kijelentő mód – der Indikativ, feltételes mód – der Konjuktiv ,felszólító mód – der Imperativ,

Passiv – Präsens, Präterium (Szenvedő szerkezet jelen idő, elbeszélő

múlt)

A szenvedő mondat alanya nem végzi, hanem csak elszenvedi a cselekvést. A mai
magyar nyelvben alig használnak szenvedő szerkezetet. A német nyelv szenvedő
szerkezetet akkor használ, ha:

• lényegtelen, ki végzi a cselekvést:

Dieses Haus wird jetzt renoviert

• ismeretlen a cselekvő:
Dieses Buch wurde schon verkauft.

• a mondat tárgya jelentésében fontosabb, mint az alany

Der Schüler wird ausgezeichnet.

A szenvedő szerkezet nyelvi eszköz, amely segítségével:

• a cselekvést folyamatként mutathatjuk be (Vorgangspassiv)

Ich schreibe ein Buch. (cselekvés)
Das Buch wird geschrieben. (folyamat)

• a cselekvés eredményeképpen létrejött állapotot is bemutathatjuk (Zustandspassiv)

Man verkauft das Auto. (cselekvés)
Das Auto ist vekauft. (állapot)

• A szenvedő igealakokat mindig a „werden” segédige megfelelő alakja segítségével

képezzük Vorgangspassiv képzésekor.

• Csak tárgyas igéből képezhető.

• Megváltozik a mondat szerkezete. A tárgy kerül a mondat elejére alanyesetben.

z.B.: Man liest das Buch. (Aktiv)
Das Buch wird gelesen. (Passiv)
werden + Partizip Perfekt
z.B.: werden gemacht

• Akkor használjuk, ha a mondatnak nincs alanya, vagy lényegtelen az alany személye.

z.B.: Itt egy iskolát építenek. (Ki? Nem fontos.)
Ha mégis van alany: von + Dativval kerül a mondatba.

A Zustandspassiv a cselekvés eredményeképpen létrejött állapotváltozást, létezést jelöli.

Ezért használjuk a sein segédigét a főige múlt idejű melléknévi igeneves alakjával, amely
az összetett állítmány része.

Történés (Vorgang)
Gestern wurde das Auto verkauft.

Állapot (Zustand)
Als wir zum Händler kamen, war das Auto schon verkauft.
A cselekvő személy (tehát a cselekvő mondat alanya) a Zustandspassivban nem szerepel.

Igék, amelyekkel nem képezhető szenvedő szerkezet:

Nincs szenvedő alakjuk, a

- haben, sein, werden időbeli segédigéknek, mivel létezést, állapotot fejeznek ki:
Das Wetter ist schön.

- a személytelen igéknek, mivel történést, állapotot fejeznek ki:

Es schneit.

- néhány történést kifejező igének (pl. schmerzen, glänzen, schimmern, brausen,

stb.): Der Schnee glänzte in der Sonne.

- a visszaható igéknek és a visszaható névmással álló igéknek:

Sie freut sich auf den Urlaub.
Er wäscht sich die Hände.

- az olyan igéknek, mint a hören, sehen, heißen, helfen, ha a tárgy egyidejűleg a

cselekvés alanya is:
Ich höre sie singen.
De: Ich höre sie. – Sie wird gehört.
A folyamatot kifejező német szenvedő szerkezet (Das Handlungspassiv)

Kijelentő mód, jelen idő:

Adott egy cselekvő igeszemléletű (aktív) mondat:

aktív: Man schreibt den Brief. (Levelet írnak.)

Ebben a mondatban a man az alany, a schreibt az ige, a den Brief pedig a tárgy.
A cselekvő mondatot úgy alakítjuk át szenvedő mondattá, hogy a cselekvő
mondat tárgya (itt: den Brief) lesz a szenvedő mondat alanya, az ige werden +
Partizip Perfekt alakba kerül:

passzív: Der Brief wird geschrieben. (A levél „írva van” / A levél íratik / Levelet
írnak.)

A cselekvő mondat alanya itt a man. Mivel a man eleve azt fejezi ki, hogy nem
lényeges a cselekvés végrehajtója, a szenvedő mondatból a man teljesen el is
marad. Éppen ebben áll a német szenvedő szerkezet lényege, hogy a cselekvés
végrehajtóját nem tartjuk fontosnak, ezért általában ki is marad belőle. Ha nem
man a cselekvő mondat alanya, hanem valami más, akkor a szenvedő
mondatban von (ritkábban durch, lásd lejjebb) elöljárószós szerkezettel
megnevezhetjük:

aktív: Ich schreibe den Brief. – Die Sekretärin schreibt den Brief.
passzív: Der Brief wird von mir geschrieben. – Der Brief wird von der
Sekretärin geschrieben.

Múlt időben (Präteritum):

aktív: Man schrieb den Brief. (Levelet írtak.)
passzív: Der Brief wurde geschrieben. (A levél „írva volt” / A levél (meg)íratott /
Levelet írtak.)

Tehát a werden igét abban az igeidőben ragozzuk, amiben a párhuzamos

cselekvő mondat igéje áll.

Perfekt múlt idő: szenvedő szerkezetben a werden igét ragozzuk Perfektben,

de a ge- előtag ilyenkor elmarad a geworden elől, csak worden lesz. Mint tudjuk,
a werden ige a Perfekt alakját a sein igével képzi! (werden – wurde – ist
geworden).

aktív: Man hat den Brief geschrieben.

passzív: Der Brief ist geschrieben worden.
A werden eredeti, nem szenvedő jelentésében worden helyett természetesen geworden áll: Er ist
Lehrer geworden – „Tanár lett.” Támpontot adhat, hogy a geworden előtt nincs másik ige Partizip
Perfekt alakja, ezért ez nem is lehet szenvedő szerkezet. Hiszen szenvedő szerkezetben a werden
mellett egy másik ige Partizip Perfektje is áll!

A Perfekthez hasonlóan képezzük a Plusquamperfektet is:

aktív: Man hatte den Brief geschrieben.

passzív: Der Brief war geschrieben worden.
Pl. Nachdem der Brief geschrieben worden war, wurde er gesendet.

A fentiek alapján könnyen képezhető feltételes módú (Konjunktiv II) német

szenvedő szerkezet is: a werden igét kell feltételes jelen ill. feltételes múlt
alakban ragozni:

aktív: Man schriebe den Brief. (Levelet írnának.)

passzív: Der Brief würde geschrieben. (A levél „írva lenne” / A levél
(meg)íratna / Levelet írnának.)

aktív: Man hätte den Brief geschrieben. (Levelet írtak volna.)

passzív: Der Brief wäre geschrieben worden. (A levél „meg lett volna írva” / A
levél megíratott volna / Levelet írtak volna.)

További példák:

Man grüßt mich – Ich werde gegrüßt (Üdvözölnek engem – „Üdvözölve

vagyok”.)
Man grüßte mich – Ich wurde gegrüßt.
Man hat mich gegrüßt – Ich bin gegrüßt worden.

Főnévi igenév és jövő idő

A főnévi igenévnek is van szenvedő alakja:

aktív: schreiben (írni), grüßen (üdvözölni), lesen (olvasni)

passzív: geschrieben werden („megírva lenni”), gegrüßt werden („üdvözölve
lenni”), gelesen werden („olvasva lenni”)

Ezt az alakot pl. zu + Infinitiv szerkezetekben használjuk:

aktív: Ich freue mich, dass man mich grüßt – Örülök, hogy üdvözölnek engem.
passzív: Ich freue mich, gegrüßt zu werden – Örülök, hogy üdvözölnek engem
(„üdvözölve vagyok”).

A jövő idő szenvedő alakjának képzéséhez is a főnévi igenév szenvedő alakját

használjuk. Míg cselekvő alakban a werden mellett a „sima” (cselekvő alakú)
főnévi igenén áll (pl. Ich werde das Buch lesen), addig a szenvedő alakban a
werden mellett a szenvedő alakú főnévi igenév áll (pl. Das Buch wird gelesen
werden).

aktív: Man wird den Brief schreiben. (Levelet fognak írni.)

passzív: Der Brief wird geschrieben werden. (A levél „megírva lesz”.)
A főnévi igenévnek múlt idejű szenvedő alakja is van, amit úgy képzünk, hogy a főige Partizip
Perfektje mellé a worden sein kerül, pl. geschrieben worden sein. Ezt szó szerint magyarra fordítani
nem igazán lehet, nagyon régies, magyartalan lenne: „megírva volt lenni”. Ezt az alakot használhatjuk
pl. zu + Infinitiv szerkezetekben előidejűség kifejezésére pl. Ich freue mich, gegrüßt worden zu sein –
Örülök, hogy üdvözöltek engem. (Bővebben: Mellékmondatok rövidítése igenevekkel.) A fentiek alapján
értelemszerűen a Futur II úgy képzi a szenvedő alakját, hogy a werden ragozott alakja mellé a főige
múlt idejű szenvedő főnévi igenév alakja kerül: Ich werde natürlich gegrüßt worden sein. A Futur II
használatáról itt lehet olvasni.

Az előzőek alapján a Konjunktiv I. (függő beszéd kifejezésére) szenvedő alakja sem jelenthet már
gondot: er werde gegrüßst (jelen); er werde gegrüßt werden (jövő); er werde gegrüßt worden sein
(Futur II).

És ha nem tárgyas az ige?

A német nyelv sajátossága, hogy nem csak tárgyas igékből képezhető

szenvedő szerkezet. Míg sok más nyelvnél kikötés, hogy legyen tárgy a
cselekvő mondatban, amiből a szenvedő mondat alanya lesz, a németben szinte
bármilyen igéből (kevés kivételtől eltekintve) képezhető szenvedő szerkezet.
Ilyenkor, nem lévén tárgya a cselekvő mondatnak, nem lehet a cselekvő mondat
tárgyából a szenvedő mondat alanya, hanem helyette vagy es névmás lesz a
szenvedő mondat alanya, vagy az alany teljesen el is marad:

Man heizt – fűtenek.

Es wird geheizt – „fűtve van”, fűtenek.

Man schläft im Bett – Ágyban alszik az ember / Ágyban alszunk / Ágyban

alszanak.
Es wird im Bett geschlafen.
Im Bett wird geschlafen. „Ágyban van aludva”.
Valójában az es névmásnak itt csak helykitöltő szerepe van: bármilyen német mondat kezdődhet es
névmással, ha nem akarunk vagy nem tudunk semmit kiemelni a mondat elejére, nem csak szenvedő
mondatokban, vö: Ein Mann kommt dort → Es kommt ein Mann dort (Jön ott egy férfi). Az es névmás
funkcióiról itt olvashatunk.
Az angollal ellentétben a németben nem lehet a részeshatározóból a szenvedő mondatban alanyt
„csinálni”. Persze kiemelhetjük akár a szenvedő mondat elejére a részeshatározót, de az részes
esetben is marad. (Bár létezik az „angoloshoz” hasonló megoldás a németben, amit Adressatenpassiv-
nak neveznek, ezzel most nem foglalkozom.)

They give the child an apple. Man gibt dem Kind einen Apfel. (A gyereknek almát adnak.)
The child is given an apple. Dem Kind wird ein Apfel gegeben.

Módbeli segédigék! Bonyolultnak tűnik?

 Módbeli segédigés mondatok is állhatnak passzívban. A szerkezet elsőre

bonyolultnak tűnik, de valójában csak az a lényege, hogy míg aktívban az aktív
(„sima”) főnévi igenév alakja áll a módbeli segédige mellett (pl. Ich muss
gehen), addig passzívban a főnévi igenév passzív alakja (lásd feljebb) kerül a
módbeli segédige mellé (pl. Der Brief muss geschrieben werden):

Ich kann das Buch lesen.

Das Buch kann gelesen werden.

Ennek Präteritum alakjával sincs különösebb gond:

Ich konnte das Buch lesen.

Das Buch konnte gelesen werden.
Lényegében az angolban is és sok más nyelvben is hasonló történik módbeli segédige mellett
szenvedő alakban (tehát szenvedő alakú főnévi igenév áll cselekvő helyett): I can read the book; posso
leggere il libro; je peux lire le livre (cselekvő alakú főnévi igenév a módbeli segédige után); The book
can be read; il libro può esser letto; le livre peut être lit (szenvedő alakú főnévi igenév a  módbeli
segédige után).

Perfekt alakban viszont tudni kell, hogy módbeli segédige Partizip Perfekt-je
helyett Infinitiv (főnévi igenév) áll, ha másik ige is van a mondatban, nem csak
szenvedő, hanem „sima” cselekvő mondatokban is (erről az ún. helyettesítő
főnévi igenévről itt írtam):

Ich habe gemusst.

DE! Ich habe lesen müssen. (Olvasnom kellett.)

Éppen ezért a szenvedő szerkezetben is főnévi igenév alakban fog állni a

módbeli segédige, Partizip Perfekt alak helyett:
Das Buch hat gelesen werden müssen. (El kellett olvasni a könyvet, a könyvnek
„el kellett olvasva lenni”.)

Ha ezt a bonyolultnak tűnő mondatot összehasonlítjuk az Ich habe lesen

müssen mondattal, megállapíthatjuk, hogy csak az a különbség, hogy a lesen
helyett gelesen werden áll, azaz a cselekvő alakú főnévi igenév helyett
szenvedő alakú főnévi igenév áll!
Mivel a módbeli segédigék Perfekt múlt idejű alakját mindig a haben-nel
képezzük, szenvedő alakban nem a sein szerepel itt (mint a worden mellett),
hanem a haben!

Módbeli segédige + szenvedő szerkezet + KATI szórend! Ez már szenvedés!

Mellékmondati (KATI) szórendben a módbeli segédigés összetett múlt idős

(haben-es) és módbeli segédigés jövő idős szerkezet is okoz némi bonyodalmat
cselekvő alakban is, ami a nyelvtanulók bánatára szenvedő alakban is előjön. A
ragozott ige (ami ilyenkor csak a haben vagy a werden lehet) nem a mondat
legvégén áll, hanem a két Infinitiv előtt:

cselekvő alakban: Er sagte, dass man den Brief hat schreiben müssen. (Azt
mondta, meg kellett írni a levelet.)
szenvedő alakban: Er sagte, dass der Brief hat geschrieben werden müssen.

cselekvő alakban: Er sagte, dass man den Brief wird schreiben müssen. (Azt
mondta, meg kell majd írni a levelet.)
szenvedő alakban: Er sagte, dass der Brief wird geschrieben werden
müssen.

Erről, és a KATI szórend viszontagságairól itt írok bővebben.

VON + Dativ vagy DURCH + Akkusativ?

A cselekvés végrehajtójának megnevezése a passzív mondatokban: A

cselekvés végrehajtóját, elvégzőjét von-nal fejezzük ki. Ha nem végrehajtóról,
elvégzőről, hanem a cselekvés okozójáról, eszközéről van szó, akkor durch
vagy mit elöljárószót használunk:

Das Fenster wurde durch den Wind geöffnet – Az ablakot a szél kinyitotta. „Az
ablak kinyittatott a szél által”.