A PANELHÁZAK KULTÚRÁJA

MAGYARORSZÁGON
TÖRTÉNET. ESZTÉTIKA. MODERNIZÁCIÓ.
TÖRTÉNELMI ÉS
TÁRSADALMI 1945-ben, a II. világháború után a legnagyobb problémát a
lakáskérdés megoldása jelentette.  A 290 ezer lakásból 20 ezer
JELENTŐSÉGE megsemmisült, 60 ezer pedig súlyos károkat szenvedett. 1949-ig
nagyjából felszámolták a háborús pusztítások zömét, megindultak
az építkezések, de a lakáshiányt, és a túl gyorsan zajló
városiasodást keleti mintára végül a paneltömbök oldották meg.
Egészen az 1950-es végétől, 1960-as évek elejétől kezdődött meg a
lakótelepek vasbeton tömbjeinek gyártása. Az első panelház 1959-
ben épült Dunaújvárosban, és egészen a 80-as évek végéig
zajlottak az építkezések. Az 50-60 négyzetméteres lakások pici
konyhát, még kisebb fürdőt és külön szobát/szobákat kaptak.
TÖRTÉNELMI ÉS
TÁRSADALMI • A lakásprobléma megoldása;
• Három házgyár építését határozták el;
JELENTŐSÉGE • Mikor elkezdődött a magyarorszagi panelhullam, meg egyaltalan
nem jart minden budapesti lakashoz furdőszoba, a vasbeton
tombök így most modernnek számitottak;
• Vízvezetekkel, központi fűtéssel szereltek fel a korszerű épületet;
• Panel város a városban;
• A 70-es években épült panelházaknak a legrosszabb a társadalmi
megítélése, mivel a tömegtermelés és a határidők minden áron
való teljesítése sokszor a minőség rovására ment.
KULTURÁLIS
JELENTŐSÉGE A panelházak a mindennapi kultúra részévé váltak. Nem művészi
értékűek, hanem a magyar kulturális kód elemei. Ezek az
előregyártott lakóházak a praktikus nehézipar személytelen termékei,
de mégis nagyon sokak számára erős érzelmeket hordoznak,
műalkotásokat inspirálnak, majd a felújítások, újragondolások révén
maguk is valamennyire színes műalkotások lesznek.
KULTURÁLIS
JELENTŐSÉGE
DUNAÚJVÁROS
SZEGED (ODESSZA-LAKÓTELEP)
BUDAPEST (JÓZSEF ATTILA-LAKÓTELEP)
BUDAPEST (HAVANNATELEP)
KÖSZÖNJÜK!
T@OVERCHUK.RU