ERDELYI TRTENET

I. MEGSZMLLTATTL
II. ES HIJJVAL TALLTATTL
III. DARABOKRA SZAGGATTATOL
ALAPKIADS:
GroI BNFFY MIKLOS: ERDELYI TRTENET REGENYTRILOGIA NKMES-
KRTY ISTVN A BETELJESLT JOSLAT CIM TANULMNYVAL SZABAD TER
KIADO. BUDAPEST, 1993
BNFFY MIKLOS
A FALI IRS MSODIK SZAVA:
ES HIJJVAL TALLTATTL
(1937)
POLIS KNYVKIADO KALOTA KNYVKIADO
ERDELYI REFORMTUS EGYHZKERLET
KOLOZSVR, 2002
A BORITOT TERVEZTE
UNIPAN HELGA
BNFFY KATALIN 2001
ISBN 973 8341 08 6
ISBN 973 85509 4 7
Polis Knyvkiado Kalota Knyvkiado
Erdelyi ReIormtus Egyhzkerlet, Kolozsvr 2002
Felels kiado Dvid Gyula, a Polis Knyvkiado vezetje
Mszaki szerkeszt: Blint Lajos
Nyomdai elkesztes az Erdelyi ReIormtus Egyhzkerlet MisztotIalusi Kis Miklos
Sajtokzpontjnak nyomdjban, Kolozsvron
Felels vezet: Tonk Istvn
Kiadoi vek szma: 25,70
Nyomdai vek szma: 25
Nyomta es kttte a Kaloprint Nyomda KIt., Kalocsa
Felels vezet: Illes Jnos igazgato
A nyomda rendelkezik ISO 9002 Minsegbiztostsi Tanstvnnyal
... Mr tzbetkkel vala rva az
els sz az Kirly palotjnak fal-
ra: Megszmlltattl..."
De az lakodalmazk meg nem
ltk, hanem nagy rszegsgkben
kiltoznak: hoznk el az r kin-
cses hzbl amaz ezst s arany
ednyeket, kiket seik szerznek va-
la.
Es elhozk az ednyeket. Es
ivnak bellk sok bort s ittasok
valnak.
Es elprdlk magok kztt az
rnak ednyeit, veszekedvn miat-
tuk s mocskozvn egymst az rc-
bl, fbl, kbl s agyagbl csinlt
isteneik min.
Pedig a lngoz kznek ujjai
folytatk az rst a palotnak faln.
A msodik sz pedig ez vala: ,...Es
hijjval talltattl..."
I. RESZ
I.
Nagyon nepes les a mai. A kepviselhz terme zsIolsig megtelt. Az egesz kabinet is
teljes szmmal. Hogyne, hiszen nagy nap ez: a kltsegvetest nyjtjk be, megpedig a megsza-
vazs biztonsgval, ami 1903 ota meg nem trtent, hanem csupa indemnits vagy ahogy a
rm kedveert rossz latinsggal hvtk: ,ex-lex" llapotban vittek az orszg penzgyeit.
Most vegre 1906 szen helyrellt az llamhztarts rendje. Nagy erdeme ez a koalcios
kormnynak.
Az elado, Hoitsy Pl ment Il az emelvenyre. Szep sz Ieje a rvidre nyrt csszrszakl-
lal jol Iest az elnki talapzat tlgyburkolata eltt. Cirkalmazott szavakban meltatja a pillanat
nnepelyesseget, azt az ldsos harmonit, mely helyrellt a nemzet es a kirly kztt.
Csupn nehny buzgolkodo bocst el egy-egy sovny ,eljen"-t. A Hz nema marad. Nem-
csak a nemzetisegi csoport, mely a jobbkzep Iels padjainl szorul szotlan az elnkk, a
szerb Polit Mihly kre, aki hatrozati javaslatot lesz benyjtando, hanem a tbbi prtok is
komolyan hallgatnak. Mert eppen a mai reggelen, november 22-en jelent meg a becsi ,Frem-
denblatt" egy cikke, ami bizony ellentmond ennek a nagy harmoninak.
A cikk az elz napi javaslatra vonatkozott, melyet az igazsggyi bizottsg Iogalmazott
meg es amit gy hittek a mai gyles Iog orszgos hatrozatt emelni.
Kenyes gy. Kellemetlen gy.
gy kezddtt, hogy egyik nepprti kepvisel tegnapeltt a lelepett Fejervry-kabinet vd
al helyezeset indtvnyozta. A kormny most mr nem terhetett ki az indtvny trgyalsa
ell, ahogy jliusban a megyek es vrosok hasonlo rsaival tette a Ielirati vita idejen. Annl
kevesbe tehette, mert az indtvnyozo bels embere Rakovszkynak. Ez utobbit sejtettek ht a
dolog mgtt es a Kossuth Ferenc tborban orvtmadsrol suttogtak, gonosz Iondorlatrol,
szndekrol, mellyel a szvetkezett prtok egyttmkdeset akarjk megbontani. Es eppen itt
tmadnak, a legkenyesebb ponton! Hiszen mindenki tudta, Rakovszky bizonyra a legjob-
ban, hogy a kormnytruhzs egyik Iltetele volt, hogy a mlt kabinet tagjait bntods nem
erheti. Erre a kirllyal szemben ktelezettseget vllaltak a koalcios prtok vezerei. Nyilv-
nossgra ez nem jtt, st midn a nyron a ,darabontkormny" kereskedelmi minisztere, V-
rs Lszlo a paktumot szellztette, a Ielhivatalosak br kisse bizonytalan Iogalmazsban, de
letagadtk az lltsait. Most azonban szembe kellett nezni ezzel a dologgal, ha mr a Nepprt
provoklja es megoldani gy, hogy a kurucos kzvelemeny is rlhessen es a kirly Iele is be-
tartsk, amit vllaltak.
Ht ez sikerlt is, hla Kossuth Ferenc Illepesenek. Egesz tekintelyet latba vetette a bi-
zottsgban. Kijelentette, hogy: ,paktum nincs, hiszen az serelmes volna az alkotmny
szempontjbol..." Ez veszelyes mondat volt. Hiszen tudott dolog, hogy krlrt pontok alap-
jn bzta meg ket az uralkodo, de nagyon jol hatott, nerzetesen es hangzatosan. Igy erte el,
hogy a vd al helyezest elveti a bizottsg es helyette megbelyegz hatrozatot hoz, mely sze-
rint Fejervryt es trsait ,a kirly es a nemzet htlen tancsosaidnak nevezi es kiszolgltatja
ket ,a nemzet lesjto teletenek".
Elrendeli tovbb, hogy miutn a Hz ezt orszgos hatrozatt Iogja emelni, az egesz sz-
veg Ialragaszok tjn ki Iog hirdettetni.
Ez jo Iormula, kitn Iormula. Mindenki megelegedve tvozott a bizottsgbol, a szelsse-
gesek, mert ht szegyenbillogot nyomnak a gyllt ,darabontkormny"-ra, a miniszterek is,
mert kikerltek a kvetelest, melynek teljestese szmukra kizrt dolog lett volna.
De ma reggel bettt a bomba. A becsi ,Fremdenblatt"-ban, melyrl tudva volt, hogy az
udvar szocsve, vezet cikk jelent meg. Ebben ki volt Iejtve budapesti hrads cmen, hogy a
tegnapi hatrozatot ,t Iogjk alaktani", mert keptelenseg, hogy azokat, akik az uralkodo bi-
zalmt brtk, orszg-vilg eltt pellengerre lltsk; es utna meg egy hr is ,Fejervry kr-
nyezetebl", miszerint a Irendihz legkzelebbi lesen Il Iog szolalni es a paktum reszle-
teit el Iogja adni.
Tbb nem. Csak ennyi.
Nyomott hangulat volt a Hzban. Nemcsak azert, mert komoly szi id van odaknn es s-
tet az vegmennyezettel bortott terem. Az jsgroi, valamint az emeleti karzatokon eg vil-
lany meg stetebbe teszi tn es a sok hamis mrvny es a hamis aranyozsok csak itt-ott csil-
lognak tle; a Isttt gipszszobrok pedig ott a magasban mr alig ltszanak. Egyedl az
elado sz haja tndklik az emelvenyen.
A kepviselk illendnek tartottk, hogy benn maradjanak az lesben, de mindenki msra
gondolt. Alig hallgattk az elado jol grg mondatait. MindenIele, a 48-asok klnbz cso-
portjaiban, az Alkotmnyprt es a Nepprt padjaiban ten-hatan sszehajolva, suttogva tr-
gyaltk egymssal a legjabb Iordulatot, a ,Fremdenblatt" sorai kztt lappango Ienyegetest.
Kossuth Ferenc es az igazsggyminiszter, Polonyi halkan, de izgatottan tancskoztak Vi-
sontaival, aki a tegnapi hatrozatot Iogalmazta volt. Egyedl Wekerle dlt htra szeles nyu-
galmval a miniszterelnki szekben, szep romai csszrszer arct az elado Iele emelve. Az
mve a kltsegvetes es abban gynyrkdtt tn. Klnben is jo ideg es sok vihart ltott
ember.
,Megis ms vilg van!" gondolta Abdy Blint, ki mint prton kvli kepvisel szemben
az elnkseggel, a kzep Iels padsorban l. ,Meg msIel evvel ezeltt micsoda vihar tom-
bolt volna itt. Hogy ugrltak volna Il a napirend eltti szonokok, hogy harsogtak volna az t-
kos Becsrl, a stet kamarillrol. Tn az elnk maga is szov tette volna egv idegen fsg
jogtalan beavatkozst. Most mr relisabbak, szmolnak a valodi viszonyokkal. Taln bele is
tanulnak..."
Ilyen gondolatok kztt hallgatta vegig a szonokot.
Az elads vege Iele valaki tjtt a 48-as padokbol es Abdy melle helyezkedett. Dr. Bo-
ros Zsigmond marosvsrhelyi gyved es kepvisel. A karrierje szepen indult. Az 1904-es v-
lasztsok utn egyik vezerszonok a szelsbal oldalon. A koalcios kormny megalakulsakor
llamtitkr Kossuth miniszteriumban. Alig ket honap mlva azonban hirtelen es ltszolag ok
nelkl lemondott. Az a hr jrta, hogy gyvedi praxisban valami baj lenne. Br senki sem tu-
dott vagy nem mondott bizonyosat, mindenki hvsen bnt vele azota, mert akkoriban, ha po-
litikban sok mindent elneztek is, de magntisztesseg dolgban roppant szigorak voltak.
Boros lemondsa ota ritkn jrt a Hzba, taln tvol volt, taln az gyeit rendezte. Ket napja
jra megjelent. Abdy megIigyelte, hogy mr a gyles kezdete ota egy-egy csoporttal beszel-
get, halkan magyarz valamit, aztn ismet msikhoz kltzik t. Most idelt melleje. Bizo-
nyra szndekkal.
Valoban alighogy az elnk tz perc sznettel tisztelte meg az elhangzott beszedet, Boros
Abdyhoz Iordult:
Szeretnek veled pr szot beszelni.
A kitodulo kepviselk kztt kimentek a Iolyosora es t abba a tgas, de stet
trsalgoterembe, melynek oszloppal, lamberival elvlasztott dvnyait mintha csak sszees-
kvk szmra eptettek volna.
Leltek a szels kanapera.
Fontos orszgos gyben szeretnem a tancsodat kerni ezzel kezdte Boros a trsalgst.
Slyos aggodalmaim vannak es nem tudom, hol van a ktelesseg tja. Kisse messzire kell
visszaterjek: a lemondsom krlmenyeire.
Blinton tvillant, amit errl hallott. Semmi bizonyosat persze, hanem Ielszav gyanst-
sokat es most, midn itt szemben lt vele, arra gondolt, vajon igazak-e. Nem tudta elhinni.
Szep ember Boros Zsigmond. Magas mrvnyhomloka rnctalan, egyenesen nez, nyugod-
tan, halvny arca krl jol polt, rt, soIorma szakll. Mindez kitn benyomst tett. Meg az
sem rontotta meg, hogy kisse szokatlan divatossggal ltzik, ami videki gyvednel inkbb
vratlan.
Zeng, brsonyos hangjn Boros arra a Vrs-Iele cikkre tert vissza, melyrl Innebb
szoltunk.
Te akkor nem voltl itt? mondotta.
Nem vlaszolt Abdy zrkozottan , klIldn voltam.
Igaz, hallottam, hogy Itliban jrsz. Teht megengeded, hogy kisse vzoljam.
Es elmondotta, hogy a cikkben a darabontok exminisztere lltja, hogy a trgyalsok sorn
arrol volt szo, miszerint ad hoc kabinet veszi t a kormnyzst az ltalnos vlasztoi jog meg-
alkotsra es hogy azt csupn a 48-as prtbol es a volt kormny tagjaibol alaktottk volna
meg. Az elnke Vrs Lszlo lett volna. Azt is lltotta, hogy Kossuth Ferenc elIogadta ezt.
Ekkor kerestem Il Kossuthot. Vilgosan akartam ltni, amihez jogom volt, az llam-
titkra leven, teht bizalmi ember. Kossuth elismerte, hogy ilyen tervet szoba hoztak ugyan,
de csupn ,ad reIerendum" vette; minthogy azonban az addig ellenzeki koalcio msik ket
prtja, az Alkotmny- es a Nepprt, melyek addig az ltalnos vlasztojog ellenzi voltak, el-
Iogadtk a vlasztojogi reIormot alapul, teht termeszetes, hogy minden ms kombincio
trgytalann vlt. Ekkor mutatta meg nekem a paktum szveget Kossuth. Es emiatt hatroz-
tam el, hogy lemondok, nem pedig azokert a rgalmakert, amiket, hallom, ellenem Ielhoznak
es amiket Ileg azota terjesztenek, amiota megvltam az llsomtol. Nem nyilatkozhatvn,
miert megyek el, termeszetes, hogy ilyenekkel akarjk magyarzni ,bizonyos krk!" tette
hozz hangslyozva.
Egy pillanatig Boros megllt a beszeddel, mintha azt vrn, hogy Blint hozzszol. Azu-
tn Iolytatta:
Teht paktum igenis van. Kossuth pedig tegnap a bizottsgban mondjuk szepen a
valonak nem mindenben megIelel tenylltst kockztatott. Igy ht elem lep a kerdes, vajon
szabad-e ezt eltrni? Szabad-e meghagyni az orszgot ebben a tevedesben? Nem ktelesseg-e
kzbelepni es veget vetni annak a balhitnek, melyben a kznseg el? Nem ktelessegem-e ez
eppen nekem? Engem semmi sem kt. Hallgatst nem Iogadtam. Igaz, hogy hivatalban vol-
tam akkor, de ez politikai gy, nem pedig szolglati. Ha en most elllnek ezzel a Hzban,
gy a kormny Ilborul, akr egy krtyavr.
Boros jra kerdleg nezett Blintra.
Miert Iordulsz eppen hozzm? kerdezte Abdy.
Mert nllo gondolkozs embernek tartalak, akinek szelesebb ltokre van, mint a leg-
tbbnek. Ismerem azt a munkt is, melyet Erdelyben a szvetkezeti gyben vllaltl es nagyra
becslm. Engedd meg, hogy vzoljam, mikent ltom a mai helyzetet. Miert tartom krosnak,
st taln vegzetesnek ezt az llapotot.
Most egy msik Boros Zsigmond bontakozott ki, nem az, akit Abdy eddig ismert. Idig
csak mint elkel es kisse bombasztikus szonokot ismerte, aki hazaIias, de kisse res monda-
tokat gynyren tudott Iormlni, szep Irzisokat, melyek inkbb nepgylesre valok. Ma
azonban trgyilagosan beszelt es vratlan szemszgbl.
Kisse epesen szolt es melyen a szavak kztt burkolt gyllet hallatszott. Ezeket mondot-
ta:
Vilgos, hogy a mai kormnyzat hazugsgon alapszik. Elhitettek a kznseggel, hogy a
koalcio gyztt. Pedig az ellenkezje igaz. A kirly maradt Ill es bebizonyult, hogy az az
t, mely klnsen katonai teren, de mshol is, gynevezett vvmnyokat akart kierszakolni,
teljesseggel jrhatatlan. Ezt azonban nem vallja be senki. Hogy pedig ezt a hazugsgot tovbb
is Inntartsk, csupa maszlaggal tartjk a kznseget. Egesz oktobert a Rkoczi-rehabilitlo
trvenyekkel tlttte el a parlament. Ez a mostani hatrozat, ez is olyan maszlag. Es lesz meg
tbb is minden olyan teren, ahol nepszerseget lehet szerezni. Mert kenytelenek vele. Mint-
hogy nem mertek bevallani, hogy mindaz, amit a vlasztsokkor hirdettek, meg nem
valosthato, teht vadszniok kell tetszets dolgokra, amikkel kendzzek az eddigi program-
juk teljes Iiaskojt. Ez pedig szrny veszedelmes, mert csupa ltszattrveny es ltszatintez-
kedes Iog megszletni. Olyan, ami a sajtonak tetszik, amirl vezercikkezni lehet. Minthogy
pedig Ausztrival valo viszonyunkon nem tudunk vltoztatni, csupa Iormulkba Iogjk ltz-
tetni a tehetetlensegket. gy lesz a bank, a vmterlet, a ,kvota" dolgban. Az osztrk pe-
dig okos. A mi nllosgi Iormulinkat meg Iogja Iizettetni cseng penzzel, mi pedig megad-
juk, csak azert, hogy ne vmunionak hvjk a vmkzsseget, hanem vmszerzdesnek. Es
gy lesz mindenben, mert muszj nekik az Iokozottan nemzeti voltuk ltszatt Inntartani es
legalbb olyan dolgoknl bemutatni, melyek a paktumban nincsenek korltozva. gy tervez
Apponyi, azt hallottam, egy j nepiskola-trvenyt, ahol sok penzt ldoz azert, hogy papiroson
magyarabb oktats legyen es gy akar Kossuth j szablyzatot hozni a MV horvtorszgi
gyvitelere. Ennek a terven mr dolgoznak. El akarjk rendelni, hogy az llamvasti alkalma-
zottak ott is magyarul beszeljenek! Ht oktalanabbat lehet-e kigondolni?!
Igazn? csodlkozott Blint. De hiszen a trveny szerint ott horvt az llamnyelv.
Persze! Es en, mg ott voltam, ellent is mondtam ennek. Ellent, mivel mi robbantottuk
Iel a Khuen-Iele bni kormnyprtot es a szerb koalciot segtettk tbbsegre. Ez eppen Kos-
suth Ferenc politikja volt, hiszen a szerb prtok voltak az egyetlenek, kik a perszonlunio te-
ren a Fggetlensegi Prttal kzs platIormra lltak.
Abdy most elszr szolt hevesebben kzbe:
Ezt biztosan nem a mi kedvnkert tettek. A magyar perszonlunionak rgtni kvetkez-
menye lenne Horvtorszg azonos joga es elszakadsa tlnk es kesbb tn, de csakhamar,
egy delszlv orszg kialakulsa Bosznival es Dalmcival, vagyis a trializmus. Tudom,
hogy ez bizonyos becsi krknek is kedvenc gondolata!
Errl azt hiszem, vitatkozni lehet. Bizonyos azonban, hogy abszurdum elbb hatalom-
hoz juttatni egy irnyzatot es azutn Ibe kolintani, akit magunk erstettnk meg. Pedig, ha
uralmon marad ez a kormny, akkor ez be Iog kvetkezni. Ezert lep elembe az a kerdes: vajon
nem ktelessegem-e Ielbortani ezt az egesz rendszert?
Blintnak eszebe jutottak azok a trgyalsok, melyeket az Erdelyben Iokozottabb szvet-
kezeti szervezes es teleptesi akcio miatt Iolytatott klnbz miniszterekkel es melyek jo ki-
ltssal haladtak. Ilyen nagy kerdesben, mint amilyen a kormnykrzis Ilidezese volna,
nem is akart Ielelsseget vllalni.
Bizonyos, hogy amit elmondottl, nagyon komoly. Rendkvl kros, ha a kormnyzati
intezkedesek nem az llami hasznossg szempontjbol, hanem tlzott nacionalizmusbol sz-
letnek meg. Nagyon megtiszteltel, hogy ezeket elmondtad. En azonban ez gyben tancsot
nem adhatok. gyis gondolom az les alatt msokkal is beszeltel...
O, nem errl, vagy nem ilyen vilgosan. Klnben nem is tancsot vrtam tled, ha-
nem valakivel, akit nagyra becslk, szemlet tartani es egyszersmind bemutatni, miert mond-
tam le, milyen komoly orszgos dolgok miatt, nem pedig valami gyans anyagi gyert, amik-
kel krlvdoltak.
Es most hirtelen Boros Zsigmond dr. visszaesett az szoksos szonokiassgba. Elvette
azt az brsonyos baritonjt, melyet csak ilyenkor hasznlt:
Mert en, ki eletem es verem rn csakis a haza dvet szolglom, ms akaratot, ms indo-
kot, ms szndekot nem ismerek, nem is ismertem soha, csak azt, ami a nemzetnket naggy,
hatalmass, virgzov teheti. Szemben az lnokok IurIangjval...
Eles csngetes zengett vegig az sszes Iolyosokon. Meg a szomszedos kupolacsarnokbol
is sivtott Ielejk.
Mindenhonnan kepviselk siettek az lesterem Iele. A 48-asok egyik iIj tagja trohant es
hozzjuk kiltotta:
Apponyi beszel! Mindenki jjjn be! Apponyi beszel! es szaladt tovbb.
Abdy megrlt a megszaktsnak. Az, hogy Boros ismet elvette az szokott Irzisait,
kellemetlenl erintette es valahogy lerontotta azokat a trgyilagosnak ltszo erveket, melyeket
elbb mondott.
Mindketten visszasetltak a gylesterembe.
*
A kvetkez idkben Blint nem tallkozott tbbe Boros Zsigmonddal. Az nem szolalt
Il. Nem leplezte le a paktumot.
A Fejervry-kormny megbelyegzese is elmaradt. Az igazsggyi bizottsg msnap jra
sszelt, itt j szveg Iogalmazsra kikldtek t urat, kik az gyet rkre elIldeltek.
A ,Fremdenblatt"-nak megis igaza lett.
II.
gy Iel kett lehetett, mikor a cignybanda sszeszedelzkdtt es kiindult a tavaszi ej-
szakba. Enyhe mrcius volt az iden. Pongrcz Laji ell, ahogy prmsnak dukl, vaskos orci
melle Ilhajtott premgallerral es karja alatt a drga hegedje, az is puha kabtban; leghtul pe-
dig a cimbalomhordozo snttva es kettegrnyedve a nehez hangszerrel a htn. Mgttk
konIlis leptetett, melyre rraktak egy asztalt es hat szeket, a bakra pedig az egyik pincer ka-
paszkodott Iel, tartvn az leben kosarat szmos poharakkal, mg a terde kztt vagy tz veg
pezsg szorongott, ket veg konyak es egy plehvdr jeggel. Ket vrosi rendr zrta le a me-
netet.
A vroshzrol hvtk ket ide, mert az a szably, hogy ejjelizenet be kell jelenteni es ren-
drt kerni hozz.
Midn a zeneszek csoportja beIordult az Egyetem utcba, a szerendozok jttek ki a szl-
loda termebl. Ell karonIogva egymst egy szep szl legeny es egy alacsony: Alvinczy
dm es Kendy Pityu.
k nagyon sszetartottak, miota mr tbb mint egy eve mindketten egyIormn kilts nel-
kl szerettek Miloth Adrienne-t. Minthogy a megosztott bnatot knnyebb elviselni, mindig
egytt voltak es ha eleg alkohol volt bennlt, elmagyarztk hosszan, mennyire bnkodnak.
Jol elsajnltk egymst, mglen kell ital utn bsan tertek vegl haza. Igy volt ez nap nap
utn. Most is ezt trgyaltk sok szoszaportssal.
Mgttk hrman kvetkeztek. Jobb Iell Kadacsay Gazsi, ki aktvan szolgl a brassoi k-
zs huszroknl, de most ismet szabadsgon leven, ahogy igen gyakran, ht civilben jr, kurta
bekecs van rajta es egy nyttes brnysapka Ielrevgva a Iejen. Balrol kos, a legiIjabb Al-
vinczy. Igy kserik a kzbl lepked Kendy Ambrust, az iIjsg vezeret. Buzgon udvarolnak
neki ketIell, mert nagy dolog m, hogy Ambrus b' nem tallotta megszaktani a joz cig-
nyozst es velk tart a szerend-krton. Ha ellentmond, k a cignyt el nem vihettek volna
tle. Alig is mertek szoba hozni.
Nagy rmkre volt, hogy Ambrus b' rgtn rllt:
Bnja a Iene! mondotta. Ht en is kijvk veletek, pedig ltom az orrotok cimpjn,
hogy messzi akartok elvinni. Mi?! Ti lurkok! Persze odaki! Persze a szepasszonyhoz! Az
Uzdy-villhoz, mi? Miloth Adrienne-hez, oda! Na jo, ht oda is eljvk, br inkbb bevl-
rl szoktam dudlni a nknek, mint kvlrl cincogni nekik!
Most hosszt sivtott: Hii-ji-ji-jii! es sszeIenve vaskos tenyereit, ahogy csrdsnl te-
szik a parasztlegenyek, zsrosan kacagott hozz.
Az iIjak mma ezert vitettek maguk utn szeket, hogy Ambrus b'nak ne kelljen llingl-
nia, amit tudtk, hogy nem szeret es ha egy szek van, ht legyen tbb is es ha szek van, ht le-
gyen asztal es ha asztal van, ht legyen pezsg is.
Ez mr nehnyszor volt gy, de kiveteles dolog.
A hatodik, aki velk tart, GyerIIy Lszlo. csak tenIereg oldalvst mint logos. Igy, s-
tetben most is meg nagyon elegns. A rosszul vilgtott utcban nem ltszik, mennyire gyrtt
es kisse kopott a jol szabott Ielltje es hogy a Lob-Iele londoni kalapnak megserlt a teteje.
Angol ruhiban olyan delcegnek nezned, mint egykor Ienykorban, mikor eltncos volt Pes-
ten, tavaly es tavalyeltt, mieltt tnkretette a krtya es ki kellett lepnie a Ivrosi klubokbol.
A klleme a regi, csak a viselkedesen erezni mindezt, azon a kisse Ielszeg, nmagt alrende-
l modoron, ahogy asztalvegekre l csupn; akkor jn, ha kiIejezetten hvjk es mintha min-
dig megtiszteltetesnek venne, ha megszoltja valaki. Csupn ha nagyon itatjk, akkor vltozik
ez meg nla. Akkor vratlanul valami Iurcsa dlyI tkzik ki belle, valami Ilcsigzott ner-
zet: ilyenkor magasan hordja a Iejet, htracsapja a kalapjt es Iitymlva beszel akrkivel,
megvet hangon es roppant Illrl. Most nincs gy, nincs eleg ital benne. Most szerenyen ol-
dalog a tbbiek mellett, kisse visszamaradva is neha.
Az els stciot a Kl-Torda utcban tartottk. Ott, az egykori vrIalhoz tmasztott hzban
szekel a ven Kamuthyne, kinel az unoki laknak. Itt az udvarba kellett bemenni, oda nylik az
ablakuk. Itt hzatta a kisebbiknek Alvinczy kos a lenyka notjt es a maget, egypr val-
cert es meg ket hallgatot es miutn az ablakban megjelent a gyertyaIeny, jelzend, hogy a sze-
rendot hallgatjk, egy ropogos csrdst is. Ezutn tovbbhaladt a trsasg. A Monostori ton
lltak meg most, a Laczok Jenne hza eltt. Itt a jrdn tboroztak. Leraktk a kocsirol az
asztalt, amit aztn krlltek Ambrus es trsai es nagyban ittak, koccintgattak egymssal,
egyedl Gazsi bro maradt llva a cigny eltt, mivelhogy zeneltet itt. Ha jozan volt, akkor
soha, de ha reszeg volt, meg volt gyzdve, hogy hallosan szerelmes Laczok Idusba. Hzatta
a notkat keservesen, mikzben Il-Ilsandtott a megvilgosult ablakra es Ielrevetve harkly-
Iorma orrt, kitnen jelkepezte a szerelmi sovrgst.
A szomszedos hz szakcsneja a vasrcsos kapunl eppen most eresztette ki az bakjt.
A szep muzsikt hallva, meglapultak a blvnyk mellett. A rendrk mr rejuk akartak
mordulni, de ltva, hogy ott maradtak llva a stetben es nem zavarognak, ht elhagytk ket.
A szerend vegevel nekiindultak ki Monostor Iele. Az Uzdy-villig vagy 3-400 meternyi
utat kell itt megtenni, ami Kolozsvrt nagy tvolsgnak szmt, de ht nincs olyan slyos l-
dozat, amit a szerelmes szv meg ne hozna az imdottjert. A zeneltetkbl pedig hrman
ereztek gy a Iiatal Uzdy Plne Miloth Adrienne irnt. dm es Pityu mr regota es kzismer-
ten, de most jabban Ambrus b' is, br titkolta nagyon.
Eddig a knny ni sikerek embere volt. Hejavgs orrval, kajla barna bajuszval azt
a IerIiszepseg-tpust kepviselte, melytl megnyikkannak a szoglok, ha a lepcsn tallkoznak
vele. Jo dolga volt mindig, mbr hodtsai nem is hodtsok, hanem olyan ,gyernk gyor-
san!" Ielors kalandok, mihez nem kellett egyeb, mint alkalom es egy kanape. Kamaszkora
ota soha meg nem dobbant a szve senkiert es mostanig azt hitte, minden asszony azonnal az
ve, ha megkvnja.
Igaz, hogy nem is problkozott olyanokkal, akik nem kezdtek ki vele.
Adrienne-t eddig meg sem ltta. Evek ota egy trsasgba jrtak; szmtalanszor tncolt ve-
le, vacsorlt a kzeleben, de Adrienne az mindeddig lenyos klsejevel, szikr nyakval, az-
zal a Iagyosan elutasto modorval, mellyel tvol tartott magtol minden ketertelm beszedet,
Ambrus b't nem erdekelte.
Valahogy ntudatlanul megerezte, hogy meg nem egeszen asszony, br Ierje van es gyer-
meke, megerezte, hogy ms, mint azok a nk, akikhez van szokva. Ezert idig Alvinczy
dmot es Kendy Pityut, kik nyilvn szerelmesek voltak e nbe, szamaraknak tartotta. Ez
azonban most, amidn az idei Iarsangon Adrienne-t viszontltta, hirtelen megvltozott.
*
Hogy miben volt Adrienne ms, mint eddig, az alig Iejezhet ki. Eddig is hvsen kacer
volt, szerette ugratni udvarloit, neha meg is szenvedtetni kisse. Tulajdonkeppen jtszott velk,
akrha erzeketlen, de mulattato bbuk volnnak. ntudatlan jtek, tisztn sztns, ahogy a
meseben az oriskirlykisasszony a ktenyebe doblja a trpeket, mit sem sejtve, hogy azok
is erz emberek. Nagyon kordban tartotta ket. Semmi ketertelm szot, st meg burkoltat
sem, vgyrol, csokrol nem trt, sem kzvetlen bokot vagy celzst a brere, a testere, a szepse-
gere. Es ez gy maradt most is. De most mintha tbb reszvet volna benne, mintha valami pu-
hbb, tudobb megertes es br eppen gy tilalmazott mindent, ami nemi vonatkozs, de mint-
ha most ez a tilts nem a szerelmi ismeretlensegebl Iakadna, ahogy azeltt, hanem akrha na-
gyobbnak, szentebbnek tartan azt, olyannak, mihez proIn ajakkal szolni sem szabad.
Az udvarloi most is csak bbuk hogyne! , de mr nem erzeketlen trgyak, hanem csak
alacsonyabb rend lenyek, kiknek Iogalmuk sincs, mirl beszelnek valoban es ha szenvednek,
az picike szenvedes csak, es ha vgynak, az csupn kisszer es banlis kvnkozs, ezert szn-
ni is kell ket, meghallgatni a panaszukat, egy-egy mondattal vigasztalni is, de komolyan ven-
ni?!... Mit tudnak ezek arrol, amit tud, amit telt.
Amit telt a mlt nyron, azon a rvid honapon t, midn lenynvereit Velencebe kser-
te, az alatt a negy het alatt, melynek minden hajnaln egy lepessel kzelebb lepett a hall Iele,
szemkzt ment vele Ilemelt Iejjel es boldogan, mintha piros szvet vitte volna rvend ldo-
zsul a ket kezen, beteljeslt asszonyisgnak pazar igezeteben. Hogy nem lte meg magt a
hazateres eltt, ahogy tervezte, hanem visszajtt onnan, vissza a Ierjehez, akitl Ielt es akit
gyllt es tovbb elt vele, az ldozat volt az szmra. r, amit Iizetnie kellett, hogy a szerel-
meset megmentse az eletnek. A maga hallt vllalta szvesen, de a trset, azt nem volt sza-
bad vllalnia. Pedig az is meglte volna magt, ha megteszi. Ht ezert jtt vissza onnan. Es
a lelkeben ezzel az emlekkel, melyben azt hitte, hogy az eletnek sszes Ijdalmt es boldogs-
gt, kejt es hallt telt, ennek a titoknak a birtokban minden ms szrke es kznapi, olcso es
szegenyesse lett a szemeben. Ezert megert, de kisse sznakozo mosollyal hallgatta, ha Al-
vinczy dm vagy Kendy Istvn, a Pityu, hosszan panaszoltk miatta valo keservket, gy
bnt velk, akr a gyermekkel, akit vigasztalgatnak, ha valamibe belekoccintotta a homlokt.
Abbol a drmbol, amit Velenceben telt, tn csak a hga, a kis Miloth Margit sejtett vala-
mit, is csak sejtett, mert nagy megIigyel lenyka , de nem tudott semmit, ms pedig eppen
nem.
Adrienne klsejeben is alig van vltozs. A termete olyan sudr es szigoran rajzolt,
ahogy a grg archaikus szobrok, de a karjai gmblybbek, a kulcscsontja Iltt behajlo g-
dr, mely eddig annyira lnyoss tette, ha esti ruhban volt, most kitelve es az eleIntcsont-
szn bre meg simbban tndklik, ahogy a valoban asszonny lett nknel, mintha alola ra-
gyogna ki valami ttetsz Ieny. Es mr nem is burkolja be magt boba vagy kendbe, ahogy
a sovnyka lenyok teszik es ahogy eddig tette, ha valamelyik IerIi szeme a nyakra tevedt,
hanem hagyja kisse megveten, hadd csodljk meg, mert a szep nk gy viselik vllaik kv-
natossgt, akrha Iegyverzet volna. Mikent a lovagok egykor ezst pnceljukat.
Mindezt ilyen vilgosan nem ltta meg senki; dm es Pityu csak meg szerelmesebbek
voltak; Ambrus b' is csupn sztnsen erezte meg es udvarolni kezdett. Azt hitte, egykett-
re celhoz jut. Elsbben az rendes, szndekosan parasztos modszerevel kezdte, amidn azon-
ban Adrienne rgtn leintette, mindjobban meghunyszkodott, problta mskent, alzatoskod-
va es erzelgsen. Uzdy Plneval szemben egeszen kivetkztt eddigi modorbol. A hseges
komondort alaktotta most, persze csak Addyval szemben, mert mskent, mr a tekintelye mi-
att is, Inn kellett tartsa az eddigi pozt, a minden nt leigzo, asszonyIalo IerIi hrnevet.
Ezert a csatlosai eltt egy-egy szot gy ejtett el, hadd higgyek, hogy nem hiba legyeskedik
,az eszemadta menyecskeje" krl.
Az Uzdy-villa Ieplete szabadon ll nagyocska elkert mgtt, a zeneltet trsasg azon-
ban beIordult mgeje, mert Adrienne a htso Ildszintes szrnyban lakik. Elvonultak majd-
nem a hz legvegeig es ott telepedtek le, mert az vegezett Iolyoso utolso boltve mgtt, ott
tudtk az asszony hloszobjt.
Lopva, lbujjhegyen ment idig mindenki; suttogva rendelkeztek, meg a nagybgs is rop-
pant vigyzott, nehogy megdobbanjon a hangszere, mert szerendtrveny, hogy semmi egyeb
zaj, csakis a zene klti Iel az alvo hzat. Igy ht nagy vigyzva leraktk a szekeket es asztalt,
reja pohrt, pezsgt es konyakot is, es csak amikor ezzel mind megvoltak es kreje ltek, ak-
kor kerlt sor a muzsiklsra.
A Iiatalok tkzben mr sorsot hztak volt. Igy dntttek el, hogy Ambrus b' utn, kinek
persze eljoga van, ki kvetkezzek, gy ht mg a tbbi htrbb lt le, Ambrus az asztal res
oldalhoz llt, szemben az ablakkal es a banda pianissimo kezdte az notjt: ,Akkor gyere,
mikor mondom..." majd ersdve az Adrienne-et. Ezutn jra nehny magyar hallgato es a
Iolyoson tli ablaktbla resen mr vilgossg szrdven ki, Ambrus b' enekelni kezdett. Kis-
se borz, de kellemes bariton hangja volt. A tbbiek szenvtelenl iszogattak a htterben.
Nota notra kvetkezett, mg vegl egy ropogos csrds utn Ambrus b' leintette a cignyt.
Nem lepett azonban vissza, br rvid pauza utn a Pityu szerendja kvetkezik most, hanem
egy szeket llttatott oda, ahol addig llott, es pohrt maga melle es ott maradt az ablakkal
szemben.
Ha visszamegy a tbbiek kze, nehez helyzete lett volna.
Ott azt a Ilenyes, diadalmasan hodto nembnomsgot kene mutassa, az rendes modort
nkkel, mg Adrienne-nel szemben jabban a megigezett es bba borult szerelmest alaktot-
ta. Mrpedig lehetseges, hogy az asszony kikemlel valamely ablakon, gy ht az szmra ezt
most is meg kell jtszania, annl inkbb, mert holdvilgos az ejjel. Ott maradt ht, az asztalra
knyklt, htat Iordtva az iIjaknak es eleg jol brzolta a ,bsulo juhsz"-t. Bele is enekelt
a notkba olykor, dacra, hogy ms zeneltetven, ehhez nem lett volna joga. De ht neki tbb
szabad, mint msnak. Pityu ezt nem nagyon szerette, de nem szolhatott. Szereny Ii is volt, a
Kendyek erteljes Ijnak egyik gyngebb hajtsa. A klsejen is kiIejezesre jtt ez. Cing-
rabb, vekonyabb volt, mint a tbbi, es az a ragadozomadrcsr-szer orr, mely a tbbi Kendy-
utodnl saskesely-, solyom- vagy vercseszabs, nla eltlozodott egzotikus madrcsrre,
mely ertlen llval olyann tette, mintha nem is lenne egyeb az arcban, mint ez az orisi
hajlott orr es szomor nezes Iekete szemei.
Mr a vege Iele jrt ez a szerend is, midn a Ieplet mgl vratlanul hangos lodobogs
csattogott.
Szedletes getessel kanyarodik be egy negyesIogat a Ivilla sarknl es hirtelen megtor-
pan alig egy araszra a cimbalmos httol. A gyeplsk kisse horkoltak ugyan, de mozdulatlan
lltak, a cignyok azonban szejjelugrltak, ahnyan, annyiIele.
Ambrus b' nagy hangosan beleIogott ama zaItos kromkodsok egyikebe, miknek annyi-
ra mestere volt, de ki nem vghatta a csattanojt, mert aki a magas bricskrol most leszllt, az
Uzdy Pali volt, az Adrienne Ierje. Igy ht mosolygosra idomtotta az arct es bartsgosan
harsogta: ,Szervusz, Pali! Ht te honnan a Ienebl erkezel ilyenkor?"
Uzdy kimert leptekkel jtt a muzsikltatok kze. Horihorgas termete tn meg hosszabbnak
ltszott a sarkig er ketsoros bundban, akrha valami setlo sovny torony volna. Vlltalan
termete miatt gy hatott, mintha alulrol IlIele mind keskenyebbe lenne es a vaskos premgal-
ler Iltt a halovny arca, hosszra kiIent Iekete bajszval, kecskeszakllval olyan taln,
mint mikor karcs rajnai buteliba valami karakterIejes dugot tesznek. Onnan a magasbol, a
stetsegbl vlaszolt:
Almskrl jvk, hazulrol. Szeretek vratlan indulni, erkezni. Neha meglepetes eri gy
az embert, mint peldul most, ilyen roppant kellemes meglepetes mondotta egyenkent hang-
slyozva a szavakat.
Hossz, szraz kezevel parolkat osztott. Rezstos, apro szemei gnyosan villogtak es mr
le is lt az asztal melle.
Ugye, megengeditek, hogy hozztok ljek? udvariaskodott az Iurcsa, mindig csIon-
dros hangjn. A zeneltetk persze szrnyen bosszankodtak. k a mai ejjelt azert vlasztot-
tk, mert bizonyos volt, hogy Uzdy nincs a vroson. Es most kzejk toppan!
Teht szerend? Szerend, ugye? Adrienne-nek, hogyne! Az jo, jo, jo! Nagyon he-
lyes. Nagyon rlk, hogy megtisztelitek a hzamat. Sajnlom, hogy megzavartam, de ht
mentsegeml szolgljon, hogy nem tudtam rola, ugye? Ugye, megbocsttok, mi? Izte to-
vbb a szot Uzdy majdnem monologszeren. Kerlek, Iolytasstok, Iolytasstok es ha meg-
engeditek, en is itt maradok, hadd halljak egyszer en is ilyen szep muzsikt, hiszen ha itthon
vagyok, akkor sosincs abban reszem...
Ambrus b'bol most kikvnkozott a haragja:
Olyan marha nincsen, aki szerendot vigyen, ha a Ierj odahaza van. Te tn azt kvnnd,
hogy meg muzsikt hozzunk, amikor... de itt elakadt a szava, mert Uzdy szemei Iurcsn vil-
lantak Ieleje:
Amikor?... kerdezte Iagyosan es hossz vekony nyaka hirtelen kintt a premgallerbol.
Ht amikor... amikor jozen alszol... vagy... vagy... egyltaln... az nem szoks... sza-
badkozott Ambrus es hogy vege legyen, ht rszolt a prmsra: Hzd ht az Alvinczy rIi
notjt, vagy megbarmultl? es ismet Uzdy Iele mondotta bizalmaskodva: Mert most d-
mon van a sor, gy egyeztek a Iiatalok.,
jra nota kvetkezett nota utn. A cignyok azonban most minden tempot kisse sebeseb-
ben vettek, mintha mentl hamarbb a szerend vegere szeretnenek jutni es meneklni innen.
Az asztal krli trsasg nyomott hangulatban Alvinczy dm a prms mellett ll, a
tbbiek lnek. Ambrus b' a hz Ielli saroknl, Uzdy a klsnel, utna Kadacsay es Pityu az
asztal hossz oldaln es rajtuk tl a Szamos-rok Iell, mely a villa kertjet bezrja, GyerIIy
Lszlo. Mg a tbbieken megltszik az nnepronto Uzdy jelenletenek nyomaszto hatsa,
Lszlo teljesen egykedv. Mereven l, maga ele bmul a vilgos ejjelbe es vizespohrbol nti
magba a konyakozott pezsgt.
Ezt igen gyakran teszi es gepiesen.
Alvinczy a ,Szz szl gyertyt..." hzatja.
Uzdy eddig mozdulatlan az ablak resein kiszrd Ienyre szgezte vekonyra hzott sze-
meit. A szja kisse megnylva szeles, lapos Iogai Iltt, mintha harapni akarna. Most azonban
lassan kiegyenesedik lteben. A keze elsllyed a bundban, majd midn a banda ervel kivg-
ja: ,... szz icce bort...", a karja hirtelen kilvell egy browningot onnan es a ,bo-o-ort"
Iortisszimojban elsti, t az asztal Iltt, arra az ajtoIelre, amely a Szamos-rok palloja eltt
ll, vagy hsz meterre tlk.
A cignyok a zene zajban szerencsere nem hallottk a lvest, de az asztalnl lk annl
jobban, meg a golyo becsapst is a Iaoszlopba. Megrezzent mindenik es Ambrus b' kibI-
Ientette: Tyi! az ldojt!... es elkapta a Iejet.
Uzdy harsnyan kacagott.
Csak GyerIIy maradt mozdulatlan, pedig a golyo ott Itylt el kzvetlen az orra eltt.
Szenvtelen nezett most is maga ele es automata nyugalommal vitte a poharat a szjhoz.
Ez a nyugalom meg Uzdynak is gy ltszik, imponlt.
Neked, gy ltom, jo idegeid vannak! szolt Lszlohoz.
Nekem? vlaszolt GyerIIy es hangja mintha nagyon tvolrol jnne. Miert?
Ezert! kiltott hozz Uzdy es villmgyorsan meg ket lvest trptett eltte gyors egy-
msutnban, de Lszlo majdnem megveten nylt a poharhoz es nyugodtan ivott gy, mint
az elbb.
De a szerendnak most azonnal vege szakadt. A zeneltetk megknnyebblten kotrodtak
ki a konIlishoz. Kenyelmetlen bolond Irter ez az Uzdy Pali! mondottk egymsnak. Meg-
lehetsen leIorrzott kedvvel jttek el. Kivetel egyedl GyerIIy Lszlo.
most sokkal nerzetesebben lepdel, mint idejvet. Emelt Ivel megy. A kalapjt htra-
csapta, sszentt szemldkei kisse Ilhzva, mintha Iitymln a vilgot. Az also ajka dlyI-
sen dbbeszkedik. Ne botorklj itt elttem! szolt r Kendy Pityura, aki vagy tven lepes-
nyire a villtol veletlenl elebe kerlt.
A tbbiek sszesgtak, mindjrt tudtk, hogy szrnyen be van rgva.
gy is volt. Ilyenkor pedig az alkohol eltrlte azt a sok Ijdalmas erzest, amellyel vissza-
tert Erdelybe mlt tavaszon. El az nvdat, mely mindig mardosta, ha jozan volt; azt a tuda-
tot, hogy unokahga, Kollonich Klra, kibe annyi eve szerelmes volt, azert ment Ierjhez ms-
hoz, mert , Lszlo bizonyult gyngenek; el azt a megalzst is, hogy krtyaadossgai miatt
ki kellett lepnie a pesti kaszinobol; el azt a msodrendseget, melyet mindig erzett akrkivel
szemben, azt a hitet, hogy mr nem teljes ertek ember, hogy lthatatlan br, de billogot vi-
sel a homlokn, amirl mindenki tud, ha nem is mutatjk, ha bartkoznak is vele.
Akkor, midn ez az utolso nagy krtyavesztesege volt, tulajdonkeppen rendezni tudta vol-
na, de elsbbnek tartotta, hogy akkori szeretjenek Iizesse vissza azt, amivel neki tartozott,
ki azeltt egy hasonlo katasztroItol mentette meg. Mert szrnybbnek velte a n penzevel
ados maradni, mint azt a nyilvnos botrnyt, melyben egesz Ivrosi szereplese vegzdtt es
akkoriban, midn gy hatrozott, volt abban az ntelkezesben valami Ilemel es kegyetlenl
diadalmas is.
Azonban az a lelkier, amely akkor Ilemelte, elszllt hamarosan. A regmlt bnei, a reg-
mlt gyngesegei, azok eltek csak tovbb benne es mardostk Iolyton es csak akkor szabadult
tlk, ha leitta magt. Ilyenkor aztn a msik vegletbe csapott t. Roppant Iennhejzo lett es
Iitymlkodo. Az lett rr rajta, hogy klnb a tbbinel. Belsejeben nagy mvesznek erezte
magt, ami lehetett volna is, ha el nem predlja a tehetseget es idejet. Errl nem beszelt. Ezt
gysem ertik ezek! gondolta meg reszegen is, hanem nagyvilgi sikereirl, azokrol szeretett
eladni, megszegyenteni ezeket a ,videkieket".
A pajtsai persze tudtk ezt, es amint elkezdett peckesen jrni es megvet arckiIejezest l-
ttt, rgtn ugratni kezdtek, ami erdelyi embernek a legnagyobb rme. Most is rgtn melle-
je szegdtt Gazsi bro es gyesen elkezdte:
Jol teszed, ha reszolsz Pityura, nagyon reIer egy kis neveles! es Pityu Iolytatta:
Igazn csak rlk, ha tantsz, te, aki egeszen ms krkben vagy otthonos es Alvinczy
dm is:
Az trtenjek, amit te parancsolsz! Es dm ccse is helyeselt es meg Ambrus b' is Ioly-
tatta, karon ragadvn GyerIIyt:
Ezek itt mind akr a medvebocsok! harsogta. Sosem lttak semmit, nem gy, mint te,
aki a legnagyobb marhkkal komztl Pesten!
Krlvettek Lszlot es hajbokolgatva egymsra kacsintottak; az egyik elkezdte:
O, be szep is lehetett az az udvari bl, amit meseltel! Az a bl a szerb kirllyal!
Lszlo nem vette eszre, hogy az szndekosan teveszti el a kirly orszgt:
Nem a szerb kirly volt, hanem a spanyol kirly! XIII. AlIonz, aki unokaccse Frigyes
Ihercegnek. Ezt illenek tudni... es mr bsegesen magyarzta is kedvenc temjt regelt a
reszegek Iontoskodo taglejtesevel.
Igy haladtak vissza a Iter Iele. Mr vilgosodott a hajnal.
Az ttesten tejeskocsik dcgtek be a vrosba. Mr majdnem a megyehz ele ertek, midn
GyerIIy parancsolo mozdulattal meglltotta az egesz trsasgot. Itt most en muzsiklta-
tok! szolt a cigny Iele es lerakatta a jrdra az asztalt es a szekeket.
Mr miota az Uzdy-villbol kilepett, Iolyton azon tprengett, hogy is szerendot Iog ad-
ni. Hogy csak huszonegynehny korona van nla, azzal most nem gondolt. rnak erezte ma-
gt, aki mindenki Iltt ll, messze Iltte; most meg kell mutassa, peldt kell adnia. De
hol? Kinel? senkinek sem udvarolt, sem lenynak, sem asszonynak. Ha nehanap bejtt
ide Szamoskozrdrol, mikor valami kis penzt uborkbol, saltbol ssze tudott kaparszni, el-
jrt ide is, oda is, tncolt, ha bl volt, haboskvezott a lenyos mamk hznl, ott neha zon-
gorzott is, ha kertek, de mindez csak olyan gepies dolog volt, amit minden erdekldes nelkl
tett. Pedig csinos, tetszs ember volt, kit nem egy leny megsimogatott a szemevel, de sem-
mit sem bnt, semmi Ilrt-szndekot eszre nem vett es annyira mindegy volt: kivel beszelget,
hogy akrki maga melle hvhatta es ott maradt udvariassgbol es Ileg nembnomsgbol. Igy
ht valoban nylt kerdes volt, kinek zeneltessen, ha mr mindenkepp szerendot kell adnia.
Csak most dnttte el a Gyalakuthyek kis palotja eltt, mely eppen szemkzt llt a
Laczok-hzzal.
Jo kislny a Gyalakuthy Dodo, egeszen kedves, eleg muziklis is, ki ha nluk van, meg
szokta kerni, hogy zongorzzon neki.
Most, hogy megerltette az eszet, visszaemlekezett, hogy gyakran josggal beszelt vele,
hogy sok mindent kerdezett tle, zenei dolgokat is es az eletmodjrol is ott Ialun. Igen! en-
nek a Dodonak Iogja hzatni.
t ora Iele jrt az id, mikor Dodo ma ejjel mr msodszor Ielebredt. Zene szolt odakinn.
Furcsa gondolta , ma ketszer visznek szerendot a Laczok lenyoknak? Ugyan jo dolguk
van! Mert Dodonak soha senki sem vitt ejjelizenet. Nem tette senki, mert a Gyalakuthy leny
nagy parti. Igy ht az sszes rIiak Ieltek, hogy hozomnyvadsz hrebe tallnak jnni, ha leg-
kevesbe is meltatjk. Ez pedig ments Isten szrny szegyen volna!
Dodo tudta ezt es nem is gondolt arra, hogy neki hzatnk.
A msik oldalra Iordult, hogy tovbb aludjek. Minek kelne Il, ahogy msIel orval ez-
eltt tette, mikor odalopozott az ablakIggnyhz es kikemlelt mellette. Bizonyra ugyana-
zok: a ket Alvinczy, Gazsi bro meg Ambrus b'. Es GyerIIy Lszlo.
Az is velk van. Igen. Velk tart, br nem bnt senkit es semmit. Szegeny GyerIIy! Mi-
lyen kesern, sebzetten kerlt haza Pestrl! O! Az a Kollonich Klra, az a kuzin, aki ilyen Ij-
dalmat okozott neki, aki gy megmergezte ezt a kedves, kedves Iit... Hogy is tehetett ilyet!
Hogy is tehette?! Meg tudnm lni! gondolta, mikzben megproblt jra elaludni.
De mintha ersebben hangzana a zene. Mintha kzelebb volna. FlIlelt. Valoban!
Mintha itt volna a hzuk eltt, nem pedig odatl! Es mst is jtszanak... Mi ez? ez az a
csrdngl, amit Lszlo zongorzott neki a mltkor uzsonna utn! Az, bizony az!
Kiugrott az gybol. Csak gy meztlb az ablakhoz sietett lbujjhegyen. Kikukucsklt a
rolo mellett. Odaknn mr egeszen vilgos van.
A szeles jrda szelen asztal ll, melyet krllnek. Pezsg is van es poharak. Ket rendr
ll ketIell es eltereli a hajnali jrokelket. Azonban itt az ablak alatt Pongrcz Laji bandja
es kzttk, elttk GyerIIy! Ht neki szol a szerend! Neki hozza, neki, kinek soha senki
sem hozott ejjelizenet!
Eppen az, Lszlo!
Pr percig megigezve llt Dodo az ablakban. Ket kezet a dombor kis melleire szortotta,
akrha a szvet akarn csittani, mely kveres nyakban nagyokat koppanj az rmtl. Majd
eszebe jutott, hogy nem gyjtott gyertyt. O, be bosszanto! Meg azt tallja hinni, hogy nem
Iogadjk a szerendjt! Hamar, hamar! Hiszen a msodik nota is mr veget jrja!
tlibbent sietve az gyhoz es eg gyertyval vissza a dupla ablakhoz. A belst gyorsan
kinyitotta es a Iggny mge lltotta a, lngot!
O, de ez nem jo. Knn mr nappal van, nem tallja megltni ezt a kicsi Ienyt. Gyorsan
hatrozott. Felrehzta a gyolcsIggnyt es a gyertyatartot kitette a vszon es a kls ablak k-
ze, gy mr helyes, gy mr jol van. Igaz, hogy egy pillanatig az csupasz kverke karjt meg-
lthattk alulrol, de ht mit tehetett volna? Es nem is olyan baj, hiszen blban is ltjk a kar-
jt gy es... es csinos karja van es pici kezei... Nem, azert nem rohatja meg senki! es most
megkereste a habtollas hlokntset, mert eleg hvs van a szobban es nem akart visszaIe-
kdni az gyba nem , a msik ablakbol akart kikemlelni, nezni, nezni a Iiatalembert, aki
muzsikltat neki, aki vegre, vegre valahra eszrevette t, eszrevette, mennyire erdekli, taln
viszont is szereti, o, ha csak egy kicsit is, az is eleg volna! O, az olyan szep volna!
Jol bebugyollta magt a selyemkpenyeggel, mely krlrta kisse telt, de jol eptett leny-
testet es elmerengett a notkon. Es a zene szrnyn elrepltek az emlekei.
Regiek: midn most msIel eve a Laczokek Ida-napi bljn elszr beszelt hosszabban
Lszloval; az arra kvetkez ket Iarsang hibavalo sovrgsa, mikor csak itt-ott nagy neha lt-
hatta; azok a hrek, amelyek akkor jttek rola, hogy Kollonich Klrnak udvarol, hogy szr-
nyen krtyzik es vegl most majd egy eve annak! az a hr, hogy kilepett a pesti
kaszinobol. ,Csak a beIolysos rokonsgnak ksznhette, hogy kilephetett, hogy ki nem
dobtk!" mondtk tbben Dodonak krrvend mosollyal, nem is kepzelve, mennyire Ij ez
neki. De nem csupn Ijt nem! , volt az jsgban valami halk rme is. rme, mert azon-
nal arra gondolt: Lszlonak haza kell jnnie Erdelybe, el arrol az tkozott Pestrl es ha itt van,
ha itt lesz, akkor megiscsak valahogy kzel juthat hozz, vigasztalhatja es taln... taln ak-
kor... akkor taln megis...
Es jabbak: az idei telen tbbszr bent volt Kolozsvrt. Ha Dodo meghallotta, hogy Gye-
rIIy megjtt, az anyjval nemcsak uzsonnra, de ebedre is meghvatta, persze ms Iiatalok-
kal. Igy eleg gyakran lthatta, br Lszlo alig maradt pr napnl tovbb a vroson.
Zenerl trsalogtak es a leny a szerelmes n sztnevel jol eltallta azt a hangot, ami az
iIj mveszlelkenek megIelel.
Beszed kzben ms dolgokat is kikutatott. Abbol az itt-ott elejtett szavakbol, miket
ovatosan tovbbIztt jra minden alkalomkor, lassankent megtudta GyerIIy anyagi helyze-
tet. Hogy berbe adta a birtokt zbejnek, Abdy groIne joszgigazgatojnak, hogy az tz evre
elre kiIizette az rendt. ,O, ez nagy szvesseg volt zbejtl mondotta Lszlo , hls-
nak kell lennem." gy ht neki nincs egyebe, mint amit a kertesze sszeszerez almbol, vete-
menybl; hseges embere. Es hitele sincs sehol, csupn adossgai. Mindezt persze nem egy
szuszra mondta el Lszlo es nem is tudta, hogy elmondta. Neha itt, neha ott, elejtett egy-egy
adatot, amiket Dodo sszeillesztgetett magnak nagy szorgalommal. Mr akkor, midn e kep
kialakult, gondolt arra, hogy ezen segteni kene valahogy, de most, midn Lszlo ott llt lenn
a jrdn es hzatta az notit, most, mikor vegre jelet adta, mintha erdekldne irnta,
Dodoban elhatrozss lett, ami eddig csak bizonytalan tervezgetes volt.
Az ablakIa es a Iggnyvszon kztti svocskn jol ltott le a zeneltet trsasgra. Amb-
rus b' es Pityu, Kadacsay es a ket Alvinczy lmosan ldgeltek az asztal krl es a pincer,
aki pezsgt tlttt nekik, nagyokat stott. A cimbalomhordozo a jrda szelere gubbaszkodva
bobiskolt, nekitmaszkodva a szemetesldnak. Teljes napvilg van mr. Ilyenkor tkzik ki
a Iradtsg az ejszakzokon. A ket rendr meg mindig buzgon terelgeti a tlso oldalra a
jrokelket. Nagyreszt monostori nepek, kik ket-hrom pr csirket, egy koszor hagymt
vagy ms teli vetemenyt visznek a reggeli piacra es kzlk nehnyan odatl megllnak hall-
gatni a muzsikt, mglen tovbbindulnak jra.
Lszlo azonban szerendozott meg mindig. Mr az elbb tvette a Laji hegedjet es maga
jtszott. Szep szeles hang zeng a nyirettyje jrtn. Bizonyra mindent elIelejtett maga krl,
idt es helyet, csak a dalt hallotta, amit maga hvott eletre. Htratett kalappal, behunyt szem-
mel ll mereven es most is, midn j notba kezdett, gy Iordult a banda Iele.
,Cserepezik a kaszrnya tetejet..."
Dodo nem tudott betelni a ltsval...
A nota kzepen azonban az asztal mellettiek hirtelen Ilugrlnak. Ambrus b' valamit or-
dt, a zene megll es mindenki, meg a tlnani hallgatosg is Ilnez, Ilmutat arra az ablakra,
hov Dodo a gyertyt tette volt a kls veg es a Iggny kze. A vszon gylt meg.
Hossz lngok szaladnak vegig rajta es mr Ist gomolygott be a szobba, mikzben az ablak-
veg kettehasadt es csrmplve hullott az utcra.
Dodo odaugrott. Szaladtban gyorsan csngetett, aztn az ablakhoz lepve btran megra-
gadta a Iggny ket oldalt es letepte.
Most vissza a mosdohoz! Hamar egy kanta vizet!
Es mikor riadt szobalnya berohant a szobba, mr ott ntzgette a Iggnyt a parketten
es apro papucsaival taposgatta el a meg itt-ott serked lngocskkat.
Szerencse, hogy ilyen gyorsan cselekedett. Ha a lng belekap a Ielrehzott csipkedraperi-
ba, nagy tz tmadhatott volna. Igy csak a padlo szenesedett meg kisse. Csak ennyi baj tr-
tent. Es hogy a papucs vekony talpai tegtek. Csak ennyi anyagi kr.
Mikzben a szobalny es a ket odakiltott szolglo sietve szrtgattk a szejjelmltt viz-
et, cipeltek kiIele az elegett Iggnyt, Dodo meg egyszer kipillantott az utcra.
Csak a rendrk lltak mr ott, ezeknek szolt le, hogy nem trtent semmi baj, hogy btran
elmehetnek. Aztn ott maradt a kitrt ablakban.
A szvet sszeszortotta valami, mintha gonosz omen lenne, hogy eppen most, eppen most,
mikor t oly boldogg tette ez a szerend, hogy gy kell annak vegzdnie! De aztn megrzta
akaratos Iejet, akrha ki akarn rzni onnan a ketkedest.
Bolondsg! mondta magnak. Nincsenek omenek! Bolondsg!
Es visszabjt nyugodtan az gyba, mert csak most erezte, hogy milyen csps hideg n-
ttte el a szobt.
III.
Abdy Roza groInenak ma van a szletesnapja. ezt Inntartja es jolesik neki, ha mentl
szmosabban ltogatnak el hozz, az Farkas utcai kicsi palotjba. Ezt nagyon szereti. Csak
egyet tilos tenni megemlteni, hogy hnyadik szletesnapja. Nem is teszi senki, br minden-
ki tudja, hogy Abdy Roza 1854. prilis 12-en szletett. Van azonban egyetlenegy vakmer a
vilgon, ki jabban mindenkor megbosszantja egy levelezlappal, melyre pontosan odarja:
,... gratullok a nagysgos groIne ennyi es ennyedik szletesnapjhoz..."
Ez Kozma Boldizsr, az atyja egykori gazdatisztjenek a Iia.
t Iia volt az reg Kozmnak; kett: Dezs, ron a nagyobbak, Geza es Jen a kisebbek,
de a kzbls, Boldizsr, az eppen a kortrsa. Mind az t Ii neki jtszotrsa volt kisleny ko-
rban, mg el nem szrmaztak Denestornyrol, mikor a ven Kozma kilepett az Abdyek
szolglatbol es Teke videken egy nagy berletet vllalt. Azota igen megvagyonosodtak a Koz-
mk, Ildet Ild utn szereztek es ma mr Kolozs megye rmenyesi es tekei jrsaiban
gyszolvn kivsroltk az ottani regi birtokosokat, akik nem tudtak lepest tartani ezzel az t
szorgalmas, minden rhatnmsgtol mentes szakszer gazdval.
Abdyne tizenhrom eves kora ota nem ltta viszont tbbe egyiket sem. Regebben csak
neha es utolag hallotta, hogy valamelyik megvette a denestornyai sldket vagy a rackab-
rnyait vagy a hzokat. jabb idkben mr nem az idsebbek jrtak, hanem a Iiaik. De regen
sem jtt Il egyik sem az egykori jtszotrsai kzl a kastelyba. Lenn maradtak a majorban a
gazdatisztnel. Nem kereste Il soha kzlk senki es csak ez a Boldizsr, ez rt neki evente
valahonnan a Mezsegrl egy-egy levelezlapot a szletesnapjra, de ezt is csak most kezdte,
miota eltlttte az tvenet.
Hogy miert r, az sohasem slt ki.
Es mivel Roza groIne erezte, hogy ez valami bosszants akar lenni, valami kesi bosszl-
ls eltte ismeretlen sertdesert, teht valoban bosszankodott is. Ezert most mr harmadz-
ben haragos a szletesnapjain.
Pedig a Iia, Blint megjtt ma reggel Budapestrl. Ht ennek nagyon rlt es ebedig
jokedv volt. Ebed eltt megjtt azonban az az ominozus levelezlap es elrontotta az rmet.
Taln ezert engedte Roza asszony, aki mskor joindulat es elnez volt, hogy ket gazdasszo-
nya, kik mindig vele ebedeltek, Tothyne es Baczone annyi gonosz pletykt Iecsegjenek a Ie-
ketekvenl.
rks kteskkel a kezkben a hossz asztal ket sarknl lve kversegkhz arnytala-
nul keskeny szekeken, szaporn beszeltek, mintha csak egymsnak mondank. Ha pedig vala-
mi nagyon botrnkoztatot mondtak, egy-egy nagyot szrtak a megkezdett strimIlibe, mintha
az erklcs neveben tdInek a vetkest.
Sok tartott ez gy. Blint szotlanul hallgatta.
Vegre gy Iel negy ora Iele megjtt az els gratullo csoport es a ket gazdasszony eltnt.
Kesbb mind tbben jttek. Mr megtelt a nagy es kis szalon.
A nagyban, szokott helyen lt a hziasszony a kanape kzepen, az eltte llo asztal krl
az idsebb hlgyek. A mamk: Gyalakuthyne, Kamuthyne, Laczokne es a ven Sarmasghyne,
aki mindenkinek a nagynenje, az a kis tprdtt Lizinka tanti, ki roppant mulatsgosan es
gonoszul tudott politikt es pletykt eladni, neha trgrabb szotol sem riadva meg, de Iino-
man is, ha gy kellett.
Nagy sptozva trgyalta majdnem ugyanazokat, amiket mr a Ieketenel elIolytattak
Tothyne es Baczone. A I tema Miloth Adrienne, az Uzdy Pali Ielesege. Hogy ilyen-olyan ka-
cer, hogy kikezd ezzel is, azzal is, miota bejtt Iarsang elejen.
Nem eleg neki o, lelkem! , ahogy a tavaly is, hogy azt a szegeny csemet, Kendy Pi-
tyut, meg azt a nagy maIla Alvinczy dmot balandtja magba es msakat is mondotta go-
noszul Lizinka tanti gyngytyk-elesseg hangjn es regi ,maras-menti" kiejtessel , hanem
mast a msik csemmel szrte ssze a levet: Ambrussal. Ht persze en nem tudam, de bizany
Ambrus nem az az ember, akit csak szoval lehet tartani, gy ht bizanyas is, hogy mst is h-
zott a szjba, mint mezesmadzagt. Talntm vigyznak is magkra, de megis tudnivalo da-
lag, hogy olyan jo csdr, mint Ambrus, meg nem elegszik csak a nyertessel. Es en igenis tu-
dam, mert a szakcsnem mandta, hogy ahnyszor az a szegeny Uzdy nincsen idehaza, ht arra
kodorog Ambrus, ha csak lappangva is...
A tbbi hlgyek hallgattak, csak egy-ket szot vlaszolgattak. Meg Laczokne is, ki edes-
testvere Adrienne anyjnak, sem mer a vedelmere kelni, lenyai leven, kiket vilgba visz.
Feltette ket a ven Lizinka szjtol. Vegre is Gyalakuthyne szolt kzbe:
Akrhogy legyen, most mr gyis vege szakad, hiszen gy hallom, Miloth kosne na-
gyon rosszul lett jabban a becsi szanatoriumban es a lenyai odautaztak.
Igen, mlt heten utaztak hozz vlaszolt sietve Laczokne. Sajnos, nagyon rossz hrek
vannak.
Abdy groIne kisse dlledt szrke szemei vegigsuhantak az asztaltrsasgon, Lizinka
tantitol t a Iia archoz, ki szotlan lt az reg dmk kztt. Ott a tekintete egy pillanatra
megllt, aztn tovbbment a kedvesen kveres Laczoknehoz:
Mr regota beteges szegeny, ugye?
Biza azt hiszem, vege lesz neki vgott kzbe Lizinka, aki vissza akart terni az tem-
jra: Es hogy akkor mi lesz a kis Miloth Margitkval, ha az anyja se lesz, azt mr el lehet
gandalni! Ha majd nem lesz senkije, hanem csak az Uzdyne iskaljba Iog jrni...
Most jabb gratullo lepett be, az reg Kendy Dniel. Regimodi, kisse nyttes szalonka-
btjban meg mindig jol Iestett az egykori szeladon, csak hatalmas vrs orrn ltszott meg,
hogy nem veti meg az italt.
Bokolva hajolt Abdyne kezere.
Abdy Blint Ilhasznlta ezt az alkalmat, hogy tadja a helyet s lassan tsetlt a szomsze-
dos kis szalonba. Kisse Ianyar volt a szja attol a sok gyanststol, pletyktol, amit ebed ota
vegig kellett hallgatnia.
*
A kisebbik szalonban a lenykk uzsonnztak a vendeg rIiakkal. A komornyik es az inas
Iolyton szolglgattk magos poharakban a kvet, kristlytlban a kalcsot, mg Abdyne gaz-
dasszonyai minduntalan jabb stemennyel erkeztek be a szobba remekbe nttt
kugloIokkal, krtskalccsal es ms manduls stemennyel es szrnyen rossz neven vettek,
ha nem vettek mindenbl legalbbis ketszer, br az edeskes mosoly el nem tnt a kver
arcukrol.
Blint mr nehny perce udvariaskodott a vendegekkel, vlaszolgatott jobbra, is balra is,
amidn Gyalakuthy Dodo hozzlepett, es megerintette a karjt.
AB! gy hvtk ltaln Abdyt nevenek ket kezdbetjevel. Szeretnek magval vala-
mit kzlni szolt sietve a leny, nem is nagyon halkan az ltalnos zsivaj kztt. ljnk
valahov Ielre, ahol elmondhatom.
Szep barna szemei komolyan neztek Abdyra.
tmentek ket res kis karosszekhez a tlso sarokba. Blint kerdleg tekintett Dodora. Ez
most habozni ltszott es szakadozottan is kezdte:
Lssa kerem, nekem ugyan ehhez nincs kzm... de azert megis... taln jo, ha megmon-
dom... azt hiszem, hogy ktelessegem... a... a maga unokatestvere... aztn hirtelen hatrozott
lett a hangja es szembeIordult Abdyval: GyerIIy Lszlorol van szo! Most mr Iolyeko-
nyan, trgyilagosan beszelt. Okosan es gyszolvn szakszeren. Elmondta, mit honapok alatt
Iancsiknkent tudott meg Lszlotol, amit egybeigaztott lassacskn sszeIgg keppe. El-
mondta, mikent eltek vissza GyerIIy nembnomsgval, hozz nem ertesevel. Hogy tz evre
berbe adta a birtokt potom penzert, amit elre Ilvett, es hogy most egyltaln alig van mibl
eljen. Visszaeltek a szorultsgval. Ez pedig igen-igen csnya dolog. Nagyon komisz gy,
amit nem szabad trni, nem! nem szabad trni!
Hm, ez eleg slyos dolog vlaszolt Blint, midn a leny beIejezte mondokjt es
sejtettem is, hogy valami ilyes lehet. A baj csak az, hogy Lszlo engem regota kerl. Es am-
gy is, ha ezt gy jogersen elismerte, akkor nem ltom, mikent lehetne ezen vltoztatni...
De lehet! vgott kzbe Dodo diadalmasan. Az, aki ezt csinlta Lszloval, az a maguk
joszgigazgatoja, valami zbej. Ezert is Iordultam maghoz, mert ha maga kzbelep, ha maga
megIenyegeti... Hiszen ez gazsg, ami miatt be kellene csukatni!
zbej KristoI? Igazn? Az anym gyvedje? Mert van sok ilyen nev...?
O, egeszen bizonyos! Hiszen ott maguknl Denestornyn ismerkedtek ssze. Dodo
most nevetett: Es az a szamr Lszlo meg hls irnta, azt hiszi, hogy zbej ldozatot ho-
zott! Itt Iljegyeztem az adatokat, ahogy GyerIIy elmondta. Azt hiszem, pontos!
Es a leny pici cedult nyjtott t. Abdy belenezett.
Naht, ez nem marad ennyiben! szolt aztn Blint, kiben a segtesi sztn, mely mr
annyiszor bajt okozott neki, azonnal Ilebredt. Ele Iogom venni azt a Irtert. Megiscsak hal-
latlan dolog... es meg hogy egy rokonunkkal... Igazn ksznm, Dodo groIn, hogy kzlte
ezt velem.
En ksznm, ha tesz valamit! Ielelt Dodo es mintha valami illetlenseget mondott vol-
na, melyen elpirult. Tn ezert kelt Il azonnal es sietett t a nagy szalonba.
A Iiatalember llva maradt a szoba kzepen. A szejjelnyitott ajtoszrnyakon t ltta,
ahogy a lny az anyjhoz lep, a vllra teszi a kezet, mire a mamja rgtn Illl es kszn-
nek, tvoznak.
Derek, okos kislny ez a Dodo gondolta Blint , milyen jo lenne Lszlonak: rendben
tartan. Aztn az zbejrl hallottak tertek vissza a tudatba. Be Iogja srgnyzni. Ki Iogja
vallatni. Es ha mindez valoban gy ll, akkor az anyjnak is meg Iogja mondani. Addig nem,
de akkor okvetlenl. Hiszen lehetetlen, hogy az alkalmazottjuk ilyen piszkos dolgokat csi-
nljon. Es ki Iogja dobatni!
Meg aznap delutn Denestornyra kldtt tviratot az gyvednek: ,Jjjn be azonnal."
*
Msnap meg nem volt hr zbejrl. Ellenben delebed utn Abdyne megkerdezte a Iitol:
Idehvtad zbejt? Miert?
Blintot kisse meglepte a kerdes. Ht spionljk a srgnyeit? Ezert valamicsket szraz-
abban vlaszolt, mint ahogy kellett volna:
Igen, beszedem van vele.
Mi dologban? Taln a havassal van valami, vagy a kerleteddel?
Nem, mama, valami ms, amit meg akarok tle tudni... Nem is kzvetlenl a mi dol-
gunk...
En pedig azt akarom tudni, hogy miert hvatod magadhoz az egyik emberemet. Vegre is,
azt hiszem, ehhez jogom van szolt kzbe szigoran Roza asszony Es a pamlagon kisse B-
lint Iele Iordult, mint aki jelentest vr. Igy ht Blint nem tehetett mst, mint hogy szndeka
ellenere megis nagyjbol elmondani, amit a GyerIIy-Iele berletrl hallott.
Beszed kzben a ket gazdasszonyra pillantott, mert eszebe jutott, hogy tn megsem jo elt-
tk trgyalni ezt. Tothyne es Baczone azonban merev szekeiken mint ket kver blvny
szenvtelenl ltek, sszezrt ajakkal es lesttt szemekkel serenyen ktttek. Ltszolag min-
den Iigyelmket ez Ioglalta el, olyan szedletes tempoban cserelgettek a tket.
Ez nagyon csnya dolog volna. De kitl hallottad ezeket? kerdezte Abdy Roza, mi-
dn a Iia beIejezte.
Azt igazn nem mondhatom.
Taln attol a paniperda Lszlotol?
Nem. Nem tle.
Ht kitl? Taln valami besgs?
Bocsss meg, bizalmasan kaptam.
gy, bizalmasan. Es meg nekem se mondhatod!? Ht jo. De en meg szegeny atydtol ta-
nultam, hogy besgsokra nem szabad hallgatni es ezt meg is tartottam mindig es meg is Io-
gom tartani.
Egy percig szotlan maradt a kicsi regasszony, aztn az uralkodoi mozdulatval Ilemelte
kveres arct es parancsolt:
Ha zbejjel beszeltel, azutn hozzm is jjjn be.
Ezzel aznapra be volt Iejezve az gy.
Blint a delutnt arra hasznlta, hogy Ilkereste Lszlo egykori gymjt, a ven GyerIIy
Szaniszlot es tle adatokat kert a kozrdi gazdasgra nezve.
*
Kvetkez napon delIele hajbokolva lepett be a kis gmbly gyved Blinthoz.
Meltoztassek parancsolni velem es kegyeskedjek megbocstani, hogy mr tegnap nem
jelentkeztem, de csak kes este talltak meg a srgnnyel, mert, a meltosgos groIne gyeben
Tordn voltam a jrsbrosgnl. O! nagyon szegyenlem igazn...
Igy mltt ki a szo pici duzzadt ajk, mosolygo szjn, mely olyan vratlan puhasgban
nylt szet a tvisdisznoszer tskes arcban. Nagy szilvavgs szemei azonban aggodalma-
san Iigyeltek Abdyt, ahogy ott lt az roasztal mgtt.
Tessek lelni! mondta az neki.
zbej a tlso Ialtol egy vekony szeket cipelt elre, pedig volt ott karosszek is a kzelben.
Ennek a szeknek is csak a legszelere lt, tn a kurta lbai miatt, vagy a nagy tisztelettl. Ket
kis szrs kezet combkzepre tmasztotta, ahogy a Iigyelmes nebulo a tanr r eltt.
n most esztendeje tz evre rendba vette GyerIIy Lszlotol Szamoskozrdot?
Igen, kerem, ahogy meltoztatik mondani. Vagyis nem en, hanem a Ielesegem. Az ho-
zomnyval Iizettem ki elre a tz evet. Nekem, kerem, nem lett volna ennyi penzem. Honnan
is lenne? GyerIIy groI meltosgnak pedig srgsen kellett egy igen-igen nagy sszeg, ht
en mskent nem tudtam ezt megoldani az szolglatra. Nagyon rltem, hogy gy megtehet-
tem.
Azt elhiszem! Leven ez egy szrny kver zlet! Maga azert a 90 000 koronert nem-
csak az 1800 hold prma Ild es 300 hold legel beret Iizette ki tz esztendre, hanem az
egesz instrukciot is megvette. Igy van?
zbejnek szrei kztt kisse megpirult az arcbre. Tn nem volt elkeszlve arra, hogy ez-
eket ilyen reszletesen tudja Blint.
Azt is meg kellett vennem, mskent nem Iutotta volna es ugyebr, kerem, ha a Ielesegem
penzevel sIrkodom, akkor... nemde, be meltoztatik ltni... Klnben is, ami ott llatllo-
mny es gep volt, ez valoban szora alig erdemes! Es kezdte magyarzni, hogy a 10 krIo-
gat nagy resze Ioghjas, alig nehny tehen es borj es a sertesIalka meg ket turma juh, az is
vegyes es kpdste a szmokat, rakat, olyan Ienyes gyorsasggal, hogy az mr szedletes
volt es jo reszet el is kellett adnia, olyan rosszak voltak es jakat venni, az is mennyi kiads es
sszeadta es kivonogatta a szmokat sietve; majdnem szmtani mutatvny volt, amit mvelt
mikzben vizsglgatta az Abdy arct, vajon enyhl-e a nezese.
Blint arca stet es kemeny maradt. Hagyta beszelni zbejt, ki lassankent zavarodni kez-
dett a hossz monologban, mg vegl megllt es megtrlte a homlokt.
Rvid sznet llt be. Vegl Abdy megszolalt:
n itt akrmilyen szmokat mondhat nekem. Pontos adatokat kvnok. Elszmolst az
egesz dologrol. Figyelmeztetem, hogy utna Iogok jrni mindennek. Igy is ketsegtelennek tar-
tom, hogy GyerIIy unokatestverem igen rosszul jrt ennel es n igen jol. Az pedig trhetet-
len, hogy n zletezzen, meghozz egy rokonunkkal. De ht megltjuk. Most azonban csak
egyet. Amit n a Ielszerelesrl mond, az nem helytllo. Kozrd valodi mintagazdasg volt.
Igy ht az instrukcio egymagban kzel annyit kellett hogy erjen, mint amit n szrstl-b-
rstl Iizetett. Errl adataim vannak.
A kis kver gyved Ielugrott:
Ht, kerem, ht, kerem, meltosgos uram, en igazn... en csak segteni akartam. Tessek
elhinni! Es azota is, kerem, en nem tudok gy Ioglalkozni a berlettel, hiszen minden idmet a
meltosgtok szolglatra Iordtom, minden ermet. De en utnanezek... en akkor csak gy he-
venyeszve... hogy szvesseget tegyek... nem is tudom pontosan... csak ahogy emlekszem... de
most en utnaszmtok... es en akrkinek szvesen tadom... es en nem is ragaszkodom, ha a
Ielesegem penzet visszaadjk. O, en szvesen lemondok...
Nyilvn elegge be volt ijedve zbej.
Jo. Ht egy het alatt tiszta kepet akarok kapni az egeszrl. Most pedig menjen t az
anymhoz. is beszelni akar nnel. Jo napot.
Alzatos tisztelettel ajnlom magamat! grnyedezett a kis szrs ember, de mikor
jbol meghajlott az ajtoban, mintha hirtelen bizakodo Ieny csillant volna meg a Ielig lehunyt
szempilli alatt.
Megyek jelentkezni a nagysgos groInenl!
Es eltnt.
*
Ht az a dolog zbejjel egeszen mskepp van, mint ahogy te mondtad szolt szigoran
Roza asszony a Iihoz ebed utn , nemcsak azt Iizetett, amit neked besgtak, hanem sokkal
tbbet es tbbszr es csak segteni akart azon a szerencsetlen Lacin. Es a sogort is igenybe
vette emiatt, mert neki nem volt eleg penze...
A sogort? Errl most hallok elszr!
Igen, a sogora adta a penzt. Ezt zbejtol tudom.
De, edes mama, maga csak nem hiszi el, amit az mond? Nekem is problt hazudozni, de
mindezt en el nem hiszem.
Es miert nem? Miert nem!? vgott kzbe haragosan Roza asszony. Eleg dolgom van
vele sajnos evek ota es soha semmi valotlansgon rajta nem kaptam. Pedig probra is tettem
nehnyszor! Most a ket gazdasszonyhoz Iordult, kik vele szemben serenyen ktttek. Ht
maguk mondjk meg, nem ellenriztk gyakran az zbej dolgait? Ht szoljanak, gy van-e?
Biza gy van, instllom! mondta Tothyne.
Abbiza gy! mondta Baczone, azutn nemn Iolytattk a ktest.
Blint vllat vont. De mieltt vlaszolt volna, az anyja mergesen rszolt:
Nekem pedig ne vonogasd a vlladat, azt kikerem magamnak. Te bevdoltad egyik regi
szolgmat puszta besgsra. Az egesz gyanstsod olyan Iorrsbol indul, amit meg meg sem
mersz mondani.
Nem hogy nem merem megmondani, de nem szabad megmondanom.
Ht ez nekem mr eleg volna arra, hogy ne vegyem komolyan! Igy tettem egesz eletem-
ben' es gy tantott engem a te szegeny atyd. Es gy Iogom tartani ezutn is. Mondhatom, ne-
kem nagyon rosszulesik, hogy tbbet adsz annak a titkos inIormtorodnak a szavra, mint ar-
ra, amit az anyd mond. Ezt igazn nem vrtam, igazn nem vrtam ezt tled!
Abdyne most elhallgatva abba a knai lakkcseszebe nylt, amelyben az asztalon a kezi-
munkjt tartotta. Feher, kveres ujjai izgatottan babrltak benne. Blint Illlt.
De, kedves mama, hiszen itt nem errl van szo! En nem rolad mondom, hogy nem hi-
szem... es az anyja kezet akarta megIogni, hogy megcsokolja, de az elvonta tle:
Nem akarok tbbet errl hallani. Es most menj! Ez az egesz dolog engem nagyon Iliz-
gatott. Menj! Ne beszeljnk tbbet!
*
Hrom-negy napig eleg Iagyos maradt a viszony Blint es az anyja kztt. Az iIj ember
prszor megproblt a trgyra visszaterni, de az anyja mindenkor elhrtotta magtol. Igy ht,
br otthon kosztolt tisztessegbl, de aztn hamarosan eltnt hazulrol, annyira trhetetlen volt
szmra az anyja zrkozott arca es meg trhetetlenebb annak a ket vastag gazdasszonynak
rks jelenlete, kik br akkor szoltak csak, ha kerdeztek ket, de mindig ott ltek Abdyne
krl, mint valami nsteny porkolbok, gy ht a kaszinoba jrt el, unalmban Iillerekert ta-
rokkozott reg urakkal es mindennap resebbnek tallta a vrost.
E napok alatt jtt a hre, hogy Miloth kosne Becsben meghalt. Ez volt az egyetlen trsa-
dalmi hr, amirl Blint tudomst vett.
Annl komolyabban erintettek a politikai hrek. Apponyi beterjesztette a nepiskolai tr-
venyt. A nemzetisegi kepviselk obstrukcioval Ieleltek es a vita hangja kezdett elIajulni. A la-
pok olvassa kzben hirtelen elhatrozta Blint, hogy visszautazik Budapestre. Itt nem sza-
bad tovbb maradnom! mondta magnak. Mennem kell, ez lesz mindenkinek a legjobb!
Valoban, arra a bejelentesre, hogy ket nap mlva utazni Iog, a viszony kzte es az anyja
kztt megenyhlt. Abdyne erdekldtt, mikor ter Blint vissza es tn azert, hogy alhzza a
beket anelkl, hogy brmiben engedne az erdbirtokaik kezeleserl beszelt:
Nagyon meg vagyok elegedve azzal a reIormmal, amit a havason csinltl. Jol beletanul-
tl ezekbe. rlnek, ha az also erdsegnket is kezbe venned. Tudod? ott a Hunyad melletti
tlgy es bkksket. En teljesen tadom neked itt a rendelkezest. Csak Idolgokban kerdezz
meg.
Blint kezet csokolt. Abdyne Iolytatta:
Erdgondnoknak az reg Nyiressy igazn mr semmire se valo. Ebbl is lthatod, hogy
igenis tudom, hogy ki mire valo. Megratom neki zbej nevet gy kikerlte , hogy kzvet-
len te parancsolsz ott. De mikor jssz vissza?
Sajnos, pontosan nem tudom. Amg az Apponyi-javaslatok vitja tart, ott illik marad-
nom. Taln Il is szolalok; de ha vege lesz, azonnal jvk.
Az jo. Az nagyon jo! mondta Roza asszony es a beke jelel, br kisse hvsen
megcirogatta a Iia arct.
A ket gazdasszony nem volt jelen a beszednel, megis k, kik llandoan Abdyne mellett
voltak es sok evi tapasztalssal a Ielig kiejtett szavbol is azonnal tjekozodtak, e bekerl
azonnal ertestettek szvetsegesket. Jo lesz vigyzni!
Ez okozta, hogy msodnapra zbej mr loholt be a vrosba. Okos ember volt. Igaz, hogy
a kozrdi berlet dolgban a groIne megvedte, megis blcsen szmolni kell Blint rral is. Ne-
ki is kedvere kell tenni, mert ki tudja? egyszer Iordulhat gy a dolog, hogy a groIne a Iira
Iog hallgatni. Jo lesz valamit engedni abban a GyerIIy-gyben. Kihallgatst kert ht Blint-
nl.
zbej meg alzkodobb volt, mint elszr. Elmondta, hogy kzben utnaszmtott, ter-
velt es tprengett. Igy rjtt, hogy Iokozottabb termelest erltetve es az instrukciot Ilertekel-
ve kepes lesz valami evi bert is Iizetni, megpedig evi 2400 koront. E nagyobb megterhelest
elIogadtatta mr a nejevel...
Abdy gnyosan kzbeszolt:
Es a sogorval is?
zbej azonban csak mosolygott erre. Tudta jol, hogy a sogorrol Blintnak nem beszelt.
Hogy a sogor reszvetelet kesbb tallta ki, mikor az reg groInenl volt, mert gondolta, gy
jobban hangzik. De az ilyesmi a jo zbejt nem zavarta. Pislogott egyet es azonnal thidalta a
logikai hezagot:
Persze! Hogyne! A sogorommal is, mert mindeddig nem Iizette ki egeszen a nm ho-
zomnyt, gy ht vltot adott helyette...
Es Iolytatta a beszedet hajlongva es Iogadkozva, hogy mindent gy akar tenni, hogy a
groI r becsleset megtartsa, mosolygott is azzal a cspp kis szjval, nem ltszott meg rajta,
mennyire Ij neki, hogy megtollaztk azt a kver hasznot, amit mr a magenak hitt.
Megis jo volt, hogy beleavatkoztam! Igaz, hogy az anym meg most is neheztel, de ht
majd csak elIelejti! gondolta Blint, mikor zbej eltvozott. Aztn paprt vett el es
Dodonak megrta pr szoban az elert eredmenyt. Hadd legyen a lenyknak valami rme, ha
mr annyira erdekli a Lszlo sorsa.
Delutn hallotta, hogy Milothek hazaerkeztek Becsbl. Holnap lesz itt a temetes.
Meg az este elutazott a Ivrosba.
IV.
Mjus eleje. Ragyogo tavasz van. Egyetlen Ielh sincsen sehol.
Az egbolt keksege mint orisi vegkupola bortja be a hegy-vlgyes tjat. Delen, a krs-
Ii hegyek kopr teti mgtt vonulo havasok stet hullmvonaltol a Vlegysza hrmas sto-
rain t el delnyugatnak a Gyalu Mare-i grblesekig ott a sebesvri szoros zrohegyei ugor-
nak el tlgy koszorzta kpokkal , aztn nyugat Iele Iolytatodik es eszaknyugatnak maga-
sodva a Meszes hegylnca, elnylva messzi, elprsodva a tvolsgban, majd leszllva az Al-
ms-vlgybe lejt sok hegyhton gerinc gerinc mgtt es aztn eszakon a gorbo-videki
dombok kopasz agyagoldalai es lombos bkksei, mg vegl kelet Iele lezrul a kr a Re-
szeghegy gombaIorma Iurcsa kpjban. A lthatr aljn mindentt halvny ragyogs, mely
IlIele lassankint mind kekebb es kekebb lesz es a lelek sovrog Ilszllani abba a melyseges,
tiszta azrkeksegbe, mely olyan vegtelenl nagy, olyan szzien tiszta, akrha viharIelh soha
t nem jrna rajta. Es mintha az egesz kep halk rezgesben volna, mintha lktetne minden a ta-
vasz teljeslesenek vgyo varasban.
Azon a szeles Innskon, honnan ez a kep kitrul es melynek vizei egyIell az Alms pata-
kba, msIell a Krsbe sietnek, kzepen egy kis dcos retnek, mely lanksan lopozik be a
krnyez Ik gstora al, itt ll Abdy Blint Winkler Gezval, az jonnan szerzdtetett er-
dmernkkel, kisse lennebb Zutor Andrs Mezes, az uradalmi alerdesz nehny emberrel vra-
kozik, kiknel vrs-Ieher hossz lecek, trcsk, merszalag es a hossz lb ltcs. A hrom-
szgelesi munka eszkzei ezek.
A mernk magyarz. mr nagyjban bejrta mindezt egyszer, hogy megtanulja. Innen
indulna a Inyiladek mondja az egesz erdbirtok vegeig, az Uzdy-Iele erdktl keleten, t
a nyugaton Iekv kzsegi erdkig; hatrtol hatrig. KetIell tven holdankent az egyes vg-
sok nyiladekai Iutnnak eszaknak es delnek. A terkepen mutogatja es ervel es kerdez, mert
most kell hatrozni: szmba vegyek-e az oldalvlgyek hajlsait es ezek elvlaszto elein vi-
gyek-e a vgsvonalakat gy szablytalan alak tblk keletkeznek , vagy tekintet nelkl a
terepre, nylegyenes lenikkal szeljek t az erdt, ami persze azzal jr, hogy a vgottak jrae-
rdstesenel klnbz talajviszonyokkal kell majd szmolni. Ez mernkileg knnyebb mun-
ka, a msik nehezebb, de erdeszeti szempontbol tn az els volna hasznosabb...
Abdy hallgatja az ervelest. Kisse erltetnie kell magt az odaIigyelesre. Fontos gy ez,
dnt az egesz munklat jvjere. Az esze ht ott van. Csak a szeme nincs ott.
A szeme mshol van, nem a terkepen, hanem ott ket sudr tlgyIa kztt elnez messzire,
hol veletlenl iIj lomboknak ssze nem zrulo csipkehlojn ket vajszn Iggleges sv
tndklik t. Almsk vrnak romja ez. Annak a toronynak epen maradt ket Iala. Innen csak
kicsi ket sv, de erezni, hogy szrny magasok lehetnek. gy llnak ott, mint ket Ilkiltojel,
elegge tvol innen, megis vilgosan, majdnem kvetelen. Mgttk az eg, krlttk, alat-
tuk az erd sokszoros hullmzsa. Akrcsak pici ablak nylna, csak akkorka res, hogy eppen
tvilgtson rajta az a ket Ialoris, messze tvolsgbol, taln messze mltbol...
Blint ellep onnan. Egyetlen lepest tesz es az erd sszezrul, a vrrom kepe eltnt. Es
most mr zavartalan trgyal a mernkkel.
*
Delutnig bejrtk a Iontosabb pontokat, aztn visszatertek arra az oldalos tisztsra, hol
mr Il van hzva Abdy stra gyesen. Itt vertek tanyt, br ez nemhogy kzponti hely, de a
birtoknak majdnem mr a keleti szelen van, nehny szz meterre az Uzdy-Iele hatrgerinctl,
merthogy csak itt van igazn jo vz, amire pedig igen kenyes a kalotaszegi ember.
A nap mr eltnt a Kirlyhgo mgtt. Megis vilgos az eg, amelyen lass Iellegek indul-
tak el eszaknyugat Iell, olyan magossgban, hogy k meg ragyognak a teljes napIenyben.
Az erdszemelyzet rendezkedessel Ioglalkozik, Ival, tzzel, gykesztessel. A mernk a
jegyzeteivel.
Blint elindult az erdbe egyedl. Valami vadcsapson indult, valami nyomdokon.
G
Most, hogy gy egyedl volt, egeszen egyedl, lassan ment maga ele es gondolatai visszat-
ertek legutobbi pesti tartozkodsra, a parlamentre es arra a heves vitra, mely nehny napja
zrodott csak le.
Az Apponyi-Iele iskolatrvenyt trgyaltk, mely egyreszrl lenyeges anyagi segtseget
rendel a nemzetisegi nepiskolk szmra es gy az llam slyos terhet vllal magra, de ennek
ellenszolgltatsakeppen az llamnyelv Iokozottabb tantst kveteli es Iegyelmi jogot a tan-
szemelyzet Iltt. Ez a javaslat lenyeges vltozst jelentett az addigi rendszerrel szemben. Le-
nyegest az egyhzi nkormnyzat szempontjbol, minthogy IelIggesztesi jogot ad kzvetle-
nl a tanIelgyelnek abban az esetben, ha a magyarnyelv-tants eredmenyesseget nem tall-
ja kielegtnek. Eddig csak az egyhzi hatosgokon keresztl lehetett ilyet szorgalmazni.
Magban a trveny elkeszteseben is szaktott Apponyi a mlttal, mert idig ilyen terme-
szet intezkedest a nemzetisegi trvenynek nem a rendelkezesei, de a szelleme szerint az er-
dekelt egyhzakkal valo elzetes trgyals elzte volna meg, es ha nem is kiIejezett, de
hallgatolagos beleegyezeskkel jtt volna letre.
Mr mrcius elejen bizonyos volt, hogy a nepiskolai javaslat ers ellenllssal tallkozik a
nemzetisegiek reszerl. A parlamenti csoportjuk kimondta, hogy most k veszik igenybe a
mai kormnyalkoto prtok eddigi eszkzet, az obstrukciot. A romn egyhzak Iejei pedig
tiltakozo emlekiratot nyjtottak t Apponyinak azzal a keressel, hogy azt a kirlyhoz juttassa.
Ebbl is nyilvnvalov lett, hogy a vitban a romn kerdes Iog elterbe kerlni, annl in-
kbb, mivel a 25 tag nemzetisegi csoportban ms nep csak hrom mandtummal volt kepvi-
selve.
prilis 4-en, Porit mint a csoport elnke benyjtja hatrozati javaslatt, de utna mr csu-
pn romn kepviselk szerepelnek hossz-hossz beszedekkel. Ehhez a modszerhez Iordul-
tak, mert a technikai obstrukciohoz, ahhoz a kitn akadlyozo eszkzhz, melynel csupa nev
szerinti szavazssal meg lehet lltani a parlament munkjt, a szmuk megsem elegend.
Vegtelen beszedeket tartottak ht, hrom-negy ora hosszat, sok cikkek es regi Ielszolalsok
olvassval, miket a tbbsegi kepviselk eleg egykedven es unatkozva hallgattak.
Csak neha-neha kiltott kzbe valahonnan valaki egy-egy zaItos mondst, ahogy mr meg-
szoktk regebbi idkben, amikor meg az ,tkos Becs" szmra voltak ezek cmezve. Flelen-
kltek valamennyire, midn egyik napon rjttek a ,Tudosto"-bol, hogy elz deleltt Vaida
egy magyargyalzo verset olvasott Il nekik, amit az erdektelenseg kzepette senki sem hal-
lott, meg a gyorsrok sem.
Komolyabb Iordulatot a vitnak azonban nem ez adott, hanem Bethlen Istvn
interpellcioja, melyet hatalmas beszeddel indokolt meg. Ez volt az els nagy Ielszolalsa,
mert eddig inkbb csak a bizottsgokban dolgozott, de mindenki tudta, hogy Iembere a Fg-
getlensegi Prt Apponyit kvet szrnynak.
Meghallgatsra teht besereglett mindenki es minden padot elleptek a trvenyhozok. A
beszed kemeny volt es tmado. A romn nemzetisegi kerdes egesz anyagt Iellelte. Orisi
hatst tett es ettl Iogva a vita mr ltalnosabb politikai sznt lt. Vdak emelkednek
irredentrol es bukaresti kapcsolatokrol, a nemzetisegek Iokozott terIoglalsrol es a romn
kepviselk ettl Iogva inkbb vedekeznek, mintsem tmadnak.
Abdy gy velte, hogy ktelessege Ielszolalni. Tudta, hogy jat tud mondani, erdekest, is-
meretlent. Pr napig keszlt, rendezte az anyagt es Iliratkozott.
Meglehetsen res terem eltt beszelt. Taln azert is, mert ismeretlen ember es prton k-
vli. A prtszervezet ugyanis mindig gondoskodott, hogy a sajt grdja benn legyen, helyes-
lessel es tapssal biztatva szonokt. Az olyan kepviselt azonban, aki sehov sem tartozik, azt
bizony csak az a nehny buzgo ember hallgatja meg, aki elvbl mindenkit vegighallgat, es
persze a szakminiszterek, kiknek a javaslata Iekszik a Hz eltt.
Igy ht Abdy beszede alatt tz-tizent tbbsegi lt a padokban; es valoban csupn a nem-
zetisegiek Iigyeltek a szavt.
Az soraik legszelen az reg Timisn Aurel, ugyanaz, aki a memorandum-pr idejen ve-
dgyved volt.
Blint arrol a celtudatos agrrpolitikrol beszelt, melyet a romn bankok Iintezetk, az
,Unita" vezerlete alatt Iolytattak a sajt nepk kreben, Ileg a havasiak es a mezsegiek k-
ztt.
Egy-egy bizalmas emberk olcso klcsnt kap a banktol; ezt a penzt kihelyezi a romn pa-
rasztsgnl kzvettk tjn. A penz gy szrnyen megdrgul, mg a klcsnvevhz jut.
Valoban uzsorakamatot Iizet az a gazda, aki igenybe veszi.
Tudok esetet mondotta , ahol 2-300-ra emelkedik, de a szokvnyos 25-30. Per-
sze, hogy az ados ezt nem gyzi. Mikor pedig mr a kamatos kamatokkal akkora sszegre n
a tartozsa, hogy egyltaln Iizeteskeptelen, akkor vegrehajtjk. Igy kerl a Ildje ama megb-
zottak kezebe es a paraszt legInnebb mint zseller marad a telken. Ebbl pedig az ltalnos
emberi szempontok serelme mellett politikai kr es veszely is szrmazik. Azok a hatosgok,
amelyek a dologban eljrnak, a magyar jegyz, a magyar vegrehajto, a magyar brosg. Az a
szerencsetlen romn parasztember ezeket ltja magval szemben, ezek hajtjk vegre rajta azt
a romlst, amelyet igazsgtalansgnak erez. Azok vedik meg vele szemben az ellenIelet, az
uzsorst. Lehet-e teht csodlkozni azon, ha ilyen krlmenyek kztt knnyen elhiszi, hogy
ezek az ellensegei? Lehet-e csodlni, ha az eladosodott kisbirtokos vagy mr zsellerre vlt
gazda mindenre vezenyelhet, amit kvnnak tle azok, akiktl a puszta lete Igg? Es a rend-
szer ltalnos minlunk a szegenyebb videkeken. Celtudatos rendszer, mely egyreszrl Igg-
segbe juttat szeles tmegeket, msreszrl pedig romn kzep- es nagybirtokossgot ept ki...
A Hz unatkozo egykedvsegeben Blint gy erezte, hogy mindaz, amit most elmond,
hibavalo es erdektelen, azt is erezte, hogy rosszul ad el, szrazon es egyhangan. Csupn a
romn kepviselk hallgattk, de adataira vllat vonogattak, jelezni akarvn, hogy mindez kep-
zeldes es valotlan.
Egyedl a ven Timisn hzodott kisse kzelebb. Tenyerebl kagylot csinlva a Ile melle,
minden szora Iigyelt es bozontos Ieher szemldke alol gyanakodva ksertek a szemei Blint
mondatait. Bizonyra azt leste, vajon megemlti-e Abdy az nevet. Hiszen azt, hogy a ro-
mn bankpolitiknak ez celja es rendszere, hogy k ezt tudatosan vezetik gy, azt mondta
volt el neki, midn Blint Ilkereste vagy msIel eve, segtseget kerve egy ugyanilyen uzsora-
gyben.
Abdy nem hivatkozott az reg neptribunra. Ez nagy szenzcio lett volna taln, de nem
tette. Csak ltalnossgban beszelt es a Iorrst nem nevezte meg.
Timisn erdekldese is megsznt, midn a szonok elhagyva a helyzet vzolst, annak or-
voslsra tert t. A hitelszvetkezetek terjeszteset jellte ellenszerl. Szvetkezetet alaktani
mindenIele, abba bevonni a lakossgot, brmilyen nyelv es valls is, esetleg aprobb kz-
pontokat alaktani hrom-negy kzseg szmra, oktatokat es tanult hivatalnokokat kldeni
szmukra, nagyobb hitelt es jogsegelyt is olyan akcio szolglatra, mely konvertln az uzso-
ra karmaiban vergdk tartozst.
Itt mr lendletesebben beszelt. Tallt egy-ket sznesebb mondatot, mert most az mindig
mindenkin segteni akaro szndeka adott szrnyat szavainak. Megis mikor beIejezte, alig
hangzott el pr helyesles es az elnk mr szoltotta is a kvetkez szonokot.
Blint sszeszedve jegyzeteit, kiIele indult. A Iolyoso sarknl Timisn jtt vele szemben.
Gratullok a szzbeszedhez, groI r! mondotta szeles parolzs kzben, aztn vaskos
sz bajusza hamisks mosolyra hzodott:
Ugye, emlekszik, mit mondottam akkor, midn ltogatsval megtisztelt? Ht nem volt
igazam? Most lthatja: a magyarok mssal vannak elIoglalva, az eIIele nem erdekli ket!
MegIordult. Indult. Megis htraszolt:
Azert megis kedves volt, hogy ki nem adott engem. Ksznm!
Es az reg az lomha jrsval visszatert a terembe.
Ezek a kepek vonultak Il Blint emlekeben. Lassacskn azonban elhalkultak, annyira
szep volt a tavasz az erdben. A hullott lomb a lbai alatt, lass olvadskor hoietol titatva,
hangtalann tette a lepteit. BkkIaorisok sima trzsei kztt, kik toronymagasba nyjtottk
galambszrke oszlopaikat, kek harangvirgok csilingeltek a vrsbarna avaron es ahol tga-
sabban lltak a Ik, ott mogyoro- es somIabokrok virtottak Izeres bojtozssal, papsapka na-
rancsvrsen es kkeny Ieher csillagokkal. Egy-egy vadcseresznye is habzo bokretkat knlt.
lomerd volt ez, mely mr kisse dereng, br az eg odaInn meg pazarul kek, es a lomha
Ielhk keresztlragyognak a levelzet reszket zldjen.
Az erdei madarak itt-ott mr bcszkodnak egymstol, jo ejt kvnnak, mert k koraIek-
vk, mg valahol egy csalogny kezd szolni. Egy-egy Iutamot problgat csak. Meg vr, vrja,
hogy stetedjek, mikor majd Ijni Iogja tele torokkal az kis madrszve csattogo dalait.
Az sveny, melyen Blint elindult, lassacskn IlIele vezetett. Ki az oldalon, ki az erd
keleti szelere. Mr tvilgt a mart Iltt a lthatr alja. Terv es gondolat nelkl megy; a lbai
ntudatlanul viszik ki erre a gerincre. sztnsen. Es vratlanul Ilert oda, szembe a Ieleje
hajlo vgssal.
Itt megllt.
ttekintett rajta. Fiatal tlgyhajtsok bokrai bortjk enyhe zldbe ltzve, kzttk I
burjnzik gazdagon es odaInn a tlso elen lbon llo szlerd Ialkent vonul vegig. Balrol a
vlgy elgrbl es aprobb dombok zrnak el minden tovaltst, el az egesz vilgot lombtarajos
hullmaikkal. Minden, minden zld, halvnyabb hajtsok zomncval beszorva, den, Irissen,
Iiatalon: a termeszet megiIjodsa diadalmaskodik itt.
Blint krlnez, Ileszmel. Az Uzdy-Iele erdk hatrn van. Igen, ez az a hely. Itt llt
most msIel eve. Tn nem is itt, hanem kisse Innebb. Ott kell hogy legyen az a bkkoris az
sveny mellett. Ott vrt Adrienne-re annak a tvenel egy novemberi reggelen. Odatl az elen
ltta meg, ahogy hossz, egyIorma lepesevel kijtt a szlerdbl es tkerlt a vlgyhajls I-
ltt.
Szrke homespun ruha volt rajta. Igen, az.
Mintha most is ltn. Es jtt! Akkor mindez arany volt es bronz, bbor es lng, ahogy
most smaragdszn minden. Igen, itt, vagy hsz lepesnyire innen, ott ltszik annak a hatalmas
Inak a szejjelgazsa a bokrok Iltt, ahol vrt az asszonyra azon az szi bcst vev regge-
len... Es mennyi minden trtent azota!...
nkentelenl megindult a Ia Iele, ahogy regi barthoz indul az ember gondolkozs nelkl,
sztnbl.
Ledlt szeltres roncsalekt kellett megkerlnie, mely keresztbe Iekdt es elzrta az utat.
Sr csemetek sarjadzsn ttrnie nagy kanyarodssal. Midn visszakzdtte magt az s-
venyre, kisse stetedett mr. Ht ott llt eltte a bkkaggastyn. Alig tz lnyire! Egyedl llt
ott. Galambszrke trzse akr egy torony. Szejjelkszo gykerei mohk brsonyban.
A gykerek kztt, a Ihoz tmaszkodva egy asszony.
Szrke ruhja sszeolvad a Ia kergevel. Csak az arca vlik el halvnyan a htter
rnyektol es steten a Iekete hajzata. ll mozdulatlan. Szembeneznek borostynsrga sze-
mei. Tgra nylva, vzios nezessel neznek vele szembe.
az, Adrienne!
ll itt egybeolvadva a Ival, mintha re vrna!
Ahogy a szelroham Ilkap egy levelet es tovarpti, gy lendlt a Iiatalember elre. Egy
pillanat sem es eltte van. Egy pillanat es mr sszelelkeztek.
Szomjas ajkak talltak duzzadon egymsra, szorto karok kapcsoltk ket ssze, kutato ke-
zek markoltak karmolva es a vgy vihara ragadta meg ket, sok-sok honapok visszaIojtott, el-
nemtott vgya, elemi er, akr a Ildrenges vagy a tjIun, megsemmist hatalom, melyet szo
ki nem Iejezhet, ami Ilmagasztost es minden mst eltrl. Szot sem ejtettek, csak az egyms
alig dadogott nevet a csokok moho gazdagsga kztt es beleborultak a moha es a hullott
lomb melyseges sznyegebe, hova sszekulcsolodva dnttte le ket Ilszabadult szenvede-
lyk egyetlen villans alatt...
A lilsodo legben egy-egy denever szlldos mr szrnycsapkodva Il, Il, Il, cikzo rep-
lessel az erd es az ibolyaszn egbolt vegtelene kztt...
*
Adrienne Illt a harasztban es a kezei htranyltak, hogy megigaztsk vadul szejjelbom-
lott hajt.
Blint szvszorongva nezett Il re. Most, hogy az els kbulat lehiggadt, rezdultak k-
zs emlekeik. Hogy is mondta akkor Addy Velenceben? Azon az utolso hajnalon, midn
egymstol elvltak: ,... megproblok elni, ha nem tallkozunk tbbe..."
Igen, ez volt az a szerzdes, amit akkor vllalt, hogy megvltsa az asszonyt a halltol.
Mert a hall Iolyton ott ksertett. Nemcsak kvlrl, ms ltal, Uzdy Pl reszerl, aki rlt
apnak a Iia, rkletesen terhelt, llandoan revolverrel jrkl es meg tetszeleg is a Ielelmetes-
segeben. Ezt hossz udvarlsa idejen is alig vettek szmba. De ott lebegett Iejk Iltt, mikor
most egy eve Adrienne Velencebe utazott a nvereivel.
Mikor oda hvta Blintot arra a negy hetre. Amidn ezt elIogadta. Negy het, negy bol-
dog het, nem tbb, nem kevesebb, negy lomban tlttt, ntudatlan het, negy het a paradi-
csomban, amiert az elettel kell majd Iizetni.
Ez sem nagy r azert a negy hetert!
Ott az els esten megtorpantak, de a szerelmk elragadta ket. Es vegl csak az egyms
Ieltese mentette ket meg az eletnek.
Es ott ksertett mr sokkal korbban, kiIejezve abban a knyrg, szakto levelben, amit
Adrienne rt neki, kiIejezve vilgosan: ,...Ha ez megtrtennek, meglnem magam... En a Iel-
esege vagyok annak az embernek, az birtoka... Ht akkor mi lenne? Ha te is es ? ... Nem!
Nem! Inkbb meghalni. Nem is lehet mst..."
A tbbi, a velencei elvls is emlek csupn, de ennek a levelnek a szava Ienyeget valosg
lett most. Mi lesz? Hogyan lesz? Elhagyni egymst jra, o, az keptelenseg! erezte, ezt
nem tudn tenni, de a szve sszeszorult arra a gondolatra, hogy Adrienne most Ilszabadult
az gerete alol es hogy a ketts eletet vele es az urval nem Iogja vllalni.
Igy Iekteben nem ltta jol az asszony arct. Fellt. Megerintette az Adrienne terdet.
Addy?... Ez egyetlen szoban benne volt a Ibenjro kerdes.
A n Ieleje Iordtotta tekintetet. A szemei mosolyognak, a szja is kisse. Es tadja a kezet,
hajlekony ujjait:
Most mr mindegy nekem minden... mondotta lassan.
*
Adrienne is oda gondolt vissza, arra a velencei bcsra, azokra a szavakra, amiket akkor
mondott.
Midn Blint tvoztakor ott llt az ablakban, hosszan kitekintve a vegtelen lagnra, gy
erezte, hogy mr meghalt. gy erezte, hogy az elete lezrult es az geret, mellyel megIogad-
ta, hogy probl tovbb elni, hi szo csupn, mellyel ltatja a szerelmeset ideig-orig, nehny
hetig vagy honapig, hogy semmi gyan az nkentes hallert ne erhesse azt a IerIit, akinek a
karjaiban elszr volt boldog.
A kvetkez idben sem vltozott ez az erzes. A Ierje megjtt.
gy Iogadta, mint az alvajro. A hazautazs reszletei azonban megis elIoglaltk, meg in-
kbb a gondoskods idsebbik hgert, Judithert.
Szegeny Judith! gondolta akkor es ez a reszvet knnyebbe tette az els napokat. Sze-
geny Judith! Milyen tragikus az sorsa is. Az egesz velencei idzest azert hatrozta el a csa-
ldja, hogy kiemeljek a lenyt abbol a krnyezetbl, mely szerelmi csalodsval volt teltve,
hogy maghoz terjen, hogy Ielejthesse azt a szrny csalodst, ami odahaza erte, mikor az az
aljas ember kiszktt az orszgbol.
Akkor mr sszeroppant valami a leny lelkeben. A vegs dIes azonban itt erte Ldon,
amidn megkldtek neki az sajt szerelmes leveleit, miket az az ember hagyott egy ms is-
meretlen asszonynl. Ez trte vegleg ssze Judith szvet. Elbortotta elmejet. Azota zavart es
gyszolvn ntudatlan. Nagy kmelettel kell vele bnni, akr egy beteg kisgyerekkel.
Es az utazs Becsbe. Trgyalsok az ideggyogysz tanrral. Ltogats anyjnl abban a
szanatoriumban, hol az mr jo ideje Iekdt; hazateres csaldi otthonukba, Mezvarjasra, hol
minden irnt neki, Adrienne-nek kellett intezkednie, hiszen az apja minden josga mellett
csak srni vagy kiablni tudott, mindez a Ielelsseg tsegtette Adrienne-t az els hetek szr-
ny korszakn.,
mr csak msoknak el gondolta , az elete nem szmt, valoban nincsen is. csupn
elvont akarat, akarat, mely egyedl ovhatja meg a csaldjt a szejjelzllestl.
Ilyen krlmenyek kztt es ezzel a Iladattal sokat idztt Varjason. intezkedett min-
denben. A gazdasg Iontosabb gyeit az apja hta mgtt vele beszelte meg a tiszttarto; biz-
tostotta, hogy az anyja gyogykezelesenek eleg nagy kltsegei mindig pontosan es hiny nel-
kl Iedeztessenek.
Judith sem maradhatott tovbb a regi lenyszobban, egytt kisebbik hgval, Margittal,
mint eddig. Jo is tvolabb kltztetni t a kria legutolso szrnyba, ahova nem hallatszik
annyira, mikor az apja a cseledseggel prl naphosszat.
Itt ket szobt rendezett ht be szmra, egyet neki es egyet annak a joravalo idsebb
asszonynak, ki gyermekkoruk ota Varjason volt es akit most Judith melle rendelt.
Mikor pedig IlIedezte, hogy a leny elborult elmejeben valami erdekld Ieny csillan
meg aprobb llatok lttn, kln kis baromIiudvart rendezett be neki ott a hz sarknl ty-
kokkal es nehny hzinyllal. Ez igen jol sikerlt. Judith elszr rlt valaminek, midn az
elkeszlt es azutn egesz napjt itt tlttte a majorsg kztt, polta es etette ket, es nyilvn
jol erezte magt velk.
Mindez nllobb tette Adrienne-t az anyosval es a Ierjevel szemben. Ez munkakr es
ktelesseg volt. Es ez eltt az reg Uzdyne is es a Ierje is meg kellett hajoljanak.
Jo alkalom is el-elmenni Almskrl, ahol neki a vilgon semmi dolga se volt, akrha
ott vendeg lett volna mindig. Az anyosa vezetven a hztartst es az kislenya neveleset, neki
semmi beleszolst nem engedett soha, Uzdy Pl pedig magnak tartott Inn a legparnyibb
reszletig mindent. Igaz, hogy eddig kerteszkedett kisse a gymlcssben, de azt inkbb jtek-
nak neztek, oktalan idtltesnek es csak kicsinylen mosolyogtak rajta. Ez azonban most Iel-
els munka. Uzdy Pali, ki eddig gy bnt vele, akrha vsrolt Ieher rabszolga volna a h-
znl, akinek nincs ms Iladata, mint hogy szep legyen es engedelmes es ott legyen, ha meg-
kvnja, mintha Uzdyban valami megbecsles derengene; mintha most o! nem sokkal,
csak valamicskevel inkbb emberszmba venne; mintha tn kisse bszke is lenne arra, amit
Adrienne a csaldja erdekeben tesz.
Mindezek megis csak klssegek. A hzastrsi viszony a Ierjehez az maradt, ami a mlt-
ban. Csak undort es Ielelmet erzett, ha Uzdy a hloszobjba lepett. Es ama boldog velencei
ejszakk emlekevel a szveben gy erezte magt, akrha a mennyorszgbol rk pokolra ju-
tott volna, amelyre nmaga telte magt.
Azonban ahogy haladtak a hetek, honapok, mind tbbet gondolt vissza arra, amirl lemon-
dott, midn Blintot szmzte maga melll. Es mindjobban elhalvnyodtak azok az ervek,
melyek miatt tette.
Es mindenIell emlekek szoltak hozz, melyek kztt jra es jra telte a szerelmk mlt-
jt.
Mezvarjason elltogatott ahhoz a padhoz, hol AB elszr mondta meg, hogy t szereti es
ahol gy megsertdtt bujn sovrgo szavtol es attol a csoktol, mellyel a karjn kszott ve-
gig. Milyen gyerekesnek ltszott ez most.
Kolozsvri laksn, hol tutaztban gyakorta meghlt, ott is minden zugban meglapultak
az emlekek. Minden olyan itt, mint akkor. A nagy Ieher csergepokrocok sznyegkent a Il-
dn, rajtuk piros selyemprnk, es hatalmas tz a kandalloban most is. Mennyit ltek k itt
ketten szerelmk kezdeten! Itt tantotta meg csokolni Blint, itt problta magev tenni er-
szakkal egy szrkld stetes delutnon. Hogy lzongott akkor! Es itt rta meg sokkal
kesbb azt a levelet hozz vegs bcsnak hitte akkor , amiben elmondotta, hogy nem
akar, nem tudna a szeretje lenni soha, soha, es hogy meglne magt, ,ha ez megtrtenne..."
Es itt hatroztk el apjval es Margit nverevel az utazst Velencebe tavaly jniusban.
Mr midn vllalkozott, hogy kseri oda a hgait, midn a Ierjenel es az anyosnl keresz-
tlvitte, hogy elbocsssak, be nem vallottan, de megis bizonyosan tudta, hogy odahvja B-
lintot arra a negy hetre, br azt hitte, hogy elve vissza nem ter onnan.
De akkor mr a vgy ersebb volt minden msnl...
Es itt Almskn is. Itt is minden errl beszelt hozz. A hloszobja, hova elszr lepett be
Blint, mikor betegen Iekdt es Uzdy elutazott azon a hajnalon; az erd svenyei, ahol ket-
tesben jrtak sszelelkezve; es itt az az oris bkkIa, els titkos tallkozojuk egyetlen tan-
ja...
Ide gyakran elltogatott, miota visszatert Velencebl. Majdnem naponta. Es hosszan ott tu-
dott llani egyedl es rvn.
Mindez Iolyton szolt hozz. E visszagondolsok sorn pedig mind hatalmasabbul trt re a
vgy: viszontltni egymst! A hossz honapokon t sokIele indulat trt re, indulatok, melyek
megrltek sok mindent, amiben hitt, amit trvenynek tekintett magra nezve addig. Mit
sem tudott Abdyrol.
Csak itt-ott hallotta, hogy Pesten van, vagy hogy Denestornyn volt az anyjnl; az elete-
rl azonban semmit! Mit csinl most, mit erez? gondol-e vissza re, vagy mr valami ms
nt tallt, aki megvigasztalta? Es ha ez jutott eszebe, a Ieltes gy harapott a lelkebe, hogy ki-
ltani szeretett volna knjban. Es ezert a Ieltekenysegert is vdolta magt, hiszen bocstotta
el maga melll, szabadjra eresztette, lemondott rola... Miert is tette ezt?
Miert? gy kellett tennie. Elvlni a Ierjetl nem tud. Az soha el nem bocstan es megl-
ne nemcsak t, de azt is, akit szeret. Csak szaktani lehetett, hiszen tudta, hogy nem kepes el-
lenllni, nem tudn megtagadni magt, ha tallkoznak es akkor... hogy Ierje melll... ez szr-
nyseg volna es tiszttalan es lehetetlen!... Ez volt az az erklcsi parancs, melyet akkor meg-
dnthetetlennek tartott. Lassacskn azonban a vrs, a vgy, a szenvedes, a Ieltes is lemor-
zsolta ezt az okIejtest.
Megrlte az akaratt. Ht nem mindegy minden? Ht lehet gy elni? Nem rltseg-e
eldobni magtol az egyetlen IerIit, akit szeret, az egyetlen dvt, amit az elet nyjthat neki,
neki, akitl meg a maga szlte gyermeket is elvettek?
Az anyosa tette ezt vele, a Ierje meg ebben sem llt a prtjra, mert Uzdy szmra csu-
pn odaliszk; rmleny csupn es semmi ms. A viszonya a Ierjehez az becstelenseg mr gy
is, mi klnbseg volna ht, ha e rabszolgasorsban elIogadn azt, amit nyjtani tud az elet?
Miert? Miert? Miert ne?! Valoban csak bszkeseg es dlyI az, hogy e ketts eletet elutastotta
magtol; oktalan nimds, amiert csak szenvedessel Iizet es hiba... hiba... hiba...
Egesz eddigi lenyenek ellentmondott ez az rkke visszater gondolatkr, melyet szzszor
elztt magtol, de mely rkke visszatert, mindig ersebben. Mert senki sem mondta, hanem
csak maga, senki sem vitatkozott vele, egyedl kzdtt az emlekeivel es a sovrgsval. A
teste es a lelke ez utn kiltozott!
*
Mr majdnem stet volt, midn elvltak. De nem bcsnak ereztek, hanem boldog jven-
d kezdetenek.
Blint ott maradt llva a Ia tveben, amg onnan a tlso szlas szelerl visszaintett a n es
eltnt az erdton.
Akkor is visszaindult a tanyja Iele.
tkzben szmba vette, amit megbeszeltek. Megismetelte magban azt a kulcsot, amiben
megllapodtak: brmely negyjegy szm, mely levelkben elIordul, tallkozsuk napjt es
orjt jelenti.
Kis vadszkalibt epttet azonnal arra a retre, ahol most a stra ll. Cserkeszsvenyt vgat
innen odig ezen jrhat Adrienne hozz.
Midn meg este kiadta a parancsot, ket-hrom ms svenyt is rendelt es sozokat az zek-
nek, hogy elburkolja a rendelkezes celjt.
Es sok honapok ota elszr aludt el boldogan.
V.
Blint mjus vegetl ismet Budapesten volt. Pusztn ktelessegerzesbl jrt be a Hzba,
hiszen prtktelekbe nem tartozvn, nem parancsolhatott vele senki. De most azt a tervet,
amit beszedeben vzolt a szvetkezetek kibvtese irnt, azt akarta szorgalmazni.
A szvetkezeti kzpont elnkenel, aki erdelyi ember volt es Darnyi miniszter jo bartja,
nagy megertesre tallt. A kabinet tbbi tagjainl eleinte nehezebben haladt.
A kormnynak valoban eleg ms gondja volt.
Alighogy a veget jrta a nepiskolai trvenyek vitja, alig csitultak el a hullmok a nemze-
tisegi kerdes krl, hogy tovbb hborogjanak a videken nepgylesek es tiltakozo Iliratok
alakjban, mris jabb es kzvetlen hatsban kenyelmetlenebb vihar tmadt.
Valoban igaza lett Boros Zsigmondnak a jvendmondsval. Ahogy mlt novemberben
megjosolta, minden gy trtent. Apponyi Iokozatosan nacionalista iskolatrvenyei csak az
iment trgyaltattak le es mris itt van Kossuth Ferenc javaslata az llamvasti
alkalmazottakrol.
Szolglati pragmatiknak neveztek.
A kznsegnek nyjtott indokls az volt, hogy a kormny ezzel a trvennyel rkre meg
akarja akadlyozni az olyan vasti sztrjkot, mint ami nemregiben ttt ki es mely br csak
pr napig tartott, megis eleg izgalmat okozott. De a javaslat nemcsak Iegyelmi megszortso-
kat tartalmazott, hanem nyelvi jtsokat is. Kimondta, hogy a MV csak olyan egyeneket al-
kalmazhat, akik magyarul tudnak.
Az llamvast zeme Horvtorszgra is kiterjedven, ez teht az ottani szemelyzetre is vo-
natkozik, ami jts, megpedig olyan, amely a horvtok szerint a magyar-horvt kiegyezesbe
tkzik, mert ott az llamnyelv horvt. Igaz, hogy a javaslat a horvt terleten az ottani sze-
melyzettl, mely a kznseggel vagy hatosggal erintkezik, megkvnja a horvt nyelv isme-
retet, megis a horvt-szerb koalcio, mely eppen Kossuth prtolsa Iolytn jutott hatalomhoz,
azonnal ellene Iordult. Hevesen tiltakoztak es azonnal. Amidn pedig jnius 5-en a javaslat
vitja megindult, k hossz evek ota nem gyakorolt jogukkal eltek, azzal, hogy mindnyjan
csakis horvtul szolaltak Il. Obstrukcioba Iogtak k is. Ez pedig slyosabb Iormt lttt,
mint az iment leIolyt nemzetisegi vita, hiszen negyven horvt leven a Hzban, k mindazokat
az eszkzket ki tudtk hasznlni, miket a magyar obstrukciok olyan pontosan kidolgoztak a
mltban.
Nagy volt a Ilzduls, klnsen a Fggetlensegi Prtban a szerb koalcio irnt, mely ket
evvel ezeltt, a kzjogi harcok idejen a ,Iiumei rezolcio"-ban a perszonluniot vette Il
programjba es ezert szvetsegeskent dicsergettek idig. Ht ilyen rulok ezek?!... most elle-
nnk jnnek?!
Persze a magyar trvenyhozok kzl nem hallgatta senki a beszedket, hiszen alig ertette
ket-hrom ember az egesz Hzban, hanem a Iolyosokon verdtek ssze csoportokba. Beket-
lenkedve es egymssal vitatkozva tltttek el az idt azok, kik a hatrozatkepesseg miatt
kenytelenek voltak keszenletben llni naphosszat. Igy volt ez nap nap utn heteken t. Na-
gyon rlnek ht, ha valamelyik regi Iember benez kzejk. Fiokparlamentet rgtnztek
ilyenkor a tiszteletere.
Ma eppen Barra Smuelt vettek krl, aki veletlen odatevedt.
Varj Bela meg is indtja a szocsatt, hadd legyen alkalma a nagy Barrnak letromIolni
mindenkit. Ez erdekes lesz es jo idtltes.
Mr en amondo vagyok gy kezdi Varj , hogy bolondok vagyunk, mikor ezt trjk.
Itt lnk mr ket het ota es azok meg mindig vartyognak. En bizony kzebk csrdtenek ma-
gyarosan, ha en volnek a kormny!...
A nagy Barra kinyitotta azt az hatalmas szjt. Szelesebb volt, mint mshol az arca, ta-
ln a sok szotol, amit eleteben kimondott. Akrha kln eletet elt volna ez a szja bajusza es
kver lla kztt.
Mi az a csrdtes? Ha te azt ertened, hogy a kormny a hzszablyok ellenere lepjen
Il ellenk, azt en meg nem engedem! A hzszablyok vedelmeben kzdttem eveken t a ka-
marilla pribekjei ellen, igenis! en elssorban, ahogy tudjtok! es eljhet jra az az id,
amikor a hzszablyok Iellegvrbol mentjk meg a nemzet szabadsgait!... A hzszably, az
szent!
Az reg BartokIy Ilemeli az ujjt:
ztat mi nem engedhessk helyesel marosmenti regi kiejtessel , ztat nemhogy Kos-
suth Ferencnek, de meg Kossuth Lajosnak sem engedtk volna saha! de saha, azt en mandam!
es meltosggal sllyeszti vissza a kezet nadrgja ellenzjebe, mert magyar viseletben jr
meg mindig, akr a 60-as evekben. Hadd lssk ebbl is a nepek, hogy mr akkor szerepl
ember volt.
Valoban a hzszablyt erinteni nem szabad semmi krlmenyek kztt hzelkedett
egyik iIjabb kepvisel a nagy Barra Iele , meg ha miellennk is hasznljk...
Az ilyen velemeny sem helytllo vgott kzbe a vezer, aki ktekedni szeretett , mert
jegyezzetek meg, hogy mi az orszg akaratt, az hitet, az szabadsgt kepviseljk, azert
harcolunk minden eszkzzel, de hova jutnnk, ha szabad volna partikularista celokra ugyanezt
tenni?... vege lenne a parlamentarizmusnak, az si alkotmnynak, ha ilyet eltrnenk!... Ezert
igenis modot kell tallni, akrmilyen modot, hogy ms ne obstrulhasson, csak az olyan prt,
aki a nemzeti idelt kepviseli!
De az iment azt meltoztattl mondani... hebegett az iIj honatya en gy ertettem...
Rosszul ertettel, de en jol mondtam: a hzszably, az szent! Azonban hasznlatra csak
az erklcsi es nemzeti cel jogosthat Il, ms semmi... es hossz krmondatokban krlbe-
szelte a trgyat, melytl vilgosabb nem lett a szndeka, de nagyszeren hangzott. Mind tbb-
en gyltek oda, hallvn Barra hatalmas hangjt. Abdy Blint is odasetlt.
Jokedv volt. Az dolgai most jol haladtak. A horvt szoradat minden parlamenti mun-
kt megakasztvn, a kormny tagjainak volt most idejk mssal is Ioglalkozni, mint a kepvi-
selhzi napi kerdesekkel, amik a hrom prt torzsalkodsa miatt minduntalan sszegabalyod-
tak. A szvetkezeti megbzsa kszbn llott es ma az Orszghzban a penzgyminiszterre
vrt, hogy az utolso reszleteket megllaptsk.
Eppen akkor ert oda, mikor valaki a hallgatosgbol Kossuth Ferencrl valami dicser jel-
zt vetett kzbe, hogy milyen blcs, milyen llamIerIi... A nagy Barra ezt nem szerette.
meg a parlamenti harcok idejetl rossz lbon volt Kossuth Ferenccel, akivel szembeszllt ak-
koriban.
Hogy llamIerIi, ugye?!... Ht hogyne!... Aki miniszter, az mindig llamIerIi! vgta
oda kacagva a nagy szjval. Ha azonban azt kerdezzk, hogy okos volt-e ezt a nyelvi intez-
kedest most hozni, amikor a szerb koalcio mellenk llott a perszonlunioban, ahhoz bizony
szo Ier. A mi rva nemzetnknek olyan keves a bartja, hogy taln kr volt egyetlen szvetse-
gesnket bntani.
Blint itt kzbeszolt:
Ez a szvetseg erteketl Igg es Ileg szintesegetl. Meggyzdesem, hogy a szerb
koalcio nem miirntunk valo nagy szimptibol hozta a Iiumei hatrozatot, hanem Belgrd
utastsra. Ott, igen okosan, mindent tmogatnak, ami a Monarchia szetbontsra szolglhat.
Es taln Kossuth szndekosan iktatta be a nyelvi klauzult, hogy szakthasson vegre szerb ba-
rtaival.
Egy pillanatig bmulva nezett a nagy Barra Abdyra, akit alig ismert es aki rendszerint
szotlan jrklt kzttk. Eppen Ielelni akart, lesjtani az alkalmatlan kzbeszolot, mikor Bo-
ros Zsigmond, ki nehny perce mr ott llt a kr tlso oldaln, megelzte:
Ez okos politikai szempont volna zengett szep baritonjn , de en mondhatom: Kos-
suth erre soha nem is gondolt. nem is kepzelte, hogy ebbl baj lehet. Csupn az tjekozat-
lansga a magyarzat. Es hozztette, hogy a magrol szolo legendt polja: En mikor hiva-
talban voltam, mr szo volt errl es en komolyan Iigyelmeztettem, de nem hallgatott rem.
Ezert kszntem en le az llamtitkrsgrol. Akkor nem mondhattam, de most mr lthatjtok,
mert en mst nem tudok szolglni, mint a haza jol IelIogott erdeket, ms nincs es nem is lehet
szmomra.
A nagy Barra dilemmban volt. Kossuthot utlta, de azt sem szerette, ha ms vonja mag-
ra a hallgatok Iigyelmet. Kzbekiltott ht haragosan:
Nem az en dolgom a kereskedelmi minisztert vedelmezni. De ha tjekozatlan is, ha
gynge is neha, st gyakran!... a hazaIias erzes mindig eltallja a nemzet el nem gncsolhato
tjait, minden poklon keresztl. Mert az a lng, amely keblnkben lobog, megvilgtja a j-
vend minden kenyszerseget. Csalhatatlan zsartnok ez, ami engem rkkn-rkke vezerelt
es tanuljtok meg, hogy a haza, a nemzet, az alkotmny, minden, minden csakis egyetlen
szoban dvzl, amit en...
Itt tartott szonoklatban Barra, midn egyik teremszolga Abdyhoz lepett, megerintette a
vllt es megsgta, hogy hvatjk. Blint megIordult es sietett a miniszteri szobk Iele. A
hossz Iolyoso vegeig ksertek a drg mondatok:
... mert en azt hirdetem trhetetlenl es rkke, amit a haza dve kvetel...
*
Fel ora mlva a kormnyelnk Ilhatalmazsval tvozott Blint a kepviselhzbol. Meg
aznap este indult haza. Miota belepett a politikba, elszr utazott haza boldog erzessel. Veg-
re dolgozhat, vegre megvalosthat valamit emberbarti terveibl.
Mieltt elszenderlt, azon gondolkozott, milyen videken kezdjen hozz a szervezeshez. A
Mezsegen-e, Lelbnya krl, vagy a Kalotaszegen. Az erveket latolgatta, mikzben lassan-
kent elbortotta az lom. Az utolso meggondolsok a Kalotaszeg melle sorakoztak. A szels
havasalji magyar kzsegekhez, hol kell vezetket lehet tallni, hozz lehet kapcsolni, mint
maghoz, nehnyat a havasi romn kzsegekbl. Igen! itt kell megindtani! es lomba
borulo ntudatban egeszen halkan az is kzbecsendlt, hogy ott, azon a videken, ott a Krs
es az Alms vlgye kztti gerincen megeplt mr az az erdei hzacska, ott az erdei tisztson,
hol vedve, megbjva, titkosan jraelheti azokat az orkat, melyeknek bodto emleke Velence
ota korbcsolja a veret.
*
Abdy Roza nagy rmmel Iogadta a Iit, midn visszaerkezett Denestornyra. Miota
Ilszolalt a kepviselhzban, nagyon bszke volt r. A beszedet vagy hromszor Ilolvasta a
ket gazdasszonynak, Tothynenak es Baczonenak, kik nagyokat bolintgattak hozz Es min-
denkor elcsodlkoztak jozen, ahnyszor hallottk; es zbejnek is egyszer, aki htattal haj-
longott minden mondat utn. Azutn elzrta az roasztalba es nehanap elvette titokban es
vegigelvezte jra. Most pedig, midn Blint elmondta a terveit es a kormny megbzst, na-
gyon meghatodott: Mintha szegeny atydat hallanm... mondotta es a Iia Iejet puha vll-
ba szortotta. Aztn megkerdezte, melyik videken akar a munkhoz Iogni.
Ket krzetre gondolok egyelre. Egyiknek kzpontja volna Lelbnya, ahol a szvetkezet
mr megvan, csak hozz kene kapcsolni a szomszedos kzsegeket, a msik Kalotaszeg vala-
melyik havasalji Ialuja, ahova be lehetne venni a Iels Ialvakbol vagy kettt-hrmat.
Es melyikkel kezded?
Azt hiszem, Kalotaszegen. Mr rtam is a hunyadi Iszolgabronak, hvja ssze a havasi
jegyzket, hogy tbeszeljk a dolgot.
Ht akkor megint odautazol, alighogy megjttel?
Igen. Holnaputn lesz ez az ertekezlet. Egyben az erdket is vegig Iogom jrni.
Roza asszonynak kisse elborult az arca. gy nezett a Iira kil szrke szemeivel, mintha
kerdezni akarna valamit. Megis annyit mondott csak:
Ht oda, megint oda? es elgondolkozott.
Most egy honapja ket level is erkezett nagyalmsi belyeggel.
, aki mindig maga bontotta ki a postatskt, osztotta szet a leveleket Denestornyn a hz-
nepenek, mr regota ismerte az Adrienne hanyatt dlt betit. Mr reges-regen, meg Blint dip-
lomata korban is Iigyelte azokat a ni rsokat a Iinak szolo bortekokon. Ezek akkor meg
rmet okoztak neki, mert titokban br, de bszke volt Blint ni sikereire. Adrienne levelei
tavaly es tavalyeltt mr aggodalommal tltttek el. Midn pedig mlt nyr ota ilyen level
nem jtt, az megnyugtatta volt.
Utobb azonban kett erkezett hrom heten bell! Ht jra elkezddtt? jra beIonta az
Iit ez a gonosz, veszedelmes asszony?
Ezeken jrt az esze indulatosan, mialatt Blint hosszadalmasan, tn tlsgos krlmenyes-
seggel magyarzta: ... hogy az erdmernk es a Ilmeresek... es a hatrjelzes es a nyiladekok
Ija... meg a csemetekert es az erdeszlak, a terkep es a kataszter..., mikzben erezte, hogy az
anyja nem is hallja ezeket, hanem arra gondol, amire , arra, hogy Addyval Iog tallkozni j-
ra.
Majdnem olyan egyedl vagyok mindig, mint mikor klIldn szolgltl... De ht gy
ltszik, ez az en sorsom! szolt Abdyne, mikor elvltak.
Blint nagy melegseggel lelte t, csokolta az arct es a kezet. Az regasszony azonban
kisse Iagyosan tolta el magtol es hvsen mondotta:
Ht csak menj, ha ez mr gy van! Csak menj.
*
A tancskozs BnIIyhunyadon a Ibro hivatalban ltszolag eredmenyes volt. Negy kr-
jegyz vette t az utastst: ezekbl hrom eleg ketsegesnek tartotta a tervet. Nemigen akad
havasi gazda, aki belep ms kzsegbeli szvetkezetbe; k ott idegenek; k oda nem jrnak es
nem is ertenek a dolgot.
De ht ha a kormny ezt akarja, ht meg Iogjk problni. Egyedl Simo Gaszton, a gyur-
kucai jegyz volt bizonyos a dolgban. nerzetesebb, mint valaha. A Ibroval tegezdik,
trl-vegrl rokona is. A nagybtyja kamars. Puszta veletlen ht, hogy csak krjegyzsegig
vitte. A veletlen csak az volt, hogy erettsegi eltt valami kis baj trtent. Valami meggondolat-
lan csny az nkepzkr kasszjval. De ht ezt elsimtotta a csaldja. No, oda se neki! mint
krjegyz is r , valosgos basa es most meg nagyobb, mint eddig, mert az iden megvlasz-
tottk elnknek a megyei jegyzk elere. Bizony gyes ember ez a Simo.
Ahogy azeltt Szell Klmnra, majd Tisza Istvnra eskdtt, gy eskszik mma Kossuth
Ferencre, st jabban neha Justh Gyulra is.
Megcsinlom en mondja es buss szemldke alol pici cipgombIorma szemei ravasz-
ul villognak , en annyi embert hajtok a szvetkezetbe, ahnyat akarnak. Hnyat parancsol,
groIom? kerdezte bizalmaskodva Blinttol.
Abdyn jra ert vett az az ellenszenv, ami mindenkor elIogta, ha Simoval tallkozott.
Itt nincs parancsrol szo. nkent jjjenek! Meg kell magyarzni az embereknek, mi az
erdekk. Nehny jobb, okosabb gazda kene. Nem baj, ha valami adossguk is van, hiszen az
egesz akcio azert indul, hogy kimentsk ket az uzsorsok karmbol. Ezt kell vilgoss tenni.
Ha josggal Iordul az ember hozzjuk, lehetetlen, hogy visszhangja ne volna. Vegre is ott a
pelda: tavaly telen megltek egy ilyen havasi uzsorst, hogy is hvtk? Igen! Azt a Rusz
Pntyilimont. Ht az ilyen dolognak venne elejet, ha becsatlakoznak.
Simo Gaszton Ianyarul kacagott.
Persze, persze, az a Rusz, azt bizony agyontttek!
Kisse ssze is rncolodott a homloka. Nem ama Rusz miatt, hanem mivel tudta jol, hogy
ez celzs volt. Tudta, hogy Abdy t gyanstja azzal, mintha resze volna azokban az uzsorat-
raIikkban, amiert Ruszt agyonvertek egy teli ejjelen. Azonban Iegyelmezett hivatalnok .
Igy ht mindent helybenhagyott, amit a kepvisel r mondott es mindenre vllalkozott, ami
kormnyparancs, mikzben vgott egyet a szemevel a Ibro Iele.
A hatrozat az lett, hogy j tpus hitelszvetkezet alakul hrom olyan kzsegben, ahol ne-
hny romn porta is van, Szentkirlyon, Gyermonostoron es Magyarokereken es ezek hats-
kre ki Iog terjedni a szomszedos havasi Ialvakra.
*
Abdy delutn kihajtott az erdbe. Most kltztt be elszr abba a vadszkunyhoba, me-
lyet az Uzdy-tlgyesek kzeleben ttetett ssze.
Este elbocstotta a kserit es egyedl maradt.
Megvacsorlt a hzacska eltt. Sok lt ott meg a stet ejszakban. Teljes a csnd. Nincs
egyetlen hang sem, csak halkan zg a lomb kzel es tvol, titokzatos lelegzese az alvo erd-
nek. Vegre leIekdt. Csak reggel korn jn Adrienne. Taln mr hajnalban.
Ha megkapta azt a pr sort, amiben erteste...
Ha el tud szabadulni...
Ha nem gondolta meg...
Ha minden gy trtenik, ahogy terveztek...
Es minden idegszla tele volt vgyo vrakozssal.
*
Most mr vissza kell mennem mondotta Adrienne , klnben Iel tall tnni, hogy
ilyen hosszan vagyok az erdn.
Odalepett a kelet Iele nylo kis ablakhoz es kitasztotta a tblt. A napsugr arany gerend-
ja belvellt a kunyhoba es eles negyszget vetett a dnglt agyagpadlora. Hirtelen jozann
vlt a kaliba belseje, mely addig a Ielhomlyban teli volt sejtelmes bbjjal.
Bizony egyszer es kznseges kis visko ez. Olyan, mint minden ms vadszkunyho. A
Ialai gmbIbol rova, de jol tmtve srral es mohval, ne Ijjon be a szel es ne sssn be a
Ieny. Nem volt benne egyeb, mint a tlso sarkban kicsi vas Izklyha es egy pleh mosdo,
az innensben pedig egyszer, de szeles priccs Ienydeszkbol. Ezen szalmazsk, jo vastagon
tmve; de nem szalmval, hanem illatos szenval gyrtk teli. A Iagerendkban Iogak, rajtuk
Blint egy s ms ruhi, puska, tarisznya. Valoban nem valami kejlak az ilyen erdei szlls. De
gy van jol. Minden Ieltnt el kell kerlnik. Es nekik kettejknek olyan vegtelenl mellek-
es, milyen az a hajlek, ami beIogadja jjeledt szerelmket. Az egesz vilguk beIert ebbe a
kis nyomortanyaszer viskoba.
Mieltt Addy hazaindult, meg leltek a priccs szelere ketten. Egyms kezet Iogtk.
Hossz hallgats utn a n megszolalt. Srga onixszemei nem Iordultak Blint Iele, csak
maguk ele neztek. Egeszen lassan mondta, nagyon megIontoltan:
Szkseges, hogy tjjj Almskre valamelyik nap... Uzdy meghallotta, hogy mjusban
itt voltl a szomszedban... Most is meg Iogja tudni, ha majd hazajn... es... es... nem volna jo,
ha nem jnnel... Klnsnek talln...
jra elgondolkozott. Azon gondolkozott el, amit nem mondott. Azon, ahogy Uzdy Pl ezt
szov tette.
Vagy ket hete a szalonban Ieketekveztak ebed utn, mint rendesen, Clemence groIne, az
reg Uzdyne, a kanapen, mellette a karosszekben, a Ierje pedig le s Il setlva, azzal a meg-
Iontolt, kicirkalmazott jrsval.
Hirtelen megllt Uzdy.
Eppen szemben vele. Es onnan, abbol a toronymagassgbol, hol a Iejet hordta, leszolt hoz-
z elesen:
Hallotta, hogy Abdy itt jrt a szomszedunkban?
Adrienne nem tudta, mit kene vlaszolni. Egyetlen pillanat alatt vegigszguldott elmejen
ket lehetseg: ha azt mondja: nem! es Uzdy tud arrol, hogy Abdyval tallkozott, az akr ha-
llt jelenthet elsbben is Blint szmra. Msreszt ha bevallan, hogy tud rola, ms szmos
kerdes kvetkezne kitl hallotta, hogyan es mikor, es a vlaszai krlktznek, mint a pny-
va, mind szkebb-szkebbre szortva a hurkot, ezzel pedig olyan hazugsglavint indtana el,
mellyel meg nem tudna birkozni.
Inkbb letagadni lesz, ami lesz! Es szembenezett es azonnal Ielelt:
Nem, nem hallottam.
gy, gy. Persze, persze! Pedig itt jrt mjusban, itt volt napokig a kzelnkben, itt az
erdn. Es nem szerencseltetett minket becses ltogatsval, az anymat, engem es Ileg ma-
gt, igen, szoval minket egyttesen.
Adrienne nem vlaszolt. A Ierje pedig lassan vegiglepte a szobt, aztn ismet odallt a ne-
je ele:
Nem tallja, hogy ez klns? Majdnem sertnek lehetne mondani a trsadalmi hres
szablyok szerint. O! En azokra nem sokat tartok ugyan... De ht magnak egyik udvarloja
volt a sok kzl. Oh en tout honneur! Persze! es most kacagott, amitl meg gnyosabbra
hzodott el hosszra nevelt bajusza. Es kisvrtatva jbol kezdte:
Nem tallja legalbbis Iurcsnak, mi? Furcsa! Ez jo szo. Igenis Iurcsa! Tavaly ketszer is
volt nlunk, de sszel, amiota maguk visszajttek Velencebl, nem szveskedett mutatkozni.
Ht ltja, ez az, ami Iurcsa!
Adrienne bren vegigszaladt a remlet. Ez a celzs Velencere vratlan es Ienyeget.
Annl nyugodtabb hangon Ielelt:
Velence utn, en legalbb edeskeveset voltam itt, legtbbet Mezvarjason.
Igaz, pardon! Igaz, igaz! Pardon! Uzdy mereven hajlongott es helyeslleg megloblta
a karjt. Majd jra vegigsetlta vagy ketszer a szeles stetes szalont. Az ajtonl megllt:
En azert megis ezt Iurcsnak tallom! szolt vissza ismet kacagva, de a tatros szeme-
ben mintha Ienyeget Ieny gylna ki. Igenis Iurcsa! Es kinyitotta az ajtot, kilepett rajta,
roppant lassan es hangtalanul betette maga mgtt.
Az anyosra nezett most Adrienne.
Clemence groIne eppen olyan szenvtelenl lt ott mozdulatlan merevsegeben. A szemei
maguk ele neztek, az arca Ieszlt, mintha hallgatodzna, akrha regi emlekek visszhangjt hal-
lan. Tn nem is hallott mindabbol semmit, ami eltte Iolyt.
Ezeket gondolta el Adrienne mieltt ezt szoba hozta Blintnak. Csak annyit mondott el,
ami szkseges, ami elegend.
Az aggodalmairol nem beszelt, miken annyit tprengett azota, ertelmet kutatva Ierje sza-
vainak. Vajon miert hozta ezt el? Vajon tud-e valamit kettejkrl es mennyit? es miert
akarja, hogy AB odajjjn, , aki senkit nem hv soha es nem bn? Ht akkor miert eppen
Blintot? Es Velencet emltette! Gyantna valamit, vagy csak veletlen volna? Ha pedig
gyant, akkor valami terve is van. Veszes terv, aminek , Adrienne lesz az eszkze, ha a szere-
tjet Almskre hvja. Tn okosabb volna, ha nem tenne, ha tvol tartan a Ierjetl?
Sokat vajdott e dilemmval. Megis gy hatrozott, hogy Blintnak el kell jnnie, akrmi
is szrmazna ebbl.
rkke gysem kerlhetik el egymst es legjobb szembenezni a sorssal. Az vakmer ter-
meszetehez is ez tallt. Nem volna melto hozzjuk bjocskt jtszani. gyis csak egy hall
van es ott Velenceben k mr szembeneztek vele.
Megis vigyznia kellett az arcra, a hangjra, midn azt mondta:
Szkseges, hogy tjjj...
Megllapodtak, hogy mihelyt Uzdy visszaerkezik, AB delben ltogatst tesz Almskn.
*
Abdy pr nap mlva vadszruhban ment t, htizskkal a vlln, amiben ejjeli holmija
volt es egy pr cip estere.
A kastely ele erve ismet meglepte, milyen zrkozott es komor itt minden. A cseledhzak
ketoldalt elIedve nyrott tiszaIasvennyel. A kzeps pzsit szigor kr, a Ieplet homlokza-
tn pedig minden zsalu lezrva, akrha nem lakna itt senki. A hz jolpoltsga tn meg al-
hzta bartsgtalan voltt. Semmi veletlen, semmi rendetlenseg, a Ialak alja Iaragott k, egy-
Iorma kocka mindenik, amelyen a legpicibb moha sincs, kztte kavics, egyetlen burjn nel-
kl, a krndben nincs egyetlen virgocska se.
Minden Iagyosan tkeletes.
Megllt a becsukott nagy tlgyIaajto eltt. Sehol senki. Mit tegyen? Mshol Ialun egysze-
ren benyitna es megkeresne a hziakat. Itt valahogy azt nem tudta megtenni. Okosabb is, ne
tallkozzek Addyval, mieltt Uzdyt vagy az anyjt dvzlte.
Mr vrt nehny perce, midn a Iajto halkan kinylt es az reg Maier komornyik kilepett
rajta.
A hlgyek nincsenek itthon mondta ksznes utn , az reg groIne kikocsizott az
unokjval, Adrienne groIne pedig setlni ment a vrrom Iele. Meltoztassek taln arra menni,
bizonyra tallkozik vele.
Elbb Pl groInak akarnek ksznni. Ugye itthon van? Kerem, jelentse ht neki, hogy
megjttem.
Az reg Maier elutastolag csovlta a Iejet.
Itthon van, dolgozik. Ilyenkor tilos t brmivel zavarni.
Volt valami vegtelen szomor ennek a nagy termet reg cselednek a hangjban. Taln
ezert kerdezte Blint:
A gazdasgi szmadsok, ugye, azok Ioglaljk el ilyenkor?
Maier Ilemelte egyik hatalmas karjt lassan suhinto mozdulattal. A szemei majdnem
reszvetkerleg neztek Abdyra:
jabban mst csinl; valami tabellkat... valami sok tabellt... nem tudom. De meltoz-
tassek beIradni addig...
Blint inkbb a kertben akart vrni. Megkerlte a hzat es lement a tlso oldalra ahhoz a
padhoz, amely az eplet eltt llt, szemben a kiltssal. Odatl a vrrom ket vajsrga Iala me-
redezett a lthatr Iltt, alol a tlgyes srseg es kzvetlen eltte a gyepes hegyoldal, ame-
lyen itt sincs virg egy sem, csak stet rkzld tujk es puszpngok.
A rokoko erkely Ildszinti pillerei eltt llt ez a pad. Alig lt ott pr pillanatig, mikor ama
Iurcsa svjci stlus szrnyepletbl, melyet Uzdy rlt apja epttetett volt es amely a regi
kastely szgletebl indulva tornyosul a hegyoldalba, annak egyik also ablakbol, mely eme-
letmagos itt hirtelen megszolalt Uzdy Pali hangja es mr az arca, az a tatros MeIiszto-szer
arc is megjelent a stet nyls kereteben:
No! Ht itt vagy?! Nagyon rlk, rendkvl rlk! Te nem is kepzeled, hogy en
mennyire rlk! es elnyjtott bajsza alol villogo Iogakkal harsnyan lekacagott a vendegre.
Vrj meg, azonnal lejvk!
Kimert lepesei alatt nyikorgott a Iatornc, nyikorgott a lepcs is, amint lejtt rajta a hz
btjenel.
Lassan, de roppant bartsgosan kzeledett Blint Iele. Nemcsak kezet szortott, de meg
meg is lapogatta a vllt.
Jo, hogy eljttel, nagyon jo az, hogy eljttel! ismetelgette. Soha ilyen szvelyesnek
nem ltta Abdy. Kerdezskdtt is, hol jrt, mit csinlt, mintha erdekelne es az a gnyos mo-
dor, ami mindenkor jellemezte, mintha eltnt volna. Csak apro, rezstos szemeiben villant va-
lami, midn neha tettl talpig vegigmerte a Iiatalembert.
Hosszasan diskurltak, akrha jo bartok volnnak.
Vegre Adrienne hazatert es most hrmasban setlgattak semmitmondo trsalgsban, mg-
len ebedhez hvta ket a ven komornyik.
Ebed alatt sem trtent semmi emltesre melto; ebed utn sem ott a nagy ovlis szalonban,
mely Iagyosan szrke Ialaival kisse nyomasztolag hatott a csukott zsaluk mgtt. Minden
olyan kimert es pontosan rendezett, mint mindig. Szimmetrikusan llo nagy nehez btorok,
sehol semmi egyeni, semmi veletlen, minden a maga helyen, akrha nem is elne itt senki.
A beszelgetes is vontatott es Iormai, mindenki csak a szjval szol, akrha a gondolata
egyeben jrna. Olykor megakad a szo, majd ok nelkl vltoznak a temk, melyeket az reg
groIne cserel vratlanul, aminek csak Irancia Iogalom Ielel meg: ,Iaire la conversation", ,tr-
salgst csinlni".
Hosszan tartott ez gy. Blint megint terezte azt a dermeszt legkrt, mely t e hzban
mindig elIogta, mintha ki nem mondott rejtelmes dolgok sznnak a legben, Ienyegetk es tit-
kosak.
Mr vagy egy orja Iolyt ez gy. gyszolvn csak Clemence groIne es Abdy beszeltek.
Adrienne nemn lt es a szemei mintha vrakozsban tgulnnak. Uzdy szotlan setlt le s Il
egyIormn, pontosan a kandallotol az erkelyajtoig es vissza. Rezstos koromszn szemei mind
gyakrabban vgtak Blint Iele. A szja neha grcssen elhzodott. Egesz lenye mintha valami
nagy elhatrozsra Ieszlne.
Most vratlan Abdyhoz lepett. Megtapintotta a vllt.
Gyere a szobmba! mondotta parancsolon. Gyere! Beszedem van veled! szolt.
MegIordult. Indult.
Blint kvette.
Kimentek.
*
Adrienne nem tudott tovbb ott maradni az anyosa mellett. Pr pillanat mlva vegigsietett
a Iolyoson, el a hloszobjig, mely a Ierje dolgozoja Iltt a kiugro svjci szrnyat beIejezi.
Kidlt a nyitott ablakon. Hallgatodzott. Odalenn is nyitva az ablak. Megsem hallhatta, mit
beszel Uzdy. Csak a hangja jutott el hozz bizonytalan. A szavakat nem lehetett erteni. Mint-
ha magyarzna leIojtott szenvedellyel.
sszeszorult a szve. Vajon mit magyarz?! Szemebe mondja B-nak, amit megtudott
roluk? Vdbeszed ez? Ilsorolja az vetkeiket? Velencet es erdei tallkozsaikat, es a bn-
lajstrom vegen majd lelvi, akr egy kutyt?!
Az asszony egesz lenye aggodalmas vrs. Vrs a szrnyre, vegzetre, hallra.
Es mikzben minden idege odaIigyelt arra a rejtelyes trtenesre, mely alatta lejtszodott,
most az elmeje vegigsorakoztatta az utolso idk trteneseit, vegig a jeleket, erveket, amik
veszjoslok vagy megnyugtatok, minden tnetet Ierje viselkedesenek, minden szavt, nezeset,
mindent, amit mondott vagy tett.
Csak most, midn vegiggondolt az utolso idkn, lttt Iormt sok minden, amit elraktro-
zott az elmeje, de nem illesztett ssze. Mr honapok ota sokkal hosszabban zrkozik be
Uzdy.
Eddig csak a delelttk alatt tette, mialatt a gazdasgi jelenteseit iktatta be naponta szm-
talan knyvbe. Most azonban sok-sok delutnon is es sok ejjel. Gyakran hallotta ejszaka,
mikent jrkl le s Il odalenn, majd hosszasan csnd van, aztn jra jrkl. Es az ablakbol
kisugrzik a lmpavilg hossz Ienysvban a pzsitra; neha hajnalig is! De nem kutatta
eddig, mit csinl ott Uzdy. Nem bnta, st jo volt. Jo, mert amiota olyan titokzatosan
elzrkozott a Ierje az roszobba, hova egyedl az reg Maier lephetett be takartani, azota...
igen... eppen azota, hogy gy viselkedik, csak nagyon ritkn ltogat Il ejjel a nejehez, csak
nagy ritkn nyikorgott az a Iorgo lepcs, amely az hloszobjhoz visz es aminek a sivtsa
mindenkor undor es remlettel tlttte el.
Megknnyebbles volt ez, megvlts majdnem; megvlts most, midn Ilszabadult sze-
relmeben minden vgya a Blint karjaiban teljeslt.
Nem keresett idig magyarzatot e tartozkodsra. Most azonban gy erezte, hogy a hossz
hetek alatt Uzdy taln keszlt arra, hogy meglje azt az embert, akit szeret. Es most, most,
most lesz a leszmols, most ott lenn, ott alatta! es neki itt vrnia kell, vrni, vrni, hall-
gatozva vrni, mg odalenn az sorsuk dl el...
Es meg mindig semmi jel. Meg mindig beszel Uzdy. Olykor egy-egy sznet, Blint egy-
egy szava taln, aztn jra a Ierje mond, mond meg nem erthet hossz mondatokat. A n ide-
gei annyira Il voltak csigzva, hogy neha azt hitte, hogy lvest hall. Mr maga eltt ltta
Uzdyt, ahogy a hulla Iele rhg... De nem. Nem trtent semmi, csak a kepzelete szguldozott
remlten.
Tn ket orig tartott ez gy. A lelki agoninak ket hossz orja...
*
A ket IerIi a hzat megkerlve, szotlan ment a dolgozoszobig es ott Il a tornc lepcsin.
Uzdy kivette a kulcsot a zsebebl, ajtot nyitott, belepes utn pedig ismet bezrta.
Abdy is meg volt gyzdve, hogy a leszmols kvetkezik most.
Csak azt nem tudta: azonnal rel-e Uzdy, vagy vdbeszed lesz-e elbb, vallats, Iaggats.
Krlnezett. Valami nehezebb trgyat keresett, amivel vedekezhessek, ha Uzdy retmadna.
Nem tallt semmit. A Ialakon orisi paprtblzatok logtak, sok rubrikkkal es szmokkal.
Ket nagy rajztbla, azon is tmerdek v, szm es vonalzs. Csak itt az ablaknl volt egy polc,
melyen vaskos gazdasgi knyvek sorakoztak. Tn ebbl egyet maga ele kaphatna, ha Uzdy a
revolverehez nyl. Ide llt teht Blint a polc ele, rnyekba, hogy megIigyelhessen minden
mozdulatot.
El volt sznva akrmire.
Uzdy Pali azonban lelt egy szekre a szoba kzepen es magyarzni kezdett. Vratlan do-
loggal kezdte:
Tudod-e, mi a tzes szmrendszer alapja? Na mondd? Miert szmolunk egytl tzig es
aztn tzszer tz, tzszer szz, ezerszer ezer, vagyis egymillio? Tudod-e, hogy ez a legbarb-
rabb korbol maradt renk, amidn az ember az ujjain tudott csak szmolni? Es ennel maradt
az emberiseg dacra annak, hogy a tudomny tizenkettes egyseggel dolgozik es kenytelen dol-
gozni. Tizenket honapja van az evnek, huszonnegy orja a napnak, hromszzhatvan Ioka a
krnek... Megis kitartottak a tzes szmrendszer mellett, mert a butk es gyvk nem mertek
hozznylni a tzhez! Igenis Ieltek. Feltek! Erted ezt?! Ht en nem Ielek. En nem. Nem!
Nagyot csapott a rajztblra hossz tenyerevel. A szemei villogtak. Egy pillanatig gy lt-
szott, Ilugrik, de leIekezte magt es most szenvtelen hangon Iolytatta:
A tz egysegbl llo rendszernek van meg ms rettent htrnya. A tz csak ket szmmal
oszthato: 2-vel es 5-tel, minden ms trtet ad. A tizenkettt hrom szm osztja: 2, 3 es 4. El
sem kepzelhet, micsoda elny ez minden szmtani Iladatnl! Es ezt dobtuk el magunktol
mostanig. Majdnem erthetetlen! De te megerted. Ugye, te erted?! Erted, milyen
vilgraszoloan Iontos ez?! es elrehajolt lteben; a szja szelesre nylt sszeharapott Iogak-
kal, tatros arca csupa vrakozs.
Az nagyon erdekes, amit mondasz, de nem ltok megoldst.
A megolds az megvan! kiltott Il Uzdy Pali s Illlt. Majdnem meltosgteljes volt
most hossz, vlltalan alakja, ahogy kinyjtotta es szejjeltrta a karjait. A proIetk jelentkez-
nek gy. En megoldottam! En! Igen, en! Es neked elmondom, neked! Csak neked! Mert te
vagy az egyetlen ismersm, aki Il tudja Iogni, milyen vilgraszolo dolog ez!
Most kacagott:
Es a megolds olyan egyszer, mint minden, ami nagy es termeszetes! Nezd! lj ide es
megmagyarzom.
Blint a tbla melle lt. Uzdy melleje.
A tizenkettt elnevezem tznek. Egytl kilencig a szmnevek gy maradnak, ahogy
most. Van teht a 10 es a 11, akiknek nev kell es szmjegy, hogy beilleszkedjenek az egyjel
szmsorba. A 10-et teht elkereszteltem Uznak, a 11-et Dinek, a nevem ket szotagjra. Taln
gyermekes hisg ez, de valami nevet kellett tallnom es veletlenl ezt a ket szotagot minden
nep ki tudja ejteni. A ket j szmjegy pedig U es D a 10 es 11 ertek szmra. A dolog most
gy alakul, hogy a ,szz" ertekben a mai szmts szerint 144 egyseg van, az ezerben pedig
3036 egyseg, es nlam megis tzszer tz az szz es tzszer szz az ezer, teht a tizedes szmts
es az arab szmok minden elnye Inn van tartva. Msreszt az evnek tz honapja van, a nap-
nak 20 orja es a krnek 300 Ioka!
Blintnak kisse szedlt a Ieje:
De ht eszerint minden trtenelmi vagy csillagszati szmot t kellene rni...
gy van! Ez az! szolt lelkesen Uzdy es ez az, amitl mindenki, akinek tn eszebe ju-
tott vltoztatni a rendszeren, megijedt az rstuds IlIedezese ota. En azt be is lttam, hogy
ez lesz a legnagyobb akadly, ha majd a rendszeremmel elllok, gy ht magam Iogtam hoz-
z. Tudom, hogy meg evekig kell dolgoznom, de megeri! Nezd, itt mr nagyon sok megvan!
A Ialakon Igg tblzatokhoz mentek. Orisi vek logtak t-hat egymsra bortva t-
merdek szmokkal oszlopsorokban rajtuk. Uzdybol most mr dlt a szo.
Magyarzott:
,Ezek trtenelmi tblk! az okor Ibb szmai, meg a babiloniak hinyoznak! ez itt a
grg... ez az egyiptomi..." es vekony kezeitl zrgtt a sok Ilhajtott paprlap, ahogy muto-
gatta, hajtogatta ket vissza. ,Ez ltalnos szmts, minden szm Il a billioig! Ennyi tn
eleg lesz a marhknak!" mltt sok-sok szo belle, a napIogyatkozsok, bolygok, stk-
sk jrsa, mindenIele szm, szm es szm, regi es j rendszer, amiket Iejbl tudott, vagy
pillanat alatt megtallt, hossz loblo karokkal, sovny sztver ujjval rejok mutatva. Ker-
dest mr nem vrt, beszelt magtol, zsIolt mondatokban, a haja szejjel llott a Iejen, mintha
stn szarva volna, a homlokn kidagado erek es nagy szjbol csak gy kpte a tolongo ada-
tokat Ianatikus lelkesedessel, rmmel, boldogan.
Sokig, nagyon sokig tartott ez gy. Abdy csodlkozva hallgatta, mi mindent tud, mi
mindent megtanult ez a klns ember a rgeszmeje szolglatban.
Es melyen a lelkeben elszomorodott.
Mr szrkldni kezdett es Uzdy meg mindig magyarzott. Most mr zavarosabb, szagga-
tottabb lett az eladsa. Szelmalomkent hadonsztak a tagjai, a steted szobban dobbantott
es nyjtozodott, mikzben egy-egy szitkot vgott Arkhimedesz, vagy Newton Iejehez, becs-
merelve ket es magt magasztalva.
Aztn hirtelen sszeroppant. Leomlott egyik szekbe. Megtrlte izzadt homlokt. Pr per-
cig gy lt mozdulatlan, aztn nla vratlan szeld mosollyal Iordult Abdyhoz:
Nem untad? Kisse sokat magyarztam, de olyan televagyok vele es olyan jo volt, hogy
vegtere elmondhattam valakinek...
Es valoban, midn vegre kimentek a hz ele, az Uzdy most mr nyugalmas arcn mintha a
kielegltseg rme pihenne.
*
A vacsornl jra az a Iagyos trsalgs volt, mint delben. Tn meg szorakozottabb es szag-
gatottabb. Uzdy tn kiIradva a delutni izgalmban, magba merlve lt. Adrienne pedig
most egeszen szotlan. Az a tbb mint ket ora, mely alatt az aggodalom minden knjt tszen-
vedte, hallos gyllettel tlttte el minden irnt, ami itt krlveszi. Persze hogy meg-
knnyebbles volt, midn megpillantotta a Ierjet es Blintot, ahogy nyugodalmas beszelgetes-
ben vegre elsetltak az ablaka alatt, de ez a Ilolds kesn jtt, nem trlhette el mindazt a
szenvedest, mely orkon t mardosta a lelket.
A bosszlls vgya vetett lobbot benne; megtorlst keresni, amiert annyit gytrdtt! Ez
a vgy megacelozta az akaratt. Es ez az akarat hamarosan megtallta, amiben azonnal erve-
nyeslhet. Uzdy szemei prszor vegigsuhantak rajta vacsora utn, a szja ismers modon
hzodott grbere. smerte jol ezt a Iurcsa villanst a nezeseben, azt a harapos rngst a sz-
jn. Ma ejjel be Iog jnni hozz!
*
Valoban, kes este, mikor mindenki elksznt, Uzdy a nejet vegigkserte a Iolyoson. Men-
teben t is lelte a vllt, maghoz akarta szortani, de az asszony lerzta magrol.
A hloszoba ajtajhoz jutottak. Adrienne itt elebe llt:
Nem! Ma nem! Ma nem!
Mi az? Miert? Edes Addy, micsoda bolondsg ez? kerdezte mezes hangsllyal Uzdy,
majd hirtelen Ienyeget lett a hangja es vontatott: Van ennek valami oka taln?
Adrienne szerette volna az arcba vgni, hogy gylli. De azt mr problta. Tudta, nem-
hogy elzne, hanem meg Ilkorbcsolja Ierjeben a vgyat, az sember nrablo vgyt.
Ht csak azt mondta hidegen:
Nincs. Csak nem akarom ma nem! Csak ennyi!
A IerIi kle beletmaszkodott az ajtoba; toronymagas alakja kezdett Ieleje hajolni, de Ad-
rienne hirtelen htralepett, villmgyorsan ellkte magtol, beugrott az ajton es kulcsra zrta.
Egyetlen pillanat volt mindez.
Az ajto mgtt szvdobogva vrt. Vajon drmbl, vajon betri? A Ierje nem mozdult,
az asszony sem. Igy lltak nagyon hosszan, egyik a koromstet szobban, a msik a homlyos
Iolyoson, az ajto ket oldaln. Hallatszott, midn az reg Maier bezrta a Ibejratot es`a lepe-
se is, ahogy elhaladt a kavicsos udvaron t. Csnd lett. k ketten meg mindig ott lltak...
Vegl nagy sokra Uzdy megIordult es leindult. Tn a ma delutni kieles tette megal-
kuvobb. Halkan ment, de az sszekt lepcs, mely Ildszinti lakshoz visz, meg-megcsi-
kordult a lepesei alatt.
Adrienne meghallotta ezt a hangot, mely ha ejente kzeledett, annyi borzalommal tlttte
el. Topzszemei tgra nyltak. Vegigmltt rajta a diadal rme. Vegre! Vegre egyszer! Veg-
re meg tudta vedeni a testet a gyllt lelestl!
A Iellzadt rabszolga mmora kbtotta el.
Es sokig nem tudott elaludni a nagy szeles gyban, hol annyiszor megalzva srt szejjel-
dlt lepedi kztt. Most a gyzelme volt az, ami ebren tartotta hosszan...
Mr valahol messze az els kakasok szoltak, midn vegre elaludt.
*
Abdy msnap megsem indult olyan korn vissza az erdbe, ahogy tervezte. Kilenc ora Ie-
le jrt az id, mire htizskjt magra vette. Meg most is keslekedett. Vgyott Addyval tall-
kozni, pr szot szolani, megbeszelni a tovbbiakat.
Habozva ment ki az udvarra.
Alighogy kiert a pzsitos krndhz, Adrienne mellette llt, Irissen es den. Srga szemei-
ben lobogs.
Veled jvk, beszelnnk kell! mondotta.
Azonban alig tettek pr lepest, kinylt a Iolyoso szels ablaka. Uzdy Pl llt benne. Hogy
, aki hosszan alvo, ilyen korn Inn van, annyira meglep, hogy mindketten dermedten ll-
tak meg.
Akartam elbcszni tled, kell udvariassggal, hogyne! gy illik szolt a hzir.
Vrj! Kijvk hozzd, vrj meg!
Horihorgas alakja eltnt. Blint es Adrienne egymsra neztek. Mit jelent ez? Vajon re-
juk lesett-e? Meghallotta-e a tegezdesket?
De Uzdy mr kzeledett stetszrke posztokntseben, mint valami meseltoms, gy jtt
lassan Ielejk.
Arra akarlak megkerni, ne meltoztassl arrol, amit neked tegnap elmondtam, brkinek is
emltest tenni! Abszolt senkinek! Senkinek! A dolog olyan nagyszabs es ugyanakkor
annyira egyszer, megtrtenhetnek, hogy valaki a gondolatot ellopja, valahol megrja es ak-
kor az en munkm krba vesz. Es a dicsseg, igen a dicsseg! Mert a gondolat, ugye a
gondolat az a I! Az! A gondolat! mondta majdnem ugatva es hossz ujja a homlokt kop-
pintott, majd kilvellt a karja magosra: A gondolat, az, az!
Blint biztostja a titoktartsrol. Kezet szort. Indul. Az asszony vele lep ki.
Edes Adrienne, maga is elmegy az en kivlo bartommal? kerdezte Uzdy lass szoI-
zessel. A n sarkon Iordult Ieleje. Fekete hajIrtjei tn meg vadabbul lobogtak, mint rende-
sen. Kisse hajlott orra eles, mint a kespenge; az lla magosn. Egesz tartsa dac es kihvs:
Igen, elkserem. En gyis setlok ilyenkor. Vagy van valami kiIogsa taln?
O, dehogy! Csak menjen... hogyne... hogyne... csak menjen... hogyne... A szo mind
vontatottabb lesz, ahogy kiejti es ott marad llva a hz eltt, mialatt az asszony es Blint Il-
setlnak a domboldalon.
Mieltt beleptek az erdbe, Abdy visszapillantott.
Meg mindig ott llott Uzdy, es az iIjnak gy remlett, mintha dhtl torzulna el az a mon-
golos arc, mintha ordtsra nylna szejjel a szja. E vekony, hossz alak Ieketen a vajsrga hz
eltt, akrha Ielkiltojel lenne Ienyeget mondat vegen!
*
De ht mi trtent tegnap ott az Uzdy szobjban!? Es olyan remt sokig? kerdezte
azonnal Adrienne, mikor az erdbe ertek. En egesz id alatt borzasztoan Ieltettelek!...
Blint kacagott.
En is Ieltem, mikor odahvott, bizonyosra vettem, hogy valami szmonkeres lesz es azu-
tn... vagy ... vagy azonnal, amint benn vagyunk. Hogy kiproblja rajtam a zsebbrowningjt.
De nem az lett. gy ltszik, ilyenre nem is gondolt.
Es az asszony kerdesere Iolytatta:
Valami roppant bonyolult szmteorit magyarzott, amit tallt Il es amin most dolgo-
zik. Alig is tudnm elmondani. Furcsa gondolat, nagyon tehetseges, de teljesen hibavalo. A
mai szmolsi rendszert akarja megvltoztatni! Hogy a tz ne tz egyseget tartalmazzon, ha-
nem tizenkettt...
Nem ertem! vetette kzbe a asszony.
Ht en sem most, amikor el akarnm mondani. Mikor azonban magyarzta, akkor er-
tettem valamennyire, br Iolyton arra kellett gondolnom, hogy az mr az rltseggel hatros.
Tulajdonkeppen erdekes volt es az is: mennyi mindent tud es tanult hozz. Az azonban, hogy
annyi munkt Iordt ilyen celtalan dologra, az... az mr nem normlis.
Mikor volt normlis! kiltott kzbe Adrienne. Soha! soha! soha! es tkarolta a
bartjt. Egyik dombgerinchez jutottak. A kopasz tet krl szejjelnylt a tj. A pra miatt a
napstes, mintha slyos Iolyadek volna, nem is Ieny, majdnem anyag, mely rezegve hullm-
zik es amiben elmerlnek a tvoli hegylncok.
Ahogy tovahaladtak az erdton, mind hatalmasabbul ersdtt Adrienne-ben a Ilszaba-
duls erzese. A tegnapi delutn szrny aggodsa utn megvlts volt az, midn megpillantot-
ta Blintot, aki epen kerlve el az oroszlnbarlangbol, hol mr halva ltta nyugodt trsal-
gsban jtt onnan Uzdyval. Mentl gytrbb volt az a ket ora, mialatt mindent telt, ami lel-
ki borzalom, annl Iloldobb volt ez a perc, megvlts! Ez adott ert neki, hogy szembeszll-
jon azzal a gyllt emberrel, akivel elt; ez tlttte el most is, meg megersdve a mlt esti
gyzelme ltal. Ma elszr erezte magt majdnem szabadnak. Ha nem is szabadnak meg, de
mintha a remeny kapui nylnnak a szabadsg Iele.
A lbaik alatt a Ilgomolygo por mintha Ieher Ielleggz volna, melyen k slytalan jrnak
kekl egbolt Iltt, k, k ketten, csak k ketten! Minden knnynek, minden elerhetnek
ltszott e percben es mint aki a poklok kapuibol ter vissza, Adrienne most gy erezte, hogy
szembeszll, szembe Iog szllani az egesz vilggal!
gy hitte, minden bilincs lehullott rola, hiszen gyztt tegnap este es B-t nem lte meg
Uzdy! gy erezte Ienyben, diadalban Irdik, sikerittasan es Ilmagasztosulva.
Minden ovatossgot Ielretett. Az erdbirtokok hatrn nem llt meg, tovbb kserte Blin-
tot, br vsrosok jrtak az ton, akik lthattk, midn annl a nagy bkkInl letertek Abdy
kalibja Iele.
Ott vadul lelte t az iIj embert, vadul es kveteln... Es csak sokkal kesbb mondotta el,
hogy tegnap... tegnap mi trtent ott a hloszobja kszben...
II. RESZ
I.
Az anyja autot vett Gyalakuthy Dodonak. Csinos, nyitott kocsit amerikai Iedellel es
drotkerekkel, amely akr 70 kilometert is tud szaladni, ami akkoriban szrny sebesseg volt.
Fogadott hozz megbzhato idsebb soIrt es megengedte, hogy Dodo a gepjen passziozzek,
jrjon ltogatoba ide is, oda is, ismerskhz egyedl. Nem egyknnyen egyezett bele, de
Dodo ers akarat, celtudatos leny es akkor is megtette volna, ha az anyja tiltan. Igy ht
Gyalakuthyne, a kveres es jolelk Adelma, rehagyta annl inkbb, mert a lenya okos, meg-
gondolt kisleny, aki soha bolondot nem Iog csinlni.
Persze nagy zndorods tmadt a venasszonyok pletykaberkeiben. ,rileny, aki vilg-
szerte egyedl jr, hallattl ilyen barzaszto dalgat!" kiltotta a ven Sarmasghyne, a hres
Lizinka tanti, mikor hret vette. Es rgtn be is Iogatta ket reg nagy has lovt es elkocogott
RadnotIalvra, hogy Adelmt elijessze ettl, de meg inkbb azert, hogy reszleteket halljon,
amiket aztn jol Ilcicomzva krlindthat a rosszmjak tborban.
Gyalakuthyne jo kedely mosolyt azonban meg nem tudta zavarni.
A lenyom mr nem gyermek. Nagykor. Nincs semmi ertelme, hogy mindig rizze va-
laki. Tud magra vigyzni...
Sok szrnyseges anyag sem gylt Dodo viselkedeserl. Az, hogy Vrsiklodra vagy Me-
zvarjasra az auton megy teniszezni, nem valami gazdag adat, es minthogy Dodorol ismere-
tes, hogy senki sem udvarolt neki soha, a pletykaszret eleg sovnyon sikerlt. Nem is Ioly-
tatta sok ezt a leszolsi hadjratot Lizinka, mert hamarosan rjtt, hogy nincsen visszhangja.
Dodo teht meg nem zavartatva jtt-ment gepkocsijn. Nehanap eleg hossz utakat is tett
puszta kedvtelesbl, Il a Maroson vagy krben a torockoi hegyek aljn es vissza. Elvezte a
gyorsasgot.
*
Egyik kes szeptemberi, kisse bors reggelen kobaltkek sportauto suhan le a Felekrl. A
merIldhossz lejtn leoltott motorral hangtalan siklik, csak a Iek duruzsol neha a Iordulatok
eltt. Kisse meglassul ilyenkor, aztn megiramodik jra az egyenesen. Nyugodtan, Iigyelme-
sen hajt Dodo, kell idben dudl, helyes telettel becsli meg a szembejv vagy vele halado
Iuvarok kzeit, azt hinned, minden gondolata a vezetes. Pedig csak egyik enje, az a megIon-
tolt, az van a voln mgtt, a kepzelete mshol jr, kzeljvend es kzelmlt dolgokon.
Miota kikltztek mjusban Ialura, csak ritkn tudott tallkozni GyerIIy Lszloval. Sok
ravaszsgot Iordtott arra, hogy odacsalja. Legutobb augusztusban tenisztornt rendezett, ami-
nek rgyevel RadnotIalvra csbtotta Lszlot. Ott tudta tartani nehny napig. Muzsikrol
beszeltette, zongorztatta. rme volt, hogy az a mindig annyira tartozkodo ember vele bizal-
masan beszelget es hosszan, mintha Iloldodna a zrkozottsga, mikor vele van. Tudta, hogy
ez nem szerelem, de azt is tudta, hogy rokonszenves neki es hogy kedvesnek tallja. Azota
nehanap pr levelet vltott GyerIIyvel. Dodo zenei kerdesekrl rt, nehny j kottt is kl-
dtt, velemenyet kerte. A Ii, ha kesn is, de mindenkor vlaszolt. A szavaiban neha mintha
tbb is volna. Mintha kezdd erzes is volna. Es ma egy hete egy kis dalt kldtt neki eleg
kusza rssal, inkbb komor hang, de szerelmes dalt. Azt rja, hogy regi, de taln csak azert
lltja ezt, mert nem meri mondani... taln megis j... taln megis neki szol ez!
Es ha erre gondolt, a szve megtelt rmmel.
A bzavirg szn gep sebesen halad a vlgyn; t Apahidnl a Szamoson, el a tarcsai
Iordulonl. Ahogy gy kzeledett a celjhoz, Kozrdhoz, Dodo kisse megszeppent a sajt me-
reszsegen. Vajon hogy Iogadja Lszlo az ajnlkozst?
Szmba vett most utolszor minden szot, minden krlmenyt. GyerIIyt nagy szerelme,
Kollonich Klra msIel eve hagyta el. Azota megiscsak lecsitulhatott a Ijdalma. Most leg-
utobb, mikor nluk volt Lszlo, mi sem jelezte, mintha meg gondolna arra a lenyra.
Neha majdnem jokedv volt... Es egy-egy szo, elvetve pr szo jol, biztatoan hangzott:
Csak magval tudok gy beszelgetni... Ezt csak maga erti... Igen! Ilyeneket mondott. Igaz,
hogy csakis muzsikrol volt szo... De ht Dodo gy ertekelte, hogy ez mst is jelent, ez csak
burkolt Iorma. Igy hitte, gy akarta hinni...
Nehny paraszthz ketoldalt, aztn nagyobb ocska eplet, benne szatocszlet. A tulajdo-
nos, Bischitz Mor a kszbrl rmmel ltja, hogy a gynyr gep megll az boltja eltt.
Csak nagyon nagy r az, akinek autoja van! gy ht tisztelettel lep a kocsihoz es leveszi
szeles karimj kalapjt. Csak a pici lapos sapka marad a Iejen, mert hith ortodox, ezt soha
le nem venne semmi alkalommal.
Meltoztatik valamivel parancsolni? knlkozik kver hangjn.
Hol van, kerem, a behajts a GyerIIy-kastelyhoz? kerdi Dodo.
Mikzben Bischitz magyarzza, hogy itt az res telken tl, annl a lakatlan bereshznl
kell beterni, azutn jobb Iell majd kapu kvetkezik, ott Il a Iasoron a dombra, meztlbas
zsido lenyka lopodzik a kocsihoz, kilenc-tzeves lehet. Szrny szurtos es dancs, de az arca
gynyr. Boglyasan szejjelllo tizianvrs haja van es akkora Iekete szemei, hogy majdnem
valoszntlenek.
En megmutatom, en elkserem!... mondja roppant buzgon es mr indulna is.
Az apja gorombn rIrmed: Regina! Itt maradsz! Mars a konyhba! es Ienyegeti kl-
lel.
Persze a Ialubeli klykk is krlveszik az autot, k is ajnlkoznak es mikor Dodo gzt ad
es elindul, meg szaladnak utna egy verset.
*
A kanyargo Iasor Ilvezette a dombon a hz mge. Csinos eplet, egeszen Irancis. Az
alagsor magas talapzata Ile a Ildszint hossz ajtoablakai sorakoznak apro kocks tagozas-
sl. Az vegjk joreszt meg van vakulva, egy-egy ki is trve; ltszik, itt alol nem lakik senki.
Az emelet kil ablakokkal manzrdra van kikepezve.
A kicsi kastelyon megltszott, hogy egyetlen akarat alkotta meg. Lszlo apja epttette h-
zassga els idejeben prizsi tervek alapjn a neje, a mveszi hajlam Ladossa Jlia kedveert.
Annak az zlese volt ez. Tenyleg nagyon szep, tkeletes a stlusa, valahol a Loire menten is
llhatna es eppen azert itt, Erdelyben roppant idegenszer. Azok a Ildig er ablakok es a mi
klmnkban! De ht Jlinak ez volt a vgya es Lszlo apja, GyerIIy Mihly csak ezt nez-
te.
A Ildszinti bel-etage-ba azonban sohasem kltztek be.
A szep Irancis mrvnykandallok mr ott lltak, de a Ialak meg csak vakolva, a selyemta-
petk meg csak tban Lyonbol, mikor az, akiert mindez keszlt, egyik reggelen elhajtott a ko-
srkocsijn. Eltnt. Megszktt. Egy het mlva GyerIIy Mihly agyonltte magt az erdn.
A kastelyban pedig nem lakott tbbe senki, csak az a mindenes szmtarto az alagsorban.
Minden be volt zrva, mg Lszlo haza nem tert. Hazatert nagy krtyavesztesegei utn, es
ahogy erezte, megbelyegezve.
*
Nezze t, kerem, a gyertykat. gy hiszem, nem gyjtanak rendesen. Taln a karburtort
is... szolt Dodo a soIrjehez. Ezt az rgyet tallta ki az ottmaradsra.
A gepesz kisse csodlkozott, de Dodo nem trdtt vele es belepett a nyitott Iajton. Pr
lepcss, Iinom elcsarnokban tallta magt. A kerektett sarkokban Louis XVI. stukkodszek.
Szemben vele hatalmas portle, mely bizonyra a szalonba vezet. Nem tudta, mitev legyen,
midn lomha, reges ember topogott el valahonnan. A mindenes szmtarto volt, Lszlo
egyetlen cseledje.
Hol van, kerem, GyerIIy groI? kerdezte a leny.
Fnn van a szobjban, instllom, ott van. Itt kell Ilmenni, ne! es a ven szolga a gar-
dicsra mutatott, mely oldalvst nylik a csarnokbol.
Dodo pr pillanatig habozott: Ilmenjen-e, vagy lehvassa? De a szmtarto otthagyta mr
es eltnt, gy ht Dodo nekiindult az emeletnek.
A lepcsnek nincs korltja, ott llnak keszen a kovcsoltvas dszes rostelyai a Iordulo
alatt. Ezt sem szereltek Il soha.
OdaInn hosszacska Iolyoso. Mr nem tudta volna, mitev legyen, ha meg nem pillant egy
pr Iradt csizmt, amint a szemkzti ajto eltt szomorkodtak. Hirtelen hatrozott Dodo.
Kopogott. Benyitott.
Valoban itt tallta Lszlot. Egyik karosszekben lt. Nyitott puha ingben es nadrgban, a
kitrt ablaknl es nagy szorgalommal reszelte a krmeit. Mikor megltta a lnyt, Ilugrott:
Maga! Maga itt! Mi trtent?...
O, semmi Ielelte Dodo , csak itt hajtottam el az ton, Kamuthyekhoz indultam, itt Des
melle, de a gepemnek valami kis haja van, ht, gondoltam, Iljvk ide maghoz, amg rend-
be hozzk. Kisse elpirult a hazugsgn, de knnyeden Iolytatta:
Baj, hogy gy betrtem maghoz? es nevetett, hogy a zavart palstolja.
Dehogy! Nagyon kedves! De borzaszto ez a rendetlenseg, igazn szegyen! vlaszolt
Lszlo es ketsegbeesve nezett krl, majd eszreveve ltzetlen voltt, sietve kapkodott mag-
ra egy ott hever kabtot.
Valoban szrny rendetlen a laksa. A Lszlo gya a bels sarokban vetetlen, szejjelrgott
paplanokkal es nem valami tiszta, gyrtt prnkkal. Mellette egy asztalkn Ielig res
szilvoriumos veg es maszatos pohr. Temerdek cigarettaveg szetszorva a sok helyt kiegett
parketten. A mlt esti vacsora maradekai egymsra cssztatott tnyerokon, az ablakkzi
Iiokos szekrenyen, beleIagyva a zsrjukba.
O, Istenem, legenyembernel az, gy hiszem, mindig gy van! kacagott elnezn Dodo,
es vegigjrtatta a szemet a szobn.
Tgas, hromablakos szoba. Szalonnak hasznltk Lszlo szlei egykor, amg majd az
also lakosztly elkeszl. Finom, antik btorok. De most, amidn Lszlo ide bekltztt, bi-
zony szetrontotta a regi harmonit. Az apja bronzveretes roasztalt benyomva a Ialhoz el-
torlaszolta a Pestrl ide szlltott zongora. Az gy miatt az empire kanapet keresztbe hztk a
szobn. Az veges vitrin sok apro porceln csecsebecseivel az ablakszgletbe kerlt, hogy he-
lyet csinljon a Ieherre mzolt ruhs almriomnak. Csak a Ialakon maradtak meg a csaldi ke-
pek a regi helykn. ,Azok se mind!" gondolta Dodo, mert a kzepen hossz negyszgn
hinyzott egy. Csak az a hatalmas vashorog maradt ott magasan, amire akasztva lehetett egy-
kor. A keret hossz teglnyt mintha jelezne nehny pokhlo, mely valamikor a rma es a ta-
peta kze Ieszlhetett es most bojtosn log le a semmibe. Meg azok is regiek lehetnek, annyi-
ra porosak. A hinyzo arckep alatt GyerIIy Mihly sznezett IotogrIija dszmagyarban,
az, amit Lszlo visszahozott a Ivrosbol es visszaakasztott a regi helyere.
A leny, hogy a trsalgst megindtsa, kisse meggondolatlanul kerdezte:
Mi volt ott a Ialon, ott kzbl?
Lszlo egymsba ntt szemldkei kisse sszehzodtak. Azt mondjk, az anym kepe;
lltolag Cabaneltl. Az hres prizsi Iest volt a nyolcvanas evekben. En persze nem emlek-
szem re... Azt mondjk, az apm kidobta ezen az ablakon... akkor... akkor... amikor az
anym elment, akkor...
Szegeny Lszlo! Bocssson meg, hogy ilyen stet emleket ideztem Il! szolt a leny es
biztatoan az iIj karjra tette a kezet.
Kerem, ez engem valoban nem erint. Mikor gyermek voltam, taln de most... most mr
gyis mindegy!...
O! Ugye! Lssa, en ezt nagyon megertem, hiszen az en atym is reg meghalt, en is Ielr-
va vagyok, ezert mi ebben is tallunk egymshoz!... Csak gyermekkorban szmtanak az ilyen
dolgok, de mikor az ember Ieln, mr csak kisse szomor, de mr nem Ijdalmas emlekke v-
lik. Es elttnk van a sajt eletnk es az elet szep...
Mr akinek! vgott kzbe keser mosollyal GyerIIy.
O, mindenkinek, csak akarni kell, tudni kell akarni! Nezze! mondta Dodo es kilt az
ablakprknyra. Be szep innen ez a kilts. Ht nem rm a szepet ltni? Lemutatott a lej-
tsen lanks kertbe.
Lszlo melleje lt. Dodo tovbb csacsogott kedvesen, kerdezett, vlaszt vrt, bjosan er-
dekldtt. A laxenburgi kertesz tervezte a parkot, igen, nagyon ravaszul van megkomponl-
va, olyan, mintha ketszer akkora volna, pedig csak hsz hold az egesz. Igazn? Az ember
nem hinne! Es az miIele Ia? Azt en nem ismerem. Es azt ott, az a msik, az is ugye egzoti-
kus? Es a Szamost kerdezte, mennyire van innen es a szemkzti dombokat es a messzeseg-
ben a Cibles ide Ienyl hrmas hegystort. Ahogy gy ltek kzel egymshoz, a leny puha
karja neha oly kzel jrt a Ii archoz, ha kihajolt, hogy valamire rmutasson, kver kis tenye-
re megkapaszkodott Lszlo vllba.
Fekete sima hajbol, mikor az autoIveg lecsszott rola, Iinom nstenyillat radt es kisse
duzzadt nyaka a blz nylsban mint a gerle torka. Valami igez varzst erzett Lszlo,
ahogy gy csevegtek az ablakban. Es mintha a leny nylt vgs szemebl nagy-nagy szeretet
radna Ieleje... Odaknn megeredt az es. Egy-egy csepp becsapott rjuk.
Dodo leszkkent a prknyrol. Elment a BsendorIerhez. Dolgozik? Zongorzik? Nem?
Kr! Es a Idelen, a garmadban llo, porlepte kottk kztt babrlt es ahogy gy Lszlo
egy-egy rott dolgt keresgelte, mutogatta, a leny pedig erdekldve dlt hozz, pajtskodo
szerelmes jteknak tetszett mindez, ahol a szavaknak nincsen is ertelmk, csak arra szolgl-
nak, hogy egytt legyenek, kzel egymshoz, ott maradhassanak, sszeerjen a vlluk, a csp-
jk es a Iiatal ver vegigiramodjek a brk alatt.
Az es odaknn most mr srbben hullott. Az ablak peremen a Chopin-prelude ritmust
dobolta. A vzcsppek sr zsinorjai akr Iggnyt bocstannak kzejk es a klvilg kze.
Megis Dodo volt az, aki ellepett a zongortol. Kisse habozva indult a kanape Iele. De az teli
volt hnyva odadobott ruhkkal, elhajtott knyvvel, mindenIele holmival. Tn ezert ment to-
vbb az gyig. Ott helyere hzta a paplant es lelt a szelere. Lszlo kvette ntudatlanul. is
oda lt.
A lny hozzhzodott. A karja tcsszott a Ii vlla mge es szo nelkl csokra nyjtotta
az ajkait. Hossz csokban Iorrtak ssze. Az escsppek halk teme kopogott az ablakbdo-
gon, mintha a vgyuk lktetese volna.
A Iiatalember kisvrtatva eltolta magtol a lenyt, sszerzkodott, Illlt es tlt a tlnani
szekre, akrha meneklne. A Iltmado vgya ell meneklt. Ezt nem szabad mondotta
nagyon halkan , ezt nem szabad!...
Dodo mosolyogva nezett re:
Miert nem? Hiszen azt tudja, hogy en nagyon szeretem magt! Olyan regota, mindig! A
mage vagyok. Vegyen Ielesegl. rmmel leszek az! Es megltja, milyen boldogok lesznk!
O, az lehetetlen! vlaszolt GyerIIy, de a hangjban nem volt meggyzdes, inkbb
csak vedekezes a vratlan ellen.
Miert lenne? Mi akadly volna? Szabadok vagyunk mindketten, azt tesszk, amit aka-
runk. Es ha en kerem erre, ht ez nem eleg? es ismetelte edes hangsllyal, kisse vontatva
is: Ht ez nem eleg magnak?
Roppant bjos volt Dodo, ahogy elrehajolva ott az gy szelen ezt mondta. Nyersselyem
ruhja krlrta kisse telt idomait, kerek kebleit, duzzadtan sima nyakt. A szja milyen piros,
tn a csoktol is es a Iekete szemei milyen biztatok! Lszlo els indulata az, hogy hozzugor-
jek es maghoz lelje. De csak az els. Az alig megkezdett mozdulatot meglltotta valami.
Az utolso hetekben mind tbb-tbb perestes szakadt a nyakba. A regi adossgok miatt
Iogtk perbe. Mr Ioglaltak is ketszer. Taln rverest is kitztek, ugyan nemigen ertett ilye-
nekhez. zbej intezett mindent, halasztsokat es trleszteseket; honnan, mibl, azt mind nem
tudta, csak annyit tudott, hogy mindenIell retrtek az adossgai, maholnap az utcn lesz.
Ht ennek az emleke, a tnkrejutsnak a tudata, ez lltotta meg. Es majdnem ketsegbeesett
hangon vlaszolt:
En... ennekem semmim sincs... csak adossgaim... ez mind taln mr nem is az enyem...
en egeszen koldus vagyok...
Ha erre a kijelentesre Dodo Ilugrik, ha hozzsimul, ha tleli, ha azt mondja: mindegy
az! vagy azt: mit bnom, vagy ha semmit sem mond, csak jra csokol szotlan, akkor tn ms-
kent Iordul a sorsuk. Vannak ilyen pillanatok az eletben, midn egyetlen szo dnti el a vegze-
tet, mely onnantol meg nem msthatoan halad tova es vissza sosem Iordul. Dodo pedig nem
azt vlaszolta, amit kellett, hanem ntudatlan maga rontotta el, amit idig olyan celtudatosan
elert... Azt mondta:
Mit tesz az? Azt en gyis tudom! Mindent rendbe Iogunk hozni, hiszen en gazdag va-
gyok...
Dodo az ablak Ienyessege miatt nem lthatta, mikent torzul el Lszlo arca.
A nehny rvid mondat alatt eltrt a mltja. Elebe lepett mindaz, ami vele trtent. Ott llt
mellette egykori szeretje, a szep Beredyne, aki a vagyont er gyngyeit elzlogostotta, hogy
egyik vegzetes krtyaveszteseget tudtn kvl rendezze, ott erezte magn azt a szegyent, ami-
ben honapokon t elt ezzel a tartozssal a lelkiismereten; amitl csak azzal szabadult, hogy
jabb krtyavesztesege helyett a gyngysor dolgt rendezte es vllalta inkbb, hogy kidobjk
a kaszinobol. Es ott llt a msik oldalon a hozomnyvadsz Wickwitz Ihadnagy Iantomja, r-
hg poIval. Az, akit inzultlt reszegsegeben, akrha nmagt gyalzn, mert asszonypen-
zen elt az is. A tisztet leIokoztk, kiszktt klIldre. , , tette ezt, elte ezt t, telt ms
es maga Iltt, asszonypenzen kitartott IerIiak Iltt! Nem! Ezt soha, soha tbbe! Inkbb az
rokban meghalni, de ezt soha, soha, soha!
Flugrott hirtelen. Maga ele tolta a szeket korltul kztte es a leny kze. A karja kil-
vellt, az ajtora mutatva: Menjen!... Ezt soha! Menjen! Menjen! A hangja majdnem Ienyege-
t.
Dodo halotthalvnyan llt Il, majd a vere az arcba szktt. Gyorsan lehajolva az
autoIvegert, ami a Ildre hullott volt, Ilkapta es kisietett.
Odalenn: Hajtson! szolt a soIrjenek es mikor az a lejt alatti orszgt kzeleben ker-
dezte: Merre parancsolja? csak halkan tudta meg mondani: Haza... haza... haza...
Szorosabban hzta a hajra a vszon Iejbortot, maga ele a vaskos autoszemveget. A
zgo esben egy-egy cspp becsapott re, Iolyt vegig az arcn, belepte az okulr vegjet. De
nem csupn ez akadlyozta a ltst bell a kiduzzado veg bleit betltttek a knnyei.
Lassacskn tkzdttek magukat annyian voltak! a szemveg szortsn es Iolytak le ve-
gig az arcn! A termeszet es a szemei versenyt srtak a bnatn.
II.
Eleg sokan gyltek ssze Mezvarjaspn.
Ha szmba vesszk, hogy Miloth kosne Iebrurban halt meg es meg csak oktober elejen
vagyunk, ez a vendegseg valamennyire szokatlan. De az zvegy, az reg Zakata akarta gy.
szolt a legiIjabb lenynak, a kicsi Margitnak, hvja ide Adrienne-t es unokatestvereiket: a
Laczok lnyokat, a kollegista Iinak, Zoltnknak pedig, hogy hvjon egypr rIit, jnnenek
ide hozz, merthogy az gazdatisztje lenya megy Ierjhez, akit pedig tartott a keresztvz
al. Illik ht, hogy tisztesseggel lje a lakodalmt, akrmilyen bnatos is az lelke.
Igaz, hogy rettent marha ez az en tiszttartom es bizonyosan nagy tolvaj bmblte
gyermekei ele , de ht megis regi szolgm es ha mr az a svlveny teremtes olyan liba,
hogy hozzmegy a lelbnyai patikus Iihoz, ahhoz a semmihzihoz, ht en nem tehetem, hogy
Il ne tartsam ezt a napot!
Margitka nem kerdett semmit, de Zoltnka nem volt ilyen blcs.
Es kinek rjak, papa, kit akar? kerdezte.
Mit tudom en, te szamr! ordtott r Miloth. Mit is trdm vele, mikor en csak a b-
natomnak elek! Irj akrki a Ienenek. Mars! vagy poIon tlek! es rgott egyet a Iicska Ie-
le, aki azonban mit sem trdve a ltszolagos dhrohammal, egesz csndesen kitert a rgs
ell es az ajtobol mosolyogva szolt vissza: Majd megbeszelem Margittal.
Ht azt tedd, te maIla! vlttt re Zakata, aztn csndesen Ityreszve kisetlt az
istllo Iele. Pr perc azonban meg alig telt el, mr hallatszott, ahogy szrnyen szidalmazza a
lovszokat. Ez volt, amit gy hvott, hogy: rendet csinlni.
*
Margitka jol intezte a dolgot. A lagzi eltt negyvennyolc orval megjtt Adrienne es az
egyik Laczok leny. A lakodalom eltti napon pedig kett az Alvinczyak kzl: dm es
kos, a msodik es a negyedik. Es megjtt Abdy es Kadacsay Gazsi.
Abdy kocsin erkezett. Az Alvinczyak is a szomszedbol, Magyartohtrol, ahol kisebb bir-
tokuk van. Gazsi bro Kolozsvr tjrol, persze lohton. Egy jokora rokt hozott a nyeregk-
pn, mert az legjabb tallmnya, hogy ha lovagls kzben megpillant valami vadat, ht ad-
dig szguld utna, amg azzal a nagy dupla csv sretes pisztollyal, amit kln e celra csinl-
tatott, megkzelti es Iuttval lvi le. Persze ritkn sikerl, de nagy neha megis.
Nagy spocht ez bachtom, mecht az embech nem nezheti, hol jch a loval, hanem csak a
nyulat vagy a chokt kell kvetni akchhov is. Akkochkat buktam mch pchszoch, hogy
csupa gynychseg, majd kitchtem a nyakamat!
Ezt magyarzta Ielrevetve holloIorma orrt, mikzben csodltatta a zskmnyt a hlgyek-
kel a Milothek verandjn. De a megtisztel elismeres nem sokig tartott. Ahogy gy Iorgatta,
mutogatta a rokt, egyszer csak a nk Ielsikoltottak.
Ezernyi vrs bolha ugrott ki szanaszet a prembl, meg a padlo is mintha megrozsdsodna
tlk.
Kadacsayt kikergettek a szabadba; a Miloth papa a cseledeknek ordtott seprert, minden-
ki szejjelszaladt, hogy a bolhkat kikeIeltesse magbol. Gazsit pedig, aki most mr ott llt a
hz eltt es nem tudta, mitev legyen a zskmnyval, minden egyes ablakbol leszidta valaki.
Igaz, hogy nevetve, teht az nem olyan nagy baj!
Adrienne-nel a Laczok lnyok kzl csak egy, Iduska jtt el. Es itt van mr Abdy Blint
is.
Igy intezte ezt a kicsi Margit. Ha valaki megkerdezte volna, meg tudta volna magyarzni,
mit miert intezett gy. Meg tudta volna, de nem magyarzta volna, mert ugyan tudja, mit mi-
ert tesz, de megmondani? az ms dolog.
Mi azonban itt elsoroljuk az indokait. Csak egy Laczok leny jjjn, annyi eleg, nem
jo, ha nagyon sok a n. Kzlk pedig Iduska kell, mert Gazsi bro, ha reszeg, akkor azt hi-
szi, hogy szerelmes bele. Ez jo. Htha megkeri, hiszen lesz bor eleg. Es ezert kellett Kadacsay
is persze. Es kell kett az Alvinczyek kzl. Espedig nem kell a legidsebb, Farkas, mert
amiota kepvisel, azt hiszi, hogy komoly ember, es nem kell a harmadik, mert az Ambrus b'
utnzoja es csak trgrsgot beszel, klnsen ha berg, ami pedig hamar bekvetkezik, mert
mr keves ital is megrt neki. De kell a legkisebbik: kos, mert az meghallgatja meg a pap
anekdotit is es kell a msodik: dm. Igen! Az Iontos! Az jjjn! Az regota szerelmes Ad-
rienne-be es a bnatait neki, a kicsi Margitnak szokta elpanaszolni. Ez jo! Es kell B,
Abdy Blint. Megpedig miert kell? Azert kell, mert Lelbnya kepviselje! Ezert! Mikor
a kerletbeli gyogyszeresz Iia hzasodik, ht illik, hogy a kepvisel ott legyen. Es a kicsi
Margitnak, amikor ezt elgondolta magban, alig jelzett incurka kis mosoly tncolt az ajka kr-
l egyetlen pillanatig.
De ha renezett volna valaki, akkor nem mosolygott volna. Ilyen kicsi leny volt a kicsi
Margit.
*
Ht mr egybegyltek a vendegek es megjtt a nagy nap, a lakodalom napja! Mr megtr-
tent az esketes delutn a gazdatiszti irodban, hiszen a Ialu reIormtus temploma regota el-
tnt. A lelbnyai pap jtt t, ldotta meg az iIj prt.
Onnan jtt a vlegeny tanja is, megpedig nem kisebb ember, mint maga az reg kis- es
nagybrcsei Brcsey Balzs!
Hossz diplomciai kzvettes eredmenye ez. A krorvos kzeltette meg a trgyat, a ven-
degls tmasztotta al, a polgrmester r vitte dlre. Egy borjastehen volt a tiszteletdj, ami-
nek meg a tartsrol is gondoskodtak, hiszen Brcsey olyan szegeny, hogy ehen halna a tehen
nla. Azonban mindez nem lett volna eleg, hogy a IelIuvalkodott venember dlyIet legyz-
ze. Dnt csak az, hogy Miloth kos bro lesz a msik tan. Igaz, hogy Balzs r azt tartotta,
hogy a Miloth Iamlit meg csak hasonltani sem lehet a kis- es nagybrcsei Brcseyekhez, de
vegl a ven 48-as honved hajlando volt szemet hunyni erre, mert elmondtk neki, hogy Zaka-
ta garibaldista volt Iiatal korban s gy az Iegyvertrsa majdnem.
A gazdasgi iroda eleg kicsi. A viaszosvszon kanape es a mzolt IenyIa asztal kztti
teret a pap, a Iiatal pr, az rmszlk es a ket tan teljesen betltttek. A nsznep kvl ma-
radt a tegla bortotta torncon. De innen is megcsodlhattk a nk a menyasszony patyolatru-
hjt, a vlegeny vadonatj, br kisse tgra sikerlt Iekete kabtjt, de klnsen a ket tant,
a jo Zakatt, de Ileg az reg Brcseyt. Klnsen utobbi Iestett nagyon jol, dacra, hogy a
sok pecsetet a ruhjbol a patikus a legravaszabb kemiklikkal sem tudta kiszedni. Megis
szikr alakja szk magyar nadrgban roppant elkel, hosszacska hajval es kipomdezott ba-
juszval olyan, mint valami Iametszet a 60-as evekbl.
Ez mind delutn trtent es mire a pap hossz szonoklata veget ert, mr majdnem bestete-
dett. Nem baj, mert a ludasi cignybanda notkat hz a porcsIves udvaron, borvizes bor is
van es kellemes id, ht kvaterkznak egy-ket istllolmpa mellett, amg majd vacsorhoz
hvjk ket.
Az asztal kre ltek Brcsey, Miloth kos es Abdy, a lelbnyai tiszteletes r, a patikus is
a Iival, valamint a tiszttarto; utobbi azonban kisse htrbb vonta a szeket, jelzend, hogy br
rmapa, ott leven az gazdja, megadja neki, ami dukl.
Brcsey persze a Ihelyre lt, vagyis oda, amit nemcsak , de amint helyet Ioglalt, a tbb-
iek is annak tartottak, annyira hatott mindenkire a venember dlyIs ntudata. Es alighogy le-
telepedtek, bort, borvizet ntttek es iszogatni kezdtek, ht megindult a diskurls. Persze po-
litika.
Az egykori vrssapks adta meg a szot Abdynak, akrha elnklne:
Mondja el a kepvisel r, mi van a kvotval? Igaz-e, hogy a kormny megegyezett az
osztrkokkal?
Szolt, remutatott aszott es kisse grcss ujjval Blintra, aztn mintha jelentest vrna,
htradlt a szekeben es ket kezet sszekulcsolta, tetejen ama hossz rvatlgy plcnak, amit
soha el nem hagyott.
Blint pedig maga is gy erezte, hogy beszmol, midn elmondta a legutobbi hreket.
Hosszadalmas trgyalsok voltak Becsben a kiegyezesi gyekrl. Minthogy a Szell-Krber
megllapodst Ieldnttte a magyar parlamenti tbbseg, a kvota es a nemzeti bank miatt jbol
kellett alkudozni. gy hrlik, a megegyezes megvan. A bankkerdesben csupn nyilatkozat
lesz, amely egyelre nyitva hagyja a kerdest. A kvota, vagyis az a szzalek, mellyel Magyar-
orszg hozzjrul a kzs hadsereg, klgy es penzgy kltsegeihez, 2-kal tbb lesz a k-
vetkez tz evben. Ez volt az az r, amit az nllo vmterlet elvi elismerese es a banknyilat-
kozat miatt a kormnynak vllalnia kellett.
Es a Fggetlensegi Prt, az ezt elIogadja? kerdezte Brcsey csodlkozva.
Bizonyra el. Lehet, hogy lesz nehny kilepes, taln Barra Smuel is es taln Polonyi, de
a legnagyobb resze Kossuth Ferenc utn indul, pedig, mint miniszter, mr szignlta.
Ide jutott Kossuth Lajos Iia! Ezert volt az a sok szobeszed ket esztendn keresztl! ki-
ltott Il a ven kuruc es Zakata Iele Iordult: En mr akkor mondtam, nem kell annyit szono-
kolni, hanem Becs ellen menni Iegyverrel, ahogy mi csinltuk regen!
Zakata, aki alapjban a legbekesebb ember volt, harcias mozdulatot tett. A tbbiek is he-
lyeslleg morogtak, puszta udvariassgbol.
Abdy azonban tovbb beszelt. Elmondta, hogy Andrssy bizonyos javaslatokat terjeszt
be ugyanakkor, melyek hivatva lesznek a megyek nllst megersteni. Ez a trgy azutn
tvezette a trsalgst arra, amit akkor a tisztviseli kar megtiszttsnak hvtak, vagyis rend-
szablyozst azoknak, akik a Tisza- vagy plne a Fejervry-Iele, gynevezett darabontkor-
mnyt szolgltk. Mr Maros-Tordban, Fejer megyeben es mshol is sok Iegyelmi vizsglat
es kiakolboltsok voltak Iolyamatban, persze prtokra szaktva a kznseget. Ket tborra sza-
kadt a videki elet, prbajt vvtak a IerIiak, a nk egymsrol sok rosszat kltttek es egy-egy
megyeszekhelyen az utca egyik oldaln setlt csak az egyik prt, a msikon csak a msik,
hogy ne kellessek egymssal tallkozni.
Eppen ezt reszleteztek, hogy mi Iog trtenni Balog Peter Benvel, a maros-tordai Ijegy-
zvel, aki a darabont Iispn beiktatsakor gyansan viselkedett. O! bizonyosan elcsapjk,
azt hallom! mondta a gyogyszeresz, midn a tiszttartone lekiltott a torncrol, hogy jjjenek
vacsorlni.
Elcsitultak most a politika hullmai es mindenki vrakozssal indult Il a lakshoz.
G
A vacsora nagyszabs. Van tl temerdek. Hizlalt kappanok es libk, duzzado kacsk es
ami ilyenkor szenzcio: szopomalac ropogosra slve! kzte krtskalcs, tlttt es rakott
kposztk, kalcs, habos kve, Iarsangi Ink es retes. Sok slyos mezsegi borok is es persze
sok pohrksznt.
Ahogy pedig tovahaladt a lakoma, mind vaskosabb nszejjeli celzsok es kver treIk rp-
kdtek az etelszag-, Ist- es emberi gzlgestl nehez levegben.
Vegre asztalt bontanak es a trsasg kivonul a hloszobbol rgtnztt trsalgoba; meg az
irodba vagy a torncra, amg szejjelszedik az asztalt es megindulhat a tnc.
A jo reg Zakata tn soha eleteben nem evett ilyen gazdagon es ilyen sokat. Gyomorbajos
neje, amg elt, semmi kveret nem trt es a szakcsnejuk gy beletanult ebbe, hogy most is
ilyen sovny koszton tartja. Ilyen kivlo borokban sem volt resze.
Igaz, hogy azt tartotta, hogy az szljenek a termese. ,Bizonyos, az en pincembl lop-
ta ez a gazember tiszttarto" kzlte a patikusnenak, ahogy hitte, sgva, amit persze nem-
csak a msik szomszedja, a gazdatiszt Ielesege, hanem mindenki meghallott, de senki se vett
tudomsul, annyira jozen mondotta. Mikor vegl Illltak az asztaltol, akkor is jol ment so-
ra, mert a ven Brcsey, aki lltolag vrssapks volt 48-ban, nagy Iigyelemre meltatta azokat
a garibaldista emlekeket, amiket Miloth olyan gusztussal meselt, de amit mr regota meg nem
hallgatott senki.
Eppen a Palermo krli csatkat meselte nagy taglejtesekkel, amikor Adrienne hozzlepett
es Iigyelmeztette, hogy a tnc mindjrt kezddik, es nem ill, hogy akik mely gyszban van-
nak, tovbb is maradjanak. Zakatnak ders arct hirtelen elnttte a bnat. Rojtos Ieher
szemldke es hatalmas bajusza lekonyultak melyseges szomorsgban.
Milyen igazad van, lelkem lenyom! kiltott Il sri hangon. Nincsen is helye kette-
trt szvemnek az ilyen vgsgban.
Es mr indult is kiIele a lenyaival, Zoltnkval es a Iels udvar vendegeivel. Azok mr
kinn voltak, de Zakata az ajtoban megllt.
Ht ti csak menjetek elre! Nekem, ven marhnak, sajnos, itt kell maradnom meg egy ki-
csit. Most jut eszembe, meggertem, hogy az els tncot eljrom a menyasszonnyal. Kepzelhe-
titek, milyen Ijdalom ez nekem! de ht olyan nsznagyIele vagyok, vagy mi! Csak pr le-
pest jrok, aztn utnatok jvk! Menjetek! Menjetek! szolt es visszaIordult es mris eltnt
a nsznep srgese kztt.
Bizony; kesbb sem jtt. Igaz, hogy nem is vrta senki. Ott maradt. Es miutn modosan el-
lejtett egy lass-magyart az j menyecskevel, Irissre perdlt a nszasszonnyal, kesbb mr a
hopszpolkban gy ugrlt, akr egy bakkecske. Kzbe-kzbe, mialatt izzadt homlokt, csp-
g bajszt trlgette az ajtoIelhz dlve, knnybe lbadtak a szemei. O, szegeny Judith, sze-
geny Ielesegem! szolt a veletlen szomszedjhoz, de alighogy kimondta, ht Ilkapott egy
nt es szkdecselve tncolt el vele, hogy pr perc mlva, mikor kiIulladva Ialnak tmaszko-
dott, jra elntse az emlekezes es a bbnat.
*
Odaknn gynyr holdvilg volt. Mint a tej, gy mltt le az oldalon, majorudvaron, ko-
romszn Ioltokat vetve az istllok, pajtk tvehez. Pezsdt Irissesseg csapta meg a Iiatalok
arct, midn kileptek a szabadba. Tn ez vagy ama tbb-kevesebb bor, amit vacsornl megit-
tak, valami pajkos jokedvre ingerelt mindenkit.
Kene valami bolondsgot csinlni! mondotta Adrienne, ki itt Varjason, ahol gyermek-
kort tlttte, gyakran gy erezte magt, mint regen, mikor a hgaival annyi kalandos treIt
rendeztek. Ilyenkor elIeledte sok gondjait, elmebeteg nveret, el szerencsetlen hzassgt,
Uzdyt es Almskt. Visszalnyosodott es gy, mint akkor, az eletsztne mozgsban, Iuts-
ban, szilajsgban trt el.
Menjnk krl a Ialun, htha akad valami...
Zoltnka, ki a szreti vakcioja alatt legtbbet a cseledek kztt logott, mindjrt celt is
adott a setnak:
A Ialusi bakter, azt mondjk, ahelyett, hogy a kzseget jrn, egesz ejszaka csak a zsido
boltjt rzi, mert az kln Iizet neki. Nezzk meg, igaz-e.
Ht ez is jo kezdetnek. Elindultak. A nema hzak cscsos Idele egy-egy kpIorma rnye-
kot dobott t a hepehups ton. Hamarosan odaertek a vastbls bezrt bolt ele. Krlneztek.
Nem volt itt senki. Sem a deszkalepcss kszbn, sem az rokban, meg a kzelben sem. Se-
hol, senki! Ht akkor megse igaz? Ekkor azonban Ilvetette valaki: Taln alszik otthon
az ejjelir es becsapja nemcsak a kzseget, hanem a zsidot is.
Ha tudnnk, hol lakik... mondta valaki ms. Szerencse, hogy Zoltnka azt is tudta. A
Ialu tlso vegen, a cignysor mellett az utolso telek. Igy ht odamentek roppant kvncsian.
A dombra viv mezei t aljban, mely a Miloth-birtokon t a krihoz visz htulrol, ott
a sarkon ll az ejjelir hza. tellenben mr egy cignyhuruba. Ez teljes stetben, de a bakter
hzt a hold elesen vilgtja meg. A hatalmas zspIedel alatt Ia-oszlopos tornc. Kzepen
ajto. Az ajto melle pedig embermagassg bot van tmasztva; karvastag rd es akkora btyk
a teteje, akrha buzogny volna. Oda van tmasztva, teht a Ialu re otthon van es alussza az
igazak lmt.
Nagy IlIedezes volt ez! Meg kene csIolni! Mit lehet csinlni? Lopjuk el a botjt,
akkor majd bmulhat reggel! Nem, az nem eleg, valami mst kene?!... De mit?
Igy pusmogtak kacagva, tervezgettek halkan a kertes kapuja eltt. Ekkor valakinek
luminozus gondolata tmadt. Taln eppen Blint volt az, aki kzbevetette:
Tn van tehene. Azt kene ellopni az volna a legnagyobb csIsg!
Ht ez bizony nem illett a trvenyhozohoz, Lelbnya kepviseljehez, a szvetkezeti gy
komoly apostolhoz. De t is elIogta az a kalandvgyo jokedv, ami mindenkit Ittt. Ott az ol
a hz mellett.
De nincs-e kzelben valaki?! A cignyvisko eltt volt meg valami Ieketebb, mint az r-
nyek, de mozdulatlan, ht nem vettek szmba.
A ket Alvinczy nesztelen kitrta a kaput: Blint es Gazsi bro belopodztak az istlloba.
Vakstet volt idebenn. Megis, tapogatodzva egy tehenet talltak. Kadacsay gyesen eloldotta
a jszoltol, Abdy pedig szarvon ragadta, visszaIordtotta, kihozta. Letomptott, de gyzelmes
kacags hangzott az trol, mikor kierkezett onnan. Es terelgettek, hajtottk beIordtva az lla-
tot a hegyi nyomdokba.
Gynyr menet volt. A selyemruhs hlgyek magas sark topnban, az urak lakkcipsen
es szmokingban, kzepen pedig a sovny tehen. Gyenge joszg bizony es eleg piszkos. A Iara
cserepes az odaszradt ganetol. Nogattk nagyon, nehogy itt kzel bgje el magt es Ielkltse
a baktert. Ez jol sikerlt is, mert mr a domboldalban voltak, mikor a tehen maghoz terve a
csodlkozsbol, az els bgest kibocstotta magbol. De itt mr nem baj, innen mr nem hal-
latszik oda le!
Mr nagyon diadalmasan nevettek, rltek es tovbbi terveket kovcsoltak, mit kell meg
tenni a tehennel, hov kell eldugni, mit kell mikor mondani... midn vratlan dolog trtent.
A tehen hirtelen Iutni kezdett! Nem hazaIele dehogy! , hanem ki az tbol es el! Megerez-
te a lucernstblt a kzelben. Akrha szilaj vadllat lenne, gy iramodott arra. Roppant Iur-
csa ltvny volt, ahogy szaladt Ielkunkorodo Iarkval, gyorsan es ltszolag gyetlenl, mikz-
ben a tgye hol jobbrol, hol balrol verdeste az gyekt.
Elsbben mindenki kacagott, de ez csak egy pillanatig tartott. Rgtn eszbe vette mind,
milyen katasztroIa szrmazhatik ebbl. Ha a tehen teleIalja magt a harmatos lucernval,
IlIjodik es megdglik! Ht ezt nem szabad, ez mr nem volna treIa! Utna, utna teht,
mieltt magt telizabln!
Elbb csak a IerIiak es Zoltnka iramodtak el. Kinylt teniszlepesevel a hossz Alvinczy
dm erte legelebb utol es az csseI kos. A tehen azonban nem vrta be ket, hanem ka-
nyarodott egyet leIele es mr hsz meterrel tovbb volt. Itt Zoltnka kerlt szembe vele, majd
Gazsi es Abdy. De az ldztt mindenkor elIordult, mieltt elkaptk a ktelet es tovbb sz-
guldott le a dombon a nd szegte to Iele, es mindig Ialt, Ialt, Ialt, ha csak egy pillanatra is
megllott.
Most rlt verseny kezddtt, mert a tehen mindjobban kzeledett a ndhoz. Ha oda beve-
szi magt, nincs ember, aki onnan kihozza. A hallos etelt sem rizhetik meg tle. Elebe kell
teht kerlni! Visszahajtani a hegy Iele! Sok szaladgls utn vissza tudtk vegre Iordtani!
A tehen azonban a sok hajszolstol teljesen megvadult. A Iarkt Iltette a hta kzepere,
szrnyen bgtt es csak rohant, mgtte Ielkrsen a szmokingos rIiak.
Ez volt az a perc, midn a nknek is kzbe kellett lepnik. Attol kellett Ielni, hogy elszal-
ad vilgg. Le kell ht zrni a krt. Meglltani a tehenet ott Iell.
Adrienne, Margitka es Laczok Iduka rajvonalt alkotni rohantak a lucernsba. Ide-oda tn-
coltak, szkdecseltek, ha a szarvasmarha valamelyik Iele tartott es hogy visszaijesszek, a szej-
jeltrt estelyi bundikat deneverszrnykent lobltk Ieleje. A tehen valoban elbmult. ilyen
szrnyseget nem ltott soha. Megtorpant. Gazsi bro hozz cserkeszett. Elkapta a lelogo ist-
rngot. Az ldztt llat azonban, amint megerezte, hogy Iogjk, elugrott es vitte, vitte le a
hegyen hason csszva Gazsit, aki elvgodott a nedves takarmnyon, de el nem bocstotta a
ktelet.
Ht ez volt a szerencse, ez volt a hsi tett, mely eldnttte a csatt. Mert a tehen hamaro-
san kiIulladva megllt.
Krlvettek, tapogattk, simogattk. Hagytk is, hogy harapjon egy-kettt a jo lucernbol,
annyi nem rt neki es meg is juhszodik tle.
Es most egymsra neztek. Flkacagott mindenki. Mindenki terdig csatakos; alol a nk esti
ruhja, a selyemharisnyk is egy vz, a lakkcipk csupa sr. A IerIiak trtt gallerral, borza-
sn, izzadtan. LegIurcsbb alak azonban Gazsi bro, akinek Ieher mellenye es a plasztronja
zld. Fzld! Es a ragyogo holdvilgtol meg ahol Ieher maradt, ott is zldnek ltszik.
Ilyen pechem van, bachtom, elbb a chokval jchtam meg, most meg a tehennel!
mondta komikus panaszossgval: Olyan vagyok, mint a levelibeka!! es bele az ejszakba
szomoran brekegni kezdett, ami sehogy sem illett az varjorrhoz. Mert ht ki ltott orm-
nyos bekt!
Ezen is jocskn nevetgeltek es a megjmborodott tehenet kzreIogva Ilkalauzoltk a kert-
kapuhoz, ott t az rnyekos utakon a csezs istllohoz. Ide helyeztek be egyik res boxba es
Zoltnka, aki jol ismerte a jrst, egy l szent is vetett eleje. Aztn kilopodztak onnan lb-
ujjhegyen, hol a Iaggygyertya vilgban ki kellett kerlni a szalmagyon alvo kocsist.
Olyan halkan jrtak jvet is, menet is, olyan ovatosan, hogy a joz horkolsa egy pillana-
tig sem sznt meg.
*
Ismet a holdIenyben lltak.
Hny ora lehet? kerdezte Adrienne a kisebbik Alvinczytol, de mikor ez azt mondta,
hogy Iel tizenkett, a szeme tsurrant az Abdy arcn. Ideje aludni menni; en gy elIrad-
tam ebbe a sok szaladglsba!...
A hossz verandn, mely vegignylik az egesz hz homlokzatn, ott bcszkodtak. Meg
pr percig nevetgeltek a tehenkalandon, aztn ki-ki a szobjba indult.
Annyira stet volt itt a vadszlvel bentt oszlopok mgtt, tn csak a kicsi Margit ltta
meg, hogy a vegs ajtonl a szobjhoz erve, Addy egy pillanatra megllt es mieltt eltnt,
visszanezett. Mr csak pran voltak meg ott. dm httal, Abdy oldalvst. Azok is indultak a
IerIivendegszobk Iele.
Csnd borult le a regi krira, vegtelen edes csnd, titokzatos es mely. A tvoli
majorudvarbol csak a cignyzene nagybgje hangzott Il. Igy messzirl gy hangzott tom-
pn, mintha valakinek a szve dobogna boldog vrakozsban.
*
Mr a kvetkez deleltt, amidn a kzs reggelihez szllingoztak egyenkent, gy tz
ortol Iogva, beIutottak a hrek a tehenlops szrny kvetkezmenyeirl.
Az ebedl tszelte a hzat; egy-egy ajto mindenik vegen. Es ahogy ki innen, ki onnan le-
pett be es a cseledek is, az inas, a szobalny es a kulcsrne, mindenki hozott valami jsgot,
hrt, jabb reszletet. Del alig mlt, mr az egesz trtenet vilgosan kialakult.
Hajnalban a bakter Ielesege meg akarta Iejni a tehenet. klttte Il az urt azzal a vesz-
hrrel, hogy a tehen nincs sehol. Az ejjelir borzalmas kromkodssal rohant az istlloba. Az-
tn ott lltak az ol ajtajban a szrny csapstol megbambulva. Elloptk! Elloptk! De ki?
Hol?!
Cscs, a cskszo cigny volt a szomszedjuk, aki ott lakott az ton tl. Elsbben arra Ir-
medt r a Ialu re.
Borzaszto tkokkal vegyesen meggyanstotta a lopssal. De Cscs egykedven vonogat-
ta vllt es csak nevetett hozz. Ekkor az asszonynak eszebe jutott, hogy ma vsr van Sr-
mson es holnaputn Regenben. Tn a vsrosok loptk el, akik itt tmentek az ejjel, mert itt
visz el a rvid t a hegyen t, ahol marht gyakran hajtanak. Utna! Utna! Htha utolerik
valahol.
Az ember kapta a botjt es a lbt es elszaladt Srmsra, ami tz kilometer, az asszony pe-
dig pityeregve Iutott az rmenyesi tetig, msIel merIldet; onnan remenytelen tert vissza.
Eppen delet tokztak a templom eltt, mikor agyonIradva hazajutott. A bakter is megjtt ak-
korra.
Mr bejrta az egesz kzseget a lops megdbbent hre, gy ht vasrnap is leven, sz-
mos Ialusiak vrtk ket a hzuk eltt jsgot hallani es sopnkodni.
Valoban rettent dolog, hogy mr ilyen is trtenhetik: az ember oljban sincs biztonsg-
ban a joszg! Ki-ki a maga veszedelmere gondolt. Annl inkbb reszt vettek a bakter bna-
tban, aki most szzadszor magyarzta, mi mindent elproblt hiba, mg a Ielesege enekelve
siratta a tehenket, ahogy a halottat szoks, hossz kntlssal:
Vj, vj! Te szegeny Jmbor, vj! Be szep voltl, jo voltl. O, te szegeny Jm-
bor!... Ugyanis Jmbornak hvtk az eltntet, mert Erdelyben a szarvasmarhnak romnok-
nl is magyar neve van.
Ekkor azonban Cscs onnan a hurubja melll nagy sunyin tszolt hozzjuk:
En ugyan nem tudom, de azt hiszem, hogy a tehen ott van Inn az udvarban. volt
ugyanis az a Iekete Iolt a visko lbnl, akit Adrienne-ek nem vettek szmba.
ltalnos elkepedes. Hogyan? Mit mond? Mi az? a krosult pedig szrnyen ordtott:
Hogy ht ezt most mondod, gazember! De csak pr pillanatig csodlkoztak az emberek.
Azutn zgo kacags trt ki a nepeken. Vilgos lett, hogy ez a dolog csupn treIa, csIsg az
egesz, kipellengerezese a lusta bakternek, aki zsebre vgja a sok drga penzt, amit a Ialu Iizet
neki, aki csak gy vigyz az joszgukra, hogy tle akr a maget is kilophatjk a telkerl.
Annl jobban nevettek, mert me! a hegyi ton mr ott jn a tehen, Zoltn rIicska vezeti, a
lovszgyerek hajtja.
OdaInn az trtent ugyanis, hogy Zakata most kesbb ebredven, alig pr perce hallott a te-
hen dolgrol. Rettent vltessel trt be az ebedlbe:
Ht loktk, Iutobetyrok tanyja az en hzam! Ilyen szegyent hoznak az rva Iejemre!
Orgazdasggal, igenis orgazdasggal szennyezik be tisztessegben megszlt hajamat! ezzel
rontott be az ebedlbe, ahol a lenyai es a vendegek eppen a legjabb hreken mulattak, azon,
hogy a bakter Srmsig Iutott el es a neje rmenyesig majdnem. Sipirc, te alvalo zsivny!
bmblt a Iira. Vidd vissza szegyenszemre magad azt a tehenet! klnben sszetrm
minden csontodat, te taknyos! es ahogy Zoltnka az ajto Iele lendlt, tette magt, mintha
utnaIutna a plcval. Aztn megIordult. Kveren elnevette magt. Ti lurkok, ht ezt hogy
csinlttok? Hogy volt, Iiokim, mondjtok?
Belt az asztalhoz es vaskos vajaskenyeren a mezbe Iullasztva a bajuszt, gusztussal hall-
gatta a trtenetet, sokat bolingatott csemcsegve es ha egy-egy Ialatot legyrt, nagyokat kaca-
gott az innen-onnan Ieleje kiltott reszleteken. gy voltak vgan egeszen ebedig. Csak Mlle
Morin, a ven Irancia gubra lt savanyan az asztal vegen, csak sopnkodott olykor:
Oh! ces enIants! Oh! ces terribles enIants!... Mert hsz eve van a hznl, de gyomor-
bajos termeszete sohasem tudta megszokni azt a sok pajkos treIt, amit regi nvendekei elk-
vettek.
Ebed utn szejjelszeledt a trsasg.
Zakata lepihent, mert igen megIrasztotta a sok tncols. Zoltnka es Alvinczy kos, Ga-
zsi bro es Iduka elmentek a tohoz kacsalesre. Adrienne Abdyval, Margitka es dm m-
gtt a kertben setlgattak.
A kert mindjobban elvadul Milothne halla ota, az orgonk szejjelnnek, a retecskeken
bozot. A zegzugos utakon pr perc mlva Alvinczy egyedl tallta magt Margitkval. Ez
csalods volt a szmra. Megint ezzel a lenykval van itt! , aki Adrienne miatt jtt ide es a
mai setn szerette volna jbol elmondani, amit sok szzszor elmondott, elismetelni a szerelmi
vallomsait sok remenytelen, de szep mondatokban.
Bsan nezett Margitkra.
Ltja! kiltott Il. Most mr kerl! Meg sem hallgat engem. Nincs nlamnl sze-
rencsetlenebb a vilgon! Ha legalbb elpanaszolhatnm neki, amit erzek!
A kicsi Margit a Ii karjba Ionta a kezet: Jjjn, mondja el nekem, tudja, milyen jo ba-
rtja vagyok. En nagyon, nagyon szvesen hallgatom. Es elvezette ki a parkbol, jo messze
ki, ahhoz a deszkapadhoz, mely egy kopasz dcon ll a Ialu es az elhagyott temet Iltt. Itt
szep kilts nylik a tora es a vlgyre.
Ide ltek le kettesben es dm bsegesen elsirnkozhatta mindazt, amit erez Adrienne
irnt. Hogy regebben vegighallgatta t, igaz, hogy treIlta es bosszantgatta, de ez is jo volt, ez
is szep, hiszen nem akar mst, mint imdni, imdni terden llva, a kntse szegelyehez sem
er, arra nem is melto, csupn elmondani, kinteni a szvet, jabban azonban mr ezt sem
teheti, mert nem ad re alkalmat, Ielbeszaktja, otthagyja pedig ez az egyetlen vigasza az
nagy bslakodo szerelmi bnatban.
A kicsi Margit megert. O, nagyon! Minden Iinomsgt az dm lelkenek megbecslte
es kihmozta. A Ijdalmban is reszt vett. O! Milyen kegyetlen az az Adrienne, igazn nem
szep tle, hogy is teheti! de ht mr olyan. Hideg. Igen, hideg es knyrtelen. Ez az.
Szep, hogyne, gynyr, de nincs szve. Hogy is knozhat valaki valakit, aki
;
mint dm,
olyan hseges? Hogy is okozhat annyi bnatot? Es szepen vigasztalgatta, beszeltette a Iit,
nyugtatoan meg is tapogatta a vllt, a pici zsebkendjet is odanyjtotta neki, hogy a knnyeit
letrlje.
Ott ltek stetig azon a padon es valoban nem hiba. Alvinczy dm majdnem boldogs-
got erzett, amiert ilyen hosszan elmondhatta a Ijdalmait ennyire rokonszenvez, nzetlen
testveri leleknek. Az is jolesett, hogy Margitka kezeit szorongathatta, mikzben Adrienne-rl
beszelt. A leny vele knnyezett es vele panaszkodott. Mr gyakran Iolyt ez a tema kzt-
tk, de ennyire jo taln sohasem volt, Mikor visszasetltak, Margitka javasolta, rjon neki
olykor; gy ha tvol van is dm, akkor is kintheti a szvet, ami jo. Ugye az jo, az knnyte-
ne rajta? Ebben is megegyeztek.
*
Adrienne es Blint, hogy a msik setlo pr ne tallhasson rejuk, visszakanyarodtak az
rilak sarkhoz. Itt az oldalszrny utolso szobi mellett haladtak el. Itt lakott Miloth Judith,
miota elborult elmevel hazahoztk. Sr drothlos sveny csatlakozott a hzhoz. Ez volt az a
baromIiudvar, amelyet Adrienne a hgnak csinltatott, mikor rjtt, hogy apro llatokban
rmet tall.
A napos oldalon dupla tykketrec, mellette apro hzacskk a kotloknak. Kisse tovbb ala-
csony ol; ez a hzinyulak laksa. Eleg nagyocska ter eltte, dnglt agyag, msikon egy ha-
lom Iinom homok. A homokot az igs Iogat havonta hozza el a Marosrol. Ez eleg krlme-
nyes, de gy parancsolta meg Addy, hiszen a Mezsegen egy szem homok sincs, pedig a ba-
romIi jolete Igg ettl. Egyszer mr ttt valami vesz a csirkekbe es Judith napokig srt miat-
tuk.
A drotkertes es az elvenlt orgonabokrok kztt csak keskeny sveny vezet. Ezen halad-
tak egyms mgtt Adrienne es Blint. Abdy innen pillantotta meg Judithot, akit msIel eve
nem ltott.
Ott lt a Ildn. A Iejen Iekete kend, parasztosan az lla al ktve. A ruhja Iltt bse-
ges kek vszonkteny, ami telis-teli volt a majorsg Ieheres ganejval. A kezei is maszatosak.
Mellette Iekdt az a kaparord, mellyel a ketrec padlojt tisztogatta az elbb. A hzinyulak
megkaptk mr a saltalevelet, ott csmcsogtak a szoknyjhoz szorulva. Most a csibeknek
adott enni. Egyik oldaln deszknyi korlt mellett tolongtak a tykok es a csirkek. Neha
odaszort egyik kezevel egy-egy marek etelt; a msikbol azonban egy nyomorek csirket tpllt,
aki sntn szletett, mert tn az a kotlos, aki kiklttte, szorakozott volt es elmulasztotta ide-
jeben megIorgatni azt az egy tojst. Mikor kibjt belle, bizony a bal lba kurtbb. Ez a nyo-
morek volt a kedvence. A tbbiek elvernek a magtol, ht az leben tartotta.
Egyel, kicsi, egyel, itt nem bnt senki, ugye jo etel, ugye jo?... Egyel, kicsi, egyel...
Csak az llataihoz beszelt, mshoz hetekig egy szot sem szolt.
Az az reg gazdasszony, aki Judithot polta, a nyitott szobaajtoban llt. Mikor Adrienne
thaladt a kertesen tl, ksznt: Kezeit csokolom!
Judith Ilemelte a tekintetet. Szenvtelenl nezett Adriennere. A szeme Abdyra tevedt. Az
megemelte a kalapjt.
A leny arca eltorzult. Riado meglepdes nyitotta tgra a szemhejait, akrha iszony lto-
mst ltna. Vekonyan velt ajka szejjelnylt, a kezei lehullottak ketIell, a Ielsteste kiegyene-
sedett, gy kvette a IerIit pr pillanatig. Taln annak a tragikus hajnalnak az emleke ebredt
Il bizonytalanul benne, amikor utoljra ltta az Abdy arct.
Blint is erre gondolt. Arra a percre, midn megltta a Iiatal lenyt ott a kolozsvri llom-
son, ahogy a stet vroteremben vrt a szerelmesere, arra az erdemtelen Wickwitzre, akivel ti-
tokban egytt akart utazni Ausztriba, de aki mr elz este tszktt a hatron es meg arra
sem erdemestette ezt a szegeny lenyt, hogy ertestse. Arra, mikor melleje lepett a pesti
gyors indulsakor es megmondta: hiba vr; mikor hazavitte, akr valami sebzett vadmadarat,
akit rabul ejtettek. A szeme most, most is olyan egyetlen pillanatig, amilyen akkor volt a ko-
csiban. De csak egyetlen villans volt ez. Azutn jra res lett a nezese, akrha vak volna,
amilyenne vlt a msodik, meg knosabb csalodsa utn, amely vegleg sszetrte, mikor egy
ismeretlen n megkldte neki azokat a leveleket, amiket annak az embernek rt...
Itt a Miloth-kria mgtt, itt elt ht ez a szegeny leny.
nmagnak a ksertete csupn. El halott. Most is olyan szep az arca, csak meg halov-
nyabb es sovny, a nezese pedig csak a bmulo llate.
*
Adrienne es Blint szotlan mentek meg sokig.
Ez a tallkozs Judithtal bort vetett a kedvkre.
Mr reg az also gymlcssben jrtak, mikor Blint megszolalt, kiIejezve, mint oly gyak-
ran, amit eppen akkor gondolt a trsa:
Mr Almsk ota latolgatok valamit. Ha Uzdynak ez az j bolondsga van, ami gy el-
Ioglalja es ha... igen, ha most mr nem... nem ragaszkodik annyira hozzd... nem volna-e
mondd lehetseges a vls?
Az asszony lassan vlaszolt.
Igen... taln... en is sokszor gy ltom, klnsen, ha veled vagyok. De azert... az nin-
csen mindig gy, mint akkor.... neha ms megint... taln meg kiszmthatatlanabb es... es...
kvetelbb...
Adrienne arca elborult es a szemhejai sszeszorultak. Nyilvn a gyzelme nem volt
llando.
En minden rgyet Ilhasznlok mondotta kesbb , hogy ne legyek ott... most is itt
maradok ket hetig, aztn taln bejvk Kolozsvrra a zsuki vadszszezon miatt. Margit miatt
kell, azt mondom, akkor sok Iiatalember van benn. Br, minthogy gyszban vagyunk, nem tu-
dom, sikerl-e, hiszen blokra gysem jrhatnnk. gy problom leszoktatni magamrol...
Megint setltak szotlan. Aztn Adrienne sszegezte a gondolataikat:
Erre kell dolgozni... igen... de most elhozakodni vele nem! - gy erzem, ez lehetet-
len... meg kene mondjam, miert, taln sejti is mr, klnben is rjnne, ha nem is mondanm
es akkor... Nem! Nem! Azt nem lehet.
A hangjban Ielelem. Mert olyanra gondolt vissza, amit elhallgatott a bartja eltt.
Azutn, hogy Blintot tvozsakor elkserte az erdbe, a kvetkez reggelen ismet setlni
indult, ahogy rendes szoksa volt. Akkor is nyugat Iele, az Abdy-erdseg irnyban. A kzs
hatrig se ment. VisszaIordult ugyanazon az ton.
Ekkor vratlan dolog trtent. Szembe tallta magt a Ierjevel!
Uzdy, aki soha szz lepest nem jrt, aki a gazdasgait is csak a jelentesekbl ellenrizte,
aki deleltt soha ki nem jtt a szobbol, Uzdy ott llott eltte!
Ki akarta kemlelni. Nyilvn azert kelt Il korn. Ezert leste meg indulskor. Ezert kvette
messzirl. Ezert hzott gumitalp cipt. Hogy hangtalan jrjon. Hogy utna lopodzhasson
eszrevetlen. Ezert tartott tvolsgot mgtte, nehogy eszrevetessek. Es a vlln preczios
golyos puska, neki, aki sohasem vadszott, csupn celba ltt ott lenn a kert alatti lvldeben.
Ezt nem hiba hozta! Ezt az szmra hozta, vagy Abdy szmra!...
Mikor szembetallkoztak, mindez vegigsuhant a n tudatn, minden krlmeny, minden
ok es sszeIgges egyben es hirtelen. Milyen szerencse, hogy B mr tegnap este elutazott!
Gyorsan Uzdy Iele sietett es elebe llt.
Ht maga mit keres itt? kerdezte tmadoan Ilemelt llal.
Uzdy Pl kisse Ielszegen kacagott. Volt valami rajta a rajtakapott kamaszbol.
En is meg akartam problni, jo-e az ilyen reggeli seta. Taln nem helyesli, edes Addy?
Az asszony vllat vont. Nem erdemestette vlaszra. Megveten Iolytatta a kerdest:
Es az a puska? Taln vadszni akar?
Vadszni? Azt nem. De gondoltam, tn celt lvk itt a szabadban. Ha tallok valami
alkalmasat o! egy It vagy egy kvet vagy ilyesmit... Most jra kacagott, de mr inkbb
gonoszul es a szeme egy pillanatig megvillant. Egeszen erdekes volna megproblni, hogy ki
nem mert tvolsgon beletallna-e az ember pontosan. Mert az ugye az a Iontos, hogy pon-
tosan... pontosan, az a szep: pontosan... mert az! csakis az! pontosan! Ezt meg ismetelte
prszor.
Azutn hazatertek nemn. Tbb szo errl nem esett kzttk.
Erre gondolt vissza a n, amikor ismetelte:
*
Nem!... ezt nem lehet... most elhozakodni vele... nem!
Vacsora utn a trsasg az ebedlben maradt. A nk odaknyklye az sszegyrt abrosz-
ra. A IerIiak bort kertek, akr a kocsmban, szivaroztak es mindent sszeszemeteltek hamu-
val, az inas es a szobalny pedig stva dlingeztek a Ialhoz. Ez Milothne eleteben nem tr-
tenhetett volna. De a halla ota az a keves rend is Ilbomlott Mezvarjason, amit Ienntar-
tott. Mindenki azt tette, ami eppen eszebe jutott es a kicsi Margit, aki gy-ahogy a hztartst
vezette, csupn a maga celjaira gondolt, arra, hogy jol erezzek magukat az rIiak
;
hogy be-
szeljenek es jocskn igyanak miert? mert ez jo! O az ilyet sohasem indokolta.
Csak a trdtt Mlle Morin vonult el a szalonba, ahol azt az rks gyapjstrimIlit kttte
magnak sohajtozva es sertdtten. Es odavitte t Zakata a legkisebb Alvinczy Iit, akr egy
rabot, hogy negyszemkzt gyomrozza bele az garibaldista kalandjait, mivelhogy az ebedl-
beliek nevetve ugyan, de egyhangan tiltakoztak ez ellen.
Sok treIt mondogattak az ebedlbeliek, jra eltaglaltk a tehentrtenet minden reszletet, a
legjabb hrt is, amit delutn kaptak: az ejjelirt elerte az igazsgszolgltats keze. A k-
zsegtancs lecsapta az llsbol. Ez lett a tehendrma vege. A sors csapott le a bakterre,
ahogy a grg vegzet-tragedikban.
*
Volt kacags, klcsns bosszantgats, sok ide-oda rppen treIa. Megis mindez nem volt
igazn szinte es gondtalan. Akrha valami rnyek lappangana mindenki hta mgtt. Vala-
hogy az, hogy rokonuk, a szegeny, szep Judith, jtszotrsuk, regi pajtsuk ott el nehny szob-
val odebb elhomlyosult elmevel, re-slyosodott mindenkire. Nemelyik, mint Abdy, ltta is,
msoknak unokahga, Laczok Iduska, sgta meg az llapott. Es a mind gyerebb treIa es ka-
cags kzben egyik-msik kitekintett az udvar Ielli vegajto stetsegebe, vajon nem tnik-e
Il mgtte az a halovny lenyarc, nem nez-e rejok az a halottszer tekintet.
nkentelen a trsalgs komolyabb irnyt vett. Szerencserl es szerencsetlensegrl beszel-
tek; GyerIIy Lszlo letreserl esett szo es a kis Malhuysen Dinorrol, akinek a vltoin elt
volt Wickwitz es akit mikor a botrny kitrt, kikzstettek mindenhonnan; a sorsrol, mely
olyan klnbzen osztja el a jot es a rosszat! Egyiket oktalan knozza, mst oktalan elhalmoz
minden rmmel.
A boldogsgot nem egyIormn merik...
I
Eppen ezt mondta bnatosan Alvinczy dm es Adrienne-re nezett. Ekkor Gazsi bro
szenvedellyel ttt az asztalra:
Az nem igaz! Igenis! Az csak kepzeldes. Mindenki egeszen egyIochmn van: se nem
boldog, se nem szechencsetlen. Egy po-mde minden!
Mindenki csodlkozva nezett re, annyira vratlan volt
;
hogy valamihez hozzszol, ami
nem sportgy vagy treIa. azonban Iolytatta:
Igenis! Ez gy van! En ezen sokat gondolkoztam. Tchsasgban sokszor megIigyeltem...
Taln a lovak trsasgban? vgott kzbe Alvinczy dm, mert nem szerette, hogy az
Ijdalmas poznak ellentmondott Gazsi.
Kadacsay dhbe gurult. Az ok nelkl megvet hang, mellyel dm ezt mondta, benne va-
lami melyen Iekv sebet erinthetett, amirl tn maga sem tudott. Mskor komikus ngnnyal
Iigurzott volna, megkacagtatta volna a trsasgot. Most azonban sokat ivott es lehullott rola
az az rkke mokzo larc, amit nmaga szmra is viselt. Sertdtten kerdezte:
Ht te azt hiszed, hogy muszj egeszen megbutulni, ha az embech lovagol? Igaz, hogy
sok idmet eltltttem vele, nagyon is sok idt, de lohton is gondolkozom neha, te pedig
meg taln a magad ket lbn sem!
Blint megakasztotta a szovltst, ami veszelyesse vlhatott volna es kzbeszolt:
Halljuk a teoridat, Gazsi! Amit mondottl, az egeszen j szempont,
Igen! Halljuk! Halljuk! kiltottk a nk. Majd mi hozzszolunk...
Kadacsay IelreIektette a hossz orrt. Panaszosan rezstos szemldkei Ilszaladtak a
homlokra. Olyan volt, mint a hollo-Iioka, mikor megIigyel valami vratlan trgyat. Es be-
szelt maga melle nezve, mintha az abroszrol olvasn. Szakadozottan br, akr lomban, megis
vilgos gondolatkapcsolssal. Akrmilyen rm er valakit mondotta sokkal tbb szavak-
kal , mindig van valami, amit meg kvn. Amit meg nem ert el. Msvalami, ami meg hiny-
zik ahhoz, hogy boldog legyen. Nincs ember, aki azt mondan: most mr semmi kvnsga
sincs. A megkapott sorsajndek utn azonnal jabb ajndek kell neki. Es nincs arrol szo, hogy
az ertekes-e, nagyobb-e, mint az elbbi nem! Pusztn arrol, hogy van valami, ami meg nincs
es ami kell. Es ez a kvnsg egyenslyban tartja az rmet; azt erzi, boldog csak akkor lesz,
ha azt is megkapja; ha pedig ezt is megkapja, akkor ismet jabb valami kell neki. A bnatnl
is gy van. Akrmi csaps er valakit, mindig van valami, ami vigasztalja, visszatartja a ketseg-
beesestl. Mindegy, hogy mi es hogy minek hvja: ktelesseg, tartozs, olyasmi, amit a csaps
dacra meg veghez kell vinni. Hallesetnel a htramaradottak gondozsa, Inntartsa annak,
amit az elhunyt szeretett. De minden ms bnatnl is van ilyen, ami rmet ad, amit elha-
nyagolni nem lehet; megkezdett munka, polsa valakinek vagy valaminek, aki renk szorult,
legyen az rokon, cseled vagy akr llat is mindegy! Valaki, aki miatt itt kell maradni, akiert
dolgozni kell, aki szerinte re van szorulva. Es meg az is lehet, hogy maga a gysz nagysze-
rsege olyan rm, ami nmagban is eleg.
Ez olyan, mint a mechleg magyarzta Gazsi , egyik sechpenyjeben az chm, m-
sikban a b! Mindig egyenslyban vannak es mindegy, hogy az egyikben valami nagyon
nagy, a msikban pedig egeszen kicsi!
A sok lovaglstol merev ujjaival Iurcsn hadonszott a levegben. Nehnyan nevettek, pe-
dig a Kadacsay apro szemebl mintha Ianatikus komolysg csillogna.
Na es mi trtenik, ha valamelyik serpenyben megse volna semmi? Ha peldul az r-
moldalon van csak sly?
Akkoch az embech egesz nap tncolna es gajdolna es becsuknk a bolondokhzba!
Es ha a bnatoldalon?...
Akkoch agyonlvi magt...
Zakata az elads kzben visszatert az ebedlbe. mulva hallgatta Gazsi szavait. Most
kzbekiltott:
Ht en nem bnkodok az en szegeny lelkem Ielesegemert!? Se ejjel, se nappal nincs ms
az eszemben! De ht ugyan hol is olvastl, Iiokm, ilyen butasgot?
Sehol! Ielelte Gazsi. Sajnos en nagyon keveset olvastam... a katonasg meg a lo-
vak... sok idt vesztettem, most pchoblok valamit utnapotolni, de taln kes mch...
Hadd is a Ienebe, Iiokm! Egyik pajtsom ott Itliban, az is olyan marha volt. A kny-
veket bjta. Nagy barom IilozoIusokat, meg a tbortz mellett is. Ht el is mondom ezt most
nektek, nagyon kacagtato historia, megltjtok.
Odahzott egy szeket Gazsival szembe, belelt es most a lenyai tiltakozsa dacra nagy
gesztussal meselte:
gy volt az, ide hallgassatok, hogy csata utn CalataIimi mellett egy szlben tbort
tttnk. Ott volt ez a marha is, es a venyige nem akart egni. Merthogy azt kell tudni, hogy
ott nincs egyeb tzrevalo ht mondom: mi a csudba kell ide tz, mondom...
Abdy Kadacsayt nezte, ahogy ott lt szemkzt az reg garibaldistval. Olykor jobbra ve-
tette hossz orrt, olykor balra. gy tett, mintha odaIigyelne. Csupn egeszen pici mosoly tn-
colt a bajusza mellett, kisse keser es kisse gnyos mosoly, a homlokn pedig egy mely rnc,
ami sosem volt ott mskor. Blintnak eszebe jutott, hogy midn tavaly Denestornyn volt n-
luk, egy Schopenhauert kert el a knyvtrbol esti olvasmnynak.
Vajon miIele kultrehseg lappangott ebben az rkke lovaglo, rkke mokzo,
pojcskodo emberben?...
Zakata azonban nem sznt meg regelni. Nagyokat nevetett kzben, de a historinak sose
jutott a vegere. MindenIele rggyel hol az egyik vendeg, hol a msik kelt Il, mg vegl a le-
nyai kijelentettek, hogy aludni kell menni neki es mindenkinek.
Ht jo, Iiokim, menjnk hagyta helyben a jolelk regr , de holnap majd elmon-
dom nektek a tbbit. Megltjtok, nincsen ennek prja!
Mikor a vendegszobk Iele setltak a IerIiak, Blint a Gazsi vllra tette a kezet:
Nagyon erdekes volt, amit magyarztl...
A trsa azonban elttte a bokot:
Igaza van az cheg Zakatnak ez csak olyan machhasg. Es kacagott Ielszegen, mintha
szegyellne, hogy elrult valamit a gondolkozsbol.
III.
Ama nehny nap utn, melyet Blint a Mezsegen tlttt, visszatert Denestornyra. A j-
v heten nylik meg a szekely kongresszus HomorodIrdn. Erre mr regota keszlt, az anyj-
nak is elmondta mr prszor. Igy ht nem Iltn, hogy ismet tvozik hazulrol. Mindenkep-
pen elutazott volna. A viszony kzte es az anyja kztt mind Ieszltebb kezdett lenni. Blint
hiba magyarzta, mi mindent vegzett Kalotaszegen a szvetkezet es a maguk dolgban, hi-
ba jvedelmezett most a havas olyan summkat, mint eddig soha, hiba szmolt be arrol, hogy
Lelbnyn a mintakerteszet es a gazdakr Iejldik es gyarapszik, az anyja Iagyos arccal hall-
gatta mindezt. Olykor kerdezett egyet-mst, gy tett, mintha erdekldnek. Megis nyilvnvalo,
hogy hiba beszel a Iia akrmit. Abdy Roza csakis egyre gondolt, egyben volt bizonyos, ab-
ban, hogy Blintot tjai mindig oda viszik, ahol az az tkos asszony van, az a Miloth Adrien-
ne.
Valoban mindenrl tudott, br mit sem mondott rola. A Iiatalr krl zbej rendezte be a
kemszolglatot. Ez knny dolog volt.
Az Abdy-havasok erdgondnoka, az reg Nyiressy nem brta elszenvedni azt a sok j-
tst, miket Blint beindtott az birodalmban. addig mindenhato volt es ott habpipja mel-
lett elet-hall ura. Most Iiatal erdmernk kerlt melleje, aki nelkl mit sem tehetett es ez an-
nl trhetetlenebb volt, mert az j ember bekltztt abba a tgas uradalmi hzba a Belesben,
melyet harminc ev ota a maga portjnak tartott. Ket szobjt elvettek! Ket szobt, melyek-
be a vendegeit szllsolta eddig. Az Abdy Blintnak Inntartott szobval ez mr hrom. Im-
mr nem jhet Il hozz senki messzibbrl, nem jrhat hozz csak a ket havason lako bartja,
a gyurkucai jegyz, Simo Gaszton meg az llami Iresz igazgatoja a szomszedbol.
Tvolabbrol senki sem, mert nincs, ahol meghljon. Meg egy tarokkpartit sem tud sszehozni.
Nem rendezhet tbb olyan vg dridot, amilyen oly sokszor Iszerezte magnyos eletet. Igy
ht nyugdjazst kerte es vegkielegtesl BnIIyhunyadon az Abdyak krijt, amely idig
rendba volt adva. Eleg nagy kvnsg volt, de Blint honorlta, mivel simn akart megvlni
tle, Roza groIne pedig beleegyezett, minthogy zbej a hzat jocskn leszolta es az a ber-
sszeg, amivel evek ota elszmolt, amgy is csekely volt.
Igy ht a ven Nyiressy mr nyr ota ott lakik. BnIIyhunyadon hetivsr leven, ott a videk
hrei sszeIutnak minden keddi napon. Es mi volna erdekesebb jsg, mint a Iiatal Abdy j-
rsa-kelese? Igy ht Nyiressy br rni sosem szeretett, mindenkor egy cedult postzott zbej-
hez, ha valami jat hallott.
Ez volt az egyik hrIorrs. A msik Lelbnyn a vendegls. Ez trl-vegrl rokona z-
bejnek. Szenzlkodo ember is, aki mr gyakran csinlt zbejjel egy s ms zletecsket. Azt a
gazdakrt sem szerette, amit Blint hozott letre, ahol ugyan bort nem mertek, de ami megis el-
vont sok cvist az ivojbol; azt a Iigyelmet sem, mellyel a kepviseljk a vroska dolgait k-
serte. Alkalmatlan az ilyen! Jo Iorrs ht ez is. Gyors es megbzhato. Hiszen a Mezsegen
unatkozik mindenki, legyen az paraszt, kaputos ember vagy boltos. Ha j pletykt hall, azon-
nal nekiindul es ket ora jrsnyira is elmegy, csakhogy azt valahol elmondhassa.
Igy ht ez a hranyag is pontosan eljutott a vastag kis gyvedhez. Onnan pedig szvetsege-
sei, Tothyne es Baczone tjn Abdynehoz. Delebed vagy vacsora utn a ket vastag gazd-
asszony ott lt a szalonban a hossz asztal ket kls sarknl, bell a kanapen az reg groIne.
Ktttek mind a hrman.
Azt a meleg holmit horgoltk, mellyel minden evben karcsonykor a Ialu gyermekeit ajn-
dekozta meg Abdy Roza.
Ilyenkor, ha Blint nem volt jelen, valamelyik vastag n elkezdett sohajtozni. A msik
megkerdezte, miert sohajtozik. Aztn kerdes es Ielelet Iormban, sok ,biza" es ,abbiza" k-
ztt, bolingatsok es elhallgatsok mellett, elmondtk a legjabbat. Mindig csak egymsnak,
sosem az rasszonynak. E modon hallott Blint anyja arrol, hogy a Iia megint a hunyadi erdn
volt, hogy biza kalibt epttetett. Hov? ht az Uzdy-hatr melle. Biza. Es hol jr?
Abbiza Almskn! A tehentrtenet is azonnal jelentes trgya, sok sopnkodsokkal es
Iejcsovlssal.
Igy mergeztek Tothyne es Baczone szegeny Roza groInet. Nem csoda, hogy Blint
valoban akrmennyit dolgozott is vagyonuk erdekeben vagy kzgyben, az reg dma nem
hitt el semmit abbol, mindent csupn hazugsgnak tartott, amivel a Iia burkolni akarja eltte
azt az ldatlan viszonyt.
Most is, midn bejelentette Abdy, hogy indul Homorodra, az anyja vegszemekkel nezett
re:
Ht ott oktober vegen is meg szezon van? kerdezte kisse gnyos hangon, ami az bur-
kolt beszedmodjnl ezt tette: Az az tkos Adrienne hogyan megy Irdre ilyen kes
sszel!?
Blint gy is ertette a kerdest, ezert kisse bsegesen magyarzta: hogy azert tettek oda a
kongresszust, mert ilyenkor egyetlen Irdvendeg sincs es hogy gy a szlloda es meg a ma-
gnvillk sszes szobi rendelkezesre llanak es hogy akr szz vagy ketszz hely is van a
kongresszus tagjainak.
Furcsa, hogy eppen Homorodon kell az ilyet csinlni...
Igen, eleg szokatlan hely. Azt hiszem, Barra Smuel akarta, hogy ott tartsk, igaz az is,
hogy az ilyen teljesen res Irdhelyen tbb es jobb laksalkalom van, mint valamelyik vide-
ki vrosban... Most pedig a javaslatrol kezdett beszelni, amit ott be Iog nyjtani. Ezzel is
bizonytani akarta, miszerint csak kzgyben utazik oda. A gylekezet programjt is.
Az anyja azonban tnteten nezett msIele es egyebrl kezdett beszelni.
*
Pedig eleg erdekes Iladatra gyltek ssze. Darnyi a szekelyseg megsegteset szndekoz-
ta szolglni, karltve egy nagyobb szabs teleptesi akcioval, ami a szekelyek kivndorlst
akarta ms irnyba vinni. Fajllatok kiosztst, gazdasgi vndortanri oktatst tervezett es
ennek irnytsra ,szekely kirendeltseget", mely az egesz gyet a helysznen gondozza.
A szekelyIldi kivndorls valoban aggaszto arnyokra kezdett nni. A mindjobban
elaprozodo trpebirtok nem nyjthatott megelhetest e szapora nepnek. Azt a joreszt eleg so-
vny Ildet mind-mind aprobb sirinkkra vgtk az rksk; olyan pici parcellkra, melye-
ken egy-egy csald mr alig elhetett meg. Az eletrevalo gobe mr regota Iuvarozs, erdmun-
ka es apro vllalkozsokkal problt segteni magn, de mindjobban sokasodvn, jabban ki-
vndorls kapott lbra. Nagyreszt Romniba mentek t, utobb Amerikba is. Vissza is tert
egynehny, de jo resze ott maradt. A Ildmvelesi miniszter teht, Ileg Bethlen Istvn szt-
kelesere, legalbb itt, a SzekelyIldn akart szembeszllni a kivndorlssal, mely a
szzadIordulo els evtizedeben valosgos szegyenIoltja volt az akkori kormnyzatnak, vesze-
lyes tnete a gazdasgi elettel nem trd politiknak. Ahelyett, hogy a kivndorls okait ku-
tattk volna ki es szntettek volna meg, magt a kivndorlst szerveztek, igaz, hogy a vissza-
elesek meggtlsa miatt, de gy meg maga az llami szervezes is hozzjrult a baj Iokozs-
hoz. Darnyi volt az egyetlen, aki kserletet tett, hogy megkzdjn vele.
A Kolozsvr Ielli szemelyvonaton utaztak a Pestrl lerndulo kepviselk es Koos Mi-
hly, az a miniszteri tancsos, aki a szekely kirendeltseg Inkel volt kiszemelve. Lett volna
gyorsvonat is, de a nagy Barra gy velte: jobb olyannal utazni, amely minden llomson meg-
ll, gy a krnyekbeli resztvevk mindenhol beszllhatnak hozzjuk es egyszerre erkeznek a
celhoz. Az is elny, hogy a szemely hosszasabban ll az llomsokon, gy ha dvzl kldtt-
segek jnnek ki oda, azokat Iogadni lehet, beszedet tartani hozzjuk, buzdtani.
A MV elzekenysegbl etkezkocsit kapcsoltatott a vonathoz, gy ht igen kedelyesen
utaztak. Itt tartotta udvart Barra, rekcumoztatvn hveit azokban a vitatornkban, amiket
annyira szeretett. A kocsi tlso vegen a Iiatal Kuthenvry Marot mulattatta az erdelyieket a
legIrissebb pesti zsidoanekdotkkal. Ivrosi jsgro, de PetIi Sndorra hamistott Iejevel
az egyik gyergyoi kerletet szedtette el, gy jutott a parlamentbe, termeszetes teht, hogy
nem hinyozhat a szekelyek gyleserl. Ez volt a ket polusa az etkezbeli trsasgnak. A kz-
jogi Iinomsgokat csiszolgatok az egyik vegen, a hahotzok a msikon.
Blint Aranyosgyeresen lt Il. Br a Ilkekben ltszott, hogy joreszt el vannak Ioglalva,
de nem tallt senkit. Az egyikben voltak ugyan, de ide nem akart belepni, mert itt ket titkr-
val Koos Mihly utazott, aki Bethlennel sok iratokkal es tabellkkal nyilvn az akcio reszle-
teit trgyalta.
Igy ht is az etkezbe ment.
Mikor oda benyitott, a treIlok es vitzok csoportja meg egyenslyban volt. Annyi ember
volt Barra krl, mint Kuthenvry krl es a csoportok egyIormn kzdttek hangossgban
egymssal. Megvltozott azonban a viszony, midn beIutott Kocsrdon a vsrhelyi vonat.
Az erkezk mind Barrhoz csatlakoztak. Itt jttek tbbek kztt Boros Zsigmond, a ven
BartokIy, Varj Bela, Laczok Jen es WeissIeld Soma is. A Laczokok szekely loIk. De ter-
meszetes WeissIeld csatlakozsa is, hiszen nemcsak egy vsrhelyi bank igazgatoja, de ve-
zere is a Laczok-havast kihasznlo reszvenytrsasgnak, teht egyik Imunkaado a Szekely-
Ildn.
Dszes trsasg mindenkeppen. Mindenki nneplben. Varj Bela jdonatj Ieketeben. Az
reg BartokIy szederjeskek kurta zekeben es szk nadrgban, mely ki volt hnyva vitezk-
tessel gazdagon es zskIorma Ielskabt rajta, amely gombtalan, amit a hatvanas evekben
,bud"-nak hvtak; ezt mind csak a legnagyobb nnepkor vette magra.
Legpazarabb azonban WeissIeld Soma. dszmagyarba vgta magt. Pr eve csinltatta,
mikor hre jrt, hogy ,csszrmanver" lesz a Maros menten. A kirly nem jtt, de a ruha
megvolt, gy ht WeissIeld minden alkalmat megragadott, hogy Ielltse, ha mr rsznta azt a
sok kltseget. Grnnbaum es Weinernel dIette Pesten. Valodi szittyaruha ez. HoIeher pap-
lanselyembl a dolmny, karmazsin nadrg es srga szattyncsizma, a mente Zrnyi-galleros
es hupikek, sok-sok cobolynak Iestett nylpremmel. Persze mindentt tksdio nagysg bog-
lrok, aranyozott rezbl es ugyanolyan kard. Ilyen gynyr volt a jo Soma. Voltak ugyan
rosszakarok, akik azt lltottk, hogy valami keresztezes lehetne egy szrmajom es egy papa-
gj kztt, de nagyon meg volt elegedve, ha a tkrben mustrlta magt. Egyedl az a cvik-
ker az orrn, az nem nagyon tallt ahhoz az smagyar klshz, de ht anelkl nem ltott,
ht nem dughatta zsebre.
A politizlok elnyomtk most az adomzokat es a nagy Barra Iennen uralkodott mindenen.
Kuthenvryek sarkban pedig csak elIojtottan mertek mr kacagni.
Ilyen krlllsok kztt robogott be a gzs Tvisre. Az lloms Illobogozva. Az llo-
msInk es a szemelyzete pardeban, szalutlva, akrha a kirly erkezne. Nagy, bmesz t-
meg is. A vasutasok dalrdja meg a helybeli cignybanda is kivonult. A Ibro Ieher ruhs le-
nykk elen llott, akik csinos versiket mondva szep szalagos bokrett nyjtottak t kinek?
persze Barra Smuelnek es nem a miniszter kldttenek, hiszen a ,Nagy gobe" volt a legis-
mertebb nev es minden nneples kzeppontja.
Mindenki kiszllt, mert hosszacskn kell vrni a Deva Iell csatlakozo vonatra es szep
napsteses id jr. Barra, BartokIy, Varj es Kuthenvry sorban szonokoltak, vlaszolva az
dvzlbeszedekre. A szekelyseg megmenteset magyarztk gynyr vltozatokban es a t-
meg srn eljenzett, br Tvis nem SzekelyIld es a kznseg nagyreszt vasti
alkalmazottakbol, utazokbol meg a vroska polgraibol llott. A cigny mindenkor tust h-
zott, akr pohrkszntnel.
Blint elsetlt a vonat menten. Az utolso vagonoknl megpillantott egy csoportot.
A III. osztlyos kocsikbol szlltak ki es Il s al jrkltak az ott mr res plyatesten. Hat-
het romn popa, nemelyik nagy szakllal, szrke reverendban vagy szalonkabtban. Kisse
kopottak. Jo az ilyen, ha hossz tra indul az ember. Nehny civil is kzttk, azok is szrke-
ben. Alig beszelgetve gy lepdelnek a snprok kztt lass jrssal es lass beszeddel az els
vltoig es vissza. Midn szembeIordultak, Abdy megismerte kzttk az reg Timisn Au-
relt.
A trsai elvltak tle, mikzben Timisn lepett Blinthoz. Kszntttek egymst.
Milyen szep nnep van itt ma, igazi rm ltni mondotta a ven neptribun az halkan
gnyos hangjn. Hova indulnak az urak?
Homorodra van hirdetve a szekely kongresszus. Holnap kezddik. Oda utazunk.
Szep, szep. Okosan teszik, ha trdnek a nep bajval. Nagyon helyes. Es milyen gy-
nyren tudjk a magyarok az ilyet rendezni. Ez a sok szep beszed, az a nagy lelkesedes! Se-
hol a vilgon nem tudjk azt ilyen szepen csinlni.
Eppen akkor sustorekolt be a delrl jv vonat. Abbol is sok nneplbe ltztt utasok ug-
rltak ki es ismetldtt az eljenzes, karenek es szonokls ott az lloms eltt. A dalrda r-
gyjtott a Kossuth-notra, kalapokat lengettek, kendt, zszlot lobogtattak.
Ki az a dszmagyarba ltztt mgns? kerdezte a ven gyved WeissIeld Somra mu-
tatva es vaskos Ieher bajusza alol hamisks mosoly villant.
Egy vsrhelyi bankvezer vlaszolt Blint szrazon es hogy veget vessen Timisn
gnyolodsnak, kerdessel Iolytatta:
Es kepvisel r hova utazik? Ltom trsasgban van.
Mi Brassoba megynk. Van ott egy kicsi gylesnk, valami egyhzi dolgokban.
Ht akkor diskurlhatnnk tkzben. Melyik kocsiban van?
Nagyon megtisztelne a groI, de en a harmadik osztlyban vagyok a bartaim miatt, ht
onnan nemigen jhetnek el. Az ott pedig nem ilyen Iinom rnak valo trsasg. Egyszer em-
berek. Nagyon egyszer emberek.
Es az utolso mondatnl legyintett a kezevel es vastagon nevetett az reg gyved, mintha a
szavainak bels ertelmen kacagna.
*
A ket szerelvenyt sszekapcsoltk es a Rkoczi-indulo hangjaira a meghosszabbodott vo-
nat kipIekelt az llomsbol. A mozdony most mr Il volt lobogozva. Igy sietett leng
zszlodszben t a Maros-hdon es a szeles, gazdag sksg utn be a tlnani dombok torkba.
BalzsIalvhoz ertek. Ez a romn grg katolikus ersek szekhelye, honnan mr msIel
szzad ota a romnsg mozgalmai kiindultak.
Itt csatlakoztak a Dics Iell erkezk, kiket Kendy Joska hozott. most Iispn Kis-K-
kllben. Persze egy szot sem szolt a makrapipja melll, de a tbbiek ezt bsegesen
potoltk. Itt is Ieher ruhs lnykk, szalagos bokreta, beszed es dvzles. WeissIeldet meg is
eljeneztek, mikor meglttk, mert a ruhja miatt azt hittek, hogy a miniszter kldtte.
Blint eppen ezt Iigyelte az ablakbol, midn megpillantott egy Iiatal papnvendeket, aki
nem nezve se jobbra, se balra, a vonat utolso vagonjai Iele sietett. gy remlett, mintha ismer-
ne.
Roppant sovny vezna iIj, stet br arcn a tdbajosok jellemz vrs Ioltjai. Hol is
ltta ezt az arcot?!
Utnanezett.
A Iiatalember az egyik III. osztly kocsihoz lepett. Alighogy ott megllt, egy kar lvellt
ki az ablakbol, egy vaskos kez nylt le hozz. Amaz pici paprlapocskt nyomott a kinyjtott
tenyerbe, aztn megIordult helyben es visszament a peron szelere. Most a Ildsztett vonatot
nezte. A tekintete tallkozott Abdyeval.
Blint most megsmerte. Ez annak a havasi popnak a Iia, akit pr eve ltott egyszer
Gyurkucn, mikor ennek apja, Timbus, a templomhoz hvta valami eptanyagot kerve. Akkor
ltta ezt az arcot, ezeket a zsartnok eges szemeket. Most is gy nez, azzal a nema gyl-
lettel, mint akkor, mikor ott Iekdt mozdulatlanul a paplak eltt, bundba takarva a napon.
Hallotta is, hogy valamivel jobban van, hogy a preparndin van, es eszebe jutott, amit Simo
krjegyz mondott volt: ,Timbus parintye megbzhato embernk, de a Iia az dkoromn."
A Iiatal Timbus ott maradt az llomson. Mereven llt oldalt, mikzben a magyar kldt-
teik beszlltak, meg mindig ott llt szk vll szirimn alakja es a szemei remeredve a
lobogoktol ekes vagonokra, akik a vltokon lrmsan zakatolva drgtek t.
A lekanyarodo Ist vegre elbortott mindent.
G
HomorodIrdn a kongresszus reggel tzkor nylt meg. Az elnklest szolglati idejk sor-
rendjeben Maros-Torda, Csk, Udvarhely es Hromszek alispnjaira bztk, a kormny ebben
is hangslyozni akarvn, mennyire tmogatja a megyek autonomijt, mely a Fejervry mi-
niszteriuma, a ,darabontok" idejen a koalcios prtok oldalra llt. Ezek ltek ht az elnkseg
asztalnl, amit a nagyterem hossz bels oldalra helyeztek.
Ez a terem a Irdideny alatt olyan ,Kursalon"-Iele Iaeplet, a kls oldala csupa ablak. A
rvid oldaln pr lepcss emelveny, ahol a cigny szokott muzsiklni, de ami, ha valamely
vndortrsulat jn, ht sznpadkent is szolgl. Most a terem teli szekekkel, hov az ide utazott
kepviselk, vrmegyei elkelsegek, gyvedek, Iemberek ltek, ntudatlan is rangsor szerint
helyezkedve, az elnki asztal eltt pedig szeles ter, hov kldttsegek jrulhatnak a kong-
resszus ele. Jttek is ilyenek, de nem valami sok, mert a szekely minden kalandossga mellett
relis nep es szi munka idejen nemigen akarozik eljnni a sznts-vetes melll. Igy ht haris-
nys alig volt. Ezek kikanyarintvn szep dvzlbeszedet, a htso sarokba vonultak es inkbb
gyanakodva hallgattk, mit vegeznek az ,urak".
Szmosan csak a szenegetk jttek el.
Nem nnepelni jttek, hanem panaszaikat eladni. Reszt venni a tancskozson. Nem is
jrultak az elnki asztal ele, hanem Ilmentek arra az emelvenyre ott baloldalt es vegigltek a
legIels szeksort. Voltak vagy tizenhatan.
Nagyon komoly, majdnem komor emberek. Nagyon egyIormk is. Tn az a kemeny mun-
ka az erdn, az az ejjel-nappal meg nem szn Iigyelem, amitl az egetes sorsa Igg, az ha-
sonltotta ket ssze. Mind egyIormn ltzve, Iekete gnyban, csizmban. Nagyon stet ar-
c IerIiak, brk minden porusba a szenpor beszrdtt es apro pontocskkkal szorta be a
homlokot, orct, kezket.
Nemn lnek ott sorban. Vrnak. Az elkelsegek negyszgeben a klcsns meltatsok
Iolynak. A miniszter kikldttjet ksznti az elnk, az alispnok a kepviselket, es mindezek
viszonozzk a bokokat es gynyr jvendt vzolnak kisse bizonytalan vonalakban br, de
nagyon lelkesen. Majd a trgysorozat megllaptsa kvetkezik es a miniszteri programponto-
zatok.
Blint szeltl lve a jegyzeteit tanulmnyozta. Be akarta terjeszteni a javaslatt a kisgaz-
da-hitbizomnyok letesteserl. Az amerikai es a nemet idevonatkozo irodalom nyomn meg-
vilgtani. Ahogy gy munka kzben Iltekintett, a szenegetk kztt ismers arcot pillantott
meg.
Igen! valoban az: Jopl Andrs! Az a Iiatal matematikus, aki itt Erdelyben megol-
dotta a reples problemjt a Wright testverek es Santos-Dumont-nal egy idben, st taln
elttk, de lemaradt a bemutatsrol. Lemaradt, mivel nem volt penze a modellhez, motorhoz.
Gyanakvo termeszete miatt is, hiszen akadt volna, aki megsegti. Maga Blint is Ilajnlta ne-
ki ezt. De Jopl azt hitte, hogy csak kikemlelni akarjk a titkt. Igen! Bizonyosan az. Az a
kopaszra nyrott szeles koponya, dcos homlok, azok a szros pici szemek. Nincs meg egy
ilyen arc a vilgon. De ht hogy kerl ez az ember a szenegetk kze!? Pedig velk van, st a
vezerknek ltszik. Kzepen l es az kezeben van a panaszrsuk.
De a teremben megindult a vita a miniszteri javaslatok alapjn. Tenyeszllatok kiosztsa,
tjIajok letestese.
Mindenki egyetertett ezzel, megis vitatkozs tmadt a kormny eladoja es nehny helybe-
li nagysg kztt. Darnyi reszerl a szimentli Iajtt knltk Il, a helybeliekbl az egyik a
pinzgaui marha mellett szonokolt, a msik a Riska tehen prtjn. Mindketten jol tudtk, hogy
hiba beszelnek, mert a Ildmvelesi miniszterium ezt mr tanulmnyozta, erre rendezkedett
be, a Felvideken mr sokeves tapasztalatai is vannak es vegre is nemcsak az ajndek lonak, de
az ajndek marhnak ,se nezz a szjba". Megis sok szot szaportottak, mert ilyen nagy k-
znseg eltt bizonytani akartk, hogy k szakemberek. Ugyangy volt az apamenek gyenel,
a baromIiaknl es a serteseknel. Utobbinl meg Szilgy megyei szakert is kzbelepett, aki
csak azert utazott ide a SzekelyIldre, hogy a haris diszno mellett trjn lndzst, amelyrl
pedig ismeretes, hogy teves korig n es soha meg nem hzik, de a Szilgysgban akkor meg
nagyon prtoltk. Nincsen prja a harisnak! hirdette a szonok Ianatikus hangon.
Mindezek azonban leIolytak. Mindenben persze a miniszterium programjt Iogadtk el.
Nem is haragudott ezert senki, meg a vitzok sem, hiszen ismeretes, hogy az egesz gyet Da-
rnyi kezdemenyezte, Iogja leIolytatni, jol is van, ahogy csinlja, az egesz kongresszus pe-
dig csak arra valo, hogy onnan a nagykznseg eltt kihirdessek: itt most valami trtenni Iog.
Azert is, hogy sokan hihessek, mondhassk, hogy az tancsuk dnttte el azt, ami nelklk
amgy is megtrtent volna.
A deleltt elmlt ezekkel. Az lest IelIggesztettek. A terem kirlt.
Abdy megvrta Jopl Andrst. Itt lepkedett a trsai kztt. Blint hozz ment.
rlk, hogy nt itt ltom mondotta es celzst tett, mennyire vratlan a szenegetk k-
ztt tallkozni vele.
Jopl megllt. Halvny mosoly vilgtotta meg korompettyes arct.
En is az vagyok, most mr ket eve. Kzttk elek, velk dolgozom. Nagyon jo emberek.
De ht nem kr, hogy az n nagy kepessegeivel, tudsval gy eltemetkezik? Hiszen, ha
a replgep princpiuma meg is van oldva nagyjbol es a vilgban nem az n nevehez, hanem
msokehoz Izdik, praxisban megis kezdetleges az es ott vagy akr ms teren, rengeteg Ila-
dat knlkozik.
Bolondsg az mind! Ielelt Jopl. Mire valo? Hisg az mind! Jo az ers testi munka
egyszer es jo emberek kztt. Csak ez er valamit. Knn lenni az erdn, It vgni, aprtani,
Ilepteni a millert, tudni, meddig eg benne a bakszen, mikor kell levegt adni vagy leIojtani.
rizni, Iigyelni szakadatlan. Sok gondossg kell ehhez, tuds es er. Es szep is a szabad ter-
meszetben elni, termeszetes eletet...
Igy beszelt Jopl. Mennyire ms most, mint midn Abdy utolszor tallkozott vele a luda-
si tetn, pr honappal a Santos-Dumont els replese utn. Most az arcn valoban megnyug-
vs van es derlt beke.
Ebedeljnk egytt valahol ajnlotta Blint , a bankettet en szvesen elhagyom.
A matematikusbol lett szeneget megrzta a Iejet.
Ksznm, nem hagyhatom el a bartaimat. En mr hozzjuk tartozom. Es ksznt es
elment a trsaival, kik eddig pr lepesnyire vrakoztak re.
Abdy a nagyvendegl Iele indult. Jo darabocska t. Menteben a Jopl sorsn gondolko-
zott el. Nem is egyeni az. Magyar sors. Magyar vetek. Mennyien vannak a hozz hasonlok!
Tmerdek tehetseg, akik els rugaszkodssal a vilg legnagyobbjai kze sorakoznak, de abba-
hagyjk, lemondanak mindenrl, eppen olyan knnyen, ahogy odajutottak. Az ervenyesle-
sert nem kzdenek, ez nem erdekli ket, vagy csak rvid ideig. Az els nehezsegnel abba-
hagyjk, mintha nem is a kls sikerert harcoltak volna, inkbb csak maguknak akarnk bizo-
nytani, hogy k is tudnk, ha nekiIognnak. A sok nev kzl tallomra ezek tlttek Blint
eszebe. Az els ilyen es a legkivlobb Bolyai Jnos. Huszonegy eves korban a legnagyob-
bat adja es azutn nem is problkozik semmivel; Teleki Samu, az AIrika-utazo, az utolso nagy
IelIedezje e vilgresz jratlan videkeinek, es aki meg az tjt sem rja meg; Absolon Miklos,
aki Lhszban jr, de csak humoros trteneteket mesel rola; Szinyei-Merse Pl, aki az els
plein airista Iest a vilgon, de lemond a Iestesrl es tizent evig meg ecsethez sem nyl.
Laczok Tams, akinek Algrban ter nylik vilgraszolot alkotni, de otthagy mindent, hazajn
es idehaza rongy vicinlis vonatokat traszroz...
Van valami nirvns lemondsi hajlam mindenkiben, valami keleties nembnomsg a hr-
nev es a siker irnt, amellyel eldobjk maguktol mindazt, amiert evekig kzdttek, es maguk
lepnek le a Parnasszusrol valami kis sertdttseg vagy csalods rgye alatt, neha anelkl is,
hogy br okot keresnenek, vagy adnnak. Tn a magyar virtusnak a msik oldala ez. Virtus
megbizonytani: ezt is tudnm en! es ennyi eleg is, tbb nem is kell es majdnem virtus oda-
csapni mindazt, amiert virtuskodott. Valoban nemzeti sjellem Toldi Miklos, aki pr honap
alatt legyz mindenkit rengeteg baj kztt, aztn Iogja magt, hazamegy a krijba es reg
korig ki sem bjik onnan.
*
A delutni lesen a teleptes gye jtt szoba. A kormny ebbeli szndekt jelentettek be,
persze csak ltalnossgban, hiszen a kerdesnek szmos penzgyi, magnjogi es ms oldala
van, amit gylesben trgyalni valoban nem lehet.
E nyilatkozat adott alkalmat Abdynak, hogy a homestead-re vonatkozo indtvnyt meg-
tegye.
Azzal kezdte, hogy ha a teleptestl szmba vehet eredmenyt vrunk, akkor annak nagy-
szabsnak kell lennie. A sajt Ildjen a szekelyseg nem Ier el es ennek megvilgtsra a kis-
birtok elaprozsnak es a szletesek es a kivndorls statisztikjt mutatta be. A helyzet mris
az, hogy a trpebirtok alig tarthatja el a csaldot. Tovbbi elaprozs ellen egyetlen intezkedes
vedheti meg: a kisgazda-hitbizomny. Itt rmutatott klIldi peldkra: az amerikai llamok es
Kanada otthonvedelmi, homestead-trvenyeire, hol egyetlen vromnyos rkli a bejegyzett
birtokot. Itt is statisztikai szmok kvetkeztek es ismertetese az ottani jogviszonyoknak, vala-
mint annak az irodalomnak, mely Europa-szerte e kerdes krl kivirult, klnsen Lorenz von
Stein tollbol. Ez az intezmeny a magyar jogtrtenelemben nem ismeretlen mondotta hi-
szen a regi trveny megyenkent megllaptotta a jobbgyIld minimumt, a negyedtelket, me-
lyet tovbb osztani megtiltott; a SzekelyIldn pedig az si jog szerint csupn a Iik osztoz-
tak az ingatlan vagyonban, mg a lenyok ebbl a hagyatekbol nem reszesedtek. Trvenyt
kell teht hozni, amely lehetve teszi, hogy kisgazda nkentesen hitbizomnyt letestsen, es
azt, ha be van iktatva, meg kell vedeni minden anyagi veszely ellen. A tbbi gyermek jvjet
pedig gy veli biztostandonak: ismerje az llam ktelessegenek, hogy teleptes tjn Ildhz
juttatja.
Ez volt, amit Blint elmondott. Valami jogi szeminriumban mint elads vagy doktori er-
tekezes alakjban szakemberek szmra tn ertekkel brt volna. Itt a kongresszuson, ahol alig
volt ember, akinek Iogalma lett volna, hogy hol van Kanada, vagy ki is az a Lorenz von Stein,
bizony csak erdektelenseggel tallkozhatott. Ezt maga is erezte beszed kzben es annl
rosszabbul mondta, annyira hatott re az az unalom, ami Ieleje radt.
Csakis egy ember Iigyelt re, a nagy Barra Smuel. Alighogy Abdy lelt, mr Il is llt.
Hatalmas hangja vegigsivtott a termen.
Megbotrnkoztato kiltotta hogy ilyen szrny indtvnnyal mereszkedik elhozakod-
ni valaki itt, a nep szentseges templomban. Hogy a szekely jobban szeresse az egyik gyer-
meket, mint a msikat, hogy vlasszon kzlk, egyiket megtartsa es kitasztsa a tbbit! es
elerzekenylt az apai szeretet magasztossgn, a testverek sszetartsn, az rvk es zve-
gyek sorsn. Majd kiragadott Abdy beszedjebl egy mondatot. A negyed jobbgytelekrl
szolo trvenyidezetet oda Iordtotta, hogy ht jobbgysorsba akarn tasztani Lelbnya kepvi-
selje a szekelyt! A kzepkort akarn visszahozni a mai liberlis szzadunkba, a robotot, taln
a botozst is! ,Nem, ezt soha! Es meg a kzepkort is hiba hozn, hiszen akkor is szabad volt
a szabad szekely, nem tudtk leigzni soha a poklok minden hadai, sem a basibozuk, sem a s-
tni CaraIIa!"
CaraIInak ugyan semmi dolga sem volt Erdellyel es a basibozuk trk csendrt jelent, de
jol hangzottak ezek a nevek, es ahogy Barra belevlttte a kznsegbe, hatalmas eljenzes es
taps zgott Il es szmosan hozzsiettek parolzni, gratullni, nnepelni a hazaIias szonokla-
tert.
Blint keseren lt a helyen. Vlaszolni kene, helyreigaztani. De lemondott rola. Minek
is? Nincs itt senki, aki szmra beszelni erdemes. Lm a miniszter kldtte is csak a leg-
szksegesebbet mondja es Bethlen, ki pedig ertelmi szerzje volt a mozgalomnak, egyszer
sem szolalt Il. Megis habozott kisse. Azonban mr ms szonok jelentkezett.
Jopl llott Il a bal oldali emelveny kzepen.
Kellemes hangja volt. Rvid mondatokat ejtett. A szenegetk slyos helyzetet rta le. Pon-
tosan. Nyugodtan. Komolyan. Fanatikus er Ittte a szavait, megis roppant trgyilagos ma-
radt. Kvnta, hogy tlk kzvetlen vsroljk a Iaszenet. k szervezve vannak, megsem Ior-
dulnak sem az llami, sem magngyrak hozzjuk, gy k potom rakert kenytelenek odaadni
a kesz rut a kzvettknek, akik hromszor annyit kapnak erte, mint azok, akik termeltek es
akiknek ez az egyedli megelhetesk.
Blint Iigyelemmel hallgatta. A Jopl eladsban semmi sem jelezte tudomnyos mltjt,
ha nem tudott volna rola, azt hihetne, hogy joIele munks csak, aki ott az erdn cseperedett
Il; jol ismeri a szenegetes minden csnjt-bnjt, de egyeb semmit.
Mikor beIejezte, lejtt lassan a kzepre es tisztelettel tette az elnki asztalra a memorandu-
mt, aztn visszament a trsaihoz.
Mi lett volna, ha Jopl az segtseget akkoriban vissza nem utastja? Taln most Prizs-
ban vagy Londonban lenne valami hatalmas vllalat Inkekent, kzeppontjban a vilg b-
mulatnak, vezer a tudomny es a nagyipar elen gondolta Blint, mikzben Jopl az egyik
miniszteri ember kerdeseire adott meg pr Ilvilgostst, aztn elhallgatott es visszalt a Ie-
kete emberek kze, akik mozdulatlanul sorakoztak ott az emelvenyen, mereven, egyIormn.
Valoban volt valami bels komoly meltosg ezekben a nema, stet IerIiakban es Jopl nem
klnbztt tlk, csak egyik volt a tizenhat kzl.
*
Este nagy bankett volt pohrkszntvel. Sok borral. Cignymuzsikval. Mindenkinek
meltattk nagy hazaIias erdemeit, keresztl-kasul az asztalon. Senkirl sem Ieledkeztek meg.
Mindenkinek jutott dicser szo, magasztalo melleknev. A miniszteri biztostol a baris diszno
szakertjeig mindenki elnyerte a dicsseg koszorjt.
Csupn Jopl es a szenegetk nem voltak ott, meg Abdy Blint. Azok kicsi szekereiken
dcgtek el, vissza a Hargitba, Blint pedig egy Iuvarost Iogadott es az esteledesben hazaIe-
le indult. Segesvrig akart eljutni ejjelre, ahol jol tartott szllodt tudott.
Keser volt a lelke. Remenytelennek ltta minden vllalkozst. Br be kellett ismerje,
hogy beszede valoban gyetlen volt, hogyan is kepzelhette, hogy annyi idegen Iogalmat
csak gy bele lehet dobni minden elkeszlet nelkl, nepies magyarzat nelkl olyan kzn-
segbe, amely soha ilyenrl nem hallott?! Brosrt kellett volna rni joval elbb, azt szejjel-
kldeni, valami lapban nehny cikket is, nem pedig itt hozakodni el vele ilyen ,hbeleba-
lzs"` modon. Akkor tn Iigyelemre meltattk volna. De gy?! Es azok az unalmas sz-
mok, odavetett trvenyidezetek!?... Igazn csak magnak tulajdonthatja azt a Ielslest. gy
kell neki! Megis nagyon bntotta, klnsen a nagy Barra tmadsa, amire meg a vlaszt is
elrestellte. Ilyeneknek eljeneznek minlunk!
A Iuvaros lassan haladt t a mr nema Ialvakon. Szep szi este. Enyhe id. Kisse esre
llo. Itt jttek t tegnap delutn hossz kocsisorral. Sok-sok zszlo lengett minden Iedelrl,
egyik kzsegtl a msikig banderium kocogott a menet elen, minden piacon dvzles, szonok-
ls a hazamentes minden szolamaival; a malacbanda pedig a Rkoczira gyjtott, midn to-
vaindultak. Most a hzak stetek, csak itt-ott egy-egy pici ablakban pislkol valami Ieny. Az
utckon senki. Most mr alusznak megint az emberek. Csak akkor ebrednenek Il jra, ha
visszatertkkor ismet nnepelni kell valakit, a nagy Barrt vagy akr Kuthenvry Marotot...
Ahogy gy visszadlve a bundjban Ielig-meddig elszunnyadt, Iltmadt ideutazsuk em-
leke. A gondolata visszaszllt htrebb. Gomolygo bizonytalan kepekben... Ott, BalzsIalvn
az a romn papnvendek nyilvn vrta a Brassoba utazo popkat. Milyen gyllkd volt a
nezese... Kicsi cedult adott t valamelyiknek. Tudta, hogy utaznak. Azok is tudtk, hogy
valami izenetet, rst kapnak. Szo nelkl adta, szo nelkl vettek t. Szrken, szereny III. osz-
tlyon, eszrevetlenl utaztak a celjuk Iele. Brassoba. Ott csak egy hegygerinc meg, azon tl
Romnia. Csak pr ora jrs lakatlan havason. Csupa lejt a hatron tl. Azutn Sinaia...
csak pr ora jrs... Eh! Bolondsg! Hiszen az reg Timisn azt mondta: ,kicsi gylesnk
van ott egyhzi dolgokban..."
Udvarhelyen korn vacsorlt, mert innen nagy t Segesvrig. Vonat mr nincs, ht Iikert
kell szerezni. Ez nem knny dolog gy hirtelenjeben, es a jobbak meg mind Homorodon van-
nak. A vendegls megis hamar ellltott egyet. Bizony eleg gynge joszg volt ez a ket lo
ott a rozoga IelIedel eltt, de ht a kocsis ersen Iogadkozott, hogy ,egybe beviszi az rIit".
Most eleg szorvnyos es Abdynak ismeretlen kzsegeken haladtak t, hiszen Udvarhe-
lyig vonaton jtt volt es br nezte a tjat es magyarztk is az idevalosiak, ms az, amit a
vonatablakbol lt az ember, es ms, ha a Ialvakon halad t.
Mr vagy msIel orja jttek, midn az egyik lo, mely jo ideje bicegett, teljesen lesntult.
Meglltak.
Szerencsere kzseg kzeleben trtent. Blint elsetlt ahhoz az oszlophoz, amire a Ialu nev-
tblja van szgezve. Nehny gyuIagyjtogats utn megllaptotta, hogy az Kiskeresztr.
Kiskeresztr? Hiszen itt lakik a ven Kendy Sndor, az reg ,Vajda", ms neven a ,Kaj-
sza". A vonatbol mutattk is a hzt, melynek oszlopos homloka tvilgtott Ieheren a kert
lombtalan hrsIi kztt. Ott, a Ialu tlso vegin lehet az. Visszament ht a kocsishoz, aki a
gebe patkojban piszklgatott nagy Iejcsovlssal es nyilvn keves remennyel.
No, mi a baj? kerdezte Blint.
Tudja a Irnya! mondotta a szekely.
Abdy is tapogatta a szegeny lo patjt. Ldtalp. A bekja benve, az egesz talpa gyul-
ladt.
Ht ezzel semeddig sem jutunk szolt a Iuvaroshoz.
Nemigen! mondotta az.
Le kell vetetni a patkot a legkzelebbi kovcsnl es vizes rongyba gyazni a talpt ta-
ncsolta szakerten Blint, ki az anyjtol es menesmesterktl sok minden lopolst tanult
gyermekkora ota.
Nincs hov bekssem, instllom vlaszolt a legeny.
Itt hatrozni kellett. Nincs ms megolds, mint valahogy eljutni a Kendy-udvarba.
Nem nagy kedve volt hozz. Ismeretes, hogy a mogorva ven Kajsza nem vendeglto em-
ber. Falura sosem hvott maghoz senkit. Es gy kes este belltani hozz! Az is kellemetlen,
hogy Ielesegerl csak hallott, de nem ltta soha.
Tbb mint tz eve, hogy Kendy Sndor mr elrehaladott korban meghzasodott. Egeszen
vratlanul, Sepsiszentgyrgyn. Valami gepront vett el, egy kis adohivatalnok rvjt, vala-
mi Folbert Alice-t. Nem is vitte sehov, nem mutatta be senkinek, a legkzelebbi rokonainak
sem. Hazahozta, ide Keresztrra, es gy mondjk, itt tartja azota. Furcsa dolog ez nagyon, an-
nl inkbb, mert hr szerint Folbert Alice mr akkor, mikor Ierjhez ment, Ildsket volt. Mind-
ez persze kitn pecsenye lett volna a pletykzoknak, csak az volt a baj, hogy semmi rosszat a
lnyrol nem tudtak kistni. Es mivel szemk ele nem kerlt az asszony, senki a hzukhoz nem
jrt, sehol nem szerepelt, Kajsza pedig vroson legenyeletet elt, ht hamarosan gy elIelej-
tettek, mintha nem is lenne a vilgon.
Ezeket gondolta vegig Blint, mg lassan tleptettek a Ialun, majd a kpilleres leckertes
mellett vegre a kapuhoz ertek. A kapu kitrva. Tn soha be nem tettek, hiszen akkoriban
olyan kzbiztonsg volt az orszgban, hogy a csukott kapu ellenseges tntetesszmba ment,
vagy azt jelentette, hogy a hziak nincsenek odahaza. Rvid hrsIasor kvetkezett most,
azutn a negyoszlopos tornc.
A Iiatalember kiszllt es belepett az inkbb gyeren vilgtott elcsarnokba. Az emeletrl
zongora hangja hallatszott. Egyik Chopin-nocturne, kisse erzelgsen hangslyozva, de brili-
nsn Iolyekony Iutamok. Csodlatos gondolta Blint a sket asszony zenel! mert el sem
kepzelte, hogy ms jtszhatna odaInn.
Egy inas kerlt el valahonnan, aki Abdy megnevezven magt Ilvezette t a lep-
csn. Valami IolyosoIelebe ertek. A kzbls nagy szlbol, amely egykor az egesz hzat ket-
teszelte, a gardics Iell vagy ket meter szelessegnyit elvlasztottak vegIallal, tn hogy itt t-
jrhassanak egyik oldalrol a msikra, anelkl, hogy mindig a terembe lepnenek. Ez a
Iolyoso stet. A talpigveg ajtok mgtt a szalon vilgos. HoIeherre meszelt Ialak. Egyetlen
nagy ni arckep a kanape Iltt. Merev ebenIa btorzat a mlt szzad elejerl, amilyen annyi
van Erdelyben, meg az akkori kek es Ieher svos ,Glanzperkall"-lal behzva.
Az asztalon ernys magas szr lmpa. Ez alatt l a Iiatalos Kendy Sndorne a himzr-
mja mellett es lti a szemeket. Az orisi regi zongora eltt pedig a stet ablakoknl az reg
Kendy.
az, aki jtszik.
Annyira meglep volt, annyira vratlan, hogy ez a durva beszed, parasztoskodo, kemeny
nezes regr erzelgs Chopint jtszik, hogy Blintnak elllt a lelegzete. gy erezte, mintha
valamely Ieltve rztt titkot lesne meg lopva, hiszen soha senki nem tudott arrol, hogy Kajsza
zongorzik, soha senki Il nem tetelezte volna rola.
Es ott van! Hatalmas Ielsteste meg sem mozdul, tar homloka, horgas sasorra belevesz a
dereng homlyba.
Maga ele nez a semmibe. A hangok pedig dalolnak az ujjai alatt, bizonyra szzszor eljt-
szott melabs dallamokat.
nmagnak jtszik, hiszen az asszony sket. Magnak jtssza ezt a szep, kisse regimodi,
kisse edeskes muzsikt, magnak jtszik, ott a terem stet vegen. Emlekezetbl jtszik, taln
emlekeknek...
Blint megerintette az inas karjt.
Vrjunk, amg bevegzi! mondotta sgva.
Vrtak. Meg ket prelude-t jtszott Kajsza. Aztn Illlt es nehez jrsval tsetlt az
asszonyhoz.
Csak ekkor leptek be a vrakozok, akrha most jutottak volna a Iolyosora.
Kendy bartsgos volt.
Honnan a Ienebl kerlsz te ide ilyenkor? kerdezte Ierde kacagssal, aztn a nejehez
Iordult. A bajszt a ket kezevel Iellibbentette es csak az ajkai mondtk: ,Ez Abdy Blint!"
Az asszony Illlt es gy nyjtott kezet. Volt valami alzatos a mozdulatban, mintha itt
nem volna otthon. Nem is a hatalmas Kendy vajda hitvese. Csak a geprokisasszony most is.
Roppant halkan mondta: Nagyon rlk, Isten hozta! a sketek alig hallhato suttogsval,
akik nem tudjk megtelni, mennyi hangot vesznek.
Szep, nyugodt mosoly vilgtotta meg az arct.
Erdekes arc. Halvny. Szeles, gazdag szja. Szrke riszei sr pillk kzl tekintettek a
vendegre. Ds, koromszn szemldke sszenve az orra nyergen, ami csodsan rejtelyes
vonst klcsnztt nekik. Olyan volt, mintha nagyon messzirl nezne az emberre. A haja nem
Iekete, hanem vilgosbarna es hullmos. Sok is van, ket hatalmas varkocs koronakent krl-
Ionva, ahogy azt Erzsebet kirlyne kepein ltjuk.
Most az urra pillantott, akrha kerdezne, helyesen teszi-e, aztn bjos, kisse lomha, majd-
nem nnepelyes mozdulattal egyik karosszekre mutatott.
Blint lelt; elmondta, hogyan kerlt ide. Hogy Segesvrra indult. Hogy a hajnali gyorssal
akart hazautazni. Hogy lesntult a Iuvaros lova. Hogy itt akadt el a Ialu vegin. Kajsza kurt-
kat kerdezett:
Hol az a szeker? Mi trtent vele? Mikor vacsorltl? majd csngetett az inasnak es
rendelkezett: lssk el a kocsist es a lovait. Majd a nejehez Iordult: megint visszahajtotta a ba-
juszt es az ajkai nemn mozogtak.
Az asszony Ilkelt. Szo nelkl indult. Szolglatkeszen.
A Iiatalember nkentelen elkserte a szemevel. Gynyr a jrsa. Tvol-keleti tncosnik
jrnak gy, ellentetes vllmozdulattal, kisse vontatottan, ringva. Titokzatos szertartsok lass
ritmusa kserhetne a lepteit. Az ajtoban eltnt, akr egy ltoms.
Nem jtt tbbe vissza, de pr perc mlva meg ket lmpt, kicsi vendegasztalt es hideg va-
csort hoztak. Biz ez jolesett. Az az udvarhelyi Ialatozs eleg regen volt.
Az regr a homorodi gylest kerdezte. Blint elmeselt egyet-mst, de ez a trsalgs eleg
vontatott, mert a hzir hallgatag ember es a szivarja melll csak egy-egy rvid trgr szot
bIIentett ki neha. Ezt mr gy szokta.
Beszed kzben Abdy Ilnezett. Az a nagy olajIestes portre a IIalon eppen szembe volt
vele. Most lthatta csak jol. A Iiatal Kendyne kepmsa bizonyra.
Ugyanaz a termet, nem nagy, de arnyos, ugyanaz az arc. Rejtelyes szrke szeme a pillk
koromvonala kztt. A szemldk sszenve. Es a kepen is a haj ketts koronban a Iej kr-
l, ahogy azt Erzsebet kirlyne viselte. Csak egy ms, csak egy vratlan: a ruha, amiben a Ies-
t brzolta, nem mai viselet, nem is kzelmlt, hanem a 70-es evek divatja. Hossz, keskeny
ujjak, cscsban kivgott derek, megduplzott szoknya nagyon sok ms szn Iodrokkal es
mvirgbol kicsi bokretkkal, amik mind egymsra omlottak gazdagon. Megis szep, mert har-
monikus minden idegensege dacra.
O, be gynyr arckep kiltott Il elragadtatva Blint es milyen hasonlo!
Az reg Kajsza nem vlaszolt, csak egyet Ijt a szivarjbol.
Kitl van? ... Ritkn lttam valami ilyen kivlo Iestest! Iolytatta a Iiatalember es a h-
zirra nezett.
Tn valami Irancia vagy micsoda marha... hmmgtt az.
Es milyen erdekes a ruha is! Bizonyosan kosztmblon volt a groIne gy ltzve...
Az regr csak lt es hallgatott. Abdy Illlt, hogy a kepet jobban szemgyre vegye.
Ahogy gy kisse oldalvst gusztlta, a lmpk Ienyleseben eszrevette, hogy a vsznon rezst
hossz Iorrads vonul t a jobb vll mgl a bal cspig, hol beleIullad a mvirgok csokrba.
gyesen kijavthatta valaki, bellrl ki is belelhettek a vsznat, megis jol megltszott a ser-
les. Mr azon volt, hogy ezt is megkerdezze, de elhagyta. Tudta, hogy az reg Kajsza nem
szeretne, ha Iaggatn valaki, nem is igen mereszelte senki. Visszalt ht szotlan a Iestmeny
ele.
A Iestett arc rejtelyesen mosolygott le re. Csak gy a kepen ltszik, mennyire buja szja
van gondolta Blint , az iment ezt nem is ereztem ennyire...
*
Jo ideig hallgattak. Mindketten az arckepet neztek. Aztn egyszerre megszolalt az reg
Kajsza: Mi van GyerIIy Lszloval?
Ez meglep volt. Abdy nehezen tudta palstolni a csodlkozst. GyerIIyt tudakolni gy
minden ok nelkl?...
persze nem tudhatta az sszeIggest. Pedig volt. Megpedig nagyon kzvetlen. Az a kep
nem a Kendy Ielesege. Az a GyerIIy Lszlo anyja. Ladossa Jlia. t Iestette Prizsban az ak-
koriban legdivatosabb mvesz, Cabanel. Alig egy evig logott Szamoskozrdon a szalonnak
hevenyeszett Iels szobban. Ennek van meg most is ott a helye resen, ott van a szg, ame-
lyiken Iggtt, ott a pokhlok, amik mgeje szvdtek. Ezt dobta ki Lszlo apja az ablakon,
midn az asszony megszktt. Akkor hasadt kette.
Hogy kerlt ide Kendy Sndorhoz, azt senki sem tudja. Taln veletlenl, taln sok titkos
utnajrssal. Tn a helybeli szatocs, tn az rulta a megserlt remekmvet. Taln gy.
Es a kephez sok minden ms titok is Izdik. Sovrgo vgy, regi szenvedely, Ielreertes,
dac es csalods. Az elmulasztottnak rk mardossa is taln.
Evek mltval Kendynek Hromszeken egy gyvednel volt dolga. Annak unokahgt,
Folbert Alice-t ltta meg ott, aki az elvesztett n el hasonmsa. Olyan volt az a leny, mint-
ha hsz ev eltt tallkozna az eltvozottal. Az, hogy a hajadon mr akkor nagyot hallott, nem-
hogy visszariasztotta volna, hanem rlt neki. Igy szemelytelenebb. Nem is akarhatja, hogy
beszeljenek hozz, nem is kell, nem is lehet, csak ltni, nezni, Iigyelni, ahogy jr, ahogy a vl-
lait viszi, ahogy a hmzesere hajlik, ahogy nez, ahogy szotlan mosolyog. Itt van, de nincs itt.
Szimbolum csak, lom, hazajro ksertet, megis hsbol es verbl valo es zongorzhatja neki
a regi-regi dalokat, amiket a msiknak soha el nem jtszhatott, a hasonms pedig nem hallhat-
ja, mit sem mondhat rola, nem csacsoghat valami gyetlen buta mondatot, ami kettetrne a
kprzat varzst...
Mert annak a msiknak, annak a htelen dacosnak, annak a meg nem alkuvonak, annak
szerette volna eljtszani ezeket a Chopineket hossz esteken t, egyedl az sejtette taln egy-
kor azt az durvasg mge pncelozott mimoza lelket...
Mindenki szmra vasbol volt Kendy Sndor Kajsza. Goromba, trgr beszed ember.
*
GyerIIy Lszlo? vlaszolt vegre Abdy. Szegeny, eleg rossz brben van. A birtokt
berbe adta tz evre, az rendt elre Ilvette. Valami kicsit Iizetnek tn gy is, de gy hallom
sok regi adossga megis rendezetlen, minduntalan Ioglalnak nla... rverest tznek ki. Az is
baj, hogy iszik. Es nem trdik semmivel.
Az regr nem Ielelt rgtn. A szeme meg a kepen... Igy is szolalt meg vegre:
A marha!... Es nincs, aki reszortsa?
Sajnos, nem hallgat senkire... En tbbszr probltam. Hiba. Azota kerl is... Valosgos
ngyilkossg, amit magval mvel... Ha gondnoksg al tennek, az tn megmentene. Azon-
ban nincs senki, aki ezt szorgalmazhatn. Azt csak szlk vagy testverek tehetik. Ilyen nincs.
Baromsg! szolt Kajsza, azutn hosszan hallgatott. Vegl Illlt:
Menjnk aludni; kes van. Te pedig korn kell Ilkeljel, hogy a reggeli vonatot elerd.
Hat orra rendeltem a kocsit. Az elvisz HejjasIalvig. Ott elkapod a gyorsat.
Indultak. A Iolyosoajton tl, kzvetlen a terem mellett volt a vendegszoba. Itt kurtn elk-
sznt Kendy. MegIordult. Elment. Marasztalsrol persze szo sem volt.
Blintot sok kerlte az lom. A Ialon tl mintha jrna valaki. Slyos, lass lepesek dng-
tek a szomszedos nagy szalonban. Az reg vajda setlgatott ott, szivarral a szjban, az
vegIaltol az ablakig es vissza.
IV.
Nyolc pr lipicai get a leniaegyenes dlton.
Gynyr lovak, almsszrkek mind, egyik olyan, mint a msik, akrha modiiban ntttek
volna ket. Csak eppen hogy koruk szerint az idsebbek kisse Ieherebbek, a Iiatalabbak kor-
mosabbak. EgyIormn kapdossk a lbaikat. Nem maguk al, hanem Il. Nem a sietesert, ha-
nem a gangossgert. Nem is haladnak gyorsan. Teljesen azonos a nyolc kocsi is, srga IelIede-
l. Es a kocsisok szrke ruhban, kemeny Iekete kalappal, mind borotvlt arc, szeles vll.
Azonos temben hajtanak 15 meter tvolsgot tartvn. Mindenik hintoban egy-egy vadsz.
Nemelyik mellett Iiatal hlgy is. Igy haladnak vegig a dlt kcIasorn. Mikor valamelyik
Iogat elert ahhoz a szmozott szalmacsovhoz, mely a pusks helyet jelli es ahol mr vrjk
a tltk, a zskmny- es a patronhordozok, ott helyet ad a mgtte jvknek es megll.
Mr Ilsorakozott a nylstrI. Vagy hromszz hajto.
Ez itt a Iront. Hat-het parasztlegeny llingl egyik vadsztol a msikig, eleg gyeren. A
msIel kilometernyi vonal ket vegen a ket oldalszrny, a ,Ilank" az srbb, legnagyobbreszt
lnyok. Merthogy a bseges szoknyikkal jobban elriasztjk a nyulat, jobb rendben marad-
nak, a sort jol tartjk, nem is ugrlnak utna, mint a Iik, hanem leguggolva a tarka viganojuk
majdnem Ialkent zrja el a tapsiIles tjt, aki Ielejk szalad. Hossz ez a ket ,Ilank" nagyon,
alig ltszik a vege. Mint valami vegtelen pipacssor, gy virt a parasztlnyok szoknyja, ken-
dje el a messzisegbe.
Mert az egesz hajtosereg szlovk. Eszak-Nyitrban vagyunk, Jablnkn; Szent-Gyrgyi
Antal uradalmn, mely a KisalIldn terl el, ott, ahol a Vg vlgye kiszelesedik sksgg.
A szepen ragyogo, mr telies napstesben gynyr kep ez a tj. Keleten a Kis-Krptok,
nyugaton a tapolcsnyi hegysor patkokent lelik t a szeles ront, amely del Iele vegtelennek
ltszik. A patko grbleteben enyhe dombok; kzepen a kastely hoIeher kockja.
Az ablakai idig csillogtak a napIenyben, pedig eleg messzi van ide, van tbb egy nemet
merIldnel is. Mgtte kiugro kszirten Jablo-vr romja elesen vilgt a trencseni hegyek t-
volnak stetsege eltt.
gy van lltva a strI, hogy egyenesen a kastely Iele hajtanak. Ott lesz a zrs a park alj-
ban, mikor a ket szrny sszeerve visszanyomja a vadat a megllo puskasorra. Mert Szent-
Gyrgyi Antal nem szereti sem magt, sem a vendegeit Irasztani. Szndeka nem a rekord,
ami a sogora, Kollonich Louis ambcioja, hanem a szepseg. Kellemes legyen a vadszat, nem
robot. Ne kezddjek korn, ne is tartson sokig. Legyen hely mindenki szmra, ahol mulats-
gra ldzhet. Ezert soha sincs tbb pusks, mint nyolc. Csak annyi vendeget hv, hogy ez a
szm kiteljek. Az iden tt, minthogy mindket Iia idehaza van.
Meghva lenni Jablnkra teht nagy megtiszteltetes.
Annl inkbb, mivel Szent-Gyrgyi nagyon vlogatos. Rokonsgn kvl alig erdemest
valakit erre. Ahogy azonos kzeppontok kre rt krk mind-mind szklnek, mglen csak
egy pici tnyerka marad legbell, gy tagoltk soha nem emltett, de vltozatlan korltok a
Monarchia egesz vadsztrsadalmt ezekbe a svokba, melybl csak a legbelsbeli juthat
meghvshoz, ahogy a Dante Purgatoriumnak emeletei vegl a legIels es legszkebb karik-
ban, a Paradicsom cscsn vegzdnek.
A kizrsi okok kvlrl beIele imitt kvetkeznek: a legkls vonalon kvl esik, aki nem
jo pusks. Az mr kihull a megsemmislesbe. Msodiknl a hzsrtosak, veszekedk, rossz
nevelesek pottyannak ki. Ilyen nem juthat hozz. Harmadik korltnl, akinek kiIejezett poli-
tikai prtllsa van. Szent-Gyrgyi ugyanis utlja ezeket. Szabad ugyan eltte politikt beszel-
ni, st, is teszi, de szenvedely nelkl, gyszolvn madrtvlatbol. Negyedik proba a szrma-
zs. Itt azonban egeszen egyeni szempontjai voltak. Gazdag trtenelmi es genealogiai ismere-
tei leven, gyakran birodalmi hercegeket, st, nemely a Ienseges rovatba tartozot albb he-
lyezte, ha annl az elkelsegnel az a mod, ahogy a vagyonhoz vagy a rangjhoz jutott, nem
tetszett neki, mint esetleg azt az egyszer nemest, akirl tudta, hogy az sei idtlen idk ota
,rendes emberek". Aki az rpd-korig Il tudta vinni a szrmazst es e sok nemzedeken
nem Iordult el olyan eld, aki valami aljast kvetett volna el, az mindenkivel szemben el-
nyben reszeslt, ha az elz Ilteteleknek megIelel. Az tdik sorompon kvl maradt min-
denki, aki, ha brmilyen rang is, de csehnek vallja magt. Ezeket utlta. Tn mert a XV. sz-
zadban a Szent-Gyrgyi es Bazini comesek birtokait Griska hadai puszttottk, vagy mivel az
akkor mind ersd szokolista mozgalmat pnszlv- es oroszbartnak tartotta, teht a Monar-
chia ellensegenek. A hatodik kizrsi ok egeszen klnleges. Ez al estek azok, akik a tron-
rks Ferenc Ferdinnddal akrmilyen kapcsolatban vannak, vagy annak kedvibe jrnak.
mint az reg kirly udvari Ilovszmestere, az ilyeneket haszonlesknek es strebereknek tar-
totta; gy velte, hogy Ferenc JozseI hallra spekullnak. Csak aki teht a hetedik karikn be-
ll Ioglalhatott helyet, csupn az jtt nla szmba.
Az ratlan szablyokon az iden azonban valami res tmadt. Ket vendeg van, akit e szem-
pontok miatt vratlan itt ltni.
Az egyik WuelIIenstein Fredi. A jo Fredi nem sokat szmto, de annl harciasabb prtem-
ber. Mskent is okoskodo es kellemetlen modor. Mindent jobban tud es hangos. De ht ez
meg hagyjn; itt Jablnkn bizonyra trtzteti magt, a nvere, Beredyne vitte keresztl a
meghvst, aki az egyetlen hlgyvendeg, aki nem rokon.
Slyosabb kivetel a Jan Slawata groI esete. Nla valoban meglep, hogy itt lehet. Mr a
legkls krnel kellett volna elbuknia, mert rossz pusks; a harmadiknl is, mert 1618-ban az
set, pedig volt kardja es megse vedekezett, a rendek kidobtk a Hradzsin ablakbol. Ha kitr-
te volna a nyakt, Szent-Gyrgyi erre szemet hunyna, de trgyadombra esett es nem trtent
semmi baja; ami teht a ,gynge viselkedes rovatba tartozik". Az tdiknel is, mivel cseh
nacionalista, amit Iennen hirdet es nem ,Johann", hanem csehl ,Jan"-nak rja magt; a hato-
diknl is, hiszen tudott dolog, hogy a Belvedere krehez tartozik es lltolag Ferenc Ferdinnd
klgyi tancsadoja. Megis itt van. Megis belephetett a jablnkai vadszparadicsom edenkert-
jebe. Ht ez borzaszto nagy es meglep dolog.
Annyira az, hogy a hzir ez egyszer szksegesnek tartotta a tbbi vendegenek, Abdy
Blintnak, Wrday Imrenek, st meg unokaccsenek, a kis Kollonich Luiknak is megmagya-
rzni, miert invitlta.
Szent-Gyrgyi egy teliver vizslaklykt hozatott Nemetorszgbol. A kutya az Orient Exp-
resszen jtt rcsos ldban. Passauban az osztrk vmosok kiIogsoltk a behozatalt (tn az
eb rsai nem voltak rendben!), le akartk vetetni a vonatrol es ott akartk tartani, amg
tisztzodik a vizsla-gyermek jogi helyzete. Slawata veletlenl az expresszen volt. Kzbele-
pett. Diplomata minsege dnt volt. A kutyt nemcsak hogy kiszabadtotta a Iinncok
karmaibol, hanem a ldbol is es Becsig a Ilkejeben hozta, pedig a vizslaklyk nem is volt
meg ,Zimmerrein". Ht ez igazn nagy szvesseg es lektelez szolglat.
Mrmost Szent-Gyrgyi Antal egyik I elve volt, hogy nem lehet adosa senkinek es bse-
ges viszonzs nelkl az ember csak a legjobb bartjtol Iogadhat el szvesseget. Mentl idege-
nebb, st megvetendbb az illet, annl gazdagabban kell megIizetni, nehogy azt kepzelhesse,
hogy brmikeppen t lektelezheti. Minthogy Slawatnak borravalot nem adhatott, ht meg-
hvta a vadszatra. Szvesebben Iizetett volna brmilyen sszeget.
Ha mr kenyszerlt erre, ht nagyszabsan csinlta. Slawatnak adta a legelkelbb he-
lyet a strIban: az egyik sarkot. Ugyanis a nyl termeszete az, hogy vegigIut a hajtok vonala
eltt, joreszt lvtvon kvl, es a saroknl, ahol a szrny es a Iront kztt kaput is hagynak,
ott nekiszalad a legszels vadsznak. Itt jn ht legtbb es kzeli lvesre. Slawata eleg ,gyen-
gus" pusks. A szomszedjba Kollonich Luika kerlt teht ,Eckhalter"-nek, aki prma!... az-
zal az utastssal, hogy ,tmogassa", vagyis elebe ljn mentl messzibbrl es mennel tbbet.
Nem kell kmelni! szolt le a kocsirol a hzir az ccsehez es Iagyos brzattal egyet
kacsintott a saroklls Iele. Azutn tovbbhajtott, elhaladva Toni Iin tl, a negyes szmig.
Beredyne groIne volt a kocsijn. Fanny is leszllni keszlt, midn Antal r lelepve visszaszolt
hozz: No! do go on! menjen csak tovbb es intett a kocsisnak.
A szep asszony ajkn elnez mosoly villant meg. Sok honappal azutn, hogy GyerIIy
Lszlo elhagyta, Szent-Gyrgyi Antallal kezdett viszonyt. Idig mindig csak Iiatal szereti
voltak, de ama szrny rzkodtats utn, amit Lszlo okozott neki, az egyetlen IerIi, aki
valoban szerelemre gyjtotta, iIj emberrel tbbe nem volt kedve kikezdeni. Amit bcskep-
pen rt neki GyerIIy, az a pr szo: ,Ksznm mindazt, amit ertem tett" csak ennyi egy
pici nevjegyen, Ijdalmasan zengett sokig a szveben. Majd egy evig nem volt senkije. Ak-
kor kerlt ssze Szent-Gyrgyivel. Valaki megis kell; a Ierje regota ms eletet el. Igy ht elIo-
gadta az tven krli IerIi szotlan udvarlst. Magas, elegns ember, olyan, mint a kitenyesz-
tett agr. Itt semmi meglepetes sem erheti. Szenvedelyrl nincs szo, csak rmrl es
pajtssgrol. Ovatos ember, aki mr nmagert is nagyon vigyz, hiszen igen boldog hzas-
sgban el mr reged nejevel. Az ovatossg pedig Iontos. Beredy uram gy gondolt a Ier-
jere gnyosan nagyon rlne, ha elvlhatna tlem, ha kidobhatna. Ezt egyszer meg is
mondta. Teht nagyon vigyz magra. Egyedl Lszlo idejen volt kisse knnyelm.
Ennel valoban nem kell Ielni, hogy hrbe hozzk velem gondolta es ezen elmosolyo-
dott. Mr ket napja van itt. Ez a harmadik vadsznap. Mikor idejtt, azt hitte, hogy a hzir
azert hvta maghoz, hogy majd ejszaka bejjjn hozz. Es ez jo lett volna, kellemes. Milyen
gynyr alkalom egyszer szabadsgban szeretkezni! Nem mint abban a kis legenylaksban,
ahol Pesten tallkoztak eddig, vetkezni, ltzni, orra Iigyelni!... Csalodott. Els este vrta,
nem jtt. Msodikon megkerdezte, miert nem... mire Szent-Gyrgyi azt vlaszolta, hogy ve-
szelyes... meg tallnk ltni... es hogy a cseledek... meg a veletlen... ki tudja?...
No, it's no good! ez nem jo... Mire a szep Fanny a mai reggelt arra hasznlta, hogy
megtapasztalja a viszonyokat. Ha valaki megszoltan, majd gy tesz, mintha a komornjt
keresne. Vegigjrta az egesz orisi hzat.
A jablnkai kastely szablyos kocka. Mind a negy bels oldaln boltves Iolyoso. Innen
nylnak az sszes szobk, akrha zrda volna. Az is volt valaha. A plosok szmra eptettek
a Szent-Gyrgyiek a XVIII. szzad els eveiben, amidn k meg Inn laktak a vrban, amely
immr rom. JozseI csszr 1786-ban megszntetven a rendet, az epletet visszaadta az alap-
toknak mint ,gutgesinnt" embereknek. Akkor kltztek le ide Antal groI sei. A Ikapu ten-
gelyeben a plosok emeleti oratoriuma ma is gy van, mint akkor es errl a szrnyakat gy
hvjk: ,kpolntol jobbra", ,kpolntol balra". A kllemen mi sem vltozott. Feherre me-
szelt minden, szigor es dsz nelkli. Csak ket-ket cellt ttettek itt-ott ssze nagyobb szobk-
k es a Iolyosok megteltek z- es szarvasagancsokkal.
Fanny elindult a laksbol, a kpolntol balra valo szrny legels szobjbol. Mellette a
Irdje, azutn a melleklepcs. Majd jra ajto ajto mellett. Mindenik drga Ikbol rova, sok
cikornykkal kirakva, paposan. Pici, modern rezkoret is rajta, hova a vendeg nevet cssztatjk
be. Ket tblcska res, a harmadikon az ccse, WuelIIenstein, negyediken Abdy. A sarkon
tl a Wrday neve, azutn Slawata. Tovbb ket lepcs kztt a plosok kpolnjnak kapu-
szer bejrata, majd ismet ajtok, az itteni Iik es Kollonich Luika laksa, mg a tlnani szrny
a csald ni tagjaie. Ez a ,kpolntol jobbra" oldal a Ihomlokzatnl Szent-Gyrgyine lakosz-
tlyval Iejezdik be. Odig mr nem ment, visszaIordult.
Visszaterteben olvasta itt Kollonich Klra nevet az egyik ajtoszrnyon. Teht nem a Ierje-
vel lakik. Ht persze, hiszen magas msllapotban van es mondottk is, hogy regi lenyszob-
jban helyeztek el, hol nagynenje es hga jobban kenyeztethetik. Ht ez itt nem erdekes!
gondolta Beredyne es visszatert, ahonnan elindult. Lement a Ildszintre. Odalenn vegigkem-
lelt jobbra es balra. Itt is szz meg szz z- es szarvasagancs a Iolyoso meszelt Ialain, ahogy
odaInn. Itt is ugyanolyan ajtok, mint az emeleten.
Ovatosan a dszlepcs Iele ment, mert hallotta, hogy oda nylik a Szent-Gyrgyi pipzoja.
De nem kellett ilyen messze mennie. A msodik ajto nyitva, a hloszoba ajtaja. Ott a hatalmas
gy, rajta vlasztsra kirakva tbb rend vadszruha, melyeket a hzir szemelyes jgere most
helyez vissza a szekrenyekbe. Szerencse, hogy httal llt a szolga, meg nem lthatta t, mikor
bekukkant. A msodik ajto a hlo, az els teht bizonyra a hozz tartozo Irdszobe, akr
nla odaInn. Igy ht ha Ieljnne Szent-Gyrgyi, csak innen kene kilepnie es mr a melleklep-
csn volna, vagy ha jnne le: csupn idig kell vigyzni es eszrevetlen besurranni itt. Hisz
ez knny dolog mondotta magban , igen, ez nagyon knny! es a Iordulokkal szemben
nincs csak Ial, onnan meg nem lthatjk. Ezt ma szoba hozza, megknlja, hogy jn le ma
ejjel, ez a legjobb, lehet, hogy Antal Iel a meghlestl a gyengen Ittt Iolyoson, azert nem
akart. A IerIiak annyira kenyesek! es Fanny Iinoman velt szja tudo mosolyra hzodott.
*
A hinto elhajtott WuelIIenstein mellett, majd a szomszedjhoz, a legidsebb Szent-Gyr-
gyi Iihoz, SteIihez erkezett. Itt llott meg Beredyne intesere. Itt szllt le, mert ezen tl mr
csak Wrday Imre van a hzikisasszonnyal, Magdval es rajta tl Abdy a sarkon.
Ott is volt mr egy n, a kis Illesvry Lili. Majdnem gyermek meg, alig 17 eves. Meg csak
geret a szepsege. Most meg kisse buIti, a sld lenyok kver arcval, karjaival. Felszeg is es
btortalan, mintha erezne, hogy nisege nincs beIejezve, nincs kiIinomodva. Pedig bizonyra
szep lesz. Gynyr nagy szeme azrkek, Iinom rajz a szja es a proIilja a grg kmek vo-
nalt kveti, br a Szent-Gyrgyi anyjtol rklt erelyes ll meg el van prnzva a gyermek-
kor hajba.
Ott akart maradni kuzinjval Wrday mellett, de ezek tkldtek Abdyhoz a sarokra.
Ilyen sokan alkalmatlanok vagyunk mondotta Magda , eridj oda a sarokra, ott kenyel-
mesebb is a jrs, mert a Ilank jo svenyt tapos le. Ht tment.
Szabad itt maradnom?... kerdezte roppant szerenyen, mikor odaert. Blint bartsgos
szavra alig Ielelt, csak nagy szemei tekintettek csodlkozva szejjel a vilgban, a Ielnttek vi-
lgn, melybe most lepett elszr, mialatt a trsa arra gondolt: milyen de Iiatalsg sugrzik
rola!
Most megszolalt a krtszo. Elbb itt, majd tl, aztn ott messze, a ket szrny lthatatlan
cscsairol is es Ilhangzott a kommando: ,Vorw---rts!"
A hajts megindult. A parasztlnyok Blintek eltt sorba tipegtek egyms mgtt egy-egy
pusks vadr vezetese mellett. Htul a puskatlt, negy vadhordo hossz rddal es egy ember
a patronkazettval. Oldalt a Iront IerIi hajtoi, kiket htulrol Iolyton rekcumoztak lovas isp-
nok: lassan, egyenesen ,poml", ,rovno!" es jo messze innen mint htved minden dl-
ton a zskmnyt szllto igsszekerek leptettek hatalmas pinzgaui lovakkal, ahogy a nehezt-
zerseg kseri a hadsereget.
*
Nyulak! Nyulak mindenIele. Kicsi nyulak, inkbb zsemlesznek, egeszen msok, mint az
erdelyi nyulak, akik a zsuki Ialka eltt ors galoppot is adtak. Mert csak a vrosi ember hiszi,
hogy a vadnyl mindentt egyIorma. Nem is beszelve a magashegyi Iajtkrol, mr a Kis- es
NagyalIld lakosai kztt is van klnbseg. A nagy sksgon a nyl mind elre megy a hajts-
ban. Taln mert tbbet br. Az els orban az ember alig lt vadat es csak strI vege Iele van
tmerdek, mg a Vg-vlgy tersegen Iolyton ott jrnak a vadszok vonala eltt es els perctl
drg a puska.
Kett-hrom, neha t-hat galoppozik a Ironttol vagy szzmeternyire. Szep ltvny ez a t-
keletesen polt Ildeken, repcen vagy zld bzn, akrha tncolnnak vegig a szzholdas tb-
lkon az szi napstesben. Most meg knnyen mennek, Il-Ildobva kis Ieher Iarukat minden
ugrsnl. Egy-egy lel neha; krlnez bizonyra csodlkozik a parasztlnyok tarka szok-
nyasorn , aztn jra tovbb egyIorma temben. Mind sorban haladnak, a gzekesznts ba-
rzdit keresve, svenyt vagy csapst. Tartjk a tvolsgot, amennyire tudjk es csak akkor
iramodnak meg jobban, ha a kzeprl Ielejk l SteIi vagy Fredi. Csakis itt a kapu eltt sze-
dik ssze minden erejket es mint a szelvesz, gy szguldanak a nylsnak szegeny nyl!
egyetlen menekvese a gyorsasg.
Persze, van egynehny, aki lelapulva bevrja a hajtokt es gy tr vissza kzttk, azt tart-
jk, hogy ezek a nstenyek. Ki leven adva parancsba, hogy az ilyeneket hagyjk menni, az el-
s Ielorban meg WuelIIenstein sem mer utnuk ldzni, hiszen a hzir szomszedjakent lep-
del. Van olyan nyl is, amely nagy karikt r elbb es gy Iut neki a kzepnek. Ezekre nagy
gyzs Iolyik. De legtbb a ket saroknl jn. Igy ht van dolga bven Abdynak es Wrday-
nak mellette. Zskmnyhordoik mr bszken lepkednek pronkent egy-egy rddal a vllukon,
melyrl bojtkent log le mr tz-tizent darab.
Az orisi tblk be vannak kertve nyrott gledcsia-svennyel, amin nyls van minden va-
dsz szmra. Mikor azon thalad, meg kell vrni, hogy a hajtosg jbol Illljon. Ilyenkor
krtszo es kiltozs: ,Virovnjte, klapci!" , sorakozzatok, legenyek , aztn jabb krt,
jabb induls.
Egy lucernaIld kvetkezett most. Eppen tleptek oda Blint es a kis hlgyvendege, mikor
eles csiripols csipogott Ielejk. Hatalmas robajjal nagy Ialka Iogoly rplt Iel elttk. Sietve
kanyarodott t balra es eszaki szel leven, szedletes iramban es szrny magasan vissza a k-
zep Iele. Jaj, be szepek! mondotta nkentelen Lili es utnuk nezett.
Nem hiba neztek utna Blinttal. A madrcsapat eppen Szent-Gyrgyinek replt. azert
is ment mindig kzbl, mert itt jn rendszerint a teli Iogoly, a mi madaraink leggyorsabbika.
Mint a szelvesz, gy repltek neki. Negy lves csattant, kett elre, kett htra es negy kicsi
pontocska pottyant le az egbl, prat bukdcsolva a Ildn a nagy sebessegtl.
Ez meg sokszor ismetldtt meg es Abdynak annyira imponlt a hzir lvtudomnya,
hogy bizony nem egy nyl meneklt el ilyenkor mellette.
*
Tbla tbla utn, elsvenyek es Iasorok, egy-ket majorudvar krlIalazva, ahogy Ausztri-
ban, szeles karmok is, ahol Elektoral Negretti birkk, a legIinomabb gyapj tulajdonosai b-
multak bambn a tovahalado hajtoseregre.
*
Idig a vadszat nem klnbztt ms hasonlo, jol rendezett hajtsoktol. Most azonban a
kep kezdett megvltozni. Egyes Ienycsoportok lltak szigetkent a jol polt Ildeken, akrha
parknak volnnak ltetve, magas olasznyrIk a patak rokpartjain, sr tlgysvokkal ketIel-
l a szegelyez kaszlok melyedesei Iltt, mindez tudssal tervezve, hogy` mentl tbb vl-
tozatossggal Iusson a vad, repljn a madr. Es valoban a nyulak mr nem oly szablyosan
Iutnak, eltnnek a bozot kztt, kisurrannak a sarkokon, a Ioglyok, akrha golyoszorobol r-
ptenek, a rabattok tetejen svtenek el es a Ilkel Icnok toronymagassgra emelkednek,
hogy tsszanak a nyrIk tetejen, gy vgjanak vissza a tlnani srbe. Minden lves ms,
minden tallat szepseg.
Tovbb, mg a sarkok a szabadban meneteltek, a hat Irontbeli puskst egy-egy hossz es
keskeny erdcske Iogadta be, ahol itt is, ott is keltek a kakasok elre-htra csapva, suhogva,
ahol nyulak cikztak a bozotban, bolondos kis regiek is, mint a villm es a hajtosg megelen-
klt. Csak gy zengtek a srsegek a kiltozstol: ,Zajc! Zajc, Nalevo! Napravo!" Nyl,
nyl, jobbrol! balrol! Es kakas itt, kakas ott, ,kohut!" es a puskaszo hangosabb az erdben,
az is lrmsabb. De mindez semmi ahhoz az vlteshez, ami ott tmadt, mikor a strI jabb
rozstbla utn behaladt abba a szeles erdbe, mely keresztbe Iekdt az egesz Iront eltt.
,Lisk!"
Valahol jobb Iell, Blint kzeleben kezddtt. Onnan vegig-hmplygtt a pusksok vo-
naln, a IerIiak baritonjain, majd tvettek a szrnyakon a lnyok sivtva a diadalmasan
vrakozo, rvend es meglepett kiltozst: ,Lisk! Lisk!" roka! , mert azon a szmtalan
jgerek ltal rztt, csapdzott es rendben tartott videken a roka csodaszmba megy. A kilto-
zs meg nem sznt egy percig sem, hanem tisztn lehetett tudni, hol van a gonosz koma, mert
hol itt, hol ott, tvolabb, kzelebb, most a kzepen, most a Iinkon Ilzgott a ,Lisk!",
ahogy ide-oda lappangott az a ravasz kope. Vegre mr a sr vilgosodni kezdett, midn
legtlrol gyors duplzs utn hatalmas diadalrivalgs trt ki. Csak ket hossz ,-"-t lehetett
hallani, a ,spdl" elesett ket magnhangzojt, ahogy vegigjsgoltk a lnyok, Iik, min-
denki a tykrablo ellenseg szerencses hallt. Es mikor kilepett a strI a szabadba, a tlso sa-
roknl Slawata egyik vadhordozoja magasra emelte a rokt, hadd lssa az egesz hajtosg az
ritka zskmnyukat.
Enyhe hajls nedves ret szelere jutottak. A kzepen keresztbe magas platnsor. Tl rajta
bokros domboldal: a jablnkai park szele. Es alig haladtak tven lepest be a kaszlon, alig Iel-
ton a magas Iasortol, mikor megszolaltak a krtk. Ez a zrst jelzi. Itt a pusksvonal megll
es a ket szrny a Innskon sszezrodva visszahajtja a vadat. Az uradalmi Ivadsz vgtatott
most vegig a msIel kilometeres vadszvonalon. Minden vendegnel leIogta a lovt, levette a
kalapjt es mindenikkel illedelmesen kzlte:
Belieben Euer Hochgeboren, hier auch Hennen zu schiessen. Meltoztassek itt Icn-
tykra is lni.
Ht ez majdnem gnynak hangzott, ahogy az nemsokra kivilglott.
Nem mintha nem lett volna, volt temerdek es jttek Iolyton-Iolyton, mintha droton hznk
t a levegn a Icnt, de mivel szrny magasan replnek mind, ahov mr alig er Il a sret.
Ott Inn indult a legtbb a dombtet szelirl. Nylegyenesen vettek az irnyt vissza az el-
hagyott erdbe, pontosan a majdnem hszles platnok koronja Iltt. Toronymagassgban
szott szedt gyorsan, akrcsak egy-egy vessz volna mindegyik, vegtl vegig gy es csak rit-
kn suhan rezst terve a lombkoronn nemelyik, akr hullmvaston, vagy kanyarodott el
grben. Sok szzan kiterjesztett szrnnyal: barns tykok, zld es vrses kakasok, kzttk
Iurcsa madarak is, Amhurst es ezstIcn keresztezesek, rojtos stkkel, msIel meteres Iark-
tollakkal, mert Szent-Gyrgyi a tertek dsztesere ilyen egzotikusokat is tenyesztett. Arany-,
gyemntruhban villantak t ezek a ragyogo napstesen.
A nylsg most mr nagy Ialkkban kavargott a reten, ugrottak a vizesrkokat, a tltest is
a Iasoron tl es innen Ioglyok suhantak szembe, mint az gygolyo a Ik trzsei kztt; csak-
gy sivtott a leg a sebessegktl: a pusksok gy lltva messze, rkok azert hzva, bokrok,
Ik azert ltetve, hogy mentl nehezebb, mentl izgalmasabb legyen a lves, mennel nagyobb
gyesseg kellessek a tallshoz.
Valodi inIerno tombolt a vadszok sorn, Iolytonos puskaropogs, ugrlgats a Iegyver-
cserehez, elillano vadhoz es a tltk, hajtok vltese: Kohut! Kohut! Zajc! Kohut! min-
denki, hol az egre vetett puskval, majdnem hanyatt vetve magt, mikor is aligha veletlenl
lejtt valami, pedig a ket hzirIi es Kollonich Luika igen jo pusksok voltak, megis gyakran
csupn a Iarktollak hullottak le a megkesett srettl es Iolyton ,nalevo zajc" es ,napravo!" es
Iogoly ,zelenka", aztn megint ,kohut" es ,kohut" es ,,kohut"...
Egyedl Szent-Gyrgyi Antal maradt olyan kimert, mint mindig. Magas, sovny alakja
mintha nem is mozogna gyorsabban. Hrom puskjt gy csereltek, akrha oram adn hozz
Iolyvst es minden lvesere eltte, mgtte egy-egy madr hullott al, mindig Iejbe tallva,
vben bukva al sszecsukott szrnnyal, mintha varzsszoval hullatn le ket pronkent onnan
a magasbol, jobbrol kett es balrol, ell vagy htra Iordulva, egyIormn es Iolyton, soha nem
teved bizonyossggal. Valoban kirlyi jelenseg volt ilyenkor.
Igy tartott ez sokig, mg vegl ott szemben, a domb aljban kijtt a hajtolnyok tarkabar-
ka sora. Most mr csak nyulak szaladoztak eszeveszettl, buktak egymsra nehol halmokban.
Ez is szablyszer. Ugyangy, mikent a korn visszatrket kmelni kell, mert hlgyek, gy
szkseges kilni a zrsba szorultakat mind, mert az legnagyobbreszt kan nyl, akikbl rtal-
mas, ha sok marad eletben.
Es midn eldrdltek az utolso lvesek, mr itt is voltak a hintok.
*
A szep almsszrkek lass temben haladtak az t melle sorakozott hajtosereg kztt. Mr
minden legeny sapkjn Icn-toll gaskodott es midn Slawata kocsija elgetett kzttk,
nagy kalaplengetes es eljenzes dvzlte, hiszen ez az a ,pn groI, aki meglte a ritka Ieneva-
dat: a rokt! De voltak tn egyesek, akik ms okbol is nnepeltek. Mikzben ugyanis Kollo-
nich Luika szorgalmasan ldzte el elle a nyulakat, Slawata ott a bal sarkon politizlgatott a
szomszedos hajtokkal, ha nem is a maguk nyelven, hanem csehl. Mivel pedig a magyarelle-
nes irnynak, a Morvbol tszrd szokolista mozgalomnak mr nem egy hve volt itt
Eszak-Nyitrban, ht taln ezek hangoskodtak legjobban.
A kocsibol vaskos ppaszemei mgl Slawata megelegedetten kszntgetett. Nem a roka
miatt rlt. Ms miatt. A hajtst egy-egy dlton, erdszelen vagy Iasornl gyakran meg-
meglltottk, hogy mindenki gledba kerljn, ha elmaradt. Ilyenkor alkalom volt eleg
hosszacskn beszelgetni. Fleg a rozsahegyi eset hatsrol.
Rossz gy, kellemetlen gy. A vlasztsok ota az eszaknyugati megyekben, hol ekkor el-
szr jelentkeztek szlovk nemzetisegi jelltek, a kzhangulat nem nyugodott le. A politikai
prk Iolyton szaporodtak. Ez evben 33 pr Iolyt ezen a videken. Ketsegtelen, hogy nem ok
nelkl. Ha azonban nemcsak jogilag nezzk, hanem szmba vesszk politikai kihatsukat, ezt
a mrtr csinlst, ahol az illet kedelyes llamIoghzban eltlttt pr honap rn hozzjut a
vertansg glorihoz, valami blcsnek aligha lehet mondani. A kormnynak azonban, miutn
relepett a megtorlsok tjra, aligha volt ms vlasztsa, annl kevesbe, mert a mozgalom
mind mereszebbe vlt, mintha biztatnk valahonnan.
Ebbe a szenvedelyesse IelIokozott hangulatba csapott bele a csernovai zendles.
Hlinka rozsahegyi plebnost a pspke, aki maga is odavalo szletes, Iegyelmileg IlIg-
gesztette. A helybeli trvenyszek izgats cmen eltelte. Midn pedig Hlinka, ki a szlIaluj-
ban, a szomszedos Csernovn sajt kltsegen templomot eptven, azt maga akarta Ilszentel-
ni, a pspk eltiltotta ettl es elrendelte, hogy ms rozsahegyi papok menjenek ki. A cserno-
vaiak szrny izgalomba jttek. Meg a kegyszereket is eldugtk es Ienyeget leveleket rtak a
pspknek. A pspk papjai Ieltek. Csendrkseretet kerve szlltak ki a Ialuba, a Iszolgabro
tancsa ellenere. Ott hatalmas dhdt tmeg rohant rjuk, hogy ket megkvezze. A csendr-
k a sajt es a papok vedelmeben a nep kze lttek. Kilenc halott, szmos sebeslt, kik kzl
kesbb meg vagy hatan meghaltak. Szomor veres gy.
Valoban szomor; nem volt mit mosolyogni rajta. Slawata azonban mskent ltta. jol
tudta, milyen kapcsolatok Izik a mozgalmat a tronrks Iherceg irodjhoz, a ,Werkstatt"-
hoz, ahogy a hvei neveztek. Az ilyen jo. Hadd legyen baj, hadd legyen mentl tbb baj, majd
ha tronra lep nemsokra az j csszr, majd az rendbe hoz mindent. Persze, a maga modja sze-
rint. Jo, hogy a magyar kormny nem lepett a pspk es a kzseg kze, hogy mentire hagyta a
dolgokat. Es ahogy tovbb himblta a kocsi, Il az emelked szerpentinen, gondolatban Goet-
het idezte: ,Blut ist ein ganz besonder SaIt..." mert igen olvasott ember volt.
V.
Az utolso Iogattal Beredyne es a hzir kocsiztak haza.
A szep Fannynak a tbb mint negyedors t jo alkalom, hogy szoba hozza a tervet. Persze
angolul mondta, amit a kocsis nem erthet.
Hogy krlnezett. Hogy ott a melleklepcsn ma ejjel knnyen le tudna jnni o! ege-
szen eszrevetlen! ha mindenki leIekdt o! egeszen knnyen, neki az semmi, meg sem
Izik, van is egy jol belelt kimonoja... es olyan mulatsgos volna... jobb, mintha hozz jnne...
sokkal kedvesebb... es sokIelekeppen Iorgatta, erstgette ezt, mert gy hitte, hogy Szent-
Gyrgyi csak a meghlestl Ielt, mikor tegnap nemet mondott es az nzeset akarta titkolni.
Antal r sovny agrarca azonban mozdulatlan maradt, majdnem Iagyos. That wont do!
That wont do! Az nem megy es kisse megrzta a Iejet.
Ht ugyan miert nem?! kerdezte a n csodlkozva es ismet magyarzta, miket tapasz-
talt ma reggel, hogy a Iolyoso es a lepcs es a Irdszoba ott mindjrt, csak egy perc es na-
gyon tud vigyzni...
No... no... ismetelte a IerIi es mikor Fanny, hogy sztkelje, elmondta, mennyire meg-
bmulta most a hajts vegen, mennyire gynyrkdtt benne es mennyire szeretne maghoz
lelni, szembeIordult hideg es szigor nezessel.
Az ilyet nem teszem itt. Ez az en otthonom... ez a hz. Ez nem... nem olyan!... Ez nem
tall hozz, nem es aztn, hogy elpuhtsa, amit mondott, kacagott kisse, de a hangja hatro-
zott volt, mikor hozztette:
En egy olyan szamr vagyok, akinek elvei vannak!
A szep Beredyne szemei macsksn sszeszkltek. Csak ket keskeny res maradt a pilli
kztt. Es a szja edes vekonyan csicseregte: Oh, dear, what a charming Iool you are... mi-
lyen kedves bolond maga... pedig azonnal azt erezte, hogy ezt az alig burkolt sertest meg
Iogja bosszulni.
A kocsik egyenkent hajtottak be a negyles kapu al. Amelyikbl kiszllt a vendeg, be-
kanyarodik a macskaIejekkel kvezett udvarra es a tlso homlokzatnl szembeIordulva
visszalepteti a lovakat, hogy pontos merlegesben lljanak a tlnani Iallal. A hinto Iedele
majdnem a Iolyoso pillerehez er. Igy vrjk meg egymst, mg vegre mind a tizenhat lo gled-
ban ll. Halkan csrgetik a zablncaikat, de mskent mozdulatlanok. Pr pillanatig gy marad-
nak, majd a legszels Iogat megindul es lass menetben kileptetnek a kapun, le a dombon az
istllok Iele.
Senki sem bmulta meg e gynyr szertartst, pedig oly tkeletesen megy vegbe, akrha
valami gepezet vezetne. A trsasg Ilsiet a Ilepcsn, mikzben a puskatltk, jgerek mle-
nek be a kapun, a Iegyvereket hozva, tltenyzskokat es kazettkat, vadszgallerokat es kab-
tokat es szejjeloszlanak a klastromszer udvar htso boltvein, ahol a szemelyzeti laksok,
pucolokamrk es cseledszobk Ieksznek.
*
A hziasszony es zvegy sogorneja abban a kis sarokszobban Iogadta visszater vende-
geit, mely tn az egyedli szalon a hzban, mely valamennyire modernl van berendezve. A
tbbi mind a XVIII. szzad vegenek becsi modor rokokoja, az gynevezett Mria Terezia-
stlus. Ennek a kicsi szalonnak a btorzatt azonban hzassgukkor szereztek Prizsbol. Ma-
gn viseli meg a second empire jelleget.
Minden karosszek, kanape, apro puIIok is, mind vrs ripsszel bevonva es mindeniknek a
kzepen szeles pnt szalad vegig Iekete es aranymints rajzzal. A Ialak is ilyenek, hol ugya-
naz a pnt szegelykent szalad krl es tblkra osztja a Ialskokat.
Rengeteg csaldi kep a kzeli idkbl, kztte erdelyi rokonai is; Abdyak: nagyatyja, Ta-
ms, nagybtyja, Peter r akvarellben, szlei, a GyerIIy hzaspr es k hrman testverek,
szegeny GyerIIy Mihly, aki ngyilkos lett, gnes, a kesbbi Kollonichne es , Elize gyer-
mekkorukban egy Barabs-csoportkepen. A brsonnyal Ildig bortott asztalokon miniatrk
pici llvnyokon es sok-sok Ienykep a gyermekeirl es a Ierjerl, apro emlektrgyak is kln-
bz idkbl; es mindenIele vzk es roppant sok virg. Az egesz padlot pedig melyseges
sznyeg bortja.
Igaz, zsIolt bizony ez a kis szalon ezzel a tmerdek holmival, ezzel a mindenIele
domborodo szanaszet btorral, de megis harmonikus es szep, nagyon otthonos, mint valami
puha, meleg Ieszek.
Itt lt Szent-Gyrgyine mindig ket veg olaszIal ltal elzrt ablak eltt. Mert nagyon I-
zekony. A tbbi termekben igen knnyen meghl. sszel es telen csak az etkezesekkor jtt ki
es a nagy lakosztlybol esti ebed utn is azonnal ide jtt.
Illesvrynen kvl meg Wrdayne, a Iiatal Kollonich Klra volt vele. Msllapotban leven
es mr tbb mint hatodik honapban, nem mehetett ki a vadszokkal, hanem mr elbb a nagy-
nenjeivel villsreggelizve, itt vrta haza a Ierjet.
Egyenkent erkeztek a vendegek, kezet csokoltak, pr szoban beszmoltak az esemenyek-
rl, aztn tszllingoztak az ebedlbe, ahol Iesztelen ltek asztalhoz, gy, ahogy bejttek,
mert ez csak olyan IalatozsIele hideg hsok, meleg Inkok, tea es sherry , hiszen induls
eltt bseggel belakmroztak, ez csak olyan potetkezes, ami a sok jrs utn megis jolesik.
Szent-Gyrgyi hosszabban maradt a nejenel. Csak akkor jtt t, mikor mr mindent reszle-
tesen elmondott, hogy volt, mint volt, ki mit ltt es mennyit. Nagy szeretettel beszelt es tolvaj-
nyelvszer szavakban, amire reszoktak, akik mindig egytt vannak es nagyon ertik egymst.
Hogy te mit lttel, azt nem mondod. Persze a legtbbet? vetette kzbe mosolyogva az
asszony.
O, nem. A jobb sarkon Blintnak tbb darabja van, azt hiszem.
De Icn es Iogoly? Ne hazudj! kacagott a neje.
No, igen, ht abban persze nekem, de ht a kzepen tbb is jn... Ielelt Szent-Gyrgyi
es is nevetett a maga szerenykedesen.
Mikor tment az ebedlbe, hol llva csupn egy csesze tet ivott, Wrday Imre Iordult
hozz: Megengedned, hogy mieltt stet lesz, megtekinthessem meg a borzdereseidet? Na-
gyon tanulsgos ez nekem.
Ht hogyne, parancsolj... vlaszolt Szent-Gyrgyi Antal es rendelkezett, hogy teleIon-
ljanak kocsiert es le a teheneszetbe is.
Tegnap a juhszat, tegnapeltt a Poland-China disznok, mondhatom, szorgalmas gazda
vagy! szolt t hozz gnyolodva Kollonich Luika.
Ht persze Ielelte Wrday. Ritka alkalom ilyen mintagazdasgot ltni, es kserlete-
ket, amiket nem engedhet meg magnak akrki. Rengeteg penzbe kerl az eIIele.
Igen, taln gy van. De ht ez... szkseges. Szechenyi idejeben az angol telivert hoztuk
be, kesbb a Rambouillet juhot es a szimentli marht, mma tovbb kell menni. Vegre is a
nagybirtok kserletezik knnyebben, mint az llam es ez, azt tartom, passzio is, es... itt bi-
zonytalan kezmozdulatba Iulladt a mondat, mert Szent-Gyrgyi azt a szot: ktelesseg mint tl-
sgosan hangzatost mr a vilgert sem mondta volna ki.
Beredyne az asztalon tlrol Wrdayra nezett. Most meg nem szolt, de mikor az indulsra
keszlt, is Illlott:
En magval megyek!
Nem jn inkbb velnk az anyakanckhoz? kerdezte Szent-Gyrgyi, aki az ajtoig k-
serte.
Nem, en most msra vagyok kvncsi! Ielelt a szep Fanny es gyorsan ellepve mellette,
halkan kacagva tette hozz:
Mi mr gyis egytt kocsiztunk mma! Aztn kisietett. Szent-Gyrgyi vllat vont es
visszatert a tbbiekhez.
*
Pedig kr volt nem menni a teliver meneshez. Mr maga az istlloeplet is ltvnyossg.
Meg Szent-Gyrgyi nagyatyja epttette angol mintra.
Tgas ret kzepen ll a parkban. A kzepe magosas, benne kora-biedermeier szalon, par-
kett es kandalloval; Ildig ablak ell es htul, Iltte pedig szenapadls. Ketoldalt t-t Iala-
zott box csatlakozik hozz, akrha mindegyik egy-egy szobcska volna. Mindnek kln dupla
ajtaja szolgl a szabadba, ami egyben is nyithato es Ill kln is. Igy a lomama es gyermeke,
ha rossz id van, levegzhet anelkl, hogy zna. Minden vlaszIaltol egy-egy korlt indul
Iolyton tgulva, sugrokba szejjeltagolva a retet; mglen a krnyez szlasnl lezrul a kr. A
paddockokban pedig a legkivlobb teliverek legelnek, mindenikben egy. Hres versenylovak
anyi, nagy kancadjak gyztesei mind.
Szent-Gyrgyi magyarz, WuelIIenstein szakszer sportmondatokat kpds kzbe, Abdy
es Luika gynyrkdnek, Slawata erdekldest szimull, mg Magda es Lili cirogatjk a szeld
lovakat es agyonzabltatjk cukorral.
Innen meg a mr elvlasztott csikok karmjhoz mentek, majd az Anglibol importlt ket
hrneves csdrhz.
Valoban kr, hogy Beredyne ezeket nem ltja gondolta Szent-Gyrgyi, mert, br nem
mutatta, de a telivereire klnsen bszke volt.
*
A szep Fanny azonban odalenn kocsikzott Wrdayval majorrol majorra. Vegighallgatta
bekesen az ispnok jelenteseit, kik a tejelesi tblzatokat mutattk be, a vajkesztes kemiai rej-
telmeit, a tehenek rekordjt, szzalekszmtsokat es vasti tariIkat. Persze mindent Becsbe
kldenek innen. Bekesen hallgatott, llt, megindult, jrt, Iordult, jra megllott Wrday mel-
lett, neha bolintott es helyeselt is es szotlanul kvette mindenve azzal az Iurcsa imbolygo
jrsval, mely mint a cice, egyetlen vonalba egyms ele rakja le a lbacskit knnyen.
Mert nem hirtelenkedik soha: vrni tud. Es senki sem venne eszre, hogy vr.
Mr stetedett, mikor a harmadik majorbol hazaIordult velk a hinto. Szep, br kisse h-
vs este volt. Tn azert szorultak kisse sszebb szotlan a kocsiban.
Mondd, Imre, boldog vagy? szaktotta meg a n a hallgatst.
Igen vlaszolt a IerIi elmondhatom, hogy az. O, ht nem aIIele nagy... nem tudom
micsoda nagy... de ht az gy sincs. Klra igazn nagyon jo teremtes, valami vagyona van, az
is jo, es most gyerek is lesz ... az is kell...
Ltod, en ennek nagyon rlk mondotta Beredyne. En tudtam, hogy az jo lesz ne-
ked. Azert csinltam meg. Mert en csinltam, emlekszel?
Igen, az igaz. Eppen jokor dobtl ki! kacagott jokedven Wrday.
Az asszony arca szembeIordult. A szemei kisse megnyltak. Bennk zldes Ienyles:
Pedig nagyon jo volt az veled... De en lttam, hogy neked csald kell, otthon es hogy
Klra hasznos, jo parti... De reszemrl az nagy ldozat volt! hazudta nyugodt es kisse bna-
tos hangon. akkor mindenkeppen szaktott volna, mert tudta, hogy GyerIIy Lszlo dolga
Klrval rosszra Iordult es ez az a perc, midn megszerezheti magnak.
ldozat? csudlkozott Wrday. Kedves! Hiszen azt mondtad, pontosan tudom a sza-
vaidat: ,... akkor kell abbahagyni az evest, mikor legjobban esik..." Nem gy volt?
Igy es a n most nem Iolytatta az ldozat teorit, hanem kacagva kerdezte: Es nem
volt-e igazam? Igy az etvgyunk ma is megvan es ha akarnnk...
Igazn? Igazn? ismetelte meglepett rmmel Wrday Imre es egeszen kzelrl, az
asszony szemebe nezett.
Az arcuk mr majdnem egymshoz ert.
Fanny szemei most lassan tgra nyltak, mind, mind tgabbra, orisira; az esti Ieny zlden
sugrzik bellk es akarat es parancs. Alig hallhato szavak szllnak meleg leheletevel a IerIi
arcba:
Ma is gy vgyom red, mint akkor...
Hossz csok. Hossz, tudomnyos, ismers csok, legzest elIojto, birtokba vev. Mikor li-
hegve szejjelvltak, nem szoltak tbbe. Csupn a n keze kereste meg a IerIiet a bundatakaro
alatt, pici vekony ujjak, ersek megis es kisse szaggatok. Nemn maradtak sokig. Csupn a
kastely eltti nagy pzsitnl, midn tkanyarodott a kocsi, akkor szolalt meg Fanny:
Ha mr mindenki leIekdt... a lepcs utni ajto... az a Irdszobmba nylik... az els
ajto...
*
A jablnkai kastely zrt negyszgenek hrom oldaln egykori lakoinak, a plos bartok-
nak celli sorakoznak, amit a kpolna szakt meg az eszaki oldalon, mg a deli homlokzatn a
sarkokon ket kisebb, beljebb ket nagyobb szoba, kzepen pedig az egykori reIektorium orisi
terme nylik el. Minthogy utobbit a Szent-Gyrgyiek szalonnak rendeztek be, a keleti oldalon
a sarokszobt sszetttek a kzbls hromablakossal s ez ma az ebedl, mg tlIell a
groIne kis szalonja oldaln annak megIelelje gy maradt knyvtrnak, ahogy volt.
Szoks szerint a nagyteremben gylekeztek ebedhez a vendegek. Blint korn keszlt el.
Belepve elsbben azt hitte, hogy meg senki sincs ott. Jttere azonban a kandallo melll egyik
httal llo karosszekbl alacsony, kisse kver, reges pap kelt Il. polt arcban pici Iekete
szemek, Ilttk roppant vaskos szemldk. Inkbb rvid orra vekony es hegyes. Galleros, jol
szabott reverendjn, kerek hasacskja Iltt szeles vrs selyemv. Feleje jtt. Bemutatko-
zott:
Czibulka aptkanonok vagyok mondotta kisse totos hanglejtessel es Abdy megnevez-
ven magt, kedelyesen hozztette: O, a groI rrol sok jot hallottam, okosan dolgozik szvet-
kezeti dolgokban Erdelyben. Az jo, az nagyon jo.
Blint csodlkozott.
O, en sok mindent hallok, kerem Iolytatta Iinom mosollyal a pap , en ide az n roko-
naihoz gyakran jrok, minden vasrnap en misezek itt, ha otthon vagyok Nagyszombaton.
Majdnem olyan hzibtorIele vagyok, mert en voltam valamikor az Antal groI nevelje. En
vagyok ,PIaIIulusz". keresztelt el gy, a szemtelen klyk. Nem hallott rolam? Igy hvnak
itt, tudom, a gyermekek is a htam mgtt, de Iigyelmeztetem, csak az Antal groInak szabad
ezt szembemondani nekem! es treIsan megIenyegette az ujjval Abdyt.
Valoban, ezt a nevet hallottam vlaszolt Blint nevetve es mondhatom, nagyon nagy
szeretettel emltettek.
Igy trecseltek le s Il setlva a termen, mert br rengeteg btor volt: csupa vrs es
arannyal mintzott broktkanapek es karosszekek, az egyik vegen meg hossz zongora is es a
msikon meg plmaIa, megis majdnem resnek tetszett ez az orisi terem.
Nehny mondat utn az aptkanonok megllt. Kisse pocakos termetet kinyjtva krlne-
zett, nem hallja-e valaki, aztn Blint Iele Iordult. Vaskos szemldkei, mint a cincer Iekete
cspjai, most ide-oda mozogtak:
Mondja, kerem, mi van szegeny rokonval, GyerIIy Lszloval, a groIne unokaccse-
vel?
Abdy vzolni akarta azokat a krlmenyeket, amik miatt Lszlonak el kellett tnnie a
pesti trsasgbol. A ki nem Iizetett krtyaveszteseget, kilepeset a kaszinobol, de Czibulka
meglltotta:
Azt en mind tudom es taln meg sokkal tbbet. Mikor legutobb itt volt, mr aggodtam
erte. Azt kerdem: mi van most vele? Maghoz tert-e? Megvigasztalodott-e? es nehny
Ilvilgosto szot alig vrva be, ismet kzbevgott: Nagyon sajnlom szegenyt, gyakran lt-
tam itt, nagyon szerettem es sokat gondolok re. Nezze... es most pici selyempapr-csoma-
gocskt kotorszott ele a reverendja zsebebl en ezt hoztam neki Rombol, medlia, a
Szent Atya megldotta, ezt juttassa el neki, htha hasznl szegenynek es mondja meg, hogy
sokat imdkozom erte... Az utolso szokat: de ez titok marad, ugye, kzttnk... mr
majdnem hadarta, mert nylt az ajto odatl es leptek kzeledtek a knyvtrszoba Iell.
*
PIaIIulusz szolt t Szent-Gyrgyi Antal az ebedlasztalon , maga ma valami titkos
tervvel jtt t Nagyszombatbol. Ltom az orra cimpjn!
Az apt ijedtseget szimullva ket ujjval megtapogatta az orra hegyet.
Tenyleg vlaszolta , ez egy borzaszto rulo! es kacagott. Azutn nem is kerette ma-
gt, hanem elmondta`
A szerencsi kerlet itt a szomszedban megrlt. j vlaszts lesz. Ketharmada magyar k-
zsegek; mind vad negyvennyolcasok. Egyharmada szlovk, ezek nepprtiak. Az eddigi kepvi-
sel andrssysta, vagyis alkotmnyprti volt. Ez sikerlhetett a koalcio uralomra jutsakor,
midn a mandtumokat kzpontilag osztottk es az akkori gyzelmi hangulatban. Ma a hely-
zet ms. gy hrlik, hogy Iggetlensegi jellt lep Il, aki ha alkotmnyprti ellenIele lenne,
okvetlen meglesz, mert Andrssyeknak itt nincs talajuk.
Az, gy gondolom, megse nagyon kvnatos? tette hozz es a bal szomszedjhoz Ior-
dult, a hziasszonyhoz, mintha tle kerdezne. Szent-Gyrgyine csak mosolygott, bekes
asszony, de Illesvryne Ielelt, aki a btyja baljn lt, mert viszont elegge szeret politizlni:
Ez a legborzasztobb dolog volna!
Mrpedig megtrtenik, ha nepprti jelltet nem lltanak es ha az Alkotmnyprt nem
mond le a kerletrl. Akkor sem knny. De meg lehet csinlni, a klerussal es a kaputos em-
berekkel. Hanem csakis akkor, ha a jablnkai udvar mondjuk, hogy az itteni helyes stlust
hasznljam! , ha nem tekinti rossz szemmel.
Itt WuelIIenstein szolt kzbe. Problta mersekelni magt, mert tudta, hogy itt Szent-Gyr-
gyieknel minden szenvedelyesseg a jo modor elleni vetek. Megis majdnem reszketett a hang-
ja:
Tlnk, alkotmnyprtiaktol ezt nem lehet kvnni. Amikor tavaly a kerleteket kiosz-
tottk, akkor is mr eleg rosszul jrtunk. Ez ellenkezik a prtkzi egyezseggel is!
PIaIIulusz Iinom borotvlt arca Fredi Iele Iordult. A szemldkcspjai hevesebben moz-
dultak meg. Kivette hossz szr lornyonjt, amelyet ket gomb kze betzve viselt vrs se-
lyem cingulusa Iltt es megcelozta vele WuelIIensteint.
Megis, szereny hitem szerint valamennyire irnyado volna a vlasztok velemenye is.
A vlasztoknak mindegy lehet, melyik koalcios prtra szavaznak, hiszen egy tborban
vagyunk es nagyjbol egyIorma programmal! vgott vissza most a msik.
Ezt jol mondod szolalt meg Iagyos gnnyal, de mozdulatlan arccal Szent-Gyrgyi ,
valoban a vilgon semmi klnbseg nincs kztetek.
Ez celzs volt a kiegyezest megbonto kvetelesekre, mikre a ket 67-es uralmon lev prt a
Iggetlensegiekkel lektttek magukat. WuelIIenstein azonban nem ertette el.
Na ugye? mondotta rmmel. Sem Kossuthnak, sem a Nepprtnak nem szabad jell-
tet lltani. Ehhez nincs joguk. Es akkor mi adjunk t egy mandtumot? Soha!
En politique et en amour il n'y a ni jamais ni toujours! szolt kzbe treIsan Illesvryne.
Es a jog? a jog az mindig gy marad? kerdezte PIaIIulusz az edeskes hangjn.
Regi tetel, hogy az a jog, amirl az ember nem mond le, Innmarad, amirl lemond, az
elvesz...
Es ez a szvetseg a kormnyzo prtok kztt is mindenkor Ienn Iog maradni? Es ha
majd jn a vlasztojogi reIorm, bizonyos, hogy egytt tudnak maradni? Es most a horvt
gyekben igazn egytt vannak? Aligha hihetnem, hogy Andrssy helyesli a neknk
megbzhato horvt unionista prt megrontst.
Szent-Gyrgyine azt tartotta, hogy minden vita illetlen, de klnsen ez: a magyar
politikrol idegen ember eltt. Ezert bal szomszedjhoz, Slawathoz Iordult es rendes modo-
rhoz viszonytva, hogy a tbbieket Iigyelmeztesse, arnylag hangosan mondta nemetl:
Bocssson meg, groI Slawata, hogy ezek most magyarul beszelnek, de a belIldi politika
nt gysem erdekelne.
A kvetsegi tancsos mosolyogva Iordtotta vaksi szemenek orisi vegjeit a hziasszony-
ra.
O, en valamennyire tudok magyarul; huszroknl szolgltam. Es amire ,Seine Hochwr-
den" celzott, nagyon helytllo. A horvt unionistkert valoban kr. Az egyetlen prt, amely
,Kaisertreu" es azt mondjk...
Szent-Gyrgyi kzbevgott:
Knigstreu! mert minden becsisege dacra, mr a Ferenc JozseIhez valo hsegenel
Iogva is, nagyon tartott a dualisztikus Iormkra: Nem is bnta, hogy ennek a Belvedere-beli
titkos tancsadonak egyet koppinthat az orrra.
Natrlich! natrlich! hajlongott Slawata es jbol Ilvette az elejtett mondatt: Es azt
mondjk, a bn vlasztatni akar. Ez elegge aggodalmas. Fel, hogy katasztroIval Iog vegzd-
ni.
A trsalgs horvtorszgi llapotokrol Iolyt tovbb eleg reszletesseggel, mert Szent-Gyr-
gyinek a Szeremsegen leven egy birtoka, PIaIIulusz pedig egyhzi Iorrsokbol, k igen jol
voltak tjekozva az ottani dolgokrol. Mindez azonban abban a mersekelt es letomptott mo-
dorban, ahol csak rnyalatokban nyilvnult meg a velemeny, ahogy a regi diplomcia
egymstol alig klnbz szavakban tudta a legnagyobb ellenteteket is Iinoman kiIejezni.
*
Blint nem vett reszt a trsalgsban, a horvt viszonyok tvol Iekdtek tle, de nagyon ta-
nulsgosnak tartotta, amit hall. Jobb oldali szomszedja, a kis Magda azonban nyilvn unta ezt
a trgyat.
Olyan hirtelen mozdulattal, ahogy nemely madr veti Ielre a Iejet, Abdyhoz Iordult:
Mennyit lttel a sarkon? kerdezte.
Nem tudom pontosan vlaszolt Blint tn szztvenszzhatvan darabot.
gy? Az nem nagyon sok. Tavaly nem tartottk meg a strIot, csak darabonkent vadsz-
tk le a papa es a Iik, mert a nagybtymert mely gyszban voltunk, de tavalyeltt az a sarok
237 darabot ltt.
Ki llt ott? Bizonyra jobb pusks, mint en.
Mr nem emlekszem... vlaszolt zavartan a lny.
Hogyan? Pontosan tudod, hogy 237 darab esett es nem tudod, ki ltte? nevetett Blint.
Na most hamar: ki volt?
A leny hangja egeszen lehalkult. Majdnem ijedten mondta:
Szegeny Laci, volt... es nkentelen az ajka Iele emelte az ujjt es tnezett az apjra.
A papa megtiltotta, hogy beszeljnk rola... meg a nevet sem szabad emlteni... pedig mi na-
gyon sajnljuk...
*
A Ieketekvet es a likrket a nagy szalonban szolgltk Il nema inasok.
A hziasszony csak pr percig maradt ott. Dacra a kandalloban lobogo tznek, a terem
sarkaiban izzora Ittt ket csavarekos barokk klyhnak, az szmra itt megis hideg volt.
Visszavonult ht az kis meleg sarokszobjba Beredynevel es Kollonich Klrval. Igy teht
a kzepen a kandallo krl csak IerIiak maradtak es Illesvryne, mg a Iiatalok Magda es Li-
li, a ket hzi iIj es Luika a szalon legtlso vegin ltek ssze es valami csontpenzes trsasj-
tekot jtszottak, ami akkor divatos volt, a Hopitit.
Kzepen ismet politikai tema kerlt sznyegre. E nyron augusztusban trtent, hogy
Eduard angol kirly Ischlben Ilkereste Ferenc JozseIet. A hivatalos kzlesek csupn udvaria-
ssgi ltogatsrol beszeltek. A Ima azonban mst mondott. Nagyon is politikai lepeskent ll-
totta be es az a krlmeny, hogy Eduard kirlyt, ki Ischlbl Marienbadba utazott, ottani
tartozkodsa alatt Iontos llamIerIiak kerestek Il, megerstette ezt a ltszatot. Elbb Cle-
menceau jrt nla, utobb Izvolszkij. Hogy ezek is Iogyasztokra miatt lettek volna Marienbad-
ban, inkbb valoszntlen.
A Irancia-orosz szvetseg mr regota Innll. Ismeretes azonban, hogy ezeltt hrom ev-
vel letrejtt a Delcasse-szerzdes, az ,Entente cordiale", Franciaorszg es Anglia kztt, mely
e ket hatalom kztt bekesen es vegleg rendezte a gyarmati kerdeseket AIrikban, es azt a na-
gyon is eles viszonyt, mely a br hbor alatt a brit birodalom es a Irancik kztt mindjob-
ban elmergesedett, mrol holnapra bartiv hangolta t. Ez kiIejezesre is jtt a marokkoi
gyekben. Itt a Irancik szabad kezet nyertek, ami annl knnyebben sikerlt, mert csodla-
toskeppen Nemetorszg tmogatta a Irancia expanziot AIrikban, taln attol a gondolattol ve-
zettetve, hogy ez sok evre leIoglalja a Irancia erket. Igy a revans-gondolattal kevesbe Ioglal-
kozhatnak.
E nyron azonban j es vratlan Iordulat kvetkezett be.
Az aIrikai kerdesek rendezese utn Eduard kirly az zsiai, majdnem szzados angol-
orosz ellentetet oldotta meg. Miutn az orosz-japn hbor alatt Britannia rtette a kezet Ti-
betre es AIganisztnra, most azt a gyjtoanyagot, amely e terIoglalsbol szrmazhatott, tvol-
totta el. A megegyezes tkeletes lehet, klnben olyan tntet mozdulat, mint az angol kirly
es Ilottja ltogatsa Revaiban, melyet jv tavaszra hivatalosan jelentettek most be, nem tr-
tenhetett volna.
Mlt augusztusban pedig Ischlbe utazott volt Eduard.
Ha rIigyelt az ember, a kirly utazsai azt a benyomst tettek, mintha Nemetorszg beke-
rteset celoznk.
Ezekrl a tnetekrl volt szo ott a nyitott tz eltt. Es Ileg arrol: mi trtent Ischlben.
Szent-Gyrgyi Irma, Illeshzyne a kandallo melletti karosszekben lt. is olyan magas es
vekony, mint a btyja. Hossz ujjaiban kzepes havannt tartott, ami hlgyeknel szokatlan, de
azt tartotta, hogy neki szabad szembeszllni a kzvelemennyel. Ha szolt valamit, ersebben
Ijta ki a Istt, akrha ezzel alhzn a kiejtett mondatot.
En nem hiszem ezt a sok pletykt (toutes ces blagues, mert Iranciul beszelt) egyik
bartnem, aki ott volt, azt mondja, hogy csupn udvariassgi ltogats volt une visite de po-
litesse. Vegre is termeszetes, ha mr az angol kirly mihozznk jn, hogy Ilkeresi Europa le-
gidsebb uralkodojt.
PIaIIulusz ovatosan mondott ellent; csak azt a kerdest kockztatta: nincsen-e ms Marien-
badhoz hasonlo Ird Angliban vagy akr Franciaorszgban? Es ha Eduard meg akart szaba-
dulni Ilsleges kiloitol, szkseges volt-e eppen Ausztriba jnnie?
Most Slawata kezdett hosszabb eladsba. azzal, hogy a klgyminiszterium, a Ballp-
latz titkaibol valamit elmondott, honorlni akarta azt a meghvst, melyrl is, akr Szent-
Gyrgyi, azt tartotta, hogy t valoban meg nem illette. Titkot, mely nem Ibenjro ugyan,
nem tartozik a ,streng geheim" Iogalom al, kisebbIajta titok, ami azonban csupn bizalma-
sokhoz juthat el es nem tovbb. Persze megis olyan ovatosan beszelt, hogy abbol baj ne szr-
mzhassk.
A londoni jelentesek szerint mondotta az angol kirlynak valoban szndeka lett vol-
na Ferenc JozseIet a nemet szvetsegtl elvonni es a Monarchia epsegben tartst Ilknlni
arra az esetre, ha valamely angol-nemet bonyodalom eseten Ausztria-Magyarorszg semleges
marad, ami egyertelm volna a hrmas szvetseg Ielbontsval. Erre azonban gy ltszik,
nem kerlt sor. Ielsege a trsalgs els szavainl, meg mieltt ilyen ajnlat megtrtenhetett
volna, hangslyozta ragaszkodst eddigi szvetsegesehez. Hogy ez pontosan mikent Iolyt le
negyszemkzt a ket uralkodo kztt, arra termeszetesen nincs bizonytekode mi, a Ballplatz,
ezt a kzlest adtuk a nemet nagykvetnek. Erthet, hogy Berlin eleg ideges, hiszen ha Auszt-
ria-Magyarorszg csatlakozik a megnagyobbodott antanthoz, a kr bezrul krltte.
De ht az angol kirly miert tr ennyire Vilmos csszr ellen, aki unokaccse?! kiltott
Il WuelIIenstein.
Slawata elmosolyodott.
Ha rokonok utljk egymst, akkor az dzabb, mint idegenek kztt. De a I es relis
ok a nemet hadiIlotta eptese. Ezt Anglia sok nem Iogja trni.
Komoly ebben a dologban szolt most az aptkanonok , hogy Olaszorszgot ilyen kr-
lmenyek kztt knnyen elveszthetjk. Itlia alig lehet mshol, mint ahol Anglia. Az egesz
orszg tulajdonkeppen Ielsziget a tengerben, a tengeren pedig az angol az r. En most
Romban hallottam is ilyen hangokat. Akkor pedig bezrodik a kr, nem Nemetorszg, ha-
nem a ket kzponti hatalom krl, vagyis krlttnk.
Slawata odavgott az vaksi, okulros szemevel:
Da msste man eben Prevenire spielen..., akkor elebe kene vgni mondotta rejtelyesen.
A kis kver pap Ieleje Iordult. Az arca nyugodt maradt, csak koromszn szemldkei mo-
zogtak ide-oda a homlokn. De mieltt kibocstotta volna az ovatosan cirkalmazott kerdeset,
Illesvryne Ilsohajtott:
Akkor taln hiba is volt visszautastani az angol knlkozst...
A btyja azonnal rendreutastotta szraz, kemeny hangon:
Ielsege bizonyra legjobban tudja, mit kell tenni!
Slawata gyorsan Ilhasznlta az alkalmat, hogy egyetertsen a hzirral. Vzolta, milyen
lehetetlen volna a ketts monarchia helyzete, ha Nemetorszg ellen Iordulna. volna az els
ldozata a hbornak. Brmi is trtennek mshol, arraIele a hatra vedhetetlen, es Csehor-
szg, ahol a Skoda van, az egyetlen gygyrunk, nehny nap alatt a nemetek kezeben volna.
Nincs is vedelmi vonal ms, mint a morva dombvidek. Ez azt jelentene, hogy egesz Csehor-
szg hadsznter lenne. Eddig teljesen trgyilagosan beszelt. Csakis az utolso szavakban csn-
gtt valami szemelyes, melyebb Iekves tiltakozs. hiba, elssorban cseh volt.
Ebben a trsalgsban csak ketten nem vettek reszt. Az egyik Wrday, aki szotlan szvta a
szivarjt es mivel magban mosolygott, tn arra gondolt, milyen edes elmeny vr re ma ejjel.
A msik Abdy. Utobbinak mindaz, amit itt hallott, j volt. Igaz, hogy ezeket a hreket
lapokbol is olvasta. Ilyenkor, egykor diplomata leven, meg-megvillantak benne olyan gya-
nakvsok, amiket most itt annyira vilgosan trgyalnak, de mind ez ideig csupn tn benyo-
ms volt, amit eltrlt azonnal a magyar belpolitika mindennapisga, a munkja is a szvetke-
zetek krl es a legIbben a szerelme.
Mennyire ms vilg ez itt, mint nlunk Erdelyben, gondolta most. Ott kicsi kzdesek, ki-
csi veszekedesek. Fontos az, mi trtenik Balog Peter Benvel, a maros-tordai Ijegyzvel,
amiert a darabont Iispnt installlni segtette! Emiatt hallra tudjk egymst gyllni az em-
berek, mialatt nagy keszldesek Iolynak a nagyvilgban, orisi tragedia szlai bogozodnak
rejtelyes jvendk vajdo meheben... Ezek az emberek itt benne elnek a trtenesek kzepen,
minden esemenyrl tudnak, alig is erintik, hogyan es mikent volt, ez mind ismers elttk es
csak a kvetkezesekrl van szo, beszelnek rola knnyeden, otthonosan.
Es mikzben ezeket gondolta, Szent-Gyrgyi Antalt Iigyelte, aki ott llott szikran a zld
stukkokandallo eltt. Fltte msIel les arckep a Ialba sllyesztve. A dedapjt brzolja, M-
ria Terezia ndort. Az aranygyapjas-rend orntust viseli az s, gazdag aranylncon a jelve-
nyet, lila bbor palstot pazar hmzessel es hajporos parokt. Megis ugyanaz az ember, mint
aki itt ll lenn a mrvnytzhelynel Iekete szmokingban, mint akrki ms es az aranygyapjt
csak az orazsinorjn hordja pici miniatr alakban, azt is csak azert, mert a rend trvenye,
hogy mindenkor viselni kell. Ugyanaz a keskeny arc, nerzetesen csndes nezes. A keken
szl haja, az is meg hasonlobb teszi. Valodi tpusa azoknak a dinasztiknak, kik az udvar
kzeleben elve szzadokon t Magyarorszg sorsban akkora szerepet jtsztak a trk hbo-
rk megsznte ota, kik europai ltoszgbl teltek a mi dolgainkat, akik a nyugati kultrt
hoztk hozznk es magyarok tudtak megis maradni, ahogy Szechenyi Ferenc, Festetics
Gyrgy es az Esterhzyak.
*
Slawata kzben megnyugtato Iordulatot adott az eladsnak.
Izvolszkij Marienbad utn Becsben volt. Teljes a megegyezes a macedon gyekben, gy
ht jo ideig ez az llando tzIeszek bajt nem okozhat.
Eppen ezeket magyarzta, lteben is olykor meg-meghajolva a hzir Iele, mintha mindezt
hlja jelel rakn a lakkcips lbai ele, midn a komornyik bejtt es Abdyhoz lepett. Hal-
kan jelentette:
A kegyelmes asszony kereti odatl a kis szalonba.
*
Elize groIne rendes helyen lt a ket sarokablak kztt, a duplaveg olaszIalak eltt, lb-
zsmollyal meghosszabbtott karosszekben. Itt melegebb volt mint a kis onixkandallo mellett,
mert ket legIt lehelte hozz a Iorro levegt rezrostelyos torkaikbol.
Tle balrol a szep Fanny es mr a tz kzeleben Klra. Igy Blintot nagynenje maga melle
kesztette. A Iurcsa Iorma alacsony, bls les mintha krllelne puha prnzatval. Eppen
szembe kerlt a Iiatal Klrval.
Gyere ide mellem, kedves Blint, meselj nekem Erdelyrl es az erdelyiekrl... szolt
Szent-Gyrgyine, hossz, keskeny kezevel elkapva a Iiatalember baljt es szeretettel rabsg-
ban tartotta. Egesz sor kerdes kvetkezett:
Hogy van az anyd? Mr msIel eve, hogy lttam, mikor tutazott Pesten... A szep De-
nestornyn van? En ott mint lenyka tbbszr jrtam Peter bcsinl, a te nagyapdnl. Es
hogy van Lizinka tanti, most is olyan mozgekony? Es Gyalakuthyne, a jo Adelma, azt mond-
jk, csinos a lnya, es hogy van Laczok Jenne es a Ierje? Es hogy van Kendy Ambrus, ez ne-
kem tncosom volt, es Kendy Sndor?
Mindenkirl tudott; minden rokonsgot es kapcsolatot ismert es mikor Blint vlaszolga-
tott, kzben Beredynehez es Klrhoz is Iordulva, egy-egy kis trtenetet mondott el, leny-
kori emlekeket, treIs dolgokat, hogy azok is reszt kapjanak ebbl az elttk ismeretlen
vilgbol, melyre nyilvn nagy szeretettel gondolt vissza. Gyakran esett szo ilyenkor
Szamoskozrdrol, a GyerIIy lnyok egykori otthonrol.
Mikzben vlaszolgatott vagy hallgatta az unokanenje elmondsait, Abdy szeme gyakran
tevedt Kollonich Klrra. Ahogy ott l a kandallo mellett gazdag csipkeIodor pongyoljban,
mely melyen ki van vgva a vllain, akr az esti ruhk es szmos Iodrok es szalagokkal mlik
vegig a testen, alig vevdik eszre, hogy vrandosga mennyire elhaladott. Csupasz, kisse
csapott gynyr vllaival, tengerszn szemevel, szken gndr hajval most is olyan igez,
mint lenykorban. Csupn az a Iradtsg, amit inkbb erezni rajta, semmint erzekelni, csak
az jelzi az llapott. Es tn az a pici rnc is duzzadt ajkai sarkban, az is Iradtsgrol vagy ta-
ln csalodsrol beszel. Blint, ahogy gy lopva t-ttekintett hozz, arra gondolt: Ez az a
n, aki miatt GyerIIy Lszlo tnkretette magt. Aki miatt elhagyta a hivatst, a muzsikt,
megszaktotta zenetanulmnyait, mikor pedig a tanrai nagy jvt josoltak neki, akiert bele-
dobta magt a nagyvilgi eletbe, ami a krtyba sodorta, aki miatt elpusztult nemcsak ama vi-
lg szmra, amit miatta keresett, de elpusztult anyagilag es lelkileg. Es midn Klrt gy nez-
te, visszaemlekezett arra az idre, midn most hrom eve Kollonicheknl Simonvsron Il-
Iedezte Lszlo vegzetes szerelmet es egyetlen pillanatig a jvbe ltott, megltta, hogy uno-
kaccse a romlsba rohan. Majdnem vzioszerleg jelent meg elmejeben a Lszlo arca, az a
Iektelen, szenvedelyes arc...
Taln mert kisse szorakozottan vlaszolt most a nagynenje amgy is meglassult kerdesei-
re, taln ms okbol is, a trsalgs megakadt es pr pillanatig csnd borult vegig a szobn,
akrha mindenkinek a gondolatai eddig ki nem mondott nev Iele sznnak.
Most Elize groIne hirtelen megszortotta az ccsenek rabul tartott kezet. Jobban Ieleje Ior-
dult:
Mi van Lacival? kerdezte es a hangja melyebb lett, majdnem meghatodott.
Blintot ez nem lepte meg. gy erezte, hogy a Lszlo emleke ott lebeg kzttk, mintha
jelenesre vrna, mindenki re gondolna nemn, mintha ki kellene pattannia a kerdesek Iolyton
szkl kreibl. Megis lassan es habozva Ielelt. Nem szvesen beszelt Klra es Beredyne
eltt:
Szegeny Lszlo, bizony elegge aggaszt... Most ugyan ritkn ltom... szinte mondhatnm,
soha...
Ht mondd, mondd! srgette Szent-Gyrgyine. En semmit sem tudok rola... azota.
Pedig rtam neki ketszer is. Mindjrt... azutn, mikor az a dolog trtent. Es tavaly is, de nem
Ielelt. O! Antal tudod, milyen szigor az ilyen dolgokban, de en eppen gy szeretem most is
es gy szeretnek segteni rajta, ha tudnek!
Mr a GyerIIy Lszlo emltesekor Klra lassan Ilkelt. Nehezen llott Il. Az utolso sza-
vak alatt hangtalanul kiment a szobbol.
Beredyne azonban ott maradt, ami Blintot Ieszelyezte. Re nezett. A szep asszony macs-
kavgs hossz szemei majdnem sszecsukva, a pilli kztt, keskeny resein valami nedves
tndkles, mintha kristlyIolyadek tltene ki. Mozdulatlan lt. Csupn az egyik keze indult
meg vegigtapogatva azon a nyakeken, mely orisi gyngyszemek hossz sorval csupasz
vllairol indult, egyik oldalon becsszott a mellei kze, msikon t a ruhja mely kivgsa I-
ltt vegig le az lebe, ott sszedombosodva, akrha megIagyott knnycseppek volnnak, pa-
zar ekszer, aminek kln elete van, sajt nllo mltja. Csak ez a simogato kez jrt le es Il
lassan a gyngyIzeren, mskent mozdulatlan a szep Fanny, olyan, mint a nagy ragadozok,
prduc vagy puma, kik ketreckben a tvoli vadonok emlekein lmodoznak.
Vlaszolni kellett, Abdy teht elmondta Lszlo helyzetet. Enyhebben es burkoltan vzol-
ta, mivel ez az idegen n jelen van, megis ertheten, a letomptott szavak kztt Ileg a lelki
vlsgt. Erezni rajta mondotta , hogy kitasztottnak tartja magt es ez nem enyhl, st
rosszabbodik. Az anyagi bajait is erintette. Fel, hogy mindenet elveszti es Iedel sem marad a
Ieje Iltt. Lehet, hogy Szamoskozrdot elrverezik. Itt eszebe jutvn, amit Kendy Sndornak
mondott, miszerint egyetlen mentseg volna, ha gondnoksg al kerlne, ht ezt vzolta, htha
Szent-Gyrgyine mint nagynenje itt tehetne valamit.
Eleg hosszan beszelt. Egy-egy kegyetlenebb ertelm szonl Elize groIne meg-megszortot-
ta a kezet, klnsen ersen, mikor Kozrd pusztulst emltette, azt a regi otthont, melyhez
az gyermekkori emlekei Izdtek. Ltszott, ez nagyon Ij neki, pedig majd harminc eve el-
kerlt onnan.
En jra rok neki! szolalt meg, mikor Blint elhallgatott. Az a gondnoksgi dolog, en
ahhoz nem ertek, de az taln jo. Ajnlani Iogom. Most mindjrt rok es te elviszed hozz sze-
melyesen, ugye?
Azt csak karcsony utn tehetnem, Elize neni, mert addig Pesten kell maradnom.
Nem baj, hiszen tn nem olyan srgs, megis jobb szeretem, ha magad adod t! mon-
dotta Szent-Gyrgyine.
Flllt es a kis roasztalhoz ment, melyen alig volt helye a szattynbr romappnak,
annyira teli volt rakva sok apro holmival, a szlei, az ura es gyermekei Ienykepeivel. Ott Il-
csattantotta a villanylmpt.
Beredyne es Blint elkszntek.
Szotlan mentek t a tgas knyvtrszobn, hol a papi barokk tlgyIa szekrenyek aranyci-
kornyi idegenl vettek ket krl a kis sarokszalon mindentt prnzott puha melegsege
utn.
Mr majdnem a nagyterem ajtajnl voltak, mikor Fanny hirtelen megllt. Abdy Iele Ior-
dult. Finoman velt ajkai megnyltak. A szemei csukva. Pr pillanatig lltak gy. Ahogy senki
ms, Blint sem tudott arrol a viszonyrol Lszlo es az asszony kztt. Meglepdve vrta a
meg nem jelen szot. De nem jtt egyetlen hang sem. Vegre ket kver knnycsepp birkozott
t a lehunyt pillkon es legurult az asszony arcn a mellere, a gynggye Iagyott testverei k-
ze.
A n pedig ismet megindult a terembe. A zongorhoz ment, kinyitotta. Elebe lt. Vegig a
billentykn hossz Iutamokban szaladtak az ujjai. A hzir odajtt melleje; azt hitte, hogy
Beredyne elad nehny dalt, ahogy elz esteken.
O, az roppant kedves lesz, ha valamit enekel neknk!
Az asszony azonban csak a Iejet rzta elIordtott arccal. Meg negy-tszr Iutottak el a ke-
zei a zongorn, aztn Ilugrott:
O nem! Kes van, menjnk aludni! es kisse gnyosan, megis szomor mosollyal tett
hozz, mikzben Szent-Gyrgyi Antalnak csokra nyjtotta a kezet:
Magnak mindenben igazat adok... amit errl a hzrol mondott... igen... igaza van...
VI.
Klrhoz, mr ejjelre vetkezve, tjttek Magda es a kis Lili.
Csak gy tlibbentek, hiszen Wrdayne az unokatestverk. Ott lakott mellettk a
,kpolntol jobbra", a csaldi lakosztlyban, regi lenykori szobjban. Nagynenje akarta gy,
ne odatl a Ierje mellett, hanem a kzeleben legyen, hogy polhassa anelkl, hogy a hvs
Iolyosora kelljen kimennie.
tsiklottak hozz knny pongyolban a Iolyoso ket szomszedos ajtajbol. Mindketten bi-
zalmasan trecselni akartak, amire a mozgalmas nap alatt alig nylt alkalom.
Magda a bosszsgt akarta jol kibeszelni.
Neki regi Ilrtje volt Klra btyjval, Peterrel. Es az a borzasztosg trtent, hogy az apja a
Kollonich Iik kzl csak egyet hvott es nem Petert, hanem a msodikat, Luikt!
Lili is tjtt. is beszelgetni akart. Elszr is, mert mr nem gyermek, mr nem rzik,
hogy gyban van-e, alszik-e, ahogy eddig. O, mr nagyleny, neki most mr, ha titokban is,
de szabad Innmaradni. Msodszor pedig jo volna kisse beszelgetni. Mit? O! Semmit!
csak eppen beszelni valamirl, hallani valamit. Peldul, hogy ki is ez az Abdy, aki olyan ko-
moly mindig es... es valahogy ms... igen, ms, mint a tbbi... ez, ez Iurcsa!
Ht ott ltek Klrnl. Magda az gyra lt, hol a Iiatalasszony magasra rakott prnkba
dlve Iekdt, mert llapota miatt csak gy kapott eleg levegt. Lili a karosszekben, az gy
lbnl.
Az alabstrom ejjelilmpa dereng Ienyben tartotta a szobt. A selyempongyolk enyhe
sznei sszeolvadtak az gytakaro, btorok, Ialak egyenlen rozsaszn atlaszval.
Magda mr regota nttte a szot:
Igazn nem szep a paptol! Miert nem hvta Petert? Azt mondta, hogy Luika mr ket
eve nem volt itt, mivel OxIordban volt Tonival! Mondtam, ez nem ok, Peter az idsebb es
jobban is l... Azt mondta: annl inkbb rIer Luikra egy jo vadszat, hogy belejjjn... erre
azt mondtam, ht akkor tegyen kivetelt es hvja kilencediknek... erre azt mondta, nincs kilenc
hely, csak nyolc... erre azt mondtam, hogy mondta, hogy ez a ppaszemes micsoda nem tud
semmit es hogy Peter jo lenne a Ilankon... erre azt mondta, hogy vendeget nem lehet a Ilankra
tenni... erre azt mondtam, Peter kzeli rokon es nem bnja... Na ugye? Ugye, hogy nem bnta
volna?
Hirtelen Iejmozdulattal, ahogy a madarak teszik, elbb Klrra nezett, aztn Lilire, majd
ismet Klrra. Persze tle vrt vlaszt, nem Lilitl, aki alig ismerte Kollonich Petert. Klra
vontatottan Ielelt. A hangja Iradt volt es mintha nagyon messzirl tertek volna vissza a gon-
dolatai:
Ht persze... miert... igen, hisz az mindegy...
I
Na ugye! kiltott Il Magda diadalmasan. En azt jol tudom! Es... es mr azert sem,
mert ht nagyon szvesen... o, nagyon szvesen jtt volna... en ezt is tudom... miattam is sz-
vesen!... De te errl ne beszelj! szolt gyorsan Iordtva a Iejet a kis Lili Iele. Ez titok.
O, dehogy, dehogy! Iogadkozott buzgon a lenyka, azzal a melyen bgo, kisse
gombocosan ejtett szavval. Nagyon hzelgett neki, hogy beavatjk ilyen I-I titokba.
Blintot is elhagyhatta volna a papa; azeltt sosem volt itt vadszaton, nem is olyan
prma, nem gy, mint... mint... de a GyerIIy nevet nem mondotta ki, hanem a hangja ela-
kadt.
Tgra nyltak Klra tengerszrke szemei. Majdnem Ienyegeten nezett Magdra. Szeren-
cse, hogy Lili elenken szolt kzbe:
Miert eppen Abdyt? Azt tallom, hogy az kr lett volna.
No nezd csak! Ez a trucsli! kacagott a Szent-Gyrgyi lny. Taln bizony megtetszett
neked?
A kveres kis lenyka vervrs lett:
O dehogy, nem, en csak... csak gy mondom... de Magda oda se hallgatott, gondolatai
mr tovaszkdecseltek:
Es tudjtok, en egeszen mst hiszek. A papa akarattal nem hvta Petert. O, en Iogadnek
erre! Azert nem hvta, mert rjtt, hogy van valami kzttnk. Azert! Ht az olyan baj?
Ht nem! Akrhnyan vannak, akik az unokatestverkhz mentek Ierjhez... es most hos-
szas reszletekkel szmllgatta az ujjain az ismerseit, akik ezt tettek: becsieket, hiszen ott is
jrt vilgba: Ott van a Mitz es a Trudel, a Titi es Momo es pestieket: a Marcsa es az Ili
meg a Marietta, de ez csak msod unokatestver es ez nem baj es igazn abszurdum! De Pe-
ter sem verbeli rokon, hanem ,angeheiratet", ugye? Mr azert is jo az ilyen, mert az ember jol
ismeri egymst! es most megint elvetette a sulykot, pedig Klra arca mind Ijdalmasabb
vlt, ahogy a rokoni szerelmeket trgyalta, de Magda semmire se Iigyelt, hadarta gyorsan a
szavakat es vegl kiugrott a szjn: Hiszen, te, Klra, te is nagyon kzel voltl... Mikor
hirtelen eszbe kapott es elakadt a hangja. Zavarban a kis Lilire Irmedt:
Ht te is mondj valamit, ne lj itt ilyen bambn!
En... en nem tudom... hebegte a lnyka es jra elpirult. Elpirult azon, amire gondolt.
Abdyra gondolt. Arra, hogy mikor vele volt ma a sarkon, a sokszori megllskor mindig be-
szelgetett vele. gy beszelt vele mint Ielnttel. Es hogy a kormosszrke szemei kisse rezst
llanak es hogy bartsgos es biztato a nezese. Es a bajusza vilgosabb, mint a haja. Igen, sok-
kal vilgosabb. Es delutn, mikor a kancknl voltak, akkor is beszelt vele. Azt mondta: ,L-
tom, maga szereti es erti is a lovakat, az megltszik azon, ahogy simogatja ket"...
Igen, ezt mondta: ,... megltszik, ahogy simogatja"... Es azt is mondta, hogy neki is van
menese ott valahol Erdelyben... Es ez jolesett, mert nemcsak akkor szolt hozz, mikor muszj,
hanem ott a paddockban is, amikor nem is kellett. Vegre is meglett IerIi ez az j ismers,
meg szinte meg csak gyermek...
E gondolatsor hatsa alatt es mivel rokoni kapcsolatokrol volt szo es Magda rerivallt, ht
gy velte, kerdezheti:
Tulajdonkeppen milyen rokonsgban vagytok Abdy Blinttal?
Cousin issu de germains msodunokatestvernk Ielelt Magda.
Hogyan, ht akkor nekem is?
Dehogy! ... Nem Szent-Gyrgyi, hanem GyerIIy-oldalrol. Az anym anyja Abdy Ka-
ta, Abdy Peternek, Blint nagyapjnak a testvere. ment az anyai nagyapmhoz, GyerIIy
Lszlohoz...
Most haragos hang szolt kzbe. Klra szolt a prni kzl:
Kerlek, menjetek mr el... FejIjst kapok ettl a sok beszedtl... es mikor bcszoul
Magda meg akarta csokolni, eltolta magtol, a Iejet beIordtotta a prnk kze es csak srget-
te:
Menjetek, menjetek mr... menjetek...
*
A szalonbeli bcs utn Slawata es Blint egytt haladtak vegig a Iolyoson a szobik Iele.
Bejhetnek-e pr percre hozzd? kerdezte a kvetsegi tancsos, midn Abdy ajtaj-
hoz ertek.
Mikor benn voltak, Slawata szotlan vegigjrta a szobt. Erre eleg ter volt, mert ez is ket
cella egyestesebl vlt dupla ablakoss. Vastag szemveget levette es gondosan megtrlte.
Azt a benyomst tette, mint aki meg utolszor Iontolora veszi, vajon ellljon-e a
mondanivalojval vagy ne. Abdy lelt es vrt.
Vegre megszolalt Slawata. Elsbben nehny bokot kanyartott. Hogy mi ,wir", gy
mondta, ezzel nyilvn a Belvederet es nem a Ballplatzot ertette: mi llandoan Iigyeljk a te
mkdesedet. Nagyon helyeseljk es szmon tartjuk. Az is igen jo, hogy semmi aktulis poli-
tikba nem keveredtel. Meg ket-hrom bok kvetkezett Abdy kepessegeirl, aztn egy na-
gyon hangslyozott kijelentes: Amit en most mondok es amit most kerdezek, azt csak en,
Jan Slawata mondom es kerdezem. Nem megbzsbol teszem, hanem csak en, mert ismerem
telkepessegedet es diszkreciodat. Amit Ielelnel, az nekem tjekoztats, senki msnak. Al-
so ganz unter uns!
Most megllt es megigaztotta a szemveg nyerget az orrn es beleIogott:
Mit gondolsz? ha a Monarchia mostansg hborba keveredne valamelyik szomszedj-
val, mi volna a magyarok llspontja?
Abdyt meglepte a kerdes. Europai hbor lehetsegeben akkoriban senki sem hitt. A
megindult Iegyverkezesi versenyt minden oldalon vedelmi intezkedesnek tartottk. Azok a
bokok, miket egykori diplomata kollegja az iment olyan bkezen osztott Blint Iejere,
ovatoss tettek. Ezert tjekozodni akart, mieltt Ielelne:
Hborba? De hiszen odalenn mondtad, hogy Izvolszkijjal a macedon kerdest rendezte-
tek!?
Az gy van. Es Oroszorszg ma nem is harckepes. Kelet-zsiban elhasznlta, ami Il-
szerelese volt es a Iorradalmi mozgalmak sem ltek el. Eppen ez az, amiert Ilvetdik ez a
kerdes.
Melyik?... Teljes beke van. Ha Oroszorszg mint ellenIel nem jn jo ideig szmba, a
szerbek bizonyra csndben maradnak. Romnia es Itlia szvetsegeseink. Melyik szomszed
az teht, aki reszerl tmads erhetne?
Slawata megertette, hogy Abdy nem Iog Ielelni, mg vilgosabban nem lt. Rvid percig
meg habozni ltszott, azutn egy szeket hzott hozz es most mr kzel lve beszelni kezdett.
A helyzet a kvetkez: az az aptkanonok jol ltta az angol-orosz egyezseg kvetkeze-
seit. Ketsegtelen, hogy Olaszorszg szmunkra elveszett. Iteletem szerint taln Romnia is,
mert a szimptii Petervr Iele vonzzk. Szmolni kell teht azzal, hogy nehny ev mlva,
midn az orosz birodalom Irancia penzzel jbol Il lesz Iegyverkezve, a Monarchia szemben
Iog llani Oroszorszg, Szerbia es Montenegro, tovbb Itlia es esetleg Romnia
koalciojval, hiszen mind vgynak valamelyik terletnkre. Hbors okot a Balknon brmi-
kor lehet produklni. Ez azt jelenti, hogy akkor a Monarchia 47 millio lakosaival szemben
182 millio Iog llani. Nyilvnvalo, hogy ezt mi nem brnok meg. Ha pedig Nemetorszg ve-
delmnkre lep, akkor Irancia-angol oldalrol tmadnak re, mert a Iranciknak ez Ienyes alka-
lom a revansra, az angoloknak pedig a nemet Ilotta es a nemet kereskedes megsemmistesere.
Ez pedig meg a ,Reich"-nak is eleg veszelyes, klnsen az angol nep szrny hatalma es is-
mert szvossga miatt. Csak egy megolds van, de ezt azonnal meg kell ragadni, mieltt kes,
ez a vezerkari Inknek, Conradnak a nezete. Egyenkent kell leszmolni velk, megpedig
elsbben Olaszorszggal, aki ma nem harckepes, erdei nincsenek es tzersegi Ilszerelese el-
avult. A mienk is az, hla a magyarok ellentllsnak es Slawata itt gonoszul mosolygott
, megis a mi htramaradottsgunknl nagyobb az olaszoke. Bizonyos, hogy eleg knny dol-
gunk volna. Ezert kerdeztem: mi volna ez esetben a magyar llspont?
Ketsegtelen, hogy Magyarorszg meg Iog Ielelni a kzs vedelem ktelessegenek. A ki-
rlyhseg is minden ltszat ellenere igen nagyon ers. Msreszt az is bizonyos, hogy Olasz-
orszg irnt nlunk sok rokonszenv el es a kznseg csupn vedelmi hbort ertene meg...
Ez erdekes! szolt kzbe Jan es rvid gondolkods utn hozztette: Igazad van. Azt
az incidenst, amit hbors oknak hasznlna Il az ember, Fiumeben kellene provoklni. Per-
sze! A Szent Korona orszgai a hangja megint csIolkodo volt, ahogy pojcs karmozdulat-
tal hangslyozta: Die Lnder der Heiligen Krone! Ht persze! Igy kell csinlni, gy ez mr
azonnal magyar gy es a magyarok szemeben vedelmi hbor. Sehr gut! Sehr gut!
Abdy arca elstetlt. Nagyon Ijt neki, ha idegentl hallott kritikt a nemzete ellen.
Majdnem rendreutastoan vgta ki:
Ezek a Iogalmak nekem is szentek. Ezert kerlek, tartozkodj a gnyolodstol, ha azt aka-
rod, hogy nyugodtan beszelgessnk!
Pardon vlaszolt sietve a msik , te Ielreertesz. Eszembe sincs gnyolodni es ezt csak
azert emeltem ki, hogy megmutassam, mennyire ismerem a magyar kzjogi ideologit.
Pr msodpercig hallgattak. Aztn Blint szaktotta meg a csndet:
Preventv hbor? Nem szrny Iogalom az? Valahol Bismarck mondta: Sosem tan-
csolnm, hogy azert kezdjnk hbort, mert az ellenIel kesbb jobban Il lesz keszlve r.
Pedig igazn nem volt szentimentlis ember.
Slawata vllat vont:
Ha tudod, hogy vadorzok knn az erdn red cserkesznek es meg akarnak lni, nem
lsz-e valamelyikre, mieltt krlzrtak es menthetetlen vagy? Ez ugyanaz az eset.
Pr pillanatig gondolkodott, aztn Iolytatta:
A magyar krzist is megoldan egy ilyen kisebb hbor. Fl tudnnk keszlni a nagyobb
megprobltats idejere, az elbb-utobb elkerlhetetlen orosz tmadsra. Hadzenet utn a
hadsereg minden igenyet bizonyra megszavazn a magyar parlament.
Blint nem Ielelt. Amiert Slawata ervelt, borzalommal tlttte el, br nem tudott elzrkoz-
ni annak logikus volta ell. Megint ervenyeslt benne az a ritka es re nezve majdnem tkos
kepesseg: megerteni az ellentetes llspontot, igazt ltni annak is, amit a termeszete elutast.
Emiatt mr gyakran szenvedett a mlt obstrukciok es a Fejervry-kormny idejen. Most is
majdnem testi Ijdalmat erzett. Es mikorra terveznek? nygte ki vegre.
O, meg semmi sincs, Hoheit itt a tronrkst ertette es Conrad ezen a nezeten van-
nak. Aehrenthal ellenll. Ami pedig az regurat illeti? Na, ht ezt gondolhatod, hogy csak
beket akar! Megis elkesztjk a hangulatot. Lueger polgrmester holnap a becsi Radetzky-
nnepelyen Itlirol tmado hangon Iog beszelni.
Meg pr semmitmondo szot vltottak, aztn Slawata tvozott. Na! vederemo! Und ich
danke dir Fr den wertvollen Tip! mondotta az ajtoban es eltnt.
Ksznm a Iigyelmeztetest! Ez roppant Ilbosszantotta Blintot. Meg gy lltja be
ez a Irter, mintha brmit is tancsolt volna! Olyan mereg nttte el, hogy majdnem utna-
Iutott. Megis llva maradt: Mi ertelme volna? Slawata a maga modja szerint csak udvaria-
skodni akart. A sajt puszta lltsa, hogy a magyar kzvelemeny csak vedelmi hbort ertene
meg es a kztt, ahogy ezt Slawata IlIogta mint Ilvilgostst es tancsot, olyan csekely
rnyalat van, hogy ezt meg megmagyarzni is alig lehet.
Ott llt ht a szoba kzepen bosszsan es telve aggodssal. Most sszeszegezdtek benne
a mai est benyomsai. Amg ott a nagy szalonban letomptott szavakban vltogattk a sokIele
jelentseg mondatokat, egesz Iigyelmet lekttte az, mit beszeltek. Utobb itt Slawatval Il-
hbortotta annak a hideg cinizmusa. Egyedl maradva, most a megdbbenes ragadta meg,
borzalmas lehetsegei egy nem is nagyon tvoli jvendnek. Hbor! Hbor, nem tvoli
gyarmatokon, hanem itt Europban. Elethallharc a letert. Hbor, ami, ha elvesz, szejjeltrne
a ketts monarchit, hbor, melynek rt az hazja Iizetne meg es Erdely, mely Iellegvr-
kent ll az oroszok Konstantinpoly Iele vezet tjn.
Ez a gondolat lelegzetIojton sszeszortotta a torkt.
Kinyitotta az ablakot. A Iagyos leveg szembecsapta. Ez jo, ez csillapt. Leknyklt a
prknyra. A holdtalan ejjelben a tj lthatatlan odalenn. Stet minden, vakstet. Csupn a
csillagok millirdjai Ienypontoztk be az eget. A vltozatlan csillagok, kik millio evek ota
egykedven tekintettek al az emberi nyomorra. Orisi rsjelek. Rejtelyes aranybetiket soha
el nem olvasta senki, pedig regi mgusok lltjk, hogy meg van bennk rva a sors, emberek,
nepek, vilgreszek sorsa.
Es a mindenseg borzalmas mereteit gnyolva, valahol lenn a Vg menten pici Ienyecske
tnt Il; lassan haladt eszaknak, akrha mszna; neha, alig egy ujjnyira mgtte picike vrs
petty. Ez a berlini gyorsvonat. A pIekelese idehallatszik a nema ejszakban. Lttra B-
lint szve sszeszorult: Itt mennenek, itt mennenek a katonavonatok eszakra, ha orosz hbo-
rra kerlne a sor. Itt vinnek sok-sok ezreit az orszg iIjsgnak harcba, hallba... a sokszo-
ros ellenseg ellen es hiba taln, taln hiba is...
*
Wrday a kpolntol balra a harmadik szobban lakott. Nagyban keszlt a vrt pillanatra,
amikor belopodzhat a gynyr Fannyhoz. Mikor sok reszletesseg utn azt tallta, hogy a ha-
ja eleg Ienyes, az arca, nyaka, vlla eleg jo szag es a selyem hloknts kellkeppen ll raj-
ta, Ilelni kezdett. Eloltotta a villanyt es picit kinyitotta az ajtojt. Mr majdnem kiindult a
Iolyosora, mikor vratlanul a szomszedja, Slawata lepkedett el eltte. Vrni kellett. Vegre
csndesseg lett. Na most, most mr mehetnk!
Midn azonban ovatosan kitrta az ajtajt, a tle msodik szobe vratlanul kinylt es
PIaIIulusz lepett ki rajta. Szerencse, hogy nem Ieleje jtt, hanem a kpolna portlejhoz setlt,
karja alatt a brevirium. Csak Iekete reverendt viselt, mr nem volt rajta sem a vrs szalag-
ja, sem a nyaklnca. Eltnt. Halkan csattant mgtte a templomajto.
Pr percet vrt meg Wrday htha a pap visszater. De hiszen vele volt az a kis imds-
gos knyv! bizonyra imdkozni ment, ht gyernk, gyernk! Vegre elindult. A Iolyoso
sznyegen gy cssztatta a lbait, mintha korcsolyzna, nehogy csattogjon a papucs, mg
odaert a Irdszoba bejrshoz, a szolglati lepcs mellett. Nyitva volt. Odabenn stet-
seg.
Ekkor eszebe jutott, amire Beredyne tantotta, meg akkor, mikor most het eve a szeretje
lett: ,Okosabb egy pillanatra vilgot gyjtani es tjekozodni, mintsem belebotlani valamibe es
lrmt okozni." Elmosolyodott ezen az emleken es a keze megkereste a kapcsolot. Vilgos-
sg. Itt a vendegszoba ajtaja mellette, ahol vrja a szepseges asszony, csak a karjt kell kin-
yjtsa. A szve rmben dobbant meg. Eloltotta a villanyt es a kezet retette a kilincsre.
Az ajto nem engedett. Be volt zrva.
Kopogott. Nincs vlasz. jra kopogott, most mr hangosabban, aztn vrt. Bellrl
mintha halkan zihlo zaj hallatszana: Mi trtent? Mi ez? Valami vicc? Mergesen ket er-
set koppantott es majdnem haragosan beszolt: En vagyok! miert zrtad be?!
Vegre vlaszolt Fanny: MegIjdult a Iejem... menj... menj... nem lehet.
Wrday jo Ii volt. Megsajnlta, valoban a hangja milyen tompa, mintha csak kszkdve
tudna ennyit is mondani. O, szegeny Fanny! Milyen pech! De ugye Pesten, ugye?
Jo, jo... de menj... menj... es midn a kijrshoz lepett, jra kezddtt a hloszobban
az a halk zihlo zaj, ami Imret elsbben mr megkapta.
Roppant szenvedhet szegeny! gondolta, mikor hazasietett a Iolyoson.
Ebben igaza volt, br nem gy, ahogy hitte. Beredyne a mellen Iekdt az gyn, a haja
szejjelmlve a szetdlt prnk kztt es grcssen srt. Az inge megtepve. Egesz szep testet
rngatta a zokogs. Neha megIeszlt a hta domboran es a Iejet behajtva, akrha be akarn
Irni, a tollprnba beleIullasztani magt.
*
Vegre csend borult a jablnkai kastelyra. Elpihent mindenki. Csak ket n es ket IerIi volt
meg ebren. Klra a regi lenyszobjban a magas csipkevnkosaibol mozdulatlanul a lecsn-
g alabstrom lmpba nezve; a tlso oldalon Fanny Iuldokolva a knnyeitl tzott hajban.
A kpolnban a kicsi PIaIIulusz az rkeg eltt terdelt. Imdkozott. Azert a tekozlo Ii-
ert imdkozott, akiert az egyik asszony srt, es a msik a mecsesbe nezett.
Es meg Blint volt ebren a nyitott ablakban, akrha a vegzettel nezne Iarkasszemet.
*
A berlini gyors most ert oda, ahol a Vg kikanyarodik a szk hegyszoroson. Hosszan I-
tylt a mozdony. Onnan a stetbl, a melysegbl vistott Il a spja es vegigvisszhangzott az
egykori klastrom boltozsai alatt.
III. RESZ
I.
Blint visszatert a Ivrosba.
Viharos hangulatot tallt a pesti parlamenti krkben. A Fggetlensegi Prt zajong. Kos-
suth egesz slyt kellett latba vesse. Csak gy tudta elIogadtatni az j penzgyi kiegyezest
Ausztrival. Az is Iel, hogy a Hzban obstrukcio lesz azok reszerl, akik a kvotaemeles mi-
att kileptek a prtbol. A kormny ezert egyetlen szakaszos javaslatot terjeszt be. Ez kimondja,
hogy ,addig is, mg reszleteiben letrgyaljk", eletbe leptetik sszes rendelkezeseit, megpedig
mr most janur l-jetl tz esztendre.
A mltban soha ilyen globlis intezkedest nem mereszelt kormny. Annl meglepbb,
hogy a koalcio kvet el ilyet, aki amg ellenzekben volt, a szrszlhasogatsig szigor volt a
trvenyhozs es a szolsszabadsg vedelmeben. A kormny azonban a paktumban ktelezte
magt, hogy tviszi a kiegyezest es ms jrhato t nem volt szmra.
A kilepettek teht eleg logikval tmadtk elssorban a Fggetlensegi Prtot, amelyrl azt
lltottk, hogy az egesz mltjt megtagadta. Hiba llt Il Apponyi, hiba vedelmezte a prt-
ot azzal az ragyogo ekesszolsval. A vita mind durvbb es szemelyesebb lett. Odig Iajult,
hogy maga a miniszterelnk kenytelen volt prbajozni Polonyi Gezval. Mindketten mr id-
sebb emberek, megis a segedek kardra bocstottk ket.
Nagyobb baj nem trtent. Ver nelkl Iolyt le, mivel mindketten gy kiIulladtak, hogy veg-
kimerlest llaptott meg az orvos. Ez helyes is volt. Megis sok rossz viccet Iaragtak errl a
pestiek, ami a kormny tekintelyenek nem vlt elnyere.
A nagykznseg csak ilyenekre Iigyelt. Lueger olaszellenes beszede, melyet Slawata bej-
vendlt, senkit sem erdekelt. Csak a Hzban vvott szocsatk izgattk. Taln szerencse is,
mert gy Andrssy okos rendelete, melyben a kzigazgats tisztviselitl megkveteli, hogy a
nep nyelvet ismerjek, nem vltott ki semmi megjegyzest. Valoszn, hogy a szels sovinisztk
ebbe is belektnek, ha a kvota-vita vihara minden mst tl nem harsog.
Pedig a horvt llapotok is mindennap rosszabbodnak. A Starcsevics-prt nagygylese el-
szakadst hirdet a magyar korontol; Zgrbban megnylik az orszggyles, de azonnal el kell
napolni, annyira Iorradalmi a hangulat; tntetesek is nap nap utn.
Blint a Jablnkn hallottak alapjn most erzekenyebb volt a horvt hrekre, mint azeltt.
Bors lelekkel utazott haza a karcsonyi nnepekre. A kzephatalmak krlkertesenek
veszelye, az olasz hbors terv, mely legkzelebb valora vlhat, a Drvn tli esemenyek,
mindez renehezedett es mindez alhzta azt az ntudatlansgot, amiben a magyar politikai
vilg elt, azt a gondatlansgot, mellyel csupn egymssal trdtek, egyms ellen agyarkodtak,
mintha mi ms sem volna Iontos, mint a napi politika apro kerdesei.
Hazaerve Kolozsvrra, arra gondolt: jo volna valami kis ajndekkal meglepni az anyjt.
Ez enyhtene azt a Ieszltseget, ami kzttk volt az utobbi idkben. Ez azonban nem knny
dolog. Az anyja csak olyan ajndekot Iogad el tle, amit gy mutat be, mintha nem neki, ha-
nem Denestornynak adn. Regi, ezst hamutarto, antik asztali orcska vagy valami porceln,
olyan, ami tall oda. Olyan, akrha mindig ott lett volna. Az ilyennek rlt, mert az reg kas-
tely az szmra majdnem el szemely, akit gazdagabb tenni, ekteni kzs es llando Iela-
dat.
Minthogy a Ivrosban ez nem jutott eszebe, ht itt Kolozsvrt ment el ahhoz a regiseges-
hez, akinel a legjobbat remelhette.
Ez az reg Brucknerne. Nem tartott nyitott boltot. A Belmagyar utcban, az emeleti laks-
n rulta a holmijt. Kicsi, vastag asszony. Nagyon megbzhato. Soha hamistvny nem kerlt
ki a kezebl, br semmi korszakrol, sem stlusrol Iogalma sem volt, es ha valamit nagyon regi-
nek tartott, azt gy hvta: ,Das ist gotisch!"
Brucknerne mindenkit ismert. rmmel vezette krl Abdyt a zsIolt szobkon. Volt ott
a vilgon minden egymsra rakva, Iiokos szekrenyek, almriomok, asztalok, ork es szobrok,
vagy a Ialakra Iggesztve akrhogy: kep, lmpaerny, varrottas vagy papi ruha.
Van egy gynyr cseszem mondotta a venasszony , most kaptam, meg senki sem
ltta! es vevjet elvezette ahhoz a polchoz, hol mindenIele tdrang trgy kztt valoban
hrom gynyr ,Alt-Wien"-csesze llott. Klnsen a kzbls lepte meg Blintot. Az any-
jnak a dedapja, Abdy guberntor kepe volt reIstve. A mlt szzad Iordulojn ugyanis di-
vat volt ilyen kepmsos kvecseszeket ajndekozni emlekl, rendszerint rokonoknak, ahogy
ma alrt Ienykepet adnak. Nekik Denestornyn volt is ilyen kett. Most itt a harmadik kerlt
el.
Ht ezt ugyan honnan kapta? csudlkozott Blint.
Brucknerne azonban csak rejtelyesen mosolygott:
Nagyon jo helyrl. Persze nem mondhatom meg, kitl, de igazn nagyon jo helyrl!
Hatvan koront kert erte. Blint alkuvs nelkl megvette. Az antikvriusne kikserte az
ajtoig. Azt mondta: Tessek jra jnni nehny nap mlva. En onnan meg tbb dolgot kapok,
azt hiszem. Alles prima... ugyanottan... alles hochprima.
De hogy kitl vette, azt most sem rulta el, pedig Blint jra Iaggatta emiatt.
*
A karcsonyest az Abdy-hznl, akr itt Kolozsvrt tltttek, akr a Ialusi otthonukban,
sosem kedelyes, inkbb nnepelyszer. Blint iskols evei alatt Becsben az intezetben maradt
es Roza groIne egyedl lte meg az nnepet, ht ezert is alakult gy evek hossz sora alatt.
Ma is, mint mindig, az ebedlasztalon kzepes Icska, persze vsrolva a piacon, hiszen a
sajtjaibol akr Denestornyrol, akr a havasrol hozatni szentsegtresszmba ment volna. A
tlaloasztalon magos garmadban az a rengeteg kttt kend s bujka, amit Abdyne a ket gaz-
dasszonnyal egesz even t kt es amit nnep reggelen osztanak ki Denestornyn a Ialu sszes
gyermekei kztt. Most, hogy itt vannak, hajnalban utazik oda a szmtarto es a templom utn
tadja. Az eg Icska krl rengeteg holmi az egesz hznepe szmra. Tothynenak es
Baczonenak ruhaszvet, a cseledeknek es csaldjuknak megIelel hasznos ajndek, mindenik
cedulval megjellve.
Egyenkent hvtk be a cseledeket pereputtyostol es ki-ki tvette a neki sznt ajndekot.
Aki tvette, kezet csokolt es kiment, aztn jtt a msik. Abdyne egy karosszekben lt a szoba
kzepen. Ott nyjtotta a kezet csokra, akrha szes, kisse kver kicsi kirlyne lenne, aki a ne-
pe dvzleset Iogadja. Blint ket nyakkendt kapott es immr a tizedik cigarettatrct, mint-
hogy az anyjnak nem volt Iantzija az ajndekozsban es minden evben azt adott neki.
Csak mikor mindezek leIolytak, akkor kerlt el a guberntoros csesze. Jo vlaszts volt!
Valoban nagyon megrlt Roza asszony. Midn visszavonultak a nappaliba tezni,
kompotozni, mint rendesen, oda is magval vitte es ott is simogatta, megtartotta az roppant
apro, gmblyded kezecskeiben.
A Iia Jablnkrol meselt, Elize tante sok erdekldeserl mindenki irnt es az ottaniakrol.
Eleg kesig maradtak Inn. Blint erezte, hogy az anyja most nem gondol egyebre, mint amit
hall. A viharIelhk elvonultak. Abdyne kedves es mosolygo egesz esten t.
*
Erre gondolt, mikor vegl nyugovora tert. Az reg dma tn azt hiszi, hogy ott Szent-
Gyrgyieknel taln valami j kalandba kezdett. Mikor a kis Illesvry Lilirl beszelt, meg el
is mosolyodott. A hangjban most nem csngtt semmi gyanakvs, semmi lappango harag.
Persze! hiszen mr tbb mint ket honapja, hogy nem tallkozott Adrienne-nel! Azert bart-
sgos most, gondolja: vege van! azert rl... azert rl... Pedig e hossz tvollet meg erezhe-
tbbe tette Blint szmra azt a lncot, amely minden sejtjevel ahhoz az asszonyhoz kttte.
Eddig, miota szerelmk kijult, alig telt el egy het vagy tz, legInnebb hsz nap es tallkozni
tudtak valahol. Ha lopva, ha olykor eletveszely kztt is. Az almski ltogats ota a hu-
nyadi erdre azonban mr nem mehetett. Feltn volna telvz idejen a kalibban lakni es is-
met t kene mennie az Uzdy-kastelyba, ahogy a mltban. Adrienne is, br nem mondta, miert
nem mondta soha, hogy a Ierje utna vadszott puskval , azt rta: ne jjjn, nem jhet! Igy
ht nem lthattk egymst.
Ez gy nem elet! gondolta Blint mind gyakrabban. Ez nem elet! Most karcsony ej-
jelen ersebben, mint valaha eddig. Valoban, ahogy teltek a napok es a hetek, mind keme-
nyebb lett az elhatrozsa: veget kell vetni akrmi ron ennek a sivr helyzetnek. Es szmba
vette az akadlyokat, az anyja ellenllst, Uzdy Pl kiszmthatatlansgt.
Elhatrozta, mihelyt bejn Addy, komolyan megbeszelik a vlst.
*
Azonban telt az id es semmi vltozst se hozott. Janur kzepen Adrienne megrta, hogy
jo ideig egyltaln nem tud mozdulni. A kislnya kanyarot kapott es br az anyosa t gyszol-
vn elzrja a gyermektl, nem teheti, hogy most elutazzek.
Blint meg nnep alatt levelet kldtt GyerIIynek es anyja neveben is meghvta szilvesz-
terre magukhoz. Kzlte azt is, hogy szmra Szent-Gyrgyinetl levelet hozott. Lszlo nem
vlaszolt. Kesbb se mutatkozott. Igy ht Blint elhatrozta, hogy kirndul Szamoskozrdra,
megpedig Iuvarossal, nehogy elle az unokaccse bolondjban meg meg talljon szkni. Veg-
re is nincs messze, alig t merIld.
Jo ers hrom lo vitte a Iedeles brkt, mely talpakra volt szerelve, leven szep sznt min-
denIele. Akkoriban kitn berkocsisok eltek a Hosttban. Hrom orba se telt, meg alig mlt
del es mr odaerkeztek nagy csilingelessel. Flhajtottak a kastelyocska ele, odaInn a domb-
ra.
A groI r nincs itthon mondta Balog Mrton, a ven mindenes. Lement a Ialuba, taln
a szatocsnl van, nem tudom...
Mikor jn haza? kerdezte Abdy, de a szolga vlaszkeppen csak vllat vonvn, arra
gondolt, hogy tn plinkzni ment oda Lszlo!... Erre elhatrozta: utnamegy es kihozza on-
nan. Bekecsben indult vissza gyalog a hobortotta lejtn. tkzben egy Iiatalos gazdval tall-
kozott, aki valami hivatalos rsIelet vitt a kezeben. A helybeli kisbro volt. Ettl kerdezte
meg: hol a bolt? Ez mondta, hogy ott a harmadik telek a saroktol.
Lszlo valoban ott volt.
Httal llt. Tl a pudlin, a laks vegajtaja eltt Bischitz, a boltos. Krlttk az ilyen Ia-
lusi zlet ezer holmija, istrngok hossz les bojtokban az ajto mellett, kasza, kapa, so spr-
gval egymsra ktve; a polcokon dohny, ecet, cukor, rizsksa es szeszesvegek, poharak,
sokockbol glk, heringeshordo es bothal melleje tmasztva, mindettl Iurcsa, kellemetlen
szag volt idebenn, amin az ecete es a dohnye uralkodott, az nizsos plinkval vegylve.
Mikor Blint belepett, az ajtocseng nagyot csrgtt. Csak annyit ltott, a boltos lekap
Lszlo ell valami porceln trgyat es hirtelen eldugja. Csak a szilvoriumosveg maradt ott a
polcon es egy mr hasznlt pohr.
Ht te hogy kerlsz ide? kiltott Iel GyerIIy, mikor a jvevenyt megismerte. A hangja
nem rmet jelez, inkbb bosszsgot.
Hozzd jttem. Minthogy nem jttel be, ht ez az a bizonyos Mohamed esete nevetett
Abdy es ahogy ltod, le is vadsztalak.
Az a ven szamr igazn Ilhvathatott volna... morgott Lszlo, azutn plinkval knl-
ta az unokatestveret.
Blint kisse beketlenl utastotta vissza:
Inkbb menjnk innen, ha itt nincs dolgod. GyerIIy melyen rnezett:
Nincs. Ami meg volna, azt majd elvegezzk delutn, ugye, Bischitz?... En azonban meg
iszom egy kupicval, ha mr te olyan nagyurasan megveted! es dacosan Illibbent a polcra.
A boltos tlttt es Lszlo leitta. Meg egyet! es azt is. Na, most mr mehetnk.
Megsem indultak azonnal, mert a kisbro lepett most be. is idejtt GyerIIy utn.
Ez jtt, kerem, a jrsbrosgtol jelentette es tadta a hivatalos rst. Majd a kezbest-
knyvet tartotta Lszlo ele: Kerem, tessek itt alrni.
Irja csak oda a nevemet, Bischitz! szolt Lszlo es maga ele dobva azt az okmnyt,
jabb pohrkt tlttt magnak. Abdy nkentelen renezett az rsra, mely odaesett eleje.
Flvette. Belenezett. Valami Kardos E. Leo budapesti lakos keresere rverezesi vegzes.
Te, hisz ez nagyon komoly dolog! kiltott Il. rveres prilis 15-en.
Volt ilyen mr tbb is! vlaszolt vissza GyerIIy es a szatocshoz Iordulva Iolytatta:
Kldje el zbejnek! Hiszen tudja...
Blint megcsovlta a Iejet. Igazn szrny knnyelmseg.
Taln jobb, ha en magam adom t neki ajnlkozott , holnap vagy holnaputn gyis
Denestornyra megyek.
Minek! Maga majd elkldi, ugye, Bischitz? Nem elszr trtenik! gnyolodott Lszlo.
Vegl megindultak vissza a kastelyhoz.
Eleg szotlan setltak Il. Blint arra gondolt, mikent emelhetne ki Lszlot ebbl a sok
bajbol es a magnos ivsbol, ami az iszkossg legveszelyesebb Iormja. Csak odaInn a
manzrdIedel alatti egykori szalonban, mely ma egyedli lakoszobja Lszlonak, csak ott vet-
te el Szent-Gyrgyine rokonias levelet. Mieltt tadta, elmondta, hogy Jablnkn milyen sze-
retettel emlekeztek meg rola, Elize neni, Magda, PIaIIulusz, mindenki. Persze sem Klrrol,
sem Wrdayrol nem tett emltest.
A Irancia kandallo ele kicsi parasztklyht eptettek. Abban egett a tz. A krtje behaladt
a mrvnytzhely torkba. Emellett llott Lszlo nemn. A szemei meren az ablakra szgez-
ve, a szrke egre. Blint hosszas elmondsa alatt egy szot sem szolt.
Akkor sem szolt, midn Blint tadta a nagynenje levelet. Egy pillanatig a kezeben tartot-
ta. Megloblta prszor, majd hirtelen megIogta mind a ket sarkt es diribdarabra szaktotta. A
paprtrmeleket hovizes csizmjval bergta a tzhelybe.
Ez annyira meglep volt, hogy Abdy Ilugrott. De Lszlo mr beszelt is:
En ezzel a vilggal vegeztem. Semmit! Erted, semmit sem akarok roluk hallani. Rm
nezve nincsenek. Semmi, semmi! Meghaltak vagy sosem is voltak... soha, soha...
Miert utastasz el mindenkit, aki szeret, aki segteni akar rajtad? vgott kzbe Blint.
Rajtam ne segtsen senki! Hagyjanak beket! Es klnsen azok... azok ott... ott Magyar-
orszgon! kiltotta GyerIIy es izgatottan jrt sszevissza a rendetlen szobban.
Minden btoron valami odadobott ruha vagy Iehernem Ietrengett, a kanapen pedig elhaj-
tott knyvek.
Unokatestvere megsznta es csatlakozott hozz:
Ht jo, jo, hiszen senki sem erltet... mondotta es hogy lecsillaptsa, a szot msra terel-
te hosszas mondatokban.
Igy lepkedve le s Il, tbbszr Iordultak meg ama sarok eltt, melyben Iinom veges vitrin
llott. Brsony Iedte poros polcai majdnem resek; csupn egy csorba Vieux-saxe kveskanna
es egy meghasadt cukortarto llt benne, olyan, amit mr nem vesz meg senki, mg a brsony-
ba nyomott es pormentes krcskek mutattk, hogy ott sok minden lehetett meg nem is olyan
regen. A guberntoros csesze ht innen szrmazott! gondolta Blint es most mr megertet-
te, mit dugott el a szatocs olyan hirtelen, mikor belepett az zletbe. Azzal a gyakran meg-
Iontolatlan segteni akarssal, ami a termeszeteben volt, megllt a szekrenynel es remutatva
azonnal szoba hozta:
Ugye innen adtl el porcelnokat?
Lszlo nem Ielelt.
Nezd, ha mr megvlsz ilyen csaldi trgyaktol, ht az megiscsak bolondsg valami po-
tom rert a helybeli boltos tjn adni el! Az anym vagy en is szvesen megbecsltetnk es re-
lis rert inkbb megvesszk, mint hogy elpredlodjek.
Lszlo rordtott:
De ht hagyjatok beket! Ne gymkodjek rajtam senki! Ha el akarok pusztulni, ht el-
pusztulok. Es eladok mindent, akinek akarom es ahogy akarom. Te pedig ne sd bele minden-
be az orrodat.
Abdy most megis megharagudott. Htat Iordtott es szo nelkl kiment a szobbol.
Lszlo lassan utnajtt. Csak most jutott tudatra, mennyire sert hangon beszelt azzal,
aki gyermekkoruk ota egyetlen bartja volt. Jov akarta tenni. Mr a grgytlan lepcs kzep-
enel jrt Blint, mikor odaIntrl utnaszolhatott Lszlo:
Roza neninek add t kezcsokomat. Amint valami penzt ssze tudok szedni, bejvk es
tiszteletemet teszem. Te pedig bocsss meg, de en mr nagyon el vagyok komiszosodva!
szolt, megIordult es becsapta az ajtot.
II.
Sok hetek mltak.
Mr mrcius vege Iele jrunk. Csak akkor tert haza Abdy. Idig Budapesten volt a kepvi-
selhz lesein, melyek szoviharok hossz egyIormasgban, mindig azonos celtalansggal
peregtek le, joreszt az j hzszably Iltti vitkkal. Egyetlen komoly alkots az erdelyi bir-
tokrendezesi javaslat, ami a szekely kongresszus eltt vzolt akcio els lepese. Szereny kez-
des, megis valami. A tbbi idt joreszt obstrukcio tlti ki vagy visszhangja egy-egy gynek,
amit a Becsben sszelt delegciokban trgyaltak. Ott a magyar hadgyminiszter a kabinettel
egyetertesben a tiszti Iizetesek rendezesere tesz javaslatot. A hivatalos elado, Okolicsnyi
ezt el is terjeszti. Ekkor azonban egyik Iggetlensegi delegtus Illl es ellentmond. Azt k-
vnja, hogy elbb a magyar orszggyles hatrozzon ebben, mikor is nemzeti Iltetelekhez
Iogjk ktni a hozzjrulst. A delegcios bizottsg leszavazza az eladot, teht ha burkoltan
is, de a sajt kormnyt. A msik oldalon az osztrk delegcio nemcsak hogy tmogatja a had-
gyminisztert, de meg is szavaz hat es Iel millio koront, mr a Iolyo evre. Igy homlokegye-
nest szembekerlt egymssal a Monarchia ket llama; mg az osztrkok a tisztikar javra dn-
tenek, a magyarok magukra veszik az elutasts odiumt. Magukra veszik, teljesen hiba.
Nyilvnvalo, hogy nem lehet Inntartani azt az llspontot, hogy a katonatiszt sokkal rosszab-
bul legyen Iizetve, mint a polgri hivatalnoki kar. Nem is lehetett; pr ho mltval Wekerle
rendeleti ton valostja meg, amit a sajt tbbsege neki megtagadott. Az egesz ldatlan gy
egyetlen eredmenye, hogy a tisztek a magyar trvenyhozst okoltk htramaradsuk miatt es
azok a krk, amelyek osztrk reszrl a 67-es kiegyezes es a magyar alkotmny ellen vezettek
tmadst, jabb ervet talltak a maguk trekveseihez.
Taln van valami sszeIgges az elmondottak es KristoIIy Iellepese kztt. Most, mrcius
elsejen bontott zszlot. Nagygylest hirdetett, mely kimondta a ,Radiklis Prt" megalakt-
st. mr buksa ota kapcsolatba lepett a tronrkssel. Mg kormnyzata alatt az reg kirly
szolgja volt, most tment a Belvedere tborba. Ebben a tborban most mr sszetallkoztak
mind, akik a magyar mlt ellensegei voltak, a kleriklis Lueger, az abszolutista irny kato-
nk, a magyarorszgi nemzetisegek egy-egy vezerembere es most KristoIIy radiklis jelszav-
val a szabadkmvesseg legszelsbb szrnyt hozza oda. Nagyon klnbz irnyok. Min-
deniknek ms-ms a tvolabbi celja. Csak a kzvetlen celjuk egy: a magyarsg letrese.
A Radiklis Prt inkbb csak papron maradt. Puszta jelszo csupn. Az alakulo gylesen
nehny budapesti tanron, szociologus magntudoson es a hasonlo nev pholy ltal nemreg
letestett ,Galilei-kr" egyetemistin kvl, akik vilgpolgrnak es ,europeerenek tartottk
magukat, ms nem vett reszt. Polgri alakuls. A szocialistk tvol maradtak. Igy teht a k-
znseg nem vette komolyan ezt a vllalkozst, annl kevesbe, mert KristoIIyt mint egykori
darabont minisztert politikai szempontbol megbelyegzett embernek tartottk. Megis innen in-
dul az a lelekrombolo Iolyamat, mely tz ev mlva a Iorradalomhoz vezet. Hogy KristoIIy a
Belvedere bizalmasa, azt csak kevesen tudtk.
E hossz hetek lassan teltek. Blint eljrt a gylesekre, estenkent a vilgba, egy-egy es-
telyre vagy ebedre, de szrny resnek erezte eletet. jra hozzIogott ahhoz a Ielig blcsesze-
ti, Ielig vallstrteneti munkhoz, a ,Szepseg mint cselekvesihez, amit Adrienne irnti szerel-
me korbbi idejeben kezdett volt el, es melyet abbahagyott, midn szaktottak. HozzIogott,
de biz az sem ment. Nem erdekelte mr. De ahogy tolvasgatta a megIakult lapokat, a szveg
minden sorbol elleptek azok az emlekek, midn Adrienne-nek olvasta Il ezeket kolozsvri
laksn, ott a csergepokrocon Iekdve a kandalloja eltt... Szerelmes sorok. Meg akkor Addy
nem lett az ve, minden szavbol az sovrgsa zengett.
Es most, hogy honapok ota nem tudtak tallkozni, mind ersebben markolta meg a vgy, a
vegs megolds vgya.
Mg gyakran tallkoztak, ez nem volt ilyen parancsolo. Ha vigyzni is kellett, elre meg-
tervezni, ha neha napok is mltak el resen, megis rvid idkzkben lthattk egymst, az
egyve tartozs, az egytteles erzeset adta mindez,, akrha csupn az munkja szaktan
meg a Iolytonossgot. Igy Iolyt le a tavasz, a nyr es az sz jo resze. Sok jrsa-kelese kz-
ben, politika, szvetkezeti es sajt gazdasgi gyei kzben es mivel mindenkor, ha akartk,
jra es jra tallkozni tudtak, nem hinyzott a n llando jelenlete. Most vege szakadt ennek,
mr tbb mint hrom honapja. Hrom hossz honap. Most dobbant eleje ldatlan helyzetk.
Nem lehet tallkozniuk! El vannak zrva egymstol. Akrmi baj trtenne Adrienne-nel, ha
megbetegednek, ha baleset erne, nem mehet hozz, nem segthet rajta. Csak hreket vrhat,
veletlenl jv hreket, mint akrki, aki idegen. Ez szrny! Most is csak nehanap jn tle le-
vel. Igy tudta meg, hogy a kislny kanyaroja komplikciokkal jrt. A gyogyuls lass. Mg Il
nem eplt, nem mozdulhat mellle. ... Vrni kell, vrni, vrni...
E sok-sok napok, hetek alatt mindjobban megersdtt az elhatrozsa: kierszakolja Ad-
rienne-tl vlst. Felesegl veszi.
Ket nehezseg van csupn. Igy a tvolbol mindkett knnyebbnek tetszett, mint ahogy azt
eddig ltta. A I akadly Uzdy. Adrienne azt lltotta mindig, hogy sosem bocstan el. Br
nem mondta soha, de a szavai kztt ott lappangott az a Ilteves, hogy inkbb meglne az
asszonyt es azt is, akit szeretni mereszel. De valoban gy van-e ez? Nem csupn remlts-e?
Igaz, hogy terhelt, zavaros ember, az apja rlten halt meg, mindig bolondozik is a revolvere-
vel, de ht ez tn megsem bizonytek. Lm, ott Almskn, midn Adrienne megtagadta ma-
gt, Uzdy ezt elIogadta! Igy btortotta magt Blint, aki persze nem tudott arrol, hogy ms-
nap golyospuskval utnuk cserkeszett Uzdy, amit Addy elhallgatott. Vegre is szembe kell ez-
zel nezni, elebe llani, nyltan megmondani...
A msik nehezseg az anyja. Okvetlen ellene lesz. Gylli Adrienne-t. Ok nelkli csodla-
tos gyllettel. Ismerve uralkodni akaro termeszetet, bizony nem lesz knny ezzel megkz-
deni. Annl nehezebb, mert eddig mindent elkvetett, hogy az anyjnak rmt adjon. Es
most szembeszllni vele?... Mr elre sajnlta azert a bnatert, amit okozni Iog neki. Eddig
azt tartotta, hogy viszonyukat teljesen Ieldln ez a hzassg; most azonban azt hitette el ma-
gval, hogy csak egeszen mlo harag volna, hogy Adrienne-t megszereti, ha jobban megisme-
ri.
Es tovbb sztte az lmait. Tn Iagyos lesz a viszonyuk egy ideig. Az is megenyhl. Ha
megjn az els unoka. Hiszen erre vgyik. Gyakran celzott is re. Utod. ,Stammhalter." Fi.
Es itt mr az erveles lassacskn eltnt. Ahogy ezt gyakran ismetelte gondolatban, a sajt
vgya lepett helyebe, az otthon irnti sovrgs, asszony, aki elettrs, asszony, aki anya lesz,
asszony, aki mr anya, bekes tzhely, ders munka, ders nyugalom es gyermekek, akikert
dolgozni erdemes...
Akrhol volt, ilyen kepzetek Ioglaltk el; a Parlament padjain, a lrms szoviharok, nagy,
hosszadalmas szonoklatok alatt, a Casino politizlo asztalnl, pardes ebedek vagy blok so-
rn is, mikzben semmitmondo udvariassgokat halandzszott annak a nnek, aki veletlenl
melleje kerlt. Olyan volt, mint egy alvajro. A kis Szent-Gyrgyi Magda az knny mad-
reszevel szembe is mondta neki: Mi trtent veled, olyan szorakozott vagy?! Biztosan sokat
lumpolsz, persze nkkel. Ugye? es rlt, mert szerette Iitogtatni, hogy neki valami Iogalmai
vannak a IerIi es a n viszonyrol. Meg is vagy Iogyva! tette hozz kacagva. Mondd,
mondd... az nagyon... gy nagyon...?! de nem tudta kiIejezni azt a bizonytalant, amit kerdez-
ni akart.
Vegre mrcius kzepen megjtt a regen vrt hr. Az reg Clemence groIne Mernba viszi
utokrra az unokjt. Adrienne pedig nehny nap mlva bekltzik az Uzdy-villba, Margit-
ka ott Iog lakni nla. Jotekonysgi bazr lesz az rvahz javra, ahogy minden evben. De az
iden nekik is lesz struk.
Vegre! Vegre! Vegre!
A Mria Valeria Egylet bazrja Kolozsvrt mindig nagy esemeny. A vros egesz hlgytr-
sadalma reszt vesz benne. Az idsebbek patronk, a Iiatalabbak rulnak. Rendszerint ketten,
hrman llnak ssze egy-egy storra; egy mgnsasszony es egy vagy ket polgri egytt.
Nagy versenges is dl az elz napokon, mg elhatrozzk, ki mit Iog rulni es hogy a bodeja
a terem melyik pontjn Iog llni. Mert Iontos m nemcsak a hely, de az is, hogy a ket szom-
szed, st meg a szemben lev is msIajta rut knljon. Es nagy dolog valami klnlegeset ki-
tallni, ami nem lehet senkinek, ami aztn szenzcio! Mert a legnagyobb dicsseg tbb penzt
harcsolni ssze, mint brki ms. Ezert a stor dsztese is Iontos. Szembetl legyen es eleg
nylt, sok vev llhassa krl, megis eleg intim, hogy ott lehessen tartani, leltetni azt a vevt,
akibl aprodonkent lehet tbbet kivasalni. Erre valok azok a lenyok is, kik a bodenl seged-
keznek.
*
Kolozsvrt a vigadot ,Redut"-nak hvtk. Regi eplet, a XVIII. szzad vegerl. Itt tartot-
tk egykor az erdelyi orszggyleseket. Most a dupla magassg teremben blokat rendeznek.
A bazrokat is itt. Most a ket vegebl nylo tgas szobk egyike a mveszeke, mert ott ll
az ajton innen az a podium, hol a lady patronessek lnek es amelyen majd kesbb mkedvel'
elads lesz. Tl pedig trsalgo az idsebb hlgyeknek, ahol kvezni es vacsorlni lehet. K-
zttk nylik el a szla. Ket hossz oldaln stor stor melle szorul, alig is lehet kilepni kzt-
tk. Mindegyik ms. Az egyik perzsasznyeggel, msik varrottassal, megint ms selymekkel
dsztve, tbortva; nemelyiken szeles szalagok lognak, amilyet a parasztlenyok viselnek,
olyan srn, akr egy Iggny. Ht meg az a sokIele ru, ami a polcokat bortja! Van ott min-
den a vilgon. Tarka szttesektl likrsvegekig minden. Roppant tarka ltvny. Pazar keleti
vsr, nem a piacon, hanem a blteremben. Es minden boltocska bleben Iiatal asszonyok,
csinos lenykk mosolyognak a ltogatokra.
Tmerdek IerIi jrkl a storsorok kztti teren.
Nemcsak a vrosbeliek, de sok videki is, mert az Egylet hlgyei kell ravaszsggal gy
rendeztek, hogy a bazr az EMKE kzgylesenek idejere essek, hova egesz Erdelybl begyl-
nek a vezeremberek, olyan Iontos tenyezk, mint az reg BartokIy, dr. Boros Zsigmond, st
a PetIi kllemre maszkrozott Kuthenvry, Csk megyenek kitn kepviselje is.
Ktelesseg ide eljnni, ktelesseg vsrolni. Nemcsak a Iiatalok, de az idsebb urak is,
Kendy Sndor, GyerIIy Szaniszlo, st Absolon Miklos es a ven Kendy Dniel meg a tbbi
regurak mind itt vannak, de lejttek Budapestrl Alvinczy Farkas es a kis Kamuthy Isti, akik
most kepviselk, teht komoly egyenisegek. Kendy Joska is itt van, pedig ez nem logy, ami
eddig egyedl erdekelte, de ht most Iispn, teht kzeleti Iontos ember. Egyedl a ven Za-
kata hinyzik. En nem megyek be, Iiokm mondotta, midn a kicsi Margit szoba hozta ,
nem valo az ilyen az en megtrt lelkemnek. Aztn itt a gazdasg is, szntani kell es vetni, arra
az en marha tiszttartomra nem bzhatok semmit! Margit nem is erltette. Tudta, sszebart-
kozott j szomszedjval, idsb Kozma Dezsvel. Egyike azoknak a Kozma testvereknek, kik
Denestornyn Abdy Roza jtszotrsai voltak valamikor. mlt Szent Mihlykor ketezer
hold Ildet vsrolt meg ott a kzelben, Aranyton. Ehhez ltogatott Zakata majdnem naponta,
ha nem volt sr. A ven Kozma bekesseggel hallgatta Miloth kos regi historijt, meg is volt
tisztelve, hogy jr hozz Miloth kos, aki pedig regi sbirtokos, mg j ember a videken.
A bazrt ltogato urak jolelken hagyjk, hogy megkopasszk ket. Akrmi haszontalan-
sgot megvesznek, megpedig hromszor olyan drgn, mint a vrosi zletekben. Megveszik,
mert az rban azt a kacerkodst is meg kell Iizetni, amivel a hlgyek megbelelik a vsrt. Ez-
zel pedig nem Iukarkodnak a nk. Mert izgato azt kiproblni: mennyivel Iizeti tl a IerIi azt
az egy koront er virgcserepet, hromkorons nyakkendt vagy teljesen haszontalan papr-
pojct, ha rmosolyog, ha Ieleje hajlik a joszag vllval, ha megsrolja o, csak veletle-
nl hajnak egyik elszabadult tincsevel. Valamicsket nmagukbol is rulnak es ez az ntu-
datlan erzes villogobb teszi a szemket, bujbb a kacagsukat. A legtisztessegesebb nben
is van egy szemernyi hajlam a prostitciora, ennek a hajlamnak engednek itt, mikor a strak
Iorgalma szmokban Iejezi majd ki, mire ertekelik ket a IerIiak.
*
Egy-egy bode eltt tmegben llnak az emberek. Vltakozo vevk, joreszt, akik tovbbse-
tlnak, br mindeniknel van egy-kett, aki hosszasabban ott marad. A bodegt a kis Kamuthy
nvere, a szep kicsi Szentpline tartja a ket nagyobbik Laczok lnnyal. Szrnyen biztatnak
mindenkit a sok jo italra, Irancia konyakokra es Benediktinerekre. Csak egyet nem kell biztat-
ni, a ven Kendy Dnielt. Odatelepedett a bode ele. Szmtsbol tette. Neki egy krajcrja sincs,
nemhogy hromszoros ron rendelhetne italt. De ht aki idejn, az megiscsak megknlja. Igy
ht reg volt ilyen jo dolga az reg Dani b'nak, klnsen mikor GyerIIy Lszlo ide vet-
dtt, melleje lt le es sorra rendelte a dupla stamperliket.
Velk szemben mezet rul Lzr Bogdnne. A sajt mehesenek termeset, csinos kis ve-
gekben. Vele van Gyalakuthy Dodo, aki Lzrne boltjt mezeskalcsokkal gazdagtotta. Itt is
van egy, aki nem mozdul melllk. Nagy, tagbaszakadt, vrs haj ember. Hossz, csontos
arca teli van szeplvel. Idegen. Udo von der Maultasch. Hogyan kerlt ide Pomernibol, azt
senki sem tudja, hacsak nem az a rejtelyes penzszimat hozta, mely miatt nemely vagyontalan
nemet bro csodlatos tvolsgokrol megerzi, hogy valahol gazdag leny elado.
Itt van pr hete. Most is eletre-hallra udvarol Dodonak. De nem azzal, hogy megvenne a
Iel boltot, ahogy magyar tenne, hanem gy, hogy segt az eladsnl, paprba csavarja a vs-
rolt rut, knlgat is, br ritka ember erti az eszaknemet beszedet, es nagyban lelkesedik.
Tn ezzel akarja mutatni, milyen hasznavehet ember.
Miloth Adrienne stra tovbb van, kzel a podiumhoz, hol az ids hlgyek tronolnak meg.
Trsa dr. Krsi Bela Iiatal Ielesege, aze a I-I ellenzeki proIesszore, aki idses ember es
a vroshzn a Fggetlensegi Prt egyik vezere. Van valami bjosan panaszos ezen a csinos
barna asszonyon. Mintha nagy bogrszn szemei azt mondank Iolyvst: o, az a sok kzgy;
az a sok politika! az en uram minden idejet erre Iordtja, meg a katedrjra, es en? Envelem
o! olyan keveset trdik! Jtekszerboltot rendeztek be. Babkat rulnak. Van ott minden-
Iajta-Iele. Orisi olasz babktol, amelyek akkork, akr egy Ieleves gyermek, a legaprobbig,
amit csak egy-egy sszeszortott pamutbojtbol csinltak. Ott lognak ezek krs-krl. Az
egesz kapuzsn vegig es oldalt is, ketIell mindenIele pojck es polysok, mg a legnagyob-
bak az rudeszkrol bmulnak vegszemeikkel.
De mindez alig ltszik a vevk tmegetl, mert a szep Krsine nagyon nepszer es a
Milothek krehez tartozo rIiak, az Alvinczyek, Kendy Pityu, Kadacsay, ha el is koszlnak
ms bodekhoz, ide ternek vissza, akrha mgnes vonzan. Ambrus b' azonban meg se moz-
dul innen. Odahozott egy szeket, odalltotta Adrienne oldaln a bolt ele es nagyban csapja a
szelet ,az eszemadta asszony-nak, t a bbuk selyemhaja es Ikti Iltt, az hangoskodo
modjn. Egesz viselkedesevel azt akarja mutatni, mintha neki tbb joga lenne Adrienne-nel,
mint msnak. Olykor hzirIelet jtszik. Beleszol a vsrba. Rszol egyik-msik rIira: Te
pedig ne barmoskodj, Iiam, hanem el a pungval!... vagy: csem, ne legy marha, de
vegy peldt rolam: ezert a szep asszonyert en a brm is lenyzatnm! drg az hangja,
hadd halljk az emberek. Azert is vette meg a legdrgbb bbut hromszoros ron. Az leben
tartja. Ide-oda Iorgatja. Szep, szep ez a baba mondja szeles kacagssal , de szebb volna
az, akit en csinlnek! Ez a monds megerte a sok penzt, amit Iizetett erte es Adrienne-nek
nincs arra erkezese, hogy rendreutastsa, annyira elIoglaljk a vsrlok.
Mert nagyszeren megy az zlet. Csupn egy akadly van. Nem az eladsban, hanem a
vevk kiszolglsnl. Gyakran valamelyik jtekszert le kene akasztani; legtbbszr csoma-
golni is kellene. Erre volna valo az a ket leny, kik a bodehoz tartoznak: Liszka, a legkisebbik
a Laczok lenyok kzl es Addy hga, a kicsi Miloth Margit. Liszka srg-Iorog, de egyedl
nem brja a sok dolgot, Margitka pedig legtbbszr sehol sincs! Csak ha mr vagy tzszer kil-
toztak utna, akkor kerl el valahonnan es alig telik el pr pillanat, ht mr megint eltnt!
Pedig itt van kzel, itt bjt meg a stor htso Iggnye mgtt.
Azon a stetes, alig Ielmeternyi helyen a Iggny es a Ial kzen, ott l Alvinczy dm-
mal. Innen lep el, ha mr nagyon kiltoznak utna. Hiszen itt vagyok! mondja a legrtat-
lanabb arccal, de alig marad egy percig.
Neki komolyabb dolga van, mint ez a buta bolti szolglat. dmot kell vigasztalni! Csak
ez Iontos neki!
Mert dm bnatosabb, mint valaha. JoIele bnat, amit hosszan, sok-sok szep szoval lehet
elpanaszolni. Az szerelmi bnatt Adrienne miatt. Aki re sem nez mr. Egy jo szava sincs
hozz! Lm! Ambrus b`t prtolja, es t, dmot alig is vette eszre, mikor ksznttte. O,
ez rettenetes!
Regi tema ez mr a kicsi Margit es Alvinczy dm kztt. Jo tema, szep tema. Ezt Iolytat-
jk most is azon az egy res ldn lve, a hossz lb dm es a kis gmbly Margit. Az
ilyen szk helyen muszj sszeszorulni, a karjukat egyms mge muszj lteni, ez nem lel-
getes, o, dehogy! ez kenyszerseg csak, hiszen nem Iernenek el mskepp. Es ha ilyen k-
zelrl sugdosva az egyiknek az ajka a msiknak a Ilehez tapad, az nem csok, az csupn ve-
letlenseg, meg akkor is, ha neha a Ilkagylo helyett a szomszedja szjt tallja srolni. Van-
nak ilyen veletlensegek, amirl az ember nem tehet.
Adrienne szvtelensege a I trgy. Errl leveleztek mr Mezvarjas ota. Mr ebbe a level-
vltsba is mellekznge vegylt. Ez a Margitka ,megert lelke". Most is errl suttognak egy-
ms Ilebe. O, igen, egeszen ms, mint a nenje! Margitka knyrletes. Margitka sajnlni
tud. Margitka egytt tud erezni dmmal. Joszv es rokonszenves. Annyira rokonszenves,
hogy hiba kiltoznak utna Adrienne es Krsine, nem is sejtve, hogy ott van a bode mgtt
dmmal, a kicsi Margit mind ritkbban mozdul, csakhogy el ne hagyja a Iit rvn, az
rettent nagy-nagy bnatval. Ez pedig jo! mondan a kicsi Margit, ha valaki kerdezne es
ha egyltaln Ielelni akarna.
*
A vednkseg emelvenyen, tbb idsebb hlgyek kztt Abdy Roza is. Nagy dolog, hogy
eljtt, mert csak otthon lt embert, de rendszerint nem megy sehov. is lady patroness, ht
eljtt. Nem szvesen tette, de ez ktelesseg. Meg is bnta, hogy itt van, mert a kicsi, gonosz
Lizinka tanti lt melleje es mergezi azzal az csps nyelvevel. Adrienne-rl pletykl es a csi-
nos Krsinerl, kiknek strt ott a kzelkben krlrajozzk a IerIiak. Ez pedig Ij Roza
groInenak. A Iia megerkezett ma reggel; biztosan nem veletlen, hogy eppen most szabadul
Pestrl, most, mikor ez a n bekltztt Kolozsvrra. Miatta Iog ide is eljnni. Es itt eltte
megy majd oda ahhoz az asszonyhoz, itt eltte Iolyik le az az udvarls, amiert annyira
aggodik. Es ha ez a n legalbb szeretne az Iit! De nem! Kacerkodik mindenkivel, Ileg
Kendy Ambrussal! Nyilvn azt szereti, azt a paraszti embert. Bizonyosan viszonya van vele,
illetve vele is! gondolta Abdyne es a szve gylletben szorult ssze.
Az a ven Lizinka pedig sugdosta:
Ltod, lelkem, Rozm, ilyenek a mi asszonyok. Nem eleg nekik egy kan, mingyrt
tucatastol kell nekiek. Nezd csak, nezd! az az Uzdyne hogyan hajlik az en Ambrus csem
Iele, akr az lebe lne a szemnk lttra...
Valoban Adrienne nagyon kacerkodott ma Ambrus b'val. Szndekosan tette. Blint meg-
erkezett. Itt Iogja t keresni. Fontos, hogy ez ne tnjn Il. Hogy ne pletykljanak errl. Fleg
Uzdy miatt Iontos, aki itt lezeng a teremben es horihorgas magossgbol neha t-ttekint hoz-
z a tmeg Ieje Iltt. Brcsak komolyan venne ezt az Ambrus-dolgot, akkor nem Blintra Ii-
gyelne.
Roza asszony mereven lt. Kisse kil szemei az ajtot Iigyeltek. Vajon mikor jn a Iia?
Nem vlaszolt Lizinknak. Remelte, hogy Sarmasghyne abbahagyja ezt a trgyat, ami miatt
amgy is annyit szenvedett.
De a ven Lizinka csak Iolytatta:
Csak ztat nem ertem, mivel Iagja meg magnak a IerIiakat. Ambrus cselcsap ember valt
mindig es mr tbb mint esztendeje ennek a szaknyjban l. Talntn, mint a boszorknyok,
tud valami dalgat, amirl lelkem neknk Iagalmunk sincs...
*
Elmlt het ora. A tmeg kisse megapadt. Azert meg mindig sokan voltak, Ileg azok, kik a
Redutban a hidegbIebl akartak majd vacsorlni az rusto hlgyeknel. De addig meg sok
id van. Elbb lesz a mkedvel elads, amire a kznseg jabb hullmt vrjk.
Ekkor jtt be Blint. Nem ment meg az Adrienne strhoz; elbb vegigltogatott sok mst,
Iel is ment a patroness hlgyekhez, kik az emelvenyen elkelen unatkoztak, amin nem vl-
toztatott, hogy a szotlan Kendy Sndor odalt kzejk, sem Bogcsy nyugalmazott rnagy je-
lenlete, ki egy bonyolult regi prbajgyet magyarzott nekik kivlo szakertelemmel. Blint
kezet csokolt az anyjnak es a tbbi hlgyeknek, elszenvedte, hogy a ven Lizinka tanti homlo-
kon cuppantsa, le is lt Gyalakuthyne melle es Bogcsy okIejteset Iigyelemmel hallgatta.
Hogy , Iiatalember letere odalt a podiumra, tn az indtotta Alvinczy Farkast es a kis
Kamuthyt arra, hogy k is odajjjenek. Mindketten igen Iontosnak tartottk az kepvisel
voltukat. Helyes teht, hogy komolysgukat bizonytando, kivljanak a Ilrtl, treIlkozo t-
megbl es Illepkedjenek a mindenhonnan lthato emelvenyre.
Farkas nagyon megvltozott, amiota trvenyhozo. , aki addig kedves, jo Ii volt, kitn
eltncos es kisse knnyelm ivopajts, azt hitte, hogy be kell mutatnia, mennyire Iontos poli-
tikai tenyez. A Ivrosban ms szerepe nem volt ugyan, mint hogy neha a Hzban vagy a
Iggetlensegi prtgylesen leadta a szavazatt. De nem tudta, hogy ott csak egy a sok nev-
telen kztt es most komolysgval akart tntetni a rokonsga eltt. Szep, grg vons arca
ilyenek mind az Alvinczy testverek soha el nem mosolyodott es csupn politikrol volt
hajlando beszelni.
A kis Kamuthyra meg rosszabb hatssal volt Budapest.
Tkeletesen el van majmosodva. Valami szabo elhitette vele, hogy a klseje angolos. Ez
megnyilatkozskent hatott a kis Kamuthy Istire. Annl inkbb, mert termeszettl selypt te-
ht az angol th mr keszen van a szjban, meg akkor is, ha semmi szkseg sincs re. Azota
angolnak ltzik, igaz, hogy bohozatangolnak. Tg kockj szrke szalonkabtot visel, szr-
ke nyakkendt, cilindert, Ieher kamslit; monokli szorul a szemeben es poIaszakllt nvesz-
tett arra a puIok csecsembrzatra.
Feljnnek es rgtn politizlni kezdenek.
Mit IolI a parlamenti helyIetheI? kerdi Isti Abdytol es a vlaszt se vrva Iolytatja:
En aggaItonak tartom. Mondottam iI JuIt Gyulnak, hogy a hIIablyreIorm nem idIer.
Miert ne volna? vg kzbe Alvinczy. Kossuthnak igaza van, ha rendet akar, mert a
nemzeti kormny az ms, mintha nem az volna...
Az angol alkotmny... mondja Kamuthy angolt ,engl"-nek ejtve , aI engl alkot-
mny nem iI iImer hIIablyt; ott a IokIjog Ierint...
Az reg Kajsza egyet rvidet mordul, a hlgyek eltt ki nem ejthetven az szoksos mon-
dst, Ilkel nagy robajjal es elmegy.
A szegeny lady patronessek sem brtk ezt sok; lassankent leszllingoztak az emelveny-
rl. Blint is leszktt onnan. A hossz Farkas es trpe Isti azonban ott maradtak llva es vi-
tztak mindenki szeme lttra, amirl azt hittek, hogy imponlo ltvny.
Vegre az egyik rendez tessekelte ket le, mert kvetkezik az elads. A kznseg mr
begylt es vrakozik.
Ez is leprgtt. Valamivel gyorsabban, mint szmtottk, mivel az egyik Iszm elmaradt:
a GyerIIy Lszlo hegedjteka. annyira elzott a ven Dniellel, hogy mind a kettt ki kel-
lett tmogatni, hogy nagyobb baj ne essek. A nagykznseg elment, gy ht zrst csinltak.
Most, hogy kirlt, milyen ms a terem kepe! Nyitskor keleti vsrhoz hasonltott, most va-
lami cignytborhoz. A bodekbol minden holmit elhordtk a vevk. Soknak meg a dsztese-
bl is eladtak. Msokrol leomlott itt-ott a borts es nehol csak a vz lecezese meredezik. Az
rusto hlgyek tadvn a perselyt az egyleti titkrnak, most vegre megvacsorlhatnak.
Az eredeti program szerint az rusto hlgyek a szomszedos etkezbe vonultak volna, hol
hidegbIe vrt rejuk. Ehelyett inkbb itt maradtak majdnem mind, mg a krkhz tartozo
szmos udvarlok a tlakat thoztk ide, tnyerokat, poharat, pezsgt, st meg nehny abroszt
is. Ezeket a padlon vagy a polcokon tertettek vegig, rerakva, amit a bIebl raboltak.
Ket-hrom csoport sszekltztt, trksen lve a stordszbl szerzett sznyegekre,
res ldkon vagy az rustodeszkn, mellettk, kzttk egy-egy pulykaslt, galantine vagy
sonka Ilaprtott hulljval. Igy leptek el nk es IerIiak vegyesen az egesz kzbls jrot. Es
persze alig telt el pr perc, mr ott termett Pongrcz Laji prms az egesz bandjval es Il-
szllott a nota az zeng hegedjen.
Adrienne-ek trsasga a szomszedos emelvenyt es annak lepcsit Ioglaltk el. Ez a legt-
gasabb hely. Jo is gy, mert k vannak legtbben. A msik ket Laczok leny, Szentpline es
Dodo is ide csatlakozott. A kicsi Margit is elkerlt vegre, br kisse borzosan. Az dm jobb
vlln a Ial zldes meszpora; de ki Iigyel ilyenkor az ilyen aprosgokra! A csinos Krsine es
bartnei is ide hoztk a hozzjuk tartozo vrosi iIjakat es a podium msik veget leptek el.
Odaszegdtt Kendy Joska Iispn uram is, aki a maga szotalan modjn a kis proIesszorne-
nak ,teszi a szepet", ahogy azt Erdelyben mondjk.
Furcsa kep. A nk maguk ele hzott lbakkal, dszes selyemruhikban a Ildn; mellettk,
elttk az elegnsan ltztt urak, kiknek legtbbje magn viseli szolgasgi jelkent azt a tr-
gyat, amit attol vett, akinek akr komolyan, akr treIbol udvarol. A leggyakoribb a bbu.
Ambrus b' mr elment, de nelkle is van eleg. A legkisebbIajta Kendy Joska pipaszrn Ii-
tyeg bojtnak; Alvinczy dm mind a ket zsebebl egy-egy babaarc kandikl ki, Pityu nyak-
ban egy orispojca log, mg Abdy maga melle ltette az paprikajancsijt. Az emelveny
tlso oldaln is sokIele babk hirdetik a jtekstor sikeret. Von der Maultasch bro egy me-
zeskalcs szvet tztt a mellenyere, de a legIurcsbb a kis Kamuthy.
elkelen tenIeregve a postabodehoz kerlt. Az ott rusto nk rgtn IlIedeztek, hogy
egeszen angol.
Azt hittk, hogy maga angol! ezzel Iogadtk. Addig ismeteltettek vele nagy huncutsg-
gal, hogy ,engl, engl, engl", amg rvend hisgban eltrte, hogy a homlokt
aprodonkent vegigragasszk 10 Iilleres postabelyeggel. Mert minden erdelyinek, embernek,
asszonynak, rm valakit megcsIolni. Most is gy van. Mire megszradtak, el is Ielejtette,
hogy mit tettek vele.
Szol a nota a terem tlso vegerl. Eleg zajos, hogy kettecsken beszelgethet, aki akar, eleg
halk megis, hogy anekdotzni lehessen.
kos, a legkisebbik Alvinczy ad el. most Kkllben tiszteletbeli aljegyz. Szrnyen
bmulja a Iispnjt, Joskt. Dacra, hogy az alig hromlepesnyire onnan szemezik
sokatmondolag a kis Krsinevel, itt a dicsseget hirdeti. ,Gesta Dei per Joskm" lehetne
a cme az trteneteinek.
Van ott egy gyakornok mondja , aki napokig nem jrt hivatalba. A Iispn kidoboltotta
a vroson: ,Elveszett egy gyakornok, a becsletes megtallo kap 10 koront, ha visszahozza."
Akr egy borjert! A gyakornok lohallba jtt a megyehzra es azota ki sem mozdul.
Van ott mesel tovbb egy penzionatus osztrk tiszt, aki Ildbirtokos. Ez cseplgepet
vett az llami gepgyrbol. Az ilyen gepre re van Iestve a magyar cmer. Az osztrk szerzett
valahonnan egy pleh ketIej sast es a magyar cmer Ile azt rszgezte. Mit tett erre Joska?
Megkerdezte, van-e engedelye az osztrk csszrtol, hogy a Habsburg-jelvenyt hasznlja. Ha
van, jo. De ha nincs?! Ha nincs, akkor ,idegen cmer bitorlsert" indtsk meg az eljrst el-
lene, azonkvl pedig merjek ki, hogy a vizescsbr nincs-e tl kzel vagy tl messze a ka-
znhoz, mert ha gy volna, akkor jaj neki! betiltja a cseplest hrom honapra!
Nagy kacags volt minden trtenet utn, olyan jozen mondta el ket kos. Egyedl Ka-
dacsay vlt mind szomorbb, ahogy ezeket hallgatta. Neki valamikor idelja volt Joska mint
nagyszer lotudos es rkocsis. Klykkora ota t utnozta es beltva, hogy hajtsi tudomny-
t nem mlhatja Ill, mint lovas akarta elerni azt a kivlosgot. Igaz, hogy magn tapasz-
talta, hogy az eszmenykepetl nem jo lovat venni, de ht becsapni lovsrnl brkit majd-
nem virtusnak szmt; kesbb arra is rjtt, hogy a tlzott lelkiismeretesseg ms teren se na-
gyon bntja Joskt. De amg csupn sportember maradt, az ilyet el lehet nezni.
Nagy csalods volt azonban, mikor Iispnsgot vllalt Joska. Ekkor romlott le a siheder-
kori idel. Kezdte a bartjt mskent megtelni, annl is inkbb, mert a sajt lelkeben j ehse-
gek tmadtak, kvncsisgok es vgyak. Lassacskn az az erzese tmadt, hogy a Joska utnz-
sval tsemmizte az eletet. Az iskolban igen rosszul tanult, br jo esz Ii volt. nkentessegi
eve utn bezuplt, hiszen akkoriban a huszrtiszt az idejet joreszt versenylovaglssal,
buksbol szrmazo kulcscsonttressel es loidomtssal tlttte. Most kezdett rjnni, hogy mit
sem tud. Ezert kilepett a hadseregbl. Knyveket vett es tanulni problt. Behozni, amit el-
mulasztott. Olvasott sszevissza a vilgon mindent. De Ileg blcseszeti rsokat. Mentl
tbbet olvasott azonban, annl tbb problema lepett elebe, amin gondolkozni kellett, tpren-
geni kellett. Annl Ijobb lett a mulasztsa. A lelkeben pedig az elherdlt evek miatt Ilebredt
a harag Kendy Joska ellen, akinek bmulsban elpredlt tbb mint tz hossz esztendt.
Ezek a gondolatok klns ervel ragadtk meg, ha gy, mint ma, kisse sokat ivott.
Alvinczy kos jabb trtenetet meselt. Van egy kzepbirtokos, Rcz Todorka, az egyik
Ielrees kzsegben. Jo ivo. Nagyon szenvedelyes, de igen rossz krtys. Persze mindig veszt.
A Iispn rendes Ierblipajtsa. Ht egyik jtek utn hajnalban azt mondja Rcz, hogy neki ve-
ge van, nem is jn tbbet ide, mert holnaputn kiszll hozz az adovegrehajto. Igen sok ev ota
egy krajcr adot sem Iizetett ht most elrverezik mindenet. Mit tesz erre Joska? Beh-
vatja a Ialubeli brot es megparancsolja, hogy a Ialuban kolert talljanak, ragasszanak vrs
cedult minden msodik hzra es zrjk krl az egesz helyseget. Igy aztn, mikor msnap a
vegrehajto odaerkezett, mr a kzseg hatrrol Iurkossal IlIegyverzett rk hivatalosan ker-
gettek vissza.
Rcz Todorka meg az este velnk krtyzott es a vegrehajto azota sem mereszelt kimen-
ni abba a tvoli Ialuba! Iejezte be kos a trtenetet az ltalnos nevetes kztt.
Gazsi bro nem brta ki tovbb:
En ennek nem ltom a humocht mondotta az thatoan raccsolo beszedevel , vegre
is a Iispn megse achcha valo, hogy a pajtsai adomulasztst pchtolja!
Mi lelte Gazsi brot? Hiszen volt eddig a I mokaszerz, aki soha egy komoly szot nem
ejtett. Egyedl Abdy emlekezett vissza arra a Iurcsa, de erdekes eladsra, amit Gazsi Mez-
varjason, akkor is kisse reszegen, a boldogsg nem letezeserl tartott. Ebben az emberben mo-
zog valami! gondolta. Mindenki ms meglepdve nezett Kadacsayra.
Kendy Joska azt hitte, hogy ez valami treIa bevezetese. Azert onnan a kis Krsinetl, hol
eddig gy tett, mintha nem hallan a rola hangzo sok dicser anekdott, tszolt kurtn a mak-
rapipa melll:
Ha majd egypatjaknak kell kormnyozni, akkor te is lehetsz Iispn! Ez volt az a
hang, ahogy egymst hergelni szoktk.
En sehogy se leszek vgott vissza mergesen a msik. En nem vllalok olyat, amihez
nem echtek. En megmachadok bachomnak, ha mch bachom vagyok...
Erdekes nvalloms! csIolkodott Joska.
Es ha egypatjak Ile tennenek, ahogy te mondod, vagyis a szamachak Ile, az is kte-
lesseg volna, nem pedig vicc.
Most szomszedjhoz, Blinthoz Iordult: Ht nincs igazam? Te beszeltel egyszech ech-
chl? es vlaszt nem vrva, jra Joska Ile svtette: En legalbb beltom, hogy bachom
vagyok!
Ezt hogy erted? kerdezte most mr szraz hangon a makrapips Iispn. A szovlts
komoly kezdett lenni. Gazsi bro pr pillanatig habozott. Nyilvn azt a sert szot kereste,
amit ki akart vgni.
Ekkor vratlanul magas, szikr alak lepett a podium es Gazsi bro kze. Abdy, a kis
Dodo es Maultasch trsasgban a bode oldaln lt a Ildn.
Uzdy Pali volt, hossz tibundjban olyan, mint egy torony. Senkivel sem trdve
odallt az emelvenyen lev Ielesege ele, bakancsos lbt az els lepcsre tette es szolt:
En most indulok Almskre. Nincs valami parancsa edes Adrienne? valami, amit be-
kldjek onnan...
Most ejjel indul? - csodlkozott a neje.
Uzdy rezstos szemldkei Ilcssztak a homlokn: Meg nem szokta meg, hogy brmi-
kor jvk-megyek? kerdezte az mindig gnyos hangjn. A kocsim odalenn vr teht
nincs? Jo. Csak kerdezni akartam. Ht akkor p! ajnlom magamat. Es szeles mozdulat-
tal megloblta a hodpremes kucsmjt. Ajnlom magam kegyeibe az egesz becses trsasg-
nak!
MegIordult es ugyanazzal a hangtalan kimert lepesevel, amivel bejtt, kisetlt a terembl.
Mikor az ajtozr tvoztakor becsattant, Adrienne es Blint szemei egyetlen pillanatra
sszetallkoztak.
A kis Kamuthy Ilhasznlva a csndet, vissza akart terni az elbbi temra: Engliban
mondotta Iontoskodva a veIetktl nem kvnjk, hogy Iakemberek legyenek. Ft! AIt tart-
jk, hogy a Iakertelem rt a joIan teletnek...
Na, a tiednek nem Iog rtani! kiltott kzbe Joska, aki rlt, hogy msIele terelheti a
szot, mert nagyon unta volna, ha Gazsival valami becsletgye tmad. Mindenki rlt a tre-
Is hang visszatertenek. Mindenki kacagott, de igazn orknszer nevetesse csak most lett,
mikor Kendy Pityu rszolt Kamuthyra:
Inkbb mosnd le azt a sok belyeget az brzatodrol, mert valaki meg be tall dobni a
postaldba! es a kis hamistott angol a homlokhoz kapott, szrnylkdve Ilvlttt: Oh
my God! IItenem! IItenem! es szegyenszemre kiszaladt.
Tvozsa a tbbieket is elindtotta.
Kes van, ideje hazamenni! mondotta valaki es erre, mintha varzsszora, szedelzkd-
ni kezdtek.
Csak ilyenkor, mikor vege van, erzi az ember, milyen Iradt... mondotta elmenben
Adrienne.
Blint meg ott maradt. gy ltszott, mintha nem is venne eszre, hogy Addy tvozik. Udo
brot hallgatta vltozatlan Iigyelemmel, aki magyarzott neki valami hosszt, de taln roppant
erdekeset az pomerniai nemetsegevel:
Das is man so, wie ich soeben ihnen sagte, mein lieber GraI; bei uns und auch in Ost-
Preussen ist es wohl nich anders...
III.
Adrienne hloszobja majdnem vakstet. Csupn egyetlen gyertya eg, ezt is letette a
padlora a sarokba, az gy ket oldaln llo egyik asztalka mge. Az gy lebortott Ieny Iurcsa
rajzokat vet, orisiv nvesztve az asztal lbait, meghosszabbtva azoknak rnyait, kette is tr-
ve ket a mennyezet szgleteben. Az gye pedig a Iel szobt eltlti stetseggel, akrha Iekete
pra hmplygne benne. Az alolrol szreml vilgossg majdnem Iantasztikuss teszi ezt a
szobt, mely msklnben rendkvl banlis. Pr prnzott szek a hatvanas evekbl, egy
Iiokos szekreny, amilyen szz hasonlo van, dioIa llotkr es toalettasztal az ablaknl. A Iala-
kon olcso, sznehagyott paprtapeta, egyeb semmi. Kzepes vendegszoba hatst tenne, ha az
gy egyedl nem volna egeszen ms, mint minden, ami krlveszi. AgyIja nincs. EleInt-
csontszn puha takarok mlenek le rola mindenIell, meg a padlot is elbortjk mellette. A
szrke, ocska szobban idegen ez az gy. Jveveny. Valoban ez az egy trgy az Adrienne sa-
jtja, a tbbi btor az anyose. Olyan idegen itt, mint a szomszedos szalonban, az les kan-
dallonyls eltt sznyegkent a Ieher csergepokrocok, es rajtuk szejjelszorva az a tmerdek
selyemvnkos a kimerten unalmas empire btorzat kzepen.
Mindennek, amit Addy bevisz a laksba, annak nomd jellege van. Ideiglenes. Egy dvny
a szoba kzepen. Prnk, pokrocok. Semmi ms. Magval hozta. Ha elvinne, a laks jellege
mit sem vltozna meg, st visszaterne eredeti llapotba. Tborozs a tovavndorls eltt,
ahogy a beduinok strat tnek antik templomok oszlopai kztt.
Az gyprnkon egyetlen Iekete volt, Addy holloIeketen szejjelbontott haja, ketIell az ar-
ca mellett szelesen, akrha egyiptomi paroka lenne.
Ebren van. Vr. Tudja biztosan, hogy Blint el Iog jnni. Nem beszeltek meg, nem is be-
szelhettek, hiszen Uzdy itt volt mostanig. Csak ott a bazrban mondta egeszen vratlanul,
hogy indul Ialura azonnal. Csupn a szemk akadt ssze es csak egy pillanatra. De ennyi eleg.
Hogyne lenne?! Annyi honap utn. Annyi honap szomjas vrakozsa utn.
Hossz, hossz id. Miota visszautazott Varjasrol Almskre, nem tallkozhattak. Ez
november elejen volt es most mrcius vege. Hossz, hossz id. Vegtelen napok, vegtelen ej-
jelei a vgyakozsnak, vrsnak. Szrny volt gy elszaktva lenni egymstol es csak neha
kapni egy-egy sort, hiszen srn meg rni sem lehet, nehogy Iltnjek. Odalncolva lenni az
anyosa es Uzdy otthonba, ahol nem is vendegnek, hanem rabnak erzi magt. Szrny hetei
nemcsak az aggodalomnak a lenykja miatt, kzdeses hetek, mindennapi kzdelem az reg
Uzdyneval, aki a lenykja melll ki akarta zrni, ahogy mindig tette, miota a gyermeket a vi-
lgra hozta. Mg a lenyka egeszseges volt, ezt nem nagyon bnta mr. Az els sszetzesek
utn beleadta magt. Akkor meg nyolc eve majdnem nagyon Iiatal is volt. Engednie kel-
lett. Lassacskn majdnem hozzszokott, hogy a gyermeket elvettek tle, amit valamennyire
megknnytett, hogy a kislny annyira ms volt, mint es ltszolag szenvtelen, mintha nem is
szlte volna. Ez a belenyugvs azonban azonnal Ielrobbant, mikor a gyermek gynak esett.
Minden n polon is. Az anyai erzesnek egyik Iormja ez. Ketszeres ervel trt el nla, hi-
szen anya is volt valoban. Adrienne Illzadt, midn mr az els napon az anyosa vrske-
resztes nvert hozatott Kolozsvrrol. Iszony jelenet volt kzttk, nem hangos szavakban,
de gyllettl mergezett sima mondatokkal. A Ierje nem segtett neki. Gnyos arccal hallgatta
ket es nemn. Taln mulatott rajtuk. A Iiatalasszony gyztt, de a gyzelme nem volt teljes.
Csak annyi reszt kapott az polsban, akr a nrsz vagy a vrskeresztes leny. Es ezt a reszt,
ezt az alrendelt szerepkrt is naponta vedenie kellett. Az reg Clemence groIne minden
mozdulatt Iigyelte, Iolyton leste, nem kapja-e rajta valami hanyagsgon, hogy ezt Ilhasznl-
va ismet kizrhassa az unokja melll. A lzmereseket, orvossgadst, minden tnetet a beteg-
segnek tblzatokba kellett lerni, az ort es a percet pontosan betartani Ilajzott Iigyelemmel.
Taln jo volt ez a minden pillanatot betlt gond. ElIoglalta. Knnyebben teltek a napok
es hetek; sivrsgukat mskent aligha brta volna. Valami pici rme is volt. A kicsi Klemi
a lenykt a nagyanyja utn kereszteltek mintha kisse Ilmelegedett volna irnta. Lass
gyogyulsa alatt neha elIordult, hogy a lenyka remosolygott. Gyakran az is, hogy letelven
az Adrienne-nek kiosztott id es t levltottk a beteg melll, a gyermek vissza akarta tartani:
Maradj meg, ne menj maradj... es pici kacsojval megIogta a kezet. Ilyenkor hamisk-
san renezett a nagyanyjra, mert ez csupn olyankor trtent, ha az regasszony jelen volt. Ha
a nagymama nem volt jelen, a gyermek ilyet nem mondott. Vagy megis?... Nem. Csakis
ilyenkor. Majdnem azt a benyomst tette, mintha a gyermek tudn, hogy a nagyanyjt ez
bosszantja, csakis azert tenne, semmi msert. Adrienne azonban ezt nem akarta megltni;
hinni akarta, hogy a leny hozz vonzodik inkbb.
Mikor a lenyka Ileplt, az reg Uzdyne elvitte elle. Mernba mentek, ahogy mskor
mr karcsony eltt. Ha nem vitte volna el taln valoban meg tudta volna hodtani magnak
a kicsi Klemi szvet. De ht elvittek! jra kell kezdeni majd ezt a kzdelmet a gyermek birto-
kert. jra is Iogja kezdeni... Vissza kell hodtania magnak.
Ezekre gondolt Adrienne, maga ele bmulva a stet mennyezetre.
De megzrrent a szomszedos szalon vegajtaja. Hirtelen, akr a hullm, a viszontlts k-
zelg rme minden Ijo emleket kitrlt a lelkebl.
*
Ez gy nem elet! ismetelte Blint. Ez nem elet! es most azt a hossz okIejtest Addy
vlsrol jrakezdve, minden ervet jra Ilsorakoztatott. A prnkba dlve egymsba kulcsolt
tagokkal gyszolvn mozdulatlanok. A tkeletes odaads kenyelmesse tesz brmi helyzetet.
Mikent a lelkk nemn megerti egymst, a testk is mindenkor egybeigazodik teljes
harmoniban, ahogy a ketrecben a nagy vadllatprok sszeIonodva alusznak a bizalmas
nyugvs termeszetessegevel. Az arcaik egyms mellett.
A halkan ejtett szavak majdnem csokok is, annyira kzelrl indulnak.
Adrienne vlst, ezt magyarzza mr jo ideje Blint. A szksegesseget, elkerlhetetlense-
get. Minden krlmenyt, minden ervet, meggyzen csoportostja ezeket. Tn meg meggy-
zbbek gy, mikor egymsba tapado bren az lel karjai, simogato keze, csoklehel ajka,
minden errl beszel, szabadulsrol, rkkn egytt maradsrol. Megis Addy trgyilagos tud
maradni.
Valoban taln lehetseges gondolta. Uzdy jabban nem zsarnokoskodott vele. A beteg-
pols alatt majdnem kerlte. Ez azonban nem bizonyt semmit. Ez mr sokszor volt gy h-
zaseletk alatt. Kiszmthatatlan mindig. De van egy kerdes, ami latba esik, ami a kepzelete-
ben azonnal Iltmadt. Mi lesz a lenykjval? Azt nem hagyhatja, azt nem ldozhatja
Il. Nem maradhat ,azoknl", ahogy a Ierjet es az anyost egyetlen szoval nevezte. Teljesen
tnkretennek! Visszaemlekezett, hogy mris milyen Iurcsn zrkozott, kimert modor, szota-
lan az a gyermek. mindezt az anyosa Iagyos szigornak tulajdontotta es ktelesseget ltott
abban, hogy kiszabadtsa onnan. De vajon sikerl-e? Flteve, hogy Uzdy elIogadn a vlst,
bizonyos: mindent el Iog kvetni, hogy ezert bntessen. Az regasszony krmszakadtig Iog
kzdeni, hogy megtartsa az unokt magnak es ketsegtelen, hogy az egyetlen leny, akire vala-
mikent hallgat Uzdy, az anyja. Teht ez is akadly, ez is szrny akadly lesz! Mrpedig a
sok honapos harc utn, amit a gyermekeert most Iolytatott Adrienne, megszegyentesnek erez-
te, ha lemond rola.
Mindez pillanatok alatt vegigcikzott az agyn. Mindebbl azonban semmit sem mondott.
Csak annyit mondott:
Es a gyermek? Mi lenne azzal?
Blintot meglepte ez. Mindeddig Addy lenyrol alig esett szo kzttk es ha az asszony
nagy neha emltette, mindig gy beszelt rola, mint akit elvettek tle, mint aki mr regota nem
is az ve. sohasem gondolta, hogy ez szmba jhet. Ht magaddal hozod persze! vlasz-
olt knnyeden, br azonnal eszebe tltt, hogy az anyjnl az idegen gyermek szaportani
Iogja az ellenllst.
Mert a lenyom nelkl nem ... nem tudnm megtenni... nem tudnm... Es az asszony
most elszr nem nezett re, elnezett mellette a tvolba, a stetbe. Azt nem lehetett trni,
hogy mshova gondoljon! A IerIi lelese szorosabb vlt. A szja elkezdett vndorolni a n
arcn, a nyakn, a vlln. Bodto csokok, celtudatosak. A nyomukban mintha tzek Iakadn-
nak. Ezernyi erk, kiknek kbulata eltrl minden mst ezen a vilgon, gondot, aggodst, er-
vet es ertelmet...
*
Az a szo, amit Adrienne mondott, megindtott egy gondolatsort, mely ntudatlan
szunnyadt eddig is a IerIiban. Hossz egyedlvalosga alatt jelentkezett neha, akkor is csak
bizonytalanul. Most hanyatt dlt arcn a reborult n vaskos Iekete hajval, a kunkorodo Ir-
tk vad bozotja kzl megszolalt Blint hangja:
Fiad volna tlem es szep volna... szerelem gyermeke... rklne a te eleIntcsont br-
det es az en homlokomat... A te srga szemedet es az en hajamat... Es...es tovavinne, amit mi
erznk... amiben mi hisznk...
Nagyon halkan mondta ezeket. A tredezett mondatok minden egyes megllsnl erezte,
mikent markoljk meg a n kezei a vllt. Egyetert kezek, minden vlasznl vilgosabb v-
lasz; az egyttes vgy rajongo beszede. Es mikor vegleg elhallgatott, a nyaka kre csszott a
n csupasz karja, krlIogta egesz testet es a szja a szejjelbomlott haj kgyozo szlai kztt
megkereste a szjt. Forro, Iorro hossz csok, megpecsetelese nema geretnek. Fogadalom.
Szerzdes.
Virradt. Blint kilepett a szalon vegajtajn. Eltte a villa htso kertjenek keskeny svja
utn az alacsony leces kapu, mely a Szamos-rok pallojt lezrja. Idig kell vigyznia, hogy
nyomot ne hagyjon a lba. Szerencsere eszakos oldal ez; a hz rnyekban a regi ho kemeny
jegge Iagyva ellepi a Ildet. Jol brja az embert. Csak alatta szortyog az olvads. Csak az
utolso lepest kellett meghosszabbtani, azzal elerte a hidacska prnaIjt. Visszanezett.
Valoban semmi nyom sincs.
Tl az rkon lucskos t vonul a vz menten. Br hocip volt rajta, nem volt kedve gy ta-
picsklni a srban, inkbb beIordult a setater Iele. Ez nagy kerl, kisse szitl is az es, de se-
baj! Szep gy jrni a hajnalhasadsban. A szve teli volt remenyseggel es a meg alvo termeszet
is mintha azt erezne, amit : a kzelg tavaszt.
A leveg is teli gerettel, ahogy az lelke.
Mikor bcsztak az illatterhes hloszobban, csak annyit mondott Adrienne:
Megproblom... Ezzel vltak el. Megproblja szoba hozni a vlst. Bizonyra sikerl, gondol-
ta Blint. Sikerlni Iog, sikerlnie kell. Adrienne es Ierje mr alig elnek hzaseletet. Miert ra-
gaszkodna ht Uzdy annyira hozz? Taln csak Adrienne kepzeli, hogy semmi ron sem bo-
cstan el. Es vegre is, trvenyek is vannak...
A dereng hajnalodsban jolesett lassan vegigsetlni a neptelen parkon, a remenyseget
szvni magba teli tdvel. Az orisi Ik lila mozdulatlansga vette t krl. Kzttk egy-
egy hoIolt tarktja az avart, hol lthatatlan apro csermelyek csurgadoznak szanaszet, ztatjk a
Ildet, laztjk, puhtjk, hogy kiserkenhessen szzmillio Iszl, lapu es virg, jrakezddjek
az elet, a jvend. Az egesz termeszet arra keszl, azt vrja; a hajnali levegben a termekeny-
seg le nem rhato szaga. Igy ment vegig a hossz setnyon es jrtban mr nemcsak az
asszony brsnak a remenye zengett, hanem az is, ami olyan nkentelen jtt az ajkra ma ej-
jel: ,...Iiad volna tlem..."
Midn a Iasor vegere ert, jobbnak tartotta meg egy vargabett rni az Ovron es annak gir-
begrbe apro utcin menni a laksa Iele, nehogy tallkozzek a Iteren valami hazater lump
ismerssel. Eppen a Hd utca sarkhoz kzeledett, midn a Iton negyesIogat csattogott el
rettent iramban. Szrnyen csatakosak a lovak, a kocsi Idele Ilhzva, a srved is. Ha volt
is benne valaki, nem ltszott. Eleg messzi volt es a Iogat mr reg eltnt a piac sarknl, mire
kiert a stet hzak kzl. Pillanatnyi villans az egesz, akr egy ltoms. Nem is Iigyelt re,
csupn az agya raktrozta el mint mlo benyomst, mert vratlan, hogy valaki hossz trol
ilyen kora reggel erkezzek be a vrosba.
*
Adrienne melyen elaludt.
Valahol egy ajto nylik es mintha vilgossg csapna be a szobba.
Arra ebredt Il. Meg a prnkon kinyitotta a szemeit. A Irdszoba ajtaja van nyitva. On-
nan jtt a Ieny. Es az ajtoban vele szemben ott ll sarkig er bundban, kucsmval a Iejen
Uzdy Pl. Annyira valoszntlen, hogy itt lehessen, mikor csak kes este utazott ki Ialura,
hogy az asszony elsbben azt hiszi: lmodik.
De a IerIi karja kilvell, mintha Ieleje mutatna, az kle eltt valami szikrzik es eldrdl
egy, kett, hrom lves, olyan elesen, mint az ostorcsattans. Hrom sivts is Ityl el Iltte
es ugyanakkor hrmat koppan valami az gy mgtti Ialon. Egy msodperc szzadresze alatt
megertette Adrienne, hogy Ieleje l Uzdy. Akrha rugok dobnk Il, de Iellt es szembeIor-
dult a Ierjevel, nem trdve, hogy meg ket golyo van a browningban.
Eppen a golyok tjban lett volna, ha azt a kettt is kilvi.
Nem trdtt azzal. Emelt llal, tgra nylt dacos szemmel nezett a Ierjere. Nem szolt,
csak nezett. Dsan velt ajkai kztt ragyogtak a Iogai es koromszn haja vad kgyozsban lo-
bogta krl az arct. Vrta, hogy a ket utolso golyo Ieleje Iog replni.
Pr pillanatig nemn gy meredtek egymsra. Uzdy azonban lebocstotta a karjt.
Alle Ehre! Ez mr kurzsi! Ez mr igazn kurzsi. Igazn. Alle Achtung! Igazn...
Zsebre vgta a Iegyvert. Most Iurcsa derekhajlssal, ami mintha kettbe trne horihorgas ter-
metet, hajladozott az ajtoban, meg t-hatszor ismetelven nevetve: Igazn, ez mr beszed...
igazn...
A kacagsa olyan, mint valami gonosz klyke jol sikerlt csny te ves utn.
Maga meg van rlve? szolt re az asszony.
Uzdy azonban nem Ielelt. Sarkon Iordult es az ajtot csndesen betette maga mgtt.
Tlnan meg hallatszott a nevetese.
Pr percnyi csnd most. Majd az udvar Iell patk csattogsa. Bizonyra Iordul a negyes
Iogat. Kocsizrges is, mely gyorsan elhalkul. jra csnd. Elment.
Adrienne meg sok gy maradt lve az gyban. Csak most kezdett a szve ersen verni,
mikor az szmra mr minden veszely elmlt. A szvdobogs Iokozodott; mr a torkban
erezte. Az tltt az eszebe: Uzdy nem hajtat-e el Blinthoz, nem hasznlja-e ott azt a ket tl-
tenyt, ami meg a revolvereben l?
Kiugrott az gybol. tszaladt vekony hloingben a szomszedos hideg szalonba es gyor-
san rt pr sort:
,U. itt volt most reggel. Egeszen bolond! Elment. Nem tudom, hov. Vigyzz magadra!
Delutn setlni Iogok. Ha addig nem trtenik semmi, a Iteren keress meg..."
Csngetett. Eleg kesn jtt reg kis szobalnya, Joln, hiszen messze lakik a Iepletben,
kisse lmosan is, hiszen meg nagyon korn van. Adrienne mr jra az gyban volt.
Vidd el ezt azonnal az Abdy-hzhoz a Farkas utcba. Mondd meg, hogy rgtn adjk t
Blint groInak a levelet. Ha alszik, kltsek Il es vlaszt is kerek.
Igy akart hrt kapni, riadt aggodalmban.
Eltelt vagy hromnegyed ora. Ahogy szaporodtak a percek, mind knosabban gytr a v-
rakozs. A szomszed toronyora mr elttte a nyolcat, mikor Joln vegre visszatert. Midn
nyugodalmas arccal belepett, minden aggods elszllt az Addy lelkebl. Nyilvn semmi baj
sincs. Mr alig volt szkseg az B nevjegyere, melyen csupn ket angol szo: ,All right!"
Megis jo ez a rvid ket szo! Alig olvasta el, melyen elaludt.
*
Seta kzben mit sem meselhetett el, hiszen Margitka is vele volt. Kesbb az ozsonnnl
sem, szmosan leven nla, a Laczok lnyok es a rendes IerIivendegek csoportja, Alvinczy
dm, Kendy Pityu es a tbbiek. Bizalmasan nem beszelhettek.
Azt a mondatot: ,... gy, ahogy tegnap...", azt is beleeptette a bazrrol szolo visszaemle-
kezes kze, amit akrki hallhatott. Ertelmet csak szemei adtak ennek, az a hangsly, amivel
beletmasztotta a nezeset az B tekintetebe ennel a nehny szonl. Vlaszkent a IerIi szemhe-
jait egyetlen pillanatig lecsukta, mikzben elIordtotta a Iejet msIele.
A titokzatos jelek technikja ez.
Estig Uzdy nem tert vissza Ialurol. Ejjel sem. Adrienne ht vegre elmondhatott mindent es
megmutathatta bartjnak azt a hrom kis lyukat is a Ialban, mely hrom meszporos kerek
pttyt vgott a vajsrga tapetba. Azt is kiszmtottk egeszen jo jtek volt , hogy a
golyok tja az ajtotol a Ialig eppen Blint Ielstestet Irta volna t, ahogy gy most Addy I-
ltt knyklt az gyon, akrha Uzdy az alig eltvozott Iantomjt celozta volna meg, ltte
volna szven.
Kacagtak, treIra vettek. m az asszonynl a treIa csak sznleles. Ez a vratlan hajnali je-
lenet ms kepet adott a helyzetnek. Mr nem lehet hinnie, hogy Uzdy belenyugszik a vlsba.
Eddig se nagyon hitte, de most mr keptelenseg! St, a veszely is most mr hatrozottabb. Az
a krlmeny, hogy csak Ileje celzott Uzdy, pontosan a teste Ile, hogy a golyok ott repltek,
ahol alig egy orval elbb Blintot talltk volna el, az is, hogy azonnal megsznt lvldzni,
mikor Iellt, mindez azt bizonytotta, hogy nem , hanem a bartja van veszelyben, annak
eletevel jtszik, ha most szol. Mrpedig amennyire vakmer, mikor csak nmagrol van szo,
annyira vigyznia kell, nehogy veszelybe jusson az, akit szeret. Ezen tprengett egesz nap,
br senki sem ltta rajta. Arra a meggyzdesre jutott: valahogy mskepp, valamikor, mikor
Blint nincs a kzelben, ha Pesten van, meg jobb, ha klIldn, csak akkor szabad valamit
problni, addig nem, semmi szn alatt, akkor is csak ovatosan, valami rggyel, valami ms
ltszattal. Valamit ki kell tallni addig! Mindezt azonban nem is emltette, gy tett, mintha mi
vltozs sem volna. Tovbb is vllalta, hogy beszel majd a Ierjevel, mert tudta, ha vissza-
koznek, Blinttol kitelik, hogy maga veszi kezebe a dolgot.
Teht tervezgetni kellett. Es mivel a kzvetlen cselekvesrl le akart terni, tudatosan o
milyen knny volt! tovbb sztte a tegnapi lmokat, hogy lesz majd, mikent lesz, ha gyer-
mekk szletik kettejk verebl, milyen lesz? Mit rkl tled, tlem... es Ilbe mondva sug-
dosta, sok csok megszaktsval is, a stet szoba bakacsin homlyban; tndkl mesevilg
ragyogott krlttk, kzeppontjn pedig valotlanul valodi leny, kepzeletk es vgyuk szlt-
te, kisbaba, majd serdl Ii, es legott iIj is. Mg a msik percben jra csecsemkent hempe-
reg csupasz testenek rozsaszn csodival...
Mr neve is van, dmnak kereszteltek, mintha kezdene a jv emberiseget, j tkeletes
emberIajtt, amilyen meg sohasem volt akr Euphorion, a Faustban.
Es ezt a temt jra es jra kihmeztek, sok, sok ejszakkon beszeltek rola, mintha mr a vi-
lgon volna, el, valo szemelyiseg volna szerelmk vegs celja es betetzese.
IV.
Mr ltzik Blint groI, mindjrt keszen lesz mondotta Tothyne belepve az Abdyne
nagyobbik szalonjba, ahol Baczone, kezeben rks ktesevel, egyedl vrt visszateresere.
Ebedid volt. Fel kett. Roza groIne a kis szalonban az roasztalnl leveleit rendezgette. Ez
jelentes volt az szmra is.
A ket gazdasszony pr percig hallgatott, aztn csevegni kezdtek. Halkan beszeltek, mintha
sugdosodnnak, megis eleg hangosan arra, hogy Abdyne, ha odaIigyel, meghallhassa, amit
mondanak. Azt pedig tudtk, hogy oda Iog Iigyelni.
Biza re is Ier az iIjrra, hogy kipihenje magt, nagyon kesn jtt haza ma reggel...
mondotta Tothyne.
Abbiza helyeselt Baczone es meg akkor se hagytk bekin. Levellel zaklattk, pedig
meg nyolc ora se volt.
Igaz biza Iolytatta az els , a Monostori trol hoztk. A szakcsne eppen a piacrol jtt
haza, ltta is azt a szobalnyt.
Orisit sohajtott itt a ket kver n, akrha s szvk szakadna meg, aztn Baczone jbol el-
kezdte:
Flvertek az lmbol szegeny Blint groIot, abbiza, annyira erskdtt az a cseled, hogy
srgs...
Ht ugyan valjon tm cignyozni vala a mi Iiatal urunk? kerdezte Tothyne nagy hamis-
sggal.
Aligha! nevetett a msik. Reggelig nemigen szokott mr regota, hanem biza msIele
jrt taln, nem ott, ahov vrtk, azert Iuttattak hozzja...
Ht abbiza jo is, ha msIele jr vegre...
Most csndesen es krrvendn nevetett a ket kver gazdasszony. A trsalgst nem Ioly-
tattk, mert Blint Irissen mosdva belepett a szobba. Ennyi gyis eleg volt.
Abdy Roza a szokottnl melegebben Iogadta a Iia kezcsokjt. Ebed alatt is jokedvvel
hallgatta Blint elmondsait a tegnapi bazrrol, mert nagyon megrlt annak, amirl persze
azt hitte, hogy csak veletlenl hallotta meg. Blint reggel jtt haza es bizonyos, hogy nem
attol az tkozott asszonytol! Taln szaktott vele! Mskent nem is magyarzhato, hogy az
Uzdy-villbol keresnek korn reggel, ha onnan jtt volna el egy orval elbb. Elkepzelte, mi-
lyen megalzs lehetett Adrienne szmra, ha vrta maghoz Blintot es az nem jtt. Ha hagy-
ta, hogy vrjk es ms nhz ment. Roza groIne most nem bnta, akrki lett legyen is az a m-
sik n. A Iia asszonysikerei amgy is bizonyos bszkeseggel tltttek el mindig. ntudatlanul
gy erezte, mintha az korai zvegysegevel ketteszakadt eleteert krpotoln Blint azzal,
hogy vilgszerte tetszik az asszonyoknak. Mr diplomata korban is gy volt. Termeszetesen
sosem kerdezte a Iit, de a ni rs bortekok, mik tvol orszgokbol erkeztek Denestornyra,
ha Blint szabadsgon volt, rmet okoztak neki. Mikor a szomszedban Marosszilvson Mal-
huysen Dinorhoz jrt t ejjel es lohton, azt is tudta a cseledektl, br sosem kerdezett sen-
kit. Az ilyen nket nem telte el, csak msnak, msIajtknak tartotta, egy kalap al veven
kokottot es rint, akr tbb, akr csak egy szeretje van, IerIiak jtekszerenek tartotta ket,
kik komoly erzest egyltaln nem is kelthettek.
Az els n, akinel megijedt, az Adrienne volt. Jol ltta, mennyire komoly a Iira nezve,
mennyit szenvedett miatta most msIel eve, mikor Velencebl hazakerlt; azt is, hogy most,
miota jrakezddtt, mikent osztja be a vllalt munkjt aszerint, ahol tallkozhatik vele.
Mindezert gyllte.
Taln az egyetlen leny, akit valaha gyllt. Annl dzabbul, annl knyrtelenebbl, mi-
vel elhitt minden leggonoszabb pletykt, amit hoztak neki es nem volt a vilgon senki, akit
olyan aljasnak tartott volna, mint Adrienne-t.
Ezert volt rm es diadal az a hit, hogy Blint elhagyta es megszegyentette.
G
A jotekonysgi bazrhoz kapcsolodott meg ms esemeny is.
A ,Vajda", Kendy Sndor Kajsza jelen volt, mikor az reg Kendy Dnielt es GyerIIy
Lszlot reszegen ki kellett tmogatni a terembl. Unokabtyjnl, Dani b'nl megszokta reg-
tl Iogva, hogy leissza magt, ahol alkalom van re; egyetlen mondssal elintezte: ,ven
diszno". Rajta gysem lehet segteni mr.
GyerIIy Lszlo esete azonban tovbb Ioglalkoztatta. Folyton maga eltt ltta, mikent ll
Il bizonytalanul, mikent tntorog pr lepest, hogyan tmasztjk ki az ajto Iele ketIell, mert a
lbai nem brjk. Ez ott trtent, eleg kzel hozz. Abban a pillanatban, mikor talpra lltottk,
Lszlo Ieleje volt Iordulva. A krltte llok miatt csak az arca Iels resze ltszott, a homlo-
ka, az sszentt szemldke. Mintha rnezett volna! Es ez a haragos, kisse veges nezes meg-
ttte a ven Kendyt, sszeIolyt regi emlekekkel, valaki msnak a tekintetevel; olyan volt,
mintha az nezett volna re, mintha az kerne segtseget tle... Szamrsg! ez a Ii tkreszeg
volt, teljesen ntudatlan az italtol, klnben sem tud semmit, nem is tudhat, semmi kze sincs
hozz...! De az a nezes... az a nezes megis annyira ugyanaz...
Ket napra r elkldte az inast azzal az izenettel, hogy GyerIIy Lszlo keresse Il a Bel-
szen utcai laksn. Legyen ott delben tizenkettkor.
*
Mikor szemben ltek egymssal, pr percig hallgattak. Aztn a ,Vajda" megszolalt:
Te marha! ennyit mondott es megllt.
A Iiatalember meg sem sertdtt, annyira meglep volt ez a vratlan gorombasg. Csodl-
kozva nezett az regrra. De most a ven Kajsza beleIogott. Elmondta, amit hallott Lszlo elet-
erl, knnyelmsegerl, adossgairol, iszkossgrol. Kemenyen beszelt sok trgr szot is
hasznlva, ahogy mr szoksa.
A Iiatalember szotlan hallgatta. Annyi er es akarat radt ebbl a hatalmas, szeles mell,
sasorros es Ierde szj emberbl, durva szavai mgtt taln annyi burkolt joakarat is, hogy
most meg beketr volt, majdnem alzatos. Amiket Kajsza ilyen kemenyen mondott, az
gyszolvn ugyanaz, mint amit Lszlo gyakran nmagrol tartott, mivel nmagt vdolta,
amiert nmagt megvetette, ha veletlenl jozanul ebredt Il nemely reggel. Ilyenkor ugyane-
zeket vgta sajt Iejehez es eppen e vdak ell meneklt az ivsba es meg sok-sok ms ell,
amikrl a ,Vajda" nem tudott, nem is tudhatott. gy erezte most, mintha nem msvalaki sora-
koztatn Il a bneit, lehasgt, zlleset, hanem akrha tkrbe nezne es a msik enje, az a
vdaskodo, szigor, az mondan mindezt.
Igy tartott ez eleg sok. Lszlo krlnezett. Szeszhez szokott termeszete alkohol utn ord-
tott. Nem volt plinka sehol; nem is kerhet, az nem illik. Az reg Kajsza most tancsokat
adott, ami persze nla parancs Iormt lttt.
Te kerest Iogsz beadni az rvaszekhez. Kered a kiskorstsodat, ha mr ilyen szamr
vagy a magad dolgban! En vllalom a gondnoksgot! En majd rendben tartalak, ha Iene Ie-
net eszik is! Nem Iogom trni, hogy elpuszttsd magad!
Lszlo arca elvltozott. Ismet az a szo, amit Blint is hasznlt: ,Elpuszttod magad!" Meg-
int azzal jn valaki. Megint menteni akarja valaki, rendelkezni vele, taln helyette Iizetni is
akar, ahogy egykor Beredyne es most nemreg Dodo. Szrny harag nttte el. Lzads a bea-
vatkozs ellen. A gyngeseg lzadsa az er ellen.
De ht kinek mi kze hozz, ha en elpuszttom magam! kiltotta mergesen es Illlt.
Most mltt a szo belle: Egesz eletemben mindig prtoltak, kisgyerekkorom ota, mindig
ide-oda rngattak, a gymom, a nagyneneim, mindenki. Mindenki rendelkezik, mindenki pa-
rancsol. Ht nem! Eleg volt! Eleg volt! En azt teszem, amit akarok, gy elek, ahogy akarok!
Ilyeneket mondott sok-sok ismetlessel, nmagt erstve azzal, hogy kiablt es azt is: ,ez az
en dolgom, senki mse" es azt is: ,nem trk semmit senkitl, nem trk, nem trk, nem t-
rk...!" Mg vegl szeles karlejtessel majdnem vlttte:
Ha el akarom puszttani magam, ht igenis elpusztulok. Mindenkinek joga azt tenni az
eletevel, amit akar!
Az reg Kajsza mozdulatlan lt. Nemn hallgatta. Nem csupn hallgatta, de Iigyelte is.
Ezek az sszentt szemldkk, ez a Iurcsa karmozdulat, mely mintha htra nylna es onnan
dobn elre a szot... Az utolso mondat is: ,mindenkinek joga van azt tenni az eletevel..." Mi-
lyen atavisztikus mindez! Regi, regi emlek tmadt Il benne: Ladossa Jlia. Az is gy beszelt,
az is azt mondta, az is ilyen lzongo termeszet volt. Az is nmagt puszttotta el. Akarattal.
Tudatosan. Mr lenykorban szerette t, megis dacbol Ierjhez ment mshoz... es kesbb, ak-
kor is dacbol ment vilgg, nem vele, de miatta... Mindkettjk meg nem alkuvo termeszete
tkztt ssze... akkor beszelt gy, ahogy most a Iia, akkor vetette gy elre a karjt, neztek
re ugyanilyen szemek...
Az regember Illlt. A kezet az iIj vllra tette.
Ne haragudj rem, csem, nem kell haragudni, az nem jo, arra nincs ok es en... en bocs-
natot kerek!... Soha ilyet a ,Vajda" nem mondott, soha ilyen lgyan nem beszelt: A vilg-
on nincs olyan sok szeretet, hogy eldobljuk magunktol. Tudom, neked kevesebb reszed volt
benne, mint msnak. En azt megertem. Taln rosszul mondtam, amit mondtam, tn mskent
kellett volna. Neked nincs se apd, se... se anyd. Sok minden hinyzott az eletedbl... Ez az,
ami rajtad van, ami red nehezedik. De rlnek, ha a sajt modod szerint ssze tudnd magad
szedni es en... en segtenek... ha elIogadod...
E tredezett mondatok alatt Lszlo arcn meglep vltozs ment vegbe. Az lla leesett, a
szemei csodlkozsban nyltak tgra, aztn megteltek knnyel. Merev llsbol hirtelen ssze-
csuklott, akr egy jtekpojca, akinek elejtik a zsinorjt. Leomlott a szekbe es elkezdett zo-
kogni.
Az reg Kendy llva maradt eltte.
Na, na mondotta , ezt nem kell... nem kell... Majd vratlan es kisse gyetlen mozdu-
lattal megsimogatta a Iiatalember Iejet. Nem kell... az ilyet nem kell... ismetelte drmg-
ve.
Nagyon sok srt Lszlo, mind sszebb grnyedve a karosszekben. Valami Ilszabadult,
valami Iloldodott benne. Most mr csak csndesen srt, siratta nmagt, elrontott eletet,
mindazt a Ijdalmat es dacot, amit evek ota hordozott magban, mindazt a tehetseget, amit
elpredlt lehn, az elmulasztott idt es az eltekozolt iIjsgt... Mindezt most oly vilgosan
ltta. Hosszan tartott ez. A ven Kajsza trelmesen vrt, mg Lszlo vegre megtrlte knnyes
brzatt es Ilnezett.
Bocssson meg, btym mondotta , nagyon szegyellem... en nem szoktam... igazn...
Az regr egyetlen kurta paraszti szoval Ielelt, aztn Iolytatta:
Van az gy, ne szegyelld, taln jot is tesz.
De ht mit csinljak? kerdezte GyerIIy.
Az regr melleje hzta a szeket es lelt. Programot adott. Lszlo menjen haza mindjrt,
rja vagy rassa ssze az adossgait pontosan, azt is, ami birtoka van, erd, hz, Ild. Ha ez
egytt lesz, jjjn be, hozza el neki: Akkor majd megtrgyaljuk, megltjuk, megbeszeljk,
mit lehet tenni. Ez megsem lehet olyan remenytelen dolog, csak hozz kell Iogni...
Ebben egyeztek meg. Mikor kezet Iogtak, meg annyit mondott Kendy:
Aztn probld meg es ne igyl olyan Iene sokat!
Regota nem erezte Lszlo magt olyan nyugodtnak, knnynek, mint mikor tvozott az
reg Kajsztol.
Odalenn pr lepesnyire kvehz van. Kisse habozott, mielbb bement. Alkoholhoz szokott
szervezete azonban legyzte az akaratt. Betert. Hrom pohr plinkt bevgott.
Megis aznap este kiutazott Ialura.
*
A bazrhoz Izdik meg egy msik esemeny is: a kicsi Margit mtkasga Alvinczy dm-
mal. Ht ez roppant meglep dolog! Hogyne volna, hiszen tudjuk, hogy dm sok ev ota ha-
llosan szerelmes Adrienne-be. Es elveszi a hgt? O, ez nagyon vratlan.
Valoban vratlan volt ez, Ileg magnak dmnak. Alig is ertette, mikent trtenhetett,
hogy egyszerre csak vlegeny lett, Margitka vlegenye. Es az a Iurcsa gondolta , hogy
nem is tallja Iurcsnak! Olyan magtol jtt ez valahogy.
A bazr delutnja ota, mikor regi szoks szerint uzsonnakor elltogatott az Uzdy-villba,
mr nem is problt Adrienne melle lni, meg vele szembe sem, ahogy azeltt tette volna, ha-
nem azonnal a kicsi Margitot kereste, aki o, milyen veletlen! mindig a szalon legtvolibb
sarkban volt tallhato. Azonnal odaszegdtt, amit azzal indokolt magnak, hogy Adrienne
gysem trdik vele, hanem megveti az nagy szerelmet. Mivel pedig a tbbi vendegek, Ka-
dacsay, Kendy Pityu, a msik hrom Alvinczy es a Laczok lnyok is hamarosan rjttek,
hogy amint dm es Margit sszelnek, rgtn elkezdenek bizalmasan pusmogni, pr pillanat
es aki veletlen ott is volt, az is elment onnan, k pedig kettesben maradtak. Igy ht nyugodtan
trgyalhattk hosszan kedvelt temjukat. Azt a szrny klnbseget, ami Adrienne knyrte-
len szve es Margitka megert lelke kztt Innll.
Ezt a megllaptst Iorgattk, tanulmnyoztk aprolekos es meghato reszletekben azon a
delutnon is. Tl, a nagy tork kandallo eltt Gazsi bro adott el valami szrnyen nevetseges
historit, ami vele, egy loval es egy vaddiszno kocval trtent, ahol persze jrt rosszul. Mert
Gazsi a hencegnek az ellentete; csakis olyat beszel nmagrol, ahol sajt lltsa szerint a
leg-bambbb ldozat szerepet jtssza. HarklyIorma hossz orrhoz, panaszos vgs szemei-
hez ez jol illett, termeszettl valo raccsolsa pedig meg kln zamatot adott az siralmasan
nevetseges adominak. Ott sokat kacagtak a szalon kandalloja krl.
Milyen vgak azok ott tl mondotta bsan dm a kicsi Margitnak , milyen jol mulat-
nak!... es maga olyan jo ahelyett, hogy ott mulatna maga is, ahogy a tbbiek, itt l velem es
hallgatja az en sok bnatos szavaimat! Mondja, kerem, nem unja mr ezt az en sok panaszko-
dsomat?
O, dehogy! En azt olyan szvesen veszem Ielelt a kicsi Margit , en inkbb olyan
polonIele vagyok. rm volna nekem, ha valamit hasznlnek, ha knnyebben tudn viselni,
ami Ij magnak, ami, sajnos, remenytelen!... Olyan szvesen hallgatnm, akr evekig...
Milyen jo, vegtelenl jo maga, Margit... Lssa!... nekem, majdnem boldogsg, hogy ma-
gval vagyok. O, br mindig mellettem volna; olyan vigasztals nekem ez a maga rokonszen-
ves lelke!
Ezt egeszen halkan mondta dm. Tehette, mivelhogy nagyon kzel ltek egymshoz. A
hosszacska kanapen lett volna hely bven. Nem volt ht Ieltetlenl szkseges ilyen kzel lni.
De tn hogy ne zavarja ket a jokedv trsasg beszede, ezert hzodtak gy ssze. Es a szo
gy benssegesebb, ha majdnem csak Ilbe sugdossk. Knnyebb is lelkieket ilyeten modon
magyarzni; Margit sem vlaszolhatta volna Iennhangon, amit most vlaszolt:
Az lesz a legjobb. Maga engem Ielesegl vesz es en mindig maga mellett maradok. En a
pajtsa leszek; a gondozoja es mindig gy elbeszelgethetnk Adrienne-rl, ahogy most...
Kedves! pusmogta buzgon a IerIi. Maga ezt vllalni kepes, tudva, hogy az en sz-
vem...?
Ez a szv? szolt a leny hirtelen es pici keze rszorult a szomszed mellenyere es pr
percig ott maradt. Ez el van trve! Azt en tudom! Azt is, hogy nem szerelmes belem, nem is
lehet soha...
Nem! mondotta a Iiatalember bsongva, de buzgon. Megis azt erzem: ha nem ismer-
tem volna Adrienne-t, akkor csakis magba szerettem volna!...
Igy vltogattak sok hibavalo, de mezedes szavakat, mg a trsasg indulni keszlt. Midn
mr mindenki bcszott es jo resze mr az elszobba jutott, Margit visszatartotta dmot.
Maradjon! parancsolta kedves erszakkal. Azonnal kzlnnk kell Addyval.
Ez volt az egyetlen kenyelmetlen pillanat Alvinczy szmra. Annyi gynyr mondatok
utn, amikkel sok ev ota krlzsolozsmzta az asszonyt, most kijelenti, hogy a hgt veszi n-
l! A kicsi Margit azonban orisi tapintattal vitte ezt vegbe.
MegIogta az iIj hatalmas tenyeret az kicsi kezebe, odavezette a nenje ele es azt mondta:
Ltod, Addy, ez a szegeny dm borzaszto szerencsetlen. Ezert elhatroztuk, hogy Iel-
esegl vesz. Ez gy, ugye, a legjobb!
Es Adrienne nem kacagott, nem haragudott, nem is csodlkozott, komoly maradt es meg-
ert, st mindket karral Ilnylva az Alvinczy archoz lehzta a Iejet es ldsa jelel homlo-
kon csokolta. Ezt soha el nem erte hossz udvarlsa alatt.
dm stetvrsre pirult es valami szep erzelmes mondaton gondolkozott, amit most ki
kene vgni, de semmi sem jutott eszebe, annl kevesbe, mert a kicsi Margit olyan ervel szo-
rtotta meg a kezet, amit ilyen kicsi lenytol alig is hitt volna az ember.
Ezt az ers markolst szimbolumkent lehet tekinteni, de dmnak errl persze Iogalma
sem volt.
*
Msnap a vros teli volt a mtkasg hrevel. A ven Miloth kost, a jo reg Zakatt besr-
gnyztek. Roppant boldog volt rmapai szerepeben; lehetleg mindenkit meglelt, meg
eleg idegen embereket is es minden t percben meghatodott hangon ordtotta: O, szegeny
Ielesegem, Judith, hogy te meg nem erted ezt az rmet! mikzben bseges knnyeket srt a
bajuszba es rgtn azutn nagyokat kacagott.
Harsogva jrta vegig minden ismerset, ahol ugyanezt a jelenetet naponta sokszor megj-
rzhatta, az idsebb dmknl es a kaszinoban. Az utcn is meglltott mindenkit, hosszan
magyarzva az boldogsggal vegytett bnatt.
IV. RESZ
I.
Nagy haditancsot tartott Blint a stra eltt Winkler Geza erdmernkkel es Zutor And-
rs Mezes alerdesszel. Abdy a vadszszeken, Winkler egy Iatrzsn, Mezes a Ildn lt.
Alattuk a Fehervz Iele a Priszlop kaszloja enyhen lejtve hajlik le, egyes Iacsoportok sza-
ktjk meg, akrha nagy mveszettel ltetett park volna. Jobbrol a Muncsel Mare bkk es Ie-
nyvel vegyes meredekje hullmzik IlIele, mgttk es balrol tiszta es zrt Ienyves. A kil-
tst a Humpleu homloka zrja be steten, mert a delutni nap rnyekban tartja es csak mgle
kandikl ki a Vurtop, az a krterszer sziklacscs, melynek Ieher meszszikli tvilgtanak az
elebe nylo gerinc lombcsipkezeten.
Blint roppant szerette ezt a kiltst. Rendszerint miota a havast jrja, a I tanyt ide he-
lyezte, itt epttetett a ret egyik begrbl sarkba llando Ieszert a lovaknak, Iahzat az em-
bereknek, mindezt kzel a csurgohoz, mg az stra mindig vagy tven meterre onnan, mert
egyedl akart lenni, szemben a vadonnal, egyedl. Valoban kies pont volt ez az orisi zrt
vlgykatlan, melybl innen lthatatlan rohan ki a patak, le a Szamoshoz. Valami bekes es de-
rs nyugalom mltt vegig benne a Ienyvesek komorsga es az itt-ott kitornyosodo kszirtek
dacra. Es olyan csnd, amilyen csak erdben tud lenni.
Jlius legvege volt. Ilyenkor a legdsabb a havason a lomb, a I, a cserje.
k hrman Junye Vomuluj jelenteset hallgatjk, aki elttk ll tisztes tvolsgban.
Szeles, tagbaszakadt ember ez a gornyik. Hatalmas sasorrt magasan hordozza, mert
nem aIIele zseller, hanem vagyonos gazda, ki a sajt telken lakik es inkbb csak tisztesseg
okbol szolglja az uradalmat. Megltszik ez rajta. Akkora tszt visel kiverve apro rezszeg-
gel, mint tn senki ms az egesz havason, a gyolcsinge, gatyja j es tiszta es olyan hatalmas
brnybr sapkja van, hogy abbol akr egy kisebb bekecs is kitelnek. Ezt azonban Hiedelem-
mel maga melle lltotta a Ildre es hajadonIn van; llmagassgig krlvgott, bven zsro-
zott Iekete hajt a szell alig libbenti. tavaly vette t az intreapai pagonyt, ahol a vgsok
vedelme tekintelyesebb erdrt kvn.
Ennek a dupla vgsnak a dolgt magyarzza. A Iavllalkozo ceg visszabocstotta azt a
ketszz holdat, miutn mlt tavaszig kiszlltotta onnan a kitermelt anyagot. Erre most mjus-
ban beltettek nagy kltseggel es munkval. Midn azonban jnius kzepere kintt a I, a Ia-
lusiak belehajtottk a marhjukat. , Junye ezt nem tudja megakadlyozni, nemcsak mert a
vgs vlgye a Ialusiak hatrba torkollik, hanem azert sem, mert Iejszevel mentek neki, mi-
dn erskdtt es agyonveressel Ienyegettek. Egyedl klnben sem tudna elhajtani annyi
llatot zlogba. Azota Iolyton legeltetnek es az ltetes tnkre Iog menni.
Modosan beszel, meggondoltan. Csak egyik lbn ll, a msikat maga ele nyjtja. Ha egy-
egy kerdest tesznek, elbb elcsereli a lbt, mieltt vlaszolhatna. Ez is mutatja, hogy nem-
csak gy bolondjba Ielel. Mikor pedig nagyon erst valamit, kikp oldalra, akrha pecsetet
tenne a nyilatkozatra.
Hosszan tancskoztak gy. Vegl hatroztak. ssze kell hvni az sszes gornyikokat. Ez ti-
zenhat ember. Ennyivel el tudnk hajtani a marht. Az erdmernk lemegy holnap a Belesbe
es onnan a nagyobbik csoporttal szeleset kerlve a gyermonostori erdsegen tjn ejjel az
Intreapba es ott lesz hajnalban; Blint Mezes Andrssal es negy emberrel innet reggel indul,
estere a Ponorban hl meg es msnap virradatkor ott tallkoznak a vgott Ialu Ielli aljn. Igy
a Ialusiak nem neszelik meg, mi keszl es a tilosban kaphatjk a csordt.
*
t ora lett. A nap meg eleg magasan volt, de mr a nyugati hegylnc mge bjt; a vlgy-
katlan rnyekban. Csupn eszak Iell a Muncsel Mare kopasz teteje ragyogott aranyosan, ve-
gigntve a tjat srga Ienylessel. Knny szell indult alulrol Il, kiIele minden hegyoldalon
ozonds legramls, ami olyan serkent, akrha pezsg volna.
Blint vllra kapta a golyos puskt, nyakba akasztotta a triedert es kiindult az erdbe.
Nem vadszni akart, csak vadat ltni. Regi szekerutat kvetett, amit, miota rendet csinlt az
Abdy-havasban, mr szepen bentt a I es sszeszkt a Iiatal sarjads. Nem kellett messzi
mennie. Jol kilepve alig negyedora mlva mr a celjnl volt, annl a magas lesllsnl, amit
egy hatalmas Ieny trzsehez epttetett. Falszer meredek szelen ll ez a Ia. Alatta, eltte
jokora tiszts nylik, mint egy bls, orisi kagylo, Ielkrsen a tlnani mellekgerinc martjig.
Buja I n rajta, mert szmtalan csermely csurgadozik lthatatlan kzte, akik annl a sziklaka-
punl, ott balrol mr nagyocska patakk egyeslnek, onnan sietnek le a Fehervz rkba. Ide
Ilhallatszik a csobogsa a sziklaszorosbol.
Flmszva a letrn, kilt a padka szelere, akr emeleti pholyba es a ltcsvel vegigkem-
lelte a terseget. Minden egyes Iacsoport vagy bokornl, kik Ioltokban tarktjk a retet, meg-
meglltotta az veget, mert a Iekv vadbol alig ltszik valami, a Ieje taln vagy csupn a I-
le; nagyon oda kell nezni, hogy az ember meglssa. Egy-egy kisebb dombhajls is bekny-
kl a girbegrbe tisztsba, azokat is vegigkutatta. Meg nincs knn semmi. Jokor jtt.
A kristlytiszta egben egyetlen sas kering. Mozdulatlan szrnnyal r lass krket szrny
magassgban. Egyeb semmi mozgs.
A termeszet vegtelen nyugalma uralkodik itt. Szep volt itt lenni. Egyedl lenni. Abdy
boldognak erezte magt.
Az utobbi honapok gyszolvn szelcsndben mltak el. A kicsi Margit eljegyzese utn
Adrienne gy hatrozott, hogy amg sszel Ierjhez nem adta a hgt, a vlsa dolgrol nem
beszel Uzdyval. Anyahelyetteskent erezte magt, kinek gondoskodnia kell a hga kelengyeje-
rl es minden egyebrl, ami a kihzastsval jr. Nem tudna nyugodtan Ioglalkozni ezzel, ha
kzben a maga gyeben vihart keltene, mrpedig bizonyos, hogy komoly bonyodalmak szr-
maznnak abbol, amint egy szot is szolna a Ierjenek. Kellemes honapok voltak ezek. Addy es
hga Budapesten is jrtak bevsrolni, rendelgetni, ott sokat lehettek egytt ez alatt a pr
het alatt, Kolozsvrt is es egyszer Mezvarjason. A szerelmi elet legszebb Iormja ez, sok-
szor tallkozni es akadlytalanul, mikzben mindenik a maga munkjt vegzi es kzben to-
vbb szvi a nem nagyon tvoli egybekelesk lomszlait.
Ideig-orig elIeledni azt a sok ellentllst, amivel majd meg kell kzdenik.
A politikban is szelcsnd. Komolyabb trvenyalkotsra ugyan nem kerlt sor. Egyedl
Darnyi tudott az llattenyesztes teren jat alkotni, de ht a kepviselhz vegtere beIejezte ezt
a hosszadalmas hzszablyvitt es a kltsegvetest. A kormny is rendbe tudta hozni vegre a
katonatisztek Iizetesemeleset is, amit a sajt prtjai akadlyoztak eddig. Igaz, hogy Horvtor-
szg meg mindig Iorrong. A bnt egyik krtjn inzultltk; de ht gy hrlik, valami beketr-
gyals indult meg magyar es horvt kepviselk kztt. Taln megegyezest hoz.
Azok a hbors szndekok, miket Slawata mlt szn kzlt Blinttal, nem vltak valora.
Itlia Iele a viszonyunk meg vltozatlan, br Eduard angol kirly orisi nnepsegek kztt Re-
vaiban ltogatst tett a crnl jnius elejen, ami az angol-orosz harmonia tntet hirdetese.
Azonban most jliusban Trkorszgban veszelyes Iorrongs trt ki, katonai zendles Mo-
nasztrban, Szalonikiben is. A hrek eleg bizonytalanok, de nagy baj lehet ott, mert Abdul Ha-
mid kenytelen volt alkotmnyt adni, ltalnos amnesztit is es eltrlte a cenzrt. Bizonyos:
nem joszntbol tette. Az is, hogy ez nem beIejezes, hanem kezdete valami belthatatlan Io-
lyamatnak. Ebbl meg sok minden komplikcio szrmazhatik. Ha pedig a konstantinpolyi
kerdes Ielvetdnek, itt mr Anglia es Muszkaorszg azonnal szembekerlnek. zsia nagy. Ott
a beIolyskrzeteket gy is, gy is lehet tologatni a mappn, de Konstantinpoly Iix pont, ami
dnt ert ad annak, aki a birtokban van. Taln szerencsenk lesz ezzel mondotta mag-
ban Blint , gy Iordulhat a kocka, hogy Anglia ismet Ielenk igazodik, hiszen mindennel
Iontosabb szmra a Dardanellkat az orosz Ilotta ell elzrva tartani.
Ezeket gondolta vegig azon a magaslesen lve, a szzados Ieny derekn. Csak eppen t-
suhantak az elmejen, mert a Iigyelme ott maradt a melyen alatta blsd tisztson. A tndk-
l eg es a mindenIell visszaverd Ieny Iloldott ott minden rnyekot, csak a sznk vlasz-
tja szet a trgyakat: a bkksarjads ragyogo zld, a IenyiIjsg kekes, a I haragosabb, ahol
stes, mg majdnem srga a martok agyagIoltos csuszamodsain; egy-egy regen ledlt Ia csap-
jai hoIeheren rodnak a mindent elborto zldbe, akrha a kepbl kessel karcoltk volna ki a
Iesteket; a kaszlo magas perjekalszai leheletknny aranyos porzssal szorjk be a gazdag
Itermest azokon az eleken, ahol lthatatlanul ide-oda grbl a talaj.
Valahonnan az erdbl csszrmadr-csipogs hallatszik.
Semmi egyeb hang sok.
Most azonban egyetlen halk reccsenes. Nem halland, ha olyan csnd nem volna. A jobb
oldali erdszelrl hangzik. Blint odakapja a szemet.
Egy zsuta szguldott ki a srbl, nagy karikt rt le a vlgy aljig es onnan vissza Il az
egyik tlnani dombocskra. Mgtte az zbak. Bizonyra mr regota kergetdznek, mert a
baknak a szja kisse habzik mr. Nem is kvette a dombtetig, hanem Iele ton lihegve meg-
llott. A suta pr percig gy tett, mintha csak legelni akarna, aztn Ilkapta a Iejet. Rnezett
a hmre, aki ott maradt vagy tven lepessel albb. Spolt. Ez a hvo hang. Azt teszi: Gyere
hozzm, kedves! A bak azonnal Ieleje. A kacer suta megvrta, amg Iler hozz alig ketme-
ternyi-re, ekkor azonban orisit ugrott es ismet szktt elre szedt iramban. Most Blint Iele
tartottak. Eppen a leshely Ija al, ama sziklaIalacska aljba jutottak. Itt mr az zbak majd-
nem utolerte a szerelmet, de az most jabb gonoszsgot tallt ki. Egy jokora mogyorobokor
krl kezdett szaladni, majdnem srolva a leveleit es olyan sokszor krzte, hogy a szegeny
udvarlo vegl is kiIulladt. Megint lltak nehny percig. Blint, ha leejti a zsebkendjet, eppen
kzejk esett volna. Most jra spol a suta, most jra iramodik. sszevissza szguldjk az
egesz vlgyhaj-lst. A Iben hever dlt Ikat replve ugorjk, olykor egy-egy cserjet is, hol
itt vannak, hol ott, meg-megllva, jra hva, jra elillanva, ahogy a moks nsteny bolond
kedve viszi, mg eltnnek a gerincen tl, ahol ms dltest vagy pojnt keresnek, hogy jra-
kezdjek ott ugyanazt a jtekot.
Gynyr sznhz volt ez, gynyr ilyen kzelrl ltni a vadon szerelmi eletet.
Kezdett alkonyodni. A Muncsel-tetrl eltnt az arany Ieny. Lila rnyek terlt vegig a t-
jon es a vadvirgok illata; a rothado lomb edeskes szaga megersdtt.
Abdy indulsra keszlt. Mr a vlln volt a puska, amikor a vlgyhajls aljban valami
megttte a szemet. Ott Ienycsemetek szoronganak olyan srn, mint a kender. Azok kztt
mozog valami barnasg. A triedert a szemehez kapta.
Hatalmas medveanya jtt ki onnan a retre. Ket kis bocs volt vele. Roppant Iurcsa a medve,
mikor csndesen jr. Olyan, mintha tntorogna. A Ieje minden lepesnel ide-oda imbolyog.
Azt hinned, csovlja nagy meggondolssal. A bocsok mellette ketoldalt. Csppsegek a hatal-
mas anya mellett. Igy haladnak ki lassan. A ste Iele mennek. Abban a nedves zsombekban
Iognak lakmrozni, ahol jo kver rgyezesek sarjadnak, zes Iolyondrok es vadlohere is Iol-
tosn. A ltcs olyan kzel hozta Blinthoz a medveIamlit, mintha mellettk llna, meg a pi-
ci szemk okos villansa is jol ltszik. A gyermekek inkbb csak majszolnak, mg a mama ket
nagy mancsval kevere leli a Ivet es gy rgja le tvig. Rvidre legelt Itnyerok maradtak
mgtte, ahol elhaladt, akkork, mint egy jokora csbr Ieneke. Most az egyik bocs kisse t-
volabb kalandozik, de az anyja egy rvidet bIIent es br a jol nevelt csecsem majdnem
azonnal visszater, a mamja egy kisebb taslival Iogadja, merthogy nagy a Iegyelem a vadllat-
csaldban.
Eleg sok maradtak knn, de lassacskn tvolodtak. Vegl eltntek a patak torka Iele.
Blint roppant ovatosan mszott le a lajtorjn, nehogy megkoccanjon a puska, vagy meg-
roppanjon valamelyik lepcsIok. Hangtalan lepkedett hazaIele a Ives svenyen. Meg nem
volt teljesen stet. Az egyik tIordulonl, az ott ritksabb szlasbol topp, topp, topp apro
lepesek zaja ttte meg a Ilet. Mozdulatlann meredt es Ilkemlelt a zaj irnyba. A lepesek
hol meglltak, hol jra megindultak, mintha ide-oda jrna valami kisebb vad, Iolyton vltoz-
tatva az irnyt.
Panaszos zhvs hallatszott ketszer vagy hromszor, sokkal vekonyabb hangon, mint a
suta spolsa. Es aztn egyszerre negy-t kisebb zrrenes es egy zgida ugrott le az tra.
Majdnem nekiIutott Abdynak, de nem vette eszre. Magtol llt meg pr lnyire tle. Kicsi
Iaracskjt Il-Ildobva, Iurcsn Iorgott maga krl es mindenIele spolt. Az zecske ketseg-
be van esve. Arnylag nagy Ilei szejjelllanak a csodlkozstol. Mintha azt mondan: mi
ez? Az en gondos jo mamm, aki eddig mindig rztt, vezetett, aki egyetlen szomra mindig
mellem termett, elIutott tlem valami idegen urasggal? Engem itt hagyott ebben a veszes s-
tet erdben! Es nem tallom sehol es hiba hvom, ht micsoda iszony dolog ez?... ilyen meg
nem trtent, amiota a vilg ll!... Nyilvn nem erti, mi trtenik jlius vegin az erdn. Nem er-
ti, nem is ertheti, hogy ez a lakodalmas ideje az znek, hogy kedves mamja most meg a bo-
londjt jratja azzal az z-bakkal, mg vegl majd valahol utolereti magt; majd kesbb meg
Iogja keresni a kis gidt, de most meg nem, meg nem, most meg mulattatja, ha hajszoljk.
Szegeny kis gida mindezt nem tudja es Iorog ide-oda, pici Iekete lakk orrocskja csucsorodik,
htha megkapn a mamaz szimatjt. t-hat percig lltak gy az ember es az zgyermek, ne-
hny lepesnyire egymstol. Blint meg a lelegzetet is visszatartotta, br az zecske nem is Ii-
gyelt re, annyira elIoglalta a bnat. Vegre srva spolt kettt, szetllo Ileit a ret Iele Iordtot-
ta es elkocogott abba az irnyba.
Csak most kacagott hangtalanul Blint. Roppant rme volt, hogy az erdseg nyugalma
gy helyrellt az kormnyzsa alatt. Olyan csndes mostan mr, mintha sllapotban volna.
Annl ersebb lett az elhatrozsa, hogy a jogtalan legeltetest nem tri es szigoran meg
Iogja torolni.
*
Abdy msnap deltjban mr a Szamos vlgyeben volt. es Zutor lohton, a gornyikok
gyalog. Mindenkinel puska. A gyalogosoknl persze balta is. Ket pakklo is velk jtt, br egy
is eleg lett volna ilyen kisebb kirndulshoz, de gy dntttek, hogy annak a hrom be nem
avatott gornyiknak, akik velk jttek, azt mondjk, hogy odatl a Pspksegibe, a Szamos-ba-
zrba mennek es az nagyobb t, oda tbb holmira van szkseg. Mrpedig a bemondott tervet
valosznsteni kell a legaprobb reszletekig, mert a havasi ember szemIles m es kvncsi es
a legnagyobb titoktarts nelkl vllalkozsuknak rgtn hre menne. Amilyen gyorsan terjed
pedig a hr a havason, msnap mr egyetlen marht sem tallnnak a tilosban es csak kacagn-
nak rajtuk az emberek. Ht gy volt ez jol.
Elmaradtak vegre az utolso hzak, ami bizony sok tartott, mert Gyurkuca kzseg vagy
het kilometeren szorodik szet a Iolyo jobb partjn. Az is jo, hogy vasrnap van es gy aligha
tallkoznak munkssal a Ialutol messzibb, aki megltn, mikor elhagyva a Szamost, k beter-
nek balra a Ponorba. Odaertek ahhoz a patakhoz. Pr perc alatt eltntek a stet sIenyvesben.
Nemn mentek sok. Junye Vomuluj vezetett. Ez az pagonya. Mr este volt, amikor
Iljutottak egy pici ret melle, ahol etel van a lonak es ahonnan hajnal eltt szrny meredek
svenyen kimszhatnak, persze gyalogszerrel, a gerincre, a vgott innens szelehez.
FelIedelet nem csoltak a kopcsols messze hallatszik es csak kicsi tzet gyjtottak,
nehogy tvolabbrol Iltnjn a Ienye.
Meg ejjel indultak ki a hegynek. ttalan kapaszkodtak ki a vakstet erdn. Alig hajnalo-
dott, mr az elen voltak. A nagyobb csillagok meg ragyogtak, csak a kisebbek tntek el a las-
san kekl egben. Az Intreapa vlgyen vastagon Iekszik a kd, de a szemkzti gerinc jol
lthato. Kemenyen vgja el a pirkadst bborIeketen. Jobb Iell a ketszz holdas vgott. Ott
meg ejszaka van. Bizonytalan, van-e rajta valami.
A kzsegi terlet es az Abdy-birtok hatrt egyenes nyiladek jelzi. Ez innet meredekebb
es teht rvidebb, mint a tlso oldal. Eleg itt negy ember a zrsra. Zutor Andrs Mezes ma-
radt ht a tetn es a gornyikok szetosztva vagy tvenlepesnyire egymstol, mert a terv az,
hogy akr vadszatnl, innen hajtjk IlIele a vlgyet mindket oldaln, hogy a gulya, ha ben-
ne van, Ilszoruljon a legIels sarokba; ott aztn sszegyjtve lehozzk a patakon.
Lassan halad Blint leIele. Mr vilgosodott. Mieltt belepett a kdbe, megllaptotta,
hogy az erdmernk valoban ott van a tlso oldalban, is lltja az embereit es is jn vlgy-
nek.
A pataknl tallkoztak. Minden rendben van. Vrni kell azonban, amg a kd eloszlik.
Abdy lelt egy kre, Winkler pedig visszament a csapathoz, hogy kzbl jrva rendben tart-
hassa a hajts bal szrnyt.
Fels szel indult, ahogy hajnalban mindig. A nap Ilhevti a Szamos tgasabb tersegeit,
onnan Ilszll a meleged leg es a szk, teht rnyekban maradt vlgyekbl letodul a hideg
leveg. Hideg, nedves szel, Blint kisse megborzong tle. De hamarosan becsapott a napsugr
hozz is es hirtelen, mintegy varzstesre kitrult a tj. Most mr tisztn ltszott minden es
valoban!... a vlgyecske ket oldala teli van szarvasmarhval. A gyurkucaiak medd gulyja
legel az ltetesben. Lehet vagy ketszz darab llat. Feher Ioltocskk, a borjk, tulkok, szk
szanaszet mindentt, a kristlytiszta legben elesen vlnak ki a Ia-csonkokkal tzdelt zldell
vgottbol.
Spjel. A hajts megindult. Egyenlen, lassan halad IlIele. Vagy tz-tizent percig semmi
sem trtent.
Ekkor azonban csodlatos hang bdlt el az egyik gerinc tetejen. Vad, melyen bgo, dalla-
mos is, de riaszto: az orgona es a disznokrt hangjnak vegyleke. A havasiak hrommeteres
krtjenek a hangja ez. Es nem csak egy. Mr a msik elrl is szol, es taln bellrl is, a vlgy
Iels zrsbol. Hosszan elhzodott rettent hang, borzaszto ers, csak gy reszketett a leve-
g tle. A ,tulnyik"-krt hangja.
E hangra pedig az egesz gulya mintha megrlt volna! Futva indultak meg mindenIell
vissza, a Ialu Iele. sszeverdtt that. Jmbor hasas tehenek, reges krk, bamba tinok es
borjak, mint a szarvas, gy szguldottak; az otthagyott rnkket ugorva, Ienycsapok es Iatr-
meleken t szguldottak vadul, szembe a hajtokkal. Nyilvn erre voltak tantva, hogy hazaIus-
sanak a krtszora. A patak mellett mr hsz-harmincas csoportok rohantak szilajul olyan el-
szntan, akr egy lovasattak. A krtk pedig meg mindig bmbltek, harsogsuk sszevegylt
a menekl gulya riadt bgesevel, a hajtoszemelyzet kiltozsval, a visszhang pedig megsok-
szorozta mindezt, valosgos inIernov lett, hangok poklv az iment meg csndes vlgy.
Nem volt r mod egyetlen llatot megIogni. Ahol sokan voltak, ott legzoltak volna min-
denkit, ahol pedig csak egy-kett, ezek olyan hirtelen Iordultak Ielre, olyan sebesen tntek el,
senki meg a kzelkbe se ert. Nehny perc es mr semmi sem volt sehol. A ketszz hold tar-
vgs res!
Szrny bosszsg volt ez. Junye Vomuluj, mikor lejtt Abdyhoz, Ildhz vgta nagy
brnybr sapkjt es olyan ciIrkat kromkodott, amilyet ritka ember hallott. Csak gy kpte
a legvlogatottabb szavakat. A tbbi gornyik is mind, mikor legyltek a patakhoz, az is ne-
hny joIele tkot kibocstott, hadd lssa a gazdjuk, mennyire buzgok k. Vomulujjal azon-
ban nem ert Iel egyik sem. Nem volt mit tenni. A rajtates nem sikerlt.
Zutor Andrs Mezes vllalni akarta, hogy Ilmegy a gerincre es megproblja levadszni
azokat a psztorokat, akik a krtjeleket adtk. De ht hibavalo vllalkozs volna. Azok mr
biztosan reg elsuhantak onnan. Igy teht Winkler visszaindult a Belesbe, Blint pedig egy
knnyebb svenyen a Ponor aljba, hova lehozzk a paripjt Zutor es Junye.
*
Ismet del lett, midn a Szamoshoz jutott. tkelt rajta, hogy ne kelljen a Ialun lovagolnia
vegig, szegyenszemre a sikertelen vllalkozs utn. TlIell is van nyomdek, ami visz az er-
dn keresztl a toszerti Ireszmalomhoz, honnan az t elgazik, egyik vlgynek, msik ki a
hegyen. Midn azonban odaerkeztek a kicsi malomhoz, ott egy lovas ember vrta ket. Simo
Gaszton, az az rhatnm krjegyz. Valahonnan nyilvn kikemlelte Blint jvetelet. Feleje
rgtatott az szep vasderesen.
Ht honnan jn, groIom? kerdezte sunyin, mert apro cipgombszemeiben krrm vil-
log; bizonyra jol tudja, miben jrt Abdy es milyen eredmennyel. Gnyosan Iolytatta:
Megint dolgozik, buzgolkodik ennek a nyomorult nepnek a javra? En nagyon bmulom azt a
josgos es knyrletes szvet.
Miert teszi magt a jegyz r, mintha nem tudn? vlaszolt nyersen Abdy, mert szr-
nyen bosszantotta, hogy ez vele meg csIolodni mer.
Simo nem jtt zavarba, knnyeden kacagott.
Most mr lthatja a kepvisel r, milyen gonosz, tolvaj nep ez, akiket eddig gy prtolt.
Fogom ezutn is. En igazsgot akarok. Ahogy nem akarom, hogy kizsaroljk ket, ep-
pen olyan kevesse trm a krtevesket. Klnben is erthet, hogy nem mrol holnapra szok-
nak rendhez, hogy annyi esztendnkn t itt a havason nem volt egyeb, mint szabad kpe-k-
pe. A krjegyz egyet grzdelt a torkn. Jol ertette, hogy ez neki szol, de nem mutatta. St,
most tntetni akart az szolglatkeszsegevel.
Bzza rem, groIom, ezt a dolgot, en adok nehny csendrt az uradalmi gornyikokhoz.
Ezek ejszaka lejrnk a gerinceket, letartoztatnk azokat a tulnyikos rszemeket, akik a jelt
adjk, gy a groI erdmernke az erdszemelyzettel ssze tudn terelni azt a gulyt, amit a ti-
losban tall. Tessek parancsolni!
Majd meggondolom.
Csak ennyit vlaszolt Blint, mert br a terv logikusnak ltszott, nem szvesen vette igeny-
be Simo Gaszton segtseget. Nem volna kellemes, ha brmi szvesseggel tartozna neki; na-
gyon gyans embernek tartotta.
Ahogy parancsolja! ismetelte Simo es szivarra gyjtott.
Midn az utak tallkozshoz ertek, Abdy megemelte a kalapjt: Isten ldja, krjegyz
r! es beIordult a hegyi nyomdkba.
En is erre jvk mondotta azonban Simo , Retyicelbe megyek t hivatalosan.
Ht miattam tette ezt a kerlt? kerdezte Blint. Hiszen ntl a Gyalu Botin t sok-
kal kzelebb.
A krjegyz halkan nevetett:
Taln azert is! de tbbet nem mondott. Jo ideig szotlan lovagoltak egyms mellett.
Ht mi jsg a politikban? kerdezte kesbb a jegyz. Nagybtym, a kamars, most
jtt vissza Pestrl; azt mondja, hogy az Alkotmny- es a Fggetlensegi Prt Iuzionlnak. Azt
mondja, azert kapta Kossuth Ferenc a Lipot-rend nagykeresztjet, hogy tn meg is volna?
A kitntetest Kossuth a kereskedelmi szerzdesek reven kapta Ielelt szrazon Abdy.
gy, gy gondolkozott Simo, aztn elnevette magt. Furcsa dolog ez megis. Kossuth
apnk Iia egy osztrk rendjellel a nyakban! BnIIyhunyadon a kaszinoban nagyon csodl-
koztak az emberek. Azt mondtk: mr pecsovics lett belle is, es szidtk. Aztn sietve tette
hozz: En persze vedelmeztem a miniszter urat, hiszen a vezerem! Ez ugyan hazugsg
volt, mert bizony is mondott pr csIondros szot, de Simo lojlisnak akart ltszani olyan
beIolysos r eltt, mint Abdy. jra elhallgatott, aztn ismet kerdezte: Es az a Izio, az
meglesz?
Valoban trgyalsok voltak. A Iggetlensegiek Andrssy vlasztojogi reIormjt nem akar-
tk mskepp vllalni. Okos dolog is lenne. Veget vetett volna annak az rks tusakodsnak,
mely a koalcios prtok kztt titokban ugyan, de Iolytonosan Innllt es ami a kormnyzat
akciokepesseget teljesen megbentotta. Minden kerdesben alkudozni kellett, engedmenyeket
tenni. A rendszer komoly alkotsra keptelen volt gy. Egyedl, ami sallang es nemzeti Irzis,
csak az ment akadlytalanul. De a Iziot a vlasztojogi terv maga is akadlyozta. A 48-asok
radiklisabb szrnya Justh Gyulval az elkn ellenzi a plurlis szavazati elvnek, amely
gy hrlik az Andrssy-javaslat sarkpontja.
Tudja Isten vlaszolt Abdy , prton kvli leven, nem sokat tudok ezekrl. nem
akart errl beszelni. Korai szobeszed csak rthat! Annl kevesbe, mert nagyon kvnta, hogy
letrejjjn az a megegyezes, mely sszeIogn a koalcionak komoly elemeit, kiknek van kor-
mnyzati erzekk kivetve belle azokat, kiknek csupn a hangoskods volt egyetlen szere-
pk. A komorodo klIldi esemenyek miatt is szkseges ez. Fontos volna, hogy a magyar kor-
mnyzat ers es egyseges legyen, hiszen a trk Iorradalmi mozgalmak knnyen akutt tehe-
tik a balkni kerdest. Simo, mintha megerezte volna Blint gondolatait, eppen a trk hrekre
tert t, br az is lehet, hogy csak Iitogtatni akarta az politikai kepessegeit:
Ht mit szol, groIom, a trk hrekhez? Bizony nagyszer dolog ez. Most, hogy mr
van trk alkotmny, nagy segtseget kaphatnnk ott Becs ellen. A trk es a magyar testver
nemzet. A mltban is egytt mentnk a nemet ellen. Eppen ott a hunyadi kaszinoban beszel-
tnk errl... Es most hosszadalmasan magyarzni kezdett. Bocskayt es Bethlen Gbort idez-
te es egy nagy szvetsegi tervet vzolt, hol a magyar parlament es a trk sszeIog es terdre
kenyszertik az osztrkot. Szrny zagyva dolog volt ez, ami Blintot roppant Ilbosszantotta.
Alig vrta, hogy elvlhasson a politizlo jegyztl. Fl is hasznlt egy oldalas erdsvenyt,
mely ugyan kisse szk arra, hogy lovon jrjon rajta az ember, rossz szikls helyeken is visz t
a Priszlophoz, de minden jobb volt, mint ezeket hallgatni.
En itt beterek, jo napot! vgott bele Simo egyik mondata kzepebe es beIordult az s-
venybe. Az emberei utna.
A gyurkucai jegyz elkepedve llt meg. Adta IlIuvalkodott mgnsa! drmgte maga
ele, aztn tovalovagolt, ki az itt meg kopasz meredeken. Jo negyedora mlva is az erd sze-
lehez ert. Itt megllt. Krlnezett. Kicsatolta a revolvertokot, ami a derekra volt szjazva. A
lappancst visszadugta a Iegyver mge, hogy a markolat szabadon lljon. Kezgyre. Aztn
lass lepesben behaladt a srbe.
*
Az a kicsi sveny, hova Blint betert, bizony nem valo arra, hogy itt lohton jrjon az em-
ber. A mokny paripa ugyan akrhol elmegy, de az gak olyan alacsonyan nylnak keresztbe,
hogy csak a nyeregbl minduntalan lehasalva Ier el alattuk a lovas. Blint ht leszllt es gya-
log indult tovbb.
Gyorsabb leven a jrsa, mint a lovake, pr perc mlva mr messzi haladt tlk. A nagy
erdk zavartalan nyugalma vette krl.
Tbb prhuzamos nyomdek kgyozik egyms mellett, ami gyakori, Ileg meredek oldal-
ban. Egyik Innebb, msik lennebb. Mindegyik a Priszlop retjehez visz. a Ielst vlasztotta.
Fiatal luccsemetek srje utn nyltasabb szlas kvetkezett, idsebb Ik, mik azonban a k-
zeli szikla miatt inkbb csenevesz nvesek es a trzsk, csapjuk, meg a legkisebb gaik is
belepve mohval, a rezstos talaj pedig csupa lapu; a Iekete Ionya hupizld, tenyerIorma le-
vele bort el mindent, akrha vetve volna.
Blint nkentelen megllt, midn ide jutott, annyira meglep volt ez a ltvny; a vadul
zld alapon ellentetbl a Iatrzsek lilnak hatnak, rajtuk, Ilttk, elttk ezstszrke moha-
Ityol hossz rojtokban, zsinorokban, nehol azt hinned, hloba van Ionva. Nincs ms szn,
csak zld, lila es ezst. Akrhov nez a szem, csak ez a hrom szn es mentl tovbb tekint,
annl varzslatosabban valoszntlen az erd; itt kzel csupn egy-egy vekony szl imbolyog
a legramlsban, mgtte mind tbb, mglen minden tvolabbi mintha vonalozott pra volna
es merhetetlen messzive vlna, megis tndkl ibolyarudak suhannak Il benne megszmll-
hatatlanul sok, majdnem zenei ritmusban. Alattuk, aloluk pedig elmlik a ragyogo zld sz-
nyeg Illrl le, le a vlgynek, ahol eltnik a mindent elborto mohaIggny bojtozsa m-
gtt. Es ez a sznyeg hullmos, akrha rvenyek kavarnk es majdnem vilgt. Tndkleset
meg alhzza egy-egy szirt, Iekete, mint a kszen, mert nedves csillmpala sziklk. Ez a leg-
vzdsabb kzet. Acelkemeny eleibl apro csppek szivrognak, itatjk Iolyton a mindent
beborto levelsokadalmat. Az sveny vastag avarja lucskos, akrha szivacs volna es ruganyo-
san szortyog minden lepes alatt.
Lassan ment tovbb Blint ebben az lomerdben. gy erezte: minden pillanatban vala-
mely sosem sejtett titok Iog megnyilvnulni eltte, kilepni vratlan a mohazsinorok rojtozott
Iggnyebl. Es ahogy mindig, ha valami szepseg megragadta, Adrienne-re gondolt, mintha
minden, ami gynyr van a vilgon, halvny testebl, duzzado ajkrol, srga szemebl Iakad-
na. Most majdnem ltni velte, ahogy Ieleje jn a lila trzsek es ezstszlak kzl, hossz lep-
tevel lassan suhanva el az Ionyatenger mozdulatlan csillogsa Iltt.
Ha a neje lesz gondolta , kirndulnak ide, eppen ebben az idben, ebben az orban es
kezenIogva vegigmennek itt, keresztl a nema varzserdn...
Halk szrnycsapkods. Egy madr rppent Il eltte, kicsi madr, Irjnel alig nagyobb.
Csak nehny metert replt, ott jra lecsapott. Aztn ismet Ilkelt. Most Abdy jobban meglt-
ta. Szalonka-gyermek. Roppant gyetlennek ltszik. A csre arnytalanul hossz, majdnem
akkora, mint a Ielntte; a teste azonban sokkal kisebb es a szrnyai meg alig brjk, azert Ioly-
ton mintha elrebuknek rpteben. Meg vagy ketszer Ilszllt, de tbbet nem. Bizonyra elI-
radt szegeny kicsi a nagy erlkdestl. Meglapult. Blint gyorsan elhaladt, hogy ne zavarja to-
vbb a kicsi szalonkt.
*
Tn egy negyedora mlva az sveny egy meredek szirt szelehez vitte. Fggleges szikla,
t-hat meter magas, a peremen korcsult Ieny es havasi juharIk kapaszkodnak a kbe es gr-
blt trzsk kilvell a melyseg Ile, vilgossgot es levegt keresve. Mert a szikla alatt retecs-
ke van. Itt tartott stciot az alerdesz a gornyikokkal, mert itt jo I van es vz, nem rt, ha a lo-
vak Ialnak egyet, mieltt nekiindulnak az utolso kaptatonak, ami elttk ll meg, ha a Prisz-
lop Iels sarkhoz akarnak jutni.
Zutor Andrs es kseri a szikla talpnl ldgeltek. Beszelgetes Iolyt. Blint csak a hang-
jukra lett Iigyelmes, mikor mr Ilejk ert a kIal tetejen. Eppen le akart szolni hozzjuk,
hogy itt van, midn egy mondat megttte a Ilet: ,... ht persze, Iel a jegyz, azert jtt erre-
Iele..."
Romnul mondtk persze, de mr jol ertette a nyelvket. Kvncsi volt, mit jelenthet ez.
llva maradt ht. Mozdulatlan. A Iiatal Kula, az a pejkojai legeny, akit rendszerint a lovak
melle Iogadtak, mikor Blint a havasra kirndult, az mondta ezt.
Ht persze, hogy Iel! vgott kzbe a ven Zsukuco, aki a Gyalu Botin lakik, amaz t
mellett, mely kzvetlen vezet a Belesbl Retyicelbe. Hogyne Ielne, amikor ott jtt t a
szomszedomban es relttek.
Ht igazn igaz? csodlkozott Vomuluj, de ltszott rola, hogy mr regen tud errl.
Hol trtent? kerdezte Zutor Andrs Mezes.
Ott az oldalban, ahol lekanyarodik az t a hatrhoz a Korbuluj patak tetejenel.
Tn csak nem a mienkbl?!
Nem, dehogy. A kzsegibl szolt a puska. Jol hallottam. A hzam eltt voltam. Nem is
mozdultam onnan mindjrt.
Az reg kacagott es egy gallyacskt ketteroppantott ket kemeny ujja kzt es eldobta.
Nincs kzm, mi trtenik a mi hatrunkon kvl. Nem jo igen sokat tudni. Csak kesbb nez-
tem meg.
Es most elmondta krlmenyesen. Lassan beszelt, szakadozva, ahogy a havasiak szoktak.
Mikent lovagolt el ott a ,domnule notar", hogyan haladt el az hza eltt. Honnan hallotta a
durranst. Felora teltevel leindult az ton. Mr nem volt ott senki. Nyilvn elhibztk a jegy-
zt. pedig megkereste, hol trtenhetett. Lenyomszta pontosan, ami nem is csoda, mert a
ven Zsukuco egykor hres orvvadsz volt, nincs senki a havason, aki gy tud nyomot kvetni,
mint . Ott a srban jol ltszott, ahol Simo a lvesre visszarntotta a paripjt. A lo csszott is
a Iarn, gy megrntotta. ,Tudni akartam azt is, vajon csak ijesztgetni akartk-e vagy..."
Ht utnanezett, meg is tallta a golyot. Az irny azt mutatja, hogy a bkks srsegbl l-
hettek, kicsit magasrol le, mert ott meredek a homlok. Egyik szlIba csapott be, egy nemesIe-
ny trzsebe, eppen a csszs Iltt. Eleg jol ltt, aki ltt, akrki volt is... es jra kacagott az
reg es elismerese jelel kptt egyet jo messze.
Azota akrhov megy a jegyz, mindig kerlt tesz, hogy ne tudjk, hol jr... mondta
Kula.
Azota van nla mindig revolver... mondotta Krisn es most mind nevettek rajta, csn-
desen, gnyosan.
Vizsglat meg nem volt? kerdezte Mezes.
A hossz Paven Todor, a humpleubeli erdr vlaszolt:
Nem, jol tudja a notar, hogy az ilyet gysem lehet kivizsglni. gy mondjk, nem is be-
szel errl a dologrol.
Bizony nem lett volna kr erte... mondta a Iiatal Kula. Mezes eddig csak kerdezett
csndesen pipzva, de most kemenyen reszolt a pejkojaira:
Elttem ilyeneket ne beszelj! Klnben is jo lesz tovbbmenni. Gyernk! es Illlt.
Az emberek szedelzkdtek, a lovakat kihoztk az svenyre. Megindultak.
Blint ott maradt meg eleg sok. Nem szerette volna, ha megtudnk, hogy kihallgatta ket.
Csak mikor mr jol elhaladtak, akkor indult utnuk. Az ovatossga klnben Ilslegesnek bi-
zonyult, mert az a Iels nyomdek, amin volt, a szikla tetejerl jra elkanyarodott be az ol-
dalba, es csak Inn, majdnem a tanyjuk mellett egyeslt az alsoval.
*
Vacsora utn behvatta a strhoz Zutor Andrs Mezest. Kzlte vele, hogy veletlen hal-
lotta, amit ott beszeltek a kicsi pojnn. Megkerdezte, mi ez a dolog es mi a httere.
Az alerdesz most mr bizalommal volt, nem gy, mint regebben, mikor a Rusz Pntyili-
mon uzsors gyerl, akit kesbb agyonvertek ejjel, harapoIogoval is alig lehetett valamit ki-
venni belle. Elmondta, hogy az uzsorskods a havason azota sem sznt meg. Most nem egy
uzsors van, hanem kett. Az egyik Mereggyon, a msik Rogoselben. Ezek is gy dolgoznak,
ahogy az a Rusz. Nekik is Timbus, a gyurkucai pap kzvetti a penzt, az Unita bank megb-
zottja. Simo pedig a szerzdeseket rja, amikben lltolag sokszor ms van, mint amirl az
rstudatlan ados tud. Minden tovbbi eljrsban is mindig a klcsnadok prtjn van.
Abdy kzbeszolt:
Az ilyet nehez bizonytani. Az emberek a papjuk ellen tanskodni nem mernek. Ezt lt-
tuk most ket eve. De nem volna-e ms visszaeles, amit maga kvet el a jegyz, ami hatosgi
szablytalansg?
Van olyan is eleg, instllom! vlaszolt Mezes. Nincs olyan gy, amibl hasznot ne
csinlna magnak. Azert is taln meg a Iszolgabronak sem jelentette, hogy relttek, pedig
az jo bartja, nehogy vizsglat jrjon itt es halljanak valamit...
Elgondolkozott Blint. Az a segtesi sztn, ami benne olyan ers volt, ismet Ilebredt.
Tenni kell valamit. Megszabadtani a nepet ettl a nyzo jegyztl! Most azonban okosabban
akart hozzIogni, nem olyan gyetlen modon, ahogy ket esztendeje Rusz es Timbus ellen a
pejkojaiak gyeben, akik hozz Iordultak, de azonnal meghtrltak, mihelyt a popa megIenye-
gette ket.
Nezze, Zutor! szolt vegre. ssze tudna-e szedni adatokat erre? Persze Ieltnes nel-
kl, nehogy hre menjen.
Megproblom... vlaszolt nerzettel Mezes.
Az erdmernk rnak ne szoljon errl es senki msnak... Az alerdesznek megvillant a
szeme:
Ertem, instllom, nem Iog tudni errl senki.
Csinljon jegyzeteket. Es amikor jra Ieljvk, majd tnezzk s megltom, mit lehet
hasznlni belle.
Jo lesz, instllom.
Blint Illlt, Mezes Bandi is es sszecsapta bokit, de Abdy meg visszatartotta:
Aztn meg egyet! A krjegyz most delutn azt ajnlta, vennem t igenybe, csendr-
ket adna, akik ejjel elremennenek az Intreapa gerincein es leIoglalnk azokat a krtket,
amivel a jelt adjk a gulynak. Ez eleg jo gondolat. Lehet, hogy Winkler erdmernkt utas-
tom, Iogadja ezt el. Ez azonban nem vltoztat semmit azon, amit magnak mondtam az iment.
Ertem, instllom.
Mezes Bandi ksznt es visszaindult a Iels tanyhoz. A Ienyes holdvilgban jol ltszott
az alakja. Az bls Ielsteste kerek, akr egy labda, inkbb kurta lbaival peckesen lepdel.
Huszr altiszt volt, ,tzmester", azert jr ilyen katonsan.
*
Ket het mlva Denestornyn kapta meg Abdy a Winkler erdmernk jelenteset ebben az
gyben:
,... a krjegyz rral valo megegyezes szerint a csendrket most cstrtk este indtot-
ta el; kettt a Ponoron t a deli gerincre, kettt a Vale Boulujbol az eszakira. En ejjel Belesbl
indultam es pentek hajnalban tizenhat emberrel elzrtam az Intreapa aljt. A kd Ilszlltval
ltcsvel vegigkemleltem a vgst. Meglepetesemre semmi llat sem volt rajta. Dacra ennek,
Ilhajtottuk a vlgyet a tetig, mert remeltem, htha valamelyik llva maradt Iiatalos srben
hzodott meg a Ialusi gulya. Sajnos, meg kellett llaptanom, hogy hiba jttnk, valoban
egyetlen darab marha sem volt azon a reggel a tilosban, br egesz Iriss gane es Iriss nyom volt
mindenIele es bizonyos, hogy csak kes esten hajthattk ki onnan...
A vgsban rengeteg a kr. A csemetek hetven-nyolcvan szzaleka elpusztult. Br trveny
szerint az uradalom kteles beltetni, ezt nem tudom javasolni addig, amg a krteves peld-
san megbntetve nincs, mert ilyen llapotok mellett az a tetemes kltseg teljesen hibavalo...
A csendrk is visszatertek szombat estere. k sem talltak senkit a hegyeleken. Nyilvnvalo,
hogy a Ialusiak utolso percben megtudtk a tervet, de Il nem tudom Iogni, ki rulhatta el?J A
mi embereink bizonyra nem. k elre semmit sem tudtak. En ket ejjel vittem ki az erdre
es nem is beszelhettek senkivel. A csendrket nem is mernem gyanstani, ismeretes,
mennyire megbzhatok..."
Ugyanezzel a postval Zutor Andrs Mezestl is level jtt. Minden pontozs nelkli Iur-
csa rs, megis vilgos. is ezeket mondta el, de volt benne erdekesebb is:
,... gondolom nem termeszetes dolog ez es azert is instllom mert a jegyz r amikor k-
sertette magt a ket csendrrel Il a Szamoson bement a Timbus pophoz es onnan megint ki-
jtt es utnuk a lovon es tovbb ment a Ponor aljba velek es elbocstotta ket es onnan
visszajtt de nem arraIele hanem Toszertnak hanem a popa elkldte a szogjt es hvatta
Nyik Vaszilikt aki nagygazda es eleg messzi lakik oda es aztn az elment hogy hov nem tu-
dom de a Grnspan a mi gyurkucai korcsmrosunk azt mondja messze jrhatott mert mr 11
azaz tizenegy ora volt mikor kocogott es bejtt hozz es ivott egy messzely plinkt es sros
volt a bocskora pedig odalenn nem esett hanem csak a hegyeken a gyalui havas Iele es a Bou-
lujon minlunk nem esett semmi es a Ialuban sem es ezeket hogy a jegyz benn volt a papnl
az egyik csendr miert kserteti magt csendrrel es a csendr azt mondta nem kserteti magt
mivelhogy ott is hagyta ket nemcsak mikor Ielkldtte ket es eljtt hanem menet is a
popnl ht azert ltszik hogy ez igaz es azert is mert en lttam szembe a Humpleu oldalbol
mikor a Szamoson tl az a Nyik Vaszilika ment a szogval a Timbushoz mert en Szkrindbl
erre jttem elebb mert gondoltam htha ltok valamit es a groI r is parancsolta hogy nezzek
krl de egy kisse kesn mert nem lttam a jegyzt mikor a pophoz ment de amit mondok
azt lttam de 7 azaz het ornl sokkal tovbb nem maradtam mert mr stetedett es estere a
Belesbe kellett lennem mert Erdmernk r vr gondoltam es mr gyis stetedik es gyse
ltok mr semmit..."
Blint megrlt ennek. Tulajdonkeppen szerencse, hogy ez nem sikerlt, mert utobb meg-
bnta, hogy igenybe vette a jegyzt. Br trvenyszer csendrsegtseget kerni, megis az, hogy
Simo ajnlotta Il magtol, abbol akrhogy is valami kis ktelezettseg szrmazott volna. Igy,
hogy Simo ilyen ketkulacsos szerepet jtszott es maga gondoskodott arrol, hogy a dolog ne si-
kerljn, ht szabad a vsr! Maga szaktotta el azt a vekony szlacskt, ami valami kis kme-
letre indthatta volna Abdyt.
Vajon miert tette? gondolkozott el. Miert rulta el, amit maga knlt Il?
Van erre tbb magyarzat is. A knlkozs bizonyra csak a kedve keresteben trtent, eb-
ben mindig nagy volt Simo uram, a szvetkezeti gyben is es regebben is gyakran! Az egesz
nla csupn sznleles mindig. Az is bizonyos, hogy utlja az j rendet a havason, ahol , amg
az reg Nyiressy erdgondnok nyugalomba nem vonult, hajtovadszatokat tartott kopoval az
uradalmi erdkben, nagy vendegseg jrta ilyenkor, It is vgatott, ahol akart, magnak es ms-
nak. Valosgos kiskirly volt. Ennek Abdy vetett veget. Lehet ms ok is. Komolyabb. Lehet,
hogy nem meri az egesz Ialut magra haragtani. Eddig is nyzta es nyzza a nepet, de ennek
csak egyesek valljk krt. Igy mr relttek az erdn. A tilos legeltetes gyeben azonban az
egesz kzseg reszes. Azzal kerlt volna szembe, ha ott kapjk a gulyt es lehet, azt gondolja,
hogy szmra ez mr vegzetesse is vlhatna. Mris nyilvnvalo, hogy Iel, akkor pedig meg
tbb oka volna erre.
Ez volt a gondolatmenet, amit vegigszemlelt Blint. Ama kvetkeztetesre jutott, hogy ez-
en az ton a krtevesnek nem tud veget vetni. Mskent kell hozzIogni. Taln a vrmegyen,
vagy a Iispntol kell segtseget kerni. Az intreapai gerinc jo resze jrshatr is. Vajon nem
volna-e lehetseges Simo tudtn kvl a szomszed jrsbol kerni csendrt?
Igen, ezt kene megproblni...
II.
Eppen msodikat harangoztak, midn Abdyne es Iia az eszaknyugati bstyt megkerlve,
leindultak a kastely dombjn. Mindig gy volt, mindig ezt vrtk be templomba meneskor, gy
mentek le regen is, mikor Blint meg kisIi volt, minden vasrnap reggel, kesbb is terezia-
nista korban, ha itthon volt vakciora es meg kesbb, diplomata evei alatt, ha szabadsgt
idehaza tlttte Denestornyn.
Ez a zarndokls a templomba regi tradcio Roza groIne szmra is; szleivel mindenkor
ezen az svenyen ment le istentiszteletre, midn meg kis vrkisasszonynak erezte magt
egyedli gyermek az orisi kastelyban , majd a Ierjevel es zvegysegeben egyedl es ahogy
sok-sok nemzedek setlt le eltte is ezen az egy nyomon. Attol kopott ki az a nehny lepcs-
Iok, ami a kavicsos utat itt-ott megszaktja, hiszen ez nem vezet sehova mshov, mint a cinte-
rem Ialnak pici es mindig zrt ajtajhoz, aminek kulcst mindenkor magukkal viszik.
Kocsin sosem mentek, brmilyen id volt is. Igaz, nagy kerlt kene tenni, Inn a
patkoIorma istlloudvarbol kihajtani t a major Iele es visszakanyarodni a Ialun, hogy a cinte-
rem kapujig jussanak, hol hrom rokoko kangyal llingl es csavarodo pozban tartja egyik a
tzparancsolatot, msik az Abdy-cmert, mg a harmadik hossz harsonra tmaszkodik vr-
va, hogy vegteletkor majd megIjja.
Abdyne vasrnap amgy sem Iogatott be soha, mert Iigyelt arra, hogy cseledjei templom-
ba jrhassanak.
Blint egy pillanatra megllott a keskeny vrkert szelen.
Szeretett lenezni innen. A domboldalt sr iIj Ienyves bortja, a resei kztt megis kilt
az ember, Il a Keresztesmez gazdag sksgn, amit legtl elzr a Tordai-hasadek Iggelyes
szaktsa es mgtte kekl hullmzssal a jrai havasok, mg itt a kzelben a templom homlo-
ka villan t a Ik kztt, rajta tl pedig sr szilIk es hrsak kztt cserepIdel vrslik, a
,kria" Idele, ahol az nagyapja, Abdy Peter lakott.
Taln eppen ez az emlek lltotta meg itt mindenkor.
Ficska korban itt szktt le gyakran hozz. Akkor meg alacsonyak voltak ezek a Ie-
nyk. Sr gazatuk kztt trt t ,Brharisnyt" jtszva; a cinterem Ialt megmszta, mert
ezt Iellegvrnak nevezte ki, meg a tlsot is, a kriakert kIalt is es gyakran bizony kiszakadt
nadrggal, lyukas harisnyval es szrny maszatosan lltott be a nagyapjhoz. Ha regondol,
majdnem ltni veli, ahogy ott l a grg oszlopos torncon, Ieleje Iordul simra borotvlt arca
es remosolyog hegyesre pomdezott pici bajusza alol...
Az regr halla utn az anyja zbej uramat szllsolta el oda a kriba. Blint pedig
mindeddig kikerlte, hogy oda belepjen. Felt viszontltni a hzat, a szobkat. Ki tudja, mikent
lakja az az zbej, micsoda csiricsri modon Istttek ki a szobkat Meg ez a gondolat is Ij-
dalmas!
Es sietve lep ki az anyja utn, mert az mr kisse lehaladt eltte.
*
Egeszen Ieher a templom kvlrl, bellrl. A Ialai mindentt meszelve, a szzados padok
deszkja Ieher a sok srolstol es a nagy meszklapokkal bortott padlo. Az orgona vilg-
osszrkere van mzolva, de a sznet is, aranyos cikornyit is elnyeli a mindenIell beml
Ieny, ilyen a baldachin es a kIarags szoszek Iltte; es br a mennyezet kockkra van oszt-
va es minden tblja virggal vagy emblemval Istve, a kortol egeszen halvny ez mind,
csak ha nagyon nezi az ember, akkor ltja, hogy egyiken tulipnok, msikon szegIk bomla-
nak szejjel, itt szarvas lepdel ,hvs patakra", ott pelikn tpllja a csibeit a maga verevel.
A IerIiak jo resze is Ieher abban es az ingk gy ragyog, mint a ho. Ellentetben a sok Ie-
herseggel, az els padbeliek stetek: itt a honoratiorok lnek: a gazdatiszt, az ispn es a Ialu-
beli iparosok meg a szvetkezeti penztros. A nk oldaln tbb tarkasg van ugyan, nemely
menyecske tarka Iejkendt visel, de ott is uralkodik a Iekete, mert az asszonyok els hrom
padjban csak ids nk sorakoznak, akik mind koromszn kendbe vannak bepolylva.
Fekete meg a zsoltros tbla, mely a korus grgyjn az enekszmokat hirdeti.
De mindennel Ieketebb a pap. Hossz orrval, akr egy reg varj, a szoszek szegelypr-
njn knykl, maga kre vonva a bseges palstjt. Kzvetlen alatta httal tmaszkodik a
IIalnak Abdyek padja. Ez is Ieherre srolt reg IenyIa, de a knyvtarto pulpituson vegig
vilgoszld brsony, ugyanaz, mint a szoszek prnjn. Itt is enekesknyv es Biblia. Itt lnek
Blint es az anyja. Elttk a templom kzepen abban a majdnem szablyos negyszgben, me-
lyet a legels IerIipad es oldalt a lnyoke meg velk szemben az Abdy-Iele alkot es a lejro
nehny lepcsIok a szoszek oldaln, ott ll szabadon az rasztala.
Ma meg van tertve. Ms vasrnapokon csupn egyetlen hmzett takaro van rajta. De ma
rvacsora lesz, jkenyer vasrnapja leven. Meg van tertve borral es kenyerrel es a denestor-
nyai egyhz klenodiumaival, amit mind meg elId az a regi brokttakaro, melyen t alig rajz-
olodnak a rehelyezett trgyak.
*
Az orgona halkan gurgulzik. Vege az els zsoltrnak.
A lnyok mostanig a templombejro eltt gylekeztek. Most libasorban tipegnek be, siet-
ve kopognak a sarkaik topp-topp-topp a kpadlon, sietve is lkdsik egymst knykkel
be a padokba, es mikor mr mind a helykn llanak, hirtelen elreborulnak arra a knyvtarto
deszkra, mely minden padsor ele emelkedik. Pr percig gy maradnak. Aztn lelnek. Kesz-
ken a kezkben. Egyik-msiknl kis rozmaringbokretcska, amit olykor szagolgat modosan.
Ez a rend volt mindig. Iratlan szably, hogy elsbben a IerIiak lepnek be, aztn csoporto-
san a presbiterek. Utnuk az asszonyok vonulnak be es csoportosan a legenyek, kik az orgona
korusra mennek Il.
Ha ezek mr helykn vannak, akkor szabad csak a lnyoknak bejnni.
jra szol az orgona; a kntor intonl es Ilzeng a msodik enek, nemcsak a korusrol, ahol
egymshoz szorulva az egyhzi dalrda enekli, de itt lenn, az also gylekezetbl is.
Eleg brdolatlan hangok bizony gondolta Blint , nemelykor Ielre is csszik valame-
lyik. De hittel enekelnek es buzgon. Az skeresztenyek enekelhettek gy...
*
A Iohsz vegeztevel es miutn a pap Ielolvasta a bibliabeli idezetet mint az egyhzi be-
szedje alapigejet, beleIog a predikcioba.
Regies beszed, regi ember . A szavak els szotagt hosszan elhzza; amit mond, azt is
Blint mr nehnyszor hallotta, a hvek meg tbbszr, de tn jo ez gy, mert gy jobban meg-
ertik, megszvlelik, mintha vratlanul valami egeszen jat mondana nekik. A peldzat is min-
dig ugyanaz, amit ilyenkor hasznl: a bzaszemrl szol, ami jo Ildbe vettetik...
A nap ragyogoan st a templomba. Apro porszemek tncolnak sugrkevekben, kik itt Il-
gyjtanak egy-egy sznt a lnyok tarka keszkenjen, ott ezsttel szorjk be egyik reg gazda
deresed hajt, msiknak rezes poIacsontjt lngoltatjk vrsse es tndkl prval tltik be
a levegt.
A vaktoan Ieher Ialakat mintha kver tejIl bortan.
Nehol, mert sok szzadon t meg-megjtottk, hogy tiszta legyen es ragyogo a meszeles
hrom ujjnyi vastag es eltompt minden kemenyet, a boltvek eleit, a sarkokat is es az oszlop-
Iejek kiugro szgletet.
Blint tn soha ilyen szepnek nem ltta ezt az odon templomot
jra vegigszemlelte, ahogy annyiszor. TlIell hrom Ielkrs v az orgonaerkelybl in-
dul; ketszer letmaszkodnak ket tmzsi bizncias oszlopra, mg a lnyok padja Iltt, ott
szemkzt vele a vegs belel abba a kprknyba a szentely kapuzsa, a porta triumphalis
mellett. A szoszek mgtt nylik ez. gy ll ez ma is, mint egykor, midn persze katolikus
templomnak eptettek a XII. szzadban. Irs nem maradt rola, de kora ketsegtelen.
Egyike azoknak a nem hrom-, de kethajos, egy I- es egy mellekhajobol llo templomok-
nak, ami jellemz III. Bela idejere es ami csak minlunk Iordul el. Az apszis diadalkapuja
akkori, az oszlopok es a boltozsuk. Azota sok minden trtent vele. A tatrjrskor aligha-
nem leegett, azert csak egy resze maradt meg a Iaragott k kls Ialaknak, a tbbit joreszt le-
bontottk, tn, mert meghasadt a tztl, azert is rakhattk be a regi Iajtot es jat nyitottak
mellette. Ez mr korai got, ahogy a tmpillerek is krs-krl.
Aztn jra mltak el szzadok, jtt a reIormcio, melynel az egyhzi beszed az istentiszte-
let gerince. A szoszek itt a Iontos. Azonban nem tehettek az oltr helyere, hiszen onnan a gy-
lekezet Iele sem hallan a szot, elrehoztk ht es a portaie pillereihez tmasztottk. KIara-
gs cikornyi mr a kes renesznsz idomai.
Es jra vltozott az zles. A baldachin Iltt es az orgona mr rokoko. Igy ntt, Iejldtt,
alakult t a templom, megtartva sok regit a legsibb korbol, hozzidomulva ms-ms idk
szksegehez es szepsegIogalmhoz, ntt, vltozott, akr valami organikus leny. Valodi trsa
a denestornyai vrkastelynak ott Iltte a dombon, amely ugyanolyan regi es ilyen sokIele,
mert ez is kvette a mindenkori korszellemet.
Itt is, ahogy odaInn minden, az Abdyak trtenetet meseli. A szoszek peremen hossz I-
lrs: ,Tsinltat az risten ditssegere L. B. Abdy Gyrgy Statuum Praes. Anno 1690." A
baldachinon es a szoszeken cmerk 1740. evszmmal es ,C.D.A." csavaros keretben a Ilo-
vszmester Abdy Denes monogramja mg a Ialak menten vekony rmkban a halotti jelen-
teseik, duplapajzsban az asszonyoke, egyedl a IerIiake, hol vrs mezben a Tomaj-nemzet-
seg arany griIImadara gaskodik szejjelvetett szrnyakkal. Mindenik al oda van rva az a
meltosg, amit betlttt.
A csaldi paddal szemkzt egyms Ile van Iggesztve a Blint apje es nagyapje.
Ismet elolvasta a neveiket, ahogy mindenkor, ha itt volt, es a gondolatai elszlltak a gyer-
mekkori mltba.
*
Arra csak kdsen emlekezett, midn meg negyen ltek itt, hiszen atyja hallakor meg
alig volt nyolcesztends. Annl elenkebben ltja maga mellett az reg Abdy Petert, ahogy
nyugodtan l ott, ahol most az anyja es Ieltn kicsi keze azon a zsoltrosknyvn nyugszik,
mely most is Iekszik elttk. Jol polt arca, Iinom proIilja, gndren Ieher haja mozdulatlan
az egesz szertarts alatt, es mintha most is erezne a szivarIst es borotvaszappan illatt, ami
gyermekien eles szaglsa szmra a nagypapa kzelseget jelentette.
Hiba mondja odatl az epitaphiuma ... 1892. nov. 3. Szmra ma is el.
Ma is el a tantsa is.
Az, amit e templom alkalmbol mondott egyszer neki, az akkor 15 eves kamasznak.
Innen jttek ki hrman es a kria Iele mentek, hiszen vasrnap mindig az regrnl ebe-
deltek. Blint valami olyast mondott: ,...megis nagyszer, hogy itt mindent az Abdyak csi-
nltattak!"
Peter r megllt. Egy pillanatig elesen nezett a Iira.
Lehet, arra gondolt, hogy unokja knnyen rklhetne azt a csaldi dlyIt anyjtol, aki
egyedli rkse leven az orisi kastelynak, magt gyermekkortol valami kiskirlynenak
erezte. Ennek akart tn gtat vetni. Mosolyogva szolalt meg. Taln szndekosan mosolygott,
elburkolando azt a rendreutastst, ami szavaiban lappangott. Azt mondta:
Az korntsem nagyszer Iiam, hanem termeszetes. Regen, a jobbgysg idejen, minden
a Ildesre volt. Ezert erklcsi ktelessege volt, hogy mindent csinltasson, eptsen es javt-
son. Hogy ennek csaldunk megIelelt, csupn azt bizonytja, hogy a ktelesseget mindenkor
megtette, egyeb semmit. Es ez legyen az egyetlen tanulsg red nezve is.
Pr percig hallgatott. Mr tleptek a cinterem ajtajn.
Magas trzs rozsabokrok virto bokreti ksertek ket ketIell. Az regr megllt. Lemet-
szett nehny virgot, pontos jrs kezevel letrte a tviseket es glns mozdulattal tnyjtot-
ta a menyenek. Aztn jra megszolalt:
Hogy eleink kzl sokan jutottak vezet llsba, az sem vratlan; trsadalmi helyzetk,
vagyonuk es csaldi kapcsolataik elegge indokoljk. Megelegedesre csak az szolglhat, ha a
Iladatuknak tisztesseggel Ieleltek meg. Ez legtbbjevel gy is trtent. A csaldi gg azonban
mindig nevetseges es kros. Csupn egyetlen Iormban lehet erIorrs, en errl sokat gon-
dolkoztam. Ez az, ha nem kiIele, msok Iele irnyul, hanem beIele, csakis magunk szmra.
Ha az ember nmagt senkinel a vilgon kisebbnek nem tartja. Igy mikor valami orszgos
szerep vagy llsra elhvatik, azt erzi, hogy az az lls, amihez hozzjut, nem tette nagyobb,
mint amilyen klnben volt, ha pedig elveszti, akkor sem lett kisebbe. Midn hozz Iordul-
nak, nem hiszi, hogy az bmulatos lngesze miatt van ez, hanem tudja, hogy csaldi adotts-
ga a I tenyez, hiszen a magyar trsadalom struktrja eddig, hogy vezerllsokra Iranga-
kat visz. Er ez akkor is, ha brmely erklcsi parancs miatt megvlunk a hatalmi llstol,
vagy ilyet visszautastunk. Knnyebben tesszk, mert a magunk szemeben nem volna az em-
ber tbb, ha megtartan, illetve elIogadn, st kevesebb, mert megalkudott volna a lelkiisme-
retevel. Es ebben van a noblesse oblige-nak magasabb ertelme.
Blint anyja itt bizonyra mondott valamit, de a Iia csak erre emlekezett. Erre olyan tisz-
tn emlekszik, akrha most mondan ezeket a nagyapja. E szavaknl egy pillanatra elhallga-
tott. Mintha a mltba nezett volna vissza.
Taln arra gondolt, amirl sosem beszelt.
t megkerdezese nelkl Ferenc JozseI 1860-ban, az oktoberi ptenskor kinevezte az Egye-
slt llamtancsba. Az okiratot ki is lltottk, el is kldttek. Abdy Peter azonban visszau-
tastotta levelben. Mindket rs ott van Denestornyn a leveltrban. Ott Iedezte Il ezt Blint.
Az uralkodo emiatt annyira megharagudott re, hogy a kiegyezesig a gyans rebellisek listj-
ra kerlt. Igaz, hogy ezutn annl jobban megbecslte.
A hallgatsa utn az regr knnyeden kacagott. A kezet a Ii vllra tette. Mr a ktor-
nc lepcsinel voltak.
Ha pedig ggsnek szlettel, Iiam, amit nem csodlnek szolalt meg jra, most mr kis-
se gnyosan es a szeme tsuhant a menye arcn , akkor abba helyezd, hogy kivlobb, ki-
tartobb, munkakepesebb legyel testben, lelekben, mint brki ms, tbbet tudj adni magadbol
es kivlobbat. Ha igazn hiszed, hogy szrmazsodnl Iogva tbbet dolgozni es jobban tudsz
szolglni, mint a tbbiek, akkor ez igazz is lesz, mert a hit az borzaszto er es egeszen mind-
egy, mibl tpllkozik.
Ezeket mondotta a nagyapja errl a templomrol, mely csaldjuk mltjt hirdeti kben, I-
ban, rsban. Ez volt a tantsa. Be szep lesz, ha ezt tovbbadhatja a Iinak, annak a Ii-
nak, akit Adrienne szl majd neki. Taln t-hat ev mlva mr itt lne vele a padban. Annyi-
ra elkepzelte, szinte elhitte, hogy valoban ott van mellette. A szoszek Iell az anyja, ahogy
most. Mellette Adrienne. maga itt a gylekezet oldaln es kettejk kztt a kicsi dm, v-
gyuk, sovrgsuk lmodott gyermeke, szerelmk koronja, akirl mind gyakrabban beszeltek,
ha egytt voltak valahol, akirl hosszan rtak egymsnak, mintha mr megvolna, rtak boho,
neha bolondos dolgokat, apro reszleteket Iekete gndr hajrol, amit az anyjtol rkl, anya-
jegyrl a vlln, mint Blintnak, mikent veti Il Iejet, ha kerdez, milyen az arca, mikor hallgat
arrol a Iirol, aki valoban kivlobb lesz brki msnl a vilgon...
A lelkesz elvegezven a predikciojt, kimondja az ment. A gylekezet Illl a beIejez
imra. OdaInn a pap is kiegyenesedik, sszekulcsolja a kezeit. Innet, ilyen kzelrl kisse bo-
rosts tokja ltszik csak es hatalmas bajsza, mert hanyatt veti a Iejet, Ilnez az egre. Br mes-
terkelten nyjtja az els szotagokat es a hangja kisse recseg, megis szep, amit mond, meleg es
bensseges, a szvege pedig gazdag a Biblia nyelvenek ragyogo szokincsetl:
... Tedd, Uram Isten, hogy a hitnk szerint vessnk knyrletesseget, josgot, szeretetet
es igazsgot. Hogy ezekbl arathassunk mr a Ildi eletben es annak hatrn tl lelkeinknek
rk idvesseget, a Te Fiad, a Jezus Krisztus ltal, a mennyekben...
Es Blint visszaterve lmodozsbol, most buzgon imdkozott. A Iohszba, nem szoban,
de erzesben belevegylt, amit az iment elgondolt: az eljvend utod irnti vgya es remenyse-
ge.
*
Az rasztala melle lepett a pap. Hossz palstjban mgeje llott. A templom Iehersege
krlnttte vilgossggal; annl Ieketebben tornyosodott az alakja. A kurtor visszahajtot-
ta a brokttakarot es most az eklezsia klenodiumai, ket kehely, egy orisi kupa es kenyertarto
tlkk, mind aranyozott ezst, ragyogtak eltte; ezek selyemmel es skoIiummal kivarrt sok
patyolatkendk es abroszokon llnak. A nap rjuk vetette a sugart, zsartnokk gyjtott egy-
egy domborodst az ezstn, egy-egy karmazsin- vagy aranyvirgot az abroszokon, pazar
gazdagsgukat meg tndklbbe tette, nnepelyesebbe, majdnem Ildntliv.
A templom Ieher egyszersege kzepen az rvacsora asztala akrha ms vilgnak az gere-
tevel ragyogna.
Mind regi, a XVI. es XVII. szzad mvessegei ezek a trgyak. Az egyik kehely, br a d-
szei renesznsz idomok, noduszos tpus. Az a mester, aki csinlta, a gotika Iormit tartotta
meg, hiszen az erdelyi tvsseg hosszan hasznlta a regebbi korok megszokott alakjait. A m-
sik liliomszer pohr, gerezdes bordi simn iramodnak ki a dsan ttrt nyelbl. Ez is van
ketszz esztends, ahogy a kendk es abroszok jo resze. Szmos nemzedek ajndekai ezek,
kik lelki szksegnek ereztek, hogy a legszebbet, a legdrgbbat ajndekozzk az egyhzuk-
nak. Nem is kiveteles ez minlunk. Alig van eklezsia Erdelyben, melynek ne volna legalbb
egy-ket olyan trgya, amire akrmely mzeum bszke lehetne. Blint rmmel ltta viszont
ezeket.
Az rmebe azonban hirtelen becsapott egy kerdes. Szabad-e neki az rasztalhoz jrul-
nia? A dogma szerint hzassgtres terheli a lelket.
Erre eddig sohasem gondolt. Termeszettudomnyi es vallstrteneti olvasmnyai miket
majdnem serdlkora ota Iolytatott es Ielbehagyott mve, a ,Szepseg mint cselekves" rsa-
kor meg kiszelestett reg eltrltek benne a dogmkba vetett hitet. Emberi alkotsoknak tar-
totta ket, amik keletkezesk korszellemet viselik magukon. gy velte: ez a IlIogsa egyezik
a reIormcio szellemevel, hiszen Luther, Klvin es Knox a maguk teletet helyeztek annak be-
tivel, a sajt meggyzdesket az egyhzi hagyomny, st a konciliumok tekintelytisztelete-
vel megis ers maradt benne az a tants, amit gyermekkorban magba vett, annyira ers,
hogy mr sok eve az rvacsora eltt mindig eltvozott a templombol.
Ha egyedl lett volna a csaldi padban, most is kimenne, ahogy a gylekezetbl eleg sz-
mosan, hiszen azert szol hosszan az enek, hogy aki magt meltonak nem tartja, eltvozhassk
a templombol. Ezt vrja be a lelkesz, mieltt elmagyarzza az rvacsora alaptst es trveny-
et: ki-ki vessen szmot magval, mieltt Ilveszi! nem kzvett, nem oldoz es nem bntet.
Ehhez nincs hatalma. Csak Iigyelmeztetni ktelessege. A klvinista hit szerint minden ember
egyedl ll szemben az Istennel. nmaga kell a szvebe nezzen, nmaga telje meg erdemet es
bneit.
De Abdyne nem mozdul. Itt marad. Ha Blint most kimenne, az majdnem botrnkoztato
volna. Megis habozott, mitev legyen.
A pap mr olvassa Innhangon az egyeni Ielelsseg Ielelmetes igeit: ,... Problja meg az-
ert minden ember magt es gy egyek abbol a kenyerbl es gy igyek abbol a borbol, mert,
aki eszik es iszik meltatlanul, krhozatot iszik es eszik magnak..."
llva hallgatta ezt. Magba tekintett, ahogy soha ilyen szinten es ilyen alzattal. Vegig-
mustrlta az eletet. A tettei szerint bns, az ketsegtelen. De az indulata szerint nem. Egesz
akaratval, minden idegevel, minden gondolatval azon van, hogy tisztessegben oldja meg a
helyzetket Adrienne-nel. A szndekuk sem volt aljas soha. jraeledt szerelmkben pedig azt
az utat keresik, ami minden trvenynek megIelel es utodot, aki majd igaz szolgja legyen Iaj-
nak es hitenek. Es ahogy gy magba tekintett, gy erezte, mintha meltatlansgt megbocsta-
n az, aki bnskkel es publiknusokkal lt egy asztalhoz es aki a parzna asszonyt megve-
delmezte a halltol.
A kelyhet Ieleje nyjtotta a pap. rehajolva Iogadalmat tett nmagnak. Minden ereje-
vel azon lesz, nemhogy a szerelmevel szaktson erre magt kepesnek nem tartotta , hanem
hogy minden akadlyokon t veghezvigye Adrienne-nel valo hzassgt. Es az a szo, amit a
lelkesz idezett, mintha vlasz lett volna arra, amiert Iohszkodott, a sovrgott utod gerete:
Kerjetek es megadatik nektek...
III.
Blint delutn Denestornynak a delkeleti sarokbstyjbol tert vissza. Ez a legregibb to-
rony. A tatrjrs eltt mr llt. Ettl nyerte a vr a nevet, midn meg egyedl llt a meredek
Iltt. Ms beosztsa is van, mint a tbbinek; joreszt dcos termeskbl van rakva, ablaka a
Ildszinten egyltaln nincs es a Iala vastagabb, mint a trsaie, pedig azok is msIel lnyiek.
Ide van elhelyezve a leveltr. A bolthajtsok alatt csupa Iiokos llvny Iakult IenyIbol, min-
deniken bet A-tol Z-ig. Itt az okiratok Ieksznek. A ter kzepen szeles tlgyasztalon hatal-
mas mappa. Ebbe vannak gyjtve regi alaprajzai a kastelynak, regi teptesek tervei a XVIII.
es XIX. szzadbol.
Ebben kutatott Blint. A nyugati szrny beosztst akarta vilgosan ltni. Itt lakott valami-
kor az dednagybtyja. Azota nem hasznljk ezeket a szobkat. gy gondolta, ha meghza-
sodik, ide Iog kltzni, azonban modernizlni kell a mai igenyek szerint.
Elkepzelven a vltozsokat, eppen oda indult, hogy a valosgban is megszemlelje, midn
autotlk szolalt meg a patkoudvar kapujbol. Kitekintett.
A gep gyorsan iramodott be es pillanatok mlva mr a Ilepcs eltt llott. Karmazsinv-
rs gep, vadonatj. mulatra Malhuysen Dinora szllt ki belle es dr. Boros Zsigmond.
Dinora?! Dinora itt?! , aki a most ket eve kitrt botrny ota nem jrt sehov, hiszen brmi-
lyen oktalan is, tudta, hogy nem Iogadnk. szegeny girlta volt a szeretje, Wickwitz Ihad-
nagy vltoit es mikor az megszktt, mindez nyilvnoss lett, a Ierje, Abonyi Tihamer elvlt
tle, pedig itt maradt rengeteg adossggal es megbelyegezve. Azota, gy mondjk, keveset
van birtokn, a szomszedos Marosszilvson, inkbb Pesten vagy msutt.
Es most idejtt az anyjhoz?!
Habozs nelkl lep be a portlen, mintha tudn, hogy vrjk.
Valoban, Roza asszonynak nem volt meglepetes Dinora ltogatsa. hvta meg. Irt neki,
jnne t hozz, szvesen ltja. Abdyne egeszen egyeni telet. , aki kora zvegysegre jutott,
mindig h maradt Ierje emlekehez es soha senki ms meg erdekldest sem vltott ki benne,
azt tartotta, hogy azok az asszonyok, kiknek szeretjk lehet, azok msIelek, akrha valami
harmadik rendjet alkotnk az emberi Iajtnak. Nem brlta ket, csak egyebnek tartotta. Az
kiskirlynei nerzetehez nem is tallt volna, hogy csatlakozzek ahhoz a tmegtelethez, mely
Dinort kikzstette akkor.
Ez azonban nem lett volna eleg ok, hogy a hzhoz hvja.
Evvel neki tervei voltak. Ama mrciusi reggel ota, mikor Blintot hajnalban kerestek Ad-
rienne levelevel, azt hitte, hogy a Iia szaktott azzal az egyetlen nvel, akit gyllt es akitl
Ieltette. Mostansg azonban rvid idkzkben hrom level jtt tle; Abdyne, aki mindig
maga osztotta szet a postt a hz nepenek, jol ismerte az Adrienne rst. Megijedt. Tn
visszaknyrgi magt az az tkos n! gondolta es tprengett, mikepp akadlyozza meg. Ek-
kor jutott eszebe Dinora, aki itt lakik a szomszedban, haza is jtt gy mondjk nemreg;
Dinora, akihez jogsz korban jrogatott Blint, sokszor ejjel is lohton az Aranyos gzlojn
t. Ht ez jo lesz. Legyen valami szorakozsa a Iinak, a IerIiember olyan, annak szorakozs
az asszony. Mindezt persze nem ilyen vilgosan gondolta el, csupn olyan kovlygo bizonyta-
lansgban, megis hamisks mosoly rodott az ajkra, mikor a meghvot elkldte tegnap egy lo-
vsszal.
Blint a vendegeket az also teraszon tallta, ahol nyron uzsonnlni szoktak. Innen orisi
kilts nylik, msIel kilometeres ret nylik el eltte hatalmas nyrIk kapuzsai kztt.
Az anyja is mr ott volt es eppen asztalt tertett a komornyik.
Ugye, megbocstja, Roza neni mondotta eppen Dinora , hogy Boros Zsigmondot ma-
gammal hoztam? En most mr nem tartok Iogatot, nem gy, mint Tihamer idejeben... akkor
volt muszka trapper ugye? De Zsig... Boros doktor azt mondta, nem kell, mert az luxus. Ht
minek is?! Mert volt olyan szves es a dolgaimat viszi. Es eppen nlam volt es van autoja,
ht gondoltam, nem baj taln... Roza asszony kisse Iagyosan vlaszolt:
St, nagyon rlk...
De Dinora Blintot megltva mr, Ilugrott:
AB! O, hogy rlk magnak! Boros Zsigt ugye, smeri na persze, hiszen kepvisel-
trsa... Mikor jtt? Hogy van?
Az dvzlesek utn meguzsonnztak. Erdelyi mod szerint temerdek hideg hsok, sokIele
stemeny, amit Ilvonsonkent amgy melegen hoztak a gazdasszonyok, vaj, mez, honapos
eper, tea es habos hideg kve.
Boros elvette az szep baritonjt. Dallamos szavakban dicserte a parkot, a Ikat, virg-
gyakat itt a kzelben, a hossz kiltst, a patkoudvart, amin behajtottak, a csarnokot, amin
tjttek. Ezzel lassacskn hodtgatta Abdyne szvet.
Els percben Borost ellenszenvesnek tallta. Az, hogy videki gyved letere az ltzkdese
keresett, soIorma szaklla nyilvn stvassal van simra hzva, rengeteg gyr a kezein es
parImszagot raszt, mindezt Iurcsnak erezte, mintha valami nem volna rendjen ennel a
tlzottan elegns embernel. Vegl azonban, midn kijelentette Boros, hogy Denestornya em-
lekeztet a chambord-i kastelyra a Loire-videken, Roza groIne Iagyossga vegleg eltnt, hiszen
a Iin kvl az egyetlen szerelme az valoban gynyr otthona.
Es a lakmrozs vegeztevel maga knlta, hogy megmutatja neki a Iels szobkat, mialatt
Dinora es Blint setlni mennek.
*
A nagy hrsalleban voltak, midn Blint kerdezte:
Ht hogy el maga, edes Dinora? En tbbszr gondoltam, hogy megltogatom, de olyan-
kor gy esett, hogy maga nem volt idehaza.
Az kedves magtol, B. Tudja? gy egyedl Ialun, az nem kellemes. Aztn Iolytonosan
jttek rsok es Ioglalni akartak. Ht en inkbb nem is voltam ott, hogy ne talljanak. Most
persze ms, amiota Zsiga... akarom mondani, Boros...
Nekem btran mondhatja, hogy Zsiga! nyugtatta meg Blint.
Dinora mosolyogva vont vllat:
Ht igen. Ez ugye termeszetes? Klnben ritka kellemes valaki. Es tudja Iolytatta bi-
zalmasan teve kezet a trsa vllra , nagyon sok mindenre tantott, amit nem is tudtam...
Ami egeszen meglep!
Taln jogi dolgokra? treIlkozott Blint.
Ne legy buta! kacagott bujn Dinora es mintha pr pillanatig elgondolkozna titkos dol-
gokon, aztn megszolalt:
Taln valami kokottol tanulta, mert... tudod? Minden nyron Trouville meg Ostendeba
megy.
Ht annyi penze van? Az ilyen nagyon sokba kerl! csodlkozott Abdy.
O, nagyon sok! Most is valami nagyon nagy sszeget kapott. Szep lakst is berelt nekem
Budapesten, persze nem az en nevemre, nehogy azokkal a bds vltokkal bosszantsanak.
De hiszen ott Szilvson Iognak rverezni, ha nem rendezed!
jra kacagott az asszony: O, ott sem! A birtokot trtuk Zsiga nevere, nekem papiroson
nincs semmim; engem meg nem Ioghatnak...
Blint megdbbent:
Dinora, edes! trattad!? Hisz ez roppant veszedelmes, te egeszen a kezebe adtad magad
ennek az embernek!
O, az nagyon riember es... es belem van bolondulva!...
Es ha meg elvehetne teged! De hiszen hzas es gyerekei vannak!
Mit bnom! Es nem is mennek hozz! Minek is? Klnben hagyjuk ezt, olyan szep az
elet es en gy rlk, hogy jra ltlak teged, kicsi Ii! Emlekszel, gy hvtalak. Kicsi Ii!
Macsksn hozzdrgldtt es melegen Iolytatta:
Emlekszel, milyen gyetlen voltl? De olyan kedves! Es gy tudtl beszelni... O, hogy
tudtl beszelni! Mr akkor mondtam, te valami nagyon nagy ember leszel...
Igy idezte Il a mltat es Blint mr nem tudott visszaterni a komolykodsra. gyis hiba
lenne gondolta es tovbb hagyta csicseregni ezt a kedves, knnyelm, madresz asszony-
kt...
*
Blint meg pr napig habozott, hogy hzasulsi tervet mikent hozza el az anyjnak. Az,
hogy a kikzstett kis Dinort Iogadta a hznl, ers argumentum volt az anyja elnez volta
mellett. A reg vrt alkalmat maga Abdyne nyjtotta. Tothyne es Baczone, a mindent Iigyel
es mindent jelent ket gazdasszony elmondtk, hogy ,Blint rIi" tbbszr jrt a kastely la-
katlan nyugati szrnyban. Azt is tudtk, hogy hosszan meregette a szobkat es jegyzeteket
csinlt.
Van valami terved boldogult Pali btym szobival? kerdezte Roza asszony vacsora
utn.
Az kis szalonjban voltak. Itt a kanape sarokra volt lltva, nem gy, mint Kolozsvrt,
ahol a kzepen ll szabadon. Az elhelyezkedes azonban ugyanaz; Abdyne a pamlag kzep-
en, Blint karosszekben a jobbjn, a ket gazdasszony szemben szaporn horgolva az asztal ket
szgletenel.
Taln van. Gondolkozom valamin es errl beszelni is akarnek veled, de... vlaszolt B-
lint vontatva es mikor megszaktotta a mondatot, rnezett a ket kezimunkzo vastag nre.
Azok nem is vrva azt az alig jelzett kezmozdulatot, amivel Abdyne el szokta ket klde-
ni, szedelzkdtek es kimentek.
Azon gondolkozom: ha meghzasodnm, oda kltzhetnek, ha te is gy akarod, mama.
Ez a lakosztly legalkalmasabb. Egeszen kln van, jelenleg hasznlatlan es ha brmi kis ala-
kts is trtennek ott, az mit sem vltoztat a hz tbbi reszen.
Meghzasodnl?! kiltott Il az anyja. O! Az a leg-leg-legnagyobb rm volna ne-
kem. O, mondd, mondd hamar, hiszen ha nem is srgettelek, de olyan reg vrok erre! Kisse
dlledt, vilgos szemei a Iira rgzdtek es pici kver ujjaival megragadta a Blint kezet.
Igen. Regota gondolkozom ezen. Ez gy szmomra nem elet. Evek ota szeretek egy
asszonyt...
Egy asszonyt!... tdtt meg Abdyne es erre a szora hirtelen elbocstotta, majdnem
eldobta Iia kezet es visszahzodott.
Igen. Hiszen taln tudsz rola. Miloth Adrienne. Sok eve szeretjk egymst!
Alig tallt szavakat Roza groIne, annyira hirtelen vltott t rme a megbotrnkozsba:
Azt... azt a... azt a... valakit... azt nem! Nem! majdnem Iulladozott, ahogy ezt ismetel-
gette.
Nezd, anym. En vegtelenl szeretem. Nem is szerettem senki mst soha. Nem is tudnek
ms senkit. Senkit. Eskszm. Es is szeret, is szeret...
Az regasszony serten kacagott Il:
Szeret? Az egy utolso!... Te azt hiszed, ilyen szamr vagy, hogy ezt hiszed... o, ilyen
szamr! es pillanatok alatt vegigszguldott elmejeben az a sok rgalom, amivel Lizinka es a
gazdasszonyai tplltk, Ambrus b', Alvinczy dm, Pityu es a tbbiek neve, akikkel Ad-
rienne-t vltakozva hoztk hrbe.
Blint erezte, hogy homlokn megdagadnak az erek. Br Iekezte magt, megis kisse sz-
raz volt a hangja, amikor kzbeszolt:
Hogy mennyire szeret, azt csak en tudom. Egyedl az en dolgom.
Egy pillanatig meren neztek szembe anya es Ii. Aztn lassan hangslyozta Blint:
En el vagyok hatrozva, hogy azonnal Ielesegl veszem, amint el tud vlni.
Az regasszony, amit soha nem tett, most Ilugrott. Kicsi kver klevel az asztalra csa-
pott:
Azt en meg nem engedem soha! Nem! Soha! Soha!
Majd mintha szegyellne, hogy gy elragadtatta magt, tment az ablakhoz, az roasztal ele
lt es szotlan maga ele nezett. A szemei villogtak a haragtol.
Blint ervelni kezdett. jra ismetelte, amit az elbb mondott. A szerelmkrl beszelt.
Problt melegen szolni, alzatosan is, jol ismerven anyjnak zsarnoksgra hajlo termeszetet.
Tudva, mennyire tiszteli a hagyomnyt, hivatkozott az apai nagyapjra, aki szinten vlt
asszonyt vett volt el. Ez nem hiba. Nem szegyen. Hiszen reIormtusok mindnyjan. Es el-
mondta, hogy mssal nem tudna elni, szmra ms n nincs, nem is lehet, nem is lesz. Anyj-
nak csknys hallgatsa azonban ingerelte.
Lassacskn elhagyta a kerlel hangot, amit idig hasznlt. A szavai megkemenyedtek.
Vegre is nem vagyok mr gyermek. Nagykor vagyok. Jogom van arra...
gy? gy? gy? Ilyenekre hivatkozol? vgott kzbe az anyja es Illlott. Ht ide ju-
tottunk! Alacsony termetet kihzta es szigoran nezett a Iira. Ilyeneket mondasz nekem,
hogy jogod van. Ht jo. Tegy, amit akarsz. De en is megmondom: soha, soha ez a n, amed-
dig en elek, be nem teszi a lbt ebbe az en hzamba. Erted? Soha! Es most menj, nincs tbb
szavam hozzd!
Blint ismet engesztelni akarta:
De edes mama, ne mondj ilyeneket...
Nem. Menj! Eleget beszeltnk! Menj!
Blint indultban kezet akart csokolni, de elhrtotta. Visszagrbl kver ujjaival pedig
ajtot mutatott neki.
Igy maradt parancsolo karral, mg a Iia mgtt becsattant a zr. Ekkor azonban hirtelen
sszeesett. Rborult a kicsi roasztalra es hosszan, hangtalanul zokogott, beleIullasztva az ar-
ct sszekulcsolt karjaiba, hogy ne lsson, ne halljon semmit.
Igy srt hosszan es egyedl, ahogy akkor regen, sokszor az ura menthetetlen betegsege
alatt. Sokig zokogott gy. Nem vette eszre, hogy az egyik gazdasszonya bekukkintott az
ajton, de azonnal visszahzodott riadtan. semmirl sem tudott, csak szrny bnatrol.
Vegre megemberelte magt. Megtrlte a szemeit. Rendbe simtotta a hajt.
Kiegyenesedett. Igy lepett ki a szalonbol, ment t az elszobn, gy parancsolta mindenna-
pi hangjn az elcsngetett inasnak:
El lehet oltani a lmpkat.
Aki nem tudta es ltta volna tsetlni lakosztlyba, nem hitte volna, milyen megrzkodta-
tson ment keresztl.
*
Msnap csak ebednel tallkoztak jra anya es Ii. Blint szertartsosabban csokolt kezet
es kesbb, mikor egyedl maradtak, jra re akart terni a hzassga gyere. Azonban alig kez-
dett bele a jol elkesztett mondatokba, amiket Ielejszakn t igaztott ssze, az anyja kzbev-
gott.
A hangja nyugodt, de knyrtelen:
Nem akarok errl tbbet hallani. Amit megmondtam, azon nem vltoztat semmi. Csak
meg egyet teszek hozz: ha elveszed azt, akit mondtl, nem ismerjk egymst tbbe. Amg
nem trtenik meg ez a... ez az... ldatlan dolog, minden gy marad az utolso percig, ahogy ed-
dig: ami az enyem, az tied is. De lehetetlenne vlnek az eletnk, ha ezt jra szoba hoznd. Te-
ht ehhez tartsd magad.
Es azonnal, hogv minden vlaszt elvgjon, knnyed hangon tette hozz: Es most leme-
gyek az anyakanchoz. A Hollo kicsikejet megcspte egy darzs. Eppen az orrt szegenynek.
Gyere velem. Valoszn, hogy a gyepben valahol darzsIeszek van. Ha meg tudnok tallni, ki
lehetne pusztttatni...
*
Igy ht ltszolag minden a regiben maradt. Blint es Abdyne setlgattak egytt, terveket
szttek a virggyak- es dszcserjekrl, egyik kerti hdrol, amit jra kell epteni, mert korhadt,
lovakrol, miket el kell keszteni az szi Ialkavadszatra. Dmvadakrol, nylrol, Icnrol. Be-
szeltek temerdek dologrol, ami Denestornyval sszeIgg. Mindez azonban klsseg csupn.
Ha egytt voltak, mindig az az egy kerdes lappangott szotlan kzttk, a Blint hzassgi ter-
ve.
Es a beszedjk mesterkelt volt, a gondtalansg sznlelt.
Nehny nap telt gy el. Nehny nehez, Ijdalmas nap mindkettre nezve. Hiszen Blint
szmra is szenvedes volt, hogy az anyjt szenvedni ltta. Elhatrozta, hogy elutazik. Jobb
lesz tvol lenni egy ideig, htha Ielejteni tudnk azt a szrny jelenetet, mely az els ssze-
csaps volt kettejk eleteben.
Mikor szndekt bejelentette, az anyja nem kerdezte, hov megy, ahogy mskor mindig.
Csak annyit mondott: Jo! semmi mst. Nyilvn arra gondolt, hogy a Iia ahhoz a nhz in-
dul, akit gyll. Ennel is maradt, br Blint bsegesen magyarzta, hogy Budapestre utazik
egyenesen, hogy a kepviselhz lesei meg a szvetkezetek dolga, a vlasztojogi reIorm meg
a trkorszgi krzis mindez milyen Iontos! mindez szksegesse teszi, hogy a Ivrosban
legyen. Minderre mindig csak azt mondta: Jo, jo! mintha Il akarn menteni a Iit az ok
nelkli hazudozs alol. Pedig mindez igaz volt es Abdy most nem is kereste Il Adrienne-t.
Az anyja azonban nem hitt neki. A bizalom megrendlt kzttk. Semmi szo azt vissza
nem llthatja.
Szomoran indult el Blint. Mikor a kocsi a patkoudvaron kikanyarodott, meg visszane-
zett. Rendszerint az anyja, ha nem kserte ki, legalbb a balkonrol intett bcst. Most nem llt
ott senki. Tn ott l a kis szalonban gondolta es sr. Tn ezert nem jtt ki.
Es a Iinak elszorult a szve.
IV.
Szeptember egyik keddi napjn orszgos vsr gylt ssze Szamosjvron. Az ilyen nagy
esemeny mindenkinek. Klnsen ez a szeptemberi, mert ilyenkor lltjk be a szeszgyrak a
hizlalst. Rengeteg szarvasmarht hajtanak Il ide a csiszrok, kereskedk es gazdk. A sarj-
malacnak is ilyenkor van ra es minden mustrallatnak, amelytl istllozs eltt szabadul az
ember es a lonak is most az ideje, mikor nyri legeln ki van csinosodva. A telire valot is
ilyenkor veszi, aki okos, csizmt, szrt, meleg gnyt es pokrocot, ktIeket a nemsokra be-
ktend llatnak, ekevasat, akinek kell szi szntsra es azt a szzIele holmit, amire a gaz-
daembernek szksege van. Aztn sok nep gyl be mskepp is. Az ilyen orszgos vsr Iar-
sangszmba megy. MindenIell jnnek emberek, asszonyok: a Mezsegrl, Erdhtrol, Sza-
mos-vlgyerl, st meg Kvr videkerl is jnnek sokan, nem valami Iontos vev szndekkal,
hanem mert nagy mulatsg a vsr, hrt lehet hallani, mezes plinkt inni, jnnek mindenIe-
le rggyel, csakhogy ott lehessenek, van, aki hsz kilometert gyalogol egy rI pntlikert,
egy pipaszr miatt vagy egyetlen pakk gyuIert.
Els nap az llatvsr, msodik a kirako. Ezert az els hajnaln mlik be a sok joszg a vi-
lg negy sarkrol, hiszen korn ott kell lenni, jo llshoz jutni es idejeben ltni, milyenek az
rak. Az alkuvshoz is nagyon sok id kell.
A szep Lzrne meg stet ejjel indult el dezmeri birtokrol. vagy harminc-egynehny
tulkot hajtatott maga eltt, szedett-vedett joszg, amit tavaszkor vett, Iljavtott a
hzolegeln, hogy szkor nyereseggel adjon tl rajta es valami mustraborjkat. Eltte ment a
gulya, mgttk maga a IelIedel kocsiban lepest, mert szemmel akarta tartani a hajcsrjait.
Ne kocsmzzanak tkzben, ne is kurgassk a borjkat, mert meg tallnak sntulni, amg
odaernek.
Kicsit Iurcsa volt taln, hogy a csinos hintoja mge, akinek bakjn liberis kocsis l, negy
l szena volt ktve magasan, de az eIIelet nem bnta. A gazdasg a I. Ott pedig mindent
maga csinlt mindentt es alig van IerIi, aki gy ertette a dolgt, ahogy .
Korn erkezett ht be, megis kesig maradt ott a vsrteren. Pedig mr reggel kertek az l-
latait. Nem alkudott le azonban egyetlen Iillert sem. Egyik bizalmasa, aki a Papp testverek
bevsrloja volt, ertesere adta, hogy jo rak lesznek. Csak egyet hunyortott a bal szemevel,
de Lzrnenak ez eleg. A Papp testverek tudjk, mi lesz. k voltak a legnagyobb marhakeres-
ked ceg erreIele. Becsbe szlltottak es klIldre. Igy ht Lzr Bogdnne csknysen ki-
tartott. Ott ebedelt kosrbol az llatai mellett. Jol is jrt vele. adott el legdrgbban, mert a
Ilhajts nem Iedven a keresletet, a vsr vegen tbbet adtak, mint a kezdeten.
Bevegezven mindent, hazaindtotta a hajcsrait. Aztn behajtatott a vrosba. Azt a bizal-
mast akarta megkeresni. Jutalom jr neki, pr szz korona ajndek, mert az ilyen tartja meg
kell joszndekban. Tudta, hol tallja. A ZldIa vendegl udvarn. Ez az a, ha nem is elkel,
de tgas kocsma, ahol a szenzlok gylnek ssze. Ez a Ihadiszllsuk.
Eleg nehezen jutott t a vroson. Temerdek reszeg ember, sok-sok llat, amit hajtottak el-
Iele, most szerzett malac is, amelyet a htso lbhoz kttt zsinegen ciblnak, de hrman is
alig tudnak elreterelgetni. A sok nep kztt a sok bode es stor labirintusban vegre odaert a
ZldIhoz. Bement a kapun. Az udvar teli asztallal es zsIoltan sok vendeg. Cignyzene is
persze. Nagyon nagy kedv van, hiszen mma jo zletet csinlt mindenki. Ht hzatjk maguk-
nak es isznak. A pincerek alig gyzik hordozni az etelt, a srskancsokat es a sok bort.
Lzrne vegigszemlelte a tmeget. Vegre megltta, akit keres. Ott knykl egy nagy asz-
talnl a cignytol nem messze. Pr pillanatig habozott, vajon ne inkbb postn kldje-e a ju-
talmat. De jobb az ilyet azonnal elvegezni. Igy ht nekiindult megis. Hamarosan odajutott,
mert br nemelyek italosak voltak mr, megis utat nyitottak neki, hiszen majdnem mindenki
ismerte ezt a magas, barna szep asszonyt, akitl annyiszor volt zleti megbzsuk.
Az a szenzl is megltta. Flugrott asztaltol es Ieleje ment. Igy egyms eltt llva vette t
azt a bortekot, amiben a jrandosga volt elbjtatva. A zsivajban pr szot meg beszelgettek.
Honnan van az kerdezte Sra asszony , hogy ilyen jo rak voltak? Ez egeszen vrat-
lan.
gy hrlik vlaszolt a IerIi , hogy a hadsereg vsroltat. Az is erre vall, hogy Re-
mont-kommisszio is volt knn es sok lovat vettek. Nem tudom persze, de taln a trk dolgok
miatt van ez.
A trk Iorradalomert? Igazn?
Azt mondjk...
Most harsogo kacags szaktotta Ielbe a beszedjket. A cignybanda Iell hangzott a rh-
g vihar. Lzrne odapillantott.
A prms helyett kzeptermet Iiatalember hegedlt. Nagyon kopott es gyrtt, de kitn
szabs ruha volt rajta, a Iejen pedig egy rezlbas, amit valaki retett kalapnak. Roppant Iur-
csn is jtszott. MindenIele mokt csinlt, leguggolt, tncolt, Ielszktt, akr egy zenebohoc,
gy tipegett tntorogva, nyilvn nagyon be volt rgva megis hzta hibtlanul a treIs nott
riszlo ritmussal. ,Csicsonenak hrom lnya..."- es a szveget kiablta hozz, sok diszno sza-
vakkal. A heged nyiIIantott neha vagy megbIIent, ami meg alhzta a trgrsgait.
GyerIIy Lszlo volt.
Regi szma volt ez neki elkomiszodott Iormban. Egykor ri cignyozson vagy szalonok-
ban mulattatott ilyenekkel, persze nem azzal az aljas szveggel, amivel most. De ht itt ez kel-
lett, ez tallt legjobban kajn kedvehez, ahhoz a kznseghez is, akinek muzsiklt es aki bort
Iizette.
Reszegsegeben brmit tehettek vele. A rezkondert a Iejen nem is erezte, azt sem, hogy egy
szalvett tztek a kabtjba htul.
Nem is elszr produklta magt gy. E nyron mr tbbszr jrt be ide es annak a kis
penznek, amije volt, hamarosan vegire jrvn, muzsiklt egyik vagy msik kocsmban, ahol
bort megIizettek. Neha Illzadt, ha tlsgos vastagon treIlkoztak vele. Ilyenkor goromba is
tudott lenni. Megis lassacskn hozzszokott, hogy kacagnak rajta. Most mr kereste. Keser
rme telt abban, hogy ide jutott, akrha lezlleseben nmagt gnyoln. Regebben, ha a
pajtsai kztt bergott, hirtelen kitkztt belle valami vratlan dlyI. Ez itt a rajta
uraskodo ismeretlenek kztt tmodosult. Eltkozott kirlyIinak ltta magt, aki maga
joszntbol rabszolgasorba kerl es hempereg a srban. Magn is kacagott es azokon is, akik
t kacagtk. Az ilyen Ielig-meddig valo ntudat azonban nem sok tartott nla. Mr nemigen
brta a bort. Hamarosan elzott.
Most kezeben a nadrgszjval egyik mulato Illlt. Odalepett GyerIIyhez. Rekacsintott
a trsaira ez lesz a jo treIa! es: Tudna-e tncolni a groI, ha sszektm a terdit? kerdezte
gonoszul. Vrakozsteljes rhges Iogadta a javaslatot. Egyik odakiltott: Ez lesz m a vir-
tus! Msik: Egy liter bort, ha el nem vgodik a groI! Lszlo megllt. Bambn nevetett es
azt mondta: Jo... tudok en akrhogy... akrhogy...
A szep Lzrneban megmozdult valami. Tn sznakozs, reszvet. Tn az is megmarkolta,
hogy mialatt ktztek a terdet, GyerIIy ntudatlan eppen rebmult. A tekintetebl a n se-
gelykiltst olvasott, az ldozati llat nema panaszt, pedig bizonyra csak az italtol nedvesek
a pilli.
Csak ltsbol ismerte Lszlot, a jotekonysgi bazrkor ott lt a bodega eltt az
bodejukkal szemben, meg se mozdult onnan es akkor is leitta magt. Akkor inkbb utlkodott
rajta, de pillanatig sem gondolt vele. Itt azonban valami anyskodo erzes kapta meg, szegyen-
kezes is az emberi aljassgon, aki csIot z a vedtelennel.
Meg se gondolt semmit. Az sztn hatrozott, nem az akarata. Hirtelen pr lepessel mr
GyerIIy mellett volt.
Oldja le azt a szjat! szolt arra a szenzlra, aki ott terdelt a lbnl. Oldja le! Nem
szegyelli magt?!
Mindenki elbmult. Mindenki elhallgatott. Annyira parancsolo volt a hangja, egesz tart-
sa, nagy szilvavgs szemei olyan szigorak, hogy senki egy mukkot se mereszelt. Es mikor
kezenIogva GyerIIyt elvitte onnan, az emberek Ilugrltak, tisztelettel nyitottak utat neki.
Lszlo szo nelkl kvette, br csak annyit mondott neki Lzrne: Maga pedig velem jn!
A mulatok sorIalai kztt gy haladtak ki a vendegl udvarrol a kirlyni termet, szeles
vll asszony es kezen, akr egy kisgyerek, GyerIIy.
*
Odaknn betuszkolta a hintojba. A Idelet Ielhzatta ne lssk t ezzel a reszeg Iival
kocsikzni. Lszlo majdnem azonnal elaludt.
Aprnkent stetedett az est. Klnben is borult id van es kesbb szitlni kezdett az es.
Lassan kocogtak a lovak. Lszlo meg mindig aludt. Hanyatt dlt Ieje a prnzaton. Milyen
Ijdalmas az arca, mikor alszik! gondolta az asszony. A Ii kalapja leesett, ezt a kezeben
tartotta. Hosszan nezte az alvot. Mennyire halovny! sszentt szemldkei kisse Ilcssz-
va a homlokra, mintha nemn panaszkodnek ntudatlansgban.
Olyan, akr valami elkoborolt gyerek, aki mr nem tall haza...
Elsbben semmi terve sem volt vele. Eppen csak ki akarta hozni abbol a krnyezetbl,
ahol csIoltk. tkzben arra gondolt: Kozrdon Ilkelti es leteszi. Hiszen ott lakik, ott vala-
kije csak lesz! De az es mind szaporbb lett; visszahzodva a kocsiIedelbe, eszre sem vette,
mikor thaladtak a Ialun. Taln nem is bnta. Amgy is Iurcsa lenne, hogy ott leadjon egy
reszeg iIjt a kocsijrol, magyarzzon, rendelkezzek. Azt sem tudja, hol Iekszik a GyerIIy-
udvar, csak eppen annyit, hogy ott van valahol. Aztn kes is van mr; haza kell ernie, hi-
szen ma kedd este van es neki holnap, szerdn valami trgyalsa van a jrsbrosgon. Dez-
merig pedig meg hossz az t. Az ember mindig sok indokot tud, ha nmagnak magyarz,
klnsen, ha olyat tesz, amit nem az esze, de az sztne parancsol.
Ez gy a legegyszerbb. Hazig kialussza a reszegseget GyerIIy. Ott mint normlis em-
ber szllhat ki a hintobol.
A vendegszobban hlhat. Reggel majd hazamehet a vonattal.
Az is jo, hogy a kollegista Iit ez evben Szebenbe adta, hogy tanuljon meg nemetl. An-
nak Iurcsa volna magyarzni, mikent szedett Il egy ismeretlen groIot a vsron. Klnben
magyarzni is lehetne, nincsen ebben semmi! Ezeltt ket evvel, mikor Wickwitz jrt hoz-
z, az ms volt! Az a szeretje volt. A Iia azzal is joba volt, st bmulta mint kitn sportolot.
Hogy nem csupn ltogato, azt nem is sejtette, arra vigyzott. Itt errl szo sincs. Puszta
knyrletbl teszi, amit tesz.
Megis jobb gondolta , hogy a serdl Iia nincs itthon. Jobb. Megiscsak jobb...
*
Lszlo Ilebredt. Cstrtk reggel volt. A mr magasan jro nap csak az ablak ele vetett
aranysvokat a zsalugter lemezei kzl. A szoba annl stetebbnek hatott ezektl a vakto
Ienysvoktol. Sok apro szi legy zmmgtt ott halkan. Ez a halk zmmges volt az els,
amire Ileszmelt.
Fellt az gyban. Krlnezett. A szoba ismeretlen. Nem ertette, hol van. Csak lassacskn
igazodtak ssze az emlekezesei. Hogyan kerlt ide, arra csak bizonytalan emlekezett. na-
gyon reszeg volt ott a szamosjvri kocsmban. Muzsiklt. Hogy mit?
Ezt mr nem is tudta. Valamit, valami Iurcst. Sok, sok Iej volt krltte. A Iejek rhgtek
nagy ttott szjakkal. Majd hirtelen egy magas barna asszony lepett kzeje es a sok Iejek
kze. Nagyon nagy, koromszn szemek neztek re es valaki tn az a n mondott valamit.
Aztn mi volt? aztn semmi se volt... csak hirtelen egy zkkenes es Ielebredt egy ismeret-
len hz eltt. Azt se igen ltta, mert mr este volt es meg mindig italos lehetett.
Ez mintha roppant regen lett volna.
Az egesz napot taludta. jra szrklet volt, mikor itt elszr Ilebredt. Arra eszmelt Il,
hogy valaki matat krltte.
Idegen kicsi szobalny matatott az idegen szobban.
Keszen van a Ird, instllom mondotta , ha parancsolja, a meleg vizet rgtn ki-
eresztem... Kejes erzes volt a majdnem Iorro vzben hosszasan Iekdni... Minden olyan tisz-
ta es jo szag krltte, a szappan is, a trlkzk, a gykerkeIe es a szivacsok. Mikor vissza-
tert a szobjba, ott mr petroleumlmpa egett. Tiszta IerIiing Iekdt az gyn, kivasalt ruhja
szep rendben az egyik szeken es a cipi Ienyesre pucolva mellette.
Jolesett ilyen tisztnak erezni magt. Ez volt az els benyoms, amire most visszaemleke-
zett. Hogy is volt azutn? Minden olyan meglep!
Vacsorhoz hvtk. nagyon szegyellte magt, de az els pillanat rstelkedesen a hzi-
asszony knnyeden tsegtette. Nem tudom, vgott-e jol a borotva, amit kldtem? kerdez-
te kacagva. A boldogult urame volt, reg nem volt hasznlatban... En probltam kiIenni... Az
ing az en nagy kamasz Iiame... most nincs itthon...
Volt valami bjosan egyszer ezen a nn. Termeszetes es mintegy magtol ertetd josg.
Es szep. Es joszag. Az egeszseges lenyek ers illata rad rola.
Kettesben vacsorltak. kesbb zongorzott. Ez is olyan termeszetesen adodott, mintha
nem is lehetne mskepp.
Es az is, ami azutn trtent... Hogy is volt?...
Sokig jtszott. Az egyetlen lmpa ott valahol messze, a tlnani asztalon elkezdett Is-
tlni. Azonnal eszrevettek. Flugrottak. Az asszony odament, de is szolglatkeszsegbl
vagy tn csak sztnsen. A lngot lecsavartk. A szoba meg stetebb, mint azeltt. Majdnem
egeszen stet. Es ott llott a n mellett, kzel. tlelte. Ez mskent nem is lehetett.
Hosszan csokoloztak llva. Igen. Taln nagyon sok. Az asszony elsbben nem llott
ellent. Csak kesbb. Mikor erszakos karral tovavonta onnan. Ertlenl br, de ellenllt.
Ne... ne... nem... nem... ismetelte elvltozott hangon. Szoborszer testen reszketes Iutott ve-
gig, ami Iolyton ersdtt. Most is jra erzi az ujjain, midn visszagondol erre.
Es kesbb, midn vegigcsokolta az arct, az arca nedves volt. Lass knnyek gurultak le
az orcin. Vajon miert srt? Miert reszketett gy? kerdezte magtol Lszlo, mikzben be-
lenezett a napstes svjaiba, amik vaktoan Ienylettek a padlon. Csak eppen Ielvetdtt a
kerdes. Vlasz utn nem kutatott.
ilyeneken amgy sem tprengett soha.
A szomszedbol vzzgs hallatszott. Bizonyra az Irdjet bocstjk ki. Visszadlt a
prnkba. Milyen jo. Es milyen jo ez az gy, milyen tiszta es joszag. Mr regtl, miota a
Kollonich es Szent-Gyrgyi rokonaitol elszaktotta az elet, ilyen Iinom gyban nem hlt.
Ilyen tisztasgban nem elt. Kejesen nylt el, behunyta a szemet es jra elaludt.
Az ajto kinylt. A szep Sra asszony jtt be. Hossz selyempongyola mintzta meg szobor-
kemeny termetet. A haja hloban Ielktve. Az gy krlszortott Iej meg szelesebbnek tntette
Il Iorms vllait. Lszlo reggelijet hozta, sok kitn dolgokat hatalmas tlcn: kve, meleg
pogcsa, hideg hsok es kugloI. Egyik szeket odavonta asztalnak, maga pedig az gyra lt.
Lszlot Iigyelte.
Mr Inn van!? csodlkozott Lszlo.
Az asszony kacagott. HoIeher Iogai megvillantak. Vrs ajkai Ile kormos pihe rodik. A
pilli olyan dsak, akr szennel hztk volna meg ket. A szemldke hossz, mint a regi
egyiptomiake. EgyIormn barna bre, mely csak az orcin pirosas, a srgs tajtek habIenyevel
ragyog, besiklik a pongyolja nylsn es elbvik a karjain. Csak most ertekelte GyerIIy,
milyen gynyr ez a n.
O, en mr regota Inn vagyok mondotta. Hajnalban mr a gazdasgot bejrom. Csak
mikor hazajvk, akkor Irdm, tisztlkodom, mert korbban kelek, mint a cseledeim. Ht
hogy aludt? Jol?
Hamisksan mosolygott es kerdezte azutn: Kitltsem a kvet?
Igy csevegett jokedven. Mr semmi sem volt rajta abbol a majdnem tragikus Ielelembl,
ami mlt este Lszlo karjai kztt vegigzengett rajta. Akkor gy erezte, hogy valami vegzetes
ragadja tova. Pedig szerelemtudo asszony. Miota reges Ierje meghalt, ket IerIival volt mr
dolga. Elbb egyik tvoli rokonval, kesbb Wickwitz Ihadnaggyal. De ms volt az. Eleg
hossz udvarls utn, majdnem egeszsegi szempontbol, meggondoltan Iogadta el ket. Ez
most ms volt. Ez vihar volt. Hirtelen kereked orkn. Elemi er, ami leigz. Soha ilyet nem
erzett. Az egesz lenye megdbbent. EletInntarto sztne mintha a sors rombolo akarattol
Ielne. Es vedekezett! Es hiba! E pillanatban szinte gy erezte, akrha leny lenne. gy is
problt ellenllni, riadtan, vgyva vadul es vadul megijedve.
Ma hajnaltol, mikzben ellenrizte a Iejest es abrakolst es munkra kldte a bereseit, a
tegnapi estere gondolt vissza. Hogy is trtenhetett az?
Okos, megIontolt asszony volt; szeretett vilgosan ltni mindent. Msokat is, nmagt is.
Mikor olyan vratlanul elhozta abbol a vrosi kocsmbol GyerIIyt, ezt csupn sznakozsbol
tette; undoknak tallta, hogy gy csIolkodnak vele. Ennek akart veget vetni. tkzben is
csak sajnlta; egy szemernyit sem gondolt msra. Az erzekei mit sem szoltak, st mikor itt a
tornc eltt ki kellett tmogatni a meg mindig gajdult iIjt, valami undorods Iogta el. Azu-
tn nem is ltta tbbe. Jelentettek, hogy alszik. t is aludta a napot, pedig gondoskodott
rola, kisse anysan es termeszetes josgbol, ahogy akrkivel tette volna, aki a hzhoz vet-
dik.
Tn azert is, mert nem akarta, hogy olyan piszkosan kerljn elebe, mint mikor megerke-
zett.
Igy is gondolt re, mialatt a vacsorhoz vrta. Ezert meglep volt szmra, mikor nem az a
zlltt lump lepett a szobba, akit vrt, hanem jol polt, kitn klsej Iiatalember. Jo szabs
ruhi kivasalva. Nagyvilgias a modora, meg a szegyenkezeseben is, amivel bocsnatot kert
tle. Ebben is volt valami megnyeren nagyri. Egeszen ms volt, mint brki, akivel eddig ta-
llkozott. Ekkor kezddtt az a Iolyvst Iokozodo igezet, ami mindjobban elhatalmasodott
rajta. Ahogy ez a Ii beszelt, ahogy evett, ahogy a szjt trlte, ahogy zongorhoz lt hl-
jt szotlan lerovando, mindez olyan Iiatalosan szereny, riasan nyugodt es megis majdnem
gyermekien bjos. Ha pedig jtszik, tvltozik az arca, akrha valahonnan a lelkebl isme-
retlen erk sugroznnak el; eltkozott kirlyIi, aki tvoli mltakrol mesel.
Neha panaszos, neha kegyetlen, eddig sosem hallott muzsika. A mr reg nem hangolt zon-
gorn tn meg szokatlanabb volt mindez. Mr ott mellette lve gy erezte, mintha rkke ism-
erte volna ezt a halvny, sszentt szemldk Iiatal IerIit, amint neha renez kitgult pupil-
lkkal, egy-egy szot is mond magyarzatul es az ujjai alatt j es j dalok teremnek...
Mindezt ma reggel vegiggondolta, vegigelemezte magban. Most tegnapi viselkedeset ok-
talannak tallta, majdnem nevetsegesnek. Bizonyra csak ideges volt. Es mit szmt az, miota
ismeri Lszlot? azt teszi, amit akar, nem tartozik szmadssal senkinek. gy gondolko-
dott ma. gy lepett be a Iihoz. Tudta, hogy ebben a pongyolban szep es kvnatos. Azt is,
hogy az gyon lve a selyemknts kisse megnylik a nyakn.
Mikzben kitlttte a Istlg kvet, kerdezte: Steten szereti vagy vilgosan?
A kve azonban bizony kihlt a cseszeben...
Ezzel a kalanddal j korszak kezddtt Lszlo eleteben. Nemsokra majdnem egeszen L-
zrnehoz kltztt. Elsbben ugyan hazament Kozrdra. Onnan azonban, mikor viszont-
ltta rendetlen otthont, majdnem azonnal visszatert Dezmerre. Csak most ltta meg, milyen
sivrsg uralkodott nla.
A szobja mr majdnem res. A mlt ev Iolyamn el-eladogatott nemcsak porcelnokat,
de egy-egy btordarabot is. Aprnkent mind tbbet. Ami szebb volt, az Bischitz szatocs tjn
Kolozsvrra kerlt a kis vastag Brucknerne boltjba, csaldi holmi, szep tiszaIa asztalok es
szekrenyek, es azok a Iinom bronz Irancia regisegek, amiket szlei vettek egykor Prizsban.
Aprobb trgyakat maga vitt be Szamosjvrra, eladta potom rert vagy zloghzba tette.
Odakerlt mr egyik angol puskja is.
A penz pedig rgtn elment, mert reszegen valami lebujban krtyzott.
Amikor a tavaszon az reg Kendy Sndor Kajsza olyan josgosan beszelt vele, pr napig
megproblta sszeszedni magt.
Irt zbejnek. Kimutatst kert az adossgairol. Az vlaszolt is; valami jegyzeket kldtt is.
Nem teljes meg, azt rta, meg potolni Iogja. Lszlo hamarosan megIeledkezett mindenrl
es csak akkor jutott jra eszebe, ha Kolozsvrt valahol megltta a ven Kajszt. Ilyenkor, de
tvolrol, melyen ksznt neki.
Ez volt az egyetlen eredmenye az regr kzbeleptenek.
Most a szep Sra asszony tiszta hza utn keptelen volt Kozrdon maradni. Br vissza-
visszanezett oda, de mind ritkbban es mind rvidebb idre. Taln csak azert jrt haza, hogy
nmagnak letagadhassa, mintha teljesen a szeretjenel elne.
Es Lzrne ezt is megknnytette.
gy tett, mintha hasznt venne a gazdasgban. Neha dolgot adott neki, Ielig jtekbol, Ielig
komolyan. Nezze meg a szntst, vagy a loherecseplest. Jol tudta, hogy Ltszo mit sem tud
hozz, de el akarta hitetni vele, hogy segtsegere van.
Lenyegesebb volt azonban, hogy visszavitte Lszlot a zenehez. Estenkent zongorztatta.
Nehny Ielbemaradt szerzemenyet GyerIIy thozta es annyi ev utn jbol Ioglalatoskodott
velk. Taln ilyen nyugalmasan boldog sohasem volt, mint viszonyuk ez els hat heteben.
v.
A koalcios uralom idejen j politikai Iogalom szletett: a Iolyoso. A kepviselhz
Iolyosoja.
A Iolyoso ma izgatott volt mondottk. A Iolyoso egykedv, a Iolyoso velemenye meg
nem alakult ki. Hosszan rtak a lapok a Iolyoso hangulatrol, a velemenyerl, az akaratrol.
Volt valami Ielelmetesen bizonytalan rajta. Kiszmthatatlan es szeszelyes.
gy beszeltek rola, mint valami rejtelyes halvnyrol.
Hogy a Iolyoso ilyen szerephez jutott, az termeszetes. A kepviselhzban ellenzek
gyszolvn nincs; az a hsz-egynehny nemzetisegi es az a pr szocialista nem szmt, hiszen
a priori ellensegnek tekintik ket es erejk semmi. A koalcio hrom prtja pedig szoros sz-
vetsegben ll es minden, ami a Hz ele kerl, sok retortn megy t, miniszteri ertekezlet, mi-
nisztertancs, vezerl kzponti bizottsg utn letrgyalodik az egyes prtgyleseken, ott prt-
hatrozatt lesz, teht ktelez mindenkire es ide mr olyan keszen kerl, hogy re szot vesz-
tegetni sem erdemes. Nem is lehet a javaslatokon brmi lenyegest vltoztatni itt, mert ez prt-
bontsnak szmt, ha elvi es ha Iormai, ht ok nelkli akadekoskodsnak.
Nem is problja senki.
A prtkrkben sincs elet. Ott az elnkseg, intezbizottsg vagy brminek nevezzek is a
vezerl szervet, magban dolgozik es joreszt zrt ajtok mgtt. A prtkzi szvetseg kenysze-
rti erre. Mert ez a szvetseg roppant kenyes. Egyik reszrl a Iggetlensegi es liberlis
48-asok, msikrol a 67-es konzervatv alkotmnyprtiak meg a kleriklis nepprt csak gy el-
hetnek egytt, ha szorgosan elkerlik azokat a trgyakat, amiken azonnal sszevesznenek.
Ilyen pedig nemcsak bviben van, de majdnem minden kerdes ilyen, ami aktulis. Itt van az
nllo bank es az nllo vmterlet kvetelese.
Eredetileg csakis a Iggetlensegiek programja volt. A koalcio a vlasztsi kzdelemkor
azonban kzsse tette ezeket, es most midn mint kormny megvalostsuk ele llttattak, a
67-esek szmra a problema az volt, mennyit lehet belle megcsinlni a sajt lelkiismeretk
szerint, illetve mennyit nem csinlni meg anelkl, hogy a koalcio szejjelrobbanna.
Ez pedig slyos gond nemcsak a ket 67-es prtnak, de a 48-as vezereknek is, Ileg Kos-
suth Ferencnek. Mert egytt maradni nemcsak a kisebb prtok erdeke, de a legnagyobbe ugya-
ngy. Ugyanis addig, amg Innll a koalcios kormnyzs, a Iggetlensegi miniszterek a sa-
jt kznsegk eltt indokolni tudjk, miert nem valosul meg a teljes 48-as programjuk.
Mondhatjk: szvetsegben vagyunk a 67-esekkel, egytt kzdttnk, egytt gyztnk, teht
egytt kell maradnunk; es ezt vllaltuk, mikor tvettk a kormnyt. Emiatt kell mindenben en-
gednnk. Es a kznsegk be is veszi ezt az ervet. Ha azonban Ilrobbanna a koalcio, a
Iggetlensegiek, tbbsegk leven, maguk kene hogy kormnyt vllaljanak, amikor vagy be
kellene vallani, hogy mindabbol, amit eveken t szentl hirdettek, semmi sem teljesthet,
vagy ismet ellenzekbe vonulni, amikor j vlaszts kvetkeznek, megpedig arra a programra,
aminek keresztlvihet voltban maguk a vezerek is alig hihettek mr.
A program elvi pontjai azonban nem mertik ki a kenyes gyek szmt. Van meg temer-
dek ms apro szemelyi gy, iparprtols, Iispni es kormnybiztosi llsok, ami prtlls
arnyban kene oszoljek, de hozzertes szerint is van sok, sok ms, kicsi es nagy , nem is
beszelve az ltalnos vlasztoi jog hatalmas kerdeserl, ami a koalcio kzsen vllalt ktele-
zettsege a koronval szemben, de aminek mikentje dnt lesz a prtok uralmi helyzetere a j-
vben. Mindezeket a Iolyton elebk lep gyeket a miniszterek, kik egyszersmind prtveze-
rek, egymssal bizalmasan kell hogy letrgyaljk, minden engedmenyert egymsnak enged-
menyt kell tennik, nem ket, de hrom erdekcsoport egyenslyt kell polniok, ami sok idt
es sok Iradsgot okoz, es titoktartst is, amglen nincs lezrva valami, minthogy minden el-
hatrozsuk bizonyos megalkuvst jelent.
Erthet teht, hogy a prtklubokban sem lehet politikai elet, mert leginkbb eppen a hveik
eltt kellett titkolozzanak a vezetk. Hiszen id eltt kipattano reszlet olyan vihart tmaszthat,
hogy az mindent elrontana.
Termeszetes azonban, hogy az a sok trvenyhozo, kit a koalcio jelszavval vlasztottak
meg, nem szvesen adta bele magt abba a szerepbe, hogy csupn szavazzon es helyeseljen.
Annl kevesbe volt erre kaphato, hiszen a megvlasztottak jo resze csupa kuruc termeszet
ember, akik meg a megyei vagy vrosi mltjukban is soha a kormnyzat oldaln, hanem min-
dig a kritika oldaln voltak.
Meg aztn nem is olyan nagyon egyseges ez a tbbsegi prt.
A Iggetlensegiek ket tborra tagolhatok, egy konzervatvabb es egy radiklisabbra, amely
mindenik ismet sokIele csoportra oszlik. A csoportok egyes vezerek krl alakulnak. Kossuth
Ferencnek, Apponyi Albertnek, jabban Justh Gyulnak is kln-kln kre van. Egyeni h-
vek ezek, kik, ahogy a jtekosok loversenyeknel, egy-egy Iavoritra Iogadnak, gy ezek politi-
kai sikerket egyiknek vagy msiknak hatalmi Ilenyehez ktttek.
De van sok ms csoport is. Olyan, aki a kormnyprtban kln es mindenkori ellenzek.
Aki Ugron Gborhoz, Barra Smuelhez, Hollohoz vagy Polonyihoz hz, de vltozekony. Hol
egyikre hallgatnak ezek az emberek, hol a msikra, k nem olyan szegdtt hvek, ahogy Kos-
suth vagy Apponyi kveti. Szmuk is ingadozo aszerint, ahogy a politikai barometer inog.
Nyugodt idben kevesebben vannak, vihar eltt hirtelen megsokasodnak, ahogy a sirly a ten-
gerparton. Es egy-egy hangzatos szo, egy-egy talpraesett taktikai Iogs tviszi ket ide vagy
oda a pillanatnyi hangulat szerint.
Ezek a hangulatok uralkodnak a Iolyoson es rajta keresztl az orszgon.
*
Csoportok es Iolyoso.
Az Orszghz mintha erre eplt volna.
A Iolyoso az lesterem negy oldaln. Mindentt jo szeles. Minden tz lepesre egy-egy
hossz kerevet. Aztn a sarkoknl, sajtokarzatnl, lepcsindulsnl sokIele bemelyedes, ahol
bizalmas dvny kre lehet gylni, meghallgatni valamelyik trzsInk tantst, gyanakvst
vagy aggodalmait, a trsalgo stet oszlopozsai kztt bizalmas hreket suttogni, utastst
tvenni es ha mr nagy titokban akar valaki dolgozni: ott a neptelen kupolaterem, melynek
magos ht kanapei mgtt brmi trtenhetik, meg nem tudja senki! Az ajtok vaskos Igg-
nyei pedig minden hangot elIognak; knny mgttk veletlen tallkozni es gyorsan vltott
szoval elvetni olyan viharmagot, aminek nincs gazdja, megis ember legyen, aki megbirkozik
vele.
Valoban, itt a Iolyoson elt politikai eletet a koalcios kepviselhz. Klnleges es Ielems
elet, nem a parlamentarizmus rendes elete. Valami Iurcsa vegylet a nepgyles Ieleltlensege
es szenvedelyei es a kamarillk szmto titokzatossga kztt. A kepviselk az lesterembe
csak nagyon nagy alkalmakkor sereglenek be; a gyles idejet joreszt itt tltik el, ahova min-
den hr beIut es ahol vitatkozni es a kormny egyes tagjait kedvk szerint brlgatni lehet.
Most, midn 1908. szeptember vegen egybegylt a Hz, igazn erdemes volt vegigsetlni
a Iolyoson, megllani itt is, ott is.
Amg odabenn az elnki emelvenyen a jegyzk vltakozva Illlnak es hosszadalmasan
olvasnak rk ismeretlensegbe visszahullo gydarabokat, az lesszak-megnyits temerdek
Iormasgait, addig ideknn a Iolyoson a legizgatobb temk kzl vlogathat az ember.
Van itt sok jo vitatkozsra valo anyag. Egyik, hogy Tisza Istvn alig egy hete Biharban az
nllo bank ellen szolalt Il. A kzgazdasgi htrnyait magyarzta. sszeIggest a valuta er-
tekevel es a kamatlbbal. Sok ers erv, szakszer okIejtes.
A kznseg, akinek a bankgy vegre is a zsebere megy, kisse megtorpant ezektl.
Meg a Iggetlensegi tborban is akadt olyan kishit, aki gondolkodoba esett a beszed ol-
vassa utn. Milyen szerencse, hogy kisvrtatva sokkal nagyobb szakert megnyilatkozott a
bank mellett!
Nem politikus, hanem igazi bankr, akinek ugye? a velemenye sokkal irnyadobb,
mint a Tisze. Tisza vegre is csak politikus, amgy is a koalcio ellensege, mg ez Ioglalko-
zsszer valodi bankember! Es lm, mennyivel jobb magyar, mint Tisza!
rmmel trgyaltk a Iolyoson a bankr cikkeit, amiket az nllo bank mellett rt. Tr-
gyaltk, milyen okosan beszel, trgyaltk, hogy Rothschildek bens embere, azt is, hogy sorai
kztt szerenyen knlkozik, hogy meg tudn csinlni. Meg a penzt, azt is megtalln hoz-
z! Ilyen nagyszer ember! Igaz, hogy az nllo banknak a kamatlba okvetlen nagyobb
lesz mondja , de ez taln nem akadly? O, dehogy! Es a Holloek csoportjban nagyban
bizonygattk, hogy az a kis hiteldrguls, az is el Iog tnni, mivelhogy, ha magosabb is a ka-
matlb, a penz megis olcsobb lesz. Miert? Mert kimaradnak a kzvettk! Ht gy!
Ht ez szep! Hogy a kzvettk alatt kit ertenek, az osztrk bankvilgot-e vagy a budapes-
tit, azt nem kerdezte senki. Azt sem akartk meghallani, amit az nllo bank koalcios ellen-
zi, Andrssyek es a nepprtiak mondtak, hogy Rothschildek rattk ezeket a cikkeket, mert a
Rothschild-hz meg akarja kaparintani azt az orisi zletet, amit egy jegykibocsto bank Ii-
nanszrozsa jelent. Nem! az ilyenre nem kell hallgatni! Es klnben is akr a pokollal is
szvetkezni kell, ha a nemzet java kvnja!
Msik nagy beszedtrgy a vlasztojogi tervezetrl szllingozo hranyag. Mondjk, And-
rssy pluralitst akar. Ez azt teszi, hogy a tanult embernek ket vagy akr hrom szavazata vol-
na. Mondjk, j kerleti beosztssal is Ioglalkozik Andrssy. Hogy a vegyes lakossg me-
gyekben lesz tbb olyan kerlet, amik szndekosan nemzetisegiek, hogy a tbbiben a magyar
tbbseg biztostva legyen. Ht ilyet!? tadni mandtumot a nemzetisegieknek? Alkotni
olyan vlasztoi krzetet, ahol csakis romn vagy szerb jellt boldogulhat?! Hallottatok mr
ilyen szrny hazaIiatlansgot? Ezt az utat vlasztani, mikor van sokkal jobb es egyszerbb;
leapasztani a vegyes videkek mandtumait es megszaportani ket az AlIldn es Dunntlon.
Jobb ez ugye? es egyszerbb, annl inkbb az, mert ezek a videkek csupa Iggetlensegi kep-
viselt kldenenek es gy br ezt hangosan nem mondtk rkkn-rkke biztostva volna
az uralmuk.
A pluralits se kell teht, ha ezt nemzeti szempontbol akarn Andrssy, ha pedig azert ter-
vezi, hogy a tanult embernek tbb joga legyen, mint a tudatlannak, ht akkor eppenseggel
nem kell, mert ez az egyenlseg ellen valo merenylet!
A vlasztojogi reIormrol gy beszel a Iolyoso. De nem hangosan, hanem szordnoval.
Inkbb csak jelezte, hogy is lehetne beszelni, ha arra kerl a sor. Mert ezt a trgykrt meg
mersekli egy msik gy: a Izio. Egybeolvadsa a Iggetlensegieknek az Alkotmnyprttal,
taln a Nepprttal is.
Ha ez megvolna, ha egyetlen prt volna, ha ennek a prtnak az erdekeben es a javra csi-
nlnk meg az ltalnos vlasztojogot, ha ez alkots nepszersege aze az egyestett prte vol-
na, akkor... akkor lehetne beszelni akr arrol a pluralitsrol is; vagy arrol a kerleti beosz-
ts-dologrol. Istenem hiszen az ervek ell nem zrkoznnk el...
Azonban, hogy ezt a reIormot ms csinlja, ezt a jogkiterjesztest ms hozza, ms zsebelje
be a vele jro nepszerseget, nem a Fggetlensegi Prt, hanem Andrssy, ht nem! ht ezt
megse! olyan bolondok mi nem vagyunk.
Pedig ilyen trgyalsok Iolynak, azt mondjk. A hranyag vegyes. A Iziot Kossuth
lltolag prtolja, Justh ellene volna Ugronek bizonytalanok es gy hrlik Polonyi kz-
vett, keveri tn a krtyt, br a telen a kormnnyal sszergta a patkot. De ht ugye politi-
kban?!...
Ez a hrom temakr` csupa bels koalcios gy. Van ezenkvl ms, ami klvilgi.
llando trgy Tisza veszedelmes gonoszsgai. Minden nehezseg mgtt t sejtettek, minden
akadlyert t vdoltk. Az orszgban egyedl tle Ieltek es ez a Ielelem tulajdonkeppen a
rendszer llandosga szempontjbol annyiban dvs volt, mert a koalciot ez a kzs Ielelem
tartotta ssze. Ha szetmennenk, akkor jn Tisza! Ht inkbb egytt maradtak. Ez eleitl
gy volt.
jabb es korntsem ennyire izgato esemeny KristoIIy mkdese.
KristoIIy, mint tudjuk, a Radiklis Prt alaptsval a tavaszon zszlot bontott Budapesten.
Sokat errl kesbb nem hallott az ember, st most szeptember elejen az az rvendetes teny
kvetkezett be, hogy a Radiklis Prt-helyiseget Ilmondtk es a prt Iloszlott. Az rm
azonban nem tartott sok. Most a Hz sszehvsa eltt nehny nappal vilglott ki, hogy
KristoIIy a polgri radiklisok helyett a mezgazdasgi munksokra vetette magt. Szvetke-
zik chim Andrssal Bekesben es valami ms agrrszocialistkkal itt Pest videken es eppen
holnapra szmos gylest hirdettek ,Parasztprt" meg ,Orszgos Fldmvesprt" nevezete
alatt. Igazn nevetseges! A nincsteleneket akarjk szervezni, Ildosztsrol beszelni meg a
kivndorlsrol.
A polgri radikalizmust nem bnta a Iggetlensegi tbor, ez aIIele vrosi dolog, intellek-
tuelek dolga, az ipari szocialistkat sem. Nem magyar dolog ez. Egyikre azt mondtk, cuci, a
msikra hogy zsido, es azzal el volt intezve. A Ialusi nepszervezes az ms, az mr aggaszto!
Somogybol is jnnek ilyen hrek. Ott valami Szabo Istvn, egy nagyatdi slt paraszt, az ok-
vetetlenkedik! Ht ezt meg kell lltani.
Ez az sajt kznsegk, a magyar parasztember az vlasztojuk, ht ezt el ne bolondt-
sk tlk!
Azonnal drkoi rendeleteket kvntak: Andrssy kldjn oda csendrt es tiltsa be a gyle-
seket, mert nemzetietlen dolog elterteni a vlasztok Iigyelmet az nllo bankrol, nllo vm-
terletrl, most, mikor k ezert kzdenek es napszmrol beszelni, cseledkerdesrl meg
kivndorlsrol. Es igazsgtalan dolog is; hiszen eppen Darnyi hozta meg most a cseledtr-
venyt, csak meg alkalmazva nincs; a kivndorls rendezesere pedig j trveny van es kor-
mnybiztos es kitn szerzdes a Cunard-Line-nak es most a tavaszon kivndorlsi palota is
eplt Fiumeban. Akrki megnezheti, olyan gynyr!
Ht akkor hogy merik azt hirdetni, mintha k nem trdnenek a nep javval!? Az ilyennek
veget kell vetni!
Ha pedig Andrssy az groIi magaslataibol prtatlankodni akarna es azt mondan, hogy
a gylekezesi szabadsgot tiszteli es ami neknk szabad, az msnak is szabad es eIIele dolgo-
kat, ht meg kell neki magyarzni, hogy ms az a gyles, amit mi hvunk ssze, mert az haza-
Iias es ms ezeknek a dolga, akik darabontok es cucilistk. Az ilyen szvetseget nemhogy tr-
ni nem kell, de eltiporni nemzeti ktelesseg. Ha pedig vonakodnek, ht azt is hozz lehet Iz-
ni, hogy vegre is a 48-e a tbbseg a Hzban es mi brmiben le tudnok szavazni, ha akarnok.
Igy szoltak azok, akik erdekelve voltak az alIldi kerletekben; a tbbit ez a mozgalom
kevesbe erdekelte, hiszen meg hrom teljes esztend van a mandtumok lejrtig. Ki gondol
ilyen tvoli idkkel?!
Az jonnan sszegylt kepviselk ezekkel az esemenyekkel es gondolatokkal dvzltek
egymst, nemelyek harsogva, msok is ezt trgyaltk bizalmas szgletekben, mg ismet m-
sok ezekre vonatkozo taktikt latolgattak meg az oszlopos trsalgo dereng homlyban.
Tvolabbi trtenesek nem kerltek szoba. Igaz, hogy semmi vilgrenget esemeny nem
trtent a kzelmltban. Inkbb tnetszer dolgok.
Suskon, Fiume testvervrosban nagy szokolista nnep volt, hol szlovenek es csehek
lelkeztek a horvtokkal. Nem sokkal azutn zavargs trt ki Krajnban; veres sszetkze-
sek szlovenek es nemetek kzt. De ht ez Ausztriban van; ez minket nem erdekelhet. Az se
nagyon, hogy Horvtorszgban a bnt es a vicebnt inzultljk, gyhogy mr Zgrbban is
detektvek rzik.
A karlocai szerb ptrirka vlasztsrol sem esik szo, pedig ket zben kellett a
megvlasztottol a kirlyi megerstest megtagadni, amg vegre olyan ptrirkra szntk re
magukat, akit az llam elIogadhatott.
Mindez itt krnkben trtenik vagy a szomszedban. Ami klIldi hr, az mr csak annyi,
mintha panorma volna, amit erdekes lehet vegigszemlelni, de valosgnak gysem veszi sen-
ki. Igen, az angol hadiIlotta Revalban jrt. O? Valoban? Ez az angol-orosz kibekles tntet
alhzsa. Ugye? Igazn? A bolgr csapatok megszlltk a nemzetkzi vastvonalat. Va-
jon miert? Csak nem akarnak belektni a trkbe!? Ugyan dehogy! hiszen Ferdinnd Ie-
jedelem nem utazgatna Europban eppen holnap erkezik ide vendegsegbe, ha hborsdin
gondolkodna?!
Az angol lapok mind srbben rnak arrol, hogy ,Ausztria" annektlni Iogja Bosznit.
Ilyen buta beszed! Elszr is Ausztria ebben nem rendelkezik, hanem csakis Ausztria es
Magyarorszg! Es ha meg ezt sem tudja az az ostoba angol, akkor mit erhet, amit klnben
Iirkl?... Klnben is ki gondol ilyenre?! Te igen? Ugye nem es en sem es senki! Es beke
van mindentt. Aerenthal Buchlauban Izvolszkijjal tallkozott es a legmegnyugtatobb kom-
mnikeket olvastuk. Ht akkor minek okvetetlenkednek azok az angol jsgok?!
Ebbl a szmos temakrbl vlogathatott az, aki szeptember 22. reggelen a kepviselhz
Iolyosojra jtt; trgyalhatta brmelyiket akrmilyen modszerrel: jokedvvel vagy mergesen,
hangosan vagy titkon, ahogy akarta, mindegyikhez hallgatot es helyeslt is tallhatott, Ilteve,
hogy abban a gondolatkrben maradt, amit vzoltunk.
Mert a magyar politikus roppant nllo gondolkozs, de nem szereti, ha valaki nlloan
gondolkodik.
DelIele azonban vegigszaladt a hr a Iolyoson, hogy Andrssy Ieljtt es az elnksegi olda-
lon a vlasztojogi reIormrol Ilvilgostsokat ad a Iggetlensegiek nehny Iemberenek.
Egyszeribe elsuhadt minden ms es az eddig szejjelgazo Iigyelem erre sszpontosult. Min-
denki odasietett, hogy hallhasson jsgot. Meg, aki megkesett es a tmeg miatt mr nem jutott
hallokzelbe, az is megrlhetett, mert gy erezte, hogy Andrssy e lepessel megtiszteli a
folvosot es midn az eddig titokban tartott llspontjt elsbben itt vilgtja meg, gyszolvn
elismeri politikai tenyeznek.
Ketsegtelen, hogy Andrssy Gyula okosan tette, midn ezt a kzvetlen trsalgsi Iormt
vlasztotta arra, hogy javaslatt nagyvonalakban ismertesse. Fesztelen szoval sokkal jobban
lehet beIolysolni a hangulatot, mint a hivatalos beszed tbbe-kevesbe mindig kttt Iormi
kztt. Igy szemtl szembe llva azokkal, akik burkoltan br, de cikkeikben mr gncsolgat-
tk a meg nem is ismert javaslatot, azonnal vlaszolni tudott a kzbeszolo ellenvetesere es
bizalmaskodoan mondhatott olyan reszleteket is, amik a naploba nem volna jo, ha belekerl-
nenek.
Ha ellenIelei egyltaln meggyzhetk volnnak, akkor bizonnyal gy gyzhetne meg. An-
nl inkbb, mert Andrssy eladsn erezhet volt mindig, mennyire szinten akarja a szerin-
te legjobbat.
A kreje szorongo tmeg kzepen ll.
Rendkvl sovny, trekenynek ltszo testet mintha csupn a meggyzdes ereje es az
akarata tartan Inn, mintha ezek nelkl sszeroppanna azonnal. Igy brzolta a spanyol isko-
la Zurbaran vagy El Greco az aszketa szenteket, ilyen ritks krisztusi szakllal, ilyen
aszott, hossz ujj kezzel, melyben Andrssy, Ieszlet helyett, vaskos havannt tart, ilyen
halovny arccal, honnan tlzott meret szemek Ianatizmusa vilgt.
A beszedmodja tall ehhez a klshz. A szonokiassg ellentete. A hallgato gy erzi,
mintha most kszkdne az elmondando trggyal, mintha most szletne meg a megoldo gondo-
lat. A mondatok akadozva alakulnak ki, neha majdnem dadogva, akrha az elmeje tapogatoz-
va keresne a kiIejezest. Ez a vajds majdnem mindig a legIontosabb mondatot elzi meg, a
dnt szot, amely vegl megjelenik, megjelenik a ragyogoan pontos es tallo szo, ami min-
denkit megragad, annl inkbb, mert a hallgato a kereseseben nkentelenl reszt vett maga is.
Nem mintha tudatosan hebegni akart volna, hanem nla ez a beszedtechnika gy alakult ki n-
kentelenl, ami egy Iogyatekossgot elnnye vltoztatott ket evtized parlamenti gyakorlat-
ban.
Itt a Iolyoson hozta teht Andrssy a kzvelemeny tudtra, hogy javaslata a pluralitsra
van alaptva. Azt is, hogy ez a megolds szmra conditio sine qua non. A javaslat meg nincs
egeszen kesz, reszletei meg nincsenek lezrva mondotta , ezeken hajlando esetleg vltoz-
tatni is, meghajolni jol indokolt szempontok eltt, ezert meg jo ideig nem is hozza nyilvnos-
sgra, a pluralits azonban a javaslat gerince es ezzel ll vagy bukik!
Ez volt az, amit Andrssy hangslyozni akart, midn idejtt.
Vegyek ezt tudomsul a Iolyoson. Nyilvnvalo pedig, hogy az lemondsa a koalcio
szetbomlsa lenne, ami azokkal a kvetkezmenyekkel jr, miket Innebb jeleztnk. Bizonyra
arra szmtott, hogy hatrozottsga meglltja azt a lappango sajtokampnyt, amit nemely
48-asok, Ileg Holloek Iolytattak a pluralits ellen. Ebben nem is csalodott. Holloek vissza-
koztak. Meg egy-ket letomptott cikk, aztn egyelre nem rtak rola tbbet. A koalcion bell
teht ideig-orig beke.
De odaknn azoknl a tmegeknel, kiket KristoIIy vagy a szocialistk mozgattak, ltal-
nos Ielhrdles. Valoszn, hogy ezek a krk mr tudtak Andrssy terveirl. Csak arra vr-
tak, hogy nyilatkozzek. Bizonyra a kezkben volt a pluralitsos javaslat, melyet valaki kilo-
pott a belgyminiszteri szentek-szentjebl es a szocialista ,Nepszav-hoz juttatta, amely
most tbb napon t kzli. Kzli szo szerint, minden legaprobb reszleteben, gy nemcsak Il-
korbcsolva azok szenvedelyet, akiket a szavazati jog kzvetlen erdekelt, de elrontva And-
rssy szmra az alkudozs lehetsegeit. Viharos nepgylesek kvetkeznek most, tntetesek a
Ivros utcin, ahol nemsokra a tmegbl revolverek drdlnek el.
Ilyen volt a magyar politikai legkr, mikor valora vlt, amit az angol lapok jvendltek. A
Monarchia bejelentette Bosznia annexiojt.
*
Oktober harmadika. Nagy uralkodojrs volt Budn. Csak most alig mlt egy hete, hogy
itt volt a bolgr Ferdinnd es ma este utazott el hromnapi tartozkods utn a spanyol kirly.
Ferenc JozseInel voltak ltogatoban. AlIonzot es nejet nagyon nnepeltek, estelyek es b-
lok voltak tiszteletkre. Meg Ferenc Ferdinnd is ezttal Pesten tlttt pr napot a spanyol ro-
kon miatt, tntetleg azonban a szalonkocsijban lakott. Rengeteg idegen is van Pesten, diplo-
matk Becsbl, kik a spanyol kirly ltogatsa alkalmbol rndultak le, idsebb osztrk urak,
kik az iden itt gylesez delegcioert jttek os Iiatalok is az udvar es a most megnylo ver-
senyszezon miatt. Igy ht a magyar Ivrosban szokatlanul nagy az elet ezen az szn.
Szerencse, hogy gynyr, majdnem nyrias id jr. Ezert es a sok idegen miatt is a Park-
Club a trsasg kzpontja.
Itt adnak ebedeket egymsnak, itt voltak a nagy blok. Ma is tncoltak itt, ahogy minden
este. Nem a nagyteremben, mert ez csak olyan ,tncerli", hanem a Ildszinti bels ebedlben.
A szomszedos klsben nehny asztalnl kesi vacsorzok.
Abdy Blint is ide hozta opera utn azt a ket klIldi hzasprt, kikkel diplomatakorbol
joban volt.
Kisse aggodott, mikzben idehajtattak, mert aznap delutn volt az els szocialista tntetes
a vlasztojog miatt. Az Arena ti gyles utn egyik harcias csoportjuk a Belvrosba akart ha-
tolni. Az Andrssy ton a Vrsmarty utcig jutottak. Ott tkztek ssze a karhatalmi kordon-
nal. A lovasrendrkkel. Ezek kardlapozva szortottk ket vissza. Blint kihajolt a kocsiabla-
kon, ahogy itt thaladtak. Szegyellte volna az orszg hre miatt, ha ennek nyomait megltnk.
Mr nem ltszott semmi. Tn egy-ket erstett rszem, de az sem Ieltnen...
Az ebedlbe a szomszedbol persze behallatszott a kering. Vacsora utn teht majdnem
ktelez volt valamelyik nt tncra vinni. Blint bebosztonozott az egyikkel. Eleg akadozva
ment ez bizony, mert a valodi links-links-et csak minlunk tudtk igazn es Becsben.
Nehny krt krlrobotolt vele, aztn meglltak.
Kisse szedlt, mert tncosnjet csak nagy lendlettel tudta tIorgatni. A tlaloasztalhoz t-
maszkodva a homlokt trlte.
A nt elvitte egy msik tncos.
Alig llt ott pr percig, olyan knnyen, ahogy az gra leszll a madr, egy tllruhs lny
libbent melleje. Es ismers hang szolalt meg.
Jo estet. Megismer?
Illesvry Lili volt. De mennyire megvltozott! Mr semmi sincs abbol a gyermekhjbol
rajta, ami most egy eve meg bebonylta az idomait. Megnylt es megvekonyodott. Mr nem
ama kveres bakIis, mint ott Jablnkn, hanem Ierjhezado leny, kisimult brrel es inkbb
szrazon mintzott nyakkal, vllakkal, amilyen a koragrg szobroke. Bizonyra tudja,
mennyire megcsinosodott. Azert mosolyog bizakodoan Blintra ibolyakek szeme, vekonyan
rott szja, melynek puha ve megenyhti a Szent-Gyrgyi oldalrol rklt eleg hatrozott l-
lt.
Megismer?
Lili groIn!?... kiltott Il Abdy es a hangjban hallatszott, mennyire meglepi a leny
kivirulsa.
Lili gy is ertette a Ilkiltst es meg jobban elmosolyodott.
Mintegy magyarzatul mondta: A tavaszi szezonban Becsben voltunk... sokat tncoltat-
tak... mr majdnem egy eve, hogy nem ltott... o, akkor meg olyan gyerek voltam...
Bjosan beszelt es Blint rmmel hallotta jra azt a kisse gombocos, de kedves szoejtest,
amit mr Jablnkn annyira egyeninek tallt.
Most a nagy blokon prszor lttam magt messzirl mondta a leny , de nem jtt Iel-
em. Gondoltam, nem ismer meg, vagy tn nem is ltott. O, hiszen olyan tmeg volt mindig...
Klnben az nem a maga esete, hogy lenyokat tncoltasson... Inkbb az asszonyok persze...
Blintnak tcikzott az elmejen: Vajon nem Adrienne-rl hallott-e ez a kisleny? de
Lili ibolyakek szemei olyan szinte rmmel nyltak re, itt minden gonoszkods ki volt
zrva; es mondta is tovbb:
Az ilyen nagy rumliban gyis csak ksznni lehet es tncolni, mint egy masina.
De hiszen szeret tncolni?... vgott kzbe a IerIi.
O, hogyne! De maga... Blint groI... erezni lehetett, mikent habozott, hogy a vezetek-
nevet vlassza-e vagy ezt a bizalmasabb Iormt. Maga Jablnkn prszor diskurlt velem,
ht az megmarad, az ember gy ltja azt, aki... akivel gy kezdte...
Ht hogyne, a nagy strIkor egytt mentnk...
Igen, akkor is, de azutn is es beszeltnk lovakrol es mondta, hogy van menese... Es
mondta, hogy csak regi magyar neveket adnak a kancknak...
Milyen jol emlekszik...
Ht hogyne. Meg ez egyes nevekre is. El tudnm ket szmllni. Mert tudja Izte hoz-
z bizalmaskodva , amg az ember bakIis, roppant jolesik, ha Ielntt szmba veszik.
A bakIist olyan megveten mondta, mintha evtizedek vlasztank el ettl az llapottol.
Ht persze nagyon megjegyzi, amit az emberek mondanak.
Igy trsalogtak jo ideig. A zene mr megsznt. A terem lassacskn kirlt. Ok meg mindig
beszelgettek. Lili azonban krlnezett es ltva, hogy csak magukban maradtak: Azt hiszem,
szellztetni Iognak. Kerem, kserjen t a bIebe mondta.
thaladtak a szomszedos trsalgon es a krtyaszobn. Menteben Blint Iigyelte a lenyt.
Milyen erdekes gondolta , egyetlen nagyvilgi szezon nkre milyen nagy hatssal tud len-
ni. Meg nincs egy eve Ielszeg kis sld lenyka volt ez a Lili es most mr egeszen dma, gy
beszel, gy mozog es olyan nyugodtan nerzetes. Ehhez Iinak sok evek kellenenek...
Valoban tkeletes volt, ahogy vegigment a zsIolt szobkon legyezjevel a keze kztt,
ket knyket maghoz szortva, sem gyorsan, sem lassan, eppen lenyhoz illo' knnyedseg-
gel; gy haladt t a Ilrtl prok vagy diskurlo csoportok labirintusn, suhant el a bridzsez
mamk hjas htai mgtt, mindentt kikerlve minden akadlyt anelkl, hogy brmerre is
nezne, vagy brmi eltertene.
Elruljak egy nagy titkot? kerdezte a bIeasztalhoz erve Lili. gy hiszem, az iden is
meg lesz hva Jablnkra. Persze ne tudjon rola. En csak azert mondom, hogy december els
hetere taln ne gerkezzek el mshova.
Nagyon ksznm, hogy Iigyelmeztet. Mondott ilyest Antal btym?
Nem... nem mondta pozitv, de... en megis azt hiszem... Es a leny hirtelen elIordult,
mintha egy stemeny utn nylna. Megis Blint megltta, hogy elpirul. Elpirul? Miert? Miert
kell elpirulnia azon, hogy ,Antal bcsi nem mondta pozitv?"
Pedig nagy oka volt ennek. Lilinek ugyanis az jutott eszebe, milyen krmnIontan alapoz-
ta meg Abdy meghvst...
maga senkinek se szolt errl, de ahnyszor a nyron Jablnkn volt, minden alkalmat
Ilhasznlt, hogy Blintrol valami elnyst mondasson msokkal. Igy azzal a jgerrel, aki a
puskatltje volt, igazsgtalanul br, de megdicsertette az Abdy lvtudomnyt, a menes-
mestert ravaszul emlekeztette, hogy a csikok kzl ismerte Il a legjobbat; a nagynenjet Er-
delyrl beszeltette es rokoni indulatt tpllta; maga meg PIaIIulusztol megtanult pr ada-
tot az Abdyak csaldIjbol es nagybtyja eltt revitte a szot arra a trtenelmi esemenyre,
ahol valamelyik szerepel, jol sejtve, hogy Szent-Gyrgyi minden ilyent kitnen tudvn, ma-
ga Iog az Abdyakrol beszelni.
Igy a Blint neve Iolyton Szent-Gyrgyi Antal eltt Iorgott.
Vegl most legutobb mr erettnek tartotta az gyet. Magda kuzinjval szoba hozatta teht
a vadszok dolgt, eleg lnokul azt mondvn neki, hogy Kollonich Peter meghvst kene el-
keszteni. Magda lepre ment. Azzal, hogy kzvetlen kerdezi, persze vegleg elrontotta a Peter
meghvst, de Lili elerte, amit akart. Antal bcsi Iagyosan vlaszolta:
A rokonok kzl az iden nem hvok senkit, csak Abdy Blintot.
Ht ezert pirult el most Lili. Ezert a nagy celtudatos munkert, amit veghezvitt. Azert a
ketsznsegert is, amivel szegeny Magdt becsapta, hiszen jol tudta, hogy a kzvetlen kerde-
zes a Peter dolgban a legrosszabb.
Meg nem Iordult vissza Blint Iele Lili, midn kzttk egy Irakkos kar benyl az asztal-
hoz es egy hang azt mondta:
Pardon...
Odaneztek. Slawata volt, aki eppen egy stemenyt tolt be a szjba.
O! Szevasz! mondotta, miutn lenyelte a Inkot es vaksi szemevel megismerte Abdyt,
majd ,kisztihand, kontesz Lili" midn a leny eltt hajlongott. Ne teljenek meg, hogy
ilyen Ialnk vagyok mondotta Slawata, mikzben egy msodik sandvich utn nylt , de
Seine Hoheit csak most utazott el.
Persze Ferenc Ferdinndrol volt szo, aki csak a spanyol kirly miatt jtt Budapestre es tn-
tetleg azonnal tvozott, mihelyt a vendeg elment.
Sok srgny es reIerta. Meg vacsorlni se volt idm.
Schwerer Dienst! szolt kisse gnyosan Blint.
No ja, de erdekes. Klnsen most. Klnsen ma, mikor sikernk van vagy egyszer.
Ma: oktober harmadikn.
Abdy csak most vette eszre, hogy Slawata szokatlanul ders. Valami Ilajzott es ideges
jokedv rad rola. Kveres, pisze orr arca mintha csattansig Ieszlne; vaskos szemvege
mintha villmokat szorna.
De ht mi volt olyan klnsen sikeres mma?
Nyilvn ezt a kerdest vrta a kvetsegi tancsos. Kisse szneszkedve htralepett es Ieher
mellenyebl meggondolt lasssggal vette ki az orjt:
t perc mlva tizenkett, Prizsban t perc mlva tizenegy, most kezdik szedni a Temps
vezercikket. Ezzel az egesz vilg tudni Iogja, gy ht elmondhatom: ottani nagykvetnk,
Khevenhller a kztrsasgi elnknek bejelentette Bosznia annexiojt. Ez trtent ma es ezt
vegre keresztl tudtuk vinni!
Blintnak valami sszeszortotta a torkt. Egyetlen pillanat es Iltmadt emlekeben az az
erveles, amit Slawata tavaly a hbor szksegerl Jablnkn elmondott. Odatl azonban Il-
hangzott a zene es a bIeasztal melll a tncosprok kiindulo rja elvlasztotta t Slawattol.
Lilit is elvitte valaki mellle.
Igy elmlt nehny perc, nehny aggodalmas perc, amg Iltehette a kerdest: Nem lehet-e
ebbl baj? El volt ez diplomciailag kesztve?
Bosznia megszllsra a berlini kongresszus hatalmazta Il Ausztria-Magyarorszgot. Ha-
tridvel nem korltozta egyik resztvev nagyhatalom se, sem akkor, sem azota. Szo se volt
arrol, hogy a Monarchia valaha is visszabocstan a terletet Trkorszgnak. St bizonyos,
hogy mr e gondolat ellen is egesz Europa tiltakozott volna. Az oszmn birodalom szuvereni-
tsa, amit a kongresszus Inntartott, csupn nevleges volt teht.
Ezt a Iormt azonban internacionlis hatrozat llaptotta meg es annak megvltoztats-
hoz az alro hatalmak hozzjrulsa szkseges. Ha ezt nem szerezte be a Ballplatz, akkor br
az annexio erdemben mit sem vltoztat a helyzeten, a Iormasertest nem lehet tagadni es ez a
Monarchia ellen nagyon is kihasznlhato, st belthatatlan bonyodalmakhoz is vezethet.
Erre celzott Blint kerdese.
I-wo! sowas ist doch ganz unmglich! Ielelt knnyeden Slawata, de ltva Abdy
aggodo arct es miutn jol megrakta a tnyerjt galantine-okkal es libamjjal, a szomszedos
kanapera hvta Komm, alter Freund, ich werde dir's erklren. So ganz leichtsinnig sind wir
eben auch nicht! ...
*
Nagyon nyltan es krlmenyesen beszelt. A kerdes diplomciai oldalrol a kvetkezket
magyarzta: Ha az alro hatalmakat elre megkerdezik, ez semmire sem vezet. Hosszadalmas
trgyalsok indultak volna igen bizonytalan eredmennyel. Erdekelt orszg itt kett van:
Oroszorszg, hiszen mr Bosznia megszllsa is az politikja ellen hozatott es a trk. A t-
rkkel csak Iait accomplit lehetett csinlni, mert az j trk kormny nehezen kezdheti az
uralmt azzal, hogy joszntbol lemond trk terletrl. Ha mr megtrtent az annexio, akkor
reIoghatja, hogy a regi szultni rendszer bneit likvidlja ezzel. A novibazri szandzskot a
Monarchia visszaadja, ezt teht sikernek knyvelheti el a Porta. Marad teht az orosz. Ez va-
lamennyire el van kesztve. Most, mikor Izvolszkij szeptemberben Buchlanban volt Ber-
chtold nagykvet birtokn, Aehrenthal elhozta neki az annexiot mint elbb-utobb szkseges-
se vlo intezkedest, hiszen miota az oszmn birodalomnak alkotmnyt adott a szultn, a bosz-
niai lakossg, ha trk marad, a sztambuli parlamentbe kldene kepviselket, ami abszurdum
lenne. Izvolszkij nem mondott ellent, teht ez tudomsulvetelt jelent es ha nem is rtak al
,protocole"-t, ami ilyen bizalmas beszelgetesnel nem szoks, bizonyra ,pro memori"-t vett
Il mind a ket oldal. A jo Izvolszkijt, ha meg is lepi, hogy az annexio most es minden tovbbi
nelkl trtenik, azt nem llthatja, hogy nem tudott volna rola. Ha pedig ez gy ll, gyis Ang-
lia es Franciaorszg semmit se tehet. k nem lehetven balkniabbak, mint az orosz.
Berlinnel sem kzlte a Ballplatz, mert ha az egyik szvetsegest beavattk volna, akkor a
msikat, Itlit is kellene. Ezt pedig nem akartk, gyanakodtak, hogy tovbbadn az antant-
nak.
Und die guten Italiener htten ausserdem gleich irgend ein Equivalent verlangt! mond-
ta csIondrosan Slawata.
Azonnal valami ellenszolgltatst kveteltek volna maguknak.
De a hrmas szvetseg okmnya a kzlest elrja. Igy teht Olaszorszg knn van az
obligobol! jegyezte meg Blint.
Annl jobb! Annl jobb! kiltott Il most a trsa. En Aehrenthallal szemben Conrad-
dal es a katonkkal tartok: az volna a legszerencsesebb, ha most neki tudnnk menni. Aehrent-
hal persze mindent el Iog kvetni, hogy jra sszeIoldozza a szvetseget!
De ht majd megltjuk, magyarzta ezutn, ki lesz ersebb: Ferenc JozseI, ,Der alter Herr
oder wir, Jung sterreich!"
*
Igy kezddik a boszniai annexio krzise es vele j korszak Europa diplomciai trtenete-
ben. Aehrenthal azzal, hogy a berlini szerzdessel szemben es eltrgyalsokat mellzve be-
vegzett teny ele lltotta Europt, tudtn kvl iskolt csinlt. Ugyanaznap, midn az annexiot,
proklamljk a bolgr nllo kirlysgot, bizonyra a Ballplatzcal egyetertve, de azonos nyo-
mon halad Itlia, midn 1911-ben Tripoliszban hadzenet nelkl megtmadja Trkorszgot,
aki erre elzleg semmi okot sem szolgltat, es egy evre re ugyangy indul meg a balkni h-
bor. Az a nemzetkzi jogsertes, mely Bosznia, st a bolgr nllosg kihirdeteseben is csu-
pn Iormai, hamarosan precedensl szolgl cinikusan erszakos tettekre es megsznteti azt az
erklcsi korltot, mely idig az adott szo erejeben lakott. A vilghbor legvegzetesebb tette:
Belgium megtmadsa a vegs lloms ezen a vonalon.
*
Az annexio szkseges volt; valoszn, hogy mskent meg nem volt csinlhato. A Monar-
chia sors adta helyzetebl Iolyt, hogy gy kellett cselekednie. A grg tragedikban ltunk
ilyen minden oldalrol kenyszerthet Itumot. Egesz birtokllomnya az si jog es nemzetkzi
szerzdesen alapult es maga kenytelen ttrni az sjogot es megtagadni az alrst.
Es ez a szoszeges lett vezermotvuma annak a hadjratnak, mely a vilgsajtoban ellennk
indul. London vezet. A legkemenyebb hang az angol lapoke. Ferenc JozseI es Ferdinnd ke-
pei jelennek meg; kzs Ielrsuk: ,Szoszegk". Szokatlan hang a rendszerint annyira elkel
angoloknl.
Els tnete, hogy Nagy-Britannia immr az ellensegeink tborban van.
Sztambulban bojkottljk az osztrk ipart, de ott a bolgr gyek llanak elterben, mint-
hogy Eumelia hatrn csapattestek gylekeznek. Erre Trkorszg mozgostssal Ielel.
A legvadabb vihar Belgrdban tombol. Ott nkentes legiok toborzsa, hbors tntetesek
nap nap utn, az osztrk-magyar zleteket megtmadja a tmeg es kiIosztja. Montenegroban
is hadikeszldes. Itt gykat vontatnak Il a Lovcsenre, mire a Monarchia a dunai monitoro-
kat Zimonyba kldi, a delnyugati ket hadtest tartalekosait behvja es eltiltja a Iegyverszlltst
a Bosznival szomszedos llamokba.
Kzben az ellenIelek diplomati is megindulnak. Izvolszkij mr az els hrre Prizsba ro-
han es hogy jovtegye elz hibjt, mikor elvileg hozzjrult az annexiohoz, most j kong-
resszust proponl, mely nyilvn arra szolglna, hogy Szerbinak es Montenegronak tadja a
szandzskot es elbbinek utat nyisson az Adrihoz. A ho kzepen meg is egyezik Londonnal
egy elzetes konIerencia sszehvsa irnt, mg oktober vegen Gyrgy szerb tronrkst, a
hbors prt vezeret a cr nnepelyesen Iogadja.
E percben a hbor mikent meg nehnyszor a kvetkez honapokban a beavatottak
szemeben majdnem elkerlhetetlennek ltszott.
A magyar kznseg mit sem sejt mindebbl. Igaz, hogy br szkszav tudostsokkent, de
olvasta mindezt a lapokban. A hrek jelentseget azonban nem Iogta Il. Annl kevesbe, mert
az egesz magyar sajto igen okosan viselkedett es tartozkodott minden riasztstol. Klnben is
az akkori kznsegbl teljesen hinyzott a klpolitikai erzek. gy olvastk a klIldi hreket,
mintha valami nem is nagyon erdekes Iilm peregne le elttk; mindez gyszolvn valotlan es
csupn egy skon jtszodik, ahogy a mozivsznon. A Ferenc JozseI tronbeszede a delegciok
eltt, Aehrenthal expozeja, a londoni, belgrdi es petervri letomptott srgnyk alig erdekel-
tek valakit. Tovbb lapoztk az jsgot, melyben eppen akkor Zboray Aladr jsgro es kep-
visel elhallozsa alkalmbol tbb napon t legalbb annyit rtak, mint a boszniai gyrl.
Zboray meg is erdemelte. Roppant kedves, toksan kedelyes kzbeszoloja volt a T. Hznak,
akit mindenki szeretett.
A sajto, midn gy megtisztelte az elhalt kollegt, ezt tn szndekosan tette ilyen szelesen,
es ez igazn megnyugtato is volt.
Klnben egyeb is volt, ami elIoglalhatta a kznseget.
A tronbeszed napjn este kilenckor jabb revolveres tntetes, amit most mr csak az
Oktogontol tudnak visszaszortani. Ht errl is lehet beszelni, de meg tbbet Bosznia
hovatartozandosgrol a jvben. Rgtn akadtak szaktudos jogszok, akik szepen kimutat-
tk, hogy Bosznia az Anjouk alatt magyar hberes, teht egybecsatolando Horvtorszggal es
az llandoan visszakvetelt Dalmcijval, nem veven eszre, hogy gy ugyanazt a trializmust
hirdetik, ami ellen olyan hevesen tiltakoztak mskent. A belpolitika berkeiben pedig tovbb
izgulnak a prtok Izioja miatt es Holloek korebol azt mendemondzzk, hogy Andrssy ba-
rtkozik a szocikkal, azert is vannak ezek a tntetesek, merthogy ht gy akar hangulatot csi-
nlni az plurlis szavazati joga szmra!
Hogy ilyenek jtszottak az emberek erdekldeseben a klIldi bonyodalomnl sokkal Ion-
tosabb szerepet, azon nincs mit csodlkozni. Hbors veszelyben e hossz bekekorszak idejen
amgy sem hitt senki. Klnben is a mindennapi es szemelyes gy, a kzelIekv az, ami els-
sorban erdekli az embert. A kznseg ebben a jogszkodo, llando prttusk kzt torzsalkodo
vilgban elt sok evek ota, kzvetlen Iigyelmet ez kttte le. Az elet termeszete pedig az, hogy
nagyon nagy kenyszer vagy nagyon nagy veszely szkseges ahhoz, hogy a mindennapit, an-
nak rmet, bnatt vagy bosszsgt eltrlje. A reggeli jsgokban tIutjk a hreket, del-
utn a klubban vagy a kvehzban letrgyaljk, ebednel vagy vacsorn taln szoba jn, a min-
dennapi elet azonban halad tovbb egyIormn, munka, zlet es gazdasg, csald, barti kr
vagy kztevekenyseg, szerelem, politika vagy sport, mindezek szz meg szz apro trtenese
kti le az embert es szkseges, hogy leksse es nem is lehet mskepp.
VI.
Szep, ders id gerkezik. Meg enyhe praItyol szik a tj Iltt, el is tomptja a dombok
kopasz homlokhoz verd napIenyt, elkdsti a hajlsaikat es a tvolba nylo hegyi
kaszlok majdnem vegtelennek ltszanak miatta. Megis bizonyos, hogy mire megkondul a de-
li harang, ragyogoan tiszta id lesz.
Szerencse, mert a mai nap nagyon Iontos a vadszkalendriumban, november 3-a Huber-
tus napja. Az erdelyi Ialknl is nnep ez persze es Iontos trsadalmi esemeny, hiszen a mai
tallkozohoz eppen delben lesz ez szmosan jnnek ki kocsin hlgyek es urak a vrosbol
es szomszedbol. Hogy a publikum ne csak a gylekezest lssa, hanem valamit a lovas
vadszatbol is, Hubertuskor a Szamos-vlgy sksgba van jellve a tallkozohely. Ezt gy
kell mondani: a meet, mert Ialknl minden mszo angol. Igy a Ialka gazdja master, a Iku-
tyapecer huntsman, az ostoros whip, a vad elindulsa tallv-ho, a Iuts run, a nyomvesztes
check, a nyom utni kutats casting es a Iogs kill. Igy is beszelnek a vadszok egymssal es
peldul ennek a mondatnak: ... ,az els run utni checknel, mikor a master visszaksztolt, en
whippeltem oldalt es nem hallottam, hogy tally-ho...", szmukra egeszen vilgos ertelme van.
Az iden is persze jol elerhet pontot jellt ki a master a mai meet szmra.
Megpedig a Trcsa nev retet, azt a helyet Apahida mellett, ahol az orszgt tlepve a
Szamoson, hirtelen eszakra kanyarodik. Ide csatlakozik be egy rvidebb mezei t is, ami a
Iolyo bal partjn szalad ide a kolozsvri szlhegyek alol. Mindenkeppen alkalmas pont. Sze-
les, sima mez terl el az ttest ket oldaln, elIer rajta sok lovas es kocsi es ha majd vadat ke-
resni indul a Ialka a vlgyn Il, a Iogatok az orszgton gethetnek es akr vegig lthatnk a
vadszatot, ha a Ilugratott nyl hajlando lesz a vlgyn Iutni vegig, ami persze eleg bizony-
talan, mert a tapsiIlesnek kimondott hajlama hegynek szaladni.
A reten meg csak egyetlen korn erkezett lovsz setltat ket letakart paript, mert meg
csak tizenegy ora van.
Megis mr egy negyesIogat tnik Il a Ialu vegen, tdobog a Szamos-hdon, bekanyarodik
a mezbe es megll.
Adrienne es nagynenje, a kedves Laczok Jenne lnek a szeles landauerben.
Ltja, Ida neni, megsem kestnk le, pedig maga nagyon aggodott! mondta mosolyogva
a Iiatalasszony.
Ht persze hogy nem, ht persze igazad volt, hogy nem kell sietnnk! helyeselt Ida ne-
ni es most maga is kacagott azon a sok srgetesen, amivel indulsra nogatott mindenkit. De
ht en olyan izgatott voltam; tudod: a ket kamasz Iiam ma elszr vadszik, ht ez nagy do-
log, ugye? Ht ez nagy dolog! es kveres kacsojval megszortotta a szomszednje kezet.
k ketten a Miloth-Iele jo mezsegi Iogattal jttek, azzal a negy nagy csont srgval,
amit most szre Adrienne behozatott Mezvarjasrol, leven sok jrs-menes a kis Margit kze-
led lakodalma miatt es az Uzdy lovait ezekre nem akarta hasznlni.
Meg ket kocsi erkezett ki velk.
Az egyik rendes kucsir-kocsi; benne kett a Laczok lnyok kzl: Anna Kendy Pityuval a
bakon, Idcska pedig htul egy jabb rIival, aki a kolozsvri egyetemen jogsz, a Garzda Ii-
val.
A msik negykerek magas, gynevezett amerikai kocsi. Csupn ket hely van benne ell,
htul valami lke csak, ahov ms nem Ier, mint egy istlloIicska. Alvinczy dm hajtja,
mellette az arja, a kicsi Margit.
dm nagyon nerzetes. A magas emberek amgy is hajlamosak erre. De neki most
valoban szmos oka van re.
nerzetes mr azert is, hogy vlegeny, hzasulando! Majdnem hzas, teht belepett a ko-
moly IerIiak sorba. Mr kezdi megvetni a korhelyked pajtsait, amiota Margitkval gyakran
megtrgyaltk, mennyire lehk azok es haszontalanok.
nerzetes, mert lemondott mindenIajta plinkrol, meg bort is csak ebednel iszik es vacso-
rakor, akkor is csak egy-egy pohrral! Es ezt nem unszolsra tette, hanem sajt nerzete
elhatrozsbol gerte meg Margitknak, aki eppen csak mondta, hogy ez helyes volna, de egy
szoval se kesztette re.
nerzetes, mert immr a maga ura. Az anyja jussrol lemondvn a testverei javra, ennek
Iejeben azok tvettek azt a jo pr ezer korona adossgt, amit legenykorban csinlt; az apja
pedig most mr kiadta a r es rkreszt, a magyartohti birtokot. Igaz, hogy ez nincs olyan
ertekes, mint akrmelyik a tbbi hrom joszga kzl, ami immr a testvereire nez, de ht a
kicsi Margitka azt mondta: jobb azt most megkapni, ezt szvesen adjk, annak utnajrt,
mindent letrgyalvn leend aposval es szmba kell venni, hogy azonnal kikapja. Igy nekik
tbbe semmi kzk sem lesz ezutn, ha a msik hrom Alvinczy Ii akrmennyi adossgot
csinl is. Ez azert jo, mert es gy ltta a kicsi Margit is kos mind tbbet krtyzik es Far-
kas bizony sokat kltekezik Pesten. Az is szerencse, hogy az a Magyartoht szomszedos Me-
zvarjashoz, gy mondja Margitka is, az reg Miloth papnak segthet tn a gazdasgban,
ami jo lenne, mert az reg gyse tud hozz, mrpedig a gazdlkods a legszebb Ioglalkozs a
vilgon. Igaz, hogy dm erre idig sohasem gondolt, csak most, miota mtks es van kivel a
jvendrl beszelni.
Es nerzetes meg ezert a gynyr kocsiert is.
A kocsi Malhuysen Dinore volt, mikor meg muszka trappereket hajtott benne a Ierje, az a
jo Tihamer. A jo Tihamer elvlt. A trapperek eltntek. Margitknak egy szep napon hirtelen
az a sejtese tmadt, htha tn elado ez a szep kocsi?! Es Margitka ezt valoban jol sejtette! Es
milyen olcson kaptk meg! Es kitn llapotban van es csak a kis cmerpajzsot kellett tIs-
tetni, es mr olyan, mintha nekik keszlt volna jdonat-jonnan. Igaz, hogy csak jo ton lehet
jrni vele, de ht gynyr!
Ht ne legyen kisse bszke az ember, ha mint meg Iiatal, de meggondolt IerIi ennyi min-
dent nlloan es okosan vegbevitt?!
*
A hrom korn erkezett Iogat alig negyedort leptetett a reten, mikor a mezei t Iell ha-
talmas porIelleg kzeledik.
Kendy Ambrus erkezik onnan, a kitn Ambrus b'.
Ell a hintoban maga a legiIjabb Alvinczyvel, kossal, nagyurasan szivarozva mindket-
ten. A bakon inas nagy kosr virggal az leben, amit Adrienne-nek sznt Ambrus. Szeretik
az ilyet az asszonyok gondolta es ha nem is hlljk meg, nem rt, ha a nepek ltjk, hogy
virgot visz annak az ,eszemadta" asszonynak. Ilyenkor megse hiszik a nepek, hogy ezt
hiba teszi. Es ha mr hiba teszi is, legalbb a hre legyen ms.
A Kendy-Iogat mgtt ket Iikeresbe szorulva Pongrcz Laji a Iel bandjval, a harmadik-
ban asztal, szekek, pezsgsldikok es msIele italok es egy pincer, mg a kocsis melll a
nagybg tornyosodik, amit ijedten szorongat a cignyok szolgja.
Ambrus b' jo kveret kromkodott es hangosan, mikor kiszllva a kocsijbol az Adrienne
landauerehez indult.
Az inas mgtte a virggal.
Azt az menit a korn kel gynyrseginek!... mondotta nevetve, mikzben kezet
csokolt az asszonyoknak. Ht en ezert indulok hajnalban, azert dcgk mezei utakon, jrok
rkon es bokron t, csak hogy Iogadhassam itt melton virggal es muzsikval, mikor ideernek
es lm ilyen csIot vallottam, mr hamarbb itt vannak. H---! Azt a balvegzet micsod-
jt az en keservemnek!... es ketret hajolva aprokat topogott maga ele, aztn visszaszolt a ci-
gnyprmsnak: Azt a bsongo notmat, te mamlasz! Nem ltod-e, miert bnkodom!?
Igaz, hogy kedves bolond vagy te! kacagott re Laczokne, aki unokatestvere Ambrus-
nak es aranyos embernek tartja.
Adrienne is kacag, kisse Iagyosan, kisse tvoltartoan.
Jol tudja, hogy Kendynek ez a kirndulsa neki szol, szerelmes is a maga modjn beleje,
de arra is szolgl, hogy Ambrus b' beszeltessen magrol vele kapcsolatban. Hrbe akarja hoz-
ni, ahogy ezt mr eddig is tette, erre valo a virg es a cigny is, amit soha Hubertus-vadszat-
hoz nem hoztak es amirl mindenki persze beszelni Iog. Jol tudja ezt, de hagyja es kisse biz-
tatja is Ambrust. Jo, ha ezt a dolgot hresztelik rola.
Olyat, ami nem igaz. Igy arrol, ami igaz, arrol nem beszelnek: arrol, hogy Blint megjtt
Budapestrl tegnap, hogy mr delutn nla volt es hogy kesbb... ejjel is...
Csak gy, ha a Iigyelem msIele irnyul, csak gy jtszhatja meg azt a veszelyes jtekot,
amin egesz lenyevel csng.
Ezert nevet hvsen es ezert tz a mellere egy virgot az Ambrus kosarbol.
Azonban mind-mind tbb Iogat erkezik a vrosrol is es a krnyekrl. MindenIajta jrm a
nagyanyink brkitol a legbolondabb tarantaszig. Az erkez hlgyek a kocsikon maradnak,
onnan integetnek csak egymsnak, de a IerIiak leszllva elltogatnak ide is, oda is. Persze
nagy sikere van az Ambrus b' bormer asztalnak es a cignynak, br mindenki tudja, hogy
az reg master, a Ialkanagy, roppant Iog haragudni ezert az jtsert. Bizony szrny sportsze-
rtlen cignyt es pezsgt hozni ki a meethez, de ht ez meg kln zamatot ad a mulatsguk-
nak, mert az erdelyi embernek az mr termeszete, hogy rme telik a ms bosszsgn.
Egyes lovasok jnnek, aztn mr csoportosan is. Minthogy az alsozsuki llomssal szem-
ben ott van a vadszegylet tanyja, az gynevezett Hubertus-lak, ott a kutyalaks, a kennel, a
klubhz es az istllok, ahol a tagok a lovaikat tartjk, ezek mind a Iordulon tlrol getnek be a
tallkozo retjere.
Megjttek mr sokan, nehny idsebb r, gy GyerIIy Szaniszlo is, a Lszlo egykori
gymja egy ragyogo nagy csont Ieketen, a msik Kendy Sndor is, akit a ,Zindi"-nek hv-
nak: megklnbztetesl a ,Kajsz"-tol es egy hatalmas szgsrgn Bogcsy rnagy is, aki
miota nyugalmaztk, rvaszeki lnk; a Iiatalokbol is tbben, kztk Alvinczy Farkas, Ka-
muthy Isti, Kendy Pityu es Blint.
Mg Blint csak messzirl kszn Adrienne Iele s elkerli a kocsizo trsasgot, a tbbiek
a hintok kze vegylnek.
Bogcsy a Miloth-hinto mellett Ieszt. Ida groInenak lenykori tncosa es hsz eszten-
deje azzal ltatja magt, hogy Kendy Ida hozzment volna, ha akkoriban megkeri. Ezert
orisira nevelt kandrbajusza es kihvo monoklija alul erzelgsen mosolyog a visszaemleke-
zes, pedig mskor mindig szrny szigor poIkat vg, hiszen a tkeletes prbajseged es a
becslet tudosa. Klnben igen jol Ist a pocakja az aranyzsinorok abroncsozsban, mert
mma uniIormist lttt, hadd lssk, hogy mostani polgri hivatala szilaj hadiembert takar.
Adrienne oldaln idig Ambrus b' llinglt. A lovasok jttere azonban visszament a
borozoasztalhoz es a cignyhoz, erezven, milyen htrnyban van kzttk a gyalogos ember
meg Pityu es Kamuthy Istivel szemben is, akik odaleptettek lohton es nyeregbl udvarolhat-
nak.
Es elnyben vannak mr a Ialkzoruhjuk miatt is.
Legtbben zld kabtot viselnek, aranygombosat, ahogy a nyl utn vadszo harrier-
koponl illik, de ma nemelyik vrs kabtban van, ami trveny szerint csupn roka- vagy
szarvasIalknl volna szablyos, de Hubertus napja az kivetel, legalbbis gy volt ez nlunk
Erdelyben.
Mindenki Ieher breeches es kapnis csizmban, mindenki Iekete brsony kerek sapkt
hord. Egyedl Isti tett a Iejere kcsgkalapot es most azert jr krl a kocsik kztt, hogy el-
magyarzhassa selyptve a hlgyeknek:
AI a kemeny brIony Iapka, aI nem IablyoI, Engliban aI csak a MaIternek dukl eI a
huntsmannek... AI nem IablyoI...
De senki sem bnja, mit magyarz. Annyira szep a ltvny, abban gynyrkdnek. A
ragyogo szi napstesben az a sok szn: zld es piros lovasok, tndklre pucolt lovak es sza-
naszet a vrakozo pardes kocsik, melyekbl a lnyok ruhja virt valoban ritka kep volt az
gy egytt, akr egy regi angol metszet.
*
Csakis egy auto modernsege zavarja meg ezt a kepet.
Dodo jtt ki rajta jdonslt Ierjevel, Von der Maultasch Udo kitn nemettel. Miota a jo
Udo most hat hete Ielesegl vette a leggazdagabb erdelyi lnyt, mr nem olyan szerenyked,
mint ahogy mutatta magt udvarlsa idejen. Azonnal ki is szll a gepbl, krlsetl mindenIe-
le es akit elkap, azt nagy hangon tantja is, hogy mindezt mskeppen kell csinlni, mert ,bei
uns in Pommern" ott mskepp csinljk... Szerencse, hogy Maultasch gyalog leven, a lovasok
knnyen Iakepnel tudjk hagyni; gy ht a bormerasztalhoz szegdik, de ott is csak Alvinczy
kos esik ldozatul, mert br Ambrus b' is ott l, egy nepies szolammal elhrtotta
magtol.
Igy ht szegeny Dodo egyedl maradt az jonnan vett hatalmas Mercedesben es senki arra
sem ment, senki meg kzelebe se jtt.
Az a bds auto! mondottk az emberek. Ide hozzk lovat bolondtani!
Csak a kicsi Margit sznta meg. Kiszllva az amerikaibol, tment hozz diskurlni. Mert a
kicsi Margit joszv es klnben is Toht mellett, ahol a jvben lakni Iog, van Dodonak egy
kisebb birtoka, okos teht jolbon lenni, htha taln dm ezt kiberelhetne kesbb bartsgos
alapon.
Most ket oldalrol majdnem egyszerre megzavarodik a trsasg.
A tarcsai t Iell Kendy Joska erkezik az alacsony, kemeny lcss szekeren, rettenten
pattogtatva az ostort a szedletesen get negy vasderese mgtt. Mint a szelvesz, gy rohan
bele az odig bekesen llinglo vagy leptet lovas sokadalomba, nemelyiknek csak alig van
ideje Ielreugratni elle, aztn bekanyarodik a Itba es Ambrus b' asztalnl egyetlen
Ittyszora a negyes megll, akrha mind a negy lo kbl volna Iaragva. Meg egy nagyot pat-
tint, akr egy puskalves az ostorhegyes melle, de a lovak meg se moccannak, tudjk, ez nem
nekik szol, hanem csak a moka kedveert trtenik.
Joska leszol a makrapipja melll:
Ht engem miert nem knl meg senki, ha mr kocsmtok van?! Aztn krlnez az
apro eles nezesevel, egyetlen pillantssal vegigmustrlja az sszes lovakat a reten, mert nem a
nk miatt jtt ki ide, hanem mert nagy locsiszr leven, szereti tudni, hol milyen, miIele paripa
van, amivel gy vagy gy traIiklni lehet taln. Nincs is senki vele, csak a kocsisa, aki a htso
Ilszjazott lesrl most leugrik es a lovak ele ll.
A msik tn meg viharosabb jelenseg eszakrol ront a vrakozokra.
Tz szrny nyert csdr trappol ide Hubertus Iell. Az orszgt egesz szelesseget tIog-
jk. A szamosjvri honvedhuszr tisztek lnek rajtuk. Tn arra tartanak, hogy katons rend-
ben erkezzenek, ezert egyms mellett lovagolnak, akrha parde lenne. A htasaik azonban l-
lami hgomenek, miket evente harmincat a Ildmvelesi miniszter klcsnz a Ialknak,
hogy kiprobljk ket terepen. A rendes vadsznapokon csak hromnegy szokott kijnni, de
nem egytt, hanem a whipek vagy egyket Ialkatag alatt. Akkor, ha nemelyik bolond is, ht ol-
dalt lovagoljk vagy ell. Most azonban gy egytt, sorban beledobogva kvnatos kanck so-
kasga kze, erezve maguk mellett szorosan a vetelytrsukat, ht borzaszto, hogy mit mvel-
nek! Mindenik tl akar tenni a szomszedjn: gaskodnak, ordtanak, vgnnak is egymshoz
es minden modon tanstjk apasgra termett kivlo voltukat.
Ht ez mr komolyabb dolog, mint a Joska negyese, mert annak csak utat kellett adni, de
ezektl meneklni kell, mert nem egy kacer kanca akad, akire hatssal van az ilyen hangos
udvarls, a paript meg a csdrk szoktk gyllni.
Ahny lovas, annyiIele, de a tisztek mindezzel nem trdnek.
Egytt maradnak sorban, szep ,tkanyarodst" csinlnak a reten es akrhogy vadulnak is a
menek alattuk, vorschriItos lesben es olyan gledban, mint a parancsolat. De alighogy ell a
por es a riadalom, mr erkezik a Ialka.
A rnaster vezeti, az reg Wesselenyi Bela. alaptotta a Ialkt. annak lelke. Magas, s-
tet szr, gynyr teliveren l. Kurta kengyelei meg kisebbnek tntetik Il amgy is ala-
csony termetet. Vrs kabtja a kortol rozsasznre Iakult es rvid szabs, mert az meg tn a
60-as evekbl szrmazik, amikor ilyen volt divat. Fekete brsony sapkja alatt pirosra egett
arca, Ieher bajsza es csszrszaklla tndklen virt.
Krltte a kopok. A nagy Il tarka ebek mind a lova kre szoronganak; nemelyik neha
Il is nez re, mintha megbizonyosodni akarna, hogy velk van. A Ialkakopo ugyanis egyeni-
leg roppant gymoltalan. Szmtalan kutyanemzedek ota mindig tmegben el es szakadatlan
emberi kormnyzs alatt. Egyedl soha sincs, ezert ha valamelyik elteved, akkor igen
knnyen el is vesz, taln mert annyira megijed azon, hogy nincsenek trsai es nincsen ember
vele. Csak a vadszszenvedelye Ielejteti ezt a Iggseget.
A Ialka mellett kisse oldalt es htrbb Tisza Istvn get. helyettes mastere a zsuki Ialk-
nak. Stetzld, majdnem Iekete kabtot visel, ami jol illik stet archoz.
Sajt tenyesztes paripjt, br kzel tizenhat markos, sokkal kisebbnek hinned, mert el-
lentetben az reg masterrel nemcsak szlas ember, de nagyon hossz kengyelben lovagol;
akr a magasiskola lovasai. Az lese sohasem vltozik sem terepen, sem akadlyon, mindig
egyIormn egyenes es egyIormn nyugodt.
Htrbb a ket gentleman-whip. Kadacsay Gazsi es iIjabb Kozma ron.
A Iiatal Kozma unokja annak a Kozmnak, aki egykor Abdy Roza gyerekkorban De-
nestornyn tiszttarto volt. Mr az birtokszerz. A msodik genercio Kozmk sszetartsa es
becsletes munkja tovbb vitte a dolgukat, mind meglepesedtek, meggazdagodtak es az uras-
kodsban es semmittevesben pusztulo regi birtokosok Ildjet sszevsrolva, tagostottk,
megjavtottk. A legiIjabbak is dolgosak, de most mr vagyonukhoz merten mr passziozni is
szabad, reszt venni kzgyben, trsadalmi eletben, sportban. Az iIjabb ron a szvetkezeti
mozgalomban Blinthoz csatlakozott es a mezsegi krzetben jobbkeze; itt Zsukon vadszik
negy napot, aztn meg ejjel hazamegy a birtokra a tekei jrsba, ide vagy nyolcvan kilometer-
nyire, honnan a harmadik nap estejen megint visszakocsizik, hogy reggel itt lehessen mr. Ve-
kony, barna ember, a krmi tatrok Iinom vgs trks arcval.
Gazsi bro csodaszrmazs teliver kancn l, mely meg versenykondcioban van, Ilh-
zott hasa, akr egy agrnak es nincs a bre alatt egy szemernyi zsr se.
Csak most ket honapja vette, egyenesen a plyrol. Potom rert vette ,Honeydew", vagyis
,Mezharmat" nagysgt, aki bizony nem erdemli ezt az edes nevet. Annyira ideges llat es
olyan rosszakaro, hogy orisi kepessegei dacra mit sem tudtak vele kezdeni a trenerek. Volt
eset, hogy amennyiben egyltaln elindult, a Iuts kzepen megllt es pillanat alatt ledobta lo-
vast. Vagy szzat bokkol, mint a cowboy-lovak a Barnumban, vagy hanyatt vgja magt.
Mr meglt egy zsoket es kettt megnyomortott.
Kadacsay persze passzioval vette meg es nagy lopszichologival szeldti. Most is gy l
rajta, akr egy trekeny tojson.
Pehelyknnyen tartja, gyszolvn nem is zabln, hanem csak a tapintatval. Es valoban
csodlatos, hogy a kanca mennyire honorlja e Iinom bnsmodot. Miutn els idben vagy
ketszer Ildhz teremtette Gazsit, lassacskn megszeldlt. Erre Kadacsay roppant bszke.
Most mr annyira jutott, hogy whippelni mer rola es ,Honeydew" IlIogta, hogy az agarszos-
tor nem neki szol, hanem a kopoknak. Neha ilyenkor megemeli a Iart, mintegy tiltakozskep-
pen. De Gazsi akkor Illl a nyeregben, akr udvariassgbol akarn megknnyteni neki a
bokkolst. Es ,Honeydew" valoban nem Iolytatja a bakugrsait; tn azt tartja: nem erdemes
gonoszkodni, ha nem llnak neki ellent. Igaz, hogy Iolytonosan konyt, ezt a szokst meg
megtartotta mlt eletebl es ha valami lo htul patatvolsgba jn, ht gy rg, mint a villm.
De sebaj! Gazsi htn Ieher paprtblt visel, amin nagy betkkel olvashato: ,RGOK!"
Ht mindenki maga vigyzzon, aki a hta mge kerl.
A master szeles Ielkrt r a reten, a lovasok szejjelnylo sokasga kztt, majd megll es
kszn a hlgyek Iele. Az Ambrus b' asztalt meg egy pillantsra sem meltatja es majdnem
azonnal megindul. Kocogva thalad az orszgton es t a vasti tltesen. A Ialka mgtt a
whippek es meg htrbb llami meneken me! a ket Laczok Ii, kiknek epseget az anyjuk
a master szvere ktven, ht annak reg lovszmestere rkdik Ilttk. Laczokne amint meg-
ltta ket, Illlt a hintoban es nagyban integetett nekik, jnnenek kzelebb hozz, hadd lt-
hassa ket, de a kamaszok bizony nem jnnek, nem is tudnnak, mert a htasaik el nem vl-
nak a Ialktol es a Iik rlnek, ha nagy kapaszkodssal vissza tudjk Iogni ket negy-t
lohosszal Gazsi bro es Kozma ron mge.
A lovas sokasg most mind tmlik a tltesen, odatl a Szamos sksgn szejjeloszlik ket
hossz sorban a Ialktol jobbra es balra gy, hogy a jobb szrny a Iolyo partjig jut, a bal a
vasti tltesig. Le a vlgyn eszaknak leptetnek, hogy Ilugrasszanak valahol egy nyulat,
amelyik gy sszel a mezn Iekszik meg, szntsban vagy kukoricatarlon.
Mikor mr odatl vannak a lovasok, akkor indul meg a kocsisor, persze az orszgton ma-
radva.
*
Margit elbcszott Dodotol es az autobol kiszllt. Krlnezett.
Hova lett dm az szep amerikai kocsijukkal? A kocsi ott ll, de dm nincs rajta.
Hol lehet?
Krlnez. Ht ott van Ambrusoknl. Odasietett. Eppen szoltani akarta, midn megltta,
hogy a vlegenye, aki httal volt Ieleje, egy kupica plinkval koccintgat es leissza, mg
Ambrus b', Alvinczy kos es Kendy Joska nagyban eljenzik.
A kicsi Margitot elnttte a mereg. Ilyen szoszeg! mr megint inni mereszel! Szempil-
lants alatt hatrozott: meg Iogja bntetni! Meg Iogja tantani! Flebredt benne a Milothok
kalandimdo vere. A Joska hres negyese ott mellette az ton. Felszktt a bakra. Onnan ki-
ltott le a hres rkocsisnak: Joska, ugye elvisz engem a vadszok utn? De ott a Ildeken,
ha mer oda behajtani!
Ht hogyne mernek!... kilt vissza Joska es mr ott terem, Ilugrik melleje es mr ro-
bognak is el.
Csak most ocsdott Il a szegeny vlegeny. Csak most dadogta: Margit... ht en... es a
mi kocsink?... De a deresek mr el, mint a szelvesz.
Nem is maradnak a Iton, hanem t k is a vasti tltesen es be a Ildekre a Ialka nyom-
ba. Ms Iogat ott persze nem jrhatna, de a Kendye nem Iederes kocsi, hanem roppant ala-
csony lcss szeker ersen vasalva, az akr rkokon is tmegy anelkl, hogy baja lenne.
Es alighogy tjutnak a sneken, odalenn a Szamos tjekrol Ilhangzik a kilts: ,Tally-
ho!"
Mg Alvinczy dm a kocsijhoz szalad, mg Illt es visszatert a ktra, mg utolerte a
tbbi hintot, a hajts ott a sksgon mr megindult.
A nyl persze ma sem vllalta, hogy a hlgykznseg mulattatsra vlgyhosszat Iusson.
Kis kanyarods utn mr a domboknak Iordult. A Ialka nagy hanggal a nyomban, ezutn a
master, Tisza, a whippek es az egesz lovas sokasg mind vgtatnak, neki jra a tltesnek es
vagy ket kilometernyire a meet retjetl t egy msik vasti tjron. Igy rohan az egesz vad-
szat keresztl a megllott kocsik eltt es neki a bal oldali kopasz domboknak.
Leghtul Kendy Joska es Margitka a vgtzo negyessel. Szrny ltvny volt ez szegeny
dmnak.
Elsbben azt remelte, hogy a kton megllnak, de nem! az az rdgi Joska nekihajt a
hegynek, rezst veszi a meredek martokat. Istenem, hiszen Ieldlhetnek! es tovbb ki a
hegyoldalon regi szekernyomot hasznlva, marhacsapst meg a vzmossok srga agyag csu-
szamodsait. Pr perc az egesz es odaInn vannak a tetn, ahol a vadszok eltntek, ott meg
vgtatnak egy rvid darabon, aztn k is eltnnek az orom hta mge... Jaj, be rettenetes!
Egy pillanatig szrny aggodalmban dm arra gondolt: utnuk hajt. De ht ezt meg
megproblni se lehet ezzel a vekony kerek amerikaival, nem menne tven metert a rgs ta-
lajon es szejjeltrne az egesz alkotmny. Arra is, hogy Ilkap valami paripra es utnuk sz-
guld. De elszr is es ez mr eleg ok nincs is kzelben htaslo, akit elkerhetne es radsul
a kocsijt sincs kire bzza, hiszen az istlloklyk, aki mgtte szorong, eppen csak arra jo,
hogy megIogja a gyeplt, ha leszll. Igy ht oda volt lncolva a Iinom kocsihoz, odatkozva
az orszgton maradsra, onnan egy tapodtat sem terhetett el es csak szvdobogva leshette, mi
borzasztosg trtenik a menyasszonyval.
Es ha meg nem kellett volna ltnia! Ha miutn eltnt a gerinc mgtt, elkepzelhette volna,
hogy ott valami lanks ton csndesen kocsikznak! De nem! A nyl odatl karikt vghatott.
Ismet megjelent a tetn es most oldalvst Iutott a szakadsos homlokon. Azonnal ott a Ialka,
azonnal ott a master es az sszes vadszok, a huszrtisztek is meg mindig sorban es alig szz
lepessel mgttk ott szguldoz az a vad negy vasderes, elbb le a hegyen egy kis darabig,
hol iszonyakat Iarol az a kis lcss szeker, aztn tova az oldalban hosszant, muszkatvis es
galagonyabozoton t, t vzmosta rkon, kecskelepcss dcon, ott hajtott el dm szeme ltt-
ra az a rettent Joska, makrapipval a szjban, nekiIeszlve a gyeplnek es mellette a kicsi
Margit a htra csszott kalapjval, kibomlott lobogo hajjal, kapaszkodva ket kezzel az les-
be, de kacago szjjal es boldogan. Es szegeny dmnak ezt ltni kellett, vegigszenvedni kel-
lett.
*
Mikor a Ialka a hajts kezdeten trohant volt a vasti tltesen, az orszgton a kopok egy
IelIedel hinto mellett mlttek t a tlso hegyoldalra. A kocsiban GyerIIy Lszlo lt.
Kozrdrol jtt. Elz napon ltogatott haza es most ment vissza Dezmerre.
Csak most, mikor megltta a kutykat es a vrs kabtos lovasokat, kik, mivel csak ott van
vasti tjro, kisse tvolabb vgtattak keresztl, csak most jutott eszebe, hogy mma Hubertus
napja van es az orszgton, azon a Iordulon tl, melynek khd ja meg eltte, bizonyra nagy
trsasggal Iog tallkozni. a tavaszi bazr ota kerlte azt a vilgot, melyben ezeltt elt, azt a
lumpolo knnyelm vilgot. A kvetkez honapok mind melyebbre valo zllesenek honapjai
voltak. Miota Lzrneval sszekerlt, ismet rendes eletet elt, jra dolgozni tudott, majdnem
boldognak erezte magt. Nem! Nem akart visszajutni regi pajtsai kze.
Megriadva azon, hogy megismerik, meg talljk lltani, visszatartjk, magukkal viszik,
sietve Ilhzatta a kocsi Iedelet. Meg jokor tehette, mert a hlgyek Iogatai meg tl a kanyaro-
don es t itt nehny tszeli hz Idte.
Hajts gyorsan! szolt azutn a kocsisra es az lesben keresztbe dlve Ilvonta a lbait,
hogy oldalrol gy lssk, mintha res volna a hinto.
Ez Ilsleges ovatossgnak bizonyult. Senki sem trdtt ezzel a Iogattal, hiszen a szem-
bejv kznseg mind a vadszatot Iigyelte, mely a domboldalon vgtatott. Hamarosan mr
eltnt az utolso kocsi is es Lszlo sikerlt ravaszsgn halkan kacagva, visszalt rendesen, de
a Idelet nem bocstotta vissza. Minek? Idveszteseg lenne es sietni is kell, mert meg volt be-
szelve, hogy Sra asszonyt, aki aznap gblyket vagonozott be Apahidn, az llomson Il-
veszi.
Pr perc es mr a tarcsai retnel volt.
Ambrus b' a vadszok, majd a kocsizo hlgyek tvoztval lecsizta a prmst. Pakol-
junk es menjnk pokolba! mondotta eleg rosszkedven, mert magnak nem tagadhatta,
hogy ez a kiruccans cignnyal, itallal, virggal bizony nem volt sikerlt dolog. Hiba, megis-
csak msodrend szerepe volt itten gondolta keseren. Akrhogy hangoskodott is es
mokzott, a lovasember roppant elnyben van a gyalogos Iltt, plne ha gynyr kabtot,
vrset vagy zldet visel es tndklen Ieher nadrgot!... A vszoncseled oda se nez ilyenkor
a polgri gnyban jrora.
Amit nem vallott be magnak se, az volt, hogy itt annyi Iiatal lovas lttra nkentelen
regnek erezte magt es ez a lappango erzes meg haragosabb tette.
Mit piszmogtok annyit? bmblte. Takarodjatok ht!
Ennek a merges nogatsnak az az eredmenye lett, hogy a cignyok es a pincer elvesztettek
a Iejket. Ide-oda kapkodtak es az egyik berkocsi itt, a msik ott, a szekek, a nagybg meg a
cimbalom szanaszet az ton.
Ambrus b' es kos ekzben a hintojukhoz indultak, amely kisse tovbb, a tlso rok mel-
lett vrakozott.
Ekkor jutott oda nagy trappban a Lzrne Iogata. A kocsis rejuk hoppogatott. A legiIjabb
Alvinczy Ielreugrott, de Ambrus b' nem. Amgy is lomha jrs, es elve volt: ,r nem
siet". St megllt es szrny kromkodssal a rudas orrhoz sjtott a botjval. A kocsis
visszarntotta a lovakat.
Mi ez?! ordtott dhsen Kendy. Letaposnd az embert, te paraszt!? Ki vagy te? Mi
vagy te? De ahogy szitkozodva odalepett a bakhoz, megltta a kocsiban GyerIIyt.
Elmult.
Ht te vagy itt, Laci? Te hajtatsz gy nekem?!
GyerIIy Lszlo kiszllt.
Bocsss meg, btym szolt udvariaskodva , ez a kocsis nem ismer teged! es hogy
engesztelje, teht treIsan tette hozz: Azt amgy se kepzelne senki, ugye, hogy teged gya-
log tall valaki az orszgt kzepen!
Ht en nem is szoktam, de ma Hubertus van, itt volt a tallkozo es en kihoztam a cignyt
meg valami joIele itokt is. Finom dolgok, csem!... Megknlnlak, ha mr el nem pakoltk
volna, ami megmaradt.
Nagyon ksznm, de en amgy is sietek, tovbb kell mennem... Ht szervusz, edes b-
tym...
Parolztak. Lszlo visszalt a hintoba es eppen indulni akart, mikor Ambrus b' hirtelen
elebe hajolt.
Megllj csak egy kicsit mondotta kacagva , megllj csak! Mr beszelgetes alatt a ko-
csit Iigyelte es a lovakat. Hallott volt arrol, hogy GyerIIyt tbbszr lttk bejnni Kolozsvr-
ra a szep Lzrneval es hre jrt, hogy nla is lakik. Ambrus nemigen szerette, ha msnak sze-
rencseje van nknel. Ez a mai sikertelen kirnduls, ez is kegyetlenne tette. A szemeben go-
nosz Ieny villmlott.
De igazn, btym... szabadkozott Lszlo.
Engem elszr is ne btymozz, hallod-e, nem vagyok en olyan ven!... aztn pedig elbb
arra vlaszolj nekem, micsoda jratban mszklsz, hogy napsteses idben Ilhzott Iedel
mgtt bujklsz? Ltom az orrod cimpjrol, hogy titokban mszklsz, komm!... Na, ki
vele!... Hov mesz gy es micsoda kocsi ez, mert nem vagyok olyan marha, hogy meg ne is-
mernem, hogy ez nem a tied... Addig el nem bocstalak... ltod?! kacagott gnyosan es meg-
kapaszkodva a srhnyoba, bedugta a lbt, akr egy sorompot az les es a bak kze.
GyerIIy mi rosszra sem gondolt. Olyan termeszetes, olyan nyugodalmas eletet elt a szep
Sra oldaln, hogy eszebe se jutott tiltakozni. Nyugodt mosollyal Ielelt:
Dezmerre megyek Lzr Bogdnnehoz es ez az kocsija. Nincs ebben semmi titok.
Ambrus b' az els szonl mr kikapta a lbt es ketret grnyedve gy, mintha az rm-
tl, aprokat topogott maga krl. Hi-i-i! vijjogott hosszan, a ket tenyerit paskolva. Ez
mr beszed, ez jo, ez nagyszer, bravo! Hahaha! Ingyen koszt es kvrtely, ht ez nagyszer!
Tbbet is mondott Ambrus b', de Lszlo nem vrta be. Az arca elstetlt es rszolt a ko-
csisra kemenyen:
Hajts!
Nem is hallotta mr azokat a vlogatottan trgr treIkat, amiket Ambrus b' meg utna ki-
ltozott. Visszadlt a prnzatba.
Els pillanatban Il nem Iogta azt a nehny szot. gyszolvn ntudatlan sejtette csupn
meg a sertt, a bntot, ami bennk volt. Megis gy erezte magt, mintha Ibe tttek volna.
Aztn lassacskn Ilocsdott. Lassacskn bogozgatta ki a szavak sert ertelmet, lassan, hi-
szen annyira ntudatlanul elt eddig, hogy id kellett hozz.
Es nem is jutott a gondolatsor vegeig, mikor a Iogat mr megllt az lloms eltt. A szep
Sra beszllt. Tovbbhajtottak rgtn.
Mi az?... Mi baj van?... Mi trtent veled? vizsglodott pr pillanat mlva Lzrne.
O, semmi!... Miert?... Igazn semmi! vlaszolt Lszlo es problt egyenesen, btran
szembenezni, problt mosolyogni.
Igazn?.., Tn rosszul vagy... es... megis! Megis... Valami trtent veled!?
Nem, nem, semmi... semmi, igazn semmi! es egyms kezet Iogtk es egyms arcba
meredtek sokig; aggodva az asszony, riadva a IerIi. Aztn vratlan valami bels Iek ssze-
csuklott Lszloban es mint egy ldztt kisgyerek, a n vllra borult srva. Hosszasan srt.
Tn azt erezte, hogy ezt a szep es josgos lenyt, ezt a kedveset, akinek megvltst ksznhet-
te az utobbi evek pokltol, hogy ezt is elvesztette, ettl is el Iog szakadni, azt is el Iogja dobni
magtol. Taln azert kapaszkodtak a kezei olyan grcssen a n karjba, kezebe, hogy megbi-
zonyosodjanak: megvan meg, itt van meg, vele van... meg vele van...
Valoban szerencse, hogy a Idel Iel van hzva. Annak bleben gy maradhattak hosszan,
nem lthatta senki. Nem ltta meg senki.
*
Az a nyl, ami ott ugrott Il a skon, valosgos hubertusi nyl volt. Miutn tbbszr meg-
mutatta magt az orszgt menti ormon, hol a kocsizo hlgykznseg jol lthatta a vadsza-
tot, meg hagyta magt Iogatni huszont perces Iuts utn, ami tapintatos tle, hiszen az ebed
mr vr a klubhzban az egesz trsasgra.
A kill egyik vlgyhajlsban volt a szels gerinc mgtt. A worrv-worrv utn, vagyis miu-
tn a Ialka jutalmul megkapta a zskmnyt es szempillanat alatt szejjeltepte es megette, a lo-
vasok legnagyobb resze kigetett az orszgt melle pardezni a nk eltt. A master azonban
nem erre jtt. Jobb a Ialkval nem a tmeg kztt jrni, gy ht miutn a kopokat megitatta a
Ior-rsos oldalban, kileptetett a tetre, hol nyugalomban viheti t ket, vissza a kenneljkbe.
Csak nehnyan maradtak vele: Tisza es a ket whip, Abdy Blint, Alvinczy Farkas, Bo-
gcsy nyugalmazott rnagy es persze a Laczok Iik.
Lassan kocogva haladtak le a lanks szenaIvn. A kutyk kisse szejjelszorodva, hiszen
valoszntlen, hogy ezen a tar legeln brmi vad is lenne, hiszen itt jrattk naponta az aznap
nem vadszo paripkat.
Ekkor azonban vratlanul, piciny kkenybokor melll es kzvetlen elttk, nyl ugrott
Il. A Ialka Ilvonytott az rmtl es utnaveti magt. De nem olyan sldIele kis knny
nyulacska ez, mint ami az els volt, hanem hatalmas legeli nyl, tagbaszakadt es tapasztalt
legeny, akin mr mindjrt megltszott, hogy a kuvaszok tbb nyron t kurgathattk. Kitn
Iormban van. Hatalmas Iutoizmai. Nem is nagyon siet, Ilemelt Ilekkel meg szkik is
egyet-egyet treIsan szalads kzben, megis knnyen megnyjtja a tvot maga es a Ialka k-
ztt. Pedig leIele tart egyenesen eszaknak, mintha megvetne a hegynek Iuts annyira lenyeges
elnyet.
Igy kezddtt egyike a legnagyobb runknek, ami ebben az idenyben elIordult.
A lovasok knny vadszgaloppban a puhn lejt ruganyos szenaIvn. Pr perc es mr
odalenn van a hajts a stes vlgyben, amin tl az ldztt jol ltszik, mikent iramodik ki a
tlso hegyoldalon egyenest.
A zsuki vadszterep jellege, hogy a Szamos bal partjn az sszes gerincek merlegesen
llnak a Ivlgyhz.
Az eszakra nez lejtjk lanks, sima es termekeny, mg a delnek tekint homlok mindig
meredek es csuszamlsos, neha srga es kopr agyagszakadek, itt-ott majdnem szirtszer. Ez
a tapasztalt nyl bizonyra ezert vlasztotta ezt az irnyt; az hossz htso lbaival kirugasz-
kodik ott knnyen es valoban, a koposg meg alig jutott el a hegyoldal harmadig, mikor
izgato zskmnyuk mr eltnik a tetn.
Hegyen ki azonban a kutya viszont gyorsabb, mint a lo, ami a lovas terhet viszi, ezert Il-
Iele knnyen ki is Iullad. Kmelve kell hegynek lovagolni; annl inkbb tettek ezt most, mert
mindenki erezte, hogy ez nagyon komoly vadszat lesz.
Igy ht maga a master is kisse kesbb erkezik Il, mint a Ialka, a tbbiek is visszaIogva r-
vid galopp vagy trappban msszk meg a dombot. Jo is volt, hogy megjtt, mert odaInn az
elkopok, ezek a Iiatalabbak, teht valamivel sebesebbek, pr pillanat ota elvesztettek a nyo-
mot es szanaszet keresnek Ildet srolo orral es izgatottan csovlva a Iarkukat. Azonban meg-
erkezik mr a venebb, de nagy tuds ,Toss-it-up" vezerkopo. Alig szaglszik szejjel, mr el-
vezettel Ilvonyt a kitn szagtol es vlgynek iramodik. A szomszedai hozz es veszekedett
tempoban jra vlgynek.
De vagy hrom kutya nem hallotta meg a hangot. k meg innetIell egy tn hszmeteres
mart aljban a tvisben kutattak.
Gazsi bro a tetrl ltta meg ket. Honeydew nagysgt nekirgatta, le a csuszamod-
sos melyedesnek. Honeydew nem szerette az ilyeneket. Menni ment. De a majdnem hszIo-
kos lejt agyaghasadsai kztt gy haladt le, hogy nmaga krl Iorgott, akrha valcert tn-
colt volna rettent sebesen es modjt tallta, hogy kzbe-kzbe meg bokkoljon is. Ez volt a
szoksa ilyen rossz helyeken. A legtbb lo elbukott volna ebben es a legtbb lovas lepottyant
volna tle. De ez a gonosz kanca nagyon kivlo llat es Kadacsay nem kznseges loember.
Nemcsak, hogy mit sem zavarja ez a szedletes kering, de mikor leer kzejk, ostorpattog-
tatva a kutykat szoltja es vgtatva viszi ki ket az elre es tova a tbbiek utn.
Most szedletes iram kezddtt.
Nem csupn azert, mivel a harrier-kopo, mely Angliban lass, az itteni tenyesztesben gy
meggyorsult, akr a szarvaskutyval Ilvenne, hanem mert a zsuki hegy-vlgyes videk ege-
szen kln lovaglotechnikt is kvn. FlIele kmelni kell a lovat, leIele pedig bocstani, hadd
menjen, amit br.
Csak gy lehet utolerni a Ialkt. Ember is, lo is meg kell ezt tanulja, ha itt ,sinkorzni"
akar, ahogy ezt a regiek mondtk, ami a Irancia Ialkakutya, a ,chien-courrant"-bol szrmazik.
Ez pedig ma Iolyton gy megy.
Le, Il; ismet le, ismet Il.
Az irny mit sem vltozik, egyik lejton beIele, amit br menni a lo, majd kimszni a szem-
kzti homlokot.
A Ialka mint hossz Izerlnc kveti a nyomot. Persze a mezny mr meglehetsen el-
nylt. Wesselenyi mellett mr csak Kadacsay vgtat, mg Tisza es Abdy helyes tvolsgban
kvetik, mert nem szabad ,nyomni" a Ialkt; de Kozma mr elmaradt es Alvinczy meg vagy
szz meternyivel htrbb van es Bogcsy. A Laczok Iik menjei pedig, br jok, de lassbbak,
csak akkor jutnak ki az illet gerincre, mikor a legelsk mr a vlgynel jrnak es a kopok mr
azon tl.
Az id mind prsabb. Tvolra alig ltni.
Tn azert nem ltszik az ldztt nyl, mert olyan szrny gyors. De hogy jo nyomon
vannak, az nem ketseges, hiszen mr jo ideje maga ,Toss-it-up" vezet, vezet teljes hanggal,
mrpedig sosem hazudik.
A harmadik leszalads aljban szelesebb vlgy. Ebben Iolyik a borsai patak. Ugratni lehe-
tetlen; tlsgosan szeles es ingovnyosak a partjai. Blint itt egyik rozoga hdon hamarbb ju-
tott t, mint Kadacsay, aki tjrot keresven, idt vesztett.
Azt hiszem, valahol tvltott a Ialka chokcha! kiltott t lelkeslten Gazsi Abdyhoz.
Ilyen bochzaszto csodanyl nincsen a vilgon! es hogy a kteles helyit, mint whip, a
kopok kzeleben visszahodtsa, olyan tempoban rugasztotta a hegynek a telivert, akrha
klasszisversenyben. gy ltszik, ,Honeydew"-nak jot tett ez a Iantasztikusan hossz vadszat.
Mr azt is eltrte, hogy sarkalljk.
A Borsa Ielli homlok egyike a magosabbaknak. Eleg girbegrbe is es helyenkent nagyon
meredek. Mikor Ilert az a negy lovas, aki meg a Ialknl tudott maradni, a kutykat szet-
szorodva tallta a bozotos tetn. Azonban meg egyetlen pillanatig se kellett visszatartani a lo-
vakat; a Ialka maga bogozta ki a nyomot es a vezerkutya ell mr ismet Ilszkkent az a ha-
talmas nyl.
Megis ht nem roka, hanem volt, aki idig tudott jnni.
Utolso erIesztessel egy ciher Iele tartott, a Csonks nevezet kicsi erdcskenek a lejt-
kzepen. Ez immr a dobokai hatrban van.
Az erdig meg vagy tszz meter. De nem brta.
Megrtott neki, hogy megIekdt. Az elkopok eltt mintha kilvellene meg ketszer, hrom-
szor, el ide es oda, aztn egyet nagyot ugrott Il a levegbe es halva vgodott el magtol. Az
ebek csak eppen megszagoltk, de nem nyltak hozz. Ok is ki voltak merlve. Csupn Il-
neztek a gazdjukra, mintha liheg nyelvkkel azt mondank: Ugye, ezt mi szepen csinltuk!?
A master leugrott.
Szzhrom perces run! kiltotta vissza a megmaradt hrom lovastrsa Iele, mikzben
ostorval Ielreterelte a Ialkt.
Most Ilemelte a nyulat. Akrha Ibol volna, gy meg volt merevedve.
A tbbiek is leugrottak. A lovakat nem kellett tartani. Most meg Honeydew is szeld.
Gynyr vadszat volt, gynyr... gynyr... csak ezt ismetelte mindenki es szmtgat-
tk, mekkora tvolsgot vgtattak meglls nelkl a zsuki legeltl a dobokai oldalig. Van az
bizony 12-14 kilometer hegyen le, hegyen Il. Orisi teljestes lonak, Ialknak! Es csak errl
volt szo, mikor pr perces idkzzel megerkeztek a tbbiek, elbb Kozma ron, majd Bo-
gcsy az derek szgsrgjn, joval utna Alvinczy Farkas eleg srosan, mert a pataknl Iel-
bukott a paripja es vegl legkesbb, de diadalmasan a ket Laczok Ii a lovszmesterrel.
Na, ti csksk kacagott rejuk mr messzirl Gazsi , Bachom szechencsetek van,
hogy elsche ilyen spochtot kaptatok! Mg Blint arra gondolt, megrja az anyjnak, milyen
hatalmasul vizsgzott le ez a denestornyai kancja, hogy egy pillanatig sem lanyhult, hogy
csak negyen voltak a killnel es abbol kett angol teliver, hogy mindenki ms lemaradt es hogy
a lo ep, vegigvizsglta rgtn az inait, a hta sincs Ieltrve, azt is megnezte, semmi baja sincs,
meg meg sem izzadt nagyon. Bizonyosan nagyon rl majd ennek, hiszen a menes minden
nvendeket gy szereti, akrha csaldtagok volnnak.
Vizet kellett keresni a Ialka szmra. Aztn nekiindultak toronyirnt hazaIele. Persze le-
pest, mert ha a lovak kocoghattak volna is, de a kutyk nagyon Iradtak.
Mr elszrklt az eg.
Csak nyugat Iele vrslik a naplemente. A tetre erve mr az a sok hegyht, ami vegtelen
sorakozik egyms ele mge, mint valami orisok megIagyott tengere, lilsodo rnyekba bo-
rult.
A master, a Laczok Iik, Alvinczy Farkas es Bogcsy ell.
Tisza megllt volt, hogy szivarra gyjtson. Abdy es Gazsi bro megvrtk, k teht htra-
maradtak. Szotlan leptettek sok hosszan eresztett szrral, hrman egy sorban.
Szechetnek valamit kechdezni szolalt meg Kadacsay Tiszhoz Iordulva es biztatsra
Iolytatta. Eladta, hogy bizalmasan ertestettek, miszerint tartalekos huszrtiszt leven, holletet
mindenkor kzlje az ezreddel. Csak ennyi az egesz. De ht ezen gondolkozott. Ms ertel-
met nem ltja, mint azt, hogy a boszniai annexio miatt mozgostsra kerlhet sor, taln hbo-
rra. Hbor? Ht az lehetseges? Es ha arra vezethet, ht okos volt ezt csinlni, ezt az
annexios dolgot?
Tisza nem volt kzlekeny ember. Ilyen komoly kerdesben alig volt valaki, aki eltt beszelt
volna. Abdyrol es komoly munkssgrol azonban jo velemennyel volt. Az is szmba jtt,
hogy nem tartozik a koalcios prtba.
Kadacsay Gazsit pedig regota prtolta egy Iurcsa mondsa miatt, amit megtudott rola.
A kolozsvri kaszinoban politizltak meg az 1905-s vlasztsok idejen es szidalmaztk
az akkor meg miniszterelnk Tiszt. Gazsi kzbeszolt. Vedelmebe vette. Ekkor valaki rri-
vallt Gazsira:
Ha gy beszelsz, akkor te is hazarulo vagy!
Kadacsay Ielrevgta azt a nagy harklyIorma orrt es azzal az Iurcsa raccsolsval Ielel-
te:
Ht hogyne! En bizony chulnm, chulnm, de a kutya se vscholja meg, ameddig ti
benne vagytok!
Erre hatalmas kacags trt ki, mert Erdelyben a humor mindig ersebb volt, mint brmi a
vilgon. Megis eleg btorsg kellett hozz, hogy az akkor annyira tlIttt hangulatban ilyet
ki merjen vgni valaki. Bizonyra ezt honorlta Tisza, mikor vlaszolt.
*
Azt mondta, hogy meggyzdese szerint brmikepp alakuljanak is a viszonyok, brmin
srlodsok lljanak is el, a mostani krzis minden klnsebb nehezseg nelkl le lesz gyz-
het. Annl inkbb, mivel eleg ersek volnnk a mai pillanat katonai Iladatainak a megol-
dsra...
Aztn tovbb beszelt, akrha aggodo lelke nmagnak vzoln azt a beszedet, amit kesbb
a Irendihzban tartott. Vzoln acelkemenyen kapcsolt mondatokban a mai klpolitikai hely-
zetet. Annak jelentseget. Annak tanulsgait a jvre nezve.
Az annexio szksegerl meg vagyok gyzdve... annak kvetkezmenyeit viselni
hajlando vagyok... vlaszolta Kadacsaynak utolso kerdesere.
Annak trgyalsba sem szabad bocstkozni mondotta , ,hogy a klgy es a magyar
kormny ennek keresztlviteleben es a Ilidezett hullmok kztt valo tvezeteseben tans-
totta-e azt a gondossgot, amire szkseg van". Ennek trgyalsba bele nem megy, mst is
ova int ettl. Minden hazaIias emberre az a ktelesseg hrul, hogy a Monarchia erklcsi s-
lyt annak a szolidaritsnak elterbe lltsval Iokozza, melynek minden egeszsegesen
gondolkozo nemzetnel elterbe kell lepnie, amint klgyi veszelyek vagy legalbbis bonyo-
dalmak elllanak. A nagyhatalmak kreben az ggyel arnytalanul nagy a Ilhborods.
,Flhborodsi kaland gy mondta indult meg ellennk." Fleg az, amivel az angolok jn-
nek, akik gy lltjk be a helyzetet, mintha a Monarchia a trk alkotmnyossgot akarn
htba dIni, teljesen rosszhiszem. Anglia gy tesz ma a trkkkel, ahogy tett a lengyellel a
60-as evek elejen es a dnokkal a Schleswig-Holstein-i kerdesben; Ilkavarja a szenvedelye-
ket, remenyeket idez Il, aztn Ielton cserbenhagyja ket. Ketsegtelen azonban, hogy az
utolso tizent balkni bekekorszaknak vege es ez az els j akut Izisa a keleti kerdesnek. Eb-
bl sok lecket kell levonnunk. Villanyosabb lesz a leveg a Balknon es resznkrl Iokozot-
tabb eberseget es Iokozott ldozatokat kvetel.
,Az is helyes, hogy a mai kormny a szerb kereskedelmi szerzdesben elment a legszels
hatrig. Ezt tovbbra is Inn kell tartani, mert a krnyez kisllamokat elzekenyen hozznk
kell kapcsolni." Hogy Inntarthatjuk-e ezt az szerzdest, az persze Szerbia tovbbi viselke-
desetl Igg...
A mi politiknk ezutn sem lehet ms, mint eddig: a Balknon el nepek szabad, bekes
Iejldesenek oltalmazsa. Es megakadlyozsa olyan alakulsnak es trekvesnek, ,ami e ne-
pek Iggetlen es bekes Iejldeset valamely nagy, agresszv, hodto cel konglomertum hatal-
ma vagy hegemonija al akarn hajtani..."
Blint e szavaknl Ilnezett Tiszra.
Milyen erdekes, milyen nagyszabs! Es ez az utolso mondat! mintha nem csupn az
orosz trekvesekre vonatkoznek, de vlasz volna arra a programra is, amit Slawata Iejtett volt
ki eltte most egy eve, hol a trializmus a vegs cel es az ausztriai hz terjeszkedese csaldi ki-
rlysgokban le a grg tengerig.
A lovak lepesenek lass temere Tisza tovbb beszelt. A hangja mintha most meg komo-
lyabb volna, akrha aggodo lelke sznezne melyebbre.
Es kvetkeztek proIetai szavak...
,Ers antiptik mozognak ellennk es vannak Europban hatalmas tenyezk, akik ha
nem is teltek alkalmasnak a helyzetet arra, hogy ezeket az ltalnos konIlagrcioig Ilsztsk,
gondoskodnak rola, hogy ezek vegleg el ne enyesszenek, hogy aztn adando alkalommal a
Monarchink ellen kijtszhatok legyenek." Es azutn olyan mondatok sorakoztak, amit a poli-
tikai ellenIelei rola, akiben minden trekvesk sellenseget lttk, alig hittek volna el:
,...Katonai politiknkban olyan eljrst kell kvetnnk, amely az er biztato tudatt Ileb-
reszti magunkban, de Ilebresztheti szvetsegeseinkben es ellenIeleinkben is. Emiatt szkse-
ges, hogy talljanak modot a Igg katonai kerdesek megoldsra. Az illetekes tenyezk resz-
erl teht az uralkodo es nemcsak a koalcios prtok reszerl a legborzasztobb knnyel-
mseg volna, ha szemben azzal a horoszkoppal, amit a klgyi helyzet tr elenk, minden
szenvedely lekzdesevel, minden eddig elIoglalt llspont Ielretetelevel, ha minden ldozatra
keszen, meg ne tennenek minden lehett, hogy a hadsereg kerdesei vegre megoldodhassa-
nak..."
Ezt mondta az az ember, akit a kzvelemeny a hadggyel kapcsolatos nemzeti kvnsgok
akadlynak tartott, aki stni beIolysnak tulajdontottk, hogy Becs a legkisebb eredmeny-
rl sem akar hallani.
Tisza elhallgatott. Nemn lovagoltak tovbb. Blint megilletdve az utolso szavaktol, re-
pillantott arra a kemeny arc lovasra, kinek oldaln leptetett.
Mr nagyon alkonyodott. A gerinc itt keskeny, jobbrol es balrol a trsai kisse melyebbre
kerltek, mg Tisza eppen az elen lovagol. Az alakja Ieketen rodik arra a keves tndklesre,
amit a leldozott nap ott Ielejtett az eg aljn. A lova stet, stet a Ielsteste, ahogy zld kabt-
jban kitornyosodik a nyeregbl, stet a Iekete sapka magasan hordott Iejen, de legstetebb
tn az arca.
/
Igy haladt kzttk egyedl az elen, egyedl az elborulo vilg Iltt, mindig es mindig
egyedl.
A lova hosszkat lepett alatta egyIormn, gy haladtak tova a leszllo esteben.
V. RESZ
I.
Meg kora sszel jrta le Abdy Blint az ltala letestett szvetkezeteket. j, kicsi autojn
jrt, amit most vett, hiszen ennyi utat vonattal es loIuvarral idejeben alig bonyolthatott volna
le, mrpedig tiszta kepet akart kapni a helyzetkrl, Iejldeskrl vagy hinyaikrol. Az
oktober vegen a Ivrosban megnylo kongresszuson tIogo jelentest akart roluk tenni.
Persze Lelbnyra is elltogatott.
Itt minden megvalosult, amit Blint els megvlasztsakor tervezett, hla Kovcs Dniel
helybeli jegyz csndes es celtudatos munkjnak. A hitelszvetkezet szepen virgzott. Az
Abdy-Iele udvarhzat maga a kzseg kerte el, ahogy Kovcs azt eleve jvendlte; a gazda-
kr is megalakult es ide kltztt. A mintakerteszet is letrejtt, br modosult alakban. A
kritol a domb aljba lenylo telek nagyobb reszet Iaiskolnak hasznltk Iel, honnan Iajal-
ma-, dio- es cseresznyeoltvnyokat kaphattak a gazdk. Csak kicsi reszen van konyhakert; itt
nemestett magot termeltek, de vetemeny innen a piacra nem kerlt, nehogy konkurljon a
helybeliek rustsval. Nagyon hasznos minderre az a Iorrs, ami a hz tveben Iakadt es im-
mr kitiszttva, apro rigolkban ntzesre szolgl.
A kricska nagyszobjban, mely az egesz hzat talszegi, Abdy itt l Kozma ronnal.
Mert Kozma vllalta a szvetkezetek ellenrzeset a srmsi vlgy es a Maros kztt, meg a
tekei jrsban, kiveve a szsz lakossg Ialvakat, mert azok persze a szsz kzponthoz tartoz-
nak.
Igy ht Lelbnya is az Ielgyelete alatt ll.
Szep tgas, napos szoba ez. Bartsgos is, miota kikltztt innen a regi berl, az a rop-
pant dancs asztalos, aki mhelynek hasznlta. Mr alig erzik itt a Ireszpor szaga, ami abbol
az idbl maradt meg. Tisztra meszelt Ialak, melyek hosszban ketoldalt az olvasokr polcai
nylnak el. A kzepen hossz asztal viaszosvszon tertvel. Itt tartjk a szvetkezeti gylese-
ket es olykor Ielolvasst, mikor ideltogat valamelyik gazdasgi vndoroktato.
Abdy es Kozma most vizsgltk t a szomszedos kisebbik szobban a penztrt es a
msikbol idehozva ket, az zleti knyveket. A penztrnok mr visszalltotta a vaskos kte-
teket, de k ketten meg pr percig diskurlnak.
Meg csak 11 ora.
Blint eppen vissza akart indulni a laksba, a Iennhejzsbol ,nagyszllodnak" keresz-
telt vendeglbe, hol bizonyra sok kervenyez vrja a kepviseljket, mikor a tornc ajtajn
Iiatalos asszony surrant be.
Volt valami riadt rajta. Meg visszatekintett az ajtobol, mieltt maga mgtt betette. Aztn
sietve az asztalhoz lepett.
zvegy Olajosne vagyok hadarta gyorsan , Kovcs jegyz hga. Azert jttem ide...
nem akarom, hogy a btym tudja... megtiltotta, de en megis gondoltam... a vendeglben
sok ember vrja a groI urat... azok elmondank...
Lelt. Aztn eleg zavarosan elbeszelte a trtenetet. Ennek az Olajos Viktornak msodik
Ielesege volt. Az els asszonytol egy Iia maradt. A gyermek keteves volt akkor, mikor Ierj-
hez ment, most hrom eve. Az ura most meghalt es nem maradt utna semmi. Annak a Iinak
se. Pedig annak vagyona kene legyen dollrok Amerikbol , de az sehol sincs. Hogy az
nem igazsg! Es hogy az utcn volnnak is es a mostohja is, ha a btyja, Kovcs Dniel
maghoz nem veszi ket. Pedig az is alig el. Annak is nvendek gyermekei, akiket ruhzni es
iskolztatni kell. Hogy azt szegyelli, hogy kegyelemkenyeren... es a mostohaIi penze, an-
nak valahol megis meg kene lennie... Taln az rvaszeknel... vagy valahol... Ht azert jtt,
hogy elmondja. A groI r tn segthet... Segtsen...
Blint kerdezni akart reszleteket, de Kozma ron tintett neki, hogy majd , majd meg-
magyarzza. Igy ht elbocstottk Olajosnet, aki amgy is nagyon idegesnek ltszott es Ioly-
ton az ajtora pillantott, nem kapja-e ott valaki.
Ez a dolog mondotta ron egeszen remenytelen. Ott Iolyt le az gy legIontosabb re-
sze a mi szomszedunkban, ht jol ismerem. Ez az Olajos Viktor amolyan nyugtalan, mindig
zletez, ravaszkodo Irter volt. Eredetileg tn volt valami vagyonkja, de az ilyen embernel
sosem tudni, mije van. Az els nejenek a btyja ameriks, es mikor megszletett a Ii es az
asszony gyermekgyban meghalt, az amerikai testver onnan 10 000 dollrt kldtt az rva-
szek tjn, hogy a htramaradott gyermek nevere ingatlanba Iektessek. Tn ismerte a sogort
es a Iicska jvjet akarta biztostani. Jol emlekszem, milyen nagy hallo volt erre, hiszen ez
nagy sszeg. Kisvrtatva hallottuk, hogy a Ii nevere az apja megvett Krtekapun egy nagy
darab, de rossz Ildet es az ottani rozoga gzmalmot. Leven ez a szomszedunkban, ht en jol
ismerem ezeket. Mr akkor csodlkoztunk, hogy ilyen silny dolgot vsrolnak meg egy kis-
kor szmra. Meg inkbb most, mikor ennek az Olajosnak a hallval kislt, hogy mint ter-
meszetes gym azt az egesz sszeget ebben szmolta el az rvaszeknek es hogy egy olyan ob-
jektumra, ami 20 000 koront sem ert meg, az rvaszek kiadta az egesz, tbb mint 50 000 ko-
ronnyi sszeget. Radsul Olajos meg azt az adossgot sem trltette, ami a vsrkor mr
terhelte az ingatlant. A hallakor emiatt elrvereztek az egeszet. Igy ht koldusbotra jutott a
Iia is es az zvegye is, mert Olajos utn sem maradt semmi. Ketsegtelen, hogy az rvaszek
roppant gondatlanul jrt el mr a vetelkor es azota is, es alig lehet erteni, hogy ez az Olajos,
aki amgy is eleg rossz hr ember volt, mikent kaparhatta ki onnan a Ii vagyont. En azt
kepzelem, hogy valamikepp olyan inIormtort szerzett, akinek szava volt az elnknel, a ven
BartokIynl, aki tisztesseges, de hiszekeny es olyan ,uram-btym, edes-csem"-Iele
komzo ember volt mindig.
Teht semmit sem ltsz, amit tehetnenk?
Semmit. Meg az reg BartokIyt sem lehet megkerdezni, mert e tavaszon valami kis gu-
ta erte.
Ez nagyon lehangolta Blintot. Amit hallott, azt tovbb hordozta magban, annl inkbb,
mert Kovcs Dniel jegyzt igen nagyra becslte.
Ennek a trtenetnek a hatsa alatt szolalt Il Maros-Torda megye szi kzgylesen, nov-
ember vegen.
*
Az egyik trgy a BartokIy lemondsa, elbcsztatsa es ezzel kapcsolatban a kvetkez
gy az utodja megvlasztsa. A tvozo rvaszeki elnk roppant nepszer volt, Ileg a megye
also jrsaiban, akik mindig 48-asok voltak, ellentetben a Iels jrsokkal, ahol Absolon
Miklos volt a vezer, az ott harcias 67-esek elen.
Balog Peter Ben, a koalciosok ltal kildztt egykori Ijegyz vezette az utobbiakat,
mert Absolon maga nem jtt be. Szmos prthvet bekldte azonban, hadd lssa a tloldal,
hogy szmolni kell velk, br most a koalcio uralma alatt persze a Iggetlensegiek a vrme-
gye urai. Igy ht a tvozo elnkt, aki eppgy ,nagy idk tanja" volt, mint a btyja, a kepvi-
sel, Ilvltva dicstettek a szonokok es javaslatot adtak be el nem mlo erdemeinek meg-
rktesere. Persze a szveg alig erintette az hivatali tenykedeseit, hanem nagyreszt nagy-
hang szolamokbol volt sszerova, akr egy nepgylesi kortesbeszed.
Abdy nemn lt az egyik oldalso padban es bosszankodott. Mentl tbben lltak Iel,
mentl nagyobbakat mondtak a tvozo bokros erdemeirl, annl ersebben ebredt Iel benne
az Olajos-gy emleke. Annl inkbb mergeldtt, mivel Lelbnya ota tbb gyrl hallott, ami
kisebb meretben, de ugyancsak hanyagsg volt.
Megiscsak hallatlan dolog gondolta , hogy itt agyondicsernek egy hivatalInkt, aki
ilyen silnyan teljestette a ktelesseget. Fegyelmit erdemelne, nem pedig dicshimnuszokat!
Szkseges teht, hogy legalbb szoba jjjn az is, ami mulaszts trtent. Annak is nyoma kell
maradjon. Elhatrozta ht, hogy nem most, a bcsztats alatt, de utna, a megrlt elnki l-
ls betltese eltt Il Iog szolalni. ltalnossgban Iog remutatni, hogy az rvaszek gyvite-
leben szmos hinyossg Iordult el. Es ez pelda legyen a jvre. Vegre is az rvk dolga a
legszorgosabb Iigyelmet kveteli.
Nagy eljenzesek utn a Iispn, rdng, meltato szavakat Izve hozz, egyhang hatro-
zattal lezrtk a bcsztatst.
Most a Iispn az elnki lls betltesere szoltotta Iel a kzgylest.
Abdy szot kert. Problt nagyon mersekelten beszelni. Az amgy is gutattt
eltvozsrol kijelentette, hogy korntsem akarta sem tisztesseget, sem johiszemseget ket-
segbe vonni. Bizonyos azonban, hogy legalbbis utolso idben, az rvaszek gyintezese nem
egy alkalommal kiIogsolhato volt...
A megdbbenes moraja Iutott vegig a termen. BartokIy ccse, a kepvisel, ki a sok dicse-
ret alatt szrnyen meghatodott, meg knnybe lbadt szemmel, de mr harsny hangon dbr-
gtt kzbe:
Aztat meg mandani sem szabad!...
Ez akrha jel lett volna a tbbieknek. Nehnyan Ielugrltak es itt ezt, ott mst kiltottak:
Honnan tudja?... Hogy llthat ilyent!... Bizonytekokat! es volt olyan is, aki mr azt
vgta ki: A groI r 67-es, azert beszel gy! amire a Iels jrsbeli tagok, kik a regi korm-
nyok hvei voltak, azonnal akcioba leptek, hatalmas ,Halljuk! Halljuk!" kiltozssal a szonok
prtjra llva.
Ketteszakadt ht rgtn, mikent mindenkor a kznseg, nem mintha brmelyik Iel a dolog
erdemet ltta volna, hanem prtszempontbol errl is, arrol is.
Ez meg jobban Ielbsztette a jelenleg uralmon lev Iggetlensegieket. Most mr azt is ki-
ltottk: Ne rgalmazzon!... Bizonytekokat, vagy hallgasson!... Bizonytson, vagy kerjen
bocsnatot! amit a Ielsjrsiak is Ielkaptk, hadd halljanak valami ocsrlot az ellenIelkrl
es azok is harsogtk:
Helyes! Az kell! Bizonytekot!... Ki vele!
Mikor a zajongs kisse csillapult, Blint Ielemelte a kezet. Vrakozoan elhallgattak mind.
Ha bizonytek kell, azzal is szolglhatok szolt es nev emltese nelkl elmondta az Olajos
Ii esetet. Azt hitte, ennyivel megelegszenek. Nem gy volt. Br elsbben megtorpantak az
alsojrsiak, de mivel a Ielsjrsiak mestersegesen gnyos kacagsba kezdtek, ht k sem
hagytk annyiban. Egyik 48-as kepvisel, Varj Bela ugrott Il. Blmbika hangjn tlord-
totta a kacagokorust:
Nevtelen trtenet csak hamists lehet!... Ha az r neveket nem mond, ht rgalom az
egesz!
Ezttal ismet az trtent Abdyval, ami mr annyiszor. Tovbb kellett mennie sokkal, mint
ami az eredeti szndeka. Mikor Ielllt, oda akart konkludlni, hogy az rvaszeki tancs, mint
Ielgyel hatosg, dolgozzon ki olyan szablyzatot, mely a jvre szigorbb ellenrzest kvn
az rvagyekben. Ide most nem is juthatott. A Ielszolals mr csupn tmadskent hat es az
gy maga a megyei prtok tkzesi tere. A nevek kzlese nelkl pedig gy llott volna a k-
znseg eltt, mintha valoban csak rgalmazott volna.
Teht elsorolta ket. Szerencsere pontosan mondott el mindent. A szraz nevek, szmok,
dtumok lehten hatottak a koalciosok szenvedelyere, mert sokan voltak jelen, akik emle-
keztek egyik vagy msik krlmenyre. Annl hangosabb lett a 67-es oldal. Naht!... Ugye
mondtuk!... Hallatlan!... Gyalzat! es a mkacags helyebe a mIelhborods lepett.
rdng Iispn belejk csngetett.
Csendet kerek! kiltott eles hangjn. Klnben rendbrsgot Iogok javasolni azokra,
akik a gyles meltosgt megzavarjk! Most Abdy Iele Iordult gyllkd szemmel:
Kerdem a Ielszolalot: van-e meg egyeb mondanivaloja?
Van! vlaszolt Blint; pr szoban vzolta a javaslatt, azutn lelt.
A javaslat nem trgyalhato hatrozott szrazon az elnkl Iispn , minthogy nem
volt bejelentve: kiadatik az rvagyi bizottsgnak...
Abdy azonnal Ielkelt es tvozott. Nem a haragos koalciosok ell meneklt, de azok ell,
akik tmogattk. Kisse undorodva gondolt arra, hogy ezek is csak prtszempontbol lltak mel-
leje, hogy ezek sem ltnak mst, mint a prterdeket.
*
Ennek a Ielszolalsnak vratlan kvetkezmenye lett.
Ket nap mltn a helybeli Iggetlensegi lapban cikk jelent meg dr. Boros Zsigmond gy-
ved-kepvisel alrsval. Abdy beszedenek azzal a mondatval Ioglalkozott, miszerint: ,az
rvaszek a jvben szigorbban vizsgln meg, milyen Iorrsbol szerez inIormciot az rva-
penzek elhelyezesenel". Ezt Blint azert mondotta, hogy a ven BartokIy szemelyes becsle-
tesseget kidombortsa. Ht erre hivatkozott Boros, mikor Abdyt megtmadta.
Az Olajos-gy tenyllst nem vonta ketsegbe. Egyedl a most t eve vsrolt birtok es
malom becslesere vonatkozott a cikk, mondvn, hogy azok akkoriban igenis megertek 50 000
koront. Erre a tan, ezt vllalja orszg-vilg eltt, ahogy akkor vllalta, midn velemenyt
adott roluk a ven BartokIynak. Szerinte a baj csak onnan szrmazott, hogy Olajos r nem t-
rltette a betblzott adossgot, azt a 12 000 koront es hogy a malmot elhanyagolta. Errl ,
Boros, nem tehet. Ezutn nehny dicst es meghatodott Irzis kvetkezett a gutattt rva-
szeki elnkrl, akit, mikor vedtelen, ht tmadni mereszelnek es nehny gonoszul, de gyesen
Iogalmazott mondatot rt a mgnsrol, aki knnyelmen belertja magt olyan dologba, ami-
hez nem ert.
Nagyon meglepte Blintot ez a tmads. nem is sejtette, hogy olyan Iontos ember, mint
Boros, volt a kijro. Az is vilgos, hogy Boros azert lep a nyilvnossg ele, mert azt hiszi,
hogy csak elhallgatta a nevet Abdy. Ellentmadsval elebe akart vgni annak, hogy kesbb
megnevezze, ami htrnyos vilgtsba helyezte volna, mg gy emelt Ivel ll a kznseg
ele. Az ingatlanok erteke, Il vagy le, klnsen gy utolag, amgy sem bizonythato.
gyesen rt cikk volt. nerzetes es nyugodt. Ami gonoszsg benne, az is beburkolva vll-
vereget Iormba, az idsebb, tapasztaltabb ember oktatsa a szeleburdi iIj szmra.
Ezt Blint annyiban nem hagyhatta. Prszavas nyilatkozatot kldtt ugyanabba a lapba. A
lenyege csak annyi, hogy mindenben Ienntartja, amit ez gyben mondott.
Ilyen akaratlan es ilyen arnylag csekely gybl indult el az a lavina, mely a hatalmas dr.
Boros Zsigmondot vegl elsprte.
*
Abdy Roza groIne ez szn ismet meghlt es orvosi tancsra elhatrozta, hogy a telet va-
lami delies tengerparton tlti. Ezttal Abbziba utazott. Blint tancsra vlasztotta ezt a
kzelebb Iekv Irdhelyet; gy gondolta, okosabb a Monarchin bell maradni, tekintettel a
boszniai vlsg be nem lthato bonyodalmaira. Hogy hborra is kerlhet sor, arrol az anyj-
nak persze nem mondott semmit, de az regasszony kevesbl is ertett.
Ezttal nem kellett annyira biztatni, mint a mltkoriban mikor most ket eve PortoIinoba
ment. Igazban szvesen utazott el. Ama jelenet ota, midn Blint kzlte hzasodsi sznde-
kt, a viszony kzte es a Iia kztt eleg Iagyos maradt. A bizalom es szeretet minden klsse-
geit megjtszottk egymsnak, azonban mindenkor, ha egytt voltak, kzttk llott Adrienne
kepe, imdott kep a Ii szemeben, gylletes es tkozott az anyja szmra. Ezert tvozott sz-
vesen.
Tudta, ha a telet Kolozsvrott tlti, naponta hreket hall arrol a gonosz nrl, akit Iia
megrontojnak tartott. Tn ntudatlan attol is Ielt, hogy Blinttal jabb jelenete tall lenni, ha
otthon marad. Igy az elutazs valojban menekles volt hazulrol. A Iia elkserte. Pr nap Bu-
dapesten, aztn tovbb.
t ora kesessel erkezett a gyors Fiumeba. A csapatszlltsok miatt. A hossz katonavona-
tok alig Iertek a szks llomsokba. Az a bizakodo bekekorszak eptette ket, mely egyebre
sosem gondolt, mint a normlis Iorgalomra. Igy szemtl szembe ltni a behvott tartalekosok
zsIolt vagonjait, Blintnak elszorult a szve. Egyedl az vigasztalta kisse, amit Tisztol hal-
lott a bekes megolds valosznsegerl.
jev utnig maradt az anyjval a Quarnero partjn. Nem mintha egyttletk alatt elIeled-
tek volna, ami elvlasztja ket. De Blintnak nem volt oka az nnepek alatt hazakvnkozni.
December 10-en volt a kicsi Margit lakodalma. Nagy pardes eskv dszmagyarban persze
es orisi nszneppel, amire is hivatalos volt. Addy gy kvnta azonban, hogy maradjon t-
vol. Tlsgosan sok ember szeme volna rajtuk. Mrpedig most, midn hga eskvje utn a
vlst akarta elkeszteni, gy tartotta jobbnak, ha minden szobeszedre valo alkalmat kerl-
nek. Amgy is Adrienne, aki az rmanya szerepet tlttte be, erre az idre az Uzdy-villbol
tkltztt a Laczok-hzba, onnan adja Ierjhez Margitkt, gy ht meg ejszaka sem lthatnk
egymst. Karcsonykor pedig az apjhoz megy, hova az j pr is tjn Magyartohtrol; ht ez
csaldi kr, AB ide sem jhetne.
*
Mikor hazaerkezte utn Blint Denestornyn az roasztalhoz lt az idkzben erkezett
postjt Ielbontando, szokatlanul sok level Iekdt eltte. Legtbbje ismeretlen embertl,
Cskbol, Gyergyobol, Maros-Tordbol. Nemelyikben csak dvzlte valaki mint igazsgte-
vt. Msban vdak es bonyolult elmondsok, melyekben az alro az segtseget keri. Min-
denki Boros Zsigmondrol kzlt valamit, valami visszaelest, valami krostst. Volt egy vide-
ki lapocska ket cikke is bortekban, ket anonim goromba Irmedveny ugyancsak Boros ellen,
amiket valaki meghzott vrs ceruzval. Egy erdgyrl szoltak a cikkek, olyan prrl, hol
Boros az gyIele krra egyezett volna ki. Blint undorodva dobta ezt Ielre.
Nyilvn a kzgylesi beszede zdtotta re a panaszkodokat. Benne lttk a megvltot, aki
a hatalmas beIolys gyvedet le akarja trni. Egyikk sem hitte, hogy Abdy csak veletlenl
nylt olyan gyhz, amelyben Boros Zsigmond ludas es hogy sosem jtt volna re erre, ha
Boros maga nyilvnosan nem mosakodik.
Volt azonban komolyabb tartalm level is. Laczok Tams rta, Laczok Jen ccse, aki
most mernkskdik egyik szekely vasteptesnel.
Francia mondatoktol hemzseg rs. Mert Tams r komoly dolgokkal csak attol Iogva
kezdett Ioglalkozni, amidn sok knnyelm evek utn diplomt szerzett Prizsban es azutn
szolglatot vllalt a Irancia kolonikban.
,Tres cher ami" a megszolts is gy. Gratull a Illepesehez. Pr treIs monds utn
adatokra ter t. Arrol az erdgyrl r, amire azok a cikkek celoztak. Egy kzbirtokossgi
Ienyvest Gyergyoban az a vllalat vett meg ,a Laczok Faipar Rt.", amit drgaltos Jen b-
tym gy rta es WeissIeld Soma bankvezer alaptottak a Laczok-havasok kihasznlsra.
Ezt arra hasznljk nagy ravaszul, hogy neki, aki harmados benne, alig Iizessenek valamics-
ket, mg k igazgatoi jutalekokbol jol elnek. Mrmost ez a ,Faipar Rt." megvsrolta a szom-
szedos kzbirtokossg Ijt. Oda tette t az erdei vasutat. Ennek mozdonybol kipattant szikra
gyjtotta Il a Ienyvest. Nagy szrazsg leven, vagy hromezer hold leegett. Tbb millios er-
tek. A birtokossg a vllalatot krtertesert es az jraerdstes miatt prbe Iogta. Boros Zsig-
mondot bzta meg. Boros pedig arra hasznlta a meghatalmazst, hogy most ezen a nyron ki-
egyezzek az alperes vllalattal. Roppant htrnyosan. A birtokossg tudomsul vette ezt, br a
kzgylesen is voltak hangok az gyved eljrsa miatt. De ht hatalmas ember es nagy
szonok.
,J'ai tout de suite Ilaire une cochonnerie! en mindjrt valami disznosgot szimatoltam.
Most a Te Ilszolalsod utn eszbe kaptam es br kisebbseg, de Ireszvenyes vagyok, elkezd-
tem ht a Faipar Rt. knyveleseben kutatni. Vegl rjttem: Boros nyolcvanezer koront ka-
pott tlnk a WeissIeld bankjn keresztl. Az adatok nlam vannak. Kldjem el?... Ezzel ki-
trheted a Boros nyakt."
Itt nehny Irancia treIa, majd a beIejezes:
,En most azon vagyok, hogy ez adatok alapjn a kzbirtokossg prIelvetelt probljon a
mi csaldi vllalatunk ellen. Borzasztoan rlnek, ha sikerlne. Igaz, hogy en is nagyon kro-
sodnm, de nem bnom, hiszen Jen btym is belepusztulna ebbe es Alice hgom is, aki ve-
lem mindig komisz volt. Tn soha eletemben gy nem dolgoztam!"
Bosszankodva dobta maga ele Blint a levelet. Amit elmond, bizonyra igaz. ssze is vg
azzal, amit Dinora elcsacsogott e nyron Denestornyn, hogy Boros Zsigmond nagyobb
sszeget vr. Az a testvergyllet azonban, ami minden szavbol kiharsogott, megbotrnkoz-
tatta. Sosem hitte volna, hogy ez a Laczok Tams, kivel egy kocsmban tallkozott volt egy-
szer Vsrhelyt, ilyen bosszllo tud lenni. Pedig milyen kedelyes es jo humor. Teljes hason-
msa is a btyjnak, ugyanaz a kurta termet, az a mongol vgs kveres arc is, akrha ikrek
volnnak. Egyetlen klnbseg, hogy Jen csak bajuszt visel, mg Tams ritks, hosszacska
szakllt. Tn mert ilyen azonosak, azert gyllik gy egymst.
A tbbi levelet behnyta egy res Iiokba, de erre az egyre vlaszolt. Megrta, hogy csu-
pn a kzerdek miatt szolalt Il es embervadszattal nem Ioglalkozik. gy hitte, hogy ezzel
magra nezve lezrta az gyet.
II.
A vsrhelyi gyvedi kamarnl Boros vizsglatot kert maga ellen. A kamara Ilmentette.
Nem is tehetett mst, hiszen a perkzi egyezseget a birtokossg jogszeren tudomsul vette, a
Laczok oldalrol valo spols pedig, minthogy a knyvekben nincs nyoma, bizonythato nem
volt. Boros gondoskodott rola, hogy a lapok szelesen hirdessek az erklcsi diadalt. Azt a
gynyr beszedet, amit a bri eltt elmondott, azt is lekzltette. Majd bankettet adatott ma-
gnak sok toszttal es eljenzessel. Itt is szonokolt. Klnsen az a mondat, mely nyilvn
Abdyra vonatkozott, miszerint t, a szabadsg harcost, titokban lappango gonoszok, a Ig-
getlensegi gondolat rk ellenzi rgalmazni akartk, orisi lelkesedest vltott ki. Es ott l-
lott a Ieher asztalnl, egyenes tartsban, elegnsan, kopasz Iejet magasra emelve, jol polt sza-
kllal, IerIiasan, bszken, akr a becslet eleven szobra.
*
Krlbell ez idben jelent meg nehny Ivrosi lap gazdasgi rovatban egy rvid hr.
Azt jelentette, hogy az llamvast tzeves szerzdest kttt az Eisler-ceggel, kijelentven, hogy
ez id alatt csakis tle vsrol talpIt.
Erre akkor meg nem Iigyelt Il a kznseg. Volt egyeb bsegesen, ami elIoglalta.
jevkor Wekerle es Kossuth bejelentik az joncletszm es a hadgyi kiadsok Ilemelese-
nek szkseget.
Erre a hrre a Iggetlensegi szelsk Justh Gyulhoz szaladnak. Az tmogatsval akar-
nak a bejelentes miatt patlit csapni. Es most vratlan dolog trtenik: Justh a letszmemelest
prtolja Es meg sem emlti a vezenyszot vagy hasonlo engedmenyt. Orisi elkepedes. Ez cso-
dlatos Justhnl. Azt persze senki sem tudhatta, hogy mr ekkor titkos kapcsolatba lepett
KristoIIy tjn a tronrkssel a plurlis vlasztojog megakadlyozsra.
Mikor a kepviselhz megnylik, orisi izgalmat okoz mindez. Annl inkbb, mert a kor-
mny az nllo Nemzeti Bank helyett most kartellbankrol kezd peldlozni. gyet se vet ht
senki azokra az adojavaslatokra es reIormokra, amik a napirenden vannak. A bankcsoport ve-
zerei: Holloek, Barrek olyan kavarodst csinlnak, amilyen eddig alig volt a koalcios ura-
lom alatt.
Egyedl a Iakereskedk es az erdbirtokosok riadnak meg a MV ltal kttt szerzdes
miatt. A Isok ki vannak szolgltatva Eislereknek, hiszen slippert csak rajtuk keresztl adhat-
nak el. Mrpedig ha egyetlen cegnek van monopoliuma arra a sok millio talpIra, amit az
egyetlen komoly Iogyaszto, az llam evente elhasznl, akkor ez a ceg oda nyomhatja le az ra-
kat, ahova akarja. A szerzdes ellenkezik is a kzszlltsi szablyzattal. De ht Kossuth rta
al, gy ht megsem mer szolani senki; a Isok egyezkedni problnak Eislerrel, a Ildbirtoko-
sok pedig lassan mozdulnak meg. Meg nem hallani a szavukat.
Abdy Iigyelmet a klgyi hrek ktttek le.
Akr egy kaleidoszkop, gy vltozott majdnem naponta a helyzet. Janur els harmadn
gy ltszott, hogy a hbor elkerlhetetlen. A szerb klgyminiszter Ienyeget szavai miatt a
Ballplatz elegtetelt kvn. Erre Belgrdban dementlnak. Azonban alig l el ez a vihar, mr
Montenegro ugrik el, mondvn, hogy megkezdi a tmadst akr egyedl is, ha remenyeit a
nagyhatalmak nem teljestik. Harmadnapra nyilvnoss lesz azonban a trgyals a Monarchia
es Trkorszg kztt, miszerint utobbi 54 millio Iejeben elismerne az annexiot, ami kisse le-
lohasztja a szerbek harci kedvet. Pillanatnyi szelcsnd. Majd jabb riaszto hrek: Bulgria
csapatai a trk hatrra vonulnak es Szerbia mozgost.
A lapok, meg az idegen jsgok is szordnoval rnak, de diplomciai szolglata alatt Blint
megtanult a sorok kztt olvasni. Mind nyilvnvalobb vlik az a ketszn szerep, amit Orosz-
orszg rendkvl gyesen jtszik. Mg a hatalmak csillapto Illepeseiben Izvolszkij is
reszt vesz, kez alatt biztatja a szerbeket es nemsokra maghoz vonja Bulgrit, amely a krzis
els Ieleben hozznk llt kzelebb.
Oroszorszg veszi magra azt a krtertest, aminek Iejeben Sztambul lemond bolgr ige-
nyeirl. Ezt knnyen tehette, hiszen Trkorszg negyven ev ota meg mindig tartozik neki ha-
dikrpotlssal. Ht ebbl enged el neki milliokat, amiket bizony amgy sem kapott volna meg
soha. Ferdinndot gy mr mint bolgr kirlyt nnepelheti Petervrt a cr. Ugyanakkor,
midn Iebrur vegen a berlini szerzdes alroival kzsen kijelenti, hogy a Monarchinak
szabad kezet d Szerbival szemben, Izvolszkij a dumban beszedet tart, ahol a delszlvok
igenyeit jogosnak hirdeti. gy rajzolodnak meg mr akkor a kesbbi Balkn-szvetseg kr-
vonalai, mely hrom ev mlva a trkre tmad, ami a Monarchia keleti politikjnak teljes
csdjet jelenti.
A magyar kznseg, a magyar kzelet alig Iigyel ezekre. A vezerek kzl tn csak And-
rssy lt tisztn. Azonban mit sem tehet, hiszen a tbbieket a bankkerdes Ioglalja el teljesen.
Kossuth es Justh Gyula mindjobban szembeIordulnak egymssal. Kartell-bank vagy nllo-
bank a jelszo, ami miatt a Fggetlensegi Prt nem tudvn vlasztani kzttk, egyhangan n-
nepli es ugyanolyan lelkesen Justhot is es Kossuth Ferencet is. Megis nyilvnvalo, hogy Kos-
suth helyzete mindjobban gyngl es Justh a valodi ura a prttbbsegnek.
*
Abdy ez id alatt gy jrt-kelt, mint az alvajro. Tn soha ilyen idegennek nem erezte
magt a Ivrosban, mint e honapok alatt. Minden Iigyelmet lektttek a klIldi esemenyek
es azok az apro tnetek, amik a Monarchia dnt kreiben Iolyo kzdelemrl tettek tans-
got. Mr Jablnkn, hol ismet hrom napot vadszott, mr ott is szoltak errl. Azzal az elke-
l szkszavsggal beszeltek, ami a Szent-Gyrgyi-hzban szoksos. Megis vilgosan. Sla-
wata persze nem volt ott, de PIaIIulusz sokat tudott.
Aehrenthal bekesen akarja megszni a krzist. karrierbeli diplomata, teht az az
ambcioja, hogy a sikert elerje hadi beavatkozs nelkl, hiszen ha gyk szolnnak kzbe, ez
mr nem diplomciai, hanem katonai siker volna. A klgyer mveszete, ha harci tenyt elke-
rlve gyz a zld asztalnl. Vele szemben Conrad az ,Einmarschieren"-t srgeti es abban
igaza volt, hogy ez az utolso pillanat, midn a Monarchia Szerbit leverve maga melle von-
hatn Bulgrit es a Balknon visszallthatn a tekintelyet. A nagyhatalmak szabad kezet ad-
tak es Oroszorszg akkor nem volt kesz. A kirly beket akart. Ferenc Ferdinnd is, mert mr
akkor gylli Conradot, de viszont Aehrenthalt is, mivel a miniszter, hogy szavnak klIl-
dn nagyobb slya legyen, a magyarok nemzeti igenyeit a hadsereg Iejlesztese rn tartja tel-
jestendnek. Igy velekedik a kzs hadgyminiszter is. Hrmas viaskods Iolyik teht a ku-
lisszk mgtt, hol a tronrks, Conrad es Aehrenthal klcsnsen gyllik egymst es egy-
msnak apro Iricskkat juttatnak.
E teli honapok alatt csak szorvnyosan tallkoztak Adrienne es B. Az asszony
megproblt mentl kevesebb idt tlteni a Ierjevel, Uzdyt leszoktatni a hosszas egyttletrl.
A vroson Margitka tvoztval Iolyvst kettesben volnnak. Igy ht tbb zben heteket tlttt
az apjnl Ialun, azzal az rggyel, hogy Miloth kos gyngelkedik, vagy hogy a Judith lla-
potban rosszabbods llt be. A vlst akarta lassacskn elkeszteni ezzel. Most meg Il
nem lephetett, most meg nem szolhatott. A lenya ott van Mernban az anyosval, akitl kitel-
nek, hogy soha haza nem hozza, ha megtudna valamit az szndekrol. Mrpedig a lenyt
semmi ron sem akarta az Uzdyak kezen hagyni. Ovatos akart lenni.
A celjuk mr nincs is olyan tvol. Pr honap. Addig szrnyen kell vigyzni. Csak nagy
ritkn tallkozni es Iutolag, hogy semmi balveletlen kzbe ne jjjn.
Mert ez a cel mr nem csupn az egyeslesk. Szerelmk kezdeten az egyms birtoka.
Most azonban mind ersebbe vlt az eljvend Iigyermek irnti sovrgs. Az a Iantom-
Iicska, aki e tavaszon lepett Il elszr a kepzeletkben, minden eltel nappal hatalmasabb
vlt. Leveleik mr joreszt rola szoltak.
Az asszonybol az anyasgi sztn beszelt. Az igazi n szerelme mindig ajndekozsi
vgy, ajndekozni mentl ertekesebbet, mentl rmgazdagabbat. Es a legnagyobb, amit adni
tud, a szerelmkbl Iogant gyermek, boldogan vllalt szenvedesen t es eletveszelyek rn.
Igy erzett Adrienne is. rvendve olvasta, mennyire visszhangzik az vgyakozsa Blint
rsaiban. Az apai indulat nem si, nem termeszetadta erzes, hanem trsadalmi. A vad nepek
nem is ismerik. Csupn a kultra hozta meg, erklcsi es trsadalmi trvenyek. Megis neme-
lyeknel nagyon, nagyon ers.
Az B leveleiben most jra Ilcsendltek azok a motvumok, amiket elkezdett es abbaha-
gyott mveben, ,A szepseg mint cselekvesiben meg akart rni. Szepseg mint etikai trveny.
De most a szepseg az eletknek a szepsege. A nylt sznvalls, a szabad, szinte, a hazugsg
nelkli elet. Betetzese az utod. Utod, aki tovbbviszi a Iajt, az indulatt, a hitet. Utod, aki
mindazt szereti, amit , a regi csaldi otthont, hagyomnyt es becsletet. Fnntartja mindazt,
es tovaadja a kvetkez nemzedek szmra. A vegtelenseg Iogalma emberi korltok kztt,
hol Blint nmagt gy ltta csupn, mint egy hossz` lncnak egyik karikjt, mely sszek-
ti a mltat a jvendvel. Es szerelmk jelentsege is gy alakult t. Mr nemcsak a szeretett
n llando edes birtoka lebegett eltte, hanem az utod megszletese a legszebb, legkivlobb
anytol.
*
Blint nehnyszor megltogatta az anyjt Abbziban. Mindig csak pr napig maradt ott,
mg a viszontlts rme elburkolta a kzttk lappango ellentetet.
Egyik ilyen tjbol visszaterve, Iebrur vegen, a szllodai ports jelentette, hogy Frankel
r, annak a nagy Iavllalatnak a Inke, mely az Abdy-erdk vgsait termelte ki, mr ket z-
ben kereste. Blint azt hitte, hogy ezek miatt kvn vele beszelni. Azonban a kvetkez na-
pokban ersen akart dolgozni a parlamenti beszeden, annak az adojavaslatnak szvetkezeti
vonatkozsairol, amely a napokban a Hz ele kerl. Egyelre teht nem ertestette Frankelt.
Deltjban az rsai kztt az asztalnl rt, tabellk, graIikonok es szmtblktol krlveve,
mikor hirtelen kinylt az ajto es Malhuysen Dinora surrant be a szobba.
Mit csinl, kicsi Ii? kerdezte mr az ajtobol. O, persze dolgozik! Maga mr olyan
nagy ember! Nevetve jtt hozz, megpaskolta az arct, majd lelt az egyik karszekbe. Gy-
nyr csincsillagallerjt szejjelnyitotta a nyakn es htradlt.
Kedves Dinora, milyen vratlan, hogy magt ltom.
Vratlan?! Na persze! Klnben ne is beszeljen. Meg se ltogatott engem. Az
csnya magtol! Pedig olyan szep laksom van a Szemelynk utcban. Igazn, onnan, abbol
az unalmas Orszghzbol tnezhetne akrmikor. Vagy nem akar?
Dehogynem! Mindig rmmel megyek maghoz Ielelt mosolyogva Blint.
Na ltja! En mindig tudtam, hogy maga jo bartom. Az egyetlen. Ht azert is jttem.
Egy nagy keresem van maghoz. Ugye megteszi kicsi Ii?... Emlekszik?... Kicsi Ii!... A
kis Dinora szep hsos szja mosollyal ejti ki ezt a simogato nevet, egykori viszonyuk becez
szavt. A szemeben azonban komoly aggods.
Ha megmondja es ha modomban ll, nagyon szvesen.
O, tudtam! Ht nezze: ez a Zsig... Boros Zsigmond... hiszen gyis tudja, nagyon jo
hozzm... Arra kerem, ne bntsa. Ugye, nem Iogja bntani?!... Miert is bntan? Magnak az
semmi es nekem... nekem nagyon Iontos. Es nem rossz ember. Igazn. Ht akkor nem kell,
ugye? Es ugye a kedvemert?...
Blint szemldkei kisse sszeszorultak. Arra gondolt, hogy bizonyra Boros kldte hoz-
z a szeretjet, a kedves kis Dinort, hogy t leszerelje. Minthogy azonban nem is volt szn-
deka Boros ellen brmit is kezdeni, szvesen gerte:
En nem Iogom bntani, kedves, ebben nyugodt lehet.
Az asszony Ilugrott, tlelte Abdyt es gazdag ajkai megkerestek a IerIi szjt. Sok-sok
csokot nyomott re es mintha szmlln, mindenik kztt ismetelte:
Ksznm... ksznm... ksznm...
Ott, a vsrhelyi kzgylesen, en akkor sem Boros ellen beszeltem mondotta Blint,
mikor a n karjaibol vegre kiszabadult , en akkor nem is tudtam, hogy benne van abban...
abban a dologban.
O, be jo! O, be kedves! O, hogy rlk! es Dinora knny tnclepesben perdlt egyet
maga krl, aztn megllt es kisse kaceran visszapillantott Blintra: Tudja?... en meg min-
dig... es ha nagyon unatkozik, akkor szoljon, csak gy, ez nem ktelez semmire... es a sze-
mei nyomatekot adtak a szavainak, mert a hljt nem tudta mskent kiIejezni.
Ksznm, Dinorcska, de en egyelre nem unatkozom.
Mosolyogva mondta ezt a IerIi, br belsleg utlkozott kisse.
Hogy Boros rral osztozzek?!... Fltette magban, hogy a jvben elkerli ezt az
asszonyt.
O, nem baj! csak azert, hogy tudja... Ht akkor p, p, ugye? P, p! csicsergett
vissza Dinora es olyan knnyen, ahogy bejtt, mr ki is libbent az ajton.
*
Ugyanaznap delutn Frankel igazgatot jelentettek a hzi teleIonon. Mostanig dolgozott
Blint es a tovbbi munkhoz kisse Iradtnak erezte magt.
Ht jjjn Il! adta meg a vlaszt.
Frankel nem az Abdy-havas dolgban kereste Il.
Egeszen msert jtt.
Egy jokora csomo rst hozott magval.
Msolatokat. A kereskedelmi miniszterium aktit es levelezeset az llamvasttal annak a
talpIa-monopoliumnak gyeben, amit parancsszoval az Eisler-cegnek juttatott a miniszter.
Volt ms is. Volt egy kiutalsnak a Ienykepe, melyben Boros Zsigmond szzezer koront
nyugtz Eislereknek.
Tudom mondotta a vezerigazgato , hogy meltosgod Boros r zelmeire mr egyszer
rvilgtott. Azert hoztam ezeket es rendelkezesere bocstom. Ha hajlando volna meltosgod
ez gyben interpelllni, nagy szolglatot tesz vele gy az erdbirtokosoknak, mint a kereske-
delmek. Az egesz gy mr nmagban is annyira szablytalan, hogy bizonyosan sztornroz-
nk az egeszet, ha nyilvnossgra kerlne.
Blint nem vlaszolt.
Mialatt tnezte az rsokat, arra gondolt, hogy Dinora ezert jtt hozz ma delben.
Nyilvn Boros megtudott valamit arrol, hogy e lepesre keszlnek a Isok, hogy hozz
akarnak Iordulni. Ezt akarta megelzni, mikor Dinort ideszalasztotta.
A bizonytekok valoban szep rendben voltak. A hivatali eljrs szokatlansga es szablyta-
lansga nyilvnvalo. A kijro nyugtja erklcsi hallt jelentett az akkori szigor vilgban.
Miert Iordulnak hozzm? kerdezte Abdy, midn visszaadta az iratcsomot. Vannak a
Hzban sokan, akik sokkal hangosabbak, mint en es jobban adnk el. En erre nem vagyok al-
kalmas.
Frankel a Iejet rzta.
Pedig ezt csakis meltosgod tehetne. A Iggetlensegieknel dr. Borosnak hatalmas
pozcioja van. Az gyet Kossuth rta al. Nyilvnvalo, hogy onnan senki sem vllaln. Az a
pr kepvisel, aki kiugrott onnan, nem eleg komoly ember. Az Alkotmny- es a Nepprtbol
aligha vllalkozna valaki, mert llspontjukat a bankkerdes es a vlasztojog dolgban Justhek
ellen egyedl Kossuth tjn ervenyesthetik. Csakis igazi prtonkvli szolalhat Il emiatt es
csupn olyan valaki, aki egyeni erdekkel meg nem gyansthato. Meltosgtok erdeiben slip-
peranyag egyltaln nincs. Igy ht nyilvnvalo, hogy csakis kzerdekbl szolal Il.
Megsem vllalom szolt hatrozottan Abdy. Kossuth tisztesseges ember, aki
johiszemen rta ezt al. Nyilvn az gyismeret hinya az egyetlen hibja. Megis valami r-
nyek esnek re, amit nem erdemel. Nem... En nem vllalom.
Frankel Ilkelt.
Kr! mondotta, mikzben visszarakta az aktkat az irattskjba. Mieltt elksznt,
meg hozztette: Ha meltosgod megis meggondoln es szksege lenne az adatokra, mi min-
denkor rendelkezesere llunk.
Blint elmosolyodott, midn az ajto bezrodott az igazgato mgtt. Semmikeppen sem
vllalta volna az interpellciot, de az, hogy ilyen hamar vltja be, amit Dinornak gert, megis
rmere szolglt.
*
A kereseti adok gyeben heves vita indult a Hzban. A szvetkezetek javra nyjtott
knnyebbteseket tmadtk. Az akkori individualista vilgban a nepszervezes llami prtol-
sban igazsgtalansgot lttak.
A szvetkezeti mozgalmat sanda szemmel neztek a legtbben, mr azert is, mivel apostola
nlunk Krolyi Sndor, vezerei BnIIy Gyrgy, Zselinszky es DessewIIy Aurel, mind csupa
groIok; Bernth Istvn es Rubinek pedig agrriusok es az OMGE tborhoz tartoznak. Mind-
annyian tvol llanak a napi politiktol es minden kapcsolat nelkl az uralkodo prtokhoz. De
elvi okokbol is.
Az egyeni egyenl es szabad verseny, szabad kereskedes kzgazdasgi tanteteleit tudom-
nyos dogmnak tartottk, akrha csillagszati rk trvenyek volnnak, pedig meg ezeket is
kikezdte kesbb Einstein relativitsi elmelete.
A szemkben minden, ami ettl a gazdasgi egyenlsegtl elter, ami elnyt ad brkinek
brmi nemzetInntarto okbol es brmi altruista indulatbol, a dogma elleni bn, a liberalizmus
tana elleni vetek.
Adogyeknel szokatlan szenvedelyesseggel tmadtk a javaslatot, melyet br Wekerle
nyjtott be, de szvetkezeti pontjaiban Darnyi mve volt. Nem vettek eszre, hogy az
uzsorskodo szatocsot es kocsmrost vedik az vlasztoikkal, a Ildmvel neppel szemben.
Persze voltak, akik a javaslat mellett szlltak skra. Kzttk Abdy.
Ezttal jobban beszelt, mint most ket eve. Nehnyan erdekkel hallgattk. Darnyi prszor
biztatolag bolintott. A kepviselk jo reszet azonban hidegen hagyta mindez. Volt egyeb gond-
juk, hiszen ugyanakkor trgyalt egyik oldalteremben a bankbizottsg, mely ki akarta mondat-
ni, miszerint a kzs jegybank szabadalmt nem hosszabbtjk meg es utastjk a kormnyt,
hogy terjessze be az nllo bank irnti javaslatot.
Jttek-mentek a hrnkk, beszmolva arrol, ami a bizottsgban trtenik, az ott mindjob-
ban elmergesed hangulatrol. Vegre az les vege Iele megjtt a hr, hogy a hatrozathozatal
eltt a kormny annyit elert nagy bajjal, hogy a bizottsg elnapolta magt es gy kikerlte a
nylt leszavazst.
Mikor Blint sszeszedve a jegyzeteit kilepett a Iolyosora, ott nagy csoport kepvisel tr-
gyalta az esetet. A beszelgetk tlso oldaln Boros llt. Mikor Abdyt megltta, megindult.
t akart kerlni hozz, hogy gratulljon a beszedehez. Alig megkezdett mozdulat, mert Blint
meggyorstotta lepeset. Ez minden Iltnes nelkl trtent. Megis Boros sztnsen erezte,
hogy Abdy szndekosan siet el.
Ebben igaza volt. Blint ki akarta kerlni, hogy Borossal nyilvnosan parolzzon. Erre
mr nem terjed ki az az geret, amit Dinornak adott es jol tudta, hogy ellenIele csupn tnte-
tesbl akar kezet szortani vele. Bemutatni a krllloknak, mintha bartok lennenek.
Egy pillanatig a tvozo utn nezett Boros. Szep sima homlokt vekony rnc karcolta meg.
Majd ismet a vitzo krhz Iordult. Szabatos mondatokban rta krl a velemenyet. Kossuth
llspontjt vedte a bankbizottsggal szemben. A kartellbankot mint els es blcs lepest.
Meghato szavakat tallt az akkor betegen Iekv prtvezer tmogatsra. Valoban jol megszol-
glta a gazdjt. Amg t hallgattk, meg a justhistk is helyeseltek neki.
KnnyIakasztoan szep mondatok grdltek ki a szjbol dallamos orgonabgssal. Mert
hatalmas ura volt a szonak. Es brmi nehezedett is re, brmi gond is Iekdt a lelkere, a
szonoki tudsa mindig keszen llott, jol iskolzott hangszer, amin azt jtszott el, amit akart.
Pedig jabban nagyon sok gondja volt.
A vsrhelyi kzgyles ota gyIeleinel megrendlt irnta a bizalom. evek ota sok-sok
ember vagyont kezelte. A Maros mente legtbb birtokosa az tancsval elt, nla tartotta az
ertekpaprjait vagy a penzet... Soha senki sem vonta ketsegbe az elszmolsait, senki sem ku-
tatta, hol tartja a penzket. Ez most hirtelen megvltozott. Megrohantk. Nap nap utn
levelek jttek, nemelyik csak udvariasan tapogatozo, ms mr szmadoltat es kvetel. Volt
olyan is, aki celzst tett a bntettrvenyre.
elssorban azt tette, amit eddig. Az egyiknek a penzevel kiIizette a msikat. Ezt
johiszemleg gyakorolta sok even t, meg leven gyzdve, hogy buss honorriumaibol
knnyen vissza tudja helyezni, amit gy msIele hasznlt el, es ez jol is ment mostanig.
Most azonban mind egyszerre jttek re. Ez pedig baj.
Baj, mert neki semmi megtakartott tkeje sincs. Amit az irodja hozott, azt mindig elkl-
ttte, st meg tbbet. A csaldja is eleg sokba kerlt. Nagy hzat vitt a neje Vsrhelyt,
de meg nagyobb sszeg ment el klIldi Irdkn, ahol mint legenyember nyaralt, Deauville-
ban vagy Biarritzban. Ott szep nk is voltak. Szepek, de drgk. Most meg Dinora. Btort
vett neki, lakst es ajndekokat. gy adta, mintha Marosszilvs jvedelmebl telnek. Kln-
ben Dinora alig is kerdezte, csak rlt mindennek. Sok penz ment el gy. Az a szzezer,
amit most hrom hete kapott, abbol sincs mr semmi, az egeszet elIizette, hogy a kveteldz
gyIelek szjt betmje. De ht ez korntsem volt eleg, meg sokan, sokan vannak, mind
tbben, tbben... Nemelyiknek vltot is adott...
Miutn az ekesszolsval ideig-orig meggyzte az nllo bankosokat, elhagyta az Or-
szghzat. Dinorhoz indult. Rendszerint ott ebedelt, br meg odatl lakik Budn. De mr
nem sokig. Kiberelte a Iels lakst, ami csak most rlt meg vratlanul ugyanabban a hz-
ban. Oda Iog kltzni az asszony Iltti emeletre, mihelyt ideje lesz berendezkedni.
A Parlamenttl a Szemelynk utcig rvid a tvolsg. E nehny szz lepesnyi t alatt ha-
trozott Boros.
Abdy elkerlte. Ezt nem szabad trni. Re kell vadszni. Kenyszerteni kell, hogy min-
denki szeme lttra kezet Iogjon vele. Ha megteszi: jo; ez nyilvnos elegtetel. Ha nem, akkor
kihvatja. Az meg jobb! Egy komoly prbaj sok mindent megold. Lm az gyvedi kamara
Ilmentese utn pr hetig csnd volt. Igy lenne akkor is, ha lelhetne Abdyt. Az emberek
gyvk. Ha pedig Iordtva trtenik?... Az is megolds.
A berhz halljban a liItesnek csngetett. A Ilvonoban szmllta az emeletsorokat: min-
deniket egy-egy kattogs jelezte, mikor thaladtak rajta... kett, hrom, negy, t. a hatodi-
kon Iog lakni. Szedletes magassg. Elbb Ilnezett. Aztn le az eldrotozott vasajto hlojn
keresztl. Milyen gyorsan apad el az utasIlke a vezersnek sszeszorulsban. Szedletes
melyseg.
*
Vagy tz napot tlttt Blint Erdelyben, hrmat Denestornyn, kettt a havason, a tbbit
Addy miatt Kolozsvrott. Addy ott utazott t es pr orra megllt miatta.
A hajnali gyorssal indult vissza.
Ket ismerst tallt a plyaudvaron, idsebb Alvinczy dmot es Laczok Tamst.
Az Alvinczy Iik apja gondterhesnek ltszik. Nem csoda. A kepvisel Iia, Farkas ismet
sok adossgba keveredett, azert utazik Pestre, hogy valahogyan rendezze.
Annl ragyogobban jokedv Laczok.
*
Salut! kiltott mr messzirl Ieleje es gyors Iranciasggal magyarzta, hogy is Pestre
utazik. Une enorme aIIaire! Orisi dolog az, amiben most jr. Majd a vonaton elmondja.
Es t is jtt azonnal a Blint Ilkejebe.
Utnajrtam gy kezdte , hogy a kzbirtokossgok I-I Ielgyel hatosga a Ildm-
velesi miniszter. Ht most azert utazik. Habr Abdy ,mon jeune ami" nem akarta vl-
lalni, hogy skandalumot csinljon a Laczok-vllalat es a kzbirtokossgi pr gyebl, meg-
sem hagyja ezt abba. Boros az els sszetkzesben Illmaradt ,il a gragne la premiere
manche" , a kamara Ilmentette es azt a zuglapocskt, aki azokat a cikkeket rta,
megsajtoperezte. De ht tovbb Iolytatja ezt mskepp. Hosszan magyarzta. Most a minisz-
terhez Iordul. Kldjn vizsglobiztost a kzbirtokossg nyakra es Iggessze Il az
igazgatosgt. Akkor majd akad kzlk, aki beszelni Iog. Itt vannak az adatok: Tous les
documents, mon cher! Tous les documents!
Blint humorral nezte ezt a kis kver embert. Roppant Iurcsnak tallta, ahogy ott lt elt-
te egyenes tartsban, mint valami knai istenszobor, hossz, lantIorma szakllval es tar Iejjel.
Mongolos szemei villogtak a remenytl es kurta karjval neha nagyot paskolt arra az iratts-
kra, amit a terdei kzt tartott.
Mon Irere Jen il va en crever!
Jen btym meg Iog pukkadni! Ez volt az egyetlen cel, amit maga eltt ltott. Jen
btym meg Iog pukkadni!
*
A Ivrosban ismet rosszabb klgyi hrek. Csapatszlltsok a deli hatrra. Ezekre ki-
mondjk a cenzrt, ami mr nagyon komoly tnet.
Petervri nagykvetnkkel Izvolszkij kzli, hogy br Oroszorszg szolidris a tbbi hatal-
makkal, ez nem sznteti meg annak szkseget, hogy az egesz boszniai gy konIerencia tr-
gyv tetessek. Ezzel ismet Illngolt a remeny Belgrdban, hol jra hbort hirdetnek.
A Ballplatz ultimtumra keszl. Ennek hre kel, taln szndekosan. De Szerbia megis
mozgost. A hadzenet kszben van a Monarchia.
Mialatt ezek a Ielhk tornyosulnak, a ket orszg parlamentjeinek egyeb a gondja. Az oszt-
rk Keichsratban sorozatos tmads indul ama magyar katonai engedmenyek ellen, amiket
nem csupn Aehrenthal, hanem maga a hadgyminiszter is meg-adandonak tart es amelyek
rn a hadsereg jjeptesehez azonnal hozzIoghatnnak. A tmads mgtt a tronrks ll.
Az bizalmasai a tmadok. Az sugallatra tmadnak.
A magyar kepviselhzban pedig minden IlIordult. A bankbizottsg jabb leseben ki-
mondta, hogy sem bank-kartellt, sem provizoriumot nem Iogad el. Ez orisi vvmny a Justh-
csoport szmra. Diadalmaskodik is.
Holloek, Barrek gy lepkednek a Iolyoson, mint gyztes hadvezerek. Csak azert nem
dng a lepesk, mert vastag a sznyeg. A kormny megbukott. Csupn a klgyi vlsg miatt
nem mondhat meg le.
Ilyen legkrt tallt Abdy, midn Ilment a Hzba. A Iolyoso diadalmmort nem brta.
Bement ht a majdnem res gylesterembe.
Alig lt ott Iel orja Kamuthy Isti mellett, aki selyptve untatta az angol peldktol hem-
zseg politikai kzhelyeivel, midn megltta, hogy odatl, a bal szels ajton belep Boros
Zsigmond es krlszemlel. Azonnal tvillant az agyn, hogy t keresi. Es valoban, Ieleje in-
dul lass, meltosgteljes leptekkel.
Blint kivette az orjt es Istihez Iordult:
O, nekem el muszj mennem! Szervusz! mondotta hirtelen es htat Iordtva otthagyta,
amit szrnyen rossz neven vett a kis puIok kep Isti, aki eppen egy nagyon okos mondat k-
zepen tartott.
III.
Aznap kes delutn ket kepvisel kereste Il Abdyt.
Ismert prbajsegedek. A parlamenti becsletgyek llando szekundnsai. k szerepeltek
annl a prbajnl is, amelyben az reg Keglevichet agyonszrtk.
Boros Zsigmond bartunk megbzsbol jttnk mondotta az idsebbik elegtetelt
kerni. Bartunknak Iltnt, hogy meltosgod sert szndekossggal tvozott, midn ma del-
eltt bartunk nt dvzlni akarta. Bartunk szerint ez nem elszr trtenik, de nem volt
bizonyos idig, hogy ez a viselkedes szndekos. Ma ez azonban annyira Iltnen trtent, ami
minden ketseget kizr.
Fagyosan Ielelt Blint:
En tudtommal akkor jvk es akkor megyek el, amikor akarok.
Ketsegtelenl. gyIelnk azonban meltn tarthatja magra nezve sertnek, ha brhon-
nan miatta tvozik valaki.
Most a msik seged szolalt meg:
Csupn azzal elegedhetnk meg, ha meltosgod nnepelyes Iormban kijelentene, hogy
dr. Boros Zsigmondot nem szndekosan kerlte el, t nagyra becsli es gy tank eltt, mint
rsban bocsnatot ker tle.
Blint Ilkacagott:
A bocsnatkeresre igazn semmi okot sem ltok. De ht Iolytatta most mr komolyan
legokosabb, ha a segedeimmel lnek ssze. Hol tallhatok az urak holnap reggel? Mert nem
tudom, hogy ma este mr megnevezhetnem-e ket.
Reggel tz ortol a kepviselhzban.
A kett Iagyosan elksznt.
*
Buta historia gondolta , buta historia. Bizonyos, hogy kisse Iltn lehetett, ahogy ma
hirtelen kiment a terembl. Ez gyetlenseg volt, de nem tehetett mst. Viszont az, hogy Boros
nem elegszik meg egyszer magyarzattal, hanem mindjrt erklcsi bizonytvnyt akar belle
kicsiholni, nyilvnvalov teszi, hogy tbbet akar, mint ami normlis elintezes volna. De ht
segedek utn kell nezni. Vajon kit szoltson Il? Politikusokbol nem akart Ilkerni. Ez nem
politikai gy.
gy erezte: erdelyi embert kene tallnia. Eleg komolyat, aki hibt nem csinl es akinek
odahaza tekintelye van. Maradjon ez magunk kztt!
Eszebe jutott az titrsa, idsebb Alvinczy dm. Ez lesz a legjobb! szmos becslet-
gyben szerepelt mr, mindig nagyon okosan; nem valami lngesz, de jozan esz ember. Apja
Alvinczy Farkasnak, aki Iggetlensegi kepvisel, teht senki sem mondhatja, hogy politikai
sznezete van a szerepenek.
Leadta a szllodaportsnak, tudnk meg, hol lakik. Fel ora mlva jelentettek, hogy a
Pannoniban szllt meg es most otthon van.
Odahajtatott.
Az regr szvesen vllalta.
De kit vegyek magam melle? kerdezte Abdyt.
Ezt teljesen red bzom, btym vlaszolt Blint , szeretnem, ha az is erdelyi volna,
de ez mr nem Iontos. Viszont nem tallna hozzd mint partner, ha az a msik valami gyerkc
volna... Ezt azert tette hozz, nehogy a kis Kamuthyt kerje Il.
Ebben igazad van, csem, ht krlnezek azonnal.
Kes este a kaszinoban a teleIonhoz hvtk Blintot.
Jelentem, hogy kitn embert talltam, aki minden kvnsgodnak megIelel. Azonnal Il
is szoltottam. Absolon Miklost, aki itt a Rudasban a trtt lbt Irszti...
O! Absolont!... A Blint hangja csalodott. Az regr ezt rgtn eszrevette:
Mi az? Tn nem jo? Azt hittem, ennek rlni Iogsz.
O, hogyne, kitn, csakis az, hogy ott Maros-Tordban eles ellentetben ll a negy-
vennyolcasokkal es gy persze Borossal is, csak ez... ez valami politikai sznt ad...
gy?! Ezt nem tudtam Ielelt a hang a teleIonban , de ht te Ilhatalmaztl es mr
vllalta, gy teht nehez volna visszamondani.
A vilgert sem! St nagyon ksznm. Klnben is tied, btym, a vezetes, aki sokkal
tapasztaltabb vagy, gy en teljesen megnyugszom ebben.
Majd vigyzni Iogok vlaszolt Alvinczy , hogy semmi mellekszempont ne vegyljn
az gyedbe. Ezert ksznm is, hogy Iigyelmeztettel.
*
A kvetkez nap deltjban Alvinczy es Absolon jttek Blinthoz, miutn szot Iogtak a Bo-
ros segedeivel.
Amit ezek kvnnak, az teljes abszurdum. Bocsnatkeres ilyen csekely gyben mr ma-
gban is szokatlan mondotta Alvinczy, miutn az ellenIel tegnapi Ilteteleit ismetelte. De
hogy te meg kln meg is alzkodjl, ht en azt egyltaln el nem Iogadom.
Most azt is elmondta, hogy azok a legslyosabb Ilteteleket kvnjk, ha megtagadnk,
amit kernek.
Absolon Miklos idig nem szolt. A kurta mankojt maga melle tette az asztalra es a trt
lbt egy odahzott szekre. Blint jra megllaptotta, mennyire hasonlt unokaccsehez,
Uzdy Palihoz, br nem olyan magos, de sokkal vllasabb. Nagy erej ember lehetett valaha.
Igy szemlelve a tatros arct, szeles poIacsontjait, bizony elhihette akrki, hogy lruhban Ti-
betben jrt es hogy ott sokig kirgiz vndornak tartottk.
Most kivett egy szrnyen Iekete szivart, hoIeher Iogainak egyetlen nyisszantsval leha-
rapta a veget, maga ele kpte es megszolalt:
En a dolog lenyeget abban ltom: szndekosan kerlted-e a Boros uram kezadst vagy
csak veletlenseg. Ha veletlen, akkor nincs is gy kezet Iogtok es slussz. Ha azonban amit
nagyon megertenek szndekosan tetted, gy az egeszen ms...
Keskeny vgs szemei revillogtak Blintra:
Ht elbb erre vlaszolj, csem!
Szndekosan kerltem... Ielelt az.
Es mi okbol?
Abdy egy pillanatig habozott.
Engedjetek meg, hogy ezt ne mondjam el.
gy? mondta gnyosan az reg zsia-kutato. Hogy ne mondjad? gy? es most v-
ratlanul leemelte a lbt a szekrl, egyet dobbantott a padlon es kijelentette: Ha becsletszo
vagy asszonydolog, akkor Il vagy mentve, de mskent Ielelni tartozol. Mi a segedeid va-
gyunk es jogunk van tudni.
En ezt nem kvnom szolt kzbe szelden Alvinczy, kinek e prbeszed nem tetszett es
hossz tagjaival mr elejetl ide-oda mozgott a szeken. Ha nem akar... Ez nem a mi dol-
gunk.
Dehogynem! vgott kzbe Absolon es tndkl Iogsorval revicsortott a szomszed-
jra. Ha Iiatal bartunknak oka volt nem ksznni, azt neknk, igenis! tudnunk kell. Vagy te
nekibocstand komoly prbajnak olyan ellenIellel, aki erre nem melto? Aki tn nem is pr-
bajkepes? Gondold meg: ha agyon talljk lni es azutn ez kisl?... Ez orisi mulaszts volna
a resznkrl es slyos Ielelsseg.
A Ielelsseg szonl a msik sszecsuklott:
Bocsnat... igazad van, teljesen igazad... es e perctl mr Absolon volt az r, vitte a
trgyalst gy, ahogy akarta.
Blintnak Ielelnie kellett.
Elmondotta ht br csak vzlatosan , hogy a vsrhelyi gyles ota Boros sokIele csnya
gyerl kapott rsokat. Jo resze bizonyra szobeszed, de van olyan is, ami ketsegtelenl
helytllo. Emiatt nem kvnt kezet szortani vele, es minthogy megserteni nem akarta, sajnl-
ja, hogy ezt Boros eszrevette. Azonban inkbb megverekszem mondotta , mintsem elll-
jak ilyenekkel. En nem akarom kivegezni: Iurcsa szerep is volna. gy vennek, hogy a br-
met akarom menteni, midn elhozakodom velk.
Inkbb pisztolyra megysz egy disznoval? Mert hogy diszno, azt mind a ketten tudjuk!
Igen, sokkal inkbb. Ezert arra kerlek, btym, hogy ezt ne hasznljtok.
gy? Igazn?
Rvid sznet kvetkezett. Blint es Absolon szembeneztek egymssal. Nagyon komolyan.
Aztn az zsiai elkacagta magt:
Ht jo. Ht ehhez tartjuk magunkat.
De most Alvinczy lzadt Il:
Bocsnat, ezt most mr en nem vllalhatom... Ez minden szabllyal ellenkezik... es
magyarzni kezdte, hogy amennyiben elhallgatjk az indokaikat, akkor golyo ele kell lltsk
a Ielket. Ht ezt nem! Ezt nem!
Absolon azonban csak Ilenyesen mosolygott hozz. Flllt. Azt a kurta mankot vendeg-
lbnak a combjhoz szortva, msik kezevel meglapogatta a trst:
Majd en megmagyarzom neked. Most Blinthoz Iordult: Te pedig nyugodt lehetsz,
ezt a dolgot el Iogom intezni a te kvnsgod szerint... Annyit ugye mondhatok, hogy serteni
nem akartad?
Ez gy van.
Ht jo. A tbbit csak bzd rem.
*
Blint egyedl maradt. Elegge bosszankodott. Nagyon megbnta, miert nem az sztne-
nek engedett mlt ejjel, ami azt sgta neki, hogy tiltakozzek a ven Absolon ellen, aki egeszen
ms tra tereli a dolgt, mint ami az szndeka; a Maros menti viszlykodsok szemszgebl
Iogja nezni es eles eszevel oda Iorgatja a jo reg Alvinczyt, ahova akarja. De most mr mit se
tehet. Csakis egyet. Az adatokat nem Iogja hasznlni. Ha Absolon kvnn, azt mondja: nin-
csenek, elhnyta ket. Ez szo szerint veve igaz is. A Isok aktit visszaadta. A Laczok Tams
levelet a tzbe dobta, a tbbieket pedig valami Iiokba Denestornyn. Klnben az utobbiak
gyse ernek egy Iabatkt.
Ez a gondolat nemileg megnyugtatta.
*
Meg aznap este gyltek ssze a ket Iel segedei az Orszgos Kaszino egyik klnszobj-
ban.
Az Abdy szekundnsai kijelentettek, hogy gyIelk serteni nem akart. Ezt hajlandok
jegyzknyvre adni. Velemenyk szerint ez mindent elintez. A Boros segedei szabodtak, ve-
gl elIogadtk, hogy vlaszads eltt megkerdezik a megbzojukat. Vegre is dntsn . Arrol
persze, hogy Boros ezzel a prbajjal egeszen mst keres, mint puszta elegtetelt, nekik Iogal-
muk sem volt.
A kvetkez deleltt ismet sszejttek. Boros ragaszkodik eredeti llspontjhoz. Azt k-
vnja: Abdy jelentse ki, hogy nem szndekkal kerlte el, hogy nagyra becsli es ha akaratlan
br, de okot adott arra, hogy Boros magt sertve erezze, azt legmelyebben sajnlja.
Mikor mindezt elsoroltk, a ven Absolon gnyosan Ilnevetett. A megbzottak
bntodottan neztek re. Az egyik kisse Ienyegeten tudakolta:
Miert meltoztatik ezen kacagni?
Az tn meg kivilglik! Ielelt az regr gonoszul, majd kemenyen Iolytatta: En azt
tartom, hogy amit mi tegnap javasoltunk, az a maximum, amit megadhatunk: kijelentese an-
nak, hogy Abdy bartunk serteni nem akart. Tovbb mi nem megynk.
Azt el nem Iogadjuk.
Kisse Ilvont ajkai kztt Absolon Ieher Iogsora megvillant: Ielelmetesen mosolygott az
asztalon tliakra.
Pedig ajnlom, hogy Iogadjk el mondotta roppant lassan. Nagyon ajnlom. Boros
uram rljn, ha ezzel megssza ezt a dolgot.
A segedek meghkltek:
Hogy tetszik ezt erteni?
Absolon szeles szgyet htradttte a tmln. jra kacagott. Veszjoslo a hangja:
gy ertem, hogy csak megbzonk keresere es kisse oktalan joindulata miatt knltuk meg
nket ezzel a megoldssal. Es most nem mint szekundns, hanem a magam neveben mon-
dom: Boros r egy kznseges tolvaj! Ezt en izenem neki, adjk t!
Flugrott a ket seged, azonnal kihvtk Absolont.
llok elebe! vlaszolt a venember es rgyjtott egy jabb szivarra.
Az Abdy-Boros becsletgy most mellekesse vlt. Egyoldal jegyzknyvet rtak mind-
ket oldalon, melyek szkszav kommentrral lttak napvilgot a sajtoban. Senki sem trdtt
ezzel.
Annl nagyobb port vert az Absolon dolga.
A parlament-Iolyoson orisi izgalom. Ismert leven, hogy az regr a Tisza-prt vezere
Maros-Tordban, azonnal politikai sznt kapott az egesz gy.
Boros Zsigmond nepszersege, miota az nllo bankosokkal szemben Kossuth melle sze-
gdtt volt, ersen megcsappant. Most azonban meg a Justh-csoport is gy llt melleje, mint
egy ember. Mikor bejtt a Hzba, megeljeneztek. Sokan hozz jttek kezet szortani. Soha
ilyen nepszer nem volt, mint most. A Iggetlensegi lapok tbb helyen emlekeztek meg rola,
a nemzet hatalmas harcosakent rtak rola, aki a stetseg rdgeivel kzd. Persze a sertes mi-
benletet nem kzltek, nem is tudhattk. Csak annyit tudtak, hogy nagyon komoly inzultus er-
te. Naponta volt egy-egy Ielhasb, amiben t meltattk es a prbajgy llsrol beszmoltak.
Naponta. Mert Absolon segedei becsletbrosgot kerven, mr hosszas huzavonval jrt,
amg elnkben megllapodtak. Majd a ven zsiai a brosg eltt elismetelte, amit mondott. Az
bizonytst rendelt. Absolon segedei, idsebb Alvinczy es a sebtiben Ilhvott Bogcsy r-
nagy haladekot kertek az adatok beszerzesere, nyolc napot, hogy id legyen azokat Erdelybl
Ilhozni.
*
Blintot rendkvl bntotta ez a Iordulat. Annl inkbb, mert Alvinczytl hallotta, hogy
Absolon Miklos megharagudott a brosgi eljrsert es bizonyra mergeben azt lltja, hogy
neki nincsenek is adatai. Mit tegyen? Elkerje-e az Eisler-Iele gydarabokat, melyekrl
azt mondta Frankel, hogy tovbbra is rendelkezesere llnak?
Belepjen-e abba a darzsIeszekbe, ami a prbaj gyebl tmadt? vegezze ki Borost, mi-
kor Dinornak meggerte, hogy nem bntja?
Vagy nagyja mentire a dolgot?
Vegre is az reg Absolon maga hozta a sajt Iejere ezt a veszedelmet, ezt nem akarta,
semmi kze sincs hozz!
De ht szabad-e Ielrellnia? Szabad-e elhallgatni, amit tud? Nem mondta-e el hat szem k-
ztt az okokat, amiert nem akar kezet Iogni Borossal? Igaz, hogy nevet nem idezett, sem
Frankelt, sem mst. De nem hagyta-e helyben, amit Absolon mondott Boros Zsigmondrol?
Nem szmthat-e joggal az regr arra, hogy melleje Iog llni? Hogy nem hagyja t cser-
ben, mikor ketsegtelenl az eletevel jtszik, hiszen bizonyos, hogy a legslyosabb Iltetelek
szabatnak, hallos Iltetelek, ha nem tud bizonytani es prbajra kerl!? Mrpedig valoszn,
hogy Absolon aligha Iog bizonytani. Nem az az ember , aki adatokat gyjt. Szabad-e meg-
engedni teht, hogy a tisztes regurat megljek, mikor annak mindenben igaza van?
Sok ors, knos tprenges utn hatrozott.
A Frankel-Iele okiratot nem keri el. Azt csak utolso esetben, mert Kossuthnak nem akart
krt okozni. Taln nincs is szkseg ezekre. Tn eleg lesz, ami ott Denestornyn alszik egy
Iiokban. Bngyi trgyalsra alig volnnak alkalmasok, de bizonyra van kzte olyan, ami
becsletbrosgnl dnt lehetne. Leutazik. Flhozza.
Elbb megltogatta Alvinczyt, azutn az reg Absolont. Elmondta, mi jratban van.
Az reg tatr ders hangulatban.
Kedves tled, csem szolt jokedvn , hogy gy a szvedre veszed ezt a dolgot. En
azonban azt tartom, nincs itt semmi bizonytsra szkseg. Csak az a sletlen Alvinczy, az ta-
llta ki ezt a szamrsgot. Mert vagy elhiszik nekem, hogy mikor en azt mondom valakirl,
hogy diszno, az akkor gy is van, vagy ha olyan butk, hogy nem hiszik, ht akkor verek-
sznk. Nem elszr tennek golyobist valakinek a hasba! Es rgtn elmondta nagy gusztus-
sal, hogy most hsz eve a Csercsen-drja partjn hrom rablot, akik retmadtak, agyonltt re-
volverrel. Mind a hrom azonnal IlIordult. Mint a nyulak, Iiam, mint a nyulak! Pedig azok
kemeny Iickok voltak, nem aIIele irksz-Iirksz! Kicsi dolog ez,csem, kicsi dolog ez!
Blint elutazott.
*
Csak hrom napot akart otthon tlteni. Az elst Kolozsvrt Adrienne miatt, a tbbit De-
nestornyn, hogy minden szksegeset sszeszedhessen.
Midn azonban visszaindultakor az esti vonathoz hajtatott, hoviharba kerlt. Olyan hava-
zsba, akr janurban, pedig mrcius veget jrtk. A stetsegben a kocsis nekihajtott egy priz-
mnak; az egyik kerek eltrt. Igy ht lemaradt az ejjeli vonatrol.
Bosszanto dolog, mert Absolon segedeinek meggerte, hogy negyednap reggel mr
visszaerkezik, de nem komoly baj, leven meg hrom nap a becsletbrosg sszelteig. Hogy
ezttal ne akadjon el jra, a delutni bumlival ment be Kolozsvrra. Ott vrta be a gyorsot.
Gondterhes volt, mivel tkzben ismet tnezte a levelanyagot.
nmagban egyik se er sokat. Megis az egesz kep, ami olvassuk alatt sszealakul, na-
gyon komoly vd. Majd megmutatja Alvinczynek es Bogcsynak es ha trik-szakad, megis
Frankelhez Iog Iordulni. Annak az okmnyai ketsegtelenl dntk. De ezt csak utolso eset-
ben! gyszolvn rezervnak tartva, ha gy ltnk, hogy a dntesre nem elegend a bemutatott
levelezes.
Az a krlmeny, miszerint a becsletbrosg csupn verdiktet hoz es az indokai irnt titkot
tart, nemileg megnyugtatta, hogy eljrsnak nem lesznek politikai kihatsai.
*
Dinora nagyon boldog. A bartja kzlte, hogy nem halasztja tovbb, mg minden btora
megjn Erdelybl, hanem azonnal tkltzik az j laksba, oda hozz kzel, a Iels emeletre.
Nagyszer! kiltott Il a szep kis asszonyka. Ht vegre megjttek a kldtt holmik?
Nem, de meguntam vrni. Itt vsroltam pr jobb dolgot. Mr meg is rendeltem a
btorszlltokat.
Majd en segtek! Ugye? Vagy nem hiszed? Pedig megltod, milyen szepen rendezke-
dem, jaj, be gynyr lesz!
Boros Zsigmond arca kisse elstetlt:
Most meg nem. Az nehez munka is es megvallom, megvannak a sajt ideim erre a la-
ksra nezve. Magam akarom csinlni, mindent en magam. Es egyedl.
Milyen pedns vagy! kacagott Dinora. Ezt eddig nem is lttam rajtad!
Majd ha minden be van Iejezve... akkor majd Iljhetsz. Az utolso ,schliII'-et megadni...
Az utolso simtst...
tlelte a nt es hosszan csokolt bele a nyakba. Ez azon a napon trtent, midn a
becsletbrosg a halasztst megadta.
A kvetkez deltl mr Iolyton drgtt a Ilvono. A szemelyszllto Ilke alatt
teherszllto alkotmny. Ebben jtt Il a btorok jo resze. Csak ami nem Iert el, azt hoztk Il
gyalog.
A szlltomunksok egyik Ialkja lenn, a msik odaInn.
Egesz nap drmbltek a laksban. Elsbben a nagyobb darabok erkeztek.
Boros egesz nap ott volt.
Pontosan llttatta ide az gyat, oda az almriumot; az roasztalt is, hogy jo vilgot kapjon;
a knyvespolcokat eppen ide nem! nem jo! meg egy arasszal odbb! A dvnyt gy, ke-
resztbe gy, gy jo lesz! maga Ilgyelte az ide rendelt asztalost, hogy azonnal kijavtsa,
ami kis serles esett hurcolkods kzben.
Ha valami nehezebb trgy jtt Il a liIten
;
maga is megIogta es segtett a munksoknak ki-
hzni onnan. gy dolgozott, akr egy napszmos.
Msodik nap a sznyegek erkeztek. Az a ket aranyrms tkr is, amit most vsrolt es
roppant Iigyelemmel akasztatott a Ialra, tovbb aprobb trgyak: lmpk, virgedenyek, mie-
gyms. Most mr nincs egyeb htra, mint a ldi. Van vagy tz. Ruha- es Iehernemvel es h-
rom iromnyokkal telve.
Ezekhez mr nem kell annyi ember.
Igaz, hogy az iromnyos ldk nagyon nehezek, de hogy kivontassk, arra ideInn eleg
es a vice. A munksok jo reszet kiIizette. Csak kettt tartott vissza. Azokat lekldte, toljk be
a liItbe a Ildszinten es majd ha minden ldt Ielkldtek, csak akkor jjjenek Il. Csak akkor!
Mr alkonyodott. A villany kigylt az emeletsorokon. Megis eleg stetes ez a ktszer
lepcshz. Szedlhet az ember, ha letekint rajta. Pedig Boros lenez.
Ott sorakoznak egyms alatt a karIk. Egyik a msik mgtt hatszor, mind-mind szorosab-
ban. A legalso mr alig ltszik innen.
Most jn az els szlltmny: az iromnyos ldk. Igy parancsolta meg. A Ilvono megll.
Az utasIlke majdnem a mennyezetnel. Elttk a teherszllto ble, pontosan a padlo szintjen.
NekiIogtak ketten. Ki az elst, a kisebbiket; ki a msodikat, ki a harmadikat, a legnagyob-
bat is. Azt is kihztk, de nem egeszen. Csak annyira, hogy a liIt visszaindulhasson. A nyitott
drotajtot azonban elllta.
A vice tovbb akarta vonni.
Hagyja el azt, majd en szolt Boros , hanem ezt a kicsit, ezt vigye be mindjrt a bels
szobba, a legbelsbe ott htul. Ugye elbrja? Nincs tbb tven kilonl.
Hogyne, kerem, hogyne brnm el Ielelt szolglatkeszen a vice. Megragadta a lda ket
Ilet es hanyatt dlve a sly miatt, betopogott a laksba.
Boros csngetett. A liIt lassan megindult leIele. Egy-kettt mr kattogott az els emeletek-
nel.
kiegyenesedik. Szep halvny arca mit sem vltozott. Sima kopaszn elsiklik a villany-
lmpa Ienye.
A trcjbol kivesz egy vegcset. Flhajtja, azutn eldobja. Most lehajol. Be a melyseg I-
le. Egesz ervel megragadva a ldt, megbillenti a ttongo r Iltt, belekapaszkodik es lezu-
han vele.
FerIiasan es btran, a legaprobbig megjtszva a veletlen baleset minden reszletet gy halt
meg dr. Boros Zsigmond, gyved es kepvisel.
*
A hallesetrl Blint csak visszatertekor erteslt a reggeli lapokbol. Ezek mr Boros te-
meteserl szmoltak be.
Elbb hzlesen meghatott szavakban parentlta el az elnk; Azutn ki a temetbe.
Orisi gysznnepely volt. Mindenki, aki a koalcios vilgban szmottev, reszt vett. Csu-
pn azok a miniszterek maradtak tvol, akik most Becsben trgyalnak katonai engedmenyek
irnt es bankgyben. Tovbb Kossuth, aki betegen Iekdt.
Rengeteg szonokls. Elbb a halottashzban a Fggetlensegi Prt, a vlasztokerlet es a
kereskedelmi miniszterium neveben, hol pr hetig llamtitkrkodott. Aztn megindult a menet
a dszsrhely Iele, mellyel megtisztelte a vros. A koporso mgtt kzvetlen a csaldja, ki
azeltti napon erkezett Il, az zvegy es ket Iia. Az idsebbik mr jogsz.
Utnuk a politikai bartai, st azok is, kik a bankkerdes miatt jabban rossz szemmel nez-
tek. ,Most mindent Ieledjnk a tragikus hallesettel szemben; a prt egyseget es hatalmt
kell bizonytani a nagy halott ravatalnl." Ez volt mr a vezerszolam a korbbi beszedek-
nel, ezt ismeteltek a ttongo sr eltt. Es mentl tbbet Iorgattk ezt a temt, mindjobban duz-
zadt a legenda Boros Zsigmond krl. Mr heroszi meretekre ntt. Kinizsi, Toldi Miklos es
Dugonicshoz hasonltottk. Az aradi vertank is szerepeltek. Az a vegzetes baleset, ami elra-
gadta a kivlo IerIit, orszgos sorscsaps; hogy veletlenl es vigyzatlansgbol zuhant le a
hatodik emeletrl, ezt mindenki hitte, tudta.
Megis eleg logiktlanul gy Iorgattk a szot celzssal a Iggben maradt prbaj gyere,
mintha az a gonosz rmny lte volna meg t, az a bnszvetkezet, mely sszeeskdt ellene
es orvul retmadt. Milyen szrny vegzet, hogy elragadja a hall, mieltt ellenIeleit elti-
porhatta volna!
Valoban gynyren beszeltek, alig volt szem, ami szrazon maradt. Midn pedig a ci-
gnybanda bcsztatta a notjval: ..... en is voltam valaha, szepasszony kocsisa"... neh-
nyan Ilzokogtak a tmegben, br volt ott pr bartja, kik tudvn ni dolgairol, ezt a daljt-
szst tapintatlansgnak teltek.
Valoban, a Ielesege mintha kisse visszakozott volna a sr szelerl.
De ezt alig vette eszre valaki.
*
A koalcios lapok sok hasbon hoztk le mindezt es hossz, dicsseges nekrologot, ami
csak gy hemzsegett a ,trhetetlen harcos", ,bajnok" es ,dalia" sok magasztalo melleknevek-
tl.
Majdnem eltrplt mellettk Blow kancellr beszede, ki a ,Bundestreue" neveben bedob-
ja Nemetorszg kardjt a vlsg merlegebe. Pedig ez a mozdulat Iejezte be az annexiobol t-
madt bonyodalmat. Gyrgy szerb kirlyi herceg, a hbors prt Ieje lemond a tronrklesrl
es Belgrd megIogadja, hogy ezutn jo szomszedi viszonyt tart a Monarchival. Aehrenthal
gyzelme teljes.
Abdy megrlt ezeknek, de t is inkbb Ioglalkoztattk a temetes reszletei, klnsen az
ott elhangzott nyilatkozatok, amelyeket vegigbngeszett: nincsen-e kzttk olyan, amire ne-
ki reaglni kellene. De alig volt. Csupa ltalnos Irzis. Megis jonak ltta delutn Ilkeresni
az reg Alvinczyt. Itelje meg , hogy szkseges-e brmi lepest tenni.
Mr az ajtajn t heves vitatkozs hallatszott ki.
Negyket tallta ott: Alvinczyt, Bogcsyt, Absolont es a kveres Laczok Tamst.
Utobbi re akarta brni Absolon segedjeit, hogy azokat a Ienyes adatokat, amiket mag-
val hozott Erdelybl es melyeket azonnal elvitt nekik, mihelyt a becsletbrosgrol erteslt
most adjk t a nyilvnossgnak. Szrnyen Il volt hborodva mindattol, amit ma Borosrol
olvasott.
C'etait un inIme coquin, tout comme mon cher Irere! kiltotta ugyanolyan gazember
volt, mint kedves testverem. Ezt a sok dicseretet pedig nem szabad trni! Ezt le kell rontani!
A szks szoba csak gy visszhangzott a mergetl. LantIorma szaklla egyes
csimbokokban lobogott az lla krl. Nyilvn nem azert dhngtt annyira, amit Borosrol r-
tak, hanem mert az a remenye, hogy a becsletbrosg eltt bemrthatja a btyjt, Istbe ment.
Meg kell mutatni, ki volt az a Irter. Es hogy ngyilkos lett. Ezt mr beszelik is a vro-
son. Azt is tudom, hogy odahaza bnvdit adtak be ellene. Az ell Iutamodott meg gyvn!
Bogcsy es Alvinczy csak hvsen utastottk vissza; Absolont azonban mulattatta a kicsi
ember haragja.
Na, hogy gyvn, azt en nem tartom vgott kzbe, Ileg bosszantsbol. Nagyon jo
stlus, ahogy ezt csinlta. Most mr igazn sajnlom, hogy gy trtent.
Sajnlod? kepedt el Laczok.
Ht persze kacagott a ven zsia-utazo , ilyen gynyr harakirit csak meg Japnban
lttam. Igazn erdemes lett volna re, hogy egy golyot kldjek a hasba.
Micsoda? egy ilyen rabloval duelllni? C'est absurde!
Ne beszelj gy a rablokrol. Az Knban megbecslt Ioglalkozs. Nem is szabad ket ki-
vegezni, csak pallossal, ami szep es elkel hall.
Csak most szolt kzbe Blint:
Valoban bnvdi volt ellene? kerdezte, mert azonnal eszebe tltt Dinora es az a kr-
lmeny, hogy gy Marosszilvs, mint a pesti laksa a Boros neven ll.
Hogyne, hogyne! rvendett Laczok. Vegre bizonythat valakinek: Voil! Itt a sr-
gny, mr t napja be van nyjtva.
*
Korn kelve msnap Abdy elindult a Szemelynk utcba. Gyalog ment es lassan, hogy
tgondolhassa, mit tehetne szegeny Dinorert, mert idig nem ltta a szerepet. Csak a segtes
szndeka vezette hozz, megis Ielt, hogy Dinora t szoszegessel vdolhatn meg. Pedig iga-
zn be akarta tartani, amit meggert neki. Az is most mr nyilvnvalo, hogy Borost ngyilkos-
sgra az a bnvdi Iljelentes legalbbis kenyszertette annyira, mint a becsletbrosg ele
utalt gye.
A berhzhoz erve a csarnokba lepett. Semmi nyoma sem volt mr, hogy itt brmi is tr-
tent. Minden tkeletes rendben. Egyedl annak a drotketrecnek, amiben a liIt jr, a Iels har-
madn, ott ltszik valami javts, mintha j vashloval potoltk volna ki. Ott tn kiszaktotta
az a slyos lda, amivel Boros leugrott.
Csngetesere eljtt a hzmester.
Vigyen, kerem, Il Malhuysen groInehoz szolt Abdy. Ugye tdik emelet?
A groIne harmadnapja elutazott! vlaszolt a hzIelgyel, aztn Blint megnevezven
magt es egy koronval megbiztatvn a kzlekenyseget, szvesen mondott el mindent. A
,szomor veletlen" sszes apro reszletet, mindent, amit maga gondolt, mondott es tett, ami
Abdyt persze mit sem erdekelte, de azt is, amit tudni akart.
Boros Zsigmond csaldja huszonnegy orval a halleset utn erkezett meg. Egyenesen ide-
jttek. De nemcsak az zvegy es ket Iia, hanem meg egy r is. Nem velk jtt, hanem kln.
A csald megpihent egy ort a hatodikon, aztn kiment a temetbe, de az az r itt maradt. Be-
ment Malhuysen groInehoz.
Hogy ott mi trtent, azt nem tudja. Csak annyit, hogy kesn este leszlltottk a mlhit
es a groIne reg komornjval egytt elutazott.
Tegnapeltt pedig, kerem mondotta Ilhborodva a hzmester , mikor eppen a teme-
tesre akartam indulni, ht ide erkezik az az esti idegen urasg ket brosgi emberrel es leIog-
lalta mind a ket lakst. Inventariomot csinltak mindenrl es lezrtk. Ht ilyen szegyen! Es
meg a temetesre sem juthattam; pedig igen jo r volt a kepvisel r, nagyon ri ember...
Malhuysen groIne nem hagyta meg, hova utazott?
Nem kerem, nem hagyott semmit.
*
A hallottak nagyon elbstottk Blintot. Gondolatban rekonstrulta a trtenteket. Az az
idegen bizonyra ama bnvdi kereset hrere sietett Il es hogy tbbet Ioglalhasson, kiijeszt-
gette Dinort a laksbol. A birtoka Boros neven llvn, annak hagyatekba jutott, amibl
semmi sem maradt, elvittek azt is az gyved krosult gyIelei. A csaldja is nyomorba jutott.
Blint sok hordta magban ezt a sznakozst szegeny Dinorert. Vajon hov lett az a
knnyelm, madrlelk asszony? Gyakran eszebe jutott es nagyon sajnlta.
Csak hetek mltn vigasztalodott meg.
Kikldetven Becsbe, a szvetkezetek ott tartott nemzetkzi kongresszusra, nehny bart-
jval a Konacherbe ment. Dinort ltta ott messzirl. Egyik tlnani pholyban lt kettes-
ben a becsi bankvilg egyik iIj tagjval. Jokedvnek ltszott. A Ileben gyemntbutonok.
Akkork voltak, hogy tcsillogtak az egesz sznhzon.
IV.
Ugyanazon idben, midn Boros ngyilkos lett, zrult le egy msik tragedia, a GyerIIy
Lszloe.
Az okai messzi honapokra nylnak vissza. Vissza arra a Hubertus-napon beleje ltt mere-
ganyagra, arra a pr szora: ,... ingyen koszt es kvrtely!" , amit Ambrus b' olyan gonoszul
Ieleje hajtott.
Hosszacska ideig eszrevetlen romboltk a lelki egyenslyt. gy elt tovbb Lzrne olda-
ln, ahogy azeltt. Estenkent zongorzott es hegedlt neki. Valami keveset meg dolgozott is.
Mr nem olyan kedvvel, mint azeltt, de megis. Taln kisse szotlanabb, mint eddig; de hiszen
amgy sem volt beszedes soha. Valoban semmi vltozs sincs rajta, es az asszony csak ni
sztnevel erezte, hogy valami bntja. Annl nagyobb josggal vette most krl.
Nagy ldozatot is hozott erte. Kzeledven a karcsonyest, Lzrne lemondott arrol, hogy a
Iia hazajjjn az nnepekre. gy igaztotta, hogy ott maradjon Szebenben annl a szsz tanri
csaldnl, akinel lakott. A Iinak ez rm; azt rta pr hettel elbb, hogy nagy strt szeretne
csinlni a pajtsaival Il a Hetbrk erdejebe. Ezt a tervet maga az anyja indtotta meg, ad-
ta azt annak a tanr hzirnak az eszere, ismerven a Iia sportolo passziojt. Csak neki volt ez
bnat. Megis nagyon Iurdalta a lelkiismerete.
De ht nem tehetett mskent.
Mskent el kellett volna kldenie innen Lszlot, hiszen lehetetlenseg, hogy hrmasban
tltsek a szentestet , a Iia es a szeretje. Mrpedig el nem brta volna ezt a gondolatot, hogy
GyerIIyt, akinek senkije sincs, kizze az otthontalan magnyba.
Megis szomor karcsonyest volt.
A kicsi Icska mellett a stetes szobban az asszony Iolyton a Iira gondolt. A Iiatal nem-
zedek, ha Ilnvekszik, amgy is eltvolodik a szleitl. Ezt most maga kezdte meg.
Lszlonak ms karcsonyok jutottak eszebe. Azok a pazar nnepestek egyik vagy msik
nagynenjenel; orisi Ia, Il a mennyezetig, vakto villanyIeny, temerdek ajndek szejjelrakva
a parketten, unokatestverei vidm kacagsa es kzttk Klra... Klra, aki jo volt hozz ak-
kor, pajtsa, szerelme... Klra, akit elvesztett, a maga hibjbol.
Ez esten tbbszr nylt a plinksveghez, amit az asszony ma nem ellenrztt gy, mint
az utobbi hetekben.
Azeltt nem volt erre szkseg. Az els ket boldog honapban Lszlo nem ivott. Most azon-
ban mind tbb-tbb szeszhez problt jutni, olyannyira, hogy Lzrne minden ers italt zrva
kellett hogy tartson.
Gyakrabban is ltogatott haza Kozrdra. Mikor onnan visszatert, erzdtt rajta a plinka.
A szep Sra nem tette szov. Nem merte. sztnsen erezte, hogy valami ismeretlen indulat
dolgozik GyerIIyben, ami veszelybe sodorhatja a szerelmket. Mentl jobban nvekedett n-
tudatlan a Ielelme, annl elnezbb lett.
Megproblta Ioglalkoztatni, meghvatta a szomszedokkal apro vadszatokra; egy jo kis h-
taslovat is vsrolt, htha ez szorakoztatn, ha lovagolhat. Naponta megkerte, gessen ki rajta
az erdre a Iavgokhoz vagy mshov a gazdasgba.
Ez jo gondolat volt. ElIoglaltsg volt. Ketsegtelen, hogy Lszlo szvesen tesz szolglatot.
Jobb kedv, ha azt hiheti, hogy hasznoss tette magt,
Hogy valojban e szolglat mit sem ert, azt Lzrne gyesen eltitkolta. St ltva, hogy
Lszlonak az ilyesmi rmt okoz, mind tbb mindent bzott re. Most mr olykor bekldte
maga helyett Kolozsvrra is, a hetivsrra, mindenkor melleje advn ugyan szigor utasts-
sal a botosispnt vagy a csrbrot, de GyerIIynek azt mondta, hogy csak benne bzhatik
igazn; vegye t a penzt az eladott joszgert, vagy dntsn ervenyesen az elIogadhato
rrol.
*
Meg ilyen ovatossg mellett is neha kisebb-nagyobb kr erte Lzrnet. Ezt is szvesen vl-
lalta es a bartjnak nem rontotta le az nbizalmt, remelve is, hogy lassacskn beletanul.
A dolgok azonban nem gy Iejldtek.
Megesett az mr janurban, hogy Lszlo nem jtt haza, hanem bent maradt ejjelre. Majd
kesbb az trtent, hogy Kozrdrol hova tskt vitt, hiszen semmi holmija, ruhja sincs ott
elbb vonaton Kolozsvrra utazott es csak harmadnap kerlt vissza Iikerrel.
Rossz, kemeny arca volt es Iagyos szemei, es pr napon t mintha italos volna, br a gon-
dos n el nem tudta kepzelni, hogyan jutott hozz.
Szegeny Sra asszony nagyon megijedt emiatt. Egesz szvevel csngtt a Iiatalemberen.
Azon a gondolaton is, hogy ragadta ki az elzllesbl. Elsbben nem szolt: gy tett, mintha
mit sem ltna rajta. Mikor azonban ez megismetldtt, utnakutatott.
Hrom konyakosveget tallt eldugva a szobjban. Kett res, harmadikban meg hrom
ujjnyi maradek; ezeket lopta be a laksba Lszlo.
Ezt mr nem lehetett szo nelkl hagyni. Nagyon kedvesen, josgosan beszelt vele Lzrne,
nagyon meghatoan. A Iiatalember megszegyellte magt, bocsnatot kert, Iogadkozott, hogy
nem teszi tbbe, es vagy tz napig valoban rendesen viselkedett. Akkor azonban ismet az tr-
tent, hogy egeszen ostoba rgy alatt megint Kozrdra utazott es onnan Kolozsvrra. Ezttal
negy napig volt oda.
Hazautaztakor a n eszrevetlen tkutatta a poggyszt. Nem volt ital benne. Ht akkor mi-
ert olyan bnbno a nezese? Taln mert sokat ivott, mialatt tvol volt? Emiatt aligha, hiszen
az mr mindenkor megtrtent, ha jabban elment, megsem volt soha az a bocsnatker, alza-
tos arca. Vagy mivel az geretet megszegte? Taln ez bntja annyira. Milyen meghato
gondolta Lzrne , hogy gy a lelkere veszi! Nagy-nagy melegseg mltt t az szeret
asszonyszven, es vigasztalsul es azert is, hogy megmutassa, hogy megbocst, mindjrt ebed
utn mihelyt egyedl maradtak hozzdlt es a szjval knlta meg. A beke csokjval.
A IerIi karja mintha habozna, mieltt tleli. Az ajka csak az orcjhoz simul. Ez csak egy
pillanat, mert az asszony htralep. Tgult szemmel, csodlkozva nez a IerIi arcba. Az orrt
valami Iurcsa szag csapta meg, valami silny, majdnem bds parImillat, ez rad a Lszlo
gyrtt gallerjbol, a ruhjbol, a hajbol.
Pr msodperc szkseges, hogy a szep, jo Lzrne megertse, megertse ennek a bzs illat-
nak szrny magyarzatt. Pr msodperc, mialatt az rulo szemebe nez, aki lassan lehajtja a
Iejet, szegyenkezve grnyed ssze, majd lassan kimegy a szobbol.
Sok srt Lzrne ezen a delutn, tbbet, mint a most elmlt negy napon, pedig azalatt is
mindig knnyesek voltak a szemei. Megis este ismet megbocstott. Mert nagyon szeretett.
*
Knos hetek kvetkeztek most.
Mindenkor, ha az asszony a vrosra kldte Lszlot, az a gondolat szaggatta a szvet, hogy
ott leissza magt es jra megcsalja valami aljas ringyoval. Megis gyakran kldtte be. Mert ez
volt a kibeklesk ra. Ha nem tenne, az haragtarts volna, bntetes. Es veszelyes is! Vesze-
lyes, ezt mr tapasztalta, mikor egy zben Lszlo eltt rendelkezve a botosispnt magban be-
kldte a hetivsrba. GyerIIy vonsai kkemennye Iagytak, egesz nap szotlan volt es annyira
rossz arccal jrt-kelt a hzban, hogy Sra asszony megijedt. Azt hitte, el Iog menni tle. Ezt
tbbet nem problta. Inkbb elszenvedni az aggodalom minden poklt, mintsem elvesztse.
Csak azt nem! Csak az ne trtenjek!
Most mr tbb italt is adott neki. Inkbb itt igyek nla, ha mr vgyik az alkoholra, es el-
nezte, hogy pityoks, eltitkolta a cseledei eltt. Pedig ez is rossz volt neha. Lszloban, ha
tbbet ivott a kelletenel, kitkztt az a Iurcsa Innhejzs, amin a bartai regebben annyit
kacagtak. Indokolatlanul goromba lett es dlyIs, br az ilyen nem tartott sok. Meghu-
nyszkodott hirtelen es srva kert bocsnatot sok-sok alzkodo szavakban.
Az ilyen jelenet utn vadabbul szeretkeztek, akrha el akarnk trlni, ami kzttk tr-
tent.
Viharterhes napok teltek gy es viharos ejszakk.
*
Mrcius vege tjn GyerIIy jra Kolozsvrt volt. Lzrne kldte be megbzvn, hogy a
hzosertesek rt vegye t attol a hentestl, akinek eladta volt ket. Eleg nagy sszeg, tizen-
hatezer korona.
Ismet nem jtt vissza estere, msnap se. Harmadnapon se.
Lzrne nagyon aggodott. Az is eszebe tltt, hogy Lszlo tn elklttte vagy elvesztette a
penzt, de ez csak tsuhant az elmejen. Szmba se jtt a Ieltesehez kepest. Mikor negyednap
delig sem jtt meg, ebed utn beIogatott es bekocsizott a vrosba. Annyit mr kikemlelt ko-
rbban, hogy Lszlo a Kzpontiban szll meg, ha benn marad. Odahajtatott.
Valoban ott van, a szobjban meg mondotta a ports.
Az asszony Ilment. Hirtelen nyitott be, Ieltekenyen; abban a hiszemben, hogy valami nt
tall nla. GyerIIy egyedl volt.
Le s Il jrt a szobban. Mr ork ota tette ezt.
Borotvlatlan volt es negyednapos, gyrtt gallerjval szrnyen zllttnek ltszott. Az
asztalon res konyakosveg.
Mikor kinylt az ajto es a szep Sra belepett, rekiltott:
Ht te mit keresel itt?! A hangja gonosz es ellenseges. Az arca is az, es olyan keme-
nyen konok, amilyen eddig sohasem. Es ismetelte: Mit keresel te itt!?
Hogy en? Ielelt knnyeden Lzrne es sznlelni problt: En bejttem komissziozni es
mivel mr itt vagyok, gondoltam, benezek hozzd es megkerdem, nem akarod-e, hogy kimen-
jnk egytt, mert en...
Lszlo kzbevgott:
Ne hazudj! Minek hazudozol? Jol tudom, hogy utnam spionltl. Hogy enmiattam jt-
tel! A penzedet Ielted, ugye? Ne Ielj, megvan! Es meg tbb is... Tbb is. Akarod? Akarod,
hogy elszmoljunk? Jo! En is azt akarom!...
Az asszony szep szemeit elbortottk a knnyek. Nem vlaszolt azonnal, csak elIordtotta
a Iejet. Pr percig kzdtt a srssal. Vegre nyugodtabban, kerleln tudta kimondani:
Kerlek, Lszlo, ne itt, ne gy... nem ebben a szllodban...
Nemn kocsiba szlltak. Visszaindultak.
Kijutva a vrosbol ers szelroham csapta ket szembe. Eszaknyugati szel, hodars es-
vel. A Iedelet Ielvontk, a kibontott srvedt maguk ele akasztottk. Igy jol meg voltak ved-
ve a hinto bleben.
Sra asszonynak eszebe jutott egy hasonlo kocsizsuk, Hubertus napjn. Akkor is gy gu-
rultak hazaIele, de akkor sszelelkezve ltek, egymsba Iogozva, nem, mint most, ilyen ide-
genl, ilyen ellensegesen. Megis attol a naptol kezddtt az klvrija, attol Iogva vltozott
meg Lszlo.
Szrny ez, gy lni egyms mellett! Sokig nem brta.
Alig Ieletjn voltak, mikor megszolalt. Megszolalt nehezen, mert Iojtogatta a srs:
Miert vagy ilyen rossz hozzm, hiszen en nem vetettem semmit?!? Szomoran mond-
ta, nem haragosan, nem is sertdve. Csak a bnata beszelt es az anyskodo szerelme.
GyerIIy azonban zrkozottan Ielelt:
Majd megmondom. Most ne beszelj. Majd ha megerkeztnk... es jra elnezett maga
ele, tovbbszve mindazt, amit sok szzszor elismetelt magban az utolso hrom nap alatt.
*
Az els napon az trtent, hogy visszaterve a Hdelverl, ahol ama meszrostol tvette a
hzok vetelrt, a Hd utcban szembejtt vele az reg Kendy Sndor Kajsza. Az utobbi
honapokban, ha GyerIIy ismerst vett eszre, rendszerint mr messzirl kitert elle. BeIordult
a mellekutcba vagy valamelyik boltba, csak hogy ne tallkozzek senkivel. sztnsen tette,
okt se kutatva. Az a Ieles lappangott benne, hogy gy tall jrni, mint Hubertuskor, midn
Ambrus b' olyan sert hangon gnyolodott vele, amikor azt vgta hozz kacagva: ... az jo...
koszt es kvrtely!... Koszt es kvrtely!...
Soha nem idezte magban ezeket a szavakat. Ha Iltmadtak benne, gyorsan elhessegette
a tudatbol. Erszakkal gondolt msra. Megis ott voltak mindig es mardostk a lelket. Fel-
szeg emberkerleset sem ezzel magyarzta, hanem hogy szaktott a regi vilgval. nmag-
nak ezt mondta, br bell jol tudta, hogy csak hazugsg. De gy ltatta magt.
Ma azonban annl a meszrosnl ldomst ivott. Hromnegy kupica plinkt, taln tt is,
mert nagyon knltk. Visszagyalogolva a szllodnl vrakozo kocsihoz, meg betert egy
bodegba. Ott is Ilhajtott nehny stamperlivel. Ha elkezdett inni, mindig tbb-tbbre v-
gyott. Eleg gajdultan Iolytatta az tjt. Az alkohol elaltatta benne azt a hunyszkodo,
alzkodo erzest, kitkztt belle a msik, az a Innhejzo es rhatnm indulata.
Ilyen llapotban ltta meg a ven Kajszt. Eppen Ieleje jn a jrdn. Meg tven lepesnyire
lehet. Kzttk senki. Ebedid leven, resek az utck.
Ha Lszlo nem lett volna ittas, gy tett volna, mint mskor, ha az regrral tallkozott:
beszktt volna a legels zletbe, vagy ha egyltaln nem volt mod eltnni, alzatosan k-
sznt es elsietett volna. Ez volt regebben szoksa, miota Kendy Sndor olyan josgosan be-
szelt vele, most eppen egy eve. Azonban reszeg volt. Reszeg es nerzetes. De hls. Ezt a
hlt akarta kiIejezni, midn megllt hirtelen, akr egy cvek es merev karral tovalendtette a
kalapjt, ahogy a sznpadon Don Carlos spanyol grandjai a kirlynak ksznnek.
Meg ki sem velt a karja, meg veget sem ert ez a meltosgteljesen lass mozdulat, az reg
Kajsza IelIordulst tett es derekszgben tment a tlso oldalra. tment vagy harminc lepes-
nyire a Iiatalembertl.
Ott sem jtt tovbb, hanem be egy boltba.
Megismerte-e Lszlot? Szndekosan Iordult-e el, azert, mert reszegen ltta, vagy mivel
hallotta, hogy egy asszony kitartja? Veletlen volt-e csupn ez a vratlan jrdavlts, vagy
valoban abban az zletben volt dolga? Mindez sosem vilglott ki. A tovbbiakra nezve ez
nem is szmottev.
A Iiatalember karja ott maradt a levegben.
A megtkzes vegigszguldott rajta. Az arca eltorzult.
Ama pr perc alatt, mikzben az regr tment, teljesen kijozanodott, annyira megrendt
volt, amit ltott.
Majd Iltette a kalapjt es lassan megindult a szlloda Iele.
Ott hazakldte a Lzrne kocsijt, szobt kert es Ilment. Egy ora mlva csngetett.
Menjen el valaki az Abdy-hzhoz mondotta a szolgnak es kerdezze meg, hogy zbej
joszgigazgato r hol van. Ha a vroson volna, keretem, hogy azonnal keressen Il.
Negyedora mltn jelentettek, hogy zbej nincs itt, hanem Denestornyn. Ekkor srgnyt rt:
Kerem, jjjn azonnal...
Egyedl maradt Lszlo. Ki sem lepett a szobbol tbbe. Tallkozhatnek valakivel. Ezt
nem akarta. Ettl Ielt. Csak ne lssa senki! Senki! Mindenki azt tenne, amit az reg Kajsza,
nem Iogadn a kszneset. ElIordtan a Iejet. Hogyne tenne?! Mikor azt teszi vele az a
josgos venember, az, aki olyan apaian jo volt hozz, akinek megIogadta, hogy rendezi az
eletet, aki annyi melegseggel ajnlta volt egykor a segtseget. Most az is htat Iordt neki es
igaza van! Teljesen igaza. Mert becstelen!
Ms az, mint most hrom eve, mikor a pesti kaszinobol krtyaadossg miatt kegyelembl
kiengedtek. Az is szegyen, az is megbelyegzes. De bell nmagban nem gy telte. ek-
kor magasabb parancsnak engedett; Iizetni tudott volna es ha akarta volna, a vilg szemeben
riember marad. nkent vllalta a kidobatst, hogy kivlthassa a Beredyne gyngyeit. Heroi-
kus tett: a miatta elzlogostott ekszert az asszonynak visszaadni es vllalni a szegyent. n-
gyilkossgot kvetni el, melynel azonban az ngyilkos tovbb el es a tlnani bizonytalan po-
kol helyett Ildi pokolra veti nmagt. Ebben volt valami nagyszabs, ami ha nem is
krpotolta a leIokozsert, megis az nbecsleset megmentette. Most ez ms!
Mert ez valoban gyalzat a sajt szemeben is. Most a szeretje tartja ki jol mondotta
Ambrus b' : Koszt es kvrtely! Izet Iinom eteleket es mosat re; meg lovat is vsrol ne-
ki, jol tudja , hogy csak miatta vette es kldzi a vrosra sznlelesbl. Hiszen semmi
hasznosat sem tud. Csakhogy elpalstolja a valosgot. Azt, hogy kitartja, akr a stricijket az
utcai lenyok. Jo, hogy penzt meg nem knlt neki! Tn csak azert nem, nehogy elkltse ms
nkkel. Biztos azt is adna, ha kerne meg szerencse, hogy idig nem sllyedt. De az is elk-
vetkezhetik!
Amit eddig klttt az ilyen vrosi kiruccansok alatt, az a btorok es apro csecsebecsek
ra, amit sszekotorszott regi Iiokokbol es a kozrdi szatocs tjn adott el, vagy maga vitt a
tskjban Kolozsvrra. Mr alig van ilyesmi; a kastely gyszolvn res. Mr a hzi Ieher-
nemt is eladta es a konyha vrsrez Iazekait. Nincs mr ott semmi, amibl penzt csinlhat.
Teht oda Iogok jutni... meg penzt is Iogok kerni... Gyalzat! Inkbb meghalni.
De ezt sem teheti gy. Nem szkhet el ezzel a tartozssal a nyakn. Ki kell Iizetnie min-
dent, ne mondhassa senki, hogy ados maradt!
Ezert hvatta zbejt.
Minthogy csak msnapra vrhatja, ht holtreszegre itta magt ott a hotelszobban. Csupn
ez csittja el az nmardosst.
*
Kvetkez reggel gy tz ora tjban a kis kver zbej jelentkezett nla.
Mit sem csodlkozott, hogy GyerIIyt gyban tallja; nem is kerdezte, nem beteg-e taln,
odavont egy szeket az gy melle es relt a szelere, ahogy szoksa, a tiszteletadsa miatt tn,
vagy mert a kurta lbai mskent nem ernek a padlot. Miutn gy elhelyezkedett, Lszlo Iele
Iordtotta gmbly brzatt, mely egyIormra nyrott szrzetevel sndisznora emlekeztet,
mikor az labdv hzodik ssze.
Itt vagyok mondotta a pici duzzadt szjacskja. Meltosgod parancsoljon velem...
A hangja alzatos, a tartsa hodolat es csupa szolglatkeszseg. Loszilvavgs szemei
azonban meghazudtoljk mindezt. Elesen Iigyelik Lszlot. Tudomsul veszik, hogy minden
poggysz nelkl van, hogy a nappali ingeben aludt, hogy az ejjeliszekrenyen az odadobott
galler mellett res plinksveg ll es maszatos vizespohr. Valami vrakozsteljes rm vil-
lan a nezeseben, mintha megerezne, hogy a celjhoz ert.
GyerIIy Illt a terdeit tkarolva es pr pillanatig hallgatott. Aztn szigoran mondta:
Nekem penzre van szksegein. Eleg nagy sszegre es azonnal. Tzezer-tszz koron-
ra...
zbej szejjeltrta a kezeit.
De ht honnan, kerem, honnan? Az erdt eladtuk, kerem, ahogy meltoztatik tudni; a ve-
telrt Ilvettk, pedig meg le sem vgtk. El is Iizettk azonnal, hogy az rverest meglltsuk.
ElIizettk kamatokra, kerem, uzsorakamatokra, mert meltosgod elismerte a tartozst es te-
merdek perkltsegre. Az instrukcio mr reg az enyem, illetve a Ielesegeme, a bert tz eszten-
dre elre kiIizettem, es azt a potlst is, amit most ket eve tisztn ldozatkeszsegbl juttattam
meltosgodnak. Mindezen kvl a magamebol trlesztettem orisi sszeget, ahogy jelentettem
gyakran es ezek nyugtit bemutattam. Meltosgod rendben is tallta mindezt. Most mr nincs
penzem, nincs egy krajcrom se...
Komoran nezett Lszlo a kis kveres emberre. sszentt szemldkei kze mely rnc
rodott:
Mrpedig erre az sszegre okvetlen szksegem van. Okvetlen! Ertette?! mondotta szi-
goran.
A kicsi gyved nem vlaszolt.
Csak azok a szrs pici kezei mutattk, hogy nem tehet semmit.
Nehny percnyi csnd. Csknysen hallgattak mind a ketten. Vegre GyerIIy elrehaj-
lott es kimondta:
Vegye t a birtokot. Szrstl-brstl. Odaadom. De az a penz, az kell! Erti? Kell!
Majd ltva, hogy zbej meglepetest sznlel, rekiltott: Maga ne tegye magt! Erre plyzik
maga mr evek ota. Minek teszi magt!?
Ez Lszlonl vratlan eleslts. A tegnapi delutnon azonban nagy szmonkerest tartott
maga Iltt. Vegigsorakoztak a tettei, mulasztsai. Elesen brlta nmagt es msokat es gy
visszapillantva az egyms mge sorakozo esemenyekre, ahogy leneznenk ktba vagy vegig az
orszgton, megltta azt a tervszerseget, amivel zbej t beIonta.
Kerem, en csak szolglni akartam... en msra sohasem gondoltam... vedekezett a kicsi
vastag ember, de Lszlo rekiltott:
Ne mokzzon nekem! Arra Ieleljen, amit mondottam!
zbej sokkal okosabb volt, semmint megsertdtt volna. Itt az a pillanat, amikor megka-
parinthatja azt a szep kis kastelyt, azt a csinos birtokot. stkn kell ht ragadni az alkalmat,
mieltt GyerIIy meggondoln magt es mshoz Iordulhatna, valamelyik rokonhoz, esetleg
Abdy Blinthoz, az egyetlen emberhez, akitl valamennyire Ielt. Igy ht a megbntodst
csak mersekelten jtszta meg, alig pr szoval, mozdulattal, es kijelentette: ... en utnaszm-
tok, kerem... en hajlando vagyok, kerem... es hajlongva tvozott, gerve, hogy kora delutn
itt lesz es vlaszt Iog adni.
*
Orisi iratcsomoval erkezett. Rengeteg adattal, szmokkal. Hosszasan bizonytgatta, hogy
Szamoskozrd mris tl van terhelve a regi adossgokkal es mindavval, amit , zbej, idn-
kent Iizetett. Ha mindent Ilertekelnek a legmagasabb rra pedig a kastely Iedele lyukas, a
pinceben talajvz, az egyik istllo dledezik , akkor is Innmarad sok ezer korons kvetele-
se, amit nem Iedez semmi es szmra meg nem terl soha. Nagyon hosszan beszelt, elmutat-
va vltot, szmadst, nyugtt, mindenIele-Iajta okiratot, amik vilgosan bizonytottk azt,
hogy mr sehol semmi sincs, st meg annl is kevesebb.
Ekzben Lszlo le s Il jrt. Neha egy-egy pohr plinkt nttt magba, neha odanezett
az alrsra, ha zbej elebe tartotta. Haragosan jrklt es utlta ezt a sznhzat, amit eljtszik
neki a kis ravasz ember, eljtszik Ileg nmagnak, hogy ki ne essek eddigi szerepebl. Meg-
is trelemmel volt, hogy vegere jusson. Mikor a sok beszed es bizonykods utn zbej elhall-
gatott, megllott eltte:
Nos? csak ennyit mondott.
Kerem! En megadom meg azt a tzezer-tszz koront. Igaz, hogy mris vesztesegem
van eleg, de megadom... vlaszolt a kicsi gyved, nem merven tovbb hzni a dolgot. Es
azonnal zletszer hangba csapott t. Megratja a szerzdest es ha elkeszlt, a kzjegyzt er-
testi.
Odajnne-e meltosgod, vagy iderendeljem?
Ide! vlaszolt Lszlo es elgondolkozott, majd jra megszolalt: Meg egyet! Azt az
res cseledhzat a szatocs mellett, lenn az orszgt sarknl, azt hagyja ki a vsrbol. Azt oda
akarom adni a ven szmtartomnak, Balog Mrtonnak. Meg az apmat szolglta. Nem akarom,
hogy az utcra kerljn.
Kerem, ahogy parancsolja! hajlongott zbej es sietve htrlt ki az ajton, nehogy Gye-
rIIynek meg valami Inntarts eszebe talljon jutni.
*
A kocsi az apahidai lloms eltt trobogott a sneken, Ilhajtott a jobb oldali dombon es
megllt a Lzrne udvarhza eltt. A daraes mr havazsba vltott. Olyan hoviharban szll-
tak ki, hogy majdnem eldnttte ket a tornc lepcsin. Ugyanaz a vihar, mely Abdyt lekes-
tette az esti gyorsvonatrol.
Kabtostol menekltek be a legels szobba, az ebedlbe. Itt dobtk le a Ielltiket, Gye-
rIIy mindjrt az ajto mellett, az asszony pedig az asztalon tl. Ott azonnal meggyjtotta a
Igglmpt, mert br alig mlt t ora, de az id stet es az ablakokat betapasztotta a ho.
Mikor ezt elvegezte, tpillantott Lszlora.
Ott llt az asztal mellett. A lmpa elesen vilgtotta meg. Borosts az lla. A szemldkei
sszenveset stet rnc szeli kette. Csapzott haja belog a homlokba. Piszkos gallerjval, gy-
rtt ruhiban szrnyen zllttnek ltszik, tn meg zllttebbnek, mint akkor, midn most het
honapja Lzrne kihozta abbol a szamosjvri kocsmbol. Amikor kimentette onnan.
Akkor reszeg volt, most jozan, Ielelmetesen jozan.
Mereven ll, akr egy kszobor.
Sra asszony szvet mintha jegmarok szortan ssze. Valami kegyetlenl elszntat ltott
meg a IerIi arcn. Gyllet nezett re a szemeibl!
Valoban gyllet volt. Lszlo napokon t gyrtotta ki es Iokozta Il magban ezt a gyl-
letet. Ez a n, ez az oka az erklcsi pusztulsnak. Ez vette maghoz, ez tartotta itt ravaszul,
ez altatta el a lelkiismeretet, szep barna testenek bodto Iiumval, ez kbtotta el az nteletet
szerelmes csokkal, tudo szjnak bvs italval, itt tartotta a szegyenben, disznoolban, ahogy
Kirke az elvarzsolt hajosokat. Mindent elkvetett, hogy meg ne lssa, milyen gyalzatban
el, hogy t kitartjk, mint a heret a dolgozo mehek. Ezt nem lett volna szabad tennie!
Visszaelni az gyngesegevel, az vagyoni romlsval, otthontalansgval. Itt elhalmozni
minden joval, csak hogy meg ne lssa! Nem! Ezt nem lett volna szabad!
Pr percig szotlan lltak az asztal ket oldaln, ijedten a n, komor gonoszsgban a IerIi.
Lzrne szolni akart, kerdezni akart, de hang nem jtt, csak az ajkai mozogtak nemn.
GyerIIy benylt a bels zsebebe. Ket vaskos bortekot vett ki. Az egyiket tdobta az
asszonyhoz. Nesze! Ez a hzok ra, tizenhatezer korona. Tudom, aggodtl, hogy el Iogom
lopni. Ht nem! Itt van. Megvan hiny nelkl. Szmlld meg!
De Lszlo!... Hova gondolsz!? dadogta szegeny asszony. gy erezte, mintha gonosz
lmot elne vegig.
Kvetelem, szmlld meg! Nem szabad, hogy valaha is azt mondhassa valaki, hogy en
elvettem a penzedet. Szmlld meg!
Az asszony nem mert ellentmondani. Sietve gy tett, mintha megolvasn a penzt; mikor
visszatette a bortekba, GyerIIy jra megszolalt. A szava tn meg ridegebb es valami kegyet-
lenl gnyos csengese is van.
Es mssal is elszmolunk. Itt van. Ezt is szmlld meg! es most a msik bortekot dob-
ta t. Ez rpteben kinylt es nehny ezresbanko elcsszott belle, mikor odaesett Lzrne
ele, aki csodlkozva kerdezte:
Mi ez? Miert?... nem ertem!...
Ez tzezer-tszz korona. Szeptember ota vagyok itt. Az ketszztz nap. Naponta tven
koronval szmtottam. tven korona koszt es kvrtely! ez bseges! de azt akartam, hogy
mindent megIizessek. Mindent... amit adtl nekem. Mindent!...
Pr pillanatig nem Ielelt Lzrne. Aztn lassan kiegyenesedett, amilyen lassan behatolt lel-
kebe a szavak szrny ertelme.
Sudr termetevel, szeles vllaival most vlt Ielelmetesse, koromszn szemei zsartnok
villogssal a pillk sr svenyei kztt, szepen velt szja akr a Irike; mindjobban kima-
gasodott mozdulatlan, aztn hirtelen kinylt a karja. Az ajtora mutatott:
Ht mr most takarodj!... Takarodj!... Takarodj!...
Lszlo sszecsuklott, mintha eltrt volna benne egy rugo. ElIordult. Hogy azt a penzt ut-
nahajtjk, azt mr nem is vette eszre.
Vllra kapta a kabtjt es kirohant a hoIergetegbe. Mgtte az ajtot nem , hanem a vihar
csapta be.
*
Futva szaladt le a dombon. A szelvesz szembevgta. Nem is erezte azt a sok millio jegtt,
amit az arcba csapott. Szaladt, szaladt le vlgynek; szaladt, ahogy menekl llatok szalad-
nak, betartva az ismert csapst ntudatlan; szaladt, amg brta a szusza. Szaladt, mert gy
erezte, hogy az a kemeny, gonosz elszntsg, amit magra kenyszertett, mr elhagyta. Sza-
ladt, mert Ielt, hogy sszeesik es srva Iog Iakadni. Szaladt, mivel egesz Illepese, melytl er-
klcsi elegtetelt vrt, beleIulladt szegyenkezesbe, szegyenbe, a hltlansgert, a durvas-
gert.
Igy ert le az orszgtra, majd ama komisz kocsmhoz, az llomssal szemkzt. Beomlott
az ajton.
Nehny vasti munks iszogatott ott a Ists, vastag levegj ivoban. Meg se Iordultak
jttere, egykedven borozgattak tovbb. Senki sem lepdtt meg, annyira zott, szurtos es s-
ros volt.
Plinkt... plinkt... egy Iel veg plinkt!
Milyet akar: nizsost vagy mezest? kerdezte kurtn a kocsmros.
Mindegy vlaszolt Lszlo csak ers legyen, nagyon, nagyon ers...
Elebe lltottk. Kiitta. Meg egyet! Azt is.
A szesz mr elbodtotta az teletet. Az jutott eszebe, hogy Lzrne utnakld. Kerestetni
Iogja. Jaj, ne talljk itt, csak azt ne! Csak azt ne! Gyorsan a polcra dobott egy ketkoro-
nst es kisietett a viharba.
Eleinte jra szaladt, mintha ldznek. Mr nagy hoIoltok tarktottk az ttestet, kzttk
Iekete pocsolyk. Lszlo csak ment, ment maga ele, nem vlogatva, hov lep, srba, vzbe,
hoba, csak ment, ment szakadatlan. A Ialu els hzainl megint egy Iogado. Oda is betert, ott
is ivott jra nagyon sok plinkt, hirtelen, es ott se volt maradsa. Mentl tbb szeszt ivott,
annl ersebb lett az a Ielelme, hogy utnajnnek es elviszik vissza. Hova? Kihez? Miert?
ezt mr nem is tudta, vilgos csak a Ielelem, hogy eljnnek erte. Es ismet szaladt egy verset,
most mr nehezebben. A lbai alig brtk.
Kiert a Ialubol. A stet ejjelben mr alig ltszik valami, br itt mr sszellott a ho, kl-
nsen oldalt a Ildhnysok martjn. Megis alig sejthet, annyira sr a havazs. Tntorogva
bandukolt tovbb.
Itt az t nekiIordul a Szamos hdjnak. Lszlo nem ltta meg. Botorklva tette egyms ele
Iradt lbait, a Iejet elrehzta valami mzss sly, megis haladt tovbb, maga ele. Minden
gondolatot kitrlt mr az ital es a Iradtsg. Ment maga ele, mint egy agyonhajszolt llat.
Aztn elIogyott a Ild a lepesei alatt.
Lebukott a semmibe.
A mely rok aljt betlti a hole, ebben Iekdt szrkzepig, a Ielsteste szejjeltrt karokkal
a marton.
Igy maradt mozdulatlan. A hopelyhek mind srbben hullottak a htra.
V.
Absolon Miklos ket oszlop kzt a nyitott verandn lt.
Tar Iejen veggynggyel hmzett pici bokharai sapka. Nyitott puha inge szetnyitva a vas-
kos torknl.
Jo volt itt lenni a szep mjusi napsugrban. Mit sem csinlt, csak sttette magt a keleti
ember szemleld nyugalmval.
Nem gondolt semmi klnsre. Eleg az, ha szep az id, meleg a nap. A tj, ha nem is Ion-
tos, hogy eppen milyen, de jo messzire ellsson az ember. Innen ttekinthet a Kklln,
amely itt meg csak nagyocska patak; sok retre, ami Iiatal zld es meg van szorva mindentt a
bekavirg srga pttyeivel, es t odatl a hegyhomlokon, bkkerd, gyertynos es vrsIe-
nyk kze hol mr mind kiIakadtak a rgyek, es meg tovbb is a vlgyn jobbrol is, balrol
is, mivelhogy alatta kanyarodik delnek a Kkll, sok egyms mge szorongo ormok ketts
sorIala kztt.
Regi tjkep, regi ismers tjkep.
Ezt nezte mr gyermekkorban, itt vlt emberre, innen vitte el kalandvgyo termeszete
messzi zsiba, ide tert vissza tbbszr, amg vegl nyomorek lbbal kerlt haza es vege sza-
kadt annak a sok koborlsnak.
Nem baj! Mindegy.
Mindegy, itt l-e vagy a Ken-ln valamelyik szikljn kszli bakot lesve, lmakolostor
kszben es lruhban mint koldulo zarndok, kirgiz stor aljn a Taklamakn sivatagban
vagy itt Borbthjon, e kis szekely kzsegben, a szlIalujban, a verandn.
Szep az elet mindentt, egyre megy, hol vagyunk. Ha pedig nincs olyan dolog, amiert er-
demes mozogni, ljnk nyugton es rljnk es ne okvetetlenkedjnk, ahogy azok az izgga
vrosi emberek.
Igy gondolkodott az reg zsiai, br azt soha el nem mondta se magnak, se msnak.
Mr vagy msIel orja lt itt jotev semmittevesben, es csak akkor mozdult meg, ha el-
dobta a szivarjt es msikra gyjtott. Ahogy gy kibmeszkodott a vilgba, megpillantott t-
vol, a nyugat Ielli kanyarodoban egy negyesIogatot. Ritka dolog az itt, ezen az elhagyott
ton, mely Szszregent kti ssze SzovtaIrdvel, klnsen gy tavasszal. Ilyenkor nem jr-
nak erre csak nehny apro szekely parasztszeker vagy valamelyik szomszed kzepbirtokos
bricskja. Ami pedig ott jn, az brIedel hinto.
Eles vadszszemevel azt is megltta, hogy negy srga van beIogva, hogy a gyepls lo
hoka es hogy n l a kocsiban es egyedl.
Ugyan micsoda Iogat lehet az? gondolta, mert mindeniket ismerte ezen a videken, hi-
szen az t itt Iut el a kertje alatt. Volt eleg alkalma, hogy megtanulja ket.
Kvette ht a nezese a Ieleje kzeled negyest. Nem kvncsisgbol persze, hanem csak
azert, mivel mindegy, mit nez az ember, es ha ez adodott, ht ez is szorakozs.
Mindjobban kzeledik a hinto. Mr vegiggurult azon a hrom sarloszer grblesen a be-
l dombsarkantyk tvenel; most mr ide tart az egyenesben, ami csak a parkocska kertese-
nel Iordul a magosas mart mge. A kocsist mr jol ltja, nagy bajsz reges ember, meg a
zsinort is a hossz magyaros kabtjn. A bak azonban elIdi a nt a htso lesben. Csak a Ie-
her napernyje virt Iltte, mint valami orisi csiperkegomba.
Ide is ernek mr. El is tnnek a borostynsveny mgtt, amely Ialkent zrja le a domb al-
jn az Absolon-kertet. Tovahaladnak meg jo darabon, aztn vratlan megdobban a hd. Az a
hd ez a vetemenyes vegin, ahol thajtanak, ha hozz jn valaki. Mr hallatszik is a lovak ru-
gaszkodsa ki a szivlyos kapaszkodon.
Ht ez megis vratlan dolog, hogy hozz asszony jn, megpedig egyedl!
A veranda tmIaln jokora csngetty ll. Ezt rzza meg Absolon. Alighogy megrzta,
csinos arc, kveres, kzepkor n lep ki a szobbol. Odamegy a tj Iele Iordult emberhez es
mgtte megllva a vllra teszi a kezet. Csak akkor kerdezi:
Parancsol valamit? Mrisko ez, Poka Mrisko, Absolon gazdasszonya es regi szeret-
je. Az, akirl az ellensege, a gonosz Lizinka tanti szeltiben hreszteli sok-sok evek ota, hogy
repedt sark szoglo volt valaha es ,rosszIele".
Ht ebben van igazsg, de sokkal-sokkal tbb rgalom.
Poka Mriskot valoban konyhaszolglonak Iogadtk meg Borbthjon az Absolon udvarh-
zba, mikor az zsia-kutato utoljra jtt haza. Ennyi ht igaz is, de tbb nem.
Igen rendes lenyka volt es alig tizenhat eves. Nem idevalo, hanem a szomszed kzsegbl.
Nem is szolglt mshol, hanem legelszr itt. Legennyel meg nem akadt dolga. Teht hogy
,rosszIele" lett volna, az hazugsg.
Absolon, aki meg akkor javakorabeli IerIi, megkvnta a lnyt es tatrmodon jrt el. Azok
elbb elkapjk a nt, aztn a nszej utni reggel gazdagon ajndekozzk meg az apjt. Ez ott
az si trveny. Ht gy tett is. Kvetkez hajnalon negy gynyr jrmos krt kldtt vlt-
sgul a leny Iejeben. Ezt el is Iogadtk es ez nem szegyen, nem olyan, mintha penzt knlt
volna erte. Ajndek, az ms; negy kr pedig nagy dolog.
Azota nla van Mrisko. Hogy brkivel is megcsaln Absolont, az valoszntlen. Annl in-
kbb, mert nagyon kedves, jolelk brzata van, brsonyos szemei es bjos mosolya. Ezek a
szemek pedig mindenkor vegigcirogatjk a hmjet szeret odaadssal.
Valami vendeg erkezik mondotta az zsiai , most Iordult be a hinto odalenn. Menjen
valaki elebe. Te pedig gondoskodj uzsonnrol.
Jo! Ielelt a gazdasszony, es eltnt a hzban.
A termetes regr sszeszedelzkdtt. Flllt. FelIogra csapta a szivart, combjhoz szor-
totta a kurta mankojt es olyan gyorsasggal, amit ilyen nyomorektol nem vrt volna senki,
sietve topogott t a szobkon es midn a negyes tkanyarodott az udvaron, mr ott llt a tor-
nc Iaoszlopai kztt.
Ez olyan tgas csarnokIele, ket oldala nyitva, az udvar Iell is es a kert Iele is. sszekti
teljes szelessegben a Ihzat a htso eplettel. Kznseges teglval van kvezve, az oszlopai
is csak csolva durvn. Nincs is semmi ms benne, mint ket kznseges loca. A hzak ket b-
tIaln azonban hatalmas troIek, zsiai vadnak mindenIajta szarvai. Azok meredeztek Abso-
lon Iele, ahogy egyedl a kzepen a botjra tmaszkodott. A darabont odaknn a porondon.
A kocsi megllott. Adrienne szllt ki belle.
*
Regota gondolkozott azon, hogy Ilkeresi a Ierje nagybtyjt. A kicsi Margit lakodalma
ota. E nagy pardes eskvn Absolon volt a nsznagy. Akkor bartkoztak ssze.
Adrienne sztnsen erezte, hogy az reg Absolon megbecsli t. Emberszmba veszi.
Feltnen elzekeny es Iigyelmes volt vele. A lagzi utn meg is ltogatta es elbeszelgetett
hosszan vele.
Az ilyen nem szoksa Absolonnak. Nem jr soha ni trsasgba. Hogy maga kert tallko-
zst, hogy sok maradt nla, ez mind vratlan kitntetes es komoly rokonszenv jele. Volt vala-
mi resztvev csnges is a hangjban, mintha megltta volna az hzaseletenek szrny
visszssgt. Ez a tapasztalat vezette ide Adrienne-t sokszoros latolgats utn. Mert valaki ke-
ne, aki melleje lljon, mikor a vlst meg Iogja indtani. Valaki, akinek Uzdy eltt es az
anyosa eltt is tekintelye van. Aki megmagyarzza, hogy t nem kenyszerthetik rks rab-
sgra. Valaki, aki eleg btor es szembeszll Uzdy Palival; aki a gyermekehez valo jogt meg-
vedi; aki eleg okos is, hogy Blintot megvedelmezze, ha arra kerlne a sor.
Ezt gondolta t sokszor Adrienne, mieltt ide indult. Mostanig vrt. Idig vrhatott. Most
azonban az anyosa megrta, hogy mjus vegere hazajn az unokval. Ha lenykja itthon lesz,
akkor beleIoghat a vlsa gyebe, hiszen csakis a kis Klemi tvollete tartotta eddig vissza.
Igy ht Mezvarjasra, az apjhoz utazott a szoksos rggyel; ott msnap korn reggel be-
Iogatta a negyest es ide hajtatott. Nem kellett beavatni senkit, hiszen Varjason parancsolt az
anyja halla ota.
Eleg hossz t. Hazulrol Regenig, ahol ebedelt, van vagy tven kilometer, onnan
Borbthjo pedig kzel harminc. Azok a jo mezsegi srgk megszoktk azonban az ilyen
hossz jrst. Olyan Irissen erkeztek, ahogy elindultak.
Milyen szep magtol, kedves hgom, hogy megltogat engem... gy dvzlte a vende-
get Absolon es glnsn csokolt kezet. minden Iiatal nnek kezet csokolt, mg a veneknek
soha. Adrienne Iigyelmesen nezett krl.
Eleg Iurcsa eplet ez. Derekszgben indul ki a domb aljbol, Ildszintesen hzodik el a si-
mra egyengetett udvarnl es ahol az sszekt oszlopozs utn a Ihz kezddik, ott mr le-
Iele lejtven a kert krltte, az ri laks szobi lassacskn emelette vlnak es a legvegen az a
veranda mr jo magosan l ki a virggyak Ile.
Ide jttek k ketten es leltek nyrIbol sszerott karosszekekbe. Itt mondta el Addy a j-
vetele celjt.
Nagyon szinten beszelt. Nagyon nyltan. Valojban mindent elmondott a hzassgrol, a
Ierjerl es az anyosrol, aki pedig Absolon testvere; st azt is, hogy j eletet akar kezdeni a
vlsa utn, amiben, ha burkoltan is, de erintve volt, hogy szeret valakit, akihez Ierjhez akar
menni. Knny volt mindezt elmondani.
Sokkal knnyebb, mint ahogy elkepzelte volt, amikor ezeken tprengett. Ennel a szeles
vll, nylt nezes regembernel, ki ott lt vele szemkzt, annyi joindulatot erzett es meger-
test, hogy az asszony azt hihette volna, mintha nem j dolgot kzlne, hanem sokszor megtr-
gyalt krlmenyeket ismetelne csupn. Meg a Ierjehez valo hasonlatossga sem zavarta. Pe-
dig ugyanaz az arc, azok a szeles poIacsontok, rezstos szemlls, jokora szj hsos ajkakkal,
ugyanaz a brszn. De Absolon nincs stilizlva semminek, a maga termeszeteben van, mg
Uzdy Pl szndekosan LuciIernek maszkrozza magt, cscsos, nyesett szakllal, hosszra te-
nyesztett vekony bajusszal, ami a szja Iltt rviden van nyrva. Minden idomtva, hogy Ie-
lelmetes hatst tegyen.
Azonban nem ez a Iontos. Fontos, amit az arcuk mond. Uzdye csupa kajnsg, mg a nagy-
btyja legalbb most ders joakarat es segt szndek, pedig tud is gonosz lenni, ha
akar. Hosszan beszelt Adrienne. Mikor elhallgatott, az reg zsiai levette a sroIos lbt, ami
eddig ki volt nyjtva mellette es dobbantott vele a padlon. Ez szoksa, ha valami elhatrozot
mond.
Az egyik szemldke Ierden kisse Ilcsszott a homlokn. Meggondolva ejtette a szava-
kat, mintha mindenik mgtt sok hozzIzd gondolat lapulna meg:
Ht en ezt elvllalom, ha nem is knny dolog. Eleg Ielelsseggel is jr, magval szem-
ben; de azt nem bnom. Clemence nverem nem aggaszt, majd valahogy elintezem vele, mi-
kor annak megjn az ideje. Az csem, Pl, az persze mr nehezebb...
Adrienne aggodva nezett re, a szemeben kerdes.
Csak gy ertem, hogy mivel boldogult sogorom bolond volt, ht azt a Iinl is szmba
kell vennnk. Ez persze annl indokoltabb teszi a maga szndekt, kedves. Igen. Nagyon
indokoltt... Es en vllalok mindent... Azt is, amit maga tn nem mondott... azt is ami mond-
juk vratlanul vagy nem, de megis elIordulhat... Azt is... megvedeni magt, vagy... vagy
brki mst, aki... akit esetleg szkseges...
Nyilvn arra a szerelemre celzott, amit br nem ismert, de az Adrienne vlsi szndeka
mgtt sejtett. sztns elesltsa bizonyra tisztban volt azzal, hogy van itt egy IerIi, aki
miatt mindez trtenik.
Aztn hozztette, hogy a szavnak slyt mihamarbb eltrlje:
De ht uzsonna ideje volna, vagy mi! Nem ertem, miert nem hozzk mr...!
Flkelt, pedig ott llt eltte az a nagy csngetty, amit mskor egyszeren csak megrzott,
ha akart valamit. De nem nylt utna, hanem Iltpszkodott gyorsan es besnttott a hzba.
Adrienne egyedl maradt.
Kiknyklt a veranda korltIajra. Lenezett maga ele. Milyen rokonszenves ez az reg
mongolkep ember! Milyen jo szndek, milyen szolglatkesz. Mennyire tapintatos volt az is,
ahogy az utolso szavaiban erintett ki nem mondottat es ki nem mondhatot.
Az szerelmet.
Vajon hallott-e valamit errl? Hallott-e Blinthoz valo viszonyrol? Aligha, hiszen t min-
denki mssal hrbe hoztk, maga gondoskodott errl; gyakran tettek neki celzst joakaro
vagy gonoszkodo idsebb hlgyek, Ileg Kendy Ambrusrol vagy Pityurol, regebben Alvinczy
dmrol is, de soha senki Blintot ilyen vonatkozsban nem emltette eltte.
Nem! Az regr nem tudhat semmit, csak a tapasztalsa beszelt belle, hossz eletismere-
te.
Ezeket gondolta el, mikzben lenezett a tavaszias kertre. A lejtt apro vzszintes gysok
tagoljk, amelyeket t-t klepcs kapcsol ssze. Mindenikben tulipn es nrcisz; szepen
polt sorok, teljes virgzsban, szeltl pedig magos trzs rozsk meg csak bimbokba Iakad-
va. Egeszen szablyos Iormj, mert hrom oldalon orgonabokrok vonulnak: jobbrol a kertes
menten, balrol az erdstett partresz beIejezesekent, odalenn pedig az t Iltt. Ez a virgos
resz valami Irancis kert benyomst tette; a XVIII. szzad zleset brzolta. Ugyanakkor te-
raszozhattk ezt a hegyoldalt, mikor maga a hz eplt a nagy dupla Iedelevel,
stukkocikornys mennyezeteivel, ami annyira klnbzik a durvn csolt tornctol es a htso
eplettl.
Bekes es mosolygo, nagyon zrkozott kertecske. Ennek a ders regembernek a lelket tk-
rzi vissza, mbr alig hihet, hogy babrlna vele. Pedig itt valaki Ioglalkozik ezzel, valami
egyeni zles erzdik rajta...
A kertek elruljk a tulajdonosukat. Es Adrienne visszagondolt az kertjkre Almskn,
ahol Uzdy egyetlen virgot se tr meg, meg a gyepet is gyomlljk es Iolyton nyrjk masin-
val, nehogy egyetlen boglrka kiviruljon benne.
Parancsoljon, instllom! szolalt meg egy hang a hta mgtt.
Mrisko volt, josgos mosollyal knlta a Iiatalasszonyt. Az asztal mr megtertve, rajta
gynyr kugloI, manduls piskota, csrge es Iorro lngos Iedeles Iazekban, meg sokIele
hideg hs. A tea mellett volt bivalytejes kve is, mert br a hzir csakis knai teval el, de
htha az ismeretlen hlgy inkbb kveprti, gy ht az is ott knlkozott a sok jo dolgok mel-
lett. Mrisko pedig tessekelte a vendeget:
Parancsoljon ozsonnylni, kerem...
Adrienne az asztalhoz lt, de nem ltott hozz:
Inkbb tn megvrnm a nagybtymat...
Ne tessek, kerem! bizalmaskodott a gazdasszony. Az r nem szereti, ha vrjk.
most teleIonl valakivel, ami meg eltart egy kisdeg idt. Haragudna is rem, azt hinne az r,
hogy nem knltam eleg jo szvvel. Ezt mosolyogva tette hozz, elnez, kisse anyskodo
mosollyal. Azt a szot, az r, gy hangslyozta mindig, mintha nagybetvel rnk.
A bivalytejes kvet vlasztotta Adrienne, miutn megtudta, hogy Absolon tezik. Nem
akarta, hogy hiba legyen itt a kve, amit csak miatta Iztek. Eleg tvolacska llt tle Poka
Mrisko, nemn dlve az ajtoIelhez. Kisse telt, de jol alkotott termeten szrke kartonruha,
pruszlik es szoknya, mint a jomod parasztasszonyokon.
Adrienne nagyon rokonszenvesnek tallta ezt az egyszer es kedves nt.
Bartsgos is akart lenni, jol tudva, hogy regota Absolon elettrsa. Trsalgsba kezdett; a
stemenyeket dicserte, majd a szep virgokat is itt a veranda alatt. Mrisko csak szkszavan
Ielelt; mindig mosolyogva, de csak annyit, amit az illendseg kvn.
Ki polja a kertet? kerdezte Adrienne. Ritkn lttam ilyen szepen tartott virggya-
kat.
Ht en tennem, instllom. Es mintha ez az elismeres beszedesebbe tenne, meg hozzI-
ztt nehny mondatot.
Hogy megtanulta attol az reg majdnem nyolcvaneves kertesztl, akit itt tallt nyug-
djban, mikor ide kerlt. Hogy az kedves munka es hogy az r szereti a szep virgot, ha nem
is mondja, de nagyon szereti. Hogy roppant el volt hagyatva ez a kert akkor, de ht az ilyen
dancssgot el nem szenvedheti... Ezeket mondta el, aztn hirtelen elhallgatott, mintha meg-
ijedt volna, mivel kiesett abbol a szotlan szerepbl, amit magra nezve illendnek tartott.
Nem lne le, kerem? szolt Adrienne , ez... ez olyan... Iurcsa gy...
O, a vilgert sem! Azt en nem szoktam, kerem. Nem, azt en nem szoktam!
Ez valoban gy is volt. Mrisko az etkezesekkor le nem l soha, meg ha egyedl vannak is
Absolon Miklossal.
Uzsonnakor csak elhozza a tet, elebe teszi es tvozik. Ebednel vagy vacsornl a pohr-
szek mellett ll, akr egy komornyik, Ielgyeli a ket inast es kiszolglja az urat. Nem eszik so-
ha vele, hanem odaknn a konyhn. Csak midn elvegeztek a mosogatst, a konyhn is min-
dent rendbe rakott a szakcsne, akkor jn vissza es csak ha nincs vendeg. Ilyenkor valami
kezimunkt hoz, azzal lel a szalonban, stoppol, hziszttest hmez, kt vagy horgol, ahogy
eppen adodik.
Igy eltek a Ialusi asszonyok az urukkal, gy ltta azt az apai hznl is.
Ha diskurlni akart Absolon, ht szvesen vlaszolgatott, szzszor elhallgatta rmmel,
amit az eleterl meselt. maga azonban sohasem kezdte a szot es mindent intezett okosan, a
hztarts minden dolgt es a botosispnon keresztl a gazdlkodst is a joszgon, amihez a
ven zsia-kutato egyltaln nem ertett es nem is trdtt vele. A mezgazdasg amgy is
csak pr szz hold, a vagyon jo resze erdseg, amelyet turnusokban vgnak es amivel nem
kell Ioglalkoznia gyszolvn senkinek.
*
Absolon visszajtt. Mrisko eltnt.
A nap leldozott a szemkzti kpok mgtt. Arany tndkles mltt szejjel az egesz tjon,
rozssan aranyszn brnyIelhk sztak a halvnyzld egen. Meg az rnyekba borult hegy-
homlokok is srgn ragyogtak, mintha bellrl enyhe tz izzana t a lankik hajlsain. Itt a
veranda Ieher meszelese is narancsba vltott t.
Hideg szell indult meg hirtelen. Itt a grgenyi havas aljn tavasszal hvsek az estek.
Nem jo ilyenkor knn maradni! szolt Absolon. Jobb lesz bemenni. Ezt csak
gondossgbol mondta a Iiatalasszony miatt; maga az vasegeszsegevel akr ejjelig ellt
volna itt.
Odabenn mr mindentt egnek az acetilencsillrok. Orisi vilgossg minden szobban.
Az reg Absolon ugyanis ebben is hasonltott azokhoz a nomd szultnokhoz, akik a puszt-
ban a legnagyobb igenytelensegben tudtak elni, de ha betelepltek Szamarkandba, Pekingbe
vagy IszIahanba, ott koruk minden vvmnyt elvezni akartk es tudtk.
A hza is ezt mutatja. A Ialak meszelve. A padlo Ieherre srolt deszka, olyan regi, hogy az
egyes gcsk killnak belle. Rajta azonban ritka keleti sznyegek terlnek el, nemelyik
arany- es selyemszllal szve. Dvnyok bokharai selyembe ltzve prnk apro knai hm-
zessel. Egy-egy remekm mindenik. azonban az ilyen pamlagra nem l, legtbb, ha alszik
valamelyiken meleg nyri delutnon.
Egy kznseges, csnya thonet-karosszek az rendes helye, ami eppenseggel nem tall e
kze a sok szep holmi kze, de ht a kenyelem a Iontos, nem pedig amit msok gondolnak.
A szalon Ialain a barokk cikornykkal teleszort mennyezet alatt keves vadsztroIea. Csu-
pn a legjobbak, a tbbi odaknn a torncon. Ami itt van, az mind rendkvli. Nemelyik vilg-
rekord, br Absolon sohasem jelentette be sehov, mert Ityl arra, hogy kirjk-e a nevet
vagy se.
Hrom orisi kszli kecske szarva a Ken-Ln-bl, egy srenyes juhe a Pamr-
Innskrol, ket vadjak tlke es egy kitmtt vadtevenek a mr kisse molyette poIja. Ez meg
se kottyan a tgas szoba Ialain. Annl knnyebben vonja magra a Iigyelmet ket trgy, ami
ide van Iggesztve es nem vadszzskmny.
Az egyik bermzott kicsi es Iakult Ienykep. Ez itt Prsevalszkij, a hres zsia-utazo
magyarzza Absolon , ez itt mellette tatr ruhban en. Kotnban vett le 85-ben minket egy
orosz tiszt. Kedves emlek ez nekem.
A msik egeszen meglep. Hossz, drga mv pallos, vzszintesen a kzbls pamlag I-
ltt.
Ezt kerdi azonnal Adrienne, mikor beleptek ide.
Eleg jo darab valoban! kacagott Absolon. Nincs is sok ilyen meg a Keleten se. Vr-
jon, leakasztom!
Levette es az Addy kezebe adta.
Majd msIel meter hossz, egyenes dszkard. A markolata es a verete zomncozott arany,
megszorva sok drgakvel. Az ercreszek kztt cseresznyehalvnysg vrs brsony. jnak
hinned, ha nem volna megkopva itt-ott, annyira ragyogoan piros.
O, milyen gynyr! ismetelte Adrienne. De az reg tatr csak nevetett es azt mondta:
Ez meg semmi! Hanem a pengeje, az igazn unikum!
Kihzta. A karjra Iektette, hogy kezzel ne nyljon hozz. A penge pazarsga valoban
meg a tokon is tltett. A Ioknl ttrt vercsatorna; vegtl vegig pedig kiverve aranybetkkel
mind a ket oldala; az egyes betk kztt rubinok ragyognak, mintha meg most is vercsppek
gurulnnak rajta szanaszet.
Sok gynyrkdtek benne.
Miutn visszahelyezte a hzir a pallost, regelni kezdett rola.
Az a hagyomny mondotta , hogy Tamerlne volt. Ez eleg valoszn, br az rsban,
amit elolvastam, nem nevezi meg magt. De gy mondta, akitl kaptam es akinek dedapja a
Timur srjrol hozta el, bizonyra nem nagyon jogos Iormk kztt.
Hogy hogyan jutottam hozz? Nem, nem vettem. Az ilyen ertekes dologhoz aligha lett
volna penzem. Igazn drga Iegyvert nemigen adnak el a kirgizek. Tevet, lovat, lenyt, azt
igen, de Iegyver, az ms, az csaldi kincs. Alp-Arszln begtl kaptam, aki regota jo bartom
volt. Eleg kalandos historia. A Pamr eszaki lejtjen lakott az trzse. Egyik szomszedos
trzzsel hborsgba keveredett, megsebeslt es hrom Iia elesett. Csak egyetlen Ii maradt
eletben, egy hromeves klyk. Ezzel meneklt a hegyek kze es az asszonynepevel. Itt vala-
mi kasmri rablok trtek re, t jbol megsebeztek es elkaptk a Iiatal anyjval azt a Iit is es
minden holmijt. En aznap jttem le arrol a vadszatrol, ahol azt a nagy kost lttem, es re-
akadtam a szejjeldlt tborra. Minthogy a rablok delnek mentek es azok kztt a sziklk k-
ztt meg rablok szmra is csak egyetlen nyom vezet az rk hoval bortott szoroson t Kas-
mrba, ht nem volt nehez utolernem es bekertenem ket az en hrom tatr szolgmmal, hi-
szen a rablok a lopott birkacsordt hajtottk es asszonyt is vittek, ami lass dolog. Az angol
preczios puskmmal aztn knny volt elbnni velk. Egy vadjuh sokkal kenyesebb lves.
Igy ht visszahoztam az asszonyt a Iicskval egytt es minden egyeb holmit. Ezek kztt
volt ez a pallos. Alp-Arszln szrnyen megrlt a Iinak, de a kardot nem akarta visszavenni,
meg a juhait is alig. Azt mondta: ez jogos zskmnyom, gy maradt ht nlam.
Most nagyot kacagott Absolon.
Verrel szerzett joszg; igaz, hogy a ms verevel! De ht a Iejedelmek is gy szereznek
orszgot.
Igy mulattatta vendeget az reg utazo vacsorig es utna is, apro trtenetekkel az kalan-
dos eletebl.
LeIekves eltt Adrienne bejelentette, hogy msnap korn indul vissza.
Nem tartoztatom mondta a hzir , tudom, mennie kell. Az is mr nagy dolog, hogy
megtisztelt a ltogatsval es a bizalmval. De ha reggel indul, nem vinne-e be Szszregenig?
Nekem volna ott valami kicsi dolgom. Igy odig meg rlhetnek a trsasgnak.
O, hogyne, az nagyon kedves lesz... vlaszolt Adrienne.
Absolon a vendegszobba kserte. Ott mr vrt re Poka Mrisko, aki kioktatta, mikent
kell az acetilenlmpt eloltani, megnezte, van-e gyertya, gyuIa es vz az gy mellett, aztn
visszaszolt az ajtobol: Kezit csokolom es elment.
*
A levendulaszag patyolatprnkon Adrienne elgondolkozott.
rmmel tekintett vissza a mai napra. Ahogy gy vegigszemlelte mindazt, amit a Ierje
nagybtyja olyan josgosan meggert, eszebe tltt az a nehny szo, amit bcszskor Szsz-
regenre nezve mondott: Nekem is volna ott valami kicsi dolgom...
Semmi jelentsege sincs ezeknek. SzzIele dolga lehet neki a vrosban. Miert gondol ht
vissza erre az egy rvid mondatra?
Tn azert, mivel ennel az egy mondatnl Absolon egyik szemldke ismet gy csszott Il
a homlokn, eppen gy, ahogy akkor, midn annyira ovatosan keresett szavakban az
vlsrol beszelt, a vllalt Ielelssegrl... igen!... es Uzdy Palirol.
Igen... taln ezert gondol erre...
Csak tsuhant elmejen ez a kerdes. Aztn pr pillanat mlva elnyomta az lom.
*
Mr jocskn behaladtak Regen Iele. A derek negy srga jokedvvel getett a reggelben.
Absolon eleg szotlan most. Valamit latolgat. Valamire keszl.
Az jrt az eszeben, amit a Margitka lakodalmn ltott meg. Amilyen blcsen egykedv,
olyan eles megIigyel is. A vadszember nkentelen, de llando Iigyelme ez. A vadonban,
Ileg olyan Ielelmetes videken, ahol IerIikornak tbb mint a harmadt eltlttte, mindent
eszre kell venni, minden legaprobb zajt, minden parnyi mozgst, minden legpicibb jelt. Ettl
Igg a vadsz sikere, neha meg az elete is.
Az eskvn ott volt persze Uzdy Pl is.
A nagybtyjnak, aki reg nem ltta, Iltntek nemely dolgok. Milyen Iurcsn tart ki
hosszasan mesterkelt pozokat. Most is maga eltt ltta, mikent ll ott a nsznep kztt mozdu-
latlan, es maga Iele nyjtja a jobb keze mutatoujjt, mintha a krme al nezne. Furcsa, Iurcsa
dolog. A jrsa kimert es lass, akrha arra vigyzna Iolyton, nehogy elszaladjon vele a lba.
A szemeben van valami dlyIs megvetes, ha brkivel szoba ll. Mindez tn regebben is meg-
volt, de nem ilyen hatrozottan.
Absolon visszaemlekezett a sogorra, arra a idre, mieltt kitrt rajta az rltseg. Azon is
ilyeneket eszlelt.
Ezekre gondolt, mikor tegnap a vls gyerl hallott, mikor azt mondta Adrienne-nek,
hogy az nagyon indokolt.
Emiatt teleIonlt azonnal Regenbe. Az ottani korhz Iorvost hvta Il, hogy ertestse,
miszerint ma delben Il Iogja keresni. Most azt latolgatta, milyen Iormban adja be titrs-
nak, hogy mindenekeltt ezt az orvost akarja konzultlni, st a Iiatalasszonyt is sszehozza
vele. Nagyon kivlo orvos ez a WolI Herman Kisch. Mieltt tvette a vrosi korhzat, Ileg
idegbajokra specializlta magt. A nagy Kraepelin mellett dolgozott Berlinben, Charcot-nl is
volt egy evig. adhat olyan velemenyt, ami mellett biztonsgosabban tudnnak eljrni. Seg-
teni is tud taln...
jabb szivarra gyjtott Absolon nagy krlmenyesseggel, aztn beleIogott:
Egyeb elintezendk mellett, edes hgom, arra gondoltam, hogy ha mr gyis bemegyek,
Ilkeresnem ott egy jo bartomat, dr. Kischt. Okos lenne vele megtrgyalni, mikent Iogjunk
hozz a maga dolghoz.
Beavatni egy szszregeni orvost...? csodlkozott Adrienne.
O, az nem olyan kznseges videki doktor, ahogy maga kepzeli. Ez nagyon kivlo vala-
ki, amilyen igen keves van nemcsak nlunk, de egesz Europban. Es sietve magyarzott Ab-
solon, hogy minden ervet elmondjon, mieltt Adrienne visszautastan a tervet. Elmondta dr.
Kisch egesz trtenetet.
Itt szletett Dedrdon, ebben a szomszedos nagy szsz Ialuban. ParasztIi. Az iskolban
Iltnt. Erettsegi utn a szsz univerzits megknlta, hogy kikldi klIldre, minden kltse-
get Iedezi es kikepezteti orvosnak, ha ktelezi magt, hogy brmikor hazajn es elIoglal br-
milyen llst, mikor nekik szksegk lesz re. Kisch ezt elIogadta. Odaknn mr mint kesz
orvos a pszichitriban tnt Il tbb lenyeges tanulmnyval. Olyan komoly sikerk volt,
hogy tanri llssal knlta meg a jenai egyetem. azonban ezt nem Iogadhatta el, mert ekkor
mr hazahvtk, most t eve. Elkeszlt ez a nagyon tkeletes, de nagyon kicsi vrosi korhz
Regenben. Harminc gy. Annak az igazgatst kellett vllalnia. Lemondani a vilghrnevrl,
tudomnyos kutatsrol, mindenrl. De szavnak llt es hazajtt.
Ht ennek a doktornak mondanok el unokacsem llapott. Bizonyos, hogy Uzdy Pali,
br korntsem rlt, de nem egeszen normlis, teht jo volna, ha egy ilyen idegorvos megnez-
ne, persze minden Iltnes nelkl, es tancsot adna, valami csillaptokrt is rendel taln.
Ez arra is jo, hogy simn menjen ez az gy... minden irnyban, igen... minden vonatkozsban.
Az utolso szavakat klns nyomatekkal ejtette Absolon, ugyangy, mint tegnap, mikor
azt mondta: ,... azt is vllalom... megvedem magt vagy brki mst..."
De hiszen Kolozsvrt is vannak kitn specialistk... `
Azokat az csem bizonyra ismeri, legalbbis ltsbol. Dr. Kischrl nem tudhat semmit.
Odavihetjk mint gyalogos turistt; amgy is szabad oriban pillangokat gyjt, ht gy velet-
lenbl odavetdhet Almskre.
Az asszony nem vlaszolt. Megtdtt azon, amit az regr szavai mgtt erzett. Azon a
gondolaton, hogy a Ierjet idegbaj miatt kezeljek. evek ota abnormlisnak tartotta ugyan
Uzdyt, de hogy pszichiter kezelje, hogy tn meg is bolondulhatna, arra sosem gondolt. Ez
most elszr tltt eszebe es halk remlet szaladt vegig rajta. Akkor hozz volna lncolva
rkre!
Absolon mintha megerezte volna a n gondolatait, megnyugtatoan mondta:
Ez csak ovatossg tlem. Csupn azert ajnlom, hogy mentl gyorsabban es minden baj
nelkl vigyem keresztl, amivel megbzott.
Ht jo! Ielelt Adrienne. En mindenben szvesen kvetem a tancst...
*
A vroshoz kzeledve, utolertek az Absolon Iogatt, mely mr hajnalban indult el
Borbthjorol. Apro negy mokny lovacska, kitnen tpllt es simra pucolt kicsi llatok.
Vaskos srenyk es gndr Iarkuk hossz. Alacsony lajtorjs szeker. A bakon a kocsis es az
inas darocba ltzve, mert Absolon szmos cseledeit, klst es belst, parasztgnyban jrat-
ta, nem pedig liberiban. Az aIIelere nem adott semmit.
Mikor elebk kerltek, tkiltott hozzjuk Absolon:
A Feher Brnyba menjetek es ott Iogjatok ki! aztn berobogtak a Maros hdjra.
Most Il a vrosba es tdcgve rajta azon a szrny kvezeten, melynel rosszabb nincsen
az egesz orszgban, vegre kijutottak a tlso vegere. Ott magosas dombon ll a korhz.
Csinos eplet. Homlokn: ,Stdtisches Krankenhaus" nagy Iekete betkben. Bell is min-
den Ilrs kizrolag nemet. A ports ertestve leven, betessekelte az erkezket a ,Warte-
raum" nevezet szobba. Onnan kicsi prns ajto nylik, Ieher ez is, mint minden krlttk,
rajta tbla hirdeti: ,Ordinations-Zimmer des Oberarztes".
Majd egy alorvos erkezett, aki Absolont bekserte a Inkehez. Adrienne egyedl maradt.
Oktalan szorongs Iogta el. Nem mintha ismeretlen volna eltte az ilyen korhzi helyiseg.
Hiszen anyja hosszas betegsege es Judith nvere sszeroppansa idejen gyakran es sok ort
tlttt szanatoriumokban. Akkoriban ez a mindentt egyIormn rideg, gyszolvn steril kr-
nyezet semmi klnsebb hatst nem vltott ki belle. Nem is Iigyelt r. Termeszetesnek ta-
llta, mint ahogy egy mszer vagy gep csakis a maga celja szerint alakul ki.
Most azonban valami Ienyeget sugrzott Ieleje a hoIeher Ialakrol.
Valami j es Ielelmetes Iordulatkent erezte, hogy a vlsa gyeben most oda jutott, hogy
a Ierjevel valo szakts nem erzelmi vagy jogi gy, nem AB megvedesenek kerdese, hanem
orvosi trgyals anyaga.
Nem tudott nyugodtan vrni. Az ablakhoz lepett. Ott sem ltta ezt a gynyr kiltst a
vroska Iedelei Iltt, a Maros vlgyenek mind szelesebben kitrulo kepet, amely a prsodo
vegtelenben sszecsendl az azrkek eggel, sem a tavaszi napstes ragyogst, az iIj lombot,
a Iakado gesztenyevirgot, nem ltott semmit mindebbl. gy erezte, mintha stetben vol-
na, mintha vak volna. Egesz Iigyelme csakis egy kerdesen: mi lehet az, amirl Absolon es a
Iorvos ilyen hosszasan beszelnek?!
Pedig ez nem is tartott sok. A viaszosvszonnal prnzott ajto kinylt es kellemes hang
szolt hozz: DarI ich Sie bitten, Gndige Frau...
WolI Herman Kisch hvta be. Absolon egyedl hagyta ket.
Rendkvl magos, nagy csont ember dr. Kisch. Majdnem akkora, mint Uzdy. Egeszen ko-
pasz, br meg nincs negyveneves. Hatalmas szemveg mgl nagyon nagy, halvnykek sze-
mek neznek az emberre. Hossz ll brzatn jellegzetes a szj; vekony ajkai kemenyen le-
zrva, mintha erszakkal harapn ssze a Iogait, oldalt melyen karcolt rok. Megis van valami
megnyer varzs szoejteseben, egesz modorban, a mosolyban is, amely azonnal eltntet
minden keser, csalodott vonst az arcbol.
Adrienne lelkeben rgtn eloszlott az aggodalom, majdnem otthonosan erezte magt most,
hogy szembelt Kisch doktorral. Amit pedig az orvos mondott, az is megnyugtato.
igazban alig ltja szkseget annak, hogy Almskre jjjn. Megis szvesen megteszi.
Fleg mert Absolon keri arra, akinek jo bartja es gyakori vendege Ialun. Es taln okos is.
Taln hasznos lehet valamely komolyabb lelki vlsg megelzesere. Alig erintette a vls
gyet, hanem gy siklott t rajta. Az ilyen, bizonyos Iokig terhelt egyeneknel, amilyen Uzdy, a
krltekint elrelts helyenvalo dolog.
Csodsan nyugtato volt mindez, tn nem is annyira a szavai, mint a hangja, akrha simo-
gatna vele.
Vzlatosan beszelt a klnckdes gyakorisgrol. Sokkal tbb ember klns, mint azt
ltalban hinnek. Beszelt knnyeden a tapasztalsairol, esetekrl, amelyek sokkal komolyabb-
nak ltszottak, titkos indulatokrol, melyek knnyen Iloldhatok. Adrienne eszre sem vette,
hogy tneteket kerdez, egy-egy reszletet a hzaseleterl is, olyan dolgokat, amiket soha sen-
kinek, meg Blintnak sem mondott el.
Annyira tkeletes volt dr. Kisch vallatotechnikja, olyan keves szobol is ertett, olyan ta-
pintattal csszott tova egyik trgyrol msra, mintha mindez csak szalontrsalgs volna. Az
asszony semmi gtlst sem erzett. Sok beszelgettek gy.
Vegl az orvos hossz alakja, amit a Ieher kabtja meg orisibbra tlzott, Illlt. tkserte
Adrienne-t a ,Warteraum"-ba, ahol Absolon ders egykedvseggel szvta a szivarjt.
Itt megllaptottk a tovbbi programot.
Dr. Kisch csak jnius msodik Ieleben tud Almskre jnni, korbban nem vehet szabad-
sgot. Nem! Nem kocsin jn, csak gy odasetl t a hegyeken; odavetdik veletlenl. Amgy
is nagy turista, az itteni hegyeket is gyalog jrta be mind. Es wird mir eine Erholung sein...
gy beszelt, mintha odajttevel neki tennenek szolglatot. Psychopathische Probleme ha-
ben mich immer sehr interessiert... Ez volt az egyetlen celzs a mltjra, arra a plyra, ami-
rl le kellett mondania, mindarra, amit Illdozott, mikor hazajtt. Csak itt zrodott le keme-
nyen az ajka egyetlen pillanatra. De azonnal tovbb beszelt az bartsgos hangjn: Ich
komme sobald ich kann... Ich gebe Ihnen Bescheid... Ertesteni Iogom.
A kocsihoz kserte ket. Ott meg pr biztato szot mondott, aztn nyugalmas leptekkel
visszasetlt abba a pici korhzba, mely elethossziglan egyetlen mkdesi tere ama vilghr
katedra helyett.
De a germn ,Mannestreue" nem csupn a kzepkori lovagoke, ugyanolyan hsies lehet
es nIelldozo a polgri elet szrke szotlansgban is.
*
Jokedvvel gettek a srgk. A gyepls neha megrzta a Iejet, mintha a trsait biztatn, az
ostorhegyes pedig a kapttoknl Il-Ildobta a homlokt, tn hogy meg tbb levegt szvjon a
kitgult orrlyukain.
A rudasok ktelessegtudssal Iekdtek ilyenkor a hmba.
EgyIorma tempoban haladtak hegyen Il, hegyen le. Meg sem izzadtak; a szrk mint a
tndkl atlasz, hanyatt esik rajta a napsugr.
Adrienne most elvezni tudta a tavaszi tjat.
Mr a Mezseg ismers dombjai kzt jrtak, az szlIldjen. A tetkrl mindig orisi
panorma trul szejjel. Delnek, napnyugatnak sokszoros gerincsor, egyik a msik mgtt, s-
torszer orom itt-ott vagy hirtelenl elgrblt kp, aminek minden elet megaranyozza a nap,
minden hajlst ellilstja az rnyek, mg, ha utuk Iordultval visszatekint eszaknak, ott a Ke-
lemenhavas es a Negoj ragyog tarkn megszaggatott ho- es jegpalstban. Friss es de a leve-
g, akrha pezsgt inna. A halvnykek egen szorakozott brnyIelhk maradoznak el
egymstol. A vlgyek aljn gyakran apro tavacska. A ndasok stet Ialazsai kze Illrl re-
ltni a sk vzre. Ott vadkacsk szklnak prosan, pici hodk bukdcsolnak al. Bekk sze-
relmi korusa zeng a stebol.
Egyik Iordulonl meg kellett llani, mert ters szekerek jttek szembe.
A szomszedos csalitban Ilemile csattogott.
Minden aggodalom, minden nyomaszto sejtes elszllt Adrienne-bl. Az a pr biztato szo,
amit a szsz orvos bcszskor mondott, visszacsilingelt a lelkeben. Seien Sie guten Mutes,
Gndige Frau... seien Sie guten Mutes... Taln banlis szavak, de nem annak erezte. Igeret
volt ez, Iogadalom, remenyseg...
Els llomsa annak az tnak, ami a szabadulsa Iele vezet.
VI. RESZ
I.
Deli Iel kett.
Egyik mellekutcbol tbb szz rikkancs mlik be a Rkoczi tra. Mindeniknel nagy
csomo lap, szabadon, kar al kapva, vszonzskban vagy kosrban. SokIajta nepseg. Van
kzttk Iellb IerIi, ids kicsi asszony, st vak ember is, akit gyerek kalauzol, de legtbbje
Iiatal kamasz; gyors lb gyerkck, kik nekiiramodnak a vrosnak es szaladva elzik egy-
mst, akrha versenyt Iutnnak, mert az jr jobban, aki elsnek kilthatja el a lapot a Kroly
es a Mzeum krton vagy a Belvrosban. Hallos mereszseggel surrannak t rohano autok es
dbrg villanyosok tjban zegzugos Iutssal; hol Inn a jrdn a setlok kztt, hol lenn az
ttesten, Iurmnyos lovak orrnl, biciklistk kerekei es tlkl gepkocsik srhnyoi eltt. Es
akrhogy Iutnak, ezer veszely kzt is Iolyton kiabljk a lapot, akrhol is vannak. Kiabljk a
cmet es azt a szenzciot, ami Ilizgatja a vevt:
Lukcs Lszlo homo regius! Lukcs Lszlo...!
Taln soha ilyen jo napja nem volt a rikkancsnak, mint ma. Mindeniket csoportosan lljk
krl az emberek, csak gy kapdossk el tle az jsgot.
Pedig prilis ota mikor a Wekerle-kormny elszr mondott le mr nagyszeren ment
az zlet. Akkor meg a sok kirlyi kihallgats: bankgy, bankkartell, osztrk intrikk es a par-
lament elnapolsa, a Fggetlensegi Prt kurucos dntese o, ez mind kitn hranyag! ht
meg a trk Iorradalom izgato Iordulatai: katonai zendles Sztambulban (egy miniszter ha-
lott, kett megsebeslve!) , zsiai csapatok bevonulnak es utcai harcok, Szalonikiben
mozgostjk a hadtestet, mg Perban az rmeny meszrlsokrol gynyr reszletek, Il-
nyrsalt gyerekrl, meggyalzott nkrl. Mindennap j es jabb szenzcio. Egyik nap a sza-
loniki sereg krlveszi a Ivrost, msodnap bevonul; a Jildiz-palott megostromoljk. Abdul
Hamid szultnt elIogtk! megltek! Nem ltek! megszktt! Nem szktt! Lecsap-
tk es brtnbe vetettek. De van j szultn, V.Mehmed, akit rabsgbol szedtek ki es ltettek
a tronra es van dikttor, a szaloniki hadtest parancsnoka, Mehmed SeIket basa.
Es voltak ms jo dolgok mjusban: egy igazi japn herceg ltogatsa Pesten, o, ez is erde-
kes! Bienerth osztrk kormnyelnk gye, aki a becsi parlamentben nyilvnosan tmadja
Burint, a kzs penzgyminisztert. Ez mind nagyon vonzo es sznes, ami mellett eltrpl az
a pnszlv kongresszus, melyet Petervrt tartanak a cseh, horvt, szlovk es szerb kikldttek
reszvetelevel es ahol a cr biztato dvzletet intez hozzjuk a nagy muszka testver neveben.
Jnius is jol kezddtt.
jabb kihallgatsok Becsben a kormnyvlsg dolgban. A kirlyi audiencia utn a tron-
rks, Ferenc Ferdinnd is Iogadja Wekerlet es Andrssyt elszr eleteben. Errl a
tallkozsrol csak tomptva lehet ugyan rni, csak a sorok kzt lehet ertetni, milyen parancsolo
ridegseggel bnt velk F. F. Annl viharosabban kvetelik itthon az nllo bankot, orisi
nepgylesen a vroshz udvarn, valamint a videken is. A Fggetlensegi Prt intezbizotts-
gban Kossuth es Justh haragosan tkznek ssze es hromnapi hosszas trgyals szkseges,
hogy legalbb sznleg kibekljenek.
Ez mind jo, ez mind izgalmas.
Most pedig becsap a bomba. Lukcs Lszlo, a Tisza-kormny egykori penzgyminisztere
kirlyi megbzssal jtt Pestre. Titokban trgyal Wekerle es Kossuth hta mgtt, egyedl
Justh Gyulval. Csak kesbb, midn mr hre kel, hogy ebben a minsegben itt van, csak ak-
kor keresi Il Kossuthot, de ms senkit a koalcio soraibol.
Ht ez volt mindenbl a legnagyobb szenzcio.
*
A Nemzeti Kaszino eltt is sokan vsroltak lapot. Blint is itt vette meg es mr a lepcs-
hzban tIutotta a hreket.
Azutn mr ott lenn eldobta az jsgot es egykedven setlt Il az emeletre.
OdaIenn temerdek haragos politikus. Legtbbje az Alkotmny- vagy a Nepprtbol. Van
nehny apponyista is, teht a koalcion bell mindannyian Justhban ltjk a I ellenseget.
Csoportokba verdnek ssze es egy-ket Ibb ember magyarz izgatottan a krllloknak. Igy
van az etkez vegteraszn is, hova Abdy most kilepett.
Csakis errl az esemenyrl van szo az asztalok krl.
Legjobban haragszik a klnben bekes Lubinszky papa, akinek eppen midn a kormny
lemondott, kszbn llt a groIostsa. Ht ez most Istbe ment! Pedig lenykinak milyen
jo lett volna, ha ,konteszek"-ke vltoznak. Tn gy inkbb tudn Ierjhez adni ket; a hrom
Iinak is, hogy valami gazdag hzassgot kthessenek, es mindenkepp jobb, ha nemcsak
udvariassgbol szoltjk ,meltosgod"-nak az embert, hanem valoban joga is van hozz.
De nlnl sokkal hangosabb WuelIIenstein Fredi. alkotmnyjogi teteleket magyarz es
a tkeletes gentleman szmra, szerinte egyedl ervenyes rk szablyokat.
Ilyet riember nem csinl, amit ez a Lukcs! harsogja. Kikerlni a koalcio vezereit
es elmenni a kormny hta mgtt ahhoz az izgga es demagog Justhhoz. Bizonyos, hogy
Becsbl ismet a vlasztojogot akarjk kijtszani a hadgyi kvnsgok ellen, akr KristoIIyek
idejen; Justh a nemzeti kveteleseket, a kardbojtot es az ezrednyelvet sutba akarja dobni. Et-
tl IlIorr az en magyar verem! kiltotta WuelIIenstein es megtrlte a homlokt, mert ki-
gyngyztt a nagy hevessegtl.
Szent-Gyrgyi Antal, aki Iagyos nyugalomban villsreggelizett ugyanannl az asztalnl,
most Iagyos gnnyal szolt Fredihez:
Ezek a katonai kvnsgok ugye az Alkotmnyprt eredeti programjban is benne vol-
tak?
WuelIIenstein beugrott. Nem vette eszre, hogy Szent-Gyrgyi csIolkodik vele.
O, dehogy! Mi ezeket a vlasztskor csupn a 48-asok kedveert vllaltuk!
Nagyon udvariasan vlaszolt, abban a remenyben, hogy a jablnkai vrr netaln jra
meghvja arra az tkeletes vadszatra.
Majd tovbb magyarzta:
Azonban nem volna ri dolog, ha mi most ezt nem szorgalmaznek minden ervel. A Ig-
getlensegiek, Kossuth es meg inkbb Justh mr errl nem is beszelnek, hanem csak az nllo
bankrol, de mi ki kell tartsunk. Vegre is ha riember valamit egyszer kimond, ht emellett kell
maradnia.
Valoban ez volt a meglep Iordulat, amit a kormnykrzis kivltott. A 48-as prt zme a
hadgyi engedmenyek irnt mr nem erdekldtt, mg a 67-es Wekerle es Andrssy eppen a
katonai koncessziokhoz ragaszkodtak es csakis ezekhez. Bizonyra az nllo bank es vmte-
rlet miatt kerestek ilyen megoldst, mert a kzgazdasgi klnvlst krosnak tartottk, teht
inkbb katonai teren szerettek volna valami nemzeti ajndekot hozni. Ebben sok bels logika
van; megis Iurcsn hatott ez a helycsere a 67 es a 48 kztt. Pedig ez gy maradt a sok
honapos vlsg alatt es mg a 67-esek a sereg nemzeti reIormjval akadlyoztk szvetseges
trsukat, a 48-asok az nllo bankkal. Ez az egyms kzti hadakozs mit sem vltoztatott a
helyzeten, hiszen a kirly sem az egyik, sem a msik kvnsgot nem Iogadta el soha. Egyet-
len eredmeny az a hossz vajds, mely a koalcios rendszer vegs bukst megelzte, hossz
ideig megbentotta az egesz llamkormnyzatot es meg jobban alsta az orszg es a Monar-
chia amgy is csorbult tekintelyet.
jabb hrek Iutottak be a kesbben erkezkkel. Reszletek a Lukcs-Iele megoldsi
alaprol.
Alvinczy Farkas, aki eddig meglehetsen szrke egyeniseg volt a kaszinoban, most egy
negyedorra magra vonta a kzIigyelmet, mert egyedl tartozvn a Kossuth Ferenc krehez,
onnan hiteles adatokat hozott.
A Lukcs javaslata az, hogy egyedl a Fggetlensegi Prtra tmaszkodva olyan kormny
alakul, melynek els es egyetlen Iladata az ltalnos vlasztojog megalkotsa es melyben az
elnkseget, a belgyi es a penzgyi trckat 67-es, de jelenleg prton kvli politikusokkal
tltenek be. Ez jelenthette az egykori szabadelveket, de akr a volt darabontokat is, teht
KristoIIyt vagy Vrs Lszlot.
Ezt a programot Justh, gy ltszik, elIogadta, Kossuth azonban ma deleltt visszautas-
totta. Ezt en tle magtol hallottam!
nerzettel mondotta ezeket Alvinczy Farkas. Nyilvn nagyon bszke volt, hogy most
ilyen Iontos hrrel szerephez jut, mert br hrom eve tag, szep magas termet, elegns ember,
krtyzik is olykor, ha nem is olyan hazrdul, mint egykor GyerIIy, megis idig soha szmba
se vette senki. Es elmondja jra, minden jabb kerdeznek mindig pontosan ugyanazokkal a
szavakkal, ahogy a keves szokincs, de nagyon tisztesseges ember szoksa.
Nagy izgalmat vltott ki a hr. Egykedven csak kett Iogadta: Szent-Gyrgyi Antal, aki
udvari sszekttetesei reven taln mr elzleg tudott a tervrl, st elvbl amgy is mindent
helyeselt, amit az reg uralkodo tett, es Abdy Blint.
Abdy egesz gondolkodst most egyetlen dolog Ioglalta el: az Adrienne vlsnak gye.
Pr hettel ezeltt kapta azt a levelet, amiben Addy tudatja, hogy a lenykja vegre hazakerlt.
Aztn jabb level jtt, mely beszmolt ltogatsrol Absolonnl es a szsz orvos
kzbeiktatsrol. Blint ugyan nem ertette, miert volt szkseg erre az orvosra, kisse bosszan-
kodott is a halasztsert, de most meg trelemmel volt. Annl tbbet, annl kizrolagosabban
gondolt csakis erre, oda Adrienne-hez Erdelybe, ahol az sorsuknak most kell eldlnie.
Egykedven vette ht tudomsul a politikai hreket, egykedven Szent-Gyrgyi hvst is
ami valojban nagy kitntetes , hogy jnne ki vele auton Alagra, ahol ma Iutjk le a nagy
akadlyversenyt. Egyik csikoja a Iavorit. Jo! mindegy, hol van, mit hall, vagy mit lt, min-
den tkeletesen mindegy, egyedl az Iontos, mikor szabadul vegre Adrienne a Ierjetl. Min-
den ms es mindenki ms egeszen mindegy!
Pedig odalenn a gepkocsibol ket csinos leny kacagott Ieleje.
Unokatestvere, Magda es a kis Illesvry Lili. Utobbi nagyon kedves es okos lenyka.
Mlt decemberben a jablnkai vadszaton eleg sokat beszelgettek. Kesbb is, Iarsangkor,
ha elvetdtt valamelyik nagyobb blba. Gyakran llt mellette Lili csak gy veletlenl a
bIeasztalnl vagy a blteremben. Keringztek is egytt. Egyszer egyik kotillonra is Il kel-
lett kernie a tavaszi szezonban, mert Lili megsgta neki azt a borzaszto nagy szegyent, hogy
nem akadt tncosa.
Mindez termeszetesen adodott gy.
Blint minden IerIigondolatt elIoglalta a szerelme; ms nt maga krl meg se ltott, es
hogy Lilivel tbbet beszelgetett, mint mssal es szvesen, az csakis azert trtent, mivel a leny
eppen ott mellette volt es a trsalgsa kellemesen Iriss es megnyugtato, akr egy behttt or-
angeade.
Mma is gy trtent. Alagon keves a hlgy. Fleg sportasszonyok, kiknek jo reszet alig
ismerte Blint. Igy ht ezzel a ket lennyal volt legtbbet egesz delutn.
G
Visszatertekor megkerdeztek, nem vacsorl-e velk. Mi a Park-Clubba megynk!
mondotta valamelyik, taln eppen Lili.
Nem volt oka visszautastani a hvst, teht odament ki a megbeszelt orra. Keves ven-
deg van knn, nehny tutazo iIj ember es a Lubinszky nverek a papjukkal.
Egyik tvolabbi asztalnl Lukcs Lszlo vacsorl a szepasszony nejevel. Meg egy r van
velk. Httal l. Abdy megis megismerte: Slawata groI, a tronrks bizalmasa. Taln az-
ert vonultak azok ilyen messze, az vlmpk Ienykrenek a legszelere. Taln van valami kap-
csolat Lukcs es a Belvedere kzt. Tn a kldeteserl ad szmot a ,Homo regius".
Blint nem akart Slawatval tallkozni most. Hossz politikai trsalgsra semmi kedve
sem volt. Ezert midn etkezes utn valaki proponlta, hogy gramoIon mellett tncoljanak, de
a kis Illesvry lny rgtn revgta, hogy arra igen meleg van, hanem inkbb jtsszanak vala-
mi trsasjtekot, Blint velk tartott. Reszben, mert teljesen akaratlan volt, reszben mert unta
volna a ven Lubinszky politikai panaszait hallgatni es Slawattol is gy tud meneklni.
Besetltak az epletbe. Egyik szells szalonban, hossz asztalnl telepedtek meg.
Jtsszunk ,Jenkins"-t! Ezt is Lili ajnlotta.
A ,Jenkins" abbol ll, hogy ket prt alakul. Egymssal szemben lnek egyenl szmban.
Mindeniknek van egy vezere, ez a kzepre l. Mrmost azt a kisebb trgyat, gyrt vagy
penzdarabot ez a ,Jenkins" az egyik vezer tveszi, Ilmutatja: ,ez Jenkins up!" aztn:
,Jenkins down"-re az asztaltert alatt eljuttatja valamelyikhez a maga prtjbol. Persze gy
csinljk, hogy tlrol ne tudjk, kihez kerlt. Akkor jn az ellenvezer harmadik
kommandojra: ,Jenkins on the table" Il az asztalra! mikor mindenki Il kell hogy tegye
a kezet laposan.
Persze csak sznyeges asztalon lehet ezt jtszani, ahol nem koppan meg az a trgyacska.
Most kvetkezik a latolgats, tancskozs: kinel lehet az a kis trgy? Csakis a vezer dnti
el a vitt es csak egyetlen kezre mutathat r. Ha ott nincs, akkor nagy a triumIus az eldugo ol-
dalon es jra kezddik az egesz. Ha azonban eltalltk, akkor az a gyr vagy penzdarab t-
megy a gyzkhz es most ezek rejtik es a tlsok tallgatnak.
Magda a gyrjet klcsnzte a jtekhoz.
Az egyik oldal vezerseget Lili mr nhatalmlag tvette, a tlso Blintot vlasztotta meg.
Egymssal szemben ltek ht. A lenyon knny nyri ruha, inkbb rvid, de nagyon b
ujjakkal. Temerdek krlhmzett lyukacska tzdeli t a kelmet, amiken trozssodik a lny
bre, a karjain, a vlln az apro reseken, st a vekony szvet Iehersegen keresztl is tvirt
halkan. Ravaszul kigondolt ltzet. Csupn iIj lenynak valo, majdnem gyermekes, nagyon
szziesen Ieher is, megis bolondtobb taln, mint az szinten kivgott ruhk.
Blint hosszasan nem gondolt erre. Lassacskn azonban, ahnyszor Lili Ilemelte kezeit
egyikben a gyrvel es ruhjnak tg tork ujjai visszasiklottak a csupasz karjain, valami cso-
dlatos varzs ramlott Ieleje. Akrha nszingben volna ott eltte az a leny, mintha mi sem
volna rajta, csak ez a knny patyolat. Es vrakozo mosollyal az ajkn, kerdez szemekkel
nez re. gy erezte, nem jtek ez, hanem a nstenyek ntudatlanul hvo akarata. Virgszirom
bre, titkos illata, kisse szejjelnylt ajkai, az az omlos ruha is, melyen tcsendl a lny melle-
nek kvnatos dombja, mindez dehogy jtek, rk csaletek ez mind, a n si sztnenek
rk Iegyverei.
Bnsnek erezte magt, hogy ezt megltta. Bnsnek, hogy Iltmadt benne a vgy; meg-
is minden kacags es treIa dacra, amg gy jtsztk ezt a gyermekes jtekot, nem tudott sza-
badulni tle...
*
Ez volt az egyetlen trtenes, ami egy rvid orra kizkkentette abbol a vrakozsbol, ami
minden Iigyelmet leIoglalta.
Mikor kap hrt hazulrol? Mi trtenik Almskn? Ms nem erdekelte.
A politika esemenyei meg nem zavarhattk ezt. Az elmlt tel Iolyamn a hbors veszely
es az orszg sorsert valo aggods gyakran el tudtk terteni a sajt jvjenek kerdeseitl.
Most azonban a belgyi vlsg apro reszletei, hogy Wekerle vegleges Ilmenteset keri, hogy
Lukcs visszaadja a megbzst, hogy a koalcios kormnyt jbol kinevezi a kirly, hogy Kos-
suth es Justh Gyula ismet sszevesznek, st a klgyi hrek: Grey expozeja, az angol
hajohad Ienyeget szaportsa, az Eulenburg herceg krl kitrt botrny, Blow lemondsa,
ez mind annyira mindegy, annyira mellekes, hogy semmi nyomot sem hagyott benne.
*
Nyugtalansga Adrienne miatt azonban minden elmlo nappal Iolyton Iokozodott.
Az utolso level szerint a szsz orvos e napokban ltogat Almskre. Lehet, hogy Absolon
is. Most lesz teht a dntes, az a vrva vrt dntes! Legjobb hazautazni, legjobb ott kzel
lenni, hogy azonnal hrt kapjon, hogy segthessen is, ha a szkseg gy kvnn. Ha kell, az
autojn odaszguldhat Adrienne kzelebe, magval viheti, el is rejtheti, ha valami veszely Ie-
nyegetne az ura reszerl. Minden eshetsegre keszen akart llni es kezgyben.
Igy ht jlius 9-en hazautazott.
Hirtelen hatrozta el kes delutn. Mr hiba srgnyztt volna Denestornyra, a tvirat
idejeben nem erne oda. Sebaj! az llomson, Aranyosgyeresen majd csak lesz valami Iu-
varos, akivel hazaviteti magt.
Reggel nyolc ora lehetett, mikor kiszllt a hlokocsibol. A vonat azonban nem indult tova,
mint mskor, hanem a mellekvgnyon vrt.
Az eplet eltt az llomsInk Ieher kesztysen es pardeban. A helyettese is. Mindkett
nagyon ideges. A vltork ide-oda szaladglnak. Ket pr kakastollas csendr lepked panga-
ne-tosan a snek hosszban es mindenkit elparancsolnak a peronrol.
Mi trtenik? kerdezte Blint, kezet szortva az reg Inkkel, mialatt az egyik csendr
mr tessekelte kiIele a hordrjt. Miert van ez a nagy keszldes?
A tronrks Iherceg klnvonata megy t. Mr jelezve is van. Szigor rendeletet kap-
tunk, hogy csak a szolglati szemelyzetnek szabad az lloms eltt tartozkodni. Nagyon szi-
gort. Ugye kerem, megbocstja...
Nagyon szegyenkezve es Ielszegen mondta ezt a Ink, ki regtl ismerte Abdyekat, hi-
szen ez az llomsuk. Megis a karja a kijro Iele lendlt; roppant rizte azt a titoktartst,
amit Iels helyrl reparancsoltak.
Blint az egylovas szekerrel mr a Ialu vegenel tartott, midn htulrol az Aranyos hdja Ie-
ll hatalmas dbrges jelezte a klnvonat jttet. Aztn rvid Itty. Most meglassulnak a ke-
rekek es a Iekezes Ijdalmasan vist. A vonat megll. De ez alig egy perc. Rgtn jra dohog
a mozdony es tovazakatol azonnal, el a hegyek Iele.
Hogy miert llt meg egyetlen pillanatra a Iherceg Extrazugja, az Abdynak nem tnt Il.
Taln az a pr ember, aki a vrotermekben gyeleg, az se ltta meg es bizonyra nem gondolt
vele. Pedig, ha megltta es elmondta volna valaki, abbol eleg csinos lrmt thetett volna a
soviniszta sajto. Mert aki miatt a vonat megllott, aki sietve lepett ki az llomsInk
szobjbol, aki szmra megnylt a szalonkocsi ajtaja, az Timisn Aurel volt, az reg neptri-
bun.
A Iherceg irodja, a ,Werkstatt", ahogy az intimusai hvtk mr jo ideje, bizalmas kap-
csolatban llt vele, ahogy tbb ms nemzetisegi vezeremberrel is.
Az rendelte t ide, az kldtt igazolo levelet neki, az parancsolt el mindenkit a klnvonat
kzelebl, hogy titokban beszllhasson. Pr lloms utn ugyanilyen titokban hagyta el az ud-
vari szalonkocsit. Ennyi id eleg volt, hogy tadhassa azt a nevsort, amit nla rendelt meg a
tronrks titkra.
Msnap Sinaiban Ferenc Ferdinnd Iogadta azokat az emigrnsokat, akik politikai prk
ell szktek t jvend birodalma hatrn. Mialatt joakaratrol biztostotta ket, odakinn a
Illobogozott Irdhely Iutcin dikcsoportok teptek le a ketts Monarchia egyik orszg-
nak a zszlojt, a magyar zszlot es a srba tapostk.
II.
Blint Denestornyn uzsonnakor olvasta mindezt a budapesti reggeli jsgban. De ugya-
nakkor erkezett meg a kolozsvri deli lap, az ,Ellenzek" melyben a hivatalos cIolat llt az
els oldalon. Nem trtent semmi; a Iherceg senkit sem Iogadott es a magyar zszloval sem
trtent semmi baj. Az elz napi kzles sajnlatos tevedesen alapul! jelentette a Monarchia
kvete.
Vajon elhitte-e ezt valaki? Az ms kerdes. Abdy Blint bizonyra nem.
Mindaz, amit a tronrks szemelyerl tudott, mindaz, amit Slawata elbizalmaskodott ne-
ki, nagyon megerstette, hogy ez a dolog valo. Megis elhrtotta magtol ezt a tenyt, treke-
dett elIogadni a hivatalos letagadst, mert egyeb gond, egyeb aggods Ioglalta most el. Ha ve-
giggondolta volna mindazt, amit ez az incidens a jvre nezve jelent, az eltertette volna attol
az egyetlen trgytol, aminek most egesz Iigyelmet szentelnie kell.
Tervet kell csinlni, mikent es mikor kzlje anyjval, hogy a hzassga kszbn ll.
Hogy ez szrny Ijdalmas lesz mindkettjk szmra, az bizonyos. Ma meg ideig-orig
halasztani lehet, hiszen meg nem jtt hr Almskrl. De ha megerkezik, akkor azonnal Il
kell lepnie. Az pedig ketsegtelen, hogy utna egyetlen orig sem maradhat itt. Jol ismerte az
anyjt. Amit ilyen hatrozottan kimondott, azon nem vltoztat semmi. Bizonyos, hogy na-
gyon-nagyon hossz ideig gy Iog tenni, mintha a Iia meghalt volna szmra, bizonyos, hogy
csak ha megszletik az a meg csak elkepzelt Ii, az unokja, nevenek rkse, csupn
akkor es csakis akkor Iog valamennyire megbocstani.
Teht mindenre el kell keszlni most ezen a nehny napon.
Sem itt, sem Kolozsvrt nem lakhatnnak Adrienne-nel. Keptelenseg, hogy ugyanabban a
vrosban eljen es a neje, ahol az anyja el. Csakis Pestre viheti az asszonyt. Ott nem vlik
olyan nyilvnoss es mindenik Ielre nezve annyira Ijdalmass a helyzetk. Igen! csakis ezt
lehet. Ott kell lakst berelni.
Bizonyos tovbb, hogy azt a havi jrandosgot, melyet diplomata kora ota azonos ssze-
gben Iizet ki neki az uradalmi penztr, tovbb nem igenyelheti. Lehet, hogy az anyja azon-
nal le is tiltan. A kepviseli Iizetes pedig semmiseg.
De ht erre nincs is utalva.
Az apai nagyatyjnak rksege az ve. Mig nem klnbztettek meg. Minden jvedelem
Iltt Abdyne rendelkezett es Blint sohasem gondolt arra, hogy elklntse. A denestornyai
ket birtokot a tagostskor amgy is egytt szabtk ki, a csaldi havast sem osztottk meg so-
ha, pedig annak a negyede az apai jussba tartozik.
Ez teht megelhetesi alap. Eleg erre a havas jvedelme. Minthogy kezelte mr tbb eve,
kttte a szerzdest azzal a becsi Iavgo ceggel, tudta, hogy a negyedresz krlbell hsz-
ezer koronnak Ielel meg.
Van tn meg egyeb is, ha az nem is sok.
gy emlekezett, hogy a nagyapje volt egy klnllo kisebb birtok a Jra-patak vlgyen.
Az most rendban van. Az is jogilag az ve. Ezt visszakerheti, annak a bersszeget.
Van meg a btorkerdes.
A nagyapja btorai itt vannak a kastelyban. Oda vannak halmozva a raktrszobba, sok
egyebbel egytt, ami nem onnan szrmazik. Az regr roasztalt jol ismeri, azt a nagy gy-
ker-almriomot is, ami a Iszobban llott, de a tbbi bizonytalan. De meg kell lennie annak a
lajtstromnak, amit sszertak, mieltt kirtettek a nagyapa krijt itt lenn a templom mellett,
mieltt zbej odakltztt. Az anyja sokszor hangslyozta, hogy ez megtrtent. De hol van
az a lista?
A leveltrban kereste. Ott nincs. Odalenn van bizonyosan az irodban zbejnel. Oda kell
teht menni. Tle kell elkerni.
Ezekre gondolt Blint br gy tett, mintha a lapokat olvasn. Egy-egy hrt el is mondott
Innhangon, pedig csakis erre gondolt, mikzben tezott az reg Abdyneval a verandn.
Abdy Roza bolongatott a hrekhez. Olykor azt mondta: O, ez erdekes! vagy: Ez iga-
zn meglep! de sem idegondolt, hanem arra, mennyire zrkozott arca van a Iinak, mi-
lyen gondterhes, es erezte bizonyossggal, hogy az az tkozott hzassg kzeledik Ieleje,
akrmely nap kipattan es elveszti az egyetlen es utolso lenyt, akit szeret.
G
Blint a lepcshzban leakasztotta a cinterem kulcst, mely mindig ott logott egy szgn
es lesietett a vrhegy nyugati oldaln. A megnyurgult Ienyk kzt, a kanyargo sveny kitapo-
sott lepcsin gyorsan jutott le az also kIalhoz. tkzben eszebe jutott az a vasrnap majd
egy eve annak , mikor az anyjval egytt mentek a templomba, az rvacsora napjn, jke-
nyerkor. Akkor meg bizakodott. Akkor meg hihette, hogy bekesen intezheti a hzassga dol-
gt.
Akkor tett Iogadalmat, hogy rendezi az eletet.
Fanyar keserseg Iogta el, mikor arra gondolt, ami meg tetezte azt a majdnem undorodo
erzest, mellyel most a nagyapja egykori hzba indult.
Az regr halla ota nem jrt ott. Mire mint tizent eves Iicska a becsi Theresianumbol
megerkezett ide, mr a templom kzepen ravatalon Iekdt Abdy Peter. A laksa le volt zr-
va. Kesbb pedig zbejt kltztetven ide Abdyne, mindig elkerlte eddig, hogy viszontls-
sa azt a kertet, torncot, szobkat, hol kepzeleteben tovbb elt boldogult nagyapja.
Ma azonban ide kellett jnni. Mst nem tehetett.
Nehezen nylt a cinterem tlso ajtaja. Nagyot csikordult a berozsdsodott zr. Mgtte az
az egykor olyan szepen polt sveny csupa burjn. Itt ltogattak t regen az anyjval templo-
mozs utn a vasrnapi ebedre. ssze van szklve a ketoldalt benv orgontol. Alig lehet
alattuk tbjni. Mr ez is Ijdalmas volt.
Meg Ijdalmasabb a kert. A nagyapja gynyr rozsi eltntek. Itt-ott egy-egy venhedt, el-
vadult trzs, amibl vadhajtsok sugrzanak szet. Csak a kria Ialn el meg egy t a
kszorozskbol, a tbbi elpusztult. De legIjdalmasabb maga a hz.
Az elugro veranda negy grgs oszlopa ki van Istve zld olajIestekkel hamis mrvny-
nak. A mennyezetebe valami kontr Iecskeket, pillangokat es Ielhket pinglt es ketIell az
ajto melle ket tjkepet: az egyik Fiumet brzolja, a msik Npolyt a szrnyen Istl Ve-
zvval!
Ebben a tarkabarka krnyezetben egy szalmagy tulipiros prnin kicsi, hjas Iekete n
Ietreng. Bazsarozsktol virto brsony pongyolja elcsszva, mert ket kisgyerek alszik vele,
egyik a terdinei, msik a keblen, mg egy harmadik a padlon nyri krtet majszol a mellette
llo kosrbol.
Ez a bekes kep hirtelen viharr vltozik.
A Ialatozo gyerek irtoztatot sivt, mikor megltja Abdyt, az alvo n krlnez, Ilugrik,
vistva lepotyog rola a ket kisgyerek, aztn az egesz Iamlia, az asszony es a csemetei Iutnak
az ajtonak. Az asszony papucsai csattognak, a gyermekek sikonganak, akrha prikulicsot lt-
nnak es csak egy pillanat! mris elnyelte ket a szoba stetsege.
Roppant Iurcsa volt ez a veszes szalads. Annl inkbb, mert a n es a gyermekei szakasz-
tott olyanok, mint maga zbej, olyan barnk es szrsek, olyan labdaIormk is; azt hinned,
hogy nem is Iutnak, hanem csak elgurulnak.
Abdy egyedl maradt a Ieldnttt kosr szejjelgurulo krtei kztt.
zbej Ielesege, bizonyra hvni Iogja az urt! gondolta Blint.
Megllt ht es megIordult a kert Iele. A helyzet komikuma nem hatott re. Annyira rossz-
ulesett neki, hogy gy el van csItva ez a szep hoIeher veranda, hol kepzeletben a nagyapjt
ltta eddig, ahogy ott l a merev ndszeken, kis tajtekpipval a szjban, ezsthullm haj-
val, kedves es blcs mosolyval. Inkbb a kertre nezett, ami ha el is van vadulva, megis csu-
pn az elmlst hirdeti, nem pedig azt a barbr meggyalzst, ami a verandn uralkodik!
De nem llt itt sok. Pr perc es a kver tmzsi gyved hajbokolt ki a hzbol.
Milyen megtiszteltetes! Milyen szerencse! ismetelte zbej, mikzben minden harma-
dik szonl kette grnyedt a nagy hodolattol. Mit meltoztatik parancsolni? Miert nem meltoz-
tatott engem Ilrendelni?... En mindenkor, amit parancsol...
Nehny adatra volna szksegem vlaszolt Abdy , ezert tn legjobb volna, ha az iro-
dba mennenk. Es a joszgigazgato kerdesere elmondta, hogy a nagyapja btorainak a jegy-
zeket akarn ltni.
Az itt van az roszobmban, kerem. Minden regibb okiratot itt tartok. Meltoztassek, ke-
rem... parancsoljon, kerem...
Teht Blint kenytelen volt belepni a hzba, br elre irtozott ettl.
Az els szoba az egykori ebedl. Halvnyzld volt akkoriban, a Ialain csaldi kepekkel.
Most szalon. Vrs plss pamlagok, sok apro asztal bojtokkal krlaggatva, gynevezett kele-
ti btorok, apro Iagmbkbl sszecicomzva es a Ial is vrs, arany broktnak mzolva
ajtomagassgig, onnan meg Iestett Irz es mennyezet tlgyIaIladerezessel.
Majd a nagyapja roszobjba leptek.
Ez vltozott legkevesbe. Az empire knyvesllvnyok helyen amerikai polcok, az
roasztal is ott, ahol az regre akkor. Ez is modern gyrtmny persze, mint a Ialiszekrenyek.
Megis itt semmi olyan szrnyseg nem volt, mint mshol; a bolthajts, habr kormos mr,
most is Ieher meg, amilyen egykor volt. Nyilvn zbej csak a neje szmra ,csinostotta" el a
lakst.
Az iratokban azonban nyilvn rendet tartott. Pr perc es mr a Iiatalr Iele nyjtotta a b-
torok jegyzeket.
Blint tnezte hosszasan. A kis kver igazgato ott llt mellette. Nagy, loszilvavgs sze-
meben vizsglodo Ienyles.
Mikor beIejezte az olvasst, megszolalt Blint:
En azon gondolkozom, hogy Pesten lakst berelek. Szllodban lakni sokkal kltsege-
sebb... Az gydarabjaimat mindig le es Il utaztatni, az is krlmenyes. Az ottani knyveim-
mel sem tudok mit kezdeni. Igy ht ezekkel a holmikkal rendezkednem ott be. Teht arra ke-
rem, msoltassa le nekem ezt a jegyzeket. Hogy mennyit viszek Il kzlk, persze meg nem
tudom. Ha arra kerl a sor, meg Iogom ket jellni...
zbej meggypiros szja, ami a sok Iekete szr kztt olyan vratlanul puha es pici, most
hodolo mosolyra csucsorodott:
Ez itt a boldogult kegyelmes r hagyateknak a csomoja mondotta, akrha tudn, mi
jratban van nla Abdy meltoztatnek ebbe is beletekinteni, ha mr szerencsem van
meltosgodhoz. Es tnyjtotta az iratokat. Regota vrtam erre az alkalomra, hogy bemu-
tathassam, hogy beszmolhassak...
Blint tlapozta ket. Hamarosan retallt arra a Jra-vlgyi birtokra, amit keresett. Ez
most berben van? Mennyiert? Olyan Ielvllrol kerdezte, olyan mellekesen, mintha ezt csak
veletlenl mondan. A kis kver emberket azonban ez nem tevesztette meg, br
semmitmondo arca mit sem rult el: Ezerhatszz koronert jelentette hodolattal , de most
Szent Mihlykor lejr. Akkor, meltosgod parancsra, Ilemelhetnk az rendt eleg lenyege-
sen o, igen! , eleg lenyegesen...
Midn Abdy Illlt es tvozni akart, zbej meg mst is mondott.
Azt mondta, vinne magval a nagyapja iratait; hozztette, hogy neki ezekre nincs szkse-
ge, megvannak itt msolatban. Ezek meltosgodat illetik, egyedl meltosgodat! ismetelte
prszor, alig erezhet hangsllyal.
Blint elIogadta azt, karja al vette a csomot es tvozott.
A kicsi tmzsi gyved elkserte a cinterem ajtojig. Ott meg hrmat hajlongott, mg a zr
becsattant. Akkor azonban kiegyenesedett. sszesrolta apro hjas kezecskeit es a szemeben
rm csillant meg. Krrm. Ez jol volt! Ez kitnen volt. Ezt Il lehet hasznlni!
Es mikzben visszasetlt a bekazldre Iestett oszlopozs Iele, mr azon gondolkozott, mi-
kent adja be Abdy anyjnak, hogy a Iia immr a nagyapai hagyatekot vissza akarja kvetelni
tle.
*
Ezt llando szvetsegesei msnap vegre is hajtottk a szoksos modon.
A ket gazdasszony, Tothyne es Baczone burkolt szokkal elsopnkodtk egymsnak,
mennyire gonosz a vilg es Ielre nem erthet celzssal megertettek Abdy Rozval, mi tr-
tent: Blint rIi elkerte es elvitte a hagyateki iratokat.
Csak ennyit, nem tbbet.
Mire az regasszony maghoz rendelte zbejt, aki megerstette a hrt es azt is elmondta,
hogy a Iiatalr Pesten be akar rendezkedni. Nagyon szabadkozott, hogy t vratlanul lepte
meg az iIj r, erszakosan lepett Il, gy ht neki nem volt modjban rnjet elzleg meg-
kerdezni. Nagyon tiszteletteljesen meselte el mindezt, ltszolag letomptva, mert jol tudta,
hogy Abdyne brhogy is haragszik, az alkalmazottaitol nem trne egyetlen bnto szot sem a
Iirol.
Szegeny Roza asszonynak olyan volt ez, mint egy trdIes. A Iia! az Iia adatokat gyjt
ellene titokban! gy erezte, az egesz vilg sszedl krltte. Ilyenre vetemedik az Iia
ezert az tkozott nert!
De nem szolt. Nem volt mit szoljon. Nem is akart. De megkemenytette a szvet, elkeszl-
ve arra a szrny harcra, ami ki Iog trni kzttk.
Es a viszony meg Iagyosabb, meg Iormaibb lett a Ii es az anya kztt.
*
Pr nappal azutn jtt meg Denestornyra az Adrienne levele. Szkszav rs, amiben be-
szmolt a szsz orvos almski ltogatsrol. Erdemben csak annyi, hogy most meg nem le-
het, most meg vrni kell pr hetet vagy tn egy honapot, akkor... akkor majd kenyertresre vi-
heti a vlsa gyet, ma azonban nem, ma meg lehetetlen. Vrni kell. Vrni.
A sorok kztt mely lehangoltsg csengett.
Semmi reszletet sem kzlt, csak annyit, hogy dr. Kisch igen jo benyomst tett nluk.
*
Valoban igen blcsen vezette be magt WolI Herman Kisch. A veletlen is jol segtette tn,
de aki okos, a veletlent maga keszti el.
gy trtent, hogy aznap delutn Uzdy celba ltt a park aljn nylo katlanban, amit olyan
tkeletesen rendezett be lvldenek. Az innens domb lbnl a lvlls. Ott puskarcsok es
hromlb teleszkop, amivel a tallst ellenrzik. Eltte retecske, aminek hatrn rok vonul
vegig. Az agyaggalambot dobo t gepet tpllja es igazgatja onnan az a Iicska, kit Uzdy erre
kitantott. A tlso meredeken a trcsk sorakoznak 50-100-200 es 250 meternyire pontosan.
Az egeszet lezrja egy sr drotsveny. Magosabb az elen es alacsonyabb a csuszamlsos
homlok ket oldaln. A kertestl jobbra mr ciheres erd.
Regebben naponta ldztt itt Uzdy. Mostansg is meg eleg gyakran, br amiota azokat a
csods szmtblkat gyrtja, valamivel ritkbban. Megis kitn pusks maradt. Nem volt
golyo, amivel ne tallt volna bele a legbels krkbe. Ez volt az egyetlen sport, ami mulattat-
ta.
Mr jo ideje lvldztt. Elbb agyaggalambokra. Mikor a kihozott keszlet elIogyott, a
ketszztvenes tblra.
Ez ott Inn van a domboldal legIels martjnl. A kis Klemi angol nrsze ll a teleszkop-
nl, az mondja be a tallatokat. jabban mindig ezt a nt vitte magval Uzdy, miota Irancia
neveln van a kislnya mellett. Ezt az angol venlnyt vratlanul megkedvelte, pedig regeb-
ben soha meg se szoltotta es gy tett, mintha nem is volna a vilgon.
Nehny perce az reg Maier komornyik is lejtt, megkerdezend, az ura Iljn-e uzson-
nzni, vagy inkbb ide kvnja a tejt. Rendszerint az inast kldi le ilyenkor, de ma jn sze-
melyesen. Megkerdezte, de vlaszt meg nem kapott. Igy ht vrakozott a htterben es egyked-
v arccal a tlso dombra Iigyelt.
Ezt ragyogoan vilgtja meg a delutni napstes. A csuszamlsok lankin minden kkeny-
es bkkhajts elesen vlik el az agyag srgjtol. Egy-egy meszk szikladarab Ieherlik kzt-
te. Minden Iszl kln rodik re, st a jobb oldali kertesen tl, ahol a bokrok srbbek, ott
is belelt az ember az gak rostelyozsa kze.
Ott most egy vndor tnik Il.
Magos Ierni. Zld vszonruht visel, terdnadrgot es vasazott bakancsot. Hatalmas szem-
veg az orrn, a kezeben lepkeIogo hlo, vlln htizsk es valami plehdobozIele az oldaln.
Egyik elhagyott svenyen kzeledik, regi marhacsapson, mely a bels erdbl indul es mi-
eltt ezt a hegyhomlokot itt elkertettek, rezst jrta krl a kiszgell dombot.
EgyIorma leptekkel kzeledik. Nekimegy a drotsvenynek. Beletkzik. Megll es lehaj-
lik. Nyilvn rvidlto, azert vizsglja ilyen kzelrl. Aztn hossz lbval tlep rajta es nyu-
godtan megindul be a celtblk ele.
Az angol venleny ltta meg elszr. Lehet, hogy Maier is, de nem szolt.
A man! A man! kiltja a nrsz. Egy ember! Vigyzzon!
Erre nagy kiabls kezddik. Uzdy, a n, st Maier es az rokban gubbaszto Iicska is,
mind rekiltanak arra a knnyelm vndorra, aki belesetlt a golyok tjba. Ez nem ll meg,
hanem tovbb lepked. Bizonyra nem is kepzeli, hogy neki szol ez a lrma.
Uzdy elvesztette a trelmet.
Gyors egymsutnban hrom golyot rpt pontosan a vndor lba ele, egy ott csupaszkodo
kbe. Pakk! Pakk! Pakk! csattognak a golyok. Apro szilnkok ugrlnak szanaszet.
gy ltszik, hogy csak most ertette meg az idegen, hogy rossz helyt jr. A lves irnyba
Iordul, aztn lassan, a hegymszok biztos lepesevel leindul a meredek oldalon.
Uzdy Pali diadalmasan kacag.
Bocsnatot kerek, ha tilos helyen jrtam szolt a jveveny, miutn tugorva az rkon,
eljutott a lvllshoz. Kalapleveve bemutatkozott: WolI Herman Kisch vagyok Szszre-
genbl. Csupn ennyit mondott. Arrol, hogy orvos, nem tett emltest.
Folyekonyan beszelt magyarul, alig eszlelhet idegen hangsllyal. Pr szoval elmeselte,
hogy pillangokat gyjt, azert kerlt ide. Itt a videket jrja. Mindezen csak kacagott Uzdy, de a
doktor ezzel nem trdtt. Krlnezven megltta a kis angol nt. A meltosgod Ielesege ta-
ln...? Kezeit csokolom. Maierrel nem trdtt, mintha meg se ltn. Pedig vele trgyalta le
ezt az egesz programot KrsIn, hova az reg komornyik tsetlt hajnalban. Jol ertettek egy-
mst, hiszen Maier Iiatalkorban hivatsos polo volt.
*
Igy kerlt dr. Kisch Almaskre.
Uzdy ott marasztotta. gy tekintette, akrha a zskmnya lenne. Az szerzemenye. Majd-
nem bszke volt re. Nem bocstotta tovbb, br Clemence groIne, aki nem tudott a
hivatsrol, nem prtolta ezt a vendeget.
De Uzdy Pl jo ideje nem hallgatott az anyjra, st neha valami ellenseges Ieny gylt ki a
szemeben, ha retekintett. Ez attol kezddtt, miota az regasszony hazakerlt Mernbol.
Szokatlan dolog, hiszen Uzdy mindig kimerten udvarias volt! de azota mind gyakrabban
Iordult el, hogy ingerlten vlaszolt neki, st neha beleszolt valami apro hztartsi reszletbe,
pedig ezen a teren az zvegyasszony idig korltlan uralkodott. Az jonnan alkalmazott nev-
elnt is ldzte, kizrolag azert, hogy gy is bosszantsa az anyjt.
Dr. Kischt azonban rgtn megszerette. Mr msnap beavatta abba az orisi tervebe, ami-
vel az egesz mai szmrendszert Il akarta Iorgatni. Hossz orkat beszelgettek egytt, egytt
setltak egesz delutnokat, Iel ejszakt trsalogtak, bezrkozva az roszobba es a szsz orvos-
nak szabad volt brmikor belepni hozz, brmily vratlanul.
Valoban nagy lelekismer dr. Kisch. Nem hiba volt Charcot tantvnya.
*
t napot tlttt Almskn. A hatodik nap, virradatkor tvozott onnan, miutn este elb-
cszott es a hzirnak meggerte, hogy a nyr vegen ismet meg Iogja ltogatni.
szeln erdekes pillangoIajtk Iordulnak itt el... mondotta, mert vegig megjtszta a
termeszettudos szerepet.
A Ilajnlott kocsit nem Iogadta el. Gyalog indult hegynek azon az svenyen, mely a tetn
a BnIIyhunyadra viv tba torkollik.
Meg alig pirkadt, amikor elment.
Pr ora mlva Adrienne haladt ki ms nyomon, de ugyanabban az irnyban. Igy llapodtak
meg. Amg itt volt az orvos, negyszemkzt sosem beszeltek egymssal. Ezt a tallkozot is a
ven komornyik tjn hatroztk meg. Egyedl Maiert avatta be Adrienne, mikor visszatert
Szszregenbl, ismerve titoktartst mindenkivel szemben; egyedl vele trgyalta meg, ami
elIordult.
A Iiatalasszony kornkel, delelttnkent az erdt szokta jrni. Nem Iltn teht, ha ma
reggel is oda tart.
Aggodva sietett ki a szlason. A szve magosan dobogott. Most dl el a sorsa. Most Iogja
megtudni: szoba hozhatja-e a vlsa gyet. Sem rosszat, sem jot nem sejtett. A doktor arcrol
mit sem olvashatott le, pedig ezen az t napon egyedl azt Iigyelte.
Midn kijutott a lbas erdbl, a vgotton tl megpillantotta dr. Kischt mr messzirl. Ott
l megbeszeles szerint az Uzdy-erdseg hatrkven.
De itt nem volna jo, ha egytt ltnk ket. Ennek hre kelhet. A Ialubol itt jrnak a nepek
vsrba. Ezert mihelyt elerte a vrakozot, azt tancsolta, hagynk el az utat.
Csak egy irnyban lehet. Csakis arra, az Abdy-pagonyba terhetnek be, oda ahhoz a szza-
dos bkkIhoz, hol Iiatalos sarjak eltakarjk ket. Ahhoz a Iaorishoz, hol az szerelme lob-
bot vetett jra ama mjusi halvny szrkletben. Azeltt sokszor ott vrt egyedl, nap nap
utn ntudatlan arra a valoszntlen tallkozsra, ami hirtelen valosgg vlt. Es meg sokkal
regebben itt tallkoztak elszr Blinttal szerelmk kezdeten. Els, titkos legyottjuk volt ez.
Azt az si bkkt bartjnak tartotta. Jelkepes Ia. Nema tanja annak a szenvedelynek,
ami evek ota betlti a szvet.
Odig mentek. Ott lltak meg. Adrienne hozzdlt a trzshz. Dr. Kisch eltte. Igy adta
el a nezetet.
Kisse krlrva beszelt. Vlogatta a szavakat. Elsorolt tudott dolgokat. Hogy Uzdy terhelt
szlktl szrmazik, mert nem csupn az apja volt rlt, de az reg Clemence groInet sem
tartja normlisnak. Ez meg nem sokat jelent. Alig van ember, akit teljesen normlisnak tarta-
nnk, ha a lelkenek minden redjet ismernk.
Adrienne ezekre bolintott, de nem szolt kzbe, csak nagy, topzszn szemei tgultak ki
aggodo vrsban. Az orvos tovbb beszelt.
Zsongto hangja eltomptotta, amit mondott. Az ertelem azonban vilgos. Velemenye sze-
rint Uzdy jelenleg IlIokozott idegllapotban van. Ez elmlhat, st valoszn, hogy hamaro-
san el is mlik. valami csillaptokat adott neki, amit bizonyra szedni Iog.
Nem mint orvos adtam ezeket tette hozz mosolyogva. engem kuruzslonak tart.
Ezt gy kellett beadjam. Es azt hiszi, hogy arra a ketsegtelenl szokatlan, de nagyon erdekes
munkjra ersti magt.
Egyelre mst nem lehet tenni. Vrni kell, mg ez a lappango izgalom lezajlik, es magya-
rzatul vzolta, hogy olyan egyeneknel, mint Uzdy, hosszabb vagy rvidebb izgalmi korsza-
kok vltakoznak nyugalmi idszakokkal. Utobbiak hossz evekre is kinylhatnak. Ki is
gyogyulhat vegleg. Es most kvetkezett az a dnt mondat, amire Adrienne szvdobogva vrt.
WolI Herman Kisch hangja kimelylt, mikor vontatva ejtette utolso szavait:
Bei dieser heute latenten Erregung knnte jede seelische Erschtterung irgend einer Art
eine heItige Krise zum Ausbruch bringen, die nicht ohne ernste Folgen bliebe...
Vilgos szavak. E lappango izgalmi llapotban brmilyen lelki megrzkodtats olyan vl-
sgot robbanthat ki, ami veszelyes kvetkezmenyekkel jrna, az vlsra vonatkozik ez!
Amire vrt, amit remelt, amiert sovrgott egesz asszonyi lenye.
Hogy ezutn elbcsztak, hogy dr. Kisch meg nehny biztato szot mondott, remenyt ger
szavakat, minderre csak kesbb emlekezett vissza. Most itt csak a csalods Ijdalma lepte el,
a halaszts kenyszert tudata.
Ott maradt a Ia tvenel. Maga ele nezett arra a jol ismert vgsra, ami eltt annyiszor llt,
arra a szeltresre is ott a kzeleben, az svenyre is a lbainl, amely innen ahhoz a kalibhoz
visz, amit szerelmk hajlekul eptett volt Blint. Lassacskn mintha kdItyolok indulnnak
Ieleje, szortank szkebbre a ltst, mind tbb-tbb, mind-mind stetebb, mg elIeketlt az
egesz vilg. A terde sszecsuklott es hangtalan vegigcsszott a trzsn, julva terlt el az
orisIa lel gykerei kze.
Hosszan tarthatott az ntudatlansga. Csak akkor tert maghoz, midn az arcba sttt a
deli napstes. Azon a mohagyon tallta magt, hol egykor egyms karjaiba omlottak azon a
mjusi esten.
III.
Adrienne els levelet Blint Denestornyn vette. A msodikat mr Pesten. Kzben csupn
ket sort, amit BnIIyhunyadra, Zutor Andrs Mezes alerdeszhez juttatott Addy. Ebben csak
annyi: ,Nem lthatjuk egymst. Meg sok nem. Budapestre rok..." Blint ugyanis az els,
elegge szkszav tudostsra ertestette az asszonyt, hogy kijn oda az erdei kalibhoz es
kerte, tallkoznnak ott.
Az, hogy nem kellett most azonnal kenyertresre vinnie gyet az anyjnl, szmra nemi
megknnyebblest jelentett ugyan, de sokkal slyosabb gondot az a bnatos hang, ami Ad-
rienne mondataibol csengett. Fleg azert utazott Kalotaszegre. Elszoval hallhasson reszlete-
ket, megtrgyalhassk a jvt, br otthon maradsa amgy is alig volt elbrhato mr, annyira
Iagyos es Ieszltte lett a viszony Abdyne es a Iia kztt. A mindennapi elet szavai minden
nIegyelmk dacra csupa mesterkelt szo, akrha alvajrok beszelnenek egymssal; a kzs
etkezesek, setk a lovakhoz, a parkba, a kerteszetbe, mind csupa sznleles; minden mozdula-
tuk vrakozs a brmely pillanatban kitresre kesz viharra.
Megis betartottk a Iormkat.
Blint elutazta eltt Ilolvasta az anyjnak azt a jelentest, amit Winkler erdmernk kl-
dtt neki. Az llt benne, hogy e nyron szarvasok jelentek meg a havason. Bizonyra a gyalui
hegyekbl jttek t vagy a Dobrinbol, ahol az Andrssy-uradalom mr egy evtizeddel korb-
ban bocstott ki Ivadat. Ket csapat gm meg van llaptva, nehny Iiatalabb bika trsasg-
ban, de lttak sokg agancsost is prszor es bizonytalan, vajon ugyanaz volt-e tbbszr vagy
tbb klnbz reg szarvasbika.
Ezt az rst mutatta be Blint; ezzel kapcsolatban magyarzta, mennyire rvendetes volna,
ha a szarvasokat ott tudnk marasztalni. Emiatt utazik oda, nagyobb sozokat csinltatni es
etetket telire. Abdy Roza persze egy szavt se hitte. Tudta, hogy Almskrl level erkezett.
Bizonyos volt szmra, hogy a Iia oda indul.
Alig nezett az eleje nyjtott rsba es ismetelte Iagyosan: Menj, ht menj... Igen, rend-
ben van... menj... Kisse dbbedt szemei mintha vegbl volnnak.
*
Alig nehny napot tlttt Blint a havason. Kihallgatta a gornyikokat, kik a szarvasokat
lttk, megtekintette a vadak nyomait a megszradt srban, rendelkezett a sozok es etetk
irnt es ms gyekben is, ami az erdgazdasgnl eldntend volt, hiszen az ilyen nagy bir-
toktest zeme Iolytonos Iigyelmet es gondossgot kvn, de az elmeje nem volt itt, minden
gondolatt leIoglalta az a vlsg, ami Adrienne vlsa krl bellott.
Kedv nelkl vegezte mindazt, akrha robot volna, a termeszet szepsege sem okozott mr
rmt. Alig vrta, hogy elutazhassk innen.
A Budapesten re vro level hosszabb, de abbol sem vilglott ki tbb. Az orvos nyilatko-
zata bizonytalanul idezve es az a nehny szo is, amivel tvozsakor biztatta. Volt azonban va-
lami, ami Blintot elgondolkoztatta. Kapcsolatban azzal, hogy dr. Kisch az Uzdy mai llapo-
tt olyannak ltja, melyben valami rzkodtats veszelyesebb Iordulatot vlthat ki, volt ket
mondat az lenykjrol is.
,Annak a sorst is meg kell gondolni. Annak gyermeklelket is szkseges megvedeni!" r-
ta Adrienne.
Ezt a ket mondatot az asszony csupn azert illesztette a tbbi kze, hogy a veszedelem
alatt Abdy ne sajt szemelyes veszelyet ertse. Tudta, hogy azt halaszts okul el nem Iogad-
n. Amgy is igazsggal rhatta ezt, hiszen nagyon ragaszkodott a lenyhoz, dacra, hogy
az anyosa mindjobban elidegentette tle. Msreszt kisse tlzott volt ez az aggodalom, mert a
kis Klemi a szleitl annyira elklntve elt, a hz egyik kln reszeben lakott, a Irancia nev-
eln meg az angol leny rizete alatt, hogy brmi is trtennek mshol, azt knnyen tvol le-
het tartani a gyermektl.
Errl Blint is tudott. Ezert ttte meg t a lenykt emlt ket mondat. Innen indult el az
a gondolatsor, ami a cselekveset meghatrozta.
gy erezte, mintha Adrienne ismet Il akarn venni a kzdelmet az anyosval a gyermek
miatt. Al akarn rendelni a vlst annak az egy szempontnak: magval viheti-e a lenykt,
ha elvlik Uzdytol? Termeszetes es meltnylando szempont, de megis alrendelt kerdes, mi-
dn egesz jvendjkrl van szo. Alrendelt Ileg azert, hiszen az a gyermek alig az Adrien-
ne-e, regen elvettek tle, szletese percetl Iogva. Igy ltta ezt Adrienne is, gyakran mondta
is.
Ez a stet arc, automata mozgs lenyka, kiben semmi Iiatalos sincs, semmi gyermeki,
az valoban ott van otthon Almskn, valoban az Uzdyak Iajbol valo, nincsen semmi benne
abbol a ragyogo nbl, aki megszlte. Szvesen vllalta volna a gondjt, ha Adrienne mag-
val hozza. De ha nem adjk!?...
Ht ennek a birtokert ldozzk Il k az eletk boldogsgt?
Most, mikor ezen tprengett, lelkeben jult ervel lepett el az a kisded, aki az egyesle-
skbl Iog megszletni. Els elkepzelese is gy tmadt Il benne akkor, azon a mrciusi ejje-
len, midn elszr emltette Addy, hogy a kis Klemit magval akarn hozni.
Igen! Ezt az eszmenyi Iit kell szembelltani a meglev gyermekkel. Az anyv leves
vgyt az anyai erzessel.
Es mst is kell! Megtrtent tenyek ele lltani az asszonyt. A maga reszerl elegetni a
hajoit. Szaktani az anyjval, Illdozni az otthont, nmagt szmkivetni Denestornyrol,
mindent, mindent odadobni, amin szvevel csng. Es ha mindez megtrtent, akkor Adrienne
vlasszon: vele jn-e, vagy elrulja a szerelmket annak az idegen kislnynak az amgy is
csak kepzelt birtokert? Ez az egy t van gondolta Blint , nincs ms, csak ez!
*
Elhatrozta: megvrja augusztus veget. Akkorra gerte dr. Kisch, hogy jra elltogat Al-
mskre. Itt Pesten vrja be a verdiktjet. Ha jra halaszto lesz, ha akkor sem lep Il Adrienne,
gy cselekedni Iog.
Addig nem.
Addig azonban egy dolgot vegre kell hajtani. A jvend laksukat most kell biztostsa, hi-
szen a negyedev augusztus elsejen kezddik.
Pr napi kereses utn tallt is megIelelt a Dbrentei utcban. Onnan van a bejrs, de az
ablakok a Dunra nylnak, a hossz kpartok e legcsndesebb pontjn. Modern hz, hrom
gynyr szobval a hatalmas Iolyora. Mikzben bejrta ket, kiknyklt az ablakon. Har-
madik emelet. Az ember messzi ellt, el a hidak Iltt, Il es le a vzen, ellt a tvolba a pes-
ti oldal szmtalan Iedelei Iltt el keletnek, Erdely Iele.
Szep, szep lesz itt elni. Igaz, hogy szmkivetes. Szmkivetes szlIldjerl, otthonbol.
Szmkivetes az si Denestornyrol, ahova eddig elkepzelte jvend eletket. Megis szep lesz
itt, ha kisse Ijdalmas is, megis szep, ha Adrienne hajol ide melleje.
Pr pillanatig annyira elenken kepzelte maga ele az asszonyt, majdnem azt hitte, hogy an-
nak vadul kunkorodo haja srolja az arct...
*
A parlament el van napolva. A klpolitikban is szelcsend. Itt csupn apro tnetek a mind-
jobban kialakulo Antantrol.
Edward kirly ismet Marienbadban. De ezttal nem keresi Il Ferenc JozseIet, hanem csak
onnan dvzli ildomosn, semmitmondo srgnyben. Diplomatk sem ltogatjk az iden; gy
ltszik, mr erre nincs szkseg. Mr az angol-muszka szvetseg krvonalai kezdenek kibon-
takozni: egy orosz hadosztly bevonult Perzsiba. Ez meg ket evvel ezeltt casus belli lett
volna, ma Nagy-Britanninak egyetlen szava nincs ellene, nyilvn tudtval trtenik.
Es ugyanakkor, midn a kzephatalmak krl gy kialakul a kr, Iggetlensegi nagygyle-
sek Szegeden es Felegyhzn, hol Justh Gyula az nllo bankrol szonokol es a koalcios prt-
ok Izioja ellen; Zgrbban hazarulsi pr indul tbb mint tven vdlottal, kiket a prizsi
sajto vedelmebe vesz; Becs mellett pedig, Schwechaton az ottani aratonnep veres vereke-
desbe Iullad; csehek es nemetek betrik az egyms Iejet.
Blint mindezt olvasta. Mindez meg Iokozta a keserseget, de ersebb nyomot e hrek
nem hagytak benne. Egesz lenyet a vrakozs Ioglalta el.
Megproblt dolgozni, hogy semmitteveset valamivel kitltse. Egy jelentest Iogalmazott a
szvetkezetek orszgos kzpontjhoz, amiben beszmolt arrol, hogy az a pr hitelszvetkezet,
amit kiterjesztett a havasiakra, ebben az irnyban nem hatekony. Az ok: a havasi gazdk, ki-
ket Simo krjegyz beparancsolt oda, nem vettek igenybe ezt az olcso hitelIorrst nyilvn
ms oldalrol eltiltottk ket ettl.
Keser tapasztals ez is, az segteni akarsnak a kudarca.
Lassan teltek az augusztusi napok az res Ivrosban. Hrom levelet rt ezalatt Addynak.
Sovrgst rta meg, a szerelmet, kvetel vgyt. Mst nem. A tervet nem. Arrol semmit,
hogy szakt az anyjval, akrmit dntene is az orvos. Errl egy szot sem. Errl majd csak ak-
kor, ha mr megtrtent.
Igy kvetkezett be a honap vege. Igy ksznttt be szeptember. Az els het is elmlt.
Ilyen hossz-hossz hibavalo napok utn vegre megjtt a hr.
Adrienne meg szkszavbb, meg bnatosabban cseng mondatai. Uzdy llapota taln
valami keveset javult gy tallta dr. Kisch , de nem elegge arra, hogy brmi izgalomnak ki
lehetne tenni. Vrni kell. Vrni... Vrni...
Blint msnap visszautazott Erdelybe. Most mr cselekedni kell.
*
Kora delutn volt. Abdy Roza a kis srga szalonban az roasztalnl. A kes napstes
tzIenyeket gyjtott a bronzveretein, verIoltokat dobott a vrs sznyegre.
Az ajto kinylt. A Iia jtt be. Nagyon halvny az arca.
Az anyja Ieleje Iordul, nem kel Il, de is elspad. Azonnal megertette, hogy ez az a
borzaszto perc, aminek bekvetkeztet mr hetek ota elre ltta. Nagy vilgos szemei hideg el-
szntsggal neznek Blintra.
Es pr pillanatnyi hallos csnd.
Edesanym szolal meg llva a Ii es a hangja rekedt a Ilindulstol , edesanym, en
elhatroztam, hogy megktm azt a hzassgot, amirl szoltam neked. Ezt jelentem most be...
En nem tudok gy elni... en nem tehetek mst...
Abdy Roza meg nem rezzen. Kicsi kveres termetet kihzza. Mereven l a tronszer kar-
osszekben, valoban reges kiskirlyne most, knyrtelen es nyugodt. Vontatva ejti a reg
megIontolt szavakat:
Megmondtam mr, mi az llspontom. Te vlasztottl. Ehhez nincs mit hozztennem.
Az ajkai nyitva maradtak, mintha meg valamit mondani akarna, de szo nem jtt ki rajtuk.
Csak a karja emelkedett Il es az ujja az ajto Iele indult.
Blint szolni szeretett volna, de az torkn sem jtt semmi hang. Melyen meghajolt, aztn
lassan kiment.
Az ajtot halkan tette be maga mgtt. Kisse tntorogva ment le a lepcsn, meg kellett ka-
paszkodnia a karIba. Szerencse, hogy nem ltta senki. Az titskjt mr elre bepakolta.
Kezbe kapta es meg utolszor krlnezett a toronyszobban. Meg kitekintett egy percig az ab-
lakon, ki a parkra, arra a pazar kiltsra, mely eltt annyit gynyrkdtt, aztn elszaktva
magt, tsietett a csarnokon es le a Ibejrat nehny lepcsIokn.
Az autoja mr ott vrta. Belt.
Kolozsvrra! szolt a soIrjenek es a gep Ilzgva kisuhant a patkoudvar Iele.
Blint meg visszanezett a kapu boltozsa alol.
*
Most is bcszott, ahogy mr tdnapja, miota itt van. Mindentl elbcszott. Vegigjrta
a szobkat.
A nagy kek szalonban megsimogatta azt a negy olomszobrot, Raphael Donner mveit, kik
a tkrs asztalokat dsztettek pronkent; a knai lakkszekrenyt az ajto mellett; a Ilovszmes-
ter Abdynak rokoko rmjt, a knyvtr brkteses odon knyveit; megllt a csaldi kepek
eltt a pipzoban; meg ama nevetseges Ialiort is megindtotta egykori gyermekszobjban,
melyen ket plehbeka vv meg nem szn prbajt, ha meghzzk a zsinorjukat; kisIi kor-
ban mennyit kacagott rajtuk!
Minden sarokban, minden btoron csupa emlek!
Elltogatott a nagy hrsalleba, hol lovagolni tanult, megtapintotta azt a vastag It, melynel
els ponija rendszerint Ildhz vgta. Lejrta a Ienyvest a Iels kertben es sszekoborolta a
Nagyberek szigetet, ahol vakciokor egymagban jtszott Brharisnyt es kuruc brigaderost.
A kancknak cukrot adott odaknn a paddockban, a szopos csikoknak megvakarta a Iart,
a htilovainak is egyenkent mondott istenhozzdot.
Mindentl el akart bcszni. Ki tudja, viszontltja-e valaha mindazt, amit annyira szere-
tett, amiota el.
Ki tudja, hogy az anyja meg Iog-e bocstani valaha? Es ki tudja, hogy halla eseteben
nem testlja-e el Denestornyt, ha mr t kitagadta? Hiszen Blint ismerte azt az utastst,
amit boldogult apja, Abdy Tams adott a nejenek. Abban a vaskos Izetben, amit a mr
nagybeteg a Iia neveleserl, a vagyon kezeleserl a legaprobb reszletekig megrt, az a parancs
is llt: Amennyiben az akkor meg alig nyolceves Iia nem maradna eletben es az zvegye
nem ktne jabb hzassgot, arra keri a nejet, ne engedje, hogy tvoli rokonokra szlljon a va-
gyonuk, hanem adomnyozza valami kzcelra, ami mint alaptvny Inntartja az Abdyak ne-
vet. A nagyenyedi kollegiumra gondolt.
Az anyja ezt tbb zben elmondotta neki. Es ha nem is valoszn, de korntsem lehetetlen,
hogy Abdy Roza boldogult Ierjenek szavait a maga haragjnak a szemvegen t gy ertel-
mezheti, hiszen jol tudta, mennyire meg nem bocsto az anyja, ha megbntjk.
Ezert bcszott mindentl, mieltt elllt volna a hzassga gyevel.
Es ez a Ijdalmas bcsvetel az eltvozs perceben meg elesebben markolta meg a lelket.
A gep a dombtetn haladt keletnek, a Ialu Iltti hegyhton. Odalenn az odon templom es a
nagyapja krijnak negyszge. Oldalt a park orisi nyrIi. Az Aranyos kanyargoi, a skon
az uradalmi tblk es a galopp-plya, hol annyit lovagolt es annyiszor! Most egy kanyarodo
es mindez eltnik. Aztn lejutnak a Keresztes-mezre. Innen mr eszaknak, Gyeres Iele rohan
a gep.
Itt jbol megjelenik a vrkastely. Elugro dombon knykl be a sksgba, hossz nyugati
homlokzatt bearanyozza a nap, kver bstyinak rezkupoli zlden dacosodnak a kekl eg-
be, az a veranda is idenez, hol egytt reggeliztek mindig az anyjval. De mr elbortja az also
Ik koronja, percek mlnak es a kastely Idele, a tornyai rodnak csak a krnyez lombten-
ger Ile, mr mind tvolabb... tvolabb...
Blint meg Iolyton visszanezett. Hallos bcsnak erezte, akrha imdott leny arcba nez-
ne, aki eltvozik.
A gyeresi hzak a szeme ele cssztak. Mr bejutottak a Ialuba. Denestornyt nem lthatja
tbbe.
IV.
Vekony es hull szakadatlan. Neha ersebb, neha vekonyabb, de szakadatlan esik.
Ide a havasra jtt Il Abdy. Harmadnapja van itt.
Midn elszakadt hazulrol, csakis egy terve volt: Addyval beszelni. Ezert miutn msIel
nap Kolozsvrt minden holmijt ldkba pakolta, kihajtott a hunyadi erdre. Az autojt a
vzvlaszto tetejen hagyta, onnan egyedl ment es gyalog. Ott vegre tallkoztak jra abban a
kicsi kalibban; oda hzodtak be, mert akkor is gy esett, mint most.
Egy ora vagy kett, nem tbb. Csak ennyi ideig lthattk egymst.
Visszaterve onnan, Blint nem tudott mit kezdeni magval. Az utolso napok viharai utn
csndre vgyott, magba szllsra, nyugalomra. Ezert rndult ki a hegyekbe, ott egyedl tud
lenni a szabad termeszetben. Itt hrt is kaphat Adrienne-tl, ha megis rsznn magt, hogy
cselekedjek.
Zutor hamarosan szerzett lovat es szekeret, a hti mokny paripk amgy is Szkrinden ll-
nak, az uradalmi gornyiknl, a strt pedig msnapra thozzk a Belesbl. Igy vndoroltak Il
Abdy kedvenc tborhelyere, a Priszlop-ret Iels vegehez.
Volt valami csillapto ebben a halkan lezgo esben.
Enyhe Ityol, ami eltompt mindent. Szrke zsinorozsn alig vilgt t itt-ott a juharIk
mr sIrnysrga lombja. A tbbi Ia meg zld, csak a kkenybokrok pirultak el kisse es a ga-
lagonya. A kzeli Ienyk tenyerszer gai Ienyesek a vztl, mintha lakkozva volnnak.
Nincs semmi hang sehol, csak az escseppek enyhe dobolsa a storponyvn. Csszrma-
dr nem spol, se rigo, se havasi mtys, knya sem vijjog es este a bagoly sem szol. Csnd,
csnd mindentt, akr a vegtelenseg vagy a hall.
Blint alig mozdult ki a strbol. , akit, ha a havason volt, annyira erdekelt minden, most
semmivel sem Ioglalkozott. Meg azok az adatok se keltettek visszhangot benne, mikkel besz-
molt Zutor, midn ide erkeztek; adatok ama basskodo krjegyznek, Simo Gasztonnak
visszaeleseirl. Pedig ezek kztt valoban most akadt olyan, amivel Simot kiemelhetne innen,
megszabadthatn tle a nepet, egy bonyolult gy ez, valami adopenzek elsuhadsrol; csak
oda kene llni a krosultak melle es a vrmegyenel kvetelni a vizsglatot. Mskor milyen
nagy harci kedvvel Iogott volna hozz! Embersegt szndeka milyen eberen taglalta volna,
hogy es mikent Iogjon neki. Most azonban csak tudomsul vette, tolvasta, eltette, de semmit
se hatrozott.
Egesz nap ott lt az ajtoban es maga ele nezett. A gondolatai ide-oda jrtak; elkoboroltak
Denestornyra es jra meg jra vissza Adrienne-hez...
Milyen tgra nyltak a szemei, mikor elmondta, hogy szaktott az anyjval. Milyen riad-
tan nezett! Ilyet tettel?! mondotta. Ilyen borzasztot tettel! mert azonnal erezte, milyen
ktelezettseget jelent szmra az az ldozat, amit miatta hozott. Es , Blint al is hzta ezt,
kegyetlenl ismetelt el mindent, gy kellett tennie, brhogy sajnlta, mert csakis gy kenyszer-
theti az asszonyt, hogy vegre is szaktson a Ierjevel.
A szja csokolt, a karjai leltek, a testet krpotlsul adta, megis tudta jol Adrienne, hogy
ezzel mr nem Iizethet, csak az egesz eletevel.
Es hossz pillira knnygyemntok gyltek.
*
Del mr regen elmlt. A Ielhk kisse megvilgosodtak. A cspges is gyerebb.
A szemkzti gyertynon ket cinke. Sziszegve csipognak, knnyen himbloznak a vekony
gakon, most itt, most a msikon, rk mozgsban nyugtalan eletknek. Egy csz is
megszolal valahol. Odalenn pedig a patak zgsa most ersebb, mint az ese. PraIoszlnyok
tmadtak Iltte es kiindultak a hegyoldalon. Lassacskn derlni kezd.
A IerIi ott a storban mindezt nem ltja. A gondolatai meg amott vannak annl a kzeli
emleknel. A szve keser.
Idig azt hitte, hogy dnt lesz, ha elmondja, amit tett. Azt hitte, Addy azonnal hatroz,
azonnal vllalja, hogy bejelenti a vlst. Nem gy trtent. Bizonyra nem trtenhetett gy.
Most meg nem tehetem... Lehetetlen! Eleg borzaszto ez, megis most lehetetlen! ismetelte
sokszor. A hangja ketsegbeesett, megis csak azt vlaszolta es elmondta, amit az orvos mon-
dott. jra elmondott mindent, vzolta a veszelyt, amit Ilidezhet, ha most szol, azt a szrny
Ielelsseget, ami re hrul, egyedl re. Felelsseg mindenkiert. Mindenkiert!
Es most is hozzIzte azt a szot, amirl nem tudta, mennyire Ij a IerIinak, hozzIzte:
... a lenyomert is!
Igy vltak el vegre. Abban maradtak, hogy jra csak vrni kell, ahogy idig. Elvltak Ij-
dalmasan. Megis ez nem bcs, hanem geret, habr bizonytalan, mikorra szol. De bizonyta-
lan minden reszlet is, a vegrehajts minden krlmenye.
Majd meggondolom... majd megrom... Mihelyt lehet... Mihelyt egyltaln lehetseges...
Minden ermmel azon leszek, hiszed tudhatod!... Ennyit Iogadott meg Adrienne.
Es knnyek voltak a szemeben es az arcn ketsegbeeses.
*
A kdIoszlnyok Iljebb hzodtak. A hegyormok kre lnek, szrke szaklluk beleakado-
zik a magosabb Ik hegyebe.
Enyhe szell indul ki a vlgybl. Erezni sem lehet, annyira knny, csupn a nyrIk, bk-
kk Iels levelein ltszik, mikent rezdlnek villogva, ahol iramodik.
Mi az, amiert annyira lehetetlen a vlst szoba hozni? Blint jol tudta, hogy Adrienne
nem Ielti a sajt eletet. Az vet inkbb, de ezt sem annyira, hiszen a mltban, midn annyi-
szor volt ejjel a laksn, hova Uzdy brmely orban visszatoppanhatott Ialurol, mindenkor a
halllal jtsztak. Mi az ht, ami olyan szrny akadly?
Akrhogy tprengett, ms magyarzatot nem tallt, mint azt, hogy Adrienne magval akar-
ja vinni a lenyt, ami nyilvn lehetetlen, ha nem bekesen vlnak el. Az a szo: ... a leny-
omert is! ez is arra vall. ntudata alatt ugyan valahogy erezte, hogy ez a magyarzat hamis,
de az elmeje mst nem tudott tallni, ms okot nem ltott. Ms ok nincs... Ms indok nincs se-
hol...
Mr bellt a szrklet. A naplemente vrs tndklese alig-alig rozsstotta meg a nyugati
hegylncon vegigIekv kdt.
Az alkonyat nema htatt nagyon messzirl, vratlanul, hosszan bgo es nagyon mely
hang szaktja meg. Blint hallotta. A gondolatai nagyon tvol jrtak innen.
De a Iahz Iell, ahol a kser szemelyzet lakik, ket ember jn le az Abdy strhoz. Zutor
Andrs Mezes es az reg Zsukuco. Utobbi erdr a Gyalu Botin, de egyszersmind ,Ivadsz-
mester" a havason. Valamikor hres orvvadsz volt, mieltt szolglatba llt.
Ezek sietnek ketten a Iiatal rhoz.
Egy bika bg! mondta Mezes. Sztriga taur! jelenti a venember is; mindketten Il-
mutatnak jobbra, ahol a Muncsel Mre ormt ltnk, ha a pra nem bortan el.
Blint Ilugrik. Mozdulatlan mind odaIigyelnek. Pr percig semmi. Aztn jra elbdl az
a mely, orgonazenges hang, olyan hatalmas, akrha oroszln bmblne.
Esgallert, triedert, kalapot! Mannlichert is vllra, nem mintha Abdy vadszni akarna, de
havason nem jr az ember puska nelkl. Aztn ki a vzvlasztogerincre itt a htuk mgtt.
Gyorsan leptek, megis halkan jrhattak, hiszen vizes a hullott lomb, meg a szraz g sem rop-
pan meg ilyenkor. Hamar kijutottak ahhoz az thoz, ami a tetn visz vegig. Itt meglltak, hall-
gatoztak. Nem kellett sok vrni. jra megszolal a bika ketszer. Mindenik mintha kisse mere-
szebb volna, mint az elbbi es tovbb is jobbra.
Az Egett k Iele megy sgja Zsukuco, akinek br gyulladtak a szemei, mert mindig
szerette a plinkt, de a Ile olyan, mint a hiznak arra megy bizonyosan... es a szarvasbi-
ka mintha meg akarn ersteni a ven vadorzo lltst, jra megszolal meg egyszer, pontosan
abbol az irnybol, amit az reg megjellt.
Utna iramodtak leggyorsabb lepessel. A jol rztt erd tjn magos a I. Pr perc alatt
combkzepig csuromvizesek, de csak tovbb, tovbb, htha meg meghalljuk! A szlerd
majdnem vakstet, ilyenkor btran loholhat az ember, a vad meg nem ugrik. De akrhogy siet-
tek, beletelt Iel ora, mire eljutottak az Egett k tjekra. A mr korom-ejjelben persze csak a
csenevesz Ik es a lbuk al grg sziklatrmelek miatt tudtk, hogy odaertek.
Meglltak. A Ienykrl habozva pottyan le egy-egy lomha escsepp.
Melyen, nagyon lenn a patak zg. Megdagadt a hosszas eszestl. Sok semmi ms nem
hallszik. Vegre is kzel egyetlen rvid, majdnem parancsolo hang. Vgyakozo is, kvetel is.
Az erdseg kirlynak a hangja.
Meg sok lltak mozdulatlan, de tbb nem volt. Ovatosan visszaindultak a tanyra.
Itt kell lennnk virradat eltt, taln ott marad reggelig rendelkezett Blint, mikor haza-
ertek , kltsetek hajnali hromkor.
*
Sr kd bortott mindent. El nem igazodtak volna, ha lmpt nem visznek. Igy azonban
eleg jol haladtak, br most ovatosabban, mint mlt este. Mezes Ielton visszamaradt a Retyi-
cel patak Iltti retecsken onnan azt a videket Iigyelheti , mg Blint es a vadr a tegnapi
vegponthoz lopoztak. Igy hrom vlgy ellenrizhet: a Retyicel, a Vale Arsza es a tlso, ami
a Vurvurs Iell Iordul erre.
Meg mindig tkeletes ejjel van. Blint megnezte az orjt. Fel t.
Vrni kell mozdulatlan. A talpig g Idte Ienyk kztt brhol llhat a bika; lehet, hogy
nincs is itt, hanem ejszaka elment isten tudja hova, de az is lehet, hogy itt van akr csak hsz-
harminc lepesnyire. Zsukuco lekuporodott a sarkaira es imkat mormogott, de lehet, hogy va-
rzsigeket, mert a ven vadorzonak ezer babonja volt, ha kinn jrt az erdn.
Hosszan vrtak, mg vegtere lassan pirkadni kezdett. Nem diadalmas hajnal, amikor
ragyogo tndklesben szz de sznnel ekeskedik a termeszet, hanem a szrke es egyIorma
kdben majdnem habozva dereng, mint midn a tejveg ablakot halvny Ieny vilgostja meg.
E hossz vrakozs alatt Blint el is Ielejtette, miert jtt ki ide. Gondolatai visszaideztek
azt a sok keser ort, amiken legutobb tesett. Megint ezeken rgodott, ahogy mr napok ota.
Ekkor azonban elbdlt ama minden emberi basszusnl melyebb hang, a szarvasbika
hangja.
Kisse Innebbrl szolt, mint tegnap este. Majd pr perc mlva jbol.
A tet Iell jn! sgta izgatottan az reg gornyik. Itt! Itt! Kvessen a Mrisza! es
olyan Irgen, akr egy gyerkc, talpra ugrott es besuhant az ttalan srbe. Nem a hang irnt,
de rezst, mert a vadszsztnevel megerezte, mikent vghatnak a vad ele. Nagy, vasazott
bocskorai alatt meg nem koppan a k, meg nem zrren az avar. Grnyedezve, bujklva a
leomlo gak alatt, tlepve dlten Ienyveszen, elkerlve minden nyltabb Ioltot, zaj nelkl, de
nagyon gyorsan haladt a venember.
Blint alig tudott mgtte maradni.
Sziklanyereghez ertek. Ott kicsi pojna. De Zsukuco nem lepett ki a retre, hanem legug-
golt a srseg szelin. Krlkemlelt, br az itt meg tmttebb kdben alig lt az ember hsz le-
pesnel tovbb. A tlnani Ienyk csak rnyekok, alig stetebbek a prnl. A kszirt, amely
mellettk tornyosodik, mintha knny Iggny volna csak.
De valami roppan. Valami suhog. Egy-egy koccans az gak kztt is, mintha bottal ver-
nek ket. Bal Iell megnylik a sr es hossz lepesevel kilep a szarvasbika arra a kis retre.
Hatalmas llat, akr egy jokora lo.
Magasan hordja a Iejet, bszken, kirlyian. Annyi g villog agancsnak Iekete rdjain,
meg sem szmllhatjk, pedig itt van kzel, kvel meg tudnk dobni.
Megll. Htraveti a homlokt. A ket vaskos szemga egy-egy grbe trk kard mindenik
Ilmered a legbe es megbdl orisi hangja, akkora ervel, akkora melysegben, amit semmi
hangszer vissza nem tud adni. A lehelete, taln a vgyakozsa is olyan Iorro, hogy Iellegkent
gomolyog ki a szjn.
Aztn kilep jra.
Emelt Ivel megy neki az erdnek; nincs tvis, bozot, nincs g, nincs Ienycsap, ami elte-
rtse; szmra nincs akadly, ami visszatarthatn, nincs semmi, aminek meghajtan az ggs
Iejet. tjban pattog a roncsalek, kettetrik, amihez az agancsa hozzer, utat nem
vlogatomert az r itt, korons nagyr, az egesz vadonnak az ura. Es meg messzi hallatszik
a lepese, ahogy elhalad az erdn vissza a Muncsel Iele, ahonnan tegnap jtt, ahol tn a gmjeit
hagyta mit este.
Nagy rm volt ezt ltni. Blint rvid idre elIeledte mindazt, ami eddig mardosta.
Zsukucot aki mr megszokta a Mrisza bolondsgt, hogy csak ltni akar vadat, nem pedig
lelni bsegesen megjutalmazta.
Sok-sok nap ota elszr volt jokedve.
Mikor hazamenet az alerdeszt elertek, Blint elre kldte Zsukucot, k ketten pedig meg
ott maradtak. Leltek egy dlt Ira es azokat az adatokat trgyaltk le, miket Zutor Andrs
Mezes a krjegyzrl szerzett. Azt beszeltek meg, mikent tallkozhatnek Abdy a panaszo-
sokkal, mikor es hol, hogy annak hre ne keljen, mert hazaIordultakor elhatrozta, hogy jo
ideig itt marad a havason.
Igy lesz legjobb. Itt csnd van. Nincsenek ismersk, kikkel udvariaskodni kene, egyked-
v poIval. Itt Adrienne, ha elhatrozn magt, gyalogpostval knnyen ertestheti. Itt a sza-
badban, az ozonds levegben tn megcsillapodnak Ilajzott idegei. Elhatrozta, nagyon so-
kat Iog jrni, jol elIrasztja magt, akkor tn aludni is tud majd, hiszen hetek ota kerlte az
lom.
Lassan setltak vegl hazaIele, megllva, gyakran hallgatodzva. Tbb bgest nem hallot-
tak. Taln mert tvltott a bika az elen, vagy mivel a szel megindult es a Ienyves zgsa min-
den hangot elId.
Alig mlt kilenc ora, mikor Blint lejutott a strhoz.
*
Eppen szalonnzott a tz mellett. Elismetelve magban a mai ritka elmenyt, midn a vad-
rk tanyja Iell lodobogs csattogott es pr perc mlva Winkler erdmernk jtt le hozz.
Vratlan ltogato. Winklert Blint a Belesben tudta. Nem volt szo arrol, hogy ide kirndul-
na. Ezert azt hitte: csupn veletlenl vetdtt ide. Mikor azonban renezett, rgtn megltta,
hogy valami komoly ok miatt jtt. Winkler Geza arca komor es sertdtt. A szoksos dvzle-
sek utn teht rgtn meg is kerdezte:
Mi az? Valami baj van? Mi trtent?
Winkler megIogta a cvikkeret, ketszer megcspte vele az orrt a ket szeme kzt ez volt a
szoksa, ha valamiert haragudott , aztn megszolalt. A szoejtese Iagyos es kimert.
Baj? Nem! Nem baj! Korntsem. LegIljebb meglep kisse. Es alig hinnem, hogy a groI
r errl ne tudna, hiszen az erdzem Iltt tudtommal a groI r diszponl...
Ennyit mondott, aztn elhallgatott.
Mi az? Nem ertem. Mi az, amirl beszel?
Vlasz helyett a mernk egy szrke bortekot hzott ki a kabtjbol es merges mozdulattal
tnyjtotta Abdynak.
Tessek ezt olvasni! mondotta es elIordtotta a Iejet. Level volt. Level zbej alrs-
val. Flmonds. Az llt benne, hogy Abdy groIne elbocstja a szolglatbol Winklert. De
nem csak ennyi. Az utolso mondat meg mst is jelent. Az volt iderva, hogy tekintettel, hogy
az erdmernk szerzdese szerint az alkalmazsa jv ev vegen jr le, addig is arra utastta-
tik, hogy mostantol Iogva brmi jelentest a groIne irodjnak kldje es minden rendelkezest
kzvetlen onnan Iog kapni. Ehhez tartsa magt.
Blint eltt elstetedett a vilg.
Itt nem csupn Winklert csapjk el, akit szerzdtetett, hanem t magt. Az anyja nem-
csak Denestornyrol tiltja ki, hanem innen a havasrol is, amit hozott rendbe, amit tett jve-
delmezve es zbej ezt rgtn Ilhasznlja, hogy kidobja az erdmernkt, aki tisztesseges
ember es nagyszeren bevlt. Az szmzetesenek a szigortsa ez. zbej csak Ilhasznlta
az regasszony haragjt, hogy a maga kis pecsenyejet sthesse annak lngjainl.
Hosszan nem tudott megszolalni. Vegre visszaadta a levelet.
Nem olvasta, edes mernk r, ezt az utolso mondatot?... Gondolja-e, hogy ezt en rat-
tam? Nem vilgos-e, hogy ez mit jelent?
Bocssson meg! vlaszolt Winkler, miutn jra
/
belemerlt a levelbe, es most IlIogta,
amire Blint celzott. En a magamra vonatkozotol gy Ilhborodtam ez ostobasg volt t-
lem, bocsnat! , hogy ezt nem is vettem eszre. Ez gy ms, egeszen ms! Es most Ilderlt
az arca, mert amilyen hirtelen merg volt es puzduri, annyira jolelk is.
Engem az bntott, hogy azt hittem, hogy ezt meltosgod... akirl gy tudtam, hogy meg-
becsli a munkmat... csak ez! De gy, ez nem baj! Tallok en ms alkalmazst... ez nem
baj, br meg akartam hzasodni... de ht azzal vrok... vrhatok...
Sokat szaportotta a szot, mert ha nem is valami nagy emberismer Winkler, megis nyil-
vn megerezte, hogy a joszgigazgato levele valami sokkal komolyabb, sokkal drmaibb tr-
tenesnek egyik tnete csak. Es mivel se nem kerdezhette, se nem vigasztalhatta eddigi In-
ket, azert e szapora beszeddel akarta a rokonszenvet kiIejezni. Ennek jele az is, hogy a cspte-
tt levette az orrrol.
*
Blint meg aznap leindult a havasrol. LeIokozva itt maradni lehetetlenseg!
Itt maradni mint zseller, ahol eddig annyira rmmel dolgozott, minden aprosgot maga
intezett, hiszen minden tle Iggtt, itt maradni, mikor meg azt sem tudhatja, hogy zbej
uram nem tiltatja-e el mellle az erdrket, st az uradalmi moknylovakat is. Mr ezert is
azonnal el kell tnni innen. Mieltt mindenki eltt nyilvnoss lesz, hogy itt mtol Iogva
senki es semmi; mieltt megsajnljk a sajt szolgi, kik mind ragaszkodtak hozz; mieltt
diadalmaskodnek Simo Gaszton uram es a pereputtya az buksnak hrere.
Azonnal Ilbontotta a tbort.
Egeszen Mereggyoig lohton ment. Itt bcszott el Winklertl, aki rokonszenvet azzal Ie-
jezte ki, hogy idig lekserte. Meleg kezszortssal es nemn bcsztak el.
Innen Iuvarossal dcgtt be BnIIyhunyadra. Szerencse, hogy az autojt ott hagyta. Igy
nem kellett vonatra lnie ennel az llomsnl, hol irtozott akr veletlenbl ismerst ltni, el-
hajthatott Csucsig, mieltt az ejjeli gyorsvonat odaer.
Az is jo, hogy mr stet van.
Nincs mire visszanezni, nincs mitl bcszkodni, mint mikor Denestornyrol szakadt el. A
vakIekete ejszakban szguldo gepkocsin a sebes szelram lehttte a homlokt, a reIlektorok
Ienysvja lekttte a Iigyelmet. Akr egy hipnotizlt tyk! mondotta magnak. Kepes volt
Ianyar gnnyal tekinteni vissza a mai napra. Hajnalban az a kirlyi szarvas. Reggel a jo er-
dmernk oktalan haragja. Es most ez a rohans, mintha meneklne!
Arra is gondolt, milyen szerencseje van annak a Simo Gasztonnak! midn vegre arra ke-
rlt volna, hogy megbnhdjek sok basskodsert, a veletlen kzbelep es megmenti.
Szerencseje van ennek a Irternek gondolta , bolond szerencseje!
Egyhang hetek kvetkeztek most. Blint legalbb gy erezte ket, pedig a politikai vilg-
ban eleg mozgalmasak.
Meg mialatt Erdelyben volt, a koalcio helyzete szakadsig Ieszlt.
Mg szerte az orszgban az nllo jegybank irnti propaganda mind vadabbul tombolt es a
Fggetlensegi Prt Justhhoz tartozo szrnya egyik nepgylest a msik utn rendezte, ahol
nyilvn nevleges vezerk, Kossuth Ferenc ellen szonokolva, szelteben hirdettek, hogy ebben
az gyben meg tmeneti megoldst sem Iogadnak el, Wekerle kormnyhoz a kzs hadgy
ama kvetelessel lepett: jrulna hozz es vigye keresztl, hogy a hadsereg szmra 500
millio korona szavaztassk meg, megpedig azonnal.
Ketsegtelen, hogy egesz Europa es Ileg Oroszorszg Iegyverkezese miatt ez most mr
valoban srgs. A Monarchia Ilszerelese elavult. Trgyi indoka teht bsegesen megvolt. A
Habsburg Birodalom akr mint ellenIel, akr mint szvetseges, harmadrendve vlik, ha hon-
vedelme olyannyira htramarad a tbbiekkel szemben. Megis, hogy ezt a kvetelest eppen ak-
kor emeltek, midn nyilvnvaloan ilyet teljesteni ez a kormny keptelen, valosznve teszi,
hogy itt ismet a tronrks keze jtszott kzbe, aki azt hitte, hogy Lukcs Lszlo szemelye-
ben a maga jelltjet juttatja hatalomra.
A kormny most mr msodszor lemond, st Wekerle a parlamentben azt is bejelenti,
hogy a koalcio Ielbomlott. De a kirly rajok parancsolt: Weiterdienen! es nem bocstotta
el ket.
Ez volt a helyzet, amidn Abdy Budapestre erkezett. Ami ezutn trtent, az mind ott
Iolyt le krltte: a vegtelenbe hzodo kormnyvlsg, immr szmtalan kombinciokkal, t-
meneti kabinet Wlassitscsal az elen, elbb Kossuth, kesbb Andrssy mint elnkjellt. Mind-
ezt azonban alig emltik meg, mris visszahull a meg nem valosthato brndok szrke nirv-
njba. Hiszen Wlassitsnak nincs tbbsege Kossuth csak nllo jegybank es vmterlet
jelszoval vllalhatn, Andrssy csakis engedmenyekkel, a magyar vezenyszo vagy ezrednyelv
teren emellett mindvegig kitartott, a korona azonban mit sem hajlando megadni, br Ap-
ponyi megproblja thidalni ezt legalbb egy Iormulval, miszerint csupn elvileg tartank
Inn a katonai kveteleseket es br nem mondanak le roluk, de nem kvnjk, hogy meg is
valosuljanak. Mindez azonban hibavalo es csak slyosbtja azt a koszt, ami a koalcio
bomlsbol elllt.
A kzvelemenyt kiIrasztotta ez a sok hibavalo izgalom. Akrhogy harsogtak az egykor
szvetkezett prtok klnbz lapjai, egymst szidva, egymst gncsolva a tmegek elIor-
dultak tlk. Mr senki sem hitt abban, amit olvasott roluk. Az egesz koalcio elvesztette a
hitelet. Amaz eredend bn, amivel ez a kormny mkdeset kezdte, midn azt lltotta
magrol, hogy mint ellenzek gyztt, amikor valosgban kapitullt; az a sok nemzetiszn
maszlag, amivel tbbseghez jutott es amit uralma alatt is hirdetett, mind csupn kortesIogs-
nak bizonyult; a megbzsakor vllalt pontozatok, a paktum, aminek meg a letezeset is leta-
gadtk, mg lassacskn nyilvnoss nem lett, hogy igenis nemcsak hogy letezik, hanem a
koalcio uralomra jutsnak az ra volt; es vegl az a teny, hogy br els-sorban a
vlasztojogi reIormra kteleztek magukat, de hrom es Iel even t meg nem valostottk
mindez lesjtolag hatott a kzvelemenyre.
A koalcio vezerei gyszolvn legres terben hadakoztak mr egymssal. Ok nem vettek
ezt eszre. Meg mindig ugyanazokat a szolamokat vgtk ki, amik miatt Ielistenkent imdtk
ket egykor: bankparits, nllo vmterlet, magyar vezenyszo, nemzeti trikolor a kardboj-
ton, mindezt tovbb hirdettek nep- es prtgylesek tapsai kztt es az eljenzesektl nem hal-
lottk meg, hogy ezeknek nincs tbbe visszhangja.
A kibrndult kznseg mindezzel mr nem trdtt. St komolyabb tnetekre se Iigyelt
Il. Az, hogy a zgrbi hazarulsi prben harmincegy vdlott 4-tl 12 evig terjed Ioghzra
teltetett es a Irancia sajto az eltelteket dicsti es hogy oktober vegen az orosz cr elltogat
Racconigibe az olasz kirlyhoz, errl senki sem tud, ezt senki sem bnja. Igaz, hogy a ket
uralkodo tallkozsrol, kiknek egyike a Irancia-angol antant, msik a kzephatalmak szvet-
segese, megnyugtato nyilatkozatot kzlnek. ,Szo sincs rola, hogy Itlia kilepne a hrmas
szvetsegbl."
Ennyi eleg.
Ennyi eleg, hogy megnyugodjek az a nehny ember, aki tn megtkztt azon, hogy a
,minden oroszok crja", aki nem olyan mozgekony uralkodo, mint Edward kirly, Olaszor-
szgba utazott. Pedig mr itt llapodtak meg arra a szerepre nezve, melyet Itlia hbors Ior-
dulat eseteben kesbb kvetni Iog.
Abdyt sem erintette ez gy, ahogy mskor. Mardoso gondja minden kls esemenyt elI-
tyolozott most. A parlamentbe sem jrt.
Csakis egyszer ment oda esti nyolckor, mert a hznagy teleIonlt r. Azt mondta, hogy a
legnagyobb baj van! A kepviselhz del ota nem hatrozatkepes es emiatt nem tudjk bezrni
az lest! Annak mindenkor utolso trgya a kvetkez napirend megllaptsa. Ez valoban tisz-
ta Iormalits, de a Hz hatrozatakent kell letrejnnie. Rendszerint senki sem bnja, hny
trvenyhozo van ilyenkor jelen. Ma mskepp trtent.
Ennek eljteka az volt, hogy mr deleltt egyik szlovk kepvisel mentelmi gyeben a
kollegja Ilvetette a hatrozatkepesseget. Szmlltattak. Nem eleg. Justh IlIggeszti az
lest.
Fel orig krlteleIonlnak a hveinek, aztn megnyitja jbol. De csak 59 kerlt ssze, pe-
dig legalbb 100 kell. Most azonban ment gondolat tmad! Egy Iiatal hzszablytehetseg ki-
Iundlja, hogy 20 tag titkos szavazst kerhet es akr ugyanaz a 20 kerheti, hogy az elnk te-
gye t ezt a szavazst msnapra. Ht gy nagyszer! Itt semmi baj sincs, knn vagyunk a
csvbol, gy cselekedtek ht.
A Hz tovbb vitatkozik, mert ehhez csak 40 ember szkseges. Elerkeztek azonban a gy-
les vegere. Mr csak a kvetkez les trgyt es napjt kell kitzni. Justh javasolja, hogy ked-
den tartsk meg. De alighogy kimondan, Illl egy nepprtbeli iIj. Ellenjavaslatot tesz: ne
kedden, hanem szerdn legyen gyles. Elbb azonban megllaptani kvnja, hnyan vannak
es hatrozatkepes-e a Hz.
Soha ilyen nem trtent! Ilyen szemtelenseg! De a szably, szably, muszj betartani. A
csengk szolnak, a teremszolgk Iutkosnak; hiba! Most meg kevesebb van, 57 csak. ,Ht
jo, legyen szerdn szolnak t az iIjhoz a Justh-prtiak , annyi baj legyen. Legyen neki iga-
za!" Csakhogy nem gy van m. Az iIj megismetli, hogy a Hz nem hozhat semmilyen ha-
trozatot, ha nincs legalbb 100 kepvisel jelen. Addig nincs hatrozat es nincs napirend es
nem is lesz. Ekkor ocsdtak Iel a banktbor emberei. ket akarjk szegyenbe hozni! Miutn a
koalcio Ilbomlott, ezek a gonosz nepprtiak me azt akarjk bizonytani, hogy k, a hres
tbbsegiek, magukban meg a gylest sem tudjk berekeszteni. Es valoban gy van es ez szo-
mor.
gy, mert csoportjuk jo resze videken jr agitlni, vroson alig vannak hatvanan, mg a
tbbi 48-asok, a Kossuth hvei, inkbb rlnek, ha Justh blamrozza magt es egyik sem Iog a
segtsegkre jnni. Az alkotmnyprtiak mr regota nem jrnak a Hzba. A nepprtiak itt vol-
nnak ugyan, de egyikk sem jn be, hanem a Hz Iolyosojn mulatnak, azon a Iolyoson,
mely egykor a koalcio hatalmnak szimboluma volt. Neha egyik-msik bekukkant a plssIg-
gnyn, aztn visszaIordul es odaknn nagyokat kacagnak. Magunk kell hogy ezt megold-
juk mondjk Justhek.
t orig a nagy szaladglssal 67 bartjukat tudtk sszeszedni. Tbb nincs. Nincs egy se.
Mind itt van. Nincs tbb!
Ekkor ketts akcio indul. Az egyik a nepprtiakat akarja megpuhtani, a msik a hzszab-
lyokat bngeszi, mialatt Justh Gyula dohogva jr az elnki szoba es a terem kztt tehetetlen
haragban. Megolds azonban nincs. A szmlltato iIj kijelenti, hogy vannak trsai es azok
Ielvltjk akr a vegtelensegig, a hzrend tudosai pedig hiba tik ssze a Iejket. Az a zse-
nilis gondolat, ami a deleltt bevlt, hasznlhatatlan, mert semmi kacskaringoval sem ha-
laszthatnak szavazst a kvetkez lesre, amikor a kvetkez les jogszilag nemhogy meg
se szletett, de nem is Iogantatott. Az elnk es 67 trsa letcsolhatn az iIjt ugyan es ki-
mondhatn erszakkal a hatrozatot, avagy ket ember karon kaphatn az okvetetlenkedt es
kitehetnek a Iggny mge arra az egy percre. De ez az szmukra lehetetlen, akik egesz
mltjukban a hzszablyok szentseget hirdettek, k ide nem sllyedhetnek. Nincs ms megol-
ds, mint megalzkodni!
De nem a Iggetlensegi testverek eltt, akik Kossuthtal tartanak. Nem! Inkbb az alkot-
mnyprtiakkal kell trgyalni, ama Schwarzgelbekkel es Andrssyval, akit pedig k Iekete
groInak kereszteltek el. Azt a pr 67-es prtonkvlit is ide kell instllni, hadd hzza ki ket
ebbl a kelepcebl.
Igy gondoltak Abdyra is. nehny perccel 8 eltt sietett vegig a Iolyoson.
Az ott cigarettzo nehny nepprti kztt kellett thaladnia. Nagyon vidmak. Milyen ki-
tn treIa! A jo vastag Justh, hej, hogy mergeldik! Hollo milyen dhs, ha, ha! Ez nagysze-
r!
Ne szaladj! kiltott az egyik Abdy utn. Ilyen kitn hecc meg nem volt! tme-
gynk a bIebe. Pezsgt hozatunk. Gyere velnk oda. gyse lesz itt hatrozat, holnap delig se
es miert segteni a bankosokat?
A tancsteremben a hznagy szmol. Meg Abdyval is csak 98 kerlt ssze idig. De je-
lentessel lohol be egyik-msik tisztvisel, hogy megtalltk ezt vagy azt, akar-e jnni vagy
sem. Megiscsak szaporodnak es mikor az oramutato eleri a nyolcast, orisi az rm: 104,
igenis szznegy szavazo egytt van! ,Mindenki itt maradjon! Kerem, itt maradjon!" kilt-
ja a hznagy es elrohan! De az rmhr gyorsan Iut. Justh mr itt es vegre! vegre bezrhatja
ezt a szerencsetlen lest.
Blint gyalog setlt haza.
Szomor volt. Ami a csnytev nepprtiakat akkora rmmel, Justhek tbort akkora ha-
raggal tlttte el, az t melyen lehangolta.
Idejutott ht ez a hazaIiaskodo lelkes tbor? Ide, negyedIelev alatt? Hogy az a parlament,
amit szentsegnek, a nemzet megvltojnak hirdettek, ilyen sznalmas jelenet sznhelye?
Van, aki treIra hasznlja. Van, aki nem lt egyebet itt, mint gyesked tevezest a szab-
lyok szirtjei kztt. A legtbben azonban mr el se jnnek ide; nem is erdemes, res szocsep-
les csak, ami itt Iolyik; a Irendihz mr ssze se gyl, hiszen honapok ota minden trvenyal-
kots megsznt; valojban mr kormny sincs es nincs tbbseg, az egesz llamgepezetnek
akr csak a burka volna meg gondolta Blint , ahogy az ember neha tallkozik a porondban
egy-egy bogr hejval, aki epnek ltszik, de elkltztt belle az elet mr reg. Es idejuttattk
az orszgot azok, akiknek jo resze egyenkent mind a legbuzgobb, legderekabb ember, vezer-
ek, kik kzl Andrssy, Wekerle nagy tapasztals llamIerIiak es a tbbi is jo szndek,
nagyesz es nzetlen.
Mintha valami tok nehezedne renk...
*
Ezutn ismet egyIormn teltek a napok es hetek. Az ltalnos erdektelenseg mintha Blint-
ra is rtertette volna olomkpenyeget. Csupn ha levelet rt Adrienne-nek, csakis akkor erez-
te, hogy el.
Elsbben ritkbban rt, de ahogy mlt az id, mind-mind tbbet. Oktober vegetl mr min-
den msod-, harmadnap. Mindegy, ha eszreveszik Almskn, mindegy, ha baj lesz belle.
St, annl jobb! Hiszen akkor kiszabadulhat abbol a hamupokolbol, amiben elt. Mind-mind
tbb rs, mind-mind Iorrobb es kvetelbb. Es mivel szndekkal rta ket, minden szavukat
merlegelve, minden ervet meglatolva, amit lert, valoban jol voltak megrva. sszekeresgelt
minden szot, amirl tudta, hogy Addynak Ijni Iog. Igy akart tenni, gy kellett tennie, hogy
cselekvesre brja. Megrta lelki nyomorsgt, szmkivetett voltt. Hogy itt el magban a s-
tet hotelszobban, hogy minden ejszaka visszalmodja magt Denestornyra, amit eldobott
magtol. Megrta, hogy dolgozni sem tud, mert nem erdekli semmi.
Es megrt mst is. Veletlenl tallkozvn Illesvry Lilivel, aki Szent-Gyrgyiekkel utazott
t Pesten, velk ebedelt. jra meghvtk Jablnkra es Lili remosolygott, midn azt mondta:
,En is ott leszek!" Ekkor jutott eszebe: Il kell ezt is hasznlni, htha Ieltekennye teheti az
asszonyt. Elmeselte ht, hogy a nyron annl a Jenkins-jteknl a Park-Clubban rajtakapta
magt, hogy azon az esten megkvnta azt a lenyt. Es dicserte, hogy kedves es csinos leny
es idezte a simogato szavait. Ez is kegyetlenseg, de htha hatsos lesz.
Legtbbet azonban arrol az eljvend Iirol beszelt, akire rletesen vgyik. Es ez a Ioly-
ton visszater trgy mindjobban elmelylt. Krltte minden ervet Ielkutatott, ami
parancsolov teszi, szksegesse, hogy a vilgra jjjn. Abban a lelekbvrlatban pedig, amit a
megrs miatt nmagban Iolytatott j, j es meg jabb reszletek utn kutatva, a sajt
sovrgsa elhatalmasodott rajta. Utolso leveleiben mr alig volt msrol szo, a szletend gyer-
mek kepe majdnem sszeIolyt az asszony kepevel. A n gynyr teste szinte mr csak tke-
letes eszkz, hogy szerelmk celjt beteljestsek ltala.
Adrienne vlaszai lassacskn megapadtak. Els idben meg ervelt es br bizonytalanul, de
magyarzott is: hogy most nem lehet, meg nem... meg mindig nem. Es meg rt a Ielelssegrl
neha. Aztn lekurtultak a levelei, mind hevesebb, szaggatott szo koppanva egyenkent, mint a
szvdobogs. Vegl mr csak ,... rd gondolok... ne knozz... nem tudod... nem tudod!" Csak
annyi. A lenykt mr reg nem emlti. Blint erezte, hogy jo utat vlasztott. Annl knyrtele-
nebb rsokat kldtt, br a szve verzett, mialatt megrta.
Vegre hossz levelet hozott az erdelyi posta. November 10-erl volt keltezve. ,... Ezt nem
brom tovbb", rta az asszony, ,ezt nem brom...!"
Utna majdnem zleties szrazsggal kzlte a tbbi mondandoit. Elhatrozta, hogy brmi
trtenjek is, megprobl elvlni. Most. Azonnal. Almskre hvja Absolont, nla hagyja a v-
lst bejelent levelet, gy valaki megbzhato adja t Uzdynak. maga elutazik Mezvarjasra.
Csak tvozta utn lep Il az regr. Blint azonban maradjon Pesten... Onnan meg ne mozdul-
jon. Ne is rjon egyetlen sort sem. Es ne hllkodjek, azt sem brn el, ,... mert amit most te-
szek, az a vakmer jtek, azt magamert is teszem, nemcsak miattad es rem szlljon minden,
ha katasztroIba visz..."
Csakis gy sikerlhet, taln gy sikerl. ,... Minden Iontosrol ertesteni Ioglak. De ne nyug-
talankodj, mert 10-12 nap, st lehet, hogy tbb is beletelik, amg beszmolhatok."
A level vegen rvid utoirat:
,Uzdy mostansg mintha csndesebb volna." Aztn egy szo egyedl: ,Taln??"
Ez az utolso szo ketszer alhzva.
V.
Taln??!
Ez az t bet es a ketts kerdjel Adrienne szrny lelki kzdelmet srtette ssze, amit
dr. Kisch els ltogatsa ota mr hrom honapja vvott.
Ama nehny mondat, amelyet a szsz orvos olyan lass nyomatekkal ejtett, csak lassan-
kent vilgosodott ki benne. ,Terhelt szlk Iia... lappango izgalmi llapot... hevesebb meg-
rzkodtats komoly krzist okozhat..." ezeket mondta akkor, ezeket ismetelte ugyangy, mi-
dn szeptember elejen msodszor jrt nluk. Aprnkent vlt az ertelmk tudatoss.
Az rltseg hatrn volna a Ierje? vagy tn mr rlt is?
Kzel tzeves hzassguk sorn gondolatban gyakran illette azzal a szoval: bolond; de
nem gy, nem koros ertelemben. Hogy elmebaj Ienyegetne Uzdyt, az sohasem tltt eszebe.
Soha ebbl a szemszgbl nem Iigyelte. Most azonban eltte llt ez a lehetseg, iszonyatos
rem, aki az egesz jvjet sszezzn hiszen ha megrlne a Ierje, soha el nem vlhatna. Ez
a trveny.
Riadalmt magnak tartotta. Blintnak errl nem rt minek aggassza t is? , tn ntudat-
lanul, babonbol Ielt is lerni a veszelyt, akrha a Iormt lttt szo megjelentene. Es nmag-
nak sem vallotta be, mennyire Iigyel Uzdy minden szavra, minden mozdulatra. Ez a Iigye-
les most ms, mint regen. Idig is llando keszenletben elt Uzdy oldaln. Az els evekben
csupn magt vedte; kesbb, miota szve kivirult, a szerelmet. Most azonban trgyilagos a Ii-
gyelme es kutato. Nem a hbors ellenIel, hanem az polo trgyilagos vigyzsa.
Lehet, hogy emiatt cskkent lelkeben a gyllete Uzdy irnt, hiszen egyelre nem volt
az ellenseg, hanem az a betegseg, ami gyszolvn kvlrl ragadhatja meg, ami ha kzbelep-
ne, nem emberi, de sorservel trne ssze mindazt, amiert sovrog egesz asszonyi lenye.
Uzdy Pl minden cselekvese most mr csupn tnet. Adatok roppant bonyolult adatok,
melyek sszekavarodtak, mihelyt rendezni problta ket. Egyik nap bzott, msnap ketsegbe
esett.
Ltszolag semmi j, semmi Ieltn sincs. Uzdy gy el, mint mskor, olyan Ilenyesen g-
nyos, olyan megveten udvarias, ugyanolyan Ielelmetes neha egy-egy villansra. Annyit dol-
gozik azokon a csods szmtblkon, mint eddig, tn meg tbbet, hiszen dr. Kisch megdicser-
te a munkjt. A nejevel most kevesbe trdik; az a sok ejszakai tlorzs az rotblinl I-
rasztja tn el, vagy ama szerek csillaptjk, miket a szsz orvos juttatott hozz. A helyzet nor-
mlisnak ltszanek, majdnem nyugalmasabbnak, mint mskor, ha egyetlen krlmeny nem za-
varn.
Ez az egy azonban eleg nyugtalanto. Lassacskn kezddtt, alig eszreveheten. Akkortol,
midn az reg Clemence groIne hazajtt Mernbol. Uzdy indok nelkl, de nyilvn szndeko-
san bosszantja az anyjt. Keresi az alkalmat, hogy reszoljon. Neha durvn is. Adrienne ezt a
nyron meg nem is vette szmba, csupn most llaptja meg, mikor mindent latolgat.
Bizonyos, hogy ez a majdnem sztnszer indulat Iokozodik. Els nyilvnvalobb tnete
volt, midn az j Irancine megerkezett es Uzdyne az angol nrsz Ile helyezte, ami terme-
szetes, hiszen a Irancia vizsgzott tanrn. Uzdy nem szolt ebbe, de gonosz ravaszsggal kike-
resett minden alkalmat, hogy a nevelnt megszegyentse es ilyenkor mindig kajnul az any-
jra nezett. Aztn apro esemenyek. Szmon keri az anyjtol, miert parancsolta a kocsit ide
vagy oda, miert cserelte ki az egyik kerteszlegenyt, miert kldtt egy kosr szilvt a nagyal-
msi papnak. , aki eddig mit sem trdtt a hztarts reszleteivel, most szorgalmasan utna-
jr, csakhogy szov tehesse. Mikor pedig szov teszi, hallatszik a hangjn, mikent tartja meg
vissza magt, hogy megrizze azt a gnyosan sert modort, amit jabban az regasszonyra is
alkalmaz, de ami dhs kiablsba vlt t, ha nuralmt elveszti.
Ha ezeknek tanja volt Adrienne, a hideg Iutott rajta vegig. Mi ez a Iurcsa lappango gy-
llet? Mi ez a visszaIojtott harag, mely mintha szmonkeres volna valami titkos serelemert?
Mitl vltozott meg Uzdy az anyjval szemben, akivel sok even t mindig sszetartott elle-
ne? Miert bnik gy az egyetlen lennyel, akit idig valoban szeretett?
Es az regasszony miert tri mindezt szo nelkl?
Fagyos, nyugodt hangon vlaszol, eppen csak annyit, amennyit szkseges. Az arca mozdu-
latlan marad, amilyen mindig. Mrvnybol a vonsai. A szemei vegbl. Messzi nez velk,
nem is a Iira, hanem tovbb, mgeje, tvol terben vagy taln idben...
*
Mindez azonban nem Iolyamatos. Neha elmlik tz-tizent nap minden klnsebb nelkl.
Aztn hirtelen viharos jelenet szaktja meg a ltszolagos nyugalmat. Egyik, a legborzasztobb,
melyen megrendtette Adrienne-t.
Oktober kzepen trtent. A nagy ovlis szalonban voltak, ahogy mindenkor delebed utn.
Adrienne kezimunkzott, az anyosa az asztalon tl a kanapen lbe tett kezzel es merev tarts-
ban, ahogy szoksa. Uzdy le s Il jrt a klyhtol az ablakig es vissza. Ez mindig gy volt
egyik nap, mint ms. Mindhrman hallgattak. Ez is gy volt rendszerint. A hamuszrke szob-
ban csnd; csak a IerIi kimert leptei csattogtak halkan a parketten.
Adrienne nem nezett Il a munkjrol, megis megltta, hogy Uzdy, ahnyszor thalad mel-
lettk, szro pillantst vet az anyjra. Ez sok tartott gy, nagyon sok. Az iIj n erezte, hogy
valami keszl, valami Ielelmetes, mintha a leg a kosrboltozs alatt sszegomolyodna Ielleg-
ge. Az regasszony is erezte taln. De semmi jelet sem adta. Feher hajkoronjt ezsttel rta
krl a mgle beszreml Ieny. Az arca egeszen rnyekban.
Mikor Uzdy Pl tn szzadszor jtt vissza a bels sarokbol, megllt a neje karosszeke m-
gtt. A ket kezevel megragadta a tmlt. A kezein bels reszketes.
Szabadna kerdeznem szolt t vontatva az anyjhoz , miert spionltatsz utnam?
Nem ertem, mirl beszelsz... vlaszolt az regasszony.
Uzdy gonoszul kacagott. Fenyegetn.
Igazn? Nem erted? Ht en megmondom! Mr regota eszrevettem, hogy stet alakok jr-
klnak az ablakaim alatt. Megllnak, lesnek, tovbblopoznak, visszajnnek...
Bizonyra az ejjelir Ielelt Uzdyne Iagyosan , tudtommal az a ktelessege.
gy? gy? gy? az ejjelir? Igazn? Igazn? es annyira elredlt Uzdy, hogy a
melle az Adrienne hajt srolta. Csak az ejjelir!? Es most hirtelen kiltotta: Ht az nem
igaz! Nem igaz! Nem igaz!
Clemence groIne vllat vont, de nem Ielelt. A Iia jbol leIekezte hangjt.
En ma ejjel kimentem. Vegigjrtam a kertet. Lttam! Erted? Lttam! Az ejjelir azt
mondod?! MindenIele voltak. Sok. Sok. Minden Ia mgtt. Mindentt, Es suttogtak. Hallot-
tam! Es elbjtak, de en lttam ket... es tudom!
Most szotlan vegigjrta a szobt. Gyorsan. Izgatottan. A talpai neha elcssztak a padlon.
Mikor visszaerkezett az asztalhoz, jbol elkezdte:
Tudom! Jol tudom! Te lltod ket oda, hogy engem spionljanak. Igen! Es vigyzz! Vi-
gyzz! Meg tbbet is tudok. Azt is, hogy mindenIelet kevernek a boromba, az etelembe, igen,
ne tagadd! Tudom!
Az regasszony szrazon vlaszolt:
Mit kevernenek? Ugyanazt esszk es isszuk mind a hrman.
Hallgass! ordtott most Uzdy es hossz karja lecsapott az asztalra. Hallgass! Ismer-
lek. Es csak azt mondom: vigyzz magadra! Itt kiegyenesedett. Vekony, vlltalan termete
kinylt a magasba. klei Inn kovlyogtak szelmalom-karjain. A hangja tcsuklott valami
sivto llati vonytsba. Vigyzz!... Vigyzz!... Vigyzz!
Aztn sarkon perdlt, akrha rugo dobn t, a Iajtohoz sikamodott, kalimplo tagokkal
Iltepte es kidlve rajta, drdlve csapta be kvlrl.
A ket n dermedten lt pr percig. Majd az reg Uzdyne Ilkelt es rk nyugalmban,
emelt Ivel, hideg nezessel eltvozott is. Adrienne egyedl maradt.
*
Az els megdbbenes utn nkentelen az anyosa tltt eszebe. Milyen szrny Ijdalom
lehet ez az ggs lelkenek! Elszr eleteben gondolt sznakozva erre az reg nre. Hiszen
mr mtkasga ota mindig ellensegenek tudta. Csak most, a klnbz, de megis kzs aggo-
dalom pillanatban ebredt Il irnta a reszvet. sztnsen cselekv lenye azonnal tette Ior-
mlta ezt t.
Flugrott, nem gondolt egyebre, mint hogy kiIejezze azt, amit erez. Olyat tett, amit tn h-
romszor sem, amiota itt el Almskn. Benyitott az reg hlgyhz.
A szoba stetes. A lezrt zsalukon alig szrdik Ieny. Kisse megtdtt. A szoba resnek
ltszott. Krlnezett. Jobb Iell itt a Krisztus-kep a Ialnak Iordtva rmstol. Az rklng sem
eg alatta. Az imazsmoly eltolva alola, el a sarokba. Igaz! a ven Uzdyne haragban van az
Istennel, miota a Ierje meghalt gondolta a Iiatalasszony es eppen vissza akart hzodni, mi-
kor egy hang megszolalt balrol, kzvetlen mellle:
Mit akar? kerdezte.
Csak most ltta meg Adrienne az anyost. Ott van vegignylva azon a kereveten, amit Ie-
kete brsony bort. Koromszn ruhja sszeolvad a tertvel, azert nem vette eszre, httal is
van hozz, Iejjel az ablaknak, innet az zvegyi Ikt bortja a hajt. Az llt ket klebe t-
masztva, a karjain knykl.
Valami szrnyen megkapo az, ahogy gy hasmnt Iekszik a gyszIedte pamlagon, akrha
koporsot rizne a testevel.
Adrienne tkerlt eleje, de az regasszony nem nezett r, hanem csak maga ele. Es jra
kerdezte: Mit akar?
Csak bejttem... olyan borzaszto volt ez. Valamit kene tenni... es el akarta mondani,
amit eddig titkolt, a dr. Kisch dolgt, hogy az mr ltta, tn hvatni kellene, de annyira
elIogodott volt, alig indultak a szavak a torkbol.
Uzdyne azonban nem is hallotta, amit elkezdett, hanem kzbevgott:
Az az en dolgom! Es hogy mit teszek, azt nnel nem Iogom kzlni. Eppen nnel! li-
hegte leIojtott gyllettel.
Adrienne gy erezte, mintha kllel csapnk szembe. A sznalma elszllt. Az gyllse-
ge is Ielebredt. De mieltt vlaszolt volna, mr Ieleje repltek ms szavak:
nnel, aki miatt idejutottunk. Akivel az tok belepett e hzba, nnel, aki megmergezte a
Iiamat, igen n, n mergezte meg azzal a lenyos brevel igen, n! els perctl tudtam,
hogy gy lesz! Menjen! Menjen ki innen! Menjen ht!
Mindezt mozdulatlan mondta, sziszeg vekony ajakkal, csak a szemei villogtak, mint a
mnis rlteke.
Itt nincs mit beszelni. Az anya tn meg betegebb, mint a Ii. Adrienne vllat vont, a harag-
ja kitrldtt. Kiment a szabadba.
Megllt a hz eltt.
A gyepkrnd mgl tornyosodo hegyoldal stet; erdeje mintha Ieleje jnne, lombhull-
mai Ielnylnak es elzrjk az eget. gy erezte, hogy eltorlaszoljk elle az egesz vilgot.
rkre ide van bilincselve ebbe a borzalmas tmlcbe.
*
Ez a remenytelen kep azonban meg az este megvltozott. Odig nem tallkozott senkivel.
De vacsorakor alig vrt pr percig a szalonban, egytt a meg mindig nema anyosval, mr
nylt az ajto es Uzdy vidman lepett be.
Na! ugye, megijesztettelek, mi? kacagott az anyjra. Ugye, milyen jol csinltam?
Azt hitted, meg vagyok bolondulva. Ha h! Kitn treIa! Orisi, milyen sznesz volnek,
mi?! Talma! valosgos Talma! es simogatoan a karja al Izven a kezet, tvezette az ebed-
lbe. Itt is dersen diskurlt, knnyeden. Most majdnem gyermeki. Olyan, st kellemesebb,
mint legjobb napjaiban.
Es ilyen maradt tovbbra is, mintha meg akarn bocsttatni azt a szrny jelenetet.
Brhogy Iigyelte Adrienne ezutn, semmi szokatlant nem tallt tbbe rajta. Minden veszes
tnet hirtelen eltnt. Csak nagyon ritkn villant meg az a gonosz Ieny a szemeben, de rgtn
kialudt. Igazn lehetseges volna, hogy az izgalma kitombolta magt? Hogy ez az utolso dh-
roham Iloldotta a krzist? Valami ilyenrl beszelt volt a szsz orvos: ,... izgalmi llapotok
vltakoznak a nyugalmiakkal.
Es mivel hinni akarta ezt, lassacskn el is hitette magval.
Annl ersebben marcangoltk a Blint levelei. Amg az aggodalom olomsisakkent szorult
az agyra, remeny nelkli Ijdalomban olvasta ket. De most mintha megnylna eltte a sza-
badsg lehetsege. A levelek pedig jttek, hossz, hossz levelek, telis-teli vggyal, szerelem-
mel, mindenik akrha egetne az ujjait! es knzoan gytrk is, hiszen, ha nem is volt megrva
bennk, de minden szavuk Illngolt vdolokent, mi mindent ldozott Il miatta.
Igy jutott el Adrienne ama naphoz, midn vegre hatrozott. Ez sem volt knny. Sok tp-
rengett, hogy tvoztval nem idez-e Il jabb rohamot. Nem zavarodik-e meg a Ierje eppen
emiatt. Es akkor hiba volna minden, rkre hozz volna lncolva. Nem kene-e ht meg vr-
ni? Az orvost ide hvni, hogy az dntsn? Bizonyosra menni?
De arra nem volt kepes. Vrjk. Vrja az elet, vrja a jv. Vrja az az utod, aki tle Iog
szletni. Vrja minden, amin egesz lelkevel csng...
Megis okosan akart eljrni. Ezert gondolt Absolonra. Az reg zsiai evente egy-ketszer
megltogatja a nveret. Nem Iltn teht, ha most vratlan idejn. Joakaroja. Uzdy eltt is
tekintelye van. Ha valaki, gy az, aki hasznra tud lenni, midn a bomba majd kirobban.
Ugyanaznap rt neki, mint Blintnak, elmondva reszletesen, amit vr tle. tdnap jtt meg
a vlasz. Absolon vllalja. Rgtn azonban nem tud jnni, mert a nyomorek lba nagyon
knozza; de beviteti magt Szszregenbe es dr. Kisch majd rendbe hozza nehny nap alatt.
Akkor azonnal jn. Srgnyzni Iog a testverhgnak. Igy a legjobb.
*
Lassan mltak ezek a napok es llando aggodsban, nehogy ismet rosszabbra Iorduljon
Uzdy llapota. A javulsa azonban tartosnak ltszott. EgyIormn ders benyomst tett es jo
jelnek tartotta Adrienne, hogy Ierje jra erdekldik a gazdasgai gymenete irnt, amit utobbi
idben, ama szmtblk szerkesztese ota teljesen elhanyagolt. Erre vall, hogy elrendelte, mi-
szerint a postatskt, melyet mindennap delben visznek Nagyalmsra, elindts eltt hozzk
be hozz. Naponta vlaszolni akar mondotta azokra az adatokra, miket a tiszttartoi tvo-
labbi birtokairol kldenek neki. Ez volt az rendszere azeltt is. mindig gy, rengeteg r-
sok tjn ellenrizte ket. Hogy jbol erre Iordult a Iigyelme, az megnyugtato tnet.
Hogy ilyenkor bezrkozott, hogy vagy ket zben tbb mint egy orig visszatartotta a pos-
tt, ebben Adrienne semmi klnst nem tallt. Abban sem, hogy utolsoul hozatta be mag-
hoz a tskt. Uzdy a Ildszinten lakik, kesn kel ember is, termeszetes ht, hogy mikor min-
den level egytt van, csak akkor kerl hozz es onnan indul el a kldnc.
Szerencse gondolta Adrienne , hogy Uzdy csak most rendelkezett gy, midn mr B-
linttal es Absolonnal bevegezte a levelvltst.
Egyetlen tnet maradt Inn a kzelmlt honapok veszjoslo jeleibl. Neha most is tsurrant
Uzdy tekintete az anyjn, neha villant benne valami gyllkd Ieny, de annyira letomptva,
hogy a neje azt hitte hiszen akarta is hinni! , hogy ezek az elmlt izgalmi idszak mlo ma-
radvnyai csupn.
*
November veget jrtk. Ragyogo id volt, ahogy rendszerint Erdelyben Katalin-nap tjn.
Ez a ,venasszonyok nyara", melyre hirtelen az els ho ksznt be.
Adrienne korn ment ki szoksos setjra. Egyik kil pontrol megltta a hintojukat, mely
resen robog odalenn a kton. A kisinas l a kocsis mellett. Ez azt jelenti, hogy a vastra
megy. Valami vendeg erkezik; ilyenkor legyen valaki, aki tveszi a poggyszt.
Absolon jn! Bizonyra miatta megy a kocsi. A szve megdobbant: teht vegre, vegre el-
szabadul innen. Gyorsan szemlet tartott az utobbi hetek trtenesei Iltt. Igen! Minden kr-
lmeny eleg biztato. Ha valaha, gy most sikerl az vlsa. Uzdy regota nem volt ilyen nyu-
godt es normlis. Sikerlni Iog, sikerlnie kell!
A Iel tzes vonathoz megy a kocsi. Amilyen gyorsak ezek az amerikai trapperek, egy orra
r mr a kastelynl lesz Absolon. Nem akart ott lenni, midn megerkezik. Ne gondolhassk,
hogy tudott a jvetelerl. Legjobb, ha valamivel kesbb jut vissza a hzhoz.
Nagyot kerlt ht az erdn. Orra nezett. Tizenegy elmlt. Mr hromnegyed orja itt le-
het a vendeg. Most mr hazaIele Iordulhat.
Alig ment azonban nehny szz lepest a kanyargo svenyen leIele, vratlan dolog trtent.
Uzdy ugrott el egyik Ia mgl. Es nem azzal a kimert lepesevel, hanem sietve, nagyon siet-
ve, eppen Ieleje jtt, mintha megbjva re lesett volna itt.
Valoban gy volt.
Magt akartam megvrni, kedves Adrienne, es rlk, igen nagyon rlk, hogy sike-
rlt! mondotta a IerIi. Nagyot sohajtott, aztn Ielszegen kacagni kezdett. Furcsa? Mi?
Nem baj!!! Vannak neha Iurcsa dolgok is. Nagyon Iurcsk! es most egy pillanatig habozott,
majd gyorsan tette hozz, nagyon komolyan, majdnem knyrgve: Azt akarom, hogy ve-
lem maradjon mma, mindig velem, mindig mellettem. Ugye megteszi? Ugye?
Hogyne szvesen. De... de mi trtenik?
Uzdy horihorgas termete lehajolt Adrienne Ilehez. A szemebl remlet beszelt. Az
anym... az anym egy orvost hozatott Kolozsvrrol. Ellenem hozatta! Azt hazudja, hogy a
kislny miatt, de en tudom!... Ezert szktem ki maghoz, hogy ne talljon egyedl ne egye-
dl egy pillanatra sem egyedl!
Izgatott keze megrzta az asszony vllt. Es most alig hallhatoan sgta: A bolondokh-
zba akar juttatni az a ven boszorkny, ahogy mr az atymat! Kerem, ne engedje... ne en-
gedje! Amg maga mellettem van, nem merik megtenni!
Ugyan! Ez tiszta kepzeldes... Miert akarn?!
De gy van! gy van! svlttt Uzdy. Mr regen sejtem... Ilbontottam a leveleit...
rendelte ide... olvastam... tudom! De most menjnk, menjnk, menjnk! es mr megragad-
ta a neje kezet, es hossz lbaival oly sebesen vitte a hegyen le, hogy Adrienne alig tudott ve-
le lepest tartani.
*
A gyepkrnd kzepen meglassult. A kezeit zsebre vgta es egykedv arccal setlt be a
hz ele. E hirtelen tvltozs oly gyors volt es olyan tkeletes, hogy Adrienne azt hihette vol-
na, hogy csak lmodta az imenti jelenetet, ha Uzdy a Ioga kzt nem sziszegte volna meg egy-
szer: ... mellettem maradjon... mellettem...
A hz eltt az reg Clemence groIne diskurlt egy idegen rral. Mikor a Iia es a menye
odaertek, bemutatta: Dr. Palkovics tanrseged... rgtn magyarzni kezdte pontosan gy,
ahogy Uzdy elre bemondta, hogy a kisunokja miatt hvta ki ide. Es tovbb Ionta a magya-
rzkodst. Azt tallta, hogy a kislny ideges; rosszul alszik ejjel; gyakran Il is riad lmbol;
ht ezert gondolta, elvigyzatossgbol; hiszen nincs semmi komolyabb; de az ilyen gyermek-
nel okossg olykor megnezetni. Kisse sokat beszelt, szokatlanul sokat rendes szkszavsg-
hoz kepest. Azzal az gyetlen modorossggal is, amivel a sohasem sznlel egyenek alakos-
kodni szoktak. Vegl hozzIzte: Klnben magamat is megvizsgltattam... es nevetni
problt, mintha treIadolog volna.
A tanrseged kicsi kverkes, jo kedely emberke Iolytatta a mondatot:
Ht persze! Ha egyszer Ialura vetdik egy orvos, akkor mindenkit vegigvizsgl, azt en
mr megszoktam. Mindig gy van, ha elvetdm videkre.
Most Uzdy szolalt meg. Volt valami Iurcsn hunyszkodo rajta. Ilyennek Adrienne soha-
sem ltta. Kisse grnyedten imbolygott egyik lbrol a msikra. Ide-oda nezett, az anyjra, az
orvosra; azt a benyomst tette, mint valami orisi sovny szelindek, aki bajt erez es lapulva,
alzkodva szeretne elkerlni a verest. A hangja edeskes es aljasn hzelg:
Taln en is vizsgltassam magam? Ht jo! Ht hogyne. Ht akkor rgtn, most mind-
jrt. Ugye, kedves mama, ez ugye gy lesz a legjobb!? es a doktorhoz Iordult: Meltoztas-
sek kerem! Taln le, hozzm, a szobmba, ha nincsen terhere es Adrienne is, igen is jj-
jn velnk igen, is...
Nagy karmozdulattal tessekelte be ket a hzba es vegig a Iolyoson, elrebocstva a dok-
tort, Adrienne-t kezen Iogva vezetve maga mellett. A marka gy szortott, akr egy satu, de az
a hunyszkodo mosoly nem hagyta el az ajkt.
A Iolyoson az reg Maier.
Fel ora mlva legyen beIogva a msik pr lo! rendelkezett tkzben Uzdy es magya-
rzva mondta az orvosnak: gy a tanr r mr otthon lehet kora delutn ugye? ez gy jo
ez gy legjobb! Igy nem vesszk tlsgosan igenybe a drga idejet...
A Iolyoso szgleten tl jra jobbra Iordultak. Innen indul le az a Ialepcs a hegyoldalba
eptett hz also Ildszintjere.
Adrienne majdnem visszakozott, mieltt elsznta magt, hogy rlepjen. Gyllte ezt a ga-
rdicsot. Ezen jtt Iel hozz a Ierje es ahnyszor nyikordultak a Iokai, mindannyiszor borza-
ds Iogta el. Ezert maga sohasem hasznlta. De mivel meggerte Uzdynak, hogy vele marad,
mg ez az orvos itt van, nem Iordulhatott vissza. Leertek. A hzir a hloszobjba vezette a
trsait. Az ablakon rostely, mint mindentt ebben a szrnyban, ahol egykor Uzdy apja rlt-
kent elte le az utolso eveit. Igenytelen, eleg szks szoba. Kznseges vasgy a Ial mellett;
keves btor, csak a legszksegesebb.
Az orvost Uzdy szembe ltette egy szekre, maga az gyra es odavonta a Ieleseget ege-
szen kzel. Es rgtn udvariaskodott, alzatos mosollyal es nagyban hajlongva:
Parancsoljon, kerem, tessek! Tessek kerdezni! Parancsoljon!
A tanrseged khintett es Ieszelyezetten szolt:
Ht kerem gy, a groIne eltt... ez kisse... kisse szokatlan... De rgtn kzbevgott
Uzdy, mikzben megragadta a n karjt:
Neknk nincsenek titkaink egyms eltt. Ugye, Addy? Mi egyek vagyunk, egeszen
egyek, ugye? Csak tessek! Csak tessek!
A szoksos kerdesek kvetkeztek, lomrol, munkabrsrol, st kenyesebbek is. Minden-
re ltszolag nyugodtan Ielelt a IerIi. Nagyon kielegten. gy mondta, akrha elre keszlt
volna re. Kisse vontatottan ugyan, mintha minden szavt meglatoln, de ezt az orvos aligha
vette eszre, hiszen elszr ltta ezt a pacienset. Aztn terdreIlex, szemreakcio, jrs behunyt
szemmel; tdkopogtats is es szvvizsglat. Brnytrelemmel engedett mindent Uzdy. Csu-
pn Adrienne ltta, milyen dzn Iigyel az orvos kezeire, ha a Iejehez nylt, vagy a mellere
illesztette a hallgatot.
Eleg sok tartott mindez. Vegre dr. Palkovics kijelentette: Igazn gratullok, meltosgod
makkegeszseges. Valamennyire ideges taln, de ht ez termeszetes intellektuel embernel.
Ezert egy knny szedatvumot Iogok Ilrni, azt tessek egy ideig venni; ez minden. Ez iga-
zn minden.
Receptet rt a tlttollval, tadta es Illlt.
Adrienne-re nem kerlt sor. A tanrseged jol tudta, hogy csupn a IerIi miatt hvtk ide,
gy ht nem erltette ezt.
Klnben is vrja a kocsi srgette Uzdy , ideje a vonatra indulni.
A Iolyosobol a szolglati ajton t mindjrt a szabadba vitte ket. Itt a hegyoldalban az lbe
rakott tziIa, a cserhntsbol visszamaradt tlgyrudak sorIala mellett kzvetlenl az istllohoz
jutottak. Ott llt mr keszen a hinto. Amg a doktor belt, amg a Iogat elindult, Uzdy Iolyton
ismetelte: Igazn ksznm, tanr r, nagyon megtisztelt, nagyon rltem, ksznm, k-
sznm... De mikor az also kapun eltnt a kocsi, hirtelen kiegyenesedett.
Lassan visszasetltak a hz Iele.
Feleton a IerIi megllt. Valami diadalmas Ienyben ragyogott az arca. Lenezett az
asszonyhoz: Ezert hls vagyok magnak, Addy! Most azonban menjen be. Menjen be.
Menjen a szobjba.
Adrienne rmmel tvozott es azonnal. Hogy ez a szakorvos ilyen megnyugtatoan nyilat-
kozott, mr az is rm. De most egyedl maradni is az, hiszen e msIel ora alatt szrnyen
aggodott, erezve Uzdynak, ha vissza is Iojtott, de rettent izgalmt. Jo, hogy gy Iolyt le, baj
nelkl.
De miert kiltott utna Uzdy, mikor a hzhoz ert? Miert kiltotta olyan Ienyegetn: A
szobjban maradjon! Meg ne mozduljon onnan! Erti? Ott maradjon! Miert torzult gy el a
kepe, amikor rekiltott? Az erei kidagadva a homlokn, az arca vervrsre gylva! Ez
megzavarta az rmet. Megis baj volna vele? Az egesz viselkedese, amg az orvos itt volt,
csak tettetes? Es miert parancsolja, hogy a szobjban maradjon?
Br nem ertette, megis nkentelen szot Iogadott. A szobjban azonban nem volt nyugta.
Mindaz a soha nem tapasztalt vons, amit e msIel ora alatt a Ierjen megIigyelt, az a
hunyszkodo alzatoskods ama remlettel szemben, amit az erdben mutatott, aggodalom-
mal tlttte el. Akrhogy akarta magt lecsillaptani, az izgalma Iolyton Iokozodott, mintha
valami remletes kzeledne Ieleje. Oktalan hallgatozott. sztnsen. Pr percet, tn egy
negyedort. A szve mind hangosabban dobogott.
Es akkor mintha a vrakozsra Ielelne, hirtelen hossz, llatias vltes hangzott vala-
honnan.
*
VegigIutott a Iolyoson. Sehol senki. Sem az udvaron, sem az elszobban. De a szalonajto
nyitva. Oda rohant be.
Ott vratlan ltvny ttte meg. Uzdy el van terlve a Ildn, mellette az reg Maier ter-
del, aki sietve bontogatja a gallerjt. Egyik karosszek Ieldntve. Valamivel tovbb hosszcs-
ka, csupasz tlgyIard hever a parketten. Hogyan kerl ide a tziIaraksbol? A kanape
mgtti sarokban az reg Uzdyne. Az arca halvnyabb, mint a szrkere meszelt Ial, amihez
tmaszkodik. Egyetlen pillanat alatt mindezt megltta, de az reg komornyik visszaszol:
Bitte einen Diener ruIen... hitte schnell! Der Herr ist ohnmchtig...
Borzaszto baj lehet, ha a ven Maier visszaesik a nemet beszedbe! Kiszaladt. Kiltozott
az inas utn, aztn gyorsan egy pohr vzert szaladt a tlaloba. Mire azzal visszasietett a sza-
lonba, Maier mr az lebe kapta Uzdy Ielstestet, az inas pedig a terdenel ragadta meg. Fle-
meltek, indultak.
Itt a vz! Meg kene locsolni a homlokt! mondta Adrienne, de Maier elhrtotta:
Nem most, majd lenn a szobjban...
Vittek. Uzdy kezei, lbai jultan logtak al; olyan volt, akr egy szilva-krampusz, akinek
eltrtek a lecei. Kivittek. Csak most, midn kihaladtak, ltta meg Adrienne, hogy a halnte-
ka veres.
De ht mi trtent? az Istenert! mi trtent? Iordult az anyoshoz.
Idig mozdulatlanul llt az reg asszony. A pilli lehunyva. A menye hangjra lassan kin-
yltak a szemei. Mind-mind tgabbra nyltak, Ielelmesen tgra. Valami szrny vziot lthat-
tak. Aztn kiegyenesedve elvlt a Ialtol. Merev tartsban elIordult es azzal az rendes,
dobbanto jrsval a szobja Iele indult. Kinyitotta az ajtot, aztn maga mgtt betette csn-
desen.
*
Adrienne csak kesbb, Maiertl tudta meg a valosgot.
Az elcsarnokban ezstt tiszttott, midn Uzdy bejtt az udvarrol. Lbujjhegyen jtt. A
kezeben az a tlgyhusng. rgtn rosszat sejtett es elebe akart llni, az ura gyorsabb volt.
Az reg groIne a szalonban. Valosznleg az orvost vrta vissza. Ott lt a szokott helyen, az
asztal mgtt. A Iia most Ieleje szaladt; a husngot csapsra emelte. Szerencsere az asztal k-
zttk volt es Maier itt utolerte a gazdjt. Reg ismert csavaro ,GriII-Iel elkapta a csuklojt es
ugyanakkor kaszt vetett, hogy elbuktassa. Igy tanulta egykor, amikor meg polo volt abban
az rltekhzban Graz mellett. rjngt egyedl megIekezni, amgy is nehez. Az esestl
pedig a beteg rendszerint elkbul es ez jobb, mintha birkoznak vele. Ez sikerlt is. Sajnos,
esteben Uzdy a karosszek nehez tmljba belettte a Iejet. Nem nagy dolog ugyan, csak a
br hasadt meg. Kisebb agyrzkodst is kapott. Erre gondolt rgtn, azert nem akarta ott
eleszteni a szalonban. Klnben is jobb, ha ms krnyezetben ter maghoz, gy knnyebben
eltrldik az emlek. Most csndben Iekszik az gyban. Hideg borogatst tettek a Iejere.
Egyelre aligha Iog mozdulni. Kesbb, az ms. Kesbb majd rizni kell...
Ezt a borzalmas trtenest ismetelte el Adrienne, mikor Absolon delutn vegre megjtt. Ke-
sbb csaldi tancsot tartottak hrmasban. Megllapodtak, hogy Ilvltva mindig legyen va-
laki a betegnel. Csak negyen jhetnek szmba: Adrienne, Absolon, a komornyik es az angol
nrsz. Az anyja nem, az ki van zrva, mert midn Uzdynak Maier kserletkeppen azt mond-
ta, hogy Clemence groIn erdekldik a hogylete irnt, olyan gyllet villant a szemeiben, gy
szorultak ssze az klei, hogy azonnal msra kellett a szot terelni.
Ketsegtelen, hogy a puszta ltsa mr dhrohamot vltana ki.
Mindezt csak Absolon es Adrienne hatroztk el. Azt is, hogy dr. Kischt ide kell srg-
nyzni, dntse el , mi a tovbbi tennivalo. Az regasszony ott lt velk, de szotlan. Az b-
rzata kbl. Taln nem is hallotta, amirl beszelnek.
*
Hrom szrny nap prgtt le.
A szsz orvos mr megerkezett. Nem ltogatta meg a beteget, nehogy Ilizgassa. Majd
csak akkor megy be hozz, ha elszlltjk. Mert gy dnttt WolI Herman Kisch. Zrt intezet-
be kell tenni. Nyilvnvalo, hogy szabadon nem lehet polni. Ez mindenkire nezve es
llandoan eletveszelyes volna.
A negyedik nap hajnaln ismet Adrienne volt soros.
Meg stet volt. Az ablakprknyon pici mecses pislkol. Uzdy magosra rakott prnkon
aludni ltszik. A Iiatalasszony az gy lbnl a karosszekben l. Tkeletes csnd van. Egye-
dl a Ialiora kattintja a perceket,
Lassan, remes lassan telik az id. Lassabban, mint mskor. Mert mma nyolckor Iog Dr.
Kisch bejnni, hogy Uzdyt magval vigye. A vrskeresztes auto mr este ota itt van. Oda-
knn van elrejtve az istlloudvaron. Ket polo vele jtt. Kolozsvrra szlltjk az ideggyogy-
szati intezetbe, amit a cserepIdese miatt a ,zld Iedel hz"-nak hvnak. Oda viszik, ott
Iogjk bezrva tartani. Azzal vege lesz, mindennek vege...!
Vege mindennek, amiert kzdtt, sovrgott annyi ev ota. Vege a szabadulsnak, ami oly
kzelinek tetszett, vege minden lomnak, a boldogsg minden lehetsegenek, vege minden-
nek, amiert erdemes volna elni! Vege mindannak, amiert Blint szejjeltrte az otthont, vege
a szabad, szinte eletnek, vege annak az anyasgnak, amely utn egesz asszonyi lenye ord-
tott, vege annak az elkepzelt Iinak, aki meg se szletett, meg se szlethetik, de most hal meg,
alig egy ora mlva... gy erezte, mintha meg a szerelme is meghalna vele, tvltozna rk Ij-
dalomm. Es itt marad, ide van lncolva ahhoz az emberhez, akitl irtozott mindig, ebbe a
pokolba, az idegenne lett gyermeke es Ielrlt anyosa melle.
Mindezt vegiggondolta mr szzszor az elmlt napok alatt. De ilyen ervel mindez nem
rontott re eddig, mint most, mikor kszbn volt a sorscsaps beteljesedese. Ez utolso pilla-
natig remenytelenl is es ntudatlanul remelt, mit? semmit! , de megis, valahogy, brmi-
kepp, mikent a vzbeIlo utolsoig remel, hogy valami csoda taln megmenti.
sszegrnyedve lt. A ket kezeben az arca. A szve nagyokat dobbant a torkban. Vegze-
tenek minden nyomorsga vegigmltt rajta. Valoban boldog csupn egyszer volt, ama
negy rvid het alatt, amit ott Velenceben tlttt Blinttal, br akkor is Iltte lebegett a hall-
vrs, megis zavartalan boldog volt akkor... Akkor kellett volna meglnie magt, ahogy
akarta, sohasem jnni vissza onnan... akkor nem kene tszenvedni, amit most!
A knnyek elbortjk a szemeit. Grcss zokogs kezd Ieltrni. Vegre minden gtat tsza-
kt, brhogy llt is ellent. A tenyerebe borulva srnia kellett, srt, srt srt hosszasan,
hosszasan, szaggato srssal. A knnyei tszrdtek az ujjain. Szaporn hullanak a ruhjra,
be az lebe, sszeszortott szoknyja vlgyhajlsai kze.
Maga sr, Adrienne? szolalt meg egy hang.
Uzdy nezett re a prni kzl. Bizonytalan, miota van ebren. Miota nezi az asszonyt
csodlkozo szemmel.
A n nem tudott vlaszolni, csak Iltekintett. Csodlatosan bekes a IerIi arca, soha ilyen-
nek nem ltta, soha!
Mozdulatlan Iekszik a Ieje. A haja Ilvetdve a prna dombjra, ekbe vgott sapkakent a
kzepen, Ilnylo sarokkal ketIell a koponyn, a szemldke rezst ki a halnteka Iele, r-
dgnek stilizlt szaklla Iekete cscsban. Megis semmi stni nincs most rajta. Az ajkn eny-
he, majdnem bocsnatker mosoly.
Maga sr, miert? mondotta jra. Csak nem engem sirat!?... Miert siratna engem?
Lassan ejti a szavakat, aztn mintha nmagnak beszelne: En tudom, hogy maga nem volt
boldog velem... Miert siratna ht?
Itt sznetet tartott, majd Iolytatta:
... Taln nem gy kellett volna... taln mskeppen kellett volna, mskeppen... egeszen
mskepp... Nem tudtam, ez hiba, ez hiba volt, hogy nem tudtam...
Az asszonyt jra elIogta a zokogs. Kettehajolva a terdeibe Irta a homlokt. Hangtalanul
srt. A htn rngatva reszketett a blz. Mikor vegtere Il tudott nezni Uzdy tn ezt vrta-,
meg egyszer megszolalt. A hangja tvolbol jn, majdnem a tlvilgrol:
Akrhogy is volt... akrhogy is... tudja meg, en magt nagyon szerettem... es mintha el-
Iradt volna, lehunyta a szemeit.
Kesbb sem nyitotta ki. Akkor sem, midn a Ialiora megcsendlt nyolc apro tessel. Az
ajtonylsra sem, mikor bejtt Maier komornyik es azutn sem, pedig Adrienne, mieltt t-
vozott, hvs ujjaival vegigsimtott az alvo ember hajn.
Mr megvirradt. A Iolyoson, a szsz orvos mgtt ket stet alak hzodik. Tovbb egy
hordgy vascsbl.
A gardicshoz suhant az asszony. Fl akart meneklni a szobjba ne halljon, ne lsson
semmit abbol a szrnysegbl, amikor leIogjk! Megis pr lepcsIoknl tovbb nem tudott
jutni, nem brtk a lbai. Ott szvszorongva meg kellett llnia es a deszkaIalhoz dlt. Odalenn
nylik az ajto. Lbdobogs. Aztn csak egy meglepdtt hang, a Ierje hangja, Iokozodo er-
vel: Na!... Na!... Na!... Na...! Aztn semmi! Semmi!
Borzalom ez a nema csnd!
De jra lepesek. Katons lepesek. Az vegajto nylik, ami onnan a szabadba visz, a Iarak-
sok Iele. Valami vezenyles. De mr kimentek! Kimentek! Az asszony jra leszaladt. A vi-
lgos reggelben meg megpillantotta a menetet. Lepedvel letakartan, ott viszik Uzdyt, kin-
yjtoztatva, akr egy hullt. Valami hirtelen hato injekcio dnthette le. Az arca, mint a viasz,
annyira halotthalvny.
Adrienne terde megcsuklott. Srva bukott az ablakprknyra. Megint hosszasan srt. De
most nem nmagt siratta. A sznalom ontotta a knnyeit.
VI.
Adrienne levelet rt Blintnak. Nem Almskrl, de mr Kolozsvrrol rta, hova msnap
beutazott, hiszen a beteggel kapcsolatban sok mindenrl gondoskodni kell.
Az els hrom oldalon elmondta, ami trtent. Szrazon sorolta Iel a tenyeket; naponkent,
ahogy a kronikk. Rvid, sorsdnt mondatok. Mindenik egy-egy prlycsaps. Az utolso:
,... tegnapeltt, december 1. reggelen beszlltottk szegenyt Kolozsvrra."
Innen szaggatottabb vlik az rsa. Egy-egy szo kitrlve, mssal potolva:
,Ezzel vege van, vege van mindennek! En nem vlhatok el es Te nem vehetsz nl. So-
ha! Erted? Soha, amg el! Sohasem. Es elelhet akrmeddig. Akr tl is elhet. A hallra,
br neki is megvlts volna, szmtani nem szabad. Nem is lehet. A gyogyulsra sem. Ezert
van mindennek vege, amit terveztnk."
,Es msnak is vege van! Annak az eletnek is, amit eddig eltnk. Nem! Ne tiltakozz!
Magad is gy ltod, magad is gy rtad, gy rtad sokszor. Itt vannak a leveleid elttem. Azt
rod: ... ht elet a:, amit gv elnk? mindig s:nlelve, ha:udo:va, bufklva, mint a tolvafok,
akik valoban vagvunk, igen, a:ok vagvunk, his:en lopfuk a:t a s:ks boldogsgot, neha
egv-ket ort, nagv ritkn egv effelt, mindig ovakodva, mindig flelve, mint a fegvh:bol kis-
:ktt rabok... Milyen igaz! es erre mondod mshol: ... nem er:ed-e, milven leal:o,
ahogv mi elnk? Titkolfuk, mint valami s:egvent, amit flemelt feffel s:eretnnk hirdetni a:
eges: vilgnak... es hozzteszed: ... e: gv nem folvhatik tovbb' En ezekre mostanig
nem vlaszoltam. Nem mondtam, mennyire igazad van. Tn nem is kellett. Mr Velenceben
emlekezz! akkor is gy ereztem. Azert akartam ott meghalni, nem jnni vissza onnan a szol-
gasgba. Igaz! Ezt nem Iolytathatjuk tovbb. En sem brnm tovbb!"
,Mert ms is van. Olyan is, amirl nem rtl. Amit en erzek taln jobban. A gyermek! min-
dig Ielni?! Felni attol, ami az dvssegem volna? Mindig, mindig, minden pillanatban? Min-
dig gy gondolni re, akrha csaps volna az, amiert sovrgunk? Pedig ez ll elttnk, ezu-
tn meg inkbb, mint eddig. Ez az, ami renk vr. Ht ezt nem! nem! nem! Ha akarnm,
sem tudnm tenni. Es ha megis jnne akkor meglni elre vagy vilgra hozni es eldugni ,
eldugni a Te Iiadat?! Magam, ha vllalnm is, az szmra mi nem vllalhatjuk! A Te
szavaiddal rom, a leveleidbl idezem: ... Nekem utod kell, a nevem fenntartofa. Mindennap
ersebben vgvom r. Mr harminckettbe leptem. Bi:onvra a legtbb ferfiben e: a vgv fel-
tlik e korban. A: si vallsok alapfa is e:. Minden nepben, minden egv alatt. A romaiaknl,
:sidoknl, knaiaknl Utod, aki fenntartfa a: sk, a laresek tis:teletet, Jehova tka van a:on,
akinek nincs fia' En is gv er:ek. A csaldom kihalna velem, utolso : volnek a:on a hoss:
lncon, ha velem megs:akad... Ezt rod. Es azt is: ... Tis:tessegben nevelni fel abban a kr-
ben, abban a hitben, abban a ktelessegtudsban, ahogv a: apm, nagvapm... es azt is
rod: ... a halhatatlansg fldi formfa e:, lemondani rola en nem tudok. Miert rom mind-
ezt? mert kvnom, hogv megnslj. Szerelmnk neveben parancsolom neked. Ne vitat-
kozz! Szkseges! Ha gtat nem eptnk kettnk kze, el nem tudjuk egymst kerlni es oda-
jutunk, amit megrtam mr. Es tedd meg rgtn. Orisi Ielelsseg volt, amikor a vlso-
mat megprobltam. Tudtam, hogy gy is Iordulhat, hogy Uzdyn emiatt tr ki az rltseg. Az-
ert haboztam olyan sokig. Megis megprobltam. Amikor tettem, mindent tgondoltam. Ezt
is! Azt is, amit most mondok. Amit most kvnok Tled."
,Hogy kit? azt is megmondom. A kis Illesvry Lilit. Szerelmes beled. O! Az bizonyos!
Neked is tetszik valamennyire. A csald is prtolja ezt, klnben nem hvtak volna annyiszor.
Csinos lny. Egeszseges. Melto, hogy Iiat adjon neked, ha mr en nem adhattam..."
,Nekem megnyugvs. Ha azt a Ielelsseget Uzdyval magamra vettem, ezt a msikat, hogy
Te csaldtalanul elj, nem tudnm viselni. Ms megoldst kene keresnem... azt, amit Velence-
ben. Az is szabadd tenne. De ezt nem akarhatod... Azt sem, hogy tovbb mi... Igy... Igy,
ahogy eddig. Nem! Igen kzel jrtunk az Edenkerthez. A kszben lltunk. Lttunk min-
dent, ami lom benne. Ragyogs. Pazar geret. A kapu becsapodott. Nem mehetnk vissza
tbbe a stetsegbe, leIokozva... koldusokk... Nem! Ezt nem!" Aztn joval albb meg egyet-
len sor: ,Nem akarok veled tallkozni addig!..."
Delben jtt a level. Mr reg stet estere Iordult. Blint megis ott volt meg hanyatt dlve
a karosszekben, a hotelszoba ablaka eltt. Akr tagloval tttek volna le.
A Duna-part vlmpja Ilvilgtott a mennyezetre. Hossz Ienykockt dobott oda, aminek
kzepere az ablakrma Iekete, nagy keresztet rajzolt. Melyseges srbol mintha a sajt IejIjt
ltn. A level kihullott a kezebl.
Az ajtaja kinylt. Apro, tipeg leptek kzeledtek. Abdy Roza jtt be, de a Iia nem vette
eszre. Csak arra tert kisse maghoz, midn az anyja odavont egy szeket es mr mellette l-
ve, a karjra tette a kver, kicsi kezet.
En vagyok szolt szelden mosolyogva , ma delben erkeztem. Hallottam, itthon vagy,
ht beneztem hozzd...
Olyan termeszetes hangon beszelt, mintha csak tegnap tallkoztak volna, mintha semmi,
eppen semmi sem trtent volna kzttk. Kisse kidbbed szemei vizsglgattk a Iia arct,
azokbol reszvet es aggods radt; de ezt is ovatosan tette, nehogy brmi jelet adja, hogy az
Uzdy-eset hrere utazott Il ide. Hogy Uzdy Plt bevittek a zld Idel hzba, az persze
Iutotzkent szaladt vegig a vroson. Abdyne azonnal a Iira gondolt.
Annak az tkos hzassgnak minden lehetsege megsznt! Ez rm volna neki, de tudta,
hogy Blintnak iszony csalods. Es az rme azonnal elhalvnyodott ettl a gondolattol. A
Iihoz kell utaznia rgtn, mellette lenni, vigasztalni is, ha lehetseges persze nem szoval, az
gysem erne semmit , hanem azzal, hogy visszaIogadja es krlkarolja a szeretetevel. Az
kiskirlyni dlyIet amgy is megrlte az a harmadIel honap, amit egyedl elt le es abban a
marcangolo hitben, hogy a Iit rkre elvesztette. Azert ragadta meg az els alkalmat, midn
alzkods nelkl kibeklhet.
Abbziba utazom. Az nagyon kellemes volt tavaly. Az is jo, hogy kzel van; ott megis
lthatlak neha. Ugye? Lejssz prszor a telen? Nem, ne kserj le. En mr megtanultam egye-
dl utazni, mr nem vagyok olyan gyetlen.
Igy csacsogott knny dolgokat, minden vonatkozs nelkl arra a drmra, amit a Iia lel-
keben erzett. Azt is mondta, hogy Pesten marad vagy tz napot es ezt is gy, mintha nem B-
lint miatt tenne, hanem mivel orvossal vizsgltatja magt.
A villanyt sem gyjtotta Il. Nagy vilgossgnl nem tudnnak olyan kzel jutni egyms-
hoz, nem is cirogathatn meg a Iia hajt, mint gy, a stetben, hol Blint bnata nem kell hogy
larcot viseljen. Hosszan maradtak egytt. A hotelszoba rnyekai megteltek azzal a sok bal-
zsamos szoval, amit az regasszony a Iinak mondott.
Egytt tltttek a kvetkez napokat. Folyton egytt voltak. Deleltt orvosi vroszobk-
ban vagy mzeumban, delutn vagy este hol egy-egy moziban, hol egy hangversenyen. Szn-
hzba ezttal az regasszony nem akart menni, holott mskor nagyon jrta ket, de most gy
erezte, hogy a Iinak ez rosszulesnek.
Vegre a honap kzepen elutazott. Blint persze az llomsra kserte es egy kis Ilkeben
korn helyezven el az anyjt, indulsig meg ott maradt vele.
Karcsonyra lejvk hozzd!... mondotta Blint; rvid sznet utn pedig alig hangs-
lyozva tette hozz: Holnaputn Szent-Gyrgyiekhez megyek vadszni...
Az anyja retekintett. Rgtn elertette, hogy itt tbb van ennel az egyszer tenynel. Azert
a trgyat Iolytatando, kerdezte: Kik lesznek ott? Azok, akik tavaly?
A pusksokrol nem hallottam. A nkrl se mind. A nenem es Magda persze; es... es ott
lesz meg a kis Illesvry Lili. Rola bizonyosan tudom, hogy ott lesz.
Abdy Roza mit sem vlaszolt. Csak kisugrzott az arca, ket kicsi kezevel megragadta a
Iia Iejet es homlokon csokolta.
Menj, Iiam szolt halkan es ldjon meg az Isten.
*
A zsolnai deli gyors mr ott Istlgtt a Nyugati plyaudvar kormos veghangrjban.
Blint az tra szmos jsgot vett, aztn beszllt. A poggyszait elhelyezven belemelyedt
a lapokba. Mr napok ota az a hr jrja, hogy ez az ldatlan kormnyvlsg vegre megolds
eltt ll. Erre vall mr az is, hogy Wekerle tbb napja benyjtotta az indemnitsi javaslatot,
ami azt teszi, hogy a tavalyi kltsegvetes alapjn tovbb viszi az gyeket. Ez amellett szolna,
hogy reaktivljk valahogy a koalcios kormnyt. De sok minden msra mutat. November-
ben ketteszakadt a Fggetlensegi Prt. Az nllo bankosok kiugrattk onnan Kossuth Feren-
cet es hveit. Ettl Iogva Justh ott az r es ettl kezdve olyan dz harc indult meg a ket tbor
kztt, amitl csak gy visszhangzik a sajto. Annl mergesebb ez, mivel Justh lemondvn a
Hz elnksegerl, az j elnkvlasztson Kossuthek 48-asai a 67-esekkel szavaztak es Justhot
kibuktattk. Dl ht a testverhbor. Huj, hajr! ez kell a magyarnak! meg Tiszval
szemben vagy Fejervry kormnya ellen sem hasznltak gyllkdbb hangot. Most pedig
az trtenik, hogy a Wekerle-kormny indemnitst az alighogy lelepett hzelnk technikai
obstrukcioval akasztja, zrt leseket keret es nev szerinti szavazst minden hibavalosg I-
ltt azt az eszkzt hasznlja, melyrl idig Iennen hirdettek, hogy az szerintk hamistott
tbbsegbl szlet kepviselhzban alkalmazhato csak. Most a maguk parlamentjet teszik ve-
le tnkre.
Igy zrodik le a kr. Az obstrukcioval kezddtt a koalcios mozgalom. A kisebbseg sorra
buktatta vele a kormnyokat, mg vegl minden nagyhang szolam es nemzeti szn
kortesjelszoval tbbsegre nem jut. Ekkor szembetallja magt az llamerdek valosgaival. Itt
kapitullnia kell, amit eltitkol. Igy jut a hatalomhoz. Vllalja a vlasztojogi reIormot, de nem
csinlja meg.
NegyedIelevi kormnyzsuk alatt a szvetkezett prtok egymssal tusakodnak, egymst
gyllik meg es mivel llamgyben alkudozniok kell egymssal, hol nem a kzerdek, de a
prtszempont a dnt, oda jutnak vegl, hogy maguk rontjk le annak az orszggylesnek a
tekintelyet, amit mindenek Ile akartak lltani.
Ezeket gondolta el Blint a robogo vonatban. Elbb a reggeli lapokat olvasta. Itt meg
szo van olyan kserletrl, mely Zichy Aladr, Andrssy vagy ismet Wekerle szemelyevel, te-
ht a koalcion bell oldan meg a vlsgot. Ezt a megoldst azonban a bankosok obstrukcioja
Ieldnti.
Egyik deli lap mr ms hrrl tud.
Khuen-Hedervry Krolyt Iogadta a kirly. t jelli meg mint jvend miniszterelnkt.
t, aki Il Iogja oszlatni ezt a Hzat es alkalmat ad a kznsegnek, hogy j vlasztson kiIe-
jezze, mennyire elIordult azoktol, akiket alig negy eve Ielistenkent imdott.
Itt vegzdik ez a korszak. A merlege csupa negatvum. Abbol ll, amit elmulasztott. A leg-
Iontosabb ezekbl, amit honvedelmi teren hanyagolt el. Negy esztendt vesztett gy az or-
szg. Vissza nem hozhato negy evet. Ekkor mr Itlia is, Szerbia is jobban Il van keszlve
hborra, mint a ketts monarchia.
A gyorsvonat mr regen elhagyta a Dunt. Leszllt mr az este, Abdy megis kibmult a
stet ablakon. Szomor, kormos vilg terl el a vegtelen sksgon. Az els ho megolvadt,
majd jra megIagyott. Jeg bortotta mezk kztt szguld eszakra a vonat. A mozdony Istje
elhmplyg Ilttk nehez gomolygsban es neha, mikor a It kinyitja a mozdony kohojt,
vrs Ienylesek sikamodnak messzi a jegtblk tkren.
Egy Ielora meg. Akkor ki Iog szllni. Bel a vrakozo hintoba. jabb Ielora es ott lesz a
celjnl, a Szent-Gyrgyi kastelyban. Ott vrjk.
Beteljesedik, amit ma reggel srgnyztt, egyetlen vlasza Adrienne levelere:
,Ma delben Jablnkra utazom, ahogy parancsolta..."