4.

Szintaxis (mondattan)
a nyelv(tan) központi kategóriája a mondat, vö.: kompetencia

3.1. Alany ás állítmány

grammatikai, nyelvtani, szintaktikai
elsődleges mondatrészek
másodlagos mondatrészek
Mit csinál? Ki/Mi?

Bandi hegeszt.
The king built churches.
Churches were built by the king.
Repedés keletkezett.
Kormos lebukott ’leleplezték’.

jelentés szerint: aki cselekszik → ágens,

akire/amire a cselekvés irányul (’elszenvedő, eltűrő’) → páciens
jellemzett → téma

logikai alany: akiről mondok valamit

Bachot a kisebbik öcsém játszott.
akiről mondok valamit → téma
amit mondok (közlök, állítok) → réma
aktuális tagolás
topik + komment

grammatikai, nyelvtani, szintaktikai alany: strukturális (szerkezeti) alapon

az alanynak számban egyeznie kell az igével
amivel az ige egyeztetve van (számban)
ami nem visel ragot (testes morfémával / fonetikailag nem kifejezett)

Bandi hegeszt.
Ki mit csinál?
A szomszédéktól a Bandi valami kerítéselemeket hegeszt.
*A szomszédéktól a ki valami kerítéselemeket mit csinál?
az alany szintaktikai funkció, amelyet egy szószerkezet, nevezetesen a névelős
szintagma (determinánscsoport, DP) tölthet be
(a Bandi és a Repedés előtt zéró névelő van)

[Ø Bandi] [hegeszt].
[A szomszédéktól a Bandi] [valami kerítéselemeket hegeszt].

3.2. A mondat kétdimenziós, a beszéd egydimenziós

nemcsak lineáris, hanem „magassága”, szerkezete is van
alá-és fölérendeltség

*Vettem egy táskákat. → az egy névelőt nem lehet (közvetlenül) többes számú főnév
előtt használni
*Vettem egy olcsó táskákat. → az egy névelőt nem lehet többes számú főnév előtt
9
 használni vagy olyan melléknév előtt, amelyet többes számú főnév követ
*Vettem egy olcsó, barna táskákat. → …, vagy akárhány olyan melléknév előtt,
amelyet többes számú főnév követ
*Vettem egy házilag készült táskákat. → nem használható az egy névelő, ha utána
(bármely szavak közbeékelődésével) a következő főnév többes számú
Vettem egy órát meg táskákat. → stratégiát kell váltani
az egy és a táskákat közötti szavak számának és milyenségének, azaz a szósornak a
korlátozása nem megfelelő
az egy névelő nem valamely szóval – a főnévvel – áll kapcsolatban, hanem
„magasabban” helyezkedik el → az egész főnévi (alaptagú) szintagma előtt áll
*[egy] [olcsó táskákat]
az egy névelő nem állhat többes számú fejű főnévi csoport (NP) előtt (amely persze
egyetlen főnévből (N) is állhat)

Vettem egy órát meg táskákat.

Láttam az órát meg a táskákat.
Vettem egy órát meg Ø táskákat (vö.: fr. des sacs, ang. (some) bags).

névelők (2.1.2.) → EGY = egy + Ø

+ (a Bandi és a Repedés előtt zéró névelő van)

Nézz ide! Vettem ezt meg ezeket.

a névmások nem a főneveket helyettesítik, hanem a névelővel együtt az egész névelős
szintagmát (DP-t), amely a névelőből mint alaptagból (fejből) és a főnévi csoportból
mint determinánsból áll (az utóbbi állhat egyetlen főnévből, egyedül a főnévből is)
Vettem [egy órát] meg [Ø táskákat].
Láttam [az órát] meg [a táskákat].
Vettem [egy [órát]] meg [Ø [táskákat]].
Láttam [az [órát]] meg[a [táskákat]].

Vettem [egy [olcsó svájci órát]] meg [Ø [nagy, erős, kétfülű táskákat]].
Láttam [az [olcsó svájci órát]] meg[a [nagy, erős, kétfülű táskákat]].

zárójelezés = ágrajz

Mondat
/ \
Alany Állítmány
/ \
Ige Névelős csoport (DP)
/ \
Névelő Főnévi csoport (NP)
/ \
Melléknév (AP) Főnévi csoport (NP)
/ \
Melléknév (AP) Főnév
| | | | | |
Lea vett egy olcsó barna táskát

10
 a mondattan a mondat szerkezetének kifürkészése és leírása a zárójelezés/ágrajz
technikájának segítségével

3.3. Topik–komment szerkezet

topikpozícióban gyakran a (nyelvtani értelemben vett) alany van, de bármilyen
mondattani szerepű elem lehet
A kisebbik öcsém Bachot játszott.
Bachot a kisebbik öcsém játszott.
Az új evangélikus templomhoz a norvégok adták a pénzt.

topik–komment szerkezetű nyelv: nem csak az alany állhat a mondat elején, az elöl
álló elem gramm. szerepének tisztázásáról a ragozás gondoskodik, pl. a magyar

alany–állítmány szerkezetű nyelv: az alanynak meg kell előznie az igét, pl. az angol
The king built churches.
Churches were built by the king.
Yesterday the general went to Washington. (*… went the general…)

V2 szerkezetű nyelv, pl. a német

Meine Tochter arbeitet im Krankenhaus.
Gestern ging der General nach Berlin.

(egy vagy több topik, hangsúlyos) – (kvantor, főhangsúlyos) – komment

komment: fókusz, kontrasztív értelmezésű (’ez és nem más’), főhangsúlyos –
finit (véges/személyragozott) ige, hangsúlytalanul
(de: + hangsúlykerülő és hangsúlykérő igék) –
(többi bővítmény, kötetlen sorrendben, hangsúlytalanul)

A kisebbik öcsém BACHOT játszott.

Bachot A KISEBBIK ÖCSÉM játszott.
Tegnap Bachot A KISEBBIK ÖCSÉM játszott.
A KISEBBIK ÖCSÉM játszott tegnap Bachot.
A KISEBBIK ÖCSÉM játszott Bachot tegnap.

lehet kiemelt, főhangsúlyos (nyomatékos) maga az ige

Juci IVOTT sört (és ezért ő nem vezethet).

3.4. FÓKUSZOS mondat vs. semleges mondat

János AZ ÚJSÁGOT [’nem mást’] olvasta a konyhában.
János az ”újságot olvasta a konyhában.
JÁNOS [’nem más’] olvasta az újságot a konyhában.
”János olvasta az újságot a konyhában.

’János ’olvasta az ’újságot a ’konyhában. – nincs kiemelt, főhangsúlyos összetevő

Mi történt? Mit láttál?

János AZ ÚJSÁGOT olvasta a konyhában.

Mit olvasott János a konyhában?
MIT olvasott János a konyhában?
11
János MIT olvasott a konyhában?
a kérdő névmás kötelezően a fókuszba kerül:
*Mit János olvasott a konyhában?

fókusz + igekötős ige

JÁNOS ment le a lépcsőn.

az igekötős ige a semleges mondatban:

’János ’le ment a ’lépcsőn.
az ige hangsúlytalan, „csüggő”/enklitikus helyzetben
ez tükröződik a helyesírásban: lement

igekötő → igemódosító
más igemódosítók:
János bement a szobába. JÁNOS ment be a szobába.
János a szobába ment. JÁNOS ment a szobába.

János sört ivott. JÁNOS ivott sört.

János SÖRT ivott.

mondattagadás
JÁNOS nem látta Marit. ’János ’nem látta ’Marit.
FÓKUSZ + nem + finit ige ’nem + finit ige hangsúlytalanul

JÁNOS nem ment be a szobába. ’János’nem ment be a ’szobába.

FÓKUSZ + nem + finit ige + igekötő ’nem + finit ige hangsúlytalanul + igekötő

János nem bement a szobába (hanem kiment a szobából).

majd (majd’) ’majdnem, jóformán’: igekötő hangsúlytalan – ige hangsúlyos

vö. fentebb: igekötő hangsúlyos – ige hangsúlytalan

’Majd el’hányta magát.

(Úgy hízelgett, hogy) ’majd beléjük ’bújt.

majd (≠ majd’, majdnem) ’ezután, hamarosan’:

(Böfögött,) majd ’elhányta magát.

majd (majd’) ’majdnem, jóformán’ + nem igekötős ige:

(Olyan ideges volt, hogy) *’majd ’ordított.

(Olyan ideges volt, hogy) ’majdnem ’ordított.
(Olyan ideges volt, hogy) ’majd fel’ordított.

12
4. Igekötő és igeszemlélet (aspektus)
az igei cselekvés lezajlott, befejezett egész → befejezett/perfektív aspektus
az igei cselekvés éppen zajlik → folyamatos/imperfektív (progresszív) aspektus

We dismentled the tent when Leo arrived.

We were dismentling the tent when Leo arrived.

Lebontottuk a sátrat, amikor Leó megérkezett.

Bontottuk le a sátrat, amikor Leó megérkezett.

(Past) Continuous Tense vs. szórend

a magyarban az igekötő helyének aspektusjelző grammatikai jelentése van

ige + igekötő: valamely más szabály miatt

Csaba a REPTÉRRŐL hívott fel (nem otthonról).
HONNAN hívott fel Csaba?
Nem hívott fel.
Hívj fel! (Felhívj ám!)

fölmászik, lemegy, átküld, behív, kiszalad, szétszór

Hová mászol? – Föl.
irányt, helyet fejez ki, határozói (adverbiális) értéke van

Sanyi átnézte az igazgató iratait.

*Hová nézte Sanyi az igazgató iratait? – Át.
csak befejezettség: belázasodik, kitör (a háború), lefagy (a számítógép)

átnéz a szomszédba vs. átnézi az iratokat

(átnéz a szomszédba – Hová néz? / * Hová néz?)
lekiabál (föntről) vs. lekiabál vkit ’túlharsogva elhallgattat’

meg-: csak perfektivál, nincs irányjelentés

ha a lekiabál igekötője (csak) perfektív jelentést hordoz, akkor csakis tárgyas lehet az
ige:
A gyerekek kiabáltak a játszótéren. – tárgyatlan
A gyerekek disznóságokat kiabáltak. – tárgyas
A kapitány lekiabált a gépházba. – tárgyatlan
A kapitány lekiabálta az adatokat a gépházba. – tárgyas
Az utasok lekiabálták a kalauzt.
A kalauz megpróbálta nyugtatni az utasokat, de lekiabálták [őt].
A mester levonul vidékre és alkot (*megalkot).
Sári esténként a szobájában rajzol (*lerajzol).

Hazamegyek és megfőzök.
Az uram kiment és fölszántott.
Majd a Marika beáztat.

13
ha beszélők számára a cselekvés tárgya nyilvánvaló, és elvégzése maradéktalan, akkor
alkalomszerűen más igék is:
Te menj előre, én addig leoltok és bezárok.
Gyuszi majd lefertőtlenít (értsd: az egész rendelőt).

jóllehet triviális a tárgy, benne foglaltatik a cselekvésben, és a cselekvés

maradéktalanul elvégzett:
*Annyira meleg van, hogy én kigombolok.
*Bemegyünk a könyvtárba és elolvasunk.

amíg nincs magyarázat, addig csak az lehet a megoldás, hogy valamelyik esetet
szabályosnak, a másikat kivételnek tekintjük

– Mit csináltál, amikor a vámos rád szólt?

amikor ’azután, hogy’
– Kibontottam a csomagot. (I opened…)
amikor ’miközben’
– Bontottam ki a csomagot. (I was opening…)

irányt, helyet kifejező, határozói (adverbiális) értékű igekötővel is:

Másztam föl (hová/hol?), amikor megcsúsztam.

Bontottam kifele (kifelé) a csomagot, amikor…

Másztam fölfele (fölfelé), amikor…

meg-: csak perfektivál, nincs irányjelentés –/→ nem vehet részt folyamatos
szerkezetben:
*Írtam meg a leckémet, amikor kifogyott a tollam.
Írtam a leckémet, amikor kifogyott a tollam.
DE:
Érkeznek meg a vendégek és nincs senki a portán!
fesztelen (szlenges) stílusban:
Mindenki nyaggat, én meg bolondulok szépen megfele.
Vö.: Mindenki nyaggat, én meg szépen megbolondulok.

Vö. – DE – *

14
5. A szó fogalma(i)
В школе № 9 отсутствует четыре ученика, а в школе № 4 – девять учеников.
Hány szóból áll a fentebbi mondat?
14 szóból – 11 szóból – 11 szóból  9 szóból – 8 szóból
14 (írásbeli) szövegszópéldányból
11 szövegszótípusból
11 fonetikai szóból – (а) в шкóле)
9 (grammatikai) szóalak, másként: morfoszintaktikai szó слов
9 és девять  egy szóalak írásbeli változatai
школе  2 szóalak: homonim flexió (e. sz. részeshat./elölj. eset)
8 lexikai szó, azaz lexéma
9 és девять  egy lexéma írásbeli változatai

Az (írásbeli) szövegszó: a szöveg minimális része, amely két szóköz között áll (központozási
jelek nélkül).
ученика,  ученика
de nem: и т.д.  и т.д, stb. → stb
ученика,  ученика + ученика  ученика = szövegszó mint típus

a központozási jelek és a helyesírás által adódó (további) problémák:

egyoldalas, egy műszakos, legfeljebb egy oldalas
gépjárművezető, gépjármű-vezetői (AkH.11, 1984), gépjárművezetői (AkH.12, 2015)
információkinyerés és -visszakeresés
házi feladat, házifeladat-megoldás
idegen nyelv, idegennyelv-oktatás
Pólya et al. MSZNY 2014: A nyelvi kategória modell elemző reliabilitása  nyelvikategória-
modell?, nyelvikategóriamodell-elemző?
≠ helyesírási szó, mert a szövegszó lehet nem (mai) helyesírás szerinti is

A (grammatikai) szóalak (morfoszintaktikai szó): a (lexikai) szó használata a mondatban.

Я вижу (мяч) ученика.
sokat látott (ember)

A lexéma (lexikai szó): az egymással kölcsönösen összefüggő és kapcsolatban levő formái és

jelentései (azaz szóalakok) együttesének tekintett szótári egység]; a szó mint a nyelv
szókincsének strukturális eleme.
a lexéma a szótárban az egyik szóalakjával van reprezentálva (→ szótári címszó)

A frazeologizmusok/idiómák nem kompozicionálisak.

A képzett szavak azon tulajdonságát, hogy valami olyat fejeznek ki, ami nincs benne a részek
jelentésében a jelentés frazeologikusságának/idiomatikusságának nevezik (Белошапкова
1997: 294).
Vö.: potenciális szó, amely kompozicionális
lexéma/lexikalizáció  potenciális/kompozicionális szóalkotás
kékség 1.  sárgaság 1., 2. ’betegség neve’
szíves 1. ’van szíve’, 2. ’van szíve’ (átv) = ’szívélyes, barátságos’
felmegy 1.  felnéz 1., 2. ’nagyra tart’
legózik, internetezik, málnázik… ’vmit csinál azzal, amit a szótő jelöl’ + ’…’

15
A nem képzett (egymorfémás) szó frazeologikussága/idiomatikussága
szemantikai és más jellegű frazeologikusság/idiomatikusság → idioszinkratikus jelleg →
szótárba való
vajat ken a kenyérre  vajjal keni a kenyeret
vizet önt a virágra  *vízzel önti a virágot
*csokimázat fed a tortára  csokimázzal fedi a tortát

megajándékozza Marit a sörrel  *sört megajándékoz Marinak

*ajándékozza Marit a sörrel  sört ajándékoz Marinak

ha a frazeologikusságtól eltekintünk, egyes lexémák lehetnek összetettek, tartalmazhatnak

kisebb lexémákat (lexémák grammatikai alakjait)
szöget üt a fejébe, falra hányt borsó
hidegkonyha, mákos tészta
nem a lexéma a legkisebb jelentéses egység, hanem a morféma
egy szabad (tő)morféma (a szükséges szóalakképző toldalékokkal együtt) lehet szó(alak) is,
de a kötött morfémák (toldalékok, kötött tövek) nem

Szó: egyrészt a minimális szabad forma

a szabad forma a nyelvnek az az eleme, amely – pl. kérdésre adott válaszként – önálló
megnyilatkozást alkothat
a minimális szabad forma az a szabad forma, amely nem tartalmaz egy másik szabad
formát

másrészt azok a nyelvi elemek, amelyeket az így meghatározott minimális szabad formák
választhatnak el más (minimális) szabad formáktól

vannak ugyanis olyan szavaink, amelyek önálló megnyilatkozásként (egészen szélsőséges

esetektől eltekintve) sohasem jelenhetnek meg
például a névelők vagy a kötőszók: a/az; noha, hogy, mint, mert stb.

Anna az orvos.
Anna(+Ø), orvos(+Ø) – minimális szabad formák, ezért szavak
az – nem azért bizonyul szónak, mert két szabad formát választ el, hanem azért, mert
mind eléje, mind mögéje el lehet helyezni egy vagy több újabb minimális szabad
formát, pl. Anna volt az orvos; Anna az ügyes orvos

okosabb orvos
ha a középfok -(a)bb jelét szeretnénk szónak minősíteni, mondván, hogy két szabad
forma közé helyeztük el (vö.: okos orvos), akkor megoldhatatlan helyzetbe kerülünk,
hiszen az okos és az -abb közé nem tudunk szabad formát elhelyezni
ezért tehát az -(a)bb nem szó, de az az névelő igen, jóllehet mindkettő kötött forma,
mert egyik sem állhat önálló megnyilatkozásként

16