WAGNER NÁNDOR 1922-1997

Wagner Nándor szobrászmûvész 1922. október 7-én született Nagyváradon. Ott

járt iskolába majd a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán szobrászatot és
festészetet tanult. A szobrászat mellett sokirányú tehetsége megmutatkozik,
kiváló rajzoló és kreatív tárgytervezõ.A háború után Magyarországon telepedett
le és itt alkotott. Több díjat nyert. Ebbõl az idõbõl származik a magyarok erkölcsi
feltámadását ábrázoló Corpus Hungaricum szobra, melyet majdnem 45 éves
múzeumi raktárban való pihenés után 1999. október 6-án avattak fel
Székesfehérvárott. 1952-ben megbízást kapott a székesfehérvári Regionális
Múzeum felállítására. Irányításával és koncepcionálisan új szemléletmódjával
értékes, nemzetközi elismerést kiváltó helytörténeti gyûjtemény alakult ki. Az
ötvenes évek közepén a fõiskolára fel nem vett tehetséges fiatalokat tanította az
Ybl bazárban lévõ mûtermében. Beválasztották a képzõmûvészek Forradalmi
Bizottságába, ahol az értékek védelmében lépett fel.
A forradalom leverése után Svédország fogadta be. 1960-ban svéd
állampolgárságot kapott. Rajzot tanított a lundi egyetem képzõmûvészeti karán.
A hatvanas évek elejére teljesen újszerû technológiát dolgozott ki a görbült
felületû nagyméretû rozsdamentes acélszobrok készítésére, mellyel a világon
elsõként oldotta meg a hõhatásból eredõ nagyméretû zsugorodás és a
feszültségek kiküszöbölését. Ez igen termékeny korszaka volt, s összesen nyolc
szabadtéri emlékmûvét állították fel. Lundban dolgozta ki a papírfreskó
technikát, mely abban újszerû, hogy lehetõvé teszi a papírvésés és festészet
kombinációját. Svéd cégektõl kapott terméktervezési megrendelései
bizonyították sokirányú tehetségét. Ebben az idõben dolgozta ki a székek
ergonometrikus modellezési technikáját, valamint kifejlesztette a fényenergia
kedvezõbb szétszórását biztosító utcai oszlopvilágítótest termékcsaládot.
Feleségével, Chiyo Akiyama japán képzõmûvésszel 1969-ben áttelepültek Japánba és a
Tokiótól mintegy 150 km-re lévõ, a kerámia mûvészetérõl híres Mashiko városban építettek
mûtermet. Hírnevét a naritai nemzetközi repülõtérre vezetõ út melletti szállodasor díszítésére
kiírt pályázat megnyerésével alapozta meg. Itt áll az általa tervezett parkban az "Utazók
Védõszentje" nagyméretû szobra és 16 m átmérõjû szökõkútja, mindkettõ rozsdamentes
acélból. A hetvenes években nyert pályázatokra és megrendelésekre számos figuratív bronz
szobrot készített. Ugyanakkor a festészet és a rajz is újra érdekli. Tanít, akvarell sorozatokat
fest hártyapapírra, japán kõalapú festékekkel dolgozik és keleti témájú képeket alkot. 1975-ben
megkapta a japán állampolgárságot.

A helyi kerámiamûvészet nagyon izgalmas kihívására elkezd kerámiával is foglalkozni és

megalkotja a "Selyem Út" sorozatát, amivel elismerést és végleges jogot szerez a helyi
mûvészek társaságában. A kapott anyagi javakból feleségével együtt megalapította a TAO
Intézetet, mely támogatja a tehetséges, de szegény fiatal mûvészeket és a világ békés
fejlõdését segítõ gondolkodást. A nyolcvanas években újra intenzíven kezdett foglalkozni a
világ szellemi irányzataival és megalkotja a "Filozófiai Kertet", melyben az öt szellemi áramlat
együttélését fogalmazza meg. Ezt a szoborcsoportot halála elõtt, szeretett városának
Budapestnek ajándékozta. Felállítására 2001. október 18-án került sor. / szoborcsoportot
2006. október 16-ról 17-re virradó éjszaka megrongálták, három alakot elloptak.../
1997. november 15-én halt meg a mûterméhez közeli Moka városban.
Nikkói fa
A szent család
Testamentum
Angyal
Arc
Havas táj
Az én japánom
Fájdalom
Jézus Krisztus
Chio Svédországban
Tranas
Corpus hungaricum
Lovak
Négy alakos szökőkút
Örökkévalóság
Filozófiai kert
Ábrahám
Lao ce
Jézus
Echnaton
Mahatma Gandhi
Daruma herceg
Assisi Szent Ferenc
Buddha Vége