Közgazdaságtan 1.

Andor György
andor.gyorgy@gtk.elte.hu

1. szeminárium

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 1

 › Hol tartunk…
– Fura kis robotok vagyunk, belénk kódolt, sokszor
furcsa vágyakkal, hajtóerőkkel, örök küzdelemre
ítélve ezek kielégítéséért.
– Szükségleteink vannak, amelyek kielégítésére
alkalmas dolgoknak meg hasznossága.
– „A közgazdaságtan a választások tudománya”
› Lehetőségek halmaza és racinoális választás
– A közgazdasági „robot-emberünk” a homo
oeconomicus

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 2

 › Homo oeconomicus
– Átlagegyén
› Az adott helyzethez illeszkedő „átlagot megtestesítő
hipotetikus lényt” képzelünk el
– Az adott helyzetben van, ami „normális”, és van, ami
„nem normális”

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 3

EGYETEMI VILÁG Kiforratlan, a saját önképét, jövőjét, érdeklődési körét
HOMO illetően. Keresi az útját, extrém lehetőséget is
OECONOMICUSA számításba vesz, mert nem tudja még, mit szeretne.
Fakultációját az alapján választja, hogy melyik tárgyat,
VÉGZŐS tanárt szereti, de már igyekszik figyelembe venni,
GIMNAZISTA hogy a felvételihez mennyiben lesz az hasznos.
Befolyásolható a social media, a barátok, a család és
egyéb környezetükben megforduló szereplők által.
Erősen hat rá a virtuális megjelenés, digitális képi
világ, az első találkozás élménye az egyetemmel.
Figyelmét csekély ideig köti le bármi. Vizuális
ingereket használ a tanuláshoz.
Érzékenyebb a fenntarthatóságra, elfogadóbb a
mássággal szemben. Ismerkedik a politikával.
Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 4
EGYETEMI VILÁG Megélhetését alapvetően a szülei biztosítják, amelyet
HOMO eseti munkákkal, ritkábban ösztöndíjjal egészít ki.
OECONOMICUSA Identitáskereső, önmaga képességeivel,
lehetőségeivel nincs pontosan tisztában, bizonytalan,
ALAPSZAKOS hogy egyáltalán jó szakot választott-e.
HALLGATÓ Sokként éli meg az egyetemet, a tanulásban és az
életvitelben rá szakadó felelősséget, változásokat.
A számára fontos információkat, segítségeket
nehezen találja meg, azokban főként a közösségi
médiára és társaira támaszkodik. Nem olvas e-
maileket.
Nincs stabil elképzelése a szakjával végezhető
munkák mibenlétéről, idealista.
Értékrendje, politikai-társadalmi nézetei most
alakulnak.
Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 5
 › Homo oeconomicus
– Önző, önérdekkövető
› Csak saját hasznosságának maximalizálására
törekszik
› Azaz nem igazi altruista
– Legfeljebb csak gazdasági vagy pszichológiai haszonért
„ál-altruista”
› Azaz nem öncélúan etikus
– Legfeljebb csak „megtérülő módon” etikus

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 6

 › Homo oeconomicus
– Racionálisan kalkulál
› Érdekeinek képviseletéhez korlátlan belátási
képességekkel és információval rendelkezik
› Azaz
–rendelkezik az összes szükséges információ az
egyes cselekvési lehetőségekről
–világos és stabil preferenciái vannak
–képes a matematika, a valószínűség-számítás
tételeinek pontos követésére
› Ez a (várható) maximális hasznosságra való
optimalizálás

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 7

 › A racionális kalkuláció nyilván nem teljesül
tökéletesen
– A cselekedetek vélt és valós halmaza eltérhet
– Értékelésünk sokszor vágyvezérelt, elferdített
– Statisztikai összefüggéseket tévesen értelmezünk
› A racionális kalkulációt tehát több ponton is
fenntartásokkal kell kezelnünk.
› Ugyanakkor mégis elfogadható megközelítés,
számíthatunk arra, hogy a nagyobb, fontosabb
ügyeknél, pláne tömegesen, az emberek
döntése nem tér el jelentősen ettől.

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 8

 › Homo oeconomicusi racionalitás – összefoglalás
– Mint alap-megközelítés elfogadható
– Sokszor az egyéni döntések leírására is, de a
tömegek átlagos viselkedésének megragadására
pláne.
– Modellember-képünk eredmény-centrikus, azt teszi,
amitől a legnagyobb hasznosságot reméli.

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 9

 › A hasznosságmaximalizáló modell anomáliái
– Olyat is teszünk, amit nem is akarunk
› Pl. a tikkelés

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 10

 OLYAT IS TESZÜNK, A cselekvés magyarázatára nem mindig
AMIT NEM IS használhatjuk a racionalitást, mert az ember
AKARUNK
önkéntelenül, akarata ellenére is
cselekedhet (tikkelés):
ráng az arca,
különféle mozdulatokat tesz,
akarata ellenére szavakat ejt ki.

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 11

 › A hasznosságmaximalizáló modell anomáliái
– Olyat is teszünk, amit nem is akarunk
› Pl. a tikkelés
– Akarunk tenni valamit, de nem mindig tudjuk
› Pl. az álmatlanság

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 12

 AKARUNK TENNI Az álmatlanság, az impotencia vagy a
VALAMIT, DE dadogás legtöbbször kifejezetten rosszabbá
NEM MINDIG válik, ha megpróbálunk tenni ellene.
TUDJUK Nem tudunk valamire szándékosan nem
gondolni, szándékosan felejteni.
Nem tudunk szándékosan spontánok lenni.
Nem tudjuk magunkat szándékosan
meglepni vagy becsapni.

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 13

 › A hasznosságmaximalizáló modell anomáliái
– Olyat is teszünk, amit nem is akarunk
› Pl. a tikkelés
– Akarunk tenni valamit, de nem mindig tudjuk
› Pl. az álmatlanság
– Vágyainkat módosítjuk a döntés után is
› Pl. „savanyú a szőlő”

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 14

 VÁGYAINKAT Hajlamosak vagyunk vágyaikat döntéseink
MÓDOSÍTJUK A függvényében utólag alakítani.
DÖNTÉS UTÁN Nem azt tesszük, amire vágyunk, hanem
IS (utólag) arra vágyunk, amit tettünk.
„Savanyú a szőlő”
Egy (pl. vásárlási) döntésük után
hosszasan győzködjük magukat arról,
hogy mennyire hasznos számukra a
választott termék – rendszerint sikerrel.

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 15

 › Záró megjegyzések a homo oeconomicusi
modellhez
– E megközelítés nemcsak modellezési szempontból
bizonyult jónak, hanem a „helyes” gazdasági
döntésekhez is iránymutató.
› Ez alapján javíthatjuk is a döntéseinket
› Lehetnek persze olyan helyzetek, amikor
deviáns, igazi altruista vagy öncélúan etikus az
ember, rosszul számol, azaz közgazdasági
értelemben irracionális
– Az alkalmazott közgazdaságtan ilyenkor általában
használhatatlan
Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 16
 › Pozitív és normatív állítások elválasztása
– Pozitív: milyen az emberek fogyasztási és/vagy
termelési viselkedése
› Tényleg alátámasztják tények, adatok?
– Normatív: milyen kellene legyen az emberek
fogyasztási és/vagy termelési viselkedése
› Etikai, erkölcsi, morális stb. oldalról egyetértek vele?
› Mindig válasszuk szét a pozitív és a normatív
állításokat, érvelési részleteket!
› A közgazdaságtudomány alapvetően csak pozitív,
a közgazdaságtan alkalmazói azonban gyakran
keverik a pozitív és a normatív érveléseket.
Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 17
POZITÍV
NORMATÍV

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 18

 1.3 Fogyasztói döntések
› Fogyasztónk a homo eoconomicus
› Végső fogyasztásra szánt jószág megszerzésével
kapcsolatos döntéseit vizsgáljuk.
› A hasznosságérzetekre alapozunk, ezekből
indulunk ki.

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 19

 1.3.1 Hasznosságfüggvény, csökkenő
határhasznosság, előnykiegyenlítés
› Teljes hasznosság – határhasznosság
› Csökkenő élvezetek elve, csökkenő
határhasznosság elve

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 20

 TU(Q)
MU(Q)

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 21

 › Mindig határelemzés
– Határbevétel (határhaszon)
– Határköltség (határáldozat)
– Nem sok értelme van „úgy általában” valami
hasznosságáról beszélni.
› Értékparadoxon
– Érték-hasznosság

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 22

 › Előnykiegyenlítés elve
– Egy fogyasztó – több termék
› Az egyes jószágok utolsó egységeinek
fogyasztásából nyerhető hasznosságnövekmények
megegyeznek
– Másként: a fogyasztói kosár egyes jószágainak
határhasznosságai megegyeznek.
› Ha a pénz a korlát,
MU aakkor
MU b előnykiegyenlítés
MU z elve:
  ...   MU M
Pa Pb Pz

– MUa, MUb,… MUz egy-egy termék határhasznossága

– Pa, Pb,… Pz egy-egy termék egységára

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 23

HOGYAN LEHETNE Sehogy.
FELTÉRKÉPEZNI Legfeljebb úgy, hogy más termékek
VALAKINÉL EGY határhasznosságaihoz viszonyítjuk.
TERMÉK Esetleg a pénzen keresztül.
HATÁRHASZNOS-
SÁGÁT?

Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 24

 1.3.2 Kereslet törvénye
› Ha kombináljuk a csökkenő élvezetek és az
előnykiegyenlítés elveit, a kereslet törvényéhez
jutunk.
– Ha növekszik az a jószág ára, akkor – az
egyenlőség fenntartásához – növelni kell MUa-t.
MU a MU b MU z
  ...   MU M
Pa Pb Pz

– Ezt a fogyasztott mennyiség csökkentésével

érhetjük el.
Eötvös Loránd Tudományegyetem I Gazdaságtudományi Kar Andor György I Közgazdaságtan 1. 25