Professional Documents
Culture Documents
Ady Endre Új Versek Vagy Vér És Arany Című Kötetének Formai És Tartalmi Sajátosságai
Ady Endre Új Versek Vagy Vér És Arany Című Kötetének Formai És Tartalmi Sajátosságai
meg, ami vallsos trgy kzssgi nek. A versek szerelem-felfogsa is szembemegy a konvencikkal. A szvegek elssorban a szerelem s lmny lelki folyamatt, az egynt elemzik. Hja-nsz az avaron A hja-pr kzponti motvum eltr a magyar irodalom hagyomnyos madr-szerelem metaforitl, m nagyon alkalmas a szerelem, mint egy testileg s lelkileg dinamikus jelensgnek bemutatsra, melyhez illeszkedni tud harc (kzdelem) metafora, azonban nem egyrtelm, hogy mire vonatkozik a harc, lehet szerelem-, de lehet letmetafora is. A kezdmondat is az utbbit tmogatja. Minden estre ez felolddik az vszakmetaforkban, melyek a folyamat termszetessgt jelzik. Formailag a vers dinamizmust megtrik a rmtelen harmadik sorok az egyes strfkban, ami a vgzetszersg jele is lehet. A msodik ciklus A magyar Ugaron, melynek cmben megjelen ugar (ltalban a ki nem hasznlt lehetsgek s a trsadalmi-kulturlis elmaradottsg szimboluma) ebben a ktetben Magyarorszg metaforja lesz (szinekdoch alapjn), gy a versek a magyarsghoz, tgabban a krnyezethez val viszonyt boncolgatjk, jellemz a tjversek elemeinek felhasznlsa. Elssorban ezt a ciklust kritizlta a magyar kzvlemny nemzetostoroznak nyilvntva Ady hangjt. Azonban a versekben a hazaszeretet s a hazaflts a dominnsabb. A Tisza-parton A vers kt versszakja kt foly motvumhoz alakt ki kprendszert. A kt egysg kztt ellenttes kapcsolat jn ltre. Az els szakasz folyja a Gangesz, mely a romantika Kelet-kultusza ta az egzotikum, az ismeretlen, misztikus vilg jelkpe. A lrai n ehhez kapcsolja a mltat, a tjkltszet azonban meg sem jelenik, sokkal inkbb tnik a szveg a kltszet idelis krnyezetben tobzd potnak jellemrajznak. A Tisza krnyezete azonban nem harmonizl a lrai n lelknek jellemzivel, a krnyezet elemei sorra veszik az els versszakban felsorolt tulajdonsgokat s ellenpontot kpeznek azokkal szemben (pl.: lmodoztam lom-bakk). A vers tulajdonkppen egy id- s rtkszembest vers. A magyar Ugaron A ltomsos tjversek egyik pldja. A tj nem alapveten negatv, jelzi ezt az elvadult befejezett mellknvi igenv, ez arra utal, hogy valamikor mg volt benne rtk. Taln erre utal a buja a msodik versszakban, ami termkenyt jelent jelen esetben, ezzel mutat rokonsgot a szent humusz jelzi alrendels szintagma, ezek alapjn felmerl a lehetsg az levaduls folyamatnak visszafordtsra. A lrai n semleges viszonyt mutat a krnyezettel kapcsolatban az elejn, azonban a bdt szerelmesen elrulja igazi viszonyulst. A lrai n mozgsai alapjn egyre kzelebb kerl a talajhoz, az Ugarhoz. Egyre kevesebbet mozog, mg a tj egyre aktvabb lesz. A harmadik ciklus a Dalol Prizs, mely az elz ciklussal ellenttbe kerl annak zr strfja miatt, melyben ezt lehet olvasni: Csnd van. Mindegyik vers cmben francia tulajdonnv van, ez kti ssze a kltemnyeket legltvnyosabban. A versek tmja legtbbszr az idegen hagyomnyokkal s az idegen krnyezettel val kapcsolat. Konkrtabban rtelmezve Ady prizsi lmnyei s tapasztalatai jelennek meg. A Gare de LEst-en A prizsi Keleti plyaudvarbl indultak a vonatok Magyarorszg fel. Maga a plyaudvar is toposz az let dntsknyszeres, esetleg fordulatot hoz pontjaira, az let llomsaira. Szimblumknt kztes llapotot is jelezhet, ami a cmben is megjelenik azzal, hogy kt nyelv elemei vegylnek ssze. A vers nagy rsze Prizs s Magyarorszg sszehasonltsval foglalkozik. Prizsban rengeteg hang van: dal, zsoltr, a msik oldalon viszont daltalansg, illetve negatv hangulat hangok pl.: zsivaj.
Fnyszimbolika szintjn is szemben ll a kt helyszn. Prizsban tzcsva van, mg a magyar Temet naptalan Kelet. Szagok s hmrsklet tekintetben is ellenttes rtkeket kpvisel a kt hely. Az azonos jelzk is ms rtelemben jelennek meg. A kt helyet az n kti ssze, akinek vissza kell mennie a hazjba, annak ellenre oda megy, hogy minden az ellen szl. Prizs idegen, ott a harmnia csak ltszat, de nem kell szembeslnie a valsggal Szz ormok vndora az utols ciklus cme, mely azoknak a verseknek a gyjtemnye, melyek nem illettek bele semelyik msik ciklusba, ez Baudelaire ta megszokott s kikerlhetetlen jellemzje a ciklusokba rendezs elvnek. gy is lehet fogalmazni, hogy ezek a kltemnyek az n llapotait dolgozzk fel, ha arra gondolunk, hogy a cm a kltre utal. Harc a Nagyrral Az els versszakban mindketten passzvak, lrai n is csak rez, m kettejk ellentte nyilvnval. A msodik versszakban megszlal az n, a Nagyr mg mindig passzv: csak nevet, de megtudjuk rla, hogy elg visszataszt, de semmi konkrt nem derl ki. Az nrl kiderl, hogy van szve, vgyai s lmai, az t jellemz dolgok szakrlis felmagasztalst kapnak. Az nnek az agya az rtk, a Nagyrnak az arany, erre van az nnek szksge a boldogsghoz, a lehetsgekhez. Ezek alapjn a Nagyr lehet az elanyagiasodott vilg szimbluma. Az n folyamatosan cselekszik, a Nagyr csak a vgn mozdul meg. Kpes arra, hogy azonosuljon msokkal, ez a msik szereplnek a nagy hinya. Mg a Nagyr helybe is bele tudja kpzelni magt, az n megalzkodik, knyrg. Vgl megprbl elssorban rzelmi rvekkel hatni a lnyre. A helyszn szimbolikus, az id viszont nagyon konkrtan telik, az utols versszak kivtelvel az egsz szveg mlt idben van. A zr strfa kitgtja az idt a kozmikus, rkkval jelenbe. Az n nagyon flmagasztalt, hisz heroikus kzdelmet kpes folytatni a Nagyr ellen, amiben egyik sem fog tudni fellkerekedni. A kltemnyt kronologikus elbeszls jellemzi, hasonlt a ballada mfajra. Ady ilyen tpus verseire a modern ballada elnevezst. Szoktk ltharc-versnek is nevezni.