Magyar nv: fekete rm Latin nv: Artemisia vulgaris L. Elforduls: Parlagokon, szraz gyepekben, trmelkes helyeken l fa . Jellemzs!

"so#$ szr% vel nvny. &rtel es riz$m b$l ere#nek fso#$ ha tsai, amelyek akr '() *m magasak is lehetnek. A nvny nem bokroso#ik. A szr levelei eltrek, heterofillit mutatnak. +in#en levlre ellemz, hogy a fonka fehres a fe#szrk miatt. A levelek lk, rvi# nyilas vllal szrlelk. A szr als$ rszn ere# levelek osztottak, szel#eltek, #e az osztatok, szeletek vaskosak, szlk f,rszes. A szron felfel hala#va a levelek tagoltsga n, *sak osztottak, az osztatok keskeny-szlasak, szlkn a f,rszfogak tvol llnak. A fszek virgzatai megny%ltak, b$kol$k, fzres frtt alkotnak. A fszekpikkelyek .involu*rum/ eltrek. A legkls, sokszor *sak egy, hossz%, mg a virgzatot is t%lnheti. A kvetkez kr fellevelei szlesebb-to s#a#ok hegyes *s%*s%ak. A legbels fszekpikkely sor levelei hossz% ln#zssak. A fszekpikkelyek kzepe sttebb sz0n,. A fszkekben a nyelves, sugrvirgok hinyoznak. A fszekben kevs virg l, min# *sves. A forrt prta vrses sz0n, vagy bor#$ rnyalat%. Az als$ lls% maghzb$l, kt termlevlbl kpz#tt lterms *s0kos kaszat. 1y$gynvny, #e fleg rokont, a fehr rmt .Artemisia absinthium L./, alkalmazzk, amelyet termesztsbe is vontak. 2at$anyagai! ill$ola , szeszkviterpnlakton, keser,anyagok .abszintin, artabszin/, flavonoi#ok, polia*etilnek. 3tvgy av0t$, epe-blren#szeri zavarok kezelsre alkalmazzk. 4e#velt a vermutokban s keser, italokban. 5agyobb a#agokban s tmnysgben a kzponti i#egren#szert kros0t a. Virgzsi id: %lius-szeptember letforma: 2-6h Flraelem: *irkumpolris-.me#iterrn/ Vdettsg: nem v#ett TV : 17 !T": 8 4p'! 9nos :la, 4p;! 4riska 1yrgy