Kapcsolódás a

beszédhelyzethez
 A koherencia
A szöveg legfontosabb ismérve, hogy a kommunikáció alapegysége

Egy nyelvi szerveződés elsősorban attól lesz szöveg, hogy a közlésfolyamatban közlésegységként
működik.

A közlésegységet szövegen kívüli, ún. pragmatikai jellemzők határozzák meg.

A szövegszándék A koherencia egyik fő összetevője a szövegszándék

Az értelmi folytonosság Ez nem feltétlenül időbeli folytonosságot jelent. azt a

folyamatosságot jelenti, hogy a szóba kerülő témák és fogalmak között a beszélők akkor is

értik a kapcsolatot, ha a kívülálló nem

A gondolkodási folyamat amely a beszédtársak tudatában végbemegy. asszociáló és

visszaemlékező tevékenységük teszi koherenssé a szöveget
A szövegvilág Minden szöveg szorosan kapcsolódik az őt körülvevő valóság számos
eleméhez, amely tényezők meghatározzák megalkotását, lehetővé teszik, illetve befolyásolják
értelmezését. A szövegeket, illetve a létrehozásukban és megértésükben szerepet játszó összes
tényezőt magában foglaló kapcsolatrendszert szövegvilágnak nevezzük.

A szövegvilágnak részét képezi tehát

az alkotó és a befogadó(k) (személyes jellegzetességeikkel, szándékaikkal, nézőpontjaikkal,

tudásukkal, kapcsolatukkal együtt),

a szöveget körülvevő beszédhelyzet,

valamint más szövegek, amelyekhez az adott szöveg kapcsolódik

A kontextus a szöveget körülvevő fizikai és társas közeg alkotja

Részét képezik

a beszédhelyzet tér- és időbeli viszonyai,

a szövegalkotó és a befogadó(k) személye, száma, egymáshoz való viszonyuk,

valamint közös tudásuk és hiedelmeik

Nagyon fontos eleme a kontextusnak a kommunikáló felek viszonyának jellege:

személyes vagy formális, egyenrangúak vagy egymásnak alárendeltek-e

A nézőpont a szövegalkotó aktuális helyzete, nézőpontja

én, az itt és a most hármassága határozza meg.

A bennfoglalás lényege, hogy a szövegalkotó az általa átadni kívánt üzenetnek csak egy
részét fogalmazza meg, számítva arra, hogy a részletesen ki nem fejtett, (implicit) jelentést a
befogadó következtetések révén képes rekonstruálni

A fogalmi sémák A szövegek értelmezése során nemcsak nyelvi képességeinket használjuk fel,
hanem a világ dolgairól alkotott tudásunkat, úgynevezett fogalmi sémáinkat is.

tudáskeret forgatókönyv

rendszerezi a valóság egyes elemeiről eseményekről, cselekvésekről, cselekvéssorokról

való tudásunkat, tanulásból történésekről való tudásunkat tartalmazza.

és tapasztalásból származó segítenek eligazodni a társas

ismereteinket, valamint hiedelmeinket viselkedési helyzetekben