HOMÉROSZ:

ODÜSSZEIA
 I. Az eposz cselekménye:
◦ A Trója alól hazatérő hősökhöz kapcsolódik
◦ Főhőse Odüsszeusz: két évtizedes bolyongását írja le (távolt
családjától és otthonától, Ithakától)
◦ A cselekmény időtartama 41 nap,
amely magába foglalja Odüsszeusz
kalandjainak elmesélését, a hazatérést
és a leszámolást a kérőkkel.
II. Az eposz kompozíciója:
A történet 2 szálon fut (Y szerkezetű)
1. Odüsszeusz fia, Télemakhosz szála: I-IV. ének és XV. ének
(„Télemachia”)
2. Odüsszeusz szála: V-VIII. ének és XIII-XIV. ének.
A IX-XII. ének Odüsszeusz addigi kalandjairól szól, amit ő maga
mesél el a phaiákok szigetén
Apa és fia történetének összefonódása: XVI-XXIV. ének
Télemakhosz szála:
◦ I.-IV. ének: Apja után érdeklődik a szomszédos
királyságokban,
de sehol nem kap hírt.
◦ Eközben Odüsszeusz királyságában, Ithakában kérők
ostromolják Odüsszeusz feleségét, Pénelopét.
◦ (Az új férj kiválasztásának feltétele: ha elkészül haldokló
apósa szemfödelével.)
◦ XV. ének: Télemakhosz hazatér Ithakába.
Odüsszeusz szála:
◦ V-VIII. ének: a főhős hazaindul Kalipszó nimfa kéjes
fogságából, és partra vetődik a phaiákok szigetén.
(Nauszikaá, a király lánya talál rá a tengerparton.)
◦ A phaiákoknál meséli el a trójai háború lezárását és az azóta
vele történteket, kalandokat. (IX-XII. ének)
◦ XIII-XIV. ének: a kalandok beszémolója után Odüsszeusz a
phaiákoktól elindul haza, Ithakába.
◦ XVI-XXIV. ének: közös szál: Od. találkozik fiával. A
megismerés öröme után közösen tervelnek ki bosszút a
kérőkkel szemben.
 XIV-XXIV. ének:
◦ A főhős elindul a phaiákoktól, és hazajut, Ithakába. (koldusnak álcázza magát)
◦ + Felfedi magát a fiának, majd bosszút tervelnek ki az „élősködő” kérőkkel
szemben.
Pénelopé úgy dönt, hogy íjversenyt rendez és a nyertessel
házasságot köt.

„Isteni hős Odüsszeusz íját versenyre bocsátom:

mert aki legkönnyebben tudja fölajzani íját,
s mind a tizenkét fejsze fokán átlő a nyilával,
majd ahhoz megyek én, elhagyva e hitvesi házat.”
◦ Odüsszeusz kegyetlenül leszámol a kérőkkel.

◦ Pénelopé próbája
(Az ágy titka: egyik oszlopa élő olajfa volt,
gyökere a fölbe nyúlik. Nem lehet
megmozdítani - maga Odüsszeusz ácsolta.)

◦ A megölt kérők rokonai fellázadnak, de végül

velük Odüsszeusz békét köt. => Végső állapot:
harmónia, béke
Dzhon Flaksman - Odüsszeusz és Penelope
 III. Embereszmény az Odüsszeiában
◦ Nehézségeket, akadályokat, halálos veszedelmeket eszével, találékonyságával
(métisz) legyőzni képes emberideál áll a középpontban
(esze az isteni parancsok követésének pontosságában, kivitelezésében nyilvánul
meg)
◦ Józan ítélőképességétől a szélsőséges indulatok, élethelyzetek sem fosztják meg
◦ Odüsszeusz állandó jelzői:
- isteni hős Odüsszeusz
- bölcs Odüsszeusz
- tűrőlelkü Odüsszeusz
- isteni fényes Odüsszeusz
- leleményes Odüsszeusz
- bölcs bajnok Odüsszeusz
 Embereszmény az Odüsszeiában
◦ meghatározó az isteni világ befolyása a szereplők
élettörténetének alakulására: nem csak védik (Pallasz Athéné), de
határt is szabnak Odüsszeusz szabadságának (Poszeidón)
◦ Tettek, döntések szerepének fontossága hangsúlyos
megmutatkozik ez a bűn-bűnhődés motívumában
(pl. Héliosz teheneit felfaló társak)
◦ az Odüsszeia világában a legfőbb érték: az élet