Idegrendszer felépítése

• Neuron
• Ingerfelvétel és ingerület továbbítására specializálódtak
• Anatómiai és funkcionális egység
• Soma (5-135um), nyúlványok (axon, dendrit)
• Unipolaris, bipolaris, multipolaris
• Senzoros, motoros, interneuronok
• Aerob anyagcsere (glükóz és ketontestek)
• Gliasejt
• Oligodendroglia (mielinhüvely)
• Astrocyta (vér-agy gát, anyagcsere, immunfolyamatok)
• Microglia (haemopoetikus eredet)
• Schwann sejt (perifériás idegek mielinizációja)
Hogy alakul ki a nyugalmi potenciál?

Na+

K+
Elektrotónusos potenciál

• A membrán elektromos ingerléssel kiváltott passzív potenciálváltozása

• Lehet depolarizáció és hyperpolarizáció
• Arányos a kiváltó ingerrel

• Példák
• Postsynaptikus potenciál – neurotranszmitter – receptor kötődés – ion
csatorna/másodlagos hírvivő
• Receptorpotenciál (generátorpotenciál) – elsődleges érző rost vagy érzékhámsejt
• Pacemakerpotenciál
• Akciós potenciál frontja
Elektromos szinapszis
• Két sejt közvetlen kapcsolata (gap junction – 3,5nm)
• Kétirányú vezetés
• Nincs (kicsi) szinaptikus késés
• Változás posztszinaptikusan egyezik a preszinaptikus változással
• Nem modulálható
• A válasz kisebb mint a forrás

Kémiai szinapszis
• Ingerületátvitel kémiai anyagokkal (neurotranszmitter) történik
• Neurotranszmitter szintézis, felszabadulás, lebomlás
• Szinaptikus késés (2 ms)
• Receptorok
• Egyirányú
• Serkentő, gátló
• Modulálható
 Kolinerg neurotranszmisszió
• KIR (Nikotinos,Muszkarinos)
• Vegetatív ganglion (N)
• Mellékvese velő (N)
• Psy effektor (M)
• Sy effektor – izzadás (M)
• Neuromuscularis junctio (N)
Glutamát

• Legfőbb serkentő neurotranszmitter

• A legtöbb agyi neuron Glu-t használ
• Egyensúly a GABA-erg rendszerrel (fő gátló neurotranszmitter)
• Receptorok
• Ionotróp
• NMDA
• AMPA
• kainát
• Metabotróp
• Kiemelt jelentőség: memória, kogníció, hippocampus
 GABA
• Legfőbb gátló transzmitterünk (embrionális korban serkentő)
• KIR és PIR megtaláható
• Receptorok
• GABAA – ionotróp (Cl- csatorna)
• GABAB – metabotróp (gátló)
• Agonisták (GABAA)
• Barbiturát
• Benzodiazepinek
Cerebelláris tünetek
• Hypotonia
• Ataxia
• Intenciós tremor
• Törzsataxia
• Dysmetria
• Dysdiadochokinesis
• Nystagmus
• Skandáló beszéd
• Visszacsapás
• Súlybecslés zavara
• Lateralizáció
1. Felszínes (exteroceptív)
• Epikritikus
• Finom tapintás
• Két pont diszkrimináció
• Vibráció
• Protopátiás
• Elemi tapintás Vastag rostok
• Hő Lemniscus rendszer
• Fájdalom
2. Mély (proprioceptív)
• Tudatos propriocepció
• Nem tudatos propriocepció
3. Viscerális
 Lemniscus/hátsó köteg rendszer
(finom tapintás, mélyérzés)

SI

capsula
interna(bp)
VPL-3°

lemniscus
medialis

G&B-2°

Burdach/cuneiformis: FV
GS-1°

Goll/gracilis:AV rp
© Jean Schoenen
1. Felszínes (exteroceptív)
– Epikritikus
• Finom tapintás
• Két pont diszkrimináció
• Vibrációérzés
– Protopátiás
• Elemi tapintás Vékony rostok
• Hő Spinothalamicus
• Fájdalom rendszer

2. Mély (proprioceptív)
– Tudatos propriocepció
– Nem tudatos propriocepció
3. Viscerális
 Spinothalamicus rendszer
(hő-fájdalom)

SI
SII
Cingularis cx.
Insula
IL-3°
VMpo-3° hypothalamus
PAG

f. reticularis

Raphe
f. reticularis
rostro-ventral nyv.
(« on » / « off » sejtek)

GS-1°
I-2°
(neo)spinothalamicus pálya - lateralis V-2° rp
© Jean Schoenen
(paleo)spinothalamicus pálya
 Fájdalom típusai

Nociceptív Neuropathias Pszichogén

• Perifériás nociceptorok aktiválódása • Somatosensoros rendszer betegsége • Nincs organikus eltérés
kapcsán • Perifériás (zooster, polyneuropathia) • Tiszta formában ritka
• Mechanikus, termikus kémiai • Centralis (gv, thalamus stb)
• Somatikus, visceralis
Neuropathias fájdalom

• Az érző pályarendszer károsodása okozza (vezeték)

• Perifériás (polyneuropathia, zooster)
• Centralis (gv, thalamus károsodás)
• Csaknem mindig krónikus
• Nem reagál a konvencionális fájdalomcsillapítókra
• Antidepresszánsok, antiepileptikumok, lokálanaestheticumok
tudasbazis.sulinet.hu
A mellékvesevelő

•Egy szimpatikus ganglionnak tekinthető

•A sejtek rövid nyúlványai vérerekkel érintkeznek, a transzmitter így hormonná
válik
•Sejtjei 9:1 arányban adrenalint és noradrenalint ürítenek (+ kisebb mennyiségben
dopamint is)
•Ezek a katekolaminok szinte valamennyi zsigerre hatnak → kiegészítik, és részben
hosszabb ideig fenntartják a szimpatikus kimenetek hatását
•Hatásuk sokféle – mivel többféle receptor is létezik

wikipedia.org
vitalcaremedical.com
Általános adaptációs szindróma (GAS)
1. Alarm szakasz (mellékvese aktivitás fokozódás)
2. Ellenállási fázis (hypothal-hypofízis-mellékvesekéreg tengely)
3. Kimerülési fázis (ha az ingerek elhúzódóak vagy ismétlődőek –
visszafordíthatatlan organikus károsodás)  adaptációs betegségek

veniens.hu
 KORTIZOL
•A véráramba jut, minden szövetbe szabadon lép be
•Átlép a vér-agy gáton - eléri a kp-i IR minden részét

Mellékvese irtott patkányok nem tarthatóak hosszan életben

(csökkent motoros akt, kitartó testmozgásra való képtelenség, rossz hőszabályozás, alacsony táplálékfelvétel,
elégtelen keringés, autoimmun folyamatok)
Tanulás és memória zavara

Mellékvese elégtelenség: Addison kór:

Érzékelés és hangulat zavara, paranoiás vonások,

Termlődése: napszaki ingadozás (ébredés előtt) (alvás-ébrenlét ciklussal van összefüggésben)

Hatásai:
-vércukorszint ↑ - fehérjék → aminósavak → glükóz
-vesében víz és Na visszaszívás ↑
-vérnyomás ↑ (vesehatás és szimpa kus hatás erősödése)
-falósejtek ↑ - nem specifikus immunitás valamelyest erősödik
-T, B és NK sejtek  - specifikus immunitás jelentős gyengítése → immundefektus
-csont lebontása ↑ → csontritkulás
-pszichés tünetek → szorongás, hangulatzavar, pszichózis
 Az immunrendszer feladata
• A homeosztázis fenntartása – szervezetre káros (idegen)
sejtek (baktérium, gomba, vírussal fertőzött sejt,
daganatsejt stb.) és egyéb károsító tényezők eliminálása

• Aspecifikus immunitás – azonnal működésbe lép, az káros

hatástól részben független módon

• Specifikus immunitás – a károsító tényező felismerésén

alapul, majd specifikusan indított immunválaszt feltételez
 Természetes immunitás Szerzett immunitás
Sejtek Fagociták, NK-sejtek, DC-k T- és B-limfociták
Humorális tényezők Komplementrendszer, Ellenanyagok, interleukinek
citokinek
Válaszadó képesség ismételt Nem javul (nincs memória) Jelentősen javul (van
fertőzés után memória)
Aktivitás (védelem) Nem vihető át másik egyedbe Specifikus sejtekkel,
ellenanyagokkal átvihető
másik egyedbe
A kórokozó szervezetbe Azonnal működésbe lép Több nap, ill hét is szükséges
jutásakor a specifikus sejtek
megjelenéséhez
Az immunrendszer hatékony működését számos tényező befolyásolja:
•Az egyén genetikai adottságai
•Nem
•Életkor
•Tápláltsági állapot
•Az elfogyasztott ételek mennyisége és minősége
•Életmód
•Betegségek és azokra kapott gyógyszerek hatásai
•Környezeti hatások
•Pszichés tényezők (stressz, szociális támogatottság, coping-források, stb neuroendokrin hatások
közvetítésével fejtik ki hatásukat)
Az immunrendszer sejtjei
Elsősorban a vérben és a nyirokrendszerben találhatóak nagy számban
Nem tömörülnek egyetlen szervbe, hanem elszórtan, a szervezet minden szövetében megtalálhatóak
A sejtek (elsősorban a limfociták és makrofágok) vándorlása, körforgalma a kül. Szervek/szövetek között
alapvetően fontos a hatékony immunválasz kialakulásához

Granulociták
A nem specifikus védekezőrendszerhez tartoznak
Csontvelői prekurzor sejtektől származnak
3 nagy csoprtjuk: neutrofil, eozinofil, bazofil granulociták

Legnagyobb számú csoport

Funkció: mikroorganizmusok, idegen Számuk megemelkedik a
vérben parazitás és allergiás Túlnyomórészt a
anyagok vagy a sérült szövettörmelék vérben és gyulladások
bekebelezése és lebontása eredetű kórképekben
helyén találhatóak
A gyulladás helyén felhalmozódnak
Monociták és makrofágok
•A keringő monociták csontvelő eredetű sejtek
•Bejutnak a szövetekbe  makrofágokká alakulnak – hónapokon, éveken át
élnek
•A makrofágok antigénprezentáló sejtek  legjelentősebb szerepük az
immunválasz beindításában van
•Képesek kórokozók, fertőzött vagy tumorsejtek közvetlen elpusztítására is
•Aktivált állapotban interleukin I-et (IL-1) termelnek, mely lázkeltő anyag +
aktiválja a T-sejteket
•Számos más anyagot is előállítanak, melyek a gyulladásban,
immunválaszban, szöveti regenerációban játszanak fontos szerepet (pl. IL-
6, IL-8, IL-10, IL-12, gyulladásos fehérjék, TNF-alfa, stb)
•Monociták+makrofágok+granulociták = fagociták – mivel alapfunkciójuk a
kórokozók bekebelezése (fagocitálása) és megsemmisítése
Limfociták
Az immunválasz nagyfokú fajlagosságát és az immunológiai memóriát csak
ezek a sejtek képesek biztosítani (ezek rendelkeznek olyan sejtmembrán
struktúrákkal, melyek az antigéneket specifikusan ismerik fel)
A szervezet összlimfocitaszáma 1012 körüli értékre becsülhető
Emberben naponta mintegy 109 új sejt képződik
A központi nyirokszervekből a perifériás nyirokszervekbe kerülő sejtek közül
amelyek nem találkoznak antigénnel – 1-2 napon belül elpusztulnak
Amelyek találkoznak a megfelelő antigénnel – aktiválódnak  effektor
sejtekké differenciálódnak, ill. memóriasejtek keletkeznek belőlük (ezek
évekig, akár egész élet során is a keringési rendszerben maradhatnak, és
„emlékeznek” arra a struktúrára, amely keletkezésüket kiváltotta –
védőoltások)
B-sejtek
T-sejtek
NK-sejtek
NK-sejtek (natural killer sejtek)
•A szervezet természetes immunvédekezésének legfontosabb részét
képezik
•Védőfunkciójuk beindításához nincs szükség az antigénnel történő előzetes
találkozásra
•Legfontosabb funkciójuk az immunválasz korai szakaszában van (amikor a
specikfikus immunválasz még nem alakulhatott ki- ahhoz 1-2hét
szükséges), amikor nem állnak még rendelkezésre specifikus ellenanyagok
vagy citotoxikus T-sejtek
•Az NK sejtek aktivitásváltozása érzékenyen tükrözi a pszichés
állapotváltozásokat!
Veleszületett (természetes) immunitás
• Első találkozás a károsító ágenssel
• Gyorsan kialakul
• Nincs „emlékezete”
• Mechanizmus: bekebelezés, komplement rendszer
(bekebelezés és kemotaxis erősítése is)
• Macrophag, Granulocyta, NK sejt
 Adaptív immunitás

• Antigénfelismerésen alapszik (specifikus)

• Citotoxikus és/vagy humorális (antitestek)
• Lassabb kialakulás
• Memória jelenléte (oltások)
• Citokin kommunikáció
Az immunrendszer humorális elemei: Antitestek
Immunglobulinoknak is nevezett fehérjék, melyeket a plazmasejtek termelnek
Szerkezetileg két azonos nehéz és két azonos könnyű láncból állnak
A nehéz lánc alapján 5 osztályuk van:
•IgM: fertőző ágensekkel szemben először ezek termelődnek
rövid ideig vannak jelen a szérumban (ha ki lehet őket mutatni  friss fertőzésre
lehet következtetni)
Elsődleges szerepük, hogy az antigénhez való kötődést követően aktiválják a
komplementrendszert
•IgG: a legnagyobb mennyiségben termelődő ellenanyagok
A kórokozókat beborítva, előkészítik őket a fagociták számára
Képesek egyes vírusok és toxinok közömbösítésére is
•IgA: a szekrétumokat kiválasztó szövetek plazmasejtjei termelik
Legfontosabb szerepük a lokális védelem biztosítása (vírusokhoz, baktériumokhoz
kötődve megakadályozzák, hogy azok a nyálkahártyához tapadjanak + képesek
vírus neutralizálásra is)
•IgE: elsősorban a hízósejtekhez és a bazofil sejtekhez kötve található
a szérumban csak kis mennyiségben van jelen
Legjelentősebb szerepe az azonnali típusú allergiás reakcióban van

•IgD: B-limfociták felületén található, pontos szerepe nem ismert

 Allergiás (túlérzékenységi) reakciók

1. Azonnali típusú reakció (atópiás reakció)

Főleg az IgE antitest közvetíti (mely a szöveti hízósejtek IgE rec-hoz köt)
Allérgennel való első találkozás  spec IgE ellenanyag képződik  Ig E rec-hoz köt
Ismételt találkozás  sejtek felszínén alakul ki az allergén – IgE találkozás  masztocitákból nagy mennyiségben
gyulladásos mediátorok (percek alatt – akut vagy azonnali fázis)
4-12 óra múlva a tünetek kiújulnak és fokozódnak (prosztaglandin, eozinofil sejtek felszaparodása) – késői fázis
(krónikussá válhat – pl. asztma)

Egészséges személyek:
Allergén  Th1 sejtek  gamma-interferon  Ig E termelődést gátolják
Atópiás egyének:
Allergén  Th2 sejtek akt  IL4-5-13  B sejtek IgE termelése

Tünetek:
Bőrpír, kiütések
Duzzanat, ödéma
Viszketés
Légútak ödémája
Értágulat, vérnyomásesés
Hasmenés
2. Antitestek közvetítette citotoxikus reakció

IgG és IgM ellenanyagok közvetítik – melyek a szervezetben lévő sejtek ellen termelődtek

1.A sejtek membrán antigénjei ellen termelődött (auto)antitestek károsítják a membránt

Pl. vvsejtek lízise: membránhoz IgG antitest komplementet köt  a sejt elpusztul
Pl. az ellenanyagok a sejtet beborítják  fagocitózis (számos AIB hátterében)

2. Recepetroellenes antitestek a rec-hoz kötnek  gátolják vagy serkentik a sejt működését

Pl. miaszténia graviszban ACH-rec ellenes antitest blokkoló hatást fejt ki

3. Immunkomplexek okozta reakció

Ha antigén vagy antitest felesleg alakul ki vagy ha az immunkomplexek eltakarítása zavart szenved  az
érrendeszerben a komplexek felhalmozódnak – gyulladásos folyamatok (vaszkulitisz) – az ér elzáródik vagy az
érfal megreped  az érintett terület elhalása

4. Késői típusú túlérzékenységi reakciók

Késleltetett típusú hiperszenzitiviás (antigén → aktivált Th sejtek indítják → Citotoxikus Tsejtes reakció
Legalább 24-48 óra szükséges a kiteljesedéshez
Pl: kontakt dermatitis, tuberkulin reakció, Sclerosis multiplex
 Idegrendszer tünetei
• Központi idegrendszer
• Spasticus tónus
• Élénk ínreflexek
• Kóros reflexek jelenléte
• Nincs izom fasciculatio
• Nincs korai izomatrophia
• Lehet felsőbb agyi
funkciózavar
• Perifériás idegrendszer
• Hypotonias tonus
• Renyhébb ínreflexek
• Nincs kóros reflex
• Izom fasciculal
• Korai izomatrophia
• Nincs felsőbb agyi
funkciózavar
Corticalis tünetek – homloklebeny
• Motoros cortex
• ellenoldali motoros tünetek
• Premotoros cortex
• Horizontális tekintészavar
• Állási, járási apraxia
• Motoros (Broca) aphasia
• Akinetikus mutizmus
• Prefrontalis cortex
• Intelligenciaváltozás (absztrakció, konkretizáció)
• Személyiségváltozás (zárkózottság, apathia, vicckényszer,
kritikátlanság, moria)
• Vizeletürítési zavar
Corticalis tünetek - fali lebeny

• Érző areak – ellenoldali érzészavar

• Tactilis agnosia
• Apraxia (domináns)
• Anosognosia, neglect (subdomináns)
• Gerstmann-syndroma (domináns)
• Jobb-bal tévesztés
• Ujj agnosia
• Acalculia
• agraphia
Corticalis tünetek – tarkó lebeny

• Látótérdefektus (ellenoldali homonym hemianopsia –

pupillareflex megtartott)
• Kérgi vakság (néha nem tudatosul)
• Visualis agnosia
• Prosopagnosia (domináns temporooccipitalis regio)
Corticalis tünetek – halánték lebeny
• Wernicke aphasia (domináns temporoparietalis regio)
• Kétoldali hallókéreg károsodás – corticalis süketség
• Szédülés (vestibularis rendszer corticalis reprezentációja)
• Deja vu/jamais vu
• Szaglási hallucinációk
• Limbicus rendszer
• Rövidtávú memória zavara
• Küvier-Bücy syndroma
 Motoros aphasia
• Domináns félteke Broca area
• Akadozó beszéd
• Mindent megért
• Utánmondás rossz
• Megnevezés rossz
• Megéli
Sensoros aphasia

• Domináns temporoparietalis
area (Wernicke)
• Folyamatos beszéd
• Értelmetlen, szósaláta
• Megértés rossz
• Utánmondás rossz
• Megnevezés rossz
 Vezetéses aphasia

• Domináns félteke – fasciculus arcuatus

• Folyékony beszéd
• Érti a beszédet
• Megnevezés jó
• Utánmondás rossz
 Anomias aphasia
• domináns parietalis lebeny
• Beszéd folyamatos
• Megértés jó
• Utánmondás jó
• Megnevezés rossz
• Szótalálási nehézség
 Hypnoid tudatzavarok

• Physiologiai háttér: RASThalamusCx

• Vigil
• Somnolens
• Soporosus
• Coma
• Decerebratio
• Decorticatio

• (Locked in syndroma – nem tudatzavar)

 Alzheimer-kór
• Egyik leggyakoribb demencia kórok
• 65 év felett emelkedik a gyakorisága
• Progresszív, mai napig gyógyíthatatlan
• Amyloid plaque és neurofibrilláris köteg észlelhető a szövettani mintákon
• A diagnózis elsősorban a tünetek felmérésén és az egyéb betegségek kizárásán
alapszik
• Kezelési lehetőségek vannak (gyógyítás nincs)
Sürgős
Telefon
Rögtön
OMSZ
Kórház
Ellátás
 Akut stroke kezelés
vérrögoldás?
09, mg /kg t-PA
iv.
CT
72 óra
monit.
Stroke osztály Vérny.
éber EKG
Légzés-keringés rendben O2 sat.
reha
aluszékony
légzés-keringés Sürgősségi O. CT
instabil
Diagnosis and management of headaches in adults – SIGN A national clinical guideline 2008
Migrén aura nélkül
A. 5 roham melyre jellemzőek a B-D
pontban írtak
B. 4-72 óráig tart
C. legalább kettő igaz rá
-féloldali lokalizáció
-lüktető fájdalom
-erős fájdalom (a mindennapi
tevékenységet gátolja)
-fizikai munka rosszabbítja
D. a roham alatt legalább az egyik teljesül
-fény- és hangkerülés
-hányinger, hányás
E. Más betegség nem jön szóba, vagy
kizárható, vagy nincs
összefüggésben a panaszokkal. allodynia
 Epilepsziabetegség oka
• Idiopátiás (genetikai háttér) - 20-30%
• Feltehetően szimptómás (kriptogén)
• Szimptómás
• Heterogén ok

www.medscape.com
 Mit kell csinálni?
• Első epilepsziás roham
• Stabil oldalfekvés, sérüléstől védeni, vitális paraméterek
• SBO
• Ismert epilepsziás beteg, komplikáció nélkül lezajlott roham
• Sz.e. SBO
• Ismétlődő vagy folyamatosan zajló roham
• Stabil oldalfekvés, sérüléstől védeni, vitális paraméterek
• iv. gyógyszer (diazepam, clonazepam, lorazepam), iv. glucose és thiamine
• SBO
• Kórtörténetben ismétlődő epilepsziás rohamok
• Neurológiai kivizsgálás
• Ismert epilepszia betegség
• Epileptológiai gondozás
Generalizált szorongás (Generalized Anxiety
Disorder -GAD)
• Folyamatos szorongás és feszültség autonom tünetekkel
• Túlzott érzékenység, koncentráció gyengesége, alvászavar
Pánik betegség
• Rövid ideig tartó extrém félelemérzés, melyet testi tünetek kísérnek
(mellkasi fájdalom, fulladás stb).
Borderline Személyiségzavar
• Impulzivitás
• Instabilitás: viselkedés, szociális kapcsolatok, önértékelés
• Elhagyatástól való kóros félelem
• Idealizáció/devaluáció
• Suicidium, abusus gyakori
Hisztrionikus Személyiségzavar
• A figyelem középpontjában kell, hogy álljanak
• Furcsa viselkedés és pl. öltözködés árán is
Nárcisztkus Személyiségzavar
• Önnön fontosságának eltúlzása
• „a világ közepe”
 Schizophrenia
• Kb 100-ból egy személyt diagnosztizának schizophreniaval
Tünetek:
1.Szertvezetlen gondolkodás
2.Zavart érzékelés
3.Inadekvát érzelmek és cselekedetek
Zavart gondolkodás
• Téveszmék, töredezett, zavart gondolatok
• Szelektív figyelem zavara, információk kiszűrésének zavara

Delúzió (téveszmék)
• Perzekútoros • Messianisztikus
Zavart érzékelés
• Hallucináció – érzékelés szenzoros stimulus nélkül

Inadekvát érzelmek, cselekedetek

• Érzelmi kitörések
• „Lapos” érzelem
• Értelmetlen, kényszeres cselekedetek.
• Catatonia- mozdulatlanság, „viaszserűség”

Pozitív és negatív tünetek

Pozitív tünetek Negatív tünetek
•Nem megfelelő tünetek jelenléte •Megfelelő tünetek hiánya
 Lumbalpunkció indikációk
• Gyulladásos idegrendszeri kórképek (meningitis,
encephalitis)
• Subarachnoidealis vérzés gyanúja, ha a CT negatív
• Autoimmun neurológiai betegségek gyanúja (SM, Guillain
Barré syndroma)
• Gyógyszer beadásának szükségessége
• Liquornyomás mérése, lebocsájtás
• Ismeretlen neurológiai kórkép
 Normális liquor
• Víztiszta
• Fehérje: 0,2-0,4 g/l
• Fvs: 0-5 /ul
• Glükóz: serum glükóz 60%-a
EEG hullámok
• Béta 16-
• Alfa 8-15
• Theta 4-7
• Delta 4

• Jó időbeli felbontás, rossz térbeli felbontás, nem

specifikus és nem szenzitív
EEG indikációja
• Alvásdiagnosztika
• Epilepszia
• Egyéb betegségek – CJD, herpes
 CT használata a neurológiában
• Koponya
• Csontszerkezet jól látható
• Vérzés jól detektálható
• Kontrasztanyaggal és angiográfiával kombinálható
• Stroke protokoll része
• Mutathatja az ischaemiat ill. tumoros elváltozásokat
• Az agytörzs és a cerebellum tekintetében nem szenzitív
• Gerinc
• Jó csontszerkezeti kép
• Lágyrészek kevésbé

Sugárterhelés: 1 koponya CT100 Mrtg

 MRI a neurológiában
• Az elsődleges képalkotó vizsgálat
• Jobb felbontású, érzékenyebb mint a CT
• Nincs ionizáló sugárzás (terhesség!)
• Bármilyen síkban készít képet
• Jobban „látja” a lágyrészeket
• Vérzést a CT-hez hasonló érzékenységgel mutatja
• Lehet angiográfiát is csinálni
• Funcionális MRI is létezik
• Szenzitív, de nem annyira specifikus
 CT vs. MRI
• CT olcsóbb mint az MRI
• Több CT készülék van
• Stroke protokollt a CT készülékekre optimalizálták
• Mágnesezhető fém nem mehet az MRI készülékbe
(implantátum, pacemaker stb)
• Claustrophobia gondot okozhat (nyitott MRI)
PET vizsgálat
• Pozitron sugárzó tracer
• FDG – anyagcsere
• Metionin – fehérjeszintézis
• Receptorvizsgálatok
•"PET-schema" by Jens Maus (http://jens-maus.de/) - own work - part of master thesishttp://jens-maus.de/ftp/langner_mscthesis.pdfhttp://jens-maus.de/ftp/langner_mscthesis.bib.
Licensed under Public Domain via Commons - https://commons.wikimedia.org/wiki/File:PET-schema.png#/media/File:PET-schema.png
SPECT
• Single photon emission tomography
• Tc izotóp
• Gamma sugárzás
• TcHMPAO (hexametilpropileneamineoxide)
• IBZM (Iodobenzamide)

"SPECT Slice of Brain using Tc-99m Ceretec" by Kieran Maher -

http://en.wikibooks.org/wiki/Image:128Ceretec8Bit.jpg. Licensed under
Copyrighted free use via Commons -
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:SPECT_Slice_of_Brain_using_Tc-
99m_Ceretec.jpg#/media/File:SPECT_Slice_of_Brain_using_Tc-99m_Ceretec.jpg
DSA – digitális subsztrakciós angiográfia
• Röntgen alapú
• Két „felvétel”, kontraszt nélkül és kontrasztanyaggal
• A két felvételt digitálisan „kivonják” egymásból
• Csak a kontrasztanyaggal telődött ér látszik
• Legprecízebb módszer az erek vizualizálására
• Beavatkozást is lehetővé tesz (szűkület, aneurysma)
• Artériás szúrást igényel
• Drága eljárás
 ENG indikációja
• Perifériás idegrendszeri kórképek diagnózisa
• radiculopathia
• neuropathia
• polyneuropathia
• Perifériás ideg sérülésének helyéről is támpontot adhat
 Elektromyographia -EMG
• Vázizom elektromos aktivitásának (akciós potenciálok)
érzékelése
• Perifériás károsodás esetén neurogén (perifériás ideg) vagy
myogén eredetű-e a kárododás
• A myogén károsodás mibenlétében is segíthet
• Speciális vizsgálat (repetitív ingerlés) a neuromuscularis
junctio működését is teszteli