3.

2 Az ige
Az ige cselekvést, történést, létezést, állapotot kifejező szófaj. Az ige toldaléka rámutat a cselekvő
személyére, számára, a cselekvés idejére, módjára, és rámutathat a cselekvés irányulására. Az ige
a mondatban az állítmány szerepét tölti be. Kötelező és szabad bővítményei lehetnek a tárgy és a
határozó.
Igeidők:
 Jelen idő: jele nincs (megyek).
 Múlt idő: jele -t, -tt (mentem).
 Jövő idő: főnévi igenév + a fog ige ragozott alakja (menni fogok).
Igemódok:
 Kijelentő mód: a cselekvés valóban megtörténik. A kijelentő
módban mindhárom igeidőt használhatjuk. Jele nincs (megyek).
 Feltételes mód: a cselekvés feltételhez van kötve. A feltételes
módú igéknek csak jelen és múlt idejük van. A jelen idejű alak
utalhat a jövő időre is. Jele: -na, -ne, -ná, -né (mennék). A múlt
idő képzése: múlt idejű ragozott ige + volna (mentem volna).
 Felszólító mód: a cselekvésre utasítást adunk, ill. tiltást fejezünk
ki. A felszólító módnak csak jelen ideje van. Jele: -j (menj).

A cselekvés irányulása szerint az ige lehet:

 tárgyas: bővíthető tárggyal (talál)
 tárgyatlan: nem bővíthető tárggyal (megy)
Azt az igei toldalékot, amelyik a cselekvő számát, személyét fejezi ki, igei
személyragnak nevezzük. Az igeragozás lehet alanyi és tárgyas:
 Alanyi ragozás: -k; -sz, l; - / -unk, ünk; -tok, -tek, -tök; -nak, -
nek (megyek, mész, megy / megyünk, mentek, mennek)
 Tárgyas ragozás: -m; -d; -ja, -i / -juk, jük; -játok, -itek; -ják, -
ik (látom, látod, látja / látjuk, látjátok, látják)

Tárgyatlan igék és határozatlan tárgy esetén az igeragozás alanyi. Határozott tárgy esetén az
igeragozás tárgyas.

A cselekvő és a cselekvés viszonya alapján az ige lehet:

 cselekvő: alany maga végzi a cselekvést (megy)
 műveltető: alany mással végezteti cselekvést (írat, mosat)
 szenvedő: más által végzett cselekvés alanyra hat (adatik,
kéretik)
 visszaható: alany által végzett cselekvés az alanyra irányul
(fésülködik)
 ható ige (mehet, láthat)

Az igéből képzőkkel képezhetünk műveltető igét, visszaható igét, szenvedő igét, ható igét,
gyakorító igét, mozzanatos igét és kezdő igét.

A cselekvés lefolyása szerint az ige lehet:

 tartós ige (huzamosabb lefolyású)
 mozzanatos ige (egyszer megy végbe)
 gyakorító ige (ismétlődik)
Igenemek a magyar nyelvben: cselekvő tárgyatlan, cselekvő tárgyas, műveltető, visszaható,
állapotot kifejező tárgyatlan, történést kifejező tárgyatlan, szenvedő. Az állítmány igeneme
meghatározza az ige kötelező bővítményeit, és ezzel a mondat szerkezetét is.
Az igének lehet igekötője, amely megváltoztathatja az ige jelentését, tárgyatlan igéből tárgyast
alkothat és gyakorító szerepű lehet.