Való, lévő, között

Az előtérben lévő rudak és a háttérbeli fal között kibontakozó kölcsönhatás okozza

József második drámáját.

1.) Az I-II. szint, azaz a mondat szintjének elemzése

Mit állítunk? – okozza: állítmány
Mi okozza? – kölcsönhatás okozza: predikatív szószerkezet
Mit okoz? – drámáját okozza: tárgyas szószerkezet

Az előtérben lévő rudak és a háttérbeli fal között kibontakozó kölcsönhatás | okozza |

József második drámáját.

Ágrajz:

Az alanyhoz tartozó szerkezettagok tömbjében két olyan jelenség van, melynek megítélése a
mondattani elemzés szempontjából gondot okozhat.

 Az első a való, lévő segédigenevek mondattani elemzése, melynek az a lényege, hogy

mivel a segédigenév szófajtanilag viszonyszó, nem lehet önálló mondatrész, hanem
csak valamely mondatrész létrehozásában játszik szerepet. A két segédigenév alakilag
a létigéből képzett folyamatos melléknévi igenév (val + ó, lév + ő). Ebből a mondatra
nézve a jelzői szerep következik, de mivel viszonyszavak, önálló mondatrészi szerepet
nem tölthetnek be, így a való és a lévő egy mindig az előtte álló határozót jelzősíti. Pl.
a szomszédból való bútorok, a városban lévő építmények, a másik faluba való
rokonok.

Joggal merülhet fel az a kérdés is, hogy mikor használjuk a valót, és mikor a lévőt?
Erre az irányhármasság ad választ, melyet az alábbi táblázat foglal össze:

Honnan? Hol? Hova?

(előzményhatározó) (tartamhatározó) (véghatározó?)
a szomszédból való bútorok a városban lévő építmények a másik faluba való
rokonok

Tehát a honnan? és a hova? kérdésre válaszoló határozók mellett a való, a hol?

kérdésre válaszoló határozó mellett a lévő jelenik meg.

 A másik jelenség a között névutó viselkedése. A névutó jelentéséből következően vagy

többes számú főnevet kíván maga mellé (a padok között), vagy két egyes számú (vagy
egyes és többes számú) főnevet (a pad és a fal között, a padok és a fal között).
Mindhárom esetben egy mondatrészt, azaz egy határozót értelmezünk.
2.) A szerkezettagi szintek elemzése
2.a) Az alanyi tömb elemzése
Milyen kölcsönhatás? – kibontakozó kölcsönhatás: minőségjelzős szószerkezet
Hol kibontakozó? – rudak és fal között kibontakozó: helyhatározós szószerkezet
Milyen rudak között? – előtérben lévő rudak (között): minőségjelzős szószerkezet
Milyen fal között? – háttérbeli fal között: minőségjelzős szószerkezet

az előtérben lévő rudak és a háttérbeli fal között kibontakozó kölcsönhatás

Ágrajz:

2.b) A tárgyi tömb elemzése

Kinek a drámáját? – József drámáját: birtokos jelzős szószerkezet
Hányadik drámáját? – második drámáját: kijelölő jelzős szószerkezet
NB! A sorszámnév nem mennyiségjelző, hanem a minőségjelző egyik altípusa, kijelölő jelző.

József második drámáját

Ágrajz:
3.) A mondat szerkezete szerint: egyszerű, tagolt, teljes, szerkesztett
(Az igei állítmány az okoz, vonzatszerkezetébe alany és tárgy tartozik: vki okoz vmit. E
mondatrészek a mondatban megjelennek, tehát a mondat teljes szerkezetű.)
A mondat modalitása: kijelentő
A mondat logikai minősége: állító.

4.) A szószerkezetek leírása

4.a) Alárendelő szószerkezetek

előtérben lévő rudak (között) minőségjelzős szószerkezet
háttérbeli fal között minőségjelzős szószerkezet
rudak és fal között kibontakozó helyhatározós szószerkezet
kibontakozó kölcsönhatás minőségjelzős szószerkezet
kölcsönhatás okozza predikatív szószerkezet
József drámáját birtokos jelzős szószerkezet
második drámáját kijelölő jelzős szószerkezet
drámáját okozza tárgyas szószerkezet
4.b) Mellérendelő szószerkezetek
Nincsenek.