s5

.^ _
V"""

Vegh Oliver A kalotaszegi fazekassa

VEGH OLIVER

A KALOTASZEGI FAZEKASSAG

KRITERION KONYVKIAD6 BUKAREST 1977

A FENYKEPEKET KESZTHELYINE FODOR LENKE, A RAJZOKAT VGH OLIVER, BODON! ZSUZSA ES KABDEBO ALAJOS KESZITETTE

ANYAMNAK, AKI ELINDITOTT MEGKERESNI KALOTASZEGEN A TUREOeKEKBEN PORLAD6 ERTEKEKET

ELOLJAROBAN

Kalotaszeg az egyik legregebben ismert neprajzi tajegyseg, amely bar kis teriiletet foglal magaba szep fekvesu falvaival, vendegszereto nepevel, hagyomanytiszteletevel es muveszetevel mar a mult szazadban magara vonta a nepi kultura kedveloinek, ismeroinek figyelmet A Kalotaszeg nevet eloszbr egy 1443. evi oklevel emliti; felsorol kbzsegeket ,,in Comitatu Kalathazeg existentes et habitas". Ma Kalotaszegen a Csucsa Kolozsvar kbzti orszagut es vasut ket oldalan fekvo kozsegekot. ertjiik: a Vlegyasza Gyalui-havasok kbzbtti szeglet a Kalotaszegi-medence a Felszeg; kbzpontja Hunyad. A Kbrbstol eszakra, az Almas-patak menten terul el az Alszeg dombvideke, ettol keletre pedig, Kolozsvarig, ek alakban a Nadasmente.1 A videk telepulesei vegyes romanmagyar, illetve tiszta roman meg magyar lakossagu falvak. Benniik az evszazados nepi egyiitteles nyomait mint sok mas vonatkozasban a fazekassag kutatasa soran is felleltiik. A dolgozat megfelelo helyen ezeket a tenyeket nyilvan megtalalja az olvaso. Kalotaszeg neprajzaval igen sokan es kimeritoen foglalkoztak. Elso rovid ,,vazolata" es annak kiegeszitese mar 1842-ben megjelenik,2 1892-ben monografiajat adjak ki,3 tbrtenetet Kos Karoly probalja meg felmerni, 4 nepmuveszetenek 1907-ben Malonyay Dezso teljes kotetet szentel. Szamos tanulmany kesztilt varrottasairol, az ,,irasos" vagy ,,sinoros" himzesrol amely Europa-szerte egyediilallo , pompas nepviseleterol, fafaragasairol, szellemi folklorunkat egy-egy faluja ertekes anyaggal gazdagitotta,5 nepzen^jere Bartok is felfigyelt, ujabban nyelveszeti munkak is foglalkoznak vele.6 A sok reszlettanulmany es osszefoglalo munka ellenere, a kalotaszegi fazekassag reszletesebb vizsgalata, erdekes modon, hatterbe szorult. Annal is inkabb erthetetlen ez, mivel regebben nemegyszer az egesz falat beborito vagy fogasra akasztott karrcsok es talak, illetve az impozans meretu kemencek, amelyek fiistfogoi szep zbld mazas vagy festett, diszes

csempekbol alltak, barmely kalotaszegi haz legfeltiinobb diszet alkottak. A Kalotaszegen talalhato regi diszedenyek egy reszenek idegen eredete, a kesobbi idok ,,porcolan" divatja, valamint egye? szerzok megalapozatlan velemenye okozta, hogy kialakult az a teves nezet, miszerint Kalotaszegnek nem volt emlitesre melto belso fazekassaga 7 . Mit mondanak errol a szorvanyos adatok? Ercsei rovid ,,vazolataban" 1842-ben csak Gyeromonostort emliti, ,,ahol is fazekkeszitesbol is kapnak valamit". Janko Kalotaszeg-monografiajaban (1892) szinten igen kis helyet foglalnak el a fazekasrmmkak. Az edenyek eredeterol nom beszel, egyetlen fazekast sem emlit, a kalyhacsempekrol pedig csak a n n v l f m^nd, hogy ezek gyakran szaz-szazotven evesek. Malonyay eleg boven fogla!kozik a Kalotaszegen talalhato fazekastermekekkel, de t'oleg az oda keriilt ,,gyori" edenyeket targyalja reszletesen. A helyi fazekastechnologiat aprolekosan leirja, termekeit azonban kezdetlegeseknek tartja, s bar ez idoben itt legalabb tiz fazekas mukodott, csak egyetlen hunyadi fazekast latogat meg, Nagy Janos Topot. Kalotaszegi csempemintakbol tizenkilencet kozol (foleg Undi Mariska 1904-es cikkebol atvetteket 8 ), igen sokra ertekeli oket, de csak egyetlen gyeromonostori kalyhakeszito mestert emlit, Debreczeni Janost. Tulogdy Janos 1943-ban egy 1842-es nevjeles (Nagy Istvan), azonositott hunyadi boroskancsot emlitve9, felhivja a figyelmet: valosziniileg megalapozatlan az a velemeny10, hogy Kalotaszegen nem volt jelentos fazekasgoc, helyesebben tdbb vagy emlitesre melto mester nem dolgozott. Szabo T. Attila ennek kapcsan kozli leveltari kutatasainak ide vago anyagat, s bemutatja, hogy Hunyadon, Gyeromonostoron, Lonan, Tordaszentlaszlon szamos fazekas mQkodott, megadja ezek nevet, majd 1947ben ujabb adatokat sorakoztat fel11. A meglepo az, hogy mindezen tenyek ellenere meg 1968-ban is ez olvashato: ,,Nincs tudomasunk arrol, hogy Kalotaszeg barmelyik kozsegeben is jelentos, emlitesre melto fazekassag dolgozott volna."12 A valosag ezzel szemben az, hogy a belso nepi fazekassag Kalotaszegen tobb evszazados multra tekint vissza. Erre nezve pontos adataink vannak, regi, folytonos jellegere utal a szamos agyaglelohely, az ez;zel kapcsolatos hatarnevek, a foglalkozast jelzo csaladnevek elterjedtsege, valamint a meg csak szorvanyos asatasi emlekanyag is. A leveltari es irodalmi adatok osszegezese, a Kalotaszeg legfontosabb falvaiban vegzett tobb mint tizeves helyszini adat- es targygyiijtes, e falvak ,,elo emlekezete", amely sokszor meglepoen messze nyulik vissza,

csaladkonyvek es csaladi iratok adatai, bibliakba bejegyzett csaladfak, temetok fejfai majd szaz kalotaszegi fazekasrol vallottak nev szerint, eletrajzi adatokkal, targyi bizonyitekokkal, az elso ismert kalotaszegi fazekasmestertol, Johos Janostol (1640) a ma is dolgozo Betlendi Martonig. A kalotaszegi fazekassag hiteles targyi emlekei kbziil pedig csak a kalyhacsempekbol, amelyek kozott igen gyakori a nevjeles es evszamos (az 1700-as evektol napjainkig), tobb mint szaz, tb'bbnyire kozpontokhoz es mesterekhez kotott valtozatot sikeriilt osszegyiijteni. (A gyiijtesi helyeket lasd a Fiiggelekben.) Ezek szerint teljes biztonsaggal mondhatjuk, hogy viragzo fazekaskozpontok miikodtek Hunyadon, Kalotaszeg kozpontjaban, a felszegi Gyeromonostoron, az alszegi Nagypetriben es Almason, valamint a Kalotaszeghez tartozonak szamitott Lonan es Tordaszentlaszlon. A reszletes adatok alapjan megprobaljuk attekinteni a kalotaszegi fazekassag kialakulasat, kozpontjait, mestereit, valamint agait es diszitomiiveszetet.

A FAZEKASSAG LEHETOSEGEI ES NYOMAI KALOTASZEGEN

Kalotaszeg vedett foldrajzi helyzetenel fogva kedvezo felteteleket biztositott telepuleseinek fejlodesehez, A foldrajzi elzartsagbol eredo onellatasi sziikseglet a fejlodes folyaman serkentoleg hatott a helyi nepi mestersegek kialakulasara. A sajat igcnyek kielegitesen kiviil egy-egy nagyobb epitkezes vagy atalakitas, a szukseges javitasok es potlasok lenyeges hatassal voltak a falu kezmiives retegenek kialakulasara. Mesterszerzodesekben talalhatjuk, hogy a mester tartozik a melleje adott ,,jobbagy fickokat" szakmara tanitani, szigoruan megtiltvan neki, hogy napszamosmunkara hasznalja oket. A jobbagy inasok ugyanis kesobb a mesterek draga munkajat helyettesitettek. Az igy kepzef.t falusi mesterek mar iparosmunkaval szolgaljak le a robotot, es kesobb teljesen bnalloan dolgoznak. A nepi mestersegek meghonosodasaban tehat mindezek bsztonzo erokent hatottak, allando jellegu fogyasztopiacot jelentve. A tovabbi kibontakozast segitettek az egyre novekvo paraszti szuksegleteket kielegito vasarok, melyeket a regi szokasok szerint a templomok kozeleben, vasarnapokon tartottak. Jo alkalom volt ez arra, hogy a kbrnyekbeli falvak nepe sajat termekeit ertekesitse, es sztikseges cikkeit beszerezze. Kalotaszeg koves es hideg foldjein a foldmiiveles nem biztositott elegseges kenyeret a nepnek, s igy valoszinuleg ez is hatott a nepi mestersegek kialakulasara, termekeik eloallitasara es eladasara, s ekkepp bar a vasartarto jogok szigoruan meghatarozottak voltak az aranylag kis teriileten fekvo Kalotaszegen viszonylag sok vasarhely szabatott meg. Igy peldaul egy 1789-es erdelyi kalendarium szerint, mely nemcsak a ,,Sokadalmas helyeket", hanem azok idopontjat is kozH, Hunyadon 6, Almason 4, Gyaluban 2, Gorbon 3, Darocon 2, Makoban 1, Bacsban 1 orszagos nagyvasar tartatott. Vasartarto lehetett regebben a kalotaszegi Gyerovasarhely is, erre lehet kb'vetkeztetni nevebol. A feltevst valoszinuve teszi, hogy ott lakott a tekintelyes Gyeroffy csalad egyik aga, valamint az, hogy jokora piactere volt. Ez a joga a Gyeroffy csalad kiha.lasaval valoszinuleg megszunhetett. Regi vasarokra kell gondolnunk Sztana eseteben is, amelynek szinten tekintelyes piactere van, bar valoszinuleg sohasem volt vasartarto joga. Ugyancsak regi vasaros helyekre utalnak egyes kalotaszegi hatar-

nevek, mint pi. Gyeromonostoron: . . . az 'nagy Biik melette, az Vasar mezon" 1642-bol, Meran: , . . Bene alat az vasar kortuelinel" 1671-bol, vagy Kbzeplakon: . . . Az vasaros berek" 17141755 kbzott, A hunyadi hires vasarokrol Ercsei 1842-ben ugy nyilatkozik, hogy bar regebben Hunyad komoly kivaltsagokat elvezett, ,,jelenleg 6 orszagos vasaran es egy hetivasaran kivul egyebbel nem dicsekedhetik"1. A Banffy csalad leveltaranak egyik jegyzokonyvebol tudjuk, hogy ezeken a vasarokon fazekastermekek is szerepeltek (minden bizonnyal idegen es belso eredetiiek egyarant), sot 1798-ban a vasarvamok sokadalomkor egyeb mestersegek mellett a fazekasoknak ,,kiilbn-kuldn 6 kr"-t irtak elo.2 Dr. Kos Karoly a kesobbi hunyadi vasarokrol igen plasztikusan irja: ,,A vasarba jovo asszonyok allando potlasert jottek a fazekasok v>szerebe. hoi a jarai faxekasok mazatlan veres fazekakat, a reviek foleg mazatlan feher kantakat, a helybeli es varmezoi fazekasok kiilonfele mazas konyhai edenyeket, a zilahi es tordai mesterek pedig fogasra valo diszes kancsokat, palinkashordokat, tanyerokat es talakat arultak. A megalkudott nagy fazekakat mar ott helyben megdrotoztak a harmaspataki es hutai drotostotok. De a szazadfordulo tajan mar kaposak lettek a kalotaszegi asszonyok koreben a hollohazi, apatfalvi es muranyi gyarakbol kikerult piros rozsas porcelan tanyerok is, amelyekkel szinte beburkoltak a tisztaszoba tukros falat. Konyhai edenykent pedig mar vettek ekkor a kolozsvari es varadi kereskedok satraibol az ontbtt vasfazekat es vaslabost, a pleh tejeskondert, sajtart s egyebet." Sehol sem tortenik emlites a kalotaszegi vasarok kalyhacsempeirol, pedig ezek nyilvanvaloan csak helyi termekek voltak. Elsosorban tdmeges szallitas eseten igen nagy sulyuk, valamint kisebb ertelmk cafolja behozatali eredetiiket, nem beszelve arrol, hogy a ma elo kalotaszegi fazekasok meg nagyapjuk elbeszeleseibol sem tudnak arrol, hogy a csempet mashonnan hoztak volna vasarra. Kfilotaszegen a fazekassag kialakulasanak feltetelei adva voltak. Agyagjuk volt, amely a ma elo itteni fazekasok szerint is barmilyen celra igen jol hasznalhato. Agyaglelo-helyekre utal Kalotaszeg tbbb mint husz falujaban ,,agyag-" vagy ,,agyagos-" (-domb, -aso, -teto, -as, -kert, -mart, oldal, ret stb.) hatarneve (Hunyad, Jakotelke, Damos, Ketesd, Szentkiraly, Magyarokereke, Egeres, Sztana, Nagypetri, Bogartelke, Inaktelke, Jegenye, Vista, Mako, Szucsag, Bacs, Parnas, Zsobok, Kb'zeplak), valamint a ,,tegla--" (-domb) hatarnev (Hunyad, Zentelke). Nem beszeliink itt olyan hatarnevekrol, amelyekrol a kozelmultbol tudjuk, hogy kalotaszegi

fazekaskozpontok agyaglelo-helyeit jelentettek (pi. Hunyad: ,,Hadas vagy Hados oldal", Gyeromonostor: ,,Varhegy", Almas: ,,Gunyaga", ,,Malomarok partja", Nagypetri: ,,Bortuka" vagy ,,Burtuka"). A ,,veres-" (-fold, -domb, -oldal, -\-dlgy, -part, -mart, -szel, -vagas, -omlas, -arok, -hago stb.) igen gyakori hatarneveket nem is vessziik figyelembe, mert ezek rendszerint a vaserc miatt ilyen sziniiek, de jelenthetnek helyenkent agyagelofordulast is, mint ahogy Janko irja: ,,A harmadkori medencet a voros agyag igen sok helyutt jellemzi, s a szin szinten sok hatarresznek ad nevet."3 Ennel pontosabb utalasaink is vannak. Az ,,Agyagverem" megkulonbozteto hatarnev Kalotaszegen valoszinuleg altalanosan a fazekasok agyaglelo-helyet jelenthette. Igy Hunyadon 1864-ben az ,,Agyagverem" hatarreszrol igy irnak: ,,Sarga fold, melybol a B. Hunyadi fazekasok edenyeket szoktak kesziteni." Gyeromonostoron, Gyerovasarhelyen, Szentkiralyon, Valkon es Makoban szinten elofordul e hatarnev. Igaz, Makoban errol 1864-ben ezt talaljuk: . . . itt rigi asott helyek, melyet veremnek neveznek, de jelenben nem emlekeznek, hogy voltak e banyak, avagy mifele vermek legyenek ..." Gondoljuk, fazekasok hordhattak innen az agyagot regebben, mert egyeb celokra volt meg itt, ,,veres agyagos fold", ,,Agyagos" siillyedeses hely. valamint ,.Agyagos" foldek. A kalotaszegi fazekassagra egyertelmuen utalo egyeb hatarneveink: .,Fazakasok retje" Hunyadrol, kaszalo 1864-ben, amely ,,nevet onnan vette, hogy a varosban lako fazakasok birtak a varostol hasznalatba, fizetven erette a varos korcsomajaba sziiksegelteto ivd edenyeket". ,,Fazakas kuttyok"-rol szol egy feljegyzes Nyarszorol, mely Tamas Ferenc Fazakase. ,,Fazegbanya", ,,Fazekjuk" szereoel Mera hatarneveiben. Szakosodottabb mar a gyeromonostori ,,kemenczesb[enl", ,,kemenczes kut" 1717-ben, illetve 1757-ben elofordulo hatarnev, mely ,,a Valko fele valo forduloban vala", illetve ,,a Varhegy felol valo Fordulon". Igen furcsan utal a regi tuzhelyek fustfogoinak elnevezesere a jegenyei, meg 1891-ben, sot 1941-ben is elo ,,Kis es Nagy Gogan (Gogany)" hatarnev 4 , valoszinu emlekekent annak, hogy a fustfogot regen Kalotaszegen sem neveztek maskent; a Szekelyfoldon ismert ,,cserepes" elnevezessel kiilonben sehol sem talalkozunk Kalotaszegen, a ma elo fazekasok is ertetlenul alltak e kifejezes elott. Kalotaszeg regi fazekassagara utalnak a csaladnevek etnografiai kutatasai is. Janko Janos a Kovacs es Varga foglalkozasjelzo csaladnevek utan a Fazakas elnevezest jeloli Kalotaszegen a legelterjedtebbnek. 189210

ben Hunyadon 2, GyerOvasarhelyen 7, Inaktelken 19, Makoban 1, Darocon 3, Almason 5, Nagypetriben 2, Kispetriben 4 osszesen 43 Fazakas nevii csaladot talalt5. Szabo T. Attila Kalotaszeg nepi mestersegeire vonatkozo uttoro rmmkai kizarolag leveltari kutatasokon alapulnak, es ugy veljuk, hogy a temat majdnem teljesen ki is meritik. Felm-ero tevekenysege soran az 1640-es jobbagy- es zsellerosszeirasban legeloszor szereplo, Zilahrol jott kalotaszegi fazekastol, Johos Janostol kezdve aki ,,mivevel akar szolgalni" a joval kesobbi (1804) hunyadi Makkai Ferencig es Toth Janosig tobb mint 30 kalotaszegi fazekas nev^t mentette meg a teljes feledestol. Az ujabban kozzetett leveltari kutatasok anyagaban azonban mas jellegu ertckcs targyi utalasokra bukkantunk. A varak, kastelyok, udvarhazak XVIIXVIII. szazadi bsszeirasai es leltarai6 Kalotaszeg teriileterol is fontos feljegyzeseket tartalmaznak. Igy peldaul a sebesvari varban talalhato javak 1680-bol szarmazo leltaraban szerepel: ,,Ezen hazban egy rossz kalyhas kemence." Koztudott, hogy az akkori sot a mai nepi szohasznalat szerint a ,,kalyha" kalyhacsempet jelent, a kemencek hosszu elettartamabol s a szokasos tobbszori atepitesukbol kovetkeztetve viszont a .,rossz" jelzot igen reginek ertelmezhetjiik, Eszerint tehat csempekbol rakott tuzhelyek mar reg hasznalatosak voltak ezen a videken. Az egeresi kastely leltara 1699-ben meg pontosabb leirasat adja az ekkor mar nagy valtozatossagot mutato tuzheiyeknek. Nem kevesebb, mint 13 darab csempes tiizelo-, illetve siitokemencet emlit, koztiik ,,vagyon. .. teglara rakott, paraszt kalyhabol faparkanyra epitett", ,,romladozott, mazas kalyhakbol csinalt", ,,fenyes kalyhakbol allo". ,,Itt vagyon stitokemence nro. 2. Mihdenik kivlil paraszt, mely kalyhaval van kirakva, az aljai kobol.es fabol magosan kicsinalva", ,,szep, zold mazas kalyhabol, szep faragott kovekre, kolabakra rakott tiizelo" es tobb ,,kore, teglara fenyes paraszt kalyhabol rakott tiizelokemence". A zentelki 1715-6s Banffy-urbariumban is szerepel 6 darab hasonlo ,,jo kemence". Mivel a megkiilonbozteto ,,paraszt kalyha" megnevezes mazatlan nepi kalyhacsempet jelentett, az egeresi osszeiras ,,fenyes paraszt kalyhai" teljes bizonyossaggal mazas, nepi fazekasterme'kek, leven pedig az egyik ilyen kemence a haz fo helyen, az ,,uramek hazaban", biztosan igen diszesek is voltak. A XVII. szazadban tehat a kalotaszegi nepi fazekasok ismertek es hasznaltak mar a mazat, s a fenti osszeirasokban szereplo tuzhelyek kalyhacsempei nagy reszben hacsak nem teljesen a kornyek nepi mestereitol eredtek.

Utalunk ismet a vasaroknal emlitett tenyre, miszerint a kalyhacsempek altalaban helyi termekek, mas videkrol valo tomeges szallitasuk ugyanis igen konilmenyes lett volna (nagy suly, tb'rekenyseg, kisebb ertek stb.). Az osszeirasokbol viszont kovetkeztethetiink arra, hogy minden mas akkori jelentos kalotaszegi epuletben is nagy szamban hasznaltak csempes tuzhelyeket. Ha pedig figyelembe vessziik, hogy egy kemencehez Valkun a XVIII. szazadban peldaul a pap kis oldalhazaba valohoz legalabb 4345 kalyhacsempe es a hozza valo parkany, tetocserep, kurto stb. kellett, Kalotaszeg egesz teriiletenek igenyeit feltetleniil a helyben kialaloilt nepi fazekassagnak kellett kielegitenie. A nagy mennyisegu csempet es egyeb kellekeket nem gyoztek volna mas videkrol beszerezni. Ritka esetben, ha kivalo minosegii kalyha kellett, Kolozsvarig vagy meg tavolabb is elmentek erte, de ilyenkor a feljegyzesek valamilyen formaban utalnak az eredetre. tgy a gyalui varban 1666-ban az asszony szobajaban szerepel ,,Egy bokaly kementse az Tiizhelje alat vasak, az kementse alat vas, az Tetejeben is vasak"; a masik szobaban ,,egj bokaly kementse". A megkulonboztetes alapjaul itt a ,,bokaly" jelzo szolgal, ami kiilonleges szinosszetetelu es szep mazu, valoszinuleg haban (Alvinc) koszitosii csempet jelent. Valko egyhazi szamadaskonyveinek igen sok kemencebejegyzese kb'zbtt is talaltunk egy elszigetelt esetet, amikor is 1799-ben pontosan jclolik. hogy a kalyha Kolozsvarrol hozott, nem pedig Hunyadrol (pi. 1785-ben) vagy mashonnan szarmazo. Az eddig meg nem tanulmanyozott kalotaszegi egyhazi szamadaskonyvek lapjain fontos adatokat talaltunk a korabeli fazekassag, de foleg kalyhassag reszleteire vonatkozoan. A valkoi szamadaskonyvek szerint peldaul 1774-ben ,,a Pap Tanito Hazaban egy Kallyhakert 26 Denar" fizettetett. Egy 1784-es adatbol kitunik, hogy mennyit fizettek .,A' Papi Hazban levo kementzeert" es ,,A' Fazakasnak a Papi Suto kementzejier". Azt is megtudjuk, hogy 1785-ben az ,,Oskola Haz" kemencejehez szlikseges csempek Hunyadrol szarmaznak, tehat ott keszultek, mivel annak ,,A'ki a kajhakat Hunyadrol haza hozta 36 Dsnart" fizettek. Egy 1799-es reszletes bejegyzes alapjan pedig pontosan rekonstrualni tudtuk az akkor rakott kemence alakjat. Az 1803~tol 1807-ig terjedo idoszak minden eveben, majd 1869- es 1870-ben kiilonbozo egyeb adatok szerepelnek kemencek megvetelerol, felrakasarol, javitasarol es mas ezzel kapcsolatos kiadasokrol.7 Nem vitathato tehat, hogy a leveltari kutatasok mar kozolt es ujabb adatai, valamint a legutobbi ket evszazadra vonatkozo helyi adat- es
12

targygyujtesek beszedes bizonyitekai annak, hogy a meghatarozhato kalotaszegi fazekaskozpontok legnagyobb reszben kielegitettek a helyi sziiksegleteket. Valoszinu azonban, hogy mashonnan is (Kolozsvar, Torda, Jara, Zilah, Deshaza, esetleg Szekelyfold, es Gyoron keresztiil a kornyekbeli haban hatasu gocokbol8) keriilt be Kalotaszegre agyagedeny, foleg kesobbi diszedeny, kalyhacsempe azonban csak a legritkabb esetben.

FAZEKASKOZPONTOK S MESTEREK

A kalotaszegi nepi fazekassag elso, vazlatos felterkepezeset megkiserelve, az alabbiakban felsoroljuk mindazon helysegek nevet es a reajuk vonatkozo elso utalasokat, ahol eddigi adataink alapjan a fazekassag barmilyen nyomat talaltuk, akar biztosan es folyamatosan mukodo kozpontokra, akar csak elszigetelten emlitett mesterekre vagy felteteLezhelo tenyekre tortenik utalas. Leveltari anyagban talalt legkorabbi adatok: Daroc (1640), Gyalu (1642), Vista (1670), Hunyad (1689), Lona (1701), Tordaszenllaszlo (1715), Gyeromonostor (1762), Penes (1766), Ketesd (1781), Almas es Nagypetri (elso kikovetkeztetheto adatok az 1800-as evek elejerol). Legregibb targyi emlekek adatai: Ture feltehetoen az 1400-as evekbol szarmazo kalyhacsempek, valamint a selejtdombon talalt mindenfele fazekastermek; Gyeromonostor 1782-es ketalakos kalyhacsempe es analogiai (azonos kiilonleges meret es sajatos technika); Hunyad

1. abra. A turei kozepkori reformatus templom kertjeben talalt XV. szazadi csempek, csempetoredekek es egy csempe keresztmetszete (Dr. K6s lasd meg a 23/c. abrat)
14

2. abra. Mak6n talalt kalyhacsempe (Undi)

1818-as kalyhacsempe; Nagypetri 1854-es Barta Ferenc feliratu tolcser; Almas 1854-es, MF (Miiller Ferenc) nevjeles kalyhacsempe; Daroc sajatos formaju es diszitesii, csak itt talalt regi csempek (75. es 76. kep). Szakirodalom adatai alapjan: Jegenye egyetlen fazekas nevenek emlitese az 1800-as evek vegerol1; Valko Janko 1892-es adata utal a kalotaszegi keziiparok felsorolasanal a tanyerfestesre; van ,,Agyagverem" hatarneve is (1831); Kispetri Undi Mariska 1904-ben emliti mint kalotaszegi fazekaskozpontot, Csak hatarnevekbol kbvetkeztetheto adatok: Mera ,,Fazegbanya", ,,Fazekjuk"; Nydrszo ,,Fazakas kuttyok", mely Tamas Ferenc Fazakase; Mdko ,,Agyagverem". A szajhagyomany emliti Gyerovasarhelyt is, ambar az egesz faluban csak mas kalotaszegi kozpontokbol foleg Nagypetribol es Gyeromonostorrol ide keriilt targyakat sikerult felkutatnunk. Ketsegtelen, hogy 1822-ben volt egy ,,Agyag Veremnel" nevii hatarresze. Ezek utan terjiink ra az ismert, folyamatosan mukodo kozpontok reszletesebb ismertetesere, azzal a megjegyzessel, hogy a kalotaszegi nepi fazekasok osszeallitott nevlajstromat a Fiiggelekben kozoljuk.

15

3. abra. Kalotaszegen talalt csempek: ab. Nagykapusrol (Dr. K6s), c. InaktelkSrol (Malonyay), d. Ketesdrol (Malonyay) 16

HUNYAD

Hunyadi fazekasokrol leveltari adat elso izben 1689-ben ertesit FASZAKOS MIHALY es LAKATOS JANOS nevenek emlitesevel, majd folytatodik 1694-ben FAZAKAS JANOS, 1712-ben VARGA FERENC es FAZAKAS JANOS, 1804-ben pedig MAKKAI FERENC es TOTH JANOS fazekasok felsorolasaval. E ket utobbirol azt is megtudjuk, hogy mint jobbagy fazekasok ,,Zentelken es Hunyadon a Banffy Udvarokban s fogadokban a kemencek koriil valo reparatiokat tartozik vcgben vinni"2. Ugyancsak 1804-bol szarmazik egy erdekes adat, miszerint a felsofiildi I'oman TODORUCZ VASZI, masnemu szolgaltatasai mellett, ,,tartozik a zentelki es banfihunyadi udvarhoz s korcsmak szamara kesziteni kupas es felkupas boros edenyeket nro. 600 3 es 4 kupas fazakokot fedostol nro. 100 Labost fedostol nro. 50 Talakat 50". Ugy veljiik, a fogyasztas olyan nagy lehetett, hogy az akkori hunyadi fazekasok nem gyoztek az igenyeket kielegiteni, s igy sziikseg volt a felsofiildi Todorucz Vaszi segitsegere is, aki, ugy latszik, a fazekassagot is gyakorolta, avagy eppen magas fokon mivelte, es cikkei keresettek voltak. Sajnos, ebbol a korszakbol semmifele targyi adatot nem sikeriilt-osszegyujtenunk, amit megbizhatoan kothetnenk ezen mesterekhez. Elokeriiltek ugyan kalyhacsempek, amelyeket Hunyadon keszithettek, Gyorffy \^iski neprajzi munkajaban is szerepel egy hunyadi csempe (4. abra), amely ebbol a korbol szarmazhatik. Egy regi haban hatast mutato negyzetes csempenk is van (12. kep), amely valoszinuleg itteni eredetu. Az 1800-as evek elejen a kiilonbozo hunyadi mesterek szamos kiserletet tettek arra, hogy cehet alapitsanak. E probalkozasok kiilonosen 1820

4. abra. Regi hunyadi kemence egyik csempeje (GyorffyViski)

2 A kalotaszegi fazekassag 17

es 1830 kozott kaptak erore. Tudjuk, hogy Hunyadon ekkor sok mesterember elt es dolgozott, akik a szomszedos vasarokat is latogattak. Kovach Geza szerint az itteni timarok, csizmadiak, fazekasok, szucsSk es szabok altalaban mas helyekrol jottek a varosba.3 Merei Gracza Gyb'rgy, a hunyadi jaras akkori adoiroja 1842-ben ezt irja: ,,A' telepiiltek szamat, nagyra nevelik a ' . . . oszvesereglett, tbbbnyire 36 mesteremberek, kik nagyobb reszint r. katholikusok."4 Hunyadi fazekasainkrol viszont tudjuk, hogy egysegesen reformatusok voltak, tehat valosziniileg nem teleptiltek, hanem a helyi lakossag soraibol keriiltek ki. A cehalapitasi torekveseket a Banffy csalad mindannyiszor megakadalyozta, igy aztan a hunyadi mesteremberek koztiik a fazekasok is elso szervezkedesi formaja sokkal kesobb, az 1800-as evek vegcn jon csak letre a helyi ipartestiilet megalakulasaval. Mint mar emlitettuk, 1864-bol szarmazo adatunk szerint a hunyadi fazekasok az ,,Agyagverem" hatarresz sargas foldjet hasznaltak ez idoben edenykeszitesre, s a varostol hasznalatra kapott retjiik volt, amiert ivoedenyekkel fizettek a varosi kocsmanak. Elso pontosabb adatunk ebbol az idobol MIKLOS FERENCre (1820 1892) vonatkozik. Nagy Janos Topo, Malonyay altal 1905-ben kikcrdezett hunyadi fazekasmester Miklos Ferenc tanitvanya volt, majd lanyanak ferje. Miklosek a Nagy utca vegeben laktak (akkori utolso haz), ott allt katlanuk (egetokemence) is. Miklos fia nem folytatta a fazekasmesterseget, pasztorember lett. MIKLOS JANOS (1889), az unoka lett volna hivatott a csaladi mesterseget folytatni, annal is inkabb, mivel a katlan es a szerszamok rendelkezesere alltak. Nagy Janos Topohoz allt be inasnak 19011905 kozott, akinek akkori elso felesege nagynenje volt (Miklos Ferenc fazekas lanya). Negy evig itt is mukodik, nem tul sok ugyesseggel: ,,Az inas matatott a hiuban, lepottyantott egy csempet. Egy kalyha lecsepege a hiubol mondotta nyugodtan Topo, es felesegehez: Man ketto e heten! Ha meg egy, a gyereket megtaslizod."5 Nem is szerette a fazekassagot, ,,mert hullott ki a foga", igy a Toponal letoltb'tt inasevek utan a vasuthoz szegodott dolgozni. Nem is tert vissza soha a fazekasmesterseghez. Miklosek oseirol, munkassagukrol bovebbet nem tudni, targyi ernlek sem keriilt elo toliik. A Kalotaszegen talalt MF nevjeles kalyhacsempek nem toliik szarmaznak, hanem az almasi Miiller Ferenctol, a nyomofak is a Miillerek birtokaban voltak (ma Kovacs Jozsef almasi fazekasnal).
18

Hunyadon harom, igen nepes NAGY nevii csalad elt, mindenikben aparol fiura oroklodott a fazekasmesterseg. Az egyiknek utolso tagja az ismert NAGY JANOS TOPO (18531921). Malonyay 1905. evi gyujtesekor egyediil 6t latogatta meg es kerdezte ki a hunyadi fazekasok koziil. Az Al utca vegen lakott (a kesobbi Nossza haz helyen), apja is, nagyapja is fazekasok voltak, ugyanazon helyen, ugyanazon eszkozokkel dolgoztak. ,,Apam ebbe a helybe lakott,.. Szaz esztendeje is mult, hogy az a verem ott az agy mellett a sarokban, s itt locsolik vizzel benne az agyagot! Az ajto mellett meg a sormeny. J6-bonyam (szepanya) sorles kozben ahajt szoptatta apamat. Most is csak azon a lyukon kb'pik egyetegyet a ku"5 mondja Topo. Sajnos, Topo Malonyay latogatasakor sem. sziilei, nagysziilei nevet, sem termekeik jelleget nem emliti. Apja ,,elhott, mielott raoktatta volna" a mestersegre, igy Miklos Ferenc hunyadi fazekastol tanulta a mesterseget 6t esztendon keresztiil (mivel altalanos szokas szerint kb. tizenket eves korban alltak be inasnak, valosziniileg 186469 kozott). Aztan elvette felesegiil mestere leanyat, aki fazekascsaladbol szarmazvan, jartas volt a mestersegben. Topo utolso inasa, Miklos Janos szerint Topo csak edenyt keszitett, disziteset felesege, majd leanya vegezte, kalyhacsempet pedig csak a felesege csinalt. Az edenyfelek (,,parasztedeny", ,,cifra parasztedeny") reszletes leirasat es mintait Malonyay kozli (pi. 5. abra)5, kalyhacsempet pedig Miklos Janos inaseveiig 6 ,,szigoruan tudja" csak egyfelet csinalt Topo felesege, nyomofajuk is csak egy volt, mintajat sajnos nem ismerte fel, ami igen nagy kar, mivel a sok hunyadi NI- es NJ-vel jelzett kalyhacsempe koziil nem tudjuk, rnelyiket ki melyik Nagy csalad csinalta. Szerinte Topo kulacsot, kancsot, diszedenyt nem keszitett soha (csatlos kancsot meg igen). Erdekes adatot kozol a kalyhacsempekre vonatkozoan: egyes kalyhaszemek ,,bobasok" (babas, altalanosan alakos) voltak; a minden egyeb disz nelkiili, sima, zbld mazas kalyhaszem kozepen egy emberalak volt, az utobbi idoben peldaul kabatos, nadragos ferfi, Ebbol egyet tettek a kemence fo kalyhaoldalanak kozepere. Ezt csak Topone (Miklos Ferenc lanya) csinalta (vajon m6g otthonrol hozta?), ,,mas nem kiiszkodbtt vele ekkor Hunyadon". Az allitast igazolni latszik az, hogy a ma elo hunyadi fazekasok sem tudnak olyanokrol, akik ilyen csempet keszitettek volna. 1969-ben Nagypetriben meg harom olyan kemencet lattunk, amelynek kozepeben egy-egy ilyen csempe volt. Nem allitjuk, hogy ez hunyadi eredetii lett volna, mert

5. abra. Nagy Janos Topo hunyadi fazekas mintaibol {Malonyay lasd meg a 23. kepet)

sokkal nyilvanvalobb az, hogy az idevalo Barta fazekasdinasztia keszitette, de talan altalanosabb, regi szokas lehetett Kalotaszegen kozepso diszkent alakos csempet hasznalni. Ez magyarazna azt, hogy az ismert alakos kalotaszegi csempekbol igen keves van, es amit sikeriilt felkutatnunk, az is mindig egy-egy lebontott kemence kalyhaszemei koziil egyedi darabkent keriilt elo (Gyeromonostoron 6t esetben, Gyerovasarhelyen es Sarvasaron egy-egy esetben). Felesege halala (1910) utan Topo felesegiil veszi Nagy Janko Nemet hunyadi fazekas ozvegyet, majd ennek halala utan. Bikalrol hoz feleseget. Ezektol gyerek mar nem sziiletett, s Igy a mesterseg a csaladban kihalt. Eletenek utolso tiz esztendejeben Topo mar alig dolgozott. A masik NAGY nevii hunyadi fazekascsalad ket utolso tagja id. NAGY JANKO NEMET (18451908) es ifj. NAGY JANKO NEMET (1887 1912). Hunyadon az Al utca es Vagohid utca sarkan laktak es dolgoztak. Foleg edenyeket keszitettek, de a fiatal Nagy Janko anyjaval kb'zb'sen kalyhakat is csinalt, Ugy ttinik, hogy Hunyadon a kevesebb szaktudast igenylo kalyhacsempeket inkcibb az asszonyok keszitettek, mig a ferfiak
20

jobbara az agyag elokeszitesevel, a korongolassal es az egetessel voltak elfoglalva. Apja halala utan a fiu bekbltozott a Vagohid utcaba, es ott mukodott mint onallo fazekas korai halalaig. Osszesen hat-nyolc evet dolgozhatott. A harmadik hunyadi fazekas NAGY csalad a Csebernveben dolgozott. ragadvanynevuk ,,Szaszi". A csaladrol csak annyit sikerult megtudnunk, hogy ket utolso tagja, NAGY JANOS SZASZI (18271896) es NAGY ISTVAN SZASZI (18591935) kizarolag csempekeszitcssel foglalkozott. Valoszinuleg toliik szarmaznak a legujabb es Kalotaszegen legelterjedtebb NJ es NI feliratii kalyhacsempek (4. kep), amelyekre Hunyadon kiilonben most csak ugy emlekeznek, hogy ,,Szaszi-felik". Ugyanez a minta viszont meg elofordul 1818-ban nev nelkiil; ez a legregibb hunyadi, evszamos fazekastermek (1. kep), 1848-ban nev nelkiil (3. kep), 1853-ban NJE felirassal (6. abra), 1844 felirassal (2. kep), valamint ev nelkul, kiilonbozo nagysagokban, NI, NJ, NJTS felirasokkal (TS = Tsinalta), illetvc anelkiil, s megtalalhato BI, BJ es VS nevjelcs csempL'ken is. Minden valoszinliseg szerint a minta altalanosan elterjedt lehetetl Hunyadon, es a mult szazadban a tbbbi Nagy csalad is keszitette.

6- abra. Nagy Janos hunyadi fazekasmester csempeje 1853-bol 21

7. 6bra. Nagy Istvan boroskancs6ja Hunyadrol 1842-b51 (Tulogdy)

Egyeb targyi adataink a Nagy csaladok miikodesere vonatkozoan: 1844-es, ketfejii sasos, nev nelkuli, nekik tulajdonithato csempe (14. kep); 1848-as, 1852-es es 1855-os, NI feliratu kettulipanos csempe, valamint ugyanennek regibb es kisebb valtozatai ev es nev nelkiil (67., 9. es 11. kep); NI feliratu nagy-cimeres csempe, valamint ugyanaz NI, KI, BI 1889 egyuttes felirattal; NJ Szaszi sima, csurgatott mazu csempeje (a Szaszi csaladtol gyujtve); Igen szep boroskancso ,,Nagy Istva[n] 1842 16 Fe Bu [Februar]" (az edeny aljan) es ,,1842 16 Februarius Betlendi Ferencnek Birja Bekevel" (az oldalan) bekarcolt szoveggel (7. abra). Tulogdyval, az edeny leirojaval szemben megkerdojelezziik, hogy a kancso naszajandekba kesziilt volna6, egyreszt mert az emlitett Betlendi Ferenc a hunyadi egyhaz anyakonyve szerint kereken egy evvel azelott hazasodott, masreszt ahogy a kdvetkezo targyi emleken latni fogjuk a fiatal menyecske nevenek is szerepelnie kellene. Ezzel szemben azt gyanithatjuk, hogy az egyik Nagy Istvan fazekas mint fazekasmestermivet ajanlhatta mesterenek, Betlendi Ferencnek (a kesobbi idokbol ket Betlendi nevu hunyadi fazekasrol is van tudomasunk), persze kiildhette igen kedves vagy jol fizeto ismerosenek is kozdnseges hasznalatra. ,,Nagy Janos csinalta Banfi Hunyad 19. 9. 1862 / Kudor Marton, Kovats Kata / Legyenek Isten aldotta / Hotig tarto egesseggel / Hotok utan 22

idvesseggel" feliratu, nyilvan naszajandeknak kesziilt boroskancso, melyre meg a kb'vetkezo rigmus van felkarcolva (8. kep): 4 rozsa 2 szololeuel s egy maddr Ldsd magyar es ebbiil ha van jot igydl Elhajtya a budat, Bdtorsdgot dd s megha sokat iszol az ut jelre vdg. Hogy melyik Nagy Istvan vagy Janos melyik csaladhoz tartozott, nem tudhatjuk, talalgatasokba pedig nem bocsatkozhatunk7. Az esetleges kesobbi buvarkodasokhoz meg annyit segitoiil, hogy az 1800-as evek elejerol is harom fazekas Nagy csaladot ismeriink, es ezek mindenikenek volt egy-egy Istvan nevii fiuk, akiknek sziiletesi adatai a kovetkezok: 1. Nagy Istvan, sziil. 1806. XI. 30. Sziilok: Nagy Ferentz es Tarnotzi Susana; 2. Nagy Istvan, sziil. 1814. IX. 3. Sziilok: Nagy Mihaly es Szekely Kata; 3. Nagy Istvan, sziil. 1821. III. 22. Sziilok: Nagy Janos es Okos Erzsok. Hogy ezek koziil melyik agbol szarmaztak a hozzavetoleg egy szazaddal kesobb miikbdo Topo, Nemet es Szaszi ragadvanyneviiek, es milyen fazekastermekekhez kapcsolhato a neviik, kesobbi valaszra var. A szazadfordulon Hunyadon dolgozo fazekasok koziil az egyik legidosebb: SZATMARI FERENC (18601938), a Nagy utca vegeben lakott. Hunyadi ipartestiileti tag. Edenyeket es csempet egyarant keszitett. Feliratos, feketen feher diszitesii ratoja ismert 1902-bol.8 Hasonlo jellegu csuprot mutatunk be a 27. kepen. BOZAS MARTON PARCI (18713926) ,,Pipija'; csufneven is ismert Nagy utcai fazekas. Szatmari Ferencnel tanult. Sarvasaron meg 1923ban tole vasarolt, ecsetelt tanyerokat talaltunk. Feltehetoen Buzastol szarmazott egy 1872-es evszammal jelzett kalyhaszemekbol allo (sajnos, ma mar nem letezo) kemence is. Az 1872-es evszamu kalyhacsempeket Buzas valosziniileg apjatol (18381879) maradt nyomofaval keszitette, mint ahogyan a Bl, illetve BJ nevjeles hunyadi keszitesii csempek is csak tole vagy oseitol szarmazhattak (pi. 5. kep). A kesobb emlitett Betlendiek kb'zt Istvan vagy Janos nem volt. A ma el<5 hunyadi faze-

23

kasok is ugy emlekeznek, hogy Biizasek inkabb csak kalyhacsempet keszitettek. Ez idoben mukodott VARGA ANDRAS RANGE (18631924) hunyadi fazekas is. A Nagy utcaban lakott, a Telegdi fazekascsaladdal szomszedsagban, de kiilon egetokemenceje volt. Gyerektelen maradt, igy mestersegcnek nem akadt folytatoja. Apja is egeszen biztosan a fazekasmesterseget iizte, rnert amikor Telegdiek a Nagy utcaba koltoztek, ,,a szomszed kert tele volt cserepekkel''. Vargarol biztosan tudjuk, hogy csak fozoedenyt csinalt, kalyhacsempe-keszitessel sohasem foglalkozott. Az elozoekkel koriilbeliil egyidoben mukodott VERESS JANOS JANKLI (19061946). Mar apja 'is fazekas volt (18731937). A Vagohid utcaban lakott, leginkabb kalyhacsempeket keszitett, bar a fozoedennyel is elbajlodott. Ismert csempei a ketmadaras, a hatviragos es a cserepbol kiindulo viragbozotos, VJ nevjelzesuek (10., 15., 16. kep) es igen s3tet mazi'iak. Sokkal tobbet tudunk mar a ket Betlendi mnnkassagarol. Id. BETLENDI MARTON CS6KA (18801933) apja foldmiives volt. Tordan, Szalakb'zi Sandornal tanulta a mesterseget ot evig, hazaterte utan Telegdi Daninal dolgozott mint seg^d. majd onallositotta magat, es foleg tordai hatas alatt dolgozott. a Nagy utcaban megtelepedve. 0 az egyediili fazekas Kalotaszegen ez idoben, aki meg szep diszedenyeket keszitett, feher alapon kekkel, esetleg keves zolddel, valamint fekete alapon feher, zb'ld, kek es sarga rafestessel. Igy tehat a Kalotaszegen talalhato tordai tipusu diszedenyek egy resze tole szarmazik (pi. a 17. es a 21. kepen lathatok). Igy lehetett ez a regebbi kalotaszegi fazekasmesterek egyikevel-masikaval is, akik tanulhattak Tordan, Zilahon vagy akar Kolozsvart, hazahozvan innen a stilust. Igy aztan a mar itthon ilyen modorban keszitett termekeik felismerhetetleniil keveredtek a behozatali termekekkel, meghatarozhatatlanna teve ezek keszitesi hely^t. Id. Betlendi diszkancsoi oldalara sokszor gipszformaban domboritott vekony agyagszeleteket tapasztott, s az igy nyert kiilonbozo domborulatokat aztan kifestette. Tobbfele gipszmintaja is volt: kutyas (nagyobb m^retia, valosziniileg kulacsra vagy talfenekre), cimeres, koszoruk, kerekek, vlragok, negyszbgek. Fekete alapra dolgozta ezeket, s nemegyszer talak szelen is alkalmazta. Ilyen jellegu targyi adataink sajnos nincsenek, nehany gipszformia-toredeknel tobbet amibol azonban mar semmit sem tudtunk kivenni fiatol sem sikeriilt megszerezniink. 24

Kesobbi kancsoinak alapszine vagy alul feher, kozepen fekete, feliil kek, vagy pedig az egesz alapszin fekete, ezt feher viragokkal, illetve helyenkent sargaval, kekkel, zolddel rafestett motivumokkal disziti (20. kep). Fozoedenyei mazatlanok vagy olomgeletesek, a beegetestol fiiggoen sziirkesek, pirosasok. Kaposztasfazekakat, felvekas es vekas fazekakat is keszitett. Tejesedenyeket is korongolt, csuprokat es ,,fennfulut" (18. kep). Kalyhacsempet keveset csinalt, eladasra alig, csak csaladi celokra, esetleg a szonrszedoknak. Fia, ifj. BETLENDI MARTON CSOKA (1910) folytatta a fazekasmesterseget, s 6 az egyetlen, jelen pillanatban is miikodo kalotaszegi fazekas. Edesapjanal tanult 12 eves koratol, s mindent keszitett, amit tole megtanult, 1938-ig meg 6 is keszitett diszedenyeket (a domboritottak kivetelevel), foleg apja kesoi munkait reprodukalva, majd a kereslet multaval visszaszorult a hasznalati edenyek keszitesere. Parasztedenyeinek mintai nagyjabol azono&ak a korabeli hunyadi fazekasokeival, .akik ezeket csak formaikrol (korongolas) tudtak megkiilonboztetni. Ezt alig eszreveheto aprosagokbol csak a hozzaerto allapithatja meg, s hogy melyik targyat azonos mintakrol leven szo melyikiik csinalta, bizonytalan marad. Keszitett boroskancsokat, csatlos szajjal, egyszinii zoldet vagy feketet, amelyek szaja sokszor felig lezart. Bar a hvmyadi agyag inkabb fozoedenynek valo (a belole kesziilt korso szivarog), korsot is keszitett, alja feher, a tobbi resz fekete, ecsetelt viragdiszekkel. Medve alaku ,,tarto"-kat is keszitett (egy kb. hiisz centimeter magas peldany ma is tulajdonaban van), a medvebundat vasznon keresztul preselt agyaggal utanozta. Ogy latszik, regebben divatja lehetett Kalotaszegen is az ilyen dohanytartoknak, Jakotelken talaltunk kisebb formaban, regibb kivitelezesu, a medvebundat agyagba martott gyapjuval utanzo valtozatot, de mas helyeken is emlkeztek ra. A Betlendiek edenyeikre evszamot csak igen ritkan irtak (nehany talra esetleg), nevuket sohasem, esetleg a megrendelo nevet karcoltak be, foleg a kancsokra kozepre , a fullel szemben. Legtevekenyebb korszakukban (19281932) koriilbelul 5600 lapos edenyt (,,kulonboz6 cifra parasztedenyt") es kb. 2300 tejesedenyt (,,csoves edenyt") keszitettek havonta. A hunyadi vasarokon kivul eljartak meg Feketetora, s jartak a videket is szekerekkel. Hunyadon eladoik is voltak (Szoszke Ilona, Rajbi Erzsi,

25

Fodor Ilona, Krizsan Peterne Csuri, Veres Erzsi). ezek rendszerint mas hunyadi fazekasok termekeit is arultak (pi. a Telegdi Dani Joskaet). Ebben az idoben a hunyadi vasarba jartak meg a zilahiak, varmezoiek, tordaiak, jaraiak, deshaziak egy-egy szekerre valo edennyel. Ezek csak ,,cifra" edenyt hoztak (fall kancso, tanyer, tal) es parasztkorsot, de kalyhacsempet, fozoedenyeket, tejesedenyt soha, ezt a szuksegletet ugyariis kizarolag a helybeliek elegitettek ki. A szekelyek nagyon ritkan jottek, es csak atmentukben alltak meg, vajastalakat, rizskasatartot, boros- es vizeskancsokat meg disztanyerokat arultak. A kereslet ebben az idoben meg eleg nagy lehetett a fazekasaruk irant, mivel egy-egy vasaron 1015 szekernyi is elkelt. Mas kalotaszegi fazekaskozpontokbo'l Hunyadra nem hoztak arut mar ekkor, bar Nagypetri meg termel, Almas pedig ontja a kalyhacsempeket. A hunyadi Telegdi fazekascsalad elso tagja: TELEGDI DANIEL (18651944) Magyarokerekerol kerult ide, miutan Kolozsvaron egy Cseke nevii fazekasnal kitanulta a mesterseget. Elete vegeig Hunyadon dolgozott, ipartestiileti tag volt. Edenyeket a diszedenyek kivetelevel es kalyhat egyarant keszitett. Edenyeit nem jelezte, evszammal sem latta el. Ket edenytipusa: az altalanos fekete alapon irokazott, feher viragos, illetve a feher alapon fekete mintas vagy zb'ld es barna csikozasu. Minden edenyenek (rato, fazek, sot talak is) a szaja vagy a szele zb'ld. Nagyjabol ilyen edenyeket keszitett ekkor a tb'bbi hunyadi fazekas is. Kalyhacsempeit szinten nem jelblte, nem is datalta. Fia szerint harom mintat hasznalt: legregebben a ,,dupla tulipantos" neviit (6., 7. kep), majd az altalanos hunyadi mintat (,,Szaszi-feli"), es azt, amelyet fia is atvett kesobb es TJ nevjellel latott el (29. kep). A csempeket altalanos szokas szerint zb'ld mazas es mazatlan valtozatban keszitette; ez utobbiakbol kesziiltek a ,,parasztkemencek" vagy a zold mazas kemencek hatoldalai. Ertekiik: 1 rnazas egyenlo volt 3 mazatlan araval. A kalyhacsempek sarokresze Telegdieknel mindig ,,feles", vagyis az egesz csempe mereteinek es mintajanak fele (17. b. abra), elteroen a kalotaszegi altalanos keskeny saroktol. Ez az ujitas a kalyharakas gyakorlatabol eredt, mivel igy kb'nnyebb volt a csempek ,,osszepaszitasa". Telegdi Danielnek ket fia volt: Sandor es Joska, mindketten folytattak apjuk mesterseget, es ragadvanynevkent viseltek keresztnevet. TELEGDI SANDOR DANI (18911917) apjanal tanult, igen tehetsegesnek bizonyult, Kalotaszegen 6 volt az egyeduli, akit 1910-ben Bu26

dapestre haromhonapos nepi fazekastanfolyamra vittek. Sajnos, mint ismeretes, ez tbbbet artott, mint hasznalt (,,magyaros" motivumok raeroszakolasa, olcso mazak, ecsethasznalat iroka helyett stb.). E tanfolyam elott (inasevek, plusz ket ev) ugyanazt csinalja, mint apja, amit a lehetosegek es a kereslet is nyilvan megszabott. A tanfolyam utan kb. ket evig probalkozik a tanultakkal, nem sok sikerrel, a most occse tulajdonaban levo ket ecsetelt ,,szines" (!) talja barkit meggyozhet errol. Evaitan lassan visszater a szokvanyos piaci aru keszftesehez. Huszonhat evet elt, es kb. nyolcat dolgozott onalloan. TELEGDI JOZSEF DANI (1893) szinten apjanal, Telegdi Daninal tanult. 1909-tol 1913-ig inaskodott, 1913-ban, felszabadulasakor, a kolozsvari kereskedelmi es iparkamara kitiinteto ermet kapta. Fazekasmunkat folytat 1952-ig, edenyeket es kalyhacsempeket keszit, ezutan pedig mar csak kalyharakassal foglalkozott. Ugyanolyan edenyeket keszitett, mint apja, egyik feher alapu ,,szarkalabas" taljat mutatjuk be (24. kep), amelyen a szelminta ,,vizfolyasosM, a feneken pedig ,,szarkalabak" vannak. Kalyhacsempeinek nyomoducait (.,forma") a bikali TorGs Vig Istvan faragomester keszitette a tole megadott mintak alapjan. Mintai megegyeznek az apja alial hasznaltakkal, azzal a kulbnbseggel, hogy 6 TJ nevjellel latta el azokat, sot a kalyha sima alsd peremebe is bele volt vesve a TJ jel. Az agyagot akkoriban a ,,Hados (Hodos) oldal"-b61 hoztak, s az urberesi kasszaba bert fizettek erte. Fat is urberben kaptak 1944-ig, Havonta kb. 500 csempet keszitettek (egy katlan), regen is igy volt, s minden hunyadi fazekas ennyit egetett. ami igen tekintelyes mennyiseg. Az 1930-as evek kb'riil az arak igy alltak: csempe 510 lej, a sarokcsempe ara masfel csempearral volt egyen.16. Kozepes es kis edenyek 5 lej, nagyobbak 101525 lej, a vasarvam pedig kirakodasi teriilet szerint 510 lej kbzbtt valtozott.
GYEROMONOSTOR

A felszegi Gyeromonostor igen regi es nepes kalotaszegi fazekaskozpont. A kornyek, foleg Valko a monostoriakat ,,fazakasoknak" csufolja meg ma is, mert csaknem az egesz falu ezt a mesterseget Gzte. Ercsei 1842-ben igy ir a falurol: , , . . . deszkaval e;> epiiletfaval kereskedik, kap valamit fazekkeszitesbol is".9 27

Az agyag hasznalatara mar a XVII. szazad masodik felebol utal ,,Agyagverem kozott" levo szantojanak elnevezese, az 1717-es ,,Kemenczes kutnal" valo szanto pedig az ekkor mar szakosodott fazekassagot sejteti. Fazekasai az utobbi idoben az agyagot a ,,Varhegy" rnellol vettek; ,,mind juk vot. de mar betott", mondotta a helyrol egyik adatkozlonk 1969-ben. Altalaban hasznalati edcnyeket keszitettek es kalyhat: zold mazast (ritkabban) es mazatlan ,,parasztkalyhat". Felirasokat es evszamokat csak igen ritkan talalunk. Az eladas ekkor mar rendszerint helyben, haznal tbrtent, rendelesre is gyakran dolgoztak. Aruikkal ezenkiviil valosziniileg regen is csak a kornyeket jartak, nagyvasarokra nemigen mehettek, termekeik elofordulasi helyei is csak a legkozvetlenebb kfirnyekre korlatozodnak (Jakotelke, Valko, Gyerovasarhely, Nyarszo, Sarvasar). Valoszinialeg a havas felejiik eso reszet is 6k lattak el fazekastermekekkel. Eddig ismert legkorabbi adatunk az egyhaz szamadaskb'nyvebol 1762bol szarmazik10, ahol is az alabbi bejegyzest talaltuk: ,,Harangozassert a' Papista fazekastol. . . 1 Fl. hg. 2 den." Nev ?zerint az 1765-ben harmincket eves FAZAKAS JANOS zsellert emlitik itt fazekaskent, aki a szamadaskonyv adatai szerint 17771778-ban, majd 1792-ben egyhazi kurator is. 1803-ban FAZAKAS JANOS es ISTVAN jobbagyokrol van tudomasunk, akik Kemeny Simon baronak ,,szolgalat fejeben ket katlan edenyt adnak". Gondoljuk, hogy ez utobbi Fazakas Janos nem lehet azonos az 1765-ben emlitettel, mert ez 1803-ban mar hetveneves, fazekasmunkara keptelen lett volna. 1892-tol Fazakas vezetek- vagy ragadvanynev nines a faluban, a forrasokbol ismert Fazakas nevii mesterek elszarmazhattak, vagy utodok nelktil haltak el. Nev szerint ebbol az idobol nem ismeriink ugyan tbbb gyeromonostori fazekasmestert, de a targyi leletek (foleg kalyhacsempek) nagy szama es valtozatossaga feltetelezi az itteni szeles kbrii fazekastevekenyseget. A Kalotaszeg egesz teriileten legregebbrol datalt fazekastermek, az 1782-es, illetve a vele azonos 1787-es ketalakos csempe (32. kep) eppen innen szarmazik. E csempe kapcsan sziiksegesnek tart juk kiterni arra, hogy bar Undi Mariska kalotaszegi csempekent mar 1904-beri leirja (rajzat azonban nem kbzli, s igy a Malonyayba sem kerult bele), es noha egyediili lelohelye Gyeromonostor voltt 1969-ben alaptalanul a szekely hatarorszervezet rendefcre valo tagolasanak (,,huszarok" es ,,gyalogosok")
28

8. abra. Gyeromonostori kalyhacsempek

29

szemleltetesere hasznaljak fel11, s egy 1974-es kiadvany kepanyagaban is tevesen igy szerepel12. Az 1782-es evszamu csempe sajatos technikaja es szokatlan nagysaga alapjan tobb olyan monostori kalyhacsempenek korat tehetjiik a XVIII. szazadra, amelyek majdnem kizarolag csak itt, esetleg a kbzvetlen kornyeken talalhatok (3337. kep). A XVIII. szazad vegen es a XIX. szazad elejen dolgozik Gyeromonostoron egy DEBRECZENI nevu fazekasmester is. Elfelejtett tudosunk es irodalmarunk, Debreczeni Marton (18021851), a neves banyamernbk, feltalalo es iro eletrajzabol tudjuk, hogy egy szegeny gyeromonostori fazekasmester hatodik gyermeke volt. Debreczeni Marton apja, Janos volna tehat az elso ismert tagja a monostori Debreczeni fazekascsaladnak, munkassagarol azonban semmit sem tudunk. 1826-bol arra van leveltari adatunk, hogy a gyeromonostori ,,DEBRETZENI ISTVAN a fazakas . . . esztendonkent egyebet nem szolgal, nem is ad egy kemence edenynel". Ez az Istvan Debreczeni Marton hat testvere koziil az egyik, akirol a falu mai emlekezete annyit vel tudni, hogy a mult szazad ket Debreczeni fazekascsaladjanak egyikehez tartozott, utodai kozbtt ,,fiu nem vot", s ez az ag kihalt az 1800-as evek vegen (egyesek szerint 1887 es 1890 kbrul). Kozelebbit nem tudni rola. A XIX. szazadban mukbdo masik Debreczeni fazekascsalad tagja DEBRECZENI PAL (1802 elott szuletett), az emlitett Istvan testvere. Az elso ra vonatkozo adatot keresztnevenek emlitese nelkul , valamint egyik kalyhacsempejet Undi Mariska kozli 1904-ben. Eszerint az akkori Debreczeni Janos fazekas elbeszelesebol kitunik, hogy az egyik igen szep hajloindas viragu monostori .csempe mintajat eloszbr az ,,bregapja" (nagyapja) gondolta ki es keszitette el, majd aztan maga is csinalta DJ 1886 felirassal (51. kep). Malonyay 1907-ben a szoban forgo csempe tbkeletes diszitesenek kapcsan a keszito keresztnevet Pal is emliti, no meg azt, hogy e mester az akkor meg elegge ismert Debreczeni Marton testvere. Nines kizarva, hogy Debreczeni Paltol ered ket mas hajloindas kalyhacsempe-minta is (49. kep es 9. abra). Felvekas es vekas mazatlan fazekait unokaja nevelt lanyanal talaltuk meg; igen nagy becsben oriztek oket. Korongolasuk tbkeletes, diszitesiik harom sor kettozbtten karcolt hullamvonal, regi korok hagyomanyait orzik. Debreczeni Pal fia, Ferenc nem folytatta a fazekasmesterseget, unokaja viszont, DEBRECZENI JANOS PALI (18601925), aki hajlott ja 30

9. abra. Valoszinuleg Debreczeni Pal gyeromonostori fazekas allal kszitett csempc; 1858-b61

rasa miatt a ,,Horgas" nevet viselte, a foldmuveles mellett fazekaskodott is. Pali ragadvanynevet minden bizonnyal nagyapjatol kapta, es a ket azonos nevii csalad megkulonbb'ztetesere szolgalt. A mesterseget nagyapjatol, Debreczeni Paltol tanulta. Edenyeket nern keszitett, csak kalyhacsempet. Vasarokra nem jart, portekajat otthon adta el, de meg igy sem gyozte munkaval a megrendeleseket, mert azok, kulonosen Undi Mariska es Malonyay latogatasai utan, valamint Gyarmathy Zsigane buzditasara, rohamosan felszaporodtak. Lehet, hogy az 6 inditasukra kezdett el zold mazat is hasznalni, mert ennek Gyeromonostoron oelotte keves hagyomanya volt. lete vege fele mar csak kalyharakassal foglalkozott. A monostori csempek koziil ket fajtat biztosan neki tulajdonlthatunk, ezek a DJ 1886 felirast is viselik. Egyik, a nagyapjatol atvett, elobb emlitott hajloindas viragu minta (51. kep), a masik pedig a kiviragzott kehelybol kiindulo aszimmetrikus viragbozot (42. kep)13. Az utobbi csempehez (azonos meretben) sarokkeppen mas, igen szep szimmetrikus mintat hasznalt (43. kep). Az ilyen sarokcsempek meg megtalalhatok a hajdan altala epitett es ma is allo kemencekben, de ezek sem evszammal,
31

sem nevjellel nincsenek ellatva. A nyomofak bizonyara nagyapjatol, Debreczeni Paltol maradtak. Ugyanez a lehetoseg meriil fel mas sarokcsempek eseteben is, amelyeknek sarokresze (fel nagysag) megegyezik az elozovel, a hozzajuk kapcsolodo teljes nagysagu csempe viszont azonos technikaval kidolgozott mas minta (44. es 45. kep). Ezek szerint ez a minta is teljes bizonyossaggal Debreczenieknek tulajdonithato. Sarokresz nelkiil kisebb meretben es osibb jellegii kivitelezesben is megtalaltuk, valoszinuleg ez szarmazik Debreczeni Paltol, Janos csak a nagysagat valtoztatta meg, hogy talaljon tobbi csempeinek mereteihez14. Az eldzoek alapjan egyik lovas-alakos kalotaszegi csempenk is meghatarozhato, ugyanis a fentebb emlitett sarok faragasaval tokeletesen egyezo technikajii diszitest mutat (48. kep). Elofordulasi helyei is Gyeromonostor kbzvetlen kornyeke (Sarvasar, Gyerovasarhely). Ehhez fiizhetjiik meg azt, hogy a helyszini adatgyiijtes szerint a monostori fazekasok maguk faragtak nyomofaikat is. Egy RF nevjelu kalotaszegi fazekast is gyeromonostorinak velhetiink, mivel az itt elterjedt hajloindas viragii mintanak egy szep, 1869-es valtozatan ez a nevjel fordul elo. (Elofordulasi helyei: tobbszorosen Gyeromonostor, valamint Daroc.) (50. kep). Ugyancsak a mult szazad derckatol dolgozott BOGDAN ISTVAN BANDUC (18321900) gyeromonostori fazekasmester; fazekaskorongja meg ma is n^'egvan. Edenyeinek jellegerol nem tudunk semmit, valoszinuleg csempekeszites&el is foglalkozott. Harom fia kbziil egyik sem folytatta a mesterseget, apjarol pedig nem tudjuk biztosan, hogy fazekas lett volna. 1MRE FERENC MALOMI (18561920) gyeromonostori fazekasrol (unokaja ma is el) csupan annyit tudunk, hogy edenyt, fazekat, korsot es csempet keszitett. Kizarolag neve alapjan btlott fel, hogy esetleg azonos nevii apja keszithette az igen szep, nagy meretii, zold mazas IF (JF?) 1858-as, eddig ismeretlen kalotaszegi kalyhacsempet, bar ezen a videken mutatoban sem talaltunk belole (foleg az alszegi Nagypetri, Kispetri, Zsobok, Sztana voltak elofordulasi helyei), s egyeb meggondolasok is ez ellen szolnak. SINKO JANOS BOZSA (18671948) az acsmestersegrol tert at a fazekassagra. A reformatus parokiaval szemben lakott, mostohafia ma is ott el. Csempeformait maga faragta. Tole szarmazik az SJ 1902-BE feliratii, hajloindas (52, kep), valamint egy ezzel majdnem azonos mintaju 1908 evsz-amos csempe.
32

A szazadfordulon Gyeromonostoron mukb'do fazekasok kozt ket roman mester neve is felbukkan, egyikiik, VASAR IOAN (Csufneve BRlNCA), utod nelkiil halt meg, a masik, CONDOR PETRU (OANII), 1927-ben halt meg hetvennegy eves koraban; fiai nem folytattak mesterseget. Ez utobbi minden fazekastermeket keszitett, tobbek kozott olyan kaposztasfazekakat, amelyeknek mindket fiile egy oldalon volt; valamint kalyhacsempeket is. Szerszamait, par evvel halala utan, fia eladta egy vandor mesternek.
ALMAS (NAGYALMAS VAGY VARALMAS)

Az alszegi Almas fazekassagara vonatkozoan a mult szazad elso felenel korabbrol szarmazo megbizhato adatokat nem sikeriilt talalnunk, bar ugy hihetjiik, hogy az osi almasi Dezso-var, valamint a kesobbi Csaky-udvarhaz megteremtette maga koriil a sziiksegleteit kielegito fazekassagot is. Sajnos, ilyen adat Nagypetribol sem keriilt elo, bar a kb'zseg a mult szazad elejetol folyamatosan miivelte a fazekassagot, es regen Almas varbirtokaihoz tartozott. Aimas kornyekerol is csak szorvanyos leveltari adatok vannak: Ketesdrol Franciscus Tamas senior Olariust emlitik 1781-ben. a mar nem Kalotaszeghez tartozo Felsofiildrol az emlitett, fazekassaggal is foglalkozo Todorucz Vaszirol tudunk 1804bol, valamint Almasszentmihalyrol Bott Mihaly es Fazakas Istvan szabados fazekasokrol 1644-bol, es Hidalmason 1720-bol egy hazheJyrol, amelyen ,,regen egy fazekas lakott". (A fazekas nevet az osszeirok nem jegyeztck fel.) Egyetlen kalyhacsempe keriilt elo Almasrol, amely a XIX. szazadnal sokkal regebbre teheto, s talan az almasi var vagy az udvarhaz koriili fazekassagra utal (53. kep). Egy masik ketsegbevonhatoan almasi eredetii bar csak itt talalt csempe szinten regebbi, nemesebb keszitesii. E mazatlan (nem csillamos) csempe DA nevjelet vis el, es igen szep madarabrazolasu, letisztult mintaju (54. kep), de errol sajnos senki nem tudott pontosabb felvilagositast adni. A var koriil regebben kialakult fazekassagra gondolhatunk akkcr is, ha figyelembe vessziik azt a tenyt, hogy az innen szarmazo kesobbi csempemintak nagy resze regi motivumok felhasznalasaval kesziilt, igen valtozatos szamban.
3 A kalotaszegi fazekassag 33

10. abra. Id. Miiller Ferenc almasi fazekas csempei 1854-, illetve 1865-bol

A mult szazad derekatol kezdve mukodik 1952-ig folyamatosan Almason a fazekas Miiller csalad, illetve annak rokonsaga. A falu emlekezete nem oriz regebbi fazekasokat. Az agyagot a ,,Gunyaga" domboldalrol hoztak, a dombtetorol (,,Vagas") fazeknak, az aljbol kalyhanak, tejesedenynek pedig a ,,Malomarok" partjarol. Az elso almasi fazekas, akirol tudomasunk van, a mult szazad kb'zepe tajan elt id. MULLER FERENC. Regi almasi csalad sarja, vagy mashonnan keriilt oda, nem tudni. Rank maradt munkai: - egy MF nevjelu, zold mazas, rusztikus, nagy meretti kemencecsempe (55. kep); a hasonlo jellegu MF 1854-es (10. abra)15 es valosziniileg a Malonyay altal is kb'zolt pontatlan, de kikovetkeztethetoen MF nevjelu 1865-os (10. abra)16, ,,bogancsos", illetve ..tuvises-tulipantos4' elnevezesu, atlag meretii csempek. Mashol is ismert es keresett jo kalyhaepito mester lehetett. mert a valkoi egyhazi szamadaskbnyv bejegyzese szerint 1870-ben ..A fazekas N. Almasroli el hozatala 4 frt. 40 kr"-ba keriilt. Id. Miiller Ferencet a mestersegben ket fia kovette. Az idosebbik MULLER JOZSEF (18511929), akit a legjobb fazekasnak tartottak Almason. 0 keszitett egyediil szep mazas edenyt: kek ,,zomanc" feher vi34

raggal vagy forditva (tordai tipusu-e?). Hogy milyen formaju edenyeket keszitett, illetve milyen jellegu diszitest alkalmazott, azt ma mar nem tudjuk. A csempek kb'ziil a toliik altalanosan hasznalt ,,tuvises-tulipantos" mintabol az MJ 1877, MJ 1892 feliratuak tole szarmaznak (58. kep), es 6 keszitette siitokemencenek a nagymeretii MJ 1877-es (56. kep), valamint bizonyara a felirat nelkiili (57. kep) csempeket. 45 cm atmerojii mazonto tala igen szep korongolasu fazekasmunka, maza feher, barna csikkal diszitett. (Kovacs Jozseftol gyujtottiik.) Ifj. MULLER FERENC id. Miiller Ferenc masodsziilott fia. Az MF 1882 es MF 1895 felirasu ,,tuvises-tulipantos" kalyhacsempek tole szarmaznak (mintajuk azonos az elozo ilyen elnevezesuekkel). Fia, Sandor mar elpartolt a mestersegtol, asztalos lett.17 Miiller Jozsef lanyainak Eszter es Ilona - ferjei, a gyergyoditroi szarmazasu KOVACS ALAJOS (18781952), valamint TIHANYI ALBERT (az elozonel idosebb), aposuknal tanultak ki es folytattak a fazekasmesterseget. Nagy meretii, siitokemencenek valo csempeket mar egyikuk sem keszitett. Tihanyitol szarmaznak a jellegzetes ,,halpenzes" ramaju TA nevjeles csempek1 (11. abra), es az 1905-6s ,,dupla jegenyes" elnevezesii mintajuak (62. kep).

11. abra. Tihanyi Albert alrnasi fazekas ,,halpenzes" ramaju csempemintaja

35

A halpenzes ramaju csempet KA nevjellel Kovacs Alajos is keszitette. Ugyanez a minta elofordul egyszeriibb es valamivel nagyobb valtozatban halpenzes rama nelkiil (59. kep); ezt meg a Miillerek keszitettek (Kovacs Jozsef szerint ifj. Miiller Ferenc). Egy 1890-boi valo valtozat viszont (70. kep) nem almasi keszitesu. Ennek nyomofajat nem talaltuk itt, nem is emlekeznek ra, nagysaga es kidolgozasa is eltero. Valosziniileg Nagypetriben keszitettek, ahol az azonos meretii es technikaju ,,cimeres" csempe is kesziilt (68. kep). Kovacs Alajos kalyhacsempei kb'ziil ismert meg a KA 1905-os ,,jegenyes" (12. a. abra) es egy K 190o-6s viragos (12. b. abra), tobb KA nevjelii vagy anelkuli ,,koszorus" (12. c. es 19. p. abra) es a ,,negyes" (negybe osztott), felirat nelkiili minta (60. kep). Ennek osibb formajat Magyarokereken egy meg allo kemencebe beepitve talaltuk meg, tehat regebbi minta (19. g. abra); tovabba tole szarmazik egy valosziniileg Varmezoro] atvett romanos csempe (tobb valtozatban kesziilt KA nevjelii nyomofai Kovacs Jozsefnel voltak; 12. d. abra). Az utolso almasi fazekas. Kovacs Alajos fia, a ma is elo KOVACS JOZSEF (1907) 1952-ig dolgozott, katlana, korongjai most is megvannak. Szerinte a csalad elso mestersege a csempekeszites es kalyhassag volt, de egyeb fazekasmunkat is vegeztek. Kalyhaepites utan nyilvan a csempeket is 6k keszitettek kiilonbozo ,,raadasokat" ajandekoztak (Ketesden peldaul egy ilyen igen erdekes, attort miivii, zbld mazas csorogetalat talaltunk). Ugy latszik, ez a szokas Nagypetriben is divatozott (71. kep), talan altalanos volt Kalotaszegen. Fennmaradt kalyhacsempeiken es nyomolaikon kiviil a Kovacseknal talalt nyomofatoredekekbol arra kovetkeztethetiink, hogy az ami'igy is valtozatos almasi mintak meg szamosabbak lehettek. Nyaron kalyhacsempet keszitettek. mert az ilyenkor igen jol, egyenletesen szaradt. telen pedig inkabb edenyt korongoltak. Edenyeik a szokasosak voltak: fazekak minden nagysagban, egeszen a vekasfazekig, csuprok, kupak, talak, sziirok (61. kep), de keszitettek ,,kurtosfat" es kalacsformakat is. Kovacs Alajos majdnem 40 cm atmerojii, magas mazonto talja igen szep fazekaskeszitmeny. Felvekas- es vekasfazekaikat nem karcoltak, mint a gyeromonostoriak, benyomott diszt sem alkalmaztak, mint a nagypetriek, hanem feher fb'lddel huztak egy-egy sor diszt, vagy csak siman hagytak, s az egeszet sarga zomanccal bntb'ttek le. Edenyeiket altalaban sarga alapmazzal keszitettek, es zolddel vagy meggyszinnel frocskbltek. Kalyhaik zbldek
36

12. abra. Kovacs Alajos almasi fazekas csempeibol

vagy mazatlanok, takarektuzhelyhez vagy oszlopkalyhahoz kesziilt darabjaik pedig meggysziniiek. Piacra sohasem jartak, minden termekiik otthon kelt el. Katlanjuk37

ban egy egetessel kb. 500 darab zold csempe, ket ,,Daniel-kalyha" darabjai es 100 darab konyhai barna csernpe (ujabb tipusu kemencehez) kesziilt el egyszerre. Evente tizszer-husszor egettek csempet, es telente egyszer edenyt. Az utobbi idoben egy Tordarol ide szarmazott SZILAGYI nevu fazekas is dolgozott nehany evet Almason, majd Szentmihalyra koltozott at. Csak kis edenyeket. cifratalakat, kancsokat keszitett szines lazurokkal, nem tudjuk, milyen tipust. Neki tulajdonitjuk az SZI nevjelii kalyhacsempet is (63. kep).
NAGYPETRI

Reszletes helyszini adatgyiijtesiink alapjan elso izben mutathatunk ra arra, hogy Kalotaszeg folyamatosan miikodo fazekaskozpontjainak egyike Nagypetri volt. Az 1800-as evek elejetol kb. 1940-ig, a mesterseg megszuneseig, Nagypetriben tobb fazekasmesterrol szereztiink tudomast, akik valamennyien egy csalad, nevezetesen a Barta csalad leszarmazottai. Mivel Janko Janos a mult szazadban a foglalkozasjelzo csaladnevek felmeresenel ket Fazakas nevu csaladot emlit a faluban, feltetelezziik, hogy regen ezek is fazekasmesterseget folytattak. Az 1800-as evek elotti fazekassagra vonatkozo megbizhato adatot ugyan nem sikeriilt talalnunk, de ugy veljiik, hogy az almasi Dezso-var megteremtette maga koriil a szuksegleteit kielegito fazekassagot is. A mesterseg kialakulasahoz a kello feltetelek (elsosorban agyag) adva voltak. A nagypetri fazekasmesterek az agyagot a Burtuka (Bortuka) nevu hatarreszbol hordtak, amely jo minosegii vb'ros agyag, hasznalati edenyek es kalyhacsempek keszitesere egyarant alkalmas. Nagypetri kialakult fazekassaga az utobbi idoben foleg a helyi sziiksegleteket es a kb'zvetlen kb'rnyek igenyeit elegitette ki (Kispetri, Dank, Argyas, Also- es Felsofuld), de termokeik regebben a tavolabb eso kalotaszegi falvakba is eljutottak. Igy pi. Gyerovasarhelyen talaltuk Barta Samu nagypetri fazekas feliratos 1889-beli konyvbutellajat, Sarvasaron az egyik madaras-viragcserepes kalyhacsemp^jiiket, valamint Vistan, Darocon es Makoban 1890-es, illetve 1897-es feliratu csempeiket. A felkutatott nagypetri fazekasok egyarant keszitettek hasznalati edenyeket es kalyhacsempeket, amelyeknek egyes darabjai, valamint
38

szajhagyomany utjan fennmaradt emlekei fejlett technikai tudasrol tanuskodnak. Elso ismert nagypetri fazekasunk BARTA FERENC, feltehetoen a kesobbi Barta testverek apja es mestere volt. Fennmaradt egy altala keszitett zold mazas, csiszolt szaru bortolcser (64. kep), Barta Ferenc 1854 felirattal. Ez a legkorabbi nagypetri fazekastermek-adatunk. BARTA KAROLY (18511920) keszitette a Barta csalad ma is elo fazekas leszarmazottai szerint a melyzb'ld mazas vekasfazekakat (66. kep), amelyeknek oldalan ketsorosan korbefuto, ujjal benyomkodott abroncsdisz van. Ezek a legszebb vekasfazekak Kalotaszegen: tokeletes korongolassal kesziiltek, ami ilyen nagy edenyek eseteben igen nehez feladat. BARTA SAMU (18571919) az elozo testvere volt, s bar kiilon dolgoztak, egy egetokemencet hasznaltak. Ot tartjak a Bartak koziil a legkivalobb fazekasnak. ,,Keszitete Barta Samu 1889" feliratu, zsoltaroskonyv alaku butellaja ez ideig ritka lelet Kalotaszegen (72. kep). Mindket Barta testver egyarant keszitett edenyt es kalyhacsempet. Nekik tulajdonitjak a Kalotaszegen ritkasagszamba meno alakos abrazolasok koziil a ,,nyulas" csempemintat. Ezt a Barta csalad ma elo tagjain kiviil masok is megerositettek a faluban. A kalyhacsempe fat abrazol, a tetejen harom rozsaval es madarakkal, lent pedig, a fatorzs fele fordulva, egy-egy nyul mondottak. Sajnos, ilyen kalyhacsempet ez ideig nem sikeriilt felkutatnunk Kalotaszegen. Alakos abrazolassal azonban talalkozunk egy masik nagypetri kalyhacsempen is. Ez ujabb keletii lehet, s a Barta csalad valamelyik kesobbi tagja keszitette. A minden disz nelkiili, sima, zold mazas csempe a kalyhaszem kbzepen egy kabatbanadragba oltoztetett, allo emberalakot abrazol. A Barta testverek mindenfele iigyes cserepdolgot keszitettek, sot emlekezet szerint, mivel igen szerettek muzsikalni, rendes nagysagii mazas cserephegediiket eszkabaltak maguknak, aztan ,,jaccodtak" is rajtuk. BARTA JOZSEF (18871943), Barta Karoly fia, kb. 1940-ben hagyott fel a mesterseggel, s ezzel meg is sziint a nagypetri fazekassag. Bar mazorlojiik ma is megvan, egetokemencejuket mar lebontottak, abban a biztos tudatban, hogy tobbe nem lesz ra sziikseguk. 0 is keszitett mindenfele fazekastermeket, de 192025-tol kezdve foleg csak csempeket. A Barta csaladtol kerult Ferencz Miklos nagypetri (jelenleg bikali) reformatus lelkesz tulajdonaba egy altala keszitett szep zold mazu, kb. egyliteres kulacs (73. kep), valamint egy igen nagy, kb.
39

haromliteres ,,haromcsecsu" zbld mazas csalikancso, ,,Berecz Andras emlek" felirassal (74. kep). Ez utobbinak merete es elofordulasa igen szokatlan, mivel tudomasunk szerint Kalotaszegen a szolotermesztes ellenere a csalikancsonak nem volt divatja. Barta Jozsef nagy meretii uborkaskantakat, fazekakat is igen szepen korongolt, ezenkiviil ,,apr6sagokat*' keszitett (perselyek, gyufatartok stb.). Termekeit a kbrnyek vasarolta, az edcnyekert a szokott modon az edenyt teletoltve - gabonaval fizettek. Neki tulajdonitjak az egyik madaras-viragcserepes kalyhacsemp'it (67. kep) es a ,,cimerest". Ez utobbirol meg az 1890-es es 1897-es rmadarasrol, amelyeket valamelyik elozo Barta testver keszithetett (6870. kep), Kovacs Jozsef almasi fazekas is ugy tudja, hogy Nagypetriben keszultek. Nagy meretii kemencecsempeket is keszitett; mintajukat nem sikeriilt ugyan pontosan azonositanunk, de tobben ugy emlekeznek, hogy az egyik igen nemes kivitelezesu IF (JF?) 1858-as felirasu csempet (65. kep) rr.asolta gipszmintaval. Ez a csempe eredetileg is Nagypetriben kesziilhetett, mert tbbbfele meretben fordul itt elo (24,5 X 42, 27 X 44 cm, valamint egy koztuk levo meret), sima keretbol allo szeldiszitmenye is hasonlo a nagypetriekkel. Ezenkiviil pedig egy azota hazbontaskor sajnos megsemmisiilt, kizarolag itteni lelohelyti csempe diszitmenyenek felet elfoglalo, diszes viragtarto edeny az IF 1858-as csempe edenyenek hasonmasa volt, s szeldiszitmenyeik is azonosak voltak. Fa nyomoformaikat az utobbi idobsn Korosfon faragtak (az utolsokat kevessel helyszini gyiijtesunk elott apritottak fel gyujtofanak), de kb. 1925-tol kezdve a sima csempe az igeny. mert .,a sok cifrat nehez takaritani", igy aztan a nyomofakat legyalultak (esetleg keretet hagytak nekik), es zold vagy barna mazzal sima csempeket keszitettek. Ezek a takarektiizhelyhez kesziilt csempek kisebbek es negyzetes alakuak (kb. 25 X 25 cm), esetenkent ketteosztott viragdisszel. Ugyanilyenek kesziiltek gipszmintaval az utobbi idoben Almason es Varmezon is. Az utolso idokben kb. haromszor-negyszer egettek egy cvben, hozzavetoleg 20 kalyhara valot. A ma is elo BARTA KAROLY (1909) es ifj. BARTA JOZSEF (1921), Barta Jozsef fiai, 1940-ig apjuk mellett dolgoztak. SZOCS LAJOS (18901968), a Bartakkal rokonsagban levo valosziniileg naluk is tanult zsombori szarmazasu ,,Laji" (mindenki csak
40

igy ismerte) 1917-ig Nagypetriben dolgozott. Kesobb Zsomborra koltozott, es ott folytatta a .nesterseget. Csak edenyeket keszitett, kalyhacsempeket nem. Ezekkel jarta a kornyeket, s meg a havasra is feljutott ket ,,szamarhat" edennyel deszkat cserelni. Haztartasi edenyei: fazekak, korsok, uborkaskantak, mazas kupasok es kisebb formaju talak. Sargas-feher mazai egeszen kezdetleges, zb'ld levelii, piros viragokkal gyeren diszitett, valoszinuleg a cifra ,,porcolan" edenyek divatara kesziilt igen silany munkak. Erdekesebbek viszont sotetzold mazas, attort fankostalai (71. kep). Zold mazas, fekete futovonallal es pettyekkel irokazott kupasai is szebbek; maskor feher mazasok es feketevel diszitettek ezek az edenyei. A feher maznak kulonben egyaltalan nem lehetett hagyomanya Nagypetriben.
TORE

Utolso helyen emlitjuk a kozelmultban napfenyre keriilt s meg teljesen nem tisztazott tiirei fazekassag kerdeset. Teny az, hogy itt jo minosegii, keplekeny agyag lepten-nyomon akad, s igy a regi, hires helyi meszegetes mellekagakent kifejlodhetett az agyagmlivesseg is. A talalt leletek kozott mar a XIVXV. szazad idejere besorolhato darabokat is jeleztek. Dr. K6s Karoly szerint18 a Tiireben talalt kozepkori rozettas es alakos csempek Kolozsvarott kesziilhettek. Az ujabb adatok19 azonban a hajdani helyi fazekassag mellett dontenek, amit a selejtdombon talalt, hasznalatlanul eldobott edeny-, csempe-, tal-, tanyer-, epiiletdisz- es egyeb csereptbredekek nagy mennyisege bizonyit, a mesterseg helyi gyakorlasanak tenyet pedig meg jobban alahuzza a talalt, egetett cserepbol keszult negativ forma s nehany szines mazolvadek-gb'rongy (fritte). A holyagosan iilo, halvanyzold maz kemiai vizsgalata azt mutatja, hogy ezeknek a korai fazekastermekeknek nem szokvanyos olommazuk volt, hanem on- es olommentes, Keleten altalanosan hasznalt alkalikus (iiveg) mazzal kesziiltek. A maz kulonos jellegenek szakmai titka es szokatlanul korai hasznalata persze nem feltetleniil Keletrol jutott ide kacskaringos utakon. Eredhetett a helyi meszegetesnek abbol a gyakorlati megfigyelesebol, hogy a katlan csereppe egett agyagfalara a tiiztorok langtere alkalikus zomancot olvaszt. Ugyancsak szokatlan a leletek mintakincse is, mert a tobbseg alakos abrazolas (negy griffkarmos toredek, 41

eietfan allo kakas, koronas mitologiai alak, melynek mindket labat egy-egy orias hal tartja szajaban 23. c. abra , orszagalmat es haromagu eletfat tarto kiraly 1. abra -, keresztes-koronas uralkodo), a novenyi ornamentika kev^s {forgorozsas napabrazolas). Ily modon a kalotaszegi fazekassag legregibb nyomai Tiirebe vezetnek, s a jelen kutatasok legizgalmasabb teriiletet jelentik, szamtalan, meg tisztazatlan reszletkerdessel.

FAZEKASTECHNIKA KALOTASZEGEN

Az emlitett kalotaszegi fazekaskb'zpontokban dolgozo nepi mesterek munkamodszereirol kepet alkothatunk Nagy Janos Topo hunyadi fazekas szazad eleji elbeszelese, valamint a ma meg elo kalotaszegi fazekasok adatai alapjan. Valosziniileg regebben is ugyanilyen vagy legalabbis hasonlo modszerek szerint dolgozhattak Kalotaszegen. A legkisebb jel sem mutat arra, hogy regebben ezen a videken minosegileg lenyegesen magasabb szintii technikat vagy jobb anyagokat hasznaltak volna. A fazekastermekek eloaliitasanak munkafazisai Kalotaszegen is a szokvanyosak voltak. Vagyis: az agyag elokeszitese, korongolas vagy csempenyomas formaval, - szikkadas, beontes (focskolas, engobozas), diszites, elso egetes (zsengeles), mazb'ntes (szines vagy atlatszo), mazegetes, Nezziik meg kozelebbrol, hogyan dolgozott a kalotaszegi fazekasmester. Az agyagbanyabol rendszerint egyszerre tobben fejtettek az agyagot (omlasveszely!), majd hazaszallitottak, s az udvaron vagy akar a hazban levo verembe hanytak. Kiskapaval osszevagdaltak, beaztattak, utana token butyokaval bevertek, aztan szelovel (13. abra) vekonyan leszeltek, hogy megtisztitsak a meszkodarabkaktol, csigaktol, kovecskektol, amelyek egeteskor egetett messze alakulnak, es nedvesseg hatasara kipattantjak az edeny oldalat. Ezeket a megtisztitott es leszelt darabokat hivjak forydcsnak. A forgacsot ismet aztattak, majd zsakkal letakartak, es haromszor megtapodtdk. Innen a padra keriilt, ahol haromszor begyurtak, aztan korongra szabtdk, aszerint, hogy milyen edeny kesziilt belole, vagy felretettek kalyhacsempenek. Igen nagy segitseget jelentett a hunyadi fazekasok szamara az, hogy az 1900-as evek elejen az ipartestiilettol agyagorlo gepet kaptak, amelyet rendre ..megvaltottak". A gep Telegdieknel volt felallitva, es kozosen hasznaltak. Ma ifj. Betlendi Marton Csoka miihelyeben talalhato, tudniillik mar csak 6 bajlodik a mesterseggel.
43

13. abra. Kalotaszegi f azekaseszkozok: I. szelfi, 2. fakes, 3. butyoka, 4. festekcsurgato tiilok (szaru), 5. zsendelylapat, 6. mazbnto kanal, 7. a korong, fels<5 resze, 8. ecsetek, 9. cslpobor

Az edenynek szant, kiporciozott agyagot (rendszerint jo ideig csak egyfele edenyfajta keszult, hogy szaporabban menjen) tenyerben meg megveregettek, hogy a levego kijojjon belole, majd racsaptak a korongra. Azutan peldaul ha csupor keszult csucsoritettek, csobe huztdk, fakessel vdgtdk, hogy szelesedjek. Huztak egy degyeget az ujjukkal, hogy igy kialakuljon a szaja, fakessel huztak fel tajra, es csindltak hasat. Fenekszeget vetettek neki, gombolyitettek a hasat, kicsiptek csipoborrel, aztan simitottak, ujjbeggyel megjegyeztek (Topo pi. 6t karikat a nyakara, egyet a hasara), s kesz volt a korongolt csupor, amelyet aztan drottal levagtak a korongrol (a kalotaszegi fazek keszitesi modjat Malonyay nyoman lasd a 14. abran). Szikkadas utan kapott fillet, majd ujabb szikkadas utan feher folddel ontottek be. A csuprot csak klvul ontb'ttek be, beliil csak a szajanal. Aztan szaradt, majd kiegettek. A kalotaszegiek tapasztott kemenceje nyilt katlankemence, kerek, felul nyitott, domborodo fala felfele szukiil, a pereme fent kihajlik. A tiizelesre alul ket egymassal szemben elhelyezett nyilas szolgalt, nemely kemence oldalan kemlelolyuk is volt, Az elso egeteskor lassan melegitettek fel a kemencet, nehogy a hirtelen fejlodo vizgoz szetvesse a szaritando termekeket. Ezert mindket oldalrol futottek lassan, majd nehany oral egetes utan a
44

tuzet bejojtottak, es az edenyeket rendszerint egy napig hulni hagytak. Kiszedes utan sorba raktak, s beontottek mazzal. A Kalotaszegen hasznalt maz, a korai tiirei alkalikus zomanc kivetelevel, egyszerii olommaz. Semmilyen adatunk nines arrol, hogy valaha is onmazat vagy majolikat hasznaltak volna. A mazat Nagybanyarol szereztek be. A mazanyagot vagy annak keverekeit ,,sormenyen" oroltek meg, rendszerint az asszonyok. Az orlokovet altalaban Pancelcsehrol vagy mas videkrol hoztak, s az orles a leghosszabb, legfarad sagos abb munkat jelentette. Hasznalt mazak: Zola: megegetett vorosrez edenyekbol keszitettek, a rezet megtortek, es megszitaltak. Az eperfalevel-zold mazat a gelet, keves szitalt homok s a vizes rezliszt adta. A mertek Almason pi. a kovetkezo volt: 10 mertek olomgelet, 8 mertek feher fold, 1 mertek egetett vorosrez-por. Sarga: gelet es feher fold kevereke. Fekete (sotetbarna): gelet es fekete borostyanliszt (barnako-por) orlete. Meggyszin: az elobbi keverek, de mas aranyban. Almason pi, 10 mertek olomgelet, 8 mertek feher fold, 1 mertek barnako-por keverekebol nyertek. Szintelen: feher gelet. A feherfoldet az utobbi idoben foleg Revrol szereztek be, de kaptak Sonkolyosrol is. Almason ligy tudjak, hogy Szindrol vittek, de Kovacs Alajos mar csak a kertjiik vegebol hasznalt feherfold-potlot. A hunyadiak regebben a havasrol hozhattak, amint azt a Banffy csalad leveltaranak egyik 1798. evi okmanyabol, a ,,banffyhunyadi kozdnseg esdeklo levele"bol sejthetjuk. 1 A mazzal beontott edenyeket igen ovatosan hogy ne ragadjanak ossze kemen'cebe tettek masodszori kiegetesre, s egy napig egettek, figyelve, hogy megolvadt-e elegge a tiiztol a maz. A diszitett edenyeket eloszor beontottek voros foldfestekkel, szaradas utan a csalad notagjai (rendszerint a leany) ,,irtak" ra a mintat feherfolddel ,,szaru"-bol (13. abra), zsengelve kiegettek, m.ajd feher geletmazzal beontottek, s a kemenceben hosszabb ideig egettek (ket napig). Kalyhacsempenek az agyagot sovanyitottak, rendszerint homokkal, hogy tiizallobb legyen. Az agyagot - az edenyeknel mar latott modon eldzoleg megmunkaltak, majd drottal ujjnyi vastagsagu szeletekre mestek. A szeletek alapmeretet mar elozoleg a nyomofa nagysagara jeloltek
45

14. abra. A fazekkeszites modja Hunyadon: 1. osszetapsolja az agyagot, 2 hiizza fol, 3. lenyomja, 4. lyukasztja, 57. csube huzza, 8. fogja a szSjat, 9. huzza fol megest, 1011. szajat csiicsorft, 12. fakessel kerekiti, 1314. hasat csinal. 15. csi46

nalja ismeg a szaja szelit, 16. fenekszeget kerit neki, 17. feneket beviil takaritja kezzel, 18. most csinalja keszre a szajat korommel meg csipovel (bordarabka), 19. levagja a padrol drottal, 20. leveszi keszen (Malonyay) 47

ekesitettck (17. g. abra). Ezek a korongolt gombdiszek egesz Kalotaszegen elterjedtek, mivel a kalyhacsempe-keszitok itt egyuttal fazekasok is voltak. A sarokcsempeket csapokkal egybefoghato, derekszogben osszeillesztheto nvomofakkal keszitettek (17. b. abra). Technikai vonatkozasban az egyes kalotaszegi kozpontok nagyobb eltercseket valosziniileg nem mutattak; ahol modunk volt ilyesmit kimutatni, azt azok reszletes targyalasakor mar emlitettuk.

A knlolaszegi fazekassag

A KALOTASZEGI FAZEKASTERMEKEK FORMAI

A fazekastermekek a tagabb ertelemben vett edenyek es kalyhacsempek formai Kalotaszegen sem ternek el az altalanosan ismert es hasznalt formaktol. Kalotaszeg fazekasmesterei ketfele edenyt kiilonboztetnek meg: lapos es csdves edenyt. A lapos edenyekhez soroljak a talakat, tanyerokat. Ide tartoznak a ritkabb cifra talak s a kevesbe gondosan diszitett paraszttdlak. A kalotaszegi talak rendszerint magasabbak, mint mas fazekaskozpontokbol (foleg Torda, Jara es Zilah) ide kertilt testvereik (kb. 10 cm). Felso resziik atmeroje (30 cm kb'riil) altalaban ketszer akkora, mint az aljuke (kb. 15 cm). Az egyszeriibb paraszttalak felso atmeroje kisebb, igy sokkal melyebbeknek hatnak. A talak alja es a felallo, kb. 2,5 cm szeles peremmel (rama) lezart felso szele kozott az atmenet meredek (15 : 45). Irokas disszel, valamint sima sotetzold mazzal Kalotaszegen egyarant keszitettek fankos-, illetve csorogestdla/cat, amelyek teljesen laposak, rendszerint fodrozott szeluek vagy attortek (15: 67), hogy a frissen stilt fankrol a zsir meg lecsoroghasson, vagy konnyen leontheto legyen. Gyakorlatilag a csb'ves edenyekhez szamitanak minden mas format. Ezek kozott elso helyet foglal el a cifra kancso (diszkancso). Keszitese, legalabbis az utobbi idoben, csak igen gyeren es foleg kiilso hatasra tortent (peldaul mas helyen inaskodok hoztak haza). Formaja az atlagos diszkancso-formaval (bokaly) azonos (15 :1). Boros- (csatlos-) famcsoik viszont mar gyakoribbak es valtozatosabbak voltak (15: 2). Esetenkent az b'sszenyomott szajat lappal felig lezartak (pi. Betlendiek Hunyadon). Csalikancso nyomara csak Nagypetriben bukkantunk, ugy veljiik, Kalotaszegen nem volt altalanosan hasznalt, fortelyos a kivitelezese es a hasznalata is. A csalikancsobol ugyanis nem lehet a szokott modon inni. Fiile csoszerii, iireges, es a kancso belsejeben alul nyilasban vegzodik. Ez vezeti a folyadekot a kancso szajanak peremet kepezo csobe, amelyen tbbb valodi, illetve hamis csecs szokott lenni, Ezek valamelyikebol kell szivni a folyadekot, egyebkent a rendes ivasnal kicsurogna. Kutacsokat viszont mindenfele keszitettek, kiilonbozo formakban, az esztergalyozott fakulacsokat utanzo agyagkulacsoktol (Nagypetri) a gyurii formaju vofelykulacsokon at az ujabb, haromszogletesebb formakig. A Malonyay altal eredeti kalotaszegi formanak tekintett hordos fcuZacsoknak1 nyomara sehol sem akadtunk, sem a ma elo fazeka50

Jl

15. abra. Fontosabb kalotaszegi edenyf ormak: 1, kancso, 2. boros- (csatloV) kancso, 3. butella, 4. tal, 5. paraszttal, 67. fankostal, 8. vdkasfaz^k, 9. rato, 10. ,,fennfulu", 11, f^lkupas, 12. ,,csicsescsupor", 13. csupor, 14. ugorkaskanta, 15. kalacsforma, 16. ,,haromlabas"

51

soknal, sem a nagy tapasztalatii viszonteladoknal. Malonyay valoszinuleg Zilahrol szarmazo egyedi peldany alapjan itelt (a hunyadi fazekasok is zilahinak velik, de sohasem lattak ilyent). Egyebkent ugyanez a helyzet a Malonyaytol szinten eredeti kalotaszeginek tartott zold mazas tojastartoval is. Hordozhato kis palinkasedenyek (butellak) is kesziiltek Kalotaszegen, bar eddig csak egy-egy peldany keriilt elo Nagypetribol es Himyadrol. Ezek kb'nyv formaju ivoedenyek, felso keskeny eliikon iivegnyakszeru kicsi szajjal. Reformatus zsoltaroskb'nyv formajat es koteset utanozza Barta Samu munkaja 1889-bol (72. kep). Nepi elnevezese egyszeriien csak kulacs volt (30. kep). A szigoriian vett hasznalati edenyek koziil a legregebbi tipust Nagypetriben talaltuk: hdromldbu Idbas (az edeny neve is innen a labtol ered), tiizallo agyagbol keszult, kiviil mazatlan, beliil mazas edeny, amelyet meg szabad tiizhelyen hasznaltak (15. abra). Elodei is ilyenek voltak, kisebb vagy nagyobb meretben. A jazekak szokvanyos formajuak, z51d vagy sarga mazzal, kiviil-beliil beontottek vagy csak kiviil mazatlanok. A nagyobb meretiiek, mint a jelvekas-vekdsfazekak (15: 8) kozpontok szerint eltereseket mutatnak. A Hunyadon es Almason kesziiltek szelesek, inkabb jennhasasak, a nagypetriek egyenletesebb domboritasiiak, a gyeromonostoriak sokkal magasabbak es keskenyebbek. A fazekszerli, kiviil-belul mazas taroloedenyt Kalotaszegen rdtdnak (Felszeg), illetve rosto^onek (Alszeg es Nadasmente) nevezik. Az itt kesziiltek formaban annyiban kiilonboznek a behozatali termekektol (foleg Torda, Jara es Zilah), amelyeknek diszitese is nyilvan eltero, hogy keskenyebbek, egyenletesen gombolyuek, szajuknal pedig inkabb karimasak. Ezeket haloba (,,kbt6kosar") helyezve etelhordasra hasznaltak, valamint szilvaiz, zsir stb. tarolasara. A jennjulu formailag atmenet a rato es a keskeny, magas tejesedenyek kb'zott, es a szajat ativelo kosarfiile van. Hasznaltak etelhordasra, de leginkabb tejet szallitottak benne. Ritka forma, az utobbi idoben csak nehany darabot talaltunk belole (15: 10). A tejesedenyek foleg felkupas es kupas (1,5 liter) meretben kesziiltek, de lehettek ennel nagyobbak is. Ezek eleg magas es keskeny egyfiilii edenyek, rendszerint kiviil is mazasak, es tobbnyire csak simak vagy egyszeriien diszitettek. A csuprok a szokvanyos formakat mutatjak, az ujabbak keskenyebbek, szelesebb szajuak, felallo peremmel, a regebbiek hasasabbak, keskenyebb
52

szajuknal gombolyii peremmel. Fenekiik altalaban keskeny, ritkabban szeles (2628. kep). Megszokott forma volt a gyerekek szamara keszult, kionto csoves csicsescsupor (31. kep); Betlendi Marton Csoka hunyadi fazekas meg ma is kesziti. Az uborkdskantdk ketfiilii, keskeny, lekotheto szaju, hasas edenyek, csurgatott zold mazuk nem egyenletes (25. kep). Szuroket, egy vagy ket fiillel, mindeniitt keszitettek, vagy fazek formaban, vagy harom labbal, zold vagy barna mazzal. (Kovacs Alajos keszitette a 61. kepen bemutatottat.) A mult szazad vegetol a kcddcssuto-formdk (kuglofformak) altalanosak voltak, kerek, illetve tojasdad valtozatban kesziiltek, s szinten mazzal ontottek be oket (15: 15). A kdlyhacsempek eseteben bar igen valtozatos formakkal talalkozunk nehany kalotaszegi alaptipust kulonboztethettmk meg. A regebbi tipusokon a negyzetesebb format figyelhetjuk meg (kb. 21 X 21,5 cm). A XVIII. szazadtol kezdve az alap keskenyebb lett, de ez a forma is

16. abra. Zold mazas fustfogoju kemence Jakotelkr51 (Dr. Kos) 53

kis meretii (17,5 X 24 cm) a kesobbiekhez viszonyitva. Az utobbi 150 evben az atlagnagysag kb. 20 X 29 cm volt minden kalotaszegi fazekasmlihelyben. Ezenkiviil keszitettek az egysegesebb meretii nagy kemencecsempeket (27 X 44 cm). A sarkok a csempe nagysagahoz kepest regente csak keskeny savok, kesobb a kalyhaepites esszerusitesevel megjelentek a feles meretii sarkok (Hunyad, Gyeromonostor), amelyekkel konnyebb volt az ..osszepaszitas" (17. a). A kalyhacsempek beepitese elott a kalyharakasnal az alapot egy sor parkany (17/ce) kepezte. Sokszor ezek is nevjelesek, peldaul Hunyadon NI, NJ, TJ, VSA stb. A kemence tetozetet csipkedisz zarta le, a sarkokra es a kozepso fo helyekre pedig emberfej alaku, korongolt gombok kerultek. A csipkezet a kalotaszegi fazekaskozpontok szerint valtozott. Az Alszegen (Nagypetri, Almas) alacsonyabb, es regen csak feliil volt fodrozott, kesobb az also reszet is csipkeztek, es a csipkezetet a kalyhacsempek ele helyeztek (17/hj). Hunyadon majdnem valtozatlanul oriztek meg a XVII. szazadi csipkedisz-hagyomanyt (17/f), A gyeromonostori muhelyek kalyhacsipkeirol sajnos nem sikeriilt kozelebbit megtudnunk. A kalyhaepites a kalotaszegi fazekassag kb'telezo mellek- (sok helyen fo-) aga leven, meg kellene emlitenunk a kalotaszegi kemence vagy fiitto formait is. Ezzel azonban mar sok szerzo foglalkozott, ha csak erintolegesen is2. Ezert csupan egy kalyhacsempes-fustfogos kemencet mutatunk be (16), azzal a megjegyzessel, hogy csaknem minden kalotaszegi haz kemenceje a gazda es a kemenceepito izlesehez, valamint a hazbelsohoz igazodott, s alig volt Kalotaszegen ket egyforma epitesu. Itt emlitjiik meg, hogy a kalyhaepites a csempek belso felen talalhato rogzitoelemekkel, drotozassal es tapasztassal tortent, sokszor csak tapasztassal. A kemence osszeallitasa utan, ha zold mazas kalyhat epitettek, az osszeillesztesi helyek agyagtapaszait utolag miniummal vorosre festettek; ez a kalotaszegi kemence piroskdja. Helyenkent, foleg az Alszegen a tapaszokat kekre festettek. A mazatlan parasztkemenceket egy ideig ugy hagytak, majd bemeszeltek, es a meszelest minden iinnep elott megismeteltek, igy a mai kutato sokszor vastag meszreteget kenytelen nehez munkaval eltavolitani, hogy az illeto csempek mintai elobukkanjanak. Gyeromonostoron szokas volt a kemencet ujra es ujra korommal feketere festeni. Meg ma is allnak ilyen kemencek, es egy-egy ilyen helyrol elokeriilt erdekes mintaju csempet igen nehez megtisztitani a raegett koromtol.
54

17. abra. A kemence alkotoelemeinek formal: a. sarokcsempe 6s hatlapjanak rajza, b. sarokcsempe fabol k6sziilt ,,formaja" az illesztesi helyekkel, c. almasi kemence parkanya 6s annak metszete (Kovacs Alajos fazekas munkaja), d. hunyadi kemence parkanya es annak metszete (NI, NJ, VSA feliratokkal vagy anelkul), e. alszegi kemenceparkany 6s annak metszete, f. hunyadi kemence csipkedisze (,,cifra") 6s annak metszete, g. a kemence kozep6re 6s sarkaira kerlilo hunyadi emberfejes cifra (,,gomb") es annak metszete, h. alszegi csipkedfsz, ij. alszegi kettos csipkedlszek 6s metszetiik

Kalotaszegen ma mar nem epitenek kemencet uj kalyhacsempekbol, hiszen kalyhacsempe sem keszul. Egy-egy eldugottabb helyen atepitik a regi kemenceket, vagy szerencsere megorzik a lebontott anyagot. Sajnos, a varosi lakaskultura sem. osztonzi a kalyhacsempe-keszitest, pedig a szep csempe nemcsak kandallo epitesere alkalmas, hanem szep disze is lehetne a modern lakasnak.

DISZITOMOVESZET A KALOTASZEG! FAZEKASSAGBAN

A kalotaszegi diszitomuveszetnek megvan a sajatos arculata. A diszito b'sztb'n Kalotaszegen is a celszeriit es hasznosat egyesiti a szeppel. A diszito csztbn helyett falan inkabb a pontosabb diszito kedv kifejezest hasznalhatnok, mivel igen nehez volna megallapitani, hogy a diszites mikor, mennyiben, meddig csak, osztonbs. A nepmiiveszet lenyeges jellemzoje itt az osztonos formakbltes, a regi beidegzettsegek megorzese es a termeszet stilizalt megjelenitese. Ezt az alapreteget allando hatasok erik, amelyek lij es uj formakat sziilnek. Hangsulyozzuk azonban, hogy a hatas kolcsonos, s a kiilbnbozo ,,magas" miiveszeti iranyzatok stiluselemei is csak akkor rakodnak az alapretegre, ha azokat belso inditekok alkalmas kifejezesi formava alakitottak. Ilyen modon orzodnek meg a regi hagyomanyok, valamint a torteneti stilusok megfelelo, atalakitott elemei. Egy alapos diszitomiiveszeti osszegezesnek termeszetesen elso feladata volna ezeknek az eiemeknek a szetvalasztasa es ertekelese. Kalotaszeg ebbol a szempontbol az a neprajzi tajegyseg, ahol a kiilso stiluselemek lecsapodasa csak bizonyos nagyobb idoszakokban ment vegbe. Ennek kapcsan felhivjuk azonban a figyelmet arra, hogy egy diszites vagy diszitoelem esztetikai erteket nemcsak az hatarozza meg, hogy mennyire regi elemeket hordoz. Egy ujabb keletii, tokeletesen asszimilalt es atalakitott minta lehet sokkal szebb az evszazados formakat konzervalo, merev reginel. A diszitomuveszet vizsgalodasai altalaban a honnan? vagy mibol? kerdesekre korlatozodnak, holott semmivel sem erdektelenebb az, hogy mi altal es milyenne formalodtak a diszitoelemek. A tulzott es nagy tavolsagokat atfogo kovetkeztetesektol 6v mar az a mult szazadban leszbgezett elv, miszerint ,,az azonossagok es megfelelesek A. Humboldt szerint gyakran az emberi szellem kbzos termeszetebol erednek". A diszitoelemek evszazados kapcsolatait pedig csak olyan esetekben merjuk analogiak alapjan targyalni, ha modunkban van azok folytonos hasznalatat igazolni. Ugy tiinik, hogy a kalotaszegi fazekasok diszitomuveszete hajdan keves kiilso hatast vett at. Hosszu idon keresztiil hasznaltak azokat az egyszeru es sziik skalan mozgo diszeket, amelyek ezen a fejlodesi fokon altalanosak. A primer diszites kialakulasa a termekek esszerii felhasznalasabol ered, 57

mivel az aranyerzek, a szeperzek a celszeriit a szem szamara is kellemes dissze rendezte. A diszitmeny kesobb elveszthette eredeti funkciojat, de megmaradt a mar megszokott es beidegzodb'tt kellemes es szep kifejezesekent. Mindehhez a munkafolyamat megszokottsaga is hozzajarult. A mintak formazasakor ugyanis a mar kialakult mestersegbeli fogasokat konnyebb volt a tovabbiakban is alkalmazni, mint ujakat kialakitani. Az egyes motivumok idokozben jelenteshordozokka is valtak (rendszerint a fo termeszeti eroket megtestesito jelkepek: tuz, viz, szel stb.), ami szinten hozzajarult a diszitoelemek fennmaradasahoz, s a termeszeti ember hiedelemvilaganak kifejezoive valva, atkeriiltek mas hasznalati targyakra is. A geometriai jelzesek megkulonbozteto tulajdonjeleket is kepviseltek, s igy az edenyek is a tiizzel, vizzel s a legosibb hiedelmekkel kapcsolatos konvencionalis diszitoformakat hordozhattak. Kiserjiik vegig az edenyfajtakon nehany egyszeru diszites kialakulasat. A regi fiiletlen hasznalati edenyek kiilso falat bekarcoltak, vagy korbefuto agyagabronccsal lattak el, hogy konnyebben lehessen fogni, es hasznalat kozben ne csusszek ki a kezbol. Ugyanakkor mas celt is szolgaltak, mivel igy konnyebb volt az egetes vagy a nagyobb edenyek epitesenek a munkafolyamata. A diszito kedv aztan a karcolasokat sorba rendezte, hullamositotta, vagy benyomkodta a korbefuto abroncsot. Az edenyeken megmaradtak ezek a diszek akkor is, mikor mar fiillel keszitettek oket. Mivel azonban ekkor mar gyakorlati hasznuk nem volt, s a munkafolyamatok is tokeletesedtek, egyes helyeken voros foldfestekkel utanoztak oket. igy tehat fazekastermekeink legregebbi diszitesei karcoltak, ratetesek voltak, s csak kesobb jelentek meg az egyszeru festesii edenyek. Ezekbol a kezdetleges, rendszerint geometriai diszitesekbol a kalotaszegi fazekassag csaknem a mai napig megorizte a karcolt, egyes, kettes vagy harmas vizszintes tagolasu hullamvonalat (Gyeromonostor), az edeny oldalara ragasztott, ujjal benyomkodott, korbefuto abroncsdiszt (Nagypetri, 66. kep) vagy az egyszeru voros foldfestekkel huzott egyenes, illetve hullamvonalat (almasi vekasfazekak, hunyadi festett talak szeldiszitmenyei). Hasonlo egyszeru disziteseket oriznek a kalotaszegi kalyhacsempek szelreszei is (pi. 78., 81. kep). Az ilyen jellegu ekdisz (,,farkasfog") a legregibb diszitomintak egyike. Ilyen motivumok a roman nepmuveszetben is ismertek, tobbek kozott a kemencek vastag tartolapjanak rovasdiszekent.
58

Ezek a kezdetben egyszerii diszitomotivumok aztan fokozatosan atalakultak, bsszetevodtek, gazdagodtak. A termek- es arucsere folytan eloszor csak az egymassal szomszedos telepiilesek, majd az egesz videk beleszolt a fejlodesbe, a kalotaszegi egyeniseg formalta, dusitotta a kifejezesi modokat, s Igy kialakult Kalotaszeg neprajzi tajegysegenek gazdag, jellegzetes diszitomiiveszete, amely a fazekastermekeken, de foleg a kalyhacsempeken igen valtozatos. Kalotaszeg neprajzi hatarain tulrol is erkeztek tapasztalatok, b'sztbnzesek, s ezek a helyi nepi fazekasokra is hatottak. A vasarok kozvetitesevel a legvaltozatosabb tajakra es stilusokra jellemzo darabok is egymas melle keriilhettek, elofordulasuk azonban meg nem jelenti azt, hogy meg is gyokereztek. Elsosorban a legkozelebbi ket cehes varos, Kolozsvar es Zilah jb'het szamitasba, esetleg a tavolabbi Torda, Alvinc es a Szekelyfold. E hatasnak azonban, az eddig ismert adatok alapjan, az altalanos nagy muveszeti hatasok izlesformalo erejen kiviil tulsagos jelentoseget nem tulajdonithatunk. Igy peldaul Kalotaszegen talalunk alvinci haban nyomokat is. Haban kalyhacsempekhez hasonlo mintazatii csillamos regi csempek tobb valtozatban keriiltek elo Kalotaszeg kiilonbozo helysegeibol (foleg a Felszegrol), jelezven, hogy a hatas idaig terjedt (18. abra). Ez az erintkezes azonban nern nyult le alakitoan az eredeti kalotaszegi diszito formavilaghoz, ezenkiviil ugyanis a haban hatasnak itt semmi nyoma. Kalotaszegen inkabb mas iranybol jb'ttek kiilso hatasok, jobbara a falvak varai, udvarhazai es kuriai iranyabol. Amint azt az egyes kalotaszegi fazekaskozpontok targyalasakor emlitettuk, leveltari adatok szolnak arrol, hogy az itteni fazekasmesterek nemcsak szolgaltatasaik reven voltak bejaratosak az udvarhazakba, hanem a kandallok megepiteseben es javitasaban is reszt vettek. Ezek a mesterek nem tartoztak cehbe, hanem kozvetleniil szolgaltak ki uraikat. A hatasok igy kozvetites nelkiil erkeztek a mesterekhez. E befolyasok nagy reszet mereven elutasitottak, mas resziiket viszont alkoto modon tovabbfejlesztettek, legtbbbszor a felismerhetetlensegig atalakitva munkaikban. Ilyen feliilrol jbvo hatasatvetelt sugall egy Magyarokereken talalt kalyhacsempe, amely cimerre emlekezteto formal elemeket tartalmaz, de a motivumok atvaltoztak leveles-viragos keplette, amelynek tetejen eppen meg csak felismerheto kiviragzott madar iil (77. kep). Hasonlo a helyzet a kalotaszegi melyitett kalyhacsempekkel is, amelyek szinten eredhetnek a varak-udvarhazak tajarol, de mig egy almasinak tartott peldany meg orzi az urias jelleget 59

18. abra. Haban hatasok: a. erdelyi haban kalyhacsempe 1674-bol (B. Nagy), b. Szeben kfirny&ci csempe a XVII. szazadbol (Slatineanu), c. falicsempe-t-Gredek a Coziakolostorbol (Slatineanu), d. kolozsvari csempetored6k a XVII. szazadbol (Dr. Kos),

(53. kep), egy masik peldanyunk mar izig-verig nepi (78. kep). Az atvetel nagyon regen tortenhetett, mert mar 1699-ben az egeresi kastely leltaraban ket olyan siitokemence is szerepel, amelyek ,,kivul paraszt, mely kalyhaval" vannak kirakva.
60

e. torockoi kalyhacsempe, f. szekely kalyhacsempe (Malonyay), g. kalotaszegi kalyhacsempe (lasd meg a 12. kepet)

Kalotaszeg nyakas kalvinistainak a parokia is kozvetitett feliilrol jovo hatasokat, mivel .a kiilonbozo falvakban, de foleg Hunyadon, szamos nagy miiveltsegu reformatus pap miikbdott.1 A templomi keziratos enekeskonyvek motivumkincse es kotesdisze, a falusi templomok es kuriak
61

karzat- es mennyezetfestese (kazettak)2, valamint a rendszerint igenyes urasztala-teritok mintai mind osztonzoleg hatottak a kalotaszegi mesteremberekre, kozbttiik a nepi fazekasokra is (19. abra). Mindezek mellett termeszetesen a reformacio elotti katolikus templomi kepzomiiveszet motivumkozvetito szerepevel is kell szamolnunk. A stilus to rte"neti osszefiiggesek komolyabb es reszletesebb fejtegetesebe nem bocsatkozhatunk. Az ez iranyu kutatas a roman kori stilusiranyzattal kezdodnek, s bar Kalotaszegen vannak e korbol fennmaradt es ismert emlekek {pi. a vistai templom nyugati kapuzata, a nyeregfedelii ladak, azaz ,,szuszekok"), a talalt fazekastermekek ilyen regi idore nem nyulnak vissza. Hasonlo a helyzet a gotikaval is, de itt mar ha gyeren is vannak utalasaink a diszitesek felepiteseben vagy azok elemeiben. Igy peldaul a gotika jegyeit viselik felepitesben egyes gyeromonostori, illetve inaktelki elofordulasu kalyhacsempek (8/cd, 3/c), motivumaiban pedig a gyeromonostori Debreczeni Janos fazekasmester egyik 1886-os csempeje (51. kep), tovabba egy kis cserepbol kinovo, ketmadaras nGvenybozotu, valamint a keso gotika nyomait viselo, erosen nepies elemekkel kevert negymadaras kalyhacsempek (21)3. Erdekes, hogy a fennebb emlitett ketmadaras kalotaszegi kalyhacsempe mintaja teljesen azonos egy Sova-

62

radrol ismert sulykolofaeval4. Ilyen tokeletes motivumegyezesre a kalotaszegi es szekely nepmiiveszetben eddig meg senki sem hivta fel a figyelmet (20/ab).

63

19. afara. KolcsSnhatasok: a. a dar6ci templom karzatarpl, b. kalotaszegi kalyhacsempe (lasd meg a 80. kepet), cd. a marosszentgyb'rgyi templom mennyezetenek reszlete, XVII. szazad vege (Balogh), e. a teresztenyei templom mennyezetenek reszlete, XVIII. szazad (Balogh), f. Kovacs Alajos almasi fazekas ,,negyes" kalyhacsemp^jenek reszlete. g. az el<5zo csempe rusztikus kalotaszegi osenek reszlefe, h. a dar6ci regi templom egyik kendSj^nek reszlete, i. Debreczeni Janos gyeromonostori fazekas csempejenek reszlete, j. a ketesdi templom re'gi iirasztala-terit5jenek reszlete, k. Veres Janos Jankli hunyadi fazekas csempeje, 1. a damosi templom mennyezetenek reszlete, m. vaknyomasos Corvina ko'tesnek reszlete (Koroknay), n. ne'gyzetes, csillamos dar6ci csempe, o. budai konyv kotese a XVI. szazad elejerol (Soroknay), p. Kovacs Alajos almasi fazekas ,,koszorus" csempeje, r. reneszansz kodex kotesenek reszlete (Koroknay), s. hunyadi csempedisz a XVIII. szazadbol, t. Nagy istvan hunyadi fazekas csempeje !848-b61
S A Italotaszogi fazekassag

20. abra. a. csempe Makobol (Undi), b. sulyko!6 a szkelyfoldi Sovradrol (Viski)

A kovetkezo stiluskorszak a reneszansz hagyta talan a legmelyebb nyomokat a kalotaszegi fazekasmuveszetben. Pontosabban a reneszansz a kalotaszegi lelek olyan mely retegeivel allt b'sszhangban, hogy e talalkozas hatasa szinte napjainkig erezheto, a tovabbi stilusok pedig (barokk, klasszicizmus, biedermeier) majdnem teljesen hatas nelkiil maradtak5. Ilyen reneszansz ihletesiiek az 1858-as oszlopos csempek (9. abra), a kazettaszeru, nagy formatumu csempek (80. kep), valamint a negybe osztott csempek (60. kep). A reneszansz hatasokrol feltetlen meg kell jegyezniink, hogy tavolrol sem lehet minden novenybozotot a reneszansz ,,olasz korso"-ra visszavezetni, mert hiszen a viragdiszitmenyek alapkompozicioi, reszaranyos felepitese vagy a hajloindas tengelyii viragbokrok mar a XIVXV. szazadban megtalalhatok, sot elobb is gotikus felcpitesben. Ami a ,,viragos reneszansz" ornamentikakincset illeti, noha megszokasbol mindig reneszansz motivumokkent emlegetjuk, egyaltalan nem bizonyos, hogy az Nyugat-Europa kizarolagos termeke, es onnan
66

21. abra. Kalotaszegi kalyhacsempe (ugyanitt hasonlo rovasdiszek is ismertek)

terjedt el masfele is. Manapsag egyre kozismertebbek azok az 6'sszefuggesek, amelyek mind a reneszansz, mind a gotika keleti inspiraciojara utalnak. Kiilonben is az olyan kifejezesek, mint gotika, reneszansz, inkabb idorendi, a stilusvilagot jelzo es nem. az eredetet meghatarozo kifejezesek. A kalotaszegi diszitomiiveszet alapretegenek vizsgalata is kelet fele vezet. Kozismert, hogy a kalotaszegi ember erosen ragaszkodik hagyomanyaihoz. Igy peldaul viseletben a noknel jellegzetes a ketoldalt feltiizott szoknya muszuly vagy bagazia , a bojtdiszites s a ,,ketlabas" felkunkorodo orru csizma. Mindezek osi hagyomanyok, amelyek celszeruseget meg a lovas eletmodban talalhatjuk meg6. A viseletben megnyilatkozo osi vonasok nyilvan a diszitesi modban is fennmaradtak. Kalotaszegen nepmuveszeti emlekeink regebbi idokbol nincsenek, mivel a felhasznalt anyagok egyreszt konnyen pusztulnak (fa, cserep, vaszon, bar stb.), masreszt pedig nem kepviselven kiilonosebb erteket, megorzesiikre semmi gondot nem forditottak. (Nemcsak itt van ez igy; a nepmiiveszet eredetenek vizsgalata rendszerint ebbe az akadalyba iitkozik.) Megis nehany kalotaszegi fazekastermek diszenek eredetet, ha nagy hezagokkal is, igen messzire vihetjiik vissza, akar motivacio utjan, akar
67

fellelheto analog targyi emlekek alapjan. Ilyen elemeknek tekintjiik a kalotaszegi diszitomuveszetben a tuiipant, a madarabrazolasokat (madar, paros madar, ketfeju madar) es a rozettakat. Ezek a motivumok csak ujjaszulettek a torteneti stilusok aramlataiban. A sokat vitatott tulipan eseteben is azt kell hinniink, hogy ezt a motivumot a nepmuveszet a virag europai divatba jottekor csak melyrehato elozmenyek utan alkothatta ujra ilyen valtozatos formakban. A ,,keleti" tulipan iparmiiveszeti elokepeivel talalkozhatunk a Corvina-koteseken, a keresdi kastely egyik 1598-ban festett ajtajan, majd kesobb Bocskay Istvan koronajanak tokjan (16041605 koriil), de a Kalotaszeg kozeleben levo Kolozsvaron is mar 1595-ben Berkenyesi Istvanka, valamint 1625-ben Hintz Matyas magyar feliratos sirkoven. Tulipannak nevezett haromszirmu, atmeneti formaju viragabrazolasok mar a XIV. szazadbol ismertek, Kolozsvaron pedig a Wolphard haz kandallojarol 1582-bol, es 1720 koriil a ketagu templom stallumarol, a XVIII. szazadban aztan megjelennek a kalotaszegi valkoi, bikali, nagypetri templom kazettas mennyezetein is7. Megjegyzendo, hogy irasos feljegyzesek alapjan a torQkok altal hozott tulipan Europaban eloszor Augsburgban es Hollandiaban nyilott a XVI. szazad masodik feleben, s lassu elterjedese a XVII. szazadra teheto. Igy a ,,nyugati" tulipannak, amely kiilonben teljesen naturalisztikus abrazolas, semmi koze az ornamentikaban mar hamarabb megjeleno s azelott is minden bizonnyal hasznalt, stilizalt ,,keleti" tulipanhoz vagy annak haromszirmu atmeneti alakjaihoz. Ne feledjiik azonban, hogy egy diszitomotivum igen kevesse lehet kapcsolatban az illeto noveny termesztesevel. Tudjuk, hogy a kalotaszegi nep az utobbi ket evszazadban tulburjanzo tulipandiszitest hasznal a piros csizmaja kergetol a kalyhacsempeken keresztiil a hazteto fagombjaig, megsem termeszti azt kertjeben. A kbzkedvelt muskatli azonban reg virit az ablakokban, megsem lett belole diszitomotivum. Hollandia, Europa egykori meregdraga, fo tulipanszallitoja sem vette be jellegzetes diszei koze, mint ahogy a balkani nepeknel is hianyzik a tulipanmotivum (a bolgarok kivetelevel), holott ezeket a nepeket a tulipanhozo torok, amely legalabb masfel ezer eve hasznalja diszitoelemkent (bronz szijvegek, kelmek), leghamarabb es legtovabb ,,boldogitotta". Azt mondhatjuk tehat, hogy a keleti tulipan es atmeneti alakjai mint jellegzetes kalotaszegi diszitesek nem Nyugatrol, a virag elterjedese nyoman keriiltek ide, hanem a sokkal regebbi sztyeppi eletmod, valamint a Kelettel tartott allando kapcsolatok igen eros hatasakent el68

tek tovabb. A sztyeppen lako nepekben a termeszet megujulasat jelkepezo tulipan csaknem vallasos tiszteletet valtott ki, s mint ilyen, semtni esetre sem maradhatott ki diszitornuveszetiik vezermotivumai koziil. Az ott lako nepek koreben (pi. kirgizek) maig is megorzodtek a tulipan valtozatos diszitoformai8. A kalotaszegi fazekasmiiveszetben oly gyakran abrazolt madarmotivumot is alapjaban az osi hagyatekhoz tartozonak tekinthetjiik. Legregebbi madarmotivumos emlekiink egy nepvandorlas kori sirbol elokeriilt magyar samanbot, amely bagolyfejet abrazol9. Noha nem kivanunk belemeriilni a diszitomuveszet jelkeprendszerebe, meg kell jegyezniink, hogy a madar alapjelentese a regebbi idokben lelekszimbolum volt, amely kesobb szerelem jelentesiive valt. Hozzatehetjuk azt is, hogy a regi hiedelemvilagban a tuz is a lelek, a szerelem jelkepe, Ebben az b'sszefiiggesben teljesen indokoltnak latszik a kalotaszegi kalyhacsempeken a madarabrazolas oly gazdag elofordulasa. Az itteni ismert kalyhacsempeken a madarabrazolas altalaban a paros madarakat kedveli. reszaranyosan a minta ket felen, igen sok valtozatban; a madarak azonban nem onallo diszek, hanem viragok kozott allnak, ossze- vagy szetfordulo helyzetben, csoriikben nemelykor viragot, agat tartanak. Mint diszito formaelemeket szinten regebbi eredetunek tartjuk a kalotaszegi fazekasok ketfejii madar-abrazolasait. Ezek semmi esetre sem a kesobbi Habsburg-csaladi cimerrol keriiltek a kalotaszegi fazekas-diszitomiiveszetbe, hisz ez ilyen ertelemben legfeljebb csak az utalt osztrak elnyomast jelkepezhette, s mint ilyen, nehezen keriilhetett volna be a kalotaszegi kis haz diszei koze. A ketfejii madar sokkal regebbi jelentesu, es a fej megkettozese az erot, legyozhetetlenseget jelkepezi. A sziberiai samanok ruhait diszito, vasbol kovacsolt madaraknak is ket fejiik van. A permi finnugor leleteken emberalak tartja a ketfejii madarat (22/a). A vaskor eleji permi leletek tiizcsiholo aceljainak nyele hasonlokeppen madarak kozott allo emberalakot abrazol (22/b). A saman kepe ez, aki a/, ural-altaji nepek hite szerint a tiizet ellopta a tillvilagrol, a madarak pedig segitotarsai voltak a tuz elrablasaban.10 Talan nem veletlen, hogy a kalotaszegi kalyha fo helyein (sarkok es oldalkb'zepek) a csipkediszek kiviragzott madarai koze emberfej keriilt (22/f), sot az sem, hogy a hunyadinak tartott 1844~es ketfejii sasos csempen (14. kep) a madarfejek koze brdogfej szorult (vo. kalotaszegi szarvas kopjafakkal, valamint azzal, hogy az alarcos samanok szinten szarvat viseltek!). Ha69

sonld bronzcsatokat es ruhadiszeket talaltak nepvandorlas kori magyar sirokban is (22/c). Kalotaszeg nepmiiveszeteben egyebkent is ismeretesek az ilyen ketfejii madarak a vetett agyak fejtamlajan, szekek hatlapjan, valamint az irasos varrottasokon (22/m).11 Beszeltiink mar arrol, hogy az atvetelek eseteben a feldolgozas modja a lenyeges, az ertekmeghatarozo. A kalotaszegi fazekas-diszitomuveszet
71

m
22. abra. Paros madarak ketfeju madarak: a. permi finnugor lelet a vaskor elejerol (AspelinLuko), b. permi tuzcsiholo (AspelinLiiko), c. nepvandorlas kori magyar bronzcsat (FettichLiiko), d. magyar miseruha reszlete 1004 korul, e. szarvasfejfa Sarvasarrol, f. hunyadi kemence csipkediszenek sarokgombja, g. Eakonybeli kemence parkanya (Malonyay), h. bukovinai (kuti) nagy tal fenekrajza (Slatineanu), i. Michael Indscher szasz kalyhacsempeje, j. Szeben kornyeki szasz kalyhacsempe reszlete a XVII. szazadbol (Slatineanu), k. szekely kalyhacsempe, 1. kolozsvari csempetoredek, m. kalotaszegi varrottas reszlete (Malonyay), n. kalotaszegi kalyhacsempe 1844-bol (Idsd m^g a 14. kepet)

eseteben erre vonatkozoan megallapithatjuk, hogy a terkitoltes, a beosztas mindig valtozatos es dtletszerii. Ha kozkeletii szerkezeteket vesznek is at, sajatosan gazdagon cifrazzak, a reszletezes pedig eredeti (lasd pi. a viragbozotok szamtalan valtozatat). A diszitoelemek helye altalaban nem kimert, mertamlag nem kiszamitott, hanem ugy zsufolodnak, ahogy eppen elfernek. Ez a zsiifolt himesseg is a keleties diszitovagy maradvanyait orzi. Kalotaszegen a termeszet koltoi aterzeset jelenti az is, hogy az egyes novenyi bozotokon egy-egy ton kiilonbozo viragok nyilnak egyszerre. A kalotaszegi fazekasdiszek vonalrendszere rugalmas, hatarozott, feszes elagazasu, az egesz csupa hatarozottsag, ero. A kozeptengely felbontasa a ket oldali reszaranyos diszitmeny merevseget keriili el, oldja fel
72

(hajlo indak: pi. 4952. kep, valamint felbontott kbzepszar: pi. 29, 38. kep), ami kiforrott diszitoerzekre vail. Itt csak a kozepszar hullamos vagy bomlik fel, minden mas reszaranyos marad. Nemcsak kalyhacsempeken lathato ez, hanem ekkepp festett viragbokrok es kapudiszitmenyek, sot sulykok is vannak Kalotaszegen. A kalotaszegi fazekasmester szerves egysegge alakitotta a tbrteneti stilusokbol szarmazo disziteseket is, a csokor vazajabol a bokor csereptartoja, majd gyokriigye, hagymaja, sot gyb'kere lett, s ezzel eltiint minden, ami mesterseges. Ami a diszitoelemek atalakulasat illeti, a kalotaszegi fazekasmuveszet ma fellelheto emlekein konnyen megfigyelheto, hogy a tultengo viragmotivumok reszben a hajdani egyeb diszitoelemek atalakulasabol fejlodtek ki. Elso latasra ugy velhetjiik, hogy a kalotaszegi fazekasok emberes allatabrazolasai nem jellemzoek. noha eleg sok ilyen jellegu kalyhacsempet sikeriilt osszegyujtenUnk. Oka pedig ennek az, hogy a viragmotivum tulburjanzasa a szazadok folyaman elobb az emberalakokat nyelte el, azutan pedig az allatokat, foleg a madarakat. Az emberarcu, bajszos-szakallas Nap-abrazolasu kalotaszegi csempe is eredetileg teljes, feltehetoen termekenyseget jelkepezo alak lehetett (79. kep); viragdissze alakult emberarcot gyanitunk a gyeromonostori sarokcsempeken (36. kep), sot egy tbrokosnek velt almasi minta kozepso reszen is (62. kep). Mig masutt a kemencek csipkediszen a ket madarfej kozti emberalak valik viragga (22/g), Kalotaszegen ezeken megmarad az emberfej-abrazolas, es a paros madarbol lesz viragszirom, illetve level (22/f). A madar viragga valasanak masik kalotaszegi peldaja a mar emlitett magyarokereki lelohelyu atalakult cimeres csempe (77. kep). Mivel a reformacio utan a madarkepeket mint pogany emlekeket az egyhaz Kalotaszegen nem iildozte, azok termeszetes formajukban a reformatusok megkiilb'nbb'zteto jegyeve valhattak, tehat a kiviragzott madarabrazolasokat regebbi gybkeriinek tartjuk. A ,,kiviragzas'; peldajakent hozzuk fel az elso pillanatra meresznek latszo, ket farkat kezeben tarto sziren abrazolasanak mai kalotaszegi fazekasdiszkent valo kivetiteset. A motivum altalanosan elterjedt, ismeretes oszlopfokrol Pecsett es az Arad melletti Dienesmonostoron12, valamint csempek formajaban Zsigmond-kori palotakbol (23/d)13, l$tefan eel Mare templomaibol14, K erdelyi templomok kaxettafestmenyeire is felkeriil (Tancs, Kraszna, Hunyad). Ugyancsak kalyhacsempekrol ismertek kesobbi atalakult formal is, amelyek a halfarokbol mar kiilonallo halak lettek (23/f), s a kalotaszegi Tiirebol is elokeriilt egy
73

peldany a XV. szazadbol, amelyen a centralis alak ket labat nyelik el a halak (23/c). Elokepekent a ,,no-madar" is megjelenik a gyeromonostori, eredetileg Arpad-kori templom falaba beepitett ko dombormuvon (23/b). A ketfarku szirenabrazolast vettek at kalotaszegi fazekasmestereink, s Hunyadon peldaul az utobbi szazotven evben a leggyakrabban ilyen diszitessel kesziiltek a kalyhacsempek. Csakhogy az idok folyaman az itteni mesterek keze alatt atalakult a minta. Kiviragzott a sziren ketagu farka nagy kelyhii tulipanna. amely noi alakot zar belsejebe, felso resze pedig ujabb viragokat hajtott. Az elobb meg felismerheto noalak is atalakul, viragtarto, cimer lesz belole. es vegso valtozatan (29., 46. kep) mar az egesz minta egyseges, szerves viragkompozicio. Hasonlo atmeneti alakokkal talalkozunk egy furcsa merai szekhat kompoziciojaban, valamint kalotaszegi fedeldiszeken, ahol megfigyelhetoek e motivum tovabbfejlodesekent az elengedett halfarkok es a noalak fejebol kinovo tulipan (23/h es 23/j). Hasonlo viragga alakult minta kevesbe szerves masat Del-Biharban (Korb'starkany) is ismerik, s regi fejfak diszekent oriztek meg. Az ilyen kalotaszegi csempeken a nagy szirmoktol a szelek fele furcsa kis allatkak vannak elhelyezve. ezek maradvanyai lehetnek az eredeti abrazolas oldalan a sziren alak mellctt jelen levo halaknak (pi. a dienesmonostori oszlopfo oldalresze). Ezek az allatkak is valtoztak, hoi madarra, hoi ketfejii, negylabu allatta, hoi pedig ugyanazon helyen levo, felismerhetetlen diszekke alakultak. A hunyadiak az eredeti minta aranyait is tb'bbe-kevesbe megtartottak, s a hasonlosag a viragdissze alakulas ellenere is nyilvanvalo (23/i abra es 14. kep). A kalotaszegi jozan eszjaras kbvetkezmenyekent azonban ezeken a kalyhacsempeken mar nyoma is alig maradt a torteneti stilusok halfarku, noi keblii szornyalakjainak. Az atalakult hunyadi mintahoz hasonlithatoak a gyeromonostori valtozatok is, bar inkabb csak vonalvezetesben, ezek azonban mar teljesen nepi jellegu szerves viragkompoziciokka alakultak (23/m abra es 4546. kep). Ezek egyik kepviseloje egy dunantuli mangorlo diszevel es erdekes modon egy volgai bolgar lelettel tart rokonsagot (23/k-1). Osi diszitoelem meg a kalotaszegi fazekas diszitomuveszetben a szarntalan valtozatban elofordulo rozetta is. A motivum kialonben Kalotaszegen minden nepmuveszeti agban altalanosan hasznalt. Eredeti jelentese Nap-szimbolum volt, noha atalakult formal ma mar viragszeriiek.
74

Rozettak inkabb a regebbi kalotaszegi csempeken fordulnak elo fo motivumokkent, foleg a Felszeg fazekaskozpontjaban, Gyeromonostoron. tgy peldaul a XVIII. szazadi gyeromonostori csillamos csempekrol sohasem hianyzik. Almason az utobbi idoben ritkabban, Hunyadon pedig csak kismertekben hasznaltak. Forraaban a merev sugaru geometriai rozetta75

j i .1--

^ :^ **

-"^

N d'T'o 6 SX '

il i

IfelJt -s-ca s Sa
rt % y > N-<U E
-! O ~-, C '2 S N

rs c <" -1~ C o

24. abra. Brokatminta v6gletei: a. Koran-disz Szfriab61, egy 900 koruli idokbfil szarmaz6 keziratb61 (Laszlo), b. gyeromonostori csillamos csempe

tol a forgorozsa ivelt kiilloiig, a szirmokka szelesedo rovasoktol a telt, kozepkori jellegii viragig mindenfele valtozat megtalalhato Kalotaszeg fazekasdiszei kozott. A ,,brokat"-minta altalanos elterjedtsege az erdelyi magyarsagnal (24) szinten nem lehet kesobbi, feliilrol jovo hatas, hiszen sokkal a nyugati hatasok elott hasonlo jellegii motivumok mar szerepeltek a nepvandorlaskori magyarok tarsolylemezeinek diszeikent is. A palmetta (palmalevel) pedig nemcsak gotikus vagy reneszansz elem, hanem a nepvandorlaskori muveszetnek eppenseggel jellegzetes diszitoeleme (vo. tarsolylemezek). Az erosen stilizalt akantuszviragrol es a viragszerii granatalmarol sem hissziik, hogy itt csak reneszansz ihletesuek. E helyen ismet ramutatunk arra, hogy a torteneti stilusok ezen diszitomotivumai csak mely nyomokat hagyo elozmenyek utan valhattak kedveltte es terjedtek el a nepmiiveszetben.
78

A kalotaszegi fazekassag ritkabban alkalmazza meg uri hlmzeseink kedvelt torbk eredetii viraganak, a szegfiinek (43. es 45. kep), valamint a gybngyviragnak atalakult formait (70, es 78. kep). A gyumolcsok koziil egyedul a stilizalt korte jelenik meg (54. kep). Mesterseges targyak a kalotaszegi fazekassagban diszitoelemkent nem szerepelnek, ezert furcsa a Bebetz nevu fazekas altal Biro Antalnak keszitett 1833-as csempe, amelynek egyebek kozt roszaranyos kulcsdiszitminye van. Amint a diszitoelemek szambavetelebol is kitunik, Kalotaszeg fazekasai nagyszamu es valtozatos diszitoformat alkalmaztak, hiszen csak a kalyhacsempeknel korulbeliil 90-fele raintat kulonboztethetiink meg, es e szamban nem is szerepelnek a hasonlo mintak kiilonbozo, csak nagysagban, nevjelben, evszamban, szeldiszitmenyben eltero valtozatai. E valtozatok eddig majdnem teljesen ismeretlenek voltak, pedig csak a legaltalanosabb hunyadi csempebol 14 hasonlo mintat sorakoztathatunk fel. Mindent figyelembe veve a maig ismert kalotaszegi kalyhacsempe-tipusok szama meghaladja a szazhiiszat. Nem celunk statisztikai felmerest kesziteni, megis megemlitettuk ezt a tenyt, mivel a mintak es valtozatalk nagy szama egyben ujabb bizonyiteka annak, hogy Kalotaszegen szeles korii fazekastevekenyseg csak igen regi es folytonos miivesseg eredmenyekent jbhetett letre. Remeljuk, adataink elegge meggyozoen tudjak ezt igazolni, es pontosabb kep kialakitasara buzdithatnak.

in
tn
CJ

6 8 / 1 9

14

q si D st

16

19

20

21

22

23

24

ro m

ro ro -j ro
CD

6Z

D 62

r-
'-7 -s * *

,_ -

^"ffctf.* '

32

Co

** *r VV

*y * r ~***-\l

'ft 7/*

-*?"*

If

36 a 36 b

cu XI
Q CO sJ

oCO 00

Co

D fO

9r

>M &?j*

v^

,1" ,

1-

X W//

yf*'*:
\ \- ^

-vC^/i

48

49 50

51 52

53

' ^&:^^^^^

in in

wmmm <^$M<$
>^; >I?\ Sf'
\
57 58

59

60

61

ro
if'

64

in

99

VL ez. ZL

U1

tr
xj

Cn

rr-

78

o
00

L8

82

83

FUGGELEK

A KALOTASZEG1 FAZEKASOK MESTERLAJSTROMA HUNYAD

FASZAKOS MIHALY (oklevelben 1689) LAKATOS JANOS (okl. 1B89) FAZAKAS JANOS (okl. 1694) VARGA FERENC (okl. 1712) FAZAKAS JANOS (okl. 1712), azonos lehet a 3.-kal MAKKAI FERENC (okl. 1804) TOTH JANOS (okl. 1804) MIKLOS FERENC (18201892) MIKLOS JANOS (1889), Nagy Janos Topo ma is elo inasa, aki felhagyott a mesterseggel 10. NAGY JANOS TOPO nagyapja 11. NAGY JANOS TOPO apja 12. NAGY JANOS TOPO (18531921) 13. Id. NAGY JANKO NEMET (18451908) 14. Ifj. NAGY JANKO NEMET (18871912) 15. NAGY JANOS SZASZI (18271896) Hi. NAGY ISTVAN SZASZI (18591935) 17. SZATMARI FERENC (18601938) 18. VARGA ANDRAS KANGE apja (VS?) 19. VARGA ANDRAS KANGE (18631924) 20. BtlZAS MARTON PARCI apja (18331879) 21. BUZAS MARTON PARCI (18711926) 22. VERES JANOS JANKLI apja (18731937) 23. VERES JANOS JANKLI (19061940) 24. Id. BETLENDI MARTON CSOKA (18801933) 25. Ifj. BETLENDI MARTON CSOKA (1910) 26. TELEGDI DANIEL (18651944) 27. TELEGDI SANDOR DANI (18911917) 28. TELEGDI JOZSEF DANI (1893) 2!l. KI (egy tipikus hunyadi cimeres csempe nevjele 1889-bol) 30. Bl'es 31. BJ (Telegdi-fele csempeminta nevjelei). Esetleg Buzas Parci rokonai; Betlendi nem lehet, mert kozottiik az utobbi idoben, amikor a kerdeses csempek keiziiltek, csak ket fazekas volt, s mindketto Marton.
Q A kalotdszegi fazekassag 81

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

GYEROMONOSTOR

32. FAZAKAS JANOS (szttl. 1733; okl. 1765) 33. FAZAKAS JANOS (okl. 1803). valoszinuleg az elozo fia 34. FAZAKAS ISTVAN (okl 1803), valoszmuleg a 32. fia 35. DEBRECZENI JANOS, Marton es. Pal apja 36. DEBRETZENI ISTVAN (okl. 1826) 37. DEBRECZENI PAL (az 1800-as evek derekan) 38. DEBRECZENI JANOS PALI ,,Horgas : < (18601925) 39. BOGDAN ISTVAN BANDUC (18321900) 40. SINKC- JANOS BOZSA (18671948) 41. 1MRE FERENC MALOMI (18561920) 42. RF (monostori csempek nevjele) 43. VASAR IOAN BRlNCA 44. CONDOR PETRU OANII (18531027)
ALMAS

45. 46. 47. 48. 40. 50. 51.

Id. MOLLER FERENC (XIX. szazad eleje) Ifj. MtTLLER FERENC (XIX. szazad vege) MtjLLER JOZ3EF (18511929) TIHANYI ALBERT (szazadfordulo) KOVACS ALAJOS (18781952) KOVACS JOZSEF (1907) SZILAGYI (1940 koriil dolgozik Kalotaszegen, Szl nevjellel)
NAGYPETR!

52. BARTA FERENC (XIX. szazad eleje) 53. BARTA KAROLY (18511020) 54. BARTA SAMU (18571919) 55. BARTA JOZSEF (18871943) 56. BARTA KAROLY (1909) 57. BARTA JOZSEF (1921) 58. SZOCS LAJOS ,,LaJI" (18901968)
L6NA

59. FAZAKAS MIHALY (okl. 1701) 60. SZODOS ISTVAN (okl. 1727) 61. FAZEKO3 MIHALY ,,iireg ember' : (okl. 1727, azonos lehet az 59.-kel) 62. FAZEKOS JANOS (okl. 1727) az elozo ,,6reg ember" fia 63. VARGA MIHALY (okl. 1727) (il. VARADI GYORGY (okl. 1727) 65. BANYAI JANOS (okl. 1727) 66. NEMET JANOS (okl. 1727) 67. SZOROS alias FERENCZ ISTVAN (okl. 1737) 63. ZILAHI GYORGY (okl. 1737) 69. KISS JANOS (okl. 1740)

82

70. 71. 72. 73.

HENRIK GYORGYNE (okl. 1747) FERENTZ GYORGY (ok!. 1747) GEORGIUS FERENC (okl. 1767), azonos is lehet az elozovel JOANNES PAPP (okl. 1767)
TORDASZENTLASZLO

74. GYORGY JANOS (okl. 1715) 75. THAMAS ANDRAS (okl. 1715) 76. FERENCZ LORINC (okl. 1715), valoszinuleg vele azonos FRANCISCUS LORINC (okl. 1730) 77. MARTINUS MATYAS (okl. 1730) 73. MARTINUS MATYAS (okl. 1730), az elozu fia 79. STEPHANUS MATYAS (okl. 1730). az elozo testvere 80. NICOLAUS ACZEL (okl. 1730) 81. STEPHANUS FAZAKAS (okl. 1730) 82. ANDREAS BORBELY (okl. 1730) 83. BARAEAS MESTER (okl. 1730); nem lehet tudni, hogy Barabas mesler vagy Mester Barabas a neve
DAR6C

84. JOHOS JANOS (okl. 1640) JUHOS JANOS (okl. 1652), ketsegtelenul ^zjno? az elozSvel
GYALU

85. FAZEKAS MIHALY (okl. 1642)

FENES (SZA5Z-)

86. GREGORIUS AJTAI (okl. 1766)

VISTA

87. FAZAKAS MIHALY (okl. 1670 koriil)

KETESD

88. FRANCISCUS TAMAS senior (okl. 1781)

JEGENYE

89. FERENC JANOS (XIX. szazad vege) NYARSZ6 90. TAMAS FERENC FAZAKAS
NEM AZONOSlTHATO MESTEREK

92. DA almasi elofordulasu csempe nevjele (XVIII. szazad)

93. BEBETZ JANOS ,,Biro Antalnak tsinalta 1833-ban" kemencecsempe felirasa

91. JF (IF?), 1858-as. kemencecsempe nevjele

83

GYOJieSI HELYEK 1. Banffyhunyad Huedin 2. Damos Domo$u 3. Kalotaszentkiraly Sincraiu 4. Zentelke Zam 5. Magyarokereke Alunis. 6. Jakotelke Horlacea 7. Valko Valeni 8. Gyeromonostor Manastireni 9. Sarvasar $aula 10. Nyarszo Nearsova 11. Gyerovasarhely Dumbrava 12. Bikal Bicalatu 13. Ketesd Tetiu 14. Almas Almau 15. Kispetri Petrinzelu 16. Nagypetri Petrindu 17. Sztana Stana 18. Zsobok Jebucu 19. Inaktelke Inucu 20. Dar6c Doroltu 21. Mako Macau 22. Bogartelke Bagara 23. Lona Luna de Sus 24. Vista Vi$tea 25. Ajton Alton

3
FONTOSABB ADATKCJZL6K
BANFFYHUNYAD - HUEDIN

MIKLOS JANOS (1889): Nagy Janos Topo, a szazadfordulon mukodo hunyadi fazekasmester inasa, aki kesobb felhagyott a mesterseggel TELEGDI JOZSEF DANI (1893): 1952-ig mukodo fazekas, ezutSn csak kalyharako Ifj. BETLENDI MARTON CSOKA (1910): az egyetlen meg mukodS kalotaszegi fazekasmester
GYEROMONOSTOR - MANASTIRENI

BOGDAN ISTVANNE IMRE ERZSI: 1969-ben 76 esztendfls, Debreceni monostori fazekasmester neveltlSnya

Janos

84

KALLO FERENC: 1969-ben 67 eves, rgi monostori csalad legidosebb tagja KALLO KATALIN, Kallo Ferenc leanya BOGDAN ISTVAN BANDUC: 1969-ben 73 eves; monostori szarmazasu, jelenleg hunyadi lakos, az azonos nevii monostori fazekasmester unokaja SINKO PISTA BANDI: 1970-ben 87 esztendos monostori lakos
ALMAS - ALMAS U

KOVACS JOZSEF (1907): 1952-ig dolgozo fazekas- es kalyhasmester; birtokaban vannak az almasi fazekasdinasztia csaladi iratai
NAGYPETRI - PETRiNDU

BARTA KAROLY (1909) es BARTA JOZSEF (1921): 1940-ig mint fazekasok is dolgoztak, a/.ota foldmuvesek Id. AGOSTON JANOS NACI: 1969-ben 67 <^ves, kantor AcOSTON ISTVAN AROKI: 1969-ben GO eves, kurator FERENCZ MIKLOS: 196970-ben nagypetri reformatus lelkesz
INAKTELKE - INUCU

NAGY FERENC: 1972-ben 73 eves, nyugdijas vasiiti munkSs

VALKO - VALENI

VINCZE KATI GYURICANE: neves valkoi ,,iroasszony", 1974-ben meghalt.

NYARSZO - NEAROVA

SINKO FERENCNE: Bebetz nevQ kaloiaszegi fazekas 1833-ban keszftett nagy meretii kemencecsempejenek tulajdonosa volt
SARVASAR - 5AULA

PETER ERZSI: 1969-ben 68 eves, a hunyadi tipusii edenyekrol, a ,,Pipija" nevfi i:'azekasrol es egy 1872-es evszamu kalyhacsemperol adott felvilagositast

4
JEGYZETEK
ELOLJAROBAN

1 Kabay Bela: Kalotaszegi muemlekek kis adattdra. Korunk 1973. 11. 168092. es Olosz KatalinAlmasi Istvan: Magyargyeromonostori nepkclteszet. Bukarest 19G9. 2 Teglasi Ercsei J6zsef: Kalataszeg vdzolata. Hon es Kiilfold (Kolozsvar) 11/1842. 2223. sz. 8591. es: Felelet a' Kalataszeg vdzolatdra int kijavito es polio birdlatra. Uo. 7980. sz. 313320.; tovabba: Merei Gracza Gyorgy: Kalotaszeg. Kijavitas es potlek e' videk vazolatahoz. Uo. 5761. sz. 225244. 3 Janko Janos: Kalotaszeg magyar nepe. Bp. 1892. 4 Kos Karoly: Regi Kalotaszeg. Magyar Iparmuveszet 1911. 157215. es Kos Karoly: Kalotaszeg. Kolozsvar 1932. 5 Kovacs Agnes: Kalotaszegi nepmesek III. Budapest 1943. (Ketesdi nepmesek}; OloszAlmasi: i.m. G Vamszer Marta: A kalotaszegi nyelvjdrds igeragozdsi rendszere. Bukarest 1972; Lak6 Elemer: A kalotaszegi nyelvjdrds magdnhangzo rendszere. Bukarest 1974. 7 A megjeleno szorvanyos adatok is sokszor hibasak; igy pi, Ortutay Gyula ketkotetes Magyar nepmuveszet^en (275. lap also kep) kalotaszegi kalyhacsempekent kozli az egyik legtipikusabb, ugro szarvasos szasz csempet, amelyet legfeljebb kalotaszegi arustol vasarolhatott. Vo. B. Slatineanu, P. Stahl, P. Petrescu: Aria populara in RPR. Ceramica. Bucuresti 1953, fig. 243. 8 Undi Mariska: Kalotaszegi kdlyhacsempek es utcaajtok. Magyar Iparmuveszet VII/1904. 215225. 9 Tulogdy Janos: Bdnft'yhunyadi korso mesternevvel 1842-1)61. Kozlemenyek az Erd^lyi Nemzeti Muzeum firem- es R^gis^gtarabol. Kolozsvar 1943. III. 19496. 10 Domanovszky Gyorgv; Nepi jazekassag. Bp. 1942. 24. 11 Szabo T. Attila: Kalotaszeg regi nepi fazekassdgdnak tortenetehez. Erdelyi Muzeum 1945. 12224. es Szabo T. Attila: Erdelyi nepi me&terek es tisztsegviselok a XVIIXIX. szdzadbol. Erdelyi Muzeum 1947. 15883. Ezek egy reszet Jako Zsigmond forrasmunkaja (A gyalui vdrtartomdny itrbdriumai. Kolozsvar 1944) is emliti. 12 Domanovszky Gyorgy: Magyar nepi kerdmia. Bp. 1968. 58.

A FAZEKASSAG LEHETOSSGEI ES NYOMAI KALOTASZEGEN

Teglasi Ercsei Jozsef: 22. sz. 87. Banffy csalad leveltara. Praesidialia. 1798. Jan. 28. A hunyadi vasarvarnok sokadalomkor: ..csizmadiak, sznlsok. sziirszabok, szijgyartok, kotelverok, vasarus, plehes, uveges, kompaktor. gombkoto, gubas s mas kontosokot, kaszat, kapat, sarlo es kasat arulok, fazekasok (kiemeles toliink) 6s mas ezekhez hasonlok kiilon-kul o n . . . 6 kr."
1 2

86

Janko Janos: 28. Szabo T. Attila: Kalotaszeg helynerei. I. Adatok. Kolozsvar 1942. E mub61 valok az osszes kalotaszegi hatarnevekre vonatkozo adatok. 5 Janko Janos: 109. 6 B. Nagy Margit: Vdrak, kastelyok, udvarhdzak, ahogy a regiek Idttdk. XVII XVIII. szazadi erdelyi osszeirasok es leltarak. Bukarest 1973. 17778., 27181. es B. Nagy Margit: Reneszdnsz es barokk Erdelyben. Bukarest 1970. 9899., 139146., 152., 188. 7 Hocce Rationarium fieri curavit. Eccla. Ref. Magyar Valkaiensis Pro Consignandis ejusdem Eccla rebus per Johannem Gyongyosi pastorem ecclae. AD. MDCCLXIV. Diebua Maji (17641793): 1774 ,,A Pap Tanito Hazaban egy Kallyhakert... 26 Dr." 1784 ,,A' Papi Hazban levo kementzeert... 6 Fir. 12 Dr." ,,A' Fazakasnak a Papi Siito kementzejier... 2 Fir." 1785 ,,A fazakasnak 3 napi etelere italara... 90 Dr. Ugyanennek aldomasban fel Mesz. Palinkara... 7 Dr. A' Tuzhelly tsinaloknak 1 Mesz. Palinkara... 15 Dr. A' Tuzhelly fajat egyben foglalo vasert... 6 Dr. A' ki a kajhakat Hunyadrol hazahozta... 36 Dr. Az Oskola Haz kementzeiert... 1 Fir. 84 Dr." 1788 ,,A' Fazakasnak. egy kurtojeTt ^s egy darabert a Papi ParochialLs Hazhoz... 1 Fir. 2 Dr." 1798 ,,Egy rud vasat vett a Kementze ala 6s Labb vasnak... 1 Flor. 14 Dnr. Kivereseert a Kovatsnak es meg tsinalasaert fizetett Dnr. 48. A Fazakasnak a Kementze fel rakasaert 6s tizen negy Kallyhakert fizetett ... 1 Flor. 20 Dnr. Nyid Szegeket Kalyhakert Dnr. 24." Lasd meg: Hocce Rationarium Fieri Curavit Ecclesia Reformata Magyar Valkaensis Pro Consignandis ejusdem Ecclesiae rebus per Joannem Szakats Pastorem Ecclesia. 1799 (17991871). 1799 (15. okt.) ,,Curator Balint Pal koltett e' szerent: A pap kis oldal hazaba valo kementzehez kajha Kolosvarrol hozatott eszer. 12 szegelet kajha a' Dr. 30 teszen... 3 Mfr. 60 Dr. 18 tizen nyolcz szorito szegelet kajha a' Dr. 18 teszen... 1 Mir. 44 Dr. 16 tizen hat lapos a Dr. 18 teszen... 2 Mir. 88 Dr. 16 tizen hat lapos szorito a Dr. 12 teszen ... 1 Mfr. 92 Dr. 3 Harom lapos tserep a tetejibe a Dr. 30... 90 Dr. 15 tizen b't paraszt kajha a' Dr. 3 teszen NB a' hatujaba... 45 Dr. Egy kurtS... 68 Dr. A felrakatasa... 1 Mfr. 8 Dr. A fazakasnak 3 fertaj palinkara... 27 Dr. A tiiz hely fat meg tsinalo mester embereknek ket meszej palinkdra... 27 Dr. A kementzehez valo vasnak kivereseert a Cziganynak... 20 Dr.
3 4

87

Az egy hazfinak Kolosvarra a kajhakert valo jarasert... 40 Dr."

(nov. 9.) ,,A Fazakasnak mikor ujra felrakta a' kementzet egy meszej palinkara. .. 9 Dr."
1803 ,,A' Mester Hazahoz egy uj kementzeert... 3 Mfr. 60 Dr.

Aldomasra... 40 Dr."
1804 ,,A' Kementze ala valo vasert es meg tsinalasaert... 3 Hf. 50 Dr.'1

,,Az uj hazban a' Kernentze fel rakasaert... 2 Hf. 40 Dr.-'

1805 ,,A Papi hazban levo kementze vas t a b l a j a e r t . . . 7 Mfr. 20 Penz. 8 Dr." 1806 ,,A' Mester Kementzej6hez ket Sing vasert es Ke"t A]'t6 Sarkoknak meg tsinaltatasaert... 4 Mfr. 22 Dr.

A Kementzehez 13 Kajhakert mazasokrt... 1 Mfr. 56 Penz. A Kementze fel rakasaert a fazakasnak a kurtokkel es K egyutt.,

4 Mfr

A' Mester Kementzeje fel rakasaert... 2 Mfr. 28 Dr." 1807 ,,A' Pap Hazaba levo kementze fel rakasaert... 4 Mfr. 80 Dr. A' Kenyer Suto Kernentze fel rakasaert egy Sing vassal... 3 Mfr. GO Dr." 1869 ,,Kantori hazhoz 12 kalyha... 1 frt. 60 kr." 1870 ,,A fazekas N. Almasroli el hozatala.. . 4 frt. 40 kr. 3 kemencze ujbolL elkeszittese-rakasa... 20 frt. A fazakasnak 4 nap palinka s b o r r a . . . 2 frt. Ugyan ennek 4 napi rakasa a 50 f r . . . 2 frt." 8 Felhivjuk a figyelmet arra, hogy a Kalotaszegen nagy szamban talalhato un. gyori edenyek nem feltetleniil azonosak a felvideki haban hatasu fazekasgocok altal keszitett es Gyoron keresztiil ide szallitott onmazas ciiszedenyekkel. Szabo T. Attila adatai szerint (Ethn. LXXXII/1971. 7779.) a kolozsvari cehek kenytelenek voltak ilyen arut k^sziteni, ezenkiviil Varadon is voltak ilyen edenykeszitok (Kresz Maria kozlese). Ez utobbit alatamasztja az, hogy pi. Gyeromonostoron nia. is ,,varadi"-nak es nem ,,gyori"-nek hivjak az onmazas ciiszedenyeket.
FAZEKASKDZPONTOK ES MESTEREK

' Marton Gyula: Guny- es melleknevek Magyarlondrol es Jegenyerol. Erdelyi Miizeum L/1S45. 12. fiizet. 92. A jegenyei nevek kozott szerepel FAZAKAS JANOS (Ferencz Janos Torb'k), aki a Fazakas melleknevet nagyapja utan kapta, aki fazekasmester volt.

Szabo T. Attila: Kalotaszegi mester- es foglalkozdsnevek, Ethn. 1940. 191. Kovach Geza; Date cu privire la rapirea paminturilor io~bdge$ti din Transilvania pe mosiile familiei Bdnffy. Studii si Articole de Tstorie, I. Bucure?ti 1956. 111.
2 8
4

Merei Gracza Gyorgy: 59. sz. 235.

Malonyay Dezso: A magyar nep muveszete. Bp. 1907. I. ko'tet, 200. I.; uo. 303., 305. es 309. kep. 6 Tulogdy Janos: 19496. 7 Dr. Kos Karoly: Nepelet es nephagyomdny c. tanulmanykb'tete'ben (Bukarest 1972) a Nepi kandallok es kdlyhacsempek az eTdelyi magyarsdg koreben fejezetben a 174. lapon kozli 138. abrak^nt NI jelzessel Nagy Istvan (Nagy Janos Toptf apja) munkajanak rajzat. A harom, kb. 1800-tol folyamatosan mukbdo Nagy csaladban (amelyeknek egyike a Topo) igen sok Istvan keresztnevu fazekas letezett,.
5

88

ezt figyelembe veve talan nehez biztosan allitani, hogy ez a kalyhacsempe Topo apjae lett volna. 8 Kresz Maria: Magyar nepi cserepedenyek kiallitdsa a Neprajzi Mi'izeumban. Bp. 1961. 40. abra. D Teglasi Ercsei Jozsef; 90. 10 Diarium Proventuurn et Expensarium Ecclessiae Reformatae Gyero M. Monostoriensis Ab anno 1747. 11 Fe"! EditHofer TamasK. Csillery Klara; A magyar nepmuveszet. Bp. 1969 38.: ,,A tobbi szekely falut a XVIII. szazadban felallilott hatarorszervezet tagolta rendekre, elokelobb, lovas szolgalatot teljesitS huszarokra es szege'nyebb >*gyalogosokra (vo. 12. rajz). A 12. rajzon pedig a kalotaszegi Gyeromonostoron ksziilt 1782-es kalyhacsempe lathato. Ennek azonos meretii ^s technikaju testverei szamos valtozatban talalhatok meg itt es a kozvetlen kornyeken. Lehet, hogy az egyalakos ,.huszar:i [ibrazolasu szekely kalyhacsempe (vo. Malonyay II. 337/b. abra) alap.ian htttek a szerzok a kozolt csempet is szekelynek. 12 Kallos Zoltan: Balladdk konyve. Bp. 1974. 192. 13 Debreczeni Janos aszimrnetrikus viragbozotot abrazolo csempeje (42. kep) 188(3 DL nevjellel jelenik meg Uncii Mariska cikkenek abrajan, ^tvetelkent pedig Malonyaynal es Dr. Kos Karolynal is. A valosagban nem L belu szerepel a csempen, hanem forditolt J, amely a nyomofan nyilvan normalis allasu volt. Tehat nem egy ujabb, Debreczeni L. nevii fazekassal, hanem egy pontatlan megfisyeles es rajz atveteleivel van dolgunk. 14 Dr. Kos Karoly: 179: 163. abra. E minta kisebb valtozatar61 amelyet mi Debreczeni Patnak tulajdcnitunk feltete'.ezi, hogy nadasmenti vagy lonai cscmpekeszitotol szarmazik. Talan csak az^rt, mert elofordulasi helye Malonyay szerint Bogartelke volt. Feltetelezeset helyesbitenQnk kell, ugyanis mindkct meretu csempenek szamos peldanyat csak Gyeromonostoron. illetve a kozvetlen kornyeken (Nyarszo, Sarvasar) talaltuk, sot a minta k^t me'g regibb, csillamos. rusztikusabb vonalvezetesu elokepere is csak itt bukkantunk (46. kep). Tehat a minta erede'.enck helyet feltetleniil Gyeromonostorra kell tenniink. 15 A szoban forgo csempet Malonyay 1854-es felirattal MF nevjel n^lkiil kozli mint Kis Lorinc ketesdi ezermester kalyhacsempeinek marmint az o tulajdonaban Iev6knek egyiket (Malonyay I. 214: 319/a. abra). Dr. K6s ugyancsak ne\'jel n^lkiil veszi at Malonyaytol a kepet. de mar sokkal messzebb megy, es azt irja, hogy a csempe ducat Kis Lorinc faragta, tehat mar nem az 6 tulajdona (ahogyan Malonyay allitja), hanem sajat faragasa, es Hunyadrol valo (Dr. Kos: 176: 149. abra). Mindehhez annyit fuznenk, hogy majd szaz peldany atvizsgalasa alapjan az MF nevjel e csempekrol sehol sem hianyzott. legfeljebb a viragdiszek kozott nehezebben ledezhetS fel, gyakran elmos6dottabb ^s rosszul olvashato. Nem hinnok, hogy a minta formajat Kis Lfirinc faragta volna, mert tudomasunk szerint 1854-ben 6 meg gyermek volt. A csempet kizarolag Almason keszitettek, a minta nyomofajat meg 1971-ben is itt orizte Muller Ferenc dedunokaja, Kovacs Jozsef fazekas. 18 Malonyay: I. 214: 319/c. abra. A nevjel pontatlan keresztneve va!6szinuleg forditott P betii, amelynek felso resz^t vagy elrajzoltak. vagy csakugyan nem latszott a vizsgalt darabon, de alkothatta a ksret vizszintes vonala is.
89

17 A Muller csaladfara vonatkozo adatainkat Kovacs Jozsef, az utols6 almasi fazekas reszletes kikerdezese, valamint annak csaladi okiratai alapjan kozb'Ijuk teljes hatarozottsaggal. Ezek reszben helyesbitik Dr. Kos egyik nepszerusito cikkenek, valamint idezett muvenek megallapitasait a Muller csaladfaval kapcsolatban (179). Megismeteljilk a tisztazott adatokat: id. Muller Ferencnek ket fia volt, Jozsef 6s ifj. Perenc, ifj. Muller Ferenc fia pedig soha nem folytatott fazekasmesterseget.
18

Dr. Kos: 180.

ia

Kabay Bela: Elozetes nehdny dreg csemperol. Utunk 1974. febr. 15.

FAZEKASTECHNIKA KALOTASZEGEN

1 Bunffy csalad leveltara. Protoc. I. Praes. 1798. maj. 6. A banffyhunyadi kozb'nseg esdek!3 levele a Familiahoz. ,,2. Az oda valo Ecclesianak 's helysegnek szuksegere esztendonkent megkevantato (...) fejerfoldet 's egyeb sziiksegeseket, a Familia Birtoka alatt l^vfi falusi emberektol ezentul is szabadon hozhassanak." Valasz: ( ) A mi a fej^rfoldet illeti azzal a feltetellel szabad, hogy olyan helyrol hozzak, ahol senkinek a legkisebb karosodast sem okozzak, de csak magok vaI6saos szuksegekre, nem pedig avegett, hogy azzal kereskedjenek."
A KALOTASZEG! FAZEKASTERMSKEK FORMAI

Malonyay: 213. 1, valamiat 310. es 311. rajz a 207. lapon. Dr. Kos: 13451.; Szabo T. Attila: Bdbony tortenete es telepulese. Erdelyi Miizeum 1939. 15078.; Batky Zsigmond: Nehdny adat Banffyhunyadnak es kornyekenek n&pies epitkezesehez. Neprajzi Ertesito VIII/1907. 5070. 1.
1 2
DISZITOMOV6SZET A KALOTASZEGI FAZEKASSAGBAN

1 Herepei Janos: Adattdr XVII. szdzadi szellemi mozgalmaink tortenetehez. IIII. BudapestSzeged 19651971. Foleg a Szilvdsi K. Marion c. (I. kotet) es az Adatok a banffyhunyadi reformdtus papok eletrajzdhoz c. (III. kotet) tanulmanyokbah. 2 A Kalotaszeg leriileten levo udvarhazak festett mennyei;eteir61 eddig nem tudtunk. Az ujabban kozolt adatokban (B. Nagy Margit: 1973: 280) felbukkan az, hogy Zentelkn egy 1715-6s leltar szerint a Banffy-udvarhaz szobainak mennyezete irott-festett volt. Jellegukrol az adat kozelebbit nem mond. 3 A negymadaras csempehez hasonlo kalotaszegi rovasdiszt kozolnek Viski BatkyGyorffy: Magyar nepmiiveszet. 1928. 158. 4 Viski Karoly: A szekely nepmuveszetrol, Emlekkbnyv... Szerk. Csutak Vilmos. Sepsiszentgyb'rgy 1929. 420. 5 Igaz, egy kesoi (XX. szazadi) almasi csempen a levelet vivo biedermeier galamb is megjelenik, de ez egyetlen ismert adatunk. 8 Az emlitett viseletdarabok a regi lovas eletmod kovetkezmenyei s maig fennmaradt emlekei. A muszuly azert volt feltuzott, hogy ne zavarja lovaglas kozben a noket, akik akkor meg ferfi modra iiltek meg a lovat. A ,,ketlabas" csizma az^rt volt j6 barmelyik labra, hogy veszely eseten felrantva gyorsan lora lehessen pattanni, felkunkorod6 orra pedig nem engedte kicsuszni a labat a kengyelbol. 7 Balogh Jolan: Kolozsvdri reneszdnsz Idda 1776-bot Emlekkonyv K^emen Lajos sziiletesenek nyolcvanadik evfordulojara. Kolozsvar 1957. 923.

90

8 Dr. Balogh Erno: A tulipanornamentikank eredete. Emlekkony v . . . Szerk. Csutak Vilmos. Sepsiszentgyorgy 1929. 46674. 9 Liiko Gabor: A magyar lelek formal. 1942. 221: 136. kep. 10 Luko Gabor: 198206. 11 Malonyay: 156: 23334. abra: a madarak meg kirajzoltak, a koztiik levo emberfej mar levelszirom vagy harmas szarvkepzodmeny. A szekek tamlai Kalotaszegen csak konturokban kovetik a motivumot, de jelentese nem k^ts^ges; Malonyay dunanttili szek-hatlapjain meg kirajzoltak. (Ezeket Luk5 is atveszi: 201: 57. kep.) A varrottasrol lasd: VI. tabla, 17. kep reszlete. 12 Marki Sandor: Arad vdrmegye es Arad szabad klrdlyi vdros tbrtenete. Arad 18921335. I. 441. 13 Pal VoitImre Holl: Anciens Carreaux de poele hongrois. Bp. 1963. 13. tabla. 14081437 kozott 14 Barbu Slatineanu: 'Studii de aria populara. Bucure?ti 1972. 14., 135136; Constantin Prut: Fantastical in arta populara rorndneasca. Bucure$ti 1972., valamint keramia dfszkorongok Stefan eel Mare templomaib61.

JEGYZKE

1. 1818-as feliratu, mazatlan, csillamos hunyadi csempe (19,5x29 cm). 2. 1844-es feliratu. zold mazas hunyadi csempe (17,7X26,5 cm). 3. 1848-as feliratu, mazatlan, csillamos hunyadi csempe (21X32 cm). 4. NJ nevjeles (Nagy Janos), zold mazas hunyadi csempe (18x28,5 cm). 5. BI nevjeles hunyadi sarokcsempe (17,537,3X29 cm). 6. ,,NI 1855" feliratu (Nagy Istvan), zold maza? hunyadi csempe (18,8X28,7 cm). 7. Zold mazas sarokcsempe Hunyadrol (XVIII. szazad; magassag: 25 cm). 8. Nagy Janos, hunyadi fazekasmester csatloskancsoja 1862-bol. 9. 1807-es [1878?] feliratu, mazatlan hunyadi csempe (17,5x25 cm). 10. VJ nevjeles (Veres Janos Jankli), sotetzold mazu hunyadi csempe (20X29,8 cm). 11. Zold mazas hunyadi csempe (18,3x25,5 cm). 12. Haban hatast mutato, mazatlan, csillamos hunyadi csempe (19x22 cm). 13. A 14. csempevel azonos szeldiszitmenyu, zold mazas hunyadi csempe (21,5X29 cm). 14. 1844-es evszamu, zold mazas, ketfeju sasos hunyadi csempe (20x27,5 cm). 15. VJ nevjeles (Veres Janos Jankli), ketmadaras hunyadi csempe es sarkanafc nyornofaja. 16. VJ nevjeles (Veres Janos Jankli), sotetzold mazij csempe Hunyadrol (19,8x30 cm). 17. Id. Betlendi Marton Cs6ka tordai tipusu ,,madaras" kancsoja (magassag: 24,5 cm). 18. Id. Betlendi Marlon ,,fennful(r'-je (maSassag: 28,7 cm). 19. Hunyadi fekete-feher rato (magassag: 19 cm). 20. Id. Betlendi Marton Cs6ka hunyadi fazekas kancsoja (magassag: 23,5 cm). 21. Id. Betlendi Marton Csoka tordai tipusu ,,madaras" talja (atmero: 31,5 cm; magassag: 9,5 cm). 22. Id. Betlendi Marton Csoka hullamos szelu fankostalja (atmero: 27,5 cm). 23. Nagy Janos Topo hunyadi fazekas tatja {atmero: 31 cm: rnasassag: 9,5 cm). 24. Telegdi Jozsef Dani ,,szarkalabas" hunyadi paraszttalja (atmero: 2G cm; magassag: 10 cm). 25. Ifj. Betlendi Marton Csoka zold mazas ,.ugorkaskanta"-ja (magassag: 25 cm). 26. Regi zold mazas kalotaszegi csupor (magassag: 10 cm). 27. Hunyadi fekete-feher csupor, valoszinuleg Szatmari Ferenc munkaja (magassag: 10 cm). 28. Hunyadi csupor barna-feher-zold mazzal (magassag: 10,5 cm). 29. TJ nevjeles (Telegdi Jozsef Dani) hunyadi csempe es ,,feles" sarkanak nyomofaja (,,forma") (21,2x31,7 cm es 10,5x35 cm). 30. Ifj. Betlendi Marton Csoka butellaja ,,Kis kulacsom / Hameglatnm ' A kalapom / Fere vagom" felirassal (12X13X4.5 cm). 31. Ifj. Betlendi Marton Csoka ..csicsescsupra" (magassag: 11 cm). 32. 1782. ill. 1787. evszamu, ketalakos, mazatlan, csillamos gyeromonostori csempe (17,517,7X24,2 cm; illetve 16,7x24 cm). 33. Mazatlan, csillamos kalyhacsempe a XVIII. szazadbol Gyeromonostorrol (17X24,2 cm).

92

34. Mazatlan, csillamos, geometrikusabb di'szftesu csempe a XVIII. szazadbol Gyeromonostorrol (17,5X24,2 crnj. 35. Gyeromonostori csempe a XVIII. szazadbol (mazatlan, csillamos) (17X23,2 cm). 36. Mazatlan, csillamos sarokcsempe ket oldala (Gyeromonostor, XVIII. szazad) (11,54,56,5X24 cm). 37. Mazatlan, csillamos sarokcsempe ke"t oldala (Gyeromonostor XVIII. szazad) (113,57X23,5 cm). 38. Gyeromonostori mazatlan csempe (19,5x28,3 cm). 39. Zold mazas gyerSmcnostori csempe (19X24,7 cm). 40. Gyeromonostori mazatlan, csillamos csempe (18,1X24,2 cm). 41. Gyeromonostori mazatlan csempe (21,3x28,7 cm). 42. Debreczeni Janos ,,DJ 1886" jelzesu mazatlan csempeje Gyeromonostorrol (22,3 X 29,4 crn). 43. Debreczeni Janos mazatlan sarokcsempejenek ket oldala (133,57X29,5 cm). 44. Debreczeni Janos egyik mazatlan sarokcsempeje (24,513X31,8 cm). 45. Debreczeni Janos mazatlan, csillamos csempeje (24,2x31,5 cm). 46. Gyeromonostori mazatlan, csillamos csempe (19,5X24,3 cm). 47. Brokatmintas mazatlan csempe Gyeromonostorrol (20,5x25,5 cm). 48. Debreczeni Janos lovas-alakos csempeje (21X6,5 cm). 49. Gyeromonostori mazatlan csempe (20X29 cm). 50. ,,RF 1869" feliratu, zold mazas gyeromonostori csempe (20x28,8 cm). 51. Debreczeni Janos ,,DJ 1886'' jelzesu csempeje (19,5X27 cm). 52. Sinko Janos ,,SJ 1902BE" feliratu gyermSnonpstori csempeje (20.8X30,3 cm). 53. Regi rnelyitett mazatlan kalotaszegi csempe (Almas) (17,8X29,3 cm). 54. DA nevjeles, mazatlan kalotaszegi csempe (18,3X24 cm). 55. Id. Muller Ferenc ,,MF" nevjelu kemencecsernpeje Almasr61 (26x44 cm). 56. Muller J6zsef almasi kemencecsempe'je 1877-bol {23,543,5x44 cm). 57. Muller Jozsef kemencecsernpeje Almasr61 (26,8X45 cm). 58. Muller J6zsef ,,tuvises-tulipantos" csempeformaja 1892-bol (22X34,3 cm). 59. Almasi zo'ld mazas csempe (22X31 cm). 60. Kovacs Alajos almasi fazekas ,,negyes" mintaju csempeje (19,5x28,8 cm). 61. Kovacs Alajos sziiroje (atmero: 30 cm; magassag: 15 cm). 62. Tihanyi Albert almasi fazekas ,,duplajegenye"s" csempeje 1905-bol (20,8X31,5 cm). 63. Szilagyi Istv^n ,,halpenzes" ramaju csempeje (21X31 cm). 64. Barta Ferenc nagypetri fazekas zold mazas tolcsere 1854-bol (szajatmero: 10,5 cm; magassag: 12 cm). 65. ,,IF (JF?) 1858" feliratu kalotaszegi kemencecsempe (27X44 cm; illetve 24,5x42 cm). C6. Barta Karoly nagypetri fazekas zold mazu vekas fazeka (magassag: 33 cm). 67. Barta Jozsef csempeje Nagypetribol (22X30,5 cm). 68. Nagypetri keszftesii ,,cimeres" csempe reszlete (21,2x28,2 cm). 69. Nagypetri csempe reszlete 1897-bol (19,5x29 cm). 70. Nagypetri kalyhacsempe 1890-boI (21,5x29 crn). 71. Szocs Lajos nagypetri fazekas zold mazas, attort fankostalja; benyomott pecsetdiszei regi hagyornanyt oriznek (atmero: 28,3 cm). 72. ,,Keszitete Barta Samu 1889" feliratu butella NagypetribSl (11X16x5 cm). 73. Barta Jozsef zold mazas kulacsa.

93

74. Barta Jozsef ,,haromcsecsu" zbld mazas csalikancsoja ,,Berecz Andras Emlek" felirassal. 75. Daroci lelohelyu, regi kalotaszegi csempe es sarka (mazatlan) (21X21,7 cm; sarokszelesseg: 7 cm). 76. Daroci lelohelyu regi, Csillamos csempe (21,2x21,7 cm). 77. Magyarokereki cimerszeru, csillamos regi csempe, feliil meg kiveheto, viragga alakult madarral (18,3x25,5 cm). 78. Melyitett, csillamos, regi kalotaszegi csempe (18,5X23,3 cm). 79. Valoszinuleg a termekenyseget jelkepezo napmotivumos regi kalotaszegi (gyeromonoston) csempe (17,8X22,5 cm). 80. Valosziniileg alszegi keszitesii kemencecsempe (31x38,5 cm), 81. ,,Biro Antalnak Bebetz Janos tsinalta 1833" feliratu, Nyarszon talalt kalotaszegi kemencecsempe (27,8X47 cm). 82. Motivumazonossagok alapjan Bebetz Janosnak tulajdonithato csempe (21x29.3 cm). 83. Rusztikus diszitesu, regi kalotaszegi csempe (21,3x28,8 cm).

TARTALOM Eloljaroban A fazekassag lehetosegei es nyomai Kalotaszegen

Fazekaskozpontok es mesterek Fazekastechnika Kalotaszegen

5 8
14 43

A kalotaszegi fazekastermekek formal Dlszitomuveszet a kalotaszegi fazekassag b a n

FUCCELEK

50 57 81 84 84 86 92

1. 2. 3. 4. 5.

A kalotaszegi fazekasok mesterlajstroma Gyujtesi helyek Fontosabb adatkozlok Jegyzetek Kepek jegyzeke

Megjelent a Magyar Nepkoztarsasag es Romania Szocialista Koztarsasag kozos konyvkiadasi megallapodasa kereteben A konyv szerkesztoje: \/. Andras Janos MJszaki szerkeszto: Bdlint Lojos A megje'enes eve: 1977. Alak: 70x 100/20 Papir: 63 g-os famentes Kiodoi ivek szdma: 8,06 Nyomdai fvek szama; 4,8Or40 melleklet Tizedes osztaiyozas nagy konyvtdrak szdmara: 894 511-4, kis konyvtarak szamara: 394 5 1 1 Tiparul executat sub comanda nr. 578.'1977, la Intreprinderea Poligrafica Cluj Municipiul Cluj-Napoca sir. Brassai nr. 5-7 Republica Socialista Romania