A határozók általános tulajdonságai

1. A határozók fogalma
2. A határozók szófaja
3. A határozók rendszere
3.1. Az állandó határozók
3.2. A nem állandó határozók szemantikai osztályozása
4. A különleges szerkezetű határozók
5. A különleges jelentésű határozók

1. A határozók fogalma
A határozók funkciója a cselekvés stb. jellemző körülményeinek megjelölése. A cselekvést
stb. képviselheti állítmány; igei természetét megőrző igenévi, illetve melléknévi természetű
mondatelem, néha a cselekvés megnevezésére szolgáló főnév.

2. A határozók szófaja

Főnév A határozó elsősorban főnévvel fejezhető ki. Mivel a főnév a

mondatban alany, állítmány, tárgy és jelző is lehet, a határozói funkció
betöltéséhez megkülönböztetett formára van szükség. Így a határozó
kifejezhető
 ragos főnévvel: Az asztalon hever.
 névutós főnévvel: Az asztal mellett hever.
 ragtalan főnévvel: Két napja alszik. (A -ja birtokos személyjel,
tehát a napja ragtalannak számít. )
Főnévi igenév Csak ragtalanul lehet határozó. (A főnévi igenév ragos alakja mindig
alany.) Elmentem ebédelni.
Melléknév, Ragosan kerül határozói funkcióba. Jól csinálta. A főnevesült
melléknévi igenév melléknév a főnévi szófajú határozó kifejezőeszközeit veszi fel. Jónak
jó. Ragtalanul fosztóképzős vagy -atag/-eteg képzős lehet. Álmatlan
feküdt, sápatag kelt.
Számnév Raggal és névutóval tölti be a határozói funkciót. Ketten voltak. A kettő
közül választottam.
Névmások Ragok és névutók segítségével, ritkán ragtalanul fejezik ki a határozót.
Egymásnak küldték. Egymás után rakta fel. Mind aludtak.
Határozószók Ezek a határozó jelölésére jöttek létre. Eredetileg toldalékos névszói,
névmási alakok voltak, ma már azonban nem lehet őket leíró
szempontból felbontani. Elutazott reggel. Én is ott voltam.
Határozói igenév A természeténél fogva csak határozó lehet, főleg mód- és
állapothatározó. Futva érkezett.
Főnévi értékben felhasználva bármilyen szófaj lehet határozó, ha raggal vagy névutóval
látjuk el. Rátette az i-re a pontot. Erről a "mindjárt jövök"-ről
leszokhatnál.

3. A határozók rendszere
A határozókat hely-, idő-, mód- és állapotféle határozói csoportokba soroljuk. E csoportosítás
szemantikai alapú: a határozó alakjából legtöbbször nem deríthető ki, milyen határozóról van
szó, csak a határozó és fölérendeltje közötti jelentésviszony mutatja meg a határozó
milyenségét. BánatábanHok vízbe ugrott. BánatábanHállap őszinte volt. Osztozik bánatábanHád.
Az utóbbi példában azonban nem szemantikai kapocs fűzi össze az igét és a határozót, hanem
az a grammatikai kényszer, amely az ige kötelező bővítményeként előírja, hogy valamilyen
alakú vonzattal kell megjelölnünk azt, amire az igei cselekvés irányul. Tehát a határozót vagy
grammatikai kényszer, vagy a szemantikai tartalom kapcsolja fölérendeltjéhez, s így a
határozók két nagy csoportra oszthatók:
a) állandó határozók (a grammatikai kényszer alapján)
b) nem állandó határozók (szemantikai tartalom alapján)

3.1. Az állandó határozók

Ezen belül három csoportot különböztetünk meg.

a) A csak grammatikusan értelmezhetők csoportja. A János a hajó tervein gondolkodik

mondat hátterében a valaki gondolkodik valamin vonzatszerkezet áll, így benne a tervein
határozó állandó határozó. Az állandó határozókra rákérdezni - éppen a forma grammatikus
rögzülése folytán - csak az alakját mutató kérdőszóval lehet: Min gondolkodik? A tervein
gondolkodik.

b) Szemantikailag is megközelíthetők azok az állandó határozók, melyeket be lehet sorolni

valamilyen jelentéstanilag megkülönböztetett határozófajtába. Ezek másodlagosan
szemantikusan is értelmezhetők, de végbement bennük a grammatizálódás is. A János
elfáradt a munkában mondatot a valaki elfárad valamiben szerkezet hozta létre, ezért a
munkában állandó határozó, mely egyúttal kifejezi a fáradtság okát is. Így a munkában
állandó és okhatározó is egyszerre.

c) A hasonlító határozó -nál/-nél ragos főnévből és középfokú melléknévi vagy számnévi

alaptagból áll. Fölérendeltje jelentésétől függetlenül, annak grammatikai formája és hasonlító
grammatikai jelentése következtében jelenik meg a mondatban, ezért a hasonlító határozó
szintén állandó határozó, melyet a grammatikai kényszer nem valamely lexikai egységhez,
hanem egy grammatikai kategóriához, a középfokú hasonlításhoz fűz. Magasabb öccsénél.

3.2. A nem állandó határozók szemantikai osztályozása

Ebben a csoportban hely-, idő-, mód- és állapotféle határozókat különböztetünk meg.
Rendszerükben a szemantikai csoportosítást az irányhármasság szempontjával egészítjük ki,
mely alapján előzmény-, tartam- és véghatározókról beszélünk.

Szemantikailag Irányhármasság alapján

Előzményhatározó Tartamhatározó Véghatározó
Kérdése: honnan? Kérdése: hol? Kérdése: hová?
I. Helyféle határozók
1. Helyhatározó (Hh) Csabáról jött. Csabán van. Csabára megy.

2. Képletes helyhatá- Megjött a csatából. Elesett a csatában. Csatába ment.

rozó (Hképh)
II. Időféle határozók
3. Időhatározó (Hi) Déltől jöhet. Délben jött. Délig visszajön.
4. Számhatározó Sokszor mondtam.
(Hsz)
III. Módféle határozók
5. Módhatározó Lassan ballag.
(Hm)
6. Okhatározó (Ho) Arca ég a láztól.
7. Célhatározó (Hc) Elment vízért.
8. Fok-, mérték- Nagyon szerette.
határozó (Hfm)
9. Eszközhatározó Bottal ütötte.
(Heszk)
10. Tekintethatározó Termetre egyformák.
(Htek)
IV. Állapotféle határozók
11. Állapothatározó Szótlanul állt.
(Háll)
12. Szám-állapot- Öten voltunk.
határozó (Hsz-áll)
13. Eredethatározó Vasból csinálta.
(Hert)
14. Eredmény- Elnökké választották.
határozó (Herm)
15. Részelő határozó Válogat a ruhákból.
(Hpart = partitívusz,
részelő eset)
15. Körülmény- Kenyér nélkül
határozó (Hkör) maradt.
16. Társhatározó (Ht) Feleségével jött.
17. Részeshatározó Fiának adta.
(Hr)

4. Különleges szerkezetű határozók

 A kettős határozók poláris határozók: az egyik előzményt, kezdetet, a másik véget
jelent. Csak formálisan elemezhetők szét, valójában együtt fejeznek ki valamilyen
tartamhatározót. Több határozófajtánál is szerepel. Lépésről lépésre haladnak.

 Az összekapcsolt határozó két különböző kifejezőeszközzel jelöl meg egy határozói

körülményt. Több határozófajtánál is szerepel. Fent a tetőn dolgoznak. Az
összekapcsolt helyhatározó egy határozószóból és egy ragos főnévvel van kifejezve.

5. Különleges jelentésű határozók

 A disztributívuszi határozó osztó jelentésű határozó. Könnyen felismerhető a -nként
toldalékról, ill. a -nta/-nte időhatározói ragról. Több határozófajtánál is szerepel.
Időként megjelent a házamban.

 Az esszívuszi állapothatározó vagy -ként ragos, vagy ezt a ragos formát az egyetlen
magyar prepozíció (elöljárószó), a mint oldja fel. A börtönben látogatóként jártam. =
A börtönben mint látogató jártam.