Hajduska Marianna

-----------""--
Krfzislelektan

~
E LTE
:E6TV6~
KlADO
 A boriton Gulacsy Lajos Ej5zaka dmu kepe IMhatO.
KbszbnjUk a Tulajdonos es a Kieselbach Galeria Archfvumanak segitseget.
Tartalom

I. Bevezetes . . . . . .. 7
rrta: Hajduska Marianna
2. AltahlnQs resz . 9
2.1. A krfzis fogalom eredete, mentalhigienes jelentasege .. 9
Lektoralta: Rito6k Magda 2.2. pszichologiai, szocioI6giai, pszichi~triai elazmenyek .. . . . . .. IO
2.3. A krfzishelyzet definfci6ja es jelletnzOi . II
Akcidentalis krfzis es fejl6desi krfzis 13
205- A krfzist kivah6 esemenyek 14
2.6. KrfzisaHapotra kUlonosen fogekooyszemelyek . . . 17
2.7. A szocializaci6s folyamat hibaib61 ered6 krfzisek 19
2.8. A krizisallapot szakaszai 20
2.9. A krfzisallapot lefolyasa,id6tartama, kitnenete1e 23
2.10. Megkuzdesi strategiak .. ............. . 25
2.11. Katasztr6fahelyzeteksajatossagai .. . .. ;.... . .. 27
2.12. A krfzisintervenci6 30

3. Al eletszakaszvaltasok mint krlzisek .. 35

31. Azeletszakaszvaltasok sajatossagai .. . . ... . 35
3.2. A gyermekkor fejladesi krizisei .36
32.1. A csecsemakor .. . 37
32.2. A kisdedkor . 38
323 Az 6vodaskor krfzisei . 39
324. Az iskolaba kerUies krizise .. . 4.2
33. A serdUiakor - leggyakoribb kamaszkori valsagok .
3.3.1. Biol6giai valtozasok . 45
Hajduska Marianna, 2008 332. Pszichologiai valtozasok . 48
33.3. SzocloI6giai valtozasok ........................... .. . 51
3 304. A serdulakori fejl6des fa tendenciai, serdu16kori feladatok 52
ISBN 978 963 463 982 4 3.305. Problematikus megnyilvanuhisokserdulakorban 56
3036. SeTdUlakorban leggyakrabban elafordu16 valsagok tunetek 58
3.3.6.1. Az identitaskrfzis 58
3.3.6.2. A teIjes.Jtmcnykrfzis , . .. 59
Azautoritaskrizis . . 61
3.3.64 SZOclalls gat13s . 64
3 3 6. 5. A pu bertaskori drogfogyasztas . 66
303.6.6. Serdulokori depresszi6, onsertesek, ongyllkossag . 67
34 A fiatal felnattkor krizisei .70
Felelos kiad6: Hunyady Andras, ugyvezet6 igazgat6
A borit6t tervezte: Hodosi Maria
3.4.I. Levalas aszatmaz<isi csaladr61 . ...... 71
304.2. A munk<iba alias - foglalkozasi szerepbe val6 beilIeszkedes 73
3.4-3. A paTvalasztas mint hizls . 76
Nyomdai munkak: Multiszofg Bt.
Az elkotelez6desi valsag . 82
Krfzislelektan Tartalom

3-5. A csabldaIapftas krfzise. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 84 ..

5. Az ollgyl Ik ossag
'kr'lzlse
. . .. , .. , ..... , ....... , , . , .. 171
3.6. Az elsO gyennek szuIetse . .. . . 89 5.1. Az 6ngyilkossag szociologiai jellegzetessegei , , , . 171
3.7 A szUlOszerep krizisei . , . . . . . . . . . . . . . . .. .. . , .. 91 3. 2 . Az ongyilkossagi krizisjeUemzoi . ".: ' . '. '.' .. : '................... 177
A szUletes koruli idoszak , .. , , , .. , . 91 3. 2 .1. Ongyilkossag, kfserlet, kiterjesztett ongydkossag 177
SzUlogyermek kapcsolati zavarok . '. . .. 93 3. 2 .2 . Az 6ngyilkossagi veszly jelel , , ,. 179
37-3 Az elszakadas magarahagyottsag krfzise ., 93 5.203. A szuicid krfzis lefolyasa ." '. . .: " ; , .. . ., .. .. 181
3.8, Az eJetk6zep krizise ., , ,. 97 .3. A befejezett ongyilkossag esa kiserlet kovetkezmenyel ' 183
39. A noi szerepvalhlsbdlered6 krizisek 103 5,4. A krizistanacsadas szuidd krizis eseh~n , 186
3.91. Tarsadalmilag megalapozott noi szerepvaltasok . .. r03 5305- A megelozes . h ", " es strateg131
leetosegel , .,. 189..
3.92. Biologiailag megalapozott noi szerepvaltasok . I06
3IO. A ferfi szerepvaltasbOl credo krfzisek ,......... .. . III .............. 191
Irodalom 4. w , 0 ..
o. ;; .. . , .., ...... ~ 0 o . . '. 0 . '. .. ". o .

3.11. Az idoskor krizise ,...... .................................... . .. II4

4. V6letlenszem krizisek . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .... ; II7

4.J. A munkanelk6liseg krfzise ,.. . II7
4.1.1. A munkaneIk6!iseg k6vetkezmenyei '" 120
4.1.2. Krizistanacsadas munkane1kiiliseg eseten 121
4.2. Az .egzisztencialis krfzis ., 122
Teljesftmeny- es karrietktfzisek . 123
4.31. A munkahelyi stressz '... . 125
4.3,2. A tntmkaalkoholizmus ., ., . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 126
4.3.3. A munkahelyi pszichotenor 127
4.3.4 A kiegettseg mint teljesitmenykrfzis ........................ ., 127
435. Tamicsadas teljesftmeny es karrierktfzisnel , 129
4-4. A vaLlsi krizis ,...... . . . . .. . 130
4-41. A hazassag stabilinlsa. . 131
4.4.2. A valas szakaszai ,.. . .
4.4.2.1. A fontolgatastal a dontesig . .. . " ....................... 134
442.2. A k61Onkoltozes - levalas . 137
4-4,2.3. Alkalmazkodas a vaJashoz . 140
443 A valas hatasa a gyerekekre . . . . . . . . . . . . . . . .. .,. 143
4-4.4. Tanacsadas valasi krizis csetel1 ......................... . .. 147
4.5 Eroszakos cselekmenyatelesenek krizise 148
46. Sulyos betegseg krizise . ........................................ 151
4.6.1. A betegseggel vald szembesules ,.. , 133
4.6.2. A betegseggel vala kiizdelem .. . ,.. 136
4.63. Visszahuz6das es belenyugvas . 138
464 F-ialdoklas - halal . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. 159
4.6.5. Tamogato attitudsulyos betegseg eseten . 161
47 A szeretett szemely elveszftesenek krfzise ,.. . r63
471. Gyasz esgyaszreakci6 164
472. Kotas gyaszreakci6 ' ,....... . 167
473. Krizistanacsadas gyasz eseten . 169

4
 I. Bevezetes

Mindennapi eletunkben tortenhetnek olyan esemenyek, amelyek pil101n01tok alatt at-

rendezik a dolgok O1ddigi fontossagi sorrendjet. Megszunik a mar megtapasztaltbizton-
sagerzet, ideiglenesen felborlll a vilag rendje, osszeomolhat az el6zdleg stabilnak velt en-
kc~p. Szfndarabok, regenyek, versek, operak es egyeb mualkotasok sokasaga pr6Mlta
megfejteni az em bert pr6MI6 konfliktlls mibenletet, feloldhat6sagat vagy feloldhatat-
lansag<it. Antigone, Elektra, Hamlet, R6me6 es JUlia, Raszkolnyikov, Anna Karenina tra-
gediaja a sorsfordft6 helyzet es a rea adott valaszukban rejlett. Az emberi elet ket veg-
pontja, a sZliletes a haW is olyan fordlllat - a kornyezetnek es az crintetteknek egy-
arant -, amely minden addigi szabalyt atalakft, az uj heIyzettel val6 keretlen szembene-
zesre kenyszedt.
A fontos es biztosnak hitt parkapcsolat varatlan megszakadasa, a szeretett szemely hir-
telen halala, sulyos betegseg diagn6zisanak kozlese, katasztr6fahelyzet - azonnal min-
dent megvaltoztat. Lenyegesnek tunt dolgok banalissa szurkulnek, szorongat6 hatar-
iddk, feladatok, ehseg, faradtsag pillanatok alatt elveszftik jelentdseguket. A figyelem, az
erdfeszftesek a helyzet megoldasara, az erzelmi feszultseg csokkentesere iranYlllnak, ha-
talmas, minden egyebet elsoprd erdvel.
A bizonytalansag, szenvedcs, ketseg, erzelmi felkavarodottsag, ketsegbeeses es sistergd
indlliatok keveredese a leghiggadtabb szemclyiseget is atjarja. A krizis egyszerre teszi fi-
Iozofikussa es agresszorra, muvessze es hetkoznapian banalissa ateldjet. Az igazan kriti-
kllS esemenyek megallftjak o1z iddt, bevesodnek a tudatba, atrendezik a mindennapok01t,
es soha tobbe nem lesz utana ugy, ahogyan elotte volt.
A modern tarsadalmakban az egyen eroteljesen individllalizal6dott. Sz01bad lett, de
szonylagos fUggetlensegenek ara, hogy nem pusztan kevesebb szokasnak kell feltetlenul
engedelmeskednie, de sorsfordulatainal is csekcly a kapaszkod6ja es a tamogat6ja. Keves
fog6dz6, tradfci6, dtus koti a civilizaci6 emberet O1hhoz, mikent kell atveszelni a veszte-
segeket, a gyaszt, a krfzishelyzetet. A kozosseg elofdsai elhalvanyultak, a szokasokban
rejld segitseg megkopott.
A modernizaci6 uj konfliktllshelyzeteket is teremtett, eppen a technika altaI. Napon-
ta nczai lehetunk a televfzi6 es az internet j6voltab61 egyeni szenvedcseknek kataszt-
r6fahelyzeteknek. Meg kell tanlllnunk mindezzel egyutt elni, megarizni biztonsagerze-
tunket, s ha sZlikseges, megalkotni kreatfv megkuzdesi strategiainkat.
E konyv megpr6balja osszefoglalni a kdzishelyzet altalanos jellemzait, leggyakoribb
kivalt6 okait. A provokativ esemenyek, az atel6k szemclyes tulajdonsagai, elethelyzete,
tortenete kapcsan igyekszik valaszt talaIni arra, mi is a tipikllS a kritikus elethelyzetek-
ben, miert eli meg o1z egyik ember elsa l<itszatra tr01gikllsnak t(ina sorsfordlliatat esely-
kent a valtozasra, a masik meg miert ragad bele maradand6an a sulyos nehezseg altaI kl-
 nalt i~govanyba. Melyek azok az eletszakaszok 'line
konflIktus krfzishelyzettc emcJesere M'I ' ''< IY~kben nagy a fogekonysag egy-egy 2. Altahlnos resz
stresszhelyzetci mogott. Vcgiila '. I ~len. tarSa?a~ITII okok rejlenek korunk jelJegzetes
'I'
barat < rra IS va aszt probal tal'l . , 'I "k'
<ent, segftokcnt avag\!szaJ'embe k' 'J a 11l, ate 0 ent, embertarskent
rent lOgyan 'th" k ' '
egyegy kntlkus helyzet Icvezcnyleseben cs k' t' 'I ~~~I, etun a leghatekonyabban
> J '

A muvclt olvaso _ remelem _ e ' lea IV tu e eseben.

ci6kat, mint az crdekJodo profess~~~~l~g~;:f;k~dolkodhat,f ejl6dhet kaphat inspira.

Hajduska Marianna

2.1. A krizis fogalomeredete, mentalhigienes jelentosege

A viszonylagos j6let, a civilizaci6 lchet6segek a pszichologiai kultt.'ira szemle-
letm6d el6terbc kcru!cset credmenyeztck a kozelctben, a maganelctben, a Icgklil6n-
b6zobb tudomanyok teruleten egyadnt. A huszadik kozepeto! egyre nagyobb fI-
gyelem fordult az egcszscgvcdelcmrc, belccrtve a lclki egeszseg fontossagar is. A joleti
tarsadalmakban gazdasagi erdckke v,~lt a megelOzes, hiszcn lenyegcsen olcsobb
szerubb Iehet6seg, mint a kialakult hib,ls es karos folyamatok '!l",?~t{)I"d
A modernizaci6, a gazdasagi, technikai fejlOdes, a t6megkommunikacio, az elektroni-
kus media elterjedese, az eletmodellek vaJtozatosS<lga t.'ijabb lehet6segeket es termeszetc-
sen konfliktusokat is Atalakultak a csaladi funkci6k szerepek, szeles k6rti lett a
munkamegosztas, a tanulmanyi - es a munkaba ,lIlas is - kitol6-
dott. Mindez sajaros problemakat helyzeteket teremtett.
A szokasos eszk6zokkel mar nem lehetett a tcrmclCst fokozni, az embcri tenyez6, a
minel nagyobb motivaltsag azonosulas fontossa valt a munka A modern
csalad muk6dtetese, az intimitast igenyl6 maganelct, a gycrmck fcjl6descnek,
szuksegleteinek el6terbe kerulese a mindennapokban szamas nehezscget, i.itk6zest pro-
vokal. A kulonbozo elctszakaszok az egycn gyakran ellentetbc kerulnek
a csaLidok, a tarsadalmi intezmenyck, az iskola a munkahely clvarasaival. A csal,ldok
es a munkahclyek labilissa valtak, az elctszakaszok kitol6dtak. A tarsadalmaknak
ezer uj problemaval, orvosoland6 fcladattal kell szcmbenczni. A figyclcm az "egcszsegc-
sek" fele fordult. A mcntalhigienes kultura kibontakozasaval a mcgclozes kiilonbolo
strategiai, valamint a lclki problcmak lchetseges is c16tcrbc kcriilt.

A krlzis gorog eredetu kifejezes. Orvosi jclentcsc a testi bctcgscgck k6rlefolyasa

is gyakran tapasztalt "fordulat" Sulyos idcjcn megfigyeltek, hogy ha a paciens
allapota kritikussa valik, akkor vagy Lltvanyosan, hirtelcn meggyogyul, es szercncsescn
kikerul a melypontr61, vagy visszafordithatatlanna valik a folyamat, meghal. A sz6
masik jelcntesc: . A modern sz6haszn,11atban ezzd jclolik a lclki, gazdasagi, tar-
sadalmi, ~ helyzetekct konfliktusokat. Mindkct ertelcm-
ben hangsulyos a fordul6pont. A cgy egy csalad, egy tarsadalom Cleteben
olyan idoszakot jclcnt, amelyben dontcst kell hozni az a csaladi clet, iIlet6leg a

1 ]6zsef Attila: Eszl1lclet (1934). In: ]6zsef Attila osszes versei. Akadcmiai Kiad6, 1984.
8

Krfzislelektan
tarsadalom sorsar61. Ez egy olyan dbntes, amcly uj eszkbz6ket Cs strategiat igenyeI, mert
a mclr megleve konfliktusmegoldasok, utak, addig bevalt szabalyok mar nem mukbde-
kcpesck.
2.2. Pszichol6giai, szociol6giai, pszichiatriai elozmenyel<
A krizishelyzcttel foglalkoz6 lelcktan pszichol6giai, szocio16giai cs pszichiatriai megfi-
gycl<~sekb61, elmeletekbol, szemleletm6db61 credt es bontakozott ki a masodik vilagha-
boru idoszakaban, illctve azt kovetoen, a mult szazad masodik feleben. Mar a harcteren
meh1'igyeltek, hogy a haborus serultek, a tcstileg es lelkileg is traumatizaltak, gyorsab-
ban, cl~ny6sebben, kevcsebb kovetkezmcnnyel jar6 psziches ti.inettel gy6gyultak,
amennylben azonnali klki segitscgnyujt3st is kapta1<. Minel k6zelebb volt idaben a pszi-
ches tamogatas, annal jobbak voltak a regeneral6das esclyei, annal hamarabb lehetett
lijra szolgalatba allitani a katonakat.
Lindeman 2 1944-ben, egy bostoni barban torte nt, t6bb szaz halalos aldozatot kovetelo
tuzesct kapcsan figyelte meg a serulteket es az aldozatok hozzatartoz6it. 6 is azt tapasz-
talta, ha a gyaszrcakci6, a vesztescgelmeny feldolgozasa sikeresen megtbrtent, es ebben
tamogat,ist kapott a rcszvcvo es a csalad, sokkal kevesebb maradand6 psziches tunettel
kcllett a kesobbiekben megbirk6znia az Crintetteknek.
A pszichol6giai alapokat egyreszt Erikson 3 (1950) teremtctte meg dinamikus, a felnatt
elct szakaszait is magaba foglala fejl6desmodelljevcl. Megalkotta a fejladesi krizis fogal-
mat, valamint nem pllsztan a gyermekkort, mint Freud, han em a fclnott e1etutat is al-
land6an valtozo, fejlad6, formaJ6d6 id6szaknak tekintctte.
A le1ektani oldal masik tittbroje: Scfye. 4 Stresszelmeletebcn megfogalmazta, hogy a
szervezet a nem specifiklls Idrosit6 hatasokra hasonl6keppen - adaptaci6s tunetegyut-
tessel - reagal. Az elsa szakasz az alarm, a veszreakci6, majd az cllenallas fazisa, vegul a
kimerules idoszaka kbvetkezik. Sc1ye megfogalmazasaban "a stressz az elet sava-borsa",
legalabbis az elsa szakasz. Bizonyos merteku stressz szuksegcs a fejlodeshez. Egyreszt,
mert a megkuzdesi strategiak kialakulasahoz, a szemelyiscg differencial6dasahoz nelku-
lozhetctlen, masreszt, mert nemi stressz el6ny6sen befolyasolja a psziches funkci6kat.
Enyhe izgalom jelzi a hclyzet fontossag<it, kitlintctettsegct, erzelmi hangsulyossagat.
(Nem vcletlen, hogy egycbkent stresszekt61 ncm mentes korunkban a veszelysportok
oly nepszcruck Iettek. A kontrollalt cs lekuzdbtt akadaly, a k6zben atelt izgaJom karban-
tarthatja az onertckclest, doppingkent is szolgalhat.)
Cumming-CummingS (1962) a krfzis haram csoportjat kulbnbbztettc meg. A bio16gia-
jJag mcgalapozottak, tehat semmikeppen nem elkeri.illlet6ek tartoznak az elsa csoport-
ba, mint peldaul a serdLiI6kor. A masodikba: a kbrnyezeti, tarsadalmi tenvezok altai ki-
valtottak, amelyek bizonyos I11crtckig elkerulhetoek, pelclaul kivandorlas, ~cteghelyzetet
2 Lindeman, E. (1944): Symptomatology and management of acute grief American Journal of
Psychiatry.
3 Erikson, E. H. (1950): Childhood cmd society, New Vork.
4 Selye, J. (1964): EletCmk es a stressz, AkdLIt'miai Kiado, Budapest.
5 Cumming, J.-Cumming, E. 0%2) Ego and milieu. Atherton Press, New York.
10
2. Altalanos resz
~-- .. -._- --- --- -". -- --- - _. --- -- ---- -- ---- .--. ---. _. --- _... _-. -_.- .. --_ .. ---_.- --_ .. ------ . ~ ~ ~ -- _. _. --- - -- --- -----
~. ~ --_ .. --- -. ------ -- --------- ---
erinto mobilitas. Vegiil a velct!en eredetuck, mint peldaul a kozlckcdCsi balcset vagy a
katasztr6fahclyzet.
LazarL/s 6 (1966) megkllzdCsnck (coping) nevezte azokat az alkalmazkodasi pr6bcllko-
zasokat, amclyek a stresszhelyzet lckuzdeserc, mcgoldasara i~,an~uln';k. problema-.es, er:
elem kozpontu megklizdesi stratcaiakat kLilonftett el, az elobbl a veszhelyzctet klValto
z
tenyezot b
pr6balja megszuntetni, mcgoldani, 'l:b"I pusztan a stressz h
az utO) I 'erzc Iml.
e yzet
feszultseget igyekszik csbkkenteni. ., . . .
A kriziselmelet megalkot6ja G. Caplan} (1964). Caplan defimalta a knZlshelyzet ml-
benletet, integralta a korabbi krizisintervenci6s tapasztalatokat. Hangsulyozta a tamoga-
t6 szolgalat fontoss,lgat, hisz~~ nem mindegy, hoSY ~z egyen sikeresen ~agy k~r~so?as
sal kerul-e ki a krizishelyzctboL Caplan szennt a valsaghelyzetben adott erzelrm es vlscl-
kedCszavarok Ieginkabb az adott elcthc1yzetre specifikus rcakci6k (ha az egyen egeszse-
ges volt el6zoleg). Ncm a szemclyiscg pat~16gias allapotat?l, hane;n.a valsagt61 ~i.iggnek
elsasorban (az egyen nem beteg, hanem atmenetl egyensu Iyvesztes Jelelt mutatja).
Az egyensulyvcsztes jelci ismert pszichopath~16gi~iti.in~tel~, illetv.e ti.il:~t~gy~ittesek ,-
szorongas, depresszi6, almatlansag, nyugtalansag, gatoltsag, erzelml labJlItas, ImpulzJV
reakci6k, feszultsegerzes, agresszivids, bngyilkossagi gondolatok, kesztetcsek stb. Caplan
a krizisek ket fajtajat kulbnb6ztette meg, azokat, arnelyeket a normal eletfolyamatok
valtozasai ideznek elo (Erikson, fcjl6desi krizis), CS azokat, amelyeket veletlcn veszc-
Iyezteto helyzetek okoznak. .. ,.
Si}i1eos 8 (1972) alkotta meg az "erzclmi krizis" fogalrncit. Ol~an feszult, faJ?almas le;-
kiaUapot ez, amelyben adott a lehet6scg mind a fej,~o?csre,. a Jobb, h~rmo~lkusabb l~t
fele fordulasra mind a rosszabbodasra, merev, beszukult, dlszharmomkus allapotba kc-
rulesre. Minde'nkcppen hangsulyos Cs az egyenre nezve veszelyes cletescmenyt kbvetoen
alakul ki, de nem feltetleni.I1 hatalmasodik el rnind.cnkin,e,l kri~ishelyzctt~.. . N ,
Jacobson 9 (1979) krizismatrix clrneleteben az akCldentahs (velctlenszeru) es a feJlode:l
kriziseket vonja bssze. Az a megfogalmazasaban a krizismatrix cgy olyan h~.ss~a~~ (ho-
napokig, esetleg egy-ket evig is e1tart6) id6szak - rendslerint el~tsza!<~szokl<OZOttl atm~
net _, amely alatt az egyen tbbb izben atel erzclmilcg fclkavaro, kntlkus hclyzetekct, es
ez altaI fogekonyabba, seriilckenyebbe valik krfzisek kialakulasara.
2.3. A krizishelyzet definici6ja es jellemzoi
A krfzishelyzl:'t a definfci6 szerint (G. Caplan, 196~): egy ?lyan lclcktanilag kritiku: s~itua:
ci6, amely a szemely szamara erzelmileg hangsulyos, klemelten fontos.az adott .1c1oszak
ban, semmikeppen nem elkerlJlhet6, az egyen kenytelcn szemb~nezl1l veIe, ,mmd~n.fI
gye1me es cr6feszitese a megoldasra idnyul, de a szoldsos problcmamegoldo eszkozok-
kel az illeta szamara nem lekuzdhetd.
6 Lazarus, R. S. (966): Psychological Stress and Coping Process. New York, McGrow-Hill.
7 Caplan, G. (964): Principles of preventive psychiatry. Basic Books, New Vork. .
8 Sifneos, P. E. (1972): Short-term Psychotherapy and Emotional crisis. Harvard Umpress, Camb-
ridge. .
9 Jacobson, G. F. (1979): Crisis-oriented therapy, Psychiatric, Clinic of North Amenca 2,
 Krizjslelcktan
------------.- ---- -~---- ------~-------_._~------~--- --~_._-------._--_._-----
-------.----------------_.-_ .. _----------- --- ----------------------
!ldiled evele dta o/thon volt hdrom- cs mcistel eves kis,gycrekeivel. Temperol77entwnos szemelvi-
s~f{euel nehezen visclte a Icln(ftt ucszelgctesek lIelhili nappalok sokasd,gcit. Filjc iizletkotokint
do/~ozott~ estc Mt-nyolc (5ra e/(ftt nfllllgen ert haza. Gvokran toMIt idcges, Jesziiltfeleseget, nya-
fOlio klslanyoleat, rendctlen laleast, amlre haZOI;rt. lvlindkcttfn a lIuisiktl51 vcirtak az oda(igvelest
o gyengedsegft. Sok-sok esijndescn vag)' hangosabban citeh cstit kiivetoen IIdileo 6yana/~od;li kcz~
dett. Mmtha mastelCf(gyclnc aNric, cl-elkalandoznanak a gondolatai.
NY!1wzni kezdc/l a fer/i mobiltcictim/ciban, taMlt is kctc'rtcll71{[ sms-iizcl1etcket. Nem SZIJ!t,
esak.szOrOl?/;Va udrta ati'jlcmcnyckct. Egyik cstcfclje IIleg tiz (5rafele scm ert haze/. Ratele/onalt,
de mVld, ndeg, ellltasitc5 udlaszt kapo!l, meg dolgozik, ne zavana. . boru, tuzvesz, merenylet, tomegszerencsetlenscg, terrortamadas), a balesetek. Az erzel-
Egyre nYllgtalanabb cs llluihsabb lett. Alegintfcihivta. A fr!l/i mcg Utszer feluette a telefont,
1111J)d k1l1yomta, vegiif teflesen ki is kapesolta. Ifdikc5han magasrez sz6hjtt az in'dlliat clkese;edes-
seI, szomngd~sal, fCldemmel kevcn:dve e, valtakozva. L/jra CS lUra telefondll. l'v1ik;)r a Fiji fel-
vette, agresszlV valaszt adott a kerdcsekre, s vegiil leideriilt: if{en, van valakUe es ndla tolti az if-
~~ L '
I1dikat a tehetetlensl!,g szetfeszitette. IJcszz'ikiilt, ne17l gondolt a 17lQsik szoMha/] alva kit klcsi
gyerekre. Valamit tennie kellett, ualami vegzeteset. Fel-ald mdszkdlt a lakasban, eltelt egy-kit
ora, de nem taldlt nyugalmat. Hirtden jult az utlet, hogy e!oveg1,'e a hdzi patikdt. Bevett ~nin
de?t, amit taldlt. Fcijdalomesillapttot, reg leiart n)'ugtatot, lazesi!l~pfli5t, kuh6gcs elleni tablettat.
Mzre lenyelte a sok gyc5gyszert, valamennvirc visszanyerte ijnllralmdt. F61hivta a mentoket, majd
ismet, aj!l}lt, ell1lOnd:a az ~zt'l7etrijgzit{fre, mit tett, kirtl? j@6n, vigydzzol1 a ket ,yerekre.
/(or~azba kenilt: klmostak a gyomrcil. Alegprc5hdltatcisai mdsnap f()lytatc5dtak. Ferje kozolte,
hogy ket klsgyerekulcet lsmeretlen helyre vitte, elindftia a vdlds/, addig nem Idthal/a oket, mert
"elmebeteg", ne17l alkalmas az aJ1yaszerepre. A ualamelyest meanvw.;odni Idtsz6 I1diko ismit de-
kompenzalddott. ' O.
A krizishelyzetet vekony mezsgye valasztja el a sulyos kontliktushelvzettol. Mindket-
to er~/elm~l~g ol~~n)elent6s, hogy ~~ adott hc!yzctben minden mast f6lulir, a figyelem,
az erof~sz~~e~ rea,lranyul. Mll1dketto jellemzoje, hogy a szituaci6 sajatossagai miatt nem
leh~t .klbu~l1l aloia, a szembenezcst, a megoldclsi er6feszftescket nem lehet elkeri..ilni.
A kulonbscF' hogy a kor;101y kont1iktushelyzet j61-rosszul, ideiglenesen vagy tart6san, de
megoldhato az alany szamara.
~ fenti esctben Jldik6 fclhfvhatta volna egyik barcitnojet, cIpanaszolhatta volna az ese-
I~~n:eke!, esetleg atmeneti megoldast kereshctett volna megtiport onbizalma helyreal-
htasar~. 0 ezt akkor nem tudta megtenni, beszuklilt cillapotba keri.ilt, psziches egyensu-
Iya telJcsen feiborllit. Masnapra valamelyest mar rendez6dott lelki<1llapotban erte a k6-
vetkez6 utes.
~ krizis mindcnkeppen fordul6pont, amolyan id6szamftasllnk elottire es utanira ta-
golJ~ az egycni torteneImet. Mint minden jeicntos pillanat: ketarcu. Benne rejlik az in-
tenny, nagyszabasll fejlodes lehetoscge, meg ha vesztescaek aran is de a bukas a zsakut-
'b I "1' b , ,<
ca a <eru cs, a tart6san scrlilt, hatdnyos pozici6 eselye is benne foglaltatik.
12
2. Altalanos n'sz
-
2.4. Akcidenta]is krizis es fejlodesi krizis
Az alccident61is Icrfzis
Caplan, a pszichol6giai krfzis elmclctct kidolgozva olyan vclctlenszcrucn ciOfordul6 ese-
mcnyckrc gondolt, amclyek varatlanul, hirtelen es sorscsapasszerucn erik cl az alanyt.
Iiyen escmenyek: a termcszcti katasztrM,1k (foldrcnges, ,hvfz, vihar, hurrikan, cunami
stb.), a technika, az emberi vagy a tarsadalmi tcnyez6k alta1 el6idCzett katasztrOfak (ba-
mi katasztrOfak: szeretett szemely elvcszftcsc, akar hataleset, aldr a fontos kapcsolat val-
sagos megszakadasa mbtt, a valas, a (salad cgyuttesenek elvcszitcsc. Esctleges krfzisesc-
meny: a rablas, a szemely testi-Iclki cpsege elleni er6szakos cselekmcny, csod, ielentos
anyagi veszteseg, munkahciy megsz{lnese, sulyos cs fenyegeto betegseg.
,
Az akcidentaJis (veletlenszcru) krfzis Ienycges elcme a targyvesztes, vagyis az erzelmi-
leg kituntetetten fontos szemely, dolog, erzes, i.igy, testi cpseg, egeszseg stb. elveszitese.
Egy-egy krizishelyzetben halmoz6dhatnak a vesztesegek, amclyek a veszhelyzet crosse-
get, erzelmi kiti.intetettseget, es cgyben az elszenvcdo reakci6j,h is befolyasoljak.
Ajejlffdesi Icrfzis (norrnat(v !cr[zis)
Helga nyitott, kivanesi, bahaaml, alaesony, torekeny leislany uoft. Ilz a fajta, aki l'l,'y kerdcsrc
negy-ot oszinte mondattal valaszol, n),{/tan ni.? az embaek s::cmebe, haratsdgoslln mosolyog, de-
L
rus, kiegye11Sli!yozott naiv gyerckvilJgdban. Nyoleadikos koram nemesak sokat n(ftt, dc vekuny-
sagat megorizve nail'S [cmndt is bltott. A gyermekare cs a karesll nOi test ellentmonddsait igyeke-
Lettfe/oldani. (liyik n'ap - sziifei aggodalmara - ebY bcirtdncosnunek is hecsij/~tcrc ~d/(5festck
reteggel kente ki szemet es areat, hatal1110s jiilbellaloi valldt verdestck, lapos pillantasa a nCb,)!-
venes euekfilnwildgdt idczte. Apja vicec!odo megiegyziscre vcrig scrtodott, hwnorerzike elt{int,
fokepp, ha az (f rouciscira tortent a treFalkozcis. Mds napokon gy(ir(jtt, 16g6 ing, kopott cs haslldt
farmernadrag,,(ilis taglejtcsek es besz61dsok kiseretehen indliit iskolaha. ,
HoI egy gyerek keduessegeuel, hoi eb')I hisztcriklls n(f indlliatossdgdual reagalt a semleg~s meg-
jeffyzesekre is. Semmisegeken sirt, meghat6 dolgok hagytak kiizonybsen. Bezaruft, loveve, ~a
bardtnoi kerestek telefrmon, mert ilyenkor a mel)' depresszi6bi5Ijolengedve, esivitelo hangon szolt
bell' te/~Forv'aba, sa sziiliJk penztaredjdt scm lcimelo idc(r.; ueszelgetett.
Erikson (1950) Freud (1905) dinamikus pszichoszexualis cn-fejlodesi modclljeb61.I~i
indlliva alkotta meg nyolcszakaszos, a feln6ttkort is magaba oklo fejl6desi modellJ~t.
A szemelyisegfejlodes mozgat6rug6janak az intrapszic!1es es szociaIis tenye~ok, egy:oas-
ra hatasat, kontliktusait tekintette. A szemelyiseg egyes szakaszokban megnyI!van~10J~I
legzetessegei, fejlodese form,lIjak az identitast, ezek egymasra. ~?i.~16 so;r.endbe~1. l~ovctIl<
egymast. Ket fejl6desi fazis kozott alakul ki az ul:,'Ynevezett fe]lodes! knZls. ~z uJ ~I~t:za
kasz uj feladatok megoldasat kbvetcli meg, amelyhez lij kontliktusmegoldo strateglakat
szi.ikseges mozg6sitani. ., ' ..
Erikson elmelctenek vezerfonala, hogy a tcttek rug6ja a kompctenCiakra valo torey-
Yes. OJ es uj keszsegeket kell elsajatftani a fejlodCs es a tars~dalmi k?/r~yez~t.attal kfn~1t
feladatok megoldas<1hoz. Minden elctszakaszvaltaskor pszlChoszoClahs krlZlst, konf1I!(-
 Krizislclcktan 2. Altalanos n~sz
--- - ---~ ... _... -~- -- --- -- ---- ~ - -. -~- - --- ---- --- _. - -~ -- __ --,.~ __ -- ---- --- ----- ... _. -. --- -- -. ~_ .. --- -- .. -- -- ----- -- .. -- ---- ._-~. -. -. ----- _. --. -- --- .-.-

tust clunk meg (itt a krizis bizonyos pszicholagiai minoscg e!crcsct jelend). A krizis min- togatta senki, kozelegtek az iinnepek, meg elkescrft{fhbnek tant az f'/.,yediillet. Amikor hazaenged-
dig fordulapontot jelcnt, olyan szakasz, ame!y ariasi novekedcsi IchetO'scgeket rejt ma- tek, nem j6tt erte hozzdtartozo, magdnyosan szedelodzki5d61t, rosszkedv(ien tert haza. Dijbbenten
gaban, am cgyben fokozottabban scrlilckeny is a szemcly ilyenkor. Nem szemclyek ko- latta, hogy jZjldszinti lakdsa ajtaja resnyirc n.vitva {il/t. Fclelcmmel lipett be. !\. nagyszoba iZO-
zott vagy a szemclyiscgen belli! kelctkezik a vals,ig, hanem hogy sikerul-e elcrni bizo- nyegen oricisi haloll1 szel71et Miz6lgdtt, hicinyzott a video, a tcuc, kCszpenze, ekszerei. Osszeomlott.
nyos pszicholagiai minoscget, avagy scm. A "krizis" kimenetelc a szemclyiseg szempont- AtfUtott rajta, iwgy a szol71szedok nem riasztouak, pedig szolt nekik, hogy korhdzba megy. Bete-
jabal lehet kedvezo vagy kedvezotlen, de mindenkcppen valtozasra kenyszeriti az egvcnt. gen, tehetetleniil, maganyosan, orcgen kellett megClnie, ho!,y kiraboltak. Meg a lakciscit is elcsu-
Mindegyik szakasz a tarsas kornyezettel vala interakci6 valamely konkret konfliktus- fitottak, mikor a kuka tartalmat a szonyl..'gre ol1tiittek. (A betiin')/( abban vittek cI a zsdkmanyt.)
sal terhes pontja kore szervezodik. Minden konf1iktus ket egymassal e!lentetes kimene- Elsa felindultsagaban a konyluiba sietett, es a udlogatds nelkijl bevette hdzi patika gyogyszereit.
~eli Ichetoseget kinaJ, az egyik adaptfvabb, a masik kevesbe. Ami;,t lenyelte az lItols6 tablettdt, mar meg is bdl1ta.
A kimeneteli lehetosegek egy-egy pszicholagiai minoseg ellenpontjaikent jellemezhe-
tack. ValamifCle egyensuly kialakul az egyes szakaszokon val6 tuljutaskor. Kisebb mer- A krfzist kivalt6 esemenyek varatlanok. Megtalalhat6k benniik a kudare, a veszteseg,
tekig mindket p6lus megtapasztalasa fontos, nyilvan a vegen a pozitfv p6lushoz koze- a veszely jellegzetessegci. Az adott pillanatban erzelmileg igen hangsulyosak az illct6
lcbb erdcmes kikotni, ilyenkor novekszik az onbizalom, stabilabba v,llik a szcmelyiseg. szamara, rendszerint, mint a fenti esetben is, olyan asszefuggesrcndszcrben erik el az
A kevesbe e16nyos p61us menten vala lehorgonyozaskor pedig onertekclesi zavar kelet- egyent, amely a kiszolgaItatottsagot, az akadalyoztatottsag erzeset kihangsulyozza. Szo-
kezhet, nohct az en-bizonytalansag, mcgalapoz6dhat az identitaszavar. rongast, tehetetlensegct provoldlnak, akar a biztonsagerzetct, az eletet is veszelyeztethc-
Tulajdonkeppen az eletszakaszvaltasok idoszakai tabbszorosen is kritikusak: egyreszt tik. Rendszerint az adott kuIturkorben a tobbiek szamara is aterczheto a krfzis kivalt6
lehetoseget teremtcnek a vCletlenszcr(ien bckavetkez6 konfliktushelyzetek krfziskent oka, ez megkonnyfti a segftseg Iehetoseget.
val6 megelesere, masnszt onmagukban is kritikusak lehctnck (pubertas, midlifc krfzis, Kozas jellemzo, hogy az esemenyck, ugyncvczett vesztesegclmenyek, ncm ritkan hal-
menopauza). Gyerekkorban a fej16dCsi atmcnetcknel azert gyakoribb a krfzis, mivel a mozottan is azoic A fenti csctben a magany, a biztonsag, a bizalom, a javak, az emberi
mar eICgtclen c1harfta meehanizmusok nem tudnak megkuzdeni az uj es bonyolultabb kapesolatokba vetett hit mind-mind megingott. Az escmenyek egymasra epulese (kon-
feladatokkal (pI. pubertaskor). Feln6ttkorban az eletszakaszvaltasoknal elOfordulhat, textualis elemek) olyan merYL' beszukulest eredmenyezett, hogy a meglev6 konfliktus-
hogy az uj feladatkor, az uj szerepelvanlsok teljesftesehez eJegtcIenek a strategiak, szere- megold6 teehnikak atmcnetileg megbenuItak, es az alany nem a problemat, hanem "on-
pen bellili es szerepek kozotti konf1iktusok jelentkezhetnek. Tehat: a fej lodesi krfzis le- magat akarta megszuntetni".
het anmagaban veve is kritikus (pubertas, klimakterium), de talajt teremthet az akci- 1949-ben T. H. Holmes pszichiater professzor kezdte vizsgalni, hogy van-c osszcfiigges
dentalis krfzisre is. az egyen eletcbcn jelent6s elctescmenyek cs az cbbcn az id6szakban el6fordul6 komo-
lyabb megbetegedesek k6zatt. Kutatasai eredmenyckcnt jott letre a Szocialis Alkalmaz-
,. tdbhizat. Erikson pszichoszocialis szakaszai kodasi Skala, am ely 43 jelent6s eletesemenyt sorol fel, koztuk oromtelikct es tragikusa-
kat egyarant, olyanokat, amclyckkcl barki tal,iIkozhat clete soran, de mindcnkeppcn
1. Csecsem6kor (bizalom - bizalmatlansag) valtozast hoznak, uj megkuzdesi strategiakat, alkalmazkodast kfvannak az cgyent61.
2. Kisgyermckkor (2-3 ev) (auton6mia - kctsegbeeses) Az eletesemenyckhez esatolt pontszamok a valtozas, az alkalmazkodas, az esetlegcs
3. Ovodaskor (3-5 cv) (kiczdemenyczes - buntudat) krfzishelyzet nagysagrendjet jelalik. Minel tobb alkalmazkodast kfvano esemeny t6rte-
4. Iskolaskor (6-11 ev) (teljesitmeny - kisebbrcnduseg) nik az egycn eIeteben egy idoszakaszon beliil, annal nagyobb a val6szfnuscge, hogy tes-
5. Scrdiil6kor (12-20 ev) (identita, - szerepkonfuzi6) ti-Ielki egyensulyaban felborulas kavetkezik be.
6. Fiatal feln6ttkor (25 cvig) (intimitas - fzolaci6)
7. Felnottkor (60 cvig) (generativitas Mtrehoz,isj- stagmi]as)
8. Id6skor (cn-integritas - kctsegbceses)

25 A krizist Idvalt6 esemenyek

Sok tenyez6 alakitja, hogy milyen tfpusu esemeny mikor, milyen asszefiiggesrendszer-
ben es kinel valt ki kritikus helyzetet.

, K!cira jo karban !CUi) idos asszony 1'Olt, egyediil elt cb'}' budai tarsashcizban. Vemyomdsprob-
,emal mum decemberben, az iinncpek dfftt, bdgYISgydszati kiuizsgaldsra befekudt a k{Srhdzba.
Par napot t61tdtt csak bent, komolyaM panasza 11('111 volt, oak a m'agany ny~masztotta. Nem la-

14
 2. Altalanos rcsz
Krizislelcktan

2. tdbldzat. Holmes-sldla lll

A krizis Pontszam
Sorrend A krizis Pontszam Sorrend
Csaladi L, s(\r(\bbe vagy n' v<11asa 15
1 halala 100 39.
15
2. 73
13
3 65
!( 12
4. Borton, fogs,lg 63 42.
Kis~bb l~ Vel
11
5. Kozeli IlUL haLila 63
6. 53
7. 50
8. Felmond,is 47
Az 50 pont feletti elctesemenyek mindenkeppen kritikusak, de nem f~ltetlcni.i1 provo-
9, KibekLUcs a 45
kalnak krizisallapotot, hiszen eZ meg tenycz6t61 is fugg. Erdckcs, hogy az
oromteli valtozasok is megterhel6k az cgycn szam,ha, mint peldaul a hazass,1g, gycrmek
11. Csaliidtag 44
szuletese. feltehet6en minden olyan esemeny, amely felborftja a dolgok addigi rcndjet,
12. Terhesseg 44
atfrja a kialakult szokasokat, jelcnt6s valtozast hoz ritel6je elcteben: probara az al-
13. problemllk 39
kalmazkodasi keszseget, cl6hfvja a megki.izdesi strategiak mozgosftasat, sok esctben azok
14. Szaporuillta rcO 14,11",,, 39 megujulasat is igenyli.
15. OzIeti 39
Holmes11 feWlftott egy olyan skalat is, amelyb61 lcolvashat6, hogy mennyire magas
a megbetegedesek rizikoja ket beli.il e!Crt, bizonyos mertekLf osszpontszam cseten.
16 Megvaltozott penziigyi helyzet 38
17. Kozeli barat halala 37
A kritikus eletesemenyek negatfv hatasa rendszerint osszcad6dik. Az crzclmileg mcgtcr-
lB. Munkahely-v,\lwztatas 36
hel6 tortenesek rovid id6n bcliili utani cl6fordulasa szamottcv6en mcgnovcli az
19. H,izastcirsi vitak gyakoribb<i vagy ritkabb,i valasa 35
egyen seriilekenyseget. Halmozott e16fordulas psziches vagy pszichoszomatihls megbe-
20. 3 milH6 forint feletti kb!cson 31 tegedeseket provokalhat.
f-_2~.....:....1~~~_+=17(oc:.:I.:::cs::.::o::..J1:..:::b:..:::efizetes
es':":'e'-;-d~eJ:":,e':":'s:"::se;:-g':":'e~---=----~---J.----~30----1
22. OJ hivatasbeli feladatok 29 3. Megbetegedes kiaiakulZlsar1ak vaI6s2:1n(:!se,ge
2}. Gycrmek ('lkOltozesc 29
Betegsegrizik6 6sszes pontszam
24. rokonokkal 29

26. :> 1,ezdete vagv vegc 26 CsekClv

.28. MegvAltozott elctfclteteIek 25

29 Megv<iltozott szok,\$ok 24
30. NebCzsegek H [Or10kkel 23

~ ~~ W 2.6. KrizisaUapotra kii16nosen fogekony szernelyel(

33. IskolaV-;c'i~Ih-;as------~------~---l-----':":'2::.'0"'------.I
Izgalmas kerdes, hogy vajon miert az egyik ember kiscbb konfliktushclyzct kapcsa~l
34. Szabadid6" 19
cgyen~u
IiId'M::Jil' '" 1
is kritikus lelkiallapotba, mig a masik tragediakat el ,11 hogy lclki
35. OJ feladatok a gyillck czetben 19
lya alig rezdiil bclc. Mi az oka annak, hogy cgyesck pszichcscn cllena1l6bbak masoknal?
36. !\his tarsadalmika 18
Vajon csak genctikus tenyez6k magyarazzak-e a nagyobb vagy kisebb serulekcnysc~ct?
Hogy egy sulyos krfzishelyzetben h6skent vjsclkedncnk-~,ava~ a szoro~~as es.etu.nk-
37 1 milli6 forint alatti kblcsoll 17
3B. ,rl'V<lSI 16
ben er6teljes menckuksi rcakci6t provokalna, nem lchet blztonsaggal megJosolnt. Blzo-

........ _.- _._ ... _... _........ _.- "", ....

11 Holmes, T. H.-Masuda, M. Life Change and Illness Susceptibility. Tn: Separation and
10 Holmes, T. H.-Rahe, R. The Social Readjustment Rating Scale. Journal of
somatic Research. 11: 2 I 3-2 I 15 p. . Depression, Washington.

Krfzislclektan
nyos lelki, testi, elethclyzcti problcmclkkal ki.iszkod6k job ban ki vannak tcve annak, hogy
egy er6teljes strcssz, konfliktushelyzct krfzisallapotba sodorja oketo Sot, nagyobb acting
out keszscg esetcn, sajatos, nem kel16en differencialt mcgkuzdesi technikak megletekor
kisebb kivalt6 Inger is kritikus hclyzetet idczhet e16. Kialakulhat a krfzis: halmoz6d6 ku-
darcelmenyek miatt es egycb, a lclki, testi ellenallast gycngfto tenyez6k jelcnlctekor.
A krizisallapot felleptere kiiIonosen fogckonyak az impulzus kontroll zavanal kliz-
dok. Az egyebkent is gyenge mentalis fekek, az akada:Iyok alacsony szint(l elviselese,
valamint a beszukiiles gyors lefutasa er6teljesen kiszolgaltatotta teszi 6ket indulataik-
nak. Ugyancsak veszclyeztetettek a szenvedclybetegek, nemcsak a klasszikus ertelem-
ben vett fliggosegekben szenved6k (alkohol, drog), hanem korunk ujabb dependen-
ciainak aldozatai is, mint az eveszavar, a jatckszenvedeIy, de akar a kapcsolati fligg6seg
alanyai.
A gyenge mentalis fekekkcl, alacsony szintu fesziiltscgturessel, fokozott acting out
keszseggel bir6k, akik gyakran reagalnak indulatvezerelten, Ienyegesen konnyebben de-
kompenzal6dnak egy-egy kritikus konfliktushelyzet talajan. Hasonl6kcppen azok IS,
akik sulyosabb onertekelcsi zavarral pr6balnak megbirk6zni, cs tulerzekenyek is.
Ferenc iskoldzatlan, szcreny koriilmenyck kozott clo csalddbol jott, is nagyon .10k crOfcszitest
tctt) hogy kipzettsegc) bcszedstflusa, iiltozkodesc, viselkedese intcllcktudlis benyomdst keltsen.
Onbizalma meg nem ert fcl a tanlllmdnyai dltal meglipett szintre, fOlcg a holgy'eHel volt tlilcr-
zekeny, no persze csak aHor, ha kitiintetetten fontos volt az illeta. Agnessel tiiM honapja tarto
kapcsolata a ldny reszerffl kezdett kiuresedni. Ferenc igyekezett ezt ncm eszrcvenni, bdrmilyen
rosszlIl bant vele a lany, ff elviselte, I1cm akarta ldtni a valosdgot. A szaHtas, bdr nem volt
elffzmenyelc nilkilli, varatlanul is kiutesszcruen ertc. ProMlt gorcsosen kapaszkodni a ldnyba,
de mindhidba. Vegiil belatta, hogy visszafordithatatlan. Erzelmi valsagara nem taldlt scm csil-
laplto tevekenyseget, sem kiutat, scm remenyt a jov61Jen. A teUes megsemmisiilest elte at; nem-
csak szerelme elvesz(teset, de ertekes onmaga megsziintetesft is.
Termeszetesen a psziches tunetekkel hizdak (depresszi6, szorongas, identitas proble-
mak, projektfv munkam6dok) es a pszichiatriai betegek is lenyegesen jobban ki vannak
teve a krizishelyzet veszelyenek. Ugyancsak a sulyosabb testi betegsegben szenvedok (da-
ganatos betegek, kr6nikus betegek), valamint a rokkantak. A sulyos testi betegseg onma-
gaban is krfzis, a test integritasanak es serthetetlenscgenck krizise. Amennyiben bizony-
talan a kirnenetel, a gy6gyulas id6tartama, eselye, akkar meg er6teljesebb a dlsag.
A maradand6 karosodassal jar6 allapotok mar onmagukban hordozzak a vesztesegel-
menyt, nemcsak a konkrct funkci6, tcstresz elveszfteset, az integritas, a tcstsema seruIe-
set, hanem az egeszseg, a sajat szervezetbe vetctt bizalom megroppanasat is. Az alkal-
mazkodas folyarnata hosszu, ez alatt az id6 alatt az illet61enyegesen scrulekenyebb, meg
abban az esetben is, ha kesobb hclyrdll egy uj Ielki es testi egyensuly. Korunk tragikus
kimenetclunek velt betegsegei, a rosszindulatu daganat, az AIDS az cletlehetoscgek be-
szukulese, atertckelcse mellett a halalfelelem, az alland6an jelenlcv6 szorongas miatt is
talajt teremthetnek a krizisallapot szamara.
Ugyancsak scrulekenyebbek, akik szerepvaltas, clettcr-valtoztatcls alatt allnak, foldraj-
zi ertelemben vagy tarsadalmi statuszukat tekintve mobilisak. (Eletszakaszvaldsok, llj
statusz, uj szocialis szerep vagy pozfci6, lak6kornyezet-valtas, hosszabb kiilfoldi tart6zko-
das, munkahelyvc1Jtcls.) Kbnnyen crtheta mindez, ha ez a mozg<1s el6nytelen, Iefelc visz,
18
2. Altahlnos resz
- ~- ------ -- - -- --. --- -- - --- -~ - -- -_ .. - - --_. _.- --"-~------------------------------------------------- .----.--.---------
hiszen ilyenkor szinte torvenyszeru az egzisztencicllis krfzis, az oncrtckeles komolyabb
scrulese, a teljesftmcnykrizis valamilyen formajanak megjclencse.
A folfele val6 mozgas sem mentes a bonyodalmakt61, peldaul az eskuv6-hazassag-
csaladalapftas esemenysora is folkavar6 lehet. A megszokott eletforma, megoldasi mo-
dok, rutinok felborulnak, az alkalmazkod6kcpesseg a kifaradasig igcnybevett, a megfe-
lelesre val6 gorcsos igyckezet, az eredmeny alland6 teszteICse kimerft6 Iehet. Ilyenkor
egyeb varatlan eSe?1eny, ko~flik:us ~lvisclcs,cre mar ncm, m,~nden esctben ele,g~~d,acn
rugal mas az cnvcdo repe~toar. Raad~sul a :tatus7~~I~lCI kedesto~ - legyen e: pozlclOva]t~
zas avagy jelcnt6s anyagl gyarapodas, a nepszeruseg, lsmertseg novckcdese - a proble-
ma'k megold6dasat, boldogsagot, harm6niat es elegcdettseget varnak az emberek, keszu-
letlenek a valtozas okozta fcszultscgckre, erzelmi labilitasra.
A tart6s inaktivitas (munkanelkul iseg, rcndszercs cIfoglaltsag hianya, hosszan tart6
megbetegedcs, rokkantsag, ore~scg) a n;~?ki.izdC~i st~ategiak b.e~.zukulcset, :u,galmatl.~l;
sagat eredmenyezheti. Masok elctforma]aval valo ml!1denn~pI osszchasonlItas e}keruI~
se vegett visszahtiz6dast, izolaI6dast okozhat. A maganyossag, a fcIadatok, a tevekenyse-
gi kor elszegenyedesc szintcn elonyteleniil bcfolyasolja a kritikusabb konfliktushclyze-
tekre val6 differenciaIt reag<l13s kcpesscget. Idoskorban az inaktivitas melle a pszichcs cs
szomatikus funkci6k hanyatlasa is csatlakozik, amely ujabb vesztescgc]meny, es mcgne-
hezfti a rugalmassagot.
2.7. A szocializaci6s folyamat hibaib61 eredo krizisek
lita csinos, ertelmes, tizenhit cves, kozepiskolas lany volt. Rovid es zavaros parkapcsolata varat-
lanul szakadt meg. A fiu db'}l dontott, lita szamara megmagyarazhatatlanu!, ho/-,'Y u.isszamegy
elozo kedvesehez. A ledny proMlkozott: rafineriaval, Ic~ny?rgessel~ de ere~menyt:/c~.uI. ,pektro-
niklls levelekket zak/atta a filit, kedves es gonosz Sl1lS-el va/togattalc egymast, attoIjuggoen, hoi,
mikol', milyell hanglllatbQl; volt eppen. N~m tudott megnYligodni,..nem tu~ta e/fogadni" h0tJ; e/-
hagytak, Ilem iJirt be/etorodni a fili deJlltesehe. Senki scm ertette Icornyezeteben, hog)' ne/-,'Y hona-
po~ kapcsolatanak vege miert vdlt ki ilyen 11Gb')! onbizalomhianyt, osszeomhist, Ic.ihit~st,alansagot.
lita az ongyi/lcosscig gondolataval isfoglalkozott, li/-,'Y erezte, elvlsclhetetlenfeszultseget nem tlld-
ja mciskentfeloldani, csak ha mindent megsemmisit, meg onmagat is. . . "
J(eteves korciban (:desanyja 11OsszabiJ, korhazi kezelest (genylo betegsege mwtt egy ldore ellce-
rUit otthonrol. Videken lak6 l1a/-,'}'szii/ei val/altak a gO/1dozasat, anyjat nagyo/1 ritkal1 .Iatta, ides:
apja is csak idonkCnt latogatta meg. Az addig elenk, beszt!des es kozvet/en kisldn~ vlSSzafi)gotta
valt, bizalmatlanabb lett. Mire m(i;szokta a videki miliot, ovodaba kezdettjdrm, edesanyja meg-
gyogylllt, is ismet e/szakftottak, most a nagymamat61, nagypapatol. ilz rijabb va!tasra zaklatott-
saggal, beilleszkedisi problemakka/ reaga/t. Az 6uodL)t nem vi5elte j~l, ha valalo ell/1en~ o,tth,on-
1'01, llyllgta/an lett. ,Hajd cscndesebiJ evek kovetkeztelc, cgiszen az elso szerelcnllg. A gak/tas elet-
re keltette koraMi toiJiJszoros elszakadcisi traul1ldjdt.
Gyakran a szocializaci6s folyamat saran re~en elszenvedett, fel ,n~~ d?l~ozott kudarc,
vesztescgclmeny eled ujra egy hasonl6 konf1~kt~shclyzet pro:?kaClOS tuz~bel; .. I1ycnkor
a kornyezet szamara meglep6 es erthctctlcnill tulzott a reakClo, csak a mult?ell, .sokszor
elfelejtett, a tudatalattiba lenyomott tortcncsek teszik aterezhct6ve, es selp~hetlk ,a .~e~
dolgozast, a megnyugvast. A karai cnfejl6desi szakaszban elszenvedett krlZlsek, serule-
Krfzislclektan
sek a kcsabbiek soran, fcjladesi szakasz atmenetnel vagy hasonl6 trauma kovetkezteben
ujra jelentkezhctnek (Bak6,12 1996).
Edit mdsjif ivesenfogadott iirokbe e6')' szepJckctc gombszemti kisldnyt. Hason/{tott ni, mond-
ta, amikor kerdeztek) miert eppen at vdlasztotta. ;thoJ.,Y a gyem1l'k a serdiil5kor kiiszobCre lipett,
Edit egyre nchezebben viselte szeszelycss(l{et, nehezcn kezelhetffsegit. ;tmikor a kisldny a smink-
kiszletet pr6bdlgatta osztdlytdrsn(fivc1 LIZ iskolciban, edfs szauakkal illcrte, mondvdn, ne lopja el
a dolgait. Mire a leany tizenhdrom eves lett, teUesen elmergesedett a hclvzet. /1 gyerelc egyre rosz-
szabbul tanult, egyre Icevesebb jt5 beszClgetis, szeretetteljes helyzet adt5dolt otthon. /lz anya e/::''J,ilc
estc a vacsoraasztalndl k(jzijlte, hog}' 1igy Idtszik, a bio16giai sziil{)kre hasol1l[t, ziilhjtt, erkCileste-
len szcmilyist'!; lett belJle. Dobbent [send.tbgadta kitiiriset: acldig nem uolt n51a lwgy a hs-
Idnyt orokbefogadtdk,
A helyzet annyira kritiku5Sd udlt, hog)' Edit megkcresett eg}' :izakembert, fo71tolgawa, visszo-
aqja a gycnneket (illami gOl1dozdsba, Az inter)l' sordn deriilt h, ho/::,')' Edit is e!ueszitette ides-
anyjdt kamaszkordban, elmcl1t egyfirfiuel, az apdru lwgyva lanyat. Tobb evig ncm hallottak n5-
lao Ahogyanfogalmazott, l1eki esak tizcl1hcirol71 fues Icon~i; uolt tlldasa arr61, hogJ,an is kell anyci-
nak lenni. Most az (f ldnya enl1yi idos, is {) nem tlldja, hogyan is lehetne tovcibbvinnie a szii!6i
szercpet, ..
Intcrgenercici6s lcrfziseknck ncvezik a gcncraci6kon kercsztlil, szinte misztikusan vis-
szater6 valsagokat. Amcnnyibcn valaki a sajat eletebcn kritikusan es fcldolgozatlanul elt
at jelentas elethelyzetet, a kovetkez6 gcncraei6ra is kihathat, hiszen a megoldatlansagot,
a helyzethcz fUz6da szorong<lst es felelmeket tovabbviszi, szoeialisan orokfti az ut6clok-
ra. fg y bizonyos krfzisek generaei6kon kercsztul ujra es ujra elcdhctnek, visszaterhetnck.
Visszaterff krfzisek. Ugyanazon szemely cleteben is lchetnck visszakoszon6 krfzisek,
konf1iktusok, peldaul dobbcnetcsen hasonl6 parkapesolati toresek, vcsztescgelmenyck,
Fontos es feldolgozatlan. rendszerint nem tudatos alapproblCma hason16 valaszt<isokat,
utakat, kudareokat provoldlhat.
Az e16nytelen dontesi, kapesolati, konf1iktus-megoldasi stratcgiak - ismetl6dcs esetcn
- egyre nagyobb, esetleg egyre kritikusabb reakei6t valthatnak ki, szinte kikbvetelve az
alaphelyzet megcrteset es feldolgozasat.
Eufordul6 krfzisek. Az tinnepck, a hetvcgck nehez id6szakok azok szamara, akik maga-
nyosak, valamilyen kapesolati vesztesegelmennyel hiszkodnek. Mcgsem ezek a napok a
legkritikusabbak, hanem a szemclycs fordul6pontok tudjak elcmentaris cravel fclkavar-
ni a mar IeUlepedettnck hitt, meg nem teljcs crzelmi nyugv6pontra kcrtilt csemcnycket,
krfziscket. A szerctett szemely elvcszftcscnck evfordul6ja gyakran valt ki ujabb valsagot,
mutatja meg az iIlet6nek, hogy ncm sikerlilt kc1l6keppen rcgeneral6dnia a vcszteseg 6ta.
2.8. A krizisallapot szakaszai
Selye stresszelmelete szcrint a provokatfv tcnyez6t, csctlinkben a kritikus helyzetet ki-
valt6 esemcnyt kovetaen alakul ki az ugynevczett alarm rcakei6, a kcszenICti allapot.
12 Bak6, T. (1996): Vcrem mclycn. Csercpf~llvi Kiad6, Bud<lpest.
20
2. Altalanos resz
-----------------------.--_ ... - .. --_ ... _----------_ ...
..... _---------_ ... -------.-----_ .. -._--_._. --.------- .. _- .. --- ._------------_._._.---------
'.~
A stresszorral va16 megkilzdest az adaptaci6 folyamata segfti. Ennek lenyegc, hogy a
stress zt ana a tcruletrc korL\tozza a szervezeten belliL amely a legegyszerGbben kepes
megbirk6zni a helyzettcl. Amcnnyibcn a mcgterhclcs ttl! sokaig tart, akkor a szervezet
energiatartalekai kimertilnek.
A krizisallapot elsa szal<asza: a l~szenlct. Ennck a kcszcnlcti allapotnak a jeJlcgze-
tes vcgetatfv tllneteivel nap mint nap talalkozl;atunk egy-egy s~oron~at6bb ?semcny,
fontosabb szereplCs, varatlan hclyzct stb. kapcsan. Mcgcmclkedlk a vernyomas, szapo-
dbb lesz a szfvmukodes, izomfesztiles lep fel, n6 a !cgzcsszam, kitagulnak a pupillak, va-
gyis a szcrvezet kcpcssc v<llik ~ vedckezcsre. Testi ertdemben ,minde~kcppen,hi~zeJ; ez
egy "ugrasra kcsz allapot", mmdcn egyutt van a gy~rs reakCl?r~,.a valaszra, ~z onve~c
lemrc. Psziehcs funkci6k is scgitik az alkalmazkodast, a l<lvalto mgerrcl valo mcgkuz-
dest, az egyenslily hclyrdllftasat. A figyelcm, az crzckcl,c,s a provokativ in~cn~e. f6kusza.l,
a gondolatok, az asszocielci6k, az osszcs kogl11tfv funkel? cl,c~be kap~sol, Ideal~s ~setben
meg az emlekezet is javulhat, amely scgftl a helyzet raClonalls: krcatlv rc~dezcset.
Termcszetcscn a krizisallapotot szakaszokra tagoll11 mestcrsegcs, dtdaktl kat szempont-
b61 ugyan erdcmcs, de a val6sagban leporoghctnek a fazisok pillanatok alatt is, ncha meg
6rak, ~apok kcllenek hozza. Barmc1yik fazisban megold6dhat a hc]y~et,. ~s hclyr?a!lhat
az egyensLily. Tobb ok is segitheti ezt a folyamatot. Lehct, hogy az egyen )01 mozgoslt!a a
megkuzdcsi rcpertoarjat, kreatfv stratcgiat tala1, cs er6fcszftesei sikerekcnt rendcz6dJl< a
felborultsag. Segfthct a veletlcn is, klilso forrasokra is tamaszkodhat az cgyen.
Amennyiben az c1s6 szakaszban ncm e1J] helyre a testi cs lclki egyensuly, bekovetke-
zik a masodik fazis: a kiizdelem.
Egy egyszedi peldcival illllsztrcilua afolyamatot: tegyiildel, l;o/::,'J: eJ.,~ anya kiskamasz gycrl71e-
ket varia haza, alcit eloszor cngedett el !'f,y estl koncertre. l:gyebken! IS blzonytalan uolt abb~n,
helyes-~ elcngedm' egy tizennegj' eues gyereket, clegg,; megbizlwto-e, tud-e vlb'J'aZl11 lnag~ra.
(f(ontextlldlis elemek.) Mar a megbeszilt ha::.airkezesi idiJpont dolt fi! orciual 1S feszultsegg~!
u6rja. Kiilesedik a hal/asa a trulibus:: zijrejire, al7lellvel megerkezhet. Ug}'an osszerezzen a va-
ratlan zajokra, dc bizi/c a helyzet sikeres lebonyoltSdcfsdban. .. " .
ElCrkezik a l71el{dllapodott idiJpont, a gj'CJ'(:k csok nem j6n, Eredmenytc!enul probalja meg-
csorgetni a mobili~it. Eltcliktel6ra, m(~id cgy egesz, sel71mi hfradas. N6 a szoronds, hiu]a a mo-
hiljan ismit, el{yre gorcso5ebben, de most scm ueszifi'l a gyere/c. Nyugtalja magat, hogy b1ztosan
mar jdrmfiuCi'; van, ncm ha!lja a zaltol a csiingcst. KerdeziferjCt: ,.ni I~het. Ha az ap~ meg:1Y1Ig-
tat6 magyanizatot tnlcil, eJ.,,)' ideig lei/ebb szall a(esniltseg, ha kozonyosen lemtl, tovabb no. fel-
meriil, ho/::,')' hiLJlJi !ehetne a iJardtokat, ahHel a !-,')'erek a konccrtre,elment, ,d~ kl tuclja 17l~~ap
sag gyereke iSll1erCfseinek 17lobi1s::.dm cit. En'fleljesen gondolkodlk, hatha ellnlZ(~do!t a /coned t, ~
kiskamasz nem nez az (Srcfjcira, i!yenkor riipiil az ida. Az interneten mformacwlcat keres, par
percre ez is megnyugtato. . .." " , b
A pr6bdlkozasok ncm hoznak megohMst, minden c,~'J'es kudarc rontja az oner.tc!celesct, toua~
emeli afesziiltseget, Minden idegszcila a kuleszurgcs, lijtzugds cs::.lc!dsere ClcsecM kL Ha h(~~.e,;t
a gj'ermek (meaje';vzem itt nem szerencsis megerkezm, mert a hatalmas mdlliat mmd a, e,on
j6u{) nyakdba z~d~/, mig a harmadik stddium remenyt vesztett (illapotdban.ma~ mmdenJ?, ~'s~k
eletben !e'~)'en a vdrua vdrt szemily), megoldt5dik a hel)'Zet, lw nem, egyre llTealzsabb probalko-
zdsok ues:ik Lit az lIralmat, ilZ isszen'isig citl'sap c;rzc!em- cs indlilatvezercitsegbe.
 Krizislclektan 2. Altalanos resz
-._. --- - -._~ - - - - -- _. - -. - -. - -. -- - - - --- -- -- ---- --- - - - -.--. - -- -. ---- _. ---. --- - - -- _.- _. *-.- - _. -- - - ._- - - --- -- - - ... - -_.- -- - -- -- - - - - .. - - _. - _. _.- - -- ---

A klizdclcm szakaszara a pr6balkoz,~s ercdmeny vagy hiba, ez esetben ujabb utkere- Meh'nda honapok dta rideg esfesziilt viszonyban ilt aferjivel. Nem ertette, valojciban mi tor-
ses korforgasaba kertil az illeto. Amennyiben egyik pr6balkozasa credmenyre vezet, a fe- tent, csak a terti SZllkszavu vdlaszaib61, kesoihazakeriiliseiMI kovetkeztetett, nem pusztdn a .10k
szliltseg csokkcn, az onbizalom no, fokozatosan helyreall az erzelmi egyensuly, sot a munka, a kin;erii/tsig lehet az oka eltavolodasuknak. Beszilgetes pr6bcilkozcisai elhciritodtak,
konfliktuskezelo rcpertoar is szinesedik, bovti!. Kcvesbe idealis esetben a pr6balkozasok nines semmi baj, esak afeladatok, a tlilterhel6~ nYligtatgatta Mivosenfirje. Melindajeszult es
sorozatosan kudarcba fulladnak, raadasul cgyre kapkod6bbak, es rcalitasukat vesztetteb- bizonytalan cillapotba keriilt, rosszu/ a/udt, nehezen viselte a mindennapi elet apr6bb akadalya-
bek. I1ycnkor az bnertekcles mcgroppan, a fesztiltscg magas szintre cmelkcdik, indulat- it. Buntudattal, de rciszanta magcit az e-mailek.slns-ekatbongeszisire.amig jerje zuhanyozott.
vezereltscg, rcndezetlenseg, erzclmi zavarodottsag allhat elo. ]ellemzove v,Hik a krizisal- Talalt felm!lthetetlen uzeneteket, de nem szolt, vcirt egy lehetcfsegre,jelt a veglegesitistol.
lapotot meghataroz6 beszukliles. Egyik este tiz ora utan mar nem bfrta afesziiltseget, rcitelefonaltjec;ere, indulatosan kerdez-
ve, merre jar. A kitr!l'o vcilaszra szembesitette a flhfit n;'omozasa eredmenyeivel. Fir/e elutasi-
p'6~~~mCny toanfelelte, majd otthon megbeszelik, most nem alkalmas, es kinyomta a teleJon!. Melindciban
mitt afesziiltsig, hfvogattafirjet, de az nem vettefel tobbet. Eloszor arra gondolt, beszed et.')! cso-
mo gyogyszert, igy bunteti meg tdrsat, esoHenti mega16zottsdgat es tehetetlenseget. Azutan hir-
telen mas iutott eszibe: holnap reggel beadja a va/6pert. Mar nem is afil)e, nem is szamft, mer-
Kereses re jar, h~ajon-e, oszinte-e, semmi sem szamft mar vele kapcsolatban, gondolta. Ez megnyugtat-
ta, merseklOdottfeldultsaga, el tudott aludni.
1. dhra. A kiizdelem szakasza
Amennyiben az egyre gorcsosebb erofeszitcsck ellen ere sem 0ld6dik meg a kritikus
helyzet, a szemcly a negyedik fazisba, az osszeomhis szakaszaba kcri.ilhet. Az alkalmaz-
A problemara vagy az crzelmileg felkavar6 cletescmenyrc val6 bsszpontosftas egyreszt kod6kepesseg vegkepp felboml, megindul a szemelyiseg harm6niajanak j6l erzekelheto
funkcionalis, segiti a figyelem, az eszleleles, a gondolkodas, az asszociaci6k, a megklizde- felbomlasa, az affektivitas, az erzelmek, az indulatok atveszik az iranyftast. Pillanatnyi
si strategiak mine! igcnyesebb es eredmenycscbb m{ikbdeset. A dolog fontossaga kieme- otletbetoresek, impulzusok hatarozzak meg a cselekedcteket. A beszukules veszelyes me-
16dik a tobbi tbrtenes halmaz<lbOl. Sajnos vckony a mezsgye, amely az cl6nyos, crzelmi- reteket olthet, destruktiv magatartasmintak jelenhetnek meg.
leg is kiti.intctett koncentraci6t, crOfeszitcseket elvalasztja a gbrcsos, mar diszfunkcio- Ebben a szakaszban fordulhat eW, sajnos nem is ritkan, bngyilkossag, egyeb bnsert6
nalis, ertelmetlen indulatokt61 es cselekvesekt61 telftett vagy passziv bcnultsaggal jelle- magatartas, kifele, masokra iranyu16 agresszi6, avagy barmilyen impulziv reakci6, illet-
mezheto lclkiallapott61. ve acting out viselkedcs. Veszclyes korforgas indulhat el, a szemely egyre nagyobb reg-
resszi6ba kerul, mert minden eddigi kudarc bngyengito modon visszacsatol6dik, es ront-
Amennyiben a klizdelem meg ertelem altaI vezerelt idoszakasza nem vezetett ered- ja az amugy is megtcpazott egyensulyt. Kuls6 segitseg nelkul akar a tcljes dekompenza-
menyre, nem segitette do a heJyzct akar ideiglenes mcgoldas<it, a harmadik szakasz: a ci6, regressziv allapot, esetleg pszich6zis is bekovetkezhet.
kapkodas - mar erzclemvczerelt, nem racionalis munkam6dokat elohfv6 - allapota ko-
vetkezik. Ujabb es ujabb technikak kerulnek kipr6balasra, de mar a gorcsosseg, az indu-
latok, az crzclmi fclborultsag szinpadan. A sok ereclmcnytelen kiserJet erosen rongalja a 2.9. A krizisallapot lefolyasa, idotartama, kimenetele
szemely onertekeleset, a racionalis gondolkodast, a szempontvaltast, a valoban ercd-
menyre vezeto utvonalakat. A visclkedes rendezettsege felborul, amely a bcsz([kliles ve- A krizis egy korabbi - termeszetesen viszonylagos - egyensuly felbomlasat jelenti. Az
szclyes fokozodasa mellett tovabb sulyosbitja a helyzetet. Beszukult allapotban a gonclol- ideiglencsen fellawlt rendszer, a szemelyiseg keresi a kiutat, az uj egyensuly lehetoseget,
kodas clvesziti a tobbszempontu eJemzcs kcszseget, erosen fellazul a realitciskontroll, az a helyzet optimalis feloldasat. Ez az uj egyensuly lchct minoscgileg jobb, elOnyoscbb,
erzelmek es indulatok veszik at az iranyitast. EIOfordulhatnak sajat vagy 111;1sok tcsti cp- differencialtabb, de lehet az el6zonel labilisabb, az alkalmazkodast beszukito, rosszul
seget is veszelyezteto cselckvesek, impulzfv, az elnyomott crzclmeket, indulatokat s(irit6, funkcional6 is. A valtozast elkerulni nem lehet. Sok tcnyczo es a szemclyiseg ellenalla-
ugynevezett acting-out reakci6k. Ezek funkciaja, hogy ha az iIleto megoldani nem kepes keszsegenek, megkuzdesi strategiainak eredoje, hogy el6nybs vagy e16nytelen valtozas
a helyzetet, Iegalar,b "kiszallni" tudjon belole, hogy sajcit erzelmi feszultseget csbkkentse. kovetkezik-e be.
A harmadik ,,,akasz mar veszelyes alia pot Jchet, impulziv, agrcssziv, besz{iklilt csele- A krizis idoben is korlatozott jelenseg, viszonylag rovid lefutasu, hat-nyolc het alatt
kedetekre, de aidr itt is mcgold6dhat a krizis. Sokszor a veletlen segit, megszunik a ki- mindenkeppen lezajlik. Kl'6nikus krizis nincsen, cle a krizishclyzetnek ut6hat~~a, ko-
yalta ok (elobbi peldanknal maradva, keson bar, de hazaer az clveszettnek hitt gyer- vetkezmenyei vannak. Amennyiben nem all helyre valadi cgyensuly, akko1' "tunetek
mek). Nemcsak Fortuna kegyessegcn mL\lik a megoldas lehetoscge, az illeto atertekelhc- aran" egyfajta viszonylagos es atmeneti rendez6c1cs lep fbI. A leggyakrabban al,k~l
ti, atkeretczhcti a szituaci6t, amely lcgalabbis atmeneti megnyugvast cs a kesobbick so- rnazkodasi zaval' (amely hat hanapig is eltarthat) kbvetkezik be. Ha ez scm oldodlk
ran higgadtabb psziches ,ilia pot ban erdemi megoldast hozhat. Az is lehet, hogy a sze- teljes ertck(lcl1, akkor hilbnbbzo tart6san fcnnal16 psziches tlinetekbe to1'kollhat a
mcly m6c1osftja crcdeti ccljat, CS ezzel scgiti a kritikus helyzct rendczodeset. hizis.

22
 2. Altalanos rcsz
Krfzislclcktan ----------------.--------------- ---_.--------.---- -----------------------------------
~ 8 _ ~ ~ _ ~ __ - - - - - - - - -- - -- _. - ---- -- -_. _. _. - _. - -

A krfzishclyzetet lcfro kCdc)nbozo modclkk mcg.:gyeznek abban, hogy a kivalt6 beha-
tast, provokativ cscmcnyt kbvetocn orak alatt kibontakozik a krfzisallapot. A figyelem,
az erOfcszftcsck, az affektivitas, a konfliktuskezelo stratcgiak mind-mind a szituaci6 mcg-
oldasara inlnyulnak. Ha a helyzct gyorsan mcgoldodik, akkor vagy a vcletlcn scgftett,
vagy az ilIeto kepes volt addigi mcgklizdcsi cszkozeinek mozg6sftasaval hclyreallftani az
cgycnsulyt, tehat ncm krfzis, pllsztan kontliktushclyzet fordult cIo. Amennyiben nem
alit cgykonnyen vissza a szemelyiscg egycnsulya, akkor a nyugtalansag, fclelem, szaran-
gas, affektiv labilitas napokig, csctleg pelr hctig is fcnnc11lhat.
A kavetkezo hetek alatt az alkalmazkodas szakasza zajlik (peldaul a varatlanul elkbl-
tazott partncr escteben a mindennapok ujjaszervezese, az erzelmi cgyensuly fokozatos
visszanyeresc). Tcrmeszctcsm ujabb es ujabb provokatfv csemenyek clhuzod6va tehetik
az adaptal6das idoszakat, kimcrftve az illet6 crzelmi, frusztraci6kat toleral6 tartaIekait.
Kiva:lt6 ok, krfzis - ........ megrcttcnes, nyugtalansag -----})IIolOo- alkalmazkodas
((Jrak a/attJ (nefuiny nap) (hetek alaU)
2. 6bra. Hirschowitz krizis modcilje l3 (1973)
A krfzishclyzetet kovetoen mar sohascm lesz ugy, ahogyan elotte volt. Az egyik lehcto-
seg, hogy az illeto, ha klizdckm cs szcnvedCs ar<1n is, dc, upcls,~zerL1e~ fej.~odik, szfnes~
dik differencial6dik. sok mc\ig gybnybrGscgLll1krc szolgalo mualkotas szulctctt dy mo-
do~. A m(ivcsz versbc, regcnybc, kcpbe, szoborba, zcncmube forditotta at, szublimalta
fajdalmat. A mindennapok embcrcnck is van Ich,etoscge ~ "kr~ativ krizisrc". A t~nuls,a
gokat lcvonva, az uj ,tl:dast tovJ~lbadv~ csetleg tal:s,ad,altllllag IS h~sznos csclckve~be .at-
fordftva lehet helyrcaillta11l a vJlag megll1gott rcndJct es nem utolsosorban a megrc:miult
onbizalmat, onbecslilest is. SZclmtalan mindennapi tbrtcnct igalOlja ezt a folyamatot.
A tart6san betcg gyerekcket scgito foglalkozas valaszdsa, a drogfLlggO hozzatartoz6 clve-
szfteset koveto drogprevenci6s munka stb.
Kevesbe szerencses esetben az egycnsuly diszfunkcionalis mlikodc5s aran all helyre.
Nem ritkan meg hetekig eltart6 alkalmazkodJsi zavarral kL1Zd az i!leto, amcly a szald-
sos tunetckben nyilvanul meg: alvaszavar, az erzelmi, indulati clet zavara, hangulatza-
var fokozott slOrongaskeszscg. Psziches megbetegedes kialakulasa is lehet a krfzishely-
zet'kovetkezmcnye: depresszfv tlinetck, szorong,lsos problemak, pszichoslOmatikus za-
var (vernyomasproblemak, irritabilis bel szindr6ma stb.), fliggosegek. Minel hamarabb
es szakszcrtibb segftseget kap az illeto, anncll kiscbb a veszelye a psziches betegseg beko-
vetkeztenek.

A krizishelyzet mindenkeppen valtozasra kenyszcrft. Bizonyos erteJcmben a szcmelyiseg

differenciaJ6dasa, az cmpatia kialakulasa es a belecrzo kcpesseg mertckenek novekedese 2.10. Megkiizdesi strah~ghll{
szenvedeseken, kritikus helyzeteken keresztiil bontakozik ki. "Szep embcrrC" - lelki er-
telcmben - nehez valni szenvedesek, klldarcok, krfzisek nelkiil. Aki meg sohasem talal- Anna Freud 14 dolgozta ki es pllblikalta a szemelyiseg, az en bclso egyensulyat biztosft6
kolOtt akadallyal, nem volt vesztes, nem elt at jelent6s fajdalmat, slOrongast, csal6dott- envedo vagy -elharft6 mechanizmllsokat. A fclettes en vagy az en szamara nem elfogad-
sagot, komolyabb vcsztesegelmenyt, aZ pusztan klvulrol, sok-sok er6feszitessel tudja csak hat6 vagy nem elviselheto tbrtenesek, impulzusok a kul6nbbz? vcdekezo mech~nizm~
atercmi, elkepzclni a masik kin16dasclt, crzelmeit. sok segftsegevcl clharftasra kcrulnek, nem jutnak a tlldatba. FaJdalom, slOrongas, vesze-
Iyeztetett onertekeles, indulat, agrcsszi6 gyakran c1hari~ast }~enycl, pel?aul, aze':t, hogy
a kritikus helyzctbcn racionalisan cs a helyzet professZlonalls megoldojakent vIselked-
A krizishelyzet -----------'j)llo.. Fejlettebb egyenslilyi 6/lapot elenfsenek a lehetosege hessunk. Nem ritkan tapasztalhatjuk, hogy a me!:,'terheles lczajLisa utan jelentkemek a
kimenetele Fejlcttebb mcgki.izdesi technikak stresszhclyzet vegetatlv tiinetci, pulzusszam-emclkcdcs, remeges, s~orongas s;b; Az c1ha:
~ vesztcsegek kczelesenck megtanulasa
Vj 6nkifcjezesi cszk6z6k nyercse
rftas tchat segitheti a belso harm6niat, de ronthatja is azt, amennYlbcn a v~losaggal ~a!o
szembenezest akadalyozza. I1yen elharft6 mechanizmusok peldaul: a tagadas, az clfOJtas,

j
A szcmelyiseg ditTcrencialodclsa
Az 6nbizalom n6vckedcse az ellentetbe fordftas, a projekci6, az azonosftas, a szu blimaci6. .. /
"Kreativ krizis" Lazarus (1966) es munkatarsai a huszadik szazad kozepetol uj fogalmat: a megkuzdest
(coping) vezcttck be. A coping: a megterhelcsckkel val6 szcmbenezest, a megbirk?zas~,
azokon val6 urd levest jelenti. Az elharft6 mcchanizmusokkal szemben ncm az ?sz.t~
Egyensulyba keriilCs disifllllkcioll61is miikodes aran
Alkalmazkodasi zavar nos, affektfv impulzusok cllelli bclso vedekczes kerlilt ref1ekto.rfe~ybe, hanen:: a 1~1I1vda
Szorong5sos ttinetek gi tbrtenesck, a mcgterhcles, a veszely, a stressz, a trauma lekl!Zd~s,e. A r~eg~<Llzdcs ~llD'
Poszttraumas stressz ttinetegytittes den olyan torekves, strategia, megoldasi konstrukci6 (aldr kOgllltlV, akar vIsel~cd~ses),
Depresszfv ttinetck arnelya stressz lcklizdcset, a frusztraci6t jclcnt6 helyzct megoldasat, a harm611la VIssza-
Dependenciak (alkohol, gyogyszer, drag stb.) allitasat celozza. A cel a harm6nia, az egcszseg fennt31iasa (015h,IS 2005).
Pszichoszomatikus zavar

3. 6bra. A krizishelyzet kimenetclc

14 Freud, A. (1936): Ego and the Mechanisms of Defense. London.

13 Hirschowitz, R. (1973): Crisis theory: A formulation. Psychiatric Annals 3. 33-47 p. 15 Olah, A. (2005): Erzelmek, megklizdes es optimalis elmeny. Trefort Kiad6, Budapest.

Krfzislclcktan
, ~m~nnyibcn a,szcmcly a problcmara, a hclyzctrc, annak megoldasara, megvaltozta-
t~sara ~sszPO,~tOSlt, akkor. p:-oblemakozpontLi megkiizd(~,r(fl beszclunk. Amikor a szemely
torekvcse clsosorban arra IranyuL hogy a krfzis- vagy stresszhelyzethez kapcsolodo affek-
tiv rcakci6it mcrsckclje (peldaul szorongast, fclelmet, fajdalmat, fcszultscget, lcvertse-
ge~), mert magat a helyzetet megoldani, mcgvaltoztatni (objektfv vagy szubjektiv okok
mlatt), ~cm all ,m6djaban, akkor (;rzelcmki5zpol1tLi a I11cgkiizdes. Peldaul szeretett szcmely
elveszltese. eset~n n Illcsen mas lchetoscg (Lazarus cs Folkman,l G 19R4).
A,Problc,:1GkozpOI1Ui l1;egkiizd(;s soran dcfinialni kcll a problcmat, a helyzetet, cs merle-
g~lm szukseges a lchctscges megoldasokat, az clonyok/l1atranyok vonatkozasaban, majd
valasztal1l az alternatfv<lk kOZlil, cs vcgrehajtani a kijelblt csclekvcssort. Lehet a valtozta-
t~s b~fele iranyulo I:, a szemelyi:eg valamilyen tulajdonsagat megeelzo. (Peldaul: telje-
sItmeny kudare eseten, az clemzes eredmcnye az lehet, hogy elcgtelen volt az erofeszftes
mertcke. A kituzott valtoztatas: a nagyobb motivacio, szorgalom.) A eelok is valtoztatas-
ra keri.il~:t;1~k, lehetseges alternatfv vagykielegito forrasok keresese, valamint uj kcszse-
gek elsaJatItas~.,.~z ~d.ott szcmcly jellemzoitol, differeneialtsag<h61, tapasztalataitol,
kontroll funkelOltol cs lI1tellektu<llis adottsagaitol fi.igg a stratcgia alkalmazasanak sike-
resscge (Atkinson cs munkat<lrsai, J7 1999).
Az erzelemkiizponlli strategidk celja, hogy megvedjek a szemdyt a destruktiv indulatok-
tol, crzelmektoI. A befolyasolhatatlan, vagy a szemCly altai ennek minosftett helyzetek-
ben a negatfv emoei6k merseklesct, climinalasat eelozza e torekves. Ilyen ertelemben az
e~zelemkoz?Ol~t(i ~egki.izdesi stratcgiak segfthetik az alkalmazkodast', avagy akadalyoz-
zal~ ~zt, att~1 ~uggoen, hogy hosszabb tavon a stressz 0ld6dasat vagy fokoz6dasat tamo-
g~tJak.-e. (Pelda~l: a st.re:sz figyelemelterelessel, munkaval, sporttal valo esbkkentcse adap-
ttV, vlszont evessel, Ivassal, droghasznalattal, jatckszenvedellyel val6 mcrseklcs hosz-
szabb tavon inadaptiv stratcgia.)
Az ~gyne~ezctt coping poten~'idl dimenzi6k (Olah A.,I8 1996) azokat a szemelyisegtenye-
z6Ket )elentIk, amelyek az elsodleges es a ma50dlagos ertckeles befolyasolasan kcresztlil
hozzajarulnak az egyen megklizdesi hatckonysagahoz. Ilyen tulajdonsa a a kontrollkepes-
seg, egyreszt a kornyezet tbrtencseinek, masreszt az aktw1Jis psziehes es s;omatikus folya-
matoknak az eJlenorzese, amely nelki.ilbzhetctlen a j6 megoldas megval6sftasahoz. A ta-
nult lelembry.esseg ta.mogatj~, bogy hatckony strategia keruljbn kivalasztasra, az addigi ta-
pasztalat~k .?sszegzese, egytajta talalekonysag segitse a helyzet optimalis megoldasat. A 11'/-
kl edzettseg osszetett fogalma magaban foglalja a megfelelo onbizalmat, frusztracios tole-
~aneiat, elk~telezettscget, a kihfvasokra val6 aktfv reagalast, valamint a j61 kontrollaltsagot
IS. ~z. optlmLzmus vagy pozi~iv g~ndolkodas szukscges ahhoz, hogy az illcto egyaltalan be-
levagJon a feladatba, cl tudJa kepzelni a szerenescs kimenetelt. A kohercl1cia erzek biztosft-
ja, hogy az osszefUggesek megertese, a logikai sorok alkalmazasa, a raeionaJitas seaftse a
megoldas eredmcnyesscget. Az cl1-hatckol1ysag, a mef.,>felelo i:inismeret, psziehoI6giai'isme-
retek, integral as, fe!dolgozas cs a tanulsagok levomisa reven segit a megkuzdcs soran.
Egy-egy s~emelyisc~?e jellemzo, .milyen mcgklizdesi m6dokat hasznal. A helyzet jcl-
Jegzetessegel, az aktuaiis lello-, testl allapot, az on bizalom. a megel6zo stresszhelyzetek
16 Lazarus, R. S.-Folkman (1984): Stress. appraisal and coping. Springer, New York.
17 Atkinson, R. L. CS l11unkat,irsai (1999): PszichoI6gia. Osiris Kiad6, Budapest.
18 01;1h, A. (1996): A megklizdes szemclyiscgtcnyez6i. Kandid,itusi crtekezcs. ELTE BTK.
26
2. Altalanos rcsz
tanulsagai mind-mind befolyasoljak, hogy melyik strate~ia ker~l alkalmazasr,a: A ,szoei~
lizaci6 folyamata soran sajaJitja el a szemcly az alapveto konflIktus-megoldasl StI!l~St es
a kontrollfunkci6kat, elsosorban a szi.ilok, a nevel6kn:odellje a n:eghataroz6. Alo esa-
ladj<iban impulzfv viselkcdCst, agresszi6t avagy ~Ikcrlllcs~, onfelada;t .t~pasztalt, egy-egy
kritikus helyzetben nehez lesz honnan meritel1l~ eredlllenY,es str~tegIat. ,
A masik jelentos szocializalo forras: a media altaI k~zvetltett vIse!l~edes~k, modelle,k,
' t s kozszerepl6k attit(idjeinek szcles kore. Rendszennt az azonosltasra erdemes sztar,
Ion o. I I'" '''1' ,
" ereplo helvzetmegoldasai rogzttlnek. A kozkedvelt sorozato < szerep OJ 10 <cpp er-
kozsz J ' "1 ' '1
vezerelt imlltIlziv, aaresszfv eszkozokkel igyekeznek levezetl1l leszu tsegel <et, a
ze Ie m , b . I' " "I A . . 1
JroblCmaelemzo stratcgiak szinte teljesen hlanyozna < a kepernyoro. z agresszlv Je :-
~etek, megnyilvanulasok szama osszesscgcben is megemelkedett korunkban, negatlv
mintakent szolgalva a befogad6nak. . ,., .
Egy-egy konfliktushelyzet, krizish,elyzet - Slk~,res kvez~nyleS e~etcn - maga, IS tanul-
saggal szolgalhat, a bevalt munkamodok mege,rosodnek ~s.b:k.erulne~< a sze:nely reper-
toarjaba. Sajnos ez akko~ is igaz, ~1a az ,,,~redmenY,es str<ltegla on~ag:l,b~n veve destruk-
tfv cs veszelyes. (AgressZIv, megfelemilto megoldasok, ongYllkossagl klserlet.)
2.II. Katasztrofahelyzetek sajatossagai
A katasztr6fahelyzetek halmozott cs surftett krfzisek, n~m vcletlel;,_hogy a mentalhigi~
ne es a krizislelektan ezek vizsgal6dasaval vette kezdetet. ~<.atasztrotah:l;ze~ena.z emb~
rek csoportjat, esetleg tomegct is crint6 szclsoseges, az elet~t, a tCS~.l epsegct IS ;e:z~:
lyezteto helyzetet crtlink. A esoportot crinto ves:he!~z~tck Jellel~wJe a ~agym,er~ek~
pusztitas. Leggyakrabban varatlanul esap 1c, a telJcs J0let, a ter~l:eszete: ~lztonS?gerzes
valik pillanatok alatt tragediak szinpadava. Az e1~re me? nem Josol?a~os~g, a varatlan-
sag fokozza a panikot, a kiszolgaltatottsagot, tartosabb l'JlZonytal,ansag,~rz~stokoz~a.
A panik irraeionalis meneklilcsi reakei6 a kulvilag meglepetess~e:.u~?Irtel~n ,es l~e~~
vezotlen valtozasara. A kultudban megszokott rend felborul, az eI!wlcsl ,sz~baly~k,ldo
legesen ervenyliket veszfthetik. (Gyerekek, ido~ek~ nok ~cd:lme~ese, s~gltse~n:uJtas.a,~
elesettnek.) Csokken a realitaskontroll, az erkoJcsl szabalyozottsag, a vlselkcdes megJo
solhat6saga, fellazulnak a mentalis [ckek, nO a bcfolyasolhat6s<1g.. ".'
Egy-egy katasztr6fa szamos veszteseget okoz: a sertetlenscg, a blztonsagerze~, ~elento.s
N
anyagi javak, a szeretett szemcly testi, !elki cpscge, clete, sajat ege.szscg, integntas, addl-
gi biztonsagosnak velt vilagkep, hit az igazsagban,. rel;dben,,, mm,d-mmd ~el,borulhat.
A vesztesegek sorozata ordogi korkent fokozza a ?SZl,~hes besz~Ikule,st,. a re~iJtasko.n~r~1l
elvesziteset, az bnbizalom felorlcsct. Mindent c1sopro szorongast, pamkot: Impulzlvltast
vap"v benultsagot eredmcnvez. A eivilizalt vilag tudatos es latszolag szamos .~o.nt:~ll.
'0) , . 1'1 " - dove vah k
Iehet6seggel bfro em bere hirtelen kicsivc, tbrckennye, I<ISZO ga tatotta es esen .'
.. , '1' t I et,tlens"g orvcnye keveredlk -
Az onbizalom pereek alatt roppan ossze, a pam <es a e 1 c ... .
legt6bbszor elonytelenul - tbmeglclektani jellcgzetessegekkel.
A katasztr6fahelyzctek speeialis krizishelyzetek: csoportot crintenek, nem esa~
egyent kinalkozik a masikban val6 tamasz lehetdscge, az osszefogas, a terhek me,goszta-
s: a se~ftseg. A esoportlelektani jclcnscgek sora, mint pelchlul a tarsas bcfolyasolas: ko~:
fo~mizmus, crzelemvczcreltscg, p<1nikreakei6 ellen ben rontj6k az cgycn m~gl~uzdesl
strategiait. A probkmakozpontll munkam6dok helyctt erzelemvezerelt teehmkak, ren-
27

Krfzislclektan
dezetIcn Cs gyakran credmcnyteIcn cselekvCsek dominalnak. Ugvan a katasztr6fak na-
~obbik rcsz,c v,ar~tl,an, de lcteznek cl6n: jclzctt vcszhelyzetek is. Egy arvfz hekbvetkezc-
set n,agy vaI?szliluseggcl meg Jehet j6so1ni, letrejbhet az bsszefogas, a fblkeszLilCs, a tar-
sas tamogatas.
,Amerik~i filmekbOl ismcrjLik, hogy pcldaul egy felhokJrco16ban keletkezett tuzeset-
ncl (,P.okoh torany) a sarl1los macho, il j6kepu fOhos, ilki impon~116an hi<>Oildt, sohasem
veszItl el nyugalmilt, ajldn megnyero, iranikllS fclmosollyal cs tiszteletr:,~clto konflik-
tl:~n:cgold6 t,ec,hnildkkal fel:crtez~tten hogyiln vezcnyli Ic a legkevesebb veszteseggel a
k;I7:lst. A v~~osagban nem 11l1l1dcn Ilyen iddlis. Ad6dhat olyan helyzet, amikor kiv<:1Iasz-
todI!< vezet~ - h~ van alkal.n;as szemcly erre il szerepre, es fOkepp, ha van rJ ido. Ilyen-
k?r a vczcto egycl;(ek) realitaskontrollja, iranyftasa mersekli a tbmeg erzclcmvezereltse-
get, kevcsebb az aldozat, a fcladatok, a l1lunka g~1tolja a panik kialakulasat. Az erzelmi
tel;er -= kezdetbcn legalabbis - megoszlik, kesobb, ha ncm old6dik a kilatastalansag, is-
met nohet a fCszldtscg.
Gya~ran alOn,ban oly~n ~ir~clen s~por vegig.a vCs.z~~lyzet az ott levokbn, peldaul egy
cunaml ~agy aka I' cgy cilszkotuz eseten, hogy nlllcs Ido a vezeto kivalaszt6dasara. Ilven-
k~: - ~ tom.egleJek:ani sajatoss,lgok .miatt - a krizis es a vesztesegek hatvanyoz6dhat;lak.
(l,eld:lll, mll1~.enl~1 llgya~azonaz ~lton, szcretnc kimenekulni, cgym~lst eltiporj~:ik, aka-
d~!~o~zak a kl!lltast, a pamk noveh az aldozatok szamat.) A World Trade Center traae-
dlaJa. I: tanulsaggal slOIga!t, hogy az iranyft,ls, aka I' rjdi6n, tc!cfonon kereszti..iI is, a rabci-
onahtas, a~ e~beri beszed, a ~jjekoztatas, a megnyugtat6, oszinte hangnem milycn ha-
tal mas segltscget Jelent a lcgloIatjstalanabb helyzetbcn is.
, Sajato~ ~sY.-?gy k~t~sztr6fahclyzet elete az elektronikus media vilagaban. Az internet
e~ a t,~levlZlo Jovoltabol azonnal ertesi.il tbbb miJli6, milliard ember a tortentekrol, attaJ
fllggoen, hogy ~rsz.agos vagy az, egcsz vi lag erdeklodeset erinto mcretti-e a veszhelyzet.
'\,fi,gyelem a ~aJ baJu.t?~takra IranyuJ, nagyobb az bsszcfog~is, a krizisintervenci6 elerhe-
tosege, az egZlsztcneIahs scgftseg. A sujtott cs krizisben levo cmberek filmhosokke val-
hatnak; a mogyor6t ropogtat6 nezo borzonghat foteljclban a szbrnytisegeken, megkbny-
nyebbulhet, hogy mindez nem vele esett meg.
~,l<a~ra- es ~l~I~rofonvegre kapo,~t aldozat meg "nincsen teljcsen kepessegei birtoka-
?an , hOb~ m,eglteIJ,e, ~kar-e szercplo lenm, clmondam, hogyan halt szornyct csaladtag-
Ja, avagy II1kabb hatterben marad gyaszaval. A media scgft, de csak a szenzacio aran,
~~elyet ,alOnnal ?chajt, es gy~rsiln dcjti a tbrtenteket, amint egy masik esemeny fblLil-
IrJa..Az al~oz,at konnyen magara maradhat, kicsit megahlzottan, kiesit meg jobban osz-
szetorten, lllllziovesztetten.
, A veszhely~et kovetkezmenye',nem ~~tl<Jn, a poszttrilllmas stressz tLinetegyLittes. Az
a!d?,~~t nem b~r szab~dull1l a tortentektol, az esemenyek visszaternck az almaiban, fan-
t~zlaJaban, ~lt~volodI1< az "egeszsegcsek es sertctlcnek" viJagJt61, levert, erzelmilcg labi-
hs. SlOrongo, mdlllatos, feszLilt clllapota tartosscl v,llhat. Az addiui vilaakep a st:';rtVh~tet-
I' ' ' b ' " b b , l:
ens,~~ es a, I.z,~onsager~;et m.egtort, ;,az ilyen szornytisegcs dolgok csak masokkal tbrtcn-
L
nek , IdeologlaJa m~gdolt, nmesen UJ filoz6fia aZ detre, a hogyan tovabbra. SUlyosabb a
~el~zet, ha n:eg. gyasz, l~o~~?ly, maradando cgeszsegldrosodas, egzisztcnciaJis vesztcscg
IS ta~slll a ~llnc~lg meglevo onlllZalomveszteshez. Ahogyan ezt a krizisirodalom klasszi-
klls.al m~g~ll.aplt~ttak, az azonnali scgftscgnyujtas, a sikeres krizisintervcnei6, a celzott
~sz.lel ~OIOgIaI tanacsadas megel6zheti a pszichcs kbvctkezmcnycket, segftheti a teljes fcl-
epu cst.
)g
2. Altalanos rcsz
A katasztr6fahelyzet szakaszai
A katasztrOfa harom szakaszra oszthato: az csemcnyek rendjct, idejet Cs az erintcttek vi-
selkedsct illetocn.
Az elsa szakasz - a ueszhelyzct becsapMascinalc id6szaka. Kori..i IbellIl a kozvetlenul erintet-
tek 10-25%-an,lllCp fal nagyfoku szorong~ls, panik, depresszi6, a Icghilanbazobb crzc'!-
mi es indlliati reakciok avagy nagyfokLl gatoItsag. Az akllt id6szakban a sertettek mind-
ossze 15-2S%-a kepes raeionalisan eselekedni, rcalitaskontrollt tartani, a veszellyel
megfek16keppen szembenezni, m,\sokra odafigyclni. Ez a szakasz 6rakig, napokig tart, a
katasztrOfa jellegct61 fLigg(5en.
A mcisodik szalcasz - a L,esziJely::.et megsdineset kbzvetleniil kbL'elS id6szak. A hclyzet kezd
normalizal6dni, elindul a mindennapok visszarcndczodese. Az e1szenvedettck megkez-
dik a tartentek lereagalasat, elindut a fcldolgozas kezdeti szakasza, de meg mindennck a
kozeppontjaban a trauma all, amclyt61 sajatos fLiggosegben van az aldozat. Az eletukct
veszitettek hozzatartoz6ira is jcllemzo cz a reagalas. Ez a szakasz hctekig e!tart.
A harmadilc szakasz - a po"zttrallmas id6szak. A hetkaznapi cIet visszater a megszokott
kerekvaaasba, de az elszenvcdetteknel gyakori az alvaszavar, rcmalmok, slOrongas, fClc-
lemerze~ek, depresszio, a traumat6l val6 elszakadni nel1l tlldas, eltavolodas a val6sagtol.
Ez a szakasz honapokig eltarthat.
Pataki 19 (1998) a pclnikhelyzetct ncgy szakaszra osztja. Az elso a prckritikus szakasz: ek-
kor tortenik a krizis eszlclese, tlldatosidsa (pcldauJ: "Fbldrenges van!"). Lchct hibas az
eszleles, tbmeges panik bontakozhat ki egy felrccrtesbol. (Orson Welles: Tamadas a
Marsr61 cimu radi6jatekat koveto p~lnik peldaul ebb6l ercdt.) A varatlan esemeny sokk-
szeruen crinti az egyent, kilatastalansag, tanaestalansag, rcmenytclenseg erzese fogja el,
es kerfti hatalmaba,
A masodik a kritikus szakasz: ezt esemenyganiags,lg, kaosz, a tortenesck eszlcICse, fc1-
fogasa jellemzi. McnekliICsi cs cselekvesi kfserlctek valtogatjak egymast. A bevalt :trate-
giak meger6sodnek, ilyenkor az bnbizalom no, el1enkcz~ esetb~l: a kud~rcok VlSzont
rontjak az onertekelest, a higgadts,lgot. Kiv<llasztod~a: ~z mformalls vc:;ct.? ~agy hanga-
d6, aki lchetoscgct ad a esoportcselckvesek strllkturalasara; az ,e~Yllttmukodesre; ,
A harmadik a posztkritiklls szakasz: ezt az idoszakot a r~elO.nalIs eselel~e?etek tU~Slllxba
kerulese jellemzi. Megerosbdik a kooperaci6, es rcndszennt Itt kapcsolodlk bc a klllso se-
gitseg is. A szakasz vegc fele mar elindlll a megszokot: :isc.lkedesmintak h?lyrdl,lasa.
A negyedik szakasz a panik e!(itti cillapotokl1OZ l'al6 visszatcl"~s. Sd(~;e~ meg!<~zdes e;et~n ,az
uj alkalmazkodasi technikak bccpftesc, a coping stratcglak feJlodese zaJlIk, kevesb~ sz~
reneses esetben maradvanytLinctekkel tcrhelt a felepLiles, remcnyvesztcs, slOrongas, fe-
lelemerzesek, Ievcrtscg kovetkezhct be.
A katasztrOfahelvzetek tbrtenesei - mind a termeszeti krizisek, mind a tarsadalmial~,
avagy korunk kata;ztr6f<li, a merenyJetck - sok tanllIsaggal szolgaItak a levezenyles m:-
kentjehez. Cel: a tamcgp~lnik kialakulasanak megcl6zese, minel kevesebb aldozat, testl-
lelki senjICs, a kovctkczmenycs mcgbctegedCsek megelo zesc .
19 Pataki Fercnc (1998): A IbD1t:gck evsz~\zada. Bevezetes a tbmeglelektanba. Osiris Kiad6.
 Krizislelektan
A tajekoztatas, az alland6 kapcsolat fenntart~lsa, iranyitas, a menekli!Csi utvonalak fele te-
reles, a rendezett viselkedes eleresc feladatok adasaval, a fib'Yelem fenntartasavaJ, megnyug-
tatassal, jnfOrl11~1ci6k biztosit~1saval sokat scgithct a panik kialakulasanak megelozCseben.
Katasztr6fahclyzetben a panik megclSzcscre irdnyu/6 a/ape/vck a kopctkedfk:
Kello mcrtcku, nyugodt, oszinte, de remcnyt fenntart6 tajckoztatas.
A tajckoztatas rendszeresscgc es hitelcsscge mind a kozvetlcn emberi kommunika-
cia csatornain, mind a tomegkommunildci6 eszkozeinek a segftsegcvel.
Az iranyitas, vezetes meglctcnek tudatositasa.
A csoport rcndjenek, fegyclmenck fcnntartasa.
Feladatokra, munldra val6 iranyft~lssal, elfoglaltsagr61 \'a16 gondoskodas, a szoron-
gasr61, ketsegbeesesrol val6 figyelcmelterclcs.
~ felgyulemlett feszultseg levezctescnck megtcremtese, azonnali Jclki tamogatas.
Altalanos kozcrzctjavit6 intezkedcsek, az ehezes, szomjazas, kimerultseg, almatlan-
sag elkcrulese erdekeben. A fizikai oltalom lelki biztonsagot is jclent.
A nyilvanval6an Iclki zavarokkal ki.iszkodo, illctve a mar panikba csett szemelyek-
nek a esoport tobbi tagjat61 lehetoseg szcrinti clkillonftese, de felugyeJcti.ik, "pszi-
ehes ellatasuk" hiztosit,lsa.
2.12. A krizisintervenci6
A krfzisaJlapot oldasara iranyul6 celzott torekvesekct, amelyek segiteni szandekoznak az
egyent a rendezett lelkialJapot mihamarabbi clereseben, krizisintervenci6nak nevezzuk.
A krfzishelyzct - orvosi nyelven fogalmazva - stirgossegi esemeny, azonnali beavatko-
zast kfvcln. Az ott lev6 segito foglalkozasunak, legyen j6l vagy kevesbe kepzett a pszicho-
terapia vilagaban, segftenie kell a nagyfeszultsegll, erzclmilcg, indulatilag labilis, bcszu-
hilt es destruktiv allapot oldasaban.
Szamos ember segftett mar "krizisintervenei6val" baratjan, ismerosen, szerelmen.
Sok laikus tiszteJctremeJt6 erzckkel, professzionalis segitoket, amulatba ejto ugyesseggel
tamogatta meg veszhelyzctben leva embertarsat. A szomszedasszony is adhat krizisinter-
venei6t, ha zokog6, kiborult lak6tarsa becsonget, miut~in ferje clhagyta. 6 pedig - hiszen
nem ez felkent hivatasa - olyan, amilyen. A professzionalis segitot61 viszont elvarhat6 -
szakmajanak barmelyik tcri.ileten is dolgozzck -, hogy az alapclveket betartva, legalabb-
is atmenetileg, a rendezodes fele tudja terclni az alanyt, vagy ha ez nem lehetseges, a szak-
segftseget, csctleg a hospitalizaei6t biztositsa.
A krizisben lev6 szemeIy kifcjezettcn fogekonv a bcavatkozasra crosen sZl!"gcrabilis
<J '" ) b ,
hiszen erzelemvezcrclt, labilis, zaklatott, cszlelesc, figyclme, asszociaei6i, indulatai mind-
mind a provokal6 esemenyrc beszlikLiltek. Nemesak a befolyasolhat6s~lga eros, hanem a
motivaci6ja is arra, hogy scgitscget kapjon, beszclhesscn erzeseir61, gondolatair61, fanta-
ziair61, minel elobb megnYllgodjck. Ezt erdemes kihasznalni. A szuggesztibilitas nagy
felel6sseget is ad a segit6nek, hiszen szavai nem a realiLlskontroll szurojen kcrcszti.il er-
nek cl a masikhoz. Ebben a felfokozott lclkiclllapotban lchetoseg van prevenci6ra es vi-
selkcdeskorrekci6ra is, elsosorban a konfliktllsmegold6 teehnildkat illet{)cn.
A krizisintervenei6 elso Icpesc J raport megtercmtese. I1ycnkor cz igcn konnycn
megy, keves az ellenallas, megert6, odafordu16, figyclmcs attituddcl gyorsan letrejon a
jO
2. Altalanos resz
teherbir6 cs elfogad6 crzelmi kapcsolat. A keretek a pszichol6giai tanacsadasra jellem-
zoek, a segito, elfogada, empatikus magatart<1s, de az ugynevezett "terapias tavolsagot"
es a professzion~llis helyzet sajatossagait megtart6 attitlid. Erre szukseg van a hitcles cs
eredmenyes beavatkozashoz, a gyakran igcn nagy crzelmi teher elviselcsehez. (Nem rit-
kan a kliens megraz6 sorstragcdiat cl at, ha a tanacsad6 tulzottan involval6dik, mar ki-
lep a segito szerepebol, kcptclen a realitist, a tobbszcmpontu vizsgal6dast kepvisclni.)
A kivalt6 esemcnyek es az elozmcnyek folterkcpezese, a szemelyiseg-jellemzok leta-
pogatasa egyszerre zajlik a h~lyzet ol~i~isara i:anyul6 ~orek~csekl~el. Inte:ju cs beav~tko
zas szorosabb kapcsolatban all egymassal, mmt a tanacsadas egyeb esetelben. Arra erde-
mes torekedni, hogy az idonkcnt rendkfvul zaklatott alany rendezetlen eloadasm6d-
jab61 erthetove valjck, mi is tortent va16jaban, mi zajlik a kliensben. A tovabbiakban a
tamasznyujtas, clfogadas, megertcs uzenete mellett a realitaskontroll megtartasa a fel-
adat. A krizisben levo szemCly nem ritldn agressziv, indulatos, destruktiv fantaziakat
emlit, irrealis tervcket szo.
Sarolta 11Qb'}' biztonscigbun dt, kisse ::drkrSzott, szocidlisan iigyet/en ji!rjevel. A filji, /amibb
temperamentwmi, kevesbe ijnervt;nyesiHf szemc/yiseg leven elfogadta fe/esege irdnyltdsdt, tand-
csait. Egesz e/etiik Saroita kezebe keriilt. tvl/ndent 6 szabd/yozott, firje karricr]cnek lipeseit, csa-
ladi szokasokat, a gyerekek pd/yavd/asztcisi dijntesct. Robbancleony szcme(viseg livcn sole zsortijlS-
dessel, veszekedesekke/, ol)'kor fil]e pi]Jogyascigdra tett mega/dzo megje!-,'}Izesekke/ tefte mindezt.
Afirfi a kit kamaszfhi mellett besorakozott harmadi/enak, amo/yan Ifzeng6 egyetemista szerep-
be k~riilt otthon, mikijzben munlcahelven szepen [veltjij/(e/e karrierje, vezet6 pozici6ba jutott. Ve-
Ie egykoni ko//eganoje elismercsc kezdetben csak j6/esett neki, majd cgyre inlccibb vdgyiSdott a kcd-
ues noi szavakra. Kapcso/atulc e/me/yiiit, crzc/mi/cg is nagyon Icijzel /ecru/tek egymdshoz.
Egy uegigo/vasott mobiIiizcnct Saro/ta mimcira is e!,'}!ertelmuve tctte a hc/yzetet. Jndulatta/ rc-
agalt, de fCrje idokozben mcgedfsijdijtt, cs nem riada/ommal, blintudatta/ kertc a bocscinatdt, ha-
nem hirtelen dontessel e/koItiizott. Sarolta krizisbe keriiit, varat/an es erthetet/en lett szdmara a
tortcnet. Agresszfv, /ekczc/(!, crSsen szu~jcktiv, a mdsik szempontjait semmibe veu!!, irzc/mileg
rendkivulfe/dl.i/t cillapotbajulott. Csak szida/mazni volt kipesfirjCt, azokat a I,~ondatokat a:wr-
ta meghallani, amelyek igazoltak at, a teUes fc/e/Ssseget afil:f1ra hciritotta. Eroszakos bosszuter-
ueket szott, firjere cs vetelytdrscira vonatlwzoan is.
A fcldult erzclmi allapot clfogadasa mcllett a tortenetteI, az agressziv, indlliatos n~eg
nyilvanulasokkal szemben semlcges magatartast erdemcs tanusitani. A real;ta~
megorzese semmikeppen se keltscn blintudatot, onvadlasokat. Ez nem a konfrontaClo
es
helye ideje, az erzelmileg felkavarodott szemely ncm bir el tobb terhct, a megszcrzett
j6 kapesolatot nem erdemes elvesziteni.
A legfontosabb feladat a beszlihilt tudatallapot tagitasa. Sulyosabb krfzishelyzet?e.n
a beszukilles, a regresszi6 jelcntos. Az illetot csak az at crt ves:tes,eg, kUd~r~~.tragc,~la
k6ti le, semmi mas nem kelti fel figyelmet, minden gondolata, erzese, fantazl~J~, cro~c
szitese ene iranyuL Igen veszelyes aJlapot, hiszen az indulatok, erzesek irreahsan f?l-
er6sodnek, kiutat keresnck, a mcghizdesi pr6balkozasok kudarea esak fokozza az on-
maga, avagy a masik, a szcnvcdest okoz6, esetieg mindketto ellen ira~yul,6.h~rago~,ag-
rcsszi6t, fajdalmat. Komolyabb bcszlikliles ongyilkossagi veszelyt, lufeIc Iranyulo ag-
resszivitast jelezhet.
31
Krfzislelektan 2. Alt'1lanos resz
. - -~- -~_ .. -- --- ... _. -_. _.- .- -- - --_.- -- --. --- -_. - --- -- -- .. -- _.. - _.- _.- .. --'- _ .. - -- ----- --- _.- ---.-- -- .--- - -- -- --
~- ~-- ---- -- -- -- -_.. - -- -- _.- ----

A beszuklIlcs 6vatos t,lgit,isa tOl1cnhct a szcmely eletszferajanak foltcrkepezcscvel. 8. Specialist,lhoz fordulas segftcsc, hospitalizacio, ha felmeriil a szuicid veszcly, auto-
Nem minden terulctet crint egy-q'Y, krfzis, pcldaul khetnek meg jol mukbdo emberi vagy heterodcstrukci6 Ichet6sege (czt krfzisben kbnnycbb clemi).
kapcsolatai, csaladtagjai, gyerckci, sZLilci, akik szcretik, akiknek fontos. A krfzisbe kerillt 9. A csalad, a sZlikebb k6rnyezet vJlsaganak kezclcse, ha ez sZLikscges (a krfzis gyak-
embernek lehet j6 munldja, izgalmas cs kreatfv feladatai. Ezel< folidcztetese maris tagft- ran egy kisk6zbsscg krfzise).
ja a beszliklilest, a tbbbszcmpontu gondolkodas fcle tereli a figyelmct. Erdemcs dker- 10. Mindenki mozgosft,isa, aki scgfthet a bcszlikliles oldas,lban, a t,imasz, az clfogadas
demi, volt-e hasonlo valsaga eddigi 6Icteben. Aki ell11tIlt haromeves, mar bizonyara nyujtasaban.
megoldott nchany konfliktust, az sem kizart, hogy jot. eredmenycsen. Ene visszaemlc- 11. Az alany dcpendenciajanak fokozasJ kcriilcnd6, a mclyebb dinamikai bsszefiigge-
keztetvc az alanyt nel11 pusztan informaciokat nycrLlnk coping mechanizmusair61, ha- sek elemzese, szerzodCs nelhil pszichoter,ipiab'1 val6 atmenct sem ajanlatos (a hf-
nem az bnbizalma is crosbdhet, ha sajat sikercs stratcgiaira bsszpontosft. (A teljes meg- zishelvzet lezajl,ls,it kbvet6cn fcllchet kfnallli).
semmisulcs ;:Ulapotaban nehez elkcpzelnic, hogy Mrmikor barmit eredmcnyesen es bt-
letesen megoldott.) Minden realis, eloremutato, headv, a konstruktfv rendezodcst kere- KRIZIS - - - - -..... krizisintervenci6 (rokon, barat, segit6 foglalkozasll) 4-3 Liles
so fantaziat, pr6balkozast meg kell dl11ogatni, meg kell dicserni. Az en-erosfto visszajel-
zesekkel nem szabad fukarkodni. Vals,igban kiilonbscn sokJt jelent egy szakember clis-
t
-7 Lezaras " .. (iZlll(Seg ese/OJ . " , . I" utan WL'ctcs)
,
mer6 visszajelzese, a tobbszbrbsen megserLilt bncrtckelcs tamogatasa. ----7 Pszichol6giai tanacsadas
A krfzisben kyo ember mentalis fckjei fellazultJk, indulatvezerelt megoldasokra haj-
lamos, peldaul: ejnek cvadjan becs()ngetni idcgcn laldsba, vagy telefonon zaklatni gya-
ntija targyat, csetleg fenyegetozni, tamadni. Sok kitcrjesztett bngyilkossag, amikor - leg-
1
Ha nem 0ld6dik meg a krfzis - specialista, hospitalizaci6
----7 Pszichoterapia

tbbbszbr anyak - gyermekliket is magukkal viszik a halalba, ilyen beszGkillt, impulziv

lc!kialtapotban tortenik. A segito fcladata, hogy felismcrje a veszclyt, igyckezzek megve-
deni az illetot att61, hogy olyat cselekedjck, amit kes6bb megban, ncm szfvesen vallal, a
masikra veszelyes. Kifejezetten veszelyeztet6 magatartas esetcn (ongyilkossagi veszc]y) a
szakambulancia, szakkorhaz, specialista segitsegct sziikscges igenybe venni.
Annak eldbntese klilbnosen fontos, hogy a kIiens rendezetlensege, regresszioja, heszu-
kiilt tudati allapota crinti-e olyan mertekben a realitaskontrollt, vagy van-e olyan pszi-
ches alapbetegsege, amely aktmllisan k6rhazi kezcJest igenyel. Tekintve, hogy a krfzis-
helyzet siirg6sscgi esemeny, csaladot, hozzatartozokat is be Ichet vonni a kezcles ered-
menyessege erdekcben. Ez ut6bbival erdemes 6vatosan es meggondoltan banni, mert
egy-egy elhamarkodott dontes komoly bizalomvesztest okozhat.
11 krfzisintervenciJ tepesei:
1. Az elOzmcnyck fblterkepczese (interju), ideigJenes megnyugvas megtalalasa, clfo-
gado, teherbiro erzelmi kapcsolat epftese. (A raport cpftcse kbnnyebb, mert nagy
az erzclmi fogekonysag.)
2. Tamasznyujtas, kovetes, figycles, intenzfv erzelmi odafordulas, az crzesek, a teljes
szemelyiseg elfogadasa, b<irmilyen n:ndezetlen is (de nem a destruktfv fantaziakc).
3. Bizonyos crzelmi realit,ls meg6rzesc cs kepviselete, az erzelmek, fajdalmak, indula-
tok atcrzcse cs lereagaltatasa mel lett (dc nem konfrontacio cs semmikeppen sem
bUntudatkeltes).
4. A beszlikLiIes ovatos tagftasa, egyeb szempontok. erzesek, fontos szemclyek, crtekek
bevonasaval, az elfogad,is mczejcben.
5. A fesziiltscg, az impulzivitas csokkcntcse, a realitaskontroll, a tbbb szempontu gon-
dolkodas kepviselete, az '1lany mcg6vasa meggondolatlan cselekedctektol.
6. A remcny fenntartasa, az aktualis problemara osszpontosftas, ener6sftcs, bncrtcke-
Ies helyrcdllftasJ, pozitfv bdllft6das.
7. Aktfv beavatkozas, ha auto- vagy hetcrodestruktiv tendenciak eszlclhetoek.
4. libra. A krizishelyzet kezeh~se
A krizisintervenci6 a tanacsad~is spccialis formaja, altal,iban - rnotiv,ilt Jdiens, ncm h'1l-
mozatt vcsztescgelmcny eseten - 4-5 i:Ms clcgend6. Minden [dest tlgy erdemcs vezdni,
hogy kerek egesz legyen. A megkonnyebbiilt, pszichescn rcndez6dbtt ahmy rnotiv,ki6ja
rohamosan csbkkenhet, elmaradhat a kbvctkezo alkalomrol. Egy-egy ules, ha slkeres,
ket-harom napig meg6vja a pacienst a dckornpcnz,iI6dast61, feltcve, ha nem tbrtcnik
idokbzben olyan elctesemcny, amdy J v,ilsagot fokozza es sulyosbftja.. .. .
A f6kuszban a krizist provoka16 tenyezok es escmcnyek, a felborult Il1dulatl, erZd1l11,
hangulati allapot rendezcse es a s7.emcly megkuzdesi strategiainak tall1.ogatasa,' ~alamin~
a beszukiilt psziches funkci6k old,isa all (Marmor,2l1 1992). Nem TS~1?hoterapl~1, ~ szo
klasszikus crtclrncben, hanem hatekony segit6 bcavatkozas a szcmclYlscg egyensulyanak
helyreallitasara, illetve ennek tamogatasara. A mCIyebb dinamikai ()SSZCfLi~gcs,~k, e~em
lese a kesobbiek feladata lehet, amennyiben az illeto nyitott d. Az alany fuggosegenek
nbvelese, slul6szerepbc keriih.'s kerLikndo a scgft6 rcszer61. Amennyiben a krizishelyz~t
0ld6dott, a kovetkezo Jepes a lezaras. Az igenycsebb feldolgozas, a visclkedcs k~rrek(l(;
janak igenyc avagy a kliens motivaci6ja mia,tt pszichol6gi?i tal;acsa{~,is ~ag! pSZlchoter'1-
pia is kbvetkezhet folvtataskent, de erre uJ I11cgallapodast cclszeru kotl1l az '1]annyal.
A krfzishelyzetek nagy resze szakcmber bcavatkozasa nclkul is megold6dik. Sokszor
hozzatartoz6, barat, ismeros segft a rendezodesbcn.
20 Marmor, J. (1992): Krfzisintervcncio cs dinamikus tcr<1pi.\ In: Rovid dinamikus pszichoted-
pia. 137-141 p. Animula Kidd6, Budapest.

-,.,
 3. Az eletszakaszvaltasok mint krizisek

3.1. Az eletszakaszvaltasok sajatossagai

Az eriksoni szemle!et ertelmeben az ember fejlodcse ncm all meg a fclnottkorba lCpcs-
sel, hanem az elct vcgcig eltart. A kornyezet (tarsadalmi es foldrajzi) valtozasaira reag,ll-
va az cn-idcntitas is valtozik. Ki.ilonosetl igaz ez a civiliz51t vilag gyorsan v::1:ltoz6, allan-
do tanul::1:st cs alkalmazkod::1:st t::1:rsadalmaira. B::1:r a fejl6des ::1:11and6 es folyama-
tos, az egyes c!etszakaszok jelent6scbb biol6giai, pszichologiai
mi valtoz::1:sok mennck Az cletszakasz kcszscgcket, az identit,ls v::1:ltoza-
sat kovetc!i ki. Egyik szakasz scm kiti.intetettebb jclcnt6segLi a masikhoz kcpest - b,ir
vannak az cgcsz szcmclyisegfejlodCst a kesobbiekbcn is meghataroz6bb, hosszabb ideig
tart6 iddszakok (peld::1:ul a serdi.ildkor).
Erikson elmeletenek vezerfonala, hogy a kompetenciara torekvCs az alapvetd hajto-
erd. Minden cletszakasznak megvannak a kulcsfontossagu "fcladatai". Egy-egy elctsza-
kasz feladatainak sikeres teljesftese novekszik a kompetencia-
ja, gyarapodik az onbizalom, szfncsedik a konfliktuskezclcs. esetbcn a kU-
darcoss::1:g no, amely oncrtCkclesi zavart szlil. Bizonyosfajta egyensuly mindenkeppen
kialakul, de nem mindegy, hogy az alkalmazkod::1:st segfto, avagy nchezfto ez a
megnyugvas.
Az eletszakaszv::1:ltasok - ilyen ertelembcn - a szcmclyiscg seri.ilekenyebb idoszakai,
hiszen az addigi szerepek, konfliktusmegoldasok, bevalt strategiak, megszokott eletstflus
mar nem megfeleldek, nem segftik kell6kcppen az alkalmazkodast. Az uj megoldasok es
keszsegek viszont meg nem stabilizal6dtak, a szemcly intenzfv tanulas cs fejlades alatt
all, a szerepvaltas allapotaban van. Nem vclctlen, hogy ebben a f::1:zisban esctleges
konfliktushelyzet, parkapcsolat megszakad::1:sa, teljesftmcny-kudarc, szerctctt szcmely
halala krfzisse fokoz6dhat, hiszen a terhclhctascg besz(ikiilt.
A tarsadalmi az clctszakZlszok jcllegzctesscgci, kczdcte, hosz-
Sza is atalakult. Az eletszakaszok biol6giailag mcghatarozottak, pszichol6-
giai tarsadalmi tenyezok is jelentosen befolyasoljak. Peldaul a kamaszkor kezdete
elabbre tol6dott az ut6bbi szaz cvben, nemcsak szoci::1:1is pszichol6giai ertclcmben, va-
gyis, hogy a pubertaskori viselkcdcs mely clctkort61 jcllcmzo, hancm a testi tekint-
ve is (akceler,ici6).

21 W.: Ahogy tetszik. forditotta (Jaques m0l1oJ6gja).


KrfzisIClckulIl
Hasonl6kcppcn cgycs elctszakaszok idotartama es vegpontja is atalakult. A fiatal fel-
n6ttkor pcld,iul, Erikson mcgfogalmazasaban, 20-t61 2S evig tart. Igencsak megsert6dne
egy l1lai huszonhat eves, csctlcg meg fcls6foku tanulm,inyait folytat6, sztilcinel lako di-
ak, ha szcl1lbcsitencnk azzal, hogy m,ir ncm igazan "fiatal", az erctt feln6ttkorba Icpett.
A 26-to! 60 cvig tart6 fcln6ttkor sem egybcfugg6 elctszakaszt blel fel, Iegalabbis a fcjlett
tarsadalmakb:m, hancm j61 tagolhat6 reszekrc bonthato. Hasonl6kt~ppcn az id6skor
sem veszi kczdctct a hatvanadik c!ctcvwL az cgeszsegcsebb cJctm6d, a tudomany fejlo-
dese, a tarsadaJrni valtol:l.sok ncm puszt:in a varhato cletkort nbveltek meg, de az aktiv
idoszakot is mcgnyujtottak. A civilizalt vilagban a nyugdijkorhatar 62-65 cv. Ellentl1lon-
dasos lcnnc idasnek mondani a hatvan cv korLilieket, de meg aktiv munkavallal6kent
szamon tartani 6ket.
Egy-egy eletszakaszvalt:is egyben szcrepvaltast is jelent. Aki kLilonosebben Litvanyos
zokken6k nelkLiI valt, feltchetoen harmonikus szemelyiseg, szines es igenyes, differenci-
alt konfliktuskezclo technikakkal, jo bnismerettd rendclkezik. (No es szcrencseje is van,
hogy nem talalkozott ezen id6szakban olyan nehezseggel, cletesemennyel, amely extra
erOfeszitcsre kesztette volna.) Aki zajosabban valt, lehet, hogy cppen ezaltal lesz cret-
tebb, mclytil bnismerete, gazdagodik frusztraci6kezelese. A tulsagosan sima es esemeny-
telen eletszakaszvalt:is sem biztos, hogy el6ny. lehet, hogy elnyomott, kcs6bb felszinre
kcrtil6 konf1iktusok zajlottak a mclyben, amclyek valamikor majd teret CS utat kernek
maguknak.
Az en, az identitas, a szemelyes boldogs:ig, az bncrvenyesites Ichet6sege el6terbe ke-
rlilt korunkban. Meg az is hajlamos olykor nemi onvizsgalatra - "megvaI6sftotta-c al-
mait" -, akinck idegcn tcrLilct a pszichologiai elcmzes. Az eletszakaszvaltasok id6szaka
amolyan lehet6seg a szembenezcsre, az bsszegzcsre, hal is tart valaki sajat vagyai, celjai,
oncrtekelese, t<hsadalmi pozicioja tekinteteben. Vajon kapcsolati rendszere osszhan a -
ban van-e az e1kepzclttel, a tcrvezettel? A fcjlodes lchet6sege mindig, barmelyik eletko~
ban adatt. Nem kcll hozza mas, csak indittatas, bizalom es optimizmus, jo problCma-
elemzes cs f6kepp motivacio a v:lltoz:lsra.
Az eletszakaszvaltasok olyan hosszabb peri6dusok, amelycket a dinamikusabb, rapi-
dabb valtozasok jellemeznek. Mikozben bnmagukban is kritikusak Iehetnck (pubertas,
menopauza), talajt teremtenck az akcidcntalis krizisrc is. A fejladcs! szakasz nem min-
den esetben kritikus, a tLinetgazdagsag sem jelent feltetlcnLiI komolyabb psziches betcg-
segct (ilyenkor nagyobb a tiinetek megengcdhctoscgcJ, l1j szerepek, elj megkLizdcsi stra-
tegiak forma16dnak a minel sikercsebb alkalmazkodAs crdekcben.
3.2. A gyermekkor fejlodesi krizisei
A gycrmekkor a Iegintcnzfvcbb cs lcglAtvanyosabb fejlodes id6szaka, mind biol6 a iai,
mind pszichologiai crtelemben. Az cls6dlegcs tarsadalmi csoport, a csalad is allandot>val-
tozasra kcnyszerlil, att61 fliggaen, rnilyen eletkoru gyerrnckekct neve!. Eppcn csak stabi-
lizal6dott a csaladi rendszer egy csecsemohbz, maris alkalmazkodnia kell a kisgycrmek
onallosulasahoz, majd a t:irsadalom clvadsaihoz az iskolaskorlln<lJ, par ev mulva a ser-
dlilo ledlasi harcaihoz. Mire hozzaszokott a gycn:kck csaladi szcrcpehcz, a kirepLiles
vesztescgclml'nycvc! cs az ures fcszek traum,ij,ival kell megkuzdcnic. Mindez akkor
ll1cgy viszonylag gbrdlilekenycn vegbc, ha az els6 szakasz mind a gyermek, mind a csa-
3. Az elctszakaszv,iltasok mint krizisck
lad, a sZLil6k szempontjab61 j61 alakult, mindenki mq.,'talalta azt a helyet cs szcrepet,
amely segiti a tovabbi fejlodcsbcn, kibontakoz:l.sban. , '
A freudi es az eriksoni fcjl6dcsi modellt figyelcmbc vcve a gyermekkor negy szakasza
lehet kritikus. Az otbdik szakasz, a serdLilOkor mar az Mmcnetet kepczi a feln6ttkorba.
3. 2 .1. A csecsem67wr
Az els6 cletcv feladata az "osbizalom" megszerzcsc ~s becpitcse. E~(kor d?l, e}, hogy ,a~ cl-
fogad6, optimista bizalom, a remen'y~ avagy a lebego ~)lw~1y:ala:lsag t,artosltasa tortel;ll(~c
meg. Ez termeszetescn nagyban mulik az anya szemelylsegen, erettsegen, onblzalman es
konfliktuskezelescn (Bagdy,22 1977).
A bizalom jelei csecsemokorban: a tapLllkozas es az alv:1s egyensLdya. A harmonikus
fejlodes, a kiegycns111yozotts:lg a :.zlil6bcn i; :lCgedetts~get I~elt. Am;:nnyi,ben az a ta-
pasztalata a kisbabanak, hogy al at gondozo ertl sluksegletelt, n;;:gblzhato ren~j.szer~s
seggel szamithat a biztonsagos kapcsolatra,' a s,zerete~l:e, a cs~csemo n:egtanul. a kulvllag-
ban, az interperszonalis kapcsolatokban, es vegul sajat magaban IS blzakodlll.
4. tcibldzat. A gycrmckkor fejl6desi sz,lkaszai
Freud pszichoszexuaIis szalmszai Erikson pszichoszocialis szakaszai
1. Csecsem6kor (bizalom - bizalmatlans,lg)
1. Oralis szakasz (orilmelv)
2. Kisgyermekkor (auton6mia - ketsegbeeses)
2. Analis szakasz (kontrollfunkci6k)
3. Ovod,\skor (kezdemcnyczes - b{lnludat)
3. Fallikus szakasz (odip,ilis konfliktus)
4. ]skolaskor (lcljesftmcny - kiscbbrendLiseg)
4. Latencia szakasza (intellektualit,is)
5. Serdiil6kor (idcntit,ls - szercpkonfuzi6)
5. Genitalis szakasz (serdiU6kor)
A csecsem6 konzervativ Icny, a napok rcndje CS Illegbizhatosaga, a dolgok egymas utani
varhat6 bekovetkezesc, a szeretettcljes, elfogad6 mili6 adja a biztonsagot. A kisb~1b,~ na-
gyon rugalmas Cs alkalmazkodokepcs, ha van mire es kire tamaszkOL~nia. Ez az Jd?sza~(
a szu16knck kitilntetetten az anvanak is, fej6dcsi krizis, fOkepp az elScl gycrmek szu!cte-
sekor, amcl;r61 a h~s6bbiek sor~n meg lesl szo. Az anya szercptanulasa, testi cs Jclki .~l
lapota szoros osszhangban van a babaevaJ. Csecsem6 es anya dualuni6t alkot~a:, egyutt
h~phctik meg igenyesen, sajat kompctenciaerZCSLd( fol~ozod~sa:,al :z~. a: l,dos~a!<ot.
Kedvezotlen esetben cgyreszr61 a gyanakv6 bizalmatlansag, masreszrol onertekclesl za-
var es szerepteljesftesi ~legtelenscg allapot:iba kerLilhetnek. A kiegyensulyozott baba a
kompetens anya elismeresevel ajandekozza meg sZLJl6jet, cs viszont. ,
Kevesbc idealis, ha mar az indulas is nehezitett. Nem V<lrt gycrmek, fclborult parkap-
csolat , csaladi va'lsag
'l..'
szoron<>o
b,l
anva , a terhesseg es sZLilcs nehezsegeinek .feldolgozatlan-
I
saga vagy ha "nem al a gycrmek szLi!ctett meg, akit vartak", cleve konflil<tuso (at genc-
22 Bagdy E. (1977): Csal,idi szocializ,\ci6 cs szemclyisegl'1\'arok. Tanhmyvklad6, Budapest.
 Krizislclektan
-~- - --._- --~----------~-- - - -- _.- - ."" .. _.- - -. -- ----".
---._--._--- -------------------._-------------- .. _------------------- ---._---_.-._---------------
3. Az cletszakaszv;lltasok mint krizisck

raJ. A korasztilott, az cletct inkubMorban kezda, bcteg vagy sertilt ujsztilott mar zakla-
sokat. Csak arm nem gondo/t, flO,!!.}' ez mar mindig fgy lesz. Amikor sziJlei hazahozteik a ba~at,
t~tt rCl;ds~erbc igyckszik bciIlcszkcdnL mikozben saj;it belsa egycnsulya, alkalmazkod6-
kcpcssegc lS JabrlJs. J1yenkor halmozott a krfzis, hiszen az cletszakasz feladataihoz a sors su"I'gott-for"ott
. b 0 is k(inilotte, clue:::te a . tf/Fordl/last.
.
]Ottek a rok0110k,
. eI'l
mlndenl" a klcslt csoda/ta,
adta nehczsegck !chizdese is t;irsuJ. egy-egy pszicho/6giailag jobban kepzctt /eitogate) neki is hozott a)an c wt. '. _
. ugy ket hit utan kezdett el tiire/metlenkedni, mikor IS uI:;zzk Vlssza az aprosag;Jt. Ls::k nem
vittek. Anyukaja szoptatott egesz nap, ot el-eihessegettek mll;acnhonn~n. Lassacskan a zurzauar
32.2. A kisdedkor terhesse valt, scnki sem csodaltll 11J('t:, ha bilit hasznalt, ~rtekclte: ha, U) szavakat monaott. ~1m;
kor mar naponta thbbszur bepisi/t, visszatertek u pelcnkara. Estenkcnt nem tuc/ott daludnl, fe:-
t'k nyenfic;yelte, mi tortellik me!; a testl'(irkeuel, me/wy' extra szcretetet kap, hO,i.,'yan csur0t: sza-
A, esecsemokor vcgcrc --: ideal is csetben - a gyerek cs csal;idja jol alkalmazkodik a mcg-
~~lt~zott helyze~h~z, }<c,szek ~z lijabb fcjlodcsi t:'lzis meglcpcserc. Amint cgy kisgycrek
j~b~ azal1~'atej, am(1.,' 0 als:::ik. Mindig ,akal:t ~al~nn'~, az,nit a ~ziJ!ei ellen,eztck. Boltba Icviml~
kaland lett, mat hata/mas, az egcsz uasarlokozonseg szwet es nevelesl cluelt megmuzgato
jarm kezd, vagyls onalloan dont a helyv;lltoztatasar6l, valamint beszcddcl is eane job- . , Dorka 1"
nagy
jelenetet renaezetl a megldvantfi17omsagert. \O/1Il)'u" gyere 1\b0"I /1e I'
lez csette. va'I tozott rop-
"
ban ki tU~ija fejezni szandckait, crzescit, a szabalyozasnak, az akarat ervcnycsitc~~nek uj
ke hetek lefiJrgasa alatt.
kor.szaka,ll1d,uJ. Az autonomia, a dolgok fc letti kontroll gyakorlasa ncm pusztan a szo-
batlszt~sag t~r~adalom altaI :lva11 keszscgct alapozza meg, de a vilaggal valo kcsabbi vi- Gyermekkorban szinte torvcn~szer(ic~ szinezik,}s:tle~ mcl~itik a vcl:tlenszcrG krizi-
szonyt IS beallItja. Az autonOiTIla cs az akarat, a hils6 clvarclsoknak valo mClYfeleles, el-
lenpoluskent: a szegyen cs a kctclkedcs jelentik e korszak kihiv;lsait b
sek a fejlodesi valsagokat. A testverszuktcs, a bolcsod,ebe, o~oda~la k~rul~,s, az Jnya m.un-
biba allasa esaladok sokasagaban megtortenik. A Imtestver szulctcse uJra felforgatja a
A szcgye?crzes mar je!c az en-tudatnak, a testi-Ielki vcdteknscg szorongato clmenyc-
meg frisscn stabilizalodott csaladi rendszert. Az clsosziilott olykor ugy erezhcti, nem
nek. A felnottek gyakran alkalmazzak a megszegyenitest nevelcsi c1vkent, czzel kikcnv-
pusztan elhanyagolt kisse, hancm mar "ki6regc~ctt:' a cs~ladbo}, "I;,em cri .~egn~gyob,~
szerf~~e az eng~delmes,scge:. ~ fclclemb61 sZlilctett alkalmazkodas mogott dac, duh, ag- nak lenni", hiszen ez tul sok \'csztescggel, keyes kezzeltoghato elonnycl Jar. SZll1te tC1-
resszlO, avagy onfeladas huzodhat meg, akadalyozva a kcsobbiekben az eros en, a ter-
mcszctes, hogy visszaesik cgy elozo fejlodcsi fokra, cs nem cri be alamizsnava],. hogy. ap-
helheto szemelyiseg form;llodasrit. Amennyiben elZ onkontroll tul szorossa valik, mint-
ja idonkent elviszi a jatszoterre, mikozben otthon a "te mar nagy vagy" megjcgyzesscl
egy szorongascsokkcnto funkcioja lesz, a kesobbiekbcn kl~nyszeres, rugalmatlan szemc-
Iyisegvonasokba merevliJhet. pr6baljak elhessegetni. , ,
Kiilonosen az cn-tudat stabiliza16dasa idejen - amikor a hatarok beallltasa, az akarat
Az oncrvcnyesitCs, az akarat megvalosftasa, a hat,lrok megtapasztalasa fontos az en-
megtapasztalasa tortcnik, es tcljes fOszereprc torckszik cgy gyermek - lehet !<rit,ikus ~
tu~at ket es f~l, har~mcves kor kozotti kialakulasahol CS stabilizaJ6dasahoz. A gyermek hatterbe kcrliles. Vannak, akik nem hagyjak magukat, gondoskodnak a napl SZll1padl
mar egyes szam elsa szemelyben beszCl onmJgarol, vJnnak cmlckeL amelyeket sajatja-
szereplesrol, de a kiesik egy resze visszahuzodik, gatoltsaguk, erzckenysegiik es bizonyta-
nak fogad el, almait, erzeseit, tantazi;ijat hozza tal10zonak eszleli, a klilvilaot61 clhata-
lansaguk novekszik.
rolodottl~al~ ~rzekeli, sajat mag~t. Az en er,eje es maganyossaga, a lehet6segek felfedeze-
se., .de a seruJekenyscg sokszor Igcn ll1tcnZlv mcgtapasztahisa is jellemzi a harom cv ko-
r~,lJ ~orszako} ..Gyakra~ !gen valsagosan zajlik. Nem konnYLI elszakadni az anyai kettos- 32.3- Az ovodaskor krizisei
bol, Illetve radobbenlll es elfogadl1l a modern ember maganyossagclt. Szembenezni az-
zal, hogy almait, erzeseit, gondolatait senki nem ismcri, csak ha megosztja, akkor tudja
masokkal - j61-rosszul - megcrtctni onmagat. Az cn-tudat stabilizalodasa az akarat crvenyesitcscnek a gyi.inyorLiscge, a kezdemcnyc-
zes a versenges hatalom e~ fclclOssc a jellcmzi az ovodas korszakot. A dolgok ir<1nyitasa-
Gyakran az anyakat is megviseli ez az cletszakaszvaltas. A gyermeknek mar nines min- nak elmcnye, a 'szandck, a torekvcs e~eje teremti meg, hogy a kesobbiek saran a ~ermel~
dig sZliksege az erintesre, a gondoza alland6 vigyaz6 jclenlCtere. J61 crzi magat a kortar-
kapcsolatokat tudjon iranyftani, oncrtekelese formalodjck. Mindcko;;.ben ~, saJat"l:e~11
sak, a rokonok tarsasagaban, apro ICptekkel clindul a kdlas. A testcb61 taplalo, 6lelese- szereppel val0 azonosulas is megalapozodik, a masik nem, az ellenkczo n:mu swlo Iran-
vel vedelmezo "osanya" kompctenciaja gycnglil, a t<imogato, terelo, kcrdcsekre valaszolo, ti erdeklodes, vonzodas kibontakozik. Agressziv fantaziakkal, crzesekkcl es. e:elcl~c~etek
nyitott, vil;igot megmutatni tudo CS Jkaro sZlil6 hitclessege nl1vekszik.
kel telitett e korszak, amclycket gyakran buntudat, a felettes en helytelel1ltese Imer.
E korszak vcge es a kovetkezo c1eje, amelyet a hiznyclv "dackorszakkent" tal1 szamoll,
az en-identitas kialakuIasa a h'Ycrmekkor legl;hvanyosabb clctszakaszvaltasa. Kes6bb a
Balazs erosen khtrJdott al1)jahoz, Idtsz61ag szelfden viselte, hogy osztuznia kell IcC: t:'stven;u~l
serdlilokorban megismct16dik mindez, amikor is a szexldlis idcntit;is formalja ;It es rcn- a dfdelgetcsekben, beszelgctesekben, elismeresekbell. Visszaf()~ottJ cseneles ~erek leven tcljeslt-
dezi ujra az addigi cn-azonoss;igot.
menyeivel ig:yekezettfigyelmet, dicsen'i szauakat kivfL'lli. Mar liteves kom utan tl:~ott o/vasnl, ~
balatoni strandon konyvvel a kezt;ben kesztctte on1u/atra a tobbleket. E,~'Ylk epel szorOl;gat;)
Dorka meg nem toltotte be egiszen a harmadik r!let(:vct, amikor a kisfuioa me!!.sziiletett. Bci- alomb61 felriaelva futott an}'jdhoz. A kerdesre, mi is vise/te //leg ellnYlr~, elmesel:e, !1Ogy alma-
jos. is, bcszedes, 5ncilf6 kishiny volt, nappalnuir pclcnka ndkiil szala(~!.{dlt, ~ervez~e, ho/{y rJsszcl ban valalm' Icmets~ettc alryjafejit, cs az messzire guru/t. Szonmgas es b:l11tudat ketsegb~esett ke-
mar ovodas IW'!"'Ylany les2. !zgatottan vcirta a jovevcnyt, amennyire el tuelta kcpzelni a vciltoza- veredese leitszott az arain, Edesanyja 1Il0S0lygott, megnyugtatta, es megertette, hogy szelzd, turel-
Krfzislclcktan
, 3. Az cletszakaszvaltasok mint krizisek
- --- _.- --~- ._.---- - _. ---- ~ ----_ .. -._-- -- --- ---- -------. _.- --- ---.-_._-

mesnek lcitszr5fia olykor lzatalmas indulatokat rejt magalxll1, a hitsz61agj()1 uisclt fl7gcdclmess~1.i gosodott korban eliink, gyakorlatilag a tabuk ncm sokat v~lto~tak. ~ csal,adol~ nagy rc-
/7()g6 tt.
I szeben ezekrol a tell1akr61 ritkan, zavartan beszelnek, ha eSlk rola szo egyaltalan. A gye-
rekek nagy resze egyedi.il marad kerMseivcl, illet6leg a kortarsak, altalaban felig-rneddig
OvodLlskorban gyakori a sZlll6 clleni agresszfv fantazia, Lliom. MLlr ncm olyan konnY(l hibas, gyakran durva informLlci6ival kell beernii.ik.
elfogadni a feln6ttck hatalmLlt, dontcseit ) a kiszoll!Llltatottsclyot
u - b ' de mea
b nincscnek
'- meab A kivancsisag cs it kezdemenyezcs clvileg kreativ tulajdonsaga idealis esctben megero-
scm a vita lehcngcrlo crvci cs forduJatai, scm a fcjJctt konfJiktuskezcl6 strategiak. Mikoz- sbdik a tapasztalatok altai, de nem ritka a masik veglet scm, hogy a gyermek kezdeme-
ben az onervenycsftes szamos litkbzcst genedl, a kbz6sscgbe keri.i1cs, a kortLlrsak k6ze nyez6kCszsegc hatdnyait tapasztalja meg. A kes6bbiek soran az iskola folytatja a kreati-
val6 bcilleszkeMs bonyolult folyamata is megterhel6. vitas lemetszegetcset, de cz a folyamat mLlr az 6vodaban elkczd6dik. A j61 alkalmazko-
Az addig otthon kis kidlyfinak, kis hercegn6nek l1evelt gyermck hekcri.il egy csapat- d6 gyermek hamar megtapasztalja, hogy a hclyes valasz az, amclyet a kerdez6 hallani
ba, ahova csupa onmagLh szepnek, okosnak, aranyosnak gondolt apr6sag jar nap mint akar. Mar ebben a korai szakaszban is bcallhat a gondolkodas ana, hogy a "a vajon mit
nap. Nemhogy scnki nem csodalja meg tcljesftmcnycit, hanem meg ki is deri.ilhet, hogy is varnak t6lcm" sztereotipiara szulessen meg a feldet, cs a val6di otlctek, fantaziak el-
csunyan eszik, lassan fut, i.igyctlcnlll rajzoL hibasan beszeL ncm tudja mcgjegyezni a sza- nyom6djanak.
balyokat. Sok otthoni szokas valik nevctsegcssc vagy feleslegessc. Kialakul a versenges a
dicserctcrt, az clismercscrt, a barLhokert, a jLltckokert. AId hamar lemarad, aki peremrc 5. tab/azal. Atmenet a kisgyermekkorb61 az 6vod;iskorba
keri.il, az csak nchczen fogja visszaki.izdcni magM a nepszcn:fck taboraba. Kibontakozik
az is, ki milyen eszkozokkcl igyckszik "Iatszani". Van, aki a problcmatikussagot, a sza- _ a cselekedetek feletti kontrollll1cgtapasztalasa, uralom iranti vagy
balyszegcst, az agrcsszi6t "valasztja", mert czt latta otthon, nincsen mas keszsege, ez ve- - a kivalasztasi funkci6k stabiliz;il6dasa
zet a legegyszerubben eredmenyre. Masok pozitlv ertckek menten igyckeznek megfclel- - a folvamatos beszcd kialakulasa
ni es kitunni. A gyerekek egy resze szorong6vLl, visszahuz6d6va vaJik, koran rogzitett kis- _ anyival val6 kett6s egyseg megszalGldasa
hitusegge!. atmeneti targy megjelencsc
A szi.i16i hazban tapasztalt szabalyok es szok;lsok kerdesesse valhatnak. Tarsadalmi in- szeparaci6s szorongLls
tezl11eny cs csalad i.itkozesbc keri.'tlhet egymassal. A gyermek keszsegei, kepessegei rncl- - a szex identitas, a nell1mel val6 azonosulas
lett a csalad nevelesi elvei is megmeret6dnek, bnbizalmukban er6sftve, avagy gyengitve identifikaci6
szi.il6t es csemctcjet egyarclnt. szereptanulas
familiaris mili6 sajatossagai
Erika harum is .kl evesen krriilt rJuodeiba. I\. beszoktatcis rl56 napjaiban nem evett semmit. aktualis tchsadalmi elvarasok
egyik etkezis sorcin sem n.V/ift az etelhez. ;lz (Jvrino e::t termiszetesnek taidlta, hlszen a gyerekek - az en-tudat stabil kialakul,lsa
e/sOsorban a ket biza!mi flmkclri, az eves is az aluas mei!tav..,adcisciual ielzik hooj
o u C ._)
cr" mea nem tlld-
b
kezdemenvezes, akarat
jcik elengednl magukat, nem illeszked/ck be, szorunganak. fitcft mcir hcirom hit Is, Erika m~e, a dacreakci6, en-elmenynek a gyakor!asa
mindig lH'm n)'/Jlt az ete/hez. Egyik IIzsonncilliil eppen ott allt az asztalnal, amlkor az 6urinS le- - viselkcdesm6dok atvetelc
tort egy szelet kenyerbol cb')1 darabot, hogy nagy sletve bckapja, mlkozbcn osztotta a tdbbleknek utanzas
az enl11ual6t. Mint eKV kis1l1adeir, Erika szeijdt tdtotta. Az 6uono 6sztonosen beletette a falatkat. azonosulas
Erika megragta, lenyelte. J(apott m~t; egy elarabot. az Is pilianatok alatt elt[Int a szaidban. J(et ll1odellkoveteses tanul,ls
szelet kenyeret sileerlilt (t;yfalatonkent e!fiJgyasztanla. Mcisnap az eb(:dne! az uvono I~egprobal azonosftas
kozolt a Ie vessel. Mert egy kancillal, Erika ezt Is e!fogadta. Di!lItan kcrdeztc anyuka)cit, mit sz6! _ a gondolkodas mindenhat6saga helyett erzelemvezerc1t gondolkodas es cselckves ki-
minelehhcz. Az anya J))()solygott. Ehhez szokott, monelta, ncm cngedjz'ik, hogy megt()gja az rHeft, alakulasa
lItdna meg iisszekel~ic a szcp tlizta ait()kat a maszatos kezcvel! - jelenidejuseg
- a helyzetek egy szempontb61 val6 elemzcse
Az intezmcny - kisgyereknel az 6voda - az aktualis tarsadalmi crtekcket, normakat - buntudat es szegycncrzet kialakulasa
igyckszik kozvetiteni. SzcrencsCs esetbcn ez eleg j61 i1lcszkedik a csaladi ritusokhoz. - a jeitck fejl6Mse az egyllttlettol az egyi.ittmukodcsig
Ellenkezo esetben konfJiktusfomissa valik a tul nagy ki.ilbnbozoscg, az oszintc, hiteles vi-
selkedes scri.il, vagy valamelyik intezmcny presztlzse si.'tllyed.
Az 6vodaskoru gyermek er6s szexuLilis erdekl6dese, amely korunkban, a szexfilmek es
a szcxlapok hozzaferhetosege miatt meg kifejczettebb, sok negativ visszajelzest, kovct-
kczmcnycs b{intudatot eredmcnyezhct. Az erdeklodes targya, sok egycb mellett, a sajat
test, a Il1Llsik ncm, a noi es ferfi elet kcllek.:i, stflusa, szoldsai. Elvileg szexuLllisan felvila-

liT
40

Krfzislelcktan
Az Clctszakaszvaltcis kihfvasainak clegtclen megold,lsa, avagy a csaladi kon1 iktusok
megterhclese szamos tiinet, tlinett:gYlittes megjcknesebcn ker utat, a kbrnyezet szama-
ra is jclezvc a problcmM. Ebben az elctkorhan az cgycnsulyzavar leggyakrabban e16for-
d~l?, !clzesei: SZ?rongas'"evesz,:var, alvelszavar, pszichoszomatikus hinctck (pI. hasfajas,
fCJfajas), pSZlches credetu beszcdzavarok (peldaul dadog,ls), a vizelet, szcklct visszatarta-
sa,nak z,ava,rai vagy tulzott kontrollja (obstipelcic'J, szcklctvisszatardsJ, kcnyszercs-fcibi3s
tunctkepzes, figyclcmzavar, visclkedcszavar.
Az 6vodaskor cvci soran - a teljes csaladi rcndszcrt szemlclve - sok kon1iktusforras
adott. A korszak kezdete cs vcge cgyar,lnt fejl6desi krizis, amcly nem pusztan a gyenne-
ket, de rajta kcresztlil az egcsz csal;idot crinti, es rugalmassagra, megl..ijuLlsra, fejl6desre
k6ztcti.
3.2.4. Az iskuldba keriites krfzise
Hat-het eves kor kOrlil ujabb ugrasszcrtl V<iltozas tortcnik. Csokken a gondolkodas erzel-
mi t~lftettse~e, az ~ntellektualis crdeklades stabi1izal6dik, kia1akul a motivalhat6sag, a
szabalyok fellsmercse, az alkalmazkodokepesscg CS a tcrhelhct6seg. A gyermek alka1mas-
sa vaIik a csoporthelyzetben va16 kcpzesre, oktatasra. Fontossa valnal~'a tarsas kapcsola-
tok. A kortarscsoport mint az osszchasonIft,lsok terepe mercevc alakuL
A te1jesitmeny onmagaban oromfomis, indittatas lehet, de a sorozatos kudarcok es
meg nem felelcsek hamar elbizonytalanodast, az erOfeszitesek visszavonasat, oncrtekeIe-
si gondokat, kisebbrendllsegi crzest provokalnak. Az isko1aba Jepes osszetett, bonyo1ult
helyzet, amely soran ncm pusztcln a gyermek, de az egesz csalad megmeretadik. Maguk
a gyerekek is, a sziilak meg egyertelmtlen a klasszikus ,.gondtalan" gyermekkor lezarasa-
kent clik meg az isko1askort. Mikozben kedvct igyekeznek tcremte~i az intezmenvesitett
tanulashoz, egy-egy konfliktushelyzetbcn "ezt majd nem tehcted az iskolaban" s~logen
ncl probalnak fegyclmet elemi.
Az iskola mar tobbet kfvan az ovodanal. A beillcszkcdes, alkalmazkodas itt mar ke-
yeS, el kell fogadni a tarsadalom kcpvisel6jet, a pcdagogust, a tarsadalom elkepzeleseit
arr61, mit is erdcmes elsajatftani bizonyos eletkorokban, az aktualis szabellyokat, a visz-
szajelzes sti1usat, a versenyt, a rivalizalast, a teljesitmcny "osztalyozasat". Meg kell tanul-
ni udvariasan elvisclni az unalmat - elcgansan es szakszeruen megfogalmazva: turni a
monotoniat.
Vilcighfr{i akademikus kutat!) mcsClte, hog)' mcisodikos korcihan a tanftdno hehluatta idesanv-
jeit, mcgheszelni a gyermek gondjait. Finoman (~)'ekezctt koriiUcimi a problemat: a ,I.,'1'erek mi,id
intellelctualisan, mind erze/mi/cg eret/en az iskoldra. Ce/ozgatott csct/eges csokkcnt intellektua-
lis kfpcss/{I{ekrc. Eruckkcl is aldtamasztotta mondanil'a/~icit: a jhicska izeg-I!lozog, nem figyel,
nem k6veti a szvucget sth. ;1 szii/6 lIlagabiztosan moso/ygott: "HiszCIl mar nagvon c/{frc jar, ullat-
kozik az drdn" - sdhajtottfe/. ;1 pcdagrSgus hitet/cllkcdett. S:::erencsere a g)'crcketjrSl ismcr{f is e/-
tcintorfthatat/an anYl/ka nem vette ki fidt a mcisodikb6/, Ilem uitte gyogypedag6giai osztdlyba,
ahogyall tGmlcsoftdk.
Az iskolaercttseg nem annyira a kcpcssegck mcgletct ;)vagy hianyat, inkabb egy kor,
egy adott teirsadalom clvadsait jelzi az iskolaba lep6vel szemben. A lcgjellemzabb a hat
42
3. Az cletszakaszvaltasok mint krizisek
---- --_.~- - ------------ ---.----- ---.-----
ev koruli iskolakezdcs. Vannak orszagok, ahol negyeves kor !<o~uI indul. az ~skola ,(Auszt-
ralia egyes allamai, Hollandia), CS a gyerekek mcgtanulnak Irl1l, ol~asl1l mar h,atcve~ ko-
rukra. Tbbb allamban at, (it cs fel ev a bciskolaze1si eletkor (AnglIa, ,Wa!es',~szak-Iror
szag Izrael). A kcs6bbi beiskolazas hivei a het ev kori.ili idaszakot tartjak Idcahsnak (Da-
nia,'SvedOrszc1g, Torbkorszelg, SZUd,l11, Marokk6), elsosOI;ban ~z elc~form~;altas nehez-
segeit61, az iskolaba valo bekcr1.'t1csscl Cgylltt jar6 feszliltsegektol, az Iskolal artalmak ter-
h~itOl kidnjelk megkimelni a gyermekckct. ", '"
Magyarorszelgon a gycrmekpszichologusol~ nag~ resze lI;ka bb a hcteves eletkort. ta:t-
'a idealisnak. Vannak nezetck, amelyck szennt het-nyolc eves korra alaku1 csak kl blZ-
~onsagosan az "iskolacrettscg"'. Termcszctescn nem az inte11ektualis erettse~, hal~el;l,
hogy t.epes-e a gyermek a szab,ilykovet6 vi:elkedCsr.c',e! tudJa-e hala:zta~ll a kcszteteselt,
turi-e az egyhangllsagot, van-e ke116 lotartasa awk lra?t, a ,d~lgok Irant 15, amelyek nem
ke1tcttek fel az erdekl6dCset, kialakul-c benne :1 teljesltes ~genye, a ,fela,dattl..l~:a:, a he1~
zet osszefi.iggescinek a megcrtcsc. Vagyis hazankban az IS kola mar jol "e10kepzett es
el6keszitett" ayermckekct szcrctne fogadni.
Egy te1jesi~11Cnykbzpontti, civilizc1lt \'ilagban,. aho: a si:<c~esseg ki~Ll~tetett c}iek, ,az
eaesz csalad szamara felkavar6 lehct a gycrmek lskolaba lepese. A szulok egy resze sur-
g~tne, a meg eretlcn gyermeket is minel e!abb a padbanszcretn,~ la,tni. A t~bbs~g ViSZO~l,t
"fer' az iskolat61, a teljcsitmenyt61, a rcA h,hu~o tc\~ertobblettol, ,?S huzna a v~gtc~en~e
gig, "hadd Icgyen meg egy ki~sit gyer~k" ..A .~.ejtett ~~enet: a sZ~ll~ tart a telje~,ltmeny!e,r
tekelest61, az iskol<\t61, nem blztos sajat szu 100-nevclOl kreatlvltasa ban, nem sZlv~sen : al-
lalja az esetleges tobblctterhcket. A gyerek gyakran szorongeissal megy az Is!<olaba,
ame1y mogott burkolt llzenctek lapulnak: a sZl'I16 bizonytalansaga, rendezeticn vlszonya
a tanulassal, sajat megel6z6 kudarcai a teljesltmennyel. . " ,. ,. .
Bizonyara az a szi.ilO kepes jal atsegiteni gyermeket ,egy-egy fejlodeSl krt7;lsen, alo a sa-
jat gyermekkori e1etszakaszait gbrdiilCkenyen lCpte at, vag: ha nem, mar ~cldolgozt~
frusztraci6it. Elicnkez6 esetben tijraclcdnek az elnyomott fclclmek, szorongasok, emle-
kek es ucneraci6kon ativel6 kriziskent kfscrtcnek tovabb.
AZ isl<olaskor clejen stabiliza16dik - a korunkban kulcsfontossagll, a kes~!)~} sik~re:-
seget jelent6sen meghat,iroz6 - a viszony a teljesitmennyeL,.~ls6sor!):1Il a szulok mll1~a
ja es ertekei a dont6ek. Az a gyermek, aId mcgfaradt, mun.kaJ,aba;l Ioegett, vagy aZ,t n;ll~
dig sziikscges rossznak tekint6 szii16t 1at nap mint nap, alo ahg varJa, hogy e~t~, h~tvegl:,
nyari szabadsag legyen, ne kelljen dolgoznia, tcljesftenic" az l:ehezen f~g POZltlv Vls~ony.t
kiepiteni a teljcsitesseL LCnyeges, hogy a sziil6 kesz-e scgltel1l a gyerekenek tanulmanY~I
ban, elvezi-e a kozbs munldt, \agy elhesscgeti Liradts,igra hivatkozva, esetleg kotclcsseg-
hOI megteszi, de alig varja, hogy tul lcgyen rajta. .. " .. . 1 If
A tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal jobban fclnek azok a szul.ok gYc.rme.1<Uk IS <0 a-
ba keruICset61, akik magl..lk sem szcrettek iskolaba jelrni, szorongoak, gorc:osek vo.ltak,
akar sikeres eredmenyekkel a hatuk mbgott, akar nem. Aki elvezte a tanul~st, az hl;cl;-
scbben tl..ldja Madni a teljcsites szcretetet. Gyakran jol indul az iskolai kan~ler, de par ev
mulva, teljesftmenykrizis formajaban, az eredmenyek jelcntosen romlal1l kezdcn~k, a
motivaci6 megcsappan, a Iclkcscdes megtbrik. Lehetsegcs, hogy a gyerek csak a sZl..:lon~k
akart megfclelni, nem tudta saj,ltj,lvc1 tenni a tanulas (~romct, ~s,a pl:b~rtaskor~aJ~<~la~
f611azad. A teljesitl11~ny, az eredmcnyek zuhan6rcpulcsc lehct lazadas Jcle, lehd 1<IS.eb~
rcnduscgi crzes mcgnyilvanuLlsa, de egycb kont1ikt~shel~z~tcket IS takarhat. A teljeslt-
meny meg a fcln6tteknel is crzekeny mutat6ja a testl-Ielkl allapotnak.
 Krfzislclektan
3. Az clctszakaszv<11tasok mint krizisck

A mai tomegoktatas - Icnyegcbol eredden - Ilem a kulbnleges, kreatlv megold<lsokat 3.3. A serdiilokor - leggyal{oribb kamaszkori valsagok
favO~i~a~j:. ~ik~resnek lenni, j6! tcljesfteni ncmcsak tchctseg, intellcktus, szorgalom cs
motlvaClO kerdcse, hancm cgyfaJta alkalmazkodasi ligycsscg jclc is korunkban. Mar ncm
A serdu16kor a gyermekkorb61 a felnattkorba val6 <itmenet - kozismertcn viharos es iz-
peripatctikus n:16dszcrrcl, sctalgatva, odafigyclvc, kcrdcsckkcl kibontva tortenik az isme-
1mas - elctszakasza. A modern tarsadalmakban kezdete eldbbre kerlilt, a korszak ve-
retek at~das~. (~,m!e:ztveframlanak adatok cs informaci6k, nem fclkent kcpviseldktol,
hanem hzctesbol cia tanarokt6I, akik nem ritkan maguk scm creztek j61 maaukat isko-
i~
:: kitolodott, az egesz kamaszkor meghosszabbodott. A figyclcm, ,rairanyul,t, tine- ~
dzserek fontos cclpontjai a rcklamoknak, a kcreskedclemnek, a mcdwnak. Onallo szub-
las evcikben. A jx\lyat gyakran ncm hivat<lstudatb6L hanem kontraszelckci6vaJ v<llasz-
kulturat, tarsadalmi csoportot alkotnak, sajat retegnyelvvel, szokasokkal, crtckrenddel,
tottak, ide vettek fel, cz adatott. A pedag6gus visszajelzesei a tanul6knak _ hazai vizsaa-
latok szerint - jclcntOs szazalekban ncgativak, annak cllenerc, hogy az indfttatas Icge~o
magatartasformakkal. . ,
A serdli!6kor kbrlilbclli112 eves kort61 20 eves kong tart, de gyakran a prepubcrtas
s~bb motorj~,asikcr. Ncm vel,ctlcn, h?gy nagy szercncse, ha valaki onbizalmaban jclen- idoszakaban eppen ugy, mint a tfzes evek vcget kbvet6en is (posztpu bertas) taIalko-
tosen megcrosodvc, nem pedlg megtorve kcrliJ ki az iskolarendszerbol. A kishitusegek
zunk jellegzetcsen tincdzscrkori problemak~<al, jclcnse~~kkel..~ ka,mas~kor evcl~re el-
egyre Jobban egym<isra rak6dnak, a mcgcsappant onbizalmat mas tcruleteken Iehet
majd kompcnzalni a serliIest szenvcdcttcknck. h u'z6d6 ' izaalmas
b
feladata az identitas (belc<:rtve a neml Idcntltast es a tarsadalml, cso-
J " ,
portidentitast) ujraformalasa es ~tabili,z~las~. I~az.i "cnes:: :or~z~k, a kozc?P?ntban ,a
6, tab/azal. Atlllcnct az 6vod<iskorb61 az iskoL\skllrba sajat szemelyiseg, az en milyensege,. (:IJal, ertekel,; l,eh~tose~el a~lnak., ~ t~ne~zser ra-
ebred sajat egyedisegere, gyakran ,,1<Ivalasztottnak erZI magat, tobb torodest es figyel-
Hateves kor koriil kialakul a: met igenyel. , " . ..
szabalykavctes A pubertaskor pszi(ho16~i~i fciadatai n,agy ,t~rhcke~ ~~~1ak mmd ~rz,~lr11lleg, n:ll1d m~
szabalyfclismcres tellektualisan a fiatalra, ml1<ozben mcgkuzdesl strateglal vagy envedo mechamzmllsal
iranyfthatosag meg nem kellokeppen differencialtak. Sikercs esetbcn a korszak veger,e az ille~6 kcpe~
motivalhat6sag lesz analla Cs teherbir6 szemelyiscgkent bcilleszkedni a t,irsadalomba, es az elkovetkezo
csokkcn a gondolkodas erzclmi telftcttscge fiatal eveiben alkalmassa valik maid a felnott Ictre, a harmonikus e!etvitelre. Amennyi-
targyiasul az crdekl6des ben e folvamat megrekedt vagy re5z ben kudarcos, beillcszkedesi, onervcnyesftcsi cs on-
a tarsas kapcsoIatok fontossa valnak ertekelesi problemak, psziches tlinetck, avagy - a kesobbiek soran jelcntkezo - alkalmaz-
kodasi nehezsegek lCphetnek fel. " " .
A serdlil6kor a legjellegzetesebb elctszakaszvaltas, amolyan .allat~rv~slI~ker:t .mInden
- az intellektualis es erzelmi erettseg gyakran nincsen szinkronban egymassal
- az erzelmi eretlenseg megnyilvanulhat: jellemz6jet, buktat6jat, konfliktusait cs v<ilsagait megmutatJa a t;:Jlodes! krJZls~l~~el:,
figyelemzavarban nem vcletlenul tartanak e korszakt61 szul6k Cs peclagogllsok egyarant. Szamos kesobbl,
teljesftmcnyzavarban felnattkori valsa o , tart6s konfliktushelyzet, alkalmazkodasi zavar, beilleszkedesi nehcz-
beillcszkedcsi zavarban seg gyokerei a p~bertaskor feldolgozatlan konfliktusaira vezethetol: vi:s~a: . ,.
A valtozas harom sikon es harom szfnteren tbrtenik. Hatalmas blOlogm, pSZlcholo~l
lskolairettseg: ai cs szociologiai valtozasok es atrendez6desek zajlanak, amc1yek a tinedzser szerepet,
helyzetct es viselkedeset elctenek mind a harom fontos szfntcrcn, a csaladban, az 1skola-
- inldbb alkalmassag egy adott kor, adott tarsadalom iskol<ijara
rcndszerben e5 a kortarscsoportban egyarant bcfolyasoljak es atalakftjak.
- kepes-e a gyerek szabalykovet6 visclkedesre
- keszteteseit el tudja-e halasztani
- intelIektualisan erett-e
- fObb kovetclmenyek: 3-3.[. Biol6giai valtozaso1c
hclyzetmegertcs
feladattudat A kamaszkor hormonalis kczdctc az elso menstruacio, illctolcg az elso polluci6, ~atll,ma
kitartas hoz k6thet6. Az utobbi szaz cvben egyre korcibbi clctszakaszra esik a hormonalls valt~
monot6niaturcs zasok nyitanya, czt a folyamatot akccleraci6nak nevezik. Feltehctocn a j6lct, a~ egeszse-
a teljesitmcny igcnye gesebb eIetmod es taplalkozas magyarazza elsosorban a fejlodes felgyorsulasat. "A, X~.
megfelela ertelmi kepessegck szazad c1ejcn a lanyok clsd havi verzcse ami eghajlati ovezetlinkon 16 e~es kor k~rul Je-
lentkezett, rna 12,5 eva kbzcp-eur6pai Mlag. Tbbb mint harom cvvel clobbrc tolodo.tt a
testi eres, ennek erzclmi feldolgozasa, az identitasba val6 becpftCse gyakran nem kony-
nyu feladat, hiszen az esctek nagy reszebcn a hormon<ilis eres nincscn osszhangban az
erzelmi, pszichoJ6giai fejJ6dessci.

44
 Krfzislelcktan
--~ -----. -- --. -- ----- -- --- --- _. -". --- -- --- -. -- --- - -- -- --- - -- - -- -- _. ----.- --- 3. Az elctszakaszyjltasok mint krfzisek
~
--- --- ----._--._-------- ----------------------.-.-----------------

E~y also tagozatos kis!ciny tfz-tizenegy evescn igcn nehezen kezeli a n6i testi jegyek kentheti esemetcjct. A kamasz hirtclcn mas szcmmel nez rei a szi.ilore, nemesak ercdme-
megj~ler~~set e: a h~vonta jelentkezo memesz megpr6baltat,lsait. Szexualis g,1tlasoss,lg- nyeire, velemenyere, badtaira, eletmodjara, de hilscjere, nai, fcrfi szcrcpmcgva!asftasa-
gal kuzdo felnott nok sok esetbcn sz<imolnak be arnS!, hogy a korai nemi eres, a mcllck ra is. Amcnnyiben talL'i1 szam,'ira elfogadhata mindt, konnycbh dolga Icsz a neml szcrcp-
n:cgn~gyobbod<isa, a havi yerzes y,iratlan mcgjelcncse nagyfokLi fcJclemcrzest, g<itlasos- formalasban. Fontossa valik, hogy a szi.iloi ertckezleten csinos, apolt, fiatalos anyuka je-
sagot eS,v!ss7:ahuz6dast szi.;lt, amclyct meg todbb fokozott, hogy az utcan a ferfiak gyak- Icnik-e meg, szegyellni kell-e valami miatt a kortL'ir,ak clott a sZlilot, avagy sem.
ra? 'lIpan ~tIlusban fCJeztck I<I tetszesLikct. A szcxucilis forrad,llmat kovet6en scm javult
szamottevocn a csalcldokon bcli.i1i nyflt kommunildci6 a nemi eres Droblem,liroJ es a 7. tdb/dzal. Pubert,iskori te,ti valtoz,isok
szcxualitas kerdcscir61. '
,~ m~sod]ago,s nClni jc1lcFzctcssegck mcgjeJcnesc (alkati valtoz,ls, a mellck, ilJct6lcg a tanyok Fidk
pC~_l.S~. ~s a her~k novckcdcsc, a :lcmi szorzct mcgjcJcnese), a hirtcJcn nayeS, a mozg<is Mcnstruzki6 jclcntkezesc:
Biol6giai eres PollllcilS (ejszakai magomles)
graClaJanak emJattl rcndezctlcnsege mll1d-m1l1d az addigi harmonikus visclkedcs oatolt-
(11-16 eves kor) mcgjelenc'se (13-16 eves kor)
sagilt ol~~zza. Ncm k(~lmyu fcladat - gyakran meg gycrmeki lelekkcl - becpitcnt'a noi
vagya fcrfi testct az enkcpbc, clfogadnl, kczelni, (issLehangolni az addigi saj,'[tossagok- Nemi szervek A nemi szervek novekcdese A nemi szervck novekedcse
~<al. Ncm v~lc~lcn, hogy sok scrdi.i1O a testi higiene clhanyagolasa\al utasftja cl uj testi megindul, cs a korszak vegere megil1liul, es a korszak vcgere
Jel1egzetessegelllek cJfogadcisat cs Ix~cpftcse1. A testtel vala torodes m,'[r jelzi a slOmati- I befejezodik befcjez6dik
kus atformal6dc1s - lcgalabbis felLilctes - bcfogadaSLit. Nemi szervek muk6dt.'se I Megjelenik a menstru,ici6 MerevedCs (erekci6), ejszakai
A bioI6ia~ valtozasok sOJ::'lt bonyolitja, hogy gyakran, szcrencsere az esctek j6rcszc- (kezdetben a ciklus rendszer- magomlcs meginclul,isa a
ben pusztan atmenetIleg, clonytelenck ezek az ujdons<igok, rontj<ik a gyermcki szepsc- I tc:lcn, kes6bb szabalyassa nilik) korszak vcgere: szab,i1yos,
get, Igy nem esoda, ha clutasftcisra kcrLilnck. A sajat klilsore vonatkoz6 clJensc<>cs bealtf- erett ond6sejtek az
t6das azutan - ordbgi korkcnt - tovabb sulyosbitja a harmoniat akadalvoz6 cl~altozaso I on d6folyadckban
kat. Mcgjclenhctnek pcldaul a boron, leggyakrabban az a[((m pattanas;k, eoeszen a tor- Masodlagos nemi jellegek I Az emlobimb6 es a szemerem- Megjelcnik a szemercmsz6rzct,
zit6 clv,'iltozasokig, igazi pr6batetel ele allitva a fiatalt onbizalma fenntarta~,1ban. A IX1- Isz6rzet kifej16clese l1lajd a bajusz, kes6bb a szak,ill
j?S gyerm~ki ki.ilso fokozatosan felnottosodik, hoi elonyoscn, hal kevesbc, a karakterisz- I cs a testsz6rzct
tlkllS vonasok fcldolgozasa, becpitcse a szemelyisegbe ncm Ids feladat. Ertheto, hogy a Alkat IA n6iesedes incluLisa, a testsLlly Szel1lbetiin6 az ,id,il1lcsutka
kamaszok, ncm ,esak a Ic~nyok, szelsosegcscn sokat foglaJkoznak testLikkeL kLilscjukkcl, i gyarapod,lsa, majd a n6ies mc:gjc:lem'se, a hang l1lut,lI,isa,
azzal a benyomassal, amlt velhetoleg keltcnek a kivulLilJ6ban. alkat, kerekded fonmik {csf1'6, az izomzat erosoc!ese (szeles
A mcgjclcnessel vala viszony ket veglcte: az arakig a hikor elott bilOnvtalankod6 fia- mellek) kifejezettc villnak v,ill) , a korszak vegere a ferrias
tal, aki go:csos,cl: te.:z ~lcg.mindcnt a kfv<int hatas cJcresere, illctvc a tlikrbt, szepitkczest, alkat es izol1lzat kialaklll
mos~k~dastl f~suI.kodest k.l:artoa~ keri.iI?, a laza clhanyagoltscig polgarpllkkaszt6, de ha- Testhossz valtozasai A testmagassAg v,lltoz,isa A testmagasSLig v,iltozasa
sonlokcppcn onblzalomhlanyos allapotaban rekedt tlzCne\'C,. A kLizdelem "cue Ichet a fokozott, majd novekeliese fokozott, majd novekedese
kulso igcretcs asszchangolasa a szemelyiseggcJ, avagy - kedvcz6tlcn csetben _btart6s kt- lclassul, kialakul a vegleges lelassul, kialakul a vcgleges
seb~rcndusegi erzes. Ez lItobbi nem ritk,ln irrealis. Vonz6 nok gondoljak magukat gyak- magass,ig (20 eves korra) magassag (20-22 eves korra)
ran Jelcntektclennck, Litlagosan magas fcrfiak alaesonvnak.
A biologiai valtozasok tcrmeszetescn nem cgy Jak;tlan szigeten, hancm esal<idi kor-
nyezctben, iskolai, avagy lakohelyi kortarsak kozott zajlanak. Az addig i6 csetben kom-
pe;cn; csalad :C1~mcnyc lecrtckclodik, hiiba iSl11ctelgeti cgy anyuka ,,;gy apuka, milyen Patricia tizenhat evcs Iwrara igeui Iwsszu Idbli, karcsli, SZ('ike SOrenYll SZl{pSCggc llU,ttc ki m~gat.
szepseges az 0 Imlcanya, ha az osztL'ilytcirsnok - gyakr,1I1 kegyctlcn \'isszajelzcsci _ az Bombdzd hilseje ellencre minden idejet noi praktikak, kel1cCk, j()i;yaszt()szerek, ovek, kremelc,
ellcnl~ez0.i.ct bizonyitjak. Sajnos a szi.i1ok sokszor clfclejtik mcgt,imogatni j,1nyukat, fiu- testgyakoriatok tanulmdnyozdsdval toIt('Jt/e. Eg)'etlen szem'edclycl'c a szipipar es a testslily ellcn-
!<at k~lsCJukben, a .kam.asz nCI~1 I~ap se;llmifcle "isszajelzcst, vagy cppcn negativ meg- ordse valt. Nem f(J';'}'ott Ie tlihott mertt;kben, sel71mifl;le anorexidra utalrS jelct nem Jl1lltatott,
jegyzesckct kell elvlscll1lc testsulyara, bc5rere, haj<ira, dltozkadcscre vonatkoz6an. B,ir a csupan az erdekldde:~ sdikiiIt be. Felldzadt a pijrkalt()!, (;S nintott szeletek vi/dga ellen, es kes.edl l

csalad velel~cnyc 1113r, kO~'ln~scr:l o]~an mcrvad6, mint a gycrmekkorban, sZLikscg van zald leveleket rdgcsdlt, gyal1lis magl'akat ropogtatott, mik6zben a csalddj6(ZlJenjal~t(~zta szonw-
az elfogult es mcgerosltcl1l mmdlg kesz sZLilore, aki dcsod,ilkozik tincdzser leanya szep- latlanul a sziluds l{oml)(Jcot..MiutLin a sziplparral t6lt/ht idtf minden szobad percetjolemcsztet-
segere, tia ferfiassag,'ira.
te, tanulmanvi er~d/1lin\'ci zuhw/(5repiilist /1lutattak, is a sZlih'ik uah5ban agg6dni kezdtek.
Nem pusztcin a nemi identit,is testi jcgyeinck a bcepftcsc indul el, han em a csal<iddal Patricia l7;caroaal/1la~ta,
""Il~
ho':v attol rctte!!, ol\'on les;; fel/1('ittlwrcira, mint idesal1}'ja, aid szLiz
'd
val6 kat~cs?!at i:. ,l~al,akul. Pcldaul a gyermekkorban mindenhat6, c1c tulsu!yos, anmaga-
"",, u. '
kild ki5riil /1lozgott, slafrokban jdrt, mat azt tartotta kenyelmesnek, es nem sZ,()r!tott~1 telt l 0-
val kevesse torodo cdcsanya antlll1oc!elle VLilhat, es gbrcsbs szcpeszeti strategi,lkra scr- mait. Scm j()(irdsz, scm kozmctikus nem szercpelt etct(iben. TudomallJ'os kutatokent, 1gen elfog-

.17
 3. Az cletszakaszvaltasok mint krfzisck
KrfzisIelcktan

lalt livin, sajruilta a felesleges idotiiltest. /1 gyermcksziilest kiivet{fen boldogan letette a noi sze-
rep kiilsOdleges terheit. A kamaszlany problemaja at is ualtozasra kr!nyszeritette. A kislany onbi-
zalma az ~nyuka testsLilydnak megfogyatkozcisciual, dpoltsdgdnak nilvekedfsevel szinkronhan
erasiidott. Edesany.fa a kiilsejivel, 5 meg a tanulmdnyaiual kezdctt tobbet tbr5dni.
A kort,1rsak serdulokorban kiti.intetett fontoss,lguv;} \',\Inak. Mar kilcnceves kor tajan
elindul rcferenciacsoporttJ alakulasuk, de akkor meg csak az bsszehasonlfto funkcia do-
mina!. Tinedzserkorban a kortirscsoport mind az osszehasonlitas, mind az ertek es nor-
mativ funkcio tekintctcben vonatkoztatasi csoportta v,llik. A kiilso jcgyekbcn, a muta-
tassag megitclescben is a tarsak velcmenye, ertekftclete a dantu. Az a szep, akit a kortar-
sak szepnek minasftenek, gyakran nagyon is kommersz ftcletck mcnten. Majd evckkel
ki:~sobb, egy-cgy erettsegi talalkozon fog csak kideri.ilni, hogy a fclnottkor mar mas eszte-
tikummal ertekc!. A kicsit "erdckesebb" ki.ilsej(j serdi.ilot biztosan nem vigasztalja, hogy
het-nyo!c ev mulva nagyon sikeres es vonzo lesz, addigra mar tehet, hogy jclentos bner-
tekelesi mfnuszt gyLijtbtt bssze. A fiatalok - b;:\rmilyen meglcp6 is - nagyon konzervatf-
yak, persze a saj<it normaik menten. Raadasul, mint a gyermekkor cgeszen, a ki.ils6 tu-
lajdonsagok itt is tulhangsulyoz6dnak, igcn sokat kell dolgoznia a nepszerusegert cgy
cl6nytelcnebb ki.illemu fiatalnak, bar lchet, hogy cppen ett61lcsz differencdltabb a sz~
melyisege. Egy kis szenvedes - az clvisclhet6 mcrtcken bellil - segftheti a fiatalt, hogy
empatikus, differencialt, a dolgokat tbbb szempontb61 mcrlegclni tuda szemelyiseg~e
formalodjek. . (kereses, kuzdcs, probalgatas) - menten csoportoslthatok. Ezek kombIr1aCI0laboi Irta Ie
tekrendszer kialakulasa. A kort,lrskapcsolatok, baratsagok, szerc1~m mind-mind/e~t a f~
Iyamatot, az en hilbnbbz6 helyzetekben Cs ViszOllylatokban v~lo, megta.~asztalasa~,se,gl-
tik. Kedvez6tlen esetben a klilbnbbz6 szerepek osszehangoltsaganak hlanya, kotodcSI,
onertekcIesi zavar, beilleszkedesi problema lchet a kovetkczmcny.
Az identiLis kialakitasa hosszadalmas szocializici6s folyamat crectmcnye. Az elsa mu-
hely a csalad. A kcsobbiek soran a tagabb tarsas ~(~r~yezetben is forma.16.~lik.a s/~emelyi
seg. Legmeghataroz6bb tenyezo a csaladi szocla!Jzaclo, de fontosak a kUlo~bozo csopor-
tak is, amelyekbe az illeto tartozik, hiszen a tarsadalmat ezeken a konkret kapcsolato-
kon keresztul tapasztalja meg. Az interakci6k cs a tapasztalatok a tudatosod,1S vcgered-
menye, egyfajta enkep, amiv.cl azonosulunk. / / . , . .. '" .
Az en-azonossag sokfele vIszonylatban formalodJic a csaladl helyzet, kotodes, ntusok
es mitoszok, a tarsadalmi pozicio, a csoporthelyzet, az etnikai, reteghelyzeti, nemzeti,
politikai hovatartozas, a nemi szcrcp mil.ld-m.i~d,alakitja. M~sok reakcioja, ve~emcnY,e,
visszajelzese nclhilozhetctlen az enk~p loalalotasahoz. !ermeszetesen a:: egyes Idcntlta~~
elemck egymassal lltkozhetnek, a vlszonylagos harmol1la megteremtese nem konnyu
dolog. A modern tarsadalmakban a kotbttsegek, tradiciok mcglazulasa, az, en cl(5terl~c
kerulese, az individualizacio miatt sokkal osszetettcbb fcladat a koherens en-azonossag
megfogalmazasa. ..' ." .,
James Marcia 24 (1980) Erikson elmeicteb61 kllndulv.a, az Identltas-sta.:u~zt ,vlzsga:t~.
A korszak problemajara adott megoldasok kct dil:nenz,1O -_ az elkotclcz?l~:s ,cs, a }<rIZIS
Marcia a klilonboz6 identitas-statuszokat.

3.3.2. Pszichol6giai vdltozasolc 8. tablazat. J. Marcia identit<~s-st,~tuszmodellje

Volt-e ldentitciskrfzis?
A serdul6kor a pszichoszexualis fejlOdcs bcfejezo szakasza, a feln6tte valas nyitanya.
Nem Ids feladat a noi, illetve ferfiszercp beepitese a szemelyisegbe, az identitas lijrafor- igell nern
malasa es osszehangolasa. A tincdzser crdeklodcsenek kozcppontjaban elsosorban on- Megval6s[tott identitas Korai zaras (kerescs nclkld
igl'll
maga all, e korszak szinte torvcnyszerLlen narcisztikus, minden kfnjaval, szenvedcscvel (megelte a keresest es e Ik6te1ezodott)
es gyonyorevel, megindito elmcnyevcl egyutt. Az en-identitas, az cn-fiIoz6fia megalko- Utrejbtt-e elkotelez6dott)
tasahoz az orbk kerdesek foltcvCsc es
megvalaszolni pr6ba!<1sa elkeri.llhetetlcn: "Ki va- elkotelezodes? nem Moratorium (pr6b,lIgatja Jden titascl iffLlz i6
gyok cn?" "Mi dolgom a vilagon?" "Melyek a fontos crtekck?" "Mi az clet - elsosorban a lehetoscgekct, de meg (sem kcrescs, sem c1kotc1e- I
a sajiit, szemelyes tlet - ertelme?" "Hova tartozom?" KJmaszkcnt egy kicsit mindenki fi- nem kbtelezoclott eD zodes nincsen, az erte]ucnd \
loz6fus, pszichologus, tarsadalomkutat6, kblta, m((vesz, gondolkodO. Meg azok a fiata- csetlcges)
i
10k is verset frnak, zenclnek, k61toi mondatokat mondanak, akik egyebkent nem foge-
konyak a muveszetek attetsz6 vilagara. A serdi.il6kor az onismereti kfvancsisaa cs erze-
kenyseg id6szaka (Mcrci,23 1990).
A tinedzser en-formaI6dasa, szerepkerescse kozben megvaltozik a viszony~ ki..irn~ezet~
b

Freud pszichoszexualis fejl6dcsclmcletcbcn a serdlilokor a bcfejezo, J gcnitalis sza-

kasz. A latenciat kavet6en ismct el6terbe kerul6 Odipusz-konfliktus megoldasa: a csala- hez is. Ez az egyik legszembctLin6bb konf1ikt~sforra; n;ind a. csal~dn~l~, mmd ~z.lskO~~~
nak. Rendszerint a szul6 nehezen eli meg a plCdesztalrol valo ledontesct, addlgl komI
don kivuli szcxualis partner megtalalasa. Erikson pszichoszocialis fejloMselmcletcben a
tenciainak clveszftesct. Miutan az erzelmek visszavon6dnak a csaladtagokr61, cs gyak~an
serdul6kor jellegzetcssege: az identit6s uagy szerepkonflizid. A szakasz feladata az en-azo-
csaladon kfvuli szemelyekre tevodnek at, megjclenhet az ideal, aki a szi.il6kt6J feltLin6en
nossag, a folytonossag, a koherencia megszerzese, az identitas megszilardul<1sa, stabil er-

----------------
24 Marcia, J. E. (1980): Identity in adolescence. In: J. Adelson (ed.): Handbook of Adolescent
23 Merei F. (1990): Az Linismereti erzekenyseg a serdli!6kor kezdeten. In: Kosa E.-Ritook M.:
FejI6ctesielektan Szoveggyujterneny. Tankbnyvkiad6, Budapest. 444-472 p. Psychology. New York, Wiley.

49
48
 r 3. Az cletszakaszvaltasok mint krizisek
Krizislclcktan
kliJonbozhct, de ncm ritld.n sok a rcjtett hasonI6s,ig. Az ideal, a rajong,ls targya Ichet ba-
dt, mcdiasztilr, zencsz, manapsilg m,h ritbin pedag6gus vagy koztisztelctben all6 fel-
nott. A tarsas elet ujjaszcrvezodik (Cole, 2001), a kort,irscsoport jelentoscge megnovek-
szik, crtck- CS llormatcremt6vc villik, a viselkedcst, szcrcpformal6dast alakftja ujabb osz-
szciitkozcscket provoldlva.
Az igai',lcrt harcolo, ,U1and6an vitatkoz6 cs ellentmond6 tincdzscr valtozasra kesztet
minden kit, aki k6zvetlcn kapcsolatban all vele. Fokozatosan clindul a sZlil6kr61 val6 er-
zclmi lcval'ls hosszu folyamata, kczddben pusztan a vclemeny ona1l6 form,llasa terule-
ten, kes6bb d6nteseiben, egzisztcncialisan, f6Idrajzilag is. A tevckenyscgek is jelcntosen
atalakulnak. Az addig beszcdcs cs k6zvctlen gyermck bezark6zik a szobajaba, nem me-
scI az elmenyeir6L vagy csak ritkan, ha ncki is van kcdvc hozz,1. Keresi az egyedi.i]]etet,
es ezt fcloldand6 a kortarsak tiirsasagat. fl11mel-,lmmal \'CSZ reszt csal,ldi programokban,
amit eddig csodalt, azt elcs kritika ala vcszj, inldbb a barMja velemenyet fogadja el, mint
az addig esetleg isten{tett szi.iI6et.
SerduJokOJ~ban az intimitas, aZ egyuttlet a masikkaL a tobbiekkel, onmagaert az clmc-
nyert fontos. Igy lehet megtapasztalni cs folCp{teni az uj cn-hatarokat, ki pr6balni a ben-
soseges kapcsolatba ICpest anclkLil, hogy az en stabilitasa seri.ilne. A kozelseg, a megerin-
todes, a gondolatok, erzesek koIcsonos cserejcnek es megcrtcsenek atclcsc kiilonleges el-
meny. Az intimitas varazslatos, de egyben felclmetes is. Meg sZLikseg van vedelemre,
rejtozkodcsre, a seriilekeny en meg6vas,ha. Nem olyan egyszerG az idealis k6zclseg-ta-
volsag megteremtese, sok k{serletezcs kcll hozza. Sem tulzottan es elijeszt6en kozel men-
ni, belezuhanni a masikba, scm atjarhatatlan falakat cpIteni nem szerencscs megoldas.
Barrits<lgokon, parka pcsolati pr6balkozasokon, csoporthoz tartozas clmenyen kcreszti.il
gyakoroljak a serdiil6k szerepeiket, stllusukat, cn-vcdelmLiket.
A serdiilokori erzclmi valtozasok legzajosabb, konf1iktusokban lcggazdagabb terulcte
a sZLilokkcl val6 kapcsolat - gyakran igcn viharos - atalakulasa. A tincdzser a csalad be-
fogad6kcpesseget, nyitottsagat es rugalmass,lg,it is pr6bara teszi. Sajatos informaci6for-
raskent hozza be az uj generaci6 ertckeit, velcmenyet, divatjar, kulturaj,1t cs szokasait.
Ha merev elutas{tasra talal, ha ncm tapasztalja meg, hogy 6 is valtoztathat, nevelhet,
hathat, tart6san bezarulhat a sllilok slamara. A sZlil6kben val6 "csaI6das" nem pusztan
sulyos scrulcseket okozhat a serdi.i16ben, de tulzottan ki is szolgiiltathatja a kortarscso-
port el6nytelcn befolyasanak.
A pubertaskor fcj16desi klizdelmei soran a konf1iktusmegold6 strategiak, ilIetve az
envedo mechanizmusok is valtoznak. A tagad,ls, a nemet mondas az en-hatarak stabili-
zalasara val6 torekves jek, hasonl6keppen, mint ket es fel, haromeves kor taj,ln. Tcrme-
szetesen pubertaskorban ez magasabban differenciiilt szinten zajlik. Meg nincsenek lij
valaszok, meg nem eleg fcjlcttek a coping stratcgi,lk, de mar szi.ikscg van cJhat,iroI6das-
ra, az en erejenek megtapasztalasara. Ezeken a konf1iktusokon kcresztul alakulnak, fej-
16dnek, stabilizal6dnak a meghizdCsi stratcgijk.
Anna Freud szerint a scrdLilokor tipikus elharito mcchanizmusai:
- az erzelmek visszavonasa a csaladr61, es masik szcmclyrc val6 atvitele,
- az crzclmck cllentctbc forditasa (tulzott kritikussag, kiabrandultsag, intcnzfv lazadas),
- al crzclmck visszavoniisa onmagara (narcisztikus regresszi6),
- ellen,11hls a serdlilCs lelektani folyamatainak, a gyermekkor vedcJmebe meneklilCs.
9. tciblci::al. PubcrtJskori pszichoillgiai wiltoz.'isok
a pszichoszcxualis fcjl6dcs bcfcjez6 szakas?a
al idcntit,ls ujraszervezcsc
mcadltozik a k6rnyC?cthcz valc) viSZOllY
az i~1timitas, a lclki kbzclscg mint a te\lckcnyscg fO tartalma jclentkezik
intim kapcsolatba ICpni tudas, az ona1l6 en scriilese nelkul
a kordrscsoport jclentoscgc megnovekszik
elindul az erzelmi levalas a sZlilokr{5]
a fclnott identitas fokozatos kialakftasa
fejlett kOlltliktus-elharit6 technikiik formalasa, stabilizalasa
a gondolkodas eltavolodik a k?nkrc.tt61, es abs~traktt,'1 valil~, '
kepesscg a formalis logikara, osszefuggesek fehsmcrese, muvcletek hasznalata
doterbe kcriil a fantazia, a kreativitas, az igazsi1gcrzet
felfokozott az intellektuil1is erdek16dcs, a kornyezet megerteni aka rasa
lehetoseg a baondolkodas tbbbszempotllsag,lra
lntellektualisan is jelentos valtozasok tbrtennek a tlzes evek alatt. A gondolkodas eltavo-
lodik a konkrett61 es absztraktta valik. Kialakul a kepesseg a formAlis 10gikJra: az okok
es kovetkezmenyck felismeresere es clcmzcsere, a logikus ervclesr,e, SZi~lb6lumok n~e~
ertesere, a kombinaci6k cszrevctclere, a mGveletekkel val6 munkara (Plaget, 1966). Elo-
terbe kerul a fantazia, a kreativitAs, nagy a foge!<onysi1g a filoz6fia, a muvcszetek, a vilA-
got magyadz6 elmcktek ir,lnt. Fclfokozott az intellcktualis erdeklO~es a kbrnyezet meg-
erteni akarasara. Kialakult a lehet6seg a tobbszempontu gondolkodasra, egy-egy hclyzet,
erzes, tortencs masok slempontjaMI val6 megcrtescre, atcrzesere. , ,
A pubertaskor szamos izgalmas v,lltozasa, feladata kOZLil haram alapveto fontossagu
emelkcdik ki (Vikar,2s 1980):
1. A szft/okrol val6 fokozatos erzelmi lcvalas, az clszakadas. .
2. A szexualis szercp szemelyisegbe val6 beep{tese, az idcntitas ujraszervczesc cs stabJ-
lizalasa. .
3. A jovend6 tarsadalmi szerepre val6 szocializaci6 (palyavalaszras, tarsadalml nor-
mak becpitcse a szemclyisegbe).
3.3.3, Szoeiologiai vdltoZL1S0k
A serdi.il6kor jellegzctesscgei, tipikus kontliktusai Cs krizisei nem fugg~t.lenek att61 a tbr~
tenelmi kort61 cs tarsadalmi kbrnyezettol, amclyben ez a folyamat za)IJk. A kamasz.k01:1
valtozasok tarsadalmi mcghatarozottsaganak mertckct jclzi, hogy vajon minden torte-
nelmi korban hasonl6keppen (idotartam, testi-lclki jellegzetessegek) zajlik-e ez a folya-
mat, illetoleg minden kultllrara jellemzock-e ezek a jcllegzetessegck.
2S Vildr, Gy. (19I)ll): Az ifjt'il<or v,lls,\gai. Gondolat kbnyvkiad6, Budapest.
KrfzislClcktan
Kultudlis antropol6giai kutatasok (Margaret Mead, 1928) szerint a primitf\' tarsadal-
makban a pubertaskor lCnyegesen rovidebb es zokkenomentesebb idoszak, mint a civi-
lizalt orsz,igokban. A j61 szabalyozott tarsadalmi e!ct, a hagyom,~nyok, szoldsok ereje, a
lenyegesen ke\'esebb es egyszerubb tarsadalmi szcrep, a korszakvaltast egyertclmuen jel-
zo beavat;;isi szcrtartas mind-mind t,imogatj,lk a gyermekkorb61 fclnottkorba val6 atme-
net problCmamentcssegct. A drsadalmi elvar,lsok es a pozfci6 is megvaltozik. A kepzes
hosszadalmass,lga, a tarsadalom eros rctegczettsegc, valamint az atmeneti idoszak meg-
nyulasa alapozza meg a serdiilokori krfzist, vagyis a biol6giai es pszichol6giai en~s tarsa-
dalmi es tortenc!mi kerctbe agyazottan tortenik.
A serdiilokori krfzisnck ncvezett jelcnscg korulbc!iil sz,iz eve eszlelheto a fejlett tarsa-
dalmakban, szinkronban a munkamegosztas differenci,1l6dasaval, a tarsadalmi retege-
zettseg finomod,isaval es a szerepek egyre bonyolultabba valasaval. A mult szazad elejen
meg a gyerekek, ifjak alig vartak, hogy hosszu szoknyat vagy nadragot kapjanak, a fcl-
nottosodCs jclkepet visclhessek. Ertek volt fclnotte valni, teljes jogtlan bckapcsol6dni a
tarsadalomba, csaladot alapftani. Killonosen a huszadik szazad masodik fele utan, az if-
jusagi kultura, a fiatalsag mint 6na1l6 reteg megjelenese idoszaldt6l kezdve a felnott-
korba val6 belCpes mar nem annyira vonz6. A tinedzserek saj<itos szubkulturat alkot-
nak, rajuk jcllemzo viselkedesLljtakkal, retegnyelvvel, slOk<isokkal, divattal, ertekekkeL
Reklam, kereskedclem, hilonboz6 ipar,igak, media igyekszik befolyasolni, mcgh6dftani
a tinedzserckct cs a fiatalokat. "Felnotte valni" mar nem ertek, inldbb felclmetes, mint
ahogyan ezt az cgyre szaporod6 szamban elk6telez6desi vaJsaggal kiizd6 fiatal igalOlja.
Serdill6korban megvaltoznak a tarsadalmi elvarasok es a pozici6, a kortarsak valnak
referenciacsoportta, illctve szeme1lye. Tanulmanyi, kepz6desi dontesekkcl cl6kesziilete-
ket ke1l tenni a tarsadalom szcrkezetebc val6 betagoz6d,1sra. A fcjlett tarsadalmakban a
rossz dontes korrigalhat6, de az onbizalom a teljesftmenyen, a tanulmanyi sikcressegen
keresztiil is jelcntosen formal6dik, az clszenvedett seriilesek mar nehezebbcn regene-
ral6dnak.
)3.4. A serdiilokorifejlades fa tendenci6i, serdiil67wrifeladatok
A sziil6ktOl vain erzelmi fiiggetlenedes, folwzatos !evalas, az elszakadas
A pubel1,iskor lcgfontosabb krfzist teremto hclyszinc a csabd. A sZLiloi par feladatvcsztett
lesz, kompetcneiaja esbkken, gyakran iitkoznek az otthoni normak az el6terbe keriilt kor-
tarsesoport etekeivc[, amcly komoly fcsziiltsegforras lehet. A valasok is gyakoribbak a ti-
nedzsert nevel6 csal,idoknal. Ennek egyik oka, hogy a szilloi feladatok, gondoskodas,
egyuttmukbdes c1fedtek a hazassagi kapcsolat kiiiriilcset. A serdiil6 onall6sodasaval, kri-
tikus magatartcisaval fclszfnrc hozhatja a mclybcn lappang6, alva konfliktusokat.
A kamaszkort61 valo fclekm, a sajeit tinedzserkori problemak feldolgozatlansaga esz-
koztclcnne tcheti a sziilot - vagy a tullOtt szigort vagy a lemond6 engedckenyseget va-
lasztja. Ugyanolyan problematikus, ha nem Ichet mcgkiizdeni, mint az, ha nines kivel.
A tulsagosan Z,1rt csahid ncm mutat kapcsol6d<isi mintakat, konfliktus-megoldasi model-
leket. A mcrcv es leklizdhctctlen falak koziil nem khct fokozatosan kilepni, esak hirte-
len es vc1bagosan. Hasonl6keppcn nchczfti a kamaszkori fcjl6dcst a dcstruktfv, szetesett
esalad, a nemtorodbmseg, a hat,irnclkuliscg, az agresszivitas modellje. Sem a tulsagosan
3. Az cletszaKdszvalt,isok mint krfzisek
~~~ -~~- -~- -
.~-~ .-- -- -------.- -- -~ ~- .. _- -- --- --. -- -. ---~ -- _. -- -~ .. -.. --_. ----- _. ---
sima, scm a nagyon zajos Icdl,is nem iddlis, at cl6bbinel a korai felnottkorra tol6dnak
a kamaszkori konfliktusok, az ut6bbinal torekennye valik a csalad lcgfontosabb funkci6-
ja, az intimitas, a biztons~ig, amelyre meg igencsak szuksegc val; ~ fiatalnak; , ,. .
A gyermckkent meg piedes7talon leva szill6 fokozatosan valosagos figurava vallk, hl-
baival, gyarl6sagaival, erenyeivel, crtekeivcl cgyctcmben. Ez a folyamat nehezcn megkc-
rillheto ahhoz, hogy az ifju majdan erds es 6na116, dontcni tud6, ke1l0 magabiztoss,iggal
rendelkez6 fclnotte dljek. Sok sziila nehezen viseli, hogy tinedzser gyermeke megkcr-
dojelezi velemenyet, donteseit, alJand6an ellcntmond, elctvitclet. anyagi helyzctet, pa-
lyavalasztasat kritizalja. A serdu16, ha bilincseket cs akadalyokat crez onalJ6sodasi har-
cai soran, lehet, hogy kimeletlcnebb Iesz, tlilsagosan nagynak szeretne hitszani, gyorsfta-
ni fogja elszakadasat. A barmelyik oldalon tul sok sebet okoz6 kamaszkor kesobb nche-
zen korrigalhato nyilt, 6szintc, barati fclnott kapcsolatt,l.
Agnes tizenhat evcscn u(!;s6 kctscgbcescsa,en {, tClI1cicstalansclgciocl71 vr/te be a htizi patilw
gyo,gyszereit. Evcle clta lecltcsben cit desan):jcival, egyszenI de rcndezett kiJriilmcnyck kc)ziitt. Ap-
ja erosen ivott, vcilcisa 6ta elhanyagolt lakcisban, alkalmi munkcileb61 cit. Agnes tltoleban lcitogat-
ta es uitt neb olvlcor cnnivalt5t. Edcsal1jja kizar(Slagosan alearta a szerctctet, mindcllt mcgbcszfl-
tek, egy szobcibcU1 aludtale, bar volt ket lak6hclyisegiile. .
A kislanv kamaszodasa olwzott nchany vcszckcdest, uitdt, de Agncs passz{u, kont7ilctust keriil()
szemelyiseg ICven mindig engedett. Ncm ment 1'1 a baratn()iuel sZ()ralcomi, mert anjja tii! korai-
nak talalt~. Nem maradt ki kesoig, mert Cdesanyjcinak rcmkepci voltaic I1mikor megjclcnt az clsS
flu, meg nem leomolyan, inkciM lehet()s(;gkCnt, a milo rosszullettel, uemyomcisprobICmdkkal rea-
galt. Agnes !,'),otrffdott. Nagyon szaettc edesanjjat, de egyre letdrtcbb Ictt Cl sok bilincst(fl. Az utol-
so csepp a pohcirban Clo'Y islcolai :cnes-tanco.' mulatscig k{nallwz() lehet(iscge lett. /1z anyq nem
mondott nemet, de szenvedo telcintete, s6hajtozcisai, szonmgasa bdrtonbe zarta a Mnyt. Erdcml
kOr)fliktusmegoldas hUan, hiszen ezt ne111 tanulta meg otthon, a c~'Yo!''YszcrheuCtdt ucilasztotta.
A kesleltetett c1szakadas mogott tul slOros, elszakfthatatIan kotclekck huz6dhatnak meg,
nem ritkan egyszillos csaladoknal, ahol a gycrek c1vcszftese egyben a tc1rs elveszftcsct is szim-
bolizalja. A kamasz 0ldalar61 onbizalomhiany, fe!c!cm az 6n,1IJ6sagt6l, a harct6l, a l.<o~:a~
sak kritikus megjegyzeseit61 magyarazza a levalasi torekvcsek hianyat. Gyakran a szulok IS
tartanak a killvilagt61, keves kapcsolatuk van, csak otthon es egymas k6zott erzik l11a~llkat
biztonsagban. A fiatal 6na1l6sodasi torckveseire panikkal reagalnak, ugy elik meg, 1111lltha
a szeretct, a bensoseges kapcsolat veszne cl a jogos fiiggctlcncdesi torckvcsek soran. . .
A kesobbi parkapcsolatokat nagymertckben befolyasolja a scrdiilokori idcntitas dlffc-
rencial6dasa, a szillokr61 val6 crzelmi levalas sikeresscge, az ('inaIl6 dontcsek, allasfogla-
lasok, amclyek soran er6s6dik az onbizalom, a batorsag. A burokban ncvel6dott CS scr-
dillt fiatal tulcrzekeny es bcitortalan maradhat, nem tudja megtapasztalni sajat ertekclt,
szemelyisegenck crcjet.
A pszichoszexwHis en-azonossag szemelyisegbe integralasa
Az identitas - azonosulas a t6rtenclmi, tarsadalmi es szemclycs eletterbeli pozfci6val es
helyzcttcl. A szcxualis identitas: a sajat nemmel, a szexualis ircinyultsaggal v~16 azonost~
las. A pszichoszcxualis identitas a parkcreso torckvcsekct cs a parkapcsolatl alkalmassa-
Krfzislelektan
got is magaba foglalja. A kodbbiakban mclr volt rola sz6, hogy a serdi.il6kor az identi-
taskereses id6szaka. A szi.il6k altai teremtett identitas veszft erejcb61, akar megkcrd6-
jelcz6dhet. Hatekonnya valnak kLilonboz6 ideol6giakat kozvetft6 vallasi, politikai cso-
portok - kevesbe szerencscs esetben - valamilyen szubkultura ertekeit kozvetft6, akar
szels6seges csoportosulasok is (peldaul: szektak, drogfogyaszt6 kOlossegek, bunoz6 tarsa-
sagok), amelyek gyakran csaladi funkci6kat latnak eL
Mindezck mcllett a n6i, ferfi szerepmegoldeisok es szcxueilis kesztctesek beepftesenek
bonyolult, szorongc'isokat, oncrtckelesi zavart, veilseigokat provokcil6 idoszaka is zajlik.
Az els6, eilta\;aban onkielegftesben megnyilvanul6 szcxueilis pr6beilkozasokat manapsclg
mar ncm ovezi tabu, de gyakran kfscri meg blintudat. A patnerkapcsolati pr6balkoza-
sok, amennyiben sikerre vezetnek. nagymertckben novelik az onbizalmat. tart6s peir-
kapesolat az erzclmi crest is gyorsftja. Kezdctbcn a veilasztasok egy dimcnzi6 menten tor-
tcnnek (leggyakrabban a hillem Cs a esoportnormeinak val6 megfeleles). A kesohbi pr6-
balkozeisok mar diffcreneiclltahban fedik a szi.ikseglctckct, a szemelyiseg sajatossagait.
A parvalasztasi erettseg leginldbb tobb kapesolati kfserlctczcst kovet6en alakul ki. A si-
kertelenscg, a kudare az enkcpbcn komoly torcst crcdmenyezhet, az onbizalom melyen
scrtilhet, egeszen a tart6s visszahtiz6dasig.
A psziehoszexualis fejl6des zavarai cs krfzisei az egcsz szemelyiscget erintik, hiszen ti-
ncdzserkorban mcg nincsenek komoly kompenzeil6 ellenp61usok. Problematikus, ha az
elctkorhoz viszonyftva ttll kodn, tul gyakran crik szexucilis ingerck es elmenyek az
illet6t. PCldaul a kcnyszeres cs ttilhajtott onkic legites, amely szorongas es depresszi6 eJ-
fedesere szolgalhat. Ugyancsak gondot okoz a szexualis fejl6des clmenycinek (randevllk,
testi es lclki kozelseg mcgtapasztalasa, petting, szexueilis kapcsolat) hiclnya, vagy tul kcs6i
megjclcnese. Ebben az esctben az onbizalom, a nemi szerepviselkedcs harm6niaja
erosen scrulhet. A fclszinre kerlitesnel lenycgesen gyakrabban cIOfordul6 szexuc1lis bein-
talmazottsag, az abnormalis, tulsagosan er6s, agresszfv szexuc1lis ingcrck sulyosan karo-
sfthatjak a szcmelyisegfejl6dest.
Lilla uidiki kisvdrosban /1(Yltfel, ncgygyermekes csalddban, sziilei pedagdg1lSkcnt dolguzlak a
helyi iskoldbal1. Apjdt mindenki kidiszteletben cillo, szabdlytart,i,felettescinek mindig megfele/-
ni akaro embernek ismerte. Otthon a szolgcilatkesz apa despotakcnt tartottafilclcmben a csald-
dot. Rettegve vdrtdk a hazaerkezisit, milyen is lesz a hangulat, kit hOf.,'J'an}cgyelmez majd. Egye-
diil Lilla lazadt ualame(vest kamaszkoraban, de {f is csak halkan es ,Suatosan.
Estenkcnt az apa bement hinyai szo!Jcijdba betakarga171i r'fket. lvl(1!, a paplant igazgatta, kedt
becsusztatva simogatta mindkct serdii/t'f lcinycit,felvciltm, Lilla wdta, ho,1,}' ezt nem s~abad) irtd-
zott apja erintesetr'fl, de szdlni nem mert, Egyszerfordultfi!lCnkcn cdesan)'jdhoz, akifcjcsducilva
hallgatta, mikel nem taW ki lednya.
FelnOtt nSkCnt tlilzottan ueiltogatta kapcsolatait, nehezen kut(fdott, alapuct6en hizalmat/an
maradt afirfiakkal. Legfobban a csalddalapfteistdl, gycrcksziilist61 szorongott; amint idciig cUu-
tott eb')l-egy kapcsolata, pcinikszedien kimenekiilt bel6le.
A jovendo tarsadalmi szercpre vaIn szocializacib
A serdlilokor harmadik kiemelked6 feladata a peilyavalaszL'isi -- hilonboz6 szintu - don-
tesek meghozatala, amelyek mog()tt a tarsadalmi normc'ik elfogadasa es a szemelyisegbe
3. Az cletszakaszvaltasok mint krizisck
- --- -- - --- ~_.- .---- - ~--
-- --- ----"----- - ._- ---------_ ... _-_._~--------.-._._------------_.-
val6 integralasa all. A ji.)vend6 fclnott let kcrdCsek nclkt't1i, sztil6k altaI szabalyozott el-
foaadasa eretlensegi jcl lchet, illetve a lcvalas, onall6sodcis gatoltsag,h mutathatja. Gycr-
m~keivel intcnzfvcn tor6d6, szcretctteljes esaladokban scm ritka, hogy a szlil6k vagyai,
elkepzclesei hadrozz~ik meg a fiatal tovabbtanulcisi, palyavalasztasi donteseit. Vegtil,
esetleg egy piackepes diplomaval a zsebeben, de eclok es val6di motivaci6 nclklil pr6beil-
hat boldogulni a delegalt vclgyakat tcljesft6 fiatal.
Barbara ko~ga~dds~ sziilSk egyetlen gyermckclccnt minden lehctSscgct megkapo/t kibontako-
zasaho~. Nyaranta hilfiildol1 tmwlt nycfl'cket, az cgyik legszlnuonalasahb kozepiskolaban ere It-
sil!,izett. Lcizadcisi torekvisei a tcs171CL'eliscirdkra korldtoz15dtak, amikor is nem volt luu'landri ezt
v;b'J' azt a !,'yakorlatot megcsil1dlni, dtolti)zni, /til solw/futni. Rajongva szerette az dllatokat cs a
ndvenyeket, minden vd,gya volt, 11Og)' dIlatorvos lehessen. Kit ku/)'cfjdt mint)15 bardtokat teljes
jogegyenlosc:ggcl kezelte, az emberekkel kcvesbi volt elnezS is gycngfci.
Szdmos vita. !''J'ozkhdcs, sziil6i n)'OIllds kcllctt ahlwz, 11Og)' vdgyain5l- szerintc csak atmeneti-
leg -Iemondjon, Gy6ztek afelnSttek, a diL'atos iletpd/yamodell, ajeS kcrescti lehet6sig: a kiizgaz-
dasdgi egyetemre jelentkczett az dllatorvosi he/yeti. ]0/ tallult, fCl is vettClc VCgigfdrta, sikerekke/
ugyall, de mind(1!, k1viil6llcS maradt, kcvcs bardttal, mert ht CUCl1 keresztii/ sem sikeriill megszeret-
nie rder67tetett szakmaidt. Sok mllnkahel\'-udltoztatdst, kcrcsgi/ist, beilleszkedisi problimcit k(ive-
tOen ucgiil a kiitetlen ';1Unkcit vdlasztotta: hogy tobbet tudjon tdrffdni cillataival, nijuinyeiuel.
Iddlis esetben a tinedzscr beepiti a szi.i16i, tarsadalmi ertekeket. SajMjavci lcsz a tclje-
sites igenye, kialakul rccilis terve a jov6jerol, cl tudja magat kcpzelni fcln6ttkcnt, mind
a esaladi, mind a foglalkozasi szerepekct illctoen. Nem feltctlentil konkret megoldaso-
kat ertve ez alatt, pusztan a feln6tt let, tarsadalom ,'iltal kinalt parametcreinck elfogadei-
sat, akar kritikusan, valtoztatni akar6an. Ennek jclei, hogy n~szt vesz sajat elete tanulma-
nyi donteseiben, motiva1t a megval6sftasra, vannak alternatfvai, egyre onall6bban kepes
kepviselni onmagat ugyintezcsci sor,in.
Problcmat jeJczhet, ha cgy serdti16nek nincsenek tervei, vagy ellcnvetes nclklil clfogad-
ja a szul6 neki szant eletut-c!kepzc!eseit, irrealisan itcli meg kepessegeit cs lehct6segeit, ne-
hezen kozlekedik a szocialis terben. Sulvosabb esetben - ez mar az autoritassal val6, kcs61)-
biekben targyaland6 konfliktust jelzi - ~ tarsadalomba val6 beillcszkedes elutasftasa, tcljes
tervnelkuliseg vagy a kozosscg altaI kfnalt ertekek tagadasa, elvetese jeJcntkczik. ,
A tarsadalmi szerepekre val6 szocializaci6 clsodlcgcs mtiheJye a esalad, de a kortarseso-
port es iskola is jdent6s mcghataroz6 tenyez6. A kortars esoport serdu16korban vonat-
koztatasi csoportta valik. Az els6 refereneiacsoport a csalad. Scrdli16korban torveny szer 0
a esoportvaltas (leva las a csaladrol), amely attittidvaltast credmenyezhct. A vonatkoz;at.a-
si esoportok konfliktusba kerulhetnek cgymassal (csaLld es kortarsak crtekcllentetcl).
A taaolt tarsadalmakban ktilonosen konfliktusokkal telettlzdelt az attitudvaltas, fdlcg a
gyor~ tarsadalmi valtozasokmil, ahol a scrdtilok es a fcln6ttek ertekci mcssze keri.ilhctnek
egymast61. A serdul6kor a civilizc'ilt tc'irsadalmakban mint szubkultura jclenik meg. Ez, a
tarsadalom stabilabb retegciben kevcsbe problematikus, mint a mobilisabb retegeknel,
ahol a sztil6k sajat ertckvaltasuk miatt kevesbe tudnak szileird normakat kozvetftem. .
A kortarscsoport - egyreszt a parkapesolati kfserletek, a baratkozeisok terCl:e, de a dl-
vat, az ertekvalasztasok, a konformizmus rcven - a peilyavJlaszt<lst, a tanulasl kedvet, a
beilleszkedesi hajland6seigot is jelcnt6sen befolyasolja. Ellcntctben a bcat-nemzedek la-
zad6, a felnott vilag ertckeit megkcrd6jelcz6 fiataljaival a mai fcjlett tarsadalmakban
Krizislele ktan 3. Az eletszakaszvaltasok mint krizisek
~_. ~. _* ~ __ ~ _. 4 - .... - -_ - -. - - - - - - - _. - - - -. - - - - - - - - _. - _. - - - - - - - - _. - - - - - - - - -- - - - - - --- - - - - -- - --

nagy az ertekkOllSzenzus: az anyagi javakat, az egzisztencialis prospera last illetoen. Az
utak, aho!:''Yan ezckct a celobt megval6sitani szanMkoznak, viszont mar kulon bozoek.
/1 scrdii/()Jwri prolJlCl71ak ercdhctnek.'
1. A gyermekkor trallmatikus tortcneseib61, amelyek lappangast kovetoen a pubertas-
kor sor,1n manifesztal6dnak.
2. Csah1di egyensulyzavarokb61, amelyek gatoljak a fi.iggetlenedesi folyamatot.
3. A kort,irscsoport, a szubkultLu'a ellentetes clvarasaib61, amelyek az eddigi szcrepek-
kel nem osszeegyeztethctok.
4. Az iskola, a csah1d cs a kortarscsoport lojalitas, ertek- es normakonfliktusaib61.
5. A scrdlilokori fcladatok akadalyozott, ekgtelcn teljesitesebol.
A valtozasok sor,1n szclsoscges megnyildnulasok is elfog3dhat6ak, ha nem valnak tar-
t6ssa, mcgmercvedette. Tekintve, hogy a serdlil6kor to vezennotivuma a keresis, na-
gyobb ti.inetgazd3gsag scm jelcz feltctlcnlil komolY3bb elakJdast, amennyiben idoben
nem mutat elhuz6dast.
A testi elhanyagoltsdg kiriv6 eseteiben (akar a tisztalkodast, akar az oltozkodest tekint-
ve) a kamasz nem tudta j6l birtokba venni felnoUe val6 testet, kerLili a vele val6 kontak-
tust, mintegy a tagadas aJlapotiban rekedt. Masreszt jelezhet lazadast, polgarpukkasz-
tast, de eszkoztelenseget is egyben.
A meghJkkentojclucnyck, ifltuzkijdes, kiillem kommunikaci6s ertekG. A feltlincs, az egyc-
niseg kifejezese a korunkban oly divatos tetovalas, testekszer, hajszin, flgyelemfelkelto
frizura. Lehet csoportjeh'eny, jelezheti a tinedzscr szubkulturajat, hovatartozasat. Ter-
meszetesen megnyugtat6bb, ha az en-fonnalasa nem pusztan kulsosegekbeIl, a femek ar-
con val6 mcnnyisegi szaporod,is,iban nyilvanul meg. EbbeIl az eletkorban szukscg van a
jelekrc, kulsosegekre, amelyek segitik megszil,irdulni a tartalmi valtozasokat.
A szilsr5seges csoportokhoz val6 csap!5dcis szinten ketarcu, Jehet a lazadas kielczett forma-
ja, avagy elhanyagoltsag, szetesett csalad miatt pr6bal a flatal maganak olyan koz6sseget
keresni, amely - a ma.ga m6djan - elfogad6 es befogad6.
M. Laufer 26 (1975) altai osszefoglalt serdiil6kori veszjelek

]. I<isgyermekcs: A gyermekkori attitudhoz, szerephez val6 tlllzott ragaszkodas, felelem a

3.J-5- Problematiku5 megnyilu611ul6sok serdiil67corban
A viharos serdul6kor sok szcls6seges hangulati, crzclmi, indulati megnyilvanulassal jar-
hat. A szelsoseges viselkedes tart6ssaga, avagy megmerevedcse komolyabb elakadast je-
lez (Anna Freud). Bizonyos jelek arra utalhatnak egy tincdzsernel, hogy eroscbb klizdel-
met folytat az cletszakaszvaltassal, szcmelyisege seriilekenyebb, megkuzdesi strategiai
eretlenek es labilisak.
I1yen ismert jclenseg a szel:ifs(i{cs, prouoleatiu viselleedes, am ely meghaladja a megszokott
fclt(inoski:idest. (Ez llt6bbi mi:ig6tt a serdulo tOszercpre torekvese, kozpontban lenni aka-
rasa, stfluspr6balgatasa, nepszer(isegi kiserletezcsei allnak.) Durva, pimasz, clutas(t6 vise/lee-
des jelzi, hogy a flatal klizd az en-hataraival, meg nem tudja erdemileg megvedeni magat,
a tavolsagot, enje vcdelmet tragarsJggaJ, agresszivitassal kepes csak beallitani.
I1z irintis kcrulise a sziil(fkt(fl elsosorban 3Z anyaknak esik rosszuJ, az addig dedelget-
heto, nyomogathat6 gyerek hirtelen az lidvozIeskor adott puszit sem fogadja el, az utcan
par lepesnyivel arrebb megy, mintha jelczni akarna, nem tartozik oda. A szocialis terben
serdi.i16 "fclnott szerepet" jatszik, zavarhatja, ha a szul6 gyermekkent sz6lftja meg. Az
erintcst nem mindig kerulik a bmaszok, csak a szabalyozast szeretnek atvenni, akkor
olclni, amikor erre nekik van kcsztetcsi.ik, nem pedig, amikor a szulo szeretne. Egy gye-
rek a pubertaskor tajckan keri.il saj,h test.: birtok<1ba, i1yenkor mar a felnott ismerosi:isbk
nem simogatjak meg az arcocskajat, lapoga.tjak meg a h<it<it lidvozleskeppen. Az erintest
va16ban harft6 tinedzser vagy sajat testenek elfogadasaval kuzd meg nehezebben, vagy a
szulovel vaI6 viszonyanak problematikussaga kerulhet ily m6don felszime.
Aggodalomra jobban okot ado jelzes a tli/Zott vcszClykcrcses 25 a csavargds. A tinedzser-
kor a fltogtatas, a testi-Ielki er6 kipr6b,1lasanak, a feltunes - olykor nem tLI! j61 neve It esz-
kozokkel - kercsCscnek id6szaka. A sajat onbizalom erosodese, valamint a tarsak elisme-
rese vcgett ez bizonyos mcrtekig termeszctes. Az esetek egy reszcben a veszelykereses na-
gyon kritikus mercteket olt, a flatal cgyeb teruletek kudarcait kompenzalhatja, vagy a la-
zadas jele, az autoritas elleni klizdelem provokatfv megnyilvanul,lsa.
felnotte valast61, elsosorban a nemi szerep v<malasat61.
2. Mereu, tlilkontrollci/t viselkcdcs' G6rcs6sen akarja tartani a kontrollt, fc!clcm az elenge-
dettsegtol, tulajdonkeppen a sajM spontan megnyilvanuLisait61, gondolatait61, erze-
seitol, cselekveseitol val6 szorongast jelezheti.
3. A kortars kapcsolatok elC,gtelensege: Kisebbekkel vagy nagyobbakkal tud kontaktust te-
remteni (akik felneznek ra vagy I11cgertik), a kortarsakt61 tart, k6z6ttuk gatlasos, ma-
ganyos, visszahuz6dik, az ellenkezo nemet kerldi.
4. Tlilzott kotodis a sziilOkl7oz: A levalasi folyal11at nehezseget jelzi, hogy szamara a sz1iJ6k
a gyermekkorra jellemzo pozici6ban maradnak.
5. Erzelem nelkiihscg, kozombJsseg: Nem kepes megfelelo crzcseket erezni, kifejezni, ko-
zomb6s marad olyan helyzetekben, amelyek mas embereket intenziven megerintenek,
mintegy homlokzatot cpit a sajat serLilekenyscge es eszkozteJenscgc fedesere.
6. Problematikus, irrccilis jbu/fre ircinyultsdg: Nem crdekli a jovo, baritja az ezzel kapcsol a-
tos kerdeseket, vagy irrealis tervei vannak, a fantaziajaban el, nem a va16sagban (az
onismeret, onreflexi6 clcgtclenseget jelezheti).
7. A kepzelet es a val6scig bizonyta/an elkii/bniilise: Szenzitiv tuICrtekcles, gyanakv6, bizal-
matlan attitud lehet a hatterben, sok a projektiv vedekezo mechanizmus, a tobb szem-
pontb61 torteno vizsgal6das hianyat is jelczheti.
8. Filelemkclto gondo/atok, {antaziak tLil gyalwrivci vLilasa: Kamaszkorban gyakoriak a szo-
rongat6, felell11et gene'dleS gondolatok, fantazi,lk, amclyek ha intcnziven uraljak a
mindennapokat, akadalyozzak a fcladatok vegrehajtasat, akkor problel11atikusak.
9. A cse/ekedetek. gondo/atok idcgcnne valcisa: Sajat akaratat61 fuggetlennek eli meg a ser-
diilO cgy-egy cselekedetet, ez epizodikusan clOfordulhat, ha gyakoribba valik, akkor
komoly figyelmet erdemel.
26 Laufer, M. (1975): Adolescent Disturbance and Breakdown. Penguin Books, Harmondworth.
Krizislclcktan
Laufer vcszjelci mcg nem tart6s visclkcdcszavarok, betegscgek, csak jelzik a kbrnyczet
sZ<lI11<ira, hogy a szemclyiscg szokatlan nchczsegekkel kuzd, avagy clakadt a fCjlodcs so-
ran. A kcpzeict cs a valosag bizonytalan megklilbnbbztetese, a felclcmkclto fant,lziak su-
rlisodese, valamint a derealizacios gondolatok (a val6s,ig cszlelescnek zavara), dcper-
szonalizacios erzesek (a sajM szcmcJy idegennck megclese) viszont mar sulyosabb kuz-
dclmet, problcmakat jciczhetnek, mindenkeppen figyclmet, aldr szakember scgitsegct
is igenyJik.
3.3.6. Serdiil61corban leg,gya!crabban clf[fordu/6 va/sagok es tiinctek
ldentitaskrizis
Te ljesitmcnyhfzis
Autoritaskrfzis
Szoci,ilis gMlas
Szorongasos-depressziv tiinetek
Eveszavar
Alvaszavar
Drogfogyaszt,ls
Szuicid fantazi,ik, szandCk, kiscrlct, csclckedct
3.3.6.1. Az identitaskrizis
Pubertaskrfzis neven closzor E. Kretschmer (1950) {rta Ie a scrdiil6korban eszlelheto
idcntitasvalsag sulyos fonmij,1.t. A kepzc!et es a val6sag osszcmos6dasa, nagyfoku erzel-
mi, hangulati, atTcktiv labilitas cs nyugtalansag, onmagaba zark6zas, kifele mutatott
passzivitas, beilleszkeMsi nehclsegek, dereaJizaci6s, dcperszonaliz<lci6s gondolatok, oly-
kor kenyszercs megnyilvanulasok altaI jelJemzett allapot gyakran a pszich6zis gyanujat
keltette. Megfigycltek, hogy az esetek tobbsegcbcn a zajos ti.inetek fokozatosan Iccseng-
tek, a tinedzser viselkcdcse harmonizal6dott,
A serdi.ilokorban cl6fordul6 kritikus alJapotok - a normativ krizis fogalom crtelme-
ben - a fejlodcs komolyabb kontliktusokkal telftett szakaszat jelzik, clakadast a serdiiJ6-
kori "feladatok" teJjcsftesebcn. Meg nem betcgscgkatcg6riak, de mindenkeppen figye-
lemfelkclt6 jeJck a kornyezet sz,imara, cs gyakran segitscget, akar szakember dmogata-
sat is igenyelhetik.
Az identitas - komplex jclenscg, A mcgfogall11az,isaban es megval6sitasaban elakadt
serdi.i[{)ncl az en-azonossag mind a vagyott es a l11egvalosult szerepeket, mind a szexua-
lis szerepet, a sikert, mind a kortarsak kozotti hclyzetct i!1ct6en scriilt Jehet. Gyakran a
vagyott szerep cs a val6s,1gos pozici6 kozotti ellentmondas clviselhetctlen. A kozponti,
de legalabbis nepszcru hclyzetrc ahitoz6 fiatal kritikusan viselhcti, ha maganyos az isko-
laban, alig vagy egyaltalan nincscn badtja. Egy-egy osztalykircinduJason nem valasztj,lk
szobatarsnak, senki scm iii melle az aut6buszon, egycdiil igyckszik cltolteni az 6rakozi
szunetekct.
A mag,lnyos kamasz is!1crtckclcscben tartosan seriilhet. 6ngyGlolet, egyre gyakoribba
v,1I6 onserlesck is jellemezhetik ezt az ,mapatot. Gyakran parosul parkapcsolati kudar-
rQ
3. Az clctszakaszvaltasok mint krizisck
~---~ ----------- - ~---- ----~ .. __
_-------_.~--. ._~.-.-------------*~ . -._---_._._- . __ .. ----_ .. _---
cokkal, f6kcpp, ha visszahuz6do, nem kezdcmcnycz, vagy nchezen tudja mcgitclni az if-
ju, mire is sz,1mithat a m,isiktol, cs emiatt erik sorozatos visszautasitcisok. Depressziv tu-
netck, szorongas, ald.szavar, evcszavar, kifelc es saj,H magara is idnyul6 agrcsszivids
gyakran csatlaiozik az identitL1S-konfliktushoz. A lxinat,iban cszegct6, abdndozo, szami-
~6gepes jatckakt6! fiigg6vc dl6 tinedzser egyre nehezebben fog a kes6bbiek soran beil-
Ieszkedni, a kimaradt kommunikaci6s gyakorlatot nem lesz konnyli bchozni.
Aniki5 tizcl1l1c./;,'), CUCS konira lett mil1d a tal1arail1ak, mil1d a sziilcinek igazdn rcjtily. Az add(~
uiddm, tchctscgc,\', krcat{u kislciny bCZLirult, szil1tc I71cgkiJzcf{thctetlennc vdlt, Iskola utan bevol1ult
a szobdiciba, ha sz61tak 11Ozzd, dUrL'dn ucilaszolt. Szdl71itr5gcp, chat, vad zene, napl6irds kotbtte Ie,
Egyik magyarc!o/gozatdbal1 - a tmuir Icgnagvobb di5bbcl1etere - kifejtette ha16/vagycit. Tcirsai
mcir egy idejc t1ldtdk, Iwgy Ilniki5 pengct tart a tolltarti5jaban. cs ha frllsztrdci6 hi, megvcigja a
csukliijdt, mert megl1yugta(ia a kibuggyal16 vcr Idtucinya, Hangu/ata vibrci/t, nab'Y /1lIl1cill1okat
vetett: a vihdl1colcistiil a mdy depresszirSig z1lhal1t pcrcek alatt,fiJleg, ha megjegyzest tettek kics1t
te/tebb a/aklara, intill1tilis I11ciin\'ilucil1l1lcisaira, bdnnire, amit scrt611ck min6sitett. Egyrc gyak-
rabban ucigta meg ;nagcit, mcil~ c~lIklcil'l;d6t kellett uiselnic, hOb')' takGl}a a hcgekct.
Anikd kereslc a felt(incst cs a scgitscget is egybcn, Sem kiilsejcucl, scm iskolai helyzcteuel, sem
csalcidi problcmd}:ival (sziileIk eluciltak peir ncm tudott cWJl1osuini. O/lC{rtckelesi zavar liS ha-
talmas l11egmutatni vrigycis kauargutt bel111e. Szcrctctt volna karcsli szepscg) fiLik-lcinyok bcilvci-
l1)'a lel1ni. Tobbtigyclmet, sok-sok sikcrt is elisl71ercst igcn.veft, 11 szokcisos eszkiJzokkel nem ment,
luit extrel7lebbcket ta Idlt,
A szexu,ilis idcntitas velt vagy val6s cltcresei is provoldlhatjak a hizist. Ncm ritbk
scrdul6korban az azonos nemGekkcl kapcsolatos szcxualis jcllegG fantaziak, amclyek
mcgijcszthctik a natalt sajat hovatartozasat ilJet6cn. A massag val6di eszlclcse is kriti.kus
lehct. Igcn kcscrvcs fokozatosan clfogadni, bcepfteni az cn-azonossagba, hogy, ~l1~]d a
kes6bbi elctcvckbcn a sZlikcbb kornyezct szamara is fc1v,malhat6 legyen, SzcxualIs Iden-
titaskiizdclem soran teherkcnt nehczedik a fiatalra a titkolodzas cs az elszigetcltscg, hi-
szen czekr{)l meab a kort,1rsaknak is ritldn bcszclnek, ncmhogy a sziil6knek, fcln6tteknck.
3.3.6.2. A tcljesitmenykrizis
A teljesitmenv kritikus mertekG zuhanasa gyakori jclenscg kamaszkorban. Krizisnek ak-
kor erdcmcs ;11in6sfteni ha az c1oz6ekhez kcpest nagymertcku cs feltuno a valtozas.
A tcljesitmennyel val6 v'iszonyt szamos tenyezo befoly,isolia, lcgjelentoscbbc~ a szuWi
minta es az clvarasok, valal11int a csal,ldi es iskolai visszajclzcsek, az ertekcles stllusa, gya-
korisaga alakftja.
Az a sziiW, aki maga is szivesen tamIl, klkesen vegzi munkajat, bromet leli a gycrm,e-
kevel valo foglalkozisban, aldr tanulm,inyi kcrdCsek teriiletcn is, olyan mintM nyujt,
amely az esetck nagyobbik reszeben stabilizalja a tcljesitess~l val~ j,6 viszOl:y~, ,Emellctt
meg a kczdeti iskolai sikerck avagy kudarcok, valammt a sapt elvarasok bcal!Jtasa (fclet-
tes en - szilWk modelljc), cs legf6kcppcn a motivacio perdbnto tenyez6 abban, hogy a
kesobbiek soran hogyan alakul cgy-cgy gyerek tanulmanyi sikercssege. , .
Mindezek mellett a megkiizdesi strategiak szinvonala (hamar fclad]a-e, htart-e, el,~
gcnd6-c a kudarcturcs), valamint az oncrtckeles is lenyeges. Tincdzscrkorban egy Uj,
 KrizisJelcktan 3. Az elctszakaszvaltasok mint krfzisek
- - - - - -. - - ~ - - - - ~ - - - - - ~ - - - - - - - - - ~ - - ~ - ~ - - - -- - - - -. - _ _. - - _w _ _
---._---------._._------------------ 0 - _. __ . _ . __ w ~ ~ __

mcghataraz6 tenycz6 sorakozik a fcntiek melle, a kortarscsoport ertc'kei. Aki olyan osz- vecske dtlapozasa lett. Rossz jct.,'}/) befrcis eseten el-elcsattant egy-egy pofon, de gyakrabban fci-
talyba, iskolaba jar, ahol divat j61 tanulni, lehet nepszcru az eminens diak is, es ncm stre- raszt6 lelk! predikcicir5 kovetkezett, Ffleg az anyukdt61, aki diplomcis It'ven erre inkcibb feljogosi-
berre degradal6dik, egyszcrubb hdyzctbc kerul, mint akinek mcg kell klizdeni az osz- tottnak 6ezte magcit. /1 soforkent do/goz6 apuka a biintetes-vegrehajt6 szerepet t6/totte be a csa-
talytarsak cllenerzcseivcl, ha ragaszkodik a tanuhminyi sikcrekhez. A csoportnyomas, az lcidban.
ebben az eletkorban jcllemz6 csoportkonformizmus miatt sok fiatal komoly prablCmat Mire Imre hetedikes Ictt, egyrc gycngebbcn tanult. Scm erdek[{fdese, sem sikerei nem voltak.
mutat tanulasi motivaci6iban. Gtthon nemfog/a/koztak a tanu/mcinyokkal, afizika, a kemia egyik sziilonek sem 110ft az crosse-
Sem az id6t, energiat, fantaziat lekot6 serdul6kori feladatok, a baratok vonzereje, az ge, maradt a szcimonkeres, a szemrehcinycis t(s a rossz hangulatu estek. Imre rcijott, hogy reme-
~ls6 szer~I~e.k. kiti.int~tett fontossciga, sem a szi.ilOk akarata ellcni lazadas nem tamogat- kul tud jegyeket hamisitani, es a csa/cid egy-kCt h6napig bekessegben tilt. Egiszcn afogad()6rciig,
Ja az addlgl "Jo tanulo szcrep" fenntartasat. F6kcpp, ha ncm valt val6di ertckke a tudas amikor mindcn kideriilt, es bombakentfi'lrobbant az igazscig. Imrenek (sak egy !<is e/egtitel ma-
megszerzCsc, csak holmi cngedclmcsseg, szul6knek mcgfcIeIni akaras vczercltc. Az isko- radt, szii/ei is megtapaszta/hattcik azt Cl megahizottsagot, mnit a hitro/ hetre kCnyszeriilt citilni
lai tcljcsftes prablcmatikussaga a kozcppontba kerulCs eszkoze is !ehet. Meg a lcgkozo- az iskolciban es otthon is,
nyosebb cs~lad szamara sem bagatelJizcilhat6 az c1cgtelenek sorazata, de a pedag6gus is
gondoskodJl< a hclyzet eszIcIcser61. Az atmeneti tcljesftmenyzavar a fejl6des velejclr6ja lchet, de megjelenithet szercpdi-
A kamaszkori Jatvanyos tcljesftmenyromJas mogott szamos ok huz6dhat mea. Lehct- lemmat, dacot, ellenallast a szi.ilok akaratcinak. Lehet felelem a tulsagosan sikeres szlilOv-
s~ges, mint minden iskoJaba jar6 fiatal eseteben, hogy egyeb konfliktushclyzet jelentke- el val6 azonosulast61 avagy kisebbrend(isegi erzes, ugyanczcn ok miatt. Szcrepdilemma,
zlk ebben a formaban. A gyermekkor soran mindcnfajta nagyobb megterheles rantja a onertekelesi zavar, identitasvalsag, csaladi dinamikai zavar is meghl1z6dhat egy-egy su-
fi~cl!~et, a t~r~~lasi m~ti~a~i6t, az cmlekczetet, hiszen meg nem stabilizalodtak a meg- Iyosabb teljesftmenyvalsag mogott.
kuzdcSl strateglak, a telJesltessel valo onallo kapcsolat labilis. Szul6k hazassagi konflik- Gyakran a ma divatos figyelcmzavar diagn6zisat kapja meg a gyerek, mikozben indft-
tusa, valasa, halaleset, szerelmi banat, kozossegi serelInek, kbltozes mind-mind jelent- tatasa hianyzik a tanulasban val6 e1merulesre, Aki fcszult figyelemmel nez vegig tcveso-
kezhetnck a teljesftmeny elakadasanak alruhajaban. rozatokat, 6rakig jatszik kitart6an bonyolult szamft6gepes jatekokat, a szerelmes !evelet
els6 olvasasra kfvulr61 tudja, nem val6szinu, hogy komolyabb tanulasi zavarban szen-
10. tab/azat. A teljesftmennycl val6 viszony kialakulasa ved. A motivaci6 hianya a figyelemzavarhoz hasonl6 tunetckkel jar, cs nehezcn orvosol-
hato, Els6sorban a sikcr gy6gyftja, ebbol viszont keyes van annak, aki mcgszokta, hogy
szul6i minta, elvarasok, cltekeles nem tesz felelesleges crofeszftescket, kcruli a kudarcot, a megprobaltatasokat. Hazai is-
gyermekkori iskolai sikerek cs kudarcok kolarendszerunk, illet6leg az oktatas sajatossaga a helytclen, a hibas, a teves azonnali
pedag6gus visszajelzesei visszajelzese es buntetesc, A hclyes valasz tenneszetes, Iegfeljcbb egy-cgy fejb6lintassal
sajat elvarasok (felettes en) nyugtazza a pedag6gus, Kovetkezmeny: a nem tudas titkolasa, a kerdesek elkerulese, az
motivacio onallo gondolkodas sorvadasa. Hatalmas kudarctures, illetvc a kezdetekt6l folyamatosan
megkuzdesi strategiak erkezo sikerck kellenek az egyenJetescn j6 tcljesftmcnyhez. Ncm csoda, hogy kamasz-
onertekeles, onbizalom korban az ifjak egyeb teri.ileteket kcrcsnek az ervcnyesulcsre, hiszen a siker, a pozitiv
referenciaszemelyek ertekei visszajelzes kituntetetten fontos az en stabilizal6dasahoz.
referenciacsoport normai

3.3.6.3. Az autoritaskrizis
Ncm ritkan autoritas konfliktus jele a tcljesftcs visszautasftasa. Akar az iskohival a peda-
g6.gussal, akar a szul6vcl zajlik a fel nem 0ldhat6 kuzdclem, a legjobb fegyver, ~melyrc Ahhoz, hogy valaki kesobbi eleteveibcn harmonikusan tudjon beilleszkedni a tarsada-
~mde~ szerepl6 reagal, a tanulasi motivaci6 visszavonasa. A fogadoorara bccitalt szlilo lomba, a munkahelyi hierarchiaba, szuksegszcrli a hatalomhoz val6 viszony megfogalma-
atelhet.l a megalaztatas~, h?gy mit scm tud gyermeke jegyeir61, nem kompetens szUl6i zasa. A szcmelyiseg ereje, az en-hatarok stabilitasa, az onervenyesftes kepesscge lemerhc-
szere~eben. A despota es fclelmetcs apa ott szoranghat a matematikatanar el6tt egy sze- to azon is, ki mennyire hodol be a hatalomnak, ellen tud-e aJlni a csoportnyomasnak, a
ken, es hallgathatja cscndben a szemrehanyasokat, c1egtetelkent a tinedzscrnek sok ott- konformizmusnak. A kamaszkor a fenna1l6 szabalyok megkerd6jelezescnek eletkora, ha-
hO,n elszenvedett prcdikaci6crt, meg ncm ertcsert, el ncm engedesert, elbukott kuzdeIe- sonl6keppen a haromeves kor koruli, szinten en-hatir megfogalmaz6 id6szakhoz. A szu-
mert. loknek, pedag6gusoknak, feln6tteknck, egysz6val az autoritasnak tcljcsen bch6do16 fia-
tal eppolyan problematikus, mint a szels6seges lazad6, aki tartalom es mondanival6 nel-
I~nre sZ~ilei kisiskolcis korat6~ igyekeztek szigonian ellen6rizni a gycrekek iskolai szereplCset. kull'art pour I'art lazad, a hare, az ellentmondas, a provokaci6 gyonyorusegeert.
A ~onyvelo. anya mll1den ~ap kl;l'tette a kit gycrekkel az ellenomJfiizetet egy asztalra, kinyitva, Pubewiskorban autoritas szimb61umkent jclennck meg: a tarsadalmi normak es sza-
akar volt U) jegy, bejcgyzcs, akar nem. Este, Qlmkor mcgirkeztek a sziilok, elsa dol.guk a kony- balyok, a feln6ttek viliga, a szu16k (els6sorban apa) uralma, az iskolai rend es elvarasok,
Krfzislelcktan
a pcdag6gusok tckintelyc es hatalma. Ki-ki olyan cszkbzakkel lazad, probalja crvenycsf-
teni akaratat, szandckait, vagyait, bnal16sod6 szcmdyiscget, amilycn modcllt Utott, clso-
sorban a csaladjaban, m<lsodsorban a kbrnyczctcbcn, belcelivc a media viUgat is. Ez
ut6bbi korunkban jclcnt6s visclkedcs- es konfliktus-mcgoldasi modell, szinte hateko-
nyabb olykor, mint egy <hlagos, kevesct crintkez6 es beszclgcto csalad. Vizsg<llatok iga-
zoljak, hogy a media altai nyujtott mint<lk kazeil az agresszi6, az impuizivit<1S CS a bclc-
tbrodcs a Icggyakoribb valasz a frusztdciora.
Andrast minden dicik, mindcn pcdagl~!!,us ismertl' a kdzppiskohihan. Ncm kivdli5 tal1ulmcinyi
aedmenyei, uarcizslatos szcmclyisege kt'itett cHom fell L/n cst, hanel7l a rendszeres konfliktusok,
amelyek minden pillanatcit kisL;rtck. Szinte ritkascigszlimha mel1t, ha l1em kcsett. /1l7lennviben el
Idtogatott az r5reikra, Idtvanyosan 1/l1atko::o/l, '7S(tO::Ott, liiheit amerikai m6dra a;: aszralon pihen-
tette. Arnilcor mege!lczett, ellfuettc te(jedelmes uzsonnaidt, ncm ::auarta, /wgy ango!-, matemati-
ka- vagy jiziki1l5ra jCilyik c'ppen, blazfrt kcppel jCllato::lli kezdett. Erdeklodcset zauarha ejto is
szerntelen kcrdcsekkclfejezte ki, suk klnos pillanatot uko::ua mindenkinek. Harsdn)'an neve/cit.
hangosan beszilt, cs igencsak bcintr5 mc/je/-,yzc'seket tett a pedag6gusokm. Iga::.. hl1 valakit scre-
lern Crt, mindig beltran kicillt a meghdntutt mellett. Nem akart semmiuc sem lenni, fokl;pp fe!-
notte ueilni nem uo!t semmi kedl'C.
Otthon kemeny, egyeduralkodri, csak mind(i{ I1cki lehet igaza llpa, gyengc, vissza/lllz6d6, nynt
konfliktust meg !,yermekei erdekChen scm felucillahi anya uette kdriil. Apjdt megl'etette, de tar
tott tole, anyjeit szcrette, de lenezte gJ'civasagcifrt. Nem sZluesen tartozkodott ott/lIJ1l, ha tehette,
magara zarta szobcija ajtajdt, keriiltc a:: crdemi kapcsolatot csalcidjcivaI. Karrielje igencsak in-
gataggd valt a kdzipisko16ban. Sem a tlirelmetlen, eifaradt tancirok, scm a I'd (l5az6n odafigyel-
ni nem kepcs sziilei ncm tudtcik megcrteni es segftmi uiharos Icmnaszkonit.
A kamaszkor egyik legismertcbb jellemzoje a lazadas. Emiatt tartanak tole sz\.i161, es pe-
dagogusok cgyarant. Megkerdojclezodik minden, az clet addig clfogadott rendjc, a szu16k
altaI szabott hatarok, ertekck, norm<1k, szoldsok, elctstllus. A lcgadazabb kihdckl1l a ha-
talol1lmal rcndclkezo szcmelyck ellen zajlik. M.:gsokszoroz6dnak az osszc\.itkozesek a pe-
dagogusokkal, szeilokkel, cllcnorbkkcl, rcndorbkkcl, mindcnkivel, aId valal1lilyen sza-
balyt clvarast kepvisel. Gyakran a vita bnmagaban fontos, mint a szcmeIycs cro demonst-
ralasa, Amennyibcn a fiatal gyozhct, igaza Ichet, akkor magabiztosabLx1, teherbirobba va-
lik, ha mindig veszft, kishitlisege, erzekcnyscgc fokoz6dik, agrcsszivitasa no\'C:kedhct.
A tinedzs.:rck mind hilsoscgckkel, mind viselkedc5ukkel igyekeznck finomabban
vagy croteljescbben felhfvni magukra a figyclmet, mik6zbcn l,lzasan keresik cgyeni sti-
lusukat. Fcltlino 6ltozek, hajvisclet, jclvenyek, tetov<ll<lsok, testekszerek, meghokkento,
harsany, hangos, provokativ magatart<\s, felrugott szokasok, fzles, mind-mind a szemc-
Iyiseg kiprobalasanak cszkozd. A kamaszok tobbscge holmcgmosolyogni val6an, hoI el-
gondolkodtatoan keresi az ujat.
A 60-as, 70-es evek va16di fordul6pontot hoztak a tinedzscrkor megftclCseben. Ertek-
ke valt tinedzsernek lenni, sajatos divat, zenc, ctkezcsi szokasok cs szorakoz6helyek, fil-
mek es kbnyvck, szubkultura, cgcsz i.izletag eplilt rajuk. Azok a serdeilok, akik allandoan
provokalnak, utdn, villamoson, otthon, iskolaban, egy hclyzctet sem kihagyva igyekez-
nek megdabbcntcni, zavarba hozni mindenkit, kritikusabb kcpet mutati<lk a szcmclyi-
segfejlodcsnck. Az ,Wando fclttineskercscs, amelynck eszkaze Iehct a szemtclcnscg, a tra-
garsag, a durvasag, a szokatlan visclkcdcs, az agrcsszi6, a kegyetlcnscg - problcm:it jelcz.
3. Az eletszakaszvaltasok mint krfzisck
__ __ . " __ ._ - - - w -_
~
~
M
~
~
." . - - - - -- - -- -- - - - - - _. - - . - - - - - - - -- - - - - - - - -- - - - -* ----~ - - - - - - - -- -- - - - - - - - - - - -
Az autoritdskrfzis a IL'izadas kiclczett formaja. A tarsadalmi (pcldaul iskola altai kcpvi-
selt) ertckck elutasftasa, klilbnbbz6 sLllyosSilgu szab,lIyszegesek sorozata, gyakran tcljcsft-
meny problCmak, beilleszkcdcsi zavarok, drog- cs alkoholfogyasztas, nem ritkan szclso-
segcs csoportokhoz (vallasi, politikaL drogfogyaszto, bunbz6) val6 csap6das jcllcmzi.
f(dlmdnra akkor ke::dtck aggodalommalfigyelni s::iilei, amilwr sziJgekkei kiuert dzsekit, kato-
nai bakancsot luizott, hajdt majdnel7l kopas::ro nyfratta. Az edft, az agrcsszil5t kezdte istcnfteni,
mcgue/ette a tanulcist, az iskolat. Tlszteletct csak !wsonIdan szclsfiscges baratai tudtak clnyerni.
Edesapja nem {{rtette, IUJ7man cred e vciltozcis. Euek 15ta lesza::alCkolt betegkent ottlwll tiiltiitte
napjait. ('sak a vcrcukorszint}cre Jl!,'}'e!t, a l7lindennapi panaszai kiitbttck Ie (r.;azcin. Edesanyja
meg mind(g csinosan ({sfiatalosan igyekczett eliJtcrel7lteni a (salad hicin)'zJ anyagi bciziscit, cmi-
att, avag)' mas l7liatt, kcsonjart haza. Fciradtan, szotlanul teltek az estik, kaiiltlk a beszc'lgetdst,
mert rendszcrint ueszekedcsslfaiult. f(d::6s magcinyban eltek hdrman.
Kalmdn, amileor ti::enhat eues lett, talcilkozott eg)' /cirsaseig<.'ial, akik l1agyon edftcUescn !latot-
talc rei. Odatigyeltek szavairo, cserihe IffeltL{tel nclkiil {'/f(igadta ertckeiket, uakon kductte oket
mindenben. E:~0Jre tcivolahh keriilt csaleidicit61, hiszen su!7asem voltak igazein k6::cl. fz a csoport
lett az tii otthuna. ahol kinv(/t, bes::.C1t, ervelt, erzelmeket adult es kapott. Sz6n5pisztolIyaI gy{if6-
letkelto/eliratokat rajzolta!,j21Iakra,felelemkeltoen uOl1ultak az utcan es tettck megjegyzc'st min-
denkire, ak( ellenszenuesnek hiZOllyUIt. Keilman en5snek, kiteUescdettnek crezte magat, bareitai
karpotolteik mindenert: iskolai kudarcokert, sziiloi lcoz6n}'crt.
Leggyakrabban a csa!<idi hatterbcn rcjlenek az okok. A tulsagosan nemtarodam, ko-
zanvas szetesett lecsuszott izolalt csalad nem ad sem terepct, sem lehctosegct a fiatal-
nakJer~je kipr6b~lasahoz, f~ntossaga megtapasztal<ls,ihoz. A Jatsz61ag gondoskodo, am a
szerctetet. figyelmet penzzcl kivaltani akaro karnyezet is ok lchet a tulhajtott lazad<lsra.
Az elfoglalt szulok sokszor csak akkor figyelnck oda, amikor mar sulyosabb szabalysze-
gesek tortentek, CS az iskola vagy a t<1rsadalom jclzi a problem at. A tul kcmenycn korla-
tozo, a kamaszt gyozni soha ncm cngedo, agresszlv, parancsuralmi szul6i hatter szinte
modellkcnt szolg:il tinedzserkorban a provoldci6hoz. Autoritcr miliObol csak tudatos
hizadassallehet kitbrni, de az ilyen haJterek nem kfnalnak finomabb es intellektualisabb
eszkazakct a hatalommal valo hizdelemhcz.
11. tdbhizat. Autorit:iskrizisre ut'116 jelek
tragar beszcd, durvasag, kegyctlenscg
agresszfv, provokatfv magatartas
szokatlan bltazes, jclvenyek
tLilzott feltuneskereses
szabalyszegesek sorozata
aUand6 osszeutkazcs a hatalommal
nagyfokll veszelykcrescs
tarsadalmi ertckek megkcrdojclezesc
a tcljesftmcny elutasftasa
drogfogyasztas
szclS6SegeS csoportokhoz tartoz<ls
bunazes
Krfzislelcktan
A lazadas allapotaban, a hatalommal vfvott kuzdclcm soran elofordulhat, hogy a serdu-
16 szelsoseges csoporthoz csatlakozik, czzcl fejezi ki a meglevo tarsadalmi normak taga-
dasat. A politikai, vallasi, bunozo avagy cgyeb (peldaul drogfogyaszt6) tarsasag befogad-
ja az addig rendszerint nem c1egge sikcres, csaladjaban megfelelo tamaszt talalni nem tu-
do, egyeb kortarscsoportba beillcszkedni nem kepes, vagy ncm akar6 fiatalt. Az en-azo-
nossag megfogalmazasanak komoly konfliktusat jelzi, ha a serdiilo szelsosegekben talal
keretet es lehetoseget kibontakozasara. Ezek a csoportok nagyon erosen katik tagjaikat,
teljes azonosuList varnak. Meg kevesbc tolerciljak a lcizadcist sajat normciik ellen, mint az
iskola es a szliloi haz.
3.3.6.4. Szocialis gatlas
Serdli16korban a kortarsak vclemcnye, crtekftclete fontosabba valik, mint a szlilokc, pe-
dag6gusoke. A baratok, az osztalyt<irsak lesznek azok, akikkcl a tizeneves osszehasonlft-
ja onmagat: klilsejct, tudasat, oltazkodesct, anyagi hclyzetet, sikercit. A kortarsak b~pvi
selik a norma kat. 6k hatarozzak meg az izlest, a szorakozasok jellcget, az iskolaval, esa-
laddal, tanulassal val6 viszony stflusat, termeszetescn ncm mindcnkinel cgyforma mer-
tekben, vannak, akik fliggetlenebbek, masok befolyasolhatobbak.
Szocialpsziehol6giai kiserletek tamlsaga szerint (Asch,27 1980): az embcreknek korul-
bellil egyharmada eros esoportnyomas hatasara beh6dol. 6k azok, akik kannyen befo-
lyasolhatok, nem mernek szembeszallni a tobbseggcl, ugy Litjak a vilagot, ahogy az
erosebbek lattatni akarjak veh.ik. Szelsoseges politikai, vallasi, avagy a tarsadalom perife-
[iaja[a szorult esoportok aldozataiva valhatnak. A masik egyharmadba tartoz6k ugy tesz-
nek, mintha mennenek a tobbiek utan, egyetertenenek veli.'lk, de megvan a sajcit veleme-
nyuk, ertekltelctiik, esak nem hangoztatjak. 6k a megalkuvok. Valamifele e!onyszerzes,
tulzott odatartoz<isi vagy, az azonosuhis latszatanak fenntartasa vezcrli oketo Nem kere-
sik a konfliktust a tobbickkel, az egyszerubb lltat, a beolvadast valasztiak. A maradek
egyharmada az embereknek: fUggetlen. Ok azok, akik faJ mcrik vallalni velemenyliket.
akkor is, ha senki sem ert vcluk egyet. Nem akarnak fcltetcl nelklil tartozni sehova, in-
kabb meghataroz6k, mint meghatcirozottak. Stabi! ertekrcnd, onall6 velcmenyalkotas,
ontorvenyuseg jellcmzi oketo
Kamaszkorban a szcmelyiseg epftescnck es kipr6balas<inak egyik Iegfol1tosabb szfnte-
re a kortarscsoport. Egy-egy tarsas hclyzetben nyujtott tcljesftmeny kitlintetett jelen-
tosegu, meghatarozza az illeto k60bbi nepszerusegct. Az elfoglalt, kiharcolt pozici6
jelentosen megalapozza a fclnottkori onbizalmat, kapesolatteremt6 keszseget. Aki sike-
resnek bizonyul, j61 ervenyeslil, elonyos szerepet szerez maganak, az megerosodik, ma-
gabiztosabba valik. AId peremre szorul, mert gatlasos, tulzottan meg akar felcIni, rosszuJ
illeszkcdik a csoportba, klilso vagy belso tulajdonsagai nem talciltatnak vonz6nak, kony-
nyen ncpszerutknne val hat.
A csoporthclyzetben val6 szercples mar kisebb korban is sok gycreknck okoz tulzott
izgalmat, jar benfto es tcljesftmenyt rombolo szorongassa\. A sziilok tulzott megfelelni
27 Asch, S. E. (1980): A csoportnyom,is hadsa az itelctek m6dosulas,ira es eltorzulasara. In: Pata-
ki f, (szerk.). Csoportlelektan, Gondolat I(liny\'kiad6, Budapest.
). Az clctszakaszv,11tasok mint krfzisck
--- --_ --- --._~- ----------- ---------------------- .- - ------------ -----" _. ------------_.- .------------------------- - - - v - -
akarasa, "masok mit sz61nak hozz,1" szocialisan orokolt felclmc, az alapszcmelyiscg saja-
wssagai es fokozott erzekcnyseg huz6dhat meg a gyermekkori gchlasossclg, szcreplesi,
megnyilvanuLlsi fClelem mogott. Tinedzserkorban hilonoscn nagy <ira lchet egy-egy
"bukasnak", nevetsegcsse vaLisnak a tabbiek clott. A esoport hamar kitaszftja, kifiguraz-
za, megalazza az illct6t, marudand6 seriilCst cs benito gcitlasosscigot okozva.
Bence (I,')' vidcki kisvdro.\ ginmciziumciba jdrt. Ne!o')'edikes korciban fi/ozriflwSrdn a tandr Kant
egy gondo/atdnak kifcjtrsit jcwaso/ta hlizi do/gozat trmci/dnak. Bence ott/IOn gyiitrffdott n fe/pc-
tesek t%tt, maid megszdllta az ih/ct. HOSSZli tanll/mcinyt Irt, minden kama.dwrifantLizicijcit cs
kreativitdsdt h;'/eadta. A kovetkezS (irdn a tandr mcgkerdezte, ki o/uasncifcl mllnkcUcit. II tcirsale
nagy reszt' meg sem Irta, uag)' kioll6zott ua/amlt a:: internetdf/. frte/met/en id(ipocsc/w/dsna/.:
tartottdk a fe/esleges eszmefuttatdsokat. Bencc je/entkezett. IJii.d:e uo/t mllV(!rc, szerette uO/l1a
/earatni a sikert. Erthet{iel1 es nYllgodtal1 kezdtefe/o/uasI11 crtekczcset. K(jriilijtte zaiol1gta/.:, klm-
cogtak, ettek, neuctgi/tek cs hokdosti/.: az o/dalcit, Sem n.fl/ozrifiarSrdnak, sem a tanc/mak n071
volt nagy hecsii/ete. Senki semflgyc/t ada, aki mcgis, az csa/.: azcrt, hogy meguet/ifc/mosolydua/
jelezze, {f fiifijtte van az ilyen stribcrkedrlsekl1ck. Mire Bence a vege Ide /((jzdedett, mcir hn/kabb
lett is bizonyta/anabb. 1\11'171 /ehetctt megcillni es abiJa/wgyni, pedig /egszlucsebben ezt tette L'O/'
na. Megszegyenii/tt'n (IS mega/cizottan filt /1'. A tawlr l1ag}'ol1 megdicserte - ez volt a /egkellcmet
/enebb. Hetekig gllnyo/tdk miatta tdrsai.
Bence kozgazdasdgtlldomdn,Vi egyetemre mel1t, iuekig rcttegett a prezel1tcici6kt6/, szereplisek-
tol, nem is udlla/kozott rdjuk so/w, (sak ha mllszcij uolt. Az egretem e/u(~z(lse Iltdn remek ,illdst
kapon. Egy benwtatci /.:apcscin uette cszrc, ho!o')' resz/.:ct a hangja, (':,yre halkabb /esz, diibiirug a
szive, es majdnem e/ciju/, mikiJzbel1 a hal/gatr5scig eMit ht'sze/. ilk/wI' mcg nem gondo/t a kijzep-
isko/ai tiJrtenetre.
A tincdzserkori szoeialis gatlas a tarsas hclyzetekbcn v'1l6 megnyilvanlllasokt61, a tob-
biek figyelme altai kfsert szereplestol val6 felclcm. Az illcto tulsagosan monitorozza ma-
gat, alland6an azt probalja letapogatni, milyennck is Litszik kivi.'drol, hogyan ertekelik
viselkedeset a tobhiek, megfelelo-e az oltozckc, hajviselete, mimildja, gesztusai. Emiatt
a spontan es oldott magatartas akadalyozotta valik, l11l'gmerevul, kisl'bb vagy nagyobb
gatlasossag, szorongas rontja a viselkccles graci,i.jat. Amennyiben ragziil a szereplest ove-
zo szorongas, komoly beilleszkedesi zavart, mag,lnyossagot is credmenyezhl't.
Enyhebb esetekben csak fokozott fcsziiltscgerzes, kisebbfajta s70rongas jdcntkczik
azokban a helvzetekben, ahol masok mcgfigyclesenek drgya lesz valaki, hasonl6keppcn
a szociaJis fobiahoz. Peldalll feklCs, szcreplcs, vizsga, bemutatkozas, ismcretlcn tarsas,ig-
ban valo megjelencs, vagy aldr cgy csukott ajt6n val6 bcnyitis is gondot okozhat. Sulyo-
sabb esetbcn a teljesftmenyt, a szereplest gatl() jdlcg(i szorongi.ls olyan ereju Iehl't, hogy
egeszen a zarlatig, a tcljes benultsagig fokoz6dhat. (I1yenkor mar szoci,ilis tabia lcp fa\.
Az illeto nagyfoku szorongasa, gatlasai miatt keriili a szerepJcst, az olyan hclyzcteket,
ahol mcisok figyclik megnyilvanulcisait, anertekelcse seri.il, teljesftmcnye romJik.)
Ki..ilonosen a pr6batctelektol es a kudarct61, a masik nem jclenletetol val6 szorongas,
illetve a masik nem e16tti mcgnvilv,lnuUsokt61, a ncvetscgesse v<ilast61, az clpirul;'lst61
val6 felelem gyakori. Nehezitett ;z ankepvisekt, az iigyek elintczesc, telefonalas, fc~not:
tel val6 kapesolattClvetcl, idcgenckkcl val6 kommunildci6. Az ilyen gondokkaJ kuzdo
fiatal nehezen sz,inja ra mag;'lt, hogy reklamaljon cgy dolgozatot kovetocn a tanarnal,
vagy felhivjon egy hivatalt. Szobeli tcljesftmenye latvanyosan aJulmarad az id\sbclihez
 Krfzislelektan
__ 4 +. _ +". _. _
_~ ~ ~
_______ ._ - .0
kepest. A kovetkezmenyesen fellepd elkerLi16 magatartas tovcibb rontja az eselycket,
m.ert nem gyak~rl6dik be a szerep, ncm stabilizal6dik a tarsak cl6tti viselkedcs - ordogi
kor alakulhat kL Fokozott scrLilekenyseg, bncrtckclesi problem,ik tarsulnak a szocizilis
gatlasoss,ighoz.
A kcs6bbi szocialis f6biak nagy resze k<lI11aszkorban indu!. Kezdetbcn cnyhebb mer-
tckll, f6kepp a kort,irsak e l6tti szcrcplcsckrc korlatoz6d6 baatlasossa
..
aaal kell meaktizdp-
bb b ~
ni a fiatalnak. Akit mcgszcgycnftcttek, kincvcttck - sajnos az is cl6fordul, hogy pedag6-
gus alaz meg egy diakot a tbbbiek eldtt, hogy imponaljon az osztalynak -, annak na-
gyobb az esc lye a benft6 szorongas rbgztilcscre. Nchcz a j6 tcljesftmcnyhcz szuksegcs
serkent6 izgalmat elklilbnfteni a teljesitmcnyt m,h akadalyoz6 szorongast61. El6fordul-
hat, hogy barmllycn sulyu szereples panikot provoldl, fokozatosan megcsappan a kez-
demenyez6kcszseg, a b,horsag, az bnbizalom.
3.3.6.5. A pubertaskori drogfogyasztas
Scrdti16korban a drogok kipHSb,ll,is<inak leggyakoribb indoka a kivancsisag es a konfor-
mizmus, a csoportnormanak val6 megfclcles. Problelwik, gondok elviselese, elfedese, fe-
sztiltsegek levezetese, imponalni akaras, csoporthoz tartoZ<ls vagya, unalom mind-mind
szerepct jatszhatnak a kfvancsisag mellctt az els6 "drog" megtapasztalasaban. A Lirsada-
10m "drogorientalf', a gyerckek azt latjak, a feln6tt is kis feher pirul<i.t szed kulOnboz6
bajaira. Nyugtat6, altat6, fajdalomcsillapit6 bekapkod,isa elfogadott cs mcgszokott. Az a
gycrek, aki gyakorta tapasztalja, hogy szulei cgy-egy nehez hclyzctre tablettazott gv6gy-
irt talalnak, es ncm lat mas mcgoldast, mar rogzft~tt magaban egy min tat. 0."
A zaklatott csaladok, a destruktfv konfliktusokban elok, illetve, a konfliktusokat soha
meg ncm beszcl6k, a gyermeket partncrnek nem tekint6k, a tLllzottan egyeduralomra
t~rdk mind-mind vcszelyt jclenthetnck. A serdu16 scm stabil mintaval, sem 'elegscgcs on-
b~za!o~mal) scm tamaszt jclent6 batterrel nem rendelkezven kbnny{j sikereket es gyors
l<lclcgulcst fog keresni. ScrdLil6korban hilonosen nagy a fogckonysaa az er6fcszftesek
nelkLili orbmszerzesre, a lclki fajdalmak gyors climina:las,ira. labilis t~ved6 mechaniz-
musok, a frusztraci6k azonnali es igcnyes old<isat meg nem tudjak nyiljtani. Az a tine-
dzser, aki mcgszokja, hogy mindennapi feszi.iltscgeit, aktualis boldogtalansagat valami-
lyen ~~er~:l ,ide,'g-6raig n:c~ tudja szi.intetni, kbnn):en rendszeres fogyaszt6va vagy akJr
drogfuggovc val hat, az 19c1lyes konfllktusmegoldasokat nem tanulja mcg. A drogfo-
~asztas cso~ort-hovatartoz,-ist is jelenthet. Gyakran csoportnyomasra indul a kipr6balas
es az alkalml hasznalat. Kezdetben a tarsaknak val6 impomilas dominal, de lazadas, au-
toritaskrizis megnyilvanuhi.sa is lchct.
Scrdulokorban a rendszercs droghasznalat ercsi Idrosodast okoz. A pszichoszoci,i1is
f~jl6dcs megreked, fennmarad az infantilis egoccntrizmus, a kbrnyczeti kovetelmcnyck,
l<Ihfv3.sok, er6fcszitesek kertilesc. Irrcalis fant,lziavihig alakulhat ki, amely segiti a ka-
maszt abban, hogy elkerulje a val6s,iggal val6 szcmbcnezest. Gyakran a jovore vonatko-
z6 tervck is messzc clszakadtak a realitast61, mint ahogy nagyon sok drogfogyaszt6 Ratal
q ,
a
gondolja azt, hogy barmikor segitseg nclhil abba tudna hagyni, es ezzel altatja el fLia-
" . 0
goscge mlattl rosszerzeselt.
A csaladi hatter sokszor serLilt, rejtcttcn vagy j6l cszlclhetdcn. Gyakori a felbomlott
csalad, a dcstruktfv, kozonyi)s, c!utasfto, elhanyagolo milia vagy a till elominans szul6
3. Az elctszakaszvaltasok mint krfzisck
--.---_ .. _----------.---- .- .-.- - --
-- - -.- -_. -- -- - .--- --- -._. --- -- --.. -. --- --- -.---. ---
-.----.-_._--.---------.----- _
-~
(f6kg anya), aki aldr szimbiotikus kapcsolatban is lehet a drogossal. A drogfLigg6 fiatal
konnycn a csalad bun bakjava val hat, amivel, paradox m6don, tchcrmcntcsfti a csaladot.
Tincdzserkorban a tarsas drogozas a legjcllcmz6bb. SajMos szubkultilra, spccialis szc-
repek, nonmik, visclkedesformak alakulhatnak ki. A droghasznal6 serdtil6 a szul6kt6l
fliggetkncbb. A kortarscsoport erzelmi, clfogad6 tamaszt nyiljt, nem var sokat a fiatal-
tal, es feltetelek nelhil befogad6 kbzosscg. A kbvctkczmcnyes szemelyiscgvaltozasok
l11iatt a normal tarsas kapcsolatok rendszcrebcn is clonytclen valtozasok, beilleszkeelesi
problemak kbvctkezhctnek be.
cs 3.3.6.6. Serdiil6kori depresszi6, onsertesek, ongyilkossag
A serdiil6kor valtozasokban gazdag es viharos idoszakaban a hangulatingadozasok -
amennyiben egy-egy fazis sem nem till tartGs, sem nem tul mely - termeszetesek.
A hosszabb ideig tart6 visszahilz6dJs, a kapcsolatok minimalisra csokkentese, illetve el-
utasitasa, a levertseg, a "vilagfajdalom" teljcs elura1kod,isa, az orbmtelenseg, kishit{jseg,
kcszteteshiany, bnertekclesi zavar rogztilese mar komo1y figyelmet igenyeL
Sokfajta kuls6 tbrtenes valthatja ki serdti16korban a depresszi6t - amely a gyermekkor-
hoz hasonl6an nem feltetlenul szol11orusagban, nyomott hang1..l1atban nyilvanul meg.
hanem nagyfoku hangulati ingadozasban, oncrtekelCsi problemakban, motivalatlansag-
ban, mcgsemmisito gondolatokban. (saladi konflikt1..lsok, szi.ilok valasa, szerctett sze-
mely elveszitesc, parkapcsolati valsag, maganyossag, kikozosftes, onertekclcsi zavar, erd-
szakos cselekmeny elszenvedCse, megalaztatas, betegseg, teljcsftmenyzavar mind-mind
provokativ tcnyez6 lehet. Nem ritkan korai vesztcsegelmeny elevenedik meg (szul6 el-
veszftese, val<ls, crzelmi elhanyagoltsag) a tunetekben.
A tinedzser amilgy is igcn 1abilis bnertckelesc kiscbb konfliktusok, serclmek hatasara
megroppanhat, szorongasai fokoz6dhatnak. Insz1..lfficiencia (elegtc1ensegi) erzesei, bnbi-
zalomhianya miatt hamar izolal6dhat a tiata!. A szenvedCs, a kfnz6an megclt kozol11bos-
seg, a meg nem ertcttseg erzese komoly valsagig fokoz6dhat. Az onmagaba visszavonult
A kamasz kesztetesei, motivaci6i megcsappannak, ez szinte tbrvenyszerlien teljcsftmeny-
romlashoz vezct, tovabb rongalva az oncrtekelest.
Regebben inkabb csak intczetben nevelkcdett fiatalokra volt jellcmz6 az onsertis, leg-
gyakrabban a csukl6tajck pcngevcl val6 mcgmetszese. Az ut6bbi evekben az autoag-
resszi6 es az impulzus kontroll zavar ilycten megnyilvanuiasa ncm ritka rendezett csala-
di kornyczctb61 szarmaz6 fiataloknal sem. Rendszerint depresszivitas, ongyilkossagi fan-
taziak, identitas-problcmak, korai szocializaci6s scri.i1Csek es nem ke116en differenciaJt
konfliktusmegoldas huz6dik meg a hattcrbcn. Halmozott onsertesek, onmegsemmisitesi
fantaziakkal, bnbizalomhiannyal komoly autoagressziv tendenciakra utalnak, szuicid ve-
szelyt jclczhetnck, nem ritkan ongyilkossagi kesztctesekbc, kfscrletbe torkollnak.
Serdiil6kori ol1gyilkossagi k{:sztete:,
A rohamos valtozasokkal, valsagokkal, onCitekclesi zavarokkal birk6z6 serdlil6 kony-
nven kerLilhet - akar kisebb kudarcok hatasara is - szamara aktualisan feloldhatatlannak
tGna krfzisbc. Az intcnzfv fcjlOdessel jar6 elctszakaszok sajatossaga a konniktusok ture-
KrlZISICrCI\tan
senek c1cgtdensege is az erzckenyseg fokoz6dasa. A szuicid fantaziak el6fordulasa gya
kod tincdzscrkorban. $zerencscre az csetck zornebcn a pillanatnyi bosszu cs a scrclem
okoz6j~n val6 clcgtctelvetel v;igya vezcrli, cs a kcpzckt Ie is vezeti az indlllatot.
A labilisabb. tart6s hanglllatzavarban szcnved6. korai :>zocializ.ki6s scriilest clszcnve-
dett, impulziv modclleket tapas1.tal6 kamaszok seriilckenycbbck a sulyosabb valsaghely-
zctckre (8ak6,1l'1 1992). A1. crzclmi viharok - elcgtclen konniktusmegold6 repcnoarjuk
miatt - akar meggondolatlan csclekedctekct is provokalhatnak. Ncha reljes a kilatasta-
lansag, CS <l valsag az clet c1lltasftas:lban (0I1111aga c111tasft.:\saban), 6ngyilkossagi kfserlct
formajaban jelcntkczik. A scrdul6kori ongyilkos5..ignak szimbolikus kommllnikatfv jcl-
lege van. Az csctck ZOll1cbcn ncm a hal:ilvagy, hancll1 \'alamilycn tcsti-lelki al1apot eJ-
utasitasa, illetvc mcgoldasi kcptelcnsege \'czerli. A tincdzscr nem onmag:it, hanem elvi
selhetctlell cn-allapotat szercll1C mCb'Scmmisiteni. Hasonlokeppen a felnottekebez, itt is
danto a csalad, illetve a referenciaszcmcly mintaj:L Akinek a csaladjaban clOfordult on-
gyilkossag vagy kiscrlcl, sok acting out reakci6t. impulzivitast latott maga kori.il, keslcn
kapja a mintat.
A kiserletckbcn ncgyszcr annyi a lany, mint a fiu. A befejezcn ongyilkossagoknal a fi
uk vannak t6bbsegbcn. Mig az ongyilkossagok szama hazankb;'\n a SO-as evck kozepet61
jelcnt6scn csokkent, a kamaszkorLlak szuicidiumai abszollit ertckbcn lenyegescn nelll
v:iltoztak, ez relalfv szaporulatol jclrnt. Vilagszertc jcknscg a tincdzserkoruak tingyil
kossagi aranyanak novckedcsc (Fckctc,29 2004).
Psziehopatol6giailag szorong:is, depresszi6, impulzivitas, agressziv fumaziak, 6ncnc-
kclcsi es 6ncrvenycsitcsi problemak cs diffcrenei:ilatlan coping stratcgi:ik jellemzik a
szuicid tined1.serckct. Nem ritk<in dcpcndcncia problemakkal is ki.izdenek, drog, alko-
hoI, cveszavar, jatckszcnvcrlely szercpel a1. elozmenyckbcn.
bolt 11ag)'01I j6kepli gimnazista L'tJlt, a lcillyok kedvmce. Nt'/u.':m Iratcirozra e/ magdt a pdr
kapcsofatra,ft!ft a csa/6dd5tOI. Nydn' szu/lctbrn, negyedik e!Olt ismerkcdetl mrg a mila pd.r iv-
vel idOsebb ifju ho/ggycf, akiud villl1ros szrrelembe kevercdeft. Kdt h6nClpos kapcsolatuk meghoz
/0 a beavata:it a sZt.'x/l(ifi~ ele/be, a szemNdClybe, (l ko::d:iegbe. 6ss.zel a Idny eg}'re hidcgebbell
viselkedrtl, bolt nem ertclte elbizoll)'talcmoddsdr. IIigiil kibOkte, flOg)' megje/ellt e/5zo sure/me,
rs Ili55lal'Qlja. bolt lIdlKlriasan is elegansan fogadta a!ordlliatot, de rettenefl.'St'Il S::fm~d('tt.
Scmmi mdsra 1Iem hldotl gondolfli. csak a Idll}'ra, a Ill!Sztesigcre, a csalOddstira. Nem irdekelte
az iskola. a falllllci:i. a banitai, a sziilri. [mail valtdsok IItall sel1l el/)'hiiltfajdl1/ma, bdnnily :;2('-
re/I!ltcljes sorokat is bilfenf)'lizol/ volt bardtllojt'.
bolt egyre tiibbet gomiolt a hafalra, maga sem erft'lte, miirt viseli /fIeg t!llllyire a szakftas.
Omeg}'tijtotte nagymamdja altatoit, gOlldo:ilJnjO/kfs=iift, li!)' tett, mintlra iskoldba melme, es a
padlcisoll bl'wtte a tabJettdk garmoddjdt. I'i/et/('niil taldltak meg, kevcsell /lllift, hVg}' Iletben
maradf. SCllki scm irfrlte, !logy a rendart/ csaladi kvrnyr;;:rtbrt! 11o, Itarmolliklls, eddig proMe
mamclltesjili midrt rcagti! ilycll slilyoSOIl kit h6l1apos kapfsvlata II1cgszakaddsdra. A pedagdgus
28 Dak6. T. (1992): Titok nelklil - Iclektani vizsg::iI6d::isok az ongyilkossagr61. Cserepfalvi Kiad6,
Budapest.
29 Fekete S.-Hcwilt A-Voros V.-Osv,hh [J. (2004): A scrdlil5kori ongyilkos viselkeMs jellcmzoi
cgy curopai multiccntrikus kllt.llas (CASE study) ptrsi ccntrumanak ercdmenyci alapj:in.
Psychi:nria Hungarica. 19:337-345 p.
68
3. Az cletszakaszv:ilt:isok mint krizisck
_
................. -..................... - .................... ................................ ....................................
anya Mutl/dawsan kerest(' m('~ 11.::: 0111051, lTIeggyo/llJa, ~svltot r<!r 1.IIJnapos .~ordban orij~~ f?"
dtdk. 501](1$('111 vi'$!l!llek erri;l. II fili /1('/11 ktlrdczClt, klsbaba kept'It scm 11Illnyolta, a swk/cs-
Ptortenc(o: scm Jrdekdrt. ZS(l/l ('lv' c1s::okarhb/
. mar dtdr CSf'csemo- I'. .
'('111, a regl tral/ma 11II.'gISl7lf't
100/set /Ie", tlldta .w{tfo!.t:0::ni //$ dltddtall;.
Az angyilkossagi kiscrlctct k6vctocn a serdul6k altai mcgncvezctt Ie~ayakoribbokok:
a csaiadi!>kapesolati zavarok, park:lpcsolati problc~ak, i.lI:tv: n~aganyoss~.g'"val~n.~inl~z
'skolai tanulmanyi, onertckelcsi klldarcok Cs:lZ Idcntltas\'alsag. A scrcllllokon ongy!!
~ossag'provokatlv ten}'cz6i lchctnck::t kisgycnnc~~ori.s~I~:os v~szt~gCI~~lC~y~k~szli.l?
halala, v::i.las, or6kbcfogad<is), al clfogad6, m~gt.rto, 1Il11llllt~St bl1.tOSlto.~zuI61h~ltl:r h~a.
nya, a bantalmazottsag (szcxu:ili,s vagy fiZlkal.), s~oronga~,. deprc~S7.IO, .maganyoss:lg,
megalhtatas es az agrcssziv mintak. A kamoly onlm.alo.l~lhlany, az ,skola.~ ktl~arcok so-
rolata, a gycnge tallllimanyi ercdmcnyek is SZl'fCpet F\t~lh:ltnak :lZ ~Iozmel.~y:kbe~~.
A majdnem mindig megjclcn6 scgilsegkercs a k6rnyczct reszcr61 nClll ntk~ll kOlOmbos
foaadtatasra talal. A megtapasztah crdcktelenseg. a meg nem crtettseg tovabb fokozza a
fa~laziakat, sulyosabb csctbcn 6ngyilkoS5..igi szandckka cmc1ve alOkat.
12. tab/dzal. VeszC!yczlCl5 tt"nycz6k a pllbo.:rt~skori swicid visclkcdcsfc
Az r1s6dlrgcs kapcsolat (csalcid) zamrai
a sziil6k sulyos psziches zavar;\, deviandaja, :llkohol-, drogfogyasztas;\
'sulyosan buntct{j, agressziv vagy elutasit6 szi.il6i magatartas
bantalmazottsag (fizikai vagy szexualis)
irrcalisan magas szlil6i elvarasok
szul6k hazJssagi \'alsaga, statuszanak mcgrcndiilesc
az apa hianya (ch'<ilt, ni! passliv, alkoholista) g::i.tolhatja a megfclcl6 oncrtckclcs
kialakulasat
eretlen konniktuskczel6 technikak, impulzivitas a esal<idban
csaladi minta, mitoszok (ongyilkossag, ilIetve kfscrlct) .
bizonvtalan csaladi statusz (orokbefogadas, elvalt sziil6k, b6vltett csalad)
tUlsag~an zart, ilIctvc ttilsagosan mobil. hatar nelkiili csalad " .. ,
a csalad tarsadalomba valo integracioja zavart (bctegseg, munkanclku!lseg, szekta)
A masOOlago~ kapcsl1/at fistola, bardti tor. pdrkapc::<J/oO :al1arai
idcntitaszavar (alonoslll::i.si problemak, szcrcpz<lvarok)
.izol::i.lts:ig, peremhelyzet a,kort~:s~soportban . , ,. " .
6ncrtekelcsi zavar, megszegyenliles, alkalmazkodasl crOfcszltesek esodIc
.tartOs kudarcok az i~kolai teljesitmenyben
gatbisossag, kilatastalansag-erzes, parkapcsolati probalkozasok kudarca
parkapcsolJti krfzis
Krfzislelektan
A serdi.ilOkori szuicid veslely jelci: rcmenytcll'nseg tart6san lcvert hanoulat negatfv
b ,
/ F ' "-.'
enkep, gyakori ongyilkossagi gondolatok, fant<\zialas a eselckedetrol, tl'rvezgetes, bose b-
zesek sorozata, kozlesek a sz,~ndekr61. Terl11Cszetesen kifejezetten veszelyeztetett az, ald-
nek mar v?lt pr6balkozasa. Sajnos az ongyilkossagi kfserlct atmenetilcg tcherl11entcsfti
a fiatalt, hlszcn nagyon figyelcl11felkclto. Mind a csal,1d, mind az iskolai kornyezet - ha
kideri.il - a tinedzscr melle all, ideig-6raig vedl'lmet, figyell11et, torodest kaphat. A l11un-
kal116d fgy ml'gl'rosodhet, elonytclcni.ll befolyasolva a konfliktusme u old6 teehnildk dif-
fereneialtsagit. A kfserlctet clkovetctt serdi.ilO mindenkeppen krfzisi~tervenei6t,es lehe-
toleg psziehoterapi,1s l1t6kezclest igenyel. Befejczett bngyilkossag eseten a szakcmbcr
elsorendCt prevenei6s feladata a kornyezet, a kortarsak feldolgozasanak segftese.
3.4. 1\ fiatal felnottkor krizisei
A psziehoszexualis felnotte valis - a modern t,lrsadalmakban - evl'kkcl kodbban kovet-
kezik be, mint a harmonikus felnott idcntitas megva16sulasa. A tarsadalom szerkezetebe
val6 stabil beilleszkedcs fcltetclci: a tanulm<lnyi idoszak !czarasa, 6na1l6 egzisztencia meg-
teremtese, a felnottkorra jcllcmzo kozossegi kapesolatrendszer kialakftasa. A mcgnyult
tanulmanyi ido, a szulokrol val6 teljcs (cgzisztencialis, lak6helyi, erzelmi) levalas esetle-
gessege miatt a pubertiskori tcndenciak gyakran atnyulnak a felnott elctevck clejere.
A fiatal fclnottkor harom alaptl'ndenciijanak megval6sft,1sa: a szi.ilokr61 val6 fugaet-
L
lenedes befejezese, stabil partnerkapesolat kialakftasa, parvalasztas, csal<ldalapftas, a fog-
lalkozasi szl'rl'pbe val6 bcilleszkedes egyre hosszadalmasabb. Szamos fiatal kuszkodik az
eletszakaszvaltas nehezsegeinek konfliktusaival. A mai huszas evci kozepen, vegen jar6
korosztaly tipikus valsaghelyzetci az "elk6telczodcsi panik", a "szabadsag Cs donteskep-
tclenseg", a "mindig j61 kell jami" dilemmak rnogott jellegzetes tarsadalmi es pszichodi-
namikai osszefi.iggcsek huz6dnak meg. A huszonegyedik szazad civilizalt tarsadalmai-
ban megszaporodtak a sajatos statuszu fiatalok: az orok egyekmista, a sziiloktolletfenn-
tartasaban meg a huszas evei vcgcn is fi.iggo, a kovetkezmenyekkel jar6 donteseket fol-
vallalni kcptl'len, a csaladot, gyermcket csak a biol6giai !chetosegek utols6 fazisaban, de
akkor gorcsbsen akar6 ifjak.
A posztadoleszeeneia (Keniston,30 1968) alatt azt a peri6dust ertjlik, amcly a pszicho-
szexualis erettseg teljes kialakulasa, vagyis a pubcTtaskor vege es a tirsadalmi ertell'mben
vett felnotte valas idoszaka kozott huz6dik meg. A modern tarsadalmakban mar szinte
altalanossa valt, hogy a felnotte valas dimenzi6i idoben elcSl\SZVa je!cntkeznek. E jeJcn-
seg mogott szimos ok huz6dik meg: a posztindusztrialis tarsadalmakban egyre hosszabb
a tanulmanyi ido, amely egyfajta "diikszerepet" tart6slt, nchez az igenyeknek, kcpzett-
segnek es varakozasoknak megfelel6 elhclyczkcdCs, a palya kezdeten is fenyegeto a mun-
kanelhiliseg, kesleltctctt a teljes onall6sodas, cgzisztcnci<llis, lak6helvi, erzelmi, dontes-
beli levalas. . csit megdmgdUa, nem kcllctt voina uacsortitlwznia, mdr lW/iyitin)'. Az an)'lJka clldtta tandcsok-
A fiatal fclnottkor kl'zdcte a huszas evek legclcjc, de zarasa - az elctszakaszok kitol6-
uasa miatt - mil' kevesbe egyertclml1, a harmineas evek clejere, kozepcre tehcto a kor-
sZclk vcgpontja (korLilbelul 35 eves korig). Erikson szerint a fiat'll felnottkor alapvl'to
30 KenistOIl, K. (1968): Young Radicals. New York, Harcourt, Brace & World,
3. Az elctszabszV<iltasok mint krfzisek
konfliktusa: az intimitas vagy izolaei6. Nem pusztan a bens6seges es mely parkapesolat-
ban va16 clkotelcz6dni tuch1S ertend6 ez alatt, e16ny6s kimenetel eseten, hanem a j61 fel-
epftett es megfelel6 en-hatarokkal rendelkezo identitas ekresl', eel ok, i.igyek, eszmek, fcl-
adatok iranti elk6tl'lczodes is. Sikertelen megoldas eseten valamelyik teri.ileten fennma-
rad az izolaei6, a tirstalansag, a7 involvaJ6das hianya.
Tdrsadalll1ifcladatokat tckintl'c aflatailclJ1ottkonwk hcirom aiaptendcncitija van:
a szi.il6krol, a szi.iloi haztol \'aI6 teljes lcval,1s
a hivat,1sba, foglalkozasi szerepbe (a tarsadalom intezmenycs szcrkczctebc) va16 be-
illeszkedCs, a felnott szerep fblvetclc
stabil partnerkapesoJat kialakftasa, parvalasztas (esaladabpft,1s)
3.4.[. Leudlds a szcirmazcisi csalcidr61
A szi.ilOkrol val6 erzelmi lcva\<1s elindftasa pl1bertiskori feladat. A fiatal vc]emenycben,
dontCseiben, valasztasaiban fokozatosan fLiggetlcnedni kezd a csaladjatol, bar szereneses
esetben - a beepftett es sajitjava valt ertekek miatt - cz sem nem tul konfliktusos, sem
nem minden eddigieket megtagad6. Az iskolai tanulmanyok kito16d,\sa megnyujtja a le-
valasi folyamatot, az egzisztcncialis fliggoseg az on,\ll6S<1g akadalyoz6ja lehet. Ncmzeti,
szokasbeli, reteghelyzeti, f1111iliaris sajatossagok szinezik, konnyftik, nehezftik, fuhazzak
fel cgyedi jellegzetessegekkcl e folyamatot. Az Egycsiilt A.lIamokban peldiul18-19 evc-
sen, a college-ba kerLileskor, a fiatalok tulnyom6 tobbsege elk6ltozik otthonn51, ncmcsak
a nagy tavolsagok miatt, hanl'm mert a szokas fgy dikdlja. Kozep-Eur6p,lban egziszten-
cialis (lakishelyzet) es esaladi okok miatt is sokkal kcs6bbi a Icvalas, a kollegium ban clo
fiatal gyakran jar haza, rendszerint minden teren kot6ttl'bb csaladjihoz.
A levalasnak tobb dimenzi6ja is van, teljes kbrCtnek akkor nevezhetjiik, ha mindegyik
teljesul. Gyakran esak a jogi, erzelmi es identidst illeto on,1ll6sodas kovetkezik be, egyik
vagy masik fel gores6s, elcngedni nem tud6 ragaszkod,lsa, kcnyelmcsseg, illetve a szinte
mindl'nnapos egzisztencialis fligges miatt.
Cscnge iindll6 lakdssal, szep }izeteN'I, fgerctcs Jc[jzgazddszdildssal rendclkczctt huszonnj101c
eves kordra. Sokat doigozott, l11unkaheiyi d6nteseibcn magabiztosan visefkcdctt. fiegdns kiskosz-
tiirnjeiben, kopogc5, l71agas sark/i cipoibcn tipp-topp, l11ai,fiig/;eticl1 es hatdruzott mencdzscridny
szercpetjdtszotta. Ilfrhjlakkai ironikusanfcsztelen stfhdJan tdrsalgott, scnkit scm cngedett ma-
gd/wz h1!zottan kiizcl, kel71env rct7cxioival el is riaszMla az erzekenycbbekct. EstlfciCfdradtan
sictett haza, es kicsit b{intlld~tos'an szcmrcvaciezte, mit is taldl a bcjtirati aj/() mellett meglnij-
va. Rendszcrint eb1'ket liveg mgy doboz L'tirta,/{fzciekkci. Cgl;SZSCgcs ett'ickkcl mcgtijltuc, gondo-
san becsomagolm cs lchatt'c. Amikor beert a lakcisba, azonnaljijlhfvta az cdcsan):fdt, hO,~1' ki-
kal, beszdmoltatta a napjdn51, legaidM nCb')'L'CIJ percct beszclgettck. f(cs6bb, kenj1clmcsl.'7l clnj1Lii-
va a teve el6ft, falatozni kczdte a karcsl/ ala/~jcit duo, cgcszscgcs ctclckct.
A levalis el6fcltetele a pszichoszocialis ercttseg kialakulasa, a fclnott identitas megle-
te. Ez alapozza meg, hogy erzelmileg valaki Cgyre fi.iggetlenl'bb lcgyen szi.ilcitol, tudjon
kot6dni majdani partnerehl'z, lojalitasat a SZLtl6kr6l tarS<1ra, kcsobb uj csaladjara tegyl'
 KrizislClcktan
--- -- -------- --- --- -. _. _. -. -_.- -- - _.. --. - -._- ----- -. -_ .. -- -- 3. Az cletszakaszvaltasok mint krizisek
--~
--- - -- - _. - -- -. -- ------- -- -- -- - -. ---- -- - _. -~. ---- -_. _. - -- --- _.. ---- -- -
~- ---- --

at. Mindehhcz szinvonalas megktizdesi strategiak szi.ikscgesek, hiszen a levalas elony a ]4. tdbldzQI. Elcgtclen levalasb61 credo problem,lk
fiatalnak, de vesztescg a szi.iloknek, nem megy egykonnyen. Illetve az sem szerenesCs, ha
crckktclcnscg, a sajM clct el6tcrbe hclyezCse miatt a szi.i16 valik Ie - gyakran tuJs~igosan erctlcn szcmclyiscg
IS korall - gycrekcrol. NClllritk,in val,is Cs uj csal~id alapitasa cseten ez tortenik a tizes
erzelmi fi.igg6seg J 5zi.i16ktol
eveibcn jaro vagy huszas cvci clcjct tapos6 fiatallal. A megkuzdott levalasb61 a kes6bbi parkapcsalati kot6dcsi prablcmak
cvekben Ichet j6 Cs szimmetrikus felnottkori kapesolat.
parkapcsolatban, h,izassagban lojalitas kanfliktus, illetve kudareak
zavart bekapcsol6cbs a tarsJdalom intezmcnyes szerkezetebe
13. IciblrizQt. A sZli16kr{j] val6 Icdl,is dimenzi6i
sajilt cSJladban szuloszercp megold~1si gondak, vagy atruhazas
identitas problem~ik (ak,\r a szexidentitas is serulhet)
jogi ertclemben vea Icv,ihis (nagykaru, bi.intethet6, lizletet kothet)
kbzos fedel al61 torten6 lcvcil~ls (on,m6 haztartas, sajat lakas)
anyagi-pel1Zugyi leva las (penzligyi onal16sag)
].4.2. A munkaba alIas - joglalkozasi szerepbe val6 beilIeszkedes
lcvalas a dontesek teri."detcn (bn,illo dontcshozdtal, onkontrall)
erzelmi leva las (sajat CI1ekitdetek, normak, valaszt<isJi ban fUggetlenseg)
A hasszura nyu16 tanulmanyokat kovctoen nagy elvarasakkal es motivaci6val - latszo-
levalas szubjektiv erzcte (fclnott idcntitas tctelczese)
lag szamos elctpalyaprogram kbzbtti valaszt~si lchetoseggcl - k~r91 ki. ~ fiatalak zbm~ a
tarsadalamba, a munka vilagaba. Sakukat Imebb-nagyobb esaladas vafJa, nagyra taro -
media altaI is gerjesztett - vagyaik es terveik alig megva16sithat6ak. Sakan h6napokig
Az egzisztencialis fliggetlcnscg, amelybc benne faglaltatik az anyagi ona1l6sag es a lako- nem talalnak megfelelo munldt, vagy ha igen, sulyas kompramisszumakkal kell meg-
hclyi levaUs is, szintcn cl6feltctclc a feln6ttosodcsnek. Aldrhany eves is valaki, ami a baratkozniuk. Ket amerikai, frissen vegzett fiatal az indulas csalodasait es buktatoit
szarmazasi csaladjaval lakik, nem a sajat normai szerint el, hanem tobbe-kevcsbe c1fa~ kbnyvbe faglalta (A. Robbins es A. Wilner,31 2001), a jclenseget quarterlife krizisnek ne-
gadja szulci ertekrendjet, szoldsait, izlesct, id6beosztasat. Mcg akkor is igy van, ha min- vezve eI.
dent mcgkerJ6jclez, es alland6 vita, konfliktus bvezi az egylittelest. Rendetlen dolgoz6 A hatterben meghuz6d6 okak: a tulsagosan nagy es erosen sikerorientalt clvarasok a
"gyerekekr61" derul ki, amikor elkoltoZl1ck, hogy remek kontrollt tudnak tartani t~1r karrierben, az onervenyesitesben meglelni velt boldogsag igerete, a media altaI keltett il-
gyaik, laldsuk fblbtt, akcir jobban szeretik a tisztasagat, mint edcsanyjuk, felelos szeme- luzi6k a kbnnyen ervenyesulo, sikeres fiata!emberekrol. A kezdeti evek esal6dasa, elke-
lyek, beosztjak a jbvedelmi.iket, es tudj<ik azt is, hagy akkor Icsz ennival6 a hutoszekreny- seredese, a korai h~ges nehezen elkerulhet6. A mai huszonevesek mar nem a l:eatnem-
ben, ha beleteszik. .
zedek szabad szerelmet es termeszetes e!etet hirdeto lazad6i, hanem eletpalya)ukra tu-
Az jar elobbre a lcvalas folyamat~iban, aki meg tudja fagalmazni, mit is jclent szama- datosan k65zliI6, karrierjliket mernoki precizitassal epitgeto fiatalok, akik palgarpuk-
ra a feln6tt identitas, melyek ennek a kritcriumai, milyen eszkbzok sZliksegesek szama- kasztas helvett a beilleszkedest, a j6letet, a tudatas karrierepitcst valasztottak.
ra a megval6sitashoz. Barmilycn meglepo, manapsag vJnnak fiatalok, akik nem szcret- "Az ide ;lekem az oroszlant is"32 szlogennel Cinmagat kipr6balni Cs megmutatni sza~
ne;lek. tcljesen levalni, es kenyclmes, felig-meddig onall6 fclnott-gycrek pozici6jukat dekaz6 fiatal gyorSJn bsszeroppanhat, ha ~1em talalja hcly~t, celjait, az ert~lmes n;~~ka~,
szandekoznak tart6sitani. Sajat laldssal rendclkcZl1ek, am sZlileikkel laknak, nemcsak a megfelelo jovcdelmet. Sikeresnek lennI a huszoncgyedlk szazadban kenyszenta era.
fiuk, hanem Janyak is, mert van, aki ellatja oket, vasarol, mas, f{)z, beszCJget, erdckl6dik. A rcklamok vilagaban a j61 oltozbtt, harmonikus es j6m6du emberck pillanatok alatt,
erzclmi hattert nyujt. Az ut6bbi evekben Nyugat-Eur6paban megjelent a "gyerck-taval~ konnyedCn oldjak meg minden problemajukat.
ta11as" iranti igeny. A harmincas, atthon lako, sZlil6ket Jnyagilag cs erzelI~lileg auzsba A gyors es fajdalammcntes kanfliktusmcgoldas, a kbnnyu karricr lehetosege es igere-
kat6 ifju koltbzCsre kenyszerftCse. b
te arad a media vilagabOl is. A val6sagban hatalmas a verseny, aki bizonyta.lan, ;z~~?ng,
Az elegtelen leva!<isb61 szamos problema eredhet. A szemelyiseg erese megakadhat, a ketsegei vannak, hamar Icmarad es
kiszorul. Amilyen turclmetlenek a karnert eplto-st~
szul6ktol valo tulzott erzelmi fi."lgg6seg tal16s maradhat, hiszen a fclel6sscgvallalas resz- biJizal6 vagyak, olyan gyors lehet a kbvetkezmcnyes kieges is. AkaI' azcrt, ..mert n~m Sl.~
leges. A munka teri."t1etcn nagyszab~isu dontCseket hoz mil1i6kr61, am otthon kiszolaa- kerult megval6sitani a kituzott, gyakran irrealis celokat, akar mert sikerult, de elheto
land6 kicsi gyerek, aki meg a szolxijaban sem kepes rendet tercmteni. tv1agi1.t61 crtet6di'k, tartalommal nem tolt6dtek fel a megval6sitatt vagyak.
hogy az erett, felnott parkapcsolati kotodeshcz sZlikscges a lcvalas. Akadalyaztatott el- A sikercsek, a yuppie-k, a fcltCirekv6, karriertudatas, eletfarmajukban extra fogyas~
szakad~is eseten kialakulhatnak p~\rkapesolati kot6desi problemak. A fiatal pJrtnerkap- tasra tbrekvo fiatalak, gyakran meg cretlcn szemclyiseggcl, tul gyorsan tul magas paZl-
esolataban, hazassagaban lojalitas konfliktusok sorozata lephet fol, szamos hazass,iai ku-
dare mogCitt huz6dik meg rcszlegcs ledl,\s. Identitas problem,ik, a saj~it szul6s~erep
megfogalmazasanak gondjai, pcldaul a felel6sseg atruhazasa a nagyszl1l6rc, de akar a tar- 31 Robbins, A.-Wilner, A. (2001): Quartcrlife Crisis. The Unique Challenges of Life in Your
sadalomba valo elegtelcn bckapcsolocHs is kovetkezmcny lehet.
Twenties.
32 Shakespeare, W.: Szenidm'ji ,1}0111. Arany Janos fordidsa. Zuboly, 1.2.

-n.
 3. Az elctszakaszvaltasok mint krfzisek
Krfzislelcktan

., . c 1 ' , ; Jal\rlkezd{) nem mer eljbnni. A partner,

d6t szerezhetnek. Munkam<lnia, tlilhajszoltsag, serkentok alkalmi vagy rendszeres has?- kodl'l,' az est 1 6rakban IS, cs a mehOlc elm vagyo I' J'I '1 'I
, -
'I,t sz~nvedi mea '1 vcgtc!cnrc nyult mun <allot, ara
L . n C dtsa,g ot ,' "
(\uru"I tscgc
' t.-1e-
'
n,ilata es gyors kieges kbvetheti a hirtelcn es nehezen fcldolgozhat6 cSllcsra jut;:\st. A lat- a maganc l: <. to ' c . -
sz6lag szeles valasztekot kfn;:\16 eletp;:\lyamodellek alaposabb megtckintcsrc nem is zultse . aet ' , . . IT
olyan v;:\ltozatosak. A sikcr Ichetosegc, a meggazdagodas fgercte a kbzbs crtek, amcly s szer~pkonfliktusokat sZlil a korabban mar, emlftctt qua~e:lIfe Im~ls, ,avagy 1ge~ ta a ~
mbgott a mindennapokban gyakran 1l10not6nia, mcgalkuvasok sorozata, a va16di invol- . I " ., .' 'j' A remcnvckkcl elvarasokkal 1I1dltott kezdes ener
Inevezesscl: ,apunyltasl pam \. naby J / , " 'I . 1
val6das hianya, robot cs crzclcmnclhiliscg huz6dik meg. e, ai hamar elfogynak ha alig v'alosulnak meg az elkepzelesek. Mmdcn ~erhele; JO v~se,-
gl ea \dci , ha val~ CI1elmc, celja. Az egysiku, 16leko16, unalrr~a; tcvekcny;cg ~apI tl~
n

heto bY g nbolo'an hat a motl'vla'd6ra. a lclkescd6sre, a vIlagot mcgvaltal11 akaro

, 'ban nagyon rOl " , . ,. . ,'," 'I
/1z elso l11ul1kdba dllds mint krfzis ora, . 'k b. A. gtO"rts,4 a e's 1 hcacttsea coeszcn koran Jclentkczhct: dcplesszlv tuncte (-
fantazla ra.. me ~b' , b 'b b ' ] I ' 'kb
cn faradtsagban, alvaszavarban, evesz~varban v~gy pszicho~zo:natlkus pro) ,~ma an._
A hosszu tanulm<lnyi ido alatt megszokott, kotetlcncbb dLlkelctct k6vetoen nem kony- b A fiatal mC'l1cdzscrck kemcnyen veglgdolg~zzak a hetet, olt?nyb?n, ko;ztumbcn, fc
nyli feJnattkent bekapcsolodni a t<1rsadalom intezmcnyes elctebe. Ncm veIetlcn, bogy ' I t' 1I'Itan Maj'd l)cntek cs szombat cste stmllllansokkal, alkoholJal
gy elmczctten es <on 10 a , . L t, ' ,', .' I" , , I
cnnck id6pontja egyre jobban kitolodik. Nem ritka a fclsooktatasban cltoltott evck meg- 'b 'I' 'I I' gednl' a feszultsegct cllazltanl a feszcs kontrollt. Nehez clszamo nJ azZel ,
P ro ajilz(\en " ' , ' 'I 1'-
szaporodasa, amelyet a ma oly divatos klilfoldi osztondfj, tapasztalatszerzes hitelcsft. Tiz hogy so1<cv ' I(emen)
"taI1ula'sa
( (L,
t6bb nycJvvlzsga megszcrze~c utan monoton, tu so <111I _
", . ' . "

fcleves tanulrnanyi id6t rcndszeresen tizcnkct, tizcnncgy fdev alatt teljcsitenek a dia- "
teJ]ektust nem k'lvano"
' , adnl'ln'l cJ ztrativ
'
fchdatok
,
tOltlk kl a mmdennapokat, n111CS szu (
Iwk. A motivaltabbak Cs szorgalmasabbak egy rcszc masoddiplomas kepzesrc va16 a7.On- se kreativitasra, agyscjtek intcnzfv hasznalatara. . , , .( ." , ,
nali beiratkozassal vagy doktori iskolaba jc!entkczessel igyekszik meg tovabb nyLijtani gA Ie destruktfvabb, ha a fiatal kapcsolata, a m~mk.a vJ1agaval munk~nc:kulIscgge~
tanulmanyai atmeneti idcjet, mintcgy "orak egyetcmistakent" halogatni a dontest, hUz- k~ i"d?k Nem nehez elkcpzelni, mekkora utes az onbmIlomra, ha valakl a kcz?e~ kez
ni a felnotte valast. d~~~~ alzt' ta asztalja, nincsen ra sZlikscg, Vcgzcst .!z()~etaen - ha csak I~Cl~ egy l<If~Jcze:~
Az elso munldba alias uj keszsegekct, szercpmegold<1sokat, bnmegfogalmazast kfvan. hi an 'szakm~t tanult az illct6 - tobb honap is szukscges az elhc1ycz!<l:dcshez, ~I(\ rosz
Be kell tagoz6dni a hicrarchiaba, amelyhcz fejlctt megklizdcsi strategiak, konfliktus- szabGul birja idegckkcJ vagv cgzisztencialisan, c16nytelcn k01r:pr.OJ;,~s,s7:umot k~,thet.
megoldasi ugycsseg, a hatalommal val6 viszony vegiggondolasa szukseges, Sem a tul7.Ot- Az elsa elmen)'ck megh;t<1rozoak a foglalkozasi szercp s7.OcJalJzaCloJa?~n. ~k~tf:~~n~
cses modcllkel)CS munkatarsakat, fon6k6t, ertelmes fcladatoka~ kapot:,)O csc Yt (I(tl: k~nat
C
tan keszsegescn behOdol6, sem a mindig mindencrt lazad6, az autoridssal alland6 op-
, 'I" I 'd" I"b n Al<l neaatlv tapasz a a 0 ,
pozfci6ban Icv6 alkalmazkodasa ncm lesz gordulekcny. Banalis tcnyez6k hatalmas prob, dul a foalalkozasi szcrep mcgforma asana ( I osza ,a. a".. b, " ( dh~t
szcrzett, ~chezcn hevcrheti ki lesujto elmcnycit, tartos o~blzal.o~nscrulc.st ~<~c:~c de ~,~
lemakat okozhatnak. A leggyakrabban a munkaido hossza es egyhangusaga viselheto nc-
hezen, Aki huszonnegy, huszonot eves kor'lig ncm kelt fel reggel koran, nem dolgozott
es tanult vegig cgyhuzamban nyole-tiz 6rat, nehezen fog adaptalodni a mai megnyult
Lehet hooy celszerubb Icnne minden fiatalnak azt ta~uln.Ja, amI, ~pp:n ~lac,
erdekiode~, erzelcm, motivaci6 nclkuli valasztasok, b~rmlly prahlku:-,ak IS, nt <an veze
r't-

munkaidakhoz. Raadasul cz az ido rcndszcrint nem tul crdckes fcladatokkal telik, ha- nek sikerckhez a karrier teruletcn, boldogsaghoz a mmdennapokban,
nem sok liresjarat, monot6nia tolti ki, amcly klilonosen destrukth' az onmagat megmu-
tatni szandekoz6, tettre kcsz fiatalnak. 15, tribirizal, A munkahelyi alkalmazkoc1<1st nehezit6lcnycz6k
Gyakori gondot cs feszultsegct okoz a kepzes elcgtelcnscgc, illetve a meg mindig
jellcmza gyakorlati tudas hianya. A munkahelyek jelcntos reszeben a bctanitasra, a gatolt munkaba allas (munkanelklilis~g) . ,. 0I ' '

mentori tevekenysegre alig sz<innak idat es encrgiat. Sok helyen iratlan elvaras, hogy a a s7.Ocializacios folyamat zavara mJaW bcl1leszkedcsl nchezsege Z
munkavalla16 maga j6jjon ra a feladatvegzes mikentjcrc, munkakbrcnek hataraira. AId a hierarchiaba val6 tagoz6das zavara .
alland6an kerdez, bizonytalankodik, az lelcplczi tudatlansagar, aki takargatja hianyossa- tillzott alan:ndel6des vagy oppozicio az autontassal
gait, konnyen hibazik, amelyet - fOkepp, ha szamottevo anyagi vcsztesegct is okoz - a kcpzcsi folyamat clcgtelcnscge
ncm viselnek kovetkczmenyek nelklil a ccgek. Aki lopv3, lesvc, szintc eszrcvetlenul ta- gyakorlati tapasztalat hiany~
nuJekony, az lesz a sikeres, Ehhez szocialis ugycsscg, kcllo mcrtcku onbizalom, kezde- a szocial is llgyesseg gyengescgc
mcnyezokeszseg szi.iksegcltetik. S7.Orongo, gatLlsos, szoci;:\lis helyzetckben nchezebbcn kommunik<lci6s problemak
oldodo, kommunikaci6s problcmakkal kuzdo fiatalok, b;:\rmilycn okosak es tehctsege- szerep-szcmely konfliktus
sck is, konnycn hatterbe szorulhatnak, hiszcn nem a val6 tudas szamft, hanem az, amit motivacios problemak
az illeto el tud hitctni magar61. adapracios nehezsegek
A piacgazdasagban mcgnbvckcdctt a munkaido hossza. Aki teljcsen azonosul ccgcvel, elCctcJen monot6nia-turcs
onkent v<ilIalva hoz ;:\Idozatot, az kcrlil gyorsan fcljebb, jut magasabb jbvcdelemhez. Az szo!zatlanul hosszu munkaid6
addig di5kc]etct cIa ifjLl cgyre kcs{)bb kevcredik haza, vagy azert, rncrt val6ban sok a kreatfv fcladatok hianya
munk,lja, vagy rossz a munkaszervczcs, ilJctve a munkamani5s fOnok meg bent tart6z- a mcgbccsLiltscg, pazitiv visszajclzesck hianya

74
 Krfzislelektan
.- --- -. ---- ---- - -._- -.. --.-. -- --_. - ..
---~-- .~-- ~
------------- .. _--------_.-.---._-----------------------_._--.-------------_._._-----_._-----
]4]. A pdrvdlasztcis mint krfzis
A fiata!feln~ttk~r ~gyik ~cgaJapvet6bb feladata a parkapcsolati ercttseg kia!akftasa. Part-
~erkapcsoJatl proball~ozas()k reven, rovidebb vagy hosszabb tanul<isi id6n keresztLiI zaj-
hk .e, folyama~, a ,tarto~ part~er meb'i:~l~lasaig.
~sz~ch?szex:la!Is ere~tseggel,' es semmlkeppen nem kovetkezik beJ61c a parkapcsolatokra
valo kepes,sc,g vagy sl}<eresscg. Tart6s, me!y es ketoldalu szcrclemre nem mindenki valik
aIka.lmassa ~!ete sora,n. A ~amas~kor es ifjukor pr6bJlkozasai, sikcrei vagy kudarcai je-
Ie:'td~ a! eIso, fontos allomast a parkapcsolati tanulas - korunkban egvre jobban eIhuz6-
do - Idoszakaban. .
,Partnerkap~soIatot elinditani !C.n~egesen konnyebb, mint -lehet6lcg mindket feI sza-
mar~ ha:~o~lk~san -. fenntartal1l. OnfcIadas nelkiili alkaImazkodas, rendszeres egyez-
kedes, kozo.s ~~ek~k,kl~:~I<ftasa,e: ~lk~itelez.6des sZii.~seges mindehhez. Ez ut6bbi a par-
kapcsolat folvallaJasat es mtegralasat Jelent! az dlcto sajat kapcsolati rendszerebe vala-
~mt a parkcres6 t~vekcnyseg beszuntetesct is megkfvanja. A korai kapcsolatok re~dsze
flnt meg n~n; sta~dak, de a komolyabb konfliktusokat, csal6dasokat, illctve a szerelem
n~egs~~kadasat meg ennek tudataban scm konnyu elvisclni. Gyakran kudarckent, krizis-
f
kent e,hk me?" a e1ek a,szakit~st. A fel nem dolgozott elvalas maradand6 nyomokat hagy-
hat, tulzott erzekenyseget, vlsszahuz6dast, el6ftelcteket teremthet.
Pdrudlasztcist befolyasol6 szuksegletek
A pa:kapcs~Iat.i e:e~tseg magaban foglalja a pszichoszcxualis erettseget, az igenyt es a ke-
p~sseg~t ~.z mtlmltasra, a ~~leerz6 kesz~cget, hiszen a masik jelzeseinek helyes crtelme-
zese n.elku~ ~e~ez,en.leh~t J?I.~z~repell1l egy emberi kapcsolatban. MegfeleJ6 konfliktus-
kezeles, reahs oncrtckcles es ol1lsmeret, valamint alkalmazkod6kepesseg nelhi! sem le-
het b,oldo~ulm a .kapcs?latok szovevenyes vilagaban. A parkapcsolatra val6 e1vi alkal-
n:.assag meg ne.~.!elentl azt, hogy lctrc is jon a partnerkapcsolat. Parkercso torekvcs nel-
k~.I F?rtun~ kUlonle~es, 1~~b'Yei vagy egy minden ellenallast athidal6 lehetseges jelolt
s~uksegeltetlk. A motlvaclOhoz - a bcls6 kcsztetesekcn, vagyakon tul - onbizalom es a
slkercssegben val6 bizakodas is elcngedhetetlen.
16. tdbtazat. A parvalasztast befolyasoI6 szi.iksegletek
parkapcsolati ercttseg
- pszichoszcxualis erettseg
- intim kapcsolatra vala igeny es kepesscg
- alkalmazkodakepesseg
- empatia
- rcalis oncrtckeles, onbizalom
parkeres6 torckves (tobb motfvum alapjan)
- a hianyz6 sziikseglctck menten (korrekci6s valasztas)
- kiegeszft6 szi.iksegktck keresese
- hasonl6sagok kcresese
- genetikai
3. Az cletszakaszvaltasok mint krfzisek
---------- -~. ----- -- -- -- ---- .-.-. _. --- ---- -- --- -- -_. ---. -. --
~ ~- -~. ---- -_. -- ---- -. --- ---- -- --- --_. ---- --- ... -. ---
- -. -- -.---- _.- - --_ ... --- _.. _. -- --_ .. ----- _. --- -.
- pszichoszocialis
- kulturalis
- szii16imag6 kercsese
- szemclyisegzavar fedese, kompenzalasa
A bio16giai erettseg meg nem egyen16 a - a szocializaci6 befcjezese a partner segftscgevcl
a szexualitas, intimitas igcnyc
az elkotclcz6des (felvallalas, megosztas, kizar6lagossag) sziikscglete
A korai valasztasok egy sZLik motfvum alapjan tortennek, ez leggyakrabban a ki.ils6, a
szepseg, meghozza a referenciaszemelyeknek (rcndszerint kortarsak) val6 megfeleles
menten. Kes6bb differencial6dnak a sziikscgletek, tobb tenyezo is meghataroz cgy-cgy
rokonszenvvalasztast.
A "Miert eppen 6?" rejtelyesen izgalmas kerdCsere sok kolt6, ir6, tud6s kereste a va-
laszt. Feltehet6en szamos tudat alatti tenyez6 hat a parvalasztasra. A "kemia" scm elha-
nyagolhat6, bar, hogy miert eppen ezek vagy azok az illatol< vonz6ak, mar inkabb a le-
lektan targyaba tartozik. A I<ora gyermekkori clmenyek, kapcsolati tapasztalatok megha-
taroz6ak. Aki szeretctben, elfogadasban nevelkedett, tcrmeszetesnek tartja, hogy szeret-
het6, bizik a masikban, tud adni Cs kapni is, annak tobb az eselyc a sikeres szerelcmre.
Akit sok trauma ert gyermekkoraban (nem fcltetleniil latvanyos seriilesek), szorong6-
bizonytalan m6don fog viszonyulni, fojtogat6 m6don szcret, avagy feltekenyscgevel ki-
nozza partnerct.
Megraz6 igazsag, hogy gyakran megoldatlan konfliktusaink, gyermekkori hianyaink
iranyaban valasztunk, abban a remenyben, hogy foldolgozhatjuk az atelt traumat
(Pines,33 2002). fgy ertheto, hogy aki agressziv sziil6t61 szenvedctt, az er6szakos, uralko-
d6 termeszetu szerelmet valaszt. J6 esetben megerosodik, es megkiizd a ranehezedo nyo-
massal, rosszabbik esetben ujabb scriileseket szenved cl.
Pcirkapcsolati sikeresseg - szerelem
A parkapcsolati sikeresseg vagy kudarcossag mar a sziiletcs pillanadval clkezd formal6d-
ni. Akit fiunak vartak, de kislanynak sziiletett vagy forditva, azt megzavarhatjak az cl-
lentmondasos elvarasok. Sok kislany azert lesz vagany, sz6kimond6, verekedos, mert ez
imponal valamelyik sziil6jenek. Kisfiuk lehetnek gyengedek, felenkck, visszahuz6d6ak,
ha anyjuk kislanynak varta 6kct, vagy clutasitja az agresszi6 minden formajat. A szii16k
gyakran a meg nem talalt partneriddlt igyekeznek megformalni gyermekeikb61, keves-
be figyelve a val6di tulajdonsagokra, adottsagokra. A sZlil6i modell jelentos alakit6ja a
kesobbi nemi szerepnek: vajon a vegzet asszonyanak vagy gyengc viragszalnak, esetleg
ferfiakat elbizonytalanft6 es zavarba ejt6, elsopr6 intellektusnak keszi.il-e a n6palanta.
Az apa gyakori hianya (a mindennapokban) nemcsak a fiuk azonosulasat gatolhatja, de
a lanyok masik nemben val6 tajekoz6dasat is akadalyozhatja. Persze I1cmcsak az apa !e-
het modell, cgy erre alkalmas nagybacsi vagy tanar is megteszi.
----------------
33 Pines, A. M. (2002): A szerelem buvo!ete. Fiesta Kiad6, Budapest.
Krfzislclcktan
A parkapcsolati sikcrcsscg sok cgymashoz kapcsol6d6 keszscg, clmcny cs tanulas fLigg-
vcnyc. Az el6nybs kuls6, azonosftLlsra alblmas modcllszemclyek, a tulajdonsagok bssz-
hangja, kello bnismeret, megtclclo kommunildci6s kcszscg, pozitiy onertekclcs, j6 ku-
daretLiro keszscg mind-mind fontos kcllckek.
A parvaJasztas ideje, m6dja, folyamata a polgarosodLls clott eroscn szabalyozott volt.
Rendszerint a kct ncm kbzbtt kevescbb talalkozcls tbrtcnt az elet folyamLln, a romanti-
kus szcrclcm scm volt tCilzottan gyakori, CS ncm sZLimitott a hazassag elofcltetelcnck. 1(0-
runkban a tarsadalom mar kcvcssc irja clo a pLlrvalaszt,ls idcjct, m6djLh, szoldsait. Ertck-
ke valt a szerelem, a kblcsbnbsen harmonikus es kielcgit6 szcxualitas. A hblgyek scm
csupan a biztonsagot keresik partnerLikben, CS nem felt6tlenul varjak az erosebbik nem
kezdemenyezesct. Reflektorfenybe kerult a parkapcsolati kommunikaci6, az intimitas a
kapcsolatok kituntetett cs seriilCkeny ertckcvc vcllt.
Az ut6bbi btven cvben jelcnt6scn ,1trendezodtek a parkapesolati viszonyok es pozi-
eiok. A n6i Cs ferfi szerepek kbzcledcse CS keveredese uj szinckkel CS jcl!egzetessegckkcl
rajzolta at a partnerkapesolatokat. Az crintkezes es a dinamika sajaJos formait, stilusat,
lehet6scget tercmtette meg a tomegkommunikacio szeles kbru clterjcdese, az internet es
a mobiltclefon. Szamtalan interakei6ba kertllhet valaki nap mint nap a masik nemmcl,
megis tarstalan lehet, amclyct az e\ektronikus kommunikaci6 sokszinusege csupan lat-
szolagosan enyhft. A nagy "szabadsag" sok maganyt is sziilt egyben, a szingli elctforma
cgyre gyakoribba valik, a tarstalansag egyre kinz6bba.
Meghosszabbodott a "parkcreses id6szaka", lcgalizalodtak az egyiittelCsek, reszbcn
mint pr6balkozasok, rcszbcn mint tart6s kapesolati formak. A hazassag crteke es meg-
Itelese is valtozott, amelyet a esokkcnt hazasodasi kedv j61 ttikrbz. A vaLis, az alternati-
yak lehet6segc novclte es differencialta az igenycket, megadta a korrckci6 lehetoseget.
Sajnos az er6feszitesek minimalizal,isat is magLival hozta, hiszcn a valtoztatas lchetoscge
takareklangra csavarhatja a konfliktusmegoldast, a mindcnt mcgtenni akarast egy kap-
csolat egyensulyanak mcgteremteseert cs fenntartasacrt.
Sternberg 34 (1986) haromszbgelmelctc szerint a szcrelcm bsszete\'6i: a s::cnvcdi[v (ero-
tikus vonzadas, szcxualitas), az intimitds (kozelseg, megosztani akar,is es tudas, kbl~sCinbs
meger6sitesek cs clfogadas), valamint az elkotc[czett:;~f{ (azonosulas a kapcsolattal, a ma-
sik fclvaJlalasa partncrkent, tettck, aldozatok, alkalmazkodas, konfliktusmegoldas a kap-
esolat fenntartasaert). Termeszetesen nem mindegyik osszetcvo egyforman eros vagy
van jelen egy-egy szcrelemben. Az, hogy lctrejbn-e cgyLlltahin szerelcm, a fent mar em-
lftetteken kivul szamos tenyezo bcfolyasolja. Barmily meglep6, a kbzclscg es a taIalkoza-
sok valaszfnuscgenck gyakorisaga eroscn mcghat,lroz6 (iskolatars, munkataxs). Nem
mindig vagyunk befogadLlsra kesz allapotban, kcll6en nyitottak arra, hogy dhangol6d-
junk, figyeljiink egy masik emberre. Az erzelmi fclfokozottsag cs kivancsisag szintcn
sziiksegeltctik a szenvedCly kibontakozasahoz, termeszctesen a "kemia') is clcngcdhetct-
len, cs nem art, ha van nemi akadaJy, mcrt mindig crtekescbb, akiert meg kell kiizdeni,
akit nem lchet egykbnnyen clerni.
34 Sternberg, R, (1986): A triangular theory of 10Y<:, Psychologica 1 ReYiew, 49. 1585-1608 p.
78
3. Az clctszabszvLlltclsok mint krfzisck
- - _w __ _ -- - ---------- --- ._
.--- - ._- ---_ .. _-
----_ .. _-_ .. _- .-----------------------_ .. --------- .. -
ZauGI!om1sok is parkapcso!ati krfzisek
A parkapcsolati sikcrcsscg az oncrtckclcst jclent6s~n bcfolyas?lja. ~zamo,s kUda~e, ~avar
forras akadalyozhatja ezt: cl6nytclcnnek vclt kulso vagy bclso tulajdonsagok, gatlasokat
gcneral6 szexu,llis ncvclcs, tt"tlzottan eros kbtode~ a .sztil6khbz, .elc~telcn lcvalasi torek-
'csek sZLilop6tlck kcrcscse a partncrbcn. Hasonlokcppen akadalyt jclcnthetnck: az ala-
~sony' szinvonalll mcgkiizdcsi tcehnildk, a kbtodesi problemak (dependencia, kbt6dCsi
nchezseack, felelmck), a szcxualis idcntitaszavarok es a szexualis lXlntalmazottsag is.
A rossz ~n-Idpvisclet, az elonytclen cn-benmtatas, a kisebbrendLiscgi erzes, a kommuni-
bcios zavarok cs a helytelen kapcsolati strategiLlk szintcn gyakori okai a kudareossag-
nak, gatlLisossagnak. Vcgtil a kbvctesrc alkalmas model! hianya a noi-ferfi szerepmeg-
val6sfdsokat, a pL1rkapesolati komrnunildci6t illct6cn szintcn komoly hatranyt jelent-
het a sikeres viselkedes tcrLlleten. (Van-e a kbrnyezetcben rnukbdokcpcs, rokonszenves
partnerkapesolat.) . . . . ..
Nemi ir6niaval megrajzolhatok awk a parkapcsolatl tlpusok, amelyck sZll1te kodol-
jak a kapcsolati - gyakran alig fcloldhat6 - konfliktusokat. ~z onimddd nem t~rsat, ha-
ncm csodal6t, mcger6sito ttikrbt keres, ;illand6 bizonytalansagban tartva a maslkat. Az
dldozat elvezi martiromsagat. ugy crzi, rnindig mindcnr6l a masik tehet, a fclcldsscg at-
ruhazasa tehermentesiti. A szfutipnJ bnbizalma fokozilsa vegctt gyLijti a skalpokat, i.ildb-
zi a sikert. es kicsit lcnezi aZL aki a hal6jaba kerul. A tanlt(J!JJcster katcdra hianyaban ked-
veset igyckszik megformalni, de rosszul viscli, ha a tanitvany tulszarnyalja ~t..Az drias-
csecsemo atadja a fclcl6sseget a masiknak, orbk gyerek, tamogatasra szorul, milwzben ne-
hezen viseli az altala megteremtett clnyomottsL~got. Afdjdalomherccg (vagy hcrccgn6)
mindig boldogtalan, mindent faraszt6nak crez, tele van lelki problemakkal, :ilagk~pe
negativ, kcdvese feladata, hogy encrgiar csepegtcsscn bele, terapeutaja lcgyen es clszora-
koztassa.
Parkapcsolati krfzisek
Paradoxonnak tunik, de a mag(inj'ossdli is cgyfajta parkapesolati kl:i~is: ~l~s~oneves l~or
ra szukseges nemi partnerkapcsolati tapasztalat az onbizalol11 s;ab,dJZ<:lod?sahoz, a fe;fi,:
n6i szercp oldott megval6sftasahoz. Nem szerencscs, ha az onertekclcs tl:lz?ttan e;tero
szintu a tcljcsitmeny, tanulas, intcllcktualis ertekek, valamint a kapcsolatl :d~er~sseS t~
rUleten. A kudarcos kapcsolati kczdcmenyezcsck, kbvetkezmenyes vlsszahuzodas, gatla-
sossag nem tamogatja el6nybsen a szemelyiscgfejlOdest. , '
A nagyon halvany, bizonytalan kesztetesek mbgott szamos ok huzodhat mcg:,,,mc~
ennel isiehct jobb", ,Jclelcm az elkCitelczodestol", "aki elerhet6, az nem kell", mar ~ge
szen fiatal korban megjelcnhct. A tartos, kenyszerb61 vallalt szingli let is ki~(ezd}1etl az
bnertekclest. A szcrcpek kbzbtti egyenl6tlcnscg, magabiztossag a munka tcrule.ten, ~gy
re lejjebb adott igenyek, kudarcok vagy clcrhetetlenscg a parkapcsolatok mezeJcn elony-
tclentd formalhatja az cselyekct, a kot6desi kepcsseget.
E171csc 11llszas fvei !c<'viiicn iart, hosml Iwja, okos tckintctc, fin 0171 vondsai kii!sOlcg is igen
~ I ." I' t 'J, na l""
vonz6u6 tettik. TandcsadcikCnt dO!g020!t cgy nagyvallalat/w!, 17111111wJat c lsmcr C (, preetz, '~-:
c -
tchcrbfnisrl, Idadatait mindig igenycsen is ponto:;an mego!d6 munkatdrsnak mutatkozott. 5zo-
79
 Krfzislclektan ~. Az clctszakaszvaJtasok mint krfzisek
- ~ - - - . _. ~ - - ~ _ - - - - - -- _. _. - _. - - _ - -_. - --- - - - - - - - - - - - - - - - ~ ~ - - - - - - - __ - - - _ _m ~ _. _ . _ . _ _ ~. __ _

ra~wz6hc(ven ismerkdett meg IvannaI, a fiatal iigyvedjelOIttel, aki csipkclJdJ mcgiegyzescivcl, gyakoribb megjelenesi formaja a mindennapokban. Kbvetkezmcnyes er6szakos meg-
kntikus mondataival, koziinyos pillantcisaiva/fclkeltcttc a lciny erdeklodeset. Nem mert ellcnkez- nyilvanulasok, auto-, hetcroagresszi6, angyilkossag, gyilkossag kivalt6 tcnyez6je lehet.
ni, amikor afiu egy utolSf) pohar italt javasolt a lriny otthonahan a::: este lezdnisakeppcn. Tud- Szemelyiscgtcnyez6k cs kapcsolati dinamika egy litt, de nem egyen16 aranyban idczik
ta, hogy clerhetetlencblmek kcllene mutatkoznia, de feft, soha ti5bbct nem ldtra, /w non cngcd. elo. Bizonyos mertckben .- kulturankcnt e1tcro m6don - tarsadalmilag elfogadott, s6t a
Iva~ ket hc{tig nem jelcntkezett, El1lese keclves, ri5vid iizenetere nCI1l reag6lt. Azutan cgy cstc szerelmi kapcsolatban elvart a fcltckenyscg. A varatlanul hajnalban hazacrkez6 part-
m~gcsorrc~,t a,l11obiU:~I, Ivanje~ezte,fiilj6nne, ha lehet. Ujabb szcrell1les ejszaka egyiitt, afili is- nert, ha kedvesc elegansan ekkcppen fogadja: "Szia, hat megjattcl?" - nem biztos, hogy
met egy-ket hetre eltunt. Emesenck cgyrcfontosabb lett ajiata/ember, de kapcsolatuk scm nem sikert arat, cs tantl bizonysagot tesz crzcsei mclysegcr61.
ml!lyiilt, sem nem stabilizalr5dott. 50ha nem vitte a bardtai kaze, nem taldlkoztak mdshol, esak A szocializaci6 folyamata saran ragzult bizonytalansag, kisebbrendliscgi crzcs, sajat
valamelyikiik lakasan. Ivan nem tartotta szamon Emese eletenek esemenvcit, konfliktusait, nem erzeseket, fantaziakat masikra kivctit6 munkam6dok alapozhatjak meg a kinz6 fcltc-
erdeklffdatt, nem volt kfvancsi a lany mlilOara, gondolataira, r!rzeseire~ Egyik taMlkoz6 soran kenyseget. A szituaci6 eszklCscnek, a masik megftclescnel< torzftasa is jellcmz6. Lehet a
Emese nagy hcitran rakerdezett, mi is ez k6zattiik. mifl!le kapesolat. luan kaziinviis tekintcttel ker- feltekenyseg real is vagy irrealis. Vannak kifejczetten provokativ partnerek, akik min-
dezett vissza, miertfontos mindent megfogalmazni, ertelmezni. A lcinyerezte, i\i kellene szcillnia, dent megtesznek, hogy bizonytalansagban tartsak parjukat. Az is lehet, hogy val6ban ki-
nem Iesz jobb, mclyebb a viszonyuk, esak megalaztatasai f()lvtat6dnak, de nem tudott nemet fele tart az egyik fel a kapcsolatbOl, jogosan szorong a masik az elvesztcsct61.
mondani a fiu alkalmi jelentkezescire. Mindig az elerhetetlei, vOl1zotta. Remenykedett, hdtha
egyszer sikeriil. R6zsa el sem tudta hinni, ho.g)' a sikeres, j6k:ci pti, kedves (a bardtnok dltal is kiszemelt) Zultdn
Ot vdlasztotta. Tlil j6nak tartotta a fiut iil1magdhoz, ez bizonytalansdggal liS Flelemmel tijltotte
A visszaterff destruktfv semdk: alarendel6des, rendszeresen rossz pozici6ba kerules, meg- eI. Minden nap, 111~'ndel1 pereben, minden talcilkozds sorcin meg akartfclell1i Zoltdn e1kcpzelt cl-
csalattatas, megalaztat,ls - cl kell, hogy gondolkoztassa az illet6t sajat viselkcdcscn, va- vdrdsainak. Persze siitetbcn tapogatcidzott, mert meg nem ismerte eleg j61 afilit, de felt, hog)' eI-
lasztasan, pszichodinamikajan. A parkapcsolati intimitas magaban foglalja a partner on- veszfti, hibdziic, helyrehozhatatlanul elvct valamit.
bizalmanak, en-identitasanak tamogatasat, elfogad6 hdtter- teremtesct. Aki visszatcr6en J<isldnvkordban es tinedzserkent is sokszor hal/ott cdesan)ja sikereir6l. 5zdmtalan uduar/6r61,
frusztdl6, en-gyengito, megalaz6 kapcsolatokba kerul, eszre kell, hogy vegye sajat aktfv h6dftdsr61 sz6l6 tortenetet iilt uegz'g Hirelmesen, miki5zben cg:vre nyilvcll1val6bbci vdlt a szdmdra,
reszvetelet ezcn szituaci6k megteremtcseben. A 1egkritikusabb, ha valaki nem fedezi fal hogy 0 sziirkc, citlagos cs jclentektelcn. Amikor zoltdnnal taldlkozott, l1ehdny parkapcsolaton
felelosseget rombol6 Cs ismetl6d6 kapcsolati semaiban. Ilyenkor teljes a kiszolgaltatott- mdr hil uolt, de bizonytalanscigdval, fCltekcnykedeseiucl elriasztotta a fil/kat. Zoltcin kezdctbcn
sag. Ellenkez6 esetben lehct6seg van - egyedlil vagy segitseggel - a korrekci6ra. Terme- apukdsan reagalt R6zsa szorongdsaira. Kedvesen nyllgtatgatta, elszdmolt az idcNucl, bizolJygat-
szetescn a tul nagy parkapcsolati hatalom birtoklasa, a partner kiszolgaltatottsaga is el- ta, hogy 0 volt a legesinosabb a tdrsasagban, cs nem tetszik l1cki egyik bardtn~je scm. J(apcsola-
gondolkodasra ke11, hogy kesztessen. Egy gyakorl6 alarendelod6 szinte bclevonja partne- tuk elejen elsz6rakoztatta a jilit, hogy ennyire fontos valakinek. Miutdn pdr het eltel/cuel sem
ret az uralkod6 szercpbe, Cs mindketten szenvednek. A destruktiv kapcso16das sok cset- halvdnyult 1'1 a Idny fCltekel1ysege, Zoltdl1 lassan kezdett kifdradl1i, udlaszai mdr alig tlikri5ftck
ben hosszu ideig tart, crosen kati a fe1eket, bar boldogtalanok. tiirelmet es udvariassdgot. A fiu ingeriiltsegct a ldny gyijtrelmei igazoldsakelJt ertc/mezte. Ujllit
A tdrifUgg{fseg. Fugg6segre szocializalt, c1cgtelen en-hatarokkal rendelkez6, oncrteke- erovelfaggatta, a diihos vdlaszokon meg sfrdogdlt, kCtclkedett es szorongott. szinte prouokdlta a
leseben bizonytalan, stabil csaladi hatteret nelhilaz6, gyermeki intimitasra tbrekv6 "megj6so1t" vegk{fejle/et.
egyenek gyakran kerulnek kiszolgaltatott partnerkapcsolatba. Akkor erzik j61 magukat,
ha egybeolvadhatnak, szinte megszlintetik saj,h egycnisegliket. Az alarendel6dcs gyak-
ran latsz6lagos, a szolgalattal, a passziv aIazattal kontrollt khet gyakorolni a gyanutlan Pdrkapesolati tares, szaldtas
masik felett. A teljcs kisajatltas, az erzelmi kiszolgaltatottsag sok rejtett agrcssziv elemet
tartalmaz. A masikt61 fUggo fel rendszerint kisebbrendGsegi problemakkal kuzd, felte- A magane1etben a leggyakoribb krfzist kivalto esemcny a parkapcsolat megszakalMsa. Ez
keny es bizonytalan. Szinte provokalja tarsat, hogy az bantsa cs megalazza, kemcnyen a legtabbszor megnevezett oka a n6k angyilkossagi kiserkteinek. A kapcsolat bcfejezcse
banjon ve1e, termeszetesen ennck nincsen tudataban. A hattcrben nagyfoku anbizalom- akkor kritikus, ha egyik fel erzeseiben, kat6descben meg nem kezdett el lev,lIni, vagy ha
hiany, gyenge en-hatarok, mindenaron val6 szerctetre vagy6das, gyermekkori kat6desi igen, nem mcrte fal a valtozassal jar6 kavetkezmcnyekct. Termeszetcsen minden cletkor-
problemak huz6dnak meg. ban fclkavar6 lehet a szakftas, de fiatalkorban kevesebb a kompenzaI6 terlilet, a p,irkap-
A szerelmifCltekenyseg. A "zald szem(i szbrny" kapcsolati dinamikak alakit6ja, de kg- csolati kudarcok az idcntitas minden tnldetet erinthetik, a valsag az egesz szemclyiscget
fOkeppen romboloja. A,ltalanos emberi crzes, fe!clem egy kapcsolat vagy annak min6se- elanthcti. A ferfi vagy n6i szerep meg nagyon sebezhet6, labilis, az onbizalom serulckeny,
genek, a masik szeretetcnck, figyelmcnek clvesztesct61. Nyomaszt6 es nehezen elviscl- a hivatas, az egzisztencia sem cleg stabi\. Tamogat6 csaladi vagy csoporthatter hianyaba!;
heto - mindket fel szamara -, ha tul sok van bel6le, de az sem szerencscs, ha tcljesen is- a serulesck, a varatlan vagy nem feldolgozott szakftas, a megaiazottsag crzesc, az crtheto-
meretlen valakinek ez az crzes. seg hianya komoly crzelmi viharokat provokalhat, maradand6 nyomokat hagyhat.
A szerelmi fcltekenyseg osszetett reakci6: erzelmileg fajdalom, di.ih, harag, irigyscg, Tart6s parkapcsolat, szerelem megszakadasa olyan erzelmi vesztescgclmcny, amely
szomorusag, megalaztatas, szenvedcs jeIlemzi. Gyamisftgatas, nyomozas, vallatas a leg- dinamikajaban a szeretett szemely elveszftesehez, halalahoz hasonlfthat6. Meg annak IS

Qr
 Krfzislelcktan
--- _. ----. - -- - - -- - . -- -- -- --- --- ....- -- 3. Az eletszakaszvaltasok mint krizisek
---~ ~-
- -. --- ---.-. _. -..-- ------ -- ---- ----- ---- -. --- -~ _.- -- --. -_ .. -- -- -. --- --. - --.. -- --- --- -_. ----- _. --_.-

szamos vcsztcsegc adatik, aki mar clvagy6dik a kapcsolatb61. 6 is vcszft kozclsegct, meg- csol6dasr61, mind a vegleges parvalaszdsral, csahidalapftasr61 (h;.\zasselg, gyermekvaIla-
ertest, kivancsisagot, badtot, gondoskodelst, megszokotts<:lgot, az id6 strukturalasat. Az las). Az "elkotelczodCsi problema" legf6bb tarsadalmi okai: a modcrnizaeio kovetkezte-
e!hagyo~t v~;ztesegc~ h_almozottabbak, mert az cl6bbick melle az onertekcles megrendu- ben letrcjott munkamegosztas, a specializacio, az ingcrgazdag k6rnyczet cs a viszonyla-
I~se, sa]at n.OI vagy fcrh vonzcrcJcbc vetctt bizalom mcgtorettetese, a lojalitas, az intimi- aoS j6let. Litsz6lag tul szelcsck a valaszt,lsi lchctasegek, zavarba ejt6en nagy a kfnatat a
~as, a ~abl."hez tarto:ds crzesenek elveszitese j" tarsul. Meg pszichodinamikai erzekeben ~ovabbtanulast, az elerhct6 pozfci6kat, karricrt illct6el1.
IS csalodl1la kell, ha vc1ratlanul ertek a fcjlemcnyek. Mikozben rcngetea erzes Veil' elvar- A vezeto ertekek: az elismerts((g es az cgzisztcnci,llis e16bbrc jutas. A d6ntesckct nehe-
r"isra cs feldolgozelsa, a magany elviselese is nagy pr6batctel. b
ziti a hclycs valasztas benit6 kenyszcre, a tulzott azonosulas a media, a rcklamok altaI
Kevesen kepesck ilycnkor az elegancieha, a masik szcmpontjainak mcgertcni pr6bala- felkfnalt elctmodcllckkel, \'alamint a divatos trendcknek val6 alarende16des. A valaszta-
sara, sajat hibak tanulsagainak lcvonascha. A lcgtipikusabb reakci6 az agrcsszi6, illctolcg sok divat-, karrier- es keresetoricntaltak. Az ut6bbi husz evben a foglalkozasok preszti-
a kapcsolat regebbi crtekeinek devalveilasa, a tortenclemhamisftas. Minel differcncial- zse ezek menten rendcz6d6tt at. A "j61 kell valasztani" kenyszere a foglalkozasi terulct,
tabb mcgklizdesi strategiakkal rcndclkczik egy fiatal, minel inkabb vannak sikerei mas allas, elctpalya, parkapcsolat teren egyarant nyomaszt6 dontcskeptclenseget, halogatott
terlilctcken (tanulas, tcljesftmeny), ha rendclkezik veda csal<iddal, baratokkal, CSOpOrt- elkotelez6dest credmenyezhet. Az elkotelezadesi p,lnik, a "szabadsag Cs dontcskcnyszer"
tal, annal hamarabb old6dik a valsag. Sokszor a psziches allapot felborultsaga nehezen vezcrl6elvek mogott meghuz6d6 ambivalencia, bizonytalansag.
ertheto a k6rnyezet szamara a parkapcsolat t6rtenescib61, peldaul tul rovid ideig tartott Szamos megnyilvanulasi formaja van a nehedtett karTia es munkavcillalasi elkiitelezodes-
kapcsolat, fclszfnesebbeknek tLintek az erzelmek. Egy-egy vcsztesegelmeny fc!szfme hoz- nek. Ilven a tanulmanyi ida jelcnt6s kitohisa, az elso diploma mcgszerzese nem ritkan
hat regcbbi traum,ikat, kot6desi problem,ikat, melyftvc es tart6sftva a krfzist. 7-10 iv alatt szi.ilctik meg. A mar emlitett orok diak szerep, a diplomak eel nelhili hal-
mozasa, dont~skeptelensegb61, haladeknyeresb6l credo PhD, klilfoldi osztondij, poszt-
Elvira onfelcildo:di lcinykent mindent megtett baratjaert, aki mcir a kapesolatuk elejen drot;- gradualis kepzcs mogott is gyakran tanekstalansag huz6dik meg (Hajduska,35 2006).
fiiggo volt. Megertessel) orvosokhoz szaladgalcissa I, sok-sok p(;J1zzel segrtette, mikor mire vc~t Eredhct a dilemma al1nak vfv6d6 cldonteseb61, hogy az alapdiploma mclyik teriilcten
szuksege afilinak. Elnr!zte, hogy baratja sokat kr!sett egy-egy ta!alkozt5r(51) bareitait mindig elObb- folytassa tovabb. Lehet szorongas att61, hogy rosszul jar, nincscn korrckcio, nem tud al-
re helyezte nala, a szerrolllem is beszelve, aliandcS anyaKi gondokkal kiizdott, gyakran 0 tamo- kalmazkodni, nem elegge kcpzett, jovedelmc es fogyasztasa nem felcl meg az clvarhat6-
gatta. Elvira huszke volt a tehetseges, remekiil festo jitira, cs mindenciron meg akarta menteni. nak, kiderulhetnck a hianyossagai a munka vilagaban. A kovetkezmcnyck: a korai ki-
Meir ket eve tartott ziMIt es kicsit sem harmonikus kapesolatuk, Qmikor a Mllv altai talalt egettseg, alulmotivaltsag, depresszio, szorongas, alvaszavar, dependenciak, pszichcs tu-
kezelohelyes ajill motivcicicji alyan clonyoscn taleilkoztak, hogy sikeriilt hosszabb tdvon clemiiik netek, gyakran psziehoszomatikus tlinetkepzes.
a dr:Jlsmen tesseget. Elvira na,i,'yon varta, hOg}' most vegre eUi5tt az 0 ideje, a boldogsag: anyagi-
lag IS rendezodnek, harmt5niabanfognak e.gyiitt elni. Ekkor szakitott vele barat/a. Higgadtan el- f(inga a m{iegyetemi tanul71lan)'ai alatt mar tlldta. ho/-,y engedve az a~ai nyomasn~k ne:71 j~!
magyarazta, ho,~y idore van sziikscge i5nmagahoz, irzesei megfogalmazeiseihoz, e~rvediil szeretne vdlasztott. Szeretett eloadni, megjelermi, leituanyos prezenteicirSkat tartal1l, de a kutatast, blbelo-
lel1ni. A lcinynak nagyon rosszul esett mindez, de igyekezett elfogadni. rUgy crte/;nezte, (f volt a dest a laborat6rilimiJan mar nel;J tartotta kiilonusebiJen erdekesnek. jcSl tanult, hiszen mindig ko-
rossz idok tal7llja, kellemetlen emlekeket ebreszt.) telessegtlldJ uolt, szep eredmennyel, id61Jen vegzett. Diplomaval a kezeben nagyon clbizonytala-
Par het nnilva tudta meg, hO/-,1' zi) baratn(fje, szaelme van afilinak, eHor teljesell osszeom- nodott. Tam/rai taneic-seira PhD-haligatrSnakfelvetelizett, hiszen a diakilet meir ismeros volt sza-
lott. Nem ertette, mi tdrtr!nt, mi volt a szerepe, Jontos volt-e val6jeibclIl, ha kit het scm telt el es meira, a lwladek j61 jott. f(icsit nehez volt a sok tudomcinyos munka) de meguigasztalta a tani~
maris a helyebe leptek. Annigy sem szilard iinbizalma, n(fi 6nerzete teUesen romakban hevert. teis;j61 mag}'arQzott, szerettek a dieikok, maga i~ rad6bbent) hogy a szereple..'i) az emberekkel valo
Raadasul afitijelentosebb ossze/igel tartozatt is Ileki. J1 szakitast megfeg}lelmezetten elviselte vol- foglalkozas szerez s.zamara leginkciiJb vromet. Sziileinel lakatt, Fit elszakadni, iincillcSsagot val-
na, de szemelyiseKe, barcitsaga, seKit(fkr!szsege /-,1'ors feleserdes(;t, Ier!rtekeliset mar nem tudta lalni, nem szeretett lezeimi semmit. Baratia siirgette volna a esaladalapiteist, Kinga ettol is szo-
egykiinn)'m fijldolgoZl7i. rongott jeSl erezte magat kapesolatukban, de a veglegesscg nac~y riadalommal tiiltotte eI. Dckor
kezdOdtek pcil1l/(os rosszulletei, litazcisi}{)bidi.
A varatlan parkapcsolati tares lehctoseget ad a melvcbb
." feldolaozasra
b , az onismcret ug-
rJsszerli fcjlodesere, a szemelyiseg, az cmpatikus h~szseg differenci,iI6das,lra. EIlcnkez6 Az elkotclezodCsi problema masik megnyilvanul,lsi tcrLilete: a nchczftett dontes a
esetben heggcl gyogyul a scrLiles, tulCrzckenyscg, visszahuzo(his, irigyseg, projektfv mun- mLikod6 p,irkapcsolat veglcgcsiteser61, illctalcg a gycrmckvallalasr61. E I~~gott me,gl:~
kamodok, kot6desi felclcm akadalyozhatjak a jovobeni parkapesolatok sikercsseget. zodhat a hazassag intezmenycbcn val6 bizalomvesztes, amelyct a sok val as, a keyes Jol
mLikod6 partncrkapesolat modelljc lJtszik igazolni. Raadasul a "tul nagy valasztek" iIl~
zioja is a dontes halogadsara keszteti azokat, akik ugy erzik, valaszthatnak. Lch~tne.m~g
]4.4 Az el1cotelezodesi valsag szebb, meg okosabb, meg jobb cgzisztcnciaju partner dilcmmaja nem arra osztonoz,

Korunkban a huszoncves korosztJly tagjai ~ cIs6sorban a magasabban kvalifildltak _

id6bel1 clhuzva cs nehczen d6ntenek mind a tarsadalmi munkamegosztcisba vala bekap- 35 Hajduska, IVI. (2006); Felsooktatclsi krizisek. Alkall11azott Pszichol6gia, 8. evf. 1.: 32-38 p.
 Krfzislclcktan
hogy a jelcnlcgi parkapcsolatot mclyftse az i]JeW, hanem a kinczegetesre, az clcgedctlen-
kedcsre serkent.
I ;o}( tobb eve"e~Y9t,~ elo, huszas evei vegcn j<lr6 fiatal retten meg a kapcsolat jogi felval-
alas:'~1ak !I.:het~)sege,tol. Ez mldbb a f~rfiakra jellemzo, a hblgyeket meg crosebben koti a
kom C:1C.IO, a ha~assag nagyobb prcsztlzst ad, a gyerekvallalas idcje scm halogathat6 a veg-
tclensegIg., A .m.1l1de~a:~1; tok~letessegre val6 torekves is akadalya Jehet a dontesnek va-
lammt az ll1dlVldu.~h7ac~o ko:ab~n foler~sodott fclclem a kotottsegektol, az civarasokt61,
a ~~rtner kOl;tr~IlJatal. ~z uto~bl. tolta kJ a gyermekvallalas idopontjat a harmincas evek
elc:jcre, legalabbls az egZlSztenCli.lbsan jobb korulmenvek kozott elo diplolna'sol k" 'b
k 1 'l' I . - ( ore en.
1 '"z a acsony
'I I ' szmvona , ., u wnfllktusmegold6
- eszkozok ' <az en-t Je
. It"
en osen e I" 'be h e-
oter
yez.o ert~ (c ( e~.strateglak" ~ togyasztas kultusza csokkcntette az onfelaJdozast, a lemon-
dam tudast. AI\! fogyasztasaban, onszeretcteben, narcisztikussagaban meg valamelyest
gy~rmek--(marad~, ~em szeretn~,otthon e~y ~alanal tehetetlcnebb, ot tart6s felelossegvaJ-
lalas,r~ kcnysz,~nto kon!~urenCJat. (Alo raadasul "nem visszaadhat6", vagyis nincsen kor-
rekclO, a szulo szerepbol nem Jehet elvalni.)
] 7. tcibl6zat, Az elkotelezodesi problema lehctseges okai
~ode;niza:i6, sp,ccializaci6, egyre jobban kitol6d6 tanulmanyi idoszak
tul szeles valasztek a karrierlehetosegekben
a gazdasagi j6let e:tekcn kfvtil alacsony konszenzus a tarsadalmi ertekek teru!eten
kontrasze!ektlv, dlvat- es keresetorientalt karriervalasztasok
nem a paJya, hanem az iskolavalasztas kertilt eloterbe
~\hazassag, ~ csalad, a gyermekvallaJas ertekenek devalval6dasa (valasok gyakorisaga
jO kapcsalatl modellek ritkasaga) , deklaralnak, de altalaban egyik fd kenytelen belet6r6dni, nemi szenzitiv tuskevel, a hely-
e~~gtclen en-hatarok, felclem az intimitast6l, a vesztesegtol, az onfeladast61
"jol
'd I"kell, valasztani", "mindig j61 kell J'arni" ' " lehetne me'gY j'obb" pI"a cgaz d,"
asagl
I eo oglak terh6dftasa
a media, a reklamok modelljeinek hatasa, konformizal6das
.latsz6lag tulsagosan szeles eletprogram-kfnalat
~ ~(esob~~ekben mil;de~ek kovetkezn;enye lehet a maganyossag, a szingli let es ennek
o;llg,azol~s~ vagy ~ tu!hajtott partnervaltogatas, bizalmatlansag, kotodesi, intimitas prob-
I:n: ak : ;eltckenyseg, Ideges panaszok. Az clhuz6d6 elkotelezodes nemcsak a felnotte va-
las 1deje~ ,napolJ? ~I; de a :~_e,;nely~scg~ejlodest,is elo.ny~elcnul befolyasoJja. A kamaszkori
tendenClak tartosltasa a ke~obbl eletevek soran szuksenes konfliktusmenolda'st . h'-
t h b" .. C 1'1 ' ..N '" b <, PSZ1C e~
e er 1rast, onle a dazast, szu!oszerepet scm formalja elonyosen.
35 A csahidalapitas krizise
A ,~sal~d?lapftas szan~eka a hazassagi dontCssel kezdodik, az eskuvovel s az elso gyermek
s~l~letes~v~~ alapoz6dlk m~g..Ko:unkb:m egyre szaporodnak az elkotelezodott egyuttele-
s~k, amelyek ugyan, defil1lCIO nelkuJ es talan kevesebb indul6 kontliktussal (de sokkal
tobh rCJtett feszultseggel), hasonl6 problemakkal kLizdenek. A valasok szamanak riaszt6
3. Az eletszakaszvaltasok mint krfzisek
-~--~_. -- .... ------ - ~---- _. -- -_ .. -_ ... --- -_. _. ~--" -. -. -. ~ - ~- -- --.-.- - -- ........ _.. -- _. --- --- -_. ----- _.- -- ------- --- ... --.--
.-. -- ..... - _.--- _. ---. --- .-- - ---
szaporodasa, a hazasodasi kedv latvanvos hanyatlasa, a civilizalt orszagokban cgyre job-
ban csokkeno mertekli gyermekvallalds mogott szamos tarsadalmi Cs lclcktani ok huz6-
dik meg. A kezdeti konfliktu'iok szonyeg ala soprese, a l11im~1 harmonikusabb csaladcrt
tett erOfeszftesek minimalizalisa, a kovetesre alkalmas modellek hianya mar a kezdet
kezdeten valsagokat general hat, amelyek rendszerint csak kcsobb kerulnek felszfnre es
valnak visszafordfthatatlanna.
A hazassagkotes Holmes cletesemeny-sli!ajan kozepesen kritikus (50 pont). Egy
rendszerint oromteli esemen)' is felkavar6 lehet, tekintve, hogy valtozast hoz, nagyfoku
alkalmazkodas\' uj megklizdCsi strategiak mozg6sftasat igcnyli. (PCldall] k61tozes maga-
sabb niv6ju lakasba, hazba, vagy jobb lehetosegeket jelent6 munkahclyvaltas.) A hazas-
sag kezdete, de mar az eskuvo cerem6niaja is, felszinre hozhat szamos addig meJyben
lappang6 ellentetet, lojalitas problemakat, klilonbozosegeket.
A hazassagr61 hozott dontes megszuletcse gyakran mar onmagaban is konfliktllsforras.
A korabban mar emlftett elk6tclezodesi problemak miatt hosszabb cgYLlttc]esek is nche-
zen veglegesftodnek. Rendszerint valamelyik fel - nyfltan vagy rejtetten - mar szerctne a
kapcsolat legalizalast, de a masik meg hezital. Altalaban a fcrfiak a bizonytalanabbak, de
az el1enkezoje is elOfordul. Nehezen gy6gyul6 sebeket szerez az, aki szcmbeslilni kenyte-
len azzal, partnere nem gondolja olyan szorosnak, veglegesnek, id6ta1l6nak szerclmtiket,
mint O. A hazassagi dontes, ha direkt vagy indirekt kikenyszeritesre sZliletik meg, serclmek
forrasa Iehet. A szarmazasi csalad elvarasai, tarsadalmi konvenci6k, illctve a nok biol6giai
panikja a harmincas eleteveik k6rnyeken provokalhatja a parkapcsolat jogi hitelesfteset.
A hazasodasi kedv latvanyos cs()kkenese maga utan vonta az egytittelesi kapcsolatok-
ban szUletet gyerekek szamanak megnbvekedCset. Rendszerint a felek kifele egyetertest
zetbe. A bizonytalansag es az atmenetiseg erzeseivel kuzdenek fOkepp a holgyek, mill tan
gyermek is szuletett. A "miert nem vallal fbi teljesen" kerdeskoret nehez megkertilni es
megmagyarazni az ezt firtat6 klilso szemelyeknek. A ferfiak tartanak a hazass<1g utani noi
szemelyiscgvaltozast61, kiszolgaltatotta valasukt61, az elet szamos tntiletct kontrollaI6 fe-
leseg, haziasszony, anya szerepkorebe kerult pa1inertol. Az esetck egy reszebcn ezt tapasz-
taltak sajat gyerekkorukban, csaladjukban. Az ambivalens elkotclezodCs rantja a kapcso-
lat erejet, a konfliktusmegoldasok szfnvonalat, a szcreptelicsitmcnyeket.
A hazassag utani nevvalasztas, illetve a szuletend6 gyermekek vezcteknevcben val6
megalJapodas - tekintve, hogy az cmancipaci6 a Iehetosegek szeics sorat kfnalja - szin-
ten szimbolikus erteku, egyben fcszultsegforras is, A lanynevtiket megtart6 hblgyek, ki-
veve, ha a foglalkozasukat ovezo tarsadalmi tradfci6 is fgy diktdlja (orvosn{)k, jOg<1SZ-
nok), je1zik fUggetlenseguket. Ma mar az sem kuri6zum, ha vezeteknevtiket is szeretnek
tovabborokfteni a lanyok.
Az eskiivo akar kritikus esemen)' is Jehet egy par eleteben. Altalaban a ferfiak tobbse-
ge - ha megtehetne - egyszerubben, klilon6sebb Iatvanyossagokt61 mentes m6don "osz-
szeiratkozna" szfve valasztottjaval. Az eskliv6 forgat6konyvet ink<ibb a holgyek elvezik
es szervezik. Modern, felvilagoslllt, konvenci6kat elvet6 lanyok is visszazokkennek ilyen-
kar egy pottyos lanyregcny romantikus vilagaba. SzerencsCs csetben az eskuv6 a haza-
sodni keszulo parral sz61, oket fejczi ki, az e]so Jatvanyos, kulvilag sZ<lmara is kczzelfog-
hat6, kozos alkodsuk. A mindennapok gyakorlataban anyuldk es apllldk, akik a tete-
mes koltscgeket is alljak, izlese, kotbttscgei, hagyomanyai keverednek eklektikusan a fia-
talok elkepzeleseivel. Sok vita, konfliktus, ertckek, normak sikeres vagy klldarcos osszefe-

Krizislelcktan
sillesc ,~lozi meg a szepcn sn:inkclt arcokon IMhato mosolyokat. Mikozbcn "igent mon-
danak tcmplomhan, anyakonyvvczcto clott, bellil sertettsegck es tliskek lapulhatnak.
. !al1l~s 32 eves vult, am.ikor vele e,~yid(fs kedvese rendszeres lInszolasara vcgre kinJUndta a po-
Zl:1U val~s~t a ",:llkor hazasudllllk ossze" visszaterff esti /Jcszilgctesre. Kicsit rossz szajfzzel, ki-
kenysler~tiCsnek crezve a ddn/({sl. Fell, hogy most mar minden lwntroll bcmitnfije kezibe kaiil: a
kcrtiCs ~Jaz, gycrek, tengerF:arli n}'czralas reszletes iiliCmtave a lanyfejiben mar ki /'Oft dolguZL'a.
," :Immt bea~!la a dcre/~at, aZOl!n(:1 tapa.'ztalta, hog)' az cskiivcJ szervczesehc:: 51'111 lesz igaz(ll1
/\o~e . Egyre ,;ott~ meghwottak Izstaja, soha l1em hallott tduoli I'Okol1ok, az illem es jduendobeli-
je szulel!u:k 01.1CIjara. !j:e~1Clff apl)Sa, mini altaldban, lIvellI' af6ndki :izerepet. jdl10S ~-sak kapkod-
ta afe!et, mmkor estel1kel1t meg/lidta, ho!-.'}' hollesz a szertartas, melvik etterembcn lesl a uacso-
ra, InlbOlfo/!, allni a mcnii. Falvetelte, hogy baratai zenekaraj6tszh~tna a uenchgl6oen, mil)'en
kedves dolog lennI', de otictit me/!,torpedJztdlc. Egyediil volt a Ian)' eros csa16diauaI szemben. Fhl-
adta. A sajdt eskiivffjin uendi/!,nek ire::te maglt, is ldnozta a aondolat 11C1~ kellett uolna me a-
tennie, rosszlil dontott, eluesz/tette szabads6gdt, egyinisigit. b '
. Az eskiiv~t k?ve:oen ~kkor is uj idoszak kovctkczik, ha egyLitt elt a par mar korabban
IS. Az .eskuv,o stIlusaba~1 es szervezeseben megmlltatkozik a kapcsolati dinamika J a szere-
pek folos7;te:sa, hogy kmek 3 kezeben mil yen kontrall-lehetosegek rej1cnek. A hazasSe:lgi
szerep.e1v~rasok es megoldasok a kezdeti idoszakban bontakoZllak ki. Meghataroz6 le-
het, 10 mI!~~n mod~l}t hozott a sajM csaladjab61, es milyen megklizdesi stratcgiakat al-
kalmaz az llJradcfil11alt kapesolatban.
Az egyLitteles elejen nyflt vagy burkolt hare folyik a szabalyozasi teriiletekert a kont-
rallc:t. A kezdetekkor, a nok,3 ka~es(~lat megerositescert extra erofeszfteseket is Jkepesek
tenm. A naponta feltalalt haramfogasos vacsora J a sereny hizvezetono es ledCr tundCr
egy~zerre gy~k~ro~t szerepkore nagyon csabft6 J ha nem torkollik martiromsagba az evek
saran. Ey-ket evt.lzede az anyagiak kezclese es ellenorzese utalt a hatalmi viszonyokra.
Manap:ag ?em nth, ho~y az es.kLivot kovetoen is - tekintve, hogy mindenki klilon
banks~~mlava~,re?delkeZlk - ~~yI!< szombaton a feleseg fizet bankkartyajaval a Tesco-
ban J kovetkezo heten meg a fef) az Auchanban. Nincs kozos o'azdalkodas kozos kassza
kozos felclossegvallalas. b ' "
Az uj h~lyzetek uj szerepeket szillnek, ezek megfogalmazasa es megvalosftasa nem kis
felad~t. MIlyen egy rendes fclescg vagy ferj, igencsak sZllbjektfv kategorieik, de a disszo-
nanCla feszliltseget szill es d::gedetlenscget teremt. Ertekeket, norma kat kell osszehan-
goln~J nem felt~tlenLil osszeolvasztani, de elfogadni vagy tiszteletben tartani igen. A biz-
tonsag ronthatJa az erOfeszfteseket, a felmerLilo konfliktllsok megbeszelCsere nyiltta te-
telere es megoldisara. . J
18. tcib/dzal. A csahid funkci6i
(fogyasztasi J de mar nem jellemzoen termelcsi e""se
Gazdasagi funkcio a)
., bJ b
Repro d II I<CIa
Szocializacio
Kozvetito a tagok cs a tarsadalom koz()tt (ertek- es normakozvctites mindket
iranyban)
Intimitas (a rendszcrcs szexuaJitelS es a szemelyiseg erzelmi stabilitasanak biztositasa)
, 3. Az elctszakaszvaltasok mint krizisek
A. kezdet kezdcten a csaladi /lmkcirSk kbzul a gazdascig i cgyseg megtcremtesc, a kozvetfto
~zerep mLikodtctcse es az it~til11iteis korllnkban kitiintctetten fontos, Cs, igen~sak scriilc-
keny fcladata harlll a felekrc. Tervek szintjen megszulcthetnck a.z elkepzelesek a gyer-
mekvallalas idcjer61, mana psag szoros bsszcfiiggcsbcn a, gazdasagl helyzcttcl. Az .csct.ck
azon rcszeben J ahol az egyiitteles vagy parkapcsolat a mar megfogant ~crmek ,l1uatt 111-
tezmenyesi.:l!t hazassagga, a par atugrik egy csaLidi cletci!du;st. Amennylben mar rnc~t~
nlll egyrnashoz alkalmazkodni J ez nem szokott problell1at OkOZI;l, de ha az cgyut}cles
tak
a gyerll1ekvarassal, veUlalassal indul, SZelmos nehczen mcgoldhato kontlI1<tusforras )e-
lentkezhet egyszerrc.
A csalad ~lIand6 valtozasban van aszcrint, hogy cppcn milyen elctciklusba lepett.
A csalad rc:szlegcsen zart, onall6 rendszer. Barmcly rcszenck megvaltozasa az egesz val-
tozas eredmenyezi, mcrt megvaltoznak a csaladi pozici6k es szerepek. Tekintvc, hogy
at
a Ieginkabb fejlodo J valtozo alany a gyermck, az ,6 eletko~a h~tar07]a meg ~ l.c,ger~scb
ben a csahldi elctcildusokat. A "gycrmcktclen parok csaladp kulon katcgonat kepez J
b
hasonlokeppcn az egyedi..ilemok, a szinglik is.
19. tciblcizat. Csaladi eletciklusok
ujonnan hazas par csaladja
csecsem6s csalad
kisded gyermekct nevel6 csalad
iskolaskoru gyermekes csalad
serdulot nevelo csalad
felnovekedett gyermcket kibocsat6 csalad
magukra maradt, meg aktfv sziilOk csaladja
inaktiv, iclos par csaladja
Szinten a kezdetek problemaja a lojalitas megfogalmazas a J illetve hogy a pelr hogyan, il:-
tegralodik hilso kapcsolatrendszerebe J a rokonsagba, a badti korbk~),e. ~ part!1cr. SZ~I:l
vel val6 viszony megteremtesc, a hatarok meghuzasa, a kompctcnClak,rol va.~o don.test:k
tartosan bcfolyasolhatjak a mukodCst, a harmoniat. AmennYl ben par egyut~ lakI1<
3 ;3-
lamelyik fel szuleivel, az onal16sodeis, az uj csalad iranti eroscbb azonosulas loalak:llasa
nem lcsz zokkcnomentcs. Ez meg egy tizennegy szobas kastelyban is nchezcn c.lk~pzel
heto, nemhogy egy kct-harom SZObe1s laldsban. Akik szcrcncsesel~ es fiiggct.lcnul Il1d~l
hatnak, awk is talalkoznak a szoldsos fcszi.'t!tsegforrasokkal: men)enel-: n;l11dCl; vasa:-
nap valamelyik szi.'t!ohoz ebedelni, ll1ennyire engcdjek bclcIatni, b.eleszoll11 ,a ,sz:annaza-
si csaladok egyes tagjait minclennapjaikba, hogyan kell a nem befe)ezett lcvalasl kuzdcl-
mekct tapintatosan,,de .C'b'vertelmlicn vegigvinni.
' " I " "1" ka
Nern ritka hogy cgyik vaay masik tel nincsen tlldataban tul szoros <oto( csene . <
a
szuloi hazho;. Nem kellcmesbegy ifj(i fcrjnck a masik szobab61 nap mint nap hallg ,t11la,
ahogyan felcsegc aproIekosan bcszamol clctiik minden rczdiilescrol a~ edes.~ny)ana~.
Ugyancsak ncm cgyszcrli elfogadni egy ujdonsiilt felesegnek, h~gy anyosa sapt kulcsa-
val szombat reggel bejon a lakasllkba, labujjhcgyen clason a h3loszobaabtakhoz~ halkan
lcszedi a fLlggonyokct es nckilat a nagymosasnak, mikbzbcn tapIllt~tosan l:ebcg1, "alud-
jatok csak nyugodtan, ncm akarok zavarni". ]obban jar, alo az elcJen felvallalJa a konf-
 Krfzislclcktan
- ---~- -
~--. -~ -- - --- - _.- _. - .-.- - - _. ---
~- - -~ -- -
--.------._---._---------------- -----------------------._. -.-- 3. Az elctszakaszvaltasok mint krfzisek

liktUSL l11int az aki cJfog6dottsa u I 'I" , I 'b"

ncr sz'\n11JZ'l'S" .. l'~' ' b Xl, ugyet enseg 01 halogatja a konfrontal6dast. A part- 3.6. Az elso gyermek sziiletese
, <,,1 csa aUJa nem pusztan 'nr I ",.. 'u!' .
z6dni hallcnl ~I" t" t' I ., q5J <ozosse b , a lOva valamennVlrc be kellene tago-
" l 0 or cne em "Ill ']y 'tl t "I b~ '. ',
sait, crtekeit. Akik till meSS7' :'ll ~_, L::! 1: 0,) l tesZl, a tars megnyJ1vJnulcisait, szoka- Legeroteljesebben az elso gyermck sZliletcsenek eletszakasza hatarozza meg egy csalad
zctet, ertckrendjct. ideolcr"e. '; :~a ~ cb'YI~a:tol, a ~saladtarsadalmi statuszat, reteghely- kesobbi harm6niajat, stabilitas<.it. Rendkiviil osszetett cs bonyolult folyamatok zajlanak:
lyiik is nagyobb a kapcso~~l~~lt~~~ll:~~<~~~,,~gat J1lctoen, tobb konfliktus c]e neznek, ese- sziiloi szereptanulas, a szarmazasi csaladt6! val61evalas utols6 epiz6dja, a teljes csaladi di-
namika atrendezodese, mikoz ben meg meg sem szil<~rdultak az uj viszonyok cs szerepek.
20. lcibldzal. A kOl1fliktusll1cgold,isok jcllege Parb61 kiegyensulyozott tri6va valni nagy empatias erzekenyscget es tlirclmet ige-
nyel. A harmas a leglabilisabb csoport, gyakran szakad kctfcle, peina es kiviila1l6ra. Ra-
nyflt konfliktuslchetoseg adasul a mar kicsit hatterbe huz6dott rokonok, elsosorban a mindket oldali noi klan
- konszenzusra jutas anyosok, any<.ik, sogornok, novcr<.:k ujf<.:nt elemiikre talalnak. A mar rutinos anyak ne~
- permanens konfliktus hezen alljak meg, hogy ne tiindokoljenek ismet teljes kompetenciajuk fenyeben.
Sok-sok feladat val' a sziil6parra, hatarok meghuzasa, harmas egyensuly megtcremte-
rejtett kontliktusok se, anyai cs apai szereptanulas, a szarmazasi csaLidok megfelelo mertckli bevonasa, no
- fojtott fesziiltseg, hallgau\s es ncm utolsosorban az ujsziilOtt cllatasa, a vele va16 harmonikus bpcsolat kialakitasa,
- szonycg ala sopres Mindez a mcgszokott clctvitel teljes fclborulasa, kialvatlansag, onbizalmat probara tev6,
veg nelkiil sirni tudo kisbaba mellett zajlik. Mindegyik fcladat szamos buktat6t tartal-
maz, mikozben az anyanak fel kell dolgoznia a szules e]menyet, meg kell kuzdenie a
~en~ ~us~t~n tz
eredet,i csala,dokkal, a partner barataival is be kell allitani a kozelseget-
vo sago. e let-e tovabbra IS egyediil programokat t" '
szoptatasi nehezsegekkel, meg kdl talalnia a sZlikseges magabiztossagot. Raadasul - nem
ritkan - kiiszkodik a baby blues vagy a gyermekagyi szorongas es clepresszi6 kisebb-na-
{<~~~I:~~Ok, a ,~f~s~zab~~i~ejet illetoen n:ily~n elvarasokc~~:~~~a~~t~~~~~~~e~~;~~io~ gyobb tiineteivel.
Az indulas meghatarozza a kesobbiek alakulclsat. A v,lrt es tervezett gyermek, aId nem
I < ~s s~u ct ~t a ,oj, ha valame]yJ1< fel c1kezdi korlatozni a masik ka csolat"
1 , _
Jet, szokasalt. A hazassag vagv egyiitteles eJc)'en a szab '], 1-" d i P alt, Ide I,'
horrorisztikus, vagy annak megelt koriilmenyck kozott szulctett, jobb eselyckkel indliL
I ld "] I' . I~ ~ a yOZaSI ,uz e mek eredmenye- Az elso gycrmek szulctesenek kitol6clasa nem feltetleniil noveli az anyai magabiztossa-
<cp~)edn co, <]1 menn~lre ~epes meghatarozni a kapcsolatot, lesz-c elegendo kontrol!'
1 .

a mill ennapo < alakulasa folott. Ja got. Tobbdiplomas, munkajukban hataxozott es donteskepes lanyok fclnek a reprodllk-
Az elso gycr 'I "1 . k' ci6 folyamatat61, a terhessegtol, sziilestol, az anya szerep lchetseges bonyodalmait61.
me, ( ~zu eteselg Jalakulnak az intimitas, a tamogatc1s fobb ' J1
I'
, ' '
gel, megfogalmazodlk az clegedettsecr \' I' d I ' Je egzdesse- A civilizalt vilagban megszerzctt tudas es kontrollkepesseg nem biztos, hogy segit a le-
:~~;11~:t~; ~ta?lill~zaI6dik~ kon~iktllsn~c;~rc;a~~t~~u:,~~~~~ ~ch~~~~;;-~\<~~~f~~~~~~~
e e oseg, I etve e7 mcgoldasra vezet-e avagy , k r' 'I '
lektani-biol6giai folyamatok gordu]ckeny megoldasaban.
A csecsem6 nagyon adaptiv leny, rengeteg erofeszitest tesz a rahangol6dasra es az al-
elegcndo Kidcriilhct h ' ~'''' ' b c~a a \ Ita <, veszekedesek tart6sitasara kalmazkodasra, ha van mihez. Karunk cgyik ellentmond<.isa, hogy a liberalisabb, demok-
tol 'I . l"k < ' ' O~Y az ~Itero crdekek, ellentetek, velemcnyek ncm kepviselhe- ratikllsabb neveles, amcly a kezdetekben a szoptatas gyakarisaganak babara bizasaban
<, 'va ame y I fel Je1cntosebb onfcladc1sra kenyszcriilhet.
szokott megnyilvanlilni, gyakran kaoszba [ordu!. A csecsemo is szeretne igazodni, es var-
21. tdb/dzal. A csalad t,lmogat6 jdlegLi funkci6i (Caplan, 1976) ja, hogy legyenek stabil keretdc Konzervatlv leny, szereti a megszokottat, a biztonsago-
sat, ehhez er6tcJjesen kepes ragaszkodni. Egy-egy diszkomfort erzest jclento sids soran
~ sikeres alka]mazkodast segiti maga scm "tudja", mi a baj, csak a rossz kbzerzetct rcalizalja. Amennyiben mindig meg-
o~sze~y(ijti az inform,ki6kat cs tapasztalatokat szoptatj<.ik, anyatejet kap, ekkcppen igyekeznek megnyugtatni, orc1lisan ]esz tulingerelt,
: ~~s:zaJ,clz~seke~ ad, iranyt mutat (clfogad6 kornyezctben) ki tlldja, kcsobb nem feszLiltsegevesben, elhizasban folytat6dik-e ez a trend.
vI1agrol loala]otott kep, eletfiJoz6fia forrasa A labilis, szorong6, bizonytalan anya nehezen tud biztonsagot nyujtani csecsemoje-
a prob!emal~ l~lc~0Id<~s<1ban cligazit es kozbenjar nek, a nyugtalan baba tovabb rongalja a szuloi onbizalmat, ordogi kor alakulhat ki,
konkret segltseg torrc~sa egyik rossz provokalja a masikat. Barmily clJentmondasos, a pici es magatehetctlcn em-
a pihenes, a rcgeneral6das szintere bergyerek minden kontro]]t magahoz tud ragadni. Az 0 j6lete, alvasa, evese, fejl6dese,
ref~rencia- cs kontrollcsoport mosolya vagy sirasa teljes mertekben meghatarozza a sziiloi bllertckelest es teljesit-
az Identitas forrasa menyt.
~z erzelmi teherbirast fokozza (a hazassagban elok korcben kevesebb a . 'd' Kezdetben nagyon erzckeny a szul6i szcrep es onbizalom, ha a rokollsag magabizto-
urog- es alkoholfiiggoseg, psziches megbetegedes) , SZUICI IUI11, san beavatkozik, egymasnak ellcntmond6 tanacsokkal arasztjak cl az anyat, tovabb ront-
hatj<.ik ababa-mama dualuni6 stabilizaci6jat. Amennyiben az anya azt tapasztalja, hogy
gyermcke erzckenyen cs valaszkcpescn tud reagalni pr6balkozasaira, [atvanyosan n6 a
88
 3. Az clctszakaszvaldsok mint krfzisek
Krizislclcktan

kompctcnciLija cs csokken a szorongeisa. Minden anYeinak a saj<it stiluseit, sZLiloszerepct, . 1 'I' II I .. 11\Jez,tben torteno gvermcksziiletes is. , szamos izgalmas, de felkava-
A IcglUea Isa )) <or J , ' - . ~.

onbizalmat kell megtalalnia. Nel1l praktikeik jonnek be, hanel1l a szerep hitelesscge cs r6 helyzetct, megoldando konflIktusokat hlV clctrc. SpeClallsabb ~sctekbcn, a~1Ik0r.
, . - .
a;
stabilizaci6ja kezd cl mukodni. elsa gyerek sZLiletCse pusztein az egyik felnek elsa, vagy p:ol~lel,natlkus t.~r~e:scg, szules
Mikazben anya cs ujszLilatt pr6bal egymasra hango16dni, az apak gyakran perel1lhely- z 'lott Ie
, esetleg bcte b a serLilt gvermck sZLilctik, hGzasseigI valsag, egyedulallo anya, csa-
Ja
ladi
',. , ,
n , 'I ~
krizishelyzet bonyolitja a tbrtcneseket - nagyobb a valoszl11usege az e etsza <asz-
J
zetbe kerL'tlhetnek. Nem ritka, hogy az estc korabban hazasieto fcrfit olyan jclcnet var-
ja, ahol any6s cs anya egyLitt birk6znak egy-egy fLirdetcs, etetes, pelcnldzas bonyodal- valtas kritikus megelCscnek, val6di krlzishelyzct kialakulasanak.
l1laival. Senki scm veszi cszrc, hogy hazaerkezett - mikozben cddig vacsora, es6k, oram,
bcszeJgctes varta -, hirtclcn azt tapasztalja, hogy nines sZLikseg a jelc~letere. A legtabb
hazassagi kapesolat az elso repcdeseket ezckben a napokban szerzi. A finol1l tares mc a 3.7. A sziiloszerep krizisei
behegedhet, fOkepp, ha az apa is talal helyet es szerepet ababa cllatasaban, a kibovuI~
esaladban. Sajnos gyakran melyLil a szakadCk. Az anya a eseesemo cjszakai szoptatasa, A polgari tarsadalmak terh6diteisaval el6terb~ ~<e~Lilt a .g~cr,m7k szocializa.ci6j a" al~~ly ~
felsfrasa miatt atkolti:izik a gyerekszobaba, szimbolikusan cs a vaI6seigban is "elhagyja a esalad egyik alapveto feladata. A pszichoana!lZ1s ?S e: fCJlod~:le!ekta~l ~a~aJJ1ak eltLfJ~de
hitvesi agyat", visszavonja a szolgaltatasokat, amiket addig nylijtott, felradt cs crdektelen se reflektorfcnybc hclyeztc a gyerckkor saJatossagalt, felel~:s~get es .Igen~t tercmtdt a
a kulvilag, ferje, partnere dolgai cs problcmeli irant. szulo-gyermek kapcsolat minoscgerc. A gyermekkor I~hetoscgeket es esciyeket adhat,
A gyermekagyas szunetet kovetoen sem mindig all helyre a szexueilis clet hofoka, gva- am karokat is okozhat, mindenkcppcn kovetkezmcnyel vannak. ..' ..
korisaga. Ababa cgesz napos ,.simogatasa, erintese" lcvezetheti a gyengedseg iranti t6hb- A szu16vc va.las folyamat, amcly alland6 mozgasban, fejlode~b:l~ z~JlI~<, l1lSzen l<ozb. el;'
letigenyt az anyakban, a faradtselg, az uj szercpteljesitmenvre iran Jv ul6 fiavelem nem a nemesak a gyermck eletkora, sZLikscgletei valtoz~1ak, de a s;~lo IS at.lepdel k~ll~~bozo
cletszakaszain, szamos e!ctesemeny tortcnik vcle IS, talalkozas: pontJaJl~ h?l er~s:tlk, ho.l
~ b"
vad vagyak megalapoz6ja. Sok ferfi erzi es erti a mogottes okokat, megis erzekenyen
erinti oket a piedesztalr61 val6 gyors lekerules, a kirekesztettseg, a fcleslegesseg. gyengftik a kapesolat harm6niajat. A sZLilovc v~las f~lyamatab~n a~, ~n-l~en:ltas ~ 1111-
'd' tl't' - "'ele n10zdul el. A fTvermek tartencseit, slkereIt, kudarcalt saJatJakent eIhetl meg
1 en a~ J i b _ , I h N' (El
Kata elsa gyereke sziiletls6g !ceszseges feleseg is foztjevel baratokat is elkapraztat6 17(1ziasz- a szu!d, mikozben a valLJdi beavatkozasra, kontrollra igen esckc\y a.c ~toseg~.. ev~-
szony volt. Ferje sokat do!gozott,faradtan 6,t hazcl. Kata mar talalt, amikor meghallotta a hlles- nebe vaghat gyermekc kudarcos teljesitm~nye., de nel:1 :~ld helyett~ f~lkes~ull1l.) E~yfaJ
zorgest, megbeszeltek a napi escmenyekct, szerettek eDimas!lOz emi, a masik kozeleben lenni. ta kiszolgaltatottsag es szorongas ovezhetl C1TI1att a ,sz~loszer~pet, L:ak mdlrekt segIthet,
[(isldnyuk sziilctise utdn nehezen allt helyre a rend. Kata szorong6 anya lett. a haba sir6s, nyug- befolyasolhat, uj eszkozoket es strategiakat kell t~lall1l a ~1~tekonysagh.oz. , .. n r

talan, erzekeny eseesemonek mutatkozott, cjszakdkat tudatt rendiiletleniil dtzoko '11i. Kata atkol- Ellentmondasosan hangzik, de a szi.iloszerep saJatos krlZl~e, h.a valak; nen: tu;i ~z~love
valni, nem sikerLiI gyermeket nemzenie, teherbe esnie. A gorcsos akaras, mll1~ ~ltalaba~
l

.. .. "
tazatt a byerekszob6.ha, elhessegettefcrjCt. ha dtolclteJaradt volt, megtort, depresszic5s, a szexre
gondolni scm tudott. itt is akadalya a spontan folyamatnak. Nem ntka tapasztalat, h?gy lombJl<beblprogra
Eltelt egy eu, a kisleany mdr megtanult aludni, de Kata ott maradt mellette, vigyazta almdt, kudareos veget kavetoen tartenik meg a spontan terhesseg. (Tobb eset?en - lel:ete.tlcn
figyelte, egyenletesen lClegzik-e. Fbje hidba kirlclte. joijon vissza a hitvesi dgyba, felesr!gc tiire- helvzetben _ estek teherbe hosszasan meddo nok. Slilyosabb baleset u.tan, nyakIg glpsz-
lenn'e mtette. AzuMIl mdr nem kerlflte, egyre kesobb j6rt haza. nem prc5bdlta meg mcgolelni, a be~, lazas betegseg alatt, egy-egy olyan pillanatban, amikor a szexua1Jtas felszabadult a
beszelgetesck is min/mdlisra csoklcentelc kijzottiik. Ujabb fi! eu miliva bombakCnt robbant a fir- homer6zes, az ovulaci6 monitorozis benit6 sLliya a161.)
Ii bejelentese, elkolti5zilc. [(ata iisszeomlotl, becsapva, kijdtszva irezte magdt. hiszen (f esak k8zos
gyerekiilcet szerette oroszldn anyalcent.
31I. A sziiletes kdriili idoszak
A eseescmoellatasba bevon6dott apa nemesak kesobbi j6 kapcsolatat alapozza mea
gyermekcvel, de sokat tehet a harm6nia, a harmas egyensuly miclobbi meatalalasae:t "loHsz"repre val6 szocializaci6 mar gyerl11ekkorban clkezd6dik, a sajat anya, apa ml:-
A szu '- <. '- I" f .t odcllko-
is. A j6 apaszerepre keves a model!, a ferfiak nehczen talalnak kbvetheto ~1egoldaso delljenek, megoldasainak megtapasztalasaval. Az ellenazon~su a,s IS e~y aJ .a m 'a n
kat, ha maguk scm cltek at gyermekkorukban az apa-fiLl kapesolat bensosegesseget. \let"s az ezt e'n nem fouom mebatenni a gyerekemmcl" c1hatarozas adliIg tal t, ar::ut;> a~Y
\.:, " b , I' l' h'" 'ilsmet-
Nemcsak a sajat szerepelsajatitasra sZLikseges figyelni, hanem a partnert is erdemes se- erovel nem kenyszerfti ki q,'Y konf1iktus, hogy konstruktIv cl (epz; es lJa,n, vegu , szu-
gfteni, hogy jobban teljesitsen. A ki:izos gondolkodas, felclossegvallalas es munka ero- l6desbc torkolljon. (A bantall11azott gyerckek sa!nos gyakran valnak b~ntal.mazo ld/-
teljesen noveli egy par osszetartasat. Szoros es j61 m(ikodo csaladnak a nauy kohezi6- love.) A masik lehet6seg az LJvodat61 az egy~temlg I~egta~)as~talt pedagogusl mego a
ju parkapcsolat az alapja. Ene epi.ilhet a sikeres sZLilo-gyerek viszony - iddlis esetben. sok beepitese sajnos uvakran a nem eppen kovetendoek rogzulnek. dNd'l
A ferfiaknak hagyomelnyos szerepLiket is meg kell va16sitaniuk, biztositaniuk kell, at- A szocializaci6 1e~~1arldnsabb idoszaka a per~.~kvallalas fon:olgatLi~a~al kez lf, ~ ~~
, szuHI'es-szu"1 etes
es a terhesseg, " es a ~zu
," I'te'- utanl l<ltlIntetetten fogekonv Idoszakka I' 0 ._
Y
menetileg egyedi.il, a csalad egzisztencialis helyzetet, cl11ellett pozici6t kell talalniuk az L: , <
tat6dik. Az ut6dra val6 motivaci6 a civilizalt or.sz,agokbana k.?r~zer~ fo"gamzasga~.a; I~_
H "

anya-gyerek dUeiluni6 mellett, es nem utols6sorban, be kell fejezniiik a feln6tte valas

folyamatat. mereteinek es eszkozeinek a birtokaban mar kJlepett az osztonok cs vcletlenek 'dlag
 3. Az cletszakaszvaltasok mint krizisek
----_ .. ---------------------------_ ... _-------------_ .. _.--_ .. ------_.-------
Krizislelektan
3.7. 2 . sziil6-gyermelc kapcsolati zauarok
~61:,S~~~o? fia,tal par arra a kerde:re" h,ogytulajdonkcppen micrt is akar gyereket, meg-
s~~~d}k 1 ,lats~o,~ag esak a, mlkor ke;,dese~ t?pre.ngett. Ennek ellenere a valaslOk nagy rc- Kiilonosen kritikus a szul6szerep indulasa beteg, tart6san k6rhQzban kezelt (hospitalizalt)
. "lgy SZOLI~ , "e,z az elet rendJc , "nelkule mes lenne az eletem" Szeretl1cm megl'S- vagy fogyatekus gyermek szi.ilctesekor. Barmilyen j6indulatu okb61 hosszabban k6rhazba
merOl
, az a. nya~I'apal erze~t
" ", ':,masoknak
" ' "tudatos, inkabb a
lS van gyerekii!<" - a kevesbe kenyszeritett baba es edesanyja kozott nehezebben indu! a rahangol6das. A korai, leger-
t~rsadaIJTIl, elvaraso}<at koveto magatardsra utal. Kcvesen fogalmazzak meg: "hogy atad- zekenyebb kotodesi idoszak frusztraei6ja nyomokat hagyhat. Sulyosabb eset, ha tart6san
n~,;zeretlncne.~< tudast, szerctetct", avagy "boldog gyennekkorukat szeretnek megismetel- beteg gyermek szuletik, ilyenkor halmozott a krizis, a normal szuletes utani idoszak bo-
11l , eset eg "orcgkorukra szeretnenek tamaszt". nyodalmai mellett a java miatti szorongassal cs a tobbszoros figyelmet, erofesziteseket
igenyla mindennapokkal, esctleg szcgyennel es onvadlasokkal is meg kell kuzdeni. A be-
22. labl6zal. A sZliloszerepre val6 szocializaci6 teg gyermek nagyobb biztonsagot igcnyelne, els6sorban a szulat61, aki a kezdct kezde-
ten meg nem stabilizal6dott uj identitasaban.
sajat szul6kkel val6 kapesolat sajatossagai Kulonleg es helyzet, amikor a szu16 betcg gyermeke apolasaban nyeri el fontossagtudatat,
- gyermekkorban es nehezen "engedi el" ezt a szerepet. Enybebb esetekt61 egeszen az ugynevezett kivetitett
- jelenleg Munebausen-szindr6maig fokoz6dhat ez a szerepzavar. Enyhebb esetekben a gyermek ak-
modellck, ertekek, normak kor kapja meg azt a szeretetet, toradest, amire vagy6dik cs szuksege van, ba beteg. Illetaleg
az ut6dra val6 motivaei6 mibenlete a szUl6 ekkor tudja megval6sitani, atelni a j6 szi.ila erzest. Ez indukalhatja a banalis beteg-
a gyermekvaras koriilmenyei segek megszaporodasat, a betegseg mint szu16i kompeteneia-novekedcs jelcnhet meg. Su-
- kozosen tervezett, egyik fel akarta, veletlen Iyosabb esetekben az anya megtapasztalja, hogy a beteg gycrek feladatot, fontossagot ad nc-
- parkapesolat min6sege ki, a ra.utaltsag noveli onbizalmat. Nem tudatosan, de betegscgeket indukal cs kreal. Ege-
- egziszteneialis helyzet, esaladi tamasz szen a felcsleges mlitetekig, kczelCsekig, k6rhazi apolasokig terebelyesedbet a hclyzet. Csa-
szul6i k6zos szereptanuJas (partnerre! va!6 osszhang) ladi egyensulyt tarthat fenn cgy-egy gyerek, az anya altaI is provokalt bctegscgeivel.
rendszeregyensuly
feln6tte va:Ias befejczese A szellemi, testi!agyatelws kisbaba - a visszafordithatatlan helyzet - elfogadasa mindig
kritikus. A krizist jelent6sen fokozza, hogy az egeszsegiigy, a vedon6i slOlgalat ninesen
as
felkeszUlve a segftscget nyujt6, hitelcs informaci6kat biztosito k6zlesre Cs a fcldolgoz
A sz~lOszere?r~ val6 ~eszi.i,le: - szerencses esctben a partnerrel kozosen - a terbesseg id6- lelektani tamogatasara. A kozles vagy tul nyers, vagy elkent, nchezen erthet6, sok eset-
sz~kaban mar mtcnzlv:n 1genybe vcszi a kepzeletet. Nebez, probJematikus terbesseg a ben teljesen elmarad. A legtobb esetben a szaksegitsegek sorat is az erintetteknek kell ki-
p~rkapcsol,at m~g.romlasa nel~ ~ legiddlisabb indulas. Szerenescre egy gyermek kih~r nyomozniuk. A hasonl6 problemakkal kuzd6 szul6k egymast segit6 esoportjai sem
das~ negy\en he.t1g tart. Van Ido megbaratkozni az anyamchben fejlad6 babJ.val a val- olyan gyakoriak es j6l elerhet6ek nalunk, mint az Egyesult Allamokban.
tozasokk~I'Haz, uJ szerep sajatossagaivaJ. A gyermek - ideal is esetben - kozos vall~!ko '-
sa egy :zuloparnak. A biol6giai tarvcnyszeruscgek miatt a gyermckr61 va16 do"nt' ~a_ Egy enyhibb testi jel/egzetessegeket mutato Down-szindromas kisgyereknet csecsemokoraban
eredmen\!k'
bo J eppen a no"k ezc'b en van. A szul6szerepcn val6 osztozas elsa pr6batetele, es vcg mind a gyermekorvos, mind a vedono elkeriilte a sziilofelvilcigosftasat. (/1 rossz hfr Icozlisetol
b' gy az anya ,tud-e kedvet teremtel1l a partnernek is a gyerekhez, segiteni tud-e kcteJyek mindenki odzkodik.) Amikor ovodaba keriilt a kisfiu, mar igen egyertelm{iui valtalc a szemek, az
lzonytala~sagok eloszlatasahan, mikozbcn gyakran 6 sem telJ'esen magabiztos Ak' ~ arc sajatossagai. Egy eg)'szerli dada, nem rDsszindlllatb6l, csupan tudatlansdgbol, egyilc delutein)
ket
, megold)a, ~z,: . I'm d u I
t az'erett, masJ!ua
, . . 1eze
odafigye!ni tudo, konfliktusokat j61 folvalla16 a.z oltoz6ben elkialtotta magat: "Hlszen ez a b'Yerek Down-os, mar suk ilyen arcot Id.ttam az el6zo
es megoldo szuloszerep megformalasa felc. mllnkahelyemen!" Minden szem adaszegezodott, az anya majd elsiillyedt zavareiban. ,
Szerencses esetben az elkepzelt nemu, vermersek1etu es kullcmu" baba s "I t'k
an a / ,. "1" zu e 1 meg
A gyermekorvas kromoszomavizsgalatot javasolt, amely igazolta a muzaik Down meglitet~
? . es U};ZU ott temperamentuma j61 ilJcszkedik egymashoz. A nehezenc adapta'lo'd' "~ (A sejtek bizonyos szazaIekeiban tapasztalhato csak ajellegzetes krumoszomaeltires.) A sportolu
szulott
, . ' peld'au I a k ?~aszu"I"ott b a b a, kudareossa teheti az anya/apa szerep indulasat.
c 0 uJ
SlOP- apa elhag}'ta csalddjat, a serult gyerek nem illett Clettervehez, az anya sMyasan italomi kezdett.
~a~as1, ~egn~ugtatasl gOI~,dok eseten a scriilekeny szi.il6i magabiztossag konnyen bizon - A normal intellektusli kis}iu a n}lolcvan ev jOlotti, beteg nagymamajahoz kerult. Lehet, hogy a
da an:rgba valt. Feltehetoen az et,:ryre gyakoribb gyermekagyi szorong6, elbizonytalan~ szakszer(i kozles, a esaladi krizis feldolgozeisanak tamogatasa, omeg(to csoport bevonasa meg-
~tt a lapot, a baby blues, nem pusztan hormonok jateka banem kulonboza tenyezo"k el6zhette valna a halmozott valsagukat. Lehet, hugy nem. Az eselyt viszont meg kellett valna kap-
m1att
, tanacst
, ' a I.anna"vaI t, sz,u"os;e~epeben
IH' ' anya reakej6ja. -PCldaul esa-
oem eleg sikeres nia a csaladnak.
~z~me~:zes mlatt az anya ugy erZl, "nem tudta megszulni gycrmeket" vagy nem az a
.a a szulet~tt meg, akit vart". Esetlcg a konyvekben olvasott, clkepzelt 'idill h;lyett kao- A esa1<idi valsag mellett a tarsadalmi cl6iteletekkel is meg kell kiizdeniiik a sziilaknek,
k
tlkusak a mmdennapok, a partner viselkcdcse esal6dast okoz stb. amennyiben a fogyatekossag latvanyos, mar a legels6 napokt61. A rokonok, ismeraso

92

Krfzislclcktan
szi:Srnylilkodese cs sajnalkozasa er6tcljesen provokalhatja a krizist, gatolhatja a sajatos
gyaszfolyamat (az egcszscgcs baba meg nem s7Liletescnck gyaszolasa) !ezajlasat. A kezdc-
ti osszeomlast b(lntudat, egymas hibaztatasa, alkalmazkodasi zavar, dcpresszi6 ki:Svethe-
ti. A krizis 0ld6dasa utan klizdCs, mindent megmozgat6 cr6feszitcsck dominalnak, gyak-
ran nagyon litvanyos eredmcnyekkel. A scrult gyermeket nevelo csalad bsszetartozJsa
nohet, de a sajatos helyzet miatt aldr izo];il6dhatnak is az egcszscges csalaclok vilagat61.
A h<1zassagi kapcsolat harm6niaja nemritkln belerokkan a nehczscgekbe.
Ori5kbcfogadas eseten egeszen kLilonleges a hclyzet, meg abban az iddlis esetben is, ha
kiscsecsemokent kerLil a gyermek a befogacl6 csalaclba. A hi<inyz6 terhesseg, a gyakran
elegtclen dkeszLilcs megneheziti a szLiloszerep megformaLisat. A kcs6bbiekhen - konf-
liktusok eseten - a "vajon kire Liti:Stt ez a gyerek" renclszerint lappang6 kcrdese nem se-
gfti az iddJis problemamegoldast. (A ki nem mondott fantaziak, gyamik is i.izenetek.
amelyeket remek antennakkal fognak az erzekeny gyerckck.) Egy bri:Skbefogadott tinc-
clzser lany a szokasos kamaszkori "meg ncm ertes" he!yzctere a kbvctkezokeppcn rea-
galt: "Biztosan a ualc5di anydl71 johban megertelll:'. Lehet, hol,.'y a gcnetifwi hason!c5sdg segfti a
megertest." Ez is lehet, de va16szin Cibb, hogy az a tudat segft: "az en any am, az en gycn=,-
kcm, muszaj c1fogadnom".
Az bri:Skbefogadott gyermek - aldr tud r6la, akar nem - stilyos vcsztcsege!menyt cIt
at, a biol6giai szul6 e!vesziteset. Hason16 elethelyzetbe kerliles - komolyabb kudam!-
meny, parkapcsolat megszakadasa - a krizist eletre ke!theti. A sajat szLilo hianyz6 kepe
egyfajta lyuk az en-identitason, amely atmenetilcg elvagy6d6 fantazialgatasokkal folto-
zodhat be. A szoW hasonlokeppcn hilcrzekeny, es szi.'rloi identitasaban frusztdlt. A sok-
szor ad6da extra nehezsegekre, peldaul stilyosabb tanulaszavar, visclkedCsproblemak,
mar nem kepes nem buntudatkelt6en reagalni.
A valdso1c es lijrahdzasodcisok, az tigynevezett b6vftett csaladok szamanak jelentos mc CT-
szaporodasaval tij konfliktusok kcletkeztek. A keszen kapott gycrekek es keszen kapo~t
szulok ~ legva!tozatosabb felallasban szerepelhetnek cgy-egy csaladban. A parom gyere-
ke, anyam fefje stb. kapcsol6dasok es dinamikak vegtclcn szamu bonyodalmat szultek.
Nern konnyu nevelni a partner gyerckeit, barmilyen edesck es tbkeletesek, mikbzbcn a
sajat gyerekekct kethetcnte, cseke!y hatckonysaggal "formalgatja" egy szulO. Sajatos el-
sz~}(adasi konfliktus, hogy a fogadott szLiloi hclyzct, tljabb vc1las esetcn, teljesen meg-
szunhct.
, ~okepp erte!misegi nok megoldasa az c.gyedlif vaflalt gycrmck. a szliloi szerepvagy rneg-
letenek, de,a teherbir6 parkapcsolat hiany3nak fcloldasara. Egyre tobb gyermek szuletik
nemcs~k ~azassagon, de parkapcsolaton kfvlil is. Al11ennyiben az apa v<illalta gyermeket,
a kora] valashoz hasonlit a helyzct. A teljes apahi<iny, a nem ismcrt fCrfiaai credet az
ori:Skbefogadashoz hasonl6 konfliktusokat es identitasvalsagokat szi.ilhet, clsosorban a
serdlilokor idoszakaban.
E.nikofiatafon, kit piei gyerelckel maradt egyedlil. Fel)c derckasan helJ't (illt anyagilag es
apazlag IS a va16st kovetocn, de a ll1indcnnapok hidnyait Ilcm tlldta potolni. EniM mcgisll1erke-
dett a ncifa kicsitfiatafabb Emillel, aki aHor indllft bizonytafall, [I'iss diplomaskCnt iJnmaaat
megvali5sftani. [nik(f mindenbcl1 segitettc a felfit, aki hdfdb6f (r;y;kezett igazi apja fenni a kit
gyereknek.
94
3. Az c!ctszakaszvaltasok mint krizisck
~ - --- _. - ._ .. -' -- _.' .. __ .-._.- -_. --- - --. -- --- -- -- ---- .. --- -- - .-- .- .. -
f(d kozi5s ';\,ermekiik is sziiletett. U'?\' t{int, a ncgygyermekes [saldd)()l szeruezet!en es harmo-
iahan eli mf;ldennapjait. Emil siker;; lett, (;5 kin(ftt a tallftvallyszcrepbifl, megtalcilta [sodciloit,
11 ollem{i ualtozathan is. Honapokig tarto !,'yotr{)dcst ki5uetffcll elkolti5zolt o/l11Onrol. !\ nal,'Yokkal,
~efogad()tt gyerekeiuel szinte alig maradt kapesolata. 1\ ucfleist kouetc~en meg j(5jimncfn. sem.~ll,
csak ha veletleniil talalkoztak a lakdshall, amikor epp lmehb !,)yer~ke:ert ment, hogy ~IVl!F-ve ok~t
egy-egJI vasarnapi apukds kiranduldsra. A ket kamasz gyaek fatvanyosan lablhssa uah, mar
mdsodszor ueszftcttck .,apat", bizafmat es hizlonsdgot.
A sajat, cgtszseges gyermckkel scm ritkak a kap(solati I'rlzisek. ,A. gyerme}d<~l adodo .~e
illeszkeMsi bonyodalmakat, viselkedesi nehezsegeket, tanulasl problemakat kulon-
bozokeppen visclil, a szLilok. Aki idc;ilis gyermekre szamftott, nem tud, nem akar prob-
lemakkal kLiszkodni, sertve erezheti magat, ha kidcrlil: gyermeke szorongo, kapcsolat-
szegeny, ligyetlcn, avagy ellenkezo esetben: kove! ~iob~lja 1<1rsait az iskola~ld.;aron, I-r: in-
dent mectesz a felt(ineskereses erdekeben, nem mmdlg ott van, aho! a szulo gondolJa.
A pecl~g6giai kritikakat engedelmesen vegighal!gatni l<e~yszeruW s~~iI6 nem~sak ?t~
hon hanem erzeseiben, onertekelesebcn IS lcreagal)a a tortenteket. SaJat mcgalaztatasat
cse~etejen vezetheti Ie, lelkileg vagy testileg tart6san b<1ntalmazhatja. A j6 kapcso!at lc-
nyeget, az elfogadast, a megerteni pr6baList minclenkeppen megtbrheti a sZ,?I.oszere p
megelt kudarcossaga. Nehez orvoslast talalni egy helyzetre, amely;t nernel?7.0tt meg
alapos elemzes es mcgertes. A tchetetlenseg elohi~d1at olyan. l:c;elc~l. eszkozoket, ame-
lyeket annak idcjen maga is clszenvedett es eluta;ltott. ~ ~lv]lJzal~ ~J!agban ~ev~se~1 he-
lyeslik a testi bantalmazast mint a gyermekneveles eszkoz,~t, a valosagba~ n:egls 19cn so-
kan e!nek velc. Az eszkozte!cn, impu!ziv, tehetetlcn szulo nehezen szerZI vlssza kompe-
tenciajat gyerekenc!, e nelkli! nem lehet hatni, modelle vain!, konfliktusokat megnyug-
tat6an elrenclezni.
Rita kislanykordban is tartott az apidtr51, de kamaszlcCnt ki{ejezetten Jilt t{)fe. /\ ,magas beosz-
tasu apa otthon nehezen lIralkodott magdn, ha vafami nem liS! vo:t, ahOb?'QI.l elfcepzelte. A gye-
rekek jc51 lanllftak, semmi szCfsos(;gessiget l1em mlltattak, de vefel11enyu1c, erle~(e:k ::ok esetbcn el-
tert a konzervativ is dortiletes apdettif. Rita hdtrahb es fdzadi5bh volt teslVcrencl, )ob!Jan meg
merte fogalmazni CrzCseit, eszreuitefcit. .
Ami1cor afil/z nagyonjesziiften tert haza, bdrmifyen sC7;lIniseg, egydaco.~ ha;1gsufy, szemtc-
fen megjegvzCs is dell, voft, hogy elrJuegye a nadragszijat, es tlzenhat eves lanyat meguclJ,c. /;z
anya ifycniwr a mdsik szobdban zokogott, de mcguedcni sem nel11 tudla, scml,lem merte feany~t.
Rita osszeszorllotta a szajdt, kiesit mcgsziintette onmagdt, kldulgozott c,~'Y ll1odszert, amefy mer-
sikeltefdjdafmdt is megalcfzottsagclt. Azt az efegtiteft. hogy Sir, szellucd, so!la ;lem ~~ta '~leg ap.-
Janak. Nemdl1 harcoltak, a sziilo gyen71eke ll1egL'CteSCt veresst'!, a lcfny n1egal~zta,tasat n:ma ko-
zi5nll}'ef igyekezett kompcnzafni. Az apa ll1iutal1 hadta pkczhetctfen duhct, atualtott huntudat-
ha, probdlt ki5zcfedni RitdllOZ, de mdr hidba.
3.7.3- Az elszakadas es magaraha,gyottsag krizise
A szulOszerep levalasok sorozata. Az elsa mar a megszLilctessel elkezd6d!,k, l:isz~n a bol-
dOCT os-kctt6sb61 egy magatehetctIen "nagyfOnbk" szolgalat<1ba keII szegodI1l. Mire meg-
sZ~kja cs elvezni kezdi a szLilo a szercpct, addigra jbn a kbvetkezo e1szakadas, az anya-
oc
Krfzislelektan
mclIn'll val6 Icvalas. Sok anya bizonytalan, eleget tud-c majd adni gyermekcnek, ha mar
nem taplalja sajat testeb61, ha e kivetcles fontossaga mcgszLinik. Mcgncheziti a !cv,l!asztast
ez az anyai onbizalomhiany, es regresszi6ban tarthatja a gyermckct. Az apak inkabb sur-
getik e folyamatot, hiszen a szoptatas nchezen fcldolgozhat6 szii16i aszimmetriM teremt.
Kevesbe kezzelfoghat6 cpiz6djai a fokozatos Icvalasnak, amikor a gyermck jami kczd,
mar nem igenyli mindig a sZLil6 kozvetlen jclcnletet, eleg a lcit6terben tart6zkodnia. Egy
anya vagy apa alland6an igyekszik lltolemi gycrmcke fejl6desct es adaptaJ6dni az uj sza-
kaszhoz, de rendszerint vagy lemarad, CS egy el6za eletkorra allit6dik be, vagy kim' el6-
reszalad.
Igazi szerepkonfliktlls az anya munkaba allasa es a gyermek elsa gyermekintezmeny-
be keriilCse. Rendszerint halmoz6dnak a kritikus hclyzctek, a gyermck en-identitast
megalapoz6 eletkorba keriil (dackorszak), be kell illeszkcdnie az elsa tarsadalmi intez-
menybe, az anya elkezd dolgowi. Amennyiben mar mcgsziilctett a tervezett gyerek-
szam, a csaladnak hosszu tavra kell berendezkednie a mindennapokat illetoen. A gyer-
mekgondozas otthon toltott evei sem felhotlcnek es vilsagmentesek egy csa!<id szamara,
de a visszailleszkedes meg kritikusabb. Sok no kimenekul a gycrmekgondozasba a mun-
ka viLigabOl, haladckot nyer a munkakort, mllnkahclyct illetoen. A kcrdessel ismet
szembe kell newi, raadasul zsonglorkent szervezni, egyeztetni a megszaporodott szere-
peket. Az egyenjoglisag a modern tarsadalmakban mar nem kerdcs az elvek teruleten, a
gyakorlatban viszont a gyengebbik nemnek kell teherbfr6bbnak lennie, fOkepp, ha meg
onmegval6sit6 almaik is vannak.
A bo!csodebe, 6vodaba keriiles sem valsagmentes. A gyermek beilleszkedese az anya
elengedesenek es belenyugvasanak a fuggvenye. Sok anya nem engedi el val6jaban gyer-
meket az avodaba, varja, hogy a kicsi hosszasan bucsuzzon, nehezen szakadjon el, es
amikor erte megy, vagyakozassal fogadja. A "rosszkor jottel, meg jatslOm" - iidvozles az
6voda udvaran elbizonytalanfthatja az amugy is buntudatos szLilat. Raadasul az intez-
menyben a gyermek eliekelesere is sor kerul, a sziilonek a tarsadalom elvar,1sainak is
meg kell felelnie, cgyre osszetettebb lesz a slerepe.
Az iskolaskor, majd a kamaszkor meg l<itvanyosabba teszi az "eIszakadasi folyama-
tot". Eloszor a baratok valnak fontoss,i, az 0 crtekeik keriilnek be a csaladba, amely ha
nem elegge rugalmas es befogad6, scrtctten elheti meg mindezeket. A serdLilokor annak
is egycrtelmuve teheti a leva!<is idoszakat, aki addig behunyta a szemct. Az addig odabU-
j6 ifju elhessegeti a sZLil6i olclest, nem akar vasarnap nagymamat latogatni, nyaron alig
varja, hogy sziilei nelkiiIe menjenek el nyaralni, es vegre ave lehessen a lakas, a csalad
fzlesvilagat61 tavol a1l6 ruhakat hord, esetIeg tetovaltatja magat es alkoholt fogyaszt az
osztiHykirandulason.
A legkritikusabb, a val6di es vegleges levalas eloszele, a felnovekva gyermek tartos
partnerkapcsolata, aki nem mindig hannonizal a sZLilO crtckvilagaval es almaival. Ma-
napsag - sajnos - keyes a barM-szLilo, aId meg tincdzser gycrmeke mel lett is tars tud ma-
radni Ielki bonyodalmai megbeszelescben. Sok csalad a felhozott alv6partnerrel val6
reggeli szembesLileskor ertesLii anal, hoI is tart gyermeke a levalasi folyamatban.
t~'iY liberdlis gondolkodeisli apa mesilte, IlOgy e,~IJ'l} reggel mcgdbbhcnt azon, hogy kOl1yhcijuk-
ban osszejulotf l'gy peSlot es tangat visciD bakfissal, aki eppelJ kciuet ml'legftett. Hirtell'l1 nl'm t1ld-
ta, kezit cseSko!oml1lal vagy szervwszal kiJszblJjbn, esetleg a legjobb, ha csendben visszauonul a
szobcijeiba.
96
3. Az cletszakaszvaldsok mint krfzisck
------_.-------._------ . - - ~ -------- - -- - -- _. - - -. --- - - ---- -- -- - -_.--
Az ifjukori vcglcgcs !cvalas, amely elkoltozesscl is kiegeszCll, gyakran valsagos a sZLilO-
arnak. Mar a scrdtilakor is sok hc1zassclgi problcmat h07 fclszjnre, hislcn nincscn szi:i1<-
feg a gondoskoda anyukara, a mindent tud6 apukara" a Sl~il? fclaclatvesztett lcsz. Idd-
lis esetben partnerc fele fordulhat cs mcgujulhat a hazassagl kapcsolat, programokkal,
utazasokkal, tarsasagi elettcl. Szercncsetlen esetben felszinrc kcrLilhet, hogy a hazassc1g
visszafordithat<1tlanul kiiiri..ilt. az ut6bbi evekben mar (sak szCIi6kcnt koopcdltak, keves
az esely az egyLitt maradasr<1. Kiilonosen nchez <1 lev.al<is a gycrmekct egye.cji.I.1 nevelo. 57;Li-
16, rendszerint anya csetcben. A nemikcpp partner! szerepet IS bctoltott IfjU elkoltozese
maganyt es depresszi6t hozhat.
Zsu;:sa remek kapcsolathan volt mindhciromficiual. NagJ1iveSfil)e a csalcid perifcricijrin cit ~
elldtott C5 megtllrt szemclykent. Zsuzsa tancirn(ikcnt, !clje, enTlJedob6s.'al, szeretettc! cs gondos-
kodcissal terehiette a {itikat az iJl1megua/(Ssltcis, a diplomdkjcle. A nagyohiJik hamar kirepiilt, cs
a tdvolseiaot tijhlJ llli;1t ezer kilolllcter/xnfoga/mazta meg, e!:,IJ! idegen orszciglJan. A /cgkisebbfili
{iata/on ~cgleges{tette pdrkapcsolatdt, elkoltoz(jtt, jil1cilieSsodott. A kijdps6gyerck Mis('gesnek mu-
'tatkozotf. Nttek-mentek a banitnrJk, de semmijelCt nem Illlltatta, Iwgya kcnycImcs rU7ym ottlwn-
beSl e/v6gyddna. ZSllzsa raszdnta magat, durilt, kiiiniit (;S latszathdzassdgdtj7jlszdl71olta. (~ry (;u-
re I'd ismerkedl'tt mciZ, f/a a ,fontos kapcsolatfal".
Zsuzsa megerezte ~. veszr;I),t. /1 Ian)' nagvon cscndl's, a/kall71azkod6 tl'rl'mtesnl'k nll!talko~ott,
de dradt be/me az e!szcintsri!; is a:: er(i. J6 !capcso[atll!c Iwmarfesziiltscgbe, I/lQ)d az lItulag Iwzolt
l'ljegyzes kapcscin ny(ft kOllfW::tllsba fordliit. Az eskiiucirc Zsuzsa nCI71 ment el, .!)){:rt lJ~m Crl(~tt
egyet azzal, hom' (ft teljesen kihab')'tcik, csak uendeg /ehctctt vollJa, I.wn. szavez;). Ugy e~'czte, jIQ
minden tekintctben a Mn)' bl'fblyeisa aid keriilt. Az llnoka ml'gszuletesc n:mcnyc!cct ebresztl'tt
benne de s!lt\'osal1 csaleSdott. 11mikor magabiztosan megl71l1tatta ml'nyinek, hogyan kell Il1ck
nYllgt~tIli cgy'szakadatlanul sfrd csecsem(ft, heila helyett hidcgscgrc taldlt. I:zt kdvet(fCl;Fa J,neg-
kitte, kevesebbl't jbjjon, ne bizunytalanftsa el felescget. 7su::sa dacba, slilyos scrtetfsegbe es le-
vl'rtsegbe burkol6zott.
A sziiloszercp minosege a Icvcllasi foly<1lllatban is megmutZltkozik. Az .as~jmn:e:rjkus
szerep badtsagba, clfogZldo cgyenrangusagba fordit,isa sok nagyvon'llusap)~ Jgen~el;
(MegalZlpozva a kcs6bbiekben, az idosbdes idoszak,lban a gyerel~ gondosl~odokent :alo)o
szereplcset.) Sokkal kannyebb megval6sit<1ni mindezt annZlk, akmck egycb kreatlv. tclad,d~
tai intellektualis es gyakorlati clfoglaltsagot jelentenek, cs tart<1lmas parbpc;o!.at"ls segltJ
e folyamatban. A sZLiloszerep - szerencses csetben - egy eros parkapcso~atra cpulo s~erep.
Az alland6 dltozasokra val6 rugal mas reagalast cppen ez a hatter teszl konnyebbc.
3.8. Az eletkozep krizise
A midlifc (cletkozepi) krizis a IHlSZZlclik sZJzad utolso harmall<iban :'alt.isn~ert f~gaI.om
rna. A kozeposztalyi j6let, a v,lIasztasi cs dontesi lehetosegck es a mar tobbe-!<evesbc tel-
jesitett elctfeladatok alapozzak meg. Elaszor Jung 3G (1931) frta Ie az 1930-as cvek bell, JO-
36 lung, c. G. (1931): The stagc:s of life. Collectc:d Works. Vol. 8. Princeton. N): Princeton
University Press.
 Krizislckktan '}. Az cktszakaszvaltasok mint krizisek
---- --- -- --- --- -- ---- -- --
-~ ~-~ -. ----_. --_. ----.- ---- -- -. ---- - _. ~.~.
------------.----------------_.--_.------------ .. _------._._---.------.----.----.'- -- - -- .-- - -_.- - - -- --.- -- --- - _. ----- _. ---- .- -. - - -- ----- -- _.-.- _.. -- - -. -_ .. ~---- ---- -- --- - - ---- -- -- ------- --- _. - --_.- -- --_ ... --- -_. --
----_.~

m6du sVeij~i polgarok kezelcse soran szerzett tapasztaJatai aJapjein. McgfigycJcsei szcrint Az eletkozcp valsaga rendszerint a magasabban kvalifildltak krfzisc, a j6lctben, biz-
a fiatalkon feladatok mcgval6sitasat kovct6cn, az clet kozepcn, cl6tcrbe kerulnck a sze- tonsagos egzisztencialis helyzetben, ingcrgazdag kornyczctbcn cl6k problCmaja. Nyil-
mcl.y~scg add!g clfojtott, h?ttcrbcn lev6 dimenzi6i, melycbb szellcmi crtckek, az onmeg- van az alapvet6 sZlikscglctck kielcgftettscge, Cs a tomegkommunikaci6 altaI nytijtott sok-
valosltas addlg meg ncm eJt tcrliletei. lung a fiatal feln6ttkor feladatanak a t,irsadalom- fele informaci6, Cletlehct6scg-kfnalat teremti meg az onmcgva16sftas, a meg szfncscbb,
ba v~l~ bciJlcszke,dcst tartotta, amelynek feltctelei: a megfclcl6 parkapcsolat es csalad ki- elInenytelftettcbb, crdckcscbb clct iranti vagy6dast. Aki az alapvet6 szuksegJetek megva-
a~aJ(Jtasa;ahl~atas me?'talell,isa, LiZ egzisztcncialis biztonselg megteremtcse, a szlikebb cs 16sftasat sem teljesftettc meg, onreflexi6 hclyett azok megszerzescn iparkodik.
tagabb. k?zossc.gb~ ,valo bClll~szkedcs cs az egyeni stilus, viselkedcs mcgfogalmaz::isa.
A kozcpkor ldc)cn a szemelylscg e1nyomott encrgi,ii es ve1gyai el6tcrbe kcrlilnck. Azok 23. tdblci::at. Az elctkozepi krfzis te1rs:.ldalmi okai
a kesztct6sek es szcrcpfantaziak, amelyck addig a bei!lcszkcdcsi cr6fcszftesck miatt hat-
terbe szorultak, ervenyeslilest kereshctnek (Bagdy,37 2005). A fiatalokat akadalvozhatja mcgn6tt az clcttartam
szemelyiseguk szabad kibontakoztat::isaban a gorcsos kontroll, az alarcok, a tulz~tt mcn- kitol6dott az aktivitassal cltoltott eletszakasz tartama
fclclni es ervcnyesiilni akaras. A szintc mindig mcglCv6 onbizalomhiany miatt ttilalkal- javult az clet min6segc
mazkodasra hajlamosak, a nem megfclel6nek gondolt kesztctescikct gyakran elnyomjak. a specializaci6 sztirkebbe, monotonabba alakftotta a munkafolyamatokat
Ezek az er6feszftesek a kcs6bbiek soran, a magabiztosabb en szamara feleslegesse val- a kreatfv hobbik hatterbe kerultek, rit!G:ibba vaItak
nak. Az clet alapkerdesci ekkor keriilnck ismet el6tcrbe: .,tettem-e, eltem-e elcgct", uniformizal6dtak a karrierfantaziak, a kanierlehet6scgek es mcgval6sftasok
"megvaI6sftottam-c onmagam", "kcllenc-e va!toztatni", "boldog vagyok-e vaI6jaban". az eJektronikus media az informaci6k szeles koru hozzMerhet6scgct, az elethclyze-
Mindez cgyfajta "masodik kamaszkorhoz" hasonlfthat6, az en-identitast erint6 filozo- tek osszehasonlftasat, az almok, vagyak cgyscgesftesct hfvta e16
films gondolatokkal, nappali almodozassal es fantazialgatassal. A j6leti tarsadalmakban osszemos6dtak a noi cs ferfi szcrepek
mcgjclen6 munkamegosztas, specializaci6, a gyakran monoton, kepesscgeket, tudast elotcrbc kerti!t az "en" boldogsaga, oromforrasai, kiteJjcsftese
csak reszben igenybcvcv6 fcladatok nchany ev lcforgasa alatt lecsokkenthetik a motiva- a csalad, csoport iranti felel6sscgvallalas, onfelaldozas gycnguJt
ci6kat es a kreativ~tast. A korabban kedvvel vcgzett munka, sport, szabadid6toltes clve-
szftheti varazSih. Uj, kLilonos, kalandos es veszelyes dolgok irant tamadhat erdekl6des
peld::iul veszclysportok vagy drog aJkalmi kipr6bahisa, szerencsejatek, kockazatkereses: A modern vilagban sokfajta elctpalyamodell kfnaJkozik, sokszor pusztan veletJcn vellasz-
Nagy a kfsertcs a kaJandokba bonyol6dasra - az onmcgval6sftas zaszlaja alatt -, mikoz- tas, nem pedig kelJ6en megalapozott a dontes, ki melyiken indul el. Sokfajta tehetscg,
ben a meglcv6 partner, hc1zastars, csalad, elctm6d irant megfogyatkozott az crdekl6des. kesztetes maradhat parlagon, kerlilhet elnyomasra. A kozepso elctszakaszban, a maga-
Egyeseknel egyfajta Ifraisag is jcllcmczheti az eletszakaszt, nagy alkot6kedv, a kolteszet, biztossag megn6vekedCsevei cl6terbc kerulnek az addig elfojtott vagyak, illetve gyakran
az irodalom, a m(ivcszetck, a Jctrchozas felc fordulas. Masoknal inldbb a fasults::ig, az cJ- az elnyomott tulajdonsagok is. A n6k kicsit ferfiasodnak, a tcrfiak meg noiescdnek, hi-
faradtsag, a kiegettseg cnyhcbb tiinctei dominalnak. szen mar ncm szukscges gorcsosen bizonygatni a n6i avagy a ferfi mivoltot. Nem velct-
Erikson szerint a fcln6ttkor feladata a kreativitas vagy stagnalas dlentctpontjai kozot- len, hogy az elfojtott homoszexualis, lcszbikus tendenciak is crvenyre kerulhetnek.
ti pozfci6tablas. Az alkotas, a szemelyes ekt crtelmet megteremt6 mu letrehozasa, bcle-
ertvc cbbe az ut6d nevcleset cs kibontakozasanak scgftcsct is. Az alkot6 folyamat meg- Abel a fogi egyetemen i~merkedett meg kes61Jbi felescgcvel. Kozos er{[fcszftissel csiszoltcilc a
torpanasa provokal6 lehet, cgyfajta szembenezcsre inspiral. Az ercdmeny hozhat meg- ferfi kalTi~ljCt, ame(v az li,gyuldi palya nagyon sikcres, megbecsiilt cs jrSmcid!1 sztarjcivci ,;ctte a
tijulast, de tobbe-kevcsbc intenzfv elegedetJenscget is szulhet, aldr a munkatevekenysen- ferfit. Az asszony szercnyebb cillcisban maradt, hogy a ,gyerekelc ne szenvecljenek sem Ido-, sem
gel, akar a maganelettel kapcsolatban. b szeretethicinyt. Sokat utaztak, kapcsolatu/e mclyscge nell1 nagyon Iwpott meg, buszkek voltaic ha-
Az eletkozep idejen, amely alatt a 35 cs a 40-es evek vcgc koz6tti tiz-tizcnot ev erten- gyomcinyosan pcldall1!ltato c~alcidjukra.
d6, meg van lehet6seg valtani, uj eJetet kczdeni, bclefogni valami egeszen masba, mint Abel 39 evesen, fcltehetocn a sole stressz miatt, atesett egy kisebb infar/etuson. Inkabb jigyel-
az addig megval6sftottak. A teljcs ertekLi valtasra viszont m~ir nincsen sok id6, a fenye- mezteto jel volt, mint komoly eletveszcly, lasslt.mn, eUen, nem minden a gazdagsag, a karrier.
get6 hanyatlas is ott lesclkedik, "most vagy soha hclyzet" alakulhat ki awk sz::imara, aki- Felesiae
b
meulep6dott.
b..
ami/eor racioncilis " ferJ'e
.
Mcirait kezdett olvasnl, es e!6vette a /eonyvespolc
ket a midlifc krfzis megerintctt. Mindcnkcppen el kell klilonfteni az ligynevezett kapu- me/verO! a jdzsefAttila-kiJtetet Is. Nem ertette, a tepel6do fre5 hogyan is erinthetl meg tLilzottan
zarasi panikt61, ott az oregcdes mar kozvetleniiJ fenycgct, cs a val6di valtas lehct6sege praktikus {cnit," Kicsit furcscil/tn, de nemfnggat6zott. Na,gyon megdobbent, amikor kiderlilt, egy
ncm igazan, inkabb kfsertesc ad ott. hannincive; Edina a lfrai k6Item(;llvck el6hfv6ja, Edina scm ~zcp, _,em kiil6nosebben olco~ nem
volt, de csi!logo ~zemeklcel figyelte drelIit, ittd szavait, imMta a kijfonleges hely~eteket, a sza-
badscigot, a "I::cilillldcist. Abel elk6ltoziitt. Egy ev /eli/oneMs - mely alapokrm nyugvo kapcsolatuk-
nak kijs::.6l1het6~n uiszonvlag barcitscigbclIl - meglwzta afelebredest, a szaldtcist, az zij heat/v el-
37 Bagdy E. (2005): Az cmberelct utjeJnak felcn - Az eletkozcpi krfzis. In: Eletciklusok. A M.lgyar foglaltscig megtalalascit, "kapcsolatuk atformcilcisdt.
I'szichoanalitikus Fgycsulet 2lJO-+' e\'i konfercnci,ija. Animula Kiado. Budapest.

qq
 KrizislClcktan
~- .-. ---- -- --- --- -- -- --- . _. -- "--- ----- - -- -- ---.. _-~- - ---_. --- - --- --. - .. -~. -- - -. ------ -. -- . __ . -- --. ------ - --~ - -_.-, ----- -- - -- -- _.. -- --- --- ---- - ~._- _.---
3. Az cletszakaszvaltasok mint krizisek
.. _--------._. _. -- ~ --- --- -- - - --- -_. -- -'., -. - -. - -. -- - --_.- - _.. _- .------------ -
~-

Az cletkozcpi valseig provaldlo tcnyez6jc lchet a testi betegscg is, amcly a vegesseg, a
seri.ilekcnyscg elmcnyenck mq,'tapasztalasat jcknti az illcto szamara. Az elet cgyszerise- k ' VSZ'I' e's a foO'lalkozasi ]jozicio szcrelj valamint a maganclet elctformaja, stilusa k6-
en l O' , b " , k' I "'J
genck, ri)vidscgcnck cltclcsc megnoveli a mindcnnapok crtch?t, habzsolo elmenykereses zo"tt' m ebllU'z6d6
'
szerepkonfJiktus
-
mir figvelmczteto jcllehet. Nemnt 'an
" . . .
a mun <aJa
jan

igenyc jeJcnhet meg. A melr magabiztosabb szemelyiseg nagyobb kontroll-Ichctoseg fontos Cs egyre clismertebb ember otthon - e;zese~ sz~nnt - nem kapla me~ a szamara
utan vagy6dik. N6kncl cz karricrvagyat, nagyobb l1lozgastcrct jelenthet, ferfiakmil johb "k-e'O'e- mcgbecsi.ilest. Hiszen amikor hazaerkezlk, eppen tanulnak J gyclekck, vagy
szu ~ b ~ , :1":1" l' I .
pozici6t a csaleldban vagy jelcnt6sebb autonomiat a munkavegzcs soran. Megjelenhet a nezl a t'e\J"t
"k c , chatelnek ' bcO'''
J
ronke
t
biccentcs,
. ..
egy SZla Fogal Ja mIlllOSSZC.

r-C
I j"esegc ..a
[elclem a majdani id6sodCstOl, hogy at kelJ adni szerepeket cs lehet6segeket a meg fiata- konyhaban igyckszik vacsor:it varazso!l1i,llllkozben a mat,ematlk~p~l?a Ille~o l ~sal~ to~
labbaknak. Lchet provoldlo tcnyez6 a vclt vagy valos stagna las a karricl"\?pitesi folyamat- leJe ,se~ I't
n. a t:"t ",.s'c h'lll
c . A llllllil'lheiven
'c.. tobbeket 'mOZb'Tato
. ,n nagvfotlok,
' _aklvc:llllllldcnl<l
.

ban is. Annak megelCse, hogy nem tud olyan gym'san el6re haladni, akar cgzisztenciali- tisztelettel beszel, ked vet keresi, otthon nelll tudJa, mltevo lcgyen, hoI a heiye, mlhez
san, akar pozfci6jat iJ!ctoen, ahogyan szcretne. kezdjen magava!.
A midlife krfzis tohbfCle formahan es tlinctekbcn jelcntkezhet. Mfg evckkcl ezelott
elsosorban ferfiakat erintett, ma mar cgyre tobb holgy is ateli es atszenvcdi az e!etkozep 24. tdblti::at. Az eletkdzcpi krizis ti.inctci
sorskerdesci indukalta vaJs,igot. A hinetek egy resze erzelmi jcllcg(i, mas resze inldhb in-
tellektualis termeszetu. Gyakran tapasztalhat6, hagy a kezdet valamilyen nem igazan ambivalcncia , . ,
61etvcszelyes, de komolyabb mcgbetcgedeshez kotheto (infarktus, majgyulladas, daga- kielegitetlcIlScg, erdektelcnseg a korabhan kcclvvel vegzett munka, hobblk lrant
nat), amely figyelmezteto jelkent szolgal atelojenek, az elet veges, egy van belOle, most a dlok bizonytalanna vagy unalmassei dlasJ
lehet meg veiltoztatni. onertekclesi zavar, bizonytalaIlSe1gerZeS: "tett-e elcgct"
Az addigi celokat, szoldsokat egyfajta megunts<ig, kiegettseg, erdektelcnseg kezdi el hianyCfZeS (intenziv erzescket szeretne ,itelni, elmcnyeket, kLil6nlcges dolgokat meg-
ovezni. Az ambivalencia kinzo allapota, nyugtalansag, vagy eppen ellenkezoleg, levert- tapasztalni, kipr6balni)
seg, eletuntsag lep fo!. A hianyerzet gyotr6 lehet: "nem elt cleget", szeretne mcgtapasz- menekLiles a lllonotonia es a szi.irkeseg elOl
talni erdckes, kLilonIcgcs dolgokat, elmcnyeket. (Konzervativ felfogasu, rendczett negy- centrumba szeretne kerlilni
venes ferfinak peldaul ilyenkor jut eszebe, hogy ki kellcne pr6balni valamilycn kony- hianyzik a sikcr, az elismertscg crzesc
nyehb kabftoszert, avagy veszelyes sport (izesebe fog, az adrenalinszaporulat elmenye- keyes a pozitiv visszajelzes (valamelyik eletszferaban) ." .
nck kedvecrt.) szeretne meg uj dolgokat megval6sitani, nem csak a mcglcvoket folytatm
Hianyzik a siker erzese, vagy ha mq,'tapasztalta, mar meg is unta, es valamilyen mas- szeretne kihivast, kreatfv munkat, sikcrt , ...
fajta elismerest, euforiat, szenvedclyt szerctne atelni. Gyakran a centrum ba kerliles va- onertekelese valamilyen jellegd mcgingasat (serlilekcnyseg) szeretne korngalm
gya jc1entkezik, jellemzoen n6kn61, akik addig otthon, haziasszony es fcksegszcrepbcn
sziirkliltek el, es "latszani akarnak", vagy terfiaknal, akik hiaba sikcresek a munkajuk-
ban, csaladi kornyczctbcn ez nem ervenyeslilt elegge. Rejtett onertekelesi zavar - ana- Endn:, fClfnk klsfillnak tlInt, amlkor taldlko2ott Bedual, 112 asszony m(il.-c:ludlt, egy k!~~~')lcl:ck~:
gyon is magabiztosnak tLin6knel - is ott lappang a hatterbcn. A bizonyitas kenyszere, neuelt' soHal !!I:ettebh, tapas2tal/abb I IO It EndrenCi. Bea mindcn encrgw}aual a uOJ:,zo, szelld c:,
akar a kreativitast, aldr a ferfi-n6i szerepct illet6cn, eroteljes lchct. oszint~ (irfi megtormdldsdba ke::dctt. Endrc kutatdktin/ dolg020tt, amol}'an tomaclJ)(J;')J~nn~r.c~,
Az eletkozep nem feltetleni.il vals<1gos id6szak. ]elcntkezhet nemi nyugtalansagban, Iilink fcrfz mit. tdrsasdgban eif()gddott cs blzonytalan. Szcrctctte! neveltefiJgadott lanyat, s~lIh
valtoztatni akarasban, amcly mcgvalosulasa cscten iddlisan alakftja, szinesiti a harm6- tett ket s~jcit gyermelciik Is, voldog csalddnak tl'intek. .' . , ) . _
niat. Aki szinvonalas hobbit talal, erdekes veillalkozasba fog, avagy szelcsfti addigi teve- Harmlncas evel k(jzeptin Emire udltott. a pzacga.zdasagban he!yczkcdctt cl, 1\1 al,m ta p,robal
kenysegi koret, kreatfv es f<ijdalommentes megaldeist hozott a masodik kamaszkor prab- ni valddi tchetscget a gazdasdgi szferdban is. Okossciga es krcatlvltdsa hamar sll~crckd sz.lIlt,,;o~
lemaira. Az esetek masik reszcben, a j6ICti tarsadalom fels6 kozeposztalyaban, erosen 7/'Cl'O't /na"as fi 7 etti,t Illj'donsiilt mal!abi2tosscii;ot szcrzett. Foko2atosan kczdctt ualtozm. Onbl~al
~ ~ ., 'I ' 't {'obb
rna p(jkhendl~e"bc tordult, mindcnncl t?lIcnkczett. nehczcn fogadta cl mas vc cmcllyc , n.ab'} '.
, b u C ,

szaporod6 jelleggcl, mar nagyobb fclfordulast okoz, nem pusztan az illetoben, hanem
kornyezeteben, csaIadjahan egyarant. Ilsztcietci
. es"eilsmcrcst
0 . ,uart , cl mm! ' ien I' NI bQI-'tt
(fto, a 0, . I- t'l
'I 10,011 )",'ardnt- 11 b)..
0 Lbf ''''crckeJc ncm crtcltck,

Nemritkan a magasabb pozfci6 elnyerese, a referenciaszemely eletformaj,inak, stilu- ahiuk mlcrt lesz indlilatos, Iw neJll ll['TWW';1 az eIsoN sZOJ ' '-t b'
' -a, m7CI '";1 "L'lllk
L.\_L c . ' b"1lI7"O,
J ' , hun,rnem-
'"

sanak ingere, nagyfoku, de nem tudatos azonosulasi akaras, avagy valamilyen figyelmez- ben
f"J az addigi uiss2afogottscig helyett. Endre kt'zdtt' t'g}'rt' muganyosa , lJbna I'"
\ L.\ nl"Ill cle"ae b,~ !11i'''be-
c~
tet6 jel, bctegseg, haW a kozvetlen kornyezetben, sziil6k id6sodese, korai zaras eseten a csultnek erezni ma~dt ottlJOn , " '1
gyerekek kamaszkora inditja cl a lavinaszerlien mlik6d6 folyamatot. ]clentkezhet tisz- Viletleniif denilt h, hogy,tiatal es ambieiozus asszis,::tc17Snr1je~cl7~ meg/,aldlta ,Bea Jnv~llJs~l~
tan karrierkrfzis formajaban avagy mageinelcti, csaladi, parkapcsolati felborulasban, A Hefi el6szor ::auarba jbtt, majd az asszonyt kezdte, hlba~t~tJ1l a, tOl:lcl7teker;: /1/1erl l~tln, oll7.a _
csetleg mindkcttoben egyszcrre. kanlert beza/'ta maacit a kOI7Vlw es a gyereknevelcs [Il!agava, leszult, Idego" m717dwi l'Ol1tzU!,
Az els6 jc!ek meg enyhcbbek, a kornyezet mar crzi a valtozast, de meg ncm tudja mi- /dlnl ak~r, mar nem'~elcg jlJ t6rs a s::amdra. Endre elko!tiiz(jtt, de nyugtalal7Saga - 11I5zen a me-
re velni, mihez k6tni a t6rtcncseket. Az elCgedetlensegcrzes, az intenziv bizonyftasi Iyebb okukfeltcrkcpezese clmaradt - nem ellyhii!t.

roo
 Krizislelektan
, 3. Az clctszakaszvalt~lsokmint krizisck
_. -~. -_. ----_. --- --- -- - -- -_. ---- -" -- "- -- ----- - -. -- -- .--- ---"- -- ------ -- --. - -- ------
~- ~
-~
__________ __ __ ~_ 4 _' __ __ _
.-_.- - ----- ---- - -- -~ .. ---- _. ---- ~_. --_ .. ------- -- - --- _. --- -- ----- -- ----. - ---_.- - --- - --.-- -- --- -- --- ---------- --- --
~- ~~ - -~- -- ---- ~-- -- --- - -~ ~-- ---_.- ---

, A tisz~~1~1 kar.ricrk;iz~s formajaban jelentkcz6 elctkbzepi v~llsagnal a munka- vagy a tc- pontosan, mit es hogyan, esetleg rossz pozfci6ban crzi magat otthonaban, csalJdjaban,
veke~ys~gl terulet valtasa megoldast hozhat. Neha igencsak meghokkent6k ezek a valta- annak szamos izgalmakat jelcnt6 lehct6seg kfnalkozik. A motivumok kozott szcrepelhet
sok, )elzJk az clnyomott, crecleti vagyak felszfnre torcsCt. Alkalmasint ez is naavon felbo- a sz.u16szerep erettebb, otgondoltabb megfonmllosa is.
r~t}1.atja a kornyezct nyugalmat, kedvcz6tlcnlil erintheti a csaladi harm6niategziszten- Az elctkozcpi v,llsag kovetkczmcnyekkcl jar, nemcsak kirobbant6jara nezve, hanem
Clal.ls helyzetet. Lehetscges, hogy Gauguin j6modu cs sikercs uzletemberb61 bizonvtalan kornyezetere is. Megold6dhat krcativan, pcldaul cz ida t~ljt szokott a sajat v,lIlalkozas
~gZlSztenc~aj,~ fcstov~ :aIas~ (egy, idc.ig fclesege tartotta el az otgyerekes csaladot): majd gondolata cs megval6sftasa fclmcrlilni, amely nagyobb auton6miat nyujthat, sokszinu,
evekkcl kcsobb TahltJre koltozesc IS egyfajta onmegval6sftasi valsagr61 tanuskodott. valtozatos feladatokat, a prospedlas, a jelentos siker lehet6scgct hordozhatja. A partner
Ugyan j6csldn fclboritotta csaladja cletct es anyagi helyzetct, de a vilJ a aazdanabb lett bevonasaval a porkapcsolat is uj szinekct kaphat. A valtoztatos, amcnnyiben intellcktu-
egy zsel1Ja . 'I'IS Cu::stove
" I. ' to to. to
alis kielegulest, izgalmat es fejloc1Cst hoz, mindenkcppen fcloldja a vols~lgot. Sajnos gyak-
A sik~resebb, krcatfv~bb cl~t vagya, hogy az illct6 new, teljesftmcnye fennmaradjon, ran a csalad, a paltner, a gycrekek valnak oldozataiva az utkerescsnek.
nagy erovel torhet fclszll1rc. Aldozata Ichet ennek az addig nagyra becslilt ertckek soro- A maganelctet cr6teljesen Mforma16 krizis k>:vescbb serlilest okoz6 m6don is nyug-
zata: pel1Z, egzisztencia, konvenci6k, polgori elctforma. Gyakra~ mindez maganelcti hi- v6pontra ker(ilhet. Az esctek nem kis reslebcn azonban a kornyczet, a csalad, f6kepp
zissel egYlitt jclentkezik, illct6lcg az onmegval6sftos egyszcr(ibb ironyba tart:uj erzes, ui a magat cscrbenhagyottnak crzo partner sem mcgujulni, scm a tortenteket igenycsen
szenvedcly, parkapcsolat, esetleg uj csalad megformcilasa fele. . feidolgomL sem a kapcsolatot uj kerctekbcn elfogadni nem kepes. A ncm elfelcjtheto
es meg nem crtett mlllt tart6san akadalyozhatja a krizis va16ban igenyes cs sikeres
, Luca, dokto.~I:? lit(;r~, ~tthondb~n hClb')'omcinyos noi szerepet uitt, fSziitt, mosott, szolgdlt) d- megold~lsat.
I~:ta a nagyszulokkel boultett csaladot, rendben tartotta a kertet, es a munkcijcit is i/-,')'ekezett leI-
kllsmeretesen vigezni. Neueltctise uzenetei eltartottak egy ideig, de amiko]' a hannincas eveillek
mcisodilcfel~~~ Iceri/It: elcscibitotta a magasabb jijuedeiem, auto, sz/nes, ilminyekben gazdag r!let- 3.9. A noi szerepvaltasb61 eredo krizisek
forma lehetosegc. E!fogadott e/-,')' ajdnlatot, gydgyszergycirhoz szegodijtt; nem Ids udlscigba keriil-
ue ottha!.,')lta a gy6,gylt6 munkcit. ' 3.9.1. Tdrsadalmilag megalapozott noi szerepvdltdsok
5zip ruhcik, csillag() kiimyezet; Icii!loldi 1c00~lerellcicik elegcins vacsordi, btikol6 (r!rfiak tii Crzf-
selcetfs ucigy~ka~t: n)'itottal~ lel!(iben. Hazairkezuen e,~')'-c/-,,)' uilcigucirosMI pocak~Js;dd, d;hciny- Nehez szetvalasztani, hogy a fcrfi cs n6i szerepmcgoldasok, visclkcdCsek kozotti hilonb-
szagu, b~rostas!er;e) akl,kmyult mdeg/t6ben terpeszkedett ajate/ban, a lcszakadt redony fdtuci- segek milyen mertekben biol6giai, tortcnelmi, tOrsadalmi tcnyez6k altai mcghatarozot-
nya, amlt senkz sem jaVltatatt meg, a nyafog6 gyerekek, a mosatlan edenyhalmaz elrettentette, tak. A jelentos szocialis befolyast IMszik igazolni a gender role, a n6i, illctve fcrfiszerep
~~ c/Iyre job~an elt~vof(tatta minda/t61, ami addigj(JIl!os !'Oit. Uj k6nyueket t'ett, tij gondolatokat alakulasanak valtozasa. amely al ut6bbi evszazadban a fejlctt tarsadalmakban igen kife-
orzott magaban,jel]e eb~~n nCl~t uolt partner, u1rt~, hO,~')1 elfdJjon az, alduel majd mindezt 1,11eg jezett.
tL;d;,a ~sztal1l. Amlkor el;ott: meg nem uolt felkeszulue a bonyadalmakra, a nehizsigekre. Euck A ncmi szerep szocializacioja mar a sZliletes clott, a terhesscg alatt elkezd6dik. A sZli16
ulVodasa alatt LUc~ magablztosabb, sz/nesebb, ondll6bb szem('!)'iseg lett. Elk61tozdtt a gyerekei- tudatos vagy tudattalan fantOzioja, crzclmi viszonyulasa a megszLi1eto gyermck nemchez
vel, blzonyta/an parkapcsolattal a hcilterben. Taldn fejlodesel7ck kosz6nhctoen sikeriilt megoriz- 6nmagaban is alakit6 tenyez6. Az els6 gyermekncl a n6k rendszcrint kislanyt, a fcrfiak
nil' aj6 uiszonytfir;lve/. kisfiut, a sajilt nem megSZli!eteSet varj~lk, hiszen ezt ismcrik, ebben djckoz6dnak j6!.
(Emeilett meg igen er6s az cls6szlilott fiu, a tr6norokos 6hajanak tradici6ja is.) A rutin-
A magancleti, parkapcsolati, hazass~lgi krizisben fclszinre toro eletkozepi v,ilsaa alap- na valt ultrahangvizsgalatok reven mar a terhcsscg soran lchet6seg ad6dik a magzat ne-
kerdese: "biltoS, hogy ebben a kapcsolatban kdllcclnem az Cletemet?" Ebben az cletsza- menek megismeresere es clfogadasara. Az csetck egy rcszcben ezzel nem elnck a sZLil6k,
kaszban meg lehetne uj csaladot alapftani, uj gycreket nemzeni, az clolr6J kezcles cs a "Icgyen meglepetcs", mintha abban rcmenykednenek, hogy meg az utols6 pillanatban
korrekci6 illuzi6ja kinalkozik. (Illuzi6, mert a multat nem lehet sem a fantaziab61, sem is kedvez6 idnyba fordulhat a dolog.
a valosagb6l kitorolni.) Az ujrakezdesi vogy sZLilethet a jelcnlegi elcttel, kapcso1Jttal val6 A szulctest kovet6en a nevvalasztas is formolhatja a majdani nemi szerepct. Gyakori,
elcgedetlcnsegbol, de gyakran a sok ljj inger, csobft6 lchet6scgek, a "mindent akaras" is hogya r;\orgynek vart baba Gyorgyive Icsz (nem volt lanynev a tarsolyban, vagy tul
~ro~okalja. yeszclycztetettebbek, akik koran zortak, serdLilokorukban vagy a huszas nagy a csaI6das). Vicces kedvu sZlil6k keserfthetik meg egy-egy vczetck- es keresztnev-
evelk Jegele)cn valasztottak tarsukat. A szemclyiseg ditTerencial6dosaval, maga biztosa b- kombinaci6val ut6djuk iskolas eveit. A keresztnev a sZli16 rcjtett uzencte lchet, mit is
ba valasaval mar nem biztos, hogy hasonl6t valasztananak. Az is lehet, hogy csak szeret- varnak a gyermekt6! (Remeny, Virag, Samson, Farkas). Az oltbztctcs, a szfnek jellegz.e-
ncnek tobb mindent atclni, kipr6balni, "megallftani cgy-ket eyre az id6t a partner feje- tesscgei, a jatekok mind-mind szociaJizal6 tenyez6k. Erdekcs m6don a r6zsaszfn ingek,
ben", kicsit elni, valogatni, azutan visszamenni, k(jvetkezmcnyek nelklil. lila nyakkend6k olta! felszabadftott ferfiak vilagaban a Iegritldbb csetben (jltoztetik a fiu
A modern tarsadalmakban nap mint nap gyakran talolkozunk, beszcllYetlink, kerli- csecsem6kct tortcnclmileg nok birtokolta szfnu rugdal6z6ba.
lunk kapcsolatba a m3sik nem - sok csetben vonz6 - kepvisel6ivel. Akinel~hionyai van- A lcgelcjen - rcndszcrint - a konvcnci6k dominalnak, a megszlilctctt ncm stabiliz<l-
nak, elj clmcnyre, ingerre vagy6dik, szerctne valamin v~11toztatni, de meg nem tudja lasa, er6sftcsc. A ncmi identifildci6 soran a gycrmek el6szbr a vele azonos nemli
Krizislclcktan
, 3. Az eletszakaszv61tasok mint krizisck
szi.ilovcl, csal6dtagokkal azonoslll, 6ket utdnozza. Kcsobb az azonosul6ssal t6rsadalmi
norlllcikat, ll1odcllckct, crtckckct is cit kell venni, aldr a szoeialis !ccrtckclcst is. (Nok
gyakran lellczik a n6i nemet.) Ez ut6bbi is konfliktllsforrast kepezhet az ad ott nCll1hcz
val6 tartOlds tcrcn. A ncvclCs - a ncmi szercpct illct6cn - dirckt cs indirckt utalasokat
Cs clvarasokat r~~Lijt a gycreknck. A ttik6r clott Lij ruhaeskcljaban forgol6d6 kishlny
nyerhet .ciIsll1cro mosolyt vagy gLlIlYOS Ickezelcst. A mindig t6keletes hajviselctu, fino-
man smll1kelt es Icgutols6 divat szcrint, de kifinomult izlesscl 61t6zk6do anyuka jarat-
hatja kisIcanyat praktikusan cgyszcru naddgokban cs fiLlS in"ekbcn. Mcotilthatja
serdtil6lcinyanak a hilonlcgesC'bb ruhazkodc1st, fcstckct, kbrbmlaklwt, elnyol~va a noi
konkurenciat.
~,\ig clMordul, hogy 6vodaskodig kislanynak bltbztetnek egy kisfiut, enyhitve a
esalodottsagot, hogy nem a vc1rt nemG gyermek szuletett meg. Egynemu testverpar esc-
tcn gyakori, hogy valamclyihik tudattalanul megval6sitani kenyszeri.il a szu16 masik ne-
me~ 61,1ajt6 fantaziajat, es igyekszik 0lyannc1 lenni. (Peld<iul ket l,\nygyermek k6zul az
egyll< futballozni kczd, fiusan bltbzkodik, cgcszen rbvid frizurat viseL ferfias foglalkozast
valaszt, s mindezekert az apjaval valo haveri kapesolat a jutalom.)
Meghatarozo a sZLilo viszonya saj,it n6i vagy ferfiszerepcvC'! es a masik ncmmcl. A nc-
mi szerepre val6 szoeializcici6 a esahidban a gyermekintczmcnyekben indul, kcsobbi for-
ma16dasa a parkapesolatokon, kortarsesoporton keresztLil tovabb folytat6dik. Tekintve,
hogy a n6i cs fcrfiszercpet alland6an egyeztetni kell az eletkori szcreppcl, a fei16des az
elet vcgeig tali, alkalmankent liltvanyos cs kritikus id6szakokkal. A nemi szerep alland6,
sohasem lehet lctenni, minden egyeb szercpet es viszonylatot atszinez. A szerepmegvala-
sit<\sok - beepLilve a szemclyiscgbe - jellcgzctes ki.'dbnbsegcket eredmenyeznck a ferfiak
es a nak viselkedcsc, szemclyiscgvon~lsai k6zott. Evszazadokig hagyomanyosan a n6kc
volt a haztartasi-csaladi szerep, a bens6scges otthonteremtes, a ferfiake meg a hazon ki-
vuli, gazdasagi, esaLidot kcpvisel6 szerepk6r, lenyegesen t6bb 6n~rvenyesltesi
Ie hetoscggcl.
Korunkban a ket ncm k6zotti kLi16nbsegek esokkenoben vannak, a n6i szerep a mo-
dern tarsadalmakban a fcrfiszerep iranyaban mozdult el, hasonl6kcppen megfigyclhet6
a klasszikus ferfiszerep feminizal6dasa. A nemck kozelcdtek egymashoz mind kulturalis
crte!cmben (clvart norm,ik a viselkedesben, 61tbzk6dcsbL'l1, szoldsokban), mind szeme-
Iyiscgjcgyekbcn. Egyre tbbb gyerl11ek szi.'Jlctik tudatosan hazassagon kivul, viseli vezctek-
nevebcn anyja lanynevet is. Megjclentek az bntudatosan ferfias n6k es a bLiszken naies
fer~ak. Az en~he clteres, amL'l1nyibcn a parkapesolati sikercsseget nem g~jtolja, gazdagit-
hatja a klassZlkus szerepeket. Komolyabb elhajlas bcilleszkedesi problCmakat credme-
nyczhct.
Az emaneipclei6 koraban a nok gazdag kincllatb61 dlaszthatnak e]etutat, ertckrendet,
viselkedcst meghatarozo szercpcket. A hclvzctet bonyolitj'a
, , ) hoayb. l11ik6zbcn a Ichetosc-
)
gek szelcsedtek, az c1v,irasok l1et11 esokkentek. Egy elismcresre vagy6d6 n6 szerC'tne ertc-
kes, kreativ, onmegvalositast is jclent6 munkat, egzisztcneiaJis fLiggetlensegct, hcizdssa-
got vagy tartos egyLittclest es nem utolsosorban anyaszercpet. Mindekbzben - szinten
tarsac1all11i clvarclsok sugallatara - szcpnek, fiatalosnak, karesunak es divatosnak kellene
mutatkoznia. Nap mint nap at kdl hangolnia a hatarozott cs j61 kontrollalt, ferfiakkal
versenyt f61vcvo munkavallalot a gyengcd, mC'gerto cs meghoesatani tuda fcleseg, gon-
doskod6 anya, zsonglori kcszsl'gekkd rC'ndelkezo haziasszony, no cs cjszaka a vegzet asz-
szonya szerepcre.
104
A lcgeroteljesebb szcrepkonfliktust kivalt6 teny.czo az idohian~; Egy nap a jole~i tar-
sadalmakban is huszonncgy orab61 ,ill, sokszor Imntha kevesebbol, olyan sok az mger,
mit fol kellenc dolgozni, de nem sikcrLiI. A szerepteljesitmenyekkel val6 c1cgedctlcnseg
~ontja a hangulatot, az onbizalmat, fcszultscget, CS s~or?ngast sztil. Egy .n~nek. ugy~n-
n munkahclyi clismcresert, jovcdelemert meg t11mdlg tobbet kcll teljesltel1le, mmt
:~ ferfinak. AI~i karricrre dgyik, az ncm lazith~t" es al:yai vagyait, tcrveit is tit.kolni
kenyszerLil, mert cz ujabb hatral1Y. Az cgyenjogusa g t11:,g esak a ,rer:dsz.crckben Jelent
meg tbbbc-kcycsbc, a fcjekben nem mindlg. t;ra(?>uk a no~( .s~.n: kcpvlsehk k~vetkezete
sen. A sajatos noi hierarehia szC'rint cgy felcseg Jobb pOZlelO)U, mll1t cgy haJadon, egy
anya magasabb statuszu, mint egy gyerrncktclen no.
25. tciblrizat. N6i szcrcpv,Utoz<isok szociol6giai h~itterc
a n6k munkaer6piacon betbltbtt szercpC' jelent6sen megnott
a n6k iskolazottsaga cgyre magasabb
cs6kkent a gyermckszuletesi arany
az elso ayermek sZLiletcse kes6bbre tol6dott
egyre k~vesebb id6t hagynak ki a nok sZLilcs, gyermekgondozas miatt
a haztartasban, gyermekncvelCsben jelcnt6sen nagyobb a n6k szerepvallalasa
a nemi szegrcgaeio kifejezett (fizetcsbeli, clomcneteli kulbnbscgek)
a vezetes fels6bb szintjein alig jelennek meg a nok
Az id6hiany mellett crtekrendi feszLiltscgck is konfliktusforrasok lchetnek, karrier vagy
gyermekgondozas (sok anva ncm mer visszamenni harom cv c16tt dolgozni, mert tart a
kbzvetlen vagy tagabb ko;nyezete reakeiojilt61 es saja~ buntu~.ati feszi:dts~get?l). A kar-
rierben sikeres nok magancleti:I1<ben gyakran hagyomanyos n01 szereprc vagyodnak, "f~l
akarnak nezni SZiVlik valasztottjara", szcretncnek viragot, .fi~yelmesscge:, b6kol~at:, v.c-
delmezest kapni. Nines kbnny{j dolga egy ferfinak: n:llnkaJdob,en ~akla~asn,?~,m;nosul:
het egy kabat fcladasa, szabadidoben azonban a haw as, oroszlanke~t h~~do e~ targyalo
menedzscrhlnyok szeltol is 6vando, gycnge liliomszalla valtoznak. Egy llJ s~~rep nye:e-
segek mellctt vesztescgekkcl is jar. Az emanei paci6 szcles l~h,e~aseg~k~t nyuJthat a nok-
nek, de Ie kell mondani a szaz evvel ezel6tti hblgyek pnvIlegiUmalrol, nem lchet egy-
szerre auton6mnak es fUggonek is lenni. . ' "'h
Elvileg a noi szcrepek szeles sora kinalkozik, a val6sagban .eze~ slkc.rcs}eljesltes,e e.z
logisztikai szakemberkcnt, professzionalisan kell szerveZI11, valt~I11,. athango!o~l11.
Feltehetoen a n6k biol6giailag is megalapozottan (gyermekgondozas), Jobbankcpe~e~
egyszerre t6bb doloara val6ban odafigyelni. Egy modern nonek, ha minden terulcten SI-
~c 0"1 e'\1CSSe a rc tanu-
alkalmaz I(Q d'l"
kerre vagy6dik, nagyb rugalmassagra, 0 <cpessegre, s~ervL:z (
,
'b,'
lekonvsagra van szLikscac. Eay-e'~ szerep tart6s vagy atmenetl kudarea az cgesz rend-
1 b b b . . I " Ih" d ' nka-
szcrt kartyavarkcnt borithatja fel. Egy valas, a gyermck lskola1 mZlse, e uzo 0 mu
hclyi konfliktushclyzet a feszcs szisztcma teljcs ujraidsat igcnyli.
105
 3. Az cletszakaszvaltasok mint krfz.isck
Krfzislclcktan w _ _ ---------------_ .. --------------------------
__ __ ~. _w_ __ ' --- -- -- --- ----." -.- "." --- -". - --- --- . -

3.9.2. Biologiailag mcgalapozott noi szerepuciltdso1c , a terJ1e,e!-et

)a . , "
mtir nem vOIw5szdmtira borzad a IcCnyelmctlcnsegektol, nines bennc'b rul sole- em-,
ben erzes, onzo cs ttirhetetlcniil magtinale ualo, Gondola/ailerol nem, beszeltcl~" Az ~6'Y an IS t~-
A terhesseg polaM leeriiltek. .'ifeir nem uolt deg cgy talean5, pcttele me/!, cgyet. ~lar nem bu)tak ossze elaluas-
leor. kiilijn-kiilhn bcburkoldztak a paplanon kcrcsztiil on17lagukba 15,
A noi let Icgl<itvanyosabb elctszakaszvaltasa: a varandossag. A magyar kifejezcs igen ta-
laloan mutatja, hogy kilcnc honapnyi v~lrakozas allando valtozL~ssdl tarkftva elozi meg a A hormon,ilis dltozasok crzelmi cs testi kovctkczmenyet, a felclosseget, a jovo lchet-
gyermek megsziiletCscvel bckovetkezo izgalmas cs fclkavaro szerepvalt~1st. Barmily meg- ,' k ~ )cit a drandos no nem cgvedi.il eli meg. A drs, a terj, a partner is - aktfvan vagy
seges tI ~, 'd n 'I' , ..
lepo, a terhesscg ncm a petescjt megtermckenyCllCsevel kezd6dik, hanem valamiveJ Szivan - kiseroJ'e e folvamatoknak. Ugyan az anya hordozza az uta ot, 0 e I at a testl
p as. , . 'b ' '1. d
cl6bb. A sajat szi.iletcs tortcnete a7. elso meghataroz6 clmeny. Aki azt hallotta edesany- valtozasokat, de lelckben, erzcsckben, gondolatokban, fantazl~ ,an - J? :set,oen - ~1Il .. -
jat61, hogy vcgigkfnl6dta a terhcsscget, azutan majdncm belchalt a szi.ilcsbe, annak nem- ket szulo nagy atalakulason megy kereszti.il. A :er,hess~g,l~fo!y~sat, a kesobbl anY,a-uJ~zu
csak sajeh eredettortenetcnek - nem cppen derlfs - kezdetcvel kell mcgbanHkoznia, a lott kapcso]atot befolyasolja, hogy a partner l11lkent losen V~glg (Jelen va~-e egyalt~,lan>
terhcssegr()], szi.ilcsrol is negativ kepet nycr. A gycrmekrol, terhessegr61, szi.iJesrol valo tamogatja-e ezt az idOszakot. A ferfiak ~yakran t~rtanak attol, hogy az u,t~~ mcgszu,~et~
fantaziak, az esetleges megszakftott terhesscgek tortcnetc, feldolgozatlans~lgatovabb ala- sevel clvcszftik a figyelmet. gondoskodast, gyenged szeretetet. A varandossa~gal a no va-
kftj,1k a kepet. lik foszerepJovc. Minden cJkezd a gyermekrol ,szolni, I;ar,m,e g mq~ sem s7Ulete~t. Ha a
E negyven het alatt hatalmas bioI6giai, Jclektani CS szacialis atalakul.1s megy vegbe a "rfi addic, O'verekszerepben volt, ot kcnyeztettek, testverfeltekenyseghez hasonlo - nem
H:: bbJ , b'll" ' 1 ' A "t
gyermekct vara no szervczeteben, szemelyisegcbcn Cs tarsadalmi helyzeteben egyarant. tudatas - erzcsekkcl reagalhat. A d.randossag retlcktorfcny ~ a ltja a, mu tat IS. soap H

Egyesek irigyJesre meltoan konnyedcn es harmonikusan elik meg anyava valasukat, mig
masok testi-lelki gondokkal kuszkodvc keszlilnck gyennehik fogadasara.
A karcsu, noies szepscgideal korszakaban sok no fel a terhesscgtol. Elhfz;hsal, formai
veglcges ,halakulasaval azonosftja a varandossagot. RaadasuI a modern nok munkahc-
lyiik elveszfteset61, az anyagi kiszoJg~lJtatottsagt6J hasonJ6kcppen szoronganak. Nemrit-
kan a terhesscg vegyes crzcsekct kelt, az osi oram melle sok stressz, fclelem sorakozik.
Szerepkonfliktusok, el:,>yeztetesek sorozata val' ana, aki az anyasag mellett no, felescg,
kreatfv munkavallalo is szcretne maradni. Egyesck boldogan teszik Jc a terhcsseg ideje-
re atmenetileg vagy tartosan n6iesscgi.ikcrt val6 mindennapi harcaikat. A tetszeni vagy6,
vetelytarsakkal mcgharcol6 noi szercpct egyesek megkonnyebbi.ilve, vegleg felcserelik a
tiszteletremclt6 anyaszercppc~.
A "Iegboldogabb idoszak" gyakran kcllemetlen ti.inetek garmadaval indul: emelygcs,
hanyas, rossz kazerzet, k1nzo aluszckonysag kiseri a mindennapokat. Mindezek csak
reszben magyarazhat6k a jelcntos hormonal is valtozasokkal, nem ritkan lclki bizonyta-
lansag, parkapcsolati problcm~lk, anbizalomhiany, szorongasok, fclelmck oltenek alru-
hat a testi tunctekben. A masallapotot felfokozott empatia cs erzekcnyseg jellemzi.
Mintha a termeszet j6 elore segitene a jovendo anya fogckonysagat, hogy majd kelloen
ra tudjon hangolodni csecsem6jcrc, es meg tudja fejteni rejtjeks uzeneteit.
Eva minden veigya tcUesiilt, amikor m(litlldta, lJabdt L'tir. 8()ldogan LU~dgolta elfCrjinek, c~ak
akkor Iwlucinyult eI a mosolya, amikor megcrezte a ferli hizonytalansdgdt, s hogy nem osztozik
felhOtlcnul (jrbmeben. Kicsit mcgsert(idott, hogy pcilja nem kfsiri cl az ultrahanguizsgcilatra, hLi-
z6dozik a kiizos felkcsziilcst(fl, is az apcis sziiles gondolatcira azzal a s6haj)al rcagcilt, hogy min-
dig elcijul, ha vCrt ldt. Nem ertette, de ucirt. Kicsit kcuest'bbet bcszr!lgettek, a nc1JCz csiindekt()I
mindenki magcibafordlilt. Hlje vieeelod() megjegyzesere, hOb')! miCrt rejteget labdtit ruhtiia alatt,
sirtodt~,sel vtilaszolt. Nell1 tervezgettik, hol lesz a b'J'(']"ekd,;y, mikint is zajiik lIlajd ClZ il~t a szii-
!Cst kovetOeI1. Nell1 uitatkoztak hevesel1 a keresztncL'ckcn, aj;"j esondesen b6lintott Eua tervcire.
gyermekkorhoz flizodo erzcsek, a szarmazasi csahidhoz, anyahoz valo vlszony eloterbe
kerul. . 'H 1'1' ' ,
Kulonosen kritikus a nem kivant tcrhesseg, vagy ha nincscn Jelenlcvo apa. A )10 aglal
anik idoszakaba lepctt nok, felve, hogy kikertilnek a rcprodukci6s kor~,ol, o~dodonor
kent hasznalhatnak egy mit sem scjto - vagy tobbe-kevcsbe beleegyezo - ferfit. E,gyr~
tobb gycrmek szi.iletik hazassagon kivi.il, egy reszi.ik stabil e~et:a~si.kapcsol~tban',masre-
sziik val6ban jelcnlevo apa nclkCIl. Az sem ritka, hogy a blOlogwl apa mar csalado,~' de
tart6s kapcsolata van az any,ival, cs valamennyire v,iIlalja a gyereket. ~Cl~ k?nny,u fel-
noni titkos neha megjeleno apaval, akirol nem lchet torteneteket meselm, buszkclked-
ni vele, tes~vcrckkel, ~kik mit sem tudnak hllguk, occsuk letezescrol. " ,
Hasonl6keppen kritikus, ha a kapcsolat a terhesscg ideje alatt szakad meg,. es valsag-
ban zajlik a drand6ssag. Az indulatok egy rcsze s~inte kizart, !10gy ,~le J~,lcnJ.el~ ~eg, ~
gyermek iranyaban valamilycn forma~!an. A nem v~:lalt terhessc~~t kove.to be~z~;ult a~_
lapotban elk6vctctt csecsemogyilkossagok ennek !oelezett f?rm~J~l, traglku,s r~le~Jclen~_
sci. A terhesscg onmagaban is hatalmas alkalmazkodast 1genylo cletszakaszvaltas, aIm
dentalis krizisscl tarsulva veszelyt jelent, figyelmet crdemel.
Sziiles es sziiletes
A sziilt~srol va16 gondolkodas, a szi.il6 no ellat~1sa igen sokat va[tozott, alakult a tOltene-
len1 "ora'n !(ezd"tbcn termcszetes biol6giai folyamatkcnt bonyol6dott Ie, ottho~ ~ab'Y
- . .. , " I .. "1 te cvel
barhol, norokon, szomszcdasszony, kesobb babaasszonyok SCglt~ (ozremu (Qt.. S. .
A rendellenes szi.ilesek a SOl'S kegyct61 fi.iggocn vegzodtek szerencsesen vagy ~r~Slkus~n.
A tudomanyos on'oslas megjelcnCsc,vel ~ sZiilo, no es az lijszi.ilot; meg~nar,adasl es ~g~~~
segi erdekei monopolizaltak a szulcszetl swkasokat, ~:agyobbreszt korhazban, SZlg
feli.igyelet Cs szabalvok mellett, rideg kornyezetben szulettek a gyerekek. . I N

A fbfi apjcira gondolt, aki gyennckk:oruklJan e,~yre jO!JbLl11 elmagcinyosodott a esalcidhan, mi- 'szsca J'ogo~ vedelme l110gott c1torpiilt a teny, hogy az anya gyakorta Ime (eszto-
Az ege b c' " H' 'It 'Ital hogy
kozben a gyerckck imcidott onyjllk kiinilnyiizsogtck. Ffltctte be/J5(fseges kapcsolatcit Eucival, ag- dott S1J' at sZldcsebol cs az orvos, asszisztens csapatat zavaro tenyezove va aza:,. ,
< " , " "l"tt supan blOla-
g6dott, f1ogyfelesf,i!,cnek esak a .s,'J'crek lcszjimlos. Epa mcgbcintottanj'wtcizidlta, hogy};!!je uteil- nyog, kiabal, erez, tcljes szemelyes mivoltaban Jelen van. Az uJSzu 0 sem c

107
106
 KrizisleJcktan
... ~----- ----- -.~--
._------------------- ------------------------ ----._-------._------ -----._--.
). Az eletszakaszvaltasok mint krfzisek
_.
------ -- -- -. - -- .. -- - -.- -- .. - -- _. - -.- - .- -- -- ---- --
~

giai j61etre szoru!, ,nem pusztan a homerseklet oxigen, paratartalom, legnyomas hata- babcinak, amilyen nag}'on akarta s::fileteset. Alarcangolta magcit oniatt, robotkent tette a dolgcit,
r~~za meg hogyletet, hanem a biztons;lg, a szeretet, az anyai erintes is, amcl\'ck val6szf- de egyrefciradtabhnak liS kiiz.iin}'oseblmek erezle mageft.
nuleg lcgfontosabb elcmei a ]6 indulasnak. . Linda sln)s baba lett, szeretett karban lenni, minden gyengidsegct leisajtolni komyczetebm.
~. Mindezc:7 !.el~ktani tl~das es ta pasztalat lij ftotta meg ismet a civil izal t vilag szulesze- Apja hatalmas damb cmberkL;nt sZluesen dajkef/ta a pici Mn.vt, /cis hercegn6nek hlvta, szemlato-
telt, megerosodott az 1geny a nokben, hogy reszcsei lcgyenek sa]M sZlilesliknek hoO'\' mast egyre jobban beleszeretett. Ideft ez is zavarta. Amilwr a fihP elment dolgozni, egyre diihii-
ne az or;ost~l~omany alanyaikent, hancm egyenrangLi partnerkent, sot fOszerepi6l<e~"t sebb lett a slnls kisbabdra. Tdbhs::orfantdzidlta, Iwgy ki kcllenc dobni az ablakon, vagy vissza
hozh,assak vI1agra gyermekllket. Manapsag Jehet sztilni vfzben, sZlil6szekben, halk ze- ke!lene vinni a megtermikenyitisi kozpontba. Eb'}J-eb'}J rohama utan rettcnctes iinvad lett lina
ncsz? ;nellett, apa vag~ egyeb rokon kozremlikodesevel, sot alkalmasint otthon is. r({ita) iisszevissza puszilgatta a leislanyt, is rettenetcs anyanak tartotta unmagcit.
~ szule~ kor?yeze.te a. ndeg fll{it6 hangulata hclyett a meleg csaladi otthon legkoret
:oyeks~lk nyu)tam. Mll1dez nagyon fontos, de a szu16 nO' bels6 honaalLisa talan meg A gyermeldgyi depre,szi6, szorongas feltehetocn sok tenyezo egyuttes hatasaval ma-
Jelentosebb.
gyarazhat6, enyhe formajaban viszonylag gyakori ttinetcsoport. Reszben a hormonalis
Az Lij,hely~et Lij l~onf1iktusokat is tercmtett. Tervezett volt-c a gyerek, akar-e ott lenni valtozasok provokalhatjak, de kialakulasaban feltehet6en szerepet j;itszik a kimerultseg,
az a~a: ugy vlselkedIi(-~, ahogyan ~zt;1 sZlilon6 elvarja. A mai nok gyakran te1jesftmeny- alvashiany, onertekelesi zavar, szorongas, szerepbizonytalansag, feszultseg ordogi kore,
n~k ~},lk meg a terl~csseget, a .~zul:st es az utana kovetkezo id6szakot is, amit "j61 kell csi- amclyb61 nem konnyli kiszabadlllni. Enyhcbb esetben er6teljesebb hangulatingadozas,
n~~n} . A szo,rongas" amely oveZl, legll1ldbb a vizsgadrukkhoz hasonlft. Egy elhLiz6d6 sfr6ssag, tulcrzekenyseg, besz{iki.ilt feszliltsegtlircs jcllemzi, sLlIyosabb esetben depresszi-
s~~Ie~, az c1k~pzcl:?el ~e~?,cln:ez:tlel~ebb viselkedes, a kontroll elveszftese vagy aldr egy 6ig, a gyermek elhanyagolasaig, veszelyezteteseig melylilhet.
~sa~zar:netszesscl \;~gzodo va)lldas, barmJly kcllcmes keretek kozott, mel\' csal6dottsaO'ot A hibas kor konnyen kialakulhat. Nem akar enni ababa, zaklatottan alszik, emiatt az
e; onblzalon;vesztest ~kozha~. A gorcsos kontroll Cs a teljesftmenykeny~zer illuzi6javi_ anya szorongani kezd a kovetkez6 etetcst6l, altatast61, ezt megerzi a csecsem6, meg
lagll?k~an ~elelmetesse t~het.l az egyszerli elettani folyamatokat, bcarnyekolhatja a gyer- nyugtalanabb Icsz es fgy tovabb. A klldarc kudarcot sztil. A nagyon vart gyermek, az in-
mekagyl ldoszakot, a tovabbl gyermekvallalasi ked vet. . tenzfv bizonyftani akaras, mert a partner nem akarta eleg egyertclmlien a babat, az
amugy is meglevo szerepbizonytalansag, tcljesftmenykozpontu bcallftottsag, partner-
kapcsolati problemak mind-mind elindfthatjak. E1Ofordlll, hogy iatrogenia a provokal6
Gyermekagyi szomonisag - baby blues tenyez6. A gyerekorvos vagy a ved6no egy-egy elcjtett megjegyzese, valamilyen rendel-
lenesseg lehet6segere utalva, inditja el a szorongas, elbizonytalanodas ordogi koret.
~ sZ~le.st :ne~el~z.6en ~ar yak?!ia "forgat6konyvek" sZliletnek a gyermekgondozas for- Az anyaszerep kritikus indlllasa - korai felismeres es megfelel6 segftseg eseten - gyorsan
te~~~;r~l~ az I~e~h: csaladrol, a )0 anya-, apaszerepr61. Ezek a fantaziak reszben segftik a es l<itvanyosan rendezodhet. "Eleg j6 anyanak" lenni egy szerepeivel es magas elvad.saival
szulo,v,e ~ormalodas bo.ny?lult folya~l1at~tJ de sajnos akadalyt is jelcntenek egyben. Nem zsong16rkod6 modern n6nek nehezebb feladat, mint dedanyainknak volt. Annak idcjen a
az elkepzelt gyerel,( szuletlk meg, haJa SZll1e, neme, formaja, a sZliles lefolyasa, az elso na- szules lltani hus1eves melle forgat6konyv is tarsult, mit, meddig es hogyan kcll tennie egy
po~ rende;et.lensege, a csaladtagol: k0z.rell1.~ikodCse mas, mint a fantaziaban megfor- kismamanak. Korunkban gyermekorvos, ved6n<1, internetes chat partnerek, n6rokonok es
~alt., Csal~dast okoz!,lat, ha a.s~ulc.stkovctoen kilirtiltseg, kozornbosscg jclenik meg a baratnok ontjak a j6 tanacsokat, gyakran tovabb bizonytalanftva a frissen lett anyat, aId -
vart es elkepzelt felhotlen eufona, oromteli anyai erzes helyett. remelhet6lcg - el6bb-ut6bb raebred, neki kell megtalalnia sajM harm6niajat Lij szerepeben.
A gyermeldgyi levertscg a szules utani harmadik, negyedik napon kezd6dik a Ic cr gyak-
rabban. A ~agyon vart boldogsagot fblvaltja a hetkoznapok feszftett menete. 50k-;;k bi-
zon~tal~nsT~~ot, alkalmazkodast, .?r~bat~telt kell rugalmasan Mhidalnia egy t'ijdonsult A klimakterium krizise
an~anal~. I,"onny~n bele lehet. kerull1l az onbizaloll1vesztes orvenyebe, amely szorongast,
elblz,o~~tal~nodast,.. ez meg, LlJabb klldarcokat, rossz hangulatot, deprcsszi6t, alkalmat- A noi Jet neveben foglaltan is kritikus id6szaka: a v"iltozas kora, amely a reprodukci6s
lansagl erzeseket szul. Legsulyosabb formajaban a kisbaba fcle ir;invlllhatnak az indula- id6szak vegetol vezet el az id6skorig. Kezdete 45 es 56 ev koze tehet6. A j6ICt kitolta a
tok, ~;:.szerencser~ - az ~setek tobbscgeben - pusztan a kcpzelctben. Ritkan meg a cse- reprodukci6s kor veget, de a sok stressz az idejekoran megjekno ttineteket is megnavcl-
csemo ll1dulatvezerclt bantalmazAsara is sor kertilhet. te (40 eves kor el6tti jelek, korai klimax). Hasonl6keppen a serdtilokorhoz a klimakte-
rium sem tunt minden tortenelmi korban cs tarsadalll1i berendezkedcsbcn valsagosnak,
. ~d~ /;arminchcirom cues vo~t, hannonikus pcirkapcsolatban CIt, de c.;ak ncm esett teherbe. ](i- a hormonalis valtozasok ellcnere. Egyes tarsadalmakban nagyobb tisztelettcJ es szerep-
~lzsgalasok s~rozata nel~l talal,t e,i,yIk:fikncl sem kizzelji)ghat6 elterest. ida egyre g6rcs6sebben karre! jutalmaztak a menopallZa elctszakaszaba kerult holgyeket. A nyllgati civilizaci6,
s kar:~ a babat, cs_a~ errol bcszelt, nem uiselte k?rny~zett!ucn ~1 ;crhes n6ket. Unszolcisara elettdr- a j61eti tarsadalmak ertekrendje a fiatalsagot, a szepseget, a teljesftest, az aktiviU\st favo-
a raallt a lomb7l;ululprogramra., Sok szenvedest, tlilstl/nulalast, sikertelcllsiget kovel/fen a Ile- rizalja. Minden veszteseggel jar6 allapot,~ legyen az betegseg, szerepvesztes, leertekcJ6,
gye~l~ beauatkozas mel;hozta a vart ercdmcll)'t. Terhes,.;egc tele volt apr6bb, de az eletet meE;nc- rejtegetni val6. Ertheto, hogy a klimakterium miert olyan tunetgazdag es megraz6
hezlto, kellemetlen pallasszal. Mire Linda megsziiletett, kicsit c{/cimdt. Ne117 tlldott li,!,'}J orijl~ll' a idoszak sok nO' szamara, raad"lsul egycb krfzisek halmoz6dasa is gyakran tarsul hozza.

ro8
Krizislclcktan
r 3. Az cletszakaszvaltasok mint krfzisek
In!n otvcnket eves volt, arnikor vegleg elmaradt a menstrudeiilja. Nelli ('lte meg tragikusCln,
ClZ elet rcndje, gondolta. Kct egyetemista ,gyereke 111('g sok lelki sei;itsdget, vacsorakisdtest, t(lmo-
gatast (r;cnyelt. FedI' - e{foglalt ember lel'cl1 - szintcn szam(tott rd iig}'ei vite/cben. Tmuimo!cent
do19ozott, sok didk nyiiL'i;6tt kdni/ijttc.
Az elso vdltozdst ldnya bejelcntese hozto, /lOgy borcitjeihoz kc'jltijzik, vdgy6dik ClZ i5ndll6sdgra.
lrcn liberd1is anyuka/(('nt bc51intott, CS scg(tett csomagolni. Tudta, nagyon fog hidnyozni leinya a
mindennapjaib61, nl'l71 lesz noi teirs, akivcl a napi apn5seigokat mcgoszthooa. .II k61'etkezo iit('s
az lett, ho,!.,')! az iskohiban l1em kapott osztcil}{ol1oks('get, afiataloknak is kel! Cl lehetiTseg, ('rve/-
tek. Bc/atta, bdr rosszulesett, hicinyoztak a gyerekek, akikr{){ suj(itjai he/yett is gondoskodhatott.
Ekkor kezdodtek rcndszercs hajnalifc1c'bre,dc!sei, drcikig vald cilmatlanforgo/udd.') ame/yen ncm
scg(tctt rClicny, mercnges, 71yugtato scm. lll!and()an szol1l)as 1'oft, sokat jdrt vicc!re, h6hullcimOi
lettck fS rcumas panaszai. C~Vl1lulte a betcg oregasszony szercpct, nem jart orl'Osokhoz, tudta, ez'
ul jar a va/toz6kor. Hlzni is elkezdett, tcltkurCsll termcte giimbiilydcd' ircinyba a/akult, ferje tett
is ra gunyos meg;egyzesekct.
Amikorflh:ic egyre e!iogla/taMa ualt, clkezdett g)'anokodnl. N)'omozott mobilia hluas!istaici-
han es az e-maIUeibe/1. Faggat6dzdsai russz hlrt hoztak, a fc!rflnuk bardtn6ji' lett. IV I'm IJolmi fia-
tal lcis/dny, hanem vele egykoni asszony. Ircil osszetort, hangulata levertte ud/t, amdyet idon-
kent indlllatosscig es csi!1apfthatatlanfesziiltsc!g szlnesltelt. Ncm tlldta, testi 1'ab,}' lelk! tiinetcitcil
szenved-e joMan.
A mai nok soldig neznek ki fiatalnak, kozmetikumok, noi praktik<ik vagy aUr plasz-
tikai mutetek segitik az ido rombolasaval val6 szembenezes halogatasat. A ha\iverzCs el-
maradasanak megelese gyakran szorongat6, hiszcn objektiv figyeJmeztet6 jcl, a n6i let
- sokszor kellemetJcn, de eiklusokban visszatcro - igazolasa sz{inik meg, Az egycnen-
kent maskepp <itelt lelki valsag merteke minden bizonnyal szerepet jatszik a testi tLine-
tek erejeben. A hohullamok, a vegetativ labilitas, a meggyengult immunrcndszer jelei,
sok apr6 kellemctlcn panasz, rossz kozcrzet napr61 napra kiabalja: kczd6dik az id6sodes.
Akik fOleg szepseglikkel, klilsejlikkcl eltek meg n6isegLiket, nyilvan nehezebben vise-
Iik e folyamatot. Ncm konnyG clfogadni, hogy a csabos pillantasok mar nem talalnak
ferfiszemekre, nem fordulnak meg utana az utcan az er6sebbik nem kcpvisel6i. Tetszi-
kezni kezdik a fiatalok, esetleg meg a hclyCt is atadja valaki a villamoson. Aki egyeb sze-
repeiben sertetlen maradt, konnyebben atveszelheti az idosodes nyitanyat. Kreativ teve-
kcnyseg meglete kompenzalhatja az elctszakasz torvenyszcruen halmoz6d6 kriziseit
I1yenkor indul el vagy fejezodik be a gyerekek levaLisa, az aktiv anyaszcrept61 is buesuz-
ni kell, es meg messze a nagymamakorszak. A koztes evek szcrepkore nines kitalalva
azoknak, akik nem talaltak munkijukban ekg oromet A valtoz<ls testi-lelki serlilckcny-
seget hoz, van, aki betegsegekbe menektil es a haziorvosi rendclot latogatva gyorsan ore-
gedni kezd.
Nem vclctlen, hogy a gycrekek lcvalasa, esctlcg kircpLiIesc a partncrt allitja rcflcktor-
fenybc. Fajdalmas lehet a ddobbenes, hogy ninesen pozitiv v<llasz ana a kerdcsre, lOki ez
az ember itt mellettem". A sZLil6kcnt val6 egyLittmlikodcs cvckig elfcelhette a ferfi-no
kapcsolat Liresse valasM. Sajnos az sem ritka, hogy ez ido tajt villik a munkahely is bi-
zonytalanna vagy az amLigy is crdcktelen munkakor meg monotonabba. A klimaktc-
rium idoszakaban, psziches es szomatikus tcnyezok altaI is provokaltan, gyakoriak a dep'
ressziv, szoronga tunetekkel jaro allapotok, de a kOl11olyabb pszichcs megbetegedesek
elofordulasa is l11cgszaporodik.
lIO
------ .- . - .--- -- ----- _.
------------.------- ------------ -------_._--- ....-------_.------ .- ~--
~-~- ------- -- .--- --- .. - -.- ... -
-~ --~ --.~._--
26. tabld:al. A klimakteriuI11 tl"lIleLci cs vesztescgci (10-15 ev)
haviverzcs clmaradi'lsa (45-56 cv kozott)
hormonalis valtozasok (bsztrogcn l11cgfogyatko zasa )
csontritkulas, rCLll1latikus panaszok
diszkomfort tLinetek (h6hullam, izzadas, heves szivdobogascrzes, alvaszavar, testsuly
gyarapoelasa, vizclettartasi zavarok, iibid6esokkcncs, hangulatingadozasok)
betcgsegck megszaporodasa (az cllena1l6 kC~lesseg gycngul)
szorongiis, levertseg a fcnycget6 icl6sodcs I11latt
noi szcrepvesztcsegek
anyai szcrepvesztcseg (gycrekck lcvalasa c1indul/mcgt6rtenik)
foglalkozasi szerepvcszteseg (aktivitas csokkcnese, nyugdija7tatas)
felszinre kcrlilhet, hogy kiurLilt a partnerkapesolat
3.10. A ferfi szerepvalta.sb61 eredo l(rlzisek
Korunk ferfiszcrepei reszben meg 6rzik a patriarchalis tarsadalom ertekeit, de ervenye-
slilnek a nai emaneipaei6 kezzelfoghat6 hatasai is. Az amerikai filmck vilagaban kct c~
lentetes ferfialkat jclcnik meg, szimbolizalva a divatot, a trendekct. A 171a[:1O: a klass~l
kus ferfi nem mutat scm tul hcvcs, scm felesleges erzclmeket. Mindig uralJa melulatalt,
kcmeny'es zark6zott. Az ero, a magabiztossag, a nyugodt vissz~fogott:,<lg mcgtestesitojc.
6 az, aki az amerikai cowboyfilmekben rezzencstclcn arccal huzza clo - no persze mll1-
dig a kello pillanatban - pisztolyat, biztosan ecloz cs tala!. Galans a n6kkeI, .(kso?a:em
erzeIg6s, es lcnyeget tekintve fLiggetlen. Sem a b6beszeduscg, sem a kilo torte,ne:ek
clcmzese nem a' sajatja. Markansan j6kepG, szavai finom ir6niaval fUszerezettek, es cpp
olyan pontosan talalnak celba, mint a fegyvcre. , ., .....
A masik veglet a muvcszi erzekcnyscggcl megaldott gondolkodo, a vi/ag bajaJl1 ~OPI en-
go cntellclctiiel. Nem er6ssegc a ferfias batirozottsag, a helyzct,c1~ n;ag~bl~tos uralasa, de
ironikus es sz6rakoztat6. Amolyan fajdalomherceg, okos, vlvodo, erzekeny, nchezen
dont, mert az elet dolgai a maguk osszetettsegebcn jelennek m.eg .datte. ~rzesei gyakor-
ta kilendftik a vagyott sztoikus nyugalomb61, so kat foglalkozlk onmagaval, figyelmet,
tor6dest igenyel. . , " " ' . 'I
Legerasebben a korszellem, a t6rtenelmi, tarsadahm hatter es elvarasol~ forma~Ja (,
szinezik a ferfiszerepet. A ferfiakat a jelenkori tarsadalmi ertckek, normak Igen un,lv?r-
zalis szerepmegolelasokra kcsztetik. flet ben maradtaka k}as:zikus, ertcls:k; a, csa! ad~rt
felelosseget vallal6, j6 egzisztencialis letet biztosft6, dont,eskcp~s fcr~. UJ ertekl~ent Je~
lent meg a sikeresseg, a tarsadalmi iigyesseg, a rugalmassag, a valtozasol~hoz valo alka!
mazkodni tudas keszsegc. Bizonyos merteku d6ntcsi kbr - ha ugy tetszlk hatalon; - IS
hozzatartozik mindehhez. Nemi kreativitas, fcjl6dni tudas is nehezcn clengcdheto kel-
leI<. A munka, a t<1rsadalom front jan kclloen helytal16 ferfi a maganeletebcn scm l~het
faradt vagy elbizonytalanodott. Magabiztossag, kezdemenyczokc,s~se~,a helyzct?k ~obb
segenek kezbentartasa, vonza kiils6, j61 felcpitett izomzat, szexualis klfinomultsag es tel-
jesit6kcpesseg - mind-mind nclkulozhetetlcn, " .
Barmily ellentmondasosnak tl:inik, a nok formalnak fcrfit a fcrfi~ol. L<:g~labb!s a k?,z-
detckkoL Amikor a gyermekct vara anya gomboly6do basara tCSZI kezet es szcp, eros,
 Krfzislelektan 3. Az cletszakaszv,lltcisok mint krfzisek
-- - -~~--- ---~ ~- - - - - - - - -- -- - ------~- ~-- - -- - - - . -~ - - - - . - __ - - - ._ - w. .w _. __ _ _. _ _ _ _
._ .. -------------------------------------_.-._--------------_._----.-_._- .. -.--------------------------
--------_ .. _-- -_._--- - - .. _- . ------ -

okos, gyozedclmcs fiurol almodozik, olyanrol, akivcl talalkozni szeretett volna, olyan- Ivek, mint a szamftogcpes jatck, a7 internetezcs, a veszclyes spOliok {izcse, egyre na-
rol, amilyennck parjanak is Jennie kellene, elindftja a "tarsadalmi hatjsok" sorozatat. gyobb ertek{i, statusszimb61umkent szerepl6 t~lrgyak birtokhisa (m,irlds 6r,1k, tollak,
A homokoz6 elott lilo mama, aki tlirclmetlenlil biztatja Pistikct, vcgye vissza eroszakkal elektronikus eszk6zok, aut6k), veg nelhili cdzotcrmi megprob,lItatasok.
a lapatjat Fcrikctol, cs nc pitycregjen tehetetlcnlil, elindftja fiacsk,1j,it az egyik titon. A kimcrliltseg, a hizdelem es a kicgyensulyozatlans,lg jclcikent szorong,isos pana-
RejtjeJesen vagy dircktebben sugallja, hogy szamara a hatarozott, aka rat at kel;viselni tll- szok, depresszi6, psziehoszomatikus betegscgek (magas vernyom,1s, szfvpanaszok, hasi
d6, eroszakos ferfi az igazi. panaslOk) lephetnek feI. A szexualis kesztetesek es6kkencse, a poteneiazavarok korunk
A ferfiakban esal6dott any,ik, akik enyhc vagy stilyosabb mq,'Vetesse! viseltetnek fcr- tunetei. A munka vilagjban harera kesz ferfi saj,h te]jesftmenyeentrikus clvarasainak
juk, partnerLik irant, sajatosan alakftjak a fcrfiszcrepct fiaikban. Egyct!en ferfinak lenni, nem tud toretlenlil mcgfclelni a parkapesolatokban. Az impoteneiat61 valo retteges, a
akit a szeretett n6 tisztel, fantasztikusan onbizalomgerjeszto, de clbizonytalanfto is egy- kontrall elcngedni ncm tudasa gjtolja az 6szti)nfolyamatokat, rombolja az onbizalmat.
ben. Ahhoz a nemhez tartozni, akit a csodalt anya nyiltan vagy burkoltan lencz, a ferfi- Az agrcsszivitas mint a fcrfiassag bizonyftcka mar nem puszt,ln az er6scbbik nem pri-
ontudatot ashatja al,i. Kes6bbi szexualis problt'mak is credhetnek ebb61. Az els6 kozos- vilegiuma. Az ingerek feldolgozhatatlan mennyisege, a sz,1mtalan napi frusztr,icio, a
scg, az 6voda vagy iskola, uj kihfvasokat kftl<il a ferfipalantanak, Mcghataroz6 a kes6b- munkahelyi serelmek es megalaztatasok e]nyomott feszliltsege a k6z!ckcdesben cs a eS~l
biekre, mi ~s lesz a fiu helye a csoportban. A falkavezer vonzo szerepkore var-e ra, vagy ladi eletben vczet6dik Ie. A n6k inkabb szavakkal, a ferfiak inkabb tcttekkel (vagy pasz-
valamely !<lemelked6 tulajdonsaga reven tisztclik es szerctik, csetleg nyomaszt6an hat- szivitassa]) fejezik ki otthon frusztrriltsagukat. Egy maeho szereprc p,llyaz6 dllalkoz6,
terbe slOru!. miutan valaki clevagott a piros lampan,il, kiszallt a koesijab61, es olyan cr6sen mcgi.it6t-
Amfg a gyengcbbik ncm szclesftette a rcpertoarjat, addig az cr6sebbik nemre nemi te- te a masikat, hogy agyrazk6dast szenvedctt. Utana osszcomlott, maga scm crtette, micrt
ruletesokkencs es az elvarasok megszaporodasa vart. Van, akit ez felszabaditott, van. akit tette. Ugyancsak 6 csaladjaban is aJig tudja fegyelmezni magat, cs mind a tcJeseget, mind
visszaszorftott. A nemck kozelcdesevcl a ferfiak klilscjc, j6kcp{iscgc el6terbe kerlilt. 01- a gyermekeit olykor tettleg bantalmazza, banalitasok miatt, tchetetlcn dLr!1eben, ame-
tozkodesuk, hajviseletLik, a korabban noknek fcnntartott szepscgipari praktik,ik, mint a lyet azonnal megban, cs bocsanatot ker.
hajfestes, a kozmetikumok, a plasztikai mutctek szamukra is hozzafcrhetove valtak. R6- Az impulzuskontroll-zavar korunk egyre gyakoribba va]o hibas valasza a mcrtektelc-
zsaszfn ingck, lila nyakkend6k virftanak a hagyomanyos ertekekct kepvise16 dagado ka- nlil felgyult feszliltsegckrc, megfelelo mentalis fckek hi,inyaban. A relaxaci6 szorakozta-
rizmokon, szimbolizalva a szerep mai sokszfnuseget. t6 eszkbzei (televfzi6, szamit6gepes jatekok) elsosorban a fcrfiaknak es a kamaszoknak
A ferfiak testi!cg-Ielkileg kozismertcn serlilekenycbbek a n6knel. Magasabb a halalo- ontjak az agresszfv modelleket. Strcsszlevczeteskent er6szakot tanulnak es latnak a ferfi-
zasi ratajuk, hajlamosabbak a eivilizacios betegsegekre, nagyobb a szamuk a bcfejezett nez6k (nok a legritldbb esetben kedvelik az akci6- es a horrorfilmcket), amelyet azut,in
ongyilkossagoknal, rovidcbb az elettartamuk. Stresszt{ir6 kcpesseglik alkati es tarsadal- masnap antudatlanul megismetelhetnek.
mi okokbo! (az erzelemkifejczes alig megengedett, a fcgyclmezcttseg elvart) is cSeke- A ferfiak csaladi szerepei is valtozasokon mentek keresztliI. Bar meg mindig a nok
lyebb, mint a gyengebbik neme. vegzik a hazimunkak jclcnt6s reszet, m,h nem keyes elegedetlcnseggeI. A hazast,irst61
nem pusztan az egzisztencia megteremteset, hanem tarsat, min6segi (es nem mennyisc-
Sandorfiata/ bankar ICtcre magas pozfciLiba kerii/t, Szorongott, megfog-efe/elni az eluarasok- gil szexualis partnert, intimitast varnak. A legneuralgikusabb az apaszcrcp megval6sfta-
nak, napi tfz, de inkabb tizenkt!t drat do/gozott, neha haw is uittfcladatokat, Ujdonsiilt apa Ir!- sa. Egyreszt az ida, masreszt a modellck hiany,iban bizonytalankodnak a mai ferfiak, mit
ven fe/esege estcnkent otthon varta, mikor jon mar haza, odaer-e a tTi rdetes 1'1'. Este 11ft rSrcit is nyujtsanak gyerekeiknek. A kirandul6, foeiz6, filozof,llgat6 apa ide,1!kepe komoly kl-
kovetoen egyre indu/atosabb te/efonbeszelgetesek zailottak khzottiik, ;71lre szedelozkoddtt, mar kiismereti valsagot okozhat a feszcs mindennapokban.
nem is igen uolt kedue hazamenni. Tekintve ' 0ho~v
",
a hazassaaok
b
kozel fele v,ilassal vcgzadik,
\;....,
es a gyermekck jelcnt6s re-
Kilenc-tfz ora tajban, amikor megerkezett, felesege nehez, diihos cshnddel fogadta, Keresett sze az edesanyanaJ nyer clhelyezest, a vasarnapi apuka kontliktusok is megnovekedtck.
maganak va/ami vacsorqfilet a h{itoszekrellybell, a gyerek rendszerint mar allldt, vagv a sok {e- Szinte megszokott a sajat gycrekeit61 elszakadt, ott kompetencich veszftctt, mas gyerekelt
szultseg hatasara csillapfthatatlan panaszkodasba fogott. Ringatta a babcit, kapcso/g;tta a tdu- uj esaladban nevelo fedi szerepdilemmaja. Neh,iny apa mar c1kezdte kovctclni egycnJo-
ircinyftrSt, figyelte sertett elete par/cit. Az asszony hamar eIfciradt, eppen akkor, amikor neki epp gusagat a gyerekncvclesben, akkor is, ha v,lIassal vegz6di)tt a h,izassag. A tercmtCs ,koro-
elkezdffdhtt az este, u~E;re kiengedett, elfelejtette a hosszLi szcimsorokat, az E;;cel tdblcizatokat es a naja tu]hajszolt, kiscmmizett, hitclct vesztett, naknek kislOlgaltatott szcrepbe kerulhet,
tOzsdei dljo/yamokat. Szexualis Cletiik mcir luinapok (ita nem uo/t. Sandor ezzel biintette az as::- mikazbcn tovabbra is rea nehezednek a tradicion,ilis tcirsadalmi eldrasok.
szonyt eroszakossagaert, k6uetclodzeseert. Val6szinuleg a lcgerasebb hat,ist korunk ferfijainak ferfiassagara a "gyengcbbik" nem
tcszi. Az ut6bbi evtizedekben kialakult vadonatllj n6i szerepekre ncm ki)nny{i a tcrfiak-
A ferfiaknak ma szinte kenyszerft6 a magas tcljesftmeny clCrese es a sikeresseg, amely nak reagalniuk. Az ligyes, olms, agresszfv, Litsz6lag onbizalommal teli, cle~a~1~,kiskosz
sok stressz cs eJetviteli problema forrasa. A teljesftmenykenyszer a munkaid6 veglctekig tlimben, miniszoknvaban, diplomatatasldval Cs mobiltclcfonnal szaladgalo uzlctasz-
valo megnavelesehez, munkamaniahoz, kiliri.iltseghez vezethet. Elfogad6 es megert6 szony nem mindig j;otencianovcl6, amikor este besz,1mol a sikcrcirol, es hagyomal~Yos
csaladi hatter hianyaban fi.igg6scgek sokasaga jclenhet meg. A hagyomanyos alkohol n6nek kij,iro gesztusokat val' a csodalat melle. Nehez a lcny{igoz6tt cs Jegy6zott ferftak-
mcllett clotcrbc kerliltek a kbnnyebb dragok es a Icgklilbnbbzobb "tcrfias" szenvedc- rol sz616 tbrtcnetcket ep bnbizalommal, ferfibecsli1ettel, lankadatlan szcxuaJis kesztctes-

Tn
Krfzislclcktan
f 3. Az clctszakaszvaltasok mint krizisek
sci vcgighallgatni. Van, aki elmenekLil, CS van, aId felveszi a kesztylit, de a potenciazava-
rokat mege16zendo vagy orvosoland6 p6tmegolc!asokat tala!. Van, aki megtorik, es a ma-
sik viragzec\sa az 0 hcrvadasaba kerii!.
A hanyatlas, a klimaktcrium, az orcgedest61 val6 felclem a fcrfiakat sem kirm'li.
A kapuzelrasi panik, a mcstcr szerelcmre lobbanasa ifju, csodal6 tanftvanya, beosztott-
ja idnt felelmekct, szorongL'ist jclczhet a kcpesscgck (inteJlektualis es szexualis) elveszf-
tcscto!. A mem6ria alland6 tesztelcse, a fiatalsag sportos bizonygatasa mutatja, milycll
nehcz elengedni a melr megszerzetteket, Madni a helyet a kovetkezo genedci6nak.
3.II. Az idoskor krizise
Az idoskor szerepvesztcsek es egyeb kczzclfoghat6 vesztcscgclmenyek sorozata. Nem
pusztall a naptari eletkort61, hanem a biol6giai, pszichol6giai es szocialis jellemzakta! is
er6sen fiigg, hogy mikor is kezd6dik a hanyatJas. A csucsteljesftmenyek eletkora a negy-
venes evekre tchet6, a klimaktcrium az otvenes evek kozepcn mindenkeppen elkezd6-
dik. A hatvanharmadik eletevet tartjak az "elctveszely" evenek, a hetvenes evekben be-
kovetkezik az egycrtelm(i oregedes. Tckintve, hogy a j61cti Ulrsadalmakban megnatt az
clcttartam, ezen belul az aktfv id6szak hosszusaga is, az eletszakaszok kitol6dtak. Az
id6skor kezdete az eriksoni modell hatvanadik eletever61 a hatvanas evek kozepere ke-
rCdt. (Mindezt igazolni latszik a nyugdfjkorhatrir megemelese, egyes allamokban a hat-
vanotodik eletevre.)
Erikson czen clctszakasz alapvet6 kcrdesenek az en-integritas elen~set vagy kedvezat-
len esetben a ketsegbeesest fogalmazta meg. Integritasra annak van eselye, aki tobbnyi-
re megclcgedettseggel kepes visszanezni addigi eveire, es kedvezo valaszt tud adni azok-
ra a kcrdcsekre: tett-e eleget, hagyott-e nyomot maga uteln, ertelmes eletet cIt-e. Ellenke-
z6 esetben megsemmisftaen szorongat6 a napi hanyatlas, a fenyeget6 elImilas gondola-
ta es tapasztalasa. A klilbnbOzo tbrtcnelmi korokban Cs kultudkban mast jeJentett az
bregedes. Az antikvitasban a bblcsesseg, az osszegzes megjelcnftese volt, tiszteltek az elc-
medett koruakat, a szenarus tagjai mind id6sek voltaIc A modernizaci6 ugyan az elet
meghosszabbodasat, az aktfv kor megnylllasat hozta, de mindez az id6sek megbecsulC-
sevel nem jart egylitt. S6t, az "c1hasznaI6dott, a cSllllya, a megkopott" korunkban eldo-
banda es viszolyogtata.
Az elbregedo tarsadalmak ellentmondasa, hogy a novekv6 lctszamu id6sek akarater-
venyesitcs tekintetcben kisebbsegbe keriilnck es diszkriminal6dnak. Korunkban a fiatal-
sag az crtck, minden tulajdonsagaval egyetembel1, ugy mint: a szepseg, az energikussag,
a teherbir6kepesseg, a j6kedv, az egeszseg, a produktivitas. A fiatalok vannak folenyben
az id6sekkel szemben mind a munkaeropiacon, mind a magancletben. Aki inaktfv, az
6tektelen, es hangsulyozottan teher a tarsadalomnak, a ki1rnyezetnek. A magatehetet-
len oreget gyakran nem vallalja csaladja, csszerLi okokra hivatkozva intbetbe rakja.
Az els6 krfzis es vesztesegelrneny a munkaeropiacr61 val6 kikeriiles, a nyugdfjazta-
tas. Amennyiben kenyszerft6 es varatlan, meg kifejezcttebb a valsag, de ha onkcntes
es sokat var tolc az illct6, akkor is igcnybe veszi a m,lr beszLiklilt, rugalmatlan alkal-
mazkod6kepesseget. A tarsac!almi aktivitas clveszftescvel a hasznossagcrzes, a prod uk-
tivitas, a jovedelem, az ida strukturalasa, a tarsas kapcsolatok mind-mind elvcsznek.
Gyakran csahldi szerepvaltassa! is egybeesik, ekkor ki1ltoznek el vegJeg a gyerekek vagy
114
.. --_._-_ - --_ .. _-_ ----_.- --- _ -._---.---._.----- ._._._-------
--~ .. _._ .... ------------------------------------------ .----_.------.--
va'lik eervcrtelmuve
b.
- dbntesekben , velcmenyben - a sziilo inkompctcnciaja. Az aktiv
es nelklilozhetetlcn nagysziilaszerep kompenzalhatja es stabilizalhatja a csaladi pozf-
d6t, de enel a !ehetoseggcl clsosorban a n6k elnek. A ferfiakat kiilonosen sulyosan
crintheti a fontossag, a nagyobb csaladban val6 vezerpozfci6, a "pater familiae" szere-
penek elvcsz~tese. "" , ..., . , . ,." ~. , ,
A hanyatlas szem betuno elettam Jclel mar a klimaktenum taJekan dmdulnak (latas-
romlas - szemuveg), a hatvanas cvek vegcre felgyorsul az erzekszervek, a megjegyzo em-
lekezet, a koncentraciakeszscg, az asszociaci6k lefurasi sebesscgcnek a romlasa. Az egyc-
ni klilonbscgek jelentasek. A hclyzct ellentmondasa, hogy a dementaJ6das elleni legha-
tekonyabb vcdekezes az ertclmes munka, a konstruktfv intellektua! is tevckcnyseg. Tu-
lajdonkcppen egyenletcket kellcne megoldani, monol6gokat mcmorizalni es logikai fel-
advanyok megfejtcsein gondolkodni nap mint nap a szellemi kepessegek karbantartisa
vegett. Ehclyett a nyugdfjaztatas idoszaldnak kcnyszerLi semmittevcse az ingerszegeny-
seer, a hanyatlas folyamatait gyorsftja. A monot6nia egy fiatalnak sem tesz j6t, idasnek
ptdig kiilonosen aktivan kellene kiizdenie ellene, ha kepessegei birtoldban szeretne ma-
radni. A biol6giai oregedes szembetun6 jeki depresszi6t, visszahuz6dast, ellenkezo eset-
ben az aktivitas gorcsos bizonygatasat valthatj5k ki.
Az ellenall6kcpesscg csbkkenese mcgnbve!i a betcgsegek esClyet, amcly igazolja a passzfv
eletformat, es programot is nyujthat a haziorvos, a rendclaintezetek lcitogatasaval. Egyik
betegseg a masikra epulhet, egeszen az eletet va16ban veszelyezteto k6rig. A k6rhazba
kerules mclyftheti az clanytclen folyamatokat a szorongas, a tajekoz6dasi pontok elve-
szftese rt'ven. A kiszolgeHtatottselg, a megalaztatasok sorozata, amely a testi es lelki funk-
ci6k romlasa miatt gyakran eIMordul, tovabb noveli az c1keseredcttseget, a remenytelen-
seget, gyakran egeszen az ongyilkossagi fantaziakig, cselekvcsig.
27. tdbl6zat. Id6skori vesztesegelmenyek
a hanyatlas elettani jelci (latas-, hallas-, emlckezetromlas, faradekonysag, szaporod6
megbetegedesek)
az cleter6, a lendulet, a motivL'ici6 megcsappanasa
nyugdfjaztatas (az aktivitas, a munkakor elveszftese)
tarsas kapcsolatok megfogyatkozasa
eletformavaltas, az ida strukturalatlansaga, beszuklilt alkalmazkodas
egzisztencialis veszteseg
improduktivitas megelese, haszontalansagerzes
a megbecsliltseg hianya, "teher a tarsadalom szamara"
csaladi szerepvaltas, szulOszcrep, kompetenciavesztescgek ("llres feszek")
a partner, baratok, ismer6sok halala
maganv, izolelci6, beszLikii!cs
sajci"t e!;llulassal vala konfrontaci6, ehhez kapcsol6d6 szorongasok
Az izolaci6, a tarsas erintkczcsek megfogyatkozasa tovabb rontja az alk~lmazkodast: az
improduktivitast, a beszLikulcst. Ertheta, hogy a villamoson, boltban turelmetlenscget
megcla id6s ember sZlvcsebbcn van a lakisaban, a tcvekeSZlilCk tarsasagaban, ahol nem
kell konfrontal6dni meglassult mozgcl.saval, a fiatalabbak tiirclmctlensegevel.
Krfzislclektan r
A sajeit elmulassal val6 szorongat6 szell1benczcst rcndszercscn eJOtcrbcn tartja az is- 4. Veletlenszerii krizisel<
mcrosok, baratok halala, a tcmctcsck sorozata. Hctvcn cv fblbtt crotcljcscn mcgno a ha-
lalla!, elmulassal valo foglalkoz<ls. A saj,it partner, hizastars clveszitese nemcsak nehczen
feldolgozhat6 krfzis, amcly gyokeres valtoz,1.sokat hm az clctformaban, hancm a fenye-
geto vcget is kozelrc vetithcti. A maganyhoz val6 alkaIll1azkodasra gyakran keyes a tar- "f(lziikkf'llt az Idc!: - rSh kdrhozat!
talck. Ncm ritka, hogy idos, sok-sok eve osszeszokott p<lrok roviddcl egymas utan fejezik Hog)' en szlilf'tlf'771 helYI"f'tollll azt. "3K
be eletuket.
' gyensulvozott embcrek mindennapjaikban nem szamitanak a balsorsra, nem var-
A klebo
18. 16blcizat. Megoldasok az iddsodes krfzisere . 'k oronova} mikor is sujt Ie rajuk a vcgzet. Egy-eb'Y lU1"1"on I cgese bb escOlcny,' , '1 eg
cgyellJ
J3 ' sz"mertekben,
b' J I" ,
mar megcmelhcti a felclcmcrzest, a szorongas <eszseget. Ku [0 I uta- "I"'ld'
visszahuz6das, izolal6das eI,tcro'J' munkahelvre vala belepes, clkoltozcs aIdr kcszenletl , . a'II apot ba 'IS h oz I ' az 1'1 -
lat;a
depresszi6 (sok a szuicid kfserlet, bcfejezett ongyilkossag) zas,"tu Gyakran - Jes terOleszctcb61 eredoen - hlftelen
. '1'1
er <eZl ( a csapas.' A I .
1Iztonsagot,,
t
IeO. . ' I It' Ib "
korai eloregedcs ("demenciaba menckules", besz{ikliles) zokottsagot stabil elctfeltcteleket, embcn kapcsolatokat varat anu Ie onto ese-
halmoz6da megbetegedesek (az inaktivitas "igazolasa") megs J
mcny mindent atformil, crtetlenseget J tajekoz6d~Sl' I
zavart, fella'I)oro d ~st,
' I' (ctscg 'b eesest'
gorcsCis bizonyitisa az aktivitasnak szu!. Az crintettek tiszt<iban vannak vele J hogy Jlyel~ do~gok Olcportcnhct]lel~, olyk~r
kreatfv szerepmegoldasok (reszmunka, alkot6 hobbik, aktiv nagyszi.iloszerep, karita- eleg nagy gyakoris<1ggal, megis nagy megdobbencst valt 1o, hogy eppen aHor, eppen ok
tiv munka) a balszerencse aldozatai.
A velctlcnszeru krizisck kozos jcllell1z6je, hogy sertik az oncrtckclCst, megrcndftik az
onbizalmat a biztonsaoerzcst, barmilyen tcrmcszetu is a konkrct tortenes. Egy-egy ese-
Az idosodes es az inaktivitas konfliktusaira a tarsadalom keyes megoldasi lehet6seget meny rcnd;zerint halmbozza a vcsztcsegcket, erosen pr6bara t,c;c a szemely alkaln;az~~o
nyujt. Az eloregcdo tarsadalmakban egyre nagyobb szukseg van az id6sek munkajara, de d6kepesseget. A Olunka J az cgzisztencia, a munkahely clvesZltcse, az o,nmaunl~to} va~t
mindczert keyes megbccsuICs jar. A nyugdijba vonulas utini id6szak jclent6s egziszten- teljesftmeny Olegtorpanasa, a kicges, a stabilnak hitt parkapcsolat, hazassag valsaga ?S
cialis visszaesest es statusvesztcst okoz, nincsenek kozosscgck J megfelelo reszmunka-le- megszakadasa, a sulyos, esetlcg halalos betegscg elszenvedCse, ~ szere~:tt partner.', I)a~~t,
hetoscgek J karitativ munkakin,ilatok. Egy kozcposztalybcli amerikai nyugdfjas kenyel- csaladtag halala sokszoros vesztesegc]mennyel, hatvanyoz.ott k~lz;ssel Fl1:h~t. A koz,os JC~
mcs cs crtclmes cletct elhct egy mediterran orszagban, megalaztatas nelkul. A mi rcgi- lemzok mellett egy-egy akcidentalis krfzisnek sajatos a dll1~J.-r:;kaja a va,~sag termcszete-
6nk atlag idosei, egzisztencialis nehczsegeik es a modellek hianya Oliatt, kreativitasukat bOl, az erintett szcmelyiseg jeIJcmzoib61. a kCirnyc7.et reakclojabol crcdoen.
legfeljebb abban elhctik ki J me1yik szupermarkctben mit erdemes akci6san megv<isarol-
111.
A visszahLlz6das J az izoLici6 gyorsitja a romUs folyamatait, a depressziot, a kilatasta- 4.1. A munkanelldiliseg krizise
lansagot. Van, aki a gyors cs korai e10rcgedesbe (demcnciaba) menekul, hogy tudattala-
nul is keri.ilje a helyzctcvcl val6 konfrontaJodast. A gyakran ]elcntkezo depresszio pro- A munkanelkuliseg - definici6 szerint az a helyzet, amikor valaki a !llU!lkacro piacon
vokalja az amugy is szaporod6 megbetegedcseket, programma val hat az orvosokhoz ja- hosszabb idcig nem talal SZal11dra elfogadhata munkat - SZ~I~10S okbol }etrcjoh:~ .. Lcg-
ras, az inaktivitas tarsadalmilag is elfogadott igazolasa. A noknek az aktiv nagymamaszc- gyahabban leepftcsck, elbocsatasok kovetkeztcben alaku! 10., Jll~tve a palyakezdcs ~s 111-
rep je!enthct hasznos cs fontos elfoglaltsagot. Az id6igcnyes, kreativ hobbik ~ amelyek dulhat azonnal kudarccal, elhuzod6 keresCsscl J l11unkanclkuhscggcl. A KSH adatal szc-
va16di megoldast jelcnthetnenek - ritkava valtak. Id6scknck val6 karitativ munkat, rint 2007 masodik negvedevebcn a munkanelklilisegi rata 7,0% volt hazankban, ;alal11e~
amcly kozosscgi kapcsolatokat nyujthat es a hasznossag crzesct is mcgtcrcOlethetnc, re- lyest csokkent az eloz6 evihez kcpcst. A munkanelkliliek kozel 17%-a huszol1ot cv alaW
gionkban nem kCinnyu talalni. fiatal. k 'b
A hizis merteke tCibb tcnyczo fi..iggvenye. A legdestruktiv~bbJ ha az cls~ mu.n a ~
allas pr6balkozasai hosszasan nem vezetl1ck sikerre. Az elb]zonytal~nod~s n~latt az
igenyek egyrc lcjjcbb kerulnek - a kcpzettscghez illeszked6 l11unkak?rrc .es a Jo.vede-
lemre vonatkozoan. Eredmcnytelcnseg eseten ordbgi kbr alakulhat kJ. ~kll1ck n]l1cs~
nek meoelhetesi es onertckelesi tartalekai, hamar ti.irelmetlenne val1k, megrend~1
onbizal~aban, es feleslegesnck kezdi crczni magat. Mindez kapkodast, durva alulva-

II6
Krlzislclcktan
lasz~ast vagy~ gyors rczignaltsagot cs a Iclkesedcs csbkkencset vonhatja maga lltan.
~ paly~kczdes kudarca l1em pusztan megalazo, de tartosan rombolhatja a szakmai
Idcntltast.
Ver~.,:za~'Yars~akon tanult. mellette - sikeres s::.iilei tal1aescira - egy kh::.gazdasa(i kepzcttsf-
get n);ujtafiJlskolat IS clV~t;zctt. /1 kit parhuzamusanfutr5kep::.c;s JIlcgl'iscltc. crfdl11(;n;'ci llfm vol-
takfc:lycsck, a ta:11Ilcist mcggyiilultf, dnlJl::.alnwmcgrcndiilt. Diplolluikkal c:s ket (cl);t(Jkli n)'cli'-
vlzsga~al a zsebcben ncnllgcll tudta. mivfl is s::.crctne vali5icibal1 j(Jglalkozni. 'Gul1~folta, ~ jlJI
hQ/~gzo marketU1gmszlsztensi l.nunk~kijr indulcisl1ak megfelel3 lenne. Optimizmussal regiszt,:dlt
az ll:ternetm,!elentkezett tanaesada dgekneI. M~i!, interjlira scm hivtak be sehma. Tiireillult cl-
vesz:tette, ~Ivasza~arral es levertseggcl kiiszkodott. Vegiil onelctraj:::dt .,lebutftotta ", es talalt is
as:zlsz~~nsl munkat. l?eggel leilenetol dC/uMn dtig fenymdsolt, nyomtatott, ,;s ha {ondkthez Ui'I1-
degek Juttek, felszolgalta a kauet meg az eisueinyuizet. Nemi valto:.:atassai;ut hoza!:t ha foladhat-
ta a levelcket a pastein. L ' .
A~ucisz~uara egy;e ny?maszt6bbci veilt, hangulata cs dnertekelt;se mclypontra zuhant. Munka-
';elyen alzg tUdt~felcezl11 az indulatait, mindenl1ap am51fanteizieilt, h06')1 csapot-papot attha':\,.
es elmegy, lehetoleg mznC! messzebb, kiilfiildrc. akcirhuvei.
Az elsa munkahely meghatarozo tenyezoje a palyaszocializaci6nak. A nagvon nehe-
z~n meg;zerzett al.las atmenetileg ertekessc valhat, akkor is, ha nem a kepe;segeknek,
ke~zet~segnek, e1hlvatottsagnak megfelclo. Kcsobb a feladatok milyensege, a jbvedelcm,
a Iegkor, a betanftasi folyamat, a kbzosseg cs nem utolsosorban az onbizalom hatarozza
meg, Iesz-e elcgendo batorsaga a fiatalnak a korrekci6ra. Aki nehezen indult, nem biz-
tos, hogy kello mercszscggel probal majd valtani.
!" ~eepftesek, el,bocsatasok kovetkezteben bekovetkezett lllunkanclklilisegnel a krfzis
me,rt~~ket megha.~arozza, .hogy csoportot erint-e vagy csak az egycnt. Egy ideig tehermen-
t:~Slto lchet, ha tobbeket IS clbocsatanak. I1yenkor nem kell onvizsgalatot tartania az ille-
tonek, hogy mibcn hibazott, kepesscgei, szemelyes tulajdonsagai, beilleszkedese Oleo-fe-
lela volt-e. ~g~ bizOl,1YOS i~o. elteltev~1 minden tartos l1lunkanelki.iliseg hasonl6 tL!l1~te
ket provokal, es hatasa az enntett egesz kornyezetere kiterjed.
A valsag ;ne.:te~<e fi.i.gg a::ol is, v,'lrt vagy varatlan volt-e a mllnkahely elveszftcse. FbI
le~etett-c kes~u!m a ce~ c~odbe, n;enetelere, ki Ichetett-e dolgozni strategi,lkat a jbvore
n,ezve, vagy vIl.lamcsapaske~t ,bemtotta meg az clbocsatas a munkavallalot. A piacgazda-
sagban nem ntka, hogy kozep- vagy fclsovezct6k elhildcserol mar mindenki tud az
iIlet~~ magat kivcve. Kedvesen beszclgetnck vele a folyoson, kcrdezik a team-crtek;zle-
ten }~va fc!Cvi. terveir.o.l, kimutatasokat varnak tole. Amikor eljon a napja, targyilagosan
elkenk kulesalt, mobdJat, a szamftogepehez mar nem is fer hozza, nehof?:V toroljon vao-v
mentsen fontos ada,tokat. A ccges autot .is ott kell hagynia a parkoloba~. Mag'lnyosa~~,
b~csa~ott~n, megaJazottan mehet haza villamossal, clheti at, gondolhatja vcgig - oszinte
vlsszaJelzesek, magyadzatok hianyaban - a tbrtcnteket.
, 1.~er~meszetcsel; - es ez nem vcletlen - a negativ eletcsemenyek szeretnek halmoz6dni.
Se:ulekcnycbb allapo;ban "a n:egrendi.ilt onbizalom, a tulzott erzckenyscg, a teljesft-
m.e~~ zavara fokozhatja a tobbl kellemetlcn esemeny eselyet. Amcnnyiben a munkanel-
kulIseg valameJyik cletszakaszvaltas idejcn tortenik, erotdjesebb a krlzis mcrtcke. Kli-
mak:.eriumyljin .ncn;csak a valds, '~z u!rakezdCs nehezcbb, dZ alkalmazkod6keszscg is
beswkult. Osszctort allapotban nehez )0 benyomast kclteni egy interjuhclyzetben. Mi-
, 4. vclctlens7.eru krizisck
ncl idosebb valaki, annal kcvesebb a rllgalmassag, az allaskereses motivaci6i es encrgiai
megfogyatkoznak. Ilycnkor a kisero psziches ti.inetck is eroteljcsebbck, CS b'YOfsabban
follepnek. . ~ ., , "
A munkanclki.iliseg erzelmi hull,\mzasa a munka c1vesztesenek "gyaszatol a munka-
keres remenyteli idoszaldn at - e16nytclen esetben - a frusztraci6n kere5ztiil a kiege-
es
sig vezct (Borgen-Amudson,39 1987). A munk~meI~'lili\e .v"l~t egy?n }<~pz~ttsc~e, szc:m,e-
lyes jellemzoi szinten nagymcrtekben befolyasoIF:}< a valsag mert,ckct es ldota.rtamat.
Aki a Dlunkacropiacon kcrcsett szaktmiassa\, kello tapasztalattal es ncm utolsosorban
0l1z6 szocialis keszsegekkel rendclkezik, es ezeket tudja is bnmagar61, kevesbe esik ket-
~egbe. Az alacsony kepzettseg, a piac tclitettseg~, ~ossz szinvo~alll rnegklizd~si str~tegiak
tart65 munkanelklilisegbe, remcnytelen keresgelesbc, pSZlchcs megbetegedesbe kenysze-
rithetik a munkajat elvcszitett szemelyt.
Az erdekcrvenyesitcs, a konfliktllskczeles milycnsege. a rugalmassag, a kreativitas CS a
talalCkonysag oriasi elonyt jelcntenek az elhelyczkedcsbcn. AId el tudja hitetni magarol
a munkaeropiacon, hogy a az, akit keresnek, annak fclig nyert i.igye van. Gyakran cppen
ezen tulajdonsagok hianyaban tblt el valaki sok-sok evct ugyanazon munkahelyen, a val-
toztatast kom01y fclekmmel elve meg. Az elbocsatas olyan kcszsegek mcgtanulasM var-
b_
na tole erett felnottkorban, amelyeknck fiatalon sem volt birtokaban.
29. t6bl6zat. A munkanelkliliseg luizisft befolyasolo tenyez6k
mar az elsa munkaba alias sikertelen (nagyon destruktiv)
csoportot erint-e vagy esak egy szemelyt
varatlan-e vagy vart (lehet-e hozza alkalmazkodni, strategiat epfteni)
tarsul-e hozza egycb cletszakaszhoz kapcso16do krizis
milyen kcpzettsegu az erintett szemely
milycn eletkoru az crintett szemely
az elhclvczkedes teruleti lchetosegei
szaktud~sa mennyirc crtckes a munkaeropiacon
milyenek az crintett szemely konfliktuskezcl6 strategi,'li
van-e kello szoeialis ugyesscge, bnbizalma
kozvetlen egzisztcncialis krizist von-e maga ut<ll1
A munkanelkuliseg mindenkeppen egzisztencialis vesztesegg el is jar. Ncm mindeg~,
hogy mibol veszit a karosult, kicsit kevesebb j61et vagy a mindennapi megelhetes. vesze-
Iveztetettsege var-e d. Erdekes modon azok is megelik ezt a vesztescgclmenyt, aklk tete-
~es vegkielegitessel, jelentos tartalekok birtoldban veszftik el - itmenetilcg - m~l~ka
helyuket. Az azonnali egzisztenciilis valsag, amely cgy csalad elet~t .es b~l?ogulasat IS
crinti, a tarsadalom intezmenyes segftsegcnek igenybevctelc fele V1SZI az ennt~ttet. R,e-
gisztraljak mint munkanClklilit, lij, hatranyos helyzetu iden:itast nyer. Ka~ neD;1 seglt~
seget, btIcteket, tovabbkepzesi lchetoseget es - akaratlanul IS - sok megalaztatast. Alo
~~-~-o-r~~~~~~.-~~~All1udson. N. E. (199S (1987)): A munkanelkLiliscg dinamildja. In: Ritookne
Adam, M. (szerk.) A tan,1csaLl,ls pszichoI6gi,ija. Nemzcti Tankonyvkiado, Budapest.
 Krizislclcktan
4. Veletlcnszeru krizisek
~. ----- ~--~ ~ -- --. --.- --- ---~ ..._-0- _
mCf,'1:chcti, az atmcncti munkanelkliliscgct magani.igykcnt kczcli, es igyekszik minel
gyorsabban visszakcrulni a l11unkaeropiacra. A munka- munkahelyvesztes I(ovetkezmenyei
, ~
4.1.1. A mllnkwu!/kiiliscg kouetkczmcnj1ei Azonna II, rea k'
CIO, ~ I{eso t I reaI(CIO
'''bb' "

A munkanclki.iliscg sohasem pusztan az cgycnt crinti, a kori.ilottc leva csalad cletct is t, '
- KrlZls _Alkalmazkodasi zavar
jelcntasen befoly<1solja. A t<1rgyvesztcs sokret(i: az oncrtekeles, a hasznossagerzes, a min- hangulatzavar
dcnnapok, az idCS struktur<llasa, a munkakozosseg, az egzisztcncia, a mcgbccsultscg impulzuskontroll-zavar
mind-mind mcgtorik, clveszik, Zavar, szorongas, elbizonytzJlanocLis lchct az elso reak- szorongas
cio, cgeszcn a krizisallapotig, A ferfiak ongyilkossagi kiserlcteinck mcgnevezett oka az omjrtekelesi zavar
esetek nagy reszcben a munkahcly, az egzisztencia clvcszitcsc. - Depresszio
A csahid kczdctbcn a bajba jutott melle <1lI, es erejchez, krcativitasahoz merten segi- - Pszichoszomatikus zavarok
teni p1'obal. Sajnos ez a fajta emp<itia cs tiirclcm hamar elillan. Aki nem talil eleg gyor- - Dependencia (alkohol, drog,
san munkat, konnycn szukebb kozosscgc megbecsi.ilcsct is elvcszitheti, szintc gyanakod- jatekszenvedeIy sth.)
va nCZllek ra: "lehet, hogy tcnyleg alkalmatlan, iigyctlen, ncm tud crvcnyesi.i1ni." A fer-
fiak lenyegesen nehezebb hclyzetben vannak; egy no konnyen hasZlloss a teheti magat 5, cibra, A munka-, munkahelyveszt&s kovetkezmenyei
otthon, a Ui1'sadalmi tradicio is at Limogatja, Amikor a felescg regge! Ligy megy doIgoz-
ni, hogy kiosztja a hazimunka-fcladatokat otthonleva ferjcl1ek, a szerepek ontudatlan es
gyakran e!onytelcn atrendez6dcse is megtortcnik. A csalad feje konnyen egy ugyetlen es
alkalmatlan gycrek hclyzetcbe keri.i1het, aki mcg elmosogatni CS porszivozni scm tud 4.1.2. Krizistandcsadds munkanelkiiliseg eseten
rendesen. A "ha mar Ligyis itthon vab')', csinald meg ezt vagy azt... " nem fogja segfteni a
magabiztoss<igot, amely szi.ikst~ges az interjLihelyzetek eleg<ins Ievezenylesehez. A munkahcIyvesztcs akut id6szakaba~1 ceIszerll felmern,l', ,m~lyecn ;I~~:~~f~~:z:er'eeb~~~~~~

~1~; t~:~~;': t~'~~I~a~~~;:vona" e; i~clme*e mellett;1 ~~n~:d:~~~:,:~~~;';~~j:~:~:

A csalad hamar clvesziti egyutterzeset, es turclmetlenseggcl, lekezelessel reagal. Ezzel " 'Il "t A I ok eIcmzese a tehermentesl t es es az
szinte provokalja az alkalmazkodasi zavar kibontakozasat, amely tovabb rombolja az
onbizalmat. Par honap munkanclkuli Jet egyenescn vezd a depresszio, a fiiggosegek, a nyolult helyzetben v.alo reaI!.sktaJeklozod~asAban .. ~loPbsbzllcII~oe;r~~~i6 pozitiv atkeretezes (mi-
' I" ""d'k dletto eze en 0 m1l.: " , ,
~~~~e ~:~a~~~t~a'j~~~ m~nkat, kreatfv~ bb. elfo~la!t:~gt ~t'l VnatlhocSlt'thca~;l~l~lgeyg ar~~~~;~s~:~
pszichoszomatikus ti.inetkepzes fele. A pszichoszomatiklls bctegseg haladekot Cs igazo-
last ad. A beteg termcszetes, hogy nem do]gozik, otthon van, ez mindenki altai elfoga-
._ h~I tt
dott. Erdckcs modon a hosszabb idejc otthon Icvak, fOleg fcrfiak, inverz napokat alakf- . 'd' , T d atmenetl motlvaCiO Je e . ,
gyait) ha nem IS mm Ig rca I,S, c ' . . ablv kuzdes indittatasa szUlessen
tanak ki magllknak. A lehctolcgkcsobb kclnek fel, hiszen delelCStt a legkfnosabb megel- nck onbizalomhianynak valo passzlV atada_~. eye az , , . I']' to"I hogy fokoza-
' , d '.' "fa ban el Ichet varm a ,lens ,
nj a semmittevcst. Kes6 delutan tcrnek magukhoz, es sokaig ejszaldznak, tevet neznek, meg az alanyban. Ebben a tanacsa a.~l ,n~u J, < '''ben fr'on oneletrajzot, keressen az
intcrnetcznek. Amikor a tc)bbiek mar nyugovora tCltek, akkor felszabadulnak es meg- tosan tegyen valamit helyzete korngalasa er~ek~ d" )aeket A direkt segitest celsze-
konnyebbi.ilnck, kczd6dik az aktfv napszak. ' , h ", k t I 'toaasson mea lCJva asz ce b . ,
interneten allasle etosege e, a b b . , '""b ''I'' all fel onertekelese
A fasults<lg, rcmcnytelcnseg, kicgcttscg, dcpresszio cs a dependcncia igen gyakori cl- ru elkerulni; ha tamogatas, biztatas reven az alany "saJat ereJe 0 ,

hLiz6do munkanelkLiliseg cseten. Az alkoholfLiggoscg cs a hozza tarslllo fokozatos dek- jclentasen

lassz,i!od,is sulyosan rontja a teljcs cltchi es sikcres rehabilitacio eselyeit. Al 1 javulhat.
1 ,. II 1 I edesscl nem az igazit kell azonnal
m szabad sokat vanu az e 1e yez < . , I
ape v, lOgy ne. ,,, . , !toltott ida e enesen aranyos a lehango tsag,
A megvaltozott csaladi szerepek cs pozicieSk nem segftik a gyors regeneralodast a sike- megcelozni, mert a munkanelkl.lllsegben e , gy I '1, t '11' bo'llchet megtalal-
res munkaba <ilIast kovetoen scm. Hat honapig vagy annal tovabb tartcS mllnkanelkLili- " ,. zavar mer
kieaettscg, onertekelcsl , te'k'e\el,: A legJobb
' .mun
, . .<3<<'\ 01a as . I' esct amikor
seg tanos nyomokat hagyhat az oncrtckelcsben, a csaladi dinamillban, a serulCkenyseg- ni, ~ kompromisszum elfogadasa megelozh.etl a pSZl,ches tunete < megJe en ,
mar csokken az eselye a gar ,u c<e~y,vl .. ,
ben, Fel cven tLili inaktivitas nagy va 16szinliseggeI dcpressziv ttineteket okoz, komo- " d" 1'\ .sszailleszkedesnek
. I ' t"l;etek is fennallnak, a konkrct
Iyabb rehabiliuici6t igcnycl a lll11nkacr6piacra val6 visszakerulcs, illetvc az erre valo al- SLilyosabb esetben, ha n!a~ csaladl krlZls; pSZIC ~:k~ szem eWtt tartani. Nem akkor
problema kczelese m~lIett l~ erdemes ~ fe{ltl a1aP~nsLiI ba keri.il, hancm akkor, amiko1'
kalmassag megszerzcsc.
kell felvenni a munkat, amlkar val1ahkl te J~s
ma'r kepes ellatni feladatokat. Arra e et szaml am, 1 b J .
:;.v .
I o~! a tarsadalmi intczmenybe vala
<I < " ' t
ismetelt integracio tercmtl.maJd
. meg a PSZlC , I'
les e's szomatlkus 1armOl1la .
KrfzislClcktan
r 4. Velctlenszcru krizisek
------- -----_.---- ---- ~- ~ ... --.- --- - - -- ------ -- - -- -- .-. _.- ---

4.2. Az egzisztencicHis krizis Mc5ni t[zel'es /wnilJiln eg}'edli/ kereste meg a kerii/eti g}'erme/~'6ICti szolgdlatot, Ieerte, hogy f;
mOl.a dlla J."(ll? ott, ['CU'" vi""fk ilttertbe Elmese/te,hog)'
,..,j.:o) l. c sziilei mzndketten
. ' munleanellwllek,
'I f, ,.
nem
'k
Maslow~O ~1963: szi.ikscglet cll11clctc (cs mindcnnapi tapasztalataink) alapjan, ha az mdfa, l7lib(il is elnek. EnniL'al(~lUk sincs rendszeresen. 1701 Q)~YJa, hoi ~PJa zavm:la e a wm}'e
alapvcto IctfcJtctclck szcnvcdnek jc!cnt6s hianyt, minden cr6fcszftes a hclvzct ren- a1z;ljdrc5jciba, hog)' g}'fijtse hsszc a csiHeket, legyen mit elszlVl1luk. Kere~etl1le. IS ke!l, a~771t na-
dc;zcserc, j~any~l, a :lla?asab? szi.ikscgIctckrc val6 motivaei6 clha1vanyodik. Az ~gzisztcn gyon 1It61. Kel/ a penz borra, cO' ha nem keresett eleget, ,new t1l~ott uenm n~klk U111zvalot, meg-
'j. 57 1';1"1 cillandc5an reszeack iJ\'akran bcintalmazzak. Iskolaba nem mll7dlg megy e1, mert
ClalIs knZls, bar mertckc, sulyoss,iga Igcn nagy kulonbscgct mutat, sz,lmos okbal, eIet- ven ,. -, L " '.:o~' , d f, "
helyzctben letrejohct, cs orvosLisa ncm els6sorban a pszicho16gia, pszichizitria feladata. van, hogy 170,1,")'011 ,gyel1ge (az ehsegt(f/) , NCI71 birja fgy tovabb, szeretne rendc nyugo t com}'e-
A munkahely c1vcszftcsc utan al. cgyik lcggyakoribb provokatfv tenvczo a valla1kozas zetet.
dcficitcs mGkbdcsc, illctve teljcs esodje. Az anyagi krfzis lehet a csaJ~d mindcnnapjait
veszelycztcto, de al. csetek nagyobb reszcben a perspcktiva keri.ll vcszclybe. Raadasul a Az clerni kar, a katasztr6fahclyzet \'cszteseg~lmcnycklav~najat jelcnti. Anyagiak, biz-
'0' et scrtctlensc a tudata, onbi/alom 111ll1d-l11ll1d kntlkus helyzetbe kerulhet. Ha-
tarsadalmi status is megrendUl, amely kapcsolatok atrcndezodesevel, cJvcsztesevcl jar- tonsat>erz ,~t> " . , I k" l "
hat. Az anyagilag csodbe jutott probara teszi rokoni, barati, emberi viszonyJatait, szamft- sonl6keppen fgl' jar, aki rablas, esalas aldozataken~ elvesz,I~I. va~~nat, a, asat, a a~veta
hat--e a segftseg barmilyen formajara. Gyakran a kapesolatokban va16 esaladas is hOZZ,1- a 1hete'<:;i feltcteleit. Ebben a helyzetben az egZlsztenClahs knzls melle sorakozlk: az
met>'-6 ~ . b b I' b' I
ad6dik a remenyvesztcshez, fokozza a kilatastalansagerzest, a lehangoltsagot es a kiab- .. 't"kele's a saJ'at ertekiteletbe dontesekbe vetett hit, az em erek en va 0 Iza om
oner l: , L ' " d' I' "
randultsagot. jelentos megrendi.ilese, arnelyeket sLdyasbfthat az ovatlansag mlatt ren szennt meg evo
Tartas betegseg, baleset miatti kcresokeptelenseg cJsosorban a jovokepet teszi boruss,i, bGntudat is. d ,. "d
a hetkoznapokra meg Jehet fedczet, de a tav1atok mar nem biztonsagosak. Ezckben az A legsLdyosabb egziszteneialis krfzis a hajlcktalanna valas hell'zete,. Ga~ as,agl. ~so ,
esetckben a figyelem beszukul, szinte tbrvcnyszeru a lchangoltsag, a szorongas, az ideges hazassag folborulasa, csalas, alkoholizmus es meg szamos egyeb .ok mlatt I,S l~treJohet.
panaswk fellcpte. A legkiszolgaltatottabbak a gyerekek, akik passzfv elszenvedoi a hell'- Rendszerint a megel5zo negatfv esemenysorozat - a gyakran amugy sem.ele?seg~s n;eg-
zetnek. A ke!lo odafordulast, minosegi tbrodest nem kapjak meg, a tajekoztatas rendsze- kuzdCsi repertoart - tovabb gl'engftette. A szocialis tamogatas n;ellett I11mdlg szukseges
rint hianl'zik, emiatt sz,imos fclreertes ad6dhat. A esaladban tapasztalhat6 feszi.iltscgekct. psziches segitseg, hagy a helyzet ne valjek visszafordithatatlal;n,a. . ' ,
veszekcdcseket a gl'erekek sajat kudareukkent, ncm megfeleJo viselkedesiik kbvetkezme- Karunkban az egzisztcneia nemcsak .a letfclt~t~Ie~< meg~ete~)e!entl,.h~ne(m> s;atu~~
szimb61um is egyben. Komoll'abb <1nyagl, gazdas~lgl Vlsszaeses, valsag az o~er~ekelcst su
nl'ekent clhetik meg, onvadlasokkal, tcljesitmenyromlassal rcagalhatnak.
ll'osan gyengiti. Aki ennek feszi.iltsegct nem viselI, vagy nem tud szemben~z111 ~ ,helyzet-
A szenvcdcll'betcgseg miatti gazdasagi csod osszetett konfliktushell'zet. A szenvedell'-
beteg nemesak anl'agilag veszell'ezteti onmag,it es kornl'ezetet, hanem a esaladtagok tel, oll'an atmeneti szorongasaldas fele for~ulhat, an;ely a ~lclyzet r,omb?lo ~relet fokoz~
pszicl~.es ~gye?sLdy,it is rombolja, karas dinamikat provokalva. Az alkoholbeteg es a
za (alkohol, drag, egyeb fliggOscgek). Szegenl'nek, l<lS.z~lgalt.a~ottn.ak, raszm ulonak ,l~~
drogfuggo, mlvc! gl'akran mnesen "kepessegei birtoldban", fizikailag is veszell'es lehct ni kifejczetten megalaz6. A leg:U.lyosa~b ~set~en SZUI~,ld krlZlsbe.l,s t~rkol:~a: a :net>e.l~
(ego cigarettaval alszik el, sutoben felejti az etelt stb.). A tudat tiszta~agat ncm befolya- hetesi csod. Ferfiak ongyilkossagl esetcmel szamottcv? provoka~1\} ~enycz,o. E~r~ ~ ~a
gyar hagyamanyok modellt is nyujtanak: a dzsentn vIlagban ak! I11mdenet elveszlktte,
sol6 fUggosegek kbzul a jatekszenvede1l' kbvetkezteben a leggyakaribb a gazdasagi val-
sag, arnely az ad6ssagok miatt - alkalmasint - a tagabb esaladot is erintheti. annak kotelessege volt becsuletbOl vegeznit: magaval.

30. tab/azal. Az egzi5ztcneid1is krfzis okai

4.3. Teljesitmeny- es karricrkrizisel{
A kulonbozo szerepekhez kapesol6d6 szemelyes motivaci6k, ki:ivetelmcny~l~',ertckekes
munka, munkahely elveszitese
vallalkozas deficites mukbdese, csodbe jutasa . , 1"1 I ' " h d, onak az cgy-cay pOZlClOhoz tarto-
normak, valarnmt a tarsszerep 0 < e V<1raSal meg a e r ., ,. b .

z6 pillanatnyi es hosszabb id6tartarnot fe!,blcIO t~ljcsftn;cnyt. ,Egy ;elal~~1~~10Z:. l~,g:e~ae~

tart6s betegseg, kercsokeptelenseg
szenvedell'betegseg (drag-, alkohoJ-, jatekszenvedely)
adminisztratfv iigy elintezese vagy jelentos vlZSgaTa ~alo felkesz~d.cs, h~IOl~b~zo ~ze ati-
szenvedelybeteg a esaladban
Iyek nla'skcpp viszonl'ulnak. Me! uhgyanazon ember IS - az aktualIs pSZlehcs cs szorr; .
elcmi kar, katasztr6fa (arviz, foldrenges, t(izeset) aldozata r " I 'alo VI-
kus allapotanak mcgfelcl5en - eHero megoldasokat mutathat. A t.e Jesltmenny~ \Ie .
u c

rablas, esalas aldozata , ., I d 't 'sko]al es tarsadalml karnert,

hajlektalanna v,llas swnl' meghatarozza a slkeresseget vagl' a m areossag a , az I ,
az i:inertekeh~st, a megclcgedettseget. . , . , a-
Feladatok megoldasa, a tanu1as egyeseknck oromot nYLI!t:,elvezettcl v~g~I1<" n;lg m _
soknak kellemctJen, kote1ezo, nchez id6toltest jelcnt. A szulm model1ek ~s dvaras~k t~
lajan alapoz6dik meg a tanulassal, te1jesitcsse1 val6 kapesolat jcll,cge. AI~I gl'crmek~<ora~
ban azt tapas7~talta, hogy sZlilei szfvcsen vegzik munkajukat, mcselnck rola, otthon IS be
40 Maslow, A. H. (1963): Towards a Psychology of Being. Van Nostrand.
Krfzislelektan
- " ' "I'ti tarsadalmakban ki.ilonosen fontos er-
A teljesltmcny, az odaado munkavegz~s a )0 ~ 'I' 1 Inind a karrier tckinteteben, an-
'C

Ie tudnak feledkezni egy-egy tevekenysegbe, utanajarnak annak, ami crdckli 6ket, aram- , , 'd crzlsztenCla ISdl , < . , E
mel segftcnck a tanulasban, crdekl6d6ek, nyitottak cs kfvinesiak, az 6ri<lsi el6nnyel in- t ek . Aki elobbrc. szcrctne Jutl1l mm eb
Ik" I' ~ " t idobcn energla an,
"b motivaeioban egyarant. z
<. , , 'h
dul a tanulmanyi sikeresseget illet6en, na k bizonvital1la

kell e ote eZdtsege ,
, f I II
I'
" , repe, - gya <Ian
,I Sl'llyos _ konfliktusmt Idez e-
, -
a macranelcti szerepck cs a og a <azasl sze 'I ~ "Iet olta'ra' n valc aldozas a masd< tcI)e-
A motivaei6 a legkevesbc sz6beli unszo1<\ssal teremthct6 meg, sold,al inldbb minta- b I'd k 'I I I a egyl <tcfU
ti clo, Kulbnosen esa a 050 'na " a 10 ~ z,
<. , '
I'" / t tolt munkci)' aval Cs valamennYlt Pl-
adassal, Cs kgf6kcppen c1ismcr6 visszajclzesekkel, sikercsseggcl. A siker sikert szuJ, a ku- , ., d ' -j etl Alo tlz-t1zen \ct ora 'I' 'b
sitmenvknz lset ere menyez 1 , , . ' ~" V d' szerepciben, A munka Vl aga an
dare meg kgink<ibb kudarcot. Sajnos regi6nkban a negativ iskoJai cs esalidi visszajeJzc- . 'I c, tud )'01 tel)eslteJ1l ,-sa a I k 'I
henesseI, alvassa , az nc;11 , " 0 ' I'dban ossze"yujtott kudarco to.
sek sokszorosai a pozitivoknak. Az onertckclcs, bnbizalom, a megkLizdesi strategiak szin-
megszcrzett onbiz,alom ,C:slker ,elvcr~tl;~cl~t~l~~i~alom problcmak, alkalmazl~odasi ne-
vonala, a vonatkoztatasi esoport normai es tcrmeszetesen a sajat elvarasok, am bieiok (fe-
Szemelyes tula)donsagok, mmt pe, I' 'Ihatnak tel)'esitmeny-konfllktusokat.
lettes en) is jelcnt6scn alakftjak a tdjcsitmenyt. 'I J I's' hianvossacro, IS genera b d 'I
hezsegek, konfll dus ,eze e I, -, bclkulozhetctlcn tulajdonsag. Nem sza a tu so-
A munka vilagaban a tanulekonysag n , A I' olvabb oncrtekelcsi zavarok az al-
Teljesftmenykrfzisnek ncvczzuk, ha a foglalkoz<lsi szerep rncgval6sitisa tartosan nem eri t 1 nsagot me lT mutatl1l, 1 'h' ,
el a szerepkuldoK, illctve az cgyen elvirasainak szfnvonalat, bc1s6 vagy hi Iso, nem kbny-
'b'
kat kerdezl1l, a lZOl;y,a a, 'I I ,Om J
h t'l Az uj fcladatoktol val6 szorongas, a G Iva-
,

kalmatlansag, a lassusag latszatat ,e tIe 1 ~',,'I'~ I~'be szerenescs munkakbri.ilmcnyekkel

nyen feloldhat6 frusztraciot credmcnyczvc, A teljesitmcnykrizis szimos tenyez6 hatasara ok kcrttlcse, a gbrcsbsseg, a ruga l mat ansa b \t. \ 0
letrcjohet. Lehet, hogy az adott fcIadathoz, a kovctdmenyckhez, elvarasokhoz a keszsegek ~gyutt hamar teljesitmcnyproblemakba torkollhatnak,
es kepessegek, vagy aldr a kcpzettseg es a tudas nem elcgend6ek, Motivaei6s problemak is
meghuzodhatnak a haJterben, peldaul hianyzo pozitiv visszajelzesek, meltanytalan kere- megjelenesi fOrm,1!
3 1. ta'b"laze11 ' A telj'csitmeny/karrierkrizis
'
set, el6remenetcl hianya, elegedetIcnseg a munkakbrulmenyekkel, a feladat delegalasaval.
Nem pusztan gyermekkorban, de felnottcknel is megjclenhet a hatalommal val6 op- ' 'I Idal-cok (bukJsok megnYltlt tanulmanyi ido, fclbehagyas)
tanU ImanYl ( l <. ,
pozfcio, eIlen,ilJas a vezetesnek, lazadas, dae ilyen formaban, Barmilyen egyeb cIcthely- elbocsatas, munkanelkuliseg
zeti nehezseg, clctszakaszvaltas, maganeleti valsag (vaJas, hal<ileset) kivalthatja a teJjesit- sorozatos munkahclyi kudarcok
meny jelent6s romlasat. Gycrckkorban, pubcrtaskorban, sot meg az egyetcmista korosz- tulhajszoltsag, munkahelyi stressz , " I ", ". " be)
talyna! is ez tipikus, dc fcln6tteknel scm ritka, bar sokan az intim szfcra konfliktusait cp- ' ' !Jel'l!eszkedesi zavar (hlerarchlaba, <ozosseg
alka Imaz k 0 d aSI,
pen a munkaba ternetkczessel igyekcznek kompenzalni, munkahelyi pszichotcrror ,
karricr es maganclct konfllktusa
Tamas kozepuezetokent dolgozott egy mliitinacionalis et'1:,'71il, Kiesit kenyszeres, tillsagosan _ szerepegyeztetesi problemak
predz mlmkastfilisa miatt napi 10-] ] drakat is bent tultott, mcgsem volt sohasem biztos ahban, - ertck- es 'normakontliktusok
minden rendbcn alalel/I-e. Szorongasai !,')'omorpanaszokban, dIlanddfc,ziiitsl!../{crzesben tald.itak - munkaalkoholizmus , , ,
kiutat. 0Ionoke laza, konnyed szerepetjatszott, sohascmjl'ie::.te vissza, mit is gondal e!:,')l-el:,ryfel- "t tos tirsadalmi inaktlvltas -" N')
- atmenetll ar " I hI' ti okok alkohol-, drogtuggoseg
adat megoldasar61, ell!../{edett-e, Nemigen ertettek egymast Tamast idegesftette az ijsszevisszasal~, <.
lefele mobilitas (alkalmatlansag, e et ,e yze ,
a leapkudas, es keveselite az informaeidkat, a beavatuttsa,/{ot, lei;fokl!ppen a megerosfto, SZOWI1- testi vagy psziches betcgseg, rokkantsag
Ijascsokkento visszajelzesek hidnyoztak,
kicgettseg , .. k' )
Pr6bdlta jelezni eszreviteIeit, sikerteleniil, javasoltrz, nezzik at rz feladatokat, szabFwak " t a ta's (akar
nyugd IJaz <.'l'cnyszer-, akar on entes
'Iatriridoket, de fonoke trcfdsan elhessegette, Tamas indulatus ldt, es egy tel(fonbeszelgetis soran
(emenyen, esomagoIds nelkiil kozoite leszUt6 uelemenyet, Megfagyutt koriiliJtte a leueKo, ami esak
'bkozta feszi1ltseget, tovcibb j"ryengftette fCkJeit, 4.3.1. A' munkahelyi stressz ," '
Otthon6.ban vagy panaszkudott, uagy uagdalkozott, munkahelyen sirtett arecal jcirkcilt) a leg-
zuksegesebbeket tette esak meg, karijriimmelnezte, hugy boidogilinak nclkiile a tiJbbiek, Ami/wr . "Iense szamos teljcsitmenyvalsag cs egeszseg~gyl
A munkahelyi stressz egyre gyakor~bb'JJc I gl'I/ohol- avo'gyszerfogyvasztas, droghasznalat,
onoke falajanlutta, hoby kiizos megegyczisse!, szip uigkicIeL;;itissci uciljanak el litjaik, ncm eso- , " t I 1erte ,te en a , , bJ ,J I d k
Problema (szorongasos tune e <. n . I' 'b 11tlZ6dik mca. A munkafe a ato'
/alkozott, de onbizalma darabokra szakadt, . mat1 'k b~tegscaek) 1attere en - b ' J d'I '
cveszavar, pszlchoszo us " 'I b J ", produktivitast gatlo szorongas a ,a a yoz-
megfelel6 ellatasat a rendszeresen )C ent <cz,ol' a , Ile11zo"I'bo':l mint a munkakorulmenyek-
A kbrulmenyckhez, fcladathoz, intczmcnyi kulturahoz nem megfclelo munkastilus 'll 10 szcmc yes Je I II I
hat)'a F.ppugy eredhet a mun I<ava a
)1,
fl'l' kbol A munkaval, munkahe ye,
vagy diaknal tanulasi stilus) szintcn konniktusforras Ichet, meg az cgycbkcnt rnagas . , ' 'b'l gy a szerepkon 1,tUSO ' d' IO - b-
b6l a szankeionalas stJlusa 0 va k' ~I; ttelen kepzettscg, az alkalmazko as p' ,
lintu motivaei6k, a tcljcsites igcnyc mcllett is. E krizisek jeicnt6s okait kepezik az ertek- ' 1 stresszt fo ozza az c eg l
." 1 lzde
tel)'esitmcnnyel kapeso atos ,,' 'I" t I olforn1izmus az aJaesony SZll1tu meg <l -
s norrnakontliktusok, amikor pcJdaul a vezeto olyan dolgokat var el, amelyek ncm .. b' I
!ematikussaga, az on lza om : Jl <. htan V a tu zot
'T < I' h' _ vagy szomatikus egyensu yzavar ok .
' 'I
sszeegyeztcthctoek az iIIet6 alapelveivcl. Legsulyosabb esetbcn nemcsak a szokasokkal si keszseg, a szoeialis ligyctlenseg, az aktua IS pszle c::>
agya szemelycs erkoicesel i.itkozik, hanem a jogi normakkal scm szinkronizal a fcladat.
 Krizlslclcktan
--~---_._--- ..------- .. _----- ----------------------------------------------------.--------------------------- ... _---------._--------_._----._----------- r .. - -~--~ .. -- --- -~ .-~ - - -- --- ---- .. - ---. - --. --- _. ---- --._- - -.-
A korunkra jcllcmzo magas clvarasok, az id6hiany miatti szcrepzavarok, a teljcsft- 4.].3 A munkahelyi pszichoterror
menyccntrikussag tlilhajo'zo!to'dgot crcdmcnyezhct. Ennek jcllemzoi: ingcrlckenyscg, al-
vaszavar, beszukiilt fesziiltscgturcs, nagyfoku crzclmi cs hangulati ingadozas, laza men-
talis kontrollfunkci6k, krcmikus faradtsag szindr6ma, dcpendencia problcm~ik (alkohol-, A munkahel1'l !)szlchotcrror ,(mobbm~) ~<ontliktusfojyamat. Inzultusok, zaklatasok 50-
.. 41 ' . munkavallal6k, iHetve alkalmazottak cs veze-

drog-, cves-, vasarlas-, jatekszcnvcdely), pszichoszomatikus tlinctkCpzcs. A tu]zott igeny- t6k kazott za)lo, ?osszan ,tarto, destr,uktlv. I ' tunctek vagy megbetegeMsek, akar krizis-
razata kovetkezteb~n ~z ~nn~e:tekncl,pszlC ~~S.lhet A pszichaterror jelcnscge nem Pl.lSZ-
bevctel sajnalatos k6vetkezmcnye Ichet a korai kicges.
A rosszuI definialt munkafeladatok vagy munkakdr, a jutalmaz~b, bi.intetes atLit- helyzet Iephet fe~'ho:le:tekelcsukltart~lslanpOs~~~bef~lyaSOlja, hanem a munkavcgzcs hate-
hatatlansaga, a hierarchiaban val6 tajekoz6das zavara, a komforterzest akad,ilyoz6 ' . ~g\Ten I,SZIC es es szomatl (LIS a a "I .. d' ,. I"
tan az \,;) I' 'icttseoct a munkaszervezet mll <0 eset IS e on1'-
kon1'sagat, az ujitokeszstcgct, ~ mjcgc egel aheOl1'i ~tresszt egyik komol1' oka a tluktuaci6-
t "
munkakori.ilmenyek mind stresszorokkcnt visclkedhetn..:k, Gyakori oka a fokozott
"I ' ' t' Nag\Tfok xm nove I a mun l<'c .. , '" ,
1. , ~ J.
szorongaskc'szsegnek a teljesftmeny ertekelesenek hianya, illetve esetlcgessege. A gyen-
tclenu
k N renngat-europal . t anI.
' I<. szenn
kutataso 1 mkav'iIlal6k
< < 3-4l),6-a slenvcd cttol
1 1a Iproblema-
gc te!jesftmeny rcndszerint visszajdzcst provokal, de a j6 eredmenyek aJig, Ha pusz- ."

tan a jutalmazasi rendszerben a konkrct teljcsftmcnyt61 idoben tavol crtckel6dik a na.hazal

tol, y1.: vlzsga
<. '1 at'0k a t'eJ'lett ipari
< or,zaook6hoz
- 0 hasonJ6 gyakonsagot esz e te <..
munka, az alanl' bizonytalanna valhat, l11otivaci6i gyengulhetnek, szorongaskeszsegc
fokoz6dhat.
Olga vezet{jheIIYle~tesktl~l:td()II~).!(:~oetlt ;~t::~;:~~~fl;~~~~~l~~~()~I~J~~~~~l s~:~1~:~~a;~:~1:':~:~C;;;~gl~;:
., k 'olatot a al(/tott d ~zu (\/\ ) 6J l'
Inert'apc~
A hierarchiahoz, a kovete]l11cnyekhez val6 alkalmazkodasi zavarok sajatos forl11a- 6J I I '/ 'tl
ja a tulalkalmazkodrio'. A szaball'ok iranti odaadas, a l11egfelclni akaras eszkoz helyett ]0 ..
prl'dzen kovette .
a)ogsza ba'Iyo,t- vdlt07ri,rit
_., {rta ml'''10 a szakmai terveket, atta e a lQ a an
cella valik, amely akadalyozza a hatekonysagot, g,holja a rugalmassagot, a valtozasra adminio'ztratfv
val6 gyors reagaJast. Vj feladatok, vclltozasok cseten novekszik a feszliltsegcrzes, a 7'k .feladatokat.
k H k d6dtek ami'k'or k.... ,. . , 4a ~L eO'\'
'ozOSen)all !oJ
tovribbkcp7c'Irl'
\ ~ -,
es Olga rendsze- L, ,

A kon! 1 'ruso a \ or ez " .. ' ........kr "7'''' dol"watait megdico'ertek. Levaltottak a

resenjobban te!ies{tett, ml11tfonokc, Oto/"Io : u~-\~I~e~odtttt'ji. (,,~p-ort;'riban~ Nern bcszelhetctt negy-
J
hangu!ati Jabilitas, il11pulzfv zavarok, fligg6segi problemak lcphetnek fel. A munka-
Th I '. 'r "I '. nap ml11t nap e enor/zm \"" I'. , .
vezetko.e yett_e~;~t~~/ :~rdore vontrik dijntcseit. Al7likor clcsl?n elmondta a v~/emer?'c~Jl's'Yeln:I'
helyi szolgai fegyclmezcttscg cs kcszsegesscg a maganelctben despotizmusba fordul-
hat at.
szl'm ozt a Sdl,O N. f'l It tal' FOl1ol'l' azt ja vaso Ita, prilyazzon allasokat mas-
vel riogattrik, eo' sok kolll'gano)c :: ~~, Ote u,,, O~~ , '~/abiIisabbd vrilt, hangulata mclypontra
, ,

hoi, "mert alkalmas lennl' vezeto s.::treprt. loa (:g;~ .. '1111a Idn'lC'nuedes volt bemen-
4,32. A mzmkaalkoholizmus
keru/t, feszults~lieit otthonriban m/a~r 1~:~1Ieze:.1Iko~1t~O~!~!~~,O~~;;d~o'ak ~ ~')';rckek k(jz(jtt erezte j()l
nil' az 6vodriba, elulsl'/me) hog)' a Ii; .Id) IW/\ lO.::za. \ , - . L,

A munkaalkoholizmus soran sajatos fuggoseg alakul ki a munkavaJ szemben. Enyhe es magrit, de biztol15rigban ott sem.
el6nyos esetckben a te!jesftmeny nem scrlil, csak a mag,inclet, a csalad, az emberi kap-
, ,.. I ll' 'I- kazott is de az is el6fordul, hogy cgy
csolatok valnak kontliktusokkal t(izdcltekkc, vaIsagot vagy izolal6dast ercdmenyezve, A munkahel1'i 1elki tcr:or. Ictr.e~ohet <'0 e1~ "I' t~sltasait fokozatosan lchetct-
Sok kreativ ember, tud6s, m(ivcsz dolgozott mcgsza!lottan, alte bele minden f,ljdalmat, csa1'at a fOnoket nem tekmtJ legltm1TIek'dnegllga }tanae~n1.ylv<a'lsa'got 'provokal6 formaja a
crzelmet alkotasi foll'amataba,
latvanyosan'~k'
. '" "I .. d ~ et En1'he e te Jesl 1 < ,
Ie nne teszl vezetol
mobbinonak az is, hamu <.0 .\,;s, "
va1akl \,; adatot
nem <Ip foj < , vagv. kcpzettsegehez kepest
Elonytelen esetben egyfajta kenyszeresseg malja el a tcvckenyseget. Csak a munkavcg-
zes keretci kozott erzi jol magat az i!leto, tu!zottan involva16dik, garcsossc valik, nehe- megalaz6 tevekenyseget kell ellatnia.
zen fejezi be a munkat. Egyre bizonytalanabba valhat a szabad tarsas kapcsolatokban,
mikozben l11agabiztos a munkaj,lban. Termeszetes, hogy kerulni igyekszik az anbizalom-
rombol6 szerepcket es helyzeteket. A pihcnes megszokott formai fcszi.i1tte teszik (hetvc- 43,4. A kiegettseg mint teljesftmeny1crfzis
ge, szabadsag), hogy ezt faloldja, a szabadid6 egy reszet is a szamara mcgnyugtato mun-
katevekenyseggel tolti.
A burnout o'zindr6ma (Frcudel~berg.c~, - \'"
41 1974) az eg1'ik Icgnchezebbcn kezeJheto, lcgve-
' t 'tos crzelmi megterheJcsck, stresz-
A kornyezet nem feltetlcnLiI reagal mindczckre toleransan, a kontliktusok sorozata szel1'esebb teljcsitmeny-, karnerkrlZls. A 'I~gettseg all "1' 1111'nt a monot6nia. Remeny-
meg inkabb a fcladatok biztonsagos vilaga feIC tereli az egyre maganyosabb mllnkam,l- ' 'fi I 'jh' Itsa o ugyanuoy provo <'.1 Ja, < . ,
szek ka1'csan le1' e, a tu a)szo to: , , t;l 1 I eszitesc csokkent produktivltas, ne-
niast. A szcmclyiscg mcrevebb lesz, elszfntelcncdik. Az el6nytelcn valtozasok a teljesft- tdenseg, kimeruJtscg, ink~n:?ete,ncl~erbzes, ::k?l<',e v ~mocio'nalis kiliriiltseg tartoznak a
meny l11inosegct, a kreativitast mar nem segftik, az Lljft6kcszscget meg kifejezetten ront- gativ onertekelCs, az empatlas kcszseg eszu u ese, t:
jak. A teljcsftcs megszallottja, paradox m6don, a tcljesftmcnykrfzis aldozatava valhat. Ieggyakoribb tunetek koze,
Raadasul a hatterkapcsolatok kii.iresedcse miatt veszelyesen egyedi.il, t<.lmogato karnye-
zet nelkiil maradhat.
~--------------- k I-ll. Munkai.igyi Szemle.
41 Kallcsek, Gy.- SImOI1" !J (1996)'. Pszichoterror a l11unkahclye ell.

42 2-3. sz. . . H "J

Freudenbelgel, (19~1). St'lff burnout. Journal 0 fS (lela
I...., . I Issu es::lO
,_ ,_1':;9-16';. p,

126

127
 KrizislClcktan
4. Vclctlcnszcru krizisck

.. Kezdetben ~egit6 foglalkozasuak problcmainak vcltck, de az ut6bbi evekben egyre

t~bb munk~korben ~apasztal~at6., A tcljesitmenyt komolyan vcszelyeztcti, sulyos sta- 33. tcibfQza I. A burnout szakaszai

dlUm~an m~r nem vlssza;ordlthato folyamat. Feltehct6en a megnyult munkaid6, a tul- 1. Kezdeti lelkcsedes (irrcalis, idcalisztikus elvarasok, tt'dazonosul<ls)
terheles, a slkcr elmaradasa, az eredmcnyek hianya miatt szaporodik es crinti a fiatal
2. Realizmus es egyensulytcrcmtcsi kiserlctek
munka,v~~l~16kat. is. V~szclycztete~tek minden olyan pozfci6t betolt6k, ahol nagy a 3. Stagnalas es kiabrandulas
f~u.sztra~1O es az cr~elI-r:l megterheles, hianyoznak a teljesitmcny mcresenek objektiv kri- 4. Frusztracio cs szkepszis (megkcrd6jclez6dik a hivatas hatckonysaga)
tenumal vagy a vlsszaJc!zes, tul hosszu a munkaido, csetleg bizonytalan a drsadalmi
presztizse is a feladatnak. 5. Apatia (a kihfvasok kerulCse, az crofcszftesek minimalizalasa)
43
Maslach ertelmezescben a kiegcs tartosan fennallo crzelmi es interpcrszonalis stresszr.
valo reakciO. Harom fO tunete: az crzclmi kimerUles, az e!szemelytelenedes (az illetot ma~
A burnout a hivatils deprcsszi6ja, a valodi deprcsszio ossze: tlin.ctcvcl ~s k(ivctke~mcnyc
nem erintik ~~g,n;asok problemai, kozonyosse vilik) cs a teljesftmcny kifejezett csokkenc-
. I. Leahatekonyabb terapiaja a megelozes. A munkaval, ugyfcllel, khensscl valo azono-
se ennek realIzalasaval. A provokatfv tcnyezok kozott szerepel a tulzott lclkescdessel irrca-
lis celokkal valo foglalkozasi kezdet, az ugynevezett "segfto szindroma" (Schmidbauer,
~~];is e~
tavolsagtartas finom beallitasa, a megklizdCsi strat~gi~kfcjlesztese: a tulzott in-
volvalodas kerulcse, valamint a vcd6, a terheket megosztam kepcs team mmd a prcven-
1977), amcly a csal6dasok, elCgtclcn megbecsliltscg miatt hamar atcsaphat az erzelrnek visz~
'0 cszkozei lehetnek. Sulvosabb burnout csetcn a palyacIhagyas a mcgoldas. llycnkor
s~avona,sa~a, :asultsi~.~xl. (PCld~ul ~iatal p~d?g6g~soknat,.akik ~cm szarnoltak a fegye!me- ~losszabb pihenok, atmcn~ti
tcrlilctvaJtasok mar nem orvosoljak az crzclmi ig~l:yb~ve
zes nehezscgelvel, a dlakok kozonyevcl.) Klvalthatja a tartos a]uhnformaltsag, a kiszamftha-
het6seg lecsokkeneset, llj szakterl.iJcten a tanulsagok Icvonasilval lehct rcgeneralodm.
tatlansag, a tU.I.terhel~s, a monotonia, a visszajclzcsek hianya, az elismercs esetlcgessege, a
rossz rn~n,~(akorulrncnyek, a terhcleshez h.'pest alacsony jovedelem, megbeCSliltseg.
A segl~o fogla~I.~ozasuak a r~agy erzelmi igenybevctet cs az alacsony tarsadalmi prcsl-
4.3.5. Tanacsadas teUesztmeny- es karrierkrfzisnel
f

tlzS, szerenyebb Jov~de}~m ITII.au veszCIyeztetcttebbck. (A klicns elismeresc gyakran el-

m,arad) Sok fi~t~:t IS ennt, hl~ze,n ~ p~lyakcldCs korunkban nagy erOfeszitcseket, veg
Karriertores, teljesftmcny problema eseten a tanacsadast meg~16zi ~ hclyzct, ~1 lcl:etscges
n,elkuI~ munkaldot, magas motlvaCJOt var. A sok strcssz es tulhajszaltsag atcsaphat korai
fasultsagba. okok a dinamikai CS kontextualis tcnyez6k foltcrkepezcse. Mmt mmden egyeb korfolya-
mat ~seten, diagnozis nclklil alig van valoszin(iscge a taIa\() CS sikercs te~a?ias .be~1V.atk~
32. t6b16zat. A burnout provokatfv tenyezOi zasnak. A leggyakrabban rnotiv,ki6s problclmik huzodnak ~11~g a t~nulasl, tclJ~sltesl, fr-
gyelemzavarok mogott. A problema atkeretezese, ha n~m IS Jcle,n~1 ~ megoldast, d~ az
s~k a frusztracio, nagy az emociona:Iis megterheles onbizalmat tamogathatja, uj lehetosegeket vethct fel. Bellleszkedesl, tarsas kapcso~atl za-
tulzatt elvarasok, irrdlis cdok varok is jelentke~hetnek teljesitmeny-elakadasok formajaban. Szinten .na~on tlPlk.u:,
a teljesitmeny mercsenek hianyoznak a kriteriumai hogy onertckelesi zavar huzodik meg a jetenseg mogott, es felel nagymcrtekbcn a knzls
alacsony jovedelcm, elegtelen megbecsuItscg bekovetkezcsecrt. .
hosszu munkaid6, monotonia Speci;His csetekben, a fokozott iskolai, munk~hclyi s~r~ssz.ncl, a teljesi:cshe~ kapcsol,o-
visszajelzesek, elismercs hianya do, azt akadalyozo szorongasnal, a kenyszeres tultcljcsltesnet a szoron.gas ~k~asa .r~ellctt
biz~nytalan tarsadalmi presztfzs (irnproduktfv szfera) szinten elkerlilhetetlen a kivalto tcnyczok dinamikai e!emzcse, al okl terapl~ klsel:lct:.
a khensek megbecsulesc kcrdcses Gyakran az oncrtekeles javutasaval csokkent a kifele valo gorcsos .n;.egfel.e~t1l akar~s, e,s
a karrier lehetosege korIatozatt javult a teljesitmeny, amety tovabb erosftheti az bnbizalmat. A seglto POZltlV vIsszaJelze-
seivel elindithatja ezt a folyamatot. . ..,... .
A munkahetyi pszichoterror sajnos egyre gyakonbb tortencsell1~l a hclyzct kompl,ex
A kiegett;c?" a k~zdeti lelkesedcst CS tulazonosulast felvalto megtorpanilssal folytatodik.
elemzese es ennek tlikrcben a beavatkozasi strategiak klicnsscl valo megfogalmaztat~sa
A fr~sztraclo faZISaban ~e.gkerd?jelezodik a hivatas, a munka ertelme, a cclok ujrafogal-
Iehet az elso Icpes. A megkiizdesi repertoar szfnvonalanak cs hatckonysaganak e;-r:e1,cse
mellett erdemes vcgiggondoltatni az alannyal, van-e escly a hclyzct n~cgforclttasara.
maz~sa ~~~ megs~mm~sul~se tortenhet meg. Aki j6 kerdeseket tesz fel, es ta1<l1 rajuk
l:negfelelo valaszt, I~t meg ~Is:z.afordulhat. Szerencsetlcn esetbcn az apatia, a kiurultseg
Amennyiben igen, ez lehet a lcgnagyobb gyozelcm CS elegtctcl, cllcnk,ezo esetbcn l:en~
~lIapota nem pusztan a teljesltesben, de a szemelyes ertelmes ceIok megfogalmazasaban erdemes tartosan benne maradni destruktfv folyamatokban. A szemelyes megoldas?"
mindig szcrencscsebbek, mint az intczmcnyesek (felcttest bevonni, j?gi ~ikra tercln~ ~1
IS akadalyozza az illet6t.
kerdest). Siker eseten az lij stratcgiak becpl.ilnek a szemelyiscgbe, az on blzalom stabJll-
------------- zal6dik. . .i Of

43 Maslach, C. (1976): Burned-ollt. Human Behavior, 5. A kieaettscg veszclycncl a mege16zcs, a megfclct6 szemelyes es intczmenyes vel 0 111-
tezkedes~k (team megbeszelesek, szupervizio, tehcrmentesftcs, crzclmi terhek fcldolgo-

129
Krizislclcktan r 4. Vclctlenszeril krfzisek

zjsa, tovabbkcpzcs, trcning), a munkatcrulct-valt<is, illctw az ellcnpontozas lehctnek a 4.4.1. A hcizassdg stabilitdsa
legcredmcnycscbb mcgoldasok, Amcnnyibcn hilonboz6 tfPllSU crzdmi cs intcllcktua-
lis~erhclCs eri az illct6t, kisebb a valoszfnuscge a burnout kifcjlodesenck, Sulyosabb csct- A boldoo- esaladok mind hasonloak egymashoz, minden b?ldowalan esalad, a m~ga
bCT. esak az atmcncti vagy tartos Inunkatcri.llet-v,lltas hozhat megold,lst. Kicgctt segftok ~6djan a~,"44 Egy hazassag harmoniajat nehez kfvi.iIral meg[telm, N,em, pusz:an a~ert,
- sajnos - tabbet artanak, mint tarnogatnak, antlldatlanul is dcstruktfv folyal~atok din- mert a vizsgal6 ertckrendje torzitja a megfigyclest, hanem melt mllldcnki ?saJat nOl ma-
dft6i Ichetnck. , ')'a szerl'llt boldoo- va~' boldo"talan elegedett vagy cIegcdetlen egy parkapesolattal.
tJva < b b. b ' " " f" ' f "It'
aJ ' e-~ndes" h,lzasparok ahol az c!egans nyugalom mogott 10Jtogato a CSZl1 seg.
Vann '" o C , 'I '1' f " fi I ' "I
Vannak olaszos temperamcntummal es clecibclszaml~al kommunl <a 0 leI' la ( es ,no <,
4.4, A valasi krizis akl'k n11n 'd eze J< elleJ1e'r c; stabl'I11al'
o
< , ,
cs meo-fcIel6nek
b , ,erZlk kapesolatl1kat,
' , , '. ' BJZ(myos
' , .' tenye-
.'.
"k 0 I"te va"V Ineg nem lete utalhat egy hazassag stabJlltasala vagy 1I1stablhtasala,
zO meg bJ kulonbozo szakaszai vannak. A kulonbo2O
. h'c s' anal-
C ".. ""d " I I '''I 'I
1 osza (Q <seru e (cnysc-
'
~ hazassag vagy a tart6s egyuttClcs vegleges feJbomlasa az egyik leggyakoribb magan- b
Egy azas.a [' ' A 1~rn-O"1'''J'eI1\!cbbek a kezeletelc J d' 'd'" I' E' I'
clcti valsag, Az crintett esaJadok egyel1Sltlyat hosszu idore fclkavarja. gyakran marad- ge nem cgylorma, eSl C;, J , . . az aIkalmaz ." (Q as 1 osza <a, .zt at-
" '"
v,lnytunetckkel gy6gyul, szamos psziehes mcgbetegedcs provokativ tcnyezojc Jehet. 'k ' I' hOO'\I az clsa ket evben a leggyakoribb a veiIas, Ezt kovetoen az 5-9 ev ko-
SZI.. "d"Igazo m, ; bJ , az" " ' - I" '''1' J .. I fl't
ZoUI 1 osza I<scru "le'JTe11V fcltehet6en elso bo-yermek szulcteoe <01 U 1sza <asz <on 1 <tu-
Co

A valas hosszadaJmas folyamat. A szakitas, az clkbltozes fontolgateisatoJ egeszen a fe- , " , .. 'I
, . J 't ~ d~zo"deseinek - gyakran nem szerenescs - megoldasa vegett, Kesobb az c ct-
}J

lek fij helyzetukhoz val6 aJkaJmazkodasaig tart, bclcertve a gyerekck egyel1SlJlyanak sama<, a rc;n C
helyreallftasat is. kozep idoszaka, majd a gyerekek kamaszkora, amely gyakran egybeesl <a <Ima <tenum-
A hazassag intezmenye vaJsagban van, amelyet ket adat is igazolni latszik, Egyreszt mal vcszclyezteti a hazassag alI6kepesseget.
az ut6bbi iddben draszti kusan leesokkent a hazass,lgkotcsek szama, Az 1990-es evek cle-
jCI' a 25-29 eves fcrfiak kaze! ketharmada es a nok haromnegyede volt hazas, ma a fer-
fia:< egyharmada, a noknek pedig esak valamivcl tobb mint fclc az (KSH, 20(2), Mas-
reszt jcJent6sebben megemelkedett a valasok szama: 1990-ben ezer hazassagkotesre 375
viLis jlltOtt, 2000-ben ezer hazassagkotesre meir 499, tehat a hazassagok fele valassal
vegzodik. Mindez megnovelte az egyedlilalI6k es a gyennekuket egyeduI nevelok, vala-
mL1t az clettarsi kapesolatban clok populaci6n bellili aranyM is, Megnatt az elsa hazas-
sag-kotesi cletkor, csakkent a hcizassag intezmenyebe vetett bizalom, Ugyanakkor a koz-
gondolkodas is sokat valtozott: mfg a hetvenes evekben a valast a devianeiak kozott em-
Ifteitek, a kOlosseg normaja a valasztott partner melletti kitarteist prefcralta, ma - bar
szcrcncsere meg nem erdem - termeszetes, megszokott dolog egy hazassag folbontasa.
A hangsuly inkabb a kulturalt, megegyezni kepes, a gyerekek erdekeit szem elatt tart6
folyamatra kertilt.
Mindez e!onyteleniil befolyasolja a heizassagok kont1iktuskezelCset, a vaIsagaikkal
va]6 megkuzdesek erOfeszfteseit. Szociol6giai paradoxon, hogy a valas legfObb oka: a va-
las jogi, erkolcsi lchetosege. Termeszetesen senld sem tartanc1 elOnyosnek, ha rettenetes
kapcsolatokban keJlene a paroknak egyutt maradniuk, de az sem szerencses, hogy mar
a haza~sagkateskor ott lappang a fejckben a gondolat, ,.ha nem sikeri.il.lcgfcljcbb elva-
10k", (Eletteirsi kapcsolatokban ez rendszerint meg gyakoribb kiutat jelcnt6 fantazia, hi-
sz~n meg a jogi procedurat scm kell vegigszenvedni,) A eivilizalt vilagban a huszadik
'I I I' I"
" "
F~ntos, ki milyen szemelyiseggeI. erettseggel, varakozassa} m~iul egy haza:s~g~)~l:. AI~[
meir va16ban felnott, sZlileirol1cvalt, nagyobb az escIye ~artos parkapeso~at eplte,Sel e, ~e~
nyeges, hogy a hazastars, az uj esalad iranti I~jaIiteis, er6s~b~ }egyen, n~l~_t ,a ~zar~l~aza:,~
csalad irant erzett e!kotelezettseg. 1gen gyakon konfllktusfon as" hogy az I;J~l fcIesc Sc1,so
sor banszuelVc "I '~l - e'de-allV)'a'\'al-
0 , <',
bcszeIi
.
me"begonclJ'ait, az 0 tanaesukat
,,' ken 10,"1az 0 velc-b'
menvuket tekinti mervad6nak. Rcndkfvi.il gyengfti egy esoport osszetarto erCjet, 1a ar-
melyik feI kifcle jobban a2Onosul, mint befcle. , , .' .
Jelentos kohezi6s crot kepezhetnek a kozos, e~Iok. ,En;lckNel~entmond.aJ1l Ia.t,~Zlk ~z, a
tapasztalat, hogy cgy-egy nehezebben megvaloslthato eel, fokepp, ha ~xtra ,elOfesZltest
igenyeI a kiviteIezesc, kiiirftheti a kapcsoIa;ot. A hetvenes evek,gy~kOl~1 t~rten~:~ v~lt ~
csaIadi osszcfog,lssai, evek alatt foIepitett haz, amelyrc mmc1enl0 nm;dcn c1:ergl~ja, bon
doIata bsszpontosult. Amikor folCpi.ilt, es az utols~ radi~tor is a hclyere k~I:U~~" ~ss~eon:~
lott a hazassag. Ugyanis mar nem volt miraI .be~zeI~ctl1l) :1cm a~~ku~tak kl ~,~;os o2Oka
sok, id6toltesck, tul sokat vartak a betcljcsitlestol mmt mmden 10 clJo.;e,tcletoL "
A gyerek is lchet koz()s eel, amely eros kotelcket teremthe,t a szulotarsak kozot:, de
ha csak crre epiil a kapesolat, a no-ferfi viszony elsorvadhat cs afc1J: o,vekcdett ,L:todO,~~
kirepulesekor, az i.ires fcszek idoszakaban, osszeroppanhat. A ,gordLlIeke~y e~YLlttlm:_
kodcs szinten a kapesoIat stabilitasat jelzi, A mindennapok clkcpzelhetetlenel~~a~:u~~
lis munkamegosztas egyllttes fcIadatmegoJdasok nclkiiJ. A nagyobb ho~del~eJu ~ on c-
seket a par tagjai tob'bnyire kozbsen hozzak meg, ha sikeruIt osszehangoloclJ1luk ejs I~o?-
I k t d I egyezni vao-\! allolmasmt engel m, (Ie
szenzuskeszscguk IS clcg )0. I yen or meg u na ( , ,bJ, I" ..
!'" " .

szazad masodik feJere polgarjogot nyert a torvenyes va]as, Alapvet6 emberi szabadsag- "It' 'I \ den apro dolo<Yban <ozos
jog az elviselhetetIcnnek velt kapcsoJatbOl val6 kilepcs lchet6sege, Meg mindig van egy- senki sines rendszcrcsen elnyonwa vagy f e [u )I~a va, h [;1111 , ,_., b , Aki a
ket rillam Europaban, ahol nem lehet hazassagot fclbontani (Vatildn, Andorra, San dontesre val6 torekves felclmeket, bizonytalansagot, nchczkes koopcrallot Jelcz, _
Marino). boltban felhivja parjat es mcgkerdezi, meIyik sonldt ve~yc m,c~',al gye~eksze~e~be,szo.
A valas Iehet6segc nemesak a kezdet mcgfontoltsagat gyengftheti, de a konfliktus- rult, vagy komoly kommunikaei6s problema, erdekcrvenyesltcsl kont11ktus JelIemzl az
megold6 erOfesziteseket is takarcklangon tarthatja. Sulyosabb hazassagi valsag eseten ilyen parok viszonyat.
azonnal kfnalkozik mint tehennentesfto fantazia Ichetoseg a ICnyegcscn tabb ener-
giat, odafigyelest, onreflexiot, megerteni akadst igcny16 kapesolatterapia helyctt.
44 Lcv Tolsztoj: Anna Karcnina. roniftotta Nemcth Uszl6.

[30
 , 4. VelctI('nszeru krizisck
Krizislelcktan -----------------------------. ----- ---- .--- ------ ---------- .. -
--- - -. -- -~ - ~- -- -~- -- - - ---- - ~_.-_ . . -- -- - - - --. - - -~- ------- - --- - - - .-- --

A nyilt, mindcnidnyLI kommunildei6, a kontliktus es a mcgoldas Ichctosege kittinte- elkcsziti a vaesorat, akar be is viszi a tevlS (')e parjanak, elvarhatja" hogy a f~rfi m('gsze~
tctten fontos. Gyakran esak az cgyik fel beszCI, ielzi vissza velemenyet, erzeseit, a masik relje a esapot, elintezze a pcnztigyekct, nc fc!cjts(' el az eVforclulol~at. Amll1t r?mlalll
meg hallgat. Lehet zark6zottan, szenzitivcn, sert6dotten es provokatfvan is hallgatni, de kezd cgy kapesolat, a szolgaltat<isok is megfogya:koznak',vagy negatlv koml11entart kap-
mindcnkeppcn nagy frusztdei6t jeknt a kozlekcny es kommunildci6ra kesz partner- nak. Lehet.. hogy a kapcsolat elcjen scm voltak j(Sk az aranyok, de a szerelem ezt semIc-
nek, ha nines valasz. A csend is egyfajta agresszio, ncm esoda, ha egyrc indulatosabba va- gesftettc. , ' " "', ~ / .,. ..
lik a partner a nemasag, a ncm rcagal;is hatasara. R<iadasul a konfJiktusok vagy nem kc- Igencsak kritikus kerdes, hogy az erzclml mcgnydvanulasok cgy hull~1mhos~7.on .tor-
rtilnek felszinre, CS kcsobb, esetleg rejtctt formaban jelcntkeznek, vagy permanens konf- , ek-e illetOleo- tudnak-c, akarnak-e a fdek egymashoz alkalmaAocl11l akkor, alTIlkor
tenn, 0 "I t : . I"" "
liktus, agresszivitas destrualja a partnerkapesolatot. A kommunik<iei6s felrcertesek min- a masiknak ez fontos. A mcccset nezl'l ferj g61hclyzctben valoszmu cg nem 10~]a otoro
den emberi kapcsolatban gyakoriak, de ha rendszeresek, visszaterc5 helvzetekben szinte 6r6mmel fogadni asszonya 6lclO k6zekdcset. Ha Vlszont soha, nem akkor !'cagal a ~yen
forgat6konyvszeruen jclentkeznek, jatszmava bonyol6dhatnak. . aedsegre, intimitasra, aldr szexualis k6zeledesrc, amI!wr a masJl< kezdcmenycz, baJ van
Korunkban feler6s(jdtek az agressziv megnyilvanulasok. Fclteheto!cg a tul sok feldol- ~ kapcsolattal. Gyakori, hogy egyeb serclmek id6ben j6cslin .eltolva, a p~rtl:er s~amar~
gozhatatlan inger, szerepteljesitcsi Cs megfelelCsi zavar, idc5hi<lny, elCgtelen megklizdesi erthetetlcntil es igen fajdalmasan kertilnek megtorl<isra. AmIlzor valalo ,l11t1l111tasra va-
stratcgiak gener<lIjak. A h,izassagon beltili agresszi6 nagyon gyakori. Az eroszakos cselek- gyodik, erzekeny es kiszolgaltatott, a koz6nyos c!utasltassal maradando sebcket Ich('t
mcnyek nagyobbik rcsze csaladtag ellen iranyul. Lehet, hogy a szenvedl'l fcl tudatos vagy okozni. . . "
tudattalan provokaci6val gerjeszti az indulatokat. A differencialt es sikeres konfliktus- A szexualitas jutalom es bi.intetes eszk6zekcnt val0. hasz~1alata m<;r nC111"esak a n~k
megoldas nem pusztan a kapcsolat fOnnmaradasat szolgalhatja, hanem a fclek psziehes privilegiuma. A fcrfi szerepvaltas felszabaditotta az c!"C)sebbI!<nem kepvlselOlt, ncm.l'lt-
es szomatikus allapodnak egyensulyat is tamogathatja. kan azzal bLl11tetik felescgtikct, allnak bosszut egyeb scrclmeJ1<cl1, hogy szuncteltctI1< a
A csal,kii szerepck jol lat11ato k6rvonalazottsaga cs elfogadottsaga kritikus tertilete a ha- szexet. Tradicionalis okokb61 a nl'lk rosszabbul vis('lik a visszaut<1sit<lst, es gyanakod11l
zass<lgoknak. A csempct fugazo es huszkilos csomagokat cipe1l'l h61gyek lehet, hogy busz- kezdenek a harmadik jelenlCtcre.
kek minden tudasukra, de gyakran nem erzik eleggc "nl'lnek" magukat (inkabb mart!r-
nak) a kapcsolatban. Nem feltctlenul a tarsadalmi konvenciok szerint keIJ a szerepeket 34. tab/dm/. A hazassag stabilitcisanak elemci
megfogalmazni, CS az is fantos, hogy akadalyoztatottsag eseten olZ egyik fel rugalmasan
tudjon a masik szerepeben teljesiteni (pcldaul bctegseg, kulfold6n tart6zkodas eseten). Az a pax tagjainak szemelyisege j6] differencialt, kelll'l onismerettd rendelkcznck
osszeolvad6, pillanatonkent valtozo, hatar nelkiili szerepck ml:ik6dcsi zavarokat okoznak. en-juk a szarmazasi csaladban stabiJizal6dott ., .. .. ..
Talan meglep6, de igen gyakori, hogy a hazassagok crtekeleseben a tagok eltcr6 vele- a gencraci6s hatarok (a csaladi kapcsolatrendszcrben) Jol elkulonult('k
mcnyeket alkotnak. A nagyon nagy vclemenyhil6nbseg nem jo jel. Akik k6lcson6sen ja- az uj csalad iranti lojalitas er6sebb, l11int a szarmazasi esaLid iranti
vitand6nak lcitjak kapcsolatukat, motivaltak, hogy tegyenek is valamit az orvoslas erde- kozos eclok es ertckek
keben. Aki rend ben valonak 1M egy olyan kapesalatot, amclybcn a masik rosszul erzi hasonl6 crtckelese a hazassagnak
magat, nem va16szfnu, hogy valtozni, valtoztatni szeretne. joll11uk6do koopcraei6 minden teruJctcn . .
kepesek kozos dontcsek meghozatah\.ra, a konszenzusra jutasra
1:blJ' kudpkoni hdzaspdr fr:hfi tagja a2 elmzill evekbt'n toM hdzassdgon kfviili szerelmet ilt kolcsonos szolgaltatasok
meg. Minden egyes kapcsolatdr61 ellrM vagy ut6bb tudomdst szerzett ajclese,ge, IWt,lJl irzelmi-in- a koml11unikaci6 nyflt cs mindeniranyu
dulati kitijreseket, valeisi krizist, l17ajd gyotrffdest, fgergetist provohilva. Wgiil az asszony "utol- a sz('repek rugalmasak es j61 koordinaltak ..'
jdm" megbocsdtott. /l neg)'edik szcrelmi turtenetnel szakembert kerestek afeleseg presszi6jam. a konfliktus lchetl'lsege nyitott, jcllcmzo az egyczsegre jutas
Arm a kerdesre, lei hogyan ldtja, ertekeli hdzasscigukat, meglepoen eltenT vcilaszokat adtak. Az az erzclmi aUitudok konszellZusban vannak
asszony, a mineiennapi es iizleti iigyekben valr5 g6rehilekenv egyiittmlIk6desiiket hoeve, minden az intimitas, a szexualitas kolcs6n6sen megfelcI6
tekintetben rossznak es vcilsdgosnak Mtta viszonyukat. Mire 0 e(fdrad es clalszik, addigm fil)e a par/csaLid tagjainak a tarsadalmi reszvetele zavartalan
kil,everedik a teveke.'ziilek es a szdmit6gep-kc;pcmyo mbsdgcibi5I, cs beszelgetni szeretne. I1mikor
{) udgyodik a tdrsasdgcira, fi!!)e meg nem crt haza, vag)' ha igcn, nem tud odqfl,gyelni. A barcit-
n{)i tobbet tudnak crzelmi eleter()f, mint pdrja. 1\ firfi teUesen kidcgftonek Mtta kapcsolatukat. 4.4.2. A valas szakaszai
j61 tudnak ef.,yiittm(ikadni, tiszta, rendezett az otthOIlUk, kit amn)'os f.,lJ1erelciik uan. Fontas prob-
Icmdit meg tueija osztani feles(;givel, szdmft velcmen)'ire, atleteire. Nines mcis baj, csak neha Keves olvan h<izassag van, ahol soha, cgyik fel fant3Ziajaban sem fordult ,n;.:.ga vJl<ls. gon-
"belcszeret" mcisba, lw mm deriilne ki. harmonikusan (;l!lctncnck. dolata. Egy-egy esal6dott, duh6s pillanat, kritikus i~6szak ".tcherment,csltO o:k.t(', 1.I;d~l~
latos veszekedes kozbeni fenyegetl'ldzes - szerenescre - meg mess~e. all a .val,o~,l ~lv.aJas
Mind('n p<1rkapesolat harl110niajara jellcmz6, hogy vannak-e k6lcsonos szolgaltaui- t61. Bizonyos tenyez6k, konfliktusokkal teli hazassag cseten, a val.as valoszlJ1useget fO-
sok, es ezek a felck ertekclcsc szerint kiegyenlftettek-e. Ha a feleseg peldaul figyelm('s, kozzak. A felck kozotti nagy drsadalmi retegkulonbseg az 3tm('netI1eg mll1dcn akadalyt
Krizislclcktan
r 4. VelctlcnszcrCl krfzisek
clsopro szcrclcm clhalvanyulasakor problcmakat okozhat. Zavar6ak lchdnek a partner
szo.I1;ai, vi;clkcdcskultllraja, szabadido-elt61tcsi saj,ltossagai, vagy puszuin az, allOgyan
a vIilat tJrtja, a szavakat fGzi, induJatJit kifejezi.
A ttll fiatalkorban kot6tt h,lzassag csetcn elMordulhat, hogy az erctlcn szemclyiseg v,l-
laszt,isa a kesobbi clt:tcvek sz\.ikscgleteinek mar nem megfclel6. Az elmarJdt kapcs;lati
pr6baJkozasok bep6tlasara val6 vagyodris komoly toresekct crcdmcnvczhet.
.Az clv<llt sz\.il6k cSJlridjaban nevelkcdettek valasi gyakorisaga kozismcrten nagyobb,
mmt a telJes csaJadban szocializal6dottake. Nem JMtak modellcket a kontliktuskezeles-
re, az alkalmazkod<lsra, a krfzisek atveszclesere, viszont mintat lattak arra, hogy "ami
nem megy, azt nem kell er6Itctni". A valas lchet6scgc onmagaban is fokozza a val,ls
vaI6szin(lseget, a korabban mar emlftctt okok miatt. (Kevcsbc megfontolt hazassagko-
tcs: "Legfeljebb clvalok." Kisebb er6feszitesek a kapcsolati feszi.iltsegek oJdasara: "Ha
nem megy, akkor e1valllnk.")
A szociol6giai tcnyez6k melJett szamos Iclcktani clem is jelzi a valas fokozott vesze-
Iyct. TLiI nagy, alig feloldhat6 szemclykozi feszLlltscgek (peldaul az egyik fel otthonuI6,
min?ig cgyLltt szcretne lenni a partnerrel, nem nezi j6 szemmel szabads<lgtbrekveseit, a
masI!< fel meg t<lrsasagkedveI6, es igenye van szemelyes barats<lgokra, programokra is).
Nyilvan a nagy cIegedetlcnseg es a rendszeres cgyet ncm ertes, a csalad mukodeset meg-
hataroz6 kerdesckben, szinten figyelmeztet6 jcl.
4.4.2.1. A fontoIgatast61 a dontesig
A legritkribb esetben fogalmaz6dik meg egyszcrre kct emberben a dantes ' houv
h " bekescn ,
udvariasan es elegansan elvaljanak. Rendszerint az egyik fel sokkal inkabb eiegedetkn,
elvrigy6dik, vagy talalt egy harmadikat, es valal11ilyen mcrtekben szeretne az u'j kapcso-
latat Icgaliz<llni, legalabbis fLiggetlen <UJapotM visszanyerni. A masik fel ncha megkp6en
rirtatlanul nem vesz cszre seml11it, de khet, hogy erzi, baj van, csak elfojtja, a rohan6
eletre, a sok mllnkara fogja a diszharm6niat. Az csetek nagvobbik reszeben valamelyik
fel mar elindult a valas v~gy legalabbis a hilaneles d6ntesCJ~ek fontolgatas<lb;n, a tech-
nikai n~szletek kidolgozasaban, csal< errol meg nem crtesftette partneret. Amikor vala-
mil~en formaban ezt megteszi, illetve kiderLd, hogy suJyosabb a baj, mint egy minden-
napl veszekedes, gyakori a krfzishclyzet.
NCl11 l<onnyLi szembesLrlni azzal, hogy a partner mar egy ideje kifcle tJrt az intimitris-
b61, es mikozben 6lelt, beszelgetett, vacsorazott, valahol masbol jart erzesekbcn, vagyak-
ban, gondolatban. A megalazottsag, a kevesbe elonyos pozfci6 mar bnmagaban is ger-
jesztheti az indulatokat. A krizist a varatlansag, a v<lrhato SltlyOS vcsztesegelmeny, es
nem utolsosorban a becsapotts<1g erzese is pro\'okalja. Nem egyszerl:i szembenczni azzal,
hogy valaki nem cszlclte, vagy ha igen, er6sen eInyomta partnere elt<lvolod,lsdt, elvrigyo-
dasat. Azt is nehcz feldolgozni, hogy kimaradt, ilIetve kihagytrik egy dontesi folyamat-
b61, lcgalabbis annak fontos szakasz<lb61.
Piroska kdn!pkoni asszol/Y polt, ket majdnemtCln()tt gyerekkef) rendezettnek tlll1() flelte! a JUI-
ta miJg6tt. Fe/jevel r~1i6ta eltclvolodtak egymclstdl, de ezt () szokiisos hdzasseiJ;i torteneslJek ertel-
mete. F(hje, passzfv ember /Cven, keriilte a uiteikat, irt6zotr a konfliktllsoktr5l, Illaidnem minden
csalddi dologban ellgedett. /\fcrtl uriratlan bejefentb', hogy elkilitijzik, erthetetle;l es cl(ugadha-
--------------------- --_.-.----_.---------------- --
tatlan volt az asszony szdmara. Ahndig Imezte egy kirsit a.(bjr't,. d,~ legalaM bizIOl;scY;ban erez-
te magat a kapcsolatban. Nem okokra, miertekre, csak neure, Idopon!o~(ra. uolt kwancsl. !l.iV?-
-ni kezdett )'elC/1t'tet rendezett a velt bareitn{) ablaka alatt, tefefon!l1uasawal zaklatta ellel~Jc
mOL , ., , - "I '} .
let, bdr biztosat nem tudott. Jlyellkor kicsit lehiggadt, de par o;'a millua fcszll t, szoroJ1go, za (./(l~
tatt, fekevesztett allapota ujra elhatalmasodott rajta. E~~es~ elctc, usszeollllc~tt., olyan ~?Igolc!cal
kellett szembem'zllie, amelyckre llem uoltjo!kCsziiluc. Afeltckell)'seg, a [)(Jsszuva')', a ')'1I10Icl ka-
varta felnappalait (/s e}szakciit.
A dantes a korai szakaszban meg a legritkJbb esetben sz61 magar61 a valasr61, sokkal
inkabb valamelyik fel fuggetlcnedescr{)l, amennyib~n va~ ra,lehetose g, a: elkl)ltozesr6~.
ha nem, a definici6 szerinti kLil6nelesr61. Ez az egylk Ieg:nk~bb. fel)<avaro szaka~za a va-
lasi krfzisnek. Mindket fel es termeszctesen a gyerekek szamara,ls. Evek alatt az OSSZ::S7U-
' a masik mindcnnapi J'elenletcnek biztonsagelmenye termeszetes lesz, ha van, es na-
kas,
on fajdalmas ha nincsen. Mindez nem feltetlenLll tudatoso d'Ik. A permanens 1<on fll1(-
~sok, c1egedetlensegek vagy feszlilt csondek, egymast megsemmisito kijclentcsek clfcd-
hetik a kot6dCs melysegct Cs erejet.
Egy harmincas evei elejen jan5 orL'OsJ1() elettarsi kapcsolatban cit nella nC!leiny c~u~1 id(fsehb
pam;ereue!. Amikor teherbe esett, egyiitt oniltck a gyerm,eknek, de a fClfi .huzodozott (~Z
eskiiu()t()I, a teUes elkotelezodestd'l, azzal az mdokkal, hogy altol szoktak elromlam a l,opoolato!\.
A lIlunhijdban kifeiezetten magabiztos, talpraesett is sikeres doktorno, beir vallasos volt, e{!iJgact
ta parja erueit. Amikor a hetedik honap tdjein jart, afccfl beje!cntett~, hOb')' a pocak~s nok 11cm
annyira vonzoak a szamdra, nem akarja vcgleg e!~ag;>'ni 6t, ~e szu~(sege Ual; s~abadsa~r~, kll!~::l
lakasra, mozgasterre. Kozeledven a neb')!venhez meg al akar elm, !o alccn pi oba!11I dolgokal, 11(.11
lenne szerencses, ha beszorlilna egy kapcsolatba. . .
Az orvosno kicsit labilissei, slrossei veilt, de (~'}'ekez('tt higgadtan [, !7lImanusan vls:/kedl1i,
Megegyeztek a proba kii!iinelesben. 6 edesany}atol "az asszony kilte/nyc IWn~el}t e1takar filo~o
fleijcit orokolte. A gyerek szuletese utan scm vciltozott a helYZi't, mmden neh:zscghcn ~g}~edlll a~t
'he/},t, illetve sziilei segitettek. Ismed5siik kCrdesere, miert nem haf}~aHott vegle~,a p~r)at, ~Zlt~
leite, hogy nagyon edfsen kat(idik hozza, ncm mondhat Ie a rcmcnyrol, hOb')! tal sa e.1 valodl (If'
ja !esz gyermekcnek.
A klilonkoltozesi, valasi dontes olykor rendkivulldmeletlen es durva, sok v!ss~at~jtott
indulat es serelem bujhat meg mogotte, Minel b<lnt6~b a l(~zlesi. ~elyz.et~, mll1el l<ISzo!~
galtatottabb a hatranyosabb helyzetu fel, v~lamint ClNat.e~yeb k~ltl:<l~S 1,dosz.akot, al~Tn,a;
nagyobb a hizis, az erzelmi felkavarodottsag, a beszukul~s. ve~,ze}y~'NNC111 r:tk~, hOb) ;.
"kozlO" fel pusztan crzelmi eltavolodasar61, esetleg megenntodcserol beszel, es a par
ner javasolja elso duhcben az elkoltozcst, a valast. ., ., N ,.
Ismert adat hoav a val6percket nagyobb amnyban lI1dltjak el nok, 111111t felfiak.
A k'i.ilonkOltaz'es ab~alas kezdemenyezcse jclczheti a helyzet elviselhetetlens.eg~t, lc~lct
fcnvegetodzes, ds nem feltetlcni.il a tenylegcs szakit<isi. szandek megnyd~a~ula:a,
A f~ntolgatas szakasza mindket fel szamara igen felkavaro. Lehet, hogy kcr~s! v,:lal~1 a
, . . ., ; ' r 1 "I N:l' ' t' hatter-
valtozatossagot, az izgalmakat, de az lI1tlll1ltast, meg?r~est,. e to, t?l est ~?uJ 0 "
meg ha nem is mlikodik tokeletesen - a lell<i harmoma blztc:sI.toJa. Hl~nyal annak~.,
lesznck, aki mcnni, tij cletct kezdeni szeretnc, de ebben a fazlsban meg lchet, hOb)
nem tud r6la.
 Krfzislclektan

r 4. Veletlenszeru krizisck

35. Idbldzal. ;\ vaUs ,zakaszait kfscr6 pszichcs tlinctck

4.4.2.2. A kiilonkoltozes - \evalas
A vahis szakaszai
Kiser6 psziches tiinetel<
Egy valasi folyamat gyakran cgy-ket evig is eltart, de nem ritka, az dhLlz6d6 bfr6sagi gya-
1. A fontolgatas a dontesiob korlat ismeretcben, hogy meg tov;:ibb. Tobb kritikus pont kfnalkozik az elso, amikor a
~ Krizis (implllzfv rcakci6k, szuicid kfserkt)
val;ls lchet6sege komolyan felmerul, a masodik, amikor valamelyik fel clkoltbzik. Saj-
2. Kiilonkoltozes - levalas __ nos, meg nem ritka, hogy egzisztcncialis nehezscgek miatt ncm tud clkoltbzni senki, es
~ Krlzisallapot, majd alkalmazkodasi zavar
mindennapi cgylitlmtikodest61 egy laldsban, de klilbne16 identitassal pr6bal elheta napokat elni ferfi es no, no meg ne-
tartGS erzelmi labilit,is
intimiuistal hany gyermek.
szorongas. nagyfokLi fesziiltscgcw?S
gondok megoszUscit61 (nel11 mindig)
eros hangulatingadozJs
szabadido cltblteset61 c E,gy neg}'l'enes evei elejiniein5 n(f Lig)' erezte, oz Jfejlodis[;t fihje nem tudto kovrI]]i, sem tdr-
fellazult rnent,ilis fckek
baratokkal vala kapcsolattart,lst61 sadolmi steitusz, sem jovedelel1l, scm modemiteis tekintetiben. A1inclketten k(jziRf{Jkzi vigzettsi-
alvas-, ev'cszavar, pszichoszomatikus tline-
gyerl'k/ck ligyeinck vitelct61
tek
gLiek voltok, 0 filfi szakmunkciskcnt, a n(f adminisztratfv beosztcisban c1olgozott. A1I1ikor kiesit
(reszlcgescn) nagyobb C~l!" jobb pozfci6 od(Jdott a hdlgynek, oltiJzkudni kczdctt, lefogyott, iszrevette, hOb')' az
feltcken~'scg
elegcins iroclahcizban a/chjiak szepen vasalt ultdn)'bcnjeimak, egyiknek-mdsiknakjcJ kocsJja van,
3. Jogi valas Munhisniheis fihjc nel71 haszncilt markas dezodort, megivott eK'i' sort tdrsaiual a sarki koes-
.. Alkalmazkodasi zavar
gycrekelhclyezes maban, minclenkinek ke'szsigesen megszerelte a szerelniua!l5jeit, is 11em kirt (;rtc semmit. Eg}!I'k
depresszi6
vagyonmcgoszt,is szexualis kuzeleclesckor f(lIje nem volt teUes(t(fkepessege birtokeiban, all1i11 az asszony nagyon
implllzLlskontro]J-zavar
"e Iv,Ht" identit,ls megsertodott. HcJnapok teltck ell'eszekelNssel, lllct67eg afclJi halIgataseiml, ak!' ncm akart veil-
agresszivit,is - bosszLi
tani, (r6asztalnal/i'hcr inges munkeit veil/alni. Mcgfelelt ncki a tfzives Lada is a napi egy sur.
4. Alkalmazkodas a vahishoz
~~~~~-li""," Alkalmazkodasi zavar
Az asszon)' bejelcntette, hogy szeretnc, Iw Idilon ilnenek. Senhnek nC1I1 [Jolt hova mennie, a ket
crzelmi elva las a hazastarst61 gyereket is lei kellett nevelni, fgy heit iltek tovcibb egymds mcllett. Niha eb')'iitt vaesoraztak, de
affektfv ttinctek
bercndezkedcs a partner nelhili hilon polcuk volt a 11lltoszekrinyben, oz e,f.,')liken min(fsigi e'lelmiszerek, a mcisikon szalonna,
elettcrben szorong,is mustar. A Jillfi faj/alta a gyomrdt, de mivel nem szokott orvoshoz Jami, escndbcn tLirt. Amilwr
izol,i16d,is, rigiditas
mindennapi teend6k szervezcse, mar elviselhetetlenne veilt a fcfdalma, migis clment. A hasnydlmiri,f.,')'rak mar olyan elorchal-
bonyolftiisa alkohol, gy6gyszer tLilzott fogyasztasa aclott eilfapotban volt, 110gy ncm tudtak rajta scgfteni.
gyerekekkel kapesolatos h;rdcsek psziehoszomatikus tlinetkepzes
megoldasa a hare folytatasa (boyermekla'that;l'sol")
, Sok ferfi nem erti, hogy amikor egy no veszekszik, elCgedetlen, serto megjegyzescket
kapesolati ha16 Lijraepftese tesz, es mindezeknek a decibelek szamanak emelesevcl, sirassJl is nyomatekot ad, ana
crzelmi stabilizal6das vagy6dik, hogy odamenjcn hozza a latsz61ag megsemmisftett partner, atolelje cs meg-
identitas Lijrafogalmazasa nyugtassa. Nehel megsimogatni egy dtihbngo sarkanyt, ervelnek a ferfiak. Amikor vala-
melyik fel elmegy a kozos otthonb61, mar elveszett - lcgalabbis idolcgcsen - a remeny
5. Nyitottsag, torekvesek uj az blelesre, a romantikus, mindent felold6 fordulatra.
pannerkapcsolatra Aki ott marad, nezcgethcti az t.ires szekrcnyt, a fogkefe hianyit, a fotelt vagy a heve-
rot, amelyen mar nem kapcsolgatja a tevet scnki idegesit6en. A rombol6 dtihot rcndsze-
rint merhetetlen szomonisag es hiany vc1ltja fel. A lcvertseg egyik pillanatr61 a masikra
Az elso szakasz humanuma va' T'll"d" '. csap at zaklatottsagba, irrcalis j6kedvbc, tervezgetesbe, majd Lijfcnt feltckcnysegbc, gyll-
fokepp a stilust. E<>yszeru embe~~~ gy~\f <0 esc mcg;'aJlOIJa a lehetscgcs kinleneteket, CS lolctbe az atvirrasztott ejszaka maganyaban.
lifikalt, rszichol6~ai kultudval is'r~~;cl~~~~I~ce.~_e\~g,ans~;~'fiCs~ em ritka, hogy nagyon kva- Van, aki azonnal fclregisztral az internetcs tarskeres6kre. azt kcpzelve, ha nehany napon
csak hosszadalmas valasl' P]'oc' J ' ' A ella, es :10, or ulnak kl magukba! az igen- bellil talal egy masikat, minden fajdalma clmLilik. Van, aki turelmesebb, es tudja, hogy a
e tliUla soran lontola"tr ; t '.' ' I ' d " ,
hosszadalmas idaszak de hetek egy-ket I ,. I b ' , S - an alia as -, ontes Ichet igen gyasz idoszakat nem lchet sicttetni. A remcnykedes, a harag, a magany, a biztonsag hianya,
sagot kcpcsek ebben ~ szakaszban ve 'io~~~1.ap ~ att IS vegbemehet. Egyesek egy egesz hazas- egy parkapcsolati szakitas hatvanyozott erzesci kiszL1mfthatatlanul vL1ltakoznak. Mindezt
nernek lclki vfv6d':lsul<bo'l E I gj b II, ntha egy-egy filmkockat megmutatva a part- rossz kbzcrzet, alvaszavar, evcszavar, indulatossag, feJtekenyseg, fektclcnseg es hangulatza-
.. ' . gy <apeso at ne 1ezen tud lal "I" d' I ' ~. .. "
kuL a kitekint61<, clvagy6d6k masr61 f. t '.' 'I '1 ,mu (Q nl va OCII elkotelczodes ncl- var kiseri, az elcthclyzetbol, illetve cletszakaszb61 eredo konfliktusokkal egyutt,
zassagukat, annak az erkolcsi n;1
ass~:~~~la gato <:zepen lassal;, de alaposan erodaljak ha-
szuItsegck es valsJcrok ebben a fa' g b'" b. ' , a tILljd,ataban, h?gy o,k kltartanak. Bizonyos fe- Hannincas, uneil/6 (;S kihfuasokat szeretl! nl! meselte, lwgy soha cleteben ncm uolt annyira
b , ,ZlS an IS mego C odhatnak oner6bal vagy kuls6 segftseggcL
magcinyos es clhagyatott, mint amikorfcrjc clkhltozcse utdn nehany Mttel kisgyereke nab'Y0n be-

Krfzislelcktan
16zasodott. A ,40C !cauli hizra 6'YOl,Jyszer nem haszncilt, h[it~fiird(jrc alig reagei/t, Ilmikor lcl-
kapcsolta a vilianyt, az cgesz lakas sijtetbc bondt. 11 biztosftikok rcndbcn voltak, cl nem tl;dta
~epzelni, mi a hiba. Eg! uvalt(f gyaeHcl a kQl]an a konyhaban jeiborftotta a tedt, minden liszott
es ragadt. IHmdezek kozben mobilja pityegve jclcztc, hOi;',' lemerii/61Jen van. Siitet lak6s, cSlisz6s
konyha, mukodiskepteicn mobil, 16zasan sfro kisl,')!erek v'drta, ho,~')' megoldd.\t taldljon. Sfrl'Q fa-
kadt, zigy ircztc, ennyire nem szabad senklnek egyediillennie. -'
a lchetosege is fcnveaet. Nem
A kiilbnk6ltozcsbol
".. meg lehet visszaut, de a ve'T!caesse
b b b J h
esa 1< a Iwzos otthonban marad6t erintheti valsagosan az clvalas. Az eJmenonck is mea
kell !<uzden! ~ ma,sik fcl.hi~n~aval, meg akkor is, ha 0 maga hozta a d6ntcst, es uj part~
ncr IS enyhltl az erzelim valsagot. Ebben a fazisban segftheti a leO'optimalisabb dbntes
meghozatalat a probakiiloneles. b
A prr5bakuloneles
A probakuloneles vagy pr6bavalas az amerikai hazassagi tanacsadasi stratcgiab61 terjedt
e1. 45 Ma mar nalunk is fogekonyak ra a tanacsad6t, terapeutat felkereso p,irok, cs Jenye-
g~sen. gyakrabban adott a lehetoseg aua, hogy valamelyik Fel atmenetiJeg eJk6ltozzek,
bereJ)en egy lakast. A pr6bakiilonclcs - definfei6 szerint - ideiglenes, a dontes megfon-
t,olasa, az e?yezscg tamo~atasa a cclj,a. ~ hazassag helyrcallftasa, sot megujftasa ugyan-
ugy ere.dmcnye lehet, mmt a kulturalt es badtsagos vegleges elvcilas.
A mmdennapokban egymast gyotro, indulatos, konfliktusokb61 scm kiLitni scm ki-
keveredn.i nem tud6 felck megcgyeznek, hogy ket-harom h6napra kUl6nkbltbznek.
Amennylben gyerekeik vannak, ugy a lathatasban, egymas tehermentesfteseben is me a-
allapodnak. Ezen felUl valamilyen gyakorisaggal, pcJdaul hetente egyszer, eaymassal is
talaJkoznak, Ichetoseg szerint fuggetlen hclyen. A hogyan tovabb kcrdcser61 ~em beszeJ-
nek, de me~~clhetik, valt~zik-e a masik, visszajelezhetnek egyrnasnak, beszelgethet-
n~k, aHhadvl.scl~s h~Jye~t az lsmerkedcs, baratkozas keri,iJ elotcrbe. A pr6baido lcjcirtat
k~~et,oer; szuletlk dontes a hazasscigr6l, illetvc a pr6bakUlonclCs esetleges meghosszabbf-
tasarol. Altalaban tanacsad6 segfti a folyamatot, az egyezkedest.
~,pr6bakiilbnelesnek ket kimenetele lehct: a rekonstrualt (j6 esetben megujult, ked-
vezotlen esetben konzervalt) hazassag es a tcnylcges valas. Korl.ilbell.il egyharrnad/kct-
harn:~d az arany a hazassagkent folytat6k es a veglegesen elval6k kozott. ~ hazassag le-
het U) aJapokon .nyugv6, stabilabb, ez jellemzo az esetek nagyobb reszere, de folytat6d-
hat a problematlkus kapesolat is egvutt, tovcibb a kovetkezo krfzisi a
V.al~s eseten ,is. !lasznosn~k" bi~o~yul a pr6bahiloneles gyakorl~~a. A meg.iIJapodas
szermtl koo~eracl~, a "b~sz:l~, ~lszonyba~ marad,is", a masik elismercsenek, figyelme-
nek elnyerm akarasa valOSZll1USItl a humanus clvalast. K60bb, amikor sor keriil a va-
g~o,:megos~tasr~; agy~rckek .elhclyczcsere, mar megtanultak a par tagjai szulokent, ba-
rat~ent ~gyuttmukodm. A mmdcnnapok anyagi feltetcleiben megegyeztek, rutinna valt
a lathatas, a gyerekek programjainak megszervezese. Az alkalmazkodas idoszaka a re-
meny fazisaban indult el, nem a gy,isz depresszfv vagy agresszfv peri6dusaban. Rendsze-
4S Bogn<\r G.~Telkes]. (1986): A val~\s lelektana. Kbzgazdas,igi es ]ogi Kbnyvkiadc\, Budapest.
4. Veletlcnszcrti krfzisck
... _.-------_.--- ------------------
.. -_.----------- -,._.-------- . . . -" ---------------- ---."._------------
---------------------------------
~
--- .. ---
rint kcvcscbb a bfr6sagon vfvott mcltatlan, cgymast es a kbzos tbrtcnclmet is mcgscm-
misfto csatarozas.
A jogi valds
Nagyon egycdi, hogy a Ievdlas melyik stadiumaban ke;ul,sor ,a ~)fr6sd? b~v~nas,lra. A f~
lek legritldbb csetben tartanak ugyanott kapcsolatuk crte~(elcsebe,n~~rzeseIl( ~cld,~lgoz~
saban. A \'aI6per clindftasa sokszor bosszub61, indulatvezerelt lczarasl torekvesbol torte-
nik, pr6balkozas a masik megijcsztescre. ,., . , '
A varatlanul kczhez kapott val6peri kereset cppugy uJabb komt provokalhat, l11mt a
targyalasokon va16 rcszvetel. Meg bckcs esctben is felkavar6 egy kapcsolat adminisztra-
tiv lezarasa. A harcl11ezon, cszk6z6kben nem valogat6 csatJban kivfvott, jogilag vissza-
nyert fuggetlenscg altalaban kct aldozatot - ha vannak ~er~:<ek, tbbbet is,- ,biztosan el-
cjt, a kuzdo feleket. Raadasul szUl6kent nem Iehet ~,elv~1111 . A ~yerek koz?s l11ara~, a
szuloszercp 6sszekbti a volt hazastarsakat, nemcsak evelog, de meg az unokak szulctese-
kor is ok lesznek a nagyszl.ilOk.
A vagyonmegosztas cs a gyerekelhelyezes igen alka1mas terep a masik megszoronga-
tasara tudatos tonkretetelcre. Sajnos ebben a valasztott ugyvcdek gyakran partnerck,
sZftjal~ a konfliktust, a fcszultseget, a meccset, nem a megegyezest, az egyl.ittl11{ikodCst tci-
mogatjak. , .' ., .
A bfr6sagon szetszedett hdzassag, a folvonultatott tanuk, alok blzonygatJak ~pal v.agy
' all'almatlansaaat egyik vaav masik tclnek, aktualisan szinte lehctctlenne tcsZlk a
anyal b~ "1"1 '
szl.ilOi egyuttm{ikbdest, a fokozatos crzelmi Jevalast, a masik elengedeset., ~ ,gyu 0 et es
< " < b
a bosszu sajatosan szoros kapcsolat kct ember kbzbtt, a gondolatoka;, fa,~:tazlakat odako-
ti a masikhoz, tovabbra is 0 marad f6kuszban, csak eppen c1lcnkezo cloJ,ellel." , "
Vannak pr6bJlkozasok a megegyezni nem tud6 felek mediato;hoz (kepz~tt kozvetlto
a konfliktusok elrendezcseben) vaJ6 iranyitasara, de ezze! ma meg kevesen elnek. Gyak-
ran a szaksegitseget, pszicho16gust, nevelesi tanacsad6t is azzal a m6g6tt;:s ;zandeld<al ;e~
szik igenybc, hogy a targyaJas sOran bizonyftckkent, crvkent f61hasz?alJak ..Az ~lgyvedl
logika, lenyegebol eredoen (egyik fel gyozelmct c~l~zza),,,nem~ humanus - onblzalmat
melt6sdgot, multat nel11 rombol6 - elvalasra, levalas~a t?reksz~k. .,. / .
A megsemmisfto val6per, fOkepp, ha a levalds tul erzekeny es koral stadlUn;aban zaJ-
lott, megncheziti az alkalmazkodast az uj identidshoz, az eldlt szerep!lez. F6lc~ ~}<kor
nehez ez, ha a hazastars a "vetclytarssal" cl egyutt, tehJt nem a "magany?s elv~1t , ~a
nem a "felszabadult elvalt" pozici6ba keri.ilt. A volt partner nagyon S,?kalg ret~rcnCla
szemely maradhat, biirmennyirc megromlott is e16z6lcg a kapcsolat. a lcsz az osszeha-
sonlitas alapja, a "ki hoi tart az cleteben", "mennyirc boldog", "hogyan tudott alkalmaz-
kodni az uj elethelyzethez". , " , .,
A gyermek k6rl.ili h~nyszer{i egyuttm~k6des ujabb ~ar~me~6,lchetose~e~ A 10 han~
percet kesett, milyen programot talJIt, mlt eng?d m.egnezlll a t~veben lsm~t.e!t ~ye:m;k
elhelyczesi perek, kuzdclmek sorozatat provokalhatJa. A legkntil(Us~bb az uJ paltncr cs a
gyermek megismerkedese, A dlast, elszakadast k?vct? uto.ls6 ~lclkulozl:et.etlel:. szerep ,a
szuloi funkci6. Erthcto, ha kfnz6 feltekenyseget valt kl, az onlHZalmat sertl az :J, partn.cr
es a gyermek epii16 kapcsolata, a?le1y ?ldr szeretctteljes is lehe~. Nag~vonalu~sag" fcl.ul-
emelkedni tudas es j6kora magablZtossag kell ahhoz, hogy valalo czt konnyedcn vlselJe.
 KrfzislClektan
-------------------"_._-----------------~------_.
--------------------._--- ------.-----._--.-
- --- .. _----._----------------------------------------------
4. Vcletlenszer(i krizisek

Megl\jult hazassag
Csilla szepsei;evel varrizsolta el sikeres veil/alkoz6jerjet. Megsziiletett a ket gy~rek, az assz:my
Egyi.itt maradas--, 'I"
\ I(onzerv,llt .II
I Kii.iriilt
kapcsolat
otthon maradt is belesziirkult a mil1dennapok robotieiba. Sem iigyesen szerveZrll, sem prakt/ku-
sal1 me i70ldani az akadalyokat nem volt l1u5dja, ajerfi minden don test monopolizalt. Firje las-
an raL~1t az e[{vre )obban gyerckszerepbe szorultjel6egire, korldtlan hatallllara. Megjelent az
. , ( ~--~ -J
,
I 1azassag I\ ~
Valasi krfz~ ~ ~r_)I_6_b_a_k_ii_lb_'n_e_'k_~s_ -l
~ Permanens ~kos, sikeres, s~'LlVe~'en vetelytarsn([ Csilla nehezcn veszelte at a valaper periadusat, csak a !cit
konfliktus gyerekhcz ragaszkodott k6rllleszakadtdig.. Meg?r6bdlt. stab~lizaI6dni. a~ Li} helyzetben, aUast ta-
ldlni, menedzsell11 a klcslket, lIlegkuzdcl1l aluaszauaraval es levertsegevcl.
Valas Dobbenten eszleltc, hogy voltje~)e szrpenjokozatosan csabftja el a gyerekeket, draga ajande-
kokkal, gazdag es ertekes programokkal. Amikor arr61 ertes~ilt,. hOb? tL;dta nilkiil pszicf1016g,us-
sal is mej.,'vizst;altatta a Idnyokat, kcitscgbeesett. Nem uolt kcrdes szamara, hogy be{olyasos jCl]e
6. dbra. A vaLlsi krfzis megold,lsi lehetoscgei es uj jelese,ge ~ gycrekeket szeretnc. Gyamoltalannak tiS uidtelennek erezte magdt, minden addi-
gi erlfeszitese osszeomlott.

P;tr~.I~ar a vd~ast kdvetff regeneral6dcis id(!smkciban jdrt, amikor voltfih]'e bemutatni kisziilt Az alkalmazkodasi szakasz a jogi valast vagy a veglegesitest kovetoen indul. llyenkor
baratno]enek k/slanyukat. Nagyonjelkavarta, de (~')'ekezett vL,szafo"ni nIa"ut cs ]]em elrOlltarl'
mar kevesebb a forrong6 tortenes, de a gyermekl3.thatJsok, a volt hazastars tij kapcsola-
' I "/ ta, abban gyermek szu!etese ismeteltcn felszfnre hozza a fel nem dolgozott, le nem zart
aycre k. var~/(()zo wngulatat. A l~icsifokozatosan mcgszerette a baratnfft, sokat meselt elmcnyei.
. ,") 0' ,

ro!. ~n;/kor e,;zr;vette, h{~gy any]anak mmdez nem csik j61, tobbet nem emlitette az egyiitt toltdtt
torteneseket, az erzclmi, hangulati labilitast.
A valas nagyon hasonlit a gyaszhoz, olyan vesztesegelm~ny, amelybe;; a I:leglevo ,cJ
hetvegek tortenese/t. fAy/ie alkalommal, lelkesen hazaerkezvcn, Petrat viletlemil a baratn(! ke-
nem varrt erzelmeket kell fokozatosan visszavonm az elveszltctt partncrrol. BlZonyos er-
resztneven sz6lftotta. Az asszony a ddbbenettffl cs a has[t6fajdalomt6l me"den71edt. I1mikor ma.
gdhoz tert, ranczett a kisldnyra, is az 6voda legellel1Szenvescbb gycrekin~k a keresztneven sz6H.
telembcn ez nehezebb feladat, mint a tenyleges halJI eseteben, hiszen a masik el, csak a
totta meg. Ennyibffl mindketten mindent ertettek. kotodes veszitette ervenyet. Tcrmeszetesen mindez csak akkor igaz, ha vannal.<, ,~olta!<
erzelmek, es a valast megel6zoen nem uri.ilt ki a kapcsolat, lcgalabbis valamelyI1<uk sza-
. A valas so?a:~m akk?r tortenik., a:?ikor a bfr6 kimondja az ftclctet.
Megis jelentosege
mara, teljesen. ,
A valas mint krizis vesztesegelmenyek sorazata. Az alkalmazkodas ez~k rend~zeset,
, ,
~a,n,a cere.momanak, hlVatalosan uJ statuszba kerul az illeto. A nok, a tarsadalmi meg-
IS
korrekci6jat jelenti. Az intim kapcsolat, a kot6des vesztesege a legfclka~arobb. A.k} azo;:-
Itelest tekmtve, rosszabb pozici6ba kenyszeri.ilnek, mint h'izastarsaik. A ferfiak statusza
nal masik kapcsolatba menekul, kevesbe eli meg, de 0 scm mentes tc1Jesen a hlany fa)-
kevesbe szenved presztizst, az egyenjogtisag meg e tekintetben scm teljes.
dalmat61. A megszokott mindennapok, az i?o addigi mende, a.lal~as, a haz, a targyak,
az utvonalak mind-mind kicserelOdhctnek. At kell szervezm a hetl~ozn~pokat,. meg?l~a
4.4.2.3. Alkalmazkodas a vaIa.shoz ni a gverekek programjait mea kell alkotni a lathatasok forgat6konyvet. Az messe valt
hetvegeket is ki kell toltcni val:mivel. Az unnepek fajdalmas csemenyekke valb?tn,ak ak-
kor is. ha ott vannak a gyerekek, akkor is, ha a masik felnel tart6zkodnak. Nebez ~Jra,f~:
A valasi peri6dus leghosszabb szakasza az alkalmazkodJs az uj elethc1yzethez es stituszhoz.
Nem pusztan az identitast kell clfogadni es vcle azonosulni, han em az c!ctteret, a minden-
galm~zni a szokasokat, es tartalommal megtolteni a kereteke:. ~~~1 veletle;l a "gyaszev,
nepi tapasztalata, minimum ennyi ideig tart az alkalmazkodas Idoszaka a tenylcges c1va-
napokat is at kell rendezni. Egy hazassagban, fOkepp, ha hosszabb ideig tartott, a hi/so kap-
last61 a teljes regeneral6dasig. , .,
csolatok, a baratsagok nagy resze is a parhoz kotodik. Sajnos a valassal a baratok is clval-
A rokoni, barati kapcsolatok is atrendezodnek egy v~Llst }<o~.etoen .. ~:n: fcJ~etl~~UI
nak". Aki egyediil marad, az sok kulso, tamogat6 idotoltest is jelcnto kapcsolatot ves~ithet.
kell any6st6l, ap6st6l is elvalni, elOford~l, hogy a v~lt tele:,eg, tobbet .to,:od~k ko~hazb~
A valas clso szakasza, a dontes es a klilonkoltozes, a krfzishelyzetek kozvetlcn tlineteit
kerult exany6saval, mint a sajat gyerekeI. A rokonsaggal, fokep~ a s~ulokl~d valo ba~a
h?r~.o:za. Szoron~as, ingerlekenyseg, nagyfoku emocionalis Iabilitas, beszGkult feszult- rak ism etc It fclallitasara is SOl' kerulhet, hiszen azert, mert valal<l elvalt, meg nem szuk-
SCgtures, depresszlv hangulat (valtakozva irrdlis felszabadultsaggal), impulzuskontroll-
segszer(i, hogy gyamolftasra szorul6 gyerckszerepbe kelljel1 vi;szaminosi.il~i~.
zavar, a legl~i.il?nbozo.bb 'psz.icho.szom~tikUs problem,lk, mertektelen alkohol-, gyogy-
'a
A valas mindket fel szamara kudarc, hiszen egykoron anal tettck tanublz.o~y;a~?t,
szerfogyaszt.as es nemntkan ongyilkossagi kfsel'let jellemzik. Nok szuicid esemenyeinek
hogy j6ban-rossz ban kitartanak egymas mellett. A kudarcc~z~st a ,felek ~ZlI}el ,IS atehk:
a le~gyakonbb megncvezett aka a valas, a kapcsolati krfzis. (A nok a csaladban eroseb-
keresik, hogy hal hibazhattak a neveles folyamataban. A saJn~!at, es egy~ttel'zes, amely
ben Integralodnak, mint a ki.ilonbozo tarsadalmi csoportokban, ennek felbomlasa valsa-
kezdetben kori.ilveszi az erintetteket, biztosithatja a megfclelo tamogatast, a folyama~
g?S lehet.) Az elso idoszak par hettol nehany hOnapig tart, kiveve, ha alland6an valtako-
elejen vcdelmet jelent. I(esobb i.n~abb t~rhe~se valhat, ;agy a val~di, fel~ottkent va.l~
~I.k a helyzet. A ny~gv~pontr~ jutot.t .erzelmek, indulatok felkavaradhatnak egy-egy adapta16dast akadalyozhatja. Akl. vlsszakolt?z:k ,a~ unokakk?1 s,z,uI~lhez,,k.onnyen szele
uJabb fordulat kapcsan, es Ismetelt krlZlshelyzetet generalhatnak.
peket veszfthet, regrcsszioba kerulhet, a felepulcsl folyamatat keslc1tethetI.

140
 Krfzislelcktan
, 4. VClctJcnszcrG krfzisek
~cgraz6 elmenY"cgy, kl~Jonelcsi-v<llasi ~cJyzctbcn ICv{jnek, hogy akikct addig baratai-
nak gondolt, nem ot hlvlak meg egy kertl partlra, nem keresik a tarsasaaat. A baratok
gyakra:, ugy crzik, kb~clez{) az egyik vagy masik fel melle illnillk, a targ~ak mellctt az
em ben .kapcsolatok ,IS meg~sztasra kerlilhetnek. Az ismerosbk kczdeti empatiaja,
~me~n~lbel~ ne~; b'YOgYL~1 e~~g gyors~,naz illcto, kbzbnybe fordulhat. A mindig panasz-
kodo: lOssz.k~d:u, problemalra beszukult embert, elofordulhat, hogy kerlilni kezdik.
Sok erzehm utest szenvedhet el nap mint nap a valOfelben levo.
, Tiin~e nY}lgodt, eifogad6 .sZfl17clyisrZ,?cvel ncm korlcitozta ]C1)e szabad l11ozgciscit. Cyermekiik
epp,en ovodas lett, anJlkor kidentlt, ajCi:tlnak volt eg}' hosszaiJb - irzc/l71ilcgjelentcktelennek ti-
tu!aIt ~ k,a~csolata. A I~e!.v.zetet bonyu/ftotta, hO/-''Ya harmincos cuei vcgcnjdro bardtn()gycreket
v~rtje?eto/. Tlinde eloszor el sem tudta kCpze!ni a l71egbucsdtdst, bizall7ldt visszauo17ta, kultu-
~altan elt~k e/-''Y~ncis mellett. Titok~an ~drt az crthet6 maf.,)'ardzatra, is f6kCpp arra, hog)' a]Cr-
}I harcoll1l j~g erte. /1 baba mcgszuletesekor milt igazdn fcsziilttf kapcsola/1Ik. Tiinde alig visl.'!-
te el, hof.,'Y jel]e I:e:.en~~ ~~'y~zer mcgllfzi a gyerekct. A rossz kozerzet ncm old6dott, az asszonv blr-
ta rosszabbul, kulonkoltozest javasolt, remcnykedve,fc:rje megijed, val/odk. . ki, erzelmi, inteJlcktualis sziikscg1cteikkel.
A.(crfi a ba:atn6hijz koltozott, es vcglegesftette a dijntcst. Kdl7la.lzkontk 6tn ismertek egymdst,
a leg;obb b~ratok voltak, mll1denben megegyeztck a gyerek dolgait illetlYen. A krtzis akkor rob-
ba.nt kl, amlk~r aj~Iji kozolte, elviszi lif csalddjdhoz a kisldnyukat, es ott isfrJg a gyerck allidni.
Tundc haladekot kert, nem tu~ta. elkepze!ni, ho/-,'y a bareitn6 hozzeinYli!jon !6nyahoz. /1]C~fi cl-
fogadta, megegyeztek, akkor UiSZl el hosszabb id6re, ha Tiinde e!iut odeiio~ hom, bY
lelkil'" i\ '~'['l"-
,co _ -" \;;
egyezzel1. J ~)
.. ~. volt hazastarsak ki)zotti egyuttmukodCs, a hiteles kommunildci6 helyreallftasa a
koz?s ?yerekneveJes miatt ~elklilozhetetlen. Sok pelda van arra is, hogy olyan parok is
baratsagb.an maradnak, akJknek nem volt gyereklik. Aki foldolgozta a kozos torteneI-
met, az blzonyara I;em vag el minden szalat, amely multja egy rcszehez kobo
Az alk~ln~azkodas ~~kor teJ)es, ha az uj identitas is stabilizil6dik. Az illeto a szokasai-
ban, ~ hetk?znapoJ~) u~nepek l~bon'y?Jft<lsab~n, emberi kapcsolataiban, szu!oszerepc-
ben blzto?sa~ot talaJ, vlss,zany.en !clIo es testl kregyens(I1yozottsagat. Az esetek egy resze-
ben ez tel)ess~gg~1 n.~m tortcn!k I~eg, a vilasi krlzis maradvanyti.inetekkcl gy6gyul. Ezek
lehetnek psz!c~e: tuneteJ:, peldaul tart6s alvaszavar vagy alkoholprobICma, de lehet,
hogy a szemclylseg lesz szmtelenebb, merevebb, gyanakv6bb.
36. tcib16zat. Alkalmazkodas az elvalt st,ituszhoz
az intimitas es a kotodes vesztesegcnek feldolgozasa - crzelmi Jevalas
a mindcnnapok, szoldsok, idobeosztas ujraszervezcse
a szuJo-gyerek kapcsolat ujrarendezcse
a volt hazastarssal vaI6 szulOi cgylittmukodes kia lakitasa
rokonsagi kapcsolatok <ithangolasa
unnepek, csaladi szoldsok uj megfogalmazasa
barati kbr, tarsas kapcsoJatok ujraszervezcse
stabiJ identitls es cletvitel kiaJakftasa
142
A vaIasi krizis es alkalmazkodas hosszu folyamat, leggyakrabban egy-kt~t evig tart, de le-
het meg elhuz6d6bb. Sokszor testi bctcgsegek is kiserik, a felborult pszichcs egyensuly
rneggyengithcti az ellena1l6 kl~pesscget, utat engedhet kr6nikus, akar rosszindlllatu ko-
roknak. Az elvaltakn<ll (Durkhcim, 1897) szignifil1nsan gyakoribb az ongyilkossag, mint
a hazassagban elokne1, vagy akar a notleneknc1, hajadonokn<1J.
4.4.3. A veilds hatdsa a gyerekekre
A valasok biztos vesztese a gyermck. A gyerekek egcszen addig, amig nem tortcnik kri-
tikus esemeny sziilcik hazassagaban, a stabilitas biztos tudataban elnek. A valasi helyzet,
a megclozo konfliktusok cs fclkavaro escmenyek tobb szcmpontb61 is megviselik a lcg-
kulonbozobb cletkoru gyermekeket. Egyreszt a megoldatlan konfliktusok fclelmet kel-
tenck, szorongast provoldJnak, az alapveto biztonsagcrzest veszcJyeztetik, masreszt a
konfliktllsllkkal elfogJalt fclnottek 1enycgcscn kevesbe kcpesck torodni gyerckeikkcl, 1c1-
A megval6sult elkbltozes, valas a gyerekek szamara elemcntaris vesztesege1meny,
amely rendszerint krfzisszeruen, kezzclfoghato hinetekkcl zajlik. l(uJonbozo clctkorok-
ban elteroek ezek a jelensegek. Valamilyen mertcku regresszio, visszaeses az elozo
fejlOdesi szintre majdnem mindig tapaszta1hato. A gyerekek vesztesegei is szamosak.
Nemcsak az egyik sziilot kelJ nclkiiJOzniiik a mindennapokban, de fontossaguk, megszo-
kott napirendjii k, anyagi biztonsaguk, programjaik is elonyteleni.il valtozhatnak. A ne-
kik jar6 kbzponti szereptol bucsuzniuk kell, jo esetben csak atmenetileg.
Szinte altalanosnak mondhat6, hogy modern, gyermekkbzpontu nevelesi elveket
vallo, fclvilagosult korunkban a szulok ritkan adjak valodi, hiteles magyarazatat a tbr-
tenteknck. A biztonsag mellett a bizalom is kom01yan scrulhet, hiszen mcg a legkiseb-
bek is sokkal tobb informacio biliok<1ban vannak, mint azt a felnottck kepzelik, vagy
gondolni szerctnek. Nemcsak az e1cjtett fClszavakbol, elcsipett telefon beszelgetesekbol,
leplezctlen veszckcdesekbol, de szamos nem vcrbalis es tudattalan kommunikacios iize-
netbo] is tajekozodnak. Akj val ami miatt nagyon megdbbben a hclyzeten, az er{)telje-
sebb krizist clhet at. A varatlansag mellett meg a "scmmit nem vettem eszre" tenyevcl is
meg kell kiizdenie.
Cyula parkapcsolati kdt(fdcsi problcmdi, nag}:!bkli bizalmatlanseiga miatt nem tlldott m~g,11
lapodni egyik baratn/fjcncl sem. Szeretctt uolnn megoldeist, ho/-,'Y gyanakv6, bizalmatlan attltlld-
jivel ne tegye tdnkre kapcsolatait. Hipnozisban, elctkor regresszi6 soran, azt az IItasftast kapta,
keressen olyan e/menyt, amely kapcso/atban lchet biza/matlansdg6val. Gyula sziilei udldseihoz
mcnt uissza.
Tizenket cves volt akkor. Sziilei bchfvteik a nappaliba, cs nyugodt hanKon c/mondteik neki, el-
vcilnak. 6 az cdesanyjdua/fog maradni. Azutan kikuldtck. Rettenetesen megdubbcnt, sziilci, h~
zasseigat addig naf.,'}'on j6nak tartotta, ritkan ueszekedtek, /eitsz6lag egye/irtettek a jontos leade-
selcben, nyuga/om cs csend uolt ndluk. Kiskamaszfilikent Ub'Y creztc magat, mint e/-,'Y erzelml nyo-
morek, aki nem kepes je/eket olvasni, bajokat eszlelni.
A kulbnkblt6zesi, v<lIasi dbntes kozlese ujabb utes Jchet a gyercknck. A be nem ava-
tottsag, a partnernek nem tckintes krfzisheJyzctbcn meg fajdalmasabb, mint egycbkent.
Krfzislclcktan
A nagyfokti erzckcnyseg miatt meg az is ietapogatja, hogy elhallgatnak el6le valamit, aki
nem az empatia nagymestere. A vahisi lehet6scg megbeszelesekor az 6szintescg cs a hi-
telesseg a lcgfontosabb. Termeszetesen nem kell min dent, intim inform<1ci6kat, f6kepp
a masik felet befeketft6 tbrteneseket elmondani. A gyerekcket sohasem erdemes lcnez-
ni, egyuttmCikodest, tapintatot meg csak att61 lehet varni, aki megpr6balja megerteni a
hclyzetet. Meg a lcgkisebbeknek is crdemes elctkorukhoz merten, de hitelcsen elmonda-
ni a tbrtcneseket. Legszerencscsebb, ha a kct szi.i16 egyi.itt beszcI t,')'ermekevcl, ez jelkc-
pezheti, hogy az egYLittmukodes megmaradt, a szul6i funkci6 nem ser(dt.
A gyerekekct tajekoztatni kell a "hogyan tovabb" kerdeseirol, mi valtozik, l11i ncm,
hal fognak lakni, hogyan tarthatjak a kapesolatot ilZ elkoltaz6 szul6vel, ok ugyanis meg
azon is kc~pesek agg6dni, megmarad-e a szobajuk, a targyaik, a j<ltckaik. Nem olyan rit-
ka, hogy a szu16k nem vallaljak a gyerekkcl val6 szcmbenczest. Orvos apuka peldaul h6-
napokig rcggel hat 6ra utan megerkezett eredeti esaladjahoz, 6 keltette fd a kislanyat,
clvitte az 6vodaba. Estc nem jott mindig (ugyelctre hivatkoztak), de ha igen, ott maradt
addig, amfg a kicsi el nem almit. Evekkel k<~s6bb kideri.ilt, hogy a gyerck tudta, apja nem
lakik ott, de tetszett neki, hogy miatta mindcnnap ekkora er6feszftcst tesz.
A esahid felbomlasa eseten mindcnkinek megvaltozik a pozfei6ja, a gyerekcke is.
Elanytelen esctben a "szcmi.ink fcnye" hclyzctb61 "a miattad aldoztam fel az elctemct"
bUntudatkelta szerepbe lehet kerLilni. Az scm megnyugtat6, ha a gyerek ferj- vagy fele-
segp6tlekka, ugyek iranyft6java, a kisebbik testver fegyelmez6jeve, esetIcg a SZLil6 tanclcs-
ad6java IeI' ela.
Az egyik legneuralgikusabb kerdes, hogy a szi.ila akarja-e befolyasolni a gyermek vi-
szony<it elvalt hazastarsavaL A tudatos elidegenftestal, a masik ellen hangolast61 a loja-
lis hozzaallasig minden elOforduL Erthet6, hogy a krfzis id6szakaban egy anya nem ke-
pes mindig el6nybsen nyilatkozni volt partnercraL Sajnos nem ritka, hogy a kritikus
idaszak !ccsengeset kbvetaen is gyilkos indulatok maradnak Fenno A gyerekek nagyobbik
resze hamar djon, hogy legszerenesesebb, ha tavol tartja az egyik helyszinen szerzett el-
menyeket, informaei6kat a masikt61. EIOfordul, hogy egy gyerek "kemkcdni" kenyszcri.il
apja hazaban, es apr6bb esfnytevesekkel, rambolasokkal ellehetetlcniti a lathatast, meg-
mergezi a hetvegct. Ezek mogott rendszerint egy anya all, aki koalici6ba vonja fiat vagy
lanyat, es bosszuja eszkbzekent hasznalja. Egy elvalt esaladb61 m1rmaz6 fiu meselte,
hogy karaesonykor mindket szu]at megerasitette abban, hogy a masiknal nem kapatt
olY'ln gazdag ajandekot. Ez volt az 6 szemelyes bosszuja a rahangalasokert: mindenkib61
annyi hasznot huzott, amennyit esak lehetett.
A szulak valasaval a gyerekekben az alapveto bizalom es biztonsagerzCs tbrik meg.
F6kepp a kiesiknek termeszetes, hogy egyLitt vannak a szulcik, a helyzet felborulasa azt
az uzenetet kazvetfti, most mar minden megtortenhet. A bizalmatlansag mellett a ma-
sik altalanos kovetkezmeny: a buntud'lt. A Icgtobb gyerek ugy crzi, ha szebben evett a
volna, jobban tanult volna, lcvitte volna a szemetet, elare koszont volna az utcan, biz-
tosan nem ment volna el az anyja vagy az apja. A gyerekeknek is szuksegi.ik van magya-
at
razatra, hogy miert hagytak ott. Az onvadlasokat esakkentcnic kell a szulaknek, rend-
szeresen megerasftve a gyereket, hogy 6t tovabbra is ugyanugy szerctik, cs a valasi dbn-
tcsnek nines kaze az 6 visclkcdeschez.
Bcilint hdromeves kiscsoportos, okos, n)'itott, kozvetlen kisfiIi volt. IImikor Mesapja elki)ltiJ-
zott, kulturdltan beszelt anyukcijcival, t(f[e is ,(,'}'engc;dcn clbl/cst/zott. l\1ondta, hogy ti)bbi mar
144
T 4. Velctlcnszcru krfzisck
---.--.------------ .. ---_ ... --_ .. _---.-.--- _. -_ ... -- .--. -- -- - --- .--- ----- ----- - ------ -----
--- -- _. - - -_. - -- .. -- ------ -.--
" - ~ ~--_.- --~
-~-- .- .--- .. --.-- --
/7em ittfog lakni, mcishovci jdr maid aludni. Bcil~nt emesztgette magciban a helyzetet, serT;mile,-
let nem adta, hog)' megrdzta valna az esemen)'. Edesan),Ja arra jigye!tjel" hogy, kl~fia aJotsz?te-
ren odamcD' minden kisgyerekhez, es megkcrdezi, vajan az () anYI:/wplk IS e~koltozott-c. Az ovo-
daban is jlJlytatta a kdzvilemcny-kutatdst. Gy(i/tek a 11 em leges valaszot Balint ak/cor r~ppant
ossze, amikor vegkripp II1cgbizonyosodott arr6l, hogy az apukcik nem I71mdlg szoktak elkoltozl1I
ovodas D'cnneldik mcl!(if.
A valas kozvetlen es kesabbi kovctkezmenyekkel is jar a gyermekekre. Kiilanboza
eletkoru gyerekek cltero tiinctekkel rcagalnak, jel~ik, h?gy a ~a:,tnal job~a~.kiizdenek-e
a helyzet fcldolgozasaval. A gyerekek altalabal; szegyelltk, a szulok pro~lemalt; Icg~en .az
valas, munkanelkuliseg, vagy aldr halalcset, es rendszermt nem beszelnek rala tarsalk-
nak, pcdagogllsaiknak. A viselkeciCsvaltozas viszont "beszel" anol, hogy egy gyerek segit-
segrc szorul.
37, tdb/dzat. A gycrmek vaJasi krizis&nek merteke fLJgg
a szul6k konfliktllskezelesi stflusat61
a valtozasok merteketOl (Iak6hely, iskala, bar<iti kor megmaradt-c)
van-e a gyerek szamara ertheta es elfogadhat6 magyarazat
taJalkozhat-e rendszeresen aZ elkoltozott szulOvel
"engedelyt kapott-e" mindket sziilO elfogadasara, szer~tc;ere
a gyerek eletkorat61, szemelyisegetal, crzelmi crettscget6l
a stresszhatas mertcketal (varatlansag, atelt brutalitasok)
a gyermekelhelyezes mikcntjetal (Iathatasi hareak, bevon6das)
a megkiizdesi strategiak szfnvonalatol
Ket-hcirom eves kor alatt az anya erzelmi allapota, felindultsaga, krfzisenek mcrteke hata-
rozza l11eg a gyermek j6Jetct. " , ..
Ovodciskorban a legjellemz6bb a szeparaei6s szorangas (felelem 'lz elvalastol, ~gyeduI
rnaradast61, elalvast61), arnely amtlgy is cletkori sajatossag. Fokozott a ra~a:~kodas: ~; cl-
hagyast61 \'a16 felelem. Egyes gyerekek az ovodai alvas ~,~an s:orongva v~rJak ~,sz~lot az
ajt6ban, mintha nem lennenek biztosak benne, hogy Jon-e erwk valalo:. ~,z ,~s~lzalor"?
megtort, a raeionalitas meg hianyzik. Sokat fantazial~lak az elt~~ozott szuIOl:ol, mten~l~
vek a szu16egyesftesi kfscrletek. (Egymasra teszl a kezul~et.) A buntud,at, az,,,en n~l~ k~I
lek", az bnbizalomhianyos erzesek is gyakoriak; IntenZlV ,ny~gt~lansag) eve~-~ al~as~a\~~
(bizalmi funkci6k), kenyszeres jelek, nagyfoku szorongas es b1zal~natla!:sag, kl~eJezc
regresslj6 eseten szakember segftsege tanacsos., A mai ~~o~ern tanaesadOl,:z.e~lclctbe~
nem kell feltctlcnul bevonni a gyereket, a koral, nem ragzult zavarokat a szulokkel valo
konzultaci6 is rendezheti. .
lskolciskorban mar megjelenik a szomorusag, amely haraggal, duhveI vaItakoz,~at, 1111-
kbzben a gyerek vagyakozik a mindennapokban elnel11, er~eta, szulO u~a~. A ,buntuda~~
hogy esctleg 6 is hibas, intenzfv Iehet, agresszfv megnyJlvanulasok, telJesltmenypra?le
mak, koneentraci6s nehczsegek, magatartaszavar jelezheti a problemat; Ebben az elc.t-
korhan jelennek meg legjellemz6bben a Iojalitas k~nf1!k:usok. AI:n~lmy.~b:n v~lan;e~Yl:
szul6 tulsagosan be akarja vonni a gycreket hadv1selcsebe, a masJi< szulo lepratasab ,
Krizislelektan r 4. vclctlenszcru krizisck

t~lzot~an,,~aga melle szeretne allitani fiat vagy lanyat, elafordulhat, hogy nagy ellenal- 4.4.4. Tanacsadas udldsi lcrfzis eseten
lasba utkOZlk. A lcgveszelyesebb a koalici6kotcs csabitasa, a gyerck teljes erzelmi a2Ono-
T 'I' i krizis eseten legidealisabb a hcizasscigi konzuldci6 vagy tanacsadas, ha mind-
sulasa valamelyik szu16vel. Szovetsegesse valhat, mindennel es mindenkivel szembcn \! a a s , . . " " . d " " (F ' 46
cgcszen az irrealis megoldasokig. ' ket fel motivalt a valtozc'\sra, a helyzet valamllyen llan)Ll len ez~scrc , rl:cma?,
celt - termeszetesen - a felek foaalmazz ak meg. Amcnnylben latnak csclyt
1994) . A b J' , , I
Paul francia-magyar hcizassagb61 sziiletett, Sziilei valasa liNin idesanvicihoz keriilt, de kd- , h' assaa megmentcserc, a kovetkczo lepes a problema, a szereptc Jcsltmcnyc <, a
a az b "I .'" I "f I
zos szul6ifeliigyelet mellett, Francia apja Ma,l0iarorszcigon maradt, a ny;ivct rosszul bcszelte, kommunikaci6s stilus, az egyi.ittm(ikodes, az elvaraso <, az mt1l11ltas c cmzcse cs e
nem igazcin ,illesz,kedett be. Tlzives lett a kisfiu, amikor egy fll!tviger61 apja nem engedte uisz- terkepczesc. , . '
sza. Scm szep szora, sem hlVatalos fenyegctozesekre nem reagcilt a ferti, Az iskolab61 kivette A mindennapi rombola vitclk, jatszmak, destruk~lv ~(()nf1Il<tusok ,gyak,ra,n ak~da-
magdntanul6kint, otthon atanitotta, a magyaron kfviil majdnem l11'in;len tcirgyra, Az anvciual Iyozza
'I r l1dez6des eselvet ilvenkor a korabban mar rcszlctczctt probavaJas, proba-
<a '- O
, J :. J , ' ." , ,~ .

valo tafQlkozcisok a bejarati ajt6 nyitott, rdccsa/ c/latott ab/akancil zaj/ottak. (i'v1int a bijrtdn- "I" ']C- seaithct a hazassa 0'1 tanacsadas mc llett, a pcrmancns feszu Itsegc.:k csIllapl-
ku one ~ b ' b ,. , d' "'d Nf'
ben.) Paul teljesen azonosult apjciva/, normcilisnak latta a helyzetet, nel11 ertettc anyjcit, miert , 'b n az el6nvos folyamatok elinditasaban. A hazassagJ tanacsa as roV] mu aJ-
tasa a , "I' / I I' I
kent is igcn el6nyos visclkedesvaJtozasokat hozhat le~re; ~,'= Ja. az :g~mas 1~Z .va o. a,-
J

szaladgci/ gyal11hatoscighoz, neue/isi tancicsad6hoz, gyermekj6liti szo/galathoz. A hivata/ kir-

diseire mindig meguedte apjcit, heir vcigy6dott vissza a ,gyerekkoz6ssigbe, mig a magcintanu/6i
stcituszt is eifogadta.
Serdulolcorban nagy torest jelent a val as, a csalad fclbomlasa. A kamasz fOszercpre to-
rckszik, mar azt is rosszul viseli, hogy a csaladi valsag at hatterbe szorftja. A parkapcso-
lati pr6balkozasok kezdeten eleg nagy illuzi6veszftes, hogy a szcrclem, az elkotelezades
nem clcg tart6s, ez a kesabbiekben azonosulasi es kot6desi problemakat okozhat. A ti-
nedzser kiabrandulassal, haraggal, levcrtseggel, gatlasossaggal, kozonnyel vagy aggodal-
maskodassal is reagalhat.
A buntudat ebben az eletkorban is gyakori, az egyik szulOvcl val6 tulzott azonosulas
mar ritldbb. Adott a kortarsak fele fordulas, sajat partnerkapcsolatban vigasztalodas, a
felnottckbOl val6 kiabranduliis kompenzalasakent. Korai szexualitas eppugy jellemz6,
mint a szexualitas, a parkapcsolatok atmeneti elutasitasa. Ncm ritka, hogy a kamasz, mi-
utan a csalad "lcvalni kezdett r61a", felgyorsitja elszakadasat, feln6ttosodik, koran elk()l-
toz~k. Az ident.itaszavarok, a teljesitmenyproblemak is gyakoriak. Tunetileg szorongas,
pszlChoszomatlkus betegsegek, hangulatzavar, eveszavar lephet fel. A fiatal ttll szoros
ferj-, felesegp6tlekot jelento kapcsolatba is kerulhet a szulOvel. Ez a korai fcln6ttosodes
a kortarskapcsolatokb61 kiszorithatja, a kes6bbiekbcn pedig a parkapcsolati epitkezest
zavarhatja meg.
Az "efvcilt gyerelceknek" celszeru fUggetienedni a szulok kontliktusait6l, bar ez szinte le-
hetetlen. EI kell fogadniuk a valast tenykent, es azt is, hogy az egyik szul6t mindennapi
szinten elveszftik. (Ma mar szamos alternatfvaja van a gyerekelhclyezesnek, akar bizo-
nyos idokozonkent telephelyet is lehet cserelni.) A torvenyszeruen jelentkczo buntuda-
tot, oncrtekelesi zavart, haragot fel kell dolgozni, meg kell a szulOknek "bocsatani" a tel-
jes otthon elvesziteset. A parkapcsolatokban val6 bizalmat is vissza kell nyerni.
Az e/vcilt szii/6knelc idoben, 6szinten es hitelesen magyarazatot erdcmes adniuk gycre-
kciknek a valas okair6I, a tovabbi dontescikrol. Semmikepp nem Iehet megterhelni a
kalmazkodas novelesc, a masik mcgcrtcsc, a kommul1lk~CIOS ~:lreertesek,ml~I,malI:a
lasa, a szerepek cgyensulyanak helyreallftasa, az crzclJm attltudok harmol1laJanak to-
kozasa. ., ,
A modcrator jelenletebcn zajlo konzultacio nyugodt kornyezctct t~remt a PO~:tlV e:'-
zesek mobilizalasahoz, az eredettortcnethez val6 visszatcreshcz, aT11l1~or valamlcrt k~t
cmber egvmast valasztotta, bar ezt jelenleg clfclcjteni latszanak. Semmlb?ppenn~mcel-
ja a pan;~zlistak keszftesc, a dcstruktfv folyamat()~ rbgzf;e.se, ez ki,val6an mli!wdJl~ a ~a
nacsad6 beavatkozasa nClki.il is. A sajat serelmekrol a maslkra valo odafigyclcs felc tele-
les mar onmagaban hatekony. Hasonl~keppcn,min~ a pr.6bakLilo:1Cles e,se,teibc~, ,!1? ,a
megujult hazassag magas merceje nem IS tud mcgvalosull1l, a humanus valas Jehctosege
bizonyara. '
Amennviben eldontottek a felek a kapcsolat bcfcjczeset, a modera~or fc1adata, ho~:
val6ban "kozos megegyezes" jojjon Jetre, hiszen szul6kent tovabbra IS. cgyutt l~cJ! mu'
kodni. Mcdiaci6s tcchnikaval erdemes a par tagjait scgiteni a komproml~szumkotcsben,
a serelmck feldolgozasaban, hogy ne a gycrckelhelyezcs, vagyonmegosztas Iegyen a bosz-
szu tercpe. .. I I '
A valasi krizis egyes eseteiben nem a parral, han~m a valsagba kcrult vaf?Y wnzu ta:
dora jelentkezett egyik fellel talalkozik a tanacsado. Lehet, ho?,y ~gyo.ldaluan sz~retnc
cm
meg harcolni a kapcsolatert, vagy crzclmi fclkavarodottsagat sz~n?ek~Zlk rendezl1l, n.
ritka a kifcjczett krizishelyzct scm. Ezekbcn az eset~kb~n, e,gyel1l ule:e!<el:"kcrc~ztll:' a
vcszteseg fcldolgoztatasa, esetleg a kap~solat ke?-elc,se,:s zaJiIk. ~ ~asd< td bC'vonasa,
amelyet idankent erdemes megkfserell1l, nel: mll1~lg )3:
credmenn)el. . ~
Az cgyik legfontosabb teruletc a valasi krlZlstanacsadasnak a gycrekek ;el;el ml::1tesl
'.
tese. Gyakran a gycrck allapota vcszi ra cgyik vagy masik felct, hogy scgltscget k:~Jen.
(Neha azzal a rejtett cclzattal, hogy czt majd hasznosftani lehet a gyermckel.hclyezesl pcr
folyaman, de ezt nem nchez atfordftani.) Amen?yiben ..n~~?sen kO,mol y tun:t~, a ,g~~r
meknek erdemes kihao-vni a kezeJesi folyamatbol, a szulo allapotanak rendczodese\ cl
, b.

gyereket annak a dontesnck a felel6ssegevel, kit va!aszt, hoI akar cini. (Amikor valame- legtobbszor az 0 egycnsulya is helyrcall.
Iyik szi.i!ot "valasztja", akkor a masikat "nem valasztja", cgy eletre sebeket lchct ejteni az
elutasftott szulon.) A szul6knek kell a helyzet, a gycrekek, a lehetoscgck ismereteben
megegyczniuk es donteniuk. A kcsabbiekben 6vakodniuk kell att61, hogy tulsagosan be-
vonjak, szovetsegesse tegyek a veluk do gyereket, barmilyen maganyosak is. Kcru!ni kell ----------------
46 Freeman. D. R. (1994): H<\zass,1gi krfzisek. Animula Kiad6, Budapest.
az iizengetesekct, a kommunikaci6s csapdakat, a faggat6dzasokat.

TAh
KrizislCIektan
f 4. Veletlcnszeru krfzisck
4.5. EroszaI(os cseIekmeny atelesenek krizise
A bantalmazottsag, az eroszak atelese - az csemeny kozvetlcn hatasakent - cnyhebb
esetben strcsszreakei6t, sulyosabb csctben krfzisallapotot provokalhat. Kesobbi kovet-
kezmcny a poszttraumas stressz szindr6ma lehet. Az clektronikus tomegkommunikaei6
szelcs kon1 c1terjedtsege ota nem pusztan sajat elmcnykent es a helyszinen levo nezo-
kent, de a kcpernyo clOtt is atelheto a trauma, osszcs vonzataval egylitt.
Az crintettek: a fizikai vagy szcxualis tamadas, bantalmazas aldozatai, az cletct vcsze-
Iyeztcto tortenesck reszesci vagy szcmtanui (pcldaul bankrablas, terroreselekmeny, gyil-
kossag, tomcgverekedCs, uteai megtamadas), a haborus esemcnyek resztvcvoi, rendori,
katonai beavatkozasok alanyai vagy nczoi.
GyermekMntalmazas
Az agressziv esclekmcnyck nagyobbik rcsze esaladon bellil tortcnik, lcggyakrabban a gyer-
mek az aJdozat. Kempc 47 (1962) kozolt eloszor eikkct a megvert gycrmek szindr6mar61,
elsosorban a balcsctbe nem illeszthcto fizikai serlilescket foglalta osszc. A tettlegesseg, illeto-
leg a szcxuaJis atroeitas a nyilvanval6 traumatologiai clvaltozasok mellett jelentos psziehes,
erzelmi scrlilescket, nemrit1<an krizishclyzetet provokal. A gyermek att61 szenved, akiben
bizott, akinek 1<i van szolgaltatva. A helyzet kettossegc nagyfoku ambivalcnciat, bizalom-
vesztest, psziehes es szomatikus tlinetek sokasagat credmenyezheti. A magatartas- es a telje-
sftmenyzavar szinte alig marad cl. Gyakran az 6vodaban, az iskolahan a pedagogusok esz-
lelik eloszor a veres es a krizis jdeit. A gycrekek sok esctbcn szolidarisak az 61<ct banta1ma-
z6 sziilovel, fclnck a kovetkezmenyekt61, a tortentck cllenerc ragaszkodnak a tamad6hoz.
Testi vagy szexualis bantalmazas cseten a gycrmekck leginkabb esaladon bellil pr6bal-
nak segftsegct, vedelmet kerni, legtobbszor az edesanyjukt61. Fokozza a krfzist es a kesoi
kovetkezmenyeket, hogy az anya gyakran eJutasit6, hitetlenkedo, gyercket fantazialga-
tassal, hazugsaggal vadolja.
Testi agresszi6nal az. anya akaratlanul is lehet felbujt6. 6 kesz.tcti blintetcsre az apat,
nem gondolvan ana, hogy ennyirc elszabadulhatnak az indulatok. Lehet passziv nezo
vagy eszkoztc!enlil a masik helyisegben sir6 szlilo. Barmelyik is tortenik, a hizist fokoz-
za, hogy a gyermek ugy crzi, teljesen egyedlil maradt problcmajaval, a kiszoigaltatottsag
elmenyevcl, tehetetlcnscgevel.
Kriszta tizenkit eves volt, amikor barati csaldddal egyutt toltottek egy hituegct uideken. A gye-
rekek aludtak az egyik szobdban, a szulok a masikban. Harom kislanyjekiidt afranciad.gyban,
amikor bejott a barati hcizaspar fCrfi tagja, hogy mese{jen a ldnyo!cnak. A kisldny kicsit csodal-
kazott, de elfogadta a helyzetet. Az apllka az a oldalQra ult, es kczet a takar6 aM csusztatta,
mondvan hfdeg van. Mfkozben ldnyainak meselt, at simogatta, benyzilt a pfzsamajaba. Kriszta
dennedtenjekudt, nagyon megijedt, moccannf sem mert, sz6lnf uegkfpp nem. Szcrencscre a me-
se befejezOdott, az apuka meg kiment a szobdb61.
47 Kempe, GH. et al. (1962): The battered child syndrome. JOllrnal of the American Medical
Association, 251(24): 288-944 p.
Kriszta pitycrecrue ment a sziilefhez, anyja mellefckiidt CS elmescltc a tortcnteket. Edesanyja
y
hitetlenkedett. FC~1 bdcsi ktjztisztclctbcn a1l6 ember, soha nem tel7lle flyet, errol 111' beszi/j tobbet,
kuldte uissza a k.islQnyt az a,gydba. Kriszta akkor teiuolodott 1'1 anyjdt61; nagy erfffeszftcsebc ke-
rult a kcs{fbbif.'k.ben, hogy egy-cgy iinnep alkalmeiual megolelje es mcgpuszilja. Csakjelnottkord-
ban dolgoztafcl a tortcnteket.
A csaladon beluli croszak esetebcn, barki is a tunethordoz6 es az elszenvedo, az egesz
esalad krfzisekent erdemes crtclmezni cs kezelni a helyzetct. A bantalmazottnak nyuj-
tott krizisintervenei6t, tanacsadast kovctoen a esaladi dinamika feltcrkepezese cs befo-
lyasolasa, sulyosabb esetbcn vcdelmi intezkedesek megtetele szi.iksegcs. Az csetek nagy
resze rejtve marad. Csak a kesobbickben, felnottkorban, valamilycn rautal6, ismetlod6
konfliktus, krizis eseten kerlilnck feldolgozasra az ateltek.
Szexualis bantalmazas
Az eroszakos cselekmenyt atelt feln6tt is a bizalomvesztcs, biztonsagvesztes, kiszolgalta-
tottsag, felelem Cs szorongas clmenyet tapasztalja meg. A korrekci6ra es a tortentek tu-
datos megerteserc mar sokkal inldbb adott a lehetoseg erctt szemelyiscg esetebcn. Gyak-
ran a felnott is szcgyclli, hogy vele megtortent az esemeny, sajat magat is hibaztatja, bUn-
tudata van, titkolni igyekszik a tortenteket. Ez f6kepp ncmi eroszak esetcn gyakori. Az
onvadlasok fokozzak az erzelmi, indulati hullamzast, a depresszfv hangulatot, es az
idoszakosan je1entkezo felelemerzesekct, szorongast.
Nyolcadikos bankf.'tten az egyik kisldny, nem ismerve alkoholtolerancicijcit, erosen ittas If.'tt.
Az osztdly szMt)a, aid meg soha ra Sf.'m nCzctt, Mvta, setaljanak egyet. Kietlen helyre e~:)e ~ fi~
pofonokkal kfnyszeritettc az ittas lcinyt, hogy oralisan elegitse ki. A lany megaldzva, on.ua~!Cl
sokkal teli ment haza. Alvaszavar, levertscg, nyugtalal1sag, siras, szorDngas tunetcwel kuzdott,
mig vegiil Cdesanyja kiszedte belole a tortentelcet. Evek mullal1, az elsa komol~ partnerkapcsola-
taban tapasztalta, hogy kcptelen elfogadni afiu erinteset, ha nagy nehezen megls engedett a sze-
retett szemely kozeledesenek, tiidat alaU ellencillt. 11 szexualis egyiittletet vegkipp nem tudta 1'1-
vise/ni, uaginizmllssal reagalt.
A szexualis eroszakot atelt szemely, indokoltan vagy indokolatlanul, de gyakran h~
basnak erzi magat a tortentekben. Ez lehet teljesen irracionalis, visszatero ongyotres, 1- :n
ert volt eppen akkor ott, de lehet nemi val6s<lgtartalma is (tul sok alkohol fogyasztasa;
tulzott bizalom, naivsag). A szexualis inzultust kovetoen gyal~ran bczark6z~,st',nagyfok~
bizalomvesztcst onertekelesi zavart, depresszi6t [ehet esz!cll11 az clszenvedoncl. Szexua-
lis zavarok (aka; tulhajtottsag, akar gatlasossag, gorcsosseg) Icphctnck fel. Az intim szJC-
raba val6 eroszakos beavatkozas az identitast, az en-hatarokat, a szcxmUis szerep megfo-
galmazasat mind megzavarja. A kcs6bbiek soran poszttraumas stressztunetckbe fordul-
hat, es rogzlilhct is a trauma.
Krfzislclcktan
Tamadas aldozata
}!ilia hegedifm{juL,zkcJ1t Usa dC/utan koncertre, illetue az azt megeltfza pr6bara igyekezett. l'vlint al-
talabellJ, nagyon fel uolt pakolua, val/an hatalmas tarisznya, keziben a hegedll, a masik oldaltciska-
ban a :izemclyes holmUa. Kicsit sZrlrakozott, la2a lany levin sohasemfigyelt tIilzottan a do[gaira. J({
scsben volt, sietas ICptekkel sze[te (it a kiilveiros egyik aluUeiniicit. Il heirom koze[edo SU!Wllcot scm
vette cszre, akik me,gteimadtcik: ideje, lehetosege kikeriilni 67eet nem volt. Letcptc!k a retikiil}et, kirein-
eigeiltak a kw!b61 a rej7exszer(ien megragadott oldaltciskdt. Ilz enekes heged(it nem adta, hareba
sz611t ene, a suhancok ezen allnyira meglepddtek, hog)' e[filtottak. A kiesil I!ilsillyos, sohasem spor-
tolt jli/ia utanuk szaladt, fel a lipeson, ki a keresztezadcsbe. Eg)' ({ppel1 alTa jdr6 rendoraIlt6 elLi I1g-
rott es megcillftotta. Amerikai krimibe ilia, de sikertelen iddozesijelenet utQn, ajegyz67c6nyv clkisnil-
tct kijvetoen ta;<:fval erkezett a koneertre. A pr6b6r61lemaradt, de a zenckart nem hagyhatta t'serben.
Kiesft izgatottan, 6m .161 jdtszott. Este otthon, egyediil a lakdsciban kezdett el szorongani.
Nehczen megj6s01hato, ki hogyan fog reagalni cgy uteai t<lmadasra, betoresrc, banta 1-
mazasra. Erosnek gondolt emberck, clofordulhat, hogy osszeomlanak cs tehctetlcnne
valnak, mfg gyengenek, seri.ilekenynek hittek hoskcnt reagalhatnak. Az onbizalmat
mindenkeppen javitja a bator viselkedes, de a kovetkezmcnyeket, legyen az krizisallapot
vagy poszttraumas tiinetek, nem enyhfti. Agressziv vilagunkban onmagunkat serthetet-
lennek vclji.ik, hiszen az alland6 bizalmatlansag allapotaban keptelenscg elni a minden-
napokat. Ebbe a harmonikus vilagkepbe avatkozik be a ki.ilso agresszio, tori ossze az ad-
dig stabilnak hitt bizonyossagot.
Az ut6bbi idoben divatba jottek sajatos ejszakai betoresek. Az alv6 lak6t lcfujjak alta-
t6szcrt tartalmaz6 gazzal, es a penzt, crtekcket elviszik. Rcggel a rablasra fokozatosan r,1-
cbrcdt szemcly ugyan kozvetlenul nem elte at a megt<:\madas elmenyct, mcgis nagyfoku
zaklatottsaggal, akar krfzisallapottal reag<ilhat. Ut6lag is nehez szembeslilni azzal, hog)'
az alvas, a kiszolgaltatottsag allapotaban rosszakaratli idegenek maszk<iltak a lakasban.
Aki megpr6bal uj filoz6fiM talalni, az esemenyt beillcszteni vilagkepcbe, a sajM reakci6-
jeit enkepcbe, vagyis igyekszik pozitivan foldolgozni a traumat, az rovidebb ideig szenved a
visszatero rossz aJmok, ijedtscg, fokozott szorongaskcszseg es fclelemcrzesek tuneteitoL Ezek
fokozatos clmultaval visszatalal eredeti osszhangjahoz, sot klizdelme eredmcnyekcppen nO-
vekedhet az onbizalma, clonyosen m6dosulhat az crtckrendje (Tedesehi-Calhoun,4s 20(5).
Kedvezotlcn esctben az aldozat fi.iggovc v<1lhat a traumat61, ez hatarozza meg min-
dcnnapjait, beszukLil, addigi tevckenysegeinek ellatasa eroteljescn romlik, motivaltsaga
gyengi.il. Szenzitfv, bizalmatlan, serulekcny alapszemclyiscg ncm tartja elfogadhat6nak,
miert cppen velc esett meg a tortencs, nem tud fliggetlcnedni az ot crt agresszi6t6L
Poszttraumas stressz tunetei esetcn kulso segftscg, a feldolgozast segfto terapia szukseges
a regcneral6dashoz, gy6gyulashol.
Elofordulhat, hogy valaki gyakran valik eroszak, b(ini.igy elszenvedojevc. A viktimo16-
gia (Wertham 49 , 1949) ona1l6 tudomanyagkent foglalkozik az "aldozatok" tanaval, tulaj-
48 Tedeschi, R. G.-Calhoun, L W. (2005): Poszttraum,ls novekedes: elmeleti alapok, empirikus
bizonyftekok. In: Kulesar Zs. (szerk.): Teher al,ltt. Pozitlv traumafeldolgozeis CS poszttraum,is
szemelyiscgfejlOdes. Trcfort Kiad6.
49 Wertham, F. (1949): The Show of Violence. New York: Doubleday.
r 4. Veletlenszeru krizisek
donsagaival, bllnbzo-aldozat kapcsolattal, hogy miert valik valaki csetleg visszatcroen
blincselekmenyek aldozatava.
Bantalmazas a parkapcsolatban
A legtobb croszakos cselekmcny parkapcsolati, hazassagi, csalacli konfliktusokb61 credo
A hatterben gyakran feltekenyseg, onbizalomhiany, impulzuskontroll-zavar, bosszu hu-
z6dik meg. A konfliktusok agrcsszfv elintczesenek az aldozatai jellcmzoen a nok, a gye-
rekck, a fizikailag es lelkileg gyengcbbek. Elofordul, hogy a fcrfiak is alanyava valnak a
testi indulatoknak. (A lelki bantalmazasnak mar reg6ta reszcsei.)
A tcsti agresszio vagy akar a szexualis eroszak <1telese hatvanyozottan traumatikus le-
het, ha a partner, a hozzatartozo az agresszor. I1yenkor nem pusztan a fent mar taglalt
megalaztatottsag, cn-hatarserules, kiszolgaltatottsag elmenyct kell feldolgozni, de maga
a kapcsolat, az erzesek, a teljes eletter vaJsagba kertilhet. Mas a hclyzct, ha cgy esetre vo-
natkoz6 bantalmazast kell ertelmezni, kiutat talalni, vagy ha rendszeres a kapcsolat Ic-
nyeget erinto fizikai, lelki megalaztatasok sora. Sajnos nem ritka, hogy a konfliktuskezc-
cs
les jellemzo mindennapos stilusa, eszkoze az agresszi6.
A rendszeresen bantalmazott hazastars passziv es fi.iggo alapszemclyiscg, bizonytalan,
onertekelese alaesony, megklizdesi strategiai kezdetlegesek. A bantalmazasra, agresszi6-
ra visszahuz6dassal, felelemmel, meg nagyobb alarendelodessel reagalhat. A helyzct
megoldasaban, a kulso tamaszkerescsben, az onvcdelemben gyakran akadalyozza a fCle-
lem cs a tehetetlenseg.
A bantalmaz6 rendszerint maga is gyakran Melt gyermekkoraban agresszi6t, fenyege-
tettseget. Nagy a dominanciaigenye, amelyet az adott kult~ra ~ltal elfogad~tt eszko:ol~
kel ervenyesiteni nem tud, mentalis fekjei elegtclcnek, proJektlv munkamodokra, felte-
kenysegre, frusztraci6s helyzetben impulzivitasra hajlamos. . , ,
Gyakori parkapesolati agresszi6t cs tettlegesscget is kivalt6 tcnyezo a szerelml felte-
kenyseg. Kozos parkapesolati krizishelyzetek bontakozhatnak ki. A ~elteke~ysegb.~n s,ze~
veda fel az aktualis parkapcsolatot illetoen bizonytalan, kivetftesseI IgycksZlk feszultsegert
csokkenteni, szorong a vesztesegtol, a megalaztatastol, a partner elveszfteset6l, gyakr~n
oncrtekelCsi zavarban szenved. E1Ofordulhat, hogy az egyik fel provokativ magatartasa
szitja a feltekenyseget, es a kozos jatszma neha igen veszclyes cr~~men~e a p~rm?~ens
szerelmi konfliktus, a lelki vagy testi agresszi6. Ilyen esetben a krlZlS oldasa legldeallsab-
ban a parral val6 kozos foglalkozassal, hazassagi konzultaci6kkal \ehetseges.
4.6. Stilyos betegseg l\:rizise
A testi cpseget, egcszseget, detet veszelyezteta betegsegek szamos foldolgo.zan~6vcsztese~
elmenvt cs megktizdeni val6 feladatot jelentenek. A j61eti tarsadalom egyrk felclm~~es !m-
zise, a~ely nem kimcli a sikereseket, a gazdagokat, az eroseket, a hatalmasokat, az ?nblZa-
lommal j6cskan rendelkezoket scm: a sulyos, gyakran gy6gyfthatatlan megbetcgedes. Nem
veletlen, hogy az egeszscges cletm6dnak hatalmas a sikcre, a divatos sportoknak, a reform-
elelmiszereknek egyre nbvekvo a piaca a civilizalt orszagokban. A modern ember nem a
fertozo betegsegektoI es a jarvanyokt61 retteg, hanem a rakszuresek eredmenyctol.
 4. Vcletlcnszeru krizisek
Krfzislelcktan - ~~.~._--_ ... -._ .... -_.-._-------~- ---_ .. _---_ .. ---~-

Egy veszelycs, bizonytalan kimcnctcIU, elctvitelt hosszabb idare I1lcghataroz6 bcteg-

seg a ~csti scrtetlcnscg clvcszftcsct, a kiszolgaltatottsag mcgraz6 clmcnyct kfnalja. A targy-
vcsztcs, ,ebbcn az esctben az egcszscg, a sajat testben val6 bizalol1l clveszitcse. A dolgok
r alaas6 operaci6t tekintjuk, ak<1r a radiol6giai ,ut6k:zclcst, v~~y a .kem.?tcrapiat, sol;at .kel~
fontos~3~1 ,s~rrcndJc azo~nal a;r~ndezodik, az erafcszitesck elindulnak az egyensuly
hclyreallItasara. Szorongas, halalfelclcrn, blzOnytalanS<lgerzcs, szegycn is kiserheti a be-
tegsz.ercp tu~at~sodasa:t. Az bnbizalom,meginoghat, olykor nagyon konkrct crtclemben
IS, hlszen alo sulyosabban bcteg, az 10 van szolg<lltatva kornyezetenek, az orvostudo-
many ~ktualis tudasszintjenek, es nem utolsosorban sajit testcnek, a fajdalomnak, a
rossz kozcrzetnek, eddig probara meg nem tett tehcrbiro kcpesscgcnek.
A betcgseg, a bctegszerep tarsadalmankcnt, koronkent valtozo megftclcs ala esett. Az
esetek ~agyo~b~k rcszeben stigmatizaltsagot jelentett, pcldaul a fertoza betegsegekneJ
karantenba zarast (Ieprasok, tebecesek e1kulbnftesc), a pszichiatriai betcgsegeknel az in-
tezetbc ,(tebolyd~b~) kcrul~st, a :'ossz!ndulatu betegscgeknel a haja) elosze!et, a gyors
pusztulast, a torzlto betcgsegeknel a vlszolygast.
K(~runk~an ~ bet~g c~be,r prcsztizse kLilonasen lccsakkent. A hasznossag, aktivitas, fi-
atalsag, egeszseg, szcpseg, Jol kontrollaltsag tulajdonsagait eloterbe helyezo tarsadalmi
ertekre~:dben a munkakcptelen, kiszolgaltatott es serlilekeny betcg nem kelendo. Erte-
ke lecsokken a munkaerapiacon, csaladi pozfcioja, statusza elonytelenLil megrendul,
gyerekszerepbe vagy legalabbis alarendelt helyzetbe kerulhet. Nem veletlen, I~ogy egy
komolyabb betegscget sokan titkolni igyekeznek.
b
'Idozni a O'voo-yulascrt. A kozles cs a tudomasulvetel knzlset kovetoen el kell bucsuzlll
a bJ b ' " I 'I'" I J II '
egy-egy szervtol vagy szervdarabt61, az identitas m?gcso?I<I~a~ana( va s~g~t IS e ~ev.l-
selni. Majd v<lIlalni keII a kiegcszft6 kezcIesek meIlekhatasaIt IS,: a megala~oan r?ssz koz-
erzetet, a gyengcseget, a hany<lst, az cmelygcst, a megkopas:oda~t,a les?v~nyodast. Nagy
elszantsag, onuralom, hizdCsi kedv, iIIctvc teljes lem~ndas, kozon;~Osseg, a test orvo-
soknak valo atadasa sZLikseges a szenvedcsek c soroza~anak cl.fogadasahoz. ,
A pszichoszomatikus szemlc!etm6d alapjal; ~. ros.s~mdulatu dagana~os betcgsegek cse-
teben is felvetodik a kerdes: a pacicns megclozo kr:ZlSel,.h?ssz~ntarto',m~g nem ol~?tt
, fel nem dolgozott konfliktusai, diszharmomkus elctmod)a milyen mertekben felelos a
~~r letrejotteert, terjedCseelt. Az egycni felelasscg a betegsegek kialakuLlsaban mar reg-
ota foglalkoztatja a tudomany CS a muvcszet kcpviseI6it. Kie?ye~suly'o:.ott.allapotb~n az
immunrendszer felismeri CS elpusztftja az egeszsegesekben IS lctreJovo atlpusoS (rakos)
sejteket. A depresszio, a tart6s stressz, a nyomasz~6 krizisek cs k?nfl iktusok soroz.ata, a
mag<lnyossag gyengiti az eIlenaIl6 kepe~s~get, tala)t teremthe~ a rak~)~ megbete~edcsn:k'
A lelki tenvezok szerepe nagy Jclentoseget nyerhet a kezeIes, a paCiens vezetese soran,
Az onkologia'i elh1.tas tulterhelt, egy-egy centrum ban sok-sok beteg varakoz~k aktualis k.e~
zelesere. A par perces besugarzas, il1etve az infuzi6 lecsorgasa utan. az aSSZlszt~nssel - )0
esetben - valtott par mondatot kovetoen, a nyomaszto hangulatbol lomenekulve megy
haza vagy varakozik a folyos6n a mentore a kezelcs alatt al~o. Eze.l~ az clmcnyek nem-
hogy a feldolgozast nem segftik, de a terapias hatekonysag?t IS r~nt)ak. Egy;e,tobb bet~g

Minden korban iratlanul megfogalmazodik a megbetegedesek presztfzs rangsora. )e-

tesz erOfeszitest, hogy lehetoscget talaljon esetleges konfllktusa~ [cld~lgoza~ara a, be~eg
Ienleg a szfv, a keringcs problcmai allnak az elsa hclyen. Egy szfvroham a kozhiedelem
seggel valo teljcs erteku megkuzdcs crdekcben .. Ham,bur?ban.tI~e,nharol11 e,ven ~t tobb
szeri~~, az aktivakat, ~.n;unkamaniaso}(at,a kihivasokkal szembenezaket sujtja. A koz-
mint szaz olyan beteget kovettek nyomon, alok a rak dlagnoZlS?nak I~~zlcsel~ol, vala-
PO~~I I~,eg~endszert :uJto m~gbetegedesek, a maradando, tcsti es szellcmi kepessegekct
mint a mutetek elatt es a kemoterapia (sugarkezeles) alatt - vagyls a kntJ!<tls pdlanatok
15 ennto kovetkezmenyek mwtt, mar kevesbc tekintelycsek. Egy ao-yvcrzest nem szolGis
idejen _ nchany alkalommal (atIag nyolc liles) pszichoterapias ~egitscget kaptal~. Tf~ CV
rcklamozni. Hasonl6kcppen a halalos betegsegeket is szegycllni es ~itkolni ce]szeru scn-
mulva a pacienseik kozul ketszer annyian maradtak cletben, mlllt a csak onkologlal ke-
ki sem terjeszti szivesen, hogy az cleteert kuzd. '
A betegseg mint metafora (Sontag,SO 1983) is jelentest nyert. A XIX. szazad szimboli- zeIesben reszesult kontrolIcsoport tagjaib6J.
kus betegsege a tudabaj volt, Icgies, szenvedelyes, romantikus mftoszokkal ovezetten,
annak ell~nere, ~ogy a nyomor es a szegenyscg koreben pusztftott a legagresszfvabban.
"Helyes klS polgargyerek, a puha g6coddal..."51 - kedveskedik Madame Chaucat Hans 4.6.1. A betegseggel ual6 szembesiiles
A sulyos betegscgben szenveda emberne~ ~crtetlense~~ne~ c1ves.zfte:cvel kell :z,el11be~
Castorpnak. Ma elkepzelhetetkn hasonlo bokol<is egy burjanzo tLidor<lk eseteben. Ko-
runk betegscg jelkcpe a leggyakoribb es leger6sebb krizist provoldl6 pusztfto kor, a rak.
neznie (narcisztikus serlilest szenved), mI!<ozben egy U) statuszt IS I~~n~tclen beep Item
eddigi szerepkeszletcbe, identitasaba. Egy szerepet, amclyet ne.m o. vala~z~~tt: ~.~~Iy
Raadasul ez a baj a j61eti tarsadalmakban egyre gyakoribb, mind az cletkor meghosszab-
bodasanak, mind a szamtalan civilizaci6s artalomnak koszonhet6en. Ugyan a rosszindu-
rakenyszerftett, el6nytelen es stigmatizalt. At keII clnie~ el kell. vl,selme a Clvdlzaclo osz-
la,tu d~gana,tok)6 rC,sz,e :nar gy6gyfthat6, illctve a minoscgi eIet crdemiIeg meghosszab-
szes embertelenscgct es kiszolgaltatottsagat, ha megoldast, scgltseget akar.
blthato, a rak dlagnoZlsanak tudom<lsulvetele lcggyakrabban mcgis a hal<llos itc!et krfzi-
Helga hat honappal volt vcilcisa vigleges kil11?nda:a utei~:. Mar, rei tudott l1.ezni volt fCd : ,
set jelenti az embereknek. ee
A rak kare szavada mitoszok: a lassu pusztulas, a felemcsztades, a leromlas. a lesova-
amikar bsszt'szedte kft kamasz fieit a hetvegi talal/cozasra, sot beszelgetett IS par mon~1atot vtle:
?yodas, a szo~n~li faj?almak, a csonkolo mlitctck soro7.ata, a meltatlan, kiszolgaltatott
meg az is eSiebe jutott. talein siitemcnnyel is III egldncilhatnei. Este, .~irdisk()r leis kemen?, L:~~~l7lot
allapotba kerules - saJnos - sok esetben a valosagot tlikrozik. A gyogymodok, ez korunk
iszlelt a mel/eben, de elhesseE;ctte. Vcirt nehein)' napat, jJ(itha ell1lullk. A gondolat bekolUILott a
tudatciba, lehet, hog)' dagana~, de azonnal elvetette, kit rossz nel1l eri egyszerre az e17lbert. A [so-
ellentmondasa, a betegscg agresszivitasaval vetekszcnek. Akar a dr;sztikus, onbizalmat
mo nem tunt el, Helga nem nyugodatt meg, vigiil elment orvoshoz. ' .
A doktor hiimmo,!Sbtt, majd kifrta ultrahanguizsgcilatra. A Iclet mutatott u~l~mlt, !i:lg~. s~o
50 Sontag, S. (1983): A betegseg mint metafora, Europa Kbnyvkiado.
rongdsa nouckedett, 17legintjejcs6udlcis, majd mammagnificira ireinyftottcik. Rakerdezesere 05Z1/1-
51 Thomas Mann (1969): A var,izshegy. Eur6pa K6nyvkiad6.

152
Krizislclcktan
r 4. veletlenszcru krfzisek

ten valaszolt az oruos, lchef, hogy rosszindulatli. Ket het varakozds kavetkezettfilelembcll es a 38. tcihlcizat. A kozles pszichoiogi,ija (diagnozis, tcrc\pias javasiat k6z1ese)
177cllek dlland6 uizsgdlatdual, hdtha csoda tortenik, es eltfinik a csomr). A rontgen igazolta a rd-
kot. Az oruos cgyenescn kazijlte a helyzctet, 17cm hag)'ott idot kCrdezgetisekre, erzclmek kifejeze- erzelmi terhek megosztasa, tamasz nyujtasa
sere)/ijlIdnalta a mutt! idr)pont]dt. Helga zavardbal1nem is cmlikezett, mit is 177ondott az Groos, fokozatossag, empatia
levcszik-c a mellet, hogyan is lcsz tovdbb. Hazafele teUcs bfnultsdgJogta el, sDk kCrd(:s maradt szemclyisegjellcmz6k figyelcmbevetele
bennc, a vildg megvdItozott. konfliktuskezcles folterkepczCse .' ,
ida a kerdesek fOltetelerc, a faldolgo:as e!I?dulas ara
Amikor fclmertil a sulyos bctcgseg lehct6segc, cgyfajta keszcnleti allapotba kerlil az megfelcI6 kartilmenyek, figycIem, hltclcsse~
illeta. A figyelem, a problemamegold6 strategiak a tunetekre, panaszokra iranyulnak. a paciens ona1l6sagi torek~eseinek tamogatasa
Szemelyisegfligg6, hogy valaki halogat6 magatartast tanusit-e vagy azonnal megnyugod- a kcrdesek turelmes fogadasa
ni igyekszik egy gyors orvosi vizit segftsegcvcL A paeiens partnerkent val6 kezelese meg , .." . ~'I'" a tel)' es benultsag es tagadas, vagy a krizis-
>mbesulest koveto azonnah rl:a~ClO vagy ''1'' 'd"t I'
formaI6dik a megvaltozott orvos-beteg kapesolatok korszakaban. Gyakran a biztos diag-
n6zisig sem megnyugtatni, scm tajekoztatni nem mer, nem akar a doktor, a beteg szo-
rongasat, elbizonytalanodasat ene! akaratlanul is fokozva.
A
sze
allapot. A kezdetl taga ,r . ' II'
" d ' .. ,'d I t 'elcnthet a bete a mll1tegy Ie <eszu eS1 I 0 <er,
o~~e e ~1~, J tet es ~ozg6s~sa testi es lcIki hareeszkozeit.
hogy fel~loIgoz~a.sds\~i~g~1:n~en~ ~~\el'yre a realitciskontroll, es a "tevedes" i~azo~a
A diagnozis es a varhat6 beavatkozasok, terapias strategiak kozlese meg ritkan felel AmennYI 1en rov] e 1 / 'aszok felkeresese tor-
, " bb es ujabb ellen6rz6 vizsgalatok sorozata, a ternatlv gyogy< / . hI) 1
meg a mentalhigienes alapelveknek. A folyos6n rohan6, elfoglalt orvos fclszavakkal
mondja el, szemcrmesen, halkan es sok latin kifejezesscl tompftva a lesujt6 hfrt. Az scm ~~~~~J;'aI6szinusfthet6, hogy a szemely cgyaltal,an nem kepe,s sze.mben~~111 : t~ Yc~~~~y~
ritka, hogy a hozzata1toz6hoz beszel, mikozben ott a nagykoni es kcpessegei teljes bir- A psziches Iabilitassal reagal6k megnyugta~asa ne~e]~~;1::~1~~:~:na 1:~rs6 se:ftsegre.
tokaban lev6 beteg, aid maris lefokoz6dik, pedig meg e1 sem kezd6datt szorosabb kap- . 'I j 'b I rfzisheIvzctekben a remenyre, a ' , , ,
sag, mmt a ta a an < , . " / . klizMs a sajat tettek mozgoslta-
esolata az egeszseguggyel. Az esetek nagyobbik reszeben ninesen fokozatossag, a kozlcs- Sulyos, rosszindulatu beteg,scg eseten 1j(Iulcsfontoissag,u aok robbana~szer(l fejIodcse miatt
. '1' , ., k epveb artalma me ett a tuc omany ,
re fel nem keszftett orvos szinte lenyomja paeiense torkan a felelmetes informaci6t. Scm sa. A elVI 1zaclO, so . ;0) ,,' '" ~ .. 1') '".' "t Minden szomatikus betegseg cseten, a
nyugodt kornyezet, sem id6 a kerdcsekre, az erzesek lereagalasara nem enyhfti a riadal- elhalvanyftotta a saJat erof~szltesc" J~ ~nto~~ge. tt bban a gy6ayu1as sikere reszben a
mat. pszichoszomatikus k6roknal m~g,n;e~ 1at~~n~,ozo a . , b

Az erintett is ugy velheti, erzelmei, feldultsaga, szorongasa nem ide val6. A szomati- paciens sajat energiainak mozgos1tasaban 1cJhL.
kus orvoslas muhelyeibe esak a radonalis ligymenet illeszthet6, az id6 keyes, az orvos el-
foglalt, sokan varakoznak kint. A betegnek fegyelmezettnek, targyal6kepesnek kell len- 39. tciblcizat. A betegszerep
nie, mintha egy muszer meghibasodasat, javftasat beszelnek meg esupan. A kozles kival-
totta psziehes sokk magyar<lzza, hogy a betegek egy resze nem emlekszik pontosan a di- A betegseg jelcntese az aktualis tarsadalomban
agn6zisra, a javasolt terapiara. Miutan kikertil az egeszsegugyi intezmenyb61, elbizony- a beteg ember presztfzse
talanodasa fokoz6dik, es nem biztos, hogy eleg bator ismctelten zaklatni ketsegeiveJ es a beteg eselyci a munkacr6piacon
kerdeseivel az orvost. a beteg csaladi statusza
Rossz hfrt senki sem szcrct kazolni. Tapintatosan, fokozatosan, empatikus stflusban a betegseg mint metafora
nyujtott, erthetoen fogalmazott informaci6 megfelel6 karlilmenyek kozott (orvosi szo- a betegseg mint stigma
baban helyet foglalva) sokkal jobb strategia a paciens val6di egylittmukodescnek meg-
nycrescre. Figyelembe kellcnc venni a beteg erzelmi teherbfr6 kepessegct, remenyt ad- Az orvos-bcteg kapcs01at atalakulasa
ni, a masikat partnernek tekinteni, a laikus kerdesekre ttirclmesen cs nyitottan valaszol- a szo1galtatas jelleg er6sodese
ni. Mindehhez ido, tlirelem, empatia cs fOkepp kepzettseg szukseges a szomatikus or\'os- szimmetrikus, szakert6i viszony
last uz6k reszerol. A val6ban partncri, teherbfr6 orvos-betcg kapesolat nem pusztin a beteg kompetenciaja novekszik
merhetoen noveli a gy6gyulasi eselyeket, de a gy6gyft6k elhasznal6dasat is csokkcnthe- az orvoslas piaeosodasa . ,.
" . 'I's
paramc d lcma 1 ellatasok letrcjotte/konkurcnelaJa
.
ti. Az orvos lehet - bcleerz6 es clfogad6 magatartasaval - az elso hatekony "gy6gyszer"
(Ba.lint,S21990).
A betegseg mint nyereseg
tehermentesites
kontroll-lehet6seg (csaladban)
.oniaazolis '" k .,.
52 Balint M. (1990): Az or\'os, a betcgc es a bctegscg. Animula Kiado, Budapest.
din~mikai cs kommunikaei6s problcmak kone CloJa

1')4
 r 4. Vcletlenszer{l krfzisek
Krfzislclektan

bel', fokozatosan adagolva, beletor6dik az addigi lchctoscgcinek beszukiilesebc. Ameny-

A betcgseg krfziscnck fcldolgozasa fugg a kozles miIyenscgctOl, az cgyen konfliktusture-
nyiben cz drasztikusan tortenik, kritikusan reagalhat, de ha finoman, lepescnkent veszft
set61, a mcgclozo krfzisektol, a csabdi tamogatas szfnvonalat61 cs nem utolsosorban a
bcte~scgckkcl val6 cddigi viszonyt61 is. Mindcnkinek van valamiJyen tapasztaJata a be-
lehet6segcib61, hajland6 clfogadni es alkalmazkodni.
A tart6san betcgekre jellemzo beszukules, b<lr sok szempontb61 k<iros, envedo funk-
tcgsegekke!. Ez a kapcsolat mar gycrmekkorban c1indul Cs mcgalapoz6dik. A sZl1l6k
ci6t is bctolt. A viJag osszcs elmenye, ingerc, szepsege, ha nyitottan elenk tarul, nagyon
megbctegedcsek eseten mutatott aggodalma, rcakcioja, a sajat testbe vetett bizalom mer-
fajdalmas megelni a tehetetlensegct, a lchet6segckhez val6 hazz~feres hi~nya.t. Szuk~~b
teke, a ~etegsegel?~:nenyek jellegc, a rctcgkultUfa, az cletm6d, a szemelyiscgjellcmz6k
eletterben a vagyak is korlatozottabban jclcntkcznck. A nagyfoku betcgseg-kozpontusag
mmd-mmd formaljak a betegszerep cgyeni saj<ltossagait.
_ ellcnben - veszelyes talaja Iehct a remenyvesztesnek, csal6d<lsnak, depresszi6nak. Az
A tulzottan aggodalmaskod6, a hipochonder ncm bfzik tcsteben, allandoan kontrol-
erdeklodCst ilyenkor elsosorban a bctegseggel kapcsolatos informaci6k, hirek ki:itik Ie.
l{ilja szervei muki:ideset, szintc varja, hogy becsapjon a baj szcrvezctebe. Bizalmat es
Az internetcn harmiJyen megbetegedesr61 szamos kozlemenyt, laikusoknak val6
megnyugva~t ~sak pillanatokra nycr. A masik veglet a bagatcllizal6, aki i:inmagM serthc-
ismcrtetot lehet olvasni, chaten kereszti.ll rendszcrcs konzultaci6t lehet folytatni a sors-
tetlenn~k 11lS~1, ~orr:ok?a dugj,a a fejet, addig, amfg nem szcmbcsi.il a fclkavar6 val6sag-
tarsakkal. Egy-egy uj eljaras, gy6gyszcr, alternatfv terapia ujra feltoltheti a kiiiruini
gal. AkI kevesbe adja at magat a betcgsegnck, nagyohb gy6gyuJasi eselyeket nyerhct.
kezdo remenyt, amcly nelktilozhetetlen a kuzdclemhez es a gyozclemhcz.
A b~tegs~,e~~p }c1jes cI utasftasa, cl nem fogadasa viszont gatolja a gyogyulast, egyreszt az
Onbizalom, iIIetve ellenkezoleg, onertckelCsi zavar kerdesc, ki milyen eselyekct ad
egyuttmukodes lazasaga, masreszt az elfojtott szorongasok, felelmek miatt.
Onmaganak. Az orvosok ncm szeretnek bizonyt~l~n kime,n~~elekrOlnyi!,a~kozn!,'te~c?~
sekkel konfrontal6dni, ritkan mondanak konkrct lllformaClokat a lchctosegekrol, tulclc-
si eselyekrol. (A tudomanyos szazalekok ilyenk?r ncm .soka~ scgftcI:ek.) r;til:dcnkinc~
4.6.2. A betegseggel val6 kuzdelem sajat maganak kcll cld6ntenie cselyeit. A magablztosak jobb llldulatu~ak e:Zlk betegsc-
gi.ik lefolyasat, remenykeltobbnek a tcrapiat, clcnyeszob,bnek a mell.ckhatasokat. A b;-
Slil~os, rossz vegkimene,tellel fenyegeto k6r saran el6ob-ut6bb megti:irtenik a helyzct clfo-
zonytalanok mar a kezdetekt61 halalfelelemmel, vesztes~gt.udattal kuz~e~ek, s~oronga
ga?a~a, az al~alm~zkodas. A.bete~ alavcti magat a tcteles orvoslas altaI kinalt terapiaknak,
suk fokozza a kellemetlen erzcteket, a f<ijdalmat. Az optlmlz mus keseruseggel cs agresz-
mlk~zben neha, tltokba~, l(Jk~csll1gat a~ alternatfv gy6gyftasi lehet6segek fell' is. Egyfajta
szi6val valtakozik. Az indulat iranyulhat a betegre sajat magara, illetve kornyezetere,
mag.an~ly'~l kell megba:atkozl1la, akkor IS, ha szereto csalad, j6 minosegu partnerkapcsolat
mindcnkire, aki egeszseges. A tehctetlenseg es a kiszolgaltatottsag az alland6 es kotelczo
veszl koruI. A szenvedes sajatossaga, hagy teljesen meg ncm oszthat6, at ncm erezheto.
hala erzesevel parosulva (kezelesert, apalasert, latogatasert, segftsegert) haragban csator-
Aki hosszu ideig bctcgeskedik az egeszsegesek vilagaban, azt burkolt vagy nyflt tiirel-
naz6dhat Ie cs ellentetebe fordulhat. A segito hozzatartoz6k, latogat6k nehczen ertik
metlenseg, leertekeles veszi koriil. Az egcszsegcseket nem koti Jc hosszabb ideig a keze-
meg, hogy miert lesz valaki feszult a "hogy vagy" kerdCsre, vagy micrt nem akarja elmc-
lesek, tiinetck,.n;c~le,khatasok es remtortenctek hosszu taglalasa. A betegseg elvalaszt a
gondtalanok vIlagatol, de filozofikussa is tchcti az embert. A mindennapokban ritkan selni hatodszor is a legujabb beavatkozasakat. ", . , .,
A sikeres gy6gyuhisnak, termeszetesen a kar tudasanak megfelelo keze:csl ;tl:.ateglak
mellett, lehctoseget teremt, ha valaki nem adja at magat tcljesen SCI~ ~z eg~szsegugy'ne,k,
fo~lalkozunk a~. elct-haJai kerdescivel, tartunk szamvctcst, vizsg<Hjuk meg sajat ti:irtenel-
munket, keressuk az csctleg clki:ivetctt hibakat, valik szamunkra kLili:inlegesen ertekesse
sem a kiszolgaltatottsagnak, sem a kornyczet tamogatasanak ..A saJnal~t e; .az egyuttcr-
zes gycngft, gyerekszerepbe kenyszerft, a marade~ onbizalmat IS megn~lr?,al)a. (Ilycnk~~
az id?, ,es fordulunk ;al6di ertekck, igazan fontos elmenyek fele. Minden nagy vallasban,
abbal nincsen sok.) Egy slilyos rakbeteg no szavalval: "Nem vagy~k elcg ~o.l ahhoz, ho
kulturaban a betegscg cgyfajta btmtetes. Aldr az osok vctkeicrt, aldr a szemelyes buno- by
ke~t; aka~ a harmonia, az adafigyeles hianyacrt A pszichoszomatikus tanok reg6ta ku-
k6rhazba menjek." Gyakori, hogy a k6rhazba keri.Ms utan, tehat a totahs betcgszcrep
tatjak" n;Ilyen az e~en,' illctve ~z qt kortilvevo csalad fdelossege egy-egy betegseg kibon-
takozasaban. A pSZIches problemak escteben ez lenyegesen egyertclmubb, mint a testi felvetelckor az allapot rosszabbra fordul.
k6roknal. A felelosseg lehetosege ncmcsak tanulsagok levonasara ad alkalmat, hanem Istvan 28 eves volt, amikor herercikot dllapltottak meg nala. Fiatal bankcirkintji!nyes,kcm;ier
lehet6segct is teremt a gy6gyul<1s elereserc, nem pusztan a gy6gyszcrek cngedclmes be-
elott cillt, napi tfz-tizenkit 6rat dolgozott. A daganat letagl6zta: de rovid binultsagot ko~'eto~1:
vetclevel, hanem a szemelyes cgyensuly megtalalasaval.
ahogyan ezt megszokta, a harcot valasztotta. Megopcrciltcik, majd hossza~almas kel~o!eraplQ 0-
A tart6san betcg ember kikcriil a mindennapi gondak vilagab6l, ahova visszavagya-
vetkezett az osszes mellekhatcissal. Amikor nem hQnyt, akkor olyan pocsek volt a kozerzete, ho~y
koz!}<" illetvc,id6nkcnt haragszik mindcnkirc, aki testbcn cs lelckben ep, j61 erzi magat mozduln'i sem tudott. Kopaszsciga miatt egy ismeretlen iheza menekiilt nezett .~i~sza r6 borotval-
a boreben, sulyos teher ncm akadalyozza eletet. Ktlbler-Ross53 (1969) megfogalmazasa- kozas kozben a tiikorbOl. Egyebkint nem nezett tiikorbe, ncm ment emberek koze, nem enge,dhet:,
ban: a remeny es a duh vaJtakozik egymassal. Optimizmus es hit nclki.il senki sem val- te meg magcinak, hogy koliigai is ellenfelei Igy lassdk, megsaj:Jciljak..Csa!ciclja, mellette, a!lt,.~
lalkozna megalaz6 es mcgtcrhclo vizsgalatokra, nehezen elvisclheto kczelesekre, szcnve- meg olvasott is IgordUott egy konyvet angolr61 magyarra, Mire beje)ezte, . le~art a te.rapla IS,
clCsekre azert, hogy egyszcr, valamikor jobban lcgycn, illetOleg meggyogyuljon. Az em- ki116tt a haja, megjott az iletkedve. A szokott energiaval kezdett el dolgoznz. ~lls jele)tett ,mll1-
dent, csak amikor Sudan autozik, crez nyomaszt6 hcinyingert olykor-olykor. Fol sem kell nezl1le,
53 Kubler-Ross, E. (1969): A halal es a hOZZcl vezeto ut. Gondolat, Budapest, 1998. tudja, hogy az Onkol6giai lntizet kornyekcnjar.
 Krizislc1cktan
---~- --~. -- --- .. --- --. -- -
-~ --~.- ----- .. -- --. _.- --~ --- -- . ---. -- -- .. ---- --" -_.-. - -~--. -- - .. _. - -- ------ -_.- --- -- --. --- -- - _.- -- -.- -- ---- --- ... ---- _. --- r 4. Veletlenszeru krfzisek

Aki legyazi a betegscget es meggy6gyul, mar saha nem 1esz olyan, mint elatte volt, Az egyre jobban bcszukiilt eletvitelhen szaporodnak a vesztesegek, a kezdeti egcszseg,
akar vannak maradvanytunetei, testi cs lclki vesztescgei, ak<ir nincsenek. A mutetek jo kbzcrzct, scrtctlcnseg elveszitesct kbveti a sajat test fcletti rcndelkezcs korlatozottsa-
okozta enhatar-scrulest fel kcIl dolgozni, ncha cz igen bonyolult. A vesztescgelmenv er- gao A beteg ugyan danthet arrol, beleegyezik-e egy mutetbe vagy kcze1csbe, de arrol
t~lm;zcse, a megrendult vilagkcp helyrdllitasa vagy korrigalasa er6sitheti az onerteke- nem, hogy a k6rhazban megfiirdessek, attq,'Yck egy hordagyra es elvigyek egy vizsgalat-
lest es az alkalmazkodast.
ra, felig feloltozve hagyjak a folyos6n, henyissanak a korterembe, amikor egy agytalon a
A ncmi szervek daganatos betegsegeinel komoly anertekclesi zavart ol<oz a csonkolas. sziikseget vegzi. A beteg elveszfti nemet, vissza kell fognia addig megszokott szemcrem-
Ar:n i latszik,. azt jobban, enunk rcs~eken,t kezcljiik. [gy gyomorkivetcl kevesbc megdz6, erzeset, at kell adnia testet a kezel6knek. A megelt megalaztadsok sorozata, a pusztft6
mmt az egyJl( mel! Icvetelc. A gyogyulas hamar termeszetesse valik, az uj tUllis, a kliz- betegseg, a fajdalom mindent lerombolasa az onhizalmat es az ankontrollt is al<lassa.
des kcpessegc bcepiilhet a szemcIyiscgbe, az crtckek, a dolgok fontossaa-i sorrcndje vi- Mindezek mellett a munkakepesseg is megszunik, atmenetileg vagy vegJegesen, kikeriiI
s20nt tart6san atrendez6dhet. b
a megs2Okott kozossegb6l, eletvitelb61, a mindennapok addigi rendjeb61. Besz(ikiilnek
emberi kapcsolatai, gyakran maga is bcszuklil a panaszokra, a betegsegekre, a kezclesek-
re, a szenvedesre. Szervreszt, szervet, tcstreszt veszfthet, szexualis identitasa szenvedhct
4.63 Visszahuzodds es belenyuguds serelmet (mell-Ievetel, hereeltavolft;is).
A vesztcsegck veget nem era sorozatat, hiszen legrosszabb esetben az eletet is ellehet ve-
Letezik egy szubjektiv id6, a kiizdelcmnek, a befektetctt cnergiaknak evb"
egyeniIeg mea-sza-
b . szfteni, a lemondasok sorozata kaveti. Az egcszscgesek vilagar61, a mindennapi orombkral,
bott mennyiscge, amely alatt Ol kel! epiilni a korbol, vagy legalabbis Iatvanyosan el kell in- a megszokott eletvitelr61, szokasokrol, alapvet6 es fontos sZLiksegletekr61 kelllemondania.
dulni a gyogyuItak es egeszsegesek vilaga felc. Ellenkez6 esctben megfogyatkoznak az era- Egy kiujulas miatt tobbszaros mellmuteten, vegiil teljes e1tavolftason ;ltcsett paeiens-
feszftesek, megtorik a lcndulet es a derulatas. A depresszi6, a halmozodott vesztesegelme- nek lebenult a jobb karja. Egyetlen orome az olvasas maradt, de ebben is kiszolgaltatat-
nyek miatti visszahuzodas, az aktivitis, az en5feszftesek megtorpanasa, az egeszsegesek han- ta valt kornyezetenek, megoldjak-c, hogy valamilyen konyvtamasz scgftsegevel hozzajus-
gos, boldog, magabiztos vilagatoI vaIn tavolmaradas lep el6terbe, a hare hatterbe szoru!. son e kulturalis droghoz, amely rovid idore feledtetni tudta velc helyzetet.
Felelmek szorona-asok fajdalmak es szenvedesek sorakoznak a vesztescgek helyere.
Friderilca szediileses, rijulcisos panaszokkal hizddtt, orvosokat es vizsgrilatok sorcit jrirta vegig, A s2Orongas' minde~apo's, nehez rola beszclni, hiszen a karnyezet azonnal elnyomja,
mfg eUutatt a mindent eldonto CT-Ie1etig, amety agydaganatot mutatott. (s'Y jc5indutanlfajtrit ve- eliiti valamilyen banalitassal. A fajdalmak ebben a bcszukLilt, szorongo, levert allapot-
lemenyeztek, de koponyrin be/iil minden tumor" rosszindulatli", mert terszr'ikftest es Sli./vos rilla- ban meg kifejezettcbbe valnak, elantik a testet es a lelket. A fajdalom egy dologra keny-
potot, halrilt okozhat. Friderilea Jilt, de bfzott onmagriban, eros es fegyelmezett szemelyisegeben, szerfti felelmetes er6vel a szenvedat, hogy min dent megtegycn a megszLinteteseert.
vrirta a m(llet idopontjrit. A fajdalomcsillapft6k enyhe vagy er6sebb kabulataban meg nagyobb a dvolsag az eges~
.Mutet utrin Oszlntcn tudamrisrira hoztrilc, hogy a daganatnak a msszabbile fajtcijrit igazolta a segesek vilagat61 es problemait61. Mindezt enyhebb vagy kifejezcttebb levcrtscg, passzl-
szovettan, de amit lehetett, klvettek, jdhet a sllgcirkezelCs cs a leenwterripia. Frlderika fiatal, de- vitas, kesztetcscsokkenes, oromtelenseg kiseri.
rus n6'kent engedelmesen viseltc a terheket, a kenyszedi betegrillomrinyt, meg vieeel5dni is volt
ereje a parc5kaUszftesrol, lijfrizurrijrirc5l. Amikor vege lett a hosszadalmas lItdkezeli!snele, [elfe-
legzett, es gyengen, kiesit megtorten munkriba rillt. ' 4.6.4. Haldoklds - haldl
Par h6nap mli!vajoltck az lijabb rosszlilfr/tek, az elviselhetetlcnfej[rijris. f(iesit bizonytalanlll
es leesedien, de meg remeny!cedett az lijabb matitben, a meg hatc!conyabb gy6gyszcrekben. Rd- A vegaJlapot fele tarto beteg rendszerint belenyugszik helyzctcbe, lassa~ e~foga?ja ~ vi;z-
vid i~o utrin/il ol~alrira lcbenlllt, toh5koesira szomlf, alig tudta elfdtni magrit, mint egy kiesi gye- szafordfthatatlant. Faradtsag, bagyadtsag, visszavonult erzelmek, foko2Odo alvasszukseg-
relc, edesan)i]a segltsegere szorult. A k6rhrizbanlemond6an legylntettek, nines mit tenni. Egyagy' let vagy alvasba menekiiles, az bntudat jotekony megsziintetese jcllemzi ezt az id6sza-
nyomrist merselcla mutet, sok szenved(;s, kc5rhriz kc5rhdz hritan, filig magatehetetlen rilfapot mar kot. Az er6s inaerek es hangok zavar6kka valnak, a bctcg keriilni igyekszik 6ket, a be-
a maradelc remenyit Is szittdrtc. VIsszahuzOdott, csak a le;;lcdzelebbi barritokat ro!conokatfm;ad.- szed es a nem v~rbalis kommunikacio is latvanyosan megfogyatkozik. A szenved6 vissza-
ta el. Amileor meg lovribb mmlott az rilfapota, hospice sza;wtoriumba Urte m(;grit. Rosszul vCisel_ huz6dik onmagaba, a fajdalom is lccscndesedik, Madja a terepet a bclenyugvasnak, az at-
te a szrinalmat, a kiszolgriltatottsrigot, hallgatag lett, vdrta a befejezist. meneti allapotnak. .
Minden bi20nnyal fajda]ommentesen atmenni a "nem ismcrt tartomanyba" legm-
Visszafordfthatatlan alIa pot ban a visszahuz6das vedi a betegct a kis2Olgaltatottsagaval kabb ugy lehet ha a haldokl6 fokozatosan elcngedi az cl6k vilagat. Lesz(ikfti kapcsola-
valo rendszeres szernbeslilestal. Nehezen clfogadhato, ha valaki fokozatosan clvcszfti ad- tait mi~imalis;a csokkenti a k6zvetlcn emberi kommunikaci6 ingereit, az crzclmeit, a
digi eletenek fontos szerepcit, Ie kell mondani szokrisair61, at kell adnia a dantcsi kom- kfvrincsisagat, az odafigycleset, mindent, ami addig odakototte, es visszafordu! anm~ga
petcnciakat karnyczctenek, esetlcg alapvet6 sZLikscgletcinek kielcgftesebcn is korlMo- ba. Nagyon sok csendes halalt megel6z6en lehet tapasztalni ezt a megnyugvast. Mas.~k
zott. A depresszio, a takareklangra keriiJes cgyfajta vedekezCs a megah~ztatas mcgelese, a szenvedessel es kuzdelemmcl halnak meg ("halaltusa"), jelkcpezve, hogy nem tudpk
vcsztcsegek meg tovabbi szaporodrisa ellcn. kannyen elcngcdni az eletet, de a betegseg agresszi6ja mcgis lcgyuri oketo

T<;;Q
 Krfzislelcktan 4. Vcletlcnszcru krizisek
-- ~----- -._-. - -- .---- .-- -- -~-- ~- - --- -- - ---- -. ---- --- ---- - _._- ------------_.~._-------------------------------- --- -- - -- --.- .. _----------_._----------

Regebbcn rendszerint otthon, szcretteik kornyczctcbcn cltck meg utols6 napjaikat az Tizenhet eves kamaszlany mesi/te, hogy nagyonfajdalmasak voltak rakbeteg idesanyja utol-
embc;e~<. .A megszokott targyak, az ismeros butorok mindennapi, mcgnyugtat6 latva- so honapjai. Egyiitt ment a csa/ad nyara/ni a ten,ljerpartra, mint rcgebben.l\nyukaja csakfekiidt
n~a kiv~nJa a kgkcv~sebb alkalmazkodast cs erOfeszftcst. Kiscbb a magarahagyottsag cr- az apartmanban. mindig mit vefe va/aki, a tobhiek megfiirodtek, napoztak, seta/tak. FajdalmGs,
zese, csokkennek a fclclmek, kevcscbh a fajdalom cs a szcnvedcs. UtoIs6 6rciiban a haI- de bensosiges es szeretetteljes volt (t;Y is egyiitt lenni. Egy-kCt Mnap mu/va, IItD/s6 (Jraiban is
dokl6 tamaszt, talalh~tott c,sal~djaban, szcretct vette korul, veddmet Cs biztonsagot edesanyja mellett volt, otthon. Megrdz6 volt riszt vennie a vegso percekhen, de erezte, hogy segit
nyert. A hozzatartozok elbucsuzhattak, megnyugvast talalhattak, cs megadhattak fzIe- ajeienliteve/, azza/, hogyfogja a kedt, beszel hozza, nincsen egyedii/. Neki is, a lvbbi csa/adtag-
suk, szokasaik, vallasuk szerint a vcgso tisztelctct. nak is nagyon sokat je/entett, hogy elbucslizhatott.
A modernizaci6 a halalt egyreszt mcdikalizalta, masreszt meg kczelhctctlcnebbc, fe-
I~lmetesebbc formalta. A dolog cllentmondasa, hogy a media j6voltab61 naponta val6-
sagos,va~ ~ktiv. h~lalok sokasagaval talalkozik a nezo vagy az olvas6. Amilyen mcgszo- 4.6.s. Yamagat6 attit{[d sulyas betegseg eseten
kott es kozombos Inger lett a kcpernyon tortcno tragcdia lcitvanya (katasztrOfak, egycni
sorscsapasok kepei, illetve jatckfilmek pusztulast mutat6 kepsorai), olyan ijesztove es ke- A sulyos betcgseg minden stadiumaban nagy a fogekonysag a lclki segitsegre. A megfe-
zelhetetlennc valt a va16sag. Az er{jszakkal es halalokkal ttilingerelt nezo erzCkenyseere leW betegszerep, attitud megtalalasa, az alkalmazkod~ls kialakitasa, esetleg a hatterben
nehezen viscli a sajcit kornyezctcben bekovetkezo elmtilast. b meghuz6d6 konfliktusok feldolgozasa meg azoknal is el6terbc kerul, akik cddig nem
A stilyos beteg k6rhazba kerul, szakszenlsegre, higieniara hfvatkozva eltavolitjak az voltak fogekonyak a pszichol6giai beavatkozasokra. A lcgidealisabb mcgoidas a kezeW-
egeszsegesek vilagcit61. A vegallapotban levot is gyakran bevitetik a hozzMartoz6k, mert helyen tortcn6 segit6 beszelgetesek, tanacsadas lchetne, de az egeszsegugyi apparatus
fclnck t6le, nehezen viselik a lcromlott, megroppant, szenvedo, k6r alta! megviselt test tulterheltsege, specialis kepzettsegenek hianya ezt legtobbszor akadalyozza.
es lelek lat~anyat. A gepies kornyezetben szorongasaival meg jobban magara maradhat A betegek vagy a hozzatartoz6k maguk is gyakran keresnek segftseget, fOlcg az elso pe-
az ember, lsmcretlen betegtarsak, kozombosen kcszseges noverck, csendesen ztig6 m(i- ri6dusban, a diagn6zis krfzise idejen. Kes6bb a paciens depresszi6ja, rezignaltsaga, vede-
szerek, ridcg szinek tarsasagaban fejezheti be foldi paIyafudsat. kezo stratcgiai csbkkenthetik a motivaci6t. Hosszti ideig a rosszindulatll daganat diagn6-
. Ha .~ ha~al tabu, a haldokl6 felclmet valt ki, elkeru! a normalis tarsadalmi kozegbOl. zisat nem kozoltck magaval a beteggel, csak a hozzatartoz6val, mintegy kimClve a paci-
Dtok OveZl, nem tudnak hogyan beszelni r6la, a gyerekeknck butasagokat es val6tlansa- enst a megrazk6dtatast61, a szorongast61. Lehet, hogy a konfrontal6das krizise ujabb
gokat mondanak a k6rhazba kerult, sulyosan beteg rokonr61. A hamis megfogalmaza- stressz, amely nem hasznal a szcrvezetnek, a tudatlansag viszont megakadalyozza a hiz-
so~ felelmeket es tart6s szorongasokat provokalhatnak. A helyzet zavarodottsagcit mu- dest, a valtozast, az erOfeszfteseket az egyensuly helyreallitasa crdekcben. Ma mar kbzlik
tat)a, hogy a gyerekeket nem vonjak be a betegseg, haldoklas, halal folyamataba, hoery a rossz hirt, de val6di titmutatast, partneri szerepet ritldn kap a beteg. Az elso ido-
vcdjek 6ket a fajdalomt61, a fclelmekt61. (Avagy a szul6k magukat a kerdesekt61, a be- szakban a feldolgozas segitesere, a tanacstalansag oldasara, a kuzdelcm eszkoztaranak
szelgetcsektol.) A bevon6das segithetnc a szorongas oidasat, az osszctartozas crzesct, a megfogalmazasara, a motivaci6 fokozasara a lcgnagyobb az igcny. A tovahbiakban a pa-
fcln6ttek gyaszaban, fajdalmaban val6 osztozast es a feldolgozast is. ciens egycni szukscglctei, dinamikaja, betegseglefolyasa hatarozza meg a tamogatas jel-
Az orvostudomany fejWdesenck paradoxonja, hogy nemcsak a gy6gyulas eselycit, leget.
de a szcnvedcs mertcket is mcgnovelte. A bctegseg, a fajdaJom, a haidoklas elszemely- A legfontosabb szempont, hogy mindig a pacicns aktualis erzelmi, hangulati allapota
telenedett a modern tarsadalmakban. A halal, haldoklas korLili tecndokre szemelvte- hatarozza meg a tanacsadas stilusat. Amikor biztatast, erOfeszitcsek csoportosft<lsanak se-
len apparatus kcpz6dott ki, a beteg targgya valt, a szorongast, az erzeimek lereagaI~sat gfteset igenyli, ezt erdemes tamogatni, ellsnben ha szorongasair6l, halalfelelmcr61, in-
es feldolgozasat segft6 ritusok kiuri.iltek, szegenyesebbe es formalisabba valtak. A su- dulatair61 szeretne beszelni, akkor amazt. En-er6sftcsre, az onbizalom javftasara, pozitiv
lyos alia potu beteg egy donteskeptelcn gyerek szercpebe kerulhet. Nincsen joga a ve- visszajelzesekre nagy szukscge van a rombol6 betegseg altaI sujtott embcrnek. A bizako-
lemenynyilvanitasra, szorongasair61, halalfelelmer61 vaI6 kommunikalasa rcndszerint das es az elkeseredes intenziv hullamzasa termeszetcs, de aki tartosan a deprcsszi6 me-
elutasitasra taW. (Lcgtobbszor, ha halalaval kapcsolatos erzcseirol szeretne beszelni, zejere kerult, intenziv pszichcs tamogatasra szorul, hiszen konnycn fordulhat aIdr on-
kornyezete banalitasokkal eluti a temat, tagadja a lehet6seget, vagy rasz61, mint egy gyilkossagi krizisbe is kilatastalansagerzese.
gyerekre.) Megalaz6an kiszolgaltatott Cs maganyos allapotba juthat (amelyet a szenv~
des, a tcsti leromlas, a fajdalom megalaztatasa mar mcgalapozott), minden emberi
melt6sagat, maradCk kontroll-lehetosegeit is eIveszftheti, miel6tt atmegy a masik vi-
lagba.
Mindenki lelki harm6niajat az segitcne, ha a stilyos allapotban Icv6t szerettei vennek
korul utols6 orciiban. A do log !enyegeb61 ered6en errol keveset tudunk, inkabb crzesek
cs fantaziak utalnak ra, hogy az erzeimileg fontos szemelyek testi kbzelscge megkonnyf-
ti a vegso pillanatokat, mersekli a felelmeket.
Krizislelcktan
40. tdblcizat. T<imogat6 attitGd sulyos bctegseg eseten
oszintc, vilagos, de remenyt nyitva hagyo kozks
sajat crofcszitesek, pr6balkozasok, megkuzelesi technikak, energiak, otlctck mozg6-
sitasa
folmerese annak, milyen a paciens attitudje, reakci6ja rosszindulatu betegsegevel szem-
ben, melyik fazisban van (kuzel, beletorodik, clengeeli magat, szorong, sulyosan !evert)
mil yen a paciens viszonya a fenyegetcttseg, a halal lehetosegevel
melyek a jellemzo megkuzelesi strategiak, a tagadas-e a fO veelekezes
mennyire elcpressziv, beszukiilt allapotu a paciens
sulyos stadium ban el tudja-e fogadni az esetleges elmulast
milyen a kornyczct, a csaladi hatter
milyen a segito sajat attitlidje az elmulassal, a gyogyfthatatlan betegseggel szemben
mindig a paciens vezet, a segfto utanacnged, tartva a rcalitaskontrollt, tamogatva a
remenyt (motivaci6!)
A rosszindulatu betegseg nemcsak az egyen, hanem az egcsz csalad krfzise, A kbzvetlen
k6rnyezet nem pusztan erzelmileg es fizikailag segfti a beteget, de maga is szembe kell,
hogy nezzen az erofeszitesek atcsoportosftasaval, a dolgok fontossaganak atrendezodese-
vel, a fenyegeto veszteseg lehetosegeveL A betegscg megvaltoztatja a csalaeli szerepeket,
atrendezodik a kontroll, megvaltoznak a szuksegletek, a feladatok, a csalad kikerul az ad-
dig megszokott normal muk6desebOl. A kezdeti nagy egyutterzes utan, ha nem eleg
gyors es latvanyos a gy6gyulas, akaratlanul is sok feszultseg, indulat, rejtett vagy nyflt ag-
resszio harulhat a betegre, A rejtett indulatok valtakozhatnak blintudattal es az elvesz-
testol valo felelemmel. A sajnalat es az egyutterzes, a nagy pszichcs es fizikai terhet jelen-
to erofeszftesek nem tarthatok fenn a vegtelensegig.
A sulyos beteg nem gyogyul meg olyan hamar, amilyen gyorsan a kornyezet extra
energiai kimerulhetnek. Az egcszsegeseknek, mikozben egyutt cremek es egyuttmli-
kodnek a beteggel, a sajat eIetuket is folytatniuk kell. Munkaba vagy iskolaba jarnak,
barati, szerelmi kapcsolataik vannak, ezer apr6-csepro feszultseg eri oket, amelyek ba-
nalisak az elet-haW kerdesehez kepest, de nem lehet oket tart6san, hetekre, h6napok-
ra hatterbc szorftani. Szamos ki nem mondott gondolat, erzes, kommunikaci6s prob-
lemak sokasaga jarhatja at a hosszabb ideig a betegseg legyozesere osszpontosft6 csa-
ladoL
Tul sokaig tart6, tul nagy erofeszftest jelento teher eseten - atmenetileg Cs titkoltan -
a bek6vetkezo haW a megkonnyebbulcs erzcset hozhatja felszinre. A "jobb igy szegeny-
nek" kozhely velhetoleg ezt a buntudati feszilltseget probalja, tobbek kozott, enyhfteni.
Ertheta, hogy a hozzatartoz6k, mikozben sajnaljak az elhunytat, Cs Melik a hiany<it,
megszabadulnak a napi rendszeres apolast61, a betegseggel val6 alland6 szembesulest61,
a vallalt extra terhektol, ambivalens crzeseiktol. A csalad, a hozzatartoz6k veszteseg-
feldolgozasat nagymertckben bcfolyasolni fogja a betegseg, haldoklas idejen tanusftott
hozzaallasuk, erofeszfteseik, hogy olyanok tudtak-e lenni ebben a nehez helyzetben,
amilyennek magukat latni szeretnek.
r62
4. Velctlcnszerli krizisck
_ . .------------. ._a. _ --------------------------------------- _.-_._._---_.~_. __ ._-------------.-
4.7. A szeretett szenlely elveszitesenek krizise
Az erzelmileg jelentas szcmely halala visszafordithatatlan tortencs, gyakran hatalmas
pr6batctelt jclent, cs igen nehezen feldolgozhat6 krizis. A legkulonbozobb kulturak es
kazossegek egyarant szabalyomi cs scgiteni pr6baljak a veszteseget atelt szcmcly alkal-
mazkodasat, de korszakonkcnt, teirsadalmankent kulonbozo mcrtekben es hatekonysag-
gal. A krfzis jellcget es merteket meghatarozza, hogy varatlan vagy varhat6 volt-e a vcsz-
teseg, az illeta kit veszitett el, mil yen eIethelyzetben, eletszakaszban, eletkorban es nem
utols6sorban, kapcsolatuk milyen fazisaban.
A modern tarsadalmakban az individualizaci6, a varosiasodas szamos kazasscgi ha-
gyomanyt clhalvanyitott, ujakat viszont helyette nem teremtett. A haldokl6 segitesc, a
melt6 haW biztosftasa, a gyasz, gyaszolas folyamatanak szabalyozasa a kozbsseg fennha-
t6saga a161 a tudomany te1'iiletcrc kerult at. Az egyen "szabadsagot nyert", fzlese, nevel-
tetese, kulturaja hatarozhatja meg, mikcnt cselekszik. A hala1 koruli jelensegekkel, tor-
tenesekkel, lelki megnyilvanulasokkal foglalkoz6 intcrdiszciplinaris tudomanYelg is szii-
letett, a tanatologia, jelczve a kerdcs fontossagat.
Kisiskolaskort61 tudatosodik mindenkiben, hogy az emberi clct halallal vegzodik.
A mindennapokban 1'itkan fordul cia, hogy filozofikus melyseggel meditalunk errol,
pr6baljuk meg elkcpzelni, fclfogni, atcremi, mit is jelcnt megszlinni letemi. Ez a gon-
dolatsor konnyen fClelmet, szorongast provokalhat. Ahogy a vcgteJent, ugy a halalt, "a
nem ismert tartomanyt" scm lehet val6jaban megjcleniteni a kepzeletben, nemcsak a
megszunes maga, han'em az ismeretlcn, az elkepzelhctetlen, a senki altaI meg nem ta-
pasztalt is felclmet kelthe1. / . r
Emberi kapcsolatainkban nem gondolunk arra, hogy a szeretett mas]k elveszhet sza-
munha, soha tabbe nem lathatjuk, nem meselhetjuk el neki elmenyeinket, nem crhe-
tunk hozza, nem hallgathatjuk meg vclekeclesct. A hirtelcn es varatlan halal eseten nem-
csak a fOlkcszuletlenseg okozza a hizist, hanem a visszafordithatatlansag tenye, a kap-
csolat megszakadasa es korrigalhatatlansaga is. Mikozben a m~sik lctezese melr ult id~, n:
a fcle iranyul6 erzesek tovabbelnek, a legsulyosabb targyvesztest kell clszenvedl1le a gya-
szol6nak,
Barmilyen modon, koriilmenyek kozott halt meg a szeretet~ szemfly, kUlon~ozo mfr-
tckben ugyan, de buntudatot valt ki a hozzMartoz6kb6l, baratokbol. Egyszerucn az~~t,
mert ok elctben maradtak, vcgzik mindennapi tevckenysegeiket, esmck, alszana~, J~r
nak, lelegemek A bllntudat lehet eroteljesebb, ha valaki ugy crzi, nem tud~tt elbucsuz-
ni, kapcsolatuk rosszabb peri6dusaban ment el az illet6, rendezetlc~ konfhktusok nyo-
maszto gorgeteget hagyva 1'3, amit mar ncki egyediil kell foldolgozl1la.
Neb'Vvenes cvei kozepcl1 jara jog6.sZl1U 16 cves flat nehezen engedte el barataival egy kiral1~u
la5ra. Ii kal1laszkor k6zepcn sok vita csfesziiltscg terhelte meg eloz(flegfelhotfcll CS bensoscge;
kapcsolatukat. A fiu eroszakosan kcpviscltc, hogy par napot haverjaival tolthessen. Az anya ve-
giil nel1l szfvesen: de engcdett. Al1likor hajnalban az er6tcljes csongetcsrejO/ebredt, nagyol1 meg-
ijedt. Az ajtaban kCt rendlfr alit, k6ziiltek a ha16/hfrt. Aflata/ok autaba/esetet szenvedtek, ketten
}lQ/tak mea, kiiztUk az 6 fia is. i\1Crhelet/en es kikapcsolhalatlanfajda/om, agressz{v gondo~ato:(
("micrt p(~nt az If gyereke"), mardos6 biintudat ("hogyan is el1gedhette el") jarta ~t tfJ:za~a/t .es
nappa/ait. Olykor azt gondolta, ta/an nem is (I!.az, hiszen nem Mtta, hatha v/sszajon es bdall/,
rossz lrefa m/t elZ egesz.
r63
Krfzislelektan
r 4. Vcletlcnszeru krizisek

A gyasz lereagalasat a rftusok eroteljesen tamogatj,lk, mintegy vezetik a gyaszol6t nak a veszteseg feJdolgozasanak, az ugynevezett gyaszmunka idoszakanak (Freud,S4
abban, hoI tart, vagy hoI kellene mar tartania. A temetes, a halotti emlekezes, a gyasz- 1917). , . 'I' I
kellekek, a gyaszev mind-mind segftseg arra, mit kell tenni, hogyan kell fokozatosan A gyasz hosszu folyamat. Tbbb j61 karulfrhat6 fazison k~ll atmenl1l~ a gy~s.z~ on~ <,
elengedni a halottat. Egy ev alatt, amikor mar minden megfordult egyszer az elveszi- hogy uj helyzetct, szerepct, az elhunyt nelklili elctct, emben kapcsolatalt stablhz.aIJa, er-
tett szemely nelkul, volt tavasz, nyar, osz, tel, karacsony, husvet, szuletesnap, szabad- lmileg harmonikus allapotba keruljbn, clcngedjc az egyoldaluan megszakadt vIsz~nyt,
s
7;e "olytassa mar az clveszitctt szemclv nelkul, cleter. Erich Lindemann 5, Po\cz Alame
56
sag, cs mindezckhez alkalmazkodni is kellett, valamelyest Ie kcll tudni zami e folya-
es j l , II . I "'11 'b'l
matot. , V rena Kast 57 szerint is a gvasz pcri6dusaban a kczdetl so <<, c utasltas a apota 0 az
es e 'dl' .. II d '
I 'k~zes
L. "

A modernizacio saran az egyen viszonylag fuggetlcniil dbnthet an61, cl-e vagy sem a az erzesek mcgclCscn kereszttil, a buntudaton, onva ason, ie <avaro ottsa-
eme e ,<- I 'I ,. d"
gyaszolas osi formaival. A temetok egyre tavolabb kerultek az emberek lak6helyetol, a gon, keresescn at el kc!1 jutni a mcgnyugvashoz, az alkalmazkodas 10Z, az e et UJ ren JC-
halott oda kertH, ahol lehet, hogy sohasem jart, ahova semmifelc emlek nem fUzi, csct- nek az elfogadasahoz.
leg osci scm ott nyugszanak. Szamos formaja lchetsegcs a temcteseknck: a hagyoma-
nyos, a hamvasztas, az urnaval vaI6 szabad rcndelkczes, amelyct akar haza is lehct vin- 4]. Idbld::at. A gyaszreakci6 j~\zisai
ni, a sajat kertben elasni, vagy a kbnyvespolcon clhclyezni, a szoratas (temeto parcclla-
jaban, foly6ba, akarhova), amely utan nem marad sfrhcly, amelyet szokasszeruen meg Erich Lindemann Verena Kast Polcz Alaine
khet latogatni, mint az emlckezes es a tiszteletadas jeIkcpet. (1944) (1992) (1997)
Az clveszitctt szemely hagyomanyos crtelemben ritldn bucsuzik cl szeretteitol. Ahol es
Psziches szomatikus Elutasitas, elz,irk6zas Sokkos aliapot
l.
van vagyon, ott rendszerint van vegrendelet, amely cgyfajta gazdasagi veguzenet, sok rcj-
distressz (sokk)
tctt le1cktani e1cmmel. Az uzenet a "hogyan tovabb"-r61, amcly segithetne a gyaszol6t a Erzelmek feszakadasa Osszeszcdettscg
2. Emlckezes, idealizalas
taIpra alhisban, kijelblhetnc szamara a tecndoket, a Iegritkabb csetben hangzik el. Meg Kaotikus aliapot
3. Buntudat, ellcnseges Kercses, megtalalas
aId erzi, tudja, hogy meg fog halni, az is szemcrmesen hallgat. A hozzatartoz6k kedve-
reakci6k es eIvalas
sen elhessegetik a szellemi vegrendelkczcs Jehetoseget, hiszen benne foglaltatik a vissza-
Onmagunkhoz cs Szembenezcs
fordithatatIannal valo szembenczes kcllemetlcn tudata. 4. Megnyugvas,
a vilaghoz fUzod6 uj a vesztescggcl
ujraszcrvez6dCs
Kozepkoni orvosno mesilte, hogy egyetemista koraban, QZ anat6mia szigor/at pr6batetele elOtt viszony megtalalasa
rovid idovel, vciratlanul megha/t aHori szerelmenek QZ idesapja. Nagyon megrcizta QZ eset, ba-
ratja gyciszcin es fcijdalmcin keresztU l dtClte sa/at apja e/veszltesenek /ehetoseget. Abbahat,'}'ta a
tanu16st, hiszen hirte/en atrendezodott a dolgokfontossaga, a tli/dimenzionalt, fr!le/metes anat!- A normal gyaszreakci6 vegetativ tunetekkel, is jar~ :zo~onis~gga!, e.setIeg ga~oltsaggal~
mia z6r6vizsga banalitdssd vdltozott az elet-haldl kerdcsihcz kepest. Mar mas;dik napja fekiidt a fajdalom, a tehetetlcnseg crzeImi kifejezcsevel (Sifas, PJ;e}zckelcs) m~ul. Varatlan ,ha
az dgydn, meditalt, szomorkodott, amikor apja benyitott hozza. Megdllt az ajt6ban, nem jott bel- lalnal gyakori a bcnultsag es a tagadas. Nem tcIjcsen valosa~o: e?y hal~I, ha nem nez:e
jebb, onnan mondta roviden: "Ha az en haldlomkur is mindentjo/adsz, is igy gydszolsz meg en- meg a gyaszolo a holtat, csak tudomasul vcsz egy kbzlcst. ~(ulonosen hl.h~tetlcn, ha td-
gem, akkor nem vagy melt6 QZolchoz QZ ertekekhez, amel)'eket dtadni 5zerettem uolna" - ezze/ ki- jes j6letben latta utoljaxa az clhunytat. Barmi;y fajdalmas IS a ;zcmbcnezcs a halottal, a
ment, es becsukta az ajt6t. realitaskontroll mcg6rzescben, a tudomasulvetelben so:<at se~lt. ,,'"
Sole-sok evue/ kesobb, amilcor val6ban elveszitette edesapjdt, nag)' fajdalmaban eszibe jututt A temetesig tart6 idoszak, a sztikseges tennival6k Imatt, konny~b,ben, atclheto, mmt
a lortenet. Hannadnapra bement a munleahelycre, segitett a bt'tegekel1, ahogyan Mark Twain az utana elkovetkezo hetek es h6napok. A tcmctcs ugyan fclkavaro clr:l(:,n~; de alkalorr:
mondta: "Ha nagyon szerencsetlennelc erzed magad, vigasztaU meg valaleit. " a 1ezarasra, az elbucsuzasra, a fajdalom kozos megelcscre. A moderl1lzaCl~, az ~mbe,r~
kapcsolatok clszcmeJyte1cnedesc az erzclmek visszaf~gasat, a .fegycl~1ezettsc~c.t reszesllt~
elonybcn a tarsas helyzetekbcn. A temctes nem megelt katarzls, a gyasz hangJam~k,~e y
4.7.1. Gyasz es gydszreakci6 szine, pusztan a visszafogott banatc, a kulturalt visclkcdese. Rendszeresen felmerulo ker-

VaratIan haJaI eseten a gyasz foJyamata a tudomasulvetel utan kozvet1cniil elindul. -- ... _---_ .... ------
Hosszabb bctcgseget, szcnvedest kavet6 halalesetnCl mar kissc clObb kezdenek az erin- 54 Freud, S. (1997 (1917]): Gyasz es melank6lia. In: Sigmund Freud muvei. VI. Bp. Filum.
tettek foglaIkozni a lehetseges clmulas gondoIataval. A fantaziaban amolyan "ut a javo- 129-143p. . . J lof
be" modszerrcl megprobaJjak felkcsziteni magukat a varhat6 bcfejezesre. A tragikus ese- 55 Lindemann, E. (1944): Symptomatology and management of acute gnef. Amencan ourna
menyt kbvetoen, az cltclt id6 hossz<itol is fiiggoen, kiilonbozo jellegzetesscgei mutatkoz- Psychiatry. , . , . Kh . 1
56 Polez A. (1997): Egyiitt a halalban es a gy,iszban. A gyasz szerepe es hagyo1:1al:yal. aron
57 Kast, V. (1992): A gyasz: egy lelki folyamat st,idiumai es eselyei. T-TwlDS Klado, 1999.

Krfzislelektan
des, vajon kisebb gyerekct elvigyenek-e a szertartasra. A felnottek szemermessege es te-
tovasaga takar6zik sok esetben a gyerekek ovasaba.
EV~, haro'.n~ves v~lt, amikor nagymamaja beteg lett. t.[,'}!zitt Cltek a nagysziil67ckel, ef,'}' csaleidl
h~z leulonbozo sZ1l1t;em. A nagymama kr5rheizba keriilt, is hamarosan meghalt. A szii/ale Evit hil
Iczcsll1ek taleilteik ahhoz, hogy elmomijeik a val6seigot: "A naf,'}!/1wma az iE;ben L'an, is vi~'}'dz reid"
-feleltik a gyerek lcirdezoskodisere, hoi IS van, Par h6nap mLilva a nabTpapa is bete; lett, k6r-
hazbcJIlcz- is be)!irt, de a beinat, a gyeisz, az oregsig egyiitt meghaladtak Icuzdolcipessiget. Evit nem
vittek be..hitogatni, hogy fdmeUek. Amikor a naf,'}'papa meghalt: "Follcoltozott a nagymameihoz,
mdr egyutt vanna1c" - nyugtattak a kisMnyt, a temetesbO! ismit kihagytd.Ic, Lb'abb pd.r hit, is Em
ijszakanleint dtleijltozott a szii/o7<hoz, szorongott,ji/t egyediil elaludni,jilt a" nagvsziiI67ctol". Pszi-
chol6gushoz uittcle. A terdpia alatt kibonta1cozott, hogy a kisleiny azt gondoUa, bdrlci bdnnikor el-
tlinhet, az igbe !cernlhet, es soha thbbi! nem ld.that;'a. Filtette a sziileit, no is unmageit is.
A tcmetes utani idoszakban a banat, a fajdalom, a blfntuclat, a harag crzesei dltakoz-
nak. Blfntudat azert, mert a gy;lszola nem mondta cl eleg sokszor, hogy szereti az elhuny-
tat, harag, hogy elment, es itt hagyta a hozzatartoz6jat egyedill fajdalmaval. A gyerek, a fcl-
nott es a szulO erzcsei, reakciai kevcrednek. Kifejezetten termeszetellenes haJal eseten
mindez sulyosabb vagy saj<itosabb Iehet. A gyasz minden fazisaban a csalad kozos fajdal-
rna. Abban az esetben, ha j61 meg tudjak osztani e fajdalmat, az emlekezest, meg tlldjak
teremt~ni a gyasz rftusait, es maradnak felszabadlll6 idok a mindennapi elet folyasara, so-
kat seglthetnek egymasnak. Ellenkczo esetben, peldaul a szi'do mely gyasza eseten gyereke
elveszftese miatt, akadalyozhatja a testvereket a fcldolgozas, alkalmazkodas folyamataban.
Egy heirol71gyermelees csaladban a kozipso. kilenceues kisfiLi daganatos beteg lett. Az anva
minden szcretetit, energidjdt belefektette az apol6.sba, az apafigyelt a mdsik kit gyerelcre. Ho:\z-
szabb, de reminytelen is sok szenvedissel teli kuzdelem utdn a ki:ifiLi meghalt. Az anva mely szo-
moruseiggal reagdlt, de nem alearvdnlcit i/o gyerekCt terhelnl,j6forman semmit nem- beszelt e!ot-
tuk irziseirol, csak csih,des, visszahLizM6, sir6s, lcotelesseget gorcs6sen teljesito an.vulcdva lett.
Az akkor tizennt!..J.iY eves nagyjili - aho!,')' ez rendszerint lenni szo1cott testvirhalcil cseten - ligy
irezte, taldn neki kel/ett uolna meghalnia, Blintudata, lcovetkezminyes depresszl6ja miatt, mint-
egy szi!nbolikus ongyillcossdgi kiserletkint, aliI,' evett. Ligy t{[nt, mintha anorexids lenne. Ahogy
egyre")obban.fogyott, zigy kezdett az anya egyre inkdbb agg6dni irte. Mire ee.vertelmlien betel~a
.
lett, edesany)a kllceveredett deprcsszi6jeiMI, es mar 6te kiizdott.
o~
A gyaszmunka folyamataban a fantazialas es az emlekezCs segfti az emlekkepek tartos
bevesodeset. Aki mar regcbben veszftett cl valakit, ha megkcrjilk, kcpzelje el az elhuny-
tat, nem a betegseg, szenvedes pillanatfelvetelci kerillnck elO, hanem a j6 idoszak kepei
es tortcnetei. Az emlekezes a kapcsolat feldolgozasanak, ertelmezesenek, az ertekek, az
uzenet megtalalasanak lehetoscge. F(')ltamasztani nem tucljuk halott szerctteinket, de' j6l
megorizni igen, sot m6dunkban all tovabbadni gondolatait, jellcgzetessegcit tortenete-
ken, emlekeken keresztill. Aki nyomot hagyott eletevcl (mlf"esz, tudas), kicsit elerte a
halhatatlansagot, akire emlekeznek, az sem felcjtodott eI teljesen. Az emlekezes rftusa
leggyakrabban a tcrnetobc valo latogatas, de lehet sajat szokasokat is kialakitani.
A gyaszmunka utols6 fazisa az erzelmek visszavonasa. Ez ncm azt jclenti, hogy mar
nem fontos a halott rokon, ismcros, barat, hanem hogy nem jelen idoben, nem clokent
4. Vcletlenszeru krfzisek
-- - ~ ---- -- ---- -._ .. - --- --- ---- ~ -- ---- - ---_ ... - ...... - - -- - - - - - --- - - - _.- --- -- - - _.- - -- -- - -- - -_.. -- -- ----_.- .. -. - - _.... -_.. - -- .. - .. - - _.. -_.. -- -- _.. -~- -- -- _.. - - -- - - -- - ------
fogalmaz6dik meg a hozza val6 kapcsolat. Ebben az idoszakban mar egyre jobban lehet
a figyelmet a mindennapokra, a munkara, a kreadv folyamatokra iranyftani, es ritkab-
ban tor fol varatlanul es nagy erovel a fajdalom.
A gyaszreakci6 rendszerint Mrom-hat h6nap alatt Iezajlik. Az alkalmazkodasi ido ko-
rillbelill ennyi ideig tart egy mindent felkavar6 es ertekeket atrendezo, uj helyzetben.
Termeszetesen ez nem jclenti azt, hogy az ilnnepek, evfordul6k nem hozzak felszfnre a
meg nem teljesen feldolgozott veszteseget, de ez mar hamarabb Iecseng. Az csetek egy
reszeben az evfordul6k nagy erovel elesztik ujra a krizist, akar ongyilkossagi kiserletbe is
torkollhatnak. Ilyenkor a gyasz csak latsz61ag illepedett Ie, a val6di rendezodCs nem tor-
tent meg. Hason16kcppen felkavar6 lehet a halottak napja vagy egy ujabb halaleset,
amely a krizis ismetlodese reven provoldJhatja nagy erzelmi hullamzasra az illetot.
A gyaszev leforgasa utan varhat6 a teljes erteku rendezodes, amely nemcsak a minden-
napok vitelere, de a tarsas kapcsolatok, csaladi viszonyok terilletere is vonatkozik.
4.7.2. Koras gyaszrealccio
Karos gyaszreakci6 fellephet: killonosen varatlan es termeszetellenes vesztesegelmeny,
eroszakos cselekmeny, az clvesztett szemellyel va16 kapcsolat ellentmondasossaga, sze-
melyisegbeli okok, krizisheJyzetek halmoz6dasa, fokozott buntudati feszilltseg, sajatos
szocialis tcnyezok, illetolcg megelozo psziches megbetegeclesek kovetkezteben.
A k6ros gyaszfolyamat lehet idotartamaban, melyscgeben, megjelenesi formajaban szo-
katlan, akar pszichotikus allapotba is torkollhat a sikertelen feldolgozasi kfserlet, amely at-
menetileg "j6tekonyan vecli" az illetot a val6saggal val6 taJalkozast61. ElOfo:dul, hogy
olyan sulyos krfzishelyzettel kell szembeneznie valakinek, amelyet az a~ott plll~natban,
elethelyzetben elviselni, vele megkilzdeni, a tovabbiakhoz alkalmazkodm nem kepes.
Negyuenes cvei elejenjar6falusi asszony kemeny munkavalnevelte hcirom gyermeket, es vi-
selte mlmkanelkuli, alkohoiistafirje durvasdgait. A kozips6 gyermek, tizenhat eves kamaszleiny,
egyik szombat este hosszas unszoldsra vette rei anyjdt, hogy engedje el bardtaiual a szomszcdfa-
lu diszk6jdba szc5rakozni. Az apa, aki eppen j6zan volt, es ilni aleart joga iva I, nemet mondott a
keresre. Az asszony, hogy szembeszalljon filJ"ivel, tehennentesitse leanyat es mirsikeUe sajdt
bUntudatdt. amiirt nem a legboldogabb csalcidban nonelcfel gyermekei, megvivta a csatdt. A ka-
maszleany elment a mulatsagra. Hajnalban jott a hir az aut6balesetr{fl is a lciny halalar61. ~z
egyszeru asszony nem volt a szavak embere, mely nemaseigba es bcinatba ~urkoI6zott. H~tekzg
alig evett, nem latta el a csalddot, leet elo gyerekit, az allatokat, a kertet. Mll1den reggel kJme?t
a temetobe, es a sIr mellett toltotte idejet sotitedesig, lehajtottfC)jel, talpigfelceteben. Nem szolt
senkihez, nem felclt a kerdeselcre. A szomszidok is a f,')'erekei kerestek orvosi segltsiget.
A patol6gias gyaszreakci6 leggyakrabban mely, gyakran pszichiat~iai kezelesr~ is sz~
Illl6 depresszi6 formajat olti. Hirtelen halalesetnel, fokepp, ha valal<l a gyermeket veSZI-
ti el raadasul fokozott buntudati feszilltseg tarsul a tragcdiahoz (ongyilkossag, baleset,
eros~akos cselekmeny), amely lehet jogos vagy indokolatlan, a ~dy szomoru:~g, az elet-
funkci6k lecsokkentese, a visszahuz6das jelentheti az atmenetl tehermentesltest. A szo-
cialis es fizikai visszahuz6das mintcgy a halottal val6 azonosulast, a velc val6 elpusztu-
last jelkepezi.
Th7
 Krizislclektan
4. Vcletlenszeru krfzisek

Enyhcbb esetbcn a tulzott es irrcalis buntud ti fi "I, ' .,

vagy nagy crzclmi, indulati hang I,t" h II' ,a I ~s:~ tseg dO~lI1al, depresszivitassal A gyaszfolyamat lezajlasanak gorcsos siettetese ambivalcnciara, clbizonytalanodasra, ta-
mcrsckelt szintje hozz<italt~zil u a I ,u a~zassa <!Serve. A buntudat, az anvadlasok nacstalansagra lltalhat. A kes6bbiek soran konnyen atcsaphat keslcltctctt es nehezen 01-
t NI' " .", < ( a normal gyaszfolyamathoz de ha tulsaoosan 'I, '11
o cg tartosan rogzul, komoly pr tl '.1
r / h~ , , b me J, 1 e- d6d6 szomon.isagba, gy<l.szba. Az er61tetett adaptal6das kudarca onbizalom-scri.'tlcst
eseteiben is lehet tapasztalni haso~l~~~1~~\~s~~;~~t.et. Mesterseges terhessegmegszakitas okozhat, kimerftheti a megkuzdesi repertoart. Az id6ben cs mclyscgeben clhilz6d6
gyaszfolyamat mbgott till szoros, esetleg depcndens kbtodcs hilz6dhat meg. Az id6s, be-
["'Y harminms fuei kozepen jan5 a,szonv fI/ .' " I . . ' ",'r teg szu16t elvcszftett kozcpkoru egyen mely es szunni nem akar6 gyaszfolyamata levala-
ket nevelt. Viletleniil e,'ett teherbe g' " t- . u~/f:teJ' Iszeleny korulmenyek kozott, harom gyemle- si problCmara lltalhat.
. ,ZISZ eneza I, 1e V etuk lakrisvis
7
k ' fi" .
te az abortuszm. / is intbett mindent de a J t : ~ , ' k ' zonyu rmatt e1]e rabeszel-
t
N

nu e napjan a 'orhmba eruel If; rt "

t11 dta raszanni magat a beavatko7asm F' ,
r, - ,
' 1 e'J o,~ a a Sims, nem
mi admiJ11~,ztrativ< bonyoda/mat k(jve;6eI~~'~I~;t~~~~ r~r~gha;~,~udott, nyom~s! gyakoro,lt ra, es ne-
r
f~1]'e kfse~eteben kdrhmba ment, nagyon labilis vo/SZI~:' ~,~ 1:lllegszakltasm. ~1111kor regge!,
413. Krizistandcsadcis gydsz eseten
tetbe. Utana 6niki" ,irt a/maban jats dt
. t, r , , t 0 Os a apotban egyeL.ett bele a mu-
amit el is temettet E~' bb b,f; erenjart a gyerekeivel, ahol halott galambfi6kat taldItak
elidtasam ~ "I 'h ,~. rejo an e)f cJ:,Jrdult, mardosta a Mntudat, keptelen volt addigi teend6i
r
A gyaszmunka segitcse, a vesztcscg foldolgoztatasa sikeres esetben kettos celt is hetalt.
Egyik celja a heszukiilcs oldasa, a fealitaskontroll stabiJizalasa es a jov6re iranYllltsag
. egu, ogy "megnyugodjon , az Osszes otthon taid/hatd gyogyszert bevette. visszanyerese. A masik hasonl6keppcn fontos ercdmeny lehet: a veszteseg foldolgozasa,
a buntlldati fesztiltseg 0ld6dasa, a maradvanytiinetek megelozese - sikeres beavatkozas
42. tcib/dzat. Patol6gias gyaszreakci6ra hajlamoslt6 tenyez6k eseten.
Az empatia, az cgyiittcrzes es az aktuaJis crzelmi, indlliati allapot elfogadasa alapozza
varatlan vesztescg (baleset, katasztr6fa) meg a krfzisintervenci6t, illetve a tanacsadast, a gyaszmunka segiteset. A szeretett szemely
gyermek halala elveszitese az osszes kllltilraban kritikus esemenynek min6sul. Az crintett kannyebben
~r6sz~kos halal (gyilkossag, nemi er6szak) felvallalhatja fajdalmat, elkeseredeset. A kornyezet megcrti es clfogadja a gyaszt, de gyak-
ongYllkossag ran nem tlld mit kezdeni vele, zavaraban, rosszul Citelmezett tapintatb61 a gyaszol6t kc-
saj<it f~~e.16sscg a szemely halala ban (balesct, 6vatlansag) ruJi, izolaci6jat fokozza.
a szoclalrs kapcsolatok tcljes hianya Hirtelen haIaJeset, sillyos, nchezen elfogadhat6 esemeny saran igen kifejezett lehet az
depresszi6 az el6zmenyekben erzelmi, indlllati labilitas, a regresszi6, a beszlfhiles. Mint minden krfzisintervenci6s
pszich6zis az el6zmcnyekben helyzctben, a beszuki.iles oldasa kiemelten fontos az autoagresszfv, impulziv, meggondo-
egy even belul halmoz6dott krizishelyzetck latlan es veszelyes cselekedetck mcge16zese, az egyen vedelme miatt, A gyaszescmcny
depe.n~ens kot6des az elhllnythoz tortenctenek reszletes elmeseltetcsevcl lehct a beszukiilcst lassan oldani, es kozben in-
korar c1etkorban tortent hasonl6 vesztescgelmeny formaciokat nyerni a kerulmenyekr61, viszonylatokr61, buntlldati fesziiltsegr61, lehetsc-
ges tamaszokr61. A "fajdalmas es kellemetlen dolgokr61 nem beszelunk" attitudje lehe-
K6ros gyaszreakci6 jele az is h h 1'1 k" tetlenne tcszi a val6di feldolgozast, CS elhilz6d6va a gyaszfolyamatot.
aktivitas, hirtelen eletfo<rma~a~:s : ~ ~s,et~t o~eto~n szokatlan felszabadllitsag, tilllOtt
N

A haIal elfogadtatasa nem konnyu felaclat a kulanosen nehezcn feldolgozhato torte-

sa, az elhllnyt rllhainak gyors elddo~~~s atr,en e~:se (azonnal minden megvaltoztatci- netekm'l (gycrek halala, ongyilkossag, er6szakos cselekmeny, katasztr6fa). Az elhllnyt
gyorsitott regeneral6das eszlelhc;6 EI "f, y~Z~S~' llJ kapcsol~tok ki~lakitasa, er6ltetett, jelkcpes "i.izenctenek" megfogalmaztatasaval, a kapcsolat crtekeinek ateletescvcl, a meg-
las utan atmenetilcg bekovetkczik' ,O?f u 'k "ogy a ho.ss~u, energlakat kil11crit6 apo- jelen6 ambivalens vagy ellenseges, akar agressziv erzclmek lereagaltatasaval lehct foko-
gyasz mcgszokott jc1enscgeibe. neml meg onnyebbules, de ez hamarosan atvalt a zatosan segfteni a pacienst a szalak clvarrasaban. Gyakran a gyasz farmainak megtalala-
saban is tanacstalan a kliens. (Viscljen-e fekcte rllhat, milyen gyakran menjen ki a tcme-
43. lab/dzat, A k6ros gyaszreakci6 tipusai t6be, szabad-e mas dolgokra figyelnic, csctleg j61 creznic magat, nevctnie, tarsasagba
mennie, fclvenni a mllnkat.)
tillzott
, ,
felszabadultsaab Oirekt tanacsot sohasem crdemes adni, az a terapeuta crtekvilag<it tiikraznc. Egy-egy
affektlv zavarok (hlllla ' II " . kerdes magett sokslOr ott a valasz, csak megerosftest, tamogatast szeretne kapni az illet6
elhuz6d6 gyaszfOlva~~~zo,e entetes erzelmek, Implllzivitas, kontroll problemak) szandekaihoz. Ennek kibontasa a tanacsad6 feladata. Fontos alapclv a realitaskontroll
pszichoslOmatikll~ betegsco kepviselete, az azonosulas, cgyuttcrzes cllenere bizonyos beavatkodsi, "terapias" tavol-
mely dcpresszi6 b sag megtartasa is elengedhetetlen.
tt
tullO ; i:realis buntudati feszultseg
pszlChoZIS Htiszas euci l'eg61 jaro asszony azzal a kerdesselfordu/t nevelcsi tan6csadr5hoz, elvigye-c h6-
romeves ki.~fi6t f:!desapja teme/csere. A siros, zaklatottfiata/no elmes('lte, hogyfe1]'C neh6ny nap-
r68
 Krfzish~lektan
--- ~----- ---._- -- --- --- ---- --~- -. -- .-.- ---- -- - ---- ----- -
- ._~------_._-----._--- -------._-_._---~._---------------------_.-._---------------------_._---

ja aut6balesetben meghalt. Egzisztencirihs bizonytalansrigban, trimasz nelkOl maradt, rokonai

trivol vamzak, erdelyiek. Teljesen tanriestalan, ket nap nnllva lesz a temetes, .Nl, hogy nem lesz
5. Az ongyill<:ossag krizise
ere;e gyerekire is figyelni, 6sszeszedetten viselkedni.
Szerenesescbb ha cgy gyerek ott van a szamara Jimtos szemely eletenek lezardscinril, de ez
y

esetben az anya megadta vrilaszcit: (ft meg jobban felkavamd kisjia Jelen lete a temetesen. El- "Akkor nemesb-e a leick, ha tUri
mondta, hogyan is szeretne: mcisnap egyutt kimennenek apja szrjahoz, es elbL/esuznanak. Csak Balsorsa minden nyuget s nyilait,
megerffstteni kellett megoldcisat. es segztsegetfelajanlani a gy6.szfeldolgozdsra, amelyet szzvesen Va,gy ha kiszdll tenger f6Jdaima ellen,
fogadott.
Sfcgyvert ragadva viget vet ncki?"58
Gyaszfeldolgozas soran fontos felmerni a kliens szomon.isaganak, keszteteseinek mer- Az ember sajat maga altai valasztott halala: az ongyilkossag a Iegregebbi idak ota ismert
teket, cleri-e a depresszi6 szintjet, szlikseg van-e szakember bcvonasara, avagy scm. jelenseg, minden korban foglalkoztatta a filozOfusokat, muvCszeket, tud6sokat. Tarsa-
G~ak.r~~.a 21egkonny~b,bulesrc, a mindennapokban val6 aktfv reszvetelrc, az clhunyt dalmi jelenseg (Durkheim), haJaloszton az eletoszton elleneben (Freud,59 1920), az indi-
nelkulI JOVO tervezgetesere "nem ad engedelyt maganak" a gyaszol6. }elkepesen a meg- vidualizal6dott ember rossz kozerzetenek a tragikus kovetkezmenye, szocializaci6s hia-
halt szeretett szemely varhatja cl a gyaszol6t61, "hogy felalljon, es eletet tovabb folytas- nyossagok eredmenye, e1mebaj vagy biol6giai sorscsapas? A filoz6fia, a szociol6gia, a
sa", amclyet sokszor meg is fogalmaz a kliens: "nem akarja, hogy mindig at sirassam". pszichologia vagy a biol6giai pszichiMria targykorebe tartozo jclenseg? Elanybs tarsadal-
Nem a felejtest erdemes segfteni, han em az clhunyt ertekeinek beepiteset es tovabbvite- mi valtozasok, pszicho16giai kultura, ellena1l6 szemelyiseget kibontakoztat6 neveles
let, de mar a kinz6 fajdalom nelkul, a jova fele fordulva.
vagy tablettak segitcnek a megeIazeseben? Ezek a kerdtsek mcg mind nyitva allnak.
A gyaszreakci6 saran vegzett krfzisintervenci6, a gyasz feldolgozasanak tamoaatasa a Az ongyilkossa a fcltehetaen tobb tudomanyt, tudomanyagat erinta osszetett jelenseg,
segftanek is igen megtcrhela feladat. Sajat clmulassal, halallal val6 viszonyanak, emle- amelynek megela~ese is, kczelese is differencialt szemleletet igenyel. Tarsadalmi, kozos-
keinek, eletesemcnycinek megertesc, szlikseg eseten szupervfzi6 igenybevetele me a - segi megiteIese ugyanolyan ellentmondasos, mint az okokr61 vaI6 velekedesek. Gyava-
konnyftheti e munkat. b C

sag vagy batorsag, a legteljesebb anzes, avagy onfeladas a kozo:se~ erdekcbe.n - ~orten~l
mi koronkent es kulturankent valtoz6 elbfralas ala esik. Annyl bmos, egy ongyJlkossag-
44. trib16zat. Krfzistanacsadas gyasz eseten
nak, legyen akar kfserlet, de legfakeppen, ha az elet befejezcscvel jar, nagyon nagy az
ut6elete, igen sok a kovetkezmenye, maradand6, kitorolhetetlen nyomot hagy.
egylitterzes, elfogadas (az aktualis erzelmeknek, indulatoknak)
az emlekezcs segftese
a beszukules oldasa, a halal tortcnetenek nSszletes, esetleg ismctelt elbeszeltetesevel 5.1. Az ongyilkossag szodologiai jellegzetessegei
a meghalt "uzenetenek" elemeztetese, megfogalmaztatasa
az ertekck felidezese, rogzftese
Az elsa nagy osszefogla16 tanulmanyt Emile Durkheim 60 frta 1897-be~ az ?ngyilkos.sag-
a buntudati feszliltseg oldasa
r61. A konyv mind a mai napig a szociol6giai kutat,is cs gondolkodas modszertal11 re-
a harag, a duh, az ellenseges erzesek vcntillaltatasa, oldasa, feldolgoztatasa mekmuve. A szerzo az ongyilkossag tarsadalmi okait vizsgalta es bizonyftotta. Durk-
a gyasz megehSscnek segftese, formak talalasa heim, statisztikai elemzesei eredmcnyekeppen, a tarsadalmi integraci6 erejet, illetve
a realitaskontroll megtartasa
meglazulasat tartotta az ongyilkossagok hattercben meghtiz6d6 veda" ilIetve prov?kal?
a depresszi6 mertekenek felmercse, szukseg esetcn szakember bevonasa tenyezanek. Pszichol6giai dimenzi6kkal nem foglalkozott. Ebben az ertelemben alla?l-
a jovare iranyultsag fokozasa, a meghalt hozzatartoz6 "engedelyevel" totta meg maig ervenyes igazsagait, miszerint a vallas (elsosorban az eratelje:e ?b~n 1l1-
az elak fele fordulas tamogatasa
tegral6 katolikus), a hazassag (ellentetben az clvaltakkal, ozvegyekkel, egyedulallokkal)
nem a felcjtes, hanem a becpites, a tovabbvitel, a jova es mult harm6niajanak segftese veda szerepet tolt be. Ez magyarazhatja az ongyilkossagok huszadik szazadban t.ap~s~talt
nagyfoku nbvekedesct is A kozossegek meglazultak, egyre intenzivebbe v;ilt az mdlVldu-
alizaci6 a civilizaci6 embere clmaganyosodott.
Erdekes megallapitasa, hogy az integraci6 szcmelyes vagyakat, ertekek~t ko.zossc.g e.le
helyeza tulzott ereje is oka lehet bizonyos tfpusu ongyilkossagoknak, amlkor IS a kozos-

S8 Shakespeare, \N.: Hamlet, dan kiralyfi. Fordftotta: Arany Janos.

59 Freud, S. (1920): A hahlJoszton es az eletosztonok. Muzsak Kiad6, Budapest, 1991.
60 Durkheim. E. (1897): Az i:ingyilkossag. Osiris Kiad6, 2003.

170
V7T
 Krfzislclektan
- ------ .. _--~- ----- -------- ------- ...
-~--~----- ---0- . ._._~ .. . . , __ .
scg v.arja el az egycnt61 cletc felaldozasat. Egycs kulturak, special is esetekben clvartak
tagJaIkt61 az onfclaldoz6 ongyilkossagot, amely aldr hostettnek is szamftott. Feltehct6cn
a polgarosod<.is
1///
cIOtti id6kben, amikor az egvcn v,i b
i'
"yai' sza badsa"a
b'
"'
boldoasa'
bCb'
"a 0" nn1cg-
.
v~ osrtasa ,~1eg, ne,m valt altalanos crtckkc, cs ritldn hclyez6dott az egycni crdek a kozos-
seg normal cle, lenyegesen kevesebb volt az ongyilkossag. A polaarosodassal mertszLile-
tett ,a magal:cl~t, a szabadido, meglazult az egycn cletcre gyakor;1t tarsadalmi befolyas.
Elvalt ~gymastol munkahely es otthon, az ember magara maradt. A szabads,ig olyan eel,
amelyert sokan harcoltak, de ha megvan, sok tehetscg es motivaci6 szlikscges tartalom-
mal val6 megtoltcschez.
.Durk?ei~ az ongyilkossagok harom tarsadalmi tipusat klilonitette el. Az "egoista on-
gyrlkossag" )elensege a tarsadalmi integraci6 csokkenesevel okolhat6. Ebben a tipusban
az egyen sajat celjaival, boldogs,igaval torodik, nem pedia kornyezetevel a tarsadalom-
mal. Ttilzottan individualizal6dott, kiegette, kozombOsslvagy depresszi6ssa valt.
Az "altruista ongyilkossag" eseteiben vis20nt tulsagosan eros a tarsadalmi kotottse a
Az elvarasok elnyomjak az egyen szemelyes ccljait, kcszteteseit, ana nevelodik hogy fer
aldozza magat - sziikseg eseten - a kozossegcrt, valamilyen fontosnak velt tars~dalmi ce-
!ert'"Ebbe a tfpusba ilIeszkcdik az indiai ozvegyek hagyomanyos maglyahalala (ne kelI-
Jen .oke.t ~ ro,kon~lmak el~artaniuk): a japan kamikaze pil6tak ongyilkos bevetesei a ma-
sodrk vtl.~gha.boruban, ?klk"maguk I~ belehaltak az elIcnfel elpusztitasaba, vagy komnk-
b~n ~z ,~?gyrlkos,me;cnylo.kte~ronsta tamadasai. Ezekben az esctekben az egyen az
"ugyert aldozza elctet, a ko2Osseg bcleegyezesevel, megszaJlottkent.
. A,har~adik, a~ "a~6mias ongyilkossag" a lcgosszetettebb. A nagy tarsadalmi-gazdasa-
gl vaitozasok, akar hlrtelen fellendlilcs, akar valsag, az ongyilkossaaok szamat merhe-
to:~ no~e1i!<. Az erotelj~s valtozasok idejen meggyengLilnek a taxs~daiom szabalyoz6
eWI, a to~venyek, az erkoles, a szokasok ervenyuket vesztik vagy bizonytalanna valhat-
nak. A szuksegletek es a vagyak belso osszhangja felboml, az egyen tamasz nelkulive va-
iik, ~l~eszti t;lj~J~o~6dasi pontjait, remenytelen lesz. A tulhajsz;lt vagyak, a kielegfthetet-
len Igenyek alaassak a mar megszerzett biztonsagot. Merton 61 (1949) tovabbfejlesztettc
Du/rk~eim an6.~1ia ;ogalmat ,(tarsadalmi szabalyok cs normak valsaga). Merton szerint
anomIa akkor Jon Jetre egy tarsadalomban, ha a kulturalis ceJok cs a tarsadalmilaa eIfo-
gadott eszkozok harm6niaja felbomlik. Az egycn alkalmazkodik az an6mias kor~lme
nyekhez, e: leh~t konf~rmista,d~ lehet devians magatartas is. Ennek egyik formaja, ami-
kor az egyen mmd a celokat, mll1d az eszkozoket elutasitja, szamara osszeomlik az ad-
d!g biztonsagos normatfv keret, es
nem lat remcnyt a mielobbi valtozasra visszahuz6-
dlk. Merton az ongyilkossagot a fentiek ertelmeben vett devians viselkcdesf~rrnanaktar-
totta.
A kesobbi elmeletalkot6k mar nem a tarsadalmi intcgraci6t, hanem a tarsadalmi sta-
tus~hoz mZ~do ,gyeng~ kot~tts~get tartottak az ongyilkossagot magyaraz6 tenyezonek.
A !ar~a?/aim~. status~bol v.aJo !mzakadas (ml1nkanelkiiiiseg, valas, tt'li gyors mobilitas,
mlg;'aclO) n~ve.lh,e~l, az ongyllkossag csclyet. Egyre inkabb eloterbe kerult, hogy az
egyent a szoclalrzaclo folyamata alatt crhetik olyan hatasok, amelyek kesobbi konf1iktus-
h~.lyzetek kapcsan ongyilkossagba torkollhatnak. Nem puszt~in a jelen tarsadalmi tenyc-
201, de a nevclodes folyamata alatti tortenesek is befolyasol6 elcmek lchetnck. A szo-
61 Merton, R. K. (2002): T,irsadcl1omel!ll~lct cs t,irsadalmi struktLira. Osiris KicldlJ.
172
5. Az ongyilkossag krfzise
_
ciol6giai elmcletek kozeledtek a szocialpszichol6giai, pszichoI6giai gondolkodashoz, a
szemelyiscgbcn, a szemelyisegfcjl6desben rejlO okok kerultek az erdeklodCs es a vizsga-
l6das f6kuszaba.
Statisztikai osszefiiggesek
A huszadik szazadban az ongyilkossagok szama (az adatszolgaltat6 orszagokban) - ki-
sebb kiterokkcl - folyamatos novckedCst mutatott. A vilaghabortik idejen mindenutt
csokkentek az ongyilkossagi esetek, viszont a htiszas cvek vegen, a harmincas evek ele-
jen, a gazdasagi vilagvalsag eveiben kifejezettcn emelkedtek. 0gy tunik, a haboruk ide-
jen, osszhangban a psziches megbetegedcsckre is igaz tapasztalatokkal, az erofeszitesek
az elet fonntartasara iranyulnak, egyeb problcmak hatterbe szorulnak. A gazdasagi vi-
Jagvalsag, az an6mia, a rendezetlcnscg aUapota ismct megemelte a mutat6kat.
Az otvenes evek vegetol a novekedes i.itcme csokkent az eur6pai orszagokban es
Eszak-Amerikaban. A szovjct blokk orszagaiban viszont, mar amelyik egyalta]an s2Olgal-
tatott adatokat (a Szovjetuni6 nem, az NDK az onkezu es idegenkezu eroszakos halalo-
kat osszevont adatban kezclte), az emclkedcs kifejczettebb volt.
Magyarorszagon a masodik vilaghaborUt kovetoen - a 45-os szembettino kiugrast ki-
veve (a haboru utan a drasztikus cs kegyetlen vesztesegekkel vaI6 szembenezes lchetett
provokativ) -, egeszen az otvenes cvek vegeig csokkcno tendencia volt tapasztalhat6.
0gy latszik, a Rakosi-diktatura korszakaban az osszetartas, a kozos ellcnseg, a ttileles, a
habortis evekhez hasonJ6an, mersekelte az onkezti halalt. Az 56-os fonadalom levereset
kovetoen fokozatosan, a hatvanas evekben egyre eroteljcsebben, egeszen a nyolcvanas
evek kozepCig - ijeszto mcrtekbcn - novekedctt orszagunkban az ongyilkossagi esetek
szama. Ket evtizeden keresztLil Magyarorsz~lg kil1gr6 listavezetoje volt a vilagnak.
A nyolevanas evek kozepetol fokozatosan csokkenni kezdtek az cingyilkossagok ha-
zankban. Az ezredfordul6ra mar szizezer Jakosra 29 ongyilkossag jutott, mig a Iegsotc-
tebb esztendoben, 1984-ben 46 eset. A 2005-os adat szerint orszagunkban 25 befejezett
ongyiJkossag jut szazezcr Jakosra, mig az Eur6pai Uni6 atlaga 17. ]elenlcg a 7. helyen va-
gyunk a vilagon, a volt S2Ovjetuni6 tagallamai az eIre tortek, de meg mindig messze Ie
vagyunk maradva Eur6pa kozepmezonyctol.
A ferfiak tobb mint ketszer olyan gyakran (70%) fejezik be eletliket onkezuleg, mint
a nok a kiserlcteknel mindez fordftva igaz. Az eletkor elorehaladasaval no az ongyilkos-
sagok'szama, mar otven cv felett kifejezett ez a szaporodas, a hetven ev felettiek hiJono-
sen veszelyeztetcttek. A tinedzser korosztaJy bcfejezett ongyilkossagi r<ltaja is aggoda-
Jonna ad okot. Mig a felnotteke csokkent a nyolcvanas evek kozepetol, a pubertaskorua-
ke stagnalast mutat.
17::;
 Krfzislclektan
~- -. ~- - _. - ~- - -". - ~- - -- -- - -. -. - -- - -- - _. - - - - - _ - - -- -- - - - - - - _. - - - - - - - - - - - - - -- - - - - - --. - -- - - - - - - - - --- - - - - - - - - - _. - - - - - - _ - - - -- - - - - + - - - - - _. _ - -
5. Az ongyilkossag krfzise

45. tcibldzat. Ongyilkoss,lgi r,lta nemek szerint (1955-2002) Magyarorszagon A m6dszcrcket tekintve meg mindig az onakasztas all az els6 hclyen, a ferfiak czt a m6d-
WHO, Geneva, 2004) szert valasztjak a leggyakrabban, utana kovetkeznek a gy6gyszerek cs a mergczo anya-
20 gol< (a kor divatja szerint a mar6 anyagok hatterbe szorultak, es az igen vcszelyes rovar-
irt6 szerek kcrultck el6terbe), a magasb6lleugras, a lOfcgyvcr hasznaJata, fulladas,
70
I~Q
...... ~
- ... ..;l,
majd vag6eszkoz hasznalata, illetvc aramutcs kovetkczik a sorban.
A hiedelmekkcl ellcntctbcn a lcgtobb ongyilkossag a napfenyes juniusban tortcnik
.... (januart61 egyenletesen emelkedik a szamuk), a lcgkcvesebb pedig decemberben fordul
clO. A hctfO a het legkritikusabb napja, vasarnap tortenik a legkevesebb onkezu halal-
."
"'I

esct. A szemelyes unnepek cs cvfordul6k lenycgcsen kritikusabbak, mint akar az egyha-

30 zi vagy allami unnepek.
Az okok a legnehezcbben vizsgalhat6 tenyez6k. A sikeres ongyilkossagoknal a bucsu-
20
levelck, a hozzatartoz6k interjuja adhat tampontot. A kiserletekct elkovetokncl scm
10 tekinthet6 objektivnek a megnevezett ok, cgyrcszt, mert osszetett elmenyek, kudarcok
vezetnek egy-egy cselekmcnyhez, masreszt a "megmentett" nyilatkozata inkabb tckint-
het6 szubjektiv uzenetnek, mint objcktiv dinamikai crtelmezesnek.

48. tdbldzat. Ongyilkossagok 100000 fOre WHO, Country report suicide 2(06)

Sorrend Orszag Ev Ferfi No Osszesen

1. Litvania 2005 68,1 12,9 38,6
2. Fcheroroszorszag 2003 63,3 10,3 35,1
3. n 2004 61,6 10,7 34,3
tdblcizat. Ongyilkossagok szama eletkori csoportok es nem szednt, Magyarorszag, 2003 4. Kazahsztan 2003 51,0 8,9 29,2
(Fon-ds: WHO, Geneva, 20(4) 5. Szlovenia 2003 45,0 12,0 28,1
6. Magyarorszag 2003 44,9 12,0 27,7
Eletkot 5~14 15-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 75- Osszes 7. Lettorszag 2004 42,9 8,5 24,3
Fert'i 8 101 231 357 582 362 283 236 2161 8. Japan 2004 35,6 12,8 24,0
No 0 23 33 74 137 104 110 159 640 I 9. Ukrajna 2004 43,0 7,3 23,8
Osszesen 8 124 264 431 719 466 393 395 2801 31,9 9,8 20,6
10. 2003
11. 2005 35,S 7,3 20,3
12. Horvatorszag 2004 30,2 9,8 19,6
A huszadik szazad clejcn fOleg a nagyvarosok vezettck a statisztikakat, jelcnleg videken, 13. Szerbia es ~ If 2002 28,8 10,4 19,3
falvakban gyakoribb az onkent valasztott halal. Magyarorszag teruleti eloszlasa is jellcg-
14. j Svajc 2001 10,6 18,4
zetes es stabil. Az AlfOld kct rcgi6jiiban a Iegmagasabb az arany, mig a Del-Dunantulon
15. Ausztria 2003 27,1 9,3 17,9
a legkisebb. Az alacsonyabb iskolai vegzcttseguck vcszclyeztetettebbek, mint a magasan
kvalifikHtak.

47. tcibldzat. Magyarorszagon az ongyill<ossagi aranvs,z,lrn. 100 000 lakosra KSH)

Szocializaci6 es modeUkovetes

A csal<idi legendak es mftoszok alakft6 tenyezoi a szocializaci6nak. A csaladban tortent

befejezett ongyilkossag vagy ongyilkossagi kfserlet egyfajta konfliktusmegoldasi l:heto-
seget kinal az ut6dnak, amely tudattalanul is mukodCsbe lephet komolyabb kriZIShelt
zet eseten. Nem egyszeru utanzas, hanem osszetcttebb folyamat, azonosulas, modellko-
Krfzislelektan 5. Az ongyilkossag krizisc
-~. ~.- --. - ~-- - --- - -- - - -- --- -- --~ _. --,...-~ - - -~ -- -- - - - --- - -- ~ - - .---"' -~_ ----- - - -- -- - --"'- -- -- ~-- ~---- - -- --~- - ---- - po. _

vetes n~ven epillhet be, veszelyezteta modon a szemelyisegbe. Minel kozelebbi hozzatar-
toz6 vol: eri~1tett, .minel inkabb reszese volt valaki az esemenynek, annal erateljesebben.
~z u,tanzasnak IS Jehet szerepe; mitikus helyek, ahol bngyilkossagot kbvcttek el, lavina-
k~t mdlthatnak el, llletvc tartosan az bngyilkossag kultikus helyeive valhatnak. (Szabadsa
hldon a turulmadar, Veszpremi hfd.) A modellkbvctes es az utanzas sajatos kevereke a
n;egl~ommunikaci~. elte:jedese, fOkepp az clektronikus media terhodftasa ota tapasztalha-
tt
to, hIres en; be~ek ongyl~koss.aga a~t~l. ~lil~dftott lavi~a. (Igaz, hogy a media vilaga clotti
korba~, regeny IS t~do~t ~ngYllkossagl )arvanyt kelten!. Goethe: Az ifJI/ Werther szel1vedesci.)
A.z ~lso maE9'al~ szepsegkmilyna szerencsctlen bnkezLl halala es azota sok, f61<epp Hatalok
koreben .~ztarkent tlsztelt szemcly cletenek onkentes befejezcse szolgalt mintah~nt. A kbz-
vetle~ k?rny~zetben, pclda.~t1 kbzepiskolai osztalyban clkbvetett ongyilkossag is ismete-
le~d? ~el?a~en,t ~athat a k?rnyezetrc. Ezcrt is killbnbsen fontos, hogy egy fOlcg fiatalok-
bol alIa kozosseg I1yen traglkus traumajanak a fcldolgozasat szakember segftse.
.. A ~od.cl} saiat,o: f~r~aja a mar ~lk?~etett.bngy~lko~sagikfserlet. Aki mar kfscrelt meg
ongyllk?~:a~ot,".esze,~yezt~tettebbevalIk, mll1t akJ meg soha. Gyakran a tett utan tehcr-
n;en,t.csltodlk az I1.le;o. ~?dlg n;eg nen; o~dott, a kornyczet szamara cszre nem vett prab-
~~ma!a, kOl:n~~n;kacIOJ~hat/~ko~n~a valhat; ha nem is hosszu idore. Amennyiben egy
on?yJl~ossagl 1~lser1et ~z I~leto szamara kontlI1<tusmegoldast hozott, rbgzi.ilhet a munka-
rr:o~, es, a legk0 elebbl kntikus helyzetben ismet clatcrbe kerlilhet, egvcb eszkozbk mli-
7
kodeskeptelensege eseten. .
A csa1<idi szociali~aci6 azaltal is megalapozhatja az bngyilkossagot, hogy a felnovekvo
gyermek agrcssziv, Impulziv, indulatvezcrelt, crzelmeket drasztikusan kiilrito kontlik-
t~s:negol.dasokat lat a ;zillok;ol. A szilla sikeres bngyilkossaga, de akar az bngyilkoss<igi
klserlete IS, nem pusztan a mll1taadas szempontjabol rendkivill veszelyes hanem a gyer-
mek azt is megeli, hogy a szillo ot is "el tudta hagyni", nem volt elegge fontos. Ambiva-
l,ens gyaszfeldolgozasat nem segiti, hogy az bngyilkossag egy-egy csaladban nehezcn
er;:lm~zheto,. szegyenteljes esemenynek minasill. Ditferencialt megkuzdesi strategiak
hlJan, Illetve Impulziv tcchnikakat elsajatitva komolyabb krizisheJvzetben veszclyes re-
akci6k keriilhetnek fclszinre. . szelytelenebb" cszkbzzcl elkovetett kiscrletet is komolyan erdcl11es venni. Rcszbcn, l11ert
49. tcibhizal. bngyilkossiigra hajlamosft6 tenyez6k
Tarsadalmi tenyezo!c
an6mia, a szabaJyoz6 erok meggyengillese
a tarsadalmi integracio csokkenese
kultunllis magatartasmintak
intolerancia a "masS<lggal" cs a devianciakkal szemben
a mentalhigicncs intczmcnyrendszer elcgtelcnscge
Csalddi tcnyezok
az integraci6 clegteJensege
szocializacio, destruktiv kontliktusmegoldasok
madcllkovetes (volt ongyilkossag a csaladban)
krizishelyzet
fndividudlis tenyezok
idcntitas problcmak
diszfunkcianalis kontliktusmcgoldo strategiak
krizishelyzet
pszichiatriai betegsegck (deprcsszi6, dependenci<11c schizophrenia)
szomatikus betegsegek, al11clyek kilatastalansag crzesscl jarnak (rosszindulatu daga-
nat, AIDS)
5.2. Az ongyilkossagi krizis jellemzoi
5.2. I. Ongyilkossag, k/serlet, kit('l:lesztett ongyilkossag
6ngyilkossagi cseJekl11cny nem csak krizishclyzet kbvetkezmcnye lehet, az esetek egy rc-
szeben pszichiatriai megbctegedcs, elsasorban depresszio elozi meg, i1letvc magyadzza
a szuicidiul11ot. Nem l11indig kbnnyu eldbnteni egy halalesetrol, vajon bngyilkossagnak,
vcletlcn balesetnek, esctleg idegcnkezu csekkmenynek min6sitsck-c. Nem puszt<1n
azert, mert az bngyiJkossagok egy rem: eleve maszkirozott, kfl11c!ethol, vagy hogy a hoz-
zatartoz6k ne essenek cl az CletbiztosJtas bsszegetoJ, akar cleve ezzcJ a cclzattal "aldozza
fel magal" az illeto. Gyakran hianyzik a b(icsulevcl, nem egycrtelmu a kbrnyezet infor-
maci6ja, illetve a helyszfni szemJe eredmcnye. Nalunk meg ritJdbban, de egyes orsza-
gokban szamos esetben autobaleset "eszkbzcvcl" meneklilnek a halalba. Ut6lag l1ehoel1
kibogozhat6, vajol1 akaratlagosnak vagy \'eletJcnl1ek ke1l-e az esetet minosfteni.
A kfserletek kriteriumai mcg nehezebben differencialhat6k, nem konnyLi objektfvcn
cldonteni, \'ajon a meghalcis szandeka milyen mertckbcn dominalt, esetJcg a figyclem-
felkcltcs motivalta-e inkabb az elkbvet6t. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a "ve-
nem feltetleni.il rendelkezctt az illet6 megfclel6 gy6gyszertani cs meregtani ismeretek-
kcJ, rcszben, mert a kiserlctek ismctlodesekor egyre violcnsebb eszkozbk aJkalmazcls<1ra
kerillhet sal', ha az elkovet6 nem tehermentesit6dott, alapveto konfliktushelyzcte nem
rendezodott.
A b~t~lfZ('tt iingyillwsscig fc1tetelci: a I11cghahis tudatos szandcka, egy olyan I11l1dszer ki-
gondolasa, amely alkaJl11as az clet kioltasara, vaJamint ennek l11egvalositi1sa. Az ongyl!-
kossdgi kiser[ct feheteIe, hogy az ilJet6 a meghal<15 szandcldval tudatasan ldrositsa bnma-
gat. A kiserld sikertelemcge mll1hat a vclctlcnel1 (id6ben torteno feJfedczcs, megmen-
tes), lehet, hogy a modszer nCI11 voJt c1eg hatekony (tudt<in kivlil), nem volt teljcsen egy-
crtelm(i a meghaLis szandcka, illct61eg a c,;elckedet vagy a modszer volt nem megfelelo
(Buda, 62 1997).
Nem ritka, hogy komoly es sulyos kfserlctet vCletlcn folytan vagy megcrzcs miatt - az
eJkbvcto szandCka eJlcnere - koran felfedeznck.
62 Buda B. (1997): Az bngyilkossiig. Animula Kiad6, Budapest.

177
 Krfzislclektan
---. ---- _.- _..... _. --- .. - - --.- .. -. ----. - ....
~
- --._-_ . . _-- .. ----- ---.------.----- .--. ---_ ... __ ._----------------------- .. __ . __ . __ ..... __ ._--_ .. --
E!,y negy1.'enes cuei elcjen jdnS kit,~yermekes asszony fondki1.'el szerelmi kapcsolatba keuere-
de~t. Sole 1.'11.'6165, komoly blintudatifesziiltscg mellett elhatdrozta, hogy clha!:,'})a/thjet, es szercl-
met vcilasztia. Rendezett hdzassdgban cltele e!:,yetemista korllktc5l, de a szcn1.'edely kimarodt kap-
csolatllkb51. A buikdldsok) a hazudozdsok, a !:,'}'erekeitol elrobolt id/f is }ih]'c becsapasa na;'1'017
meJi1.'iselte. lvrire ddntes1'1' jlltottak hardtjaval, /71ar labilis irzclmi, h,lIlgulati dllapotba k;/:iilt.
A ddntis meJinyuJitatta) a kivitelezisen tap 1'1'ngett, amikor a fi!(fi b~jelentette, 7I1igsem biztos
kapcsolatukban, nem tuc(ja vallalni a kdzds jdvQt. Az asszony teljesen dsszeomlott, csalacUaban
nem irtettile depresszll.'; sln)s cfllapotcit; de melle'611tak. Ez mc...t;; nagyobb Mntlldottal tdft(jtte el,
eletet ertelmetlennek latta.
Otthonohan bejelentette, hogy hitvegi kikiildetesre meg}'. Osszecsoll1agolt, majd n udros cldu-
got~ resz~n s~~~!adai szobcit berel:, kifizctte clore a szamlat. Hatekany es na!:,'}' m~nnyiseg(i nyug-
tatat mar elazuleg beszerczett, blZtosm akart menni. Bevettc a rengeteg gyc5gyszert, es fefckiidt.
Par om eltelt, amileo)' a talearftc5nG, aId dozo/cg rendbe hozta a szobdt, miuc! ott (eleitett ualn-
mit, kal~ogott. Ne7l1 volt vci/asz. J(ules nem volt a zcirban, benyitott a sajdtjcil'Q/. r;lre;n cillapot-
ban talalta az asszonyt az o,;yban) azonnal hfvta a mentoket.
Az esetek egy reszcben nagy mennyiscgll gy6gyszert vesz be valaki, de szerencsere
nem elcgct. (A modern nyuf,'iat6knal mcssze V3n cgymastol a tcrapias cs haWos d6zis.)
E16fordult, hogy egy kiskamasL flu az cdesanyja taskaj,lb61 szerzett fogamz;lsgat16 tablct-
takat vette be (nem tudta, mire vaI6). Idosek gyakran a teljes hazi patikat beszedik, de-
szerenesejukre - ,llta1aban artalmatlanabb gy6gyszerekbol ;111 3 keszlct.
Az agrcsszlvabb m6dszcrek nagyobb eltok~ltsegre vagy crotcljescbb onmaga cIIen for-
ditott, eredetileg a kiilviligra, valaki l1l<:isra iranyu16 indulatr6l arulkodnak. i\Iagasb61
val6lcugras, onakasztas, szfven szurasi pr6balkozasn,l] nagvobb szerenese \a~ kisebb el-
tokeltscg, illet6leg a szaktud,ls hi;lnya is keII 3hhoz, hogy ~alaki megmenekfiljon.
. Az ongyilk~s,sjgi klserlet~k cgy reszencl egyertelmli, hogy impulzlv (ugyncvezett aet-
mg out) reakelOnak tarthato a eselckcdet. I1yenkor az illct6 a helyzet fcsziiltscgct. kriti-
kussagat nem birja mar tov,lbh elviselni. Nem kven 3lkalmas elkcpzekse Cl konf1iktus-
megoldasra, aV3gy mar kimeriilt a rcperto,lr, "ki akar sZ<lllni a hclvzctbo!", ho"\ fclold-
ja a fesziiltscget. Ennck egyik, destruktiv megoldasClJ 3mikor vaiaki ))nmag~t akarja
megsziintetni", a megha1<isra vonatkoz6 szelndCk ambivalcns. (lndulatos vita~ crotches
es .kczelhetetlen hlzis 50r;ln valaki a 111,bik jclenlctcben vesz be gyogyszert. kovet el
gyJlkossagi eselckedetet. Sajnos cbbe is bell' lehet halni, pcldaul, ha kilcp az ablakon.)
Sulyos cs megrAz6 formaja az ongyilkossag cs gyilkossag kevcrckcnek az llgvncvezett
kiterjesztett iin!:,yillwsscig Ezekbcn az esctckbcn az ongyilkos valakit mag,l\'al \';;Z a hal,1]-
ba, leggyakrabban anya a gyermekct, de az aldozat lehet hazasdrs, szerelemt;hs is. Az
esetek lcgtobbjcnel az clkoveto ncm akarja a vilagra, masokra, a gylilolt partnerrc "hagv-
" I '1 . d'l
111 , vagy a (ar esa ( nem szan e (szik "elhagyni" a szeretctt szemClyt, Cs mintegv "j6s,i"-
b61~.' m~,gaval viszi onkcnt valasztott ha1ahlba. A beszlihilt alia pot megakadalyozza ;~z
~lkovetot, hogy cselekedete sulyat, abszurdit.:isat es vcszelycssegct fOlmerje. Az a"rcsszI\
mdu1at es az. impulzivitas olyan mcrtckli, hogy f6llilfrja az altalanos erk6lcsi cs ~mberi
normakat. (Oles tilalma, szeretett szel11cly vcdelme.)
Az ut6bbi idoben szaporodni h\tszanak ezek a eselekmcnyek, es a tettck indulati fli-
tottscge
/l'b is nott. (Korabban az anya alta! bGy6gvszcrrcl
- -' elaltatott oj
GVermck volt a ICGJ'cllem-
b
zo b cZ~kre a tortenetekre, mostanaban tobb esetben ablakb61 kidobas, kiugras, sz;indC-
kos autobaleset fordult clo.) A kiterjesztctt ongyilkoss<ig eseteibcn az agrcsszi6 hcfele for-
5. Az ongyilkossag krizise
dftasa nem teljes. A tehetetlenscg mellctt a kifl'lc iranyul6 indulat, a bosszu - hiszcn
rendszerint van cll11Zcttjc a tortcnetnek - vezcrli az csemcnyeket.
Egy hanl1inCQs euei vigen jan; hcizaspar e,i.,yiittelise, a hdzasscig megromlcisa es archIi Lij kapeso-
lata miatt, valassal vigz/idi5tt. Ilz asszon_v nehezen torffd6tt be/e, hogy fCrje nem Ot valasztotta, ni-
adasul egyutt il a vete/ytarssal. Erze/mi/eg, indulati/ag labilis allapotba keriilt. Il kit gyermek nola
maradt, de a kamaszlcinyaval sokasodtak vitciik, mindennaposak voltakfesziiltsigeik, a lany hirte-
len elhatdrozassa/ apjcihoz k(j1t6z6tt. Ez tovdbb rontotta az anya 6zelmijClkavarodottsaiicit. E!:''J'lk
nap teat fozott, is azt mondta leilencCves fianak, hogy most egyiittfi)gnak szepen elaludni. Mindket-
tejiik italaba arzent kevert, haldlos mennyisegben. A !:''Jlerek, amikor megkr5stolta a tait fintorgott,
keserl[nek taldlta. Az anya biztatni kezette, de afltl ellenallt. Tovcibb nem cn'f!tette, de if kiitta afo-
lyadikot. A fill irtesftette apjdt, hOi?,y nem tudja edesan)jdtf(j/kelteni. Nem ki5nny(i egyiitt ilni 0 t71-
dattal, hogyegy anya iingyilkos lett, de azzal meg kevesbe, /lOg}' a!:,ycrekit is magdval akarta vlnni.
Az ongyilkossAg mindig az egesz kiskoz6sseg, e1s6sorban a szukcbb es tagabb csalad,
mAsodsorban az iskola, munkahely, baratok krfzise. A buesl\levelek, egycni interjtik
a1apjan a leggyakoribb okok: a krizishelyzetck, a lcgklil6n boz6bb vesztcscgc1l11cnyek,
illetoleg ezek halmoz6dasa, a tart6s, destruktiv, megoldhatatlannak latsz6 konf1iktus-
heIyzetek, a su1yos onertckelesi zavar, a nagyfoku izolaci6, a kilatasta1ansag, a halmozott
negativ eletesemenyek, az elszcnvedett szexualis bantalmazAs cs a depresszi6.
5.2.2. Az ongyilkossdgi veszety jetei
Az ongyilkossagra haj1amosft6 tenyez6k az adott kritikus esemcnyt vagy allapotot idd-
ben java1 mcge1ozik, es in1dbb ut61ag valnak jclentosse, illetolcg cgy-egy sulyosabb im-
pulziv cselekedet eseteben flgyelmeztethetnck a veszclyre. Ezck a esaladban clofordult
ongyilkossAg, az ismct16do kfscrletek, az agrcsszlv, impulziv fesziiltseg-levezeto techni-
kak, az elszenvcdett bantalmazotts,ig (szexualis vagy testi).
Kozvetlenul az ongyilkossAgi cse1ekmeny elott rcndszerint dirckt Cs indirckt, illetoleg
verbalis vagy nonverbalis kommunikaci6 tortcnik a szandckr61. Ezt ncvezik "cry for
6n- he/p"-nek (Farberow es Schncidman,63 1961). A segclykcro kommunildci6 nem azt jcl-
kepezi, hogy az illeto nem akar meghalni, hanem az 6ngyilkossAgra keszl:116 sajitos am-
bivalens allapotat jelzi. Az esetlegcs kapaszkod6k meglelcse, valamilyen uzenet kuldCse
egyszerre jelenhet meg a befejezes elszantsagaval. Gyakran annyira indirekt cs rejtett cz
a jelzes, hogy esak ut61ag, a tragedia bekovetkezte utan crtelmezheto, es vaIt ki gyakran
komoly bUntudati fesziiltseget a kornyezet tagjaib61.
L"
Az esetek egy reszeben egycrte1mli cs verbal is a kommunildci6 arr61, hogy "jobb len-
ne nem elni", "messzirc kellene mcnni, aho1 nem zavarja senki", "nines crtelmc az clc-
tenek". Indirekt verbal is kommunikaci6, ha tragikus almokr61, fenyegetettscgro1, h31Al-
felelemrol szamol be va1aki. Nem verbalis jcl lehct a vegrendelkezes, iratok, anyagi
ugyek teljes rendbetctele, minden mindegy esclekedetck, nagyfoku vcszelykcrescs,
amely addig nem volt jellcmz6 az illetore.
63 Farberow, N.-Schnl'idman, E. S. (1961): The cry for hl'lp. Nl'W York. McGraw Hill.
179
Krfzislelektan
Nem ritka, hogy nem hozzatartoz6, barat, hanem az egeszsegugy valamclyik szerep-
IOje kapja a segelyjeIzcst, ertheto vagy crthctetlen m6don. A telefonos segelyszoIgalat
igenybevetele egyertelmu, de a haziorvos felkeresese, es valamilyen lelki, testi panasz, ki-
latastalansagerzes, felelmek, szorongas jelzese sokszor nem talal adekvat segftsegre.
A preszuicidalis szindroma,64 az ongyilkossagot megelozo tLinetegytittes lefrasa Ringel
(1953) nevehez fUz6dik. Megfigyelesei szerint az ongyilkossagi cselekmenyt megelozoen
egy j61 korlilfrhat6 tlinetegyiittes eszlelhet6, ame1y jellegzctessegei fiiggetlenek az on-
gyilkossag okait61, a szemely jellemzoit61. Ez a ttinetcsoport lehet igen rovid lefutasu, de
fokozatosan, hosszabb id6 alatt is kifejI6dhet. Ennek ismerete es eszlelese igen fontos a
megel6zes es az ertelmezes szempontjab61.
A triasz elsa tiinetcsoportja: afokozatosan kialakul6, dinamikus beszukiiles.
A szemclyiseg erdeklOdcse lecsokken, a klilvilag esemenyei, ingerei kevesse kotik Ie.
Beszukiil az eszlelcs, a kfvancsisag, a motivaci6k megfogyatkoznak, az addig megszokott
tevekenysegek erdckte!enne valnak. Minden pszichol6giai dimenzi6 beszukiil: a figye-
!ern, a gondolkodas rugalmassaga, szempontvaltasi kepessege. Az asszociaci6k lefutasa
egysfkuva valik, merevednek, beszuklilnek az crzelmck, a konfliktusmegold6 strategiak,
s6t, autoagresszfv mechanizmusok keri.i1nek el6terbe. Az embcri kapcsolatok is leredu-
kal6dnak, vonzercjuket veszftik, vegs6 esetben izolaci6 kovetkezhet be. Az addigi erte-
kek elveszftik fontossagukat, a korabban erdekl6dest kivalt6 elfoglaltsagok, tevekenyse-
gek, szemelyek varazsa kiurul, az indfttatas megcsappan.
Maga a besz(ikiiles igen veszelyes allapot, mert a f6kuszban leva problema irrealisan
folertekeIOdhet, viszont a reaJitaskontroll meglazul, a szemely hajlamos a meggondolat-
lan, impulzfv magatartasra, fekek, kontrollfunkci6k elveszitesere, a regresszi6ra.
A mdsodik tiinetcsoport: az agresszi6gdtlds, illetve az indulat befelefordftasa.
A kritikus helyzet megemeli a frusztraci6t, de a megoldas lehet6segenek hianya es az
agresszivitas gatlasa, ilJetve befele forditasa ennek levezeteset akadalyozza. Az indulati
fesziiltseg meg tovabb novekszik. Az illeto tele van buntudattal, onvadlassal, onmagat
ostorozza, hibaztatja, ertekeli Ie, azert, mert nem tud kikeriilni a kritikus helyzetbOl,
depresszi6b61, ambivalens kapcsolati valsagb61. Mas esetben, peldaul elmaganyosodas
vagy sulyos, eletet veszelyezteto betegseg, szenvedes eseten az izolal6das, a fajdalmak ga-
toljak a kifele iranyul6 agresszi6t. Az indulat kifeJe val6 levezetesenek akadalya torveny-
szeruen befele forditja az agresszi6t, amely a sajat test bantalmazasanak vagy akar meg-
semmisftesenek vagyat eredmenyezheti.
A harmadik tiinetcsoport: a menekiilis afan tdzia vildgba.
Azok az energiak, kesztetesek, amelyek a besz(ikiiles miatt nem a klilvilag dolgaira
iranyulnak, a belsa vi1<igot, a fantaziat ontik el. Az ut a j6vobe m6dszer menten kezd el
az ongyilkossagi veszelyben lev6 kepzelodni a m6dszerr6J. Arr61, hogy a cfmzett, akinek
sz61 az ongyilkossag, mikent reagalna a haIalara, hogyan is lehetne kivitelczni a tettet,
ha megtenne. A fantazialas mintegy kidolgozza, rogzfti, megerasiti a szandekot, a terv
6nszuggeszci6 altaI beves6dhet a tudatba, intenzivebbc valhat a kesztctes a cselekvesre.
Raadasul negativ erzelmeket, indulatokat is mobilizal, szinte crot nyer az iIlet6 gatoltsa-
ga kozepette, hogy a szandekot a mcgval6sftas mezejere terclje.
----------------
64 Ringel, E. (1974): A preszuicidalis szindroma tiinettana. In: Andorka R.-Buda B.-Cseh-
Szombati L.: A devians viselkedes szociologiaja.
180
S. Az ongyilkossag krfzise
---------- .. ---.--.--------------- ---_.-----_.--------------- ... _---_._._-----.- ---------------------_.~ .. .... -.- .. --_._ .. ----------- --.------------
~
A preszuicidalis tunctcsoport mcgmagyarazza, hogy nem krfzishelyzct altaI provo-
kalt, hancm egyeb okokb61 ]ctrcjott bcszuk(ilt allapot (depresszi6, kr6nikus vagy gy6-
gyfthatatlan bctcgscg, idos kor, fliggoscgi problema, nagyfokti impulzivitas, pszichiatriai
k6rfolyamat) miert jclent viszonylag magas rizik6tenyezot az ongyilkossagra.
Szabolcs 24 evescn, frissen vigzettfizikuskCnt, pdr hOnappal volt elsa munkaba alldsa utan
Videkre keriilt) maganyosan elt, meg se probdlt beillcszkedni. Roviddel azelatt szakadt meg hosz-
SZLJ parkapcsolata. Latsz6lag rendezett csalad vette koriil, de szulei kozott komoly ertikrendi ne-
zeteltiresek voltak, amelyek nag)'on zavartak. Fakepp az, hog)' apja nel71 alit ki elveiert, inkdbb
visszahuzodott a vitdk elal. Nel71 szeretett otthon lenni. Egy-kCt heue! onb'Yi/kossa/;a elott, bardti
tarsasagban nagyon magabafordultan viselkedett. A mi len,nCl ha... jatele saran v~/as.za az vOlf:
halvdny labnyom par centis hOban. O/yan kesedi hanglejtessel mOr/dta, hogy baratazfelleaptalc
afejiike/. CsendessegCt, rezignaltsagdt rcifogtdlc kozeli szalcit6sara.. . .
Hdrom nappal dnkenl haldla elott egy tavoli ismerosenek emlitette, jobb lenne befejezme az
eletet. Csalddjaban nem vettele iszre semmit. Viv6dott, maid laluisuk kdzeteben, de a tisztes td-
volsdaot meatartva fell71ent eb'}' nagyon magas haz tetefere, es nemi hezitdlas utan leugrott. Nem
6 6 " ,. 'b
hagyott blicsLilevelct, csak egy Ady-Icdtetet az ir6asztalan, es szokatlan rendet a szobaja an.
A kdnyvben egy "Ady", egy atszdzas lapult annal a versnel: ,,](i elveszti harcat... "
5.2.3. A szuicid lcdzis lifolyasa
A legkulonboz6bb okok, krfzishelyzetek, psziches vagy szomatikus betegscgck valtl:at~
nak ki szuicid krlzist. A leggyakoribb kivalt6 tenyeza a csaladi elet valsaga. A durkheJml
megalJapftasokkal szinkronban az egyent korlilvevo kozosseg ossz~tart6 ereje, bens~s~
gessege lehetaseget teremt az onbizalom stabiliza16dasara,. a konfll!<t~Jsok ~cld,olg~z.asa
ra az erzelmi harm6nia mcctalalasara. Ellenkezo esctben dlszharmoma, oncrtekclcsl za-
va'r tart6s frusztraci6 kovetkezhet be. A csalad nem pusztan mcgtart6 era, hanem k6r-
ok/ tenyeza is egyben. Valsaga, legyen az a hazassagi kapcsolat }<rl7. isc , a szlilos~erc'p su-
lyosabb konfliktusa, betegseg, k6ros dinamikai folyamat, er6telJescn befolyasolJa az
egyen erzeJmi, hangulati, indulati allapotat. ., ,," '
A szerep-, teljesitmeny-, idcntitas- es karrierkonfliktusok szmten el~kclo.he:yc~ aJl-
nak a sulyos valsaghelyzct provokalasban. A kiszolgaltatottsag hclyzcte ugyszm~cn ~e~en
t6s tenyez6 lehet. Ilyen az cgzisztcncialis krfzis (anyagi fuggos~g), a ~esti, lcllo mas!,kra
utaltsag (sulyos, az onellatast akadalyoz6 pszichcs vagy szomatJl<Us korfolyamat, erotel-
jesen fiiggosegi parkapcsolat, szenvedClybetegseg). , , ,. ",
Amennyibcn j61 korlilirt a kivalt6 csemenysor, illetvc tartossa v~hk az e~c~ szama-
ra a megoldhatatlannak tuna, clviselhetetlen konfliktushelyze.t, mmt~~ kets~~~ces~tt
kiutkent tehermentesfteskent onmegsemmisfto gondolatok, onpusztIto fantazlak lep-
hetnek f;1. Kezdetben csak fantazia szinten, majd rendszerescbbcn visszatero gondo~.at
kent. Rendszerint ambivalencia jellemzi czt az allapotot, a megoldas keresese, az on-
fenntartas vagya vfv6dik a megsemmislilesi fantaziakkal, onvadlasokkal, diihvel, agresz-
szfv kepekkcl. Az cgyen meg pr6balkozik az erdcmi mcgklizdesscl, az cgyensuly megta-
lalasaval de mar crotlencbb CS otlettelencbb. .
Egy-e~ atfut6 ongyilkossagi fantazia meg nem jclent val6d.i szuicid k:fzist. Blzon~os
szemelyisegcknt'I (impulzfv, acting out rcakci6ra hajlamos, dlszharmomkus), valammt
 Krfzislelektan 5. Az ongyilkossag krizisc
.- .. --- -.--- -- -
~. ~~.- -. - - - --- -- - -- -- - - - -- --- -- -- - - - ---- ._ ..
- -- --- ---
----------- ------._----- ------ ---.-.-.---.-.---------
---_._------~.-------------_.-

kamaszkorban, sulyos kilatastalansag eseten gyakrabban cl6fordulhat. Ezckbcn az cse- Tudta, szereti aferfit~ nem tudja elengedni. Hirte/en megnyllgodott, tigyerezte, "aludni akar",
tckben nincsen val6di vagy a halalra, inldbb egyfajta levezetesi eszkozt jelcnt a megsem- de nag)'on sokat, Kiszallni, tehennelltes(t6dni, atadni a problemat mdsoknak. Sok-sok tablettat
misft6 gondolat. Minel jobban elmalja a kcpzeletet a sajat ICtezes megszuntetesenek lc- vett be, alig l;(rta lenye/ni.
hctosege, mint a tehetctlcnseg feloldasanak utja, ann~lI vcszelyesebb. Az ambivalencia
onmagaban is nehezen elviselheto, kelkmetlen erzclmi allapot. Az egyen szeretnc fclol- Az ongyilkossagi krizis nem cr veget scm a tragikus haWlal, scm a szerencscs megme-
dani, gyakran attctelcs vagy dirckt jdzest ad viv6dasar61, ker megcr6sftest, se"ftscaet a nekulessel. Tekintvc, hogy mindig egy kisebb-nagyobb kozosscg valsaga, utoelcte igen
kornyezetet6!. . b b
hosszadalmas es bonyolult.
Az egyeni tortenet jeIJegzetessegei es dinamildja, a krfzis sulyossaga, halmoz6dasa, a
szemelyiseg szocializaci6s sajiitossagai, aktwilis teherbfr6 kepessege donti el, hogy az am-
bivaJcncia allapota felold6dast nyer-e a rendez6des iranyaban, avagy az onpusztft6 el- 5.3. A befejezett ongyilkossag es a Idsedet kovetkezmenyei
kepzelesek szereznek nagyobb teret. El6fordul, hogy a tett melletti dontes valamilyen
"megnyugvast" hoz a rendkfvLil megterhel6, ellentetes erzelmekkcl val6 gyotrodcs ida- A sikeres ongyllkossall, a kozvetlen cs a tagabb kbrnyezet kazos krizise. Kettas gyasz lerea-
szakaszahoz kepest. Meg ekkor is sok tenyez6, veletlen sorsfordulat, sajiit szempontval- galasa es fcldolgozasa zajlik. A szokasos vcsztesegelmeny erzelmci, a szeretett szemcly el-
tas, kiils6 segftscg fordfthatja vissza az egyre destruktfvabb folyamatot. veszftese miatt erzett fajdalom mellett nagyon vegyes crzesek cs indulatok, buntudati fe-
Az ongyilkossagok specialis eseteiben, peldaul sulyos, el6rehaladott rosszindulatu da- szultseg es dLlh valtakoznak egymassal. Ellentetes gondolatok cs fantaziak kavarognak,
ganatos bctegseg eseten az elhatarozott tett, kigondolt megval6sftas hatterbe kerLilhet, az hoI a fajdalom es a szol11onisag, hal pedig a harag domina!. Sajeitos konfliktushciyzettel
allapot, a kozerzet atmeneti javulasaval, a fajdalmak mersekl6desevcl, a kulso segftsegre es igen ambivalens erzcsekkel szovodik a gy~lsz, hiszen a tragikus veszteseg mellett fal
szorulas csokkenesevel. A vegallapotban levo rakbetegek ongyilkossaga vagy kiserlete az kell dolgozni, meg kell erteni, ertclmezni, mi is vezette az illctat onkczlilcg a halalba,
onkezu eutanazia es a valasztott halal kozotti mezsgyen hUz6dik meg. Ez/'tLikrozi, hogy van-e ezzcl valamilyen uzenete az el6k szamara, ha igcn, mi is ez, hogyan is kcll ertel-
mind a t~rsadalom ftelcte, mind a hozzatartoz6k reakci6ja mas, mint egyeb ongyilkossa- mezni, fOkepp tovabblepni.
gok esetcben. (Egyes szerzok az eutanaziat is az angyilkossag fajtaihoz soroljak.) Els6sorban az ugynevezett "bLintet6 jellegli" szuicidiumok utan nehez ez a folyamat.
Az ongyilkossagok egy resze nem "megfontolt" cselekedet, az indulat-orvcnyc moz- Szakftas, val as, gyermekelkoltazes, nem partfogolt hazassagkotes, elhanyagolas utani on-
gatja, ~zerencsCs esetben csak a kfserlet irany<iba. A regebben hasznalt kifejezes, a "pilla- kcntes haldl sugallja az Llzcnetet egy vagy tobb szemely szamara. Wilhelm Stekel 6S sze-
r:at,nYI elmezavar" nem fedi j61 a hclyzet sajatossagait, pszichodinamildjdt, cs stigma- rint az ongyilkos sajat mag<lban valaki mast szandCkszik megolni. Rendszerint nincsen
tlZaL Az sem szerencses, hogy felmenti az elkovet6t es kornyezetct a kavetkezmenyek cs intezmcnyes keret, kinalat a tbrtentck feldolgozasara. A ravid rcnd6rscgi eljaras lezajlik,
tanulsagok !evonasa a161. A beszukulCs es a regresszio, akar indulat-arvcny, aldr krfzis- amennyiben az idegcnkezLiseg kizarhat6, az apparatus Iczartnak tckinti az esemenyt.
h~Iyzet el~zte meg, kivalthat kontrollalatlan magatartast. Ezekben az esetekben meg- A pszichiatriai vagy a ment~iJhigienCs szolgalatok rendszerint nem kapcsolodnak be,
konnyebbulcssel fogadja az illeto, hogy megmenekLilt, raadasul tehermentesftodik is hi- nem is szereznek tudomast az esetral, csak ha valamelyik hozzMartoz6 megkeresi oket.
szen a kornyezet sulyos jelzesnek min6siti a meghalni akarast, es idei a-6raig a hel~zet Sok esetben a reakcio a felejtes, a titok, illctaleg az elfojt<ls. Az i:ingyilkoss~lgr61, sot ma-
megoldasara torekszik. (Sajnos ez ketc!li folyamat, mert az "eredmenye~" cselekedet azt gar61 a szemelyr61 sem beszelnek, a gyasz, az emlekczes, az crzcsek visszavonasanak folya-
a t.apasztalatot erosftheti, hogy csak az ilyes destruktiv kommunikaci6t hallja meg az, mata zavart szenved. Mindenki magara maracl a hclyzet megcrtesevel, sajat szerepe ertel-
akmek az uzenetet szanta.) mezesevel, a halottal val6 emlCkezesi viszony megfonn,ilasava!. A kesabbiek soran fO-
kepp a fiatalok, kamaszok, gyerekek meg veszelyeztetettebbek Ichetnek. (Ncmcsak mo-
, A,nna ~ef:,'Yvene,',~ e~ei vegen jara iigyvedno, mar egy eve prcSb6/t kikeveredni hazassagi va/sa- dellkbvetes, hanem a konfliktusok elnyomas3, az aszinteseg hianya is ragzLilhet.)
gab~!:, Fer:; I' hosszu es szeretette0es kapcsolatuk rosszabbik fiizisaban be/eszeretett fiata/ koIli-
ganojebe. Anna nehezen viselte, holl,yJrhje IlU/ hazajdtt, holnem, hosszas viv6dast kdvct6cn mel?,- Nel'elesi tancicsad6ban jelentkezett e!o'}' hdzaspdr t[Zel'eS kisldnyuk rema/mai, e,!,'yre foko-
e!,yezte!c,. p~r ha~~pra c/kh/tdzik afeifi, es meg/citjcik, holl,yan tovcibb. ToM h6napos kiilonelist1k z6d6 napkozheni is e/all'asi szorongasai miatt. Par hete a csalcid egyik igen k6ze!i bardtja,
a~attfer:;e to~bszor szereln;et vallo~ neki, cs uissza szeretett uo/najdnni, de amikor a megvaI6s(- feltehet6en ilcthel}'zcti l'ci/saci;a miatt, a hcizaspcir kapuja mel/ett fe/a/wsztotta 171agcit. Haj-
tasm SOl' kerult, megljedt es Ulsszalepett. Anna cgyre rosszabbll/ blrta a he()'zet turbulenciciiat a nalban vettek diet/en ii/ eszre a IcSg6 testet. H(utcile a ment6ket, de mar ncm lehetett segiteni.
fCifi bizonyta/anscill,at. ~ , NaliYfelkauarodas tamadt, a kisldIlYfe)/ibredt, kerdczte mi tortent, csitftll,attdk, a/udni kii/d-
VigiilfCrje - ti!,'Y latszott - komo/yan csalddja mellett diJntdtt. Romanti/cus randeutln bewn- trk. Reggcl sem kapott a gyerek magyardzatot, !ig}' gondoltcik, ncm uett rszre semmit. Amikor
tek m:g a reszleteket, Anna boldoll, uo/t es uam/wz6. Par Iwpm rafelje megillt uisszaMpett.-An- nehany nap millua irdekl6d6tt a bardtfelm, elutazassal indoko/tdk hidnyat. A szii16k zakla-
na erosnek mutatta magat. Csalcicu'a vriJmmei fogadta, ueglell, diJntiitt, e/valik, rendezi a he/yze-
tet. NVu!{~dtan, m~gabiztosan uiselkedett. Bement az irodajciba, dolgozott eg)' keueset. Mall,a sem
tudta ";11'1:1, de par doboz hrSnapok alatt dsszegyz'Utdtt nyugtat6t uitt magdval. Vell,ill,ll,ol1dolta 65 5tekel, W. (1910): "Symposium in Suicide." In: On Suicide. Edited by P. friedman. New York.
helyzetet, es remcnytelCl1nek lcitta. Megprdbdlta e/kipzelni, /wgyan lesz egyediil, de nem sikeriilt. International University Press, 1977.
Krfzislclektan
tott allapotba keriiltek, ezzel pcirhuzamosan a kislany is elkezdett szorongani. Pszicho!ogiai
tandcsra a szu!ok fokozatosan is tapintatosan kazaltile a tortinteket a gyerekkel, aki !assan
rendezodott.
Nehezcn foldolgozhat6 trauma az elhunyt megtalalasa. Az onakaszds, bizonyos
gy6gyszer- cs vegyszermergezesek megraz6 latvanyt nyujthatnak a gyanutlan hazatero-
nek. Az ongyilkos beszuhilt allapotaban vagy psziches betcgseget61 sujtottan - erthe-
t6en - nem gondol a hatramaradottakra, a szeretteire, a fajdalomra, amit halaL:ival es cn-
nek k6riilmenyeivel kivaltott. (Ha megis gondolt ra, akkor a biintetes vezerclte, egy cr-
zelmileg, indulatilag rcndkiviil szeIs6seges allapotban.) A hozzatartoz6kban, baratok-
ban, ismer6s6kben, szinte torvcnyszerucn megszuletik a buntudat, amely el6bb vagy
ut6bb indulatot es agrcsszi6t valt ki okoz6javal szemben. Az onvadlasok es a kbvetkez-
menyes harag oldasara tett er6feszftcsek megtalalasa es k6zos feldolgozasa, akar szakem-
ber segftsegcvel, akar am'lkul, biztosfthatja a kcs6bbi psziches problemak prevenci6jat.
Legt6bbsz6r a haziorvos tud a tortentekr61, segftheti, vagy sziikseg eseten szakemberhez
iranyfthatja az aldozat hozzatartoz6it.
Fiatalkoniak, serdi.il6k ongyilkossaga esetcn a kortarscsoport, az iskolai k6zosseg krf-
zise is kezelend6. Megraz6 IMvany, ha az osztalytarsak kisebbfajta oltart kcszftenek az el-
veszftett tanul6 padjan. A pedag6gusok erzik, hogy sziikseg lenne a tbrtentck feldolgo-
zasara, de legt6bbszor - kompetencia hi<lnyaban - nem tortenik beszelgetcs, lereagalas,
megertcs, ved6 stratcgiak kidolgozasa. A "sulyos halalesetet" meg sulyosabb, nyomaszt6
hallgatas k6veti. Szerencscs megoldas, ha a tanarok megkeresik a lchet6scget, hogy szak-
ember foglalkozzon az osztallyal vagy az evfolyammal, segftve a kozbs feldolgozast, az
eletszakasz problemainak mcgertcset es kezelCset.
Az ongyilkossdgi klserlet, az ugynevezett paraszuicidium szamos psziches, szocialis es bi-
016giai k6vetkezmcnnyel jar, magara az elk6vct6re nezve is. Termcszetesen ugyszintcn
az egesz csalad krfzise, amely szerencses esetben alkalmat adhat a kivalt6 okok, konflik-
tusok tart6s cs ercdmcnyes rendezcsere, szerencsetlenebb esetben meg tovabb mclyul-
het, rogzi.ilhet a problema.
A kfserletek egy resze nem keriil az egeszsegiigy lat6korcbe. Ezek rendszerint
gy6gyszermergezesek vagy kisebb onsertesek, amelyek csa!adi szinten rendez6dnek.
Ut6Jagos beszamol6kb6l kiderulnek olyan esetck is, amikor peldaul a tinedzser on-
gyilkossagi szandekkal bevett nyugtat6 vagy altat6szer tuladagolasM a hozzatartoz6k
scm eszlelik; egy nagyobb alvas, rosszullet, hanyas k6zbny6sebb mili6ben nem kelt
feltunest.
A kfserletek fentebb mar targyalt kriteriumai igen tag hatarokat engednek annak,
mit is crdemes ongyilkossagi pr6balkozasnak tekinteni. Az egycrtelmLlen figyelemfel-
kclt6, az eletet, a testi cpseget kevcsbe veszelyeztet6 pr6balkozasok bagatellizalasa vagy
eppen elftelcse meger6sftheti a kctsegbeesest, az ismetlOdcs val6szfnuscget. Az ugyne-
vezett kr6nikus kiserletez6k nemcsak azert veszelyeztetettck, mert clobb vagy ut6bb
"sikeriil", hanem mert tart6san jelzik: nincsen megfelela eszkbztaruk konfliktushelyze-
teik oldasara, illetoleg valamilyen psziches betegsegtik vagy szemelyiscgzavaruk kezele-
se nem eredmcnyes.
A kozvclekecles, hasonl6keppcn a befejezett ongyilkossagokhoz, ambivalens a megfte-
lesben. Magyar, amerikai, japan, ongyilkossagokkal kapcsolatos, mcdiciban mcgjeleno
5. Az ongyilkossag krfzisc
._---------._.----------------------------._.------------------------------_._--------------.-----_._-------~------------------_ .. _... _._--_ .. __ ._-_._----
attitudok vizsgalata (Fekete,66 2004) bizonyftotta, hogy szemben az amerikai kozvele-
meny teljes elftelcsevel a japan media n~szleges elutasftassal reagal, mig nalunk inkabb
az elfogad6 attitud, az ambivalens viszonyulas a jellemzo. (USA: 11, Japan: 24, Mo.: 27,7
a szuicid rata, 2003-ban.) Teny, hogy hazankban az ongyilkos viselkedes, bizonyos ese-
tekben, nem a kudarct61 val6 meghatrai<ist, hanem a bi1tOr tettet szimbolizaJja.
Az ongyilkossag mint "konfliktusmegoldas" elutasftasa nem azt jelenti, hogy az eiko-
vet6t is el kellene ftelni, mint ahogy ez gyakran megtortenik. Toxikol6giai osztalyokon
az eppen ebredezo paciens, gyakran amugy is rossz psziches allapotban es buntudatt61
atjarva, nehezen vise Ii, ha a "nem gondolt a gyerekeire vagy szUleire" dorgalasban resze-
sftik. A buntudatkeltes nemcsak hogy nem hatekony eszkoze a befolyasolasnak, hanem
ellenkezoleg, biros folyamatokat indithat el. Gyerekszerepbc szorithatja az amugy is reg-
resszi6ban levot, bezarulhat a nyitottsag a tovabbi segitsegrc.
Szokas az ongyilkossagi kfscrieteket aszerint is megkiil6nboztetni, hogy elsosorban
figyelemfelkelt6 celzatuak lehettek-e (nem tul hatekony, IMvanyos, a kornyezetet felsz6-
Ift6 cselekmenyek), vagy a meghalas szandeka ellenere a veletlen, az ismerethiany, iIIet-
ve egyeb ok ok miatt nem kovetkezett be tragikus veg. A klilonbseg megtctclc nehez,
gyakran nem is Iehetseges. A nem megfcleW gy6gyszerismeret, hibas elettani tajekozott-
sag, a k6riilmenyek pontatlan mcgftelese nem feltctlentil jc1enti az elszantsag bizonyta-
lansagat. Forditva is igaz, a meghalas szandcka nelkiili figyelemfelhfv6 pr6balkozas is Ie-
het vegzetes, az elobb emlftett okok k6vetkezteben.
Az autoagresszi6 !egcnyhebb formai, amelyek az 6ngyilkossagi kfserletek elojeleinek
is tekinthetok, az onsertisek. Halmoz6d6 onsertesek egy id6 utan 6ngyilkossagi kfserlet-
be torkollhatnak, amelyek az ismetlodcskor egyre veszclyesebbc valhatnak. A kezdeti
szandek lehetett a k6rnyezet ketscgbeesett felsz6lftasa, de megoldas hianyaban az ag-
resszivabb es elkeseredette bb eszkozok keriilhctnek el6terbe.
Szemclyisegzavarra utal, ha szokassa valik az ongyilkossagi kfserlct nagyfoku frusztd-
ci6t, erzelmi, hangulati labilitast k6vetoen.
Dorina 12 cves kordig csendes,j6 tanu/6, problemamentes kis/dny volt. Fe/so t~g?za~ban ent
he vegtagdeformitdsa miatt CSLifolni kezdtek tdrsai, testneveles6rdn ~gyet/cnk~d~selt kmeuettek:
az osztd/ydban peremhelyzetbe kerult. Visszah!iz6d6vd vd/t, edesa~~ildnak prob~lt,pQl;asz~odl1!,
de 0 elhessegette, vagy va/ami/yen banalitdssal intezte el sere/mel meghallgatasat. Ugy ~rez~e,
nem irtik meg, nem taldl kiutat, es a hcizi patika gy6gyszereibffl bevett ezt-azt, nem ,annYlra o~
gyilkossdgi, mint inkdbb figyelemfelkeltisi szdndikkal. Nagyon rosszul lett, egy eg.es~ napon at
hcinyt es szide/gett. Szu/ei azt hittek, elrontotta a gyomrdt, vigiJ/ nem mondta el, mit l~ :,e~, mert
jelt a kovetkezmenyekt6/. Par ev mulva, kozepisko/ds kordban, szere/mi bdnattal tetezodo~ ma-
ganyossaga. Most mar tudatosan gyujtotte a nyugtatokat, is uett be o/yan adagot, hogy me~ va-
samap de/utan is a/udt. Ekkor ebresztgetni kezdtek sziilei (addig csak ,JaradtTlak,gond~.lta~) ~
k6rhdzba keriilt. Idcntitdsprob/imdja, labilis irze/mi, hangu/ati allapota nem o/dodott, onserte-
sei es ongyilkossdgi kfsirletei tobbszor megismet/6dtek a kes6bbi ivekben.
Az 6ngyilkossagi kiserlet utan kozvetleni.il, amennyiben az egcszsegi.igy lat6t~rebe ke-
rult az illeto (toxikoI6gia, krizisambulancia vagy osztaly, pszichiatria), rendszennt adott
66 Fekete S. (2004): Ongyilkossag es kultura. Uj Mandatum Ki:inyvkiad6.
Krfzislclcktan
a lchetoscg a krfzishelyzct, a beszliki.ilt ~lIlapot atmcncti rendezesere, illctoleg pszich6zis,
depresszi6, szcmclyiscgzavar esetcn k6rhazi vagy ambulans kezelcsre. A paciensek nagy
l'cszc mar valamelycst "lcreag~ilta" feszi.iltscgct, hajlik a hclyzet l'endezcscre. A kbrnye-
zet, a csalad bevonasa lcnycges, hogy segftlidrsak tegyenek a reha bilitaci6 folyamata ban,
valamint a konf1iktus rendezCsct is gyorsithatja az egylittmlikbdcs.
Az ongyilkossagi kisel'lct "lizenetc" clhangozhat jelkcpescn (szel'clmi banat, wilas), Je-
het direkt vagy indirekt utahis ra a bucsliJevclben vagy a kfscrlctet kovetlicn. A rendszel'
egyensulyanak zavarat szemleltcti, hogy r,lterheI6dhet a bLinbak szerepe az iizenet meg-
cclzottjara. Parkapcsolati szakiuis kovetkeztcbcn fcllep6 ongyilkossagi kiserlct utan,
amely mogdtt onbizalomhiany, csaladi szocializaci6s zavarok huz6dhatnak meg, gyak-
ran okoljak az elha6')'6t. Ekkcppen nemcsak tehel'mentesiti magat a csal,id az onvizsga-
latt6l, hanem a dinamikai zaval' valodi megoldodasat is akadaJyozhatja. Tel'meszctcsen,
hasonlokeppen, mint a befcjezett szuicidiumoknal, itt is segiteni kell a hozzatanozokat
a foldolgozasban. Ncha meg abban is, hogyan menedzseljek a hazamenteilltani napo-
kat. A "majd ugy teszunk, mintha mi sem tortent volna", sz6nyeg ala sopl'es artalmaitol
a permancns fclelossegre vonas cs zaklads dcstrukciojaig szcles a skala. Elofol'dult, hogy
elctet vcszelyeztet6, sulyos ongyilkossagot kovet6en a kamasz gyerekkcl soha tobbet
nem beszeltck az csemcnyekrol, egeszen az ismctl6dcsig. A tulzott feltes, gondoskodas
viszont azt uzeni: "megcri", "ez az, ami mlikodik". A ket vcglet kozott kell 6szinten
megpl'oMlni megcrteni, elemezni, f61dolgozni a tortenteket. Ez nem biztos, hogy rovid
folyamat.
5-4. A krizistanacsadas szuicid krizis eseten
Szuicid krfzis letrejohet, ha valakinek ongyilkossagi szandeka, tervei vannak, komolyan
foglalkozik az onmegsemmisitcs gonciolataval, illetve kozvctlenlil az ongyilkossagi kfser-
letet kovet6en is fennmaradhat a veszcly. Az ongyilkossagi krizisintervencio dirckt bc-
avatkozas, amely azt a celt szolgalja, hogy megakadalyozza az ongyilkossagot, illet6leg,
hogy megel6zze a kfserlctct, az onmegsemmisft6 fantaziakat, vagyakat. Az ongyiIkossa-
gi krizis azonnali beavatkoz,ist igenycl, el6szor attol a segit6 fogIalkozasutol, aki eszleli
a problcmat (orvos, szocialis munkas, pszichologus). Amennyiben valoban komolynak
itclhetO a veszely, szakember, szakszolgalat segitsegenek bevonasa celszerli es szukscges.
(Krfzisamblllancia vagy osztaly, pszichiatriai kezcl6hely.) Ongyilkossagi kiserlct eseten
minclenkeppcn a szaksegitseg igenybcvetelc a hclyes megoldas. GyogyszerbevcteI eseten
a bevallott mennyiseg nem feltetIcniil fedi a valos,igot, toxikologiai, bclgy6gyaszati meg-
figyelesre is sZlikscg lchet.
Ongyilkossagi fantaziak, gondolatok, kesztetesek hangoztatasa eseten a Icgnehezebb
annak megitelcse, mcnnyire sulyos a veszely, szi.ikscges-e, ak:lr a J.xiciens akarata ellene-
re is, specialistahoz fordulni. A ttllCrtckc1es eppen oJyan hilxis megoIdas lehet, mint a ba-
gatelliza.las. A scgit6 szuicid otletekt61 valo megriadasa azt az uzenetct hiJdheti az alany-
nak, jogos es clvart, hogy elethelyzcti valsagara ilyen megsemmisit6en rcagaljol1. Meg-
erlisfthcti a fantaziakat, es rejtett szuggeszcio is Jehet az crzckenyebb paciens szamara.
A bagatellizalas a raportot, a tcherbiro segft6 kapcsoIat kialakulasat semmisitheti meg, a
segit6 erzcketlcnscgcr61. turelmetlcnscgcrlil, fblcnycr6J arulkodhat. A vcszclyt fokozhat-
ja, ha kozombosscget, meg ncm crtcst, elftclcst tapasztal az alany.
J86
5. Az bngyilkossag krfzise
50. tdb/azat. Ongyilkossagi veszelyre uta16 jelck
explicit szuicid szandek vagy indirekt utalas
szorongo vagy agitalt alia pot
volt mar ongyilkossagi kiserlete (minta, coping stratcgiak)
volt a csaIadban befejezett szuicidium (modellkovetes)
kritikus id6pont, evfordulo
kifejezett bunossegi gondoIatok, onvadIasok
sulyos elethelyzeti valsag, kilatastalansag
interperszonalis kapcsoIatok elveszitese
nagyfoku besz(ikules krizishelyzctben
haImozott krizisheIyzctek
fizikai veszelyhelyzctek kifejezett keresese
onmegsemmisitli almok
Az ongyilkossagi direkt vagy rejtett utalasok mellett a szemclyiseg felterkcpczese, az ak-
tualis erzelmi, hangulati, indulati allapot Ictapogatasa, a hatterben meghUzod6 elethely-
zet folmerese, a konf1iktusmegoldo strategiak megfigyeIese, az el6zmenyek ismerete
mind-mind adalekokat nyujthat. Nagyon rendezetlcn, indulatvezerelt, beszukult, reg-
resszfv allapot egyertelmuen veszelyt jeJent. Maga a helyzet, amelyben a krfzisinterven-
dora sor kerult, ~ok informacioval szolgalhat. A ldiens magatartasa, kapcsolatfelvetele,
beszedmodja, erthet6sege, aterezhet6sege mind-mind adalekot nyujthat, nemcsak az ~n
gyilkossagi veszely mertekcre, de a beavatkozasi strategia mi.l~c~tj,e~e is. ~z .erzesek, Jl1-
dulatok szabad ventilLici6ja Iehetoseget teremt a kapcsolat klepltesere, mlkozben a sze-
melvise<> bcmercse is me~ortenhet. A kapcsolatepites, mint egyeb krfzisszituaci6kban
is, n~m ~ehcz. Az alany iI~enkor rendszerint fogekony es elfogado. Szerencsese~b, a ,~z?
kasos aszimmetrikus orvos-beteg kapcsoIati sema helyett, a mellerendclt, egyuttmuko-
do, tamogato viszonyt folepiteni. , "
A paciens valamennyire amugy is meg](~v6 regresszi6jat n~m erdemes tov~bb ~eIYl-
teni. Amennyire lehetseges, a fc1nlitt, realitast tartani kepes, ?s.szeszed.et:~bb ~n-;eszt ta-
nacsos tamogatni, erositeni. Hasonl6 elethelyzetek megoldasl teCh?l.kalra :~~erdezv~,
egy-egy jozanabb otletet megnvilvanulast, differencialtabb megoldasl fantazlat megdl-
cserve az en-er6sitesekk~1 nem fukarkodva Jehet vezetni a krizisben lev6t a kontrollalt,
a hely~etet tobb szempontb61 ertekelni es megelni tudo, biztonsagosabb all~pot ~ele; ,
Sikeres beavatkozas, a szuicid krizis aktualis oldodasa eseten a hogyan tovabb kerd~set
is el kell donteni, lehetoJeg a klienssel kozosen. Lehet "szerz6dest kot~:i" ana vo~~tko~oan,
hogy a kezeles alatt barmilyen ujabb terheles is erne, nem k~vet el ~ndes~rukcJOt., Vlssza-
tekint6, kontrollt jelent6 talalkozasban is meg Jehet allapodm. A ta~1acsada,ss~ll valo f?!yt~
tas (a konfliktuskezeles eredmenyessegenek erdeb~ben), esetleg pszJChoterap13 m,e~aJanl~
sa ne az alanyra raer6szakolt javaslat legyen, hanem k6zos dOnte:. A n;ot~valt pa~lens ve-
dettebb az esetlegcs tovabbi allapotrom!astol, a segito kapcsolatbol valo klUgrastol.
SuIyosabb depresszio, szemelyisegzavar, pszichotikus szintu re~r~sszi6 eseten n~m
konnyu dolog sem az Ules levezenyIese, s~m a szak~mber m~gkeres:s~nek elfoga?ta~~~a.
(salad, baratok bevonasara, finom nyomasgyakorlasra veszeIyezteto aliapot eseten szuk-
scg lehet.
187
 KrizisJelcktan
_________ .44 _
---- .. ---------------------------------------------------------------
Az ongyilkossagi kiserletet kovet6 krfzisintervenci6 eleve mas keretek kozott es el6zme-
nyck utan zajlik. A toxikol6giai, traumatol6giai ellatasban reszcsiilt pacicns renclszerint
tahllkozik pszichiaterrel, aki azt is eldonti, fennall-c meg ongyilkossagi veszely vagy egyeb
kezelesre szorul6 psziches betegseg. A megel6z6 szomatikus terapia soran tortent eseme-
nyek, a hozzatartoz6kkal val6 talalkozas dinamik<.ija rarak6dik az eredeti kivalt6 proble-
mara, affektfv labilitasra, azt atszfnezi, melyfti vagy enyhfti. Az ellenseges attitud lehet a
k6rhazi apolas, latogatasok soran atelt feszliltsegek, megalaztatasok eredmenye. Az erze-
sek, hangulat, fan1<iziak szepftgetese, bagatellizalasa mogott meghuz6dhat felelem, gya-
nakvas, bizalmatlansag (nem engedik otthonaba, pszichiatriai osztalyra utaljak).
Az elfogad6 es teherbir6 kezel6-kliens kapcsolatepftes gyakran nehezebb es id5ige-
nyesebb, de e1engedhetetleniil fontos feltetel a paciens allapotanak realis megftelesehez.
Nem pusztan az ongyilkossagi kfserletet kivalt6 helyzetet, allapotot sziikseges megerte-
ni, feldolgozni, hanem magat a kfserletet is, az ehhez kapcsol6d6 buntudati fesziiltseget,
szegyenerzetet, megalaztatasokat, indulatokat.
A bUntudat oldasa nem jelenti a megsemmisit5 konfliktusmegoldas helyesleset, esak
az intervenei6ra, a psziehol6giai tamicsadasra teremti meg a felteteleket. Ami megtor-
tent, azt el kell fogadni, de nem kell sem beepfteni, sem megcr5sfteni. Elfogadas, meg-
ertes, a dinamika nyomon kovetese, ertelmezese, feloldas, konektiv megoldasok megta-
lalasa, pr6ba fantaziak a jovore vonatkoz6an lehetnek a krizistanaesadas lepesei. A szer-
zocleskotes itt is megfontoland6 arra vonatkoz6an, hogy a tanaesadas folyamata alatt im-
pulzfv, destruktfv, autoagressziv eselekedetet nem tesz.
A folyamatot segftheti, de akadalyozhatja is a hozzatartoz6k egyiittmukodese, ilIet-
ve destruktfv magatartasa. A esalad megnyerese, amennyiben lehetseges, szinten fel-
adata a tanaesad6nak, nehogy a kezdeti halvany eredmenyek a mindennapi elet rom-
bol6 folyamataiban e1vesszenek. Az ongyilkossagi pr6balkozast koveto krizistanaes-
adas, a diszharmonikus psziehes allapot rendezesen tul, a megelOzest is megeelozza.
Senkit nem lehet megvedeni att61, hogy ne erjek szamara kritikusnak minosiilo ese-
menyek eleteben, de abban lehet befolyasolni, hogy ezekre szinvonalas envedo stra-
tegiakkal reagaljon. A konfliktust igyekezzen rendezni a megold6das vagy a konszen-
zus iranyaban, ne pedig onmagat, az alanyt szandekozzon tehetetlensegeben meg-
semmisfteni.
51. t6.bl6zat. Ongyilkossagi Idserletek ut6gondozasa
gyors es azonnali krizisintervenei6
bUntudati fesziiltseg esokkentese
erzelmi, indulati allapot rendezese
beszukiiles tagftasa
realitaskontroll visszanyerese
eletcelok, jovokt~p megfogalmaztatasa
megkiizdesi teehnikak korrekci6ja
pszichoterapias segitsegnyujtas
parterapia, esaladterapia, illetve milioterapia
gy6gyszeres kezeles, ha szlikseges
hospitalizaei6, ha szlikseges
pszichiatriai alapbetegseg kczelese
5. Az ongyilkossag krfzisc
5.5. A megelozes lehetosegei es strateghii
Az ongyilkossag vi!<lgmcretu problCma, a WHO beeslese szerint cvente koriilbeliil nyolc-
szazezer em ber vet vcget sajat akaratab6! clctcnck. Ez a 15-35 eves korosztalynal a ha-
rom fO halaloki tenyezok egyike. Az egyen onkezu halala a k6rnyezetebcn clok (hozza-
tartoz6k, ismerosok, munkatarsak, iskolatarsak) mentalhigicncs allapotat crzekenyen
erinti, mintakcnt szolg,llhat, hosszabb tavon befolyasolhatja az erintettek eletet. Tekint-
ve, hogy az ongyilkossag hattereben psziehes, szoeialis, biol6giai, k6rnyezeti tcnyez5k sa-
jatos kombinaei6ja huz6dhat meg, a megelozcs is sokretu.
Az elsddleges mcgeldzes: a mentalhigicnes kulturat szandckozik novelni. A konfliktus-
megoId6 repertoar a szoedlis hatekonysag, az 6nmegva16sitast segfto kompeteneiak
szinvonalanak es eredmenyessegcnek cmelcscvel igyekszik aIkalmassa tenni a gyereke-
ket, fiatalokat, feln5tteket a kritikus eIcthclyzctek elviseIesere es megoIdasara. Ebben
nagy segitsegre Iehet az internet, a televizi6 es a tobbi elektronikus media. A esaladok es
a taxsadalmi intezmenyek harm6niajanak, integral6 crcjenek n6velese - az iskolarend-
szer minden szintjen, a pedag6gusok tovabbkepzesen, a tanaesad6 ha16zatokon kcresz-
tii1 a munkahelyi mcntalhigiene fejlesztcsen at - ezt a t6rekvest eelozza.
Ugyanezt a celt szolgalja a mentalis betegsegek megcl6zesere tett crofeszftcsek sokasa-
ga is. Ide tartozik a gy6gyszcrek, vegyszerek hozzMerhetosegenck, biztonsagossaganak
n6velesc. A modern nyugtat6k, altat6k tcrapias es halalos d6zisa kozott mar igen szeIes
a tavolsag, a tuladagolas, legyen az veletlen vagy szandekos, Jenyegesen kevesbe vesze-
Iyes, mint a n'gebbi szerek eseteben volt. Az ongyilkossag "presztizsenek" esokkentese,
elsosorban a median kcresztlil, szinten a prevenci6 resze lchet.
A mdsodlagos megelOzes: a mar kialakult psziehes instabilitas korai rendezesen, a es~la
di, iskolai, munkahelyi egyensuly helyrcallftasan keresztiil igyekszik beavatkozl1l es
megclozni a sulyosabb ment,1lis problemakat, illetve visszaallitani a szemelyiscg, .a es~
lad harm6niajat. KiiIonosen a fiatal korosztalyra sziikseges meg jobban odafigyell1l, a n-
zik6faktorok mcrscklescn keresztlll.
A serdiil6koruak cs fiatal felnoUek egyik vezeto halaloka az ongyilkossag. Csala?!
rendszerzavarok, identitasprobJemak, remenytelenscg, tcljesftmeny- es beilleszkedesl
konfliktusok, a kortarskapesolatok elegtelensege, k6vetkezmenyes drog-, alkoho.lf?-
gyasztas, tervnelkuliseg, hangulatzavar, impulzuskontroll problema tork?llhat szu~C1d
fantaziakba, szandekba, megval6sitasba. A teE es nyari vizsgaidoszakban, llletve a blZO-
nyftvanyosztas idejcn az iskolas, egyetemista korosztaly ongyilkossagi ki~erleteine~ s,z~
ma megszaporodik. A magyar oktatasi cs szamonkcresi stilus sajatossagal, .a ~eg~rosl~o,
pozitfv visszajelzesek hianya, a szintc altalanos onbizalom-seriilesek, a telJesltmenyko:-
pontusag, a kemcny versenyszellem fokozza a stresszt, er5siti a negativ enkepet, nem ta-
mogatja a kreadv konfliktusmegoldasokat. .,
A mukod5 egeszscgiigyi szolgalatok tovabbkepzese, a krizishelyzet, de?reS~ZIO, re-
menytelenseg, a veszelyesen beszuklilt psziehcs aJlapot felismeresere, oIdas~ra, llletve -
ha sziikseges - szakemberhez val6 iranyitasara, a megel6zes fontos !epese lc~e~ne.
A vedonoi szolgalat, a gyermek- es felnott haziorvosok, a tapasztalat szennt, ~z elsa a.ll?-
masai a segelykcresnek. Nem pusztan ongyilkossagi szandCk, hanem banmlyen knZlS-
helyzet, psziehes problema eseten. Gyakran ne~ ~gyertelmu ez a s:g,~ts~g~eres, l;iszen
mindenki an61 panaszkodik, amit a hclyzethez dlonek gondol. A vedono latogatasakor
ababa evese, alvasa lesz a kozles kozpontjaban, nem pedig a sajat szorongas cs depresz-
Krizisi<~lektan

SZiD. A haziorvosnal a pacicns alvaszavarra szfvszorfto ,~r"(>Cl-P panaszkodik, Ichct, Irodalom

hogy kis sem dcriil, clozo nap hagyta ott a ferje.

52. tcibfdzat. Az ongyilkossag mcge16zescre id.nyul6 kozvetlcn es kiJzvetctt stratcgi::\k

Asch, S. E. (1980): A csoportnyomas hatdsa az mr5dosu/asdra eltorzu/asdra. In:
t. MentaIhigiencs strategiak 2. OngyilIwssag megeIOz6 szoIgalatok Pataki F. CsoportlClcktan. Gondolat Konyvkiad6, Budapest.
Atkinson, R. L.-Atkinson, R. C. (2004): PszicI1O/6gia. Osiris Kiado, Budapest.
mentalhigienes kultura novelese internetes segftes Bagdy E. Cmlcidi szocializacid es szcmelyisegzavarok. Tankonyvlsiad6, Budapest.
- oktatas tclefonos szolgalatok Bagdy E. (200S): Az embcrelet (itjanalcfelen - Az eletkozepi krfzis. In: Eletciklusok. A Ma-
- media internet) - segfto beszClgetes gyar Pszichoana]itikus Egycsiilct 2004. evi konferenciaja. Animula Kiado, Buda-
- a pozitfv strategiak preferaIasa - tanacsadas pest.
csaladsegftes, tanacsado szolgalatok - tclefonos krfzisintervenci6 Bak6 T. (1992): Titok netkiil - lelektani vizsgdl6ddsok az ongyilkossagr6/. Cserepfalvi Kiad6,
gyerek, ifjusagi segfto szolgalatok Budapest.
felvilagosft6 kampanyok (drag, alkohol, 3. Krizisambulanciak/osztalyok Bak6 T. (1996): Vcrem Cserepfalvi Kiad6, Budapest.
AIDS) Balint M.(1990): a betege es a betegseg. Animula Kiad6, Budapest.
iskolai mentalhigiene fejlesztese kozvetlen krfzisintervenci6 Bognar G.-Telkes J. (1986): A veilds lelektana. Kozgazdasagi es Jogi K6nyvkiad6, Buda-
pedag6gusok tovabbkepzese pszichoterapias feldolgozas lehetosege pest. ,
munkahelyi mentalhigiene fejlesztese par-, csalad-, milioterapias segitsc~g Borgen, W. A.-Amudson, N. E. rmmkanelku/iseg dinamik4ja. In: Rit06kne Adam
haziorvosok tovabbkepzese gy6gyszeres M. A tanacsadas pszichol6giaja. Nemzeti Tankonyvkiad6, Budapest.
- krfzishelyzet oldasa Buda B. Az ongyilkossag. Animula Kiad6, Budapest.
- depresszi6 kezelese 4. Pszichiatriai ambulancia/osztaly Caplan, G. (1964): Principles ofpreventive psychiatry. Basic Books, New York.
- szuicid krfzis felismerese Caplan, G. (1976): Family as a Support System. In.: Caplan, G.-Killilea, M.: Support
krfzisintervencio Sytem and Mutual Help. Grune and Stratton, New York.
pszichiatriai alapbetegscg kezelese Colc, M.-Cole, S. R. (2001): FejlodeslClektan. Osiris Kiad6, Budapest.
Cumming, J.-Cumming, E. (1962): Ego and Atherton Press, New York.
Durkheim, E. (2003): Az ongyilkossag. Osiris Kiad6, Budapest.
Az 6ngyilkossag kozvetlen megelozcsere iranyul6 direkt strategiak a mar hazankban is Erikson, E. H. (1961): Youth and Crisis. Basic Book, New York.
reg6ta es j61 mukodo telefonos segfto szolga]atok, valamint a krfzisambulanciak osz- es Erikson, E. H. (1950): Childhood and society. New York. ,
talyok. Az amhulans menta]higienes segftseg viszont nagyon keyes, nem is ismcrtek sze- Farberow, N.-Schneidman, E. (1961): The elyfor help. New York: McGraw HIlI.
les k6rben ezek a lehet6segek. Hasonl6keppen a megelOzest szolga]ja a mentalis beteg- Fekete S. (2004): Ongyilkossdg es kulnim. Uj Mandatum Konyvkiad6, Budapest; , N'

segek, kiilonos hangsullyaI a deprcsszi6, korai fclismerese es korszerli kezelese is. Fekete S.-Hewitt A.-Voros V.-Osvath P. (2004): A serelD/okari ongyi/kos Vlselkcdes :,ellem~Ol
A lcgolcs6bb prevenci6 az internet lehetne. A Google keresobe magyarul "on- e;.,''Y europai multiccntrikus pecsi ccntrumanak eredmenycl alapJan.
gyilkossag" vagy ,,6ngyilkossagi szandek" cfmszavakra okos cikkek, f6rumok, szemeJyes Psychiatria Hungarica, 19.. J.l.i-.''-tJ
oldalak jelennek meg. Tanacsot, segelykero teIefonszamot feli.iletes kereses soran nem Freeman, D. R. (1994): Ht1zassdgi Animula Kiad6, Budapest.
lehet taIalni. Ugyanezen cfmszavakat angolul (suicide) mar az elsa oldalon a har- Freud, A. (1936): and the P\lechanisl11s of Defense, London. .
madik ajanlat egy tobbpontos, szuggesztfv sok pszichodinamikai igazsagot Icbe- Freud, S. (1917): mf!ankdlia. In: Sigmund Freud mlivei. VI: Bp. FIlum. 129-
szeles az 6ngyilkossagr61, amelynek vegen telcfonszam ta]3Ihat6, ahol segitseget kaphat 143 p., 1997.
a remenyvesztett, elkeseredett szemcly. (Suicide - Read first, if you thinking about! Freud, S. (1920): A haldloszton es az eletosztollok. Muzsak Kiad6, Budapest, 1991.
6ngyilkossag - Eloszor ezt olvasd el, ha errol toprengsz!) Freud, S. (1995): Harom a szexualitdsro/. Kotet Kiad6, Nyfregyhaza.
Freudenberger, H. J. (1974): Stq(fbumout. Journa] of Socia.I Issu~s~ 30. 1?9-165 p.
Hajduska M. (2006): Felsooktatdsi Alkalmazott PSZlC.hol.ogla, 8. evf. 1. 32-38 p.
Hirschowitz, R. (1973): Crisis theory: A formulation. psychIatnc Annals, 3. 33-47 p.
Holmes, T. H.-Rahe, R. H. (1967): Ha/mes-Rahe life changes scale. Journal of Psychosoma-
tic Research. Vol. 11. pp. 213-218 p. ,
Holmes, T. H.-Masuda, M. (1973): Life change alld illness susceptibility. In: SeparatIon and
Depression, Washington.

190
Krfzislclektan Irodalom

Jacobson, G. F. (1979): of North America. Tedeschi, R. G.-Calhoun, L. W. (2005): Poszttraumas 71ovekedis: elmeleti alapok, empirikus
Jung, c. G. (1931): The stages Princeton, NJ: Princeton bizonyftikok. In: Kulcsar Zs. (szerk): Teher alatt... Pozitfv traumafeldolgozas cs
University Press. poszttraumas szemclyiscgfejI6ctes. Trefort Kiad6.
Kast, (1999): A gycisz: egy Ie/kifolyamat stcidillmai is T-Twins Kiad6, Budapest. Vikar Gy. (1980): WIlkoI' valsagai. Gondolat Konyvkiad6, Budapest.
Kaucsek Gy.-Simon P. (1996): a mllnkahelyeken. j-If. MunkaLigyi Szemle, Wertham, F. (1949): The Show oj Violence. New York: Doubleday.
2-3.
Kempe, GH. et al. battered child syndrome. Journal of the American Medical
Association, 251 (24): 288-944 p.
Keniston, K. (1968): Young Radicals. New York: Harcourt, Brace & World.
Kubler-Ross, E. (1998): A halcil a lit. Gondolat, Budapest.
Laufer, M. (1975): Adolescent Disturbance and Breakdown. Penguin Books, Harmond-
worth.
Lazarus, R. S. (1966): Psychological the Process. McGraw-Hill, New
York.
Lazarus, R. S.-Folkman (1984); Stress, appraisal and coping. New York, Springer.
Lindeman, E. (1944): Symptomatology and management ojacute grief American JC1Umal
Psychiatry, 101. 141-148 p.
Marcia, J. E. (1980): Identity adolescence. In: J. Adelson Handbook of Adolescent
Psychology. New York, Wiley.
Marmor, J. (1992): J(rfzis-intervenci6 es dinamilcus tmipia. In: Rovid dinamikus pszichote-
rapia. 137-141 p., Animula Kiad6, Budapest.
Maslach, C. (1976): Burned-out. Human Behavior 9 (5).1 p.
Maslow, A. H. (1963): T01vards a of Being. Van Nostrand.
Mead, M. (1963): Sex and Temperament. In three prinitive Societies, New York.
Merton, R. K. (2002): Tarsadalomelmilet is tarsadalmi Osiris Kiad6, Budapest.
Merei F. (1990): Az onismereti Crzikenyseg a kezdetin. In: K6sa t-Rit06k M.:
Fejl6deslelektan Szoveggyujtemeny. Tankonyvkiad6, Bp. 444-472 p.
Olah A. (1996): A megkiizdis szemelyisegtinyezoi. Kandiditusi ertekezes. ELTE BTK.
Olah A. (2005): Erzelmek, megkuzdes is optimalis Trefort Kiad6, Budapest.
Pataki F. (1998): A tomegek evszcizada. Bevezetes a tomeglClektanba. Osiris Kiad6,
Budapest.
Piages, J. (1999): Gyermeklelektan. Osiris Kiad6, Budapest.
Pines, A. M. (2002): A szerelem blivolete. Fiesta Kiad6, Budapest.
Polcz A. (1997): Egyiitt a hal6lban is a gyciszban. A gyasz szerepe es hal?'vo,manwli. Kharon
Kiado, Budapest.
Ringel, (1974): A preszuicidcilis szindroma In: Andorka-Buda-Cseh-
Szombati (szerk.): A devians viselkedcs szocio16giaja. 367-381 p.
Robbins, A.-Wilner, A. (2001): Quarterlife The Unique Ulall(:nges Your
Twenties.
Selye J. (1964): Eletunk es a stressz. Akademiai Kiad6, Budapest.
Sifneos, P. E. (1972): Short-term and Emotional cn~,is. Harvard Unipress,
Cambridge.
Sontag, S. (1983): A betegseg mint metafora. Europa Konyvkiad6, Budapest.
Stekel, W. (19 !O): "Symposium in Suicide." In: On Suicide. Edited by P. Friedman.
International University Press, New York, 1977.
Sternberg, R. (1 A triangular theory (~f love. Psychological Review, 49. 1585-1608.