A módféle határozók

1. A módhatározó
2. Az okhatározó
3. A célhatározó
4. A fok- és mértékhatározó
5. Az eszközhatározó
6. A tekintethatározó

1. A módhatározó
A cselekvés stb. lefolyásának mikéntjét jelöli. Kérdőszavai: Hogyan? Miképpen?

Kifejezőeszközei:
Ragtalan melléknév: Ragtalanul a fosztóképzős (-atlan/-etlen, -talan/-telen) és az -atag/-eteg
képzős melléknevek lehetnek módhatározók. Nesztelen lopódzott. Bágyatag legyintett.

Modális (= módhatározói) ragok: A modális ragok jellegzetesen melléknévhez járulnak,

illetve ha főnévhez, akkor a főnév melléknevesül. Három modális ragunk van:
 -n/-an/-en (NB! nem összetévesztendő az -n/-on/-en/-ön helyhatározóraggal): Hevesen
tiltakozott.
 -lag/-leg: Kihívólag néz.
 -ul/-ül: Balul ütött ki.
 A főnév melléknevesül: Vitézül harcolt. Kutyául érzi magát. Főnévi bázison
helyhatározó ragok alkalmasak a mód kifejezésére. A pénzt részletekben adta meg.
Szívből utálja.

Névutók: A nélkül a leggyakoribb. A tüntetés vér nélkül zajlott le.

Határozói igenév: Futva tette meg az utat.

Határozószó: Örömest elvállalta.

Kettős módhatározó: Pontról pontra sorolja.

Disztributívuszi (osztó értelmű) módhatározó: Szálanként tépte ki a haját.

2. Az okhatározó
A cselekvés létrejöttének okát fejezi ki. Kérdései: Miért? Mi okból? Mi miatt? Minek a
következtében?

Kifejezőeszközei:
Ragok: Mivel az okhatározó előzményhatározó, ezért az okhatározó a helyhatározói
előzményhatározó ragjait (-ból/-ből, -ról/-ről, -tól/-től) használja fel, valamint az -ért ragot.
Szerelemből nősült. A bortól elnehezült a feje. Megdicsérték ügyességéért.

Névutók: Jellegzetes okhatározói névutó a miatt, de újonnan keletkezett névutók is

betölthetnek okhatározói szerepet: folytán, nyomán, alapján, következtében, lévén, vminél
fogva. Tehetségénél fogva előrejutott.

Névmási határozószó: Kikapott érte. Felőlem mehetsz. Nem tudott tőle megmozdulni.
Határozói igenév: Megijedve a kutyától, elszaladt.

3. A célhatározó
A részben azonos kifejezőeszközök miatt az ok- és a célhatározó formai elkülönítése nehéz.
De segít e határozók elkülönítésében az irányhármasság: az okhatározó előzményhatározó (az
ok megelőzi időben a cselekvést), a célhatározó véghatározó (a cél követi időben a
cselekvést). Kitüntették a jó eredményért. (Előbb volt az eredmény, utóbb a kitüntetés -
eredményért: okhatározó.) Küzd a jó eredményért. (Előbb van a küzdés, utóbb az eredmény -
eredményért: célhatározó.) Mindebből jól látszik, hogy ezek a határozók is szemantikai
kategóriák, hiszen az azonos formájú határozók fölérendelt igei tagjának jelentése döntötte el
a határozói minőséget.

Jelentéstanilag két típusú célhatározót különítünk el:

 A cselekvés stb. valamilyen cél elérésére irányul; a cselekvés stb. valakinek az
érdekében vagy ellenére megy végbe. Kérdései: Miért? Mi miatt? Mibe? Mire?
Mihez?
Kifejezőeszközei:
Ragok: Itt - logikusan - főleg a helyhatározók véghatározói ragjai jelennek meg,
valamint az -ért. Lánykérőbe küldték. Látogatásra érkezett. A műtéthez mos kezet.

Főnévi igenév: A főnévi igenév mozgást jelentő igék mellett ragtalanul célhatározót
fejez ki. Korán indultak ebédelni.

Névutók: Tipikus célhatározói névutó a miatt, de vannak frissen alakult névutók is,
mint pl. céljából, érdekében, kedvéért. No, még egy kanállal a mama kedvéért!

 Valamely főnévvel jelölhető dolognak a rendeltetését, alkalmasságát jelöli meg.

Kérdései: Mire? Mi célra? Minek?
Kifejezőeszközei:
Ragok:
-nak/-nek: Ez az anyag jó lesz pongyolának.
-ra/-re: A kamilla elég lesz egy főzetre.

4. A fok- és mértékhatározó
A cselekvés stb. erősségét, intenzitását, fokát, mértéket határozza meg. Valójában két
határozófajtáról van szó. Mindkettő a cselekvés intenzitását méri, de a fokhatározó
általánosságban, a mértékhatározó számszerű pontossággal. Kérdései: Hogyan? Mennyire?
Milyen fokban? Milyen mértékben?

Kifejezőeszközei:
Ragok:
-an/-en: Erősen havazott.
-ul/-ül: Szokatlanul nehéz a pálya.
-val/-vel: Gazdagabb lettem némi élettapasztalattal.

Mértékhatározó jelentkezik a középfokú melléknevek mellett az összehasonlításban: a

különbség mértékét a -val/-vel ragos határozó mutatja. Jenő valamivel idősebb nálam.

Ragtalan melléknév: Borzasztó nehéz dolog ez.

Névutó: Átlagon felül teljesített.

Fokhatározószó: alig, inkább, jócskán, kevésbé, kissé, nagyon, rendkívül, túl

Kettős határozó: Egytől egyig elpusztultak.

5. Az eszközhatározó
Azt fejezi ki, hogy a cselekvéshez stb. milyen eszközt használunk, a cselekvés stb. minek a
segítségével megy végbe. Kérdései: Kivel? Mivel? Ki által? Mi által? Kinek a segítségével?
Minek a segítségével?

Kifejezőeszközei:
Ragok:
 val/-vel: Tollal ír.
 Az eszközhatározó tartamhatározó, tehát itt a helyhatározóragok közül a
tartamhatározó-ragok jelennek meg. Villamoson utazik. Vödörben hoz vizet. Maga
erejéből jutott idáig.

Névutók: Jellemzően az által névutó, valamint újonnan keletkezett névutók: révén,

segítségével, útján.

Határozószó: A bácsikám általam üzent.

Műveltetés: Mindig eszközhatározó a műveltető igék mellett a tényleges cselekvéshordozó,

azaz az eszközlő alany. Szolgájával dobatta ki a betolakodót.

6. A tekintethatározó
Azt fejezi ki, hogy az alaptagba foglalt megállapítás milyen szempontból, milyen
megszorítással érvényes, igaz. Kérdőszavai: Mire nézve? Milyen tekintetben? Mire
vonatkozólag?

Kifejezőeszközei:
Ragok:
-ra/-re: Bal fülére nagyot hall.
-ban/-ben: Világviszonylatban is korszerű.
-i képzős melléknevek -lag/-leg raggal: Anyagilag jól áll.

Névutók: Most kialakulóban lévő névutók: tekintve, tekintetében, szempontjából, terén,

képest, vonatkozólag, kapcsolatban. Születésére nézve nem idevalósi.

Figura etymologica (= tőismétlés): Tőismétléses tekintethatározó részben -nak/-nek raggal,

részben főnévi igenévvel alakult ki. Újnak új a cipő. Indulni indulhatunk.

Határozószó: Általában pontosan érkezik.