\*^'^S.*.

:>-;

:^-

v..

>^-,;': .J.

'

X.f

A SZERB FELKELES TORTENETE

1807-1810.
IBTA

KALLAY

BENI.

A MAGYAR

TUDOMANYOS AKADEMTA
K0NYVKIAD6 VALLALATA
i'J

FOLYAM, LXXVI. KOTET

19081910.

CYCLUS

A SZERB FELKELES TORTENETE

1807-1810.
tBTA

KALLAY BENI

AZ

1909-DIK EVI

ILLETMENY ELSO KOTETE

SZERB FELKELES

TORTENETE
1807-1810.
IRTA

K ALL AY BENI
HATRAHAGYOTT KEZIRATAIBOL
KIADTA

thall6czy lajos
ELSO KOTET

BUDAPEST
A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA KIADASA
1909.

Homyanszky Viktor

csasz. es kir. udvari

konyvnyomdaja, Budapest.

ELOSZO.
Nagyemlekezetu Kallay Beni irodalmi hagyatekanak
Java fekszik e ket kotetben az olvaso
megtisztelo
felhivasa
elott,

A
es

csalad

kovetkezteben

nekem

jutott

szerencse, hogy e hagyatekot rendezhettem

ala keszithettera,

sajto

m. tudomanyos akademia konyvfelkeles tortenete 1807 noha voltakepeu folytatasa A 1815" czimu munka elso 1780

kiado-vallalata szerkesztosegevel es a csaladdal egyet-

ertesben e kotet

A szerb

1810"

czimet

viseli,

szerbek tortenete

kotetenek, mely ezelott 30

esztendovel

ugyancsak a
latott

kony vkiado
vilagot.

vallalat

munkai sorozataban
letere

nap-

Technikai

okoknal fogva nem volt leheto,

hogy

munka toredek

folytatasa

noha az elsonek

mint a mar teljesen elfogyott also kotet-

nek masodik kotete szerepeljen. De erre nem is volt sziikseg. A nagymeretu munka e toredek voltaban a tervezett masodik kotetnek V3 reszet oleli fel, mondhatni teljesen kidolgozva,
s

az egyes kesz fejezetek

oly

mar

a szerzotol gonddal atnezett nelmi tanulmanyok,

kar^t vallana, ha

kerek egesz

torte-

hogy tortenetirasunk valosaggal

napvilagot. Eltekintve

nem latnanak

ugyanis a szerzonek, mint allamferfinak egyenisegetol,

oly

munka
Kallay

keriil

a kozonseg kezebe, melynek nemcsak

veheti

a hivatasos
:

tortenetiro

majd hasznat, hanem

I.

szerb felkeles tortenete 180710.

klOszO.

niaradarido becsii vczerfonalat nyernek vele, a kik a

keleti

kerdesnek hazaiikat oly

k(5zelr<51

erdekl6 fejl6nieg-

desi meneter61 hiven,

felelo
szi}i:orii

a tortenelmi

igazsugnak

targyilagoss^gal

megirott kepet akar-

jak megismerni.
I.

Eszniekert el6

dolgoz6 allaniferfiiinak

eletemun-

kaja ez a kOnyv, melynek tOrtenete van.

Szerepio allamferfiaink kozott kevesen vannak, kik
oly Ontudatosan, ismerve el6re a szinteret, a hoi

mu-

kOdni fognak, felkesziilve

az

elmeleti

es

gyakorlati

eszkozok tarhazaval, fogtak volna kituzott czeljok megvalositasahoz.

Midon 1868

aprilis 20-Aii

Obrenovics Mih^y her-

czegnel, Szerbia nagyremenj'U fejedelmenel, mint lijon-

nan kinevezett konzul bemutatkozott, a herczeg

mint az mar
valasztasnak
teljes
;

a
lij

ily

alkaloninal

szokas

lij

Oriilt

az

az audienczia utan Kallay

hivatasanak

Ontudataban kijelentette: azt hiszem, hogy eldicsenii'*.

menetelemkor meg inkabb fognak

e Idje-

lentes jogos alapon tortent, mert Kallayt

nem

az ligy-

nevezett ^karrier-csinalas" vagya \atte erre a palyara,

hanem
erlelte

tiz e^^ eiokesziilet,

folytonos tanulas

meg benne

azt a tudatot,

eredmenye hogy hazaj^nak akkor

tesz szolgalatot.

ha a legfontosabb erdekeinek: a kelet-

hez es a balkan nepekhez valo viszonya alakulasaban,

tehetsegehez kepest, nemcsak reszt vesz,
befolyast
is

hanem azokra
nOven-

gyakorolhat.

Killay Benjamin
dek,

nem mint

szakiskolabeli

nem

illetoleg

programm szerint kepz6dott konzulla, diplomatava. Az erre valo kepzettseget 5neloirt

maga

szerezte

meg kOvetkezetesen

vegrehajtott Ontu-

elOszO.

datos terv alapjan.

litjan

Elsosorban rendszeres tanulmany

ott

megismerkedett a kelet szinhelyevel es az

szerepet jatszo tenyez<3kkel. Vegigtanulmanyozta Orosz-

orszag es Torokorszag tortenetet, megtanulta az orosz

es a szerb nyelvet, valamint az
lij

gorogot

forrasok

alapjan sajatitotta

el

a jelen

allapot

megertesehez
kozgazdasagi
a

megkivantato nep- es
ismereteket.

foldrajzi, valamint

Ehhez

jarult

a mint mondani szokas a

az a bizonyos hatodik erzek,

mely

fejlodes

tiineteibdl

a jovOre tud kSvetkeztetni.

politikai elesl4tas, a

Igy kepzodott
vila-

benne az a

mely a kelet
mindameUett,
siilyt,

gaban

lefolyt es lefolyando tiinetekre

6t.

nezve mintegy

lat6va" avatta

Kallay Beni

hogy
tanul-

a reszletek alapos ismeretere

fektette a

manyai folyamaban arra torekedett, hogy a reszletek

kritikai

megrostalasa utan kidomboritsa a nagy,

alta-

lanos szempontokat. Ez a harmonia egyarant jellemzi,

mint alkoto allamferfiut

mint tortenetirot.

Midon a

hegy magaslatara jutott es onnan attekintese nyilt a messze szemhataron, batran elmondhatta magaroi, hogy

nem
dott

vezetdk vonszoltak 6t

fel,

meg

az ut faradalmaival.

hanem 6 maga kiizEz a kemeny tanulas

utjdn elsajatitott nagy tudas biztos garantiaja volt a

hogy Kallay Beni, mint belgradi fokonzul, ezen, monarchiankra nezve oly fonsikernek.
ertheto,
tos

Ekkent

orszag

tortenetenek

nemcsak szemleldje,

politi-

kanknak

erelyes, de joakaratii kepviseloje, a belgradi

tarsadalomnak nemcsak egyik europai vezeralakja, de

egyiittal osszes
itel6je lett.

viszonyainak alapos ismer6je es meg-

Mukodese folyaman a sajatos szerb viszonyok birdlataban sohasem alkalmazott fenhejazo modon
nyugati merteket; mindig a nep jellemebfil es torte-

netenek valamint tarsadalmi szerkezetenek

alapjabol
1*

KL68Z6.

igyekezett

azokat

rekonstrualni.

Az

szemc

elott

Szerbia Ma^'yarorszag:iiak es a nionarchiinak legkSz-

vetlenebb szomszedjakent
biralta e frtldrajzi

allott,

de nem

elf-zigetelten

szoros

kapcsolatbol

ered6

kerde-

seket.

hanem mint a balkani i)roblemanak

minket
erdekel
els(5

azt a

me27.)

diumat. mely

sorban.

Mindjart

illasa elfoglalasa e\s6

esztendejeben (szept. 14

beutazta az orszag egy reszet.*

latott

megnezett es nieg-

miudent. Hivataloskodasa folyaman

erintkezest
tartotta

nemcsak a
kizdrdlag

politikai korOkkel valo

feladatanak.

hanem megismerkedelt

irodalmi tenyezdkkel s

tudomanyos es ezzel kapcsolatban csakhamar

a

a gazdasagi, penzugyi, valamint az osszes tudomanyos

6s irodalmi viszonyok behato ismeretere tett szert.
kell

Meg

nemcsak hivatalabol kifolyolag cselekedett ekkeppen, hanem mert az akkoazonban jegyezniink. hogy
ron a maihoz kepest kevesbbe elnyugatiasodott szerb

tarsadalom magaban veve

is

erdekelte.

Magyarorsz4gon

is,

mint orszaggyulesi kepviseloszereplese az

jelOltnek, elso politikai

akkor jobbara

szerbek lakta szent-endrei vdlasztokeriilethez fuzodik,

a melyhez sz^mos barati kotelek kapcsolta.

kerii-

letben alkalma nyilt joeleve megismerni a szerb nep

psychejet, mely eredetisegenel fogva felkoltotte rokonszenvet.

Belgradba erven,
r6gi

ott

meg szamos

tanuja

elt

szabadsagharcznak.
halt
s

fejedelem nemreg
fejedelem

Az 5reg Obrenovics Milos Karagyorgyevics Sandor el.

iriint

meg

elt,

a hatalom elnyerese
fel.

valo

remenyseget nem adta

Erdekesebbnel erdekesebb
fordulrak hozza bizalom-

regi szerb vilagbeli alakok

Kdzbijiik e f5l5tte tanulsagos dtleirast a Ftiggelekben.

elOsz6.

Ezeknek kozvetlen eldadasa a mult idokrol nagy benyomdst tett ra, ki mindenkit szivesen fogadott es
mal. meghallgatott.

Nem
rol,

szolunk

itt

arrol

nagy

politikai

munka-

melyet Kallay Beni Mihaly herczegnek Topcsider-

ben tortent megoletese ota folytatott, (melynek ligyszolvan szemtanuja lett 1868 jiin. 10.) csak megemlitjiik, hogy lazas tevekenyseggel, mindenre kiterjedo
figyelmevel meruit el hivatalanak

minden reszletebe.
a regi velen-

tekintetben,

hogy hasonlattal
szolgaltak,

eljiink,

czei

kovetekhez hasonlitott, a kik a Signorianak erde-

keit

nemcsak

hanem meg
hoi

is

ismertettek

vele azt az orszagot, a

mukodtek.

Nem

csoda,

hogy neha elfarasztotta ez a nagymervfi munkalkodas, hogy neha visszavagyott hazajaba, a melynek talajabol fakadt es a melynek
tek. Ertheto,

viszonyai elenken erdekel-

hogy telitve szavamenti benyomasokkal, elvagyott majd Athenba, s6t a tavol kelet fejlodese irant erdeklSdven. Japanba is elkivankozott. Azonban
6ppen a belgradi miikodesehez
iigyminister
fflz6d6

siker

volt az
kiil-

oka, hogy partfogo baratja, Andrassy Gyula grof,

jobbnak

latta

allomasa helyen marasztalni.

is

Kallay Beni tehat tovabbra

san, elenken figyelve egyfelol

megmaradt allomamasfelol

Bulgarianak,

pedig Bosznianak

es Herczegovinanak viszonyait, a melyek ket felol is erintven a magyar es osztrak hatart, mindinkabb foglalkoztatni kezdtek a politikai
vilagot.

Kallay balkani szemkorere, de talan a monarchianak

kiilpolitikai evolutiojara is

rendkiviil

nagy befolyast
jiilius

gyakorolt az az utazas, a melyet 1872

13-t61

augusztus 13-ig Bosznidban

tott

tett.

volt az elso nyi-

szemmel utazo

allaniferfiu,

a ki ismerven a nyel-

6
vet,

kl6sz6.

a szokasokat, bejarta ez orszagokat es

melyere

hatolt az allapotoknak.

Ez

iitazasrol

napl6t(3redekek
vazlatai.

maradtak fenn es egy megirando munkanak

Tekintve az utazasnak nagy
a targynak
fontossagat

kes6bbi bosnyak okkupaczio irodalnii

el6futara

hisz

a
es

nem mindennapi
naplotoredeket
es

erdekesseget,

mintegy
irandott

kiegeszitesiil a szerbiai utazashoz a fiiggelekben mellekeljiik

a Bosznidrol

munkanak

alapgondolatairol valo v^zlatot.

Ez adaletelje-

kok hozzatartoznak Kallay Beni balkani mely ismereteinek fejlodesehcz es igy kotelesseget veliink
sitni,

ha ezekkel niegbovitjuk

munkat.
kinal-

Hosszi'i teli

esteken napi kotelessegenek elvegezese

utan,

az akkor kiilonben
6t

sem sok vigassaggal

kozo belgradi tarsaselet

elemekkel.

csak annyiban erdekelven. a

mennyiben fenntartotta osszekotteteseit a sz4mot tevo

rendkivuli

kitartassal,

modszeresen, egya

masutan elovette a szerb tortenet

forrasait. Atvizsgalta

consulatus leveltarat es 1850-t6l kezdve teljes kepet

nyert a szerb viszonyok alakulasarol. Vegigtanulma-

nyozta a szerb tudos tarsasag kiadvanyait, melyek az

1848-ban megindult Glasznikban bo anyagot uyujtottak;

irodalmi

dsszekottetesben

allvan

az

lijvideki

szerb

Matiezaval es a pesti T(3kolianunimal, a regi Magyar-

orszag szerb irodalmi termekeit

is

vegig vette. Fig}'el-

met nem

keriilte el a szerb politikai fejlodesre vonat-

kozo legcsekelyebb dolog sem, megjegyezte maganak

az egyes mar elfelejtett czimii

lapok

es

folyoiratok

idevago kozlemenyeit. Ez a
iranyult, de

tanulminyozas

egyel6re

csakis az lijabb szerb politikai fejlodes megismeresere

csakhamar
elmeje,

felkoltotte erdeklodeset

annak
irant

kiindulasi poutja, a mai Szerbia

phaliii

alakulasa.

Philoso-

szereto

az

elvont

tudomanyok

el6sz6.

valo szeretete, megerositettek abbeli felfogasaban, hogy

tortenelnii kutatasban

nem szabad egyes

tiineteket

altalanos

szabalyok szerint

megitelni es hogy

bizo-

nyos kovetkezteteseket csakis az egyes tenyek kritikai

elemzese utan lehet megallapitani. Midon tanulmanyai

folyaman a szerb forradalomra vonatkozo szerb forrasokat vizsgalta, csakhamar a torok vilag behato ismeretere torekedett, aprankint visszafele
historia kezdeteig:
jutott
el.

menven a szerb
tortenete

a szerbek balkani betelepedeseig

Ily

modon a szerbek egyetemes

megnyilatkozott elotte,

de a torteneti kritika akkori

gyenge allapota es a forrasok elegtelensege mellett is belatta, hogy a szerbek regi tortenetet csakis hoszszas leveltari es kiitfoi tanulmanyok utan
lehet
ala-

posan megimi.

Ezert a szerb tortenetnek

ramentumanak megfelelo aktualis jellegu resze: a nagy szerb felkeles erdekelte ot elso sorban. Belgradi mukodese es irodalmi tanulmanyai, a politikai vonatkozasok irant valo fogekonysaga mind kozrejatszottak, hogy abbeli tanulmanyai onkentelen is kifejlesszek benne a hivatasos tortenetiro erzeket. Hoszszabb ideig foglalkozott a
tenyleg nekifogott a

tempe-

munka eszmejevel

es tervez-

gette a mil beosztasat. 1874 januartol marcziusig azutan

munka megirasanak,
lett

a melynek

a szerb felkeles tortenete

a targya. Tagadhatatlan,

hogy Ranke Lipot nagyhirti munkaja nagy benyomast tett o ra is. Nalanal jobban azonban senki sem erezte, hogy a nagyhiru nemet tOrtenetiro kizarolag kozvetett hallomdsok litjan
irt

es

nem

elso kezbol meritett.

Remektil
ismerte s

megkomponalva,

szepen
talalt,

megirva adta elo

de a szerbeket

mindazt, a mit hallott, s irva

nem
meg-

nem

dolgozhatott

meg
is

kritikailag megrostalt

forrasok alapjan. Talan ezert

tamadt kedve

8
iriii

BL08Z6.

a niunkjlt ott a helyszincn a rendelkezesere alio

forrasok alapjan.

A
nagy
kOrok,

szerzonek nagy
kitartassal
is

'6r'6me telt

munkajaban, melyen
elkesziilterftl

dolgozott.

A munka
ertesiiltek

Budapesten
zsenge
tetett.

csakhamar
Gyulai
6(a
Pal,
is

az

akademiai
irant

jelesiil

ki

szerz<5

mar
visel-

ifjiikora

nagj'

erdeklodessel

Midon Kallay Beni 1875-ben

szolgalatot s orszaggyulesi
beallott a

addigi palyafutasan

viltoztatva, ideigleneseu elliagyta a kiiliigyministeriuini

kepviselove

v41asztatvan,

magyar politika aktiv munkasdnak, azonkOzben is munkajat simitgatta. Egy reszletet a szerb felkeles kezdete czim alatt kozolven a Budapest! Szemleben, a komoly meltanylds arra birta, hogy a Magyar Tudom^nyos Akademia konyvkiadovallalatinak engedte at az egesz

mu

kiad^sat.

Igy jelent

meg

munka

I.

kotete 1877-ben egy

639 lapra terjedo

tes-

tes kotetben.

Mieldtt kozelebbrol

meltatnok e muvet.
tartalmarol
s

meg

kell

emlekezniink az
nevezte
szol,

I.

kotet
es

beosztasdrol.

Szerzo a szerbek"
el

nem

jjSzerbia"

tortenetenek
a

muvet,

mert azon korban

melyrol

az

szerb allam

meg nem

letezett.

Az

elso kOtet az

1804.

evben a jelenlegi szerb kiralysag keresztyen

ama mozgalmat targyalja, a mely els6 kozvetlensegben mohameddn elnyomoik az u. n. dahi-k, vagyis ama janicsar fonokok ellen iranyult, a kik a keresztyeneket elnyomtak es a mohamedanok
lakoi niegiuditotta
felett is korlatlan

uralomra torekedtek
a midon az

a mai

szerb

kirdlysiig teriiletenek
illetdleg

egy reszen. Az elso kOtet 1806.

orosz

1807-ig

szol,

vednOkseg

oltalmaba veszi a szerbeket es a felkeles az europai

ELdSZ6.

azon imponderabiliai koze sorakozott, a melyeket az egyes alakiilasoknal az illeto hatalmak erdeke szerint tobbe-kevesbbe mindig tekintetbe kelpolitikanak
lett

venni. Kallay a felkeles el6zmenyeinek megerte-

tesere

194 lapon

at Osszefoglalta

a szerb tortenetet

diohejban 1780-ig es azutan hat fejezetben kidolgozta a szerbek, illetoleg a felkeles tortenetet 1806-ig, addig
az idoig, a midon a szerb
felkel6s,

mely

eleinte

szultan

irant

lojalis

erzelmekkel indult

meg

az

elnyomo dahik ellen, de kesobb gesege kovetkezteben mindinkabb torokellenesse valt s utobb gyozelmesen haladt elore. E sikerekben bovel-

a tdrok politika gyon-

kedo elorehaladas katonai resze 1807 nyaraig tartott es a munka Belgrad elfoglalasaig terjed, mely haditenynyel a Karagyorgye-fele folkeles a delelojere
ert.

Az

elso kotet

megjelenese utan Schwicker Henrik

nem eppen

jelent nemetiil

de hasznalhato forditasaban megAz europai tortenetirodalom bdvebben meltatta e munkat es a balkan irodalomra nezve egyhangiilag standard worknak minSsitette. Altalanosan elismertek, hogy Ranke-nak nagyerdemu elso
sikeriilt,
is.

kiserlete ota ez a legkiilonb

rol megjelent.

munka, a mely e targyle

Azota kutforraskent szelteben hasznaljak.

szerb nyelvre
es a

1878-ban Vitkovics Gabor forditotta

a bevezeto reszt kiadas
czeljabol

belgradi Csupics-tarsasagnak

benyujtotta.

tarsasag Mijatovics

Csedomil-t,

az

ismert

szerb tortenetirot, Szerbianak

s

hosszu ideig londoni kOvetet

bizta

Kovacsevics Lyubomirt

meg

a forditas atnezesevel. Jelentesukben

nelkiil

mind-

ketten kiemelik az iro targyilagossagat, a ki minden

mellektekintet
Felemlitik,
anelkiil,

legjobb

belatasa

szerint

itel.

hogy szimpatiaval ir a felvett targyr61, hogy ez objektivitasat elhomalyositana, mert

10

blOszO.

szerbek
iteli

hibiit
el,

mindig;

nieglitja

es

ezeket

nem

a priori

hanem

a viszonyokbol es a nep jel-

lemebol magj'arazza.

ket biralo el6tt azonban csakis

a szerb tortenetrol val6 1780-ig terjedo bevezeto resz

fekudt, a forditast azonban oly gyong^nek, s6t rossznak tal^lt^k, hogy a teljes munka kiadasa abban maradt es csakis ez az elso gyongen forditott resz

jelent

meg szerb nyelven.* A magyar irodalomban

is

Budapesti Szemle, de

az akkori napisajto
kdval,
niely

komolyan foglalkozott a munlij

mi

tOrtenetirasunknak valosaggal

irinyt adott, mert oly szintert vilagitott be, a melylyel

tiinO

nalunk senki sem foglalkozott. Szalay Laszlo

a balkdni
szerbseg

ki-

tanulmanyaban meltatta ugyan a magyarorszagi

viselt

szerbek jogviszonyait, de
dolgairol,

szerb
is

allam fejlodeserol

vajmi keveset

tudtunk.

Ma

alig

tudunk tobbet annal, a mit Kallay

Beni

irt.

szerzo

utan erezte,
teljesen

munkaja I. kotetenek megjelenese akkor meg hogy a becsi levelt^rak

kiaknazatlan

anyagat

kell

alaposan

at-

vennie.
foldi

hogy a

felvett

targyat

nemcsak egyes
allitisaval

bel-

vonatkozasaiban, de az
is

dltalanos

szempontokkellokep

nak

meg

tiizetesebb

eloterbe

m^ltathassa. 1877-ben a budapesti orszagos leveltar-

ban megkezdte
illetoleg

kutatasait, de a torok-orosz hdboni,

a berlini

kongresszus

utan,

mint a monarkikiildott

chianak Kelet-Rumelia

szervezesere

kep-

viselojere, europai erdekii szereples vart,

mely mun-

kaja folytatasaban egyel6re megakasztotta.

torok birodalom

mult

szazadi belso viszonyai-

Isztorija
1.

szrpszkoga naroda,

Beograd.

Petar

Tyiipity.

1882. 149.

EL08Z6.

11
latta

nak ugyszolvan keresztmetszetet

kikiildottek

maga

elott

filippopolisi kikiildetese alkalmaval,

a hoi az eur6pai
szo.

soraban

neki

jutott a donto

Nem

ide tartozik,

hogy merlegeljiik

e kikiildetes

politikai

fontossagat, avagy azon szabalyzatot, a melyet Kelet-

Rumelia reszere ez az europai bizottsag megallapitott es a melynek elso fejezetet, Kallay Beni munkalatat
a politikai igazgatasrol
fejedelemsegbeliek
is

kivalo

maguk az ellenseges bolgar munek ismertek el. Fel-

annak bizonysagara, hogy a t5rkeletmmeUai missio alkalmaval gyakorlatilag ismerte meg a torok birodalomnak elo szervezetet. Veget erven a kikiildetes, megindult Kallay Beni
hozziik e koriilmenyt
tenetiro a

muk<3dese

elobb a ktiliigyministeriumban,

osztalyffi-

noki minosegben 1882. Junius ho 5-ig hivataloskodott,

majd ezutan Bosznia megszervezesenek elt, annak szentelte minden gondolatat, osszes erelyet hiven kitiizott czeljahoz, hiven onmagahoz. Mi nem a poUtikust,

nem

az

allamferfiut

meltatjuk

helyen, de

tartozunk

azzal

a megjegyzessel,

hogy Kallay Beni

a ki tanult a
elott

azon ritka allamferfiak koze

tortenelemb61
s

tartozott,

minden intezkedeseben szeme

lebegett a tortenelmi fejlodes kovetelmenye.

Az a harmonia, mely
zesre jutott,
t.
i.

tetteiben s irataiban kifeje-

a biztos tudason alapulo, megfontolt

erelyes cselekves, jeUemzik mindvegig a

magyar

lelki

inventariumnak e
meltathato alakjat.

meg ma kello targyilagossaggal alig De barmennyire elfoglalta iigykdre,

is

bokros munkassaga kozepette

sajatos szivossagaval

ragaszkodott e kedvencz munkajahoz.

Becsben

elso dolga volt a becsi cs. es kir. titkos

hazi, udvari leveltar

anyagat attanulmanyozni. Az osszes

konstantinapolyi, petervari koveti jelenteseket, az utasi-

12

elOszO.
s

tAsokat,
tilyt
le is

minden targyara vonatkozo

leveltdri osz-

1802

1815-ig
(az

szem^lyesen atolvasott,

reszben

masolta az egyes darabokat.

Azut^n az
li.

akkor
n.

D)6g az allami lev^ltarba at

neti
lev61tart

nem

helyezett

kabifel.

illamtan^cs

iratai)

dolgozta

teljesen kimeritette a hadi leveltar

gazdag anyagat,
a krass6i, szeremi

Kapcsolatban a becsi Osszes leveltarakkal attanulmanyozta a budapesti

8

orsz. levelt^,

regi vukovari megj'ei leveltarakat.

Rendelkezesere

AUottak

temesvari,

petervaradi es zagrabi hadpa-

rancsnoksagi iratok.

leveltiri

kutatast

technikailag

is

nagy

lelki-

ismeretesseggel intezte. Minden egyes darabot dtnezett

8 kivonatolt.

Azutan a munka egyes fejezeteinek megaz

felel61eg

csoportositotta

anyagot, ellitta nev- es

tirgymutatoval, ligy hogy semmifele vonatkozas

keriilhette
el

nem

figyelmet.

Mig az egyes hezagokat be

tartozott

nem

toltdtte.

inkabb megallott, de nem zavarta ossze

anyagat.

mellett

azonban nem

azok koze,

a kik a
tartozott

fatol

nem

latjak az erd6t. Volt ereje,

hogy

a legerdekesebb masnemfi reszletet elhagj'ja, ha

szorosan
felvett

nem

targyahoz, pedig,

mint az

anyag

elso buvarlojanak,
s oly

mennyi alkalma

nyilt erre.

Alaposan

pontossaggal dolgozott, mely becsiileis,

t^re v41nek

azoknak

a kiknel a pontossagban ki

van meritve a tOrtenet/ros minden kovetelmenye. E leveltari anyagra oly nagy siilyt fektetett, hogy

munkaja

ha ideje engedi iijb61 at akarta dolgozni. Mert ha az I. kijtet a rendelkezesere illott akkori 5sszes belgradi anyag alapjan
I.

kotetet

felteve,

iratott is,

de

6 ismerte legjobban hezagait.

Azert

nemcsak a
anyagat
is

becsi,
fel

de a parisi es petervari leveltarak

Rendkiviil erdekelte

akarta hasznalni.


EL08Z6.

13

Napoleon szereplese
kiiliigyminiszteriumi
lentest
tetetett

s e

czelbol a parisi
iratairol

nemzeti es

leveltarak

nemcsak

maganak,

de

egy jokora

je-

sajnos
le
is

mar

tole

igenybe

nem

vett

mennyiseget

masoltatott.

Petervar anyagara a parisi buvarkodas

a mult szazad

befejezesekor keriilt volna a sor.

Behato leveltari kutatassal teltek

nyolczvanas evei. Napi munkaja

el

egy kis
pihente
nieki

hogyha szabad ideje maradt, estenkent az anyag

faradalmait,
s

rendezesevel
ki.

muve kompozicziojanak
koraban

tervelgetesevel
njnijtott

Egeszseges

elvezetet

munka, mikor pedig a kor almatlansaggal

el gondjait.

tamadta meg szervezetet, ez anyaggal uzte

tisztaba jutott a
lese

1889 elejen mar belefogott az irasba. Ekkor vegleg mu beosztasaval. Az anyag felgyuligy

kozben egy ideig harmadik kotetet is kell

erezte,

hogy meg egy

irnia.

Eredeti szamitasa sze-

rint

ha komprimalva adja a feldolgozott anyagot, kOriilbeliil 480 500 lapra, mintegy 30 31 ivre ter-

jedt volna a munka.

De

azutan latvan, hogy

ily ter-

jedelemben nem irhatja

loleg a feldolgozas

meg

es

nem

veheti fel

kel-

keretebe az osszes

anyagot,

ket

huszonot Ives kotetre gondolt.

szanta
el

Kesobb azutan arra

kituzott

magat, hogy inkabb egy terjedelmes kotet-

ben
igaz

ket

konyvbe foglalva targyalja majd a

kotet
is

feladatot. Hisz az elso

639 lapra

terjed,

hogy egy 191 oldalas bevezetes elozte meg, remelte azonban, hogy a masodik kotetet 450 460 oldalon befejezheti. Az anyag terjedelmenel fogva termeszetes is volt, hogy a masodik kotetnek nagyobb meretflnek kell lennie. Ket beosztast tervezett, mindegyiket tiz fejezetre osztvan, Minthogy az elso kotetben az elso konyvben az 1780 1806-ig, illetoleg
ugyan,

14

rlObzO.

1807-ig
els<5

terjedo

kiinyvet, e

anyagot Olelte fel s ez kepezte az mdsodik kOtet masodik kOnyve 1811-ig

terjedt volna hat fejezetben, a

harmadik kiinyv pedig

4 fejezetre

oszlott volna szimitdsa szerint.

Ekkepen

II

k5nyv.
Lap

1.

Oroszorszag keleti tOrekvesei

56
31

2. 3-

Az orosz vednOkseg kezdete Szerbiaban

harczok megiijulasa
es osztrak befolyas kiizdelme Szer. .

50

4.

Az orosz

biaban es Ausztria keleti politikaja

5.

vojvodik versenygese

6.

Belallapotok

30 30 50

III.

KONYV.

7.

bukaresti b6ke

8.
9.

A
A

forradalom leveretese
forradalom utan

10.

Takovo

30 30 30 20
1893-ban

vegleges

beosztast

azonban kesdbb

allapitotta

meg ekkepen
KONYV.

II.

1.

Az orosz vednokseg megalapitAsa Szerbiaban.

Ausztria keleti politikaja.

2.
3.

4. 5.

A harczok megiijulasa. A belviszalyok keletkezese,

Az osztrik
8

eredete

es fejl6dese.

6s orosz befolyas kiizdelme Szerbiaban

a vojvodak versenygese.

6. Belallapotok.

el0sz6.

15

m. KONYV.
1.

2.
3.

A A A

bukaresti beke.

forradalom leveretese.
forradalom utan.

4.

Takovo.
Ezt a beosztast vette
alapiil

es

ennek alapjdn

kesziilt

a kidolgozas
Ebbol, a

is.

tervezett 10 fejezet koziil

elkesziilt 5.

III.

fejezetnek befejezese hidnyzik

fejezet

1811-ig,

valamint

az V.

befejezo

resze.

tobbi csak vazlatban maradt, illetoleg csak az anyag

volt

jegyzetekben osszeallitva.

Az

elkesziilt

harom
egesz,

fejezet
ligy

dal kidolgozott

azonban teljes mugondhogy teljesen elegendo,

ha a szerzo jegyzetei alapjan egy rovid zaroszoban eloadjuk, hogy mikep s niit akart a szerz6 el6adni.

Dy

zaroszo van
s

mint emlit6k

a toredekes
fejezet

III.

fejezet

az V. fejezet vegen.
szerz6nel
el,

Az

V.

utolso

kikezdese
tiink

is

csak vazlat, de hibat kOvetkozoljtik.

volna

ha nem

VI

X.

fejezet

rovid tartalmat az olvas6 tajekoztatasa czeljabol mellekeltuk

alapjan.

ugyancsak a

szerz(5

kivonatos feljegyzesei

A munka
hagyta. Ezert

stilusan, szerkezeten

nem

valtoztattunk,

adtuk a keziratot oly modon, a mint a szerz6 hatra-

nem

valtoztattuk

meg

a teljesen histo-

rikus vonatkozasii jelzeseket, mint a mind Ausztria, vagy

a mikor az uralkodo csak csdszdri min6segeben emlittetik.

1807

1810

kozt j^tszodnak
osztrak

le

az esemenyek,
irt^k az

midfin a monarchiat

csaszarsagnak

aktdk, midon a kiilpolitikai felsegiseg

tenyleg alkot-

manyos eUendrzes nelkiil gyakoroltatott. Az elbesz61es folyamdn, mid6n regibb aUapotokrol van sz6, szerzd

16

rlOszo.
is

neni

alkalmazhatta

mult

szazadi

alkotmanyos
terminoel.

fejlod^s
logiat,

kovetkezteben helyesbitett
azzal

modem

csak

korrendi

vetaeget kOvet vala

volt kiilon

Szerzonek egyebkent sz^ndeka

sagainak magatartasat
igy

tanulminy-

ban megirni Magyarorszag akkori kOzigazgatasi hatos politikai

szempontjait a szerb

felkelessel szemben. Erezte azonban,

hogy

erre aligha
tett

kerithet

sort

inkabb

konczes8zi6t
s

az V.

fejezetben a szerkezet rovasara,

teljesen

az 1808-iki, eleddig
lazon-

ismeretlen szeremsegi es hatirvideki

gast tuzetesebben targyalta.

mi a szerkesztes teclmikumat
el,

illeti,

szerzd in-

tenczioi ertelmeben jartunk

ezt 6 tervezte

hogy szeljegj'zetben roviden jeleztuk a

I.

tartalmat.

Az

kbtet hosszii fejezeteiben nehez leven

az

eligazo-

das, ez a koriilmeny inditotta erre.

Minthogy munkaja
fel

feldolgozasanal
folyamat,

gondosan
irt

epitette

az elbeszeles
tartalmat,

eloszor

megallapitvan
s

rovid

azutan v^zlatot

csak

szigorii revizi6

utan fogott

a kidolgozashoz, konnyii volt e szeljegyzeteket beleilleszteni.

Az

I.

kOtettel

szemben

elterest

jelez

munkanal, hog}' a
gdl6 jegyzeteket.

mu vegen

adjuk az alapul szolszerette

Kallay
jegyzettol

Beni voltakepen nem

tarkallo

a szimos
azt

szoveget.

Elso

koteteben

modot kovette, hogy az eloszoban beszamolvan forrasairol, csak a legmarkansabb helyeknel idezett belolok, akkent velekedett, hogy a kutato, a ki for-

rasok utan dolgozik, amiig)-

is

ellenorzi

az e oadist,

az olvaso pedig, a ki valami irodalmi munkit elvezni

akar, csak megzavarodik, ha folytonosan a
j(

gyzetek5teoly

ket kell olvasnia.

Minthogy azonban ez
folyaman
a
leveltari

lijab")

t6nek

kidolgozasa

an/ag

elOszO.

17

nagy mereteket
sokra utaluia.

oltott,

atlatta, liogy

a targyalas

iga-

zolasa sziikseges es ezert reszletesebben kell a forra-

Elfogadta tehat az egyes fejezeteknel

elvet,

sorszam szerint kovetkezo jegyzetek

a

a melyeket

munka vegehez

kivant csatolni, a mikent azt szerzoje

a konyvkiado-vallalat kiadasaban megjelent Pauler-fele

Arpadok

Ennek

is

tortenete czimu munkaban is vegigvitte. megvan termeszetesen a hatranya, minthogy

az erdeklodo olvaso gyakran lapozni kenytelen, de a

munka leveltariforrasokon alapulo hitelessegenek erdeke

okvetleniil megkdveteli a jegyzeteket.

Az

elkesziilt dt

fejezethez a jegyzetes

osszeallitast a szerzo

vegezte

nagy gonddal. Csak imitt-amott utalt roviden egy-egy forrasra, melyet azonban konnyen lehetett kiegesziteni.

Nagy

adatkeszletebol

okleveltarat

nem

akart

kdzzetenni, csak egyes jellemzobb jelenteseket kivant

mellekletben adni.
gradi
osztrak

Ilyenek

also

sorb an Paulics

bel-

nehany ertekesebb, korrajzi tekintetben erdekes adalek, melyekrol a Fiiggelekben lesz majd szo, utalas tdrtenven a munka illeto lapjara. a hova tartoznak. Ugyancsak a szerzo intenczioinak kivantunk eleget tenni, midon a munkaban elofordulo, a szdveg folyakonzul jelentesei 1811-b6l es

man csak

roviden

emlitett

szemelyisegek

eletrajzi

adatait kozdljiik.

szerb es orosz szereplok sokkal

idegenebbek leven
kotetre terjedo

kdzdnsegunk

elott,

sziiksegesnek

tartottuk egy ilyeten vezerfonal dsszeallitasat.

ket

munkat nev- es targymutato

fejezi be.

KAllay

szerb felkeles tortenete 180710.

I.

18

EL6SZ6.

II.

A fontebbiekben eloadtuk a munka

illetd

szerkezetet

koriilmenyeket.

Ezzel be

is

fejezhetnik szim-

ad^sunkat,

de

ket

szempont tiizetesebb kifejtesevel

kell,

tartoziink az olvasonak.

EIso sorban hangsiilyoznunk

hogy a

szerzcl

munkaja
tirgyrol
mi/ncz

czimbeu

elterd,

szolo

de voltakep egyazon
megjelen6set haregymast61.

ket

kotetenek
el

rri

idokoz

valasztja

Az

elso

kotetet a ferfikora

delen jaro

konzul

irja

meg

egyirott

folytaban,

masodik

kotet, hosszii

kozokben
miiven

fejezeteinek a szerzoje, az allamferfiiii tapasztalatokban

gazdag miniszter, kinek folyton

reszketo kezebol a halal vette ki a

simitgato

tollat.

Az emberek
egy-

megiteleseben valo objektivitas, a politikai viszonyok

behato merlegelese, a

stilus

hiivos atlatszos^ga

azon modon

megvan mindket

kotetbeu.

A masodik

kotet azonban hasonlithatatlanul nagyobb szemhatart

fog be az elsdnel. Mig az elso kotet a kituno Balkanpolitikus miive, a

talata

masodik kOtetben mar evek tapaszle,

szurodott

konturok frissebbek

az

elso
bizo-

kotetben,

mig a m4sodikban
ezentiil is igazitott

noha

szerz<5

ny^ra

meg

volna

egy-ket

helyen
gyakorkorul
ezt

eg}'etemesebb, miiveszibb az osszhang.

tapasztalas nagy iskolajdn
kiviil,

lati

munka

folytatott

tanulmanyok szelesebb kore magyarizza

igenyli a

az elterest.

Ez a pont

bovebb megvilagosiuist. Kallay

Beni munkaja elso kotetenek megjelenese, vagyis 30 ev 6ta ugyanis a szerb felkeles tortenete tirgyaban
szeleskoru leveltari kutatis indult
irodalmi

meg

az idevago
latott

kozlemenyek hosszabb sorozata

nap-

elOszO.

19

vilagot, ligy a nyugat-europai, mint a szerb irodalomban.

Kallay jelen munkaja ligyszolvan irodalmi helyerteke-

nek megjelolese szempontjabol sziikseges tehat szamot adnunk ez irodalomrol s megjelolniink, mennyiben hasznalta, illetoleg hasznalhatta fol ezt a szerzo munkajanak ezen reszeben.
Tekintve a nyugati irodalmat, az osztrak es franczia
latai

tortenetirodalom
koziil

emlitest erderald

fobb

munka-

Beer Adolf, Deraelics, Pisani es Driault munkait soroljuk fel azok koziil, melyek Kallay munkaja I. k. megjelenese utan keriiltek ki a sajto al61.

Beer Adolf osztrak

iigj'i

tortenetiro, a ki f61eg a penz-

politika

tortenetere

nezve kutatott

fel

ertekes

anyagot, 1883-ban a becsi leveltarak es nehany magangyiijtemeny felhasznalasaval egy vaskos kotetben (832
lap)
:

Die orientalische Politik Osterreichs

seit

1784.

1883., czim alatt megirta Ausztria keleti politikajanak

tortenetet

1774

1878.
itelkezik.

A nagy munka

azon reszei,

a melyek leveltari kutatason alapulnak, anyag tekin-

teteben ertekesek, kevesbbe azok a fejtegetesek, midon

a szerz6

maga

szerb felkelesnek 79 lapot

szentel a negyedik fejezetben es e reszben

mar

fel-

haszndlja Kallay munkajat. Beer osszes anyaga ismeretes volt Kallay elott, de a

mig Beer csakis a

titkos

leveltar diplomacziai reszet dolgozta fel

es

pedig

par

honap

alatt

futvan

at

azokon a reszeken, me-

lyeknek alapos atkutatasa evek munkajat igenyli

ossze. Azonkivill Beernel kivdlt a

Kallay az osszes leveltarak egybevago anyagat vetette

mi a szerbek
s

bel-

viszonyainak megiteleset
lansagot talalunk.
zolte"'

illeti,

sok hezagot
a

pontat-

hasznalta el6szor, illetoleg kotargyalasokat,

Simbschen-fele
,

melyeket
2*

kes6bben Krones

Josef Freiherr von Simbschen und

20

elOszo.

die .Stellunj? Oesterreichs

ziir
fiir

serbischen Frage" 1890Osterr.

ben

meg,jelent

(Archiv

Gesch.

76.

kOt.
is

129

260.
ki,

1.)

ertekezeseben
f.)

(megjelent

szerbiil

Otdcsbina 1891.
tett

teljesebben es

Wlau^osMbban

fej-

illetdleg dolgozott fel.

Krones egyen aprobb

itelte

tevedesektftl

eltekintve, helyesen
politikajat.
is.

meg

a becsi
allottak

kabinet

akkori

Rendelkez^sere

Jdnos foherczeg naploi

Kallay munkaja HI. konyreszt

juttatott volna a
jegj'zetei s

veben a VII. fejezetben

vetesei lanuskodnak.

nag:}-

Krones fejtegette reszleteknek, mirol

Szorgalommal es
kesziilt

egybe-

kitarto leveltari kutatasok alapjan

Demelics

Fedor
seine

(kabineti

titkar)
Politik'"

raiinkdja

^Metternich

und

auswartlge

czimen.

melynek esak elso 1809-t6I 1812-ig terjedo kOtete jelent meg. E munka kizarolag a becsi leveltarak alapjan kesziilt es ugyanazon jelenteseket hasznalta, mint annak idejen Kallay es Beer. A szerb felkelest a 125 145. 1. targ\'alja. A mi az eredmenyek ossze-

foglalasat

illeti,

nem

tekintheto egyebnek, mint a jelen-

tesek rovid lelkiismeretes kivonatanak.

szerzfi volta-

kepen

Metternich

politikajat
vette,

akarvan jellemezni,
mint az osztrak

ezt

a kerdest

csak olyba

kiiliigji

politikanak egyik epizodjat.

Munkaja negyedik konyvenek negjedik

fejezetet

az 1812-ben a porta es Oroszorszag kozott foMatott

bukaresti beketargyalasoknak szentelte. Errol a fejezett6\
is

csak azt mondhatni, hogy Stiirmer konstantina-

polyi osztrak kovet jelenteseinek es Metternich utasita-

sainak kivonatos felhasznalasa alapjan

Ossze ket lijabban megjelent

kesziilt.

Mind-

munkat idez a Napoleonnal valo osszekottetesre nezve. Az egyik, egy az Otacsbina 1888-iki evfolyamaban (XIX XX.) kOzolt franczia

ELdSZO.

21

mimka. Auguste Boppe (jclenleg kovetsegi tanacsos Konstantinapolyban) Documents inedits siir les relations de la Serbie avec Napoleon I, cz. alatt ugyanis Karagyorgyenek Francziaorszaggal valo osszekottete:

set (1809

14) a franczia kuliigyminiszteriumi leveltar

Ez oklevelek

adatai alapjan allitotta ossze legeloszor.

Vucsiuics

kiildetesere vonatkoznak. Auguste

Kado Karagyorgye emissariusanak parisi kiBoppe e munkalatat

is

megelozoleg

ertekes adatokat kozolt

Menage

tabor-

nok viddini missiojarol a ,La mission de I'adjutant-commandant Meriage a Viddin" (Annales de I'ecole des sciences politiques 15. IV. 1886) czimu munkajaban. A masik Demelics idezte mii, Zinkeisen ismeretes munkaja a torok birodalom torteneterol.
franczia irodalomban abbe Pisani az elso, a Napoleon balkani politikajat kapcsolatban Dalmaczia franczia okkupacziojanak tortenetevel tiizetesen,
ki

a becsi leveltarak anyaganak

gyalta.

is

felhasznalasaval tar-

szerb felkeles tortenetet ugyan

e

csak koz-

munka, de erdeme, hogy a parisi leveltarak anyagara figyelmcztetett s igy nyomra vezette az erdeklodoket. Kallay nagy erdekkel hasznalta e inunkat s ennek a nyoman kutatvan, ffizte muvehez
vetve
erdekli

a Bosznia azonkori allapotarol szolo reszleteket.

Szerzo halala utan jelent

meg

Ed.

Driault

miin-

kaja
et

La

politique orientale de Napoleon.

i.

Sebastian!

Gardane 18068. Paris 1904. 410

E munka

nyugateuropai

irodalom

elegge

bo
fel.

felliasznalasa mellett a parisi

kiiliigyminiszteri level-

tar aiiyagat vilagos, attekintheto

modon dolgozta

Kallay Beni munkaja szempontjabol leginkabb

1806-ban, a szlobodzsiai
fegy-

Sebastiani kiildetese

versziinetet illeto targyalasok es a

156

295.

lapokon

22

KLdSZO.

az oroszok Moldvaban valo szereplese, a francziak dal-

macziai politikaja erdekesek. Napoleon keleti politikajat

a niaga teljessegeben, kiilonosen azon szerepet. melyet

abban a Balkan-felsziget jatszott,nemtargyaljaamunka,

pedig

mint emlitok ennek megvilagitasa erdekelte

A
legiijibb, e korra

leginkabb Kallayt.
czia mfi Jaksics
tion

vonatkozo franet la

Gergelynek L'Europe
cz.

ResurectOrteesik.

de la Serbie"

munkaja, mely azonban

neti kritikajat illetoleg

sok tekintetben kifogas ala

nyugateuropai irodaloni
a monografiak

aprobb termekeit melaz

I6zven, a szerb kutatasok es publikacziok eredmenyet:

a kiitfok

(1.),

(2.)

aprobb kOzle;

raenyek

(3.)

csoportjaba foglalva mutatjuk be

szerb

czimeiket niagyar forditasban kozoljiik.

Tagadliatatlan, hogy

Kallay

Beni

munkaja

elso

koteteuek megjelenese nemcsak az europai, hanem a

szerb irodalomra
is

termekenWtoleg

h:itott.

Ez

volt a

modem
a teljes

Szerbia megalakulasanak legelsd, kritikailag,

irodalmi

apparatus

felhasznalasaval

megirt

tortenete.

szerb irodaloni onkenteleniil erezte. hogy

elso sorban az 6 hivatasa reszletes kepet nyujtani az

orszag lijjaszUletesenek.

szerb tortenetiras azonban

sokkal lijabb

keleti'i

es ertheto okoknal fogva telve van

bizonyos vallasi es nemzeti elfogultsaggal, minelfogva

keves kivetellel

nines

is

meg

az az erkolcsi

batorsaga, kritikat gyakorolni a regi es dogmakkent

elfogadott torteneti totelek folott, melyeket a historias
I'lgyszolvan szentesitettek. Az lijabb mas mederbe terelte a regi aranilatot; de a leszurodes csak lassan megy vegbe. Kezdjiik rendre. 1. Kutfok. Ezek kozcJtt elso helyen emlitjtlk Nend-

enekek es legendak

kutatas lassankint

dovics

Mate proto (esperes) emlekiratait, a melyeket Kallay Beni munkajaban behatoan felhasznalt.

el6sz0.

23

Nenadovics Mate a szerb felkeles egyik mozgato

tenyezoje.

1833-ban

irta

meg

az eszaknyugati szerb

reszek

tortenetet

1787

1805-ig,

valamint a torokok

benyomulasat a Drina es Kolubara videkere 1813-ban.

Munkajaban reszben

atyja,

Sandor knez

elbeszeleseit,
fel.

reszben pedig a sajat eszleleteit hasznalta

az egesz felkelest, vagyis 1807
irni,

Munkajaakarta

nak egyik megjegyzesebol arra kovetkeztethetiink, hogy

1813-ig

is

meg

de ebben, minthogy Obrenovics Milos

alatt allam-

szolgalatot vallalt, soknemii elfoglaltsaga akadalyozta

meg. Emlekiratait nem a nyUvanossagnak, hanem gyermekeinek szanta okulas czeljabol. Midon Vuk Karadzsics 1859-ben megiatogatta, igy njdlatkozott elotte

En
kiil,

is

irtam valamit, de csak gyermekeimnek emle-

mert hiszen en nem tudok nyomtatas ala valot

Mire

irni".

Vuk

azt felelte neki:

a hogyau

beszel;

akkor

ligy

Csak irja meg ligy, sem lesz erteke, ha

tudomanyosan akar imi". Az emlekiratok egy reszet eloszor

Ly. kdzolte a Siimadinci"-ben
iratai"

lia,

Nenadovics

Nenadovics proto kez-

(Memoari) czimen. Ez azonban sebteben

kesziilt,

igen hianyos kiadas. Erezte ezt a kiado, mert 1867-ben

kiadta az egesz emlekiratot. konnyebb attekintes czeljabol
tiz

reszre

felosztva.

Osszevetve a ket kiadast,

szamos
leirasok

elterest

vehetunk eszre, nemcsak a helyesirast

es az interpunkcziot tekintve,
is

hanem

gyakraii

egyes

elterok, a mit azzal lehet magyarazni,

is
leirt.

hogy

a proto neha egy iitkozetet tobbszor

Egyeb-

kent ez a masodik kiadas sem kozli teljes huseggel

a keziratot, azert a szerb tudos tarsasag elhatarozta,

hogy

lijbol kiadja es a szerkesztessel Kovacsevics Lyubomirt bizta meg. Kovacsevics, sajnos, nem tudta kezhez kapni a teljes keziratot. Megesett az a furcsa

24

klOszO.

dolog,

hogy a csaU'ulban felosztottak a memoireokat.

igy KovHcsevics csak azon resz alapjan javithatta ki a

ket elobbi kiadast, a melyet epen rendelkezesere bocsatottak.

Kovacsevics

azutan

helyreallitotta

az

inter-

punkcziot, egyOntetuve tette a helyesirast es a ketes

liclyek ertelmet igyekezett

megallapitani.

A kiado a
csatoltatott,

nmnkahoz
zeket
is

reszletes nev- es t^rgymutatot

YJilamint az 1867-iki kiadasoktol valo elteresek jegy-

kozolte.

Nem
Lazar
melyet

kevesbbe fontos

kiitfo

Arszenijevics Batalaka

emlekirata

(Isztorija

szrpszkog
I., II.

usztanka

od

Lazara Arszenijevics Batalaka

,,A

1898. Beograd.),

szerb felkeles tortenete" czini alatt a bel-

gridi akademia nemileg atdolgozva es

zoje halala utan 34 ev^^el adott ki.

javitva, szer-

Arszenijevics
szii-

Batalaka Bukovicsban, a kragujevaczi keriiletben

letett

1793-ban.

A
is

folkeles leveretese utan 1813-ban

sokad magaval 6

dtszokOtt Magyarorszagba.

Nehany
Itt

evi ujvideki tartozkodas utan

azonban Oroszorszagba

ment, hoi mint hazitanito kereste

meg

a kenyeret.

megnosulven. 1827-ben ismet visszatert Szerbiaba, hoi

sok hanyatas utan vegre mint allamtandcsos Belgrad-

ban telepedett

le.

1848

1858-ig

ket izben volt koz-

oktatasugyminiszter s egy ideig az igazsagiigyminiszteriumot vezette.

1858-ban tortent nyugdijaztatasa utan kezdte meg

miive irasat, melyet 1864-ben fejezett be.

maga

azon-

ban nem merte kiadni, mert azt hitte, hogy kailag gyeuge alkotds s azert mindig keresett irodalmi
stilisztifertiiit,

ki Jitnezven

a keziratot, javitson es simitson

rajta. llyent

nem

talalt, azert

1864. deczember 20-an kelt

vegrendeleteben Krsztics Miklosra hagyta a keziratot,

hogj' az

majd halala utan.

mely 1869. Jan. 15-en

ELdszO.

25

kovetkezett be,
is

nyomassa
Krsztics

ki

hagyomanyozott.

e czelra 100 aranyat azonban nem jart el a

;

vegrendelet ertelmeben, a mennyiben 6 sem adta

ki,

hanem

sajat vegrendeleteben (1895. decz. 23.) a belgradi

at

tudomanyos akademianak engedte

azon

feltetel alatt,

hogy majdan az tetesse kozze. Az akademiai taiiacsules 1896. Jan. 3-an elfogadta a keziratot es annak kiadatdsat elhatarozta, a melylyel Milicsevics M. es Zsujevics J. M.-t bizta meg.

ket kotetre osztott mu,

10 konyvben targyalja

az elso szerb felkelest Karagyorgye alatt.

reszt emlekezetb61
irodott,

Legnagyobb

a keves

eredeti leveltari

anyagon

kiviil

(Karagyorgye es egynehany fonok levele

hasznalja

meg

kulonosen az orosz beavatkozas es

Rodofinikin mukodesenek megvilagitasara

az

orosz

Voenni Szbornik"-ban megjelent levelezeseket.

mil csak 1812. ev vegeig terjed,

erinti, sot

az 1813-iki

esemenyeket nem

ezekrol egyaltalan

nem

is

szeretett beszelni, a

mennyiben nem

helyeselte,

hogy

Karagyorgye feladta a harczot,

Batalaka e muvet,
irta,

nem

mint hivatott tortenetiro

itt-ott

hanem

azt akarta,

hogy az akkor

mar kozMilos

zetett es szerinte

nem

targyilagos iranyii dolgozatokkal

szemben (Karadzsics
gyorgye rovasara)
egesz felkelesrol.

Vukrol azt
all
s

hitte,
ir

hogy

fejedelem szolgalatabaii

azert

tobbszor Kara-

teljes es vilagos

kepet nyujtson az

mu, bar nem

is

keriilt

1896-ig sajto
elol.

ala,

nem
meg-

volt teljesen elzarva a

tudomany
es

Krsztics

engedte

lemasoltatasat

keziratkent

valo felhaszis,

naltatasat. Igy jutott

hozza Kallay Beni

ki kiilonoilletfileg,

sen masodik koteteben, a szerb-orosz viszonyt

melyet Batalaka reszletesen targyal,

mindig

26

EL0SZ6.

keziratra utalva,

sokat

hasznalja.

Mi a munkaboz

csatolt jegyzetekben e keziratra tOrtent utalisok helyebe

a nyomtatott

munka

lapszainait tettUk.

kiitfojellegu, Onalloan

megjelent

gyujtemenyek

sorozataban kiilon kell

megemlekezniink Gavrilovics

A szerb forradalomra voiiatkoz6 (XXIX. es 831. 1., nevmutato. kiadja a szerb kir. Akadeniia) czim alatt meg1904-ben
iratok a pdrisi leveltarakbdr
jelent okleveltararol.

Andras

Tagadhatatlaii, hogy e nagy gyujtenieny sok

lijat

tartalmaz, de az 5sszedllitas ily formajaban iiem egyeb,

beturendbe

foglalt,

rendszer

es

kritika

nelkiil,

769

szam ala
akarunk

fogott niasolatgyujtenienynel.

melyben a gyors

niasolas kovetkezteben sok a belecsiiszott hiba. Neni

biralni,

de

meg

kell

jegyeznunk, hogy e nagy

terjedeluiii

munkabol
volt

araiiytalaiml keves erteket nye-

riink a szerb felkeles tortenetere nezve.

1904-ben
szerb

eppen szazesztendos forduloja

felkeles

kezdetenek.
allitani

Ha

szerb tortenetiras

emleket akart volna

az lijabb szerb torteneleni

e kiindulo pontjanak, mindenesetre

jobban

tette volna.

hogyha

elso

sorban

petervari,

becsi es csak azkriti-

utAn a parisi lev61tarak direkt erre vonatkozo,

kailag osszeallitott forraskeszletet teszi kdzze. Kallay

Beni termeszetesen uem hasznalhatta mar e munkar,

vics

melynek anyagat azonbau jol ismerte, s6t a Gavrilokiadvanyaban kozolt Vucsinics-fele jelenteseket 1809 1813., tovabba Langenaii orosz tabornok naploa

j4t,

mar
2.

joval Gavrilovics kozlese

el6tt

lemasoltatta.

Az

oncUloan megjelent

munkdk

koziil

meg

kell

emlekezniiuk
Sztojdn es

Nenddovics Konstantin,

Milicsevics

M.

Oy., Meddkovics, Gdrmlovics

Andrds

s ffileg

Novdkovics

legiijabban

Vnkicsevics Milenkd muveirol.

KLOSZO.

27

Xenadovics Konstantin ket testes kotetben megirta

Karagyorgyenek, valamint vajdainak es hoseinek

tet:

ele-

Nagy Karagyorgye, Petrovics Gyorgy

elete,

fovezer,

Szerbia folszabaditoja es fonoke, valamint vajdainak es

hoseinek

Bees."

cz. a.

A konyv ugyan
kielegito, sot folos

nagyter-

jedelmu es az 1883-ig terjedo irodalmat boven felhasznalja, kritikaja

azonban nem
is.

szammal

van benne hiba

sel

Telve van egyoldalii lelkesedes-

Karagyorgye

irant s

inkabb egy mukedvelonek a

munkaja, a melynek egyes elszortabb forrasokbol valo

adatait
kritikaval

lehet

ugyan hasznalni, de a

fel-

keles irodalmaban inkabb bibliografiai erteke van.

Milicsevics M. Gy. Belgradban 1888-ban az lijabb-

kori kivalobb szerb ferfiak enilekkonyvet adta ki egy

melyben a szerb felkelesben reszes kivalo vajdak eletrajzat mintegy lexikonban adja. Termeszetes, hogy az akkori viszonyok kozott anyakonytestes kotetben. a

veket

nem

vezettek

es

igy

az

eletrajzokat

csakis

egyes kortarsak emlekezete alapjan lehet osszeallitani.

Nem

csoda tehat, hogy az

egyes adatok nem meg-

bizhatok es hezagosak. Erezte ezt a szerzo, mert 1901-

ben egy fiiggeleket adott hozza es a lehetoseghez

kepest javitott rajta.

Medakovics M. G.

Ujvideken

1893-ban,

felhasz-

nalvan a petervaradi leveltar anyagat, megirta az els6

szerb felkeles gyaszos veget, az 1813-iki katasztrofat.

E munkanak azonban nagyon

eltekintve

csekely a becse, mert

nehany kiadatlan leveltol, kritikatlan osszeallitas, meg a Karagyorgye jellemevel sincsen tisztaban. Csak bibliografiai erteke van.

szerb irodalom egyiittal a felkeles egyes reszleteit

illetoleg is

nmtat

fel

ujabban nehany ertekesebb munkat.

Ezt leginkabb az ujabban megiudult leveltari kutata-

2b

elObzO.

soknak lehet koszOnni. E\s6 sorban

vic'S

emlitjiik Gavrilo-

Andras

,A belgnidi

felsd iskola

1808

1813-baii,

egy lap Szerbia felszabaditasanak tSrtenetebcir cziniu

Belgradban 1902-ben megjelent miivet. Erdekes kulturtortenelmi taniilmaiiy, a mely az Obradovics Doszitije

alapitotta felso iskolanak szerepet vilagitja

volt.

meg,

Dielynek elso igazgato ja Jugovics

Nagy fontossaga
itt

ennek az intezetnek abban

ki

allott,

hogy csak

bovithete

gyer elemi ismereteit az akkori szerb fiatalsag.

Jelentos
politilcai

taimlmany Novakovics Sztojaiinak

Belgradban 1904-beii megjelent: A szerb allam feltamadasa, politikai torteneti tanulmany az elso szerb
felkelesrol

1804

1813 (Belgrad, 252 lap)

is

cz.

muve. A

szerz6, a ki

maga

nagyon sokaig
politikai

allott

diplomacziai

szolgalatban, szeles

hattert

ad tanulmanya-

nak. Oroszorszag es Ausztria szerepet a felkeles iigye-

ben
t4ba

partatlanul

tarja

fel.

Hangsiilyozza,

hogy

az

1813-iki katasztrofa, noha Szerbia ismet regi allapolatszott

visszasiilyedni,

mindazonaltal kiindulo-

pontja Obrenovics Milos sikereinek.

bukaresti beke-

nek a szerbek belso autonomiajat megallapito pontja

tette lehetdve

Szerbia kesobbi kifejlodeset.

A munka
ide-

erednienyeit osszefoglalva, ketsegtelen,

hogy az
el.

vago irodaloniban elokelo helyet foglal

(.,A torok

Ket evvel kestibb ugyancsak Novakovics Sztojan csaszarsag a szerb felkeles elott. 1780
lap),

1804" Belgrad, 429

potairol.
kiilonoseii

a szerb felkeles bevezetesekent

irt

terjedelmes tanulmanyt

a torok birodalom belalla-

pedig gazdasagi viszonyairol.

Bo

irodalmi apparatus alapjau jellemzi a torok foldesurasag

es a szerb

kmet

kozotti viszonyt.

A nyugateurupai

torteis tar-

netirodalomnak
tozik

egyik hianya, hogy a torok allamleveltarak meg

a melyhez ertekeuel fogva e mu

el6sz0.

29

alatt vannak es igy m torok kiilonleges szempontok merlegelese elmarad e tanulmanyokbol, pedig vilagos, hogy ennelkiil nem lehet objektiv kepet nyujtani. Ertekes fejezete e muiikanak, a mely

mindig zar

szerbeknek szerepet reszletezi az

orosz-torok

es

osztrak-torok haboru alatt.

reszben szelesebb folyast

enged az elbeszelesnek. mint a hogy Kallay Beni munkaja elso kotete illeto fejezeteben. Novakovics kritikai szempontbol legertekesebb munkaja a felkeles szazeves forduloja alkalmaval iratette
tott.

Czime:

Felkeles a dahiak ellen 1804",

a for-

rasok ismertetese, a felkeles jellege, az 1804-iki harczok, a belgradi pasalik terkepevel, Belgrad, 1904.

munkaban
littal

reszletes attekintest nyujt a forrasokrol.

Egy-

szigorii kritika alapjan megvilagitja a felkeles elso

eveinek politikai es gazdasagi viszonyait es feltarja a

mozgalom
sokat,
is.

indito okait

Felhasznalja az osszes forraszemtaniik

elbeszeleseit

valamint az egykoni

felkeles kezdeteit illetoleg eddigele

ez

leg-

ertekesebb es legjobb monografia.* Ugyancsak becses

tanulmany a szerb alkotmanytortenet szempontjab61 Karagyorgye koranak alkotmanyNovakovicsnak

:

kerdese es torvenyei" czimii az iden (1907) megjelent

munkaja.
*

Csak a teljesseg kedveert megemlitjuk, hogy a szerb

felkeles szazadik evforduloja alkalmaval 1904 szept. 7-en a szerb

kir.

tud.

Akademia

diszgyfilesen

Jovanovics

L}^

tartotta az

iinnepi beszedet.

Emelkedett hangu, csinosan megirt tanulmany, tortenetirodalmi a mely azonban dithyrambus Karagyorgyera erteke nagyon csekely. Igen termeszetes, hogy a beallott dinasz;

tiavaltozas kovetkezteben

Karagyorgyenek eddig kisse hatterbe

Milicsevics

szoritott alakja ujbol feleledt a szerb irodalomban.

Gy. Belgradban 1904-ben osszeallitotta Karagyorgye jellemzeset beszedeibol es munkalataibol. E munkanak azonban inkabb
folkloristikus becse van.

30

bl6bz0.

Uj

megemlitesre

melto
czimii

Onallo

mu

Vukicsevics

Milenko

^Karagyorgye"

muve, mely egy na-

gyobb sorozat elso kotetekent jelent meg 1907ben a konyvpiaczon, A kOtet 1752-vel kezd6dik es
1804-ig a knezek meg(5letese''-ig tdrgyalja az anyagot. Felhasznalja az

eddig megjelent osszes forrasokat,

ki, lig}-

a melyeket leveltari kutatasaival egeszit

dicseretet erdemel

hogy
gyfij-

a mi a forrasok lelkiismeretes felhasznal4sat es

teset
illeti,
;

kritikaja s szemhatara

azonban nem oly mely es tdgas, mint a Novakovicse.

Legiijabban a tortenetirok soraba lepett Gh/orgyevics

Vldddn,

Sandor kiraly miniszterelnoke, a kinek

es Szerbia
leg-

szellemes

muvet az Obrenovicsokr61
elismerik,

ujabb torteneterol sokfele szempontbol biraltak, de meg-

annyian

hogy

kituno

reszeket tartalmaz.

Jelenleg a becsi titkos leveltarban dolgozik es a Kallay

Beni hasznalta anyagot

biivarolja.

Elso

tanulmanya
lij

Karagyorgyerol
jelent

es

Ausztriarol, valamint az

szerb

allam kiilpolitikajdrol az Otacsbina XV. evfolyamaban

meg.

tanulmanyait

folytatta

az

Otacsbina
szerb-orosz

XV XVIII.

evfolyamaban,

eloadvan

politika valtozasait.
sal megirt politikai

Mind a ketto szellemes felfogastanulmany, a mely ugyan hiteles

adatokon alapul, de azert szerzonek hatarozott szubjektiv egyenisege

megis feltetszik eloaddsan.

Az a

hflv5s, magasroptii allamferfiui

modor, a melyet KaUay

Beninel

ellenfel es barat eg)"arant elismer es melta-

nyol, nincsen
historikus,

meg

Gyorgyevicsnel,

nem

oly

alapos

mint

honfitarsai koziil

Novikovics, de tagadhatatlan, hogy

politikai

szempontokat

illetdleg

a dolgok melyebe 6 hatolt be legjobban.

3.

Aprdbb kozlemenyek. Szamos becses vonatkozast

tartalmaznak a szerb felkelest illetoleg a szerb tud6s

elCszO.

31

tarsasag kiadta Gldsznik, a Szrpszhi knyizsevni Gldsznik (Szerb konyveszeti szemle), a szerb
kir.

vanya a Szpomenik, a Godisnica s emlitven b6vebben az Otacsbina czimu

Akademia kiada Delo, nem is

szenilet.

E kozlemenyeknek

alabbi felsorolasa ugyan jobbara

bibliographiai erdekii, de bizonyos vezerfonalat nyujt

azoknak, a kik Kallay Beni nyomaban netan a szerb

felkeles lijabb feldolgozasara vallalkoznak.

Az 1878 utan megjelent ^Gldsznik"

(1880) Mikosevics
'

48. koteteben

J.

kozol adalekokat Szerbia lijabb

tortenetehez, jelesiil Szerbia es Oroszorszag viszonyarol,

adja

Karagyorgye jegyzokonyvet,
cz.

Milutinovics

munkajanak keziratait az also reszben, tovabba nehany Jagodina videki szemelyiSzerbia tortenete

segnek eletrajzi toredekeit es az ottani harczokat. A mdsodik reszben a deligradi, mizsari, lozsniczai es banjai
iitkozetekrol szol es 19 kiadatlan oklevelet kozol.

terjedelmere

nezve nagy,

de kritikatlan kozlemeny,
kepvisel, mindamellett egy-

ugyan csekelyebb erteket

ket vonassal boviti a forradalom kepet.

Ugyancsak a
novics

Grlasznik 54. koteteben (1883) Jova-

Dragutin

Crna reka"

czim

alatt

kiegesziti

Milicsevics M. Gy.
kajat.

szerb fejedelemseg czimu mun-

Becses resze a Crna reka videkenek helyrajzi

es kozigazgatasi leirasa, valamint az ott lezajlott torteneti

esemenyek vilagos kepe, jobbara eredeti

forra-

sok alapjan.
Miliszavlyevics M.

Anyag Szerbia

lijabbkori poli-

tikaja tortenetehez" czim alatt a Gldsznik 75. {1892)

irja le Neennek kovetkezmenyeit. Azutan adalekokat nyujt Hajduk Velyko haldl^hoz es

koteteben

szemtanuk elbeszelesei alapjan

gotin 1813-iki elestet es

szol

Gavro bimbasa

biinteteser<31.

Kritikaval hasznal-

32

blOszo.

hato kOzlemeny. Kallayval

onzetlen liazafisdgat

szembeii

Hajduk

Velyko

Megjegyzendo azonban, hogy Kallay Beni Hajduk Velyko jellemet hiven adja el6 es annak igen sikeriilt kepet nyujtja, egy cseptiinteti fel.

pet

sem tagadv^n azokat a hdsies vondsokat. a me-

lyeket a szerzo maijasztal.

belgradi leveltarbol keriilt

E kozleseknek fSanyaga
ki.

Szrpszki hnyizseimi Oldsznik" ertekesebb kOzle-

meiiyei koziil raegemlitjiik a 47. kotetben (1895) Mis-

kovics taboriiok leirasat a szerb hadsereg allapotarol

es harczmodorarol a felkeles idejen,

1804

1815-ig.
fel.

Ez a
iilesen

hadtorteneti tanulmany

ii

belgradi akademia

nehai Sandor kiraly jelenleteben olvastatott

kifejti,

Hadtorteneti szempoutbol
az erdok homalyabol
nyilt szinterre.

hogy mikent tornek

ki

Karagyorgye

bujk^lo hajdiii a

mikent alakulnak at s4nczveddkke es

el

mikent foglaljak
rohamtol

mint ostromlok, rendesen lovassagi a

toroktol
1.)

tamogatva,

vitezul

vedett

s4n-

czokat. (Misar, 1806 aug.

E tanulmany nem

keszult

ugj^an ismeretlen

anyag aiapjan, de szorgalmas osszeviszonyokat

^litas es ertelnies katona munkaja.

A
1804
nik

szerb

felkelest es a franczia-orosz

07-ig

targyalja dr. Gavrilovics Mihalynak

egy

hosszabb tanulmanya, mely (Szrpszki Knyizsevni GlaszII.

1901.) Napoleon balkani politikajdhoz adalek.

Szerzo kimutatja. hogy Napoleon mennyiben igyekezett

czeljaira felhasznalni

a szerbeket es

vett a franczia

politika,

mino fordulatot midon a torOkoket magukra

kozeledett,

hagj'van
szinten

az

orosz

felfogashoz

a melyet

maga erdekeben igyekezett mennyiben meg eddig fel nem hasznalt

a
got
is

ertekesitni.
leveltari

anya-

belefuz, dolgozatanak ez iranyban

tartozik

de nem

van erteke, a nagysulyii munkalatokhoz. Inkabb

EL08Z6.
gyiijto,

33
foltetszik ebbeli
3.

mint

feldolgozo,

Kulouosen

tulajdonsaga, midon ugyancsak a nevezett folyoirat

es 4. koteteben Szerbia

XIX. szazadbeli

kiilpolitikajat

targyalja a berlini kongresszusig.

Nagyon sok ismert

szolam van benne, bizonyos diplomacziai szempontokat igyekszik ervenyesiteni eloadasaban, de termeszetesen
tavolrol

sem merkozhetik

a nagy szerb allam-

ferfiaknak,

mint Riszticsnek tortenetpolitikai felfoga-

saval. Mindamellett elismerest

erdemlo szorgalommal

kutatta a szerb

felkeles egyes fazisait.

Ugyancsak a

Szrpsz. Kny. Glaszuik IV, folyamaban a torok reszrol

Icsko litjan 1806

07-ben

megajanlott beket fejtegeti

kritikai alapon, helyesbitven es biralgatvan

Novakovics
szerb
fel-

Sztojan hasonlo targyii ertekezeset.

Kiadatlan
kelesrol 1805

torok

okminyokat

koz(3l

1813.

Balascsa G.,

a Szrpszki Knyi-

zsevni Glasznik XIV. 1905. evfolyamaban. Kulonosen

becses a kozzetett adatok soraban ket defter a

leveltarbol,

szofiai

melyben

kiilonfele

szultani

es

vezeri

rendeletek foglaltatnak; ezek a szerb belviszonyok meltatasahoz szolgalnak becses utnmtatasul.

A Szpomenik", kiadja a szerb

kiralyi

tudomanyos

akademia,

kozlemenyei

koziil megemlitjiik az 1890-iki parisi levelta-

masodik kotetben kozolt biivarlatokat a

lovics
J.).

rakbol (Nemzeti es kiilugyminiszteriumi leveltar, Pav-

XVm.
113
tal

es

Ez anyaggyiijtemeny a Balkan-felsziget XIX. szazadbeli tortenetere vonatkozolag

erdekes emlekiratokat tartalmaz es
is

sz. alatt

egyiit-

David travniki franczia konzul jelenteseit

volt turelme,

kozli,

a mennyiben

a szerb folkelesre vonatkoznak.

ki-

adonak azonban nem

latokat
zett,

folytasson,
iij

hanem

hogy alapos buvarmindenkep azon igyeke3

hogy az
A

anyagot mentdl elobb kinyomassa.

I.

Kallay:

ezerb felkeles tortenete 180710.

34

klOszA.

igy aziit^n az egesz

tai

munka
es

voltakep tbredek
tcJbbiekkel

ada-

csak

megrost^lva

bsszehason-

litva illeszthetok

be a szigorii kiitatas keretebe. Mili-

csevics M. Gy. ugyancsak a

Szpomenik XIV. (1891.)

kozol
J6kic8

koteteben

nepszerfl

dolgozatot

Peter
cz.
a.,

meseje
a

es

az els6 szerb felkeles szereplese"

(keriiletek)

melyben nahidk

szerini

targyalja

az

egyes szemelyeket. Tudomaiiyos erteke e kOzlemeny-

nek nagyon csekely.

Ertektelen
(1892.)

Protics

Antalnak a Szpomenik XIX.

tOrtenet

folyamaban

A szerb
cz.

Karagyorgye

fovezersegetol kezdve"

dolgozata, a melyben

meg

a megjelent forrasokat sem meltatja.

Ugyancsak ebben a koietben Szrecskovics Panta

a

regibb

szerb

tortenet

szorgalmas, de keves

kriti-

kajii tortenetiroja tiz levelet

kozdl a szkupstina leveles Obrenovics

tarabol

Hajduk Velykohoz, Ocscsehez

ennel

Miloshoz.

Ertekesebb

a Szpomenik XXI. (1893.) ev-

folyamaban Milos fejedelem elbeszelese onmagarol"

cz.
a.

kozOlt eletrajz, amelyet Milicsevics M. Gy. rensajto

el
ezt,

dezett
szelte

ala.

Voltakepen az oreg fejedelem be-

de kizarolag emlekezete alapjan. Ter-

meszetes, hogy az elbeszeles egyoldalii es hogy Milos

fejedelem mindig a
Emlitettiik,

maga

partjan van.
leveltari

hogy a szerb felkelesnek torok

anyagon alapulo eloadasat sajnosan nelkiilozziik. Novakovics Sztojan azonban leforditotta es kozolte egy tOrokke lett franczia kalandornak mflvet, a ki Ibrahim Manzur nev alatt az 1813. es 14. szerbiai s bosnyak esemenyekre vonatkozolag kulturlorteneti szempontbol erdekes reszleteket
evfolyam).
irt

ossze. (Szpomenik XXII.

1893.

Meg egy

torok emlekirat szamol be a szerb

ELdsz6.

35
tor-

felkelesrol,

Resid begnek, Csodalatos esemenyek

tenete Belgradban es Szerbiaban" czimii munkalata. Csohadzsics A. Sz. forditotta le es tette kozze a Szpo-

menik XXXIU. (1897.) evfolyamaban. Resid beg belgradi tOrok ember volt, a ki torok szempontbol eleg
erdekesen
irja
le

a belviszalyokat es

a harczokat.

Kritikaval, jol hasznalhato

munka.
ere-

Csirics B. szerb torteneti tanulmanyai 3. reszeben

1809
deti,

15.

Milovanovits Mladenre vonatkozo 16

igen hasznalhato oklevelet kozol a Szpomenik

1898. evfolyamdban.

XXXIV.

Dobrinyacz Peter,
oroszparti

a szerb felkeles

egyik kivalo

fonokenek leveles konyvet atirva es rena Szpomenik XXXVII.

dezve

kiadta Vukicsevics M.

1900. evfolyamaban. Osszesen 42 levelet kozol 1810.

es

1811-b61,

a melyeket Dobrinyacz
intezett es

kiilonfele

fobb
vi-

emberekhez
szonyt,
vilagitjak

a melyek az orosz-szerb

valamint

az 6

szamiizetesenek koriilraenyeit

Ugyancsak Vukicsevics az
keles
ontije

meg, termeszetesen szubjektiv modon. elso es masodik

kozol

fel-

idejebol

21

elegge erdekes levelet LeObrenovicstdl.

metropolitatol,

Karagyorgyetol,

Nehany azonban mar az 1815 utani korszakbol valo. Ugyancsak Vukicsevics adta ki Jokics Peternek
az els6 felkeles egyik

szemtanujanak elbeszeleset a
evfolyamaban. Az
orosz

Delo XXXII.

1904.

tudo-

manyos akademia ugyanis 1840-ben inditvdnyozta, hogy az elso felkeles szemtaniiinak elbeszeleseit jegyzokonyvbe kell foglalni. Kiderult, hogy az eml6kezetbol elmondctt dolgok, okleveles anyag hijan nem ellendrizhetok es altalaban veve ertektelenek. Ezek
kozott

meg a Jokics
is

elbeszelese erdemel bizonyos figyel-

met, de ezt

csak gondos kritikaval lehet hasznalni.

36

EL08Z6.

Egy
1804

hazankfianak,

Bombay

konzuli

tolmacsnak

06.

terjedo feljegyz6sei erdekes adatokat tar-

talmaznak az egykorii szemelyisegekre vonatkozolag.

Dombay, a

kit

Ferencz csdszdr es kir41y kiilonttsen

kegyelt, minthogy atyjat,

ki

a kabinetben egyik
volt,

huseges, szepen
rette,

iro

hivatalnoka

nagyon sze-

gyakran

4tj4rt

sait

rogton feljegyezte.
ki,

Zimonybol Belgradba es benyomiEzeket forditasban Kosztics

sorozatabol
felemlitjiik

Dragutin adta

ugvancsak a Delo 82. evfidyamdban.

adalekok
a
k<i-

Az
teteben

aprobb

a Csupics Nikola szerkesztette Oodisnica 1883. V.

Trandafil
irott

Duka zimonyi

gorog

kereskedd
eros

gorog nyelven
esemenyeirol.
erzessel
leirja

6neket, a szerb felkeles fontosabb

Hoskoltemeny

formaban
;

szerb

a forradalom esemenyeit
Termeszetes,

az eload^s

sok mellekes epizodot targyal,

melyek elegge erdehogy az egesz

kesen felhasznalhatok.

mfi csakis mint kdzvetett bizonyitek johet szimba.

Gavrilovics Andres ket tanulmanyt kozolt Szerbia

felszabaditdsa
tortenetebol

Godisnica XXII. 1903.

folyamaban.
t4rg}'alja.
tatja,

kenezek megoleteset Felhasznalja az osszes forrasokat es kimuelso reszben a

Az

hogy a
de

felkeles

mar regibb

ido ota volt kitordlett,

felben,

altalanossa csak 1804-ben

miutan a

kenezeket megoltek.

masodik resz Topliczanak es

Labnak
tics

elfoglalasdt targjalja.

Hadtorteneti

szempontbol felemlitendo

meg

Pro-

K. t^bornok tanulmdnya az

181314

hadi ese-

menyekrol, a melyben a kbzzetett anyag alapjdn leg-

inkabb Ausztria befolyasat es magatartdsat tdrgyalja

a szerb hadjarattal
szeiiiben.

Nem

nagy jelent6segu

kozlemeny.

s/erb felkeles hadi tOrtenetehez Alekszics A. a

j:l0sz6.

37

Godisnica V.

1883.

folyamaban az eszaknyugati es

macsvai reszeket targyalja. Inkabb elm^leti tanulmany,

a melyben a felkeles tanulsagait igyekszik az olvaso
ele allitani.

Protics

Koszta

(volt

kir.

helytarto)

kiilonben

Godisnica XIII. koteteben 191 lapon eloadja a szisztovoi beket61 1807-ig terjedo korszakot. Felhasznalja

a teljes irodalmat.
targyalasi

Az elso resz teljesen a K^llay modoraban es felosztasa szerint van irva.

Ertekes Novakovics Sztojannak a Letopisz szrpsz.

Mdtice 1904. evfolyamaban megjelent A szerb allam
feltamaddsa" czimu ertekezese,

melyet baro Tott es

Sztratimirovics metropolita emlekiratainak, valamint az

erre vonatkozo irodalomnak teljes felhasznalas^val
irt.

A Nova

Iszkra"

1904.

evf.

Vukicsevics Milan,

Dzsinics kapit^ny never61 es halalarol ertekezik. Elenk

kepet nyujt Karagyorgye erne hires kapitanyarol, ki

megalapitotta
sebet kapott.
Deligradot,
hoi

aztan

kesobb halalos
jelent

Ugyancsak ebben az evfolyamban

meg Karagyorgyenak egynehany ismeretlen levele. De nera folytatjuk tovabb ez apr61ekos felsorolast.
Tiszttinknek
eleget

teszunk,

ha megemlitjuk,
tanulmanyokat
erdeklodessel

hogy
elenk

Kdllay

az

1903-ig megjelent
s oszinte

figyelemmel kiserte
tartotta Gavrilovics
leveltari kutatasait,

szemmel

M. es Kosztics Dragutinnak b6csi

Az el6soroltuk kOzlemenyeket, a
szandeka volt

mennyiben

rdert, elolvasta, kivonatolta es

munkajaban fel is hasznalni az ebbeli eredmenyeket. Legjobban 6 maga ismerte munkdjdnak h6zagait s mindig hangsulyozta, hogy minden nagyobb tOrt6t6neti kerdesnek, az egyes
kell iratnia.

korszakokban

lijbdl

meg

tania

Ez onkritikanak azonban nines mit tara komoly biralatt61, mely e tored6kes munkdb61

38
is

BLOSZO.

csak

ligy

rekonstruulja az egdsz munkdt, mint a

hogy a mutOrtenet is Skopas, Praxiteles, Antenor, Paionios torsoit a muv^szet egyen^rtekfi jeles darabjai
kQze
iktatta.

De

nines mi^rt kiilon elemezgetni a

munka

becset.

Elnezve belerteketol, a nagj'emlekezetu szerzo egyenisege biztositja szamara a kozerdeklod^st.

Regi alapigazsag,
bizonyos reszet

hogy az

eszlelS valamely taj-

nak emelkedettebb pontjarol a fold feliiletenek csak

latja.

Ez a

resz annal tagabb,

menanndl

nel nagyobb az eszlelesi helynek

raagassaga a tenpedig

ger szine

felett.

A
E

politika

szemkcJre

tdgabb, mennel magasabb

dik
az
eszlelo.

szemlelesi pontb61

muko-

magassageszlelesi alap alatt

vett

nem
vagy
a
tu-

szo

szoros

6rtelmeben

hivatalos

alias

meltosag,

hanem azon
illeto

kvalitasok

osszege

dont,

melyet az

itelkezesenel merlegbe vethet.

ertjiik:

lajdonsagok osszege alatt

a tOrtenelmi fejlodes

menetenek

teljes

ismeretet es

kapcsolatban ezzel a
a bblcselo
a tetter6.

jelen allapotoknak reszletes, pozitiv tudasat.

Kallay Beniben szerencsesen

tortenetvizsgalatra

egj-esiilt

valo

belso

hajlam

es

Ontudatosan merlegelte e kellekeket, ebbol fejlodott az a tehetsege, mely egyarant kepesitette 6t ligy a mult
objektiv meltatasara, mint az aktiv szereplesre. Allamferfi

volt,

a ki tudta a historiat es tortenetiro,

a ki

^csinalta a historiat.

S most, midon
is

litjara

bocsajtjuk e munkit, csak

az a fajo erzes vegyul oromiinkbe, hogy e k0nyvr6l

elmondhato

Sine

me

ibis liber in

orbem".

szer-

zot

nem

lathatjuk, de
elejen.

muvebol megerthetjiik a

lelket.

1908 Jan.

Tballoczy Lajos.

ELSO FEJEZET.

Ae

orosz vednokseg megalapitasa Szerbiaban.

1806 deczember 27-iken hadat Oroszorszi iizent Oroszorszagnak, Moldvat es Olahorszagot mar k^j^nak iii ket honap ota megszallottak volt az orosz csapatok. '*"<" J^"^

Midon a Porta

Az orosz fovezer nyiltan kijelente ugyan, hogy nem az ozman birodalom ellensege gyanant nyomult be e tartomanyokba s hogy czelja nem egyeb, mint a
Portat az Oroszorszaggal feunallo szerzodesek pontos
teljesitesere birni;

Konstantinapolyban mindazonaltal

ereztek,

hogy eszakrol ismet veszely fenyegeti Tdrokczar,

orszag
I.

letelet.

Sandor
a

noha legalabb uralkodasa kezdeaz

elobbi rendiranyt
kovetett,

ten,

belkormanyzas kerdeseiben,

szertol

sokban

eltero

Kelettel

szemben eppen oly kevesse tudott vagy akart szakitani a hagyomanyos politikaval, mint barmelyik elode.
Oroszorszag keleti politikajanak
dekek,
tdsi

nem

dynasztikus er-

nem

is

egyes
oly

nagyratiiro

uralkodok

h6di-

hajlamai

adtak tulajdonkepen iranyt. Az uralaz

II.

kodok,
I.

meg
es

hatalmas

szellemek

is,

mint

Peter

Katalin,

nem

teremtettek hoi

meg,

hanem
hoi

egyeuisegiikhoz

kepest,

erelyesebben,
osztonszerii

lanyhabban
mely

csak
az

vezettek
nepet,

amaz

tOrekvest,

orosz

daczdra

nagy

4U
tiivolsAf^nak,

ELsO FEJK/ET.

daczara

az
at,

akadalyoknak

es

veszeerfivel

lyeknek,

szazadokon

soha nem lankad6

folyvast nieg-megujulo villalatokra kesztete a Balkan f61sziget, de kiilOnosen Konstantin^poly ellen. Midon

az tdk

elso
volt

vareg fejedelmek,

alig,

hogy megalapitot-

uralmukat orosz foldon, Byzancz elfoglalaa kellemesebb

eghajlatii
deli tajak,

sdra indultak, val6szinuleg csak azon var^zsnak engedtek,

melyet

zordabb ejszak lak6ira mindeniitt es mindenkor gyakorolnak.

kalandos

tamaddsok

azonban,

noha

eleinte mindannyiszor visszaverettek, donto befolyassal

valanak az orosz birodalom kescJbbi fejlodesere.

folytonos

harczok es bekekotesek kOvetkezteben,

litj^n

a kovetsegek
viszony
zott.

s az igy

keletkez6 kereskedelmi

osszekOttetesek

altal,

elenkebb erintkezes, szorosabb

s

tamad Byzancz
s

az orosz tartomanyok ko-

igy tortent, hogy Oroszorszag Byzanczt61 nyerte

a

keresztyenseget

muvelodes alapvonasait.

Az

orosz nep bevonatott azon nezetkorbe, mely a keleti

roniai bkodalniat nyugottdl elvalaszta.

Ezen alakulas

meg ma is eszlelhetS. Igazuk van az orosz iroknak, kik meg napjainkban is lenyeges kulOnbhatdsa
seget

latnak

az

orosz

a nyugateuropai

civilisatio

hogy masfel szazad 6ta Oroszorszag annyi tenyleges ismeretet kolcsonzOtt NyukOzott, mindamellett,
gott61.

De a hit s a szellemi irilnyzat nem maradhatott befolyas nelkiil

kozossege mellett
az a hatalmi all^s

sem, melyet Byzancz elfoglalt, midon az oroszok eloszor benyomultak a keleti birodalomba. Roma vilagi hatalmanak letimte ota Byzimczban kozpontosult a

vildguralom,

az

imperium

legalabb

Kelet

fdlott.

A pompa

es

gazdagsag,

mely az akkori Byzanczoi

AZ OROSZ vednOkseg megalapItasa szerbiaban.

41

elaraszta,

az allami

elet

bamulatos

szervezete,

de

kiilonosen

csaszari

tekintely

latszolagos

mindena

hatosaga,

ketsegkivul

megdobbentoleg

hatottak

kicsiny orosz fejedelmekre s

magara az orosz nepre.

Az iniperiumnak mind e fenyt, erot es nagysagot magaban egyesito fogalma pedig elvalaszhatatlanul a varoshoz fuzodott, mely annak szekhelyet kepezte. E fogalom nagyszeriiseget nem kisebbithete az a koriilmeny, hogy a birodalom naprol-napra hanyatlott s hogy a csaszari hatalom mindinkabb ingadozova lett. Nepek es nemzetek nem mindig, sot talan meg tobbnyire sem vezereltetnek csupan realis erdekek altal. A realismusnak altalaban sokkal csekelyebb
natra

szerep jutott
latszhatik.

tortenetben,

mint
a

elso pilla-

legallandobb,

legszivosabb
folyt,

torekvesek, eppen azok, melyekert a legtobb ver

s

melyek a legnagyobb aldozatokat igenyeltek, igen gyakran puszta jelszavakbol, minden tenyleges alapot
nelkiilozo

kepzetekbol
a

szarmaztak.

at harczolt

Nemetorszag Roma
is.

birtokaert,

mar reg

elveszte volt

politikai

Szazadokon midon az hatalomnak utols6

maradvanyat
raztato

De Roma nevehez
kepzete

az elenyeszett vilaguralom kap-

tapadt.

Eppen

ily

hatast gyakorolt
e

Byzanez az orosz nepre.

inkabb
nOvekedett,
alol

hatas,

vonzero
a

meg

midon
s

Oroszorszag
lij,

hosszas

tatarjarom
zeti

felszabadulva,

hatalmasabb nenies

eletre
egyiitt

ebredt

midon
az

Konstantinapoly
byzanczi

ezzel

majdneni
kezebe
volt

egesz

biro-

dalom
a jelen
kepezte

torokok

keriilven,
uralni.

keresztyen-

seg az izlamot
szazad

kenytelen

Ez ido

ota

elejeig a hitsorsosok

felszabaditasa

a torok birodalom ellen kezdelt orosz had-

42

EL86 FB.JEZKT.

jaratok ontudatos czeijat; a keleti imporium megszerz6se volt azonban a be

nem

vallott s

inkabb csak Qn-

tudatlanul miikOdfi ero, mely Oroszorszigot annyiszor

4 Konstantinapoly fel6 vezetfi utra

terelte,

Csak lassan nyomult

liton,

el6re Oroszorszig ezen az

el6tt,

olykor meghatralva onkent az akadalyok

majd \isszalokve evtizedekre, az akkor meg hatalniasabb ellenfel altal. De sem akadaly, sem csap^s

nem

volt

kepes megvaltoztatni a hag}'omanyos orosz

keleti

politikat,
s

erziileteben

kodo hang
I.

mely oly melyen gyokeredzett a nep melynek vegczeljaira nezve az uralnep feltbgasa kozOtt mindenkor teljes osszes ingadozo jellemfi, de eszmenyekert
I.

letezett.*

sAndor

A gyonge
konnyen
az
osvcnyrdl,

"oiltikija

lelkesiilo

Mapoieonhoz

melyet

Sandor sem terhetett tehdt le szamara nemzetenek szazados

rr6Mben"- ^^rekvesei es elodeinek vallalatai kijeloltek. Meglehet, Movotziiczov hogy Napoleonnak az europai Torokorszagot, Szyridt,
pittei"

Egyptomot

felkarol6, sot Indidkig terjedo

nelkiil

meresz es
also kon-

kalandos hoditasi tervei

fordult volna az
zul
s

a czar csak kesobb

ellen.

ozman birodalom
franczia

Az

utobb

csaszar

kelet fele ir4nyul6

torekvesei

azonban,

melyek

ha

sikeriQnek,

orokre

veget vetettek volna Oroszorszag terjeszkedesi v4gyainak,

legnagyobb mervben felkoltek a czarnak

minisztereinek aggodalmat.
I.

Sandor tronralepte ota nagy bizalmatlansaggal

szemlelte

Napoleon novekvo hatalmit. Ennek okat

melyet
li6ditasai es eroszakos follepese

kozonsegesen ama feltekenysegben keresik,

Bonaparte
*

koltOttek

Lasd bovebben szerzo

Oroszorszag keleti tdrekvesei

oz.

munkujat.

Az OROSz v6dnOks6g megalapItasa szesbiAbak.

fel

43

a czarban, ki

maga

is

donto

befolyast

ohajtott

Nyugat-Eur6pa sorsara. Valoszinu azonban, hogy e bizalmatlansag el6idezes6ben sokkal nagyobb resze volt a keleti iigyekre valo tekintetnek. Sandor
gyakoroliii

ellenszenve Napoleon irant aligha valtozott volna Tilsitben oly rogton felleng6s bardtsagga,

ha ama neve-

zetes talalkozasnal csak a nyugateuropai allamok jovojerol,

nem pedig

fokent arrol

lett

volna sz6, hogy a

folott,

ket csaszar megosztozzek a vilaguralom

kelet

a czarnak maradvan

osztalyreszul.

Az orosz

kiilpolitikaban az egyeduli szilard es vdltozatlan pontot

valoban a kelet kepezte.

Es igy az a gyakran
kiilpolitikajat

felmeriild nezet,

hogy Oroszorszdg

San-

dor uralkodasa idejeben folytonos ingadozas es ellen-

mondds jellemeztek, csakis az europai hatalmakkal

fennallo viszonyokra vonatkozhatik.

kelettel,

tehat

a torok birodalommal

korban
hoz
s

is

szemben az orosz politika e hu maradt a mult szazadok hagyomanyai-

lankadatlan kovetkezetesseggel igyekezett czel-

jat elerni.

De eppen azert nem tekinthete egykedvuen, ha mis hatalmasbb allamok is dnalloan s talan az
orosz erdekek rovasara foglalkoztak a keleti kerdes-

sel.

legnagyobb

a legfelelmesebb hatalom ez id6

szerint ketsegkiviil a

Napoleone

volt.

czar fotorek-

v6senek arra
birodalomtol

kellett tehat termeszetszeruen iranyulnia,

hogy Napoleon figyelmet lehetoleg elvonja a tor5k

s

befolyasat
liton

Konstantinapolyban
;

leg-

alabb

diplomatiai

megtorje

ha pedig mindez
tiil-

nem
dran

sikeriilne,
is

meg

tenyleges beavatkozas es hdborii

meg

kellett eldznie

a franczia hegemonia
az
orosz

siilyra

emelkedeset keleten. Napoleon kalandos keleti

tervei

nem adtak

tehat iranyt

politikinak,

csak siettett^k Sandor czdr fdlleptet az ozman biro-

44

BLS6 FEJEZET.

Az 6-oi'osz korok iiem is szivesen littak, bogy a czdr a nyugateuropai iig}'ekkel is behatoan foglalkozik. Az ekkent gondolkozok csak a keletet tartak szem elott es Konstantin^poly elfogIal4s4t
daloni ellen.

tekintek

az

orosz

kiilpolitika

egyediili

cz61jauL^

A
el-

czar azonban

nem erdemle meg a

vddat,

hogy

hanyagolja Oroszorszag hagj'omdnyos tOrekveseit, ambar ketsegkiviil iparkodott tekintelyet

es

befolydsit

Europaban

is

mindinkabb ervenyesiteni.
kit

Mar azon utasitasokban, melyeket megbizottjanak,

Novoszilczovnak adott,
az 1804.

ev <5szen Lon-

donba kiildott volt, hogy Angliat szovets^gre birja Napoleon ellen, tObbek kOzt T6rokorsz4gr61 is sz6l a czar s ligy nj-ilatkozik, hogy Oroszorszag es Anglia
kbzOtt a legoszintebb egyetertesnek
kellene
leteznie
igj'

a torok birodalom sorsat

tatja

illetfileg.

Mert

folys

ketsegtelen,

hogy ezen allam gyongesege

keresztyen alattvaloi elegedetlensegenek

Oregbedese

folytonos veszelylyel fenyegeti Europa bekej^t. Ennel-

fogva a czar meggyozodese szerint, kulonosen ha a porta

Francziaorszaggal szovetkeznek, vagy

pedig uralmat

Europdban egyeb koriilmenyek folytdn tobbe fenn nam tarthatna, elerkeznek az idopont, midon a szOvetseges
hatalmak,
az
t.
i.

Oroszorszag es Anglia kenyszeriilnenek

ozmdn birodalom tartomanyainak jov6j6vel komo-

lyan foglalkozni."

bizalmas targyaUsok folyamaban pedig, melye-

ket e kerdes folott Novoszilczov Pittel foljiatott, amaz,

hogy az angol miniszter gyaniijat Oroszorszag titkos terveire nezve eloszlassa, kijelente, hogy Sandor czar nem vagyik Torokorszag meghoditiisara. Csakis azon esetben hataroznd el magat a cz4r arra, hogy Konstantinapolyt elfoglalja, ha

nem lenne kepes megakad^lyozni,

AZ OROSZ VEDNOKSfeG MEOALAPItASA. SZERBIIbAN.

45
tar-

hogy

ott

valamely mas europai hatalom befolyasa

tosan befeszkelodjek.'^
Szent-Petervarott ekkor
, ,
.

a torok birodalom
kat. Kiilonben is
1 1

lepleztek .,,,?. megsemmisitesere iranyulo vagya,

mes

szorsrosan

f^^orvdH
08ztr6k ka-

vetek jeien**''

amaz
-VT
1

oriasi

mozgalom
r

es forrongas
1

'"""
ozt-

kozepett, melyet JNapoleon idezett elo lolytonos tama-

/.

orszig

jairoi

dasai

dltal,

minden allam csak

elharitasaval

sajat vedelmevel s a

'8056.

kozos

veszely

torodott.
lett

Mindazaltal

diplomatia igen koran figyelmesse

az orosz torek-

vesekre. Stadion grof, Ausztria szentpetervari kovete,

mar az 1805. ev elejen azon meggyozfidesre jutott, hogy az orosz kormdny titokban es lassan bar, de
egyengetni igyekszik az utat, mely az ohajtott zsak-

m4ny legnagyobb reszenek megszerzesere

vezethet,

ha majd az ottoman hatalom osszeomlik Europaban.* Egy evvel kesobb, 1806 februar havaban Merveldt
grof, ki

az

idokOzben kiilugyminiszterre

kinevezett

Stadiont valtotta volt fel a kovetsegi allomason,

sonlo ertelemben, de

ha-

Nezete szerint

mar hatdrozottabban nyilatkozik. ketsegtelen, hogy az orosz kormany

es
;

az europai Torokorszag, kulonosen pedig a Bosporus,

az Archipelagus

Gorogorszag elfoglalasat tekinti

de

legfobb erdekenek

meg nem

tartja elerkezettnek
s

az idot, hogy e czeljat megvalositsa

elegszik azzal,

egyelore megtiilnyomo-

hogy

biztositsa diplomatiai

sagat Konstantinapolyban.

Ha azonban
beliil

eszrevenne,

hogy a franczia befolyas a divanban

oroszt,

tiilszarnyalja az

akkor rovid idon

okvetetleniil
kiiizni

megta-

madja a

portat s igyekezni fog

a torokoket

Europabdl^
Merveldt j61
t6vedt,
latott,

csak abban

a feltev6seben
velte alkal-

hogy az orosz kormdny m6g nem masnak az idopontot a cselekvesre,

4fi

F.LSO

FFJKZET.

K482ui6(j68ek

Szent-Petervarott

mar az 1805. ev folyt^ban igen

a h&borura.

Benyomuiis
MoidvAba.

koiTiolyan haboriira kesziiltek a porta ellen.

j^
.

M6g

folyt

A porta hadizanete.

kiizdelem egyfelol Francziaorszaff, m^sr6szr61 pedig <o/^p ^ Ausztria es Oroszorszag kozott, mid6n loOo vege fele

csendben 6s minden

feltiines

n^lkiil

orosz

csapatok
tdbor-

osszpontosittattak Besszarabia hatardn

Tomaszov

nok parancsnoks^ga alatt. Ez ut6bbi azon utasitast nyerte, hogy minden pillanatban alljon keszen a benyomulasra Moldvaba es Olahorszigba, egyelore azonban csak a torOk varakrol es haderorol ig}'ekezzek pontes tud6sitast szerezni, de keriiljon mindent, mi
a portanak a beke

megszeg^sere

adhatna alkalmat.

Az orosz haderonek jo

resze ekkor

meg

az osztrdk-

franczia haboriiban leven elfoglalva, az orosz

kormany

nem merte rogtOn meginditani az ellensegeskedest, hanem megelegedett a k^sziilodessel.*

nagyterjedelmu

orosz

birodalom tavolabb

eso

reszeibol csak sok nehezseggel es csak hosszabb ido

multaval volt kepes a diplomatia biztos tudomist szerezni az ott tortentekrol.

Az osztrak kovetseg

is

csak

1806 marczius elejen ertesiilt arrol, hogy a moldvai hataron mar ket had test keszen aU.^ Ez idotol fogva aztdn mind bizonyosabba v41t, hogy az orosz kormdny tamadast tervez Torokorszag ellen. A szentp6tervari
tdrsasagban, a titok leple
alatt,

de azert eleg erthe-

t6en, mindenki haboriirol suttogott,

m6g

a czar szarny-

Es magiik a miniszterek sem igen tagadtdk mdr, hogy a franczia befolyas hatarozott felUlkerekedese Konstantinapolyban s ennek kovetkezteben
segedei
is.^

a Bosporus elzaratasa az orosz hadihajok

riira

elott,

habo-

adhatna okot.

Ugy

latszik

kiilonben,

hogy a
fegyveres

szentpetervari kabinet

meg azon

esetben

is

beavatkozast tartott sziiksegesnek, ha a porta, franczia

AZ OROSZ VEDNOKSEG MEGALAl'lXASA SZERBIABAN.

47

besiigas folytan vagy a nelkiil, a belkormanyzas teren

oly czelszeru reformokat letesitne s

hadseregeben oly
fiig-

javitasokat leptetne eletbe, nielyek Torokorszagot

getlenne

tehetik

vala

az

orosz gyamkodastol s igy

megg^tolhattak volna az orosz terjeszkedesi vagyak

teljesiileset.^

Egyediil a czar tagadta

meg

kovetkezetesen, hogy

ellenseges szandekkal viseltetik az

ellen.

ozman birodalom

Merveldt grof

ki is jelente,

elott egy alkalommal hatarozottan hogy nem fogja a portat megtamadni,

hacsak Francziaorszag nem kenyszeriti 6t erre, sot hogy valosziniileg megkiserti egyetertesre jutni e kerdes folott Napoleonnal. Daczdra a tiszteletnek, melyet
Merveldt grof az uralkodo

szemelye irant
tenyekkel oly
nyugtathattak

erzett,

czarnak az
ellenkezo

elvitazhatatlan

feltunoen

biztositasai

nem

meg

6t

novekvo aggodalommal szemlelte az esemenyek

deset.^"

fejld-

Junius

kozepe

fele az orosz kesziilodesek ligy a

Fekete-tengeren, mint a dunai fejedelemsegek hatarain

igen jelentekeny merveket oltottek. Az osztrak kovet

most mar teljes biztossaggal dllithata, hogy e kesziilodesek egyenesen Konstantinapoly ellen iranyulnak, mely varos elfoglalasanak terve az orosz kozvelemenyben,
kivetel
nelkiil,

legnagyobb

nepszeriisegnek

orvend.

czar es miniszterei pedig erosen

meg

van-

nak gyozodve, hogy ha Konstantinapolyt hatalmukba

kerithetik,

az

ozman birodalom
a

osszes
s

keresztyen

lakossaga Oroszorszaghoz fog csatlakozni

folkelven,
kiirtja

tomegesen
is

torokok

utolso

maradvanyait

Europabol.^^

Ketsegtelen tehat, hogy Oroszorszag nemcsak kesziilt

a haborura,

haneui

ohajtotta

is

azt.

Meg csak

48

EL80 FFJRZKT.
iiriigy

az

liiuiiyzott,

inely

a viiag

elott

elharlthatta
felelos-

volna az orosz kornu'inyrol a kezdemenyezes

86get.

Ezen
;

uriigyet

maga
sajat

a porta szolgaltatta ellenakaratat

kovetve,

fel6nek

nem ugyan
a

hanem

engedve Napoleon biztatdsainak es fenyeget^seinek,

ki Oroszorszagot

keleten

foglalkoztatni

kivanvan,

Bzinten ohajtotta a torok haboriit.

Napoleon

kovete

azonban,

Sebastian!

tabornok,

kinek feladata volt a portat Oroszorszag ellen izgatni,

1806 augusztus
csak
lem,

elejen erkezett Konstantinapolyba

azutan

vette

kezdetet az a diplomatiai kiizde-

melynek fdbb mozzanatait a moldva-olah hoszletetele

s

podarok

utobb

visszahelyezese

kepeztek.

De

az

orosz

csapatok ekkor mar tobb

honap ota
varva

keszen dllottak a hataron, minden pillaiiatban

az indulasi parancsot. Es szeptemberben Budberg baro, az orosz kiiliigyminiszter, hatarozottan kijelente Merveldtnek, hogy Oroszorszag teljesen elkesziilt a haboriira s

meg annak

valoszinii koltsegeit is

m4r

elore

figyelembe vette a penziigyi eloiranyzatban.

haborii-

nak pedig

okvetleniil be kellett

kovetkeznie, mint a

miniszter megjegyze, ha a porta

nem enged a dunai

azonban vegre

fejedelemsegek kerdeseben.
is

porta

engedett

az orosz ultimatum lejarta elott elrendelte

a hoszpodarok visszahelyezeset. Mindazonaltal Sandor

czar sajat kdvetelesenek teljesitesevel

nem

elegedett

meg

tobbe,

hanem

elrendelte

Moldva es Olahorszag

megszallasat,

fennen

hirdetven
irant.

meg

akkori baratsa-

gos hajlamait a porta

Ily

nyilatkozatok
tenyt,

azon-

ban nem palastolhatak tobbe ama vilagos

tortent aztan,

hogy
iizent

tulajdonkepen Oroszorszag volt a bekebonto. Hogyan

hogy forma

szerint

megis a porta

haboriit az 1806.evutols6 napjaiban,err61marsz61ottunk

AZ OROSZ VEDNOKSfiG MEGALAPlTASA SZERUIAbaN.

49

mas

helyt* s igy
itt

ezen koriilmenyek reszletes ecse-

teleset

mellozhetjiik.
,^gigjf,^0*gg^.

Oroszorszagban oly altalanos volt a nieggyozodes

a torok birodalom gyengesege es az ottani allapotok
zilaltsaga felol,

tyenek

kozt.

hogy maga a czar kormanya

elfoglalhatni
velte

is

arany- rad"om

fon-

lag csekely haderovel

Konstanti-

tosssga

napolyt

sot

meg egy

torok-franczia kettos haboriitol

pontb^i.

sem

riadt vissza,^^
rendkiviili onbizalomnak, az orosz kor-

Daczara e

many nem
rol,

feledkezett

meg azon

elony felhasznalasa-

melyet az ozman birodalom

nepessegi es vallasi
ota

viszonyai nyujthattak.

Nagy Peter

Oroszorszag

minden torok haboru alkalmaval megkiserte a szultan keresztyen alattvaloinak fellazitasat, hogy az ekkent
keletkez6 belzavarok
altal

nehezsegeket tamaszszon

Sandor czar idejeben is alkalmas segedeszkoziil tekintetett a raja a Torokorszag ellen tervezett kiizdelemben.^^ Nem csoda tehat, hogy a
a portanak.
I.

szentpetervari kabinet
elott

mar joval a
foglalkozni

hdborii

kitorese

komolyan

kezdett

torokorszagi
fol-

keresztyenek izgatasaval,
kelessel.

de kiilonosen a szerb
csak
folotte

szerb

mozgalom
ebresztett

eleinte

lanyha

rokonszenvet

Oroszorszagban,

meg azon

korokben

melyek bovebb tudomassal birtak arrol. A Mate vezetese alatt 1804-ben Szent-PeterNenadovics varott jart kiildottseg meglehetosen hideg fogadtatasis,

ban

reszesult.

felkeloknek ezen ido ota a czarhoz

is,

intezett

folyamodvanyaira
kitero

mint tudjuk, vagy eppen

semmi vagy csak

valasz erkezett s az orosz

kovet Sztambulban csak igen tartozkodva emelt szot

* V. 6.
Kallay
:

szerbek

t{jrt.

I.

5601.

1.

szerb felkeles tortenete 180710.

1.

50

BI,86 FEJEZET.

a szerbek mellett. Szerbia ekkor

onallo
ellen
czelt

meg nem
tOrcik

kepezett

Oroszorszagra nezve a
torekvesekben.

birodalom

intezett

E tartomanynak

csak

kozvetett jelentosege volt az orosz politika szemeben.

Hdborii eseten ugyanis a szerb rdja mozgalma megbenithata a tOrok sereg egy reszet, ezaltal lenyegesen

megkonnyebbitven az orosz csapatok hadviseleset.

Ez utobbi szempontbol azonban a szerb folkeles mar kivalo fontossaggal birt. K6t ev 6ta kiizdiittek
a szerbek diadalokat
s
is

ez ido alatt egeszen onerejOkbol jelentos

arattak az ellenok kiildbtt pasdk

felett.

Nem

a raja jelentektelen, nehdny falura vagy egyes

videkekre szoritkozo lazadasa volt ez tobbe, a milyen

a Balkan-felszigeten gyakran elofordult

keresztyen nep ragadt volt fegj'vert
lyet
s

egy egesz

a hader6, mefot szdmldlt,

sikra

allithatott,
kiviil

mar sok ezer

ellen

hitkozossegen
saiban a torSk

pedig, mely Oroszorszag tamada-

birodalom

mindenkor oly nagj-

szerepet jdtszott, ez esetben

rokonsag
zanata,

is

mar a faj- es nyelvmeltanylast erdemelt, nem ugyan meg

mint a politikai osszetartozanddsag egyik fontos moz-

hanem inkabb mint a konnyebb kozlekedes

eszkoze.

nem megvetendo
az orosz
valo

Termeszetes tehat, hogy

szitasara.

kormany nagy

sulyt fektetett a szerbekkel

gyakoribb

erintkezesre es a folkeles
is vallotta

Czartoryski herczeg oszinten be

az osztrak

kovet

elott,

hogy a szerb mozgalom elnyomasa egyelonyos

altalaban

nem lenne
Eppen

Oroszorszagra

nezve,

mert ezaltal haborii eseteben legfobb tamaszatdl fosztatnek meg.^*

oly

kev^sse

titkolta
all

Budberg
fel-

baro

is,

hogy a czar osszekottetesben

a szerb

kelokkel, mialtal biztosita kozremukodesoket a torokok

ellen; s

hogy segelyokkel Oroszorszag a francziakat

Az OROsz vednOkseg megalapItIsa szerbiIban.

51

Bosznian at Dalmacziaban es Isztriaban

is

megtamad-

hatja.^'' Napoleonnak csakhamar tudomasara jutottak e torekvesek. Ertesiilveu az osztrak es orosz kovetek altal Sztambulban 1806 elejen a szerbek folyamodasa

kovetkezteben

tett

diplomatiai lepesekrol,

mar

junius-

ban figyelmeztete a portat a meg mindig baratsagot

szinlelo Oroszorszag titkos cselszovenyeire s kiilonosen
arra,

hogy a torvenyes uralkodojuk

es

ellen

fellazadt
s

szerbeket fegyverrel
teljes onallosagot is

penzzel tamogatja

mar a
a

megigerte nekik.
a

Ha

sikeriilne

szerbeknek, igy szolt Napoleon

portahoz intezett

tanacsaiban, oly fuggetlensegre szert tenniok, a minovel

Moldva es Olahorszag birnak,

tobbi reszei
is

ligy

Morea

az

ozman birodalom

hasonlo czelra tore-

kednenek, a mi Torokorszag megsemmisuleset vonna

maga

utan.^^

A
De
zett

gyanusitas,

hogy az orosz kormany mar

onallovolt,

w'oheison

sagot igert a szerbeknek, ekkor

meg

alaptalan

hadszerve^6*'

bizonyosnak latszek, hogy igen komolyan igyekeszorosabb

osszekottetesbe lepni a felkelokkel.^^
elejen a moldvai hataron osszponto-

munkA-

misszidja.

Az 1806. ev
sitott

orosz hadsereg foparancsnokava Michelson taborki.

nok neveztetett

Az elobbi hadjaratok alkalmaval

az orosz vezerek tobb Izben alakitottak szerb es bol-

gar menekiiltekbol

onkentes csapatokat, melyek j6 szolgalatokat tettek a rendes hadseregnek. Alig hogy

a taborba erkezett, Michelson
is

folyamodott a czar-

hoz,

hogy hatalmazza 6t sara.^^ Csakhamar meg

az engedelyt
s

fel ily
is

onkentesek toborzdSzent-Petervarrol

nyerte

ezen leginkabb eloorsi es kalauzszol(ujonnan keresztelt

galatra alkalmazott csapatok szervezesevel a Trebinye-

b61
bej)

szarmazo Novokrstenni bej

nev

alatt ismert Ugriticset bizta

meg, ki az orosz
4*

52

EL80 FEJEZET.
viselt. Ez onkenteseknagyobb hasznara lehettek az orosz had-

hadseregben hadnagyi rangot

n61 sokkal

viselesnek kottetesbe
velte

magok a

szerb felkelok.

Hogy velOk

Ossze-

lephessen,^^
kiildeni
tijbb

Michelson legczelszerubbnek
hozz^jok, kinek csapataban

Ugriticset
is

kulonben
kellett

mdr

szerb menekiilt szolg4lt. Utasi-

tasahoz kepest a tabornok megbizottjanak igyekeznie

Szerbiaban
s

kiismerni a nep

hajlamat Orosz-

orszdg irant

tudomast szerezni mindazon koriilme-

nyekrol, melyek az orosz hadviselesnek elonyere v41hattak.^**

Novokrstenni kiildetese 1806 tavaszan

szinezettel
birt,

(aprilis)

mkr
tehat

hivatalos

mert 6 az orosz

fo-

parancsnok neveben jelent meg a szerbeknel. Ez

Oroszorszag reszerol az elso

volt

hatarozott lepes,

mely aztan ido mult^val a szorosabbra fuz6d6 oroszszerb osszekottetesre vezetett.

kuldottjet.
tett

Karagyorgye orommel fogadta az orosz t4bornok Megjelenese es az orosz kormany neveben

igeretei

felbatoritottak

es

kitartasra buzditik a

szerbeket. Ohajtottak volna megtartani

magok

kozott

hogy harczaikban tanacsaval elhessenek. Ugritics Novokrstenninek azonban megbizatasahoz kepest csakhamar vissza kellett temie, hogy tapasztalatairol jelentest tegyen. Karagyorgye
a tapasztalt
tisztet,

tehat

tavozasakor

legalabb

levelet

intezett

altala

Michelsonhoz, melyben elosorolta legfobb

teiket s kerte,

sziiksegle-

hogy mielobb penzt, fegyvereket, 16ezekben szenvednek leginkabb hianyt. Vegre kijelente, hogy ha a remelt segely g}'orsan megerkezik, az egesz szerb nep halajara szamithat a tabornok.-^ Daczara
szert es iigyes tiszteket kiildjon nekik, mert

e siirgeto felszolitasnak, az Oroszorszagtol vart segedelera sokiig kesett. Michelson ekkor

meg

orosz

fbl-

Az OEOSz v:feDNOKSEG mkgalapItAsa szebbiAban.

53
e

don, Moldva

hataran

allott

seregevel.

Mar

nagy

tavolsag

az utazas akadalyai, kiilonosen a torokok

dital megszallott

videkeken

at,

szerfdlott

megnehezitek
is

a szerbekkel valo kozlekedest. Karagyorgye levele

ketsegkiviil csak hetek

mulva

jutott a tabornok

ke-

zeibe, kinek aztan ismet Szent-Petervdrra kellett azt

kuldenie.

Oroszorszdg

kiilonben,

mely
s

ekkor

meg

fennen

hangoztata,

hogy nem

viseltetik

ellenseges

indulattal a torok
tizenet

birodalom irant

egeszen a hadszerepe
mellett,

kihirdeteseig

megmaradt

nem

is

tamogathata nyiltan a szerbeket, minthogy a

porta Idzadoul tekinte a szerbiai rajat. Es ezcrt

szerb kiildottseg, mely majus elejen,

egy
csak

meg
volt

az Ugritics-

fele kiildetes el5tt, Szent-Petervarra jott, ismet

biztatasokkal

es

puszta

igeretekkel

kenytelen
Ypsiianti 68

megelegedni.^^
Masfelol Ypsilanti, az olah feiedelem, kinek orosz ^
'
.

Rodoflnlkin

erzelmei altalanosan ismertettek, de ki kitvan

meg nem

szakiil-

egyuttes

mu-

teljesen a Portaval, legalabb a loyalit^s

^oHm.

szinet kenyszeriilt megorizni, szinten

nem

engedhette

meg, hogy Oroszorszagbol nagyobb mennyisegii hadikeszlet szallittassek olah foldon at a szerbek szamara,

a mi

nem maradt volna titokban a torok kormany elott.^^ Nagy siilyt fektetven azonban a szerb mozgalom erehogy a folkelok,
mukodott
legalabb titkos modon, Oroszorszag tettleges tamoga-

lyes folytatasara, mindent elkovetett,

tasaban reszesiiljenek.

czelra kezet fogva

az Olahorszagban tartozkodo orosz iigynokkel, Rodofinikinnal.^*

Ypsilanti reabirta Rodofinikint,

hogy kormanyatol
fedezhetnek.
elo
:

kerjen a szerbek szamara 13,000 aranyat, mely oszszeggel

legsiirgosebb
sztiksegleteiket

Tovabbd a kovetkezo

tervvel

allott

minthogy

54

EL80 FEJEZET.

a fenforg6 kOriilmenyek
szerek
szallitasa

kOzott

lopor

egy^b hadi-

Oroszorszagbol

nem

lehetseges, az

osztrik kormdnyt kellene felszolitani, hogy a szerbeknek engedje at a sziikseges mennyisegu Idkeszletet,

a mire

talan

hajlando

is

lenne, ha figyelmeztetnek

azon veszelyre, mely a minden tamasztol megfosztott

folkelok reszerol,

leonhoz

kik ez esetben forduln^nak, Ausztriat

arat.-'^

ketsegkiviil
is

Napo-

fenyegethetne.
erje, ki kel-

Oroszorszagnak pedig, nehogy Ausztriat vdd

lett

volna nyilatkoztatnia, hogy megteriti az 4tadand6

Rodofinikin mindezt hiven kozOlte

szerelvenyek

kormanyaval. Ausztria szivesseget Szent-Petervart

voltak hajlandok igenybe venni.

nem

De a

13,000 arany

utalvanyozasat a szerb folkelok javara a czar elrendelte s

fele felszolita

ennek kOvetkezteben Budberg szeptember vege Michelsont, hogy a mint megkapja az

nelktil

emlitett Osszeget, juttassa azt haladek

Kara-

gyorgyehoz.
loport,

kuliigyminiszter
stb.

meg megjegyze, hogy

fegyvereket

a szerbek a jelen viszonyok

kdzott

ha azonban haboriira keriil a orosz kormany mindazt meg fogja szerezni reszokre, a mivel most szukOlkOdnek.*^
ne varjanak,
dolog
a portdval,
az

kijzben Karagyorgye,

nem gyozven

bevarni az igert
kiildott

segelyt,

szeptember kftzepe tajan levelet

jdszvasari

orosz consulhoz, Bolkunovhoz, s ismetelte

is

tobb izben eloadott kerelmet. Ez a level

kin

Rodofini-

kezebe

jutott,

ki

aztan

sietett

biztatni

az irat

dtadojat,

hogy a felkelok legyenek jo remenynyel,

s

mert Szent-Petervarr61 tetemes osszeg mdr litban van

szdmukra
nyat

addig
fel.

is,

mig az megerkeznek, 2000

szerb

araki

ajanlott

keresked6

azonban,

Karagyorgye
penzt,

levelet hozta volt,

attol,

nem merte

atvenni a

tartvan

hogy litkozben a torokok meg-

AZ OBOSZ VEONOKSfeG MEGaLAPItASA SZERBIABAN.

55

raboljak.^^

De

ligy

latszik,

talalt biztos

alkalmatossagot, mert

hogy Rodofinikin megis nem sokara 4000

ugyanannyit
kiildott

aranyat,

oktober vegen

pedig

Szerbiaba.^^ Kapcsolatban a penzsegelylyel Michelson

egyenes utasitast vett a

czartol,

hogy biztassa a

szer-

beket a fegyveres tamogatassal, mihelyt az orosz hadero a szerb hatarhoz kozel fog erni.^^

porta hadiizenete utan azonnal elenkebb lendii^

""cheison es

Karagyorgye.
csisz^ri
p'"^"

letet nyert az

oroszok

erintkezese

is

a
.

szerbekkel. a

Michelson, ki ekkor mar megszallotta volt Bukarestet

s

^^^""^

stige-e. Para-

1807 januar 23-an boia a cz4regy hosszabb iratot intezett egyuttesen Karagyorgye- '^' ^' * hez, a knezekhez, vojvodakhoz s a szerb tanacshoz, melyben egyreszrol kozremukodesre szolitja fel a
Olahorszagot,
szerbeket,

majdnera egesz

mas

reszrol

pedig felszabadulast

allosagot iger nekik. Eljott az ido,

hogy a keresztyen hit harczosai lerazzak a muzulman igat s hogy a szenvedo keresztyen nepek
son
visszaszerezzek az osi dics6seget, joletet
gtiket.

igy

es on-

irt

Michel-

es

orokse-

Az ottoman porta hadat iizent Oroszorszagnak, mert a rokonhitu nepek javarol gondoskodni igyekszik s mert veletek osszekottetesbe leptiink, szeretett

hitsorsosaink.

szerb nemzet peldaul szolgal a vilags

nak, hogy mire kepes a keresztyen hit

tet altal lelkesitett hosies szellem."

a honszere-

Elmondvan azutan, hogy mily eredmenyeket vivtak ki mar az orosz fegyverek

tatja
:

magasztalvan Oroszorszag hatalmat, igy

felett

foly-

Mindennemfl segedeszkozok
s

rendelkezem

szamotokra
egyiitt

ohajtanam,

vajha mukodesem veletek

a kozos czelra, minel sikeresebb lehetne.

erdtoket,

De

nem ismerven sem

szUksegleteiteket,

sem szandekaitokat, sem

nem

intezkedhetem.

Ne

kessetek
elofor-

tehat

engem

ertesiteni mindenrol,

mi nalatok

56 dul".

ELSO PEJEZET.

Ugy Yelem, hogy Belgrud bevetele utan Viddiiinek kell tOrekv^seitek czeljAt kepezni. Ennek elfoglalasa OrOkre megalapithatja a szerb

nemzet

fiigget-

lenseg6t es nyugalmat.

Nem
nem
A

iranyozhatnatok-e
kiildhetnetek-e 4

tehit

f(5er6toket ezen pontra s

5000
is

f6nyi

sereget

Krajovaba,*

hogy

ezen

oldalrdl

egyiittesen mukodjiink?"

porta, szorult helyzetevetett

ben,

meghiiisulvan

francziakba

remenyei,

majd igeretekkel halniozand el benneteket, hogy maKaragahoz edesgessen es elamitson. De te (t. gyorgye) egy vitez nemzet vezere vagy bolcseseged es batorsdgod nem terelhet6k tevutra. Ismered mar
i.
;

az

ily

kibekiilesek karos eredmenyeit.

szerb

nep

hogy nemzet legyen, a nielyre nezve nem szegyenletes dolog, ha adot fizet a toroknek jobb-e ezen osszeget a nemzet hadi szuks6gleteire, a
megerdemli,
;

jarombol valo felszabaditasra

tiintetesek fOlOtt

forditani.

Nevezetes

ki-

rendelkezem szamotokra, melyek

altal

a mindeu oroszok czarja meltanyh'isat ohajta kifejezni

hdstetteitek irant,

De

ezeket

kedvezobb alkalommal
hadtestnek,

fogom hozzatok

juttatni.

melyet

ide

kiildOtok, elelmezeserol es tiizersegerol

majd en gonIstenben es

doskodom. Legyetek kitartok

I.

bizzatok

Sandorban.'"^''

Michelson b^torito

szavai es ig6retei

ketsegkiviil

nagy hatassal
arant
koztil

voltak

szerbekre.

Mindaz41tal

az

orosz tabornok levele

nem

mindeniitt idezett elo egy-

bizalmat

es

lelkesedest.

A
a

belatobb

szerbek a

tobben csakhamar azon meggyozodesre jutottak,

daczara
a

hogy

hivatkozasnak
s

hitkOzOssegre,

keresztyenek szenvedeseire

a szerb nep felszabadu-

Olahorszasrban.

A2 OROSZ VEDNOKSEG MEGALAPITASA SZERBIABAN.

o7

lasara az igert segedelem

fel.

nem

onzetleiiiil

ajanliatott

Michelson levelebol vilagosan

kitunt,

hogy

elso

sorban a folkelok
Viddin ellen,

tamogatasat ohajtotta megnyerni

mely inkabb az orosz hadmuveletekre,

mint a

szerb

mozgalomra

nezve

birt

fontossaggal.

Karagyorgye, kiben a fiiggetlensegi hajlam minden

mas

erzest

tiilszarnyalt,

csak a pillanatnyi veszely

elharitasa vegett folyamodott tobb izben idegen pdrtolasert,

de

mindenkor azon foltevesbol indulvan

is

ki,

hogy ha meg
koziil

nyerhetne

azt,

ezaltal onallo cselek-

veseben nem fog korlatoztatni.

sokan, kik

EUenben a fobbek mar ekkor feltekenyen szemleltek

tekintelyet,

Karagyorgye novekvo

azon voltak, hogy

fejedelemnek,

a tartomanyt egy hatalmas keresztyen

ha mindjart
kitol

csak kozvetett
e

uralma ala helyezzek,

es

aztan

nagyravagyo

haszonleso vojvodak
is

szemelyes

kitiinteteseket es jutalmakat

remeltek.

Nenadovics Mate szentpetervari kovetsegenek ideje Ota s kiilonosen, mivel Ausztriatol ekkor tenyleges es
nagyobbraervii segelyt

nem

varhattak, a szerbek nagy

resze mindinkabb Oroszorszag fele fordita tekintetet.

Nem
orosz

csoda tehat, hogy ezen alkalommal, midon az

kormany maga
is

tette

meg

az elso lepest a koze-

ledesre, sot remenyt nyujtott,

hogy lenyeges tamogaSzerbiaban igen

tasban

reszesitendi

folkelest,

sokan talalkoztak, kik nemcsak ororamel fogadtak az orosz taborbol jovo ajanlatokat, de azokon tiilmenve,

meg

szorosabb kapcsot

is

ohajtotta k

Oroszorszag es

hazajuk kozOtt.

hogy Karagyorgye nem osztozott e felfogasban, de belatta, hogy a porta hatalmaval szemben Szerbia kiilsegelyre szo-

Szamos teny

bizonyitja,

rult.

Es

ezert,

de tekintettel a kozhangulatra

is,

szi-

vesen fogadta az orosz igereteket, ambar

nem

bizott

58

BLS6 KEJEZET.

tak

azoknak 6szintes6geben 68 gyors teljesit^seben. Volmasok is, kik igy gondolkoztak s vag}' mert

kesett az orosz segely,

vagy mert nem oly mervben

felol.^^

reszesiiltek abban, a mint remeltek volt, kedvezotleniil

kezdtek nyilatkozni Oroszorszag

6v elejen tObben a f6n6kok

S6t az 1807.

kOziil s taldn

maga Kara-

gyorgye
bevetele

is,

kibekiilesi

ajanlatokat
ki,

tettek a portanak

Szoliman pasa kOzvetitesevel,

utan

mint tudjuk, Belgrad a

szer-

meg

a varban maradt, a hoi

bek egy ideig megtiirtek. Kivansagaik teljesitesenek

esetere a folkelok
allit61ag

felajanlottdk a portanak

haderejOket Oroszorszdg ellen. Szoliman

nem

kesett

a szerbek

folteteleit

Konstantindpolyba
reszesiiltek.

juttatni,

hoi

azok kedvezo fogadtatdsban

porta

mar

eppen
kiildeni,

szokasos

fermdnt
jott,

szandekozott

Szerbiaba

mid6u hire

hogy Szoliman pasat egesz

lillo

kiseretevel egyiitt lekaszaboltak a lesben

szerbek.*

hogy a szerbek csak szinbol folytattak ezen alkudozasokat s hogy nem czeloztak azokkal egyebet, mint idot nyerni, mig jobban szervezkedhetnek vagy pedig Oroszorszagbol segely
Alig ketkedhetiink a
folott,

erkezik.

Mindazaltal a teny maga, hogy a fonokok a portaval

egyezkedtek,

nem maradhatott
hatott

rejtve s ketseg-

kiviil

nyugtalanitolag

a nepre,

valodi czelt,

sem a reszleteket nem

ismerte.

mely sem a Az ekkent

alatt,
fel-

keletkezett titkos forrongds kOzepett nemelyek, valo-

szinuleg

mar Michelson levelenek hatasa

szolitak Karagyorgyet,

hogy hivjon ossze szkupstindt,

t^rg}"altatnek.

melyen az orosz oltalom kerdese

Nem

birunk teljesen hiteles adatokkal e szkupstinarol, ligy

Lisd

szerbek

tort.

I.

kStet 630631.

1.

Az OROSZ v^dnOkseg mkqalapItIsa szerbiIban.

59

hogy tulajdonkep Karagyorgye megbuktatasara terveztek azt vetelytarsai. Alighanem arra szamitottak, hogy a nep majd a f6vezer ellen nyilatIdtszik azonban,

kozik. Tagadhatatlan,

hogy a szerbek a hosszas torok

hodoltsagok idecsaszar,

uralom

alatt s az ideiglenes osztrak

jeben, hozzaszoktak egy hatalmas tavoUevo

mint korlatlan uralkodo akarata

elott

meghajolni. Oly

mely gyokereket vert a nep lelkiileteben ez erzes, hogy a szabadsagharcz koraban, de meg kesobb is,
fonokeit, daczara az engedelmessegnek, melylyel irdn-

tuk viseltetett,

nem

tekinte a nemzeti onallosag s az

allami fensoseg teljesen megfelelo kepviseloi gyanant.

Valoban annyira legyozhetetlennek tunt

fel

a szerb

nep

elott

a szultan, hogy a nep talan sohasem ragadt

a foniikok
el

volna fegyvert, ha

nem

hitetik

vele,

hogy a padisa rendeletere kell fellazadni a zsarnokoskodo dahik ellen. Utobb, midon a mozgalom fejlodtevel,

a szultan seregeivel

is

meg

kellett

iitkozniok,

termeszetes,

hogy a sajat erejiikben nem bizo

es

gyakran elcsuggedo szerbek valamely hatalmas csaszar vedelmet ohajtottak megnyerni. Igy tortent,

hogy

a forradalom egesz tartama alatt majd az osztrak, majd az orosz csaszar oltalmat kerestek, igyekeztek tobb izben oszinten megbekillni a szultannal s hogy
parszor

meg Napoleonhoz
segelyt.

is

fordultak

tamogatasert.
volt csaszar,

Mas europai nem kertek

fellengos

uralkodotol azonban, ki

nem

csaszarsagrol

alkotott

ezen

fogalmak konnyitek
is

meg

az orosz befolyas

meghonosodasat

Szerbidban a szdzad elejen. Ezen

hagyomanyos

erzest akartak

Karagyorgye ellensegei

felhasznalni megbuktatasara
;

vagy legalabb hataskorenek megszoritasara remelven, hogy a fdvezer, ha a szkupstinan az 6 teuyleges hatalma a tavollevo csa-

60
sziiri

ELSO FRJEZKT.

hataloinmal

allittatik

szenibe,

inajd

amannak

vedelmere kel

nep bizalmat. De rosszul szamoltak. Egybegyfilven a szkupstina, Karagyorgye e kerdest intezte a nephez szkupstinat 6hajs ezaltal

elveszti a

tottatok,
eloallott

ime osszejottiink, mit kivantok tehdt? Erre

egy Oreg kmet

mint mondjdk, igy szolott:

Kihajtja

Volt egyszer

egy gazdanak egy nydja.

juhdsz a nydjat a legelore, de farkasok

juhot szetteptek,
tert

jcittek s

annyi

hogy a pdsztor sokkal kevesebbel

elindult.

haza,

mint a mennyivel

Masnap ismet
keriilt

ligy tortent es

harmadnap
s
tart,

lijra;

ligy

hogy a juhokb61
is

alig

maradt egy-kett6
Hej
!

most mdr a baranyokra

bizony a baranyok
is;

sor.

ha ez igy

csak

ligy jarnak,
tiiztiink

mint a juhok. Igy vagjiink mi

sikra

ossze-

a torokkel,

szalltunk

el6szor 6s sokat

vesztettunk, sikra szalltunk masodszor es ismet vesz-

tettunk

most mar a gyermekeken a

te

sor.

Mi

teged

elismerunk fonokiil es urunkul, hivek vagyunk hozzad

s

azert hat szeretnenk tudni,

engedelmeskedunk neked. De hogy

s

nem vagy

csaszir,

ki a

mi csdszarunk;
jonnek.

pusztulunk

az oroszok
eltiint
:

meg mindig nem

Ezt mondvan

a tomegben. Karagyorgye pedig

hogy a csaszdrok hogy kionthetem oket elotokbe s ti majd vdlogattok? Ime hat ket csaszar, az egyik Konstantinapolyban, a masik
ekkent vdlaszolt
azt hiszitek talan,

es az oroszok olyanok, mint a rakok a zsakban,

Petervarott, valaszszatok tetszestek szerint.^'*

nepies
gyii-

szellemben adott felelet megnyugtatolag hatott a

lekezetre. Mert

Karagyorgye nem csekely ugyesseggel

s ligy

egeszen mellSzte sajdt szemelyet

a kerdest, hogy a nep
t.
1.

allitvan

fel

maga

valaszszon a ket csiszar,

a szultan

a czar kozott, a szkupstinara nezve

hdtra, mint elkerti-

termeszetesen

nem maradt egyeb

AZ OKOSZ vednOkseg megalapItasa szekbiaban.

61

lendo

minden
is

iranyban

veszelj^es

nyilatkozatot,

tovabbra

bizalomnial

viseltetni a fovezer irant es

turelemmel bevarni az orosz segelyt.

fonokok

a szenatus termeszetesen behatobban

orosz
reszrSl

^"''' ^^^^'
seg az orosz
t^borban,
*".^f"

foglalkoztak

az

ajanlott

tamogatas

altalaban az Oroszorszaggal letesitendo osszekottetes ""^

talnokct k6rnek.

kerdesevel.

Ketsegkiviil
'

Michelson fentebb
'

emlitett

Rodol^'"^'

levele altal indittatva, a tanacs elhataroza,

hogy kove- ^"""" ^-^

veztetdse.

teket kiild az orosz fohadiszallasra, kik ott a senatus

s

a nemzet ohajait tolmacsoljak.

Csardaklija Peter,

Liikics

Abraham

a tanacs titkara Gagics Jeremias^^

bizattak
tus es
ki

meg e

kiildetessel.

Felhatalmazasukat a szena-

Karagyorgye

irtak ala, de e mellett Milenkotol,

akkor legbuzgobb hive volt az orosz befolyas meghoztak levelet

Michelsonhoz.
iranyult,

szilardulasanak, szinte

Fokivansaguk oda
Oroszorszag

hogy a czar egy magasabb

rangii hivatalnokot kiildjon Szerbiaba, ki ott

nem csak

szandekait

kepviselne
s

a kozvetitest

eszkozolne az orosz kormany

a szerb nemzet kozott,

s

hanem egyszersmind a szenatusban elnokolne

orszag

az
lit-

beligazgatasanak szervezetet illetoleg

is

mutatasokat adna.

E
csak
ily

kivansag teljesitese nagy jelentosaggel

a
szerbekre, de Oroszorszagra

birt
is,

nem
mert

nezve

modon tenyleg
s

eletbe lephetett az orosz

vednok-

seg

a szentpetervari kormany

befolyasa allandoan

megalapittatott volna
kesett a szerb

Szerbiaban. Michelson

nem

is
irt

kiildottek

ohajtasairol a czarhoz

jelenteseben e koriilmeny fontossagat kiemelni. Eeank

nezve, jegyze

meg

tabornok,

ketsegkiviil

folotte

elonyos

lenne,

ha a

szerbek

kozott

egy

meghitt

emberiink tartozkodhatnek, ki a mi utasitdsaink szerint

iranyozna az ottani kozveleraenyt

es pedig annyival

62

blbO fejezet.

inkabb, inert ha a habori'i folytatasa kikerillhetetlenne

vdlik,

a szerbekre
is

szuksegiink

lesz,

sfit

nagy hasz-

nukat

vehetjiik.^*

kiildottseg

tagjaival

folytatott

besz^Igetesbol

csakhamar 6szrevette Michelson, hogy a folkelok partokra oszolvak s hogy kiilOnosen a harczok folyamaban nagyobb tekintelyre vergodOtt vojvodak hatalmdt szemlelik aggodalommal. Azon meggyozodesre jutott teh^t, hogy tulajdonkepen a katonai fonOkok ellensiilyozdsa vegett kivantak egy orosz hivatalnokot a szenatus a tabornok nem sokat elnokeiil.^^ Ezzel azonban torodott 6 azt remelte, hogy a szerbekre gyakor;

lando kSzvetlen befolyasbol elso sorban Oroszorszagra

fogelony h4romolni
sukat a czar elebe.

s ezert

partololag terjesztette ohajtikiildottseg tobbi kivaiisagai

A szerb

mdr a tenyleges
nbkkari
keloket
tisztet,

segelyadasra

vonatkoztak.

Kertek

ugyanis Michelsont, hogy kiildjon hozzajuk nehdny merkik a varak eroditesi munkalatait vezetfel-

nek, altaUban pedig a hadmiiveletekben oktatndk a

s

legalabb

egy

tiizertisztet,

ki

tuzersegi

szakmaban adna
10.000
puskat,
piasztert,

utasitasokat.

Tovabba

kertek

meg

61mot

es

legkevesebb

ketszdzezer

hogy adossagaikat kifizethessek.

kegyesen fogadta a szerb
kbveteket.

Michelson

Igerte k6relmok teljesiteset s egyelore 50.000 piasztert

adott ^t nekik a szenatus szamara.

Mindegyik kovet
szaz aranyat.

egy gyuriit kapott emlekiil

meg nehany

Ezen
ekitett

kiviil

tabornok a czar
kiildott

neveben

gazdagon
felirassal

kardot

Kargyorgyenak e

A vallis es

a haza vedOjenek" es egy masikat Milenko-

nak,melyre e szavak valanak bevesve: A vitezsegert".^^

Bukarestben a szerb
Rodofinikinnal
is
;

kiildottek

megismerkedtek
6t

megkertek Michelsont, kiildene

Az OROsz viidnOkseig megalapitasa szekbiIban.

63

Szerbiaba Oroszorszag kepviseloje gyanant. A foparancsnok ismerven Rodofinikin buzgalmat es kepeshisz egy gorog legiot" szervezett, melynek segeit

Szerbiaba es Boszniaba keilett volna torni

nem

vonakodott 6t a czarnak ajanlani.

Mar Junius 28-ikan

jelenthete Michelson Karagyorgyenak es a tanacsnak,

kinevezte Rodofiuikint ugynokeve Szerbiaban.

hogy a czar figyelembe veven ohajtasukat, csakugyan Ez alka-

lommal a tabornok kiilonosen hangsiilyozta a czar atyai szorgoskodasat az oroszokkal egy hitet vall6 szlavo-szerb nemzet irant s megjegyze, hogy e kinevezes
is

tanusaga a czar soha

meg nem
kepest

sztino

ved-

noksegenek. Rodofiuikint
szerbeket,

illetoleg

pedig ertesite

hogy megbizatasahoz hogy pontos tudomast szerezzen sziiksegleteikr61, hogy a szerb s az orosz seregek sikeres kSzremukodeset
lesz,

azon

elomozditsa

vegre,

hogy segedkezet

nyiijtson

az

orszag kormanyzatauak es kozigazgatasanak czelszeru

berendezesenel.''^

Rodofinikin kiilonfele akadalyok miatt csak augusztus

kozepe tajan erkezett Belgradba. Mieldtt rendel-

tetese helyere kovetnok az orosz ugynokot,

meg egy
altal

mas

kiildetesrdl

kell

megemlekezniink,

mely

Oroszorszag a szerbeket teljesen sajat hataskorebe

szandekozott bevonni.

A
kozott

viszony, mely a szerb

folkelok

Oroszorszag

p"|"ooi

mar eddig

is

letrejott

utobb ketsegkiviil nagy

negotini

elonyere valhatott amazoknak, de az orosz

czeljainak
lentil

nem

felelt

kormany meg mindaddig, a mig foltetfolott.

'zeKfidSs.

nem

rendelkezhetett a szerbek hadiereje

Szent-Petervarott, mint emlitok, a szerb folkelest oly

eszkozul tekintek, mely a kuszobon

kellden felhasznalva jelentekenyen

alio

haboriiban,

elomozdithatd az

61

KLSO FEJK/BT.

orosz fegyverek

diadalat.

szerbek kozremukodese
a

tehat az orosz-torok haboniban, mid6n egy tekintelyes

orosz hadero

keszult

atkelni

Dun4n Bulgariaba,
kepezett,

mindenesetre

nevezetes

mozzanatot

mert

ezaltal a torOk foseregnek legalabb

egy r6sze

meg-

benittatott volna,

a Szerbia

fel61

fenyegetett

Timok

vonal vedelmere kenyszeriilven

sietni.

De

Boszniaval

nagy szolgalatokat tehettek a szerbek az orosz hadvezetesnek. Napoleon baratsagos hajlamai

szemben
is

a porta irant, meltan azon aggodalniat kolthettek

fel,

hogy a magokat Dalmacziaban befeszkelt francziak, a bosnyak mohameddnokkal egyesillve Szerbian at az orosz sereg jobb szdrnydt nyugtalanithatnak. Az 1807. evi Junius havaban Marmont tabornok csakugyan meginditott
is

egy csapatot Szerbia

fele,*

ha mindjart neni
az

azon rendeltetessel, hogy kozvetleniil

forduljon.

oroszok
sereg

ellen

Az

egyesiilt

franczia-bosnyak

esetleges

elonyomulasat ketsegkiviil a szerbek aka-

dalyozhatak
orosz

meg a legsikeresebben. Es ezert az korm^ny csak sajat jol felfogott erdekeben cselekedett, midon a szerb fegyveres ero folott teljes rendelkezesi jogot igyekezett biztositani maganak. E czelt pedig, nezete szerint konnyen elerhete, mivel a szerbek eppen ekkor oly nagy mervben orosz segeljTe
szorultak.

Sziiksegesnek

latszott
altal

tehat

orosz

r6szr61,

egy
Dal-

megbizhato

egyen

elobb kikemleltetni
francziak
erejet

macziaban
azutan
keloket
oly

allomasozo

es

terveit,
fel-

pedig Karagyorgyet s altalaban a szerb

szerz6des

megkotesere

birni,

melynek
hadsereg

ertelmeben az utobbiak

mintegy az orosz

Lasd

I.

k.

634-635.

1.

AZ OROSZ vSdnOks&g bcboalapItasa szerbiAbak.

65

kiegeszito reszeve vdltak volna,

sok ugyesseget es
az
orosz
blzta

nem

csekely bators^got igenyl6

feladattal

kormdny orgrof Paulucci ezredest

jobban
dotte.
kitiinik

meg. Hogy
kiiliigy-

mit kellett az ezredesnek tulajdonkepen elernie, leg-

azon levelb61, melyben az orosz

az utasitasokbol)

minister

Paulucci utasitasait
(t.
i.

Michelsonnak megkiil-

Ezekb61

igy

irt

megertheti On e kiildetes foczeljat, mely Budberg abban all, hogy a Paulucci altal azon a videken

(Dalmacziaban) az ellenseges

muveletekrol

a hely-

szinen a szerbeknek irantunk valo husegerol szerzett

adatok es velemeny alapjan, On anndl czelszerubben alkalmazhassa a parancsnoksaga alatt alio sereget, kozvetlen osszekottetesbe

lepven Karagyorgyeval
elhelye-

es dltala Kattaroban s az ioniai szigeteken

zett csapatainkkal." ^

Azon ajanlo

levelben, melyet

Budberg
intezett,

Paulucci

kozvetitesevel

Karagyorgyehez

termeszetesen mar

nem
a

szolt ily leplezetleniil

a kuliigyminister.

Nem mondta
van

ugyanis, hogy az orosz

felkeldkre,

hadvezetesnek

sziiksege

hanem

csak azon nagy elonyt hangsiilyozta, mely a Dunanal

allomasozo
orosz

sereg

k6zremukodeseb61 a szerb

csapatokkal szarmazhatik.
razat

kiilonbseg e ket magya-

kdzott

csekelynek

latszik, lenyegileg

azonban

igen jelentekeny volt. Karagyorgye

arra

torekedett,

hogy az oroszok segelyevel hazajat felszabaditsa s onallova tegye, de minden viszonszolgalat nelkiil az orosz kormany ellenben csak a szerb haderot kivanta
;

felhaszn^lni

porta

ellen

folytatott

hdborujaban,

nem

sokat tor6dven ekkor

meg
azt^n

Szerbia kesdbbi sorellente-

saval.

Ez a

kettos,

egymassal sok tekintetben

tes felfogds

mind vegig Karagyorgye viszonyat Oroszorszaghoz. Budberg a szerb

befolyasolta
Kallay:

szerb felkeles tortenete 180710.

1.

66

BLSO KEJEZBT.

fovezerhez intezett iratdban

meg

biztositotta ez utobbit

a czar vednokseg^rOl,

tovibbi igerte, hogy a mozgalom folytatdsdra sziikseges eszkiizok beszerz^seben szamithat az orosz segelyre s vegiil kerte, hogy
legyen bizalommal Paulucci
irint.'*

Paulucci nagy keriilovel erkezett Szerbiiba. Utjat

lengyel

fdldon,

Magyarorszigon,

Ausztriin

at

Triesztig terjesztette ki, hoi pontos tudomist szerez-

ven a Dalmiczi^ban
haderorol,

Friaulban tart6zkod6

franczia

valamint a lakossdg

hangulatar61,

vegig

az osztr4k

hatarorvideken

Zimonyba

nient s onnet

kelt dt Belgradba."

A
lyokat

zimonyi osztrak parancsnok mindenfele akad4igyekezett

Paulucci

tovabbutazasa

ele

gbr-

mid6n ez utobbi azzal fenyegetodzott, hogy panaszt emel a becsi orosz kovetsegnel, engedte meg a haboritlan dtkelest a Dunan. Ezen bandsmod
diteni s csak

Pauluccit azon gyaniira ebresztette,

hog}' az osztrak

katonai hatosdg talan felsobb rendelet kovetkezteben

iparkodott
gatolni

az

oly

idegenek
30-ikau

megjeleneset

Szerbiaban, kik a felkel6kkel politikai Osszekottetesbe

lephettek volna. Vegre
Junius

megerkezett

Belgradba.

szerb parancsnok, Milov^no\ics Mladen

eleinte tiszteletteljesen fogadta 6t, de

mar masnap a
iranta. Paulucci

legnagyobb bizalmatlansagot tanusita

csakhamar red
kereskedo
s

jOtt,

hogy Milovanovics nehany zimonyi

ezek kozott leginkabb bizonyos Urosevics

tulajdonkep
e mino-

Milos besiigasai kOvetkezteben valtozott meg, kik azt

igyekeztek elhitetni vele, hogy Paulucci

franczia

emissarius s orosz

utlevele

csakis

sege

eltitkoldsara

szolgal. Osztoztak e teves

nezetis>^ v41t

ben magok az osztrak es magyar hat6sagok Az orosz ktlldott helyzete igen kellemetlenne

AZ OROSZ VEDNOKSEG MEGALAPItISA SZERBllBAN.

67

Milovanovics mar bortonnel

csejere

is

fenyegetodzott. Szeren-

azonban
Grujovics

sikerult

Grrujovicsot *

megnyernie,
erelyes

kiLl(5nosen azaltal,

hogy egy arany

kozbenjardsara

6rat ajdndekozott

neki.

es

sajat

nap mulva aztan megnyerte az engedelyt tovdbb utazhatni Karagyorgyehoz. Csolnakon indult el Belgradbol Paulucci, Gnijovics,
follepese kovetkezteben par

egy nyugalmazott osztrak

Urosevics
beszelni,

tiszt

es a fentebb
is

emlitett

tarsasagaban, ki litkozben

rea

akarta

hogy hagyjon
Szendronel
egyiitt

fel

liti

tervevel es szalljon ki

a Duna balpartjan. Paulucci azonban

nem

engedett,
s

hanem

hagyta
a
es

el

a csolnakot

innet

kiseretevel

negotini

taborba
orosz

indult,

hoi
tar-

akkor Karagyorgye
tozkodtak.
Julius 6-ikan

Iszajev

tabornok

erkezett

Paulucci a szerb-orosz ta-

borba

Iszajev

hogy minden tovabbi gyanunak elejet vegye, altal mutattata be magat Karagyorgyenak.

Nagy bamulatara azonban, a folkelok vezere igen hidegen fogadta 6t s nem sokara eszre kellett vennie, hogy a tervezett szerzodest illetoleg nem oly konnyen
erhet czelt, mint eleinte remelte.
Iszajevtdl
ertesiilt,

hogy daczara az orosz hadtest kozremflkodesenek a szerbek harczaban, Karagyorgye eppen nem latszek megel6gedettnek s folyvast arrol panaszkodott, hogy az orosz kormany igereteinek csak igen csek61y reszet
teljesite.

irant

Ennek kovetkezteben meg az orosz tabornok sem tanusitott a legkisebb el6zekenyseget sem. Paulucci nem csuggedt el, hanem mar a k6vetkez6
napon
ismet
folkereste Karagyorgyet.

Kozolte

vele

*
I.

Grujovics

neve

tobbszor

elofordult

mar

a Szerb.

tiJrt.

kotete folyaman.

5*

68

HLS6 FBJSZBT.

kiildetese czeljit, elmond^,,

nak

el

a francziak es

tor(3k()k

nekkel ecsetele a veszelyt,

csak
vadolta

hogy mily ^llasokat foglalBoszniaban 8 elenk 8zimely azon oldalrdl Szerbiit

6rbetn^. Karagyorgye minderre

nem

vdlaszolt,

hanem
hogy

az

osztrak

es az

orosz

udvart,

kiel6git6 segely nelkiil elhagyjik verzeni a szerb fdl-

keldket

Latvdn Paulucci, hogy

ily

egyszerfien

nem

boldo-

gul Karagyorgyeval, kOrayezetet iparkodott megnyerni.

Bukarestben j4rt harom

a
f6vez6rre.
8 igerven,

kiildott

egyike,
s

Gagics,

akkor szinte a tdborban tartozkodott

birt

befolyissal

Ezzel

kotOtt

teh^t

ismerets^get
jutal-

Paulucci mat,

hogy kedvezmenyeket eszkozOl

reszere vonta
ot.

a czdrtol

majd nemi

ki szdmdra,

teljesen

maga

Gagicstol tudta

meg

azt4n,

hogy Urosevicsnek hosszas ertekezlete volt Karagyorgyeval, mely nem maradt hatas nelkiil az utobbira. Urosevics azt bizonyitgatd, hogy az oroszok ug>'ei igen rosszul allanak, mar Danzigot is elvesztettek, 8 hogy ennelfogva mindaz, a mit Paulucci mond, csak keves bizalmat erdemel. Tovabbi igj^ekezett Karagyorgyet

meggyozni a

fel61,

hogy a szerbek csakis

biztositAs4t

az osztrak cs4szart61 remelhetik jov6jiik

s

fogadkozott,

hogy ha

oszinten

Ausztria

reszere

allanak, 6 azonnal tavozik s

nem sokara

a legked-

vez6bb hirekkel fog visszaterni. Karagyorgye Urosevicsnek sem adott hatdrozott valaszt, de a zimonyi
kereskedo besiigasai meg ketkedobbe tettek
orsz4g
ir4nt.

6t Orosz-

Mindez nagy mervben

aggaszta Pauluccit.

Hogy

veget vessen e bizonytalansagnak, Sztojkovics Milenko-

hoz fordult, ki akkor nagy tekintelylyel

kiilbnOsen a krajnaiak
elott.

birt

a fdlkelok,
6ta felte-

mar tobb

ido

AZ OBOSZ TfeDNdKSfiO MEaALAPtTlSA SZBBBIABAK.

69

kenyseggel
volt

szemlelte

Karagyorgye

hatalmdt.

Nem

nehez Pauluccinak megnyernie a hiii es nagyravagy6 Milenkot, ki aztan vallalkozott is Karagyorgyet

egyediil

rea birni arra, hogy

osszekottetesbe.

Oroszorszaggal lepjen
ekkent,

Bizt08

16ven

Paulucci egyik jelenteseben,

igy szol
vele-

hogy a fovezer
is s

menyet, sot ha kell tekintelyet

hatarozottabb

ellensulyozhatom,

Milenkoval egyiitt hozza mentem s erelyesen

a leg-

hangon kijelentem, hogy az osztrdk besugasok es cselszovenyek tndomdsomra jutottak majd pedig azon remenyemnek adtam kifejezest, hogy nem fogja magat ezek altal teviitra vezettetni s nem ad hitelt egy oly udvarnak, mely a szerb nemzetet, hogy sajat czeljaira felhasznalhassa, ehen hagyja veszni; vegre megjegyzem, hogy tudom azt is, hogy
a szerbek az osztrakok
izgatasai
s
;

kovetkezteben
nyertek
az

la-

zadtak
segelyt

fel
is

a porta ellen

toluk

elso

b^r tiilsagos aron

szerint
ily

de hogy Ausztria meg-

gy6z6desem Megingatvdn
Ausztria

nem tamogathatja <5ket nyiltan. modon Karagyorgye jo velemenyet

szineben

irdnt,

valodi
;

tuntetem
a

fdl

a mi a

udvarunk
nyelvet,

loyalitasat

hangsiilyoztam
s

valldst,

szokasokat

a haboriit,

melyet oroszok,

szerbek egyiitt folytatnak a tOrOkdk ellen, az erdekek

koz58s6get, v6gre felseges

uralkod6nknak a szerbek

iranyaban tanusitott jotetemenyeit,

keldkkel.

melyek

kdzott a
ftJl-

legkivdlobb ketsegkivtil csapataink egyesiilese a

Mindez a legjobb

hatassal volt Karagyor<5t,

gy6ra

azon igeretre inditotta

hogy nem keresven

tObbe osszekSttetest

Ausztridval, eg^szen a czdr ve-

delme ala fog helyezkedni."

Nem
mily

val6szinii,

hogy Paulucci rabeszelese,

adta
is

bar-

6kessz614ssal

el6 azokat,

oly

gyorsan

70

BLSCl FBJEZBT.

eloszlathattak

volna

Karag)'orgye

bizalmatlansag^t.
ffivezere,

kovetkez^s megmutatta, hogy a szerbek

az
orosz

dacz^ra

vednoksegnek,

meg

t5bb

izben

fordult Ausztria oltalmdhoz.

Karagyorgyenak egyetlen
nyiijtott,

v4gya
b61.

volt

nemzetenek fOlszabaditasa a tOrbk jaromsegelyt

azt
el

ki e czeh-a

bar^tjanak

tekinte, legalabb addig, a

mig a veszely

nem

miilt.

Az ekkent tamadhato viszonjTiak, s6t idegeii befolyasnak kOvetkezmenyeivel, pillanatnyi hatasok utan indulo elmeje nem tor6dott. Eppen akkor, midon Paulucci folytati vele alkudozasait, hir6t veve a bosnyakok
betOresenek
es Nenadovics

Jakab megveretesenek.*
esetleges

Mindaz, a mit Paulucci a franczia-bosnyak

vallalatokr61 Szerbia ellen mondott, e hir 41tal

nemi
fdl-

megerositest nyert. Ily kOriilmenyek k(3z5tt a szovet-

seg Oroszorsz^ggal
keles iigyet.
hatott titokban,

nagy bajb61

menthete ki a
elott

De tovabba Karagyorgye

nem marad-

hogy vetelyt^rsa Milenko, ki minden perczben kesz lett volna ellene tamadni, ha erre alkalmas
iirugyet talal.

mar megnyeretett az orosz torekvesekfOllepese

nek.

Milenko
ezt.

Pauluccival
s

egyiitt

elegg6

bizonyita
sors^t

Sajat all^sat

ez

altal

talan

hazaja

veszelyeztette

volna

Karagyorgye, ha ellen-

szegiil s ily vegzetes viszalyt idez eld.

Ezek

voltak,

ketsegkivul, az oly rogtdn bekovetkezett fordulatnak

valodi okai. Paulucci

maga sem

tagadja, hogy Kara-

gyorgye kozdlven vele a Drinna mellol erkezett kedvezotlen

hirt,

megjegyze, hogy most

mar

6 is

sziik-

segesnek
orszaggal.

tartja az ezredes altal javasolt hadi

muve-

leteket s kesznek nyilatkozott egyessegre lepni Orosz-

Lisd

I.

k.

635.

1.

A2 OB08Z Vfa)NOKSfeG MEGALAPItASA SZEBBIABAN.

71

Az orosz

kiildott tehat czelt ert,

nelkiil.

mint lattuk,

nem

minden nehezseg
daczara

nehezsegek pedig f6kent

daczara a hideg
az elegge

Karagyorgyetol szarmaztak. LFgy Idtszik azonban, hogy

ezeknek az akadalyoknak,

fogadtatasnak, melyben eleinte reszesiilt, Karagyorgye

nyers, de onzetlen jelleme

nagy hatast

tett

partatlanul itelo Pauluccira. Egyszeruseget, onzetlen-

seget

valodi honszeretetet

nem

gyozi elegge dicserni.

6t,

Ritka, tiszteletremelto
nelkiiloz
el

egyenisegnek nevezi

noha

minden

muveltseget. Soha
ir

sem

felejtem

utolso szavait, igy

intezett,

Paulucci jelenteseben, melye:

ket hozzam
feledje,

biicsiit vevek tdle ne monda, hogy en nem ohajtok egyebet, minthogy hazam vegkep megmenekiiljon a torok igdtol ha ez sikeriil, szivesen leraondok mindenrol s leszek

mid5n

ismet foldmuvelo." Es e nyilatkozat

fitogtatds.

nem

volt puszta

Midon Paulucci kerdest intezett Karagyorgyehez, hogy mily kegyet ohajt a maga szamara az
orosz udvartol, a folkelovezer igy valaszolt
:

csak

azt,

hogy adja meg, a mit az

orgroffal

egytitt miilhatat-

lanul sziiksegesnek talaltunk.

Nem

ily

kedvez6en
s

hangzik Paulucci

itelete

tSbbi szerb fonokokrol

kulonosen Milenkorol. Ezek

el,

nemcsak ajandekokat fogadtak

tetesek es katonai rang

hanem

orosz kitiinis

megszerzeseert

ostromol-

tak Pauluccit.

*^

Negy
a

orai tanacskozas utan letre jott a szerzodes

negotini

taborban Julius

10-iken.

Karagyorgye,

Sztojkovics Milenko es Gagics irtak azt ala, Paulucci

pedig tartozkodott az alairastoL*

Karagyorgye meg akkor

is

tamasztott nemi nehezseget.

Imi, ugyanis, mint emlekeziink, imi

nem

tudott

ezert rendesen

72

elbO pbjbzbt.

KOzOljiik 8z6 szerint ezen egyess^get, mert abbdl

legvilagosabban
nitottak

kitflnik,

hogy mily ertelmet

fOlOtt

tulajdo-

orosz

r6szr61 a szerbek

gyakorland6

vednOksegnek.

^Egyesseg a szlavo-szerb nemzet fovezere Petrovics

Czrni Gybrgy

tigyminister

cs^sz^ fels^genek a Budberg Andras gyalogsagi t^bomok

es 6
I.

kiil-

altal

kiktildott ezredese, Paulucci 6rgr6f kOzott

1.

szerb nemzet legfobb 6hajtasa, hogy

Sin-

dor 6 csdszdri folsegenek vednoks^ge al4 helyeztessek.

A
min61

szerb nemzet legalazatosabban kerelmezi, hogy

6 csdszdri folsege az orszig igazgatasanak czeljabol,

el6bb egy alkalmas korm4nyz6t jeloljOn ki hogy ez a kell6 rendet helyredllitsa, a szerb tartominyt szervezze s a nemzet szokdsainak megfelelo

alkotmanyt keszitsen, mely alkotminy 6 csasziri

folse-

genek neveben hirdetendo ki. 2. A szerb nemzet 6 cs4szari folsegenek vednoksege 6s oltalma ala
teinek
kielegittet^set

helyezkedven, remeli sziikseglees

ohajtja,

hogy

Szerbiaban
azaz hogy ne
41tal

soha

senkinek

tulajdona

gyanint ne adomdnyoztat:

hassek a fold legcsekelyebb resze sem

letezhessenek fdldes urak, ne hogy
is

ezek

barki

szolgasagra jusson.
3.

Szerbiaban ligy a katonai, mint a polgari

(csak

tiszt-

viselok

gorogok

ne

legyenek)
kell

kineveztetese

csaszari

folsegenek

neveben
;

hogy tOrt^njek.
bogy

pecsetjet

nyomta neve melle

de ez esetben azt iUita,

elvesztette pecsetnyom6jit s igy

sat 6

mas

iiital

eszkOzcJlt nevalaira-

maga tulajdonkepen nem

hozzateszi

ki ezt elbeszeli,

csenek jelen,

erositette meg. Vuk Karadzsics, meg, ha Iszajev es Paulucci ninKaragyorgye nem fogadta volna el ezen egyez1.

menjrt. Pravitelsztviijuscsi szovet stb. 17.

jegyzet.

AZ OROSZ VtDN0KS6 MEQALAPtT^SA SZERBIAbAN.

4.

73

nagyobb biztonsag es a jobb igazgatas tekintetebol a szerb varakban rendes orosz csapatokbol alio <5rseg helyezendo el s minden varba, melyet mar
jelenleg a

szerbek

birnak, s

meg jovoben
orosz

az

orosz

fegyverek

segelyevel
ki.

elfoglalnak,

parancsnok

nevezendo
5.

krajna-viddini hatarra
ellenseg

kiildessek hadimuve-

letek s az

megtamadasa vegett egy haromrendes

orosz hadtest, melylyel

ezerfonyi gyalogsagbol, ket osztaly lovassagbol, s egy

kozak ezredbol
6.

alio

kello idfiben 20.000 fonyi szerb sereg egyesiilend.

szerb nemzetre nezve elkeriilhetetleniil szilkel

seges Bosznia fele er6s allast foglalni

a monte-

negroiakkal

osszekottetesbe

lepni,

meghiiisittassanak a francziak es
vallalatai s

hogy ily modon bosnyakok egyiittes

;

azon videk nyugalma biztosittassek

(t.
i.

ennel-

fogva kegyeskedj6k
tett

az orosz kormdny) az emli-

rendes hadtesten

kiviil

meg harom ezemyi

miikodes

gyaktil-

logsagot, ket osztaly lovast s egy ezred kozakot

deni

ezekhez

Boszniaban valo

es

az

egyesiiles vegett Montenegroval szerb reszrol

15,000

fonyi fegyveres csapat fog csatlakozni

ezen egyesiilt
nerazet ellen-

sereg a szerb hatart Bosznia ellen fogja vedelmezni.

7.

Negy even
osszes

at kiizdven

a szerb
s

segevel,

vagyonan
el

tiiladott

a legnagyobb
;

mertekben hianyt szenved keszpenzben

a sereget kelloen
segleteit

tehat

sem

nem

tarthatja,

nem

fedezheti, ennelfogva a

sem egy^b sziikkormanyz6nak,

el-

ki a szerbek reszere ki fog neveztetni, elegendo penzt

kellene

magaval hoznia

a penztart Belgradban

helyeznie.
8.

Belgradban es mas varakban nagy szdmii rozagyii leven,

zant

melyek javitast igenyelnek,

agyii-

74

ELSO FEJEZET.

muvesekre, goly60nt6 es l<5porkeszit6 munk^sokra lenne

sziikseg.
9.

Igen nagy hi^nyt szenvednek a szerbek jelenMinel

el6bb
raktart kell
sziiksegel-

leg

Idporban 6s 61omban.

teh^t Belgradban

felallitani,

agyiik

nem

tetnek, mert a rendes orosz

kiviil

hadcsapatoknal k^tseg-

ilyenekkel kell6en el vannak latva.

10. Szukseges lenne a belgridi ^raktarban meg vagy 10,000 katona-puskat keszletben tartani, azon esetre, ha a szerbeknek hadseregoket szaporitaniok

kellene.
11.

sen

A meg

szerb sereg oktatasa vegett kiildessek kegj-ehat

tiizer-

es hat mernokkari

tiszt.

12. Kiildessek

kegyesen meg egy osztaly utasz

egy

osztaly tiiz6r, ez utobbiak kdzott

13.

nehiny bombavetfi.

szegeny szerb harczosok, ha megsebesiilnek,

segelyben

semmifele

nem

reszesiilnek,
;

nem

leven

sem

orvosaik,

sem gyogyszertaraik

ezert tabori korkiilo-

hazakrol es orvosokrdl kellene gondoskodni es

nosen Belgradban egy fSkorhazra lenne sziikseg gyogyszertarral.

Mindarra, a mi az elosorolt pontozatokban foglaltatik,

is,

nagy

sziiksegunk van,

keriink

meg

olyanokat

a miket mi

nem tudhatunk
I.

es aj^nljuk

magunkat

6 csaszari folsegenek
*'

Sandornak, legkegyelmesebb
atyai kegyeibe es nagy-

vedonknek es oltalmazonknak
lelkusegebe."

Nines ketseg a

folott,

hogy nemcsak Karagyorgye,

alatt

de altalaban a szerbek az orosz vednokseg

nem

ertettek oly teljes beolvadast Oroszorszagba, a milyet

a negotini szerzodes fOltetelezett. Es hogy megis oly

kOnnyen

reaallottak

Paulucci

altal

eloterjesztett

AZ 0B08Z VEDNOKSfeG MBGATiAPItASA SZERBIABAN.

75

f5lt6telekre,
kiviil

annak okat, a mar fontebb mondottakon

kozigazgatas,
nelkiilozo

leginkabb azon koriilraenyben kereshetjiik, hogy

re^juk

nezve

alkotmany
fogalmak,
voltak

stb.

reszint

minden ertelmet
aldrendelt

reszint

igen

6rteku intezmenyek

akkor, midon

az egesz

nep harczban
valo
lopor,

dllott s

egyedul a szazados
gondolt.
Ily viszo-

zsarnoksagtol

szabadulasra
olom,

nyok kozott
becsesebb

fegyverek
a

es penz sokkal

targyak val^nak mint

legrendezettebb

kozigazgatas vagy a legremekebb alkotmany. Es eppen

a harczviselesnek araa nelkulozhetetlen segedeszkozeit

remeltek megszerezhetni az orosz baratsag kovetkezteben, mely tehat ezen szempontbol ketsegkivtil

nagy

jelentoseggel

birt

reajuk

drsegek elhelyezeset a

De mar az orosz varakban nem oromest lattak.

nezve.
koriil

Nemi

jelekbol itelve, e pont

vita.

fejl6dhetett ki a

legelenkebb
jelenteseben,
sikeriilt

Legalabb Paulucci, fentebb idezett

megelegedessel
emliti,

kiilonos

hogy
folotte

foltetelt

elfogadtatnia.

Altalaban

erdekes, hogy mikent magyarazta a negotini

dest,

szerzo-

melynek czelja az orosz vednokseg megalapimaga annak szerzoje, Paulucci. E szerzodes, igy szol jelenteseben, azon nagy hadi muveletek alapjaul szolgalt volna, melyeket nekiink (t. i. az
tasa volt,

oroszoknak) czelba kellett venniink.

czar, az egesz

nemzet ohajtasa kovetkezteben egy jelentekeny tartomdny birtokaba jutott volna, tovabba tetemes szerb
csapatok biztosittattak ligy a bosnyak mint a bulgar
hataron
hattak
valo
miikijdes

erdekeben, sot felhasznaltatvalo

volna
jarul

Bulgariaba

benyomulasra

is.

Ehhez

meg magaban
a

Szerbiaban

tobb fontos

var birtoka. ^Mindebbol

tiiloztam,

kitvinik,

igy vegzi, hogy

sikert

nem

midon

legszerencsesebb

veltem

76

BLSO FBJEZBT.
ligy

j68olhatni

a porta

ellen,
**

mint

francziikkal

szemben Dalmiczidban."
Paulucci, a
fdlt^telesen

mint idezett

8zavaib61 kitflnik, csak

sz61 az dltala kOtOtt

irta,

egyess^g el6nyeir61.
nappal a negoertesiilt

Mid6n ugyanis jelent6s6t

tini
tilsiti

hiisz

szerz6de8

letrejottte

utan,

m4r

volt

b6kek(5t6sr61.
vAltozott
is

Helyesen kOvetkezteti enn61fogva,

hogy a

kOrtilm^nyek kozOtt, az orosz-tOrOk

ellensegesked6s

bekesebb fordulatot veven, a

szeris

bekre nem lesz tSbbe sziikseg es igy a szerzddes

ez6rt

valoszinuleg elveszti ertek6t Oroszorszigra n6zve. Es

Qnel^giiltseggel emliti,
irt

hogy semmit sem

ig6rt,

semmit sem

al^,

az egyesseg tehat

inkabb csak
tetsze-

a szerbek k6rv6nye
*^

gyandnt tekintheto, melyet egy-

szeriien visszautasitani
setdl fiigg.

vagy elfogadni a cz4r

Igy fogta
er6sitv6n

fel

ez iigyet az orosz korminy

is,

meg soha

e szerzfidest, a szerbeknek

nem nem

csekely aggodalmara es megiitkoz^sere.

Kozvetleniil az egyesseg megallapit^sa ut4n Kara-

gyorgye a nyugoti videkekre tavozott. Paulucci pedig

elhagyv^n Szerbiat,
orsz^gba.
Rodofinikin

oldh fOldCn kt visszatert

Orosz-

^
el6,

tjlsiti

bekekOtes
kozott

kovetkezteben,
is

mely a porta

feiadata.

68 Oroszorsz^g

b6kealkudozasokat idezett
viszonyra

a szerbek reszvete a haboriiban fOlOslegess^ v41t

s igy oly szoros lekotelezettsegi

sem

volt

tbbbe szukseg,
zett.

a milyet a negotini

szerz(5d68 terve-

Mindazdltal az orosz kormdny

nem

volt hajland6

felkel6kkel

kezdett Ssszekotteteseit megszakitani.

befolyasnak, melyet ez ut6bbiakra gyakorolhatott,

is

b6kes id<5ben

haszn4t

vehete

a tOrok

birodalom
v41ha-

ellen ir^nyzott villalataibau.

Meg fontosabb^

AZ OBOSZ VfiDNOKSfiO MBGAIiAPtTASA SZEBBlASAN.

tott

77

pedig e befolyas, ha a beke

ismet
ki,

nem

sikeriilven, az

ellensegeskedesek
haborii tort volna

megkezdddtek,

vagy ha

uj

Es ezert Rodofinikin kiildetese, mely mint tudjuk mar Junius vegen elhataroztatott, nem maradt abba. Kiilonben is mar litban volt az orosz ilgynok Szerbia fele, midon a Napoleon es I. Sandor
kOzt letrejott

bekekotes
ert.

fdhadiszallasara
zat^st

hire

dunai

orosz sereg

Rodofinikin

kettos

megbikellett

kapott.

Egyfelol az

egesz torok

birodalmat

elaraszt6 franczia titkos iigynokok

mukodeset

elleusiilyoznia es lehetoleg meghiusitania,

biztositvan

egyszersmind az ottani keresztyen lakosok rokonszenvet

Oroszorszag
ttizetett

reszere.
ki,

Masfelol pedig kivalo

fel-

adataul

hogy kiilonbsen a szerbeket nyerje

kotelessegeve
, ,

meg

teljesen az orosz politika erdekeinek.

Titkos

utasitdsaiban

tetetett,
.

hogy
,

Ro'ofin'Wn

pontos tudomast szerezzen a szerbek terveirol, melyeket a harczok

segleteikr61
illet61eg,

,M

feladata.

altal

6hajtanak megvalositani,
fegyvert
s

sziik-

penzt,

egyeb hadi szereket

osszekottetesrol
sereg,

tovabba
s

a legczelszerfibb
az
orosz

Szerbia

egyreszt

masreszt
kellett

pedig

Montenegro kozott. Figyelmenek ki

az egesz
szerb

terjednie
szerint,

tartomanyra,
itele,

azert tetszese

a mint czelszerubbnek
helyt
kellett,
is

Belgradban vagy
mindenutt
s

mas
szi-

tartozkodhatott.

De

igyekeznie elenk

hogy megnyerje a nep bizalmat

nyomort,

nekkel ecsetelje a vegtelen

mely

elharit-

hatatlan lenne, ha a siilyos torok uralom lijbol helyreallittatnek,

vagy

ha

franczia

csabitasok

hitelre

hogy minden alkalommal biztositsa a nep fdbbjeit Oroszorszagnak a rokon hitu szerb nemzet folott gyakorlando vedtalalnanak.
mellett
utasittatott,

noksegerol, ha

t.

i.

nem

sziinnek

meg

azt kerelmezni.

78

BL86 PBJBZKT.
is

Rodofinikin belitasa szerint fegyverekert

hatott az orosz

folyamod-

kormdnyhoz a felkelok szdm^ra, de

fel61

ilynemfi segelyt csak azon esetben vehetett igenybe,

ha mar teljesen meggy6z6dott a szerbek husege

Oroszorszdg
irant.
is

Egyebirant

igerhete nekik, hogy

fegyvert es penzt

kapnak

mielfibb s altal4ban,

hogy

a czdr kesz oket mindennemfi segedeszkOzOkkel t4mogatni, a mint ketsegbevonhatatlan jeleit adtdk annak,

hogy buzgo
Rodofinikin

hivei

az

orosz

torekveseknek,

melyek
*^

mint az egesz vilag tudja, csakis a kozjot czelozzak.

fogadtaUsa
Beigr&dban.
Meggyaioiik.

Augusztus 14-en crkozett Rodofinikin Belgridba

sz^zozer piasztert hozvan magaval.
^^
j^

Szepen fogadt^k

szerbek. Karagyorgye maga, a szenatus osszes

tagjaival es a tobbi

vojvodakkal mkr Belgradt61 ket

6r4nyira elebe

j(5tt.

szerb nep szine-javat osszehiv-

t^

erre az alkalomra.

Kozeledtere

ropogtak a pus-

kak, dorogtek az agyiik es mindeniitt nagy orom ural-

kodott

az egesz orszagban szelteben hire jart a

cz^

kiildottenek.

virosban az egykor dahi Kiicsiik Ali

szep nagy haz4t rendeztek be neki. a melynek tagas

udvara es nagy gyumolcsOs kertje

verest

volt.

Aztin

Ot fegy-

allitottak rendelkezesere. Mindenki azon volt, hogy kedveben j^rjon es az akkori patriarchalis nep-

szokasok

szerint,

kiki mindenet, a mivel

is

csak

birt,

oda adta volna neki. Folyt

tol estvelig es

a dinom-ddnom reggelis

meg

Rodofinikin

oly j6

kedvu

volt,

hogy kikapta a cziginy kezeb61 a tamburat es darabokra tdrte. Ez azonban nem akadalyozta meg abban, hogy kes6bb Karagyorgy6t es tarsait dllitsa oda iszakosoknak. Rodofinikin a maga reszerol sem maradt
ados es
mint a felseges
czar

kepviseloje

ki

akart

tenni magdert.
tart

A gyakran

teljesen iires

nemzeti p6nz-

500

2000

darab aranynyal segelyezte es becsti-

AZ OBOSZ letere

V^NOKSKG

MEGAIiAPirASA 8ZERBIABAK.

79

legyen

mondva,

ezt mindig, niint a czar altal

nyujtott segedelmet tiintette fel a nyugtakon. Utodja

Nedoba mar nem igy

kOlcson es
biaban.

tett,

hanem mint
vett a

a maga^t adta

kesobb birtokot

hasznon Beszara-

Mindazondltal a lelkes hangulatnak vege szakadt, mert Rodofinikin csakhamar eszrevette, bogy daczara a szives fogadtatasnak, ligy Karagyorgye maga, mint

a fonokok

koziil

is

tobben nagymervu bizalmatlanMint mar

emlitettiik,

siggal viseltetnek irdnta.

finikin rhodosi

Rodo-

gorog csaladbol szarmazott.

a

szerbek

pedig talan
annyira,

meg

mohamedanokat sem
elo

gyiilijltek

mint

a koztiik

keresztyen

gorogoket.

Ezen ellenszenvet
idezt6k elo.

ketsegkiviil a tobbnyire gordg ere-

detu ptispokoknek szazadokon at folytatott zsarolasai

Az a nyomas, melyet az idegen szarmazasu f6papok gyakorolnak, a kik szemelyes erdekiik meg6vasa vegett inkabb szovetkeztek a torok hatosagokkal,

mint

sajat

hitsorsosaikkal,* bar terhes volt,

de tavolrol sem kozelitette

melyet
vednie.

a rajanak

meg azon mohamedan uraitol

sanyargatast,
kellett szen-

hogy a keresztyen hit orei, a piispokok, oly sokszor nemesak engedekenyseget, de

teny,

De a

meg

baratsagot

is

tanusitottak

az iszlam kovet6ivel

szemben, mely elkeseredest

a gorog papsag irant
;

sziilt

a nep lelkiileteben

fokozta ezt

meg

az a koriilsajat

meny

is,

hogy a termeszetesen mindeniitt csak

penzvalt6k
szinte az elelmes gorogok,

hasznukat keres6 kalm^rok,

es hdzalok

nagy resze
keriiltek ki.
* **

vagy legalabb
soraibol

az utobbiakkal

rokonszenvezo

czinczarok**

Lasd

I.

k. 219.

1.

Makedo-vlachok.

80

KL80 FBJEZET.

Michelson
eUenszenvet,

tabornok

ismerven

a szerb n6p

ezen

m4r

azon

felterjeszt^seben,

melylyel

Rodofinikin kinevezteteset ajinld, kifejezte aggodalmat,

hogy a szerbek taldn nem fog;j4k 6t kedvelni nemzetisege miatt. Mivel azonban eppen szerb kbvetek
k^rtek volt iigyndkiil az orosz korminytol, ez ut6bbi
teljesitendonek velte ohajt^sukat.
bizat^ssal

Nem

birtak

meg-

arra

nezve,

hogy
az

akar

Rodofinikinnak,

ak^r

birki

masnak

kiildetes^t oly alakban, a mint

az tbrt^nt, k^relmezzek
altalanos

orosz
volt,

t4bornokt61.

Csak

felhatalraazasuk

hogy annyi
ki.

segelyt,

a mennyit lehet, eszkOzoljenek

Nem

valoszinfitlen,

hogy eppen maga a tettsovdr Rodofinikin sugalmazta 6ket, s hogy az 6 tan^csainak kovetkezteben kertek kormdnyz6t hazajuk szimara az orosz udvartol. Ugy
Mtszik, hogy a szerb kovetek a Michelsontol

kapott

aranyok felosztasakor Osszevesztek egymassal. Gagics,

kinek a mindhdromnak adott ezer aranybol legkeve-

sebb

jutott,

ezert

sertve

visszatert Szerbiaba.

erze magat s csakhamar hogy Karagyorgyet Rodofinikin

ellen izgassa>** Michelson

nem ismerven Gagics

el

titkos

szandekdt,

dltala

kiildte

a Karagyorgyenek

es

Milenkonak szant dlszkardokat es az

dt ezer aranyat

a tanacs szdmdra. Gagics az egesz Ssszeget Milenko-

nak adta
hagyta
tirsait,

lit

ez azonban tartva

nakodasatol, csak ezret tartott

meg maginak

Karagyorgyenak gyas meg-

Gagicsnak, hogy a tobbi negyezret adja Karagyorgyenak. Gagics aztan a fovezernel bevadolta

hogy Rodofinikint,
kertek a tanacs

ki

nem

is

orosz,

hanem
ez
taplalt

gorog,

elnokeul.

Nem

tetszett

Karagyorgyenek es m4r el6re bizalmatlansdgot

az orosz iigynOk irant.
Irt

Csardaklijanak es Lukicsigazi

nak azonnal, hogy

kerjenek

orosz

iigynokOt,

A7 OR08?; VEDNOKS^G MEGALAPlTiSA f?ZERBlABAN.

81

de ezek nem mertek

Rodofinikin

teljesiteni

meghagyasat, mert
volt.

Ehhez jarult, hogy Rodofinikin nem ismerven meg a viszonyokat, mindjart megerkezese utan osszekottetesbe lepett a
kineveztetett
szinte

mar

gOrog eredetii Leonti metropolitaval. Alig volt

gyiiloltebb

akkor
szerbek

alak

Szerbiaban

fopapnal.

nem
is

bocsathattak

meg
a

neki,

dahitol bekeltetesi

kiildetest vallalt*

hogy a negy el, s hogy ta-

nacsolta

a felkeloknek
kozelebbi

meghodolast.
lepett,

A
is

ki a

metropolitaval

viszonyba
elott. ^^

azonnal
emliti
fol-

gyanussa
keresni

valt a szerbek

Paulucci

jelenteseben, hogy Belgradba

Leontit,

erve

tartozkodott

hogy mennyire elfordult tole a nep hajlama. Utobb Karagyorgye es Milenko is a legnagyobb kedvezmeny gyanant azt kertek Pauluccitol, hogy soha gorog hivatalnokok ne
ertesiilven a felol,

kiildessenek az orszagba. Kifejezest nyert ezen ohajt4s

meg

a negotini szerzodesben

is.

metropolita es a szerb nep kozott letezo

kedorosz

vezotlen viszony

megnehezite
is.

ketsegkiviil

az

befolyas megalapitasat
kivalolag,

Oroszorszag ugyanis, mely

mint a keresztyen

vagy

inkabb,

mint a

keleti orthodox vallas partfogoja lepett fol,

nem engedtel-

hete meg, hogy az egyhaz legfobb

kepviseloje

jesen

hatterbe

szorittassek.

Rodofinikin

csakhamar

felismerte a helyzetet, de azert osszekotteteseit Leonti-

val

nem

szakitotta meg. Alig

tiz

nappal megerkezese
ter-

utan egyik jelenteseben, dllaspontjabol kifolyolag

meszetesen a metropolitanak kedvezo iranyban, utalt

arra,

hogy az ertelmes es Oroszorszag

irant sok

erdem-

mel bir6 Leonti nemileg fekezni ohajtvan a fonokok

Lasd
:

I.

k. 381. k.
1.

KdUay

szerb felkeles tOrtenete 180710.

82

ELSO PBJBZBT.

hatalniaskoddsat es keg>'etlenkedeseit, ma^ara

gyiilolsegoket,
I'lgy

vonta

hogy

most m4r, ha Oroszorszig

nyerne,
ez

r6szer61 birmi
szelybeii

kitiintetest

m6g

elete

is

ve-

foroghatna.

Es

alkalommal
a

megjegyzi
egyhazi

meg, hogy a szerbeknel a vallasossag csakis a bojt

szigorii

megtartasaban

nyilvdnul,

tobbi

szertartasok ellenben hanyagul gyakoroltatnak.

ezeii

A nep

kozonyenek a hitelvek

irant

metropolita

csekely befolyasaiiak tulajdonithato, legalabb reszben.

hogy Oroszorszdg viszonyaban a szerbekhez mindj^rt

eleinte
tikai
Karagyorgye
kin tai6iko-'

nem

annyira a hitkozOsseg, mint inkabb a poli-

erdekek jatsztak a foszerepet.

Par nappal Rodofioikin

gyorgye
is

megerkezese utan KaraRodofinikin azonnal iidvotole,

Belgradba

jcitt.

zisa.

vi-zoltete a fovezert s
*
'

megkerdeztete

hogy

mikor
ilyet

TemzLe
Hadi

talalkozhatnanak.
:

Karagyorgye

nyersen

valaszolt,

8eo6i7

mondvan nekem seregre van sziiksegem, de sehol sem Idtok mi hasznat vehetem ennek az
;

orosz

iigynoknek. miert

jott, rait
is

hozott ?

A tanicsnokok

azonban

meg masok
tole,

a szerbek koziil kOriilvevek Ka-

ragyorgyet, korholtak meggondolatlan magaviseleteert

s

koveteltek

hogy fogadja szivesen Rodofinikint

mivel

es kovesse

tanacsait,

egesz

letelok
bel4tta,

egyediil

Oroszorszagtol

fugg.

Karagyorg\'e

hogy a

fenforgo kbriilmenyek kozott helyteleniil

cselekedett,

de azert

nem

volt hajlando meglatogatni Rodofinikint.

Ez aztan megtette az
vezert.

elso

lepest

folkereste a foreszesiilt
;

Eleinte

hideg
s

fogadtatasban

de

midon palinkat hoztak

ezaltal

versenyt ivott Karagyorgyevel,

mint

allitja,

annyira megnyere barit-

hogy az6ta majdnera minden nap felkereste 6t. kerdeseket intezett hozza es tanacsot kert t61e.'* Igaz, hogy Karagyorgye kedvelte, sot gyakran m^rtekteleniil
sdgat,

AZ OROSZ VftDNOKSiiG MEGALAPtTlSA SZERBllBAN.

is

83

elvezte a szeszes italokat. Mindazaltal alig hihet6,

hogy Karagyorgyet Rodofinikin ivo kepessege nyerte meg. Sokkal valoszinubb, hogy a fovezer, mint mar
emlitok, tarsainak siirgetesere kiizdte le ellenszenvet

az orosz ugynok irdnt;

mert hogy a bizalmatlansag

a

nem

enyeszett el szivebol, azt

kovetkezes
s

elegge

megmutatta.

Fel

fellobbano

szivelyesseg

melyen

gyokerezo

valodi

gyanakodas

jellemzik

mindvegig

Karagyorgye viszonyat Rodofinikinhez. Oszinten nem tudott megbaratkozni vele soha sem, noha olykor
igen erelyesen

vedelmere

kelt

de

ily

esetekben

inkabb

kornyezete

hangulatat

vagy

viszonyokat

veve figyelembe,

nem pedig

sajat hajlamait kovette.

mely Rodofinikin es a szerb R'"'"^""''" fdnokok kozdtt szonyegre kerlilt, termeszetesen a p6nz terve s mo
legelso
targy,
s

a fegyversegely kerese

volt.

Rodofinikin

nem

arulvan
reszle'

''o'^se

lao:

el,

hogy mily Osszeget hozott magaval, csak

oszta ki
azt a szerbek
kozOtt.

foiyfisdt

na

tekben
ki

Milenk6nak,
az orosz

*'"'
szik.
I**"""'

a legkozvetlenebb osszekottetesben

allott

csapatokkal, 3000 aranyat adott, 550-et az Olahorszagban maradt ket kdvetnek es 1000-et a szenatusnak es Karagyorgyenak, hogy Ausztridban olmot vasarol-

hassanak.

tobbit megtartotta kesobbi sziiksegletek

is

fedezesere. Fegyverben

nagy sziikseget szenvedtek

hasznave-

a folkel6k, az agyuk pedig mdr majdnem

hetetlenn^ valtak, e mellett

meg a

belgradi v^r sz4-

mos

javitast igenyelt.

szerbek mindezen hianyokat

ismet

nem

p6tolhatvan

onerejokb61,

Rodofinikinhez

fordultak, ki aztan kerelmoket partololag terjeszte az

orosz fovezer elibe.

Ennek kovetkezteben szeptember

s

folyaman 400 mazsa lopor

Olahorszdgbol Szerbiaba
gess6 v^t kiigazitdsok
;

200 mazsa olom erkezett

Gromberg, a
tii-

tovabba a varakban sziikse-

vezet6sevel

84

EI,SA PR.JKZBT.

zerseg

8zervezes6vel pedig Lavrov

orosz

ornagyok
reszrol

bizattak meg.'^^ Ennyibol allott a tenyleges taniogatAs,

melyet a szerbek
nyertek.

az 1807. dv vegeig

orosz

szerb fonokok. egyelore

kcnytelenek

leven az

annyira vart segelyt illetoleg megelegedni Kodofinikin

biztatasaival. legal^bb a tartomany k(5zigazgat4s4nak

szervezesere

luegerkezese utan felszolitottak

igeret^t,

Nemsokara hogy teljesitse melyet az orszag korm^nyzasanak rendezeohajtottdk

6t

felhasznalni.
teli^t,

s6re nezve
elott.

meg Olahorszagban
foloslegesnek

tett

a szerb kiildottek
sziiksegtelennek

Rodofinikin

es

tartott

minden ilynemii szervezesi munkalatot. Az 6

feladata

nem abbol

allott,

tereratsen Szerbiaban a szerbek javara.

e

hogy rendezett viszonyokat hanem, hogy

szol-

nep

teljes

odaaddssal Oroszorszaghoz csatlakozv^n.

mindenkor az orosz politika alkalmas eszkozeiil

galjon. Mindazaltal
belatta,
:

hogy nem

szegiilhet ellen
elveszti

a szerbek kivansagaiiak

kiilonben vegkepp

vala bizalmukat, sot, mint egy jelenteseben megjegyzi,

meg

elete is veszelyben

forgott volna.

Ez okbol A
Rodohogy a

szerb kormdnyzas alapvonasai" czim aiatt hamarjaban

elkeszitett
finikin e

egy rovid 12 pontbol

alio

vazlatot.

munkalattal

nem

arra

torekedett,

k6pz6d6 411amnak

gyakorlati es eletkepes
kielegitse
felt,

intezme-

nyeket adjon, hanem hogy

az

egymassal

viszalykodo vojvodaknak, a kiktol

nagyrav^gyo
mely orOkos
tar-

es particularistikus torekveseit. Ennelfogva a legf6bb

siilyt

..kormanyzo tanacsra"

fektete.

es valasztott tagokbol allott volna.

Amazok soraba

toztak volna az eddigi fonokok mind es azok. kik a haza-

nak barmi czimen szolgalatokat

leendett,

tettek.

Es ezeknek joguk
czimeket

orosz

minta

szerint,

hangzatos

AZ 0R08Z VEDNOKS^G MEGALAPITASA 9ZERBIABAN.

85

viselniok.

mellett

minden nahianak

(keriilet)

meg egy

tagot kell vala a tanacsba valasztania.

tisztje

Ez utobbiak

harom ev mulva

megsziint, de az, kit a nep ha-

romszor egymasatan inegvalaszt, szinte eletfogytigian

a szenatus tagja maradt volna.
Rodofinikin

senatus elnokseget

terve a fejedelemre bizta, kinek

harom
sot a

szavazatot adott, de az

osszes
is

torvenyhozasi,

vegrehajtasi
volna.
alltak

hatalom
liogy

tanacsban

osszpontosult

tervezetet a szerb fduokok elfogadtak s rea

is,

arra

az csak ligy lephet

eletbe,

ha

az orosz kormany

helybenhagyja. Es Rodofinikin, ki
tilsiti

mar
zetet,

sejtette

bekekotes

kovetkezmenyeit,
e

orvendve, mint

maga megjegyze, hogy

vad nem-

legalabb

vojvodaknak,

egy idore raszedhette", kijelente a hogy a fenforgo koriilmenyek kozbtt

czel-

alig remelhetik a teljes fiiggetlenseget, s ezert

szeriibb reajok nezve,

ha meg egy ideig a porta

fen-

hatos^ga alatt maradnak, de sajat fejedeimok es kor-

manyuk
saival,

altal igazgattatvan. Rodofinikin szavai,

melyek
biztata-

oly eles ellentetben allottak Michelson

elso

melyen elkeseritek a szerbeket. Eleinte mindellen,

nydjau hevesen kikeltek az orosz iigynok nezete

s

hogy keszebbek fegyverrel kezokben elverzeni, mint lijra meghodolni a portanak. Lassankent azonban lecsillapult az ingeriiltseg s vegre Karagyorgye neveben alairatott a kormany zasi terv",
ligy nyilatkoztak,

melyet aztan Rodofinikin Szent-Petervarra

kiildott.

^'^

Nines

tudomasunk

arrol,

hogy az

orosz

kormany
terv

valaszolt-e e kozlemenyre.
hajtatott vegre soha sem.

De

teny,

hogy a

uem

Kesobb, ugylatszik, a szer-

bek magok is megfeledkeztek arrol, fontosabb esemenyek veven igenybe figyelmoket. A tevekeny Rodofinikin azonban uemelegedett meg a

86
sikerrel,

RLS6 FEJSZET.

melyet a korm^nyzdsi terv ugj'^ben. daczara a fdnokok pillanatnyi fellobanasanak, tagadhatatlanul

kivivott.

Minden alkalmat niegragadotf, hogy

azt,

taniics^t

es kozvetiteset a szerbeknek felajanlja, sot

minteg>^

redjok eroszakolja, igy remelven el6rni

hogy

maga
kiviil

nelkiilozhetetleime, befolyasa pedig ennek foly-

tAn megingathatlanna valjek.

Es

e tekintetben ketsegki.

sok

ugyesseget
is.

fejtett

Bizonyitja

ezt a

kovetkezo eset
lemeszdrlasa

A belgrMi
noik
es

fegyverfoghato tbrokOk

utan

gyermekeik a varosban
eltavozni.

maradtak, nem

leven

modjuk

Xemelyek
szet.

keresztyenekke

lettek, s

ezek kozott a szerbek napon-

kent bizonyos mennyisegu kenyeret osztottak

tobbiek ellenben iiiseget szenvedtek
fentarthassak, a legnehezebb
riiltek teljesiteni.
s

hogy eletOket
kenysze-

szolgalatokat

Rodofinikin rea vette Karagyorgyet,

hogy a legnyomorultabbakat ezek koziil, Osszesen miutegy ketszazat kiildje Kedzsep agahoz Orsovara. Ezen emberseges bandsmod, melyet a szerbek mohamedaii asszonyok es gyermekek irant tanusitottak.
csak hasznukra valhatott a kiiszobon alio
dozasokbaii; de
jegyzi,

bekealkii-

masreszrol. mint

Rodofinikin

meg-

a torokok els6 sorban Oroszorszagnak tartoztak

hdlaval es elismeressel. mert az elbocsatottak tudtak.

hogy egyediil az orosz iigynok kozbeszolasa folytan

nyertek vissza szabadsagukat.
finikin elomozditaui az
^^

Ily

orosz erdekeket,

m6don tadta Rodimeg akkor is.

szem elott. nagy tekin-

niiddn latszolag csak a szerbek javat tarta

Rodofinikin rovid ido alatt

valoban

tel}Te tett szert a szerbek kozott s

meg

Karagyorg}'e

bizalmatlansagat
lenesen.

is

el

tudta nemitani, legalabb ideig-

nagy veszely mir-mar megszilurdulo befolyasat.

ekkor

De eppen

fenyegete

4Z OBOSZ VfeDNOKSEG MEGALAPITASA SZEEBIABAK.

87
"'""*'^'

francziak ffvozelme Friedlandnal s az erre ko^^

^^^^'

pontozatok
^s kovetkez"lenyeik.

vetkezd

fegyverszunet
.

es

bekekotes

Napoleon

es

Sandor czar kozott, teliesen mearvaltoztata a

helyzetet

egesz
hatas

\ Europaban.
^
nelktil

politikai

Es ez nem
orosz-torok

Aszlobodziai
fegyverszu"^*-

raaradnatott

lenyeges
sem,

az

viszonyokra

melyektol

fiiggott

pedig

elso sorban a szerb

tilsiti

folkeles sorsa.
r61 s az

Nem

csoda tehat, bogy a

alkudozasokrol

beke-

ennek kovetkezteben Oroszorszag

a porta
hirek,

kozott megkezdett

szallingozo

elenk aggodalmat keltettek Szerbiaban.

Az osztrak
24-ikeii

kOvet, Merveldt grof

mar 1807

jiinius

egy nappal a Napoleon es Sandor czar kozott

a Niemen

kozepen lebego tutajon vegbement

figyelmeztete

talal-

kozas

elott

kormanyat
alarendeli,

arra,

hogy a
egesz
a

szent-petervari
politikajat

udvar

titkos

vagya, melynek

tobbe-kevesbe
s

folytonosan

Bosporus

Dardanellak

birtoklasara

iranyul, s

hogy e Europa
Sandor

czeljat legsikeresebben a Francziaorszag altal

folott

gyakorolt fensosegben valo osztozkodas

''*

litjanremeli elerhetni.
czar,

Termeszetes ennelfogva, hogy

harczok

ki

megtorve a szerencsetlen

altal, ily

kovetelesekkel

nem

allhatott

elo,

orommel
Bessza-

fogadta az osztozkodasi

ajanlatot,

mely

magatol a

gyozotol szarmazott. Napoleon

rabia,

terve

szerint

Moldva,

Olahorszag
jutottak

Bulgaria a Balkanig
;

Oroszorszagnak

volua

Francziaorszagnak
szigete

pedig Albania, Thesszalia,

Ausztriat Bosznia

Morea es Kreta

es Szerbia birtokaval kell vala ki-

elegiteni^ ellenben Konstantinapoly,

Rumelia, Eg}iptom

es

Kis-Azsia a szultan uralma

volt-e e javaslat

alatt

maradt
I.

volna

Komoly

vagy inkabb csak

Sandor

ideiglenes szovetsegenek biztositasat

czelozta,

annak

kutatdsa e helyt

nem

lehet

feladatunk. Bizonyosnak

88
Idtszik azonban,
tetszeset, ki

ELSO FEJEZBT.

hogy nem nyerte meg teljesen a czar megmamorosodva Napoleon igereteitol. mar

a sz^zados orosz v^gyak vegpontjara velte kezet rektehetni, s ezert

meg

Riimeliat

es

Konstantinapolyt

igenyelte

maginak. Egy alkalommal, midon ismet a

torok birodalom feldarabolasarol volt szo a ket feje-

delem

kozott,

mondta aztan Napoleon

jelentene.
''^

allitolag

amaz

emlekezetes szavakat: Konstantinapolyt soha! Hiszen

ez a vilaguralmat

franczia csaszarnak
6

kellett tehat, kevessel azutdn,

hogy

maga megpenkivansagai

dite az

osztozkodas

tervet,

a czar

tiilzo

ellen felszolalnia.

A
sevel

legyozott Oroszorszag

volt olyan.

helyzete azonban nem hogy a czdr Napoleon hatarozott ellenze-

szemben sokaig ragaszkodhatott volna

lij

kovete-

leseihez. Egyelore megelegedett tehat

baratja biz(Jroszorszag

tatasaival

a beke

letrejott,

melyben
remenylett

regi hii szovetsegeseuek, a porosz kiralynak erdekeit

teljesen

felaldozta

a keleten

foglalasok

kedveert.
vetitest

tilsiti

szerzodes

ertelmeben a czar kozes

vallalt

magara

Francziaorszag
s

Anglia,

Napoleon pedig az orosz birodalom

a porta kozott.

Az utobbi ket hatalomnak be

az ellensegeskedeseket
s

kellett tehat sziintetnie

az orosz seregnek kivonulnia

Moldva-Olahorszagbol, mely tartomanyokat azonban a

torok csapatok csak a beke vegleges helyreallta utan
szallhattak meg.

Egy

titkos

egyezmenyben

azonban.

a ket csaszar biztosita egymast, hogy azon esetre, ha

a porta nem fogadna el a franczia kozvetitest, vagy ha az alkudozasok harom honap alatt nem vezetnenek kivant eredmenyre, egyesiilt erovel a porta ellen

fordulnak

az

ozman birodalom europai tartomanyait

eg>'etert61eg
^**

Rumelia es Konstantinapoly kivetelevel

megszabaditjak a torok jarombol.

AZ OROSZ vednOkseg MEGALaPITASA szekkiaban.

89
ta-

Oroszorszagt61 fuggott tehdt, oly nehezsegeket

masztani
pout

az

alkudozasok
tiil

folyajnaban,

hogy

ezek

harom honapon
altal

terjedjenek, mely esetben a titkos

t.
i.

megallapitott foltetel,

az osztozkodas
latszott e resz-

kovetkezett volna be.

Maga a
is

porta

ben Oroszorszag
kotes
pontozatai,

czeljait elomozditani.

tilsiti

beke-

ha nem
a

egesz

terjedeimiikben;
is

de megis

nemi reszletesseggel a divannak

s

tiido-

masara jutottak

birodalom

felosztasanak

terve

rendkiviili ingeriiltseget idezett elo

Stambulban. Minszigetenel

denki a legerelyesebb ellenallasra gondolt. Az angol

kovet,
ki

ez

id5tajt

erkezett a
britt

Tenedos
folyt

fenyegeto allast elfogialo

latokat
hozvaii,

hajohadhoz, bekeajanangol-torok
inter-

melyek az eddig

haboriiuak veget
iiuntius
is,

vetettek volna, s az osztrak

a megvaltozott

viszonyok

kovetkezteben

most mar szinte kitartasra es

sokaig maradt tulnyomo.
lyasu Sebastianinak

elleiiszegiilesre serken-

tettek a portat. Mindazaltal a harczias hangulat

nem
befo-

A meg

mindig

nagy

sikeriilt

engedekenysegre birni a
Orosz- es Torokorszag

torok kormanyt, mely aztan beleegyezett, bogy elobb

fegyvernyugvas
kOzott;

letesittessek

majd pedig bekealkudozasok kezdessenek.

Szlobodziaban,

nem messze
is

Dzsurdzsevotol, jottek

ossze az orosz, torok es

franczia

meghatalmazottak.
ohajtottak

Orosz reszrol a szerbekre

a fegyvernyugvast.
zott

kiterjeszteni

kivansag sok aggodalmat oko-

a portanak, mely

nem oromest

latta

Oroszorszag

erdekeltseget a felkelok irant. Attol

tartott ugyanis,

hogy majd megvalosittatik Ypsilanti

czelzott egyebet, mint

mely nem hogy Szerbia reszere is oly fiiggetlenseg biztosittassek, a milyet mar tobb ido ota Moldva es Olahorsz^g elveztek, minek kovetkezteben
terve,

90

BI.su FEJEZET.

az orosz kormany ujabb jogot nyert volna beavatko-

zasra a tijrok birodalom beliigyeibe. Az ilynemii alkal-

matlan befolyastol pedig a porta minden aron menekiilni 6hajtott.

Valoban semmi sem lehetett a portara

hadviselo
Sikeriilt is

nezve oly kellemetlen. mint az alkiidozas sajat lazado

alattval6ival, csak az onallo
illet6

feleket

meg-

egyenlosegi alapon.
czelt
ernie.

'''

most az egy-

szer

Ugy

latszik,

hogy a tranczia megtele hajolt.

hatalmazott

sem t^mogatta az oroszok kivansigat.

Sebas-

Xapoleon ekkor mar ismet a porta

tianinak
tenie,

meg elegge nyersen ki kellett ugyan jelenhogy ha a porta Angliaval beket kot s Francziaorszaggal szakit, a tilsiti osztozkodasi terv azonna
de egyszersmind megjegyeznie, hogy ha a divan tovabbra is bizalommal viseltetik a franczia baratsag irant. ligy Napoleon kesz tamogatni, sot meg
eletbe fog lepni
;

Moldva es Olahorszag birtokat

is biztositja

szamara.

'**

E
e

nyilatkozat

mar a

fegyversziinet

megkotese

utin

erkezett

Konstantinapolyba,

porta

elhatarozasara

kerdesben nem lehetett tovabb befolyassal. Nagyon

azonban.

valoszinii
ily

hogy
torok

Sebastiani

mar elobb
politikaj^t

is

szellemben igyekezett

Napoleon

kep-

viselni

nemcsak

allamferfiakkal,
is.

orosz kovetelesekkel szemben

ily

hanem az Az orosz diplomatak

a szerbek
is

koriilmenyek kozdtt

nem ragaszkodtak

erdekeben kifejezett ohajtasukhoz,

leven
kozvetlen
szunet tehat
24-iken.
letrejott

most mar nem

sziiksegok a fcilkelokre.

fegyver-

Szlobodziaban 1807 augusztns

azonnal

Ez okmany ertelmeben az ellensegeskedereszrol, szarazou es vizen

seknek mindket
kellett

meg
az

szunniok az alairas kihirdetese utan.

Ugy

orosz, mint a torok

csapatoknak 35 nap
s

alatt ki kellett

vonulniok Moldvabol

Olahorszagbol, ama/.ok az altaluk

AZ OROSZ VEDNOKSEG MEGALAPiTASA SZERBIABAN.

91

megszallott varakban minden ott talalt hadiszert erintetlenul

hagyvan, emezek pedig Srsegeket helyezven

fel

Izmailba, Brailaba es Dzsurdzsevoba.

megkoteseig egyik

Tovabba a beke sem avatkozhatott a ket feje-

deleins6g belkormanyzataba.

fegyversziinetnek, ha

a bekealkudozasok folyamaban neh^zsegek tamadndnak,

legalabb
kiilon

1808

aprilis 3-ikaig

kellett

tartania.

Egy
folott

pont pedig azt hatarozta, hogy

a beke

tanacskozando meghatalmazottak megerkezteig

ellenseges
t.
i.
^'^

az ottoman sereg tartozkodni fog minden

vallalattol

Fetizlam es Viddin kornyeken, a hoi

allanak

orosz

csapatok

szerbekkel

egyesiilve.

szlobodziai

egyezmeny

altal,

Szerbianak csakis legtehat a fegyvernyugresze, a delkeleti s a

keletibb csucsa

foglaltatott

be

vasba.

Az orszag legnagyobb
elott.

nyugati hatar nyitva maradt a tOrokok esetleges ta-

madasai

Meg nem
midon Iszajev

kottetett

volt

meg

fegyversziinet/^^"'^"^'^"^'

hogy annak letre- mennek a j5tt6 eseteben valdszinuleg el kell majd hagynia a""*"SZ6rD6K flQ' szerb teriiletet a parancsnoksaga alatt alio orosz godaimai. csapatokkal s azonnal at is kelt a Dundn, Kis-Olah- Ro'*"*'"''!'" ^ kellemetlen orszag magaslatain Porecs szigettel szemben foglal- heiyzete.
tabornok
ertesiilt,
'^

van

allast.

Sztojkovics Milenko, a szerb sereg vezere

sietve

azon a videken

tudosita

Karagyorgyet es a

senatust e nagyfontossagu esemenyrol, valamint azon

aggodalmarol
tartani

hogy egyediil nem lesz kepes mega dunai nagy szigetet, melyen at tortent pedig
is,

eddigele a kozlekedes az

olah parttal.

Termeszetes,
elke-

hogy e
seredest

hir
is

nemcsak csuggedest, de nagymervu

sziilt

a szerbek

kozott.

Vadolni kezdtek

Oroszors/.agot,

hogy raszedte oket, megakadalyozta a kib^kulest a szultannal s most felaldozza az egesz

92

KLS<5

KEJEZET.
ily

tartomanyt sajdt erdekeinek. Es a mint

esetekben

rendesen
tak

tortenni

szokott,

kiilOnfele aggaszt6 hirek

tal^l-

keringtek a fblkel6k kozt, melyek ann^l inkdbb

hitelre,

minel kevesebb

valuszinuseggel

birtak.

Azt beszeltek suttogva, hogy Oroszorszag

Ausztrianak Szerbiat.
s

atengedte

ez utobbit szandekosan mint-

egy kenyszeriteni ohajtja, hogy Ausztriahoz forduljon segelyert s hogy az ennek kdvetkezteben benyomulo

konnyen nieghodithatjak az egesz nagy faradsagaba keriilt e hir valotlansagarol meggyozni a szerbeket. Azon erve, hogy ha csakugyan leteznek ily megegyezes Oroszosztrak

csapatok

tartonidnyt. Rodofinikinnak

orszag es Ausztria kozott, azt mindket hatalom titok-

ban tartana es senki sem ertesiilhetne iiemileg eloszlatta az ertelmesebbek

arroi id6 elott.

ketelyeit.

De

sokau voltak meg. kik iiem tudtak lekiizdeni a gyaniit,

hogy az orosz
kbziil

politika

aldozatai lesznek.
alatt

Nem

csoda tehat, hog)' e hangulat hatasa

tobben a

fonokok

Francziaorszag fele fordultak remenyeikKillonben

ez

kel s NapoleouT szandekoztak titokban folkerni, hogy

vegye oket vednoksege

czia

ala,

is

szamos franaz egesz

ugynbk kalandozta be
birodalmat.

idotajban
is

tOrok

szerbeknel

megfordult egyel,

ketto s ezek aztaii

nem

mulasztottak

meg

a valo-

nal

is

elenkebb szinekkel ecsetelni Napoleon hatalmat.

mint az egyediili biztos
oltal-

ligy tiintetven fel azt,

mat. Rodofinikin csakhamar ertesiilt a fonokbk szdn-

dekarol

meg

idejeben

sikeriilt

megakadalyoznia
latnia,

annak

kivitelet.

Mindazaltal
Iszajev

be

kelle

hogy
kovet-

az orosz

befolyds

visszavonulasanak

kezteben

erzekeny

csorbat

szenvedett, pedig annak

fentartasa es megszilarditasa foldtte fontos volt Orosz-

orszagra nezve. Mart Szerbia. mint Rodofinikin

maga

Az OROsz vednOkseg megalapItAsa szerbiaban.

93

megjegj'ze, haborii eseteben kepes volt az orosz had-

muveletektol a torok seregnek legalabb felet elvonni.

Hogy

teliat

a szerbek aggodalmai eloszlattassanak

felol,

hogy az orosz udvar nem szflnt meg rolok gondoskodni, azt tanacsola kormanyanak eszkozolje ki becsi kbvete altal az Ausztriameggy6z6djenek a
:

bol Szerbiaba szallitando hadiszerek szabad kivitelet,

mivel eppen ezekiiek hianya

keloket, kik

tolti

el

felelemmel a

fol-

most ismet a torok tamadasok megiiju**

lasatol tartanak.

Belgradban uralkodo kedvezotlen hangulatot meg

novelte

iukabb

az

hir,

hogy Milenko csakugyan

kenyszeriilt elhagyni a porecsi szigetet, mivel Iszajev

megtagadta a szerb csapatnak az olah partrol tortenendd elelmezeset.Ehhez jarult meg, hogy a torokokNis kozeleben a Morava mindket partjan jelentekeny sereget kezdtek osszpontositani,

hiiszezerre emelkedett

mar szama, imelynek nem

veszely,

lehetett

mas

rendeltetese,

mint a Szerbiaba valo be tores. Valoban

nagy

volt a

mely a

szerbeket ez oldalrol

fenyegete es
hazaszeledt
s

pedig annyival inkabb,

sot Belgradig

mert seregiik

igy a tdrokok kbnnyii szerrel beronthattak az orszagl)a,

nyomulhattak volna
s

elore. Felriasztva az
is

aggaszto

hirek altal

maga Karagyorgye

ama

vi-

dekre utazott
senek.
^'^

egyszersmind elrendelte, hogy a mar

elobb hazatert fegyveresek mind az 6 taboraba sies-

Vegre megerkezett szeptember

kinhoz
los
is

12-ikeu

Rodofini-

a fegyversziinet megkoteserol szolo hivata-

tudositas. Michelson az alairast koveto

napon

el-

halalozvan, Meyendorf tabornok erositette

meg

szep-

tember l-6n az egyezmenyt

elfogadta
azt.

a porta
14tta

pedig

azonnal

Megdobbeuve

Rodifinikin,

hogy

94

ELflO PEJEZET.

Szerbianak csakis keleti szogletere terjedt ki az ellen-

segeskedesek megszuntetese, de hogy a

dltal

deli es nyu-

goti hatdrok felol siilyosabb csapas erhete a

mindenki
is.

elhagyatott folkeloket, mint

eddig bdrmikor

Ennek
leheto
tehat,

kOvetkezteben

az

helyzete

Belgridban a
csodalhatjuk
is

legkellemetlenebbe

valt.

Nem

hogy meg

sajat

kormdny^val szemben
Oroszorszag es
;

nemi
porta

keseriiseggel

nyilatkozott.

tegyvernyugvdst kotnek eg\'massal

;

a szerbek kdzOtt

mind a mellett a egy orosz hivatalnok tartozkodik es torOkok kozt nem szunnek meg a harczi szerbek
mAveletek
;

ebb61 a

torokok

es

mds allamok

is

meltan azt kovetkeztetik, hogy Oroszorszdg

kin, ketsegkiviil igen talaloan, a szlobodziai

nem akar

oszinten megbektilni a portaval." Igy jellemze Rodofini-

egyezmeny
volna
el,

kOvetkezteben

letrejott

allapotot.

Szeretett

tavozni az orszdgbol, de a szerbek

nem bocsatdk

mert most tole kOveteltek,

jutottak, kiszabaditsa oket.

hogy a hinarbol, melybe

Nem nyujthatvan mds segeirt

delmet,

legalabb

levelet

Nisnel

parancsnoklo

Chursid pasahoz, melyben tndata vele, hogy az orosz

fovezertSl vett ertesules szerint Oroszorszag s a porta

kozOtt megkottetven a fegyversziinet s megdllapittat-

vdn egyszersmind, hogy a bekeokm^nyban a szerbek

sorsa
is

el

fog inteztetni,

6,

t.

i.

Rodofinikin rea birta

a szerbeket, hogy a torokok ellen sehol se lepjenek fel tamadolag, a mit meg is igertek azon foltetel alatt,

hogy torok reszrol nem fognak haborgattatni. Az orosz ttgynok tehat azon kerelemmel fordult Chursidhoz,

hogy a szuksegtelen verontas elkeriil^se vegett, csa^- A patjainak minden ellensegeskedest tiltson meg. nagyvezert Rodofinikin meresz s a valosagnak megnem felel6 allitdsai nem vezettek teviitra. V^lasziban

AZ OROSZ TfeDNOKSiiG MEGALAPtTASA SZERBIABAN.

95

kijelente,

hogy a szerbek ugye

elkiilonitett

kerdes

marad, melyre nezve a fegyversziinet

Egyediil a portanak

nem

hatarozott.
folott

van joga ezen nep sorsa

donteni

ezert 6 (Chursid)

muveleteit a szerbek ellen.

nem De ha

is

sziinteti

be hadi-

ez utobbiak kerelmet

ohajtananak a portahoz
hozza, s 6 keszsegesen

intezni, ligy

csak forduljanak

tamogatandja kivansagaikat,

ha azokat a fenyes kapu nezeteivel megegyezoknek talalna. Vegre felszolitja Rodofinikint, hogy mindezt
tudassa a folkel6k vezerevel.
^'^

Daczdra a pasa fenyegeteseiuek, az legalabb

levelebdl,

kitiint

hogy nem tervez azonnal tamadast, s6t hogy taldn meg alkudozasokra is hajlando. Ez nemik6p megnyugtatolag hatott, ha mindjart nem is oszlata el teljesen az aggodalmakat. A tanacs, hogy az izgatottsagot lecsillapitsa, kihirdettete, hogy fegy vernyugvas
jott letre egyfelol az orosz-szerb sereg, mdsfelol

pedig

a torOkok kozott, minek kovetkezteben ellensegeske-

desnek nem szabad tobbe elofordulnia. Felhivja tehat

a nepet, hogy tartozkodjek a t(>rokok haborgatasatol.

egyszersmind

azonban

inti,

hogy orkodjek

j61 s

ha

megtdmadtatnek, alljon

ellen.

Vegiil biztata a lakos-

s^got, hogy a Belgradban tartozkodo orosz ugynok minden irdnyljan futarokat kiildott a pasakhoz tudatvan velok a fegyversziinet megkoteset. ^^ Tenyleg azonban nem hdrult el a veszely Szerbiarol.

'^^

ofo^^ok

Nemsokara az
torokok

orosz

csapatok visszavonulasa
a Fetizlamtol Negotinig

Moidv^t hs
O'^^orsz^-

utan

elfoglaltdk

^Uomasokat es megszallottak a porecsi szige-bi^banarinyminek kovetkezteben a Duna ket partja kOzott '^^ "yusaiom Vein cssitdirO' teljesen megszakadt a kbzlekedes. Ugyanakkor Bosz- 2680k a ori"*"*' niab61 is hirek erkez6nek, melyek a mohameddnok
terjedo
tet is,

nagym6rvft k6sziil6d6s6r61 sz61tak.^*

96

BI,.S0

FRJEZET.

kOzbeii pedig az orosz-tOrok viszonyok

is

bonyo-

lodni kezdtek.

niit

Rodofinikin csak ellenseges gya-

niisitaskepen

emlitett,

hogy

t.

i.

Oroszorszag nem
megfelelt a valo-

ohajrja

6sziuten a beket,

teljesen

sdgnak.

tilsiti

talalkozas

ota

I.

Sdndor nem sz4n-

dekozotr tol^be lemondani Moldva es Olahorszag birtokarol.

Ez okb61 a

szlobodziai fegyverszunet.

melynek

a vegleges beket kell vala egyengetnie, igen kellemetlentil erinte

a czart.

Mar oktober

elejen ligy nyilat-

kozott

I.

Sandor Scholer porosz

altal
elfoglalt.

kovet

elott,

hogy a
t.
i.

fegyvernyugvasi
oroszok

egyezmenynek ket

pontjat,

az
fel-

hajok visszaadasat es a

mondasi hataridonek a jovo tavaszig valo

teset

kiterjesz-

nem
;

fogadhatja

el

kes/-

lij

haborut kezdeni.

ha a torokok ezen
allanak
sit,

foltetelek

megmasitasara rea nem

s

ellenben ha a porta engedekenyseget tanii-

is

hajlando lesz beket kotni

csapatait Moldova**'

bol,

Oroszorszagbol vegleg visszavonja.

Ez utobbi meg;jegyzes csak a czar bekeszeretetet volt taniisitando. Voltakepen I. Sandor, ki nagyon
rossz neven vette azt
lott
is,

hogy tabornokai a megszales hosies^^

;

varakbol

nem

vittek el az ott tal41t hadikeszlete-

ket,

mint magat kifejeze, az orosz verrel

szerzett

seggel

erne

diadalmi jelvenyeket

ekkor

hogy nem teljesiti a szlomely a fejedelemsegek kiiiriteset kovetelte. Es a czar akarata csakhamar tettekben nyilvanult. Meyendorf a fegyversziinet

mar

el

volt tokelve arra,

bodziai egyezmeny azon

pontjait,

elhamarkodott megkotese miatt

tet s

eiveszte a fovezerle-

helyebe a 80 eves Prozorovszki herczeg nevez-

tetett ki.

Az orosz csapatok pedig

s

visszatertek Olahis

orszagba

oktober vege fele

maga Prozorovszki

Bukarestben helvezte

el fdhadiszallasit.

Sindor czdr

AZ OBOSZ V^DNOKSfeG MEGALAPITlSA 3ZEBBIABAN.

97

hiven

eddigi

rendszerehez,

mely

szerint a

tamadas

vadjat mindenkor iparkodott magarol elharitani,

rendelte el azonnal

nem
valo

az ellensegeskedesek ujbol

megkezdeset, hanem megbizta az uj foparancsnokot,

hogy lepjen alkudozasokba a nagyvezerrel a

bodziai
vegett.

szlo-

egyesseg neraely pontjanak megvaltoztatasa

Ezen esemenyek termeszetesen megdobben-

toleg hatottak Konstantinapolyban.

riiltseg

Nagy

volt az ingetulaj-

a franczia politika

ellen.

Napoleonnak

donitottak az Oroszorszdg dltal tamasztott lijabb ne-

hezsegeket. Mindazaltal a

tel

kozeledte, a torok sereg

is,

kesziiletlensege s e niellett Sebastian! tandcsai

ki

meg nem

vesztette el teljesen

befolyasat,

daczdra a
birtak a
turje az

kormanya ellen fordulo kozhangulatnak, arra portat, hogy egy idore legalabb nyugodtan
orosz

hatalmaskodast

es

szinleg

ne

szakitsa

meg

egeszen az alkudozasok fonalat. Igy tortent, hogy bar

az oroszok a szlobodziai fegyverszunet
ellenere lijra
toresre

megszdllottak a fejedelemsegeket;

nyilt

meg

sem

keriilt

a dolog.

Legtobbet nyertek ezaltal a szerbek. A portdnak, mely belatta, hogy elobb-utobb nem keriilheti ki a hdboriit Oroszorszaggal. nem ^Uott erdekeben bizonytalan kimenetelu harczokba bocsatkozni a szerb
fol-

kelokkel

ily

modon gyongiteni a birodalom

r^szeken

erejet.

porecsi sziget elfoglalasa utan nyugodtan maradtak

;

tehat a torokok a keleti

es Chursid pasa

Csak a bosny4kok terveztek tamadast a szerbek ellen. A bosnyak begek

ki nioravai taborabol.

sem mozdnlt

azonnal a fegyverszunet kihirdetese utan izgatni kezdtek a

mohamedan

lakossagot, hogy ragadjon fegyvert

es irtsa ki a szerbeket; az alkalom kedvezd, mert a

fegyvernyugvas nem terjed ki reajok.

K411ay:

Oktober
7

elso

szerb felkel6s t6rt6nete 180710.

1.

98

klhO fejezet.

fel^ben
at a

egy

5000

fobol

dllo

tOrok csapal lepte

8 ^szrevetlentil 4t-

Drinat

Loznicza

kornyeken
elore.

haladva a szerb

sanczok kozott,

re^gelig

kovacsa kolostorig nyomult

es Ali

mar PetUgyanakkor egy

tort

masik csapat, az ismeretes szreberniczai Hasszan pasa

beg vezetese
tartoz6

alatt

Szokol tajekan
keriiletbe.

be

Szerbiahoz

jadari

Amaz
a

mindjirt

napfolkeltevel pusztitani es rabolni kezde a kozeleso

falvakat

csak

akkor vettek

eszre

Drin4t

6rz6

szerbek, hogy a torokok megkeriiltek oket. Nenadovics

Mate, ki azon a \ddeken parancsnokolt, azonnal utanuk

indult
keriilt

csapatjaval

Petkovacsa kdzeleben harczra

bator pos

a dolog. Nemsokara raegerkezett a

is

recsi Milos

embereivel

elszantan tamadta

meg

torokoket. Ket orat tartott a kiizdelem, mig

vegre a

tor5k sereg

hdtralni

kenyszerult. Folyvast liarczolva

kovettek

a szerbek
sikeriilt

visszavonul6kat eg^sz Prnyaoket bekeriteniOk

s teljes

vorig, a hoi

dia-

dalt aratni

felettok.

Az eletben maradt, de

iildozott

bosnyakok csak bajjal ertek el a Drinat, melynek hullamai kozott meg sokan lelek halalukat. A lozniczai szerb sereg ezutan gyorsan Szokol lele vonult

Hasszan pasa

ellen.

Lazarevics

Luka, Szabdcs pas

rancsnoka szinten megjeleut csapatjaval

siilt

igy egye-

erdvel Hasszan

pasat

is

atszoritottak

a Drina

majd pedig becsaptak Boszniaba, a honnet gazdag zsakmanynyal tertek haza. Ezen iitkozetekben jo szolgalatokat tett a szerbeknek a mdr tiibbszor
balpartjara,
emlitett
gi^ja^

Ugritics,

kit

Rodofinikin

kiildott

a nyugoti

"^o^g]

reszekbe, hogy az ottani fdlkel6 csapatokat oktassa.*'

rovszki orosz

nX'^biztatAsa

A bosnyakok tamadasa szerencsesen visszaveretett de ez nem szuntete meg a szerbek aggodalmait. A harczra mindig kesz mohamedanok ujra beugy^Ji)

AZ 0R08Z vbdnOkseg megalapitasa szbbbiIban.

99

ronthattak a Drina balpartjarol

sid

szerb foldre

Chur-

pasa

is

meg miudig
folkelok

Nis

kdzeleben

a hataron
ismer-

taborozott.

pedig ekkor

meg nem

tek azon korulm6nyeket, melyek a portat tetlensegre

inditott^k.

Karagyorgye

tehat,

hogy

elkeriilje Rodofinikiil-

kin kozvetiteset, bizonyos Jugovics nevu kovetet

dotte Bukarestbe az orosz foparancsnokhoz^ azon

meg-

bizatassal,hogyfeltarja elotte Szerbia valsagos helyzetet

es gyors segelyt kerjen.

Jugovicsnak allitolag Szentkiterjeszteni es rea venni

Petervarig kellett volna

litjat

az orosz kormanyt, hogy Rodofinikin helyett egy valo-

sagos orosz szarmazasii iigynokot kiildjon Belgradba."*^

Bdrmikent legyen

is

ez, teiiy,

hogy Jugovics ez alkas

lommal sem

jutott

tovabb

Bukarestnel
6t,

ott

aztan

Prozorovszkihoz fordnlt, kerven

hogy vigasztalna
nemzetet.

meg

a mar-mar ketsegbeeso szerb

Prozo-

rovszki

tudata a kiildottel, hogy alkudozasokat foly-

tatvan a portaval, nehogy annak gyanu jat felkoltse,

nem

adhat irasbeli valaszt a szerbeknek.

Jugovicsot kijelenteni honfitarsai

De

felhatalmazta

ben biznak
uep

fonokeik
sorsuk

nem

hogy ha istentevesztik szem elol a

elott,

erdekeit,

okvetleniil

jobbra
is

forduland

tovabba, hogy a czar, mikent mar eddig

elhalmoza

jotetemenyeivel a szerbeket, ezentiil sem fogja tolOk

megvonni oltalmat. E biztato szavaknal ketsegkiviil uagyobb becscsel birt az 500 mazsa lopor es 250 mdzsa olom, melyet Prozorovszki a szerb kiildottnek ajandekozott, hogy azt hazajaba szdllitsa. Ax orosz foparancsok egyiittal Rodofinikinnak is irt nov. vege fele, tudatvan, hogy a porta, a Sebastianitol vett ertesules szerint, megigerte, hogy nem haborgatja a szerbeket a bekekotes letrejotteig.

torokok

legutobbi

tamadasa a Drina

felol

a porta tudta nel7*

100
kill tortent,

KLSO PRJEZRT.

a mirol Prozorovszki

maga

is

meggyozo-

dott.

Kiilonben Karagyorgye es a senatus csak bizzaa

czar vednoksegeben, a ki gondoskodni fog hogy a s/.erbek, ligy mint Moldva es Olahorszag, a beke helyreallta utdn az eddiginel kedvearrol,

nak

zobb sorsban reszesuljenek.*"'

AvkszentI
metropollta

Prozorovszki

nem

csal6dott,
^

midon a porta bekes ^

b6kemi88idja

hajlamairol igyekezett biztositani a szerbeket. Elmon-

*' Roiofl""kin szerepe.

az okokat, melyek Torokorszagra nezve kivanatossa tevek, hogy lazado alattvaloit, ha

dottuk

mar fentebb

'

*'

mindjart nemely
delniessegre birja.

engednienyek aran

is,

lijbol

enge-

kibekites muvevel a torOk korki

mdny Avkszenti

metropolitat bizta meg,

a viddini

szarmazasii Popovics kisereteben

25-ikeii erkezett Belgradba, leveleket

t61

1807 november ho hozvan a divan

Leoutinak. a szerb nepnek altalaban es Karagj'or-

gyenak, az utobbinak a konstantinapolyi patriarchat61

Ezen hivatalos iratokban a porta felszolita a beket, hogy hodoljanak meg, biztositvan oket ez
is.

szereset-

ben a szultan
hozzatette,

kegyelmerol.

Avkszenti

pedig

meg
gOrog

hogy ha husegeseknek mutatkoznak, megis.

nyerhetik az altaluk ohajtott kivaltsagokat

eredetu Avkszenti Leontihoz szallott
Rodofinikin
utasitasahoz
s

ez utobbi aztin,

kepest, gondoskodott arrol,

hogy a porta
kedhessek,

kiildottje csakis oly

egyenekkel kdzle-

a kik

megbizhato hivei voltak az orosz

pedig kitudta Avkszenti
tit-

iigynoknek. Rodofinikin
karatol, a kit sikeriilt
lita

megnyeruie, hogy a metropobirt

tulajdonkepen
a

nem

mas

utasitassal, mint

hogy

rabeszelje

szerbeket.

hogy

kiildjenek

kOveteket

Sztambulba.

Az Avkszenti

altal hozott

ajanlatok s az adando

valasz fdlott a szenatusnak

kellett

vohia hatAroznia.

AZ OBOSZ TfeDNttKSfeG MEGAXAPITiSA SZERBIABAK.

101

Ez azonban tobb napi

csat kovetve, kijelente, telen elobb

vita utan,

Rodofinikin tana-

hogy ily fontos ugyben kenyKaragyorgye velemenyet kikerni, A f6ve-

zer pedig, szinten Rodofinikinra hallgatva, azt felele,

hogy egyediil nem donthet, hanem osszehivandja Belgradba a fonokoket s megbeszeli velok a/, ugyet Rodofinikin,

ki

nem

bizott teljesen

Karagyorgyeban, kivalt
de
tudta,

pedig annak kornyezeteben,

senatus

hogy

ligy a

tobbsege,

mint a tavolabbi

videkek fdnokei

az 6 resziikre allanak, bizton remelte, hogy ily nepe-

sebb gyiilekezetben a portanak adando valasz egeszen

az 6 nezetei
tOrekedett
szerint

fog szerkesztetni. Kettos czeba

Egyreszrol,

Rodofinikin.

hogy a szerbek
ekkent
tovabbra
orosz

meg ne hodoljanak a
is

szultannak

fenmaradjon reajuk nezve az

befolyas es

vednOkseg sziiksege, masreszrol pedig, hogy daczara

ennek,

a torok kormany ne ingereltessek tamadasra

a szerbek ellen. Ezt elerendo, Rodofinikin tanacsolta a Belgradban osszegyiilt f6nokoknek, valamint a sena-

tusnak

es

Karagyorgyenak
kiv^nsagat
irantok

tudassak Avkszentivel,
ajanlatait

hogy hdlasan fogadjak a szultan nagylelkfl

es

keszek

teljesiteni,

de megis, hogy a

szultannak

tanusitott
s

kegyesseger61 teljesen

meggyozodhesseuek
fektethessek,

a nemzet jov6jet tartos alapokra

tett ige-

ohajtanak, hogy a porta altal

retek

megvaldsitasat
es

a velok
s

egy

hitet

vallo orosz

czar

a torSk birodalom
fraiiczia

Oroszorszag kSzott beis

ket

kozvetitd

csaszar

biztositsak.

Ha

porta meghallgatnji e kerelmoket, ligy az egesz nemzet

neveben azonnal koveteket kiildeneiiek

Sebastiaiii-

hoz Konstantinapolyba es Prozorovszkihoz Jaszvasarba

rem^lven, hogy a ket csaszar
a srarantia elvdllalasdt.

nem fogja megtagadni

102

ELS<^

PF,TKZF,T.

Nein

iigyetleniil volt

kigondolva a

felelet.

portu

termeszetesen
k6t europai

nem fogadhatta

el sajat alattvalui folOtt

hatalom vednokseget;
igy

masfelol pedig a

szerbek ezeii kereltnok altal

a porta fenhatosdgat
s

meg nem tagadtak meg ez utdbbinak nem is volt

hanem
franczia ved-

oka ellenok
nokseget

fordiilni.

Vegre pedig azon koriilmeny.

orosz.

hogy a folkelok nemcsak

is

kerelmeztek, uemileg csokkenthete a torOk

kormany bizalmatlansagat s egyidejiileg Napoleont is arra indithata, hogy a szerbek erdekeben felszolaljon
kovete
bekiiles
kiil.

altal

Konstantinapolyban.
ily

torok-szerb

ki-

tehat

alapokon

lehetetlenne valt. a

nel-

hogy a szerbeknek a porta

Hosszasan elhuzodtak
a

haragjaiol kellett

volna tartaniok.

tanacskozasok

az

Avk-

szentinek adando valasz

foldtt,

mely csak deczember

elso napjaiban jutott a metropolita tudomas^ra.

finikin

Rodo-

nem

konnyii szerrel erte

kik

el

czeljat.

Voltak tob-

ben a fonokok kozt,

altal tanacsolt vahiszt

aggodalommal neztek az
is

orosz befolyas novekedeset s e mellett a Rodofinikin

veszelyesuek

tartottak.
is,

Igy

goudolkozott
szetes tehat,

kulonben maga Karagyorgye

terme-

hogy folyvast eber bizalmatlansaga ez

tartott ugyanis, hog}'

alkalommal ujbol felebredt. Attol

a porta bekes
ajanlatainak

egyszeru visszautasitasa
s

a torok kormanyt tamadasra ingerelhetne

hogy e

mindennel nagyobb
czia
r61,

szerencsetlenseget az

orosz-fran-

mivel

vednbkseg kerelmezese nem harithatna el a nepaz oroszok rovid id6 elott megkOtven a

szlobodziai fegyversziinetet, aligha lennenek hajlandok

arra.

hogy habomt kezdjenek pusztan a szerbek erdeezert

sokjiig

keben. Es

nem

irta

ala a Rodofinikin
sike-

altal szerkesztett vdlaszleveleket.

Vegre azonban

AZ OROSZ VEDN0KS6G BIEGALAPITASA SZERBIABAN.

riilt

103

ot az orosz iigynoknek Csardaklija segelyevel

megtud-

nyugtatni, ki Karagyorgye kedvencze, de egyszersmind

az orosz torekvesek legbuzgobb hive

juk,

volt.

Nem

hogy baratjat velemenyenek megvaltoztatasara birja. Karagyorgye ketsegkiviil belatta, bogy e valsagos pillanatban az 6 ellensegeskedese Rodofinikinnal csak novelne a nep
mily

ervekkel

elt

Csardaklija.

csuggedeset, a minek igen konuyen

es vegre onkentes
lehetett

belmeghasonlas

meghodolas a torok hatalom elott volna kovetkezmenye. Es ekkor a szelsose-

gekbe csapongo jellemenek megfeleloleg, gyors elhatarozassal Rodofinikinhoz ment s igy sz61ott hozza: a szultan egykor 200,000 piasztert igert nekem, ha

elhagyom Szerbiat es Ausztriaba koltozom. Nemfogadtani el

az

ajanlatot,

mert

neni akartara

elhagyni a

nepet-

Majd

bocsanatot igert a szultan a

felkeloknek
alatt

s oly kivaltsagot,

hogy az 6 fensOsege
(t.
1.

onma-

giinkat

kormanyozhatjuk. Ti
s

az oroszok)

nem

egyeztetek ebbe

en engedtem akaratotoknak. Most

I.

a szerbek sorsa egeszen a mi czarunktol,

tol

Sandor-

fugg;

a mit

te

tanacsolsz,

az

fog tortenni.

De

eskiiszom az istenre, hogy Karagyorgye

torokot latni hazajaban, ha csak testen
at.

nem fog tobb nem hatolnak

lepett s

szavakat

mondvan, a mellekszobaba
felakasztat,

az ott egybegyiilt tanacsnokoknak es fonokoknek kijelente,

hogy mindenkit

a ki Rodofinikin

tanacsa elleu mer cselekedni.^" Az orosz iigynok tehat

czelt ert.

Az Avkszentinek kezbesitendd valasz az

el,

6 terve

szerint kesziilt
polita ot heti

altalanosan elfogadtatott s a metro-

alkudozasok utan visszaterhetett

Kon-

stantinapolyba; a hoi nyugtalanul vdrtak a Szerbiabol

erkezo hireket, s6t mar Ausztria kozvetitesehez szan-

dekoztak folyamodni,

mert

porta

is

ertesiilt

volt

104

RLSft

KE.re/RT.

azon gyorsan
Rodoflnikin

emelkecl6 befoly4sr61, melyet Belgrad-

ban Rodotinikin gyakorolt.'*

Daczara a tOrok
eredmenyiiek,

bekeajanlatok

iigyeben kivivott
fel-

Befoiyi-

daczara a fovezer oly varatlanul

sAnakjeiiem-

lobbano

bizalmanak,

nem lankadt

el

egy

pillaiuitra

orosz

v6(i-

nbks6o.

sem az orosz ugynok ebersege. J61 tudta Rodofinikin. hogy KaragyoFgye epp oly gyorsan kepes ellene lordulni, mint a
csait.

milyen keszseggel kovette olykor tauafelhasznalt

Es

ezert

folyasat rek biztositsa.

minden eszkozt, hog}' beEleinte, mint mar emlitettiik,

orosz
erzelmii

nem egyszer
nyernie.
halt.

sikeriilt

az

Csardaklija

kOzvetitesevel Karagyorgyet a

maga

nezeteinek meg-

Az 1808. ev elejen azonban Csardaklija megEkkor tehat reavette a Magyarorszagbol beszerzetest,

Doszitijat,

vandorolt

az idoszerint
s

a leg-

tanultabb ferfint a szerbek kOzott

egj'szersmind Ka-

ragyorgye fianak
kezteben
a

tanitojat,

koltozzek az orosz
fovezer

hogy novendekevel egyiitt ugynokseg hazaba. Ennek kovetlatni

ohajtvan

fiat,

fel
ily

kellett,

hogy keresse Rodofinikint, ki gyakran egyedul szolhatott vele

vonhata.'^

aztan
s 6t

modon
reszere

maga

Nem

kuzdelem es faradozas
sok
iigyesseggel

nelkiil tehat,

de tagadelerte

hatatlanul

es

szivossiggal

Rodofinikin, a mire tOrekedett. Daczara a bizalniatlan-

s^gnak, sot ellenszenvnek, melyet Karagyorgye iranta

t4plalt,

ez utobbinak elhatarozasaira, a legtobb

eset-

ben megis csak 6 gyakorolt donto befolyast. E kortilmeny es az orosz ugynok folytonos beavatkozasa ligy
az
altalanos
politikai,

mint

szemelyes
es

ugyekbe

nagy mertekben noveltek

siilyat ligy

tekintelyet

tanacsdnak

len,

a vojvodak, mint a nep elott. Ketsegtehogy Rodofinikinnak minden iranyban kiterjedo

AZ OKOSZ v6DN5KSfeG MEGALAPlTASA SZERBIABAN.

105

tevekenysege
az

altal

alapittatott

meg

a szerbek kozott
kiilsoleg is
fej-

orosz

vednokseg, mely aztan

utobb

eszlelheto

formaban jelentkezett. Annak tovabbi

kesobb

I6deser61 es kiizdelmerol
kal,

nemcsak a belso aramlatokis,

de az osztrak befolyassal

lesz szo.
ligy a
*'
''^'"

Vegig tekintven az orosz-szerb viszonyon,

ellen iranyzott torekveseibol,

niikent az egyreszt Oroszorszagnak a tOrok birodalom

jeiiemzese.
'''*'***"

bek szabadsagharczanak
zott,

masreszt r pedig a szer-~ * & 2(5s86o s a sziiksegleteibol kibontako- nemzetis^gi

viszony czeljanak

els6 pillanatra feltiinik az a jelentekeny kiilonb-

^^^'"^ ^^'

repe az orosz

seg,

mely a ket
cz61,

fel

kozott

eskeieti

poiiti-

term6szetenek felfogdsaban

letezett.

'^"^"

A
oly

a melyert a szerbek
es

fegyvert ragadtak

szivosan
ellen,

elkeseredetten

harczoltak

torok
eleinte

hatalom

a nemzeti let biztositasa volt,

alatt,

a szultan fenhatosaga
lenseg kivivasa.

utobb

teljes

fiigget-

Gyongeknek

erezven

magukat
a

az

egyenetlen

kuzdelemben,

megfeleloleg

torteneti

hagyomanynak, eloszor Ausztriahoz folyamodtak tamogatasert, s midon ezt nem nyertek meg az ohajtott
mervben, Oroszorszag fele fordultak.

Meg

voltak gyo-

zodve,

hogy a

veliik

egy

hitet vallo orosz

s

el6nken erdeklddik a szerb mozgalom irant

nemzet hogy a
oket

legnagyobb

onzetlenseggel,

minden

viszonszolgalat
is

kovetelese nelkiil

meg

aldozatok aran

fogja

nagy munkajaban. Igy ertelmeztek az orosz vednokseget Szerbiaban. De nem igy Oroszorszagban. Az oriasi birodalom keleti politisegiteni a felszabadulas

kaja ketsegkivUl nagyszerii keretben mozgott. Foczeljat

azonban,

mint

fontebb

kifejtettuk,

akkor

meg
azon
az
lit

majdnem
keleti

kizarolag a Balkan felszigetnek csak

reszei

kepeztek,

melyeken

at

vezetett

Konstantindpolyba.

Oly kis nep tehdt,

mint a szer-

lOG

ELS6 PBJEZKT.
kivtil esett

bek, mely

azon a kereten, daczara a

hit

kozOssej^nek, Oroszorszaj^ra nezve

kival6 erdekkel,
sc^ni

nem

birhatott

sem

kiilonos

fontossuggal.

Valoban

az

orosz

allamferfiak

es

tabornokok

meg hosszabb

idon at

nem

if5

tudtak lelkesiilni a szerbek nemzeti

es onallosagi torekveseiert.
auxiliariusok,

folkelok azonban, mint

bizonyos

fokig porta

hasznara valhaltak
ellen folytatott

az

orosz

hadviselesnek a

kiizde-

lemben. Ezen szempontbol,

tehat mint eszkoz,

Szer-

bia megis nenii iigyelmet erdeinelt Oroszorszag reszerol.

Az orosz

politika

nem

is

torekedett

ez idotajt

egyebre, mint hogy szilardan megalapitsa befolyasat a

szerbek kozott

ekkent mindenkor

biztositsa

kozre

mukijdesoket a Torokorszag ellen vivott harczokban.

Es ebbol onkeut kovetkezett a versenges minden mas befolyassal. mely kedvezven a szerbek ijnallosagi vdgyainak, elvonta volna oket Oroszorszag gyamkodasa alol. Ez volt a vednoksegnek orosz magyarazata.

Ezen
deten

ellentetes felfogas

mindjart a viszouy

kezorosz

ereztete

hatasat.

A mig

szerbek

az

vednoksegtol mindenekelott a torok uralom megsziinteteset remeltek, lattuk, mint figyelmeztete

dofinikin,
alatt kell

oket Ro-

hogy

tovabbra

is
t.

a
i.

porta

fenhatosaga

maraduiok; midon

az orosz politikara
szlobodziai fegyver-

nezve ez kivanatosnak
sziinet niegkotesenel

latszott.

A
kik

pedig az

orosz fovezer teljesen

megfeledkezett a szerbekrol,
a szultau egesz haderejevel.
Ily
s

ennek kovetkezte-

ben egyediil lettek volna kenytelenek szembeszallani

tenyek
termcszeteseu
az
elkeseritek a szerbeket

megingatak

Oroszorszagba vetett bizalmukat.

s

Igaz.

hogy a legtobb vojvoda

a nep

zome, bar

AZ OBOSZ VEDNOKSEIG MEGALAPITASA SZERBllBAN.

107

meg

tobb

izben volt

okuk

arrol

panaszkodni, hogy

Oroszorszag cserben hagyta oket, az ilyenkor tamado

ingeriiltseg lecsillapodasa utan mindannyiszor
lij

biza-

lommal tertek vissza az orosz vednokseg szarnyai ala. Voltak azonian mar akkor is olyauok. kik szivesen
fogadtak ugyan az orosz segelyt,
de
tek

mint kiilonben

orommel fogadtak volna minden mas tamogatast,

megis tartottak az orosz befolyastol, mert feltethazajuk onallosagat. Az igy gondolkozok kozt

elso helyen
6 idejeben

Karagyorgyet

talaljuk.

agaztak szet a nezetek

orosz

De nemcsak az magok a szerbek

elterok azok

kOzott

az

vednokseget
is.

illetoleg,

az lijabb korban
tasat

Szerbia onallosaganak megalapi-

sokan kizarolag Oroszorszag segelyenek velik

koszonhetni,

masok ellenben karos

befolyasnak a

hatast

tulajdoni-

tanak az orosz
kes e reszben
meiiye,

szerb ugyekre. Erde-

egy lijabbkori szerb tortenetiro veleaz

a ki

Oroszorszag es
viszonyrol

Szerbia

kozott

szazad elejen

letesiilt

ekkent nyilatkozik:
viszonyaikra

Az oroszok csak sajat czeljaikra es

voltak tekintettel.
rittattak.

tisztan szerb czelok hatterbe szofiiggott,

Mindenki Oroszorszagtol
dicseretet,

attol vart

jovdhagyast,

jutalmat

es

kitiinteteseket.

altal Karagyorgyenak, mint az orszag s a nemzet kormanyzojanak heiyzete mind siilyosabba valt, a

Ez

fonok(3k kozott diilo viszdly

lij

tapot nyert,
s

a fegye-

lem

meglazult,

partok keletkeztek

az

oroszerzel-

milek befolyasa megingatta Karagyorgye tekintelyet.

Az orosz erdekeknek megfelelo intezmenyek lettek mervadokka a szerbekre nezve is, mig az oroszoknak kedvezo intezmenyek nem feleltek meg mindenkor a szerbek sziiksegleteinek; mert e viszonyban Oroszorszdg volt a czel es Szerbia az eszk5z.

108

BLSO PEJBZBT.

Ha

Oroszorszag habonit
tartania

viselt,

Szerbidnak

is

harczot
is

kellett

kezdenie; ha bekeben maradt.

Szerbi^nak

lenu

kellett

beket.

Egyszoval az orosz-

szerb viszonyban a torokok ellen, OroszorszAgot egyediil

az orosz 411am czeljai, erdekei es viszonyai vezeis,

reltek s ezektol valt fiiggove a szerbek jbvoje

mint hogy Oroszorszag veszelyes helyzete altal

tatva 1812-beii, csak

indit-

hogy a portaval beket kOthessen,

Szerbiat tenyleg felaldozta.""'

Eltbgulatlanul vizsgalva az orosz vednbks6g hatasat,
1108

nam

tagadhatjuk. hogy az sok tekintetben haszfogjuk, Kara-

volt a szerbekre, noha, mint latni

gyorgye forradalmdnak idejeben nagy elonyoket nem eredmenyezett, s nem akadalyozta meg sem az 1809-

ben bek(3vetkezett nagy veszedelmet, sem a niozgalom teljes levereteset 1813-ban. Masreszrol pedig igaz az is, hogy a viszony. mely Oroszorszag es a
szerbek

akkor meg inkabb valt kozott kifejlett, amannak. mint emezeknek jav^ra. Es ha a szerbek.
orszaghoz

daczara a sokszoros csalodasoknak, ismetelve Orosz-

folyamodtak

oltalomert,

ennek okat nem

ertekeben, mint

annyira a mar nyert

segely

valodi

inkabb a jovohoz csatolt remenyben kell keresniink.

E remeny

a hitkozossegen alapult, mely hitnek vedelme

leghat-

kepezte volt Oroszorszag keleti politikajanak

hatosabb jelszavat,

Nagy

Peter, de

kiilonosen

II.

Katalin

ideje

ota

az orosz haboruk a torok

kiilsoleg valoban keresztes

birodalom

ellen, legalabb

hadjaratok szineben tunaz

osszes

tek

fel,

melyeket Oroszorszag nem ugyan

keresztyenseg,

hanem

kizarolag a keleti

keresztyen

egyhaz es ezen egyhaz kovetoinek 6rdek6ben vivott. igy fogtak fel magok a Balkan felsziget n6pei is

AZ OROSZ V^DNOKStG MEGALAPITASA SZERBIABAN.

109

Oroszorszag szerepet. Es ezert bolgarok es

tak

szerbek,

olahok es gorogok egjarant Oroszorszag fele fordulvagyaikkal,

onnet

vartak

segelyt

es

felszaba-

ditast.

keleti

egyhaz vedelmenek nagy

teriiletet es

sok

kiilonbozo nepet atfogo altalanos czelja mellett a faj-

rokonsag, a szukebb ertelemben vett nemzetiseg

fo-

galma meg nem birt jelentdseggel. Kulonben

tdjt

is

akkor-

meg nem

letezett

nemzetisegi kerdes, legalabb

nem

lijabbkori alakjaban.
allott

Oroszorszagnak sem
ott,

erdekeben

felkarolni
sze-

mart

ezaltal

onmaga szabja szukebbre azon

les keretet,

melyet keleti torekveseinek a hitkozosseg

kijelolt.

hangoztatasa
intezett
s

Sander czarnak Novoszilczovhoz

mar

emlitett utasitasaiban talaljuk eloszbr

azt a gondolatot
egyfajii

kifejezve,

hogy a nagy allamoknak

allaniok.

nepekb61
ez

kellene

De

a fellengos

czdrnal

inkabb

csak

odavetett megjegyzes, mely

nem
hoz,

is

erinte Oroszorszag viszonyat a tobbi szlavok-

hanem Napoleonnak a
hoditdsaival

franczia hatarokon

tiilter-

jedo

szemben a nyugoteuropai alakulasokra vonatkozott. Es az orosz allamferfiak e korban

nem

is

igyekeztek

meg

a fajrokonsagot ervenyesiteni.

Fojelsz6kent orosz reszrdl elso sorban

a hit kozossege szerepelt.

meg

igen sokaig

Nem

igy allott a dolog a szerbeknel.

Igaz,

hogy

midon Nenadovics Mate 1804. Petervdrra utazott, az elpusztitott egyhazak jegyzeket vitte magaval, hogy
az egyhitu

oroszok

rokonszenvet a keresztyen

szer-

bek

irant felebreszsze s

nem

hivatkozott a nyelv- es

verrokonsagra, avagy a szlav nemzetisegi kapcsolatra.

De

ezt

csak azert teve, mert

nem

is

kepzelte,

hogy

110

EL80 PBJBZET.

Oroszorsza^ban

massal,

mint

hitk5z588egre

valo

hivatkozassal erdekeltseget ebreszthet.

Amde

a szerbekbeii
erzete.

ekkor mar felebredt a nemEmlekeziink Sztratimirovics

es
titkos

zeti individualitas

titkos befolyasara.

patriarcha inteseinek
foganatja, ha

tanainak aligha

lett

volna

nem

hulla-

nak termekeny talajra. A forradalom kitorese utan, noha nem teljes tisztasagaban, de eroteljesen buggj^ant
fel

az elkiilonitett szerb nemzetiseg erzete.

hosszii
volt

tbrok

uralom

alatt

a szerbek

elveszitettek

az

allami onallosagot s az allami letnek

jelet.

minden ismerteto
s

De

nyelvoket

nem

bantottak a torokok,

a nep-

dalokban, melyek a szerbek szellemi eleteuek

tajt

akkor-

majdnem egyeduli

menhelyet kepeztek, folyvasr

visszhangoztattak a letunt szerb kiralysag reges nagysagat, az elenyeszett szerb nemzetisegi dicsSseget.

Termeszetes, hogy raidon 1804-ben minden idegen

biztatas
uelkiil

kitort

folkeles, s

midon

par

ev

folyaman a szerbek sajat erejokbol, kiilsegely

oly jelentekeny

nelkiil

eredmenyeket vivtak
kiilou

ki a porta elle-

ueben, elenken feltamadt bennOk a nemzeti

lilas

invidua-

erzete,

mely aztan, mint

nemzetisegi foteriiletekre

galom nyilvanult, csak a szerb nep lakta

szoritkozva.

Midon az oroszok elenkebb osszekottetesbe kezdtek lepni a szerbekkel, kikre a torok birodalom ellen
inditott

haboniban

sziiksegok volt, orosz

reszrol
e

is

talalkoztak egyesek, a kik

megereztek,

hogy

nep

bizalmanak
hangoztatasa
zdrolag

megnyeresere,

mely

nemzeti ftigget-

lenseget tekinte a legfobb czelnak

a fajrokonsag

meg hathatosabb

eszkoz lehet, mint ki-

csak a hitkozosseg

Michelson tabornok

mint az elobb

hangoztatasa.
emlitfik

Es

ezert

a Kara-

AZ OROSZ VEDNOKS^G MEGALAPITASA SZERBIABAN.

Ill

gyorgyehez

a senatushoz intezett leveleben, a vallas

mellett a szlavo-szerh nemzetrol s

ennek

regi

dicso-

segerol beszel.

De mindez csak

szorvanyos jele
is

annak a

koriil-

menynek, hogy Oroszorszagban

kezdik meltanyolni

azon el6nyoket, melyeket a szlav nepekkel valo fajrokonsag hangoztatasa az orosz keleti politikara nezve eredmenyezhetett. Ketsegtelen, hogy ez a felebredes

akkor jelentkezik, midon Oroszorszag

oly szlav neppel,
t, i.

eloszor

lepett

a szerbekkel erintkezesbe, mely

tulajdoiikepen a sajat szukebb

nemzeti

fiiggetlense-

genek erdekebeu ragadott

tisegi

volt fegyvert.

Az

orosz-szerb

viszony keletkezeseben kell tehdt azon szlav nemze-

eszme

csirait

keresnunk, mely kesobb

szen a legiijabb idokig

ege-

oly

nagy szerepet

jatszott

az orosz keleti politikaban.

Igaz,

hogy meg

hosszii ideig a hitkozosseg

maradt
es

az alap, melyen Oroszorszag a Balkan felsziget kiilon-

bozo
sajat

keresztyen nepeit a porta

czeljai

ellen

felizgatni

javara

megnyerhetni
modjaval,

velte.

mellett
tert

azonban noha csak

segi kerdes

lassii

mind tobb

hoditott a szlav fajrokonsag, illet61eg szldv

is.

nemzeti-

Midon tobb evtized mulva, Oroszorszag

litikajat hatarozottan es nyiltan

keleti po-

a szlav fajrokonsagra

alapita, s

a hitkozosseg
ki,

kapcsat

mdr

csak a szlav
azon
fel

nepekre terjeszte
nagyszerii
keret,

onkent kovetkezett, hogy

II.

melyet

Katalin

allitott

az

orosz keleti politika szamara, sztiksegkepp nenii korlatozast volt kenytelen szenvedni.

torok birodalom-

nak keleti hitet valid osszes keresztyen nepei helyett mar csak ezen hit szlav fajii kovetoire terjedhetett ki Oroszorszagnak vednoksege es erdekeltsege.

112

klbO pejkzet.

Es valoban kerdeses, vajjon nem az orosz birodalom keleti torekveseinek ezen a rokonfajii nepekre
val6 mej^szoritasaban
kell-e keresniink, a b4r

szlav

eredetu, de azert megis egymdstol kiilOn^Uo sot egy-

massal szemben ellenseges nemzeti es allami

dualitasok keletkezeset a Balkan f^lszigeten.
e fejlodesi tiinetnek
elkiilonitett

indin-

Lattara

meMn

kerdezhetjiik, vajjon ezen

nemzeti kepzodes, illetoleg alakulasi forma

6l6bb-ut6bb

nem

fog-e

azon

meggy6z6desre
czel a

vagy

bel^tasra vezetni. hogy miuden emberi

tarsadalomra

nezve a legfobb
allami

jo,

a leginkabb ahitott

nem-

zetisegi tOmoriilesben,

vagy

talan

inkabb a teljesen
es biztositasaban

fiiggetlen
rejlik-e

let

kifejteseben

meg
s

a legkozelebb rokonsagban alio fajokkal

is
'?

szemben

azoknak ellenere

Es nem fog-e Oroszszflkebb korlatok

orszag keleti politikaja ez altal

meg

koze szorulni?

De
kellett

niindez

mar

kiviil

esik e

munka
es

koren.

Rea

azonban mutatnunk, bar csak egeszen futolag

nagyfontossagii
fordulatra es

azon

modosulasra.

melyet az
egyik

Oroszorszag

Szerbia

kozott e szazad
tervszeruen, csak

elejen letrejott viszony,

fel

nem ugyan

altal is

kimodolva, de onkenteleniil. a dol-

gok termeszet^bol folyolag eredmenyezett.

mAsodik fejezet.
Ausztria keleti politikaja a szerb folkeles elao
eveiben.
1.

Az erelyes
tott,
-r.
,

keleti politika, melyet az ausztriai

haz

ozir&k ke-

a XVII. szazad kozepe ota tagadnatlan sikerrel lolyta-

szavojai

a passzaroviczi bekekotesbeu nyerte

-

Europa
joval

szentesiteset.

.... A tenyleges eredmenyek, melyek

T

el

az akkori
,
,

^^" ^* "

Jdzsef kopiban.

tavolabb

terjedtek

az

egykor elvesztett
voltak

birto-

kok
veve

visszafoglalasanal,
is,

fontosak

magokban
birt az

de ezeknel nagyobb jelentoseggel

koriilmeuy,
tartast,

hogy Ausztria elhagyva a vedelmi magaa tevekeny, sot tdmado politika terere lepett
Szavojai Jen5 haldla utan azonkeleti

a kelettel szemben.

ban az osztrak

torekvesek nemsokara h4tterbe

szorultak s a szerencsetlen belgradi bekevel

nemcsak

a hosszas harczok vivm^nyai vesztek oda, de Ausztria

egyaltalaban

megszunt a keleten keresni befolyasa

J6zsef nagyratoro szeUeme

emelesenek, hatalma novelesenek jogos es termeszetszeru tert s alkalmat.

karolta fel
II.

meg

egyszer a

XVITE.

szazad

vege fele

Ausztria keleti
rata
tol,

hivatasdnak eszm^jet.

Eroteljes aka-

nem

riadt vissza

sem a
a

siilyosabb

sem a felemeszto tevekenysegaldozatoktol, melyeket annak

megvalositasa igenyelt.
kedvezett

De

Ausztria fegyvereinek

nem

szerencse es Jozsef meghalt, mielott a

kuzdelem befejeztetett volna.

Kallay:

szerb felkel6s tortenete 180710.

1.

114
szisztovai

mAsodik

fk.)K/et.

A
kodasa

szisztovai

bekekbtes,

niely

az iitolso osztrakII.

feifoD6s*"A

^orok haborunak veget vetett,

alatt jott letre.

mar

Leopold

uralki-

tordk biro-

hosszas

h^boni

sziilte

gritr8a"dV
foiytonos
3*j^^|^*^**^'^

"i^riiltseg,

zilalt

belugyek.

Poroszorszag fenyegeto

Diagatartasa s a franczia forradalom rohamos terjedese,

tamogatva az
nezve
^^g^^

uralkodo bekes hajlamaitol. Aiisztriara

a nj-ugalom
biztosi-

mfinyok nyu-

fclette sziiksegesse tevek

gaimAra.

legalabb a keleti hatarokon.

czel egyediil a
altal

porta
volt

iranyaban
elerheto.

kdvetendo

barats^gos politika
a
tdrok

Tartozkodas

birodalom

bel-

iigyeibe

valo avatkozasiol,

lemondas a terjeszkedesi
feje-

vagyakrol, aprobb jo

szomszedsagi szolgalatok
allitasa

ben
torok

a porta hajlamanak megnyerhetese

integritas

vegett
:

eszmejenek eloterbe
Ausztria
keleti

ezek

kepeztek akkortajban
f<5bb

politikaj4nak
alkotott teljes

von^sait.

De mindez meg nem

megallapitott rendszert, az osztrak

tasa e

kormany magatarreszben inkabb csak az europai esemenyek

volt.

hatasanak onkent keletkezo eredmeiiye

Azonban a lemondas a kelettelszemben nem sztintette

meg egyszersmind

az

erdekeltseget a becsi

kabinet

reszerol Tordkorszag sorsa s

kiildndsen az Ausztria-

val hataros tartomanyokbau letezo allapotok s az ott

elofordulo
jart

nem

is

mozgalmak es esemenyek irant. Ha mindmagasabb polltikai szempontok, de a

az

kereskedes es
erdekei

osztrak vegvidekek
az
osztrak

lakossdganak

hogy eber figyelemmel kiserjen minden jelentekenyebb mozzanatot a tdrdk birodalomnak kivalt eurdpai reszeikenyszeritettek

kormanyt,

ben. Montenegro, Bosziiia, a belgradi pasaiik, Viddin

voltak

azok a pontok, a melyek

mar a hatar szombirtak a becsi

szedsaga miatt kivalobb

fontossaggal

kormanyra nezve.

fekete hegyek

nagyravagyo es

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FflLKELfiS ELS6 EVEIP.EN.

115

ravasz piispok-fejedelme, Petrovics Peter, hoi a portaval, hoi

pedig a fraucziakkal lepve

titkos osszekot-

tetesbe,

mar ekkor
dltal,

is

tobbe kevesbe nyiltan tamogatva

Oroszorszag

mindent megkiserlett, hogy hatal-

mat novelje es

kiterjeszsze. Termeszetes,

hogy Ausztria,
iizel-

niely a campo-formioi

beke kovetkezteben Dalmaczia

nezhette egykedviieii ezen
altal

birtokaba jutott,

nem

meket.

bosnyak begek
bar

iiaponkent

elkovetett
jelento-

hatarsertesek,

magukban veve csekely

a franczia

seggel
folytau

birtak,

utobb

iigynokok izgatasa

nagyobb terjedelmet olthettek volna. Meltan

ezen
a

nyugtalanitak tehat az osztrak iidvart, mely kiilonben

is

eredmenytelenlil siirgete Konstantiiiapolybaii

kihagasok
veszely,

megzabolazasat.

Meg komolyabb

volt

niely

monarchia hatarvidekeit a viddini

olah-illyr

hatalmas lazado Paszvan-Oglu reszerol fenyegethete.

Ennek

elharitasa vegett az

hatarorvideken

a katonai orvonal megerosiitetett, sot midon Paszvan-

Oglu az 1800. ev dszen a

szetverte
kelni,

szultati sereget
elleii

Plevnanal

es

belgradi pasa

kesziilt harczra-

a becsi kormany ez utobbinak raegengedte, hogy csapatai szamara a sziikseges eleseget az li. n. banatusban es Szlavoniaban bes/.erezhesse, a mi altal

egyszersmind a porta irdnt taplalt baratsagos indulatdt is

bebizonyithatni velte.

Egy

evvel kesobb pedig

Paszvan-Oglu garazdalkodasa mindnagyobb merveket

bltven, a becsi kabinet fegyveres segelyt ajanlott fel

ellene a portanak, viszonszolgalat fejeben csak

nemi
jel-

kereskedelmi
lemzo,

el6nyoket

kovetelveii s a

mi igen

annak kieszkozleset, hogy Oroszorszag nem

mukodeset.^*

fogja rosszneveii venni az osztrak es a torok csapa-

Ezek az alkudozasok nem vezettek ugyau eredmenyre, mert a torok kormany

tok egytitt

116

MAsODtK KEJEZKT.

sokkal nagyobb bizalmatlansaggal viseltetett Ausztria

irdnt,^-'

hogysem annak fegyverestamogatasahoz

folya-

modhatott volna.

porta tehat

egyediil

vivta vegig

harczat a bitorlo pasaval. Mindezen

boiiyodalmakndl

nagyobb jeleiitoseggel

birt

azonban Ausztri^ra nezve

a viszonyok fejlodese a szomszed Szerbiaban.

Hadzsi-Musztafanak szelid 6s igazsagos kormanyzata alatt, mint emlekezunk

zett
*,

Szerbia reg

nem

elve-

nyugalomnak orvendett s a rend nem haborittatott meg, sem a tarlomany belsejebeu sem a hatarokon a becsi kormany megelegedessel szemlelte ezen allapotokat tis semmit sem ohajtott iiikabb, minthogy nad28i-Musz^2ok tartosak legyenek. Termeszetes tehat, hogy a ^'' '' Ufa megolejanicsarok altal az 1801 tv augusztus havaban tamasztdse. tott zavargasok, melyek csak Musztafa pasa megOletesevel** ertek veget, nagy mervben felkeltek Ausztria tigyelmet. Nem tulajdonitottak ugyan Becsben az esemenynek nagyobb fontossagot, mint sok mds hasonlo
;
'

erfiszakoskodasnak,

a milyenek

ekkor a torok
az

biro-

dalom tartomdnyaiban napirenden voltak.

altal

Mindazonott

Belgrad

kozelsege

hatarorvidekhez,

tortenteknek komolyabb jelentoseget kolcsSnzott. Es

nem

volt alaptalan az

aggodalom, hogy a Szerbiaban

keletkezo

zavarok

kovetkezteben

megakad

raajd

dunai hajozas,
arasztatik
el.

a hatdrorvidek pedig

menekiiltekkel

Csakugyan 1801. ev oszen mohamedanok es keresztenyek nagy szammal kerestek menedeket a janicsar-agak diihe elol az Ausztria fenhato-

saga

alatt

alio

dunai

szigeteken.

becsi

kormany
volt,

ezen agakat, kik a szultan helytartdjdt megoltek

'

**

Lasd Lasd

I.
:

kotet 328.

1.
1.

I.

kdtet 346347.

ATT9ZTRIA KET.ETI POL. A S^EBE

P0LKEL*8

ET.SO feVEIBBK.

117

lazadoknak tekinte es eleinte legalabb

kitsanak

meghagyta a

hatarparancsnokoknak, hogy minden kozlekedest sza-

meg

veliik.

Utobb azonban a Belgrddban

a porta kenyszerii
is

erOszakos

modon

letesitett allapot

engedekenysege kovetkezteberi
ven, s

nemileg szentesitet-

az

Qsszekottetes
s

megszakitasa folytan a ket

part kozott az osztrak

magyar kereskedes karosod-

van, a banati es szlavoniai katouai hatosagoknak megengedtetett,

riilhetlentil

szerint

hogy ovatosan bar es a mennyiben elkea Belgradban mar csak nevkormanyz6 pasa mellett tenyleg iiralkodo
sziikseges,
is

dahikkal
1803.

erintkezesbe lephessenek. Midon azonban

jott,

ev elejen negy dahi Becsbe

vasarlandok,
^^

ott

puska-

cs5veket

e szandekokban a

rendorseg
*^ osrtr4k
tczkodSsa

meggatolta oket.

kormany nemcsak a sajat urok, a szultan irant engedetlen mohamedanoktol vonta meg tamogatasat, a kereszty^n rajanak sem nyujtott seg^lyt, nehogy Konstantinapolyban reszrehajlassal vadoltata
becsi

De

mohammedigzerbekkei

hassek.

zsarolasok es kegyetlensegek,

melyeket a

szemben.

rakonczatlau dahik a kereszteny lakossdgon elkovettek, ez

utobbit vegre is arra inditottak, hogy titokban az osztrak udvarhoz forduljon oltalomert. Nehany obor-knez mar az 1807. ev masodik feleben oly tartalmii

folyamodvanyt juttatott a banati foparancsnok-

saghoz,

hogy a belgradi pasalik osztrak segelylyel

el

szakittassek

a torok birodalomtol

helyeztessek a

csaszari haz uralma ala, mely czelra az osszes szerb

nep kesz

egyesiilt er6vel
taldlt

kozremukddni.
teny

folyamod-

vany nem

kedvezo fogadtatasra Becsben.

kor-

many
becsi

nezete

szerint ily eroszakos

nemcsak a
de
egy-

kabinet

es a porta kozott fennallo bardtsdgos

viszony

fQlbontds&t

eredm^nyezhete

vala,

118

MASOniK

FP,re7,KT.

megszegese gyanant Es ezert meghagyta a binati foparancsnoksagnak. hogy a szerb n'lja kerelmet egyszersniind a letezo bekekotesek
left

volna

tekintheto,

szeriien iitasitsa vissza s ily ajanlatokat

tobbe ne

is

mereszeljen folterjeszteni. Miiulazaltal az osztr^k kor-

many

neni niiilasztotta el siirgetoleg inteni a portal,

sajat,

hogy ugy
erdekeben,

mint
el

altalaban a beke
niielobb

nyugalom

tavolitsa

Belgradbol a dahik

fonoket, a vad Kiicsiik-Alit. Kon.stantinapolyban belat-

tak e rendszabaly czelszeriiseget, hiszeii, mint tudjuk.

maga Szelim

szultan

is

niinden aron menekiilni ipar-

kodott a fegyelnietlen janicsaroktol.

porta hatalma

azonban, mely

mar a kozpontban
ervenyesiilheteft a
o/^

is

ingatagga

valt,

meg kevesbe
A porta baratsSgtalan
jj^^j^

tavol

tartomanyok-

^^ engedctlen bitorlokkal
]

szemben.

belgradi
siir-

magatartisa
Ausztiia

pasa kapott ugvau

nretesei

804

elejen, az internnntius

kovetkezteben egy nagyvezeri rendeletet, hogv

ki
Kiicsiik-Alit,

utasitsa

de Sztambulban

eppen oly
kor-

jol tudtdk,

mint

nem

hajthato.

maguk a dahik, hogy A parancs k<)zleset

e rendelet vegre

az osztrilk

manynyal azonban a
niileg azert,

reisz-ettendi niegtagadta. Valoszi-

egyik jelenleseben a kevesbe baratsagos eljarast,

igy magyarazza legalabb az internuntius

veli meltosagjival

mert a porta nem

megegyeztethetoalkalmazott kenyis

nek, hogy a sajat alattvaloi

ellen

szereszkozokrol egy idegen hatalom

los tndomassal.

birjon hivata-

dahik valoban
is

haboritatlanul foly-

tathattak tovabbra
let*

zsarolasaikat es az emlitett rende-

csak azt eredmenyezte,

s

hogy meg szigoriibban

bantak a rajaval

utobb azon (ildoklesre ragadtattak

Ujjj'anaz, melyrfil az

I.

k.

CO.

1.

sz6lottunk.

ATTSZTRTA KEIiETI POL. A SZERB FOLKELES ELS6 BVEIBEN.

110

magukat, a mely
indoka
volt.

szerbek felkelesenek kozvetlen

*
feikei8

Midon az 1804. ev februar havaban a szerbek

vegre fegyvert ragadtak
hire

elnyomoik

ellen,

a lazadas
nyiigta,

tisa bscs""on-

Becsben sem

kiilonos meglepetest,

sem

p"""**

lansagot
saga,

nem okozott. Hiszen nam a porta lennatohanem csak kozvetlen zsarnokai, a szultan pais

gyanakodisa.
|804.

rancsaival

daczolo
raja.

dahik

ellen

nyult eroszakhoz

Nehany het mulva azonban a felkeles gyors es sikeres terjedese nagyobb mervben igenybe veve az osztrak kormany figyelmet. Az 1804.
a ketsegbeesett ev marczius havaban, midon Nenadovics Jakab csapata

Szabacs ala vonult, a varat ostromlando, a vojvoda

faradhatlan ocscse Mate,
ki

Zimonyban

jart volt 16-

por es olom vasarlasa vegett, egy osztrak fohadnagy

tanacsara folyamodvanyt
irt

a petervaradi foparancs-

noksaghoz, az egesz szerb nep neveben kerve Ausztria

oltalmat.*

dultak

Ugyanakkor a dahik a zimonyi hatosaghoz forsegelyert, hogy a Duna es a Szava menten

leveleiket a szubasdkfel

az osztrak parton kiildhessek

nak es a kabadahiknak, Mindket

zasra szolita fel Ausztridt.
Kiilonfele tekintetek
tettek

tehat beavatko-

azonban
nezve
es

feiette

megnehezi-

a becsi kabinetre

az elhatarozast. Az

osztrak

kormany ugyan valtozatlanul ragaszkodott a

elvehez
oszinten jo viszonyt
tekintelye

be

nem avatkozas
a
portaval,

ohajtott

de

ez

utobbinak

belgradi pasalikben annyira alaszallott mar, hogy

volt

nem

kepes a legjogosabb osztrak erdekeket sem vedelemben reszesiteni. Igy peldaiil a daliik tobb osztrdk

Lasd

I.

kotet 398.

1.

120

mArodtk

pp-tkzet.

es

ma^-ar kereskedonek a belgr^di v^mhazban

;iriiit

(issze-

halinozott

lefof^laltak.

azok kiadatasat egyszeriien

kinek eppen a szultan
de

megtagadtak. a pasa
hatalm^^t
kell

pedig,

vala
volt^

kepviselni.

tulajdonkepen

dahik
valaszt

foglya

a hozza intezett

panaszokra meg

sem adhatott. Ausztriara nezve ennelfogva mar kereskedelnii szempontbol is kivanatosnak l^tszott,

hogy a dahik
erjen.

onkenyes

iiralma

minel elobb

veget

A keresztyen raja felkelese. melynek ekkor valoban nem volt meg egyeb czelja, mint szaa janics4r ag4k zsarnoksagatol,

badulas okb61

rokonszenvet

keltett

Becsben.

mar ezen Ehhez jarult

kets6gkiviil
lelkiile-

meg,
vott

hogy a

fdlkeles Mtal oly rovid ido alatt kivi-

aranylag jelentekeny
varaz8oltA,k

eredmenyek,

vissza

az

osztr^k
tavoli

allamferfiak

tebe

azon

epen

nem

kor emleket,

midon az

utolso torOk habon'i alkalmaval a szerbiai keresztyen

n6p oly elsz^ntan kuzdott az osztrak h4z csapatai mellett s oly kesznek mutatkozott meghodolni a csaszarnak.

Tobb ok mukodott

tehat kozre, hogy Ausztria

a legnagyobb erdekeltseggel kiserje a szerb mozgal-

hogy annak tovabbi fejlodesere es iranydra nemi befolyast is igyekezzek gyakorolni. Ezen inkabb
raat s

ontudatlan

v^g)^gyal.

mint bevallott politikai

allott

torek-

vessel egyenes ellentetben

es azon nezet.

a semlegesseg elve
kell

hogy a portaval minden dron fenn

tartani a bardtsagos viszonyt.

A porta kedvezo hangulatanak eme szorgos figyelembe vetele indita az osztrak kormdnyt arra, hogy
mindenekel6tt

azon felfogast igyekezzek kipuhatolni,

mely
siilyra

szerb

mozgalmat
hogy
is.

illetoleg

divanban

tiil-

emelkedett,

aztan

ahhoz

alkalmazza

sajit

magatartdsat

v^gre az internuntius utasi-

AtrSZTRIA KELETI POL. A SZEFB F^LKELES ELS5 JiVEIBEN.

121

tast kapott,

hogy kozolje a portaval a

ugyszinte

szerbiai ese-

menyeket,
felkelok,

azon korulmenyt, hogy mind a

mind a dahik Ausztriahoz fordultak tamogatasert; jelentse ki, hogy a csaszari kabinet szilardan ragaszkodik a be nem avatkozds elvehez, mindazonaltal figyelmeztesse a torok kormanyt a veszelyre,

mely

a mozgalom

terjedesebol
is

nemcsak az ozman
s

birodalomra, de Ausztriara

haramolbatnek

a sztiks

segessegre

a zavaroknak

Szerbiaban veget vetni

azoknak megujulasat a keresztyenek

szelid,

irant taniisitando
;

emberseges banasmod

altal

meggatolni

vegre
a

pedig igyekezzek

hatdrozolt nyilatkozatot

nyerni

portat61, vajjon a janicsarokat

vagy

a rajat tekinti-e

lazadokul?"
Szelim
szultaii,

mint

tobbszor
tiirte

volt

alkalmunk

megemliteni, csak nehezen

lenseget s

a janicsarok fekte-

kiilonosen a belgradi

agak rakonczatlan-

koddsa mar reg6ta a legnagyobb mervben felingerle haragjat. Nem erezven azonban eleg erosnek magat,

hogy ellenok hatarozottan

fellepjen, mivel ez esetben

meg

tronjat is veszely feuyegethete,

turni

beketleniil bar,

de kenytelen volt
titkos
hiret,

zsarnokoskod^saikat.

Nem
is

csoda, hogy ily hangulat mellett a szultan es a divi'm

karorommel fogadtak a szerbek lazadasanak remelven, hogy ekkent megszabadulnak majd a

a
nelkiil,

gyfilolt dahiktol,

tiilsagos szigort kellene alkalmazniok, a

hogy mohamed^nok ellen mi a fovaros

vakbuzgo nepet megis felingerelhette volna.

effendiki
is

reisz-

jelente ismetelve a kiilhatalmak kepviseldi-

nek, hogy a porta

nem

tekinti lazadokul a felkeloket,

sot kesz oket tamogatni

elnyomoik
elterjedt

ellen. Ily nyilatko-

zat

termeszetesen

valosziniiseget

kolcsonzott
hirnek,

ama
a

Konstantin^polyban

igen

hogy

122

MASODIK

IK.tEZRT.

porta sereget fog kiildeni a felkelok segitsegere.'*

De

a div^iiban
got.

meg sem egeszen

ugyau,

igy

fogtak

fel

a dol-

Elhataroztak

hogy Bekir pasat, a boszel6ii

niai

kormdRyzot, egy sereg

azert,

Szerbiaba

kiildik,*
alljoii,

de nem

hogy nyiltan a felkelok reszere

kiizdo

hanem hogy megkisertse a

felek

kibekiteset.

porta;

ha mindjart megnyugvassal
s

vette

volna a

dahik teljes kiirtasanak hiret

tese vegett
folkeloket,

habar

a czel elerhevolna
latta,
is

legalabb kez alatt tamogalta

mindazoiialtal

nem

szivesen

hogy
es

ezen kizarolag beliigynek tekintett,

keresztyenek
kozott
folytatott

mohamedanok

kiizdelembe

barmely

europai hatalom beavatkozzek. Legkevesbbe ohajtott

pedig

ily

beavatkozast a szomszedos, es 6ppen ezert

Aiisztria reszer<51.

fol3'vast gyanusitott

Midon tehat az
mint a

internuntius elobb emlitett utasiiasahoz kepest tudatta

a torok

kormanynyal, hogy

ligy

a felkelok,

dahik az osztrak katonai hatosagokhoz furdultak reszint

oltalomerl, reszint

nemi tamogatasert es termeszetesen

a
becsi kabi-

hangsiilyozva Ausztria semlegesseget,

net

neveben
fellel

azon kerdest infezte a portahoz, hogy

mily allast foglaljon el a hozza folyamodo ket ellen-

seges

szemben, a

reisz-eflfendi

a legudvariasabb

modon

Ausztria baratsagos magatartasauak legkesz-

segesebb elismeresevel kijelentette,hogy a porta ohajtja

ugyan keresztyen

alattvaloit

megvedeni elnyomoik

ellen,

de vallasos es politikai szempontokbol a dahikat sem

aldozhatja fel teljesen
;

Bekir pasat
s

kiildi teh4t Szer-

biaba

mint

bekeltetot
feleket,

keri

az osztrak kormanyt,
ezentiil is

hogy a kiizdo

ha meg

hozza

for-

dulnanak, utasitsa a nevezett pasahoz. Hozzateve

meg

I.

k.

434.

1.

AtlSZTRIA KELETI POL. A SZERE FOLKELES ELSO EVEIBEN.

123

a reisz-effendi, hogy a porta kiilonben a legnagyobb

halaval
szari

veend minden gyamolitast,

egyik

melyben a csdfelt reszesiteni

udvar az
^^

vagy a masik

fogja, de termeszetesen csakis

Bekir felszolitasa kovalaszt, bar

vetkezteben

Becsben tiilridegnek tekintek a

sosegenek szempontjabol jogos
volt.

nem
kor-

tagadhattak, hogy a porta felfogasa sajat allami fen-

Az osztrak

mdny

sietett is

nemileg igazolni eljarasat Konstantiis

napolyban es pedig annyival

inkabb, mert idokozbeii

az osztrak katonai hatosagok ket alkalommal tenyleg

es igen hatarozottan beavatkoztak a raja es a dahik

kozott

fenforgo

kuzdelembe.

Majus 2-ikan
*

Szabacs

tordk drsege megadta magat a felkeloknek Sztojcsevics

hatarorvideki ezredes kdzvetitesevel
es majus 10-en Zimonyban ertekezletre gyultek ossze a szerb foiiokok, koztiik Karagyorgye is, a dahik kiiidotteivel Geneyne osztrak tabornok elndklete alatt.** Igaz, hogy a porta, mikent tdbszor kijelente, a szerbek mozgalmat nem
tekintette

lazadasnak,

sot attol az alkalraatlan janiis

csarok megsemmisiteset

remelte,

de az a

koriil-

meny,

mely nem a dahik, haneni a szultan kizarolagos birtokat kepezte, a raja hatalmaba keriilt es eppen a keresztyen szomszed allam kozegeinek segelyevel, kellemetleniil hatott Sztambiilban s

hogy

oly

var,

meg inkabb
lalt

novele az Ausztria irant kiilonben

is

tap-

bizalmatlansagot.

Hasonl6
is.

eredmenyt

sziilt

Zimonyban
bizta

tartott ertekezlet

divan Bekir pasat

meg

a kdzvetites, abekeltetes szerepevel, ki egye-

dill lett

volna hivatva a szerbiai zavarokat lecsillapi-

I.
I.

k. 407.
k. 414.

1.
1.

**

124
tani.

mAsodtk

fr-tp.zkt.

Ausztria

veven

kez6be a kibekites

iigyet, ez

altal oly befolyast nyerhetett

a tartomany viszonyai-

nak
el

fejloflesere.

mely a porta tekintelyet el(5bb-ut6bb

lijabb kiserletek az
is

aldjlshatd.

zimonyi ertekezlet eredm6ny nelkiil oszlott

ugyan.

de

mas alkalommal.

osztrak hat6sao:ok r6szer61 vegre

a rend es a nyuvolna,

galom

helyreallitdsara

vezethettek

a szultan

fenhatosagi jogainak
tek Becsben
is

nem

csekely csorbitdsival. Erezvolt^t.

a helyzet kenyes

kiilOnosen a
kabi-

porta valaszanak vetele utan.

net arra a nj'ilatkozattetelre

Ez okbol a becsi
hatalmazta
fel

az interleg-

nuntiust

hogy az osztrak hatosdgok sokaig a

szigonibban tartozkodtak minden beavatkozdstol, noha

a belgradi pasa tbbb izben surgetoleg fordult hozza-

juk

taraogatasert.
el,

Ezen magatartast61 csakis akkor

a

teljes semlegess6g fentartasa eppen a porta erdekeire nezve valt volna k^rossa. Azonban ligy Szabacs atadasdndl mint a zimonyi

tertek

middn

ertekezleten

az

osztrdk

kozegek
porta

gondosan
igenyeit

keriil-

tek

mindent,

mi

jogos

csor-

bithatta

vagy hataskorebe valo

fogja

beavatkozas szinevel

birt volna.

Remeli tehdt az osztrak kormany, hogy a

a
csaszari

porta

m^ltanyolni

udvar

onzetlen

joakaratat es kifogastalan magatartasat es tekintettel

lesz

derek

keresztj'en nepre

is,

mely nagy reszhelyrealliis

ben

elomozdita
Ily

szultan

tekintelyenek

tasit.^"

nyilatkozatok
sot

barmily
a

oszinteknek
portat

latszottak,

voltak

is.

gyanakvo

nem
az

nyugtattak
osztrak

meg.

Nem

bocsatkozhatott

azonban

kormany valodi vagy csak

seregevel Szerbia fele
az

feltetelezett titkos

terveinek vitalasaba, mert epen ez idoben, midon

mdr

Bekir pasa

kozelgett s kiildosztrak

nbsen az

elelmez^st illetoleg

hatdsdgok

AUSZTRIA KBLBTI POL. A SZERB fOLKELES ELSO EVEIBEN.

125

szivessegere

szorulhatott,

nem

latszott

tanacsosnak
sajtinszky,

Ausztriat nyiltan kimondott gyanusitasokkal ingerelni.

Csakhamar egy
kozo ellenteteket
Sajtinszky
nevii

oly lijabb

koriilmeny meriilt

fel,

mely az osztrak es a torok

politikai iranyzatban mutat-

megbizottja,

meg

elesebbe kitiintete. Pdr nappal

elott

meahbdoiisi

a zimonyi osszejovetel

Karagyorgye
tiszt

bizonyos

tesz.

hatarorvideki

kozbenjarasaval

azon ajanlatot teve az osztrak kormanynak, hogy ha

sikerul

neki

Belgrad vardt
is

elfoglalni,

ezt,

valamint
s

Szabdcsot es Szendrot

felajanlja

csaszarnak

az egesz nep ohajtasahoz

kepest egy osztrak foher-

czeget ker a tartomany uralkodojaul.

ajdnlata

Ha

pedig ezen

nem fogadtatnek
ketsegkiviil

el,

kenytelen lenne a nep

az
osztrak

ueveben egy mas hatalomhoz fordulni oltalomert. Az

ajanlat

csabito

volt

kor-

many nem minden habozas

nelkiil hatarozta el

magat

annak visszautasitdsara. A higgadtabb korultekintes azonban csakhamar azon meggyozodest erlele meg,

hogy egy par onmagat

felajanlo tartomany elfogla-

lasa bekes idoben, az europai hatalmak reszerol belathatatlan nehezsegeket es

bonyodalmakat szulhetne
is,

kiilonben kerdes tamadhatott az irant

vajjon Kara-

gyorgye

ajanlataval az egesz nep

egyetert-e,

avagy

csak valamely parttoredek. Es vegre a biztos adatok

hidnyaban

megfontolandonak

latszott

meg,

hogy a
valo

szerb felkelok onkent jutottak-e az Ausztriahoz

csatlakozas eszmejere vagy pedig az talan Sajtinszkyt61 s

meg mas hasonlokep

tisztektol

szerb nemzetisegu osztrdk

hatdr6rvideki

szarmazott?

Mindezen okok

es ketelyek arra birtak a becsi kabinetet,

hogy Kara-

gyorgye ajanlatat ne fogadja

el.

I.

k. 454.

1.

126
cobenzi 68 Colloredo
poiitikija.

MASODIK

KE.JKZKT.

Daczara az ajanlat hat^rozott visszautasitasaiiak.

ligy velekedett

az osztrik kormdny, hog>' a felkelok

fel es

kerelmet nenii el/inyok kivivasdra hasznalhatja

pedig liarmas irdnyban,
kel,
t.
i.

a szerbiai keresztyenek-

a portaval es Oroszorszaggal szemben.

Remelte

iigyanis,

hogy ha a tagado v^lasz kSzleseha

eroteljes partoUst iger nekik

kor biztositja a felkeloket Ferencz csaszar reszveterol es joiiidulatarol,

Konstantinapolyban, ha megerteti velok, hogy a porta

bartUsagos

szandekkal van

iraiituk,

de hogy a fen-

forgo viszonyok kozott

birodalomtol,
ily

uem szakadhatnak el a torok modon eleri azt, hogy a szerbek

is Ausztria hivei maradnak, vagy legalabb. hogy a nyugalom helyreallta utan a teljesen pango kereskedes nyer majd nemi lendiiletet. Sztambulbaii

tovabbra

termeszetesen mds magatartas latszott sziiksegesnek.

Az internuntius
rol,

utasitast

kapott,

hogy

reszletesen

ertesitse a torok allamferfiakat a szerbiai

esemenyek-

a Zimonyban

tartott ertekezlet

meghiiisultarol, a

keresztyen

tehetetlensege miatt

nep novekvo elegedetlensegerol a porta s ennek kovetkezteben a csaszari

tett

haz javara
valaszat

meghodolasi ajanlatokrol.

Egyszers-

mind azonban hangsiilyoznia

s

kellett a csaszar

tagado

azou szilard eltokeleset, hogy a szerzodefog

sekhez hiven

ragaszkodni

a torok

birodaloni

fennallasat sajat erdeke gyanant tekinti.

enilitenie,

Meg

kellett

hogy a csaszar a porta irant

taplalt

baratsagos

hajlama

altal indittatva,

oly tanacsokat juttatott

mar
rdja

a felkelokhez, melyek alkalmasak lehetnek oket alattvaloi husegiikben megerositeni.

De

e mellett a

sorsara

is

tekintettel volt az osztrak korniany az interfigyel-

nuntiusnak adott megbizasaban. Baro Stiirmernek

raeztetnie kellett a portat,

hogy szigor helyett inkabb

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKEIjES ELSO AvEIBEN.

127

szelid

banasmod

altal

igyekezzek megnyerni a szer-

beket, vegre pedig megbeszelven a torok ministerekkel azon modokat. melyek a

mozgalom

lecsillapitasara

czelszerueknek latszhatnak, mint egyediil helyes eszkozt

Ausztria baratsagos kozremiikodeset kelle felajanlania.

A mi
kabinet,
val.

vegre Oroszorszagot

illeti,

elhatarozta a becsi

bogy az egesz

iigyet kozli a czar

ily

kormanyaaz osztrak

Kettos czelt ohajtott elerni

remelte,

modon

kormany. Egyfelol

hogy Oroszorszag, mintAusztria

egy erkolcsileg kenyszeritve

vallo

peldaja

altal,

hasonlo ajanlatokat, ha ilyenekkel a gorogkeleti hitet

szerbek

Szent-Petervarra

fordulnanak,

szinte

visszautasitand,

masfelol pedig ligy velekedek, hogy

nezve, hogy Ausztria valtozatlanul raintegritasanak elvehez.

az orosz udvar ezen kozlemenybol iijabb bizonyitekot

merithet arra

gaszkodik a torok birodalom

es

Colloredo es Cobenzl ministerek 1804. majus 25-en

kelt

Ferencz csaszarhoz intezett terjedelmes

fejtek
ki

foi-

terjesztesiikben**^ teket,

azon indokokat es neze-

melyek

oket

arra

birtak,

hogy az

emlitett

harom

iranyban

kovetendo

magatartast,

mint

az

Ausztriara nezve

legelonyosebb

keleti politika sziik-

segszerii kovetelmenyet

felajanljak.

ket allamferfi

felfogasa azonban tevesnek bizonyult.

vart elonyok

helyett csak hatranyok kovetkeztek be.

Ama

nagy es hosszas harczokban, melyeket Ausztria ^"^^^"^

ma-

a torok hoditas ota az ozman birodalom ellen valtozo

szerencsevel vivott, mindenkor reszt vettek a szerbek
is.

feikeiessei

sze^ben
vegeig!"^

Minden

uj

osztrak-torok haboriit lelkesulten iidvd-

zolt

a keresztyen raja, mindannyiszor ketsegbe

esve

tekintett a kivonulo csaszari csapatokra. Ketsegtelen,

hogy meg

e szazad elejen is Ausztria volt az egyediili

allam, melyet a szerbek

mintegy

termeszetes

oltal-

128

uABODIK PEJE2ET.

mazojuk
iiralmat
is

gyanant

tekintettek,

melynek

kozvetlen

szivesen fogadtdk volna, ha

uralomtol.

ezaltal

meg-

szabadulhatnak vala a torok

E hagyomdmajd
haj-

uyos erzes vezerelte a folkeloket. midon az 1804-ben

kitort

mozgalom
Bekir

kezdeten

eleinte a dahikkal,

pedig

pasaval
es

megkisertett
biztositasa

kibekiilest csak

Ausztria j6tAlIasa

mellett voltak

laudok
iiyiltan

elfogadni.

Igaz,

hogy

az

osztrak

kormany

nem

partolta a felkelest, de legalabb elturte,

hogy a szerb
hatosagok kez
a
tiilparti

es

horvat

nenizetisegu

hatarorvideki
nyiijtsanak

alatt

mindennemu

segelyt
jutottak

keresztyeneknek. Igy

szerbek
ig}-

toltenyekhez es loporhoz nagyobb mennyisegben,

az els6

ket

agyiihoz.

"-

Es ha menekiilniok
elol,

kellett

akar a janicsar agak kegyetlensege

akar

vala-

mely vesztett csata utan, a ben nyitva allott szamukra.

fojtatott.

tulso part a legtobb eset-

kOriilmeuyeknek

tulajel

donitando joreszt, hogy a mozgalom mindjart

nem

Mert

szigoni

hatarzarlat

mellett a szerbek

tomegesen

aldozatul

estek

volna

mohamedanok

duhenek, mig igy elmenekiilven, az izgalom sziintevel

ismet visszatertek
(iregbitek.
s

ujbol a felkelo csapatok szamdt tehat

folyvdst

szerbek

legbaritsa-

gosabb indulatot tapasztalvan azon hattirorvideki hat6sdgok reszerol, melyekkel

kozvetleniil

erintkeztek,

jogosan feltehettek, hogy

is

maga a
iig}^iik

csasz^ri

rokonszenvvel viseltetik

irant. s

kormany hogy ennelis

fogva annak hathatos

szamithatnak.
igen

vedelmere es tamogatasara
ajanlatara
nyert,

A Karagyorgye

bar

el6zekeny, de visszautasito valasz okvetlentU nemi kiabrandulast sziilt a felkelok kozott. A szerbek, bar maguk fennen hirdettek, hogy meg raindig hu
alattval6i a szultannak,
s

hogy csakis a dahik

ellen

AtrSZTBIA KELETI POL.

A SZERB POLKELtS ELSO tVEIBBN.

129

ragadtak fegyvert, Ausztriat61 megis

nem
val6

azt

v^rt4k,

hogy

elottiik

a torbk

birodalomtol

elszakadds

lehetetlenseget bizonyitgassa, es

hogy hilsegre intsen

a porta irant. Az

ily

tanacsok csak bizalmatlansdgot

*'

6breszthettek a felkelok taboraban. S megis oly eros * ^e'^eiok " KSrolyfohervolt Szerbiaban az osztrak segely irant taplalt remeny, czeghez 6s a
oly termeszetszerii a megprobdltatas perczeiben Ausztridndl
csiszdrhoz

keresni

oltalmat,

hogy

daczdra a mdjusban

nyert elutasito valasznak, Junius

havdban

Sztratimi-

rovics ersek kozvetitesevel Kdroly ffiherczeghez folya-

modtak

p4rtfog4sert.

^^

Midon pedig

kielegito valaszt

innen sem nyertek, mar augusztus elsejen ismet egy

folyamodvdnyt szerkesztenek,
kOtendo egyesseget erositesse

magdhoz a csaszdrhoz
kozott
altal.*)

konyorogven, hogy a kozottiik es Bekir pasa

meg sajat biztosai

teljeslte
dltal,

Az osztrak kormany nem

a
portanak
tett

keresiiket,

sot

kozlemenye

mintegy

kotve

erezven magat, eppen akkor szigoriibban kezde gyakorohii a hataron a semlegesseget,

nehogy az id6kozben BelgrMba erkezett Bekir pasa partoskodassal

vddolhassa,

A szerbek
valo

elriasztva a Becsbol jov6 intealtal,

sek es tagado vdlaszok

tdrorvidekkel
elfordultak Ausztriatol,

elkedvetlenedve a ha-

kozlekedes
Ily

megszoritdsa

fOlott,

koriilmenyek kozott

Ka-

ragyorgye mdjusi folyamodvanyaban kifejezett fenyeget^se,

hogy ha a felkelSk Ausztriara nem szdmithat-

nak, kenytelenek lesznek egy idegen hatalomhoz fo-

lyamodni, most mentd eszkoz gyanant tunt fel es az

orosz politikai korok, vagy talan Sztratimirovics dltal

sugalmazott Csardaklija Peternek**

nem

volt

nehez

I.

k. 459.

1.

** I. k.

470.

1.

KAllay:

A Mrb

flkel6c t5rtdn*ta 180710.

I.

130

JtiBODIK PRIEZET.

Oroszorszdg fele iranyitani a szerbek tekintetet. Letrej5tt tehat

Nenadovics

Mdtenak es tdrsainak
es

kOvetaz
elso

sege
lepes,

Szeiit-Peterv^rra

igy

megtOrtent

mely utobb az orosz-szerb viszony

vezetett.

meg^lapies

tasara
iiiasok

Igaz,

hogy

Karagyorgye
ezutan
s
is

meg

a felkelo vezerek

koziil,

folyamod-

tak

nam egyszer
;

Ausztria oltalmaert

tettek hodolt-

sagi ajanlatokat

de ketsegtelen, hogy megtijrt az u

hagyomanyos varazs, mely a szerbeket a szomszed allamhoz fuzte. Az Oroszorszagba kiildott also k5vetseg ideje ota, ha mindjart az orosz kormany tenylegas,beavatkozasa kesobb vette
tbbbe
is

kezdetet, Ausztria

nem

volt a szerbek

szameben

azon

egyeduli

hatalom, melytol felszabadulasiikat remeltek.

altal ajanlott politika
A b6osi kor"tsvai

A Cobenzl

a portaval szemben sem szerze

meg Ausztrianak a
utasltasaihoz kepest

vdrt elonyoket.

Az

iuternuntius az

kSzH

emlitett ininisteri elotarjesztas ertelmeben fogalmazoti

Karagyorgye
^'

ugyan mindent
Ausztria

elkovetett.

hogy

"^

'

a portat meggyozze

onzetleu

baratsagarol,

hogy a szerbeket a Karagyorgye-fele ajanlat miatt a tOrbk kormdny reszerol bekovetkezheto iildoztetesektol megmentse s vegre, hogy bizonyitsa, hog)' a
felkeles egyediil osztrak segelylyel fojthat6el,melyczelra

kormanyanak kozremiikOdeset. ^ A mindenkor bizalmatlan portara megdobbentoleg hatott Karagyorgye ajanlata, hab^r az internuntius
siirgosen fel
is

ajanlja

ovatossdgbol a fovezer nevet

tinapolyban

nem

is emlite.

Konstanmint

semmitol

sem

tartottak

annyira,

Ausztria hatalmanak terjeszkedesetol a torok biroda-

lom hatarain.
fokozta.

szerbek hajlandosaga
azokat

meghodolni a

csdszarnak, az aggodalmakat e reszben

meg inkabb
a
latszo

Es nem

oszlatta
tett,

el

Ausztridnak

kOzremfikOdesere

valoban

5nzetlennek

AtJSZTRiA KELETl POL. A SZEKB P6LKELt!S ELSO EVEtBEN.

131

ajanlata
teve.

sem. Sot ez a portat

meg

bizalmatlanabba
foglalasi

gyanu, hogy

Ausztria

csak titkos

czelok megvalosithatasa vegett ohajtja a beavatkozdst,

tenyleg alaptalan volt ugyan, de megis komolyaii foglalkoztata a torok kormanyt. Ily hangulat
mellett az

internuntius kozlemenyere adott valasz

zotlen lehetett.

csak

kedve-

reisz-effendi

kijelente a nagyvezer

neveben, hogy a porta koszonettel fogadja a csaszari

udvar baratsagos nyilatkozatait, belatja maga

a szerbiai keresztyenek tulsagos
de erre nezve tokeletesen

is,

hogy
szenkell,

elnyomatast

vedtek a dahiktol, es hogy sorsukon konnyiteni

elegendonek tartja Bekii'

egyediil a

pasa

kiildeteset. Ettol

varja

mohamedan

es keresztyen elem allando kibekiileset s azert ismetelten azoii

kerelemmel fordul az internuntiushoz, hogy

felek

a hatarorvideki hat6sagok a kiizdo

egyikenek

sem

nyiijtsanak segelyt, kiveve Bekh- pasa megkere-

sesere.

reisz-effendi

egy szoval sem

teljes

emliti a kozreszol-

mukodesi javaslatot,

sot a felkelok

ajanlatarol

van, megjegyze, hogy a porta

erteke

szerint

meltanyolja ugyan Ausztria magatartasat e kerdesben,

de

megis

ohajtotta

volna,

hogy a porta peldajat

ajan-

kovesse, mely az utolso haborii alkalmabol a Magyar-

orszagbol es Erdelybol hozza erkezett hasonlo

latokat
vissza,

nemcsak

egyszeriien

megvetessel

utasitotta
tekintettel
elertette

de azokat a csaszari udvarra valo

el is titkolta.

Az

internuntius ligy latszik

czelzast es jelenteseben keseruen panaszkodott a torok

dolyf es onhittseg folott.

**^

Az
Stadion
iigyet,

osztrak

Petervdrott

kormany diplomacziai lepese Szent- * wcsi udvar magatartisa sem reszesiilt kedvezo logadtatasban. es a szent,

grof,
sot

Ausztria

kovete a czarnal, az
,

egesz
,

P^t^rvari ka"'net.

meg a

Cobenzl-fele el6terjesztest

<.,,

,,

' .

is

kdzle

'

132

MAsoniK

FF..rEZRT.

Czartoryski

herczeggel,

egyszersmind

kormany^nak
orosz

azon rem^nyet tolmdcsolv^n, hogy az

ezen nyilt kOzlemenyt, mint Ausztria a tor5k

udvar
oszinte

bizalmanak es
tdpL^ilt
is

birodalom
sajat

integritasa

irdnt

joindulat^nak
lijabb

szorgoskoddsaval

megegyezo
a ".**'"'

bizonyitvanyat

megelegedessel fogadj

A
Az

szent-petervari kabinet azonban eppen

nem

osztozott

Ausztria felfogasaban a keleti

iigyeket

illetoleg.

orosz ktHiigyminister valasziban Italinszky jelenteseire

hivatkozott ugyan, ki
lepeserol a portdndl.

mar

tudositotta 6t Stiirmer fel-

De

tulajdonkeppen megis
el6,

csak
nyilk(5z-

a sajdt velemenyet adta

vanitotta a folott,

midon sajnalatdt hogy a torok kormdnynak tett

alattvalok
teljesen

lemeny

dltal

a keresztyen

felAl-

doztattak,

mert

ketsegtelen, hogy a porta

s igy

bossziija

most majd ellenok fordul

allitdsa is

a nyugalom helyre-

Stadion

majd lehetetlenne bebizonyitani, hogy

s
k\\

valik.

Hiaba igyekezett
jelenteseiben
fesziilt vi-

Italinszky

6ppen nem pdrtatlan

szonyban

megbizhato, mivel

az internuntiussal, s hogy

ellenkezoleg

ez utobbi Becsbol vett utasitdsdhoz

kepest a legme-

legebben ajanla a portanak, hogy a felkelok iranya-

ban kimeletes banasmodot alkalmazzon, Czartoryski megmaradt a mellett, hogy Ausztria magatartdsa elkeserite a divant s felkelte bizalmatlansdgat a szom-

szed allam

irdnt.

Hasonlo ertelemben

irt

Czartoryski
is,

a czar becsi kovetenek Razumovski grofnak

lessegeve teven. hogy
orosz
ily

kOte-

szempontbol tolmacsolja az

kormany

nezeteit. Stadion

ekkor mdr gj&nitk,

hogy nem az internuntius vonta magdra az orosz kabinet elegiiletlenseg6t, hanem hogy Szent-Petervdrott ftltekenyek a portaval szemben gyakorolt befoly4sra
s ezt

nem

szivesen

engedji6k kt Ausztridnak,

kiilO-

ATJSZTRIA KELBTI POL. A 8ZEBB pOLKKLES EL86 feVEIBEN.

133

n58en pedig nem Sromest Idtnak, ha ez utobbi hatalom kozvetito szerepet jatszanek a szuMn es egyik
tartomanya kozott.
^^

Colloredo es Cobenzl altal kezdemenyezett poll-

*^

""*'"*''

polltika

ha
tsi-

tikanak kedvezotlen eredmenyei

nem azonnal

mutat-

t^sa a

koztak

feltiino

modon.

Nenadovics-f61e

kiildetes
s

"^^'^^ *'"'*'""

fejlemenyei-

Oroszorszagban

hosszabb ideig

titokban maradt

ben.

szerbek sokkal inkabb

reaszorultak az osztrak hato-

sdgok el6zekenysegere, hogy sem mar ekkor ellenseges magatartast mertek volna tanusitani a szomszed allam irant. Kiilonben is Bekir pasa megerkeztevel
s

a dahiknak nemsokara bekovetkezett eltavozasa es

allott

meggyilkoltatasa utan, nemi nyugalom

bidban. Bekirnek ugyan nem
sikeriilt

be Szer-

a felkeloket a

fegyver lerakasara
zetbe
jutott

birni, sot 6

az

eroszakos

maga is kenyes helyGusancz Ali es a szerb

iigy

tdbor kozott.*

De

kifele

legalabb a szerb

oly

szinben tunt

fel,

mintha a tOrok kormany tekintelye

nem sokara
szuntnek

helyreallittathatnek.

Maga a

reisz-effendi

szemben a lazaddst meghogy a meg fenforgd csekelyebb ellentetek konnyen kiegyenlithetdk lesznek
a kiilhatalmak koveteivel
nyilvanita,
dllitvau,

b6kes uton
valoban
ily

is. ^^

Bajos meghatarozni, vajjon a porta

elibe

bizalommal tekintett a jovo

azt.

vagy
a

csak szinlelte
szerb

Mindenesetre

erdekeben
mert
kellett

allott

mozgalom fontossagat tagadni, ekkor igen komoly bonyodalmakkal

;

eppen

meg-

kiizdenie Herczegovinaban

a raja a szerbek peldajdt

felizgatva

kovetve, de

szinten forrongani kezdett.

meg inkabb Montenegro altal ^^ E csakhamar

sokkal

elnyomott
azon

mozgalomnal
*

veszelyesebbek

valanak

I.

k. 451.

1.

134

MASODIK KEJBZET.
kiiloiiis

kodzsal lazadasok, melyek ez idotajban Rumelia

bozo

videkein

diiltak s olykor

magat a fov^rost

fenyegettek.
t6ssel

portanak csak a legnagyobb erofeszi-

sikeriilt oly

hatalmas

kodzsa fSnokoket. mint

megfenyiteni, vagy
leg-

Kara

Feizi es Tokadzsiklyt

alabb a Balkan berczei koze szoritaiii. '"* Hy viszonyok kozott, niidon Torokorszag gyengesege kiilOnben is nyilvanvalova lett mar a kiilfdld elott, a porta

meg inkabb
siilyt

elarulta voliia a birodalom

belugyeiben
is

uralkodo zilaltsagot, ha a szerbek felkelesere

latszik
fektetni.
sziinet

nagy

Bekir

pasa

megjelenesere

bekovetkezo

kuzdelemben,

mely

aprobb
tavafel-

osszeiitkuzeseket

kiveve

egeszeii az 1805. ev

szaig tartott; neniiki'ip igazolta a torok

fogasat. Ausztria pedig.

kormany

mely oly elozekenynek mutatilletoleg.

kozott a porta

iranfc,

kenytelen volt annak allaspontTartoz-

jara helyezkedni a szerb folkelest

kodobb

lett

tehdt a szerbek iranyaban, kik a helyzet

pillanatnyi jobbra fordiiltaval

nem
s

is

szorultak

oly

mervben a segelyre,

mint

elobb

leginkabb

csak
tartott

Bekir pasiival, mint a szultan

fenn osszekottetest. Az osztrak

kepviselojevel

kormany meg majus

Szerbiaba, de oly

oO-an

megtiltotta a gabonakivitelt

feltetel mellett,

hogy a porta esetleges

^^

kivansagara

e tilalom hatalyon kiviil helyeztessek.

torok kor-

many, melylyel az internuntins ezen

az ahhoz
kotcitt feltetelt

rendszabalyt es

kozolte volt, csakhamar Bekir

pasa megerkezte utan Belgradba azon kerest intezte

a becsi
h'ezze

kormanyhoz, hogy a pasa

a
gabonakivitelt.

reszere

engede-

A
A

becsi

kabinet

azonban

megelozte e kivansagot es mar elobb megadta a pasa

szamara az engedelyt.
termeszetesen halas

^^

porta az

ily

szolgalatokert

szavakban

koszonetet

mondott.

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB PGLKELES ELSO feVBIBEN.

135

de Becsben eszrevehettek, hogy a tobb

sitott

izben

tanu-

elozekenyseg sem volt kepes a torok kormany

bizalraatlansagat teljesen eloszlatni.

Minden alkalomaz,

mal

szembeszoko

modon

nyilvanult

es

pedig

annyival inkabb, mivel Ausztria eppeu a porta irant

tanusitott baratsagos indulata altal

igazoltnak

tarta,

hogy a szerb mozgalmat

raja

illetoleg

idorol idore j6 ta-

nacsokat juttasson Konstantinapolyba es a keresztyen

erdekeben is olykor felszolaljon. Emlekeziink meg, hogy az 1804. ev szeptember havaban Szoliman pasa neveztetett ki Belgrdd kormanyzojava, ki aztan
veve az ugyek vezeteset Aga Hasszau pasatol, Gusancz Ali elleneben epp oly kevesse tarthata de
at is

fenn tekintelyet,
siilven,

mint

el6dje.

szerbek ligy erte-

hogy az lij kormanyzo baratja a janicsaroknak, nagy aggodalommal neztek megerkeztenek elebe. Ertesiilt ezen hangulatrol az osztrak kormany is es
az internuntius altal
felol,

tudosittata a portat e koriilmeny

megjegyezven, hogy tanacsos volna mas

pasat

kiildeni,

mivel ellenkezo esetben a szerbek elkesere-

dese nagyobb, sot veszelyes merveket olthetne. Utobb

aztan,

midon november
elkeriilese vegett.

havaban Bekir

is

tavozott,

meg inkabb
dalmak

szorgalmazta ezt az ugyet, a leheto bonyo-

Az

internuntius

siirgetesei

azt eredmenyeztek,

hogy a

reisz-effendi, bar igen keson,

(1805. februar 7-en) kinyilatkoztata,

hogy tekintetbe
oipiomioziai

veven Ausztria tanacsat, elhatarozta Szolimant visszahivni Belgradbol s helyebe a szerbek kedvenczet Bekir

g^oij^anbeib'"^'''

pasat nevezni
elkiildettek.
sziilt

ki, ^^

hogy

e reszben a

fermanok mar
megelegedest
felszolita

pasa

reisz-effendi valasza oly

ugy^ben.

Becsben,

hogy a csaszari

kormany

I.

k. 451.

I.

136

HASODIK

PB.TEZET.

Sztratimirovicsot,

hogy tudassa a

szerbiai

keresztye-

nekkel a porta elhatarozasdt, felhasznalvan az alkalmat, hogy benniik bizalmat ebresszen a szult^n irant
es oket

nyugalomra es bekiilekenysegre

intse. ^*

porta, mint rendesen, Ausztrianak ezen lepesetis k'6sz'6-

nettel fogadta, de az adott igeretet nern

teljesite es

Szoliman megmaradt tovdbbra

is

Belgrad parancsnoka.
is

E pasa

egyebirdnt

meg mas

tekintetben

magdra

vonta az osztrdk kormdny nehezteleset. Alig erkezett

ugyanis az uj kormanyzo Belgradba, azonnal ertesite

a portat, hogy a szerbek mindjart a mozgalom
kez-

deten tobb osztrak

tisztet

megnyertek

iigyiiknek, kik

dtjoven a tartomanyba,
is

nem csak

tanacscsal, de tettel

jelentekenyen el6mozditott^k a folkeles erdekeit. Ezek

1789-ki haboriiban

kozott leginkabb kitiint bizonyos Radios Petrovics, ki

m^az
A

is,

mint Onkentes vett reszt.

porta azt4n tiltakozott az internuntiusnal az osztrak

tisztek elbocsat^sa ellen s

mindeu keserflseg

nelkiil

kovetelte azoknak

visszahivatasat.

becsi

kabinet,
ki-

mely minden aron be akarta bizonyitani loyalitasat,

jelent6 Konstantindpolyban, hogy eddig

sem lepett at Szerbiaba egyetlen osztrdk tiszt sem a kormany tudtdval Radios Petrovics pedig mdr tobb ev ota nyugdijat elvez s kinyilvanita, hogy kesz arrol lemondani
;

igy 6t a visszateresre kenyszeriteni

ily

nem

lehet

de

hogy jovore
g^latban,

esetek elo ne forduljanak, a hadiigy-

minister elrendeli,

hogy tobbe sem a tenyleges

kivtil

szol-

sem azon

4116 tisztek

nem nyerhetnek

szabadsagot a Szerbiaban valo tartozkod^sra.

A reisz-effendi elismeressel
miatt
is

vette tudomasul Ausztria

elozekenyseget, de Szoliman pasat, ki ellen

ez

tigy

panaszt emelt az osztrak korminy,

''^

nem moz-

dita el allomasarol.

AUBZTEIA KEIiETI POL. A SZERB FOLKELAs BLSO BTEIBBN.

187

Ezen aprobb diplom^cziai csatarozasok tehat volta- * ^'^' J\ ^ ^ fogdsa a felkeppen Ausztria hatrdnyara vegzodtek. A latszolagos keidsroi i805
j6 viszony a ket dllam

kozott ily csekelyebb

fel.

surlo-

^p'-J'*"^'"*"HltiZ p3S&

ddsok

miatt

nem
mar
az

bomlott

De
is,

a becsi

kabinetjon
hangoz-''^"

Beigraaj!!^!",^''*"

kenyszeriilt,

onmaga

altal

annyiszor
legalabb
irant,

tatott politikai

rendszer folytan

szinleg

kozonyt tanusitani a szerb

felkeles

noha az

nagy m^rtekben

birta

rokonszenvet,

Sziiksegesnek

velte e magatartast,

reszint,

bogy

gyanakodasra
bizalmatlankor-

mindenkor kesz portanak fel-fellobbano

sdgat
eloszlassa, reszint

pedig,

hogy a torok
^^

mdnynak

rideg, sot tObb izben

majduem

serto viselete

folott erzett

bosszankodasat elpalastolja.

Igy tortent,

hogy midon 1805-ik ev nyar elejen a szerb felkelok ismet Karoly foherczeghez fordultak, altala kerven a csaszdr kozbeujdras^t a szultannal, hogy az oket minden
oldalr61 fenyegeto

veszely

elharittassek,

az

osztrak

korraany

nem mert

tobbe

hatarozottau

fellepni

szerb ek ezen kerelme mellett,

hanem

az internuntius

belatdsdra bizta, hogy a portanal

sz6t

emeljen.

De
A

ekkor mdr szembetunoen

polyban
potyani

megvaltozott
szerb
folkelest

Konstanlinailletoleg.

felfogas

szkupstinau, az
s

1805-ik ev aprilis

havaban

elfogadott

Konstantinapolyba

kiildott foltetelek oly

kovetelmenyeket tartalmaztak^ melyek messze terjedo

s

a porta fenhatosagi jogait megingato

el.

tbrekveseket

arultak

Nem

csoda

tehat,

hogy a porta, daczara

hangoztatasanak,
tekinte, s
^^

vdltozatlan

husegok
es

folytonos

szerbeket most mkv lazadokul

tarozta

hogy elha-

gyors

szigorii

megfenyittetesoket.

Az

alkalom errenezve kedvezonek mutatkozott. Oroszorszag

meg mindeg
ir^nt,

baratsdgot

szinlelt

a torok

birodalom
kotdtt

s6t

eppen ez id6 tdjban az 1798-ban

138

MABUDIK PRJEZET.
is

szOvetsegi szerzodes megujitds^t

siirgete

Ausztria

pedig, mely feltunoen visszahiizodott a keleti iigyekt(51,

fofigyelmet

kuzte

a Francziaorszag kozott
latszott
felel-

fejlodo

bonyodalmakra forditvan, nem

raesnek.

helyzetet felhasznalando, a torok

kormany
pasat

ellentetben
igeretevel

meg nem

az ev elejen az iiiternuntiusnak adott

Bekirt,

hauem a
s

nisi

Hafiz
6t,

nevezte ki Belgrad kormanyzojava, utasitvan

hogy

azonnal induljon a tartomanyba

is dllitsa

ha

kell,

eroszakkal

helyre a nyugalmat. Mert

nem
is

csak a porta,

de az osszes
zassal

niohamedan

lakossag

megbotrankokuztorok
fovaros
szerbiai

szemlelte

mar a

raja tartos es sikeres

ellen.

delmet igazhivo

niuzulmanok

kozvelemenye
tertet.

is

mind elenkebben ohajtotta a

reisz-eflfendi

keresztyenek megzabolazasat es a regi allapotok visszaIly

viszonyok kozott a

nem

tarta

tobbe

sziiksegesnek,

hogy titkolja a szerb

elokesziileteket,

folkeles

elnyomasara iranyzott
nuntius
el6tt

meg

az inter-

sem. Sturm er

baro

is belatta,

hogy a

porta bizalmatlansaggal viseltetik Ausztrianak minden

beavatkozasi kiserlete irant, szarmazzek bar e bizal-

matlansag

mint eg\ik jelenteseben megjegyzi,

a torokoket jellemzo dolyfb61, vagy idegen, ellenseges

besiigasokbol".

Azon

volt tehat,

hogy a torok minisalkalmaval

lehetoleg

terekkel
keriilje

folytatott

targyalasai

a szerb iigyek szoba

szkupstina

hozatalat.

Csak midon
kSvetek
egyszer
^"^

a petyani

folteteleivel

szerb

Konstantinapolyba

erkeztek, iparkodott

meg

mersekletre birni a portat keresztyen alattvaloi irant.

Az internuntius
ligyelmeztetese

tiilsagosan

ovatos,

majdnem
es

felenk

nem

gyakorolt

hatast

nem

is

iugata

meg

a divant elhatarozasaban.
becsi

Es ugyanakkor, midon a

kabinetnek

vegre

AUSZTEIA KELBTI POL. A SZERB FOLKELES EL80 feVEIBEN.

139

meg
seg

kelle gyozodnie a felol,

hogy nem nyerheti meg

a porta bizalmat
altal

meg

a legbaratsagosabb elozekeny-

sem, mind vilagosabban kezdtek nyilvdnulni

ellentetek
s
is,

azon

termeszetszerii

melyek a

keleti

kerdesben az osztrak
elvalasztak.

az orosz erdekeket egymastol

s

Oroszorszag
ota

franczia

koztarsasag

kozott tobb ido

igen

fesziilt

volt a viszony.

kolcsonos bizalmatlansag, sot elkeseredes

az 1804. ev elejen
czar, iioha

kiilonosen

oly

fokra

hagott,

hogy

Sandor

nem

ohajta, de megis

kikeriilhetetlennek

tartotta

haboriit.

ket

allam

kozott

azonban
felnek
le

Ausztria es Poroszorszag hatalnias valaszfalat kepeztek,

melyet

akar az egyik, akar a masik

mielott

kellett

dOntenie,

osszeiitkozesre

kerulhetett

volna a dolog. Poroszorszag bar latszolag a franczia befolyasnakhodolt.titokban mar Oroszorszag fele kozeledett.
Ausztria irant azonban

meg mindig nem

tudta lekiiz-

Az orosz diplomaczia fotorekvese tehat az osztrak-porosz versenges megdeni a hagyomanyos ellenszenvet.

sziintetesere s azutan

egy harmas szovetseg letreholett

zasara iranyult, mely eleg eros

volna gatat vetni

s

a franczia terjeszkedesi vagyaknak,

pedig

nem csak
a
ki-

pusztan letetele, hanem, ha kellett, eroteljes tamadas

altal vitel
is.

De eppen

ez

utobbi

pontban

rejlett

nehezsege.

Nem

mintha az osztrak allamferfiak

irant.

ellenszenvvel vagy bizalmatlansaggal viseltettek volna

Oroszorszag es az orosz politika czeljai

zoleg.

Sot ellenkekiiliigy

Cobenzl azon meggyozodesben vette at a

vezeteset,

hogy Ausztria csak Oroszorszaggal kezet fogva kepes, barmely iranyban is eroteljes aktiv politikat kovetni. Ily politikara ez id(5tajt a becsi kabinet

nem
a

gondolt.

tiilsagos felelem

Napoleon hatalmatol,

monarchia kimeriiltsegenek es keszuletlensegenek

140

MA80DIK PBJRZBT.
is

tudata es ketsegkiviil egy6ni hajlamok

arra inditdk az
keriiljon

osztrak kormanyt, hogy a ktilpolitika teren

minden bonyodalmat es lehetoleg ragaszkodva a semlegesseg elvehez a kenyesebb kerdeseknek ne vegleges megoldasdt kisertse meg, hanem azokat egyszerflen csak elodazza.

De Becsben meg
tika

ezen szorgosan tartozkodd

poli-

megvalosiUsdra sem tartottdk a monarchist elegge

^'^

erosnek. Es ezert Oroszorszagnal kerestek tamaszt es

vedelmet.

Ugy

veltek,
is

hogy a szovetseg Oroszorelegendo arra, hogy Napos

szdggal mdr magaban

leont

minden harczi
fel

vdllalattol visszariassza
s

hogy

ekkent Ausztrianak a beket

szellemben fogta
orosz baratsdgot s

nyugalmat

biztositsa. Ily

Cobenzl niAr 1803-ban az osztrakily

ertelemben folytatta a hosszas

alkudozasokat,

midon kesobb SSndor czar Ausztriat

haboriira unszoh'i Napoleon ellen.

felfogas azonban
ki tamad61ag szemben es kit

nem

egyezett

meg

a czar

nezeteivel,

ohajtott

fellepni

Francziaorszaggal

eppen azert az osztrak kormany habozdsa es gyengegetodzott

tiirelmetlenne tett. A czdr mdr fenyehogy vegkep visszavonul es magara hagyja Ausztriat, ha ez utobbi nem fogadja el az 6

sege gj^akran
is,

ajanlatait.

Masreszrol

voltak

Ausztriaban befolySsos
Kilroly foherczeg

egyenek,

ezek

kozott elso sorban

es Jozsef nador, kik

komolyan

felszolaltak az Oroszellcn.

orszaggal valo

baratsag es szovetseg

a czar fenyegetese,

sem a foherczegek

intcsei

De sem meg

nem

tdntoritottak a becsi kabinetet,

mely mindinkabb
a
czart a

kozeledett Oroszorszaghoz, remelven, hogy tigyes diplomatiai

targyalasokkal

meg megnyerheti
eszmejenek.
elerje,

pusztan vedelmi
czelt

szovetseg

annal biztosabban

Es hogy e az osztrak kormSny

AUSZTKIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS5 *VEIBEN.

feltiino

141

engedekenyseget tanusitott a keleti iigyekben,

Szent-Petervarott oly nagy
siilyt

melyekre

helyeztek

es mindent elkovetett,

hogy e teren legalabb latszo-

lagos egyertelmuseget hozzon letre a ket allam kozott,

Innen magyarazhato, hogy Czartoryski feleletet azon

kOzlesre, melylyel Stadion grof

Karagyorgye ajanlatat
a kicsinylo es

tudatta

az orosz

niinisterrel,

daczara

nemileg Ieczk6z6 modornak, az osztrak kormdny nem

csak

nem

kifogasolta, sot azt baratsagos viszonnyilat'

"

kozat gyanant tekintette. Es ugyanazon okoknal fogva, ^^^ Ausztria bizonyos hirek, melyekrol ekkort^jban Szent-Petervarott magatartds^t
suttogtak,

Szt -Peter-

nem

csekely aggodalmat koltottek Becsben.

gzerbkrd8ben.

Franczia,

de kulonosen porosz reszrol,

majd a czar

stadion

kezeibe juttatott maganlevelek,

tiai

erintkezes

azon gyaniit

majd pedig diplomadltal, nemelyek iparkodtak felebreszteni, hogy az osztrak

kozben
tett

f^^^.

czelzdsok

udvar Szerbia elfoglaldsara torekszik. Maga a porosz

kOvet Goltz gr6f fejtette ki e r6szben
tev^kenyseget.^""

a legnagyobb

Az Ausztria

ellen emelt

vMak

csak-

hamar tudomasdra jutottak az osztrak kormanynak is. Ereztek Becsben, hogy ha a czdr az effele besiigdsoknak
vezett s
hitelt taldlna

adni,

nem

csak fesziiltseg

dll-

hatna be a k6t udvar kOzott,

hat6 sz5vetsegr61

de valoszinuleg a

ter-

kulonosen Ausztriara nezve elonyosse valis

vegkep

le kellett

volna mondani.

Szuksegesnek
gr6f utasitdst

latszott tehat,

hogy miel6bb elsimittassek

ki Czartoryski
fdlott,

a Szent-Petervarott keletkezheto gyanakodas. Stadion

kapott,^"^

hogy jelentse

herczegnek az osztrak kormany sajnalkozasdt a

tdnyoljdk Ausztria
holott

hogy Szent-Petervarott meg mindig nem elegge mel6szinte

szandekait a porta irdnt,

kitiinik,

a tenyekb61 vilagosan

hogy a csaszari

udvar semmit sem 6hajt inkdbb,

mint a torok biro-

I4'i

MA80DIK FEJEZET.

daloni fentartasat jelenlegi szervezeteben, a

mi nezete

szerint kiilbnben is leginkabb megfelel a kOzos osztrak

es orosz erdekeknek.

Ezen

kijelentes utan Stadionnak

elfoglala-

hatarozottan
sara

meg

kell czafolnia a Szerbia

vonatkozo

vadat,

tuzetesen

kimutatvan,

hogy
forralt

Ausziria a szisztovai beke ota

nem csak nem

szemben,
sot

eilenseges

terveket

portaval

ellen-

kezoleg, miiiden alkalommal, mint peldaul Paszvan-Oglu

lazadasanak
tigyeben,

idejeben,

bosnyak

hatarvillongdsok
illet61eg, a

kivalt

pedig a szerb fdlkelest

legbaratsagosabb indulatot tanusitotta

jelentekeny
szolgalatot
is

s ezenfeliil

meg

tett

a torok kormanynak.
s

Remelte a becsi kabinet, hogy ezen onkent

a leg-

nagyobb keszseggel adott felvilagositasok

teljesen

meg
mely

fogjak gyozni az orosz udvart gyaniijanak alaptalansagarol es ekkent elharul az utolso akadaly
is,

a ket

allam

szivelyes,

az

erdekkozossegen alapulo
hallgatta

viszonydra haborito befolyast gyakorolhatott volna.

Czartoryski

meglepetve

Stadion

kozle-

menyeit.^**^ Beszelgetes

kozben nem titkolhata

el csodal-

kozasat a

folott,

hogy az osztrak kormany sziikseges-

nek

velte panaszt emelni e targyban, sot

is,

meg

mente-

noha orosz reszrol nem tortent felszolalas. Azut^n pedig nem minden giiny nelkiil jegyze meg, hogy Szent-Petervarott sokkal inkabb meg vannak
getSzni

gyozodve azon erdekeltseg oszintesegerol, melylyel az

osztrak udvar a porta irant viseltetik, hogysera eilen-

seges sz4ndekkal vadolhattak volna.

6 minapi eszrevetelei. Ausztrianak a szerb

Kulonben is az mozgalom-

mal szemben
politika

elfoglalt magatartasdt illetoleg,

nem

irdnyara,

hanem

csakis

nemely

eszkozolt

elegtelensegere

vonatkoztak.

becsi kabinet valodi

njilatkoza-

Orommel

vett tudomast Czartoryski lijabb

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

tarol/**^

143

legteljesebb

egyetertes

zaloga

gyanant

Csak meg arra kerte az orosz kormanyt, hogy miutan e szerint a keleti kerdesben minden
tekintven
azt.

pontra

nezve

azonos

politikat kovet
s

a ket hatalom,

Czartoryski kozolje terveit

vett hireket Ausztriaval, ligy

a torok tartomanyokbol
is

mikent ez utobbi
azt
hittek,

minden
Oj

reszletrol ertesitendi szovetsegeset.

Csalodtak

Becsben,

midon

hogy az

mentege-

effele diplomatiai

magyarazatok arra birjakmajd Orosz-

szt..P6tervart.

orszagot,

hogy

ezentiil teljes

megnyugvassal szemlelje
par honappal

Ausztria torokbarat politikajat, s a szerb folkeles irant

tanusitott

erdekeltseget.

Alig

a Czar-

toryski elott tett mentegetozes

utan, az osztrak kor-

many

ismet mentegetozni

kenyszeriilt es pedig lijbol

Szerbia elfoglalasanak vadja miatt."'*

Az 1804. ev uyaran ugyanis

Napoleon csaszari czimet
teruletnagyobbodasi tervek
s
is

Ausztria

elismerte

ez alkalommal

bizonyos

szoba keriiltek es pedig

a porta rovasara. Mindez nagy mervben felkolte az

orosz udvar feltekenyseget es Cobenzl sieteti
altal
is

Stadion

megczafoltatni

ama

hirt,

mely szerint a franczia

csaszari czim elismeresenek fejeben Napoleon Szerbia

birtokat

biztositotta

volna Ausztrianak.

Ugyanakkor

ismetelve kijelente, hogy a portaval szemben a becsi

kabinet hiven ragaszkodik tovabbra

hoz, melyet
dott
el s

is

azon politika-

Sandor czar szinten sajatja gyanant fogamelynek czelja az ozman birodalom fen-

tartasa.

Barmennyire iparkodott
hitetni,

is Cobenzl onmagaval elhogy Sandor cz^r oszinten ohajtja Torokorszag

integritasat,

az Oroszorszag titkos iizelmeirdl

s

erkezo

jelentesek

nemely vilagosan szolo teny, vegre az osztrak kormany hit6t 6s bizalmdt is megingattak. Az

144
orosz
czlbk

mAbodtk frjezet.

agiwa Bal-

j^gQ4 ^y gjgjg ^^a OroszoFsz^g feltunS

*'

mbdon
es

erdek-

kinffiiszige-

lodott

Montenegr6nak
irdnt.'''^

rakonczatlan

nepe

P6ter

teni804. dta.

yiadika
s

Kattaroba kinevezett orosz konzul

Ivelics

az utobb

odakiildott

tabornok,

noha megellen-

bizatasuk

latszolag

csak a franczia befolyas

siilyozasara vonatkozott,

nemsokdra mint Montenegro

pedig a szomszedos osztrik
hatalmi kOrt ige-

v6d6i leptek

fel.

niellett

tartomdnyok lakoss^ga

fOlott is oly

nyeltek niaguknak, hogy ennek kovetkezteben elkeriil-

hetetlenekke valtak a kellemetlen surloddsok az osztrak

batosdgokkal.

A
;

becsi

seg

drdn

igj'ekezett

kormdny folytonos engedekenyelharitani az ekkent tdmado

altal

nehezsegeket
orosz

de ez

nem

kotelezte

halara az

kabinetet, a mint

ezt remelte volt.

Sot ellen-

kez61eg. Czartoryski most

mdr

azzal v^dolta Ausztridt,

hogy nem meltanyolja elegge, sot minden ok nelktil meg gj'anusitja is a czarnak Montenegr6val es a por-

szemben kovetett oszinte es onzetlen politikajat.^ Az orosz minister azonban csak szinlele e felhaboroddst, hogy annal inkabb leplezhesse a dolgok val6di illasdt. Sturmer baro aggodva jelente/' hogy az orosz
t4val

befolyas

TOrokorszdg keresztyen nepeire

s

naponkint

novekszik
eg6sz

hogy a

nyilt es titkos

izgat^sok
tett

mar az
reszben
petydni

birodalmat

behaloztak.

Sokat

Italinszky, Oroszorszdg kovete

a portanal.

szkupstina ket kiildottet, kik szoros orizet alatt Kon-

stantinapolyban maradtak volt, kiszabadita a fogsigbol

s

orosz hajon titokban Odesszdba, onnet pedig Szentkiildbtte,

ily

P6tervarra

modon

is

biztositvin

Orosz-

orszag szamara a szerbek halajat.

sainak tulajdonithato

Italinszky izgatiis,

azon mozgalom

mely ekkor

akonstantinapolyigorogphanariotak kozott t^madt, kik

a szerb folkelest egy

lij

fejedelems6g megalapitdsara

AtJSZTRlA KELETi POL. A SZERB FOLKELfeS ELS6 ^VEIBEN.

145

ohajtottak

felhasziialni,

oly

szervezettel,

a minovel
her-

mar Moldva

es Olahorszag birtak.

Ugyanekkor a

czegovinai raja a portahoz folyamodott, a

mohammehogy

danok zsarnoksaganak megsziinteteset kerelmezven,

ellenkezo

esetben pedig azzal

t.

fenyegetozven,
i.

kivandorol Ujoroszorszagba,

Montenegroba. Alta-

laban az orosz iigynokok,

tenegroi
teriileten

kiilonosen azok, kik

miikodtek,

monmar annyira nekibatoioniai szigetekkel

rodtak, hogy leplezetleniil kezdtek Oroszorszag terveirol szolani,

meiyek Montenegronak az
iij

valo egyesiteset s ekkent egy

fuggetlen allam alaki-

tasat czeloztak Konstantin nagyherczeg uralma alatt.

czelbol petitiokat keszittettek megbizottak litjan, s

olyba

tuntettek

fel

ezeket,

mint

az

illeto

nepek ho

vagyat.

Becsben pontos tudomassal birtak raindezen iizel- * 'b"! udvar rnekrol/"* de azokat meg mindig nem a szent-peter- jzgatisok.
vari kabinetnek,

hanem csak az onkenyesen cselekvo

kozegeknek tulajdonitottak. Mindazonaltal nem nyomhattak el a keseriiseg erzetet a miatt, hogy Oroszorszag nem kozli hit baratjaval terveit, ha ugyan leteznek ilyenek s hogy Ausztriat vadolja foglalasi hajlamokkal, holott 6 maga tor az ozman birodalom szetrombolasara. Es midon 1804 vege fele az orosz kormany Montenegrot illetoleg hatarozottabb
alarendelt

orosz

igenyekkel lepett

fel,

az osztrak allamferfiak fajdales

masan emlekeztek meg az egykor Jozsef csaszar

Katalin kozt letrejott egyezmenyrol, melynek ertelme-

ben a Balkan felszigetnek nyugoti tartomanyai, tehat Montenegro

keztek.^"^
is,

Ausztrianak jutottak volna osztalyresziil,

Stadion

a mirol most Szent-Petervarott ligy latszik megfeled-

Maga

is,

az osztrak-orosz szovetseg

leghiibb baratja, belatta vegre,

Kallay
:

hogy Oroszorszdg
I.

lassii

szerb felkeles tortenete 180710.

10

146

mAbodik fejezbt.

leptekkel bar, de tantoritatlanul halad a Katalin altal

kijelolt liton

TorOkorszag feldarabf)lasanak czelja

is,

fele.

Sejte

mar

azt

hogy ezen a teren Oroszorszag es

oszinte, tartos egyetertes

Ausztria
letre.

kozott

nem

johet

De

mivel

Napoleon

ellen a czarnak neincsak

is

baratsagat, haneni szovetseget

tani

minden aron
liogy ez a

biztosi-

ohajta,
t.
i.

sziiksegesnek

velte,

keiiyes

targy,

a keleti kerdes, lehetoleg hallgatassal mell6z-

tessek.^^**

Az

osztrak

kormany

is

osztozott e felfog^saltal

ban

megelegedett azzal, hogy az internuntius

titokban figyelmeztete a portat az orosz izgatasokra.^"

Termeszetes, hogy

ily

elozekenyseg mellett Ausztria

reszerol Oroszorszagnak

nem gyakran

nyilt

alkalnia

panaszra. Az egyetertes tehat a ket allam kozott

ingott

nem
el
at.

meg,
az

sot

midon az osztrak kormany, engedve

surgeteseknek,
ellen,

vegre

orosz

haboriira

szanta

magat Francziaorszag

szovetsegge alakult

De ez lij viszony kovetkezteben nem sziint meg, s meg csak nem is merseklodott ama bizalmatlansag
es feltekenyseg, melylyel a Keletre nezve Ausztria es

Oroszorszag egymas irant viseltettek.

2.
osztrAk-

Az 1805.

evi augusztus 9-iken letrejott a szovetseg

"szdvets^g"

Ausztria, Oroszorszag es Anglia kozott es csakhaniar

1805. Fran"'"''

megkezd6dott a

haborii.

Szerencsetleniil folyt a had-

jarat Ausztriara nezve.

francziak gyozelmetgyfizelem

utan aratva vegre deczember 2-ikan az egyesiilt osztrakorosz

sereget Austerlitznel

annyira megvert6k, hogy

a czar lemondva a harcz folytatasarol, csapatait visszavonta,

Ferencz

csaszar pedig
alatt

kenyszeriilt a legkedkotni.
is,

vezotlenebb

feltetelek

beket

Tortentek

hibak Austerlitznel osztrak reszrol

de ketsegtelen,

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKEL^S ELS6

ifeVEIBEN.

147

hogy a csata elvesztese leginkabb az oroszok mertekEs ekkor, a szovetsegesek viszonya kiilonben sem birvan az oszinte bizalom jellegevel, mindegyik fel a masikat okolta az utkozet kedvezotlen eredmenyeert. Az orotelen elbizakodottsaganak tulajdonithato.^^^

szok

meg

arulassal

is

vadoltak az osztrakokat, nyiltan

megallapitott
haditervet

allitvan,

hogy

kozosen

kozoltek elozetesen Napoleonnal.

legsziikebb kornyezetebeii
is

vad, mely a czar

talalt,

elenk visszhangra

nem maradt
rozatlan
es

hatas nelkiil

I.

Sandor fogekony, de hataMindazonaltal a

gyanakvo
jo

lelkiiletere.^^^

Idtszolagos

viszony

Ausztriaval

nem bomlott

fel.

A czar

s vele egyiitt

az orosz kozvelemeny legnagyobb

resze beket ohajtott Francziaorszaggal. Ily szellemben

nyilatkozott a birodalmi tanacs
szolita,
is,

midon a czar

fel-

hogy mondjon velemenyt az eur6pai helyzetrol". Ezen bekes hangulat, egyszersmind pedig a Napoleon irant taplalt bizalmatlansag inditottak Sandor czart arra/^^ hogy Ausztriaval ne szakitson vegleg. Mert a mig a haborii megiijulasanak eseteben szamitott volt tartott,

szovetsegesenek tamogatasara, masfelol

attol

orszaggal

beke

hogy a szomszed hatalom talan meg hogy a pozsonyi is kesz lenne egyesiilni, kovetkezteben elvesztett tartomanyaiert nemi
nyerjen,

Franczia-

karpotlast

mi csakis a
volna.

torok birodalom

rovasara tortenhetett
iilesben

Mar

az emlitett tanacs-

az aggodalom, hogy Napoleon is felmeriilt majd tamadolag lep fel a porta ellen vagy pedig, hogy Ausztria a francziak altal biztatva megkiserlendi Moldva es Olahorszag elfoglalasat. E veszely elharitasara sziiksegesnek velte a birodalmi tanacs, hogy a hadsereg hadilabon maradjon, hogy a jo viszony a
portaval
fentartassek,

de

mellett

Oroszorszag
10*

148
tor(3k

MlSODIK PEJEZKT.
teriileten

el6 szlav

nepekkel es ^iJrbgOkkel
osztonszerii
.

is

osszekottetesbe lepjen.
Talleyrand
koleti tervel

czaruak

OS

taiuicsosaiiiak

aergo-

1805.

s az

flalmai ez esetbeii birtak

nemi alappal. A

becsi kabiiiet
tervekre, a
fraiiczia

Ausztrifinak

uoryan tavolrol
*^

86111

ffondolt

ama meresz

juttatandb

szerep
poieon

Na-

iiieljektol

Szent-Petervarott feltek,

hanem a

ncm

kormany, vagy iiikabb maga a kuliigyminiszter, Talleyrand foglalkozott behatoan oly torekvesekkel, melyek,

ha megvalosiilnak, ketsegkivtil nagy befolyassal

volna Oroszorszag jov6jere.

lettek

Nem sokkal a haborii megkezdese utan, niidoii Napoleonnak egymast gyorsan koveto gyozelmei mar
biztoss^ggal
sejtettek a vegerednienyt.
s

Talleyrand a

b6ke helyreallitasara gondolt,

kutatta a folteteleket,

melyek annak szilardsagot es tartossagot kolcsonozhettek. Nezete szerint Europaban csak negy hatalom-

mal
igy

kellett es lehetett szdmolni.

Ezek Francziaorszag
szovetsegesek

es Anglia, Ausztria es Oroszorszag. Anglia es Ausztria,

okoskodek Talleyrand, miudaddig

mig kozosen Francziaorszagnak versenytarsai lesznek. Es a mig Ausztria es Oroszorszag kozOtt nem t4mad ellentet, Anglianak mindig fog sikertilnie, hogy e ket hatalmat szovetkezesre birja. Vegre pedig, a mig az oroszok a torok birodalom szomszedjai, annak
maradnak,
elfoglalasara

Francziaorszag

kenytelen oket ellens6-

geitil tekinteni.

nagyhatalmak kozt szovodo ezen

elleutetes viszo-

nyokbol a jovoben kenyszeruleg folytonos haboriiknak

kell tdmadniok. Igaz,

hogy Francziaorszag erosebb a harom mas allam mindegyikenel, sot egymaga mind harommal is megmerkozhetnek. De ekkent csak a kuzdelmek ujuhi4nak meg es tartos bekere senki sem szamolhatna tobbe. F6dolog tehdt, hogy elharittassa-

AUSZTKIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELSO EVEIBEN.

149
sziil-

iiak

azok az okok, melyek folytonos haborukat

hetnek.

Ez pedig csak ugy

lehetseges,

ha Francziaha
s

orszag es Ausztria kozott megsziinik miiiden versenges

ha Angiia es Ausztria egymastol elidegenednek

az
osztrak
s

az

orosz

erdekek ellentetbe jutnak

eppen az
ezeiitul

ellentet

kovetkezteben az ottoman birodalom

letele biztosittatik.
lie

czelra sziikseges,

hogy Ausztria
es

legyen Francziaorszagnak
lij

az

utobbi
le

altal letesitett

allamoknak szomszedja. Ausztria

Mainau-szigetrol,
is.

kell tehat,

hogy mondjon del-nemetorszagi

Lindaurol,

birtokairol,

kulonosen
tesegekert

Tirolrol

es

Velenczerol, ideertve Triesztet

Ha azonban

e vesz-

nem

iiyerne karpotlast, ketsegkiviil folyvast

bosziit forralna, s az elso alkalmat felhasznalna,

hogy

szovetkezzek Angliaval
orszag ellen.

es

Oroszorszaggal Franczia-

mult szazadokban az osztrak haz a

torok ellen volt Europa vedbastyaja.

torokok immar
az oroszok.

nem

veszelyesek,

de

helyukbe
is

leptek

Ausztria az oroszok ellen

;

legfobb vedbastyaja Euro-

panak azon kell lenni tehat, hogy kivalt Oroszorszaggal szemben erosittessek meg. Legczelszeriibb lenne, ha Ausztria Moldvat, Olahorszagot, Besszarabiat es Bulgaria ejszaki reszeit kapna, minek kovetkezteben
a Diina

majduem vegig

az 6 teriileten folyna s
is

meg

Fekete-tenger

partjara

kiterjeszkedhetnek.

portara nezve pedig, mely

nem

veszteseg, sot

mar annyira meggyeugiilt, inkabb nyereseg, ha iiehany tarto-

manyat mas hatalomnak engedi at. Kiilonben is Moldva es Oldhorszag felett mar csak nevleges fensoseget
gyakorol, tenyleg eskiidt ellensege, Oroszorszag ural-

kodik

ott.

Azon

pillanattol

fogva,

a midon Ausztria

a nevezett tartomanyokat birtokaba veszi, az oroszok

ellensegeive
lesznek,

Es igy Ausztria nem tamoga-

150
taiidja

mAsodik fejezet.

tobbe

torok

birodalom megsemmisitesere
sot kenytelen lesz azok

iranyzott orosz torekveseket,

ellen
fordulni.

telen

Az oroszok pedig visszaszoritva vegsivatagaikba, majd osszes erejoket deli Azsia

fele iranyozzak s elobb-iitobb osszeiitkozesbe kevered-

iiekAnglidval, nielylyel most szovetsegesek.E nczeteket,

mint teljes politikai

kelt s

rendszert 1805. oktober

17-ikcn

Napoleonhoz
melyet
.'kell

intezett hosszii leveleben fejtc ki

Talleyrand,
zetevel,

megtoldvan azt a bekeszerzodes tervetanacsa

szerint

Francziaorszagnak
Napoleont,

Ausztriaval

vala kotnie. Par nappal az austerlitzi

lijbol

csatautan Talleyrand siirgetoleg kerte

hogy ne semmisitse rasg

mert

Ausztriat,

sot

emelje

fel.

meg

sziiksege lehet rea s ajanlotta

tervet,

meg

egyszer,

hogy a csaszar vegye fontolora a

17-iken terjesztett elibe.^'^

melyet oktober

Napoleon, ki pedig negy evvel elobb maga pendite

meg

az eszmet, hogy Ausztrianak a torok birodalom-

ban kellene karpotlast keresnie vesztesegeiert,^^*^ ez alkalommal neni fogadta el a kiiliigyminisztere altal
oly hevvel vedelmezett politikai rendszert. Ennelfogva

franczia
nak.^^''

reszrol

nem

is

tetettek ajanlatok

Ausztria-

Kiilonben alig szenved ketseget, hogy az osztrak

visszautasitotta volna
volt

kormany
ki

azokat.

Stadion grof,

akkor mar atvette

s

a kiiliigyek vezeteset, gyiilolte

Napoleont
keleti
volt,

masreszrdl
irdnt.

nem

birt

erzekkel

Ausztria

hivatasa

Es ezert mindenekelott azon

Az orosz
udvar
bizai-

hogy a jo viszony Oroszorszaggal megne bomoljon s igy a franczia hoditasi vagyak elleneben legalabb egv megbizhato baratra szamithasson, ^-^ ^

A Talleyrand-fele tervnem kozoltetett

>

tehat az osztrak
nvili'

matiansiga
Ausziria
irdnt.

kormanynval, de annak egves reszei mar akkor J . &.'

r

Viinossagra keriiltek, valosziniileg cppen franczia koz-

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB POLKELES ELSO EVErBEN.

151

vetites

altal,

hoe-y igy a bizalmatlansag

Ausztria es

Oroszorszag kozott fokoztassek.

tudvalevoleg franczia

befolyas alatt alio hamburgi nemet hirlap az 1806. ev

elejen
azt

hirt

hozta,

hogy franczia es

osztrak

csapatok fos:jak egyilttesen Szerbiat es Boszniat megszallani,

karpotlasul azert, a mit

iiappal
ligy

mely tartomanyok Ausztriahoz csatoltatnak, a monarchia elvesztett par

;

kesobb pedig mar Moldvat es Olahorszagot is emlite a hamburgi iijsag, mint compensatio tar-

gyat Ausztria javara.

E kozlemeny
s

elenk nyugtalan-

sagot idezett el6 Szent-Petervarott

lij

Merveldt grof az

osztrak kovet kenytelen volt elobb szemelyesbecsiilet-

szavat lekotni

ama Mr valotlansaga

mellett,

majd pedig

irasban kellett azt megczafolnia, csakhogy Czartoryski

aggodalmait eloszlathassa.^^**

Az orosz kormanyt azonban Merveldt grof

tasai
varott,

biztosi-

nem
hoi

nyugtathattak
mint
tudjuk,

meg

teljesen.

Szent-Peter-

ekkor

mar igen

komo-

lyan foglalkoztak a porta ellen tervezett haborii elokesziileteivel,

pozsonyi

bekenek kiilonosen az a
tartomanynya
lett.

pontja szolgaltatott okot feltekenysegre, melynek ertel-

Ennek kovetkezteben Napoleon hatalma befeszkele magat az meben Dalmaczia

franczia

Adria partjain es mint kozvetlen szomszed kiszamithatatlan befolyast gyakorolhatott a portara.

Az orosz

komoly veszely fenyegethete, mely meg nagyobb merveket oltott volna, ha Ausztria is tamogatja Napoleon foglalasi terveit e
torekveseket

ezen

oldalrol

valoban

tajakon. Czartoryski herczeg tehat a becsi orosz kovet

altal

hatarozott
:

nyilatkozatra

szolita

fel

az

osztrak

kormanyt

hogy ha nem is letezik meg a torok birodalom ellen intezett egyezmeny Ausztria es Francziaorszag kozott, vajjon nem j6-e majd kesobb letre

152
ily

HiBODIK FEJEZET.

szovetseg

es

hogy a becsi kabinet mily magaiiiegtamadna?

tartast

szandekozik kovetni azon esetben, ha Napoleon

birtokait

a porta

Az orosz kormany
faggato tudakozotenyleges biztosiesetleges keleti

azonban nem elegedett

dassal Becsben,

meg

ezen

hanem

igyekezett

tekokrol
orosz csapatok K.attarbban. Ausz-

is

gondoskodni a francziak

vallalatai ellen.

Ez okbol orosz csapatok megtamadtak ^

cs clfoglaltak Kattarot, niely

jja,ban volt,

meg

az osztrakok birto-

tna

enged6-

kik a pozsoiiyi beke ertelmeben eppen a

franczii'iknak keszultek azt atadni. x\z osztrak kabinet,

barmennyire
sokkal

tartott

is

bonyodalmaktol,

melyekbe

ez onkenyes tett miatt a francziakkal keveredhetnek,

hatdrozatlanabb

volt,

hogy sem erelyesebb

rendszabalyokhoz nyult volna. Majdnem keroleg fordult

tehut a czarhoz, hogy szuntesse
ketsegkivtil

meg

hivatalnokainak
merenyletet.
is

utasitasaik

ellen

elk(3vetett

Egyszersmind a Czartoryski felszolitasara

megadta a valaszt

csakhamar hogy Francziaorszag a torok biroilletoleg

dalom tartomanyait
valoszinuleg jovore
esetleges
tervei

ajanlatokat

nem

tett

sem fog tenni; hogy Napoleon ellen nem egyeznek meg Ausztria erdekeivel s ezert a becsi kormany kesz
a

porta

mindent elkovetni,

hog}'

a francziaknak ilynemii tama-

mennyiben lehetseges, meg is dasat akad^lyozza. Ausztria tehat ismet mindenben engeelharitsa, sot a

dett az orosz

kivanalmaknak, ennelfogva e kellemetlen

targyalasok

nem

vezettek komolyabb surlodasra a ket

hatalom kozott.
le

De

azert Oroszorszag

nem mondott
feltekenyen
s

keleti

terveirol,

hanem ezutan

is

behato figyelemmel kiserte az al-dunai esemenyeket s ezek kozott mint a legfontosabbat a szerbek mozgalniat, valamint Ausztria

beavatkozasi kiserleteit

is,

bekes

allapot,

melynek a szerbek az Ivankov-

"

AUSZTBIA KELETI POL. A SZEBB FOLKELES ELSO EVEIBEN.

153
* p*"^*

czenel kivivott diadal utau nehany honapon at orvend'

''

szerbekl805.

tt

hettek,

nem

sokaig

tartott.

Konstantinapolyban

eler-

kezettnek
csapast

veltek

az

idopontot,

hogy

vegre

donto
es

merjenek a lazongo

rajara. Oroszorszag

Ausztria a franczia haboriival leven elfoglalva, keve-

sebb figyelmet forditliattak a belgradi pasalik

a porta
is

iigyeire,

fesztelenebbiil miikodhetett, a nelkiil,

hogy

alkalmatlan beavatkozastol kellett volna tartania. Mar

az

1805,

ev

oszen

nagymervu

seregosszpontositakoriil,

sokat rendelt el a torok kormany Szofia es Nis

Ibrahim pasara, a rumeliai valira bizvan a fovezerse-

Ezen kesziilodesek valodi czeljat gondosan titkolak ugyan az europai kovetek elott, de sokaig nem maradhatott az ismeretlen, kivalt midon fermanok
get.

kiildettek szet, fegyverre szolitvan a rumeliei, az alban

s

a bosnyak kormanyzokat a szerbek ellen. Ez utob-

binak, szerencsejere a torok birodalomnak, ekkor

meg

nem

volt rendes

hadserege

mint tudjuk a janicsarok

es szpahik kepeztek a torok hadero zomet s

minden

kormanyzo onalloan szerveze tartomanyanak jutalekat. A sajat kenyelmoket es szemelyes erdekeiket tobbnyire az allam erdekenek folibe helyezo pasak,

nem
enge-

mindenkor, vagy esak igen hanyagul

szoktak

delmeskedni

s ezert

nagyobb torok sereg osszevonasa

teli

rendesen hosszabb idot igenyelt. Kiilonosen

ido-

ben nem

oromest

szallottak

taborba a

mohamedan
stirgeto

csapatok. Igy tortent, hogy daczara a porta

felhivasanak, a bosnyakok csak 1806. elso honapjai-

ban kezdtek meg tamadasaikat, mig Ibrahim ugyanazon ev nyar

hadjaratot.
elejeig volt

kenytelen

elhalasztani a
az osztrsk

De
mar
az

bdrmily
1805.

lassan

haladtak

is

a kesziilodesek,

kozvetit^s a

szerbek

ev

utolso

neiryedeben

bizonyosnak

erdekSben.

154
latszott,

mAsodik fejezet.

hogy a porta erelyesen szindekozik Mlepni

a szerbek ellen. Az internuntius vissza

eddigi lepeseinek eredmenytelensege altal,

nem riasztva meg egy-

szer szot emelt a folkelok erdekeben.^^'-^ Mindenekel<5tt

felvilagositasokat kert a porta tulsdgos hadi keszuletei-

nek czelja

felol,

aziitan

pedig ertesere adta a reiszhelyesli

eifendinek, ho,g>' az osztrak udvar

ugyan a

lazadok ellen alkalmazando

mindazaltal
volt

szigori'i

rendszabalyokat,

sajnalja,

hogy a tdrok
csaszar

kormany

nem

tekintettel

Ferencz

onzetlen

bekitesi

ajanlataira,

portanak
jaro s
^-^

melyek ha figyelembe vetettek volna, a most nem kellene oly roppant koltseggel
ketes

mindenesetre

eredmenyii

eszkozokhoz

nyiilnia.

torok ministerek

nem

szivesen fordiiltak

ugyan Ausztriahoz kozbenjarasert, de az internuntius

altal

eleg vilagosan kifejezett ohajtds

kovetkezteben

megis szuksegesnek tartottak

oszlassak, reszint,

ily lepest. reszint,

hogy

Ausztria ketelyeit a csapatosszpontositasok

folott el-

hogy az igen lanyhan halado

;

keszii-

letekre idot nyerjenek

vegre pedig azert

kiizdo

mar majdnem ehseggel

galtatni.

hogy a varorseg szamara az

is,

osztrak hatosagok hajlandok legyenek eleseget szol-

Az

internuntius tehat czelt ert, de ez

esetStiir-

ben

is

csak latszolag.

porta megkerte ugyan

ki

nier barot,

hogy eszkozolne

Ferencz csaszdr koz-

vetiteset a

rend heljTeallitasanak czeljabol Szerbiaban,

feltetelekhez
k5te.

de ezen kerelmet oly

osztrak beavatkozas
efifendi
t.
i,

melyek az

-^^ikeret

eleve megbenitak.

reisz-

kijelente,

hogy a porta halasan fogadja

felkeloknel es

az osztrak udvar kozvetiteset a szerb

szivesen latja, ha Ausztria komolyan felszolitja oket,

hogy

hodoljanak
esetben

ellenkezo

meg torvenyes nem szamithatvan

uralkodojuknak,
tdbbe menhelyre

AUSZTRIA KELKTI

I'OL.

A SZERJl FOLKELES ELSO EVEIBEN.

155

a szomszed hatarvideken. Igerte tovabba a reisz-effendi, hogy az osztrak reszrol megkisertendo bekeltetes eldolteig, a

szultan

kesz
sot

elodazni a tervezett
is

szigorii

rendszabalyokat,

abba

beleegyezik,

hogy a

csaszar biinbocsanatot igerjen a lazadoknak, de

nem

a szultan

neveben, hanem
helyrealltanak

oly

modon,

hogy

azt a

nyugalom

esetere

majd

kieszkozli

Konstantinapolyban.

porta

ugyanis

egyaltalaban
kozallita,

nem

volt hajlando
felkerni,

az osztrak udvart

hivatalos

benjarasra

mert az

ily

lepes,

mint

ellenkeznek ligy Torokors7.ag, mint Ausztria meltosagaval es csak

novelne a folkelok
attol

elbizakodottsagat.

De tulajdonkepen
beavatkozasra

tartott

torok

kormany,

hogy ilynemu kozvetites osztrak

vezethetne,

reszrol oly folytonos

minot

moldva-olah
kieszkozolni

ugyekben Oroszorszag mar evek ota gyakorolt. Ennel

tobbet

nem

volt

kepes az

internuntius

Ausztria kozremiikodesenek erdekeben.

^^^

A
iigyet

Napoleon ellen
hatterbe

folytatott

haborii

minden mas

szoritvan, a becsi

kabinet

sem

fog-

lalkozhatott tiizetesen az internuntius altal a portatol

mintegy kieroszakolt
sokara a pozsonyi
osztrak

kozvetitesi ajanlattal.
lettrejotte

De nemertesiilt

beke

utan

az

kormany a felol, hogy a szerb

miatt,

felkelok,

aggodva
s

a torok kesziilodesek

Ferencz

csaszarhoz

czarhoz szandekoznak folyamodni, fegyvert, loszereket

s

altalaban segelyt es tamogatast kerven a ket ural-

Az alkalom tehat kedvezo volt a beavatkozasra, most mar a kuzd(!) felek mindegyike ohajtvan azt. Az osztrak kormany is belatta, hogy kellene
kodotol.

valamit

tennie

ez iranyban.

es befolyasa ketsegkiviil

A monarchia tekintelye nagy mervben gyarapodott

volna, ha sikeriil az osztrak allamferfiaknak kozbele-

156

mAsodik pejezet.
altal

pesok

elharitaniok a szerbekrol az oket

fenye-

get6 tamadast, niasfelOl pedig teljesen helyreallimiok a beket

s

a nyugalniat a szomszed lartomanyban.

litjat

kozvetites

elokeszitendo, Stadioii

szUksegesnek
bizalki kelle

velte mindenekelott megnyugtatni a

mindenkor

matlan portat. Az iiiternuntiusnak ennelfogva

jelentcnie,

hogy Ferencz csaszar a harczi esenieiiyek kovetkezteben Imzamosabban Bccsen kiviil tartozkodvan, meg nem hatarozhatott a torok kormany kozvetitesi

ajanlata

folott,

de

eleve

is

biztosithatja a

portat, hogy Ausztria a szultan kbzelgo serege ellen

fegyverben
kozat utan
tanacsok.

alio

folkeloket

legcsekelyebb
^''-

tamonyilat-

gatasban sem szandekozik reszesiteni.

Ezen

kovetkeztek volna a niersekletre

into j6

E kozben
s

raegerkeztek

Becsbe az osztruzsniczai
Eloadasukbol
a

iszkupstinan valasztott kiildottek a Ferencz csaszarhoz

a czarhoz intezett folyamodasokkal.*

kitiint,
t. i.

vilagosan
ajanlott,

hogy oly
de

kozvetitest, a minot a porta

biinbocsanat

igerete
sajat
s

folkeloknek
a szultan
alig

Ausztria

reszerol,

csak

nem

neveben, czelhoz

nem

vezethetett, mart valoban

vala kepzelheto, hogy a szerbek a ket evi kuzdelem

aranylag fenyes eredmenyeirol egyszeruen lemondja-

nak

megelegedjenek puszta igeretekkel, komoly

nelkiil.

biz-

tositek

Mas eszkozoket

kellett

tehat

alkal-

mazni.

Stadion

legczelszerubbnek

velte,

torokokkel,

mint a szerbekkel

tudatja,

ha I'lgy a hogy mindfel

addig mig egymassal

meg nem

bekelnek, egyik

sem vasarolhat

elelmi szereket Ausztriabol.

E fenyegetest
*

a minister elegsegesnek tarta. hogy

Lisd

I.

kotet 542. lap.

AUSZTRIA KELETl POL, A SZERB FOLKELES ELS6 feVEIBEN.

15?

a kiizdo feleket mielobb az

tetesere kenyszeritse.
szerint, erintkezesbe

ellensegeskedes

besziin-

mellett azonban, Stadion terve

s ki-

lepven a folkelo fonokokkel

puhatolvan ohajtasaikat, biztositani kellett volna oket,

hogy a portaval megallapitando egyezmeny

a becsi
kabinet
lehetoleg

letrejottet

elomozditandja.

Ferencz
erte-

csaszar elfogadta a kiiliigyminister

azt kivanta,
sittessek.
^^^

velemenyet, csak

hogy Oroszorszag minden lepesrdl

A mig az osztrak kormany a folott tanakodott, hogy mily modok es eszkozok segelyevel bekithetne ki a szerbeket a portaval, de mindenesetre ligy, hogy ez utobbinak bizalmatlansagat fel ne koltse, amazok szamara pedig tiirhetobb sorsot biztositson, a bosnyak
Vidoics

Mehmed

1806. janiiar kozepen atkelt a Drinaii

3000

fonyi csapataval, melyet

nem sokara nagyobb

is

hadero kovetett.*) Masfelol Ibrahim pasa

szaporita

folyvast

Nis

kortil

taborozo

sereget.

tenyekkel

szemben Becsben nem ketkedhettek tobbe, hogy csak

erelyesebb beavatkozasnak sikeriilhet
tani a

meg

helyrealli-

nyugalmat Szerbiaban. Az akkori osztrak allamf.3rfiak azonban nem valanak kepesek gyors es hatarozott

cselekvesre,

noha

felismertek s elore

lattak

azon igen komoly kovetkezmenyeket, melyek akar a

mozgalom
zelmebol

teljes leveretesebol,

akarpedig a folkelok gyovolna.

Ausztriara

haromolhattak

Hosszas
erve-

vajiidas utan a kiiliigyi hivatal

abbau allapodott meg,

foherczeg,

hogy Ausztria
nyesiilhetne

baratsagos

kozvetilese akkent

leginkabb,
s

ha Karoly

mint

hadugyminister

a sereg foparancsnoka levelet intez

egyreszrol a Szerbia ellen miikodo pasakhoz, felszo-

Lasd

I.

kotet 569. lap.

158
litvan

mAsodik fejezet.
6ket, liogy

sziintessek

be

hadi

muveleteiket,
iigye

niindaddig, mig Konstaiitinapolyban a fOlkelok

osztrak kozbenjarassal bekes liton elinteztetik

reszr61 pedig Karagj'orgyehoz, 6t
is

mas-

felhivan az ellen-

segeskedestol valo tartozkodasra, iiiignem sikeriilend

a portat

engedekenysegre

birni.

levelek
is irt

valobaii

elkiildettek s

meg Ferencz

csaszar

sajatkezuleg

a szultannak. Hangsiilyozvan ez irataban a ket biro-

dalom kozott fenall6 szivelyes es

mely a szerb mozgalom tovabb
iranyban
keletkezhetnek,

tartos bardti viszonyt,

valamint Ausztria onzetlen szandekait, utal a veszelyre,

terjedesebol

minden
ligy

tovabb^ a sziiksegessegre,

hogy

e zavarok mielobb megsziinjenek, a

mi csak

lenne elerheto, ha a raja ezentul jobb sorsnak orvendhetne, vegre pedig tudatja a Karoly foherczeg
tett lepeseket.

altal

Egyszersmind
kiemelven

utasittatott az internun-

tius is,

hogy
s az

Ausztria

baratsagos

rokon-

szenvet

ozman
ez

birodalom

iranyjiban

tanusitott

szolgalatait es aldozatkeszseget, eszkozolje ki a

tatol
:

por-

1.

hogy

utobbi a Karoly foherczeg altal a

pasakhoz
selveii,
2.

kiildott felszolitast a

maga

reszerol

is

helye-

elrendelje a hadi

muveletek
halajanak

besziinteteset

hogy a torok
kabinetet

kormany
a tovabbi

megerdemlett
fel

nyilvanitasa
becsi

mellett, kerje

meg

es hatalmazza
es
3.

kdzvetitesre

hogy

kozosen

allapitsak

meg azon modozatokat

helyreallitasara

es rend-

szabalyokat, melyek a beke

a legsi-

keresebbeknek latszanak.

diplomacziai lepes, melytol

Stadion oly jelen-

tekeny eredmenyeket vart,

nem

talalt

kedvezo fogad-

tatasra Konstaiitinapolyban. Sot a divanban

mar ismet
segeli es

bizalmatlansdg nyilvanult Ausztria

azzal

irant,

raelyet lijbol

vadoltak, hogy a fdlkeloket

tettleg

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELIIS ELSO EVEIBEN.

159

hogy

titkos terveket forral a torok birodalom rovasara.

volt, hiszen,

vad igaztalan

mint emlekeztink, marczius

kozepe tajan a Boszniabol betort mohamedan csapatok elol menekiilo

szerbeket

az

osztrak

hatosagok

reszint at iiem bocsatottak a tiilpartra, reszint azokat,

kik

mar oda

jutottak,

visszaiiztek,*

csak

hogy a

torokoknek panaszra okot ne adjanak. Annal nagyobb

megiitkozest okozhattak Becsben a Konstantinapolybol
s

a hatarrol erkezo hirek, melyek a porta nagymervu

kesziilodeseinek folytatasarol es a torok(3k elonyomulasarol magaban Szerbiaban meny elegge bizonyita, hogy
szolottak.

Mar

e koriilvolt

a porta

nem

haj-

lando

figyelembe

venni

Ausztria

kozvetiteset.

Az

miatt erzett keserusegnek tulajdonithato Ferencz csa-

szarnak azon
tekintettel a

hatarozata (aprilis elso feleben), hogy szomszed tartomanyban mindinkabb teris

jedo zavarokra, a horvat hatarvonal

megerosittessek,

mint ez elobb mar a szlavon es banati vonalon tortent,

tovabba hogy a fegyvertelenul atlepo szerbek a vegvideken menhelyet talaljanak,

a

mennyiben elelmenelkiil eszis,

zesok es elszallasolasuk az allam terheltetese

kozolheto. Utobb megengedtetett az

hogy amenekiildk megyekben allandoan letelepedhessenek. Ezen intezkedesek ellen a porta jogosan nem szolalhatott fol, minthogy a Bukovinabol torok foldre menekiilt osztrak
alattvalok kiszolgaltatasat,
seinek,
,

daczara Ausztria surgete* ""'**"

visszautasitja

mindenkor megtagadta. ^^* Vegre mains elso napiaiban megerkezett a szultan

valasza a csaszar levelere.

szultan udvarias

hangon
''

Ferencz

bar, de hatarozottan visszautasita Ausztria

rasat, mivel,

kozbenia-

^*"*'" ^''
vetito ajinlatait.

ugy mond, tobb

kiJtet 574. lap.

evi

tiirelem es engede-

Lasd

I.

160

MA80DIK FEjEZEt.
utaii,

kenyseg

minden eszkozt

fel

akar haszn^lDi, hog}'

szoritsa.

alattvaloit

engedelmessegre es hiisegre

Ausz-

tria hivatalos

kozvetitese ezzel ternieszetesen vegetert.

szerb kiildottek elegedetleniil tavoztak Becsbol. Szerbia-

ban pedig, daczara Karoly foherczeg bekito leveleinek, mar heves csatakra keriilt a dolog, kiilonoseu a Drina
inenten. Ily koriilmenyek kozott
bet,

nem

tehetveii

egye-

Stadion grof azzal vigasztalta magat es Ferencz

:

csaszart

hogy daczara a kedvezdtlen eredmenynek, a

szeniben

beavatkozas

a
volt,

folyvdst

niJvekvd

szerbiai

zavarokkal sziikseges

hogy Ausztria hallgatasa

kellemetlen magyarazatokra adhatott volna alkalmat, hogy a porta valosziiiuleg csakis azert utasitd vissza a kozvetitest, mert nagymervu kesziiletei utan bizton

remele

forradalom

levereteset

mert
is

elfogadvaii

egyik hatalom kozbenjarasat, masok

telesekkel lephettek

hasonlo kove-

vohia

fel

vegre, mert a szerb

mozgalmat

iiriigyiil

akarta felhasznalni, hogy a franczia-

orosz viszalybol szarmazhato bonyodalmak esetere fOltiines nelkiil

azaltal

nagyobb sereget gyiijthessen. ^^^ Mindaz osztrak kormany nem mondott le vegkep
talan

azon

remen}T61, hogy

maga

a porta igenybe

veendi

meg

a szomszed hatalom jo szolgalatait, majd

iiriigy

ha

t.

i,

a szerb folkeles megsziini

lenni

mas

czelok palastolasara s a rend helyreallitasanak sziik-

segessege koveteloleg eloterbe lepend. Az internuntiusnak tehat szivelyes hangon ki kelle nyilvanitania, hogy a becsi kabinet a legtavolabbrol sem szandekozott az ozman birodalom belugyeibe avatkozni s nem is czelza egyebet, minthogy a szomszedban diilo s mind komolyabb szint olto zavarok, melyek a monarchia hatartartomanyait is veszelylyel fenyegetik
s

a legkarosabb

hatast

g}'akoroljak

a kereskedesre

AUSZTBIA KELETI POL. A SZERB POLKELES ELS6 ftVEIBEN.

161

es forgalomra, vegre megszunjenek. Felajanlja eunel-

fogva

lijbol is barati

kozbenjarasat, a mint a porta

erre nezve az idopontot

kedvezouek

itelendi.

^^'^

Es

reszben Stadion

szamolt

a szerbek gyozelraeire, kik

ekkor mar jelentekeny elonyoket vivtak volt ki Szabacs

kornyeken.
a porta

De

csalodott ezen folteveseben

is.

Daczara a forradalom diadalmas

titesehez, sot biiszkesege

elohaladasanak,

nem csak nem folyamodott Ausztria kozvenem engedven annak elishogy a megvetett
raja

mereset,

onerejebol

kepes

gyozelmeket
sita,

aratni, lijra az osztrak

kormanyt gyanu-

de most mar

nem
is

titkos

segelyadassal,

hanem
sajat

azon magaban veve

harczol

keptelen

vaddal, hogy

tisztjeik vezetese alatt

15.000 rendes osztrak katona

Sot
a reisz-effendi a

folkelok

soraiban.

szultan neveben kert ezen allitolagos teny miatt elobb

szoval,

majd irasban

es pedig

eppen

nem
^'^"

udvarias

hangon

felvilagositast az interniintiustol.

Sturmer
igaztalan
is

baro mindent

elkovetett,

hogy a porta

gyaniijat el-

oszlassa; a becsi kabinet pedig

s

meg

ezen

csakis a rosszakarat

altal

sugalmazott vadra

leheto legmersekeltebben valaszolt, biztositvan a portat,

hogy a csaszari udvar a folkeloknek

semmifele

segelyt

nem

adott

nem

is

fog adni

csak azt jegyze

hogy Ferencz csaszart a torok kormany folytonos gyanakodasa igen fajdalmasan erinti. ^^^ Stadion grof, ki eppen ugy mint el6de Cobenzl f*'''" .srof 6rinTK6Z6S6 a egyediil az orosz szovetsegtol remele a monarchia petervari kavegul,

meg

letelenek biztositasat, de
'

meg ^

szent-petervari ^

kovet-

""**'

szerb felkei6s

segenek idejebol tudta azt

kel viseltetik az orosz
elkeriilhetetleniil

is, hogy mily elenk erdekkormany a keleti iigyek irant, sziiksegesnek tarta, hogy Ausztria

ugyeben.
'^^-

minden, a torok birodalom

Kallay
:

teriileten
I.

felmeriilo
11

ker-

szerb felkeles tortenete 1807-10.

162

mAsodik fejrzet.

desre n6zve bar^tsdgos erintkezesbe lepjen

szaggal.

Oroszorelejen
czar-

Ennek

megfeleloleg

1806.

janudr

tudositotta az orosz kormanyt,

hogy a szerbek a
osztrak

hoz

is

szandekoznak folyamodist kUldeni az osztrdk

kozvetitesevel.

hatosagok

Mid6n az

kovet,

Merveldt grof, e hirt kozle Czartoryski herczeggel, ez

utdbbi azt a kerdest intezte, hogy mily 411ast
el

foglal

Ausztria a mozgalommal szemben. Merveldt 6szin-

ten bevall^, hogy

e

targyban

kormanyanak nezeteit csak annyit hallott, hogy nem szandeismeri

nem

kozik beavatkozni a porta viszalyaba alattvaloival.

herczeg megragadta ezt az alkalmat, hogy, mikent mar

elobb
is

egy izben, szot emeljen a szerbek

mellett.

Megjegyze, hogy
kiilonosen
keriilt,

nem

lenne

tanacsos

a szerbeket,

miota

Dalmaczia a franczi^k
sorsukra bizni. Konnyen

uralma ala
megtorten-

egeszen
ugyanis,

hetnek

hogy ketsegbeesesokben Napoleon-

hoz fordulnanak segelyert, ki azt valoszinuleg

fogja megtagadni.

nem

is

veszely pedig

csak ligy lenne

megelozheto, ha erelyes tamogatasban reszesiilnenek,

f6kent, ha Ausztria
tatna

fegyvert

es

loszereket

szolgal-

nekik,

termeszetesen

mindig

ligy tekintven a

szerbeket, mint kik

nem

a szultan,
fel.

hanem kozvetlen

elnyomoik ellen
ryski tandcsdt

lazadtak

Merveldt grof Czarto-

nem

tarta Ausztriara nezve elfogadha-

tonak,

ilynemu tamogatasa nagy mervben felkolthetne Napoleon bizalmatlansagat. Velemenye szerint legkdnnyebben Oroszorszag nyiijthatott
mert a folkelok
volna
segelyt a szerbeknek
^^'^

Moldvdn es Oldhorszaelkiilde Szent-

gon

at,

Nehdny

hettel

kesobb Stadion grof

intezett

Petervarra a czarhoz

folyamodast es
kozvetitesi

ezzel
tervet.

kapcsolatosan

kozolte a

kormany

AUSZTKIA KELETT POL. A SZERB POLKELfefi ELSO fiVEIBEN.

16H

Marczius
ertesitse

vege

fele

pedig utasita

Merveldtet,

hogy

az orosz

kabinetet a Ferencz

csaszar s a

Karoly foherczeg
a

altal irt levelek tartalmarol,

valamint
is.

kozbenjarasra

vonatkozo

egyeb

reszletekrol

Merveldt Ausztrianak ezen lepeset, mint elkerulhetetleniil

sziiksegest tiintete

fel,

mint olyat, mely egyediil

kepes nyugalmat teremteni a fellazadt tartomanyban

s

igy egyfelol elharitvan minden iiriigyet a francziak

valoszi-

beavatkozasara, masfelol az alkudozasoknak

niileg

hosszabb

tartama

alatt,

meggatolja a portat,

hogy haderejet mas iranyban ervenyesitse. Mindezen okokbol reraele, hogy Oroszorszag is helyesli azon rendszabalyokat, melyekhez Ausztria a szultan es alattvaloi kozott helyreallitando beke erdekeben nyult. Czartoryski azonban nem helyesle az osztrak reszrol
megkisertett kozvetitest.^'^*'

Az orosz kormany nem

sem, a melyeket ok
volna.

ohajtotta,

hogy a szerbek
alatt

meghodoljanak a szultannak,

meg

oly foltetek

magok megelegedessel fogadtak Oroszorszag ekkor meg keveset torodott a

szerb nep erdekeivel, de sziiksege volt arra, hogy a

kiizdelem a porta es a raja kozott

meg ne

szunjek,

mert orosz reszr61 szamitottak a felkeld csapatok tamogatasara a torok birodalom ellen tervezett haboriiban.

szent-petervari kabinet

tehat inkdbb

szitani,

mint
j6

lecsillapitani

igyekezett a mozgalmat s ezert

kiserleteket,

nem

szemmel nezte az oly

felek

melyek a kiizdo
csodalkozhatunk
fogadta

kibekiteset

czelozzak.

Nem

ennelfogva, hogy Czartoryski

kedvezotleniil

Merveldt grof kozlemenyeit. Oszinten bevalla, hogy a

folkeles jelentekeny segitsegere lehet Oroszorszagnak,
s

nek.

hogy sajnalna, ha az a torok sereg dltal leveretE felfogasb61 magyarazhato meg Czartoryskinak

U*

164

mAsodik pejezet.

pur honap elott adott

tanacsa

is,

hogy
hadi

t.

i.

Ausztria

segitse a szerbeket fegyverrel es

szerekkel.
volt,

fodolog az orosz
tOrok
haborii

kormanyra

nezve az

hogy a

megkezdeseig a belgradi

pasalikban

a beke helyre ne allittassek. Merveldt, mint

megvallja,

maga

is

nem

igen tiidott valaszolni Czartoryski meg-

jegyzeseire s ezzel ez iigy a ket kormany kOzott befejeztetett.^^^

Ausztria
jutott,

keleti
ligy,

politikaja

tehat ismet
elott

valpontra

eppen

mint

ket ev

a Colloredo-

Cobenzl-fele diplomatiai kiserlet kovetkezteben.

Nem

nyerte

meg Oroszorszag
irant

tetszeset,

genitette a portat Ausztriatol es

meg inkabb elidenem hasznalt a szerosztrak

beknek sem, kik

pedig

az

kormany

oszinte joindulattal viseltetett.

Ausztria a

kozvetitcs mcghiusulta utdn az osztrak

kormany
csak
a

^eKr^re

visszatcrt

semlegesseg
volna.

elveliez,

melyt61

vissza.

szerb kerdesben tert el egy pillanatra, a nelkiil, hogy

sikert
latszott

arathatott

mennyire

sziiksegesnek

a semlegesseg, tekintve Ausztria teljes kime-

riiltseget,

epp oly veszelyesse vallhatott az a monar-

chiara nezve, szemben

es Oroszorszag keleti
ligy haboriira,

Napoleon hoditasi
torekveseivel,
is

vagyaival

melyek

eppen

mint esetleg egyezsegre

vezethettek

francziak es oroszok kozott.

letlen Ausztrianak
is

Az

elso esetben a keszti-

szint kellett

volna

vallania, az

utobbiban pedig vegromlas fenyegethete. Es ezertabecsi

kabinet mindenkep azon volt, hogy Europa egyetlen

tamadjanak oly bonyodalmak, melyek a ket hatalmas versenytdrs kozott lappangd ellenseges
pontjan
se

viszonyt

nyilt

haboriiva,

vagy

szovetsegge

valtoz-

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKEL:feS ELSO EVEIBEN.

165

tattak volna. Erezte az osztrak

leoimal

hasztalan

lenne

kormany, hogy NapoSzentminden targyalas

;

Petervarott kiserte

meg

tehat

ohajtasainak

ervenyt

szerezni, felszolalasa azonban, a fennen hirdetett

semkere-

legesseg kovetkezteben

nem

terjedhetett

tiil

a barat-

sagos, de egyszersmind tartozkodo tanacsadas

ten, Stadion grof tehat
teit

megelegedett azzal, hogy neze-

Merveldt grof

altal az orosz

kormany tudomasara
kovetett
politikai

juttassa.

Az

osztrak kiilugyminister velemenye szerint

a porta altal a pozsonyi beke ota

irany, valamint

Napoleonnak eppen nem

titkolt szan-

deka, hogy
tulsulyra

Konstantinapolyban a franczia befolyast

eberseget
es
elovi-

emelje, a legnagyobb

gyazatot igenylik. Oroszorszag fenyegeto es harczias

magatartasa ennelfogva hatarozottan helyeslendo. De a mar eletbeleptetett rendszabalyokteljesen megfelelven

a czelnak,
tetni,

nem kellene a cselekves pillanatat siethanem egyszeriien bevarni az idopontot, midon

az elkeriilhetetlenne valik. Es pedig annyival iukabb,

mert Sebastian! kiildetese valoszinuleg lijabb franczia

cselszovenyekkel
all

kapcsolatban, melyeket elegendo,

kiser,

ha

Oroszorszag

figyelemmel

nelkul hogy

toresre keriilne a dolog. Ausztria

kiilonben a torok-

szerb viszalyban

tovabbra

is

semleges

marad,
is

nem

nyujtvan segelyt a folkeloknek, de

nem

tagadv^n

meg tolok a menhelyet, ha fegyverteleniil kerik azt.^^^ Az osztrak kormanynak ezen felszolalasa termeszetesen nem volt kepes mas iranyba terelni az orosz
politikdt.

Nem

birt e

reszben befolyassal a ministerez

valsag

sem,

mely

idotajban

Szent-Petervarott

vegbement. Czartoryski megvalt a kuliigyek vezetesetol s

helyet Budberg baro foglalta

el.

Az

eredetileg

nemet

szarmazasii

uj

minister

porta

iranyaban

166

MiBODIK FEJBZET.

szinten az orosz hagyonianyoknak megfelelo politikat

kOvette s talan

meg

leplezetlenebbul,

meg

6szintebben,
ter-

mint elode, ki voltakepen mindent

veinek

csak lengyel
mellett

szempontjabol

tekintett.

Budberg

Francziaorszagnak
bar^tja

epp

oly ellensege volt, a milyen

legalabb titokban
is

Czartoryski. Eleinte ugyaii

az

lij

minister
es a

kijelente,

hogy ohajtja az Oroszorbaratsagos

viszony

szig

porta

kozott

letezo

Nem sokara azonban elegge nyiltan hogy az orosz kormanynak tervei vannak az ozman birodalom ellen, de hogy e tenek kiviteleben
megszilardiilasat.
bevalla,

fdjdalom

nem szamolhat
gatolja

Ausztriara, mert e hatalmat

Francziaorszag

cselekvesi
^^^

szabadsagaban

eunelfogva az orosz politika osztrak reszrdl

meg

aka-

dalyokba
Orosz-

is

iitkozhetnek.

Az osztrak-orosz baratsag ingatag

voltat ezen ido-

t"keny86g.
Franozia-

^^ leginkabb az a koriilmeny jellemzi, hogy e ket hatalom mindegyike a legelenkebb feltekenyseggel, sot

orosz kiize
Ied6s.

aggodalommal kiserte a mdsiknak Francziorszaggal szemben elfoglalt magatartasat. Mindketto Napoleont tekinte legnagyobb ellensegenek s erezte, hogy csak
egymassal szovetkezve
harithatjak el a veszelyt.

De

mas

teren,

t.

i.

a keleti kerdest illetoleg oly melyreel

hato ellentetek valasztak

egymastol a ket birodal-

mat, hogy tartos es minden eselylyel daczol6 szovet-

seg

nem

fejlfidhetett kozottiik.

kezteben
Ausztria,

nem
mint

volt

alaptalan

Ezen ellentetek koveta gyanu, hogy ligy

Oroszorszag keszek lennenek egj'eza pozsonyi bekekotes utan,

kedni

is

a kcizos ellenseggel egymas rovasara.

Az

austerlitzi csata es

mint emlitok, a hangulat Oroszorszagban igen bekesse

valtozott es

Sandor czar komolyan

ohajtotta.

hogy Na-

poleonnal, termeszetesen kedvezo feltetelek alatt, letre-

AUSZTBIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

167

jojjon a megegyezes. Oubril, kit e czelbol mint

bizottat Parisba
kiildott,
jiilius

meg-

9-iken

erkezett oda.

Utasitasai

ertelmeben,
az

menn3dben azok a Keletre

vonatkoztak,
oly
foltetelt,

orosz iigynok

nem

fogadhatott
kenyszeriti

el

mely

Oroszorszagot

vala

Kattarobol visszavonni csapatait, vagy mely Francziaorszagot feljogositotta volna, hogy a portanak Orosz-

orszag iranyaban elvallalt kotelezettsegeit megerotlenitse.

franczia megbizottak azonban oly iigyesen

oly ravaszul folytattak a targyalasokat,

fejet

hogy Oubril
beke-

vesztven mar

jiilius

ho 20-an

alairta a

okmanyt

* s rea allott arra,

s

atadjak a francziaknak

hogy az oroszok Kattarot mindket allam kozosen biz-

tositja a porta onallosagat es teriileti epseget.

Ausztria elenk figyelemmel es

nem

csekely nyug-

talansaggal kiserte a parisi targyalasok folyaraat.

Oubril
altal

Az

megkotott

beke pontozatai csakhamar

is.

tudomasara jutottak a becsi kabinetnek

grof belatta,
azt a czar,
rolni

Stadion

hogy ezen egyezmeny, akar elfogadja akar nem, lenyeges befolyast fog gyakoeuropai
helyzetre,

az

5sszes

de

kiilonosen

Ausztriara.

Az osztrak

kuliigyminister egyarant veszeel-

lyesnek tarta az Oubril-fele beke megerositeset es

veteset.

Nezete szerint az elso esetben

nem

foroghatott

fenn ketseg, hogy Orosz- es Francziaorszag kozott oly

titkos pontozatok jottek
tAsi terveit
letre,

melyek amannak hodinelkiil

el

elomozdithatnak az europai siilyegyen es

Ausztria rovasara. Ily

reszerol,

engedmenyek

Napoleon
^-'^

czar

nem

fogadhatta volna

a red

Mellozziik Oubril utasitasaiaak, valamint a szerzodesnek

pontjait,

melyek a nyugot-europai iigyekre vonatkoztak, melyeket azonban a czar szinte nem fogadhatott el.
azon

168

mAbodik kejbzet.
felette hatn'inyos egyesseget.

nezve kiilonben

Ha

pedij^

Bonaparte valoban oly ajanlatokkal allana

elo,

melyek

kedveznenek a czar

altal dedelgetett keleti

politika-

nak, ligy biztosra lehetett venni, hogy

allhat ellen sokaig a kisertesnek, de

orszag

visszautasitana

parisi

I. Sdndor nem ha megis Oroszegyesseget, ennek

kovetkezteben

nyilt

ellensegeskedes

terere

lepne

Francziaorszaggal

szembeii.

Es ekkor
meg,
s

kikeriilhetet-

lenne valnek a haboru, Oroszorszag

alkalmat, a portat

felhasznalna az

taniadna

legalabb

eleinte

Napoleon

is ezen oldalrol igyekeznek, a mennyire csak

lehet, artani ellenfelenek. Ily viszonyok kozott Ausztria

nem szamithatna semlegessegenek tiszteletben tartasara. A monarchia teriilete valnek csakhamar a kiizdelem szinhelyeve
lason
kiviil,

barat es ellenseg egyarant

be-

hatolna az osztrak tartomanyokba,

melyek a pusztu-

az elobb-utobb megbekelo harczfelek kozott

is

meg

osztozkodas targyat

kepezhetnek. Megfontol-

van ezen eshetosegeket, Stadion azon eredmenyre jutott, hogy a ket rossz koziil, megis inkabb a parisi

egyezmeny megerositeset kcll ohajtania, mert ez esetben a beke legalabb riivid idore fentarthatd. Ideje maradna tehat az osztrak kormanynak, hogy minden irdnyban tajekozza magat, sot hogy alkudozasokat is kezdjen. Es ha ezek folyamaban kitunnek, hogy Oroszes Francziaorszag kozott az ozman birodalom sorsa mar eldbntetett, oda kellene hatnia, hogy Ausztria is reszesuljon az osztozkodasban, melyet kiilonben sem
lehetne
is

tobbe

megakaddlyozni.
J6zsef
es

Stadion grof utasita

Merveldtet, hogy, ha e kerdes szoba keriilne, legyen

rajta,

hogy a

11.

Katalin
teriilet

kozt letrejott
biztositassek

egyesseg alapjan minel nagyobb

Ausztria szamara a torok

tartomanyokbol.

Ha pedig

AIT8ZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS<i feVEIBEN.

169

a czar

nem hagyna

helybe

az

Oubril
fel

altal

alairt

minden rendelokmanyt, ez esetben hasznaljon kezesere alio diplomatiai eszkozt, hogy az orosz kormanyt az ozman birodalom megtamadasatol visszatartsa.

Stadion

grof azon

foltevese,

hogy a

czar kesz

szovetsegre lepni Napoleonnal, ha ez

tert

utobbi

szabad

enged a Kelet
vail,

elleii

iranyzott orosz hoditasi teris

veknek, arra
felismerte

hogy az osztrak kuliigyminister

mar Oroszorszag hagyomanyos

iranyat.

politikaja-

Dak valodi
rejlett

De nem

ismerte fel egyszersmind

a kovetkezetesseget es szivossagot, mely e polilikaban

;

kiilonben
adott

nem
jo

remelhette

volna,

hogy

diplo-

matiai liton
e szazados

tanacsokkal es alkudozasokkal
litjat

torekveseknek

allhatja

vagy azokat

masfele terelheti.

Egyebirant Napoleon ekkor meg

lyan szovetsegre
ohajta,

nem gondolt komocsak azt

Oroszorszaggal. Egyelore

hogy a

parisi

egyesseg

altal lehetoleg ertekes

el6nyoket

biztositson a

maga szamara. Termeszetes,

mely kizarolag Francziaa
nelkiil,

hogy ily
orosz

egyoldalii szerzodest,

orszagnak valt volna hasznara,

hogy az
volna,

vagyak

is

meltanylasban
el.

reszesiiltek

Sandor czar nem fogadhatott

attol alairasat s az orosz

Megtagadta tehat
hatalmakat a
tekinti vegie-

kormany augusztus 15-iken

az europai

kelt

jegyzekeben
az
orosz

ertesite

czar elhatarozasarol, megjegyezven egyszersmind azt,

hogy

udvar

e lepest

nem

ges szakitasnak Francziaorszaggal, sot epp oly elen-

ken
allam

ohajtja a

beket, mint elobb.

biztositas

nem
a

birt gyakorlati ertekkel.

Mindenki tudta, hogy a ket

kikerulhetetlenne
v^lik

kozott

elobb-utobb
is

haboru. Kiilonben

kozben fontos esemenyek

tor-

170
teiitek,

HiSODIK HFUBZKT.

melyek

az

osszeiitkozest

csak

siettethettek.

Kitort a franczia-porosz

haboni,

Konstantinapolyban

pedig Sebastiani megkezde fenyes diplomatiai muk(5deset, melyiiek czelja volt,

hogy Oroszorszag

figyel-

met es
szolgalt,

erejet az ejszaki harczterrol elvonja, de

mely

egyszersniind az orosz kormanynak kedvezo

iiriigyiil

torok birodalom

hogy nieginditsa reg tervezett tamadasat a ellen. Budberg baru neni is titkola tbbbe, hogy a szt.-petervari kabinet ingerelve a franczia besugasoknak engedo porta altal, haboriira kesztil.

Merveldt grof a bizonyitekok egesz tarhazat kimerite,

hogy a kiilugyminisztert ezen lepes czeltalansagarol sot veszelyessegerol meggyozze, kiilonosen utalvan a
Francziaorszaggal niindinkabb bonyolulo viszonyokra,

melyek elfibb-utobb az osszes orosz hader6t igenybe

vehetik,

Az osztrak kovet

altal felsorolt

okok terme-

szetesen

nem gyoztek meg Budberget.

Merveldt, latvan,
elleiitetes tana-

hogy az orosz kormany nem hajlando

csokat figyelembe venni, elerkezettnek
natot,
Merveldt grbf
p6t6rvciri kd-

velte a pilla-

g^Qba,

midon a torok birodalom felosztasanak kerdeset hozhatja. Meg egyszer hangsulyozta tehat, hogy
a franczia hoditasi
tartja,

vet 8 a torok

a ktiszobon allo orosz-torok habonit. kiilonosen tekintettel

birodaiom
fel082t484-

nak kerddse.

lensegnck

vagyakra, nagy szerencset azon varakoziisnak adott kifejezest,

*^

hogy Oroszorszag a torok tartomanyok

ellen iranyzott

terveirol ertesiteni fogja Ausztriat s vegelhatarozasat

ez utobbi hatalom beleegyezesetol teendi fiiggove

es

pedig
kbzott

annyival

inkabb, mert e reszben a ket allam

meg

II.

Jozsef es Katalin idejebol

bizonyos

megallapodasok leteznek. ^^o hiszen, valaszold Budberg,

majd ismet fontolora

vehetjiik azokat s szolha-

tunk e targyrol annak idejeben."

Oroszorszagnak val6ban

erdekeben

allott,

hogy

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELfiS ELS6 EVEIBEN.

171

mielott
is

a portaval

esetleg

meg

Francziaorszaggal

haboriiba bonyolodnek, Ausztriat

megnyerje vagy
sajat

legalabb joindulatii semlegesseget biztositsa. Barmenyiiyire

s

bizott

is

az

orosz

kormany a
is

erejeben

barmily

csekelyre

becsiilte

porta ellenallasi

kepesseget,

megsem

szamithatott sikerre a torok biro-

dalom
is

ellen tervezett haboriiban,

ha egyidejuleg nem
Ausztria iranyaban

csak Francziaorszag, hanem

meg

vedekeznie kellett volna.

megegyezes Ausztrialatszott.

val tehat

minden tekintetben elonybsnek

Nem

hivatalos liton,
ertesules

hanem bizalmas kozlesekbol meritett alapjan maga Merveldt grof is mar regebben
jutott
^'-'^
:

arra a velemenyre

hogy az orosz allamhaboru eselyeit egymas

ferfiak valahanyszor a torok

kozt meglatoltak, mindannyiszor Ausztria tamogatasat

is

szamitasba vevek

es hogy talan hajlandok lettek

volna beleegyezni, hogy a szomszed monarchia kozre-

mukodesenek fejeben megszerezze maganak Boszniat,

Szerbiat
es

torok

Horvatorszagot,*
es

Oroszorszagnak
torok birodalom

Moldva,

Olahorszag

az

eur6pai

tobbi reszei maradvan.

Merveldt ketsegkiviil jol volt

ertesiilve. Ily osz-

tozkodasi terv onkent folyt az orosz keleti politikabol.

politika

mindenek

folott

Konstantinapoly es a Dar-

danellak

birtoklasara

iranyult.

Es

azert
is

az

ozmau
tanii-

birodalom eur6pai tartomanyai irant

sitott

a szerint

tobb vagy kevesebb erdekeltseget, a mint azok

kozelebb
vezet6

vagy tavolabb
Termeszetes

estek

a Konstantinapolyba

littol.

ennelfogva,

arabia, Moldva, Olahorszag es Bulgaria,

hogy Bessznem magok-

ban veve,
*

hanem pusztan

foldrajzi

fekvesok kovet-

Bosznia eszaknyugati resze, az

u.

n.

Krajna.

172

mAsodik kejezet.
teriiletet

kezteben oly

kepeztek, melyen Oros/or8z4g

befolyast
s

sohasem
nyiilni.

turhetett

meg idegen

melynek

megszerezheteseert mindenkor

kesz

volt

fegyverhez

nyugati reszek elleuben, Szerbia, Maced6nia,

fontossaggal az orosz

Bosznia, csak annyiban birtak

politikara nezve, a mennyibeii az ott lako keresztyen

iiepek eszkoziil szolgalhattak a porta ellen, bekeben,

hogy meggyongitsek a tiirok kormanyzatot, haboniban, hogy elvonjak es foglalkoztassak a szultdn seregenek egy reszet. Ezen tartomanyok tehat a compensatio alkalmas targyaul szolgalhattak mas nagyhatalom
javara,
tajaira

mely Oroszorszagot a Balkan

vonatkozo
tartott

felsziget

keleti

torekveseiben
tehat

segelte volna.
attol,

Nem

ok

nelkiil

Stadion

hogy a czar

Moldva es Olahorszag birtokara vagyvan, Torokorszag

nyugati reszeit

meg

a francziaknak

is

atengedne, csak

hogy czeljanak eleresebeii ne haborgassak. ^-"^ SzentPetervarott azonban ekkor nem gondoltak egyezkedesre Francziaorszaggal. Ereztek, hogy Xapoleonnal
szovetseg
Pozzo
di

nem

johetett volna letre, es ezert Ausztria

fele

fordult az orosz kormany.

Par hettel Merveldt-

blrod^aiom
feiosztssft-

valt

"^^ foutebb omlitett kozlese utan a kesobb oly hiresse Pozzo di Borgo jelent meg az osztrak kOvetnel,
baratsagos latogatas
iiriigye alatt,

de

tulajdonkepen

Budberg
lyasra

altal

kiildve.

Pozzo mindenekelott a Kon-

stantinapolyban szemlatomast
utalt

novekvo franczia befo-

es

hatarozni

kell az

nyainak
Ausztria

sorsa

sziiksegessegre, hogy rovid idon ozman birodalom europai tartomafolijtt. Majd azt kerdezte Merveldtol,

hogy ha az europai
mily
reszt

Torokorszdg
kivanna

feldaraboltatnek,
?

maganak

Az osztrak

kovet ugy nyilatkozott, hogy Becsben minden osztoz-

kodasi tervet hatarozottan karhoztatnak, de ha megis

AUSZTRIA KELETl POL. A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

ily

173

eshetoseg kenyszeriileg felmerulne, Becsben eppen

ligy

mint mashol valoszinuleg csak azt ohajtanak, hogy

osztalyresz

az

leheto

legnagyobb
vele,

legyen.

Nem

leven kepes Merveldttol

csikarni,

koriilmenyesebb

valaszt ki-

Pozzo bizalmasan kozle

hogy tudomasa

kormany mar donto lepesre tokelte magat Torokorszag s kiilonosen Moldva s Olahnem szandekozik ugyan a torokoket orszag ellen
szerint az orosz
el
;

kifizni

Europabol, csak hatalmukat

akarja

megtorni,

hogy igy aztan felszabaduljanak azon nepek, melyeknek mar eddig is partfogast es vednokseget igert volt. Tudja tovabba azt is biztosan, hogy Oroszorszag szivesen latna, ha Ausztria megszallana Szerbiat,
Boszniat es torok
Horvatorszagot,
sot

kesz

lenne e

videkeket

szomszed monarchia reszere

elharitsa felole

elfoglalni,

hogy
niijat.

ily

modon

Francziaorszag gyaez
ajanlatokra.

Merveldt

tartozkodoan

felelt

Termeszetes

volt,

monda, hogy Oroszorszag, midon

ligy

osztozkodasi tervvel foglalkozik, elso sorban Ausztriara

gondol, melynek beleegyezese nelkiil
siilhetett

sem

lete-

volna az. Az Auszlrianak szant tartomanyo-

kat illetoleg, azokat, ha eppen erre keriilne a dolog,

az osztrak

kormany mar inkabb csak onmaga venne

el

birtokaba, mert ()kulva Kattaro peldajan, tudja, hogy

mily

nehezen hagynak

az

oroszok
volt.

oly videket,

melyet egyszer
ismeri

megszallottak

monarchiahoz

csatolando teriiletre nezve, melyrol Pozzo szolott,

nem

velemenye
lataig,
till

ugyan kormanya szandekait, de annak az 6 katonai szempontbol Moldvaban szerint, Chotinig, Olahorszagban az Olt menten annak torkoa

Duna jobb

partjan

pedig Szerbia hatarain

Bulgaria

terjednie.

es Rumelia bizonyos pontjaig kellene Mindezt mint sajat nezetet adta elo Mer-

174
veldt,

mAsodik pejkzkt.

niejiyegyezven,

hogy

Ausztria

ily

tervekkel

jelenleg

nem

lorodhetik,

osszes

figyelme

az (Jnve-

delemre

iranyulvan. Pozzo

meg
el

egyszer

megkiserte

bebizonyitani az

osztozkodas

elonyeit,

de czelt neni

erven sajn^lkozva hagyta

Merveldtet,

mart

mint

monda

fenforgo
niinden

koriilnienyek

kozott Oroszorszig

Ausztrianak

kivansagat teljesitette volna.

az

Nehany nap

mulva azonban ismet

meglatogata

osztrak kovetet s felszolita, hogy nyilvanitson birmily

ohajtast a szobanforgo targyra nezve s
6 kieszkozli,

hogy Budberg

rei'i

all.

Merveldt niegkoszonte Pozzo-

nak szives kozbenjarasat, de lijbol is csak ligy nyilatkozott, hogy nam ismeri a tekintetben kormanyanak szandekait s csak azt tudja hatarozottan, hogy
Ausztria, a

meddig csak
is

lehat,
s

Torokorszag
egyel6re
A
b6c8i kabi-

iutegritasat

ezert

nem akarna megingatni a maga r^szerol

nem
,

torekszik foglalisokra.

net 8 a keleti

expansio.

Becsbcn az ozman birodalom namely tartomanyai"^k megszerzese, komoly raagfontolas targyat kepezte.
,

<.,,,,!.

Mint fontebb lattuk,

volt jott

maga Stadi(m grof

Jozsaf as

figyelmeztette

Marvaldtat a

II.

Katalin kozott letre

felelem

raegallapodasokra.

Napoleontol valo

azonban teljesen megbenita Ausztria cselekvesi kepesseget.

Ez

volt az oka,

hogy Becsban a Torokorszag

veltek elegendonek, sot vesze-

feldarabolasara nezve a kizarolagos szovetseget Orosz-

orszaggal nemesak

nem

lyasnek

is

tartottak.

franczia-porosz

haboriiban

ugyanis

a szerencse

ismet

Xapoleonnak kedvezett.

Oktober 14-en Jena es Auerstadt kozeleben az angol sereg teljesen megsemmisiilt s a honap vegen a
hodito Beriinbe helyezte at fohadiszallasat. Minthogy

pedig

I.

Sandor most mar nyiltan segelyezni

kesziilt

a porosz kiralyt, az osztrak komiany

sajat biztonsa-

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB POLKEL^IS ELS5 EVEIBEN.

175

gat latta

veszelyeztetve,

ha

ily

korulmenyek kozott

a birodalom haderejet, a deli hatarakon eszkozlendo

foglalas erdekeben,

az

eszaknyugoti tartomanyokbol
latszott,

kivonna.

Ketsegtelennek

hogy ha Ausztria

Oroszorszaggal egyesulten az ozman birodalom ellen

fordul,

Napoleon nem kesend megtamadni az osztrak

is.

monarchiat

Stadion grof nezete szerint,

nem

leven

meg
reszt

bizonyos,

hogy mely hatalmak vesznek majd

felosztasaban,
is

Torokorszag

az

Ausztriat illeto

jutalek

kerdesenek

egyidore

fiiggoben

kellene

maradnia. Utasita tehat Merveldt grofot, hogy ha ezen

iigy

meg

szoba keriilne, csak

valodi

altalanossagban

tar-

gyalja azt az orosz kiilugyministerrel.

letezesre es

A bovebb

resz-

alkudozasra

az

osztrak erdekek

majd csak akkor nyilik alkalom, midon a franczia es orosz kabinet megkisertik az
es ohajtasok folott,

oket

szetvalaszto

ellentetek

elsimitasat.

Mert tagad-

hatatlan,

hogy Oroszorszag egyediil nem hatarozhat a torok birodalom sorsa felett, s hogy e tekintetben Francziaorszagot donto szo illeti meg. Az osztozkodasi terv megvalositasa tehat, osztrak reszrol kedve-

zobb idopontra halasztatott.

^'^^

Oroszorszag nemnezhete egykedvuen Ausztria semlegesseget es tartozkodasat minden erelyesebb

pest61. Szent-Petervarott, hoi a
felle-

szomszed allam irant

csak annyiban erdeklodtek, a mennyiben vedbastyaul

szolgalhatott Francziaorszag ellen,
ziil

vagy segedeszko-

ozman hatalom szetrombolasara, azzal kezdtek vadolni az osztrak udvart, hogy titkos alkudozasokat folytat Napoleonnal, melyeknek czelja Lengyelorszag
az
helyreallitasa
s

igy az orosz es osztrak

birodalmak

koz5tt eros vedfal teremtese lett volna.

Az

ily

vadak

annyival inkabb hitelre talaltak az orosz fdvaros koz-

176

hjLsodik pejezet.

velemenyeben,
Ausztxia
felol

mivel
tdpldlt

maga

a czar

sem igen

titkold

kicsinyl6
tetettek

velemenyet.*^"

Igaz,

hogy Napoleon reszerol

oly

szovetkezesi aj4nla-

tok Becsben, de ezeket Stadion visszautasitotta.

Epp
ki

kevesse

ert

cz61t

Adair,

az

angol

kOvet,
ellen.

Ausztri^t

haborura izgatta

Francziaorszig
szinten

porosz

udvar hasonlo

kiserletei

hajotorest

szenvedtek, Stadion grof szdardul megmaradt semlegessegi politikaja mellett.

e reszben
I.

Nem

tantorithatta
di

meg

6t

Sandornak Pozzo

Borgo

altal

Ferencz

csaszarhoz kiildott sajatkeziileg

irt

levele sem, mely-

ben a czar szovetseget ajanlott Napoleon ellen, azzal fenyegetodzven, hogy ellenkezo esetben megkiserti
a Francziaorszaggal valo egyezkedest.^^^
Bizaimatian-

s^O

Bdcsben
irint.

Kulonbcn ekkoF mar az osztrak kormanykorokben

''

az oroszok
tervei

a bizalmatlansag Oroszorszag irant

jjagott.

nem

csekely fokra

Mint tudjuk,

daczara

a porta engedekenyse-

tdrbk
rat

a hoszpodarok iigyeben, Michelson tabomok hadj4- gcnek 1806. j^.^j. oktober 16-ikan parancsot kapott, hogy nyomuljon be a fejedelemsegekbe, s az orosz csapatok nemsokara

meg

is

szallottak

Moldovat es Olahorszagot.

oly gondosan keriilt minden osszeiitkozest Napoleonnal, nem jo szemmel nezte, hogy Oroszorszag, a helyett hogy osszes erejet

becsi

kabinet,

mely maga

Francziaorszaggal

szemben

oszpontositana,

torok

birodalom ellen tamadt. Az osztrak kormany neheztelese kettos

okon alapult. Egyfelol attol tartott, hogy ha Napoleon teljesen leverven Poroszorszagot, majd
megis Ausztria
az
ellen
fordul,

utobb

kenytelen lenne

egyediil viselni a

kuzdelem
egyebiitt

terheit es veszelyeit,
elfoglalt

nem

szamithatvan
segelyere
;

orosz

csapatok

masreszrol pedig aggodva szenilelte, hogy

iparkodik
meg^^alositani

Oroszorszag oly pillanatban

AUSZTRIA KELETI POL. A SZEKB FOLKELES ELSO EVEIBEN.

177

midon Ausztrianak sem kedve, sem volt, hf)gy azoknak megvalositasaban kozremiikodjek. Ekkent nemcsak az esetleges osztalykeleti
terveit,

batorsaga iiem

resz megszerezheteserol kell vala lemondania, de egy-

szersmind elturnie az orosz uralomnak sajat deli hatarain valo befeszkelodeset.

Es ha Becsben nagy
az

sze-

rencsetlensegnek

tartottak

europai

Torokorszag
ohajtottak,

szetrombolasat oly modon, mely kizarolag Oroszorszag

erdekeinek

felelt

volna meg,

meg kevesbe
lako

hogy a Duna

es a

Szava

liilpartjan

nepeknel

az orosz befolyas emelkedjek tiilsulyra, minthogy ezek

es a ket folyomenti katonai vegvidek lakossaga kozott
faj

es vallas
^^'^

tekinteteben

a legszorosabb

rokonsag

letezett.

Nem

erinthete tehat

semmi sem kellemet-

lenebbiil a becsi kiilugyi hivatalt, mint az orosz sereg

benyomulasa Moldvaba. A szent-petervari kabinet 1806 november 3-ikan kelt jegyzekeben tudata e lepest az europai hatalmakkal, hangsiilyozvan, hogy a ket fejedelemseg megszallasa altal a czar nem czelozza az ozman birodalom megsemmisiteset, csak a portat
ohajtja
tani,

kotelezettsegeinek

pontos teljesitesere szori-

onmagat pedig
iijabb

biztositani

Torokorszagnak a fenkozepett veszelyesse

forgo

altalanos europai
serto

valsag

valhato

es
ellen.

a szerzodesekkel

meg nem
azert sem,

egyezo magatartasa
tot

Becsben ezen nyilatkoza-

nem

talaltak

kielegitonek,

mar csak

mert ugy veltek, hogy a ket allam kozott letezo baratsagos viszonynal fogva a tobbi hatalmakhoz intezett
tudositasnal b5vebb

magyarazatot

kovetelhettek. Ily

ertelemben kert aztan Merveldt felvilagositast az orosz kultigyministertol. Budberg baro nem kesett a valaszszal es hatarozottan kijelente,

hogy a megszallas nem

12

a porta iranyaban taplalt bosszii erzetenek vagy eppen

Kallay
:

szerb felkeles tortenete 180710.

I.

178

mAsodik fejezet.

hdditasi terveknek kovetkezmenye,

hanem hogy annak

nines egyeb czelja, mint elegtetelt szerezni a tOrokOk

reszerol

szenvedett

serelmekert; ennelfogva azonnal

a porta az
orosz

megsziinik,
teljesiti es

mihelyt

kivanalmakat

Oroszorszag

biztositekokat nyer a jovore

nezve.
nyire

'^^

nyilatkozattal beertek Becsben, barmenyes

hatarozatlan

ketes

volt

is

az

kesobbi

orosz politika iranyat illetoleg.

A minden

aron fentar-

tando

semlegesseg elve

azonban

Ausztriara

nezve

lehetetlenne teve, hogy sikra szalljon az orosz keleti

torekvesek

ellen,

melyek pedig oly nagy mervben

az oroszok elohaladasanak
s

veszelyeztettek a monarchia erdekeit. Nyugodt szemleloje

maradt

tehtlt

meg

akkor sem
6v vegen
orszagnak.
pozzo Br6Q0
di

modosita politikajat,

midon az

1806-ik

a porta

forma szerint hadat

iizent Orosz-

B608-

Xehany

het

miilva, az

1807. ev elejen
Ausztriat

Budberg
bevonja a
di

ben.

meg egy
Napoleon
bizta

kiserletet tett,
ellen folytatott

hogy

kuzdelembe. Pozzo

Borg6t
is

meg

ezen

alkudozassal, ki

kiilonben

par

honap Ota Becsben tartozkodott. Pozzo, utasitdsaihoz

kepest kifejte, hogy a pillanat kedvezo, hogy Ausztria

csak

nyerhet a haborii

altal,

vesztesegt61

ellenben

ha azonban k^snek az elhatarozassal, vagy vonakodnek reszt venni a harczban, ligy elnmlasztana az onkent kinalkozo alkalmat befolyasanak helyreallitasara Europaban s meg onalloegyaltalan
kell tartania,

nem

sagat sot politikai letelet

is

veszelyeztetne. Stadion e
sziik-

nem eppen

baratsagos biztatasra a semlegesseg

segessegevel valaszolt. Szerinte a hosszas kiizdelmek

teljesen kimeritek a

monarchia erejet
ota

fotOrekvesenek

tehat a beliigyek rendezesere kell iranyiilnia.

E resz-

ben

pozsonyi beke

ketsegkiviil

jelentekeny

ADSZTEIA KELETI POL. A SZERB PSLKELES ELS5 ^VEIBEN.

179

haladas eszlelheto, kifele azonban Ausztria

meg nem

kepes a cselekvesre.

Ha tehat

a monarchia reszt venne

a haboruban Napoleon ellen, nemcsak a francziakkal,

de azoknak szovetsegeseivel, kiilonosen pedig a portaval

is

meggyiilne a baja.

Tobb

oldalrol

megtd-

madva

Ausztria

nem

szamithatna gyozelemre.

leg-

helyesebb tehat, ha semleges

marad, ez

altal

hasz-

nalhatvan
kivalt

legtobbet

onmaganak, egesz

Eiiropanak,
utobbi,

pedig

Oroszorszagnak. Mert ez

mint

Stadion remele, elobb-utobb az alkudozasok terere fog

lepni,

bogy a harcznak veget vessen. Ausztria, mint

s e

semleges hatalom sikeresen kozvetithetne ez esetben

a beket, eppen Oroszorszag javara
letet is

czelbol kiser-

fog tenni Napoleonnal. Ily okokkal igyekezett

Stadion bebizonyitani, hogy Ausztrianak tetlenul kell

maradnia, Ezen szempontok mellett jelentekeny

repet jatszott

sze-

meg

a becsi

kabinet

eltokeleseben a
ser-

Torokorszagra valo tekintet. Az ozman birodalom

tetlen

fennallasa Stadion nezete

volt,

szerint Ausztrianak

egyik legfontosabb erdeke

mar pedig a
szenvedhetett

haborii

kovetkezteben
dest

eppen ez erdek

volna
e ker-

csorbat. Erezte az osztrak kiiliigyminister,

hogy

nem

targyalhatja nyiltan az orosz kormanynyal,

mely
fogva

e reszben ellenkezo nezeteknek hodolt.

utasita

Ennel-

Merveldtet,

hogy

keleti

ugyekrol

mindig csak altalanossagban

petervari

szoljon

Budberggel es
a szentiranyulo
ellen

keruljon minden oly nyilatkozatot,

melybol

kabinet a torok

birodalom

torekveseinek helyesleset vagy tamogatasat kovetkeztethetne.

De barmennyire kivanatosnak velte is Stadion, A"sztria ha tdrszeli inm hogy iorokorszag integritasa meg ne ingattassek, a wzkeddsei.
1
.

..1

'

minden iranyban ervenyesitett semlegessegi rendszert

12*

180

hAsodik fejbzet.

fentarta a portdval

szemben

is,

es pedig ligy

annak
bdro
a

viszonyait a tobbi

hatalmakhoz,

mint a TorOkorszag
is.

belsejeben diilo zavarokat illetoleg

Stiirmer

ovatosan tartozkodott minden beavatkozastol araa diplomacziai

kuzdelembe,
letetele

mely

Konstantinapolyban

hoszpodarok
Sebastiani

kiDriil,

egyreszrol az orosz-aiigol,

ma^reszrol pedig a franczia befolyas kozt kifejlodott.

tabornok

mindenkep

azon

volt
s

ugyan,
orosz-

hogy

Stiirmert

megnyerje sajat nezeteinek

hasztalan.

ellenes tevekenysegre birja, de

nuntius, mikent kornijiiiya, szigoriian

Az intermegova a sem-

legesseg

elvet

es

hiven

utasitasaihoz,

meg

a szerb

mozgalom gyozelmes terjeszkedeset sem hasznalta fel kozbelepesre. Az 1806. ev nyaran a folkelok fenyes diadalt arattak Misarnal a bosnyakok folott s visszanyomtak a delrol egesz Deligrddig elore hatolt Ibrahim
pasiit.*)

A
a

porta

nem

volt

kepes tobbe
ezen ev

I'lj

hadsereget

kiildeni

szerbek

ellen

folyamaban.

Az

Icsko-fele bekekiildottseg tehdt, mikent ezt

mas

helyt

bovebben

elbeszeltiik**), a siker

remenyevel kecsegmind-

tetett s ligy latszik,

hogy az 1806. ev oszen

ket reszrol oszinte volt a kibektilesi szandek. Ausztria

azonban, bar figyelemmel kiserte ezen alkudozasokat

a porta es a felkelok kozott, azoknak folyamara

nem
csak

gyakorolt befolyast. Jo indulat^t a porta

az altal
taniisita,

irant

hogy tobbszoros es siirgeto kerelmekre megengedte, hogy a szerbek altal koriilzarolt belgradi es szabacsi drsegek szamara olykor-olykor
elelem
szallittassek
irant

Diinan

a Szavan.

^*^

fol-

kelok

mdr

szieroriibbnak mutatkozott

a becsi

*)

**)

Lasd Lasd
:

I.
:

katet 608. es 614. lap.

I.

kotet 615. es 622. laj

AUSZTRIA KELETI POL. A SZEEB FOLKELES ELS5 feVEIBEN.

181

kabinet. Karagyorgye ket folyamodvanyara, melyeket

az ev vege fele Ferencz csaszarhoz

intezett

szabad

elelmezesi engedelyt kerven, azon valaszt nyerte, hogy

ohajtasa

nem

teljesitheto,

mert a szerbek

Belgrad
s

ostromanak alkalniakor, a varral szemben fekvo monarchia fenhatosaga

tak
s

alatt alio szigetet megszallot-

onnet

is

liivoldoztek a varat.

tettek a semleges teriiletet s

Ez altal megsermagokra vontak a csaelrendelese

szar haragjat. ^^^

hatarzarlat hivatalos

es

fentartasa termeszetesen
tiilso

nem akadalyozta meg,

egyszer a vegvideki
"apoieon es
a porta.

hogy a folkelok a

partrol elelmiszereket szallit-

sanak, titokban ugyan, de

nem

hatosagok hallgatag beleegyezesevel.

A mig "
azt zot

Ausztria

ilv "

ovatos magatartast kovetett a

hatarain kifejlett mozgalommal, Napoleon

nem

teveszte

szem

elol s a szerb iigy ketsegkiviil fontos tenye-

kepezett

franczia

diplomaczia
elegedett

oroszellenes

mukodeseben.

Napoleon nem

meg

azzal,

hogy csupan kepviseloje altal tolmacsoltatta ohajtasait, vagy akaratat Konslantinapolyban. A szultanhoz
irt

leveleiben ez
ellen,

utobbit

folyvast

haboriira

buzdita
el-

Oroszorszag

mert e hatalom ejszakon leven

foglalva, tobbe

nem

lehet veszelyes a portara nezve.

felol

Fol kell tehat hasznalni a kedvezo alkalmat. Egy

gyors es er6teljes
felol

benyomulas orosz

teriiletre,

mas

pedig

beliigyekben

taniisitando

szilardsdg

helyreallithatjak a birodalom regi fenyet es hatalmat.

Kiilonosen ajanla
lyezze vissza
s

Napoleon a szultannak,

hogy he-

allomasaikra a htiseges

hoszpodarokat

tagadja

meg

a szerbektol a kert engedmenyeket.^^*

Ketsegtelen, hogy e tanacs

donto

befolyassal birt a

porta elhatdrozasara a szerb iigyben.

nithato,

Ennek

tulajdo-

hogy az alkudozasok megszakadtak.

Ha

sikerul

182

MlSODIK FEJEZET.

vala a kibekiiles' a szultan es alattvaloi kozOtt, Orosz-

orszag a bekovetkezett haboruban kenytelen

nelkiilozni azon

lett

volna

eppen nem megvetendo segelyt, melyet

az

lijbol

feltamadt szerb

mozgalombol

meritett.

Igy

azonban az 1807. ev folytan, midon egyfelol az oroszfranczia kiizdelmek, masfelol pedig a Konstantinapolyban kitort zavarok kovetkezteben a harcz egyidore

onkent
alkalma

veget

ert a

Duna

mellett,
arra,

Oroszorszagnak

nyilt es ideje

maradt

hogy Szerbiaban
lenyeges
hatast

megalapitsa, eleinte

meg

ingadozo, de a tartomany
is

sorsara es fejiodesere

mar akkor

gyakorlo befolyasdt.
Ausztria pedig, melyet ezen alakulasok elso
sor-

ban erdekeltek, hatterbe

szorittatott.

4.
KSroiyfoher"gfkuipoiitika.

Az a

keleti politika,
folytatott,

melyet az osztrak

kormany

nehany ev 6ta
lesre a becsi

nem

talalt altalanosan helyes-

mervado korokben.

Azok
el.

kozott, kik

ez iranyt

elleneztek, a fohelyet

ketsegkiviil

Karoly

foherczeg, a csaszar ocscse foglaita

szeriiit

Karoly ezidofel-

Ausztrianak legkivalobb hadvezere, koran

ismerte azt az ellenallhatatlan erot, melyet a franczia

seregeknek Napoleon
felol

langelmeje

kolcsonzott.

Masazon

pedig behatoan foglalkozvan a monarchia szeres

vezetenek

belugyeinek
jutott,

tanulmanyozasaval,
es

meggyozodesre

hogy a gybnge
penziigyileg

tetovazo

dllamferfiak altal vezetett.

kimerfilt s a

nehezkes kormanyzati rendszer bek6iban sinylodo biro-

dalom egyelore nem kepes megkiizdeui Francziaorszagnak mindent lerombolo hatalmaval. Es ezert nem
karhoztata a semlegesseget a nyugat-europai iigyekben, csak azt ohajta, hogy a beke idoszaka
erelyes

AU8ZTRIA KELETI POL. A SZEHB POLKELES ELSO EVEIBEN.

183

kesziilodesekre fordittassek

ekkent a monarchia utobb

a siker remenyevel szallhasson sikra a rettegett hodito

ellen.

De barmennyire veszelyesnek

tarta is

Karoly

fdherczeg Napoleon fekezhetetlen nagyravagyasat,

nem

osztozott azok nezeteben, kik a Francziaorszagtol valo

felelem hatasa alatt a cselekvestol valo teljes tartoz-

kodasban kerestek menedeket

goltak Ausztrianak mas,
iigyi erdekeit.

ez okbol elhanyakiil-

talan

epp oly fontos

halorara

Napoleonnak minden
terjeszkedesi politikaja

elorelatast

donto

mellett,
birt

leginkabb az Oroszmint

orszaghoz
Ausztriara

valo

viszony

jelentoseggel e korban
lattuk,

nezve. Cobenzl es Stadion,

jo

egyediil a czar
attol

indulataba

vetettek

remenyoket,

vdrtak tamogatast a franczia tamadasok ellen, s hogy azt megnyerjek es biztositsak, a keleti kerdesben mindenkor elozekeny tekintettel voltak az orosz felfogasokra es torekvesekre. Maskent gondolkodott

Karoly
verte s

foherczeg.

Napoleonnal, bar tobb

izben

le-

nehany

tartomanyatol

meg

is

fosztotta volt

Ausztriat, lehetsegesnek, sot kivanatosnak tarta a

megmin-

egyezest

az orosz baratsagot illetoleg azonban

intette

denkor ovatossagra

batyjat s a ministereket.

foherczeg

ugyanis

katonai

szempontbol

csekely

ertekunek tarta az orosz

hatarozottan

segelyt,

politikailag

pedig
vale

karosnak az

ejszaki

hatalommal

szovetseget. Nezete szerint Oroszorszag, mely az

ozman
osztrak

birodalom

szetrombolasara
is

tort

mar

az

monarchia teruleten

megkezde

titkos cselszovenyeit,

Ausztrianak legfelelmesebb vetelytarsa volt, mely ly el

minden

egyezkedest es szovetseget

keriilni

kellett.

Valahanyszor tehat a czar es kormanya reszerol ajanlatok tetettek

Becsben

egytittes

mukodesre, Karoly

184

mAsodik kejezet.

folierczeg,

olykor

Jozsef nddor

altal

is

tamogatva,
ellen.^*''

miiidannyiszor szot emelt azoknak elfogadasa

Karoly tanacsai azonban eredrneny

zottalc
el.

nelkfll

hang^Ital

Ferencz csaszar helyeselte a kormanya

s

eddig kovetett irdnyt

elterni

igy Stadion

sem kenyszerult
Oroszorszagtiizte

azon politikatol, mely

szorosabb

czeljaiil az

gal valo minel

egyetertest

volt ki.

De ha nem
a
foherczeg

is

szerezhetett ervenyt sajat

nezeteinek,

mindazonaltal

tovabbra

is

nagy

figye-

lemmel kiserte a keleti iigyek alakulasat es a Duna es Szava menten fejlodo esemenyeket. Mint hadugyminister es a hadsereg foparancsnoka mindarrol, a mi

a delkeleti szinteren tortent, 6 kapta a

friss es

meg-

bizliato hireket a hatardrvideki tisztek kozvetitesevel.

kiilugyminister

is

tobbszor a foherczeghez intezett

jeleiitesekbol nieriti ertesiileset,

minthogy akkor meg

nem

voltak diplomacziai
ily

iigynokok

ama
fogva

videken, a

diplomaczia

bizalmas jelentesekre

szoriilt.
is

Karoly
torddni

foherczegnek
kellett

tehat

mar

allasanal

a monarchia hatar^n vegbemeno

mozgalmak-

kal es ezeknek esetleges kovetkezmenyeivel.

Ehhez
csak 6

jdrult,

hogy mint
Karoly

emlitfik a szerb f5lkel6k

tobb izben fordiiltak

foherczeghez
sot

ugyan-

maga
is

csaszari

beleegyezessel,

egyenes

rendeletre

tobb izben kiildott majd nieginto, majd

szerbekhez.'*^
volt,

biztato leveleket a

foherczeg tehat

hogy barki masn^l jobban meltanyolhatta a szerb mozgalom jelentoseget es fontossagat is, a melylyel ez a monarchia tekinteteben aggodalom fogta birt. Nem csoda tehat, hogy mely

abban a helyzetben

el 6t,

midon bizonyossa

valt,

hogy Oroszorszag habof5l-

riira kesziil

a porta ellen. Egyfelol a szent-petervari

kabinet sem titkolta tobbe, hogy sz^mit a szerb

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB F0LKELE9 ELSO EVEIBEN.

185

kelesre es e vegbol osszekottetesbe ohajt veliik lepni,

masfelol Szerbiabol
tiilzott,

is

mind siirubben erkeztek, noha

legbol

de

nem

teljesen

kapott

hirek

arrol

a segelyrol, a melyben a mozgalom a czar joindulata es bokezusege kovetkezteben mar is reszesult. Mindebbol
tisztau

az

Oroszorszag

irant

bizalmatlan

foherczeg

kovetkeztetett

a veszelyre, a mely a monar-

ha az orosz hataiom Szerbiaban befeszkelodven, a Duna es a Szava partjan megveti labat, szemben a hatarorvidekkel. Aggodalmait csak fokozta a Fehertemplomban parancsnoklo Duka altabornagy 1806 szept. 19-en kelt jelentesf, melyben
chiat fenyegethete,

ez vilagos kepet nyujt a szerbek

kozt

labra

kapott

oroszbarat hangulatrol
:

ekkent szol szemleiitja ered-

menyenek leirasaban Ketsegtelen, bogy a szerbek egy ev ota hatarozottan erore kaptak. A porta tervnelkiili,

rendszertelen

es

gyenge
hallatlan

eljarasa

ellenbk,
azt

tovabba

keresztyenek
elo,

uldozese

az

eredmenyt ideztek

hogy az europai Torokorszag hogy ha a szerbeknek

onallosagra jutni, a

osszes keresztyen lakossaga a szerbek ugyet a magae-

nak kezdi
sikeriil

tekinteni. Fel5 tehat, elfoglalni

Belgradot

es

porta annal nehezebben fog majd erot vehetni rajtok,

mert

tartania

kell

attol,

hogy a lazadas

tiize
^*^

az
*"'"

osszes keresztyenek kozott fellobog majd".

Meg inkabb

erezhetove valt a szerb mozgalom fon, ,

*"'"''

koles nove-

tossaga a monarchiara nezve, middn az orosz csapatok

kado fontos-

oktober havaban bevonultak Moldva es Olahorszagba. .1 tf lo -r^, Most mar valoban megtbrtenhetett, a mitol Karoly to. .

,.,

,.-

^^0* '**'' Belgridnak

osztr^k

osa-

hogy a szerbek az orosz hadmuveletekkorebe vonatnakesaz orosz sereggel egyeherczeg leginkabb

tartott,
t. i..

p**'' ^'**'

szdiusinak
*erve.

Stilnek.

Nemsokara aztan

november 30- an

Kara-

186

mAsodik fejezet.
*

gj'orgye hatalmaba keritette Belgrdd vdrosdt.

januiir elejen a rettento Guzsancz
is

1807

Ali

es kodzsaljai

elvonultak Belgradbol

felso

varbaii

csak a

gyonge Szoliman pasa maradt. csekely szamu orseggel, mig a szerbek elfoglaltak az also varat. Mindezen esemeiiyek, melyekbol Ausztriara nezve fol5tte
kedvezotlen ujabb
alakulasok
keletkezhettek
volna,
lel-

azon meggyozodest erlelek

kiileteben,

meg Karoly

foherczeg

hogy a

szigorii

semlegesseg,

legalabb

szerbiai zavarokkal

szemben nem elegendo tobbe a

monarchia tekintelyenek es erdekeinek megovasara,

hanem hogy elerkezett az erelyes es gyors cselekves ideje. A kerdes csak az lehetett, hogy mi hat a teendo? E reszben a foherczeg terve mar keszen volt. E terv
szerint

Belgrad

varat

osztrak

csapatoknak

kellett

volna megszallaniok, azon

a nyugalom
helyreallta

kijelentessel,

hogy a

var,

utan a torok

hatartartoma-

nyokban, vissza fog adatni a portanak.

Karoly

foherczeg 1807

januar

15-iken

atiratot

intezett Stadion grofhoz, felszolitvan a kiilugyministert,

hogy eszkozblje
jovahagyasat.

ki

a csaszartol a megszallasi terv

fOl-

foherczeg bizonyosra vette, es e

csalodott,

teveseben

nem is

hogy rovid idon

kell

beliil

a fels6

varnak
keloket,

is

a szerbek

birtokaba

jutnia.

Ekkor
hogy
ily

pedig Oroszorszag ketsegkiviil oltalmaba veszi majd a folkik

kiildnben
is

mindeg

azt allitjak,

valamely hatalmas allam vedelniere szorulnak, es

modon az oroszok uraiva lesznek a varnak,

lijabb

mely

hadmuveletek alkalmas tanipontjaul szolg41hat.

monarchiara
nezve
folotte karos

Ezen, a

aggasztd
el.

eshetoseg bealltdt csakis a megszallas

harithatja

Lasd

I.

ketet 6225.

1.

AU8ZTRIA EELETI POL. A SZEKB FOlKELES ELS6 EVEIBEN.

187

De megsziinnenek
hatarsertesek
alatt osztrak
is,

eiinek kovetkezteben

ama

folytonos

melyeket a szerbek a var

elkovettek
s

vedelme

teriileten
s

helyreallittatnek

a hajokazas
foherczeg
inditjak,
tervet,

egyaltalaban a forgalom biztonsaga.

hogy ezen ervek a csaszart arra hogy megnyugvassal fogadja a megszallasi

remele,
kell latniok a tobbi
is,

melynek jogosultsagat be

hatalmaknak, sot a portanak

tobb izben kijelente, hogy
rendet
s

minthogy ez utobbi
helyreallitani a
'^^

nem kepes
Belgrad

a nyugalmat Szerbiaban.

Tagadhatatlan,
Ausztria

hogy

megszallasa

altal

donto

befolyast
s

nyer vala a szerb

forra-

dalom tovabbi fejlodesere

orosz
befolyast
es

valoszinuleg hosszii idore

vagy talan orokre kizarta volna a tartomanybol az

vednokseget.

Hogy mily

elore-

latoan es helyesen szamitott Karoly foherczeg, tanasitja

azon

koriilmeny, hogy

Szent-Petervarott

mar
orosz

ekkor

gondoltak arra, hogy

Belgrad

varaba

orseg helyeztessek.^*^
sikeriilt

De

csak kesobb, az 1807 nyaran

Pauluccinak reabirni a szerbeket, hogy varaikba

;

orosz csapatok kiildeset kerelmezzek a czartol

Bel-

grad teiiyleges megszallasa pedig, mint utobb elbeszelendjiik,

csak par ev mulva kovetkezett be. Igaz, hogy

ismet

az oroszok nemsokara
ffivarosat,

elhagytak a tartomany

rovid ott idozesiik

azonban

nem

tiint

el

nyom

nelkiil,

elonyere az orosz, hatranyara az osztrak

erdekeknek. Mindez
Belgradot

nem

tortenik

meg, ha Ausztria

gyors elhatarozassal mar 1807. ev elejen hatalmaba

keriti
s

ekkent kezebe veszi a keleti kerdes

ketsegkiviil a szerb

iranyzasat,

melynek akkor

mozstadion

galom kepezte egyik sarkpontjat.

Stadionnak
folotte kellemetlen

meglepetest okozott

grof

68 Belgrdd

a foherczeg javaslata. Belgrad megszallasa rest

iitott megsz^iiisi-

188
nak terve.

mAsodik fejezet.

yoliia

a semlegesscgi

rendszeren,

nielvbol

egyediil

szir kitcrd
iiatArozata,

remelt a kiiliip:yminister
^
miiiden
oldalrol

nientseg:et Ausztriara

nezve
*

tornyosulo

veszelyek

kozepett.

Kiiroly foherczeg

magas

allasa azonban igen

megnefolter-

hezite red n6zve a velemenyadast. Nyiltan es hatarozottaii

nem

sz61hatott a terv ellen.

Es ezcrt a

jesztesebeii. melyet a javaslat targyaban

mar januar

16-ikan a csaszarhoz intezett, csak arra szoritkozott,

hogy aggodalmakat keltsen annak czelszerusege, megvalosithatasa es kovetkezmenyei irant. Stadion niindenekel6tt megjegyze, hogy a foherczeg tervet csak closzor, hogy mily ket iraDyban veheti fontolora
;

modon

lehetne a szandekolt megszallast vegrehajtani

azutan pedig, hogy mily befolyast gyakorolna e teny

a kiilviszonyokra. A kiiliigyminister csak futolag emli

tette

meg

azon kerdest, vajjon Belgrad eroszakos

bir-

tokbavetele ez alkalommal kijimyebben sikeriilhetne-e,

mint az utolso torok haborii kitiiresekor?

kozott azon katonai

Nem

bocsatelosoro-

rendszabalyok

tiizetes

lasaba sem, melyek a megszallas utan ligy a varbau,

mint a hataron sziiksegesek lennenek, hogy Ausztria

az
oroszok. a szerbek
s

talan a porta

reszerol

is

valoszinuleg bekovetkezendo tamadasok ellen sikerrel

vedekezhessek.
tetett arra,

De mar nemi nyomatekkal

figyelmez-

hogy semmi sem

igazolja a foltevest,

hogy
Bel-

akar a szerbek, akar a belgradi pasa

grad megszallasat osztrak csapatok

ohajtjak

Pedig ezt sziikseges lenne eleve tudni, mert megeshetik, hogy Ausztria elobb-utobb reaszorul az egyik vagy mdsik
altal.

fel

kozremuk(5des6re.

Igaz,

hogy Karagyorgye meg-

L&sd

az

I.

fejezetben.

AXJSZTRIA KELETI POL.

A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

189

bizottjai,

kik

meg

a miilt ev elejen Becsben jartak volt,*

tobbszor nyilatkoztak oly ertelemben,

mintha a szer-

bek nem idegenkednenek

birtokaba
Belgradot.

attol,

hogy Ausztria vegye

valoban iigy gondolis

De hogy

kodtak-e a fdlkelok, az
latszek. Kiilonben
zet,
is

mar nagyon

ketsegesnek

lenyegesen megvaltozott a hely-

miota a szerbek a varost hatalmukba ejtek. Bizovenni,

nyosra lehetett

hogy nem-sokara a var

is

az

bvek

lesz

es

mivel sajat alKtasuk szerint fiiggetlen-

segre torekszenek, e czel elereset semmi

sem mozdit-

hatna annyira

elo,

mintha Belgradot maguknak meg-

szerezhetnek. Nem valoszinft tehat, hogy szivesen latnak az osztrak megszallast. E szempontokat azonban csak mellekesen vete fel

Stadion eloterjeszteseben.

fosiilyt

azon
utan.

kovetkezkiil-

menyekre

fektete,

melyeket a foherczeg terve a

politika teren vonhatott volna

maga

reszben,

szerinte a porta, Oroszorszag es

Napoleon erdemeltek

kivalo figyelmet.

porta Belgrad megszallasat,

meg

ha azon hatarozott kijelentes mellett tortennek is, hogy a beke helyrealltaval var es varos visszaadatnak
a szultannak, mindenesetre es pedig meltan ellentetes
teny gyanant tekintene es Ausztria kenyszeriilne tete-

mes hadierot
segtelen,

felallitani a torok

reszrol

fenyegetett
illeti,

hatar vedelmere.

mi mar Oroszorszagot

ket-

hogy Szent-Petervarott az osztrak csaparok bevonulasa Belgradba a legkedvezotlenebb benyomast sziilne s megingatna vagy vegkep megsemmisitene a ket 4llam kozt fennallo bizalmas viszonyt, melynek
tovabbi fentartasa leginkabb Ausztria

erdekeben

all.

Ketsegkiviil azok, kik a Ferencz

volt.

csaszarhoz

es a czar-

hoz intezett leveleket hoztak

190

mAsodik fejezet.

nehogy Napoleon esetleges hoditasi vdllalataival szemben utolso szOvetsegeset is elveszitse. Egy^birant Stadion velemenye szerint a belgr^di var niegszall^sa meg katonai szempontbol sem nyujtott elegendo biztositekot arra nezve, hogy az oroszok elonyomulasa Szerbiaban, ha csakugyan terveznenek ilyesmit, megVegre pedig Napoleonnak Auszakadalyoztathatnek.

tria

ezen lepese csak ohajtva vart

lijabb

uriigyet

szolgal-

bonyodalmak eloidezesere. Merl a franczia csaszar, vagy a portat izgatna fel az osztrak birodalom ellen, ha Torokorszag feloszlasat czelzo vagy orosz-osztrak titkos egyesseget tetelezne fel pedig, ha azt tapasztalnd, hogy a czar nem helyesU
tathatna
;

a megszallast,

Oroszorszag es Ausztria
nagymervii

kozott igj'e-

keznek nehezsegeket
monarchia
szorittatnek,
is

tamasztani. Mindket esetben a

oly

vedelmi

intezkedesekre

melyek

erejet tiilhaladnak s a kiilonben

valsagos helyzet veszelyesseget

meg inkabb

no-

velnek.
Ily

nezopontok

altal vezereltetve

Stadion azt tanaterv,

csola a csaszarnak,

hogy a megszallasi

kulOnOsen

mig Napoleon valodi szandekairol bdvebb tudositas nem erkezik, maradjon fiiggoben, a szerbek pedig
ertesittessenek bizalmas uton a petervaradi

parancs-

uok Geneyne tabornok altal, hogy az osztrak kormany hajlando ug5^an erdekokben befolyasat a portanal ervenyesiteni, de csak

azon

foltetel

alatt,

ha Szoliman
tar-

pasa iranyaban minden

ellenseges

merenylettol

tozkodnak.* Egyszersmind utasitando lenne Geneyne,

hogy a pasaval
a ket
fel

is

tartsa fenn a joviszonyt s dltalaban

kozott oly allast

foglaljon

el,

hogy mind-

kett6nek megnyerven bizalmat, az alkudozasok meneter61 folyvast

pontes ertestilest szerezhessen. Ferencz

AtrSZTRIA KELETI POL.

A SZERB POLKELES ELSO EVEIBEN.

191

minden oly lepest szorgosan keriilni ohajtott, a mely Napoleonnak lijabb beavatkozasra nyujthatott volna iiriigyet, teljes mertekben helyesle a minister eloterjeszteset s megbizta Stadiont, hogy errol
csaszar, ki

Karoly foherczeget

is

ertesitse.

^^
'^*'''y

A
rol.

foherczeg

azonban a csaszar elhatarozasanak

azonnal tervenek
6

^^""

daczara sem

tett le

megvalositasa-

adja fei a
'"egszsiids

KetsegkiViil

az

siirgetesere javasla

Stadion

januar 18-ikan kelt eloterjeszteseben Ferencz csaszarnak, hogy azon esetre, ha akar Szoliman pasa, akar

a szerbek nyilatkozatokat tennenek, melyekbol arra

lehetne
kovetkeztetni,

hogy

Belgrad

megszallasat

osztrak csapatok altal ohajtjak, hatalraaztassanak fel

hatarorvidek hatosagai,

bizonysagot
ohajtas.
^^^

felol,

vajjon

hogy szerezzenek teljes komolyan veendo-e ez

Vincent
osz-

A
lata

csaszar

nem

hatarozott Stadionnak ezen javas-

folott, mert Vincent tabornoktol, a Varsoban mfssidjavarNapoleonnal idozo osztrak meghatalmazottol, komolyso^an Napo-

megfontolast

erdemlo

tudositasok

erkeztek,

melyek
terv

donto

befolyast

gyakorolhattak

megszallasi

sorsara.

Ausztria ugyanis a franczia-porosz haborii kitorese

ota lassankent es keriilve

minden
is

feltiinest,

csapato-

kat vont ossze a birodalom ejszaki hatarain.

lodesek, barmennyire titkoltak
s

keszii-

azokat osztrak reszrol

midon ez tobbe nem volt lehetseges, barmennyire hangoztattak is azoknak pusztan vedelmi jelleget, fel

folkelok

ekkor, mint

mar

emlitettiik

volt,

egyfelol
vegett,

Szoliman

pasaval

alkudoztak a belgradi

var atadasa

masfelol ugyanazon pasa kozvetitesevel

kibekiilesi ajanlatokat

kiildottek Konstantinapolyba 63 titokban Ausztria tamogatasat

is

igenybe vettek.

192

mAsooik fejezbt.

koltottek

jeszteseibol a csaszarhoz kitiinik,

Napoleon bizalmatlansag4t. Stadion eloterhogy a becsi kabinet

gondolt arra, hogy haboriit kezdjen,
eleg erosnek

valoban
tartvan
hatatlan,

nem
erre

nem

monarchiat.
Ausztria

De
a

tagad-

hogy

fegyverkezo

franczia

sereg megveretesenek eseteben mint komoly ellenseg

lephetett volna
fol.

veszelyt elharitando

Xapoleon
csaszart

mar
ben,
s

az 1806. ev vege fele ajanlatokat tetetett Becs-

szovetseggel

kinalvan

meg Ferencz
at
;

ennek fejeben
el,

teriiletnagyobbodast

igerven

akar

Szileziaban akar az Al-Dunan

fogadtatnek
letet

ha pedig ez nem minden muveellenseges haditeny gyanant tekintene. Ez aj4nlat

az

osztrak

csapatok

nem

jelentett egyebet, mint haboriit Porosz- es Oroszellen

;

orszag

erre pedig Stadion rea

nem

allhatott.

Becsben ugy tekintettek Oroszorszagot, mint az utolso fegyvertarsat, kire Ausztria a Napoleonnal elobb-utobb
megiijulando kiizdelemben

meg

szamolhatott.
melldzott

az osztrak kormany gondosan

Es ezert minden oly

megallapodast,
nyilt

vagy egyezseget, mely a monarchist

helyezhetne
az
orosz birodalommal.
elutasit6

ellentetbe

Mindazaltal, hogy

Xapoleon bossziisagat az
Vincent

valasz miatt csillapittassak, de kiilonosen,

hogy valodi
tSbornokot

szandekait kipuhatoljak, Stadion

Varsoba

ktildte

franczia

csaszdr fohadiszallasara.

tabornok

latvan.

hogy

mennyire

erdeklodik

Napoleon az ozman birodalom integritasa

alkalommal folemlite
oroszok
altal,

eldtte

irant, egy Moldva megszallasat az

tovabba utobbiak
de

titkos

iizelmeit

torokorszagi
kiDzott,

keresztyenek,

kiilonosen

a szerbek

azutan pedig utalt a veszelyre, mely bekovet-

kezhetnek, ha Belgradot es
foglalnak
el.

Orsovdt orosz

csapatok

Hangsiilyoza egyszersmind, hogy Ausztria

ATISZTRIA KELETI POL.

A SZERB fOLKEIJiS ELSO

fiVEIBEN.

183

mennyire ohajtja a torokok uralmanak fenmaradasat

s vegre
lett

megjegyze, hogy az
ideiglenesen,

osztrak

kormany kesz

volna

a porta erdekeben megszal-

lani az emlitett ket varat,

ha nem

tartott volna attol,

hogy Napoleon
nyilt felhivasra

e lepest felremagyarazza.

a csaszar igy valaszolt

Ezen elegge hogy a torok

ugyan, raindaz osztrak

birodalommal szerzddeses viszonyban

azaltal

all

nem

ellenezne

megszallast, ha Ausztria a
s

porta beleegyezesevel hajtana azt vegre

katonak torok vagy szerb oltozetben nyomulnanak be

a varba. Maskulonben a nep nagy resze orosz-osztrak

egyezseget
idezne
eld.

tetelezne

fel,

ez

Torokorszag vesztet
ugyanis

Az ozman birodalmat

minden

iranyban, orosz iigynokok jarjak be, kik a nagy szamu

keresztyen lakossag joreszet megnyertek mar, Ez okbol

a torokok
el

alig

akadalyozhatnak meg, hogy az

oroszok

ne

foglaljak

ama

ket varat.

De

inkabb

tortenjek ez, igy vegze

Napoleon, Francziaorszag es

Ausztria

ligy

es Orsova sokaig orosz kezben maradjanak,

sem engedhetven meg, hogy Belgrad semhogy

ki.^-^^

az osztrak megszallas kovetkezteben a portara nezve

vegzetes forradalom iisson

Az el6bbifrancziaajanlatokb61, de kiilonosen Vincent jelentesebol vilagosan kitiint, hogy Napoleon Belgrad

megszallasat

nem

ellenezne ugyan,
;

kotendo frigy aran

tetelektol

de csak a vele azonban meg ez esetben is a

porta eloleges beleegyezesetol tette azt fiiggove.

fdl-

maga Karoly
a
^^*

fSherczeg

is

visszariadt. Stadion

tehat

mar januar 23-ikan

hogy
foherczeg

jelenthete Ferencz csaszar-

nak,

onkent

lemondott tervenek

megvalositasarol, a mit a csaszar oszinte

orommel
maradt,
13

vett

tudomasul.

Belgrad
Kallay:

megszalldsa tehat

abban
L

mint

szerb felkeles tortenete 180710.

194
Ausztria
ohajtja

mAsodik fbjbzbt.

emlitok, leeinkabb azon

az

orosz-tbrbk
kib^kiiiest,
Sfibflsti&ni

melyeket becsi kormanykOrokben Napoleon

2atai es ajanlatai keltettek.

,,,,.,

aesrodalmak
,

kOvetkezt^ben,
,

,,

-vt

nyilatkole-

-i

Ezeket azonban nem

tibornok,

hetett Ggyszeruen mell(5zni

m4sfel61 pedig az osztrik

Napoleon kdaz 08Z-

kormany veszelyesnek
vitatdsaba
is

tarta,

ha azoknak csak meg-

sitja

bocsdtkozik. Stadion gr6f a dilemmabdl,

tr6k

kovet

^ melybe politikaja jutott, az altal velt menekiilhetni,

hogy Napoleon javaslataira ellenjavaslattal

s

v^laszolt,

fennen hangoztatvan Ausztria

ajanlott
fol

bekeszeretetet.

k5zt4r-

vetitest

a hadviselo

feleknek.
e

Ama

gyaldsok bovebb ecsetelese,

melyeket

diplomatiai

kezdemenyezes
csak

idezett el6, kiviil esik e

munka

koren,

annyiban erdekelnek azok benniinket, a meny-

nyiben Ausztria keleti politikajaban tenyez6kent szerepeltek.

Stadion gr6f a kozvetitest

kiterjeszte

a porta es

Oroszorszag kozott

fenforgo

viszalyra

megkiserte

annak kiegyenliteset is. A Szent-Petervarrol vett tudositasokbol azon velemenyre jutott az osztrak ktlltigyminister, hogy a czart red lehetne talan venni, hogy
csapatait visszavonja a torok teriiletrol s megiijitsa a

portaval az utolso bekekotes fdlteteleit. Stiirmer baro

utasitast nyert tehat,

hogy gondosan
tett

keriilve

minden

hivatalos n}ilatkozatot, kozolje a divannal a kornianya

altal Szent-Petervarott

eszleletet;

egyszersmind

pedig, mivel a franczia kovet es a porta kozott letezo

viszony

kOvetkezteben

amannak

okvetleniil tudomd-

sara jut e kozlemeny, a gyanu elhdritasa vegett

az
internuntius
porta,
ertesitse

maga

Sebastianit

ezen iigyr61.^^
bir vala, ket-

ha meg szabad elhatarozassal

szivesen

segkivtil

fogadta

volna a j6 hirt az Orosz-

orszagban
folydsa

uralkod6
ez

hangulatrol,
volt

De

Sebastiani be-

eppen

idotajban

a leghatalmasabb.

AUSZTEIA KELETI POL. A SZEBB FGLKElAa EL86 feVEIBEN.

195

Tanacsa, sot jovahagyasa nelkiil a torok allamferfiak

nem kezdhettek alkudozasokat a beke

vegett. Alig par het elott mentette volt

helyreallitasa

meg
alatt

az ere-

lyes

es

faradhatlan

Sebastian!

Konstantinapolyt

Duckworth tengernagy parancsnoksaga

a Boszporusig elorenyomuld angol
flotta

egeszen

tamadasat61.

Franczia

tisztek

vezetese

melJett

Dardanellakat
s

bamulatos gyorsasaggal
termeszetesen

megerosittete

igy vissza-

vonulasra kenyszerite az ellenseges

hajorajt.

teny

meg inkabb

megszilardita

franczia

diplomatia folenyet. Napoleonra nezve pedig, ki ekkor

a Visztula kornyeken csatarozott, nem lehetett kivanatos,

hogy Oroszorszag beket kotven a

elhelyezett

portaval,

az

Ol^horszdgban
Ezert
kibekiilest

csapatait

is

az

ejszaki

sereg novelesere fordithassa.

Sebastiani

azon

volt,

hogy az orosz-torok
alkalmas eszkoziil

meghiiisitsa.

czelra

kinalkozott a kozvetito Ausztrianak, mint Oroszorszag

szdvetsegesenek meggyaniisitasa.

Konstantinapolyban

nem

volt

nehez bizalmatlansagot kelteni a szomsz6d

allam

irant.

Mdr azon csapatdthelyezesek

is,

melyek-

nek; mint tudjuk,

nem

vala egyeb rendeltetesok, mint

eszrevetleniil figyelo sereget osszpontositani

a porosz-

lengyel hataron, felebresztek a porta aggodalmdt.

osztrak

Az

kormany

igyekezett,

hogy a torok allamferfiak

ezert lijbol hata-

ketelyeit minel e\6hh eloszlassa es

rozottan kijelente, hogy az orosz-torok haboriiban

nem

fog elterni a legszigoriibb semlegessegtol.^^^

biztatds

azonban eredmenytelen maradt.

dott

porta

nem nyugo-

meg,
is

sot

mar ismet
tetetett.

azzal vadola Ausztriat,

titokban segiti a felkelSket.

losan

hogy Es e vdd vegre hivataaz internun-

szovd

reisz-effendi

tiussal,

Tipaldo, a becsi torok ugyvivo pedig Stadion

13*

196
groffal
ket,

UiSODIK FEJSZBT.

szemben, leplezetleniil elosorolak azon t6nyereszrfil

melyek a szerb forradalomnak osztrak

intezett

valo

tamogatas^t bizonyithat^k. Stadion ligy el6sz6val, mint

Stiirinerhez

jegyzekeiben iparkodott a porta

koriilmenyre, hogy

vddjainak alaptalansagat kimutatni, neni minden keseriiseg nelkiil

utalvan azon

mig

Ausztria

mindent elkovet e jo viszony fentarUsara,

a porta reszerSl folyvist gyaniisitasokat kell ttimie. Vegre pedig megjegyze, hogy ha a torOk kormany
magatartasaban nem
megsziintetni
dll

be

valtozas,

kenytelen lesz

a hatarzarlatot,

mely Szerbidval szemtartatik fenn,

ben csakis a portara valo tekintetb61

Ily

nem

csekely karosod^saval a belfoldi kereskedesnek.^^^

koriilmenyek

ktizott Sebastian! bizton

remel6,

hogy az osztrak kormanynak Oroszorszag es a porta

kibekitesere irdnyzott torekveseit meghiusithatja. Kiilo-

ndsen
tiintete

az
tel

Ausztria

kltal

kezdemenyezett kozvetitest

gyaniis szinben, ligy nyilatkozv^n, hogy a

becsi udvar azonnal Oroszorszag reszere alland, mihelyt

a frauczia sereg vereseget szenvedne,

e

eppen hogj'
a beke
hatas

sz^ndekat elpalastolja, miikodik 14tsz61ag

erdekeben. Sebastiani besiigasai

nelkiil.

nem maradtak

torok allamferfiak keszsegesen elhittek, hogy

az osztrak kormany

meg

fogja ragadni a kedvezo al-

kalmat, mely a szenvedett vesztesegek

megtorlasdra

Mn^lkozand.

De tovabba

ligy

okoskodtak, hog}^ a porta

nyugodtan szemlelheti ugyan az orosz birodalom es

Napoleon kozott folyo hdborut, azonban nem maradhatna kozonyos,

egyesiilne.

ha az osztrak hadero az oroszszal Es ezert gyongesegiik erzeteben nem vel-

tek tanacsosnak Ausztriat elkeseriteni, sot sziikseges

nek

tartak,

hogy bardtsagos

indulatot

mutassanak

irinta.

Ez a felfo^as

birta red a reisz-eflfendit Sttir-

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

197

merrel szemben azon kijelentesre,

hogy a torok kor-

many
ert,

belatta

aggodalmainak alaptalansagat a szerbek

titkos partolasat illetoleg. Sebastiani mindazaltal czelt

mert a porta

nem

tett

semmit arra nezve sem,

dip- *
"^'8'

hogy Oroszorszaggal

kibekiiljon.^^^
^^\'

Egyidejiileg ezen eredmenyteleniil vegzodott

lomatiai lepessel, Szent-Petervarott
is

tett kiserletet

wseriete

az osztrak kormany. Stadion grof,

meg mindig

abbol

S""*-

a foltevesbol indulvan

ki,

vagy legalabb oly meggyo-

zodest szinlelven, hogy Oroszorszag eppen ligy ohajtja

a szerb mozgalom lecsillapultat, mint Ausztria, kozolte a

szent-petervari

kabinettel

folkelok

iigye

koriil

is,

Tudata tehat azon kdriilmenyt hogy a szerbek Belgrad varosanak bevetele utan a varban maradt Szoliman pasa kozvetitesevel kibeszerzett tapasztalatait.

kiilesi

ajanlatokat kuldottekKonstantinapolyba, melyek-

nek alapjan helyreallittathatnek a rend es a nyugalom. Budberg baro az osztrak kovet ebbeli kozlemenyere igen roviden s minden tovabbi magyarazatot megtagadvan, ugy valaszolt, hogy ezt nem hiheti. E felelet vilagosan bizonyita, hogy Szent-Petervarott nem szivesen lattak volna, ha a szerbek kibekiilnek a portaval, S(5t, hogy talan mar biztosak is voltak a felol, hogy ily kibekiiles nem fog letrejonni.^^^ A kovetkezes valoban Budbergnek adott igazat. A szerbek reszerol az alkudozas nem volt 6szinte s 1807 tavasz elejen hatalmukba keritek a varat is, felkon-

czoMk Szoliman
Idtolag

pasat,

egesz

kis6retevel

egyiitt.

Megtortent tehat, a mit Karoly foherczeg oly elore-

megelozni akart:

a nagyfontossagii belgradi
tar-

vdr a
*

szerbek birtokaba jutott. Most mar attol

Lasd

I.

kotet 63031.

1.

198

MlSODIK FBJEZET.

tottak Becaben, hoo:y az orosz-tOrok

ellensegeskedes

sek a monarchia hataraig terjednek majd

lesznek elkeriilhetok.

hogy az

utdbbinak vedelmere az erelyesebb rendszabalyok sem

Nem

latszott

jogosulatlannak az
fol-

aggodalom, hogj'
kelok
javdra
dltal,

Belgrdd varanak elfoglal^sa a

csak
az
orosz

tulajdonkep

tOrekvesek

v^lhatik.

Ennelfogva Stadion grof azon meg-

jegj^zessel ertesite Merveldtet ezen esemenyr<51,

hogy

ha Szent-Petervarott meg nem birnanak

massal, ne kozolje azt, mert

arr61 tudo-

nem

Ausztria feladata,

hogy a czar kormanyat oly koriilmenyre figyelmeztesse,

melyet az

ligyis eleg

koran

ki fog

zsakmanyolni

sajat czeljainak erdekeben.^^^

sokara az a

hir

Valoban Szerbiibol nem erkezett Becsbe, hogy Karagyorgye

Olahorszagban
^llomasozo
indult

egyesiilni szandekozik az

orosz hadtesttel s

hogy
^^'^

e vegbol

meg

is

mar

a keleti tajak

fele.

Ug}'anekkor Merveldt jelente,

nevezte

hog}" Karagyorgyet a czar orosz tabornokka

ki; a szerb fovezer pedig kOtelezte magdt,

orosz

csapatokkal

egytitt

harczol

hogy az tovabba, hogy a

nelkiil

szentpetervari
kiilon

udvar

beleegyezese

nem

kot

beket a portaval,
keriilne

vegre hogy
(a

Belgrad varat,
ugyanis
ismeretlen volt),
s

ha az kezeibe
a var

jelentes keltekor

eleste Szent-Petervarott

meg

Oroszorszag tulajdona gyanant tekintendi

nelkiil

engedelye

senkinek kt

nem

adja.^^^

A mi

az orosz sereg-

gel val6 egyesiiles remenyet, vagy inkabb azon ohajt^st illete,

hogy egy orosz hadosztaly nyomuljon be

az
errol

Szerbiaba,

szolo

hir

val6s4gon
a ny^r

alapult

mint
kelt a

tadjuk, Iszajev tabornok

folytan at is

Duna jobb

partjdra.

De mar

a Merveldt jelen-

teseben f oglalt tudositasok reszint koraiak voltak, r^szint

csakis a
Paulucci-fele

utasitasok

tartalmanak

meg-

AU8ZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELSO EVEIBEN.

199

tortent
tek.^''"^

teny gyanant

valo

felhasznalasabol

eredhet-

becsi kabinetnek azonban

teljes

ekkor

meg nem
a

dllt

modjaban
hirek,

bizonyossaggal

kipuhatolni

tett

valot. Nem csoda tehat, hogy az emlimelyek az orosz-szerb viszonynak mind szorosabba fuzodeserol taniiskodtak, komoly aggodalmat keltettek a becsi kormanykorokben. Mindazaltal a becsi kabinet nem tett semmit, a mi

kipuhatolni

az
rain

orosz befolyas terjedeset a monarchia

deli hata-

meggatolhatta

volna.

Poroszorszag

leveretese,

Napoleonnak oriasi merveket oIt6 hatalma, de kiilonosen a tilsiti talalkozas teljesen megbenitak Ausztriat.

A
a

becsi

orosz

kovet

elosorolvan

azon

okokat,
s

melyek Sandor czart a fegyverszlinet megkotesere

tilsiti

alkudozasokra birtak, folemlite az orosz

fo-

vezer,

Bennigsen

iigyetlenseget,

a porosz

kiralysag

megsemmisiileset; Anglia tetlenseget, kiilonosen pedig

Ausztria
hatarozatlan,

ketkedo

magatartasdt Oroszsemlegessegi politika,

bizonyult czelszerfl-

orszag korabbi ajanlataival szemben. Es erre Stadion-

nak nem

volt mit valaszolnia.

a becsi udvar e panaceaja

nem

nek. Sot ellenkezoleg. Sandor czar kibekiilese Napoleonnal, Ausztriat,

mindkettonek
politikat

nehezteleset

mely egyikhez sem csatlakozott, de magara vonta, valoban

fenyegethete.
tehat

komoly veszelylyel
kovessen
kozott?
ferfiakat.

Mit
ily

tegyen,

mily

Ausztria

koriilmenyek
allam8'"*'

kerdes

foglalkoztata
belatta,

az

osztrak

bogy az engedekenyseg ^**'''" azon kovetelesekkel szemben, melyek esetleg Napo- pontikitajini leon reszerol tamasztatnanak, a monarchia vegso enye- * cs^szirszetet eredmenyezne. Minden ily kovetelesnek vagy
Stadion
ajdnlatnak
Mdsfelol
hatarozott
visszautasitasat

javasla tehat.

azonban ugy velekedik

a kiilugyminister,

200

MA80DIK PEJEZET.
drul el nyllt

hogy miudaddig, mig Francziaorszdg nem

ellenseges szdndekot,
hdboriira

Ausztria

nem

fegj'verkezhetik,
dltal az alku-

nem

kesziilhet,

mert hiszen ez

dozo hatalniakat onmaga osztonOzne tamadasra. Vedelmi

iiitezkedesekhez tehat egyaltaldban csak akkor lehetne
nyiilni,

ha mar az
foglaltak
el

I'lj

szovetseges

tarsak fenyegeto
;

allast

Ausztria
azzal,

iranyaban

addig pedig

meg

kell

elegedni

hogy az osztrik csapatok

^^^

eddigi allomasaikon maradjanak es figyelemmel kiser-

jek a franczia es orosz sereg mozdulatait.

Oszinte meggyozod^senek adott-e kifejezestStadion.

midon a csaszarnak e varakozasi politikat tan4csolta? Komolyan hitte-e, hogy a sikeres vedelem szempontjabol elegs^ges, ha a katonailag kesziiletlen monarchia
hadi
ereje

csak az utols6 pillanatban szerveztetik ?

Vagy

pedig,

mert nem bizott az osztrak fegj'verek

szerencsejeben,

minden

aron

elkeriilendonek

velte

az osszeiitkozest, egyediil diplomatiai

alkudozasoktol

vdrvdn
is

meg mentseget ?

Barmily tekintetek vezereltek

ovatossdgot

a kiiliigyministert, felfogas^bol 5nkent kovetkezett,

hogy Ausztria

nemcsak a legnagyobb

taniisitotta a kiilviszonyokban,

de eg}'szersmind goniranyban a meghatdrozott dosan tartozkodott minden

lollepestol.

A sziobod-

Termeszetes, hogy e raagatartas

keleti

erezhet6ve v41t
tronv^ltozds,

"lunemar^

politikaban

is.

Az er6szakos

A porta

nielynek Konstantinapoly a nyar elejen szinhelye volt,

^ kulonben
is zilalt

be"j4^r84tdi

belviszonyok kozepett sinl6d6

tcirok

nem idegen^'
'l*.*,"''

Stilrmer in-

lernuntius

birodalom ellenallasi kepesseget meg inkabb meggyon^ite. Oroszorsz^ET ketsegkiviil m4r ekkor kedvez(5 ered~ o '^ mcnynyel tamadhatta volna meg a portdt, ha a szeren-

kabinet

"T!l^'f csetlen franczia haborii erejenek legnagjobb reszet A D6C8I ud- igeuybe nem veszi. A tenyleges hadvisel^stol tehat

AU8ZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

201

megmenekedett Torokorszag, de kenytelen

ieon kozvetitesenek engedve,

volt,

NapoJ'*'"^'"'^^**"

alkudozasokat

kezdeni

leges marad.

az oroszokkal. Es igy letrejott a szlobodzsiai fegyver-

Elhagyatva Francziaorszagtol, melynek tamogatasaban bizva iizent a porta hadat Oroszorszagnak,

sziiiiet.

is

remegve, bogy Tilsitben a torok birodalom felosztasa elvegeztetett az egyezkedo felek kozott, vegre az
ujoniian

kinevezett torok ministerek

bunbanoan beAusztria joinduegyszertien

ismertek elodeik hibajat,

latu

hogy

t.

i.

tanacsait

es

kozvetitesi

ajanlatait

visszautasitak s hajlandoknak mutatkoztak

meg

bizal-

masabb kozlemenyekre
a porta

is

az

internuntiussal

szem-

ben.^^* Stadion grof a valaszban, melyet Stiirmernek

ezen hangulatarol szolo jeleiitesere

kiildott,

szemrehanyolag emlekezett

meg

az elobbi torok kortaplalt folytonos

manynak az osztrak

politika

irant

bizalmatlans^garol, mely Ausztria baratsagos kozbenjarasat lehetetlenne teven, a szerb

pit^sat
is

mozgalom

lecsilla-

megakadalyozta

tobbe valtoztatni ligy

gesnek, hogy e

volt. De mivel a dolgon sem lehetett, nem tarta sziikse-

megjegyzesei a divannal kozoltesseligy

nek;

sot

ellenkezoleg kijelenti, hogy daczara a toris

tenteknek, jovoben

mint
s

eddig,

a jo viszony
lesz,

megszildrditasara fog
portat valahara

torekedni

azon

hogy a

meggyozze

oszintesegerdl.^*^^

Stadion e baratsdgos biztatasdnak

korlati erteke

nem

volt gya-

Torokorszagra nezve.
talalkozas

porta megrees

miilve

tilsiti

kovetkezmenyeitol

fOlett tepelodve,

vajjon

nem

lenne-e legudvosebb, ha

Angli^val es Oroszorszaggal lepne szorosabb viszonyba,

Ausztria fele fordult.
talos

reisz-effendi

formdban, mert erre

nem

volt bdtorsaga,

nem ugyan hivahanem

puhatol6dzott,

bizalmas

modon,

az

internuntiusn^l

202

MiSODIK FEJEZKT.

hogy mikent velekedik az osztrdk udvar a tSrOk birodalom helyzeterol s hogy elv4llalnd-e a kozbenjarast
kiilonosen Oroszorsz^ggal szemben. Stadion az
eloter-

jesztesben,
intezett,

melyet e kerdest

illetoleg

csaszarhoz

a legszigoriibb tartozkodast javasolta minden

es elhatarozta,

beavatkozast61, Ferencz csaszar helyesle ministere fel-

fogasat

hogy a fenforgo

viszonyok

kozott Ausztria
s teljesen

sem adhat a torokoknek elegendd, ha irantuk minden alkalommal

tan^csot
taniisit.
'^^

meg

baratsagos indulatot

porta, bar kelletleniil, megelegedett e vdlaszszal.

volt ily kOnnyfi a

De nem
annyira

semlegesseg elvenek fen-

tartasa a franczia csaszarral szemben.

tartott,

mitol Stadion

hogy
fel,

t.

i.

Napoleon elobb-utobb majd

kovetelesekkel lep

valoban megtortent. Az 1808. ev

januar 18-dn Metternich grof, Ausztria kovete Parisban,

Talle}Tand-nal folytatott nagyfontossagii beszelgeteserol
kiildott jelentest
ettemioh
1808.

kormanyanak,
ki

Talleyrand,

egy

id 6

ota

feltuno

baratsigot

taniisitott Ausztria irant,

figyelmeztete Metternichet a

ujabb

tervek^^j

hatalom kozott lenuallojo viszonyra es megjegyze.

s6t hata-

feioszUsa
irtnt

hogy Ausztrianak nem kellene visszahuzodni,

rozottan resztvennie a kesztilodo esemenyekben.

csa-

szar, igy folytata Talleyrand, ket tervvel foglalkozik

Torokorszag foldarabolasaval

egy hadjarattal Indiaba.

Ez utobbi csak regeny, de amaz valosagon alapszik. Ausztrianak azonban egyikbol sem szabad magdt kivonnia. Mert barmit tenne
is,

az aramlatot tobbe fol

eltiportatik,
ala.

nem

tartoztathatja

ha

ellenall,

ha semleFranczia-

ges marad, masodrangii batalomma szall

es Oroszorszag

meg akarnak

osztozkodni a tOrok biro-

dalmon.

Oroszorszagban

mar

regen

ohajtjak

ezt

Francziaorszag a legujabb idokig megvedeni ohajtotta

AUSZTEIA KELETI POL. A SZEEB FOLKELSS ELSO EVEIBEN.

203

a portat, de most szinte az osztozkodast kivanja. Az eldarabolas mar kiilonben is megkezdodott, mert
tobbe senki sem birhatja az oroszokat Olahorszag es

Moldva
jarulnia

elhagyasara.
e

Ausztrianak

is

hozza

kellene

nagy kerdes megoldasahoz, hogy ekkent

franczia
es

az

osztrdk,

orosz

csapatok

egyidejuleg

vonulhassanak
az
oszt^lyreszt

be
illeti,

Konstantinapolyba.

mi

mar
a

Francziaorszagnak More4ra,

szigetekre

es

Egyiptomra lenne sziiksege. Ausztriat

pedig a

Duna folyasa, Bosznia es Bulgaria illetne meg. Nehany nap mulva maga Napoleon is szolott e

tdrgyrol Metternichhel, bar

ministere.

nem

oly hatarozottan, mint

torok birodalom

fennallasa

meg
okok,

fonto-

sabb Francziaorszagra, mint Ausztriara nezve, mondd

a csasz^r. Ennelfogva csak kenyszerito
kiilo-

nosen az angol kormany politikaja inditjak

6t arra,

hogy a porta
kivan

ellen

forduljon.

A maga
s

egyebet

csak

Egiptomot

szamara nem nehany szigetet.

De

ez

nem

ellensiilyozhatja

Oroszorszag bamulatos

terjeszkedeset, melyet Ausztria

sem nezhet egykedszoros

vuen.

Torokorszag

felosztasa

egyertelmuse-

get idezne elo Ausztria es Francziaorszag kOzott azon

esetre,

ha majd Konstantinapoly
egymasra.
jegyze

elesik,

mert ekkor
nines

sziiksegok lesz
osztozkoddsrol,
keriil

Jelenleg

meg
de

szo

meg

Napoleon,
Ausztriat,

dolog,

majd

ertesiti

ha erre a melynek

okvetetlenul reszesulnie kell abban.

Metternich igen komolynak tarta ezen osztozkodasi

tervet.

Nezete

szerint az

ozman birodalom fenmaraigen

fontos

dasa

Ausztrianak

ketsegkiviil

erdeket

kepezi; de Torokorszagot

nem

lehetven tSbbe meg-

menteni, Ausztria koteles sajat letelerol gondoskodni.

Minthogy

azonban

Napoleon

mindent

szetrombolo

204

mAsodik pejezet.

nem hiiisithatja meg, legaldbb igyekezhogy azokat (3nmagar61 elharitsa. Erre nezve pedig az egj'etlen mod: ha reszt vesz a tOrok birodalom feldarabolasaban s ez alkalommal a leheto legnagyobb osztalyreszt kapja.^^^ Metternich kozlemenyei komoly megdObbenest
torekveseit
nie kell,

okoztak
egyarant

becsi

kuliigj'ministeriumban,

Stadiont, ki

Napoleonnak

ellenseges

vagy
tarta

bar^tsagos

indulatat

veszelyesnek

monarchiira nezve,
ejtek.

Talleyrand aj^nlatai nagy zavarba

szerette volna,

Legjobban

ha

e felette keUemetlen iigyet, a mint azt

neveze, egyszeruen
errdi

hallgatassal

mellozheti vala.
volt

De

szo

sem

lehetett.

Meg

gyozodve,
s

Napoleon gyorsan hozzalat terve kixitelehez

ez esetben a becsi

hogy hogy
szol-

kabinet

semlegessege nem
Erezte

gdlna mentsegiil a monarchianak.

rainister,

ktiliigy-

kell

hogy a franczia ajanlatokkal szemben allast foglalnia es pedig haladektalanul. Nem merven

azokat visszautasitani, hozzi kelle jarulnia legalabb

szinleg a Talleyrand dltal inditvdnyozott tervhez.

De

mily alakban?

ez

volt

kerdes.

Stadion e szorult
tartvdn,

helyzetben
diplomatiai

minden

halasztast

el6nyosnek
az

fogasokkal

iparkodott

osztozkodds

megvalositasat hatraltatni.
elott

Nezete

szerint

mindenek-

a torok birodalom fentartasanak sziikseget kell

vala hangoztatni a franczia kormanynyal szemben, e

kerdes vitatasa okvetetleniil nemi idot veven igenybe.

Ha azonban
szo,

Napoleon, a
gyorsasdggal

ki,

middn cselekvesr61
el

volt

mint Stadion szomoriian emlite, mindenkor kephatdrozza

zelhetetlen

magat,
(5t

nem
meg-

venne fig}'elembe ez

ervet, ligy arrol kellene

gyozni, hogy az 6 torekveseire

nezve

is

elonyosebb,

ha bevdrja az orosz-tOrok h^boni

ez evi

eredmenyet

AUSZTRIA KELETI POL. A 3ZERB FOLKELfe ELS6 EVEIBEN.

205

s csak a jovo

hadjarat

alkalmaval lep

fel

Torok-

orszag

ellen.

De ha

a franczia csaszar erre a tanacsra

sem

hallgatna, ligy

nem marad

egyeb,

mint hozza-

fogni az osztozkodashoz.

tekintetben eldzoleg

meg

lennenek allapitandok az osztrak es a franczia csa-

mukodesenek, a vezenyletnek, egyszoval a katonai kerdeseknek modozatai es feltetelei. Azutan pedig az Ausztrianak jutando osztalyreszt kell vala pentosan megjelolni, mely a kovetkez6 teriiletepatok egytittes
ket foglalta volna

magaba: a chotimi videket; Olaha

orszagnak a Dimbovicza vagy iegalabb az Olt torkolatdig terjedo reszet;

Duna jobbpartjan
Szerbiat,
s

torok Hor-

vatorsz^got,

Boszniat,

Bulgariat

Duna

beomleseig
Salonikiig,

Fekete tengerbe
emlitett

a Vardar volgyet
s

hogy az

tartomanyok

az Archi-

pelagus kozott osszekottetes letesittessek.

is

Maga Stadion

chimaerikusnak nevezte e kovetelest, de megjegyze,

eleinte tobbet kell kivanni, mert hiszen

hogy
ligyis

Napoleon majd szfikebb hatarok koze szoritandja Ausztria

Vegre pedig a kuliigyminister szuksegesnek
kijelenteset,

jutalekat.
velte

annak

rendo teruletnagyobbodasert semmi szin

hogy Ausztria a Keleten nyealatt sem hajministere

nezeteit,

land6 nyugoti tartomanyaibol barmily karp6tl4st is adni.

Ferencz csaszar

elfogadta

de

csak vonakodva. Az osztozkodasba csakis azon esetre

egyezett bele, ha a torok birodalom, Ausztria legjobb
baratja, egyaltalaban
s

nem

volna tdbbe raegmentheto

ha a tartozkodas annak szetdarabolasanal, magdt

Ily

a monarchist fenyegetne vegveszelylyeL ^^^

ertelemben kapott
aztan
Metternich
utasitast

azon megjegyzessel, hogy e kerdest lehetoleg ovatosan

s

csak bizalmas modon beszelje

meg,

ellenben

keruljon minden hivatalos targyal4st.

206

MlSODIK FBJBZET.

Stadion, mint

maga

bevallja,

csak

azon

esetben

nyugodhatott volna meg, ha Oroszorszdg megtagadja

az osztozkodasban valo reszvetelt, minek kovetkezt^-

ben Napoleon
vala

keleti

tervenek
osztr^k

Onmagatdl ossze
Onzetlenseget
oly

kell

omlania.

Az

kiilugyminister
ily

azonban

fdjdalommal
vkr

jeg^'zi

meg, hogy

nem

Oroszorszagt61.

Merveldt jelentesei

hatdro-

zottan 8z61tak a czarnak es

partjdra,
sot

kormanyanak a Duna jobba Dardanellakra

Konstantinapol}Ta es

irdnyido hoditdsi szandekardl,

tainak,

hogy Napoleon ajdnla-

segkiviil

ha ilyeneket Szent-Petervartt tetetett, ott ketkedvezo fogadtatasban kellett reszesiilniok.

azonban,
Stadion

Ausztrianak
tekintetben

velemenye

szerint,

nem

lehetett Oroszorszag

mogott maradnia.

Utasita tehdt Metternichet es Merveldtet, hogy igye-

kezzenek megtudni, vajjon az orosz udvar kapott-e

Pdrisbol oly ajanlatot, a

minot Talleyrand Ausztrid-

nak

tett volt.^^^
gr6flfal,

Metternich a parisi orosz kovettel, Tolsztoj

folytatott beszelgeteseib(51

azon k(3vetkeztetesre

jutott,

hogy a grof semmit sem tud az osztozkodasi tervrdl s ennelfogva, ha az egj'altalaban kozSltetett az orosz
kormdnynyal,
kOvet
Men^eldt a
ligy ez

csak a szentpetervdri franczia

^^

litjdn tortenhetett.

maga

reszerol mindent elkOvetett,

hogy

e fontos kerdest felderitse.

fele jutott

De

csak mdrczius vege

tudomasara, hogy Napoleon Arberg nevu kamarasa altal, kit e czelbol Petervdrra kiildOtt, mar januar kozepe tajan megajdnld a czarnak a torok birodalom felosztasat, hozzd teven, hogy Ausztria
teljesen

egyetert

e
ligy

szdndekkal.

Jelente

tovabba
orosz

Merveldt,
politikai

hogy

a czar,

mint

az osszes

korok a legnagyobb tetszessel fogadtik ez

ii

AU8ZTBIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELSO fiVEIBEN.

207

ajanlatot.

Most mar bizton remelik,

hogy nem csak

Rumelia,
birtokaba
s6t
jut.

Duna balpartja, hanem Bulgaria, meg Konstantinapoly is Oroszorszag

a

Ugyanezen korok nezete

szerint Ausztria

Szerbiat es

Boszniat nyerne, Francziaorszag pedig Europaban az

Adriai tenger partvidekeit s az Archipelagust s ezen
feltil

szabadon

rendelkezhetnek
folott

a torok

birodalom

egyeb birtokai

a tobbi vilagreszekben.^^^

hirek nagy mervben noveltek volna az osztrak

kabinet aggodalmait, ha ugyanis azon idoben, midon

Becsbe erkeztek, az egesz

iigy

nemileg mas fordulatot

nem

vesz vala.

Az akkori kozlekedes lassiisagaban rejiett az ok, hogy Metternich, bar Stadion nem kesett a valaszszal,

csak februar vege fele szolhatott ismet Talleyhatarozottan

rand-nak utasitasai ertelmeben. Talleyrand ez alkalora-

mal
niil

is

dllitd,

hogy Napoleon nem csak

szilardul ragaszkodik szandekahoz,

meg
Ez a

is

valositandja azt. Mindazaltal

hanem okvetetlenem tagada,

hogy a

kivitel idopontja

nemileg elhalasztatott.

Becsben,

nemi megnyugtatast idezett elo minden aron idot ohajtottak nyerni. Stadion figyelmeztete is Metternichet, hogy ezentul viselkedjek elutasitolag minden lijabb kisertessel szema keleti terv megvalositasara vonatben, mely
kijelentes

hoi

koznek.^^^

Napoleon azonban ekkor mar nem igen torodott

a Kelettel. Figyelmet teljesen a spanyol iigyek vettek
igenybe.
s

E korulmenybol Stadion is remenyt meritett hogy a kotelezettsegnek meg latszatat is keriilje, 4prilis 15-diken utasita Metternichet, hogy egyelore
szigoriian tartozkodjek az

osztozkodasi

tervnek

meg

megbesz61es6t61

is

a franczia dllamferfiakkal.^^^

208

MlSOOIK FBJEZET.

Stadion
kezdett a

azonban

csakhamar
teljesen

ismet

tOprenkedni
nehezsegei-

folott,

vajjon a Metternichnek adott tulrideg

rendelete megfelel-e

helyzet

nek?

Nem

lathatvan el6re a fordulatot, melyet a spas

nyol vallalat utobb v6n

meg mindig meg

leven gy6-

zodve, hogy a keleti tervre, ha tal^n valamivel kes5bb

is,

lijbol

rea kerlil a sor, szuksegesnek velte az osz-

trdk kovet magatartasat a franczia kormanynyal szem-

ben nemikep modositani. Ferencz csdszdrhoz

dion
nezeteit e

intezett

s aprilis 29-dikeii kelt eloterjeszteseben fejti ki Sta-

kerdest

illetoleg.

Az ervek
tervet,

egesz

tOmegevel bizonyitgata, hogy Ausztriara nezve egj'ardnt

veszelyes, akar ellenzi

Napoleon

keleti

akar

reszt vesz abban, akdr vegre semleges marad. Ennel-

fogva

nem

lehet a

tett

ajanlatokat

sem

visszautasi-

tani, sem pedig hatarozottan elfogadni. E szerint nem marad egyeb mentseg, minthogy Metternich, elteroleg

az iprilis 15-diken kapott utasitastol, mely teljes hallgatasra karhoztata

6t,

targyalja ugyan a kerdest, ha

az franczia reszrol
talos,

felvettetnek,

azonban nem hivaAzutan pedig

altal a

hanem csak bizalmas

forniaban.

igyekezzek ketelyek es kifogasok tamasztasa

megallapodast halasztani, vegre pedig ha a francziak

mind

siirgetobben

kovetelnenek

hatarozott valaszt,

hivatkozzek arra, hogy nincsenek utasitasai.^'*

Metternich
el6je
szabott,

nem

jutott

abba a helyzetbe, hogy az

diplomatiai felellen-

valoban

nem konnyu

adattal

megkuzdjon. Az a varatlan, hatalmas

Mlas, melylyel Napoleonnak Spanyolorszdgban kellett

szembeszallania,

nem csak

elodazta

keleti tervet,

de teljesen leszorita azt a

politikai szinterrol.

Az osztrak kabinet megszabadult tehat az aggodalomtol, melyet benne a torok birodalom fdl5tt valo

ACSZTRIA KELETI POL. A SZEEB FOLKELES ELSO ilVEIBEN.

209

osztozkodas eszmeje

keltett.

kiilviszonyok alakulasa

hogy elfogadja vagy visszautasitsa Napoleon ajanlatait, ugy a mint egy ev elott visszautasita Oroszorszagnak Pozzo di Borgo altal
elharita tole a kenyszert,

kozvetitett hasonlo felkinalkozasat.

De

ezzel egyszer-

smind hosszii iddre megszunt annak lehetosege, hogy

Ausztria

allandoan

megalapitsa

tekintelyet es befo-

lyasat a Balkan-felszigeten.

A nagy

keleti terv szetfoszlasa

azonban nem szerze

meg a monarchianak
is

az ohajtott nyugalmat.

A
s

spa-

nyol ugyek lijabb bonyodalmakat ideztek elo

vegre

kikeriilhetetleune valt az osszetuzes Francziaorszag-

gal. Masfelol Stadion igyekezete,

elvalasztani Oroszs

orszagot a franczia szovetsegtol

ennek fejeben

tiil-

sagos engedekenysege az orosz keleti torekvesekkel

szemben,

nemcsak hajotorest szenvedtek, de nem

irant.

is

keltettek meltanyosb felfogast Szent-Petervarott Ausztria

jogos erdekei

Az osztrak

kiiliigyminister

fajdalmasan szemlelte

az orosz hatalom

befeszkelodeset
is

Olahorszagban es

a szomszed Szerbianak

bevonatasat az orosz had-

miiveletek korebe. Oroszorszag befolyasa most

mar a
s

Szavaig terjedt

s felo volt,

hogy
delen
valik

e
is

hatalom

ekkent
Nyilt

nem

csak ejszakon, hanem

ellensegeve

szomszedjava

egyszersmind
akart gondolni.

Ausztrianak.

ellenszegulesre azonban Stadion

nem mert

nem

is

monarchia az orosz-franczia szovalt.

vetseg kovetkezteben teljesen koriilzart szigette

Dy koriilmenyek
tett

kozott az osztrak

kormany nem tehealtal igye-

egyebet,

mint

hogy
es

titkos deli

miikodes
hatarain

kezzek

ellensiilyozni

sajat

az

orosz

befolyas terjedeset

tiilkapasait.

Ekkent legalabb
14

reszben csokkenthete a
Kallay:

fenyegeto veszelyt, masfelol

I.

szerb felkeles tortenete 180710.

210

lilBODIK FSJBZBT.

pedig

fentarthata

hivatalos

alakban

baritsagos
szimitott

viszonyt Oroszorszdggal, melyre

meg mindig

Napoleon
Mielott

ellen.

azonban a Szerbidban
ott

kifejlfidott

orosz-

osztrak versenges elbeszeles6hez fognank, sziikseges,

hogy megemlekezziink az
nyekrdl
s

lezajlott harczi

eseme-

a forradalom
is,

k5vetkezt6ben

tdmadt bel-

visz^lyokrol

lehetove tettek, de sokszor jelentekenyen

ditottdk.

melyek az idegen befolyast nem csak el<5 is moz-

HARMADIK FEJEZET.

A
Az
tette

harczok megiijulasa (1808. majus).

torok meehatalmazottak altal alairt .^ " zsiai fegyverfegyversziinetet Sandor czar nem erosi- szunet ut4ni
es
.

orosz

szlobod-

szlobodzsiai

meg

ugyan, de tenyleg fennallott az, mind a ket

kovetelven, hogy a
elott,

^''^p"*"*^

felnek

erdeke

ketes kimenetelii

harcz megkezdese

a viszalyt bekes liton igye-

kezzek kiegyenliteni.

Csakhamar a fegyvernyugvas

megkOtese utan az 1807. ev oszen bekealkudozasokat kezdettek Parish an, melyen Oroszorszagot Tolsztoj
grofnak,

a portdt

pedig Muhib

effendinek, a parisi

torok kovetnek kellett volna kepviselnie.

targyala-

sok azonban oly nehezsegekbe iitkoztek, hogy honapo-

kon

at valodi

alkudozasokra
vadja
ez

nem

is

keriilt

a dolog.
eri.

nem a Oroszorszag magatartasa hiusitotta meg

halogatas

esetben

portat

a vegleges
visel-

beke
tetett

letrejottet.

Sandor czar nagy bizalommal

serege irant es
kitor a

nem

ketelkedett a folOtt, hogy

ha csakugyan

habord Torokorszaggal, az orosz

fegyverek fenyes diadalokat fognak aratni.

azonaltal kesett a
dest61

Ha

mind-

tamadb

lepessel. sot

az

egyezke-

sem latszott idegenkedni, ezt csak azon koriilmenynek tulajdonithatjuk, hogy egyreszrol a Napoleon fiszinte baratsdgaba vetett hite nemUeg megingott, masreszrol pedig, hogy legkozvetlenebb czeljanak eleresere, t. i. Moldva es Olahorszag elfoglalasara nezve
14*

212

HARHADIK FBJBZBT.
franczia

csaszar

tamogatasat

nem

n61kiil5zhete.

Ketsegtelen, hogy a czar azonnal megkototte volna a

beket, ha a porta a ket dunai fejedelemsegrol Orosz-

orszag

javara
is

lemond

ha e teriiletnagyobbodast

Napoleon
a
tilsiti

biztositja.

Mint tiidjuk azonban, Napoleon

talalkozas utan ismet baratsagosabb indulatot

kezdett Torokorszag irant tanusitani, s valoban egyediil

az 6 kozbenjarasanak kdszonhete a porta, hogy Mold va es

Olahorszag mar ekkor

tom^nyokul.

nem

nj'ilv^nittattak

orosz tar-

franczia politikaban letrejott ezen han-

gulatvaltozdssal a czarnak es
kellett.

Napoleon
ellen

elturte

kormanyanak is szamolnia ugyan a fejedelemsegek megmerenyleteiben

szdllasat az orosz csapatok altal, mivel viszont Porosz^

orsz^g

elkovetett

S^ndor czir
ekkor

elnezesere volt sziiksege, de a

ket tartomany vegle-

ges

elszakitasarol

a tordk

birodalomtol,

meg
vag}'

hallani

sem

akart.

Meg

mindig Moldva es Olahorszag

birtoklasa kepezte tehat a csomot, a

melynek egy

mas ertelemben
nelktil

valo megolddsa a haboru vagy a beke

sorsa felett donthetett. Napoleon tudta es beleegyezese

pedig elhatarozo lepes

kortilmenyek

nem

tortenhetett, mivel

6 igenyelte a ket visz41ykodd fel kozott a kozvetites

jogat.
Ily

kozott

Oroszorszagra nezve

nem maradt mas

modni
Napoleon
s

lehetoseg, mint alkudozasokhoz folya-

Napoleont megnyerni sajat czeljanak.

^^

moldva- ol4horszfigi

feje-

kedvezobben latszottak alakulni a viszonyok az orosz pohtikara nezve ransj^f /jj.

1808.

cv oleien
'

deiems6gek
K6ru6S9.

j^g^j^

Napoleon Ugyan meg mindig nem

volt hajlando
/

'

Oroszorszag kdveteleseit a portaval szemben

niil

feltetlepil-

tamogatni, e kerdes vegleges eldonteset azon

lanatra tartvan fenn, midon legnagyobb sziiksege leend

az orosz szOvetsegre; mindazaltal ekkor mar egeszen

a spanyol iigyekkel leven elfoglalva, hogy birodalmi-

A HAHCZOE MEOUJTJLlSA

(1808. MAJTTs).

213

nak

keleti hatdrat teljesen biztositsa s a

gyanakvo

titokban
tartotta

kesziilodo

Ausztriat
I.

ellensulyozhassa,

nem

tandcsosnak
J61

Sandort teljesen elidegeniteni,

rea nezve

kinek baratsagatol sok fiiggott az emlitett czelok elereset illetoleg.

tudta Napoleon, hogy a

oly hasznos orosz szovetseg

magaban Oroszorszagban

a legnagyobb ellenszenvre
kanczellarja,

talalt s hogy a czar es Rumjanczov kivetelevel az orosz politikai korok legkevesbbe sem palastoltak ellenseges erzel-

meiket Francziaorszag es rokonszenvoket Anglia

irant.

Es ezert a czarnak szemelyes ohajtasai es nagyravagyo tervei kiilonos kimeletet igenyeltek a csaszar reszerol. Ily tekintetek altal vezereltetve, Napoleon a moldva-olahorszagi kerdesben engedekenyebbnek kezdett mutatkozni s m^r februariusban kijelente Sebastiani litjan a portanak, hogy nem kepes a czart a fejedelemsegek kiuritesere rabirni s hogy a porta a beket
alighanem csak e ket tartomany felaldozasaval kotheti
meg. Ugyanakkor Muhib effendi
is ertesite

kormanyat,

hogy tobbe nem szamithat Napoleonra, ki ligy latszik mindenben az orosz politikdt szandekozik tamogatni.^^^ E hirek termeszetesen nagy ingerliltseget ideztek elo Konstantinapolyban. A porta elhagyatva Utvan magat
egyetlen szovetsegese
hetett,
altal,

kitol

meg

segelyt remel-

most mar azon meggyozodesre

nelkiil,

jutott,

hogy vagy

azonnal bek6t kell kotnie Oroszorszaggal minden mds

hatalom kozbenjarasa
eses

vagy pedig a viszaly

eldonteset a fegyverek szerencs6jere bizni.

ketsegbe-

nem

szfilt

csiigged^st

a fovarosban, s6t a kor-

mdnyt es az
forrasa

egesz

nemzetet nagymervu, bar nem

tartos kesziiletekre osztonozte.

Az dllam minden segedsiirgetdleg

s

igenybe
a

vetetett,

a tartomanyok

felszolittattak

birodalom

vedelmere

csakhamar

214
rendkiviili

HARMAOIK PEJEZBT.

mennyisegben kezdtek seregleni a fegyveres

az
azsiai,

csapatok ligy
lly

mint az europai reszekb61.

eromegfeszit^s mellett remeltek, hog>' a porta rOvid

szaniii

idon oly nagy

milyent

sereg felett fog rendelkezni, a

szultanok

csak

leghatalmasabb

vezettek

harczba.^^'^

tdrok

kormanynak ezen

on41I6 es erelyes

magatartasa vegmegsemmisiilessel fenyegette a franczia

befolyast Konstantinapolyban. Napoleonnak pedig

meg

dllott, hogy az orosz-tOrok viszalyban eddig gyakorolt kozvetites el6nyeit61 meg ne fosztassek, mert azon aranyban, a melyben a portanak az

mindig erdekeben

elhatarozasdra befolyhatott, az orosz politika felett

ketsegtelen folenyt biztositott

is

magdnak, a czar csakis ezen esetben remelhetven, hogy franczia tamogatassal TSrokorsz^got engedekenysegre birhatja s moldva-olah
terveit

bekes uton megvalosithatja.

Ezert Napoleon sietett konstantinapol}! kOvete altal

ertesiteni a portat,

czdrt ribirni,
tott

hogy meg egyszer megkiserli Sandor hogy Moldva es Olahorszag irant tdmaszlemondjon; kiildnben
a tOrok

igenyeirol

allam-

ferfiak

arra

nezve

nyugodtak lehetnek, hogy az 6

(Napoleon) beleegj^ezese nelkiil ellensegeskedesek

nem

fognak

kezdetni.

njilatkozat

csillapitolag

hatott

Konstantinapolyban es a porta felhagyott nagymervu

kesziilodeseivel.^'^
usitafa

hdborii

veszelye

ekkent legaldbb

ideiglenesen
lehetett volna

Ruszowkban. elharittatvan, a portara nezve

semmi sem
vala
ktllou

elonyosebb,

mintha

sikeriil

beket

k5tni

Oroszorszaggal.

szultan s altalaban az egesz koz-

ponti kormanyzat ekkor

mar csak nevleges hatalmat

ev els6
feleben Szelimet

gyakoroltak.
forrongas,

A janicsarok es tdrsaik, a jamakok eloidezte

1807.

mely az

tronjdtdl megfoszta s IV. Musztafat emelte arra, ezen

A HARCZOK
id6
Ota

llEGTJJUIii.SA (1808. mAJUS).

215

sohasem

sziint

meg

teljesen.

Nemcsak

az

elegedetlen es lazongo csapatok kozott harapodzott el

partoskodas, de a

divan koreben

is.

fenyegeto

kiilveszely

pillanatokra

meg kepes
osztonei

volt

a kiilonbozo

erdekeket egyesiteni, de a mint az szunni kezdett, az

egyeni
leptek

nagyravdgyas
eloterbe.

annal

er6teljesebben

fekezni a koriilotte

gyenge szultan nem tudta megdulo szenvedelyeket, melyek szets

rombolassal fenyegettek a birodalom belszervezetet

nem

egyszer csak az altalanos

zavart novelo enged-

menyeket csikartak
lehetett

ki magatol a szultantol. Ily kdriil-

raenyek kozott megfontolt, elorelato politikat

varni

nem

is

a torok

aUamferfiaktol,

birodalom

tenyleges

hatalma ekkor Ruscsukban

dsszpontosult,

hoi Musztafa-Bajraktar parancsnokolt. Bajraktar egyik

legoszintebb hive volt Szelim szultannak es az altala

kezdemenyezett reformtorekveseknek.

A ruscsuki

sereg,

mely Bajraktar vezerlete

alatt

allott,

szervezeteb61

nem

tiintek

meg

el

Szelim

lijitasainak

nyomai.

Itt

kerestek

egyszersmind menedeket

mindazok, kik az

el6bbi rendszerhez

ragaszkodvan, Konstantinapolybol

menekiilni kenyszeriiltek.

Az

erelyes, ketsegkiviil

nagy
s

tehetsegd Musztafa-Bajraktar

nem

nezhette egykedviien

hazajanak romlasat,
Oroszorszag

mely a folytonos belzavarok

magatartasa mellett
azt,

fenyegeto

elkeriil-

hetetlennek Idtszott. Beldtvan

hogy a birodalom

szomoru helyzete joreszben a franczia szovetsegnek tulajdonithato, mert Francziaorszag biztatdsaira izent

a porta hadat Oroszorszdgnak

most eppen a legval-

s^gosabb pillanatban Napoleontol elhagyatva, Bajraktar teljesen elfordult a franczia politikatol s odatdre-

kedett,

hogy Oroszorszaggal minden kdzvetites

nelkiil,

csakis a k6t allam kdzott kezdendo alkudozAsok alapjdn, beket kdthessen.

216

HARMADIK PEJEZET.

E
t.
i.

czelbol

Bajraktar

az

1808. 6v

elejen,

nnd6n

szlobodzsiai

fegyversziinet

lejdrt,

kbzvetleniil

Prozorovszkyhoz fordult, felszolitvan az orosz fdvezert,

hogy kolcsondsen hosszabbitsak meg a fegyvern}iigvdst, egyszersmind megemlitven, hogy a porta tobbet

nem bizvan Francziaorszdgban,

zasokba
jegyz6, a
tetett

czelszern

lenne,

az

ut6bbi kozbenjarasanak mellozesevel azonnal alkudolepni, a kiilon

beke

felteteleit illetoleg.

Prozo-

rovszky v^lasza tagad61ag hangzott, mert. mint megtilsiti

megallapodasokban hatarozottan kikot-

Francziaorszag kozbenjdrasa az orosz-torOk viszaly

kiegjenliteseben.

fegyversziinetet

sem

volt hajlando

az orosz fovezer forma szerint meghosszabbitani. Nezete

szerint a szlobodzsiai

egyezmeny hatarozatlan

idotar-

tamra

szolott,

mindket felnek fenmaradvan

az orosz es torok
fel

tiz

napi

felmondasi

joga.^^**

Ekkent az alkudozasok megszatabor kOzOtt.

elismerte

kadtak ideiglenesen
de
hallgatagon

mindket

tenyleges

fegyvernyugvas ervenyesseget. Ezen, bar bizonytalan,

de kozvetlen haboruval

nem

fenyegeto allapot, alkal-

mat

modot nyujtott Bajraktarnak megval6sitani a

melyet mar tobb
de
szamitva
ido ota
forralt.

tervet.

Bizva nem
uralkodo
s

nagysz^mii,
kiilonosen
zilaltsigra,

harczedzett seregenek

husegeben 6s
zavaroknak

Konstantinapolyban
veget
vetni

elhatarozta

IV.

Musztafat
ki

letaszitvan

a tr6nr61, ismet Szelimet

Junius
s

kialtatni

szultdnnak.

kozepe

tij^n indult
eg}'esiilt

meg

Bajraktar Ruscsukbol

Drinapolynal

nagyvezerrel, ki szinte szovetkezett vele. Csak heves

kiizdelem utan sikenilt a fovarost hatalmdba keriteni.

Szelimet

azonban nem szabadithata meg.

6t,

Musztafa

szultan megolette
lalhatta volna.

mielott Ba.jraktiir a szerdlyt elfog-

Ozman

dinasztiajanak

egjetlen

sarja

A HAEczoK megujulAsa (1808. mAjus).

elt

217

Bajraktar
tetven,

meg Musztafan kiviil, a huszonhdromeves Mahmud. nem tetovazott, de Musztafat fogsagra vetMahmndot emele a
aztan
tronra,
fel

Az

ifjii

szultan ter-

meszetesen Bajraktart ruhazta

mal, ki

a legfobb hatalora-

nem

kesett megkezdeni mukodeset a

teveszte azonban szem elol a

reformok teren.^^^

Nem

tOrok birodalomra nezve epen e pillanatban oiy fontos kulviszonyokat sem.

szerb ugyek miatt kenyszeriilt Bajraktar, epen

a nyar folytdban, midon a konstantinapolyi forradalom

vette igenybe

erintkezesbe lepni.

minden figyelmet, Prozorovszkyval ismet A nyughatatlan bosnyak mohame- *

''*"**'*'*

danok, mikent
tavaszan
is

mar a mult

oszszel, ligy az 1808.

ev

Bosznia s a
^^"'f'"

(majus ho elejen),

nem

tartvan

magukra "^'"''

nezve kotelezonek a fegyversziinetet, mintegy masfelezeren atleptek a Drinat, megszallottak Szokol varat
es

beiviszcnyok
* *'*"fl""

czokat.^^*'

ennek kozeleben a szerbekt61 elhagyott regi sanEzutdn pedig szokasuk szerint pusztitani
a videket, felgyiijtvan a falvakat, oldosven
marhat, melyet kezre keritdelfele egeszen a studeniczai

kezdtek

a nepet es elhajtvan a
hettek.

Egy csapat messze

kolostorig hatolt el6re, de

innet

nem

tudta eluzni a

szerb orseget.

Bosznia szerepet a szerb felkelessel szemben, ama

kiilonallo helyzetenel fogva,

melyet az orszag a torok

a

birodalom

kereteben

elfoglalt,

fontebb

emlitett

becsapastmegel6z6bosnyakbelviszonyokmagyarazzak.*
*

Drina melleki korabbi

1.

esemenyekre vonatkozolag

1.

I.

k.

586590.

Az

1806-iki fegyversziinettel vegzodott bosnyak-

hadjarattal kapcsolatban meg kell jegyezniink, hogy a noba meg vezerbosnyak keresztyenek kozt mar akkor titkos telen osszeeskiives nyomai mutatkoznak. Novi kSzeleben erdokben gyiiltek ossze s egy vekony botot veven a kezokbe.

szerb

218

HABMADIK FBJBZBT.

Mar 1807-ben

hire

jart,

hogy a Boszniaban es
vallisii

Herczegovinaban telepes gorogkeleti

jobbagy-

sag es kereskedok Karagyorgyeval rokonszenveznek,

a francziak pedig az ottani katholikusokat igj-ekeznek

megnyerni.

Ugyanezen evi januar 10-en a bosnyak kormanyzd Mehemed Hosref kihirdette a szultan fera bosnyak hadero mozgositasat elrenErre tandcsot tartvan az elokelobb kapitanyokkal
itt

manjdt, mely
delte.

a Travnikban hivataloskod6 kormanyzo,

tak,

elhataroz-

hogy legelobb Herczegovinaban es a Szava menten gyujtik Ossze a hadakat s a varakat vedelmi karba
helyezik.

bosnyak-torokok azonban
azt

erosen gyana-

kodtak a portdra,
tdmogatja,

hiven, Karagjorgyet jobban

felni,

mint
az

6ket es attol kezdettek

hogy

Karagyorg}'^e
tOr

oroszokkal
;

egyetertesben erelyesen
tetszett

majd Bosznidra
sem.

nem

nekik a
a

franczia
is,

bardtsag

Gyaniit

keltett

az

nyilatkozat

melyet segelykereseik alkalmaval Konstantindpolyban

nyertek, hogy a porta e kritikus kOriilmenyek kOzott

nem

segitheti oket,

hanem nekik magoknak

kell vedelis

mokr61 gondoskodniok.
v^detlen
lopor,

varak kiilbnben

allapotban

leven,

teljesen
volt
ala,

csak

Livnoban

az

egyes kapitanyok nem siettek feg}^er

visszatert,

sot

meg

az a 4000
is,

ember, a ki a sabaczi 6rseg vedel-

mere ment

mert a szerbek a Drinat Vise-

gradig sanczokkal es 6rseggel raktak meg. Abban a

mertekben, a mint az orosz fegyverek sikereinek hire

erkezett, lelkesedtek a gbrogkeletiek tdczio kapcsolatban e koriilmenyekkel,
is.

szerb agiis

mar

megter-

mette gyumolcseit, mert Banyalukaban febr. 4-en vere-

sen fojtanak
egj-mast
tigy

el

egy Karagyorgj-e-parti osszeeskiivest.

szaradjanak

nagy eskiidozesekkel megitkoztak, mondvan, hog^^ el, miat ez a bot, ha eskiijdket megszegik.

A HAHCZOE MEGtJJULASA

(1808. mIjITS).

219

Hogy a viszonyok
abban
rejlett,

igy

alakulhattak,

annak oka

hogy Boszniaban a portanak voltakepp semminemu kozvetlen rendelkezesi joga nem volt. A kormanyzo Mehemed pasa egy, a nyugatias vilagnezlettel kaczerkodo ozman, a maga szakallara csinalt politikat es a franczidk reszere dolgozott. Azonban sem a gorogkeleti, sem a katholikus bosnyakok

nem rokonszenveztek

a francziakkal, a torokok pedig,

a kik a foldbirtokos-osztalyt kepviseltek, kijelentettek a kormanyzonak, hogy a

oroszokat,

maguk joszantabol sem az sem a francziakat nem engedik az orszagba.

ligy

Leginkabb Ausztriara gyanakodtak,

okoskodvan,

hogy a magyarorszagi szerbek nem ok nelkiil lelkesednek Karagyorgyeert, bizonyara, mert Bees is partolja.

dalmat

hat^ron

lev6
es

szerb

kolostorokban

fegyvereket rejtegetnek
osszekottetesbe
szerbekkel.

mar

hire jar,

hogy ezek
es

allanak

szerborszagi

szeremi

Ilyen

hangulat

daczara,

noha Karaa torokok

tortent,

gyorgye mar Zvomik kornyeken

pusztitott,

meg sem

fegyverkeztek. Mindossze

az

hogy

a varakban kezdenek a felszerelesen dolgozni s kisse erosebben iigyelnek a kivalt Herczegovinaban labrakapott rabl6bandakra, melyek neha a Szavaig
is

elkalan-

doznak.
Rendkiviil

nagy benyomast

tett

bosnyakokra

Belgr^d

eleste, kivalt

mikor meghallottak, hogy milyen

sors erte a belgradi pasdt es kiseretet. Bizonyos fasult-

sdg vett rajtuk erot es mondogatni kezdtek Mi bosnyakok tudjuk, hogy a becsi udvar becsiiletesebb,
:

mint a franczia, vagy a

muszka.

Ezek kutyahituek,

csak rabolnak, gyilkolnak, megbecstelenitik asszonyainkat es annyival keservesebb a mi erzesunk, mert tudjuk,

hogy mindennek csak ket gaz

rablo,

Karagyorgye

220

HARMADIK FEJBZKT.

es Montenegro az oka." Mindez az Ssszevisszabeszed,

mely a napi hangulatot jellemzi, csak a szerb felkeles

sikerenek benyomasa alatt keletkezett. Azalatt a

agitdczio
is

franczia

erosen

folyt,

de

a bosnyakok

mindazonaltal

nem

fegyverkeztek.

helyett er6szak-

kal vettek el a keresztyenek termeset es csak dprilis

vege fele kezdettek patriarchalis modon, falurol-falura

jdrvan,

fegjvereseket gyiijteni. Fegyverzet

azonban

nem

allott

rendelkezesre, elobb tehdt patronokat kezd-

tek kesziteni es negy franczia tiizertiszt vezetese alatt az

agyukat talpfara
nepseget

fektetni.

A
mert

vdrosok
feltek,

kSriili

falvak

lefegyvereztek,

hogy

ezeket

egy esetleges vereseg majd lazadasra fogja osztSkelni. Az ilyen fegyverkezes a keresztyen alattvalokra nagyobb
bajt jelentett egy veresegnel. Ugj'anis a patriarchalis

bosnyak fegyverkezesnek az
hadra koteles mohameddnok
fegyvereztek
segessel.
fel

volt

a modja, hog}' a

koziil rendszerint

harman
sziik-

egyet,

ellatvan

azt

minden
ki

czelbol azutdn jobb4g}'aikt61 (kmetjeiktol)

es
lovaikat.
el.

elszedtek

niarhajokat

penzt, attol eroszakkal vettek

nem adott Honapokba telt, mig

kontingens

nagy

eroszakkal

osszeterelt

bosnyak

harczba indulhatott.

Drina melleki hadakozas a bosnydkokra n^zve,

folyt,

mint eddigi eloadasunkbol kitunt, szerencsetleniil

a mennyiben Uzsiczenel visszavertek oket. Ez a veres a nyomaban szdllongo hirek a bosnyakokra nagy hatast gyakoroltak. Augusztus ho folyaman egy csomo aga (kisebb birtokos) meg szpahi (lovas htiberes) jbtt a kormanyzohoz Travnikba es egyenesen azt vetettek a szemere, hog}' a szultan fermanjat meg-

seg

hamisitja. Mire a

kormanyzo azt
epen,

felelte:

Hdt hazua valasz

dom en nektek?" Nem

volt

A HARCZOK megujulAsa (1808. mAjus).

221

de nem tudjuk sohasem a szultan igaz akaratjat. Te

azt mondtad,
azt halljuk,

hogy mindenki a beket akarja, most meg hogy a francziak minket raszednek es a torok birodalmat el akarjak pusztitani es minden keresztyen fejedelem a mi romlasunkra egyezkedik. Ezzel a franczia-orosz megegyezesre czeloztak, melynek hire eltorzitott formaban Boszniaba is eljutott. Erre a pasa diihbe jott es azt kerdezte toltik, hogy voltakep mit is akarnak tole?
''

Mire ezek

Hitunket es a birodalmat vedelmezni."

szolott:

Erre indulatba jott a kormanyzo es imigyen

Hisz az

Ti vadoljatok a nemet kormanyt, hat menjetek ellene.

el

van kesztilve a

ti

fogadtatastokra. Panasz-

kodtok a francziakra, tegyetek ellene, hogy Boszniaba

ne jSjjenek. Ti azt mondjatok, hogy Karagyorgye elfoglalja a torok tanyakat, menjetek es gydzzetek le."

Ezek utan elkergette oket. Pedig a panaszkodoknak annyiban igazok volt, mert a bosnyak pasak, ha
Konstantinapolybol
rendeletet
hirdettek.

valami

nem

szajok
elejtettek

ize

szerinti

kaptak,

egyszerfien

es ki

nem

Erre az

agak

es szpahik

egy panasziratot fogalelkiildottek

kiildjek.

maztak,

megpecseteltek es
a

Szarajevoba,

hogy onnan Konstantinapolyba

lakossag igy habozott,
tettek.

Mig a torok
eletiiket
fel-

keresztyenek

torokok termeszetesen csakhamar megtudtak,

hogy a szerbek es bosnyak hitsorsosaik kozott osszekottetes van es fenyegetodztek, hogy az osszes szerb papokat es minden faluban az ot legtekintelyesebbet
becsukatjak. Igy hireszteltek ezt

maguk a

szerb papok,

meglehet, hogy alap

nelktil.

Karagyorgye

a szerb vezerek nagyon jol ismer-

222

HABHADK

FBJEZET.

t6k a bosnyAk szint^rt,

s tudt^k,

hogy Bosznia

elfog-

laldsa egyike a legnehezebb

feladatoknak.

zendo, hogy

Bosznidhoz tartozott
is

MegjegykOzigazgatdsilag a

novibazdri szandsak

es

Herczegovindhoz Nikszics.
ertelm^ben, az eg^sz
keriiletre (kadiluk) oszlott,
illet61eg var volt. Alta-

regi

kozigazgatasi

felosztds

tartomany 49 torvenykezesi

melyben 76 megerositett hely,

Idnos hadrakeles eseten 172.900 fegyverfoghato moha-

medan
szek
s

es 238.100

keresztyen harczost szaml^tak e

herczegovinaiak, jo
lov6-

teriileten.

Legvitezebbek a

a hegyi

haboriiban kitiinoen

alkalmazhatdk.

j4ratlan hegyi utakon csakis e bennszulottek ismerik

a jdrast. Jo harczosok a bihacsiak es a dalmat hatdron

lakok, valamint

banyalukaiak

is.

Nam

eppen

hadratermett a felsovidek, Dervent es Zravnik insurrekczioja,

mint

a keresztyen neps^g

mlg a Drina melleken nagy

volt
is.

ligy

a mohamedan,
szerbellenes.

resze

Ugyanez az ellenszenv
(novibazari)

eszlelheto az 6-szerbiai

reszekben

egyes bensziilott

kodo
kivalt

egj'mdssal kiilonben folytou viszdly-

Katonai szempontb6I ezen

kapitanyok vezerelte felkeld-csapatok, csak

a szerb

felkel^s ellen johettek komolyan tekintetbe, ha a mohameddn albanok is velok tartottak*

s

videkenkent valo csoportosulas

a gjuloleten

kiviil,

minden OsszekotS eszmenek hianya, erkolcsileg hatranyba helyeztek a bosnyakokat. Amde orszagukat vedte h^rom elegge jol felszerelt var Bihdcs. Banyaluka es Szerbia feldl Zvornik. E mellett a nehezen megkOzelitheto szinter s az ugj-an rosszul, de megis vedhetfi vdracsok nagy szama. A keresztyen rajik egye:

Mitesser alezredes travniki osztr.

4.

konzul jelentese 1810.

marczias

A HAKCZOE MEGUJtTLlSA (1808.

Mijtrs).

223

temes felkelese

eseten termeszetesen nagy veszede-

lemben

forgott volna Bosznia tOrok birtoka.

Amde

ez

nem

tortent,

mert

a bosnyak keresztyen

rajak nagy

resze, kit vele verrokon, de

muzulman fdldesura nyoa szervint",

mott es zsarolt, csakiigy gyulolte

mint

a tulparti felkeloket neveztek, vagy

valosagos urai
sal.

pedig kozonyos

maradt. Kozben a bosnyak kapitanyok

az

orszag

folytonosan viszalykodtak egymaslehetett

Egyseges vezetesrol, kozerzesrol szo sem

ki-ki

koztiik,

maga

szakallara csinalt politikat, s

mindegyik jobban tudta, hogy a tobbinek mit kellene

cselekedni.

Izgagasagaval

kitunt a

szerbiai harczter

szomszedsagaban a reszeges
ertheto,

tuzlai kapitany.

Ekkent

hogy a bosnyakok nem

fel.

iigyelve semmifele

megallapodasra, egyszerre csak felkerekedtek es tama-

d61ag leptek

Hiaba hirdettek ki a fermant, hogy

a szerbeket csak akkor szabad megtamadni, ha ezek

atkelnek a Drinan.

Nenadovics Jakab a tamadas hirere gyorsan osszeszedett csapatj^val azonnal a fenyegetett videk vedel-

^oi'okok b6-

tartisa.

mere
s

sietett.

Ugy

Idtszik iitkdzetre

nem

keriilt

a dolog

az ellenseges felek megel^gedtek azzal, hogy egy-

mdst kolcsdnosen szemmel tartsak. A belgradi tanacs hiret veven a tamadasnak, majus 11-en levelet intezett

a bosnyak vezirhez,

melyben elpanaszola, hogy

a bosnyakok daczara a porta altal mindeniitt kihirdetett

fegyversziinetnek es a szerbek bekes raagatarta-

sinak, atjottek

a Drinan es a szerb fdldon

el.

minden-

nemu rakonczdtlankodast kovetnek

a tandcs ezen a
irataban,
vallalt

Ejjelente azutan

hogy a maga reszerol hu

kotelezettsegekhez
es

akar maradni

nem

fogja megszegni a fegyversziinetet, de

felvildgositast

ker a vezirtol, hogy mily jelent6seget kell tulajdonitania

224

HABMACIK FEJEZET.

csapatok tamaddsanak ? Ugyanakkor (maj. 17.) Rodofinikin is ebben az ertelemben irt a Travnikban szekelo franczia konzulnak is, arra ken'en 6t, hogy fenyegesse meg a kornianyzo pasat. z utobbi azt v^laszold, hogy a tamadok nem
a parancsnoksaga alatt alio
a rendes
szerfien

hadsereg soraib61 keriiltek

rablok voltak, kik

ki,

hanem

egy-

nem

veszik

figyelembe a
franczia

porta parancsait.

viddini pasa, kit

Menage

tabornok vont

kerdore, azzal mentegette e betorest.

hogy Szokol vara nem volt a szerbek kezeben s a bosnyak csapatok esak nemi eleseget szereztek ott
magoknak.**^

Prozorovszky ertesiilven ezen esemenyekrol, Bajraktarhoz fordult, ki azutan epp oly ertelemben
felelt,

mint

kortilbeliil

egy 6vvel elobb Chursid pasa Rodot.

i.

finikinnak,

hogy

a szlobodzsiai fegyversziinet azon

pontja, a mely szerint az ellensegeskedeseknek

kell sziinniok,

meg

csak a Viddin
ki.

6s Fetizlam kornyeken
kijelente,

lak6 szerbekre terjed

Egyszersmind

hogy a

porta valoban tamadolag szandekszik fellepni a szer-

bek

ellen,

teni es

tovabbra

ha ezek meg nem szunnek sereget gyujis vonakodnak a porta fenhatosagat

termeszetesen

elismerni. Julius vege fele jutott a valasz Prozcrovszky-

hoz, ki azt

nem hagyhata

szo

nelktil

es pedig annyival kevesbbe, mert a porta, ligy latszik,

pdrisi kovete altal

mar mdjusban megigerte

volt,

hogy
meg-

szerbek ellen tamadast

nem

fog intezni. Ezt most

szemere lobbanta Prozorovszky Bajraktarnak,

keleti reszeire

jegj'ezven egyszersmind, hogy a fegyversziinet Szerbia

vonatkozo megaUapodasat Oroszorszag

volt el.^"^

kiilonben

sem fogadta

konstantinapolyi

zavarok
teseit

nem engedtek meg, hogy

Bajraktar fenyegeis.

a szerbek ellen megvalositsa, de kiilonben

A HAECZOK MEGUJULlSA (1808. MAjUS).

225

mint tudjuk, mindenaron beket akart letesiteni a viszaly-

kodo ket allam

biztosita

kozott.

Az alkudozasok tehat nem

szakadtak meg teljesen, sot az osz elejen, midSn mar

maganak Bajraktdr a fohatalmat Konstantivegett.

napolyban, szemelyes talalkozast ajanlott Prozorovszky-

nak az alkudozasok sikeresebb megkezdhetese

orosz fovezerhez
intezett,
is,

Kiemelte egyszersmind leveleben, melyet e czelbol az

meg Oroszorszagra nezve

hogy mily elonyos volna ha a portaval most, mid6n

el

Napoleon Spanyolorszagban
ditana. Mindazonaltal

van foglalva, beket

for-

kotne es azutan egesz erejet Francziaorszag ellen

hogy a porta
ajanlatait.
sitani

nem mulaszta el megjegyezni, teriiletateugedesre nem volna hajlando.

Prozorovszky hatarozottan visszautasita a nagyvezer

Oroszorszag nem szandekozik magatol eluta-

a franczia kozvetitest, igy szolott feleleteben a

kiilonben a porta kezdven

fdvezer, s ezert talalkozasa Bajraktarral teljesen feles-

leges lenne
riit,

meg
a

a habos

Oroszorszagnak joga van

is

karp6tlast kovetelni
raely

nem

fog

oly beket

elfogadni,

birodalom

meltosagaval
kijelente,

meg nem
a

egyeznek.

szerbekre nezve
altal

hogy ha azok a torok csapatok

teny
orosz
reszrol

meg-

tamadtatnak;

a fegyversziinet

megszegesenek tekintetnek, vegre gyors es hatarozott

valaszadasra szolita
fel Bajraktart.^**^

Prozorovszky ketsegkiviil megunvan a hosszii

lenseget,

tet-

de valosziniileg

meg azon
erfurti

ekkor mar elhatarozott

hogy az talalkozason Sand or

okbol,

cz^r Torokorszag reszerol valamely megtorlast igenylC tenyt mutathasson fel Napoleonnak, ki aztan kenytelen
lett

volna Oroszorszagnak a portaval szemben szabad

elkovetett,

kezet engedni, mindent

a
fegyversziinet
Kallay:

hogy a tor5koket
tamadasra
15
birja.

megszegesere

es
I.

szerb felkeles tortenete 180710.

226

HARMAStK FEJEZBT.

Oktober 9-en a cz^rhoz intezett jelent^seben^*** maga

bevalla,

hogy szamitva Bajraktar fellobbano hevesfentebb

idezett

s6gere,
czelja,

levelenek

nem

is

volt

mas
level

mint a nagyvezert ingerelni.

utdn
is

Es meg a

elkiildese

igyekezett
arra birni,
ellen

a torOkoket

kicsinyes

boszankodasokkal

hogy akar az orosz sereg,

tamadast intezzenek.
^*^^

ak4r pedig a szerbek

De

e terv meghiiisult,
s

Bajraktar

minden aron beket

6hajtv4n

ezert eltiirte a sertegeteseket es

is

meg

on-

megalaztat^sa ^rdn

igyekezett megvalositani a torok

birodalomra nezve oly annyira sziikseges

nyugalmat.

Maga Prozorovszky nem

tud elegge bamulni a nagy-

vezer valaszanak mersekleten.

helyett,

hogy kOvenagyvezer

telmenyeink visszautasitasat az onallo 411am meltosagaval igazolna,

vdlaszirol,

igy Prozorovszky a arra hivatkozik, a

ir

hogj' fel

neptol,

mely

teriilet-atengedest

nem

turne

meg. Az orosz sereg

hogy az legkevesbbe sem zavarhatja meg a baratsdgos viszonyt igeri, hog}' a torokok semmiesetre sem fognak elsonek tamadni s becsiiletszavara fogadja, hogy a mig az oroszok jonak latjak megtartani a feg}'verszunetet, 6 sem fog ellensegeskedeseket kezdeni. Vegre a szerbeket illetoleg, biztositja Prozorovszkyt, hogy mikent eddig, ligy ezentiil sem fog sereget kiildeni e lazadok ellen,
szaporitasarol
ligy

nyilatkozik,

kik irdnt az orosz fovezer oly igen erdeklodik, mivel

a szentpetervari udvar vednoksege ala helyezkedtek kesz egjeldre fatyolt vetni buneikre, remelven, hogy

ezen iigy

is

veglegesen elinteztetik a bekekotes alkal-

maval/''^ Igaza volt Prozorovszkynak,

mid6n a nagy-

vezer ezen valaszarol szolvan, jelenteseben megjegyze,

hogy ennek kovetkezteben nagy bossziisagara kezei kOtve vannak. Valoban Oroszorszag mindaddig, mig

A HAKCZOK MEGUJTFLASA (1808. mAjUS).

227

nem jott letre, a keleti iigyeket illetoleg, haborut nem kezdhetett, Torokorszag pedig az ingerleseket nem veven figyelembe,
Napoleonnal
teljes egyetertes

a majdnem masfel ev ota tarto bekes hadiallapot tovabbra is fenmaradt, bar kiilonosen az oroszokra
nezve,

mar majdnem turhetetlenne

valt.
szerbek

nagyvezer engedekenysege a legtobbet a szer- *

orvoN

magatartdsa

beknek hasznalt. Az egesz even at (1808) leszamitva a fegyver*''y^" a bosnyakok nem nagyjelentosegft rablokalandozasait, """^* komolyabb tamadast nem inteztek a felkelok ellen a
Nisben es Viddinben parancsnoklo pasak. A szlobodzsiai fegyverszunet elonyeit tehat, noha azok a torok

kormany felfogasa
sagara terjedtek

szerint csak a keleti tajak lakos-

ki,

elveztek a szerbek

mindnyajan.

Rodofinikin az orosz fovezertSl vett utasitas ertelmeben, intette

is

a felkeloket, hogy szigoriian orkodjenek

fentartasa folott s

a hatarokon, a rend es nyugalom

a

maguk

reszerol

ne haborgassak a torokoket. Az
keleti

orosz fovezerlet, mint lattuk, mindaddig, mig Napoleon

ketes

politikaja

Oroszorszagot

torekveseinek

megvalositasaban nemileg
elkeriilni

akadalyoza,

minden aron

ohajtotta a

kezdemenyezes vadjat az orosz

es a torok birodalmak kozott elobb-utobb megiijulando

haboriikat illetoleg
tett

ezert ketsegkivul

semmi sem

lehe-

Prozorovszkyra nezve oly kellemetlen, mintha a

szerbek kihivo magaviselete altal a jogos torok megtorlasok elleneben azok vedelmere kenytelen lett volna

a fegyverszunetet megszegni. Karagyorgye es a senatus

nem
a

is

kestek Rodofinikin felszolitasai kovetkezs

teben

hataron parancsnoklo vojvodaknak

szigoriian megparancsolni,

fono-

koknek
a

hogy orizkedjenek
nyugtalanitasatol.

szomszedos
volt

torok

tartomanyok

Konnyebb

azonban

e rendeletet kibocsatani, mint

15*

228
azt

HARMAOIK FEJEZET.

meg is tartani. A meg rendezetlen nem mindegyik fonOk tekintette az

viszonyok kozott
engedelraesseget

kotelessegenek, kiilonben azon ellenseges szellem kovetkezteben, melyljel a torokok es szerbek egymas irant
viselteteiiek,

aprobb kihagasok, sot rablasok es

egymassal,

gyil-

kossdgok a hataron, hoi a ket elem minden nap

kezesbe
jott

erint-

elkeriilhetetlenek voltak.

legrakonczatlanabb magaviseletet e reszben Petrovics

Velyko, a czrna-rekai
Hajduk

keriilet

parancsnoka, a Timok

folyo niellett taniisitotta. Alig van a szerb szabadsag-

harcznak oly nepszerii alakja, mint Velyko, a

hajdi'i.

Kevet meg mai

batorsagat

nap

is is

minden szerb
\isszhangozza
a

ismeri,

hosi

meg ma

nepdal.

Es

megs
lanul

ezen utolagos nepszeriiseg sok tekintetben erde-

metleniil fiizodott

kitunt

Velyko egyenisegehez. Tagadhatatminden alkalommal vitezsege altal, de

ig\'e-

nem

egyszer inkabb sajat erdekeit es hajlamait

kezett kielegiteni, mint a kozjot elomozditani. Altala-

ban tevekenysege sokkal csekelyebb

hasznara
a
felkeles

ugyenek,

mint

mervben valt mas fonokoke,

a
nep.

kiknek nevet

nem emlegeti oly Donto befolyast nem gyakorolt a

elbeszelesunk folyamaban

bamulattal

forradalom sorsara,

megis reszletesebben kell rola megemlekezniink, mert

meg gyakran
tolte

lesz

alkalmunk

vele talalkozni.

Fiatalsagat

hajdiik

kozott

es ezert

maradt
kitorese
test-

rajta a Hajdu- Velyko elnevezes.

A mozgalom

utan eleinte Glavas

Stanoje, majd Vulyicsevics

verek csapataival harczolt. de mar ekkor kitunt rakonczatlan eroszakoskodo jelleme. Rettenthetetlen bator-

saga

altal csabitva,

tobb fegyveres legeny csatlakozott

hozza, kik aztan

feltetlenUl
jiitt

engedelmeskedtek neki.
es
itt

Egy

izben

Szendrore

egynehany torokot,

A HARCZOK megujulAsa (1808. MAJUS).

229
tette miatt

kik

mar megadtak magukat,

6t

kirabolt.

a fonokok,

megbiintetendok,

maguk

ele ideztek,

de

nem

jelent meg,

hanem

ismet, mint hajdii, kalandozta

be a keleti
lomban.

Utobb bocsanatot nyert Karagyorgyetol es azota folyvast reszt vett a mozgahatarvidekeket.

Belgrad bevetele utan,

az

1807. ev elejen

engedelyt kert a tanacstol, hogy felallithassa a czrnarekai keriiletet a

zaszlot

Timok menteben. E
es

czelra csak egy

levelet oly

ohajtott a tanacstol

egy

nyilt

ertelemben,

hogy azon kornyek lakossaga szabadon

csatlakozhassek hozza. Szereny volt e kivansag es a

azt, annyival is inkabb, mert ekkor Belgradban meg nem igen tudtak, hogy hoi fekszik a Velyko altal kiszemelt keriilet. Teljesitsuk ohajta-

tanacs teljesitette

sat,

igy szolt Mladen,

senatus elnoke, ha elfoglal

valamit, annal jobb, legalabb teriiletiink novekedik, ha

pedig elesik,

nem
s

a mi hibank, hiszen

nem

tud nya-

godtan maradni
lalatba."

engedely

nelkiil is

belefogna e valnyilt levellel

Velyko tehat a zaszloval es a

elindult a

Timokhoz

itt

csakhamar vagy szaz legeny

naprol-napra emelkedett a

csatlakozott hozza s ezekkel elkezde a begek lakasat

felegetni es rabolni.

Hire

kornyeken es eppen oly mervben szaporodott kicsiny serege is. Az elmenekiilt begek es szubasak nemsokara nagyobb er6vel tertek vissza, de Velyko meresz es
gyors tamadassal szetverte oket.

A zsakmanyon meglatvan,
fel,

osztozkodott legenyeivel, egy reszet azonban Belgradba

a tanacsnak. Es a tanacs nemcsak kovetelesekkel nem lep

kttldte

hogy Velyko

de

meg

a kbz-

penztar javara

is

hoz aldozatot,

eltiirte,

hogy Velyko

majdnem
Ily

teljes

fuggetlensegben kormanyozza az altala

valoban meghoditott videket.^^^

helyzetben
talaljuk

Velykot a Timok mellett

230

HAB&UDIK FEJBZBT.
is.

az 1808. evben

Ugy

latszik,

nem

tartotta

magdra
ala-

nezve kotelezonek a fegyversziinetet, melyet pedig ligy

az oroszok, mint a felkelo szerbek,

mindennemu

koskodasokkal egesz Szerbiara kiterjeszteni iparkodtak. Velyko nem tudott lemondani zsakmanylo kalaudoz4sair61 es figyelembe

nem veven Karagyorgye

pasalik
s

es

a tanacs

inteseit,

be-betort a viddiui

hatar-

keriileteibe, pusztitva

a tdrok falvakat
^'*'*

ezrevel terel-

Termeszetes, hogy ven a bulgarokat szerb foldre. alkalmakkor a tordkok. a hoi csak iehetett, ellenily
dllottak,

sot

igyekeztek

is

a serelmeket megtorolni.

miatt

aztiln

Velyko

kiilddtt

panaszos jelentest a

tanacshoz
teljes

es

Karagyorgyehez,
ellene,

hogy a

viddini

pasa
el

erejevel jdn

pedig 6 pusztitott

ket

falut.* (1808 nov.) Rodofinikin azutan e panaszt Pro-

zorovszkyhoz juttatta. Az orosz fovezer

elegtetelt kdvetelni Bajraktartol.

nem

is

kesett

Xemsokara azonban
fordult

MoUa

pasa, a viddini kormanyzo

panaszszal

Prozorovszkyhoz a szerbek rakonczatlankodasa miatt. Prozorovszky egy orosz-szerb vizsgalo-bizottsagot

kiil-

dott ki egy orosz tiszt vezenylete alatt a helyszinere.

bulgarok

nem

vallottak

valtig

erositettek,

ugyan a szerbek ellen, sot hogy a kerdeses pusztitasok legszar-

nagyobb resze tordk folddn alakult rabloktol

mazik,

mindazonaltal

nem

Iehetett teljesen eltitkolni,

hogy szerb szolgalatban

is

alio

egyenek

is

vettek reszt
Rodofinikin
ily

ezen hatarvillongasokban, mikent azt

bevallja.
^*^

maga

Prozorovszky veszelyeztetve latvan

az
irt

tiilkapasok

altal

orosz
levelet

politika

czelzatait,

igen

kemeny hangon

intezett Karagyorg>'ehoz,

mclyben a czar haragjaval fenyegetodzik, ha a szerb

*

Gavrilovic

i.

m. 371.

A HAECzoK megujtjlAsa (1808.

muLjxjs).

231

nep

kiilonosen az egyes fonokok

nem engedelmes-

kednek az orosz fovezer rendeleteinek. Egyszersmind koveteli, hogy Karagyorgye, mint az egesz nemzet
feje,

tavolitsa

el

allomasarol

a bekezavaro Velykot

es nevezzen ki helyebe egy hu es engedelmes parancs-

Rodofinikin is mindent elkovetett a maga hogy Karagyorgyet ravegye Velyko elmozditasara. Karagyorgye ezen surgeteseknek nem szegiilhetven ellene, Velykot magahoz idezte Topolaba, de mar masnap tudata Rodofinikinnal, hogy Velyko
nokot.
^^^

reszeroi,

keriiletebol hir

jott a

torokok lijabb pusztitasairol,

ily

kerdest intezett

hozza, hogy

koriilmenyek

kozott

mi tevo legyen. Rodofinikin haragosan

valaszolt,

nem

hiszi

a torok-tamadasrol szolo

hirt,

hogy mely epp oly

hazug

lesz,

mint az elobbiek, mert hiszen Bulgariabol

lit

csak egyetlen

vezet azon kerilletbe, azt pedig eppen

Velyko csapatja elsanczolta, tehat mielott az ellenseg

pusztithatna, e sanczokat kellett volna bevennie. Felszolita tehat

Karagyorgyet, hogy Velykot Prozorovszky

kepest
kiildje

rendeletehez
itt

azonnal Belgradba, hogy

hazugsagaiert elvegye megerdemelt biinteteset.

De

midon tudositas erkezett Karagyorgyetol a senatushoz, ertesitven ez utobbit, hogy

alig inditoita el levelet,

a torokok

betoresei

miatt Velykot visszakiildotte

hatarra. TJgy latszik,

hogy Karagyorgye,

Id

torodott az orosz erdekekkel es politikajokkal,

nem sokat hanem

de

kizarolag a torokok elleneben szervezendo vedelemre

gondolt,

nem

szivesen

aldozta fel a bar

onfejii,

vitez es erelyes vojvodat s azert

nem

is

vette figye-

lembe az orosz reszrol jov6, Velyko elmozditasat siirgeto kivansagokat vagy inkabb rendeleteket. Rodofinikin latvan,

tanacsot biztatta

hogy Karagyorgyeval nem boldogul, a fel, hogy ez is siirgesse Velyko lete-

232
telet.

HABMADIK FEJEZET.

Maga

is

szivesen Topolaba utazott volna, hogy

jelenlete
altal

szavanak

szemelyes

nagyobb

siilyt

kolcscinozzOn,

ha egy mas,

fonios koriilmeny
igenybe.*^^ Velyko

nem
meg-

vette volna egesz figyelmet

fenyitesenek iigye tehat fuggoben maradt, noha Rodofinikin

nem

sziint

volna

meg

azt

szorgalmazni, s6t
is

Karagyorgyenak igen erthetoen tudtara

zorovszky rosszal4sat es meglepeteset a
talalt/^"^ De mind megmaradt allomasan s

adta Pro-

folott,

hogy

hatdrozottan nyilvanitott akarata oly csekely meltinylasra

ez

nem

hasznalt, a vojvoda
pusztitdsait

folytatta

tOrok

teriileten.^-'-'

De nemcsak Velyko
keleti

keriileteben,
fele,

hanem
Nis

az egesz
is

hataron,

s6t

tovabb del

tdjekdn

fordultak eld idorol-idore

kisebb-nagj'obb

bsszeiitkO-

zesek a torokok es szerbek kozott.

Barawlr
bekekiser'***

Viddinben

es

Nis

koriil

osszpontositott

torok

csapatok, bar

nchany ezer

fot

nem

haladtak

meg,

mindenesetre elegsegesek lettek volna a szerbek ezen

tiilkapasait megtorolni.

Es mar ismet aggaszto hirek

es

kezdtek terjedni a nep kozott, hogy janinai Ali pasa

fia

albdn

sereggel kozeleg
^''^

Szerbiat

szdndekozik
mutatta,

megtamadni.

hir,

mint

kovetkezes

alaptalau volt.

felkelok

szerencsejere Bajraktar, a

koriilmenytol sem tdntorittatd el magat bekes politikajatol. A nagyvezer biztosan remelte, hogyha Oroszorszaggal vegezhet, akar habo-

mint lattuk, semmi

riiban,

akar

beket

kOtve,

szerbeket

elobb-utdbb

megfekezheti. S ez az eros Bajraktarnak valoszinuleg

sikeriilt

volna

is,

ha hosszasabban

korm^nyozhatja

vala a birodalom sorsit. Az 1808. ev oszen azonban

i

egyediil az Oroszorszaggal

kotendo beket igyekezett

e czeljat

minden aron

letesiteni.

Hogy

konnyebben

A HARCZOK MEGUJOLASA (1808. MAJUS).

elerhesse,

233

gondosan

keriilt

minden osszeiitkozest a

szerbekkel,

minden
ment.
czelt

iiriigyet elvonjon.

hogy igy az orosz beavatkozastol eleve Sot egy lepessel meg tovabb
kibekiilni
elerni.

Megkisertette

a felkelokkel,

kettos

remelven ezaltal

Helyre allvan a jo viszony

a porta es a szerbek kozott, egyfelol elharittatott volna

azon tenyezok egyike, melyeket Oroszorszag a torbk

birodalom
masfelol
ellen

oly

hatalyosan
az

tudott

felhasznalni,

pedig,

ha utobb

alkudozasok az orosz

haborura

kormanynyal eredmenyre nem vezetven, vegre megis keriilt volna a dolog, a portanak legalabb
Szerbia szemmeltartasa vegett

nem

kellett volna erejet

megosztania.
Bajraktar

Dionysios

viddini

puspokot bizta

meg
fel-

azon kiildetessel,

hogy lepjen osszekottetesbe a

kelokkel es hogy igyekezzek velok

teljes kibekiilest

letrehozni. Dionysios elfogadvan a megbizatast, levelet

intezett
6t,

Leonti

belgradi

metropolitahoz,

felszolitvan

hogy hasznaljak fol a kedvezo alkalmat a kozjo es beke erdekeben s talalkozzanak bizonyos, a metropolita
altal

meghatarozott

helyen es napon, tanacs-

kozandok a modokrol, nielyek altal e czelt elerni lehetne. Tovabba keri a szerb fopapot, hogy kozolje
ezen ajanlatat, a kivel jonak talalja
kisereteben, jelenjek
s

mindenesetre

ket-hdrom tekintelyes es a politikaban jaratos egyen

meg

a talalkozas helyen. Vegre

azon remenynek advdn kifejezest, hogy a felszolitasra

kedvezo valaszt fog nyerni, tudatja, hogy Fetizlamban

varja be azt,^^^

Leonti termeszetesen

sietett

ertesiteni

a viddini

piispQk ajanlatarol ligy a f6nokoket, mint Kodofinikint.

szerbek, mint tudjuk, mindenkor szivesen fogadtak

a porta bekeajanlatait, ha mindjdrt a mindket reszrol

234

HARMADIK FEJEZBT.

timasztott tiilsdgos kbvetelesek a kibekites letrejOttet

meghiiisitottdk
sitottak

A felkelok azonban sohasem utamereven a Konstantinapolybol j5v6 ajanlatokat es mindig keszeknek mutatkoztak az alkudozasokra. Ezen alkalommal is tehdt azonnal elfogadis.

vissza

tak Dionysios ajanlatat

a Leonti

altal szerkesztett

valaszban Golubino falut Porecs kozeleben tuztek ki

az ertekezlet helyeiil. Rodofinikin

nem

velte tanacsos-

nak ellenkezni a szerbekkel es megakadalyozni a kibekiiles kiserletet, de niindegjik jelenteseben megjegyze, nehogy a szerbek maguk alkudozzanak barmir61 is, elhatdroza, hogy szinten reszt vesz a kiildOttsegben, a viddiniek gyanujanak elharitasa vegett szerb fonoknek oltozkodve.^^^ Oktober 13-an talalkozott a ket
kiildottseg Golubiiio faluban.

szerbeket Leonti, Kara-

gyorgye titkara es Rodofinikin kepviseltek, ez utobbi,

mint a nemzeti
tanacs
titkara

niutatvan

be

magat.

Torok

reszr61

megjelentek

Dionysios puspok, Molla

pasa miihurdarja
ligy,

(pecsetfirje) es

Szuczo egykori mold-

vai fejedelem kapukiajaja (iigyvivdje).

mint

Rodofinikin,

eltitkola

kiletet

Ez utobbi epp s a puspok

titkarja

gyanant szerepelt, de a szerbek megtudtak, hogy tulajdonkepen kivel van dolguk. A tOrok kiildottek mindenekelott hangsiilyoztdk, hogy az lij vezer (Bajraktar) bolcsesege immar veget vetett minden belviszalynak a torok birodalomban, a keresztyenek mindeniitt joletet es

nyugalmat elveznek
is,

de egyszersmind
kozvetitesevel

megjegyeztek azt
szervez.

hogy a porta hatalmas sereget

Molla

Nezetuk

szerint

pasa

volna a kibekiiles legsikeresebben letesitheto a porta

es a szerbek

kozott

a jelen

alkalom oly kedvezo,

hogy

ezt elmulasztani

nem

szabad, mert ehhez hasonlo

aligha fog

meg valaha

kinalkozni.

portatol kozvet-

A HARCZOK megujulAsa (1808. mAjus).

lentil

235

loszert

annyit nyerhetnek,

mint mas

allamok
biztosiilleti,

kozbenjarasaval.

mi mar a szerbeknek a
kifejezett

tekot illetoleg mult evben

ohajtasat

nem

lehetetlen,

hogy
li.

ezt a porta figyelembe veendi,

de ket allamnak,
biztositasat
el

m. Franczia- es Oroszorszagnak
fogadhatja
s

nem

a szerbek a porta

belatasara kell, hogy bizzak azt, hogy a ketto kozul

maga

valasszon

egyet.

Vegre igy igyekeztek megfelol,

gyozni a szerb kiildotteket a

oszintesegeben

hogy Oroszorszag
igazolasara

nem bizhatnak
politika

s allitasuk

elosoroltak az orosz

magatartasat Moreaval,

az ioniai szigetekkel, Moldva-Olahorszaggal es vegre

Svedorszaggal szemben, kiemelven, hogy az allamok

kizarolag a sajat erdekeik altal vezereltetnek.

szerb

kuldottek (valoszinuleg elso sorban

maga

Rodofinikin)

ezen eldterjesztesre azt valaszoltak, hogy a szerb nemzet,

mely mar nyolczvanezer fonyi sereg

felett

ren-

delkezik,

nem

lesz hajlando elobb letenni a fegyvert,

mielott egykori birtokait,

melyek meg a torok kezben

stb.

vannak, mint peldaul Szokolt, Szkoplyet

szerezte volna.

vissza-

Es nem lenne hajlando arra sem, hogy

megelegedjek egy allam biztositasaval, mert hiszen ezen allammal a porta haboniba keveredhetik s akkor

minden vednokseget nelkiilozniok kellene. A kapukiaja biztata oket, hogy mindket pontra nezve adjak elo kivansagaikat MoUa pasanak es kulonOsen a biztositas kerdeset illetoleg, ajanljanak harom
a szerbeknek

vagy negy hatalmat, melyek

tand. Miutan

koziil a porta

majd

valasz-

meg a

szerb kiildottek kijelentettek, hogy

ertesiteni

az

ertekezlet

targyalasairol
s

fogjak

Karaa

gyorgyet es a tanacsot

aztan haladektalanul Viddinbe a

juttatjak a hatarozatot,

tanacskozas veget ert

^^'^

kuldottek oktober 15-en elhagytak Golubinot,

236
Prozorovszky

HABMADIK FEJEZBT.

Prozorovszkv meKelegedessel fogadta Rodofinikin

.

oro8zf6vez6r
meohiusitja
a

jelentesct a golubinoi ertekezletrol.

^gjf
'
.

,,.",,,

.,

porta

reszeroi

....

b6keur-

bekulcsi kiserlct, az orosz f6vezert megerositette

gyal&sokat.

azon nezeteben, nogy a torok kormany erezven sajat

...
fel

gyengeseget Oroszorszaggal szemben, az utobbit megfosztani ohajtja azon el6nyokt61. melyeket a szerbekkel

valo szovetseg
zetet,

nyujthatott.^'^"

Igy fogvan
adni

a hely-

nem

is

kesett

utasitast

Rodofinikinnak,

hogy mily ertelemben

altal a

szerkesztesse a szerb

tanacs

Molla pasahoz juttatando nyilatkozatot. Prozo-

rovszky

velemenye

szerint

szerbeknek
ohajtjak
is

ki

kellett

jelenteniok,

hogy barmennyire

az ellen-

segeskedes megszuntet, vednokiik az orosz czar beleegyezese

nelkiil

nem bocsatkozhatnak alkudozasokba

alattvaloitartja kote-

minthogy pedig a porta kiilonosen a sajat

nak adott igereteket magara nezve nem

lezonek
s

igy esetleg a teljes kiirtatds veszelyet von-

hatnak magukra, mindenekelott az orosz es franczia

udvarok biztositasara van

sziiksegiik.

torok

meg-

bizottaknak azon ajanlatat illetoleg, hogy nevezzenek

harom vagy negy hatalmat, melyek majd a porta valaszt kettot, azt lehet felelni, hogy ok (t. i. a szerbek) mar valasztottak es pedig
a szerbek
koziil

meg

Oroszorszagot a hitkozOsseg
oltalom miatt

es

az

eddig tapasztalt
mivel ez baratsa-

es Francziaorszagot,

gos kozvetitest v^llalt magara a fenforgo orosz-torok

viszalyban

mas hatalmakkal pedig kiilonben sem allanak senimifele osszekottetesben. Mar ebbol a koriilmenybol is kitunik, hogy a felkelok iigj-e nem kiild;

nitheto el a porta es Oroszorszag

k0z5tt folytatando

bcke-alkudozasoktol.^''^

Rodofinikinnak
ravenni,

sikeriilt Karagyorgyet es a tanacsot hogy a maguk reszeroi is elfogadjak Prozo-

A HARCzoK megujulAsa (1808. mIjus).

237

rovszky
Molla
telte

nezeteit

I'gy

a november

11-en Viddinbe,

pasahoz
az orosz
teteleit. '^^

kiildott

nyilatkozat szorol-szora isme-

fovezer utasitasainak a targyra vonat-

kozo

viddini kormanyzo,

noha eleuken
nezve oly

erezte a szerb

tanacs

iratanak a portara

nagymervben serto kifejezeseit, megis baratsagos hangon valaszolt. De megjegyze, hogy a divan elott, mely
hatalmasabb a vilag valamennyi uralkodojanal, a biztositek" szot kiejteni lehetetlen volna
;

kiilonben min-

denki tudja, hogy a divan

totta szavat es ezutan is

eddig

is

mindig megtar-

Molla

pasa jelenleg

tosan esedezik a

meg fogja azt tartani. Ezert nem tehet egyebet, mint alazadivannak, hogy kegyelmezzen meg
illeto

a szerbeknek, a biztositekot

kivansagukat majd
azert utasittatott

csak akkor

emliti

meg, mikor erre nezve az alkalmat

kedvezonek
el

talalja.

mult evben

is

a szerbek kerelme, mert abban benne foglaltatott

szo. Egyelore tehat csak kegyelmet fog szamukra kerni s ha a divan erre hajlandonak mutatkoznek, majd tudatja velok s ajanlja, hogy akkor keszitsenek ismet egy igen alazatos folyamodvanyt, melyben aztan a ktilhatalmak biztositasarol is tehetnek

a biztositek

emlitest.'^"^

senatus

Rodofinikin

tanacsara
s

elhata-

rozta
tetesi

nem

valaszolni a pasa levelere

ezzel a bekel-

alkudozasok vegkep megszakadtak.^*'^

valoszinu
^

Nem

ugvan, ^J
1

hogy az >^J

orosz

befolyas J

*^

""^ ''"

bel6p6s okai.

kozbelepte nelkiil

sikeriilt

volna a porta es a szerbek

kozott szilard alapokon nyugvo tartos kibekiilest hozni

letre.

A mozgalom
esetben

kezdete

6ta

meg minden

ilyen

kiserlet hajotorest szenvedett.

De

az ketsegtelen, hogy

ezen

a Prozorovszky utasitasai szerint csetette

lekv6 Rodofinikin

lehetetlenne a kozlekedest a

ket fel kozott. Elosoroltuk

mar az okokat, a melyek

238

HARHADIK FEJEZET.
fel,

az orosz fovezerletre kivdnatosnak tiintettek

hogy

Szerbia mindig keszen alljon az elso intesre harczot

kezdeni a torokok
is,

ellen.

Ereztek kiilOnben a szerbek

ota tarto

hogy daczara a m4r egy ev

tenyleges
ert

fegyvernyugvdsnak, a kiizdelem

meg nem

veget

s hogy a veszely, mely hazajukat eddigele fenyegete, nemcsak nem harult el teljesen, de meg megiijulhat, s6t okvetlenul meg is fog lijulni. Az aggodalmak,

melyeket a helyzet bizonytalansaga

sziilt,

nem

csekely

mervben megkonnyitek az orosz befolyas ervenyesiilheteset. Oroszorszag a mellett, hogy oly fennen hirdete partfogasdt, valoban segitette
is

a felkeloket es

ha mindjart nem

nagy mennyisegben, de megis kiilddtt tobb izben penzt, agyukat, fegyvereket. S igy nem csoda, ha Rodofinikin oly lepesekre is tudta birni a szerbeket, melyek, mint eppen a Molla pasaval
is

folytatott

alkudozasok vegleges megszakitasa, kizarolag

orosz erdekeket mozditottak elo, nemikep

meg

a szerb

erdek hatraszoritasaval
nezve
szerbek

is.

fenforgo

koriilmenyek

kozott pedig ketszeresen ertekesse valt Oroszorszagra

a

szovetsege es engedelmessege,

Az

erfurti ertekezlet

megallapodasainak kovetkezteben az

orosz politika visszanyerte a keleti iigyekben cselekvesi szabadsagat

spanyol iigyek es Anglia ellense-

ges magatartasa, mint emlitettiik, Napoleonnal az Oroszorszag irant csakhamar a

meghidegiilest
eloszlattak.
tilsiti

bekekotes utan tamadt

az 1808. ev elejen

mar

joreszt ismet

Hogy

osszes erejevel Spanyolorszag ellen

fordulhasson, sziiksege volt Sandor czar 6szinte baratsagara, de masreszrol

erelytelen
veit

erezte

a kiilonben

is

ingatag,

jellemii

czar,

hogy messzehato

keleti ter-

Az erdek-kozosseg csak egymas fele vonza oket semmi sem

csakis Napoleon segelyevel valosithatja meg.
;

A HAKCZOK MEGUJtJLASA (1808.

14tszott

MAJtTS).

239

termeszetesebbnek, minthogy a ket uralkodo

a netalan letez*^
isos.
*""'"''*'

egy lijabb talalkozason igyekezzek a koztuk fennallo

baratsagos viszonyt megszilarditani
s

heto ellentetek elharitasa utan a kozosen kovetendo

politikai iranyt megallapitani.

tobb idon at tervezett

osszejovetel vegre letrejott Erfurtban, hoi a ket csaszar

szeptember 27-en talalkozott. Barmennyire ohajtotta

is

"

szept.

Napoleon a czart nezeteinek megnyerni, hogy aztan

is

Oroszorszag erejet
hassa,
I.

a sajat czeljaira kizsakmanyol-

Sandor

keleti terveinek kivitelehez

nem

volt

hajlando segedkezet nyujtani. Konstantinapoly elfoglalasarol,

mely meg mindig kedvencz eszmeje

is,

volt a

czarnak,

tobbe hallani sem akart, sot a torok biro-

dalom vegleges felosztasat

leset

bar e targy megbeszetavolabbi

feladataul

nem

utasitotta el magatol,

latszott tekinteni.

irant

Az egyetlen kerdes, melyben a czar engedekenyseget tanusitott, Finnland, Moldva es

Olahorszag birtoklasa volt. Napoleon belegyezett abba, hogy a ket fejedelemseg Oroszorszaghoz csatoltassek es hogy a Duna kepezze a hatart az orosz es torok
czarnak mindenekelott bekes liton, oda kellett hatni, hogy a porta a kerdeses tartomanyokat atengedje. Ez nem sikerulven, fegyverhez is nyiilhatott, de Napoleon jovore a kozbirodalom kozott.

alkudozasok

altal

vetitest

nem

vallalta el es azt is kikototte,

is

hogy bara

mint

alakuljanak

Oroszorszag viszonyai

torok

birodalomhoz, a Francziaorszag es porta kozott letez6

baratsag ezek altal ne erintessek.

igert

tettleges

segitseget,

Csak azon esetre ha Ausztria vagy barmely

mas hatalom a portaval szovetkezven, haboriit iizenne Oroszorszagnak. Es vegre a ket uralkodo kozosen
biztosita

Torokorszag

teriileti

epseget Moldva es Olahaltal vallalt kote-

orszag kivetelevel.

Sandor czar

240

BABMAJ)IK FEJEZET.

lezettsegek joval tiilhaladtak azon felteteleket, a me-

lyeknek

teljesiteset Napoleon megigerte. Ismeretes, hogy a czdr szovetsegese kedveert raallott arra, hogy kozOsen felszolitjak Angliat a bekekotesre, mely lepes, ha nem sikeriil, esetleg hosszas es terhes harczokba bonyolithatta Oroszorszagot, tovabbd elismerte Bona-

parte

J6zsef spanyol kiralysagat

vegre

kiJtelezte

magat Ausztridt haddal megtamadni, ha ez utobbi

Francziaorszaggal haboriiba keverednek.''"''
oro820P8z4o

Mindazonaltal a czar es kanczellarja, Runijanczov

12-en letrejott erfurti egyezmenyt a fenforgo

Tz'erfurtr'^^ okt.
egyezmeny
s'untin^^i
lazadis,

viszonyok kozott el6ny(5snek tekintettek magukra nezve.

Kulonosen, hogy Napoleon az Oroszorszag es a porta

i

kozOtt eddig igenybe vett kozvetitesrol lemondott, nagy

Bavaktlr
haisia.

Diegnyugvast szerzett a czarnak, mert remenyle, hogy

ezentiil

egyediil
fel

sajat

akaratat

es vagyait

kQvetve,
tett
is

lephet

a torok birodalom ellen. Napoleonnak

kepest

igeretehez

azonban

barmennyire ohajtotta
a

Sandor a habonit, elobb bekeajanlatokat

Konstantinapolyban. Kiilonben
allott
s
is

kellett tennie

tel

mar kiiszobon

igy a jovo tavaszig a hadmuveletek megkez-

desere gondolni sem lehetett. Prozorovszky tehat utasit^st nyert,

feltetelek,

hogy kezdjen alkudozasokat a portaval. a melyek alatt Oroszorszag hajlandonak

:

nyilatkozott beket kotni, a kovetkezok valanak

1.

porta

hogy jovore a Duna kepezze a 2. a szerb nemzet ket birodalom kozott hatart a fiiggetlensege elismertetik Orosz- es TorSkorszag vedbeleegyezik,
;

noksege

alatt; 3.

Gruzia, Imeretia es Mingrelia Orosz-

orszag fenhatosaga ala helyeztetnek.^"*

Az orosz fohadiszallason azonban daczara Bajraktar ismert

bekes hajlamainak

az orosz reszr61
viseltettek a

tett

elso lepesnek,

nem nagy bizalommal

beke

A HARCZOK MEGUJULASA (1808. mAJUS).

helyreallta irant. Prozorovszky legalabb kozolven
finikinnal

241

Kodo-

az

alkudozasok
6t,

erdekeben

tett

lepeseit,

figyelmezteti
felett,

hogy a legszigorubban orkodjek a

a targyalasok folyama
teriilet

hogy a szerbek
sereg,

alatt

sem a torok
tatni

sem torok

ellen

tamadast
biz-

ne intezzenek.

De

e mellett kotelessegeve teszi

Karagyorgyet es a szenatust, hogy a hadi

szer-

vezkedesben ne lankadjanak es minden pillanatban keszen legyenek lijbol megkezdeni a harczot. Mert,
igy szol tovabb, alapos

okom van ketkedni

folott,

hogy a torokok, a

nelkiil

hogy megegyszer a fegyveallhatunk

rek szerencsejehez folyamodnanak, kovetelmenyeinket

melyektol pedig

el

nem

elfogadnak.

Es azert folotte valoszinu, hogy a targyalasok nem fognak eredmenyre vezetni s hogy a megszakitasok
utan

a haborii

kikeriilhetetlenne

valik."

Felszolitja

vegre

Rodofinikint,

hogy kozolje vele

vel,

eszreveteleit

azon pontokra nezve, melyeket a bekekotesnel figye-

lembe veendoknek
fogja kepezni/''*^^

mert a szerbeknek iigye az

alkudozasoknak ketsegtelen egyik legfontosabb targyat

November 3-an
restbol.

indult

el

Krasznokutszky Bukaert,

Midon Konstantinapolyba

a forrongas,

mely csakhamar a legborzasztobb lazadassa fajult, mar magas hullamokat vert a fSvarosban, Az orosz
kiildott

meg

atadhata Prozorovszky iratat Bajraktar-

nak a bekefeltetelekkel egyiitt. A nagyvezer elozekenyen fogadta ot es hatarozottan kijelente, hogy legfobb torekvese beket kotni Oroszorszaggal es Angliaval.'^*^'^ De tovabbi alkudozasokba mar nem bocsatkozhatott.

Bajraktar reformjaival elegedetlen jani-

csarok es a velok rokonszenvezok partja mar nehany

nap Ota fegyvert ragadt. Az iszonyatos meszarlas es

Kallay:

szerb felkeles tortenete 1>:07 10.

I.

16

242

HABHADIK PEJBZET.
kozepett,
at

pusztitds

mely Konstantinapoly lakossdgit

tolte el,
ifjii

egy heten
lele

remegessel

Bajraktar

is

halal&t

november 15-en. Az
6t
;

szultan

nem menthete
lijja-

meg

a janicsarok

gyoztek es a hadsereg

szervezese tobb iidvos reformmal egyiitt hosszii idore

ismet meghiiisult.

Bajraktar halalaval

termeszetesen a bekealkudo-

zasok

megszakadtak egy idore s Prozorovszky november vege fele, ekkor meg nem ertesulven a Konstantinapolyban tortentekrol, mar nyugtalankodni kezdett szarnysegedenek kesedelmezese miatt.*"' Ez utobbi
is

azonban, a mint csak a torok ministerekkel a lazadas

lecsillapulta utan ertekezni lehetett, ismet szoba hozta

az

alkudozasokat,

Az

lij

kormany

is

hajlandonak

mutatkozott a beke helyreallitasara es mar deczember

elejen
kijelolte

meghatalmazottakat, kiknek Jaszott

vasarra kellett volna utazniok, hog}'

bizottjaval,

a czar megfelett

Prozorovszkyval a beke

feltetelei

tanacskozzanak.
Angoi-torok

jaszvasjiri

ertekezlet
erfurti

azonban

nem
a

j(5tt

letre.

^^^^^ ultimatum a
portAhoz.

tudjuk,

az

talalkozason

ket

csaszar

megegyezett abban, hogy kozosen fognak Anglianak

bekeajanlatokat tenni.

St-Jamesi

kabinet

azonban

nem

mutatkozott liajlandonak

alkudozasokba bocs4tczar
is

kozni.

Ennek kovetkezteben Sandor

kenyszeriilt

Napoleon ellensegeskedeset Anglia iranyaban, mintegy a sajat iigye gyanant tekinteni. Es eppen ekkor a faradhatatlan
sikeriilt

es

erelyes
es

angol

diplomatanak,

Adairnak
ota

hazaja

Torokorszag kozOtt evek

fenforgo viszalyt a Dardanellaknal 1809 januar 5-en

letrejott

bekekotes

altal teljesen kiegyenliteni.

Napo-

leon a porta ezen lepeset

nem nezhete

egykedviien.

ki halalos ellensegevel, Angliaval szovetkezett, azt

A HABCZOK meoujulAsa

(1808. iiijus).

243

termeszetesen sajat ellensegenek tekinte.

Nem is kesett
modon
beke
kotott

a franczia iigyvivo keseruen,

miatt.

sot

fenyegeto

panaszt emelni a portanal az Angliaval

spanyol es portugal iigyek

azonban sokkal
fel.

inkdbb elfoglaltak Napoleon figyelmet, hogysem Torokorszag ellen erelyesebben lephetett volna

koriil-

meny a
jo

portat kitartasra es az Angliaval helyreallitott

viszony

apolasara

serkente,

annyival

is

inkabb,

mart a

meg mindig

fenyegeto Oroszorszag iranyaban

tamogatasra
kovetett,

Es Adair valoban mindent elhogy a portat szorongatott helyzetebol kiszabaditsa, elobb egy harmas szovetseg letrehozasan
szorult.'*^^

faradozvan

Ausztria,

Torokorszag es Anglia kozott,

Oroszorszag
kozvetiteni.

majd pedig ez nem

sikeriilven, a porta es

kozott igyekezett a beket

Erre azonban

hiret

mar keso volt. Sandor czar az angol-torok bekekotes nagy felhaborodassal fogadta. E tenyben a porta reszerol ellenseges szandekot velt vagy talan akart felismerni. Lehet, hogy a franczia biztatasok sem hianyzottak, de valoszinubb, hogy I. Sandor czar megszabadulvan Napoleon kozvetitesetol, mely eddig oly
nyomasztolag hatott a torok birodalom ellen forralt
terveinek megvalositasara, most az elso iiriigyet

meg

akarta ragadni, a mely a haborunak latszolag jogos

megkezdesere kinalkozott. Mar februarban utasitotta Prozorovszkyt, hogy intezzen a czar neveben ultimatumot a portahoz, ki kellett jelentenie,

hogy a cz^r

az angol kovetnek fogadtatasat Konstantinapolyban a

porta reszerol oly ellenseges tenynek tekinti, mely a

fegyversziinetnek

onkent veget vet, koveteli tehat, hogy az angol kovet azonnal kiutasittassek a torok fovarosbol s hogy a porta ket nap alatt hatarozott vdlaszt adjon. Ha e k5zben bekebiztosok erkeznek is
16

244

HARMASIK FBJBZBT.

Jdszvdsarra, az orosz felhatalniazott

nem

fog alkudoza-

sokba bocs^tkozni. Es vegre azon esetben, ha a porta

valaszakedvez6tleniilhangzanek,Prozorovszkynakazonnal

meg

kell kezdeni az ellensegeskedeseket.-^"

torok megbizottak eltikon Galib eflfendivel a rablassan

es
keriild

16kt61 henizsego Bulgariaban csak

utakon haladhatvan,-^'^ marczius 8-an

f

erkeztek
kiildOtte,

meg
Pas-

J^szvasarra;
kievics,^"
(ki

ekkor mar Prozorovszky

negyven ev mulva az orosz sereget vezerle a magyar forradalom ellen) elutazott volt az ultimatummal Konstantinapolyba, hova marczius 20-an
ert.

muftinal tartott divan egyhangiilag

visszautael-

sitotta

Oroszorszag kdveteleset es ezzel a koczka

1-en
az

vettetett. Aprilis

oroszok

megkezdtek hadi-

muveleteiket.
1809. ipr.
I.

A.Z

orosz hadscreg hosszas

tetlensege a hadjarat
koltott.

hadmOvoietek
megkezd6se.
aggodaimai
s eidkesziiie-

D^6&kezdese utan, Belgradban aggodalmakat

szcrbek

leginkabb
kiilonbozo

azert

leptek

fel

tamadolag a
figyel-

tartomany

hatarain,^^-

hogy Prozorovszky

gyorsan beiiyomulvan Bulgariaba, a torok sereg

er'ejok.

6t kepos losz Szorbiatol elvonni. A vart eredmeny azonban nem kbvetkezven be, jogosan tarthattak attol,

hogy a torok hadvezetes

sereget iranyozni

idot es alkalmat

nyer

meg
tehat

az oroszokkal vivando donto iitkbzetek elott nagyobb

Szerbia

ellen.

Elhataroztdk

Prozorovszkyhoz fordulni. sot felkerni, hogy ktilonbsen

a Nis mellett taborozo szerb csapat tamogatasara egy

;

orosz hadosztalyt kiildjon.

Az orosz fovezerhez
elfogadasa vegett
ki

inte-

zendo
vissza

irat szerkesztese

es

hivtak

H
V
t*
*i

Szjeniczabol

Karagyorgyet,

szivesen bele-

egyezett tehat, hogy e levellel Dimitrijevics

azonnal

az orosz

taborba

induljon.

Prozorovszky valaszaban

(mely termeszetesen csak joval kes6bb erkezett

meg

A HARCZOK MEGDJULlSA

(1808. MIJOS).

245

igyekezett kesedelmezeset a rossz idojarassal menteni, a

kert segelyre nezve pedig megjegyze,

hogy miutan meg

kiildhet

maga sem
osztalylyal

hatolt be Bulgariaba,

nem

Ms

ala

csapatokat, igeri azonban, hogy Iszajev tabornok egy

igyekezni

fog

Szerbiaba benyomulni, de

sem tortenhetik meg rogton, ezert legyenek tiirelemmel es ne csuggedjenek el. Az orosz-torok haborii uagy befolyassal volt a szerb ugyekre is. Az 1809. ev telen, midon mar a
ez

szakadas Oroszorszag es a porta kozott a Szent-Petervarrol kiildott

latszott, szerb

ultimatum kovetkezteben

bizonyosnak

kovetek jelentek

meg

Jaszvasaron Prozonekik, hogy most

rovszkynal.^^^

fovezer

kijelente

mar a

haborii kikeriilhetetlen (biztosan

szamithatvan

ugyanis arra, hogy a porta az orosz kovetelmenyeket

nem fogadja

el)

es felszolita

dket,

hogy kesziiljenek

a harczra.-^^* S hogy e reszben a sziiksegelteket beszerezhessek, nagyobb osszeg penzt bocsatott rendelkezesiikre.^^^ Rodofinikin

sem

kesett az orosz fohadi-

szallasrol jovo utasitasokhoz kepest

tamadasra buzdierre
sziikseg.

tani a szeb fonokoket."^^

Nem
maguk

volt

szerbek kiilonben

is

csak az orosz hadmuveletek megreszerol szinten

kezdesere vartak, hogy a

lijitsak

megligy

a kiizdelmet. Mint lattuk, a hosszas fegyver-

szUnet

tartama

alatt

is,

nem

egyszer

kellett

Prozorovszkynak, mint Rodefinikinnak egesz befolya-

hogy visszatartsak oket az ido Karagyorgye maga ligy nyilatkozott, hogy csak az orosz czar parancsanak engedve tartottak tiszteletben a fegyversziinetet es hogy tiirelmetleniil vartak a pillanatot, midon lijra megmerkozhettek a torokokkel.-^' Szerbiaban senki sem ketelkedett a folott, hogy a tenyleg beallott nyugalom nem
sukat
latba
vetni,
elotti

tamadasoktol.

246

HABMADIK PEJEZET.

lehet tartos. Karagyorgye

maga

is

m4r az 1808.

evi

68Z elejen azon meggy6z6d6sre jutott az orosz tiborbol vett hirek alapj^n, hogy a beke
helyreallitdsa a
sot

ket hadvisel6

fel

kozOtt
lijra
is

nem

fog

sikeriilni,

hogy
tud-

a jOvo

tavaszszal

megindul a harcz, melyben

majd a szerbeknek
hetik

reszt kell venniOk.'^ Jol

tdk a szerbek, hogy eddigi vivmdnyaikat

biztositottaknak
is

nem

tekint-

ha egyfelol

aggodalommal

neztek

az elkerulhetetlen kiizdelem el6be, masresz-

rol ohajtottak azt,

mert mielobb kibontakozni vAgytak

azon ketes
jutottak.

helyzetbol, a nielybe a portaval

volt,

szembe

Az alkalom kedvezobb

mint
alio

bdrmikor
reszet,

a felkeles kezdete 6ta.

kiiszobon

orosz-torok

haboru lekotveii a porta erejenek legnagyobb

biztos sikert latszott igerni a szerb vallalatoknak.

Az 1808. ev azon aprobb hatan-illong^sok

televel,

kive-

melyekrol fontebb megemlekeztUnk, kesziilotelt

desek kozott
a felkeles

el

Szerbiaban. Mint tudjuk, ugyanis

nem

rendelkezett

rendes
az

hadsereg
sajat

felett.

szukseghez

kepest

szolittatott

egyes videkek
fonokeinek

fegyverfoghat6
vezetese
alatt.

lakossaga taborba,

harcz utan pedig mindannyiszor ismet

hazaszeledt az. Miudazoiialtal a katonai szervezet

nem

bomlott

fel teljesen,
is

a harczosok. ha mindj^t beke

idejen vissza

tertek falvaikba fdldjeiket muvelendok,

illottak

minden perczben keszen

sara
tehdt

a fovez^r felhiva-

megjelenni a

kijelolt

helyen.

Az

el6kesziiletek

nem

annyira csapattoborzasra es gjakorlatokra

keszletek beaz

vonatkoztak, mint inkabb a sziikseges

szerzesere.

Oroszorszag,

mint

emlitok,

1808. ev
kiildott.

vege

fele

6 agyiit es nehdny ezer

is

fegyvert

De mar Belgradban
Mdr a nydr vegen

megkiserlettek az agytiontest.

elkesziilt

harom kisebb

igyii es

A HABCZOE megujulAsa (1808

Mi.JUS).

247

hozzafogtak a negyedik ontesehez

is.^^^

Velyko vojvoda

pusztito kalandozasai a viddini pasalik hatarvidekein,

mintegy negyezer bolgart, reszint szepszerivel, reszint

eroszakkal atkoltbzkodesre birt Szerbiaba. Ezek koziil

mintegy nyolczszazan kijelentettek, hogy hajlandok

reszt venni a kiizdelmekben.

Ugy ezen

bolgarok, mint

az

Ausztriabol

erkezo

szokevenyek az Oroszorszag
kaptak.^-^**

altal

ajandekozott
haderejet

fegyvereket

felkelok
f<5re

osszes

maga

Sztratimirovics

56,000

hogy epen a szomszedos tartomanyok rokonfajii lakossaganak reszvete kovetkezteben, a szerbek tulajdonkepen nagyobbbecsiilte

ezen

idoben,

de

valoszinu,

szamii sereget voltak kepesek kiallitani.^^^

csapa-

toknak a sziikseges hadikeszletekkel valo felszerelese

mellett ketsegkiviil az elelmezesre forditotta

ugy Karaa

gyorgye, mint a tanacs

is

fdgondjat. Elbeszeltiik, mily

tortent

egyszeruen es megis
tovabbra

czelszeruen

harczba

vonulo legenyseg elelmezese.^^^

is,

rendszer fenmaradt

de a mozgalom terjedtevel es kiilQnosen

azon koriilmenynel fogva, hogy most mar idegenek is nagyobb szammal harczoltak a szerbek soraiban, e

rendszernek
szenvednie.

nemi

bovitest

es

altalanositast

kellett

tanacs tehat Karagyorgyeval

elrendelte,

hogy minden nahiaban a juh- es kecskeallomanynak egy tizede elkiilonlttessek az ekkent kivalasztott
;

nyajak a haborii kezdeteig a nahia

vagyontalan vagy onkentes harczosok
dittatvan.^^^

altal

6rizend6k,

ekkor pedig a sereg utan fognak hajtatni, a teljesen

ellat^sara for-

tobbiek, mikent ezeI6tt,

ugy ezutan

is

hazulrdl kaptak az elelmet.

tanacs e mellett intette

a vojvodakat, hogy a

nepet mindenutt engedelmessegre buzditsak eloljdroik

irant es

legyenek

rajta,

hogy a hdboriis id6ben min-

248

HABMADIK FEJEZRT.

denki sajdt erejehez es tehetsegehez kepest 8zolg41ja a

nyomdra is jutunk, mely mar bizonyos mervben rendes csapatok felallitasat czelozta. Karagyorgye ugyanis meghagyta Nenadovics Jakabnak, hogy a valyevoi nahiaban szervezzen ket
koziigyet.^^* S6t oly kiserlet

szazadot es e vegbol valogassa ki a hadgyakorlatok-

ban mar jaratos egyeneket, de amennyire lehet olyanokat, kiknek mindegyike valamely zadruga tagja, mert ezek tbbb ideig maradhatnak szolgalatban.^*^

Ezen ket szazad

berre

tisztjeit es altisztjeit

(minden 25 emnevezheti
ki,

egy kaplart) Nenadovics

kellett,

maga

csak ugyelnie
a valasztas.

hogy a legiigyesebbekre essek

gondoskodnia es pedig minden
fel

rendelet ertelnieben ezen esapat elelkellett

mezeser61

is

embernek naponkent egy oka kenyer es

engedelyeztetett.
teljesitendok.

oka

hiis

koitsegek a kozpenztarbol voltak

is

Belgradban

alakittatott

ily

rendes

esapat. Novokrstenni, ki Karagjorgyehez valo ragasz-

kodasaban es a szerb
tett,

tigy szolgalataban

mindent meg-

probalkozott a szervezessel.

belgradi lakossag

azonban

(mikent

altalaban

Szerbiaban a nep)

nagy

ellenszenvvel viseltetven a rendes katonaskodas irant,

nem oromest soroztatta be magat ezen lij csapatba, mignem Rodofiuikinnek sikeriilt a beketlenkedoket azzal
megnyugtatni, hogy senki sem kovetel
szolgalatot, csak
toliik

kenyszer-

Karagyorgye ohajtana, hogy lassankent hozzaszokjanak a fegyvergyakorlatokhoz. minek

j6

hasznat

vehetik

majd,

ha

ismet

harczba
iranyba

kell

meniiiok.
Karagyorgye
osszekbttetesei ii

Karagvorgye figyelme azonban mas

is

^iterjedt, igyekezett az elorelatott kiizdelmek esetere

onte-

piar elevc szovetsegeseket biztositani a felkeles javara.

I^J

witzonya.

szovetsegesekot a szerbek csakis a bosnyak raja

A HARCZOK MEGUJTJLiSA (1808. MAJUS).

249

es a montenegroiak kozott talalhattak. Kiszamithatatlan

fontossaggal

birhatott

szerbek iigyere

nezve

egy esetleges mozgalom Boszniaban es Herczegovinaban s talan meg nagyobb jelentoseggel Montenegrotorekedett tehat
rezni.

nak egyideju tamadasa a torokok ellen. Ezen tajakon Karagyorgye osszekotteteseket szeVajjon a rokonfaju iiepek ezen kozos es egyiit-

tes

mukodesenek

eszmeje
azt,

tole

szarmazott-e

vagy

Rodofinikin

sugalmazta

nem
alio

hatarozhatjuk

meg

pontosan a rendelkezesunkre

adatok segelyevel.

Nem

szenved ketseget, hogy a szerbek a mozgalom

keletkezese ota, mint

kiserlettek a

mar

tudjuk,

nem

egyszer megfellazitasat

szomszed bosnyak keriiletek

is

es a montenegroi vladikaval

iparkodtak mar kozelebbi

mint

erintkezesbe
az

lepni.^^*'

Masreszrol^

emlekezunk,
tartozott

orosz keleti

politika

segelyeszkozeihez

minden torok haborii alkalmaval az osszes keresztyen rajat folkelesre izgatni. Valoszinu tehat, hogy a szerbek reszint sajat elhatarozasukbol, reszint az orosz
iigynok altal
hoz.
is

biztatva fordultak faj- es hitrokonaik-

Az 1808. ev szeptember havaban Karagyorgye

meg, hogy utazzek a delnyugati hatarra es
6ket,
in-

a mosztari (Herczegovinaban) szarmazasii Skulyevicset

bizta

tezzen

onnet leveleket herczegovinai honfitarsaihoz,

hogy kesziilodjenek a harczra a Figyelemre melto, hogy Karagyorgye ezen leveleben mar Herczegovina elfoglalafelszolitvan

szerbekkel

egyiitt.

sarol,

mint leheto esemenyrol

szol.^^^
rejlett,

viszonyok

termeszeteben

megsem ezen

fiiggetlensegi torekvesek,

hogy ekkor sem pedig a

torokorszagi keresztyenekkel tervezett egyesUles nyiltan bevallhatok

nem

valanak. Es ezert azon hivatalos

meghatalmazasban, melyet Skulyevics Karagyorgyetol

260

HARHADIK FEJEZET.

nyert, ez utobbi csak annyit emlit,

hogy Skulyevicset
alatt tartozik

a hatarra

kiildi

az ottani iigyek rendezese vegett es

halal

hogy mindenki

buntetese

terhe

neki engedelmeskedni.^-**

Ugy

litszik

azonban, hogy
is)

Skulyevics (talan mas titkos

ugynbkok

a hataros
azok-

tarlomanyok keresztyeneinek buzditasa

kal szorosabb viszonyt
is

iiiellett

tudott letrehozni.

Legalabb

Karagyorgye egy leveleben bevallja, hogy a szomszed (t. i. Torokorsz^gban elo keresztyenek) neppel hatarozott egyessegre leptek, hogy kello mennyisegben
Ifiszert

6s hadikeszleteket szallitottak a hataron

s

tiil

fegyverszunet ideje alatt

testverfaj

igy biztosan szimithatnak a

tenyleges

tamogatasara,

mint a

hatart

atlepik^^^ (vagy pedig csak captatio benevolentiae volt

ez Montenegro szamara).

Ugyanezen idoben Montenegrobol

kiildott

is

erkezett egy

Belgradba, kinek feladata volt a szerbek ereje,

dllapota es szandekai felol szemelyesen tudomast szerezni.*^**

Komolyabb
is

kiserlet a ket

testvernep

egyetete-

siilesere
tett,

azonban csak a kovetkez6 ev tavaszan

sikerteleniil.

bar ekkor
tandcs

A
desek

nem
a

feledkezett
vallasi

meg

vegre a kesziilosem.

kozepett,

mozzanatrol

Meg

1808 nyaran kihirdette, hogy az egesz tartomany minden egyhazaban imak es tinnepi szertartasok
rendeztessenek a szerb fegyverek gy6zelmeert.*^^
Igy
telt el

az 1808. ev, kiviilrol

meg nem

haboritott

bekeben, de a jov6re

nezve

harczias varakozasban.

Orommel udvozoltek
haboru

tehat a szerbek az orosz-torok

hiret

megkezdesenek

az

1809.

ev

elejen.

Ennek kovetkezteben rajuk nezve is iitOtt a cselekves 6r4ja.^^2 Es kiilonOsen orommel iidvozolte Karagyorgye
a harczok megiijulasat, mert a vojvodik kOzott
diilo

A HARCZOK MEGUJULASA
partviszaly

(1808. MAJTJS).

251

nemcsak az eddigi vivmanyokat fenyegette

de
az 6 szemelyes
ellen,

komoly

veszelylyel,
is.

hatalmat

es

ha mindjart nem is fojthata el az onzes es nagyravagyas sztilte versengest a fonokok kozott, de legalabb egyidore
tekintelyet

kuzdelem a torokok

elnemita

azt.

kozos veszely

egyesite

kiilQnben

egymas ellen fondorkodo partokat es egyeneket. Az 1809. ev tavaszan a szerbek egvszerre tobb iranyban tamadolag leptek fel. Mar el6re a hatarra toltdk csapataikat, hogy igy elore meghatarozott napon minden oldalrol megkezdhessek hadimuveleteiket. Aprilis 13-ika tiizetett ki az altalanos tamadas napjav^."^^^ Ezen haditerv, ligylatszik, Rodofinikin tanacsara, de
mindenesetre az 6 tudtaval es beleegyezesevel
kesziilt.

xaraflyoroye

hadmenete,
'^?^'
*"""

Az orosz iigynok gyors tevekenysegre serkente a szerbeket, biztatvan oket, hogy az orosz sereg veliik egyidejflleg megkezde miikodeset s a Dunan atlepve, benyomul Bulgariaba, minek kovetkezteben a porta

nem

lesz

kepes tekintelyesebb haderot

kiildeni Szerbia

ellen.'^^*

Mielott
kiildott

Karagyorgye Belgradbol

kiindult, levelet

a montenegroi

piispok-fejedelemhez, felszolit-

van
siilt

6t,

reszt szinten a

szolitsa fel vitez harczosait s vegyen kuzdelemben, hogy osi hazajukat egyeerovel megszabadithassak az atkozott pogany

hogy

jdromtol.

Mi, igy vegze Karagyorgye, azon lesziink, hogy minel el6bb a Tara folyohoz (a montenegroi

hatar kozeleben) erve, ott veletek egyesiilhessunk.""^

Aprilis

kozepe tajan hagyta

litjat

el

Karagyorgye Belseregevel a

gradot es

Uzsicza fele veven, ismet a rudniki,

gyujtott

pozsegai 6s uzsiczai nahiakban

Mucsan hegyseg

alatt

vegig haladva benyomult a mai

novibazdri pasalikba es a kicsiny torok helyseget, Kla-

1^52

HARMA.DIK PEJEZET.
Itt

diuczdt azonnal elfoglala,

azonban nem allapodott

meg, hanem gyorsan egeszen Szjeniczdig hatolt elore, mely eroditett varos es var a Boszniat Kumeliaval
osszekot6 fovonalnak egyik

legnevezetesebb
is.

pontjat
birtoka

kepezte es

kepezi

meg

jelenleg

Ennek

tehat ketsegkiviil nagy fontossaggal birt a szerbekre

nezve es pedig annyival

inkabb, mert ha Szjeniczat

hatalmukba keritettek, ezaltal biztositjak egj'szersmind az osszekottetest Herczegovinaval s Montenegroval es

az
Szjeniczaos-

albanok

betoreseit

is

legalabb

ideigleneseii fel-

tartoztathattak vobia. Karagyorgye azonnal hozzakezoj &j

dctt Szjenicza ostromahoz.

troma

ka-

varos csakhamar a langok

pituiic2i6ja.

iiiartalekava esett s a torokbk a varba hiizodtak vissza

s

erelyes vedelmet fejtettek

ki.

Latvan Karagyorgj-e,
fog

hogy a var bevetele

ezalatt

tobb

idot

igenybe venni,
azt,

legalabb

is

ig}-ekezett

megakadalyozni

hogy az ostromlottak segitseget kaphassanak. E vegett az Ibar kozeleben Rudnanal taborozo Plyjakics vojvodanak rendeletet kiildott, hogy csapatjaval vonuljon delfele s keriilve minden taniadast, par oral tavolsagban Novibazartol allapodjek meg, fig}'el6 allast foglalvan el a var mogott, nehogy az ottani torokok siethessenek. Masszjeniczai tarsaik felmentesere
pedig egy csapatot a szjeniczai tabortol eszaknyugatra kiildott ki s ez Sztubalyt es Ujvarost (Novart'szrol

varos)

mar majus 4-en a Lim folyoig, Prepolyeval szemben terjeszte ki porlyazasait. Ezen
elfoglalvan

sikeres
tulparti
siilven

elonyomulas
a
szerb

elenk

mozgalmat idezett

elo a

keresztyenek kOzott.
sereg

herczegovinaiak ertecsaladjaikat
es

kozeledterol,

hogy azoingosagaikat kezdtek a Limen kat biztousagba helyezven. hatulrol tamadjak meg a
atszallitani,

torokoket egyidejuleg a szerb csapatok mukodesevel.

A HARCZOK MEGUJULlSA

(1808. MAJTJs).

253

szjeniczai torokok, kik hosszabb ostromra

nem

vol-

tak

elkeszUlve, tobbe

segitsegre

nem

szamithattak

miutan a szerbek
csapatot
is

egy delfelol

szetvertek,
;

300 fonyi csakhamar sziikseget kezdtek

kozelgo

szenvedni a varban

e meliett a szerb golyok a laklottek, ligy

hazakat

is

halomma

hogy a torok orseg

is

az elelemhiany meliett, az idojaras viszontagsagait

kenytelen volt turni. Ily koriilmenyek kozott megadtak

a varat, szabad
Karagyorgyetol.

elvonulast kovetelven es nyerven

is

Majus 9-en vonult

ki

az orsegnek

mintegy

fele,

a szerbek azonban reajuk rohantak es

reszint lekaszaboltak, reszint

megraboltak oket.

var-

ban maradt torokok latvan eltavozott tarsaik szomorii sorsat, ismet elzarkoztak s most mar hallani sem akartak az erosseg megadasarol, mig nem Karagyorgye
kezeseket allitvan,
tak.
ily

modon
s

bantatlanul elvonulhat-

szerbek tehat majus

Szjenicza varat

masodik heteben megezen siker utan

is
;

szallottak

meltan

remelhettek

meg nagyobb eredmenyeket

kesziilt is

Karare-

gyorgye ugyancsak
let kapott,
6t,

mar seregenek egy

szet Novibazar fele vezetni,

mid6n melyben az orosz ligynok Belgradba hivta

a tobbszor
emlitett

Rodofinikintol leve-

hogy

titkarat,

Dimitrijevics

Janityiat a tanacscsal egyetertoleg kiildje Prozorovszky-

hoz kiildottsegben. Karagyorgye engedett a meghivasnak, de elobb Vulyicsevicset Szjeniczaba, Obrenovics

Milost Prepolye kornyeken,

ennek ocscset, Milant es

kote,

Hadzsi-Prodant pedig Belopolyen parancsnokul nevezte

ki,

Plyjakicsnek pedig ismetelve lelkere

koriil

hogy

Novibazar

a legszorgosabban 5rkodjek. Egyszer-

smind valamennyinek kotelessegeve tette, hogy ne csak az esetleges tamadasokat igyekezzenek visszaverni, hanem a keresztyenek felkeleset is hatarozottan vegyek

264

HARMADIK FBJEZET.

foganatba. Ekkent elrendezven mindent, tdvozott azzal

a szandekkal, hogy nemsokdra nagyobb sereggel viszszater

t8rt6nt.
A
szuhodoii

erelyesen

folytatja

hadimuveleteit.

Igy

is

Dimitrijevics elutazasa utan Karagyorgye a kraguje"^'^^zi

monteneorbi

es szendrfii nahiak sereget

hadak koidn
oper oz
ja,

visszasietett
jp^j^j
-psisgi

Szjcniczahoz.

ni4r utban volt,

is magahoz veven, Epen jokor erkezett. Az hogy a szerbeken Szjenicza

elfoglalasaert bossziit

alljon.

Karagyorgye seregevel
Szjeuiczatol
deb*e

elebe

sietett

es

nehany
pasa

oraval

Szuhodolnal megiitkozott vele.

dalt

szerbek teljes diaIpekig vissza-

arattak,

kenytelen volt

vonulni. KaragyorgA'e

nem

folytatta az iildozest,

hanem

visszatert Szjeniczaba,

mert most mar Novibazar betenni.

vetelere

ohajtott

keszuleteket

meg

nala a Vaszojevicsek torzsebol es a

Ekkor jelentek Boda lakoi

nehauy montenegroi kisereteben. a fovezer Hadzsi-Prodant kiildotte velok, hogy a nepet mindeniitt fegyverfogasra izgassak. Az egj'esiiles a
koziil YSigy

350-en

montenegroiak es szerbek kozott tehat

letrejott,

b4r

nem

oly mervben, mint

az

utobbiak
is

ohajtottak. Sot
valaszolt Karaintezett hozza.

Peter, a piispok-fejedelem

meg nem

gyorgj-e

levelere,

melyet
lijra

Belgradbol

Karagyorgye tehat
niinel elobb

irasban felszolita Petert, hogy

kezdje

meg

hadimuveleteit a kozos iigy

erdekeben.
torodve

montenegroiak

azonban

nem

sokat

szerbek

ajanlataival,

fegyvert

ragadtak

ngyan, de elso tamadasaikat Nikszics vara ellen inteztek Herczegovinaban, melynek birtokara mar reg vagytak.

Igaz,

hog}'

ezaltal

nemi

torok

hadero,

mely

kiilonben talan Szjeniczat vagy legalabb Nova-varost

fenyegethette volna, deli Herczegovinaban kenyszeriilt

maradni, de azon ketsegkiviil fenyes eredmenyt tobb6

A HARCZOK MEG0JXrLi.SA (1808. MijUS).

el

255

mely okvetleniil bekovetkezik, ha a montenegroiak Karagyorgye terve szerint a Tara parterhette,

nem

jain egyesiilnek a szerbekkel s kozos erovel fordulnak

a torokok

ellen.

Karagyorgyenek ekkor meg nem

tehat Novibazar

volt

hatarozott tudomasa a montenegroiak hadimuveleteirol.

Teljes bizalommal remelte

bevetele
tehat
Karaayorgye
Novi-Baz&r
eiott,

utan az ezen var

egyesiiles letreiottet. oj
-J

Mindenek

elott

ellen

iranyza

tevekenyseget. Junius 12-en

a ka-

indult el Szjeniczabol seregenek

legnagyobb reszevel,

"eniozei ve-

magaval viven ugyanis a sziikseges ostromszereket.

Plyjakics emberei szolgaltak a fovezernek kalauzokul.

kezt6ben
^''""'

ei-

Karagyorgye nem messze Novibazartol egy hegyen

szallott

tamadast.

Masnap koran reggel megkezde a maga gyongen volt eroditve es epen ugy, mint Szjenicza, nehany orai kuzdelem utan
taborba.

varos

a szerbek hatalmaba

keriilt.

var azonban ellenallott.

Nyolcz napi ostrom

zett es a

utan Karagyorgye mar minden

pillanatban varta a megadast. midon lovas futar erke-

szerbeknek Nis kozeleben szenvedett nagy

vereseget es a torokok elonyomulasat jelente.

hirre

Karagyorgye felhagyott Novibazar ostromaval es a veszelyben forgott videkek vedelmere sietett.^^^ A tamadasnak, mint tudjuk, az 1809. ev tavaszan

minden iranyban egyidejfileg kellett volna tortennie. Lattuk mily eredmenyeket vivtak ki a szerbek a delnyugati
es

nyugati videkeken.

Meg

kell

meg

emle-

keznunk a keleti tajakon vegbement esemenyekrol, hogy aztan dtterhessiink a vegzetteljes hadjaratra a Morava volgyeben.

A mig Karagyorgye
Lazarevics

Szjenicza korul volt elfoglalva,

L4zirevio$

Luka

es Markovics Szima knez parancsnok-

warkovics

saga

alatt

(Nenadovics Jakab ugyanis,

kit leginkabbszimaaDrma

megilletett volna a vezerlet e videken, betegen fekudt).

256

HARUADIK FEJEZET.
6s

a szerbek a Drinan atkeltek

gyorsan

behatoltak

Boszniaba. Szokol varaual, melyet

nem
s

tudtak bevenni,
egyfelol egesz

megszallo csapatokat hagytak hdtra

Szreberniczaig es Visegradig, masfelol pedig Bjelinaig

bekalandoztak a videket, pusztitvan a torok falvakat

es birtokokat
s

mindeniitt folkelesre buzditvan a raj at.

bosnyak mohamedanok termeszetesen nem neztek egykedvuen a szerbek tamadasait. Ellenallasuk azonkivalt eleinte, mivel a j61 felfegyverzett szerbek

ban

tiilerovel leptek fel,

nem

lehetett sikeres.

Mig a Drina
tel-

felso folyasanal hadjarat indul,

Herczegovin4ban

jesen kozepkori harcz folyik, Stolac varaban Musztaj

es

Hadzsi beg-Rizvanbegovicsot ot testvere agyiival

ostromolta, ligy
tok.

herczegovinaiakat

hogy a francziak szereztek beket koznem erdekelte, a mi Boszegyszer tortek ugyan torok csapatok

niaban tortenik.
Ezalatt

nem
is,

szerb foldre
lott es

de az elony a szerbek
milyeneket

reszere

haj-

oly

gyozelmek, a
\

Lazarevics az

ismeretes Ali

idaics pasa

fcilott

vagy Nenadovics Mate

valo
terjeszke-

Loznicza kbrnyeken kivivott,nem csak a szerb tartomany

hatarait biztositak, de a Boszniaban

dest

is

lehetsegesse tettek

volna. Ketsegtelen.

ez alkalommal a szultan

uralmat

hogy Bosnyakorszagban
folytat-

nagy veszedelem fenyegete, ha Karagyorgye

hatja annyi
s

szerencsevel

megkezdett

hadmuveleteit
is

a megkezdett mozgalom a Herczegovinara

kiter-

jed.

nisi

vereseg hire azonban

benitolag
is.-^^

hatott a

szerbek elonyomulasara ezen a videken

sztojkovics

Sztojkovics Milenkonak jutott a feladat,

hogy a
tamadast
egyelatszik,

ounindi,

Duna menteben
siiljdn,

elorehaladva

Viddin fele

a kiadovoi

intezzen s esetleg a tiilparton alio oroszokkal

mikent az 1807-ben

is

tortent.

Ugy

A HARCZOK MEGUJXnLlSA (1808. MAjUS).

257
s

Milenko iiem

nagy

sereg

folott

rendelkezett

igy

rovid ido alatt nagy

tott fel,

eredmenyeket
ellenseges

nem

is

mutatha-

legfeljebb csak

betoreseket aka-

dalyozhatott meg.

torokok Nisnel kivivott gyOzelme

is

utan

vegre

Prozorovszky
kiild

elhataroza

magat, hogy

nemi

segelyt

szerbeknek,

nehogy ez utob-

biak vegkep ketsegbe essenek. Az orosz fovezer

nelkiilozhetett oly jelentekeny

nem

hadtestet, a minore a
s ezert,

folkeloknek sziiksegiik

lett

volna

hogy megis

gondoskodni latszassek roluk, Iszajev tabornokot bizta

meg, hogy 6 zaszloaljjal es 2
jiilius

kozakezreddel atkelelfoglalni. Iszajev

ven a Dunan, igyekezzek Kladovot

14-en egyesiilt a jobbparton
csapataval.
fonyi

Milenkonak

ezer

Iszajev

Julius 21-en rohamra vezenyelte Kladovo ellen. A torokok azonban hosiesen vedelmeztek a varost s midon a szerbek is, kiknek az ostromletrakat kellett volna keszen

sereget

tartaniok,

megfutamodtak, az orosz katonas^g a sanczokban megtorlodott s Iszajev csak nagy bajjal

tudta

embereit

veszelyes

helyzetbol
s

kimentem.

Ostromrol tobbe szo sem lehetett

az orosz csapat,

mikent Iszajev
visszavonult a

is

megvallja, melyen megszegyeniilve

Duna balpartjara, vegkep magukra hagyvan a szerbeket. Milenko kenytelen volt Porecsig
visszavonulni. ^^^

Az
reszet

altalanos

tamadasi

tervnek

egyik

lenyeges
Nis
ellen

HadmOveietek Nis elfogiaiisa

oz^ijibbi,

mindenesetre a Morava

volgyeben

intezendo hadimiivelet kepezte.

torokok foereje ren-

desen Nis

felol

Alekszinacz es Deligrad mellett szo-

egyenetien'*^'**s^-

kott Szerbiaba nyomulni.

fenforgo viszonyok kozott

szami,

**"

azonban a szerbek eppen ezen oldalrol nem

gyors es natdlyos
Kallay
:

laij^k

a csa""""ss^-

tottak erelyes ellenallasra, mert bizvdn az orosz seres; b*"

, ,

elomeneteleben,
10. I.

meg

voltak gyo17

set.

szer-

bek vissza-

szerb felkeles tortenete 1807-

258
vonui4a
Deroute a
Meri)
"ereg-

HARMADIK FEJBZET.

zodve, hogy a torOkok Osszes rumeliai fegyveres erejtiket

Duna

fele

fogjdk irinyozni az oroszok ellen.

Qgijgradn^l, a hol

mar a kora

tavaszszal

p^r

ezer

ember gyult egybe, Dobrinyacz Peter parancsnokolt, s mikent elobbi evekben is, 6 vezenyelte a videk fslkeloit. Milovanovics Midden azonban, ki akkor m4r

majdnem
ki a

feltetlen

hatalmat

gyakorolt a tanacsban,

reavette Karagyorgyet,

hogy Petrovics Milojet nevezze

Nis

ellen

kinevezes folotte karos kovetkezmenyeket vont

utdn. Miloje altalaban keptelen volt

mukodo sereg f6parancsnok4va. E maga

egy nagyobbszerii
;

vezetni ehhez jarult meg, hogy a magat sertve erzo Dobrinyacz csak vonakodva enge-

hadimuveletet

delraeskedett a gyulolt fonoknek.

Miloje es Dobri-

nyacz kozdtt tobbe-kevesbbe elesen nyilvanul6 vissza-

vonasban
is,

csakhamar resztvettek a kisebb vojvoddk

legjobban
eltunt a
s

ligy

hogy, a mire
teljesen

sziikseg lett

volna,

az

osszhang

taborbol s czivodds,
hiiisag
szitotta

kicsinyes feltekenykedes

a sertett

szemelyes bossziivdgy lepett annak helyebe. Daczdra

a vezerek viszalykodasanak, a sereg, mely leginkabb a jagodinai, razsanyi, reszavai es alekszinaczi uahidk

hadjutalekabol
diilt

allott,

aprilis

masodik feleben megin-

Deligradbol

delfele tartva mindeniitt a

Morava

volgyeben
volna.

haladvan, majus

elso
is

napjaiban ert Nis

ellensegre bukkant

kozelebe, a nelkiil, hogy barhol

megerositett Nisben tekintelyes torok sereg

el,

helyezkedett volt

a szerbek tehat

nem

renieltek,

hogy ostrom nelkiil juthatnak a var s a varos birtokdba. Az elbizakodott Miloje azonban fennen hirdete. hogy nemsokara hatalmaba keriti Nist s valoban nem
messze a varostol Kamenicza es Felso- es Also Mataeocz faluk kozeleben s4nczokat hanyatott, melyek

ir

A HARCZOK MEGUJULlSA (1808. MijUS).

259

tobb egymassal osszekottetesben

nem

alio

redoute-ot

kepeztek. Mar ezen megerositett miivek megszallasandl ismet kitort a fonokok kozott dulo viszaly. Mindegyik

vezer sajat nahiajanak embereivel

ohajtott elfoglalni.

kiilon

redoute-ot

Csak nagy

bajjal sikerult vegre a

sereget elhelyezni a sanczok mogott.

Nis fele leg-

inkabb

el(5re

tolt

redoute-ban, a csagari

magaslaton
egeszen

Szingyelics Istvan, a reszavai knez parancsnokolt. Ezt

mintegy fddozve emelkedtek a tobbi miivek

Kameniczaig, s6t
latok

meg azon
vettek

tiil

is.

Mindezen munkaMiloje, ki szerette

tobb idot

igenybe.

volna Nist azonnal megtamadni, kenytelen volt megis

engedni a tobbi fonokok velemenyenek, kik

tottak lehetsegesnek Nis bevetelet egyszerii

nem

tar-

rohammal,

de

meg

a szerbek annyira hozzaszoktak

vitt

mar a san-

czok mogiil
denekelott

harczmodhoz, hogy mindig es minaltal

ily

foldmuvek

iparkodtak az altaluk

elfoglalt alias okat biztositani.

A mig a szerbek kesziiletekkel voltak elfoglalva, a nisi tOrOkok szama is naponkent szaporodott. Sot azon rumeliai csapatok, melyeknek a Dunahoz kellett
volna vonulniok az oroszok ellen,

ezen utobbiaknak

kesedelmezese miatt, most Nis

fele iranyoztattak, ligy

tete-

hogy a v4ros
pontosult.

koriil

mar majus masodik feleben

reszerol az oroszok
lassii,

mes, a szerbeket joval tulhalad6 torok

hadero osszbator-

porta

talan eldnyomuldsdra epitett

szamitas, mint a kovetbizonyult.

kezmeny megmutatta, helyesnek

ellenben a gyorsan

szerbeket

bekovetkezendd

orosz

diadalok

remenyeben kezdett mereszebb tamadasok majdnem vegveszelybe dontek. Hajduk-Velyko es mdsok olykor egeszen Uj-Palankaig kiterjesztek portyazasaikat
s e

kbzben egyes Nis

fele

siet6

csapatokat

szet is
17-

260

HARMADIK FEJEZET.

vertek, de

a minden oldalr61 osszetorlodo ellenseges

fel

hadosztalyokat

nem

tartoztathattdk.

veszely, a mely

a Kanienicza

koriil

taborozo
reszerol
altal,

szerbeket a folyvast szapoiodo

fenyegete,

torok sereg

meg

fokozodott azon

czivakodasok

melyek a vojvodak kozott. meg a sanczok elkesziilte utan sem sziintek meg, midon pedig mar elorelathatolag az osszeiitkozesnek az

ellenseges had erejevel

rovid idon

beliil

be kellett kovetkeznie.

szemelyes

hiiisag es kolcsonos feltekenykedes

ekkor m4r annj^ra

erot vett
iigy

nemely vojvodak lelkUleten, hogy a kozmasodsorban kezde oket erdekelni, nem tobbe czel,
az eg}'eni nagyra-

hanem inkabb csak eszkoz gyanant

desrol ily kOriilmenyek kdzott sz6

vagyas kielegitesere. Fegyelemrol, egyertelmu miiko-

sem

lehetett.

A mig

Miloje es Szingyelics a felett vitatkoztak, hogy kette-

jok

koziil

melyik foglalja

el Nist,

a bator, de rakon-

czatlan s engedelmesseghez

akar mert az alarendelt

Dobrinyacz)
koltott hirre,

nem szokottHajduk-Velyko, szerepet maga is megunta

m4r, akar pedig, mivel masok bujtogattak (talan eppen

6t ily iranyban,

azon valodi vagy csak hogy Gurguszovaczot (ma Gyurgjazsecsapat, embereivel

tabort s alhtolag

vacz) szinten fenyegeti egy torok

elhagyta a kameniczai
tajak
sajatja

az emlitett

vedelmere

sietett,

melyeket mar megszokott a

gyanant

tekinteni.

Nemsokara a fovezerseg
is

elvesztese miatt duzzogo Dobrinyacz Peter

kovette

peldajat es tavozott, mint monda, Velyk6t61 segitsegtil

hiva.

ket fonok

majdnem

az osszes szerb lovassa-

got magaval vive.

Az ekkent meggyongiilt

szerb

tabor

ellen a nisi

torok sereg majus utojan intezett altalanos tdmadast.

Szing)-elics

parancsnoksaga

alatt alio csagari

redoute

A HABCZOK megujulasa (1808. mAjus).

ellen inteztek a torokok az elso rohamot.

261

A sanczok
csalijult

mogott
patokat.

felallitott

szerbek szivosan

vedekeztek. Tobb

izben iiagy veszteseggel visszanyomtak a torok

De ezek sem
testekkel

lankadtak, Mindannyiszor
s

erovel

rohantak a sanczok ellen

holt

niidon

az

arkok

vegre

megteltek,

ezeken

keresztiil

hatoltak be a redoute-ba.

Elkeseredett

kuzdelem es

verontas fejlodott ki
tek

itt.

Kessel es puskaagygyal ved-

magukat a szerbek, de a benyomulo ero altal vegre teljesen elnyomattak. Mondjak, hogy Szingyelics,

nem ketelkedhetven
es

tobbe az ellenseg diadalaban,

felgyiijtotta a loport

es legbe ropite

magat oveinek

egyreszevel

szamos

torokkei

egyiitt.

csagari

redoute 3000-nyi orsegebol alig nehanyan menekiiltek

meg. Az elesettek koponyaibol a torokok kesobb egy borzalmas emleket allitottak fel Nis kozeleben, A tobbi
sanczok
sokan
kozott
elhelyezett

szerb

csapatok

tetleniil
is

szemleltek tarsaik elpusztitasat. Milojet mar akkor

arulassal

vadoitak, a raiert

nem

sietett

Szin-

^yelicsnek segitsegere. Tervezett, kiszamitott arulasrol

legalabb a rendelkezesunkre alio adatok alapjan szo

sem

lehet.

Sot

van annak
de

is

nyoma,

hogy

Miloje

igyekezett csapatait tamadasra buzditani az ostromlo

torokok
ban,
altal,

ellen,

sikerteleniil.

Ketsegtelen

azon-

hogy
mint
ot lenni.

Miloje

nem

tunt
;

ki

meresz
tudott

batorsag

tobb

fonoktarsa
es

altalaban
is

nem kednepszeis

veltek
riive

taborban
ez

nem

Mar a fSvezerseg
s

atvetelekor

keves
folyto-

volt

tekintelye

nem novekedett

nos

viszalykodasok

folyaman.
is,

szik masreszrol az

Es bizonyosnak lathogy Miloje nem szamithatvan

az
ohajtott

alarendeltjei

reszerol

engedelmessegre,

szinte feltekenyseggel, s6t irigyseggel viseltetett iran-

262
tuk,

HABHADIK FEJEZET.

igy

tortenhetett
fejtett ki

tehdt,

hogy Miloje nem nagy

redoute-ot

buzgalmat
veszely

a csagari
;

fenyeget6
is,

elharitasara

de

tagadhatlan az

hogy a

szerbek, kik legOromestebb sdnczok mOgiil harczoltak,

latvan a tulnyomo tOrok erot, mely Szingyelicset nieg-

tamada,
foldon

kiserleni

nem sok kedvet ereztek annak elleneben sik meg a harcz szerencsejet. Mindezen
tulajdonithatjuk azon megfogtetlenseget, melyet a

okok
allitott

kozrehat^sanak
szerb

hatatlan

sereg

tanusitott

Kamenicza koriil fels melynek a reszavai

esett.

knez csapata majdnem utolso emberig 41dozatul

Midon
Deligrad

Miloje

eszrevette,

hogy a csagari
tilt

erodit-

meny a torokok hatalmaba

fele
sietett.

jutott, lora

s gj'orsan

Kovette 6t az

egesz

sereg;

nem

hatralas

volt ez,

hanem valosagos menekules.

kovettek a futokat; a lovassag

A
a

torokok
fdiiton,

nyomban

a gyalogsag a hegyek kozott.

megremult
az uldozok-

szerbek tobbe
nek. Elhanyva

nem mertek

ellenszegulni

fegyveroket,

podgyaszukat, sot

meg

ruhazatuk egy reszet

tak megmeuteni.

iparkodis, mar csak eletoket Az uldozo torokok k^rlelhetetlenul

lekaszaboltak vagy foglyul ejtettek, a kiket utolertek.

Ily

modon

az egesz seregnek mintegy fele elpusztult.

koztil,

Sot sokan azok

a kiknek

sikeriilt biztos

men-

helyet talalni, a szenvedett felelem es faradsag kovet-

kezteben utolagosan veszitek

szerb

eletiiket.

megmeuekfilt
teljesen

csapatok

egyresze

vegre a deligradi sdnczok

kozott vonta
szetzullott.

meg

magat, masresze azonban

kameniczai tabort haromszaz szekerrel,

podgj'tiszszal es het ag}'uvai

az

osszes

lokeszlettel,

egyutt a gyozok foglaltak el. Ily vereseget a mozgalom kezdete ota nem szenvedtek a folkelok.^^^ Ha a nisi tiDrOkok nem ertek volna be egynehany

A HAHCZOK MEQUJULlSA
oral
iildozessel,

(1808. MAJOS).

263
ereiiikkel a
*
p"*^* *
ellsii

hanem azonnal e^esz

szerbek
utan

szerbek

megfutamodott

nyomulnak, a Morava
foly-

ersiyes ak"'"^*
'"'"*'

volffveben a folkeles sorsa rovid ido alatt eldolt volna.

Ji(Z

Chursid pasa

azonban nem
de

tortent.

Mert a torokok ugyan

feiiep^se,

tattak hadimuveleteiket a kameniczai gyozelem ''

is,

utan

"^aragyorgye
ellen-

nem

a kello

erelylyel es gyorsasaggal.

Csak

akczioja.

hetek miilva liataroztak

dasra. Foltetszik

el magukat nagyobb tamaminden koriilmenybol, hogy a nisi

torok seregnel epp ligy hianyzott a vezetes

es a parancsnokok
osszetartasa,

egysege
had-

mint a szerbeknel.

Nis

koriil

osszpontositott

sereg a kornyek

jutalekabol, Satin leszkovaczi pasa csapataibol es az

ismeretes Gusancz embereibol

allott.

Mindezek a szerb
s e

tamadas visszaveresere egyesultek

erve,

czel el

leven

tovabbi

mukodes

irant

nem egykonnyen
diadal

tudtak

megegyezni.

kameniczai

azonban
nelkiil,

Konstantinapolyban sera maradhatott hatas

porta

elerkezettnek

velte az idot,

hogy a szerb
s
?.z

fol-

kelest veglegesen megfekezze.

Az orosz sereg meg

eddigi

mindig

Duna

balpartjan

vesztegelt

tapasztalatokbol itelve,
lastol tartani,

nem

kellett

gyorsabb elonyomu-

Az alkalom tehat kedvez5 volt a szerb forradalom leveresere, midon ktilonben iz mdr nagymervii
kesziiletek
tetettek az Oroszorszdggal kitort

hdboru miatt.

porta tehdt mindenekeldtt a szerbek

ellen szandekozott fordulni s e czelra a rumeliai kor-

manyzonak
pasanak,
adott,

a szeraszkerre kinevezett Chursid

Ahmed

valamint a bosnyak

vezernek

is

parancsot

hogy egesz
ki

erovel tamadjak

meg

a szerbeket

s irtsak

gyokerestul

Idzadast. ^*"

lovezerlet

atvetele a szeraszker reszerSl,

a csapatosszevonasok

Drinapoly

felol

egesz Bulgariabol, nemi iddt igenyel-

ven, a torok hadsereg elonyomulasa

mar ezen okbol

264
is

HABMADIK PEJEZET.
halasztdst szenvedett.

De

a veszedelem, mely ezen

oldalrol a szerbeket fenyegete, ez altal

nem

harult

el,

Novibazar

ostromanal

vette

hiret

Karagyorgye,

mint tudjuk, a kameniczi veresegnek es a szerb sereg

megfutamodasanak. Ezen

ketsegbeejto

esemenynyel
haboznia.

szemben

egy

pillanatig

sem

lehetett

Ha

meg
rol,

egyaltalan szo lehetett a torokok feltartoztatasaaz csak ligy volt lehetseges, ha a fdlkelok osszes

ereje Deligrad fele iranyoztatik.

Karagyorgye

tehat

felhagyott az ostrommal

fenyegetett

videkre.

vagy ketezer lovassal sietett fovezer ezen alkalommal

kovetkezetlenseget,

ismetelve bizonysagat adta, hogy ha a politikai iigyek

vezeteseben gyakran

ingadozast,
is,

sot konnyelmiiseget tanusitott

hazaja

vedelmeben

erelye

nem

tort

me^ egy

perczre sem, sot fokozodott

kiildott a kiilonfel

a veszely bozo

nagysagaval. Rendeletet

fonokoknek, hogy
csapatokat

hagyjanak

mindeniitt a

tamadassal,
folosleges

szoritkozzanak a hatarok

vedelmere,
a

pedig

inditssik

Moravahoz.

Ezen parancs kovetkezteben jelent meg Milenko is Deligradnal. ^^^ Karagyorgye siirgetesere a szetziillOtt
sereg

maradv.anyai
es

lijra

gyiilekezni
lijabb

kezdettek

a
is

Morava balpartjan
A
deiigr&di

nemsokara

csapatok

felvonultak.

dellgradi sanczok, legalabb ideiglenesen,

tuli

J* ,|J,"

Eg^.

elegendo vedelmet nyujtottak a folyon

taborral

netienseg a

szemben. Banya kornyeken pedig Hajduk-Velyko orkod^tt.

'tbrtikolsu
kerei.

Mindezen

intezkedesek

nem

szuntettek ug>'an

meg

a nep remiiletet,

mindazonaltal

bizonyos

fokig

megis megnyugtatolag hatottak. Deligrad kepezte most

Szerbia utolso vedbastyajat, ennek eldoltevel az egesz

tartomany nyitva
folyt

allott

volna a torokok

elott.

Daczara

a helyzet veszelyessegenek, a vojvodak kozott tovdbb

a versenges es czivodas. Mladen es Miloje egy-

A HAECZOK MEGUJULASA
reszrol, masreszrol

(1<S08. MAjUS).

265

pedig Milenko es Dobrinyacz voltak

iranyzat
kepviseloi.

a ket

ellentetes

Mindket

part

igyekezett Karagyorgyet megnyerni es segelyevel sajat

folenyetbiztositani.Besiigasok, vadak, gyaniisitasok napi

renden voltak e szomorii belkiizdelemben.

pedig

fovezer

vagy nem mert hatarozottan egyik parttal sem szovetkezni. Tobb bizalommal viseltetett Mladen es ennek kegyeltje, Miloje irant es az orosz
tudott,

nem

befolyas alatt alio Sztojkovics Milenkot es Dobrinyaczot szemelyes ellensegei gyanant

tekinte,

de

keny-

telen volt e ket utobbinak batorsagat es erelyet elis-

merni, mlg

amazoknak nemely

tette 6t

magat

is

nem

egyszer hara^rra lobbanta.

Nem

csoda tehat, hogy az

ingerlekeny es hiszekeny Karagyorgye, hoi az egyik,

hoi a masik reszre hajlott. Mladen befolyasa azonban megis mindannyiszor feliilkerekedett. Igy latjuk, hogy Miloje, daczara a Kamenieznal szenvedett veresegnek s az ellene minden oldalrol emelkedo vadnak,

Deligradnal
talaljuk

is

megtart^ a parancsnoksagot. Mellette

is

azonban Dobrinyaczot

nem epen
teljesen

alarenegyediil

delt allasban, sot utobb

majdnem

vezetve a vedelmet.

Deligraddal szemben, a Morava

elhelyezett

tiilpartjan Ljubicsnal

taborban

Milenkot

bizta

meg Karagyorgye

a vezenylettel. Mladen pedig,

vezetoje a legnas

mint a tanacs

feje s a hadiigyek

gyobb befolyast kovetelte maganak

jelent a seregnel s ilyenkor 6

gyakran megohajtott
intez-

maga

kedni.

vojvodak egymas kozott egyenloknek tekintrangfokozat

ven

magukat, katonai
szivesen

pedig

meg nem
s

allapittatvan

meg, mindegyik onallosagra torekedett

fogadta
s teljesite

nem

masok
el

parancsait.

Csak Karagyorgye tekintelyet ismertek azonban ekkor leginkabb lij sereg

mindannyian.

gyiijtesevel volt

HARHADIK FEJEZET.
elfoglalva s

nem

tart6zkodott alland6an Deligrid vide-

ken,

hanem

hoi Belgradba utazott, hoi pedig a saj^t

keriileteben harczosokat, fegyvereket es 16szert ipar-

kodott,

minel

nagyobb

mennyisegben a fenyegetett
is

videkre kiildeni.

De

kiilbnben

mint emlitfik, 6 niaga

volt,

hogy sem a szemelyes hiusdgtol eredo ellenteteket masoknk\ kepes lett volna kiegyenliteni. Es igy nem is akaddlyozhatta meg a folytonos surl6d4sokat a fonokOk
sokkal hevesebb, sokkal szenvedelyesebb
kozOtt.

A
fele

torokok

m4r
li.

jiinius

elso

feleben

elhagytdk

Niset es ketfelol

m. a Morava volgyeben es B4nya

Szerbiaba.

nyomultak be

Hajduk-Velyko
is

azt a

nem nagy
nemcsak

torok hadosztalyt, mely Banyat fenyegete,

feltartoztati,

de vissza
tajan

nyomta.
elore
s

^*'-

f6-

sereg azonban akadalytalan

haladt

elohada

mar a honap kozepe

hoz, Tzniail

megerkezett

Deligrad-

beg vezetese alatt. ^*^ A folyvast szaporoflo torok haiiero nemsokara koriilzarolta a deligradi sanczokat, ligy hogy csak egyetlen lit maradt nyitva a Moravan at Ljubics fele, melyen a szerbek
az eroditvenynyel kozlekedhettek.

torokok belattak,

hogy mielott tovabb hatolnanak Belgrad fele, Deligradot mind en aron el kell foglalniok. Egyszeru rohammal nem remelhettek a
vetelet. Ezert
j61 megerositett

s^nczok be-

^t

rendszeres ostromhoz fogtak. Heteken bombHztak Deligradot, a szerbek azonban Dobrialatt erelyesen

nydcz vezerlete

vedtek magukat. Mindsiilyo-

aziltal az ostromlottak

helyzete naprol-napra

sabba
tott

valt.

Belgradbol idorol-idore

kiildott segely

csak nagy nehezsegek kozbtt es csak reszben jutha-

Deligradba a

meg

egyediil nyitva A116 Osvenyen,

melyet mar szinte fenyegettek az ellenseges csapatok.

A HABCZOK MEGUJUlJLSA (1808. MAJUS).

267

A Morava
meg sem
kedeset.

balpartjan alio szerb sereg

nem

gatolhata

Deligrad bekeriteset, sem a torokok terjesz-

hirek,

melyek a kornyek
mely

elpusztitasarol a
sziiltek

sanczok

koze hatoltak,

levertseget

felkelok kozott.
is,

Meggyozodtek kiilonben mar maguk hogy Deligradot a tulnyomo erovel szemben sokaig
tarthatjak.

nem

Mar Dobrinyacz
Banya
is

is

csiiggedni kezdett,

emberei kozott pedig naponkent szaporodtak a szokesek. Julius 21-en

taly,

elesett.

Az a torok

osz-

melyet mint tudjuk Hajduk-Velyko eleinte visszakenyszerltett,

vonulasra
tert vissza,

nemsokara

ostromolni kezdven a sanczokat,

nagyobb erovel melyek

mogott Velyko menedeket keresett. Ertesulven Karagyorgye a veszelyrol, melyben

forgott,
is
t.

banyai eroditveny
a meddig

MUenkot es Mladent
a

kiildotte segitsegiil, kik

felett,

Tyuprijanal, tehat joval Deligrad

i.

meg
s

torokok

el

nem

jutottak,

leptek at a
jutni.

Moravat

ezen

oldalrol

iparkodtak Banyaig

A vakmero

Velyko eszreveven a kozelgo

szerb csa-

patot, lora kapott s

egymaga
es

attort a torok sorokon.

Megbeszelven Milenkoval
ejjel
fel61,

Mladennel,

hogy jovo
oveihez.

mely iranyban tamadjak meg az ellenseget ketligy a

mikent

jott, sertetleniil visszatert

Az

ej

bealltaval,

eppen a mikor a tamadasnak kezel

dodnie kellett volna, ket puskaloves dordult

a szerb

segedcsapatok
tamadt, hogy

soraban,

mire

oly

remiilet

es zavar

mindnyajan futasnak eredtek. Reggel

latta

Velyko
6t

mar csak a tdvolban egy hegyteton

helyzetebol
ki kellett volna

lobogni a szerb zaszlot. Elhagyatva azoktol, a kiknek

szorult

menteniok

latvdn,

hogy tobbe
embereivel
sorokon.

ligy

sem

tarthatja a sanczokat,

kirohant

es szerencsesen es

atvagta magat

a torok

Mladen

aztan gyorsan tavo-

268
zott

HABHADIK FEJEZET.

Tyuprija

fele,

mig Milenk6 irulassal vddolvan

de a tiilnyomo
er6Iju-

Ml^dent, igyekezett isniet rendbeallitott csapatjaval a

tornado
toriikoket
feltartoztatni,

nek engedni kenyszeriilven, csakhamar ismet a

bicsi
eifizfinMk

sanczok koze

vonult,"^**

a hoi

jiilius

28-dn

az

^llene intezett taniadast

sikeresen visszaverte. Mind-

Morava jobb azoiialtal

ezen eredmeny

nem akadalyozhata
a
videket
s

a Morava

''*^J^J^g,^^g^^jobbpartjan
Csflgged6s.

fekvo tartomanyok

elozonleset. Pusztitva

kalandoztak

be

a torokok

kiilonOsen

Gusancz All vad kodzsaljai garazdalkodtak a vedrendszabi'-^ lyai. sikerek tclenul maradt nep kozott. Mindennel aggaszt6bb volt

eilen

^^ a jelenscg, hogy a falusiak, kiknek eleg bdtors^-

guk
pat

volt el

nem

menekiilni, kezdettek
s6t

onkenyt be-

hoilolni a toroknek,
is

hogy mar egy fegyveres csa'^^'

atment az ellenseghez.

Karagyorgye es a tanacs mindent elkovettek, hogy

egyreszrol az elcsiiggedo, mar-mar ketsegbeeso nepet
batorits^k, masreszrol pedig,

hogy

lij

csapatokat szer-

vezzenek Deligrad felszabaditasanak megkisertese czeljab61.

Tdrekvesok azouban sok akadalyba utkozott.

Belgradbol peldaul majdnem az osszes fegyverfoghato

lakossag

mar a Moravahoz
regibb

kuldetett,

ligy

hogy a
tiil-

honmaradottakat a
kikeresztelkedett

ido

ota a varosban lako

mohamedanok,

szamra nezve

haladtak. Ezen utobbiak reszerol a torokOk

tere

kozeled-

a tanacs

komoly veszely fenyegethete a varost, miert is elrendelte, hogy tolok a fegyverek besze-*^

dessenek.

Mindazonaltal a tanacs

nem

szfint

meg
s

agyukat, elelmi es loszereket kiildeni Deligrddra

torokok

dltal

meg nem

szallott teriileteken,
is,

ha mind-

jart nehol

eroszakkal

folytattata a csapatszedest.

Az

altalanos

augusztus

remeges kozepette a Drina mellett elejen Nenadovics Jakab es Markovics

A HARCZOK megujulAsa (1808. mAjus).

269
fel

Szima
nemileg
torok

altal

kivivott

gyozelem hire batorita

meg
a

szerbeket.

E
is

ket vojvodanak

sikeriilt

hadosztalyt,

mely mar csaknem a Kolubarig

fenyegete,
is

nyomult es Szabacsot
hatraldsra
birni,

nemcsak megDeligrad
befolyasbirt

de

a Drinan

atiizni.-^^

sorsara azonban ez esemeny

sal.

mar nem

Karagyorgye azonnal

iizent

ugyan Markovicsnak,

hogy rogton induljon seregevel a Moravahoz, maga pedig Topolaba es Kragujevaczba sietett, hogy ott
csapatot gyiijtve, azt haladektalanul Deligrad felmentesere vezesse.

De mindez

keso

volt.

hosszas bom-

bazas

a folyvast megujulo, bar mindannyiszor vissza-

vert aprobb
miiveiket, fore

tamadasok annyira megrongaltak a vedhogy az ekkor mar allitolag 50 60,000

szaporodott

torok sereg bizton szamithatott az

er6ditveny

elestere.

Augusztus

13-aii

elenk

surges-

i809aug. 13.
eihagyjik a
''e''8''4iii

forgast vettek eszre a torok taborban a szerbek san-

czaik

mogiil s

csakhamar
s

meggyozodtek,
ehsegtol

hogy az

s6n-

ostromlok altalanos rohamra kesziilnek. Az elcsiiggedt,

mnenko
veres6ge.

szamban megfogyatkozott
folkelok

agyoncsigazott

nem bizvan tobbe

sajat ellenallasi

kepesse-

gokben, a kovetkezo ejjelen

s

elhagytak

sanczokat

az egyetlen

meg

el

nem

zart

osvenyen tovamenekul-

tek.

Csodalkozva lattak masnap a tOrokok, hogy az oly

s

soka
kihalt

oly hosiesen vedett eroditvenyekbol egyszerre

minden

elet.

kestek

elfoglalni

a sanczokat,
altal

Megertven e jelenseg okat, nem hatalmukba keritven

hatrahagyott osszes
16-

egyszersmind a szerbek
keszletet es

26

dgyiit.^*^

get szenvedett es
czot aztan

Nehany nappal kes6bb Milenko serege is vereseszetziillott. Ot magat es DobrinydKaragyorgye a tyuprijai sancz vedelmere
ott

kuldotte,

hogy legalabb

igyekezzenek megakada-

270

HARHADK

FBJEZET.

lyozni a toriikOk elfinyomul^sit.

teset
ott

sincz paldnkkeri-

azonban meg

megerkeztok

eMtt

fOlegette

az

411om^soz6

csapat,

mely megremiilve

a minden

oldalrol kozeledo torOkok

nagy 8zam4t61,
s

cz^lszerfibb-

nek

tarta a

vedmuvet osszerombolni

visszavonulni

az orszag

belsejebe.

Az

utolso, minteg>'

3000 f6nyi

hadosztaly, mely

fcilOtt

Karagj^orgye

ezen a videken

meg
Ti'^JoT
Aitaiinos r6moiet, mene-

rendelkezett, Batocsinan^l illapodott

meg

ott

elsanczolta magat.^*^

Deligrad

eleste

utdn

komoly

ellen^ll^srdl

nem

Ichetctt tobbc sz6. Nyitva allott az ut a torbkok el6tt

kul68 a SzS-

v4n

tijira.

Belgradig. A rportvazo csapatok, kiilonosen Gusancz r" D V r legcnyei, bekalandoztak a Morava volgyet le a Dunaig,
7

Eikeseredis

g^^

alexin^czi,

bdnyai, czrnarekai,

razsinvi, reszavai

eiien.

cs pozsarevaczi nahiak a jobb, s a krusevaczi a bal-

parton

torok<>k

hatalmaba
s

keriiltek.

^^**

Remiilet

fogta el a nepet mindeniitt

kiilt

a ki csak tehete, menes

a Duna es Szava kozelebe

utan
s

ha csak

lehetett,

tuls6 partra.

Mar iiehany nappal Deligrad

mint 50,000 menekiilt
is

elfogat

lalasa

tobb

kelt

Dunan,
zavart,

Belgradba

vagy ezer csalad erkezett az

is

orszag belsejeb61.

Novelte az altalanos remiiletet es

futasra

hogy a vojvodak
s

osztOnoztek

nepet

igyekeztek sajat csaladjaikat es vagyonukat

mielobb biztonsagba helyezni. Alig lehetett tobbe ket-

hogy rovid id(5n beliil Belgradnak is el kell Lazas tevekenyseggel dolgoztak ug}'an a sanczok kijavlt4s4n s az agyiik felallitasan de a neh4ny 8z4z
seges,
esnie.
;

fobol

4116

orseg

nem

lett

volna

kepes a v^rat 6s a
Milojet
kiildte

varost

megv^deni. Karagyorgye

Bel-

gradba, hogy akadalyozza

dorldsit.

meg

a nep tomeges kivin-

Par napra

sikeriilt is ez,

de midon hire

jott,

hogy Gusancz

Ali Pozsarevaczot is elfoglalta, a k6t-

A HARCZOK megujxjlAsa (1808. mAjus).

271

segbeesett nep

nyakra-fore

sietett

Hasztalan kiserte
mere,
nepet;

meg

Rodofinikin

a tiilpartra jutni.
tanacs kerel-

egy

kialtvanyban

maradasra buzditani

tobbe senki sem hajtott a szavara.

zavar hatasa
alatt,

remii-

let es dltal^nos

mikent ez rende-

sen tortenni szokott, a f6nokok koziil nemelyek egy-

mast kezdtek gyavasaggal,

pedig Oroszorszagot
s

sot arulassal vadolni,

masok

kiilonosen Rodofinikint okoztak

erte.

a veszedelem miatt, mely az orszagot

Orommel

es

keszsegesen,

de mint tudjuk legin-

kabb Oroszorszag biztatasdra, az orosz tamogatds remenyeben s azon meggydz6desben ragadtak fegyvert a szerbek az 1809. ev tavaszan,

hogy Prozorovszky
tervet
is,

gyorsan atkelven a Dun^n, a torok sereg legnagyobb

reszet el fogja vonni Szerbiatol. S(5t azon

hogy erejok szetforgacsolasaval, minden

tak
el.

oldalrol egy-

szerre tamadjanak, fokep Rodofinikin tanacsara fogad-

vart

es

igert

segely

azonban elmaradt.
sereg mar bevonult
Iszajev
szeren-

Rodofinikin biztatasai s az dltala tobb izben valo teny-

kent kozolt
Bulgariaba,

hir,

hogy az orosz

amitasokul

bizonyultak.

csetlen kozbelepese Kladovondl es gyors visszavonu-

lasa csak novelte a nep elcsuggedeset es aggodalmdt.

Nem

hogy a kameniczi vereseg utan a gyozelmes elonyomulasanak lattara nemcsak a vojvodak, hanem a nep kozott is mely elkeseredes tamadt azok ellen, kiket a pusztucsoda tehdt,
torok

roppant

hadero

Ids

kozvetlen
is

okozoiul

tekintettek.

Nem

czart s

nem

az

orosz

kormanyt vadoltak a szerbek elha-

gyatottsaguk miatt,

hanem

az orosz fdvezert

es min-

denek folott a gorog Rodofinikint, kirol felteteleztek, hogy csekely joakarattal megszerezhette volna az
annyira 6hajtott segelyt. Karagyorgye volt az els6, ki

272

HARHAOIK FEJEZBT.

nyiltan

kdrhoztato iteletet
fOlott.
irt,

mert kiinondani az orosz

ugynok

Levelei,

melyeket ez idotajban RodotObbek

finikinhoz

telvek a legkesenibb szemrehanyasokkal

ir

es surget^sekkel. Isten ellen val6 vetek, igy

kozott,

hogy mindez igy

tortent, s

hogy annyi esdek-

lesiinkre

nem nyerhettunk
meltan,

segitseget.

Engem

es teged

atkoz a nep, hogy elarultuk, hogy vegveszelybe dontottiik

es

mert a lefolyt hat ev

alatt vala-

mely mas dllammal szovetkezhetett volna, s ez esetben nem jut ily szomorii sorsra.-''^ Es midon Belgradba
jott

intezkedni

tovabbi

teendok vegett, el<5sz6val

egyszer keseru vadakkal

es

masok

jeleiiletebeii

nem
ily

illete

Rodofinikint. Az

heves jelenetek aztan tdbb-

nyire kibekiilessel vegzodtek,

de Karagyorgye szive-

ben a bizalmatlansdg mar melyebb gyokereket vert, serahogy az orosz ugynok biztatasai es igeretei elenyesztethettek volna. Sot a montenegroi piispok-feje-

delemhez
Leonti

irt

egyik level^ben Karagyorgye mir azzal

s vele

vadolja Rodofinikint
metropolitat,

egyiitt

Prozorovszkyt es
el

hogy ok harman drultak

portdtol kapott

7 millio

aranyert a fOlkeles iigyet s

egyszersmind Oroszorszag erdekeit. Bajos elhatarozni,

vajjon Karagyorgye hitt-e valoban e keptelen vadban,

vagy a
tette azt.

felindulast61

elvakitva

szandekosan terjesz-

Nem

lehetetlen azonban,

hogy az ingadozo
felis

es

hiszekeny jellemii

fOvezer a minden oldalrol

tornyosulo veszely hatasa alatt,

totta ezen gyanusitdst.

maga

igaznak

tar-

Kiilonosen Deligrad elfoglalasa utan Karagyorgye

es
hivei,

mind

hangosabban

kezdtek

szidalmazni

Rodofinikint es mindenfele hirdetven, hogy a felelos-

8eg a szerbeket ert csap^sert

egj'ediil 6t terheli, ily

m6don igyekeztek

ellene a kozvelemenyt felingerelni.

A HAECZOK MEGUJULASA (1808, MljUS).

273
ira-

Rodofinikin csakhamar

ertesiilt

a szemelye ellen

nyulo izgatottsagrol. Leonti metropolita,

elesteig a

ki Deligrad

Morava volgyeben
egyiitt

tartozkodott,

kozel

az

esemenyek szinhelyehez, a szerb sereg kivonulasa utan

azonnal Dobrinyaczczal
sietett s

(aug.

21.)

Belgradba

kozOlven az orosz

ugynokkel a tortenteket,
6t a

egyszersmind figyelmeztete
segere
s

szerbek elkeseredett-

hogy

ennek

kovetkezteben

meg

elete

is

veszelyben

foroghat.

Rodofinikinra

mely

benyomast
ki-

gyakoroltak a metropolita intesei. Ez, a mi kovetkezik,

Rodofinikin

altal

kesobb a sajat igazolasara

megijedt
a
nyilvanulo

eszelt

elbeszeles.
s

Egyszeriien

kozelgo

torokoktdl

az

orszagban

oroszellenes

hangulattol. Valoszinii, bogy 6 vette rea Dobrinyaczot

s

a tObbieket a menekiilesre, melyet mar elobb elha-

tarozott.

Hogy Karagyorgye
ki. s

6t

meg

akarta oletni, ezt

folott,

csak utobb gondolta

rest fogadott,

Nem

ketkedett tobbe a

hogy veszelyben forog

ezert titkon
lett

nehany fegyve-

kiknek feladatok

volna, a varosban

mutatkozo legcsekelyebb
lakasat megvedelmezni.^^^

nyugtalansag esetere, az 6

Nem

hianyoztak termeszete-

Rodofinikin

sen olyanok sem, kik Rodofinikin bizalmatlansagat es

felelmet besugasaik altal

i^jg

szdicve

meg inkabb

eleszteni ipar-

'agyi* ^i

kodtak. Midon augusztus 25-iken Jeftics, Karagyorgye

titk^ra,

megjelent az orosz iigynoknel kerven

iigyek

dt,

hogy
a
kiil-

fontos

megbeszelese

vegett

latogatna

meg

fovezert Topolaban, tanacsnokat, Nedobat pedig

dene az orosz taborba,

Szerbiaba val6

hogy

ott

egy hadosztalynak

indittatsisat
is

kieszkozolje, Rodofinikin
tekinte
s

ezen

kivansagot

cselnek

meg inkabb
vissza-

remegett szemelyes biztonsagaert.

Elhatarozta tehat,

hogy

Karagyorgye
A

meghivasat
teheti,

szepszerevel

utasitja, s a

mint szeret

elhagyja az orszagot,
I.

KAUay

szerb felkeles tortenete 180710.

18

274

HARMADIK FEJEZET.

addig pedig tetteteshez folyamodik,

mintha semmit

sem gyanitana. Beljittam ezen rablok sz^ndekat, igy nem mernek benir egyik jelenteseben, Belgradban niinket meggyilkolni s ezert azon vannak, hogy elengem torbe akarnak csalni es hasonlo kiilonitsenek modon baiinak majd el Nedobaval is litkozben." Mindjdrt m^snap a tanacsba ment s kijelente, hogy Nedobat az orosz fohadiszallasra kiildi s e czelra mar fel
;

is szereltetett

egy csolnakot.

csolnakban aztan esz-

revetleniil elhelyeztete az orosz

is.

ugynokseg iromanyait

Jefticsnek pedig kijelentette, hogy Topolaba

nem

utazhatik r6szint egeszsege miatt,

reszint mert nines

semmi
sett

fontos megbeszelni valoja Karagyorgyeval. Igy

elkesziilve Rodofinikin

most mar csak

27-iken

iiriigyet

kere-

az

eltavozasra.

Augusztus

megerkezett
gyulolettel

Dobrinyacz,
vojvoda,
viseltetett

bdtor, de

nagyravagyo es nyughatatlan
engesztelhetetlen
ellen s haragudott Karaleg-

mint

tudjuk,

Mladen es Miloje
is,

gyorgyera
kiserle a

mert ezeket partola. Dobrinyacz,

alabb nemely adat ezen fdlteves mellett szol,

meg-

kedvezS alkalmat felhasznalni arra, hogy a

Latvan, hogy mennyire remeg Rodofinikin, ertesere adta, hogy Karagyorgye meg az nap este Belgradba erkezik s elhitet6 vele, hogy a fSvezernek hatdrozott sz4ndeka a belgradi parancsnok, Miloje, zsoldosaival az orosz ugynokseg
fohatalmat kezeibe ragadja.
(Dsszes szemelyzetet

elfogatni s a torokbknek

kiszol-

gdltatni,

remelven,

hogy ennek fejeben majd nemi

engedmenyeket kap a portatol. Dobrinyacz egyszersmind folszolita Rodofinikint, hogy hagyja el Belgradot s menjen vele Porecsbe, a hoi biztonsagban lesz,
mert
ott

parancsol.

vojvoda

ketsegkiviil

arra

szamitott,

hogyha az orosz iigynok az

6 keriileteben

A HAECZOK MEGUJXTLlSA (1808. MAJUS).

275

telepednek meg, majrl 6

elott

(t.

i.

Dobrinyacz) fog a nep

a czar kegyeltje gyanant feltunni,

a fovezerseget
is

mely

koriil-

meny nemsokara

kezeibe jatszhatna.
el

megfelemlitett Rodofinikin keszseggel fogadta

az
s

ajanlatot.

Meg az ejjel

a keszen

alio

csolnakba szalltak

tova eveztek a Dunan.

egyiitt

vojvodaval es Eodofinikinnal

meg

Leonti metropolita, Protics Janos tanacs-

nok

nehany mas egyen tavozott. De mar litkozben hogy a torokok Porecsig czirkalnak. Ez okbol a balparton szalltak ki Pancsovanal es szaras

ertesiiltek,

zon

folytattak

litjokat
is

Erdelyen

at

Olahorszag'oa.

Rodofinikin

nem

tert

tobbe vissza Szerbiaba.

ejjel.
Rodofinikin

Karagyorgye csakugyan megerkezett meg az

Az orosz ligynbknek
titkos,

es lititarsainak

szokese, mert e

Gzokesenek
hatdsa.

gyors
valamint

tavozas valoban

nem nevezheto egyebis

nek,

az egesz varost, ligy Karagyorgyet

tolte
el.

Azonnal leveleket Rodofinikin es Dobrinyacz utan, mindkettot

litvan,

mely amulattal

kiildott

felszo-

bogy terjenek vissza, onerzetesen amazt, szemrehanyolag ez utobbit. Csodalkozasat fejeze ki Rodofinigyors elutazasa fblott
;

kinnak

tbrbkok

reszerol

fenyegeto veszely mar

ktilnie kellett

nem

volt oly nagy,

hogy mene-

volna; ha a czar hivta 6t vissza, ligy

keri,

tudatna azt vele, hogy

minden holmijat utana

a
felol

kiildhesse.

Nehogy utobb Oroszorszagban panaszkodjek, hogy a szerbek ellene barmi

ben
is

tekintet-

vetettek
el

de ha

nem

a czar parancsa folytan

hagyta
lehet,

az orszagot, terjen vissza mielobb s biztos

ligy

hogy mikent eddig,

tovabbra

is

a legnairt

gyobb tiszteletben fog

reszesiilni.

Dobrinyaczhoz

leveleben pedig igy szolt Karagyorgye tobbek kozott

Nem tudom mi birhatott teged e lepesre ha el akarsz hagyni bennunket, ktildd vissza legaUbb a hadikesz;

18*

276
letet,

HARMADIK FKJEZET.

mely naiad van

adjuk magunkat,
azt

azonban sem meg nem sem ugyunkrol le nem mondunk

;

mi

isten segelyevel folytatjuk a kiizdelmet,

is,

es rem^ljiik

hogy az orosz czar nem fog minket elhagjTii, ha pedig megis elhagyna, majd taldlkozik mas, ki oltalmat kiterjeszti reank," Termeszetesen mindkett6t<51 tagado valaszt kapott. Es mindketten Milojet es
Mladent
tortek,

okoltak,

mint

kik

Rodofinikin

elete

ellen
is

s''

az orosz iigynok

meg azon gyanujanak

hogy az emlitett vojvodak fondorlataiban Karagyorgye is reszes volt. Konstantinapolyban nagy Oromet okozott Rodofinikifeje.est adott,

kin szokesenek

hire.

porta

a torokok

g}'6zelmes

elohaladasa
s

altal

sziilt

felelemnek tulajdonitotta azt

most mar bizton hive, hogy Belgrad a legrovidebl)

alatt

id(5

a torok

sereg hatalmaba

keriil.

szerbek
az

kozott ellenben Rodofinikin dest

novelte,

tavozasa csak a csiiggeeltunni

is.*^^

mert

vele

egyiitt

latszott

orosz segelynek utolso remenye

Karagyorgye
v6deimiint6zkeddsei.

Egyedul Karagyorgye nem veszte

|,gj^
'

el

bizalmat a jovo-

^ mai'dnem legyozhetetlennek mutatkoz6 nehezse'' gek meg nagyobb rugekonysagot kolcsonoztek erelyenek.

Tevekenysege, faradhatatlan buzgalma egyenl6

nott

aranyban
s

veszelylyel.
reszrol,

Nem

remelven

tObbe

tamogatast orosz

ismet Ausztria fele fordult az osztrak hat6sakiilde,

titokban alkudozasokat kezdett

gokkal. Sot egy hivet

Rado Vucsinicsot Parisba

hogy

ott

igyekezzek felkolteni Napoleon csaszir erdek-

lodeset a szerbek ugye irant.

latni fogjuk,

kiserletek, mint utobb

eredmenytelenul

multak

el.

De Kara-

gyorgye legalabb megtett mindent,

hogy hazajanak

az ann}Tra szlikseges segelyt megszerezze.

Nem

talal-

v4n meghallgatasra Ausztrianal, termeszetesen ismet

Oroszorszag fele iranyza tekintetet.

A HARCZOK megujulAsa

(1808. mAjos).

277
tar-

Sokkal fontosabb volt azonban e diplomatiai

gyalasoknal, a Morava

volgyeben kifejtendo sikeres

csapatokat szer-

vedelem. Deligrad eleste utan f6gondjat arra fordita,

hogy a
vezzen,

szetzullott sereg romjaibol

lij

melyek megakadalyozhattak volna a torokok atkeleset a Moravan. Mint tudjuk, eleinte csak 3000 embert volt kepes osszegyiijteni. E csekely ero nem
tartoztathatta

volna

fel

az

el6nyomul6

ellenseget

Karagyorgye azonban mas modon iparkodott gyongeseget potolni.

s

A Morava
majdnem

balpartjan elteriild mocsarak,

boritott

az

emelkedo,

oserdokkel
f5vezer

hegyek,
tudta

faradsaggal,
valtozhattak.
nalni a

legydzhetetien
iigyesen
fol is

nemi akadalyokka
hasz-

termeszet
asatott,

nyujtotta

eldnyoket.

Arkokat es

melyek nem csak az ellenseg elohaladasat gatoltak, hanem egyes szerb csapatoknak
godroket
is

alkalmas leshelyiil szolgdltak

is

ledontott fak es fel-

halmozott tovis a kiilonben

gyer

osvenyeket jar-

hatatlanokka tevek.

bagrdani szorost, az egyetlent,

lit

melyen

at

nemileg hasznalhato

vezetett a folyotol

az orszag belsejebe, sanczok es folderoditmeuyek altal

biztosita.

A Morava

hidjat Tyuprijanal a visszavonulo

szerbek felegettek, a gazloknal pedig mindeniitt eberen orkodtek. Ekkent nemcsak a folyou valo atkelest

megnehezitettek a torokokre nezve, de csaknem leheletlenne tevek a tovabbhaladast a balparton, mert a

rengetegben csakis kisebb

csapatok leven kepesek

tobbnyire a lesben alio
erokifejtes

magoknak
hasztalan

utat

torni,

ezek

folkelok aldozataul
lett

estek.

De mindezen

ha a nep csUggedese es ketsegbeesese nagyobb merveket olt. A mint Karagyorgye a novekvo menekiilesrol ertesiilt, azonnal Belgradba
volna,
itt

jott s

a tavozni akarokat reszint szep szoval, reszint

278

HARHASIK PEJEZRT.

fenyegetessel maradasra birta. Majd bejarta a keriileteket,

melyeket a torokok meg nem szalltak volt

ferfit

minden fegyverfoghato
egyszer eroszakot
is

a t^borba utasitott,

alkalmazvan.

Es a

meg s nem hova maga

biztatva
s

nem
a

mehetett, oda leveleket kiildott. kersre,

vojvodakat,

hogy a vegs6 erSmegfeszitessel

fele.

leheto legrovidebb id6 alatt inditsak harczkepes enibereiket

mind a Morava

nyugoti es delnyugoti
u.

hatarokon orkodo fonokbket pedig,

Jakabot,
Plyjakicsot, Obrenovics

m. Nenadovics
s

Mildnt

masokat

nem

meg buzditani. hog>' minden aron akadaiyozzak meg a bosnydkok s az albanok betoreset, nehogy a moravai sereg meg azon oldalrol is fenyesziint

gettessek.

Karagyorgyenak minden iranyban

s
eltfint

kifejtett

tevekenysege megnyugtata a nepet

a mar-mar vegkep
leben

visszaadta annak

onbizalmat. Meltan irhata

tehat Karagyorgye Plyjakics vojvodahoz intezett leve:

^Ejjel-nappal szunteleniil jarok-kelek, meglas

:

togatom a taborokat,

menhelyeket
nemzetet,
volt

iizom az utolso

embert

is

a harczba

es ime lecsillapitottam az izgas

tottsagot,

den

jol van."

megmentem a Meg nem

most m4r minmert a tOrok

minden

j 61,

sereg, ha erelyesebben folytatja muveleteit,

meg sok

bajt okozhatott volna a fblkeloknek.

lan,
rito

De

tagadhatat-

hogy a szerbek a fovezer intezkedesei es batopeldaja altal buzditva nemcsak idot nyertek a

szervezkedesre,

hanem ismet kedvvel

a
zaszl6k
ala

es bizalomtelje-

sen

gyiilekeztek

s feltartoztattak az

ellenseges haderot mindaddig. mig az

altal

mas koriilmenyek

kenyszeritve Szerbiabol vegkep vissza

nem vonult.

Es a nagy megprobaltat^sbol erosbOdott tekintelylyel ^^^ emelkedett ki Karagyorgye mint fovezer. Szerencseje volt Karagyorgyenek s dltalaban a

A HAKCZOK megujulAsa

(1808. mAjus).

279
'^'^"y'^B

szerbeknek,

ho^y eppen akkor nem

kenyszeriiltek

szetforgacsolni erejoket. Bosznia felol ugyanis a nyar

zet a hatii''*"-

derekan

nagyobb iitkozetek utan meesziintek 7 a tamadasok s Nenadovics Jakab es Lazarevics Luka kepesek voltak saiat keruleteik legenysegevel meg^
vivott
"

Karagyorgye
sikeresen

* *'' rava-vonalat.
^^'''

orizni a hatart, ligy

hogy a moravai seregnek legalabb

errol

az

oldalrol

nem

kellett

tamadastol

tartania.

Vidaics Ali pasa ugyan

foglalt el a
is

meg mindig
s

fenyegeto allast

Drina mellett,

egy torok csapat Szokolig

elorenyomult, de mindez
ligy

nem

birt

nagyobb

fontos-

saggal,

hogy

Markovics

Szima hadosztalyaval
'-^^^

Karagyorgyehez csatlakozhatott.
bazar
felol

Szjenicza es Noviszerb
hatart.

sem fenyegete veszely a

Egyes torok csapatok betortek ugyan olykor-olykor, de ezeket az ott orkodo vojvodak, kiilonosen Plyjakics es Obrenovics Milan, nem nagy erofeszitessel visszanyomtak.'^-^*^ A Boszniaban es Herczegovinaban,
0-Szerbiaban es Albdniaban lako

mohamedanok
erelj^t

ez
fol-

alkalommal nem fejtettek ki oly

keles ellen, a mint azt a regi

a szerb

gyiilolseg

es kiilono-

sen a porta

rendeletei

kovetkezteben varni lehetett

hogy ha a szerb mozgalom vegkep elnyomatnek, majd nekik is Bulgariaba kellene sietniok, az oroszokkal szemben felallitott torok sereghez. A bosnyak es herczegovinai mohavolna. Attol tartottak ugyanis,

medanok pedig barmennyire

s^got tanusitottak
s

hivei voltak is a szul-

tannak, a porta iranyaban mindenkor bizonyos onallo-

nem

szivesen engedelmeskedtek
;

de masreszrol nem a Sztambulb61 jovo parancsnak is szivesen hagytak volna el tartomanyukat, midon
kovetve
a

szerbek peldajat,

a bosnyak raja szinte

forrongani kezdett.

tervezett folkeles,

melynek

leg-

inkabb Bosznia nyugoti reszen kellett volna kitornie,

280

HARMADIK FEJEZET.

meg

idejeben elfojtatott ugyan

a keresztyenek k'6zu\

szamosan a legborzasztobb modon eletOkkel lakoltak, de mar e kiserlet is arra inte a mohamedanokat,

hogy
s

liizongo alattvaloik

MOtt

szigoriian

6rk5djenek

a tartomanybol ne tavozzanak. Ez okbol csak lany-

han folytattak a tamadasokat Szerbia ellen."''^ ^^SY elonyere valt a szerbek ugyenek e koriilmeny, mert ennek kovetkezteben a hatarokat orzo csekely szamii
csapatok kivetelevel, egesz
sereg ellen alkalmazhattak.
haderejiiket

a torok fo-

Chursid pasa Banya es Tyuprija koz5tt Petkaban

helyezte
el

fohadiszallasat s innet
reszint a

kiildott ki

egyes

hadosztalyokat, melyek

termekeny Morava

volgy vagyonosabb helysegeit pusztitottdk, reszint pedig igyekeztek az atkelest kieroszakoini a Moravan.

De
oly

e reszben

minden

kiserlet meghiusult.

szerbek

gondosan 6rk(3dtek s oly erelylyel vedtek a partot, hogy ha sikeriilt is olykor kisebb torok csapatoknak
atgazolni a folyon, csakhamar visszavonulni kenyszeriiltek.

Karagyorgye

azonban

nem

elegedett

meg

ezen, naponkent vivott apro

csatdrozasokkal,

hanem

is atkelt a Moravan nagyobb csamegtamadta a torokoket. Igy szeptember 21-iken mintegy 1000 emberrel benyomult a reszavai keriiletbe s itt teljesen szetvert egy nagyobb ellen-

nehanyszor maga
pattal
s

seges
tak
srtojkovics

osztalyt."^^**

Tyuprijanal a torokok helyreallitotaltal

ugyan a szerbek

felegetett hidat, de oly

ellenallasra talaltak,
Milenko
heiyzete
recsnei.

Po-

hogy nem tudtak dtmenni rajta. ^ jjj^o, Karagyorgye ily sikeresen vedte a nag>'o^ o. cj j fontossagu Morava vonalat, Sztojkovics Milenko Porecs^^^^

tbrok sereg

t4tien86o6nek
"''''

parttal szinte ^ Diina mellctt, szemkdzt az olah ^ eros kuzdelemrc kesziilt. Ketsegtelen volt, hogy ha a
vOlg}'et elaraszto

Morava

torok csapatok Kladovo es

A HARCZOK MEGUJULlSA

(1808. MAJUS).

281

Viddin felol
szerbek

is

tamogatva, Porecsig nyomulnak elore,

jut.

Milenko legvalsagosabb helyzetbe

szorongatott
segelyt,

konnyen

nyerhettek
Iszajev egy

volna
orosz

ugyan

mert

a tiilparton

hadtesttel Kisoly sze-

Olahorszagban taborozott.
rencsetleniil

jiilius

havaban

vegzodott

kladovoi

vallalat

utan, mint

elbeszeltiik, Iszajev olah teriiletre vonult vissza s Pro-

fdvezer

aggodo sem akart arrol, hogy orosz csapatok atlepven a Dunat a szerbekkel egyezorovszky, e

tulsagosan

ovatos, s6t folyvast

ezen ido ota hallani

ezekkel

suljenek

egyutt Szerbiaban

kiizdjenek
tartott,

torokok ellen. Pruzorovszky ugyanis attol

hogy

ha a Kis-Olahorszagban allomasozo hader6 onnet a

szerbek segelyere tavoznek, a torokok betorhetnenek
a balpartra, igy magat az orosz sereget hatban fenyegethetnek. Augusztus 21-iken meghalt az agg fovezer
s

par nappal kesobb

Bagration

herczeg vette at a
folott.

foparancsnoksagot

az orosz

sereg

Bagration

legalabb kezdetben, tobb erdeklodest mutatott a szer-

bek

iigye irant, mint elodje. Rodofinikint, ki e

kozben

megerkezett az orosz fohadiszallasra, Iszajevhez kiilde

azon utasitassal, hogy lepjen ismet osszekottetesbe a

folkelokkel, biztassa oket kitartasra s az orosz segelybe
vetett

remenyoket ne hagyja

elenyeszni.

Iszajevet

pedig felhatalmazta a fovezer, hogy ha sajat felelossegere a

szerbekkel egyesiilni ohajt, ezt

megteheti,

de csak akkor, ha Kis-Olahorszag minden torok tamadas

ellen
biztosittatott.

Iszajev

tett

is

nemi

keszii-

leteket a

Dunan

valo atkelesre es tudositotta Milenkot,

;

hogy nemsokara megerkezik az orosz segely

azaltal

mind-

nem hagyta

el

Kis-Oldhorszagot. Valosziniileg

veszedelmesnek tarta e vallalatot, midon a torokok mindinkabb kozeledtek a Dunahoz Milenko helyzete

282

HARMADIK FEJEZET.

pedig kOzben
miilt

mind ketsegbeejtdbb^ vkh.

is

megrefOlott

lakossdggal fegyvereseinek jo resze

Ausztri^ba

menekiilt,

ugy hogy azon kicsiny

csapattal,

mely

m6g
lett

rendelkezhetett, a legcsekelyebb

ellen^llast

sem

volna kepes kifejteni. Dobrinyacz, ki mint tudjuk

kiserte, az
ott

Rodofinikint Olahorszagba

tartozkodo

szerbek koztil

egy csapatot toborozott

egyesiilt.

dtevedzv6n

Dun^n Milenkoval
Ily

De m6g
nem

igy

sem

ver-

hette volna vissza a

skt.

ket vojvoda a torOkok tdmadaazonljan

keriilt

tamadasra

dolog.^'^^

kameniczi sanczok bevetelenel es Deligr^d bosz-

szas ostroma alatt,

torok sereg. Ehhez jarult meg,

len onkentes

nagy vesztesegeket szenvedett a hogy a fegyelmezetes krdzsal csapatok, melyek a f6hadreszet

erdnek jelentekeny

kepeztek, a kivivott ered-

menyek utan

reszint

visszatertek hazajokba, reszint

szerte

pedig zsakmanyolas czeljabol

kent

csatangoltak

Morava volgyben. A Morava mellett

megujulo r6szletes
harczok
apasztotti'ik a letszamot.

folytatott s
is

napon-

nagy mervben

Innen magyarazhato, hogy a

fele alig rendelkezett

torok fdvezer, ki allitolag 50,000 fonyi sereggel indult

ki Nisbol,

szeptember vege

mar

15,000 eniberrel.
lyenek

E kozben

pedig Karagyorgye erebalpartot

meger(5siteni,

sikeriilt nemcsak a hanem tetemes csapatokat is

osszpontositani a folyam
lattuk,

menteben,
atjarokat,

megszallvan, mint

a legfontosabb
es
fel-

vezenylo

pasdk

visz^lkodasa

tekenykedese,
bune,
tasos

torok

hadjaratoknak
pedig

ezen eredeti
es

szinten megbenita a fohadsereg gyors

ha-

miikodes^t.

Vegre

kozelgett

mar

az

6szi esozesek korszaka, mid(5n a torok csapatok

nem

maradtak tdborban, hanem igyekeztek tfizhelyeikhez visszaterni. Mindezen okok egj'iittveve

szivesen

A HAECZOK MEGUJULASA
fejtik

(1808. MAJUS).

283

meg azon maskent

ertlietetlen koriilmenyt,

hogy

Deligrad eleste utan a torok fovezer

nem

torekedett

kizsakmanyolni a helyzet
rozassal
s

elouyeit.

Gyorsabb elhatafokii

csak nemileg nagyobb

erelylyel, a

torokok par het alatt hatalmukba

az egesz tartomanyt, sot Belgradot

kerithettek volna
is,

melynek falait csak harom rossz agyii vedte. Igy azonban idejok maradt a szerbeknek lijra szervezkedni. De meg a vdltozott koriilmenyek kozott is, melyek ketsegkivtil
a szerbek elonyere modosultak, talan tobb aldozattal,

nagyobb, veresebb kiizdelmek aran, valoszinuleg kepes

lett

volna a torok hadsereg a forradalmat teljesen

le-

verni, Erre

azonban sem

ideje,

sem alkalma nem

volt

tobbe.

Bagration herczeg a Torokorszag ellen ^agration " herczeg mukodo orosz sereg fovezereve lett, kinevezesi okma-oroszfdvez6r

Midon

nyara
irta,

Sandor czar sajatkeziileg azon

hirt

megjegyzest
tulso part-

l^'^'ia''""

hogy rovid idon

var tdle a

Duna

Buigiriiban.
*'"''

iarol. ^

csaszari szavak gyors cselekvesre serkentet- * -'

,

o-

patok elhagy-

tek Bagrationt.

Es vaioban par nappal azutan, hogy jar

szerbiit

atvette a vezerletet,

meg

is

indita ujbol a hadjaratot.

Nehany kisebb torok var csakhamar meghodolt

s behatolt Bulgariaba.

es

Bagration szeptember 7-iken atlepte seregevel a Dunat

Szeptember 16-an szetvert egy

15,000 fonyi torok hadosztalyt es 10 nap mulva megaddsra kenyszerite Izmail varat. E diadalmas elonyo-

mulas megdobbente a portat, mely most mar osszes

erejet

hatalmas

ellenseggel

szemben

iparkodott

osszpontositani.

A Szerbiaban

elhelyezett torok csapa-

tok tehat parancsot kaptak,

hogy vonuljanak vissza

el-

es siessenek a fenyegetett Bulgaria vedelmere. Chursid

pasa e rendelet kovetkezteben a fohaderovel

hagyta Szerbi^t es Nisbe tavozott a Balkan szorosok

284

HARMADIK FEJEZET.
lit

es a konstantin^polyi

oltalniara.

szerb teriileten

csak a
sereget.
latszik,

hirhedt

Gusancz

Ali

pusztitott
is

meg nehany
kovete a
fo-

ezer krdzsaljaval,

utobb azonban 6

Lassan ment vegbe a visszavonulas, de hogy oktober vege fele mar nem volt tobbe
ligy
s

torok csapat Szerbiaban

tak az elvesztett

a folkel6k

ismet elfoglalis,

helyeket,

meg

Deligradot

csak
*^*

Kladovo es Brza-Palanka maradtak torok kezben.

Szerbia megmenekiilt a vegenyeszettol, meiylyel a

Nis felol jov6 tamadds fenyegete. Ereztek azonban a

folkelok,

hogy a

beallott

nyugalom

csak
is

ideiglenes
ujbol fog-

leend

a jovo tavaszszal a kiizdelmek

nak kezd6dni. Ketsegtelen volt, hogy a porta, mely csak az orosz tamadas altal kenyszeritve hivta vissza Szerbiabol a gyozelmes torok sereget, mindaddig nem fog nyugodni, mig a lazadast teljesen le nem verte.
Arrol pedig az 1809. ev nyaran meggj'ozodtek a szerbek,

hogy magukra hagyatva nem kepesek sikeresen megkiizdeni a

tiilnyomo

torok

erovel.

Xem

volt

tehat

alaptalan a nep aggodalma, hogy elobb-utobb megis

csak kenytelen lesz meghodolni valamely

erelyesebb

pasa
A szerbek
C88k
fl

elott,

hogy akkor a mar-mar

kivivott szabad-

sagot majd ismet a raja sorsaval kell felvaltania.

Tcrmcszetes tehat, hogy a szerbek iigyok jobbrafordultat

kiilsB-

geiyben biza-

kodnak. A
vojwodik
vi-

Mindcnkincl

most mar csak kiilsegelytol remeltek. elenkebben erezte annak sziikseget

s

sz4iykod4sa.
seg6iyt k6r-

Karagyorgye
tamogatast,
.
.

midon orosz reszrol nem vart tobbe

lattuk,
i
i

.,

..i

mint

liibol

Ausztridt

igyekezett

nek
toi.

a ozSr-

A szerb
kiji

tan&cs

dotts6get

megnyemi. A vojvodak nagy resze azonban s a nep zQme is. bar Prozorovszkyt es Rodofinikint sokan kar^
hoztattak,

meneszt
oroszorszioba.

csak

Oroszorszagban

bizott,

csak
'

attol

remelt

Orosz
Szi

kydaroz

nehanyan es pcdig cppen a leghatalmasabbak, a nep ezen hanguvedelmet.

De

a fonokok

koztil

A HAKCZOK MBQUJULASA
latat

(1808. MAjXJS).

285
'''ztr'^n^i,

igyekeztek egyszersmind Karagyorgye ellen es

BsQrfltion

szemelyes nagyravagyasuk javara kiaknazni. Kiilonosen midon neszet vettek Karagyorgj-e titkos alkudozasainak az osztrak hatosagokkal,
beszelni s azon
voltak,

oidhorszdgba
^""'' ^fl*"^'

arulasrol kezdtek

tatja a szerb

hogy megsemmisitven Karagyorgye tekintelyet, magukhoz ragadjak a fohatalmat. Ismerven azonban a nep ragaszkodasat fovezerehez,

kovets6get.

nem

leptek

fel

nyiltan

ellene,

hanem inkabb azok

eppen akkor Karaszerepeltek.

ellen inteztek tamadasaikat,

kik

gyorgye meghitt tanacsadoi gyanant

igy

Es

feltamadt

lijra,

elesebben mint barmikor a szea

rencsetlen

viszaly

vojvodak kozott,

harczok kozepett sem szunetelt teljesen

mely meg a mely a nep-

ben is ketelyt es bizalmatlansagot ebresztett, eppen midon leginkabb lett volna szukseg egyetertesre es
osszetartasra.*

E
telye

fondorlatok, a

mennyiben Karagyorgye

allasa-

nak megingatasat
es

czeloztak,

nem

sikeriiltek.

Tekinmar,
tolni.

nepszeriisege
6t
is

sokkal
felre

szilardabb
lehetett

volt

hogysem
EUensegei
ingadozo
vetettek

egykijnnyen

volna

legfeljebb meggondolatlan heveskedest,

gydngeseget,
szemere.

hiszekeny

valtozekonysagot
honszeretetet,

Batorsagat,

tiszta

onzetlenseget soha senki sem vonta ketsegbe.

Tobbszor

emlitettiik,

kogy daczara azon bizalmat-

Tobbszor
erintjiik

volt

mar alkalmunk megemlekezni

a vojvodak

viszalykodasanak
futolag
villongasa

egyes jelensegeirol. Ez alkalommal is csak e targyat. A fonokdk folyton meg-megujulo

ketsegkiviil egyik legfontosabb

egymas kozt
s

mozza-

nata a folkeles tortenetenek. Egyszersmind szoros kapcsolatban

all

az osztrak

az

orosz

politika

versengesevel

Szerbiaban.

Ez okbol utobb meg reszletesen

a belviszalyok fejl6d6set.

es osszefuggoen fogjuk vazolni

286

HARHADIK FBJBZET.

lansagnak,
tetett s

melylyel az orosz

biztatdsok

in^int

visel-

bar ligy latszik, hogy 6

maga iidvOsebbnek

tartotta volna hazajara

nezve az osztrak vednOkseget,

mindannyiszor visszatert Oroszorszaghoz, valahanyszor

tobbet velt onnet elerhetni, mint a szoraszed dllamtx^l.

Szovetkezett
egj'segekkel

hazaja

erdekeben,

mert kis
tiinik

politikai
fel

dolgozott,

kisszerunek

ez

folytonos kiserletezes, pedig rendszer volt benne.

Az

1809. ev oszen

is,

midon megg>-6z6dott, hogy nem

s

szamithat Ausztria tevekeny oltalmara

Oroszorszagtol
azokkal,
varja

hogy a nep
ellenkezett

megmenteset,
ohajtottak

nem

kik a

czarhoz

fordulni,

hanem

maga

is

hozzajarult minden lepeshez, melynek czelja

volt.

az orosz segely megnyerese

Nehany nappal Deligrad

dotte,

eleste

utAn a

senatus
kiil-

egyik tagjat, Popovicsot, az orosz fohadiszdllasra

gyors segely kieszkozlese vegett. Egj'szersmind

is

a czarhoz
orszag
tatv^n,

intezett

kerelmet,

melyben

lefeste

az

szomoru

helyzetet,

hatarozottan

kinyilatkoz-

hogy a torok haderovel szemben sokaig mar

nem

tarthatjak magokat. Felseged labaihoz borulva,

esedeziink," igy vegezte a tanacs folyamodvanyat ,az

orosz fegyverek tamogatasdert, ktilonben a szerb nev

eltorultetik a fold szinerol."

Popovicsnak utasitasahoz

kepest az orosz taborbol Szent-Petervarra

egyenesen
talilta elet-

a czdrhoz kellett volna utaznia. Mid<5n azonban a f6-

hadisz^lasra
kerelmere,

ert,

Prozorovszkyt m4r

nem

ben. Utodja Bagration herczeg vdlaszolt aztan a tanacs

de termeszeteseu csak sokkal kes6bb.'^^

a mint elbeszeltiik
volt,

Ez
tott

alatt,

a torOk

sereg

visszavonult es a szerbek megszabadultak

helyzetiikbol.

szoronga-

a j5v6re nezve.

De nem tiintek el az aggodalmak Es mert az orosz tiborbol nem j5tt

A HABCZOK MEGtIJULASA
biztos hir a remelt

(1808. MAJUS).

287

segely

felol,

Belgradban kes6

oszszel tartott szkupstinan

harom kovetet valasztottak

az orosz

Obrenovics Milant, Melenti archimandritat es Sztojkovics Milenkot s ezeket

tek,
is

fovezerhez

kiikl-

hogy siirgessek a nep es a tanacs ohajtasanak Azonban csak a pap es Obrenovics indultak el. Sztojkovics Porecsben maradt s mar ekkor
teljesiteset.
''"^^

lazadast forralt Karagyorgye ellen.

Akkor meg sok nehezseggel

a videkeken. Bukarestbe,

jart az utazas azon

is

A
de

szerb kiildottek
itt

csak kesore ertek

sem allapodhattak meg, hanem

Hozzajuk csatlakozott aztan
a szerb

Hirszovaig kellett folytatni litjokat, a hoi akkor Bagration herczeg taborozott.

Dobrinyacz,

bar

nem

birt megbizatassal, 6 is

nep

kiildotte

gyanant viselkedett.
melyet az orosz sereg szeptember hava-

siker,

ban bulgar teriileten kivivott, arra batorita Bagrationt, hogy megkisertse a nagyfontossagii Szilisztria bevetelet.

De

itt

szerencseje elhagya.

tobb mint

10,000

fonyi torok orseg parancsnoka Ilik-Oglu oly hosiesen

vedte a varat, hogy az

es tart6sabb
lasat.

oroszok mar csak rendszeres

helyzete
valt.

ostrom

utan remelhetek annak elfogla-

megszallo sereg

pedig

kozben
az
6szi

naponkent kedvezotlenebbe
esozesek jarhatlanna

betegek es harcz;

keptelenek szania ijeszto modon szaporodott

tevek az

litakat,

minek kovetnelkiil is sz(i-

kezteben sok bajjal es kesedelemrael jart az elelmezes

;

de

meg

a sziikseges

hadiszerek

kolkodott az orosz sereg, ligy

hogy az ostromagyiik

egy resze csak oktober kozepe fele erkezett meg a balpartra. Vegre pedig Ruscsuk fel51 20,000 fonyi
torok sereg jott Pehlivan vezerlete alatt a var segitsegere. Pehlivan

nem messze

az orosz tabortol Tata-

288

HARHADIK FEJBZBT.

riczan^l elsanczolta magdt. Bagration seregenek

nagy
de

reszet

Szilisztrianal
s

hagyva, 7000 emberrel

kivonult
6t,

Pehlivan ellen

oktober 22-iken

megtamadta

nem

tudott behatolni a torOk

sanczokba

s visszavoniilt

Szilisztria ala.

Belitvan Bagration, hogy a kes6i ev-

szakban megapadt, elcsigazott seregevel nagyobb sike-

nem remelhet, arra kerte a czart, engedne meg, hogy csapatait visszavezethesse 014horsz4gba s
reket tobbe

jovo tavaszszal kezdhesse

ban. Es be

lijra

a hadjaratot Bulgdria-

sem varva a

hagyott

Szilisztria

november 1-en felostromaval es a sereget a Dunavalaszt,

hoz vezette.
sereg
ismet

czar csak tobbszori ker^sre adta

meg

az ohajtott engedelyt es november

vegevel az orosz

Olahorszagban es Moldvaban helyezke-

dett el teli szallasain.^^' Bagration Hirszovaban

s

maradt

oda rendelte a szerb kuldotteket

is,

kik deczember

31-iken crtek az orosz fohadiszallasra. Megelozte oket

ott

nehany nappal Rodofinikin, kinek kozvetitd gyas

nknt kellett szerepelnie kozottiik

a fdvezer

kozOtt,

Bagration szivesen fogadta a koveteket, kik arra

kertek a herczeget, hogy kiildjon mielobb segelycsapatot, fegyvert es

16szert Szerbiaba s

orosz

orseget

Belgradba,

tovdbba.

hogy a
a porta

szerb

nep kivanalmai
keriil

vetessenek figyelembe majd, ha bekekOtesre

dolog Oroszorsz4g
s

kozOtt. ttS vegre iinnes igertek,

pelyesen huseget fogadtak a czarnak

Bagration
teljesiteni.

hogy

parancsait

vak

engedelmesseggel
oket,

fogjak
czdr, ki

Bagration biztosita

hogy a

jovoben

mar eddig is oltalmaba veve iigyoket, nem fog a sem megfeledkezni roluk. Igerte, hogj' az ohajtott segelyt nemsokara megkapjak s kOzle velok, hogy mdr megtetettek a sziikseges elokesziiletek egy
orosz hadosztaly atkelesere a Dunin. Belgradnak az

A HARCZOK MBGUJUIii-SA (1808. MiJUS).

289

oroszok altal leendo megszallasara azt monda, hogy ez

is

megtortenhetik, de csak akkor, ha

majd a

segely-

csapat mar benyomult Szerbiaba. Azutan felszolita a

koveteket,

hogy a legerelyesebben buzditsak

honfi-

tarsaikat a fegyverkezesre s elelmezes, szallitasok stb.

tekinteteben a leghathatosabban tamogassak a hozza-

jok
6ket,

kuldendS

orosz

hadtestet.

Vegre pedig
mert

intette

hogy ne

bizzanak

Ausztriaban,

sorsuk

jobbra fordultat egyedul az orosz vednoksegtol remelhetik.

Es hogy szavainak igazsagarol meg jobban meggyozze a kiildotteket, Leonti archimandritanak ertekes gyemantos keresztet, ket tarsanak pedig egyezenfeliil

egy aranyozott kardot ajandekozott es finikin altal 3000 aranyat juttatott

Szerbiaba.^^*

Rodo-

felkeloknek

kovetek

hosszas

elmaradasa

es

jelenteseik
^^'^^^^^^^[jl^'

Bagrationnak nem

nagy lehangoltsagot sziiltek a szerbek kozott. Valoban nagy erelyre volt sziiksege Karagyorgyenek, hogy ezen
teljesiilo

igereteirol,

szerbiiban.

altalanos elcsiiggedes kozepett

is

megtorhetetlen buza

galommal
harczra.

folytatta a keszulodeseket

megujiilando

Emberben nem

volt hiany, de

minden egyeb-

a mi a haborii folytatasahoz megkivantatik, nagy sziikseget szenvedtek a szerbek. Es a mi fo, a penztar tires volt, lehetetlenne valt tehat a megapadt
ben,

hadikeszletek kiegeszitese.

E bajon
1

segitendo, Kara-

gyorgye a tanacscsal
jobbmodii
tarba.
-^^

egytitt elrendelte,

hogy minden
Ily

szerb

fejenkent

aranyat fizessen.
folyt

modon mintegy 150-000 arany

Az
volt

be

a kozpenz-

akkori
az

viszonyok
s

kozott

ketsegkivul

terhes

ez

ado

szolgaltatott
Kallay:

annak kivetese kedvezo tirugyet az irigykedo vojvodaknak, hogy lijbol

I.

szerb felkeles tortenete 180710.

19

290

HABMADIK FBJEZBT.

megkis^rtsek elegedetlenseget szitani a nepben Kara-

gyorgye
csak

ellen.

De

ez alkalommal

sem ertek
a

czelt s

ezert a legtobben

ismet

csatlakoztak

f6vezerhez,

nehdnyan vonultak duzzogva felre, mint pelddul Nenadovics Jakab. Egyediil Sztojkovics Milenkd
tagadta
nyiltan

meg fennen

az engedelmesseget s p^rtolt el
teljesen
fiiggetlenul gyako-

Karagyorgj-etol,

rolvau hatalmat Porecsben es videken.

tel

folytan

oly 61es8e vdlt az ellentet a fovezer s a nagyra "vkgyo

vojvoda kozOtt, hogy a polgarhaborii mdr kikeriilhetetlennek latszott.

Majdnem egyidejuleg Milenko

jott,

elpartolasaval, hire

hogy a

keleti hatiron a czrna-rjekai kerUletben

s

13 olah falu fellazadt

duk-Velykot

a torokokkel egj^esiilve Hajnyugtalanitani.

kezdtek

Karag}orgye

keseriien nyilatkozik egyik leveleben ezen oldhokrol,

kik bar szerb teriileten laktak, megis sz5vetkeztek a

mohamedanokkal, keresztyen hitsorsosaik ellen. Utasita tehat a kornyek vojvodait, hogy gyujtsenek sereget es maga is a Tyuprijanal osszpontositott 3000 emberrel atkelt a Moravan. Velyko segitsegere indult, hirdetve, hogy erelyesen szandekozik elfojtani e mozs hogy fel fogja egettetni a lazadok falvait, hadd vdljanak lakatlan pusztasagga. Midon Karagyorgye sereget atvezete a Morava

galmat

'-'*''

jobbpartjara,

Belgradban.

hoi

ezen
volt

hadjarat

valodi

okat

nem
t.
i.

ismertek,

altalanos

a meggyozodes,
vetely-

hogy most osszeiitkozesre kerUl a dolog a ket

tars,

fovezer

es

Milenko kozott. Meglehet,

hogy Karagyorgye maga sem tartotta az olah mozgalmat valoban komoly esemenynek s csak tirugyiil hasznalta fel azt, hogy tekintelyes hadosztalyaval megjelenven azon a videken, Milenkot megfelemlitse.

A HABCZOK MBOUJTTLASA

(1808. mIjUS).

291

Ha

ez volt szandeka,

ligy

az

teljesen

sikeriilt.

Az

oldhok,

kik

nem

annyira

politikai

lazadokul

mint

inkdbb rabl6kul

kalandoztak
a pozsarevdczi

be

Timok mentet,
is,

becsapvan meg
emlites
roluk.

nahiaba
s

szerb

sereg kozeledtenek hirere szetziillottek

tobbe nines

Karagyorgye azonban meg egy ideig

a Morava jobbpartjan maradt s itt falurol-falura jarvan buzditotta a csugged6ket, megnyugtatta az elegedetleneket s ily modon megnyerte ismet azokat is,
kik talan mar Milenko fele hajoltak.

Milenko pedig,
s

kinek csapata tobbnyire szedett-vedett nepbol

szoke-

venyekbol

allott,

latvan,

hogy

szerb

nep legna-

gyobb resze megis c>ak Karagyorgye kortil sorakoznek, ha kettojok kozott valasztania kellene, nem mozdult ki Porecsbol nehogy ossze kelljen tiiznie a
nalanal
rol

hatalmasabb Karagyorgyeval.

De
az

masresz-

a fovezer
szerb

sem haborgatta
ontani,

6t,

vagy

mert
aron

nem
sem,

akart

vert

meg azon

hogy legkonokabb ellenfeletdl szabaduljon, vagy mert attol tartott, hogy ha tulnyomo erovel tamadna meg
Porecset, Milenko kesz lenne a torokoknek atadni a
varat.
teljes

Es igy Milenko nyugalomban, de egyszersmind

elszigeteltsegben

elvezhete

meg egy

ideig a

fuggetlenseget,
Idba.

Karagyorgye pedig visszatert TopoKesdbb azonban, mid6n egy vegs5 kiserlete

oltalmanak

Ausztria
sult,

megnyeresere

szinten

meghiu-

Karagyorgye
is

kibekiil6st ajanlott Milenk6nak, ki

azt el

fogadta, beldtvan, hogy sajat erejebol tovabb

tarthatja fenn magat.^"'
el "*"

mar nem
Igy

telt

Szerbiaban belviszdlyok es aggodalmak

'*'*

kOzott az 1810. ev ket els6 h6napja.

ledtevel

tavasz koze-

orosz
"""^

wbor**^'

lasa s

mind valoszinubbe valt a harczok meguiuezert egyuttal mind fontosabba az orosz segely
19*

292

HARMADIK PEJEZBT.

kerdese. Bagration nem feledkezett meg a szerbeknek adott igeretercil s a Kis-01ahorsz4gban tart6zkod6 Iszajev tabornoknak meghagyta, hogy kesziiljOn dand4rjaval atkelni a

Dunan
szerint

nyomuljon be Szerbiaba.
mindenekelott
s

Bagration

terve

Iszajevnek

Negotint kellett volna elfoglalnia

aztan ezen er6s-

seg oltalma alatt egyesiilnie a szerbekkel. Az ekkent

alakulando orosz-szerb hadero ketsegkivtll nagy hasz-

nara

lett

volna a Bulgariaba behatolo orosz seregnek,

feltartoztatvan a torokok esetleges tamadasat a

felol az

Timok

oroszok jobbszarnya
tarta,

ellen.

Ez okbol Bagraszerbekkel valo

tion

sziiksegesnek

hogy

egyesules megelozze a f6sereg hadimuveleteit.

Maga

ment tehat Kis-Olahorszagba, hogy lodeseket. Vegre mindent rendbe hozvan, elhatarozta, hogy marczius 13-dikan tiil megkezdodhetik a csapatok atszallitasa a jobbpartra. Iszajev mar 14-diken hozzafogott a terv kivitelehez. Eldbb az Osztromare (Alemar) nevu nagy szigeten kdtott ki s a tOrok orseget, mely ott sanczok mogul vedte magdt. megadasra kenyszeritven, a szigetrol marczius 22-diken atkelt a
tiilso

siettesse a keszii-

Duna

partjara, anelkiil,
6t,

hogy a torokok, kik t4volabb

volna
a
kiszallast.

vartak

niegakadalyozhattak

Csak midon az oroszok mar elhagytak hajoikat, tamadta meg oket egy ezer fonyi ellenseges csapat, melyet azonban rovid kiizdelem utan sikeriilt szetverniok. ~^^
Vegre tehat megerkezett Szerbiaba az oly regen vart
orosz segely.

De honapok

teltek el ismet, mielott az

s

oroszok tenyleg reszt vettek a folkelok harczaiban

ekkor
viitozis 82

is

nem Iszajevnek

jutott osztaljTesziil,

hogy a

szerbekkel egyiitt kiizdjon.

oroM hadve2rietben,

az

Marczius kozepe taian nagy valtozas ment veghez o f J OJ orosz foseregncl. Szent-Petervarott nem voltak

A HAHCZOK megujulAsa (1808.

MA.irs).

293

"ta^enszky tobbe meeelesredve Baerationiial. Midon a kiilonben "^ Miklos grdf is elkedvetlenedett hadvezer eszreveve, hogy az udvar ^tveszi a '='

keffve elfordul tdle, beadta lemondasat, melyet a czar

y"6rietet.

azonnal

el is

fogadott.

Helyette
orosz

Kamenszky Miklos
tetopontjan
allott.

utasit&sai.

grof neveztetett ki az

sereg f6paraiicsnokdva.

Kamenszky

akkor

dicsosegenek

Egesz Oroszorszag bamulattal

tekintett
tole.

tinnlandi

hosre nagy, fenyes tetteket varva

Sandor czar
fog a
s

nem

ketkedett,
idd

hogy Kamenszkynek
alatt

sikeriilni

legrovidebb

leverni

torok birodalmat

Drinapolyban vagy talan eppen Konstantinapoly kapui

e\6tt kotni

meg

a beket. Es ezert, midon Szent-Peter-

varr61 tavozott, a f6vezernek

azon foltetelek jegyzeket

bajlando
lett

is,

magaval kellett vinnie melyek mellett a czar

volna kibekiilni a szultannal.

De

mivel

6 foltetelek, melyek kozott

is foglaltatott,

szerbek fiiggetlensege

az akkori Torokorszagnak feldarabola-

sat czeloztak,

nem
e

volt

valoszinii,

hogy a

porta,

ha

csak vesztett

csatak

nem

kenyszeritik engedekeny-

segre, elfogadja

megalazo szerzodest. Csak gyors

ama kedvezo
hadi
tervet

tamadas es hatarozott gyozelmek eroszakolhattak ki beket, melyet Sandor czdr 6hajtott. A

Kamenszky mar keszen hozta magaval

az orosz fovarosbol. Utasitasai

roztak,

reszletesen meghatahogy mely hadtesttel nyomuljon be a Dunan

&t Bulgariaba, melyiket

hagyja

orsegiil

az elfoglalt

v4rakban

tartalek

gyanant Bukarestben;

tovabba
es

hogy

milyen

modon igyekezzek

elorenyomulni

mielobb

Drinapolyig hatolni,

es hogy mikent hasz-

nalja fel a feketetengeri orosz hajdhadat. Vegre arrol

is

volt

szo,

hogy tOrekedjek a szerbeket felkelesre

melyet a czdr kedvencz vezere elibe
tiizott,

izgatni.^^^

cz61,

294

HARHADIK FBJBZET.
valdsult

nem

meg

az 1810. ev folyam^n.
s

Kamenszky

kisebb volt mint hire

6 azzal sikeresen

a feladat nagyobb, hogy sem

volna.

megkiizdhetett
s

De

kezdetis

ben bizalomteljesen
Kamenszky
gr6f
1810.

taUn

nemileg elbizakodva

fogott uralkodoja akaratdnak kivitel6hez.

Marczius 24-diken vette at Kamenszky Jaszv4s4r-

m6roz. 29.
jaszvasirott
dtveszi a fd-

ban a f6parancsnok>agot
j^j.^^

azonnal niegkezde a hadfelallitasa,

elokesziteset.

csapatok

szdllitasi

paranosnoks&got. Eidke-

eszkozok bcszerzese, az elelmezesi telepek szervezese

azonban mint
vett

mindier, usry ez
s

alkalommal

is

sok idot

igenybe

kSzOtt lepte at

Kamenszky csak majus 22. es 26-dika Dunat Hirszovandl.^^" seregevel

;i

Hogy a
mielobb
egesz
es

czar

altal

oly

hon

ohajtott

eredmenyt

teljes

sikerrel

kivivhassa,

azonnal, hogy Olahorszagba erkezett,

haderejet,

Kamenszky elhataroza, hogy

Oroszorszigbol

mely

daczara
is alig

az

nyert erositeseknek. igy

szamitott 85.000 ember-

nel tobbet, kizarolag a bolgar harczteren fogja alkal-

mazni. Ily

modon

remelte, hogy donto csapast merhet

a torOk hatalom ellen.

De
ligy

ez

altal

hatterbe

szorult

a szerbek segelyezesenek
^ToTil^I
szerbek,

iigye.

Az orosz

ffivezer

fogta

fel

utasitasainak a

szei'bekre vonatkozo pontjat,

hogy
es

eleg,

ha egyel6re
diversiot

l^vilszavo-^^^y^'^^^os^^^^
nuissa.

buzditja

6ket

igy

a Bulgariaban

mukodo
hoz

orosz seregre nezve

igen

elonyiis

letre.

Segedcsapat kiildeset
nelkiil
teheti.

Szerbiaba

azonban
bizott

kesobbre velte halaszthatni, midon

ezt sajit hadere-

jenek gyengitese

Valoszinuleg

benne, hogy ha a szerbek idokozben vereseget szen-

vednenek is, a vegleges bekekOtes alkalmaval, nem lesz nehez fiiggetlensegok elismereset, a lesujtott
portatol kicsikarni.

Ezen okok

inditottak

Kamenszkyt

arra,

hogy mar

A HABCZOK MEGUJCIiASA (1808. MiJUs).

295

nehany

nappal

fdparancsnoksag
adjoii

atvetele

utan,

Iszajevnek rendeletet

visszavonulasra

Kis-

Olahorszagba, hoi ezen

orosz

csapatnak

a Zuccato

parancsnoksaga
koznia.
teriiletet,

alatt alio

tartalekhoz

kellett csatla-

Az oroszok tehat ismet elhagytak a szerb

csak az Osztromare (Alemar) szigetet tartottak

megszallva.^" Iszajev tavoztautan Sztojkovics Milenko

es Hajduk-Velyko, kik legenyeikkel

mar a kornyeken

portyaztak, remelven, hogy nemsokara egyesiilhetnek

az oroszokkal, szinten kenyszeriiltek visszaterni allomasaikra.-^^^

Htrieissek

Belgradon ez
tek,

alatt a legellentetesebb hirek kering-

Belgridban.

tek Iszajev csapatjanak sorsa

felol. Majd hogy az oroszok atkelven a Dunan,

azt beszel-

egyesiiltek

Hajduk-Velykoval es Brza-Palankat ostromoljak, majd

pedig, hogy ez utobbi er6sseget

Bauya

fele

arrol volt

mar be is vettek es nyomulnak elo. Par nappal kesobb ismet szo, hogy az orosz csapat nem is kotott
az osztromarei szigetet szal-

ki a jobbparton s csak
lotta meg.^^^

Az
a

ertesiiltseg

hianyossaga
nezve,
reszint

oly fontos

esemeny

felol,

a milyeu az orosz
szerbekre

segelycsapat megaz

erkezese volt

akkor

meg
zatat,

rendetlen es igen

lassii

kozlekedesi modozatokleli

ban, reszint pedig azon

koriilmenyben
koziil

magyarakiilonosen

hogy a vojvodak

nemelyek,

azok, kik Oroszorszag fele hajoltak, szandekosan terjesztettek hamis hireket,

reit

nagyitvan az oroszok sikeis

vagy eppen olyanokat

leteztek, de mert

koltven,
a

nem
ez,

megfeleltek

melyek ugyan nep ohajtasalegyen

is

nak, konnyen hitelre talaltak.

De barmint

hogy orosz csapat, mely a folkel6kkel egytitt mukodhetnek, nines tobbe szerb foldon. Arr61 pedig, hogy lehet-e meg
kideriilt,

nem

sokara megis csak

296

HABMAPDC FEJBZET.

annak visszat^rtet remelni, senki sem birt tudomdssal. Pedig nagy sziikseguk lett volna a szerbeknek eppen ekkor megnyugtatdsra es biztatdsra. Val6ban ligy latszek, hogy a sok dldozat, a hosies batorsag, a kitartas, mind hidba volt. Az Otevi szakadatlan kiizdelem vegre
is

csak vereseget a harcz-

mindenkepen csak lijabb veszelyt eredmenyezett. Es a jovo sem kecsegtetett jobb sorssal; mar szdllingdztak is hirek a tOrOkOk
mezon, novekvo terheket
s

kesziilodeserol a deli s a nyugoti hataron.

tehat,

Nam

csoda

hogy a szerbek belefdradtak a remenytelen

s

tusaba

nem

biztak

tobbe

folkeles

sikeriilteben.

De

mindeniitt, hoi megrendiil a

nep

hite

saj4t elet-

kepessegeben,
hdtterbe szorul

a buzgalom a kOziigy irant

s

rendesen

helyebe
s

helyi s
hiiisag

meg inkdbb a
es

szemelyes erdekek
dedelgetese
lep.

az egyeni
tortent

becsvagy
is.

Igy

ez

Szerbi4ban

Az
a

Mtaldnos

elzarultsag

nyomasa

alatt

meglazultak

tarsadalmi es dllami rendnek

kOtelekei s ingataggd valt

meg kiilonben is gyenge maga a nemzeti let alapja,

torekvesek, alant

fels6bb retegekben

oligarchikus

pedig a nep kozOtt anarchikus jelensegek vegfelbomIdssal fenyegettek

a kezdetleges

allami szervezetet.

Egyfelol a hatalmasabb vojvodak, mint emlit6k, azon

voltak,

hogy megdontven vagy legalabb korl4tozv4n

es Karagj'orgj'e
sajat
dltal

tandcs

gyakorolt

kSzponti
biztosit-

hatalmat,

keriileteikben

onmaguknak

sanak minel fuggetlenebb uralmat. Masfelol pedig a videken mindenfele rablobandak keletkeztek, melyek

mervben veszelyeztettek a kozbiztonsdgot. E bandak nem csupdn k5z5nseges tolvajokbol dllottak. Csatlakoztak hozzajok az elegedetlenek is, kik megunvdn a folytonos kenyszer-katonaskodast s nem akarnag}'

A HARCZOK- MEQUJULASA

(1808. MAJTJS).

297

vdn tSbbe
tottak a

viselni

siilyos terheket, menekiilni ohaj-

torvenyes

rend

szigoratol.

Futolag elmonis

dottuk

mar,

hogy

Karagyorgye ez alkalommal
s

megtudta ovni a sajat

fondorkodo vojvodak

a tanacs fenhatosagat a
elbeszeltuk
azt
is,

elleneben;
le

hogy mily modon Morava ea Timok

csillapitotta

a beketlenkedest a

kozott, veget vetven

egyszersmind

a czrna-rjekai rablasoknak.

Nera

ily

konnyen ment

a dolog a nyugoti keruletekben a Kolubara es Drina menten. E tajon igen magas fokra hagott mar a nep
elegedetlensege.

Nenadovics

Jakab

es

Markovics

Szima knez, kik e videken parancsnokoltak, csak nagy erelylyel, s6t Mraeletlen szigorral voltak kepesek elfojtani a rendetlenseget es helyreallitani ismet
a nyugalmat.^^^

Ehhez jarult meg, hogy a nep azon osztAlya is, mely nem vett reszt az iment emlitett kihagasokban, megsokalvan a folytonos harczok okozta szenvedeseket, kezdett megbaratkozni a gondolattal, hogy talan
a meghodolas a torok hatalom
elott,

nyujthatna a leg-

biztosabb menedeket a jovore nezve.^^^

Ismertek az

orosz

fohadiszdllason

Szerbiaban
is.

uralkodo hangulatot es az ottani viszonyokat

Igaz
kik

ugyan, hogy Rodofinikin

reszint

es

szerb

kiildottek,

ellensegei voltak Karagyorgyenek, reszint

gyiilolseg,

szemelyes
az

onzo

czelok

altal

vezerelve,

allapotokrol csak hianyos

tett

vagy szandekosan

elferdi-

kepet vdzoltak. Az orosz fovezernek azonban meg mas forrasok is allottak rendelkezes6re s mint kesobb

l^tni fogjuk,

maga Karagyorgye
Minden
ferditesnel

is

igyekezett 6t

fel-

vilagositani a dolgok valodi

volt szukseg.

allasarol.

De

erre alig
sz61-

hatalmasabban

tak a tenyek.

szerb kiildottek

nem tagadhatak

298

HARHADIK FEJEZBT.

hazajukban dulo partviszdlyt. Minden szavuk eldnilta

annak

letezeset.

Es

nem tagadhatik Karagyorgye

nep
de
elott,

erdemeit sem es nagy tekintelyet a

bar-

mennyire askal6dtak

is

ellene.

Val6ban Kamenszky

ha nem

is

minden

reszletet
fel

illetoleg,

nagyjaban
a

megis helyesen fogta

alakult
volt.

a helyzetet, ligy

mikent

az Szerbiaban az 1809. ev vegen s 1810. kezdetevel

Az orosz hadvezetesre n^zve, mely a

hadero

szerb folkelest a torOk

egy reszenek lekOte-

sere oliajtotta felhasznalni, fontos vala,

hogy a

szer-

bek

el

ne csiiggedjenek, hogy

a vojvodak folytonos

versengese
hanera
kiDriil

kozben szet ne forgacsoljak erejSket, hogy az egyediili fonijk, t. i. Karagyorgye sorakozvan, ki irant meg mindig a legnagyobb
viseltettek,
s

bizalommal

ki

mar annyi

jelet adta
all-

megtorhetlen erelyenek, minden perczben keszen

Kamenszky

janak a harcz folytatasara. ^j, orosz crdekek szempontjabol ketsegkivtil helyea

wsra

inti

Sen csclekedctt tehat Kamenszky,

atvetele

szerbeket

A^ foparancsnoksag
levelek,

utan

midon csakhamar elhatarozta, hogy

41tal

vi8szater6se.

uzcnctek

es

bizalmas
valamint

kikiildottek
s

szerbeket osszetartasra, kesziilodesre

segre

engedelmesOroszorszag
termeszetesen

Karagyorgye,

husegre

irant fogja buzditani,

nem fukarkodvan

igeretekkel es jo tanacsokkal sem.

Mar
vege

apriiis

levelekkel
fele

elso napjaiban erkezett egy orosz futar Kamenszkytol Karagyorgyehez. A honap

pedig

az

orosz

hadvezer
a

Milenko

altal

iizente,

kivel

Karagyorgye ezalatt
atlepi

kibekiilt,

hogy

az

orosz sereg nemsokara

Dunat

erelyesen

megkezdi

hadjaratot,

szerbek

tehat

legyenek
erkezik

bizalommal. Par nappal kesobb

ismet level

Kamenszkytol Belgradra, melyben azt tanacsolja Kara-

A HABCZOK MEGUJULlSA (1808. MAJUS).

299

ugyan a harczra, de egyszersmind adjon szigorii rendeletet, hogy a szerb csapatok a hatarokon gondosan orizkedjenek minden
gyorgyenek,
kesziiljon

hogy

osszeiitkozestol a torokokkel.
attol tartott,

Kamenszky

valosziniileg

hogy ha a szerbek
vereseget

idoelotti

tamadasuk
kenytelen
s ez sajat

kovetkezteben

szenvednenek,

lenne egy hadosztalyt kuldeni segitsegiikre

terveinek kivitelet zavarhatna.^^^

Majus 9-diken visszatertek Belgradra a mult

szel kikiildott szerb kovetek, Obrenovics
televel, ki

osz-

Milan kivejott

Olahorszagban maradt. Vel6k

Dobriis.

nyacz

egy

Teodorovics

nevii

orosz

kapitany

Sokan aggodalommal
megjeleneserol
;

ertesultek a heves veril vojvoda

Dobrinyacz

azonban nem csak nyuellensegeskebizois

godtan maradt, hanem daczara a regi

desnek,

Karagyorgye fensoseget

elismerte,

nyosan az orosz fohadiszallason nyert utasitas kovetkezteben.

kovetek visszatertevel elenk izgatas kezdodott ""^

^

'"'''*''""

szenv Belgr^dban.

Oroszorszag javara. Teodorovics, ki csak mondra magat orosz kapitanynak, de tulajdonkepen a petervaradi
hatarorvidekrol

szarmazott

szerb

volt,

mint

orosz politikai iigynok jott

Belgradra.
eredetii

Miikodeseben
(?)

tamogatta

6t

montenegroi

iigyes es
ki

tevekeny

archimandrita

Philippovics
erkezett
szinte

Spiridion,

nehany nappal kesobb

a

Bukarestbol
allott,

Szerbiaba. Feladatuk ligy latszik abban

hogy

meg ketkedo

talan

bizalmatlankodo

szerbeket

meggyozzek a

felol,

hogy egyediil az Oroszorszaghoz

elis-

valo csatlakozas es az orosz vednokseg foltetlen

merese biztosithatja szamukra a jovot. Torekveseiknek volt is nemi eredmenye. Sikeriilt ugyanis 50 fonokot
es

knezt

rabeszelniok,

hogy egy nyilatkozatot

300

HAKMADIK FBJEZET.

irjanak al4, melyben huseget fogadtak a cz^rnak.

nyilatkozattal aztan Teodorovics az orosz fohadisz^lIdsra utazott.

ban

tortent,

Mindez termeszetesen lehet61eg titoknehogy felebresztessek a szomszedos

osztr4k hatosdgok feltekenysege."^

titkos iizelmeknel sokkal

nagyobb es maradantan^cs-

d6bb hatdssal volt azonban

hoz intezett levele,

Kamenszkynek a
szerb

melyet a

kOvetek hoztak

Ez irataban Kamenszky emlekezteti a tanacsot mindazon jotetemenyekre, melyekkel az orosz udvar mar hosszabb id6, de kiilonosen harom ev ota
magukkal.
a szerbeket elhalmoza, Csodalkozasat fejezi ki tovabbi
a
folott,

hogy
s

szerbek

minderrol

megfeledkezni

hogy a szerb nemzet ezentiil ligy fogja magat viselni, mint a hogy egy oly hatalmas udvar 41tal vedett es partolt nephez illik. Ez esetben igeri, hogy Oroszorszag elfogja ismemi
latszanak
ezert remeli,

a szerbek fiiggetlenseget es (Jnallosagat es megjegyzi,

hogy orosz
gyorgyet

reszrol mint eddig, ligy ezentiil

is

KaraAz-

tekintik

a nemzet

egyediili

fonOkeiil.

ut4n koveteli, hogy Karagyorgye tartson keszen egy

4000 f6nyi az oroszok a Dunat

kOriilbeliil

csapatot, mely azonnal, a mint

atlepik, hozzajok

csatlakozvan,

velok egyiitt a torokok

felszolitja

ellen

induljon.
el

Vegre pedig
gyorsan az

a tanacsot, hogy hatarozza

egyesiilest, kiilonben a szerbek

a czar oltalmara
a szerbekkel.

nem szamithatnak tobbe Oroszorszag nem torodnek tobb6

tagjai
koziil

Nehanyan a tanacs
voltak mindenre

azonnal

keszek
kivant,

raallani, a

mit

Kamenszky

Karagyorgye azonban par nappal elhalaszta a tanacskozast, hogy, mint mondi, tObb oly vojvoda 68 f6n5k velemenyet is meghallgassa, kik nem iiltek a tanacs-

A HABCZOE mequjulAsa

(1808. mAjus).

301

ban. Vajjon ez volt-e a halasztas

valodi

oka,

vagy

Karagyorgye
folteves

csak

iirugyet

keresett

az

oroszokkal

valo egyesiiles elodazasara?

Nem tudjuk,

de az ut6bbi
6t nyiltan

sem

valoszinutlen.

Hogy Kamenszky Nagy

sziiksege

elismerte a szerb nep fonokeiil, ez ketsegkiviil halara

kotelezhete az oroszok irant.

nem

volt

ugyan Karagyorgyenek
mint
lattuk,

ily

elismeresre,
es

mert hiszen,

onzetlensege

erelye

megszerze

es es

biztosita

szamara mindenkor a legtekintelyesebb

allast

iegbefolyasosabb

honfitarsai

kozott.

Masfelol

pedig megerte Karagyorgye, hogy Kamenszky leveleben

rol,

nem hanem

orosz reszrol a szerbeknek adando segely-

ellenkezoleg egy szerb csapatnak az oro-

szokkal valo kozremiikodeserol volt szo. Mar pedig a

szerbeket

nem a

keleti hatarrol fenyegette a veszely

a Bulgaria ellen

mukodo

orosz sereg ligy

is

lehetet-

lenne tette a torokok tamadasat azon oldalrol Szerbia

A Timok mentenek biztositasa tehat elso sorban eppen az oroszok erdekeben allott, kiknek jobbszarnya ezaltal fedeztetett minden meglepetes ellen.
ellen.

szerbek erdekeinek szempontjabol a

szorultak

deli

es nyu-

goti tajak

leginkabb

vedelemre.

Nis felol

es Boszniabol varhattak a tamadasokat, mint a hogy

eddig
kOk.

is

mindig onnan tortek be az orszagba a torolevele

igeretet

Kamenszky tartalmazott sem

azonban e tekintetben nem sem biztatast. Es ezert nem

volt okadatolatlan az

aggodalom, hogy az oroszokkal

val6 egyesiiles inkabb artani, mintsem hasznalni fog a folkeles iigyenek, neh^ny ezer emberrel gyengitven azon szerb csapatokat, melyek aztan nem lesznek kepesek sikeresen megkiizdeni a torokok foerejevel. nem utasita vissza Mindazaltal Karagyorgye

Kamenszky

koveteleset, a mint talan ohajtotta volna.

302

HABHADIK FEJBZBT.
tette val6sziniileg

Nem
fel61,

azert,

mert meggy(5z<5dOtt a
orosz
s

hogy a fonSkOk nagyobb resze az oroszokkal

egyszersmind
perczben
segelyt lit s

valo egyesulesben

nem

akart

ily

vilsagos

oly

hatalommal

szemben, mint Oroszorszdg, a tobbseg v^lemenye ellen

cselekedni.
A azovet 68 Kamenszky
gr6f levels,

Az orosz

v6dnbk86g
eiismer6se.

gg g^eit m^jus 13-dikan egybehivta a tandcsot, hogy mcgvitassa Kamenszky levelet. A tanicsosok jjgjj^ voltak mindny^jan egv ertelemben. Daczara a levcl fenyegeto nangjanak, daczara a nagy tekintely' ,

nek,

melylyel

Oroszorszag

ekkor

Szerbiaban

birt,

nemi ellenmondas is nyilvanult az iilesben. Vegre azonban megis elhataroztak, hogy Kamenszky kOvetelesenek megfelel61eg res/t vesznek az oroszok
hiboriijaban a porta ellen,
el
Keszuifidisek

hogy jovoben
most mar

is

mindig
csapat

fogjak ismerni az orosz vednokseget.^'^

Karagyorgyenek
egyesiilendo.

kellett

azon

felszereleserol gondoskodni,

De

mely az oroszokkal volt ezert nem hauyagolta el az altalais

nos kesziilodest sem, mely kiilonben

^rdekelte
6t.

sokkal inkdbb
keleti reszek

Fogondjat

ligy

sem a

kepeztek. Tekintete mindig csak NisfeleesBoszniira

irinyult, a

honnet varta a torokOk

elorenyomuldsit

hazdja

ellen.
is

Karagyorgyenek e tekintetben nem

sege nogatasra.

volt sziik-

tel

multaval, a

mint

az

idojaris

csak nemileg jobbra fordult, tehat sokkal elobb, hogy-

sem Kamenszky elso biztato levelet megkapta, Karagyorgye mar elenk tevekenyseget fejtett ki. Belgridban serenyen dolgoztak loszerek eloallitasdn s agyiik felszerelesen Szendron ketszersiiltet keszitettek. Kara;

gyorgye bejarta
befolyo

az orszagot, bsszeszedte
s

az

adobol
itt

penzt

ismet

Belgr4dra

sietett,

hogy

A HARCZOK MEGUJDIiASA

(1808. MIJUS).

303

beszerezze
tott.

mindazt,
agyiikat

mi a hadjarathoz megkivantaes

Majd

tuzereket

kiildott

del

fele

Karanovaczra es Krusevaczra,
DriDa
vonal
megerositesere.

tovabba Valjevoba a

Es

megparancsolta a
orkodjenek

v6gvidekek vojvodainak es knezeinek, hogy fegyver-

ben

alio

embereikkel

hatarokon

egyszersmind gyiijtsenek minel szamosabb haderSt.

Igaza volt Karagyorgyenek,
az annyiszor igert
s

hogy nem varva be

keso idegen segelyt,

meg mindig

igyekezett megtenni mindazon vedelmi intezkedeseket,

melyekre a nep sajat erejebol kepes

volt.

Mind suriibben erkeztek e kozben a hirek a toro- "i"'*'' torokok keszulodeseirol. Mar aprilis elejen beszeltekd^seiroi.KruBelgradon, hogy Chursid pasa Nisben egy kialtvanyt sv4ozra torbocsatott ki, melyben minden igaz hivot a 17-dik ve'retessk. evtdl a 70-ikig harczra hiv a Kara Gyaur, t. i. Kara- Karagyorgye gyorgye ellen. Majd jelentes erkezett, hogy a travniki t^sra buzdit. pasa (a bosnyak kormanyzo) beutazza a szandzsako- * p""^* ^^
,

kat, elokeszuleteket

tesz

haborura bzerbia ellen;

/ 1

11

delmi tervei

saggodaimai.

tovabba, hogy janinai All pasa a nyaron 80.000 emberrel

szandekozik betorni szerb teriiletre. Utobb pedig nehany szerb kem azon tudositassal tert haza, hogy seresi Izmael beg 50.000, Muchtar pasa, a janinai
Alinak
fia,

pedig

70.000 fonyi

sereggel

kozeledik

Nis

fele.

E
folott

hirek

rendkiviil

tiilzottak

voltak

ugyan, de a

hogy a torok csapatok szama ktilonosen Nis kornyeken (a bosnyakok ekkor meg nyugodtan maradtak) naprol-napra szaporodik. Es aprilis vege fele be is tort Szerbiaba egy
lehetett ketelkedni,

megsem

7000 fobol

alio

torok-alban martalocz
fele

csapat,

egye-

nesen Krusevacz

nyomulvan.
ki

Utkozben megta-

madtak Csopics binbasat,

sanczok mogiil vedte

3U4

HA.R1UDIK PEJEZET.

mag4t. Csopics
ellenallani

nem

lett

volna

kepes hosszasabban
segitsegere

a tulnyomo eronek, ha a krusevaczi knez,

Istvdn

Andrejevics es Jakovljevics
sietnek.

nem

Heves kiizdelera utdn sikeriilt a harom szerb parancsnoknak eluzni az ellens^ges csapatot. De nem
erzekeny
veszteseget a
szerbek. a visszavonulo

csak a csataban szenvedtek

foglyot

torokok

ezenfeliil

meg sok
el

nagy

mennyis6gu

marhat

hurczoltak

magokkal.-'-'

Megszoktak mar a szerbek a fOlkeles kezdete ota

az ilyen zsakmanylo
tottak

betoreseket

nem

is

tulajdoni-

azoknak kelletenel nagyobb fontossdgot. Valoban

ez az alban-torok becsap4s

nem

jelentette a haborii

kezdetet es pedig annal kevesbbe, mivel a nj-ugalom

a hati,rokon, ez egy esetet kiveve, nem zavartatott meg. Karagyorgye megorze higgadtsagat s a megtorlas vagya altal nem is csabittatta magat meggondolatlan tettre.

Sot

ellenkezoleg.

Leveleket kiildott

az osszes

hatarszeli

parancsnokoknak, meghagyvdn,

hogy csapataik felet helyezzek el a hatart ved6 s4nczokban, a masik felet pedig tartsak folyvast keszen. E mellett erosen lelkiikre kototte, hogy meg ne tamadjak a torokoket, sot tudassak velok, hogy nines mit
tartaniok a
szerbektol,
s

hogy a hatarra kivonulo

csapatoknak nines egj-eb rendeltetesok, mint a szerb

es torok teriileten csatangolo rablok ellen vedekezni.

Egy
vezo

szoval igyekezzenek a torOkkel,

mint 6

magat

kifejeze politikusan" elbanni.

pillanat,

ertesiteni

fogja

Majd ha eljo a kedoket, hogy mit kell

minel
tobb sereget

tenniok.

Eppen

azert gyujtsenek

es legyenek

Nem
menszky

minden pillanatban keszen a harczra.-*** valoszinu, hogy Karagyorgj-e csak is Kafig}'elmeztetesenek

kovetkezteben

intette

A HABCZOK megujulAsa

(1808. Mijtis).

305

6vatossagra

alvezereit

a torokokkel
is.

szemben. Megakarta a tOrotor-

felelt ez az 6 sajat terveinek

Nem

koket ingerelni, nehogy azonnal tulnyomo erovel

jenek Szerbiara, mert ketsegkiviil

sereg,

azt remelte, hogy ha majd az oroszok benyomulnak Bulgariaba, a torok

mint

ez

a mult

ev

oszen

is

tortent,

keny-

telen lesz elhagyni a szerb hat^rt, a

mely esetben a

szerbek vagy

teljesen

megmenekiilnek a haborutol

vagy legalabb kedvezo koriilmenyek kozott tamadhatnak. De ez csak remeny vagy inkabb csak ohajtas volt. A fenyegeto torok hadsereg ott allt a hataron
s s
is

ha eddig nem

is

arult el

meg

ellenseges szandekot,

a kereskedes, a forgalom epp oly haboritlanul folyt

Nis es a szerb
teriilet kozott,

mint a legbekesebb

idoben, a tamadas megis minden

kezhetett.

perczben bekovet-

Es

ezert

Karagyorgye

nem

szunt

meg

figyelmeztetni a vojvodakat,
s

hogy eberen orkodjenek

egyszersmind a
orina meii6ki

ovakodjanak a meglepetesektol,^^^

legnagyobb erelylyel folytatta a kesziilodeseket.

Drina vonalnak

a Morava volgyenek vedelme

igenyelte ketsegkiviil a legszorgosabb figyelmet, mert

^enti esemfi"yek.

onnet volt varhato mint rendesen, ugy ez alkalommal

is

A Drina meUett NenadoJakab es Ldzdrevics Luka voltak a legtekintelyesebb parancsnokok. Karagyorgye rendelete folytan
a torokok fo tamadasa.
vics

mar kora

tavaszszal megszalltak

mindazon pontokat
betorest ters

a folyo menten, melyeknel az

vezhetett volna. Mindentitt

ellenseg

sanczokat asattak
el
s

ezek

mdgott agyiikat es orseget helyeztek

a nepet tobb izben a hatarra.

hajtottak

A Morava volgyeben Karagyorgye maganak tarta fenn a vezerseget. MindenekelOtt

Tyuprijat

es

mult

evben elpusztitott
igyekezett ossz20

Deligradot kezde meger6sittetni

Kallay:

s ott
I.

szerb felkeles tortenete 1807-10.

306

HABHADIK FEJEZET.

pontOBitani minel

nagyobb sereget, igen helyesen

ligy

szamitvan, liogy a torokOknek elonyomulasat Belgrad

eilen kell

leginkabb

megakadalyozni, a mely czelra

s

a deligradi

sanczok

a tyuprijai

megerositett hid

igen alkalmas tanipontokul szolgalhattak. Karagyorg}e

j6 elore kijelolte, hogy
s

minden kerUlet mely hatarra

kiildje

hatarnak

mely reszere

sziikseg

eseten

Es gondoskodott arrol is, hogy ha valamely csapat nem volt kepes magat hazulrol kellokep elelmezni, a szomszed vojvodak szolgaltattak szamara a hiaiiyzd elelmiszereket, es pedig vagy a nep altal termeszetbeii fizetett tizedbol, vagy a juhharczi jutalekat.
es kecskenyajak huszadabol.

De mindezen

intezkede-

sek daczara a nep fegyverkezese es kivonulasa lassan

haladt es

nem

is

egyfolytaban ment vegbe. Szerbia-

nak, mint tudjuk, akkor

meg nem

volt rendes, allando

hadserege.

veszely

pillanataban

minden vojvoda,
keriilete-

fonOk vagy knez osszeszedte gyorsan saj4t

nek fegyverfoghato
hatarra,

ferfiait

es sietett

legkozelebbi

vagy azon sancztaborba, melyet a f6vezer gyiilekezesi helyiil kijelolt. De ha a fenyegeto veszely nem kovetkezett be, ha a kesztilo tamadas hire valot-

nagy resze visszatert falvaikba, csak eppen annyi enibert hagyvan hatra, a mennyi nemely hatarpontok megszallasara es bizolannak
bizonyult,

csapatok

nyos kcinnyebben erdszakolhato atjarasi helyek vedelmere megkivantatott. Ezert tortent, hogy valahanyszor Boszniabol

vagy Nis

felol

aggaszto hirek erkeztek,

a kiilonbozo nahiak csapatai reszint a Drinahoz, reszint a Morava vblgyebe vonultak, de a torokok
van, ismet elszeledtek.
szitessel sikeriilt

nem tamad-

vegre

Csak a legnagyobb eromegfeKaragyorgyenek Deligradnal

es kornyeken mintegy 12.000 embert osszpontositani

A HARCZOK megujulAsa (1808.

mAjtjs).

307

es hosszasabban egytttt

is

tartani.

is elfoglalta ot a nyugoti es deli reszek vedelme,

De barmennyire nem
latszik,

feledkezett

meg azon
volt

csapat felszereleserol sem, mely

az oroszokkal

egyesulendo.

Ugy

hogy

Kamenszky
bektol.

eleinte

16,000

embert kovetelt a szeritelt

Karagyorgye azonban elegendonek

keriiletek

4000
po-

fonyi hadosztalyt, mely a groczkai,

szendroi

es

zsarevaczi

jutalekabol

osszeallitva

Junius

el a Timok fele Dobrinyacz parancsnoksaga alatt. Ott aztan Milenko es Hajduk-Velyko embereinek kellett egyesiilniok e csapattal, minek kOvetkezteben szama csak novekedhetett.^^^ Masreszrol a Porta sem volt tetlen ez ido alatt.

7-diken indult

Nem
dek,
arra,

a Szerbia irant taplalt kevesbbe ellenseges szan-

hanem egeszen mas okok

inditottak a torokoket

hogy Nisnel es Boszniaban egyelore nyugodtak maradjanak. A divant s magat a szultant is nagy
volna,

titkos terv, mely abbol bogy a czar es Napoleon egyiittesen fogjak a torok birodalmat megtamadni. Ezen terv szerint az oroszok Szerbiaba nyomultak volna be, a francziak pedig Boszniaba, s a mig ekkent a torok haderot nyugoton lekotik, az orosz hajohad Varna-

mertekben nyugtalanitotta egy

allott

ban kotott volna

de

ki,

onnet hoditvan

meg
is

Bulgariat,
is.

meg

a Boszporus bejaratat vedo varakat

Nem

csak a divan, hanem

letezeseben
s

maga

a szultan
tette

hitt e terv

ehhez kepest

meg

a Porta intezs

kedeseit egy 300.000 fonyi sereg felallitasat

raj teljes felkesziileset

a hajotehat,

rendelven.^^^

hirek

melyek a szerbeket oly elenk aggodalommal toltek el s melyek Chursid pasa kesziil5deserdl, majd az
Albania es Szeresz
vegre pedig
a
felol

kozelgo roppant seregekrol,

bosnyak kormdnyzo tevekenyseger61

20*

308
szoltak,

HARHADIK FEJKZET.

annyiban

legalibb valos^gon

alapultak,

mennyiben a tOrOk kormdny 6hajt48it, sot parancsait tolmdcsolak. De mint mindenkor Tor5korszagban, ligy ez alkalommal is a szandekot a teljesulest61 megm^rhetetlen tdvolsag valaszt4
el.

Az albinok elmasiirgetfi

radtak, Nisben csak lassan es hanyagul gyiilekeztek

a csapatok, daczara

Chursid

ismeretes

fel-

hiv^sdnak, a bosnyakok pedig, kik szinte hittek a franczia tdniadasban, nem nagy kedvet taniisitottak a

szerbek ellen kivonulni es igy elforgacsolni erejoket.

Egyediil Chursid pasa

tamadhatott
is

serege
fon^l
s

meg majus vegen

alig

volna tehdt, de ment tobbre 10.000

ezert tanacsosabbnak velte egyelSre legalabb

bekeben maradni.
AportaChur
p*aranc8oijl''a

A.

porta

maga azonban
de
a

nem

rettent

vissza az

oFOSz-szerb kettos haborutol. Konstantinapolyban

nem

szerbiaeiienicgaif

divan,

diplomatia

koreben

is

elenk

figyelemmel kisertek a szerb iigyeket, melyeket mindenki fontos tenyezoiil tekintett a kuszobon
alio kiiz-

delemben.

Az osztrak

internuntius, a

kapott tudosi-

tdsok alapjan

meg

volt

gyozodve,
a

hogy az orosz
felhi-

r^szrol egyesiiles vegett

szerbekhez intezett

vds eredmenytelen fog maradni, mert a szerb nemzet j6zan resze reaunt az evek ota tarto anarchiara s nem
igen szdmit

mar Oroszorszag

segelyere.

Ugy

Idtszik,

hogy a port^n helyesebben iteltek meg a szerb viszonyokat. A Karagyorgye es ^lilenko kbzott fenforgo viszdlytol kedvezo eredmenyeket vartak volna a tOrok allamferfiak, ha nem lettek volna meggyozodve, hogy
az
orosz

kOzbenjarasnak

elobb-utobb

sikeriil

kibe-

kiteni

mar majus vege

egymassal a ket vojvodat. Es ezert a porta fele megparancsolta Chursid pasa-

nak, hogy tekinteiyes sereggel torjon be Szerbiaba.*'**

A HABCZOK MEGUJTTLASA (1808.

JLijUS).

309

De Chursid ekkor meg nem teljesithette a parancsot, mert mint lattuk, nem rendelkezett kello szdmii hadero
felett.

Vegre, midon a tavaszi arviz elapadt, Kamenszky^^'J^""^^^"*^

is

meginditotta

hadjaratot.

Majus 22. es 26-dika sereg

^

itkei a

koz(3tt vezette at

seregenek ^

zomet a Dunan Hirszo-""/"-

""""^

diadalok. Ha-

vanal, s erelyes tamadast

kezdett

minden iranyban.
jiinius 3-ikan

tisuk szer-

fovezer batyja, az

idosb Kamenszky

'"^^""

rdvid kuzdelem utan bevette Bazardzsikot, hoi a vitez

Pehlivan sanczolta volt

el

jelentekeny hadtestet. Sok

foglyot ejtettek az oroszok ez alkalommal es gazdag

zsakmany
sagba
vonult

jutott

birtokukba.

Maga Pehlivan

is

fog-

keriilt.

Junius 6-dikan Zasz

tabornok elfoglalta
Szilisztria

Turtukoit;
s

Kamenszky
e
foiitos

maga pedig

ala

Csak nehany napig tartott a bombazas s eppen midon mar rohamra kesztiltek az oroszok, az orseg megadta magat Junius 11-diken.^*^ Az orosz diadalok hire nem sokara elhatolt Szervarat kezdte
ostromolni.
liiaba.

Maga Kamenszky
es
e

is

tudatta

tanacscsal

Pehlivan vereseget

Szilisztria

elfoglalasat.

Nagy

orommel iidvozoltek

gyozelmeket a szerbek

s kiilo-

nosen azok, kik az orosz fegyverek segelyevel veltek

hazajokat felszabadithatni.

tanacs

Belgradon

a
is

vojvodakhoz intezett
iigjTe

korlevelevel

keriiletekben
el

halaado istentisztelet megtartasat rendelte

a szerb

nezve

is

oly

orvendetes
felkelok,

diadalokert.^^^

Most

mar bizton remeltek a

hogy

szamolhatnak

Oroszorszag tenyleges tamogatasara.

Kamenszky mar a Szilisztria elestet koveto napon Sumla fele indult seregevel, hoi a nagyvezer erosen korulsanczolt taborban figyelo ailast foglalt el. Tudta
Kamenszky, hogy az eddig
kivivott elonyok teljesen

310

HABMADDC KBJKZET.

ertektelenek

maradnak mindaddig, mig nem

is

sikeriil

Sumldt elfoglalnia, mely a tOrOkok kezeben mir fekvesen^l fogva

ellenseges
athatolni.
fdlcitte

veszelyesse vdlhatott minden

hadseregre,

mely

Balkanon
s

ohajtott

A Duna

felol jiivo

tamad^sokkal
igy

szemben

Sumla kepezte akkor a Balkan

Konstantinapoly kulcsat
is.

egyszersmind

De

a Sumla ellen intezett

hadmuyelet kovetkezteben, mely az orosz sereg nagy reszet igenybe vette. a jobbszarny nemileg fedetleniil
maradt. Azon nehany kisebb hadosztaly ugyanis, mely

nem

kovette a fosereget, a bevett varak orizelevel s

nemely kisebb

erSssegek

\ivasaval volt

elfoglalva.

Amde

Duna

jobbpartjan kozel a szerb hatarhoz es

mar szerb
volt.

teriileten is

Brza-Palanka, Negotin, Orsova

nehany var, mint Viddin, Kladova, meg a torokok kezeben

innet

Egy
az

esetleges

betores

Kis-Olahorszagba,

hoi

orosz

kiilonosen

Nis

fel<51,

vagy ha a torok orsegek erositest nyernenek tamadas a Bulgariaban szetszort kisebb

tartalekcsapatok

allomasoztak,

orosz

hadosztalyok

ellen

valsagos

helyzetbe juttat-

Es ezert Kamenszky Szilisztria bevetele utan, midon megkezde az elonyomulast Sumla fele, elerkezettnek velte az idopontot, hogy igenybe vegye a szerbek kozremiikodeser, biztositvan ekkent sajat jobbszarnyat minden meglepetes
hata magat a fosereget.
elleneben.
Hadi

esem6orosz it

Kamenszky

parancsara

Zuccato

tabornok

Kis-

A2

Olahorszagbol mintegy 3500 emberrel az Osztromare

szigetnel juuius 17-en atment a
,
,

szerb sereg
egyesiilese,

Dunan
,>

s
,-,

mir 26-an
torOk csatette
i

Brza-palAnka eiesik.

teljcsen szetvert

egy tobb ezer fobol

s

alio

patot Pravos

komyekeu. E g}'6zelem lehetove

kOzlekedest a szerbekkel
patok, melyek

valoban azon felkelo csaportj'aztak, siettek az

mar a kozelben

'

A HARCZOK MEGUJOLASA (1808. MIjUS).

311

oroszokhoz
szerb

csatlakozni.

sereg

azonnal

Az ekkent egyesiilt oroszmegtamadta Brza-Palankat s

Junius 28-an elfoglalta a kiilso sanczokat. Julius 3-an

a var torok orsege megadta magat, mely alkalommal

nagy mennyisegu
kozos

16-

es

birtokaba. J61 viseltek

elelmiszer jutott a gyozok magokat a szerbek ezen elsd

kiizdelemben,

viteziil

harczolvan

az

oroszok

mellett.

Zuccato tobb fonokot ki

is tiintetett

arany es

ezustermekkel.

Az oroszok

tehat

meg

voltak elegedve
is

szovetsegeseikkel.

De

masfelol

a szerbek

oriiltek,

hogy letrejott valahara az egyesules, melyhez oly nagy remenyeket fuztek. Meg is unnepeltek ez esemenyt, hala-istenitiszteletet tartvan nemcsak a harcz
szinhelyehez

kozelfekvo
itt

keriiletekben,

hanem meg

azonban csak egesz csendben, a szomszedos osztrak hatosagokra valo tekintetbol.

Belgradon
is,

Brza-Palanka bevetele utan Kladovo ellen fordult

Zuccato,

'^.'^'*'""'

^'

rulz4rol&sa.

egymasutan ohajtvan a torokoket kiiizni Baisikerek mindazon dunaparti varakbol, melyek az atkelest Kis- w^""'^*?f' Olahorszagba megkonnyithetek vala. A kladovoi var szerbek riem orsege azonban makacs ellenallast feitett ki. Az orosz '^*^^,'^/"!^" ^
''

nyeik beteljesuitst.

tabornok nenisokara

meg

is

gyozodott,

hogy

csak

hosszasabb ostrommal veheti be az erosseget es azon^ nal hozza is kezdett az elokesziiletekhez, mindenekelott koriilzarolvan

''^"^^'

^'"

seg.

varat

parancsnoksaga

alatt

alio orosz-szerb sereggel.

Folottebb fontos volt

ekkor az oroszokra nezve,

hogy Kladovot hatalmukba keritsek vagy legalabb hogy az orseg kijuthatasat a varbol megakadalyozzak. LFgy latszik, mintha a szerencse, mely annyira kedvezett Kamenszkynek a hadjarat elejen, lankadni kezdene. Mar harom het ota vivta a fovezer maga a
sumlai
sancztabort
s

meg

legkisebb

eredmenyt

312

HARHASIK PBJBZET.
birta elerni. Alvezerei

sem

sem dicsekedhettek nagyobb

hasztalan

sikerrel.

Cziicziirev
s

tabornok

ostromolta
elvonulni.

Varnat

vegre

is

kenyszeriilt a

var

alol

vitez

Bosnyak aga pedig, Ruscsuk vedelmezoje,

kirohanasokkal
s

folytonos

nyugtalanita

niegszillo

orosz hadat

erelyesen verte

egy izben Sass tabornok tamadasat oly vissza, hogy 600 orosz maradt a

csatateren. Attol lehetett tehat tartani,

parti varak

hogy a danaaz

torok

6rsege,

felbatoritva
altal,

oroszokra

nezve kedvezotlen fordulat

Kis-Olahorszagba,
partra.

betorest kisert

meg

Leginkabb

ha haboritlanul atkelhet a balmegakadalyozhata ezt Kladovo

az

bevetele vagy legalabb koriilzarolasa.

Nem

ezt remeltek a szerbek

oroszokkal

vald

egyesiilestol. Oriiltek

ugyan Brza-Palanka beveteleNegotint

s

nek, ohajtottak volna Kladovot.

a tbbbi

hatarerossegeket is elfoglalni a tordkoktol de mindezt csak kezdetnek tekintettek. Reajuk nezve

kisebb
a legnagyobb fontossaggal a Morava volgye
iranyult figyelmiik, oda szerettek volna
birt.

Oda

orosz szovet-

segeseiket niagokkal vonni. Zuccato, az emhtett okokbol

a nem volt hajlando elhagyni a Krajnat, t. Duna es Timok kozt elteriilo vegvideker. de hogy el
i.

ne kedvetlenitse teljesen a szerbeket, kikre oly nagy

sziiksege volt,
egy*
is

osztaly

kozakot.

melyhez azt^n

szerb csapatok

csatlakoztak,

del fele kiildott.*''^

mig a keleti hataron szerbek es oroszok kozosen e nem nagy jelentosegu csatarozasokat folytatak, a viszonyok mind aggasztobban alakultak d^len es nyugaton. Hire jott, hogy a torok taborban Nis mellett, hoi eddig minden oly nyugodt volt, bizonyos mozgalom eszlelheto, mely rendesen a kivonulast szokta megelozni. Karagyorgye elerkezettnek velte

A HARCZOa MEGUJULASA tehat a kiizdelem idopontjat

s

(1808. MijtJS).

313

ezert jiinius 20-dikan

itt

Belgradbol Deligradba utazott,

mflvek bevegzeset.

atvette a fSparancssiettete a sancztelt

el,

noksagot es a legnagj'obb erelylyel

De meg
az

par het

mielott

Chursid pasa megkezde

ellensegeskedest.
fore

Junius

vege
ekkor
grdd,

fele
t.
i.

serege
jiilius

mar 20.000
elejen
fele

szaporodott.

Es

hanem Banya

egy hadosztalyt nem Deliinditott, valoszinuleg, hogy

csapadel fele
kiildiitt volt

feltartoztassa es visszaverje azt a szerb-orosz

tot,

melyet, mint tudjuk, Zuccato

Kladovo

bekeritese

utan.

torokok kozeledtenek
is

hirere e csapat a moravai seregtdl kert es kapott

erositeseket.

Julius

13-an

keriilt

iitkozetre

a dolog

Banya

mellett,

mely a szerb-orosz sereg veresegevel

lialottat vesztven,

vegzodott.

szerbek 1500
s

futasban

kerestek menedeket
helyszinere
sietett,

Karagyorgyenek, ki azonnal a
sikeriilt neraileg

csak nagy bajjal

megnyuglatni a csiiggedoket.
teljesen szetziillott.
kiviil

vert sereg egy resze

Deligradba vagy Tyuprijaba vonult, jo resze azonban

torokok pedig, kiknek ketseg-

nem volt egyeb czeljok, mint megakadalyozni, hogy az oroszok a szerbek tamogatasaval a felso Timok videken is befeszkeljek magokat, e gyozelem
utan visszatertek Nisbe.

hogy most mar ujabbo^osz baitis bizonyosan eroteljesebb tamadasok fognak kovetbju,_ kezni Nis felol. Sok ftiggott e tekintetben az orosztorok h^borii eselyeitol Bulgariaban. Az orosz fovezer tobb sikertelen tamadas es tetemes veszteseg utan vegre meggyozodott, hogy a sumlai tabort nem veheti be. Mas tervet keszitett tehat. Elhataroza, hogy ottlehetett ketseges,

De nem

hagyja Sumlat, gyorsan

beveszi

Ruscsukot

aztan

Tirnovo iranyaban atkel a Balkanon, remelven, hogy

314
ily

HARHADIK PEJEZBT.

modon a

megfelemlitett

portdtol

kicsikarhatja a

S^ndor czar
\kn hatra.
melyet

dltal kovetelt bekefolteteleket. Julius

18-4n

indult el Sunila alol, csak egy figyelo hadtestet hagy-

Mar

Julius

21-en

Ruscsukhoz

erkezett,

mar elobb koriilzarolt volt Sass tabornok hadteste. Nagy hevvel kezdett az ostromhoz Kamenszky s mar augusztus 3-an rohammal bevehetonek velte a
vdrat.

Batran

tamadtak
s

az

oroszok,

visszaverve

mindannyiszor megiijitak a rohamot.

varparancsnok,

Bosnyak aga
megtbrt
az

az orseg hosies elszantsagan azonban

oroszok

minden torekvese.

Kamenszky
felet.

nem

volt

kepes bevenni Ruscsukot es ez egy uapon

az oro-

halottakban es sebesiiltekben elveszte seregenek

Nagy csapas volt e meghiiisult ostrom szokra nezve. Kamenszkynek mdsodik terve
semmisiilt ennek kovetkezteben s le kellett
aiTol,

is megmondania

hogy meg ez

evben

athatolhat

Balkanon.

Mas

reszrSl pedig a torokok is lijbol felbatorodtak s

most mar remelni kezdek, hogy kiiizhetik az oroszokat Bulgariabol.

hirhedt Gusancz Ali Bosnyak aga

felszolitasara sereget kezdett gyiijteni a Jantra mellett.

mely, ha a nagyvezer

is

kivonul vala Sumlabol, veg-

zetesse valhatott volna a

Ruscsuknal osszpontositott
is,

orosz haderore nezve, Es Chiirsid pasa

nem

tart-

ElokeszUletek

v^n tobbe orosz diversiotol a fels6 Timok menten, kedvezonek itelte a pillanatot a szerb fOlkeles leve^
,
.

a tSrbktimadAs
eiien.

TCSCre.

HadJ&rat a
Drina mellett.

Valoban mar augusztus 14-en futar erkezett Bel" gradba jelentvcu, hogy Chursid egesz seregevel meg.

ornok

indult Aleksziuacz fele.

ezredes orosz
segdiyhada.

Karagyorgye Deligradnal ^' *'

ertesiilt

ter-

meszctesen
igmrol.

meg
''

elobb

a fenyegeto veszedeel

Chursid pasa
visszaszori-

Mely aggodalommal ^"

tolte

6t

torokok

usa.

kOzeledese.

Nem

remelhete, hogy sokkal csekelyebb

A HAKCZOK megujulAsa (1808.

mAjxjs).

315
is

szamii seregevel, melyet a banyai vereseg

gesztett,

elcsiig-

gyozelmesen ellenallhatna Chursid tiilnyomo haderejenek. Egyszersmind pedig a nyugoti hatarrol

is

aggaszto hirek erkeztek.

A
A

bosnyakok,
pasa

mint

elmondottuk,

ez

alkalommal
akarjatok

nem nagy kedvvel

travniki

fogtak a hadjarathoz Szerbia ellen.

rajok
is

rivallt:

E1

veszteni

az

orszagot? Ti haboztok hadba szallani?

ti

Nem

vagytok

raohamedanok!"

Feltek

ugyan

Horvatorszagban es
cziak tamadasatol
is,

Dalmacziaban allomasozo frande a fook, a miert vonakodtak

a Drinahoz vonulni, mas koriilmenyekben keresendo.

A bosnyak
Ota tarto

keresztyen raja kozott ugyanis elenk mozfelbatorodva,

galom mutatkozott ez idotajban. Vagy a mar evek

szerb
folkeles

peldaja

altal

vagy pedig a szomszed tartomanyokban elhelyezett francziak tamogatasaban bizva, a raja tobb keriiletben fegyvert ragadott s mint egykor Szerbiaban,
reszben rablo, reszben
eleinte a rengeteg

felkelo csapatokra alakulvan,

erdokbe
is

menekult,

majd pedig a
Felel-

lakottabb videkeket

pusztitva bekalandoza.

mesnek igerkezett a berbiri es szavamenti orthodox bosnyak lakossag titkos 5sszeeskuvese, melyet Jancsics Jovo, Kralyevics szerajevoi metropolitaval ossze-

kottetesben alio popa szitott

tudott. Ido elott tort ki s

fel,

de

iranyitani

nem

verbe fojtottak.

Mozgalom

jelentkezett Travnikban,

Banyalukaban is. A begeknek tobb izben valosagos apro hadjaratokat kellett szervezniok, hogy e mozgalmat elfojthassak. A popakra vadasztak kiilonosen, a ki egy popa fejet hozott, megmenekiilt. De feltek es nem ok nelkiil,

hogy ha elhagyjak

keriileteiket s a

Drina mellett

taborba szallanak, a r^ja kozott eszlelheto forrongas

316

HARHADIK PEJEZBT

41tal4nos lazadassa fajulhatna.

Ehhez

jarult

meg, hogy
a torOk

a hatalmasabb bosnyak urak,

kik sajit tartomanyuk

viseltettek

hataran

tiil

nem nagy erdekkel

irdnt,

birodalom sorsa
oroszok

attol

tartottak,

hogy a porta
oket az

Szerbidbol majd tovabb

ellen.

Bulgariaba rendeli

Mindezen okok hatasa

alatt

csak lanyhin folytak

vegre a porta
is

a keszulodesek Boszniaban.

De

meg-

sokalta a tetovazast. Erelyes, sot fenyegeto parancsai

es kiilonosen a selyemzsinor, melyet alJitolag a travniki

vezernek

kiildott

azon

esetre,

vonakodnek megtamadni, vegre nagyobb buzgosagra inditottak.

ha a szerbeket a bosnydkokat is

Julius folytaban kezdtek a torokbk Bjelina, Janja,

Szokol 6s Zvornik kdrul gyiilekezni. Es ha a csapatok osszevonasa sok idot igenyelt

is,

a szerbek

nem

ketkedhettek tobbe a

fdlott,

er6s kiizdelem fog kifejlodni.

is

hogy a Drina mellett A tOrokok mar hozza

s

fogtak a rendszerint egy vagy ket fatorzsbol vajt

giizszsal osszetakolt,

ol hosszii

lab szeles

csoliiakok elkeszitesehez, melyek a Drinan valo atkelesre

szolgaltak.
is,

Emlegettek
kiilonbozo
jott,

mar az egyes pas4k

hatarpontokon
parancs2-aii

neveit

kik

nokolnak. Vegre hire

a vezir
is

hogy augusztus

maga

kiindult seregevel Travnikbol.

szerbek-

nek

is

siirgosen kellett tehat gondoskodniok a Driua

vonal vedelmerol.

mint a torokok gyiilekezni kezdszerb keriiletek

elkeszitett

tek a folyo balpartjan, a kozelfekvo

legenysege
sanczokat.

is

megszallotta

mar el6bb

vojvodak mindent elkovettek, hogy az osszes fegyverfoghato nepet a fenyegetett pontokon

tOmoritsek. Mint lattuk, az ilyen felvonulast
tett

nem

lehe-

nehiny nap alatt vegrehajtani. Mindaziltal augusz-

A HARCZOK megujulAsa
tus
elso

(1808. mIjxjs).

317

feleben

felkelok
volt.

mar

az

egesz Drina
sabaczi

videket megszallottak

Lazarevics

Luka a

nahiaval Racsatol (a Drina es Szava osszefolyasanal)

egeszen Ljetniczaig vedte a hatart. Fohadiszallasat a

badovinczei sanczokban
folott rendelkezett.
iitotte
fel,

hoi

nyolcz agyii

Ezen az egesz vonalon, kiilonboz6

agyii
volt

helyeken
patokkal.

meg

tiz

elhelyezve. Ljetniczatol

Szokolig Nenadovics Jakab orkodOtt

a valjevoi csa-

Maga

a 12 agyiival felszerelt lozniczai san-

czokban tartozkodott. Szokolt es videket Moler Peter

meg, innet pedig Szjeniczaig. a mai novibazari szandcsakban * Podgoricza Milos es Milan allottak legenyeikkel. A kiilonben is folotte rossz karban
szallotta

lev6 sabaczi var vedelmere a helybeli polgarsag vallalkozott.

mellett

Az osszes szerb csapatok szama a Drina nem ment tobbre 12 14000 embernel. Alig

remelhetek tehat a folkelok.

sikeresen megmerkozhetnek.

hogy a bosnyakoknak

lassankent bar, de folytonosan szaporodo haderejevel

hir,

mint

rendesen,

meg

tiilozta

az ellenseges sereg letszamat. Szeltiben

is

hogy a travniki vezir 80.000 harczossal kozeleg. Messze tiil szara vezirnek es pasainak nyalta a valot ez a szam
beszeltek es hittek
a Drina
mellett,
;

nem
raja

sikeriilt

30.000 fegyveresnel tobbet osszeszedniok,

csak kenyszeritve,
Mindazaltal

kik koze, noha

is

beosztatott.

4000 keresztyen mar ez a sereg is

eleg nagy volt arra, hogy a szerbek osszes csapatait

gyozelmesen leverje.
Ketsegkivtil nagy volt tehat a veszely, mely Szerbidt ekkor Bosznia felol fenyegete.

Es pedig annal

nagyobb,

mert, mint elbeszeltiik,

eppen ez idotajban

Pozsderacz

v.

Poczeracz.

318

HARMADIK PBJBZKT.
is

megkezde hadjaratat s a keleti hat4ron is folytak kisebb csatarozasok. Karagyorgye megtett mindent, hogy a haz^jat minden oIdalr61 fenyegeto csapist elharithassa. Megparancsolta, hogy a
Chursid pasa
Porecsnel
a

Duna

mellett

taborozo

hadosztalytol

mindazok, kik mas keriiletekbol valok, siessenek haza

es sajat keriiletuk hadjutalekahoz csatlakozvan,

menElren-

jenek a leginkabb veszel3'eztetett

delte tovabba,

hatarokra,

hogy a belgradi, rudniki es kraguje-

vdczi nahiak legenysegebol tartalekcsapat kepeztessek,

melynek Markovics Szima knez vezerlete alatt a Kolubara partjan Boroknal kellett egybegyiilnie, hogy onnet minden perczben a Drinahoz vonulhasson. Erezte
azonban
Karagyorgye,

hogy

rendszabalyok

nem
szer-

elegendok az ohajtott eredmeny kivivasara.

bek osszes hadereje, a bar nem rendes, de begyakorlott harczedzett csapatokat szamitva, nem ment tobbre 28 30,000 embernel s csak a vegsziikseg

eseten kivonulo s aztan

ismet

rogton

haza

szeledo

fegyverfoghatokkal

egyiitt

emelkedett 60
sereggel

65,000-re.
lett

Egy

helyt

bsszpontositva, e

biztositva

volna a gyozelem.
otthon tartozkodott fegyvert es azok
lottak

De
s

a szerb csapatok

nagy resze
volt,

csak az utolso pillanatban ragadt

kik mar kivonultak
hataron: a
eloszfel

is,

az

egesz

hosszii

Szavatol
es

Drina menten, majd d61

a Krajnaban

fele Xovibazarral

Nissel

szemben, vegre a Morava volgyeben, a Timok mellett

s
le

egesz a Dunaig.
koriilmenyek
kozOtt

Nem
minden

csoda, hogy ily

Kara-

gyorgye az orszag erejet

nem

tarta

elegsegesnek a
lekuzdesere.
s

oldalrol egyszerre jovo taniadas

valsagos helyzetben

Zuccatohoz

fordult

kerve

kerte,

hogy vagy egy orosz hadosztdlyt

kiildjOn segit-

A HARCZOK MEGUJULlSA
segiil

(1808. MAjDS).

319

vagy pedig bocsassa

el

Deligradhoz DobrinyaKladovo,
igy

czot

ama 4000

fonyi szerb csapattal, a mely KJadovot

korulzarola.

Mit

hasznal
fele

nekiink
(t.
i.

irt

Karagyorgye, ha erre

a Morava volgyeben)

minden

elveszett."

Zuccato

nem
is

teljesite

Karagyorgye kerelmet, a

minthogy nem

tehette azt az orosz sereg erdekeinelkiil,

nek veszelyeztetese

Ama

csekely szamii orosz

csapat, melylyel Zuccato Kis-Olahorszagbol atjott volt,

csak a szerbekkel egyesiilve teljesithete feladatat,

i.

t.

a fosereg biztositasat

meglepetesek

ellen

a jobb

szarnyoii.

Zuccato

azonban tudosita Kamenszkyt a

forogtak
s

veszedelemrol, melyben a szerbek

fo-

vezer a ruscsuki taborbol Ornok ezredest kiildte segit-

1800 fonyi csapattal es 10 agyiival. HajdukVelyko vallalta magara az oroszok kalauzolasat s nem
segiikre

eppen a legrovidebb uton Banya fele vezette oket. Ornok elkeriilhette volna Banyat, a mi altal ketsegkivtil id6t

nyer, de mint gyozo ohajtott megjelenni a

szerbek

elott,

megtamadta

es

csakhamar be
az

is

vette

a varat szept. 4-en, lemeszarolvan

orseg legnahoi Kara-

gyobb
csapat.

reszet, Innet Deligrad fele fordult,

6t.

gyorgye fogadta

Eppen jokor

erkezett

az

orosz

Chursid pasa ugyanis

nem

folytatta elonyomulasat

Alekszinacztol Deligrad fele,

hanem

a szerb Morava
elore.

volgyenek

tartott

es

Krusevaczig hatolt

Vad

alban martaloczai pusztitva kalandoztak be a kornyeket mindenfele, felegetve a falvakat

czolva tobb ezer
ferfit s

rabsagra huris

es

not.

Vegre Krusevacz

hatalmukba
videk

kertilt.

Retteges
ktllonosen

szallta

meg

az

egesz

lakossagat,

midon a Karagyorgye

altal a dul6 torokok eUen kiildOtt szerb csapat veres

320

HARMADIK FKJEZST.

kiizdelem ut4n szetveretett.

A nep

ism^t menekulni

kezdett, a noket es gyermekeket az ismert rejtekekbe

helyezt^k
deligradi

el,

vagy

siettek a
is

Moravdn

atsz^llitani.

sereg

sorai
is

megritkultak,

mert

mir a

fegyverviselok kOziil

sokan siettek falvaikba, vagy

hogy azokat vedjek, vagy hogy csaladjaik es ing6 vagyonuk megmenteset elokeszitsek. Ha Chursid megfelemliteni
elerte,

akarta

szerbeket,

czeljit

teljesen

legaUbb

pillanatnyilag,

Krusevdcz

bevetele

Morava vOlgyet s ott a meger6sitett Deligradot es Tyuprijat, egyenesen es feltart6ztathatlanul az orszag szivebe, a Sumadijaba nyomulhatott elore. De ezt megakadalyozd Ornok megerut^n, elkeriilve a

kezese.

Karagyorgye,

ki

legketesebb

helyzetben

sem

veszte el soha teljesen bizalmat, az oroszok

jelenle-

tebdl csak ujabb batorsagot meritett. Sereget az orosz

csapattal egyiitt Deligradbol, a bulgdr Moravatol Kru-

sevacz kozelebe, a szerb Morava mellett fekvo Jaszi-

kahoz vezette
dllottak,

s itt

s^nczok

mogott rendezte
velok

el.

A
fel-

torokOk latv4n, hogy a felkelok

szept.

szemben

14-iken

megtamadtak a sanczokat.
csa-

szerbek azonban erelyesen tamogatva Ornok

altal,

patja

tobb

orai

makacs harcz

utan erzekeny

veszteseggel visszavertek az ellenseget. Karagj'orgye

nem
sid

remelven, hogy daczara ezen els6 sikernek, Churtiilnyomo

erejet

az

eg}'esult

szerb-orosz

sereg

k6pes lenne teljesen megtorni, atadta a parancsnoksdgot Ornoknak

s
s

maga

eltavozott,

hogy

lijabb csa-

patokat gyujtson
tok elelmezese

vegett.

hogy intezkedjek az orosz csapaSok gondot adott ez Karaorosz

gjorgyenak, mert az

katonak nem
elelemmel,

elegedtek
a

meg

oly silany es csekely

mint

szerb

A HARCZOK MEGUjrCTLASA (1808. MAJUSJ.

felkelok.

321

Elrendelte

tehat,

liogy

ueptol

a tized-

gabona mieldbb beszedessek, a vagomarha pedig minden felol a Moravahoz hajtassek. A haboru beve
geztevel,
tiink

igy

ir

egyik leveleben.

nepnek,

most azonban

kell,

majd megfize hogy minden

a katona
s

hitelbe adjon."

A
ott

jaszikai harcz utan

Ornok

leszallott

szempontbol kedvezobb fekvesu varvarini siksagra,

magat. Chursid pasa kovette 6t

a hoi a ket Morava osszefolyik, erdsen elsanczolta

s

tobb napi kozzel

ket tamadast intezett ellene. Szerbek es oroszok hosiesen vedtek az eroditvenyt s mindannyiszor sikeriilis

hatralasra birniok a torokoket. Chursid ekkor, vagy

mert meggyozodott, hogy a tobbszori meghiiisult kiserlet

kovetkezteben elkedvetlenedett hadaval be

nem
nagy

veheti a sanczokat,
utkozetrol;

vagy mert
szept. 7-iken

hirt

kapott

melyben

Kamenszky Batinanal

Gusancz Mi 40,000 fonyi sereget szetverte, elfogvan magat a pasat is, abbahagyta a megkezdett hadjaratot es seregevel egytitt visszatert Nisbe. Az egyestilt
szerbek es oroszok
zelmet Chursid
rini sikon,

nem

vivtak ki

tehat

dontS

gyo-

felett,

sem Jaszikanal,

sera

a varva-

de feltartoztattak, sot visszavonulasra keny-

szeritek a beozonlo torok sereget.

is

Az eredmeny

igy
el-

teljesen kielegito volt, mert

del felol legalabb

harult a fenyegeto veszely.

De
varini

annal valsagosabb

lett

helyzet

ez

alatt

isio.

okt

is.

nyugati hataron.

Majdnem ugyanakkor, midon a

var-

'^y'^^/elmTa

harczok vivattak,
s

Drinan

egy torok csapat atkelt a a zvorniki nahiaban tabort titott. A vojvo<'

Drw&nk\,
^^"y^'*''

visszavonu*
issa.

dak segelyt kerve

futart

futar

utan

kuldtek

reszint

Karagyorgyehoz, reszint Markovics Szimahoz, ki mint

tudjuk a Kolubara mellett
Kallay:

allott

harom
I.

keriilet legeny-

szerb felkeles tortenete 180710.

21

322

HARHADIK FEJEZBT.

hogy 6 szivesen elore nyomulna a Drinahoz, de Karagyorgye megparancsolta volt, hogy mindaddig, mig 6 maga oda nem jon, ki ne mozduljon a taborbol. Karagyorgye pedig ertesite a kerelmezoket, hogy a mint a torokOkkel szerencsesegevel. Markovics azt valaszoU,

sen

vegez

Moravandl,
is

azonnal

segitsegiikre

fog

sietni.

Addig

biztata oket.

hogy ne csuggedjenek,

a torOkok
eleg,

nem merik a sanczokat megrohanni, ezert ha csak csek^ly szimii legenyseget helyeznek a
fel

sanczokba, a tobbit pedig allitsak

alkalmas pon-

tokon tartalekul, hogy aztan

csalvan, egyesiilt erdvel

kozelgo tcirokoket lesbe

tamadhassak meg.
is

Szeptember vegen a torok fosereg

Szerbiaba.

benyomiilt
visszavonul-

A A

szerb csapatok
elol.

mindeniitt

tak a tiilnyomo ero

csak a sdnczok orsege maradt

a Drina
partjait

allomasan.

torokok

elpusztitvan
s

Lozniczanal bekeritettek az elsanczolt tabort

bol
es

agyuk-

mozsarakbol lovoldozni kezdek.

s

Sokaig nem

vedhette volna magat Loznicza

ekkor a torok sereg

orsz^g belsejebe.
utan
visszavonulasa

akadaly

nelkiil elorehatolhat vala az

De

szerencsere

Chursid

pasa

Karagyorgyenak nem kellett tobbe megosztania figyelmet a Morava volgye s a Drina-vonal kOzott, s igy most egesz er61ylyel ez utobbi vedelmevel foglalkozhatott.

nisi

torok

sereg

eltavozasa

utan

Ornok 600

kozakot bocsatott Karagyorgye rendelkezesere Nikics

orosz ezredes parancsnoksaga alatt.

Ez a Nikics a
hoi

petervaradi

hatarorezredbol
volt.

szarmazott,

egykor
s

fohadnagy
1810.

Kesobb

orosz szolgalatba lepett

bizatott

az

ev

tavaszan azzal

meg,

hogy Olahszervezzen,

orszagban

egy

onkentes

lovascsapatot

mel}Tiek aztdn a Szerbiaba szant orosz hadosztalyhoz

A HARCzoK megujulAsa (1808. mAjus).

kellett csatlakoznia. Nikics

323
fele
el-

mar majus vege

ment
el

indult

csapatjaval

Bukarestbol

Kis-Olahorszagba es
at szerb
foldre,

valoszinfileg Zuccatoval egyiitt

utobb aztan reszt veven Ornok harczaiban.

Oktober elso feleben indult

csel es kozakjaival a

Karagyorgye Nikicss

Drina tajekara
Osszeallitott es

litkozben

at-

veven a 3 keriiletbol
parancsnoksaga
vics csapataival.

Markovics knez

alatt taborozo tartaleksereg vezerletet,

Loznicza kozeleben egyesiilt Nenadovics es Lazare-

Oktober 16-ikan keso

feloranyi

este

fel-

kelok egesz hadereje miiitegy

a
torokoktol

tavolsagban

megallapodott

es

azonnal

sanczokkal
elfeled-

vette kortil magat, de ket

tek, megszallani.

magasabb

poiitot

meg

Masnap reggel a torokok nagy erovel tamadtak a szerb tabort. Heves kuzdelem fejlodott ki, de
s

vegre a torokok futni kenyszeriiltek

iizve,

a szerbek altal

sajat sanczaikban kerestek menedeket.

toro-

kok vesztesege 40
fejeit

halott es 18 16
tiiztek.

volt.

halottak

a paliszadakra

Oktober IS-ikan torokok

s nyilt

es szerbek elhagyak a sanczokat

iitkozetben

merkoztek meg. Nyolcz oran

k6t reszrol

at folyt a harcz,

mind-

nagy elkeseredessel. Az ellenseges ket

sereg teljesen osszekeveredett, puskat

tobb6, kard
es

nem

hasznaltak

handzsar volt

az

egyediili fegyver,

melylyel ember ember ellen kiizdott.

szerb
agyiik

Megesett, hogy
fogtak
tartott.

(14

volt)

kereszttiizbe

sajat

embereiket. Az iitkozet este 5 oraig

teseg mindket reszen eleg nagy
volt.

vesz-

Nem

soha ilyen csata, jegyze

gyorgye.

meg

k6s(5bb

volt meg maga Kara-

taktika ligy torok, mint szerb reszrol felette

primitiv volt, a vereseget a

bosnydkok szervezetlen21*

sege okozta.

veres nap a szerbek diadaldval veg-

324
zodott.

HABMADIK FEJBZKT.

A
a

bosnyakok e nagy vereseg utAn nem mers

tek tObbe tamadni. Lassank6nt visszahiizodtak

at-

kelven

Drinaii,

Boszniaban

hazasz61edtek.

Csak
kisebb
is

Bjelina es Zvornik raellett maradt

figyel6 csapat.

meg nehany
a

Oktober vegevel aztin

szerbek

keriileteikbe tertek vissza es Karagj'orgye is elhag}'a

a Drina videket, melynek vedelme annyi aggodalmat

okozott volt neki, de egyszersmind oly nagy mervben

novele dicsoseget.
Kiadovo bev^tele.
-

^
tgjj

ujjp-

a Morava es Drina mellett e harczok folv-

Timoknienti
sikerek.

^ak, a kclcti tajakon is minueniitt vereseget szenved-

torokok,

hosszas

koriilzarolas

utan

vegre

szeptember 15-iken megtamadta Kladovot az egyesiilt

szerb-orosz sereg, az orsegnek teljesen elfogyvan

az elelmiszere. csakhamar megadta magat. Sass orosz

tabornok, ki Zuccatonak idcikozben bek(3vetkezett halala

utan,

ama videken

parancsnoksagot

atvette.

mar

sajdt csapatainak birtokaban talalta a virat.

Redzsep
a sanfel-

aga, az orsovai torok vezer. ertesiilven Kiadovo bevetelerol,

azonnal masnap Tekija ala vonult.

epiileteket

ott

czokat behuzatta, az

es

palankokat

egettete s az agyiikat Orsovara vitette. Midon a szerbek szeptember 17-en Tekija eI6tt megjelentek, remelven, hogy e kicsiny erosseget konnyuszerrel bevehetik es jelentekeny zsakmanyra tehetnek szert, csak puszta romokat talaltak. Redzsep pedig, ki attol tartott, hogy most mar Orsovara keriil a sor, a var kereszteny

lakossagat

Ausztriaba

szallittata

megtett

niinden

intezkedest az erelyes vedelemre. Sass azonban

nem

tamadta meg Orsovdt, hanem megszallotta Praov4t es

Negotint, mely prSssegekbol

torOkok

valoszinuleg

a batinai nagj- vereseg kovetkezteben kivonultak.

varvarini

gyozelem utan

Ornok meglatogatta

A HARCZOK MEGUJULASA (1808.

MAJTJS).

325

Karagyorgyet Topolaban, onnet par napra elrandult Belgradba, majd pedig ismet a Moravahoz tert es
hadosztalyat azon az uton, a melyen jott volt, visszavezete.

November
(a

elejen

nem messze Banyatol mega

adasra kenyszerite

Gurguszovaczot
jan. ^^^

torokok kezeben maradt mai Knyazsevaczot) a Timok part-

meg

A
czokat
middii
bizta

szerTceszto

megjegyzese.
har-

Szerzo e fejezetben az 1810. teleig terjedo

szandekozott eloadni

addig

az

idopontig,

Kamenszky

grof fovezer halala utan Kutuszovot

meg

a czar az olah-moldvaorszagi orosz sereg

fovezerletevel.

torokok helyzete a meghiiisult bosnyak diversio

es a szerbek ellenallasa kovetkezteben kedvezotleniil

alakult.

Kamenszky grof szeptember 7-en ugyan

veretett Batinanal,

vissza-

kesobb azonban fenyes gyozelmet aratott es 24 agyiit is elvett a torokoktol. Mindazonaltal Petervarott e siker daczara is bizonyos engede-

kenyseg mutatkozott a port4val

elobb
is

szemben,

mert mar

tartani kezdettek a franczia politikatol, mely-

nek alban es gorog kiserleteit elejetol fogva aggodalommal neztek. Szeptember 26-ikan Ruszcsuk vara
kapitulalt tisztesseges feltetelek
mellett, oktober

26.

Nikapoly,

oktober

29.

Plevna

es

nov.

3.

Lovcsa.

Mind

e sikerek mellett
erte el czeljat,

nem

azonban az orosz fovezer meg a mennyiben nem sikeriilt Driszolt.

n^polyig jutni, a mint eredeti utasitasa

b61 az orosz fovezer jonak latta
teli

Ez oklijbol

szaUasat

Moldva es Olahorszagba helyezni

kt.

szerbekre
ered-

n6zve az 1810-iki ev, osszeveve a hadmenetek

326

HARHADIK FEJBZET.

menyet,

nem

vegzodott kedvezotleniil. Tagadhatatlan,

hogy a rendelkezesiikre bocsatott orosz tsapatok es orosz vezerek a teriileti vedelem szempontj^bdl jelentekeny szolgdlatokat tettek a szerbeknek.
el6tt

szerbek

mindig a sajdt iigyok lebegven, az orosz seg61y

meg sem volt elegendo, hogy teljes gyozelmet arassanak es a torokot vegleg tavoltartsak. Viszoiit orosz szempontbol erthet(5, hogy a szerb felkeles az 6 haditerveiknek csak bizonyos tekintetet erdemlo, de nem donto momentumat alkotta. Hozzajdnil ehhez a Napoleon csaszdr es a petervari udvar kOzott folyton foko-

zodo fesziiltseg
grof 1810

is,

melynek kovetkezteben Kaminszky

11

telen csakis vedelemre szoritkozhatott.

Julius

dt a fovezerletet. 1811 megkezdodott az orosz-torok haborunak vegso szakasza, a mely 1812-ben a bukaresti bekeben

Halala utan
1-en

Kutuszov vette

nyerte befejezesel.

Ennek

targyalasat szerzo
IV.

munkaja
a
szerb

Vn. fejezeteben
ter at,

folytatja.

fejezeteben

felkeles belso fordulatanak nevezetesebb mozzanatdra

a mennyiben a vojvodak
viszaly

versengesenek es a
targy
nelkiil

bels6

jellemzesenek,

fontossdgdnal

fogva, kiilon fejezetet szentel.

ugyanis

nem

lehetne sem a politikai helyzetnek vonatkozasait. sem

pedig a kesobbi esemenyeket megerteni.

JEGYZETEK.
I.

FEJEZET.
11.

Bernhardi
:

Geschichte Russlands
Isztorija

506.
1.)

1.

(V. o. Bar-

teniew
^

Das XIX. Jahrhundert U. 6288.

:

Bogdanovics
1.

Czarsztvovanja

stb.

I.

355.

es

360.
'

Bernhardi
Stadion

i.

m. H. 502.
kovet
Szent-Petervarott
:

grof osztrak

igy

ir

kviliigyminisztemek 1805. jan. 15. kelt jelenteseben

En com-

binant

toutes

les circonstances,

je

crois

pouvoir

me

flatter,

que nous reussirons en peu a cimenter entierement les liens, qui doivent reunir les deux cours imperiales. (t. Ausztriat es
Oroszorszagot.)

que

le

Ministere

Cependant je ne me cache pas, que les vues russe n'abandonnera jamais sur une partie

ces possessions de la Porte, pourront encore faire naitre quel-

ques obstacles. L'Empereur n'y pense peut-etre point encore, mais il n'en est pas ainsi du ministere, du moins des
individus qui

ont part aux affaires et qui

et

tiennent
11

aux idees
parait que

de

grandeur
par une
ici

de vanite russes

me

marche lente et sourde qu'on prend a tache de voies, pour avoir la grande partie du butin, dans le cas, oii la Puissance Ottomanne ne put plus se soutenir en Europe." Becsi cs. es kir. titk. ALev. (No 107. Apoc'est

preparer

les

stille
^

5.)

Merveldt

gr.

1806.

febr.

20. irja (9. sz.)

jelenteseben

II

n'est pas douteux,

que

les Ministres
la

de la Russie ne soient

persuades que la

conqu6te de
I'Archipel,
;

Turquie

Europeenne surtout
I'idee c'est la

du Bosphore, de
plus

de

la

Grece ne fut pour EUe du

grand

interet

loin d'en avoir

abandonne

328
certainement
croyent pas
attendant, la
le

ELSO FBJBZET.

Divan

et

mais ils ne pour realiser ces voeux en plus grande influence a obtenir et maintenir dans le gouvernement de cet immense Empire est ce
le
;

fond de leurs voeux politiques

arrive

le

moment

qui leur paroit le mieux

remplacer cette
francjaise

possession

Je

pense que
prevoir,

si le

cabinet de Saint-Petersbourg

pouvoit un jour
pourroit
la

que

I'infiuence
le

Constantinople

prendre tellement
sie,

dessus, qu'elle annullat celle

seroit

de

Rus-

qu'alors
la

I'epoque

prochaine,
la

ou

cette

Puissance

attaqueroit

Porte

et

essayeroit de

chasser de I'Europe.
;

C'est-lace quoi je pense qu'il faut s'attendre

cet

c'est a preparer

evenement qu'on ne peut douter, que tendront toutes les machinations de la Russie pr6s des Serviens, Albaniens et
tons les peuples de
la religion

grecque que leurs insinuations

Opiszanije tureczkoj vojni.

pourront atteindre.
"

Becsi ALev.
:

Mihajlovszki-Danilevszkij
fej.

I.

kot.

II.
'

10.

1.

Aguilar osztrak charge d'affaires jelenti Szent-Petervar11.

r61

marcz.

(ad no.

10. Apostille
la

1)

Je crois egalement

qu'on s'occupe beaucoup de

jets

Turquie et

importants

sur

les

Provinces

qu'il y a des prode cet Empire a en juger

des rassemblemens de deux armees Russes sur

B^csi ALev.

les

fronti^res.

Merveldt jelentese marcz. 25.

des
troupes

(no. 25)

La Russie conde
la

tinue a rassembler

sur les frontieres

Tur-

quie
sur les FranQais

On
et
les

espere

gagner Constantinople

de vitesse

Tout
aides-de-camp

ici

parle guerre, sous le sceau

du secret ALev.
"

de

I'Empereur meme. B6csi

jelenteseben
tres

Errol Merveldt 1806. marcz. 21.

igy

sz61

L'Empire Ottoman
la

me

parait

menace

prochainement par
la

Russie,
et

et je crois,
le

que quoique
avancer

peut-etre

conduite du

Divan

plus

ou moins
peut

d influence que ou
reculer

la

France peut ou
la

acquerir k la Porte

I'epoque

Russie croira des

armes,
il

necessaire

de retablir son influence par

la voie

n'en est pas

est

moins
a

certains que le

cabinet de

St-Petersbourg
la

decide

plutot detruire

I'Empire et parsouflfrir,

tager les provinces ottomannes en Europe que de

que

preponderance frangaise

regne

sur

1'

empire du Sultan et

JEGTZETEK.

329

que

le

Bosphore se renferme pour

les flottes russes.

Les Minispas ....

tres de I'Empereur Alexandre ne s'en cachent

meme

Je sais tres positivement, que

3.

....

dans

le

conseil de

TEm-

pereur Alexandre les resolutions suivantes ont ete fixees ....

imperceptible

gouvernement ottoman par une influence peut-etre de la France adoptoit une conduite tellement sage, etablissoit de tels changemens dans I'organisation de
si

le

son regime interieur, dans

fiit

la

regeneration de son armee, qu'il

a craindre qu'il vise

qu'il

une independance entiere de la Russie mit a jamais une barriere insurmontable au

a.

projet favori d'agrandissement des Czaars

la

conquete

de TArchipel, importante plus qu'aucune de ses possessiones presentes pour la constituer Puissance de 1 'Europe et assurer son influence dans cette partie de I'hemide Constantinople
et

sphere, alors encore la guerre seroit censee

necessaire.

Bees
1806.
:

ALev.
'*

Merveldt grof a czarral folytatott beszelgeteserol

(22. sz.
jel.

Kaiser horte

Der Aufmerksamkeit an und sagte .... sein fester Wille sei, nichts gegen die Tiirkei zu iinternehmen. es sei denn Frankreich zwinge ilin dazu auch werde er versuchen, wenn es moglich ist, mit Frankreich selbst etwas liber diesen Gegenstand festzusetzen. -- Majus 16. kelt jelentemaj.
8.

chiffrekben)
vieler

kelt

jelenteseben

irja

mich mit

seben pedig ezt jegyzi meg: S. M. I'Empereur Alexandre

Malgre toutes
et

les

assurances de
suis
loin

son Ministere je

d'etre tranquille sur les evenements, qui se preparent relative-

ment a
^^

la

Porte ottomanne. Becsi ALev.

(no.

Merveldt 1806 jun. 12.

26)

jelenteseben igy szol

Le Cabinet de Russie ne desiste pas un moment de

et la

preparer

dans

la

mer
et

noire et sur les frontieres

de

la Valachie,

de

Moldavie

de

la

Bessarabie

tons les

moyens necessaires
s'emparer de cette
Cette

pour pouvoir marcher sur Constantinople

capitale par

et

une operation brusque

est

et

inattendu
idee, qui a

une grande popularite dans ce pays, dans tons les etats on la croit si bien calculee qu'on considere la reussite comme immanquable Persuades comme ils le sont (t. i. a czar es ministerei) que cette capitale une fois dans leur pouvoir, toute la population Grecque des provinces Europeennes de I'Empire
operation
sur Constantinople

une

330

ELSO FEJEZET.

Ottoman se declareroit pour

Becsi ALcv.
^-

la

Russie et se leveroit en masse

pour exterminer ce qui resteroit d'Ottomans en Europe

V. 0. Merveldt gr6f 1806. szept. 23. jelentesenek vonatr^szleteivel.
II.

kozo
'*

Becsi

XLev.

(40. sz.)

boven kivonatolva e

munka
vel.

fejezete 87. jegyzet6ben.

o.

V.

Merveldt

gr.

1806 febr. 20. mar idezett jelenteseapr.

19.

Becai ALev.

" Merveldt

gr.

1806.

jelentese (ad no. 20,

Le

Prince Czartoryski ne m'a

pas paru

content

de

la resolution

adoptee par Sa Majeste

la Servie, la

(I.

Ferencz) au

sujet des troubles de

ici

que d'etouffer, vu on considere I'eclat d'une guerre se sont avec la Porte. Les raisonnements du Ministre reduits a prouver .... que tinir ces troubles etait se priver d'une aide principale, si la guerre eclatoit. Becsi ALev.
qu'on desireroit plutot nourrir sous laquelle
proximite
'^

Merveldt 1806. nov.

i

8.

jelentese

(Apostille ad

no. 46):

Le Baron Budberg
reur de Russie

Czartorj'szkj'

ut4n orosz

kiiliigyminister;

a assure le Ministre de

Naples

.... que Sa

Majeste I'Empe-

entretenoit

des relations avec les insurges de

cooperation de ces peuples contre

la Servie, qui lui assuroit la

les
sie

que par leur moyen et avec leur assistance la Rusattaqueroit par la Bosnie les Fran^ais dans la Dalmatie et
Turcs
;

.... Becsi ALev. Napoleon Talleyrandhoz St. Cloudbol 1806 jAn. 11. kelt Si les Grecs de Servie obtenaient ce qu'ont leveleben irja obtenu la Moldavie et la Valachie, I'independance, la Moree et les autres parties de 1 "empire turc, oii il y a une si grande
ristrie
'^
:

quantite de Grecs, aspireraient au

meme
Ujra

dessein,

et

par

la la

chute immediate de lEmpire

Recueil
''

Ottoman

serait operee."

Testa
iz

des

traites

II.

275.

lenyomatva Izpiszi
irja;

parizkih arhiva. Dr. Gavrilovics M. Belgrad 1904.

Merveldt

1806

jiin.

12.

jelenteseben

6263. 1. L'armement
et

existant en Servie entre pour beaucoup

dans ce calcul
de
St.

on

ne peat pas

disconvenir,

que

le

cabinet

Petersbourg

met une

suite,

nion des habitants de ces pays qu'il ne

autre objet. Becsi ALev.
^*

une attention, une perseverance a captiver I'opideploye pour aucun

1806. apr.

Michelson levele Czartoryszkibez

1022. V.


'

JEGTZETEK.

331

6.

Dubrovin N. F.

Szerbszkij voprosz v czarsztvovanie ImpeI.

ratora Alekszandra

(A szerb kerdes

I.

Sandor csaszar
jiil. f.

ural-

kodasa idejeben.)
109.
1.

Russzkij Vjesztnik 1863. foly.

kik Oroszorszag

108

Nem

lesz talan erdektelen megemliteni,

eltibbi

bogy azon
torok haboa

szerb-bolgar onkentesek,

niiban arnaut onkentesek elnevezes alatt resztvettek,

beke-

kotesek utan az orosz kormany

tek
le s itt

altal a

Bug

partjain telepittet-

mint

hatarorok

gyakran jo

szolgalatokat tettek.

banasmod kovetkezteben azonban, melyet orosz parancsnokaiktol kellett szenvednidk s kiilonosen midon eddig
rossz
elvezett elojogaik inegsertesevel Pal czar uralkodasa

idejeben

a jobbagyok osztalyaba soroltattak, legnagyobb reszok visszaszokcitt a torok

'"

tartomanyokba.
orosz

Eddig az osszekottetest a szerbekkel Ypsilanti herczeg

levo

mellette

iigjmdk
I.

Rodofinikin
1.

tartotta

fenn.

Petrov: Vojna Rosszij stb.

^^
-^

21819.

Dubrovin i. h. Karagyorgye levele Michelsonhoz

i.

1806

jiinius

18,30.

Dubrovin
-*

m. 558.

1.

(Russzkij Vjesztnik 1863.)

Ennek nyomait Merveldt 1806 majus 16. kelt jelenteseUne deputation de Serviens ce trouve ici (SzentPetervarott) dans ce moment et doit avoir eu des encouben
talaljuk
:

ragemens
*^

et

meme

des promesses d'armes et dargent afin de

prolonger leur resistance vis-a-vis de la Porte. Becsi ALev.

Ypsilantirol,

midon rdvid

eliizese

utan 1806 okt. vissza-

helyeztetett fejedelmi szekebe, Merveldt a kovetkezoket jelenti

Becsbe

Le Prince Ypsilanti
ce

est parti

pour Bucharest

on ne
cette

peut pas se cacher que c'est un gouverneur russe dans

province
;

Hospodar a
ALev.

ete traite

ici

avec les honneurs qu'on

n'accorde ordinairement qu'aux princes regnants. 1806 decz. 12.

(no. 57.) Becsi

Az
11.

Oroszorszagb61 Szerbiaba kiildendS

1.

segelyre vonatkozo nehezsegeket illetoleg

KaUay

B.

szer-

bek

tort.
-*

I.

55860.

gorog eredetti Rodofinikin Konstantin orosz

allam-

tanacsos nagy szerepet jatszott a szerb felkeles

torteneteben

tJgy latszik, hogy az orosz kormany 6t kovetkent akarta alkalmazni Ypsilanti mellett, azon esetre, ha Olahorszag fiiggetlenitese
sikeriilt volna.

Egyelore az 1806. ev uyaran elhagyvan

volt

aUomasat (osztalyfondk

az

orosz kiiliigyministeriumban


332
BLSO PEJEZBT.

J&szvasarra es Bukarestbe utazott, bogy ott az orosz erdekeket

kepviselje.

A
a

don

t.

i.

Porta

nemsokara be^llott valtozas kovetkezteben. mi1806 engedven a franczia befolyasnak

aug. 30.

Ypsilantit es Murussit
ki.

letette s helyiikbe Kallimais

chit es Guzzot nevezte Nemsokdra Szerbiaban

Rodofinikin

elhagjta Bukareatet.

latjuk 6t megjelenni,

mint Oroszorszag

also

diplomacziai iigj-noket. Rodofinikin

elso olahorszagi kiil-

deteset illetoleg n6mi reszleteket

tartalmaznak Aguilar
(no. 21. P. S. 1.) kelt
1.

szent-

petervdri osztrak iigyvivonek 1806 aug. 4. (no. 23) es Stiirmer

internuntiusnak
tesei.

1806 szept.

10.

jelen-

Becsi ALev.
11.

Ypsilanti szereperol

I.

k. 546.,

556

558.

Ypsilanti

1805 apr. havaban Manulati nevfl bojart

a

kiildotte

kovetkont Zimonyba,

hoi

Stefanovics Jakabbal es

Katies Jank6val talalkozott.

kozvetitSje szerepeit. (Hadi

A
It.

vajda ekkor
Bees,.

meg mint

a porta

"
nyelvfi)
stb.

Rodofinikin
levele
1.

Bukarestben

1806

aug. 12,24. kelt

:

(orosz

Budberghez.

Bogisics

Razbor szocsinenija

6869.
^^

Budberg

levele Michelsonhoz
i.

1806

szept.

12/24.

oro1.

szul).

1.)

Dubrovin

m.

Russzkij

Vjesztnik

1863

jtilius

110.

-'

Rodofinikin jelentese Budberghez. Jaszvasar 1806 szept.

:

24. (okt. 6. orosziil). Bogisics

*'

i.

m. 70

71.

1.

Michelson levele Karagyorgyehoz 1807 jan.

i.

11/23.
kell

Duem-

brovin
litniink,

m.

i.

h. 115.

I.

Ezzel kapcsolatban

meg

hogy az orosz kozegek

i.

ebbeli eljarasok alapjaul min-

dig a czar biztatasait a szerbeknek vettek alapul. Petrov

*'
'

0806

nov. 23, or. decz.

8.i

m. 220.
1.

Petrov A.

Dubrovin

i.

Vojna Rosszij sz Turczieij 220. m. i. h. 114115. 1.

'' Az 1807 marczius havaban Szerbia legkeletibb tartomanyaban, a Krajnaban 650 Oroszorszagbol erkezett puska osztatott szet de a falusiaknak kotelezni kellett magukat, hogjdarabjaert 38 piasztert fognak fizetni. A krajnai knezek es kmetek njnigtaja; a belgradi tudomanyos tarsulat keziratgylijtemenyeben 466. sz. okirat.
:

'*

Hadzsics

I.

(A szerb

felkeles

Usztanak szrbszki pod Czmim Gyorgyem Karagyorgye idejeben). Ujvidek, 1862. 56. 1.
:

JEGTZETEK.

333
szrbszki.

Vuk
^3

Szt.

Karadzsics

Pravitelsztvujuscsi szovet
23.
1.

(A szerb igazgato tanacs). Bees, 1860.

szerb felkeles tortenete)
cz.
:

Arszenijevics Batalaka: Isztorija szrpszkog usztanka 'A

miiveben

I.

242

43.

1.

igy jellemzi

rOviden a harom kbvetet

torok

Csardaklija Peter az utols6 osztrak-

elott Belgradban vendeglos volt, ki sok massal haboruban felajanlotta az osztrak kormaaynak szolgalatat, minek fejeben ez kesobb pensioval jutabnazta. 14 evig tart6zkodott Ausztriaban, hoi mint nyugalmazott szazados jobb tarsasagbau megfordulva altalanos miiveltsegre tett szert. De mind ez meg nem volt eleg, bogy tudja, mikent kell egy orszagot es nepet kormanyozni. Neki fogalma sem volt, hogy

babom

egyiitt e

az orosz torvenyek mennyiben iiltetbetok at Szerbiaba. A masik kovet, Gagics epp oly keveset ertett egy orszag vezetesehez, mint az elso. Ez azonban tudott egy kicsit imi s fiataes tisztabb volt az elobbinel. Mindketto meg volt gyozodve kival6sagar61 es kitiino diplomacziai iigyessegerol. A harmadik, Liikics Abraham, valamivel tisztabban es rendeseb-

labb

ben

elt

varosi

m6dra viselkedett

es a kolostorban tanult

egy

kicsit irni es olvasni.

Tole kiildnben csinalhatott a ket elobbi,

a mit akart.
^^
i.

Michelson
h.

jelentese

1807 apr.

28. (maj. 10.)

Dubrovin

m.

i.

117.

1.

3^
38
^^

U. 0.

U. o. 116.

1.

Vuk

Karadzsics

i.

m.

24.

I.

szul).

Michelson levelei Karagyorgyehez es a senatushoz (oroBogisics i. A gorog Iegi6r61 Bogim. 112 113. 1.
:

sics
jiln.

i.

m. 110111.
(jiin.

1.,

Rodofinikin jelentese Foksanb61

1807

4.
3^

16. or.)

Budberg

levele
:

Michelsonhoz,

Tilsitbol

1807 Junius

2.

(oroszul). Bogisics

i.

m.

76.

1.

Budberg majus 23 U. o.
^^

levele
75,
1.

Karagyorgyehez

Bartensteinbol

1807

*"

Paulucci jelentesei az osztrak hadsereg

felkesziiltsege-

rol,

a hadvezerlet egyes vonatkozasair61,

a hatarorvidek szer-

vezeterol es hangulatar61 nagyon erdekes

adatokat

tartaimaz-

nak, kiilonosen pedig az akkori torokbarat magyar kozvelemenyt

illetoleg az orosz-torok haboriival

szemben. Ez adatokra, mintitt

hogy nem tartoznak szorosan targyunkhoz,

csak utalunk.

334
*'

ELS6 FEJEZET.

Gr6f Zichy
14.

Karoly jelentese

Ferencz

csaszarhoz 1807

jiilius

Becsi hadiig'yi lev61tar.

Titkos jelentes szerint Mar-

quis Paulucci
ki

40 ezer aranynyal megszbkdtt franczia ezredes,

Szerbiaban akar megtelepedni.

ele vittek
!).

penzt elszedtek

tSle

es

Karagyorgye
**

Paulucci jelentese Budberghez,

i.

Rimnikbol

1807

jiilius

18/30. Bogisics
*''

m. 97107.

1.

Bogisics

i.

m. 107

110.

1.

talalhato az

egyezmeny

tei-

jes szOvege orosz nyelven.

**

La convention qu'une heureuse combinaison m'a mis

viser.
le

en pouvoir d'etablir avec les Servians aurait forme la base des

grandes operations auxquelles Ion devait

session

Outre

la pos-

d'un

pays tres important par

voeu d'une nation

entiere, qui a ete 6tablie assurait a Sa Majeste par I'article 6-me un corps de 15,000 hommes destines a la seule invasion de Bosnie et Dalmatie, tandis que la frontiere assez etendue de ce cote-la aurait ete garnie par une force aussi non moindre de 15,000 hommes. L'article 5-me assurait une force de 20,000

hommes

qui

non seulement devait defendre

mais se porter sur

la

frontiere

du

cote de Widdin,

la Bulgarie si les

circon-

stances I'eussent permis,

rations

circonstances dependant des ope-

qu'aurait

ete

en

etat

de faire

Monsieur

le

General

Michelson. Si Ton reunit a cette force

les

positive,

presentee par

deux
le

articles

que je viens de

citer, la

possession

de plu-

sieurs places fortes, entre lesquelles Belgrade tient le premier

rang,

parti considerable

quon

aurait eu en Bulgarie, Bosnie

et Dalmatie, la probabilite d'une

heureuse invasion en Albanie

par les Bouches de Cattaro et entin les mouvements analogues

qu'aurait

pu

faire Mr. I'Amiral

Synawin, certainemcnt Ton verra

zele,

que je
les

n'ai

pas exagere par exces de

succfes

en faisant entrevoir
en

plus

heureux

contre

la

Porte et les Fran^ais

:

Dalmatie. Paulucci jelentese. Bogisics

*''

i.

m. 106.

1.

Cette convention,

igy szol Paulucci tobbszSr emlitett

jelenteseben,
etre inutile,

par les circonstances actuelles devient peut-

mais comme j'ai eu la precaution de ne rien procomme de rien signer, ainsi elle pent n'etre regardee que comme des demandes sur lesquelles il depend de la volonte
mettre,

de

Sa Majeste Imperiale d'y donner ou non son adhesion.

i.

Bogisics

m. 106.

1.

JEGYZETJiK.

335

'*

Az

osztrak es magyar hatosagok Paxilucci orgrof mtiko-

deset bizonyos joggal kivalo figyelemmel kisertek.

Az

orgrof

ugyanis elobb Dalmacziaban mfikodott mint osztrak alkalma-

pozsonyi beke utan franczia szolgalatba lep es 1807ben mint orosz iigynok jelenik meg Magyarorszagban es Ausztria nemely tartomanyaban, azt allitvan, bogy megbizasa van a czartol a szerb felkelokhoz. Ez a kalandos eletpalya meltan
zott, a

felkoltotte

figyelmet

es

azert

gyanitottak,

bogy Paulucci

voltakep

franczia erdekben mtikodik.

szerbek, ligy latszik,

igen jol megoriztek a titkot a Pauluccival folytatott alkudozasokat

illetoleg,

mert

meg 1807 vegen

bogy
arr(51

azt bittek Becsben,

bogy
a

a szerbek Pauluccit franczia rokonszenvenel

kiildtek

fogva csak azert

Bukarestbe,

tole

megszabaduljanak. Midon

becsi

kiilUgyminiszter

ertesiilt,

bogy az 6rgr6fnak van

fontos

egy bizalmas szolgaja,

iromanyokat
missziojat.
is

ki mindeniitt kiseri es allitolag

gr.

masol, utasitotta

Merveldt petervari kovetet.

hogy igyekezzek

a szolga reven pontosan megtudni Paulucci Egyszersmind parancsot is adott, bogy Pauluccit,
el.

mihelyt Ausztriaba jon, rogton fogjak

valaszolt,

Merveldt nerasokara

hogy Pauluccit szemelyesen ismeri es hogy ez utobbi 1806 Junius havaban maga kozolte vele, hogy Dalmacziaba

kiildtek es litlevelet az osztrak kovetsegen lattamoztatta. Szeptemberben ismet megjelent nala es beszelt olahorszagi tartozkodasar61, aztan Mitauba vonult vissza, hoi az orosz kormanytol nyugdijat hiizott. Merveldt kalandornak tartotta, de

voltakep semmi positiv vadat ellene emelni

nem
E

tudott. V. 6.

1807 decz.
8-an

9.

Merveldthez intezett

leirat es

ennek 1808 januar

jelentesekbol

kelt jelenteset (No 110. F. Bees ALev.).

nyilvan kittinik, hogy Becsben

nem

volt hatarozott

tudomasuk

Paulucci szerb kiildetesenek reszleteirol

lev.

L.

meg Bees Hadi

1807
*'

fasc. 13, no.

1.

Rodofinikin
h.

titkos
1.

utasitasai (orosz nyelven) Dubrovin:

i.

m.

i.

118119.

* *"

Arszenijevics Batalaka

i.

m.

I.

261263.
i.

11.
1.

Nenadovics Mate
m.
i.

Memoari. Belgrad 1867. 195.

m. 2324.
i.

Dubro-

vin

i.

h.

122.

1.

Vuk Karadzsics
igen

1.

^"

Rodofinikin jelentese Budbergbez. Bogisics

m. 122.

1.

Rodofinikin jelentesei

becses

adatokat

szolgaltatnak

szerb tOrtenethez ezen korban. Mindazonaltal

nem

lehet figyel-

336

ELSO FiUEZBT.

men
el

kiviil hagj'ni,

hogy Rodofinikin mindjart kezdettol fogva

olykor tuls4go8 szigorral

leven keseredve a szerbek ellen,

itel feieiSk.
'^

Dubrovin

i.

m. 116.

1.

**

Rodofinikin jelentese Budberghez 1807 angusztus 12/24.

i.

Bogisics:

m. 114117.

1.

"
**

U.

o.

115-116.

1.

Vous connaissez trop

generals

bien,

Monsieur
la

le

Comte (Stadion
et

gr6f, az akkori osztrak

kiiliigyminister)

Cour de Russie

Topinion

de

ce

pays, rempla^ant en quelque

fa^on

I'absence d'un syst6me politique, qui a ete assez constamment

suivi par les differens Ministeres.

La possession de ConstantiDardanelles,
qu'elle

nople,

celle

du Bosphore

et

des

juge

justement pouvoir seul

vivifier et multiplier les

grands moyens

a sa disposition entre la mer noire, la mer caspienne et le Wolga, reste sans doute constamment 1' arriere-pensee de la Cour de Saint-Petersbourg, a laquelle est plus ou moins soumise toute la marche de sa politique. Partager en Europe la suprematie de la France est la marche, que le Cabinet de Russie suppose pouvoir le conduire le plus directement a atteindre ce but, c'est la mesure qu'elle suppose en outre etre due a ses moyens et ses ressources qu'elle s'est constamment exageree. Merveldt jelentese 1807 junins 24. (No. 87 C.) Bees ALev.

'
'

Thiers A.

Histoire

du Consulat
1.

et

de

I'Empire.

Paris

1847. VII. k.
'^

6-19.
:

es 654.
i.

Bemhardi

m. U. 54748.
osztrak

1.

*'

liaro Stiirmer

intemuntius
25.

jelentese a

kiiliig)'-

ministerhez

1807

angusztus

(No.

24)

chiflfrekben.

B6c8

Egyebkent, hogy mily konnyeden vette Michelson a szerbek erdekeit, kitiinik a Petrov i. m. 253 55. II. kOziJlte

ALev.

okmanyokbol, Iszajev alkudozasairol a viddini pasaval s a Pozzo di Borgo misszerbek ketsegbeesesercil u. o. 255 61. si6jar61 u. o. 269276. 1.

"^

Champagny
1807

franczia kiiliigyminister siirgonye

7.

Sebastia-

nihoz

szeptember

Baron

J.

de

Testa
II.

Recueil des
1.

Traites de la Porte ottomane. Paris 1865.

k.

302.

; ;

JEGYZETEK.
"^

837

A
:

fegyverbziinet
i.

teljes

szoveget adja (orosz nyelven)

1.

Dubrovin
^"

m.

i.

h.

561

564.

Rodofinikin jelentese

Budberghez 1807 aug.

24,

Bogi-

sics

i.

m. 122124.

1.

*^

bicza. V.
127.
1.

Nenadovics Jakab levele ocscsehez, Mate protahoz. Goluk. 1843 es 1844. Belgrad. 150. 1. Bogisics i. m.
:

^*

Rodofinikin jelentese Budberghez egy Cliursid

pasahoz
1.

intezett levellel. 1807

szeptember
i.

11. U. o.
I.

128

131.
20.

" Dubrovin
^*

i.

m.

h.

130131.

Jovanovics

kapitany levele a krusedoli zardafonokhoz.

Klenakbol 1807 augusztus (alighanem szeptember)

gradi
1. 1.

kezirat-gyiijtemeuyebol 482. sz. okirat.

Nenadovics
:

bel-

Jakab
24.
'^'

levele ocscsehez, Matehoz,

i.

Szabacsbol 1807 szeptember

Gohibicza
I.

h.

148149.
ist

1.

Sandor czar nyilatkozata Scholer porosz kovethez

ein Waffenstillstand

Mit

der Pforte endlich

geschlossen

zwei Punkte hiugegen, die Riickgabe der genommenen Schiffe

jahr,

Vertagung des Aufkiindigungstermins bis zum Friihkann ich mir nicht gefalien lassen und werden sie, wenn die Tiirken darauf bestehen, aufs Neue den Ausbruch des Ivrieges veranlassen. Gegeutheils aber wiirde ich Frieden nach meinen alten Grundsiitzen schliesseu, d. h. die Moldau, wo jetzt noch meine Armee steht und die Walachei tractatenmassig

und

die

zuriickgebcn". Paul Hasselt

tik

Geschichte der preussichen PoliLeipzig 1881.

378.
1.

1807 bis 1815.

Erster

Teil.

82. sz.

okirat. Scholer a

porosz

kiralyhoz.

Szent-Petervar 1807 okto-

ber 10.
''^

Bernhardi

i.

ra.

il.

570. Zinkeisen
s

Geschichte des osm.

i.

Reiches in Europa. VII. 529

''''

kk.

11.

Petrov

m. 281-2.1.

Jovanovics

kapitany jelentese Sztratimirovics ersekhez

Klenakbol 1807 okt6ber 16. A belgradi t. t. kezirat-gytijtemenyebol 485. sz. okirat. Dubrovin 135136. I. Batalaka i. m.
:

I.

320.

1.

azt

allitja,
;

hogy Novokrstenni nem

is

kiildetett

oda

Rodofinikin

altal

nem
:

volt ra sziikseg,

mert csak kisebb

torok csapatok jottek.

'^^

Vuk Karadzsics
Dubrovin
:

i.

m. 26.

1.
1.

9 '"

i.

m. 133134.

Dubrovin

i.

m. 136.

1.

Kallay:

szerb felkeles tortenete 180710.

I.

22

338
''

BLSO PEJEZET.

Dubrovin
osztrak
10.

i.

ra.

137

142.

1,

Stiirmer intemuntius jelen-

tese

az

kiiliigyininisterhez
S.
III.

Konstantin4poIybuI 1807

decz.
kelt

(No 39. P.

jelenteseben

Stiirmer

Tovabba egy misik ug^yanonnan mci^jegyzi La Porte est depuis

:

quelques jours
'

inforraee

du

role de despote,

que M. liodoti-

nikin joue a Belgrade. Bees

ALev.
1.

U.

0.

146147.
I.
:

1.

''

Hadzsics

i.

m. 8485.

II.

FEJEZET.
siirgOnjei baro Herbert
18. es
:

'*

Az

osztrak

kulugyministerium
3.

internuntiushoz 1800 okt6ber

16. es
25.,

es

november

1801 januar

november

17. es az internuntius
3.

jelentesei

1800

febr.

marczius 10. es aprilis

''''

becsi allami titkos leveltarban.

tekintettek

Hogy mily gyanakodassal

ekkor meg Kon-

stantinapolj^ban Ausztriara, kittinik tobbek kozott ket peldabol.

Atif, a reisz-eflfendi, a

folott

aggodvan,

campo-formioi beke leheto kovetkezmenyei egy izben 1798 elejen a porosz kovetnek

Knobelsdorfnak kijelente, hogy a porta Ausztrianak nerahatalmatol fel, hanem ravaszsagatol. Es ket evvel kesobb 1800
nyaran, midon az
lij

reisz-effendi, Cselebi-eflfendi

Tamara orosz
annak fo

kovettel egy szovetseg megkotese folott alkudozott,

czelja
el,

gyanant Ausztria kapzsisaganak korlatozasat fogadta miutan e hatalom teriiletnagyobbodasa epp oly kevesse

felelne

meg
Az

a porta, mint egesz Eur6pa erdekeinek. Zinkeisen

k. 75. es 102.
I.

Geschichte des osmaniscben Reiches VU.

'"

osztrak

klilUgyministerium
1.

siirgonyei

az internun-

tiushoz 1801 szeptember

2.
;

es 18.

1802 januar

16. es

febmar

1803
''''

aprilis 19.

becsi allami tilkos leveltarban.

siirgonyei

Az

osztrak

ministerium

az internuntiushoz

1804

aprilis 3. es 17-r61.

Az

utobbi,
czeljat

a portanak teendo kbzle-

menyekrol szolvan, azoknak

kovetkezcikepen igazolja

um

der Pforte die Dringlichkeit einer Abhilfe mehr und mehr

. .

ihre diesfalligen Ansichten und ans Herz zu legen und Vorkehrungen naher zu erforschen, andererseits sie ebenfalls von der Nothwendigkeit zu iiberzeugen bei Wiederherstellung der Ruhe und Wiedereinsetzeus ihres Ansehens in jener Pro.

vinz

die

dortige christliclie Volkerschaft mit aller

moglichen

Nachsicht und Gelindheit zu behandeln und die durch so lange

22*

340

mXsouik fejszbt.

Untcrdriickungen, Plackereyen und Leiden aller Arten abwendig

gewordenen Gemiither der rechtmassigen Authoritiit wieder herbeizufiihren und einer ganz ausgesaugten, vemachlassigten Bevolkerung nach und nach wieder aufzuhelfen. A becsi allami
titkos loveltarban.
'*

Baro

Stiirmer,

az

internuntius

igj-

ir

targfyrol

1804

4prilis 10. kclt jelenteseben

(No

i:5.)

Die Pforte hat auch die

in Ser-

Nachricht von einem allgemeinen Aufstande der Kayas

bian

gegen die beriichtigten Belgrader Dayen iiberkommen, und schmeichelt sich mittels selben in Kurzem das Land von diesen iibermachtigen Tyrannen befreyet und endlich die schon
seit so langer Zeit daselbst gestorte

Ruhe

wieder

einmal

auf eine dauerhafte Art hergestellt zu sehen. In dieser Absioht

haben die Paschen von Bosnien und Nissa Befehl erhalten, den Rayas gegen ihre Unterdriicker zu Hilfe zu eilen. Majus

11-iken pedig (No 15. P. S. V.) ezt jegyzi

meg

Man

ist

der-

massen weit entfernt

vinz,

die Christlichen Unterthanen jener Prodie

so

wider

die

Belgrader Beghen

Waflfen

ergriffen

haben,
als

fiir

Aufriihrer

und Feinde dcs Reiches anzusehen, dass

.
. .

der franzosische Bottschafter sich

einigen niiheren

durch seinen Ersten

in Betreflf
liess,

Dollmetscher nach

Umstanden

der

sogenannten
dortigen

Serbischen

Rebellen

erkundigen

der Reis

Effendi sich mit den

Christlichen

Worten

iiusserte,

wie dass der Pforte die

als Rebellen Ursache babe, sich von

Unterthanen

keineswegs

bekannt

wiiren, dass sie vielniehr alle

der Treue und Unterwiirligkeit derselben versichert zu halten,

und dass
einiger

sie

ihnen gegen die Erpressungen und Grausamkeiten

iibermiithiger

Machthaber Belgrads beyzustehen und

der rechtmassigen

nebst Handhabung
Autoritjit

des nothigen Ansehens

auch Ruhe und Ordnung im Lande wieder herstellen

zu machen fest entschlossen sey.

tarban.
'^

becsi allami titkos level-

porta valasza) bestand darin, wie dass zwar ihre dortigen Christlichen Unterthanen allerdings vor den femeren Misshandlungen und Untcrdriickungen der Belgrader Machthaber zu beschiitzen und ihren gerechten Beschwerden abzuhelfen entschlossen sey dass ihr aber auch andererseits Regentenpflicht und religiose sowohl als auch politische Riicksichten nicht erlaubten ihnen die Dayen

Diese

(t.

i.

namlich die Pforte,

JEGYZETEK.

841

ganz

preis,

und dadurch
Anlass

etsva

zu einem allgemeinen Missver-

gniigen

des

Janitscharen-Corps,

wovon

diese

letztere

einen

babe daher in der Absicht, urn zwischen beyden Partheyen eine annehmbare Aussohnung und Sicherheit fiir die Zukunft herbeyzufiihren, dem Bekir Pascha von Bosnieu als einem Manne von bewahrter Klugheit und Massigung die Beylegung der obwaltenden Irrungen iibertragen und an diesen Pascha, als in Sachen aufgestellten obersten Schiedsrichter wiinsche sie, dass auch der k. k. Hof jedesmal beyde Partheyen mit ihren Ansuchen durch die betrefenden General- Commanden verweisen zu lassen von der Gate seyn moge. Uibrigens erkenne die Pforte mit innigTheil ausmachten,

zu

geben.

Sie

vorliegenden freundschaftlichen Anfrage und vergniiglichen Gesinnungen ihres guten Nachbars des k. k. Hofes, und werde mit danckbarem Gefiihle alle freundschaftlichen Gefalligkeiten und AushUfen an- und aufnehmen, so man kaiserlicher Seits einer oder der anderen Parthey, auf Einschreitung des mehrbesagten Pascha von Bosnien angedeihen zu lassen geruhen wird Stiirmer jelentese 1804 aprilis 26. (No 14. P. S. III.) A becsi allami titkos levelin

ster Riihrung

der

die v7olilmeynenden

tarban.
*" A ministerium Stiirmerhez 1804 majus 18. intezett siirgSnyeben igy szol Bey dieser Lage der Dingen hat sich dann der Pascha (t. i. Aszon-Aga a nevleges belgradi kormanyzo)
:

wiederhollt zudringlich

um

die Mitwirkung unserer betreffenden die

General-Commanden beworben,

aber durch die

die

angenomZurufe

mene Neutralitatsgrundsatze

gefesselt,

allseitigen

endUch ohne auffallender Versagung freundnachbarlicher Hilfe und ohne schobis es

so lange abzulenken gesucht haben,

kirender
nicht

Gleichgiiltigkeit

fiir

das

Ware
die

Interesse

der Pforte

von der Dazwischenkunft der k. k. Behorden abgehangene Beylegung jener Uuruhen neuerdings auf das Spiel zu setzen. Die erste Vermittlung, oder vielmehr blosse Zeugeleistung hatte zwischen den streittenden Partheyen in Schabatz, von Seite des k. k,
wirklich
bios

mehr moglich gewesen war,

Obristen Stoichovitz statt, und die zweyte fast ahnliche Benehmungsart geht wahrscheinlicher Weise ebeu itzt bey Belgrad vor sich, ohne dass jedoch bey der einen sowohl als bey der anderen unserseits der mindeste Act von Anmassung in

342
das
Ich

MA.SODIK KKJEZET.

rechtmassige

Ansehen der
der

Pforte,

Einmengung

in

ihre sey.

Kechte,

oder Bevortheilung
nicht,

Umstiinde

eingctretten

zweifle

dass das ottomannische

Ministerium,

nach

dieser achter Darstellung des Gegenstandes,

wovon

die Berichte

des Pascha von Belgrad

enthalten werden,

hoflfentlich die aufrichtige Bestiittigung

den reinen Gesinnungen, und den unzweydeutiiien Betragen des allerhochsten Hofes voile Gerechtigkeit werde widerfahren lassen, so wie es audi zu hoflfen ist, dass
jene
redliche
christliche

Volkerschaft, die zur Wiederherstelin dortiger Gegend so Wirknng der wohlverdienten Milde

lung

der

Grosshcrrlichen Authoritat

thatig beygetragen hat, die

erfahren werde. Euer

etc.

aber werden sich gewiss von selbst

die

angelegen sej'n lassen,

jedoch moglichen unachten Auslegungen der Pforte

zwar nicht voraus zu sehenden, so wohl

als des Publicums und namentlich ein oder anderer Missionen nach diesen ausfiihrlichen Mittheilungen bestens zu berichtigen.

becsi allami titkos leveltarban.

*^

Colloredo es Cobenzl eloterjesztese Ferencz csaszarhoz

25."

1804 majus
j4n,

nagyfontossagd

okmanybol
I.

Karagyorgye
454. lap-

ajanlatara vonatkoz6 reszt

mar

kozoltiik az

kotet

akkor

meg

Bogisics tobbszor idezett okiratgylijtemenyenek

nyoman. Az6ta a becsi allami leveltirban sikeriilt megtalalnom annak eredetij6t, Ferencz csaszar resoluti6javal egyiitt. Oly bo vilagot vet ezen irat az akkori osztrak politika iranyara es jollemere, hogy nem tartom foloslegesnek annak ide vonatkozo
reszet szoszerint adni.

Az

eloterjesztes

megemliti roviden
osztrak
reszrol
ajanlatat,

szerb

mozgalom

kezdetet,

indokait,

az

tett

bek^ltetesi

kiserleteket,
:

Karagyorgye ismert

azutan

pedig igy folytatja

Provinz,
feyerlich,

Die

Annahme

einer sich selbst ergebenden

ware diese Ergebung noch so allgemein, noch so noch so freywillig, und ihre Annahme noch so vortheilhaft, allein mitten im Frieden, wiirde eine oflFenbare Verletzung bflfentlicher Treue und Glaubens seyn, wovon nicht einmal der Gedanke bey Eurer MajestSt Religion Eingang finden kann, zu geschweigen der uniibersehbaren Folgen, die ein BO willkUhrlicher und bedenklicher Entschluss von Seite aller grossen Machte, unausbleiblich nach sich Ziehen wiirde. Es ist daher in dieser doppelten Riicksicht, der vorliegende Antrag nicht andcrs als verneinend zu erwiedem wenn selber auch
;

JEGTZETEK.
sonst von
eines

343
nicht als
die Sprache

voUem Werthe imd Gewicht.

seines

einzigen,

Ausschlages nach ungewissen Theiles

hung

anzusehen ware, die noch dazu durch den Umstand der Umgebios an aller hoheren Behorden und Verwendungen,

Hauptmann, zwar der Furcht sich durch Aufrichtigkeit verfanglich zu machen beygelegt werden kann, aber aucb der Vermuthung Platz lasst, ob nicht etwa dieser Hauptmann oder
einen

andere subalterne Granzer unseres Kordons,

haltnisse

ebenfalls Servia-

nischen Herkommens, durch Freund- und Verwandschafts Vermit

den jenseitigen Servianern

verleitet,

den ersten

Anlass zu

dem gemachten Antrag gegeben haben mogen. Wie dem aber sey, diirfte dieser Antrag jedoch dahin zu
sein,

benutzen

um

gedachte Servianische nicht unbedeutende

liber die

VSlkerschaft, durch Zusicherung Eurer Majestat Allergnadigstea

Wohivvollens,

und Thoilnahme, durch Belehrung

als

Un-

moglichkeit dermahlen jeraand andern

der Pforte

zuzuge-

der Pforte

guten Gesinnungeu und Anstalten eben und endlich durch das Versprechen eines werkthatigen Fiirworts bey ihrem rechtmiissigen Souverain in ihrer bezeigten Zuneigung fiir Eurer Majestat erlauchtestes Erzhaus auf alle Falle ware es auch nur zur grdssten Sicherheit und Aufnahme des Handels und Wandels nach wieder hergestellter Ruhe zu bekraftigen.

horen auch

iiber die
sie,

fiir

Die Pforte aber

Intemuntius

gedachten

wir

mittelst

Eurer Majestat

und ausfiihrlich von dem fruchtlosen Ausschlage der neulichen Zusammentretung sowohl, als von der viblen Stimmung zu unterrichten, die in den Gemiithern jener betrachtlichen christhchen Volkerschaft bey der so ganzlichen Verwahrlosung der Pforte, natiirlicher Weise immer mehr und mehr iiberhand nehmen miisste, und die bereits soweit gediehen sey, dass Insinuationen von Unterwiirfigkeit, und fiir den Fall, die Festungen fielen, auch von deren tjbergabe an Eure Majestat gelangten, nebst dem Beysatze, dass im Verweigerungsfalle sich an eine andere Macht nothgedrungen gewendet werden wiirde. Der Internuntius hatte hiebey von Eurer Majestat gegebenen abschlagigen Antwort, und von Allerchochst
unverweilt

dero

unabweichlichen

Grundsatzen

religioser

Anhanglichkeit

an die Treue der Vertrage sowohl als wohl gefiihlten Interesse an der Erhaltung des tiirkischen Keichs Gebrauch zu machen,

344 auch hinzuzusetzen,

HASODIK FEJEZET.
dass AllerhOchst dero freundnachbarliche
zii

Sorgfalt bereits dahin

streben geruhet habe.

durch zweck-

massige Belehrungen den billigen Hass gegen die Dayen, von

verdientem
die

anhanglichen

Gesinnungen
die

fiir

den rechtmassigen

Herrn abzusondern, und so

nnterhalten

Bande der Unterwiirfigkeit an Pforte durch EinflOssung von Vertrauen bestmSglichst zu

;

zugleich

wiirde

aber

der

Interauntius

schiedenen
ungliickliche

Mitgliedern des tiirkischen Ministeriums

sey,

nend bemerken, wie nothwendig es

Christen

den verwohlmeyanstatt ctwa jene

oder ihrem

mit

Scharfe zu behandeln,

Schicksale zu iiberlassen, vielmehr durch alle

lieb

mdgliche Mittel

zu gewinnen, und durch zweckmiissige Versohnungspunkte

fiir

diesen

das innere und aussere Ansehen der Pforte bedenk-

lichen Auftritten ehebaldigst ein

in vertraulicher

Ende zu machen
dieser Mittel

er

wiirde

Erorterung
Pforte
nicht

aller

einzugehen be-

rechtiget

werden,
der

und zwar, wie jenes

Interesse
k. k.

Granze

liistigen

in der That fiir das minder nachtheiligen, als fiir die Herrschaft der Dayen, kiinne auf eine

Art abgeschnitten werden, die keine anderweitigen bedenklichen

Folgen gekriinkter Empfindlichkeit des ganzen JanitscharenCorps in weit und breiten Umfange des tiirkisclien Reiches
besorgen lasse. Er wiirde endlich im Namen des Ailcrhochsten Hofes die aufrichtigste Bereitwilligkeit anzutragen haben, zur
Wiederherstellung
mitzuwirken.
der

Ruhe

in

jener Provinz

freundschaftlich
ver-

Auch

gediichten wir

dem Russischeu Hofe

trauliche Mittheilung des

ganzen Gegenstandes und des hiebei allerhochster Orten angenommenen Benehmens zu machen, theils urn hiemit alien etwaigen Anwiirfen jencr christiichen und zwar alt-griechischen Unterthanen zuvorzukomnien, und
Russlands Empfanglichkeit
dafiir

durch Allerhochst dero Beydie

spiel zu fesseln, theils

um

das Zutrauen dieses Hofes, in Eurer

Majestiit unabanderliches

System

fiir

Erhaltung des

tiirki-

schen

Reiches

durch

einen

so unzweydeutigen Beweis

noch

mehr zu
BehcJrden
haltens,

befestigen.

Sollten

endlich in der Zwischenzeit neue

Vermittlungsversuche
statt

von alien Theilen

an die

k.

k. Militar-

haben,

wiiren wir des unvorgreiflichen Dafiir-

selben

wie bisher

mit Freundschaft aus

begegnen, und
auf erhaltene

alles thunliche

und Antlieil zu anzuwenden, urn wenigstens bis

Constantinopel
die

Riickausserung

Feind-

JEGYZETEK.

345
alles

seligkeiten

einstellen

zu machen.

Es hangt jedoch

von

Eurer Majestat weisesten Ermessen ab.

test

Ferencz csaszar a

kovetkezo resolutioval hagyta helyben a fontebbi eloterjeszIch genehmige Ihr Einrathen, nur will ich, dass den
:

Servianer

Christen

gegen

sie nichts

von den guten Gesinnungen der Pforte mehr geaussert werde, als wirklich die Pforte

gezeiget, dass dafiir gesorget werde, damit die Christlichen Unterthanen aus Servien, welche sich an Mich urn Schutz, und auch mit Unterwerfungs-Antragen gewendet haben, nicht der

fet

Rache der Pforte preisgegeben, oder von ihr hierwegen gestraund hart behandelt werden. Endlich wird die Staatskanzley
darauf wachen,
so wie auch das

damit die Belehrung der Servianer Christen,

Benehmen der

Militiir-Behbrden

und Personen,

auch anderer Individuen, bey vielleicht noch in dieser Sache vorfallenden Ereignissen, gauz den von der Staatskanzley gemachten, und von Mir hiemit mit einigen Zusatzen genehmigten A becsi Antragen gemass eingerichtet werde. Franz rap.

allami titkos Icveltarban.

^^

Bovebben szolottunk az osztrak

I.

reszrol nyiijtott segely-

rol az

k. 461.
:

1.

becsi kiiliigyministerium iromanyai kozott

talalhato

targyrol igy nyilatkozik

den Anfang stb. czimii emlekirat e Als dahero ... (a szerbek t. i.) die Watfen ergriffen um sich von ihren Tyrannen zu befreyen, so war es ihren Glaubeusgenossen und Anverwandten auf Osterreichischer Seit nicht zu verargen, dass sie die Servier heimlich mit Waflfen und Munizion, woran es ihnen am meisten und man sah diu-ch die Finger, wenn fehlte, unterstiitzten auch grossere Quantitaten Pulver, Bley und Waffen nach SerNotizen
iiber
:

vien

ausgefiihrt

wurden,

als

bey andereu Umstiinden hatte

geschehen
^^

diirfen.

becsi allami titkos leveltarban.

es

Karagyorgj'e

Nenadovics Jakab levele Sztratimiro(szerb nyelven).

sz. v.

vicshoz
^

1804 Junius

13/25.

belgradi

t.

t.

keziratgyfijtemenyeben 377.

ministerium utasitasa Stiirmerhez 1804 majus

a csaszarhoz
tett

29-r61,

kozolven vele

eloterjesztest, igy folytatja

Es

eriibriget mir

daher nur Ener

beziiglich

dieser

Mittheilung

etc. auf den dreyfachen Zweck aufmerksam zu machen, welcher

darin besteht, einerseits die Pforte in ihrem

billigen Zutrauen

34G

MASODIK KEJEZET.

Anhiinglichkeit noch mehr zu bekraftigen andererseits den christlichen Aufstand gegcn alle etwaige Verfolgung oder Strafo wegen ihrer Sr. Majestiit bezeigten Zuneigung wohl zu Endlich der Pforte die Nothwendigkeit dringend bewahren vorzustellen jenen Unruhen ehestens abzuhelfen. Hier liegt
;
. . .

aber
sich

der

Knotten der Schwierigkeit

berechtiget

Euer

etc.

befinden
.

hiemit

mit

dera tUrkischen Ministerium

jedoch mit Vermeidung aller Aufsichtigkeit in freundschaftliche ErSrterungen des Gegenstandes und jener (t. i. a mozgalom elnyomisara vonatkozo) zweckmassigen Mittel einzngehen, auch
hiebey die aufrichtige Mitvvirkung des allerhochsten Hofes mit
freundnachbarlicher Theilnahrae anzutragen.

becsi allami

tit-

kos leveltarban.
"^

Stiirmer

S. IV.)

igy

ir

1804 Junius tobbek kozott

25.
:

kelt jelenteseben (No 18. P.

in

Der Grossvezier

seiner

mir

durch

den Mund des Reis Efendi ertheilten Riickausserung

erkennet zwar,

....

mit vollem Danke die sich stats gleiche

und Benehmungs-Art des allerhochsten Hofe? bey den dermaligen bedenklichen Vorgiingen in Serbien, und gestehet ohne Anstand ein, wie gegriindet die Beschwerden der Christlichen Unterthanen wider die missbrauchtc Macht ihrer unbarmherzigen Unterdriicker der Dayen von Belgrad seyen, und wie sehr ihre mitleidwerthe Lage eine billige Erleichterung fiir die Zukunft verdiene, iibergeht jedoch dabey ganz mit Stillschweigen das so wohlmeinende Anerbieten einer aufrichtigen Mitwirkung des k. k. Hofes zur moglichst baldigen Wiederhcistellung der erwiinschten Ruhe und Eintracht in jener Granzprovinz und begniiget sich mit der vormaligen Erklarung, wie dass uiiuilich die Pforte sich hierinfalls giinzlich auf den zum Schiedrichter gewahlten Bekir Pascha von Bosnien verlasse, und von selbem allein die .Vusmittlungderjenigen Puncte gewiirtige, wodurch eine aufric htige und dauerhafte AussOhnung zwischen den ver.schiedenen Partheyen zu bewirken seyn diirfte, nebst der wiederholten Bitte keinem Theile etwas von Lebeusmitteln, Kriegsraunizionen und dergleichen von Seite <Ier benachbarten k. k. General-Commanden, anders als auf jedesmaliges ausdriickliches Begehren des besagten Bekir Pascha
edle Denckungs-

verabfolgen zu lassen. Obrigens vcrspricht die Pforte officieUeent ihr mSglichstes

anzuwendcn um jene unruhigen Dayen,

JEGYZETEK.

347

SO durch ihr tolles Betragen theils die Christlichen Serbianer zu gegenwartigen Aufstande gereitzet, theils auch dein k. k. Hof zu billigem Missvergniigen Anlass gegeben haben, von

der Granze zu entfernen

Hierin besteht kiirzlich,

was mit

Vermeidung

von dem fiir dermalen zu erhalTiirkischen Stoize und Eigendiinkel ten moglich war. Die Pforte wird immerhin, ohne sich dem offentlichen Tadel von Seite dor gesammten mohamedanischen
aller

Verfanglich-

und

Aufsichtigkeit
. .

Unterthanen,
stens

und

ihrer

Gesetzausleger blosszustellen,
sich dieser

wenig-

Rayas annehmen miissen, und eine bey der Gelegenheit zu Gunsten der letzteren hitzigere Verwendung von meiner Seite wUrde fiir dieselben eher von schadlichen als niitzlichen Folgen seyn konnen, und nur dazu gedient haben, den Reis Effendi und
gegen
die
ihrera keineswegs verborgenen Argwohn wegen allzugrosser Anhanglichkeit an das dnrchlanchtigste Erzhaus zu bestarken oder etwa gar zu andeDie Pforte ren schiefen Auslegungen Anlass zu geben Ohnmacht, und scheinet selbst freundschaftlichen fiihlt ihre naheren ErOrterungen des Gegenstandes bless darum auszuweichen, um namlich ihrer Eigenliebe das demiithigende Ge-

dem Scheine nach

die iibrigen Tiirkischen Minister in

standniss ihres platten

Unvermogens hierinnen zu ersparen.

trotz

Gleichwohl

geht,

dieses

Selbst-Gefiihls,

ihre iibel-

verstandene Empfindlichkeit so weit, dass sich der Keis Efendi

im vertraulichen Gesprache gegen unseren Ersten DoUmetscher verlauten liess das von Seite des k. k. Hofes bey Gelegenheit der mehrerwahnten Antrage der Serbianer beobachtete edelmiithige Betragen sey zwar keineswegs verkennbar, nur hatte er seines Orts gewunschen, dass der allerhochste Hof nach dem Beyspiel der Pforte, als vor Ausbruch des letzten Krieges ahnliche Antrage aus Ungarn und Siebenbiirgen an selbe geianget waren, solche nicht nur platterdings und mit Verachtung zuriickzuweisen, sondem auch aus Riicksicht und Schonung
:

fiir

sie

stillschweigend

zu iibergehen geruhet hatte.

beesi

illami titkos leveltarban.

^^

Az

osztrak ministerium Stadionhoz

:

intezett 1804 Julius

ll-rol kelt utasitasait igy vegzi

zuversichtliche

Wir ernahren einstweilen die Hoffnung, der russische Hof werde in dieser

unverhohlenen Mittheilung den dOppelten Bewcis unseres innig-

348

mXsodik fejezet.

sten Zutrauens, so wie unserer aufrichtigsten

Heitigen

und mit der jenDenkungsart so ganz iibereinstimmenden Gesinnungen fiir das Wohl des tiirkischen Reichs mit Wohlgefallen ersehen, sowie wir dann auch die Zusicherung hievon mit wahrem Vergniigen erhaltenVerden. A becsi allami titkos lev^ltarban.
"'

Stadion a ministeriumhoz 180-4 augusztus

7.)

3.

intezett je-

lenteseben, (Nr. 80. Apo-^tille

riskyval
folytatott

Hosszasabbaa leirvan Czartoigy

nyilatkozik
:

beszelgeteset

J'avoue a

Votre Excellence que je crois qu'on ne m'a pas parle franet que ce n'est pas autant les dochement sur cette matiere marches que M. de Stiirmer a faites a Constantinople qu'on
;

critique, qu'on est jaloux

de ce que nous nous soyons occupes de

ces troubles et que nous soyons devenus

les

dune

certaine fa(jon
tien-

mediateurs entre la Porte et une de ses provinces. On

ici

dra toujours

plus ou moins a I'idec d-avoir une influence

preponderante au Divan,
oil

et on est fache de voir une occasion nous pourrions en gagner de notre cote. Peut-etre aussi que la protection que I'Empereur croit devoir donncr aux Chretiens grecs entre pour quelque chose dans le point de vue dont on
ici

juge

cet objet.

becsi allami titkos leveltarban.

A
I.

Razuk5tet

movszkyhoz

intezett siirgony tartalmat ismertettiik az

456. lap an, Bogisics:

Razbor szocsinenija

stb. czimii

okmanymich

gyiijtemenyebcil 37.
**

1.

In

Ansehung der

.Serbischen Angelegenheiten hat

der

Reis

Efendi auf meine diessfiillige freundschaftliche Vor-

stellungen versichern lassen, dass die Pforte noch

immer

gleich-

massig

fiir

ihre dortigen Christlichen Unterthanen gesinnt sey,

und dass
leitungen

sie die

Uiiruhen in der Provinz durch die Vcrtilgung

nicht

der Belgrader

Dayen

minder
in

als

durch die klugen Einfiir

des

Bekir Pascha
die

der Hauptsache

ganzlich

beygelegt

ansehe,

noch eriibrigenden

kleinen

Anstande
(No
1.

aber ebenfalls zur allgemeinen Zufriedenheit ehestens geendiget

zu wissen
S.
I.)

hoffe.

Stiirmer jelentese 1805 januar 10.

P.

becsi allami titkos leveltarban.

*^ Das Beyspiel der Servianer soil endlich auch die Rayas der Herzegovina bestimmt haben, sich selbst gegen ihre iibermiichtigen Unterdriicker Recht und Abhilfe zu verschafen.

Stiirmer jelentese 1804 jiilius 25. (No 20.)

leveltarban.

becsi allami titkos

JEGYZETEK.
^"

349
adatot
tartaimaz-

Stiirmer jelentesei szamtalan erdekes

illetoleg,

nak ezen rumeliai zavargasokat oly terjedelmet oltottek, hogy

remegni
deket
s

melyek olykor mar

tronjaert

szultan

kezdett

a divan tagjai a kiilfoldi kovetekhez fordultak,

hogy

a Konstantinapoly elott allomasozo idegen hadihajokon

mene-

nyerhessenek azon esetre, ha

elfoglalnak.

a kodzsalok a fovarost Miudezt termeszetesen csak futolag emlithetjiik

meg

itten.
'

Colloredo es Cobenzl
30.

eloterjesztese a csaszarhoz

1804

majus
^-

becsi allami titkos leveltarban.

25. (No 23. P. S. VI.)

Sturmer jelentese 1804 augusztus

es

es

Colloredo
^^

Cobenzl

eloterjesztese

csaszarnak

1804

augusztus 14.

becsi allami titkos leveltarban.

siirgonye

Ministerium

Stiirmerhez 1804
11. es

deczember
1805 febraar

4.

tovabba Stiirmer jelentesei 1804 oktober

9.

becsi allami titkos leveltarban.

^*

Az
.

osztrak ministerium Stiirmerhez intezett

1805 mar-

czius 19-iken kelt sUrgonyeben

.

igy

nyilatkozik

Endlich war

den von den Sorbianem nach Belgrad zu bestimmen, allerdings vergniiglich zu vernehmen, und kounen Euer etc. dem tiirkischen Ministerium in Antwort auf dessen diesfallige freundder
.

Entschluss
.

der Pforte,
.

beliebte Bekir Pascha

schaftliche

Ausserung im Vertrauen

eroffnen,

dass

urn dieser

Verfiigung der Pforte auch unserseits die moglichst beste Wirtragen

kung zu verschaffen, dem Metropolilen von Karlowitz aufgeworden sey, seine Glaubensgenossen die Serbianer in den wirksamsten geistlichen Formen von ersterwahnter Bestim-

mung

zu verstiindigen, ihnen solche

der Pforte

als einen

Beweis der

ein-

sichtsvollen Fiirsorge

fiir

das Beste ihrer Unter-

fernere

ihnen demnach alles Zutrauen in deren Maassnehmungen einzuflossen und sie zu gegenseitigen Gesinnungen von Ruhe, Eintracht und Aussbhnung nach Kraften zu bereden. Ich zweifle nicht, dass diese Mittheilungs-Art, bey den Serbianern und zur Beylegung jener unseligen Streitigkeiten von einiger guter Wirkung seyn werde, so wie ich mir

fhanen vorzustellen,

auch schmeichle,

dass

die Pforte daraus eine neue Uiberzeualler-

gung der aufrichtigen Denkungsart und Theilnahme des

hochsten Hofes schbpfen werde.
tarban.

becsi allami titkos

level-

350
'

MAbODIK VJUKZBT.
StUruier jelentesei 1804
2.

november

26.

(No 33. P.
6.

S. V.),

1805 januar 25. (No

I.)
;

P. S.

II.)

es mdrczius 26. (No

P. S.

tovabba a ministerium
'*

siirf^ronye

Stiirmerhez 1805 marczius

1.

bec.i allami titkos leveltirban.

Nem minden
1805
:

keseriiseg

nelkiil jegyzi

meg

az osztrak
siir-

ministcriuiii

jiilius

16-ikau kelt, Stiirmerhez

intezett

nun zwar dieser Gegenstand ist und 80 wenig Erfolg sich aucli von aller Znthuung unsererseits nach dem bLsherigen Ben ohm en der Pforte zu schliessen hoflfen lisst, so wird es jedoch Dero klugem Ermessen iiberlassen, dieses der Serbianer Zutrauen in den allerhochsten Schutz
i^onyeben

So

hiicklich

nach Thunlichkeit zu befriedigen.

tarban.
'^

becsi allami titkos level-

Wohl aber habe

ich Ursache zu glauben, dass

die

und die gesammte Muselmiinnische Parthey mit dem Gedanken, durch vollstiindige gutiiche oder erzwungcne Unterwerfung ihrer Christlichen Unterthanen, es koste was es wolle, die alte Ordnung der Dinge, Einrichtung und Regierung in Serbien wieder herzustellen, umgehe. Stiirmer jelentese 1805 augusztus 10. (No 18. P. S. I.) A bccsi allami titkos ievelPforte
tarban.
''^

Stiirmer

jelentesei
12.,>
;

180.'^

aprilis

25.

(No
II.)

9.

P.

S.

I.

Junius 10. (No

jiilius

25. (No 15. P. S.

becsi allami

titkos leveltarban.
''

Hogy mily

kis eszkozokkel velt

nemi czelt

erni,

mert
leg-

hiszcn hatarozott. dntudatos czelrol szo

sem

volt,

hanem
es

alabb tengiidni a Cobenzlfele politika,

tesbol,

kitilnik

egy

eloterje.sz-

melyet az

allamkanczellarok
a

(Colloredo

Cobenzl)
Kaiser

1804

raajus 1-jen

csaszarhoz inteztek.
reszletet
:

Ideziink abbol szo-

szerint

nehany erdekesebb
die
allein

Der Russische

wiinscht
selbst,
glai.bt,

Erhaltung des Friedens so sehr als Osterreich Er zweifelt an der Moglichkeit desselben. Er

Bonaparte, wenn ihm die Landung in England entweder misslingt oder nicht ausfiihrbar scheinet, den Landkrieg selbst veranlassen wird, und dass es ihm noch immer mit Unternehmungen auf Morea und im Norden von Deutschdass
land Ernst sey
.

Bei

dem

er\vahnten Besorgniss

fiihlt

der

Kaiser

die

Nothwendigkeit wenigstens

auf einen

machtigen
Er wiinscht

AUiirten, Osterreich oder Preussen zahlen zu

konnen

JEGYZETEK.

351

aber

voi'/iiglicli

bewegen,

um

beyde zu einer Vereinigung init Russland zu entweder durch gemeinsame, imponirende Sprache
iind

und Massregeln den Frieden

druek und Vortheil zu fiihren
sich der Russische

die

offentliche

Sicherheit

aufrecht zu erhalten, oder aber den Krieg mit

.
.

grossem Nachbetrachtet diirfte

Im Grunde

Hof

in der

dermaligen Crisis zu einer ganz

ausschliisslichen Vereinigung mit

dem

hiesigeu Hofe nicht be-

stimmen, sobald Eure Majestat keineLust bezeigen, nnmittelbar in active Massnebmungen einzugehen, und dass auch alsdann

noch Russland den Preussischen Hof ebenfalls zum Theilnehiner wunschte, ist leicht zu begreiffen. In dieser Lage scheint
unser
der Petersburger

Augenmerk hauptsachlich dahin zu richten seyn, dass Hof die hiesige inactive Stimmung nicht dem

Mangel an guten Willen und Entscblossenheit, sondern bios den Hindemissen zuschreibe, folglich hierinn noch immer zwischen den Gesinnungen Eurer Majestat und jenen des Konigs in Preussen, dem es an aufrichtigen Willen gebricht, obschon
sein Beytritt

zu

den zwey kaiserlichen Hofen fUr die gute

grossen Untersich

Sache
schied

entscheidend ware, einen hinlanglichen

finde,

zu einem vorziiglichen Vertrauen und dauerhaften Verbindungssystem mit dem AUerhochsten Hof zu
liches Mittel darin zu bestehen,

um

bestimmen. Zu diesem Ende scheinet in der That ein schickdass man dem Petersburger
diesseitigen Bereitwilligkeit zu

Hof von der

dem oberwahnten

mittelbaren Vereinigungssystem mit Preussen nahere Versiche-

rungen und Beweise ertheile

Damit aber der Petersburger Hof dabey wenigstens von der Aufrichtigkeit unserer Versiche.
.

rungen

iiberfiihrt

werde,

glauben

Unterzeichnete,

dass

es

erspriesslich ware,
liche Mittel

wenn diesseits durch einige an sich unschadzu dem Erfolg der Russischen Anwiirfe in Berlin
von
eine

indirecte beygewiirket wiii'de.

Das
Seiten

erste dieser Mittel hatte darin zu bestehen, dass

k.
k.

des

Hofes

in

Ansehung des Preussischen

beobachtet werde
.

gemassigtere

kommenden
diirfte

den auf dem Reichstag vorAndertens mit diesem Benehmen die femere Riicksicht verbunden
Sprachflihrung in
Collisionsfiillen
.
.

werden,

dass

man

sich

iiber

die

wichtigere

Reichstagliche

Angelegenheiten

gegen den Berliner Hof von Zeit zu Zeit

umstandlicher im Ton der Freundschaft aussere.

852
Solches
unterblieben.
ist

MASODIK PKJEZET.
bisher
als

cine

ganz

fruchtlose

Bcmuhuni:

immer einiger Nutzen daraus gezogen werden, da der Endzweck davon eigentlich nicht auf dem Preussischen, sondern auf dem Russischen Hof berechnet ist. Dass damit immer die nothige Behutsamkeit zur Vermeidung des Missbrauches vereinbart werden muss, verstehet sich von selbst, und wird auch nicht schwer seyn sobald es mehr
wiirde aber

Nunmchr

um

den Schein

als

um

die

Wesenheit der Sache zu thun seyn

leveltarban.

wird.

A
:

becsi

allami

titkos

V.

'6.

ezenkivul
1

Fournier

Gentz es Cobenzl cz. m. jellemzeset 132., 136. Werthcimer: Gesch. Oest. u. Ungarns. 1884. I. 1978. 1.
""' II

comte de Goltz (a porcsz koveti fait que nous allons faire de la Servie une province de la Monarchie Autrichienne et ces Messieurs en ont parle comme dune chose absolument assuree, meme des personnes attachees a mon Ambassade, Stadion jelentese 1804 szeptember 11. (No. 87. Apostille 11 V Par
est tres vrai

que M.

le

et ses affides etablissent

comme un

la

ci-jointe

copie

d'une

depeche

que

le

hazard

fait

tomber entre nos mains, Voire E.xcellcnce verra qn'on ne cesse de nous attribuer les projets les plus etranges et les plus
propres a entretenir la mefiance de I'Empereur Alexandre.

Az

osztrak ministerium titkos siirgcinye Stadionhoz 1804 augusztus

28.

A
"'

becsi 41!ami titkos leveltarban.

Stadionnak e targyban 1804 augusztus 27. adott, az

esetek,
utasitd.*!, melyben elosorolmidon Ausztria a portat tamogatta,

orosz kormanynyal kozlendci nyilt tatnak mindazon

tObbek kozott igy szol:

quels
il

Un des

objets entre autres

sur less'ap-

est vraiment penible a notre

Auguste Maitre de

percevoir, que la

Cour Imperiale de Russie tarde encore a nous rendre justice, c'est les pretendues vues que tres gratuitement on nous prete sur I'Empire Ottoman. On auroit dii croire que les protestations reiterees dont la .Mission de Sa Majeste a ete chargee, que nous ne demandons pas mieux que de contribuer a conserver la Porte dans son etat actuel, notre conduite toujours egalement amicale vis-a-vis de cette Puissance, laquelle a plusieurs reprises nous en a hautement exprime sa reconnaissance, et surtout la coufiance sans bomes que notre Auguste
Maitre s'est empresse de temoigner en toute occasion a I'Em-

pereur Alexandre, nous dispenseroient de revenir sur un

article,

JEGTZETEK.
sur lequel les deux

353
dififerer

cours ne peuvent

d'opinion, sans

nuire a leurs interets les plus essentials.

Mais c'est une de

ces fatalites dont on chercheroit en vain de se rendre raison,

que des insinuations, qui n'ont d'autre but que de semer la defiance et de troubler I'intimite a peine retablie, ou des rapports des personnes peu instruites et uniquement occupees du
desir de se faire valoir, I'emportent quelquefois sur I'evidence

des

faits

qu'on ne sauroit autrement

nier....

Votre Excellence

en faisant usage de ces reflexions aupres du Prince Czartorisky,

voudra

bien

appuyer sur
plus

le seul

motif qui a

pu

les dictor,

celui de faire disparoitre enfin

devait subsister

une prevention, laquelle, si elle longtemps, ne s'accorderoit pas avec

qui

cette intime confiance,

pour leur avantage mutuel,

doit

regner entre les deux Cours Imperiales.

r61 kelt bizalmas utasitasaiban

Es ugyanazon nap:

ne

ezt jegyzi meg Cobenzl On on ne se met une bonne fois en garde contre de pareils propos hazardes, mis en avant par les ennemis de I'union et de la bonne intelligence entre les deux Cours Imperiales; et oii en seroit-on si de notre cote nous voulions ajouter foi a tout ce qu'on nous rapporte des vastes projets de la Russie? A becsi allami leveltarban. " Stadion 1804 szeptember 11. kelt jelenteseben ligy szol: Quand j'ai communique a Monsieur le Prince de Czartorisky.... les developpemens... au sujet des troubles de la Servie, ce Ministre me parut etonne du ton de plainte et de justification qui regne dans cette piece et il me proteste, que
finira jamais, si

d'apres les explications qui s'etaient passees la-dessus entre

les

teret

deux Cours Imperiales on etait trop convaincu ici de I'inque notre Auguste Souverain prenait a la conservation de la Porte Ottomane pour avoir pu lui supposer des intentions contraires dans le parti qu'elle a pris dans cette circonstance. II eut meme I'air de me soupQonner d'avoir mal rendu compte
;i

Votre Excellence de ce

qu'il

m'avait dit sur ces affaires

sur
I'efficacite

et

qui avait ete de simples doutes

des

moyens

Russie.

que nous employions pour un but que nous partagions avec la Es aztan sz61van magar61 az Ausztria ellen intezett vadr61 igy vegzi Stadion Cependant ce commerage vient trop tard pour etre cru ici, et quelque jalousie que la Cour de Russie puisse prendre du degre d'influence que les troubles
:

Kallay

szerb felkeles tortenete 180710.

1.

28

854

mAsodik fejezet.

dans cette partic de I'Eupirc Ottoman peavent nous donner a Constantinople, elle ne nous soup^onne cependant aucunement
Mint

de vouloir en profiter pour arracher a la Porte cette province." nem sokara 14tni fogjuk, Stadion csal6dott ezen felteve-

seben, mert az orosz

korminy nem

szfint

meg

Ausztriat gyanii-

sitani foglalasi tervekkel.

becsi allami titkos levelt4rban.

'"^ Allamkanezellar Stadionhoz 1804 okt6ber 3. Nous sommes charmes de voir, d'apres ce que Votre Excellence nous mande, qu'enfin on nous rend justice sur notre desir constant et sincere de conformer notre conduite politique vis-a-vis de la Porte Ottomanne a celle du Cabinet de St.-Petorsbourg, et Votre Excellence pent assurer Monsieur le Prince Czartorisky, que cet

objet majeur ayant toujours 6te considere

comme du nombre de

ceux, qui par leur nature doivent intimement reunir les deux

Cours Imperiales, notre Auguste Maitre est persuade, qu'aujourd'hui

il

est egalement de leur veritable interet,

la

de
le

veiller

avec soin sur

conservation de la Porte dans son etat actuel.

bruit

On

croit

pouvoir se dispenser apres cela de refuter

;

absurde, que nous allons nous emparer de la Servie

aVant deja fait connaitre dans tout son
allie la

Sa Majeste

detail a

son auguste

reponse donnee aux Serviens insurges qui avaient imturcs sur la frontiere les

plore sa protection et ce qu'Elle a fait pour faciliter aux com-

mandans

moyens de terminer
insister en

la dite

insurrection. Mais

nous ne saurions trop

meme temps

la part de Cour de Russie a vous communiquer ses vues et ce qui de ces contrees parvient a sa connaissance, pour nous mettre a meme d'agir toujours dans un parfait concert, dont le defaut donnerait des avantages incalculables a nos ennemis. A becsi

sur la necessite de la plus parfaite reciprocite de

la

allami titkos leveltarban.

"* Allamkanezellar Stadionnak 1804 november

de plus
Fran^ais,

17.

Rien
Cour,

faux

que Timputation

faite

notre Auguste

que pour prix d'avoir reconnu Napoleon

il

comme Empereur
est

des

a ete arrete quelques articles avec lui

coneemant

lacquisition de la Servie. Votre Excellence

expressement

chargee, d'assurer de nouveau Monsieur le Prince de Czartorisky,

qu'il n'existe

ceux dont
les

aucun arrangement entre nous et la France, que Cour de Russie a pleine connoissance, que toutes insinuations qui nous ont ete faites de nous agrandir aux
la

JEGYZETEK.

355
et

depens
celui

des Turcs ont ete

rejettees par nous,

la

que nous
le

n'avons d'autre systeme relativement a

Porte Ottomane, que

sien,

que I'Empereur Alexandre nous a annonce etre

:

savoir

le

maintien de cet Empire dans son etat

iigy egyiket

actual.

becsi allami titkos leveltarban.

^"^

Ezen egesz montenegr6i

itt

kepezi

keleti

kerdes legerdekesebb episodjainak azon korban.

Nem

bocsat-

kozhatunk

annak reszletezesebe, mert ez tulsagosan elvonna

targyunktol.

De

ketsegteleniil melt6 volna ezen

(es erre

kerdest

ttize-

tesen feldolgozni

nezve a becsi allami titkos leveltar

nagymennyisegQ igen becses adatot szolgaltathat), mert az csak kevesse ismeretes es mert meglepo vilagitasba helyezi Oroszorszagnak folytonosan kovetkezetes, a legkulonbozobb utakon is mindig ugyanazon czel fele torekvo, bamulatos ravaszsaggal parosult eroszakos politikajat, masreszrol pedig az akkori
osztrak allamferfiak szanalmas magatartasat.

Eveken

at

elhA-

zodott ezen iigy, olykor annyira elmergesedve, bogy

torest

majdnem
es Orosz-

idezett

elo a kiilonben szOvetseges Ausztria

orszag kozott. Igaz, bogy fz ut6bbi akkor

meg nem

alapitbata

meg

uralmat allanddan azon videkeken, de a donto orosz be-

folyas Montenegroban,

mely egeszen napjainkig valtozatlanul

(AUamkanczellar Stadion-

fenmaradt, ezen idoben keletkezett.

hoz 1804 nov.

^"^

17.)

Stadion grof 1804 november 8-ikan kelt jelenteseben

ir

(No. 98. Apostille 9) igy

apres,

tobbek kozott
il (t.
i.

Une couple de jours

trouve dans
a cette

me

rencontrant a diner
(a

Czartorisky) m'en parla

de nouveau

montenegr6i
fait et

(igyrol). II voulait avoir

ce que nous avions

ce que nous

avions ecrit
la

occasion des marques de notre defiance contre

Cour de Peters-

bourg

et contre

son sisteme vis-a-vis de

II

la

Porte et le petit

que nous ne rendions pas justice a I'Empereur son maitre a cet egard... Gependant je ne pus faire changer le prince d'opinion; il entra en justification sur les relations de la Russie avec le Montenegro, sur
pays de Montenegro.
se plaignit de ce

ses intentions pures et connues a Vienne vis-a-vis de la Porte

Ottomane et il fallu bien enfin le laisser lO' Sturmer jelentese 1804 november

parler.
26. (Nr 33. P. S. III.)

becsi allami titkos leveltarban.

'"^

AllamkanczeUar Stadionhoz 1804 november

17.

Que Ton

23*

; ;

356
joigne

MjLsODtE FEJEZET.

cela...

I'avantage que donne aux Russes la confor-

mite de religion

meme

sur les

peuples qui

sont soumis a la

domination de Sa Majeste, et Ton conviendra que nous avons plus d'un motif de donner une attention particuli6re a ce qui
vient de se passer dans

ce

pays-la,

surtout
les

ajouter

foi

aux bruits que font courir

territoire

si Ton voulait employes de I'Em-

pereur Alexandre, d'une troupe russe prete a debarquer a Ri-

sano sur

le

de sa Majeste, pour passer de

la

au Mon-

tenegro, et d'un pretendu plan de

demembrement de quelques

le Montenegro un nouvel etat independant sous la denomination de Republique Grecque, et devant etre gonvemee par le Grand Due Constantin. Quellesqu'invraisemblables que soient ces demieres suppositions il suffit des faits reels ci-dessus indiques, pour ne laisser aucun doute sur I'intention de la Russie de consolider son in-

provinces Ottomanes, pour former, ensemble avec

et les lies loniennes,

fluence au Montenegro,

comme
qu'elle

elle I'a fait

en Valachie

et

en en

Moldavie,

et

de

meme

s'en

occupe

actuellement

Moree, aux lies loniennes, en Epire, en Bosnie et en Servie

et

pour apprecier vivement tons

ainsi

les

inconvenients qui en reet

sultent pour nous,

que de cette proclamation

de ces

frequentes deputations etrangeres publiees et revues sur notre

territoire.

Quant au premier de ces

dans
les provinces ci-dessus
:

dees sur un double calcul

savoir les manoeuvres Russes nommees, elles peuvent etre fonou e'est d'une simple mesure defaits,

fensive contre la France qu'il s'agit, et qu'oflfrirait en effet la

reunion en masse d'une immense

population

grecque

animee

par

le

fanatisme religieux et par la perspective d'etre un jour

delivree

du joug ottoman par

elle
:

la

Russie,
attendant,

sous

les

drapeaux
la

de laqu^e

combattrait

en

en defendant ses
Russie
qu'il n'y

propres foyers

ou bien I'aspect de I'immense colosse de

vraiment
fait

France

aurait-il

imaginer a
lui tenir

la

qu'un autre colosse qui peut

tete,

en formant pour

cela des possessions incoherentes

du foible Empire Ottoman

un nouvel Empire Grec

meg
dans

kevesse voltak tajekozva akkor Becsben, Oroszorszag szazados torekveseit illetoleg !) Mais
?
(Ily

I'une

et

I'autre
fi'it

de

ces

suppositions

il

serait

etrange

qu'on ne s'en

jamais explique d'un seal

mot avec nous

JEGTZETEK.

357
des
intelli-

que tandis que

gences tres

la

Russie est

la seule qui entretient

actives

dans

presque toutes les provinces Otto-

mannes,

elle fasse a tout instant

semblant de nous soupgonner

des projets d'acquisition de ce o6te-la, et que

meme

les

pays

de Sa Majeste soient
konzul)...

le

foyer des operations sourdes et clan-

destines de messieurs Ivelich et

Mazourewsky
et

(a

kattaroi orosz
la

Penser a renverser I'Empire Ottoman, pour que

a
la

Russie seule s'enrichisse de ses depouilles,

losse

devienne ce co-

servant d'equilibre

preponderance

de

la

France,

serait a notre avis

un

tres faux calcul...

reviendrait a I'ancien projet de placer le

Dans le cas oii Ton Grand Due Constantin

la

a la tete d'un

Empire Grec, on risquerait par

d'affoiblir
;

I'Empire de Russie, bien loin d'ajouter a ses moyens

car tant

que cat Empire grec resteroit foible, la Russie devroit s'epuiser pour le soutenir, et il ne sauroit devenir florissant, sans devenir en meme tems beaucoup plus redoutable pour la Russie, que n'ont ete les Turcs, les liens de sang n'offrant jamais une garantie suffisante a cet egard D'apres ces considerations, qui de notre su ont souvent ete debattues a la Cour de Petersbourg, et d'apres les assurances qui nous ont ete donnees, que TEmpereur Alexandre n'avoit pas d'autre systeme, que celui de la conservation de la Porte, il nous paroit impossible que Ton soit revenu en Russie aux anciens projets de Catherine II. lesquels meme faisant partie des engagemens des deux cours, ne devoient etre executes que de concert avec nous; nous croyons d'apres cela ne pas nous tromper en n'attribuant les bniits que Ton fait courir, et ce qui vient de ce passer au Montenegro, qu'au zele inconsidere de quelques employes subalternes, aux exces desquels nous ne doutons pas qu'il ne soit remedie... et nous ne voyons dans la protection accordee a I'Eveque de Montenegro, qu'un moyen de le soustraire a
..

I'influence frangaise.
i8

becsi allami titkos leveltarban.

AUamkanczellar Stadionnak 1804 deczember 2. Les pretentions que la Russie annonce inopinement sur le pays de Montenegro doivent d'autant plus nous surprendre, que d'un cote elles contrastent avec les principes que I'Empereur Alexandre nous a manifestos pour la conservation de I'Empire Turc dans son integrite; et que d'autre part, elles sont en contradiction
avec I'arrangement qui subsiste entre les deux cours, pour
le

358

mAsodik fejezbt.

cas que de nouveaux eclats avec la Porte, amenent un partage

de ses Provinces Europeennes, d'apr^s lequel

tenegro nous seroit attribue.
dite Puissance, a

le pays de MonOn pourroit en conclure que la

moins abandonne qu'ajourne ses vues d'agranqu'elle

dissement
I'etoit

de ce cote,

n'est

pas

aussi

disposee

que

Catherine a les combiner avec les interets de I'Autriche,

plutot

et qu'elle se trouve

genee

de I'arrangement eventuel
I'eloignement
qu'elle

qui subsiste a cet egard, qu'empressee de le renouveller.

Ces

conjectures

expliqueroient
le

montr6 jusqu'ici pour

qu'elle se trouve li6e
la

renouvellement de Talliance, en tant

prevoyant

avec I'arrangement dont il s"agit, et que convenance de la renouveller dans peu, elle s'empresse de nous faire consentir d'avance a uue deviation de cet

arrangement qui Tannulle

'^'

et

le

rend

comme

impossible.

A
5;.

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion jelentese 1805 januar 15. (Nr. 107. Apostille

toutes
les

En combinant
flatter,

circonstances,

je

crois

pouvoir

me

que nous reussirons en peu a cimenter enti6rement les deux Cours imperiales. Cependant je ne me cache pas que les vues que le Ministere russe n'abandonnera jamais sur une partie des possessions de la Porte,
liens qui doivent reunir les

pourront encore

faire

naitre

quelques obstacles.

L'Empereur
d'apres
;

n'y pense peut-etre point encore, et je le crois

les assurances repetees
il

meme

de son ami

(t.

i.

Czartoriszkj)

mais

n'en est pas ainsi du Ministere, du moins des individus qui

ont part aux affaires et qui tiennent aux idees de grandeur et

de vanite russes. On ne m'a jamais donne une occasion d'en

parler avec suite,
et je rempUrai bien scrupuleusement I'ordre de Votre Excellence d'eviter de toucher ce sujet autant que ce sera possible. II me parait que c'est par une marche lente

et

sourde qu'on prend a tache de preparer

ici

les voies,

pour

avoir la grande partie

du

butin,

dans

le

cas

oii

la

Puissance

Ottomanne ne piit plus se soutenir en Europe, et je suppose qu'on se gardera autant que moi, de toute explication officielle a cet egard. Au reste je ne crois pas, que ceux qui s'occupent ici de ces idees, s'attachent trop scrupuleusement a celles qui
ont ete fixees du tems de Catherine, entre les deux Cours Imperiales.

becsi allami titkos leveltarban. " Stiirmer jelentese 1804 november 10.

(No

30. P. S.

I.)

JEGTZETEK.

359

Indem

ich Eurer Excellenz iibrigens

lungen in Ansehung

des

fiir die gnadigen MittheiMontenegro und des sonderbaren

Benehmens des Russisch Kaiserlichen Consuls

.
.

in Cattaro mei-

werde icb mir diese nen verbindlichsten Dank abstatte Kenntniss bloss dazu dienen lassen, um das Benehmen der Pforte biebey im Stillen besser beobacbten imd selbe hochstens durch entfernte und unverfangliche Wege iiber den allent.

halben fortschreitenden Einfluss Russlands auf

VOlkerscbaften
iiber die

alle

Griechische

gesammten ottomanischen Provinzen, und unablassig auf einen und eben denselben Endzweck
der
gefahrlicbe
Politik

hinarbeitende

des

Petersburger

Cabinets

von weiten her aufsichtig machen zu konnen.

titkos leveltarban.

becsi allami

"* Bernhardi

Geschichte Russlands
etc.

11.

k. 2.

resz

510.

1.

Wertheimer
1.

Geschichte

Osterreichs

und Ungarns

stb.

328332.

"' Dolgoruki herczeg minden tartozkodas

Ausztria arulasarol. Novoszilczov,
leveleben
altal

nelkiil szolott

a czar meghitt baratja, egy

emliti

mint

kozbeszed targyat

meg

az osztrakok

elkSvetett arulast.

Ketsegtelen tehat, hogy vegre a czar

is hitelt

adott az annyiszor ismetelt mondanak. Partatlan orosz

irok

is beismerik, hogy ily arulasrol szo sem volt s hogy a csatavesztesert a vad kizar6Iag az orosz hadvezerletet
illeti.

maguk

Bogdanovics

Isztorija czarsztvovanja stb.

II.

k.

79

82.

1.

'^*

Bovebben Bogdanovics i. m. 113 "^ Mignet A.: Le prince de Talleyrand.

1.

14.

1. 1.

162.

DriaultEd.:

La

politique orientale de Napoleon. 56.

'^

Wertheimer

i.

m. 136.

1.

"^ Bertrand^ P.

Lettres inedites de Talleyrand a Napoleon

1.

1889,

18001809. Paris 1889. 156174. 209212. 1.

^^*

es

v.

6.

Revue Historique
6.

Merveldt grof jelentesei 1806 febriiar

(Nr. 2 es Nr. 4).

becsi allami titkos leveltarban.

Czartoryszki herczeg Razumovszky becsi orosz kovethez 1806 februarius 20 intezett surgOnyebeu igy szol Je ne doute point que Votre Excellence n'ait ete frappee comme moi des differents articles que renfermaient Ics gazettes sur des enga:

gements secrets entre

la

France et I'Autriche, dans

la

vue de

detacher en faveur de cette derni6re Puissance une partie des

360
Etats Ottomans.
sieur le

MjlSODIK PEJEZET.

II m'etait impossible de ne point inviter monComte de Merveldt de me donner des notions precises

sur cet objet... Les assurances que m'a donnees monsieur de

Merveldt
I'objet par

sont

certainement tr^s satisfaisantes, mais lui-meme est de la plus haute importance,

aussi

comma
et
qu'il

pour TAutriche que pour nous, qu'il ne reste aucune incertitude quelconque a notre Cour sur les vues de celle de Vienne a I'egard de I'Empire Ottoman; vous voudrez bien representer a monsieur le Comte de Stadion
est indispensable

bien

la necessite

indispensable qu'il y a pour le cabinet d'Autriche de lever tous nos doutes a cet egard... Dapres les assurances prealabics de monsieur le Comte de Merveldt nous avons deja
la certitude

qu'a son depart

il

n'y avait point de concert entre

I'Autriche et la France dirige

centre I'Empire Ottoman,

qu'il n'y

mais

nous avons encore besoin de connaitre

avec
le terns, et
il

en

aura pas

entiere,

serait a desirer

pour nous donner une marque de confiance que le Cabinet Autiichien vouliit

maniere dont il envisagerait une tendance de Bonaparte a faire quelque entreprise sur les Etats de la Porte Ottomanne. Quelles seraient les mesures qu'il adopterait
s'expliquer sur la

pour un cas semblable,

voir tolerer

et jusqu'ii quel point

il

croirait

pou-

un semblable ordre de choses pour

igen

eviter la guerre V

Az

orosz kormanj'nak ezen

hatarozott felsz61it4sara

Stadion
24-iken
:

grof

tObbek

kozott

igy

vilaszolt

1806

marczius

Je m'empresse

de

repondre

cette

interpellation

aussi cathegoriquement que possible.

Jusqu'ici
le

nous a
lieu

fait

aucune proposition qui eut

la

la France ne moindre rapport aux

j'ai

relations

ou aux possessions de

Porte Ottomane, et
sur

tout

de supposer qu'elle ne nous en fera point.

quelquentreprise
les

Une tendance
Etats

de Napoleon a faire

de

la

Turquie, ne pent etre regardee par nous que

comme

diametra-

lement opposee a nos interets. Nous croyons devoir tout faire pour eloigner les pretextes ou les raisons qu'il pourrait prendre

pour attaquer directement ou indirectement I'Empire Ottoman et si une telle attaque dut avoir lieu, nous ferons de meme
tout ce que notre situation nous permettra
et
s'il

pour

la

prevenir,

est possible

pour nous y opposer.

1805. oktober

becsi 411ami titkos

leveltarban.

"*

Stiirmer jelentese

25.

(No 24. P.

S.

I.)

JEGTZETEK.

361

Die dermaligen ausserordentlichen Anstalten

und Truppenaufeine giinstige

gebote wider die

Gelegenheit zu
einmal,

Servianer

scheinen mir
letzten

sein,

um

auf eine unverfangliche Art,

und zwar gleichsam den

in

noch Versuch zu wagen,

wodurch das Zutrauen jener benachbarten

schaft

christlichen Volker-

diget
^^^

den allerhochsten Schutz nach Thunlichkeit befriewerden mochte. A bec>i allami titkos leveltarban. Terta tolmacs kovetkezoket jelenti az internuntiusnak a
.

reisz-eflfendivel

1805 oktober 18-ikan folytatott beszelgeteserol

jelentese

(melleklet

Stumer

1805

okt. 25.

No
erti)

2i.

P. S.

II.)

D'apres les ordres de Votre Excellence de profiter de cette occasion toute naturelle (a torok fegyverkezeseket

pour parler en
la

faveurdes Serviens,

j'ai

debute par dire au Reis Efendi, que

Cour ne pourrait qu'applaudir aux mesures de rigueur, que prend Mais je lui ai la Sublime Porte contre des sujets rebelles. observe en meme terns, qu'il aurait ete a desirer, que la Sublime
Porte n'eut pas entierement neglige,

comme

elle

I'a

fait,

les

dispositions sinceres de Sa Majeste a I'obliger, que les esprits

ne se seroient pas aigris au point, qu'ils le sont aujourd'hui, et que probablement la Sublime Porte ne se trouveroit peutetre pas obligee d'employer
qui, d'apres differens avis

des moyens tres dispendieux,

et

des frontieres, pourront malheureubecsi allami titkos leveltarban.

1805.
okt.
25.

sement
'^1

etre inefficaux.

A
ir

Sturmer fontebb idezett jelenteseben

P.
S. II.)

machte ... die officielle Erklarung, wie dass Seine Hoheit es fiir eine seinem Reiche geschehende besonders wesentliche und ausgezeichnete Dienstleistung ansehen wiirden, wofern es Seiner Majestat gefallig seyn soUte, gleichsam aus eigenem Antriebe, und mit Verheimlichung des gegenwartigen Ansuchens, ja selbst alles Vorwissens der Pforte durch ernstliche und zweckmassige Ermahnungen der Servischen Insurgenten-Oberhaupter das Mogliclie zur Wiederherstellung einer, beyde Reiche interessirenden
(No
24.

igy

(Der Reis Efendi)

voUkommenen und dauerhaften Ruhe

und zur

in jener Granzprovinz,

giitlichen Herbeyfiihrung ihrer Christlichen

zum

schuldigen

Einwohner Gehorsam gegen ihren rechtmessigen Ober-

herrn einerseits,

so wie durch angedrohte ganzliche Uiberlassung in ihr eigenes Schiksal und Verweigerung aller Freystatte in den nachstgelegenen k. k. Erbstaaten bey etwaiger langerer

362
Halsstarrigkeit

hAsodik fbjkzbt.

und Verharrung im Aufruhre andereraeits, nach eigenem AllerhOchst Dero erlauchtesten Gutbefinden zu versuchen und beyzuwirken. SoUten nun Seine Majestat, der Pforte diesen wichtigen
Freundschaftsdienst zu erweisen sich geneigt finden lassen, so
verppricht

dieselbe

ihres

Orts nicht nur mit den zur

gewalt-

samen Bezwingung
geordneten
halten,
thsitigen

ihrer rebellischen Unterthanen bercits an-

Maassregeln noch

einstweilen

inne

zu

und den Ausgang des

k. k.

diessfalligen freundnachbarlichen

Versuches des

Hofes rahig abwarten zu wollen, sondern

erklaret sich auch zugleich vorhinein bereit diesen Aufriihrem

.... fiir diessmal in Ansehung der Dazwischenkunft und des Vorspruches Seiner Majestat, das Vergangene grossmiithig nachzusehen und zu vergeben.

Jedoch gehet

ihr ausdriicklicher

Wunsch

dahin, dass den Servianem von Seite des k. k. Hofes bios

in

einstweilen

dessen

eigenem Namen die Verheissung

einer zu erwirkendenallgemeinenAmnistie gemacht werden moge.

Ich hatte zwar meines Orts gewiinschet die Pforte hiebey

auf gute Art zu etwas Bestimmtern und Schriftlichen vermogen

zu konnen. Allein der Reis Efendi gab mir zu verstehen, dass

Ansuchen, so wie die Cbemehmung einer fOrmzwischen ihr und ihren verbrecherischen Unterthanen durchaus fiir einen ihrer eigenen Wiirde nicht minder, als jener des k. k. Hofes zuwiderlaufenden Schritt ansehe .... Solches wiirde, setzte dieser iMinister hinzu, nur
die Pforte das

lichen Vermittelung

die Rebellen noch dreister und unbiindiger zu machen, und ihnen eine solche Herablassung fiir einen Beweis der Schwache und Mangel an gehorigem Emste und Nach-

dazu dienen,

drucke von Seite der Pforte auslegen zu machen.

In der That aber scheinet dasjenige, was die Pforte davon am Meisten zuriickhalt die Furcht zu seyn, dem k. k. Hofe hiedurch zu kiinftiger Einmischung in alle Landes Angelegenheiten Serviens, nach dem Beyspiele desjenigen, was russischer Seits in den beyden Fiirstenthiimem der Wallachey und Moldau vorgehet, gleichsam selbst den Weg zu bahnen, und
.
.

wie die Geradheit des Reis Efendi sich hiergegen Terta (az osztrak kbvetseg tolmacsa) verlauten zu lassen kein Bedenken trug, die Folgen dieses von dem k. k. Hofe gewartigten Freundschaftsdienstes
iiber.

solcher Gestalt,

gespriichweise,

JEQTZBTEK.
weit arger und gefahrlicher

363

fiir

die Pforte zu machen, als das

Uibel selbst,
^^^

welchem
gr6f

sie

dadurch abzuhelfen wiinschet.

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion

Stiirmerhez intezett 1806 januar

ir
:

6-ikan
.
.

keit siirgonyeben igy

lazwischen baben die Servianer

sowohl an unsern allergnadigsten Monarchen als auch an den Kaiser von Russland gewendet^ um Hiilfe, besonders an Waffen und Munition gegen in Anzug
sich neuerdings
schriftlich

begriffenen Tiirken zu erhalten. Ob nun aber gleich die ZeitUmstande, und die durcb Kriegs Ereignlsse veranlasste Entfernung von dem gewohnlichen Hoflager Seine Majestat bisher verhindert haben, iiber den in Eurer etc. Bericht No 24 ent-

haltenen Antrag einer Vermittlung eipen bestimmten Entschluss

konnen Dieselben doch die hohe Pforte verden freundschaftlichen, derselben bei jeder Gelegenheit bewiesenen Grundsatzen getreu, man bierorts weit entfernt ist, die gegen die anriickenden Grossherrlichen Truppen streitenden Servianer auf irgend eine Art unterstiitzen zu
zu fassen,
so
sichern, dass

wollen.

becsi allami titkos leveltarban.

"^

Stadion

gr6f a

csaszarhoz

intezett eloterjeszteseben

Der allgemeine eines Andern nicht zu mengen haben Eure Majestat veranlasst, auch in die schon so lange in Servien herrschenden Unruhen gar keinen Einfluss zu nehmen. Allerdings ist dieser Grundsatz und dieses Betragen auf Weisheit und Rechtlichkeit gebaut, und ist auch in der besondern Lage und den Verhaltnissen der (Jsterreichischen Monarchic noch durch die Klugheit angerathen. Jedoch ist es schon lange nicht verkennbar, dass die Fortdauer jener Unruhen, und besonders die Bedeutenheit, zu der selbe herangewachsen sind, beynahe die Sicherheit unserer eigenen Griinze gefahrden und was nicht unbedenklicher ist, einen weiten Spielraum zu fremden Bearbeitungen und Planen geoffnet haben. Daher, wenngleich Eure Majestat die Lage der dortigen Dinge, und nahmentlich die wiederholte Zudringlichkeit der Servianer sich Ihrem erlauchtesten Szepter zu unterwerfen nie zu benutzen Sich geneigt haben finden lassen, so haben Allerhochst Dieselbe dennoch von dem Gefuhle der Theilnahme an der unglUcklichen Lage jener VSlker1806 februar 6-ikan, tobbek kozStt igy
sich
.
.

szol

Staaten-Grundsatz

in die

Angelegenheiten

364

UASODIK FBJBZBT.
die aus einem

scbaft unci der Bedenklichkeiten durchdrungen,

so anarchischen Zustande der Nachbarschaft in Ihren

Landen

sich
.

entfalten
.

Internuntius

eigenen ratbsam erachtet Ihrem merraahlen aufzutragen, zu Gunsten des leikonnten,

fiir

denden Theils nach Thunlichkeit das Wort zu sprechen, vorziiglich

nachbarliche

aber das tUrkische Ministerium durch dringende, freundVorstellungen dahin bewegen zu sucben, dass
Mittel

man durch wirksame

dung der gehorigen
Geschiifte
.

einem so grossen und so folgen. . .

reichen Uibel schleunige Hilfe bringe

Mittel in

Allein

die

Anwen.
. .

einem ... so verworrenen blieb und bleibt noch immer ein blosser Wunsch.
k. k.

Endiich scheint die Pforte jedoch freylich ein wenig spat, die

Dazwischenkunft des

Hofes

als

das

ergiebigste Ausgleichungs-Mittel zu erkennen

angemessenste und und zu verlangen,

allein die natiirliche Abneigung eines jeden Staates einen Fremden in seine eigenen Geschafte so ganz eindringen zu lassen, und die besondere Erfahrung der Pforte von den weit

umgreifenden Folgen
nuntius

letzten diessfalligen Anwiirfe des Reis Efendi

.

Einmischungen, haben die gegen den Intervon so einem geringen und unkraftigen Gehalte
auswiirtiger

schaffen gemacht, dass davon schwerlich ein

gedeihlicher Ge-

denn wie sollte wohl die kahle Ermahnnng aus einander zu gehen, und die Waffen niederzulegen,
brauch zu ziehen ware
durch
nichts
;

anderes

als die

Vertrostung unterstiitzt von der

Pforte eine Amnestie zu crwirken,

Eindruck

hervorbringen, die durch

bey Leuten den geringsten ihre Zusammentrotung

und durch das bisher erprobte Waffengliick allein ihre dermahlige imposante Fassung und das Befugniss emingen haben, auf einem gleichen Fuss mit ihren Machthabem von Recht und
Unrecht sprechen zu diirfen vielmehr wiirde ein solcher Schritt nur die Wiirde des AUerhdchsten Hofes und das Ansehen der
;

selbst compromittiren, und bey den Servianem start Zutrauen Verdacht, start Hoflfnungen Verzweifiung erregen. Da aber auch das Eintreten von ganz neuen Verhaltnissen, wie

Pforte

jene,

so

aus

der Vereinigung

mit

dem

Italienischen
fiir

Kouigreiche

von Dalmazien und Albanien fiir das Tiirkische Reich

entstehen,
fiir

nicht minder, als

die

die Osterreichische Monarchie

in Servien

baldigste

Beylegung der Irrungen

beide

Theile hdchst e^^viinschlich

machen miissen ... so ware Un-

JEGYZETEK.

365

terzeichneter der allerunterthanigsten Meynung, den Sei-vianern

sowohl, als ihren Gegnern durch das betreffende General-Com-

mando bestimmt bedeuten zu

Lebensmitteln
sich

lassen, dass man fiihrohin weder den einen, noch den andern mehr die mindeste Aushiilfe mit

zukommen
verglichen

lassen wiirde, bis sie sich nicht unter

haben werden, wobey ibnen jedoch auch auf eine unverfangliche Art zu insinuiren ware, dass man
gUtlich
sich

Allerh()chsten Orts

nicht ungeneigt finden lassen

als

diirfte,

zu diesem ihrem Vergleiche sowohl,

zu ihrer Aussohnung

mit der Pforte das Thunlichste beyzutragen.

Ferencz csa-

szar a resoluti6ban, melylyel Stadion eloterjeszteset elfogadta,

tobbek kozt rendeli So werden Sie unverziiglich .... dem Russischen Hofe nebst Uibersendung des Briefes der Servianer an den Russischen Kaiser von all' jenem was in dieser Sache von Seite Meines Hofes vorgenommen wird, unterrichten.
:

Stiirmernek adott

februar 4-iken kelt utasitasokban, kifejt-

ven hosszadalmasan a fentebbi eloterjesztes nezpontjait, vegre In der vollsten Uiberzeugimg, dass mit megjegyzi Stadion
:

vaguen Vertrostungen zu keinem gedeihlichen Ende zu gelangen ist, und wir der Pforte einen reellen Freundschafts-Beweis dadurch geben wiirden, wenn wir die Beylegung jener Unruhen
in Servien

ehemoglichst bewirken, so glauben wir die Absicht

aliein

und den Wunsch der Pforte nicht nur

keineswegs zu

verfehlen, sondern auf ihre Dankbarkeit einen billigen

Anspruch machen zu konnen, wenn wir hiezu die zweckmassigsten Mittel ergreifen. Ich gedenke demnach Seiner Majestitt Genehmigung
unverweilt dahin einzuholen,

um mit den Servischen Hauptem und Machthabern mit moglichster Vermeidung alles Aufsehens in nahere Erorterung des ganzen Gegenstandes, namlich ihrer
gegenwartigen Lage, ihrer kiinftigen Aussichten,
Mittel,

Wiin-

schen und Hoifnungen eingehen zu konnen, und aus dieser

Untersuchung jene Resultate

Landesfriede
ehestens

zu ziehen,

herbeigefiihrt

Indessen aber wird es kundigen Benehmungsart abhangen, dem Tiirkischen Ministerium den Gegenstand in seinem wahren Gesichtspunkte vorzustellen, gleiche Ansicht, gleichen Wunsch mit dem k. k. Hofe auch daselbst entstehen zu machen, und besonders voiles Zutrauen in die Lauterkeit unserer Absichten also zu begriin-

konnte

wodurch der dortige und befestiget werden von Dero klugen und sach-

366

mAsodik pejezbt.
tbiitiges

den, dass daraus ein gemeinscbaftlich

Zusammenwir-

ken zur Erreichung des gemeinschaftlichen erwiinschlicheu Zweckes entstehe. A becsi allami titkos Jeveltarban. '*' Ferencz cs4szar 1806 aprilis 8. kelt es Stadionhoz inteZugleich aber nOthig seyn zett legfelsobb k6zirataban elrendeli diirfte, ahnliche Vorsichts- und Beobachtungs-Einleitungen, wie sie liingst der Banatischen und Slavonischen Granze bestehen, weil sich die Unruhen leicht auch nach Bosnien und in die
:

Herzegovina verbreiten
aber
fiii-

diirften, ebenfalls

zu trefen,

zugleich

dem

Slavonischen

alio Falle die

und Banatischen General-Commando Weisung zu geben, auch grosseren Haufen

sie

vom

Serviern,

wenn
an

anderst

unbewaffnet heriibertretten,
freywillig ablegen, die Auf-

Oder die Waflfen

der Granze

nahme
niss

in so

feme zu

gestatten, als keine

gegriindete Besorg-

entstehet,

dass sie

dem

Staate

kunft und Nahrung

zur Last fallen,

wegen Mangel an Unterwogegen sich die Pforte

von

zu beschweren
als

um

so weniger einen gegriiudeten Anlass hatte,

auch Meine

in die

Turkey

sich fliichtende Unterthanen

derselben nie ausgeliefert werden.

tarban.
**^

becsi allami titkos level-

szultdn vala8zar61 s altalaban a meghiusult kOzveti-

tesrol az

1806 majus 8-an Ferencz csaszarhoz

:

tett

eloterjeszist

tescben Stadion grof igy njilatkozik

jjihriger Milde

Das Resultat davon

nicht liinger

erkenntlich aber ablehnend, unter der Ausserung,

nach mehr-

und Nachsicht endlich

mehr

ent-

stehen zu konnen, gegen aufriihrerische Unterthanen

alle Mittel
. .
.

um selbe wieder zum Gehorsam zu bringen Es ist einleuchtend, dass das Staats-Interesse Eurer Majestat sowohl um auf einer so grossen Granzstrecke die immer mehr um sich greiflfenden Unordnungen womciglich einzustellen, und dadurch allerhochst Ihren Provinzen Sicherheit, und daraus
anzuwenden,
entspringenden freyen Verkehre wieder zu verschaflFen
;

als

um

dem

aus der dermahligen unruhigen Lage und bey den gegen-

wiirtigen Urastanden allerdings vorauszusehenden folgenreichen

womoglich zuvorzukommen, die geschehene riithlich und nothwendig machte Es wiirde demnach das StiUschweigen von Seite Eurer Majestat, in einer Sache die Allerhochst Selbe doch in der That am Nachsten betrifft fiir eine absichtliche Verschlossenheit
Einfliissen

fremden

Einschreitung allerdings

: ;

JEGYZETEK.

367

Die Ursache des Nicht-Erfolges angesehen worden seye liegt einerseits in den Hoffnungen, womit man dem Grossherm schmeichelt, durch die getroflfenen innem Vorkehrungen auszulangen, andererseits in der Verlegenheit und natiirlichen Ab. . .

neignng sich hiebey eines auswartigen Einflusses zu bedienen, urn so mehr, als die Wahl zwischen mehrer derley Antragen
nicht anders als in einige Unentschlossenheit versetzen konnte
vielleicht

auch

in der politischen

Absicbt sich bey den gegen-

wartigen

gedrangten

Verhaltnissen

zwischen

Russland

und

Frankreich, dieser Servischen Angelegenheit als eines gtinstigen

Vorwands zu bedienen, um
^^^

sich auf einen allenthalben respec-

tablen militarischen Fuss zu setzen.

becsi allami leveltarban.

Stadion grof 1806 majus 16-ikan kelt siirgonyeben uta:

sitja Stiirmert

Euer

etc.

werden dem Tiirkischen Ministerium

auf dessen letzte Ausserungen freundschaftlich erwiedem, dass der k. k. Hof seinen Grundsatzen stets getreu, sich in die innem Angelegenheiten des Ottomanischen Reichs keineswegs ungebetten zu mengen WUlens sey, jedoch bey den verdriesslichen und hochst liistigen Wirkungen auf unsre eigenen be-

nachbarten Provinzen,
biens fliessen

so

aus

dem

zerriitteten

Zustande Sernicht

....

des

dringendsten

Wunsches Sich

erwehren
sehen,

konne,

gedachte

Unruhen ehestens beygelegt

zu

und unter diesen Riicksichten sowohl, als aus aufrichtig freundschaftlichen Gesinnungen fiir das Ottomanische Reich
Thunlichste dazu beyzutragen, sobald die Pforte selbst dazu den Augenblick und die Umstande am Giinstigsten erachten vvird, stets werde bereit finden lassen. A becsi allami titkos

das

leveltarban.
"='

Sturmer

jelenti
liess

1806 Junius 25-iker61 (No

.

15. P. S.

11.)

mich der Reis Efendi officiellement verstandigen, wie dass der Pforte durch verlassliche Nachrichten sicher bewusst ware, was massen die rebellischen Servianer von dem k. k. Hofe mit Lebensmitteln, Kriegsmunitionen und Officieren unterstiitzet, und in ihrer Aufruhr und Widerspanstigkeit gegen den rechtmassigen Monarchen bestarket wiirden, und dass Seine Hoheit, aus deren Munde selbst er diesen Auftrag empfangen zu haben versicherte, hieriiber eine baldige und cathegorische Antwort des Allerhochsten Hofes zu erhalten
12. dieses
, .

Den

wiinschte,

um

ihre Maassregeln darnach ergreifen

zu konnen.

368

HiSODIK FEJEZET.

Was

die

stats

zwischen LeichtglUubigkeit und Argwohn

in

schwebende Pforte

ihrem

einmal gefassten irrigen

Wahne

am

Meisten

zu bekriiftigen schien, waren,

der Innhalt einer
.

wie

ich

nachhero

vernahm, theils die wiederholten unachten Anzeigen des Rumili

Walissi, theils

unmittelbar von
.
.

dem Pascha

von Belgrad

Depechen. VermOg letzterer namlich, sollen die Servianer von Seite dea k. k. Hofes nicht nur mit haufigen Lebensmitteln und Kriegsvorriithen, versehen sondem sogar mit grossen Belagerungsstiicken
frisch eingelangten
.
. .

und durch keine geringere Anzahl als 15000 Mann k. k. regularer Truppen, und geschickten Anfiihrer, nebst mehreren sogenannten Cete Kaiks oder bewaffneten Tschaiken unterstiitzet
werden.
^--

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion siirgonye Stiirmerhez 1806 Julius 18. P. S. Die

neuerlichen

Klagen
so

des
die

tiirkischen

Ministeriums

gegen

die,

unsererseits den Servianern angeblich verliehenen Unterstiitzun-

gen
wie

....

wie

sich darauf beziehende

;

Note des Reis

in

Efendi, haben uns sehr befremdet

die Pforte

es

ist

ausserst auflfallend,

bey dem schon

k. k.

seit

Anfang der Unruhen

Servien bis zur Stunde eingehaltenen so geraden, und

freund-

nachbarlichen

Benehmen des
nicht

Hofes zu einer solchen ganz

grundlosen Anschuldigung habe Anlass nehmen k5nnen

....
k. k.

Denn

wirklich

nur die

uns zur Last

gelegt werdende

Unterstiitzung,

sondem auch

die angebliche Uberlassung

regulirter Truppen, Officiere

und bewaffneter Tschajken an

die

Servianer sind lediglich eben so falsche, als boshaft ersonnene

Geriichte
falsche

gegen solche beschwehren und zugleich der Pforte nicht undeutlich bemerken lassen, welchen unangenehmen Eindruck bey unsern in so vielen Gelegenheiten erprobten freundschaftlichen Gesinnungen gegen den Grossetc.

.... Euer

wollen

demnach

sich

Berichtsteller

....

nachdriicksam

herrn diese autfallende Empfiinglichkeit derley falschen Geriichten schlechterdings

allhier

ohne

alle

Untersuchung Glauben beyzu-

messen,

diesfallige

hervorgebracht haben miissen, und wie sehr die den Allerhochsten fiir Note des Reis Efendi
.

Hof kriinkend gewesen seye Euer etc. wollen demnach alle dem Reis Efendi beydiese Bemerkungen sogleich officios zubringen und zugleich hinzuzufiigen besorgt seyn, dass Seine k. k. MajestJit bey den bestehenden freundschaftlichen Verhiilt; .

JEGYZETEK.

369

nissen mit der Pforte, den aufriihrischen Unterthanen niemahls

weder eine
1*"

mittelbare,

noch unmittelbare Unterstiitzung werde

becsi allami titkos leveltarban.
6. (Nr. 4).

angedeihen lassen.
(Czartoryszki) alors
etoient nos idees

Merveldt grof jelentese 1806 februar

Le Prince
quelles

me

parla des Serviens,

me demanda
qu'elles

a leur egard.

Je

lui

dit

m'etoient

iaconnues, mais qu'en general j'avois toujours oui dire, que le

Gouvernement vouloit se borner a offrir ses bons offices pour pres la Porte, mais ne pas se meler directement de la querelle.
II

me

dit alors,

fagon a present,
a-fait,

la situation changee en quelque dangereux de les delaisser toutque Bonaparte ne manqueroit assurement a present
qu'il pensait
qu'il seroit

aucune occasion d'intriguer

a gagner ces gens-la
considerant,
;

et d'agir, qu'il mettroit

de

I'interet

qu'il faudroit

tacher de les prevenir, en

leur fournissant des armes, des munitions, etc. toujours en les

non comme insurges centre leur gouvernement,

Je
lui

mais contre des agresseurs particuliers.

devenoit tres
difficile

dis

que

cela

pour nous

duire a quelque querelle avec la

la

que cela pourroit nous conFrance qui n'en vaudroit pas

la

peine

que

la position

geographique de
que
la

Russie

lui

per-

mettoit a cet egard de faire bien des choses, dont nous devious

nous abstenir.
pretoit
si

II

me

dit

province
lui

de

I'Esclavonie

ici

que de I'autre cote nous etions tres voisins de la France, que par la Moldavie et la Valachie les communications aussi devenaient facUes pour la Russie, qu'au reste je I'annoncerai a ma Cour. A becsi
fort a des facUites.

Je

repondis,

allami titkos leveltarban.

^^"
\

Stadion grof megkiildven Merveldtnek

kozvetitesre

onatkoz6 okmanyokat, az orosz kormanynyal val6 kozles vegett, igy ir 1806 marczius 24-iken kelt sUrgonyeben La possession
:

que

le

Royaume

d'ltalie a prise

depuis de la Dalmatie
le

Veni-

tienne, et I'influence

que

la

France a regagnee sur

(t. i.

Divan a
de

rendu cet objet doublement important

lecsillapitasat)
. .

a szerb

mozgalom
vue

Nous n'avons pas

suivi le point
les

que vous avez etabli a ce sujet dans

tions avec Monsieur le Prince

dernieres conversa-

de Czartoryski.

Notre position
fournir
la

est trop delicate pour avoir

pu prendre sur nous de

etc.

aux insurges des secours d'armes, munitions

n'aurait

que

Porte
;

pu regarder que comme une hostiUte contre

elle

et

Kallay:

szerb felkeles tortenete 180710.

I.

24

370 que
les

MASODIK
agens
franijais auraient

FB.IRZBT.

du moins fait vaioir ainsi ;i done d'en venir a un etat de choses que nous devons souhaiter, nous aurions augmente le danger de notre situation, et nous aurions ainsi appele pr6s de nous
Constantinople.... Loin
les forces frangaises qu'il sakgit

de tenir eloignees.
choisi,

En prenant

le parti

que nous avons

la

qui

est

d'ail-

eurs celui de rimpartialite et de

;

justice,

nous

avons du

il n'est pas a croire d'ailleurs moins evit6 cet inconvenient que les effets de la demarche que nous venons de faire puisse raener assez tot a un resultat pour que la Porte en profite

pour se renforcer de quelqu'autre cote. Au contraire il est a supposer que I'etat d'incertitude dans lequel cette negociation avec ses sujets... la tiendra pendant assez longtems, I'obligera
d'y tenir une partie de ses forces... J'ajouterai encore que nous

sommes

alles

d'autant

plus

en

avant

dans

lexecution

des
la

mesures susdites, que I'objet devenait

fort pressant, et

que

determination que nous y avons suivic, nous a semblee entierement d'accord avec les idees que Monsieur le Prince de Czartoiyski nous avait confiees

dans ses premieres conversations

(ad Nr. 20)

avec nous.
ii

becsi allarai titkos leveltarban.

:

Merveldt grof jelenti 1806 aprilis 10-iken

Le Prince Czartoryski ne m'a pas paru content de la resolution adoptee par Sa Majeste au sujet des troubles de la Servie qu'on desireroit plutot nourir ici qu'etouffer, vu la proximite sous laquelle on considere I'eclat d'une guerre avec la Porte Les raisonnemens du Mini.-^tre en general sur cet objet se sont
reduits a prouver I'impossibilite
les Serviens

dans laquelle

se trouveraient
qui dans ce

de resister a une armee Ottomanne,

sur les insurges
;

moment marchoit
une armee
principale.
:

qu'il etiot bien different

de

battre des partis envoyes par

quelques Pachas,
etnit

et

resister a

que
la

finir

ces troubles

se

priver

d'une

aide

si

guerre eclatait, tandis qu'a present on les trou-

veroit ecrases. Je

me

suis borne a relever linhabilite constatee

revolte,

des Turcs a apaiser aucune

pour prouver que

dan.>>

tons les cas rien n'etait perdu. A becsi allami titkos leveltarban '" Stadion utasitasa Merveldthez 1806 jiinius 26. (Nr. 4.

juger de quelques conversations que

il

d'Oubril,

me

reste des craintes,

le

de vous ecrire sur

j'ai cues avec monsieur que ce que j'ai eu Ihonneur point de vae dont nous envisageons les

.TEGYZETBK.

371
guerre
intestine

affaires

de

la

Porte Ottomanne et surtout la

le sens

avec les Serviens, n'ait pas ete saisie par

le cabinet

de Saint-

Petersbourg dans

que

la

conduite que tient

que j'avaisvoulu lui donner.Il me semble le ministere Ottoman depuis la paix de

Presbourg

et surtout I'infiuence

sur le Divan,
particuliere
;

que la France s'efforce de gagner demandent une attention et une surveillance tres
imposante et

et Fattitude

meme

guerriere que la

Russie a prise dans ces circonstances doit etre regardee

la

comme
ces

mesure

la plus salutaire qu'elle

pouvait
le

adopter.

Mais

precautions

memes

la

mettent dans

cas

de

ne pas

devoir
de-

se presser dans I'execution et d'attendre I'epoque

ou

elle

viendra indispensable. L'envoi de Sebastiani

h Constantinople

paroit indiquer, que la France vent donner une nouvelle activite

a ses intrigues aupres de la Porte Ottomanne. Ce systeme

trigue cependant
la surveillance

d'in-

demande de

la part

de

la

Russie plutot

de

qu'un eclat premature qui en haterait les

arreter ....

effets

au lieu de
et

les

Depuis nos dernieres demarches a

fait

Constantinople nous n'avons plus rien

dans

cette

affaire,

nous continuous a garder

la

plus stricte neutralite, ne don-

nant aucun aide aux insurges, mais ne leur refusant egalement

point I'asyle dans nos provinces frontieres, des qu'ils y passent sans etre armes en guerre. becsi allami titkos leveltarban.

''>'>

Merveldt grof jelenti 1806 Julius 29. (No 33. ApostiUe).

(t.
i.

Le Baron

Budberg) a declare ces jours-ci a des personnes

autorises a lui

demander ses
la

projets,

qu'on

ne pouvoit de
la

s'en;

tendre eventuellement avec I'Autriche

au sujet
jamais

Porte

que

les

Frangais ne

laisseraient
fait

agir

d'apres

ses

propres vues. Le Ministre a

sousentendre,
;
.

qu'il falloit

plutot

s'attendre a nous voir en opposition

protestant toujours du

desir de la Russie de rester

en bonne intelligence

avec

les

Turcs.
^^*

becsi allami titkos leveltarban.

:

Bogdanovics Istorija czarsztvovanja stb. IL 126. I. ^" Merveldt grof 1806 oktober 10. kelt jelenteseben (Nr. 42)

kovetkezokepen sz61 Pen de jours apres monsieur Pozzo di Borgo qui a gagne toute la confiance du Ministre des affaires
:

etrangeres ...

me
sur

lit

une

visite,

et

me

repeta les nouvelles

Sebastiani
sur le
seroit

qu'on avait

ici

I'infiuence

que
la

prenoit

Divan, et s'attacha a

me

prouver

necessite

ou Ton

sous peu de prendre un parti relativement a cet empire et ses

24*

372

mAsodik pejbzbt.

Apr6s quelques detours, monsieur possessions europeennes Pozzo me demanda. ce que I'Autriche pourrait demander dans un partage eventuel de la Turquie europeenne ? Je lui repliquai,
.
.

qu'on etoit trop eloigne a Vienne de toute idee de partage, pour que jamais j'ai pu rien penetrer de positif sur cet objet que moi-meme je considererois comrae un grand malheur mais
;

qu'en cas de partage, a Vienne

avoir qu'une opinion
:

comme

ailleurs,

on ne pouvait

c'etoit d'obtenir le plus que possible. Apres quelques essais pour me faire expliquer d'une mamonsieur Pozzo me dit, qu'il avoit acquis ni6re plus positive la notion certaine, que la Russie etoit decidee sur les Turcs, qu'olle ne vouloit pas les chasser a Moldavie et la Valachie de I'Europe, mais reduire leur influence, et surtout delivrer qu'il etoit des pays auxquels elle avoit assure sa protection certain qu'elle verroit non seulement avec plaisir I'Autriche
. .

occuper

la Servie, la

Bosnie et

la Croatie turque,
elle.

mais qu'elle

86 chargeroit
la

meme

de

les

prendre pour
la

afin

de ne pas
avec

compromettre

vis-a-vis

de

France. Je pus repondre

que de voir la Russie songer a ce qui conviendroit a TAutriche dans un partage qu'elle ne sauroit entreprendre sans son aveu que quant a une occupation par les troupes russes dun pays qui nous etoit destine, nous avions assez de I'essai fait a
verite,

que rien ne

me

paraissoit plus naturel,

Cattaro pour nous persuader de la peine qu'avoit la Russie de

se desaisir de ce qu'une fois elle avoit occupe, et

pour nous
ce

convaincre

qu'il

valoit

mieux

occuper

nous

meme
;

dont
sans

nous voulions rester

les maitres

sans contestation

que

connaitre les intentions de notre auguste maitre,

il

y auroit a

mon avis, bien des considerations a faire, en songeant aux pays qui devroient tomber en partage a I'Autriche dans une supposition pareille, mais surtout celle d'etendre le moins que
possible notre frontiere vis-a-vis de la Russie, et de la choisir
militairement, que sous ce point de vue
et
il

lui

faudroit

un appui

une barriere naturelle, qu'en Moldavie Chotzin, en Valachie la rive orientale de I'Allute jusqu'a son embouchure dans le Danube pouvoient seuls nous oflfrir. Que vis-a-vis des Turcs,
la Servie

egalement ne nous

oflfroit

rien

qui

garantisse

notre

frontiere, qu'il faudroit aller

chercher

cette frontiere

en

Bul-

garie et en Romelie, mais qu'il n 'etoit pas tems de

songer a

JEGTZETEK.
toutes ces choses-la
etc.

373

qu'il s'agissoit de defendre ses foyers Monsieur Pozzo s'etendit pendant longtems encore sur les avantages d'un tel partage, et me dit en me quittant qu'il etoit
;

tres fache

que je sois

si

prevenu contre cette idee parce

I'Autriclie,

qu'il

se

feroit fort de faire

accorder a

tout ce qu'elle

auroit

pu desirer. Peu de jours

apr6s, cet Emissaire revint

la

charge en
etait

ajoutant, qu'il verroit monsieur de

si je

Budberg

le

lendemain, que
cet objet,
il

voulois enoncer

un voeu quelconque sur

certain de I'obtenir. Je

me

bornai a le remercier en

me

retran-

chant derriere

mon

ignorance des vues

de notre cabinet,
necessite

que
I'in-

je savais tendre a maintenir aussi longtems que possible

tegrite des possessions

de

la Forte,

et la

d'ecarter

presentement toute idee d'agrandissement sur toute autre Puissance que la France. A becsi allami titkos leveltarban.
138

Merveldt gr6f kovetkezokep

ir

1806 deczember 25-iken

kelt jelenteseben (Nr. 53): L'Empereur... nous

soupQonne
hors

for-

tement d'etre en relation avec

qu'une alliance
I'Europe et que dans
le

la

France.
mettroit

On ne pent
la

se cacher,

de cette nature
cas d'une

Russie

de
la

guerre

avec la France
devenir

Pologne restituee avec

les modifications necessaires, delivreroit

lui

rAutriche d'un voisinage qui pourroit

dangereux,

assureroit I'existence de la Turquie et ainsi la tranquillite des

provinces meridionales de la Monarchie.

triche ici a

Votre Excellence

se

sera convaincu Elle-meme qu'on n'aime et n'estime guere

rAu-

commencer par

le

Souverain, et c'est I'id^e de notre

dependance qui aUmente un genre d'interet pour nous. EUe aura remarque, que notre existence et notre independance n'interesse la Russie que comme boulevard contre la France ou comme levier vis-a-vis de la Porte Ottomanne. A becsi allami
titkos leveltarban.
^^'

Stadion

grof azon

eloterjeszteseben,

melyet Ferencz

csaszar szamara a Pozzo di Borgoval folytatott beszelgetesrSI

1806 deczember 20-ikan szerkesztett, elorebocsatvan,

a

hogy az
igy foly-

orosz kiildott elott kifejte mindazon okokat, melyek a cs4szart

semlegesseg
:

elvenek

szigorii kovetesere inditjak,

tatja

ich fand hier die Gelegenheit besonders gelten

zu main der

chen.

wie

sehr das

Benehmen des Petersburger Hofes

Angelegenheit von Cattaro, seine kriegerischen Schritte gegen

374

.MA80DIK FEJEZKT.

die Pforte, und die schwachen Vorkehrungen, die er gegen die

franzosischen Heere getroffen babe, eben jetzt unsern ohnebin

krltischen

Standpunkt erschweren.
fort,

L'nter solchen Umstiinden,

werde er sich selbst Uberzeugen, dass wir fUr gegenwartig in die Antriige des Kaisers Alexander nicht eingehen konnten, ohne die Existenz der Monarchie fruchtlos auf das Spiel zu setzen. Eben so wenig aber seyen Eure Majestiit im Stande, sich auf Concertationen oder Conventionen fiir die Zukunft einzulassen dergleichen Ubereinkiinfte wiirden
fuhr
ich
;

doch nur auf hypothetischen Satzen beruhen, dercn Kealisirnng nicht mit irgend einer Wahrscheinlichkeit vorausgesehen werden konnte, und welche iibrigens mit jederStiinde wesentlichen Anderungen ausgesetzt seyen wiihrend dem Eure Majestiit sich es in Folge der gegenwiirtigen Verhiiltuisse der osterrei;

chischen Staaten
Ihr politiscbes

zum unverbriichlichen Gesetz gemacht batten, Benebmen nicht auf Voraussetzungen, sondem
Lage der Dinge zu
griinden.

einzig auf die wirkliche

Herr Pozzo horte mich rubig an, und machte keine directe
sie

Einwendung gegen meine Erkliirung. Nur liess er, indem er seinem Hofe einzubericbten verspracb, einige Worte fallen,

um

mir

zu

versteben

zu

geben, dass der Kaiser Alexander,

wenn

nun ganz allein gegen Frankreich stehend und von alien andem Macbten verlassen seben soUtc, sich endlich bewogen linden konnte, zu Negotiationen mit Napoleon die
er sich

Hand zu
a

biethen, welche alsdann

fiir

Usterreich nicht vortheil-

haft ausfallen diirften.

Ezen

eloterjesztesre Ferencz csaszar

:

kovetkezoket jegyezte
diese

meg

Dient

zur Wissenscbaft, und

zeigt

Unterredung wie wicbtig es seye zu verbindern, dass nicht etwa gar Russland und Frankreich durch eine Nego-

ziation, zu unserem Schaden einig werden. Megbagyja azutan, hogy Vincent tabornok Parisba kiildessek, bogy Napoleout orosz r6szr61 jbvo ilynemii ajanlatok elfogadasarol minden aron lebe-

sz^lni igyekezzek.
'*"

becsi allami titkos leveltarban.

Merveldt grof jelenti 1806 november 8-ikar61 (Apostille ad

:

Nr. 46)

Le Baron de Budberg
lui
II

a assure le Ministre

de Naples
les

que

I'Empereur de Russie entretenoit des relations avec

assuroit la

insurges de la Servie, qui

cooperation

de

ces

peuples contre les Turcs ...

qu'il
(t.
i.

n'en parott pas moins probable

et etendre I'insurrection

a cz4r)

songe a nourrir

des

JEGYZETEK,
sujets de la Porte

375

du

culte grec, qu'il

compte etayer ses ope-

rations

de ces insurges, et que ces relations le rendront sous peu maitre de toute la Turquie europeenne et de toutes les provinces limitrophes de rAutriche, depuis la Prusse orientale jusqu'ii la mer Adriatique.
Cette situation peut-elle se comporter avec
la

de guerre des moyens militaires

surete,

I'inde-

pendance de TAutriche,
arreter
cette

la

possession
?

peuplees de religionnaires grecs

extension

de ses provinces Quels sont les moyens pour

meme

et subite du pouvoir d'un Empire sans principe de gouvernement civilise qu'a moitie ? Es deczember 12-iken (Nr. 51) Ypsilanti elutazasarol Bukarestre ezen megjegyzessel tesz jelentest Le Prince YpsUanti est parti on ne pent se cacher que c'est un gouverpour Buccarest neur russe dans cette province ce Hospodar a ete traite ici (t. i. Szent-Petervarottj avec les honneurs qu'on n'accorde ordi-

extreme

nairement qu'aux Princes regnans.

tarban.
^*^

becsi allami titkos level-

Budbergnek Merveldt grof

(t.
i.

felszolitasara 1806

november
:

14-iken adott valaszahol a kovetkezo helyeket emeljiik ki

office

Cet
de-

november

4-iki
la

kf^rjegyzek)

contenoit

des

Cour de Vienne, participant plus directement qu'aucune autre aux interets qu'il conceme, pouvoit aussi reconnoitre I'intention de la tranquilliser plus particulierement que tout autre, et Sa Majeste Imperiale pouvoit se flatter, que non seulement sa moderation envers la Turquie, mais encore ses menagements pour les interets et la convenance de son auguste AUie, se trouvoient suffisament maniclarations,

dans lesquelles

festes dans le passage suivant de la dite note

S.

L'intention de

M.

I.

n'est pas de se prevaloir de ses forces

pour
seal

la

des-

truction de la Porte,
efficace qui existe,

mais de

la

ramener par

le

moyen

aux principes dont

elle s'est ecartee contre

ses interets et ses engagemens, et de prendre ses precautions

pour se mettre a
dangereuse,
oii

I'abri

d'une secondt; defection

dans

la crise

I'Europe se trouve actuellement etc."

Indepen-

ilamment des assurances reiterees, que le soussigne s'est fait un devoir de donner verbalement dans toutes les occasions a S. E. monsieur I'Ambassadeur de S. M. 1. et R., la Cour de Vienne pouvoit trouver un motif bien puissant de s'en reposer sur la
moderation dc I'Empereur a I'egard des Turcs, dans
le

souvenir de

y76

mAsodik kejezet.
n'a cesse d'opposer a la longue

toute la conduite que S. M.

I.

progression de precedes
s'est

oflfensifs et

d'outrages

que

la

Porte
avait

permise envers

la Russie,

et

qui depuis longtems

donne a I'Empereur le droit de se prevaloir de la grande superiorite de ses forces sur celles des Turcs. Aucun appel de conquetes n'a pu 1 'engager a en faire usage malgre toute
la justice

de ses reclamations,

et

malgre

la

faveur

des

cir-

du desinteressement de I'Empereur etoit bien fait pour rassurer la Cour de Vienne sur I'avenir et lui faire ajouter foi a I'assurance qui lui a ete donnee par la note circulaire du 28 octobre (november4. u. n. szerint) que I'occupation des principautes de Moldavie et de Vallachie
constances.
aussi evident

Un exemple

nest, malgre les offenses multipliees des Turcs, nullement

I'effet

du ressentiment
d'agrandissement

qu'elles meritent,
.
. .

ni la realisation

d'un projet

de compter sur

la confiance

Malgre tant de raisous que I'Empereur a de son auguste Ami et Allie, dans

la purete de ses vues, S. M. I. neanmoins ne voulant lui laisser aucune ombre de doute a cet egard, a ordonne au soussigne de declarer formellement a S. E. monsieur I'Ambassadeur

Comte de Merveldt, que roccupation de

la reparation

la

Moldavie
la

et

de
et

la

Vallachie, etant motivee par la necessite d'obtenir de la Porte

des griefs qu'elle a donnes a

Russie
lui

son

retour a un systeme dont ses

engagemens ne

permettoient

pas de s'ecarter, cette mesure cessera d^s que

la

Russie aura

obtenu sur ces diff^rents objets la juste satisfaction qu'elle est en droit d'attendre, ainsi qu'une garantie suffisante pour I'avenir.

bccsi

allami titkos

leveltarban.

Merveldt jelentese

1806 nov. 23. "* A konstantinapohi

folytatott

osztrak kovetseg elenk

levelezest

ezen elelmezesi iigy vegett, vonatkoz6

nem csak

a becsi

kor

manynyal, de a szlav6niai es banati katonai parancsnoksagokkal

is.

Az
'*'

ide

okiratok azonban

nem bimak

kiilonOs

erdekkel, ennelfogva batran mellozhetjuk azokat.

Karai^yorgye
grof

es

senatus Ferencz

csaszdrhoz

inte-

zett

folyamodvanyai
1806

1806 november 15-6n es 20-ikan

keltek.

Stadion

deczember 22-en es 1807 januar 5-en

kelt

eloterjcszteseiben a csaszarhoz,

igy nyilatkozik e folyamodva-

nyokr61

Ober die

genten Oberhauptes, Czerni Georgie,

zwei Bittschriften des servischen Insurbeeile ich mich E. M.

. . .

JEGYZETEK.

377

mein unmassgebliches Gutachten dahin zu erstatten, dass Gesuch bei den gegenwartigen Zeitumstanden in Gemassheit der bestehenden Grundsatze abgelehnt Bittsteller jedoch hiertiber in schonenden und freundschaftlichen Ausdriicken beschieden werden diirfte, damit diese abschlagige Antwort nicht den Anschein eines iiblen Willens des allerMajd tovabb hochsten Hofes gegen die Servianer gewinne.
. . .

dieses

jelentl,

bogy

a szerb iigynokkel (Gagics Jeremias volt ez),

:

ki

a folyamodvanyokat atadta volt, tudata

dass nach

dem

letz-

ten Vorgang auf der Kriegs-Insel bei Belgrad von

einer Aus-

fuhrs-Bewilligung

konne,
eine

und

sie

Gunsten der Servier keine Rede seyn durch ein so offenbar feindseliges Benehmen
zu zu
lassen.

E. M. selbst in die Unmoglichkeit gesetzt

Nachsicht

eintretten

haben hierin irgend Karagyorgye, kire

nezve az elebni szerek szallitasanak tilalma a leheto legalkal-

matlanabb

volt,

vanyt intezett a csaszarlioz,

mar 1807 januar 18-an ismet egy folyamodmelyben azzal mentegeti magat,
allitas

hogy

a szerb taborba atszokbtt torokok a kerdeses szigetet a

altal
fel-

szultan tulajdonanak mondottak s csak ezen

batoritva mertek azt a folkelok megszallani, de rogton elhagytak, a

mint ertesokre

esett,

bogy

a sziget a csaszar birtokai-

hoz hoz

tartozik.
'**

Napoleon 1806 deczember 1-jen igy ir SzeUm szultanMes annees sont sur la Vistule et Varsovie est en mon pouvoir. La Pologne prussienne et russe se leve et forme ses
:

de reconquerir

armees pour reconquerir son independance. C'est le moment la tienne. Chasse les bospodars rebeUes, que la plus injuste violence t'a oblige de retablir au mepris de ton firman qui les avail declares traitres. Remets en place tes

vrais serviteurs, et les bospodars de ton cboix.

N'accorde pas aux Serviens ces concessions qu'ils te demandent les armes a tu n'as plus la main. Fais marcber tes troupes sur Choczim
:

rien a craindre de la Russie. Testa:

II.

Recueil des Traites stb.

k.

284

1.

^" B.

Duka

jelentese Karoly foherczeghez 1806. szept. 19.

Fehertemplom. Bees, Hadi Lev. 83/181. A szerbek alexievci diadala utan, Belgrad kornyeket kiveve, csend allott be a hadimiiveletekben
attol,

banati

hatarorvideken

nem

kellett tartani

hogy

a szerb felkeles miatt

nagyobb szamii

figyelo csa-

378
pat
fof(laljon

MASODIK FEJEZET.
ott

ali^st osztrak reszrol.

iiagy 1806 szept. 14. a vesztegzarlati

Midon Duka altaborsorompokat vizsgalta, a

szerb

metropolita

Bosa, a

szerb

szovet tagja felkerestek.

Midon az altibomagy szemSkre vetette a szerb felkelok kihiv6 inagaviseletet, ezek azzal inentegetodztek, hog>^ a nep fegyelmezetlen
s

allitolag elfogott levelek tartalmabol

kSvetkeztetve

abban a hitben van, bogy Perretich ezredes, a kordouparanrsuok, a torokoknek kedvezett. li. Duka erelyes intesei k5vetparancsot fognak

hogy Karagyorgyenel s a senatusn^l melynek ertelmeben a hatar megsertese erelyesen megtiltassek. Leginkabb bantotta b. Dukat
kezteben
megigertek,
kieszkozOlni,

Szeracsin Sztojko 6-orsovai kereskedo

iigye,

kit a

szerb

fel-

noha barom nap miilva az altabornagy felszolalasara elbocsaiottak. holmijat s penzet megtartottak, azt allitvan, hogy ezek torok holmik, leven Sztojko
kelok
jiinius
8.

es

9.

elfogtak, s

az 6 kemjcik.

Ez az ont'ejii, bizalmatlan magatartas nyilatkozik meg baro Duka litja tovabbi folyaman is. A becsi udvartol s a csaszartol csak vedelmet kivannak, de egyelore magok igazitjak el
dolgaikat. Bizalmas liton eg}
sebesiilt befoly4sos szerbtol

Pancsovan gyogykezelf grotzkai

megtudta, hogy a portaval abban

az iranyban indult
kiil

valaszthassanak

meg a targyalas, hogj-^ idegen befolyas nelmagoknak fejedelmet, tovabba, hogy toroteriileten
s

kOk ne tartozkodhassanak szerb

az

hogy

e tekintetben

orosz

es

az

osztrak

udvar v^Ualjon

kezesseget.

Eiuiek

elleneben hajlandok, az eddigi 800 erszeny arany helyett 1050

tizetni s pusztan ennek kezhezvetele czeljabol egy torok csaszari biztos ket hivatalnokkal Belgradba jtShet. A szultan e feltetelekre allitolag raallott, de kornyezete azzal ervelt, hogyha azokat elfogadja, majd a bosnyakok is hasonlot kovetelnek. Azonfeliil a moldvai hoszpodar fia, ki

erszeny aranyat

szerb fejedelem

akar lenni,
kellett,

mar ketszer
attol

is

felkinalkozott a

sz6vetnek,
latere

de

nem

mert

tartottak,

idegeneket

akar

tanacsba

vinni,

hogy gorog megakadalyozta a

kiegyezest.

A szerbek jelenleg az oroszokra hallgatnak, mert az orosz udvar penzzel, noha nem sokkal, 3 4 honappal ezelott 15

ezer aranjTiyal

s jo

tanacscsal segelyzi oket.

s

konstantitiszt

napolyi

orosz

nagykovet

nehany kOztiik levo orosz

JEGTZETEK.

379

valtig egyessegre s kitartasra intik oket s azt fejtegetik,

hogy nagy tavolsag miatt most nem lehetnek segedelmokre, de alkalomadtan megszerzik szabadsagokat, ha allhatatosak ma-

radnak.

A
vert,

szerb felkeles kezdeten a Szavan

es

tiilrol

szereztek fegy-

toltest

municzionak.
veresnel

de most mar boveben vannak a mi a felkelok szamat illeti, 30 35 ezer fegyagyiikat

is,

nines

tObb.

torok iildozes kovetkezteben azonban

egyeb tartomanyokbol is csatlakoznak iiozzajok, igy Karagyorgye 5000 bulgarnak adatott fegyvert s a kresalik zsolkoziil is hozzajok allott vagy 70 nimeliai es dos lovasok

maczedon keresztyen.
Bosznia
felol

nem

tartanak veszedelemtol, mert azt velik

hogy az
riilese

ottani

alatt all s

kormanyzo pasa a gorog piispokok befolyasa hogy a gyanii elkea Drina felol csak szinleg,

vegett valamit tenni latszassek,

kisebb kapitanyokkal
is

tamadtatja oket.
egyik,
pasat,

montenegroi piispok
teriileten

segelyt igert,

mi-

helyt beke lesz a francziakkal. Ket tervet hozott javaslatba.

hogy 5-szerb
a

foglalkoztatjak

Az kormanyz6

esetre, ha a szerbek Boszniat akarjak montenegr6iak a torok hadi ero megosztasara egy diverzi6t tesznek Albaniaba s Boszniaba. A szerbek az elso terv mellett nyilatkoztak, mert Bosznia ellen nines szan-

vagy pedig azon

megtamadni,

kent erore kaptak,

felkelest kezdik a

dekokban tamadolag feliepni. Bizonyos, hogy a szerbek apranminthogy a porta tervteleniil jart el velok szemben s hallatlanul iildozven a keresztyeneket, ezek a szerb

magokenak

tekinteni.
keriteni,

Ha

a szerbek esetleg
lehet,

Belgradot
^*'^

hatalmokba tudnak

felni

hogy

az

Osszes keresztyenek follazadnak.

Stadion

gr6f a csaszarhoz
:

intezett 1807 januar

16-an

kelt eloterjeszteseben

In der mir von

Generalissimus gestern zugeiertigten

angetragen,
bei

dem Herrn Erzherzoge .... Note wird darauf

die

Eurer Majestat
die Stadt

um

AUerhochste

Geneh-

und Festung Belgrad sogleich mit der Erklarung in Besitz zu nehmen, dass selbe nach hergesteUter Ruhe in den tiirkischen Granz-Provinzen wieder an die Pforte zuriickgegeben werden soil, damit auf solche Art gedachte Festung nicht in den Handen der Servier oder der Russen ein Waffenplatz werde, um weitaussehende, dem Inter-

migung einzuschreiten,

880
resse

hXsodik prjezet.
der Monarchic
in

einem hohen Grade

zuwiderstreitende

Unternehmungen zu
tarban.
'*'

erieichtern.

becsi

allami titkos level-

Merveldt gr6f des

irja

1807 m&rczius 3-an kelt jelentesegarantir I'autentila

ben
cite,

D'apr^s
la

notions, dont je ne puis

fait

Russie doit avoir des

aux Serviens

proposition, de

mottre

troupes Russes
leveltarban.

en garnison a Belgrade.
tervet

b^csi

allami titkos

Merveldt grof ertesitese kets6gkiviil

illete,

alapos volt,

a mi
aj&nlat

mag4t a megszallast mint

de

ekkor

meg

nem

tetetett a szerbeknek.
fdl.

Ennek

elso nyo-

mely par honapbogy a Merveldt altal kozolt hir Paulucci utasitasaibol merittetett, a nelkiil, hogy azokr6I az osztrak kiivetnek egyebkent tudomasa lett volna.
mait esak Paulucci kiildeteseben taliljuk
pal kesobb kcivetkezett be. Igen val6szinii,
'

^^

Stadion grof a 148. j egj'zetben idezett jelenteseben. kijelent-

hogy a megszallasi tervnek katonai eshetosegeit nem vitatvan esak annyit jegyez meg, hogy ligy a varban, mint a hatar
ven,

hosszabaa kello vedelmi intezkedeseket kellene eletbe leptetni

um

sie

(t. i.

a hatArt)

gegen einen spater wahrscheinlich werdenden

Angriif von Seite der Kussen und der Servier, oder der Pforte mit

gehoriger Kraft souteuiren zu konnen,

und nicht den einmal

zu
miissen.

schon geschehenen Schritt wieder

dass weder
in

zuriicknehmen

Ich werde aber zur Aufstellung dieser Fragen dadurch bewogen,

der Note des

Herm Erzherzogs
.

Generalissimus

noch

in

dem

Bericht des

FML. Geneyne

etwas vorkommt,

was

von Seite der Servier Truppen gewiinscht, oder auch nur mit Gleichgiltigkeit werde angesehen werden, und noch weniger, dass der tiirkische Pascha dariiber nicht seine
die
bestatigte, dass

Vermuthung

eine Besetzung Belgrads durch E. M.

unmittelbare

Klage

an

das

tUrkische

Ministerium

bringen

wiirde, woriiber

doch meines Erachtens hochst nothwendig ware,

eine Gewissheit zu verschaffen ...

sich vorlaufig

politikai
:

szempontokat nun ... die

.
.

kovetkezokep nyilatkozik Was fiir die auswiirtigen Verhaltnisse der Monarchic I'ntstehenden Folgen betrifft, sind die dabei vorziiglich in Betrachtung kommenden Miichte, die Pforte, Russland und Napoleon (Es) kann doch nicht in Abrede gestellt werden,
illetoleg Stadion
.
.

dass wenn der Schritt ohne ihr

(t.

i.

portanak)

Vorwissen

und Beistimmung geschieht,

die Versicherung, dass die durch

JEGYZBTEK.

381

Truppen besetzte Festung nach hergestellter Ruhe wieder soil, die Hauptsache nicht andert, die Handlung eiae feindselige Handlung bleibt, und Osterreich von dieser Seite in den Stand des Krieges versetzt, welchen dann auch zu behaupten man in Verfassung seyn muss Dass durch die gewaltsame Besetzung der Festung Belgrad bei dem Petersburger Kabinet ein ausserst unangenehmer, das noch
E. M.

herausgegeben werdeu

bestehendeVertrauen sehr schwachender, wo nicht vemichtender Eindruck bewirkt wiirde, bedarf wohl kaum eines Beweises,
sowenig,
als

dieses Vertrauen nicht ganz

vielleicht

gemass ist, und hiedurch den sehnlichsten Wunsch des Kaisers Napoleon zu
zu
verscheuchen,

dass es

dem

Interesse E. M. Staaten

befordern,

dem daran gelegen seyn

muss, Osterreich auch die

je

entfernteste Hoffnung zu

benehmen, sich

im Augenbhcke der

Gefahr an irgend einen AUiierten anschliessen zu kdnnen. Ist es denn aber in miUtarischer RUcksicht auch ausgemacht, dass
durch die Besetzung von
riicken der Russen,

Belgrad

allein

dem

weiteren Vor-

wenn

dieses in ihrem Plane liegt, wirklich

.

Einhalt gethan warden kann

den

? Kaiser Napoleon konnte Besetzung Belgrads unter einem zweifachen Gesichtspunkte betrachten oder gegen uns beniitzen Entweder als eine Folge eines geheimen Einverstandnisses mit Russland,
.

Schritt der

und als die Einleitung zur Realisirimg alter, zwischen beiden H6fen verabredeter auf die Zemichtung des Ottomanischen
Reiches abzielender Projekte, oder aber wenn das Petersburger

Kabinet seinen Missmuth zu laut werden

wiinschte Gelegenheit

liesse,

als

eine

er-

um

uns

mit

diesem Kabinet voUends

in

zu entzweien

... so

dass nach

meinem Dafurhalten
fiir

jedem

Falle ein neuer, weitaussehender Kriegsstand

Osterreich die

gewisseste unmittelbare Folge ware, und dass unsere ohnehin, nach der letzten Darstellung des Herm Erzherzogs GeneraUssimus, in Riicksicht schneller und ausgiebiger VerteidigungsMittel so bedenkliche Lage, nur noch verwickelter und noch

bedenklicher wiirde, well dann auch jener

der Monarchie. welcher bisher

Theil

der

Granze
be-

wegen des mit der Pforte

militarische

stehenden Friedens

keine

besondere

Besetzung
wiirden,

nothig zu haben vorausgesetzt wurde, gedeckt werden miisste,

und uns somit um so weniger

bereite Mittel

bleiben

um

auf der

Seite,

wo uns

die

grOsste

und augenblickliche

382

MASODIK KKJEZKT.

Gefahr bedroht nothigenfalls einnn irgend ergiebigen Widerstand leisten zu konnen ... Es gienge daher mein allerunterthiinigstes

Gutachten dahin

Wenig.stens vor ihrem

(t.

i.

a Var-

8uba Napoleonhoz
fassen,

kiildott osztrak

megbizott Vincent tabomok

jelenteseinek) Eintreffen

keinen entscheidenden Entschluss zu

sondern sich einsweilen zu beschriinken dass

dem

babe den Czerni Georgi und den iibrigen Servi.schen Hauptern freundschaftlich von Neuem die Intervention zu vSUiger Beylegung
FAIL. GenejTie ... als
wiirde,

Weisung gegeben

er

ihrer Streitigkeiten mit der Pforte anzubiethen,

dabei aber zu

bedeuten, dass E. M. als erste Bediugung

sie sich

verlangen,

dasp

unterdessen gegen

den

in

friedlich betragen ... Zu Geneyne dem Pascha in Belgrad lichst an Handen zu gehen, und iiberhaupt die Sache dahin einzuleiten, class er immer zwischen beiden Theilen die Hand im Spiele. und auf die weitere Leitung der Unterhandlungen stats einen entscheidenden Einfluss behalte, und es mit keinem Theile

Pascha

commandirenden gleicher Zeit hatte FML. auch noch weiterhin thunBelgrad

verderbe.
el

Ferencz csaszar a kSvetkezo hatarozattal fogadta

:

Stadion eloterjeszteset

Da

wir uns

nun
weit

vermog unserer
entfemet neue

politischen

Laage

in

dem

Falle befinden,

Hiindel suchen zu wollen, unsure

ganze

Anfmerksamkeit nur

auf eine Seite zu richten,

so wie auch alle unsere Kriifte fiir eben diese Seite disponible behalten zu miissen, so ware alles hiemit nicht iibereinstimmende, also eine Besitznahme von Bolgrad. von deren Erfolg wir nicht einmal die Gewissheit

haben,

in

diesem Augenblick zweckwidrig.

18.

becsi allami titkos

levaltarban.

"' Stadion grofnak 1807 januar

kelt elciterjesztesere,

melyben
tathassa.

a csasz&rt61 folhatalmazast a

ker,

hogy a megszallast
kipuhatola
kiiliigy-

illetoleg ligy

fOlkelok,

mint a

pasa szandekait

azt

latszik

bizonyitani,

hogy

lepest

minister Karoly
szinii,

foherczeg unszolasara teve,

ki,

mert nem

valo-

hogy Stadion grof

volna a tervet,
:

mint lattuk, ket nappal elobb mar

volt,

ellentetes iranyban nyilatkozott

fiilkarolta
^^^

onelhatarozasabol

ismet

Thiers

Histoire
:

du Consulat

et

464.

Stadion I. k. 83 1. grof a csaszarhoz int^zett 1817 januar 23. kelt elciterjeszteseben

1.

de I'Empire VII. k.459

Springer

Geschichte Osterreichs

jEGvzjiiiiii.

383

megjegyzi

serliche Hoheit seit

Von der Idee wegen Belgrad erklarten Seine Kaiden von dem General Vincent aiis Warschau
nothig

eingelangten Berichten ganzlich abgehen zu wollen, und somit

nicht weiter

zu linden

hiertiber etwas

an das

Slavo-

nische

General-Kommando zu

erlassen. Ferencz csaszar hataro:

zotaban igy nyilatkozik e targyrol

becsi allami titkos leveltarban.
^'^*

Wegen

Belgrad bin

icli froli. ist.

dass gedachter mein Bruder von seiner Idee abgegangen

Stadion grof Sturmerhez intezett 1807 inarczius 17. kelt

ir
:

Le systeme d'une stride neutralite, que moment, ou la guerre eclata entre la France et la Forte, n'a pas empeche de sentir vivement les inconvenients attaches a un etat penible des choses produit par la prolongation et surtout par la proximite du theatre des
jegyzekeben igy
I'Autriche avoit adopte au

operations
n'a
la

militaires

C'est pour les

memes

raisons qu'elle

pu

voir dans la rupture

Russie et la

malheureusement survenue entre Porte qu'un nouveau motif pour redoubler ses
et

soins d'en prevenir les suites,

d'arreter,

s'il

est

possible,

I'extension ulterieure de ce fleau destructeur.

Nous nous sommes Le ministere russe

les

a cet

effet

particulierement attaches

sonder les veritables

.
. .

dispositions du cabinet de St-Petersbourg

nous a
voir

fait

entendre que I'Empereur Alexandre navait pas pu

I'infraction
s'etoit

avec indifference

des

stipulations
la

plus

sacrees, que la Porte

permise, et

formation

d'une

voit en guerre ouverte avec la France

armee de reserve turque dans un temps, ou la Russie se troumais que neanmoins ce Souverain ne demande rien. que le retablissement de ses
:

anciens rapports avec la

et

Porte,

d'apres les

traites

existants,

que dans ce cas il seroit entierement d'accord de retirer ses troupes du territoire turque, en laissant la Porte dans la possession entiere de tous les pays et droits, que la demiere
pais avec la Russie
le
lui

avoit assures.

Vous vous bornerez pour

celui

moment

en

informer

verbalement

des

Ministres

Ottomans qui par sa position et par ses sentiments personels vous paroitra le plus a meme pour en faire un bon usage, en evitant soigneusement tout ce qui pourroit donner a cette ouverture I'air d'une demarche officielle et comme malgre le secret qui vous aura ete promis, il se pourroit pourtant que dans I'intimite qui regne actuellement entre la Porte et la France, M. le General
:

384
Sebastiani en
qu'il
eiit

MA80D1K FEJEZKT.
connaissance,
seroit

il

dans ce cas preferable,

en fut prevenu par Vous

meme

en des termes tr^s geneigy

raux.

A
'^^

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion grof 1807 marczius

3.

ir

Stiirmemek
la

Lin-

quietude que la Porte a montree

actuelle de nos troupes
. .

au sujet de
avoir

dislocation

ne

peut

aucun fondement.
dans
ete
la

La maniere dont
Monarchie, doit

les troupes se trouvent

la

distribuees

rassurer sur les intentions de notre auguste

. . .

Souverain a son egard

quillisee
faire,
.
. .

elle doit

dailleurs

avoir

tran-

par les declarations que Vous avez ete charge de

determination de notre auguste maitre, d'observer

de

la

la plus stricte neutralite

dans

la guerre,

qui malheureusement

vient d'eclater entre la Rus^ie et la Porte.

La paix etant
d'autre
et
il

le

premier besoin de
(I'en

la

Monarchie,

S.

M.

n'a

but,

que

assurer les benedictions a ses sujets,

si

se

trouvera

heureux

a la suite de ce principe, qu'il est intentionne d'obil

server scrupuleusement,

se verra dans

le

cas,

de pouvoir
tranquillite

contribuer
generale.
'^*

le

plus

tot

possible au

retour

de

la

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion gr6f 1807, majus 19. kelt, StUrmerhez intezett

:

jegyzekeben igy szol

Pour ce qui

est des Serviens,

la

si

apres
a
se

tout ce qui a ete fait de notre cote,

Porte

continue

refuser a I'evidence, et a croire plutot a une secrete collusion

avec ces rebelles, en ne nous sachant pas

la

le

moindre gre de

fermeture de nos fronti^res,

il

n'y aura pas de raison pour

laisser subsister cette

demiere mesure
I'lntemonce

au grand prejudice de
;

notre commerce, et tout ayant ete dit a cet egard

vous voupour
I'ave-

drez
nir

bien

Monsieur

vous
d'une

abstenir
inutile,

de toute justification ulterieure aussi

la
.
. .

a ce
cour.
et

paroit

Junius 2 igy
renaissants

que pen convenable, a ir Quant

:

dignite

grande
odieux

Es

aux soup^ons

to uj ours

comme

si

nous soutenions secrettement

les insurges

de

la

Servie, M. Tipaldo s'est presente presqu'en

meme temps

me donner lecture d'une depeche de sa Cour, con^ue a pen pres dans le meme sens et r6dig6e dans des termes tr^s pen convenables. Je lui ai dit, que le ton, dans lequel elle etait ecrite, ne me permettant pas d'y faire une
chez moi, pour

reponse quelconque, je
avoit fait
k,

me

bornerois a

lui

observer, que S. M.

cet egard ce qu'on a

pu exiger

dEUe

d'apres les

JEGYZETEK.

385

lieas d'amilie

cours

et de bon voisinage existants entre les deux Vous avez vous meme releve, Monsieur, dans la conie Reis-Effendi,

ference avec
ce

moment des canons

aiix

que la circonstance, qu'il y a en armes de rAutriche dans les bat-

de Constantinople, ne sauroit point servir d'argument pour prouver que ces canons ont ete recemment fournis par
teries

meme chose a M. Tipaldo, et que puisque empares d'une artillerie nombreuse dans les places fortes qu'ils occupent en ce moment, il se pent tres bien qu'il y ait eu quelque ancien canon Autrichien entremele la chose acquieii un nouveau degre de probabilite, puisqu'on dit que ces canons portent les armes de notre cour, I'usage de les placer sur les pieces ayant ete supprime dans toutes nos fonderies depuis nombre d'annees. Quel moyen y a-t-il d'empecher les deserteurs de prendre service lorsqu'une fois ils se trouvent libres an dela de la frontiere ? Les exces que les
notre cour. J'ai dit la
les Serviens se sont
:

Serviens se sont permis en differentes occasions sur territoire

Autrichien, dont
ils

ont ete repousses par

Ie

militaire,
qu'ils

le

se-

questre qui a ete mis sur plusieurs

sommes

ont a pre-

tendre chez nous, I'interruption de tout

le

long de la frontiere, et qu'enfin dans ce moment, ou

grains

commerce d'echange S. M.
de la
persuadevroient
le

a permis gcneralement la libre exportation des

Hongrie, Elle en a excepte la seule Servie,

der la Porte, que nous ne pouvons pas avoir

moindre interet
contre
toute
le

la

prolongation d'un etat des choses aussi peniblo que presi

judiciable a nos propres sujets. Mais

attente, cette Puissance continuait a

jamais,

ne nous en pas savoir

soupQon d'lme collusion secrette, elle nous forceroit sans doute par la. a nous arranger en consequence et a adopter pour I'avenir une conduite plus conforme aux cu-constances. A becsi allami titkos leveltarban. 1" Stunner jelenti 1807 majus 25, (Nr. 16P. S.): Sebastiani
moindre gre
et a

persister

dans

le

contre la Cour de Vienne maison d'Autriche au moindre revers des Frangais otoit prete a se ranger du cote de la Russie, et que ce n'etait que pour mieuxcacher son jeu qu'elle parloit de mediation. II m'a ete assure de tres bonne part que les Ministres ottomans ne sont pas eloignes de croire que la Cour de Vienne profitera de la premiere occasion pour se venger de ses der-

a cherche d'inspirer de la mefiance

la

en disant que

Kallay

szerb felkoles tortenete 180710.

I.

25

386
niers revers, raais

mAsodqc fbjbzet.

ils observant en m^me temps, que la Porte Ottomanne auroit pu voir tranquillement la continuation de la gfuerre entre la France et la Russia, mais qu'il ne Bauroit lui etre indifferent, que la Maison d'Autriche vienne reunir ses

forces a celles de la Russia,

et ils

en concluent

qu'il

devient

indispensable de ne point indisposer I'Autriche, mais

traire
. . .

au

con-

C'est dans cette de la caresser tout en s'en defiant vue que ce Ministre (a reisz effendi) a charge le Drogman de que le Miniature la Porte ... de me dire contidentiellement ottoman est revenu de ses soupQons relativement au fournitures en armes et en vivres aux Serviens. A beesi allami titkos
. .

leveltarban.
1'*

Merveldt gr6f jelenti 1807 marczius

le

28.

(Nr.

71.
le

A)
coo-

Ayant communique ensuite a M.

tenu de la depeche
qu'il avoit
. .

general Budberg

par laquelle V. E. veut bien m'instruire a

Constantinople,
il

des demarches des Serviens

me
il

repondit,

peine a ajouter foi a cette nouvelle,

et

en resta

a cette conviction, que ie ne pus ni voulus combattre avec trop

d'insistance.
^**

becsi allami titkos leveltarban.

intezett
sz<Sl
:

Stadion gr6f Merveldthez

18U7

marczius

19.

kelt jegyzekeben tobbek kozcJtt igy

L'insurrection
Ils

des

Serviens prcnd de nouveau un aspect assez serieux.

avoient

Pacha de Belgrad h envoyer a Constantinople des propositions d'accommodement, et les demieres lettres de la nous donnoient avis que la Porte les avoit acceptees, et qu'on expedioit mOme deja le Ferman a cet eflfet. Ezutan elbeszelven
engage
le

a belgradi var clfoglalasat s az ebbol Ausztriara haromolhato

kedvezotlen kovetkezmenyeket, igy

si les
il

foljiiatja

Je ne sais point
fussent
point,
je

details

que je viens de vous transmettre sont deja connns

;

St-Petersbourg

dans

le

cas qu'ils

ne

le

vous engage monsieur I'Ambassadeur, de

secrets encore, parce que ce

les tenir

entierement

Cour de Russie
tout cas
il

les

premiers

nest pas a nous a porter a la avis dun evenement dont en

tirer parti

ne saura que trop tot

irja

contre la Porte.

becsi allami titkos leveltarban.

" Stadion grdf

1807 majus 7-r61 Merveldthez

n'avons pas des notions bien exactes sur la

contredisent entre elles.

Nous marche des Ser:

viens revoltes. Celles que nous recevons de nos

frontieres

se

La plupart preteot cependant a Czemi-

jGyzETE:.

387

George I'intention de se reunir aux armees russes, ou pour mieux dire de donner la main aux operations qu'elles pourroient entreprendre sur le Danube et les mouvements qu'il a faits en
;

dernier lieu viennent a I'appui de cette supposition.

A
:

becsi

allaml titkos leveltarban.

Merveldt grof jelenti 1807 aprilis 21, (Nr. 75) II m'est parvenu hier d'une source qui ne m'a jamais donne de fausses nouvelles, que Czerni George cbef des serviens insurges, a ete

'^'

nomme

Lieutenant- General au Service de Russie, et qu'il s'est

contre,
si la

engage par

forteresse

de Belgrade
la remettre

tomboit
qui

au
ce
en-

pouvoir des Serviens, de la considerer

appartenant a
la Russie, et

comme une
a

forteresse

de ne

que

soit sans ses ordres.

En

outre Czemi-Georges doit

s'etre

gage

d'agir avec les forces sous ces ordres d'apres

les direc-

tions qui lui viendroient des generaux en chef Russes,

et

de

ne pas

faire

de paix particuliere avec

la

Porte Ottomanne sans

I'intervention de la cour de St-Petersbourg, et a plusieurs autres

stipulations et conditions

que je

n'ai

pas

pu apprendre.
kiviil,

becsi allarai titkos leveltarban.

^^^

Merveldtnek iment idezett jelentesen

Gescbichte Russlands
III.

meg

Bern-

hardi

k. 527.

1.

talaltam

riilmenyt

megemlitve,
ki,

bogy Karagyorgye

orosz

azon kotabornokka

neveztetett

de a forras megnevezese
tekintve azt,

nelkiil.

rendelkeze-

semre
szerb

all6 szerb es orosz

scit

forrasokban e targyrol semmi

sem

foglaltatik,

bogy a

kitiintetesek,

melyeket a

Michelson

fonokok Oroszorszag reszerol nyertek, igy peldaul a altal Karagyorgyenak kiildott kard is pentosan elosincsen,
is

soroltatnak, a tabornoki kinevezesrol pedig sehol szo

de

megemlekezik a fovezer onzetlensegerol s tudjub azt is, bogy Karagyorgye volt az, ki leginkabb ellenze a szerb hadseregnek teljes alaveteset az orosz foparancsnoksagnak, azt kell kovetkeztetuiink, bogy a
e

mellett Paulucci

kiilonosen

tobbszor

emlitett

tabornoki

kinevezes

Szent-Petervarott
;

ter-

veztetett ugyan, de

nem

kiildetett el
azt,

Karagyorgyenak

es ha
sot

megis megkapta volna

sohasem dicsekedett
9.

azzal,

titokban tarta. '" Stadion grof 1807

eloterjeszteseben igy szol
:

jiilius

kelt,

csaszarhoz intezett
(a

Graf Razumofsky
erhalten.

becsi

orosz

kovet)

hat

zwei Depechen

Die eine

giebt als

25*

388

MASODIK

FEJEZEJ'.

Ursachen des eingegangenen Waffenstillstandes und der angoud unbe1. unsere zauderuden fangenen Negotiationen an die Uiithiitigkeit stiramten Autvvorten auf die russischen Antrage
:

Engiands
4.

3.

die

vollige

Nuliitat

der preussischen

Macht

Cainpagne durch Bennigsen, wodurch es der russischen Armee unmoglich geworden sey, den Krieg Die andere Depeche entweiter in die Liinge zu spielen und des gehiilt bloss das Historische des Waffenstillstands,
die iible Fiihrung dcr
.
.

meinschaftlichcn

Aufenthalts

der beiden Kaiser in Tilsit

es,

Nach
dieser

alien diesen Nachrichten scheint

dass Napoleon den

Kaiser von Russland

vollig bestrickt hat, und dass sich von Zusammenkunft das Schlimmste erwarten liisst. Erre

Ferencz

csaszar

kcjvetkezoket jegyezte
.
.

meg

Gott weiss

was aus dieser Sache hcraus kommt

ich indessen
solle

Eine Hofnung glaube

man

auf die Redlichkeit des Kaisers Alexan-

der
berg,

und auf
der

die

alleinige

Anwesenheit des Generalen Budgezeigt,

sich sonst

immer gut

griinden konnen.

mi Ferencz csaszarnak Sandor czarba vetett hitet illeti, nem folosleges talan itt azon ismert kSriilmenyre emlekeztetni, hogy midon a tilsiti beke utan Napoleon es a czar kozott az alkudozasok folytak, egyreszrol Szilezia, masreszrol pedig a
dunai fejedolemsegek birtoklasanak kolesonos biztositasa folStt, a czar, ki semmikepen sem akarta a porosz kiralyt meg tobb tarto-

manyatol megfosztani, Napoleonnak Hetruriaban, Portugaliabau,

sot

meg

Csehorszdgban'is ajanlott karpotlast. (Zinkeisen

V^II.

534.)
tilsiti

Azl807 Julius ll.kelt eloterjeszteseben Stadion igyszol a

bekerol
ist s

Ausztria magatartasarol

Von
;

der allerschlimmste eingetreten

alien schlimmen Fallen und diess noch unter deu

iibelsten

ratfrieden,

Umstanden. Nicht nur negociirt Russland einen St'paeine isolirte Pacification mit Fraiikreich, sondern

der russische Kaiser negociirt ganz allein personlich mit Napo-

und ist dessen Verschmitztheit und den Launen seiner Elosorolvan aztan a tilsiti Ambition vollig preisgegeben. sz5vetkezes folytan Ausztriara haromolhato kedvezcitlen eseleon,

lyeket, s az iranyaban Orosz- es Francziaorszag reszerol tamaszt-

Es kommt auch nicht auf genaue Vorausbestimmung derselben, sondern im Ganzen auf die Frage an: Was soil Osterreich thun, in Folgc der gegenwjirtigen Ereignisse ihm solche Opfer an Territorium oder
hato koveteleseket, igy foljtatja:
die

JEGYZETEK.

389

an politischer Starke unci Consistenz zugemuthet werden soilten, welche die Monarchie zerriitten oder was eins und dasselbe ist, auf den letzten Grad der Schwache heruntersetzen wiirden ? Auch S. K. H. der Erzherzog Generalissimus sind damit einverstanden, dass der Wiener Hof eine solche Zumuthung nie freywillig eingehen diirfe, und lieber alles auf das Spiel setzen miisse. Ware es moglich gewesen uns im letztvergangenen Marz zu riisten, so ware wohl diese ganze Frage sollte aber auch der gegennicht zur Sprache gekommen
;

wartige

ungluckliche

Fall

eingetretten

seyn,

so

wiirden wir

seinen Folgen mit mehr Beruhigung entgegen sehen konnen.

So wie unsere Lage

jetzt

ist,

so finden sich viele

und hochst

gefahrliche Schwierigkeiten, aber in der obigen Voraussetzung

Staates. Somit bleibt denn

ware unmittelbar der Untergang des wohl keine andre Wahl iibrig, als wenn wirklich solche Ansinnen an uns geschehen soUten, sie mit Wiirde und Standhaftigkeit abzuweisen, die Sprache zu fiihren, dass S. M. nur mit Gewalt gezwungen werden konnten
geradezu nachzugeben,
:

irgend eine Verbindlichkeit

zum

Nachteil

ihrer Staaten einzu-

gehen, oder der Monarchie Verderben bringendeu Zumuthungen

nachzugeben
tigkeit

und dass

Sie in dieser Voraussetzung entschlos-

sen waren, die aussersten Krafte mit vollem Willen und Thazur

Selbstvertheidigung anzuwenden.
in

Vielleicht wiirde

uns selbst noch

Beharrlichkeit

einem so kritischen Augenblick Festigkeit,

die

und

Uberzeugung Frankreichs
seine
.
.

retten,
fiir
.

dass
ver-

es nie ohne lebhaften thiitigen Widerstand

uns ver-

derblicheu

Begehren

ins

Werk

setzen

kiinnte

Aber

hehlen diirfen wir uns selbst nicht, dass wir jetzt jeden Tag

uns in der Nothwendigkeit sehen kSnnen, alles auf das Spiel setzen zu miissen, und dass uns die nahe Gefahr bevorstehe,
auf eine oder andere Weise unsere ganze
politische Existenz

zu verlieren.
lass

Leider bin ich andererseits

iiberzeugt,

dass ehe

Andazu ergiebt, wir in der gegenwUrtigen Lage der Umstande wedcr Truppen zusammenziehen. noch solche Anstalten treflfen diirfen, welche uns wenigstens fiir den ersten Angriflf sicheru konnten. Ein solcher Schritt wiire jetzo eben so viel. als di6 unterhandelnden Machte gerade zu Demjenigen auflfordern, was zu vermeiden unser hochstes Interesse ist. Ob also fiir den
sich durch directe Forderungen Frankreichs ein wirklicher

390

UASODIK FEJBZET.
iibrig bleibe als

Augenbliok etwas anderes

ansere Streitkrafte

80 Tiel mbglich ohne neue anffallende Befohio zu erlasscn, bci-

sammen zn behalten, und durcb die schon friiher gegebenen Verordnungen forthin zu verstarken genau jede Bewegung der franzOsischen und russischen Armeen, und besonders die Dislocation, die sie nach geschlossenem Waffenstillstande nnd etwa nach dem Frieden nehmen werden, zu beobachten, und bei der ersten drohenden Stellung, welche sie annehmen, unsererseits (mit den gehorigen diplomatischen Erkliirungen) sogleich die nothwendigen Vertheidigungsanstalten zu treffen. Diese Frage liegt nicht einzig in meinem Gesichtskreis und muss den Gcgenstand einer vereinten Uberlegung mit S. K. H. dem Erzherzog Generalissimus ausmachen. A becsi allami titkos
;

leveltarban.

'"
P. S.)
:

Stiirmer

b4r6
(t.

jelenti
i.

1807
reisz

augusztus
en
la

10.

(Nr.

23.
la

Le Ministre
la

a
la

eflfendi)

parlant

de

nouvelle de

paix

entre

France

et

Russie, n'a

pas

Porte.

pu dissimuler son chagrin sur la maniere dont y est traitee la L'Empereur Napoleon, a-t-il dit. a termine son affaire
s'est contente
lui oftrir la

au gre de ses desirs, et il Vizir un Commissaire pour

en

d'envoyer

au
la

grand

mediation de

France

lui faisant dire que la Porte devoit consulter sa propre convenance dans I'acceptation ou dans le refus des conditions qui lui seroient oflFertes, de sorte que nous nous trouvons

reduits a nos seuls et uniques moyens. La France nous promet une paix avantageuse et honorable, mais quel avantage, quel honneur pouvons nous attendre d'une paix avec la Russie, lorsque cette puissance a su par des sacrifices eloign^s de
ses frontieres gagner celui sur qui

nous fondions toutes nos

esperances.

Pint a Dieu que nous eussions prete I'oreille aux

ouvertures amicales de la Cour de Vienne lorsque son Internonce a ete charge de sonder nos dispositions Mais ne parIons plus du passe; il s'agit a present de nous tirer de I'etat de crise dans lequel nous nous trouvons Quant aux affaires de la Servie, a fini le Reis Effendi, vous les connaissez aussi
!
.

bien que moi.

Quel espoir pour

offices

la

Porte de les vo'r terminees

a sa satisfaction, et quel regret pour elle d'avoir rejette dans

le terns les

bons

de

la

Cour de Vienne. V. E. daignera

. .

se coavaincre par ce precis fidele

de son

(t.

i.

a port&nak)

JEOYZBTKE.

391
le terns

repentir

de ne pas avoir su profiter dans

dispositions de la Cour Imperiale et enfin

des bonnes du desir du Reis

chancellante

Effendi, d'en venir a des explications plus confidentielles avec

le Ministre

de

S.

M.

si

toutefois

la politique

de

ce gouvernement peut permettre de faire quelque fond sur de

pareilles ouvertures.

et

Augusztus

25.

pedig igy

I'r

az

inter-

nuntius (Nr. 24)

Le Reis Effendi m'a

d'avoir

fait

temoigner a diverses

reprises ses regrets d'avoir use de tant de reserve vis-a-vis

du
pas
ont

Ministre de S. M. L,

rejette

aussi impolitiquement
et

I'intercession de S. M. en faveur des Serviens,

de ne
lui

avoir prete I'oreille aux ouvertures confidentielles qui

ete faites lorsque S. M. a offert ses bons offices aux Puissances

beUig6rantes.
'**

becsi allami titkos leveltarban.

ir

Stadion gr6f igy

1807 szeptember
ait

2.

Stiirmerhez
tot
la

II

est facheux

qu'on ne nous
a terns

pas rendu plus

et

justice

qu'on paroit nous vouloir rendre aujourd'hui

soit

qu'on ne

se

pas persuade

que

les

intimations

confidentielles

que nous avons

fait

parvenir a la Porte, etoient dictees par le

d6sir bien sincere de lui epargner les embarras

dans lesquels
Quel

EUe

se trouve en ce

moment,

et

par

I'interet,

que nous avions

nous memes, de voir terminer

les troubles
effet,

de la Servie.
celui

moment
les

plus favorable pour cet

que

ou

les Serviens

sollicitoient

eux-memes

I'intervention de I'Autriclie ? et

combien
oVi

choses n'en sont elles

pas

changees

aujourd'hui,

les

Serviens, fiers de leurs demiers succes et de I'appui etranger,

rejetteroient

probablement avec dedain des propositions d'accoheureux d'obtenir alors

sentir
.

modement,

qu'ils se seroient estimes

(t.

i.

a torok miniszterium) paroit assez

lui-meme

le

poids de ces observations, pour

les lui presenter, et
le passe,

des qu'il

qu'il n'y ait aucune raison de nous sommes loin de vouLtir lui reprocher n'y a plus a y revenir. Vous vous bomerez

done Monsieur, a assurer

le Ministere

ottoman, que malgre ce

qui est arrive, notre fa^on de penser n'a point

vane

que nous

sommes

plus que jamais persuades de la necessite de cultiver

et de resserrer les relations amicales avec la Porte et que nous n'omettons rien de notre cote pour lui en donner des

preuves.
^"^

becsi allami titkos leveltarban.

Bizonyos Wilson ornagy

hasznaltatntt

az

angol kor-

many

41tal

nem

hivatalos kiildetesekre az orosz udvarhoz. Ezen


392
mAsodik fejezet.

Wilsonnak

egy

beszelgcteserol

Budberg

kiiliigyminiszterrel.
8. (Nr.

kSvetkczoket jelent Merveldt gr6f 1807 november

107 C.)

Dans un des

(Rumjanczov a Budberg helyre jott lij kiilUgyminiszter) a eus avec M. Wilson, il a pose la question de quel ceil I'Angleterre considereroit les vues que
entretiens que ce Ministre

la Russie pourroit

avoir sur I'occupation

lui a

de

la

Vallachie

et

Moldavie

M. Wilson

repondu que
le

le

Ministere Britannique

considereroit

constamment
malheur,
inevitable,

partage
que,
si

do I'Empire
toutefois

Ottoman
tel

comme un grand
ment deviendroit
la

un

evene-

II

desireroit qu'il puisse servir u

serrer davantage les liens entre I'Autriche et la Russie, et que

Turquie Europeenne puisse augmenter et consolider

la

la puis-

sance des deux grandes Monarchies du Continent, qui se trouvoient encore en mesure de balancer
sur le Continent. Monsieur
le

suprematie

fran^aise

Comte de Romanzoff parut non

lui

seulement ecouter cette reponse avec un contentement marque,

mais pria monsieur

tion
le

le

Major Wilson de
la

repeter,

s'il

avoit

bien entendu, que I'Angleterre ne s'opposeroit pas a I'acquisi-

que feroit

la

Russie de

Moldavie. Le prix que monsieur

Comte de Romanzoff

avait mis a

agent britannique sans caractere public, m'a paru une

une simple phrase d'uii preuve

la

de plus que la Russie

tarban.
'*'

d'accord

avec

France,

songeoit

faire I'acquisition des Principautes.

becsi allami titkos level-

Mettemich Stadionnak 1808.

jan. 18 es jan. 26.

(Aus
147

Mettemich's nachgelassenen Papieren.

155. es

Bees 1880. n.

k.

158160.

1.)

'^ Stadion eloterjesztese Ferencz esaszamak es a csaszar

resoluti6ja 1808 jan. 28. (A becsi udvari titk. leveltarban.) So

mag

dieser Anteil leider jedoch auf die

fiir

Staaten meist schonend und

die Sicherheit

meine Monarchic und und Erhaltung

derselben biirgende Art

genommen werden.'
1.

'" Stadion Metternichnek 1808 febniar

titk.

(A becsi udv.

leveltarban.)
'^

nachg. Papieren.
^'^

Mettemich Stadionnak 1808 febr. II. k. 164170. 1.)

26.

(Aus Mettemich's

Merveldt Stadionnak 1808 marczius

titk.

29.

No 136

B.

(A

becsi dllami

leveltdrban.)

JEGYZETEK.

393

^'*

Metternich siirgonye 1808 febr. 26.

Stadion

utasitasa

1808 marczius 14. (A becsi allami titk. leveltarban.) ^" Stadion Metternichnek 1808 aprilis 15. (A becsi
titk. leveltarban.
'''*
I

all.

Stadion eloterjesztese a csaszarnak 1808 aprilis 29. es

Stadion Metternichnek 1808 majus 29.

leveltarban.)

(A becsi allami titkos

HARMADIK FEJEZET.
"''

Stadion

igy

ir

Merveldt grofhoz 1808

.
. .

marcz. 19.

Le

Ministere Ottoman
la

continue

a se trouver
qu'il

dans

la situation

plus

embarrassante.

L'espoir

s'etait
la

forme pendant
L'am-

quelque tems, de pouvoir convenir avec

des conditions de
la paix,

Russie directement

semble

entierement evanoui.

bassadeur Turc a

la

cour de France a rendu compte a la Porte

d'une conversation dans laquelle I'Empereur Napoleon a t6moigne assez ouvertement

'^*

le

peu de bonne volonte

qu'il

porte a I'Em-

pire Ottoman. Becsi allami titkos leveltar.

Stadion Merveldtnek 1808 mirczius

19.
;

Le Divan
il

trouve quelque force dans son desespoir

meme

mis en

mouvement

toutes les ressources de I'Etat; toutes les Provinces

sont appelees au soutien de I'Empire, et jusqu'au printems (e

siirgony ugj'anis a Konstantinapolybol a tel folyamaban kiildott

jelentesek alapjan iratott) une des armees les plus nombreuses

que jamais
sa defense.

la

Porte

ait

mis sur pied,

sera

rassemblee pour
af-

Des nouvelles de toutes parts confirment une

tant

fluence extraordinaire de troupes, venant

de

I'Asie,

que

des provinces Europeennes. Becsi allami titkos leveltar. "' Zinkeisen Geschichte des osmanischen Reiches Vn, k.
:

546.

1.

"* Dubrovin
augusztusi
fiizet.

Szerbszkij vaprosz stb. Raszk. Vjeszt, 1863

526.
i.

1.

'" Zinkeisen:
'" Dubrovin
:

m. VU.

k.

552-563.
1.

1.

i.
1.

m. 526528.

^" U.
'**

0.

529

Prozorovszky jelentese a czarhoz 1808 szept. 27./okt. 9. Bogisics Razbor szocsinenija stb. 141. 1, '** Szamolvan arra, bogy a haborii elobb-ut6bb ismet meg:

lijul

bogy

a .'szerbek

ekkor jo szoIg41atokat

tehetnenek

az

JEGYZETEK.

395

orosz hadvezetesnek, Bzeptember havaban 6 teljesen felszerelt

agyiit, loport,

golyokat
szallitaai
s

keszletek

erkeztek Szerbiaba
a folkelok
es
altal.

2000 puskat kiildott nekik. E hadinehezsegek miatt csak novemberben mint kepzelheto nagy orommel fogadtattak
s

Lasd Prozorovszky es Rodofinikin

Bogisics
:

jelenteseit

Karagyorgye kOszouolevelet.
1.

i.

m.

152159.

1.

es 198.
^**

Bogisics

levele Prozorovszky herczeghez. Razbor szocsinenija stb. 142. 1. '*'' Zsitije Ajduk Velyka Petrovicsa (Petrovics Ajduk-Velyko Vuk Sz. Karadzsics a Danicza 1826. evi elete) szerb nyelven fiizeteben. 7076. 1.
: :

Musztafa Bajraktar

^^

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz 1808 augusztus

6.

25./szeptember
**'

Bogisics

Razbor szocsinenija

stb. 155.

1.

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz 1808 szept. 5./17.

:

Bogisics
'^^

i.

m. 145.

1.

Prozorovszky levele
:

Karagyorgyehoz
1.

1808 augusztus

31./szept. 12. Bogisics

^^'

i.

m. 146147.

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz. 1808 szeptember

26./okt6ber
^"^

164165. 1. 8. Bogisics i. m. Prozorovszky levele Rodofinikinhoz.

:

1808 oktober

2.

Bogisics
>'

i.

m. 169.

1.

Rodofinikin jelentesei. 1808

:

november

2./14. es 9./21.

Bogisics
^'*

i.

m. 173. es 195.
m. 164.

1.

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz. 1808 szeptember

i.

10./22. Bogisics:
195

1.

Dyonisius levele Leontihoz.

:

1808

szeptember

17./29.

Bogisics
^*

i.

m. 167.
8.

1.

Rodofinikin jelentese

Prozorovszkyhoz. 1808 szeptemi.

ber 26./okt6ber
^^^

Bogisics

m. 165.

1.

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz.

:

1808

okt6ber

2./

14. Bogisics

i.

m. 165

166.
:

1.

1^* Prozorovszky jelentese Rumjanczov orosz kanczellarhoz. 1808 oktober 13./25. Bogisics i. m. 162. 1. 13' Prozorovszky utasitasa Rodofinikinhoz. 1808 oktober (h^nyadikan ?) Bogisics i. m. 170171. 1. 2"" Karagyorgye es a tanacs levele MoUa pasahoz. 1808
:

okt6ber 30./november 11. Bogisics i. m. 174. 1. "1 Molla pasa levele a szerb senatushoz. Bogisics
:

i.

m.

199.1.

396

HABHADIK FEJEZET.
"* Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz. 1808 november

22.;deczember
*"'

4.
:

Bogisics
Histoire

i.

m. 199.

1.

Thiers

du Consulat

et

de I'Empire IX.

k.

304340. 1. Bernhardi: Geschichte Russlands III. k. 572 Zinkeisen Geschichte des osmanischen 577. es 602603. I. Reiches VII. k. 581586. 1.

***

Dubrovin
1.

Szerbszkij vaprosz stb. Ruszk. Vjesz, 1863

aag. fiizet 534.

"^ Prozorovszky
tober 20./november
1.
i.

titkos utasitasa Rodofinikinhoz. 1808 ok-

Dubrovin
I.

i.

m. 533.

I.

" Dubrovin
'"'

m. 534.

Prozorovszky jelentese Szaltikovhoz

(a
:

kiilugj'minister

helyettesehez). 1808

november
volt

15., 27.

Bogisics

Razbor

szocsi-

nenija stb. 193.

*"*

1.

Mennyire
s

meg

az orosz

udvar Moldvarol es Olahorszagrol

gyozodve maga Prozorovszky, hogy semmi aron sem

valik,
kitiinik

fog lemondani

igy a haborii elharithatatlanna

azon nyilatkozatab61, melyet az 1809. ev elejen, midon Bukarestbol Jaszvasarba indult,' hogy ott a tSriJk bekebiztosokkal
talalkozzek, az olah bojarok
elcitt tett.

nyilatkozatrol igy

ir

Stiirmer intemuntius az osztr4k kiiliigjTninistemek 1809 januar

25-iken
avoir

kelt

jelenteseben

(No

4)

V.

E.

doit

certainement

ete

informee par M. de Brenner (osztrak

konzul Buka-

restben) de la declaration faite aux Boyars de la Valachie par

Marechal Prince de Prozorovszky en partant de Bukarest pour se rendre a Jassy qu'il aimerait mieux sacrifier jusqu'au dernier des cent cinquante mille hommes (csak 80,000 embere
le
:

volt) qu'il

a sous ses ordrcs, que de restituer les deux provin-

ces aux Turcs. Becsi allami titkos leveltar.

**

Zinkeisen
I.

Geschichte des osmanischen Reiches Vn.

k.

630631.

"" Dubrovin Szerbszkij vaprosz stb. 537. 1. '" Bernhardi Geschichte Russlands III. k. 603. 1. '" Mint latni fogjuk, ezen ido alatt a Drina menten
:

s a

keleti t&jakon is folytak csatarozasok.

"* Die Art der Kriegfuhrung,

wirklich
gestaltete,

wie

bildete zu dem,

sie sich an der Donau was man im Kabinet des

Kaisers

Alexander beabsichtigt und gehofft hatto,

. .

einen gar

seltsamen Gcgensatz

(Es)

sollte,

nach

dcm

Willen des


JBGYZETEK.

397

Kaisers Alexander, ein in napoleonischer Weise gefiihrter Feldzug,

ein

kiikner

und

siegreiclier

Zug
.
. .

in

das Herz des feind-

lichen Staats, auf dessen Hauptstadt zu, die Entscheidung

und

Der Kaiser und seine den Frieden schneli herbeifithren Rathgeber wussten sich nicht zu sagen, dass eine solche Kriegfiihrung iiberhaupt gar nicht moglich war in einem oden, wegelosen Lande, wo man nicht von Requisitionen leben konnte,

wo

ausserdem, was das Heer an Schiessbedarf oder sonst nothig

hatte, aus weiter

und Siimpfe herbeigeschafft werden musste.

.

Entfernung diu-ch wegelose Steppen, Walder Sie wussten sich

ebensowenig zu sagen, dass die Heeresmacht, die Russland dem Feind und der Ausan der Donau versammelt hatte
. .

dehnung des Kriegsschauplatzes gegeniibcr ungeniigend war kaum begreifiich ist es dann solche Plane auszufiihren
.
. .

endlich, wie

man den
Mann,
fahig
:

Fiirsten Prozorovszky, einen angstlichen,

unbehiilflichen

der sich nie iiber die alltilgliche Mittel-

massigkeit erhoben hatte, jetzt in seinem hohen und gebrechlichen Alter,

glauben konnte dergleichen zu unternehIII.

men. Bernhardi Geschichte Russlands 1875. Zinkeisen i. m. VII. k. 654655. 1.

:

k. 6C4.

1.

*i*
i.

Prozorovszky jelentese
1.

1809 marczius

6/18.

Bogisics

m. 209.
-^''

Mar 1808 vege

fele kiildott Prozorovszkj-

3000 aranyat

haboru kitoresekor a fovezer 10,000 aranyat kapott Petervarr61 azon utasitassal, hogy ezen osszeget belatasa szerint forditsa a szerbek segelyezesere. Orosz kiiliigyminiszterium Prozorovszkyhoz. 1809 majus 12y24. Bogisics: i. m. 203
Szerbiaba.
204.
1.

-"^

Sztratimirovics

ersek jegyzetei

az

1809

es

1810 ev

hadjaratarol Szerbiaban (szerb nyelvea).

belgradi tudos tar-

sasag Evkonyveben. II. k. 208. I. ^" Karagyorgye levele a montenegroiakhoz 1809 marczius
30./aprilis 12.
2.

A A

belgradi

t.

t.

keziratgyiijtemenyeben

487. sz.

okirat.
-^

Karagyorgye levele Skulyevics kapitanyhoz 1808 szep3./15.

tember
*'

belgradi tud. tkrs. keziratgyiijtemenyeben 493.

sz. okirat.

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz 1808

6.

augusztus

25./8zeptember

Bogisics

i.

m. 155.

1.

898

HARMADIK FSJBZST.
" U. O. " MajI4th grof jelentese Ferencz csiszarhoz. 1808

aprilis

25. (Kivonat.)

becsi illami titkos leveltarban.

" Lasd I. k. "' A tanAcs rendelete Plyakics vojvodahoz

30./j61iu8 12.
tetik,

1808 jinius
emlitbir.

Ezen rendclet bevezeto soraiban vilagosan

keziratgj'fljtemenyeben 491. sz.
korirata
a
o.

hogy az egesz szerb allamra nezve ervenynyel

t.
t.

belgridi

"*
uzsiczai

A
t.

tanAcs

szab&csi,

valyev6i,

ZYomiki es

fonokokhSz es nephez 1808 szeptember

keziratgy(ijtem6nyeben 494.
sz.
o.

10./22.

bel-

gradi

t.

**"

Mivel helyettiik a zadruga otthon maradt tagjai vegez-

hetik el a munkat.
'**

hoz

1808

Karagyorgye es a tanacs rendelete Nenadovics Jakabdeczember 22./1809 januar 3. A belgradi t. t. kez(Szerb

fel-

iratgydjtemenyeben 497. sz. o. ' Usztanak szrbszki od 18061810 godine.

keles

18061810 evekben. Anonym. Oroszbol

1.

forditva.)

Uj-

videk 1866. 113114.

--'

es 143-146.

1.

Karagj'orgj'e meghatalmazasa Skulyevics szamara 1808

9.

szeptember 27./okt6ber

belgradi

t.

t.

keziratgydjtemenye-

ben 495. sz. o. **' Karagyorgye levele a montenegroiakhoz 1809 m&rczius

30./4prilis 12.
2.

belgradi

t.

t.

keziratgj-tijtemenyeben

487. sz.

okirat.

*" Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz

:

1808 november
1808
jiinius
sz. o.

21./deczember 3. Bogisics i. m. 197. 1. "' A tanacs rendelete Plyakics vojvodahoz

30./jdlias 12.

A
A

belgradi
:

t.

t.

keziratgyfijtemenyeben 491.

"* Karadzsics Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 27. 1. *" Karagj'orgye levele a montenegroiakhoz 1809 marczius
30. Aprilis 12.
2.

belgrAdi

t.

t.

keziratgyfijtemenyeben

487. sz.

okirat.

"* Karagyorgye levele Peter montenegr6i piisp6k fejedelemhez 1809 szeptember 16./28. A belgrAdi t. t. keziratgyfijte-

menyeben

487. sz. 4. o.

*" Karagyorgye levele a montenegr6iakhoz 1809 marczius sz. 30./Aprilis 12. A belgrAdi t. t. keziratgyiijtemenyeben 487.
2.

okirat.

; :

JEOTZETEE.
*3

899

Karagyorgye 6-szerbiai expedicziojara es DimitrijeBoj na Szjeniczi (Harcz Szjenicza kOrtil). A belgradi t. t. Evkonyvies Zanityija kiildetesere vonatkozo adatok feltalalhatok
:

v6beQ. UI. k. 140.

stb.

2728., 30.
:

Nenadovics

Karadzsics Pravitelsztvujuscsi szovet Usztanak szrbszki 116120. A belgradi Memoari 307.

1.
:

1.

stb.

1.

I.

7.

sz. level.

t,

t.

k6ziratgytijtemenyeben

Karagyorgye

levelei Plyakics vojvoda;

hoz 500., 501., 502., 504., 505., 508. sz. okiratok az Ujvarosban parancsnoklo vojvodak levele Plyakicshoz 503. sz. o. Karagyorgye levelei a monteaegroi piispok-fejedelemhez 487. Mladen es a tanacs levelei Plyakicshoz sz. 3. es 4. okirat
;

506., 507. sz. o.

'^'^

Karadzsics
:

Pravitelsztvujuscsi
308.
1.

szovet
level.

stb.

27.

1.

Nenadovics
Zsivot
i

Memoari

10.

sz.

Obradovics

es mtikodese). Belgrad 1873. 38.

radnya zaszluzsnich szerba (Az erdemes szerbek elete 1. Karadzsics Milos Obre-

novics

Knyaz
1828. 14.

Szerbiji
1.

(Obrenovics

Milos

Szerbia

fejedelme).

Buda

Karagyorgye levele Plyakics vojvodaiioz

belgradi
t. t.

1809 majus
sz. okirat.
*^^

2./14.

keziratgyCijtemenyeben 505.

Usztanak szerbszki
21).

stb.

123

126.

1.

Stiirmer

inter-

nuntius jelentese az osztrak kuliigyminiszterhez 1809 augusztus

10.

(No
*89

becsi allami titkos leveltarban.

:

Karadzsics

Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 28

30.
1.

Sztratimirovics jegyzetei stb.

k.

209

211.
1.

t61).

belgradi

t.

Evkdnyveben. 11. bojy na Kameniczi (A kameniczi iitkozett. Evkonyveben. III. kSt. 150 154. 1.
belgradi
t. t.

Usztanak szrbszki stb. 120 121. 1. Miskovics AjdukVelyko Petrovics. Az Otacsbina szerb folyoiratban 1875 majusi
;

tiizet

107.

1.

Vereinigte Ofner
1.

folyam

50. sz. 576.

und Pester Zeitung 1809. Karagyorgye levele a montenegroi

16/28.

piispok-fejedelemhez 1809 szeptember

belgradi

t.

t.

keziratgytijtemenyeben 487.
**"

sz. 4.

o.

porta rendelete

bosnyak vezerhez igy

szol

A
ol-

szerb lazadok, mint a hitetlen oroszok szovetsegesei tObb

dalrol

megtamadtak ugyan az ottoman tartomanyokat, de hala mindenhatonak, Nisnel es egyebiitt is futni kenyszeriiltek. Hogy azonban ezen lazad6k folkelese isten segedelmevel gyokerestol kiirtassek, Rumelia jelenlegi kormanyzoja s a Szofia
a

4(IU

HARSIADIK FEJEZET,

kOrnyckere teljhatalommal szeraszkerre kinevezett vezir Chursid Achmet pasa parancsot kaptak, a szerbeket birhol is a legerelyesebben
csoljuk,

megtamadni es megfenyiteni. Neked is paranhogy Bosznia osszes haderejevel s mindazok kiseremegindulj,

s

teben, kiknek jelenlete szuksegesnck litszhatik, szemelyesen a

leggyorsabban
ertoleg, a

az

emlitett

szeraszkerrel egyet-

szerbeket hatulrol tamadd meg, gyalazatos csapat-

jaikat

verd szet s ekkent a birodalmat

Stiirmer jelentesenek

ezea veszelytol meg-

szabaditsd.
(No. 18).
-*^
-*

melleklete

1809

jiinius

26.

becsi allami titkos leveltarban.

:

Karadzsics
Vereinigte

Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 30.

1.

Ofner und

Pester

Zeitung

1809

f.

50. sz.

576.

1.

-" U.
-**

o.

54. sz. 615.

:

1.

Usztanak szrbszki

stb. 156.

1.

Nenadovics

Memodri (Karagyorgye
:

levele Nenidovics

Karadzsics Zsitije Ajduk-Velyka stb. Matenak) 308. 1. Usztanak szrbszki stb. 152154. Danicza 1826. 7678. 1. Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1809. 63. sz. 619. 1. I.

es 67. sz. 730.

***

I.

Usztanak szrbszki
0.

etc.

160.

1.

" U.
=*='

Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1809. 67.

U. 0. 70. sz. 766.
1.

sz. 730.

1.

Usztanak szrbszki stb. 169 170. 1. Nemelyek a veligradi orseg megfutamodas^ert is Milojet mint mondjak okoljak. A parancsnok, Dobrinyacz ugyanis augusztus 13-ikan atjott Mladenhez es Milenkohoz a taborba
**

velok a tovabbi

teendok

folbtt
el.

ertekezendo

helyet az

ero-

ditvenyben Miloje
felelem
zott, a

szallotta

Ez utobbit aztan allitblag oly meg, bogy mar a kovetkezo ejjelen eltavofoglalta

mit eszreveven

sereg, kovette peldajat.

Alig lehet

most mar pontosan meghatdrozni, hogy kit terhel a felel6ss6g de az bizonyos, hogy a vojvodak viszalkodasanak volt r6sze okvetetleniil ezen esemenyben. -*' Usztanak Karadszrbszki stb. 172. es 174176. 1.

zsics

Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 31.

1.

**"

Karagyorgye levele a montenegroi piispbk-fejedelemhez

1809 szeptember 16./28.

487. sz. 4. 0.

belgradi

1. 1.

keziratgyfljtemenyeben

*" Usztanak szrbszki stb. 161. es 176.

1.

Karagyorgye es


JEGYZETEK.
Rodofinikin viszonyara ezen idoszakban kesobb
visszateriink.
2^^ ^^^

401

me^ bovebben

Usztanak szrbszM
Stiirmer

stb.

170171.
jelentese

1.

internuntius

az

osztrak

kiiliigymi-

niszterhez 1809

szeptember

16. es

Notizen iiber den Anfang,

den Hergang
tarban.

stb.

czimfl emlekirat.
:

A
es

becsi allami titkos lev611.

Karadzsics

Pravitelsztvujuscsi sz6vet stb. 32.

Usztanak szrbszki

stb.

178186.

1.

241242.
all6

1.

Ez ut6bbi

munkaban

talalhato, a

rendelkezesemre

adatok kozott leg-

maganak az orosz ugynoknek levelei es jelentesei alapjan. Igaz ugyan, hogy ezek nemileg mas szinben tiintetik fol az indokokat, mint a hogy en azokat eloadtam, de azt biszem, hogy a tenyekbol, melyekreszletesebben leirva Rodofinikin tavozasa,

hez hiven ragaszkodtam, a szovegben kifejtett felfogas a helyes

mert Rodofinikin ezen az 6 szemelyet oly kozelrol

illeto iigy-

ben, midon eleteert remegett, alig volt teljesen elfogulatlan.

Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1809, 74.

is

sz.

805. lap-

jan zimonyi jelentes szOkeset

***

tartalmaz nehany

reszletet Rodofinikin

illetoleg.

belgradi

t.

t.

keziratgyfijtemenyeben

Karagyorgye
Karagyorgye

ket levele Plyakics vojvodahoz 1809 szeptember 12./augusztus

31.

es

szeptember

11. /23. 512.

es

513. sz. o.

levele a montenegroi plispokfejedelemhez 1809 szeptember 26./ 18.

es 163. 1. iNenadovics Jakab Karagyorgye levele Nenadovics Jakabhoz.) Nenadovics Memoari 309. 1. (Obrenovics Mil4n levele Nenadovics Matehoz.) Usztanak szrbszki stb. 148 178. 1. Notizen iiber den Anfang, den Hergang, die Tendenz und Nebenverhiiltnisse der serbischen Unruhen czimfi emlek487. sz. 4.

Golubicza

160.

levele ocscsehez Matehoz,

es

irat

tobb helye.

becsi allami titkos leveltarban.

stb.

SztratiII.

mirovics
214. 767.
1
1.

jegyzetei

belgradi

t.

t.

Evkonyveben.

k.

und Pester Zeitung 1809, 70. sz. Buturlin: Tiirkischer Feldzug in den Jahren 1806
Vereinigte

Ofner

1812. (Kezirat, oroszbol forditva.)

lev61taraban.

becsi hadiigyminiszterium

^" Nenadovics Jakab levele Ocscsehez 1809

tus 14./26. Golubicza 160. es
164.
1.

jiilius

29./augusz-

tus 10. es Bogicsevics levele Nenadovics Matehoz 1809 augusz1.

Vereinigte Ofner

und

Pester Zeitung 1809 74.

Kallay:

sz. 806.

szerb felkeles tSrtenete 180710.

I.

26

402

HABMADIK PKJKZET.

-" Karagyorgye levele Plyikics vojvodahoz 1809 augusztus 31./8zeptember 12. Ebben I'lyakicsnak a szkoplyei tOrokOk felett
kivivott gyozelmerol van sz6. A belgridi 1. 1. keziratgy(ijtein6ny6ben 512. sz. o. -" Stunner intemuntius igy ir 1809 okt6ber 25-iken kelt Les Bosniacs, au lieu de diriger leurs jelenteseben (No 29.
:

efforts contre

les

rebelles Serviens, cherchent par toute sorte

de pretextes

se soustraire aux
les
fois

ordres

de

la

Porte et tout
qui dans pluentrevoir

obliges de surveiller
.gieui-8

Rayas de

la province,

districts

la

se sont mutines et on fait

des dispositions a faire cause

becsi allami titkos leveltarban.

commune avec

les Serviens.

Vereinigte Ofner and Pester

Zeitung 1809. 87.

*'"*

sz.

935.

1.

Karagyorgye levele Plyikics vojvodahoz

11./23.

1809

szepsz. sz.

tember
okirat.

belgradi

t.

t.

keziratgytijtemenyeben 513.
Pester' Zeitung

Vereinigte Ofner

und
stb.

1809.

74.

806.

1.

*^
**'"

Usztanak szrbszki
Stiirmer

186207.
jelentese
iiber

1.

intemuntius
es Notizen

kuliigyminiszterhez.

1809
stb.

okt6ber 25.
czimii
:

den Anfang, den Hergang

titkos

emlekirat.

becsi

allami

leveltarban.
1. 1.

Karadzsics

Pravitelsztvujuscsi szovet stb.

3233.
sz.

einigte Ofner

und Pester Zeitung 1809.

stb.

87.

935.

II.

Ver-

Usz-

tanak szrb.szki
czarsztvovanja

208. es 210.

1.

Bogdanovics
I.

Isztorija

Imperatora Alekszandra

(oroszul).

kot.

469473.
'*'

1.

tanacs

meghatalmazasa Popovics reszere 68 folya14/26.

modvanya Sandor cz^rhoz 1809 augusztus

t.

belgradi

t.

keziratgyiijtemenyeben 510. es 511. sz. o. "* Usztanak szrbszki stb. 218. 1. es Karadzsics

Pravi-

telsztvujuscsi sz6vet stb.

3435.

1.

"' Isztorija
479.

czarsztvovanja Imperatora
:

stb.

11.

k.

474

Buturlin

Tiirkischer

Feldzug

stb.

becsi hadiigy-

miniszterium leveltaraban. "* Usztanak szrbszki stb. 219226.

1.

"* Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1810. 15. sz. Isztorija prikljucsenja u Szerbiji 1810. Szerbszke Ljetopiszi. 1828. I. R6sz 15. 1.
"^ Karagyorgye levele Risztics vojvodahoz

1809

okt6ber


JEGYZETEK.

403
515.

'26./november
sz.
o.

7.

belgradi

t.

t.

keziratgyfijtemenyeben

oraagy jelentese Petervaradrol Radetzky altabornagyhoz Becsben, 1810 aprilis 8. es 22. A becsi hadMaretich
iigyminiszt. leveltiraban F, 4,

No

1 es 5.

^" Karadzsics

Pravitelsztvujuscsi

szovet stb.

37

39.

1.

Az

osztrak kiiUigyminiszter leirata Stiirmerhez,

4.

1810. mar-

czius

becsi allami titkos leveltarban.

15. es 18.
aprilis 22.

und Pester Zeitung 1810. tese Radetzkyhez 1810

4.

szam.

Vereinigte Ofner Maretich jelen-

Becsi hadiigyi leveltar F.

No

5.

Usztanak szrbszki

stb.

236240.
aprilis
8.

1.

Buturlin

Tur-

kischer Feldzug stb.

jelentesei

becsi hadiigyi leveltarban.

es 12.

II.

Maretich

Radetzkyhez 1810

Becsi hadiigyi

leveltar F. 4,

No

1 es 2.

**' Isztorija

czarsztvovanja

Imperatora

stb.

k.

493

495.

1.

" U.
^'^

o.

496497.
:

1.

Buturlin

Tiirkischer

Feldzug

stb.

becsi hadiigym.

leveltarban.
^'^

Maretich jelentesei Radetzkyhez 1810 apriUs 12. es 22.

4.

Becsi hadiigyi leveltar F.

^'*

No

2 es

5.

Maretich

jelentesei

Radetzkyhez

1810
1810

aprilis

tcibb

helyiitt.
-'*

Becsi hadiigyi leveltar.

Maretich jelentesei
12.

Radetzkyhez
4.

apriUs

22.

es

majus

Becsi hadiigyi leveltar F.

No

5 es F. 5.

No

4.

-'* Isztorija

prikljucsenija u Szerbiji 1810.

1.

Szerbszki Lje-

topisz 1828.
*^^

I.

R. 14.

Maretich jelentesei

Radetzkyhez
leveltar

1810
F. 4.

aprilis

16.
5.

es
F.

22. es
5.

majus
4.

12.

Becsi

hadiigyi

No

3 es

No

*" Ugyanaz 1810 majus

leveltar F. 5.

12. es

majus

20.

Becsi

hadiigyi

No

4.

es F.

5.

No

6.

Br.
A

Simbschen tabornok
becsi
allami titkos

jelentese Petervaradr61 1810 majus 16.

leveltarban.

*" Maretich jelentesei Radetzkyhez 1810 majus

hadiigyi leveltdr F.
biji
*'' 8.,

16.

Becsi

5.

No

5.

Isztorija prikljucsenija
I.

u Szer-

1810. Szerbszki Ljetopisz 1828.

R. 19.

1.

Maretich jelentesei Radetzkyhez 1810, kiilonosen aprilis

22., 30. es

12.,

majus

12.

Becsi hadugyi leveltar F.

4.

No

1.,

26'

404
2., 5., 8.

IIARHADIK FBJEZKT.

es F.

5.

No
I.

4.

Isztorija
1.

prikljucsenija

stb.

Szrbszki

Ljetopisz 1828.
**"

R. 17-18.

Karagyorgye levele Plyakics vojvoddhoz 1810 majus

27./j6iiius 8.
^^

belgridi

t.

t.

keziratgj'iijtem^nyeben

518.

sz.

Karagjorgye levele Plyakics vojvodahoz 1810 majus

28./junius

A belgradi t. t. kdziratgjiijtemenyeben 519. a/. 9. *" Karagyorgye 63 a tanacs levelei Plyakics vojvodahuz
9.

1810 majus 28./jun.

es juliusban. Ugyanott 519. es 520. sa.

10.
50.

Maretich jelentesei Radetzkyhez 1810, sok helyt kul(5n(5sen

23. es 28., jiinius
1.,

majus

3.,

6.,

8.,

12., 15.,

16.
2.,

Becsi
5., 6.,

had8.,

iigyi leveltar

F.

5.

No

7.,

9.

es F. 6.

No

1.,

9.,

^'-^

Vereinigte Ofuer

und Pester Zeitung 1810

jfinius

24.

szam.
Zinkeisen
1.
:

Geschichte des Osmanischen

Reiches. VH.

k. 660.
-**

Stiirmer internuntius jelentesei Metternichhez 1810 majus

25. es Junius 9.
'*^

becsi allami titkos leveltarban.

stb.
II.

Isztorija

czarsztvovanja Imperatora
levele Plyakics

k.

497

^99.

1.

***

tanacs
t. t.

vojvodahoz

1810
sz.

jriliusban.

belgradi

keziratgj-fijtemenyeben 520.

II.

Maretich

jelentesei

Kadetzkyhez 1810
6.

jiinius 24. es Julius 8.

Becsi had-

Ugyi leveltar F.
**'

No

12. es F. 7.

No

5.

Isztorija
1.

czarsztvovanja
Vereinigte

Imperatora

stb.

k.

500.,

502. es 511.
jiilius

No No

Ofner und Pester Zeitung 1810

16. es 29.

56 es 60.

Maretich
3., 5.,

jelentesei Radetzky-

hez 1810 Junius

leveltar
F.
6.

17. es 27., jiilius 4., 8.

13.,

es 15.
7.

Becsi
Buturlin

hadiigyi
:

F. 7.

No

Tiirki

scher Feldzug stb. Hecsi hadiigyi leveltarban.

Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 39
-**

R.

Karadzsics

40.
6.,

1.

I.

Isztorija

priklju1.

csenija stb. 1810. Szerbszki Ljetopisz 1828.

2021.

Maretich jelentesei stb. 1810 jiinius

20.,
24., 14.,

15.,

21., 24., jiilius

15.,

19.,

augusztus
22., 2:;.,

2.,

13.,

16.,

18., 20., 28.,

4.,

30

szeptember
ber
7.
7.,

21.,

26., 29.,

oktober
^.

23.,

novemF. 9.
2, 4,

10.

B6csi hadugyi

leveltar
2,

F.

No

9,

10, 11, 12, F.

No
4,

11, 12, 14. F. 8.

5, 6,

No
10.

2a, 2b,

2c, 5, 6, 7, 8, 10.

No

7, 8, 11. F.

6a, 6b.

512.

1.

Isztorija Buturlin
:

No

2, 3a. 3c, 3d.

F. 11.
II.

No
k.

czarsztvovanja Imperatora stb.

511

Tiirkischer Feldzug. Becsi hadugyi leveltar.

JEGYZETEK.

405
jiilius
1.

Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1810

No
1.

52.

Karadzsics

Pravitelsztvujuscsi

szovet

stb.

40

47.
sz.

El-

Karagyorgye levele Plyakicshoz 1810 szeptember 2./14. es Karagyorgye levele Nenadovics Jakabhoz 1810 szeptember 15./27.
belgradi
t. t.

keziratgytijtemenyeben 525. es 526.

es
1.

befizelesek
III.

a jaszikai
es 157.

varvarini

iitkozetekrol.

Glasznik

k.

146148.

bez Matehoz

1810

szept.

14./26.

Nenadovics Jakab levele ocscsees Markovics Szima levele

28./okt. 10.

Nenadovics
moari.
I.

Matehoz 1810 szept.

Nenadovics

Me-

Isztorija prikljucsenija stb. Szerbszki Ljetopisz 1828.

1.

R. 2131.

ERRATA.
69.1. alulrol
2.

sor
n

y>

rdbesziUse

helyetl rdbeazeUsei
,

70.

6
17. 18.
8.

Drinna
gyakorolnak
Oroszorszdgbol
pontjait
ott

79., felulrol 96.,

, , ,

Drina gyakoroUak
Oldhorszdgbdl

96., alulrol
109.
117.
,

pontjdt
azt

felulrol
alulr61

12.
ID.
.

v
,

1807.

^
, ,

1802.

134.. feliUroU.esi

, ,

kodzsdl (kodzsa)

hdzsdl
petydni
tenyleg
letele

137., alulr61
139.
,

11.
19. 11.
3. 3.

potydni
Intszdlag
ktetele

139.,
142.

^ -

eszkozolt

eszkozok

151., felulrol
153.

hamburgi nemet hirlap helyett

rumeliei
helyetl rutneliai
, ,

Ham-

burgi Hirlap
,

13.

161., szeljegyzet
170., alulr61 174.,
186.
13.
5.
,
,

1808
hangsulyozta
angol

1806.

hangsulyozvdn
porosz

,
, ,

178., szeljegyzet
,

Brego
,

Borgo
krdzsdljai

felulrol

2. 9.

kodzsdljai
ellentetes

189., alulr61

elUnseges

A
a 95.
1.

63. jegyzet a 95.1. 10. 25.

sorahoz

(vezerevel.), a 64.
*

jegyzet

sorahoz (megkoUset.) tartozik; a

a
4.

alatti

jegyzet a

167. lapon

sor

vonatkoztak

szavahoz,

137. jegyzet a

174.

1.

17.

sorhoz (foglaldsokra.) tartozik.

136., 145., 146., 152., ISO., 181. sz.

A 135.,

jegyzeteknek, bar

a Bzdvegben hivatkozott rajuk a szerzo, hianyzik a kezirata.

<^'

9JI

DR
343 K3
k'dt.l

Kallay, B^ni A szerb felkel^s t*6rtenete

PLEASE

DO NOT REMOVE
FROM
THIS

CARDS OR

SLIPS

POCKET

UNIVERSITY

OF TORONTO

LIBRARY

'

'.'

U^j