Fémek előállítása

Nyersvasgyártás
A vas gyakorlati felhasználása:

A gyakorlatban a vasat acél és

öntöttvas formájában alkalmazzák.
Mindkét alapanyag alapfémként
nyersvasat tartalmaz, amelyet a
kohóban vasércből állítanak elő.
A kohó „nagyolvasztó” jellemzői:

 28…32 méter magas aknáskemence,

melynek fala hegesztett acéllemezből
készül,
 átmérője kb.: 10…12 méter és a
belsejében tűzálló borítással van ellátva:
„samott-tégla” amely lehetővé teszi, hogy
több éven át folyamatosan üzemeljen.
A vaskohó feladata:

A vasércből redukálószerek pl.: koksz =

feketekőszén, illetve CO =
szénmonoxid segítségével elvonják az
oxigént így nyersvasat kapunk.
A vaskohó megtöltése:

A kohó tetejére ferde felvonó szállítja az

ércet és a kokszot (redukálószert),
amelyeket aztán rétegesen váltakozva
adagolnak bele.
 Azércet salakképző adalékanyagokkal
(mészkő, agyag) keverik, hogy a folyamat
során könnyen olvadó salak keletkezzen.
A vaskohóban lejátszódó
folyamatok:
 1. zóna: az előmelegítő zónában az érc vizet és ként
ad le.
 2. zóna: a redukciós zónában a felfelé áramló
szénmonoxid a vasércet vasoxiddá redukálja.
 3. zóna: a szenesítő zónában a vasoxid további
redukciója során fémes vassá alakul. Ezzel egyidőben
a vas szenet, szilíciumot, mangánt, ként és foszfort
vesz fel.
 4. zóna: az olvasztó zónában a vas teljesen
megolvad.
Modern nagyolvasztó
Forrás:

 Anyagismeret | Sulinet Tudásbázis

 https://
tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/nyomdaipar/anyagismeret/vas-es-vasot
vozetek/a-vasgyartas-tortenete