A hasonló alakú szavak

Mit tudtok már a szavak hangalakjáról és

jelentéséről?

Szó = H + J

Egy szót akkor értünk meg, ha

1. érzékeljük a hangalakot,
2. hozzá tudjuk kapcsolni a jelentést.
Hangalak és jelentés kapcsolata szerint a szavak
lehetnek:
- hangutánzó szavak H→J
- hangulatfestő szavak H→J
- egyjelentésű szavak H ̶ J J1
- többjelentésű szavak H J2
J3
J1
- azonos alakú szavak H J2
J3
Most pedig következnek: a hasonló alakú szavak.

A nevükből is következik, hogy

a hangalakjuk hasonló.
Csak egy-két betűvel
különböznek egymástól.
Ám a jelentésük…

ugyanaz? egész más?

A hasonló alakú szavaknak két fajtájuk van.
1.fajta: hangalakjuk hasonló, jelentésük
megegyezik.
Például: Jelük: H1
söprű, seprű J
lány, leány H2
föl, fel (A hullámvonal a hasonlóság jele.)

Ebben az esetben a különbség csupán hangulati,

esetleg az egyiket régiesnek érezzük.
2. fajta: hangalakjuk hasonló, jelentésük
azonban teljesen más!
Például:
havasak, havasok
havasak= ráesett a hó, havasok = magas hegyek
Vagy
gyorsok, gyorsak

gyorsok= vonatjáratok egyik

típusa, van még személy és
expressz is,
gyorsak = akik nagy sebességgel
mozognak
Jelük: H1 ̶ J1

H2 ̶ J2
És persze ez utóbbi a nehezebbik fajta, mert nem szabad összekeverni az eltérő jelentésű, de nagyon hasonló szavakat.
Gyakoroljunk!