42.

gyakorlat
Szériális pozícióhatás és negatív recencia
Cél:
bemutatni, hogy hogyan befolyásolja a felidézést a szavak helye a szólistában
Időtartam:
25-30 perc
Eszközök:
5 szó-lista (20-20- szó – ld melléklet), papír és íróeszköz a válaszadáshoz, esetleg stopper és
számológép.
Mellékletek:
5 szó-lista (20-20 szó)
Jelleg:
csoportos kísérlet
Az eljárás menete:
a ksz-eknek 3-5 listát mutatunk be. Mindegyik listában 20-20 szó van (ld. melléklet)
Instrukció:
„Kérem, hogy a most következő szavakat igyekezzetek minél pontosabban megjegyezni, mert
fel kell idéznetek a hallottakat. A ’bevésést’ magatokban végezzétek és ne jegyzeteljetek.”
(Sem a bevésés, sem a felidézés sorrendjéről nem adunk felvilágosítást.) A listák szavait a kv
egyenként, egyenletes ütemben (pl. 2 mp-enként), érthetően felolvassa a csoportnak. Minden
listát csak egyszer olvassunk fel! Az 1. lista felolvasása után kötetlen felidézést kérünk.
Instrukció: „Kérem, hogy igyekezzetek felidézni és leírni minél több szót a hallottakból, azok
bemutatási sorrendjére való tekintet nélkül.”
Ezt a 2. lista felolvasása követi stb.
A kapott adatok értékelése: az egyes sorrendi helyekre, pl. az első helyen álló szavakra (a mi
listánkban ezek a ’kalap’, ’asztal’, ’olló’, ’bánya’, ’király’ -ld. melléklet) vonatkozó felidézési
teljesítményeket (gyakoriság, illetve százalék) összesítjük és átlagoljuk. A teljesítményt
ábrázoljuk a sorrendi hely függvényében. Így kapjuk meg a szériális pozíciógörbét, amely az
egyes szavak felidézését foglalja össze a sorozatban (azaz a saját listájukon belül) elfoglalt
helyük alapján. Általános tapasztalat az, hogy a ksz-ek bármely (és így az összes) lista első és
utolsó tagjait jól idézik fel. A görbe tehát egy ksz-csoport átlagteljesítményét jelzi egy lista-
csoportra.
A görbének 3 fontos tulajdonsága van:
1. Recencia-hatás: minden listán belül a legjobb a felidézés az utolsó néhány szóra.
Ennek az ismétlés az oka, ti. a lista utolsó tagjai csak akkor ilyen jól felidézhetők, ha a
 vsz ismételheti őket, azaz ’recensek’ tudnak maradni a szavak. (A kísérletek alapján
kiderült, hogy a lista után közvetlenül adott elterelő feladat jelentősen lerontja a görbe
utolsó szakaszában a teljesítményt, vagyis az elterelő feladat rontja a recenciahatást.)
2. Elsődlegességi hatás: a listák első szavaira is jó a teljesítmény (de nem annyira, mint
az utolsókra).
3. A lista közepén a szavak kb. azonos ’alapszintű’ teljesítménnyel idéződnek fel.

Feltételvariációk:
- a negatív recencia vizsgálata. A vonatkozó alapkísérletet CRAIK végezte 1970-ben (idézi
WEISBERG,1980). Típusos szabad felidézéses kísérlet (ld. fent bemutatott helyzet) után
váratlanul megkérjük a ksz-eket, hogy idézzék fel a szavakat, de most minden addig kapott
listáról, mind a listák, mind pedig azokon belül a szavak sorrendjétől függetlenül. Így már
egyik szó sem lehet ’recens’, ezért az utolsó szavakat szinte egyáltalán nem tudják felidézni a
ksz-ek (szemben a ’megszokott’ szériális pozícióhatással). Ez a negatív recencia, vagyis az
összes lista utolsó szavainak felidézése szinte nulla.
A jelenség valószínű magyarázata az, hogy minden következő lista rontja az addigi listák
utolsó elemeinek recenciáját.
Irodalom:
KÓNYA A. (1979) Asszociáció és emlékezeti reprezentáció. a tanulás két alaptörvénye a
humán emlékezeti információfeldolgozás folyamatában, In: HUNYADI, Gy. (szerk.):
Pszichológiai Tanulmányok XV., Akadémiai Kiadó, Bp. 107-131.old
WEISBERG, R.W. (1980): Memory,Tthought and Behavior, Oxford University Press,
Oxford, 12-14. old