SZÓFAJTAN Az igék

AZ IGÉK

Cselekvést, történést, állapot-, létezésfogalmat kifejező szók, amelyek megmutatják a cselekvő

számát, személyét (igei személyragokkal), kifejezik a cselekvés módját, idejét (mód- és
időjelekkel), és utalnak a határozott tárgyra is (igei személyragokkal).
Az ige jelentése és morfológiai felépítése képessé teszi arra, hogy önmagában is
betöltse az állítmány szerepét. Az ige megszervezi a mondat alapstruktúráját
(szintaktikai és szemantikai bővítményeivel együtt).

1. Az igék jelentéstani szempontból való csoportosítása, nagyon bonyolult, ugyanaz az

ige jelölhet egyszer cselekvést, másszor történést vagy állapotot.

Jelölhetnek pl.
cselekvésfogalmat (a cselekvés a cselekvő alany szándékos közreműködésével,
akaratlagosan megy végbe), pl.: ad, olvas, nyargal, ír

történésfogalmat (a cselekvés a cselekvő alanyon annak szándékos közreműködése nélkül

megy végbe!), pl.: hull, zuhan, dereng (a szövegkörnyezet azonban
fontos!!!). (vö. mediális igék)

DE: Az asszony sértődötten kifordult a szobából. — cselekvést jelentő, aktív

Kifordult az esernyőm a széltől. — történést jelentő, mediális

uí.: A gyerek órákig készül másnapra. — cselekvést jelentő, aktív

Az ebéd órákig készül. — történést jelentő, mediális

Köhög, hogy észrevegyék.

Köhög a füsttől.

A gazda disznót hizlal.

A csokoládé hizlal.

állapotfogalmat pl.: alszik, betegeskedik, él (vö. mediális igék)

létezésfogalmat pl.: van, nincs

(Számos kisebb szemantikai kategóriát is elkülöníthetünk: pl. mozgást kifejező igék
— fut, pörög, közeledik —, érzékelést kifejezők — hall, lát —, állapotváltozást
kifejezők — fagy, fehéredik — stb.)

A fentiek miatt ezt a szempontot csak más szempontok figyelembevételével együtt

elemezhetjük.

2. Igenemek
SZÓFAJTAN Az igék

[elsősorban morfológiai felépítésük (képzőik, igekötőik), mondatbeli bővítményeik, vonzataik,

ill. tartalmi–fogalmi jelentésük alapján]

a)

igenem AKTÍV MEDIÁLIS PASSZÍV

alaki felépítés (KÖZÉP)
tőszó ír, beszél, megy fagy, leng, dörög, van –––
képzett szó fűrészel, integet, fehéredik, születik, adatik, foglaltatik
fordít, vizsgálódik szédül
igekötős, megszámol, megörül,
összetett szó fúr–farag csillog–villog

aktív ige: olyan tevékenységet fejez ki, amely függ az igealany akaratától, szándékos, többé-
kevésbé tudatos közreműködésétől. Általában az alanyból indul ki a cselekvés.

mediális ige (közép ige): olyan történést, állapotot, állapotváltozást vagy képességet fejez ki,
amely független az igealany akaratától, szándékától, tevékeny közreműködésétől. A mediális
ige alanya tehát olyan személy vagy dolog, amellyel történik valami, amely elvisel, átél
valamilyen állapotváltozást, ill. valamilyen állapotban van. Az állapotváltozás külső vagy belső
hatás eredménye. Ide sorolhatjuk a létigéket is. Nincs kizárólagos grammatikai jelölőjük, de a
névszóból képzett igéknek tipikus képzői vannak: -ul/-ül; -odik/-edik/-ödik; -ít stb.)
Alanytalan igék is tartozhatnak ebbe az igenembe (pl. alkonyodik, sötétedik, villámlik). A
fakultatív alanyú igék is középigék (esik, dörög). A mediális igék jellegzetesen tárgyatlanok, de
ritkább esetben lehetnek tárgyasak is (pl. álmodik, kap). A mediális ige tipikus bővítménye az
okhatározó (leég a naptól, növekszik a melegben). Felszólító módban óhajtást fejeznek ki
(Intéződjék már el ez a dolog!)

passzív ige: olyan tevékenységet, cselekvést fejez ki, amely mástól indul ki, de amelyet az
igealany mintegy elvisel, eltűr, elszenved. (Mindig képzett: -atik/-etik, -tatik/-tetik. Ikes
ragozású. Cselekvője eszközlő határozó formájában tehető ki. (A vers (a költő által) olvastatik
fel.)
A passzív szemléletű mondatszerkesztéssel szemben a magyarban ma igen erősen az aktív
szemléletű dominál. A passzív igealakok hiányát az ún. terpeszkedő kifejezések (pl.
bemutatásra kerül), és a visszaható eredetű –ódik/-ődik képzős származékok (a fény
visszaverődik) csökkentik. Ez utóbbi az igefajták közötti átmenetiséget mutatja (visszaható, de
szenvedő jelentésárnyalatú: a korábbi nyelvtanokban: álvisszaható).

Az igenemek egymásba játszanak, nem válnak mindig el élesen.

Pl. segít az elkülönítésben az élő–élettelen kategória:

Fütyül az ember. aktív
Fütyül a szél. (mediális) (+ az 1. oldal példái)

tárggyal bővíthető vagy nem bővíthető

2
SZÓFAJTAN Az igék

Az elnökség ülést tartott.( tárgyas, aktív ige)

A gyűlés sokáig tartott. (tárgyatlan, mediális ige)

vonzatosság hiánya
Az ülés elhúzódott. (mediális, nincs vonzata)
Kati elhúzódott Feritől. (aktív, vonzatos)

leíró és történeti szempont

éltet, robbant, hullajt, növeszt (eredetileg műveltető képzős alakok,
elhomályosult → aktív, cselekvő igék

képzős alakok szembenállása

borít-borul, ferdít-ferdül, pirosít-pirosodik

b) Az aktív ige fajtái → igefajok

AKTÍV IGE
igefajta cselekvő műveltető kölcsönös visszaható
intranzitív tranzitív
(tárgyatlan) (tárgyas)
felépítése
tőszó fut, úszik horgol, ad, ––– illik, küzd ––––
emel
képzett szó járkál, helyez, éltet, írat verekszik, mosakodik,
foglalkozik hízlal, tegeződik ígérkezik
mosdat
igekötős szó kirohan megért megfőzet megbarátkozi elrejtőzik
k

cselekvő ige: a cselekvést az igealany végzi, lehet tárgyas és tárgyatlan ige (l. lentebb)

műveltető ige: az igealany a cselekvést nem maga végzi, hanem mással végezteti. Mindig
képzett ige (-at/-et; -tat/-tet). Tárgyas.

kölcsönös ige: az alanyból kiinduló cselekvés önmagára és másra is irányul, kölcsönösen.

Általában visszaható képzős, vonzatként megjelenhet a kölcsönös névmás (birkóznak
egymással; kibékülnek egymással).

visszaható ige: az alanyból kiinduló cselekvés vissza is hat az alanyra. Jellemzője a visszaható
képző (-kodik/-kedik/-ködik; -kozik/-kezik/-közik stb.) Mindig tárgyatlan. A valódi visszaható
ige átalakítható cselekvő ige és visszaható névmás kapcsolatává.
törülközik → törli magát; borotválkozik → borotválja magát stb.

Leíró szempontból a műveltető, visszaható képzővel ellátott igealakok besorolása nem könnyű:
pl. felbátorít → alakilag műveltető, de már inkább cselekvő
gúnyolódik → visszaható képző, de már cselekvő
bánkódik → visszaható képzős, de mediális
becsukódik → visszaható képzős, de a passzívhoz áll közel

3
SZÓFAJTAN Az igék

(Vö.: a Grammatikai gyakorlókönyv megfelelő gyakorlatai)

c) a mediális igék igefajai

igefajta Mediokatív MEDIÁLIS
Mediopasszív
(mediális-
(mediális-szenvedő)
felépítése cselekvő)
tőszó dobog, ketyeg, fő, nő, tűnik, esik, dereng,
süt (a nap) zuhan
képzett szó fénylik, kéklik, sötétedik, tágul, záródik, bolyhozódik
gyarapodik, vívódik
igekötős szó megszólal (a leég, megépül becsukódik, elintéződik
rádió)

mediokatív (mediális-cselekvő): élőlények, élettelen dolgok szokásos tevékenységét jelölik: pl.

a szív dobog, a rádió szól

mediopasszív (mediális-szenvedő): elsősorban –ódik/-ődik képzős igék, amelyeknek

cselekvője rejtve van jelen, főleg határozó formájában: pl. a ruha bolyhozódik (a mosástól); az
ajtó becsapódik (a széltől)
(a visszaható igéktől abban különböznek, hogy a cselekvés nem az alanytól indul ki!)

d) igefajta a ható ige is: a cselekvés, történés-állapot lehetőségét fejezi ki. Képzője a –hat/
-het. Minden igenemből, igefajból képezhetjük.

(Vö.: A. Jászó Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Budapest, 2004.)

3. A tranzitivitás szempontja (a tárgyi és a határozói vonzat szempontja)

— tárgyas: tranzitív, átható; olyan cselekvést fejez ki, amely nyelvtani tárgyra irányul vagy
irányulhat
pl.: lát vkit, vmit; olvas, hív, néz, kér
Ragozása: alanyi és tárgyas is lehet.

— tárgyatlan: intranzitív, át nem ható

olyan cselevést fejez ki, amely nem irányul másra, legfeljebb az alanyra
pl. remeg, alszik, mosakodik stb.
Csak alanyi ragozása van!

Összefüggése az igefajokkal:
cselekvő ige: tárgyas vagy tárgyatlan
(olvas) (megy)
műveltető ige: mindig tárgyas
visszaható ige: mindig tárgyatlan
kölcsönös ige: mindig tárgyatlan
szenvedő ige: mindig tárgyatlan
mediális: tárgyatlan (ritkán: tárgyas)

(Az ige kifelé irányulást is kifejezhet: vonzatok, pl.: törekszik vmire, bízik vkiben,
gyönyörködik vmiben stb.

4
SZÓFAJTAN Az igék

Az újabb felosztásban az ige tranzitív vagy intranzitív attól függően, hogy a

cselekvés ráirányul-e vmely személyre, dologra vagy sem. A tranzitív ige a tárgyi
vonzat mellett határozói vonzattal is bírhat.

DE: tárgyas ige tárgyatlanul is használható:

pl.: Pista mindkét szemével jól lát. (egy általános tárgyat „szív” magába = mindent)
Pista jól keres. (konkrét, meghatározott tárgy tapad hozzá)
A bolt este nyolckor zár. (az ige eredeti tárgya az alany helyébe lépett)

Tárgyatlan ige tárgyassá válhat:

— bizonyos állandósult kifejezésekben, szókapcsolatokban:
pl.: Táncot jár.
Hősi halált hal.
Szép életet élt.
— az igekötő tárgyassá teheti az igét:
pl.: Úszik. DE: Átússza a Dunát.
Mászik. DE: Megmássza a hegyet.

4. Az igeminőség szempontja (az akcióminőség és az aspektus egymástól nehezen

elválasztható szempontja szerint)

— akcióminőség (igejelleg)
hagyományosan: a cselekvés lefolyásának módja szerint
tartós–huzamos: — folyamatos, pl.: olvas, zúg, áll
— gyakorító (lsd. gyakorító képzők), pl.: lépeget,
bukdácsol
mozzanatos: — egy pillanatig tartó, pl.: villan, koppan
— egyszeri befejezett, pl.: lefúj, megzavar
— kezdő, pl.: felkel, megperdül (igekötők, képzők)

Újabb felosztásban: az ige aspektuális értékének morfológiai vagy morfológiai

jellegű eszközökkel, képzőkkel és igekötőkkel történő megváltoztatása
(mindig két, morfémaszerkezetében különböző ige viszonylatában ragadható
meg).

pl.: — kezdés (tud  megtud)

— mozzanatosság, pillanatnyiság (zörget  megzörget)
— eredményesség (olvas  elolvas)
— gyakoriság (ölel  ölelget)
— kicsinyítés (eszik  eszeget)

— igeszemlélet (igeaspektus): Az igék grammatikai jelentésének része az a tartalom,

amellyel meghatározzák, illetve befolyásolják a mondat belső
időszerkezetét, a mondatban megjelölt esemény időviszonyait.

A cselekvés, történés stb. folyamatos vagy befejezett volta:

— befejezett ige (a cselekvés eléri célját, vagy időben korlátozottan megy
végbe, eredménnyel járó, végpontot jelölő, pillanatnyiságot jelölő
igék):

5
SZÓFAJTAN Az igék

pl.: megír, elolvas, hazajön

— folyamatos ige (a cselekvés nem éri el a célját, vagy időben korlátozás
nélkül meg végbe, pl. állapotot, állapotváltozást kifejezők, létezést,
birtoklást kifejezők stb.).
pl.: vásárol, tervez, ír, olvas, virágzik, előfordul

Elsősorban az igekötő jelöli.

Vö. pl. Wacha Balázs: az igeaspektusról. MNY. LXXII. (1976) 59–69.