A határozók

1) Leggyakrabban az alaptagjukként szolgáló igében, igenévben megnevezett cselekvés,

történés, létezés, állapot körülményét (helyét, idejét, módját, okát, célját
stb.)fejezik ki. Bizonyos esetekben kaphat határozót a melléknév, főnév vagy
határozószó is.

2) A határozók kifejezőeszközei:
a)
- határozóragos főnév, melléknév, számnév (pl. a házban tartjuk, komolyan gondolom,
háromszor veri vissza)
- névutós főnév (pl. betegségem miatt hiányoztam, az épület felől hallatszott)
- határozószó pl.(hanyatt feküdt, tegnap érkezett)
- névmás (pl.akkor mondta, mindenhez ért)
- igenév raggal vagy rag nélkül(pl.sétálni ment, legyőzötten állt)
b)
- kettős határozók: a cselekvés kiinduló- és végpontját jelzik(pl.háztól házig)
- összekapcsolt határozók: (pl. bánattal a szívében ücsörgött)

3) A határozók irányhármassága
-előzményhatározó: azt mutatja meg, hogy az alaptagban kifejezett cselekvés,történés
stb. honnan indul ki(pl. a házból jött, három óta várlak, vasból készült, érdekből tette)
- tartamhatározó: a cselekvés, történés stb. helyzetét mutatja (pl. a házban
van,háromkor érkezett)
- véghatározó: azt mutatja meg, hogy a cselekvés, történés, stb. merre tart (pl. a házba
indul, háromig vártalak,rókává változott, ebédelni hívott)

4) A határozók fajtái
(ld. a mellékelt táblázat)

5) Állandó határozók

- Sok vonzatot be tudunk sorolni valamilyen határozófajtába(pl. biztonságba kerül-

állapothatározó; aggódásból fakad- eredethatározó;bővelkedik valamiben –
tekintethatározó)
- állandó határozók:azok a vonzatok, amelyeket nem tudjuk besorolni egy
határozófajtába sem (pl. áskálódik valaki ellen, bajlódik valamivel,felelős valamiért,
gyönyörködik valamiben, gratulál valamihez,közömbös valakivel szemben stb.)
 6) A határozók elemzése
Amelyek megkülönböztetése problémát okoz:

a) Módhatározó- állapothatározó

kérdésük lehet: Hogyan?

- a módhatározó- a cselekvés lefolyásának módját fejezi ki : Miképpen? Mi módon?
(futva érkezett)

- az állapothatározó - a mondatban megjelenő személy/dolog belső vagy külső

Példa:
módhatározó: A lány sértően nézett rám.(→A lány nézése sértő.)
állapothatározó: A lány sértetten nézett rám. (→A lány sértett.)

b) Okhatározó-célhatározó
kérdésük lehet: Miért?
- Okhatározó= előzményhatározó, tehát megelőzi az alaptagban kifejezett cselekvést:
(Betegség miatt zárva.) Mi miatt? Mi okból?

- célhatározó=véghatározó, vagyis későbbi az alaptagban kifejezett cselekvésnél

(Elmentem könyvet vásárolni.)Mi célból? Minek?

c) Eszközhatározó-társhatározó

kérdésük lehet: Kivel? Mivel?

- eszközhatározó Kivel? Mivel? Mi által? (Pl. A buszon utaztam.)

- társhatározó Kivel/ Mivel együtt? (Pl.A húgával ment el.)