Idegtudomanyok

Babes-Bolyai TanulócsoporT
BABES-BOLYAI
TUDOMÁNYEGYETEM
PSZICHOLÓGIA SZAK
TANULÓCSOPORT
Bevezetés az idegtudományokba
tételsor 2018
területek Pocsay G. Júlia
9. Aszimmetriák az agyban. Hasított agyú
személyek Pintér Szilvia
10. A nyelv és az agy, a beszéd kialakulása,
Wernicke-Geschwind modell, afáziák- Emília
Dragomirescu
11. Látás, hallás- Orbán Era
12. Szaglás, ízérzékelés-Orbán Era
1. Neuronok, gliasejtek- Baumann Ibolya 13. Testérzékelés- Somogyi Gábor
2. Elemi idegjelenségek, nyugalmi potenciál, 14. Az alvás meghatározása, szerepe. Az alvás-
depolarizáció, akciós potenciál, repolarizáció, ébrenlét ciklus szabályozása- Leyla Dadoua
hiperpolarizáció -Baumann Ibolya 15. Az alvás fázisai. A REM és az álmok. Az
3. A szinapszis: típusai, részei. alvás kémiája. Alvázsavarok-Murvai Piroska
Neuronhálózatok. Neurotranszmitterek- 16. Bioritmusok: alvás-ébrenlét, hormonális
Baumann Ibolya ritmusok, hírvivő anyagok, testhő mérséklet
4. Az idegrendszer felosztása- Baumann Ibolya ritmikus változása. A cirkadián ritmusok
5. Központi mag, nyúltvelő , agytörzs, kisagy, idegrendszeri struktúrái- Bányavölgyi Éva
talamusz, hipotalamusz. Retikuláris (hálózatos) 17. A figyelem és a tudati mű ködés
rendszer- Lőrinczi Emese neurobiológiai alapjai: Emília Dragomirescu
6. Limbikus rendszer, hippokampusz- Kovács 18. A tanulás neurobiológiai alapjai- Lő rinczi
Kristóf Donát. Emese
7. Nagyagy (agyféltekék), agykéreg, 19. Az emlékezés neurobiológiai alapjai- Leyla
agylebenyek. – Maties Monica Dadoua
8. Agykérgi területek, első dleges motoros Egybefű zte: Baumann Ibolya
kéreg, első dleges szomatoszenzoros kéreg.
Első dleges látókéreg, hallókéreg, asszociációs
1
Tartalomjegyzék
1. Neuronok, gliasejtek 7
Neuronok 7
A neuronok csoportosítása a nyúlványaik alapján: 11
Glia sejtek 11
2. Elemi idegjelenségek, nyugalmi potenciál, depolarizáció,
akciós potenciál, repolarizáció, hiperpolarizáció 13
Az akciós potenciál 13
Nyugalmi membránpotenciál 13
Nátrium-Kálium pumpa 13
Akciós potenciál- ingerületi állapot 14
Depolarizáció 15
Repolarizáció 15
A minden vagy semmi törvénye 15
Monofázisos akciós potenciálnak 16
Reverberációs körök 17
3. A szinapszis: típusai, részei. Neuronhálózatok.
Neurotranszmitterek18
Szinapszis meghatározása 18
Szinapszis részei 19
Neuronhálózat 22
Neurotranszmitterek 22
Monoaminerg rendszer: 24
4. Az idegrendszer felosztása 26
Az idegrendszer feladatai 26
Az idegrendszer felépítése 27
Központi idegrendszer 28
A gerincvelő 29
2
A gerincvelő szürkeállománya: 31
A gerincvelő fehérállománya 31
Pályarendszerek 32
5. Központi mag, nyúltvelő, agytörzs, kisagy, talamusz,
hipotalamusz. Retikuláris (hálózatos) rendszer 35
A központi mag- agytörzs 35
Kisagy (cerebellum) 37
Előagy 38
Köztiagy (diencephalon) 38
6. Limbikus rendszer, hippokampusz 40
Limbikus rendszer 41
A rendszer részei 42
Afferens és efferens rendszer és a központok 43
A limbikus rendszer feladatai 44
Hippokampusz 45
Amygdala 45
7. Nagyagy (agyféltekék), agykéreg, agylebenyek. 46
Nagyagy (cerebrum) 46
A nagyagy felépítése 47
Az agykéreg (szürkeállomány) 48
Lebenyek 49
Nagyagy evolúciója 54
8. Agykérgi területek, elsődleges motoros kéreg, elsődleges
szomatoszenzoros kéreg. Elsődleges látókéreg, hallókéreg,
asszociációs területek 55
Agykéreg 55
Agykérgi területek (mezők) 56
Elsődleges központok 57
Elsődleges szomatoszenzoros kéreg (érző mező) 58
Másodlagos központok 61
A koordinált testtartás, 65
Asszociációs területek 66
3
9. Aszimmetriák az agyban. Hasított agyú személyek 68

Hasított agy – split-brain 68
A hasított agy kutatások mentén 70
Sperry –Két független tudat 70
Az agyféltekék funciói 71
Komisszurális rostok funcionális megoszlása: 72
A féltekék redundanciája 72
A hasított agyú személyek sajátosságai, eltérései 73
10. A nyelv és az agy, a beszéd kialakulása, Wernicke-Geschwind
modell, afáziák 76
Beszéd kialakulása 76
A beszéd neuronális alapjai 78
A beszédközpont 79
Beszéd produkció 80
3. Afáziák 83
Sérülések 84
11. Látás, hallás 85
Látás: 85
Színlátás 90
Hallás 92
12. Szaglás, ízérzékelés 96
Szaglás 96
Ízérzés 98
13. Testérzékelés 101
1.Bőrérzékletek 101
2. Mozgásérzékelés (propriocepció) 104
Fájdalom (Nocicepció) 105
Egyéb testérzések: 108
Kérgi reprezentáció 109
14. Az alvás meghatározása, szerepe. Az alvás-ébrenlét ciklus
szabályozása 111
Az alvás 111
4
Az alvás szerepe 111

Alvásmegvonásos 113
Alvás-ébrenlét ciklus 113
Cirkadián ritmus 113
Az alvást szabályozó biológiai rendszerek 113
Biológiai óra, azaz a cirkadián „rendszer” 115
15. Az alvás fázisai. A REM és az álmok. Az alvás kémiája.
Alvászavarok 119
Az alvás, mint tudatállapot 119
Az alvás fázisai 119
A NREM fázis funkciója 122
A REM fázis funkciója 122
A REM és az álmok 123
Michel Jouvet professzor elmélete szerint: 125
Az alvás kémiája 126
Alvászavarok 127
16. Bioritmusok: alvás-ébrenlét, hormonális ritmusok, hírvivő
anyagok, testhőmérséklet ritmikus változása. A cirkadián
ritmusok idegrendszeri struktúrái 132
Bioritmusok: 132
Cirkadián: 132
Hormonális ritmusok 133
Agyi hírvivő anyagok (neurotranszmitterek) ritmusa 134
A testhőmérséklet ritmikus változása 134
A női menstruációs ciklus által okozott változások 134
A cirkadián ritmusok idegrendszeri struktúrái 135
17. A figyelem és a tudati működés neurobiológiai alapjai 136
A figyelem: 136
Figyelem fajtái: 136
Neuronális alapok 136
Neuroanatomia 139
Különböző tudatállapotok: 140
Perceptuális konstancia 141
5
Figyelemzavarok 142
Hipnoid tudatzavarok 142
Nem hipnoid tudatzavarok 143
18. A tanulás neurobiológiai alapjai 144
Tanulás: 144
Tanulás formái 144
A tanulás sejtszintű mechanizmusai 146
A tanulás mechanizmusa 150
19. Az emlékezés neurobiológiai alapjai 153
19. Az emlékezés neurobiológiai alapjai 163
6
1.Neuronok, gliasejtek1
Kidolgozta: Baumann Ibolya
Az idegsejtek (neuronok) szinapszisaik révén információt kapnak és továbbítanak

egymás működéséről. Ez az a szint, ahol megteremtődik a tudat. Minél
rendezettebb ez az információáramlás, annál világosabb a tudat.
Neuronok
Neuronok meghatározása
A neuronok, más néven idegsejtek az idegrendszerünk építőkövei, olyan speciális sejtek,
amelyek
● a többi neuronok,
● a belső elválasztású mirigyek és
● az izmok számára az idegi impulzusokat vagy üzeneteket szállítják.
✓ az idegszövet anatómiai, fejlődéstani, működési alapegysége,

✓ méretük: 5–150 μm között változik,
✓ legkisebbek a kisagy szemcsesejtjei, legnagyobbak a gerincvelő elülső szarvi motoros
sejtjei,
✓ bár az általános jellemzőkkel az összes neuron rendelkezik, alakjuk és méretük
nagyon változatos.
✓ neuronok találhatóak az agyban, az idegdúcokban és a gerincvelőben.
Feladatuk:
Feladatuk az információ feldolgozása, továbbítása és megfelelő válaszreakciók létrehozása.
A neuronok a dendriteknek nevezett nyúlványaikon keresztül kémiai jeleket fogadnak,
amelyeket aztán az axonoknak nevezett nyúlványaikon keresztül elektrokémiai jelek
formájában adnak tovább.
Neuronok felépítése
✓ neuronok sejttestből (perikarionból),
✓ a sejttestekből, azaz a neuron protoplazmájából nyúlványok, azaz dendritek
(dendron=fa) ágaznak ki, /hívják őket plazmanyúlványoknak is.
✓ a sejttestből kiinduló főnyúlvány, pedig az axon (tengelynyúlvány, neurit)
✓ a neuron felületét egységes sejthártya veszi körül.
✓ A neuronok sejthártyája szemipermeábilis-azaz félig áteresztő jellegű. Egyes anyagok
könnyedén, mások kizárólag akkor jutnak át egyik oldalról a másikra, ha bizonyos
1
A tételt Szidónia tanárnő, a cd-én található anyagából dolgoztam ki. Ahol a tantárgy adatlapján található
könyvészettől eltértem, azokat a lábjegyzetbe helyeztem.
7
kapuk kinyílnak.
Neuronok típusai funkcióik alapján

1. szenzoros neuron –érzőidegsejt,
a receptoroktól kapott impulzusokat továbbítja a központi idegrendszerhez. A receptorok az
érzékszervelben, izmokban, bőrben izületekben lévő speciális sejtek, amelyek érzékelik, majd
idegimpulzusokká fordítják át a később a szenzoros neuronok által közvetített fizikai és
kémiai változásokat.
2. motoros neuronok (mozgatóidegsejtek)
az agyból, vagy a gerincvelőből kijövő jeleket szállítják a végrehajtó szervekhez, vagyis az
izmokhoz, mirigyekhez.
3. Interneuronok (köztes idegsejtek)
két, vagy több idegsejt között közvetítik az ingerületet, csak az agyban és a gerincvelőben
találhatóak meg. a szenzoros idegsejtektől kapnak impulzusokat és más interneuronokhoz
vagy motoros neuronokhoz továbbítják őket.
Neuron szerkezete
8
A neuron sejtteste
✓ a sejttest a neuron trófikus (táplálkozási) központja, mivel a nyúlványoknak nincsen

fehérjeszintetizáló apparátusuk, ezért ha a nyúlványok kapcsolata a sejttesttel
megszakad, azok degenerálódnak.
a trófikus értelmezéséhez plusz információ:

„a neurontan szerint minden neuron, azaz idegsejt trofikus egység: A nyúlványokat a
sejttest felől érkező, állandóan pótlódó plazmaalkotórészek tartják életbe. A nyúlványok
önmagukban nem életképesek, ha sérülés folytán leválasztódnak a sejttestről,
elpusztulnak. Optimális körülmények között az axon képes regenerálódni, ebben az
esetben is a sejttestben történik az alkotórészek szintézise, és ezek axonális
transzporttal jutnak a sérült területhez, ahonnan a nyúlvány újraépül.” 2
✓ A sejttestben van a sejtmag (nucleus), amely kromatinban (kromoszóma anyaga,

mely eukarióta sejtekben DNS és fehérje komplexéből áll) gazdag sejtmagvacskát
(nucleolust) tartalmaz. A nucleolus kifejezett rajzolata arra utal, hogy az idegsejtben
rendkívül aktív a fehérjeszintézis.
✓ A neuronok plazmájában jellegzetes alkotórész, szemcsézettség mutatható ki, ezek a
Nissl-szemcsék, vagy tigroid rögök, melyek a fehérje szintézisben vesznek részt.
✓ A Nissl- szemcsék (a sejttestben és a dendritekben is vannak) sűrűsége szoros
összefüggést mutatnak az idegsejt funkcionális állapotával, anyagcseréjével,
fehérjeszintézisével. Az idegsejt kifáradásakor a Nissl-anyag eltűnik, pihenés során
pedig újraalakul.
✓ a plazmában neurofibrillumok találhatóak, ezek juttatják el a sejttestben termelt
anyagokat az axonba.
Dendritek
✓ a neuron protoplazmájának nyúlványai, melyek a szomszédos neuronoktól származó

idegimpulzusok felvételéért felelősek és továbbítják az ingerületet a sejttest felé,
✓ elágazódásaik révén megnövelik a sejtek felszínét, ahol más neuronok nyúlványai
végződnek – ezek az ingerületek fogadóhelyei,
✓ a dendritek tartalmazzák mindazokat az organellumokat (szervrészeket), amelyeket a
sejttest, Nissl-szemcséket, neurofilamentumokat (spec.fehérjék),
✓ a dendritek felületén tűszerű nyúlványokat is megfigyeltek, ezek az úgynevezett
tövisek, melyek a szomszédos idegsejtekkel létesítenek kapcsolatot.
2
Emberi életfolyamatok idegi szabályozása – a neurontól a viselkedésig :
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0094_neurologia_hu/ch01s03.html
9
Az axon (tengelynyúlvány)
✓ egy neuronnak általában egy axon nyúlványa van,
✓ az axon hosszúsága idegsejtenként igen változó, 1–2 mm-től akár 1 méterig terjedhet,
✓ hosszában hüvelyek veszik körül
✓ az ingerületet a sejttest felől az axonvég felé vezeti, azaz az axonon keresztül
terjednek tovább a többi neuronhoz az idegi impulzusok,
✓ az axon eredési kúppal, vagy axondombbal indul a sejttestből,
✓ belsejében axoplasma található, ami valójában a sejttest protoplazmájának nyúlványa,
✓ az axoplasma nem tartalmaz Nissl-szemcséket,
✓ az axon mellékágakat, axonkollaterálisokat ad le, és végül elágazódva végfácskát
(telodendrion) képez, és végbunkókban végződik.
✓ A végbunkó membránja képezi a szinapszis preszinaptikus egységét. A
végbunkók nem érintkeznek ténylegesen a szomszédos idegsejtekkel, mert bunkó és a
fogadó neuron sejttestje között egy szűk rés található.
Axon típusok
Az axon körül elhelyezkedő hüvelyek alapján megkülönböztetünk
1. Schwann-sejtes hüvelyű, vagy velőtlen idegrostokat, melyeket teljes hosszukban
csak Schwann sejtek vesznek körül. Ilyen típusúak a szimpatikus idegrendszer
posztganglionáris neuronjai,
2. Schwann- és velős (mielin-) hüvelyű rostok esetén:
✓ Schwann-sejt többszörösen rácsavarodik a tengelyében futó axonra, és a
membránok egymásra fekvő lipoid rétegei képezik a mielinhüvelyt.
✓ Az axont kívül a Henle-féle hüvely borítja, amelynek védő és tápláló szerepe
van.
✓ A mielinhüvely vastagságában eltérést mutatnak az egyes idegsejtek.
✓ A vastagabb velőshüvelyű rostokban az ingerületvezetés sebessége nagyobb.
✓ Az axon hosszában, egy-egy Schwann-sejt találkozásánál befűződések vannak,
ezek az úgynevezett Ranvier-féle befűződések.
✓ Ilyen típusúak a perifériás idegrendszer érző és mozgató idegrostjai.
3. A csak velőshüvelyű rostok a központi idegrendszer rostjait alkotják. ezeket a rostokat
oligodendroglia veszi körül.
10
A neuronok csoportosítása a nyúlványaik alapján:
Unipoláris és bipoláris idegsejtek csak az embrionális fejlődés ideje alatt vannak jelen. A bipoláris
idegsejtek két nyúlványa a fejlődés során összeolvad, majd két irányba szétválik, így alakulnak ki a
jellegzetes T-alakú, ún. ál-egynyúlványú, pszeudounipoláris idegsejtek. Ebbe a csoportba tartoznak az
érző idegdúcokban található idegsejtek. Az emberi idegrendszer fő sejttípusa a soknyúlványú
multipoláris) idegsejt. Az agykéreg felépítésében vesznek részt a piramis sejtek (nevük sajá-
tos alakjukra utal).
A neuron másik sajátos szerkezeti eleme a neurofibrilláris hálózat, az egész idegsejtet átszövő,
finom rosthálózat. A neurofibrilláris hálózat a dendriteknek csak az alapi részén található.
Glia sejtek
A gliasejtek az idegrendszer zavartalan működését biztosító, közvetlen idegi folyamatokban
részt nem vevő sejtek, melyek feladata az idegszövet táplálása, védelme, bizonyos anyagok
lebontása, a szövetpótlás, a térkitöltés, az axon körüli velőshüvely biztosítása.
Körülbelül tízszer több gliasejt van, mint neuron.
Glia sejtek típusai

1. asztrocita (macroglia) makrogliasejtek:
Az asztrociták rostképző sejtek, az agyszövet sérülése után gliarosthegeket képeznek.
Mint támasztó elemek háromdimenziós vázat hoznak létre. Az astrocyták
nyúlványokat küldenek az erekhez is, ezáltal valószínűleg szerepet játszanak az
anyagforgalomban is. Más nyúlványaik a szinaptikus réseket zárják le, és
feltételezhető, hogy felveszik a transzmittereket. Az már bizonyított tény, hogy az
astrocyták felveszik és leadják a GABA-t.
2. oligodendrogliasejtek:
Az oligodendrogliasejtek kevés elágazó nyúlvánnyal rendelkeznek. A
szürkeállományban az idegsejteket kísérik (szatellitasejtek), a fehérállomány
idegrostjai között sorokba rendezetten fordulnak elő (interfascicularis glia). Az
agyvelőben oligodendrogliasejtek képezik és tartják fenn a velőshűvelyt.
3. mikrogliasejtek. A mikrogliasejtek amőbaszerű mozgásokkal az idegszövetben
vándorolni tudnak. Szövetpusztuláskor fagocitálják3 az elhalt anyagot
(eltakarító sejt), miközben gömbszerűen lekerekednek
3
fagociták= falósejtek
11
Glia sejtek funkciója

✓ tápanyagot juttat a neuronokhoz,
✓ eltüntetik a neuronok bomlástermékeit,
✓ megemésztik az elhalt neuronokat,
✓ a Schwann sejtek biztosítják a neuronok mielinizációját,
✓ kötőszöveti funkciót lát el,
✓ támasztó feladatot,
✓ anyagforgalmat,
✓ patológiás folyamatokban a leépítést,
✓ valamint a hegképződést biztosítja.
✓ Továbbá a központi idegrendszeri kapillárisokat gliaburok veszi körül, elhatárolja
őket a neuronoktól.
Ez az úgynevezett vér-agy gát, amely az idegszövet nagyfokú védelmét biztosítja a vérben
keringő esetleges káros anyagokkal szemben. Sok gyógyszer nem képes áthatolni a vér-agy
gáton. Mind a központi, mind a perifériás idegrendszerben megtalálható.
A gliasejtekben csak nyugalmi potenciált mértek, akciós potenciált nem ám bizonyos

információk, megkerülve a neuronokat, a gliasejtek hálózatán keresztül haladnak.
Az axonok felszínén a gliasejtek ellaposodott nyúlványai többszörösen feltekeredve szigetelő

réteget hozhatnak létre. Az axonon a gliasejtek nyúlványaiból álló burkolat a velőshüvely.
12
2.Elemi idegjelenségek, nyugalmi potenciál,

depolarizáció, akciós potenciál, repolarizáció,
hiperpolarizáció
Az akciós potenciál
Az információ az idegsejt mentén egy idegimpulzus, un. akciós potenciál formájában
fut végig. Az akciós potenciál a sejttesttől az axon végéig terjedő elektrokémiai impulzus,
amely elektromos töltéssel rendelkező molekulák, un. ionok sejtbe való belépésekor, illetve
sejtbe való kilépésekor keletkezik.
Az akciós potenciál sebessége a dendritektől az axon végéig 3-300 km/óra között
változhat, az axon méretétől függően4
Az akciós potenciál 5 szakaszból áll:

- nyugalmi potenciál, a sejt membránjára még nem hatott az ingerület
- depolarizáció, A NA+ ionok áramlása megkezdődik,
- csúcspotenciál,az áramlás mértéke ekkor a legnagyobb,
- repolarizáció, megindul az ionok visszaáramlása a kezdeti helyre,
- hiperpolarizáció,a membrán belső fele egy rövidebb ideig negatívabb lesz, mint a
nyugalmi potenciálkor, ez azért van, hogy ne legyen rögtön ingerelhető.5
Nyugalmi membránpotenciál
Az idegsejt membránjának alapvető tulajdonsága a nyugalmi membránpotenciál, amely a
membrán külső és belső oldalán fennálló ionkoncentráció-eltérésből adódik. Ebben az
állapotban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest. Alapvetően a sejt
belseje negatív töltésű , mert negatív töltésű fehérjemolekulák vannak túlsúlyban a sejt
belsejében. Két akciós potenciál között a neuron nyugalmi potenciálban van.
Nátrium-Kálium pumpa
Az aktív nátriumpumpa” az axonból a membránon keresztül nátrium-ionokat küld az ideg
4
Atkinson 59.
5
https://hu.wikipedia.org/wiki/Inger%C3%BClet
13
körüli folyadéktérbe, így az ideg belseje negatív lesz. Ugyanebben az állapotban a kálium-
ionok belépnek az axonba, ez azonban nem változtatja meg az elektronegativitást.
A minden élő sejt membránjában megtalálható nátriumpumpa egy olyan ATP-bontó fehérje,
amelyet a nátrium és kálium ionok aktiválnak. Működése (1 ATP elbontása) során általában 3
nátrium iont távolít el a sejtből, és helyette 2 kálium iont hoz be. Így alakul ki a nyugalmi
membránpotenciál.
Potenciálkülönbség minden élő sejtben kialakul a membrán külső és belső oldala között, és
csak a sejt pusztulásakor szűnik meg.
Értéke általában –20 és –100 mV közé esik, idegsejtekben –60 és –100 mV közötti, ezért
szokták leegyszerűsítve –90 mV-nak említeni. Fontos megjegyezni, hogy ez a pumpa nem
azért működik, hogy a potenciálkülönbséget létrehozza, ez inkább csak annak mellékterméke
3. ábra. Membránpotenciálok kialakulása
Akciós potenciál- ingerületi állapot

A sejteket folyamatosan hatások érik a külvilágból és a belső környezetből (a többi sejt felől)
egyaránt. Ezek a hatások módosítják a sejt anyagcseréjét, ami a nyugalmi potenciál
megváltozását is kiválthatja. Tehát a környezeti hatás (inger) következtében módosult
14
anyagcserét nevezzük ingerületi állapotnak.
Depolarizáció
Ha az idegrostot valamilyen (fizikai, kémiai) inger éri, azon a ponton megváltozik a membrán
permeabilitása, (azaz áteresztő képessége) aminek az lesz a következménye, hogy nátrium-ionok
nyomulnak be az idegsejtbe megszűntetve a sejt belsejében levő elektronegativitást. Ezt a folyamatot
depolarizációnak nevezzük, mivel megszűnik a külső és belső felszín közötti
potenciálkülönbség. A depolarizáció az inger hatásának pontjától kiindulva, hullámként fut
végig az axonon.
Idegimpulzus:
A depolarizációs hullám nem más, mint az idegimpulzus.
Az idegimpulzus két irányban haladhat: vagy a sejttest irányába a dendriteken keresztül
(cellulipetálisan), vagy a sejttesttől elfelé, az axonon keresztül (cellulifugálisan).
A központi idegrendszerben az impulzusok kémiai ingerület-átvitellel terjednek egyik
neuronról a másikra. Az idegek elektromos ingerlése is idegimpulzust vált ki. Kísérleti
körülmények között általában ezt az ingerlési módot használják.
A depolarizációt követően visszaáll a belső elektronegatív állapot.
Repolarizáció
A pozitív töltésekkel telített axon nem képes felvenni további nátriumionokat, sőt a kálium-
ionok is kilépnek az idegrostból. Ezt a folyamatot nevezzük repolarizációnak. A
depolarizáció és repolarizáció ciklusa a másodperc tört része alatt zajlik le, és az idegrost kész
újabb
impulzusok továbbítására.
A repolarizáció ideje alatt (1/2500s–1/500s) az ideg nem ingerelhető, úgynevezett refrakter
állapotban van.
A minden vagy semmi törvénye

(inger eléri az ingerküszöböt, kialakul az akciós potenciál, és a továbbiakban
bármennyire nagy inger éri nem változik meg a magassága, ha viszont nem éri el az
ingerküszöböt, semmi sem történik. ) ha az ingerület elég erős ahhoz, hogy idegimpulzust
váltson ki, vagyis eléri a küszöbértéket, akkor az idegrost egészében ingerületet vált ki.
Azonban a küszöbérték alatti ingerekre nem válaszol az idegrost.
minimális stimulusnak, hívjuk azt a legkisebb elektromos ingert, amely egyetlen idegrostot
ingerelni képes,
maximális stimulusnak pedig azt a legnagyobb ingert, amely az idegköteg valamennyi

rostját már ingerületbe hozza. Az ennél nagyobb inger hatástalan, mivel az ingerületi
15
állapotban levő idegrostok nem ingerelhetők tovább.
Monofázisos akciós potenciálnak

nevezzük, azt az akciós potenciált, amelyet egyetlen idegimpulzus elvezetése során kapunk.
Időtartama néhány milliszekundum. A mielinhűvely nem vezeti az elektromos impulzusokat,
szigetelőanyagként veszi körül az axont, megakadályozza a membrán depolarizációját.
Csak a Ranvier-féle befűződéseknél következhet be depolarizáció, ezzel magyarázható, hogy
a velőshűvelyű rostokban szaltatórikusan (ugrásszerűen) terjed az impulzus.
Ez a mechanizmus jelentősen felgyorsítja az ingerületvezetést, ugyanakkor gazdaságosabb is,

mivel az energiaigényes nátriumpumpa csak a Ranvier-féle befűződéseknél működik. A
vastag idegrostok ingervezető sebessége 100m/s, míg a legvékonyabb rostoké 0,5m/s. E két
érték között, az élő szervezetben előforduló különböző vastagságú idegrostokban minden
átmeneti értéket megtalálunk. A vázizmokat pl. gyors vezetőképességű, vastag
mielinhüvellyel rendelkező idegrostok idegzik be, továbbá számos érző rost is ilyen típusú,
mert a központi idegrendszert informálják a környezeti változásokról, mindkét esetben
létfontosságú az impulzusok gyors terjedése.
Vannak funkciók, amelyek nem igényelnek gyors információtovábbítást, ilyenek például a

zsigeri működések, egyes érző szignálok, mint nyomás, tapintás, bizonyos típusú fájdalom.
Az ilyen típusú ingerületeket velőtlen rostok vezetik.

A „minden vagy semmi törvénye” alapján az impulzus nagysága nem növelhető, mert ha az
impulzus választ vált ki, az mindig maximális válasz.
Van azonban két másik mód az impulzusok erősségének fokozására.
16
Az egyik lehetőség az időbeli szummáció, vagyis fokozni lehet az impulzusok

másodpercenkénti frekvenciáját.
A másik pedig a térbeli szummáció, melynek során egyidejűleg több idegrost vonódik be az
ingerületi folyamatba.
Reverberációs körök
A reverberációs körökön (zárt neuronláncokon) egy neuron ingerülete visszakanyarodik, és
újra ingerli azt. Egyetlen neuron is alkothat reverberációs kört, ha az axon oldalága
visszakanyarodva ugyanannak a neuronnak a dendritnyúlványaival képez szinapszist.
Ezáltal az idegsejt saját magát ingerli. A reverberációs körök funkcionális egységek,
feldolgozzák a bemeneti impulzusokat, és kimeneti impulzus formájában továbbítják. Az
impulzus keringése a reverberációs körökben tartós ingerületi állapotot hoz létre.
A reverberációs körök működését más neuroncsoportokból, illetve más idegközpontokból
érkező ingerületek váltják ki.
A neuronok közötti kapcsolatok hatalmas száma miatt, a központi idegrendszer valamennyi
neuronja vagy neuroncsoportja közvetlen kapcsolatban áll egymással. Az ingerületi állapot
szélsőséges fokú szétterjedését többféle mechanizmus akadályozza meg. Például a
reverberációs körökbe iktatott, a bemeneti neuronokra ható gátló neuronok negatív
visszacsatolás útján mérsékelik az ingerlékenységet, ha valamelyik idegközpont túlzott
izgalmi állapotba jut.
A motoros ideg az ún. motoros véglemezzel végződik a harántcsíkolt izomroston, így alakul ki
a neuromuszkuláris kapcsolat.
A neuromuszkuláris kapcsolatban felszabaduló acetilkolin váltja ki a harántcsíkolt izomrost

összehúzódását, és ezáltal megvalósul az ideg-izom ingerületátvitel.
17
3.A szinapszis: típusai, részei. Neuronhálózatok.

Neurotranszmitterek
Szinapszis meghatározása
Amikor az ingerület eléri az axonvégződést, átadódik a következő sejtre. Az

ingerület átadásának helye a szinapszis.
Az ingerületátadás, vagy ingerületgátlás úgy történik, hogy a szinapszisokba kibocsátott
kémiai hírvivő anyagok (neurotranszmitterek) továbbítják az üzeneteket két neuron között.
A neuronok nyúlványaikon keresztül lépnek kapcsolatba egymással. Ez nem egy

folyamatos hálózat (kontinuitás-elmélet), hanem különálló idegsejtekből álló rendszer
(neuronelmélet). jav.kulcs!
Egy neuron akkor sül ki, amikor számos szinapszison át érkező ingerlés elér egy
bizonyos küszöbszintet. A neuron tüzelése egyszeri rövid kisülésből, akciós potenciálból áll,
amely után néhány ezred másodpercre inaktívvá válik.
A szinaptikus input beérkezését követően tehát a neuron vagy tüzel, vagy nem. Amennyiben
tüzel, létrejön az akciós potenciál. Az idegi impulzus erőssége mindig ugyanakkora.
<---minden vagy semmi elve. A már beindult impulzus végighalad az axonon.
A szinapszisoknál a neuron nem érintkeznek egymással közvetlenül. A jelnek át kell haladnia
a végbunkók közötti szűk résen, azaz a szinaptikus résen.
Amint egy idegimpulzus végighaladva az idegsejt axonján megérkezik a végbunkókhoz
ingerelni fogja a szinaptikus hólyagokat.
Szinapszis Szidónia könyvéből

Az órán nem ilyen bonyolultan mondta el, hanem úgy, ahogy fent leírtam.
Az ideghálózatban a neuronok szinapszisok révén kapcsolódnak egymáshoz. A szinapszisokon
keresztül továbbítódnak az ingerületek, de az ingerületek gátlása is rajtuk keresztül történik.
Az ingerület gátlását szolgáló kapcsolatok ugyanolyan fontosak, mint az ingerület átadása,
mert csak gátlás útján akadályozható meg az ingerületáramlás szétterjedése, és csak a gátlás
segítségével valósítható meg az információk kiválasztása. Ez a mechanizmus a fontos
ingerületeket továbbengedi, a jelentékteleneket elnyomja.
18
A kémiai szinapszis neurotranszmitterei:
Serkentő neurotranszmitterek
(excitátoros) - áthalad az inger
✓ Szerotonin
✓ Noradrenalin
✓ Acetilkolin- a fogadó sejt membránjától függően gátló is lehet!
✓ Hisztamin
Gátló neurotranszmitterek
melyekkel nem halad át az inger, elakad:
✓ Gamma-amino-vajsav,
✓ glicin,
✓ nanofehérjék.
Szinapszis részei
Az axonok végtalpacskái a kapcsolódó idegsejt membránjával képeznek szinapszist. A
szinapszis a következő részekből áll:
– preszinaptikus membrán (a végbunkó terminális része)
–szinaptikus rés
– a következő neuron posztszinaptikus membránja
A végbunkó neurofilamentumokat (a kp-i idegrendszer neuronjainak specifikus fehérjéje)
nem tartalmaz, de számos vezikulum (olyan anyag, amely fehérje szállító funkciót tölt be-de
ez bizonytalan), található benne. A legtöbb vezikulum a preszinaptikus membrán mentén
helyezkedik el, ez a végbunkó aktív része.
A posztszinaptikus struktúra membránmegvastagodást mutat, benne találhatók a
neurotranszmittereket fogadó receptorok.
A preszinaptikus és posztszinaptikus rész között egy kb. 200Å (0,02µm) átmérőjű szinaptikus
rés van.
19
A szinapszis részletesen
Amint az idegimpulzus megérkezik a végbunkókhoz ingerelni fogja a dombon lévő
hólyagocskákat.
A hólyagocskák kis gömb, vagy szabálytalan alakú NEUROTRANSZMITTEREKET
TARTALMAZÓ szerkezetek, amelyek ingerlésre felnyílnak és vegyületeiket a szinaptikus
résbe ürítik.
A neurotranszmitter molekulák a küldő vagy preszinaptikus neuronból a szinaptikus résen

szivárognak át és kapcsolódnak a fogadó vagy posztszinaptikus sejt dendritjének membránján
található fehérjékhez, a receptorokhoz.
A neurotranszmitterek és a receptorok úgy illeszkednek egymásba, mint kulcs a zárba. Ez az
illeszkedés a fogadó idegsejt áteresztőképességének a megváltozásával jár. A hírvivő
vegyületek egy része serkentő jellegű,
ezek a pozitív nátriumionok átengedésével depolarizálják a fogadó neuront, vagyis a sejt
belseje pozitívabb lesz, mint a külseje.
Más része gátló jellegű, vagyis annak következtében, hogy vagy kiengedik a sejtből a pozitív
töltésű káliumionokat, vagy beengedik a sejtbe a negatív töltésű kloridionokat, a fogadó
neuron belseje negatívabb lesz, mint a külseje, azaz a sejthártya hiperpolarizálódik.
Tehát a serkentő hatás növeli, a gátló pedig csökkenti az idegsejt kisülésének
valószínűségét.
Miután egy neurotranszmitter felszabadul és átjut a szinaptikus résen, a pontos szabályozás
érdekében villámgyorsan kell hatnia.
20
Szinapszisok típusai, a lokalizációjuk alapján
1. axo-dendritikus szinapszisokat
a végbunkók a fogadó neuron dendritjeivel létesítenek kapcsolatot,
2. axo-szomatikus szinapszisokat:
a végbunkók a fogadó neuron perikarionjához kapcsolódik,
3. axo-axonikus szinapszisokat:
a pre- és posztszinaptikus neuronok axonjai lépnek kapcsolatba egymással.
A telodendrion (végfácska-az axon terminális elágazódása) több, mint száz

neuronnal létesíthet kapcsolatot.
A szinaptikus kapcsolatok növekedése és érése a kéregszerkezet kialakulásának fontos
mozzanata. A születés előtti második hónapban a szinapszisok rendkívüli módon
felszaporodnak, a sűrűség maximumát a születést követő második hónapban érik el. A
szinaptogenézisnek ebben a fázisában másodpercenként 40000 szinapszis jön létre.
Ugyanebben a szakaszban növekednek a neuronok dendritfái és axonjai is. A szinaptikus
kapcsolatok szaporodása lányoknál 11–12, fiúknál 12–13 éves korban éri el tetőpontját.
A szinaptikus csúcs elérését követően az egyéni élet során a megerősített,

használt kapcsolatok stabilizálódnak, a nem használtak pedig elhalnak,
ez utóbbi folyamatot nevezzük metszésnek. A serdülőkori hormonális
változások időben egybeesnek azzal a szakasszal, amikor a kérgi kapcsolatok szerveződése a
szaporodásról metszésre vált.
21
A frontális kéregben különösen hangsúlyozott ez a folyamat, talán ezzel is

magyarázható a kontrollfunkciók átmeneti visszaesése. Továbbá azt is figyelembe kell venni,
hogy a nemi hormonok felszabadulása fokozza a limbikus rendszer működését, ami szintén
hozzájárul az átmeneti emocionális zavarok kialakulásához.
Az emberi agy minden működése, funkciója a speciális neuronális

körök működésének köszönhető. Ezek a körök fejlődési folyamatok
eredményei. Az egyes agyterületek közötti kapcsolatok hierarchikusan, párhuzamosan, vagy
mindkét módon szerveződnek. Éppen ezért az egyes magatartások, vagy bizonyos
neuropszichiátriai betegségek nem köthetők izolált idegközpontokhoz, mivel minden egyes
központ kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szorosan együtt működik
más központokkal.
Neuronhálózat
Az idegsejtek nyúlványaikkal hálózatot képeznek, amely nem az idegrostok hálózata,
hanem számos különállóelemből álló rendszer. Az idegrendszer építőeleme a neuron.
Az ideghálózatban a neuronok meghatározott módon kapcsolódnak egymáshoz,
szinapszisokat hoznak létre. A kapcsolat lehet: ingerülettovábbító és az ingerület gátlását
szolgáló.
Neuroncsoportok: azok a neuronok, amelyeknek azonos a transzmitterük, és az axonjaik zárt
rostköteget képeznek. Az impulzus átterjedhet a hasonló idegsejtekre, de más
transzmitterrel rendelkező neuronra is.
Neurotranszmitterek
A neurotranszmitterek a preszinaptikus idegsejt végbunkóiban felszabaduló kémiai
anyagok, amelyek a szinaptikus résen áthaladva gátló (GABA) vagy serkentő
(acetilkolin, dopamin, stb.) potenciálokat hoznak létre.
- A szinapszis során felszabaduló neurotranszmitterek teszik lehetővé a neuronok közötti

ingerületátvitelt.
- A posztszinaptikus membrán receptoraihoz kapcsolódnak, mégpedig sajátos módon: a
neurotranszmitterek és a receptorok sajátos sztereokonfigurációval (térbeli szerkezettel)
rendelkeznek.
- Ilyen értelemben beszélünk acetilkolin-, dopamin-, stb. receptorokról. Ez a nagyon
pontosan meghatározott kapcsolódás azzal magyarázható, hogy a receptorokon különböző
anyagokra specifikusan érzékeny „kötődési helyek” találhatók.
- A neurotranszmitterek és a receptor kapcsolódása megváltoztatja a célsejt elektromos
tulajdonságait, és idegimpulzus továbbításra készteti, vagy megakadályozza a sejt
kisülését.
- A felszabadult neurotranszmitter molekulák egy része visszakerül (reuptake) a
preszinaptikus hólyagocskákba.
22
- Sok, mindennaposan használt drog (a receptre felírt nyugtatóktól a kábítószerekig) a

neurotranszmitterekhez nagyon hasonlóan lép kölcsönhatásba a receptormolekulákkal. Ez
azért van így, mert a drogok molekulái a neurotranszmitter-molekulákéhoz annyira hasonló
formával rendelkeznek, hogy úgy működnek, mintha a receptor molekulák „zárjának”
kulcsai lennének. Például az opiátok az endorfinoknak nevezett neurotranszmitterek
csoportjához hasonlítanak, amelyeknek fájdalomcsillapító hatásuk van.
Azok a személyek, akik a fájdalom iránt közömbösnek látszanak, esetleg azzal a szokatlan
tulajdonsággal rendelkeznek, hogy amikor szükségük van rá, képesek fokozni ezen
természetes fájdalomcsillapítók termelését.
A neuromodulátorok
a neurotranszmitterek hatását befolyásoló kémiai vegyületek. Nagy távolságra diffundálnak,

így kiterjedt területek állapotát befolyásolják. Jelentős szerepük van például az éberségi
szint, vagy a fájdalomérzés szabályozásában.
A pszichoaktív (mentális működést, hangulatot befolyásoló) szerek
hatásaikat a különféle neurotranszmitter-rendszerek valamelyikének megváltoztatása révén
fejtik ki. Egyik szer utánozhatja egy bizonyos neurotranszmitter hatását, egy másik
meggátolhatja a normális neurotranszmitter receptorhoz való kapcsolódását, ismét mások a
visszavétel (reuptake), vagy a lebontás folyamatára lehetnek hatással. Az alábbiakban
következzenek a fontosabb neurotranszmitterek.
Acetilkolin
Az acetilkolin, az idegrendszer több szinapszisában megtalálható, az elsőként felfedezett

neurotranszmitter, az idegizom ingerületátvitel anyaga, a központi- és a perifériás
idegrendszerben egyaránt előfordul. Azokat a szinapszisokat, ahol az ingerület közvetítése az
acetilkolin közvetítése révén valósul meg, kolinerg, vagy acetilkolinergiás szinapszisoknak
nevezzük. Az acetilkolin serkentő hatással bír, (de a fogadósejt membránjától függően gátló is
lehet) lényeges szerepet játszik a tanulási és emlékezési folyamatokban. Az Alzheimer-kór
számos tünete a kolinerg rendszer funkció-zavarára vezethető vissza.
Különösen gyakori a hippokampusznak nevezett, az új emléknyomok képződésében szerepet
játszó területén.
Bizonyos acetilkont befolyásoló szerek izombénulást okozhatnak. Például a helytelenül tárolt
élelmiszerekben felszaporodó baktériumok termelte botulinum pl. az ideg-izom szinapszisok
acetilkolinreceptroaininak gátlásával megbénítja a légzőizmokat és halált okozhat.
23
Monoaminerg rendszer:
A monoaminok csoportjához tartozik az adrenalin (epinefrin),
noradrenalin (norepinefrin), dopamin és a szerotonin. Az első hármat
katekolaminokként tartják számon, a szerotonin az indolaminok közé
tartozik.
Adrenalin, noradrenalin
Az adrenalint (epinefrint) a mellékvese velőállománya termeli. A
noradrenalint (norepinefrint) (főleg az agytörzsi neuronok termelik) termelő idegsejtek a
hídban és a nyúltvelőben találhatók. A híd dorzális részében lévő locus coeruleus (kék mag)
magban mintegy 20 ezer noradrenerg neuron van. A noradrenalin fontos szerepet játszik az
éberségi szint fenntartásában.
A monoaminoknak fontos szerepük van a fájdalomérzet kialakulásában is. A
noradrenalin és a szerotonin képes blokkolni a fájdalmat már a gerincvelő szintjén
(kapugátlás). A monoaminerg pályarendszer a hipofízisre gyakorolt hatása révén az egész
neuroendokrin rendszerre hatással van. Meghatározza a táplálkozási magatartást: a
monoaminerg rendszer bénítása esetén ún. hipotalamusz szindróma alakul ki – a beteg halálra
eszi magát.
Az anorexia nervosa hátterében is a monoaminerg rendszer károsodása húzó
dik meg. A monoaminok hatással vannak a testhőmérséklet-, a vérnyomás
alakulására, befolyásolják a szívritmust, a bélmotilitást.
Minden az agy norepinefrin szintjét növelő vagy csökkentő szer a személy hangulatát is
befolyásolja.
Dopamin
Szintén a monoaminok közé tartozik, összetétel nagyon hasonlít a noradrenalinra. Az agy
bizonyos területein megjelenő dopamin elemi örömérzéssel jár.
A dopamint termelő idegsejtek a középagy egyik magjában, a feketemagban, substantia
nigraban találhatók. Innen indul ki a dopaminerg pályarendszer, ami kapcsolatban áll az
extrapiramidális központokkal, és ezáltal a dopaminnak fontos szerepe van a mozgás-
szabályozásban.
A dopamin hiánya idézi elő a Parkinson-kór tüneteit: izommerevség, mozgásszegénység,
reszketés. Fokozott dopamintermeléssel magyarázzák a szkizofrénia egyes
tüneteit: hallucinációk, gondolkodászavarok. A nyugtatók (tranquillánsok) nagy része a
dopamin receptorok blokkolása útján hat. A dopaminnak fontos szerepe van a figyelmi
folyamatokban, a tanulásban is.
24
Szerotonin
Szintén monoamin. A szerotonint termelő neuronok is a nyúltvelőben, hídban és kö-
zépagyban helyezkednek el. Legalább 9 féle szerotonin receptor ismert.
A szerotoninnak fontos szerepe van a hangulati élet, táplálkozás, az
alvás és a fájdalomérzés szabályozásában. A felszabadult szerotonin
visszavételét gátló, vagyis szerotonin koncentráció emelő gyógyszerek, pl. a Prozac a
depresszió kezelésére használatosak.
A kábítószerek a szerotoninerg receptorok blokkolása révén hasonló
hatást (hallucinációk, feldobottság, hipermotilitás, stb.) hoznak létre.
A közismert „speed” (Ecstasy) és az LSD is elsősorban a szerotoninerg
rendszeren keresztül fejti ki hatását. A monoaminerg rendszer bizonyos típusú kóros
elváltozásai pszichózist válthatnak ki. A szexuális magatartás is a monoaminerg rendszer
működésének függvényében alakul.
Aminosavak
Az idegsejtek legalább 8 olyan aminosavat termelnek, amelyek
neurotranszmitter szerepet töltenek be. Ezek közé tartozik a gátló hatással bíró gamma-amino-
vajsav (GABA), a glicin. A GABA receptorokhoz kapcsolódnak a nyugtató hatással rendelkező
benzodiazepinek, szteroidok, barbiturátok, alkohol. A tetanusz
toxin a glicin és a GABA felszabadulását gátolja, és ez okozza a folyamatos, görcsös
izomösszehúzódásokat.
Glutamát
A glutaminsav-(más néven glutamát), a legelterjedtebb aktiváló neurotranszmitter az agyban és
a gerincvelőben. A serkentő hatást úgy éri el, hogy depolarizálja a fogadóneuronjait.
A glutamin alapvető szerepet játszik a stresszre adott szervezeti válaszreakciókban, ennél fogva
hiánya következtében sérül a szervezet védekezőkészsége.
Peptidek
A központi idegrendszerben termelődő, 2–3 aminosavból álló peptidek elsősorban
neuromodulátorként működnek, de vannak közöttük neurotranszmitterek is. A legismertebbek
közülük az endogén opiátok. Ezek az ópium-szerű hatással bíró vegyületek az ún. endorfinok,
amelyek fájdalomcsillapító hatásúak, és valószínűleg szerepük
van a pozitív megerősítésben is. Felszabadulásukat stressz ingerek is kiváltják. Az endorfinok
közé tartoznak az enkefalinok is. A legtöbb enkefalin-szinapszis a III–IV agykamrát összekötő
csatorna körüli szürkeállományban, a középagyban találhatók.
Nukleozidák
A nukleozidák cukor molekulát és purin, vagy pirimidin bázist tartalmazó vegyületek. Ide
tartozik az adenozin, ami akkor szabadul fel, amikor az idegsejtek energia-ellátása zavart
szenved. Adenozin hatására az agyi erek tágulnak, tehát nő a vérellátás.
25
4.Az idegrendszer felosztása

Szervezetünk működését idegrendszerünk a humorális szabályozással együtt biztosítja.

Az idegsejtek szinapszisaik révén információt kapnak és továbbítanak egymás működéséről.
Ez az a szint, ahol megteremtődik a tudat.
Az idegrendszer felosztása funkcionális szempontból
1. Vegetatív (autonóm)
A vegetatív idegrendszer az önfenntartó működések szabályozója, amely a szervezet belső

egyensúlyának fenntartásáért felelős idegtevékenységeket végzi. Működése nagyrészt
akarattól független.
Feldolgozza a test belső receptorai felől érkező jelzéseket, elsősorban a simaizmok, mirigyek,
működését befolyásolja. A testre szimpatikus és paraszimpatikus hatást gyakorol.
2. Szomatikus
A szomatikus idegrendszer az idegrendszer azon működése, amely a szervezet kívülről érő
behatások feldolgozásáért és az azokra való válaszadásért felelős. Működése nagy részben
akarattól függő folyamat. Feladat elsősorban az érzékszervek felől érkező információk
feldolgozása és a harántcsíkolt izmok működtetése. A szomatikus idegrendszer érző
működésében fontos szerepet játszanak a kültakaró, a vázizomzat receptorai és az
érzékszervek. Mozgató működésének fontos területe az agykéregből kiinduló két nagy
idegpálya, a piramidális és az extrapiramidális rendszer.
Az idegrendszer feladatai
• Szervrendszerek működtetése
• Szervrendszerek működésének összehangolása
• Megismerési funkciók biztosítása
• Hormonrendszer irányítása
• Alkalmazkodás biztosítása a külső és belsőingerekre adott válaszreakciókkal
26
Az idegrendszer felépítése
Az ember idegrendszere központi és környéki, azaz perifériás idegrendszerre tagolódik.

Az idegrendszer több, egymással összefüggő, együttműködő rendszerre osztható.
Funkcióját tekintve elkülönítünk akaratunktól függő, szomatikus idegrendszert és
akaratunktól független, autonóm, vagy vegetatív idegrendszert.
27
kiutatások eredménye)
Központi idegrendszer
✓ Agy
✓ Gerincvelő
Perifériás idegrendszer
✓ Agyidegek
✓ Gerincvelői
idegek
Vegetatív idegrendszer
✓ Szimpatikus
✓ paraszimpatikus
(enterális: bélben lévő idegek, de ez
most ne m kell, mert újabb
A szomatikus idegrendszer
és a vegetatív idegrendszer
is
központi és környéki (perifériás) részből áll.
Szomatikus
1. Központi idegrendszer
✓ A központi idegrendszer szabályozza és
irányítja a szervezetnek és a
környezetnek a viszonyát.
✓ A központi idegrendszer részei: az
agyvelő és a gerincvelő.
✓ A gerincvelő szélén a fehérállományt,
középen a pillangószerűen elhelyezkedő
szürkeállományt találhatjuk. A
fehérállomány foglalja magába az agyba
vezető és onnan visszafutó
vezetőpályákat.
2. Környéki rész
✓ A környéki idegrendszerben levő neuronok sejttestei dúcokban csoportosulnak. Egyes
idegsejtek axonjai a központi idegrendszerből, illetve a dúcokból kinyúlnak,
együttesen kötegeket alkotnak, ezek az idegek.
✓ Az agy és a gerincvelő képezi a magasabb idegtevékenység anyagi alapját, míg a
motoros és érző idegek útján jutnak el az idegimpulzusok az idegközpontokból a
vázizmokhoz, valamint a perifériáról a központi idegrendszerbe.
28
✓ A szomatikus idegrendszer tehát a tudatosuló, többnyire a külvilág ingereit felfogó, arra

a harántcsíkolt izmok akaratlagos működtetésével válaszoló idegrendszeri rész.
Központi idegrendszer
A központi idegrendszer részeit az agyvelő és a gerincvelő alkotja.
Az agyvelő részei
1. Agytörzs (truncus cerebri), amely tagolódik
- nyúltvelőre (medulla oblongata),
- hídra (pons) és
- középagyra (mesencephalon).
2. Köztiagy (diencephalon), amelynek két fő struktúrája
- a thalamus és
- a hypothalamus.
3. Nagyagy (cerebrum),
4. Kisagy (cerebellum),
5. Kérges test.
A gerincvelő részei
- belső (keresztmetszetben H alakú) szürkeállományból
- az azt körülvevő fehérállományból áll,
- középen pedig az un. liquor található, mely a velőcső maradványa.
29
A kötőszöveti burok
A központi idegrendszert alkotó agyvelőt és gerincvelőt három közös kötőszöveti burok veszi
körül
– kemény agyhártya (dura mater), a külső burok
– pókhálóhártya (arachnoidea), a középső réteg
– lágy agyhártya (pia mater), a belső réteg
A három kötőszöveti burok fontos szerepet játszik az agy és gerincvelő védelmében,

rögzítésében és nedvkeringésében.
Dura mater
- Kívülről borítja be az agyvelőt és az agy egyes részei közé is benyomul, kibéleli a
gerinccsatornát is.
- A kemény agyburok egyúttal a koponyacsontok belső felszínének csonthártyáját is képezi
- A dura mater helyenként kettéválva gyűjtőeres öblöket (sinusok) képez. A gyűjtőeres öblökön
keresztül hagyja el az agyat az elhasznált vér.
Arachnoidea
- a középső, pókhálószerűen vékony hártya
- beburkolja az agyvelőt és a gerincvelőt, de nem követi azok felszínének egyenetlenségeit.
- Az arachnoidea felszínéről induló kötegek a durához rögzítik a gerincvelőt.
Pia mater
- A legbelső réteg, ami szorosan követi az agy és gerincvelő felszínének domborulatait,
befordul annak barázdáiba, hasadékaiba. Így tehát egy rés alakul ki az arachnoidea és a pia
mater között,
- A pia mater az érhordó hártya. Innen lépnek be az erek az agyállományba, ahová egy
darabon még elkíséri a pia azokat.
A gerincvelő
1. A gerincvelő szürkeállományát háromféle idegsejt alkotja:

- hátul a csigolya közti dúcból benyúlnak az érző (pszeudo-unipoláris)
idegsejtek nyúlványai
- középen interneuronok találhatóak
- elől mozgató (végrehajtó idegsejtek)
- A szürkeállományon belül az idegsejtek körülírt csoportokban
rendeződnek, ezek az ún. magok.
2. A gerincvelő fehérállományát
- Hátul felszálló (érző) idegpályák, idegkötegek
- elől leszálló (mozgató, végrehajtó) pályák
- oldalt le és felszállópályák melyek gyakran a vegetatív működés idegi
információit szállítják.
30
A gerincvelő:
- A gerincvelő kisujjnyi vastagságú, szürkéssárga színű, henger alakú szerv.
- A nyúltvelő folytatásaként a gerinccsatornában helyezkedik el.
- Az öreglyuktól a második lumbális csigolyáig tart.
- A gerincvelőt a gerinccsatornában liquor (agy-gerincvelői folyadék) és burkok veszik körül.
- A gerincvelői burkok egyben rögzítő szerepet is betöltenek.
A gerincvelő szelvényezett küllemét a belőle kétoldalt kilépő gerincvelői idegek adják.
- A gerincvelői idegek a csigolyák között lépnek ki a gerinccsatornából, így a csigolyaközök
jelzik a szegmentumokat.
- A gerincvelő nem egyenletes vastagságú. Két dudor látható rajta: az egyik a nyaki szakaszon,
a másik az ágyéki szakaszon.
3. Gerincvelői szakaszok
A gerincvelői idegek kilépése alapján 5 gerincvelői szakaszt különböztetünk meg:

1.nyaki (cervicalis) szakasz, amely 8 szegmentumból
2.mellkasi (thoracalis) szakasz, amely 12 szegmentumból
3.ágyéki (lumbalis) szakasz, amely 5 szegmentumból
4.keresztcsonti (sacralis) szakasz, amely 5 szegmentumból
5.farkcsonti (coccygealis) szakasz, amely 1 szegmentumból áll
Ennek megfelelően a gerincvelő a 31 pár gerincvelői idegnek

megfelelően összesen 31 szelvényből áll.
A gerincvelő felszínén több finom, hosszanti barázda is végigvonul, amelyek a

gerincvelőt két szimmetrikus részre osztják.
Ezek a barázdák:
✓ Az elülső központi hasadék (fissura mediana ventralis: mélyebb és elöl
helyezkedik el .
✓ A központi árok (sulcus medianus ventralis): barázda hátul helyezkedik el és
felszíni .
A gerincvelő mindkét oldalán árkok vannak:

✓ elülső oldalsó árok (sulcus lateralis ventralis) itt lépnek ki az elülső gyökér rostjai
(mozgató rostok).
✓ hátulsó oldalsó árok (sulcus lateralis dorsalis):itt lépnek be a hátsó gyökér rostjai (érző
rostok),
31
A gerincvelő szürkeállománya:
1. Az elülső szarv
Vastagabb. Kizárólag motoros sejteket tartalmaz, amelyek tengelynyúlványai az izmokhoz
futó gerincvelői idegek szomatomotoros rostjait képezik.
2. A hátulsó szarvban
Vékonyabb. Érző sejtek vannak, amelyek impulzusaikat a periféria felől belépő gerincvelői
érző idegekből kapják
3. Az oldalsó szarvban
Az elülső és a hátulsó között helyezkedik el, vegetatív sejtek helyezkednek el, ezek
tengelynyúlványai elsősorban a viszceromotoros gyökérhez csatlakozva hagyják el a
gerincvelőt.
A szürkeállomány elvékonyodó, középső részében található a gerincvelő ürege, a canalis

centralis, ami az agykamrák folytatása, agygerincvelői folyadék (liquor) tölti ki.
Az érző vagy hátsó gyökér a gerincvelő hátulsó szarvába lép be. Az elülső gyökérrel való
találkozási pontja előtt, orsó alakú megvastagodás van rajta. Ez a csigolyaközti dúc (ganglion
spinale). Pszeudounipoláris sejtek találhatók benne: egyik nyúlványuk hosszan fut a
perifériára, másik központi) nyúlványuk befut a gerincvelőbe, annak hátulsó szarvába.
A gerincvelő fehérállománya
A kívül elhelyezkedő fehérállomány velőhűvelyes rostokból (axonok) áll, az impulzusok
továbbítja.
A szürkeállomány szarvai és a belőlük kilépő vagy oda belépő idegrostok a fehérállományt
négy kötegre osztják:
– elülső köteg (funinculus anterior)
– hátulsó köteg (funinculus posterior)
– két oldalsó köteg (funinculus lateralis)
32
A gerincvelőben kívül helyezkedik el a fehér állomány és körbe öleli a szürke állományt.
Pályarendszerek
Felszálló (afferens) pályarendszer.
A receptorok által felvett érző ingerület a gerincvelői idegek útján, a hátsó gyökéren keresztül
jut be a gerincvelőbe.
Pontosabban: az 1. érző neuron pszeudounipoláris sejtjei a csigolyaközti dúcokban
helyezkednek el. Centrális nyúlványaik, funkciójuktól függően négy úton haladnak tovább a
gerincvelőben.
Egy részük közvetlenül az elülső szarvi motoros sejteken végződik, így alakul ki a m onoszinaptikus
reflexív (feltétlen gerincvelői reflex)
Az érző neuronok másik része, az elemi tapintást, hő- és fájdalom- érzést felvevő rostok a
hátulsó szarvban szinaptizálnak az onnan kiinduló második érző neuronnal, amely az
ellenkező oldalon halad felfelé, a thalamus felé.
A neuronok harmadik csoportja a hátulsó kötegben közvetlenül halad felfelé a nyúltvelő

irányába. Ezek a rostok szállítják a felismerést szolgáló érzéskvalitásokat (vibrációs,
diszkriminációs, mélyérzés)
A negyedik csoportot azok a neuronok képezik, amelyek a hátulsó szarvban átkapcsolódva

részben az azonos, részben az ellenoldalon haladnak a kisagyba. A pályákká rendeződött
felszálló rostok a felszálló pályarendszert alkotják. Ezeken keresztül jutnak az agyvelőbe a
különböző kvalitású érző ingerületek.
Leszálló pályák:
A leszálló pályarendszert a pályákká rendeződött motoros rostok alkotják. Az érzőingerületek által
kiváltott motoros impulzusok a leszálló (efferens) pályákon keresztül a gerincvelőbe, majd a
végrehajtó szervekhez (effektor) szállítódnak. Így alakul ki a motoros válasz.
Az elülső-oldalsó kötegrendszerben haladnak (tractus spinothalamicus).

A gerincvelő hátulsó szarvaiból eredő sejtek (második neuron) tengelynyúlványai
kereszteződve, az elülső-oldalsó kötegben futnak a thalamushoz. Elemi nyomás, tapintás,
fájdalom- és hőingerületeket (protopátiás érzéskvalitások) továbbítanak.
A gerincvelő elülső és oldalsó kötegeiben haladnak. Eredésük alapján piramidális,

extrapiramidális és vegetatív pályákat különítünk el. A piramispálya (tractus corticospinalis) az agykéreg (gyrus
precentralis) nagy piramis alakú sejtjeiből ered, keresztülhalad a nagyagyon, az agytörzsön, a
nyúltvelőben a rostok 90%-a kereszteződik, és a gerincvelő oldalkötegében halad lefele, és az elülső
szarvi nagy motoros sejteken végződnek. A keresztezetlen piramisrostok (10%) az azonos oldali
gerincvelői elülső kötegben futnak, és közvetlenül a motoros sejteken való végződésük előtt
kereszteződnek. Ezzel magyarázható, hogy a jobb testfél motoros beidegzése a bal agykérgi
centrum felől történik, míg a bal testfelet a jobb kérgi centrumból eredő motoros rostok
33
idegzik be.
A belső, saját pályarendszer:
a gerincvelői reflextevékenység szolgálatában áll. Az egész testből érkeznek a gerincvelőhöz érző
impulzusok, amelyekre a felsőbb idegközpontok bevonása nélkül, közvetlenül is képes választ adni (pl.
patellareflex).
Elmondható tehát, hogy a gerincvelő képes a befutó ingerületek sokirányú feldolgozására,
összekapcsolására, miáltal a reakciók széles skáláját hozhatja létre.
Az agy evolúciója:
Az agy három fő részre osztható fel, melyek egymással szoros interakcióban működnek. A
hármas struktúra hierarchikusan épül egymásra, evolúciós sorrendben:
● archaikus struktúra a hüllőagy (agytörzs), feladata az olyan primitív érzelmek
koordinálása, mint az agresszió vagy a félelem.
● A második szint az „emlős agy”, Ez a struktúra a hipothalamus, thalamus,
hippocampus, cinguláris kéreg, foglalja magába, továbbá kiegészül az amygdalával és
a prefrontális kéreggel is. Limbikus rendszer. Szociális érzések kialakításában is részt
vesz.
● A harmadik, evolúciósan legújabb struktúra a „főemlős agy”, amely gyakorlatilag a
teljes neokortexet magába foglalja. Az újemlős agy szerepe az érzelmek és a kognitív
működés összehangolása és az emocionális kontroll megvalósítása.
●
34
35
5. Központi mag, nyúltvelő, agytörzs, kisagy,

talamusz, hipotalamusz. Retikuláris (hálózatos)
rendszer
Kidolgozta- Lőrinczi Emese
A központi mag- agytörzs
Az agytörzs a gerincvelő folytatásában helyezkedik el, fokozatosan vastagodó struktúra,

felépítésében még hasonlít a gerincvelőhöz.
A következő három szakaszra tagolódik.
✓ nyúltvelő (medulla oblongata)
✓ híd (pons)
✓ középagy (mesencephalon)
36
1.Nyúltvelő
- A nyúltvelő fordított csonkakúp alakú agyrész.
- A gerincvelő folytatásaként az öreglyuk szintjétől indul, és felső határa a híd.
- A nyúltvelőben kereszteződnek a gerincvelőből felszálló és az agyból leszálló fő
idegkötegek. - A kereszteződés következtében az agy jobb oldala a test bal oldalával, a bal
oldala pedig a test jobb oldalával áll kapcsolatban
Feladatai
- az életfontosságú vegetatív központokért: a légzés, keringés
- nyálkahártya reflexek központjáért:- köhögés, tüsszentés, köpés, nyelés, hányás, szopás
2. Híd
- Alakját és méretét tekintve a híd gesztenyéhez hasonlítható.
- Páratlan szerv, az agyalapon, középvonalban helyezkedik el.
- Fontos pályákat közvetít részben a gerincvelő, a nyúltvelő, valamint a nagyagy és a kisagy
között.
Feladatai:
Felülszabályozza a nyúltvelői légzés és keringés központokat, összehangolja azok működését
( pl. nyelés és beszéd egyszerre)
3. Középagy
- a középagy az agyvelőnek aránylag kicsi része,
- az előagyat köti össze az utóaggyal és a köztiagyban folytatódik, vagyis a híd és a köztiagy
között helyezkedik el,
- benne helyezkedik el a Sylvius-csatorna,
- A középagy állományába ágyazottan több fontos mag található: pl. fekete mag, vörös mag.
Feladatai:
- tudatalatti reflexek központja:
- pupilla reflex,
- rágási reflex,
- testtartási reflexek.
37
Kisagy (cerebellum)
- a kisagy a hátulsó koponyagödörben, a nagyagy nyakszirti lebenye alatt helyezkedik el,

agytörzs mögött
- a nagyagy nyakszirtlebenyétől a kemény agyhártya lemezei választják el.
- a kisagy felső felszínét a nagyagy fedi.
- az alsó felszínéhez a nyúltvelő illeszkedik.
- A kisagy két féltekéből áll, amelyeket középvonalban kisujjnyi vastag test, a féreg
(vermis) köt össze egymással.
- A kisagyat az agytörzzsel mindkét oldalon kisagykarok kötik össze, melyeken keresztül
futnak az összes afferens és efferens pályák.
- A kisagy keresztmetszetén a kisagykéreg és a magok válnak láthatóvá.
- A kisagy nyílirányú metszetén egy fának a képe, az arbor vitae jelenik meg.
- Szürke és fehérállományra elkülönül. A szürkeállomány kívül helyezkedik el, a
fehérállomány belül.
Feladatai
- a testmozgások koordinációja, finom szabályozása,
- izomtónus koordinálása,
- célvezérelt mozgások irányítása,
- az elindult mozgások pontosítása,
- az egyensúly megtartása.
38
Előagy
Az előagy két részre tagolódik: a köztiagyra és a nagyagyra.
Köztiagy (diencephalon)
- A köztiagy mediálisan, az agytörzs felett elhelyezkedő, páratlan

agyrészlet,
- szerkezetében nincs elkülönülve a szürke és fehérállomány.
A közti agy része:
- epithalamusra,
- thalamusra,
- subthalamusra és
- hypothalamusra .
Epithalamus
A középagy és köztiagy közötti átmenet háti részén elhelyezkedő komplexum.
Ide kapcsolódik a tobozmirigy ( epiphysis).
Thalamus-talamusz
Más néven: látótelep a legfontosabb kéregalatti (szubkortikális) érzőközpont.
Az agytörzs fölött helyezkedik el, 2 db tojás alakú idegsejtcsoport.
Feladatai:
- a bejövő szenzoros információk első gyűjtőhelye.
- Az agykéreg felé tartó érzőpályák átkapcsolódási helye: látás, hallás,
tapintás, ízlelés.
- A thalamusban a beérkező információk bonyolult átalakuláson
mennek át, szelekciót, szintézist követően érzelmi színezetet nyernek.
- A tudatba jutó érző impulzusok színezetének „kellemes” vagy
„kellemetlen” érzete itt alakul ki.
- A talamusz részt vesz az alvás-ébrenlét szabályozásában is.
Methathalamus
- Az ún. metathalamust a középső térdes test és az oldalsó térdestest alkotja.
- A középső térdes testekből (CGM) a rostok a felső halántéklebenyben
elhelyezkedő hallókéreghez,
- az oldalsó térdes testekből (CGL) a nyakszirti lebenyben található látókéreghez
haladnak.
-
39
Hipothalamus-hipotalamusz
- A hipothalamus páratlan agyrész,

- a thalamus alatt helyezkedik el.
- A vegetatív funkciók irányításának központi régiója.
Feladata
1. Stresszközpont
- Az ösztönös cselekedeteket, amelyek a szervezet fenntartását szolgálják, általában
jelentős érzelmi elemek kísérik: élvezet, bosszúság, öröm, félelem, vagy éppen
düh érzelmek,
- sresszkeltő helyzetekre adott válasz,
- örömközpont,
- fájdalmat kiváltó központok vannak benne
- A hipotalamusz szerepet játszik az érzelmek és a stresszre adott válaszok
kialakulásában.
- Fájdalmat kiváltó központok is találhatók itt.
- Ugyanakkor a motivációval is összefügg a működése.
2. Homeosztázis
- A belső elválsztású mirigyek működését ellenőrzi,
- Ellenőrzi a hő-, a víz- és az elektrolit háztartást, a szívműködést, a keringést, a légzést,
az anyagcserét, az alvás és ébrenlét ritmusát.
- Itt történik olyan vitális működések szabályozása, mint a táplálékfelvétel, a gyomor-
bél csatorna működése, a székelés, a folyadékfelvétel, a vizelés, a szaporodás és
szexualitás.
- A vitális aktivitást olyan testi szükségletek váltják ki, mint az éhség, a szomjúság, vagy
a szexuális ösztön megjelenése.
Embernél a hipothalamus patológiás folyamatai korai nemi érést, kóros elhízást, kóros
lefogyást, stb. okoznak.
Retikuláris állomány
-Az alsó agytörzstől a talamuszig terjed.
-Az éberségi állapotunkat szabályozza.
- Az arousal és a figyelem egy adott ingerre

irányítását szabályozza.
- Az információk szűrőjeként működik.
- A tudatállapotunkat állandóan befolyásolja.
40
6.Limbikus rendszer, hippokampusz

Kidolgozta-Kovács Kristóf Donát
Érzelmeink központja a limbikus rendszer, mely, ha megsérül, akár személyiségünk

is megváltozhat.
A rendszer a gyrus cinguliról kapta nevét, mivel ezt a gyűrű alakú

tekervényt még gyrus limbicusnak is nevezik. A latin limbus szó határt, peremet jelent, ezt
az elnevezést azoknak a képleteknek a csoportjára használták, amelyek az agykéreg és
a hipotalamusz határterületén helyezkednek el.
Mi irányítja érzelmeinket?
Az ember idegrendszere a perifériás és a központi idegrendszerből áll, ezek alá
tartozik a gerincvelő és az agy. Utóbbi részei az agytörzs, a kisagy, a limbikus rendszer és az
úgynevezett neo-cortex.
Ha ezek céljait akarjuk röviden megfogalmazni, az agytörzs lényegében az életben
maradásért, a limbikus rendszer az élni akarásért felelős, a neo-cortex pedig kontroll
funciókat lát el a jobb élet érdekében.
A homloklebenyben vagy frontális lebenyben található meg az elsődleges
mozgatókéreg, a beszédképzés, a figyelem, a koncentráció, a munkamemória, a végrehajtó
funkciók, a problémamegoldás és tervezés, a szervezés, az előrejelzés és a rugalmasság
központja. De ugyanígy az érzelmek, a motiváció, a személyiség, az agresszió kontroll, az
ítéletalkotás és az önmonitorozás képessége is hozzá kötődik.
Három részből áll a limbikus rendszer:

1. A thalamusz a bejövő szenzoros információ első gyűjtőhelye,
2. A hippokampusz epizodikus és deklaratív memória funkciókat lát el, az
3. Amygdala pedig az érzelmi memóriáért, az agresszióért, a kondicionált félelemért
41
felel. A talamusz (mely a köztiagy oldalsó része), azaz látótelep a beérkező

érzékszervi információk gyűjtőhelye, míg a
hipotalamusz, azaz agyalapi mirigy a homeosztázis, az energia, affetusok, valamint az
agyfüggelék-mirigy-hormonrendszer felelőse.
42
Limbikus rendszer
A limbikus rendszerhez, vagy limbikus lebenyhez tartoznak a nagyagyfélteke -
fejlődéstörténeti rendszertana (filogenetika) szerinti- ősi részei, a szubkortikális (azaz kéreg
alatti) kapcsolataikkal együtt.
- A legfelsőbb vegetatív szabályozó rendszer.
- Nem egy zárt pályarendszer, hanem funkcionálisan szorosan összekapcsolódó
magok és kérgi központok összefogása.
- A limbikus rendszert viszcerális agynak, vagy emocionális agyvelőnek is szokták
nevezni, ezek a megnevezések funkciójának lényegét fejezik ki
A limbikus rendszer részei és elhelyezkedése
43
A rendszer részei
Az agyfélteke mediális felszínén elkülöníthetünk egy külső és egy belső ívet.
1. A külső ívet a 2. A belső ív
- gyrus parahippocampalis, - a hippocampus formatioból,
- gyrus cinguli, - a fornixból,
- area subcallosa és - a septális tájékból,
- a közvetlen szomszédságukban - a Broca-féle diagonális kötegből és
levő területeket képezik. a
- gyrus paraterminalisból áll.
3. Corpus amygdaloideum, azaz az AMYGDALA.

4. Egyes szubkortikális magok, pl. a talamusz elülső magcsoportja, a corpus mamillare,
5. A retikuláris rendszer is a rendszerhez tartoznak, amelyek szoros rostkapcsolatban
állnak a limbikus rendszerrel.
A limbikus rendszer tagjai között a kapcsolatok kétirányúak, feed-backkel működő
reverberáló köröket képeznek. Működésükre jellemző a facilitáló- és gátlórendszerek
egyensúlya.
44
Afferens és efferens rendszer és a központok

Az afferens impulzusok a zsigeri receptorokból erednek, és afferens útvonalakon keresztül a
központi idegrendszerhez futnak, ahol a kapcsoló neuronok különböző szinteken integrálják
az információkat, majd az efferens pályákon keresztül az végrehajtó (effektor) szervekhez
jutnak.----wikipédia
Afferens rendszer (azaz az ide bejövő) két pályája
1. a tractus spinothalamicus,,
✓ amely a hő- és bőrfelületi tapintási ingerületeket vivő rész
✓ Felfele haladtában ágakat ad a retikuláris állományhoz, így kapcsolatot
létesít az agykéreg nem specifikus aktiváló rendszerével.
✓ További elágazásai eljutnak a hipothalamusba, a mandulamagba
(amygdala).
2. szaglópálya.
Központok: (Pptből)
- gyrus cinguli,
- hippocampus,
- talamusz,
- hipotalamusz,
- amygdala
Efferens rendszer (tehát az innen kiinduló) két pályája
1. Az egyik a mandulamagból kiinduló pálya, az agytörzs és a gerincvelő felé tartó
efferens rendszer impulzusokat juttat a retikuláris állományba is.
2. Egy másik efferens neuronlánc az úgynevezett Papez-gyűrű (lenti ábra),
amely a hippocampusból indul ki, a fornixon keresztül a corpus mamillareba,
majd innen a fasciculus mamillothalamicuson vagy a Vicq d’Azyr-nyaláb útján az elülső
thalmusmagvakhoz jut, ahonnan a gyrus cingulihoz haladnak az efferens rostok.
A limbikus rendszer legfontosabb bemenő információit a

45
szaglás, és a külvilággal való bőrkontaktus adják.
A limbikus rendszer struktúráinak és neuronális hálórendszereinek funkciói közül a

legfontosabb három:
3. az emocionális élet szabályozása, melyben az amygdalának van szervező funkciója
4. a memóriaműködések, melyek a hippokampushoz köthető,
5. a tanulás biztosítása.
A limbikus rendszer feladatai

- ide tartoznak a nemi és más hormonális funkciók magasabb integrációs
mechanizmusai,
- Érzelmi agy: azaz irányítja:
- az ösztönöket
- motivációs folyamatokat
- az érzelmi megnyilvánulásokat:
- Öröm, Fájdalom, Düh, Boldogság, Félelem –Harag
→ Tehát a magatartást is szabályozza, ami veleszületett és szerzett elemeket is

tartalmaz.
→ Jelentős szerepet játszik az agykéreg emléknyomokat (engramokat) beépítő
működésében.
→ Az emléknyomok kialakítása is itt történik, ezt teszi át a hosszútávú memóriába. Pl.:
Altzheimer-kórnál nem fog emlékezni a frissen történt eseményekre, nem tud
áttevődni a hosszú távú memóriába, ha már a limbikus rendszer is sérült. De a régi
emlékek megmaradnak.
→ Az első ösztönös reakció itt alakul ki, de a felsőbb központok felülírják, pl.: düh-
kitörést megállítják
A hipotalamusszal szoros kapcsolatban áll. Az ösztönös, és az agytörzs és a hipotalamusz

szabályozása alatt álló viselkedéseket is ellenőrzi.
▫ Azok az állatok, amelyek csupán kezdetleges limbikus rendszerrel rendelkeznek
(például halak és hüllők), az olyan tevékenységeket, mint a táplálkozás, támadás,
veszélytől való menekülés és szaporodás, sztereotipizált viselkedések révén hajtják
végre.
▫ Az emlősöknél a limbikus rendszer gátolhat bizonyos ösztönös viselkedésmintákat,
ezáltal lehetővé teszi az állat számára, hogy a környezet változásaira rugalmasabban és
adaptívabban reagáljon.
Hippokampusz
o A halántéklebenyen található
46
o a limbikus rendszer egy része, melynek szerepei:

o emlékezésben: az új emlékek tartós emlékként való tárolása(Squire, 1992)
o érzelmi (emocionális) viselkedés terén: dühös viselkedés gátló hatása vagy
megszűnése
− Az eltávolításával a betegek nem emlékeztek a műtét előtt egy éven belül
történt eseményekre.
o Epizodikus (és deklaratív) memória,
o Új események tartós emlékként való tárolása.
Szerepére akkor derült fény, amikor az 1950- es években, néhány esetben epilepsziás
betegeknél terápiás célból sebészileg eltávolították a hippokampuszt. A felgyógyuló betegek
gond nélkül felismerték a régi barátaikat, emlékeztek a korábban velük történtekre, olvasni
sem felejtettek el, és birtokában voltak begyakorolt készségeiknek is.
Az operáció előtt kb. egy éven belül történt események felidézésére azonban csak
kevéssé vagy egyáltalán nem voltak képesek. Nem ismerték fel például azt az új ismerősüket,
akivel vagy heteken át rakosgatták ugyanazt a kirakós játékot úgy, hogy nem emlékeztek arra,
hogy előzőleg már kirakták volna, mint ahogy ugyanazt az újságot többször is kiolvasták
anélkül, hogy bármire emlékeztek volna belőle. (Squire és Kandel, 2002)
Amygdala
Az agy kéreg alatti részében, a limbikus rendszerben található struktúra, amely nevét
formájáról kapta (latinul az amygdala mandulát jelent).
Fontos szerepe van az érzelmek felismerésében, azonosításában és
feldolgozásában.
● A limbikus rendszer az emocionális (érzelmi) viselkedésben is szerepet játszik.
● Az agy mélyében megbúvó, mandula formájú képlet nélkülözhetetlen az érzelmek,
elsősorban a félelem átélésénél (Maren, 2001).
→ Bizonyos régiónak irtása esetén a majmok a legkisebb provokációra is dühösen
reagáltak, ami arra utal, hogy a roncsolt terület eredetileg gátló hatást gyakorolt.
→ A limbikus rendszer más részeinek sértésekor a majmok többé nem mutattak
agresszív viselkedést és ellenségeskedést, még akkor sem, ha megtámadják őket.
Egyszerűen tudomásul sem veszik a támadót, és úgy tesznek, mintha mi sem történt
volna.
→ Az ilyen sérülést szenvedett emberek sem a félelmet tükröző arcokat nem képesek
felismerni, sem új félelmi válaszokat elsajátítani.
47
7.Nagyagy (agyféltekék), agykéreg,

agylebenyek.
Kidolgozta-Maties Monica
Az emberi agyvelő legnagyobb részét a nagyagy teszi ki.

A lenti képen már a kérgi specifikációk is rajta vannak.
Nagyagy (cerebrum) koponyagödör fölött helyezkedik

el, és teljesen kitölti a
− Az emberi agyvelő legnagyobb
koponyaboltozat homorulatát
részét a nagyagy teszi ki.
− Lebenyekre osztható – a
− A központi idegrendszer legfelsőbb
koponyacsontoknak megfelelően
szabályozó központja
− Homloklebeny
− Két féltekéből (jobb,bal) áll
− Fali lebeny
− Mindkét félteke felszínét szürke
− Halánték lebeny
állomány, az agykéreg (cortex
− Nyakszirti lebeny
cerebri; pallium) borí0tja,
− A két féltekét a kérgestest (corpus
callosum) kapcsolja össze
− Szürke és fehérállománya elkülönül
− A fehér állományban beágyazva is
vannak szürke állományból álló
részek, a törzsdúcok;
− Kívülről agyhártyák borítják
− Felszíne barázdált, tekervényes
− az elülső és középső
koponyagödörben, valamint a hátsó
Az agy jobb féltekéje irányítja a test bal oldalát, a bal pedig a test jobb oldalát. A két
agyfélteke nem azonos módon működik.
48
49
A nagyagy felépítése
1. A nagyagyat kívülről agyhártya védi.

2. Alatta a külső felszíne- az agykéreg, szürkeállomány
- A nagyagyban az idegsejtek kívül, a szürkeállományban, vagy agykéregben
helyezkednek el.
- Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek
- Működési egységei a sejtoszlopok
- d=0,3 mm henger, amiben kb. 5000 neuron van
3. Fehérállomány:
▪ Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák
▪ Ezek lehetnek:
▪ Felszálló érzőpályák
▪ Leszálló mozgatópályák
▪ Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák
▪ A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák
▪ A fehérállományban is vannak idegsejt csoportok: ezeket magoknak
nevezzük (pl. bazális ganglionok)
50
Az agykéreg (szürkeállomány)
- barázdákból (sulci)
- tekervényekből (gyri) épül fel.
Barázdák lehetnek:
- primer,
- szekunder és
- tercier barázdák.
Primer barázdák
- Az először megjelenő primer barázdák az összes agyon azonos módon
alakulnak ki:
- KÖZPONTI BARÁZDA: sulcus centralis (sulcus centralis Rolandi)
A központi barázda (sulcus centralis) előtt húzódó tekervény az elsődleges mozgató
mező; a mögötte lévő tekervény az általános érző mező.
- OLDALHASADÉK sulcus lateralis (fissura lateralis Sylvii),
- SARKANTYÚ HASADÉK fissura calcarina
A szekunder barázdák
- lefutása változó,
A tercier barázdák
- utoljára kialakuló szabálytalan lefutásúak,
- rajzolatuk minden egyes agyon különböző
- és az arcvonásokhoz hasonlóan, az egyéniséget fejezik ki,
- a tekervények és barázdák az agy jobb és bal felén is különbözhetnek egymástól.
51
Lebenyek
Az állandó jellegű barázdák alapján a féltekéket lebenyekre (lobus) osztjuk fel. A lebenyeket
a koponyacsontokhoz viszonyított helyzetük alapján nevezték el. Ezek a következők
– homloklebeny – lobus frontalis
– fali lebeny – lobus parietalis
– halántéki lebeny – lobus temporalis
– nyakszirti lebeny – lobus occipitalis
1. A homloklebeny, vagy frontális lebeny (lobus frontalis)

- A nagyagy elülső részét alkotja.
- Embernél a legfejlettebb.
- Az egész kéreg 1/3-át képezi.
- A frontális lebenyt mozgatólebenynek tekintjük
- Szerkezeti heterogenitásának megfelelően különböző működésű területekre tagolódik
Homloklebeny feladatai
▪ Első dleges mozgatókéreg
▪ Beszédképzés
▪ Figyelem, koncentráció, munkamemória, végrehajtó funkciók, tervezés, problémamegoldás,
szervezés, elő rejelzés, rugalmasság
▪ Érzelmek, motiváció, agresszió kontroll, ítéletalkotás, személyiség
A frontális lebenyhez tartozik a szűkebb értelemben vett

1. motoros kéreg (gyrus precentralis),
- ebben helyezkedik el az akaratlagos mozgatóközpont,
- főként a Brodmann 4-es terület,
- de ide tartozik a Br. 6a, 6b is.
- ezekről a területekről ered a piramispálya-rendszer
2. a premotoros régió (Br. 6 és Br. 8 área),
3. a prefrontális régió (Br. 9, 10, 11, 12, 13, 24, 43, 44, 45).
52
- A homloklebeny elülső pólusa egyszersmind az agyvelő elülső pólusát képezi.

- A lebeny hátsó határát a központi barázda, AZ AGY EGYIK LEGFONTOSABB BARÁZDÁJA, a (sulcus
centralis) képezi,
- mögötte a fali lebeny kezdődik.
- A homloklebeny mediális felszínén a kérgestest (corpus callosum) fölött húzódik az
övtekervény (gyrus cinguli). A gyrus cinguli hátrafelé a fali lebenyben
folytatódik.
Centrális régiót
- A gyrus praecentralis, a sulcus centralis és a gyrus postcentralis együtt képezi.
Homloklebeny működései
- A homloklekbeny homlokcsont mögött elhelyezkedő poláris részén (Br. 9, 10, 11) a
magasabb intellektuális működések központjai helyezkednek el.
- A Br. 10 és 11-es régiók egységes rendszert képeznek a thalamussal, ennek
alapján a fájdalomérzés központjainak tekinthetők. Itt alakul ki a fájdalom pszichés
színezete, ehhez a területhez kapcsolódik a fájdalom pszichés megélése.
- A domináns agyfélteke (jobb kezesekben a bal agyféltekében) Br. 43, 44 areájában, a
gyrus frontalis inferior insulát fedő részében helyezkedik el a Broca-féle motoros
beszédközpont
- A limbikus rendszerhez tartózó gyrus cinguliban (a homloklebeny mediális
felszínén), a Br. 24-es mezőhöz kapcsolódik a közérzet.
- A Br. 12-es mezőhöz kötődik a morális érzés.
A három nagy tekervény

A homloklebeny három nagy tekervényt tartalmaz:
- 1. a gyrus frontalis superiort,
- 2. a gyrus frontalis mediust és
- 3. a gyrus frontális inferiort.
1. A gyrus frontalis inferior

- három rész különíthető el, amelyeket a sulcus lateralis határol:
- a pars opercularist,
- a pars tirangularist és
- a pars orbitalist.
53
A fali lebeny
Anatómiailag a gyrus postcentralisszal csatlakozik a homloklebenyhez. Elsődleges
szomatoszenzoros kéreg (homunculus)
Feladatai
▪ Tapintás
▪ Tárgyak mérete, alakja és színe közötti különbség felismerése
▪ A hallottak és látottak másodlagos feldolgozása, megértése
▪ Asszociációs területek
Részei
- a lobulus parietalis superiort,
- a lobulus parietalis inferiort.
- E kettőt a sulcus intrapariatalis választja el egymástól.
- A sulcus lateralis végét a gyrus supramarginalis fogja körül.
- A gyrus supramarginalistól ventrálisan helyezkedik el a gyrus angularis.
A mediális felszínt
- a gyrus cinguli fölött elhelyezkedő, négyszögletes terület, a praecuneus képezi.
- A praecuneus alatt húzódik a gyrus cinguli hátsó része.
54
Halántéklebeny
A halántéklebenyt a nagyagy többi lebenyétől a Sylvius-féle hasadék választja el.
▪ Elsődleges hallókéreg
▪ Beszédértés (domináns félteke)
▪ Szervezés, időbeli egymásutániság
▪ Beszéd prozódia
▪ Zene
▪ Domináns féltekei sérülés: a hallottak visszaidézése nehezített
▪ Szubdomináns oldali sérülés: zene, képek visszahívása sérül
a halántéklebeny részei:
Három, majdnem vízszintesen futó tekervényt tartalmaz,
1. a gyrus temporalis superiort,
2. a gyrus temporalis mediust és a
3. gyrus temporalis inferiort.
Funkcionálisan több részre osztható

1. itt található az érzékszervi működések projekciós és asszociációs régiói, amelyekben a
hallópályák, a vesztibuláris és szaglórendszer, valamint az ízérzés központi pályái
végződnek.
2. Itt helyezkedik el a primer hallóközpont.
3. Itt található a temporális neocortex a hosszú távú memória fontos anatómiai
struktúrája. Az emlékanyag tárolása ehhez a területhez is köthető. Az agy bazális
felszínén a a gyrus parahippocampalis, a gyrus fisiformis és a gyrus temporalis
inferiornak a bazális felszínre forduló része látható.
55
A nyakszirti lebeny
Anatómiai felosztása: A nyakszirti lebeny a nagyagy hátulsó részét alkotja
• Első dleges látókéreg

• Vizuális asszociációs kérgi területek
56
1. polus occipitalis, mely a csúcsi része.

2. Mediális felszínén jól láthatóan hegysszöget zár be
egymással a fissura parietooccipitalis és a fissura calcarina.
3. E két barázda zárja közre a cuneust, ami a barázdák lefutásából, és találkozási
szögéből adódóan ék alakú agyrész.
4. A nyakszirti lebeny bazális felszínén nem határolódik el élesen a
szomszédos fali és halántéki lebenytől.
Funkciói
- A nyakszirti lebeny a látás kérgi központja.
- A Br. 17, az area striata, az elsődleges (primer) látómező.
- A Br. 18, az area parastriata és a Br. 19, az area peristriata vizuális asszociációs
mezők.
- A Br. 17 funkciója a színlátás, a binokuláris képek fúziója.
- A Br 18, 19 a látási ingerületeket régi látási engramokkal, a tapintás, hallás és egyéb
érzékszervek révén nyert benyomásokkal egybevetve a vizuális megértésben játszik
szerepet.
- Így ismerjük fel a látott tárgyak formáját, nagyságát, így vagyunk képesek felbecsülni a
térarányokat, így válik lehetővé a térbeli tájékozódás.
- A Br. 18, 19 szétválaszthatatlan a vizuális ingerek szinté-
zise szempontjából.
Nagyagy evolúciója
Az evolúció során a kívül elhelyezkedő szürkeállomány nagyon megnőtt és barázdák
jöttek létre.
57
8. Agykérgi területek, elsődleges motoros kéreg, elsődleges

szomatoszenzoros kéreg. Elsődleges látókéreg,
hallókéreg, asszociációs területek
Kidolgozta- Pocsay G. Júlia
Agykéreg
- A nagyagy két féltekéből ((hemisphaeriumból) áll.
- A nagyagyat kívülről az agykéreg (cortex cerebri) borítja.
- A cortex vastagsága 1,5-4 mm,
- összfelszíne: 2500 cm2 (ezt a nagy felszínt a barázdáltsága teszi lehetővé).
- Agykéreg a központi idegrendszer legmagasabb szintje, mindig együtt működik az
alsóbb centrumokkal
- Hatalmas mennyiségű információt kap:
o az érzékszervekből és
o az idegrendszer más szintjeiről
o Ezekre pontos válaszokkal reagál
- Válaszokat: öröklött programok,
vagy megtanult és elraktározott programok alapján adja meg.
Felépítése:
Szürke állomány:
- Idegsejtek sejttestei (pyramidális sejtek) alkotják – agykéreg
- Működési egységei a sejtoszlopok
- d=0,3 mm henger, amiben kb. 5000 neuron van
58
Fehérállomány
- a fehér állományban is találunk szürke állományból álló részeket. Ezek a törzsdúcok.
- Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák
- Ezek lehetnek: - Felszálló érzőpályák
- Leszálló mozgatópályák
- Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák
- A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák
- A fehérállományban is vannak idegsejt csoportok: ezeket magoknak nevezzük (pl.
bazális ganglionok
- 100 milliós nagyságrendben tartalmaz idegsejteket (neuron)
Számuk az életkorral folyamatosan csökken
(kezdetben gyorsan, később lassabban)
Szinapszisok (idegsejtek kapcsolódása) száma 5x1014
A szürkeállomány idegsejtjeinek sejttípusai:

- óriás pyramidális sejtek (ezek a Betz-sejtek)
- 120 millimikron hosszúak
- elsődleges motoros kérgi mezőben fordulnak elő
- Innen indul ki az akaratlagos mozgatópálya
- kisebb méretű szemcsesejtek
- orsó alakú sejtek
- kéreg mélyében találhatók
Agykérgi területek (mezők)
Különböző területeket határolhatunk el,
ezek a lebenyek:
● homloklebeny
● fali lebeny
● nyakszirti lebeny
● halántéklebeny (Kiss
Szidónia TK 47. old. 17. ábra)
Agykéreg különböző területei funkciók
szerint specializálódtak
Brodmann (Br) féle felosztás

50 területre osztotta fel az agykérget, felosztása ma is érvényes, bár leegyszerűsítő
Főbb kérgi megnevezések alapja az anatómiai elhelyezkedés
● Nagyagy jobb és bal oldali féltekéből áll, a kettőt hasadék választja el
● A 2 féltekét az alsó felszínükön a kérges test kapcsolja egybe
59
● Agyféltekék felszínén kiemelkedő tekervények, és ezek között barázdák vannak

● A féltekékben a koponyacsontoknak megfelelően
homlokcsont (1 db) halántékcsont (2 db)
falcsont (2 db) nyakszirtcsont (1 db)
Elsődleges központok
Azok az agykérgi részek tartoznak ide, amelyek az érző pályarendszer végződései, illetve
ahonnan a hosszú mozgató pályák kiindulnak. Vagyis az elsődleges központok érzők és
mozgatók lehetnek.
Elsődleges érzőközpontok
Itt alakulnak ki az elemi érzetek, Az érzékszerveknek, illetve az érzékminőségnek különböző
kéregrészek felelnek meg.
Testérzés központja: a nagyagy fali lebenye.
Az elsődleges érzőkéregben az egyes testrészek elosztása az elsődleges mozgatórétegével

megegyező. Ez a szomatotópiás eloszlás.
(A motoros működésben szereplő neuronok minden szinten az izmok anatómiai
elrendeződésének megfelelően rendeződnek el)
Itt történik:
a) Szomatoszenzoros ingerek legmagasabb rendű szintézise
(Szomatoszenzoros=testérzékeléssel összefüggő rendszer, ami a test felszínével
érintkezésbe kerülő ingereket dolgozza fel. Ilyen inger pl. a nyomás, a hő, a fájdalom.
A szomatoszenzoros rendszer tapintást érzékelő receptorai a bőrben helyezkednek el
test szerte, sűrűségük testrészenként változik. Az érző ingerület innen továbbítódik a
gerincvelőbe, majd az agyba)
b) Szomatoszenzoros ingerek egybevetése régi emléknyomokkal
c) Összekapcsolása optikus, akusztikus ingerületekkel.
60
Fali lebeny (lobus parietalis)

Elsődlegesen az érzékelésért felelős
Az érzékszerveknek, illetve az érzékminőségnek különböző kéregrészek felelnek meg.

- Testérzés központja: a nagyagy fali lebenyének elülső részén található.
Ide vetítődnek a bőrben, az izmokban, az ínakban, az ízületek receptoraiban keletkező
ingerületek.
- itt van a hő, a tapintás, a nyomás, fájdalomérzetének központja.
- A receptorok az érzőkéregben pontszerűen vetülnek, azaz az egyes receptor mezőknek
pontosan megfeleltethetők adott kérgi területek, ill. sejtoszlopok. Az érzékenyebb
testrészekhez, például az ujjakhoz és az ajkakhoz – ahol nagyobb a receptorok
sűrűsége – nagyobb agykérgi területek tartoznak.
Elsődleges szomatoszenzoros kéreg (érző mező)

(Első részét lásd a „Fali lebeny résznél)
Idegrendszer érző működése:
külső és belső környezet ingereit felvevő receptorok:
- bőrben és izomban
- a nyelv felületén (ízérző receptorok)
- az orrüregben (szaglás receptorai)
- a szem ideghártyáján
- a fülben találhatók
A receptorokból az információ a gerincvelői idegek vagy az agyidegek érző rostjain keresztül
61
jut be a központi idegrendszerbe.

Az érző pályák alulról felfelé – a gerincvelőből a nyúltvelőn és a talamuszon keresztül jutnak
el az agykéreg érző mezőihez (talamusz a közti agyban van) A mozgatópályák iránya ezzel
ellentétes, azaz felülről lefelé halad.
Az érzékszervekre ható ingerek lehetnek:
● fizikailag (fény, hang, nyomás, hőmérséklet)
● kémiaiak (oldatban lévő molekulák, gázmolekulák)
Minden érzékszerv a rá jellemző ingert képes felvenni, ha ezek elérnek egy bizonyos
erősséget (küszöbértéket)
Ahhoz, hogy érzet keletkezzen, az ingerületnek el kell jutni a megfelelő idegközpontba.
A receptorok a hozzájuk tatozó pályával és a kérgi központtal együtt alkotják az
érzékszerveket: látószerv, halló- és egyensúlyozó szerv, szaglószerv, ízlelőszerv, a bőr mint
érzékszerv.
Receptorokban kialakuló ingerületet az afferens (érző vagy felszálló) idegpályák vezetik az
agykérgi idegközpontokba, ahonnan a megfelelő „parancs” az efferens (mozgató v.
leszálló) pályákon keresztül jut el a végrehajtó (effektor) szervekhez, vagyis az
izmokhoz és a mirigyekhez.
A testfelület agykérgi leképezését az "emberke", vagy más néven
homunkulusz segítségével szokás ábrázolni.
- Látóközpont: a nyakszirtlebenyen helyezkedik el, itt alakul ki a fényérzet.
- Hallóközpont: a halántéklebeny felső tekervényeiben van.
- Ízérző központ: fali lebeny alsó részén található.
- Egyensúlyérzés központja a fali lebenyben van.
- Szaglóközpont: a halántéklebeny és a homloklebeny alsó felszínén lokalizálható,
részeként a limbikus rendszernek
Elsődleges mozgató központok,

A homloklebeny funkciói
62
- Az elsődleges mozgató központok a homloklebeny hátulsó részén találhatók.

- Innen indul ki a piramispálya.
- A mozgató zónán belül elkülöníthetők az egyes testrészeknek és izomcsoportoknak
megfelelő központok. Pontszerű vetülés.
A homloklebeny bal féltekéjében van a motoros beszédközpont. Eltávolítása a
beszédkészség elvesztéséhez vezet.
- Felel a személyiségért
A prefrontális mező a sok forrásból származó, ide beérkező információ révén az ember
mélyebb érzéseit szabályozza.
- Hatással van a kezdeményező- és ítélőképességre
- A homloklebeny homlokcsont mögötti része a magasabb intellektuális működések
központja is
- A homloklebenyben van a fájdalomérzés központja is. Itt alakul ki a fájdalom pszichés
színezete, ill. megélése
Az egyes izomcsoportoknak megfelelő központok kiterjedése a hozzájuk tartozó izmok

mozgásának kifinomultságával áll arányban. Pl. a nyelv, vagy az ujjak kérgi központjai
nagy kiterjedésűek, a törzs központjai viszonylag kicsinyek.
63
Piramispálya – rendszer:
● az agykéregből(homloklebenyből) kiindulva az agytörzsön keresztül a gerincvelő
szürkeállományok elülső szarva felé halad. Az agytörzs területén néhány rostja az
agyidegek mozgató neuronjaihoz kapcsolódik, a legtöbbje azonban a nyúltvelő
piramisában átkereszteződve a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató neuronokon
végződik.
Az átkereszteződés miatt a test jobb oldalának mozgató beidegződése a bal oldali
agyfélteke felől történik, és fordítva.
A piramisrendszer az akaratlagos mozgások irányítója. A megtanult finom mozgások –
pl. az írás- gyors beindítását és az ellentétes izmok összehangolt működését biztosítja.
Az agykéreg mozgásokat irányító részének nagysága
● nem a mozgásban részt vevő izomzat tömegével arányos,
● hanem a mozgás finomságával
a kivitelezéshez szükséges ügyességgel
Pl. a kéz területe nagyobb, mint a törzsé
Másodlagos központok
- Olyan területei ezek az agykéregnek, amelyek nem állnak közvetlen összeköttetésben a
perifériával.
- Az elsődleges központok körül találhatók.
- Az ide tartozó kéregrészek az elsődleges központokkal és egymással vannak kapcsolatban.
- Itt is megkülönböztetünk másodlagos érző- és másodlagos mozgató központokat attól
függően, hogy milyen elsődleges központtal állnak kapcsolatban.
64
Elsődleges hallókéreg
Hallókéreg (Lásd Halántéklebeny)

65
A hallás és az egyensúlyozás érzékszerve a fül.

Felépítése: Külső fül
Középfül (dobhártya mögötti hallócsontocskák)
Belső fül (a hallószervet tartalmazó csiga, és az egyensúlyozó szervet
tartalmazó félkörös ívjáratok (Kiss TK 98. oldal)
A belső fül egész érzékszerv rendszerét folyadék veszi körül.
Hangvezetés: a levegőrezgés hullámai rezgésbe hozzák a dobhárty a rezgést átveszik a
hallócsontocskák a folyadék hullámzása rezgésbe hozza a cső
alaphártyáját és vele együtt a receptorsejteket is. (ingerület keletkezik)
Az ingerület a hallás agyidegén keresztül vezetődik az agytörzsön és a talamuszon
keresztül a halántéklebeny agykérgi hallóközpontjába.
Az elsődleges hallókéreg a halántéklebeny felső részén helyezkedik el.
Egyensúly érzékelése a belső fülben történik. A receptorok a félkörös ívjáratokban vannak. A

receptorok feletti mészkristályok a fej elmozdulásakor mechanikusan ingerlik a receptorokat.
A kiváltott ingerületet az egyensúlyozás agyidege vezeti az agyi központba.
66
Nyakszirti lebeny
Itt van a látás kérgi központja
Ennek része
a) Elsődleges (primer) látómező
(Ennek a funkciója a színlátás és a binokuláris képek fúziója.
Binokuláris = 2 szemmel való látás)
b) Vizuális asszociációs mezők
Funkciója: látási ingerületek egybevetése a tapintási, hallási és egyéb érzékszervek által nyert
benyomásokkal
Ezáltal
- ismerhetjük fel a látott tárgyak formáját, nagyságát
- tudjuk felbecsülni a térarányokat
Így válik lehetővé a térbeli tájékozódás
Halántéklebeny
Itt vannak
● az érzékszervi működések asszociációs régiói:
Itt végződnek: hallópályák
vesztibuláris rendszer (A belső fülben található, a fej helyzetét és elmozdulásait
regisztrálja, és ezekről informálja a szomatomotoros rendszert)
szagló rendszer
ízérzés pályája
● primer hallóközpont
● hosszú távú memória területe
67
Elsődleges motoros rendszer (mozgató rendszer)

más néven piramidális rendszer
Az agykéreg felépítése: 6 rétegű oszlopokból áll (kb. 2 millió)
A III. és V. rétegben un. piramis – sejtek vannak
ezek axonjai áthaladnak a nyúltvelő „piramis” elnevezésű területén (innen ered a
piramisrendszer elnevezés is) és a gerincvelő elülső mozgató szarvához futnak.
A idegek lefutása = piramispálya
Az idegrendszer mozgató működése
A szervezet izmait az idegrendszer működteti
68
A koordinált testtartás,
a helyzet- és helyváltoztató mozgások, a tartós izomösszehúzódás (munkavégzés)
szabályozója a mozgatókéreg és a két mozgatórendszer
Mozgató központ a homloklebeny hátsó területe
2 mozgatórendszert irányít
extrapiramidális rendszer piramis rendszer

ősibb fiatalabb
- eredése: az agykéreg piramis sejtjeitől
- lefutása: agykéreg agykéreg
agytörzsmagvak kisagy
köztiagy
kisagy
agytörzsi hálózatos állomány
● többszörös átkapcsolódás - a rostok többsége átkapcsolódás
nélkül
- egyesek az agyidegek mozgató
neuronjához kapcsolódnak
a nyúltagyban: részleges átkereszteződés 90%-ban átkereszteződés („piramis”
terület)
végződése: a gerincvelő mozgató szarva
működése:
●durvább mozgások - tanult mozgások
●betanult mozgások (automatikussá vált) - korrigáló mozgásreakciók
●érzelmet kifejező mozgások - finom, kidolgozott mozgások
●az izomtónust gátolja - serkenti
az izmok enyhén feszített,

nyújtott állapota
biztosítja a test állandó,
jellemző tartását
●az izomreflexek ingerküszöbét
●emeli - csökkenti
szoros egységben szabályoznak
69
A harmonikus mozgásokat a piramidális – és extrapiramidális rendszer működésének egysége

hozza létre, akár akaratlagos, akár automatikus mozgásról van szó. A mozgás
jellegétől függően hol az egyik, hol a másik rendszer irányító túlsúlya érvénysül.
Mindkét mozgatórendszer a gerincvelő mellső szarvi mozgató sejtjein végződik.
A mozgatórendszer elválaszthatatlan az érzőrendszertől, erre utal a szenzomotoros integráció
kifejezés.
A motoros tevékenységet a szenzoros impulzusok indítják el.
Elsődleges látókéreg (Első részét lásd Nyakrészi lebeny)
Az ideghártyára érkező fény ingerületbe hozza a látás receptorait, a pálcikákat és a csapokat,
melyek nevüket alakjukról kapták.
Az ingerület a receptorokról az érző neuronokra kerül.
Az érző neuronoknak az ideghártyáról kivezető rostjai alkotják a látó agyideget, ez vezeti
tovább az ingerületet a közti agy talamusz területéig. Innen jut tovább átkapcsolódás után a
nyakszirtlebenyek kérgi látóközpontjába.
Asszociációs területek
Az érző (szenzoros) és a mozgató (szomatomotoros) területeken kívüli agykérget asszociatív
kéregnek nevezzük.
Az asszociációs területek asszociációs neuronokból épülnek fel
● átkapcsoló v. közbeiktatott neuron más néven

● csak a gerincvelő és a nagyagy szürkeállományában található
Neuronok axonjai (nyúlványai) rostokat képeznek a fehérállományban
Megkülönböztetünk: - projekciós rostokat
- asszociációs rostokat
70
- commissuralis rostokat
Projekciós rostok:
Az agykérget és a szubkortikális (kéreg alatti) központokat kötik össze mind a
felszálló, mind a leszálló pályán.
A különböző leszálló pályák legyezőszerűen szövődnek össze – kialakítják a capsula
interna-t
A felszálló rostok az internán átjutva legyezőszerűen sugároznak szét.
Projekciós rostok a külvilágból és a szervezetből jövő ingereket
● a kéregbe vezetik (afferens rostok)
● v. a kéregből a köztiagyba, agytörzsbe és a gerincvelőbe vezetik
Legfontosabb projekciós pályák: hallókisugárzás
látókisugárzás
Asszociációs rostok
Kül. kérgi területek között létesítenek kapcsolatot
Vannak: - rövid asszociációs rostok
egy lebenyen belül létesítenek kapcsolatot
● hosszú asszociációs rostok
kül. lebenyeket kapcsolnak össze
Commissuralis rostok
A 2 félteke megfelelő részét köti össze
A legfontosabb összekötő kapocs – a kéregtest (corpus callosum)
Agykéreg asszociatív területei:

● szomatoszenzoros asszociációs kéreg
● szenzoros asszociációs kéreg
(érzékletek integrációja)
● vizuális asszociációs kéreg
(tárgyfelismerés)
● halló asszociációs kéreg
71
9.Aszimmetriák az agyban. Hasított agyú

személyek
Kidolgozta- Pintér Szilvia
Hasított agy – split-brain
Kommisszurotómia (hasított agyműtét) - A kommiszurális komisszurális

rostok részleges vagy teljes átmetszése esetén beszélünk hasított agyról.
Egészséges embernél a féltekék

● a két agyfélteke integráltan működik, így feltételezhető, hogy
● a két félteke közötti kommunikációt a kérges test biztosítja
● A pszichés működések egysége nem képzelhető el a komisszurális rostokon keresztül
megvalósuló információáramlás hiányában
● A metakogníció, a megismerési működések saját megismerésünk tárgyává válása a bal
félteke megnevezési és értelmezési aktivitását feltételezi. (Oláh Attila könyv)
A két félteke közötti kommunikációt a kérges test biztosítja
72
Roger Sperry
● A tudat megértéséhez annak ellenére jelentősen járultak hozzá az ún.
hasítottagykísérletek, hogy azokhoz eleve beteg (súlyos epilepsziás) személyeken
végzett viszonylag drasztikus agyműtét után szerzett tapasztalatokkal szolgáltak.
Ennek ellenére a két félteke eltérő működésmódjáról, illetve a beszéd és a tudatosság
viszonyáról olyan lényeges adatokkal gazdagították a tudományt, hogy a kísérleteket
kezdeményező kutató, Roger Sperry 1982-ben Nobel díjat kapott.
A split-brain kutatások a kommisszurális rostok funkcionális megoszlását tisztázták, illetve
a féltekék funkcionális aszimmetriájára világítanak rá.
Hasított agy műtét

● A kérgestest latin neve: corpus callosum.
● Az eljárás hivatalos neve: corpus callosotomia, amit néha komisszurotómiának is
neveznek
● A két féltekét összekötő idegrost-köteg, azaz a kérgestest részleges vagy teljes
átvágásával megszakítják a két agyfélteke közötti természetes kapcsolatot. (corpus
callosum átmetszés).
● mindkét leválasztott félteke teljes kognitív rendszert képez saját érzékletekkel,
észlelésekkel, emlékezettel, nyelvvel, személyiséggel és tudattal.
Megj: komisszurotómia – bár Szidónia könyvében 2 m-el van írva, de helyesírásilag csak 1 m
és 2 sz betűből áll, azaz: komisszurotómia.
A műtét oka
● Az első hasított agy (split-brain) műtéteket, komisszurotómiát (1940) azzal a céllal
végezték, hogy átmetszve a corpus callosumot, megpróbálják az epilepsziás
rohamokat az egyik agyféltekére korlátozni. A rohamkisülés egyik agyféltekéről
másikra terjedést akarták megakadályozni a műtéttel.
● A betegeknél a rohamok általában csak az egyik oldalra korlátozódtak.
● A műtétek általános hatása igen kedvező volt.
● A betegek egy részénél időnként előfordultak ugyan a továbbiakban is rohamok, de
általában csak az egyik féltekére korlátozódtak.
● Majdnem minden betegnél fellépett a műtét után átmeneti emlékezetvesztés, idegi
fáradtság, orientációs probléma, de lassan javultak.
● A hétköznapi viselkedésre a műtétnek nem volt szembetűnő hatása.
● Ha az epilepsziás roham a jobb agyféltekéből indul, akkor sokszor kétségbeesés és
fizikai fájdalom kíséri
● Epilepszia bal agyféltekéből indulva: néha feldobottság kíséri
● Antidepresszánsok, nyugtatók, szorongásoldók hatása IS aszimmetrikus, a jobb
agyféltekében a hatás sokkal hamarabb jelentkezik, kifejezettebb és tartósabb.
73
A hasított agy kutatások mentén

● Liepmann bizonyította be, hogy a mozgás vezérlésében a
két félteke erősen eltér.
● Zangwill és munkatársai állapították meg elsőként, hogy térbeli tájékozódás
elsősorban a jobb félteke működéséhez kapcsolódik.
● Paul Broca és Marc Dax megfigyelte, hogy a baloldali agyi sérülések a beszédkészség
zavarát okozzák.
● Wagner és Herren figyeltek fel először arra, hogy corpus callosum károsodásakor az
epilepsziás betegek rohamai
megszűnnek.
Sperry –Két független tudat

A teszt kidolgozásakor a vizuális ingerek feldolgozásának sajátosságaiból indult ki. A
kísérletek sémája az, hogy valamilyen elrendezésben elérik, hogy – a jobbkezes –
kísérleti személynek csak az egyik agyféltekéjéhez juttassanak el valamilyen ingert. Sperry
figyelt fel arra, hogy betegei két külön belső vizuális világgal rendelkeznek: ha egy tárgy
képét már egyszer bemutatták valamelyik féltekének, akkor az a félteke a továbbiakban
mindig felismerte azt a képet, azonban ha a kép a másik oldali látómezőbe és ezáltal a
féltekébe jutott, akkor a betegek nem ismerték fel a tárgyat. Úgy viselkedtek, mintha még
soha nem látták volna. Sperry úttörő kísérleteiből levont, egyik legmerészebb kijelentése a két
féltekéhez kapcsolódó, két, egymástól független tudat létezésére vonatkozott. Sperry arra a
következtetésre jutott, hogy a két féltekéhez, két független tudat kapcsolódik.
74
Az agyféltekék funciói
Bal agyfélteke Jobb agyfélteke
→ az egyes területek közötti

összeköttetések erősebbek
- általában nagyobb, → ősibb
mint a jobb agyfélteke → az öröklött készségekhez és
- az egy területeken programokhoz közelebb álló viselkedést
belüli összeköttetések képviseli
→ újszülöttekben még a jobb agyfélteke
jobbak uralkodó
- analitikus → felnőttekben a REM alvás alatt,
- szekvenciális relaxáció alatt dominál
- egymásutáni → globális
- verbális → szimultán
→ egyidejű
(beszéd, írás, olvasás, → téri-vizuális
számolás, logika, elemzés, (képzelet, zene értése és élvezése, érzelmek,
viszonyok, részletek, mozgás, humor, egészek)
sorozatok) A BAL OLDALINÁL JOBBAN REAGÁL:
- A lélektani veszteségekre
- A társaktól való elkülönítésre
- Nem kontrollálható stresszhelyzetekre
- Melyek depresszióhoz vezetnek
Az idegtudomány képalkotó eljárásaival kombinált újabb hasítottagy-kísérletek azt is

kimutatták, hogy míg a jobb félteke egyszerűen csak az inger perceptuális jellemzőit figyeli, a
bal félteke a kontextus vagy a környező események alapján képes egy emlék eredetét
meghatározni. A bal félteke kreatív, narratív értelmezőmechanizmusa magyarázatokat keres
az események miértjeire, s így időnként hamis emlékeket, hamis interpretációkat vet fel, míg
a jobb agyfélteke nem keres magyarázatokat, s így prózaibb módon elkerüli az – időnként
hamis – értelmezéseket (Gazzaniga, 1998/2004).
75
A hasított agy kutatások eredményei a féltekék funkcionális aszimmetriájára

világítanak rá.
Funkcionális aszimmetria – a lateralizáció fogalmával fejezhető ki.
Lateralizáció –az élmények eltérő feldolgozására potenciálisan mindkét

agyfélteke alkalmas, azonban megvan, hogy adott funkcióra vonatkozóan
melyik félteke működési túlsúlyával számolhatunk.
Dominancia – a lateralizáció szinonimájaként is használjuk, de a klinikai
gyakorlatban a beszédet és az absztrakt gondolkodást szervező féltekét nevezzük
dominánsnak.
Komisszurális rostok funcionális megoszlása:

● Comissura anterior
a szaglási, látási, hallási és az emocionális transzferben tölt be fontos
szerepet.
● Corpus callosum (azaz a kérgestest)
✓ elülső része kognitív funkciók,
✓ középső része motoros megnyilvánulások,
✓ hátsó része pedig tapintási, hallási és látási ingerek
kétoldali összehangolását végzi.
A féltekék redundanciája
A pszichés működések egysége nem képzelhető el a komisszurális rostokon keresztül
megvalósuló információáramlás hiányában.
Ugyanakkor, a komisszurális rostok gátolják a kontralaterális oldal azonos funkciójú
neuronrendszereit. E gátló impulzusok kiesése, addig lappangó képességek felszínre
törését eredményezheti. Ez a féltekék redundanciájának (tartalék képességének) egyik
alapmechanizmusa (Gazzaniga)
76
A hasított agyú személyek sajátosságai, eltérései
A vizuális ingerek feldolgozása
Mindkét féltekének megvan a vizuális érzékelése a hozzá tartozó fogalommal és rövid

távú, valamint hosszú távú memóriával. A megnevezést azonban csak a bal félteke biztosítja.
A bal látótérben levő tárgy képe a jobb féltekébe jut.
A beteg nem tudja megnevezni a látott tárgyat, de bal kézzel tapogatással több tárgy
közül kiválasztja. A bal látótérbe vetített tárgyak képei közül a beteg bal kézzel megmutatja
az eredetileg exponált képet. Abban az esetben, ha a két látótérbe egyidejűleg két különböző
tárgyat vetítenek, pl. egy könyvet a bal és egy virágot a jobb látótérbe, a vizsgált személy bal
kézzel kiválasztja a könyvet, jobb kézzel a virágot, de csak a jobb kezében levő virágot tudja
megnevezni. Tehát mindkét féltekének önálló vizuális memóriaanyaga van.
A korai kísérletek rámutattak, hogy a hasított agyú személy csak a bal agyféltekéjében történtekről
tud beszámolni. Ha bekötik a szemeit, tapintással felismeri a bal kezébe rakott tárgyat,
gesztusokkal ki tudja fejezni használatát, de ha megkérdezik, mit tart a kezében, nem tudja
megmondani. A jobb kezébe helyezett tárgyat a bal féltekéjével felismeri és megnevezi. Bal
kezével ki tudja választani a bal látóterébe bemutatott tárgyat, de nem tudja megmondani, mi az.
Jobb agya látja a képet, de nem tud szóbeli választ adni. Bal kezével akkor is ki tudja a személy
választani a megfelelő tárgyat, ha egy tárgy nevét vetítik a bal látótérfelébe (jobb féltekéjébe).
Hasonló eredmények születtek tapintás, szaglás és hallás esetén is. Az egyes féltekék képesek
mindkét kar felső izmait irányítani, azonban egy tárgy megragadásához szükséges kéz- és
ujjmozgást csak az ellenoldali félteke képes szabályozni. A hasított agy kutatása rávilágított a
nyelv, a percepció és a figyelem mechanizmusaira, az agyi szerveződés kérdéseire, s még olyan
kérdésekre is, mint a téves emlékek elhelyezkedése. Hozzájárult a tudatosság megértéséhez.
A szomatoszenzoros ingerek feldolgozása

Hasított agyú beteg a bal kezébe adott tárgyat megtapogatás után a bal látóterébe
vetített tárgyak képei közül bal kézzel való rámutatással pontosan azonosítja, de megnevezni
nem tudja.
Egy másik megfigyelés: bal kezének egyik ujjpercét megérintve, bal hüvelykujjával
pontosan jelzi az érintés helyét. Megnevezni természetesen nem tudja érintett ujjpercét.
Abban az esetben, ha csak a corpus callosum elülső részét vágják át, a tárgymegnevezés is
sikerül. Ez azzal magyarázható, hogy a parietális lebenyeket a corpus
callosum középső része köti össze.
Hasított agyú személyekben kimutatható a jobb féltekében az ingerlokalizáció, a
szterognózis, valamint az ezekre vonatkozó memória is. Azonban a jobb félteke nem ismeri
fel a bőrre írt számokat, és a lokalizált inger modalitását sem. Képtelen keresztezett
információkat igénylő, komplex feladatok végrehajtására.
77
A hallás útján feldolgozott információ

A hasított agyú személy nem tudja verbalizálni a bal fülbe juttatott ingereket. A zenei
percepció és memória nem zenészeknél a jobb féltekéhez kötött, zenészeknél azonban a két
félteke eltérő munkamódja miatt a bal félteke részvételével valósul meg. Ismert, hogy a két
agyfélteke eltérő melódiafelismerő stratégiával rendelkezik. A jobb féltekében a zenei
hangokból álló dallamok általános „melódiakontúr” formájában percipiálódnak és
azonosítódnak. A bal félteke a hangok szekvenciáját regisztrálja, és így finom
idődiszkriminációra képes. Elemzi a zenei elemeket, kombinálja azokat és végül így jut el a
felismeréshez. A zenészek a dallamot a bal féltekében dolgozzák fel kognitív-asszociáció
útján, míg a zenei képzettséggel nem rendelkezők a zenét egységes alakzatként („Gestalt”)
érzékelik. Ez a folyamat a jobb félteke perceptuális-diszkriminatív tevékenységének
köszönhető. E kétféle melódiafelismerő stratégiából adódik, hogy a zeneileg iskolázatlan
egyéneknél főleg jobb oldali, míg zeneileg képzetteknél, zenészeknél kizárólag bal oldali
károsodás vezet amúziához (a zenei hangok vagy dallamok fel nem ismeréséhez).
Gondolkodási stratégiák a két féltekében

A percepciós anyagot a két félteke eltérő stratégiával dolgozza fel. A bal félteke az
események időbeli egymásutániságát rögzíti, részleteket észlel, nem képes az egész -forma
szintézisre. Absztrakt kategóriákkal, verbális kódrendszerrel dolgozik.
A jobb félteke ezzel szemben formákat (Gestalt) észlel, képekben kódol,
gondolkodása konkrét. Vizuális azonosságokat és különbségeket fog fel. Az eddigi
megfigyelések alapján elmondható, hogy a bal félteke a verbális, a jobb a nem verbális
emlékanyagot raktározza el.
A tudat kétoldali reprezentációja

A két félteke két egymástól független mentális rendszer.
Saját információfeldolgozási stratégiával, gondolkodásmóddal, emocionális
reakcióval, magatartási megnyilvánulásokkal rendelkeznek.
Kettős tudatosság
A kettős tudatosság egyik legjobb megközelítése Gazzaniga és LeDoux (1977)
megfigyeléseiből származik. Azt tapasztalták, hogy sokkal könnyebb a bal (beszédközpontot
tartalmazó) félteke tudatosságának jellemzőit és korlátait meghatározni, mint a jobb („néma”)
félteke esetében. A jobb féltekében az „én” megélését, ítéletalkotást, emocionalitást, jövő
tervezést, akarati megnyilvánulásokat van. Még nem tisztázódott teljes mértékben, hogy a
jobb félteke mentális működése tudatosnak tekinthető-e. A kétségeket fenntartja az a klinikai
78
megfigyelés is, amely szerint a hasított agyúaknak műtét után nem tudatos, akaratuktól
független megnyilvánulásaik is vannak Ha a tudatosság kritériumaként a cselekedetek
akaratlagos kontrollját, illetve a verbalizációt adjuk meg, akkor izolált féltekék esetén csak a
bal félteke működése tekinthető tudatosnak. Továbbá, több kutató szerint az ép corpus
callosum mellett sem tökéletes az információ átadás a két félteke között. Így például a jobb
oldal által vezérelt megnyilvánulások indokai rejtve maradhatnak az egyén számára.. Jelenleg
a tudat alatti folyamatok, a fiziológia módszereivel nem közelíthetők meg.
Gazzaniga és LeDoux egyik páciense, P.S. kitűnt a többiek közül. P.S.-nek 2 éves
kora óta voltak jobb oldali motoros epilepsziás rohamai, 10 éves korában a bal félteke
temporális régiójában is görcspotenciálok mutatkoztak. A gyermekkori balfélteke károsodás
miatt a beszédfunkciót részlegesen átvette a jobb agyfélteke
P.S. képes volt verbalizálni (még ha korlátozott formában is) jobb féltekei élményeit. Közölte
életkorát, keresztnevét, megnevezte a hozzá érzelmileg legközelebb álló személyt, képes volt
megítélni saját hangulati fekvését, meg tudta mondani, hogy mivel töltené szívesen
idejét, megértette a holnap fogalmát. A kutatók ennek alapján a jobb
féltekében az „én” megélését, ítéletalkotást, emocionalitást, jövő tervezést, akarati
megnyilvánulásokat véltek felfedezni.
Jobb félteke domináns szerepe

Más megfigyelés felvetette a jobb félteke domináns szerepét az álomképek
kialakulásában. A split-brain műtétet követően a páciensek többségénél megszűntek az álmok,
mások álmodás-csökkentést tapasztaltak. Viszont voltak betegek, igaz nagyon kevesen, akik a
komisszurák teljes átmetszése után is élénken álmodtak. A jobb félteke álomorganizációs
szerepét azzal próbálják magyarázni, hogy a jobb agyféltekében az élmények az álombeli
képekhez hasonlóan képekben rögzítődnek és idéződnek fel. Egyes kutatók szerint a féltekék
közötti információátadás blokkolódhat, minek következtében funkcionális diszkonnexió
alakul ki, és ez interhemiszférikus konfliktusokhoz, és ezáltal pszichózisokhoz vezethet.
Eszerint a pszichózisok eredetét a corpus callosum működészavarában, a féltekei

lateralizáció kóros változásaiban kellene keresni.
79
10. A nyelv és az agy, a beszéd kialakulása,

Wernicke-Geschwind modell, afáziák
Kidolgozta- Emília Dragomirescu
A beszéd kialakulásának biológiai és társadalmi feltételei vannak.

A beszédképességet nevezzük fáziának.
Beszéd kialakulása
● A gondolatok közlésének elsődleges eszköze a nyelv.
• 3-4 millió évvel ezelőtt, amikor a legkorábbi emberszerű ősök megjelentek, a jobb kéz
már réges-régen tárgyak manipulálására specializálódott
• A bal agyfélteke a kommunikációra, tehát a beszédre kezdett specializálódni
• A közlés nem a beszéddel kezdődött, hanem a testtartással, mozdulatokkal, később
kéz- és arcmozgásokkal, majd csak legvégül a hangadással
A sok évmilliós fejlődés az emberben lehetővé tette a tagolt, artikulált beszéd, vele a
nyelv és annak révén az egyre fokozottabb elvonatkoztatási képesség kialakulását
A jelzésekkel, kommunikációval legjobban manipuláló ősökből lettek az uralkodó

egyedek a törzsfejlődés során.
Az emberi intelligencia egyre inkább az ilyen jel-megfejtő és jelmanipuláló képesség
irányába fejlődött
Ennek eredeti feladata az volt, hogy lehetővé tegye az emberi közösségen belül a
felülemelkedés általi túlélést
Minden normális ember elsajátítja anyanyelvét, minden emberi társadalom rendelkezik

nyelvvel. Az emberek közti információtovábbítás, gondolatközlést a beszéd teszi lehetővé,
ami lényegét tekintve egy hangokból álló jelrendszer.
A beszéd kialakulását hátráltatta, hogy a garat és a hangképző szervek csak
fokozatosan alakultak ki. A modern ember gégefője sokkal mélyebben van, mint az elődeié,
ezért sokkal több magánhangzót képes artikulálni, mint azok.
1861 a beszédkutatás születési évszáma → Paul Broca beazonosította a róla elnevezett

motoros beszédközpontot (Broca terület): az afáziás Tan nevű páciense agyán a homloklebeny
oldalsó árok feletti területén talált sérülést
80
A beszéd nem verbális elemei:

- A szóbeli közlésnél ősibb kommunikációs forma a nem verbális kommunikáció. Az ősi
nem verbális közlések gesztusokra, mimikára és pantomimikára oszthatók. A
gesztikuláció és a mimika a verbális beszéd emocionális színezetét biztosítják., néhány
másodperccel megelőzik a szóbeli közlést.
- Az emberszabású majmoknál a nem verbális kommunikáció igen magas szintet ért el,
elősegítette a táplálékszerzést, a vészhelyzetek jelzését, a szexuális kapcsolatok
kialakítását, a csoportok hierarchikus megszervezését, stb.
- A főemlősök közlési lehetőségei elsősorban vizuális megnyilvánulások, mint
arckifejezések, gesztikuláció, sajátos testhelyzetek, taktilis jelek (dörgölődzés,
simogatás).
- Már Darwin is genetikai eredetűnek tekintette az emocionális kifejezőmozgásokat, a
gesztikulációt (pl. a vakon született olaszok is környezetükhöz hasonlóan gesztikulálnak).
Az érzelmi állapotot a mimikán és gesztikuláción kívül a beszéd módja is tükrözi. A
hangszín, hangerő és annak dinamikája, a hangsúlyozás, a beszédtempó és ritmus is
döntően befolyásolják a kommunikációt.
A beszéd nem verbális komponensei a bilaterális limbikus és

extrapiramidális területek együttműködésével valósulnak meg. Újabb adatok
szerint a jobb félteke nagyobb jelentőségű e funkciók szempontjából.
A beszéd verbális elemei:
- Látást akadályozó körülmények között a vizuális közvetítést igénylő gesztusnyelv nem

alkalmas az érintkezésre, továbbá a kezeket is „lefoglalja”.
➔ Ezért egyre inkább előtérbe került a hangadás.

➔ Az emocionális hangjeleket fokozatosan az akaratlagos vokalizáció váltotta fel.
➔ A veszélyt jelző kiáltásokhoz módosító végződések társultak, fokozatosan
kialakultak az igék és egyéb nyelvtani elemek.
Az ember hangképző szerve az evolúció során későn alakult ki, és egészen sajátos
teljesítményekre képes.
Az emberi beszéd utánzására még a majmok beszédszervei sem alkalmasak.
Az emberi hangképzőszervek fejlődésével párhuzamosan alakultak ki az artikulációt
szabályozó idegrendszeri struktúrák.
81
A beszéddel kapcsolatos idegrendszeri struktúrák

A beszéd, és vele a nyelv használata tehát nem egyetlen agyi központ teljesítménye,
hanem nagyon sok agyi művelet együttvéve
- Minden szenzoros kéregterület végez bizonyos fokú absztrakciót.
- Az asszociációs kérgi régiók között pedig direkt rostkapcsolatok vannak, ezek képezik az
intermodális transzfer anatómiai alapját.
- Állatoknál a szenzoros modalitások közötti transzfer nem jön létre, mivel az érzékszervi
asszociációs területek nincsenek egymással kapcsolatban, csupán a limbikus
struktúrákkal, az ellenoldali szimmetrikus régiókkal és a motoros kéreggel állnak
összeköttetésben.
- A fajfejlődés során a kommunikációban egyre inkább a verbális komponensek kerültek
előtérbe.
- Ezzel párhuzamosan nagy mértékben megnőttek a prefrontális, temporális és alsó
parietális asszociációs területek. Ezek a területek kétirányú összeköttetésbe kerülnek
egymással, és ezeken keresztül valósul meg az intermodális transzfer. Legjelentősebb a
látási-hallási és a látási-tapintási impulzusok társulása.
A beszéd neuronális alapjai

A kutatók többsége egyetért abban, hogy az emberi beszédben két réteg, az emocionális és a
propozicionális réteg épül egymásra.
Az emocionális,
- filogenetikusan ősibb réteg az érzelmi állapotok kifejezésére alkalmas.
- Kétoldali képviseletű,
- a limbikus rendszerhez kötött funkció.
A propozicionális rendszer
- a pontos információk közlésére alkalmas,
- érzelmi tényezőktől független,
- a domináns félteke neokortikális asszociációs területeihez kapcsolódik. Élettani
körülmények között az emberi beszéd e két rendszer harmonikus együttműködésével
valósul meg.
El kell különíteni a nyelv és a beszéd fogalmát.

A nyelv a szóbeli szimbólumok közléseszköze, ezzel szemben a beszéd az artikuláció
mechanikus folyamata. Az agykérgi beszédzónát elsőként Dejerine (1914) vázolta fel
afáziások boncleletei alapján. Három elsődleges régiót különített el: a Broca-területet, a
Wernicke-területet és a gyrus angularist a körülöttük levő területekkel együtt
82
A beszédközpont
A beszéd motoros komponensét a Broca-terület irányítja, itt található az arc- és beszédizmok
motoros asszociációs területe.
▪ Majdnem minden jobbkezes és a balkezesek több,mint kétharmada a bal
agyféltekéjével beszél és érti meg a nyelvet
▪ Kevés embernél a bal és jobb agyfélteke közösen vesz részt a beszéd szervezésében
DE az agy integrált egészként működik
A beszédértés (szenzoros komponens) az elsődleges hallásközpont szomszédságában

elhelyezkedő asszociációs kéreg irányítása alatt áll. Ez a felső temporális tekervény középső
és hátsó harmada. A domináns féltekének ezt a területét Wernicke-régiónak nevezzük.
A bal agyféltekében terjedelmes beszédközpontok találhatók:

• Beszéd motoros központja
• A beszéd, a nyelv (külön a konkrét, elvont és jelképes fogalmak) megértésének
központjai
• Nyelv aktív használatának központja
• Szótalálás központja
• Külön a szavak gyors összefűzésének (folyékonyságnak) a központja
• Külön a nyelvtani szabályok értelmezésének központja, stb.
83
Beszéd produkció
Wernicke-Gescwind modell
A beszédprodukcióra vonatkozó első és sokáig legelterjedtebb modell, az úgynevezett
Wernicke-Geschwind modell. Mára már, a modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően a
nyelvi funkciókért felelős agyi területeknek egy kiterjedt hálózata vált ismertté. Ezt a
hálózatot kérgi, kéreg alatti, nyelvspecifikus és nem nyelvspecifikus helyi hálózatok
szövevénye hozza létre.
Agyi aktivitás beszéd közben

- Broca mező
- A Wernicke-Geschwind-modell szerint a Broca-terület tartalmazza a szavak
kiejtéséhez szükséges izommozgások sorozatát meghatározó artikulációs kódokat.
- A szó kiejtésekor ezek a kódok átkerülnek a közeli elsődleges motoros kéreg
megfelelő területeire, ahonnan mozgató parancsok indulnak az ajkak, a nyelv, a gége
izmaihoz. A beszédartikulációban részt vevő izmok összehúzódásának eredményeként
hangzik el a szó
- Wernicke-terület raktározza az auditoros kódokat és a szavak jelentéseit
84
Agyi aktivitás beszéd hallgatása közben

- Wernicke mező
A Wernicke-területen raktározódnak az auditoros (akusztikus, hallási) kódok és a
szavak jelentései. Ha ki akarunk mondani egy meghatározott szót, akkor előbb a szó
Wernicke-területen levő auditoros kódját kell aktiválni, ez az ingerület az
összeköttetést biztosító idegkötegen keresztül eljut a Broca-területre, ahol aktiválja a
szónak megfelelő artikulációs kódot. Az artikulációs kód ingerülete a motoros kéregbe
továbbítódik, és a mozgató parancsok hatására a beszédprodukcióban részt vevő
izmok összehúzódása eredményezi a kiejtett szót.
85
Másvalaki által elhangzott szó megértése
Ahhoz, hogy megértsünk egy másvalaki által kiejtett szót, az elsődleges hallókéregben
keletkező impulzusnak a Wernicke-mezőbe kell továbbítódnia, ahol aktiválja a szónak
megfelelő auditoros kódot. Így nyer értelmet számunkra a hallott szó.
Írott szó esetén

a látókéreg aktiválódik, ahonnan az ingerület a gyrus angularisba jut, amely a látott szó
formáját összzeveti a Wernicke-területén lévő kóddal. Amint megvan egy szó auditorikus
kódja, akkor már a szó jelentése is tudatosul, mivel a szavak jelentése auditorikus kód szerint
raktározódik el a wernicke-területen.
Hallott szó kimondása vagy ismétlése esetén a fülből idegimpulzusok az elsődleges

hallókéregbe jutnak, majd onnan a wernike-területre továbbítódnak, ahol aktiválódnak a
szónak megfelelő auditorikus kódok, majd a kialakuló impulzusok a megfelelő
idegrostkötegen keresztül eljut a Broca-területre, ahol aktiválódik a szónak megfelelő
artikulációs kód, majd továbbítódik a mozgatókéregbe, megindul a parancs és mozgásba
jönnek a szó kiejtését kivitelező izmok.
Írott szó kimondásakor a vizuális input a szemből továbbítódik az elsődleges látókéregbe,
majd a gyrus nagularisba. Itt kapcsolódik össze a látott szó formája a wernicke területén tárolt
auditorikus kódjával, így jelentést nyer az olvasott szó.
86
3. Afáziák
Afáziának nevezzük az egyoldali, körülírt agykárosodáson alapuló beszédzavarokat. Nem
tartoznak az afázia fogalmához a beszédben szereplő izmok beidegzésének vagy
koordinációjának zavarai, a beszédfejlődés károsodási, a demenciákban és pszichózisokban
észlelhető beszédzavarok.
Az afáziák elsősorban vaszkuláris szindrómák. Megoszlanak az arra vonatkozó
vélemények, hogy az afáziákban károsodik-e az intellektus. Klinikai megfigyelések szerint
azonban súlyosabb afáziákban az össz-személyiségszint leépülésével számolni kell.
- motoros afázia (Broca terület)

Broca-féle vagy motoros afáziában a beszéd expresszív része károsodott megtartott
szómegértés mellett. Legsúlyosabb formája a teljes beszédképtelenség, amikor a beteg
egyetlen szót sem tud kimondani.
Máskor egy-egy szó használata úgynevezett szóembóliaként megmarad: például Broca
betegénél a „tan” szó(tag). Más betegeknél a taruma pillanatában használt szó állandó
ismétlése, perszeverációja nyilvánul meg. A motoros afázia kevésbé súlyos formáiban
megfigyelhető a szókincs beszűkülése, egyes kifejezések, beszédautomatizmusok
ismételgetése, szótorzulások, mondattani hibák. A beszéd csak kulcsszavakat tartalmaz,
többnyire főneveket, a beteg a mellékneveket, kötőszavakat, határozószókat elhagyja.
Jellemző a motoros afáziára a beszédredukció. A beteg keveset beszél, erőlködve, nehezen
fejezi ki magát. A csökkent szókincs ellenére is a spontán beszéd magas információtartalmú.
Ehhez hozzájárul, hogy a beszéd prozódiai elemei jobban megtartottak maradhatnak, mint a
beszéd kijelentő működése. Így a kevés rendelkezésre álló szó érzelmi színezetével is igen
sokféle lelkiállapotot képes kifejezni az afáziás beteg. Más esetekben viszont, ha a limbikus
rendszer is sérült, a beszédmelódia is zavart mutat (diszprozódia). Előfordul, hogy az afáziása
egy dallam szövegét el tudja énekelni, de ugyanazokat a szavakat beszédben használni nem
képes. Emóciók javíthatják vagy ronthatják a beszédteljesítményt. Pl. harag, düh folyékony
szitkozódást, káromkodást eredményezhet. Izagalom, szorongás általában gátló hatású. Az
afáziások nagyon fáradékonyak, ami szintén hullámzóvá teheti a beszédteljesítményt. A nem
verbális megnyilvánulások: mimika, gesztusok emocionális komponense fokozott
(hiperprozódia), ezzel pótolja a beteg a hiányzó, vagy gyenge verbális kifejezőképességét.
- szenzoros afázia (wenicke)

A szenzoros afázia a domináns oldali Wernicke-mező károsodásának a
következménye. A szómegértés zavara mellett jellemző a hibás beszéd. Szenzoros afáziában a
szósüketség miatt a beteggel nem lehet kapcsolatot teremteni. Jellemző a fokozott spontán
beszédprodukció, a „logorrhea”. A hiányzó auditoros kontroll miatt gyakoriak a
szótorzulások. Jellemzőek az újonnan képzett szavak (neologizmák) használata, a tömeges
parafáziák csaknem érthetetlenné teszik a beszédet, ez a zsargonafázia. A betegben esetleg
nem is tudatosul, hogy beszéde érthetetlen, tehát a beszédzavarra vonatkozó agnózia áll fenn.
Fokozott mimika, hiperprozódia kísérheti a beszédet. A hangulat indokolatlanul emelkedett
lehet. Szenzoros afáziában az utánmondás is zavart, a beszédhez hasonló jelleggel. A zenei
felismerés is károsodhat. Szenzoros afáziával együtt gyakran észlelhető nem verbális
hangokra vonatkozó auditoros agnózia.
87
Károsodhat az írás és olvasás is. Ez azzal magyarázható, hogy a hallási szóképekhez

(auditoros kódokhoz) hasonlóan a látási szóképek is a Wernicke-területen tárolódnak.
Az amnesztikus afázia (anómia)

- Az amnesztikus afáziát anómiának vagy Head után nominális afáziának is nevezik.
- Szótalálási nehézség jellemzi szóban és írásban egyaránt. A beteg folyamatosan
beszél, de „nem jutnak eszébe” a megfelelő szavak. Ilyenkor körülírja ezeket.
- A szótalálási nehézség a motoros és szenzoros afázia keretén belül is gyakran jelen
van, főleg a javulási időszakban.
- Mutatkozhat anómia önálló zavarként is, ilyenkor a gyrus angularis sérülése áll a
háttérben, és egyéb parietális tünetek is jelentkezhetnek.
- Szótalálási nehézség egészséges embereknél is jelentkezhet kifáradáskor,
koncentrálóképesség-csökkenés esetén.
A vezetéses afázia
- Tünete a hallott beszéd utánmondásának zavara.
- Többnyire egyidejűleg írászavar is kimutatható.
- Az esetek többségében a temporolaterális határterület lézióját találták, ami
diszkonnexiót hoz létre a Broca- és a Wernicke-terület között.
- Diszkonnexiós mechanizmust más afáziatípusban is feltételeztek.
Sérülések
- Broca t sérülése
A Broca-területre korlátozódó sérülés lerontja a beszédprodukciót, de nem befolyásolja a
beszélt vagy írott nyelv megértését.
- Wernicke t sérülése
A Wernicke-terület sérülése a nyelv megértésének minden vonatkozását lerontja, ugyanakkor
az egyén képes marad a szavak megfelelő kiejtésére, artikulálására, mivel a Broca-terület
érintetlen. Az ilyen betegek beszéde jelentés nélküli.
- Gyrus angularis sérülése
A gyrus angularis területén sérült egyének nem tudnak olvasni, de megértik a beszédet, és
beszélni is tudnak.
- Hallókéreg sérülése
Ahhoz, hogy megértsünk egy másvalaki által kiejtett szót, az elsődleges hallókéregben
keletkező impulzusnak a Wernicke-mezőbe kell továbbítódnia, ahol aktiválja a szónak
megfelelő auditoros kódot.
Így nyer értelmet számunkra a hallott szó. Ha a hallókéreg sérül, a személy normálisan
tud olvasni és beszélni, de nem érti meg az elhangzó beszédet.
88
11. Látás, hallás

Készítette: Orbán Era-2018.12.
(Kiss Szidónia: Bevezetés az idegtudományokba 81. oldaltól. Atkinson Pszichológia: 141. oldal. Csépe: 3.fej.)
Látás:
A látás az érzékelési-észlelési folyamatok közül az egyik legfontosabb,

úgynevezett vezető érzékleti modalitás.
Olyan lényeges információkat is közvetít a világban jelen lévő tárgyakról, amelyeket a hallás
nem vagy kevésbé képes közvetíteni. Ilyen a tárgyak színe, mérete, formája, téri helye,
mozgása. Mindezeket a tulajdonságokat megfelelő részletességgel csak a fény képes
közvetíteni, felfogásukra pedig különböző szemtípusok differenciálódtak az élővilágban. Ezek
receptorai végzik az átalakítást (trandsz- dukciót).
Minden érzékszervünk a fizikai energia egy meghatározott formájára reagál. Az érzékelési

folyamat biológiai alapját az érzékszervek, a belőlük kiindulóidegpályák alkotják, amelyek az
ingerületet a magasabb idegközpontokba továbbítják, ahol azészlelési folyamat zajlik. Ezen a
szintennyernek jelentést az ingerek.
A külvilágból származó információk mintegy 80–90%-a látás útján jut el az agyba. A

látás ingere a fény.
Szemünk a legdifferenciáltabb, legnagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkező szervünk.
Agyunk hozzávetőlegesen mintegy 40%-a foglalkozik a látással.
Fény:
- elektromágneses sugárzás egyik formája,
- az emberi szem számára látható fény hullámhossza 380–760 nanométer között van,
- legnagyobb hullámhossztól a legkisebbig: vörös, narancs, sárga, zöld, kékeszöld, kék,
ibolya,
- a szem a zöld színnek megfelelő hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb,
89
Képalkotó mechanizmus
A szem a fény látható spektrum energiáját alakítja át a látóideg akcióspotenciáljaivá.
- A környezet tárgyainak képe a retinán fókuszálódik.
- A retinát érő fénysugarak a pálcikákban és csapokban potenciálokat gerjesztenek.
- A retinában keltett impulzusok az agykéregbe jutnak, és ottlátásérzetet váltanak ki.
A látórendszer
A látórendszer részei a szem, az agy bizonyos részei és az ezeket összekötő pályák.
A szem két rendszerre osztható, az

- egyik a kép kialakításáért felel,
- a másik a kép elektromos impulzusokká alakításáért, azaz a transzdukcióért.
A kép kialakításáért felelős részbe

tartozik:
- a szaruhártya,
- a pupilla,
- és a lencse.
Ezek nélkül csak fényt látnánk, mintát

nem. A szembe belépő fény áthalad:
először a szaruhártyán, a csarnokvízen, a
szemlencsén és az üvegtesten, hogy
mindezek elvezessék a RETINÁHOZ.
90
„A VAKFOLT területe a szemtükörben, mint discusnervioptici látható – a szemfenék

vizsgálata nagyon nagy jelentőségű, mert az itt látható kép, pl. az erek állapota számos
szembetegség korai felismerését teszi lehetővé.”
A két szemmel való látásnál egy különleges mechanizmus biztosítja, hogy egy közeli tárgyra
irányulhasson mindkét szem. Bármily furcsa, ehhez a két szemnek ellentétes irányban kell
körmozgást végeznie. Ezt a többirányú, egész pontosan ellentétes irányú forgatást nevezzük
vergens szemmozgásnak vagy vergenciá- nak. A vergens mozgás során a bal szem jobbra, a
jobb szem pedig balra fordul, azaz mindkét szem befelé, az orr irányában mozog. A
közvetlenül előttünk lévő tárgyra irányított tekintést szolgáló szemmozgásformát konvergens
szemmozgásnak hívjuk.
A periférián megjelenő tárgyra a tekintet igen gyorsan vált, majd a szemmozgás végén a
tekintet a tárgyon megállapodik. Az ugrást szakkádnak, a megállást fixádénak nevezzük.
A szakkád a vizuális keresés, pásztázás (exploráció) egyik jellegzetes eszköze. Végrehajtása
során valójában nincs információfelvétel, azaz „mozgó szemmel nézünk, nyugvó szemmel
látunk” (Kardos 1970).
A retinán (ideghártyán) található látóreceptorok segítségével alakul át a fény elektromos
impulzusokká.
91
92
A retina szerkezete:
A retinában kétféle, az alakjuk után elnevezett receptorsejt van: a pálcikák és a csapok.
- A pálcikák az éjszakai, szürkületilátásért felelősek, alacsony fényintenzitásnál kis
felbontású és színtelen érzékletet eredményezve működnek.
- A csapok a nappali látásért, éleslátásért és a színlátásért felelősek.
- A retinában jelen van még négy neurontípus: bipoláris sejtek, ganglionsejtek,
horizontális sejtek, és amacrin sejtek, valamint támasztósejtek és vérerek.
- Az emberi retinában mintegy 120 millió pálcika, és 6 millió csapsejt van.
- A sárgafolt (fovea) közepén csak csapok találhatók, pálcikák nem, a sárgafolttól
távolabb viszont jóval több a pálcika, csapok csak elszórtan vannak jelen.
A látás folyamata:
- Amikor a figyelem valamely tárgyra irányul, akkor a szem úgy áll be, hogy a tárgyról
érkező fénysugarak a foveára (látógödör) essenek (a retinának az az apró része,
amely enyhén bemélyed és kizárólag csapsejteket tartalmaz). Ez az a pont, ahol a
legnagyobb a látásélesség.
- A fény energiáját a csapok és pálcikák elektromos és kémiai energiává alakítják, majd

a bipoláris sejtek impulzusok formájában továbbítják, a ganglionsejtekhez. Közöttük
az amacrin és a horizontális sejtek teremtenek kapcsolatot.
- A retinát a látókéreggel a látóideg köti össze.

93
- A ganglionsejtekhosszú axonjai alkotják a látóideget (nervusopticus).
- A nervusopticuslátási információkat vezet a szem ideghártyájától a központi

idegrendszer felé. A kétoldali látóideg a koponyába belépve részben kereszteződik,
majd a rostok látókötegben, tractusopticusban folytatódnak.
- A látóidegek a látóideg-kereszteződésben futnak össze, ahol az idegrostok

átrendeződnek,mégpedig úgy, hogy egyesek mindig az azonos oldalon maradnak, míg
mások átkereszteződnek
- Embernél a két szem axonjainak mintegy fele átkereszteződik; a kereszteződő, illetve

változatlanul tovahaladó rostok a retinának a foveára merőleges tengelyétől a halánték,
illetve az orr felé eltérőek. Alátóideg-kereszteződésben a kereszteződő és a nem
kereszteződő rostok kapcsolódnak, majd felfelé, az agy feléhaladnak tovább. A
látóideg-kereszteződés felett az axonkötegeket látópályáknak vagy látókötegeknek
tractusopticus) nevezzük
- A retina orr-felőli rostjai kereszteződnek a látóideg-kereszteződésben

(chiasmaopticum).
- Ezután az ellenoldali, kereszteződött rostok a másik látóideg halántéki rostjaival

együtt érik el az oldalsó térdes testet (corpus geniculatumlaterale) (párosszerv) – a
látott információ 90%-át teszi ki.
- Itt a látóidegek szinaptizálnak, kapcsolódnak újabb idegsejtekkel, melyeka nyakszirti

lebenyben végződnek.
- Az elsődleges látókérgen kívül eső másodlagos-, ill. asszociációs

94
vizuális kérgi területeken további információ feldolgozás történik: például forma-,

mozgás-elemzés, színfeldolgozás. A kutatási adatok szerint minden „magasabb” régió
megkapja az „alsóbb” által elemzett információt, azzal dolgozik, majd az „eredményt”
továbbadja a felsőbbközpontoknak. Ilyen módon, az elsődleges látóközponttól
(funkcionálisan) távolodva, egyre bonyolultabb analízis történik.
- A vizuális ingerek nemcsak a nyakszirti lebenyben váltanak ki aktiválást, hanem az

alsó halántéki kéregben, a hátsó fali kéregben és a homloklebeny egyes részeiben is.
A szemnek különböző tárgytávolságok esetén is éles képet kell adnia, méghozzá úgy,
hogy a képtávolság állandó maradjon. Ezt a szem távolsági alkalmazkodása,
akkomodációja teszi lehetővé.
Akkomodáció a lencsegörbület növelésének folyamata
-Az akkomodáció aktív izommunkát igényel, tehát fárasztó.
-Amikor a tekintet közeli tárgyra irányul, a ciliáris izomzat összehúzódik, a lencse
domborúbbá válik.a test egyik legjobban igénybevett izma
Távollátás (hypermetropia): a szemgolyó anatómiai tengelye rövidebb anormálisnál,
emiatt a beeső fénysugarak a retina mögött fókuszálódnak. – homorú lencse
Rövidlátás (myopia): esetén a szemgolyó anatómiai tengelye túl hosszú. – domború
lencse
Astigmia esetén a cornea görbülete nem egységes, ezért a retináliskép egy része
elmosódik. – hengeralakú lencse
Színlátás
A színlátás modern elméletének létrejötte Newton nevezetes kísérleteivel kezdődött,

melyekben a fehér fényt prizma segítségével alkotóelemeire bontotta.
A látható fény különböző formái (beleértve minden, a gamma-sugaraktól a radarig terjedő
elektromágneses sugárzást) mindössze hullámhosszukban különböznek egymástól.
A színek tulajdonságai: színárnyalat, intenzitás, telítettség
A színlátás Young-Helmholtz-elmélete: az emberben háromfajta csapsejt fordul elő:
● Rövid csapok: a rövid hullámhosszú fénysugarakra (a kékre) a leginkább
érzékeny
● Közepes csapok: a közepes hullámhosszú fénysugarakra(zöldekre, sárgákra) a
legérzékenyebb
● Hosszú csapok: a hosszú hullámhosszúságú (vörösekre) reagálnak a
legintenzívebben
Az elmélet szerint a szín minőségét a háromreceptor aktivitásának mintázata kódolja,
nempedig minden színt különböző receptor.
95
Ewald Hering 1878: ellenszínelmélet

- megfigyelte, hogy fenomenológiailag minden szín leírható a következő négy érzékiéiből
eggyel vagy kettővel: vörös, zöld, sárga és kék.
- Hering azt is észrevette, hogy vöröseszöld vagy sárgáskék sohasem jön létre, ugyanis a
vörös és a zöld keverékét sárgának, a sárga és a kék keverékét pedig fehérnek látjuk.
- Arra következtetett tehát, hogy a vörös és a zöld, illetve a sárga és a kék úgymond
ellentétes színek, és nem észlelhetők egyszerre. Minden kromatikus színnek van ellen-
színpárja: a narancsszíneké a kékeszöld tartományba, a liláké a sárgászöld tartományba
esik.
➔ Fel is fedeztek ilyen ellenszínsejteket a retina és a látókéreg közötti idegi
átkapcsolóállomásban, a talamuszban (DeValois és Jacobs, 1984), amelyben a sejtek
spontán aktivitása az egyik hullámhossztartományra válaszolva negemelkedik, a
másikra pedig csökken.
Kontrasztszínek →pl: A barnát tehát azért nevezzük kontrasztszínnek, mert csakis más
színek kontextusában látunk barnát, izoláltan sohasem. A hétköznapi szemlélet számára ez
például abban az ismeretünkben jelenik meg, hogy „barna színű fény nincs”. Ez azonban
csak annyit jelent, hogy egy koromsötét környezetben lévő egyetlen kis fényforrás fényét
sohasem látjuk barnának (legfeljebb narancssárgának).
Színkeverés
Figyelemre méltó tény, hogy – amint azt egy jó néhány évvel ezelőtt bemutatott
színösszehasonlító kísérlet bebizonyította – minden szín létrehozható néhány alapszín
keverésével. Tegyük fel, hogy a retina egy bizonyos területére különböző színű fényeket
vetítünk: a fénykeverés eredménye egy új szín lesz.
96
Hallás
A jelentéssel bíró hangok, zajok, az emberi beszéd, a zene észlelése szintén összetett
mechanizmusait a tudománynak a látáshoz képest jóval később sikerült megismernie. A látás
„árnyékában” azonban igen hatékonyan működik, biztosítva ezzel a finom eltérések és a
nagyobb mintázatok (beszédhangok, dallamok, jelzések) észlelését is. Többnyire mindez
annyira a „háttérben” történik, hogy észre sem vesszük.
A környezeti információk begyűjtésénél a látás mellett elsősorban a hallásra támaszkodunk.
- A hallás a társadalmi beilleszkedés szempontjából bír jelentőséggel.
- A hallószerv a levegő longitudinális rezgésének, a hangnak az érzékelésére
szolgál.
- A fülben két szenzoros modalitás, a hallás és az egyensúlyérzékelés receptorai
helyezkednek el.
A hang:
- a hallás ingerét a hangforrásból kiinduló, gáz, folyadékvagy szilárd közegben terjedő
nyomsáváltozás, azaz a hanghullámok képezik, szokásos közege a levegő, de a hang
bármilyen olyan közegben képes terjedni, amelyben a közeget alkotó atomok a
rezgőmozgás átadására alkalmasak. A közvetítő közeg meghatározza azt, hogy a hang
milyen sebességgel terjed benne.
- az emberi fül 30–20000 Hz közötti hangokat képes érzékelni,
- a hang magasságát, frekvenciája határozza meg (Hz),
- a hangerő a hanginger decibelben (dB) kifejezett intenzitása.
A hang terjedését tehát nagymértékben meghatározza a hordozó közeg.
Ha semmilyen tárgy nem akadályozza a terjedésüket, a hangforrástól távolodva akkor is
csökken az erejük. a hangok terjedése leginkább ahhoz hasonlít, ahogyan a tó vize
fodrozódik, ha egy kavicsot dobunk bele. A hullámok minden irányban szétterjednek,
azonban ha valaminek nekiütköznek, akkor visszaverődnek róla, és ez egyre bonyolultabb
hullámmintázatokat hoz létre → Akusztika!
97
A hallórendszer részei
A fülek, az agy egyes részei és számos, az összeköttetéseket biztosító idegpályák.
A hang szállításáért, felerősítéséért felelős részek:

- A fül a felerősített hangot közvetíti a receptorokhoz.
- A hang szállításáért és felerősítésért felelős rendszerhez tartoznak a fülkagylók, a
külső hallójáratok és a dobhártya.
- A hanghullámok először a fülkagylókhoz, majd a külső hallójáraton keresztül a

dobhártyához jutnak. A hangingert a dobhártya alakítja át mechanikai rezgéssé, ezt
ossiculáris rezgésnek hívjuk.
- A hanghullámok a kerek ablakot lezáró membranatympanisecundariát is rezgésbe

hozzák, ez a légvezetés, amely a normális hallásban jelentéktelen.
- A harmadik vezetésimód a csontvezetés, a koponyacsontok rezgéseinek áttevődése a

belsőfül folyadékára. Jelentős a csontvezetés, amikor hangvillát, vagy más rezgő testet
közvetlenül a koponyára helyezünk. Túlságosan erős hangok áttevődésében is szerepe
van a csontvezetésnek.
A transzdukciós rendszerhez tartozik a csiga, az alaphártya, a szőrsejtek és a szőrsejtekhez

kapcsolódó idegsejtek hosszú axonjai, azaz a hallóidegek.
- A kialakult rezgést a hallócsontocskák (kalapács,üllő,kengyel) továbbítják a

középfület a belső fültől elválasztó ovális ablak hártyájához, megrezegtetve azt. A
rezgés a Corti féle szervben lévő szőrsejteket elhajlítja, majd elektromos impulzust
eredményez.
98
- Corti-féle szervben találhatóak a hallóreceptor funkciót ellátó szőrsejtek→a szőrsejtek

bázisa körül faágszerűen elágazó neuronok találhatók →sejttestei a csigában lévő
spirális ganglionban találhatók → centrális nyúlványaik alkotják a hallóideget.
A belső fül (labyrinthus) két részből áll: a csontos labirintusa halántékcsont sziklacsontjában levő
csatornarendszer, amelyben perilimfánaknevezett folyadékkal körülvéve helyezkedik el a
hártyás labirintus. A hártyás labirintus nagyjából ugyanolyan alakú, mint a csontos
csatornarendszer, és az endolimfánaknevezett folyadékkal van kitöltve. Az endolimfát és
perilimfát tartalmazó tér egymással nem közlekedik.
Folyamat:
➢ A fülkagylón keresztül a hang a hallójáratba jut, ami egy kissé hajlított, kb. 2,5
centiméter hosszú és 7 milliméter átmérőjű cső. Ezen keresztül jut el a hang a
dobhártyáig.
➢ A dobhártya egy kicsi, hártyás szerv, amely a hanghullámok hatására rezgésbe jön. A
dobhártya tehát az első állomása a külvilágból érkező hang átalakításának.
➢ A dobhártya rezgését a középfül hallócsontocskái továbbítják a belső fül felé (a
kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes));
➢ A hang által kiváltott rezgés végül a belső fülbe, pontosabban az ott található,
borsószem nagyságú, csiga (cochlea) nevű szervbe jut. A csiga felcsavart, folyadékkal
kitöltött üregeket tartalmaz, amelyek a hallási ingereket feldolgozó receptorokat rejtik
magukban.
➢ A csiga három kamrára oszlik: vesztibuláris csatorna, csigavezeték és dobcsatorna.
➢ A hallócsontocskák rezgése a kengyel közvetítésével az ovális ablakon keresztül jut el
a csigába. A csigában ez a rezgőmozgás az ott található folyadékok elmozdulását
okozza.
Problémák:
➢ nagyobb, mint 30 dB hangerősség → pszichés zavarok
➢ nagyobb, mint 65 dB hangerősség → vegetatív zavarok
➢ nagyobb, mint 120 dB hangerősség → dobhártyarepedés, halláskárosulás
Összefoglalásul tehát: a hang a középfültől kezdődően átalakulások során megy keresztül,
amelyek elsődleges célja a hangrezgés felerősítése.
99 Ez a mechanikai rezgés a belső fül
csigájába jut, ahol folyadékok és hártyák elmozdulását okozza, és végül speciális sejtek
csillóinak elhajlítása révén idegi impulzussá alakul át. A Corti féle szerv pedig mindezt
továbbitja a hallo-idegeken keresztül az agyba.
➢ II.2.2.2. Az idegpályák és agykérgilokalizáció
A hallóideg a nyúltvelő-híd határán lép be az agytörzsbe, itt részbenkereszteződik az

ellenoldalra. Az akusztikus impulzusok az agytörzsbentalálható két alsó ikertesten (colliculusinferiorba)
levő cochleárismagvakba, az akusztikus reflexek központjába jutnak. Majd a talamuszon(corpus
geniculatummedialen) át a hallókéregbe jut. Más rostok aretikuláris állományba futnak. Az elsődleges
hallókéreg a Brodmann41-es area, a halántéklebeny felső részében helyezkedik el. Emberbenez a
Sylvius-hasadék alján található, vagyis normáliskörülményekközött nem látható az agy felszínén.
Ezenkívül még több járulékoshallókéreg-terület van. A primer hallókéreggel szomszédos asszociációs
hallókéregmezők széles kiterjedésűek, ráterjednek az insulára is.
Hallásküszöb:
Egy hanginger jelenléte csökkenti az egyén képességét, hogy más hangokat érzékeljen. Ez a
maszkolás jelensége. Aháttérzaj maszkoló hatása minden környezetben határozottan és érhető
módon emeli a hallásküszöböt.
Siketség és nagyothallás
1. Vezetéses halláscsökkenés:létrejöhet a külső fülben, vagy középfülben történő
hangátvitel megromlása (vezetéses halláscsökkenés), vagy a szőrsejtek, illetve a
hallópályák károsodása (idegi, vagy percepciós halláscsökkenést) következtében.
Okozhatja többek közt a külső hallójáratfülzsírral vagy idegentesttel történő
eltömődése, a hallócsontocskákdestrukciója, a dobhártya ismétlődő középfülgyulladást
követő megvastagodása, valamint a kengyel ovális ablakba illeszkedésének
elmerevedése. Az antibiotikumok hatására bekövetkező szőrsejt-degeneráció, vagy a
külső szőrsejtek tartós zajártalom okozta károsodása a
percepciós halláscsökkenés egyik oka lehet. Úgy, ahogy daganatok,
vaszkuláris károsodások is járhatnak ilyen következményekkel.
A vezetéses hallásromlás gyakori oka azotosclerosis. Ebben a kórképben a kengyel
talpának az ovális ablakba való illeszkedése válik merevvé. Ezeknél a betegeknél a
légvezetés használható fel a hallás bizonyos
fokú javítására. A csontos labirintuson membránnal fedett kimenetet
készítenek, amelyen át a membranatympanisecundaria rezgéshullámai
sodródhatnak. A „fenesztrációs műtét” során ezt a kimenetet a vízszintes félkörös
ívjárat megfúrásával alakítják ki, és a nyílást bőrrel fedik
100
12. Szaglás, ízérzékelés

Kidolgozta: Orbán Era
A szaglás és ízérzés szoros kapcsolatban vannak a gyomor-bélrendszer működésével, ezért

viszcerális érzéseknek is nevezik őket.Élettanilag is szoros összefüggés van közöttük. Az
ételek zamatát ízükés illatuk együttesen határozza meg. Ha valaki náthás, és emiatt nemérzi az
illatokat, az ételek ízét is másként fogja érzékelni.
Szaglás
A szaglás távoli illékony anyagok érzékelésére specializálódott (azaz kémiai telereceptor).

Jelenleg nem rendelkezünk egységes elképzeléssel arról, hogy mely vegyületek alkalmasak
szaganyagként, de általában zsírban (is) oldódó, kis molekulájú szerves anyagokról van
szó. Noha a szaganyagok (olfaktoros ingerek) többségének valószínűleg van speciális
receptora (ebből nagyon sokfélét találtak), úgy tűnik, az anyagok kémiai összetétele nem
egyértelműen függ össze a szagminőséggel: eltérő szerkezetű vegyületeknek lehet hasonló
szaga, illetve nagyon hasonló vegyületek egészen eltérő szagérzetet válthatnak ki.
A szaglóreceptorok a membranaolfactoriában helyezkednek el.
A regioolfactoria az orrnyálkahártya speciális felépítésű, sárgásan pigmentált területe.
Ez a mikrozmiás, gyenge szaglású embernél mindössze 5 négyzetcentiméternyi felület, a felső
orrkagyló craniális részén.
101
Szaglóreceptorok: A szaglóreceptorok elsődleges (primer) érzősejtek, azaz lényegében

axonnal is rendelkező specializált idegsejtek, amelyek üreg felőli részén különleges csillók
vannak; ez utóbbiak kötik meg a szaganyagot. Az orrkagylók szaglóhámján elhelyezkedő
szőröcskék (ember: 5-6 millió, kutya: 2 milliárd);
➢ A mechanoreceptorokhoz hasonlóan, a szaglóreceptornak is van saját axonja és
dendritjei
➢ A szaglóreceptor az egyedüli, amely képes reprodukálódni
➢ A reprodukció folyamatos, a cuklus időtartama 5-7 hét
A szagok térbeli skálázással való osztályozása:
Egy átlagember két, egyszerre adott illatanyagot még biztosan, hármat még bizonytalanul meg
tudkülönböztetni, ennél többet azonban már nem.
A szaglás folyamata:
Az érzősejtek axonja közvetlenül az agyba, a szaglógumóba (bulbus olfactorius) fut, ahol a
mitrális sejtekkel szinaptizál.
- A szagló receptorok csak azokra az anyagokra reagálnak, amelyekfeloldódnak a
szaglóhámot borító vékony váladékban.
- Az ember mintegy 10000 szagféleség megkülönböztetésére képes.
Illóanyag→a receptorsejteken lévőreceptormolekulák aktiválódnak (szaglóideg) →ingerület
(hosszúnyúlványaikkal az ún. szaglóhagyma(BulbusOlfactorius) területéretovábbítják→
átkapcsolás a magasabbidegközpontok, az agy megfelelő területei felé→a különböző
receptor típusokbólszármazó információk kombinálódnak,és egy mintázat jön létre.
Szaglási eredetű ingerület éri a limbikus rendszer különböző részeit is az amygdala felől, ami
az érzelmek keletkezésében fontos, illetve a memória szerveződésében szereplő
hippokampuszt is. Másodlagos rostok az érző agykéregre is vetülnek, szintén a talamusz
közvetítésével.
102
A mintázat beépül a memóriába, később képesekvagyunk előhívni, és az esetleges emléket

felidézni (limbikus rendszerrel való direkt kapcsolat). A szagfelismerést ezenkívül az
illatanyagok kémiai és fizikai minősége is befolyásolja, de a sokoldalú kutatások ellenére sem
sikerült ebben eddig valamilyen rendszert találni.
A szagérzékenységnek napszakos ritmusa van (ezért valószínűleg a szaglógumóra ható
hormonok felelősek), idősebb korban gyengül (csökken a receptorok száma és érzékenysége
is), továbbá a nők érzékenyebbek, mint a férfiak.
Szagadaptáció
Ha az adaptációt okozó szag erős, 1 órába is beletelhet szaglásunk helyreállása, gyenge
szagután néhány perc.
➢ rövid távú adaptáció: az adaptációs folyamat az agyban zajlik,nem az orrban
➢ hosszú távú adaptáció: ha krónikusan ki vagyunk téve szagok korlátozott
csoportjának, ez befolyásolja a szagcsoportraérzékeny receptorokat, az adott
környezettől néhány hét távollét is kell ahhoz, hogy a tönkrementsejteket újak
pótolják.
➢ keresztadaptáció: egy szag iránti átmeneti érzéketlenséget lehet kiváltani úgy, hogy
egy másik közeli szagnak tesszük kiaz orrot.
Fájdalomérző rostok szerepe:
Ezek az idegvégződések felelősek az orrnyálkahártya ingerlésére bekövetkező tüsszentés,
könnyezés, légzésleállítás és egyéb reflexek létrejöttéért.
Rendellenességek:
● Anosmia: szagérzékelés hiánya
● hyposmia: csökkent szagérzékenység
● Dysosmia: a szagérzékelés minőségi zavara
Ízérzés
Az ízérzékelés (gusztatórikus vagy gusztátoros percepció) kontakt kémiai érzőfolyamat, az

ingernek tehát érintkeznie kell az ízlelőfelszínnel. Helye kizárólag a szájüreg: elsősorban a
nyelv (bár annak középső része érzéketlen az ízekre), továbbá a lágyszájpad, a torok és a
garat.
Egy adott étel íze azonban komplex, nemcsak íz, ennek a szónak a szűk értelmében; ezért
szokás a teljes érzékletet zamatnak nevezni. A zamat (köznyelvben egy étel íze) az
ízreceptorok és a szaglóreceptorok együttes működése révén valósul meg.
Ízérzés csak vízben oldódó vegyületek esetében lehetséges, mivel az anyagnak be kell
oldódnia a nyálba.
- A receptorok az ízlelőszemölcsökben (papillák) találhatók, amelyek különböző számú
103
ízlelőbimbót tartalmaznak.
- Egy ízlelőbimbóban kb. 25-50 receptorsejt található.
- A receptorsejtek – akárcsak a szaglásnál – cserélődnek, féléletidejük (az az idő, ami
alatt a receptorok fele kicserélődik) 10-14 nap, azután újak lépnek a helyükbe.
- Az ízanyag kapcsolódását követően a receptor átvivőanyagot bocsát ki, a befelé futó
(afferens) idegrost ennek hatására kerül ingerületbe.
Az ember kb. 10.000 ízlelőbimbóvalrendelkezik.
Emberben az ízanyag koncentrációjának 30%-os változása szükséges ahhoz, hogy az
intenzitásbeli különbséget érzékeljük.
Folyamat:
Inger→Receptor→Ingerület→Agyidegek→Nyúltvelőben kereszteződnek →Talamuszban
átkapcsolódnak →Eljutnak az érző kéregig, ahol kialakul az ízérzet.
AZ IZINGEREK FELVÉTELE
Háromféle ízlelőszemölcs van: gombaszerű (fungiformis), főleg a nyelv elején és oldalán;
levélszerű, amely nyolc redőt tartalmaz a nyelv hátsó-oldalsó részén; és körülárkolt,
elsősorban a nyelv hátsó részén. A gombaszerű receptor kevés (1-8), a többi sok ízlelőbimbót
tartalmaz. Az ízlelőbimbók tetején nyílás van (ízlelőpórus), a receptorsejtek csillói nyúlnak
bele, itt kötődnek az ízanyagok. A szemölcsök ízreceptorokon kívül mechanikai, hő- és
nociceptorokat is tartalmaznak.
Az afferensek három agyidegben futnak az agy felé: a nyelv első feléből, a gombaszerű
receptorokból az arcidegben (VII. agyideg), a hátsó-oldalsó részből (levélszerű és kö-
rülárkolt szemölcsök) a nyelv-garat idegben (IX. agyideg), a szájpad és garat területéről a
bolygóidegben (X. agyideg). Valamennyiük a zsigeri afferenseket is fogadó nucleus tractus
solitariibe fut (NTS), ahonnan a talamusz VPM magja következik, ami egy tipikus relémag.
Az elsődleges ízérző terület az elülső operkuláris és inzuláris kérgen van, a másodlagos
104
area pedig az orbitofrontális kéreg hátsó része. Az NTS-ből (nucleus tractus solitariibe )
kap rostokat a hipotalamusz és az amygdala is.
Négy alapíz érzékelésére vagyunk képesek:
Legjellemzőbb előfordulásuk:
➢ a cukor (édes)
➢ a sósav (savanyú)
➢ a nátrium-klorid (sós)
➢ és a kinin (keserű)
Megj: Az ötödik, újabban felismert – és némileg még vitatott – íz az umami. Neve japánul ,jó
ízt” jelent, magyarul általában húsíznek vagy fehérjeíznek mondják. Jellemzően a glutamát
(és aszpartát) aminosavak váltják ki, ilyen ízű a tartósítószerként használt monosodium-
glutamát (MSG) is, de például umamiízű a rukkola nevű fűszernövény is. Jelentősége
nyilvánvalóan a húsfogyasztás szabályozásában van.
Rendellenességek:
● Ageusia: az ízérzés hiánya
● Hypogeusia: az ízérzés csökkenése
● Dysgeusia: az ízérzés minőségi zavara
105
13. Testérzékelés
Kidolgozta - Somogyi Gábor
A testérzés (szomesztézia) fogalommal a test felszínéről és mélyéből érkező ingerek

feldolgozását jelölik. Alapvetően három, jellegében különböző, de egymással össze is
függő érzőminőség tartozik ide:
1. bőrérzékelés (pl. tapintás, hőérzés, nyomásérzés), amely többféle érzékfajtát is átfog,
közösen szokás őket az „érintés” fogalmába összegyűjteni;
2. mozgásérzékelés (kinesztézia – pl. karhajlítás, fejbiccentés, lábfeszítés), amely a
testhelyzetnek, a testrészek egymáshoz való viszonyának, illetve a mozgásoknak az
érzékelését foglalja magában;
3. szervérzékelés (zsigeri érzékelés, viszcerocepció – pl. szívdobbanások gyakorisága,
hólyagfeszülés, gyomormozgások), amely a belső szervekből származó ingerek
feldolgozásának közös elnevezése.
Nem eldöntött: van-e negyedik érzésminőség: a fájdalomérzés (nocirecepció, ill. algesztézia –
pl. égési seb, gyomorfekély, izomhúzódás)
Részletesebben:
1.Bőrérzékletek
A bőr a legnagyobb felületű érzékszerv, területe kb. 175 cm2. A csecsemő teljes testsúlyának
19,7 százalékát teszi ki, míg a felnőttnél ez az arány 17,8 százalék, tehát tömegénél fogva is
jelentős szervként fogható fel. A bőrben mintegy 200 ezer érzőidegrost található, a
látószervben kb. 1 millió, a fülben 80 ezer, a szagló- hámban 50 ezer, az ízérző területeken
pedig 10 ezer. Elmondható tehát, hogy a bőrérzékelés messze a legnagyobb felülettel és a
második legnagyobb számú idegrosttal jellemezhető, nagy tehát a súlya az érzékelési
folyamatokban.
A bőr receptorai
A bőrben lévő receptorok szabad idegvégződések ugyan, tehát az érzőneuronok
nyúlványainak végződései, egyes receptorok esetében azonban járulékos struktúrákat, illetve
speciális alakzatokat is találunk. A mechanikai ingerek felvételére specializálódott a legtöbb
receptor, ezek adekvát ingere általában a bőr különböző méretű deformációja, illetve
különböző irányú elmozdulása (szőrtüszők esetén a nyíróerő, tehát az oldalirányú elmozdulás
106
mértéke):
● A szőrtüszők idegvégződései, amelyek a szőrtüszők tokjában találhatók, és a felszíni

mozgásokra – például egészen könnyű felszíni érintés, a ruha mozgásai, szellőfuvallat
stb. – reagálnak.
● A szabad idegvégződések, amelyek a hámban és az irhában találhatók, képesek
érzékelni az érintést, bár magas az ingerküszöbük.
● A Meissner-testecskék, amelyek ovális struktúrát mutatnak, és a bőrléceket alkotó
kiemelkedésekben (dermális papillákban) foglalnak helyet. Jellemző rájuk, hogy
gyorsan adaptálódnak. Az epidermisz és a dermisz között a test szőrtelen felületén,
ujjbegyeken, tenyéren, talpon, nyelven, nemi szervekben találhatók. Ezek a receptorok
az enyhe mechanikai ingerekre érzékenyek, az érintés legkisebb formáira is reagálnak.
Ezek kerülnek ingerületbe például, ha ujjunkat egy tárgy felszínén könnyedén
végighúzzuk (pl. cirógatás).
● A Pacini-testek, amelyek a bőr
mélyebb rétegeiben, az
ízületekben, a mély
szövetekben, a nemi
szervekben és az emlőkben
helyezkednek el. Az ujjak
nagy számban tartalmazzák, és
az erősebb nyomásokat
érzékelik. A Pacini-testek a
vibrációs érzéseket közvetítik,
szerepük van a felszíni
mozgások detektálásában. A
bőr felszínébe erősebben benyomódó, mozgó ingerek, például dörzsölés, valamint
erősebb nyomás, például a kéz megszorítása, ingerlik ezeket a receptorokat.
● A Merkel-korongok a bazális rétegben helyezkednek el, és a gyors, vibrációs jellegű
ingerületekre válaszolnak, illetve érzékelhetik a felszíni mozgásokat is. Valószínűleg
ilyen receptorok közvetítik a tartós nyomást, például az ülő-, illetve állófelületeken
keletkező hatásokat.
107
A bőrérzékelés három formája:

● Tapintás (mechanorecepció),
● Hőmérséklet (termorecepció),
● Nyomásérzés
Közös sajátosságuk, hogy receptoraik úgynevezett kontakt receptorok, vagyis aktiválásukhoz
az ingereknek az érzőfelülettel érintkezniük kell. Ezért szokták őket együttesen taktilis
érzékelésnek, illetve érintésnek nevezni; bár mindkét kifejezést használják szűkebb
értelemben, kizárólag a mechanikai ingerekre vonatkoztatva is.
Bár az érintést vagy taktilis ingerlést elsősorban a kézzel asszociáljuk, ingerek felvételére az
egész testfelület képes, és ennek nemcsak tapintási funkciója van; szerepe van a testtartásban,
a járásban (például a talp letételének jelzésében), a védekező reflexekben, a mozdulatok
szabályozásában, valamint a személyes tér kialakításában is.
➢ A tapintás adekvát ingere a bőrre gyakorolt mechanikai nyomás, melynek leginkább a
változásaira vagyunk érzékenyek. Az ajkakon, az arcon és az ujjak hegyén található
legtöbb receptor, ezért ezeken a testrészek a legérzékenyebbek a nyomásra.
● Érintés: könnyű, kis intenzitású
nyomás, nem feltétlenül
akaratlagos, lehet statikus (egy
pontra irányul) vagy dinamikus
(felszínen halad). Az érintés a
legősibb kommunikációs
eszközünk, jelentős kulturális
különbségek figyelhetők meg.
● Tapintás: célzott érintés, célja: egy
objektumról információt szerezzünk (a figyelem is ide irányul).
(tehát minden tapintás érintés, de nem minden érintés tapintás)
➢ Hőmérséklet érzékelése
● A bőrben jól elkülönítve található hideg- és melegreceptorok (thermoreceptorok)
segítségével történik, adekvát ingerük a környezetükben lévő szövetek
hőmérsékletének változása (az állandó hőmérséklet nem ingerli őket).
● A bőrfelületen külön hidegérzékeny és melegérzékeny pontok vannak. 4–10-szer
108
annyi hidegpont van, mint melegpont. A hőmérséklet-érzékelő receptorok csupasz

idegvégződések, amelyek a hám alatt helyezkednek el. Ezért a hám alatti szövetek
hőmérséklete határozza meg a választ. A hűvös fémtárgyakat hidegebbnek érezzük,
mint a hasonló hőmérsékletű fából készült tárgyakat. A fém ugyanis gyorsabban vezeti
el a hőt a bőrből, mint a fa, és emiatt gyorsabban hűti a hám alatti szöveteket. 20 és 40
°C között van adaptáció, vagyis a hőmérséklet-változás okozta hideg vagy melegérzet
fokozatosan semleges hőérzetbe megy át. 45 °C fölött már károsodnak a szövetek, és a
hőérzet fájdalomérzetté alakul.
● Nem egyenletesen oszlanak el a bőr felszínén, legérzékenyebb testrészeink: arc, karok,
kéz.
● Ruffini-testek (mélyen a bőrben): hő- és nyomás receptorok
● Krause-féle végtestek (hám felszíni rétege alatt): hidegre érzékeny
2. Mozgásérzékelés (propriocepció)
➢ A mozgással kapcsolatos érzékszerveket proprioceptorok néven szokás összefoglalni.
Ezek az izmokban, az inakban, illetve az ízületekben találhatók, és alapvetően azok
működési állapotáról, illetve helyzetéről nyújtanak információt. Valójában tehát nemcsak
a mozgás, hanem a testhelyzet érzékeléséről is szó van.
➢ A mozgásérzékelés meglehetősen bonyolult funkció. Mivel a sokféle izom, ín és ízület
ingereit nehéz lenne egyszerre észlelni, az ingerek zöme az észlelési küszöb alatt marad. A
mozgásos ingerek tudatosodását elsősorban a figyelem fókuszálása indítja el, ami főleg a
mozgás tanulását szolgálja. Amint a mozdulatok automatizálódnak, az észlelés ismét
megszűnik. Pl. autóvezetés: a kezdő vezetőnek állandóan figyelnie kell a mozdulatait,
amikor a sebességet váltja, a gyakorlott vezető gyakran még kérésre sem tud számot adni
arról, mikor váltott sebességet, és hogy honnan hová.
1. Szervérzékelés
➢ Kémiai-, mechanikai-, illetve hőreceptorok a zsigeri rendszer szinte minden területén
vannak, és a zsigerek beidegzése elég sűrű, és összfelületük is hatalmas, a zsigeri
percepció, vagyis a belső szervekből érkező ingerek észlelése ritkán fordul elő; akkor is
meglehetősen elmosódott és bizonytalan. A gyomor vagy a belek telődése, a hólyag
feszülése csak homályos érzetet kelt, a vérnyomás emelkedését vagy a vércukor- szint
109
csökkenését, noha valamiféle érzetek keletkeznek ennek kapcsán, már azonosítani sem
tudjuk. A zsigerműködésre vonatkozó észlelt ingerek többsége valójában nem a
zsigerekből, hanem szomatikus receptorok, illetve más modalitások ingerületéből
származik (gyomorkorgás és szívdobbanások hallás útján, gyomorkontrakciók vagy a szív
lüktetése a hasfal-mellkasfal közvetítésével stb.). Valódi zsigeri ingereket elsősorban az
ürítéssel kapcsolatos funkciók esetében feltételeznek, de valójában itt is inkább a kontrollt
biztosító harántcsíkolt izomgyűrűk feszülését észleljük. Vannak olyan zsigeri receptorok,
amelyek ingerülete közvetlenül sohasem jut el a tudatba (például a kemoreceptoroké, a
vérnyomási receptoroké, általában a tömör, nem üreges szervek, például a máj vagy a vese
receptoraié), így nincs közvetlen tudomásunk mondjuk a vércukorszintről vagy a
vérnyomásról.
Fájdalom (Nocicepció)
➢ A kifejezés a latin noxa szóból származik, ami kártételt, illetve sérülést jelent; a
nocicepció tehát a károsító jellegű ingerek érzékelését jelenti, erre utal a kifejezés második
része. Arról nincs teljesen egységes vélemény, hogy a nocicepció önálló érzékfajtának
(modalitás) tekinthető-e, vagy csak más modalitásba tartozó receptorok fokozott
működése révén alakul ki, de mivel találtak olyan receptorokat, amelyek csak igen erős,
valóban károsító jellegű ingerek esetében kerülnek ingerületbe, a nocicepció mint önálló
modalitás létét érdemes elfogadni.
➢ A nociceptív ingerület keletkezése nem egyértelmű függvénye az inger erősségének,
abban más paraméterek is szerepelnek. Egy 40 °C körüli hőmérsékletű fémtárgy a
bőrhöz érintve kellemes melegérzetet kelt, ha átmérője 20 mm, éles, igen kellemetlen
fájdalmat, ha átmérője 2-5 mm, míg elviselhetetlen, szúró fájdalmat, ha átmérője 1
mm körüli. A keletkező érzet nagysága függ az ingerlés időtartamától, valamint a
kontextustól is. Az ingerület kialakulásában az idegvégződésekből felszabaduló
irritáns, illetve gyulladáskeltő anyagok is részt vesznek, ezek a végződéseket
túlérzékennyé is tehetik.
➢ A nociceptív ingerek a gerincvelői kapurendszeren át jutnak az agyba, a kapu nyitását
a vastag és vékony idegrostok aktivációjának aránya és egy gyorsan vezető leszálló
rendszer szabályozza.
➢ Kimondott fájdalomérzet csak egy meghatározott küszöbérték felett jön létre, kellemetlen
110
élmények azonban ennél gyengébb, de károsító jellegű ingerek esetén is kialakulhatnak.

Ezt a testérzékelés három szintje segítségével érthetjük meg:
● testérzet (szomesztézia), amely a fiziológiás ingerek estében alakul ki;
● köztesérzet (metesztézia), amely bizonytalan, többnyire – de nem kizárólag –
kellemetlen belső élményeket takar, a keletkező kellemetlen érzetet nevezhetjük
diszkomfortnak;
● fájdalomérzet (algesztézia), amikor valódi fájdalomélmény alakul ki.
➢ A fájdalom érzékelői a csupasz idegvégződések, amelyek a test csaknem minden
szövetében jelen vannak. Fájdalomérzést vált ki minden érzéskvalitású inger, ha az
ingerlés intenzitása meghalad egy bizonyos küszöbértéket. A fájdalomimpulzusok két
rostrendszeren keresztül jutnak a központi idegrendszerbe. Mindkét csoport többségének
axonjai a gerincvelő hátsó szarvaiban végződnek, de a rostok egy része az agy-törzsben
szinaptizál a következő neuronal. A fájdalomimpulzusok az oldalsó spinotalamikus
kötegben jutnak el a talamuszhoz, ahonnan az agykéreg posztcentrális tekervényeihez
továbbítódnak.
➢ A fájdalomérzés kialakulásában résztvevő primer afferens rostok által elválasztott

szinaptikus transzmitter a P-anyag (substance P). A P-anyag felszabadulását gátolják
például az endogén ópiátok, amelyek koncentrációja megemelkedik a vérben
stresszhelyzetekben, de ugyanúgy kellemes ingerek hatására is.
➢ Életttani megfigyelés szerint kétfajta fájdalom van, a kétfajta rostrendszernek

megfelelően. Ezt a lassú és gyors vezetésű fájdalompálya megléte is alátámasztja. A
fájdalmas inger hatására kialakuló “éles”, “körülírt” érzetet tompa, diffúz és kellemetlen
érzés váltja fel. Ezeket gyors, és lassú, vagy első és második fájdalomnak is szokták
nevezni.
➢ Bizonyítást nyert, hogy a szenzoros ingerek a nagyagykéreg hiányában is észlelhetők,

érvényes ez a fájdalomra is. A fájdalmas ingerek általában hatásos elhárító válaszokat
váltanak ki. A fájdalom erős emocionális színezettel bír. Az affektív válasz a
fájdalompályák talamuszbeli kapcsolataitól függ. A talamusz károsodása talamusz-
szindrómát válthat ki. Ez abban nyilvánul meg, hogy igen kis ingerek tartós, súlyos és
111
nagyon kellemetlen fájdalmat váltanak ki. Az ilyen fájdalomrohamok külső kiváltó ok

hiányában, tehát spontán módon is kialakulhatnak.
➢ Egyes esetekben a fájdalom elválasztható a saját kellemetlen szubjektív affektusától,

érzelmi színezetétől, a homloklebenyek és az agy egyéb részei közötti mély kapcsolatok
megszakításával, ún. prefrontális lobotómiával. Ilyen műtétre csak igen indokolt esetben
kerülhet sor, például elviselhetetlen, hosszan tartó fájdalom enyhítése céljából. Műtét után
a betegek éreznek ugyan fájdalmat, de az „nem zavarja őket”.
Mély fájdalom: A felületi fájdalomtól eltérően a mély fájdalom bizonytalanul lokalizálható,

émelygéssel jár, verejtékezés és vérnyomásváltozás kísérheti.
Izomfájdalom
Ha az izom megfelelő vérellátás mellett ritmusosan összehúzódik, akkor általában nem fordul
elő fájdalom. Ha azonban az izom vérellátását valami akadályozza, akkor az összehúzódás
rövid időn belül fájdalmassá válik. A fájdalom az összehúzódás befejezése után is fennmarad,
mindaddig, amíg a vérellátás helyre nem áll. Például, ha egy izmot tartósan összenyomott
állapotban tartunk, akkor az egy idő után elkezd fájni, mivel az izomrostok nem jutnak elég
vérhez.
Hyperalgesia
Kóros állapotokban, például a gyulladást, vagy sérülést körülvevő területen a fájdalomküszöb
annyira alacsonnyá válik, hogy közönséges ingerek is fájdalmat váltanak ki.
Zsigeri fájdalom
● A zsigeri struktúrákból eredő fájdalom nehezen lokalizálható, émelygéssel, vegetatív
tünetekkel jár. A belső szervek fájdalmai gyakran más területekre is kisugároznak,
kivetülnek. Valószínűleg a viszceális fájdalmat azért nehezebb lokalizálni, mert a
zsigerekben kevés a fájdalomreceptor, de a a zsigeri szervek falában levő receptorok
különösen érzékenyek a fal feszülésére, ami fájdalmat okoz. A fájdalmat kiváltó
folyamat igen sok zsigeri afferenst is ingerületbe hoz, amelyek reflexes kapcsolataik
révén émelygést, hányást és más vegetatív hatásokat váltanak ki.
112
● A zsigeri fájdalom a szomatikushoz hasonlóan, reflexesen összehúzza a környező

vázizmokat. A reflexes görcs rendszerint a hasfalban lép fel, és merevvé teszi azt. Az
izomgörcs az alatta fekvő struktúrákat vigyázatlanságból előforduló trauma ellen
oltalmazza.
Kisugárzó fájdalom
A fájdalom rendszerint olyan struktúrába sugárzik ki, amely ugyanabból az embrionális
szegmentumból fejlődött ki, mint az a struktúra, ahonnan a fájdalom ered. Ez az elv a
dermatóma-szabály.
Központi gátlás
Ismeretes, hogy a sebesült katonák a harc hevében, esetenként az összecsapás befejeztéig nem
éreznek fájdalmat – stressz-analgézia. Általános tapasztalat, hogy a sérült terület érintése vagy
rázása csökkenti a sérülés okozta fájdalmat. Az akupunktúra 4000 év óta használatos a
fájdalom megelőzésére vagy csillapítására. Mindezek a tapasztalati tények arra utalnak, hogy
a fájdalom átvitele és a fájdalomérzet kialakulása gátló hatásoknak vagy módosításoknak van
alátéve. A zsigeri gyulladás területe fölötti bőr ingerlése bizonyos fokig mérsékli a zsigeri
kórfolyamat okozta fájdalmat.
A morfin és az enkefalinok hatása
A morfin csillapítja a fájdalmat és eufóriát okoz. Vannak bizonyítékok arra vonatkozóan,
hogy az akupunktúra fájdalomcsillapító hatását enkefalinok felszabadítása útján fejti ki.
Valószínűleg a stressz-analgézia bizonyos formáinak is van endogén opioidok által közvetített
összetevője, de egyéb összetevőkkel is számolni kell.
Egyéb testérzések:
Kinesztézis: testrészeink egymáshoz képesti helyzetének észlelése.
Vesztibuláris érzékelés: egyensúlyérzékelés, a fej relatív helyzetének és a test térbeli
mozgásának érzékelése.
Viszketés és csiklandozásérzés
Viszonylag enyhe ingerlés viszketést, csiklandozást okoz. Viszketés nemcsak ismétlődő
mechanikai helyi bőringerléssel váltható ki, hanem különböző vegyi anyagokkal is. Ilyen
például a hisztamin, a kininek, stb. Térképezéssel a bőrön viszketési pontokat lehet
azonosítani. Ezek olyan területeken helyezkednek el, ahol sok csupasz idegvégződés található.
Viszketés csak a bőrben, szemben és bizonyos nyálka-hártyákban fordul elő, mély
szövetekben, zsigerekben nem. A viszketést a fájdalomhoz hasonlóan a spinotalamikus
kötegek átmetszése megszűnteti.
Vibrációérzékenység
Ha vibráló hangvillát érintünk a bőrünkhöz, remegést, zsibongást érzünk. Az érzet
113
kialakításában a tapintás- és nyomásreceptorok, elsősorban a Merkel-testek játszanak

szerepet, de az időtényező is szükséges. A ritmusos nyomásinger-mintázatot érzékeljük
vibrációnak. A kiváltott impulzusokat a gerincvelő hátsó kötegei vezetik. Ezeknek a
degenerációja előfordulhat elhanyagolt cukorbajban, vészes vérszegénységben, egyes
vitaminhiány-állapotokban. Az ilyen degenerációnak egyik korai tünete a vibrációs
ingerküszöb emelkedése.
Sztereognózis
➢ Sztereognózis az a képességünk, hogy tárgyakat tudunk azonosítani anélkül, hogy
látnánk őket. Ez a képesség függ a tapintás- és nyomásérzékelés viszonylagos
épségétől, de fontosak a kérgi összetevői is (fali lebeny posztcentrális tekervénye
mögötti terület). A csökkent sztereognózis a kéregkárosodás egyik korai jele, és néha a
tapintás- és nyomásérzekelés bármilyen defektusa nélkül is előfordul.
➢ Annak az érzése, hogy egy tárgy milyen hőmérsékletű, konzisztenciájú, érdes, vagy
sima felületű, egy több szinten, sok lépésben megvalósuló elemzés eredménye.
Amikor egy tárgy minőségét érzékeljük, ebben a folyamatban a felületes- és mélyérzés
egyaránt részt vesz. Mind a felületes-, mind a mélyérzéseket közvetítő pályarendszer a
gerincvelőbe történt belépés után áttér az ellenkező oldalra, mielőtt eléri a fali lebenyt.
Ezzel magyarázható, hogy pl. fali lebenyt érő agyvérzés esetén az érzékelés az
ellenkező oldali testfélen csökken, vagy megszűnik.
Kérgi reprezentáció
Elsődleges szomatoszenzoros (testérző) kéreg a
fali lebenyben a központi árok mögött
helyezkedik el. Ide jut az ingerület.
Itt szomatotopikus reprezentáció (az egyes
testrészek pontról-pontra történő megfeleltetése)
ismerhető fel. A fájdalomvezető axonok
elsősorban a nemspecifikus magokban
kapcsolódnak át. A tapintás, a tárgyak mérete,
alakja és színe közötti különbség felismerése
(kitapogatás sötétben), a meleg, hideg, fájdalom
és a test mozgásainak érzékelése vetül ide. Az
innen kiinduló vagy ide érkező idegrostok a test
ellenkező oldalával állnak kapcsolatba. A test
jobb oldaláról induló szenzoros impulzusok a
baloldali szomatoszenzoros területekre jutnak.
A jobb láb és jobb kéz izmait pedig a bal oldali
mozgató kéreg vezérli.
114
A hő- és tapintásérzetet vezető rostok a talamuszban történő átkapcsolást követően a fali

lebenyben levő elsődleges érzőkéregbe jutnak.
A kérgi területek kiterjedése arányos a képviselt testrészen talál-ható receptorok számával. A
kérgi reprezentációs területeket szemlélteti a homunculus. A törzsről és a hátról eredő
érzékelés kérgi területei kicsinyek, ugyanakkor a kéz és a beszéddel kapcsolatos impulzusok
kiterjedt kérgi területekre vetülnek.
Általános szabály: A test egy adott szomatoszenzoros, illetve mozgatókéreg nagysága szoros
kapcsolatban áll annak érzékenységével és
használatával. Pl. a kutya mellső lábainak
elenyésző a kérgi reprezentációja, míg a
mosómedve mellső lábainak lényegesen
nagyobb, mivel mellső lábait felderítésre és
környezete átalakítására használja. Vagy a
patkány, környezetét érzékeny bajuszával
deríti fel, következésképpen minden egyes
bajusz szálnak kérgi reprezentációja van.
A szomatoszenzoros kéreg sérülései
csökkentik, de nem szűntetik meg teljesen a
percepciót, ilyenkor főleg a finom tapintás és
a propriocepció érintett. Kevésbé befolyásolja
a hőmérsékletérzést és a fájdalomérzékelést.
Tehát bizonyos fokú percepció kéreg
hiányában is lehetséges.
115
14. Az alvás meghatározása, szerepe. Az alvás-

ébrenlét ciklus szabályozása
Kidolgozta- Leyla Dadoua
Az alvás
- életünk kikerülhetetlen része
- úgy, mint az ember, vagy ahhoz hasonlóan csak a többi emlős és a madarak alszanak
- egy magatartási forma
- látszólag az ébrenlét ellentéte, de csak látszólagos ez az ellentét, hiszen:
- alvás közben is gondolkodunk (ezt álmaink bizonyítják) – ez azonban különbözik az
ébrenléti gondolkodástól.
- Alvás közben emlékképeket is kialakítunk (néha emlékszünk álmainkra).
- Az alvás nem teljesen nyugodt (vannak, akik járkálnak álmukban).
- Alvó ember sem teljesen érzéketlen a környezetére.
Az alvás szerepe
• Adaptív teória szerint:
➢ mozdulatlanság miatt megóvja az állatot attól, hogy ragadozók prédája legyen
➢ Zsákmányállatok (pl. a kérődzők) keveset, és menekülésre készen, azaz
éberen alszanak.
➢ A ragadozók ezzel szemben sokat és mélyen alszanak, alvási körülményeik
kiválasztásakor nem körültekintőek.
➢ E dimenzió mentén azonban az alvás, mint jelenség nem értelmezhető
maradéktalanul: -→a potenciális zsákmányállatok tulajdonképpen soha
nem alhatnának
➢ A mozdulatlanság egyben energiakímélő állapot is.
➢ A különböző fajok napi alvásigénye között jelentős eltérések mutatkoznak.
➢ Az alvás „paradox” - az éber állapothoz több jellemző alapján hasonlító (ld.
később), az alvás során több alkalommal visszatérő - fázisa talán éppen azt a
célt szolgálja, hogy az egyébként mélyen alvó, tehát megközelíthető állat
ezekben a periódusokban alvás alatt is reagáljon a veszélyre
116
● A regenerációs (más néven restaurációs) elmélet
Szerint a test és benne az idegrendszer fáradtságát piheni ki a szervezet alvás során,

tehát az a homeosztázis megóvását szolgálja.
Ezt a tetszetős elméletet azonban meglehetősen kevés közvetlen kísérleti adat

támasztja alá. A regenerációs hipotézis ellen szól, hogy tartósan ágyba
kényszerült súlyos betegek alvási ritmusa nem tér el lényegesen egészséges
emberekétől. A regenerációs elmélet alapján várható lehetne, hogy az aktívabb
állatfajok többet alszanak, mint a kevésbé aktívak, de ilyen egyértelmű
általános összefüggés nem igazolható; a lajhárok akár a nap 20 óráját alvással
tölthetik.
Tehát a regenerációs elmélet szerinti funkciók

1. regeneráció
- Az alvás életfontosságú, ilyenkor töltődnek fel a test fiziológiai rendszereinek
energiatartalékai (keringés, légzés izomrendszer, emésztőrendszer), eltávolítódnak a
felesleges anyagcseretermékek.
2. Immunrendszer
- Az immunrendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen a kellő mennyiségű
alvás.
3. Idegrendszer rehabilitációja
- Azonban a legnagyobb jelentősége az idegrendszer szempontjából van, mivel itt
rendkívül intenzív fehérjeszintézis folyik, amely lehetővé teszi az idegrendszert alkotó
membránok, neurotranszmitterek, receptorok, ioncsatornák működését és az
elhasználódott anyagok folyamatos cseréjét.
- A nyugalom különösen a membrán komponensek és a szinaptikus alkotórendszerek
szempontjából fontos, mivel ilyenkor szünetelnek az nagypotenciálingadozások.
- A szinapszisok a leginkább energia igényesek, legérzékenyebbek és emiatt a
legfáradékonyabbak is.
- Az alvás egyik legfontosabb funkciója nagyvalószínűséggel e struktúrák

helyreállítása.
- Nem véletlen tehát, hogy az alvás megvonással az idegrendszer működésének egésze,

de különösen a tanulás melyben a szinapszisok döntő szerepet játszanak, szinte
ellehetetlenednek.
117
Alvásmegvonásos
- vizsgálatok igazolják:
- Nagy egyéni eltérések mutatkoznak az alvásigény tekintetében
- Alvásmegvonás tünetei hasonlítanak a frontális szindrómák tüneteihez:
- Zavartság
- Kognitív teljesítmények romlása
Alvás-ébrenlét ciklus
Az alvás és az ébrenlét az élő szervezetek funkcionális alapállapotai. Periodikus váltakozásuk
hozza létre az alvás-ébrenléti ciklust (AÉC), ami alapvető bioritmusunk.
Az alvás-ébrenlét ciklusát szabályozó neurohormonális rendszerei az agytörzsben és a
köztiagyban találhatók.
- A felnőtt ember ritmusa monociklusos, vagyis diurnális jellegű, azaz 16–17 órányi
ébrenlétet 7–8 órányi alvás követ.
- A kisgyermekek, az idős emberek többsége naponta többször is alszik. Ebben az
esetben policiklusos, ultradiurnális ritmusról van szó.
Cirkadián ritmus
A szervezet belső („biológiai”) órája biztosítja a cirkadián ritmus (nagyjából egy
napnak, azaz 24 órának megfelelő ciklicitás) folyamatosságát a nappalok-éjszakák változása
által okozott világosság-sötétség váltakozásának hiányában is.
Magát a ciklust a fény mennyisége szabályozza; fény hiányában ez naponta kb. egy órát
„csúszik”. A fény a szabályozó mechanizmusok legfontosabb „időtagoló” (Zeitgeber,
szószerinti fordításban „időadó”) eleme.
Az alvást szabályozó biológiai rendszerek

Az alvás számos biológiai időzítéssel kapcsolatos folyamat szabályozó hatása alatt áll.
Az időzítést biológiai órák biztosítják.
1. Homokóra-mechanizmus:
A biológiai időzítésben vannak homokóra mechanizmusok, amelyek az ébren illetve

alvással töltött időtartamot használattól-függő módon „mérik”.
Ezek közül az egyik legismertebb egy olyan homokóra-mechanizmus, amely az alvás
mélységét (a NREM-alvás ideje alatt mérhető 4 Hz-nél alacsonyabb frekvenciájú EEG-
hullámok intenzitását) az előzetesen ébren töltött időhöz igazítja.
Ezt a homokóra-mechanizmust a szakirodalomban az alvás homeosztatikus
szabályozásaként tartják számon. Lényegét röviden így foglalhatnánk össze:
118
minél többet vagyunk ébren, annál mélyebben fogunk ezt követően aludni, ez
pedig az alacsony frekvenciájú EEG-aktivitáson kívül az ébredési küszöbben
(mély alvás = nehéz ébreszthetőség) is kifejezésre jut .
(Dijk et al. 1987). Feltételezhető, hogy az alvás homeosztatikus szabályozása az ébrenlét
alatti, használattól függő idegrendszeri folyamatokkal és azok kémiai sajátosságaival
kapcsolatos (Krueger-Obál 2003).
Erre utalnak azok az adatok, amelyek szerint egyes agyi régióknak az ébrenlét ideje alatti
szelektív igénybevétele a megfelelő régió alvás alatti intenzívebb delta-EEG-aktivitását (1^
Hz) vonja maga után. Az a megfigyelés, miszerint ez a használattól függő helyi alvásmélység-
fokozódás pozitív kapcsolatban áll az illető agyi terület alvást követő és pszichológiai
kísérletek révén mérhető funkcionális hatékonyságával, az alvás helyreállító szerepét
bizonyítja (Huber et al. 2004).
Ébrenlét ideje alatt a legnagyobb igénybevételnek kitett agyi terület többnyire a
homloklebenyeket foglalja magában, ezért az alvás kedvező hatása, illetve az alvásmegvonás
negatív következményei többnyire a frontális funkciókkal kapcsolatos jelenségek.
A frontális lebenyek a figyelem fenntartásának és összpontosításának, a zavaró ingerek
által kiváltott hatások gátlásának, a viselkedés és a beszéd tervezésének, a
munkamemóriának és a hajlékony, eredeti gondolkodásnak a letéteményesei. Ezek a
funkciók mind jelentős és csak alvás által visszafordítható zavart szenvednek
alvásmegvonás hatására (Horne 1993).
A homokóra-mechanizmusnak a REM-alvásra is hatása van, hiszen a REM-fázisok
ideje alatti gyors szemmozgások gyakorisága a teljes alvásepizód hosszúságával pozitívan
korrelál, vagyis minél inkább kialudtuk magunkat, annál több szemmozgásunk lesz egységnyi
REM-alvásidőre számítva (Aserinsky 1969). A szemmozgások gyakorisága az álmok
élénkségének egyik legbiztosabb mutatója, valószínűleg ezért is fokozza az álmok
felidézésének valószínűségét az alvásidő növelése (Schredl-Fulda 2005). Jóllehet a
homeosztatikus alvásszabályozás – legalábbis szokványosnak mondható körülmények között
– elsősorban a NREM-alvással összefüggésben megnyilvánuló jelenség, a homokóra-
mechanizmus a REM-alvásra is hatással lehet. Ha a REMalvás kialakulását ébresztésekkel
gátolják, a kimaradt REM-fázisok az ezt követő zavartalan alvás idején részben pótlódnak.
Egyéjszakai vagy annál kevesebb alvás elmaradása esetén elsősorban a NREM-alvás
mélysége fokozódik, a
- homokóra-mechanizmus tehát a mély NREM-alvás pótlását helyezi előtérbe.
Minél hosszabb ideig marad el az alvás, annál nagyobb fokú és egyben sürgetőbb a kimaradt
REM-fázisok pótlása, ez pedig az alvásmegvonás mértékével arányosan egyre inkább átveszi
a vezető szerepet a homokóramechanizmusban.
- Tartós, többnapos alváskimaradást tehát igen magas REM-arányú alvás követ,
ami arra utal, hogy a REM-alvás pótlása ezen a fokon előbbre való a NREM-
alvásénál (Rechtschaffen et al. 1999).
119
Biológiai óra, azaz a cirkadián „rendszer”

Tobozmirigy (hormontermelő mirigy)
- Egy másik biológiai óra az alvást napszakos viszonylatban időzíti.
- Ez az időzítés az embernél és más nappal aktív fajok egyedeinél a sötét periódusra,
azaz az éjszakára történik
- melatonin csak sötétben termelődik
- a nappalok és éjszakák váltakozását fordítja le belső hormonális ritmusra,
így vezérel sok idegrendszeri folyamatot
- Az alváshajlandóság éjszakai fokozódása és nappali csökkenése annak a napszakos,
más szóval cirkadián ritmusnak az eredménye, amely számos belső elválasztású
mirigy működését és neurotranszmitterek felszabadulását befolyásolja
- Szelektív szerepe van a REM-alvás időzítésében is. Ennek köszönhető, hogy a REM-
fázisok a reggeli órákban érik el maximális hosszúságukat és megjelenési
valószínűségüket.
- Ha időzónaváltás miatt saját, korábbi időviszonyokhoz alkalmazkodott cirkadián
ritmusunk nappali szakaszában vagyunk kénytelenek aludni, a REM-fázisok, a
szokásostól eltérően, az alvás kezdetén – a korábbi időzóna szerinti reggeli órákban –
lesznek a leghosszabbak.
- A cirkadián ritmus nemcsak a REM-alvás hosszát, hanem az álmodást is
befolyásolja. A reggeli és délelőtti órákban bekövetkező alvást hosszabb, képi
elemekben gazdagabb, régmúlt események emlékeire való gyakoribb utalásokkal
jellemezhető álmok kísérik, mint az esti órákban vagy az éjszaka kezdetén kialakuló
álmokat.
- Fontos megjegyezni, hogy ezek az álmodással kapcsolatos cirkadián hatások a REM-
fázisok hosszának kontrollja mellett, sőt valamelyest a NREM-fázisokban is
megjelennek (Nielsen 2004).
120
2. Látóideg kereszteződés feletti mag= biológiai óra

A cirkadián ritmus egyik fontos struktúrája az a kétoldali idegsejtcsoport, amely
hypotalamuszban a látóidegek kereszteződése felett (a kétoldali ún. magokban) helyezkedik
el.
- Ezekhez a látóidegekből (ill. a retinából) közvetlenül jut el az ingerület.
- A szuprakiazmatikus magok sérülése után a cirkadián alvásritmus megszűnik.
- A szuprakiazmatikus mag a hipotalamusz paraventrikuláris magján keresztül befolyásolja
a tobozmirigyet, mely a középagy háti oldalán a középvonalban elhelyezkedő, lencse
alakú képlet. Hormonja a melatonin, melynek termelése éjjel fokozódik.
- független a külső hatásoktól

- önálló belső kémiai programja van
- 24 órás ritmusban változtatja a saját tevékenységét (fény hiányában, pl.
barlangban, kicsit késik: fél-, vagy 1 órával többet számol egy napnak)
A cirkadián ritmust egy ritmusgeneráló (pacemaker) tartja fenn, ami a hipotalamusz látóideg-
kereszteződés fölötti magjában található. Molekuláris mechanizmusát tekintve a cirkadián
ritmus negatív visszacsatolások révén jön létre. Ezek lényege, hogy egyes génekben olyan
fehérjék szintéziséhez szükséges információ van kódolva, amely fehérjék bizonyos szintet
elérve leállítják saját termelésük folyamatát. E fehérjék termelésének és a termelés leállását
követő lebomlásának ciklusa hozzávetőlegesen 24 óra (Richardson 2005)
A cirkadián pacemaker, ellentétben a homokóra-mechanizmus által biztosított homeosztatikus
alvásszabályozás hajlékonyságával, ellenálló a változással szemben. Ez azt eredményezi,
hogy a napszaki ritmus fokozatosan, sokszor csak hetek alatt képes az időzóna-átlépés vagy
tartós éjszakai műszak miatti új fényviszonyokhoz és társadalmi követelményekhez
alkalmazkodni. A napszakos alvásmegoszláshoz köthető a kora délutáni álmosság jelensége
is. Ez az úgynevezett biológiai nappal középső részén elhelyezhető átmeneti
alváshajlandóság-fokozódás vagy – amennyiben lehetőség nyílik rá – viszonylag folyamatos
alvás.
Fénymentes helyiségekben végzett kísérletek tanúsága szerint a külső időre vonatkozó
támpontok hiányában a lassú EEG-hullámokkal jellemezhető mély alvásepizódok spontán
megoszlása kétcsúcsú, azaz a kora délutáni és a késő éjszakai órák köré csoportosul (Hayashi
et al. 2002). A jelenség minden valószínűség szerint belsőleg vezérelt, szintén a látó ideg-
kereszteződés fölötti mag funkciójához kötött, és a szakirodalomban cirkaszemidián
ritmusként ismert. A kora délutáni alvásban keletkező álmok erőteljesen függenek attól, hogy
kialakul-e REM-fázis a kérdéses
alvásepizódban. Valamennyi alvásstádiumból ébresztve kaptak mentális tevékenységre utaló
beszámolókat, de REM-fázisban ezek szignifikánsan hosszabbak voltak más alvásfázisokból
származó beszámolókhoz képest.
121
Csépe Valéria kiegészítés:

NAPSZAKOS AKTIVITASMINTAZATOK, BAGLYOK ES PACSIRTÁK
Az embert többé-kevésbé stabilan jellemzi cirkadián ritmusának fázisa, vagyis belső, napszakos biológiai
órájának állása és a külsőleg, a Föld saját tengelye körüli forgása révén meghatározott idő közötti viszony.
Egyesek biológiai órája – részben alkati-genetikai adottságukból kifolyólag – korábban jelez hajnalt és
napestét, mint mások órája. Másfelől legalább ugyanannyi cirkadián pacemaker (ritmusgeneráló szerkezet)
késik is, mint amennyi siet. Pacsirtáknak vagy reggeli típusoknak nevezik azokat az embereket, akik reggel
vagy délelőtt éberebbek, mint délután vagy este, reggel korábban ébrednek, de este korábban is fekszenek le az
átlagosnál. Ezzel szemben a baglyok vagy esti típusok este éberek, későn fekszenek le, és reggel későn is
ébrednek föl, ha tehetik. Nem meglepő, hogy a baglyok és a pacsirták különböznek a cirkadián pacemaker által
vezérelt élettani mutatók napszakos megoszlásában is. Így például a pacsirtáknál a testhőmérséklet napszakos
ritmusai korábban érik el csúcsukat és mélypontjukat, mint a baglyoknál (Bailey-Heitkemper 2001). A legtöbb
kognitív feladatban nyújtott teljesítmény napszakfüggősége is az elvártnak megfelelően alakul: a pacsirtáknál
reggeli, a baglyoknál pedig esti teljesítménymaximumok figyelhetőek meg (Natale et al. 2003). Továbbá a
baglyok sikeresebben alkalmazkodnak az éjszakai munkához, mint a pacsirták. Pszichológiai jellemzők
tekintetében a baglyokat magasabb fokú impulzivitás és újdonságkeresés jellemzi, mint a pacsirtákat, akik
viszont a kitartásban és a szabályszerű életvitelben jeleskednek (Caci et al. 2004, Caci et al. 2005, Monk et al.
2004).
Egy brit felmérés szerint nem igazolható az a Benjamin Franklin által megfogalmazott bölcselet, amely szerint
a korai fekvés és korai kelés egészségesebbé, gazdagabbá (lásd még a magyar „Ki korán kel, aranyat lel”
közmondást) és bölcsebbé teszi az embert (Gale-Martyn 1998). Sőt az amerikai hadseregben végzett
vizsgálatok szerint enyhe pozitív irányú összefüggés van az intelligencia és az esti típusba tartozás között, bár
ennek megerősítése, illetve magyarázata egyelőre várat magára (Roberts-Kyllonen 1999). A napfénynek
erőteljes hatása van a cirkadián ritmusokra. Érdekes megfigyelés, hogy ez a hatás már az anyaméhben is
érvényesülni látszik (minden valószínűség szerint az anya szervezetében a napfény hatására bekövetkező
változásokon [melatonin szintje]) keresztül. Legalábbis erre utal az a megfigyelés,
miszerint a nyáron született gyerekek közül kevesebb lesz később pacsirta, ami különösen fiúgyerekek esetében
érvényesül nagyobb valószínűséggel (Natale et al. 2002). Ez a nemi különbség egybecseng azzal, amit
felnőttkorban a születéskori dátumtól függetlenül is megfigyelhetünk. Eszerint ugyanis a nők körében
nagyjából kiegyenlített a bagoly-pacsirta arány, a férfiak között azonban kevesebb pacsirta van, mint amennyi
bagoly (Natale-Danesi 2002). Ez kapcsolatban állhat a cirkadián pacemaker anatómiai alapjának nemi
kétalakúságával. Ennek egyik alapvető vonása, hogy a nők látóideg-kereszteződés fölötti magja nagyobb
térfogatú, mint a férfiaké. A nemi kétalakúság valamiképpen a nemi orientáció irányával is mutathat
összefüggést, mivel homoszexuális férfiaknál a látóideg-kereszteződés fölötti mag nőies jegyeket mutat
(Swaab-Hofman 1995), másrészt statisztikailag a napszakos aktivitásmintázatuk is nőiesen, pacsirta irányba
tolódott a heteroszexuális referenciacsoporthoz képest (Hall-Kimura 1993).
Az alkati adottságok mellett a napszakos aktivitáseloszlásra irányuló preferencia az életkortól is függ. A
gyerekek cirkadián ritmusának fázisa a pacsirtától a bagoly irányba változik kb. húszéves korig. Ezt követően a
tendencia megfordul, és újra a pacsirta irányba változik. Lányoknál korábban következik be a változás, és a
szociológiai tényezők meglepően kevés befolyást gyakorolnak a folyamatra, ezért a változás irányának
megfordulásáról feltételezik, hogy ez a serdülőkor végének (biológiai érés befejeződése) egyik jele
(Roenneberg et al. 2004).
A cirkadián ritmus fázisában mutatkozó egyéni eltérések részben genetikai meghatározottságúak (Vink et al.
2001). A terhesség ideje alatt az anyát érő fény feltételezhető hatásáról már szóltunk. A fény közvetlen hatása
viszont azért fontos kérdés, mert az eddig ismert legnagyobb léptékű cirkadián fázisváltások, a természetes
hatások közül, ezzel kapcsolatosak. A napfény vagy kisebb mértékben a kültéri szórt fény, vagy a fényterápia
keretében alkalmazott erőteljes és a hagyományos beltéri világítást nagyban meghaladó fény (~ 5000 lux)
reggel vagy délelőtt a cirkadián ritmus előbbre tolódását (pacsirta irányú elmozdulást) vonja maga után.
Ennek ellenkezője figyelhető meg késő délutáni vagy esti fényhatás esetében. Fontos megjegyezni, hogy fiatal
felnőttkorban a cirkadián ritmus késésre hajlamos, ezért a szegényes fényviszonyok ebben az életkorban
bagolytípusú napszakos aktivitáspreferencia fokozatos előtérbe kerülését idézik elő. Időskorban ennek
122
ellenkezője is előfordulhat.
123
3) Felszálló agytörzsi aktiváló rendszer

- tónus csökkenése alvást idéz elő
- tónus emelkedése izgatottságot okoz
- optimális éberségi szintje szükséges:
- a tudatfunkciók fenntartásához
- a figyelem fenntartásához
- és sok más életműködéshez
4) Nyúltagyban alvást előidéző központot mutattak ki

- gátlása: alvásból ébredést
eredményez
5) Hipotalamusz
- elülső részének ingerlése alvást
- hátsó részének ingerlése ébredést
okoz
6) Frontális lebeny ventrális régiója =

bazális előagyi terület: lassú hullámú alás
- ingerlése alvást vált ki
- sérülése tartós alváshiányt okoz
7) Híd: paradox alvás előidézése

- acetilkolint termelő sejtjei gátló impulzust küldenek a nyúltagy gerincvelőbe
irányuló mozgató neuronjaihoz
- ez vezet az izomtónus megszűnéséhez
- aktiválja a bazális előagyi központot
124
15.Az alvás fázisai. A REM és az álmok. Az

alvás kémiája. Alvászavarok
Kidolgozta-Murvai Piroska
Az alvás, mint tudatállapot
Az emberi lét közel egyharmada alvásból áll. A normál funkciójú, optimális, ép

tudatműködés alapja a megfelelő éberségi szint.
Az ember tudatállapota folyamatosan változik. A tudat állapotai személyesek, ily módon

kijelenthetjük, hogy szubjektívek.
A tudat vonatkozásában megkülönböztetjük a módosulás nélküli, valamint a módosult

tudatállapotokat. Módosult tudatállapotnak tekinthető pl. a nappali álmodozást kísérő
szórakozottság éppúgy, mint meditáció és relaxáció alatti tudatállapot, de a
gyógyszermérgezésben fellépő tudatzavarokat és érzékelésizavarokat is ide soroljuk. Az
alvás is egy, mindannyiunk életében előforduló jellegzetes tudatállapot (Kiss, 2015).
Az EEG mérés és a szívműködés, a légzés, a kilélegzett levegő gáz-összetétele, a

testhőmérséklet… stb. egyidejű regisztrálása (összefoglalva: a poligráfiás módszer
használata) nagymértékben gazdagították az alvásról alkotott képet: aktív és bonyolult
folyamatok egymásutánjából áll, szabályos felépítése, „szerkezete” van (felsőbb évfolyamos
hallgató jegyzete).
Az alvás fázisai
Az alvás egyes fázisait számokkal (1-4-ig, az egyre mélyebb alvásra való utalással) jelölik.
Ezeket összességében NREM alvásnak (más néven lassú-hullámú alvásnak) is nevezik,
megkülönböztetve a REM (rapid eye movements) fázistól.
Egy alvásciklus az egymást követő, egyre mélyülő, majd felszínesebbé váló alvásnak
megfelelő NREM-szakaszokból, és az ezt követő REM fázisból áll (felsőbb évfolyamos
hallgató jegyzete).
125
Az alvás bevezető szakaszára a tartós alfa stádium jellemző, majd az alvás mélyülésével
egyidejűleg nagy amplitudójú, 4–7/s frekvenciájú theta-hullámok jelennek meg. Az
egészséges ember hipnogramján határozottan nyomonkövethető az alvás fokozatos
mélyülésének folyamata, mely egy órán belül eléri a 4. fokozatot, amelynek jellemzője a 4/s
alatti tartományban maradó delta-hullámok megjelenése. Ezt a fázist a theta és delta aktivitás
alapján nevezték el lassú hullámú alvásnak (Slow Wave Sleep – SWS). A gyors
szemmozgások hiánya miatt nevezik nem REM (NREM alvásnak) is, melyre jellemző, hogy
alatta csökken az izomtónus, a szemek nyugalomban vannak.
A lassú hullámú NREM alvás szakaszait megszakítják egy más jellegű alvás epizódjai:
ilyenkor nagy frekvenciájú, kis amplitúdójú, rendezetlen tevékenységet látunk az EEG-
görbén, amelyaz ébrenlét alatt regisztrált görbéhez hasonlítható leginkább, holott a személy
alszik. Ekkor a szemek is gyors, rezgésszerű mozgást végeznek. Erről nevezték el ezt a fázist
REM alvásnak (Rapid Eye Movements). Ezt a fázist az ébrenlét bizonyos formájának tartják,
amit e szakasz élettani jelenségei is indokolnak. Ilyenkor az izomtónus erőteljes erősen
csökkenése tapasztalható (Kiss (1. ábra); (Kiss, 2015).
1. ábra. Hipnogram
Optimális esetben egy éjszaka során több alvásciklus váltja egymást. Az alvás NREM
szakaszokkal kezdődik, és minden ciklus egyaránt magában foglal REM és NREM szakaszt
is. Általában a mélyebb alvásszakaszok az éjszaka első, míg a legtöbb REM szakasz az
éjszaka utolsó felében található.
126
Az éjszakai alvásidő alatt a REM alvás fázisai egyre hosszabb tartammal váltják fel az egyre
rövidülő NREM szakaszait, vagyis a leghosszabb REM fázis hajnalban jelenik meg. Egy
nyolc órás alvás alatt általában 4 vagy 5 különböző REM periódus van, esetleg egy rövid
felébredés a reggel közeledtével.
Az alvás fázisai egyénenként eltérőek, és az egyedfejlődéssel párhuzamosan is formálódik:

megfigyelések szerint az újszülött alvásának több mint a fele csak REM alvásból áll, és csak
később és fokozatosan alakul ki a felnőttre jellemző kép.
Az élénk, élethű álomképek a REM fázis alatt jelennek meg, míg a NREM alvás alatt
tartalmukban nehezen meghatározható, kevésbé vizuális álmok detektálhatók (Kiss, 2015).
Az alvás előtti, és az alvás fázisai összegezve:
▪ éber állapot
▪ alvás előtti állapot
▪ alfa hullámok
▪ NREM fázis
▪ 1. fázis – szendergés, teta-csoportok
▪ 2. fázis - alvási orsók, K-komplexus
▪ 3. fázis
▪ 4. fázis
▪ REM fázis (felsőbb évfolyamos hallgató jegyzete).
Az alvás első fázisa a NREM, melynek 1. stádiuma, az ún. szendergésnek felel meg. Az alfa-
aktivitás helyett ekkor teta-csoportok láthatók alacsony feszültségű háttértevékenységben. Ebben a
szakaszban az izomtónus, valamint a szívritmus és a légzés frekvenciája egyaránt csökken.
1. A NREM 2. stádiumában kb. 500 msec időtartamú alvási orsók jelennek meg, melyek 12- 14
Hz-es szinuszoid alakú hullámokból állnak. Erre a stádiumra a K-komplexusok is jellemzők,
melyek típusos esetben külső inger (pl. zaj) által kiváltott, vertexen legmagasabb feszültségű 2-3
komponensből álló hullámok, melyeket alvási orsó követ. A 2. fázisban teta (4-8 Hz)-delta (0,5-4
Hz) keveredés vezethető el, melyben a teta dominál.
2. A NREM 3. szakasza közepesen mély alvásként jellemezhető, melyben nő a delta hullámok

gyakorisága. Nincs szemmozgás, s az izomtónus tovább csökken.
3. A 4. stádiumban túlnyomórészt delta hullámok láthatok, tipikusan frontális amplitúdó

maximummal.
II.
4. Ezt követően az alvás mélysége gyorsan csökken és minden 60-90-ik percben kialakul a REM
fázis. A gyors szemmozgások mellett ezt kis amplitúdójú, gyors EEG-tevékenység jellemzi, mely
127
hasonlít a szendergésben látottakhoz. Állatkísérletekben a szemmozgásoknak megfelelően a hídban

(pons), a corpus geniculatum laterale-ban (CGLben) és a nyakszirti kéregben magas feszültségű
hullámok (PGO-hullámok) regisztrálhatók.
A REM stádiumban tapasztalható jellegzetességek között tónusos és fázisos jelenségek

figyelhetők meg. A tónusos jelenségek a REM egész ideje alatt fennállnak: ilyenek a
deszinkronizált EEG, a magas agyi hőmérséklet, az izomtónus teljes hiánya. A fázisos
jelenségek hirtelen bekövetkező időszakos változások: a szemmozgások (és PGOhullámok),
a végtagizmok összerándulásai, a szívritmus,- és légzésfrekvencia növekedés (felsőbb
évfolyamos hallgató jegyzete).
A NREM fázis funkciója

Alvásmegvonást követően a 4. stádium (amikor delta-tevékenység uralja az EEG-t), és a
REM aránya áll helyre a legnagyobb mértékben, azaz feltehetően fontos a szervezet számára.
A növekedési hormon felszabadulása a delta-aktivitás idején történik. Megfigyelték, hogy

azokban az idegrendszeri területekben a legkifejezettebb a delta aktivitás az alvás alatt,
melyek az elalvást megelőzően különösen aktivak voltak. A 4. fázisból történő
felébresztéskor a személy zavart, tájékozatlan. Felteszik, hogy az „adaptív, megőrzésre
érdemes” emléknyomok szelekciója a NREM- szakaszban történik.
A REM fázis funkciója

A REM fázis (nevezik paradox fázisnak is) a filogenezis során viszonylag későn jelent meg.
Aránya emberen születés után a teljes alvásnak mintegy 70%-a, mely felnőttkorra mintegy
15%-ra csökken. A paradox alvásfázisnak feltehetőleg fontos szerepe van az idegrendszer
érési folyamatában (felsőbb évfolyamos hallgató jegyzete).
REM-fázisban keletkező hullámok ingerlik, ezzel „stabilizálják” az idegsejtek frissen

képződött egyedi receptorait:
- és ezáltal „újraprogramozzák” fontos agyi idegpályák egyéni tulajdonságait
- Ez a folyamat egész életen át tart, minden éjjel ismétlődik
- Ez az újraprogramozás helyettesíti az emlősök agyában az új idegsejtek keletkezését
- Egyben ez biztosítja az egyéniség fennmaradását
Az alvás a felszínes NREM fázissal kezdődik, ez fokozatosan mélyül, és megközelítőleg 1,5-

2 óra múlva indul a REM fázis. Ahogy telik az éjszaka, ezek a ciklusok rövidülnek, a REM-
128
ek szaporodnak és a NREM alvás egyre felszínesebbé válik.
A mélyalvás az élet első hónapjaiban még szaporodik, de a serdülőkortól kezdve egyre

inkább csökken, öregkorra pedig teljesen minimalizálódhat is. A csecsemő napi 20 órás
alvásának jelentős része REM, ez időskorra szétforgácsolódik, 4-5 szabályos negyed órás
szakasz helyett összevissza, sűrűn, de csak pillanatokra jelentkezik. Feltűnően megváltozik a
depressziós ember alvása is, nagyon hamar jön az első REM, s kevés a mélyalvás jellemzi
(felsőbb évfolyamos hallgató jegyzete).
Az alvás életfontosságú, mivel időtartama alatt töltődnek fel a test fiziológiai rendszereinek
(úgymint keringés, légzés, emésztőrendszer, izomrendszer) energiatartalékai, továbbá ezalatt
távolítódnak el a felesleges anyagcseretermékek. Mindezen túl az immunrendszer megfelelő
működéséhez is szükség van a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra. Legnagyobb
jelentősége azonban egyértelműen az idegrendszer szempontjából van az alvásnak, mivel az
alvás állapotában rendkívül intenzív fehérjeszintézis folyik az idegrendszerben. Ez teszi
lehetővé az idegrendszert alkotó membránok, receptorok, ioncsatornák, neurotranszmitterek
működését, továbbá az elhasználódott anyagok folyamatos cseréjét. Az alvás állapotában
fennálló nyugalom kiemelten fontos a membrán komponensek és a szinaptikus alkotórészek
számára, mivel könnyebben épülnek be az új alkotórészek olyankor, amikor szünetelnek a
nagy potenciálingadozások. Vizsgálatok igazolták, hogy a szinapszisok a leginkább
energiaigényesek, legérzékenyebbek és épp ezért a legfáradékonyabbak.
Az alvás egyik legfontosabb funkciója nagy valószínűséggel ezen struktúrák helyreállítása.

Ez áll annak a jelenségnek a hátterében, hogy az alvás megvonásakor az idegrendszer
működésének egésze, de különösen a tanulás, melyben a szinapszisok kiemelkedően fontos
szerepet játszanak, szinte lehetetlenné válik. (Kiss, 2015).
A REM és az álmok
Az ember nagy része nem emlékszik álmaira, de a hipnogram vizsgálatok arra

utalnak, hogy legalább annyit álmodnak, mint az álmaikra emlékezők. Az emlékezés ilyen
különbségeinek magyarázatára több hipotézist is létezik, melyek közül az egyik szerint
129
vannak olyan emberek, akik mélyebben alszanak, s nem ébrednek fel a REM alvás közepén,
ez az oka annak, hogy nem emlékeznek álmaikra, szemben azokkal, akik könnyebben
felébrednek álmodás közben, és így tudatosul bennük álmuk tartalma.
A REM alvás tartós megvonása neurózishoz vezet (Kiss, 2015).
Az álmok mindig a REM-fázis alatt keletkeznek, és döntően képekből, tehát látási

élményekből állnak.
Maga az álom, szubjektív élmény, műszerrel nem mérhető, így minden esetben az álmodó
személy emlékezetére vagyunk utalva, azonban az ébredést követően általában perceken
belül elillannak, s ráadásul még amikor úgy hisszük is, hogy emlékszünk arra, hogy mit
álmodtunk, akkor sincs semmi garancia, hogy valóban azt is álmodtuk.
Műszerrel (EEG) azonban mérhető és ezáltal egyben látható, hogy a REM-fázisok alatt
időnként hatalmas elektromos hullámok indulnak ki egy agytörzsi sejtcsoportból, melyek
egy cikk-cakkos pályán keresztül a nyakszirti agykéregbe, a látóközpontba futnak be, ahol az
ottani idegsejtek mintegy fele működésbe lép. Sok kutató ezeket a kisüléseket tartja az
„álom” létre- hozóinak (felsőbb évfolyamos hallgató jegyzete).
Az álom egy fajta tudatmódosulás, mely során az emlékezeti képek és a képzeleti képek
időlegesen összekeverednek a külső valósággal.
Kimutatták, hogy a REM-fázisok alatt időnként óriási elektromos hullámok indulnak ki egy
agytörzsi sejtcsoportból, és ezek egy idegpályán keresztül a látóközpontokba futnak be,
melynek eredményeképpen a látókéreg nagy része működésbe lép. Sok kutató ezeket a
kisüléseket tartja az álom katalizátorainak. Ezek a sajátos hullámok a kémiai szabályozásnak
köszönhetően csak a REM-fázisok alatt alakulnak ki, és jutnak el a látókéregbe. Ha éber
állapotban is létrejönnének ezek az „álom-generáló” álmok, akkor hallucinációt, látomásokat
okoznának (Kiss, 2015).
Az alkohol tönkreteszi ezeket a finoman behangolt kémiai gátakat, amelyek egészséges

emberekben megakadályozzák az álmok betörését az ébrenlétbe; ezért jár a delírium tremens
színes, ijesztő látomásokkal.
Ez a gát pillanatokra néha máskor is felnyílhat, így vannak, akik futó látomásokat élnek át az
elalvás, vagy ébredés pillanatában, vagy kimerüléskor, stresszhatásra, esetleg monoton,
130
ingerszegény környezetben. Ezt a jelenséget bizonyos mértékig tudatosítani, fejleszteni is

lehet – a legtöbb meditációs gyakorlat fókuszában ez a tudatosítás, illetve annak fejlesztése
áll (Kiss, 2015).
Az álmok tartalmát az álmodó emlékezete őrzi meg, ám gyakran az ébredés után azonnal
elfelejti.
A REM-nek szerepe lehet felesleges emléknyomok eltűnésében éppúgy, mint fontos

élmények, információk emlékeinek konszolidálásában, érzelmi feldolgozásában.
Kutatók szerint az álmot az agytörzsi sejtcsoportból induló, a nyakszirti agykéregbe, a

látóidegbe futó elektromos impulzusok generálják. Ezek a hullámok csakis alvás közben, a
REM-fázisban indulnak el. Ezt bonyolult kémia szabály működteti. Ha ébren álmodnánk, az
hallucináció, látomás vagy delirium tremens lenne (felsőbb évfolyamos hallgató jegyzete).
Michel Jouvet professzor elmélete szerint:

az ember egyénisége, s az abból adódó egyedisége nem az idegsejtekben, hanem az
örökletesen meghatározott, egyedi kémiai receptorokban található. A receptorok
fehérjemolekulák, ezt a sejt a genetikai kód alapján termeli. Enélkül a különböző emberi
agyak, a külvilág egyforma ingerei miatt, hasonlóvá válnának. Ezt az egyediséget állítja
vissza a REM- fázisban generálódó álmodás.
Az álmok maguk az agy éjszakai önprogramozási folyamatának, az új receptorok

létesítésének és munkába állásának a kísérőjelenségei, melléktermékei.
A REM szerepe ebben az, hogy fenntartsa az egyének közötti pszichológiai különbségeket, s
az emberben bizonyos függetlenséget katalizáljon a szociális-kulturális környezettől. Ez
gátolja meg az emberi agy uniformizálódását.
A REM fázis alatt csökken a jelentőséggel bíró ingerek (pl. az alvó személy nevének
mondása) ébresztési ingerküszöbe. Ennek szerepe lehet veszélyhelyzetek felismerésében is
(felsőbb évfolyamos hallgató jegyzete).
131
Az alvás kémiája
Egyre több kémiai anyagról derül ki, hogy köze van az alváshoz, ezért kijelenthetjük, hogy az
alvást bizonyos kémiai anyagok is befolyásolják, az alábbiak szerint:
▪ az ébrenlét során először olyan anyagok keletkeznek, amelyek elősegítik a NREM- alvás
bekövetkeztét,
▪ ezt követően a NREM alatt újabb kémiai anyagok előkészítik az agytörzsi-nyakszirti
hullámokat, ugyanakkor bénítják az izmokat, és átváltanak REM-fázisba,
▪ végül az ébredést további kémiai anyagok katalizálják.
Az agytörzsi ébresztőapparátus működéséhez, azaz az alvás-ébrenlét megfelelő

szabályozásához az acetilkolin, szerotonin, glutamat, peptidek, stb. egyidejű jelenléte
szükséges.
Ébresztő hatású anyagok:
Hisztamin:
A hisztamin az agyban ébresztő hatású hirmolekula. Alvás közben kikapcsol az idegsejtek
egy csoportja, ellentében a GABA-sejtekkel, amik a hatására működésbe lépnek. A GABA
közvetíti az alvásra jellemző, kiterjedt gátlást az agyban. Az antihisztamin tartalmú
gyógyszerek viszont álmosítanak, mert blokkoljak a hisztamin működését.
Szerotonin:
Úgy hat, mint a hisztamin, azaz ébresztő hatású. A hisztaminnal és szerotoninnal működő
idegsejtek alvás alatt kikapcsolnak.
Stresszhormonok:
Szintén ébresztő hatásúak. Ilyen az agyban keletkező CRH, az agyalapi hormon, az ACTH,
és a mellékvesekéreg hormonja, a noradrenalin.
Pajzsmirigyhormonok:
Gátolják az alvást és serkentik az éberséget.
Protilerin (TRH):
Agyi szabályozó anyag. Emiatt alszanak rosszul a pajzsmirigy túlműkődéses betegek, és
aluszékonyak a pajzsmirigy alulműködéses betegek.
Szomatosztatin (növekedést megállító hormon):
Általános gátló hatása van, szinte minden hormon hatását fékezi. Az agyra ébresztő hatású.
Túltermelődése izgatottságot okoz, epilepsziás rohamot is kiválthat.
132
Ajzószerek:
A kokain, az amfetamin és a marihuana is ébresztő hatással bír. A stimuláló szereknek saját
külön receptoraik vannak az agyban. Ezekhez az agyban természetes anyagok kötődnek:
olyanok, amelyeknek mindössze pár perc az élettartamuk. Ezzel szemben ezek maguk a
szerek nem bomlanak le ilyen gyorsan, hatásuk hosszabb ideig tart. Mivel azonban erre a
tartós ingerlésre a receptorok nincsenek berendezkedve, a tartós ingerlés hatására
eltompulnak, s épp ezért az eltompított receptorok miatt kell egyre nagyobb adag szert
bevenni ugyan olyan hatás elérése érdekében.
Dopamin:
A hipotalamusz termeli, funkiója szerint emeli a pulzusszámot és a vérnyomást.
Örömhormon, motiválja az egyént bizonyos cselekedetek végrehajtására, ami még több
dopamint szabadít fel.
Altató hatású anyagok:
Inzulin, egyes aminosavak, kolecisztokinin:

Kiadós evés után termelődik, rokon az agyi peptidekkel, az agyba jutva a receptorain
keresztül altató hatást fejt ki.
ATP (adenozin-tri-foszfát):
Ez a sejtek fő energiaforrása, de a bomlásterméke az adenozin, álmosító hatású. A kávé,
tea és csokoládé hatóanyaga maga a koffein, azért élénkít, mert blokkolja az adenozin
receptorokat.
Antihisztamin:
Az antihisztamin tartalmú gyógyszerek álmosítanak, mert blokkolják a hisztamin működését.
Láz:
Az agy hőmérsékletének emelkedése alvást idéz elő. Az agyalapon, a hipotalamuszban
hőérzékeny sejtek vannak, ezek a hőmérséklet emelkedésére reagálva mélyalvásra
késztetnek. Tehát gyakorlatilag hőmérséklet emelkedése álmosít, nem maga a láz. Pl. erős
fizikai munka, vagy sportolás után is elálmosodunk, mert megemelkedik a testhőmérséklet.
Növekedési hormon agyi stimuláló hormonja:
Az alvás segíti a növekedési hormon elválasztását (felsőbb évfolyamos hallgató jegyzete).
Alvászavarok
Ez a rész teljes mértékben idézet a saját, Alvászavarok című dolgozatomból.
133
„Az alvászavarok valamely formájukban a felnőtt lakosság megközelítőleg egyharmadát

érintik. Az érintettek fele ezen megélését súlyos problémaként éli meg. Megállapítható tény,
hogy az alvászavarok egyik vezető formátuma, az inszomnia napjainkban népegészségügyi
problémaként detektálható. Megállapítható tény továbbá az is, hogy az alvászavarok
összességében mind egyéni, mind társadalmi szinten jelentős negatív következményekkel
járnak. Felismerésük és megfelelő kezelésük javítja az életminőséget és jelentős
költségmegtakarítással jár mind az egyén, mind az adott társadalom számára (Novák, -Vizi,
1999; idézi Murvai 2018, 3.).”
„Az alvásminőséget számos tényező befolyásolhatja, az insomnia (pszichológiailag

diagnosztizálható, kóros álmatlanság) pedig tartósan hatással van az egészségi állapotra.
Álmatlanságról orvosi értelemben akkor beszélhetünk, amennyiben az álmatlanság állapota
heteken keresztül fennáll oly módon, hogy az elalvás és/vagy az alvás fenntartása zavart
szenved, nappali panaszokkal és életminőség-romlással jár.
• Az álmatlanságot akkor kell komolyan venni, ha pár hétnél tovább tart

• Okokat kell tisztázni:
• Fizikai: betegség, láz, fájdalom, vérkeringési, emésztési problémák,
stb.
• Fiziológiás: felborult biológiai ritmus, rossz körülmények, hibás
életmód, stb.
• Pszichológiai: stressz
• Pszichiátriai: depresszió, pánik, stb.
• Gyógyszerek mellékhatásaként, alkohol, nikotin, stb.
Az álmatlanság datálódhat fizikai okok miatt (pl.: fájdalom, hormonális okok,
vércukorszintingadozás, betegség, emésztési- és/vagy vérkeringési problémák), kiválthatják
fiziológiai okok (pl.: helytelen életmód, felborult bioritmus), pszichológiai okok (a stressz
bármely formája), lehetnek pszichiátriai okai (pl.: pánik, szorongás, depresszió, egyéb
neurotikus és pszichotikus állapotok), valamint kialakulhat és fennmaradhat gyógyszerek,
alkohol, koffein, s egyéb tudatmódosítószerek mellékhatásaként. Kiváltó októl függetlenül
kijelenthető, hogy az alvási rendellenességek felelősek a pszichés problémák jelentős
részéért (Kiss, 2015; idézi Murvai, 2018, 4.).”
„Mivel az alvásnak elengedhetetlen élettani szerepe van szervezetünk fizikai és

pszichés regenerációjában, a fiziológiás alvásmintázat kóros mennyiségi vagy minőségi
változása, esetlegesen az alvásciklus időbeni eltolódása sokféle következményhez vezethet.
Kutatások bizonyítják, hogy az alvászavar rizikótényezője számos mentális és szomatikus
134
megbetegedésnek, továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy nagyon gyakori probléma,

hogy
mindezek ellenére az alvászavarok felismerése és kezelése a betegellátás egyik kiemelten

elhanyagolt területe.
Az alvászavar kezelésének három alappillére a társbetegségek kezelése, a nem

gyógyszeres, illetve a gyógyszeres kezelés. Nem gyógyszeres kezeléshez tartozik többek
között az alváshigiénés tanácsadás, a pszichoterápia, a viselkedés- és kognitív terápiák,
relaxáció, alváskorlátozás, zeneterápia, fényterápia és fizikai aktivitás. A szakemberek
felhívják a figyelmet az alváshigiénés szabályok fontosságára a pihentető, megfelelő
minőségű alvás érdekében (Fusz, Faludi, Pusztai, Sebők - Oláh, 2016; idézi Murvai, 2018.
4.).
„Az alvászavarok közé soroljuk a szomnambulizmust, a narkolepsziát, az apnoét, valamint

az az inszomniát.
A szomnambulizmus, másnéven alvajárás az alvás közben megjelenő neurológiai

problémák, azaz a paraszomniák egyike. Az alvás bármelyik fázisában megjelenhet,
egyszerű vagy összetett mozdulatok és/vagy cselekvések formájában. Időtartamát tekintve
30 másodperc és 30 perc közötti történésről van szó. Leggyakrabban az elalvást követő első
mély, lassú hullámú NREM fázisban jelentkezik. Többnyire mind az érintett, mind a
környezete számára ártalmatlan jelenségről van szó (Kiss, 2015, idézi Murvai 2018, 4.).
„A narkolepszia az alvás és ébrenlét szabályozásában megnyilvánuló zavar, mely a

REM fázis szabályozásának sérülése miatt alakul ki. Ebben az állapotban a REM fázis, azaz
az álom éber agyműködésbe való betörése tapasztalható. Legfőbb tünetei közé sorolhatók az
állandó fáradtság, folyamatosnak megélt álmosság, leküzdhetetlen alvásrohamok, kataplexia
(erős érzelmek hatására bekövetkező izomtónuscsökkenés), alvási paralízis (félálomban
beálló, néhány másodpercig tartó mozgásképtelenség, illetve a hipnagóg hallucináció
(ébredés körüli időben megélt komplex hallucináció). Kiváltója lehet az alvás és étvágy
szabályozásában közreműködő orexinek működési zavara éppúgy, mint örökletes genetikai
hiba (Kiss, 2015; idézi Murvai, 2018.5.).”
„Az apnoé az alvás közbeni légzésmegállás jelensége. Ekkor a vér oxigénszintje

jelentősen és hirtelen csökken, mely révén veszélyhormonok elválasztása katalizálódik, ami
135
épp időben ébreszti fel az alvót ahhoz, hogy újra lélegezni kezdjen. Amennyiben az éjszaka
során többszáz apnoés roham jelentkezik, úgy súlyos esetről beszélünk. Az apnoéban
szenvedőkre jellemző, hogy állandó fáradtságérzéssel küzdenek, s a normális életvitel
nehézséget jelent számukra (Kiss, 2015; idézi Murvai, 2018. 5.).
„Az alvászavarok leggyakoribb formája a korábban már említett és részben kifejtett

inszomnia, mely egyaránt realizálódhat elalvási nehézségben, korai felébredésben, illetve a
kettő együttes megjelenésében.
Inszomnia esetén az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart,
tartalma megrövidült, és nem vezet a szellemi-fizikai állapot restaurációjához. Hátterében a
már említetteknek megfelelően állhatnak többek között fizikai, fiziológiás, pszichológiai,
pszichiátriai, valamint farmakológiai okok. A primer – vagy más néven pszichofiziológiai
inszomnia – esetében az elalvás nehézségéről és/vagy az átalvás zavaráról beszélünk. A
kezelésére gyakran alkalmazott gyógyszeres terápiák következménye, hogy jelentősen
megzavarhatják a nappali aktivitást, és még nagyobb torzulásokat okozhatnak az
alvásszerkezetben. További veszély, hogy a gyógyszerek krónikus alkalmazása során előbb-
utóbb tolerancia, megvonásuk esetén pedig elvonási tünetek alakulhatnak ki. Éppen ezért
célszerű a kezelés során az alkalmazott gyógyszerek adagjának lehetőség szerinti és
mihamarabbi csökkentése, illetve végleges elhagyása. A nem farmakológiai terápiák közül,
az inszomniák kezelése kapcsán is, valamint a többi alvászavar esetén is a legismertebbek az
alváshigiéné és alvásedukáció, kognitív viselkedésterápia, a különböző relaxációs
módszerek, a biofeedback, a kronoterápia, a fényterápia, az alvásmegszorítással történő
kezelés, valamint néhány klasszikus pszichoterápiás módszer (Harmat, Zombori, - Bódizs,
2007; idézi Murvai, 2018. 5).”
„Az inszomiákat többféle módon csoportosíthatjuk:

1. Etiológia szerint beszélhetünk primer inszomniáról és szekunder inszomniáról.
A primer inszomniát másnéven pszichofiziológiai inszomniának hívjuk. Szekunder
inszomniát okozhatnak a primer alvászavarok, a pszichés betegségek, a szomatikus
betegségek, valamint egyéb olyan tényezők, mint pl.: gyógyszerek, alkohol,
kábítószer, koffein.
2. Fennállás alapján megkülönböztetünk néhány napig tartó, ún. akut, néhány hétig tartó, ún.
szubakut, valamint 1 hónapnál hosszabb ideig fennálló, ún. krónikus inszomniát. A
136
krónikus inszomnia kezelése nehéz, időigényes, mind a beteg, mind az orvos részéről sok
türelmet igényel.
3. Időzítés alapján beszélhetünk elalvási zavarról, átalvási zavarról és korai ébredésről
(Novák, -Vizi, 1999; idézi Murvai, 2018. 6).
„Az alvászavarok kialakulásának esélye az életkor növekedésével egyenes arányban
növekszik, időskorban ugyanis az alvás fiziológiás jellemzői jelentősen megváltoznak,
csökken a mennyisége és hatékonysága, megnő az éjszakai ébredésszám és ébrenléttartam,
és az elalvás latenciája gyakran meghosszabbodik. Gyakoriakká válnak a nappali elalvások
és fázis- előhozatal történik, ami annyit jelent, hogy az idős személyek korábban ébrednek és
általában korábban térnek nyugovóra. Vélelmezhetően ez az oka, hogy az idős emberek igen
gyakran szorulnak altatószerekre (Harmat, Zombori, - Bódizs, 2007; idézi Murvai, 2018.6).”
(Murvai, 2018. 3-6.)
137
16. Bioritmusok: alvás-ébrenlét, hormonális ritmusok, hírvivő

anyagok, testhőmérséklet ritmikus változása. A cirkadián
ritmusok idegrendszeri struktúrái
Kidolgozta - Bányavölgyi Éva
Bioritmusok:
● Az életünk jelentős része szabályosan ismétlődő ritmusokból áll (szívritmus, alvás-
ébrenlét, munka-pihenés, menstruációs ciklus, évszakok, évek).
● Az egyik legalapvetőbb ritmus az alvás és ébrenlét ritmusa, ez egy agyunkban
genetikailag programozott cirkadián ritmus
● A szervezet belső „biológiai órája” biztosítja (a világosság-sötétség váltakozásának
hiányában is)
● A ciklust a fény mennyisége szabályozza. Fény hiányában ez naponta kb. 1 órát késik.
A fény a szabályozó mechanizmusok legfontosabb „időtagoló” eleme
Cirkadián:
• Alvás-ébrenlét ritmusa: a cirkadián ritmus. Nem csupán cirkadián, hanem hosszabb
idejű bioritmusok is ismertek. (pl. menstruációs ciklus)
• A szervezet belső („biológiai”) órája biztosítja a cirkadián ritmus (nagyjából egy
napnak, azaz 24 órának megfelelő ciklicitás) folyamatosságát a nappalok-éjszakák
változása által okozott világosság-sötétség váltakozásának hiányában is. (Cirkadián =
„napkörüli” ritmus)
• A cirkadián ritmus irányítja az alváson kívül sok más kémiai, élettani folyamat
körforgását is az idegrendszerünkben (testhőmérséklet, anyagcsere, légzés, keringés)
24 órás periódusban.
Az ember napi biológiai ritmusát három tényező határozza meg:
● A külső ingerek fajtái, és azok intenzitása
● A belső biológiai óra
● A test belső állapotai
Nemcsak pusztán az éberségi szint, hanem összetett pszichés funkciók is függenek a napszaki
ritmustól. A rövid idejű emlékezeti funkció és a munkamemória a reggeli órákban, a hosszú
távú emlékezés pedig a késő délutáni-esti periódusban működik leghatékonyabban. Az
időzónák váltásakor (transzkontinentális utazáskor), vagy műszakváltásban dolgozók számára
jól ismert problémákat okoz az átállás nehézsége.
138
Hormonális ritmusok
A hormonok hírvivő molekulák, melyek a vérben vagy a szövetek közötti folyadékban
áramolva jutnak el a sejtekhez. A sejtekhez receptoraik segítségével kapcsolódnak.
Minden olyan anyagot hormonnak hívnak, amely képes hatni a szervek és sejtek működésre.
A belső elválasztású mirigyek összessége, az endokrin rendszer, melyek szabályozza a
szervezet működését a megfelelő hormonok kiválasztásával. Nem csak az endokrin mirigyek
termelnek hormonokat, hanem gyakorlatilag minden idegsejt képes rá, valamint az
emésztőrendszer, a hasnyálmirigy, a vesék, a csecsemőmirigy, a lép, a fehérvérsejtek, a
nyirokcsomók és természetesen a tobozmirigy. A neuroendokrin rendszer az idegrendszer és a
belső elválasztású (endokrin) mirigyek összessége. Ez szabályozza a testünk működését.
A hormonok feladata:
o a test védelme,
o nem meghatározása,
o az energiaszint szabályozása,
o a hangulat és életminőség befolyásolása,
o termékenységben szerepet játszik és még rengeteg folyamatot szabályoz.
• Növekedési hormon: Este elalváskor növekszik a szintje.
• A növekedési hormon agyi stimuláló hormonja, amely előidézi a növekedési
hormonszint emelkedését. Alvásmegvonáskor: A növekedési hormon éjszakai
termelése is sokkal kisebb lesz. A két ritmus összekapcsolva működik, de nem
139
azonosak.
• Prolaktin (tejelválasztási hormon, férfiak szervezetében is van): Az alvás első óráiban
a szintje emelkedik. Feladata: gátolja a szexuális késztetetést, rontja az emlékezést és
tanulást, de van némi szorongásoldó hatása, immunvédekezésben is van szerepe
• Stresszhormonok (CRH, ACTH és kéreghormon): Termelésük hajnali 2-4 között
indul be. A maximumot reggel 4-8 között érik el. Délelőtt csökken a szintjük. Délre
(normál esetben) kiürülnek. Késő éjszakáig csak alapszinten vannak.
Alvásmegvonáskor: A stresszhormonok ritmusa egy kicsit megváltozik, de alapvetően
megmarad, mert nem az alvás vezérli, hanem egy mások biológiai óra.
Agyi hírvivő anyagok (neurotranszmitterek) ritmusa

Szerotonin: Késő délután és este a legmagasabb a szintje. Reggel minimális a szintje. Ezért
gondolták régen, hogy maga a szerotonin az alvási hormon. Viszont: Alvás közben teljesen
leáll a termelése. Nem maga szerotonin, hanem a szerotonin-rendszer ritmusa vezérli az
alvást. Mind a délutáni esti aktivitása, mind az éjszakai leállása kell az alvás létrejöttéhez.
Az agy ezt a kettősséget úgy oldja meg, hogy maga a szerotonin állítja le a szerotonintermelő
sejtek működését. Ezeken a sejteken is vannak szerotonin receptorok. Ha a szerotonin szint
megnő, akkor a szomszédos szerotonin sejtek működését ez állítja le. Ez visszahat az agyra és
mélyíti az álmot.
A testhőmérséklet ritmikus változása

A testhőmérséklet is van napi ritmusa. Este: maximális, hajnalban: minimális.
Alvásmegvonásnál is így működik, tehát nem az alvás hőszabályzó hatásából ered, hanem egy
agyi „óraszerkezet” irányítja. Az egészséges ember átlagos testhőmérséklete 36,8 °C. Az
átlagos hőmérséklet kissé csökken az újszülöttkorúak és a pubertáskorúak között, majd ismét
csökken a pubertáskorúak és a középkorúak között, ezután pedig növekedni kezd, így a
nyolcvan év körüliek elérik az újszülöttkori hőmérsékletüket.
Cirkadián ritmus miatt embereknél a nappali változás a nyugalmi és aktív periódusokkal áll
összefüggésben, a hőmérséklet a legalacsonyabb este 11 óra és hajnali 3 között, a
legmagasabb pedig délelőtt 10 és este 6 között.
A női menstruációs ciklus által okozott változások

A nők átlagos testhőmérséklete az ösztrogénhatás fázisban (ami az utolsó a menstruáció és az
ovuláció közti napok közül) 36,45 és 36,7 °C között változik. Az ovuláció 24 órájában a
nőknél 0,15 - 0,45 °C-os hőemelkedés tapasztalható, amit a hirtelen megnövekvő a
progeszteron szint okoz. A testhőmérséklet értékhatára 36,7 - 37,3 °C a progeszteron hatás
fázis során és lecsökken a pre-ovulációs szintre a menstruáció néhány napja alatt. A nők e
140
jelenség segítségével meghatározhatják, hogy mikor ovulálnak.
A cirkadián ritmusok idegrendszeri struktúrái

A cirkadián ritmus egyik fontos struktúrája az a kétoldali idegsejtcsoport, amely a
hipotalamuszban a látóidegek kereszteződése felett a szuprakiazmatikus magokban
helyezkedik el. Ezekhez a látóidegekből (ill. a retinából) közvetlenül jut el az ingerület.
A szuprakiazmatikus magok sérülése
után a cirkadián alvásritmus
megszűnik. A szuprakiazmatikus mag
a hipotalamusz paraventrikuláris
magján keresztül befolyásolja a
tobozmirigyet, mely a középagy háti
oldalán a középvonalban
elhelyezkedő, lencse alakú képlet.
Hormonja a melatonin, melynek
termelése éjjel fokozódik, fény
hatására másodperceken belül
beszünteti a hormon előállítását.
Tulajdonképpen a nappalok és éjszakák váltakozását fordítja le belső hormonális ritmusra, így
vezérel sok idegrendszeri folyamatot.
A hőmérsékletszabályozás és az ébrenlét-alvás ciklusok szabályozása egymással szorosan
összefüggő, feltehetően a hipotalamusz szintjén integrálódó folyamatok.
A szuprakiazmatikus mag és a tobozmirigy a sokkal hosszabb, ún. szezonális (téli-nyári
hónapok váltakozásával együttjáró) ritmusokban is szerepet játszik. Téli hónapokban a
melatonin termelődés is fokozódik, különösen a téli álmot alvó állatfajokban. A melatonin
visszahat a szuprakiazmatikus magra, melynek sejtjein melatonin receptorok találhatók.
141
17. A figyelem és a tudati működés neurobiológiai

alapjai
Kidolgozta- Emília Dragomirescu
Az észlelés (felismerés, lokalizáció, mozgás észlelés) feltétele a figyelem. Ahhoz, hogy egy
tárgyat egy adott kategóriába sorolhassunk, meg kell figyelnünk. Ahhoz, hogy egy emberi
arcot felismerjünk, szintén figyelmesen szemügyre kell vennünk.
A figyelem:
➢ A figyelem az információ felvételére állítja be a tudatot
➢ Információbefogadási képességünknek megfelelően válogat a bennünket érő
nagyszámú inger közül és így
➢ Szűrő funkciót lát el.
➢ A figyelem tehát egy sajátos tudatállapot
➢ Fokozott éberség, az információgyűjtés fokozott pontossága, fókuszolása jellemzi,
ugyanakkor fokozott akció- és reakcióképesség társul hozzá.
A figyelem hajtóereje az újdonság, érdeklődés, az új információ utáni

vágy.
Figyelem fajtái:
- Passzív (önkéntelen) figyelem:
– azonos az orientációs reflexszel
- Kellő intenzitás esetén a legtöbb inger figyelemfelkeltő hatású, ilyenkor
reflexszerű, akaratlan (passzív) figyelmi reakcióról van szó.
- Pavlov „Mi ez?” reflexnek nevezte ezt a reakciót.
- Aktív (szelektív) figyelem – amely az ingerek tudatos szelektálását végzi
Neuronális alapok
1. A passzív figyelem neuronális alapjai:

→ felszálló retikuláris aktiváló rendszer (arousalrendszer)
→ A parietális lebeny egyes területein (Brodmann 7: vizuomotoros
figyelmi sejtek) aktivitásváltozás áll be figyelmi feladatok
végrehajtásakor
→ Ez a specifikus éberség a tájékozódási reakció alapfeltétele
→ A tájékozódási reakciót a környezet váratlan, új, biológiailag fontos

142
ingerei, vagy valamely inger erősségének hirtelen fokozódása váltja ki

→ Motoros része: a fejnek, a testnek az inger felé fordulása,
körülnézés – (Brodmann 24)
→ Vegetatív tünetek: szívfrekvencia- és légzésszaporodás
→ EEG: az alfa hullámokat béta tevékenység váltja fel
Mindez együtt: a Pavlov által megnevezett „mi ez?” reflex
- A passzív figyelem tehát orientációs reakció („mi ez?” reflex – Pavlov)

- A fellépő fiziológiai változások teszik lehetővé, hogy a szervezet a kérdéses
inger(eke)t optimálisan fel tudja fogni.
2. Aktív, vagy más néven szelektív figyelem neuronális alapjai:

• Az aktív figyelem tudatosan szelektál a ránk ható ingerek között
• A kitűzött célnak megfelelő információ dominanciáját biztosítja
• Megvilágítja, a tudat középpontjába helyezi a motiváció által előnyben
részesített ingert
• Alapja a specifikus arousal
Talamusz retikuláris magja---- a szelektív figyelem egyik fontos eleme

➢ Ingermodalitástól függően képes gátolni az itt átkapcsolódó, szenzoros
ingerületek továbbjutását
➢ Eltérő modalitású (hallás,látási,tapintási) ingerek gátlódnak.
➢ A kiemelten fontos inger könnyebben átjut
➢ Az előidézett aktivitás nő a megfelelő kérgi területen
➢ Mindezek hatására az ingerfeldolgozás jó hatásfokkal történik meg
➢ Az ingernek általánosan aktiváló hatása is van a felszálló aktiváló rendszeren
(retikuláris állományon) keresztül
➢ Ugyanakkor aktiválja az eltérő modalitású ingereket gátló talamikus magokat
➢ A fokozott mértékű, szelektív talamikus ingerátjutás és agykérgi aktiváció együttesen
lehetővé teszi a hatékony ingerfeldolgozást
➢ Végeredmény: adaptív magatartás
Modulációs mátrix
143
➢ A figyelem két nagy területe kölcsönös kapcsolatban van, a modulációs mátrixban

függ össze egymással
➢ A mátrix alulról felfelé haladó (bottom-up) komponense a felszálló retikuláris aktiváló
rendszer
➢ A felülről lefelé ható (top-down) moduláló hatások a prefrontális, parietális kéregtől és
a limbikus rendszerből indulnak
A figyelmi mátrix mindkét komponensének összehangolt működése teszi

lehetővé:
➢ A hatékony detekciót
➢ Fókuszálási képességet
➢ Koncentráció optimális terjedelmét
➢ Ingerszűrést
➢ A folyamatban levő kognitív feldolgozófolyamatok fenntartását
144
Neuroanatomia
A figyelem alapját a fokozott ébrenléti tónus képezi. Ennek anatómiai alapja a felszálló
retikuláris aktiváló rendszer (Ascending Reticular Activation System, ARAS), ami az agytörzsi
retikuláris állomány folytatásaként feljut az agyféltekékbe. Az egész agyféltekét sűrűn
behálózó rostrendszer alakul ki, amely fokozza az agykéreg tónusát, működőképességét. E
rendszernek is megvan a gátló alrendszere, ami korlátozza az ébrenléti tónust, az
ingerlékenységet, az aktivitást.
Szórt figyelem esetében a két rendszer egyensúlyban van, vagyis nincs
koncentrált figyelem, de minden ingernek megvan a lehetősége, hogy a
tudatba kerüljön.
Ez alfa-hullámok formájában válik láthatóvá az EEG-n. Motiváló inger esetén az alfa-
hullámokat béta-hullámok váltják fel. A figyelem hajtóereje tehát az újdonság, érdeklődés, az
új információ utáni vágy.
Motiváló inger esetén az alfa-hullámokat béta-hullámok váltják

fel.
Koncentrált figyelem
esetén a parietális lebeny egyes területein a sejtek aktivitása jellegzetes módon változik meg.
Például egy vizuális inger által kiváltott neuron–aktivitás jelentősen nagyobb lesz, ha arra
külön figyelmet fordítunk, pl. a fejünket az inger irányába fordítjuk és még jobban fokozódik
a neuron – aktivitás, ha ezt az ingert viselkedéses válasz is követi pl. karnyújtás az inger
irányába. A vizuomotoros figyelmi sejtek a Br. 7-es területen találhatók.
Szelektív figyelem
A figyelem szelekcióval jár – a bennünket másodpercenként érő tengernyi információra
képtelenek vagyunk egyforma intenzitással figyelni.
Így ezen információk nagy része nem tudatosul bennünk, nem voltunk tudatában ezeknek az
ingereknek, amíg nem figyelünk oda rájuk. A válogatás folyamatát nevezzük szelektív
figyelemnek.
A szelektív figyelem egyik fontos eleme a talamusz retikuláris magja, mely

ingermodalitástól függően szelektíven képes gátolni az itt átkapcsolódó, kéreg felé haladó
érző ingerületek továbbjutását.
Tehát: az inger által kiváltott---→ reakció irányított figyelembe megy át, és amint ez
kialakul, más -→ afferens impulzusok gátlódnak.
Ez a mechanizmus alapvető fontosságú a hatékony ingerfeldolgozásban, és az ezzel

összefüggő adaptív magatartás szervezésében.
145
Az eddigi kutatási eredmények alapján úgy tűnik tehát, hogy az agy fali lebenyének egyes
területei vezérlik a téri figyelmet, míg a homloklebeny a tárgyak nem téri vonatkozásaira
irányuló figyelem összpontosításban vesz részt. Egy tárgy megfigyelése során azoknak az
agyi területeknek az aktivitása fog emelkedni, amelyek a figyelt tulajdonság (szín, forma,
textúra, mozgás) szempontjából fontos feldolgozásokat végzik.
A figyelem lehet
- vizuális → a tekintet fixálásával, kontrollált mozgásával, pupillaszűkülettel járó
jelenség. A szemmozgások által az adott tárgy lemásolódik és a retinában lévő fovea
centralisra esik, ahol a kép minden részlete láthatóvá válik.
- akusztikus → állandó szerepet játszik a környezethez való alkalmazkodásban.
Különbözik a vizuális figyelemtől abban, hogy a fül ingerpreferenciája másféle
figyelmet igényel és másképpen tárolja az információkat. Az embernél az akusztikus
figyelem jele a szemek zárása és ehhez társuló jellegzetes testtartás.
Az eddigi kutatási eredmények alapján úgy tűnik tehát, hogy az agy fali lebenyének egyes
területei vezérlik a téri figyelmet, míg a homloklebeny a tárgyak nem téri vonatkozásaira
irányuló figyelem összpontosításban vesz részt. Egy tárgy megfigyelése során azoknak az
agyi területeknek az aktivitása fog emelkedni, amelyek a figyelt tulajdonság (szín, forma,
textúra, mozgás) szempontjából fontos feldolgozásokat végzik.
Az ép tudatműködés alapja, a figyelmi funkciókhoz hasonlóan, a

megfelelő éberségi szint.
Különböző tudatállapotok:
- Az ember tudatállapota folyamatosan változik.
- A tudat állapotai személyesek, szubjektívek.
- Módosult tudatállapotnak tekinthető a nappali álmodozást kísérő szórakozottság, de az
átmeneti fokozatok a gyógyszermérgezésben fellépő tudatzavarokig és érzékelési
zavarokig terjedhetnek.
- Az alvás is egy, mindannyiunk életében előforduló jellegzetes tudatállapot.
- Különleges körülmények között, például meditáció, hipnózis során is sajátos
tudatállapotok alakulnak ki.
Tudattalanunk.
A pszichoanalitikus elmélet szerint bizonyos emlékképek, impulzusok és vágyak nem hozzáférhetőek a
tudat számára, ezeket tekintjük tudattalannak.
Freud szerint a tudattalan vágyakban, impulzusokban keresendő a legtöbb lelki betegség oka. Ezért
tűzte ki célul az elfojtott tartalomnak a tudatba emelésével való gyógyítást. A tudattalanból kerülő
utakon is felszínre juthatnak bizonyos gondolatok, impulzusok, például álmainkon, ésszerűtlen
cselekedeteinken, „elszólásainkon”, nyelvbotlásainkon keresztül. Több kutató szerint nem lehet a
tudatos és tudattalan minden mozzanatát pontosan elhatárolni egymástól, a félreértések elkerülése
végett inkább nem tudatos – tudatos kontinuumról beszélnek. Ez a skála, a teljesen tudattalan folyamatok egyik
végletétől a teljes tudatosság másik végletéig terjed.
146
Perceptuális konstancia
Az észlelőrendszer további célja a lokalizáción és felismerésen túl, hogy állandónak láttassa a

tárgyakat annak ellenére, hogy a retinánkra eső kép állandóan változik. A valódi tárgyaknak állandó
alakja, mérete, színe, világossága van, és ennek megfelelően érzékeljük őket, attól függetlenül, hogy
időközben megváltozhatnak pl. a fényviszonyok, a hozzánk viszonyított távolságuk. Reálisan észleljük
a tárgyakat annak ellenére, hogy a retinánkon megjelenő kép mindezek, és egyéb tényezők
függvényében állandóan változik.
A világosságkonstancia
Alapja az a fizikai jelenség, hogy egy megvilágított tárgyról bizonyos mennyiségű fény visszaverődik,
ez adja a tárgy látszólagos világosságát. Egy bizonyos tárgy világossága alig változik még akkor is, ha
a róla visszavert fény mennyisége jelentősen nő vagy csökken (világosságkonstancia). Egy bizonyos
színű tárgyat napfényben és árnyékban is ugyanolyan színűnek látunk. Ez abban az esetben van így, ha
más tárgyak is jelen vannak a képben. Hozzájuk viszonyítva beszélhetünk világosságkonstanciáról,
mivel ez a különböző tárgyakról visszavert fények intenzitásviszonyaitól függ. A visszavert
fény viszonylagos aránya határozza meg a világosságot.
A színkonstancia
lényege abban foglalható össze, hogy hajlamosak vagyunk hasonló színűnek látni az azonos fénnyel
megvilágított, de különböző színű tárgyakat. A világosságkonstanciához hasonlóan a
színkonstancia is megszűntethető, ha kiemeljük a tárgyat a környezetéből. Az alakkonstancia arra
vonatkozik, hogy az észlelt forma állandó marad annak ellenére, hogy a retinális kép megváltozik. Pl.
egy velünk szemben levő kinyíló ajtó alakja fokozatosan megváltozik: téglalapból egyre keskenyedő
trapézba, majd az ajtó vastagságának megfelelő egyenes sávba megy át, ilyen alakzatokként vetül a
retinára, mindezek ellenére végig változatlan alakú ajtóként észleljük.
A helykonstanciának
köszönhetjük, hogy az álló tárgyak helyzetét állandónak észleljük még akkor is, ha mi magunk
mozgásban vagyunk, és mozgás közben rengeteg kép jut a retinánkhoz. Ehhez arra van szükség, hogy
észlelőrendszerünk egyszerre vegye figyelembe saját mozgásunkat és a retinális kép változását.
A nagyságkonstanciának
köszönhetően a tárgyak méretét távolságuktól függetlenül viszonylag állandónak látjuk. Ez azért
lehetséges, mert ha egy tárgy távolódik tőlünk, a retinánkra vetülő képe folyamatosan csökken, de
észlelt távolsága ennek mértékében nő, és ez a két változás kioltja egymást. Együttes eredményük az,
hogy a tárgy nagyságának észlelete viszonylag állandó marad
147
Figyelemzavarok
A figyelmi mátrix globális működészavara:

• Konfúziós állapothoz
• Egy adott területspecifikus rendszer károsodása:
• Kognitív diszfunkciókhóz vezetnek:
• pl. a tér egyik irányból származó ingerek elhanyagolása az ún. neglect-
szindróma
• A figyelmi hálózat jobb féltekei dominanciát mutat
• A klinikai gyakorlatban előforduló féloldali figyelemzavar esetére:
• a bal testfél, illetve bal térfél elhanyagolása jellemző
Hipnoid tudatzavarok
1. Kábultság:
• megnehezül a külvilág ingereinek felfogása és felismerése
• a pszichés tevékenység lassú
2. Szomnolencia (aluszékonyság):
a. a beteget magára hagyva szendereg, vagy alszik
b. Enyhe ingerekkel ébreszthető
c. Kontaktus teremthető
d. Felszólításra a szemét kinyitja
e. A kérdésekre lassan rövid válaszokat ad
3. Szopor:
a. Ébresztés csak erős ingerekkel lehetséges
b. Kontaktusteremtés csak fájdalmi ingerekkel lehetséges
c. Az ingerekre lassú, elhárító mozgások észlelhetők
d. A beteg válaszai egy-egy érthető vagy érthetetlen szóra korlátozódnak
4. Coma I:
a. A beteg nem beszél
b. Erős fájdalmi ingerekre nem célszerű mozgásválaszt ad
c. Nem ébreszthető
d. A pupillák fényreakciója kiváltható
e. A lézió helyétől függően tartós tartás és tónus figyelhetóő meg
5. Coma II:
a. A beteg fájdalmas ingerekre sem reagál
b. Csökken az izomtónus
c. Reflexek nem válthatók ki
d. Pupillák tágak
e. Fényreakciók nem válthatók ki
148
Nem hipnoid tudatzavarok
1. Vegetatív állapot (dekortikációs állapot, apalliumos szindróma)
Okozhatja:
- kiterjedt agykéreg károsodás
- kétoldali talamusz károsodás
- kétoldali szubkortikális fehérállomány lézió
Tünetei:
-a beteg éber, nyitott szemmel fkszik
-nem mozog
-fájdalmas ingerekkel tömegmozgás és vegetatív tünetek provokálhatók
(pupillatágulás, vérnyomás- és pulzusemelkedés)
-emocionális jelek az arcon nem észlelhetők (amimia)

-vizelet- és székletinkontinencia
-EEG alacsony hullámú, lassult
2. Akinetikus mutizmus:
• A beteg spontán mozgásokat nem végez (akinézis)
• Nem beszél (mutizmus)
• Szemével követi a környezet eseményeit („mintha figyelne”)
• Felszólításra nem reagál, mentális aktivitás jelét nem mutatja
• Alvás-ébrenlét ciklus megtartott
3. A tudat parciális tartalmi zavarai

• Illúziók
• Hallucinációk
• Az éntudat változásai (pl. testsémazavarok)
• Tér- és időélményzavarok
• Amnesztikus szindrómák
• delírium
149
18. A tanulás neurobiológiai alapjai

Kidolgozta- Lőrinczi Emese
Tanulás:
• az a folyamat, melynek révén tapasztalatra teszünk szert
• e tapasztalatok képesek a magatartás megváltoztatására
• a tanulás szoros kapcsolatban áll az emlékezéssel (ami a múltbeli
tapasztalatok tudatos, vagy tudatalatti szintű visszaidézésének
képessége)
• A fejlettebb tanulási formák túlnyomórészt agykérgi jelenségek, de az
agytörzs is részt vesz ezekben a folyamatokban
• Egyes tanulási formáknál struktúrális változásokat figyeltek meg:
• pl. különböző feladatok végrehajtására megtanított patkányok agykérge
vastagabb, nagyobb súlyú lett, mint az egyhangú környezetben tartott
kontroll állatoké
A tanulás eredményeképpen többé-kevésbé maradandó módosulások jönnek létre a magasabb

idegközpontokban. Így válik lehetővé a szervezet számára, hogy emléknyomok formájában
múltbeli információkat tároljon, és hogy e rögzített tapasztalatokat szükség esetén
visszaidézze és felhasználja.
Tanulás formái
• 1.Perceptuális tanulás:
• lehetővé teszi egy korábban észlelt inger (ingeregyüttes) felismerését
• ez a típusú tanulás minden érzőrendszerben megvalósul (vizuális-,
akusztikus-, stb. ingerek révén is)
• a perceptuális tanulásnak fontos szerepe van a táplálkozásban, a
fajtársak felismerésében, családtagok, ismerősök azonosításában
150
• 2.Feltételes reflexek kialakulása – a tanulás elemi formája

a) Inger-típusú kondicionálás:
- Pavlov kísérletek
- Inger-inger asszociáció: csengőhang + hús
b) Válasz-típusú (instrumentális/operáns) kondicionálás:
- egy inger és egy motoros válasz asszociációján alapszik: az állat megtanul egy
feladatot elvégezni jutalom elnyerése, vagy büntetés elkerülése érdekében
- a megerősítés lehet pozitív, vagy negatív
Az előbbinél rugalmasabb tanulási forma.
• ha pl. egy már habituálódott hangingerrel egyidejűleg néhány

alkalommal áramütést kap az állat, a hanginger erős válaszokat vált ki a:
• retikuláris állományban
• ezen keresztül az agykéreg nagy részén
• Valamint a hippokampuszban
• hasonló választ figyelhetünk meg, ha a hanginger pozitív
megerősítést kap
• A feltételes reflexek nehezen alakulnak ki, ha a feltétlen ingernek nincs

kellemes, vagy kellemetlen érzelmi színezete
• az agyi „jutalmazó rendszer” ingerlése erős feltétlen ingerrel, pozitív
(kellemes) megerősítés
• ugyanúgy, a „védekezési rendszer” ingerlése, negatív (kellemetlen)
megerősítés
3. Motoros tanulás:
a. Új mozgásminták, készségek ( biciklizés, táncolás, stb.) elsajátítása
b. Inger-válasz tanulásként is felfogható
c. Ebben kezdetben a motoros kéreg játszik fő szerepet
d. A folymat előrehaladtával egyre fontosabb szerephez jutnak a
törzsdúcok és az extrapiramidális rendszer is
151
4.Relációs tanulás:
e. a tanulás előbbi formáit is magában foglalja
f. Új magatartásminták kialakítása, a különböző ingerek, helyzetek
közötti viszonyrendszerek átlátása révén
g. Ha ez a tanulás károsodik, az ember képtelen új információ
befogadására, önálló életvezetésre képtelenné válik, pl. anterográd
amnézia esetén
A tanulás sejtszintű mechanizmusai

A sejtszinten lejátszódó folyamatok több része ismert:
Pl. inger-társítások a Hebb-szabály alapján zajlanak:
- Ha egy aktivált posztszinaptikus neuronra újabb ingerületet közvetítő,
más szinapszis kapcsolódik, ez az egyébként hatástalan kapcsolat
megerősödik
• A sejtszintű mechanizmusok alapvető jelensége a „hosszú idejű
potenciáció” (long term potentiation – LTP), mely a hippokampuszban
idézhető elő legkönnyebben
• A jelenség 2 vagy több szinapszis közel egyidejű ingerlésével is
kiváltható – ez még hatékonyabb! – „asszociatív LTP”
A hosszú idejű potenciációt (LTP) a sejtszintű tanulás modelljének tartják

• LTP-nek megfelelő jelenségek a hipokkampuszon kívül még
előfordulnak:
• prefrontális kéregben
• Talamuszban
• motoros kéregben
• vizuális kéregben
152
A MEGERŐSÍTÉS MECHANIZMUSA
Öningerléses kísérletek nyújtottak adatokat:
• Jutalmazó és büntető központokat különítettek el
• Jutalmazó központ:
• Substantia nigra – a középagyi „fekete állomány”, ami dopamint
termel
• A megerősítő inger szabadítja fel a dopamint
• Ha a dopamin receptorok gátlás alá kerülnek, elmarad a
megerősítési folyamat
A dopamin koncentrációt növeli az agyban:
• Alkohol
• Nikotin
• Kábítószerek egy része (amfetamin, kokain)
• E hatás révén okoznak e szerek eufóriát!!
• A megerősítés hátterében tehát a dopamin áll!
KIEMELKEDŐ TUDÓSOK:
• PAVLOV I.P. (1849-1952): a feltételes reflex első leírója
• THORNDIKE E.L. (1874-1949): instrumentális kondicionálás
• SKINNER B.F.(1904-1990): behaviorizmus képviselője – az emberi
viselkedést feltételes reflexekre próbálta visszavezetni
• HEBB D.O. (1904-1985): neurofiziológiai adatokra támaszkodva
próbálta megmagyarázni az emlékezet mechanizmusait
153
Asszociatív
A legtöbb kutató szerint tanulás csak akkor jön létre, ha legalább két információ bemenet
működik egy időben. Ilyenkor a két folyamat társulása, asszociációja jön létre. Ennek alapján
a tanulás fő formája asszociatív jellegű.
Nem asszociatív:
Azonban a nem asszociatív tanulás lehetősége is fennáll, az egycsatornás tanulás elvi
lehetősége révén.
Az asszociatív tanulás két formája

1. Klasszikus kondícionálás
A legalapvetőbb tanulási mechanizmusnak az asszociatív tevékenység bizonyult. Ennek két
formáját tanulmányozták a legrészletesebben. Az egyik az Ivan Pavlov által leírt klasszikus (I.
típusú), valamint az Edward Thorndike által feltárt instrumentális vagy operáns (II. típusú)
tanulás. A klasszikus kondicionálásban az élőlény azt tanulja meg, hogy egy bizonyos
eseményt egy másik esemény követ.
Operáns kondicionálás
Esetén az élőlény azt tanulja meg, hogy egy általa adott válasz egy egyedi következménnyel
jár.
A komplex tanulás az asszociációk kialakításán túl egy problémamegoldási stratégiát is

tartalmaz. Ugyanide sorolható például a környezetről egy mentális térkép készítése is.
A környezet megismerése alapvető fontosságú, ennek érdekében lényeges a biológiai
fontosságú ingerek és helyzetek felismerése, a pozitív következménnyel járó akciók
megjegyzése, ugyanakkor a veszélyes, fájdalmas helyzetek elkerülése is csak tanulás útján
lehetséges.
Klasszikus (I. típusú) tanulás

A törzsfejlődés során a változó környezettel szembeni alkalmazkodásban a változatlan
formában megvalósuló, rögzült reflexek rendszere nem biztosította a különböző fajok
fennmaradását. Vannak ugyanis veleszületett reflexek, amelyek adott ingerre változatlan
formában valósulnak meg. Veleszületett, jól meghatározott reflextevékenységről van szó.
Ezek a reflexek a fajokon belül nemzedékről nemzedékre öröklődnek. Ezeket a reflexeket
feltétlen reflexeknek nevezzük. A filogenetikai fejlődés során a feltétlen reflexeknél
rugalmasabb magatartási rendszerek alakulnak ki, amelyek képesek a külső környezet állandó
változásaihoz alkalmazkodni, és mintegy előre jelzik az ingerek bekövetkezését. Az egyéni
élet során állandóan képződnek ilyen rugalmas reflexkapcsolatok. Ezek nem öröklődnek,
hanem tanulás eredményeképpen alakulnak ki. Mégpedig úgy, hogy valamely feltétlen
reflexet kiváltó ingerrel (pl. táplálékkal) együtt az idegi centrumokat egy, a feltétlen reflex
megvalósulása szempontjából semleges inger (pl. hanginger, fényinger) is éri. Ez utóbbi inger
jelzi a feltétlen inger bekövetkezését.
154
Néhány ilyen ingertársítás hatására alakul jelzéssé az eredetileg semleges inger, ezt követően
pedig egymagában is kiváltja azt a választ, amelyet egyébként csak a feltétlen inger váltott ki.
A kutya nyálelválasztása megindul abban a pillanatban, ahogy megszólal a csengő, vagy
kigyullad a villanykörte. Az ingerek társítása révén kialakuló reflexeket feltételes reflexeknek
nevezzük. Ingertársítások alkalmával két érzőrendszer kerül egyidejűleg ingerületi állapotba.
Többszöri egybeesést követően sajátos kapcsolat alakul ki az ingerületi állapotba kerülő
centrumok között. Ez a kapcsolat azonban ideiglenes. A létrejövő kapcsolat iránya a
biológiailag lényegesebb, erősebb reflexválasz felé mutat.
Az így kialakuló reflexek feltételét az időbeli kontiguitás, az asszociáció képezi. Két

különböző ingerületi folyamat tehát egy időben vagy közel egyidejűleg jön létre. Úgy is
fogalmazhatunk, hogy valahányszor az állat környezetből származó két inger több
alkalommal együttesen hoz létre ingerületet a központi idegrendszerben, mindannyiszor
kialakul egy feltételes reflex. A biológiailag gyengébb ingert nevezzük semleges, a reflex
kialakulása után pedig feltételes ingernek, a biológiailag erősebb ingert pedig feltétlen
ingernek, vagy megerősítésnek. Bármely neutrális inger asszociálható bármely feltétlen
biológiai válaszhoz. Ennek alapján fogalmazták meg a feltételes reflex univerzalitásának
elvét.
A pavlovi irányzat elágazásaként fogalmazódott meg egy másik koncepció is, amely a
megismerési (kognitív) folyamatok értelmezést segíti. Eszerint a feltételes inger nyomán agyi
mintázat jön létre, amely előrevetíti a bekövetkező feltétlen eseményt. Ilyen értelemben a
feltételes reflex a jövőbeni események becslésének, előrejelzésének, anticipációjának
biológiai eszköze.
Az idegközpontokban nem csak állandóan képződnek, hanem állandóan meg is szűnnek

az időleges kapcsolatok. Az ingerületi tevékenységet ilyenkor gátlási folyamatok váltják fel.
Az így kialakult feltételes gátlás nagy jelentőséggel bír a tanulás és emléknyomképződés
mechanizmusában.
Érdekes jelenség a differenciáló gátlás. Ilyenkor egyetlen, pl. vizuális ingert erősítettek
meg, más, többé-kevésbé hasonlókat nem. A meg nem erősített ingerek nemcsak válasz nélkül
maradtak, hanem még a hatásos ingert is gátolták. Egy adott ponton, ahol a megerősített
és a meg nem erősített inger közötti határ teljesen elmosódik (a nagyon erős hasonlóság
miatt), a kísérleti állat nyugtalan lett, a kísérletben nem működött tovább együtt, sőt napokig
nem lehetett kísérletben használni. Ezt az állapotot nevezték el kísérletes neurózisnak, ami az
emberpatológiában leírt szituációs neurózis megfelelője. Ilyenkor egy motivált cselekvéssel
kapcsolatos ingerlő és gátló folyamatok feszültsége extrém módon megnő, ugyanakkor
kritikus döntést kell hozni, ez végül a rendezett thalamo-kortikális kapcsolatok felborulásához
vezet, ami kifelé kaotikus viselkedésként nyilvánul meg.
Egyidejűleg sok ingerületi és gátlási folyamat zajlik az idegközpontokban. Az ingerület
155
megszűnésével párhuzamosan a gátlás kerül előtérbe, és fordítva. E kettő állandó váltakozása

teszi lehetővé az idegrendszer nagyfokú alkalmazkodását, plaszticitását. Ez alkotja az
agykéreg funkcionális mozaikját.
Instrumentális vagy operáns (II. típusú) tanulás

Thorndike behaviorista iskolája az asszociatív tanulás másik alapvető mintáját, az
instrumentális tanulást helyezte vizsgálatai középpontjába. Az instrumentális (operáns)
feltételes reflex kiépítése esetén egyáltalán nem helyeznek hangsúlyt aktiváló ingerre, nem is
társítanak ingerekre. Az állat látszólag véletlenszerű tájékozódási mozgásai közül egyik
valamilyen biológiai haszonnal jár: vagy táplálék, ital vagy valamilyen kellemetlen helyzetből
való szabadulás a jutalom. Amikor az állat tájékozódó mozgásai során, pl. véletlenszerűen
megnyomja a billentyűt, táplálékot (megerősítést) kap. Az eredményes cselekvés itt is
megerősítő hatású, visszacsatolódik a pozitív hatást kiváltó mozgásokra. Az eredmény: e
mozgások előfordulási gyakorisága megnő a magatartás összképében. A hangsúly a
megerősítésen van. A táplálékkal megerősített aktív tevékenység újabb mozgást eredményez.
A billentyű kezelését az állat irányítja, annyiszor nyomja meg, ahányszor tetszik. Saját
magatartása (behavior) szabja meg a mozgási válasz gyakoriságát. Az állat előnyben részesíti
a számára előnyös magatartási elemeket.
A pavlovi feltételes reflextől eltérően a válaszmozgást itt nem a környezeti inger váltja ki,
hanem a megelőző mozgás után bekövetkezett megerősítés alapján nyert tapasztalat, ez pedig
újabb mozgást eredményez. A környezeti komplex inger csupán háttér, mely csak
differenciálás esetén lép előtérbe
Az állatok és az ember természetes viselkedése során az asszociatív tanulásnak e két
alaptípusa állandóan összekapcsolódik, keveredik.
Az instrumentális kondicionálás során is, a pavlovi feltételes reflexhez hasonlóan, két
izgalmi góc vagy két funkcionális rendszer közötti ideiglenes kapcsolatot feltételezünk. A
legtöbb kutató szerint mindkét feltételes reflextípus legfontosabb keletkezési feltétele azonos:
az idegsejtekben egyidejűleg, vagy közel egy időben lezajló két izgalmi folyamat. A lényeg
tehát az agyi folyamatok időbeli átfedésében, a temporális kontiguitásban van.
A tanulás mechanizmusa
- A legegyszerűbb emléknyom bevéséséhez is sok neuron aktivitása szükséges.
- Ezért egy-egy emléknyom helyét nem lehet egyetlen neuronban keresni, inkább a
neuronok szinergetikusan összekapcsolt együtteseiben, hálózataiban.
- Az emléknyomok akkor válnak realitássá, ha bizonyos ideghálózatokban az
ingerület végigfut, és kialakul az ingerelt és gátolt neuronok mozaikja.
- Mindez a szinapszisok aktivitásának köszönhető. Minden neuron több tíztől több
tízezerig terjedő számú szinaptikus végződést ad az axonján keresztül.
- Az idegrendszert felépítő több milliárd neuron további több tízezer szinapszison
keresztül gyakorlatilag végtelen számú aktivitási mintázatot képes előállítani.
- Ez képezi az emberi idegrendszer hatalmas memória kapacitásának alapját.
156
- A szinapszisok szintjén változások mennek végbe a tanulás során.

- A posztszinaptikus membránon ingerlő és gátlóposzt- szinaptikus potenciál
regisztrálható. Ennek erőssége igen eltérő lehet. A posztszinaptikus potenciálok
térbeli és időbeli szummációja révén alakul ki tovaterjedő akciós potenciál. Többek
között ez biztosítja az idegrendszer szinte kimeríthetetlen működési kapacitását. A
szinapszis megerősödését segíti a transzmitter felszabadulás, ugyanakkor változhat a
posztszinaptikus membrán érzékenysége vagy kiterjedése. Képződhetnek új
szinapszisok, vagy áthelyeződhetnek más neuronokra.
- A kutatókat foglalkoztató egyik kérdés az volt, hogy miként jönnek létre új működő
pályák. --→ Kondicionálás esetén például a kísérletező két olyan pályát befolyásol,
amelyek egymástól teljesen függetlenek voltak kondicionálás előtt. A táplálék
nyújtása a nyálelválasztást indítja be, a csengő hangja pedig orientációs választ vált ki.
Mindkét pálya gyakorol bizonyos küszöbalatti hatást egy közbeeső, asszociatív mező
neuronállományára hat. Ha a két reflexív időbeni kontiguitásban (egyidejűleg, vagy
közel egyidejűleg) működik, akkor az asszociatív neuronokban szummáció lép fel, így
keletkezik a tovaterjedő akciós potenciál. Ez az ingerület a feltétlen reflex effektora
felé továbbítódik, ennek eredményeként indul be a nyálelválasztás. Többszöri
ismétléssel így épül ki egy új működő reflexpálya, ami képessé teszi az állatot arra,
hogy a feltétlen inger hiányában, a feltételes (akusztikus) inger hatására a táplálék
megérkezését előrelássa, anticipálja. Ehhez arra van szükség, hogy a feltételes ingert a
megerősítő feltétlen inger kövesse. Így alakulhat ki a két reflexív között egy olyan
kiterjedt facilitációt lehetővé tevő pálya, ami az ingerületbe jött összes szinapszist, a
feltételes és feltétlen inger hatását egyaránt facilitája.
- Modulátor szerepkört tölt be a dopaminerg és noradrenerg rendszer, amit a táplálék
elfogyasztása aktivál.
Az instrumentális vagy operáns feltételes reflex esetében hasonlóan zajlanak az

események azzal a különbséggel, hogy az asszociációs interneuron ebben az esetben a
mozgató pálya kimenete felé irányul. Ez teszi lehetővé azon mozgás ismétlését, ami a
megerősítő inger előfeltétele. Amennyiben elmarad a megerősítés, a feltételes (tanult) reflex
idővel eltűnik. Kioltás következik be, amit a tanult válaszok egyik kritériumaként szoktak
felhozni. A mindennapi gyakorlatban kioltás helyett felejtésről beszélünk.
A biológiai emléknyom-rögzítés alapvető problémája az emléknyom tartóssága. A tanult
viselkedésváltozásoknak tehát mindig van egy időbeli dimenziója. Az idői aspektus a
bevésésre, a tárolásra és a visszaidézésre egyaránt jellemző. A tárolást lélektani terminussal
emlékezésnek, memóriának nevezzük.
157
A tanulás interkortikális átvitele
Ha macskán vagy majmon vizuális ingerre feltételes reflexet úgy építünk ki, hogy egyik
szemét letakarjuk, a válasz akkor is létrejön, ha a másik szemet kötjük be és az ingert az
eredetileg letakart szemen alkalmazzuk. A választ akkor is megkapjuk, ha átmetsszük a
chiasma opticumot, miáltal a vizuális afferentáció mindkét szemből csak az azonos oldali
kéreghez juthat. Ha a chiasma opticumon kívül commissura anteriort és posteriort, valamint a
corpus callosumot is átvágjuk („split brain animal ”, azaz „hasított agyú állat”), a tanulás
átvitele nem történik meg.
Ugyanez tapasztalható embernél is, ha a corpus callosum születéstől fogva hiányzik, vagy
ha azt sebészileg átvágták például epilepsziás rohamok megszűntetése céljából. Ebből arra
lehet követkekztetni, hogy a „felismerem az egyik szememmel, amit a másikkal láttam”
jelenséghez szükséges neurális kód, valamiféleképpen átjut a commissu- rákon keresztül az
ellenoldali agykéreghez.
A split brain állatok kondicionálhatók különböző, akár ellentétes ingerekkel is úgy, hogy
az egyik ingert az egyik szemen, a másikat a másik szemen alkalmazzák - ebben az esetben a
szó szoros értelmében nem tudja az egyik oldal, mit csinál a másik. Ez a hasított agyú állatot
nem zavarja, normális állatban és emberben azonban konfúziót okoz.
158
19. Az emlékezés neurobiológiai alapjai I.

Kidolgozta- Szuhár Alexandra
A memória az a képességünk, melynek során az információkat felfogjuk,

tároljuk, és előhívjuk. Számos rendszert foglal magában.
Az emlékezeti folyamatok sajátosságaik alapján több csoportba sorolhatók.
1. Tudatosság szerint:
● Tudatos explicit emlékezet (történések, tények, események) –

Deklaratív- szavakkal jól kifejezhető memória tartalmak egy része
eseményekre, tényekre vonatkozik. A szemantikus memória
megjelölés a kultúrkörünk tudásanyagára vonatkozik. Az expilicit
memória másik része korábbi eseményekre, élményekre vonatkozik.
● Nem tudatos implicit emlékezet (képességek, készségek)-
Nondekleratív- különböző mozgásokban megnyilvánuló készségek
alkotják pl. hangszeren való játék. Ezek a készségek instrumentális
kondícionálás során rögzülnek.
2. Időtartam szerint elkülöníthetők emléknyomok

● Azonnali felidézés: másodpercekig tartanak, szenzoros tárolás,
echoikus memoria)
● Rövidtávú memória percekig tartanak, short term memory, STM)
● Órákig, 1-2 napig tartanak (középtávú memória)
● egész életen át felidézhetők (permanens memória, long term memory,
LTM)
3. Modalitások szerint:
● Vizuális
● Akusztikus
● Szomatoszenzoros, stb.
159
A memorizálás szakaszai:
▪ Megjegyzés, „bevésés”
▪ Raktározás, „megtartás”
▪ Felidézés
A normál pszichés működéshez a memória minden fokozatára szükség van.
Memória tárak:
Szenzoros memóriatár
- A szenzoros memóriatár jól vizsgálható a kiváltható potenciálok
módszerével.
- Az így nyert adatok arra utalnak, hogy az idegrendszer összehasonlítja a
korábbi szenzoros ingerek által kialakított emléknyomokat az újabbakkal
még akkor is, ha ez nem tudatosan megy végbe.
A rövidtávú memóriából (STM) a hosszútávú memóriába (LTM) való átvitel a

konszolidáció.
A rövidtávú memória számos ideggyógyászati betegség és sérülés esetén
romlik, míg a hosszútávú memória súlyos agyi károsodás esetén is ép
marad.
Memóriasejteket találtak:
● a prefrontális kéregben
● az alsó parietális területeken
● az elsődleges halló- és látókéregben
A tudatos emlékezéshez szükség van az agykéregre. A halántéklebeny egyes

részeinek ingerlése régi események felidézéshez vezet. A halántéklebeny más
részeinek ingerlése a környezet értelmezésének megváltozását eredményezheti
pl. a vizsgált személy a megszokott környezetét idegennek érezheti, vagy az
160
éppen folyamatban lévő eseményeket úgy élheti meg, hogy azok már
megtörténtek vele. A megszokottság és az idegenség érzésének valószínűsége a
környezethez való alkalmazkodásban van fontos szerepe, ugyanis az ismerős
környezetben az ember ébersége csökken, míg az ismeretlen környezetben az
ember ébersége fokozott, készenlétben van.
Az inadekvát, ismerősség érzését új eseményekkel, új környezettel szemben „de
ja vu” – nek nevezzük (francia eredetű)
A halántéklebeny epilepsziában szenvedőknél a rohamot a közvetlenül
megelőző érzés (aura) is lehet. Az agyrázkódást, vagy elektromos kezelést
közvetlenül megelőző események gyakran eltűnnek a memóriából (retrográd
amnézia). Az emlékek bevésődésének vagy rögzülésének bizonyos időszakában
az emléknyomok még sérülékenyek, ezt követően azonban stabillá válnak.
Rövid idejű emléknyomtárolás

- Kérgi neuronok együttesei rendelkeznek az információ rövid időtartamú
(néhány másodperces) fenntartásának képességével (perzisztencia)
- A néhány percig emlékezetünkben maradó ismeret, pl. egy éppen
megjegyzett telefonszám
- Vizsgálható akusztikusan, vagy vizuálisan adott feladatokkal (betű-, vagy
számsorok, önmagukban vagy tömbosített formában)
- Terjedelme a visszamondott elemek számával mérhető, pl. számsor (digit
span) esetén egészségeseknél 7 elem (plusz, mínusz 2)
- Ismétlés nélkül az STM tartalma elhalványul, törlődik
- Régebben az STM kapacitását a figyelem „terjedelmeként” tartották
számon.
- A rövid idejű emléknyomtárolás a neurális reverberációs körök
elméletével magyarázható. Forbes (1920) majd Lorente de No írta le,
hogy a központi idegrendszer minden szakaszán nagy jelentőségűek a
zárt öningerlő idegsejtláncolatok, az ún. reverberációs neuronkörök.
- Az afferens inpulzusok az agy megfelelő neuron-csoportjain körkörösen
futnak, a reverberációs aktivitás órákig, napokig fennállhat.
- Könnyen kioltható tárolt információt képez.
- A feltételes reflex kiépülésének kezdeti stádiumában ezek az impulzusok
minden újabb társítással erősödnek.
- Az önmagába visszatérő akciós potenciál sorozat minden újabb külső
inger hiányában is megmaradhat.
161
A tartós emléknyom tárolás

A tartós emléknyomtárolás az idegsejtek szerkezeti változásán alapszik. A
szinapszisok sajátos ingerküszöb csökkenése is szerepet játszik.
- Hosszabb ideig tárolódó információ
- Évekre, évtízedekre visszanyúló tárolt emlékekre vonatkozik
- Ezen emlékek előhívása független a temporális lebeny mediális
struktúráitól (hippokampusztól)
-
- Mikroszkópikus megfigyelések alapján arra a következtetésre jutottak,
hogy egyes neurális pályák fokozott igénybevétele növeli, a hosszabb
ideig tartó használaton kívüli állapot pedig csökkenti a végbunkók méretét
és számát. Ez alapján feltételezhető, hogy a tanulás és az emlékezés az
interneutrális ingerületáttevődés mennyiségi fokozódásával hozható
összefüggésbe.
- Az igénybevétel hatására a szinaptikus végkészülékek mérete is nő.
- Az érintkező sejtfelületek megnövekedésével egyetemben a felszabaduló
neurotranszmitterek mennyisége is növekszik.
- A stabil emléknyom kialakulásának hátterében tehát az idegsejtekben
végbemenő biokémiai változások állnak.
- A fehérjeszintézisnek az emlékezési folyamatokban van fontos szerepe.
Pl. a patkányokban az erőteljes ingerlés hatására az idegsejtek RNS-
anyagcseréje fokozódik ezért ezekben a neuronokban az impulzusok
hatására több mediátor szabadul fel. Másik hatás, hogy a fehérjeszintézis
megváltozása az adott mediátor anyagra érzékeny posztszinaptikus
receptorok számát növeli.
- A fehérjeszintézis leblokkolása, vagy a szintézist irányító gén károsodás
memóriazavarhoz vezet
- Valószínűleg a génaktiváció és a fehérjeszintézis a hippokampuszban
kezdődik, neokortikális területeken folytatódik, így biztosítva hosszú
időre a tárolást
-
A szinaptikus készülék átalakulása már hosszútávon fennállóműködés változást
jelez, elképzelhető, hogy a tartós információtarolás morfológiai alapját képezi. A
szinaptikus membrán ingerlésére bizonyos enzimek aktiválódnak. Az immár
aktív enzimek hatására több fehérje is kémiai átalakuláson megy keresztül, ezt
követően behatolnak a sejtmagba, és bizonyos géneket aktivizálnak , az aktív
162
gének információ tartalma mRNS-sé íródik át. A sejtmagból kilépő mRNS-ek a

riboszómákhoz mennek és beindítják az ún. géntermékek szintézisét, ez a
folyamat mindössze néhány perc. Az így képződött fehérjék visszalépnek a
sejtmagba és újabb géneket aktiválnak. E folyamat által létrejött szintetizálódott
fehérjék már részt vesznek a hosszútávú emléknyom képződés szempontjából
fontos sejtalkotórészek, pl. újabb receptor és ioncsatorna alkatrészek , illetve
egyéb membrán komponensek szintézisében. Az újonnan szintetizált
komponensek eljutnak a neuron axonjába és dendritjeibe. Ismételt inger hatására
beépülnek és növelik a membrán transzmitterekkel szembeni érzékenységét és
ezáltal növelik a receptív felületét. Ez a természetes szinaptikus hatásfok
növekedéséhez vezet, ami a neuron együttesek kialakulásának feltétele. Hasonló
folyamatok vezetnek az axonvégződések kifejlődéséhez és áthelyeződéséhez.
Ezt bizonyítja egy megfigyelés miszerint a fehérjeszintézis gátlása, vagy
megakadályozása (pl. colchin adagolással) már a rövidtávú emlékek
kialakulását/megjegyzését is ellehetetleníti.
A megjegyzés közötti különbség a membrán módosulások tartósságánál
keresendő. Egyes módosulások napok, évek után leépülnek, mások
megmaradnak akár egész életünkön át.
Emléknyomok helye az agyban

Nehezen lokalizálható az emléknyomok képződése. és tárolása az agyban.
Számos bizonyíték van arra , hogy az agykéregtől a gerincvelőn át a legtöbb
központi idegrendszeri struktúra képes információ tárolásra. Az emberi agyban
az emléknyomokat tároló neuronegyüttesek végtelen számú láncokba
szerveződtek. A rendszer átjárható bárhonnan bárhova el lehet jutni. Klinikai
adatok azt mutatják, hogy a III.- IV. agykamra körüli sejttömeg és a corpora
mamillaria sérülése (pl. Korszakov-szindróma) amnéziát okoz.
A halántéklebeny (hippocampus, amygdala) ingerlése agyműtéteknél régi
emlékek előidézést eredményezi. E két agyféltekei terület zöme a Papez-féle
gyűrű része, egymással szoros kapcsolatban lévő neurontömegekből áll.
Sérülésük esetén régi memória tartalmak nem törlődnek, csak az újak
bejutása és visszakeresése lesz gátolt.
163
Az explicit-deklaratív- memória
- egyik része a tényekre, eseményekre vonatkozó fogalmi rendszer, a
szemantikus memória: kultúrkörünk tudásanyagára vonatkozó
ismeretanyagot tárolja
- másik része a korábbi eseményekre vonatkozó epizódikus memória
- kialakításában döntő szerepe van a hippocampusnak és a köztiagynak,
valamint a velük összeköttetésben álló asszociációs kérgi területnek.
- A hippocampus ventrális részének roncsolása, vagy az itt található
neuronok pusztulásával járó betegségek nagyban károsíthatják a rövidtávú
memoriát..
- A hosszútávú memória és az azonnali felidézés ilyen körülmények közt is
épp marad.
- A hippocampusba ültett elektródákon keresztül előidézett görcskeltő
hatású ingerlés a rövidtávú memória kieséséhez vezetett ez is a
hippocampus fontosságát bizonyítja
- Egyes gyógyszerek, amelyek rontják vagy megváltoztatják a rövidtávú
emlékezést, kóros elektromos tevékenységet idéznek elő a
hippocampusban.
- Az explicit memóriaanyag konszolidációja a mély NREM-alvással van
összefüggésben
● a hippokampo-neokortikális neuronális körök aktivációján,
„párbeszédén” alapul
● Az implicit és emocionális tartalmú memória nyomok a REM-
alvással állnak kapcsolatban (Bódizs R., 2005)
AZ EXPLICIT MEMÓRIA IDEGI STRUKTÚRÁI (TÁROLÁS):

● Hippokampusz
● Köztiagy (diencephalon)
● Az ezekkel összeköttetésben álló asszociációs kérgi területek
Az explicit emléknyomok kódolásban és előhívásban is fontos szerepe van a
prefrontális kéregnek:
▪ A vizuális memórikus anyag kódolása a jobb prefrontális
régiókban
▪ Az verbálisak a bal oldaliban lokalizálhatók
Az explicit LTM előhívásában a frontotemporális területeknek van elsődleges szerepük

164
- A prefrontális lebeny a szándékolt memória előhívásának „kezdeményezője”, aktiválja

a releváns kérgi hálózatokat
Az implicit-nondeklaratív- memória a
- Az én elsajátított, a legkülönbözőbb
mozgásokban megnyilvánuló
készségek alkotják
- Pl. hangszeren való játék, síelés,
kerékpározás, stb.
-
Az imlicit memória kódolása és előhívása:
● Kisagy temporo-parieto-
okcipitális asszociációs kérgi
mezők bazális ganglionok
limbikus rendszer
összehangolt működésén
alapszik.
A tanulás és memória központi

morfológiai szubsztrátuma a
hippokampális formáció (az oldalkamra
alsó szarva mediális-alsó falánál találhatók):
• Hippokampusz
• Temporomediális
struktúrák
Hippokampusz főbb funkciói:

• Memórianyomok
kialakítása és tárolásra
való előkészítése
• Itt történik az
emléknyomok többszöri
újraaktiválásával a
konszolidáció
• A konszolidáció több év
is lehet, melyek során az emlékek előhívása a hippokampusztól
függetlenné válik
Az amygdala modulálja a memóriafunkciókat: az érzelmileg fontos anyag jobban és

mélyebben tárolódik, és az előhívás is könnyebb
165
Felidézés
Az állatok esetében az emléknyomokat tartalmazó neuronális pályák csak a
megfelelő szituáció megismétlődése esetén lépnek ingerületi állapotba , míg az
ember akaratlagosan is képes felidézni az emlékeit. A tárolt információ
felidézhető, ha jól szervezett.
A felidézésre vannak különböző ún. memotechnikák/emlékezésitechnikák
● lokuszok használata-ennek a lényege a képi memória segítségül hívása,
azon képi helyek visszakeresése a memóriában, amelyben az emlék
azerepelt.
● hangzásbeli hasonlóság keresése már ismert memória tartalmakkal.
Könnyebb felidézni vagy tárolni valamit, ha a memória nyom
összefüggést mutat valamilyen külső tényezővel, valójában külső
feltételes ingerek, kulcsingerek használatáról beszélünk. A kulcsingerek
nagymértékben elősegíthetik a felidézést. Emocionális tényezők is
megkönnyíthetik a tárolást, felidézést egyaránt.
Freud szerint a lelki sérülések, traumák hosszú időre rögzülnek, de felidézésük
nehéz, mivel az ún. represszió lép működésbe a represszió végi az idegrendszert
a felesleges feszültségektől, tehát védő szerepet tölt be.
● Interferencia akadályozza a bevésést, és a tárolást is.
● Proaktív interferencia olyankor következik be , amikor az új információ
tárolása a régi miatt nehézkessé válik.
● Retroaktív interferencia esetén pedig a régi adat felidézését akadályozza
az új információ.
Emlékezetzavarok
Az emlékezet károsodása az amnézia, ami a az elmúlt események elvesztésére,
tanulási képességek károsodására/képtelenségére, új információk tárolására való
képesség elvesztésére utal. Általában mechanikai trauma, agyrázkódás
következtében alakul ki, és magában foglalhatja:
Koponyatrauma során kialakulhat az amnéziának számos válfalja.
166
Időbeli vonatkozásban elkülöníthető:

● retrográd amnézia-trauma előtti időszakra vonatkozik az emlékezetkiesés
● kongrád amnézia- a trauma ideje alatt történt eseményekre vonatkozó
emlékezetkiesés
● anterográd amnézia- a trauma utáni órák vagy napok eseményeire
vonatkozik az emlékezet kiesés.
- Anterográd amnézia nem csak fejsérülés után alakul ki
- Korsakov-szindróma része az anterográd amnézia (új
ismeretek elsajátításának, megtartásának képessége)
- Epilepsziás betegeken végzett műtétek: temporális lebeny
belső (mediális) részének eltávolítása súlyos anterográd
amnéziát okoz
Ez arra utal, hogy a limbikus rendszer, de főleg a hippokampusz fontos
szerepet játszik a memóriában
Jelenlegi adatok szerint a hippokampusz a konszolidáció folyamatában
nélkülözhetetelen (nem pedig az ismeretek LTM-ben, vagy STM-ben való
tárolásában)
Itt döl el, hogy mit érdemes és kell az idegrendszernek rögzítenie
Időtartam szerint lehet:
● átmeneti
● tranziens
● végleges
Terjedelme:
● globális - minden modalitásra vonatkozó
● parciális – verbális, nonverbális, taktilis, vizuális akusztikus
Anterográd amnézia
Rövidtávú memória működési zavara, az azonnali memória anyag nem kerül be
a rövidtávú memória rendszerébe, nem raktározódik el és nem konszolidálódik.
A rövidtávú memória rögzitési és tárolási funkcióit a halántéklebeny mediális
területei illetve a hippocampusból kiinduló és oda visszatérő Papez-féle gyűrű
épsége biztosítja.
Minden betegség amely a halántéklebeny mediális részét, a limbikus
167
struktúrákat és a Papez-féle gyűrű kapcsolatait károsítják, amnesztikus

szindrómát okoznak.
Retrográd amnézia
A még nem rögzült (konszolidálódott) memória anyag a taruma következtében
elvész, illetve a közelmúltra vonatkozó, még nem teljesen megszilárdult
memória anyag még hozzáférhetetlen.
A retrográd és anterográd amnézia időtartama nagyrészt a koponyát ért trauma

súlyosságától függ. A hosszabb ideig (hetekig) fennálló anterográd amnézia
rosszabb prognózist jelent, valószínű a maradandó agyi károsodás.
Epizódikus és autobiografikus memóriazavar

A személyes és életrajzi adatokhoz társuló emlékezetzavar esetén elsősorban a
prefontális (orbitobazális) és anterolaterális halántéki neuronális körök és az
amygdala működészavara áll a háttérben.
Implicit memóriazavar
Kisagy, bazális ganglionok károsodása, illetve diffúz kérgi sérülés is okozhat
implicit memóriazavart.
Pszichogén (funkcionális) amnézia
Általában epizódikus , de olykor előfordul a permanens forma is. A beteg
elveszti a személyes identitásának emlékét. Nem tudja hogy került oda ahol
van , nem emlékszik az azt megelőző eseményekre, nem tudja a nevét. A
retrográd amnézia kora gyermekkorig tart személyét illletően, ellenben a nem
vele történt eseményekre emlékezhet. A pszichogén amnézia gyakran
kellemetlen eseményekre vezethető vissza, ha ezt sikerül feltárni megszűnik az
amnesztikus epizód.
Amnesztikus szindrómák
Számos eltérő kóreredetű betegség okozhat amnesztikus tünetket. Ezek lehetnek
átmenetiek vagy progrediáló kórfolyamatok.
168
19. Az emlékezés neurobiológiai alapjai-II.

Kidolgozta- Leyla Dadoua
Az emlékezés neurobiológiai alapjai

Memória fogalma:
Az a képességünk, melynek során az információkat felfogjuk, tároljuk és előhívjuk. A
memória nem egy, hanem több rendszert foglal magában.
Tanulási képességünk memoritikus folyamatokon alapul.
Az emlékezési folyamatok csoportosítása időtartam szerint:

* Másodpercekig: azonnali felidézés (szenzoros tárolás,echo-memória)
* Percekig : rövidtávú memória (STM)
* Órákig vagy 1-2napig: középtávú memória
* Egész életre: hosszútávú memória (LTM)
Modalitások szerint a memória lehet:

• vizuális
• akusztikus
• szomatoszenzoros, stb.
Tudatosság tekintetében:
1) nem tudatos implicit (nondeklaratív) memória: képességek, készségek.
Készségekre vonatkozó emlékezés-működés. Tartalmát a jórészt instrumentális kondicionálás
révén elsajátított, a legkülönbözőbb mozgásokban megnyilvánuló készségek (hangszeren való
játék, szerszámokkal történő műveletek, stb.) alkotják.
Hosszú távú memória
Tapasztalat által vezérelt változás a viselkedésben. Nem deklarálható (procedurális)
Pl.:
Tudatalatti (szubliminális) előfeszítés (priming)
Kerékpározás (készségek)
Fóbiák (kondicionálás)
Implicit memóriának tulajdoníthatjuk azokat az ismereteket, amelyek lényegesen
befolyásolják a viselkedést, anélkül hogy felidézésük megtörténne. Tárgyak bemutatását
követően például, rövidebb időn belül sikerül felismerni a tárgyakat ábrázoló hiányos ábrákat
(tárgy-priming) vagy szavak bemutatása után hatékonyabban lehet kiegészíteni a szavak
szótöveit (verbális priming), akkor is, ha az eredeti tárgyakra vagy szavakra már nem
emlékszünk. A priming tehát a tapasztalatoknak a válaszkészségre gyakorolt hatását jelenti.
Ezeknek a memoritikus feldolgozása, tárolása és előhívása az explicit memóriától eltérő
módon történik.
Az implicit memória komponensei: (Márkus)

1. Procedurális memória:
Tudni, hogy hogyan, szabályismeret.
2. Kondicionálási tanulási képesség:
Külső jelzések és kellemetlen következmények közötti kapcsolat megtanulása.
3. Valószínűségi klasszifikáció:
169
Az évszak korrekt megjóslása: pl. nyárhoz, ill. télhez kötött tárgyak bemutatásakor.
4. Priming vagy előfeszítés:
A kifejezés azt a hatást jelöli, amikor egy inger befolyásolja a feldolgozórendszer
további teljesítményét. Verbális és nem verbális tesztekkel vizsgálják. (Pl. egy szólistát
mutatnak a személynek, majd egy másik listát kap, amiben az előzőleg bemutatott
szavak is szerepelnek. Ki kell választania az első listán szereplő szavakat. A korábban
bemutatott, előfeszített szavak észlelése könnyebb.
A priming a neokortinális területek épségéhez kötött.
2) tudatos explicit (deklaratív) emlékezet: történések, tények, események. Tartalma szándékos

előhívás során hozzáférhető. Pl: Mit reggeliztem? Az explicit memória a múltban elsajátított
tudást őrzi. A deklaratív vagy explicit memória az integratív gondolkodással kapcsoltan
működik, mely segít a környezet, az idő, valamint események alkalmi összefüggéseinek egyes
részleteire, a tapasztalataink jelentőségére és a már elfeledett dolgokra való emlékezésben.
• az emlékek származtatásához szüksége van a tudatosságra (összehasonlítás,
értékelés, stb.).
• tudással dolgozik, így ezen emlékek leírása lehetséges verbálisan.
• megkülönböztethetünk
a)szemantikus memória: kultúrkörünk tudásanyaga, tényekre, eseményekre vonatkozó

emlékezés, amely a világról való tudásunkat, ismereteinket tárolja.
Tudásunk alapja, ami könnyen és gyorsan hozzáférhető.
Tartalmaz:
- személyes szemantikát (tényszerű adatok adott személy múltjáról, amelyek
nem feltétlenül kapcsolhatók egy meghatározott eseményhez),
- a világ tényeiben, történéseiben, közismert személyiségeinek életében való
jártasságot,
- valamint általános szemantikát (a tárgyak használatával, a szavak jelentésével,
fogalmakkal és kategóriákkal kapcsolatos ismeretek).
b) epizodikus memória: , amely az egyedi eseményekre való emlékezést teszi

• Korábbi eseményekre, élményekre vonatkozik.
• Információi a személyes események.
• A hosszú távú emlékezeti rendszernek a része.
• Új ismereteket elsajátítási képessége és hogy azokat összefüggésbe tudjuk hozni
önmagunkkal és környezetünkkel.
• Szoros interakcióban áll más agyi és viselkedéses rendszerekkel (nyelv, érzelmek,
hangulatok).
• Múltbeli eseményekre való visszaemlékezés.
• Az emlékezet egyedi formája, amely az előhívás alatt a múltra irányul („mentális
időutazás”).
• Az információ kódolása az epizodikus emlékezetben csak a szemantikus emlékezeten
keresztül lehetséges.
• Az epizodikus emlékezet később jelent meg az ember fejlődésében.
• Az epizodikus emlékezet sebezhetőbb, az agy sérüléseire érzékenyebb, valamint a kor
előrehaladtával romlik.
• Erősen hívóinger-érzékeny.
170
Az epizodikus és a szemantikus rendszerek közös tulajdonságai, átfedések:

• Mindkettő átfogó, komplex, strukturált és korlátlan mennyiségű információt
fenntarthat.
• Egyaránt tárolhatnak különböző szenzoros modalitásokból, valamint belsőleg
generált forrásokból származó információt.
• Mindkettő esetében gyakran egy esemény egyszeri megtapasztalása is elegendő a
feldolgozáshoz.
• A tárolt információ mindkettő esetében reprezentációs.
• A tárolt információ mindkettő esetében propozicionális, szimbolikusan kifejezhető.
• Az információnak mindkettő esetében van igazságértéke, ellentétben a tanult
viselkedés számos más formájával.
• Az információ rugalmasan, több útvonalon keresztül is elérhető mindkét
rendszerben.
• Az információ feldolgozása mindkettő esetében érzékeny a kontextusra.
Az emlékezés folyamata:
A memória-folyamatok ép működése az alapja annak, hogy - a tanulás révén - korábban
szerzett tapasztalatok, ismeretek felhasználhatók legyenek a későbbi viselkedés adaptív
irányításában.
Ennek a folyamatnak a részei:
• kódolás szakasza: amikor megjegyezzük az új infót (”bevésés”),
• tárolás szakasza: az információt elraktározzuk (megtartás),
• előhívás szakasza: amikor felidézzük a tanultakat,
melyek alapvetően függenek többek között a figyelemműködéstől, valamint a megjegyzés
tárgyát képező pszichés élmény érzelmi színezetétől.
Szenzoros memória (azonnali echo-memória)1-2 másodperc

Jól vizsgálható a kiváltható potenciálok módszerével. Az eredmények azt bizonyítják hogy az
idegrendszer nem tudatosan de, összehasonlítja a korábbi szenzoros ingerek által kialakított
emléknyomokat az újabbakkal. Az emlékezés egy komplex, az agy számos területére
kiterjedő folyamat, amely nem csak az agy egy meghatározott régiójában zajlik.
A kérgi neuronok együttesei rendelkeznek az információ rövid távú (néhány másodperces)
fenntartásának (perzisztencia) képességével.
Memóriasejteket találtak:
• a prefrontális kéregben,
• a frontális szemmezőkben,
• az alsó parientális területeken,
• a primer motoros kéregben,
• az elsődleges halló- és látókéregben.
Az információtároló képesség nem egyes neuronokra lokalizált, hanem kisebb
neuronláncokban visszaverődő (reverberáló) aktivitásmintázatok formájában.
A kérgi perzisztencia automatikus, passzív, figyelmet nem igénylő jelenség.
A szenzoros emlékezet azt a képességet jelenti, hogy az érzékelt információk által keltett
benyomásokat az inger megszűnte után is meg tudjuk tartani, az észlelés utáni 200-500
milliszekundumot fedi le. Ennélfogva a szenzoros emlékezet egyben tartozik az észlelés,
illetve az emlékezet témaköréhez is.
171
A szenzoros emlékezet típusai:

• megkülönböztethetjük az ún. ikonikus emlékezetet, amely a vizuális információk
rövid ideig történő tárolását végzi,
• illetve az echoikus emlékezetet, amely az auditoros szenzoros emlékezetre használt
kifejezés.
Legfőbb jellemzői:
• Az információ belépése : figyelem előtti,
• az információ fenntartása : lehetetlen,
• az információ formája : a bemenő inger pontos másolata,
• az információ kapacitása : nagy, gyakran korlátlan,
• az információveszteség: gyors elhalványodás okán,
• az emléknyom: 1-2 mp-ig marad meg.
Vizuális emlékezet (képi)
- Ikonikus emlékezet: rövid, mindössze egy milliszekundumos emléknyom az előző vizuális
képről, amelyet az utána következő ingerek könnyen „maszkolnak”.
- Rövid távú vizuális emlékezet: egy rendszer, amely ideiglenesen fenntartja a látott
információt egy bizonyos állapotban. Eközben a látott inger egy stabilabb, hosszútávú
emlékké alakul át, vagyis tudatosul. Ez a vizuális információ tehát azonnal hozzáférhető a
tudatosság számára.
-Hosszú távú vizuális emlékezet: a múltbeli élményekre vonatkozó információ potenciálisan
állandó, de legalábbis hosszan tartó tárolása.
Auditoros emlékezet (hallásos)
Mindössze néhány msec-ig működik, nagyon hasonló tulajdonságokkal
bír, mint a vizuális emlékezet egyik alrendszere, az ikonikus emlékezet. Jellemző, hogy a
célinger észlelését károsítja az őt követő maszkinger, amennyiben a kettő ugyanabba a fülbe
érkezik. Minél több idő telik el a két inger bemutatása között, annál inkább csökken a
második inger felismeréséhez szükséges hangerősség.
- Rövid távú auditoros emlékezet: kapacitása körülbelül 5 mp, azaz 5 másodpercen belül zajlik
le a hallott ingerek elhalványulása. Ez azonban megnőhet, amennyiben az ingert nem egy
újabb inger, hanem csend követi.
2 kapacitásfajtáját különböztetjük meg:
- 150 és 350 másodperc között van,
- 2 és 20 másodperc között.
Modalitás és toldalékhatások: amennyiben például egy számsort csak megmutatnak leírva,
kevésbé tudjuk felidézni, mintha kimondják azt. Ezt modalitás hatásnak nevezik, de hozzá
kell tenni, hogy eme előny csak az utolsó egy-két elem felidézésénél van jelen.
Toldalékhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a felidézendő auditoros információ
elhangzása és a felidézés között még egy ingert hallunk. Ilyenkor a felidézés teljesítményét
drasztikusan lecsökkentheti az úgynevezett zavaró inger. Nagyon fontos azonban, hogy a
zavaró inger beszédhang vagy zenei hang. Ez utóbbi ugyanis sokkal kisebb mértékben
csökkenti a felidézés teljesítményét.
- Hosszú távú auditoros emlékezet: korlátlan kapacitású végleges tároló. Az információkat
elsősorban jelentésük alapján kódolja és tárolja. A felejtés oka a tárolás közben fellépő
veszteség, illetve előhívási hiba következménye. Az auditoros emlékezet ezen fajtáját
leggyakrabban zenészek példájával mutatják be, mint például Wolfgang Amadeus Mozart,
aki elképesztő képességekkel bírt, ami a zenét illeti. Egyszeri hallás után leírta Allegri
Miserere művének teljes partitúráját. Tehát ő már egyszeri hallás után tökéletesen eltárolta
az egész mű partitúráját a hosszú távú auditoros emlékezetében.
172
Rövid távú memória, munkamemória (STM) percekig tárol
A rövid idejű emléknyomtárolás a neuronális reverberációs körök elméletével magyarázható.

Forbes (1920) majd Lorente de NO írta le, hogy a központi idegrendszer minden szakaszán
nagy jelentőségűek a zárt, öningerlő idegsejtláncok, az ún. reverberációs neuronkörök. A
reverberáció aktivitás órákig, napokig fennállhat. Ez az önnmagába visszatérő akciós-
potenciál sorozat minden újabb külső inger hiányában is fennmaradhat. A feltételes reflex
kiépülésének kezdeti szakaszában ezek az impulzusok minden újabb társítással erősödnek, bár
az itt tárolt információk könnyen ki is oltódhatnak.
A rövid távú memória nagy mértékben megfelel a William James által leírt elsődleges
memóriának, amely arra az információra vonatkozik, ami az észlelés után a tudatban
megmarad, és annak részét képezi. (Eysenck, 1997)
A STM működését feltételezi például, egy telefonszám megjegyzése, amíg beütöm azt a
telefonkészülék billentyűzetén.
Terjedelme a visszamondott elemek számával mérhető:

• Egészséges embereknél: 7+-2 elem, ez a világon minen egyes emberre jellemző. (Miller)
• Figyelemzavarban (demencia, delírium, fokális lézióknál): jelentősen csökken a
mértéke.
Vizsgálható:
• akusztikus vagy
• vizuális feladatokkal.
Jellemzői:
- A tárolás sérülékenysége
- Kapacitása korlátozott
- Verbális, vizuális-téri, sőt, akár szaglási és tapintási információk tárolását is lehetővé
teszi.
- Ismétlés nélkül elhalványul, törlődik.
- Időtartama egy másodperc és egy perc közötti, a neuronok megnövekedett
aktivitásán alapszik, amikor az idegimpulzusok átmenetileg az emlék lenyomatában
köröznek.
- Munkamemóriaként működik és csak bizonyos mennyiségű információt képes
hordozni.
A felejtésnek két okát emelhetjük ki: az elhalványulást és a kirekesztést.

• Ha nincs szükségünk az STM-ben tárolt információkra többé, akkor az információk
elhalványulnak.
• A felejtésnek a kirekesztéses formája akkor jön létre, ha az új információk kiszorítják
a régit, hiszen az STM kapacitása, mint azt már említettük korlátozott.
Kapacitását képesek vagyunk növelni, ha az információkat tömbökbe szervezzük, előzetes
tapasztalataink és ismereteink segítségével. Sokkal több számot vagyunk képesek tárolni a
rövid távú memóriánkban, ha azokat számunkra jelentéssel bíró tömbökké szervezzük (pl.
történelmi évszámok, családtagjaink születési dátumai stb.) A szervezéshez szükséges
ismereteket a hosszú távú memória tárolja és bocsátja rendelkezésünkre.
173
A munkamemória (working memory – WM)

A munkamemória olyan emlékezeti rendszer, amely egyfajta "mentális munkaállomás",
amely lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat fejben tartsunk, azokat manipuláljuk egy
feladat elvégzése közben. Az STM (rövid távú memória) a munkamemóriával azonosítható.
WM modell:
Több összetevőből álló WM modell, Atkinson és Shiffrin rövid távú memória modelljén
alapszik és Baddeley és Hitch dolgozta ki.
Szerintük nem egy STM létezik, hanem több. Modelljük 3 fő komponensből áll:
• a centrális végrehajtórendszerből (CV)
• a fonológiai hurokból (artikulációs hurok)
• a téri-vizuális vázlattömbből
A WM sok funkciót ellátó rendszer. Átmenetileg tárolja és kezeli azokat az infókat, melyek a
kognitív feladatok (tanulás, gondolkodás, megértés, stb.) kivitelezéséhez szükségesek.
1.Fonológiai hurok
Feladata: az akusztikus és fonológiai jellegű memoritikus anyag feldolgozása, tárolása és a
velük való mentális feladatok ellátása.
Fonológiai hurok 2 komponense:
• fonológiai tár: az emléket 1,5-2 mp-ig őrzi meg, utána elhalványul, elvész
• artikulációs kontrollfolyamat (ez a belső beszéden alapul)
A belső beszéd (artikuláció) az emlékanyagot felfrissíti és visszatáplálja a fonológiai
tárba. Az auditoros tár hatékonyabb, mint a vizuális.
2.Téri-vizuális vázlattömb
Feladata: a spaciális (téri képességek) és vizuális információk, sajátságok, tulajdonságok
analizáló-szintetizáló és megőrző tevékenységét végzi.
Eredetileg a vizuospaciális vázlattömb egy rendszerből és két szubszisztémából áll:
• a vizuális
• és a spaciális-szekvenciális rendszerből
A vizuális és a spaciális rendszer két különálló rendszer. Azóta újabb szubszisztémákkal is
kiegészült a WM:
• kinesztetikus
• szomatoszenzoros
• álló és mozgási információ feldolgozását végző rendszerekkel.
3.Centrális végrehajtó (CV)
Feladata: a magas szintű mentális műveletek megoldása.
Jellemzői:
- az információk koordinálása
- a megfelelő ismeretek, szabályok előhívása az LTM-ből
- a stratégiák kiválasztása
- logikai funkciók
- mentális számolás
A WM jellemzői:
- elsősorban figyelmi, ellenőrző, koordináló rendszer és szervezi a memoritikus anyag
kódolási, tárolási és előhívási folyamatait.
- epizodikus tár azaz buffer, mert epizódokat tartalmaz, melyeknek téri és időbeli karakterük
is van.
174
- Limitált kapacitású.
- A memorikus anyag átmeneti tárolását és integrációját végzi.
- A CV ellenőrzése alatt áll.
- Kapcsolatot teremt a különböző kódolású rendszerek között.
- Nem csak a környezet mechanikus modelljét mintázza, hanem új kognitív
reprezentációkat is képez.
- A tárhoz való hozzáférés a CV-n keresztül tudatosan történik.
- Rövidtávú memória mely a hosszú távú emlékezet struktúráinak egy részével
kapcsoltan működik, és
- amelyet intellektuális cselekmények során, a feladatmegoldás egy bizonyos
szakaszáig használunk csak.
- Az információ feldolgozás központi része.
- A rövidtávú emlékezet csak korlátozott mennyiségű adatokat képes rögzíteni.
- Tudatosan és aktívan dolgozza fel az információt.
- Az adat fontosságától és minőségétől függ, hogy elfelejtjük vagy a hosszú távú
emlékezetben rögzül.
- Tények sorozatának összegyűjtését teszi lehetővé a rövidtávú és permanens
emlékezetből, hogy azokat összességében elemezhesse és a problémát így logikusan
meg tudja oldani.
- Szükséges az explicit memória kódolásához és előidézéséhez.
A feldolgozás alatt lévő információ javítása egy bizonyos agykérgi terület feladata. Az új
információ a már meglévő emléknyomokkal lesz összesítve, melynek megfelelően egy
ütemterv is készül.
A munkamemória zavara esetén az ember, ha jobbra tekint már nem emlékszik a tőle balra
lévő dolgokra.
Hosszútávú memória (LTM) egész életig tartó emléknyom

A tartós emléknyomtárolás az idegsejtek szerkezeti változásán alapszik. Mikroszkópikus
megfigyelés alapján létrejötte magyarázható az egyes neuronális pályák fokozott
igénybevételének növelésével, hosszabb ideig tartó használaton kívüli állapota pedig
csökkenti mind a végbunkók méreteit, mind a működő végkészülékek számát. Elképzelhető,
hogy a tanulás és az emlékezés az interneuronális ingerületáttevődés mennyiségi
fokozódásával hozható összefüggésbe. Az érintkező sejtfelületek megnövekedésével a
felszabaduló neurotranszmitterek mennyisége is növekszik. Tehát a LTM hátterében
biokémiai változások állnak, ahol fontos szerepe van a fehérjeszintézisnek. Ennek gátlása,
vagy a fehérjék sejten belüli szállításának megakadályozása már a rövidtávú megjegyzést is
lehetetlenné teszi. A tárolási időtartamok közötti különbség talán a membrán módosulások
tartósságában keresendők. Vannak módosulások, melyek hónapok, évek múltán leépülnek,
mások egész életre megmaradnak.
James szerint az elsődleges memória a pszichológiai jelennek, a LTM-el analóg másodlagos
memória a pszichológiai múltnak felel meg, olyan információkat tartalmaz, ami már elhagyta
a tudatot.
• implicit avagy a nem deklaratív emlékezet.

Az implicit emlékezet során a hosszú távú memóriából előhívott emlékezet a teljesítményen
keresztül mutatkozik meg, és nem a tudatos felidézésben.
Ide sorolható emlékezeti funkciók:
• procedurális memória - mozgással összefüggő automatikus készségek tárolása. Pl:
175
írás, járás, kerékpározás;

• automatikus memória - a kondicionált válaszok tára (kisagy) Pl. abc, szorzótábla,
olvasás;
• érzelmi memória - a tapasztalatokhoz kapcsolódó érzelmi töltések tára, (amygdala).
Az érzelmi memóriának elsőbbsége van minden más emlékezeti folyosóval szemben.
A memóriatípusok együttműködése: az LTM különböző folyosói egymásba nyílnak, átjárás
van közöttük, az itt tárolt infók együttesen lépnek működésbe, mint sémák.
A hosszú távú memória működése

Memória-konszolidáció: az emlékek rövid-távú memóriából a hosszú távú emlékezeti tárba
történő átkerülése. (Oláh)
Nagyon fontos, hogy az információk a LTM-ben megszilárduljanak, konszolidálódjanak. A
konszolidációhoz időre van szükség, amely pár perctől akár egy évig is eltarthat. Ha bármi
megzavarja az agyban az emléknyomok megszilárdulását (pl. agyrázkódás, elektrosokk), azaz
a konszolidációs folyamatot, akkor az információ elvész.
Az emléknyomok megszilárdulásáért felelős agyi képletek, a hippokampusz és az amygdala.
Ez a borsó nagyságú képlet és a mandula formájú amygdala sérülése esetén zavart szenved
az új információk LTM-ben való megszilárdulása, ekkor csak rövid ideig vagyunk képesek
azokra emlékezni. A régi információk továbbra is felidézhetőek, de az új információk hosszú
távú tárolása azonban a hippokampusz működése nélkül lehetetlenné válik. A krónikus
alkoholizmus következtében kialakuló Korszakov szindrómában szenvedők egyik jellemző
tünete a hosszú távú memória sérülése, amelynek következtében hosszabb ideig nem
képesek az új információk tárolására. Ez többnyire e két agyi struktúra sérüléséből fakad.
Tárolás
Az emlékezeti kódok tárolását jelenti. Ezt az életre szóló idegrendszeri plaszticitási
folyamatok biztosítják, melyek magukban foglalják a az idegsejtek közötti kapcsolatok
megváltozását és új, megerősödött szinapszisok keletkezését.
Előhívás
Az információ előhívása (ecphory). Az explicit LTM előhívásában a frontotemporális
területeknek van szerepük.
Az előhívási folyamatok a rögzített anyag előkeresését jelentik. Ha a kódolási folyamat
pontatlan volt, az előhívás meghiúsulhat. (Ezért van a LTM-ben is felejtés). Míg az STM-ban
a felejtést az emléknyom kiszorulása hozza létre, itt hozzáférési képtelenségről, előhívási
hibáról beszélhetünk.
* Előhívási támpontok = a szerveződés csomópontjai

* Ha túl sok dolog kapcsolódik ugyan ahhoz az előhívási támponthoz – interferencia
miatt romlani fog a felidézés teljesítménye.
* Proaktív interferencia: olyankor következik be amikor az új információ tárolása a régi miatt
nehézkessé válik.
* Retroaktív interferencia: a régi adat felidézését az újonnan tárolt információ akadályozza.
Az információk felidézését befolyásolja a kontextus. Ha a tanulás és az előhívás külső és

belső ingerkörnyezete azonos az emlékezeti teljesítményre pozítív hatással van.
A memória helye az agyban:
176
A tudatos emlékezéshez szükség van az agykéregre. Klinikai adatok arra utalnak, hogy a III.
és IV. agykamra körüli sejttömeg és a halántéklebeny ( hippocampus, amygdala) sérülésének
ill. ingerlésének hatásai kihatnak a memóriára. E két agyféltekei terület zöme a Papez-féle
gyűrű része, egymással szorosan összefüggő neurontömegekből áll. Sérülésük esetén a régi
memóriatartalmak nem törlődnek, csupán az újak bejutása és visszakeresése gátolt.
A tanulás és a memória központja a hippokampusz és a temporomediális struktúrák, közös

nevük: hippokampális formáció.
A hippokampusz főbb funkciói, itt történik:
• a memórianyomok kialakítása és tárolásra való előkészítés
• az emléknyomok többszöri újraaktiválásával a konszolidáció. Ez akár több év is lehet.
Folyamatosan történik az alvás-ébrenlét ciklus alatt.
• a téri információ feldolgozás. A külvilág tárgyairól, térbeli elhelyezkedéséről térképet
készít, mely lehetővé teszi a térbeli tájékozódást. (Márkus)
Emlékezetzavarok
Amnézia: emlékezetzavar, emlékezet kiesés.
Az emlékezet károsodása, amely a megelőző (többnyire a közelmúltra vonatkozó)
események elvesztésére, a tanulási képtelenségre, az új információk tárolására vonatkozik.
Az amnesztikus beteg a jelen pillanatban él. (Márkus)
Az emlékezés-működés (pl. traumák által okozott) zavarainak vizsgálata számos kérdés
vonatkozásában gazdagította a memóriával kapcsolatos ismereteket.
Az emlékezészavar időbeli vonatkozásban lehet: (Márkus)
Pl. az agyrázkódás által okozott emlékezet-kiesésnél (amnézia)
• retrográd amnézia: ha a sérülést megelőző időszakra vonatkozik az amnézia,
• kongrád amnézia: ha a trauma ideje alatt történtekre nem emlékszik,
• anterográd amnézia: ha a traumát követő órák vagy napok eseményeire nem
emlékszik vissza
• retardált amnézia: a traumát követő közvetlen eseményekre emlékszik, de a későbbi
periódusra nem
Időtartam szerint lehet: (Márkus)

• Átmeneti
• Tranzisztens
• Végleges
Terjedelme szerint lehet: (Márkus)

• Globális: minden modalitásra (körülményre) vonatkozó
• Parciális: verbális, nem verbális, taktilis, vizuális, akusztikus
Zárt koponyatraumák után leggyakrabban a kongrád, retrográd és anteretrorád amnézia

alakul ki.
Anterográd amnézia
Az emlékezetkiesés kiterjed a sérülést követő időszak egy részére is.
Az STM működészavarának következménye. Az azonnali memóriaanyag nem kerül az STM
rendszerbe, nem tárolódik, és nem konszolidálódik. Az STM-ben memorizálással az elemek
tovább tarthatók, de figyelemelterelés vagy valamilyen nem várt esemény a memóriát törli.
177
Azok a betegségek, melyek a temporális lebeny mediális részét, a limbikus struktúrákat és a

Papez-gyűrű kapcsolatait károsítják, amnesztikus szindrómát okoznak. (Márkus)
Nemcsak fejsérülés után alakul ki. Az erre vonatkozó ismeretek gyökerei szintén patológiai
vonatkozásúak. Az alkoholistákon megfigyelhető Korsakov-tünetegyüttes része az
anterográd amnézia. Ennek fő megnyilvánulási formája új ismeretek elsajátításának
(pontosabban megtartásának) képtelensége. Részletes elemzés alapján vált ismertté, hogy
ilyenkor a relációs tanulás révén megszerzett ismeretek vesznek el. Ezeket a tapasztalatokat
támasztották alá gyógyszerekkel kezelhetetlen epilepsziás betegeken végzett műtétek
következményei is. Ezek kapcsán a temporális lebeny belső (mediális) részét távolították el,
kezdetben mindkét oldalon. Az ilyen betegek epilepsziás rohamai megszűntek, vagy jóval
ritkábban jelentkeztek, azonban súlyos, anterográd típusú emlékezetzavaruk alakult ki, ami a
limbikus rendszernek, közelebbről a hipokampusznak a memóriában játszott valószínűleg
igen fontos szerepére irányította a figyelmet. Ezt állatkísérletek adatai is alátámasztották:
Kétoldali hipokampusz eltávolítás után az állat képtelen térbeli tájékozódást igénylő feladat
elsajátítására, ill. az így szerzett ismeretek felidézésére. A kísérleti állatok hipokampuszában
ezek szerint a tanulás eredményeként feltehetőleg „kialakul egy térkép”, melynek
felhasználásával képes az útvesztő feladatot végrehajtani.
A hipokampusz memória-folyamatokban való szerepére vonatkozó jelenlegi felfogás szerint
ez a funkció nem az ismeretek LTM-ben vagy STM-ben való tárolásában vagy előhívásában,
hanem a konszolidáció folyamatában nélkülözhetetlen. Abban a folyamatban lehet igen
fontos szerepe, melynek kapcsán az dől el, hogy mit érdemes és kell az idegrendszernek
rögzítenie. Valószínűnek látszik, hogy nem véletlenül találták meg először az LTP-t a
hipokampuszban; ez a jelenség memória-folyamatok elemi példájaként is felfogható. (Oláh)
Retrográd amnézia (Márkus)

Az emlékezetkiesés a sérülést megelőző időszak egy részére vonatkozik.
Feltehető okai:
• A még nem konszolidált memóriaanyag elvész
• A közelmúltra vonatkozó, nem teljesen megszilárdult memóriaanyag hozzáférhetetlen
A retrográd és anteretrográd amnézia ideje függ a koponyatrauma súlyosságától. A

gyógyulási periódusban csökken az amnézia időtartama és részleges visszaemlékezés
lehetséges. A hosszabb ideig (hetekig) tartó anteretrográd amnézia rosszabb prognózist
jelent, maradandó agykárosodás feltételezhető. (Márkus)
A szemantikus emlékezet sérülése:

• agnózia (sérülés a tárggyal kapcsolatos perceptuális szerveződési szinten),
• afázia (a tárgy jelentésének hozzáférése sérül)
Károsodását okozza:
• STM-zavar
• a kétoldali amygdala és az entorhinális kéreg károsodása
• az Alzheimer-kór I. és II. szakasza
• kétoldali temporális neokortikális és temporoccicipitális kérgi területek károsodása (a
hosszú távú emléknyomok tárolási helyei)
Epizódikus és autobiográfikus memóriazavar

A személyes és életrajzi adatokhoz társuló emlékezetzavar.
Elsősorban a prefrontális és anterolaterális temporális neuronok körök és az amygdala
178
működészavara okozhatja.
Implicit memóriazavar
Diffúz kérgi lézió (előrehaladott kortikális demeciák) is implicit memóriazavarral jár.
1.Amnesztikus szindrómák
Osztályozása
a. Hirtelen kezdetű, fokozatos és nem teljes gyógyulással járó kórképek
Pl.: agyi infarktusok, hippokampális károsodás hipoxia miatt (CO-mérgezés,
szívmegállás)
b. Hirtelen kezdetű, rövid ideig fenálló amnéziák
Pl.: temporális epilepszia, agyrázkódás, hisztéria
c. Amnesztikus szindróma szubakut kezdettel, különböző mérvű gyógyulással, többnyire
visszamaradó tünetekkel
Pl.: Wernicke-szindróma, Korsakoff-szindróma, memingitisek, herpes simplex
encephalitis
d. Lassú progressziójú amnesztikus szindróma
Pl.: agydaganat, degeneratív betegségek (Alzheimer-kór)
2.Tiszta amnesztikus szindrómák

A beteg jól kommunikál, beszéde értelmes, jó a gondolkodása, a régmúltra jól emlékszik, de
a pár perce történteket elfelejti. Az implicit memória nem károsodik. Dezorientáció időben,
térben. Az STM szelektív károsodása okozza az amnesztikus szindrómát, az általános
kognitív funkciók megmaradnak (normál IQ) és a demencia kizárható.
Konfabulációval járó amnesztikus szindróma

A tiszta amnesztikus szindróma tüneteihez még konfabuláció is társul. Ezzel tölti ki a beteg az
amnéziás réseit.
Konfabuláció: amnézia kapcsán, de tiszta tudattal létrejövő meghamisított emlékezet.
Két formája:
• Ad hoc konfabuláció: a beteg valós történésketet mesél, de a régebbi történetet a
közelmúltba helyezi át, időrendei, szekvenciás viszonyokat is felcseréli.
• Spontán konfabuláció: a beteg magától mondd el fantasztikus történeteket.
Korsakoff-szindróma: krónikus alkoholizmusban B1 vitaminhiány miatt jön létre,

polyneuropatiával jár.
Ebben a szindrómában az azonnali emlékezet megtartottsága mellett a közép- és
hosszú távú memória károsodik: az aránylag régi (elmúlt hetekre, hónapokra
vonatkozó) emlékek elvesztése figyelhető meg. A még régebbi emlékek azonban
néha megmaradnak. A krónikus Korsakoff-szindrómás betegek társas kapcsolatokra
és folyamatos beszélgetésre képesek, jóllehet nem emlékeznek arra, hogy mi történt
a megelőző néhány napban, hónapban vagy évben, vagy akár az utóbbi pár percben.
Az emlékezetük hiányosságaitól megzavarva hajlamosak dolgokat kitalálni
(konfabulálnak), és nem ismerik be, hogy képtelenek emlékezni. Végül nem tudják
elkülöníteni a valóságos és a kitalált emlékeket. Hallucinálnak, olyan dolgokat látnak
vagy hallanak, melyek nincsenek jelen. A Korsakoff-szindrómában szenvedő betegek
kifejezetten befolyásolhatóak, félrevezethetők. A betegek gyorsan érdektelenné
179
válnak mindenféle tevékenységre nézve. Az esetek 80%-ában társul a Wernicke-

enkefalopátiával.
Wernicke-szindróma: A B1 vitamin hiánya okozza, alultáplált alkoholistáknál,

anorexiásoknál, gyomorműtötteknél fordul elő leggyakrabban.
Ritka az, hogy mind a Wernicke-encephalopathia három jellegzetes tünete
egyidejűleg forduljon elő, leggyakrabban kizárólag delírium (nyugtalansággal,
fokozott késztetésekkel és magatartásváltozással járó állapot), illetve delirium és
ataxia (abnormális járás) vagy delírium és nystagmus (szemteke rezgés) tünetek
formában lép fel a betegség.
Memóriazavarok diffúz agyi károsodásban

Diffúz agyi károsodáskor delírium és demencia léphet fel.
Delíriumban a memorikus funkciók nem működnek, fokozott nyugtalanság, agitáltság,
szapora szívverés, tremor, láz jellemzi.
Demencia intellektuális hanyatlással jár, a szemantikus és az epizódikus memória is
károsodik (Alzheimer-kór).
Parciális memóriazavarok
Bal temporális lobektómiánál a verbális STM károsodik.
Jobb temporális lobektómiánál a nem verbális STM károsodik.
A kérgi károsodások szelektív memóriazavarral járhatnak (pl.: afáziában amnézia a szavakkal,
agnóziában a tárgyakkal kapcsolatban).
Tranzisztens amnézia
A hosszabb-rövidebb időszakra vonatkozó amnesztikus szindróma.
Jellemzői: retrográd és anterográd amnézia, a régmúltra vonatkozó memória nem sérül,
nincs intellektuális zavar, gyakran jár dezorientációval és konfabulációval.
Kiválthatja: koponyatrauma, epilepsziás roham, elektrosokk, átmeneti keringészavar,
gyógyszerek.
Tranzisztens globális amnézia (TGA)

Ha a „sima” tranzisztens amnézia kizárható.
Közép- és idősebb korban fordul elő, spontán és teljesen elmúlik 1-24 óra alatt.
Kiválthatja: hideg idő, szexuális aktus, szexuális lelepleződés.
A kognitív funkciók és a saját identitás megmarad. Hirtelen elveszti a közelmúlt emlékeit,
ismételten kérdezgeti, hol van, hogy került oda. A régmúlt memóriája nem károsodik.
Ismétlődhet.
Pszichogén (funkcionális) amnézia

Tünetek: A beteg elveszti személyes identitásának memóriáját is. nem tudja ki ő, hol van,
hogy került oda, mi történt korábban. A retrográd amnézia kora gyerekkoráig visszamenőleg
tart a saját személyére vonatkozóan, de más személyekre vonatkozó történésekre
emlékezhet. Az anterográd memória megmarad, képes új feladatokat megtanulni.
Gyakran kellemetlen esemény vagy szituáció meg az amnézia kezdetét, ezt feltárva
megszűnik.
180

Idegtudomanyok

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Idegtudomanyok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Babes-Bolyai TanulócsoporT

9. Aszimmetriák az agyban. Hasított agyú személyek 68

Az alvás szerepe 111

Az idegsejtek (neuronok) szinapszisaik révén információt kapnak és továbbítanak

✓ az idegszövet anatómiai, fejlődéstani, működési alapegysége,

Neuronok típusai funkcióik alapján

✓ a sejttest a neuron trófikus (táplálkozási) központja, mivel a nyúlványoknak nincsen

a trófikus értelmezéséhez plusz információ:

✓ A sejttestben van a sejtmag (nucleus), amely kromatinban (kromoszóma anyaga,

✓ a neuron protoplazmájának nyúlványai, melyek a szomszédos neuronoktól származó

A neuronok csoportosítása a nyúlványaik alapján:

Glia sejtek típusai

Glia sejtek funkciója

A gliasejtekben csak nyugalmi potenciált mértek, akciós potenciált nem ám bizonyos

Az axonok felszínén a gliasejtek ellaposodott nyúlványai többszörösen feltekeredve szigetelő

2.Elemi idegjelenségek, nyugalmi potenciál,

Az akciós potenciál 5 szakaszból áll:

3. ábra. Membránpotenciálok kialakulása

Akciós potenciál- ingerületi állapot

anyagcserét nevezzük ingerületi állapotnak.

A minden vagy semmi törvénye

maximális stimulusnak pedig azt a legnagyobb ingert, amely az idegköteg valamennyi

állapotban levő idegrostok nem ingerelhetők tovább.

Monofázisos akciós potenciálnak

Ez a mechanizmus jelentősen felgyorsítja az ingerületvezetést, ugyanakkor gazdaságosabb is,

Vannak funkciók, amelyek nem igényelnek gyors információtovábbítást, ilyenek például a

Az ilyen típusú ingerületeket velőtlen rostok vezetik.

Az egyik lehetőség az időbeli szummáció, vagyis fokozni lehet az impulzusok

A neuromuszkuláris kapcsolatban felszabaduló acetilkolin váltja ki a harántcsíkolt izomrost

3.A szinapszis: típusai, részei. Neuronhálózatok.

Amikor az ingerület eléri az axonvégződést, átadódik a következő sejtre. Az

A neuronok nyúlványaikon keresztül lépnek kapcsolatba egymással. Ez nem egy

Szinapszis Szidónia könyvéből

A kémiai szinapszis neurotranszmitterei:

A neurotranszmitter molekulák a küldő vagy preszinaptikus neuronból a szinaptikus résen

Szinapszisok típusai, a lokalizációjuk alapján

A telodendrion (végfácska-az axon terminális elágazódása) több, mint száz

A szinaptikus csúcs elérését követően az egyéni élet során a megerősített,

A frontális kéregben különösen hangsúlyozott ez a folyamat, talán ezzel is

Az emberi agy minden működése, funkciója a speciális neuronális

- A szinapszis során felszabaduló neurotranszmitterek teszik lehetővé a neuronok közötti

- Sok, mindennaposan használt drog (a receptre felírt nyugtatóktól a kábítószerekig) a

a neurotranszmitterek hatását befolyásoló kémiai vegyületek. Nagy távolságra diffundálnak,

Az acetilkolin, az idegrendszer több szinapszisában megtalálható, az elsőként felfedezett

4.Az idegrendszer felosztása

Szervezetünk működését idegrendszerünk a humorális szabályozással együtt biztosítja.

Az idegrendszer felosztása funkcionális szempontból

A vegetatív idegrendszer az önfenntartó működések szabályozója, amely a szervezet belső

Az ember idegrendszere központi és környéki, azaz perifériás idegrendszerre tagolódik.

✓ A szomatikus idegrendszer tehát a tudatosuló, többnyire a külvilág ingereit felfogó, arra

A központi idegrendszer részeit az agyvelő és a gerincvelő alkotja.

A három kötőszöveti burok fontos szerepet játszik az agy és gerincvelő védelmében,

1. A gerincvelő szürkeállományát háromféle idegsejt alkotja:

A gerincvelői idegek kilépése alapján 5 gerincvelői szakaszt különböztetünk meg:

Ennek megfelelően a gerincvelő a 31 pár gerincvelői idegnek

A gerincvelő felszínén több finom, hosszanti barázda is végigvonul, amelyek a

A gerincvelő mindkét oldalán árkok vannak:

A szürkeállomány elvékonyodó, középső részében található a gerincvelő ürege, a canalis

A gerincvelőben kívül helyezkedik el a fehér állomány és körbe öleli a szürke állományt.

A neuronok harmadik csoportja a hátulsó kötegben közvetlenül halad felfelé a nyúltvelő

A negyedik csoportot azok a neuronok képezik, amelyek a hátulsó szarvban átkapcsolódva

Az elülső-oldalsó kötegrendszerben haladnak (tractus spinothalamicus).

A gerincvelő elülső és oldalsó kötegeiben haladnak. Eredésük alapján piramidális,

5. Központi mag, nyúltvelő, agytörzs, kisagy,