ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 

VERSELEMZÉSHEZ
 
SZEMPONT MIRE FIGYELJÜNK?
TÉMA   cím
  motívumok
  kulcsszavak és a kulcshelyek
SZERKEZET Szerkezeti típusok:
 organikus költemény
 láncszerű szerkesztés
 körkörös felépítés
 ellentétre épülő szerkezet
 dialektikus felépítés
Segítségünkre lehet itt:
 a külső forma
 a műfaj és a verstípus
Új egységet jelölhet:
 az ismétlés
 az alanyváltás
 a közlésfajta megváltozása
 az idő és/vagy a tér megváltozása
 a mondat tartalmának, szerkezetének megváltozása
HANGZÁS Hangszimbolika:
 hangutánzó és a hangfestő szavak
 a hangok kifejezőereje
 alliteráció, rím
Ritmus:
 ütemhangsúlyos verselés
 időmértékes verselés
 szimultán verselés
 szabadvers
SZÓ ÉS MONDAT Érdekes szavak:
 jellemszó és neologizmus
 szakszó és idegen szó
 archaizmus és tájszó
 szleng és argó
 felidézés és rájátszás
Szófajok:
  ige és igenév
 főnév és melléknév
 mondatszó és viszonyszó
Mondat:
 soráthajlás (enjambement)
 szócsere (inverzió)
 a mondat szerkezete és modalitása
Alakzatok:
 ismétlés (szóismétlés, tőismétlés, előismétlés,
utóismétlés, refrén, halmozás, kötőszóhalmozás)
 ellentét (antitézis, oximoron, paradoxon)
 körülírás (túlzás, gúny eufemizmus, kakofemizmus)
KÉPALKOTÁS A szóképek fajtái:
 egyszerű szóképek (metafora, megszemélyesítés,
szinesztézia, abszolút metafora, metonímia,
szinekdoché, hasonlat)
 összetett szóképek (allegória, szimbólum, komplex kép)
Szegény vagy gazdag-e a vers képekben?
Honnan származnak a képek?
Milyen viszonyban vannak egymással?
Mennyire váratlanok, szokatlanok?
BESZÉLŐ Ki és hogyan beszél:
 vallomáslíra, hangulatlíra, gondolati költészet, közösségi
költészet
 önmegszólító vers
 szerepköltészet
 tárgyias költészet
A KELETKEZÉS Az élet és a mű tanulságai
KÖRÜLMÉNYEI A mű történelmi, társadalmi háttere