Az idegrendszer

Systema nervosum
A szervrendszerek fölé rendelt szervrendszer.
Az idegrendszer irányításával a szervezet egységes egészként
működik.
Az idegrendszer feladata
• a szervrendszerek működésének irányítása
• megfelelő összehangolása
• a környezethez való alkalmazkodás biztosítása
Az idegrendszer működése
A belső és a külső környezetből folyamatosan információkat,
ingereket vesz fel, azokat ingerület formájában továbbítja a
központi idegrendszer felé, ahol a feldolgozás végbemegy, és
ennek eredménye a megfelelő ingerválasz.

Az idegrendszer két részre osztható:

- Központi idegrendszer KIR

- Környéki idegrendszer: Perifériás Idegrendszer
Központi idegrendszer KIR részei
- agy
- gerincvelő
Környéki idegrendszer -
Perifériás Idegrendszer
- agyidegek (12 pár)
- ganglionok
- gerincvelő idegek (31 pár)

Szomatikus idegrendszer: érzés, mozgás

Autonóm idegrendszer: zsigeri funkciók
- paraszimpatikus
- szimpatikus
Idegszövet
 Az idegszövet felépítése
Sejtes állomány
- idegsejt (neuron)
- gliasejtek
Sejtközötti állomány
Szerepe: neuronok vándorlásának irányítása, axon
növekedés, és elágazások, mielin hüvely kialakítása,
szinapszisok kialakítása
Az idegsejt - neuron
Az idegrendszer szerkezeti és működési alapegysége.
Az idegsejt működése
Információkat dolgoz fel és továbbít.
Az információ a dendrittől az axon felé terjed.
Az idegsejt membránja ingerelhető: excitábilis.
A neuron izgalmi állapota során elektromos impulzus-akciós
potenciál keletkezik.
Az akciós potenciál az axonban a végződés felé halad.
Az axonvégek szinapszisokat képeznek egy másik neuronnal,
és továbbadják a stimulust.
Az idegsejtek funkcionális felosztása
- Érző idegsejt
- Mozgató idegsejt
- Interneuron
- Projekciós neuron

- Excitatoros: serkentő
- Inhibitoros: gátló
Az idegsejt felépítése
- Sejttest (soma)
- Plazmanyúlványok:
- Rövid (Dendritek)
- Hosszú (Axon) - Idegrost (tengelyfonal)
- Idegvégződés (végfácska)

- Szinapszisok: összeköttetések

11
12
Sejtest
Változatos nagyságú (10-14 µm) és alakú (csillag, piramis stb.)
sejt.

13
Plazmanyúlványok
Dendritek: a plazma valamennyi képletét tartalmazzák.
A dendritek dobverő alakú nyúlványaik révén fontos szerepet
játszanak az idegsejtek közötti összeköttetés (szinapszis)
biztosításában.

Axon: hosszúsága az egyes neuronokban különbözik, az 1-2

mm-től az 1 m-t meghaladó hosszúságig változhat.
A tengelyfonalat az idegsejt plazmája hozza létre.

14
Idegsejtek csoportosítása a
plazmanyúlványok alapján

•egynyúlványú idegsejt
•kétnyúlványú idegsejt
•álegynyúlványú idegsejt: egy nyúlvánnyal indul, de az
rövidesen kettéválik (érző idegdúcokban)
•soknyúlványú idegsejt, amelyből kettőnél több
nyúlvány indul ki.

15
16
Tengelyfonal - Axon
A legtöbb tengelyfonalat hüvely veszi körül.

A hüvely alapján megkülönböztetünk:

• velőtlen idegrostot (csupasz rostok)
• velős hüvelyű idegrostot

17
Velőshüvely
Glia eredetű Schwann-sejtek alkotják.

A Schwann-sejtek a tengelyfonal körül többszörösen

felcsavarodnak, és a velőshüvelyt membránjaik lipidrétege
alkítja ki.
Ahol két szomszédos Schwann-sejt találkozik, ott kis területen
hüvely nem található: Ranvier-féle befűződések.

18
Végfácska - Idegvégződés
A tengelyfonal végen változó számban található.
Egyes idegsejteknek csak egy végfácskájuk van, míg másokon
számuk a néhány százat is elérheti.
Ezért lehetséges az, hogy egy neuron akár több száz
izomrostot is beidegezzen.
A végfácskán idegvégződés található.

19
Az idegvégződés
Más típusú szövettel képez kapcsolatot.

Működése szerint:
• érző végkészülék (receptor)
• végrehajtó végkészülék

20
Receptorok
A szervezet szinte valamennyi területén megtalálhatók, feladatuk
a külső és a belső ingerek felvétele.

Külső receptorok:
- Izomorsó
- Ínorsó
- bőr hámrétegében található ún. szabad idegvégződések
- különböző tapintótestek,
- érzéksejtek (szag-, ízérző hámsejtek)

Belső receptorok: érzékelik a nyomás és feszülés változásait, a

hőmérséklet változásait, az ozmotikus nyomásváltozásokat, a
kémiai hatásokat.
21
Végrehajtó idegvégződés

- mozgató működés
- izom-összehúzódás
- mirigyváladék termelése, kiváltása

22
Szinapszis
Az ingerületátadás helye.
Az idegvégződések egy része egy másik neuronnal biztosít
összeköttetést.

A szinapszisnak két típusa van:

1. kémiai szinapszis
2. elektromos szinapszis

A szinapszisban az ingerület átadása csak egy irányba mehet

végbe!
23
A szinapszis felépítése
Szinaptikus rés választja el egymástól a két idegsejtet.

A szinapszisban az ingerület átadása csak egy irányba mehet

végbe.

24
 1. Kémiai szinapszis
Az idegsejtek végbunkójában szinaptikus hólyagok vannak,
amelyek ingerületátvivő anyagokat tartalmaznak
(neurotranszmitter):
• adrenalin
• noradrenalin
• acetilkolin
Az axon ingerületének hatására az ingerületátvivő anyag
exocitózissal a szinaptikus résbe ürül és megkötődik a fogadó sejt
membránján.
A kötődés hatására megváltozik a fogadó sejt membránjában
található ioncsatornák áteresztő képessége.

25
 Serkentő, gátló szinapszisok
Serkentő szinapszis: az ingerületátvivő anyag hatására a membrán
depolarizálódik, akciós potenciál hullám alakul ki.
A serkentő szinapszisok jellemző ingerületátvivő anyaga az acetil-
kolin.
Az ingerület tovább terjed a következő sejtre.
Gátló szinapszis: ingerületátvivő anyaga fokozza a következő sejt
sejthártyájának polarizáltságát, így hiperpolarizációt idéz elő. A
fogadó sejt ekkor csak erősebb ingerrel hozható ingerületbe.
Gátló szinapszis csak idegsejtek között fordul elő.
A gátló szinapszisokban legtöbbször γ-aminovajsav hat.

26
2. Elektromos szinapszisok
Az elektromos szinapszisban az ingerület átadását ionok
biztosítják.

27
28
 A neuroglia
Különböző sejttípusokból áll.

Az idegrendszer támasztó eleme.

Fontos szerepet játszanak a tengelyfonal hüvelyének
kialakításában.
Vér-agy gát kialakítása, amely megakadályozza, hogy számos anyag
a vérből az agyszövetbe jusson (pl. egyes gyógyszerek).

Az elpusztult idegsejtek helyét kitölti.

Osztódásra képes.
Egyes gliasejtek fagocitózisra képesek.

29
30
 Az idegsejtek működése
Az idegsejtek feladata az inger felvétele és az ingerület vezetése.
Az ingerületet a szinapszisok miatt csak egy irányba képesek
vezetni, ezért a kétirányú ingervezetéshez legalább két neuronra
van szükség:
Afferens nenron: az ingerületet a periféria felől a központ felé
vezeti.
Efferens neuron: az ingerületet a központ felől szállítja a periféria
irányába.

31
32
Az idegsejtek működése
Nyugalmi potenciál:
Mint minden sejt, nyugalomban az idegsejt is polarizált
állapotban van, ami azt jelenti, hogy a membrán külső felszíne
a belső felszínhez viszonyítva pozitív elektromos töltésű.
A nyugalmi potenciált az okozza, hogy a Na-ionok a membrán
külső felszínén helyezkednek el.

33
Ingerületi folyamat
Depolarizáció:
Amikor az idegsejtet inger éri, a membrán áteresztőképessége
megváltozik, a Na+-ok a membrán belső oldalára kerülnek, és
ezzel a nyugalmi potenciál megszűnik
Ez a folyamat az idegsejten hullám szerűen halad végig.
Repolarizáció:
Az ingerület tovahaladása után aktív, energiaigényes folyamat
révén a Na+ ismét a külső felszínre kerül, helyét a K+ foglalja el
(Na+-K+ pumpa), és ezzel helyreáll az eredeti állapot.

34
35
36
 Az ingerület vezetése
A velőshüvellyel rendelkező idegrostokon a depolarizáció csak a
befűződéseknél következhet be, mert a többi helyen a rostok
„szigetelve" vannak.
Az ingerület vezetése befűződésről befűződésre ugrásszerűen
történik, gyorsul az ingerület vezetés.

37
 A neuronok működése
A különböző idegrostok vastagságuktól függően eltérő sebességgel
vezetik az ingerületet.
A vastag idegrostokban, amelyeknél a Ranvier-befűződések távolabb
helyezkednek el, az ingerületvezetés sebessége eléri a 100 m/s-ot.
Ilyen rostok látják el pl. a vázizmokat.
A vékony idegrostokban az ingerület vezetésének sebessége 0,5 m/s.
Ilyen rostok látják el a zsigereket.

38
Az idegrendszer felosztása
Az idegrendszert működés szempontjából két nagy részre
oszthatjuk:
• agy-gerincvelői (cerebrospinalis) idegrendszer, mely
akaratunktól függő működésű
• vegetatív (autonóm) idegrendszer, amely akaratunktól
független működésű

Mindkét rész további egységekre bontható.

39
Gerincvelő
A gerincvelő
A gerincvelő ujjnyi vastagságú, puha köteg, amely a
gerinccsatornában helyezkedik el.
Felső vége az öreglyuk magasságában található, a koponyában
a nyúltvelőben folytatódik, alsó vége a II. ágyékcsigolyáig ér.

41
A gerincvelő
A gerinevelőből kétoldalt lépnek ki a gerincvelői idegek.
Az alsó szakaszon kilépő idegek egy része a gerincvelő alatti
szakaszon lófarokszerűen helyezkedik el.

42
2.= Nyúltvelő
3.= Nyaki
duzzanat
9.= Rombuszárok
10.= Öreglyuk
11.= Hátsó gyökér
12.= Csigolyaközti
dúc
13.= gerincvelői
ideg

4.= Gerincvelő
5.= Elülső,
középső hasadék
6.= Ágyéki
duzzanat
7.= Velőkúp
8.= Végfonál
14.= Hátsó,
középső barázda
15.= Velőkúp
16.= Lófarok
(idegkötegek)
17.= Kemény-
agyhártyazsák
43
A gerincvelő
A gerincvelőt többrétegű burok veszi körül, amely rétegek
között az agyvíz kering.
A gerincvelő elülső oldalán mély hasadék húzódik, hátsó
oldalán csupán egy barázda található.

44
 A gerincvelő szerkezete
A gerincvelőben idegsejtekből álló, belső szürkeállomány, kívül
pedig idegrostokból felépülő fehérállomány található.
A szürkeállomány alakja kiterjesztett szárnyú pillangóhoz hasonlít,
amelynek közepén apró, tűszúrásnyi csatorna húzódik.

45
46
Szürkeállomány felépítése
- A hátsó szarv vékony, majdnem a gerincvelő széli részéig
kiér, idegsejtjein érző neuronok végződnek.
- Az oldalsó szarv a szarvak közül a legkisebb, csak a
gerincvelő háti és ágyéki szakaszán található meg,
vegetatív működésű idegsejtek találhatók benne.
- Az elülső szarv rövid és széles, nagy, mozgató működésű
idegsejteket tartalmaz.
- A szürkeállomány középső területén apró idegsejtek
találhatók, amelyek a szürkeállományon belüli
összeköttetéseket biztosítják (interneuronok).

47
Fehérállomány szerkezete
- A hátsó köteg a hátsó szarvak között található, felszálló
(afferens) pályák haladnak benne.
- Az oldalsó köteg a hátsó és elülső szarv között
helyezkedik el, érző (afferens) és mozgató (efferens) pályák
egyaránt találhatók benne.
- Az elülső köteg az elülső szarvak között helyezkedik el,
főleg leszálló (efferens) pályák haladnak benne.
A gerincvelőben lévő valamennyi köteg páros, azaz mindkét
oldalon megtalálható.

48
1.= Gerincvelő
2.= Nyakicsigolya
3.= Viszeres gerincvelői
fonat
4.= Hátsó szarv
5. = Hátsó gyökér
6.= Elülső szarv
7.= Elülső gyökér
8.= Csigolyaközti idegdúc
9.= Hátsó ág
10.= Elülső ág
11-.= Gerinci verő- és
visszér
12.= Hátsó oszlop
13.= Központi csatorna
14.= Elülső oszlop
15.= Hátsó gyökér
16.= Elülső gyökér
17.= Csigolyaközti idegdúc
18.= Gerincvelői idegek
49
A gerincvelő működése
- Reflexközpont: a gerincvelőben, különösen az alsó
szakaszon, fontos életműködések központjai találhatók, pl.
székletürítés, vizeletürítés, erekció központja
- Ingerület szállítás: ezt a funkciót a fehérállományban
található afferens és efferens pályák biztosítják.
- Reflextevékenység: a gerincvelői reflexeket saját, külső és
vegetatív reflexekre oszthatjuk.

50
Saját reflexek
Fontos szerepet játszanak a megfelelő izomtónus
biztosításában, védik az izmokat a túlzott megnyúlástól,
stabilizálják adott testhelyzetben az ízületeket.
A saját reflexek közé tartozik az izomreflex és az ínreflex.

51
Az izomreflex
Az izomreflex a legegyszerűbb reflexív.
Az első idegsejt receptora az izomrostok között található
izomorsó, az idegsejt a gerincvelőn kívül, a csigolyaközti
dúcban helyezkedik el.
Az idegsejt nyúlványa belép a gerincvelőbe és az elülső
szarvban végződik.
A második neuron idegsejtje az elülső szarvban elhelyezkedő
nagy mozgatósejt, amelynek fonala visszajut az izomhoz, és a
végfácskája az izomrostokon végződik.

52
53
Az izomreflex
Az izomreflex úgy működik, hogy amikor az izomtónus
csökken, az izomorsóban ingerület keletkezik, amely az első
idegsejten keresztül eljut a gerincvelő elülső szarvába, és a
második idegsejten visszajutó ingerválasz hatására az
izomrostok feszülése fokozódik.

54
 Az ínreflex
Az ínreflex kettő vagy három idegsejtből áll.
Az első idegsejt receptora az ínban található ínorsó.
Ennek nyúlványa belép a gerincvelő hátsó szarvába és ott végződik.
A második idegsejt (ez néha kimaradhat) ún. közbeiktatott idegsejt,
amely az ingerületet a hátsó szarvból az elülső szarvba viszi.
A harmadik idegsejt az elülső szarvból indul ki, és az izomhoz
húzódik.

55
Az ínreflex
Amikor az ín feszülése csökken, az ínorsóban ingerület
keletkezik, amely az első idegsejten keresztül a hátsó szarvba,
majd a második idegsejt segítségével az elülső szarvba jut,
ahonnan a harmadik idegsejt az ingerválaszt az izomrostokhoz
viszi, s az izom feszülése fokozódik.
Az izomreflex és ínreflex által szabályozott izomtónus
nélkülözhetetlen a normális izomösszehúzódáshoz.

56
Saját reflexek vizsgálata
A saját retlexek vizsgálata az orvosi gyakorlatban igen fontos.

Ide tartozik a patellareflex: a négyfejű combizom ínára mért

ütés hatására a combfeszítő összehúzódik, s a behajlított
térdízület kirug.
Hasonló reflex váltható ki az Achilles-ínon, valamint a
háromfejű karizom és a kétfejű karizom ínára mért ütéssel is.
A gerincvelő egyes megbetegedéseiben a reflex erőssége
fokozódhat vagy csökkenhet.

57
58
Külső reflexek
A külső reflexek a saját reflexeknél bonyolultabbak, a
védekezést, elhárítást, ill. a támadási szolgálják.
A védekező reflex mindig kétoldali és legjobban az alsó
végtagokon figyelhető meg.

59
Védekező reflex
Abban az esetben, ha az egyik végtagot fájdalominger éri, az
azonos oldali hajlítóizmok összehúzódnak, ennek
következtében a végtag behajlik.
Ezzel egy időben azonban az ellenkező oldali végtagon a
feszítőizmok is megfeszülnek, anélkül, hogy ezt az oldalt inger
érte volna, s így képessé válnak a hirtelen megnőtt terhelés
elviselésére.
A védekező reflex tehát két részből: azonos oldali hajlító- és
keresztezett oldali feszítőreflexből tevődik össze.

60
Külső reflexek
Az azonos oldalon a reflex legalább három idegsejtből áll, az
ellenoldalon legalább négyből épül fel.
Miközben a fájdalominger hatására a reflexfolyamat lezajlik,
az ingerület a gerincvelőből, a fájdalomérző pályán keresztül
az agykéregbe is eljut, ahol tudatosul.
Az első válasz reakció azonban minden esetben akaratunktól
független reflexmechanizmus következménye.

61
62
Izomvédekezés
Egyes hasi szervek gyulladása miatt kialakuló tartós
izomösszehúzódás.

63
Vizsgált reflexek
- hasbőrreflex: hasfal bőrének ingerlésekor az azonos oldali
hasizmok összehúzódnak, a köldök az inger irányába
elmozdul
- talpreflex: a belső talpél ingerlésekor a lábfej és lábujjak
behajlanak, kóros esetben az öregujj ellentétes irányú
mozgást végez, tehát megfeszül
- cremasterreflex: a comb belső oldalának ingerlésekor az
azonos oldali here felhúzódik

64
Vegetatív reflexek
A vegetatív reflex legfontosabb feladata a zsigerekből jövő
ingerek feldolgozása és megfelelő ingerválasz adása.

65
66
67
Vegetatív reflexek
A legfontosabb vegetatív reflexek a hólyag- és végbélürítő ún.
vizelési és székelési reflexek, amelyek azok telődésére
automatikusan kiváltódnak.

Hasonló vegetatív reflex szerepel a nemi szervek, elsősorban a

férfi nemi szervek működésében (reflexközpont a gerincvelőben).

68
Agyvelő - encephalon
Az agyvelő
Az agyvelő kb. 1300-1450 g tömegű szerv, amely az
agykoponya belsejében helyezkedik el.

70
Az agyvelő részei
Részek Üregek

nyúltvelő

Utóagy híd IV. agykamra

kisagy

Középagy középagy agyvíz-vezeték

köztiagy III. agykamra

Előagy
féltekeagy (nagyagy) oldalkamrák
71
 1.= Felső homloki
tekervény
2.= Középső homloki
tekervény
3.= Alsó homloki
tekervény
4.= Elülső központi
🞆 tekervény
5.= Központi barázda
6.= Hátsó központi
tekervény
7.= Fali lebeny
8.= Nyakszirtlebeny
9.= Nyakszirti pólus
10.= Kisagy
11.= Nyúltvelő
12.= Híd
13.= Halántéki lebeny
14.= Oldalsó
nagyhasadék
15.= Halántéki pólus
16.= Homloklebeny
17.= Homloki72
pólus
1.= Homloklebeny
2.= Őstekervény
3.= Kérges test
4.= Boltozat
5.= Látótelep
6.= Fali lebeny
7.= Sarkantyúhasadék
8.= Nyakszirtlebeny
9.= Kisagy
10.= Nyúltvelő
11.= IV. agykamra
12.= Híd
13.= aqueductus
cerebri
14.= Középagy
15.= Agyalapi mirigy
16.= Köztiagyrészlet
17.= Elülső
összeköttetés

73
74
75
A nyúltvelő
A nyúltvelő mintegy 3 cm hosszúságú agyrészlet, amely a
gerincvelő folytatásaként az öreglyuk magasságában kezdődik.

76
77
 III. aqueductus cerebri
agykamra

középagy

IV. agykamra

kisagy

nyúltvelő

híd
78
A nyúltvelő jelentősége
A nyúltvelő életfontos működéseket szabályoz, itt található a
keringési, a légzőközpont egy része, a nyelés központja.
A nyúltvelő részt vesz az akaratunktól függetlenül működő
mozgatórendszer (extrapyramidalis pályarendszer)
tevékenységében, mivel a pályarendszerhez tartozó
mozgatóközpontok itt találhatók.
A nyúltvelőben van több agyideg központja (agyidegi magvak):
pl. a IX. a X. a XI. a XII. agyideg magvai
A nyúltvelőn keresztül afferens és efferens pályák haladnak.

79
80
A híd
A híd a nyúltvelő folytatásában található, kb. 3 cm hosszúságú
képlet.
Nevét onnan kapta, hogy a kisagy két féltekéje között
hídszerűen helyezkedik el.

81
82
 III. aqueductus cerebri
agykamra

középagy

IV. agykamra

kisagy

nyúltvelő

híd
83
A híd jelentősége
Életfontos működések szabályozása: pl. a légzőközpont egy
része.
Extrapyramidalis mozgásokat irányít, mert extrapyramidalis
mozgatóközpontok találhatók itt.
Agyidegi magvak helyezkednek el benne:
pl. a VI. a VII. a VIII. agyideg magvai
A hídon fontos afferens és efferens pályák haladnak keresztül.

84
A negyedik agykamra
A negyedik agykamra a nyúltvelő, a híd és a kisagy között
elhelyezkedő páratlan kamra, mely oldalnézetben sátorhoz
hasonlít.
A kamrának feneke és tetőrésze van.

85
86
 III. aqueductus cerebri
agykamra

középagy

IV. agykamra

kisagy

nyúltvelő

híd
87
A negyedik agykamra
Az agykamra oldalán, valamint a hátsó falán található nyílások
révén a IV. agykamra összeköttetésben áll az agyburkok
közötti térrel.
Az összeköttetés az agyvíz (liquor) keringése szempontjából
rendkívül jelentős.
A IV. agykamra elülső végéből egy vékony csatorna indul ki,
mely a középagyon húzódik keresztül és összeköti a IV.
agykamrát a III. agykamrával.
A IV. agykamra belsejében érgomolyag található, amely az
agyvizet termeli.

88
Kisagy - cerebellum

A kisagy az agyvelő tarkólebenye alatt helyezkedik el.

Két féltekéből, valamint az őket összekapcsoló féregből áll.
A kisagy felszíne tekervényes, barázdált.
A kisagy az alsó, középső és felső kisagykar révén közvetlen
összeköttetésben áll a nyúltvelővel, a híddal és a középaggyal.
89
90
A kisagy felépítése
A kisagy külső részét idegsejtekből álló szürkeállomány
(kisagykéreg) képezi, mely alatt idegrostokból álló
fehérállomány helyezkedik el.

A tekervényeknek megfelelően a kisagy metszetén a két

állomány jellegzetes rajzolatot mutat (élet fája).

91
IV.
agykamra

kisag
y

92
 A kisagy szerepe
Legfontosabb működése a különböző mozgások összerendezése,
harmonikussá tétele, ez a működés emberben különösen fontos
járás és futás közben.
- Egyensúlyi helyzet
- Izomtónus szabályozása
- Akaratlagos mozgások szabályozása

Egy adott faj annál bonyolultabb mozgásra képes, minél fejlettebb a

kisagya.
A madarak kisagya rendkívül fejlett, ami nélkülözhetetlen a repülés
közben szükséges bonyolult mozgások végrehajtásához.
93
A kisagy jelentősége
A kisagy megbetegedése esetén a beteg járása rendezetlenné
válik, végtagjait „dobálja", ujjhegyével nem képes behunyt
szemmel orrának a megérintésére.

94
A középagy
A középagy a híd folytatásában elhelyezkedő agyrészlet.

95
96
 III. aqueductus cerebri
agykamra

középagy

IV. agykamra

kisagy

nyúltvelő

híd
97
A középagy felépítése
Belsejében csatorna húzódik végig, amely a IV. és a III.
agykamrát köti össze.
A középagy belsejében található a vörös mag, valamint a
fekete mag, mindkettő fontos extrapyramidalis
mozgatóközpont.
A középagy a felső kisagykarok révén közvetlen
összeköttetésben áll a kisaggyal.

98
99
A középagy jelentősége
A középagyban található vörös és fekete mag fontos
extrapyramidalis mozgatóközpontok.
A középagyban agyidegi magvak találhatók:
pl. a III. a IV. agyideg magvai
A középagyon afferens és efferens pályák haladnak keresztül.

100
Az alsó agytörzs
Az alsó agytörzset a nyúltvelő, a híd és a középagy alkotja.
Ez az agyvelőnek működési szempontból szorosan
összetartozó, rendkívül fontos területe.

101
Az alsó agytörzs szerepe
Életfontos működések központjai találhatók itt, valamint
fontos vegetatív szabályozást biztosító agyidegi magvak: pl. a
X. agyideg, helyezkednek el.

102
Az alsó agytörzs
Az előbbiek miatt az alsó agytörzs vérellátási zavara vagy más
okból bekövetkező károsodása mindig közvetlen életveszélyt
jelent.
Az egyik különösen veszélyes állapot az agyvizenyő, melynek
következtében az agyvelő térfogata megnő, emiatt az alsó
agytörzs a kisaggyal együtt beékelődik az öreglyukba.
Ez az állapot a beteg halálát okozhatja.

103
Az alsó agytörzs
Az alsó agytörzs területén végig megtalálható a hálózatos
sejtrend-szerből felépülő hálózatos szerkezet, amelynek
fontos szerepe van az akaratunktól független mozgások
szabályozásában, valamint a testtartási reflexek
kialakításában.
A testtartási reflexek biztosítják az adott testhelyzet
megtartását a nehézségi erővel szemben.
E szabályozásban a hálózatos szerkezeten kívül a gerincvelő
már tanult reflexei is szerepet játszanak.

104
A köztiagy
A köztiagy két része a thalamus és a hypothalamus.

105
106
A thalamus
A thalamus páros szerv, amely a középvonal két oldalán
helyezkedik el.
Belső felszíne a III. agykamra oldalfalának határolásában vesz
részt.
Belsejében idegsejtekből álló központok, thalamus magvak
találhatók.

107
A thalamus jelentősége
Igen fontos érzőközpont.
A tudatosuló érzéseket, valamint a hő- és fájdalomérzést
szállító pályarendszerek a thalamusban átkapcsolódnak, majd
az agykéreg különböző területein végződnek.
Az ingerület átadása során az ingerület erősségét befolyásolni
képes, erősítheti, gyengítheti és szelektálhatja azokat, ennek
következtében ugyanolyan erősségű fájdalomingert két ember
nem egyforma erősségűnek érez.

108
A hypothalamus
A a két thalamus alatt elhelyezkedő páratlan agyrészlet.

109
A hypothalamus szerepe
A hypothalamus fontos vegetatív központ.
A hőszabályozás központja, valamint az éhségérzet és a
jóllakottság érzés központja.

110
A hypothalamus jelentősége
A hypothalamus hormonokat termel, amelyek a keringés
révén jutnak el az agyalapi mirigy hátsó lebenyébe, ahol
raktározódnak.
Oxitocin: méh izomzat összehúzódás, tejelválasztás
ADH: antidiuretikus hormon - vízvisszaszívás
Az ürítő hormonokkal szabályozza a hypothalamus az agyalapi
mirigy egyes hormonjainak termelését.

111
A metathalamus
Metathalamuson a thalamus hátsó része alatt elhelyezkedő
részt értjük, itt kapcsolódik át a hallópálya és a látópálya is.

112
A harmadik agykamra
A III. agykamra az agy középvonalában elhelyezkedő páratlan
kamra.

113
114
 III. aqueductus cerebri
agykamra

középagy

IV. agykamra

kisagy

nyúltvelő

híd
115
A harmadik agykamra
Oldalfalán nyílás található, mellyel a III. agykamra az
oldalkamrákkal teremt összeköttetést.
Hátsó felszínén nyílik az agy vezetéke, mely a III. agykamra és
a IV. agykamra közötti összeköttetést biztosítja.
A III. agykamrában is található érgomolyag, tehát agyvíz-
termelés ebben a kamrában is folyik.

116
Agyféltekék
A két agyfélteke az agyvelő legnagyobb részét képezi,
egymástól mély hasadék választja el őket.
A féltekéknek felfelé és oldalt néző domború, valamint belső
és alsó felszíne van.

117
Agyféltekék
A féltekék felszíne egyenetlen, rajta számos tekervény,
barázda és mély hasadék található.
A féltekéken lebenyeket különítünk el:
• homloklebeny,
• fali lebeny,
• nyakszirti lebeny,
• halántéki lebeny.

118
119
A homloklebeny
A homloklebeny a félteke elülső részén helyezkedik el.

120
A homloklebeny
Hátsó határa a központi barázda, amely a homloklebenyt a fali
lebenytől választja el.
Közvetlenül a barázda előtt található tekervény amely az
akaratlagos mozgások agykérgi központja.
Ez a terület az elsődleges mozgatóközpont, elsősorban innen
indul ki az akaratlagos mozgásokat irányító pyramispálya.

121
A homloklebeny felépítése
A tekervény területén a meghatározott izomcsoportot ellátó
idegsejtek meghatározott helyen találhatók.
Minél több idegsejt lát el egy izomcsoportot, az annál
bonyolultabb mozgásra képes, pl. a hüvelykujjat ellátó
idegsejtek nagyobb területet foglalnak el, mint az összes többi
ujjat beidegző idegsejtek.

122
123
A homloklebeny
Az elsődleges motoros kérgi központ közelében található a
másodlagos motoros kérgi központ, amely a mozgásokkal
kapcsolatos emlékképeket raktározza.

124
A homloklebeny
A homloklebeny területén található a „tekintőközpont” is,
amely a két szem együttmozgását irányítja.
Az egyik oldali homloklebeny oldalra tekintő részében
helyezkedik el a beszéd motoros központja.

125
A homloklebeny
A homloklebeny elülső részében található az intellektuális
működések, így a magatartást szabályozó működések
központja.

126
A fali lebeny
A fali lebeny a homloklebeny mögött található.

127
128
A fali lebeny
A mozgató tekervény mögötti tekervény a tudatosuló érzések
elsődleges agykérgi központja.
Itt végződik az ún. általános érzőpálya, valamint a hőérző
pálya.
Az elsődleges érzőközpont közelében található másodlagos
érzőközpontok az emlékképeket tárolják.

129
130
A fali lebeny
A fali lebeny területén található a látási emlékképeket
raktározó központ is.
Ez az „olvasásközpont”, amely az írás emlékképeit tárolja.

131
A nyakszirti lebeny
A nyakszirti lebeny a félteke hátsó részét foglalja el.

132
133
A nyakszirti lebeny
A lebeny a látás agykérgi központja, ahol a látópálya rostjai
végződnek.
Az elsődleges látóközpont környezetében is találhatók
másodlagos központok, amelyek a látási emlékképeket
raktározzák.
A másodlagos központok biztosítják a már látott tárgy újbóli
felismerését, azonosítását.

134
A halántéki lebeny
A halántéki lebeny a félteke oldalsó részét foglalja el.

135
136
A halántéki lebeny
A halántéki lebenyben helyezkedik el a hallás elsődleges
agykérgi központja, a hallópálya rostjai itt végződnek.
Az elsődleges hallóközpont közelében található másodlagos
központok a hallás emlékképeket raktározzák.

137
A halántéki lebeny
🞆 A halántéki lebeny egyik tekervénye a szenzoros
beszédközpont, ez a beszéd megértésével kapcsolatos
emlékképeket raktározza.

138
139
Az agykéreg
Az agyféltekék külső felszínét néhány milliméter vastag,
idegsejtekből álló szürkeállomány, az agykéreg borítja.
Az agykéreg sejtjei különböző alakúak és szerkezetűek, hat
réteget alkotva helyezkednek el.
Az agykéregben található idegsejtek száma mintegy 10
milliárd.

140
141
Az agykéreg
Az idegsejtek között részben vízszintes, részben függőleges
irányban nagyszámú összeköttetés található.
Funkcionális szempontból a függőleges összeköttetéseknek
van nagyobb jelentőségük, emiatt az agykéreg működési
egységei tulajdonképpen hatrétegű apró hengereknek
felelnek meg.
Minden egyes hengernek meghatározott működése van.

142
 Az agykéreg
Az agykéreg a központi idegrendszer fejlődéstanilag legfiatalabb
része, sejtjei az oxigén- és tápanyaghiányra rendkívül érzékenyek.
Sejtjeiben már 3-5 perc időtartamú oxigénhiány esetén
visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre.

143
A törzsdúcok
A féltekék belső részét idegrostokból álló fehérállomány
alkotja.
A fehérállományban meghatározott helyeken idegsejtekből
álló központok találhatók, amelyeket összefoglalóan
törzsdúcoknak (szürke magvak) nevezünk.
Nagyobb részük fontos extrapyramidalis mozgatóközpont.

144
Felső agytörzs
A thalamus, a metathalamus, a hypothalamus és a törzsdúcok
együttesen a felső agytörzset alkotják.

145
A nagyagy összeköttetései
A féltekékben több olyan képlet található, mely a két félteke
között teremt összeköttetést vagy ugyanazon félteke
különböző részeit kapcsolja össze.

146
147
A két féltekét köti össze
• a kérges test
• az elülső ereszték
• a boltozat

148
1.= Homloklebeny
2.= Őstekervény
3.= Kérges test
4.= Boltozat
5.= Látótelep
6.= Fali lebeny
7.= Sarkantyúhasadék
8.= Nyakszirtlebeny
9.= Kisagy
10.= Nyúltvelő
11.= IV. agykamra
12.= Híd
13.= aqueductus
cerebri
14.= Középagy
15.= Agyalapi mirigy
16.= Köztiagyrészlet
17.= Elülső
összeköttetés

149
Az oldalkamrák
Az oldalkamra mindkét félteke belsejében megtalálható páros
üreg, amely a kamrák közül a legnagyobb.

150
151
Agykamrák

152
153
A központi idegrendszer hosszú (le-
és felszálló) pályarendszerei
Ezek a pályarendszerek két csoportba oszthatók:
• mozgató pályarendszerek
• érző pályarendszerek

154
Mozgató pályarendszerek
A mozgató pályarendszer akaratlagos és akaratunktól
független működésű pályarendszerből áll.
• Pyramis pálya
• Extrapyramidális rendszer

155
A pyramis pályarendszer
Az akaratlagos mozgásokat irányító pályarendszer több
átkapcsolódás után juttatja el az ingerületet az izmokhoz.
Az első idegsejt a mozgató kéregben találhatók.
A meghatározott területeket ellátó idegsejtek meghatározott
helyen helyezkednek el.

156
A pyramis pályarendszer
Az idegsejtekből kiinduló idegrostok az agytörzsbe jutnak.
Itt egyes rostok a megfelelő agyidegek mozgató magvaihoz
húzódnak.
Ezek a rostok irányítják pl. az akaratlagos szemmozgást, a
nyelv és a rágóizmok mozgásait stb.

157
A pyramis pályarendszer
A többi rost a nyúltvelő alsó részében mintegy 85%-ban
kereszteződik, majd az idegrostok átkapcsolódás nélkül futnak
a gerincvelőbe.
A gerincvelőben a keresztezett rostok az ellenoldali oldalsó
kötegben, a keresztezetlen rostok (azonos oldaliak) az elülső
kötegben haladnak lefelé, és a megfelelő magasságban a
gerincvelő elülső szarvi nagy mozgatósejtjein végződnek.

158
A pyramis pályarendszer
A nagy motoros idegsejtek azonosak a gerincvelő saját reflexív
efferens idegsejtjeivel, s ezért közös mozgató idegsejtnek
nevezzük őket.
Az elülső szarvi mozgatósejt idegrostja a megfelelő izomban
végződik.
Valamennyi akaratlagos mozgás a pyramis pályarendszeren
keresztül valósul meg.

159
160
Az extrapyramidalis rendszer
Akaratunktól független működésű mozgatórendszer, a
törzsdúcok rendszere, mely biztosítja:
• a járás és a futás kiegészítő mozgásait (kísérő
karmozgások, a törzs mozgásai)
• a mimikai arcizmok akaratunktól független mozgásait
(öröm, félelem, fájdalom, a haldoklók jellegzetes
arckifejezése)
• a védekező, elhárító, támadó mozgásokat

161
Az extrapyramidalis rendszer részei
• afferens pályák
• központok
• efferens pályák

162
Az afferens pályák
Az afferens pályák a periféria felől hozzák a megfelelő
ingerületet.
A gerincvelő oldalsó kötegében haladnak fölfelé és a
kisagyban végződnek.

163
Az extrapyramidalis mozgatóközpontok
Az extrapyramidalis mozgatóközpontok a központi
idegrendszer különböző helyein találhatóak:
• nyúltvelőben
• hídban
• középagyban
• kisagyban
• thalamusban
• törzsdúcokban
A központok között szoros kapcsolat áll fenn.

164
Efferens pályák
Az efferens pályák a központokból indulnak ki, a gerincvelő
oldalsó és elülső kötegében haladnak lefelé, majd a megfelelő
magasságban végződnek.
Az izmokhoz az ingerület a közös mozgató idegsejt révén jut
el.

165
166
Érző pályarendszerek
Az érzéseket két csoportra oszthatjuk:
• megismerő érzések
• vitális (élettel összefüggő) érzések

167
 Megismerő érzések
• a helyzetérzés és az ízületérzés tudatosuló része (behunyt
szemmel is tudjuk, hogy a végtagjaink egy adott
pillanatban milyen helyzetben vannak)
• a tapintás
• az elektromos érzés
• a vibrációs érzés

A megismerő érzések nem tudatosuló része az extrapyramidalis

mozgások irányítása szempontjából rendkívül fontos.

168
Vitális érzések
- hőérzés
- fájdalomérzés

169
Megismerő érzéseket szállító
pályarendszer
Ez a pályarendszer szállítja valamennyi tudatosuló megismerő
érzést, a felületes tapintás kivételével.

170
Megismerő érzéseket szállító
pályarendszer
A pályarendszer három idegsejtből áll.
Az első receptorai testszerte megtalálhatók.
Az idegsejt a gerincvelő hátsó szarvánál található.
Ennek az idegrostja a gerincvelő hátsó kötegében húzódik a
nyúltvelőig, ahol ez a neuron végződik.
A második idegsejt kiindulása után kereszteződik, majd a
hídon és a középagyon keresztül a thalamusba jut és itt
végződik.
A harmadik idegsejt a thalamusból kilépve az érző kéregben
végződik.

171
Hő- és fájdalomérző pálya
A pályarendszer hőérzést és felületi tapintási ingerületet
szállító része a gerincvelőből indul ki, az oldalsó és elülső
köteg határán húzódik felfelé, átkapcsolódás nélkül áthalad a
nyúltvelőn, a hídon és a középagyon és a thalamusban
végződik.
A thalamusból eredő idegsejt az érző kéregbe jut.

172
Hő- és fájdalomérző pálya
A fájdalomérző rostok hasonló módon húzódnak a
thalamusig, de itt újabb idegsejt még a thalamuson belül
szinapszist képez, így a thalamus az ingerület erősségét
befolyásolni tudja.
A következő idegsejt rostja a homloklebeny területén lévő
fájdalomérző központban végződik.

173
A limbikus rendszer
A limbikus rendszer a nagyagy központi része, mely körül öleli
a két nagyagyféltekét összekapcsoló kérgestestet, valamint az
agyféltekék és az agytörzs kapcsolódási területét.

Részei: amygdala, hippocampus, hipothalamus, thalamus

A limbikus rendszerhez a központi idegrendszer különböző

területei tartoznak, amelyek együttesen szerepet játszanak a
közérzet kialakításában, a hormonális és a nemi működések
magasabb rendű idegrendszeri szabályozásában.

174
A limbikus rendszer
A limbikus rendszerhez az információk a hő- és fájdalomérzés,
tapintás, valamint a szaglópályán keresztül jutnak.

175
176
A magasabb idegműködés
A szervezet alkalmazkodását a környezethez az idegrendszer
biztosítja.
E folyamatban számos reflex működik.
A reflexek két nagy csoportba sorolhatók:
• feltétlen reflexek
• feltételes reflexek

177
Reflexek
Feltétlen reflex:
- öröklődik, már a születéskor is megfigyelhető, és általában az
élet folyamán végig megmarad
pl. a szopási, a nyelési, a köhögési, a tüsszentési reflex
Feltételes reflex:
- nem öröklődik, az élet folyamán gyakorlás (tanulás) során
alakul ki, és csak addig marad meg, amíg egy feltétlen reflex
megerősíti
Feltételes reflexek tehát az élet folyamán folyamatosan
képződnek és szűnnek meg (a reflex „kialszik").
A feltételes reflex a környezethez való fokozott alkalmazkodást
biztosítja.
178
A magasabb idegműködés
Az első jelzőrendszer alatt azokat az információkat értjük,
amelyek az érzékszerveken keresztül, közvetlen tapasztalás
útján jutnak el az idegrendszerhez:
látási, hallási, szaglási, tapintási információk.
Első jelzőrendszerrel valamennyi magasabb rendű élőlény
rendelkezik.
A második jelzőrendszer olyan információk felvételét
biztosítja, melyek nem közvetlen tapasztalás révén jutnak az
idegrendszerhez.:
írás, az olvasás, a beszéd révén szerzett információk.
Valódi második jelzőrendszerrel csak az ember rendelkezik.
179
Az elektroenkefalográfia
Mint minden sejt, így az idegsejtek működése során is
keletkezik akciós áram, amely megfelelő műszerrel felfogható
és rögzíthető.
Az idegrendszer elektromos tevékenységét vizsgáló eljárás az
elektroenkefalográfia (EEG).
Az idegrendszer élettani működésének megismerése
szempontjából jelentős, és rendkívül fontos diagnosztikus
eszköz is, pl. epilepszia, agydaganat kórismézésében.

180
Az agyvelő és a gerincvelő burkai
Az agyvelőt és a gerincvelőt többrétegű burok, más néven
agyhártya veszi körül.
Kívül található a vastagabb kemény agyhártya, amely alatt a
lágy agyhártya helyezkedik el.
A lágy agyhártyának két lemeze van: a külső pókhálóhártya,
mely az agyvelőt és a gerincvelőt lazán veszi körül, és a belső
lemez, a tényleges lágy agyhártya, amely hozzátapad a
felszínhez, és a barázdákba és a hasadékokba is benyomul.

181
 Az agyvelő és a gerincvelő burkai
A keményagyhártya hozza létre a nagyagysarlót, mely a két
félteke között helyezkedik el, és szerepet játszik az agyféltekék
rögzítésében.
A nyakszirti lebeny és a kisagy között elhelyezkedő kisagysátor
elválasztja a nyakszirti lebenyt az alatta elhelyezkedő
kisagytól.
A kemény agyhártya kettőzeteit öblöknek nevezzük, bennük
vénás vér kering.

182
Az agyvelő és a gerincvelő burkai
Az agyburkok lemezei nem tapadnak elválaszthatatlanul
össze, a közöttük lévő rések élettani, ill. orvosi gyakorlati
szempontból is jelentősek.

183
Az agyvelő és a gerincvelő burkai
A lágy agyhártya két lemeze közötti rés az agyvíz keringése
szempontjából jelentős, az agykamrákból ui. az agyvíz idejut,
és itt kering tovább.

184
185
Az agyvíz - liquor
Az agyvíz víztiszta folyadék, amelyet az agykamrákban lévő
érgomolyag termel a vérből, szűrés révén.
Összetétele jelentősen eltér a vérétől, mert sejteket csak kis
számban tartalmaz, fehérjetartalma igen csekély és
cukortartalma is kisebb.

186
Az agyvíz keringése
Az oldalkamrákban termelődő agyvíz a III. agykamrába jut,
ahol hozzákeveredik az itt képződött agyvízhez.
Ezután az agyvíz-csatornán keresztül átáramlik a IV.
agykamrába, keveredik az itt termelődött agyvízzel, majd a
kamra hátsó és oldalsó falán lévő nyílásokon keresztül a
pókhálóhártya alatti térbe kerül.
Körül áramlik az agyvelőn és a gerincvelőn, és végül az öblök
vénás vérébe szívódik vissza.

187
188
 Az agyvíz jelentősége
Védi az agyvelőt és a gerincvelőt a külső mechanikai hatásoktól
(gátolja az agyvelő koponyacsonthoz ütődését).
Biztosítja a gerincvelő és az agyvelő állandó hőmérsékletét. Mivel
folyamatosan áramlik, a koponyacsont felmelegedésekor hűti az
agyvelőt, a csont lehűlésekor pedig melegíti azt.
Bizonyos szerepe van az idegsejtek táplálásában is.

189
Az agyvelő és a gerincvelő
vérellátása
Az agyvelő és a gerincvelő folyamatos vérellátása rendkívül
fontos, mert az idegsejtek csak igen rövid ideig képesek az
oxigén és a tápanyagok hiányát elviselni.
Az agyvelő az csigolya artériából és a közös nyaki verőérből
kapja vérellátását.

190
191
Az agyvelő vérellátása
Az agyvelő vénás vérét összegyűjtő vénák az öblökbe
ömlenek, ezek vére végül a belső nyaki (torkolati) visszéren
keresztül a felső üres visszér rendszerébe jut.

192
193
A gerincvelő vérellátása
A gerincvelő artériás vérellátását elsősorban a csigolya
artériákból, az alsóbb szakaszon pedig egyéb artériákból kapja
(pl. bordaközti artéria).

194
195
A környéki idegrendszer
Perifériás idegrendszer
Az agyidegek
12 pár agyideg, római számmal jelöljük.

Típusai:
Csak érző: szaglóideg, látóideg, halló és egyensúlyozó
Csak mozgató
Mozgató és érző is
Mozgató, érző és vegetatív: bolygóideg
Mozgató és vegetatív: szemmozgató ideg

197
198
I. Agyideg - szaglóideg
- érzékszervi agyideg
Receptorai az orrüreg felső falát borító nyálkahártyában
elhelyezkedő szaglóhámsejtek.
Az ingerületet az érzékhámsejtek nyúlványai viszik az agyban
található szaglóközpontba.
A szaglás és az ízérzés szoros kapcsolatban áll egymással, a
szaglás romlása esetén, pl. náthás állapotban az ízérzés is
zavart szenved.

199
II. Agyideg - látóideg
- érzékszervi agyideg
Receptorai a szem ideghártyájában található csapok és
pálcikák.
A szemideg az ingerületet a nyakszirti lebenyben lévő
látóközpontba szállítja.

200
III. Agyideg – közös szemmozgató ideg
elsősorban mozgató agyideg
Akaratlagos mozgató rostjaival a négy szemizmot látja el.
Vegetatív paraszimpatikus rostjaival a pupillaszűkítő izmot
idegzi be, hatására a pupilla szűkül.
Beidegzi ezen kívül a sugártestet is.

201
IV. Agyideg - sodorideg
- kizárólag mozgató agyideg, egy szemizmot lát el

202
V. Agyideg – háromosztatú ideg
- eredése után három erős ágra oszlik
- kevert ideg, érző és mozgató rostokat egyaránt tartalmaz

Az ideg első ága orrüreg és a homlok érző beidegzését

biztosítja.
A második ág a felső fogsor, valamint az arctájék érző idege.
A harmadik ág mozgató rostjaival a rágóizmokat, érző részével
az alsó fogsort, az álltájékot és a nyelvet idegzi be.
Ez az ág a nyelvnek ún. általános érző idege, mely az
ízérzésben nem vesz részt.

203
VI. Agyideg – távolító ideg
- kizárólag mozgató agyideg, egy szemizmot lát el

204
VII. Agyideg - arcideg
- kevert ideg, mert érző, mozgató és vegetatív rostokat
egyaránt tartalmaz
Mozgató részével beidegzi a mimikai arcizmokat, érző részével
az ízérzésben vesz részt, vegetatív mozgató rostjai a
könnymirigyet, valamint a nyálmirigyek egy részét (pl. nyelv
alatti nyálmirigy) idegzik be.
VIII. Agyideg – halló- és egyensúlyozó
ideg
- kizárólag érzékszervi agyideg, amelynek két része van

1. A hallóideg receptorai a belső fül Corti-szervében találhatók.

Az ingerületet a hallóideg először a hídban lévő hallóidegmagokba
szállítja, majd onnan a hallópálya többszörös átkapcsolódás után a
halánték lebeny hallóközpontjába vezeti.

2. Az egyensúlyozó ideg receptorai a belső fül hártyás labirintusában

elhelyezkedő szőrsejtek.
Az ingerületet az egyensúlyozó ideg a nyúltvelői egyensúlyozó magokba
szállítja, innen az idegsejtek nyúlványai pályába rendeződve a mozgató
szemidegmagokhoz, valamint a gerincvelőnek a nyakizmokat ellátó
mozgató idegsejtjeihez és a kisagyban található magokhoz adnak ágakat.
IX. Agyideg – nyelv-garat ideg
- kevert agyideg
Mozgató részével a garat izmait, érző részével a garat
nyálkahártyáját látja el, de ízérzést is szállít.
Vegetatív rostjai a fültőmirigyet idegzik be.
X. Agyideg _ bolygóideg
- kevert agyideg, az agyidegek közül a leghosszabb
A koponyából való kilépése után először a nyak területén
húzódik lefelé a nyaki erek mellett, majd belép a mellüregbe,
a nyelőcsővel együtt halad, a rekeszen átlépve a hasüregbe
jut, és a hasüreg felső részében végződik.
Mozgató részével a gége izmait és a nyelőcső izmait látja el,
érző részével ingerületet szállít a garatból, a gégéből, a
légcsőből és a tüdőből.
Vegetatív paraszimpatikus része a legerősebb, a mellüreg,
valamint a hasüreg felső harmadában lévő zsigereket látja el.
XI. Agyideg – járulékos ideg
- bolygóideg tartozéka, és egyik csatlakozó ágával részt vesz a
gégeizmok beidegzésében
Kizárólag mozgató agyideg, a fejbiccentő izmot, valamint a
csuklyás izom felső harmadát látja el.

210
XII. Agyideg – nyelv alatti ideg
- kizárólag mozgató agyideg
- nyelv mozgató idege

211
212
A gerincvelői idegek
A gerincvelői idegek kevert idegek, érző, mozgató, valamint
vegetatív rostokat egyaránt tartalmaznak, a gerincvelő két
oldalán alakulnak ki.

213
A gerincvelői idegek részei
- hátsó gyökér, kizárólag érző rostokat tartalmaz (a benne
található vegetatív rostok is érző működésűek)
- elülső gyökér a gerincvelőtől a gerincvelői idegig tart,
kizárólag mozgató rostokat tartalmaz (a benne futó vegetatív
rostok is mozgató működésűek)

214
215
A gerincvelői idegek
31 pár gerincvelői ideg:
• 8 pár nyaki ideg (C1—C8)
• 12 pár mellkasi ideg (Th1—Th12)
• 5 pár ágyéki ideg (L1—L5)
• 5 pár keresztcsonti ideg (S1-S5)
• 1 pár farkcsonti ideg (Co1)

216
217
A gerincvelői idegek
A nyaki, az ágyéki és a keresztcsonti szakaszon idegfonatot
képez, a mellkasi szakaszon önállóan fut mint bordaközti ideg.

218
Nyaki idegfonat
A felső négy nyaki ideg elülső ága hozza létre (C1—C4).
Ellátja a nyak bőrét, a nyakizmokat, valamint a rekeszizmot.
Karfonat
Az alsó négy nyaki idegből (C5— C8), valamint az első mellkasi
idegből (Th 1) áll.
A fonatból először a kulcscsont felett idegtörzsek alakulnak ki,
majd ezekből a kulcscsont alatt idegkötegek jönnek létre,
melyek a hónalj-árokban az artériát körül veszik.
A felső végtagot látják el.
Néhány nagyobb ideg: középső ideg, orsócsonti ideg,
singcsonti ideg.
221
222
Ágyéki fonat
Az utolsó mellkasi idegből (Th12), valamint a felső három
ágyéki idegből (L1—L3) alakul ki.
Több ága az elülső hasfalat látja el, de ad ágat a comb
feszítőizmaihoz is (combideg).

223
224
Keresztcsonti fonat
A két alsó ágyéki ideg (L4—L5), valamint négy keresztcsonti
ideg (S1—S4) hozza létre.
A fonat a kismedencében két részre válik.
Az egyikből indul ki szervezetünk legnagyobb idege, az
ülőideg, amely a farizmok alatt lép ki a medencéből, a
combon hátul a hajlítók között húzódik lefelé, majd a térdalji
árokban két ágra oszlik.
A másik a kismedencei szervekhez, a külső nemi szervekhez és
a gáthoz küld ágakat.
Vegetatív idegrendszer
A vegetatív idegrendszer akaratunktól független működésű, a belső
szervek működését irányítja, alapvető életműködéseket szabályoz,
pl. légzés, keringés, hőháztartás stb.
 A vegetatív idegrendszer
Működésének egyik anatómiai egysége a vegetatív reflexív.
(Lásd.: gerincvelő működése)

Anatómiailag és a működés szempontjából a vegetatív idegrendszer

két részre osztható:
• szimpatikus idegrendszer
• paraszimpatikus idegrendszer
A szimpatikus idegrendszer
A szimpatikus idegrendszer központi része az agyvelő
különböző területein szétszórva helyezkedik el.

Környéki részét a szimpatikus idegrostok képezi.

A rostok a gerincvelőből az elülső gyökéren keresztül lépnek ki
és az erek tágasságát szabályozzák, a szőrszálak izmait és a
verejtékmirigyeket idegzik be.
Számos rost a hasüreg zsigereit látja el szimpatikus
beidegzéssel.
A paraszimpatikus idegrendszer
A paraszimpatikus idegrendszer központi része az agytörzsben
és a gerincvelő keresztcsonti részében található meg.
Az agytörzsi központból kiinduló rostok a III., a VII., a IX. és a X.
agyidegben haladnak.
Ezek közül a bolygóideg (X. agyideg) paraszimpatikus része a
legerősebb, mivel ez az ideg adja a mellüregi és a hasüregi
zsigerek nagy részének a paraszimpatikus beidegzését.
A gerincvelő keresztcsonti részéből kiinduló paraszimpatikus
rostok deréktól lefelé látják el a testet paraszimpatikus
beidegzéssel.
A vegetatív idegrendszer hatásai
A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer a
leggyakrabban ellentétes módon befolyásolja a különböző
szervek működését.

231
A vegetatív idegrendszer hatásai
A szívműködés szimpatikus hatásra fokozódik.
Nő az összehúzódások száma (gyorsul a pulzus), nő a
verőtérfogat is, a koszorús artériák tágulnak.
Paraszimpatikus hatásra csökken a szív teljesítménye, a
koszorús artériák szűkülnek.
Az artériák a szimpatikus hatásra szűkülnek (elsősorban a kis
artériák), emiatt a vérnyomás emelkedik.
Nem szűkülnek azonban a koszorús erek, a tüdő, valamint a
vázizmok erei.
Paraszimpatikus hatásra a kis artériák simaizomzata elernyed,
a vérnyomás csökken.
A vegetatív idegrendszer hatásai
A tüdőben szimpatikus hatásra a hörgők tágulnak, a
légzésszám emelkedik, a gázcsere fokozódik.
Paraszimpatikus hatásra a hörgők simaizomzata összehúzódik
és csökken a légzésszám is.
A vegetatív idegrendszer hatásai
Gyomor-bélműködés: szimpatikus hatásra a gyomornedv-
elválasztás és a nyálelválasztás csökken, a bélműködés
lelassul, a záróizmok feszülése fokozódik.
Paraszimpatikus hatásra fokozódik a nyálelválasztás, a gyomor
és a hasnyálmirigy nagyobb mennyiségű, enzimekben gazdag
emésztőnedvet termel, fokozódik a bélmozgás is.
A vegetatív idegrendszer hatásai
Az anyagcserére kifejtett hatás: szimpatikus hatásra a
vércukorszint emelkedik, mert a májban a glikogén glükózzá
alakul át és a keringésbe kerül.
A sejtekben az oxidatív anyagcsere mértéke fokozódik.
Paraszimpatikus hatásra a folyamat ellentétes irányban zajlik
le, a vércukorszint csökken.

235
A vegetatív idegrendszer hatásai
A pupilla szimpatikus hatásra tágul.
Paraszimpatikus hatásra a gyűrűs izom összehúzódik, a pupilla
beszűkül, és így kevesebb fény jut a retinára.
237