A mondatok osztályozása szerkezetük szerint

1. A mondategész és a mondategység fogalma

2. A mondatok szerkezetük szerinti felosztása
3. A tagolatlan-szerkesztetlen mondatok
4. A tagolatlan-szerkesztett mondatok
5. A tagolt-szerkesztett-teljes mondatok
6. A tagolt-szerkesztett-hiányos mondatok
7. A régensek és a vonzatok
8. A szabad határozók
9. A propozíció (vagy a mondat minimális szerkezete vagy a mondatstruktúra) és a
mondatkonstrukció
10. A szerkezeti hiány grammatikai és lexikai jelölői

1. A mondategész és a mondategység fogalma

A mondategész láncszemnyi kommunikációs egység, tehát mondategésznek az összetett és az
egyszerű mondatot tekintjük.

A mondategység grammatikailag lezárt konstrukcionális (szerkezeti) egység, melynek fő

jellemzője az, hogy egy predikatív mozzanatot tartalmaz. Mondategység tehát az egyszerű
mondat és az összetett mondat tagmondatai. Mindebből az is következik, hogy az egyszerű
mondat egyszerre mondategész és mondategység.

2. A mondatok szerkezetük szerinti felosztása

Az alábbi táblázat a mondat szerkezeti tagolódását foglalja össze. (Az összetett mondattal
ebben a fejezetben nem foglalkozunk.)

Mondat
Egyszerű Összetett
Tagolt Tagolatlan Szerves Szervetlen
Szerkesztett Szerkesztett Szerkesz- Alárendelő Mellérendelő
tetlen
Teljes Hiányos

A mondategység funkcionálisan lehet tagolt és tagolatlan. A tagoltság a mondat predikatív

természetéből fakad, mely alapesetében párhuzamba állítható a logikai ítélet subiectum est
praedicatum (S est P) képletével, ami a valamiről valaminek az állítását jelenti. A logikai
ítélet nyelvi megjelenítése mondatot ad, ahol subiectum (szubjektum) az alany, a praedicatum
(predikátum) pedig az állítmány.

A mondat akkor tagolt, ha e két pólus predikatív viszonyban áll egymással, azaz a mondatban
van alany és állítmány. Ebből az is következik, hogy a mondatot akkor tekintjük egyszerűnek,
ha benne egy alany-állítmány viszony van.

A mondat akkor tagolatlan, ha nincs benne predikatív szerkezet, de a közlemény zárt és

kommunikatív értékkel bír. Tehát a mondat funkcionálisan akkor is egyszerű, ha nincs benne
alany-állítmányi szerkezet, pl. Jaj!

A mondategység szintaktikailag (= szószerkezetileg) vagy másképp megnevezve

konstrukcionálisan (= szerkezetileg) lehet szerkesztett, azaz ilyen esetben a mondat
rendelkezik szintaktikai szerkezettel (= szószerkezetekből áll); a szerkesztetlen mondatban
pedig nincs(enek) szószerkezet(ek), szerkesztettsége zéró fokú.

A fenti táblázatot és magyarázatot összefoglalva az egyszerű mondat négyféle lehet:

 tagolatlan, szerkesztetlen
 tagolatlan, szerkesztett
 tagolt, szerkesztett, teljes
 tagolt, szerkesztett, hiányos

A tagolt, szerkesztetlen mondat lehetetlen. Ha mondat tagolt, akkor van alany és állítmány, s
ez már szintaktikai szerkesztettséget jelent.

3. A tagolatlan-szerkesztetlen mondatok
a) Az indulatszók mint mondatok
Az indulatszók hangteste megbonthatatlan, s ebben az egységben nincs sem alanyi, sem
állítmányi vonás, illetve ez az egyetlen elem komplex módon tartalmazza a kettő ötvözetét.
Ugyanakkor az indulatszók mondatként tagolt-szerkesztett mondattal egyenértékűen képesek
ellátni a mondat valamennyi funkcióját. Pl. Jaj! kifejezi a beszélő meglepődését, tájékoztatja a
környezetét erről és befolyásolja a környezet magatartását.

b) A nem indulatszói mondatszók mint mondatok

Ide a mondatértékű módosítószók, felelőszók tartoznak: Persze! Aligha. Dehogy. Dehogynem.
Ugye? Igen. Nem.

c) Az egyszavas megszólítások
Ezek kifejezik a beszélő szándékát a kapcsolatfelvételre, felhívják a hallgatót a kapcsolatban
való részvételre, s ábrázoló erejük is van, hiszen pontosan megjelölik, hogy kit kívánunk a
kommunikációs kapcsolatba bevonni. Érzelemkifejező funkcióra különösen alkalmasak, mert
érzékenyen tükrözik a beszélő és a hallgató egymáshoz való viszonyát. Pl. Jóska! Édesanyám!
Kisapám!

4. A tagolatlan-szerkesztett mondatok
E mondatok nem egyetlen szóból állnak, s a szavak között szintagmatikus (szószerkezeti)
kapcsolat van, de hiányzik belőlük a predikatív mag, s nem is egészíthetők ki e mondatok
alannyal és állítmánnyal.

a) Az indulat- és érzelemkifejező felkiáltó mondatok. Pl. De a jó mindenit! Na de ilyen

egyszerű példát nem megoldani!

b) A többszavas megszólítások. Pl. Szeretve tisztelt Józsi bácsi!

5. A tagolt-teljes mondatok csak szerkesztettek lehetnek, hiszen alany-állítmányi viszony

jelenik meg bennük, s ez csak szintaktikai szerkesztéssel valósulhat meg.

Szerkesztettségi állapotuk szerint lehetnek:

a) Nyelvileg teljesek: Pl. Jenő hallgatta a fiúkat. A fiúk szidták őt.
b) Nyelvileg hiányosak: Pl. Jenő hallgatta a fiúkat. Szidták.
A hiányos mondatról azonban külön kell szólnunk.

6. A tagolt-szerkesztett-hiányos mondatok
A hiányos mondat igen bonyolult, sok fogalommal leírható jelenség. Elöljáróban
megjegyezzük, hogy a mondatban a szerkezeti hiány nem negatívum, hanem előny. A
szövegelőzmény vagy a szituáció vagy a közös ismeretek alapján tudatunkban automatikusan
kiegészülnek a mondatok a hiányzó elemekkel. Hiányos mondatok nélkül beszédünk
feleslegesen terjengős lenne.

A hiányos mondat megismeréséhez a kulcsot a vonzat (rektum), a vonzatadó szó (régens),

valamint a szabad határozó adja.

7. A régensek és a vonzatok
Ha egy szótár számára meg akarjuk írni az üt igéről a szócikket, akkor nem elég megadni a
szó egyébként kiterjedt jelentésszerkezetét, hanem meg kell neveznünk azokat a
mondatrészeket is, amelyekkel az ige mondatot hoz létre, azaz vki üt vkit: tehát az üt ige
alannyal és tárggyal bővülve hoz létre mondatot. Ezeket az ige jelentéséből levezethető
bővítményeket vonzatoknak (latinul rektumoknak), az igét pedig régensnek, azaz vonzatadó
szónak nevezzük.

a) Egy régensnek 0, 1, 2, 3, nagyon ritkán 4 vonzata lehet. Vonzat pedig az alany, a tárgy és a
határozó lehet.

A régenseket három szempont alapján szokás megkülönböztetni.

Az első szempont a régens szófaja, mely lehet

ige vki él vmiből
főnév vmiből élés
(Tehát az igéből képzett főnevek magukkal
viszik az igei határozói vonzatukat: minden
határozói vonzatot állandó határozónak
nevezünk.)
melléknév vki irigy vkire
középfokú melléknév vki okosabb vkinél
(Az utóbbi a hasonlító határozó.)
felsőfokú melléknév vki a legügyesebb vkik közül
(A vkik közül névutóval kifejezett
részelőhatározó, latinul partitivus.)
ragvonzó névutó vmin kívül, vmivel szemben, vmin át
(A kívül, a szemben és az át szófajilag
névutók, de egyúttal egy határozóragot is
vonzanak.)

Másodszor azt állapíthatjuk meg, hogy egy régensnek több vonzatstruktúrája is lehet, s
minden vonzatstruktúra külön igét, önálló lexikai tételt is jelent egyúttal.

Pl. vki vkinek ad vmit

vki vkihez ad vkit
vki ad vmire

A régenseket harmadszor aszerint is minősíthetjük, hogy hány és milyen vonzattal

rendelkeznek. A vonzatot – mint fentebb láttuk – nevezhetjük rektumnak, de van egy a
kémiából vett elnevezésük is, ez pedig a valencia, azaz vegyértékűség.
Zéró vonzatú/valenciájú igék
Egyvonzatú igék
Kétvonzatú igék
Háromvonzatú igék
Négyvonzatú igék
Ezek az ún. „meteorológiai Alkonyodik. Esteledik.
igék”, melyek nem írnak elő Havazik. Villámlik.
semmilyen kötelező vonzat- Pirkad. Pitymallik.
környezetet a maguk Hajnalodik.
számára, tehát még alannyal
sem lehet őket kiegészíteni.
A régensnek egyetlen vki pihen
kötelező vonzata az alany.
A régensnek kötelező vki eszik vmit
vonzata az alany és a tárgy. vki néz vmit/vkit
vki akar vmit
vki mozgat vmit/vkit
A régensnek kötelező vki fél vmitől/vkitől
vonzata az alany és a vki bízik vmiben/vkiben
határozó. vki alkalmazkodik vmihez/
vkihez
A régensnek kötelező jut vmiből vmire
vonzata két határozó. futja vmiből vmire
A régensnek kötelező vki rábíz vmit vkire
vonzata az alany, a tárgy és vki elkér vmit vkitől
a határozó.
A régensnek kötelező vki eljut vhonnan vhová
vonzata az alany és két vki bosszút áll vkin vmiért
határozó.
A régensnek kötelező telik vkinek vmiből vmire
vonzata három határozó.
A régensnek kötelező vki áttesz vmit vhonnan
vonzata az alany, a tárgy és vhová
két határozó.

b) A vonzat tulajdonságai

 Vonzatnak azt a bővítményt nevezzük, mely az ige jelentéséből vezethető le, így
többnyire közvetlenül az állítmánnyal tart fenn szoros szintagmatikus kapcsolatot.

 A vonzatok megítélésének igen fontos szempontja az, hogy a vonzatok nem szó
szerinti jelentésükben szerepelnek egy mondatban. A János a hajón gondolkodik
mondatban a hajón lehet konkrét jelentésű helyhatározó, s ebben az esetben nem
vonzat, azaz az ige egyvonzatú: vki gondolkodik. Viszont a János a hajón gondolkodik
jelentheti azt is, hogy pl. János a hajó tervén gondolkodik: ebben az esetben már az
ige kétvonzatú (vki gondolkodik vmin), hiszen a határozó átvitt értelemben jelenik
meg. (Ilyen esetben nevezzük a határozót állandó vagy vonzathatározónak.)

 Az elhagyhatóság kritériuma szempontjából: A vonzatok nem mennyiségileg növelik a

mondat információtartalmát, hanem ők teszik mondattá a mondatot, nélkülük nem
lenne a mondat teljes értékű (János nem él a jogával, vki él/nem él vmivel), illetve más
jelentésű mondatokat eredményeznek (János nem él, vki él/nem él).

(Fakultatív ismeretként megjegyezzük, hogy a vonzatnak három fajtája van:

  Kötelező vonzat: Ige nem állhat nélküle a mondatban. Pl. Jenő derék fiú. Jó katona
válik belőle. Azaz ilyen mondat nincs: *Jó katona válik. Tehát a belőle kötelező
vonzat.

 Fakultatív vonzat: Az ige nélküle is állhat a mondatban, s ha a mondatból kihagyjuk,

akkor sem bontjuk meg a mondat minimális szerkezetét. Tehát a fakultatív vonzat
elhagyása révén nem keletkezik hiányos mondat. Pl. Jenő jóízűen eszik. Jenő eszik.

 Reprezentálható vonzat: Az ige e vonzat nélkül is állhat a mondatban, de a mondat

minimális szerkezete nem teljes nélküle. Hiányát a kontextus, a szituáció vagy a közös
nyelvi tudat pótolja. Az ilyen típusú vonzat hiánya hiányos mondatot eredményez. Pl.
A könyv leesett. Majd ő felveszi (a könyvet).)

8. A szabad határozók
Tekintsük a következő mondatot és annak ágrajzát:

János tegnap csokit vett Marinak a metróállomáson.

A Hi T Hr Hh

Hogy hogyan kerülnek bizonyos mondatrészek ebbe a mondatba, már meg tudjuk
magyarázni, hiszen a vki vesz vmit vkinek igei vonzatszerkezet érthetővé teszi az alany, a tárgy
és a részeshatározó jelenlétét. De mi magyarázza az idő- és helyhatározó mondatbeli
megjelenését? A válasz erre az, hogy ezek a mondatrészek nem a szervesen az ige jelentését
képező vonzatok által magyarázhatók, hanem valójában a kommunikációból, a valóság
leírásából kerülnek be a mondatba a beszélő közlendőjének megfelelően. Az ilyen
mondatrészek mindig határozók, fogalmilag pedig a szabad határozó kifejezéssel nevezzük
meg őket.

A szabad határozó tulajdonságai:

a) Használatuk nem kötődik szorosan a befogadó mondat valamely részének

tulajdonságaihoz, a mondat szabadon kiegészíthető vele. Erre utal a szabad határozó
elnevezés.

b) A mondatban szó szerinti jelentésükben szerepelnek: János a hajón sakkozik.

c) Szabad határozókkal, illetve jelentésükkel a mondat jelentése mennyiségileg kiegészül.

9. A propozíció (a mondat minimális szerkezete vagy a mondatstruktúra) és a
mondatkonstrukció
Ismét elemezzünk egy mondatot abból a célból, hogy megérthessünk néhány fogalmat!

Az asszony a fiát a szomszéd házban a felügyelőre bízta férje hazatértéig.

A T Hh Hád Hi

jmi jb

A mondat a vki vkit bíz vkire vonzatszerkezetre épül, tehát az igei állítmány jelentéséből
levezethető az alany, a tárgy és az állandó határozó jelenléte. A mondatoknak azon részét,
mely az állítmány vonzatszerkezetéből vezethető le, propozíciónak (= állításnak) nevezzük.
(A nyelvészetben polgárjogot nyert még propozíció szinonimájaként a mondat minimális
szerkezete és a mondatstruktúra.) Lineárisan ábrázolva: A – T – Á – Hh.

A mondatban van még szabad határozóként egy (szerkezetes) hely- és egy időhatározó (xHh -
xHi), melyek a kommunikáció szintjéről kerültek be a mondatba. Ezek, tehát a szabad
határozók (xHh - xHi) és a propozíció (A – T – Á – Hh) együtt alkotják a
mondatkonstrukciót: A – T – xHh – Hád – Á – xHi.

9. A szerkezeti hiány grammatikai és lexikai jelölői

A mondatkonstrukció lehet szűkebb is, mint a mondat struktúrája, azaz a mondat struktúrája a
konstrukcióban redukáltan is megjelenhet, ha a tudatunkban megvan a lehetőség a
kiegészülésre. Ebben az esetben beszélünk hiányos mondatról. Vagy egyszerűbben szólva:
hiányos mondatról beszélünk akkor, ha az igei-állítmányi vonzatszerkezet egy vagy több tagja
nincs jelen a mondatban, s ugyanakkor a mondat a szövegkörnyezetből vagy szituációból
kiegészíthető vele. (Természetesen teljes a mondat, ha az igei-állítmányi vonzatszerkezet
hiánytalanul reprezentálva van a mondatban.)

Az egyszerű mondatoknak tehát leírható egy minimális szerkezete, propozíciója, egy olyan
szerkezet, amelyből már nem vehetünk el semmit anélkül, hogy hiányos mondatot ne
kapnánk.

Teljes mondat Vonzatszerkezet Hiányos mondat A kiegészülés for-

mai ismertetőjegye
Ki járt itt? _ Ki járt itt? Az állítmány hiánya
Jenő járt itt. Jenő. hiányos mondatot
hoz létre, hiszen az
E/3. személyű alany
E/3. személyű
állítmányt kíván
maga mellé.
A lányok jönnek. vki jön: A – Á Jönnek. A Jönnek mondat, ha
(egyvonzatú ige) kiemeljük kontextu-
sából, akkor nem
funkcionál jól, de az
ige T/3. személye
 mutatja, hogy a
mondatot T/3.
személyű alannyal
kell kiegészítenünk.
Anna eszi az almát. vki eszik vmit: Anna eszi. Az ige -i tárgyas
A–Á–T ragozású személy-
(kétvonzatú ige) ragja utal a 3.
személyű határozott
tárgyra, s ez az utalás
teszi lehetővé, hogy a
mondat a kontextus-
ból határozott tárgy-
gyal kiegészüljön.
A gyerek nekivágta a vki nekivág vmit A gyerek nekivágta a A szerkezeti (hely-
labdát az üvegnek. vminek labdát. határozói) hiány
A – Á – T – Hh jelölője a neki
(háromvonzatú ige) igekötő.
János füzete rendes. vmi rendes: A – Á Füzete rendes. Az -e birtokos
(egyvonzatú névszói személyjel utal a
állítmány) birtokos jelzőre.

Összegzésül megállapítható, hogy bármely mondatrész hiánya oka lehet a hiányos

mondatnak. A jelzők közül azonban csak a birtokos jelző tölthet be ilyen szerepet.