kjr m

rl I t l l

biológiából
á f t d i i s z i l i — s z ó b e l i

r f i > •» «■**} ^ T ’iJAíjk- * pn*} v^p

. ti ja > 4 ^ U tM 8 f c 3 f Í E ‘
m? ■- 1 -^WíA’- ww I f e £T ú
f •H ^ B i l
4 ”f ^ W * '"T " vilr.íWi •w .« .-.^ 5 l M h ’"’T T » . f e li
n Áffitpv MXtíH 1W’* ,
8S&S
-.1 >ÚÍ?‘ . SjSí%
I S
•Min* •
»••••>-*'4'5'CL-vJs?.««*?• sasra
-

- A í— n-**??
' T-ÍI '* fi Bt
130 tétel
biológiából
©m@Bt színit -széb eíi

a Szerzők:
Juhász Katalin, Vargáné Lengyel Adrién

■ Lektor:
Gál Viktória

a Illusztrációk:
Falcione Sarolta

• Képek:
Nemzetközi képügynökségek

Első kiadás, változatlan utánnyomás

Kiadói kód: MX-222
Kerettanterv: 17/2004 (V.20.) OM rend.
Szerkesztők: Dr. Mező Tamás, Szabóné Mihály Hajnalka
Tömeg: 415 g
Terjedelem: 248 oldal (22,17 ív)

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített,

illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli
engedélye nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmilyen
formában nem sokszorosítható.

ISBN 978 963 261 053 5

© Copyright Maxim Kiadó, Szeged

 Kötetünket elsősorban az emelt szintű biológia érettségi vizsgára készülő diákok­
nak és a vizsgára felkészítő tanároknak ajánljuk. Ezzel a hiánypótló tételgyűjtemény-
nyel szeretnénk több példát mutatni arra, hogy milyen típusú és felépítésű feladatokkal
talákozhatnak a vizsgázók a megmérettetésen. A szóbeli vizsgán 30 perces felkészülési
idő után 20 percben lehet az altételeket kifejteni. A felelet „A” és „B” altételei különböző
témakökrere vonatkoznak. A kifejtés sorrendjét a vizsgázó dönti el, és gondolatmenetét
önállóan fejti ki.
Az „A” tételeket úgy állítottuk össze, hogy lefedjék a követelményrendszerben fog­
lalt tartalmakat. Ezek az úgynevezett „kifejtős” tételek, melyekből 70 darab került be
a kötetbe. Sorrendjük követi az említett követelményrendszert. Az összeállított tételek
teljes mértékben megfelelnek az alábbi elvárásoknak.
„A” altétel: A közzétett témakörök egyikéhez kapcsolódó tétel kifejtése irányító
kérdések alapján.
A kérdések után megadtuk a lehetséges válaszokat és a válaszokra adható pontszá­
mokat is. Természetesen nem egy-egy szavas választ írtunk, hanem egy kicsit bővebb
magyarázatot is adtunk, abból a meggondolásból, hogy a kötet tanulásra, ismeretszerzés­
re is alkalmas legyen, hiszen az emelt szintű szóbeli vizsgán a témában való jártasságról
és az olvasottságról is tanúbizonyságot kell tennie a jelölteknek.
Akönyv második felében 60 darab „B” tétel található. A „B” tételek célja a megszer­
zett tudás használatának tesztelése. Összeállításuknál a következő elvárásokat vettük
figyelembe.
„B” altétel: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísér­
let elemzése, értékelése irányító kérdések alapján.
Mivel ezek a tételek is a kiadott követelményrendszerre épülnek, úgy állítottuk ösz-
sze a feladatokat, hogy minden témakör érintve legyen, és a leggyakoribb problémák
biztosan helyet kapjanak a kötetben. Helyenként a válaszokban félkövérrel kiemeltük
a kulcsfontosságú - pontot érő - fogalmakat, melyek segítséget nyújthatnak a lényeg
kiemelésében, illetve a felkészülésben.
Az értékelésben az altételekre 20-20 pontot adtunk, amelyhez a ténylegesyvizsgán
még maximálisan 5-5 pont adható a kifejtés és az előadás m ádjára^^É j
„A szóbeli vizsga célja, hogy a felsőoktatásban (is) szüBséges készségek, képessé­
gek meglétét bizonyítsa, önálló ismeretszerzésre és feldolgozásra serkentsen, elősegítse
a lényegretörő, pontos fogalmazást. Cél, hogy ejl^|lv% a fölösleges ismétlődést ne az
írásbelin már bizonyított lexikális tudásáról, toíÉpSfejezőkészségéről, problémaérzé-
kenységéről, olvasottságáról tegyen bizonysá|o® f l
Reméljük, hogy könyvünk sokat segít a felkészülésbén, valamint további tanujfsra,
'stneretszerzésre buzdít, hiszen a biológia koffinft egyik legdinamikusabban fejlődi ter­
mészettudománya, amely még sok megválaszolatlaifkérdést tailbgat.™
A szerzők

a
 ktfégiéból üjjiji

1. tétel: Az élet jellemzői, szerveződési szintek

tMililriMi
1. Mikor tekinthetünk egy anyagi rendszert élőlénynek?
2. Melyek a Gánti Tibor által megfogalmazott abszolút életkritériumok?
3. Soroljon fel potenciális életkritériumokat (legalább négyet)!
4. Mi az egyed biológiai értelemben, melyek a legfontosabb jellemzői?
5. Sorolja fel és definiálja az egyed alatti szerveződési szinteket!
6. Melyek az egyed feletti szerveződés szintjei, és hogyan határozhatók meg?

Értékelés

1. Akkor nevezünk egy rendszert élőlénynek, ha önszerveződő belső folyamatai az

öröklött információk által megszabott rendben mennek, és csoportja rendelkezik az
evolúció képességével. 2 pont
2. A Gánti-féle abszolút életkritériumok: az élőlény folytasson anyagcserét, legyen elha­
tárolt egység, legyen stabil rendszer, legyen információhordozó alrendszere. 2 pont
3. Potenciális életkritériumok: az élőlény növekedjen, szaporodjon, rendelkezzen az
öröklődő változás képességével, ne legyen halhatatlan, szabályozott folyamatai le­
gyenek. 2 pont
4. Az egyed/individum a biológiai szerveződés egysége. Környezetétől jól elhatárolha­
tó, az élővilág felépítési és működési alapja^Kfe 2 pont
5. Az egyed alatti szerveződési szintek:
♦ biogén elemek: a sejtek felépítésében és anyagcsere-folyamataiban részt vevő ké­
miai elemek
♦ molekuláris szint: a sejteket felépítő bioszervetlen és szerves molekulák, makro­
molekulák
♦ sejtalkotók szintje: makromolekulákból létrejött, elhatárolt reakcióterek (általá­
ban)
sejt szint (lehet egyed!): a biológiai szerveződés legkisebb önálló alaki, működési
és szerveződési egysége, mely önálló életjelenségeket mutat
♦ szövet: közös eredetű, hasonló alakú és azonos működésű sejtek fejlődéstörténe-
tileg kialakult rendszere, ahol a működésmegosztás végleges
♦ szerv: döntően egy fő feladat ellátására, különböző szövetekből szerveződött ana­
tómiai egység
♦ szervrendszer: egy fő feladat ellátására összerendeződött szervegyüttes 7 pont
5. Az egyed feletti szerveződés szintjei:
♦ populáció: egy fajba tartozó egyedek olyan közössége, melyek térben és időben
egyszerre fordulnak elő, ezért tagjaik között a szaporodás lehetősége ténylegesen
fennáll 1 Pon*
 fc társulás (biocönózis): olyan növényi, állati, gomba- és egyéb populációk közössé­
ge, melyek azért fordulnak elő egy helyen, mert alkalmazkodtak az adott élőhely
v környezeti tényezőihez 1 pont
biom: a társulások zonálisan elhelyezkedő, egész kontinensre kiterjedő sora 1 pont
ti bioszféra: a Föld szféráinak (atmoszféra, litoszféra, hidroszféra) olyan összes­
sége, melyben élet van, vagy valaha volt - a legmagasabb ökológiai rendszer
2 pont

2. tétéi: fájdalomcsillapítás jéggel?

mwtfdütm
1. Jellemezze a diffúzió és az ozmózis folyamatát!
2. Mi befolyásolja a diffúzió sebességét?
3. Mutassa be a jelenségeket növényi példákon keresztül, és az ember szervezetében
végbemenő élettani folyamatok ismertetésével! (Három-három példa megemlítése
Pf szükséges!)
4. Válaszában fogalmazza meg röviden, mit jelentenek az alábbi fogalmak: ozmózis­
nyomás, turgomyomás, izotóniás közeg, hipotóniás közeg, hemolízis, fiziológiás
F'r sóoldat!
5. Magyarázza meg, hogy miért lehet csillapítani a fájdalmat a sérült terület hűtésé-
I6. vMiért
el- hashajtó hatásúak a vastagbél falán rosszul felszívódó szulfátsók?
Kiékelés
A diffúzió az anyagi részecskék mozgása, mely a halmazban/rendszerben a külön­
böző részecskék egyenletes eloszlását eredményezi. (Koncentrációkülönbségek ha­
tására kialakuló spontán módon végbemenő részecskemozgás.) A folyamat energia-
IMkségletét a részecskék hőmozgása fedezi. 2 pont
Ha a részecske polaritása megengedi, és a mérete sem túl nagy, akkor a koncentráció­
gradiensnek megfelelően áramlik az adott részecske a sejtmembránon keresztül.
1 pont
Az ozmózis „nehezített” diffúzió, hiszen a koncentrációkülönbség csökkentésére
irányuló folyamat egy szemipermeábilis hártyán keresztül valósul meg. Az oldott
részecskék polaritásuk vagy méretük miatt nem képesek a koncentrációgradiensnek
megfelelően áramlani, ezért a koncentrációkülönbség csökkenése az oldószer (víz)
^áramlásával valósul meg. 2 pont
 É L > M > U Já> £)éi '- a j j i s i l i 3 iá lrJÍ - ;=£á£JiiájJ

2. A részecskék mozgásának sebessége függ a hőmérséklettől, a diffundáló részecskék

méretétől és a közeg sűrűségétől. 1 pont
3. A talajoldat ionjai a sejtfalon keresztül diffúzióval jutnak a sejthártyához, hogy az
aktív transzport révén bekerüljenek a sejtbe.
A háncsrészben is meghatározó a diffúzió a szerves molekulák más növényi részek­
be juttatásában.
A gyökérszőrök és a talaj oldat eltérő koncentrációja eredményezi a gyökér vízfel­
vételét. A növény csak akkor képes a vízfelvételre, ha ozmózisnyomása nagyobb a
turgomyomásnál. Ez akkor jön létre ha a sejtnedv koncentrációja nagyobb a talajol-
3 pont m
A vese kanyarulatos csatornáiban mind az obiigát (proximális tubulusban), mind a p
fakultatív (disztális tubulusban) vízvisszaszívás ozmózison, a víz passzív transzport- *
ján alapul.
A diffúzió folyamata biztosítja az oxigén áramlását sejtről sejtre, és a szén-dioxid-
molekula leadását a tüdőt bélelő egyrétegű laphámon keresztül.
Diffúzió az alapja a sejtek ingerületi folyamatainak, hiszen a bekövetkező potenci­
álváltozás az ioncsatomák megnyílásának eredménye. A folyamatban először a Na+-
csatomák nyílnak meg, ekkor a Na+-ionok a koncentrációgradiensnek megfelelően
az intracelluláris térbe áramlanak, majd a K+-csatomák nyílnak ki, amit az utóbbi
ionok extracelluláris térbe való áramlása követ. Diffúzió az alapja a kiválasztásnak
-, és több más életfolyamatnak is. . 3 pont íl
4. Azt a nyomást, amely az oldószer beáramlását kompenzálja, ozmózisnyomásnak ne­
vezzük. Az ozmózisnyomás adott hőmérsékleten arányos az oldat koncentrációjával.
| (Ez csak a híg oldatokra igaz megállapításul^^ 2 pont
A növényi sejtfal merev, ezért ha a sejtekbe az ozmózis folyamatában több víz kerül,
a térfogata növekszik, és a növekvő sejttérfogat a sejtfalra nyomást gyakorol. Ezt a
nyomást nevezzük turgomyomásnak. Ez a feszesség ad tartást, pl. a mocsári növé­
nyeknek, amelyek kevés szilárdító szövettel rendelkeznek. 1 pont
A közeg izotóniás, amennyiben a sejt ozmotikus koncentrációjával megegyező; hi­
pertóniás, ha nagyobb a koncentrációja; és ha a közeg kisebb ozmotikus koncentrá­
ciójú, akkor hipotóniás környezetről beszélünk. 1 pont
Az állatok és az ember folyadéktereinek és sejtjeinek ozmotikus viszonyai a
homeosztázis fontos tényezője. Az emberi szervezet vérében például 154 mm°-
dm
koncentrációjú sóoldatnak megfelelő az ozmotikus koncentráció. Ezért nevezik az
ilyen összetételű oldatot fiziológiás (élettani) sóoldatnak. Ha a vörösvértestek hipotó­
niás közegbe kerülnek, a víz beáramlása miatt megduzzadnak, majd szétpukkadnak.
A jelenséget hemolízisnek nevezi a szakirodalom. 2 pont
5. A ,jegelés” is, amely csökkenti egy-egy trauma heves fájdalmát, pl. sportmérkő­
zés közben szerzett kisebb sérülések esetén, diffúzión alapul. A szinaptikus résben a
transzmitterek diffúzióval jutnak a posztszinaptikus membránhoz. Mivel a diffúzió
sebességét a hőmérséklet befolyásolja, így a fájdalom ingerének közvetítése kissé

■ LD
 lassul, amit annak tompulása jelez. Megjegyzendő, hogy a jegelés szűkíti az ereket,
jgy gátolja a gyulladás és az ödéma kialakulását, ezáltal a fájdalom mértékét is.
1 pont
Aszulfátsók növelik a béltartalom ozmózisnyomását, csökken a vízfelszívás mérté­
ke, így lazább szerkezetű széklet képződik. 1 pont

1 Mi az aktiválási energia, mi a szerepe?

2. Milyen energia biztosítja az élő szervezeten kívül a reakciók lejátszódását általában,
megfelel-e ez az élő sejtek számára?
3. Mit nevezünk enzimnek?
4. Sorolja fel az enzimek négy legfontosabb tulajdonságát!
5. Hogyan működnek az enzimek?
6. Milyen elmélettel magyarázható az enzim és szubsztrát közötti megfelelés?
7. Miért tekintjük ciklikusnak az enzimek hatásmechanizmusát?
8. Mit jelent az enzimek érzékenysége?
9. Csoportosítsa az enzimeket felépítésük alapján!
10. Nevezzen meg néhány enzimatikus reakciót!
11. Ismertessen egy örökletes enzimhibán alapuló megbetegedést!

1 Abiokémiai reakciók lejátszódásához - ugyanúgy, mint a kémiai reakciókéhoz - ak­

tiválási energia szükséges. Ez az energia a reakciók beindulásához (az eredeti köté-
f. sek lazítása miatt) nélkülözhetetlen. 2 pont
2. Az élő szervezeten kívüli világban általában hőenergia fedezi az aktiválási energiát.
Az élő sejtek nem viselnek el magas hőmérsékleti értékeket, hiszen fehérjéik zöme
BLhőérzékeny, denaturálódna. 1pont
2' Asejtekben lévő enzimek biokatalizátorok, melyek alacsony hőmérsékleten is lehe­
tővé teszik a kívánt reakciók lejátszódását. 1 pont
4- Az enzimek legfontosabb tulajdonságai: általában globuláris fehérjék, jellegzetes
térszerkezetük van, reakcióspecifikusak vagy szubsztrátspecifikusak, fajlagosak, az
aktív centrum a katalízis tényleges helyszíne. 4 pont
1 Az aktív centrumba kötődik (kötődnek) be a szubsztrát(ok), mely(ek) a katalizált
reakció kiindulási anyaga(i). A kötések átrendeződésével alakul ki a termék, mely
. . térszerkezete miatt már nem tud kötődni az enzimhez, és leválik róla. 2 pont
6. A specifikus megfelelést enzim és szubsztrátja(i) között a kulcs-zár elmélettel ma­
gyarázzuk, melyet az aminosav-oldalláncok elrendeződése biztosít. 1 p0nt
7. A katalizált reakció lejátszódása után az enzimet maradéktalanul visszakapjuk, tehát
a folyamat az enzim szempontjából körfolyamat. 1 pont
8. Mivel az enzimek általában fehérjék, maguk is rendkívül érzékenyek, csak optimális
körülmények között működnek megfelelően. Ezek a körülmények pl.: optimális hő­
mérséklet, megfelelő pH, ionok megfelelő koncentrációja stb. 2 pont
9. Az enzimek csoportosítása: egyszerű és összetett enzimek. Egyszerűek, ha csak ami-
nosavakra hidrolizálhatók, összetettek, ha a hidrolizátumban az aminosavak mellett
nem fehérje részt / prosztetikus csoportot is kapunk. 2 pont
10. Enzimek által katalizált reakciók például: kondenzációs reakciók (glikogénszinté­
zis), hidrolízis (fehérjebontás), a biológiai oxidáció (egyes) lépései, aktív transzpor­
tok (Na+-K+ pumpa), DNS duplikációja stb. 2 pont
11. Enzimhibán alapuló öröklődő megbetegedés például a laktózérzékenység. A beteg
nem tudja lebontani a tejcukrot, aminek következtében a tejtől allergén reakciók
indulnak szervezetében. (A galaktozémia vagy a fenilketonuria is említhető.) 2 pont

4. tétel: Miért nem a szilícium?

IB IE E
1. Ismertesse az élőlényeket felépítő elemeket!
Csoportosítsa előfordulásuk alapján a biogén elemeket!
Röviden utaljon biológiai jelentőségükre!
2. Magyarázza meg, hogy a földi élővilág miért szénalapú!
3. Hogyan mutatható ki a szén-dioxid?
4. A szilícium is a széncsoport eleme. Miért nem képes hasonló szerepet betölteni a
természetben, mint a szén?
5. Miért veszélyes a nyomelemkészítmények mértéktelen fogyasztása?

I Értékelés
1. Az elsődleges biogén elemek (C, O, H, N) nagy mennyiségben fordulnak elő az élő­
lényekben. A szén minden szerves vegyület alkotórésze. 1 pont
Az oxigén a szerves vegyületekben és a vízben található nagy mennyiségben. Az
aerob anyagcseréjű élőlények egyik életfeltétele. 1 pont
A hidrogént a vízben találjuk meg nagy mennyiségben. A sejtszintű anyagcsere­
folyamatokban koenzimekhez kapcsolódva, mint proton és elektron szállítódik.
1 pont

■ a
 A nitrogén aminocsoport formájában az aminosavak alkotórésze. A heterociklusos
vegyületekben heteroatom, ezért megtalálható minden nukleotid típusú vegyületben,
nukleinsavakban. 1 pont
A másodlagos biogén elemek annak ellenére, hogy az 1%-ot sem éri el az előfordu­
lásuk, nélkülözhetetlenek. A kén a metionin és a cisztein alkotórésze. A nátriumion
és a káliumion az ozmózisos jelenségek és az ingerületi folyamatok főszereplője. A
foszfor nukleotidokban, nukleinsavakban és foszfolipidekben fordul elő. 2 pont
A vasion oxidoreduktázok (redoxireakciókat katalizáló enzimek) összetevője, pl.
citokrómok alkotórésze. A hemoglobin és a mioglobin is nagy mennyiségben tartal­
mazza. 2 pont
A kalciumion a csontokban található meg nagy mennyiségben. A véralvadási folya­
matok egyik tényezője, valamint az izomműködés, egyes enzimek aktiválásának és
a bioelektromos jelenségek nélkülözhetetlen eleme. 2 pont
A magnéziumion az enzimműködésekben fontos, és a klorofill központi ionja.
1 pont
Afluoridion az emlősállatok fogzománcának alkotórésze. 1 pont
Ajód nagy mennyiségben fordul elő a tengerek nagy testű növényeiben, a bamamo-
szatokban. Az ember szervezetében az alapanyagcserében fontos tiroxin alkotórésze.
A tirozin nevű aminosavból szintetizálja a pajzsmirigy ezt a hormont. 1 pont
2. A szén négy azonos erősségű kovalens kötést képes kialakítani. A kötés erőssége a
kis atomi mérettel és a viszonylag nagy elektronegativitással magyarázható. A kö­
tések tetraéderes elrendeződésűek. A szénatomok kettős és hármas kötéseket is ké­
pesek egymással kialakítani. A szénvegyületek változatos szerkezetűek, amelyek a
különböző izomériákkal jellemezhetők. A szénvegyületek sokfélesége a biológiai
sokféleség feolekuláris alapját képezi. 2 pont
3. A szenet meszes vízzel mutatjuk ki. A szén-dioxid a meszes vízben lévő kalcium-
hidroxiddal csapadékot képez (kalcium-karbonát), amely az oldat zavarosodását
okozza. 1 pont
4. A szilícium a nagyobb atomi mérete miatt már nem képes olyan stabil molekulák
kialakítására, mint a szén, ezért is nem lehet az élet alapeleme. Néhány élőlényben
viszont nagy mennyiségben halmozódhat föl szilícium-dioxid formájában. Bizonyos
növények sejtfalában található, így növelve annak szilárdságát, pl. kovamoszatokban,
zsurlókban. Egyes szivacsok szilárdításában is kovatük vesznek részt. 2 pont
A nyomelemek, pl. a cink, a kobalt, a szelén, a réz, a mangán, bármennyire is csak
kis mennyiségben szükségesek, hiányos bevitelük súlyos tüneteket, betegségeket
okozhatnak. A nyomelemek többsége az átmeneti fémek csoportjából kerül ki. Ezek
az elemek nagyobb mennyiségben fehérjék irreverzibilis koagulációját okozzák, ez­
zel magyarázható, hogy túlzott bevitelük súlyos állapotokat idézhet elő. 2 pont
 y jjjü ji -■ í 3i í í j í )ü J]

„A” tétel ■■■■■■

5. tétel: A lipidek csoportosítása, jelentőségük

m
i s m m m
1. Határozza meg a lipid fogalmát, nevezze meg a lipidek néhány oldószerét!
2. Ismertesse a neutrális zsírok felépítését, térjen ki a halmazállapotukra szobahőmér-
sékleten!
3. Ismertesse a neutrális zsírok szerepeit!
4. Hol fordulnak elő neutrális zsírok az emberi szervezetben és miért?
5. Hogyan mutatna ki neutrális zsírt?
■
6. Ismertesse a foszfatidok felépítését, tulajdonságait, legfontosabb szerepét!
7. Hogyan viselkednek a foszfatidok poláros oldószerben?
8. Sorolja fel a többi idetartozó vegyületcsoportot, és egy-egy mondatban jellemezze
ezeket!

Értékelés

1. A lipidek az apoláros oldhatósági tulajdonságú vegyületek az élőkben. Oldhatók pél­

dául benzinben, benzolban, éterben, olajban stb. 2 pont
2. A neutrális zsírok a glicerinnek 3 zsírsavval alkotott észterei. Leggyakoribb zsírsa­
vak a palmitinsav (C]6), a sztearinsav (C18), olajsav (C18). Halmazállapotuk szobahő­
mérsékleten attól függ, hogy milyen arányban tartalmaznak telítetlen zsírsavakat, pl.
olajsavat. (A nagyobb telítetlenzsírsav-arány folyékonyabb halmazállapotot jelent.)
3 pont
3. A neutrális zsírok szerepe: tartalék tápanyagok, hőszigetelők, fokozzák a test mecha­
nikai védelmét, jó oldószerei a zsírban oldódó vitaminoknak (A, D, E, F, K), melyek
ezért raktározódhatnak. 4 pont
4. A neutrális zsírok az emberi testben legnagyobb mennyiségben a böraljában találha­
tók meg, ez a hőszigetelés és a mechanikai védelem miatt fontos. 1 pont
5. A neutrális zsírok az oldhatóságuk alapján mutathatók ki, illetve a Szudán III. nevű
apoláros festékkel vörösre festhetők. 1 pont
6. A foszfatidok esetében a glicerint két zsírsav (egy palmitin- és egy olaj sav) és egy
foszforsav észteresíti. Ennek következtében a vegyület kettős oldhatósági tulajdon­
ságú, amfípatikus. 2 pont
A foszfatidok a biológiai membránok legfontosabb felépítői. Kettős rétegben helyez­
kednek el, a poláros „feji” részek kívül a sejtet körülvevő poláros tér, illetve legbelül
a sejtplazma felé állnak. Az elhatárolást gyakorlatilag az egymással szembefordult
zsírsavláncok végzik, melyek között gyenge másodrendű kölcsönhatás (diszperziós
/ van dér Waals) van. A membrán félfolyékony, a stabilizálását más vegyületek, pl. a
koleszterin végzi. 3 pont
7. A foszfatidok folyadékban, pl. vízben kolloid méretű micellákat képeznek, sőt kettős
rétegű, úgynevezett liposzómákat is kialakíthatnak. 1 Pont

m m
 Lipidek még a viaszok, a szteroidok és a karotinoidok is.
* viaszok: a legnagyobb szénatomszámú természetes észterek, képezhetnek bevo­
natot leveleken és terméseken, de lehetnek „rovarbölcsők” is
* karotinoidok: konjugált kettőskötés-rendszert tartalmazó színanyag-molekulák
* szteroidok: szteránvázas molekulák, általában hormonok, nagy szerepük van pél­
dául a szabályozásban 3 pont

6. tétel: A szteroidok és karotinoidok biológiai jelentősége

I S I
1. Mi a közös sajátságuk és miben különböznek a szteroidok?
2. Sorolja fel a legfontosabb szteroidokat, és röviden jellemezze azokat a szervezetben
betöltött szerepük alapján!
3. Mik azok az anabolikus szteroidok, milyen veszélyeket rejt felelőtlen alkalmazá­
suk?
4. Miért színesek a karotinoidok? Magyarázza a molekulaszerkezettel!
5. Nevezze meg a fotoszintézisben szereplő karotinoidokat!
6. Ismertessen legalább kettő, színt adó karotinoidmolekulát a növényekből!
7. Nevezzen meg legalább egy-egy állati, illetve emberi szervezet számára nélkülözhe­
tetlen karotinoidot!

1. A szteroidok közös sajátsága a szteránváz, amely három hattagú és egy öttagú gyűrű
speciális összeépülése. Különböznek a vázhoz kapcsolódó funkciós csoportokban és
oldalláncokban. 2 pont
2. Fontosabb képviselőik és szerepük:
* koleszterin: a biológiai membránok alkotója, számos más szteroid szintézisének
kiinduló vegyülete ( 1,7-dehidro-koleszterin) a szervezetben 1 pont
* D-vitamin előanyaga: a normális csontosodási folyamatokhoz nélkülözhetetlen,
katalizálja a Ca2+ felszívódását a vékonybélben 1 pont
^ epesav: a termelő szervből, a májból a patkóbélbe ürül, ahol a zsírokat emulgeálja
és aktiválja a hasnyálmirigy lipáz enzimét 1 pont
^ mellékvesekéreg-hormonok, pl.: aldoszteron - Na+-visszaszívás a nefronokban;
kortizol - glükózanyagcsere, glükoneogenezis, gyulladáscsökkentés;
* androgén szteroidok - férfi másodlagos nemi jellegek kialakítása, libidó 3 pont
* nemi hormonok, melyeket az ivarmirigyek termelnek: tesztoszterona férfi nemi
hormon; ösztrogén és progeszteron a női nemi hormonok (nemi működés fenntar­
tása, libidó és a másodlagos nemi jellegek kialakítása) 3 pont
 3. Anabolikus szteroidok a felépítő anyagcserét serkentő hormonok, pl. az izomhor-
monnak is nevezett tesztoszteron. Ezek szedése káros mellékhatásokkal jár, mint pl.
a szívbetegségek fokozódó kockázata, magas vérnyomás, kopaszodás, mellékvese-
és heresorvadás, impotencia, a mozgásszervek fokozódó sérülékenysége stb. 3 pont
4. A karotinoidok molekuláiban sok konjugált kettős kötés található, melyek 7c-elekt-
ronjai delokalizálódnak, ezért a látható fény fotonjai is képesek gerjeszteni. A fény­
elnyelés miatt ezek a molekulák színesek. 2 pont
5. A karotinoidok közül a fotoszintézisben játszanak szerepet a karotin és oxidált szár­
mazéka, a xantofill. 2 pont
6. Színt adó növényi karotinoidok: a karotin - pl. a sárgarépában, likopin - pl. a para­
dicsomban. 1 pont
7. Az állati és az emberi szervezet számára fontos karotinoid az A -vitam in, m ely a látó­
bíbor előanyaga. Karotinoid még például a K-vitamin (a véralvadáshoz nélkülözhe­
tetlen) és az E-vitamin is (antioxidáns, a nemi működésekhez is nélkülözhetetlen).
1 pont

7. tétel: Tejcukor-érzékenység

1. Milyen vegyületeket nevezünk szénhidrátoknak?

2. Hogyan jönnek létre?
3. Mi jellemző a diszacharidok felépítésére, tulajdonságaira és biológiai jelentőségé­
iv ére?
4. Mi a tejcukor-érzékenység? Mivel magyarázható a fokozott bélgázképződés és has­
menés a tej fogyasztását követően?
5. Jellemezze a poliszacharidok felépítését, majd térjen ki válaszában biológiai je le n ­
tőségükre!

é r té k e lé s

1. A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek vagy ketonok (oxovegyületek). A z összetett

szénhidrátok hidrolízissel egyszerű cukrokra, m onoszacharidokra bonthatók. 1 p o n t
2. Fotoszintézis, kemoszintézis, valamint glükoneogenezis során jö h e t létre
monoszacharid. A kondenzációs reakció során éterkötéssel képződnek a di- és a
poliszacharidok molekulái. 1 pont
3. A diszacharidok két monoszacharid egységből állnak. V ízben az alkoholos hidroxil-
csoportok miatt oldódnak, és édes ízűek. A m altóz és a cellobióz poliszacharidok
bontásakor keletkezik. Előbbi a keményítő hidrolízisének tennéke, pl. a csírázó mag­
vakban, míg utóbbi a cellulóz lebontásának köztes term éke. A cellulóz bontásához
 speciális enzimekre van szükség, amelyekkel a mikroorganizmusok rendelkeznek. A
két a-D-glükózból álló maltóz, és a két p-D-glükózból álló cellobióz redukáló tulaj­
donságú, így a Tollens-próba (Ag-tükör-próba) és a Fehling-reakció pozitív. 6 pont
A répacukor (nádcukor, szacharóz) egy a-D-glükózból és egy p-D-fruktózból áll,
és nem redukáló tulajdonságú. Az emlősállatok tejében a glükóz és galaktóz alkotta
diszacharid található, mely szabad glikozidos hidroxilcsopotja miatt redukáló tulaj­
donságú. 2 pont
4. A tejcukor-érzékenység enzimhiányra vagy csökkent enzimműködésre vezethető
vissza. A laktózhiányban szenvedő nem képes a vékonybelében hidrolizálni a laktózt
- emiatt az nem tud felszívódni - , így a diszacharid bontatlanul kerül a vastagbélbe,
növelve a béltartalom ozmózisnyomását. A hasmenésnek ez a magyarázata. A fo­
kozott bélgázképződés viszont a szimbionta E. coli baktériumok (bélbaktériumok)
tevékénységének köszönhető. 2 pont
5. A poliszacharidok vízben nem oldódnak, kivéve a keményítőt, de ez a vegyület is
inkább kolloid rendszert képez a vízben, mint valódi oldatot, a mérete miatt. A ke­
ményítő az a-D-glükóz-molekulák polikondenzációjakor jön létre, és balmenetes
spirális molekula. A glükóz keményítővé alakulása azért fontos, mert a sok glükóz­
molekula túlzottan növelné a sejt ozmózisnyomását, ami a sejt szerkezetét károsí­
taná. A növényekben amilóz és amilopektin formájában fordul elő. Utóbbi az 1-4
kötéseken kívül 1-6 éterkötéseket is tartalmaz, ami elágazóvá teszi a molekulát. Az
állati szervezetekben előforduló glikogén az ágas-bogas szerkezete miatt hormonális
hatásokra gyorsan mobilizálható. A poliszacharidok tartalék tápanyagok annak elle­
nére, hogy oxidáltabbak, mint a neutrális zsírok. 4 pont
A cellulóz a Földön legnagyobb mennyiségben előforduló természetes szerves ve­
gyület. Több ezer P-D-glükózból felépülő makromolekula. Vízben nem oldódik, és
kémiailag stabil. A szálas szerkezetű, szinte „összeülcelödött" anyag kiváló váz­
anyag a nölényvilágban. 2 pont
A kitin, amely szerkezetében a cellulózhoz hasonló, aminocsoportokat is tartalmaz.
A gombák sejtfalát és az ízeltlábúak külső vázát alkotja. 1 pont
Az agar-agar nevű galaktózból álló poliszacharidot tengeri moszatokból vonják ki.
A baktériumok enzimei nem képesek lebontani, ezért táptalaj készítésére alkalmas.
1 pont

8. tétel: A fehérjék

1- Milyen szerepeket tölthetnek be a fehérjék a szervezetben? Soroljon fel legalább

négyet!
2. Melyek a fehérjék monomerei, és mi jellemzi ezeket?
3. Hogyan csoportosíthatók a monomerek?
4. Mit jelent a fehérjék elsődleges szerkezete, hogyan alakul ki?
5. Változtatható-e egy adott fehérje monomereinek sorrendje?
6. Mit jelent a másodlagos szerkezet, és milyen típusai vannak?
7. Hogyan alakul ki a harmadlagos szerkezet?
8. Mik stabilizálják ezt a szerkezetet?
9. Mikor beszélhetünk negyedleges szerkezetről?
10. Miért „érzékenyek” a fehéijék? j
11. A kicsapásnak milyen típusait ismeri?

| Értékelés

1. Betöltött szerepük alapján a fehérjék:

♦ struktúrfehéijék, melyek az élőlények szerkezeti fehérjéi (pl. elasztin, szaru)
♦ enzimek, vagyis biokatalizátorok (pl. endonukleáz, maltáz)
♦ szállítómolekulák (pl. albuminok)
♦ hormonok (pl. inzulin, GH/STH —növekedési hormon)
^ immunitásban ellenanyagok (immunglobulinok)
♦ mozgást biztosítók (pl. aktin, miozin)
^ membránfehéijék/transzportfehéijék
♦ tárolófehéijék (pl. ovalbumin, ferritin, kazein)
♦ védőfehérjék: dajkafehérjék/hősokkfehérjék 2 pont
2. A fehéijék a-aminósavakból (AS) épülnek fel, melyekből 20 féle különböző oldal­
láncú van. Az aminosavak alapszerkezete azonos: aminokarbonsavak, tehát egy g
szénatomhoz kapcsolódik egy amino- és egy karboxilcsoport is. 2 pont f
3. Az aminosavak csoportosítása az oldalláncok tulajdonságai alapján lehetséges: sa­
vas, bázikus vagy semleges, az utóbbin belül poláros vagy apoláros. 1 pont
4. Az elsődleges szerkezet az aminosavak kapcsolódási sorrendje, a szekvencia. Az
aminosavak peptidkötéssel/amidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz, mely kötés kon­
denzációval jön létre. Az aminosav-szekvenciára vonatkozó információ a génekben
tárolódik, tehát a DNS információi a fehérjék felépítésére vonatkoznak! 3 pont
5. A szekvenciában akár egy aminosav eltérése is súlyos problémákat okozhat, pl. m ű­
ködésképtelenné válhat az enzim vagy a hormon. 1 pont
6. A szekvenciából következik a fehérjék másodlagos szerkezete, amely a láncok rész­
leteinek térbeli felépítése, azaz konformációja. Az adott szekvenciájú fehérje mindig
a neki legmegfelelőbb konformációt veszi fel, amelyet az aminosavak oldalláncai és
a környezetük közötti hatások együttesen alakítanak ki. A leggyakoribb két konfor­
máció az a-hélix és a P-redő. 3 pont
7. A fehérjék harmadlagos szerkezete a polipeptidlánc teljes térbeli elrendeződése,
melyben a már kialakult másodlagos szerkezeti elemek - helyenként kiegészülve
egy átmeneti rendezetlen szerkezettel - váltakozva fordulnak elő. Ez a globuláris
szerkezet. (Ettől eltér, de jóval ritkább a fibrilláris szerkezeti típus.) Harmadlagos
 szerkezettel minden fehérje rendelkezik. Ha nem egészül ki egy nem fehérje résszel,
akkor egyszerű fehérjének, proteinnek nevezzük. 1 pont
g. A harmadlagos szerkezetet az egymással térközeli helyzetbe került aminosavak ol­
dalláncai között ébredő kötőerők stabilizálják. Ilyen kötések például a kovalens kötés
(diszulfídhíd), az ionos kötés, a hidrogénkötés vagy a Van dér Waals-féle kötőerők.
2 pont
9. A negyedleges szerkezet több fehérjemolekula összekapcsolódását jelenti (pl.: he­
moglobin - 4 fehérje alegység), gyakori, hogy a fehérjerészekhez egy nem fehérje
jellegű, ún. prosztetikus csoport is kapcsolódik, itt pl. a hemcsoport. 2 pont
10. A fehérjék érzékenysége a rendkívül összetett szerkezetükből következik, a konfor­
mációban bekövetkező kis változás is működésképtelenné teszi őket. (Vannak kivé­
telesen ellenálló fehérjék is, pl. a prionok.) 1 pont
11. Reverzibilis kicsapódás: pl. enyhe melegítés, könnyűfémsók, gyenge savak, alkohol
stb. hatására következik be, ekkor a fehérjék csak elvesztik hidrátburkukat, és emiatt
megváltozik a konformációjuk. A folyamat víz hozzáadásával visszafordítható, hi­
szen a fehérje újra hidratálódik. 1 pont
Irreverzibilis, azaz visszafordíthatatlan kicsapódás: a nehézfémsók, az erős savak
és lúgok, illetve a magasabb hőfokra való felmelegítés stb. hatására jön létre. Ekkor
már a harmadlagos szerkezetet stabilizáló kötések is felszakadnak, melyek maguktól
képtelenek visszarendeződni. (A 40 °C feletti láz emiatt is veszélyes lehet!) 1 pont

9. tétel: Á DNS-molekuiá

te E E E E :
1. Kik tárták fel a DNS szerkezetét, és mikor kaptak Nobel-díjat?
2. Ismertesse a DNS-t felépítő monomereket!
3. Mi a bázispárosodás szabálya?
4. Ismertesse a DNS-molekula felépítését, adja meg nevezetes paramétereit!
5. Miért egyedi a DNS a molekuláris világban, és mi ennek a haszna?
6. Hogyan nevezzük a DNS információs egységét? Definiálja is a fogalmat!
7. Miért kellett bebizonyítani, hogy a DNS az örökítőanyag?
8. Ismertesse Griffith és Avery kísérleteit!

1- Francis Crick, James D. Watson és Maurice Wilkins tárták fel 1953-ban, Nobel-díjat
1962-ben kaptak. 1 pont
Monomerei a DNS-nukleotidok, melyek alapja a 2-P-dezoxi-D-ribóz, ehhez kapcso­
lódik a N-tartalmú szerves bázis (1. C-atomhoz) és a foszforsav (az 5. C-atomhoz).
 A kötések kondenzációval jönnek létre. Összesen négyféle DNS-nukleotid van-
adenin-, timin-, guanin- és citozintartalmú. 2 p o n ti
3. Az egymást kiegészítő, azaz komplementer bázisok: A - T é s a G - C . A bázispárok
tehát úgy alakulnak ki, hogy egy purinvázas bázishoz ( A és G ) egy pirimidinvázas
kapcsolódik ( T és C ) hidrogénkötésekkel. 1 pont
4. A DNS-ben a nukleotidok két polinukleotid-láncot alkotnak. A láncok „gerin­
cét” a pentóz-foszfát-lánc alkotja, az egyik dezoxiribóz-molekula 5. szénatomja a
foszforsavmaradékkal foszfodiészter-kötést létesít a másik nukleotid dezoxiribózának
3. -OH-csoportjával. 2 pont
A két lánc antiparalel állású, és a szerves bázisokon keresztül kapcsolódik egymás­
hoz hidrogénkötésekkel. Az adenin és timin között 2 hidrogénkötés, míg a guanin és
citozin között 3 hidrogénkötés létesít kapcsolatot. 3 pont
A DNS paraméterei: a két lánc távolsága 2 nm, a hélix (spirális) egy csavarulatát tíz
bázispár alkotja, melynek hossza 3,4 nm. 1 pont
5. A DNS-molekula az örökítőanyag. Egyedülálló abban, hogy megkettőződésre ké­
pes. A szemikonzervatív megkettőződési (duplikációs) képesség nélkülözhetetlen a
DNS-ben tárolt információnak az utódsejtekbe való átkerüléséhez. 1 pont
6. A DNS-ben az információ a génekben tárolódik. Újabb kutatások bizonyították,
hogy intronokban, sőt a gének közti szekvenciákban is vannak a génátíródást és a
fehérjeszintézist szabályozó régiók. Ez a posztgenetika tudománya. 1 pont
A gén a DNS-molekula aktív szálának olyan értelm es szakasza, am ely szükséges
és elégséges információt tartalmaz egy fehérje am inosavsorrendjének kódolásá­
hoz. 1 pont
7. Mivel a fehérjék hordozzák az élet anyagi alapját, ezért nem volt egyértelmű, hogy a
DNS a meghatározó szerepű molekula, ezt be kellett bizonyítani. 1 pont
8. F. Griffith a tüdőgyulladást okozó baktérium két változata segítségével bizonyította
az információhordozó molekula létezését, szerepét. Az S-variáns tokos, az R-variáns
tokot nem képez. 1 pont
♦ Élő S-variánst oltott a kísérleti egerekbe: az eredmény nagy százalékban letalitás/
pusztulás.
^ Élő R-variánssal történő beoltás után az egerek életben maradtak.
♦ Hővel elölt S-variánsok beinjektálása után az egerek életben maradtak.
h Az élő R-variánsok és hővel elölt S-variánsok közös beinjektálása után az egerek
elpusztultak, tetemeikből élő S-variánsok voltak kimutathatók, vagyis a baktériu­
mok között információátadás, ún. baktériumtranszformáció zajlott.
♦ Később O. Avery minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a baktérium­
transzformáció a DNS-hez köthető folyamat. (A hővel kezelt S-variánsokat szét­
bontotta, és így keverte élő R-variánsokhoz.) 5 pont
1. Ismertesse a nukleotidok felépítését!
2. Milyen különbségek vannak a DNS és az RNS felépítésében?
3. Milyen szerepet tölt be a nukleotid az enzimek felépítésében?
4. Fejtse ki konkrét példán keresztül a cAMP működésének lényegét!

1. A nukleotidok három összetevőből állnak: ötszénatomos cukormolekulából, foszfor­

savból és heterociklusos vegyületekből, amelyekből a nukleotidegységek kondenzá­
ciós reakció során jönnek létre. A foszforsav a pentóz 5. C-atomjához, a heterociklu­
sos vegyület a pentóz 1. C-atomjához kapcsolódik. 1 pont
2. A nagyobb méretű DNS-ben az ötszénatomos cukor dezoxiribóz, a guanin és adenin
purinvázas molekulák mellett a pirimidinvázas citozin és timin található. 1 pont
Az RNS-ben ribóz, és a timin helyett uracil található. 1 pont
A két lánc egymásnak komplementere, és lefutásuk antiparalel. 1 pont
A timin az adeninnel két, a guanin a citozinnal három hidrogénhíddal kapcsolódik
össze. A DNS molekulája kettős spirál (dupla hélix), jobbmenetes és királis szerke-
||z£tű. 1 pont
A DNS az élőlényre vonatkozó információ tárolására és továbbadására alkalmas
molekula. Az információ tárolása a nukleotidok sorrendjében kódolt, az információ
továbbadása a kettős spirális, ill. komplementer szerkezetnek köszönhető. 2 pont
Az RNS kisebb méretű, általában egyszálú, de a polinukleotid-lánc visszahajolhat,
és itt is lehetséges a bázispárok képzése, de a timin helyett itt uracilhoz kapcsolódik
1 pont
Az RNS a DNS-ben tárolt információ megnyilvánulását, kifejeződését teszi lehető-
| ’Vé. ,: ^ ^ ^ p o n t
Típusai: riboszomális RNS, transzfer RNS, messenger RNS, ribozim. 1 pont
A retrovírusokban örökítőanyagok szerepét töltik be. A reverz transzkripció folya­
matában DNS készül a nukleotidsorrendben kódolt információ alapján, amely majd
képes lesz a gazdasejt genomjába beépülni. 1 pont
3- Az enzimek kofaktorai nukleotid típusú vegyületek lehetnek. 1 pont
A NAD+ a lebontó, a NADP+ felépítő folyamatokban lát el koenzimként szállító­
feladatot. A foszfátcsoport miatti apró különbség miatt más enzimekhez képes a két
molekula kapcsolódni. A dinukleotid típusú vegyületek savamid része két elektron
és egy H+-ion szállítására alkalmas. A redukálódott NADH- és NADPH-molekulák
teszik lehetővé a sejtek intermedier anyagcsere-folyamataiban a hidrogénatomok
szállítását. A leadás színhelyén oxidálódva újra NAD+- és NADP+-molekulává ala­
kulnak. 2 pont
 Akoenzim-Anukleotid részéhez egy vitamin jellegű csoport kapcsolódik, amelynek
-SH-csoportjához tioészterkötéssel kapcsolható bármilyen acilcsoportot tartalmazó
(leggyakrabban acetilcsoport) molekularészlet. Az utóbbikoenzim a lebontó és a
felépítő folyamatokban egyaránt részt vehet. 1 pont
4. A cAMP foszfátcsoportja a ribóz 5. és 3. -OH-csoportjához kapcsolódik, innen a
ciklikus elnevezés. 1 pont
A molekula fontos szerepet tölt be az enzimek aktiválásában és a génaktivitás sza­
bályozásában. Hormonok hatását közvetíti a sejtekben, pl. a glükagonét, vagy az
adrenalinét a májsejtekben. 1 pont
Amikor a májsejthez érkezik az adrenalin, akkor a receptorhoz kötődve a sejtmembrán
belső oldalán lévő adenilát-cikláz enzimet aktiválja, amely az ATP-molekulákat cAMP-
vé és pirofoszfáttá alakítja. A cAMP aktiválja a proteinkináz enzimet, majd további en­
zimek aktiválásának eredményeképpen a glikogén hidrolízise történik a májsejtekben.
A képződött glükóz a véráramba kerülve emeli a vércukorszintet. 3 pont

11. tétel: A sejtek anyagcsere-folyamatai

1. Miért nevezzük az élőlényeket nyílt anyagi rendszereknek?

2. Mi az anyagcsere hármas egysége?
3. Mi szükséges az anyagcsere lezajlásához, ami az élőlények ökológiai szerep szerinti
csoportosítását is lehetővé teszi?
4. Jellemezze a különböző ökológiai szerepű élölénycsoportokat, majd nevezzen meg
néhányat az egyes csoportokba besorolható élölénycsoportok közül!
5. Mi teszi lehetővé, hogy az anyagcsere-folyamatok szabályozottak legyenek?
6. Miért szükséges e folyamatok szabályozottsága?
7. Határozza meg a transzportfolyamat fogalmát!
8. Mit nevezünk intermedier anyagcserének?
9. Van-e hasonlóság a különböző ökológiai szerepű élőlények anyagcsere-folyamatai
között?

| Értékelés
1. Az élőlények azért nyílt rendszerek, mert környezetükkel állandó anyag- és energia-
cserét folytatnak. 1 pont
2. Az anyagcsere az élő rendszer és környezete között zaj ló anyagfelvétel, anyagátalakítás
és anyagleadás. 3 pont
3. Az anyagcseréhez energia szükséges. A felhasznált energia típusa szerint csoporto­
síthatók az élőlények. 1pont
 4. A fényenergiát hasznosítók a fotoautotrófok vagy fotoszintetizálók. Mivel ezek az
élőlények szervetlen anyagokból (C 0 2 és H20 ) állítanak elő szerves vegyületeket,
ökológiai értelemben termelők/prőducensek. 2 pont
Fotoszintetizálók: a baktériumok néhány faja, a kékbaktériumok, a növény szerű ala­
csonyabb rendű eukarióták és a növények (a paraziták kivételével). 1 pont
A szerves anyagok oxidálásával nyernek energiát a heterotróf élőlények. A
heterotrófok ökológiai értelemben fogyasztók és lebontok lehetnek. 2 pont
Fogyasztók általában az állatok, melyek közül az élő gazdaszervezetből táplálkozó-
kat parazitáknak/élősködőknek nevezzük. 2 p ont
A reducensek/lebontók is heterotrófok, de ezek ún. holt szerves anyagot fogyaszta­
nak. Jelentőségük: a biogeokémiai anyagkörforgásban nélkülözhetetlenek. 2 pont
Reducensek pl. a gombák, a baktériumok többsége és néhány féregfaj. 1 p ont
5. Az anyagcsere-folyamatok lejátszódása szabályozott folyamat, amely információ-
áramláson alapul. (Az információáramláshoz viszont energia szükséges, amely álta­
lában az anyagcseréből nyerhető!) 1 p ont
6. A szabályozott anyagcsere-folyamatok tartják fenn a sejtek - ezáltal az egész szerve­
zet - egyensúlyát/homeosztázisát a változó körülmények között. 1 pont
7. Transzportfolyamatnak nevezzük a sejtek membránján/sejthártyáján keresztül zajló
anyagfelvételi és anyagleadási folyamatokat. 1 pont
8. Az intermedier anyagcsere a sejtekben zajló anyagátalakítási folyamatok összessé­
ge; gyakorlatilag biokémiai reakciók, melyek szabályozottan játszódnak le. 1 pont
9. A fő anyagcsereutak minden élő rendszerben azonosak, s szinte kivétel nélkül
enzimatikus reakciók. (Ebből következik az enzimek nagyfokú egyezése is - evolú-
cióMtatás!| 1 pont

12. tétel: A glükóz sorsa a növényekben

M mm

1. Ismertesse a fotoszintézis fényszakaszának résztvevőit és folyamatait!

2. Miért zöldek a növények?
3. Hogyan keletkezik a fényszakaszban ATP-molekula?
4. Mi a sorsa a színtestekben keletkezett glükózmolekuláknak?
5. Mi jellemzi egy adott terület fényviszonyait?

Értékelés I

1- A fényszakaszban történik a fényenergia kémiai energiává alakítása. 1 pont

A pigmentek ún. pigmentrendszerekbe csoportosulnak, amelyek centrumában a fe­
hérjéhez kötött klorofill-a molekulák találhatók. A pigmentek: klorofill-a, klorofill-b,
karotin (I. pigmentrendszerben), xantofill (II. pigmentrendszerben). 3 pont
 A folyamatban a fotoszintetikus pigmentek delokalizált elektronjai gerjesztődnek,
és a felvett energiát egymásnak átadva a központi helyzetű fehérjéhez kötött klo-
rofill-a molekuláról a több, egyszerre eljutó energiaadag hatására kilökődhet egy
elektron, amely a gránumban található elektronszállító rendszerre kerül. Az elekt­
ronszállító rendszer tagjai között porfirinvázas Fe-iont tartalm azó redoxienzimeket
(citokrómokat) is találunk. 2 pont
2. A fényelnyelő pigmentek fényelnyelése (fényabszorpciója) 500 nm körül minimális,
ez a zöld színű fény tartománya, tehát a zöld fényt a növények kevésbé tudják hasz­
nosítani. 1 pont
3. A fény hatására az I. fotorendszer elektronjai az elektronszállító rendszeren keresz­
tül a NADP+-re kerülnek. A leszakadt elektronok a II. pigm entrendszerből pótlód­
nak. Az utóbbi rendszer a fotolízis folyamatából kapja a hiányzó elektronokat. AII.
fotorendszer enzimei és a fény hatására a víz oxigénre, H+-ionokra és elektronokra
bomlik. 3 pont
A gránum belsejében H+-ionok halmozódnak fel a folyamat következtében, ami je­
lentős töltéskülönbséget jelent a membrán két oldala között. A FT-ionok egy speciá­
lis szerkezetű integráns fehérje által kialakított csatornán átjutva kerülnek a NADP+-
molekulákra, miközben energiájuk ATP szintézisére fordítódik. 2 pont
A fényszakaszban tehát ATP, redukált koenzim (NADPH), és m olekuláris oxigén
keletkezik. 1 pont
A fényt nem igénylő szakaszban keletkezett glükózból keményítő kondenzálódik a
színtestet tartalmazó sejtekben, hiszen a keletkezett glükóz jelentősen növelné a sejt
ozmózisnyomását. 1 pont i
4. A növény a szintetizált glükóz egy részét a háncsrész szállítóelemeiben, a fotoszin­
tézist nem végző részekbe, pl. a gyökérbe szállítja. 1 pont
A növényekre is jellemző biológiai oxidáció folyamata során term észetesen a nö­
vény az elkészített glükóz egy részét felhasználja. 1 pont
5. Egy terület fényviszonyait jellemzi a megvilágítás időtartama, az erőssége és a köz­
vetlen, ill. szórt fény aránya. 3 pon t
A szórt fényben nagyobb a fotoszintézis szempontjából optimális, nagyobb hullám -
hosszú, vörös sugarak aránya. 1 pont

13. tétel: A gerincesek keringési rendszerének összehasonlít

f B 3 E L u iv
1. Hasonlítsa össze a gerincesek keringési rendszerét!
2. Az állandó testhőmérséklet milyen szervrendszerek tökéletesedését vonta maga
után? (Legalább két szervrendszert említsen meg!)
Értékelés

I A gerincesek keringési rendszerének közös jellemzője, hogy a vérük zárt csőrend­

szerben kering, tehát az artériák és a vénák közöttkapillárishálózatteremti meg a
kapcsolatot. 1 pont
A hemoglobin általános oxigénszállításért felelős pigment a gerincesek különböző
csoportjaiban, amely közvetve részt vesz a szén-dioxid szállításában is. 1 pont
A vérfesték vörösvérsejtbe zárva található, amely az emlősök esetében érett állapot­
ban mag nélküli vörösvértesteket jelent. 1 pont
A zárt keringési rendszer kiegészítője a nyirokkeringési rendszer. A sejtek kö­
zötti szövetnedvet szállítja vissza a keringési rendszerbe a vakon kezdődő, egyre
nagyobb átmérőjű nyirokérrendszer. A benne áramló folyadékot nyiroknak ne­
vezzük. 2 pont
Ahalak szíve egy pitvarból és egy kamrából áll. Egyvérkörös keringési rendszerjel­
lemző rájuk. A szerv a kopoltyúüreg mögött, a hasi oldalon, szívburokban helyezke­
dik el. A pitvar és az előtte lévő vénás öböl, valamint az aorta izmos, hagyma alakja
jellemző a halak szívére , 2 pont
A szíven szén-dioxidban dús vér áramlik keresztül. 1 pont
A kétéltűekre már a kétvérkörös keringés jellemző, amelyet a szív háromüregűvé
válása tett lehetővé. 1 pont
A kis vérkör a szív és a légzőszerv, a nagy vérkör a szív és a test között biztosítja a
testfolyadék áramlását. 1 pont
A két pitvar és a kam ra belső felülete, valamint egy különleges billentyű m iatt a
kétféle összetételű vér kevésbé keveredik. A tüdőbe szén-dioxidban gazdagabb,
a fejbe oxigéndús, a test egyéb részeibe kevert vér jut. A börlégzés pótolja az
oxigént. 1 pont
A hüllők keringési rendszerében az újdonság a kamrák közötti válaszfal (septum)
m egjelenésed * 1 pont
A krokodilok esetében ez a válaszfal már teljes, így esetükben a keveredés kizárt. A
hüllőkre jellem ző stilizált szívforma a két aortaív jellegzetes szét-, majd összetartó
lefutása miatt alakult ki. 1 pont
A madarak viszonylag nagy szívét a repülés nagy munkaigénye magyarázza. 1 p o n t
Négyüregű szívükben a vér nem keveredik. 1 pont
Az emlősök szíve szintén négyüregű, a pitvart a kamrától mindkét oldalon billentyűk
különítik el: bal oldalon a kéthegyű, jobb oldalon a háromhegyű vitorlás billentyű.
1 pont
Az állandó testhőmérséklet feltétele az agy hipotalamusz részében található fűtő- és
hűtőközpont, amely termosztátként működve biztosítja az egyenletes testhőmérsék­
let fenntartását. 1 pont
Az állandó testhőmérséklet fenntartása a kültakaró szigetelő rétegének fejlettségét is
feltételezi. Ez vagy vastag zsírréteget, vagy szőrt, ill.tollazatot jelent. 1 pont
 A hőtermeléshez nagy mennyiségű táplálék is szükséges, és annak hatékony feldol­
gozását csak egy jól működő tápcsatorna képes biztosítani. Ez a magyarázata annak
a ténynek, hogy felületnövelő bélbolyhokat csak a madarakban és az emlősökben
találunk. 2 pont

14. tétel: Prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása

1. Határozza meg a prokarióta és az eukarióta fogalmakat, nevezze meg az idetartozó

élőlénycsoportokat!
2. Láthatók-e ezek a sejttípusok fénymikroszkóppal? (Válaszát indokolja is!)
3. Milyen mikroszkóppal vizsgálhatók a sejten belüli struktúrák?
4. Melyek a mindkét sejttípusban jellemzően megtalálható sejtalkotók?
5. Mi az oka annak, hogy az eukarióta sejtek differenciáltabbak?
6. Sorolja fel azokat a sejtalkotókat, amelyek csak az eukarióta sejtekre jellemzőek!
7. Néhány sejtalkotó mindkét sejttípusban előfordulhat. Melyek ezek?
8. Melyik az a képlet, amely csak bizonyos prokarióták jellemzője? (Példát is említ­
sen!)

Értékelés
1. Prokariótának nevezzük azt az egyszerű, ősi sejttípust, amelyben a DNS-molekula
szabadon/difíuzan található a sejtplazmában, tehát nem különül el. 1 pont
Prokarióták a baktériumok és a kékbaktériumok. 2 pont
Az eukarióta sejtekben a DNS-molekulát egy sejtmaghártya választja el a sejtplaz­
mától, tehát valódi sejtmagvas élőlények. 1 pont
Az eukariótákat az alábbi birodalmak élőlényei jelentik: eukarióta egysejtűek / ala­
csonyabb rendű eukarióták, gombák, növények és állatok. 4 pont
2. Mivel mindkét sejttípus a mikrométeres mérettartományba tartozik, mindkettő látha­
tó fénymikroszkóppal is. 1 pont
3. A sejtek felépítését, bizonyos sejtalkotókat csak elektronmikroszkóppal vizsgálhat­
juk. 1 pont
4. Közös sajátságaik:
* Mindkét sejttípust a környezetétől biológiai membrán, a sejthártya határolja el,
melynek felépítése alapjaiban ugyanaz.
% A sejtek belső terét a sejtplazma tölti ki. (Főként fehérjékből, vízből és ionokból
áll.)
 ♦ Mindkettőben találkozhatunk szabad riboszómákkal, amelyek a transzláció/fe­
hérjeszintézis színterei. 3 pont
5. A sej maghártya meglétéből következik (lefuződés), hogy az eukarióta sejtekben
nemcsak a DNS-molekula határolódik el, hanem az egyes biokémiai reakciók/reak­
ciósorok is elkülönültek, ún. reakcióterek jöttek létre. Ezeket a reakciótereket sejtal­
kotóknak nevezzük. 1 pont
6. Csak az eukariótákra jellemző sejtalkotók (a sejtmagon kívül):
♦ endoplazmatikus retikulumok (DÉR, SER)
♦ Golgi-apparátus
♦ mitokondrium
♦ plasztiszok/színtestek (csak növényi sejtekben)
♦ citocentrum/osztóközpont/sej tközpont
♦ lizoszóma
♦ vakuolum/sejtüreg (növényi sejtekben) 3 pont
7. Bizonyos eukarióta sejtekben és prokariótákban is előfordulhatnak:
♦ sejtfal (a prokariótáknál általános, de a növényi és gombasejt is képzi - alapanya­
guk eltérő)
♦ ostor/flagellum vagy c silló ^ R t' > 2 pont
8. Csak bizonyos baktériumokra jellemző a tokképzés. (Pl.: tüdőgyulladást keltő
Streptococcus pneumoniae S-variánsa.) Megemlíthetők még a plazmidok, melyek a
prokarióták gyűrű alakú DNS-molekulái. 1 pont

15. tétel: A biológiai oxidáció és az erjedés

H P M
1. Hasonlítsa össze a biológiai oxidáció és az erjedés folyamatát!
2. Részletezze a glikolízis egyes lépéseit!
3. Összegezze a folyamat anyag- és energiamérlegét! Milyen élőlényekben zajlanak le
az említett folyamatok?
4. Melyik az ősibb folyamat, és miért?
5. Mi a jelentősége a baktériumoknak?

1. A biológiai oxidáció és az erjedés biokémiai folyamatának célja energia nyerése

ATP formájában. Mindkettő lebontó folyamat, és kezdeti lépései megegyeznek. Az
erjedés - ellentétben a biológiai oxidációval - nem igényel molekuláris oxigént. Az
utóbbi folyamat termékei a szervetlen szén-dioxid és a víz, az erjedés során viszont
 még mindig nagy energiatartalmú szerves vegyületek, pl. tejsav vagy etanol a kelet­
kezett anyag. 4 pont
2. A glikolízis és az anaerob lebontási folyamat a piroszőlősav képződése után válik el
egymástól. 1 pont
A glükóz ATP felhasználásával aktiválódik, és glükóz-6-foszfát képződik. A mole­
kula újabb foszfátcsoport felvételére akkor alkalmas, ha előbb egy izomerizációs
reakció során fruktóz-6-foszfáttá alakul. A fruktóz-l,6-difoszfát kettéhasad, és 2 db
glicerin-aldehid-3-foszfáttá alakul. A molekulákból oxidálódva glicerinsav-1,3-
difoszfát képződik egy foszforsavból származó foszfátcsoport felvételével. A mole­
kula ATP keletkezése mellett glicerinsav-3-foszfáttá alakul. 2 pont
A glikolízis reakciósorozatának végén egy többszöri átrendeződés során ATP-
molekula képződése mellett piroszőlősav a keletkezett termék. 1 pont
í. A citoplazmában zajló folyamatban a NAD+-koenzimek redukálódnak. A glikolízis
mérlege: két piroszőlősav, 2 ATP, 2 NADH egy glükózmolekulára vonatkoztatva.
2 pont
Ha a sejtben megfelelő mennyiségű oxigén áll rendelkezésre, akkor a piroszőlősav
dekarboxilezödve acetilcsoporttá alakul, és belép a citrátkörbe (citromsavciklusba)
koA közvetítésével. 1 pont
A sejtekben oxigén hiányában a redukált koenzimekről a hidrogén a piroszőlősavra
kerül. A folyamatot anaerob lebontásnak, másképpen erjedésnek vagy fermentáció­
nak nevezzük. S®^fflpont
Az emberi harántcsíkolt izomszövetekben anaerob körülmények között tej savas er­
jedés megy végbe. 1 pont
Az élesztőgombák és a növények (a csírázó magvak, az oxigéntől elzárt gyökerek)
az oxigénmentes környezetben alkoholos erjedés során nyernek az életműködésük­
höz ATP-t. 1 pont
4. Az ősibb folyamat az erjedés, mivel nem igényel molekuláris oxigént. Az őslégkör
jelen ismereteink szerint nem tartalmazott molekuláris oxigént, így csak ily módon
mehetett végbe a disszimiláció. 1 pont
5. A baktériumok az anyagok körforgásában a biogeokémiai ciklusnak fontos szerep­
lői. A szerves anyagok lebontásában játszanak szerepet. 1 pont
Tej savas erjedéssel készülnek fontos élelmiszeripari termékeink: joghurt, kefir, sa­
vanyú káposzta, kovászos uborka stb. 1 pont
Ecetsav-baktériumok alakítják az etanolt ecetsavvá. 1 pont
A zöldtrágyában lévő lucerna a gyökérgümőiben élő Rhizóbium baktériumoknak
köszönhetően jelentősen növeli a talajok nitrogéntartalmát. 1 pont
A baktériumok a szennyvíztisztításban, a szemét feldolgozásában, a gyógyszeripar­
ban, a GMO-biotechnológiában nélkülözhetetlenek. 1 pont
 16. tétel: A mitókondrium és a zöld színtest összehason

^ sssE m
1. Melyik elmélet magyarázza a két sejtalkotó keletkezését? Fejtse ki röviden ezt az
elméletet!
2. Milyen bizonyítékaink vannak a vázolt elmélet helyességére? (Említsen legalább
három bizonyítékot!)
3. Melyek a két sejtalkotó felépítésének hasonlóságai és fő különbségei?
4. Melyek e sejtalkotók fő feladatai, és milyen egyéb szerepeik lehetnek?
5. Nevezzen meg egy olyan emberi szervet, mely kiemelkedően sok mitokondriumot
tartalmaz!
6. Nevezze meg azt a növényi szövetet, mely a legtöbb zöld színtestet tartalmazza!

I Értékelés
1. Mindkét sejtalkotó keletkezését az endoszimbionta elmélettel magyarázzuk. Ennek
lényege, hogy valaha élt prokarióta sejtek más prokarióta sejteket kebeleztek be,
melyeket nem emésztettek meg, hanem szimbionta kapcsolat alakult ki közöttük. A
mitokondriumok feltehetőleg bekebelezett baktériumból, míg a színtestek bekebele­
zett kékbaktériumokból alakultak ki. 4 pont
2. Az endoszimbionta elméletre több bizonyítékunk is van, pl.:
* a DNS-molekulák szerveződése a sejtalkotókban prokarióta jellegű (gyűrű ala-

^ képesek osztódni,
^ fehérjeszintézisük formil-metioninnal indul,
♦ riboszómáik ülepedési állandója a prokariótákéval egyezik,
♦ kettős membrán építi fel mindkettőt, ahol a belső membrán prokarióta jellegű,
* méretük is a prokariótákéval egyezik. 3 pont
3. A két sejtalkotó felépítésének hasonlóságai: kettős membránnal rendelkeznek, mind­
kettőben a belső membrán felülete jóval nagyobb, a belső membrán által elhatá­
rolt teret citoplazmaszerű alapállomány, a mátrix (mitokondrium), illetve a sztróma
(színtest) tölti ki, a két membrán között membrán közti tér található. 3 pont
A mitokondriumokban a belső membrán jellegzetesen betüremkedik (cristás v.
tubulusos jellegű), a színtestekben a belső membrán gránumokat és tilakoid memb­
ránokat alakít ki. 2 pont
4. A mitokondrium a lebontó anyagcsere sejtalkotója, benne zajlik a citromsavciklus
(Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) és a terminális oxidáció. Az előbbi enzimei a mát­
rixban, az utóbbié a tubulusok membránjába ágyazottan találhatók (elszállítás!). A
sejtben előállított ATP legalább 80%-a a mitokondriumokban keletkezik. 2 pont
 A mitokondriumok részt vesznek a sejtszintű ozmoregulációban, ezért időnként
gömbszerüekké válnak a vízfelvétel miatt (kondrion), normál esetben (intenzív oxi­
dáció) inkább fonalas jellegűek (mítosz). 1 pont
A zöld színtestek/kloroplasztiszok a felépítő folyamatok sejtalkotói, kizárólag a nö­
vényekben fordulnak elő, hiszen a fotoszintézis zajlik bennük. A gránumokhoz kö­
tődnek a fotoszintetikus pigmentek és az elszállító enzimek, tehát a fényszakasz kö­
tődik a belső membránokhoz. A sztrómában találhatók a redukciós ciklus enzimei.
2 pont
A színtestek részt vehetnek tápanyagok raktározásában (pl. keményítőszemcse),
ezek általában a fénytől elzárt növényi részekben találhatók (leukoplasztiszok). A
termésekben sokszor színanyagokat raktározó színtestekkel találkozunk, melyek el­
sősorban karotinoidokat raktározó kromoplasztiszok. 1 pont
5. Különösen sok mitokondriumot tartalmaznak a máj sejtek és a szívizom. 1 pont
6. Sok kloroplasztisz van a növények asszimilációs alapszövetében, pl. a levelekben.
1 pont

17. tétel: Fehérjeszintézis mirigysejtekben

SB H EEZ3M
1. Sorolja fel a fehéijeszintézishez szükséges anyagokat!
2. Röviden ismertesse az mRNS képződésének folyamatát!
3. Hogyan történik az információátadás?
4. Mely sejtalkotóban történik a fehérjeszintézis? Ismertesse a folyamat legfontosabb
lépéseit!
5. Mi a szerepe a chaperonoknak (dajkafehérjéknek)?
6. Ismertesse a szekretálandó fehérjének a sejtből való kikerülési útját, mechanizmusát
és az érintett sejtalkotók szerepeit!

Értékelés

1. A fehérjeszintézishez szükséges anyagok: az mRNS-molekulára átíródott DNS-ben

tárolt információ (gén), kész mRNS-molekula, tRNS molekulák, riboszóma, amino-
savak, ATP, GTP, enzimek. 4 pont
2 . Az mRNS képződését transzkripciónak nevezzük. A folyamat a sejtmagban zajlik,
ahol a DNS-molekula aktív szálának az adott fehérjét kódoló génjéről történik meg
az információ átírása úgy, hogy a DNS eközben nem nyílik fel, csak széttekeredik a
génnyi területen. (Az intronok nem maradnak az érett RNS-ben, hanem kivágódnak,
ez a splicing folyamata.) 2 pont
3 . Az információátadás bázishármasok formájában (tripletek) történik. A DNS bázis­
hármasait kódoknak, az mRNS-be átíródott tripleteket kodonoknak, míg a tRNS
 kodonokhoz illeszkedő hármasait antikodonoknak nevezzük. Közöttük a kapcsolatot
a báziskomplementaritás jelenti. 2 pont
A kész mRNS kijut a sejtmaghártya pórusain keresztül a citoplazmába, ahol a dur­
va endoplazmás retikulum (DÉR) membránjához kötött riboszómákhoz kell jutnia.
(Szabad riboszómán csak a sejtben bennmaradó fehérje képződhet!) 1 pont
4. A riboszómák segítségével megtörténik a fehérje szintézise: az aktivált aminosavakat
hozó ún. aminoacil-tRNS-molekulák az mRNS kodonjainak sorrendjében hozzák az
aminosavakat, melyek egymással peptidkötés képződése közben kapcsolódnak. A
készülő polipeptidláncot először a riboszóma hordozza, majd receptorok segítségé­
vel az endoplazmás retikulum belsejébe irányítja. 4 pont
5. Ahhoz, hogy a fehérjemolekulák stabil (natív) szerkezete kialakuljon, előbb a teljes
polipeptidláncnak meg kell szintetizálódnia. A polipeptidlánc megfelelő konformá­
ciójának kialakulásában molekuláris chaperonoknak (dajkafehérjéknek) nevezett fe­
hérjék vesznek részt. A megfelelő konformáció kialakulásának esetén tudják csak a
fehérjék betölteni funkciójukat. 1 pont
6. Ha a szekretálandó fehérje összetett, akkor jellegzetes prosztetikus csoportot is kell
kapnia. A legtöbb esetben (pl. glükoproteidek esetében) ez a folyamat is a DER-ban
kezdődik el, de kis csomagocskákban (transzportvezikulák) időközben átkerülnek a
Golgi-apparátusba. 1 pont
A Golgi-apprátusnak kettős funkciója van: egyrészt itt alakul ki a fehérje végleges
negyedleges szerkezete, másrészt az apparátus irányítja a fehérjét a rendeltetési he-
lllpfe*
A mirigysejtekben olyan fehérjék szintetizálódnak, melyek rendeltetési helye a sej­
ten kívül van, ezért gondoskodni kell a „kiszállításukról”. Ezt a Golgi-apparátus úgy
oldja meg, hogy a kész fehérjéket ún. szekréciós granulumokba (ezek is transzport
hólyagocskák) csomagolja. Amíg a granulum a sejthártyához ér, addig tartalma be­
sűrűsödik, tehát a sejt szinte csak a szekretálandó anyagot fogja üríteni. 2 pont
A szekretálandó anyagok kijuttatása a sejtből exocitózissal történik: a szekréciós
granulum membránja fuzionál a sejthártyával, miközben a benne szállított anyag a
sejten kívüli térbejut. pont

18. tétel: Aséjtdklus

1. Jellemezze a sejtciklus szakaszait!

2. Mit jelent a ciklus szempontjából a G0-fázis?
3. Milyen következményei lehetnek a sejtciklus felborulásának?
4. Ismertesse a daganatok típusait!
5. Mi az apoptózis?
6. Jellemezze a kromoszómát!
7. Milyen kromoszómális különbség van egy férfi és egy nő között?
8. Ismertesse lényegre törően a sejtosztódások típusait!
9. Milyen sejtek képződhetnek meiózissal?

Értékelés

í . A sejtciklus:
$ A mitózis után a sejt G,-fázisba kerül. Ebben a szakaszban szintetizálódik a sejt
jellemző fehérjéinek nagy része. (A sejtciklus hosszúságát általában ennek a sza­
kasznak a hossza határozza meg.)
^ A következő fázis az S-fázis, ami a DNS szintézisét jelenti. A DNS duplikációja
után a sejt felkészül az osztódásra.
♦ A G2-fázisban a sejt tehát az osztódásra készül, hiszen ekkor már kétszeres DNS- L
állománnyal rendelkezik. .
^ Az utolsó, vagy M-fázis a mitózis vagy a meiózis szakasza, tehát a sejt osztódik, j
4 pont
2. A sejtciklus szigorúan szabályozott folyamat. Ha a sejt G0-fázisba kerül, akkor nem
fog osztódni, viszont a differenciáltságának megfelelő működést végzi. 1 pont
3. Ha a szabályozási folyamatba valamilyen hiba csúszik, kontroll nélkül osztódó sej- |
tek (daganatsejtek), illetve súlyosan károsodott sejtek jöhetnek létre. 1 pont j
4. A daganatok lehetnek jó- és rosszindulatúak. A jóindulatú daganatok az eredeti sző- ]
veti sejtekkel morfológiailag nagyban hasonló sejtekből állnak, melyek osztódási
rátája viszont magasabb. Az így kialakult daganatot általában tok veszi körül, ezért a
létrehozó szövettől jól elkülöníthető (viszonylag könnyen kimüthető). A rosszindu­
latú daganatok (pl. carcinoma) sejtjei szabálytalan alakúak, nincs köztük működőké­
pes sejt, beterjednek az őket létrehozó szövetbe, eret „húznak”, könnyen képezhet-1
nek áttétet - a kezelés komoly gondot jelent. 2 pont
5. A súlyosan károsodott sejtek egyik sorsa lehet, hogy „öngyilkosságot”, apoptózist 1
követnek el. Ezt a folyamatot - mivel genetikai terv szerint történik —programozott
sejthalálnak is nevezzük. 1 pont
6. Az osztódáshoz a duplikált DNS-molekula határozott formát vesz fel. Ezeket a jól
festődő testecskéket nevezzük kromoszómáknak. Az ember diploid (2rí) kiinduló
sejtjei osztódáskor 23 pár kromoszómát hoznak létre, azaz az osztódó sejtekben 46
db kromoszóma figyelhető meg. 2 pont
7. A férfi és a nő kromoszómaképletében a 23. kromoszómapárban / ivari kromoszó­
mapárban van eltérés. A férfiakban a 23. „pár” X és Y (valójában nem párok, hiszen
nem homológok!). A nőkben viszont az ivari (23.) kromoszómák valódi párok: XX.
2 pont
8. A mitózis vagy számtartó osztódás: a homológ kromoszómák nem állnak pár­
ba, hanem egymás alá rendeződnek az osztósíkban. A „beállt” kromoszómákat í f
a
húzófonálzat egykromatidás kromoszómákra húzza szét, majd a plazma is ketteva-

3
I
 lik. A keletkezett utódsejtek (2 db) DNS-tartalmukban az eredetivel egyeznek, ha
nem történt mutáció. 3 pont
A meiózis vagy redukciós osztódás: a kialakult kromoszómák homológjai párba áll­
nak, közben átkereszteződés(ek)/(crossing over) történik, mely allélkicserélődéshez
vezethet, majd az első osztódási forduló végén a homológ párok tagjai véletlensze­
rűen válnak szét. Ezt azonnal követi a második osztódási forduló, amely tulajdon­
képpen egy mitózis, és amelyben most már a rekombináns kromoszómák válnak szét
egykromatidás kromoszómákra. Az eredmény 4 db haploid (n) utódsejt. 3 pont
9. A növényvilágban a spórák, az állatvilágban az ivarsejtek keletkeznek meiózissal.
1 pont

19. tétel: Vírusok és szubvirális elemek

1. Ismertesse a vírusok felépítését!

2. Miért nem helyezhetők el a törzsfán?
3. Mit j elent a vírusok két „létalakj a”?
4. Hogyan csoportosíthatók a vírusok? (Legalább kétféle mód megadása szükséges!)
5. Hogyan magyarázható a vírusok keletkezése?
6. Ismertesse a vírusok szaporodásának lényegét!
7. Soroljon fel néhány (legalább négy) humán patogén vírust!
8. Mi a járvány?
9. Védekezhetünk-e gyógyszerekkel a vírusok ellen? (Válaszát indokolja is!)
10. Mik a legfontosabb teendők, ha járványos időszak közeledik?
11. Hogyan védekezhet a szervezetünk a vírusok ellen? (Mind a négy módszert ismer­
tesse!)
12. Melyek az ismert szubvirális elemek, mutassa be röviden ezeket!

Értékelés
1. A vírusok obiigát sejtparaziták. Nanométeres nagyságrendűek, gyakorlatilag
nukleoproteidek, azaz örökítőanyagból (DNS vagy RNS) és fehérjeburokból
(kapszidburok) állnak. Igen sok vírus rendelkezik emellett egy külső burokkal, a
peplonnal, melyet a vírusok a gazdasejtek membránjából „rabolnak” el. 3 pont
2. A törzsfán azért nem helyezhetők el, mert önállóan életjelenségeket nem mutatnak,
nem rendelkeznek energiaszolgáltató és fehérjeszintetizáló rendszerrel, ezért csak
élő sejtben képesek a reprodukcióra (abszolút paraziták). 1 pont
3. Két létalakot különböztetünk meg: a viriont, amely kikristályosítható, virulens/fertő­
ző forma, és a vegetatív vírust, amely a neki megfelelő gazdasejtben éppen „szapo­
rodik”. 1 pont
 ÜJjJiáJi! 3:-£1jJÍ -■ i3^ÍJÍ»üJj

4. A vírusok csoportosítása:
^ a fertőzött gazdasejt típusa szerint: növényi, állati és humán patogének, bakterio­
fágok
^ a felépítésük szerint: örökítőanyag típusa (DNS v. RNS), egy- vagy kétszálú-e,
van-e peplon
^ alakjuk szerint: helikális, ikozaéderes, gömbszerű, binális (fág) 2 pont
5. Eredetükre vonatkozó elméletek: sejtekből kiszakadt részletek, melyek az evolúció
során bizonyos önállóságra tettek szert, vagy szélsőségesen redukálódott valaha élt
sejtek. 1 P°nt
6. Szaporodásuknak lényege: az örökítőanyagukat bejuttatják a gazdasejtbe, majd át­
programozzák annak működését úgy, hogy a sejtben az új vírusnemzedék felépítő
molekulái képződjenek. Természetesen a különböző vírusok más-más szaporítási
stratégiát alkalmaznak. 1 P°nt
7. Humán patogének például influenza (több típusa is van), bárányhimlő (varicella),
rózsahimlő (rubeola), HÍV, kanyaró (morbilli), mumpsz, herpesz, HPV (humán
papilloma), ebola stb. 2 pont
Az onkogén vírusok daganatosodást indíthatnak el a szervezetben, mely a legtöbb
esetben rosszindulatú. Ilyen vírus például aHPV ésa herpesz. 1 pont
8. Járványról akkor beszélhetünk, amikor egy kórokozótól egy időben tömegesen be­
tegszenek meg az emberek. 1 pont
9. Vírusok ellen nincs gyógyszer, hiszen a vírusgenom beépül a gazdasejtekbe, így a
gazdasejteket kellene elpusztítani. A vírus nem folytat önállóan semmilyen anyag­
cserét, tehát a különböző ölő- vagy méreganyagokat nem venné fel. Egyetlen ki­
vétel a herpeszvírusok és a varicella zooster virális DNS-polimeráz enzimét gátló
acyclovir és pencyclovir, de ezek is csak a vírusok szaporodását lassítják/gátolják,
de nem pusztítják el őket. 1 pont
10. A vírusokat csak a saját immunrendszerünk győzheti le, ezért a prevencióra (meg­
előzés) kell helyezni a hangsúlyt! Legfontosabbak: az immunerősítés (C-vitamin,
nyomelempótlás), illetve fokozottan ügyeljünk a megfelelő higiéniára! 2 pont
11. A védekezés módjai:
* természetes aktív: átesünk a betegségen, és védetté válunk - memóriasejtek! (bá­
rányhimlő)
* természetes passzív: anyatejjel jut a csecsemőbe a kész ellenanyag
% mesterséges aktív: legyengített kórokozókat vagy azok antigénjét juttatjuk a szer­
vezetbe a memóriasejt-képzés céljából (védőoltások, pl. IPV) (L. Pasteur)
* mesterséges passzív: állatok szervezetében termelődött kész ellenanyagot jutta­
tunk a fertőzött egyén testébe (E. Jenner) 2 pont
12. A szubvirális elemek a vírusoknál egyszerűbb felépítésű fertőző molekuláris rend­
szerek. Ilyenek például a prionok, amelyek csak fehérjéből álló, ún. „konform ációs
izomer bombák” (Creutzfeld-Jakob-szindróma, kergemarhakór).
Szintén szubvirális elemek a viroidok - csupasz örökítőanyagból (általában RNS)
álló növényi paraziták. 2 pont

32
 2HS
1. Jellemezze a baktériumokat felépítésük, anyagcseréjük, szaporodásuk, ökológiai je­
lentőségük alapján!
2. Milyen populációs kapcsolatban lehet partner baktérium?

Értékelés
1. A baktériumok prokarióta sejtes szerveződésűek. Örökítőanyaguk nincs maghártyá­
val határolva, ezért hisztonfehérj éktől mentes DNS-ük szabadon a citoplazmában
található. 1 pont
Endoplazmatikus membránhálózatuk fejletlen, nem rendelkeznek membránokkal
határolt sejtorganellumokkal, így mitokondriumokkal és színtestekkel sem. 1 pont
Biokémiai folyamataik térbeli és időbeli rendezettségét a sejthártya felületnövelő
betüremkedései, az ún. mezoszómák teszik lehetővé. 2 pont
A baktériumokra jellemző a szénhidrát- és fehéijetartalmú sejtfal, amely a sejt védel­
mét szolgálja, és egyben alakját is megszabja. Néhány baktérium még szénhidrátok­
ból álló tokkal is felvértezi magát. Ez utóbbi főleg a betegségeket okozó ún. patogén
baktériumokra jellemző. 2 pont
Az anyagcseréjük alapján lehetnek autotróf és heterotróf életmódúak. Az autotróf
baktériumok lehetnek fototróf (pl. bíborkén-baktérium) életmódúak, vagy
kemoszintetizálók/kemoautotrófok (pl. nitrifikáló baktérium) aszerint, hogy milyen
energiaforrást használnak a szervetlen anyagból történő szerves anyag felépítésé-
v%sz. 2 pont
A heterotróf anyagcseréjű baktériumok szerves anyagot használnak szénforrásként,
amelyhez szaprofita, parazita, ill. szimbionta módon juthatnak. 2 pont
Kedvezőtlen körülmények között a baktériumok túlélő spórát (endospórát) képez­
hetnek, amelyet rendkívül gyorsan képesek létrehozni. A spóra kedvező körülmé­
nyek között gyorsan szaporodóképessé válik. A sterilizálás ezért nem is olyan egy­
szerű, mint ahogyan ezt gondolnánk. Ivartalanul, egyszerű osztódással/hasadással
sokszorozódnak. Ivaros szaporodás is jellemző rájuk, a konjugáció. Ez a szaporodás­
mód nem jár közvetlenül egyedszám-növekedéssel, viszont genetikai sokféléségüket
eredményezi az átmeneti egyesülés. 2 pont
A baktériumoknak a bioszféra anyagforgalmában óriási a jelentőségük, mivel az óri­
ási tömegben keletkező elhalt szerves anyagot lebontják, így a növények számára
újra felvehetővé teszik. A biogeokémiai ciklus fontos szereplői. 1 pont
2. A szimbiózisban élő Rhizobium baktériumok kötik meg a levegő nitrogénjét a pil­
langós virágú növények számára. A növényevő emlősállatokból hiányoznak azok az
enzimek, amelyek a cellulóz bontását lehetővé tennék, ezért szövetkeznek a cellu­
lózbontó prokarióta szervezetekkel. A baktériumflóra vagy a tápcsatorna előbéli sza-
 kaszában (bendő), vagy a vakbélben található. A nők hüvelyflórájának (Döderlein-
baktériumok) tej savas erjedése savas kémhatást eredményez, amely fontos szerepet
tölt be a belső nemi szervek védelmében. 3 pont
A parazita életmódú baktériumok a gazdaszervezet megbetegedését okozzák. A gaz­
daszervezet immunrendszere a kórokozó baktérium ellen védekezik. Több betegsé­
get okozó baktérium ellen hatásos védőoltás áll rendelkezésünkre. Emberi megbete­
gedést okozó baktériumok: tetanusz, kolera, tbc, szalmonella stb. 2 pont
Az antibiózis olyan populációs kapcsolat, amely során az élőlény (gombák, bak­
tériumok) más élőlényeket (baktériumokat) károsító szerves anyagokat termel. A
Penicillium notatum/ecsetpenész által termelt szerves anyag (penicillin)/antibioti-
kum sokféle baktériumot gátol sejtfalának szintézisében, ezen alapul gyógyító hatá­
sa. 2 pont

21. tétel: Eukarióta egysejtűek, a lüktető űröcske

1. Hasonlítsa össze az óriás amőba és a füles papucsállatka sejtfelépítését, táplálkozá­

sát, mozgását és kiválasztását!
2. Fejtse ki, és érveljen az endoszimbionta elmélet mellett!

Értékelés

1. Mindkét sejt eukarióta, fejlett membránrendszerekkel és m em bránokkal határolt

sejtalkotókkal. 1 pont
A kétféle egysejtűt kívülről sejthártya határolja. 1 pont
A papucsállatkára a membránnal borított csillók jellemzőek. A vízben történő hely-
változtató mozgásra alkalmas függelék alapi testből és körben 9 • 2, ill. belül páros
központi fehérjét tartalmazó fonalszerű képletből áll. 1 pont
Az amőba citoplazmájának szol-gél átalakulása biztosítja az állábas mozgást. E
mozgásjelenség szilárd aljzatot feltételez. 1 pont
M indkét egysejtű heterotróf életmódú. 1 pont
Az amőba endocitózissal kebelezi be szerves törmelékből álló táplálékát. A csillós
egysejtűben viszont csak a sejtszájnak megfelelő részen, a sejtgaraton keresztüljut­
hat be a táplálék. Az emésztőenzimekkel teli savas kémhatású lizoszómával egyesül­
ve alakul ki mindkét élőlényben az emésztő űröcske (szekunder lizoszóma), amely­
ben elkezdődik az enzimek által katalizált lebontás. Az emésztés során fokozatosan
lúgossá válik az emésztő űröcske kémhatása. 4 pont
 A sejtfal nélküli sejtekbe a sejthártya féligáteresztő jellege és a közeg (édesvíz) ki­
sebb ozmózisnyomása miatt víz áramlik be a sejtekbe. 1 pont
A sugárcsatomákból és a központi üregből álló kiválasztó sejtalkotó, a lüktető űröcs-
ke ozmoregulátorként működik az említett egysejtűekben. A víztől és a bomláster­
mékektől a központi üreg összehúzódásai szabadítják meg a sejtet, amely a környe­
zetébe üríti a benne összegyűlt folyadékot a sejthártyán keresztül. 1 pont
Az összehúzódások száma egységnyi idő alatt a citoplazma és az extracelluláris tér
ozmózisnyomásának különbségétől függ. 1 pont
2. Az endoszimbionta elmélet magyarázza az eukarióta sejt létrejöttét. A prokarióták
egyes csoportjai a sejtfalukat elvesztve egyre nagyobb méretűvé válhattak. A felület­
növekedés miatt sejtmembránrészletek fűződhettek le, amelyekből származtatják az
endoplazmatikus membránrendszert, amely jellemző az eukarióta sejtekre. 2 pont
A mitokondrium őse egy heterotróf életmódú prokarióta, a színtest őse autotróf kék­
baktérium lehetett. Í2pont
A sejtek a bekebelezést követően nem bomlottak le, hanem a gazdasejttel szimbió­
zisban éltek tovább. 1 pont
A két sejtorganellum kettős membránszerkezete, a két membrán kissé eltérő felépí­
tése, a mezoszómákra emlékeztető belső membrán tagoltsága, a gyűrű alakú hiszton
nélküli DNS a sejtalkotó alapállományában, a baktérium méretű riboszóma mind
ezt az elméletet támasztja alá. A sejt anyagcsere-intenzitásának és szükségleteinek
megfelelően önálló osztódásra képesek az említett sejtalkotók. 3 pont

22. tétéi: A gombák

SSH 2E51
1. Jellemezze a gombákat testszerveződésük alapján!
2. Határozza meg a gombafonal/hifa fogalmát!
3. Mi a micélium, és mi a termőtest?
4. Mi indokolja a gombák külön országba való sorolását?
5. Milyen, a növényekéhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek a gombák?
(Legalább négy említése szükséges!)
6. Milyen tulajdonságok emlékeztetnek az állatokra?
7. Jellemezze a gombák szaporodását! Miben egyediek?
8. Miért találkozhatunk gombákkal szinte mindenhol?
9. Jellemezze a gombákat életmódjuk alapján! (Példákat is említsen!)
10. Milyen felhasználásait ismeri a különböző sarjadzó gombáknak?
11. Ki fedezte fel és melyik gombafaj vizsgálatakor az első antibiotikumot?
 Értékelés^
1. A gombák testszerveződésére leginkább a fonalas és a teleptestes szerveződés jel­
lemző. Előfordulnak még egysejtű változatok is (sarjadzógombák), de egy szövetes
szerveződésűt sem találunk. 3 pont
2. A gombafonal vagy hifa tulajdonképpen egy sokmagvú sejt, amely úgy jön létre,
hogy a sejtek közötti válaszfalak részben vagy teljesen eltűnnek. 1 pont
3. A gombafonalak szövedékét nevezzük micéliumnak, amely általában a földfelszín
alatt található (tenyésztést). 1 P°nt
A termőtest a hifák szorosan elhelyezkedő tömege, amely fajra jellemzően alakul ki.
Azért nevezzük termőtestnek, mert a spórák kialakítását, a szaporodást szolgálja.
1 pont
4. A külön országba sorolást nemcsak a testszerveződés egyediségei, hanem az is indo­
kolja, hogy a gombáknak vannak a növényekre és az állatokra jellemző tulajdonsá­
gaik is. 1 pont
5. A növényekéhez hasonló tulajdonságok: nem mozognak (kivéve néhány
nyálkagombafaj állábas mozgását), sok faj gombafonalai korlátlan növekedésre ké­
pesek, spórákkal szaporodnak, sejtfallal rendelkeznek (bár ennek anyaga általában
kitin - kitozán és nem cellulóz). Néhány faj tartalék tápanyagként olajat raktároz­
hat. 2 pont
6. Az állatokéval rokon vonások: heterotróf életforma, gyakori raktározott tápanyaguk
a glikogén. 1 pont
7. Szaporodásuk: lehet ivartalan, pl. bimbózás/saijképzés —>saijadzó gombák (pl. sütő/
sörélesztő)
Nagyobb részben ivartalan úton spórákat képeznek, melyek vastag fallal körülvett,
kiszáradásnak ellenálló haploid szaporítóképletek.
Csak a gombákra jellemző, hogy sejtfonalaikban keverten találhatók a haploid és a
diploid sejtek:
♦ spóra (n) mitózls—> sejtfonai (rí)
♦ 2 különálló sejtfonal {rí) sejtjeinek egyesülése zigóta (2rí)
^ zigóta (2rí) m,t0Zls_> sejtfonal (2rí)
♦ sejtfonal (2n) meioz,s-» spóra, illetve spórák {rí)
Pl. a tömlő és a bazídium ivaros folyamatok eredményeként alakulnak ki, tehát
diploid sejtekből állnak, és belőlük meiózissal képződnek a haploid spórák. 3 pont
8. Azért találhatók meg szinte mindenhol (kozmopoliták), mert rendkívül jól alkalmaz­
kodtak a különböző környezeti tényezőkhöz. Pl. tág hőtűrőképességgel rendelkez­
nek, jól viselik a hiperozmotikus környezetet, kedvelik a savas közeget. 2 pont
9. Életmódjuk szerint lehetnek szaprofiták, melyek elpusztult növényekkel és állatok­
kal táplálkoznak, ezáltal nagy szerepük van a biogeokémiai anyagforgalomban (kerti
csiperke, fejespenész). A parazita gombák élő szerves anyagból jutnak táplálékhoz
(peronoszpóra, candida, különböző bőrgombák). A szimbionták valamely más fajjal
alakítanak ki kölcsönösen hasznos kapcsolatot (fenyőfélék mikorrhizái). 3 pont
 10. A sarjadzógombákat az élelmiszeripar használja fel: a sütőélesztőt/sörélesztőt a
sütőüzemek kelesztésre, a szeszipar sörkészítésre használja. A borélesztők szintén
alkoholos erjesztők. Ezek a gombák anaerob körülmények között a glükózt etil-al­
koholra és szén-dioxidra bontják. 1 pont
11. Sir Alexander Fleming fedezte fel a Penicillium notatum (ecsetpenész) gomba anti-
biotikus hatású anyagát, a penicillint, mely jelentős mérföldkő az orvostudomány­
ban a baktériumok elleni harcban. 1 pont

) 1 23. tétel: A mohák és a harasztok összehasonlítása

eB 3E E Z 3F:';
1. Hasonlítsa össze a mohákat és a harasztokat testszerveződésük szerint!
2. Miért tekinthetők a mohák evolúciós oldalágnak? (Legalább két indokot mondjon!)
3. Milyen szerepeket töltenek be a mohák az életközösségekben?
4. Ismertesse a mohák nemzedékváltakozását részletesen!
5. Hogyan aránylik egymáshoz a két nemzedék hossza?
6. Miért fejlődhettek tovább a harasztok?
7. Melyek a harasztok szervei?
8. Miért csökkent a harasztok szerepe napjainkban?
9. Melyik növénycsoportnak köszönhető ez a változás?
10. Hol találjuk ma a harasztok élőhelyeit?
11. Miben tér el nemzedékváltakozásuk a mohákétól?
12. Nevezzen meg a harasztok törzséből legalább egy reliktum fajt!

Értékelés

1. A mohák telepes testszerveződésű élőlények, a harasztok az első valódi szövetes

növények, yalódi vegetatív szervekkel. 2 pont
.
2 A mohák azért tekinthetők evolúciós oldalágnak, mert fejlődésük alacsony fejlettsé­
gen megrekedt: nem alakult ki a gyors vízvesztést megakadályozó bőrszövet, nem
rendelkeznek szilárdító alapszövettel, amely a hosszabb szárat meg tudná tartani. A
szállítószövet hiánya nem tesz lehetővé korlátlan növekedést. Belőlük nem fejlődött
ki más élőlénycsoport. 2 pont
3 . A mohák az életközösségekben rendkívül fontos szerepet töltenek be,egyrészt mint
pionír növények a talaj fejlődéshez nélkülözhetetlenek. Másik fontos szerepüket az
életközösségek vízgazdálkodásában játsszák, hiszen „pámanövények”, ami azt jelenti,
hogy telepeikben az egyedek szorosan egymás mellett helyezkednek el egyfajta bevo­
natot alkotva a talajon, és egész testfelületükön képeseka víz felvételére. 2 pont
 M g iv b o l 'í ^ ű jjí -

4. A mohák nemzedékváltakozása:
haploid (n) spóra -» mitózissal előfonal (n) / fonalas előtelep -» mitózissal
mohanövényke (ti) -» a mohanövénykén szintén mitózissal haploid ivarszervek
alakulnak ki, melyekben mitózissal képződnek az ivarsejtek -» a hímivarsejtek (n)
vízben úszva jutnak el a petesejtekhez (n), melyek almasavat termelve vonzzák ma­
gukhoz őket (pozitív kemotaxis) -» megtörténik a megtermékenyítés, és kialakul
a diploid (2/?) zigóta-> a zigótából diploid spóratartó lesz (mitózissal) —» majd a
szintén diploid spóraképző anyasejtek meiózisos osztódásával alakulnak ki újra a
haploid spórák 4 pont
5. A gametofiton/ivaros szakasz a spóra osztódásával kezdődik, és a megtermékenyítésig
tart. A sporofiton vagy ivartalan nemzedékbe csak a spóratartó és a spórák kialakulása
tartozik. Tehát az ivaros szakasz hossza felülmúlja az ivartalanét. 2 pont
6. A harasztok jobban tudtak alkalmazkodni a szárazföldi életmódhoz a valódi szöve­
tek kialakulása miatt, ezért az evolúció során továbbfejlődtek. Belőlük alakultak ki a
virágos növények a földtörténeti óidő végén. 1 pont
7. A harasztok (vegetatív) szervei: gyökér, szár, levél. 1 pont
8. Napjainkra a harasztok szerepe jóval kisebbé vált, hiszen a virágos növények (külö­
nösen a zárvatermők) visszaszorították őket. 1 pont
9. A virágos növények sikerét az hozta meg, hogy a szaporodásukat a virág megjelené­
sével függetleníteni tudták a víztől, míg a harasztok nagy többsége nem. 1 pont
10. A harasztok leginkább az árnyas, nedves élőhelyeken maradtak fenn. 1 pont
11. Nemzedékváltakozásuk abban tér el a mohákétól, hogy hosszabb lett a sporofiton
szakasz, hiszen maga a harasztnövény is az ivartalan nemzedékbe tartozik. A haploid
spórából fejlődő zöld előtelepen hím- és női ivarszervek alakulnak ki, és itt zajlik a
megtermékenyítés is. Természetesen vízben valósul meg a hímivarsejtek kemotaxisa.
így a harasztnövény a diploid zigótából alakul ki mitózisokkal. 2 pont
12. Reliktum növények, azaz élő kövületek a korpaftivek minden faja, pl. a kapcsos
koipafü. 1 pont

24. tétel: Növényi szövetek

U K
1. Mi jellemző a növények osztódószövetére?
2. Ismertesse a bőrszövet felépítését!
3. Milyen típusai vannak a bőrszövetnek?
4. Milyen különbség van a zárvatermők két osztályát alkotó növényfajok egyedeit be­
borító szövetféleségek között?
5. A szikes talajokon előforduló növények számára miért okoz nehézséget a szükséges
víz felvétele?
6. Hogyan hidalható át az említett probléma?
 1. A növényi léthez hozzá tartozik az állandó növekedés ténye. Ezt az ún. osztódószöve­
tek biztosítják a növényekben, melyek sejtjeire a vékony sejtfal, a nagyméretű (sejthez
viszonyítva) sejtmag és a dús citoplazma jellemző. Maga a sejt kisméretű. 2 pont
A hajtás- és gyökércsúcs, valamint a szárcsomókban, interkalárisokban megtalálható
osztódószövetek teszik lehetővé a növény hosszanti növekedését, ill. a szártagok
megnyúlását. 1 pont
A kambium, amely szállítószöveti elemeket képez, a szélességbeli növekedésért, a
szárvastagodásért felelős. 1 pont
2. A bőrszövet a növény felületét borítja. A sejtek szoros illeszkedésűek, és általában
egy rétegben fedik a növényt. A szukkulens növényekre, amelyek jól tolerálják a
szárazságot, a többrétegű bőrszövet jellemző. A hajtás bőrszövetére a kutikula réteg
is jellemző, amely fontos a növény vízgazdálkodása szempontjából. A növényi sző­
rök is fokozhatják a vízvisszatartást, mivel a fedőszőrtípusuk jelentősen csökkenti a
párologtatásból adódó vízveszteséget. 4 pont
A bőrszöveti sejtek átlátszóak, ezért az alattuk lévő fotoszintetizáló alapszövet ele­
gendő fényt kap a benne zajló biokémiai folyamathoz. 1 pont
3. A gyökér bőrszövetét nem borítja be kutikula, így a víz felvétele a talajból lehetsé-
§|gés.' . 1 pont
A felszívási zóna plazmanyúlványai, a gyökérszőrök is csak a gyökeret beborító
rhizodermiszre jellemzőek. 1 pont
A hajtás bőrszövetének különleges sejtjei a babszem alakú zárósejtek, amelyek egy­
más felé eső sejtfalában jellegzetes sejtfalvastagodás figyelhető meg. 1 pont
A zárósejtekben találhatók zöld színtestek, amelyek a fotoaktív nyitódásért felelő­
sek. A fotoszintézis folyamatában képződő glükózból termelt ATP-vei felvett K+-
ionok megnövelik a sejt belsejében az ozmózisnyomást, ezért a környező sejtekből
víz áramlik be a hipertóniássá váló zárósejtekbe. A megnövekedett turgor követ­
keztében, mivel a légrés felőli oldalon a sejtfalvastagodás nem teszi lehetővé a
megnyúlást, a vékonyabb külső fal tágul, aminek következtében a légrés kinyílik.
3 p ont
4. Az egyszikű növények levelének mindkét oldalán találunk gázcserenyílásokat, a
kétszikű növényekben viszont csak a levél fonákán. Kivételt csak a vízinövények
képeznek, mivel ezek levelének természetesen a felső részén találhatók a gázcseréért
felelős légrések. 2 pont
5. A szikes talajoknak nagy a sótartalma, ezért a gyökér bőrszöveti sejtjeinek nagyobb
ozmózisnyomást kell létrehozniuk, hogy a víza sejtekbe áramoljona passzív transz­
port folyamatában. 1 pont
6. A növény energiát felhasználva, aktív transzporttal K+-ionokat vesz fel a talajból, ez­
zel növelve meg ozmózisnyomását. A keményítő hidrolízisekor nagy mennyiségben
keletkező glükóz is növelheti a bőrszövetisejtek ozmózisnyomását. 2 pont
« FELADAT
1. Ismertesse a táplálkozás feladatát!
2. Táplálkozásukat tekintve milyen életmódot folytatnak az állatok? D efiniálja is a fo­
galmat!
3. Csoportosítsa az állatokat táplálékfelvételük alapján, adja m eg az egyes csoportok
ökológiai státuszát is!
4. Milyen sajátságos táplálkozású csoportokat ismer? (Legalább 2 csoportot említ­
sen!)
5. Mi a tápcsatorna feladata?
6. Ismertesse a nevezett állatcsoportok táplálkozási rendszerének típusait: szivacsok,
laposférgek (szabadon élők), hengeres/fonalférgek és gyűrűsférgek, puhatestűek, ro­
varok, gerincesek!
7. Milyen típusú fogaik vannak az emlősöknek általában?
8. Ismertesse az emlősök táplálkozási módjának és fogazatának összefüggéseit!

Értékelés

1. A táplálkozás feladata az, hogy az állatok életműködéséhez szükséges energiaterme­

léshez és a saját anyagaik előállításához szükséges alapanyagokat biztosítsa.
2 pont
2. Az állatok heterotrófok, ami azt jelenti, hogy kész szerves anyagokat vesznek fel,
ebből termelik saját testük anyagait, és ezek oxidációjával jutnak energiához is.
1 pont
3. A táplálék felvétele alapján az állatok lehetnek:
* növényevők: a növények anyagait fogyasztják, elsődleges fogyasztók 1 pont
* ragadozók: rendszerint más fajba tartozó állatokat fogyasztanak (ritkán kanniba­
lizmus is előfordulhat), másodlagos vagy harmadlagos fogyasztók 1 pont
* mindenevők: vegyes táplálkozásúak, tehát növényi és állati anyagokat is fo­
gyasztanak, ebből kifolyólag bármely fogyasztói szinten állhatnak 1 pont
4. sajátságos táplálkozásúak: pl. a szimbionták (csalánozókkal egyes halak), szap-
rofiták (giliszták, szivacsok stb.), ekto- és endoparaziták (szúnyogok, kullancsok,
májmétely stb.) 1 pont
5. A tápcsatorna feladata: a táplálék felvétele, emésztése, felszívása és a salakanyagok
eltávolítása. 1 pont
6. A tápcsatorna felépítése, rendszerének típusai:
* A szivacsok, mivel valódi szöveteik nincsenek, az űrbélből veszik fel tápanyaga­
ikat, és sejten belüli emésztést folytatnak. 1 Pon*
* A laposférgekben (örvényférgek) két szakaszos béledényrendszer alakult ki,
melyben sejten kívüli emésztés is zajlik, de mindenképpen a sejteken belül feje­
ződik be, az anyagáramlás kétirányú. 1 pont
* A hengeresférgektől kezdődően az anyagáramlás már egyirányú. A gyűrűsférgek­
nek tagolódik először az előbelük garatra, nyelőcsőre, begyre és gyomorra. (Csak
sejten kívül emésztenek, először az állatvilág evolúciója során.) 1 pont
* A puhatestűeknek háromszakaszos bélcsatomájuk van középbéli miriggyel. Csi­
gáknál és fej lábúaknái gyakori a reszelőnyelv (radula) megléte. 1 pont
* A rovarokban a tápcsatorna háromszakaszos: elő-, közép- és utóbélre tagolódik,
az emésztés kizárólag sejten kívül zajlik, emésztőmirigyük (nyálmirigy) is kiala­
kult, a bélcsatomának két nyílása van. 1 p ont
* A gerincesekben is háromszakaszos, kétnyílású bélcsatoma alakult ki, az emész­
tés kizárólag sejten kívüli, járulékos emésztőmirigyeik általában a nyálmirigyek
(de pl. a halaknak nincs), a máj és a hasnyálmirigy. 1 pont
Az emlősök táplálékszerzésében nagy szerepet játszanak a maradandó gyökeres
fogak, melyek különneműek (kivéve a rovarevőket). Megkülönböztetünk metsző-,
szem-, kisőrlő és nagy őrlő fogakat? 2 p ont
Az emlősök táplálkozási módjának és fogazatának összefüggése:
^ ragadozók: a metszőfogak kicsik; a szemfogak erősek, hegyesek, kiemelkedők; a
zápfogak tarajosak 1 p ont
* rovarevők: differenciálatlan tűhegyes fogak 1 pont
* növényevők: a metszőfogak változatosak (kérődzőkben felül nincsenek, rágcsá­
lókban 2-2 nyitott gyökerű), a szemfogak általában hiányoznak, a zápfogak redő­
sek 1 p ont
* mindenevők: a metszőfogak előreállók, a szemfog agyarrá fejlődhet, a zápfogaik
gumósak 1 p ont

26. tétel: 1 madarak és az emlősök légzésének összehasonlítása

FELADATOS
Ismertesse a madarak szervezetében a levegő útját!
Milyen anatómiai és működésbeli különbségek figyelhetők meg a két élőlénycsoport
légzőszervrendszere között?
Hogyan adnak le hőt légzőrendszerükkel ezek az élőlények?
Milyen folyamatban és hogyan, és melyik sejtalkotóban keletkezik az a hőmennyi­
ség, amely biztosítja az állandó testhőmérsékletet?
 |^ p jJ ÍijÍÍ£ f c íÍiJ Í - 2rjLÍ>b-jíl

Értékelés ?
1. A repüléshez nagy mennyiségű energia szükséges, ez fokozott oxigénszükségletet
igényel. 1 pont
A madarak ormyílásán keresztül a levegő a felső gégefőn át a gégecsőbe jut. A cső
a nyak tövével egy magasságban kettéágazik. Itt található a madarakra jellemző alsó
gégefö, amely a hangadó szervük. A hörgőkön át a levegő a tüdőbe jut. 2 pont
2. Az emlősöknek nincs alsó gégefőjük. 1 P°nt
A madarak légzőrendszerének kiegészítői a csontokba, valamint a zsigeri szervek
közé is benyúló légzsákok, amelyekből általában öt pár található. A légzsákok teszik
lehetővé a kettős légzést, ami azt jelenti, hogy a be- és a kilégzés során is oxigénben
dús levegő áramlik át a légzőhám felszínén. 3 pont
A madarak esetében a légzőhám nem léghólyagocskákat jelent, hanem
légkapillárisokat/léghaj szálcsöveket. 1 pont
A tüdő mögött a belégző légzsákok, a fej mögött a test elülső részén az elülső, vagy
kilégző légzsákokat találjuk, amelyek a levegő tárolására alkalmasak. 1 pont
A madaraknak nincs rekeszizmuk, az emlősökben viszont ez az izom megtalálható,
amelynek összehúzódása létrehozza a mellkasban a légzésükhöz szükséges nyomás-
különbséget. 1 pont
A madár belégzéshez a bordaközi izmait használja, ami a tüdő helyett inkább a lég­
zsákok térfogatnövekedését idézi elő. 1 pont
A kulcscsont alatti nagy légzsákokból repülés közben a repülést biztosító izmok
okozta számycsapások okozzák a levegő kiáramlását, ezért a vitorlázórepülés alatt
is szükségesek a számycsapások. 2 pont
3. Az emlősök lihegés során nagy mennyiségű hőtől képesek megszabadulni. A ma­
darak légzsákjainak nagy felülete a belső szervekből sok hőt von el, így biztosítja a
hőleadást, amely a testfelület tollborítása miatt ilyen módon lehetséges. 2 pont
4. A sejtekben a mitokondrium a biológiai oxidáció színhelye. A citromsavciklus
(Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) a mitokondrium alapállományában megy végbe, a
terminális oxidáció folyamatai a belső membránhoz kötődnek. 2 pont
A terminális oxidáció folyamatában a mitokondrium két membránja közti térben
Jrt-ionok felhalmozása történik, ami feltöltött állapotot eredményez. Speciális ion-
csatornák megnyílásakor az ionok transzportja ATP szintézisére fordítódik (ATP-
szintetáz-enzimek). A folyamatot az ún. kemiozmotikus elmélet magyarázza, amely
Mitchell nevéhez fűződik. A folyamat közben természetesen hőenergia is felszaba­
dul. 3 pont
1. Ismertesse a szerv fogalmát!
2. Hogyan csoportosíthatók a növényi szervek egy zárvatermő növényben?
3. Jellemezze az egyes vegetatív szerveket az alábbi szempontok szerint: fő feladataik,
leggyakoribb módosulataik példákkal! Hány szakaszra tagolható a gyökér felépítése
és működése alapján?
4. Milyen szártípusokat ismer?
5. Mi a fő különbség az egy- és kétszikű növények szárkeresztmetszetében?
6. Ismertesse a levél részeit, majd határozza meg az összetett levél fogalmát!
7. Milyen fő különbségek vannak az egy- és kétszikű növények levélkeresztmetszeti
képén?

Értékelés
1. A szerv általában egy fő feladat ellátására különböző szövetekből szerveződött ana­
tómiai íégységSpir lp on t
2. A zárvatermő növényekben minden, a növényekre jellemző szerv megjelent. Az
egyik fő csoport a vegetatív szervek csoportja. Ebbe a csoportba tartozik a gyökér,
a szár és a levél. A másik fő csoportba, a reproduktív szervekébe a virág és a termés
r^artozik. 2 pont
3. A gyökér a valódi szövetes növényekáltalában földben lévő, zöld leveles hajtást
soha nem tartalmazó, korlátlan növekedésű vegetatív szerve, mely rögzít, felszív,
továbbszállít, és esetenként módosulhat. 1 pont
A gyökérnek - felépítése és működése alapján - négy szakaszát különíthetjük el,
melyek alulról felfelé haladva a következők:
* osztódási zóna: itt található a gyökér osztódó szövete (gyökércsúcs), mely két
irányban hoz létre új sejteket: lefelé a gyökérsüveg sejtjeit, melyek elnyálkásod-
nak, segítik a gyökér növekedési mozgását, és felfelé a gyökér sejtjeit, melyek
differenciálódnak 1 pont
* megnyúlási zóna: a sejtek megnyúlnak és differenciálódnak: börszöveti, alapszö­
veti és szállítószöveti sejtek lesznek belőlük 1 pont
* felszívási zóna: az intenzív tápanyagfelvétel helye, ahol a börszöveti sejtek jel­
legzetes citoplazmanyúlványt hoznak létre (gyökérször), ezzel is növelve a táp­
anyagfelvételre rendelkezésre álló felületet (ez a zóna a gyökércsúcstól mindig
konstans távolságra van) 1 pont
* szállítási zóna: ebben a szakaszban alakulnak ki a szállítószövetek (központi hen­
ger), ez a terület biztosítja, hogy a felszívott víz és ásványi sók a hajtásba jussa­
nak. 1 pont
 Gyökérmódosulatok például: raktározó karógyökér (sárgarépa), gyökérgumó (dá-
lia), gyökérgümő (pillangósvirágúak, pl. akác), a borostyán kapaszkodó léggyökere,
illetve a kukorica koronagyökere már más szervből alakul ki. 2 pont
4. A szár a hajtás tengelye, mely megszabja a növény alakját, továbbszállít, tartja a
leveleket és a reproduktív szerveket, és módosulhat is. 1 pont
A szár típusa szerint lehet fás és lágy szár, mely utóbbi típusai: szalmaszár, dudva-
szár, tőszár, tőkocsány stb. 1 pont
5. Az egyszikű és kétszikű lágy szárú növények szárának keresztmetszeti (mikroszkó­
pos) képén jelentős eltérést tapasztalunk: az egyszikűekben a (kollaterális zárt típu­
sú) szállítónyalábok szórtan állnak, míg a kétszikűekben a (kollaterális nyílt) nyalá­
bok szabályos körben helyezkednek el. 2 pont
Szármódosulatok például: tövis (kökény), inda (szamóca), szárkacs (uborka), pozs­
gás szár (kaktuszfélék), gyöktörzs (orvosi salamonpecsét), szárgumó (burgonya),
hagyma (vöröshagyma) stb. 2 pont
6. A levél a hajtás korlátolt növekedésű szerve, mely gázcserét végez, fotoszintetizál és
párologtat. 1 pont
Az egyszerű levél részei: levélalap, levélnyél, levéllemez. Ha egy levélalaphoz több
levéllemez is kapcsolódik, akkor összetett levélről beszélünk. 1 pont
7. Az egyszikű növények levélkeresztmetszetében szivacsos alapszövetet látunk, a
gázcserenyílások a levél mindkét oldalán megtalálhatók (a leveleknek nincsen le­
vélalapja!), a kétszikűek levelének alapszövete szivacsos és oszlopos (felszín felőli)
alapszövetre különül, a sztómák csak a fonákon találhatók meg. 1 pont
Levélmódosulat például: a levéltövis (sóskaborbolya), levélkacs (lednek), rovarfo­
gásra módosult levelek (kancsóka, vénusz légycsapója). 1 pont

28. tétel: A növények anyagszállítása

S a m
1. Ismertesse a vízszállítás útját a növényekben!
2. Mitől függ a talajok víztartalma?
3. Mi a talajképződés folyamatában a víz jelentősége?

; Értékelés

1. A vizet a magasabb rendű növények a gyökér bőrszövetének nyúlványain, a gyökér­

szőrökön keresztül veszik fel. 1 pont
A talajoldat és a növény rhizodermiszsejtjének citoplazmája közötti ozmózisnyo-
más-különbség teszi lehetővé a víz felvételét. Ez a bőrszöveti sejtekben ionok aktív
transzportjával valósulhat meg (gyökémyomás). 1 pont
 A gyökér alapszöveti sejtjeiben a koncentrációgrádiensnek megfelelően áramlik a
víz sejtről sejtre. 1 pont
A gyökér központi hengerét elérve a folyadék a farészbe kerül, ahol a gyökémyo-
másnak köszönhetően felfelé áramlik a facsövekben (zárvatermőkben). 1 pont
A szárban, ha lágy szárú növényről van szó, akkor az edénynyalábok farészében,
a fás szárú növényfajok esetében a fatestben, (gesztesedő fafajokban) a szíj ácsban
áramlik felfelé a víz a benne oldott ionokkal együtt. 2 pont
A farészben az adhézió és a kohézió együttesen járul hozzá a folyadék áramoltatásá­
hoz. 2 pont
A levelek felületéről a kutikularéteg miatt viszonylag kevés víz távozik. 1 pont
A víz döntő mennyisége a gázcserenyílásokon keresztül távozik. A párologtatás so­
rán a légudvarból a légrésen át a környezetbe kerülnek a vízmolekulák. Az egyirányú
áramlás szívóhatást eredményez, ami az előbb ismertetett folyamatokkal együtt akár
50 áramlási sebességet is lehetővé tesz a farészben. 2 pont
óra
A párologtatás mértéke a zárósejtek víztartalmától függ. A sejtek a többi bőrszöveti
sejttel ellentétben tartalmaznak zöld színtesteket, ezért a fotoszintézis bennük lehet­
séges. 1 pont
A folyamatban képződő glükóz növeli a zárósejt ozmotikus nyomását, valamint a
glükóz bontásából származó energia segítségével a zárósejt aktív transzporttal iono­
kat vehet fel, ezáltal növelve meg ozmózisnyomását. A víz beáramlása miatt a légrés
kinyílik. (A külső fal tágulékonyabb, ezért az jobban képes dudorodni.) 1 pont
A párologtatás jelentős szerepet tölt be a növények hőszabályozásában is. 1 pont
A bőrszövet szőrei, a légrés helyzete és a környezeti tényezők: hőmérséklet, fényvi­
szonyok, páratartalom együttesen befolyásolják a párologtatás mértékét. 2 pont
2. A talajokban a víz talajvíz, kapillárisvíz és a talajkolloidok felületén megkötött víz
formájában található. Utóbbi vízforrás a molekulák erős kötődése miatt a növények
számára nem hozzáférhető. 2 pont
3. A víz a talajképződés minden szakaszában elengedhetetlen. A víz a kőzetek repedé­
sein bejutva, majd megfagyva az alapkőzet aprózódását okozza. 1 pont
A kémiai mállás során az alapkőzet anyagai különböző kémiai reakciókba (hidrolí­
zis) lépnek a vízzel, és kolloid méretű agyagrészecskék jönnek létre. 1 pont

29. tétel: A növények mozgásjelenségei

1. Ismertesse a növények mozgásjelenségeit!

2. Milyen növényi hormonokat ismer?
3. Milyen lényegi különbség van a növények és az állatok hormonális szabályozása
között?
 Értékelés wl
1. A növények növekedési mozgásait a sejtek egyenlőtlen osztódása, ill. megnyúlása
idézi elő. 1 pont
A tropizmusos mozgások inger által kiváltott és irányított helyzetváltoztató mozgá­
sok. Az inger lehet fény (fototropizmus), lehet hő (termotropizmus), lehet a gravitáció
(geotropizmus), valamint víz (hidrotropizmus) és érintés (tigmotropizmus). 3 pont
Ha az ingerforrás felé történik a helyzetváltoztatás, akkor pozitív, ha azzal ellentétes
irányba mutat, akkor negatív pl. fototropizmusról beszélünk. 1 pont
A növények gyorsabb helyzetváltoztató mozgásait a sejtek anyagcseréjében bekö­
vetkező változások okozta turgormozgások jelentik. A növényi sejtek víztartalma
gyorsan megváltoztatható a sejtek ozmózisos jelenségei során. A vízzel telt, nagy
turgorú sejtek erőteljesebben képesek az adott növényi részt megtámasztani.
2 pont
A nasztia olyan növényi helyzetváltoztató mozgás, amely az inger irányától függet­
len. 1 pont
A fotonasztia a növényeknek a fényerősség megváltozása következtében létrejövő
megszabott irányú mozgása. A termonasztia a növények hőmérséklet-változás hatá­
sára bekövetkező mozgása. A tigmonasztia a növények érintés hatására bekövetkező
gyors mozgása. 1 pont
2. Az auxinok (pl. az indolecetsav) a sejtek megnyúlását idézik elő, így a növekedési
folyamatokban jelentősek. A tropizmusos jelenségek kialakítása is az auxinoknak
köszönhető. Az auxin a hajtáscsúcsban termelődik, és a háncsparenchimában szállí-
tódik a gyökér irányába. A fénnyel ellentétes oldalon a sejtek intenzív megnyúlását
okozza, így hozva létre a hajtás fény felé történő elmozdulását. A különböző növényi
szerveknek eltérő az auxinérzékenysége. 4 pont
A gibberellinek a szártagok megnyúlását és elsősorban a virágzást serkentik. 1 pont
A citokininek a sejtek osztódását gyorsítják, így vesznek részt a növények növeke­
dési folyamatainak szabályozásában. 1 pont
Az abszcizinsav gátló hormon. A lombhullást idézi elő, gyorsítja az öregedési folya­
matokat az egyes növényi szervekben. Fenntartja a fás szárú növények téli nyugal­
mát, gátolja az idő előtti rügyfakadást. 1 pont
Az etilén/etén, amely gáz halmazállapotú hormon, gyüm ölcsérést serkent, akadá­
lyozza az auxin szállítását, így gátolva meg a növekedést. 1 pont
3. A növényi hormonok az állati hormonokkal összehasonlítva kevésbé specifikusak.
Az állatokban a növekedésre, fejlődésre hatnak a hormonok, a homeosztázist bizto­
sítják, valamint befolyásolják az állatok viselkedését is. A növényekben a hormonok
a növekedésre, a fejlődésre hatnak, és elengedhetetlenek a mozgásjelenségek kiala­
kításában. 3 pont
1. Melyek a zárvatermő növények reproduktív szervei, és mi a fő feladatuk?
2. Adja meg az említett szervek meghatározását!
3. Melyik típus a zárvatermők ősi típusú virága?
Milyen virágtípusokat ismer még?
Mikor egy-, illetve mikor kétlaki egy növény?
4. Miért jó határozóbélyeg a virág?
Ismertesse a virágokra jellemző főbb eltéréseket a zárvatermők két nagy rendszerta­
ni csoportjában!
5. Mi a fő jellemzője a zárvatermők nemzedékváltakozásának?
6. Ismertesse a kettős megtermékenyítés folyamatát részletesen!
7. Mi a folyamat közvetlen eredménye?

IÉrtékelés
1. A zárvatermők reproduktív szervei: a virág és a termés. A reproduktív szervek a sza­
porodás és az elterjesztés szolgálatában állnak. 2 pont
2. A virág a magvas növényekre jellemző, módosult levelekből (ivarlevél) álló, korlá­
tolt növekedésű, rövid szártagú szaporító szerv. 1 pont
A termés a zárvatermők termőjének magházából (esetleg egyéb részeiből - áltermés)
a megtermékenyítés után létrejövő képződmény, mely egy vagy több magot tartal­
maz. Alapvetően az elterjesztést szolgálja. 1 pont
3. A zárvatermők ősi típusú virága a kétivarú virág: egy virágban megtalálható a termő
(női ivarlevél) és a porzó (hím ivarlevél) is. Ha csak egyféle ivarlevél (vagy csak
porzó, vagy csak termő) található a virágban, akkor azt egyivarúnak nevezzük. Ez
utóbbi esetben lehet a növény egylaki (mind a két virágtípus egy növényen van), pl.
kukorica, vagy kétlaki (a porzós és termős virágok különálló növényeken vannak),
pl. 3 pont
4. A virág azért jó határozóbélyeg, mert sok esetben a különböző fajok virágai jól lát­
hatóan különböznek egymástól. Alkalmas az egy- és kétszikűek elkülönítésére is: a
kétszikűek takarólevelei a csészelevelek és a sziromlevelek; az egyszikűekben csak
egynemű takarólevelek, a lepellevelek találhatók. A virágrészek száma is eltérően
változik: a kétszikűekben rendszerint az 5-ös szám szerint, az egyszikűekben pedig
a 3-as szám szerint. 2 pont
5. A zárvatermők nemzedékváltakozására jellemző, hogy a sporofiton/ivartalan fejlő­
dési szakasz/nemzedék sokkal hosszabb, mint az ivaros szakasz. Az ivaros szakasz
történései gyakorlatilag nem láthatók, hiszen a virágban zajlanak. 1 pont
 6. A kettős megtermékenyítés folyamata:
^ a virágporkezdemény a hím ivarlevél (porzó) portokjában jön létre meiózissal,
így haploid 1 pont
* a pollenben az első mitózis két utódsejtet eredményez: egy vegetatív és egy rep-
roduktív sejtet 1 pont
^ a második mitózis a vegetatív sejt által —a megporzás után a termőben létre­
hozott - pollentömlőben zajlik, amikor a reproduktív sejt két hímivarsejtet hoz
létre 1 pont
^ a termő magházában az embriózsák anyasejtje (2rí) osztódik meiózissal, a négy
haploid utódsejtből azonban csak egy marad meg, a többi felszívódik 1 pont
* a megmaradt haploid sejt három teljes mitotikus osztódáson megy keresztül, az
eredmény nyolc darab haploid sejt 1 pont
* a nyolc sejt elrendeződése az embriózsákban: 3 db fölül (két segítősejt és közé­
pen a petesejt), 2 db középen összeolvad (az embriózsák központi sejtje lesz és
diploid!), a maradék 3 db antipod/ellenlábas sejtként az embriózsák alján rende­
ződik el 1 pont
^ a megtermékenyítés azért kettős, mert a bibeszál tömlőjében (amelyet a pollen
vegetatív sejtje hoz létre) érkező két hímivarsejt közül az első a petesejtet (közé­
pen), a második a központi vegetatív sejtet termékenyíti meg 2 pont
* a megtermékenyített petesejtből, a zigótából (2rí) lesz a csíra, a megtermékenyí­
tett központi sejtből (3«!) pedig soksejtes táplálószövet alakul ki 1 pont
7. A kettős megtermékenyítés következtében alakul ki a magkezdeményből a mag,
amely védi a csírát, és tartalék tápanyagot is biztosít a nyugalmi állapot után bekö­
vetkező csírázáshoz. (A zárvatermők evolúciós sikere ennek is köszönhető!)
1 pont

1. Milyen előnyökkel jár az ivaros szaporodás az ivartalannal szemben?

2. Milyen motivációs tényező idézi elő az állatok szaporodási viselkedését?
3. Milyen szakaszokra osztható a szexuális viselkedés?
4. Milyen ivadékgondozási formákat ismer?
5. M it nevezünk altruista magatartásnak?
6. A méhállam dolgozóinak viselkedésével kapcsolatban fejtse ki az altruizmussal kap­
csolatos törvényt!
 Értékelés
1. Az alacsonyabb rendű állatok körében az ivartalan szaporodásmód is elterjedt, amely
egy egyed sokszorozódását jelenti, de a populáció rosszabb alkalmazkodóképessé­
gét eredményezi, hiszen genetikailag nagymértékben megegyeznek az utódok. Az
ivaros szaporodáshoz két egyed szükséges, és az utódokra a genetikai változatosság
jellemző. 2 pont
2. A szexuális viselkedés alatt az eredményes szaporodáshoz kapcsolódó magatartáso­
kat értjük. Természetesen az ivadékgondozási viselkedés is a részét képezi. A sza­
porodási viselkedés a különböző fajok esetén másképp jelentkezik. A motivációt a
hormonális változások jelentik. Az időjárás alakulása, a napszakok hosszának meg­
változása, a táplálékbőség is okozhat hormonális változást. 3 pont
3. A szexuális viselkedés első szakasza a párválasztás. Néhány esetben ez a szakasz
el is maradhat, mivel vannak monogámiában élő állatfajok. A párok kialakulásá­
ban fontos szerepet töltenek be a különböző fajra jellemző kommunikációs formák.
Feromonok, vizuális és akusztikus ingerek is szerepet játszanak az egyedek egymás­
ra találásában. 2 pont
Az udvarlás és a nászjáték a személyes tér és az egyedek közötti távolság csök­
kentését szolgálja. A párok izgalmi szintjének összehangolásában is fontos szerepet
játszik. 2 pont
A párzás során történik az ivarsejtek egyesülése. Nem mindegy, hogy testen kívül,
vagy testen belül történik az ivarsejtek egyesülése. A szárazföldi élet a testen belüli
megtermékenyítést feltételezi, hiszen az ivarsejtek védőburok híján gyorsan kiszá­
radnának, viszont a vastag védőburkot a hímivarsejt nem képes áttörni. A gerincesek
közül az emlősök, a madarak, a hüllők, ezt az utat járják. 3 pont
4. Az ivadékgondozás különböző típusai az utódok fennmaradási esélyeit növelő alt-
ruista magatartásformák összessége. A változatos módon megnyilvánuló viselkedés-
formák nemcsak a peték biztonságos helyre rakását, az utódok táplálását, mechani­
kai védelmét jelentheti, hanem akár az ivadékok tanítását is magában foglalhatja.
2 pont
5. Az altruizmus a populáción belül működő, az egyedek közötti interakció, mely során
az egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. 1 pont
6. Az altruista viselkedéssel kapcsolatos törvény W. D. Hamilton nevéhez fűződik. Az
altruizmus mértéke egyenesen arányos a rokonság fokával. 1 pont
A méhállamon belül megfigyelt jelenséget, miszerint a dolgozók, akik nőstények,
inkább testvéreiket gondozzák, feladva saját szaporodási lehetőségeiket, altruista vi­
selkedésnek nevezzük. 1 pont
A dolgozók testvéreikkel 75%-os rokonságot mutatnak, míg a saját utódaikkal, ha
lennének, a rokongénállomány csak 50%-os lenne, ezért inkább testvéreiket gondoz­
zák. 2 pont
A herék haploidok, ezért a dolgozókkal maximum 50%-os rokonságban állnak, ők
ezért a szaporodásban érdekeltek. 1 pont

mm
Ite iE iin r
1. Mit nevezünk homeosztázisnak?
2. Mit értünk belső környezet alatt az emberi szervezet esetében?
3. Milyen folyamatok biztosítják az emberi szervezet szám ára a szükséges hőmennyi,
séget?
4. Milyen folyamatokhoz köthető a hőleadásunk?
5. Mit nevezünk semleges hőmérsékleti zónának?
6. Hol található a hőszabályozásunk központja? Hogyan szabályozzuk testhőmérsék­
letünket?
7. Milyen tünetekből tudhatja egy szülő, hogy gyermeke éppen belázasodik? Magya­
rázza meg a tüneteket!
_ T
Értékelés
1. Az élőlények szabályozott viszonylagos belső állandóságát röviden homeosztázisnak
nevezzük. A jelenséget értelmezhetjük a sejtek, a sejteket körülvevő folyadéktér - a
szövetnedv - és a szervezet szintjén is. Egymástól ezek nem függetlenek, ezért a
folyamatok csak együtt értelmezhetőek. 2 pont
2. Belső környezet alatt a test különböző folyadéktereit értjük (szövetnedv, vér). 1 pont
3. A hőtermelésünk a sejtekben végbemenő biokémiai folyam atokhoz kötődik. A sejtek
által felvett szerves monomerekből a biokémiai folyam atokban —m int reakcióhő - a
kötésekben tárolódó energia hő formájában felszabadul. 1 pont
Az intenzív anyagcseréjü sejtekben fokozottabb a hőterm elés. Ezekben a sejtekben
több mitokondriumot találunk, amelyeknek a belső m em bránjához kapcsolódó ter­
minális oxidáció szakaszában szabadul fel a legnagyobb hőm ennyiség. 2 pont
Az izomszövetekben felhasznált ATP hidrolízisekor felszabaduló energia több mint
fele hő formájában szabadul fel. 1 pont
A hőtermelésünk fokozását a szörmerevítő izmok összehúzódásával, valamint dider­
géssel érhetjük el. 1 pont
4. A hőleadás a bőrünkhöz kötődő folyamat. A testfelületünk a környezetében lévő le­
vegőnek adja át a hőt, valamint infravörös sugarak form ájában van lehetőség közvet­
len hőleadásra. 2 pont
A verejtékezésnek a nagy melegben van fokozottabb jelentősége. A légzés, a vizelet
és a székletürítés néhány százalékkal járul hozzá a szervezet hővesztéshez. 2 pont
5. A semleges hőmérsékleti zóna az a külső környezeti hőmérséklet-tartomány, amely
a szervezet részéről a legkisebb energiát igényli az állandó testhőmérséklet fenntar­
tásához. A ruhátlan test esetén ez kb. 27-28 °C. ^Poöt
 6. A hipotalamuszban található a fűtőközpont, amely szimpatikus hatású: a véreloszlás
szabályozásán keresztül éri el a testhőmérséklet emelését. A bőrerek összehúzódá­
sával csökkenthető a hővesztés. A szintén köztiagyban elhelyezkedő hűtőközpont,
amely viszont paraszimpatikus ingereket közvetít, a véreloszlás módosítását a bőr
ereit szűkítő központ gátlása réven éri el. A két központ működését összehangolva
biztosítja az állandó testhőmérsékletet. 4 pont
7. A fertőzések alkalmával a T-limfociták bizonyos típusaiból pirogén (lázkeltő) anya­
gok szabadulnak föl, amelyek a hipotalamuszban lévő „termosztát” érzékenységét
megváltoztatják. A fütőközpont fokozott aktivitása a bőrerek összehúzódását okoz­
za, ami láthatóan a bőr sápadt állapotát eredményezi. A végtagok hűvössége, a dider­
gés és a fokozott izzadás is a lázas állapot kezdetét jelentheti. 2 pont

33. tétel: A bőr felépítése, funkciói

1

fe S S E R g
1. Ismertesse a bőr legfontosabb feladatait!
2. Jellemezze a bőrt alkotó rétegeket!
3. A bőrt milyen anatómiai sajátosságai teszik a hőszabályozás eszközévé, és hogyan
zajlik mindez?
4. Milyen vegetatív idegrendszeri hatás érvényesül abban a vizsgázóban, akinek izzad
a tenyere?
5. Milyen egyéb élettani változást okozhat az említett idegrendszeri változás? (Leg­
alább hat tünetet említsen meg!)

j Értékelés
1. A bőr / kültakaró legfontosabb feladata a szervezet elhatárolása és védelme a külvi­
lágtól, de emellett kapcsolatot is tart fenn vele. 1 pont
2. Hámréteg: kívül található a legkülső réteg, pontosan illeszkedő sejtekkel, fő feladata
a védelem (elsődleges védelmi vonalunk). Véd a kiszáradástól, bizonyos mechanikai
hatásoktól, állandó kopásával és újratermelődésével gátolja a kórokozók bejutását a
szervezetbe. Festéksejtjei óvnak a káros ultraibolya sugárzásoktól (természetesen
csak bizonyos határértékig!). Szövettanilag többrétegű, elszarusodó laphám alkotja,
ereket, idegeket nem tartalmaz. 3 pont
Irharéteg: a bőr középső rétege, erekben és idegvégződésekben gazdag. Részt vesz
a szervezetszintű hőszabályozásban, érzékszervként is működik (tapintás, nyomás,
hőmérséklet, fájdalom), valamint táplálja a hámréteget. Szöveti felépítése: speciális
kötőszövet (rendkívül rugalmas, amit a kollagén rostok biztosítanak). 3 pont
 Bőralja: a bőr legalsó rétege, melyet zsírszövet épít fel. Szöveti felépítéséhez kap.
csolhatók legfontosabb feladatai: tápanyag- és vitaminraktár, hőszigetelő, véd a me- 1
chanikai hatásoktól. 2 pont *
3. Az említett bőralján kívül az irharéteg is részt vesz a test hőszabályozásában. Amíg
a bőralja hőszigetelő szerepű, addig az irharéteg a körülm ényeknek megfelelően
lehetővé teszi szervezetünk fokozott, illetve csökkentett m értékű hőleadását.
2 pont
♦ Idegrendszeri hatásokra az irhában futó ereken áramló vér mennyisége szabályoz­
ható. Ha az erek tágabbak, a bőrön keresztül több hő adható le. (Futás közbeni
kipirulásunk is ezzel magyarázható, a fokozott izommunka ugyanis hőtermeléssel
jár.) 1 pont
♦ Ha a bőrben futó erek összeszűkülnek, akkor kevesebb vér áram lik át az irharé­
tegen, így kisebb lesz a szervezet hővesztése. A szőrmerevítő izmok összehúzód­
nak, és nagyon csekély mennyiségű hőt termelnek. 1 pont
♦ A verejtékmirigyek az irharéteg alsó részén találhatók. A bőr felszínére vékony
csövecskéken keresztül ürítik sós váladékukat. A felszínre kerülő verejték a párol­
gásakor hőt von el a környezetéből, így lehűti a bőrt. 2 pont
♦ A verejtékmirigyek bizonyos típusai információközlésre is szolgálnak. Verejté­
kük érzelmi hatásokra termelődik és ürül. Összetétele változó, ezért mindenkinek
egyénre jellemző illata van. A párkapcsolatokban ez nagy fontosságú. 1 pont
4. A vizsga stresszállapot az ember számára, ezért fokozódik a vegetatív idegrendszer
szimpatikus aktivitása. 1 pont
5. A szimpatikus hatások az egyes szervekben jellegzetes változásokat okoznak.
♦ Nő a pulzusszám, a szív koszorúerei kitágulnak.
♦ Fokozódik a légzés intenzitása.
♦ Nő a vázizmok vérellátása.
♦ Megváltozik a nyál összetétele (több mucint tartalmaz).
♦ Szűkülnek a bőr erei.
♦ Fokozódik a verejtékezés (nem szokványos helyeken is, pl. tenyér).
^ Emelkedik a vérnyomás.
^ Tágulnak a bronchusok.
♦ Tágulnak az alveolusokhoz/léghólyagocskákhoz vezető arteriolák.
^ Tágul apupilla.
♦ A mellékvesevelő adrenalintermelése fokozódik.
h Emelkedik a vércukorszint.
♦ A májban fokozódik a glikogén lebontása.
♦ Csökken a gyomor-bélrendszer vérellátása.
^ Lassul a gyomor-bélrendszer perisztaltikája. 3 pont
1. Ismertesse egy lapos és egy csöves csont felépítését!
2. A mozgás szervrendszerének passzív részét alkotják a csontok. Milyen egyéb funk­
cióit ismeri a csontváznak?
3. Hogyan változik a csont felépítése az életkor függvényében, és miért?
4. Ismertesse a csontok kapcsolódásának típusait példákkal!
5. Jellemezze egy ízület felépítését!
6. Miért gyógyulnak lassan az ízületi sérülések?

| Értékelés

1. Mind a lapos, mind a csöves csontok fő tömegét az úgynevezett tömör csontállo­

mány teszi ki. A csontok másik fő alkotórésze a szivacsos állomány, amely az illető
csont terheléseinek megfelelően elhelyezkedő gerendákból épül fel. Kívülről befelé
haladva a csontok felépítése a következő:
* Lapos csontok: csonthártya (erekkel, idegekkel dúsan átszőtt), tömör csontállo­
mány és legbelül a szivacsos csontállomány, ebben található a vörös csontvelő.
2 pont
♦ Csöves csontok: csonthártya, tömör csontállomány, szivacsos csontállomány csak
a csontvégeken (vörös csontvelővel), a középső részben csontüreg/velőüreg talál­
ható (erről kapták nevüket), melyben sárga csontvelő (zsírszerű anyag) van.
2 pont
^ A csontvázunkban találhatók még köbös csontok és légtartalmú csontok. 1 pont
2. A csontok a mozgáson, a test tartásán és a védelmi funkción kívül még a vérképzés­
ben játszanak szerepet. Ennek helye a vörös csontvelő, mely a vér alakos elemeinek:
vörösvértestek, vérlemezkék, fehérvérsejtek termelője. 1 pont
3. Az életkorral minden emberben egyre nagyobb mértékű a csonttömegvesztés (kü­
lönösen a nőkben), ennek következtében megnő a csontritkulás, és az azzal ösz-
szefuggő törések kockázata. Ez a tömegvesztés az öregedés természetes velejárója,
de nem mindegy, hogy milyen gyorsan zajlik és milyen mértékű. Kialakulásában
öröklött hajlam, nem megfelelő táplálkozás, hormonális változások - pl. nőkben a
menopauzával bekövetkező ösztrogénszint-csökkenés, férfiakban a tesztoszteron-
szint-csökkenés, illetve bizonyos betegségek (daganat, vesebetegségek) és gyógy­
szerek játszanak nagy szerepet. 3 pont
4. A csontok összeköttetései lehetnek folyamatosak és megszakítottak. Folyamatos
csontösszeköttetésnél a csontok megszakítás nélkül mennek át egymásba, akár porc
közbeiktatásával is (szegycsont és a bordák kapcsolata). A medence három csont­
ból nőtt össze: ülőcsontból, szeméremcsontból és csípőcsontból. A koponyát alkotó
csontok varratokkal illeszkednek egymáshoz. Ha az összekötött csontok közt rés
 Wk
r
van, akkor ízületről beszélünk. Az egytengelyű ízület egy irányban enged elmozdu­
lást, ilyenek például az ujjperceink ízületei. A kéttengelyű ízület két irányban enged
szabad mozgást. Ilyen például a tojásízület, amely a csuklónkban, illetve a nyereg­
ízület, amely a hüvelykujjunkban található. A soktengelyű ízület teszi lehetővé a
legnagyobb mértékű elmozdulást, ilyen a combcsont és a m edencecsont közötti kap­
csolat. 6 pont
5. Az ízületben a csontvégeket ízületi szalagok tartják stabilan. A csontok felszínét sima
felületű üvegporc borítja. A súrlódás csökkentését biztosítja az ízületben található
ún. ízületi nedv. Ez utóbbit termeli és elfolyását akadályozza m eg a kötőszövetből
álló ízületi tok. 4 pont
6. A szalagokat és ízületi tokokat alkotó kötőszövet kevésbé erezett, ezért anyagcseréje
is lassú. A gyógyulási folyamat ezért elhúzódó.A porc pedig érm entes, diffúzióval
táplálkozó, ezért az egyszer elpusztult porc nem is pótlódik. 1 pont

35. tétel: A vázizomzat

1. Milyen izomszövet építi fel a vázizmokat, melyek a fő jellem zői, feladatai?

2. Honnan kapta az elnevezését ez a szövet?
3. Hogyan működtethető, és működés szerint hogyan épül fel?
4. Ismertesse egy munkaizom felépítését!
5. Ismertesse az akaratlagos mozgás két alaptípusát, m ajd röviden jellem ezze ezeket!
6. Milyen folyamatok zajlanak az egyes izomtípusokban anaerob körülm ények kö­
zött?
7. Melyek a dinamikus izommunka előnyei?
8. Mi a különbség az erőnövelő és az állóképességet növelő edzés eredményeiben?
9. A sporttevékenység előtt miért szükséges a bem elegítés?

B M j .» H U
; Ertekeles

1. A vázizom felépítője a harántcsíkolt izomszövet, m ely nagy erőkifejtésre képes,

ugyanakkor fáradékony. Feladata a mozgás passzív szervrendszerének, a csontváz­
nak a mozgatása. 2 pont
2. A harántcsíkolt izomszövet rostokból áll. A rostokban található különböző vastagsá­
gú összhúzékony fehérjeszálak (aktin és miozin) rendezettsége m iatt a mikroszkóp­
ban harántirányú csíkozottság látható. 1 Pont
3. A vázizomzatot alkotó izomszövettípus tudatosan m űködtethető. A fehér izomros­
tok gyors összehúzódásra, nagy erőkifejtésre képesek, de fáradékonyak, míg a vörös
izomrostok lassabban húzódnak össze, kisebb erőt tudnak kifejteni, de hosszú időn
 keresztül. A vörös izomrostok a bennük lévő mioglobin miatt vörösek. Leginkább az
antigravitációs izmokban találhatóak meg (nyak-, hát-, farizom). 2 pont
4. Az izmot kívülről izompólya fedi, amely kötőszövetes hártya. Az izomrostok köte-
geit további vékonyabb kötőszövetes hártyák választják el egymástól. Az orsó alakú
izmok végeinek átmérője fokozatosan csökken, majd inakba mennek át, amelyek a
csontokhoz való tapadást teszik lehetővé. 2 pont
5. Az akaratlagos mozgás két típusa a dinamikus és statikus izommozgás. A dinami­
kus működés az izom ritmikus összehúzódásával és elernyedésével jár. Futás, úszás,
kerékpározás során a végtagok hajlító- és feszítőizmai felváltva húzódnak össze és
emyednek el. Az izomzatban ez segíti a jobb vérkeringést, másrészt van egy-egy
pillanata az izomnak pihenni, ezért kevésbé fárasztó. Statikus izommunka például
az állás. Ilyen esetben a tartósan összehúzódott izomban romlik a vérellátás, ezért
hamar oxigén-, tápanyag- és acetilkolin-hiány lép fel, amely az izom gyors kifáradá­
sában nyilvánul meg. 3 pont
6. Az összehúzódott állapotú izomban romlik a vérkeringés, ezért az izomrostokban
oxigénhiány lép fel. A kezdeti oxigénhiányt az izomszövet a tárolt oxigénnel pótolja,
mely a mioglobin nevű összetett fehérjékről válik le. Ha az oxidáció során kelet­
kezett ATP már nem képes fedezni az izom energiaszükségletét, az ATP-képződést
a kreatin-foszfát mint kémiai energiaraktár egy ideig pótolja az alábbiak szerint:
kreatin-foszfát + ADP = kreatin + ATP. 3 pont
Elsősorban a fehér izomrostokban anaerob körülmények között erjedés megy végbe.
Ekkor a szőlőcukor nem bomlik szén-dioxidra és vízre, hanem záró lépésként tej sav
keletkezik: C6H120 6-> 2 CH3-CHOH-COOH (tejsav) + 2 ATP. Ehhez a folyamathoz
nincs szükség oxigénre, azonban 38 mól ATP helyett csak 2 mól ATP keletkezik (a
glikolízis során), és a felszaporodó tej sav a pH csökkentésével maga is akadályozza
az izommunka végzését. A tej sav felhalmozódását az izomban fájdalomként érzékel­
jük, ez az izomláz. Amikor az izom már nem dolgozik, pihen, a tej sav kiürül a vérbe,
a májban visszaalakul glükózzá, és újra felhasználódva immár teljesen elég. Ez a
ÜiGori-ciklus. 3 pont
7. Dinamikus izommunka például a könnyű kocogás, amely javítja az izom vérellá­
tását, segíti a tejsav minél gyorsabb elszállítását a májba, és így alebontását, tehát
érdemes „rádolgozni” az izomlázra. 1 pont
8. Az erőnövelő edzés a gyorsan fáradó izomtömeget gyarapítja,tehát növeli a fehér
izomrostok arányát. Az állóképességet fokozó edzés a szívet, a tüdőt, a csontokat és
az inak szerkezét fejleszti, növeli a vörös izomrostok arányát, hatékonyabbá teszi a
sejtek oxigénfelhasználását. Az ügyességi edzés javítja a mozgáskoordinációt.
2 pont
9. A sérülések elkerülését szolgálja a sportmozgások előtti bemelegítés. A bemelegített
izom nyúlékonyabb, az eröbehatásoknak jobban ellenáll. Amennyiben ezt a sportoló
elmulasztja vagy nem végzi megfelelően, kockáztatja, hogy szakadásos vagy húzó-
dásos sérülést szenved. 1 pont
 36. tétel: A szénhidrátok emésztése és a glükóz útja az em

1E 3E H 3
1. Határozza meg az emésztés fogalmát!
2. Ismertesse részletesen a keményítő lebomlásának útját a tápcsatorna egyes szakasza­
iban! (Válaszadásában az enzimekre és a közegek kémhatására is térjen ki!)
3. Mutassa be a felszívódást és a glükóz útját a szervezetben, különös tekintettel a máj
szerepére!
4. Ismertesse a sejtszintű lebontást, a biológiai oxidációt (főbb vegyületek, koenzimek,
energetika, helyszín)!
5. Mi történik a sejtbejutott glükózzal anaerob körülmények között, miért lehet fontos
ez a folyamat?

Értékelés

1. Az emésztés a szerves makromolekulák monomerekre való enzimatikus bontása a

tápcsatornában. Célja, hogy a szervezet számára a tápanyagok felszívhatóvá válja­
nak. 2 pont
2. A szénhidrátok emésztése már a szájüregben elkezdődik a nyálmirigyek által termelt JÉ |
nyálamiláz hatására (különösen a fültőmirigyek termelnek jelentős mennyiségű en- V*
zimet). 1 pont
A nyálamiláz fő feladata a keményítő bontása enyhén lúgos környezetben, bár ez a
folyamat nem tarthat sokáig (általában csak dextrinné bomlik), hiszen a gyomorban
megszűnik az amilázhatás az ott uralkodó erősen savas pH miatt. 2 pont
A szénhidrátok legközelebb csak a vékonybélben bomlanak tovább, a ható enzimek
közül a hasnyálamiláz - mely kémiailag megegyezik a nyálamilázzal - a dextrint
bontja maltózig, körülbelül 8-as pH-n. 1 pont
A maltózt glükózzá a vékonybélnedv maltáz enzime bontja (pH = 8), így kerül a
szénhidrát felszívható formába. 1 pont
3. A glükóz a vékonybél bolyhain keresztül aktív transzporttal szívódik fel, majd a
bélbolyhokban futó vérerekbe kerül. Ezek az erek a májkapuérben futnak össze, s a
glükóz mellett az aminosavakat és nukleotidokat a májba viszik. 2 pont
A máj biztosítja (hormonális hatásra) az állandó vércukorszintet, tehát ha a glükóz
feleslegbe kerül, a májsejtek glikogénné alakítják, és ilyen formában átmenetileg
raktározzák. 1 pont
A vérben lévő glükóz eljut a működő sejtekhez, melyek (inzulin hatására) aktív
transzporttal veszik fel a vérből. 1 P°nt
4. A sejtekben megkezdődik aglükóz biológiai oxidációja, mely három fő s z a k a s z b ó l
álló biokémiai reakciósor, melyetmegfelelő enzimatikus apparátus biztosít. 1 P°n*
Az első szakasz a glikolízis. A folyamat (a legősibb energiatermelő szakasz) a sejte
plazmájában zajlik. A glükóz először glükóz-foszfáttá alakul át, majd több lépésben
 piroszőlősav képződik. A folyamatban redukált koenzim (NADH+H+) és 2 mól ATP
képződik 1 mól glükózra vonatkoztatva. 2 pont
Ha a sejtben aerob viszonyok uralkodnak, akkor a piroszőlősavból C 02-kilépés
mellett képződő acetilcsoportok KoA-molekulákhoz kapcsolódnak, és bejutnak a
mitokondriumba, ahol a citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) és a terminális oxi-
dáci&zajlik. 2 pont
A citrátkörben az acetilcsoportok C-tartalma szén-dioxiddá alakul és leadódik. A re­
akciók során NADH+H+-molekulák képződnek, melyek a mitokondrium mátrixából
annak belső membránjához kerülnek. 1 pont
A terminális oxidációban a NADH+H+ által szállított elektronok és protonok külön-
külön „mozognak”. Az elektronok végül a légzésből származó oxigénre kerülnek,
melyek a folyamat záró lépéseként a hidrogénatommagokkal egyesülnek. A folya­
mat végterméke a víz és 36 mól ATP 1 mól glükózra vonatkoztatva, tehát arányaiban
sok energia, mely a szervezet endoterm reakcióiban jól hasznosítható. 2 pont
5. Anaerob körülmények között a piroszőlősav tej savvá redukálódik, mely vegyület-
nek szerepe van az izomláz kialakulásában és az izom elfáradásában. 1 pont

37. tétel: Lipidek emésztésé,.

& E E E Z K ..
1. Milyen vegyületeket nevezünk lipideknek?
2. Milyen nagyobb csoportjait ismeri a lipideknek?
3. A tápcsatorna mely szakaszában és milyen módon történik a zsírok, olajok emész­
tése?
4. Hol és hogyan történik a lipidek felszívása?
5. Hogyan történik a zsírok szállítása a vérben?

Értékelés
% A lipidek csoportjába azok az élőlényekben előforduló vegyületek tartoznak, ame­
lyek apoláris oldószerekben/zsíroldószerekben oldódnak. 1 pont
2. A neutrális zsírok, a foszfatidok, a viaszok, a szteroidok, a karotinoidok, a
prosztaglandinok tartoznak ebbe a vegyületcsoportba. Utóbbi három nem bontható
hidrolízissel további alkotórészekre. 3 pont
3. A táplálékunk eltérő mennyiségben tartalmaz zsírokat. A gyomrot elhagyva a pat­
kóbélben történik érdemi változás a zsírok emésztése, feldolgozása során. A máj
váladéka az epe, amely az epehólyagban tárolódik és sűrűsödik be. 2 pont
Az epehólyag szöveti hormonok, pl. a gasztrin segítségével, ill. a reflexműködésnek
köszönhetően üríti váladékát a patkóbélbe. 2 pont

D
 Az epében lévő szteránvázas epesavak amfipatikus szerkezetének köszönhetően a
zsírok, olajok emulgeálása/eloszlatása történik, ami nagy felületet biztosít az emész­
tést végző enzimek működéséhez. 2 pont
A hasnyálmirigy exokrin működésének köszönhetően lipáz enzim is termelődig
amely monogliceridre és zsírsavakra bontást/hidrolízist katalizál. A hasnyál az epé­
vel közös vezetéken kerül a patkóbélbe. A lipáz aktiválásában is fontos az epe jelen­
léte. 2 pont
A vékonybélnedv is tartalmaz lipázt, ami a lipidek további lebontását teszi lehető­
vé. 1 pont
4. A monogliceridek és a zsírsavak aktív transzportja nem a bélbolyhok kapillárisaiba,
hanem a nyirokkapillárisokba szívódnak fel. A nyirokkeringési rendszer felépítésé­
nek ismeretében kijelenthető, hogy végül az említett m olekulák is a vérkeringésbe
kerülnek. 3 pont
5. A zsírsavak szállítása a poláris karboxilvég miatt lehetséges, ezért is találhatóak a
vérben szabad zsírsavak. 1 pont
A zsírok és a koleszterin szállítása a vérben fehérjékhez is kötődik, ezeket a moleku­
lákat lipoproteideknek nevezzük. 1 pont
A fajsúlyúk szerinti csoportosítás az élettani szerepükben is különbséget jelent. A
kis sűrűségű LDL (low density lipoproteid) és a nagy sűrűségű HDL (high density
lipoproteid) aránya fontos vérparaméter. 1 pont
Utóbbi pl. a koleszterinnek a szövetekből a máj felé történő szállítását végzi, így
fontos az érelmeszesedés elleni természetes védőmechanizmusban. 1 pont

38. tétel: Sikertörténet - a porfirinváz

FELADAT:
A porfirinváz különböző biológiai folyamatokban kulcsszerepet betöltő molekulák
alap vázát alkotja.
Ismertesse az alábbi vegyületek összetételét, és térjen ki a biokémiai folyamatokban w
betöltött szerepükre: klorofill, citokróm, hemoglobin, B 12, mioglobin, kataláz!

Ifrtékelés '
A klorofillmolekula porfirinvázában Mg2+-ion található. A molekula hidrofób részle­
tet, ún. fitolláncot is tartalmaz. A kékeszöld színű klorofill-a és a zöld színű klorofill-b
csak egy kis molekularészletben tér el egymástól (a porfirinváz egyik gyűrűjéhez a
klorofill-a esetében metilcsoport, a klorofill-b molekulájában pedig aldehidcsoport
kapcsolódik), de ez a kis különbség teszi lehetővé a fényelnyelésükben mért különb­
séget. 3 po11*
 A pigmentek a színtestek belső membránjához kötődve végzik a fény energia meg­
kötését. A fotonok hatására a színanyagok lazán kötött elektronjai gerjesztődnek,
és a gránumoknak köszönhetően szorosan elhelyezkedő molekulák egymásnak ké­
pesek átadni energiájukat. A pigmentrendszerek központjában fehérjéhez kötötten
elhelyezkedő klorofill-a-molekulákról végül elektronok szakadnak le, amelyek az
elektronszállító rendszeren keresztül a NADP+-re kerülnek. A koenzim a folyamat­
ban redukálódik. 3 pont
A citokrómmolekulák hemet tartalmaznak, amelyben a vasion tölt be fontos szere­
pet. A Fe2+-Fe3+redukált, ill. oxidált formája könnyen alakul egymásba, ezért tölthet
be fontos szerepet mint az elektronszállító rendszer egyik tagja a mitokondrium bel­
ső membránjában a terminális oxidáció folyamatában, és a színtest gránumjában a
fotoszintézis fényszakaszában. A hemhez kötődő fehérje a katalizátor funkciót teszi
hatékonyabbá. 4 pont
A hemoglobin tetramer szerkezetű, négy globuláris fehérjéből és négy hemből álló
negyedleges szerkezetű fehérje. 2 pont
A negatív töltésű porfirinváz „tartja fogva” a vas(II)-iont, amely nem tudja változtatni
az oxidációs fokát. A molekulák vörösvérsejtbe zárva találhatók. Az oxigén szállításá­
ban közvetlenül vesznek részt, mivel négy oxigénmolekula szállítását végzik. 2 pont
A hemoglobin oxigént nem kötő állapotában FT-ionokat köt, így egy egyensúlyi
folyamat eltolása révén közvetve részt vesz a szén-dioxid szállításában is. 1 pont
A mioglobin az izmok oxigéntároló molekulája, Fe2+-ionnal, de csak egy alegység­
gel. Az izomrostok citoplazmájának vörös színe ezzel magyarázható. 2 pont
A BI2-vitamin porfirinvázában kobaltiont találunk, mely a vörös csontvelőben szük­
séges a vörösvérsejtek képzéséhez. Hiányában vérszegénység alakul ki. 2 pont
A biokémiai folyamatokban gyakran képződik hidrogén-peroxid, amely jelenléte
kedvezőtlen az érzékeny molekulák (DNS, fehérje) szempontjából, ezért a kataláz
enzim, amely porfirinvázas proteid, a káros hidrogén-peroxidot „szelídebb” oxigén­
re és vízre bontja. 1 pont

39. tétel: A máj funkciói

M t t liZ A J i
1. Jellemezze a májat elhelyezkedése, tömege és felépítése szempontjából!
2. Mely terület a máj ún. központi területe?
3. Miért tekinthető a máj „szűrőberendezésnek”?
4. Mi az epehólyag feladata?
5. Mi termeli az epét, és mi a feladata az epének?
6. Melyek a máj egyéb feladatai? (Legalább nyolc funkciót említsen!)
7. Hogyan alakulhat ki, és milyen betegségekre utalhat a sárgaság?
 Értékelés

1. A máj a hasüreg jobb felső részén elhelyezkedő, kb. másfél kg tömegű, lebenyes
szerv. A lebenyek közül a jobb oldali nagyobb, mint a bal oldali. \ p0n{
2. Központi területe egy H-alakú barázdarendszer, a májkapu, ahol belépnek: a májar-
téria, a májkapuér (amely a belek felől jövő véna típusú ér) és a máj idegei. A májka-
punál lépnek ki: az epevezeték, a máj véna és a nyirokerek. A barázdarendszer jobb
szárába fekszik be az epehólyag. 2 pont
3. A májat azért tekinthetjük szűrőberendezésnek, mert a bevezető erek véréből a máj­
sejtek a tápanyagok mellett bomlástermékeket, hormonokat, gyógyszermolekulákat
vesznek fel, melyeket feldolgoznak-átalakítanak, tehát méregtelenítenek, majd ter­
mékeiket és a kiválasztandó anyagokat az elvezető vénába, illetve az epevezetékbe j
juttatják. 2 ponti
4. Az epehólyag feladata az epe átmeneti tárolása és besűrűsítése, valamint szükség
esetén az epének a patkóbélbe történő ürítése. 1 pont
5. Az epét a máj sejtjei termelik, melyek a májon belüli (intrahepatikus)
epecanaliculusokba/epecsatomácskákba ürítik a termelt epét. (A májlebenykék
csonka gúla alakú, egy középső (centrális) véna körül sugárszerüen elhelyezkedő
sejtsorokból álló felépítő egységei a májnak.) 1 pont
Az epe emésztőenzimet nem tartalmazó emésztőnedv, mely a vékonybélbe kerülve
a zsírok emulgeálását és a lipáz enzim aktiválását látja el, valamint viruicid, és sze­
repe van a vékonybélfal táplálásában. Hiányában a zsíremésztés elégtelenné válik.
Konkrét „hatóanyaga” az epesav, mely amfipatikus szteroid. 3 pont
6. A máj egyéb funkciói:
^ a vérfestéket epefestékké alakítja (bilirubin)
* az epefesték egy részének lebontása (urobilirubinogén képződik, vizelettel ürül)
* a vérplazma fehérjéinek képzése: albuminok, fíbrinogén, protrombin, alvadási
faktorok, globulinok nagy része (80%), akut fázis fehérjék, gyulladási faktorok
* méregtelenítés és lebontás (a hormonokat is lebontja), ezek is az epével válasz­
tódnak ki
t a szénhidrát-anyagcsere központja, glikogénraktár - képes a különböző vegyüle-
tek glükózzá alakítására, pl. fruktóz, tej sav, piroszőlősav
* aminosavak szintézise - transzaminálás
* aminosavak bontása karbamiddá
^ nukleotidok bontása húgysavvá
^ az A-vitamin képzése karotinból
^ a magzati élet során elsődleges vérképző szerv (alakos elemeket is képez)
$ hormontermelö: szomatomedint termel, mely az STH/GH hatását közvetíti, de
fontos az angiotenzin termelése is, mely a vese ionkiválasztásának egyik szabály
zója (legalább 8 funkció említése szükséges) ” P°
7. A „sárgaság” (icterus - bilirubinfelhalmozódás) a máj és az epe betegségeinek tüne­
te. Három okból alakulhat ki:
♦ vörösvértestek nagyarányú pusztulása (lehetetlenné válik a gyors feldolgozás és
kiválasztás);
♦ az epeürülés akadályozott (pl. az epevezeték elzáródása miatt);
♦ a máj szövet betegsége miatt képtelen felvenni a vérből a bilirubint.
A tünetek utalhatnak májgyulladásra (hepatitis), májzsugorra (cirrhosis), epekőre,
vörösvértestek nagyarányú pusztulására (hemolízis). 2 pont

40. tétel: Akkomodáció és adaptáció

IB IS E K
1. Mi a különbség a két fogalom között? Ismertesse példákkal alátámasztva az akko­
modáció és az adaptáció fogalma közötti különbséget!
2. Fejtse ki a bőr káros sugárzásokkal szembeni alkalmazkodását!
3. A szem hogyan alkalmazkodik a távolsághoz és az eltérő fényviszonyokhoz?
4. Hogyan befolyásolja a mutáció és a szelekció az allélgyakoriságot?
5. Mit értünk adaptív evolúció alatt?
6. Milyen tényezők játszanak szerepet egy növény levélfelületének és levéllemez-ta-
goltságának változásában?
fSm
Értékelés

1. Akkomodáció (alkalmazkodás) alatt egyedi, nem öröklődő alkalmazkodást értünk.

1 pont
Az adaptáció alkalmazkodottságot jelent, azaz hogy az élőlény génösszetételben al­
kalmazkodott a megváltozott környezethez. A negrid rassz sötét bőrszíne is ilyen
folyamat eredménye. 2 pont
Akkomodációra példa a világos bőrszínű emberek napfény hatására történő lebarnu­
lása. 1 pont
2. A bőrben a hámréteg alsó részének sejtjei nagy mennyiségű melanint tartalmaznak,
amely pigmentek a káros ultraibolya sugárzást a szervezetre nem veszélyes nagyobb
hullámhosszú sugárzássá, hővé alakítják, így védve a mélyebb rétegeket a károso­
dástól. 2 pont
3. A szem akkomodációs képessége alatt a távolsághoz és a fényviszonyokhoz történő
alkalmazkodást értjük. 1 pont
A távolsághoz a szem a lencse fókusztávolságának megváltoztatásával alkal­
mazkodik. A sugárizom gyűrű alakú simaizma közeire nézéskor összehúzódik, a
 lencsefíiggesztő rostok meglazulnak, és ez a lencse domborúbbá válását idézi elő a
lencse alapállapotban rugalmasságánál fogva domborúbb! 3
A távolra nézés alkalmával a sugártest elemyed, a lencsefíiggesztő rostok megfe
szülnek, és a lencse laposabbá válik, így a szemlencse kevésbé töri a fénysugár
kát. , , , , ^pont
A fényviszonyok változásaihoz is képesek vagyunk a - fényképezőgép fényrekeszé,
vei analóg - pupilla átmérőjének változtatásával alkalmazkodni. 1 p0nj
A szivárványhártya gyűrű alakban elhelyezkedő simaizmai a pupilla szűkítését, a
sugárirányban elhelyezkedők a pupilla tágítását teszik lehetővé. 2 pont
4. A mutáció új alléleket hoz létre, az ivaros szaporodás az allélek új, változatos kom­
binációját okozza. A szelekció a fenotípusra hatva a különböző allélösszetételű egye-
dek eltérő szaporodási esélyét/rátermettségét eredményezi, így változtatja meg az
allélgyakoriságot. 3 pont
5. Adaptív evolúció alatt olyan allélgyakoriság-változást értünk, amely az adott popu­
lációt a megváltozott környezetben alkalmassá teszi a túlélésre. 1 pont
6. Egy növényfaj esetében például a levél felületének és tagoltságának mértékében
változatos tulajdonságú egyedek lehetnek. A nagyobb levélfelület hatékonyabb fo­
toszintézist, a tagoltság mértéke viszont a szárazsággal szembeni tűrőképesség mér­
tékét fejezi ki. A populáció a különböző allélösszetétele révén olyan irányban változ­
hat meg, hogy alkalmasabb legyen a fennmaradásra. 2 pont

41. tétel: Légzőmozgások, a légzés szabályozó

1E3EEZ5]
1. Ismertesse a mellkas felépítését!
2. Milyen izmok és hogyan vesznek részt a légzömozgásokban?
3. Mit nevezünk légmellnek, és milyen szituációkban alakulhat ki?
4. Az agy hogyan szabályozza légzésünket?
5. A gerincvelő melyik szakasza vesz részt a légzöizmok működtetésében?

H|tékelés

1. Az ember mellkasát a gerincoszlop, a szegycsont, valam int a bordák alkotják.

1 pont
2. A bordaközi izomzat és a mellüreget a hasüreg felé záró rekeszizom, illetve erőltetett
kilégzés során a hasizmok is részt vesznek a légzőmozgásokban. A mellüreget belül­
ről kétrétegű mellhártya/savós hártya béleli. A m ellüreget a fali lemez béleli, a tüdőt
a mellhártya zsigeri lemeze borítja be. Savós folyadék található a két hártya között,
melyek ezáltal nem tudnak elválni egymástól. 2 p°n
 Abelégzés során a rekeszizom összehúzódik, így a hasüreg felé mozdul el, növelve a
mellüreg térfogatát. A bordaközi izmok is megfeszülnek, és a mellkast megemelik.
2 pont
A mellüreg térfogata megnő a két izomzat működésének hatására. A mellüreghez a
mellhártyákkal tapadó tüdő passzívan követi a térfogatváltozást. A belégzéskor a tü­
dőben kisebb lesz a nyomás, mint a külső légnyomás - hiszen az változatlan - , ezért
a levegő beáramlik a tüdőbe a nyomás kiegyenlítődéséig. 2 pont
Akilégzés passzív folyamat, nem jár izommunkával. Az elemyedő bordaközi izmok
hatására a bordák süllyednek, a rekeszizom elemyedve a mellüreg felé boltosodik -
e két hatás következtében a mellüreg térfogata csökken. A tüdőben nagyobb lesz a
nyomás, mint a külső légnyomás, így a levegő kiáramlik a légutakon keresztül.
1 pont
Természetesen az erőltetett kilégzés már nem passzív, hanem aktív folyamat, izom­
munkával jár. 1 pont
3. Egy késszúrást vagy balesetet követően levegő kerülhet a mellkasba a mellhártyák
közé, mivel a mellhártyák között „negatív” (légkörinél kisebb) nyomás van. Az érin­
tett tüdőfél összeesik, a jelenséget légmellnek nevezzük. Éles, szúró mellkasi fájda­
lommal, és kisebb légzőkapacitással jár. A sérülés közvetlen életveszélyt jelent, ezért
orvosi ellátás mindenképpen szükséges. 2 pont
4. A nyúltvelő oldalsó területein találjuk a belégzőközpontot, amelynek ingere a vér
szén-dioxid-tartalmának növekedése (pH-csökkenése). A nyúltvelő érzékeny a vér
összetételére! A nagyobb erek falában lévő kemoreceptorok érzékelik a vér oxigén-
tartalmának csökkenését, melyek ingerülete a X./bolygóideg közvetítésével jut el a
nyúltagyi belégzőközpontba. A nyúltvelői asszociációs sejtek alakítják ki a választ.
A vér szén-dioxid-szintjének emelkedése erőteljesebb hatású! A kilégzöközpont a
tüdő falában lévő mechanoreceptorokból kapja az információt. A kilégzöközpont a
belégzőközpont irányításának van alárendelve. 3 pont
A híd alsó részében a belégzőközpontot serkentő, a felső részében azt gátló központ
található. Az említett agytörzsi terület hangolja össze a légzést a nyeléssel, és teszi
szabályossá légzésünk ritmusát. 1 pont
A légzőmozgások alakításába a középagy is beleszólhat, hiszen bizonyos szituáci­
ókban a testtartási reflexeknek megfelelően módosításra lehet szükség az egyensú­
lyunk megtartásának érdekében. 1 pont
A hipotalamusz fűtő- és hűtőközpontja is módosíthatja a légzőmozgások intenzi­
tását. A limbikus rendszer, ahol az érzelmekkel kapcsolatos vegetatív működések
központjai találhatók, szintén befolyásolhatja légzésünket. 1 pont
Végül az agykéreg is képes, de csak bizonyos határokon belül, a légvétel felfüggesz­
tésére vagy idő előtti légvételre. 1 pont
5. A légzőizmokat beidegző motoros neuronok a gerincvelő elülső szarvában találha­
tók. A rekeszizom a nyaki, a bordaközi izmok a háti szelvényből kapják a működé­
sükhöz szükséges utasítást. 2 pont
 42. tétel: Az emberi vér

i B I g
1. Milyen szövettípusba tartozik a vér, miért illik rá a „különleges” jelző?
2. Milyen nagyobb alkotórészekre válik szét a vér centrifugáláskor? Mi a hematokrit?
3. Jellemezze röviden az alakos elemeket!
4. Mely anyagok, és milyen arányban alkotják a vérplazm át? M i az egyes alkotókje.
lentősége?
5. Mutassa be a vérszegénység típusait és kialakulásuk lehetséges okait!
6. Miben tér el az előbbiekben felsoroltaktól a sarlósejtes vérszegénység?

Értékelés

1. A vér kötőszövet, amely azért tekinthető különlegesnek, m ert folyékony sejt közötti
állománnyal rendelkezik. 1 pont
2. Centrifugálással a vért vérplazmára és alakos elem ekre bonthatjuk. A hematokrit-
érték az a viszonyszám, mely jelzi a sejtes elemeknek a plazm ához viszonyított ará­
nyát. (Mivel az alakos elemek közül a vörösvértestek (vvt) m ennyisége jóval felül­
múlja a többiét, ezért a hematokrit egyszerűen csak a vvt-ek és a vértérfogat aránya.)
Egészséges férfiben a hematokritérték kb. 45%, nőkben 42% . 2 pont
3. Az alakos elemek (a vörös csontvelőben termelődnek, ném ely limfocita kivételével):
* vörösvértestek: fánk alakúak, éretten sejtmaggal nem rendelkeznek, 7-8 mikro-

méteresek, önálló mozgásra képtelenek, számuk kb. 4,5-5,5 m illió — felada­

tuk a légzési gázok szállítása, élettartamuk kb. 120 nap. 111111
A tüdőből a vérbe kerülő 0 2 a vörösvértest m em bránján át kerül a hemoglobin
hem csoportjára, és a következő változások indulnak el:
1. leszorítja a hemoglobint redukáló H+-ionok koncentrációját,
2. H++ HCO" -► H2C 0 3, I
3. H2C 0 3 -> C 0 2 + H20 2 pont
* fehérvérsejtek: gömbölyded, de állábas m ozgásra képes sejtek, sejtmagjuk van,
db
5-22 mikrométeresek (típustól függ!), számuk 6-8 e z e r feladatuk az immu­
nitás, élettartamuk változó - a többség 1-2 hétig él mm 2 pont
* vérlem ezkék: szabálytalan alakú, sejtmaggal nem rendelkező, sejthártyával tel­
jesen bevont sejttörmelékek, méretük: 2 -4 mikrométer, m ozgásra képtelenek, 8-9
napig élnek, feladatuk a vérzéscsillapítás, az érfalhiány megszüntetése 2 pon
4. A vérplazma a vér 55-56%-át teszi ki, melynek 90% -a víz. A plazm át a v í z e n kívü
szervetlen ionok és szerves alkotók alkotják. Az ionok közül kiemelkedik a Na m
az egyik legfontosabb ozmotikus tényező; a K \ am ely az ingerületátvitelben-mg^
relhetőségben játszik nagy szerepet; és a Ca2’, mely szintén szerepet játszik az
relhetőség kialakításában, a véralvadásban, illetve a gyulladásos-allergiás reá cio
 bán. Egyéb ionok: Mg2+, Cl", HCO3, HPO2- stb. A szerves vegyületek két csoportba
sorolhatók: a plazmafehérjékre és az egyéb szerves anyagokra. 2 pont
Plazmafehérjék:
% albuminok: egyszerű szállítófehérjék és ozmotikus tényezők,
♦ globulinok: összetett fehérjék, melyek a szállításban (tiroxinkötő globulin) és az
immunitásban fontosak (immunglobulinok),
^ fibrinogén: alvadási faktor, mely egyszerű előfehéije. 3 pont
Egyéb szerves molekulák: általában a tápanyag-molekulák (glükóz, aminosavak
stb.) és a sejtszintü lebontás-átalakítás termékei (húgysav, karbamid). 2 pont
5. Vérszegénység vagy anémia akkor következik be, amikor a szervezetben a vörösvér-
testek mennyisége jelentősen lecsökken (elégtelen oxigénszállítás!). Okai lehetnek:
^ elégtelen termelődés, amelyet vashiány, folsavhiány, B12-vitamin-hiány vagy
erythropoetinhiány (vesebetegség) okozhat. B12-vitaminhiány okozza a vészes vér-
szegénységet, amely ma már az egyik legkönnyebben orvosolható vérszegénység;
♦ vörösvértestek nagyarányú elvesztése, amely pl. egy balesetből származó nagy­
arányú vérveszteség miatt léphet fel, vagy pl. gyomorfekély kivérzése, esetleg
rendszeresen nagyobb vérzéssel járó menstruáció miatt;
♦ vörösvértestek nagyarányú pusztulása (hemolízis), amelyet okozhat malária,
mérgezés vagy autoimmun folyamatok. 3 pont
6. A sarlósejtes vérszegénység a hemoglobin hibás térszerkezete miatt alakulhat ki, amely
recesszíven öröklődő genetikai rendellenesség (homozigótákra halálos). 1 pont

43. tétel: A nyirokrendszer, perifériás keringés

1. Mit nevezünk nyiroknak?

2. Milyen részekből áll a nyirokkeringési rendszer?
3. Mi biztosítja a nyirok áramlását?
4. Jellemezze a nyirokszerveket felépítésük és működésük alapján!
5. Mi jellemző a lép szöveti szerkezetére?
6. Hol és hogyan képződik a szövetnedv?
7. Milyen körülmények között alakulhat ki ödéma?

i Értékelés

1- A nyirok a fehérjementes vérplazma nyílt csőrendszerben található része (szövet

nedv), amely fehérvérsejteket tartalmaz. 1 pon
2. A nyirokerek zárt végű csövek. A nyirokkapillárisok egymásra csúszó laphámsejtje
szinte billentyűként működnek. 1 pon
 3. Az egyirányú áramlást a nyirokerekben lévő aktív mechanizmus következtében ki
alakuló aktív ozmotikus környezet, a nagyobb nyirokerekben lévő billentyűk, az
erek pulzálása és a környező vázizomzat összehúzódásai biztosítják. 2 pont
A folyamatot a mellüreg szívó hatása is segíti. 1 pon.
A nyirok a mellvezetéken a jobb pitvar előtt a testből érkező vénába csatlakozik.
1 Pont
4. A nyiroktüszők a legkisebb nyirokszerveink, amelyek nem rendelkeznek kötőszövet
tes tokkal (pl. a bélrendszer falában). 1 pont
A nyirokcsomók száma több száz, amelyek a perifériás részekből érkező fehérvér­
sejtekkel lépnek kapcsolatba, és az immunreakciók eredményeképpen megnagyob-
bodhatnak. A csomókba több nyirokér is beérkezik, de csak egy hagyja el azt (főleg
hajlatokban). 1 pont ‘
A thymus (csecsemőmirigy) a mellüregben helyezkedik el. A T-limfociták érési he­
lye, amelyek a celluláris immunválasz, valamint a gyulladás tüneteinek kialakításá­
ban játszanak szerepet. 2 pont
5. A lép a hasüregben bal oldalon elhelyezkedő, sötét színű, kb. 15 cm hosszúságú
nyirokszervünk. Speciális retikuláris kötőszövet alkotja a nyelv alakú mirigyet. A
sötétebb színű része vérraktárként működik, és az elöregedett vörösvérsejtek is itt
esnek szét. A világosabb részek vesznek részt az immunfolyamatokban. 3 pont
6. A szövet közötti folyadék a hajszálerekből az ultrafíltrációs folyamatban képződik.
Az érrendszerben uralkodó vérnyomás hatására keletkezik szövetnedv a testben lévő
nagy vérköri kapillárisokból. A kis vérköri kapillárisokból fiziológiás körülmények
között, mivel ezt a kisebb vérnyomásérték nem teszi lehetővé, szövetnedv sem kép­
ződik. ; '
7. Nyirokpangást (ödémát) okozhat a szív elégtelen működése, a magas vérnyomás
vagy a vér kisebb ozmotikus aktivitása. Utóbbit a vér csökkent fehérjetartalma
okozhatja, amely pl. az alultápláltság miatt is kialakulhat. A z ödéma oka, hogy
a szövetnedv nem szívódik vissza kellő mértékben a kapillárisok vénás végén. A
gyulladásos folyamatban a hisztamin okoz duzzanatot, mivel fokozza a hajszálerek
permeabílitását. 4 pont

44. tétel: A keringési rendszer központja: a szív

1. Ismertesse a szív feladatát!

2. Jellemezze a szívet szöveti felépítése szerint!
3. Hogyan épül fel a szív?
4. Ismertesse a szívbillentyűket és feladatukat!
5. Mit jelent a szív automáciája?
6. Mi biztosítja a szív anyagszükségleteit?
7. Melyek a leggyakoribb szívbetegségek, és melyek a kialakulásukat előidéző rizikó-
faktorok?
8. Mikor alakulhat ki infarktus, milyen tünetek jelzik? (Legalább kettő említése szük­
séges!)

1. A szív feladata az érrendszerben áramló vér mozgatása, amit periodikus összehúzó­

dása biztosít. lp o n t
2. Szöveti felépítése: legbelül a szívbelhártya (endocardium), melyet egyrétegű laphám
(endothel) és vékony kötőszövet alkot, ez alatt található az eltérő vastagságú szív­
izomszövet (azaz a myocardium), legkívül a kettős rétegű szívburok, mely savós
váladékot termel. 3 pont
3. A négyüregű szív felépítése: jobb és bal pitvar, melyeknek fala vékony
(tágulékonyak), valamint jobb és bal kamra, melyek erőteljesebb izomzattal ren­
delkeznek, tehát faluk is vastagabb. (A bal kamra a jobb kamránál is lényegesen
erősebb és vastagabb falú.) A szív jobb és bal oldalát teljesen elválasztja az ún.
szívsövény. A válaszfal megakadályozza, hogy a szén-dioxidban és az oxigénben
gazdag vér keveredjen. 2 pont
4. A szívben a vér egyirányú áramlását a szívbillentyűk biztosítják, melyek a szív-
belhártyából alakultak ki. A pitvar-kamrai határon az úgynevezett vitorlás billen­
tyűk (a bal szívfélben kéthegyű vagy mitrális, a jobb szívfélben a háromhegyű vagy
tricuspidalis billentyű található), míg a verőerek és a szív kamrái között a zsebes
vagy semilunaris/félhold alakú billentyűk találhatók. 3 pont
5. A szívnek automáciája van, ami azt jelenti, hogy összehúzódási ingereit maga képzi
és vezeti. Az ingerképző a szinuszcsomó, mely a jobb pitvar falában található. A
pitvari összehúzódás közben a pitvar-kamrai csomó késlelteti a jelet, ami tovább­
halad a His-kötegen, az Ashow-Tawara-szálakon lefelé, majd a Purkinje-rostokban
(mely szétágazódik a szívizomban, alulról mintegy körbeölelve a kamrákat) végző­
dik az ingerületvezetés, ami átadódik a munkaizomzatnak. Ez a rendszer biztosítja a
szabályos kétütemű összehúzódást, percenként mintegy 70-72 alkalommal. (A szív
ingerületvezető rendszere is szívizomsejtekből áll, melyek a kation-áteresztőképes­
ségükre (Na+, K+, Ca2+) nézve valamelyest módosultak.) 4 pont
6. A szív saját vérellátása, a koronáriakeringés/koszorúérrendszer biztosítja a szívizom
folyamatos oxigén- és tápanyagellátását. 1 pont
7. Leggyakoribb szívbetegségek: a szívritmuszavar, a szívizom-megnagyobbodás /
hipertrophia (magas vérnyomás következménye leginkább, ez a leggyakoribb) és az
infarktus. 1 pont
Az életmód befolyásolja az említett betegségek kialakulását: pl. helytelen táplál­
kozás (különösen, ha elhízáshoz vezet, aminek következménye magas vérnyomás),
magas koleszterinszint, alacsony antioxidánsszint, mozgásszegény életmód, dohány-
 3 2 lü i a iiá jjy J l

zás, stressz, alkoholizmus stb. Ezek mind elősegítik az érelmeszesedést, a piau.

képződést és ruptúrát/szakadást, ami a szívinfarktus leggyakoribb oka. 2p ^
8 . A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a koszorúérben egy vérrög képződik, amel
hirtelen elzárja, vagy nagymértékben csökkenti a szív egy bizonyos területének oxi
génellátását. (A vérrög kialakulása: az érelmeszesedés során létrejött, majd kifeké-
lyesedő plakkon összecsapzódnak a vérlemezkék, és ez indítja be a véralvadás folya.
matát.) A károsodás helyét és mértékét az határozza meg, hogy melyik érszakaszban
történt az elzáródás. A szívkoszorúerek eredésétől számítva minél korábban történik
az elzáródás, annál nagyobb szívizomtömeg marad vér nélkül. A vérellátás nélküli
szívizomrész nem tud tovább működni, a szív pumpaereje lecsökken, leesik a vér­
nyomás, kardiogén sokk következhet be. Bár maga a szívizom 4-6 óra után hal csak
el véglegesen, ezért ha a beteg megéli ezt az időt, akkor ezen időn belül megmenthe­
tő m ég a szívizom nagy része. Ám a kis kiterjedésű infarktusok is lehetnek súlyosak,
ha az ingerületvezető rendszert károsítva az ingerületvezetés szabálytalanná válik.
Em iatt súlyos ritmuszavarok jönnek létre, legsúlyosabb esetben kamrafibrilláció,
am ely a beteg halálát okozza. 2 pont
Az infarktus legismertebb tünetei: a szegycsont alatt jelentkező szorító fájdalom,
mely nitroglicerinre nem szűnik, és a vállból kiindulva a fájdalom átterjedhet a ka­
rokra (főként a bal karra), lapockára; szorongás, nehéz légzés, halálfélelem, leesik
a vérnyomás (akár eszméletvesztés is bekövetkezhet), verejtékezés, magas pulzus­
szám, végtagi bőrelszíneződés stb. A tünetekből általában több is jelentkezik egy­
szerre. 1 pont

45. tétel: A kiválasztószervrendsze

1G H EEESB F
1. M elyek a kiválasztó szervrendszer feladatai?
2. Hogyan épül fel a szervrendszer?
3. M elyek a vese működési egységei?
4. Ismertesse a működési egységek felépítését és funkcióit!
5. Hogyan képződik a szűrlet, mely összetevőkből áll?
6. Ismertesse a visszaszívó működést és annak szükségességét!
7. M ilyen mechanizmussal mozoghatnak az egyes anyagok a visszaszívás során?
8. Hogyan szabályozódik a vizeletképződés?
9. Mitől függ a vizelet aktuális összetétele?
10. M ilyen úton távozik a vizelet a szervezetből?
11. M iért szabályozható a vizeletürítés?
12. Soroljon fel néhány ismert vesebetegséget és megelőzésük lehetséges m ó d j a i t .
 Értékelés

1. A kiválasztás szervrendszerének legfontosabb feladata a szervezet belső egyensúlyá­

nak, a homeosztázisnak a fenntartása. A szervrendszer a belső környezetből távolítja
el a bomlástermékeket, a felesleges vizet, sókat és bizonyos, a vese sejtjei által kivá­
lasztott anyagokat vizelet formájában. 2 pont
2. A szervrendszer a páros veséből, a szintén páros húgyvezetékből, a húgyhólyagból
és a húgycsőből : 1 pont
3. A vérből a vizeletet a vesék állítják elő. A vese felépítési és működési egységei a
neffonok, melyekből egy-egy vesében több mint kétmillió található. 1 pont
4. A neffonok két fő részből állnak: a szűrletet képző vesetestecskéből, és a visszaszí­
vást és aktív kiválasztást (pl. gyógyszerek) végző elvezetőcsatomából. 1 pont
5. A vesetestecske a vese kéregállományában található, ahol az artériás hajszálerekből
(artériás érgomoly) nyomáskülönbség hatására (értéke kb. 5 kPa) képződik a szűr­
le t 1 pont
A szűrlet fehérjementes vérplazma, tehát sok olyan anyagot is tartalmaz, amely a
szervezet számára még felhasználható, ezért van szükség a visszaszívó működésre.
(Egy nap alatt mintegy 180 liter szűrlet képződik.) 1 pont
6. A visszaszívás szakaszosan történik: az elsődleges kanyarulatos csatornából vissza­
szívódik a glükóz 100%-a, a Na+ és a víz nagy része (kb. 70%), valamint jelentős
mennyiségű karbamid is. A leszálló ágban töményedik a szürlet (az elvezetőcsatoma
sejtjei aktív kiválasztást is végeznek!), majd a Henle-kacsban válik a legtöményeb­
bé. A felszálló ágban - mivel a víz számára átj árhatatlan, és Na*-visszaszívás van —,
újra hígul a szűrlet, majd a másodlagos kanyarulatos csatornában és a gyűjtőcsator­
nában hormonális hatásra alakul ki a vizelet végleges töménysége. 4 pont
7. A csatornákból a vérbe aktív transzporttal kerülnek vissza a kismolekulájú szerves
anyagok, pl. a glükóz és a Na+. A víz, a karbamid passzív transzporttal kerülnek át.
2 pont
8. A vizelet töménységének beállításában két fő hormon vesz részt: az aldoszteron és
az ADH, amelyet vazopresszinnek is neveznek. Az aldoszteron (mellékvesekéreg-
hormon), amely alacsony mértékű vér-Na+-koncentráció esetén termelődik, a Na+-
ionok visszaszívását segíti a másodlagos kanyarulatos csatornákból, amit passzívan
követ a víz. Az ADH (termelődési helye a hipotalamusz nagysejtes magja) vízvisz-
szaszívást serkent. A vízvisszaszívást serkentő hormon akkor ürül a vérbe, amikor
kevés folyadékot fogyasztunk, tehát fontos a vízmegtartás ahhoz, hogy a vértérfogat
ne csökkenjen, ne száradjon ki a szervezet. Ebben az esetben kis mennyiségű, kon­
centrált vizeletet ürítünk. 2 pont
9. A vizelet összetétele mindig függ az aktuális táplálkozástól, az elfogyasztott folya­
dék mennyiségétől, a szervezet egészségi állapotától. 1 Pont
10. A vizelet a vesemedencéből a húgyvezetéken keresztül (aktív perisztaltika segítségé­
vel) kerül az átmeneti tárolást végző húgyhólyagba. 2 pont
 -T IjíM í B - i & á y 'á j ]

11. A vizeletürítés akaratlagosan szabályozott folyamat (bizonyos életkortól), melyet

húgycső eredésénél található külső harántcsíkolt izomszöveti gyűrű biztosít. 1 p0nt
12. A leggyakoribb vesebetegségek a vesekőképződés, a vesemedence-gyulladás és a
veseelégtelenség. A megelőzésben fontos szerepe van a tudatos —legalább napi 2
liter - folyadékbevitelnek, a sóban és fűszerekben szegényebb étrendnek. i pont

46. tétel: Elemi idegjelenségek

■ f i]

R fela d a
1. Ismertesse a neuronok felépítését!
2. Működésük alapján csoportosítsa az idegsejteket!
3. Hogyan alakul ki az akciós potenciál?
4. Hogyan terjed és adódik át egyik sejtről a másikra az ingerület?
5. Értelmezze az idegrendszer j eltovábbítását informatikai megközelítéssel!

Értékelés
1. A neuron sejttestje hasonló a többi eukarióta sejthez, viszont általában több nyúl­
vánnyal rendelkezik. A rövidebbeket dendritnek, a hosszabbat axonnak nevezzük.
lpont
Az utóbbiakat gliasejtekből kialakuló velőshüvely (Schwann-féle hüvely),
mielinhüvely borítja, ami az ingerület szállításának sebességét jelentős mértékben
növeli. 2 pont
Az idegsejt citoplazmájában (az axon kivételével) ún. tigroid szemcséket (Nissl-féle
rögöket) találunk, amelyek a fehérjeszintézisben játszanak szerepet. 1 pont
A neuronokat csoportosíthatjuk a nyúlványok száma szerint: vannak unipoláris, bi­
poláris, pszeudounipoláris, valamint multipoláris neuronok. 2 pont
2. Működésük alapján érző-, mozgató- és asszociációs (intemeuron) neuronok fordul­
nak elő; az élőlényekben. 2 pont
3. Az idegsejt belső tere (intracelluláris tér) és környezete (extracelluláris tér) külön- é
böző, egyenlőtlen ioneloszlást mutat. Belül a K+, a sejten kívül a Na+ és a C l" -ionok 1
nagyobb koncentrációja jellemző. Az egyenlőtlen ioneloszlás következtében a sejt
citoplazmája a környezethez képest negatív töltésű. 1 Pont
A sejtekre jellemző potenciálkülönbséget, amelyet a nyugalomban lévő sejt mutat,
nyugalmi potenciálnak nevezzük. Az idegsejtekre jellem ző érték -6 0 mV körül mo­
zog (-30—90 mV közötti érték). A jellegzetes ioneloszlás kialakításában a negatív
töltésű fehérjeanionoknak és a Na+-K + pumpa működésével szemipermeábilis tulaj­
donságú sejthártyának van jelentősége. * P°
 Ha a neuront az ingerküszöböt elérő intenzitású inger éri, akkor akciós potenciál ala­
kul ki, amely az ionok passzív transzportjával kapcsolatos. Először a Na+-csatornák
nyílnak meg a membránban, ezért a koncentrációgrádiensnek megfelelően az em­
lített ionok a sejtbe áramlanak, így a sejt belsejében a pozitív töltések túlsúlyba ke­
rülnek. A K+-csatomák kinyílásakor az ionok az extracelluláris térbe áramlanak.
1 pont
Az ingerületi folyamatnak ebben a szakaszában a töltéseloszlás a nyugalmi állapot­
nak megfelelő, de az ionok eredeti elrendeződését a K+-Na+ pumpa állítja helyre. A
sejtek addig nem hozhatók újra ingerületbe, amíg az eredeti ioneloszlás helyre nem
állt. 1 pont
Az ingerek erőssége nem az akciós potenciál nagyságában kódolt, hanem az akciós
potenciálok gyakoriságában. 1 pont
4. A sejttesten, a dendriteken és a csupasz axonokon az ingerület pontról pontra terjed,
majd elérve az axoneredési dombot, a velőshüvelyes axon befuződésről befuződésre
továbbvezeti azt. Az ingerület szaltatorikusan (ugrálva) terjed tova a velőshüvellyel
ellátott axonon. 1 pont
Az axon végtalpa a kémiai szinapszis esetén szinaptikus hólyagokat tartalmaz, ame­
lyekből transzmitterek (ingerületátvivő anyagok) ürülnek a szinaptikus résbe az
akciós potenciál hatására. Az ingerületátvivő anyagok a fogadó membránon, attól
függően, hogy gátló vagy serkentő jellegűek, hiper- vagy hipopolarizációt okoznak.
2 pont
Az elektromos szinapszisra kisebb távolság jellemző, így az akciós potenciál egy­
szerűen átugrik a fogadó sejt membránjára (posztszinaptikus membránra). 1 pont
5. Az idegsejtekben kialakuló helyi potenciál analóg jel. A sejttesten több száz axon
talpa közvetíthet akciós potenciált. Az axoneredési dombnál a sejtet érő serkentő- és
gátlóhatások eredőjeként digitális jel alakul ki. Az akciós potenciál vagy elindul,
vagy nem. Az axon végénél újra analóg jellé alakul, mivel az exocitózissal ürülő
transzmitterek mennyisége különböző mértékű lehet. Az idegrendszer a jelek digita­
lizálása révén hatékonyan, torzításmentesen tudja az információkat közvetíteni.
3 pont

ÍE 2 H L
1. Ismertesse az idegrendszer anatómiai tagolását, a fő területek részeit is nevezze
meg!
2. Definiálja a mag, a dúc, az ideg és a pálya fogalmát!
3. Élettanilag hogyan osztható fel az idegrendszer?
 4. Röviden mutassa be az agy egyes területeit!
5. Az agytörzs területeit jellemezze a szöveti felépítés és a főbb működések szemp^
jából is!

fjfjékelés Ifj^ '

1. Az idegrendszer anatómiai szempontból központi és környéki idegrendszeri részek-1

re osztható. 1 p0Q|
A központi idegrendszerhez tartozik az agy és a gerincvelő. \^
2. A mag a neuronok sejttesteinek csoportosulása a központi idegrendszerben, ugyanitt
az idegrostok kötegeit pályáknak nevezzük. 2 pont
A környéki idegrendszert idegek (12 pár agyideg + 31 pár gerincvelői ideg) és dúcok
(az idegsejtek sejttesteinek csoportosulásai) alkotják. 1 poD(
3. Élettanilag, azaz működés szerint megkülönböztetünk vegetatív és szomatikus ideg.
rendszert. 1 pont!
4. Az agy az ember központi idegrendszerének legfejlettebb területe. A kb. tízmilliárd
idegsejt/neuron 90%-a itt található. Alsó területe az agytörzs. 1 pont
Az agytörzs a nyúltaggyal kezdődik (ez a terület a gerincvelő közvetlen folytatása),
ezt követi a híd, amely kissé kiszélesedik, és legfelül a középagy terül el az agytörzsi
hálózatos állomány nagy részével együtt. 3 pont
Az agy központi területe a köztiagy, mely két jelentős területre különül: a talamuszra
és a hipotalamuszra. Ez utóbbival van kapcsolatban az agyalapi mirigy is. 1 pont
A legfelső/legkülső és egyben legnagyobb agyterület a nagyagy. 1 pont
Az agytörzs mögött, az agy alapján található a kisagy, m elyben a belül lévő fehérál­
lomány lombkoronaszerüen szétágazik („az élet fája”). 1 pont
5. * Nyúltagy: a szürke- és fehérállománya nem különül el élesen, a pályák legna-
gyobb része itt kereszteződik át. Életfontosságú vegetatív központok helye. Itt I
található a légzés, a vérkeringés és az emésztés reflexközpontja, illetve a nyálka-!
hártya eredetű reflexek központja is, ilyenek a nyelés, a hányás, a tüsszentés, a1
köhögés, a nyálelválasztás, a szopás stb. 2 pont |
* Híd: A szürke- és fehérállomány nem különül el élesen. Feladata többek közt, |
hogy a nyúltvelői légzőközpontok működését összehangolja, felülszabályozza.
1 pont j
* Középagy: az agytörzs legfelső része, szürke- és fehérállom ánya nem különül el. j
Szerepe: a tudat alatti automatikus m ozgások központja, pl.: h a l l á s s a l kapcsolatos
reflexek, pupillareflex, rágási reflex, testtartási reflexek, izomtónus szabályozá­
sa.
2 pont
^ Agytörzsi hálózatos állomány: a diffúz idegrendszerhez hasonló térbeli neuron
hálózat, mely szétterjed az egész agytörzsben, sőt a köztiagyban is. Szerepe v
az alvás és ébrenlét kialakításában és az izom tónus fenntartásában. 2 p°
M § g P
Ismertesse a gerincvelői reflexeket!
A gerincvelő mely szakaszaiban találjuk meg a reflexek különböző típusait?
Mondjon példát az egyes reflexek típusaira!

p p té k e lé s "W

A gerincvelő a központi idegrendszer része. Ellentétben az agyvelővel, a szürkeál­

lomány belül található. A gerincvelőben szomatikus és vegetatív reflexek közponljai
találhatók. 1 pont
A szomatikus (pl. a térdreflex ingerülete), izomeredetű reflex az izomorsóban alakul
ki a vázizom megnyúlásának hatására (mechanoreceptor), majd az érzőneuron/bipo-
láris/pszeudounipoláris neuron veszi át az ingerületet, amelynek sejttestje a csigolya
közti dúcban található. 1 pont
A gerincvelő hátsó gyökerén keresztül az információ az intemeuronokra kerül (asz-
szociációs neuron), amelyek a gerincvelő hátsó szarvában találhatók. A válasz egy­
idejű serkentés a combfeszítő izmot beidegző mellső szarvi mozgatóneuronon, il­
letve gátlás a combhajlító izmot beidegző mozgatóneuronon, amely a gerincvelő
alsóbb szelvényében található. 2 pont
Ezalatt a gerincvelő hátsó kötegében a felszálló pályarendszeren keresztül az érző-
információ a talamuszon át eljut az ellentétes oldali fali lebeny szomatikus érzőköz­
pontjáig, ahol a reflexműködés tudatosul. 1 pont
A gerincvelő mellső/elülső szarvából a mozgatógyökéren keresztül a mozgató-
neuronok axonjai elérik a combfeszítő és -hajlító izmokat, amelyek a reflexműködés
végrehajtó szervei, így a láb előrelendül. 1 pont
A reflex a normális testtartás biztosításában játszik szerepet a gravitáció ellenében.
1 pont
A bőreredetű szomatikus reflexeknek, amelyek bonyolultabbak, a sérülések kivédé­
sében, a fájdalmas ingerek elkerülésében van jelentősége. 1 pont
A bőr fáj dalomérző receptora veszi fel az ingert, máj d a csigolyaközti dúc érzőneuronj a
viszi a gerincvelő hátsó szarvának asszociációs neuronjához az ingerületet. 1 pont
Az érintett végtagon feszítő reflex alakul ki a mozgatóneuronok ingerületének kö­
vetkezményeképpen. Az izomeredetű reflexekkel ellentétben itt a másik végtagot is
érinti a válaszreakció. 1 pont
A másik végtagon egy időben feszítőreflex alakul ki az egyensúly megtartása érde­
kében. Természetesen a válaszreakció a gerincvelő másik szelvényében és a másik
oldali szürkeállományban alakul ki. 1 pont
A szimpatikus vegetatív reflexek központjai a gerincvelő mellkasi és ágyéki sza­
kaszán találhatók. Az egyik ilyen típusú reflex akkor figyelhető meg, amikor hideg
 hatás éri a bőrünket. A bőr receptoraiból hasonlóan az előzőekhez, az érzőne
szállítja a gerincvelőbe az ingerületet. -
A hátsó szarvi asszociációs neuron szervezi a válaszreakciót. Az oldalsó köte
szállítják a felszálló pályarendszeren az inform ációt az agykéregig, és ott mint kö
érzet tudatosul a folyamat. 1
Az oldalsó szarvban lévő vegetatív neuron nyúlványa a gerincvelői idegben hagya
el a központot, majd a gerincoszlop mellett elhelyezkedő szimpatikus dúcláncban
átkapcsolódik, és végül a célszervhez (bőrerek falában lévő simaizom) jut, ahol ref.
lexes értágulatot hoz létre. 2 pont
A nem szelvényes elrendeződésű belső szerveket ellátó szimpatikus vegetatív moz-
gatósejtek a mellüregi vagy a hasüregi szimpatikus dúcokban vannak. 1 p0nt
A paraszimpatikus vegetatív reflexekre példa a bélfal feszülésére adott válasz, a
nedvtermelés fokozódása. A bélfalban elhelyezkedő mechanoreceptor ingerületét a
hátsó szarvi intemeuron a felszálló pályarendszeren a nyúltagyig közvetíti. A köz­
ponti vegetatív neuron válaszreakcióját a X. agyideg közvetíti a célszervig, azaz a
belek falában lévő mirigysejtekig. A vegetatív m ozgató sejtek a célszerv falában
találhatók. A végbél, a nemi szervek és a húgyhólyag beidegzése paraszimpatikus
reflexekkel a gerincvelő keresztcsonti szakaszában történik. 3 pont
A gerincvelő teljes roncsolódása esetén az idegsejtek elpusztulnak. Az idegszövet
nem regeneratív, így az ehhez a területhez kapcsolódó reflexek nem válthatók ki
többé. 1 pont

9. tétel: A nagyagy

1. Definiálja az alábbi fogalmakat: neuron, idegszövet, m ag, pálya, ideg, dúc, ideg­
rost!
2. Jellemezze a nagyagyat anatómiája és felépítése szerint!
3. Milyen szerepet tölt be a nagyagy?
4. Van-e eltérés a két agyfélteke működésében, ki vizsgálta ezt?
5. M iért tekinthető az emberi agy a legfejlettebbnek?
6. M ik azok a szinapszisok?
7. Mi a működésük lényege?
8. Kik voltak a kutatói?

Értékelés K
de f i i
1. A neuron vagy idegsejt az idegszövet m űködési egysége, különböző típ u s u ,^ g
dig nyúlványos sejtek, A m ultipoláris idegsejtek jellem ző felépítése: den n e. ( j
test, axondomb, axon.
 Az idegszövet a kül- és belvilág viszonyairól információk felvételére, feldolgozására
és válasz kialakítására specializálódott szövet. 1 pont
A magvak az idegsejtek sejttesteinek csoportosulásai a központi idegrendszerben
(pl. törzsmagvak). 1 pont
A pályák idegrostkötegek a központi idegrendszerben (pl. fel- és leszállópályák).
1 pont
Idegnek nevezzük a környéki idegrendszerben futó idegrostokat (pl. a gerincvelői
idegek)! 1 pont
Az idegrost a velőhüvelyes axon neve, melyen az ingerület nagy sebességgel, ugrál­
va teíjldl 1 pont
2. A nagyagyban található a központi idegrendszer sejtjeinek több mint 90%-a. A nagy­
agy két féltekéből áll, melyeket a kérgestest idegrostkötege kapcsol össze. 1 pont
A nagyagy két fő részre tagolható: szürke- és fehérállományra. A szürkeállományban
vagy agykéregben (kívül) találjuk a neuronokat, melyek működésbeli szempontból
sejtoszlopokat alkotnak. Egy-egy sejtoszlop hat rétegből áll, a rétegekben különböző
morfológiájú és feladatkörű neuronokkal, de működésileg összetartozó és fejlődé­
sükben azonos eredetű idegsejtekkel. 2 pont
A fehérállomány fő tömegét az idegrostok alkotják, melyek három különböző pá­
lyarendszert alakítanak ki: az egy féltekén belüli asszociációs pályákat, a két félteke
szimmetrikus pontjait összekötő pályákat és a le- és felszálló pályákat. 2 pont
3. A nagyagy az idegrendszerünk legmagasabb szintű központja. Az agykéregben ta­
lálhatók pl. az alábbi központok: szomatikus mozgató, szomatikus érző, beszédértő,
beszédmozgató, látó, halló stb. 2 pont
4. Roger Sperry fedezte fel, hogy a két agyfélteke nem szimmetrikus működésű: a bal
félteke a racionalitás, kreativitás, elemzőképesség féltekéje, míg a jobb félteke az
érzelmi, intuitív féltekénk. (1981. Nobel-díj) 2 pont
5. Az emberi agy különlegességét az adja, hogy rendkívül nagyszámú intemeuront (két
idegsejtet összekötő neuront) tartalmaz, és az idegsejtek közötti kapcsolatok bonyo­
lult hálö|atpkat alkotnak. 1 pont
6. Az idegsejtek szinapszisokkal kapcsolódnak egymáshoz, melyek olyan kapcsoló­
struktúrák, ahol a két érintett sejt membránja nem ér össze, köztük szinaptikus rés
marad. 1 pont
7. A szinapszisoknak két formája van: elektromos és kémiai.
* Elektromos szinapszis vagy réskapcsolat vagy gap junction: a szinaptikus rés
mindössze 2-3 nanométeres, az ingerület szinte időveszteség nélkül terjed. Mind­
két irányba vezetheti az információt, gerinctelenekben az elterjedtebb, gerince­
sekben a szívizomsejtek és az egyegységes simaizomsejtek (pl. gyomor-bélrend­
szer, húgyutak, méh stb.) között található meg.
* Kémiai szinapszisban ingerületátvivő anyagok, ún. neurotranszmitterek (ser­
kentők és gátlók) felelősek a megfelelő üzenet közvetítéséért. Az ingerület csak
egyirányban terjedhet. | Pont
8* Kutatói: Sherrington, Sir Charles Scott, Lenhossék Mihály, Ramon y Cajal. 1 pont
1. Ismertesse az emberi szem felépítését!
2. Nevezze meg a szem fénytörő közegeit!
3. Ismertesse az ideghártya felépítését!
4. Mi a lényege a rövid- és a távollátásnak?
5. Idősebb korban szinte mindenki használ szem üveget olvasáshoz. Milyen típ^
szemhiba alakul ki a korral?
6. Ismertesse a korrekció lehetőségeit m indkét esetben!

Értékelés

1. Az emberi szem hőlyagszem típusú. 1 pont

A külső rétegét ínhártya alkotja, amely elöl az átlátszó szaruhártyába megy át.
1 pont
A második réteg az érhártya, amely gazdagon erezett és pigmentált. A szem táplálá­
sában játszik szerepet. 1 pont É
A szem belső rétegét az ideghártya/retina alkotja, am elyben a fényérzékeny recepto-™
rok/csapok, pálcikák rétegét találjuk. 1 pont
A szemet belülről a kocsonyás állagú üvegtest tölti ki. 1 pont
Az érhártya elöl a sugártestben folytatódik, m elynek m űködése teszi lehetővé a
szemlencse távolsághoz történő alkalmazkodását. 1 pont
Az egyénenként különböző színű/pigmentáltságú szivárványhártyán izommal sza­
bályozható méretű nyílás található, a pupilla. 1 pont
A pupilla előtt az elülső szemcsamokot, m ögötte a szem lencsét találjuk. A szemcsar*
nokot folyadék (csamokvíz) tölti ki. 1 pont
2. A fény a szaruréteg elülső felszínén, valam int a lencse elülső és hátsó felületén törik
meg. 1 pont
3. Az ideghártyában kétféle receptorsejt fordul elő, am elyek a fényingereket ingerület­
té alakítják. A csapok, amelyek a színlátásban fontosak, csak nagyobb fé n y in te n z itá s
esetén kerülnek ingerületbe (4-6 foton). A pálcikák a fény-árnyék látásban (a M
jelenlétének és hiányának megkülönböztetésében) fontosak. É r z é k e n y e b b e k , m in t8
csapok, mert akár már 1 fotonra is ingerületbe kerülhetnek. 2 P00 I
A receptorok ingerületüket a kétnyúlványú ún. érzőneuronoknak adják át, melye
ganglion-/dúcsejtekhez továbbítják az inform ációt. 2
Az utóbbi sejtek axonjai alkotják a látóideget, am ely a vakfolton hagyja el a J
met. H l
4. A szem képes alkalmazkodni a távolsághoz a szem lencse f ó k u s z t á v o l s á g a n a
toztatásával. A másik fénytörő közeg a szaruhártya, amelynek nem v á l t o z t a t a
 törőképessége. Ha túl erősen töri a fénysugarakat, vagy a szem tengelye hosszabb
a normálisnál, az éles kép a retina előtt keletkezne. Az ilyen típusú fénytörési hibát
rövidlátásnak nevezzük. A távollátás esetén a szaruhártya gyengébben töri a fénysu­
garakat, vagy a szem tengelye a kelleténél rövidebb, ezért az éles kép a retina mögött
keletkezne. 4 pont
5. Idős korban a szemlencse elveszítirugalmasságát, ezért közeire nézéskor nem tud
elég domborúvá válni (nyugalmi helyzetben, távolra nézéskor a lencse lapos), ezért
az éles kép a retina mögött keletkezne, így a beteg közeire nem lát élesen. (Az üveg­
test vizet veszít, ezért a szemtengely rövidebbé válik.) Az ilyen típusú fénytörési
hibát öregkori távollátásnak nevezzük. 1 pont
6. A rövidlátást homorú/szórólencsével, a távollátást domború/gyűjtőlencséjű szem­
üveggel korrigálják. (Lézeres szaruhártyaműtétek is segíthetnek bizonyos esetek­
ben.) 1 pont

1. Mutassa be a hallás érzékszervét, az abban lévő receptorok típusát!

2. Mi az adekvát inger?
3. Hogyan játszódik le a hangok érzékelésének folyamata?
4. Hol érzékeljük a magas és mély hangokat?
5. Hogyan érzékeljük a hang irányát?
6. Hol vetül az ingerület, azaz hol alakul ki a hallásérzet?
7. Mely élőlénycsoportban jelent meg először hallócsont?
8. Foglalja össze a helyzetérzékelés lényegét!

||$ékelés

1. A hallás érzékszerve a csiga, mely a belső fülben található. 1 pont

A csiga Corti-féle szervének (szekunder) érzéksejtjei gyakorlatilag mechano-
receptorok, melyeknek a nyomás az adekvát ingerük. 1 pont
2. Az adekvát inger az az inger, melyre az adott receptornak a legkisebb az ingerküszö­
be. 1 pont
2- A hang a levegőben terjedő longitudinális hullám, mely a külső hallójáraton végig­
haladva beleütközik a középfül dobhártyájába, ahol mechanikus rezgéssé alakul át.
1 pont
 Ezt a rezgést veszik át a hallócsontok: sorban a kalapács, az üllő és a k e n g y e i r
nek talpa az ovális ablakra tapad. 1B H
Az inger azért erősödik fel, mert a kengyel talpa (és az ovális ablak) lényegese^1r
sebb felületű, mint a dobhártya. Ugyanezt a célt szolgálja a hallócsontok emelös* *
elrendeződése is. 1^
A belső fület folyadék tölti ki, ez veszi át az ovális ablaktól a rezgést. A rezgő/ör
vény lő folyadék a csiga felső járatában terjed a csúcs felé. jp
A rezgések áttevődnek a középső járat (Corti-szervének) receptorsejteinek (szőrsej.
tek) az alaphártyájára (membrana basilaris), és így m agukra a szőrsejtekre. A szfir.
sejtek fölött lévő endolimfa (endolympha) örvénylésekor kitéríti a szőrsejtek csúcsi í
nyúlványait, így a szőrsejtek ingerületbe kerülnek, m ivel egy részük így erősebben
nyomódik a fedőlemezhez. 2 pont
4. Az alaphártya részt vesz a hangolásban. A szőrsejtek alaphártyája a csiga alján kes­
kenyebb és feszesebb, nagy frekvenciával képes rezegni, a csiga csúcsán szélesebb
és lazább, ezért a csúcson alacsonyabb frekvenciával rezeg. A Corti-szerv anatómiá­
jának és a fizikai törvényeknek megfelelően így a nagyobb frekvenciájú magas han­
gokat a csiga alapjánál érzékeljük, míg a csiga csúcsa felé haladva az egyre mélyebb
hangok keltenek ingerületet. 1 pont \
A folyadékörvény ezután az alsó járatban halad a csiga alapja felé, ahol a kerek ab* ■
laknak adja át csillapítatlan rezgését. 1 pont
5. A hang irányát úgy érzékeljük, hogy a hangforráshoz közelebb lévő fülünkkel hama-1
rabb és hangosabban halljuk meg a hangot. (A hangot a koponya csontjai is vezetik,
ezért a fent leírt légvezetésen kívül csontvezetéssel is elérhetik a hangrezgések a
belső fület. A csontvezetés ingerküszöbe azonban magasabb, szerepe egyedül a saját
hang felismerésében van. Ezért ha saját hangunkat felvételről hallgatjuk vissza, az
idegenként hat, mert ekkor hiányzik a csontvezetés az érzékelésében.) 1 pont
6. Az ingerület a halló- és egyensúlyi idegre (VIII. sz. agyideg) kerül, mely az agytör­
zsön át bejut a talamuszba, ahonnan a halántéklebenyre vetül. 2 pont
7. A hallócsontok először a kétéltűekben jelentek meg. 1 pont
8. Az egyensúly-érzékelés is a belső fülben történik, a három félkörös ív já ra tb a n , a
tömlőcskében és a zsákocskában. 1 pont
A tömlőcskében és zsákocskában található a macula, amelyben a m é s z k r i s t á l y o k ko­
csonyába ágyazódva találhatók. A kristályok elmozdulása (nyomásváltozás) ingen1.
a receptorsejtek érzékszőreit. Ezáltal érzékeljük a fej térbeli helyzetét és a
tást”. BBH
A három félkörös ívjáratban a folyadék a fej elmozdulásakor a tehetetlenség miatt
ellenkező irányba áramlik, ami deformálja a pártát, és az abban lévő s z ő r s e jte k lg; ,
ingerületbe kerülnek. Ennek segítségével minden irányú forgómozgást, azaz szög
gyorsulást érzékelünk. ^ *
1. Mi jellemző a vegetatív idegrendszer felépítésére? Hol található a vegetatív ideg-
rendszer központja?
2. Fogalmazza meg röviden, hogy milyen szerepet játszik az életműködések szabályo­
zásában!
3. Fejtse ki a vegetatív idegrendszer táplálékfelvételben, nyelésben és bélműködésben
betöltött szerepét!

1. A vegetatív idegrendszer központi részét a magvak és a pályák alkotják. 1 pont

A limbikus rendszer, amely szoros kapcsolatban van az alatta elhelyezkedő
hipotalamusszal, a vegetatív idegrendszer központjának tekinthető. 1 pont
A környéki részét a dúcok, valamint a 12 pár agyideg és a 31 pár gerincvelői ideg
alkotják. 1 pönt
A magvak a nyúltagyban, a hídban, a középagyban és a hipotalamuszban találha­
tók. 2 pont
A vegetatív idegrendszerrel kapcsolatos információkat az agyban és a gerincvelő
oldalsó kötegeiben futó pályák közvetítik. 1 pont
2. A vegetatív idegrendszer az akaratunktól független, vagy csak részben függő élet­
működések, zsigeri szervek szabályozását végzi. Jelentősége van a homeosztázis
fenntartásában. 1 pont
3. A táplálékfelvétel szabályozásának ingereit a szagló-, a nyelv ízérző-, a szem
fotoreceptorai veszik fel. 1 pont
Az étel ízével kapcsolatos ingerületet a V., VII. és a IX. agyidegek közvetítik a hídba
és a nyúltagyba. A felszálló pályarendszer a talamuszon áthaladva átkapcsolódik és
átkereszteződik, végül az agykéreg ízérzékelésért felelős központjába jut. 1 pont
A szaglóinformációk az jj agyideg közvetítésével kerülnek a limbikus rendszerbe.
Az ételek szaga és íze több szempontból is fontos. Egyrészt az étel „minősítő eszkö­
ze”, hiszen a romlott ételeknek jellegzetes ízük és szaguk van, másrészt az emésztő­
nedvek termelése ezen ingerek hatására fokozódik. 1 pont
Az éhség és jóllakottság központja a hipotalamuszban található. 1 pont
Éhségérzetet a vér alacsony glükóz- és aminosavszintje vált ki. 1 pont
A só- és vízháztartás központja is a hipotalamuszban található. A vér ozmotikus kon­
centrációjának növekedése vagy a vértérfogat jelentős csökkenése szomjúságérzetet
vált ki, ami ivásra ösztönzi az illetőt. 1 Pon*
Feltételes reflexek is szerepet játszanak a folyadék felvételében. 1 pont
 A nyelés reflexműködésében fontos receptor a garat falában található. A köz
nyúltvelőben található, de a híd is részt vesz a nyelés szabályozásában, hiszenP°Dt"
zéssel össze kell hangolni a nyelés folyamatát. **¥
A bélműködés szabályozásában a gerincvelő is részt vesz. A paraszimpatikus v '
tatív reflexekre példa a bélfal feszülésére adott válasz, a nedvtermelés fokozódás ^
paraszimpatikus reflex hatására a bélperisztaltika fokozódik. j p0jj
A bélfalban elhelyezkedő mechanoreceptor ingerületét a gerincvelő hátsó szarv1
intemeuronja a felszálló pályarendszeren a nyúltagyig közvetíti. A központi vegeta
tív neuron válaszreakcióját a X. agyideg közvetíti a célszervig, amely a szerv köze.
lében lévő paraszimpatikus dúcban átkapcsolódik a vegetatív mozgatóneuronra. Hz
utóbbi sejt nyúlványa kapcsolódik a célsejthez, vagyis a mirigysejthez. 2 pont
A végbél paraszimpatikus beidegzése a gerincvelő keresztcsonti szakaszában törté­
nik. Az említett gerincvelői szakasz a végbél záróizm át idegzi be. A székletürítés az
agykéreg ellenőrzése alatt áll. 1 pont

m
53. tétel: A hipotalamo-hipofizeális rendszer
.í

FELADAT:
1. Mutassa be röviden a szabályozás alapelvét!
2. Milyen típusú szabályozórendszer az endokrin rendszer?
3. Kémiailag milyen típusú molekulák a hipotalam o-hipofizeális rendszer hormonjai? j
4. Ismertesse röviden a fehérjeszintézis lényegét!
5. M ely hormonok találhatók a hipofízis hátulsó lebenyében, és m i a fő hatásuk?
6. Mi a fő különbség az elülső és a hátulsó lebeny szöveti felépítésében és működésé-
ben? I
7. Ismertesse az adenohipofízis/agyalapi m irigy elülső lebenyének hormonjait és fi
hatásaikat!
8. Milyen betegségek alakulhatnak ki akkor, ha a növekedési horm on nem megfelelő
mennyiségben termelődik?

1. A szabályozás alapelve a negatív visszacsatolás, am i azt jelenti, hogy a szabályozol! j

szerv visszajelent a központnak, am ely m indig a „kell” értéket állítja vissza. 1 P°®
2. Az endokrin rendszer ún. lassú szabályzórendszer, hiszen a szabályozás h o r m o n o
kai történik, melyek az endokrin m irigyekből a vérbe kerülnek, és innen veszik
célsejtek megfelelő „hormonkötő” receptoraikkal. I
3. A hipotalamo-hipofizeális rendszer horm onjai fehérjék (ált. az elülső lebeny)> ^
peptidek (hátulsó lebeny).
4 . A fehérjeszintézis lényege:
* A DNS génjéről (az intronok kihurkolódása után) átíródik az mRNS (transzkrip­
ció).
* A riboszóma szétválik, és a kisalegység kapcsolódik az mRNS-sel.
^ Belép az első tRNS (metionint hozó) —létrejön a kezdő komplex.
* A nagy alegység kapcsolódik, innentől folyamatosan jönnek a kodonoknak meg­
felelő tRNS-ek a megfelelő aminosavakat hozva, és épül fel a polipeptidlánc,
egészen a stop jelig, amelyhez nem tartozik tRNS. 4 pont
5. A hipofízis hátulsó lebenyében (neurohipofízis) a hipotalamusz nagysejtes mag­
csoportjának hormonjai tárolódnak, szükség esetén innen ürülnek. Az egyik hor­
mon az ADH/vazopresszin, mely a vízvisszaszívást serkenti a vese nefronjainak
disztális tubulusaiból és a gyűjtőcsatornákból (Bellini-csövekből). A másik hormon
az oxitocin (örömhormon), mely egy simaizom-összehúzó hormon a méhben, és a
tejmirigyek ürülését is segíti. Emellett az agyban örömérzetet vált ki (pl.: anya-gyer­
mek kapcsolat a szoptatáskor). 5 pont
6 . Az elülső lebeny (adenohipofízis) mirigyhám (entodermális eredetű!), tehát saját
hormonokat termel. A hipotalamusz kissejtes magja szabályozza e hormonok terme-
® F sét 2 pont
7. Az elülső lebeny hormonjai:
* STH/GH: növekedést serkentő hormon, mely elsősorban a csontok (és izmok)
növekedési ütemét szabályozza
$ TSH: a pajzsmirigy tiroxintermelését és szekrécióját szabályozza (a jódfelvételre
is hat)
^ ACTH: a mellékvese kéregállományában termelődő szteroid típusú hormonok ter­
melődését serkenti (különösen a kortizol- és kortikoszterontermelést)
* GTH: gonadotrop hormonok: FSH - tüszőserkentő, mely a gaméták fejlődését ser­
kenti mindkét nemben LH - sárgatestserkentő, amely férfiakban ICSH - mindkét
nemben a nemi hormonok szintézisét serkenti LTH: laktotrop hormon: szoptató
nőkben fokozza a tejelválasztást 4 pont
8. Gigantizmus vagy óriásnövés —STH fiatalkori túltermelödése; akromegália —idős­
kori STH-többlet; hipofízer törpeség - az STH fiatalkori (intrauterén) elégtelen
mennyisége (hipofunkció) 1 pont

54. tétel: A cukorbetegség

1- Melyik a legismertebb cukorbetegség?

2. Milyen mértékű vércukorszint-ingadozás engedhető meg egy egészséges ember
szervezetében?
 3. Miért szükséges a glükóz, és mely sejtek igénylik leginkább a foiyar
glükózutánpótlást? m
4. Melyek a cukorbetegség gyakori tünetei?
5. Milyen eddig tanult kémiai módszerekkel mutatható ki a glükóz a vizeletből?
6. Mely hormonok szabályozzák a vércukorszintet?
7. Mutassa be a hasnyálmirigyet, majd részletesen térjen ki fő hormonjának bem^
tására!
8. Ismertesse a szóban forgó cukorbetegség típusait!
9. Miért veszélyes a kezeletlen cukorbetegség?

Értékelés

1. A leggyakoribb cukorbetegség az inzulin hiányában kialakuló diabetes mellitus

(DM), melyre a kórosan magas vércukorszint jellem ző. 1p0nt
2. A glükóznak közel állandó koncentrációban kell jelen lenni a vérben egészséges

emberben (homeosztatikus érték, amely 3-6 1111110 ). 1 pont

3. A glükóz leginkább az energiatermeléshez szükséges. M inden sejtnek szüksége van

a normális működéséhez glükózra, amelyet általában a vérből tudnak felvenni. Kü­
lönösen fontos a megfelelő vércukorszint az idegsejtek számára, hiszen ezek a sejtek
nem képesek a glükóz raktározására! 1 pont
4. A cukorbetegség tünetei:
* magas vércukorszint
^ nagy mennyiségű vizelet ürítése
* testsúlycsökkenése
♦ fáradtság
♦ viszketés
* fejfájás 3
# szomjúságérzés
♦ eszméletvesztés 4 pont
5. Kimutatása: vizeletből történhet. A glükóz redukáló cukor, ezért akár az ezüsttükör* j
próbával vagy a Fehling-reakcióval is kimutatható. A kimutatás alapja: a felnyíló
glükóz aldehid típusú cukor, mely karbonsavvá való oxidálódása közben redukálj2
az alábbi reakciópartnereket: AgOH, ill. Cu(OH)2. A z előbbiből fémezüstöt választ
ki, az utóbbiból pedig réz (I)-hidroxidot, m elyből melegítés hatására vörös színű
réz (I)-oxid-csapadék képződik. 2 P0flí í
6. A vércukorszintre ható hormonok az inzulin, a tiroxin és az adrenalin (glükagon, n°
vekedési hormon, kortizon). Az inzulin az egyetlen hormon, amely a vércukorszm
csökkenti.
7. A hasnyálmirigy kettős elválasztású mirigyünk. A külső elválasztású része aze ,,
. r , . fontos
tésben _ _ _ _ 1 - Aa mirigyszövetben
/ * _ . . . . . ihasnyálat .termeli. . . . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ szigetszerűen
_ _ _ - a . _ _ _ * i i ! P l v elhelyez
e z k eü í
sejtcsoportokban/p-sejtekben/Langerhans-szigetekben termelődik az inzulin*
 a polipeptidek közé tartozik. Az ún. a-sejtekben glükagon termelődik, amely az in­
zulinnal ellentétes hatású hormon. 2 pont
Az inzulin hatásai:
♦ erőteljesen csökkenti a vércukorszintet
* segíti az izom- és a zsírszövet cukorfelvételét
* fokozza a cukor raktározását, az izom és máj glikogénraktárainak feltöltését
♦ fokozza a fehérje és a zsír felépítését
^ serkenti a cukor elégetését/oxidációját
(Legalább 4 felsorolása szükséges.) 2 pont
8. A cukorbetegségnek (diabetes mellitus) legismertebb két típusa a fiatalkori (1. tí­
pusú), amelyben öröklött tényezők is szerepet játszhatnak, és a szerzett (2. típusú),
mely életmódbeli következmény. Az 1. típusú cukorbetegséget legtöbbször már ka­
maszkorban diagnosztizálják. A betegség általában hirtelen jelentkezik. Ennek oka,
hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei (a Langerhans-szigetek p-sejtjei, felte­
hetően autoimmun okokból) elpusztulnak, melynek következtében az inzulinterme­
lés teljesen leáll. A 2. típusú cukorbetegség fokozatosan alakul ki. Oka: a termelt
inzulinmennyiség nem tudja kielégíteni a szervezet aktuális inzulinigényét, illetve
lecsökkenhet a szervezet inzulin iránti érzékenysége. Ez utóbbi a jóléti államok­
ban népbetegség, hiszen az elhízás, a zsírpárnák hastájéki felszaporodása a kialaku­
lás legfontosabb kockázati tényezői. A tünetekben gyakorlatilag nincs számottevő
különbség, de a 2. típusúnál először enyhébb formában jelentkeznek. Mindkettőre
jellemző tehát: megnövekedett vizeletürítés, kóros szomjúság, kimerültség, magas
vércukorszint stb. 4 pont
9. A kezeletlen cukorbetegség a szervezet teljes legyengülését, szövődmények kiala­
kulását (szívkoszorúér-betegség, stroke, vesebetegség, a lábfej elégtelen vérellátása
- ami miatt amputálni kell! - , vakság, nehezen gyógyuló fertőzések) okozza, egyre
nagyobb gyakorisággal esik kómába a beteg, végül meghal. 1 pont

55. tétel: A női nemi ciklus hormonális szabályozása

iB I H i& i/
1. Milyen élettani folyamatokban nyilvánul meg a ciklusosság a női nemi működés­
ben?
2. Mely hormonok és hogyan befolyásolják a női nemi működést?
3. A fogamzás a ciklus melyik időszakában következik be legnagyobb valószínűség­
gel?
4- Hogyan akadályozzák meg a fogamzásgátló tabletták a fogamzást?
 Értékelés
1. Egy átlagos nemi ciklus 28 napig tart. A menstruáció első napját tekintjük a *
kezdetének. ^
A nemi ciklus jellegzetes élettani/fiziológiai változásokkal jár együtt. A fo ly a ^ 1
változik a női nemi hormonok szintje a vérben, a méh nyálkahártyája vastag^
vékonyodik. \ D'
A hüvelyváladék összetétele, a méhnyak állapota szintén jellegzetesen változik 01
■ ■ P W f 5 ' 1pOm
A petefészekben hónapról hónapra újabb petesejt (vagy petesejtek) érik (érnek)
me8* , 1pont
A ciklus során változik az emlő szöveti szerkezete is. A ciklus második felében egy^
teltebb lesz. Szintén a hormonok miatt az ovulációt követően néhány tized fokkal^)
megemelkedik a testhőmérséklet. 1^ r
Gyakran előfordul, hogy egyes nők testsúlya is ingadozik a ciklus alatt, mert ahor­
monoknak folyadék-visszatartó hatása is van. 1pOÍ|
2. Az agyalapi mirigy hormonjai hatással vannak a petefészek hormontermelésére. A
tüszőserkentő hormon/FSH/folliculus-stimuláló hormon fokozza a petefészek tüsző­
iben az ösztrogén termelését. 1pont
Az ösztrogén serdülőkorban a másodlagos nemi jellegek kialakításában fontos. A
későbbiekben a nemi működések fenntartásában játszik nagy szerepet. Segíti a méh-
nyálkahártya regenerációját/épülését a menstruáció után. 2 pont
A sárgatestserkentő hormon/LH/luteinizáló hormon az ovuláció/tüszőrepedés kiala­
kulására van hatással. 1 pont
A két hipofízisben termelődő hormon gyorsan emelkedő szintjét időben eltolódva
a hipotalamusz neuroszekrétuma, a GnRF/gonadotrop hormonokra ható releasing
faktor pozitív visszacsatoláson alapuló szabályozó mechanizmusa teszi lehetővé.
2 pont
A tüsző az ovulációt követően sárgatestté alakul, am ely m ár progeszteront is tér-
^mek ' Jpont
Az emelkedett progeszteronszint okozza - az ovulációt követően - a testhőm érséklet
emelkedését. 1 pont
A progeszteron nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a m éh nyálkahártyája alkalmassá vál­
jon a megtermékenyítés után a petevezetőn érkező hólyagcsíra beágyazódására, hi­
szen vastaggá, mirigyessé, érdússá alakítja azt. 1 Pon
Amennyiben nem következik be megtermékenyítés, a sárgatest elsorvad, en­
nek következtében a progeszteron is kevesebb lesz a szervezetben. A csökkenő
progeszteronszint lehetővé teszi, hogy - a tüszőserkentő hormon hatására - W
tüsző éljen a petefészekben, újabb menstruáció alakuljon ki, ezzel újabb c i k l u s kéz

d8diö"- ... M
3. A ciklust a menstruáció első napjától számítjuk. Legnagyobb valószínűséggé
nap környékén következik be az ovuláció. A z ovulációig tartó szakasz időt
 egyénenként változó. A testhőmérséklet emelkedését a 14. napot követően az emel­
kedő progeszteronszint okozza. A legnagyobb esély a megtermékenyülésre az ovu­
láció időszakában van. 2 pont
4. Az ösztrogéneket tartalmazó fogamzásgátló tabletták a ciklus elejétől mesterségesen
megemelik a vér hormontartalmát, ezért a feed-back mechanizmusa révén az FSH
termelése gátolt, így nem érik be tüsző. Az ovuláció természetesen elmarad. A termé­
szetes bioritmust utánozandó a 21. nap után a tabletta szedését 7 napra felfüggesztik,
így a hormonszint drasztikus esése miatt ún. megvonásos vérzés jelentkezik. 2 pont

56. tétel: Az immunrendszer és az immunválaszok típusai

Id E E B r
1. Ismertesse az immunrendszer feladatait!
2. Mi az immunitás alapja, mikor alakul ki?
3. Mi az antigén?
4. Milyen típusai vannak az immunitásnak?
5. Mutassa be az egyes immunitástípusokban részt vevő sejteket és ezek működéseit!
6. Mi a komplementrendszer feladata?
7. Beszéljen a memóriasejtek kialakulásáról, szerepeiről, hozza összefüggésbe az aktív
immunizálással! Említsen példaként védőoltásokat!

Értékelés

1. Az immunrendszer feladata a szervezet integritásának védelme, a sikeres immunvá­

lasz során az immunrendszer úgy eliminálja az exogén és endogén parazitákat, hogy
közben a szervezetben jelentős egyensúly-eltolódás nem jön létre. 2 pont
2. A normál immunválasz alapja a szervezetben található „saját” és „nem saját” mole­
kulák megkülönböztetése, amely már a méhen belüli élet során kialakul. 1 pont
3. Antigénnek vagy immunogénnek nevezünk minden olyan sajátként vagy idegenként
felismert anyagot, melyre az immunrendszer reagál. 1 pont
4. Az immunitás lehet természetes/veleszületett (nem specifikus) és szerzett (specifi­
kus) típusú. 1 pont
5. A természetes immunválasz kialakításában az amőboid mozgásra képes sejtek, a
monociták és a granulociták valamint a természetes ölősejtek (NK-sejtek) vesznek
részt. Ezek a sejtek az idegen anyagokat válogatás nélkül elpusztítják. 2 pont
A falósejtek (monocita = makrofág, neutrofil granulocita = mikrofág) bekebelezik
az idegen anyagot, és lizoszómáikban hidrolitikus enzimeikkel lebontják azokat. El­
pusztulásukkal részt vesznek a genny képződésében. 1pont
 a jjjS U i E E j j

A szerzett vagy specifikus immunválaszban a B- és T-limfociták játszanak f

szerepet.
A B-limfociták adják az ún. humorális immunválaszt, ami azt jelenti, hogy az^
lódott B-limfociták plazmasejtekké alakulnak, és az adott antigénre specifikus eii
anyagot/antitestet termelnek. Ezek az antitestek immunglobulinok, melyek
tik az immunogént. Az immunogén-antitest komplexeket a falósejtek kebelezi^

A T-limfociták, melyek a csecsemőmirigyben nyerik el végleges alakjukat, a

celluláris/sejtes immunválaszt adják. Általában a sejtes immunogénekkel képeset
összekapcsolódni (kulcs-zár elmélet), és azokat enzimeikkel elpusztítják. j J |
6. A természetes védekezésben jelentős szerepet tölt be az ún. komplementrendszer
mely egy olyan reakciósor aktiválódását eredményezi, melynek hatására a bekerül
kórokozók jelölődhetnek, ami elősegíti bekebelezésüket. 2pont
7. Mindkét limfocitából keletkezhetnek memóriasejtek, melyekkel a szervezet emlé­
kezni tud az adott antigénekre. Ez azt jelenti, hogy egy újbóli fertőződés eseténa
szervezet sokkal gyorsabban és hatékonyabban tud reagálni, gyakorlatilag nembe­
tegszünk meg. 2pont
A memóriasejtek kialakulása a célja a mesterséges aktív immunizálásoknak is, mely­
nek során legyengített kórokozókat juttatnak a szervezetbe, hogy az létrehozhassa
memóriasejtjeit. Ezt az eljárást nevezzük védőoltásnak, pl. DTP, MMR, hepatitisB
ellen stb. 2pont

57. tétel: A nem meghatározottsága

S H IH E
1. Mi jellem ző a hímivarsejt felépítésére?
2. Hasonlítsa össze az emberi ivarsejtek keletkezését! M iért a spermium határozzame?
a születendő gyermek nemét?
3. Ismertesse a nem kialakulásának fázisait!

Értékelés

1. A spermiumok feji, nyaki és farki részre oszthatók. A z ún. akroszóma, a B

apparátus maradványa bontóenzim eket tartalm az, am ely a petesejt körüli fehéipj
rok oldásában játszik szerepet. 'O
A feji rész tartalmazza a 23 db DNS-molekulát. **gj
A fej és a középdarab közötti rész a nyak, am elyben a sejtközpont található, •
a spermium mozgását irányítja. A középdarab mitokondriális hüvelye
hímivarsejtek mozgásához szükséges ATP-t.
 A szükséges energiát az ondóhólyagból származó fruktóz kémiai kötéseiben rejlő
kémiai energia biztosítja, amely a mitokondriumokban oxidálódik. 1 pont
A sejtközpontot a nyaki rész tartalmazza, amely majd a zigóta osztódásában játszik
szerepet. Az ostor - egy részén membránnal borított - 9x2-es csőből álló szerkezet.
1 pont
Az ivarsejtek a mellékherében tárolódnak, és onnan ürülnek az ejakuláció során. 1 pont
Az ostor mozgása a prosztata lúgos kémhatású váladékának hatására indul be, amely
a magömléskor keveredik a spermiumokkal. 1 pont
A spermiumok/hímivarsejtek képződésük - a meiózis - során az ivari kromoszó­
mapárból csak egyet-egyet kaphatnak, tehát vagy az X kromoszómát, vagy az Y
kromoszómát. Ennek megfelelően a spermiumok 50%-a X ivari kromoszómát, míg
a másik fele Y ivari kromoszómát hordoz. A születendő gyermek nemét az dönti el,
hogy milyen ivari kromoszómát tartalmazott a megtermékenyítő hímivarsejt, mivel
az anyában képződő petesejtek mindegyike csak X ivari kromoszómával rendelke­
zik. 1 pont
A hímivarsejtek a serdülőkortól kezdve meiózissal keletkeznek a herecsatomákban.
1 pont
A petesejt osztódása ellentétben a hímivarsejtével már a magzati korban elkezdődik
a diploid őssejtekből. 1 pont
Az embrionális őssejtek mitózissal sokszorozódnak a fejlődő magzat petefészkében,
majd osztódásuk a meiózis első osztódási szakaszának végén megáll. 1 pont
A serdülőkortól hormonális hatásokra (FSH) a meiózis második osztódási szakasza
egyesével folytatódik tovább. Az osztódás a befüródó hímivarsejt ingerére fejeződik
be, ami tulajdonképpen a meiózis második főszakasza. 1 pont
A hímivarsejt nélkül is befejeződhet az osztódás, de ebben a stádiumban már nem
alkalmas a petesejt megtermékenyülésre. 1 pont
Az ovuláció során kilökődő petesejtet egy burok, a fénylő hártya (zóna pellucida)
veszi körbe, amelynek a megtermékenyítés folyamatában van jelentősége. 1 pont
A nem meghatározottsága elsődlegesen kromoszomális. Az ember esetében ez azt
jelenti, hogy aki XX ivari kromoszómapárral rendelkezik, az nőnemű, míg XY ivari
kromoszómapár esetén hímnemű. 1 pont
A gonád (ivarmirigy) ivarsejteket és hormonokat termelő szerv. A magzati fejlődés
korai stádiumában az ivarmirigy-kezdeményből még petefészek és here is differen­
ciálódhat annak megfelelően, hogy az Y kromoszóma rövid karján működőképes-e
az SRY nevű gén (szexmeghatározó régió az Y kromoszómán). Amennyiben ez a
génszakasz a fogamzást követően kb. a 3. héten működni kezd, az ivarmirigy-kezde­
ményből fokozatosan herék differenciálódnak. 1 pont
A magzatban az SRY nevű gén hatására kialakuló ivarmirigy hormontermelése fon­
tos a nemi szervi - ún. genitális nem kialakításában. A tesztoszteron hatására a fiúkra
jellemző nemi szervek, hímvessző, herezacskó stb. alakul ki. Ha a férfi nemihormon­
termelés elmarad, úgy a nőkre jellemző szervek: csikló, hüvely alakul ki a magzat­
ban. Ez a fejlődési szakasz a 6. héten kezdődik. 1 pont
 A nemi hormonok az agy fejlődésére is hatással vannak. A hipotalamuszban lévg
hormonok, amelyek a szexualitásért, a nemi működésekért felelősek, a két nem ben
másképp működnek. 1 p0n.
A férfiak nemi működésére a folyamatosság jellemző. A napi ritmus viszont megfi.
gyelhető, mivel általában a reggeli órákban emelkedik a férfiakra jellemző hormonok
szintje. A nők bonyolult ciklikus nemi működése másként működő biológiai órát fel.
tételez. A serdülőkorig a két nem közötti különbség a nemi szervekre korlátozódik,
majd a nemi érést követően a nemi hormonok hatására alakulnak ki a másodlagos
nemi j ellegek. 1 pont
Végül szintén nagyon fontos a nemi identitástudat vagy pszichés nem, azaz ki mi­
lyen szerepvállalásra kész a társadalomban (harmadlagos nemi jelleg). 1 pont

58. tétel: Az ember egyedfejlődé

1. Mennyi ideig tart a terhesség?

2. Ismertesse a terhesség alatt lezajló egyedfejlődési szakaszokat és azok jellemzőit!
3. Melyek a terhesség első tünetei?
4. Hogyan mutatható ki a terhesség?

Értékelés
1. A terhesség 280 napig/40 hétig/10 holdhónapig/9 hónapig tart. (Ha a terhesség meg­
szakad a 28. hét előtt, vetélésről beszélünk. A 36. hét előtt világra jött újszülötteket
koraszülötteknek nevezzük.) 1 pont
2. A megtermékenyülésre alkalmas időpont a ciklus ovuláció körüli időszaka. A pete­
sejt a tüszőrepedést követően, legtöbbször a petevezető felső harmadában, a petefé­
szekhez közel egyesül a spermiummal. A petesejt kb. 24 óráig él, tehát a termékeny
időszak nagyon rövid. Az ondósejtek akár több napig is képesek „várni” a kilökődő
petesejtre. A petesejt a spermiummal ellentétben mozgásképtelen, útját a peteveze­
ték összehúzódásai és a petevezeték belsejét borító csillók segítik. 2 pont
A megtermékenyítést követően beindul a barázdálódás folyamata, amely sorozatos
níitózisos sejtosztódásokból áll. 1 pont
A szedercsíra-állapotot követően a hólyagcsíra-állapot alakul ki. Ebben az állapot­
ban ágyazódik be néhány nap után a méh nyálkahártyájába. 1 Pon
Eközben a petefészekben kialakult sárgatest nagy mennyiségben termeli a
progeszteronhormont, amely a méh nyálkahártyáját mirigyessé, beágyazódásra a -
kalmassá teszi. IP 01*
A hólyagcsírában embriócsomó alakul ki, amelyben két üreg d i f f e r e n c i á l ó d i k , az
amnionüreg és a szikhólyag. * P° jj
 Az utóbbi vérképző szervként is működik, amíg el nem sorvad. A két üreg érintkezé­
sénél három sejtréteg alakul ki. 1 pont
A külső (ektoderma), a középső (mezoderma) és a belső (entoderma) csíralemezek
kialakulásával kezdődik a következő szakasz. A három sejtrétegből álló képződ­
ményt embriópajzsnak nevezzük. 1 pont
Az amnionüreg felé eső sejtréteg a külső csíralemez, vagy ektoderma. 1 pont
A következő egyedfejlődési szakaszban alakulnak ki a szervtelepek, majd a szervek.
Az embrió az első hónap végére már több mint 1 cm hosszú. Az első 12 hét a diffe­
renciálódás időszaka. 1 pont
A külső csíralemezből velőlemez, velőbarázda, majd velőcső alakul ki, amelyből a
magzat idegrendszere fejlődik. A középső csíralamezből kialakul a gerinchúr, amely
később eltűnik. 1 pont
Az embriópajzs a belső csíralemez felé összezárni, ebből alakul ki a bélcső, a táplál­
kozási szervrendszer minden mirigye és a légzőrendszer. 1 pont
A harmadik hónapban a hólyagcsíra külső falából és a méh nyálkahártyájából fejlő­
dik ki a méhlepény, amely a köldökzsinóron keresztül biztosítja az anya és a magzat
közötti kapcsolatot. 1 pont
Az amnionüreg falából képződik a belső magzatburok, amely a magzat védelmét
szolgáló magzatvizet termeli. 1 pont
A 6. hónaptól a magzat intenzív növekedésnek indul, hogy eléije a születési súlyát,
amely kb. 2-4 kg között mozog. A szülés előtt az anya szervezetében jelentős vál­
tozások figyelhetők meg. Növekszik a testsúly, az emlők teltebbek lesznek, a méh
megnagyobbodik. 1 pont
A szülés beindulását a fájások (méhösszehúzódások), illetve a magzatvíz elfolyása
jelzi. 1 pont
3. A terhesség első tünetei: a menstruáció elmaradása, gyakori vizelési ingerek, reggeli
rosszullétek, hányinger, fáradtság. 2 pont
4. A magzatburok hormonja, a HCG megjelenik a női vizeletben, így immunreakción
alapuló kimutatása viszonylag egyszerűen megoldható. 1 pont

59. tétel: Populációk

m

1. Határozza meg a populáció és a faj fogalmát!

2. Melyek a populációk legfontosabb jellemzői?
2. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljét!
4. Értelmezze a környezet eltartóképességének fogalmát!
5. Mit jelent a gradáció? Mondjon példákat a gradációra!
I Ismertesse az r- és K-stratégista fajok szerepét a biotikus szukcesszióban!
 Értékelés

1. A populáció az egyed feletti szerveződési szintek sorában a legkisebb egysé

populáció az egy fajba tartozó egyedek olyan közössége, amelyek térben és idöb
egyszerre fordulnak elő, és közöttük a szaporodás lehetősége ténylegesen fennáll611
1 pont
A faj azon egyedek összessége, melyek közös őstől szármáznák, külső és belső mór-
fológiai bélyegeik nagyjából megegyezők, egymással szaporodnak, magukhoz ha­
sonló termékeny utódokat hoznak világra, és kromoszómaszerelvényük is megegye.
z ^- 1 pont
2. A populációkat azok méretével, szerkezetével és időbeli változásaival szoktuk jel­
lemezni. A méret megadása lehet abszolút, ez az egyedszám, melyet csak indokolt
esetekben mérnek föl ténylegesen, pl. a kihalás szélére sodródott fajok esetében.
2 pont
Ennél gyakoribb az ún. egyedsűrűség/denzitás megadása, am ely az egyedszám terü­
leti vagy térfogategységre vonatkoztatott mennyisége. l pont
Fontos a kor és a koreloszlás ismerete is, a populációk jövőjét illetően. 1 pont
A populációk szerkezetét az egyedek térbeli eloszlásával szokták jellemezni, mely
több vizsgálat szempontjából is fontos mutató. A térbeli eloszlás fő típusai: egyenle­
tes, pl. énekes madarak; véletlenszerű/egyenlőtlen, pl. zuzm ók megtelepedése; fel­
halmozódó, pl. indákkal szaporodó növények: szeder; szigetszeríí, pl. rajokban úszó
halfajok, marhacsorda. 2 pont
3. A változás a populációk egyedszámának növekedését vagy csökkenését jelenti, amelyet
a születések és halálozások aránya, valamint a ki- és bevándorlás szab meg. 1 pont
A populáció szaporodóképességét az ún. születési ráta szabja meg, mely a nőivarú
egyedek egységnyi idő alatt létrehozott utódainak a számát jelenti. A születési rátá­
ból a populáció potenciális szaporodóképességére következtethetünk, amely az el­
méletileg produkálható legmagasabb utódszám (a természetben sohasem valósulhat
meg). Görbéjének növekedése korlátlan. 2 pont
A reális szaporodóképesség a ténylegesen megvalósuló szaporodás mértéke, amely­
nek alakulásában nagy szerepe van a környezet korlátozott eltartóképességének.
lpont
4. Az eltartóképességet gyakorlatilag a populáció olyan egyedszáma mutatja, mely
egyensúlyban van környezetével. Görbéje (korlátozott növekedési görbe) eleinte
lassuló növekedést mutat, majd egy határérték körül (ez az eltartóképesség) ingado­
zik. Pl.: adott területen a táplálék, búvóhely, fészkelésre alkalmas fák stb. mennyisé­
ge szabja meg. 2 pont
5. A gradáció a populáció egyedszámának ugrásszerű megnövekedése, mely meghaladja
a környezet eltartóképességét. Oka: a környezet kedvező változása. A legtöbb esetben
az egyedszám igen gyorsan visszaáll az átlagos értékre, a nagymértékű pusztulás miatt.
Gradáció például a levéltetvek, patkányok, mezei pockok, sáskák stb. elszaporodása
egy területen. 2 Pon
6. Az r-stratégista (reproduktív) fajok a biotikus szukcesszióban általában az első
betelepülők között találhatók. Jellemzőjük a többnyire rövid élettartam, sok utód,
rossz versengéstűrés, sok természetes ellenség, a túlélési ráta alacsony volta stb.
Csak ezek közül kerülnek ki a gradációt okozó populációk. Ilyen fajok például a
legtöbb sáskafaj, levéltetvek, egerek, pockok, egyes pázsitfüvek, bizonyos gyom­
növények $PV 2 pont
A K-stratégista (konstans) fajok a biotikus szukcesszió klimax/záró társulásának po­
pulációit alkotják. Jellemzőik a hosszú élettartam, viszonylag nagy testméret, kis
utódszám, állatoknál az ivadékgondozás, az utódok magas túlélési rátája, kevés ter­
mészetes ellenség stb. Élőhelyeiken a környezeti feltételek sokáig állandóak, a vál­
tozásokat nehezen tűrik. Ilyen fajok például a bükk, a sasok, az afrikai elefánt stb.
2 pont

60. tétel: Ökológiai niche

9EH 3E'
1. Mit értünk ökológiai tolerancia alatt?
2. Milyen populációkat nevezünk specialista, indikátor szervezeteknek, és milyen fa­
jokat generáli stáknak?
3. Értelmezze a niche fogalmát, mondjon rá példát!
4. Fogalmazza meg a kompetitív kizárás elvét!
5. Milyen összefüggés állapítható meg a niche és a biotikus szukcesszió folyamata kö­
zött?

!Értékelés1
1. Az élőlények ökológiai környezete alatt a rájuk, vagyis a populációra ténylegesen
ható élő és élettelen tényezőket értjük. Az abiotikus tényezők (levegő összetétele,
páratartalom, talaj pH-ja, hőmérséklet, sótartalom stb.) térben és időben változnak,
és a változásokat a különböző genetikai örökségű populációk különbözőképpen vi­
selik el. 2 pont
A környezeti tényezők mértékét grafikusan ábrázolva a populáció tűrőképessége egy
normál eloszlásgörbét (haranggörbe) mutat. A minimum és a maximum közötti érté­
ket nevezi a szakirodalom ökológiai tűrésnek, vagy toleranciának. 2 pont
A tűrőképesség meghatározásához alkalmas lehet minden olyan mutató, amely ki­
fejezheti, hogy az adott populáció hogyan érzi magát, hogyan viseli el a környezeti
tényező változásait (egyedszám, aktivitás, szaporodási képesség, pl. a megkétszere­
ződéshez szükséges idő stb.). 2 pont
 Íp )& fg Íá b Ó I
üi

2. A specialista fajok több tényezővel szemben szüktűrésűek, ezért csak különleges

kik megfelelő speciális élőhelyen képesek megélni. Az indikátor fajok egy té n y e i
szüktűrésűek, ezért az adott tényezőt előfordulásukkal, jelenlétükkel vagy növeked^
sük, ill. fejlődésük intenzitásával jelzik. A madársóska, a fekete áfonya savanyú talat
a beléndek vagy a foltos bürök nitrogénben feldúsult talajt jelez. 2 p0nt
A kozmopolita (generalista) fajok sokféle élőhelyen megtalálhatók, mivel több té­
nyezővel szemben tágtűrésűek. Utóbbi típusra jó példa a vándorpatkány, a kormorán
vagy a pongyola pitypang. 4 p0nt
3. Az élőlényekre, populációkra sokféle tényező együttesen hat, ezért csak egy képze­
letbeli, soktengelyű koordináta rendszerben, elvont térben ábrázolható tűrőképes­
ségük. A zt a helyet, ökostátuszt, amelyet ebben az absztrakt térben az adott populá­
ció tűrőképességi sávjai jelölnek ki, ökológiai niche-nek nevezzük. 2 pont
A m íg az élettani (fundamentális) niche meghatározásakor csak az abiotikus ténye­
zőket veszik figyelembe, addig a realizált, vagy ökológiai niche meghatározásánál a
populációs kölcsönhatásokat is számításba veszik. 2 pont
A különböző ragadozó életmódú futrinkák felosztják az erdő erőforrásait. A jól re­
pülő aranyos bábrabló a lombkorona magasabb részein, a kék futrinka a fák kérge
alatt, a változó futrinka az avarban vadászik zsákmányára. (Bármilyen másik példa is
megfelelő- 1 pont
4. A Gauze-elv (kompetitív kizárás elve) kimondja, hogy azonos környezeti igényű/
niche-ű fajok nem élhetnek együtt azonos élőhelyen egy időben. A társulásokban
két ilyen populáció között nem alakulhat ki egyensúly, ezért versengés/kompetíció
alakul ki köztük. 2 pont
5. A szukcesszió során az üres niche-ek töltődnek, tehát olyan társulások tartósan nin­
csenek, amelyeknek betöltetlen „ökológiai fülkéik” lennének. 1 pont

61. tétel: Az em ber evolúciója

FELADATA ■
1. A z em lősök m ely csoportjából és m ikor váltak ki a főemlősök?
2. M ilyen változások, különbségek figyelhetők meg az említett két csoport testfelépí­
tésében?
3. A z em berszabású m ajm ok és az emberfélék testfelépítésében milyen különbségek
jellem zőek?
í. Ism ertesse röviden az em berré válás m a ismert fontosabb állomásait!
5. Ism ertesse röviden a Homo sapiens kifejlődésével kapcsolatos Afrika-modellt / egy
központú elképzelést, és a multiregionális/többközpontú elképzelést!
 A negyedkorban megjelenő ember az évmilliók során az ősi főemlősökkel párhuza­
mosan fejlődött ki, amelyek a földtörténeti középkor végén élt rovarevőkkel mutat­
nak rokonságot. 1 pont
2. A rovarevő őshöz képest csökken a fogak száma, és különböző fogtípusok alakultak
ki: metsző-, szem- és őrlőfog. Ötujjú végtagjuk a fogáshoz alkalmazkodott, amely
a fákon való kapaszkodásban segítette őket, hüvelykujjuk szembefordítható (oppo­
nálható) a többivel. A kedvezőbb térlátást az előre néző szemek teszik lehetővé. A
testhez viszonyítva fejlett, nagyméretű aggyal rendelkeznek. 2 pont
3. A nagyobb testű főemlősökből alakultak ki azok az emberszerű ősmajmok, amelyek
a kezüket már szabadabban használták, és testtartásuk is egyenesebb lett. Az ember­
szerű ősmajmok fejlődése a harmadkor második felében több irányba szétágazott.
Ebben az időszakban alakultak ki egymással párhuzamosan az emberszabású maj­
mok és az emberfélék. Emberszabásúakra jellemzőek: előreugró arckoponya, kisebb
agykoponya, rajta az izmok megtapadására szolgáló tarajok, fejlett szemfog, a met­
szőfogak és a szemfogak között hézag, párhuzamos fogív. Az emberszabásúak járása
kevésbé hatékony a gerincoszlop kettős görbülete nélkül. 2 pont
4. Emberre jellemzőek: domború, nagy térfogatú agykoponya, kisebb arckoponya áll-
csúccsal, hézagmentes fogsor, széttartó fogív - utóbbiak teszik lehetővé a tagolt,
emberre jellemző beszédet. Az emberszabású majmok elődjeként 25 millió éve meg­
jelent a Dryopithecus, amely fejlődési vonala korán kettévált. Az egyik vonalon a
gibbon, orangután, a másikon a gorilla, a csimpánz és az emberfélék őseinek evolú­
ciója indult meg. Az ember legközelebbi rokona a csimpánz. 2 pont
A szavanna hipotézis alapján: úgy 14 millió éve az afrikai éghajlat szárazabbra for­
dult, ezért az erdős területek visszaszorultak. Akiterjedt szavannákon az első ember­
félék, a Ramapithecus faj populációi terjedtek el. Általában a földön tartózkodtak,
többször felegyenesedtek, így szabaddá váló kezükkel eszközként használtak boto­
kat és köveket. Táplálékukat csoportosan keresték, metsző- és szemfoguk kisméretű
volt, fogívük széttartó, erős őrlőfogaik alapján főleg magvakkal és gyökerekkel táp-
Jálkozhattak. 1 pont
A Ramapithecusok ágából az evolúciós folyamatban a harmadkor végén
újabb szétválás történt az emberfélék fejlődésében. Az egyik fejlődési irányt az
Australopithecusok képviselték. Fejlődésük azonban zsákutcás, mivel nem vezetett
a mai ember irányába, kb. 1 millió éve kihaltak. Átlag 500 cm térfogatú agyko­
ponyájuk, fejlett állkapcsuk az emberéhez hasonlóan széttartó volt, kevésbé fejlett
szemfogakkal rendelkeztek, és nem volt hézag a fogsorukban. Rendszeresen két lá­
bon járhattak. 2 pont
A harmadkor végi szétválás másik fejlődési irányát a Homo habilis jelenti, amely­
nek populációi az Australopithecusokkal együtt, hasonló élőhelyen éltek. Két lábon,
gyorsan és könnyedén jártak. Agytérfogatuk már kb. 700 cm3 volt. Durva megmun-
kálású kőeszközöket használtak. Az Australopithecusokkal szemben rendszeresen,
 r
közösen gyűjtögettek. A zsákmányolt állatokat megnyúzták, és a húst kőeszközökkel
képesek voltak feldarabolni. A csoporton belüli táplálékmegosztás, közös vadászat
nagyfokú szervezettséget igényel, ami a kommunikációs képességek evolúcióját fel­
tételezi. 2 pont
A negyedkor közepe táján, kb. 1 millió éve jelent meg a H o m o erectus. Agykopo­
nyája 1000 cm3körüli. Több kontinensen is megtalálták leleteit, de valószínűleg Ke­
let-Afrikából terjedt el. Finomabb kidolgozású kőeszközöket használt. Vadászott és
gyűjtögetett, ismerte a tüzet. Agyában kifejlődött a beszédközpont, amely lehetővé
tette a kezdetleges beszédet. 2 pont
5. A többközpontú (multiregionális) elmélet szerint az afrikai, közel-keleti és távol­
keleti Homo erectus populációkból közel egy időben, és egymástól távoli helyeken
fejlődött ki a Homo sapiens. Ezekből a helyi Homo sapiens populációkból fejlődtek
ki az elmélet szerint az egyes mai emberfajták. Az elmélet szerint a Neander-völgyi
emberek az itt élő Homo sapiens populációk közvetlen elődei. A populációgenetiku-
sok azonban vitatják ezt az elképzelést. Az utóbbiévek molekuláris biológiai vizs­
gálatai megcáfolták ezt az elméletet. 2 pont
Az egyközpontú elmélet / Afríka-modell alapján a modem Homo sapiens Afrikában
alakult ki, és innen elvándorolva népesítette be a többi földrészt. Az ott élő Homo
erectus és Neander-völgyi populációkat kiszorította. A régészeti leletanyag, és a
Humán Genom Project keretén belül végzett vizsgálatok (a mitokondriális DNS és
az Y kromoszómával kapcsolatos vizsgálatok) egyértelműen megerősítették ezt az
elméletet. 2 pont
A Homo sapiens agytérfogata átlag 1400 cm3. A beszéd és az eszközkészítés felgyorsí­
totta az emberi fejlődést. Az agy szerkezete jelentősen átalakult. A Neander-völgyi em­
ber az egyik, kihalt alfajt képviseli. A ma élő ember, a Homo sapiens evolúciója során
ötvenezer éve lépett be a történelmi jelenkorba. A különböző testalkat, színkomplexió,
hajszerkezet a földrajzi izolációval és adaptív evolúcióval magyarázható. 2 pont

~~~
5 1 6 2 . tétel: Populációs kölcsönhatások

1 0 3 E25M
Ismertesse a populációk közötti kapcsolatok típusait, állati és növényi, valamint
gombás példákon keresztül!

Értékelés

A szimbiózis két populáció kölcsönösen előnyös együttélése. 1 Pon*

A kapcsolat olykor csak laza és időleges, míg máskor tartós együttélést jelent. A laza
kapcsolatot allianciának nevezzük. A nyüvágó madarak védelmet és élelmet kap*
nak a nagyobb testű emlősöktől annak fejében, hogy megszabadítják „gazdáikat” az
élősködőiktől. 1 pont
A mutualizmusban élő fajok kölcsönösen előnyös együttélése az egyik fél számára
nélkülözhetetlen. Egyes rovarfajok és növények kapcsolata ilyen típusú együttélés.
A növény az adott rovarfaj szolgáltatásait nem nélkülözheti. 1 pont
Például:
• vargányafajok és különböző fafajok együttélése (mikorrhiza)
* ember és a vastagbelében élő baktériumok
♦ pázsitfüvek és szegfűgomba
♦ fekete orrszarvú és piros csőrű nyűvágó
♦ remeterák és tengeri rózsa
♦ szarvasmarha és a bendőjében élő mikroorganizmusok
♦ pillangósvirágúak és a gyökérgümőikben élő nitrogénmegkötő baktériumok (Itt a
kölcsönösen előnyös együttélés például azt jelenti, hogy a baktériumok megkötik
a levegő nitrogénjét, ezzel biztosítják a növény nitrogénszükségletét, cserébe a
növénytől vizet és szerves tápanyagokat kapnak.)
(Legalább 3 példa említése szükséges.) 3 pont
A kompetíció vagy versengés mindkét populáció számára előnytelen kapcsolat.
Abban az esetben fordul elő, ha adott élőhelyen korlátozottak az erőforrások, így
a populációknak versengeniük kell a fényért, a vízért, a tápanyagokért stb. Hasonló
ökológiai igényű fajok populációs kapcsolata a kompetíció. A Gauze-elv (kompetitív
kizárás elve) kimondja, hogy azonos környezeti igényű fajok tartósan nem élhetnek
együtt azonos élőhelyen egy időben. A társulásokban két ilyen populáció között nem
alakulhat ki ^egyensúly. 2 pont
Például:
♦ balkáni gerle és vadgerle viszonya
* őshonos homoki növények és a selyemkóró (Az adventív faj ok j övevényfaj ok és
az eredeti életközösséget alkotó fajok között általában ilyen jellegű a kapcsolat -
sajnos a küzdelemből gyakran az előbbiek kerülnek ki győztesen.)
(Legalább 1 példa említése szükséges.) 1 pont
A kommenzalizmus, másképpen asztalközösség olyan együttélés, amely az egyik
populáció számára előnyös, a másik fél szempontjából semleges. A szaprofita élet­
módú élőlények tipikus kommenzalisták, a ragadozók által hátrahagyott maradvá­
nyokat fogyasztják. 2 pont
Például:
* cápák és kalauzhalak
* oroszlánok és hiénák
* gólyák és verebek
* bükk és az alatta lévő ámyékkedvelő aljnövényzet fajai
(Legalább 1 példa említése szükséges.) 1 pont
Az antibiózis az egyik populáció számára hátrányos, a másik fél számára semleges
kapcsolat. Az ecsetpenész anyagcsereterméke a legtöbb baktérium számára méreg,
 gátolja a szaporodásukat, sejtfalképzésüket. A baktérium jelenléte viszont nem befő
lyásolja a gomba fejlődését. (Tudománytörténeti jelentőségű A. Fleming felfedezése
aki ezért Nobel-díjat kapott.) A növényvilágban is megfigyelhető hasonló jelenség
Ezt allelopátiának nevezzük, pl. ilyen a diófa és egyéb növények kapcsolata. A diófa
levelében lévő fenolszármazék, a juglon gátolja egyéb növények, főként a kétszikű-
ek szaporodását - ezért gyér a növényzet a diófák alatt. 3 pont
A parazitizmus élősködést jelent. A gazdaszervezet biztosítja az élősködő faj számára
az élőhelyet és a táplálékot. Az együttélés a gazdaszervezet számára előnytelen, az
élősködő számára nagyon is előnyös. Az élősködő fajok egyes típusai a gazdaszervezet
testfelületén, mások a testében élősködnek. (Ektoparaziták —endoparaziták.) 2 pont
Például:
* ember és lábgomba
* ember és kullancs
* szarvasmarha és máj métely
* sertés és orsóféreg
* emlősállatok és trichina
^ ember és malária
* nyárfa és fagyöngy
* tölgyfa és vicsorgó
(Legalább 2 példa említése szükséges.) 2 pont
Természetesen a táplálkozási kapcsolatok/zsákmányszerzés is populációs köl­
csönhatások. A ragadozó vagy a fogyasztó számára előnyös, az elfogyasztott élőlény
számára természetesen hátrányos a kapcsolat. 1 pont

63. tétel: Középhegységi kirándulás

1. Határozza meg a társulás és a klímazonális társulás fogalmát!

2. Melyek a hazai középhegységeinkben található leggyakoribb klímazonális társulások?
3. Adj a meg ezen társulások legfontosabb j ellemzőit!
4. Milyen őshonos fenyvesek és hol fordulnak elő hazánk területén?
5. Jellemezze a hazai erdőket a fogyasztók szerint is!
6. Mi a biomassza?

Értékelés
1. A társulások olyan növényi, állati és egyéb populációk együttesei, amelyek azért
fordulnak elő egy időben egy helyen, mert alkalmazkodtak az adott környezet kör­
nyezeti tényezőihez. * P°
 A klímazonális társulások az éghajlati övéknek megfelelően létrejött olyan társulá­
sok, melyek kialakulásában elsősorban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok ját­
szottak szerepet. 1 pont
2. Hazai középhegységeinkben a leggyakrabban az alábbi három klímazonális társulás­
sal találkozunk: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös. 3 pont
3. A cseres-tölgyes jellemzői: a leginkább elterjedt társulások egyike hazánkban, mely
250 - 400 m magasságban jellemző. Egy lombkoronaszintjét két tölgyfaj, a kocsány-
talan és a csertölgy alkotja. A lombzáródás nem teljes, ezért világos az erdő alja,
ami gazdag cserje- és gyepszint kialakulását tette lehetővé (pl.: kökény, galagonya,
harangvirágok, pillangósvirágúak). 3 pont
A gyertyános-tölgyes jellemzői: általában 400-600 m közötti magasságban alakult
ki. Az erdőt két lombkoronaszint jellemzi: a felső szintet a kocsányos és kocsánytá­
lán tölgy, az alsót a gyertyán sűrűbb lombozata alkotja. A két szint viszonylag szoro­
san záródó lombkoronát alkot, ezért kevesebb fény jut az alsóbb szinteknek, aminek
következtében gyérebb a cserje- és a gyepszint is. (Fajok: fagyai, somok, kecske­
rágó, hegyi sás, medvehagyma, odvas keltike és ujjas stb., tehát sok a geofiton.)
3 pont
A bükkös jellemzői: 600 m felett fordul elő. A bükk fénykedvelő, ezért szorosan
záródik a lombkoronaszint, melyen a fény így csak alig jut át. A cseijeszint gyakor­
latilag hiányzik, néhány magonccal találkozhatunk csak. A gyepszint kora tavasszal
virágzik, a bükk lombfakadása előtt. E területen is a geofitonok jellemzőek, pl. a
medvehagyma. (Jellemző fajok még: szagos müge, kapotnyak, bükksás, pettyegetett
' tüdőfü.) 3 pont
4. Őshonos fenyvesek hazánkban csak az Alpokalja hűvös, párás élőhelyein (ezek
lucosok) és az Őrség lankás vidékein (erdei fenyvesek) fordulnak elő. 2 pont
5. Erdeink jellegzetes fogyasztói:
♦ elsődleges fogyasztók: rovarok, pockok, egerek, madarak, őzek, szarvasok stb.
♦ másodlagos fogyasztók: énekesmadarak, nyuszt, borz, róka, vaddisznó
♦ csúcsragadozók: sólyomalkatúak, baglyok 3 pont
6. A biomassza az adott területen lévő szerves anyag össztömege.Mértékét terület­
vagy térfogategységre számolt száraz- vagy nedvestömeg-egységben fejezzük ki.
1 pont

64. tétel: Á talaj

|£ 3 3 3 |
1- Ismertesse a talajképződés folyamatát!
2- Miért a mérsékelt övben optimálisak a talajképződés feltételei?
3- Ismertesse a szikesedés folyamatát!
 4. Jellemezze a szikes területek növénytársulását!
5. Milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy szikes területen élő növénynek?
6. Mi a jelentősége a talajélet szempontjából a talajkolloidoknak?

Értékelés

1. A talaj a földkéreg legfelső, laza szerkezetű, termékeny rétege. 1 pont

A talajképződést hosszú ideig tartó mállási folyamatok előzik meg. Ennek első sza­
kasza a fizikai mállás, amely a kőzetek aprózódását jelenti a hőingadozás hatására.
1 pont
A fizikai folyamatok - a kialakuló nagyobb fajlagos felület - teremtik meg a le­
hetőségét a kémiai mállásnak, amely tényleges anyagszerkezeti átalakulást jelent,
elsősorban a víz hatására (kioldódás, hidrolízis). 2 pont
Az előbb említett mállási folyamatok során keletkező agyagos kőzettörmelék a bi­
ológiai mállás során alakul át termőképes talajjá. Ebben a folyamatban döntő fon­
tosságú az élő eredetű humusz képződése, amely meghatározza a talaj minőségét,
termőképességét, fizikai és kémiai tulajdonságait. 2 pont
2. A mérsékelt övben négy évszak váltakozik, ezért jelentős hőmérséklet-ingadozások
alakulnak ki, és csapadékban sincs hiány. Mindezek megteremtik az élőlények betele­
pedésének feltételeit, ezért a talajképződésnek gyakorlatilag nincsakadálya. 2 pont
3. Az Alföld időszakosan átnedvesedő, a nyári időszakban kiszáradó területein a mély­
ben nagy mennyiségben halmozódtak fel NaMonok, melyek a meleg, száraz klímá­
ban a párolgás miatti „szívóerő” hatására felfelé mozognak, és a talaj felszínén szinte
ki is válhatnak. Utóbbira találó a vakszik kifejezés. A XVIII-XIX. századi vízrende­
zések és erdőirtások tovább növelték a szikesedő területek nagyságát. 2 pont
A szikes területek talaja kedvezőtlen feltételeket biztosít az itt élő növények számá­
ra. A nagy sótartalom megnehezíti a növények vízfelvételét. 1 pont
4. Az igen nagy hőingadozású szikes talajokat csak a sós-sivatagi, ill. a félsivatagi nö-
vények képesek elviselni. 1 pont
Jellemző a nagy nedvszívóképesség, a felszínen szétterülő levélzet, a mélyre hatoló
karógyökér, a pozsgás szár és levél. 1 pont
5. A szikes területek élővilágának erősen mozaikos jellege a kis területekre kiterjedő
vízellátottsági és sótartalombeli különbségekre vezethetők vissza. A száraz, a nedves
és a vakszik növényzete fajösszetételében jelentősen eltér. 1 pont
A száraz szikesek gyakori fajai: sovány csenkesz, sziki cickafark, herefajok,
peremizsek, sziki sóvirág és kamilla. A nedves szikesek fajai: mézpázsit, fehér tip-
pan, ecsetpázsit. A vakszikre a bárányparéj jellemző. 2 pont
6. A talajkolloidok nagy fajlagos felületükön sok anyag megkötésére képesek. A talaj
minősége szempontjából különösen fontos annak víz- és ionmegkötő-képessége.
1 pont
Mivel a mérsékelt övi talajok agyag-humusz komplex kolloidjai negatív töltésűek,
felületükön vizet, illetve kationokat adszorbeálnak. 1 Pon
 A tulajdonságok szempontjából a megkötött kalciumionok a legelőnyösebbek. A ta­
lajkolloidok koagulálódnak, morzsalékossá válnak, így a nagy Ca2+-tartalmú talajok
fizikai és kémiai jellemzői kedvezőbbek a növényi élet szempontjából. 2 pont

65. tétel: Anyagforgalom

& FELA PA I
1. Mit jelent az anyagkörforgalom?
2. Mi tartja fenn ezt a folyamatot?
3. Mutassa be fotoszintézis lényegét!
4. Miért fontos a fogyasztók számára a fotoszintézis folyamata?
5. Miért szükséges a nitrogén az élőlények számára?
6. Mutassa be a nitrogén körforgását részletesen!

1. Az anyagkörforgalom az a folyamat, amelynek során a biotóp szervetlen anyagai

beépülve az élőlények testanyagaivá válnak, majd az elhalt szerves anyag lebomlása
révén visszakerülnek a biotópba. 2 pont
2. Az anyagforgalmat az állandó energiaáramlás tartja fenn, melynek forrása a Nap
fényenergiáj a. 1 pont
3. A Napból származó fényenergia a fotoszintézis fényszakaszában alakul át kémiai
energiává, mely a redukciós ciklusban teszi lehetővé, hogy a szervetlen szén-dioxid
szerves vegyületté redukálódjon. A folyamatot a termelők/producensek végzik, me­
lyek többségükben növények. 3 pont
4. A fogyasztó/konzumens élőlények a nagy energiatartalmú szerves anyagokból jut­
nak energiához és saját testük alapanyagaihoz. 2 pont
5. A nitrogén elsődleges biogén elem, részt vesz olyan nélkülözhetetlen molekulák fel­
építésében, mint az aminosavak, nukleinsavak, koenzimek stb. 1 pont
6. A nitrogén a levegő 78 térfogat %-át alkotja, ez mégsem hasznosul nagy mértékben,
kizárólag a kékbaktériumok néhány faja és a pillangósvirágúak gyökérgümőiben élő
szimbionta nitrogénkötő baktériumok (pl.: Rhizóbium) képesek beépíteni. 2 pont
A nitrogén a növényekbe a talajoldatból kerül NO^-ionként a leggyakrabban, de
felvehető N-forrást jelent még a NO^-, és az NHj-ion is. 2 pont
A legtöbb nitritiont és nitrátiont a talajban élő nitrifikáló baktériumok állítják elő
kemoszintézisük során. 1 pont
A növényekben a nitrogéntartalmú ionokból ammónia lesz (nitrátredukció), mely
karbonsavhoz kapcsolódva aminosavat eredményez. Természetesen az egyéb nitro­
géntartalmú szerves vegyületek is kialakulnak. 2 pont
 Az állatokba a nitrogén a növényekből kerülhet be,és szerves vegyületekbe épülve
halad tovább a táplálékláncban. 1 pont
Végül minden élőlény elpusztul. Az elhalt szerves anyag nitrogéntartalmát a lebon­
tok (pl.: korhasztók, rothasztók) hasznosítják, és az ásványosítás eredményeként
ammónia keletkezik. A talajoldatban N H j-ion lesz belőle, mely újra felvehető a
növények számára. 2 pont
Ha sok nitrátion van a talajban (ha pl. nem forgatják a földet) és oxigénhiányos
környezet alakult ki, a denitrifikáló baktériumok szaporodnak el, és redukálják a
nitrátiont elemi nitrogénné (N2). 1 P°nt

66. tétel: A szén körforgása a természetben

SB3EEEST
1. Ismertesse a szén körforgását a természetben!
2. Mi a különbség a heterotróf és az autotróf élőlények szénforrása között?
3. Mit értünk ökológiai lábnyom alatt?
4. Milyen antropogén/emberi eredetű hatások idézik elő a szén-dioxid-szint emelkedését?
5. Milyen veszélyeket rejt a légköri C 0 2 mennyiségének további növekedése?
6. Ismertesse a kormeghatározás módszereit!

j Értékelés '

1. A Földön az anyagok állandó körforgásban vannak. Bizonyítékul az a tény szolgál,

hogy bolygónk össztömege gyakorlatilag nem változik. 1 pont
Az élettelen világ élőben is előforduló elemei az úgynevezett biogén elemek, me­
lyek közé a szén is tartozik. A Föld légköre jelenleg 0,033 térfogat % szén-dioxidot
tartalmaz. Ezt a légköri szénforrást hasznosítják a vízi és szárazföldi fotoszintetizáló
élőlények, a növények. A felvett C 0 2-ot sejtjeik szerves vegyületekké alakítják át,
külső energiaforrás (fény) segítségével. 2 pont
A megtermelt szerves anyag egy részét maguk bontják le, miközben C 0 2-ot juttatnak
vissza a légkörbe. 1 pont
A szerves anyag többi része a fogyasztókba és végül a lebontok szervezetébe kerülve
átépül (saját szerves vegyületeikké alakítják át), illetve szintén szén-dioxiddá ég el.
1 pont
Különleges körülmények között (nagy nyomás, oxigénhiány, magas hőmérséklet) az
élőlények maradványai fosszilizálódnak, így pl. kőolajként vagy kőszénként, akar
évmilliókra kikerülnek a körforgásból. így keletkeztek a mai kőolaj-, kőszén- es
földgáztelepek. Ezek elégetésével pedig a szénatomok újra szén-dioxid formában
visszajutnak a körforgásba. 2 p°
2 Az autotróf növények a C 0 2-ot, tehát szervetlen szénforrást hasznosítanak, míg a
heterotróf élőlények szénforrása kész szerves anyag. 2 pont
3. Az ökológiai lábnyom egy olyan mutató (föld, ÉL élő vízfelület), amely az adott
népesség életszínvonalának fenntartásához szükséges. Kiszámításakor figyelembe
vesznek minden olyan jellegű tevékenységet, amely a Föld eltartóképességét igény­
li, és mindent földterület-egyenértékre számítanak át. A felhasznált energia pl. át­
számítható C 0 2-egységre, amely a hőerőművekben termelődik, és ennek megkötése
adott zöldterületet igényel. 3 pont
4. A szén-dioxid koncentrációját jelentős mennyiségben emelő emberi tevékenységek:
közlekedés, hagyományos energiatermelés (fosszilis energiahordozók elégetése), er­
dőirtás. 3 pont
5. A légköri C 0 2-koncentráció emelkedése fokozza az üvegházhatást, ezáltal elősegíti
a globális felmelegedést. 1 pont
6. A természetben a stabil izotópok összetétele állandó. A kőzetek korának meghatáro­
zása a K-Ar-módszerrel határozható meg, amely azon alapul, hogy a radioaktív K
időarányosan argonná alakul. A felezési idő ismeretében a kőzetek kora meghatároz­
ható. Szerves eredetű maradványok korának meghatározása a radiokarbon módszer­
rel történhet. Az élőlény addig, ameddig él, anyagcserét folytat környezetével, így
benne a 14C és a 12C izotópok aránya a természetben lévővel azonos. Az élőlény halá­
la után anyagcseréje megszűnik, így a 14C-izotóp mennyisége időarányosan csökken.
Ez utóbbi módszer néhány tízezer éves intervallumban használható. 4 pont

67. tétel: A rendezetlenség fontosság

lE E E fflM íi
1. Értelmezze a diverzitás fogalmát molekuláris szinten, a fenotípusok szintjén és
társulástani értelemben is! Mi az alapja a genetikai sokféleség kialakulásának?
2. Hogyan függ össze a társulások diverzitása és biológiai produkciója?
3. A szukcesszió és a diverzitás, valamint a társulások stabilitása között milyen össze­
függés állapítható meg?
4. Hogyan befolyásolják az antropogén tényezők a diverzitást?

értékelés I

Az élőlényeket felépítő molekulák alapegységeiből sokféle makromolekula épülhet

föl. A mintegy húszféle biogén aminosav sokféleképpen képes összekapcsolódni, ezt
nevezzük a fehérjék primer szerkezetének, vagy szekvenciájának. Az oldalláncok­
nak köszönhetően a térbeli felépítésük is nagyfokú változatosságot mutat. 3 pont
 A gén a DNS egy szakasza, működési egysége. Egy-egy gén a diploid egyedet
ben két példányban található meg. Az allélek génváltozatok. A homozigótákban az
allélek az adott lókuszon megegyeznek, a heterozigótákban különböznek. 3 p0nt
A meiózis során az első főszakaszban a Crossing over (átkereszteződés) rekombináns
DNS-t eredményezhet, ami új allélkombinációkat hozhat létre az állati ivarsejtek és
a spórák képződése során. A folyamatban a hom ológ krom oszóm ák véletlenszerű
szétválása az első főszakasz végén tovább növeli a változatosságot. 3 p0nj
A populációkban, mivel egy-egy génnek sok allélváltozata lehet, nagyfokú az allélek
realizálta fenotípusos sokféleség. 1 pont
Az ökológiában használatos fogalom a társulás sokféleségét takarja, ami egy élet-
közösséget jellemez. A diverzitásérték kifejezi a társulást alkotó fajok számát, de
figyelembe veszi az egy fajhoz tartozó egyedek számát és eloszlását is. A valós érték
két szélsőséges eset - hogy minden egyed ugyanazon fajhoz, ill. mindegyik más-más
fajhoz tartozik -- közé esik. 2 pont
2. Általában minél nagyobb diverzitású a társulás, annál nagyobb a biológiai produkti­
vitása, vagyis a szervesanyag-termelése. A trópusi esőerdők nagyfokú diverzitásával
magyarázható az óriási produkció. A nagy mennyiségű szerves anyag biomassza­
gazdag, és változatos faj összetételű lebontó életközösséget tart el. 2 pont
3. A szukcesszió folyamatában nő az életközösség diverzitása, ami az alkotó popu­
lációk egyre több populációs kölcsönhatását teszi lehetővé. A közösség stabilitása
szempontjából a sokféleség jelentheti a biztosítékot. 2 pont
A nagyobb diverzitású életközösségben bonyolultabb táplálkozási hálózatok talál­
hatók, amelyek a változásokat, kedvezőtlen hatásokat nagyobb mértékben képesek
kompenzálni, egyensúlyukat megtartani. 2 pont
4. A bioszféra sokfélesége az évmilliók alatt zajló evolúciós folyam at eredménye. Az
emberi hatásokra az életközösség általában diverzitáscsökkenéssel válaszol. Egy-
egy populáció eltűnése az adott társulásból láncreakciót indíthat el, mivel a kölcsön­
hatásrendszer átszövi az életközösséget. A folyamat sokszor m ár csak akkor látható,
amikor az már visszafordíthatatlan. A kis diverzitású életközösség sérülékenyebb,
gyakran csak az emberi beavatkozás mentheti meg a teljes összeomlástól. A nemzet­
közi egyezmények rögzítik a diverzitás fontosságát, am elynek gyakorlati megvaló­
sítása még várat magára. 2 pont

68. tétel: A génműködés szabályozása

S FELADA
1. Kik dolgozták ki az operon-elméletet?
2. Mi a gén?
3. Mi az operon-modell elméleti alapja?
4 Mely gének tartoznak a szabályozási egységekbe? Jellemezze szerepük szerint e gé­
neket!
5. Indokolja meg, miért tartozhat egy egységbe több ténylegesen átírható gén is!
6. Mikor termelődik a vizsgálati alanyokban laktózbontó enzim?
7. Mialaktóz?
8. Hogyan megy végbe az enzimtermeltetés folyamata?
9. Mit jelent az enzimindukció?
10. Hogyan állhat le a folyamat?

1. Az operon-modellt Jacob és Monod francia kutatók dolgozták ki, akik kóli-

baktériumok laktózt bontó enzimtermelését tanulmányozták. 2 pont
2. A gén a DNS-molekula aktív szálának olyan értelmes szakasza, mely szükséges és
elégséges információt tartalmaz egy fehérje aminosavsorrendjének kódolásához.
1 pont
3. A gének között hierarchia (alá- és fölérendeltségi viszony) van. A gének szabályozá­
si Egységeket alkotnak. 1 pont
4. Egy-egy szabályozási egységbe az alábbi gének tartoznak:
♦ regulátorgén (szabályozógén), mely represszor (gátló) fehéqe mRNS-ét ter­
melteti, amelyről képződő fehérje megakadályozza az adott rendszerbe tartozó
struktúrgének átírását
♦ operátorgén (működtetőgén), mely két részből áll: a promoter (indító) régióból és
az operátor régióból
♦ Az indító régióhoz tud kapcsolódni az RNS-polimeráz enzim, mely az mRNS
átírását végzi.
^ Az operátor régió térszerkezete olyan, hogy a represszor fehérje bele tud kapcso­
lódni, s amíg ez a kapcsolódás fennáll, addig az RNS-polimeráz nem tud végig­
haladni a DNS aktív szálán, és nem tudja a struktúrgénröl az mRNS-t átírni. (Ez
a gátolt állapot.)
^ struktúrgén vagy -gének: a fehérjék genetikai kódját tartalmazó mRNS ezek men­
tén szintetizálódik 6 pont
5. Egy operonba azért tartozhat több gén is, mert ha egy biokémiai folyamatnak több,
egymással rendszerben működő enzime van, azt célszerű volt egyszerre biztosítania
a sejteknek. 1 pont
6- A kólibaktériumokban általában nincsen laktózbontó enzim, ez csak akkor szinteti­
zálódik, amikor a baktériumokat laktózt tartalmazó táptalajra helyezzük át. 2 pont
'• A laktóz vagy tejcukor egy diszacharid, mely glükózból és galaktózból épül fel éter-
kötéssel/glikozidos kötéssel. 1 pont
8- Az enzimtermeltetést maga a laktóz végzi, mert effektorként hozzákapcsolóik a
represszorfehérjéhez, aminek hatására annak úgy változik meg a térszerkezete, hogy
roár nem tud kötődni az operátor régióhoz, tehát leválik arról. 2 pont
 Amikor a represszor leválik az operátor régióról, elindulhat az RNS-polimeráz en­
zim, képződik az mRNS és szintetizálódik a laktózbontó enzim. \ p0nt
9. Az enzimindukció azt jelenti, hogy a szubsztrát (itt a laktóz) effektorként megszün­
teti az operon gátlását. 1 pont
10. Az enzimtermeltetés leáll, pl. ha már a represszorhoz kapcsolódott laktózt is elbon­
totta a laktózbontó enzim, és így a represszor eredeti térszerkezete helyreáll, tehát
visszakapcsolódik az operátor régióhoz. 2 pont

.tétel: Mutációk

1. Mi a mutáció?
2. Hogyan nevezzük a mutációkat kiváltó hatásokat, melyek ezek?
3. Hogyan csoportosíthatók a mutációk?
4. Mutassa be a leggyakoribb mutációtípusokat! Mi a különbség a testi sejti és az ivar­
sejti mutációk hatásai között?
5. Mutassa be a Down-kór nevű betegséget és a döntő rizikófaktorokat, melyek növelik
e betegség kialakulásának valószínűségét!
6. Soroljon fel öröklődő megbetegedéseket!

Értékelés
r
1. A mutáció az örökítőanyag/DNS olyan megváltozása, mely változás öröklődik. (Ér­
telemszerűen elsősorban az ivarsejtképződés során képződő mutációk a leghatéko-
x iy a b b a k .^ ;j lpont
2. A mutációkat kiváltó hatásokat összefoglaló néven mutagéneknek nevezzük. 1 pont
Mutagének lehetnek bizonyos sugárzások (radioaktív, UV, röntgen stb.), veszélyes
vegyszerek (illékony oldószerek, halogéntartalmú gázok, adalékanyagok stb.), ma­
gas hő stb. 2 pont
3. A mutációkat többféleképpen is lehet csoportosítani, pl. a kialakulás spontán vagy
indukált volta, a hatékonysága, a hatása (előnyös, közömbös, hátrányos), a kialaku­
lás helye szerint stb. 2 pont
A legism ertebb típusok egyike a pontmutáció, a DNS-megkettőződésekor/
duplikációjakor/replikációjakor keletkező bázis-/nukleotidváltozás, amelyért a
D N S-polim eráz enzim hibás nukleotidbeillesztése okolható. (A m elyet a repair se
ja v íto tt ki.) 2 pon^
Szintén gyakoriak a kromoszómaszerkezeti mutációk, m elyek leggyakrabban a
osztódások során keletkező, a krom oszóm ák karjait érintő letörések, kiesések, a
lyeződések és megfordulások. ^ P°
 Viszonylag gyakoriak m ég a kromoszóm ák számbeli eltérései, amely lehet egy
kromoszómát érintő eltérés (aneuploidia), és lehet a teljes krom oszóm agam itúrát
érintő (pl. a poliploidia). 2 pont
4. A mutációk, ha a testi sejteket érintik, általában nem okoznak gondot, észrevétlenek.
Ritkábban előfordulhat, hogy az érintett testi sejtekből daganat képződik, és betegsé­
gek alakulnak ki. Az ivarsejteket érintő mutációk viszont azért érdemelnek nagyobb
figyelmet, mert az öröklődésben ezeknek a sejteknek jut a kulcsfontosságú szerep: a
születendő egyed génállományának felét hordozzák. Ha mutált ivarsejtből fejlődik
a magzat a megtermékenyítés után, akkor annak minden sejtjében jelen lesz ez a
mutáció, ami akár végzetes is lehet, de lehet előnyös hatású is. 3 pont
5. A Down-kór vagy mongol idiotizmus a 21. kromoszóma triszómiája, azaz ebből a
testi kromoszómából 3 db van az utód testi sejtjeiben. Jellemzői: a belső szemzugban
látható mongolredő, izomgyengeség, a testi és szellemi fejlődésben való elmaradás
stb. A háttérben osztódási rendellenesség áll. Általában az anya petesejtjének kiala­
kulásakor a 21. kromoszómapár nem válik szét. 2 pont
Az anya életkorának előrehaladtával növekszik a betegség kialakulásának kocká­
zata, mivel ivarsejtkezdeményeit már sokkal több károsító hatás érhette, mint fiata-
pbn. 1 pont
Megelőzési stratégiák: egészséges életmód, családtervezés, a károsító anyagok és
hatások lehetőség szerinti kerülése, vitaminok megfelelő bevitele stb. (Ezek közül
néhány említése elegendő.) 1 pont
6. Öröklődő betegségek: vérzékenység, sokujjúság, izomsorvadás, színtévesztés stb.
1 pont

•70. tétel: A biológiai evolúció kezdetei, a Miller-kísérlet

1. Mi a jelentősége az ultraibolya sugárzásnak jelenleg, és mi volt a régmúltban?

2. Hogyan változott a légkör összetétele a Föld története során?
3. Ismertesse S. Miller kísérletét! Mit bizonyítottak ezzel a kísérlettel?
4. Fejtse ki az endoszimbionta elmélet lényegét!
5. Milyen tények támasztják alá az elméletet?

Az ultraibolya sugárzás nagy energiájú sugárzás, amely képes arra, hogy a mole­
kulákban lévő kötéseket felbontsa, így mutációkat okozzon. A mutációk az örökítő
anyag szerkezetét, kisebb-nagyobb mennyiségét érintő változások. A folyamat az
evolúció alapját képezi, mivel új alléleket, új tulajdonságokat eredményez. 2 pont
A földtörténet korai szakaszában az aktívabb elektromos kisülésekkel együtt az Uv
sugárzásnak szerepe volt az élőlények alapvegyületeinek, az egyszerű szerves m0.
lekuláknak a kialakításában. A szervetlen vegyületekből a nagy energiájú sugárzás
hatására szerves vegyületek jöhettek létre. Az ultraibolya sugárzás olyan intenzitás,
sál érkezett a földfelszínre, hogy csak kb. 10 méter vastagságú vízréteg volt képes a
megfelelő mértékű elnyelésére. 2 pont
Az őslégkör molekulái: H20 , CH4, NH3, N2, H2. Mivel molekuláris oxigént az őslég.
kör nem tartalmazott, ezért reduktív légkörről beszélünk. A z elektromos kisülések
az UV sugárzással együtt gyökök keletkezését idézték elő, amelyeknek a nagy reak­
cióképessége fogva új molekulák kialakulásához vezetett. 3 pont
A mai légkör oxidáló jellegű a molekuláris oxigén miatt. A z ősi körülmények között
a vízmolekulák bomlásakor is keletkezhetett oxigén, de döntő mennyiségben biogén
úton, a fotoszintézisnek köszönhetően keletkezett. A z oxigénszint növekedésének
eredményeképpen az ózonszint folyamatosan emelkedett, ami lehetővé tette az élet
megjelenését a szárazföldön is. 2 pont
S. Miller az őslégkör körülményeit reprodukálta kísérleti eszközében, amelyben az
őslégkör feltételezett molekuláit elektromos kisüléseknek tette ki, majd a képződött
anyagokat kondenzálta kísérleti berendezésében. M egfelelő hőmérsékletet (80 °C)
és nyomást (105 Pa) alkalmazva a kísérleti „ősóceánjában”egyszerű szerves anya­
gok: hangyasav, aminosavak, tej sav, karbamid stb. volt kim utatható bizonyos idő
elteltével. A kísérletet sok kritikával illették, mivel pl. az őslégkör pontos összetétele
még ma sem pontosan ismert. A nagy mennyiségű szerves anyag az ősóceánban egy­
mással reakcióba lépve újabb bonyolultabb molekulák keletkezését idézhette elő.
4 pont
Az endoszimbionta elmélet magyarázza az eukarióta sejt létrejöttét. 1 pont
A mitokondrium őse egy heterotróf életmódú prokarióta. a színtest őse autotróf kék­
baktérium lehetett. 2 pont
Asej tek a bekebelezést követően szimbionta módon éltek tovább. A két sej torganellum
kettős membránszerkezete, a két membrán kissé eltérő felépítése, a mezoszómákra
emlékeztető belső membrán tagoltsága, a hiszton nélküli DNS, a baktérium méretű
riboszóma mind ezt az elméletet támasztja alá. 3 pont
A sejt anyagcsere-intenzitásának és szükségleteinek m egfelelően önálló osztódásra
képesek az említett sejtalkotók. 1 pont
 1. tétel: A DNS rejtélye
m

____________JflL ............ .
„Éppen összekapcsolt adeningyörűket rajzoltam egy papírra. Hirtelen megéreztem I
a lehetséges DNS-szerkezet várhatóan mély vonatkozásait. Ebben a szerkezetben az j
adenincsoport képezte a hidrogénkötéseket, hasonlóan ahhoz, ami a tiszta adenin- I
kristályokban van...
.. .Noha a gerinc elég „rendetlen” volt, mégis szaporábban vert a szívem. Ha ez a
DNS, akkor a felfedezés bejelentése bombarobbanás lesz. A két összetekeredett,
azonos bázissorrendű lánc létezése nem lehetett véletlen dolog. Inkább határozottan
arra mutatott, hogy minden molekulában egy lánc egy korábbi fokon a másik lánc
szintézisének a templátjául szolgált. Eszerint a replikáció a gén két azonos láncának
a szétválásával kezdődik.
Semmi okom nem volt rá, hogy kizárjam a specifikus enzimek részvételét, azt
gondoltam: nem kell alaptalanul izgatnom magamat. Lehet például, hogy van egy
adeninra specifikus enzim, amelynek a hatására mindig adenin kerül szembe az
adenincsoporttal a templátszálon.
A fémből készült purin- és pirimidinmodellekre azért volt szükség, hogy minden
valószínű hidrogénkötődési lehetőséget rendszeresen vizsgáljunk. Csakhogy a mo­
dellek nem készültek el időre. Legalább két nap kellett m ég hozzá, hogy megkapjuk
őket. Ez még nekem is sok volt a pokolból. A délután hátralevő részét azzal töltöttem,
hogy kemény kartonlemezből pontos bázismodelleket vágtam ki. De mire elkészül- 1
tek, rájöttem, hogy a kipróbálás másnapra marad.
Másnap reggel, amikor a még üres dolgozóba léptem, gyorsan lesöpörtem a papírokat
az asztalról, nagy, sima helyet csináltam, ahol összerakhattam a hidrogénkötésekkel
összetartott bázispárokat. Előbb ugyan visszatértem „hasonló hasonlóval” elméletem­
hez, de világosan láttam, hogy az semerre sem vezet. Csak Jerry [Donohue] belépte-
kor pillantottam fel, de amikor láttam, hogy nem Francis [Crick] jö tt meg, tologatni
kezdtem a bázisokat különböző más párosítási lehetőségek szerint. Hirtelen rádöbben­
tem, hogy az adenin-timin pár, amelyet két hidrogénkötés tart össze, azonos formájú,
mint a legalább két hidrogénkötés által összetartott guanin-citozin pár.
Gyanítottam, hogy most megtaláltuk a rejtélyt: miért egyezik m eg a purincsoportok
száma pontosan a pirimidincsoportokéval. Két szabálytalan bázissorrend szabá­
lyosan elhelyezhető egy spirál közepén, ha a purin m indig hidrogénnel kötődik a
pirimidinhez. A hidrogénkötéses feltételezés továbbá azt jelentette, hogy az adenin
mindig a timinnel lép párba, míg a guanin csak citozinnal. Chargaff szabályai most
hirtelen a DNS kettős spirálszerkezetének a következményei lettek. S ami még iz­
galmasabb volt, ez a kettős spiráltípus sokkal megfelelőbb replikációs s é m á t su-

m
 gallt, mint az én kurtán végiggondolt „hasonló hasonlóval” párosodási sémám. Ha
az adenin mindig a timinnel, a guanin pedig mindig a citozinnal alkot párt, akkor
a két egymásba fonódó lánc bázissorrendje egymásnak a kiegészítője. Tehát, ha az
egyik lánc sorrendje adott volt, akkor ez automatikusan meghatározta a másikét. Fo­
galmilag így nagyon könnyen elképzelhettem, hogy miként lehet egy szóló lánc egy
komplementer bázissorrendű lánc szintézisekor templát.”

fddiM s m
1. Ki a cikk szerzője? (1 pont)
2. Mi volt a probléma a „hasonló a hasonló bázissal” ötlettel? (1 pont)
3. A szemelvényben szereplő Chargaff-szabálynak mi a lényege? (1 pont)
4. Röviden ismertesse a DNS felépítését! (12 pont)
5. Egy baktériumból izolált DNS-szakasz 28000 bázispárt tartalmaz. Az A:C arány 0,6.
Számítsa ki a DNS-t alkotó szerves bázisok százalékos összetételét! (5 pont)

1. JÉhesKI Wátson. 1 pont

2. A két purinbázis egymással szemben túl nagy méretű, és egyenetlenné tenné a DNS-
Báncot. 1 pont
3. A DNS-ben a purin- és a pirimidinbázisok aránya 1:1. 1 pont
4. # A DNS teljes hidrolízisekor foszforsav, dezoxiribóz és négyféle heterociklusos
ptógyület keletkezik. 3 pont
^ Purinbázisok: adenin és guanin; pirimidinbázisok: timin és citozin. 1 pont
^ A nukleotidok foszforsavból, pentózból és heterociklusos vegyületböl képződnek
kondenzációs reakció során. 1 pont
^ A DNS-ben a nukleotidok két polinukleotid-láncot alkotnak. A láncok „gerincét”
a pentóz-foszfát lánc alkotja, két dezoxiribóz-molekula 5. és 3. szénatomja között
a foszforsavmaradék foszfodiészter-kötéssel létesít kapcsolatot. 2 pont
* A két lánc antiparalel állású, és a szerves bázisokon keresztül kapcsolódik egy­
máshoz. 1 pont
^ Az adenin és timin között kettő, míg a guanin és citozin között három hidrogén­
kötés létesít kapcsolatot. 3 pont
^ A királis DNS két láncának távolsága 2 nm, a hélix (spirális) egy csavarulatát tíz
bázispár alkotja, magassága 3,4 nm. 1 Pont
5. A z A :C =3:5, ezért m in d en 8 b á zisp á rb ó l, a m e ly 1 6 n u k le o tid b ó l á ll 3 adenin és 5
cito z in , é s a k o m p lem en ta ritá s m ia tt 3 tim in é s 5 g u a n in . H a 16 b ázisb ó l 3 adenin
akkor 5 6 0 0 0 -b ő l 1 0 5 0 0 . A tim in u g y a n e n n y i. M iv e l 16 b á z is b ó l 5 citozin, ezért
5 6 0 0 0 -b ő l 1 7 5 0 0 le s z cito z in . A g u a n in sz á m a is 1 7 5 0 0 a v iz s g á lt DNS-szakaszban.
5 pont

2. tétel: A genetikai ujjlenyomat készítésének m enete

Elektroforézissel elkülöní­
tik a töredékeket, méreteik 1
szerint

Vérminta A fehérvérsejtekből A DNS-t restrikciós

kivont DNS enzim darabolja

A röntgenfilmet
előhívják Radioaktív mintát készítenek

A radioaktív minta a DNS

meghatározott helyeihez
kötődik
Röntgenfilmet
helyeznek a
radioaktívan A DNS-sávok mintáját
sugárzó nejlonmembránra viszik
membránra

(www. mek. iif.hu)

J
S333335H 1
1. M iért csak a fehérvérsejteket használják a vérm intából?
2. A DNS teljes hidrolízisekor milyen term ékek lennének a vizsgálati anyagban?
(6 pont)

3. Az ábrán említett hasítóenzim/restrikciós enzim m ilyen reakció katalizálását végzi?

(2 pont)

_ . ______
4 Az elektroforézis során a DNS-darabok melyik pólus felé vándorolnak, és mi ennek
a magyarázata? (3 pont)
5. A fehérjék vagy a DNS vizsgálata alkalmasabb a pontos személyazonosság megálla­
pítására? Indokolja állítását! (3 pont)
6. Mi a mozaikosság, és mi a biológiai alapja? Mondjon példát a jelenségre! (3 pont)
7. Említsen meg recesszíven öröklődő, pontmutáción alapuló enzimopáthiát! (1 pont)

[pjkelés

1. A vörösvérsejtek érésük során elveszítik sejtmagjukat, így abban nem találunk vizs­
gálatra alkalmas DNS-t. A vérlemezkékben szintén nem található sejtmag. 2 pont
2. Dezoxiribóz, foszforsav, adenin és timin, guanin és citozin. 6 pont
3. Mivel a nukleotidok kondenzációs reakció során képezik a polinukleotid-láncot,
ezért bontása természetesen hidrolízis. 2 pont
4. A sejt közege kb. 7,4-es pH-t mutat, ezért a pufferrel beállított közeg is hasonló.
Ilyen körülmények között a DNS-molekulában megtalálható foszforsav egyetlen
szabad OH-csoportjáról a IT -ionok leválnak, tehát a DNS negatív töltésű, ezért a
pozitív pólus felé mozdul el az elektroforézis során. 3 pont
5. A genetikai kód degeneráltsága, miszerint ugyanazt az aminosavat többféle bázis­
hármas is kódolhatja, lehetővé teszi, hogy egy konkrét fehérje aminosav-szekven-
ciáját vizsgálva nem találunk különbséget, de ha az adott DNS-szakaszt vizsgáljuk
meg, amely a kérdéses fehéijére vonatkozó információt tartalmazza, akkor lehetnek
eltérések. Tehát a DNS-vizsgálat ad pontosabb képet. 3 pont
6. A testi sejtekben bekövetkező mutációkat csak az adott sejt utódai fogják tartalmaz­
ni, így a testünk sejtjei, sejtcsoportjai eltérő genotípusúak lehetnek. A szivárványhár­
tya különleges „színkavalkádja” is ezzel magyarázható. 3 pont
7. Tejcukor-érzékenység, albinizmus, fenilketonúria stb. 1 pont

3. tétel: Bendőkörnyezet

Kérődző állatokban optimális feltételeket kell biztosítani a takarmány bendőben

zajló fermentációjához. A bendőmikroflóra számos baktérium-, protozoon- és gom­
bafaj óriási populációiból álló, összetett ökoszisztéma. Ezek a mikroorganizmusok a
 táplálóanyagok jelentős részét illó zsírsavakká (VFA) és mikrobafehérjévé alakítják
A bendőben azonban az elfogyasztott takarmány összetétele által befolyásolt, néni
mindig hasznos, többszörös kölcsönhatások és folyamatok zajlanak...
Az egészséges és kiegyensúlyozott mikroba-ökoszisztéma a nagy hozam és a jó
egészségügyi állapot előfeltétele. Ennek a célnak az eléréséhez számos takarmány­
adalékot használnak fel, és keresik azokat a lehetőségeket, melyekkel módosítani
lehet a bendőmikroflórát és a fermentációs folyamatokat. ...
A probiotikumok olyan közvetlenül etetett élő mikroorganizmusok, melyek kedve­
zően befolyásolják a gazdaállat emésztőrendszeri mikroflóráját. Aprobiotikus kiegé­
szítők egyik speciális válfaja a Saccharomyces cerevisiae élő élesztő. A S. cerevisiae
egy fakultatív anaerob mikroorganizmus. Nem honos az emésztőrendszerben, és
gyakorlatilag nem is szaporodik b en n e....
A feltételezések szerint az élesztők elfogyasztják a bendőkömyezetben levő marad­
ványoxigént, és ezáltal hozzájárulnak a bendő anaerob környezetének fenntartásá­
hoz, amely főleg a cellulolitikus (cellulózbontó) mikroflóra növekedéséhez szüksé­
ges. Emellett metabolizálják a bendőfolyadékban lévő egyszerű cukrokat és tejsavat,
megelőzve ezáltal a bendőfolyadék pH-értékének csökkenését és a bendőacidózis,
valamint az általános anyagforgalmi acidózis kialakulását, vagy enyhítve ezeket a
zavarokat, így a szervezet képes leküzdeni azokat. Az élesztők serkentik a tejsav-
hasznosító baktériumok, a Megasphaera elsdenii és a Selenomonas ruminantium nö­
vekedését, ezek pedig elfogyasztják a tej savat, és így csökkentik a bendő acidózis
veszélyét, emelik a pH-t, kedvezve a cellulolitikus baktériumok növekedésének
(Fibrinobacter succinogenes, Ruminococcus albus, Ruminococcus flavefaciens) és a
növényi szubsztrátum fermentációjának. A S. cerevisiae ezenkívül képes versenyez­
ni a bendőn belüli fő tejsavtermelő Streptococcus bovis baktériummal az oldható
cukrok felhasználásáért. Mindez a bendőfolyadék kémhatásának stabilizációját, a
strukturális szénhidrátok nagyobb mérvű lebontását, tovább? s M ;11A
sav- és mikrobafehéije-termelést eredményez.”

(2 pont)

2. Hová sorolható rendszertanilag a sörélesztő? (1 pont)

3. Mit jelent az a kifejezés, hogy a S. cerevisiae fakultatív anaerob szervezet? (1 Poní)

4 Hozván nver energiát anaerob körülménvek között a S. cerevisiae? Ismertesse ruVi
 tékelés HlI
1. A szarvasmarha összetett gyomrának részei: bendő, recésgyomor, százrétű (leveles)
gyomor, bitógyomor. 2 pont
2. A sörélesztő a valódi gombák, azon belül a sarjadzó gombák közé tartozik. 1 pont
3. Képes oxigénnel ellátott és oxigén nélküli környezetben is megélni, de az oxigént
nem igényli a működéshez. 1 pont
4. ^ A szarvasmarha táplálkozása közben lenyelt oxigént elhasználja a gomba, majd
anyagcseréje anaerob útra terelődik. 1 pont
^ A cikkben említett gombára az etanolos erjedés jellemző. 1 pont
^ A glükóz ATP felhasználásával aktiválódik, és glükóz-6-foszfát képződik. A mole­
kula újabb foszfátcsoport felvételére akkor alkalmas, ha előbb egy izomerizációs
reakció során fruktóz-6-foszfáttá alakul. A fruktóz-l,6-difoszfát kettéhasad, és
glicerin-aldehid-3-foszfátokká alakul. A molekulákból oxidálódva glicerinsav-
1,3-difoszfát képződik egy foszfátcsoport felvételével. A molekula ATP keletke­
zése mellett glicerinsav-3-foszfáttá alakul. 2 pont
W A glikolízis reakciósorozatának végén egy többszöri átrendeződés során ATP-
molekula képződése mellett piroszőlősav a keletkezett termék. 2 pont
^ A citoplazmában zajló folyamatban a NAD+-koenzimek redukálódnak. 1pont
^ A glikolízis mérlege: két piroszőlősav, 2 ATP, 4 NADH egy glükózmolekulára
r v^^RM atva. 2 pont
W A glikolízis és az anaerob lebontási folyamat a piroszőlősav képződése után válik
g |Í ; 1 pont
% Ha a sejtben megfelelő mennyiségű oxigén áll rendelkezésre, akkor a piroszőlősav
dekarboxileződve acetilcsoporttá alakul és lép be a citrátkörbe (citromsavciklus-
ba) az acetil-koA közvetítésével. 1 pont
^ A sejtekben oxigén hiányában a redukált koenzimekröl a hidrogén szerves mo­
lekulákra kerül. A folyamatot anaerob lebontásnak, másképpen erjedésnek vagy
fermentációnak nevezzük. 2 pont
5* A cellulózbontó baktériumok számára kedvezőbb a magasabb pH. 1 pont
6- A vékonybélben az emésztés csak akkor lehetséges, ha a növényi táplálékban lévő
cellulózrostokat az összetett gyomorban lebontják a mikroorganizmusok. A növényi
sejt belső részében lévő anyagokhoz csak így juthat az állat emésztőrendszere. A
szarvasmarha az elpusztuló flóra értékes anyagait is felhasználja. 2 pont
1Pl 4. tétel: Aranyrizs

„A génsebészetet felhasználó transzgenikus stratégiák közül igazi sikertörténet a rizs

béta-karotin-tartalmának növelése. Az A-vitamin elővitaminjának szintézisében több
enzim és azok génjei vesznek részt. Az Ingo Potrykus által vezetett kutatócsoport a
karotinszintézis három génjét hordozó génkonstrukciókat állított elő (ábra). Miután
a gént beépítették a rizsbe, a mesterségesen összeépített DNS-molekulák működőké­
pes enzimek szintézisét biztosították a rizsszemekben. így jött létre az ún. aranyrizs.
Ha elteljed ennek az új genotípusnak a termesztése, akkor remény lehet arra, hogy az
A-vitamin-hiány okozta bajok, mint például a gyermekkori vakság, kevesebb szen­
vedést okoznak. Kész géntechnológiai stratégiák, sikeres kísérletek igazolják, hogy
gének beépítésével javítható a tokoferolok (E-vitamin) hatása vagy növelhető a nö­
vények C-vitamin-tartalma.”
I-Sce I
pZPsC I-sce I

n 1 9 l
LB Gtlp psy nos! 555/? tp ctrl

t
K arotinszintézis génjei

I-sce I pZLcy H
i
v
I-sce I
S p .n
I I
H ----------------- J
LB 355! aphlV 355p 35S! ky G tlp RB
Béta-karotint termelő aranyrizs {génbeépítésre használt vektorok)
(\vww. mindentudás, hu)
■■■■■■Hl /

FELADAT:

Az A-vitamin kémiailag melyik vegyületcsoportba tartozik? Em lítsen meg más ve-

gyületeket is ebből a csoportból! (3 Pont'

2 . Mi a jelentősége a látásban az A-vitaminnak? (3 Pont'

3. Ismertesse a retina felépítését! (3 f J É l

4 Hasonlítsa össze a fotoreceptorokat! (6 pont)
í Mi lehet a magyarázata annak, hogy a Göncölszekér rúdját alkotó egyik kettős csil­
lagot csak akkor látjuk jól, ha egy kicsit „mellénézünk”? (2 pont)
6 A C-vitamin milyen folyamatokban játszik szerepet? (3 pont)

1. Az A-vitamin karotinoid típusú vegyület, amely a lipidek közé tartozik. A likopin, a

xantofill és a karotin, valamint az E- és a K-vitamin is szintén ennek a vegyületcso-
portnak a tagja. ; j|p o n t
2. A szem receptorsejteinek membránrendszerén található rodopszin egy opszinból
(fehérje) és egy cisz térszerkezetű A-vitamin-származékból áll. A fény az A-vita-
minból képződő molekula térszerkezeti változását idézi elő (transzizomerré alakul),
amely láncreakciószerűen tovaterjed, és végül az összeadódó hatásoknak köszönhe­
tően akciós potenciált generál. A fényenergia elektromos jellé alakult a receptorban.
3 pont
3. Az üvegtesttől haladva előbb a dúcsejtek rétegét találjuk, majd a bipoláris neuro-
nok rétege következik, amelyek a receptorokkal képeznek szinaptikus kapcsolatot.
3 pont
4. ^ A gerincesek, így az ember szeme is inverz szem, vagyis a fény több sejtrétegen
is áthatol, mielőtt elérné a receptorok rétegét. 1 pont
WA pálcikák hosszabbak, és sokkal több van belőlük. 1 pont
w A fény érzékelésére alkalmasak, mert akár egyetlen foton is elegendő, hogy akci-
|rős potenciál keletkezzen bennük. 1 pont
w A csapok a színlátást teszik lehetővé. A jodopszin nevű pigmentjük a vörös, a kék
és a zöld fény érzékelésére alkalmas. 2 pont
W A csapok sűrűsége a sárgafoltban a legnagyobb, így ez az éles látás helye a szem­
ben. 1 pont
5. A csapok nagyobb fényerőnél működnek megfelelően. A csillagot azért látjuk job­
ban, ha mellénézünk kicsit, mivel ekkor a pálcikákat „használjuk” inkább, amelyek­
nek viszont a sűrűsége a sárgafolttól kb. 4 mm-re találhatók. A kettős csillag képe
ilyenkor kissé a sárgafolt mellé esik. 2 pont
6* A C-vitamin enzimek alkotórésze, antioxidáns, növeli az immunrendszer hatékony­
ságát, védelmet nyújt, segít a légúti betegségekben szenvedőknek, a növekedésben,
a csontok fejlődésében, segít a gyógyulásban és a regenerációban, fokozza a vas
felszívódását stb. (Legalább három hatás megnevezése szükséges!) 3 pont
 5. tétel: Rokonházasság
m

„Henri de Toulouse-Lautrec ősei a francia arisztokrácia nevezetes személyiségei,

ezért családfájuk sok száz évre visszamenőleg ismert. A Toulouse-Lautrec grófok pél­
dául a XI. századig, az albigensek egyik híres vezéréig vezették vissza pedigréjtiket.
E családfa különleges érdekessége, hogy a festőművész két nagyanyja édestestvérei
egymásnak, éppen ezért a szokásos négy dédszülőpár helyett Henri de Toulouse-
Lautrecnek csak három volt. Henri 1864. november 24-én született, ekkor apja 26,
anyja 23 éves volt. Henri de Toulouse-Lautrec, a festőművész 1901. szeptember 9-én
hunyt el, tehát csak 37 évig élt, nem nősült meg, gyermeke születése sem ismert.
Szüleinek második gyermeke, az 1867-ben világra jött Richard már egyéves korá­
ban, 1868-ban meghalt. Szüleik testvérei: Charles és Marié ugyancsak egymással
házasodtak össze, tehát e családfán ritka kettős unokatestvér-házasság látható....
A kis Henri a születésekor még egészségesnek tűnt, később azonban számottevően
visszamaradt testi növekedésében. Később ez a fejlődési zavar végtagjainak további
megrövidüléséhez vezetett, míg koponyáján és arcán torzulást idézett elő. A gyer­
mekkori szokásos elesésekkor 14 és 15 éves korában a combcsontja előbb az egyik,
majd a másik lábán eltört. Gyógyulása hosszadalmas, fájdalmas és tökéletlen volt,
ezért később sántított és bottal járt. Csontjainak fejlődési zavara miatt ujjai megrövi­
dültek, ezért tűnt a keze és a lába kicsinynek. Koponyájának kutacsai
f
nem záródtak,
emiatt feje sokkal nagyobb volt a testméretei alapján elvártnál. Állandó kalaphordá­
sával próbálta emiatt sérülékenyebb agyát védeni. Az álla meg szinte teljesen hiány­
zott, amit szakállal próbált leplezni. E fejlődési zavarából adódhatott beszédhibája is.
Valószínűleg szemüregének csontosodási zavara kapcsolatban lehetett látási problé­
máival, ezért kellett csiptetős szemüveget hordania.”
(Dr. Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek)

1. Amennyiben feltételezzük, hogy Lautrec egyik dédszülője (a nagymamák szülei kö­

zül!) hordozta a tömöttcsontúság testi kromoszómán recesszíven öröklődő alléljét,
milyen esélye volt a festőművésznek arra, hogy ez a ritka betegség nála kialakul-
jón? (4 pont)
2. Mennyi a recesszív és a domináns alléi gyakorisága? Mennyi ahomozigóta domi­
nánsok és a heterozigóták aránya a népességben? (5 Pont'
3. E népességben viszonylag ritkán előforduló betegség gyakorisága 1:100 000. M*
lyen valószínűséggel születik ebben a populációban tömöttcsontúsággal gyerme
(3 po

dfc]
4 Ha egy családban a férj édesapja tömöttcsontú volt, akkor ennek a párnak milyen
esélye van beteg gyermek megszületésére? (3 pont)
5 A szemelvényben említett koponyadeformitás mivel magyarázható? Sorolja föl az
agykoponyát alkotó csontokat! (5 pont)

ékelés

^ Annak az esélye, hogy a dédszülő mindkét leányának továbbadta a recesszív

alléit: lp o n t
■ ft 2 2 4
^ Abból a feltételezésből kiindulva, hogy Lautrec egyik dédszülője biztosan
heterozigóta volt az adott génre nézve, az következik, hogy a nagymamáknak az
esélye arra külön-külön, hogy heterozigóták legyenek: ^ , —. Annak az esélye,
hogy egyik a fiának (Lautrec édesapja), másik a lányának (Lautrec édesanyja)
továbbadja az alléit: 19, —
4 4 lp o n t
% A festő édesanyjának és édesapjának az esélye arra, hogy heterozigóták legye­
nek: —•—. Két heterozigótának az esélye arra, hogy közös homozigóta recesszív
gyermeke szülessen: —. Tehát annak a valószínűsége, hogy Lautrecben az adott

betegség fenotípusosan megjelenjen: —•—•—= — , azaz 1,56% volt. 2 pont

i 4 4 4 64
2. ^ A népességben a betegség előfordulásának gyakorisága — -— . A Hardy-
1 100000
Weinberg összefüggést felhasználva: q = — , q = 0,00316. 1 pont
-

^ Mivelp + q = 1, ezértp = 1 - 0,00316 = 0,9968. 2 pont

w A heterozigóták aránya 2p q = 0,0063, 1 pont
* a homozigóta dominánsok, azaz akik mentesek a recesszív alléitól: p 2 = 0,9936.
1 pont
3* ^ Annak az esélye, hogy a népességben az egészségesek közül valaki hordozó le­
gyen: — — = 0,0063. (Mivel egy ritka betegségről van szó, egyszerűen a
p + 2pq
2pq-s adattal is számolhatunk, mert szinte elhanyagolható a különbség!) 1 pont
^ Annak a valószínűsége, hogy a populációban egy pár mindkét tagja hordozó le-
L -. lp o n t
p 2 + 2pq p 2 + 2pq
 # Annak a valószínűsége, hogy a születendő gyermek homozigóta recesszív legyen:

_____ 2pq.— .1 = 0,00001, Ebből következik, hogy kb. 0,001% a betee

p 2 +2p q p 2 + 2pq 4 A
gyermek születésének esélye. (Számítással tulajdonképpen a feladatban megadott
adathoz jutunk!^ 1 pont

4. % Mivel a férfi édesapja tömöttcsontúságban szenvedett, ezért biztosan heterozigóta

a recesszív alléira nézve. I pont
* A feleség családjáról nincs információnk, ezért a populációs adatot figyelem­
be véve, annak esélye, hogy hordozó legyen egészséges fenotípusa ellenére:
"th: - = - j £ g— S U M K ... lpont

^ ezért a beteg gyermek születésének valószínűsége: 0,0063 •1 •—= 0,001575, azaz

0,16%. lpont
5. Az agyfolyadék nyomásának a rosszul illeszkedő koponyacsontok nem képesek el­
lenállni. Az agykoponya csontjai: homlokcsont, ékcsont, falcsontok, halántékcson­
tok, nyakszirtcsont. 5 pont

6 . tétel: A fotoszintézis vizsgálata

vörös narancs-sarga zö/c/ kék-ibolya

700 B C 600 D E 500
 Klorofill-a ( — ) és klorofül-b (- — ) éteres oldatainakfényabszorpciós spektrumai
Engelmann kísérlete látható a fenti ábrán, annak tisztázására, hogy a fény nem
szenzibilizátor, hanem energiaforrás a fotoszintézis biokémiai folyamatában. A kísér­
letben fonalas zöldmoszatot világított meg a látható fény különböző hullámhossz-tar-
w
tományú összetevőivel. A moszatok mellé aerob baktériumszuszpenziót is adott. Értei- j
mezze a kísérletet! (Haraszty Árpád: Növény szervezettan és növényélettan) M

1. Milyen kifejezéssel írná le a baktériumok mozgását? (2 pont)

2. Miért a vörös színű fénnyel megvilágított részen gyűlnek össze a baktériumok?
(2 pont)
3. Ismertesse röviden a fotoszintézis fényszakaszát! (12 pont)
4. Milyen ellentmondást vél felfedezni a fényabszorpciós görbék és Ellenberg kísérle­
tének eredményében? (2 pont)
Milyen magyarázata lehet a kísérleti tapasztalatnak? (2 pont)

ékelés

1* A baktériumok m o zg á sa p o zitív aerotaxis, m iv el az o xigén nagyobb koncentrációja

irányítja a h elyváltoztató m ozgásu kat. 2 pont
^ A vörös fénynek megfelelő helyen gyűlnek össze az aerob baktériumok, mivel a
klorofill fényelnyelése a vörös tartományba esik. A fotoszintézis fényszakaszához
kapcsolódó fotolízis egyik terméke az oxigén, amelyet az aerob baktériumok igé­
é in e k . 2 pont
3. % A folyamatban a fotoszintetikus pigmentek delokalizált elektronjai geijesztődnek, és
a gránumban található elektronszállító rendszerre kerülnek. Az elektronszállító rend-
szerek között porfirinvázas Fe-iont tartalmazó redoxienzimeket is találunk. 2 pont
^ A pigmentek ún. pigmentrendszerekbe csoportosulnak, amelyek centrumában
a fehérjéhez kötött klorofill-a molekulák találhatók, amelyekről végül elektro­
nok is leszakadhatnak, és az elektronszállító rendszerbe kerülhetnek. A pig­
mentek: klorofill-a, klorofill-b, karotin (I. pigmentrendszerben), xantofill (II.
pigmentrendszerben)! 3 pont
% A fényelnyelő pigmentek fényelnyelése (fényabszorpciója) 500 nm körül mini­
mális. Ez a zöld színű fény tartománya, tehát a zöld fényt a növények kevésbé
tudják hasznosítani. 1 pont
^ A fény hatására az I. fotorendszer elektronjai az elektronszállító rendszeren
keresztül a mátrixban lévő NADP+-re kerülnek. A leszakadt elektronok a II.
pigmentrendszerből pótlódnak. Az utóbbi rendszerhez köthető a fotolízis folya­
mata, amelyben a víz oxigénre, H+-ionokra és elektronokra bomlik, amelyek pó­
tolják az II. pigmentrendszer leszakadt elektronjait. 2 pont
^ A gránum belsejében KT^-ionok halmozódnak fel a folyamat következtében, ami
jelentős töltéskülönbséget jelent a membrán két oldala között. A -ionok egy
speciális szerkezetű integráns fehéije által kialakított csatornán átjutva kerülnek a
NADP+-molekulákra, miközben energiájuk ATP szintézisére fordítódik. 2 pont
^ A fényszakaszban tehát ATP, redukált koenzim (NADPH+H+) és molekuláris oxi­
gén keletkezik. 2 pont
4. Az abszorpciós görbék alapján a baktériumoknak a kék fénnyel megvilágított része­
ken is gyülekezniük kellett volna, hiszen ebben a tartományban is elnyeli a fényt a
klorofill. 2 pont
5. Más is „csábíthatja” a baktériumokat, mint a keletkezett oxigén. A fotoszintézis fo­
lyamatában más anyagok is keletkeznek, ami befolyásolhatja a baktériumok mozgá­
sát. (Az aminosavak keletkezését a kék fény elősegíti, a szénhidrátok keletkezését
viszont gátolja.) A kék fényben keletkezett egyik anyag akár negatív kemotaxist is
okozhatott. 2 pont

mmmm
7. tétel: Bükkerdők veszélyben

„A magyarországi bükkösökben 2003-2004 során nagy pusztulás zajlott le. A ha­

zai erdészeti szakirodalomnak hasonló jelenségről eddig csupán egyszer kellett
beszámolnia, ami még az 1880-as években történt. Ennek mértéke azonban messze
elmaradt a napjainkban tapasztaltaktól. A károk okainak feltárása akkor még nem
történt meg, csupán a jelenség rövid leírása. A mostani pusztulás eltérő intenzitással,
de országszerte több bükkállományunkban is tapasztalható volt. Hazánk erdőterü­
leteinek mintegy 6 százalékát bükkösök alkotják. A szintén őshonos tölgyek és az
Amerikából származó akác után a bükk a harmadik legjelentősebb állományalkotó
fafajunk. A viszonylag alacsony előfordulás oka klimatikus adottságainkban kere­
sendő. (Magyarország éghajlata inkább a tölgyeseknek kedvező.) A bükk ugyanis a
hűvös, párás, szélsőségektől mentes klímát kedveli. A hazai lomblevelű fajok között
a legpáraigényesebb. Nagy lombtömege nagy mennyiségű vizet párologtat el, ezért
azokon a területeken tenyészik sikerrel, ahol a nyári csapadékellátás viszonylag bő
és egyenletes. Vízigényét csak a csapadékból tudja fedezni. (...)
A bükkhöz (Fagus sylvatica) mint őshonos állományalkotó fafajhoz számos rovar
és gomba alkalmazkodott. Normális körülmények között egyik faj sem okoz nagy
pusztítást erdeinkben (mint a lombfogyasztó gyapjaslepke a tölgyerdőkben). Bük­
köseink általános egészségi állapota az 1990-es évektől kezdve mégis folyamatosan
romlik. Az aggodalomra okot adó tünetek nem kártevő-specifikusak, azaz nem köt­
hetők egy-egy gomba- vagy rovarfaj tömeges elszaporodásához. A bükk vitalitásá­
nak csökkenése inkább az időjárás változásával, különösen a vegetációs időszak alatt
hulló csapadék mennyiségének csökkenésével áll kapcsolatban. E klímaérzékeny
fafaj nehezen tolerálja az időjárás szélsőségeit. A szárazabb években képződő év­
gyűrűk keskenyebbek. A levelek ilyenkor kisebbek, a korona ritkább, a vékonyabb
csúcshajtások sokszor elszáradnak A korábbi években tapasztalható, rövid ideig tartó
gyűrűk keskenyebbek. A levelek ilyenkor kisebbek, a korona ritkább, a vékonyabb
csúcshajtások sokszor elszáradnak. A korábbi években tapasztalható, rövid ideig tar­
tó aszályok csak a növekedésben vetették vissza a fákat. A 2000-ben kezdődő és
2004-ig tartó kivételesen meleg és száraz időszak azonban súlyosan legyengítette az
állományokat. A fák törzsében nedvkeringési zavarok léptek fel. Koronarészek, váz­
ágak, gyakran egész törzsek száradtak el. A levelek aprók, fejletlenek maradtak.
Közismert, hogy a fák védekeznek az őket megtámadó rovarok ellen. A fenyőknél
ez a jól ismert gyantafolyás jelensége. A lombos fák gyantatermelés híján egyszerű
nedvkibocsátással védekeznek a kéregbe fiirakodó lárvák ellen. Bizonyos fafajok­
nál, például a cseresznyénél ez az anyag hamar besűrüsödik (mézga). A nedvkibo­
csátást maguk a rovarok idézik elő azzal, hogy átrágják a fa szállítószöveteit. A fa
csak késleltetve gyógyítja be az átrágott szöveteket, amelyekből így rövid ideig még
nedvesség szivárog. A szivárgás következtében nedvességgel telik meg az álcajárat,
amelyben az álca megfullad. Ezután a fatest eltörni a szivárgó szállítószöveteket, és
viszonylag rövid idő alatt sebszövetet képez, amivel végül benövik a sebzést. A seb­
szövet nyújt védelmet a sebzéseken keresztül fertőző gombaszervezetek ellen is.
( w w w . termeszetvilaga. hu)

121
1. Milyen környezeti tényezők meghatározók a klímazonális társulások kialakulásá­
ban? (2 pont)
2. Hasonlítsa össze a gyertyános-tölgyes és a bükkös társulásokat! (6 pont)
3. Mi a különbség a tölgy és a bükk környezeti igénye között? (2 pont)
4. Az akác jövevényfaj a hazai flórában. Mi a sikerének titka, ami általában jellemző az
adventív fajokra? Milyen káros hatása van? (5 pont)
5. A gradáció miért figyelmeztető jelenség az életközösség állapotára nézve? (1 pont)
6. Szárazabb években a bükkfák nedvkeringése nem elégséges. M ilyen következmé­
nyekkel jár ez a tény az egyes szerveket illetően? (2 pont)
7. Milyen globális problémával hozható összefüggésbe a hazai bükkerdeink állapota?
(1 pont)
8. A kártevők miért képesek megtámadni a fákat az aszályosabb időszakokban?
(1 pont)

I M I H

1. A hőmérséklet és a csapadékmennyiség a meghatározó kialakulásában. 2 pont

2. ♦ A gyertyános tölgyesek 400-600 méter magasan találhatók a hegyvidéken.
Extrazonálisan természetesen ettől eltérő tengerszint feletti magasságokban is
előfordul. A kettős lombkoronaszint miatt zártabb erdő, mint a cseres-tölgyes
(az alsó lombkoronaszintet gyertyán, a felsőt a tölgyek alkotják), cserjeszintje és
gyepszintje fejletlen. A tavaszi lombfakadás előtt a geofiton életmódú lágyszárú­
ak birtokolják az erdő alját. Ebben a virágszönyegben gyakoriak a keltikék (odvas
és ujjas), a salátaboglárka, a galambvirág, a bogiáros szellőrózsa stb. 3 pont
^ A bükkösök 600 méter felett találják meg életfeltételeiket. A hűvösebb, csapadé­
kosabb klíma kedvezőbb számukra. Nagy felületű levélzete a lombfakadás után
sűrűn árnyékolóvá válik. A bükkösökre még gyérebb aljnövényzet jellemző, a
tavaszi geofitonok itt is jellemzőek. A talaj összetétel befolyásolja a lágyszárú­
ak összetételét. Előfordul a szagos müge, a madársóska, a szélfű, a bükksás stb.
3 pont

3. A bükk több nedvességet és páratartalmat igényel, m int a tölgyfajok. Tőlünk n y u g a t­

ra, mivel az éghajlat a bükk számára optimális, természetesen gyakoribb e rd ő a lk o ­
tó . 2 pont
4. Az adventív fajok kevesebb fogyasztót tartanak el, kevesebb populációs k a p c s o la tta l
rendelkeznek, ezért az egyedszám-növekedésük kevésbé korlátozott más p o p u lá c ió k
által. A talaj összetételét pl. az akác jelentősen megváltoztatja, mivel nitrogénfeldu-
 sulást okoz. Az életközösség diverzitásának csökkenése számottevő. Allergének le­
hetnek, mivel az emberek immunrendszerének a viszonylag rövid „ismerettség” nem
volt elegendő. Megváltozhat a talajok vízháztartása, tápanyag-összetétele. A honos
növények génkészlete a hibridizáció miatt megváltozhat, aminek génerózió lehet a
kövétkezményel ■ 5 pont
5. A gradáció, tehát egy populáció egyedszámának drasztikus emelkedése, a társulás
egyensúlyának megbomlását jelzi. 1 pont
6. Az évgyűrűk keskenyebbek, a lombozat ritkább, és az idő előtti lombhullás is gya­
koribbá válik. A hajtásrendszer el is száradhat. 2 pont
7. A globális felmelegedés az időjárás szélsőségesebbé válását idézi elő, amit a bükk
nehezen tolerál. 1 pont
8. A fák nedvkeringése gátolt, ezért a sebgyógyulás késleltetett. A kártevők, a gombák
számára a védtelen fák sebzései zöld utat jelentenek a fa belsejébe. 1 pont

8. tétel: Gyógyszerkészítés: g e p s '^ ■EB

B — im B n r— ----- - itt 9 -
„Genetikailag módosított baktériumok ma már számos, gyógyászatban használt anya­
got termelnek. Egyike ezeknek az emberi növekedéshormon, amellyel az agyalapi
mirigy hibás működéséből adódó törpenövést kezelik. (Egyébként ezek rendellene­
sen alacsony termetű felnőttek lennének.) Ezt a hormont korábban emberi holttestek
agyalapi mirigyéből vonták ki. Az 1980-as évek közepe táján számos, ilyen módon
kivont növekedési hormonnal kezelt páciens halt meg Creutzfeldt-Jakob-kórban,
amelyet egy, a holttestekből származó vírus okozott. A génszereléssel létrehozott
hormon nem fertőződhet meg ilyen módon.
Oltóanyagok szintén készíthetők ártalmatlan baktériumokat olyan génekkel „felja­
vítva”, amelyek egyes fehérjék (antigének) termelését váltják ki. Ezeket a fehérjéket
-vagy védelmező antitesteket-, amelyeket pl. a hepatitis B (májgyulladás), tetanusz
és diftéria (torokgyík) ellen használnak embernél, és a száj- és körömfájás ellen a
szarvasmarháknál, génszerelési technikákat felhasználva hozták létre.
A Salm onella typhim urium baktériumot, am ely általában felelős az ételm érgezése­
kért, ma egy új típusú oltóanyag kiindulási alapjaként használják. A géntervezők e l­
távolítottak b előle b izon yos enzim eket, m egbizonyosodva arról, hogy elég h osszú
ideig él ahhoz, h o g y im m unitást váltson ki, de nem tudja m egfertőzni a testet, nem
képes betegséget okozni. További géneket is be lehet vinni, am elyek olyan antitestek
termelését váltják ki, am elyek más fertőzésekkel szem ben is ellenálló k épességet
nyújtanak - pl. tetanusz, influenza, sőt malária.
 A hibrid antibiotikumok képviselik a lehetőségek másik körét. Ezeket úgy készítik, i
hogy a baktériumok és gombák antibiotikum-termelésért felelős génjeit kombinálják
össze oly módon, hogy azok a megfelelő molekulaegyüttest eredményezzék. A hibrid !
antibiotikumok segíthetnek megoldani azokat a problémákat, amelyeket a hagyomá- j
nyos antibiotikumokra rezisztens baktériumok okoznak.
A génklónozás a baktériumok esetében több napig is eltarthat. Lényegesen rövidebb |
ideig tart a polimeráz láncreakció - PCR (PCR = Polymerase Chain Reaction). Ezzel
a módszerrel egy kémcsőben a DNS-t néhány óra alatt kémiai úton lemásolják. Annak
ellenére, hogy nem élő sejteket használnak erre, tehát ezt nem lehet génsebészetnek
nevezni, a folyamat exponenciális DNS-növekedést eredményez, mivel több, egymást \
követő lépés során a DNS mennyisége lépésenként megkétszereződik. A PCR-t olyan |
célokra használják, amelyek skálája az elhanyagolható mennyiségben jelenlevő mik­
robák azonosításától az egyiptomi múmiákból, esetleg a nemrégiben kihalt quaggából I
(egy zebraféle) kivont vagy a 40.000.000 éves borostyánba zárt DNS megsokszoro- J
zásáig teljed.
Az ilyen típusú munkák távolról sem alkalmasak egy egész dinoszaurusz újjáalkotá-
sára, mint Michael Crichton tudományos-fantasztikus regényében, a Jurassic Park­
ban. Ennek ellenére sokat mondhatnak nekünk valamely állat vagy növény DNS-ében
lévő génekről, amelyek a múltból megőrződtek. Az is lehetséges, hogy segít nekünk j
olyan gyógyszerfehéijék előállításában, amelyeket esetleg egy nagyon régóta kihalt J
növény DNS-e kódol.” (www.mek.niif.hu) m

1. Az első bekezdésben egy hibás kifejezés található. Melyik ez? Pontosítsa a kifeje-
pÖnt)
2. Mi jellemző a DNS megkettőződésére? (7 pont)

3. Az agyalapi mirigy hiperfunkciójafelnőtt vagy idősebb betegeknél milyen elválto-

^ _ (3 pont)

4. Milyen fehérvérsejteket késztet ellenanyag-termelésre a bejuttatott, génekkel „felja­

vított” baktérium? (2 pont)

5. Milyen felelőtlen emberi magatartás járul hozzá a rezisztens baktériumtörzsek elter­

jedéséhez? (2 pont)

6. Miért nem alkalmasak a cikkben említett módszerek a dinoszauruszok feltámasztá­

sára? (1 pont)
 1. A Creutzfeldt-Jakob-szindrómát nem vírusok okozzák, hanem a sejtekben kialakuló
hibás szerkezetű fehérjék/prionok. Ritkán, szórványosan előforduló kórkép, amely
jelen tudásunk szerint gyógyíthatatlan, és mindenképpen halállal végződik. Jellemző
a több éves lefolyás, melynek során a szellemi teljesítőképesség fokozatosan romlik.
Az elhalálozást követően az agyból vett szövettani metszetekben sajátos szivacsos
elváltozás látható, innen a szarvasmarhák hasonló betegségének elnevezése: sziva­
csos agyvelő-elfajulás - Bovina Spongiformis Encephalopathia, azaz BSE). (A két
betegség nem azonos.) A hibás szerkezetű fehérje - prion - ellenáll a különböző
hatásoknak, mint pl. a hő, az ultraibolya sugárzás, vagy a különböző enzimeknek. A
fehérje oly módon sokszorozódik, hogy a normál szerkezetű fehérjék térszerkezetét
módosítani képes. 5 pont
2. A DNS megkettőződése szemikonzervatív jellegű. A különböző enzimek (helikáz,
H-kötéseket bontó, stabilizáló enzimek) a DNS-t kinyitják, és kialakul a replikációs
villa. Az aktivált nukleotidokat a bázispárosodásnak megfelelően a DNS-polimeráz
5.-3. irányban beépíti. A DNS két ellentétes lefutású szálból áll, ezért az egyik szá­
lon folyamatos, a másik szálon (követő szál) természetesen szakaszos a nukleotidok
beépítése. A követő szál hiányzó szakaszait a ligázok „foltozzák” be. Az esetleges
hibákat a repair/javító fehérjék kijavítják. 7 pont
3. Akromegália nevű kórkép alakul ki, mivel a csontok hosszanti növekedése leáll a
nemi érést követően, a porcos orra, a fülre, az állra vagy a lábfejre gyakorolhat hatást
a megnövekedett STH-szint. A felsorolt részek megnagyobbodását okozza a hormon
3 pont
4. A B-limfocitákat, amelyek az ellenanyaghoz kötődö/humorális immunválaszra ké-
Ipesek. 2 pont

5. Az antibiotikumok nem megfelelő ideig tartó szedése. A különböző, foként vírusok

okozta megbetegedések során felesleges az antibiotikumok használata. 2 pont

6. A DNS még speciális körülmények között sem képes a szerkezetét megőrizni, és a

regényben pótlásra használt más fajok DNS-e nem használható a hézagok betömé­
sére, hiszen a DNS fajonként eltérő információkat hordoz. 1 pont

i
9. tétel: Hemoglobin-rendellenességek szűrése

,A World Health Organisation (Egészségügyi Világszervezet) azt jósolja, hogy

2000-re a világ népességének hozzávetőleg hét százaléka a főbb hemoglobinopáthiák
(hemoglobinbetegségek) hordozója lesz. Ezek azok a súlyos betegségek, amikor a
vörösvértestekben levő hemoglobin képtelenné válik arra, hogy az oxigént normális
módon a szövetekhez szállítsa. Ezek a betegségek a legáltalánosabb emberi genetikai
betegségek közül valók. Mivel nem létezik megfelelő kezelési mód, a belátható jö­
vőben a születés előtti diagnózis és a betegséghordozók kim utatása marad a legfőbb
út ezeknek a betegségeknek a leküzdésére. Egyes esetekben, mint pl. a sarlósejtes
vérszegénység, a betegségért a hemoglobinmolekula szerkezetében fellépő rendel­
lenesség felelős.

A DNS-analízis lehetővé teszi a sarlósejtes vérszegénység egyik form ájának, va­

lamint a heterozigóta állapotnak (sarlósejtesvérszegénység-hordozó) a felderíté­
sét a meg nem született gyerekben.

A Southern blot-módszer (amelyet felfedezőjéről, Ed Southemről neveztek el) egy

egyszerű teszt, amely jól példázza a diagnóziskészítés módját az olyan betegségek ese­
tében, mint amilyen a sarlósejtes vérszegénység. Először is, DNS-t vonnak ki a páci­
ens sejtjeiből. Ezután hasítóenzim hatásának teszik ki, amely felismeri a glutaminsav
helyét. A glutaminsav jelen van az egészséges hemoglobinban, viszont a sarlósejtes

Eredeti DNS
Egészséges globin <
génje □ /■
(A) GAG ^
1100 bázispár
(Glu) \
Globin gén

_ Enzim, amely a GAG-ot

Sarlósejtes gén tartalmazó DNS-t hasítja J c
Am
(B) i
1300 bázispár GTG
(Val) ,
<-----

hemoglobinban a helyét valin foglalja el. Az eredményül kapott keveréket a DNS-tö-

redékek mérete alapján (elektroforézissel) elkülönítik, és egészséges génmintával vég­
zett próbának vetik alá. Ha a páciens hemoglobinja egészséges, akkor az enzim azt két
részre töri, amelyek mindegyike a gén egy részét tártál mazza. A z egészséges génminta
mindkét részhez hozzákapcsolódik, és mivel a minta enyhén radioaktív, a két töredék
egy fényérzékeny filmen, mint két fekete sáv jeleníthető meg. Ha viszont a páciens he­
moglobinja a sarlósejtes változat, akkor az enzim számára hozzáférhetetlen, és a filmen
csupán egyetlen fekete sáv jelenik meg (mivel a DNS hasítatlan marad).”
 DNS-töredékek helyzetét Egészséges Sarlósejtes Sarlósejtes
ábrázoló fénykép béta-globin béta-globin jelleg
AA SS AS
1300 bázispár

1100 bázispár

200 bázispár

(www.mek.iif.hii) S

1. Jellemezze a hemoglobinmolekulát felépítése alapján! (4 pont)

2. Mi az elektroforézis alapja? (2 pont)
3. Melyik, ma főként a harmadik világban gyakori rovar okozta betegséggel kapcsola­
tos a sarlósejtes vérszegénység terjedése? Adjon biológiai magyarázatot a tendenci­
ára! (4 pont)
4. Mivel magyarázható a WHO borúlátó előrejelzése? (1 pont)
5. Milyen jelenséggel értelmezhető a glutaminsav-valin csere a globin fehérjében?
(1 pont)
6. Mi a sorsa az elpusztult vörösvértestekböl kiszabaduló hemoglobinnak? (4 pont)
7. Milyen okai lehetnek a vérszegénységnek? (4 pont)

Iprtékelés

1. A hemoglobin negyedleges szerkezetű metalloproteid, amely tetramer szerkeze­

tű. Négy globuláris alegységből és négy központi helyzetű Fe2+-iont tartalmazó
porfirinvázból (hemcsopotból) épül föl. 4 pont
2. Az elektroforézis alapja, hogy elektromos töltéssel rendelkező részecskék (jeU
esetben a fehérjék) elektromos erőtérben, a különböző vonzó és taszító kölcsönha­
tások miatt, a molekulák alakja és mérete alapján eltérő mértékben mozdulnak el
ezért a módszer azonosításukra alkalmas. 2 pont
3. A szúnyogok által terjesztett malária egysejtű parazita, vérélősködő. Azok az embe­
rek, akik hordozzák a sarlósejtes anémia allélját, kevésbé hajlamosak a maláriával
való fertőződésre, mivel vérükben a kórokozó nem találja m eg életfeltételeit, neve­
zetesen a megfelelő oxigénellátottságot. A jelenséget kiegyensúlyozott polimorfiz­
musnak is nevezhetjük. A hordozók szelekciós előnyben vannak a normál hemog­
lobinra nézve homozigóta egyénekkel szemben. Természetesen ez csak azokon a
területeken érvényesül, ahol a malária előfordul. A z afroam erikai népességben az
allélgyakoriság közelít az átlaghoz. A malária mint szelekciós tényező itt nem érvé­
nyesül. 4 pont

4. A világ népességrobbanása pontosan azokon a területeken okoz problémát, ahol a

sarlósejtes anémia allélgyakorisága magas. 1 pont

5. A pontmutáció jelensége okozza az aminosavcserét. Elegendő m ár egyetlen nukleotid

cseréje ahhoz, hogy a fehérjébe más aminosav épüljön be adott helyen. 1 pont

6. A lépben a szétesett sejtekből kiszabaduló hemoglobin fehérjerésze aminosavakká

bomlik, majd vagy újra felhasználódik fehérjék építésére, vagy a májban lebom-
lik karbamiddá és a vizelettel kiürül. A hemrészből kiszabaduló vasion a májban
raktározódik, porfirinváz részéből pedig epefesték keletkezik. A biliverdin zöldes, a
bilirubin sárgásbarna színű vegyület. A vizelet színét is a hem böl képződő bomlás-
termék adja. 4 pont

7. Vashiány, alultápláltság, a B 12vitamin hiánya, csontvelő elégtelen működése, a vas­

ion felszívódási zavarai stb. 4 pont

10. tétel: Kezelhető paradicsom

„Campbell Soup Company és a Calgene (USA), valam int a Nottingham Egyetem

és a Zeneca (EK) kutatói egy új módszert találtak fel a gyüm ölcs megpuhulásának
és megrothadásának megelőzésére. Stratégiájuk az volt, hogy megakadályozták a
poligalakturonáz (PG) nevű enzim termelődését; ez az enzim normális körülmények
közt lebontja a sejtfalakat szilárdan összekötő pektint, és ezzel megpuhítja a gyü­
mölcsöt. A PG termelődésének megakadályozására a paradicsom sejtjeibe egy meg­
felelőképpen összeállított fordított sorrendű (ellenirányú, anti-sense) DNS-darabot
 juttattak, amely útját állta a növény saját DNS-ének az enzim termelésében. Bár a
PG 10 százaléka így is aktív maradt a kísérletek korai szakaszában, a leginkább en­
zimtermelés-gátolt növények egymás közötti megporzásával 99 százalékos gátlású
növényeket állítottak elő. Ezek a paradicsomok jobban kezelhetők, mint a közönsé­
gesek, és állítólag ízletesebbek is.”
DNS „sense” szál
„A DNS-nek csak az egyik
szála íródik át általában
mRNS-re. Ez a „sense”-szál.
A gén előtt egy promoter van,
amely elindítja az olvasás fo­
lyamatát. Ha a növénybe egy
"B ^ W T T ftT 'ü 'L i u u □ u u u erős promotert jutattunk a gén
Összekapcsolódott szálak, amelyek
le nem fordítható RNS-duplexet alkotnak „hibás” végére, akkor ez „anti-
JU U U U y ] n n n í i n n n n n n n n n n n u n j
mRNS” képződését váltja ki,
amely a DNS komplementer
(anti-sense) száláról íródik.
Az anti-mRNS és a normál
mRNS erősen összekapcsoló­
dik, így nem képződhet fehér­
je. A gén valósággal „ki van
A z anti-sense ” technológia elve
„
kapcsolva”.”
(www.mek.iif.hu)

vjEIEEEEa
1. A növények sejtfalában milyen anyagok találhatók a cikkben említett pektinen kí­
vül? (3 pont)
2. A gyümölcsök érését melyik növényi hormon fokozza? Milyen egyéb hatásait ismeri
az említett hormonnak? (3 pont)
3. Milyen más kifejezést használna a 99%-os növények előállítása helyett? (2 pont)
4. Mi a szerepe a promoter régiónak? (2 pont)
5. Milyen molekuláris mechanizmus áll az RNS és az anti-RNS „erős” összekapcsoló­
dása mögött? (2 pont)
6. Mire utal a „valósággal ki van kapcsolva” mondatrész? (2 pont)
7. Milyen veszélyeket rejt a transzgenikus növények, élőlények széles körű elterjedé­
se? Mi indokolja a használatukat? (6 pont)
 1. A cellulóz, a lignin és néhány növényfaj esetén (pl. zsurlók) a szilícium-dioxid is
sejtfalalkotó lehet. 3 pont
2. Az etilén/etén nevű hormon, amely gátolja az auxin szállítását, így gátolja a növeke­
dést. A gyümölcsök érését serkenti. 3 pont

3. Az enzimtermelés-gátolt növények egymás közötti tenyésztése beltenyésztést jelent,

ami jelentősen növeli a homozigóta egyedek gyakoriságát. 2 pont
4. A DNS szakasza, amelyhez az RNS polimeráz enzim kapcsolódni képes. A transz­
kripció folyamatában mRNS-másolat készül a DNS-ben tárolt információ alapján.
2 pont
5. Az RNS is képes dupla szálat képezni. A citozin a guaninnal, az adenin viszont az
uracillal képes kapcsolatot, H-hidakat létrehozni. 2 pont
6. Mivel az mRNS-molekulák alkotta duplex szerkezet nem teszi lehetővé a riboszó-
mákhoz való kapcsolódást, így a transzláció folyamata nem mehet végbe. 2 pont
7. A Föld növekvő népességének élelmiszerellátása nem megoldott. A nagyobb termés­
hozam és a betegségeknek jobban ellenálló fajták termesztése elfogadható érdek. A
génmanipulált haszonnövények némelyike rövid távú gazdasági előnyhöz juttathatja
a termelőket. A termelők függősége nő az új biotechnológia miatt a monopolválla­
latokkal szemben. Számos génmanipulált szervezetet olyan környezetbe bocsátanak
ki, ahol a fajnak vadon élő közeli rokonai élnek, és a bevitt új gén kereszteződés
útján átadódhat. A rendszertani kategórián belül, és azok között - nagy genetikai
távolságokon át - is létrejöhet horizontális géntranszfer. Számos patogén baktérium
feltehetőleg horizontális géntranszferrel tett szert virulencia génekre és vált fertő­
zőbbé. A kísérletek a szabadban is folynak. A végső tesztelést a fogyasztókon végzik,
nem önkéntes alapon, a fogyasztó sokszor nem is tud róla. N em mindig lehet vissza­
vonni, ha valamilyen probléma merül fel. 6 pont

m 11. tétel: Növényi baktériumokkal népesítenék be a Marsot

„A Pyrococcus furiosus elnevezésű, mélytengeri vulkanikus hőforrásokban élő bak­

térium lehet a marsi élet ősanyja, ha a Földről származó, genetikailag m ó d o s í t o t t ,
extrém körülményeket is elviselő növényekkel népesítik be a Marsot - vélik ame­
rikai tudósok. A Pyrococcus furiosus abban különbözik a legtöbb élőlénytől, hogy

3
n i g
noha magas hőmérsékletű környezetben él, anyagcseréje akkor sem változik, amikor
néha jeges vizekre sodródik, márpedig éppen erre van szükség akkor, ha földi növé­
nyekkel akarják betelepíteni az igen zord környezetet biztosító Marsot. A majdani
telepeseknek oxigénre, szén-dioxid-megkötésre és élelmiszerre lesz szüksége. Bár
mindez műszaki eszközökkel is biztosítható, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA)
távlati fejlesztési intézete (NASA Institute fór Advanced Concepts - NIAC) fantá­
ziát lát a gondolatban, hogy genetikailag módosított földi eredetű növényekkel ol­
csóbban elérhető mindez, s úgy döntött, tovább finanszírozza az Észak-Karolinai
Egyetemen biológiai kutatásokat folytató Wendy Boss és Amy Grunden ez irányú
kutatómunkáját - tájékoztatott a The New Scientist SPACE című angol tudományos
folyóirat. Mielőtt hozzá lehetne látni a marsi szántáshoz, vetéshez és faültetéshez, a
genetikusoknak a különösen kemény marsi éghajlat mellett is életben maradó növé­
nyeket kell kifejleszteni. A Marson ugyanis szinte egyáltalán nincs nedvesség, nagyon
alacsonyra süllyed a hőmérséklet, és igen magas az ibolyántúli sugárzás is, mivel a
bolygónak nincs magnetoszférája és ózonrétege. A Föld enyhe éghajlatához szokott
növények az időjárás éles változására nagy mennyiségű szuperoxid (negatív töltésű
oxigénmolekula) termelésével válaszolnak. Ezek a nagyon toxikus szabad gyökök
tönkreteszik a sejtfalat és a kromoszómákat, a növény pusztulását eredményezve.
A mélytengeri vulkanikus hőforrásokban élő Pyrococcus fiiriosus baktériumokat az
áramlatok időnként kisodorják a környező jeges vízbe, és az anyagcseréjük ettől az
erős stressztől sem változik meg. A több ezer méteres mélység nagy nyomása mellett
a víz hőmérséklete elérheti a 400°C-os hőmérsékletet is. Az erősen savas közegben
élő baktériumok szén-dioxiddal táplálkoznak, és 70-103°C hőmérséklettartományban
a molekuláris oxigén teljes hiányában is jól szaporodnak. Az életben maradás titka
valószínűleg a szabad gyökök hatékony eltávolításában keresendő. Minden növény
megküzd valahogy a szabad gyökökkel, csak a Pyrococcus fiiriosus hatékonyabb
módszereket használ. A kutatók sejttenyészetekben már igazolták, hogy a Pyrococcus
furiosus génjeinek beültetésével hőmérséklettürőbbé lehet tenni a növényi sejteket.
Most a hőtűrő baktériumokon kívül a sarki hidegben tenyésző baktériumok génjeivel
is kísérleteznek. A következő lépés a genetikusok kedvenc kísérleti növényének, a
lúdfünek (Arabidopsis) genetikai módosítása lesz, s így elöbb-utóbb elkészülhet az
»űmövény«.” (www.hvg.hu)
/

1. Csoportosítsa anyagcseréjük alapján a baktériumokat! (5 pont)

2. Az anyagcseréje alapján milyen típusba sorolható a Pyrococcus furiosus? A szöveg
melyik részlete utal erre? (2 pont)
3. Ismertesse röviden a baktériumok felépítését! (3 pont)
4- A vizsgált baktérium milyen környezeti tényezőkkelszemben tágtűrésű? (3 pont)
 5. A sejtjeit felépítő fehérjékben melyik aminosavból lehet az átlagos mennyiségbe*,
képest több? Indokolja meg állítását! (2 g jL
6. A szuperoxidgyök milyen változásokat idézhet elő az örökítőanyagban? (2 pont)
7. Melyik, az élet eredetére vonatkozó elméletet is bizonyíthatná ez a nagyon merész
kísérlet? (1 pont)
8. A tervezett génmanipuláció ökológiaiszempontból m ilyen veszélyekkel járhat a
Föld élővilágára nézve? (2 pont)

jjftékelés I jg g

1. Autotróf baktériumok: fototrófok és kemotrófok lehetnek. Előbbi fény energiát fel­

használva, utóbbi a környezetében előforduló anyagok oxidálásából nyeri a szerves
anyag szervetlenből történő építéséhez szükséges energiát. A heterotróf baktéri­
umok szaprofita vagy parazita életmódot folytathatnak. Előfordul a mixotrófia is
néhány csoportjukban. Különleges életmódúak a szim bionta baktériumok. 5 pont
2. Kemoautrotróf az anyagcseréje alapján. A szövegben ez a m ondat utal erre: „A több
ezer méter mélységben ... szén-dioxiddal t á p l á l k o z n a k . 2 pont
3. Sejtfal, esetleg tok, sejtmembrán, citoplazma, örökítőanyag/karioplazma, mezoszóma,
plazmidok, riboszóma stb. (Legalább hat jellemző felsorolása szükséges!) 3 pont
4. Hőmérséklet, nyomás, pH, vízben oldott anyagok. (Legalább három jellemző felso­
rolása szükséges!) 3 pont
5. A cisztein nevű aminosavból, mivel a baktériumnak extrém m agas hőmérsékletet
kell kibírnia, ezért a fehérjéinek rendkívül stabilnak kell lennie. A cisztein oldallán­
caiban lévő SH-csoportok között kialakuló diszulfid-híd képezi a legerősebb kötést,
ami biztosítja a fehérjék harmadlagos térszekezetét. 2 pont

6. Mutagén hatású: pontmutációkat vagy a kromoszóm ák szerkezetében bekövetkező

változásokat okoz. Deléciót, inverziót, transzlokációt stb. 2 pont

7. A pánspermiatant. 1 pont
8. A kísérlet során a szuperoxidgyök kivédésére alkalm asabb növényfajok populációit
keltik életre. A vadon élő rokonfajokkal történő hibridizáció olyan gén elterjedé­
sét okozhatja egy másik növényfajban, amelytől az pl. versenyképesebbé válik, és
felboríthatja az adott életközösség ökológiai egyensúlyát. A folyam atok ellenőrzése
lehetetlenné válik, és beláthatatlan következményekkel járhat. A z evolúció egy na­
gyon bonyolult soktényezős folyamat, nehezen kivitelezhető in vitro körülmények
között. 2 pont
 1949-ben egy amerikai kémikus, Linus Pauling a sarló­
sejtes vérszegénységet egy, a hemoglobin szerkezetében
fellépő sajátos hibára vezette vissza. Amikor egy sar­
lósejtes vérszegénységben szenvedő páciens hemoglo­
binját vizsgálta, rájött, hogy az különbözik a normális
hemoglobinmolekulától. Az érett hemoglobint két alfa-
globin-lánc építi fel, amelyek mindegyike 140 amino-
Egészséges és sarlósej­
savból áll, és két béta-globin-lánc, amelyek 146 amino-
tes vörösvértest
savból állnak. Az abnormális hemoglobinlánc egyetlen
hibája az, hogy a B-globin-láncban, a hatodik helyzetben levő glutaminsav helyett
valin áll.
Egy másik öröklődő mutáció felelős a Huntington-kór kialakulásáért. Ez a betegség
előrehaladó szellemi leépülésben és akaratlan izommozgásokban nyilvánul meg, de
csupán kb. 35 éves kor után lép fel. Nem minden genetikai rendellenesség családi
vonás. Egyes mutációk vagy kromoszomális rendelleneségek, amelyek betegségeket
okoznak, a gaméták fejlődése során vagy a magzati fejlődés korai időszakában lépnek
fel. A Down-szindróma, amely szellemi visszamaradottságot, átlagon aluli termetet és
egyéb rendellenességeket okoz, jó példa erre. Ez a betegség rendszerint a meiózis során
fellépő hibából ered, amelynek eredményeképpen a gyereknek 47 db kromoszómája
lesz a 46 helyett, mivel a 21 -es kromoszóma 3 példányban van.
A legtöbb genetikai rendellenesség fennmarad a popu­
m m láción belül, a szülőktől a leszármazottra való örökítés
4 5 révén. A mutáció oka lehet a ráknak is. Ha a mutáció

0 ki wiinn h*mi
6 7 8 9 10 M 12
a DNS egy olyan szegmensében történik, amelyet
protoonkogénként ismerünk, és amely normális eset­
ben a sejtnövekedéshez szükséges fehérjék termelését
fl/l fifi AA n M XX irányítja, felszabadíthatja a mitózist a sejt ellenőrzése
13 14 15 16 17 18
alól, és ez rosszindulatú növekedéshez vezet. A vegy­
n XX szereket ma már ellenőrizni lehet a potenciális rákkeltő
19 20 * r I Ka
hatásukra nézve is azáltal, hogy tesztelik mutációokozó
Egy Down-kórban szenvedő képességüket mikrobákban és más típusú sejtekben is.
férfi kromoszómaszereivé- www.mek.iif.hu
nye, ahol egy plusz 21. kro­
moszóma látható
/
 1. Mi a mutáció és mi a modifikáció? (2 pont)

2. Csoportosítsa az ismert mutációkat! (10 pont)

3. Melyik típusba tartozik a sarlósejtes vérszegénység? Válaszát indokolja! (2 pont)

4. Mi a genetikai kód, és mit jelent a kód degeneráltsága? (2 pont)

5. Kik fejtették meg a kodonszótárt? (1 pont)

6. Hogyan, illetve mikor alakulhat ki a triszómia? (2 pont)

7. Mit nevezünk onkogénnek? Mondjon példát ilyen anyagokra! (1 pont)

[értékelés

1. A mutáció a genetikus anyag (DNS) öröklődő megváltozása. A modifikáció olyan

fenotípusos változás, mely a környezeti tényezők hatására alakul ki, nem örökölhe­
tő. 2 pont

2. ♦ A mutációkat több szempont szerint csoportosíthatjuk. Lehetnek spontán (tőlünk

függetlenül bekövetkezők) és indukált mutációk (az em ber hozza létre). Csopor­
tosíthatunk az alapján is, hogy mi volt a mutációt kiváltó hatás, vagy milyen sej­
teket érintett (lényeges különbség a hatás szempontjából, hogy ivarsejti vagy testi
sejti a mutáció). 2 pont

♦ Leggyakoribb azonban a DNS központú csoportosítás. Pontmutációkról akkor

beszélünk, ha a DNS replikációja során következik be bázispárosítási hiba, és ez
javítatlan marad. Hatása szerint lehet csendes (nem okoz változást fehérjében) és
hatékony, ami pozitív és negatív is lehet. 3 pont
^ A másik típusba a kromoszómákat érintő mutációk tartoznak. Ezek lehetnek
szerkezeti mutációk, pl. a deléció (kiesés), inverzió (m egfordulás), transzloká­
ció (áthelyeződés) vagy duplikáció (kettőződés). Ismeretes m ég a kromoszómák
számbeli eltérése, amely érintheti a teljes krom oszóm akészletet (pl. poliploidiák,
melyek a növényekben nem letálisak), és eltérhet egy kromoszómában is (pl.
triszómiák). 5 pont
3. Mivel a sarlósejtes vérszegénységet egyetlen aminosav m egváltozása okozza, így a
mutáció pontmutáció lehetett. 2 pont

4. Genetikai kód alatt a DNS-molekula bázishármasait értjük, melyekről az mRNS

kodonjai íródnak át. Egy bázishármas (triplet) egy am inosavat jelent. A kód dege-
neráltsága azt jelenti, hogy egy aminosavat több bázishárm as is kódolhat, melyek
általában csak a harmadik bázisban („lötyögő bázis”) térnek el egymástól. 2 pont
5. Khorana és Nirenberg kutatók és munkatársaik. 1 Pont
6. Triszómia, mint pl. a Down-kór esetében is, ahol a 21. kromoszómát érinti (lásd: 2.
ábra), sejtosztódáskor alakulhat ki, valószínűleg a meiózis során ún. kromoszomális
nondiszjunkció („szét nem válás”) történik. Ennek következtében az ivarsejtbe egy-
gyel több kromoszóma (egy kromatidás) kerül, amelyhez még egy társul a megter­
mékenyítéskor. 2 pont
7. Onkogén = daganatkeltő anyag. Lehet pl. vírus, sugárzás, bizonyos kémiai anyagok,
vegyszerek. 1 pont

13. tétel: A sejtciklus

A sejtciklus az eukarióta sejtek életében a két osztódási periódus között lezajló

folyamat. Szakaszai: G0, G,, S, G2 és M fázisok. A ciklust a ciklin fehérjék és a
ciklindependens kinázok szabályozzák. A sejtciklust számos ponton ellenőrizni kell,
hogy kizáródjon a hibás sejtek keletkezésének lehetősége. Az ellenőrzési pontokat a
szakirodalom checkpointoknak nevezi. Ha ezeken a pontokon a sejtekben hiba mu­
tatkozik, akkor sej ciklusuk gátlás alá kerülhet, sőt a sejt utasítást kap a programozott
sejthalálra, amely után „eltűnik”. Ilyen folyamat játszódik le akkor, amikor a p53
fehérje károsodást észlel a DNS-ben. Természetesen a reparálás az elsődleges folya­
mat, ami a DNS irreverzibilis hibásodásakor nem vezet eredményre. Ez utóbbi eset­
ben a p53 nevű fehérje hozzákötődik a ciklin-ciklindependens kináz komplexhez, J
amely így gátlás alá kerül, tehát a sejtciklus is leáll. j

1. Mi a fő különbség a prokarióta és az eukarióta sejtek között? (2 pont)

2. Fejtse ki, mit jelentenek a szövegben említett G0, G,, S, G2 és M fázisok! (10 pont)
3. Ismertesse röviden a meiózis folyamatát! (6 pont)
4. Mely sejtek képződnek meiózissal a növény- és állatvilágban? (2 pont)

K iék elés

1• A prokarióta sejtekben a DNS diffúzán helyezkedik el a plazmában, tehát nem hatá­

rolódik el attól. Az eukariótákban kialakult a maghártyával elhatárolt valódi sejtmag,
ebben található a DNS, amely kromatinállományt alkot, emellett kialakult a belső
membránrendszer. 2 pont
 5
y \u

^ A sejtciklus szigorúan szabályozott folyam at. H a az osztódásból kijövő sejt G0-

fázisba kerül, akkor gyakorlatilag nem fog osztódni, v iszo n t a differenciáltságá­
nak megfelelő működését végzi. 2 pont
^ Általában a mitózis után a sejt G ,-fázisba kerül. E bben a szakaszban szintetizá-
lódik a sejt jellem ző fehérjéinek nagy része. (A sejtciklus hosszúságát általában
ennek a szakasznak a hossza határozza m eg.) 2 pont
^ A következő fázis az S-fázis, ami a DNS szem ikonzervatív duplikációját jelenti.
A DNS duplikációja a sejt életének jelentős szakasza. H a elkészült a másolat,
következik a felkészülés az osztódásra. 2 pont
^ A G 2-fázisban a sejt tehát az osztódásra készül, hiszen ekkor m ár kétszeres DNS-
állománnyal rendelkezik. Ekkor kerül sor az osztódást segítő fehérjék szintézisé­
re. 2 pont
^ Az utolsó, vagy M-fázis a mitózis vagy a m eiózis szakasza, tehát a sejtosztódás,
amely általában gyorsan lezajlik. 2 pont
A meiózis (számfelező sejtosztódás) két fo szakaszból áll. A z első szakasz tulajdon­
képpen a redukció. Ennek lényege a homológ krom oszóm ák párbaállása, a közöttük
lezajló véletlenszerű Crossing over és allélkicserélödés/rekom bináció, az utósza­
kaszban a homológ kromoszómapárok véletlenszerű szétválása és a szakasz vég­
szakaszában a haploid kromoszómaszámú (de kétkrom atidás krom oszóm ák!) 2 sejt
kialakulása. Ezek a sejtek azonnal belépnek a m ásodik fo szakaszba, amely teljesen
hasonlóan zajlik, mint a mitózis. A szakasz lényege, hogy a kétkrom atidás kromo­
szómák szétválnak egykromatidásokká, tehát végül négy darab haploid utódsejt ke­
letkezik. 6 pont

4. A növényvilágban a spórák képződnek meiózissaL m íg az állatvilágban az ivarsej­

tek. 2 pont

14. tétel: Humángenomprojekt

Humángenomprogram: nem géntérkép, hanem az ember genetikai kódja

2000. június 26-án hétfőn Washingtonban, Londonban, Párizsban, Bonnban és To­
kióban bejelentették, amit m ár márciusban beígértek: m eghatározták az emberi gén­
készlet kémiai szerkezetét, más szavakkal: leírták az em beri D N S teljes bázissorrend­
jét. Az eredmény: a humángenomprogram (HGP) első célkitűzése, első jelsza\>a es
ígérete teljesíttetett.
Az emberek (nők és férfiak) genetikai kódját 24 (különböző géneket hordozó) kro­
moszóma hordozza, ezek közül 22 testi kromoszóma, hozzájön még az X és az Y
ivari kromoszóma, melyek a férfiak és a nők közötti különbségért felelősek. Magát a
kódot a DNS tárolja. M inden kromoszóma egyetlen hosszú DNS-fonalat tartalmaz,
egyetlen óriási DNS-molekulát. A DNS-fonalak összegzett hossza közel két méter.
Ennyi DNS van egyetlen spermiumba, ill. egyetlen petesejtbe zsúfolva. Mostantól
nem kevesebbet tudunk, mint az emberi genetikai kód kémiai szerkezeti képletét:
minden egyes H-, O-, C-, N-, P-atom kapcsolódását. Felírható a szerkezeti képlet,
akárcsak a kalcium-karbonáté vagy a kénsavé. A biológia nyelvére fordítva: tudjuk
a DNS bázissorrendjét: ACCGTGCTT stb. betűsort 3 milliárd hosszan, 24 szakaszra
osztva a 24-féle kromoszómának (ill. a bennük lévő DNS-nek) megfelelően.
A DNS bázissorrendje ismeretében maguk a gének is meghatározhatók. Először fel­
tételesen, nagyjából, ami jórészt már megtörtént, majd aprólékos bizonyító eljárások
után pontosan. Számukat 80 000 körülire várják. Ekkor mondható majd el, hogy a
teljes emberi géntérkép ismert. (24-25000 gént találtak - a szerzők megjegyzése.)
Megkérdezhetnénk: kinek a DNS-ét határozták meg? Nos, jó néhány embertől szár­
mazik a felhasznált DNS, és mindegyik emberfajta képviselve van. Az egyes em­
berek 3 milliárd bázis hosszúságú DNS-ének bázissorrendje nem teljesen azonos,
átlagosan minden ezredik bázisban eltérnek egymástól. Két szomszéd a villamoson
mintegy 3 millió helyen különbözik egymástól, és mintegy 30 millió helyen egy
csimpánztól, azaz 99,9% és 99% a hasonlóság.
A DNS bázissorrendjének meghatározása nem jelenti a humángenomprogram végét,
sőt most kezdődik csak igazán a tánc, a gének jelentésének megfejtése, a 21. század
biológiája. A gének működésének feltárása után a következő lépés az egyes működé­
sek sorrendjének, kapcsolati hálójának megismerése. Ezt a hegyet megmászni sok­
kalta nagyobb feladat az eddigieknél. Évtizedekig is eltart majd.
A DNS bázissorrendjében ott a múlt és részben a jövő is. A fajok DNS-e közöt­
ti sorrendi egyezéseket az evolúció, a törzsfejlődés-rozetta követi. A macska és az
ember krom oszóm áinak és génjeinek összevetése sokat elárult arról a közös ősről,
akitől minden emlős származott. Ritka (és jellegzetes) báziskülönbségek árulkodnak
az embercsoportok történelméről, vándorlásáról: az izlandiak viking, a Húsvét-szi-
getiek polinéz őseiről, vagy arról, hogy Galway és Sligo ír tartományok teljes férfi
lakossága egyetlen kis halász-vadász csoport leszármazottja, akik több mint 4000
éve értek partot. A Neander-völgyi ember DNS-mintája pedig azt árulta el, hogy nem
belőle fejlődött ki a crő-magnoni ember, azaz nem őse a mai emberiségnek. (...)
Majdani tulajdonságaink, habitusunk, egészségünk, betegségeink jelentős részben
DNS-kódunkba vannak írva. Génváltozataink a 17. kromoszómán vérmérsékletünk
letéteményesei: van-e hajlamunk pánikolásra, hidegvérűségre, beteges rettegésre,
melyikünk alkalmas lelkileg a bajnokságot eldöntő tizenegyesnél a labda mögé állni.

IR 1
 Testfelépítésünk, tanulási képességeink, hajlamunk az elhízásra génváltozatainkban
van megírva. A 21. kromoszóma összes génjét máris ki lehetett jelölni. Közöttük
rejtőzködnek azok is, amelyek fölös számban a Down-kórt okozzák.
Erkölcsi dilemmák forrása, szabad-e az emberi fajt génjei átszabásával alakítgatni:
saját géneket másokéra cserélni. És hol a határ? A halálos betegek gyógyításánál,
vagy ebbe az újgazdagok majdani szépészeti allűrjeinek kielégítése is beleférhet?
A génkészlet megismeréséből fakadó új orvoslásról, az egyénre szabott gyógysze­
res kezelésről, a genetikai kód és a személyiségi jogok kapcsolatáról, öröklődő gén­
hibák lakossági szűréséről, génterápiákról, mesterséges kromoszómákról, geneti­
kailag átalakított disznókról (amelyek szíve, veséje, hasnyálmirigye alkalmas lesz
emberek gyógyítására szervátültetéssel), gyógyszert tejelő birkákról gyakran esik
szó mostanában. Kevesebb arról, hogy a humángenomprogram egy sor kiegészítő
genomprogramot segített a világra. A humángenomprogramban felfedezett géneket
nem kell újra felfedezni az állatokban, s az állatokban felfedezett géneket egyszerű
megtalálni az emberben. Génjeink igen hasonlóak, lényegüket megőrzi az evolúció.
Legfontosabb gabonáink, és olyan veszélyes mikrobák, mint a malária-kórokozó
vagy a kolerabaktérium genomprogramjai is soron vannak.
Dr. Orosz László
(http://www. termeszetvilaga. hu/genom , h tm l részletek/)
/
% 33T
1. Mit jelent a humángenomprojekt (HGP) megfejtése? (1 pont)
2. Miért a DNS az egyedüli olyan molekula, amely örökítheti a tulajdonságokat?
(2 pont)
3. Mik azok a gének? (1 pont)
4. Milyen célkitűzések valósíthatók meg a projekt segítségével? (Válaszadásához hasz­
nálja a forrást!) (6 pont)
5. A szövegben említett atomok milyen monomerekké állnak össze, és pontosan mi
határozza meg a DNS információtartalmát? (4 pont)
6. Mit jelent az, hogy az egyes emberek DNS-ének bázissorrendje nem teljesen ugyan­
az? Hogyan keletkezhetnek ilyen jellegű különbségek? (4 pont)
7. Milyen erkölcsi, etikai problémák merülhetnek fel a jövőt illetően? (2 pont)

H ftékelés m K

1. A HGP azt jelenti, hogy meghatározták az emberi DNS teljes bázissorrendjét.

1 pont
2. A DNS az egyedüli molekula, amely képes megkettőződni, így a benne tárolt infor­
mációkat a sejtosztódás folyamán átadni az utódsejteknek. 2 pont

3. A gének a DNS-molekula aktív szálának olyan „értelmes” szakaszai, melyek szük­

séges és elégséges információt hordoznak egy fehérje aminosavsorrendjének kódo­
lásához. 1 pont

4. Megvalósítható célok: az evolúciókutatás új alapokra helyezése; a népvándorlá­

sok feltérképezése; embercsoportok eredetének, rokonságának feltárása; az egyéni
génkészletünknek megfelelően alakított terápiák alkalmazása; öröklődő génhibák
kiszűrése; gyógyszergyártás szintén egyénre szabottan; őssejtek alkalmazásának új
lehetőségeinek feltárása; stb. (A sikeres és teljes, szinte minden örökletes betegségre
alkalmazható génterápia elvileg az volna, ha a beavatkozást az embernél is a korai
embrióban végeznék el. Ennek legfontosabb előfeltétele a kérdéses gének helyének,
szerkezetének, működésének pontos megismerése, amit a humángenomprogram si­
keres befejezése tett lehetővé.) / (Említhető még: kiegészítő genomprogramok indul­
tak a kutatás kapcsán.) (bármelyik hat említése esetén) 6 pont

5. Az említett atomokból a DNS monomerjei állnak össze, a nukleotidok. A DNS-

nukleotidok önmagukban is összetettek: dezoxiribózból, foszforsavból és N-tar-
talmú szerves bázisból állnak. Utóbbiak alapján négyféle DNS-nukleotid van:
adenin- (A), timin- (T), citozin- (C), és guanintartalmú (G). A DNS információtar­
talmát a N-tartalmú szerves bázisok anyagi minősége és sorrendje határozza meg.
4 p ont
6. Az evolúció során az eltérő környezetben élő népcsoportokat különböző mutációs
hatások érték, melyek közül jó néhány pontmutáció öröklődött. Napjainkban is
jellemző, hogy számos mutagén hat ránk, és az ivarsejteket érintő ilyen megváltozá­
sokat átörökíthetjük. A pontmutációk a DNS duplikációja közben keletkezhetnek,
közülük számos kijavításra kerül a repair enzimeinek segítségével. 4 pont
7. Rendelésre „szabott” utódok (jelenleg törvény tiltja!), a divathullámoknak való meg­
felelni vágyás - amit géncserékkel szeretnének elérni - csökkentheti a genetikai vál­
tozatosságot, tovább csökken a természetes szelekció mértéke, az emberiség túlsza-
porodása tovább folytatódik, stb. (Hasonló érvelések elfogadhatók!) 2 pont

15. tétel: Kleptomániás vírusok

________________
»Az egyik lehetőség - melyet a szárnyasok tumorkeltő vírusánál figyeltek meg
hogy a vírus beépül a gazdasejtbe (mint egy titkos ügynök) és az együttélés során azt
daganatosán transzformálja, átalakítja (belopózik a sejtbe, és ott lassan fejti ki ak- I
namunkáját, „beszervezi” a sejtanyagcsere egyes rendszereit). A biológiában addig |
dogmának számító ismereteink alapján korábban úgy gondoltuk, az információ át- |
íródása csakis a DNS-röl az RNS-re történhet. Az RN S-tartalm ú daganatkeltő víru- I
sok tanulmányozása viszont alapvetően megváltoztatta ezt a dogm át, mivel igazolta, I
hogy e vírusok képesek a gazdasejt DNS-ébe beépülni. Ez csak úgy lehetséges, hogy
rendelkeznek egy sajátos enzimmel, a reverz (fordított) transzkriptázzal, mely az in-
formáció irányát megfordítva, „reverz” módon, azaz az RNS-ről a DNS-re képes átír­
ni. Ennek alapján mindazon vírusokat, melyek RT-zal rendelkeznek, retrovírusoknak |
nevezik. A retrovírusok egy része rendelkezik egy olyan génszakasszal, mely a gaz­
dasejtet daganatosán képes átalakítani, ezért ezt a génszakaszt vírusonkogénnek ne­
vezték el, s igen hasonló a sejtek protoonkogénjeihez. Érdekesség, hogy valószínűleg
ezen onkogént a vírusok a megfertőzött sejtektől „lopták, rabolták” évezredekkel- j

milliókkal ezelőtt; véletlenszerűen magukkal vitték a sejtből a sejtek szaporodásáért !

felelős génszakaszt. Valójában nem is volt rá szükségük a szaporodásukhoz, egysze- I
rüen csak kleptomániásak vagy titkos ügynökök voltak.”
(Schaff Zsuzsa: A vírusok és a rák) /

la ü m m
1. Mi a vírus? (lpont)
2. Általában hogyan épülnek fel a vírusok? (2 pont)
3. Milyen elméleteket ismer a vírusok keletkezését illetően? (4 pont)
4. Fogalmazza meg a centrális dogma tételét! (2 pont)
5. Miben térnek el a retrovírusok a dogmától? (2 pont)
6. Milyen enzimre van szükségük a retovírusoknak? (1 pont)
7. Mit jelent az „onkogén vírus” kifejezés, miért veszélyesek ezek a vírusok? (2 pont)
8. Említsen legalább két ilyen onkogén vírust! (2 pont)
9. Miért nem lehet a vírusok ellen antibiotikumokat „bevetni”? (2 pont)
10. Nevezzen meg a vírusoknál is egyszerűbb felépítésű fertőző ágenseket! (2 pont)

||r té k e lé s

1. A vírusok obiigát sejtparaziták, tehát csak a nekik megfelelő gazdasejteket tám ad ják .
1 pont

2. Felépítésük: DNS vagy RNS és a hozzá kapcsolódó fehérjeburok (kapszid). Egyes

vírusoknak sejthártya eredetű peplonja/tokja is lehet. 2 pon
 Az egyik elmélet szerint a vírusok bizonyos sejtek örökítőanyagaiból kiszakadt rész­
letek, melyek az evolúció során bizonyos önállóságra tettek szert. A másik elmé­
let azt tartja valószínűnek, hogy a vírusok szélsőséges redukcióval létrejött fertőző
nukleoproteidek, tehát csak a fennmaradásukhoz legfontosabb molekulákat „tartot­
ták meg”. 4 pont
4. A centrális dogma szerint a DNS-ről (aktív szál) íródik le az mRNS, majd az mRNS-
ről szintetizálódnak a fehérjék a riboszómákon, és a fehérjék határozzák meg a tulaj­
donságokat. 2 pont
5. A retrovíusok megfordították a transzkripció irányát, hiszen az RNS-üket írják át
DNS-sé, csak ezt követően tudnak beépülni a gazdasejt örökítőanyagába. 2 pont
6. A reverz transzkriptáz enzimre, amelyet rendszerint magukkal visznek. 1 pont
7. Az onkogén daganatképzőt jelent, ami azért veszélyes, mert sok esetben ezek a da­
ganatok rosszindulatúvá válnak, tehát a fertőzött rákos megbetegedését okozhatják.
2 pont
8. Onkogén vírusok például: HPV (Humán Papilloma) több variánsa, a herpeszvírusok,
adenovírus. 2 pont
9. A vírusok nem folytatnak önálló anyagcserét, ezért a különböző antibiotikumokat és
egyéb ölőanyagokat nem veszik fel. 2 pont
10. Ezek a szubvirális elemek, pl. a prionok, melyek csak fehérjéből állnak (a szivacsos
agysorvadást okozzák) és a viroidok, melyek egyláncú, kör alakú RNS-molekulák
(növényi kártételük ismert). 2 pont

16. tétel: Korunk, az őssejtek kora

- ___________________
Ajövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkal­
mazása. E bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevéssé elkötelezett
sejtek szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé
és gyógyíthatóvá. A Science magazin 2000 elején az elmúlt évek egyik legnagyobb
tudományos eredményeként üdvözölte azt a felfedezést, miszerint emberi embriók­
ból kinyert őssejteket laboratóriumi körülmények között is lehetséges tenyészteni.
A tudósok most az őssejtek felhasználásának lehetséges módjait keresik, amelyek fő
célja, hogy különféle szövetek sejtjeit állítsák elő. Az embrionális őssejtek abortu­
szon átesett embriókból és mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó programok
meghagyott embrióiból nyerhetők ki, ám ezeket az eljárásokat komoly etikai aggá­
lyok kísérik.
A kutatók világszerte m ost vizsgálják azokat a m echanizm usokat, amelyek mégha-
tározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. H a sikerül ezeket felderíteni és
irányítottá tenni, akkor szám os betegség - az A lzheim er-kórtól a keringési zavarokig
- válik kezelhetővé, egészen új alapokon. A végső cél ugyanis az, hogy „rendelésre”
lehessen előállítani olyan sejteket, szöveteket vagy ak ár szerveket, amelyekre egy
adott betegnek éppen szüksége van. A z őssejtek szaporításával és alkalmazásával
lehetőség nyílna sérült vagy beteg szövetek pótlására, cseréjére.

Az őssejtek felhasználási lehetőségei

Gyógyszerek Elektroforézissel elkönítik

hatásmechanizmusának a töredékeket, méreteik
tesztelése Tenyésztett szerint
embrionális sejtek
(sejtklónozás)

\
Sejtterápia
(sejttranszplantáció)

Csontvelő Idegsejtek Szívizomsejtek Inzulintermelő

sejtek

A kutatásokhoz szükséges őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak: fel­

nőtt, kifejlett szervezetből és embrióból. A z utóbbit alapvetően azért tartják alkal­
m asabbnak az ilyen jellegű vizsgálatokra, m ert az em brionális sejtek értelemszerűen
m ég igen korai fejlődési fázisban vannak, így többféle sejttípus létrehozására képe­
sek. Új eredm ények azonban azt mutatják, hogy a felnőtt őssejtek átalakulási képes­
sége is nagyobb, m int azt eddig gondolták.
(http://www.origo. hu/tudomány/elet/20010701azossejtek. html)

%S1EEZ3SB
1. M ilyen sejteket nevezünk őssejteknek? (1 pont)

2. M ilyen két fő típust különböztetünk meg, m iért indokolt ez a megkülönböztetés?

(4 pont)
(3 pont)
3. M ilyen sejtek képződnek a vörös csontvelői őssejtekből?
(1 pont)
4. M ilyen osztódással szaporíthatok e sejtek?
5. Jellemezze röviden az említett sejtosztódást! (5 pont)
6. Milyen lehetőségeket rejt magában az őssejtkutatás? (2 pont)
7. Melyik szervünk megbetegedése a szövegben említett Alzheimer-kór? (1 pont)
8. Jellemezze az Alzheimer-kórt! (2 pont)
9. Soroljon fel még legalább két, az említett szervet érintő specifikus megbetegedést!
(1 pont)

[{Értékelés \

1. Az őssejtek olyan sejtek, amelyek életük végéig megőrzik osztódási képességüket, s

még bármilyen, vagy legalábbis számos sejttípus kialakulhat belőlük. 1 pont

2. Két fő típusa: az embrionális őssejt és a szöveti őssejt, amelyet felnőtt őssejtnek is

neveznek. Az új élet fogantatásakor a kialakuló zigóta osztódni kezd, a petevezeték­
ben a méh felé vándorol, majd beágyazódik a fogadására felkészült méhnyálkahár-
tyába. Az embriócsomó még „mindenre képes” embrionális (totipotens) sejtekből
áll, melyekből még akármilyen szöveti sejt kialakulhat. A magzati fejlődés második
hete után kezdődik meg az embrió testének kialakulása. Az embrióban a sejtek már
specializálódnak: pl. idegsejtekké, izomsejtekké stb. alakulnak, mivel ez a feltétele
a szövetek, szervek és testformák létrejöttének. Mindezek áraként a sejtek elveszítik
„mindenre képes” esélyüket. A magzati fejlődés során azonban megmaradnak olyan
ún. szöveti őssejtek, melyek nem specializálódtak (pl. köldökzsinórból nyerhetők).
A kialakult szövetek - nem mind! - tartalmazhatnak olyan ún. unipotens sejteket
(szintén szöveti őssejtek), melyek csak az adott szövet sejtjeit képesek létrehozni,
tehát a folyamatosan pusztuló sejtjeinket pótolják. 4 pont
3. A vörös csontvelői őssejtek a vér alakos elemeit hozzák létre egész életünk során.
Ezek: a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék trombociták. 3 pont
4. Mitózissal, azaz számtartó osztódással. 1 pont
5. ^ A mitózist megelőzi a DNS duplikációja az S-fázisban, így az eredetileg diploid
sejt az osztódás megkezdésekor már tetraploid. 1 pont

^ Az osztódás pro fázisában (előszakasz) a magvacska fellazul, a sejt feltisztul, az osz­

tóközpont kettéosztódik, elindul a DNS kromoszómákba való szuperspiralizációja,
melyek kétkromatidás kromoszómák. 1 pont

^ A metafázis (középszakasz) kezdetére lebomlik a sejtmaghártya, a két centriólum

a sejt két ellentétes pólusára vándorol, és megkezdi a húzófonalak építését (a
plazma fehérjéinek egy részéből). A tömörré vált kromoszómák a sejt ekvatoriális
síkjába rendeződnek. 1 pont
 W Anafázis (utószakasz): a húzófonalak kontrakciói elválasztják egymástól a kro-
moszóma kromatidáit, melyek így az ellentétes pólusok felé mozognak. 1 p0nt
^ A telofázisban kialakulnak az új, im m ár diploid sejtm agok, majd befüződik a
plazma is, végül a két utódsejt kettéválik. 1 p0nt
6. Az őssejtkutatás többféle célra használható, pl.: vörös csontvelői őssejt létrehozása
köldökzsinórból vett őssejtekből (leukémia, vérszegénység, kemoterápiák után stb.),
tervezik teljes szervek létrehozását transzplantációs m űtétekhez, de olyan betegségek
gyógyítása is reálisnak mondható, mint az izom sorvadás, endokrin hipofunkciók,
Alzheimer-kór, egyéb daganatos m egbetegedések stb. 2 pont
7. Az Alzheimer-kór az agy megbetegedése. 1 pont
8. A betegség tünetei: zavartság, memóriazavar, kedélyhullám zás, beszédzavar (idős­
kori elbutulásnak is nevezik). Okai: részben genetikus (hajlam ), az agyban kusza
neurofibrilláris kötegek és ún. szenilis plakkok képződnek, a sejtek pusztulnak, az
agy sorvad. 2 pont
9. SM = szklerózis multiplex, skizofrénia, depresszió stb. 1 pont

17. tétel: Mirigysejt működése

(Lénárd Gábor: Biológia II. N em zeti Tankönyvbe

 1 A z o n o s íts a a z á b r a b e tű v e l j e l ö l t r é s z le te it! (4 pont)
2. Vezesse végig a mirigysejtből kiválasztásra kerülő negyedleges szerkezetű fehérje

ki arra, hogy melyik folyamat pontosan melyik sejtalkotóhoz kötődik! (12 pont)
3. Mi a szerepe a fehérjeszintézis során a dajkafehérjéknek? (2 pont)
4. Funkciójuk szerint hogyan csoportosíthatók a mirigyek? Hozzon példát ezekre!
(2 pont)

ékelés

1. A: riboszóma
B: lizoszóma
C: DER/RER (durvafelszínű endoplazmatikus retikulum)
D: citoplazma
E: Golgi-apparátus
F: sejtmag
H: sejthártya
J: szekrétum (minden két jó válasz 1 pont) 4 pont
2. Első lépésként a sejtm agban található DNS-molekuláról leíródik az adott fehérje
szintézisét közvetlenül irányító mRNS-molekula (transzkripció). A kész mRNS
kijut a sejtmagból a maghártya pórusain keresztül és az ER-hez kapcsolódó ribo-
szómára kerül. A riboszómán szintetizálódik a fehérje (transzláció), amely az E R
belső terébe kerül. Innen tran szp o rt vezikulák szállítják tovább, melyek a sejt
távolabbi részén G olgi-apparátussá olvadnak össze, ill. a vezikulák membránja
folyamatosan pótolja a mindig fogyó Golgi-membránt. A Golgiban kapcsolódik a
fehérjéhez a megfelelő prosztetikus csoport, amely így el is nyeri végső konfor­
mációját, azaz kialakul a negyedleges szerkezet. Innen tovább a leíuződő szekréci­
ós granulum okban szállítódik, egészen a sejthártyáig, majd exocitózisal kiürül. A
szekréciós granulumokban lévő mirigy váladék fokozatosan besürűsödik. 12 pont
3. A dajkafehérjék (hősokkfehérjék/chaperonok) közvetlenül az új fehérjemolekulák
képződése után válnak fontossá, amikor még a naszcens polipeptidlánc nem vette fel
a megfelelő térszerkezetét. A stresszfehérjék/dajkafehérjék egy része csak passzív
védelmet nyújt, pl. azáltal, hogy megakadályozza a fehérjemolekulák összekapcso­
lódását, illetve lebontását, mások viszont energia (ATP) felhasználásával egy már
rosszul feltekeredett fehérjemolekulát is újra a helyes térszerkezetűre képesek alakí­
tani. 2 pont
 4. Lehetnek külső elválasztású/exokrin m irigyek (kiválasztók), melyek pl. emészt*
enzimek termelését végzik (fúltőmirigy, nyelv alatti m irigy stb.) Lehetnek belsőéi
választásúak/endokrin mirigyek (váladékuk rendszerint a vérbe ürül), melyeknek a
szabályozásban van létfontosságú szerepük; ilyenek a horm onterm elő mirigyeink
pl. a pajzsmirigy vagy a mellékvese. 2 poni

18. tétel: A mitokondrium és a zöld színtest

tubuláris kettős membrán—

típus sztrómatíJakoíd —■,
sztróma, mátrix J-
gránum / J;

vezíkuláris típus

krísztás típus
a mitokondriumok
polimorfizmusa

granum

sztróm atilakoid

sztroma. mátrix

tilakoid

külső membrán
belső membrán
intrakrisztális tér
mátrix tér NADP* +H* NADPH
vázlatos hossz- és keresztmetszet

II. foto-'
szisztéma

FELADAT:
1. Hasonlítsa össze a két sejtalkotót az alábbi szem pontok szerint: előfordulás, n^re ’
(12 P°
Öl
alak, száma a sejtben, felépítés, m űködés, eredet!
 Adja meg az eredetre vonatkozó elmélet nevét, és ismertesse a legfontosabb bizo­
nyítékokat! (2 pont)
3. Mutassa be röviden a biológiai oxidáció fő folyamatait! (3 pont)
4. Határozza meg a glükóz biológiai oxidációjának hatásfokát, vagyis az energiahasz­
nosulás mértékét, ha tudjuk, hogy 1 mól glükóz tökéletes oxidációja során -2822kJ a
felszabaduló energia, 1 mól ATP hidrolízisekor viszont -31 kJ energia szabadul fel!
(3 pont)

1.
Szempontok M itokondrium Zöld színtest
Előfordulás Minden eukarióta sejtben, általá­ Csak növényi sejtekben (eukarió-
nos sejtalkotó tákban)
Méret Bakteriális: 5-10 mikrométer Bakteriális: 5-10 mikrométer
(Ez a sor 1pont.)
Alak Változó: fonalszerűtől a gömb­ Korong, lencse, fonál stb. (fajtól
szerűig (név eredete) függ, harasztoktól korong)

Száma a sejtek­ Változó, a legtöbb az intenzív Az asszimilációs parenchymában

ben oxidációt folytató sejtekben, pl. sok, bizonyos sejtek nem tartal­
máj sejtek mazzák, pl. bőrszövet
Felépítés Külső és belső membrán, utóbbi
tubulusokat (ujj szerű betürem-
kedések, christák) vagy lemeze­
ket képez. A belső membránon
belül mátrix, DNS, riboszómák;
a külső kamrában sejtalkotó nin­
csen, csak folyadék.
Működés A biológiai oxidáció két szaka­
sza: a Szent-Györgyi-Krebs-
ciklus (citrátkör) és a terminális
oxidáció színhelye. A citrátkör
enzimei a mátrixban, míg a ter­
minális oxidációé a tubulusok
membránjában vannak.
tf
Eredet Ősi heterotróf baktériumoktól
Külső és belső membrán, utóbbi
gránumokat és átérő (tilakoid)
membránokat képez. A sejtalkotó
belsejét alapállomány „sztróma”
tölti ki, benne DNS, riboszómák,
lipidcseppek stb. találhatók.
A fotoszintézis sejtalkotója. A
fényszakasz enzimei kötődnek a
gránumok membránjához (itt van
elszállítás), a redukciós ciklus
zajlik a sztrómában.
Ősi kékbaktériumoktól
(Ez a sor 1 pont.)
12 pont
2. Mindkét sejtalkotó eredetét az endoszimbionta elmélettel (Lynn Margulis) magya.
rázzuk. Az elmélet értelmében az ősi baktériumokat a nagyobb prokarióta vagy kéz-
detleges eukarióta sejtek bekebelezték, de nem bontották le ezeket, hanem egy tartós
szimbiózis alakult ki közöttük. A prokarióta eredetet bizonyítják a következők: a
belső membránok (azok prokarióta jellege), a saját gyűrű alakú DNS-molekulák,
önálló osztódási képesség, saját fehérjeszintézisük is van (melyben a lánckezdő a
formil-metionin), prokariótaszerű riboszómák (70 S ülepedési állandó) stb. 2 pont
3. A biológiai oxidáció 3 fő részre tagolódik:
^ Glükolízis (citoplazmában): glükózból piroszőlősav keletkezik (+2 ATP és
2 NADH+H+).
^ Citrátkör a mitokondriumok mátrixában : oxálecetsav veszi fel az acetilcsoportot,
amely több lépésben visszaalakul oxálecetsavvá, miközben 2 C 0 2 kerül leadásra,
és NADH+H+képződik (energia is GTP formájában).
^ A terminális oxidációban a NADH+H+-ról külön kerülnek le az elektronok és a
protonok, végül egyesülnek a légzésből származó oxigénnel, víz és energia kép­
ződése közben. Ez a fő energiafelszabadító szakasz: 1 mól glükózból 36 mól ATP
szabadul itt fel. 3 pont
........................................... kJ . lV
4. 1 mól glükóz biológiai oxidációjakor 38 mól *31 — - = 1178 kJ energia épül be az
mól
ATP -be. A hasznosulás m értéke:-----------= 0,417, azaz a teljes elégetésből szárma-
2822 kJ
zó energiának 41,7% -a hasznosul. 3 pont

19. tétel: Programozott sejthalál

„A bekebelező sejteken sokféle receptornak van szerepe, amelyek nemcsak megkötik

az elhalt sejteket, hanem jeleket továbbítanak a sejtek bekebelező mozgásának elin­
dítására, a gyulladáskeltő molekulák keletkezésének meggátlására, az immunválasz
szabályozására. Ma már ezt a határfelületet jelentősége miatt a harmadik szinapszis­
nak is nevezzük a jól ismert idegrendszeri szinapszis és az immunválaszban megha­
tározó, antigént bemutató szinapszis után. Nem volt tehát meglepő, amikor kiderült,
hogy az itt bemutatott szinapszis működési zavarai betegségeket, autoimmun kór­
képeket eredményeznek: ha a bekebelezés nem elég gyors és nem tökéletes, akkor
az apoptotikus sejtek szétesnek és a bekebelező sejtek gyulladást indítanak, a saját
szöveteinkkel reagáló reakció kezdődik súlyos kórképeket eredményezve.”
(Részlet Fésűs László A természetes sejthalál titkai című e l ő a d á s á b ó l )
(Mindentudás Egyeteme)
1. Jellemezze röviden a programozott sejthalál/apoptózis szükségességét! (3 pont)
2. Hogyan megy végbe ez a folyamat? (5 pont)
3. Miben különbözik a fent említett folyamattól a nekrózis? (2 pont)
4. Mi a szinapszis? M elyik szövetre a legjellemzőbb? (2 pont)
5. Milyen típusait ismeri a szinapszisoknak? (4 pont)
6. Mit nevezünk immunogénnek? (lp o n t)
7. Ismertesse a természetes/nem specifikus immunválasztkialakító sejteket! (2 pont)
8. Melyek egy gyulladási folyamatjellemzői? (1 pont)

érték elés

1. A programozott sejthalál/apoptózis szükségszerű folyamat. Egy felnőtt ember

szervezetében a sejtszám kb. állandó, ami azt jelzi, hogy az osztódással képződő
és az apoptálódó sejtek száma kb. azonos. Szükséges, amikor a sejt DNS-ét ron­
csoló hatások érik, nélkülözhetetlen a szervek kifejlődésekor, az immunitásban stb.
3 pont
2. A folyamatot enzimek irányítják, ezért tervszerűen zajlik. Először a kromatinállomány
tömörödik és hozzátapad a maghártyához, majd megindul a sejtplazma zsugorodása,
de a sejtmembrán sértetlen marad. Végül sejthártyával körülvett kisebb fragmentek
jönnek létre, melyeket a falósejtek takarítanak el, így gyulladás nem alakulhat ki.
A folyamat külső és belső (pl. mitokondriális) hatásokra is elkezdődhet. 5 pont
3. A nekrózis nem programozott folyamat, általában egyszerre több sejtet érint
(nekrotikus zóna), és a legtöbb esetben gyulladással jár, mivel a sejttartalom kifo­
lyik. 2 pont

4. A szinapszis olyan kapcsolóstruktúra két sejt között, melyben a két érintett membrán
között szinaptikus rés marad, itt folyik a jelátvitel. Legjellemzőbb az idegszövet­
ben. 2 pont

5. A szinapszisok lehetnek elektromos, illetve kémiai szinapszisok. Az elektro­

mosban kétirányú, míg a kémiaiban egyirányú a jelátvitel. A kémiai szinapszis a
posztszinaptikus membránra gyakorolt hatása szerint lehet serkentő (Na+-beáramlást
segítő) és gátló (a CL-áteresztést fokozó). 4 pont
f i Az immunogén olyan „idegen” anyag, mely válaszreakciót vált ki a szervezetből.
1 pont
7. A nem specifikus immunválasz sejtjei: mikro- és makrofágok, valamint a természe­
tes ölősejtek (NK-sejtek). Jellemző, hogy nincs specifikus megfelelés az antigén és
az említett sejtek között. 2 pont

8. Gyulladás jellemzői: az érintett terület az átmeneti vérbőség miatt bepirosodik, eny­

hén ödémásodik, ami fájdalmat okozhat, és melegedés tapasztalható. 1 pont

20. tétel: Szteroidok

Már évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget a teljesítmény fokozás lehetősége,

amelyek célja a fizikai erő növelése, a fáradtság leküzdése és a koncentrálóképesség
fokozása. A felépítő (más néven anabolikus) szteroidok napjainkban az egyik leg­
elterjedtebb teljesítményfokozó anyagok, amelyek a kereskedelmi forgalomban is
fellelhetőek.
Gyakorlatilag minden sportágban - futás, úszás, súlyemelés, body building - használ­
nak ilyen szereket a sportolók a felkészülési idő alatt, pedig a Nemzetközi Olimpiai
Bizottság (NOB) legújabb doppinglistájára is felkerültek ezek a szerek. A hasznosnak
vélt hatásai mellett érdemes mérlegelni a túlzott használatkor fellépő mellékhatáso­
kat is, és ezeket figyelembe véve felelősségteljesebben nyúlni a doppingszerekhez.
Egyes sportolók az edzésmunka során a kívánt hatás elérése érdekében a terápiás
szteroidadag sokszorosát fogyasztják, akár napi 300 mg-ot több héten keresztül.
Ilyen bevitt mennyiség mellett a szervezetben ellenállás alakul ki. A mellékhatások
megítélésénél fontos figyelembe venni a használó nemét, korát, a készítmény minő­
ségét, mennyiségét és a kezelés időtartamát. Az egészséges gyermekek és nők általá­
ban fogékonyabbak a szteroid hatásaira és mellékhatásaira.
A mellékhatás lehet toxikus és hormonális. A toxikus mellékhatás alatt a készítmény
májkárosító hatását értjük, amely a tartós alkalmazás során, arra érzékeny egyénekben
fordul elő. Ezért nagyon fontos az anabolikus szteroid alkalmazása esetén a folyamatos
májfunkció-ellenőrzés! A hormonális mellékhatás az alkalmazott dózistól függően a
virilisatio (férfiasodás) és az agyalapi mirigy hormonjának csökkent termelése.
(http://www.webbeteg.hu/index.J'ull& cim:= Az-anabolikus-(felepito)-szteroidok-es-
mellékhatásai)

1. Melyik az az androgén szteroid, amelyet izomhormonként is ismerünk? (1 Pont)

2. Hol termelődik, és milyen hatásai vannak az említett hormonnak a természetes n '
vekedésre, fejlődésre? (6 pont)
 3. Milyen mellékhatások, betegségek lehetnek azok, melyek a cikkben említett dózis
szedése esetén jelentkezhetnek? (Legalább 8 hatás felsorolása.) (4 pont)
4. Sorolja fel, hogy milyen szteroidok és hol termelődnek az emberi szervezetben!
(Legalább 8 db felsorolása!) (4 pont)
5. Melyik az a vegyület, mely a sejthártyák építésében is részt vesz, és pontosan mi a
szerepe? (2 pont)
6. Foglaljon állást az előző kérdésben szereplő vegyület megítélésében! (3 pont)

[Értékelés ^

1. A tesztoszteron nevű hormon. 1 pont

2. A tesztoszteron a férfiakban, a herékben termelődik, a Leydig-féle interstitiális sej­
tekben. (A mellékvesekéreg is termel androgén típusú szteroidokat mindkét nem­
ben, de ezek aránya lényegesen kevesebb!) A tesztoszteron a serdülőkorban kezd el
intenzíven termelődni, és kialakítja a férfiakra jellemző másodlagos nemi jellegeket,
és beindítja a sperm atogenezist (hímivarsejtképzés).
A nemi jellemzők: külső nemi szervek fejlődése, az izomtömeg gyarapodása, je l­
legzetes szőrzet megjelenése, libidó. 6 pont
3. A hormon és analógjainak hatásai: máj károsodás (sárgaság is jelentkezhet),
virilisatio, azaz elférfiasodás (nők esetén is!), hangmélységváltozás, libidó csök­
kenése, im potencia alakulhat ki, agresszió, magas vérnyomás jelentkezhet, a szív
igénybevétele fokozott —> nő az infarktus veszélye, kopaszodás, a bőrön gyakori a
pattanások megjelenése stb. 4 pont
4. Koleszterin - a sejtekben, epesav - májban, D vitamin - bőrben UV hatásra, mellék­
vesekéregben - m ineralokortikoidok (aldoszteron), glükokortikoidok (kortizol)
és legbelül főleg androgén szteroidok. Természetesen szteroidok az ivarmirigyek
hormonjai is, így a nőkben az ösztrogén és progeszteron, a férfiakban az említett
tesztoszteron. 4 pont
5. A koleszterin vesz részt a sejth árty ák építésében, szerepe a m em bránok stabilizá­
lása. 2 pont
6. A koleszterinre a szervezetnek nagy szüksége van, hiszen nemcsak a membránstabi­
lizálásban van pótolhatatlan szerepe, hanem belőle képződik a szervezet szteroidja-
inak (pl. epesav, nemi hormonok stb.) döntő többsége. Baj csak abból származhat,
ha a vér koleszterinszintje m egemelkedik, azaz eltér a normálistól, illetve hogy
milyen lipoproteinként van jelen a vérben, nagy többségben. Az egyik lipoprotein az
LDL (kis sűrűségű), amely az érelmeszesedés jelzője: „rossz koleszterin”, a másik a
HDL (nagy sűrűségű), amely ellentétes hatású, tehát véd az érelmeszesedéstől: ,jó
koleszterin”. 3 pont

m i
 14 15 16 17 18 19 20 21
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
G A A G (a)
G G
U G G (b)
U G U U G
T A G (c)
T A
A C A U C A (d)

2. 3. trp 4. 5. 6. Beépülő
1.
amino-
sav

tE m s s m
1. A mellékelt kodonszótár segítségével töltse ki a táblázatot a felkészülési időben!
Akitöltött táblázat alapján a vastagon szedett kisbetűk és számok pontos értelmezé­
sét adja meg! (12 pont)
2. Hogyan nevezzük a bázishármasokat a különböző nukleinsavszálakon? (2 pont)
3. Mi történne, ha a (c)-vel jelölt sorban kiesne a 18., 19. és 20. helyen lévő bázis, azaz
deléció történne? Válaszát indokolja! (2 pont)
4. Melyik sejtalkotón zajlik a transzláció folyamata? (1 pont)
5. Mit jelentenek az alábbi, a genetikai kódra vonatkozó fogalmak: degeneráltság,
egyetemesség, átfedésmentesség? (3 pont)

A genetikai kodonszótár:
u C A G
UUU phe UCU ser UAU tyr UGU cys U
U UUC phe UCC ser UAC tyr UGC cys C
UUA leu UCA ser UAA STOP UGA STOP A
UUG leu UCG ser UAG STOP UGG trp G
CUU leu CCU pro CAU his CGU arg U
C CUC leu CCC pro CAC his CGC arg C
CUA leu CCA pro CAA gin CGA arg A
CUG leu CCG pro CAG gin CGG arg G
 AUU ile ACU thr AAU asn AGU ser U
A AUC ile ACC thr AAC asn AGC ser C
AUA ile ACA thr AAA lys AGA arg A
AUG met/Start ACG thr AAG lys AGG arg G
GUU val GCU ala GAU asp GGU gly U
G GUC val GCC ala GAC asp GGC gly C
GUA val GCA ala GAA glu GGA gly A
GUG val GCG ala GAG glu GGG gly G

|Értékelés

1. A táblázat úgy tölthető ki, ha kikeresi a trp (triptofán) kodonját, ez csak a (b) sorba
írható, így ez lesz az mRNS, a többi ez alapján meghatározható, a táblázat egysze­
rűen kitölthető.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 2 0 21
Néma
A T G T T T A G G T G G T A T T A G C G G DNS-szál
(a )
Az mRNS
A U G U U U A G G U G G U A U U A G C G G
(b)
Aktív
T A C A A A T C C A C C A T 1 A T C G C C DNS-szál
(c )
A tRNS
U A c A A A U C C A c C A U A
(d)
1. met. 2. phe 3. arg trp 4. tyr 5. stop! 6. nem Beépülő
start épül be aminosav
amino-
sav
12 pont
2. A tripletek a DNS-molekulán kódok, azmRNS-molekulán kodonok és a tRNS-
molekulán antikodonok. 2 pont
3- A deléciót követően a DNS kódja ugyanúgy ATC maradna, amiről UAG, tehát stop
jel íródna le, tehát nem tapasztalnánkváltozást. 2 pont
4* A transzláció a riboszómákon zajlik. 1 pont
 5. A genetikai kód degenerált: egy aminosavat több bázishármas/kodon is meghatároz-
hat.
A genetikai kód egyetemes: ugyanaz a kód vagy kodon minden élőlényben ugyanazt
az aminosavat határozza meg.
A genetikai kód átfedésmentes: leolvasáskor a riboszóma megakadályozza, hogy
egy bázis egyszerre két kodonba tartozzon. 3 pont

22. tétel: Radikálisan nőtt a HIV-fertőzöttek száma Magyarországon

Másfélszer több HIV-fertőzöttet regisztráltak tavaly Magyarországon, mint egy év­

vel korábban. Az emelkedés elsődleges oka a szexuális szokások.
A most nyilvánosságra hozott adatok szerint tavaly 119 új HIV-fertőzöttet regiszt­
ráltak Magyarországon, a 2006-os 81 után. Ezzel mintegy 1500-ra nőtt a regisztrált
HIV-pozitívok száma. Továbbra is Budapesten találták a legtöbb fertőzöttet, a sorban
második Pest megye, a harmadik Fejér megye. Ez az adat azt mutatja, hogy átlagosan
háromnaponta regisztrálnak egy újabb HIV-fertőzöttet Magyarországon. Ami nagy
probléma, hogy nagyon sok huszonéves van az új fertőzöttek között. Elsősorban a meg­
változott szexuális szokások állhatnak az emelkedés hátterében. Nőtt a felelőtlenség,
az emberek egyre kevésbé védekeznek. Annak ellenére, hogy az új fertőzöttek nagy ré­
sze továbbra is homoszexuális, egyre több heteroszexuális esetet regisztrálnak - fűzte
hozzá. A regisztrált HIV-fertőzöttek száma nemcsak Magyarországon, hanem az egész
kelet-közép-európai régióban emelkedik. Csehországban például a korábbi 45 után
tavaly több mint 120 fertőzöttet találtak. A Nemzeti AIDS Bizottság titkára kiemelte:
az eddigi eredmények alapján idén is emelkedni fog a regisztrált HIV-fertőzöttek
száma. Nehéz megjósolni, hogy lavina indul-e el az egyre több megbetegedés miatt
- tette hozzá. Az egyre több fertőzés ellenére továbbra is kevés a megelőzésre szánt
pénz Magyarországon: évente 20-25 millió forint. A gyógyíthatatlan betegség terje­
désének megelőzéséhez azonban több pénzre és nagyobb figyelemre lenne szükség.
AUNAIDS 2007-es jelentése szerint a világban 33,2 millió regisztrált HIV-fertőzött
van, közülük 2,5 millió gyerek. Csak tavaly két és fél millió új esetet találtak világ­
szerte. 2007-ben több mint kétmillióan haltak meg a gyógyíthatatlan betegség miatt.
Az ENSZ-szervezet adatai szerint továbbra is Afrikát sújtja leginkább a fertőzés.
(http://www.stop.hu/articles)
w

FE LA D A T:

1. Jellemezze a HÍV vírust felépítése szerint! (3 poflt)

2. Miért gyógyíthatatlan a vírus által okozott betegség, hogyan nevezzük a k i f e j l ő d ö t t
betegséget, mit jelent az elnevezés? (2 Pofl9
3. Milyen okokat említ a cikk a betegség terjedésére vonatkozóan, hogyan nem ter­
jed? (2 pont)
4. Hogyan lehetne megelőzni a betegség ilyen arányú terjedését? (2 pont)
5. Mi lehet az oka, hogy Afrikában ilyen mértékű a fertőzöttség? (2 pont)
6. Általában mikor beszélünk járványról? (lpont)
7. Miért csak a baktériumok ellen hatékony az antibiotikumokkal való kezelés? (2 pont)
8. Mit jelent a specifikus immunválasz, mely sejtek vesznek részt benne, és hogyan?
(4 pont)
9. Sorolja fel a mesterséges immunizálás lehetőségeit! (2 pont)

tékelés

1. A HÍV vírus, mint a vírusok általában, örökítőanyagból —ez esetben 2 db egyszálú

RNS - és fehérjeburokból (nukleokapszid) áll. Ezeken felül tartalmaz reverz transz-
kriptáz enzimet, és van külső burka, peplonja. 3 pont
2. A betegség azért gyógyíthatalan, mert a HÍV vírus gyorsan mutálódik. A HÍV vírus a
T-limfociták egy csoportját támadja meg (CD 4 + T-limfocita). Ha ezeket a sejteket
elpusztítja, gyakorlatilag megszűnik a szervezet immunitása, tehát bármilyen kór­
okozó halálossá válhat, ez az AIDS (szerzett immunhiányos szindróma). 2 pont
3. A megváltozott szexuális szokásokat, az emberi felelőtlenséget, homoszexuálisokat
említi. (Veszélyt jelenthet a drogozás, a biszexualitás, terjedhet anyáról gyermekére,
régebben vérkészítménnyel is.) Nem terjed cseppfertőzéssel, szúnyogcsípéssel, csó­
kolózással stb. 2 pont

4. Mint a cikkből is megtudjuk, több pénzre és nagyobb figyelemre van szükség, emellett
nagyon fontos az időben végzett tájékoztatás, az ismeretterjesztés. Szükség lenne a fele­
lős gondolkodásra, a partnerek nem túl gyakori váltogatására, az óvszerhasználatra.
2 pont

5. Az afrikai fertőzöttség nagyarányú voltát magyarázza: innen indult ki a fertőzés, már

sok fertőzött lehetett, mikor felfedezték a vírust, rosszak a higiéniás viszonyok, nagy
a szegénység. 2 pont

6. Járványról akkor beszélünk, ha egy kórokozó egy adott területen egyszerre sok em­
bert betegít meg. 1 pont
'• Az antibiotikumok a baktériumok ellen hatékonyak, meggátolják azok továbbsza-
porodását, pl. gátolják a sejtfalak szintézisét (penicillin). A vírusok föl sem veszik
ezeket az anyagokat, hiszen nincs önálló anyagcseréjük, sőt szaporodni is csak a
megfelelő gazdasejtben tudnak. 2 pont
 8. A specifikus immunválaszt a limfociták váltják ki. Ezek olyan speciális fehérvér­
sejtek. melyek végleges alakjukat immunszervekben nyerik el, csak az őssejtje-
ik (előalakok) származnak a vörös csontvelőből. A csecsemőmirigyben (thymus) a
T-limfociták, a Bursa-analóg szervekben (bélfali sejtcsoportok, féregnyúlvány, man­
dulák, lép) a B-limfociták „érnek be”. A T- limfociták váltják ki a celluláris (sejtes)
immunválaszt, melynek alapja, hogy specifikusan kötődnek a sejtes immunogénhez,
és a lizoszómáikból felszabaduló enzimekkel bontják azokat. A B-limfociták ad­
ják a humorális immunválaszt, vagyis a kórokozó ellen specifikus ellenanyagokat,
Ig-kat (immunglobulin) termelnek a plazmasejtté alakult (aktivált) B-sejtek. Mindkét
folyamat befejezésében fagociták (mikro- és makrofágok) működnek közre. 4 pont
9. A mesterséges immunizálás lehet aktív és passzív. A z aktív immunizáláskor legyen­
gített kórokozókat vagy annak antigénjét juttatják a szervezetbe, a cél a memóriasej­
tek kialakítása. Ezt a célt szolgálják a védőoltások (pl. BCG, DTP). A passzív immu­
nizáláskor már eleve kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe, tehát a szervezetnek
nem kell aktívan közreműködnie. 2 pont

23. tétel: A hangképző apparátus

szalagok ^-

„A csimpánz hangképző apparátusában a gége az összes többi em lőshöz hasonlóan a

torok felső részén helyezkedik el, ami lehetővé teszi, hogy az állat egyszerre nyeljen
és lélegezzen, behatárolja viszont a garatüregben képezhető hangok skáláját. Egyedül
az emberben van a gége mélyen a torokban. K övetkezésképpen az em ber nem is tud
egyszerre lélegezni és nyelni, mert ilyenkor cigányútra megy a falat, ezzel szemben
a képezhető hangok skálája jelentősen megnövekedett. A Homo erectusnál korábbi
hominidáknál a csimpánznak megfelelő helyzetben találjuk a gégeföt. (J. Laitman, P-j
Gannon és H. Thomas közlése nyomán)” (Richard Leakev: A z emberiség eredete) i
'QB3EEZ3®
1. Ismertesse a gége felépítését! (5 p0nt)
2. Mi az alapja a hangképzésnek? (2 pont)
3. Milyen anatómiai képletek vesznek részt a hangképzésben a gégén kívül? (3 pont)
4. Milyen fizikai jellemzői vannak a hangnak? (3 pont)
5. A „cigányútra megy a falat” melyik reflexműködés „üzemzavara”? Hol van az emlí­
tett reflex központja? (2 pont)
6. Melyik agyfélteke fejlettsége jár együtt a hangképzéssel? (1 pont)
7. Miért nem képesek megerőltető fizikai tevékenységet végezni azok a betegek, akik­
nek eltávolították a gégéjét? (1 pont)
8. Miért képes a csimpánz egyszerre lélegezni és hangot képezni? (1 pont)
9. Az emberi újszülötteknek az emlősökhöz hasonlóan a torok felső részében van a
gégéje. Mi a jelentősége ennek a ténynek? (1 pont)
10. Miért nem találtak még fosszilis hangképző szervet? (1 pont)

jprtékelés 1

1. A gége izmos, porcos szerv. A porcok: pajzsporc, kannaporcok, gyűrűporc, gé­

gefedő. Belül nyálkahártya béleli. Harántcsíkolt izmok mozgatják a kannaporcokat.
A hangszalagok a nyálkahártya alatt vannak. A nyálkahártyakettőzet, mely a gége
belső falától a hangszalagokig terjed, a hangredő. A hangszalagok a pajzsporctól a
kannaporcokig futnak. 5 pont
2. A kannaporcok mozgatásával a hangrés mérete változtatható, ezért a tüdőből ki­
áramló levegő hol feltorlódik, hol szabadon áramlik. A hang longitudinális mechani­
kai hullám. 2 pont
3. A nyelv, az orrüreg, a fogak, az ajkak, a fogsor helyzete mind részt vesznek a tagolt
emberi beszéd kialakításában. 3 pont
4. A hangerősség a hangszalag rezgési amplitúdójától és a kiáramló levegő sebességétől
függ. A hangmagasságot a hangszalag hossza és a feszülés mértéke befolyásolja. A hang
színét a rezonátorként működő orrüreg, szájüreg és fogak stb. alakítják. 3 pont
5. A nyelés reflexe, amelynek részfolyamata, hogy a gégefő a légcsövet átmenetileg
lezárja. A nyelés reflexközpontja a nyúltagyban található. 2 pont
6. Az emberek többségében a bal féltekében található a beszédértő és a beszédmozgató
központ. (A mai emberre jellemző nagyobb bal félteke a beszédkészségünkkel és
azzal lehet kapcsolatos, hogy az emberek 90%-a jobbkezes.) 1 pont
 7. Erőlködés közben a gége segítségével akasztjuk meg a tüdőből kiáramló levegőt, így
a mellkas szilárdságát fokozhatjuk. A tüdőben lévő levegőre ráfeszítjük izmainkat.
1 pont
8. A gége magasan a torokban helyezkedik el. 1 pont
9. Az újszülöttek szempontjából ez rendkívüli jelentőséggel bír,hiszen csak így tudnak
szopás közben lélegezni és nyelni is. 1 pont
10. A porcos izmos szervek összetételük miatt nem fosszilizálódnak. Túlságosan lágy
részek. 1 P°nt

24. tétel: Dialízis

„A peritoniális dialízis a hashártya szűrőképes­

ségét használja ki. A hasfalba beépített csatlako­
zón keresztül a hasüregbe megfelelő mennyiségű
és összetételű folyadékot engedünk be. Megfe­
lelő idő eltelte után a méreganyagokkal telített
folyadékot kiengedjük, az újat ismét betöltjük.
Ez a ciklus 4-6 óránként ismétlődik. A kezelés
otthon is elvégezhető, ez a folyamatos, ambu­
láns peritoniális dialízis. (CA PD )”
z.hu) M
(www.vorsz.hu)

S B 3E J23H E
1. Melyek a vese fo funkciói? (4 pont)
2. Melyek a krónikus veseelégtelenség tünetei? (3 pont)
3. Milyen fizikai jelenséggel magyarázható a dializálás folyam ata? (1 pont)
4. Milyen más módszerek állnak rendelkezésünkre a veseelégtelenség kezelésére?
(2 pont)

5. Milyen hormonális működési zavarok növelhetik m eg kóros mértékben a vizelet

mennyiségét? (4 pont)
6. Mi jellemzi a membránon keresztül történő aktív transzport folyamatát? (4 pont)
7. Mondjon példát az aktív transzport folyamatára! (2 pont)
 Értékelés |

1. A vese szabályozza a testünkben levő folyadék mennyiségét. O zm oregulátor sze­

repet tölt be, biztosítja a homeosztázist. Egyensúlyban tartja a szervezetünk kémiai
összetételét. Eltávolítja a bomlástermékeket. Termel számos hormont: pl. a renint,
amely a vérnyomást szabályozza, és az eritropoetint, amelyik a vörös vérsejtek ter­
melését segíti. 4 pont
2. A krónikus veseelégtelenség egyik tünete az általános fáradtságérzet. De vannak
egyéb figyelmeztető jelek is: megváltozik a vizelet gyakorisága, formája; égető ér­
zés vizelés közben; véres vagy kávészínű vizelet; az arc, lábak, has felpuffadása;
háttáji fájdalom a bordák alatt; magas vérnyomás stb. (Legalább három tünet felso­
rolása szükséges!) 3 pont
3. A dializáló folyadék és a testfolyadék koncentrációkülönbségén alapuló, a diffúzió
elvén működő kezelési mód? • 1 pont
4. A dialízis egy olyan rendszeres külső beavatkozás, amelynek célja a vesék műkö­
désének lehető legnagyobb mértékű pótlása. Két formája van: a hemodialízis (HD)
és a peritoniális dialízis (PD, CAPD). Hosszabb távú megoldást jelenthet a vese
transzplantációja, mivel a dialízis csak átmeneti megoldás, és hetente többször is
meg kell ismételni a kezelést a beteg állapotától függően. 2 pont
5. A diabetes mellitus, azaz a kezeletlen cukorbetegség tünete a nagyobb mennyiségű
vizelet ürítése. A tünetet közvetve a vérplazma magas glükózkoncentrációja okoz­
za. A szűrletbe került nagy mennyiségű cukor a kanyarulatos csatorna visszaszívó
fünkcióját kimeríti, és a csatornarendszer belsejében maradó glükóz a folyadék oz­
mózisnyomásának növekedésével jár, ami növeli a definitív vizelet mennyiségét. A
diabetes insipidus az ún. íztelen cukorbetegség, amelynek neve is utal arra, hogy a
kórosan nagy mennyiségű vizeletürítést nem a magas glükóztartalom okozza. A hipo­
fízis hátsó lebenyében tárolódó ADH különböző okok miatti elégtelen mennyisége
a tünet okozója, amely hormon a vese gyűjtőcsatorna-rendszerének permeabilitását
változtatva, a fakultatív vízvisszaszívást képes a szervezet aktuális állapotához iga­
zítani (fokozni). 4 pont
6. A nagyobb koncentrációjú hely felé is történhet ilyen módon az anyagok szállítása.
A folyamatot a membránokban elhelyezkedő speciális szállító molekulák, fehérjék
végzik. A sejt részéről ATP energiája szükséges, mivel a szállítás általában a fehér­
je konform ációjának változásával jár együtt (a fehérjék különböző térszerkezetű
konformációs izomerjei más-más energiatartalmúak). A fehérje különböző térszer­
kezetének kialakítása energiaigényes folyamat. 4 pont
7- Az aktív transzportra képes enzimre példa, a K+-Na+ pumpa, amely 1 mól ATP ener­
giáját felhasználva képes 2 mól K+-t a citoplazmába, ill. 3 mól Na+-t az extracelluláris
térbe szállítani. 2 pont
 vérnyomás a bal kamrában (másodperc)
vérnyomás a bal pitvarban
vérnyomás az aortában

(Szeberényi József: Biológiai fejtörő) m

SB 3H 23M
1. Meddig tart a grafikonon ábrázolt szívciklus? (1 pont)
2. Mennyi a vizsgált személy pulzusszáma percenként? (1 pont)
3. Melyik szívrészében mérhető meg közvetlenül a vérnyom ás, ha az illetőt a könyök­
vénáján át katéterezik meg? (3 pont)
4. Ismertesse a római számokkal jelzett működési fázisokat! (9 pont)

5. Mettől meddig tart a kamrai szisztole? (1 pont)

6. Mikor zajlik pitvari szisztole? (1 pont)

7. Mikor hallható szívhang, miért? (2 pont)

8. Mivel magyarázható az a tény, hogy a kam ra később húzódik össze, mint a pitvar?
(2 pont)
1 A grafikon alapján nyilvánvaló, hogy a szívciklus 0,8 másodpercig tart. 1 pont
2. Egy perc alatt ez 75 összehúzódásnak felel meg (60 sec : 0,8 sec = 75 összehúzó­
dás). 1 pont

3. A jobb pitvarban, a jobb artériában és a hozzá kapcsolódó erekben. 3 pont

4. Az I. a szisztole kezdete. 1 pont
A kamra a II. vonallal jelzett időpontig zárt, hiszen az aortában a nyomás nagyobb,
mint a kamrában. 1 pont

AII-III. szakaszban a kamra nyílik, mivel benne a nyomás már nagyobb, mint az
aortában. 1 pont

A zsebes billentyűk ekkor kinyílnak. 1 pont

AIV. szakaszban a zsebes billentyűk bezáródnak, mert az aortában uralkodó vérnyo­
másérték meghaladja a kamrai vérnyomás értékét. 1 pont

Az V. szakaszban nyílnak ki a vitorlás billentyűk, mert ekkor a pitvarban mért nyo­

más nagyobb, mint a kamrában. 1 pont

A IV-V. szakaszban természetesen a kamra zárt. 1 pont

A kamrai diasztole alatt is áramlik az ereinkben a vér, hiszen az aorta rugalmassága
kisebb nyomással, de a vért továbbítja. 1 pont

A VII-I. szakaszban telítődik a kamra. 1 pont

5. Az I-IV. fázisban történik a kamrai szisztole. 1 pont
6. A pitvari szisztole a VII-I. szakasszal hozható kapcsolatba. 1 pont
7. A szívhangok a billentyűk működésével kapcsolatosak. A szisztolés szívhangot a
vitorlás billentyűk záródása és a zsebes billentyűk kinyílása okozza. A diasztolés
szívhang a zsebes billentyűk záródásával, ill. a vitorlás billentyűk kinyílásával kap­
csolatos. 2 pont

8. A szinuszcsomó a jobb pitvar falában található, amely a szív elsődleges ingerkép­

ző központja. Az ingerületet a pitvar izomzata vezeti tovább - ami késést okoz -
a pitvar-kamrai csomóhoz, ahonnan a vezetőrendszer (His-köteg, Tawara-szárak,
Purkinje- rostok) a kamra izomzatát összehúzódásra készteti. 2 pont
26. tétel: Daganatok

„A tumormarkerek olyan anyagok, általában fehérjék, amelyeket vagy a szervezet |

termel a daganat növekedésére adott válaszként, vagy maga a daganatos szövet ké- I
pez. Néhány tumormarker specifikus egy-egy rákféleségre, míg m ások többféle típu- ■
sú rák esetén is előfordulnak. A jól ismert markerek közül többet a nem rákos állapo- !
tokban is megtalálunk. Következésképpen ezek a tumormarkerek nem diagnosztikus ]
értékűek a rák felismerése szempontjából.
A tumormarkerekkel szemben az az elvárás, hogy kellően specifikusak legyenek, és
olyan korai stádiumban utaljanak a rák jelenlétére, amikor az m ég jól kezelhető, I
hogy esélye se legyen a ráksejteknek arra, hogy szaporodjanak és szétszóródjanak a j
szervezet egyéb szöveteibe. A mai napig az egyetlen tumormarker, amely széles kör­
ben elfogadott, a prosztata specifikus antigén (PSA). M ás markerek vagy nem elég |
specifikusak (túl sok a fals pozitív eredmény, ami drága és szükségtelen vizsgálatok- j
hoz vezet), vagy a betegség folyamán nem elég korán emelkedik m eg a szintjük.”
(www.labtestonline.hu) !
„A szérumban mérhető PSA prosztata eredetű. Mivel a PSA nem prosztatarák, csak
prosztata specifikus, serumban emelkedett koncentrációja nem jellem ző kizárólag
prosztatarákra, benignus prostata hyperplasiában, prostatitisben is lehet emelkedett.
A PSA normál értéke a mérési módszertől függően 3-4 ng/ml. N éhány százalékban
normális PSA-szint mellett is fordulhat elő prosztatarák. A 4 és 10 ng/ml közötti ér­
tékek diagnosztikai nehézséget okoznak, mert ezen értékek között lehet kismértékű
prostata hyperplasia, prosztatagyulladás, de lehet betegség nélkül is. 10 ng/ml PSA-
koncentráció felett mindenképpen fokozott a gyanú prosztatarákra, m ert bár ebben
a tartományban is körülbelül 25 ng/ml-ig előfordulhat még BPH-s vagy prostatitises
megbetegedés, de 25 ng/ml felett akár egészen több száz vagy ezres PSA-koncentráció
esetén a prosztatarák valószínűsége közel 100%. A PSA-koncentráció összefügg a
beteg korával, a prosztata volumenével, ezért az össz. PSA-koncentráció értékelését
néhány egyéb addicionális PSA-vizsgálat segíti.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás általában a 45 év feletti férfiak leggyakoribb
betegsége. Jellemző tüneteként egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak a vizelési i
panaszok (a vizelet nehezebben indul, a vizeletsugár gyengül, a vizelés gyakorivá
válik még éjszaka is, többször jelentkezik, és a vizelési idő megnyúlik), amelyek
befolyásolják az életvitelt és az életminőséget.”
(www.boIthely.hu) J
 1. Mi a lényege a daganatképződésnek? (1 pont)
2. Mi a különbség a rossz-és a jóindulatú daganatok között? (4 pont)
3. Hogyan alakulnak ki az áttétek? (1 pont)
4. Milyen tényezők növelhetik a rák kialakulásának esélyét? (2 pont)
5. Hol található, és mi a prosztata szerepe a nemi működésekben? Milyen mirigynek
van jelentősége a prosztatán kívül az ondóképzésben? (10 pont)
6. Milyen tünetei vannak a prosztata megnagyobbodásának? (1 pont)
7. A PSA-vizsgálat miért nem egyértelmű a prosztatarák diagnózisának felállításá­
ban? (1 pont)

jjpjtékelés m i \

1. Normális esetben a sejtosztódás és a sejtpusztulás egyensúlyban van. A daganatkép­

ződés/tumorképződés esetén túlzott a sejtszaporulat. 1 pont
2. ^ A jóindulatú daganat (benignus) esetén a sejtek a kiindulási szövetnek megfe­
lelő felépítésűek és működésűek. A normális sejtszaporulathoz képest gyorsabb
a sejtszámnövekedésük. A daganat élesen, jól körvonalazódva különül el az ép
szövetektől. 2 pont
^ A rosszindulatú daganatok (malignus) esetén a sejtek abnormálisak, az ép sejtekkel
összehasonlítva rendezetlen képet mutatnak, sejtszervecskéik/sejtorganellumaik
rendellenesek. A daganat szélei nem különülnek el élesen az ép szövetektől. (Be­
szűrődnek az ép szövetekbe.) (A hámszövetekből kiinduló daganatokat karcinó-
mának, a kötőszövet eredetűeket szarkómának nevezzük.) 2 pont
3. A daganatos sejtek a vérkeringés révén eljutnak az ép szervekbe, nyirokcsomókba,
és ott megtelepedve, újabb daganatokat képezve, szaporodásnak indulnak. A folya­
matot áttétképződésnek vagy metasztázisnak nevezzük. 1 pont
4. A rák kialakulása többtényezős folyamat. Szerepe van öröklött tényezőknek, rákkeltő
anyagokkal való érintkezésnek (karcinogéneknek), különböző mutagén hatásoknak,
sugárzásoknak, amelyek szabad gyökök képződéséhez vezetnek, táplálkozási szoká­
soknak, az életmódnak, az immunrendszer csökkent működésének. 2 pont
5. ^ A prosztata felnőtt férfiban szelídgesztenye nagyságú szerv, melynek hátsó felszí­
ne a végbél felől tapintható. 1 pont
P A prosztata körülöleli a húgycsövet, azt a vezetéket, amelyen keresztül a vizelet a
húgyhólyagból, és az ondó a hímvesszőn keresztül kiürül. 1 pont
 £jíÍ>lŐ0É$&Ű$ íjjJü JÍ Z-AsÚ 1 Z-LŰbülí

^ Szövettanilag simaizomsejtekből és mirigyhámból épül fel, melyet tok vesz kö­

rül. 1 pont

♦ A spermiumokat a here termeli. A heréből a spermiumok a mellékherébe kerül­

nek, ahol tárolódnak, majd innen egy hosszú csövön, az ondóvezetéken keresztül
jutnak a húgycső prosztatán keresztül futó szakaszába, ezt a nyílást ondódombnak
nevezik. 1 P°of
^ A prosztata alatt két kis mirigy található, ezek az ondóhólyagok, amelyek kiveze­
tő nyílásai csatlakoznak az ondóvezetékbe. 1 P°nt
♦ Az ondóhólyag fruktóztartalmú váladéka a spermiumok mozgásához szükséges
energiát biztosítja. * P0I,f
^ A prosztatából számos vékony csövecske nyílik az ondóvezetékbe, mielőtt a
húgycsőbe ömlene. A prosztata és az ondóhólyag által termelt váladék összekeve­
redik, és a spermiumokkal együtt a húgycsőbe kerül, ez az ondó. 1 pont

♦ A prosztata váladéka teremti meg az ivarsejtek mozgásához szükséges lúgos kém­

hatású közeget. 1 pont

♦ Másik összetevője biztosítja, hogy az ondó kocsonyás állagúvá, nagyobb viszko­

zitásúvá váljon, hogy a női ivarutakból annak kifolyását akadályozza. 1 pont

^ Izomszövete elősegíti ezek kilövellését a húgycsőbe, illetve a külvilágba.

A kilövellés során a hólyagnyak bezárul, hogy az ejakulátum ne juthasson vissza
a hólyagba. 1 pont

6. Nehezen induló vizelet, a vizelet elakadása, majd újraindulása vizelés közben,

vékony vizeletsugár, gyakori és sürgető vizelési inger, különösen éjszaka, vize-
letcsepegés vizeletürítés után stb. (Legalább két tünet felsorolása szükséges.)
1 pont

7. A PSA nemcsak a prosztatarák esetében emelkedik meg, más betegségre is utalhat. A

marker szérumkoncentrációja a prosztata térfogatával és az életkorral is összefügg.
Önmagában nem alkalmas a diagnózis felállítására, szükség van egyéb vizsgálatokra
is. 1 pont

■■■
27. tétel: Egy endokrinológiai lelet

Az alábbi lelet egy endokrinológiai kezelés előtt álló beteg vérvizsgálata alapján
készült. A lelet tanulmányozása alapján válaszoljon a kérdésekre!
 Vizsgálat Eredmény Egység Ref. tartomány

Vérvétel : . V
TSH : 0 , 0 5 * ulU/ml 0,40 - 5,00 V
Szabad-T3 (FT3) : 2 8 , 6 1 * pg/ml 1,60 - 3,66 V
Szabad-T4 (FT4) : 4 , 5 3 * ng/dl 0,70 - 1, 90 V

A leleten feltüntetett T3 a trijód-tironin, a T4 a tiroxin. ^

1. Milyen tünetekkel fordulhatott orvoshoz a beteg? (Legalább 5 tünet felsorolása szük­

séges!) (5 pont)
2. Miért tért el a TSH-szint a referenciatartományhoz képest? (4 pont)
3. A TSH-szintet milyen faktorok szabályozzák? (2 pont)
4. A tiroxint melyik aminosavból szintetizálja a pajzsmirigy? (1 pont)
5. Milyen kezelési lehetőségek állnak a beteg állapotának javítására? (3 pont)
6. Az endokrin szabályozás pozitív visszacsatoláson is alapulhat. Hozzon példát erre a
szabályozási módra! (5 pont)

||fté k e lé s

1. Jelentős fogyás, gyakori verejtékezés, izomfáradság, a meleg rossz tűrése, hőhul­

lámok, élénkség, rossz alvás, kézremegés, gyors hangulatváltások, érzelmi labilitás,
szapora szívműködés, légszomj, gyors anyagcsere, gyakori és laza széklet stb. (Leg­
alább öt tünet felsorolása szükséges!) 5 pont
2. A beteg tüneteit a m agas tiroxinszint okozza, amely fokozza a biológiai oxidációt. A
mitokondriumok áteresztőképességének fokozása áll a tünetek hátterében, amelynek
következtében az anyagcsere intenzitása jelentősen növekedik. A lelet tanúsága sze­
rint a beteg emelkedett tiroxinszintjét az agyalapi mirigy érzékeli, és a feed back/
negatív visszacsatolás révén a tiroxinszintet úgy próbálja meg csökkenteni, hogy a
trop-horm on/TSH -szintjét csökkenti. 4 pont
3. A TSH-szintet a hipotalamusz releasing és inhibiting faktorai szabályozzák a negatív
visszacsatolás alapján. 2 pont
4. A tirozin nevű aminosavból. 1 pont
5. A mirigy túlzott hormontermelését kell mindenképpen csökkenteni a szintézist gátló
gyógyszerek vagy a 1311 izotóp adagolásával, amely kötődik a pajzsmirigy hormon­
termelő sejtjeihez, és radioaktivitása miatt roncsolja a hiperaktív sejteket. Végső

mm
 esetben a mirigy eltávolítása is szóba jöhet. A hormont ezután abeteg élete végéig
pótolni kell! 3 pont
6. % A női nemi ciklus hormonális szabályozásában szerepet játszó FSH-szintet az
általa serkentett ösztrogénszint tovább fokozza, így a vérben gyorsan emelkedik
az ösztrogénszint. 1 pont
% Az emelkedő tüszőhormonszint viszont a negatív visszacsatolás miatt csökkenti
az FSH-szintet. 1 pont
% A gnRF/gonadokra ható releasing faktor tovább nem képes emelni az FSH-szintet,
így az LH-termelését fokozza, amely a pozitív visszacsatolás elvén tovább növeli a
sárgatestserkentő hormon szintjét, így az ovuláció gyorsan bekövetkezik. 2 pont
^ Az emelkedő progeszteronszint hatására az LH csökken, ezért a gnRF az FSH-
termelést fogja újra fokozni. 1 pont

28. tétel: Spanyolnátha

i n

„Baktériumfertőzés, nem pedig maga az influenzavírus ölhette meg az 1918-as világ-

járvány áldozatainak többségét. A megállapítás azt jelenti, hogy eltúlzottak lehetnek
a várható influenzakövetkezményekre vonatkozó jóslatok —közölték amerikai kuta­
tók. Az eredmény azt jelzi, hogy nagy mennyiségű antibiotikum raktározása legalább
annyira fontos lehet az influenza elleni küzdelemben, mint a vírusellenes szerek fel­
halmozása -jegyzik meg az Emerging Infectious Diseases című szaklapban megje­
lent közlemény szerzői.
Keith Klugman, az atlantai Emory Egyetem kutatója csoportjával azokat az informá­
ciókat elemezte, melyek az 1918-as spanyolnáthajárvány lefolyására vonatkoztak.
Az akkori influenzapandémiában (világjárványban) másfél év leforgása alatt leg­
alább ötvenmillió ember halt meg világszerte. A kutatók megfigyelték, hogy átlago­
san héttől tizenegy nap alatt vitte el az embereket a járvány, amely sokkal inkább a
bakteriális, mint a vírusos fertőzések mintázatát mutatja.
Az influenzás emberek gyakran „felülfertöződnek” baktériummal is, 1918-ban ez a
Streptococcus pneumoniae lehetett, melynek gyógyítására akkor nem volt terápia.
Ma már antibiotikumokkal és megelőző védőoltással is lehet küzdeni az egyebek
mellett tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást okozó baktérium ellen.
Járványtani szakemberek és virológusok szerint az influenzavírusok mutációja kö­
vetkeztében pár éven belül várható egy, a spanyolnáthajárvány hoz hasonló p a n d e rru a
kitörése. Erre akkor van a legnagyobb esély, ha a H5N1 madárinfluenza-vírustörzs j
 valamelyik faja és egy humán influenzavírus mutálódik. Klugman szerint az anti­
biotikumok korában ez sokkal kevesebb halált okozhat. Az atlantai kutatók jelenleg
modellezik a járványt és kezelését, kitérve arra az esetre is, ha a felülfertőző baktéri­
umok ellenállóvá válnának a most rendelkezésre álló antibiotikumoknak.”
(www.hvg.hu)

f id
1. Ismertesse az alábbi járványtani fogalmakat: mortalitás, morbiditás, pandémia!
(3 pont)
2. Mi a magyarázata annak a ténynek, hogy egy éppen zajló vírusfertőzésben szenvedő
embert más vírus nem képes megfertőzni, egy baktérium viszont igen? (1 pont)
3. Mi jellemző a vírusok szaporodására? (2 pont)
4. Miért nem fertőzhet meg bármilyen sejtet egy adott vírus? (2 pont)
5. Milyen táptalajon tenyészthetőek vírusok? (1 pont)
6. Hogyan állapítható meg, hogy valaki átesett-e egy konkrét vírusfertőzésen? (1 pont)
7. Mi a különbség a tokos és a tok nélküli S. pneumonae törzsek között? (2 pont)
8. Röviden ismertesse F. Griffith angol bakteriológus kísérletét! Mit bizonyított ez a
kísérlet? (8 pont)

Értékelés

1. ^ Mortalitás: valamilyen betegségben bekövetkezett halálozások arányszáma az

összlakossághoz viszonyítva (egy év alatt 100 000 lakosból hányán haltak meg
egy bizonyos betegségben). 1 pont

^ Morbiditás: arányszám, amely azt fejezi ki, hogy adott idő alatt/egy év alatt há­
nyán betegedtek meg/szénvédték az adott betegségben. 1 pont

^ A pandémia más néven világjárvány, vagyis amikor a járvány több földrészre

kiterjed. Pl. az influenzavírus antigénjei folyamatos változásban vannak, ami a
pandémiák fő oka. 1 pont

2. A vírusfertőzést követően a szervezet különböző, fertőzött sejtjei termelik ezt a fe­

hérjét (interferont), amely megakadályozza, hogy újabb vírusfertőzés történjen. /
Gátolja más vírusok szaporodását. 1 pont

1 Szaporodásuk feltétele egy gazdasejt, amelyet a vírus örökítőanyaga átprogramoz. A

gazdasejt anyagait felhasználva újabb vírusok jönnek létre, amelyek a gazdasejtből
kiszabadulva újabb sejteket fertőznek meg. 2 pont
4. A vírusok gazdasejtbe jutása speciális membránreceptorokhoz kötődik, ame­
lyek többnyire glikoproteidek. A vírus felszínén lévő antireceptor képes az adott
gazdasejtreceptorhoz kötődni, és ezután lehetséges a vírus örökítőanyagának gazda­
sejtbe jutása. 2 pont
5. Csak élő sejteket tartalmazó táptalaj a megfelelő, hiszen a vírusok ezt igénylik sza­
porodásukhoz. 1 pont

6. Amennyiben valaki átesett egy vírusfertőzésen, és meggyógyult, akkor az adott vírus

ellen hatásos immunglobulinszint magasabb a vérplazmájában (kimutatható az anti­
gén). 1 pont

7. A tokkal rendelkező baktérium patogén/betegséget okozó. A tok a baktérium sejtfa­

lán kívül elhelyezkedő, főként fehérjéből álló burok, amely a baktériumnak a gazda-
szervezet elleni védekezésében segít. 2 pont

8. ^ F. Griffith a tüdőgyulladást okozó baktérium két változata segítségével bizonyí­

totta a baktériumsejtben hőálló információátadó molekula jelenlétét, örökítő sze­
repét. 1 pont

^ Az S-variáns tokos, az R-variáns tokot nem képez. 1 pont

^ Élő S-variánst oltott a kísérleti egerekbe: az eredmény nagyarányú letalitás/pusz-
tulás. 1 pont

% Élő R-variánssal történő beoltás után az egerek életben maradtak. 1 pont

^ Hővel elölt S-variánsok beinjektálása után az egerek életben maradtak. 1 pont
♦ Élő R-variánsok és hővel elölt S-variánsok közös beinjektálása után az egerek
elpusztultak, tetemeikből élő S-variánsok voltak kimutathatók, vagyis a baktériu­
mok között információátadás, ún. baktériumtranszformáció zajlott. 2 pont

♦ Később O. Avery minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a baktérium­

transzformáció a DNS-hez köthető folyamat. 1 pont

29. tétel: Szklerózis multiplex

„Egy bizonyos genetikai változat fiatalkori D-vitamin-hiánnyal párosulva növelheti

az érintetteknél annak kockázatát, hogy a későbbiekben egy autoimmun betegség,
szklerózis multiplex alakul ki náluk. - A PLoS Genetics tudományos portálon köz­
zétett megállapítás szerint csökkentheti a gyulladásos idegrendszeri betegség koc­
kázatát, ha a terhes nők és a gyerekek D-vitamin-kiegészítést kapnak. Az eredmény
alátámasztja azt a korábbi feltételezést is, hogy a világszerte 2 és fél millió embert
érintő kór kifejlődésében szerepet játszik a D-vitamin is.
 Sreeram Ramagopalan, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője
úgy véli, hogy az olcsó és biztonságos étrendkiegészítőnek jelentős egészségügyi
előnyei vannak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy csökkenti bizonyos ráktí­
pusok és az autoimmun betegségek kockázatát.
A brit kutatók megállapították, hogy a D-vitamin által aktivált fehérjék ahhoz a DNS-
szakaszhoz kapcsolódnak, amely közvetlenül a DRB1 jelű génváltozat mellett van.
Ezt a génváltozatot összefüggésbe hozták a szklerózis multiplex megjelenésével, a
túl kevés D-vitamin pedig a gén hibás működését okozhatja. Ezért azoknál, akik az
adott génmódosulatot hordozzák, a korai D-vitamin-hiány ronthatja a szervezet ké­
pességét arra, hogy eltávolítsa a T-sejteket, amelyek így megtámadhatják a testet.
A szklerózis multiplex elnevezés „többszörös, heges” elváltozásokra utal, ennél a
betegségnél az idegsejtek védő burkolata, az úgynevezett mielinhüvely károsodik a
gyulladásos folyamatban. Tünetei a vakságtól a végtagbénulásig rendkívül változa- J
tosak.” (www.hvg.hu) j j t

1. A D-vitamin melyik vegyületcsoport tagja? Soroljon fel hozzá hasonló szerkezetű

vegyületeket! (2 pont)
2. Milyen hatásait ismeri a D-vitaminnak? (2 pont)
3. Milyen veszélyeket rejt a D-vitamin túladagolása? (1 pont)
4. Hogyan alakul ki az akciós potenciál? Mi jellemző a terjedésére? (6 pont)
5. Mit nevezünk axonnak? Röviden jellemezze! (3 pont)
6. Hogyan terjed az ingerület a neuron axonjain? (1 pont)
7. Jellemezze a cikkben említett T-limfocitákat! (3 pont)
8. A cikkben említett vitaminhiányt kapcsolatba hozzák azzal, hogy a „T-limfociták meg­
támadják a testet”. A szklerózis multiplex milyen jellegére utalt aszerző? (1 pont)
9. Miért olyan változatosak a szklerózis multiplex tünetei? (1 pont)

|||té k e lé s

1. A D-vitamin a szteroid típusú vegyületek tagja. A szteránvázas hormonok: kortiko-

szteroidok, a progeszteron, a tesztoszteron, az ösztrogének, az androgének, az epe­
savak és a koleszterin is ebbe a körbe tartoznak. 2 pont

2. A D-vitamin a Ca2+-ion és a foszfátion felszívódását segíti a béltraktusban, vala­

mint az említett ionok csontba épülését is segíti. Részt vesz a csontképződés folya­
matában, jelentősége van a csonttörések gyógyulásában. Ez a vitamin is képződhet
 előanyagaiból a szervezetben, méghozzá a bőraljában ultraibolya sugárzás hatására
Az elővitamin képzésében a koleszterinnek van fontos szerepe. 2 pont
M ivel zsírban oldódó vitamin, ezért felh alm ozód hat a sz erv e ze tb en . Hipervitaminózisa
a lágy részekben, a zsigerekben is m észk iválást id ézh et e lő . 1 pont
^ A neuronok membránjának két oldala között mV-ban mérhető potenciálkülönbség
alakul ki. Az idegsejt belső tere (intracelluláris tér) és környezete (extracelluláris
tér) különböző, egyenlőtlen ioneloszlást mutat. Belül a K +-, a sejten kívül a Na+-
és a Cl'-ionok nagyobb koncentrációja jellemző. A sejtekre jellem ző potenciálkü­
lönbséget, amelyet a nyugalomban lévő sejt mutat, nyugalmi potenciálnak nevez­
zük. 2 pont
^ Az idegsejtekre jellemző érték -60 mV körül mozog. (—30 és —90 mV közötti ér­
ték) A jellegzetes ioneloszlás kialakításában a negatív töltésű fehéijeanionoknak,
a Na+-csatomák zárt helyzetének, a Na+-K+ pumpa folyam atos működésének, va­
lamint a szemipermeábilis sejthártyának van jelentősége. 1 pont
Inger hatására megváltozik a membrán áteresztőképessége, ezért az ionok a
koncentrációgrádiensnek megfelelően diffimdálnak. 1 pont
♦ A K+-és Na+-csatomák a feszültségtől függően nyílnak ki. Előbb a nátrium-, majd
a káliumcsatomák nyílnak ki. 1 pont
^ A potenciálváltozás a kialakulás helyétől távolodva pontról pontra terjed. 1 pont
5. Az axon a neuron hosszú nyúlványa, amely velőshüvellyel borított. A myelinhüvely
kialakításában a gliasejteknek van jelentősége. A szigetelt szakaszokat Schwann-féle
hüvelynek, a bontatlan részeket Ranvier-féle befüződésnek is nevezi az irodalom.
3 pont
Az akciós potenciál csak a befuződéseknél mérhető, ezért az ingerület szállítása
sokkal gyorsabbá válik a velőshüvelyes axonokon. A befüződések ahhoz elég közel
vannak, hogy az ingerület átterjedjen a szomszédos befuződésre. 1 pont

7. A T-limfociták a törzsfejlődéstani szempontból ősibb nyiroksejttípust képviselik a

szervezetünkben. A csontvelőben képződnek őssejtekből, a thym usban (csecsemő-
mirigy) érnek meg és lesznek alkalmasak a celluláris im m unválasz kialakítására.
Típusaik: killer T-limfocita, memóriasejtek, helper és szupresszor sejtek, utóbbiak
az immunreakció szabályozásában vesznek részt. 3 pont
8. Az autoimmun jellegre, mert ilyen esetben az im m m unrendszer saját sejteket támad
meg. 1 Pont
9. Mivel az idegi szabályozás szinte minden szervünket érinti, ezért a mielinhüvely
degenerálódása miatti lelassult ingerületvezetés a legváltozatosabb tünetegyüttes
produkálja. A szklerózis multiplex változatos idegi területeket érinthet, a tünete
ennek megfelelően jelentkeznek. $ Pon
 30 . tétel: Anyai hatás, anyai öröklődés
■ü

„Az anyai hatás létét az a régi megfigyelés is bizonyítja, hogy a sejtmagjától meg­
fosztott békazigótában pontosan úgy zajlanak a sejtosztódások, mintha lennének sejt­
magjaik. Vagyis az első osztódásokhoz nincs szükség a békazigóta saját, a sejtmag­
vakban tárolt génjeire. (Bár a sejtmag nélküli embriók fejlődése egy idő után lelassul,
mielőtt elpusztulnának, sok száz „sejtből” állnak, és - némi fantáziával - ebihalak­
nak tűnnek.) Sőt bebizonyosodott, hogy a békazigóták saját génjeiről az első osztó­
dások során nem képződnek mRNS-molekulák. Nyilvánvaló, hogy azok a moleku­
lák, amelyek az embriógenezis kezdeti lépéseit irányítják, benne vannak a petesejt,
pete, tojás citoplazmájában, oda a petesejt képződése során kerülnek, képződésüket
az anya génjei szabályozzák. A petesejt tehát nemcsak sziket (tartalék tápanyagokat)
tartalmaz, hanem olyan molekulákat is, amelyek az embriógenezist irányítják. Az
anyai hatás jelentősége azokban a fajokban kifejezett, amelyek embriói petékben,
tojásokban az anya szervezetén kívül fejlődnek. Az anyaméhen belül fejlődő embri­
ók esetében, ahol van lehetőség az „utánpótlásra”, az anyai hatás jelentősége kisebb,
mint például a békaembriók esetében. Az egérembriók a négy-, az ember embriók
pedig már a kétsejtes állapotban „bekapcsolják” egyik-másik génjüket. Az anyai ha­
tás természetesen sokkal tovább tart, mint a négy-, illetve a kétsejtes állapot...
... A huszadik század kezdetén, amikor újra felfedezték az öröklődés törvényszerűsé­
geit, néhány kutató különös öröklődéstípusra figyelt fel. Abból a kísérletből, amely­
ben zöld növények petesejtjeit sárga növények pollenjeivel termékenyítették meg,
csak zöld növények származtak. (A zöld és a sárga növények egyaránt termelnek
sárga színű karotint. A sárga növények, mivel nem képződik bennük klorofill, sár­
gák.)... I
.. .A különös az, hogy a második generációban csak zöld növények képződtek, sárga
egy sem. Sőt, amikor a zöld utódnövények petesejtjeit sárga növény pollenjeivel ter­
mékenyítették meg, az utódok mindegyike zöld volt. Az utód zöld növényeket sárga
növények pollenjeivel megtermékenyítve ismét csak zöld növények származtak. A ke­
resztezéseket végtelen generáción át lehet folytatni, az eredmény nem változik...
...Az első keresztezés fordítottjából (a reciprok keresztezésből), amelyben sárga nö­
vények petesejtjeit zöld növények pollenjeivel termékenyítették meg, csak sárga nö­
vények származtak. (www.dura.hu, Szabad J á n o s ) ^
i

1. Hogyan történik a gerincesek képviselőinek megtermékenyítése? (2 pont)

2. Ismertesse a gerincesek csoportjaira jellemző embrionális fejlődés lényeges szaka­
szait! (7 pont)
3. Mi jellemző a kétéltűek posztembrionális fejlődésére? Milyen sejtszintű folyamat
játszik szerepet az átalakulásban? (4 pont)
4. Mivel kapcsolatos az a tény, hogy a békaembriók zigótáinak első osztódásai során
nem képződnek mRNS-molekulák? (1 pont)
5. Melyik sejtalkotóval kapcsolatos a kétéltűekre is jellemző anyai öröklődés? (1 pont)
6. A szemelvény második részében ismertetett öröklődésre adjon magyarázatot! (5 pont)

prtékelés

1. ^ A porcos halakra általában belső, a csontos halakra általában külső megterméke­

nyítés jellemző.
A kétéltűek ivarsejtjei is testen kívül egyesülnek. 1 pont
♦ A hüllők szárazföldi életmódjával is kapcsolatos a testen belüli megtermékenyí­
tés.
A madarak és az emlősök is belső megtermékenyítésűek, és az emlősök többségére
jellemző az embrió testen belüli fejlődése. (A három tojásrakó faj kivétel ez alól.)
1 pont
2. ^ Az állatok egyedfejlődését három szakaszra oszthatjuk fel. Az embrionális fejlő­
dés a megtermékenyítéssel kezdődik, majd elkezdődik a barázdálódás, amely a
zigóta osztódási folyamata. A barázdálódás eredménye a szedercsíra (morula).
1 pont
♦ Ezt követi a csíralemezek kialakulásának folyamata. E folyamatok során a sze­
dercsírából előbb hólyagcsíra (blastula), majd a legtöbb állatban bélcsíra (gastrula)
alakul ki. Ez a bélcsíra eleinte csak két sejtsorból áll (entoderma, ektoderma),
majd hamarosan megjelenik benne a középső csíralemez (mezoderma) is. 1 pont
^ E három csíralemezből alakul ki a halak és a kétéltűek testének minden szövete és
szerve úgy, hogy a barázdálódó zigóta anyaga ehhez teljes egészében felhaszná­
lódik. 1 pont
♦ A fejlettebb gerincesekben a barázdálódó pete anyagának csak kis része alakul
az embrió testévé. A hüllők és madarak esetében a pete jelentős tömege tarta­
lék tápanyaggá, szikké alakul (tojás), az emlősökben viszont a barázdálódó pete
anyagának nagy része az embrió és az anyaméh kapcsolatát teremti meg. 1 pont
♦ Az emlősökben és az emberben a hólyagcsíra egyes sejtjeiből embriócsomó jön
létre. Ebből két hólyag alakú képződmény alakul ki, és a hólyagok találkozásánál
létrejön az embriópajzs, amelyből kifejlődik az embrió teste. 1 pont

^ Az embriócsomó külső sejtrétegéből a belső magzatburok lesz, a hólyagcsíra

külső sejtrétegéből pedig a külső magzatburok alakul ki. 1 Pont
 # Az állatok fejlődésének második szakasza a posztembrionális fejlődés. E szakasz
szempontjából a gerincesek többsége, a kétéltűeket kivéve, átalakulás nélkül
fejlődik, tehát közvetlen fejlődésűek. 1 pont

3. # A kétéltűek átalakulással, átváltozással fejlődnek. Az ebihalak vízi életmódúak,

algákkal táplálkoznak (bélcsatornájuk hosszabb, mint a kifejtett alakoké.) Kopol­
tyúval lélegeznek, és úszószegély segítségével mozognak. (A halakra jellemző
oldalvonalszervük van.) 2 pont

^ Hormonális hatásokra metamorfózisuk a belső szervek, a szem átalakulásával, a

végtagok kialakulásával, a kopoltyú felszívódásával jár együtt. 1 pont

# A farok és egyéb szervek sejtéinek pusztulása a programozott sejthalál folyama­

tával, az apoptózissal kapcsolatos. 1 pont

4. Az első osztódások alkalmával a sejtmag DNS-e nem íródik át mRNS-be, tehát

transzkripció látszólag nem történik. 1 pont

5. A petesejtben a sejtmagon kívül a mitokondriumban található DNS. 1 pont

6. ^ Zöld növény petesejtje x sárga növény hímivarsejtje —> zöld növények;
ezeket a zöld növényeket keresztezve sárgákkal, a klasszikus mendeli
f
törvények
alapján 50-50%-ban kellene kapni a sárga, ill. a zöld egyedeket. Úgy tűnik az első
hibridnemzedék alapján, hogy a zöld a domináns tulajdonság. 2 pont

# A sárga növények petesejtjeit keresztezve a zöldek hímivarsejtjeivel, az első nem­

zedék minden egyede sárga. Ezeket a sárgákat zöld növények hímivarsejtjeivel
megtermékenyítve, újfent azt várnánk, hogy 50-50%-ban lesznek zöldek és sár­
gák. Itt viszont úgy tűnik, hogy a sárga a domináns jelleg. 2 pont
# Ez az ellentmondás csak az extranukleáris öröklődéssel magyarázható. A petesejt
adja a zigóta mitokondriumát, kloroplasztiszait, tehát az itt lévő gének, tulajdon­
ságok csak anyai ágon (extranukleárisan) öröklődnek. 1 pont

| 31. tétel: Mi lehet a baj?

Erzsi 24 éves koráig szüleivel lakott, főiskolára járt. Főiskola után Afrikában talált
munkát, ami miatt elköltözött oda. Kezdetben jól is ment a munkája, a kihívásokat
rendre teljesítette, plusz feladatokat is vállalt. Ám fél év elteltével munkájában fo­
kozatos hanyatlás következett be, maga is érezte, hogy nem tud annyi mindent egy­
szerre elvégezni. Fáradékonyabb, gyengébb, rosszkedvűbb lett, bőre hűvössé vált,
 és kissé meg is hízott. Kezdetben eljárt túrázni munkatársaival, de később kimaradt,
különösen rosszul tűrte a hideg, szeles időt, szívesebben maradt otthon. Egy évvel !
később visszaköltözött szüleihez, szülővárosában előző munkahelyénél alacsonyabb !
beosztásba került. Pár hónappal visszaköltözése után kedve egyre jobb lett, fokoza­
tosan eltűnt a fáradtsága, munkabírása újra a régi volt, lefogyott. A szüleinél eltöltött
f || év után újra visszakerült előző munkahelyére, ahol kezdetben szintén nem volt :
baj a munkabírásával, ám fél év elteltével újra érezte, hogy egyre kevesebbet bír
teljesíteni.
Problémájával először barátaihoz, majd orvoshoz fordult. ^

1. Mit bizonyíthat az a tény, hogy Erzsi állapota költözése után rosszabbodott, majd
visszaköltözése után „betegsége” gyakorlatilag eltűnt? M ire következtet ebből?
(2 pont)
2. Mi a legvalószínűbb oka a tünetek alapján Erzsi „betegségének”? (2 pont)
3. Melyik testrészén okozhat a betegség szemmel látható elváltozást? (2 pont)
4. Kikre jelenti a legnagyobb veszélyt a feltételezett ok, akiknél ha időben nem lépnek,
később már nem lehet az állapotukon javítani? (3 pont)
5. Hogyan lehet ezt a „betegséget” megelőzni, milyen intézkedésekkel? (3 pont)
6. Mutassa be az érintett szervet és egyéb funkcióit is! (8 pont)

Értékelés

1. A betegséget valamely környezeti tényező okozza, amely Erzsi lakóhelyén normál

értéken van, Afrikában viszont nem. 2 pont

2. A legvalószínűbb ok: hypothyreosis/a pajzsmirigy csökkentett működése, amely

tiroxinhiányhoz vezetett. 2 pont

3. Valószínű, hogy a betegséget jódhiány okozta, a pajzsm irigy megnagyobbodott,

szemmel látható nyaki duzzanat, golyva fejlődött ki. 2 pont

4. A pajzsmirigyhormon-hiány a legveszélyesebb a születést megelőzően. Ebben az

esetben a magzatnak nem fejlődik normálisan az idegrendszere, súlyosan visszama-
radottá válik. Ezt a betegséget kretenizmusnak nevezzük. 3 pont

5. Mivel a pajzsmirigy hipofunkciója felnőttkorban is nagyon veszélyes (kezeletlenül

halálos), célszerű a megelőzés, a prevenció. Ebben az esetben kialakulását a jódhi­
ány okozza, mint a fenti példában is (Afrikában sok helyen az ivóvíz nem tartalmaz
jodidiont). A megelőzéshez hozzátartozik a lakóhely vizeinek ellenőrzése. Amennyi-
 ben az ivóvíz nem tartalmaz jodidiont, a lakosságot tájékoztatni kell, illetve propa­
gálni, hogy jódozott sót használjanak. 3 pont

. # A pajzsmirigy a gége pajzsporca alatt helyezkedik el, több különböző szerepű

mirigysejtből és kötőszövetből épül fel. 1 pont

# A mirigy szekréciós tevékenysége (T3- és T4-hormonok) az adenohipofízis szabá­

lyozása alatt áll. Az adenohipofízis TSH-ja serkenti az említett hormonok szekré­
cióját, de hat a mirigy jódfelvételére is. 2 pont

% A tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) - jódtartalmú aminosav-származékok. 1 pont

W A pajzsmirigyhormonok a génexpresszió szabályozásával mintegy irányítják a szer­
vezet fejlődését, az idegrendszer normális működését és az anyagcsere-folyamato­
kat. A születés utáni normális növekedéshez is nélkülözhetetlenek. E hormonokhoz
köthető az ún. kalorigén hatás, vagyis az alap-energiaforgalom fokozása. 3 pont
% Kalcitonin nevű hormonja a vér Ca2+-szintjének szabályozásában vesz részt, ami
azt jelenti, hogy segíti a csontok Ca2+-beépítését, amivel csökkenti a vér kalci­
umion szintjét. 1 pont

32. tétel: A női nemi ciklus hormonájis szabályozás

A tüneti hőmérőzéses módszer összefoglaló áttekintése (K = kemény, P = puha, nyitott)

(www.tcst.hu)
1. A fenti ábra a termékenységi tünetek (alaphőmérséklet, méhnyaknyák, méhnyak)
megfigyelését, lejegyzését és értékelését tartalmazza. Ismertesse a női nemi műkö­
dés hormonális szabályozását a GnRH/GnRF-cikluson keresztül, megtermékenyítés
hiányában! (10 pont)
2. Sorolja fel a két petefészekben termelődő hormon ismert hatásait, ennek alapján
értelmezze a kapott görbét! (6 pont)
3. A ciklus mely időszaka a legalkalmasabbamegtermékenyítésre? (1 pont)
4. Fejtse ki a hormonális fogamzásgátlás alapelvét! (3 pont)

é té k e lé s H H H K 1K .
1. ♦ Az adenohipofízis (elülső lebeny) hormonjai hatással vannak a petefészek hor­
montermelésére. A tüszőserkentő hormon/FSH/folliculus-stimuláló hormon fo­
kozza a petefészek tüszőiben az ösztrogén termelését. 1 pont

# Az ösztrogén a nemi működések fenntartásában játszik nagy szerepet. Segíti a

méhnyálkahártya regenerációját/épülését a menstruáció után. 1 pont

♦ Az adenohipofízis által termelt sárgatestserkentő hormon/LH/luteinizáló hormon

az ovuláció/tüszőrepedés kialakulására van hatással. 1 pont

# A két hipofízisben termelődő hormon gyorsan emelkedő szintjét időben eltolódva

a hipotalamusz kissejtes magjának egyik neuroszekrétuma, a GnRF/gonadotrop
hormonokra ható releasing faktor pozitív visszacsatoláson alapuló szabályozó
mechanizmusa teszi lehetővé. 2 pont

♦ A tüsző az ovulációt követően sárgatestté alakul, amely már progeszteront is ter­

mel. 1 pont

^ A progeszteron nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a méh nyálkahártyája alkalmassá

váljon a megtermékenyítés után a petevezetön érkező hólyagcsíra beágyazó­
dására, illetve védi a méhnyálkahártyát azáltal, hogy csökkenti a méhizomzat
oxitocinérzékenységét. 1 pont
^ Amennyiben nem következik be megtermékenyítés, a sárgatest elsorvad, en­
nek következtében a progeszteron is kevesebb lesz a szervezetben. A csökkenő
progeszteronszint lehetővé teszi, hogy a méhnyálkahártya leváljon, és hogy - a
tüszőserkentő hormon hatására - újabb tüsző érjen a petefészekben, újabb ciklus
kezdődjön. 2 pont
% A ciklust a menstruáció első napjától számítjuk. Legnagyobb valószínűséggel a
14. nap környékén következik be az ovuláció. Ez a legtermékenyebb időszak is,
ezt bizonyítják a görbék. p Pon
^ A tüszőhorm on/ösztrogén legfontosabb hatásai: serdülőkorban a m á so d la g o s női
nem i je lle g e k k ialakítása és azután fenntartása, segíti a m é h n y á lk a h á rty a c ik lu -
so n k én ti m e g ú ju lá s á t és vastagodását. 1 pont

^ A sárgatesthorm on/progeszteron hatásai: a m éhnyálkahártya m iriggyessé, v érb ő ­

vé tétele, gátolja az oxitocinhatást. A te sth ő m é rsé k le t em e lk e d é sé t is, általában
a 14. napot követően, az em elkedő progeszteronszint okozza. Ez m agyarázza a
h ő m é rsé k le ti g ö rb é n a félidő után regisztrált m a g a sa b b h ő m é rsé k le ti é rté k e ­
ket. A legnagyobb esély a m egterm ékenyülésre az ovuláció időszakában van.
2 pont

^ Az ö sztro g én - és p ro g e sz te ro n h a tá s m egfelelő váltakozása hat a m éhnyak

nyákcsapjának m inőségére, am int az a m ásodik görbén is jó l kivehető. A n y á k
m ennyisége a cik lu s közepén m egnövekszik, hígabb, a hím ivarsejtek szám ára
átjárhatóbb lesz. Ezzel párhuzam osan a m éhszáj n y ito tta b b á v á lik - harm adik
görbe. 3 pont
3. A grafikonok is azt az eredm ényt tám asztják alá, hogy a horm onális hatások az ovu­
lációt megelőző és követő néhány napot teszik alkalmassá a m egterm ékenyítésre.
1 pont
4. Az ösztrogéneket tartalm azó fogamzásgátló tabletták a ciklus elejétől m esterségesen
megemelik a vér horm ontartalm át, ezért a negatív feed back m echanizm usa révén az
FSH term elése gátolt, így nem érik be tüsző, és nem lesz érett petesejt sem. A z ovu­
láció term észetesen elmarad. A természetes bioritmust utánozandó, a 21. nap után a
tabletta szedését 7 napra felfüggesztik, így a hormonszint drasztikus esése m iatt ún.
megvonásos vérzés jelentkezik. 3 pont

33. tétel: A testtöm egindex

Elhízásról akkor beszélünk, ha az egyén testsúlya a kívánatosnál 20% -kal nagyobb.

Orvosi értelemben túlsúlyosságról beszélünk akkor, ha a magasabb testsúly m eg­
oszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege között. Az „elhízás” szó a szervezet
egészségesnél nagyobb zsírtartalm át jelenti. Sok sportoló, testépítők, nehézatléták
általában túlsúlyosak anélkül, hogy elhízás állapotáról lehetne szó. Az elhízás azért
jelentős probléma, mert jelentős rizikófaktor számos halálos kimenetelű betegség
kialakulásában, de a vele járó csökkent munkaképesség és a társadalomra nehezedő
fokozott gazdasági teher sem elhanyagolandók. (Különösen az alma típusú / android
elhízás veszélyes!) (http://www. házipatika, com)
 2 IH B a A ü i j a a ijH n

Az orvosi gyakorlatban a leggyakrabban használt mutató az ún. testtömegindex (BMI).

testtömeg (kg)
BMI=
testmagasság a négyzeten (m )

BMI ÉRTÉK TESTSÚLY JE L L E G E

18,5 alatt Soványság
18,5 - 25 között Normális
25 - 30 között Túlsúly
30 - 40 között Súlyos elhízás
40 felett | Kóros elhízás
a

S E ÍE B a i
1. Állapítsa meg a saját testtömegindexét, és sorolja be magát a mellékelt táblázat meg­
felelő kategóriájába! Ez alapján döntse el, hogy szüksége van-e életmódváltásra!
(4 pont |
2. Milyen veszélyekkel, megbetegedésekkel jár az elhízás (legalább nyolc említése)?
(4 pont)
3. Az emberi szervezet 3 fo tápanyaga a szénhidrátok, a zsírok és a fehéijék.
A szénhidrátok és a zsírok (trigliceridek) oxidációjának egyenleteinek arányai kü­
lönböznek egymástól. Egy-egy példa:
glükóz: C6H 120 6 + 6 0 2 = 6 C 0 2 + 6 H20
palmitinsav: C16H320 2 + 23 0 2 = 16 C 0 2 + 16 H20
A kilélegzett C 0 2 és a felhasznált 0 2 alapján számolják a légzési hányadost (RQ).
Vco,
RQ =
Vo,
Az RQ értéke magába foglalja a fehérjék oxidációja során kilélegzett s z é n - d i o x i d o t
és felhasznált oxigént is, ezt azonban táblázatok alapján kivonhatjuk az RQ érté­
kéből, így egy olyan légzési hányadost kapunk, amely nem tartalmazza a fehéijék
elégetése során elhasznált oxigént és képződött szén-dioxidot. Ez az NPRQ (non-
protein RQ).
Az NPRQ értékéből következtetni tudunk a felhasznált szénhidrát és zsír arányá­
ra. Az NPRQ növekedésével az elfogyasztott szénhidrátok vagy zsírok aránya nőtt
meg? (2 Pon^
4. Mit nevezünk alapanyagcserének? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a
napi kalóriabevitel meghatározásánál? P
5. Melyik agyterület felelős elsődlegesen a táplálkozásunk mértékének meghatározásá­
ért? Milyen egyéb szerepeit ismeri az említett agyterületnek? (3 pont)
6. Mit jelent ma az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód? (3 pont)

fékelés

| 65 kg _
1. Példaként vegyünk egy 170 cm magas 65 kg-os személyt: B M = ——— = 22,49.
■ .I
A kapott eredmény a normális kategóriába esik. Ebben az esetben a célkitűzés: ezt
az értéket lehetőség szerint egész életen át tartani, ennek érdekében egészségesen
táplálkozni, és rendszeresen mozogni. 4 pont
2. Az elhízásnak (obezitás) különböző veszélyei lehetnek (természetesen az elhízás tí­
pusa is lényeges, nem mindegy, hogy körte vagy alma típusú):
# érelmeszesedés
^ magas vérnyomás
♦ koszorúér-betegségek: angina pectoris, szívinfarktus, kardiomiopátia
M agyérkatasztrófa (stroke): agyvérzés, agytrombózis, agyembólia
^ érelzáródások: végtagelhalás, lábszárfekély, trombózis, embólia, bélinfarktus, ve-
seartéria-elzáródás stb.
% cukorbetegség (II. típus) annak minden következményével
# rák: nőknél főként a méhtestrák, epehólyag-, petefészek-, emlőrák és a vastagbél
rákja, férfiaknál a prosztata és a végbél rákja mutat erős statisztikai összefüggést
az elhízással.
^ Az alvási apnoe (alvási légzéskimaradás) súlyos állapot, mely az elhízás mértéké­
vel szorosan összefügg. Akár szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, stroke-hoz is
vezethet.
% ízületek porckopásos betegségei (artrózis)
^ köszvény
^ epehólyag-betegségek: epekövesség, epehólyag-gyulladás, epehólyagrák
^ depresszió, öngyilkossági hajlam
♦ Csökkent gyógyulási hajlam és túlélési képesség szinte valamennyi betegségnél
és sérülésnél. Az elhízás alapvetően nem kozmetikai probléma, hanem egészség-
ügyi kockázat! (Bármely 8 betegség vagy hajlam említhető!) 4 pont
3. A szénhidrátoké, mert oxidációjukhoz kevesebb oxigén kell. 2 pont
4. Az alapanyagcsere a szervezet fenntartásához szükséges minimális energia, amit
az alapvető életfunkcióink fenntartásához igénylünk. Átlagos értékét egy 70 kg-
kJ
os felnőtt estében 7100 ----- mennyiségben szokták meghatározni. Ez az érték je-
nap
lentősen változik az életkorral és a nemek szerint. (Az életkorral való változást
táblázatban szokták megadni, mert minden esetben függ a meglévő testtömegtől is
az alapanyagcsere aktuális értéke. A jellemző tendencia az, hogy kisgyermekkorban
 a legnagyobb ez az érték, fiatalkorban (amíg a szervezet fejlődik) magas marad
majd felnőttkorban csökken egészen 60 éves korig, utána megint kismértékben nö­
vekszik.) A napi kalóriabevitel meghatározásánál figyelembe kell venni az életkor­
nak és nemnek megfelelő alapanyagcserét, és hozzá kell adni a fizikai aktivitás
mértékéből adódó többletigényt. (Természetesen ez csak akkor igaz, ha a meglévő
testtömeg megtartása a cél, ha pl. fogyni szeretnénk, akkor a meghatározott értéknél
kevesebb szükséges!) 4 pont
5. A hipotalamusz vegetatív idegrendszeri központ, minden belső szerv és majdnem
a teljes hormonális rendszer központi irányító szerve. Felelős az éhségérzésért, a
jóllakottságért, a nemi késztetésért, a szervezet hőháztartásáért, egyszóval min­
den akaratunktól független életfunkció szabályozásáért. Működési zavarát bár­
milyen szervi betegség, agylágyulás, vérzés, daganat, gyulladás, sérülés (például
agyalapi törés) kiválthatja. 3 pont
6. Az egészséges táplálkozás napjainkban azt jelenti, hogy figyelembe vesszük tes­
tünk igényeit, folyamatosan biztosítjuk a tápanyagok (különösen az esszenciális!),
vitaminok, létfontosságú biogén elemek pótlását, de nem mindegy miből nyeljük
ezeket. Fontos, hogy sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonaféle, tejtermék
és víz szerepeljen napi étrendünkben. A húsokból sokkal kevesebb kell, az is inkább
tengeri hal, esetleg valamilyen fehér hús legyen. Az édességekkel csínján bánjunk!
Az egészséges életmódhoz emellett a napi rendszerességgel végzett mozgás is hoz­
zá tartozik. (Ne dohányozzunk és szeszes italt is csak mértékkel fogyasszunk!)
3 pont

34. tétel: Alkoholizmus Magyarországon

Korcsoport (év) Férfi Nő Együtt

-19 659 257 916
20-34 6353 1988 8341
35-54 19199 5836 25035
55-64 5260 1585 6845
65- 1559 623 2182
Együtt 33030 10289 43319
Nyilvántartott és gondozott alkoholisták szám a korcsoport és nem szerint (2000)
 Korcsoport (év) Férfi Nő Együtt
-19 54,8 22,4 39,0
20-34 542,2 177,0 363,4
35-54 1398,0 407,2 892,0
55-64 1072,1 257,8 619,3
65- 286,7 67,3 148,5
Együtt 690,8 196,3 432,1
Százezer azonos korú lakosra jutó gondozott alkoholista beteg (2000)

Alkoholos máj betegség miatt

Alkoholisták becsült száma
Év elhaltak száma
férfi rr
nő együtt férfi no együtt
1980 1194 362 1556 171936 52128 224064
1985 2288 736 3024 329472 105984 435456
1990 2951 1129 4080 424944 162576 587520
1995 5402 1902 7304 777888 273888 1051776
1999 4524 1492 6036 651456 214848 866304
2000 4332 1425 5757 623808 205200 829008
Alkoholos májbetegség miatt elhaltak és az alkoholisták becsült száma

______________(ihttp://vic.mkm. sülinét, hu/matek/adatok/egeszseg/4.htm) J

1. Milyen természetes úton keletkezik az etil-alkohol? (Ismertesse vázlatosan a folya­

matot!) (4 pont)
2. Ismertesse az etil-alkohol felszívódási helyét és további útját a szervezetben! (3 pont)
3. Milyen összefüggés van az alkoholizmus és a májbetegségek között? (4 pont)
4. Számítsa ki a táblázat adatainak segítségével, hogy a becsült alkoholistáknak hány
%-a halt meg alkoholos májbetegségben 1995-ben, 1999-ben és 2000-ben! Milyen
tendenciát figyelhetünk meg? (4 pont)
5- Az etil-alkohol köztudottan befolyásolja a központi idegrendszer működését is. Melyik
az az agyterület, amelyre leginkább hatással van, és ez miben nyilvánul meg? (3 pont)
1* Napjainkban ún. bioetanolt is gyártanak. Nevezze meg legalább egy felhasználási
területét! (2 pont)
 1. Az etil-alkohol természetes úton, erjedéssel keletkezik, mely oxigénben szegény
vagy anaerob környezetben megy végbe élesztőgombák segítségével. Ez a folyamat
a növényi eredetű anyagok anaerob lebontási folyamata (az állati sejtekre és tejsav-
baktériumokra a tejsavas eijedés a jellemző). Alapegyenlete:
C6HI20 6 2 C 02 + 2 C2H5-OH A H = -62 kJ (2 mól ATP)
(Valójában a piroszőlősavból szén-dioxid leadásával acetaldehid képződik, melyből
hidrogén felvétellel alakul ki az etanol.) 4 pont
2. Az alkohol kis mennyiségben a gyomorból is felszívódhat, de főként a vékonybél
nyálkahártyáján át kerül a keringési rendszerbe. A májsejtek a vérből felveszik az
alkoholt, és enzimek segítségével lebontják/oxidálják. A nagy mennyiségű alkohol a
véráram útján eljut egyéb szervekbe is, és azokat közvetlenül is károsítja. 3 pont
3. Az alkohol igénybe veszi a máj méregtelenítő funkcióját, ami az alkoholizmus kez­
deti szakaszában átmeneti májmegnagyobbodást (zsírmáj) eredményez. Az alko­
holizmus későbbi stádiumában májzsugorodás (cirrózis) alakul ki, amely mérgezés
hatására létrejött, visszafordíthatatlan, fokozott máj sejtpusztulást jelent. Következ­
tében a máj sejtek helyét funkció nélküli kötőszövet veszi át, a máj működő részének
térfogata többnyire csökken, ami hatással van a többi szerv fiziológiás állapotára
is. A bőr elszíneződik (besárgul), hajhullás lép fel, veseelégtelenség, ill. tipikusan
hasvízkór (ascites) jelentkezik (a hasüregben felgyülemlő víz előre domborítja a has­
falat). Végső stádiumban kialakulhat a májrák. 4 pont

4. 1995-ben: -73-4 •100 = 0,69%

1051776
1999-ben: 6--3^ 100 = 0,69%
866304
5757
2000-ben: - - — . 100 = 0,69%
829008
Az adatokból következik, hogy a tendencia stagnáló, azaz a becsült alkoholistáknak
(bár számuk csökkent!) közel 0,7 %-a hal meg májbetegségben. 4 pont
5. Az alkoholnak szembetűnő az idegrendszerre gyakorolt hatása, mivel már kis meny-
nyiség fogyasztása esetén is változik az agyműködés: látászavart, a reakcióidő las­
sulását okozza, és mozgáskoordinációs problémákat idéz elő. Utóbbi kettő nagyon
gyorsan jelentkező hatás, ami azt bizonyítja, hogy a kisagy a legfogékonyabb az
alkoholra (és az abból származó aldehidre). 3 pont
6. A bioetanolt, mint alternatív energiahordozót gyártják, elsősorban cukorrépából ku­
koricából, burgonyából, gabonából és napraforgóból. A gyártott bioetanolt elsősor­
ban üzemanyagként vagy adalékanyagként hasznosítják. 2 pont
 A tobozmirigy által termelt neurohormon, a melatonin valószínűleg kulcsfontossá­
gú szerepet játszik a kisfrekvenciás elektromágneses mezők által kiváltott biológiai
folyamatokban. Több tanulmány mutat rá, hogy egyes állatoknál az éjszaka során
bekövetkező élettani melatoninkoncentráció-növekedést elektromágneses mezők be­
hatása fékezte. A közelmúlt kutatási eredményei is rámutatnak, hogy ennek a hor­
monnak az ember egészsége és jó közérzete szempontjából nagyobb a szerepe, mint
ahogy azt eddig hitték.
A tobozmirigy és legfontosabb hormonja, a melatonin funkcióját az orvosok nagyon
sokáig figyelmen kívül hagyták. A mirigy a szervezet éjszakai és nappali ritmu­
sát, illetve az évszakonként változó hosszúságú nappalokra való reakciót határozza
meg. így állatoknál például a párzáskészséget és a bunda növekedését befolyásol­
ja. A melatonin a hipotalamuszra (a köztiagy egyik részére) hat. A hipotalamusz, a
realising hormonok kiválasztása által fölérendelt szerepet tölt be a szervezet külön­
böző funkcióinak (hőszabályozás, alvás és ébrenlét ritmusa, zsíranyagcsere, nemi
funkciók stb.) szabályozásában. Harland és Liburdy (1995) a melatonin daganatsejt­
növekedést gátló hatását egy mellrákos szövettenyészeten tanulmányozták és mág­
neses mezővel megakadályozták. Azoknál az állatoknál, amelyek akár hosszabb,
akár rövidebb ideig voltak kitéve elektromágneses mező hatásának, minden esetben
melatoninszint-csökkenést figyeltek meg. Az elektromágneses mezőnek viszont csak
akkor volt hatása a melatoninkoncentrációra, ha az állatok szeme ép volt. Ezek szerint
a fotoreceptor (fényérzékelő sejtek) közvetve felelős az elektromágneses mezők to­
bozmirigyre kifejtett hatásáért. A normális napi ritmus hirtelen megváltozásánál, mint
pl. olyan utazásnál, ahol időeltolódásra kerül sor, vagy éjszakai munkánál a melatonin
kiválasztódása inkább az időtől (óra) függ, mint a sötétség és világosság ritmusától.
Ennélfogva lehetőség nyílik a ,jet-lag” (az időeltolódásból adódó átállási nehézség),
illetve az álmatlanság bizonyos formáinak kezelésére is: ha a kívánt elalvási idő
előtt két órával melatonint veszünk be. Egészséges embereknél a napközben bevett
melatonin már 0,1-0,3 g-os dózis esetén normális éjszakai melatoninszint-emelkedést
és határozottan növekvő álmosságot eredményezett. A melatonin minden sejtbe be tud
hatolni, és így képes ott a szabad gyököket megkötni. A belélegzett oxigén 1-2 %-a
roncsoló hidroxilgyökké válik (OH), amely reaktivitása miatt igen gyorsan lebont­
ja a nagy molekulákat, fehérjéket, zsírokat és a DNS-t (a sejt átörökítő anyagát). A
melatonin a kísérletek szerint kétszer olyan hatékonyan köti meg a szabadgyököket,
mint az E-vitamin, és ötször olyan hatékony, mint a glutátion (endogén gyökmeg­
kötő enzim). Egy állatkísérletben patkányoknak karcinogén (rákkeltő) injekciókat
adtak, amely nagy mennyiségű szabadgyök képzésén keresztül elpusztítja a DNS-t.
Melatonin egyidejű beadásával 99 %-os védelmet értek el a DNS megsemmisítésével
 szemben. Azok a zavarok, amelyek az éjszakai melatoninszint-emelkedést gátolják, a
DNS fokozott oxidatív rombolásához vezethetnek. Tehát a természetes melatoninszint
zint
elektromágneses mezők által okozott redukciója nemcsak a daganat növekedését, ha- I
nem a rákos elfajulást is elősegítheti. (http://ideal.hn/l/archivum)
y

1. Mit jelent a neurohormon kifejezés? Nevezzen meg legalább két ilyen hormont az
emberi szervezetből és ismertesse fő hatásukat! (3 pont)
2. Ismertessen „biológiai óra” szerint működő, azaz ciklikus folyamatokat (legalább
ötöt) és jellemezze ezeket! (10 pont)
3. Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, hozza összefüggésbe az
agykéreggel való kapcsolatát az alvás-ébrenléttel! Miért létszükséglet az álomal­
vás? (3 pont)
4. Tárja fel a forrás felhasználásával a tobozmirigy élettani funkcióit! (2 pont)
5. Hogyan véd a melatonin a daganatosodástól és annak rákos elfajulásától? (1 pont)
6. Miért nem jó, ha valaki szinte egész életében váltott műszakokban dolgozik?
(1 pont)

[Értékelés

1. A neurohormonok neuroszekréciós sejtek által termelt kémiai szabályzóanyagok.

A legismertebb két ilyen hormonunk az ADH és az oxitocin, melyek a hipotalamusz
nagysejtes magcsoportjának neuroszekrétumai. Az ADH (antidiuretikus hormon) a
vízvisszaszívást fokozza a vese disztális tubulusaiból és gyüjtöcsöveiböl, az oxitocin
(„kéjhormon”) a nemi szervek simaizmaira ható oligopeptid, mely serkenti az izom­
összehúzódást, emellett fontos szerepet játszik az anya-gyermek kapcsolat kialaku­
lásában is. 3 pont
2. Ciklikus folyamatok pl.:
M ki- és belégzés folyamata
♦ szívritmus
^ lüktető üröcskék működése az édesvízi papucsállatkákban
♦ napi ritmusok, pl. aktivitás (nappal vagy éjjel aktív élőlények)
M menstruációs ciklus
^ aszpektus
^ sejtciklus
^ az agyműködés ciklusa/ritmusa
♦ az anyagkörforgás ritmusa
A ki- és belégzés a biológiai oxidációt kiszolgáló ritmus, mely általában vegetatív
szabályozás alatt áll, olykor akaratlagosan változtatható; nyugalomban 16-szor ve­
szünk levegőt percenként.
A szívritmus a vér áramlását biztosítja, a szívnek automáciája van, mely átlagosan 72
összehúzódást generál percenként.
A lüktető űröcskék folyamatos pumpáló mozgása az állatkákba állandóan bekerülő
fölösleges vizet és bomlástermékeket távolítják el, így akadályozzák meg a sejt fel­
hígulását.
A napi ritmusokat a külső környezeti tényezők „szintén” ritmikus változásai hatá­
rozzák meg.
A menstruációs ciklus alapjában hormonális szabályozottság szerint működik (nor­
mál esetben 28 nap egy ciklus), de ezt is befolyásolják külső hatások is, mint pl. a
holdhónap ritmusa.
Az aszpektus a többévszakos területek jellemzője, a társulások visszatérő változása.
A sejtciklus az osztódás után kialakuló G{ fázistól a DNS szintézisén át, az osztódá­
sig tartó ciklus.
Az agyműködés ciklusa általában a gondolkodás alatt szabálytalan, de alváskor szink­
ronizált, egyenletes, lassú hullámzás. (Az idegsejtek működése is „kétütemű”.)
Az anyagok a természetben egy többé-kevésbé meghatározott ritmus szerint alakul­
nak át, amit jól mutat az egyes elemek (pl. a szén) körforgása. (Bármelyik öt bemu­
tatása megfelelő.) 10 p o n t
/
Az agytörzsi hálózatos állomány (AHA), a formatio reticularis az egész agytörzsre,
sőt a köztiagyra is kiterjedő diffúz idegsejthálózat, melynek egymással összeköt­
tetésben lévő sejtjei más-más magvakban vannak. Fő működése az állandó, eny­
he, általános ingerlés, azaz az idegrendszer tónusának, s ezáltal az agykéreg éb-
renléti állapotának fenntartása. Az alvás élettanilag a test energia-háztartásának
megújításáért felelős. Annak, aki éjszaka rosszul alszik, alváshiánnyal küszködik,
testmozgása rendszerint lassú és esetlen, izmai befeszülnek, látása tompa, szeme­
it behunyja. Ez megismerőtevékenységeinek - mint például az emlékezés, tanulás,
megértés és egyéb - rovására megy. Az alvás hozzátartozik a jó egészséghez és
helyreállítja mentális, fizikai egészségünket. Az álomalvás (REM-fázis), az alvás
legérdekesebb szakasza, amelyben az alvó személy teljes motorikus bénultságban
van és izmainak feszültsége teljesen megszűnik (pihen), de meglepő módon a test
többi része teljesen aktív. Az egyik első felfedezés a gyors szemmozgás volt. Ebben
az alvási szakaszban a szemek úgy mozognak, mintha álomvíziókat néznénk, ahogy
azt az egyik kutatás is kimutatta. Ha felébresztenek valakit az álomalvási szakasz­
ban, az alvó személy emlékszik az álmára, ezért gondolják úgy, hogy ennek az alvási
szakasznak nagy szerepe van a bennünket ért információk feldolgozásában és a
memória kialakulásában. 3 pont
4. A tobozmirigy a melatonin termelése révén szabályozza a szervezet napi ritmusát
elősegíti az évszakos ritmusokhoz való alkalmazkodást, valamint „karmesterként”
irányítja élettani folyamatainkat a hipotalamuszra gyakorolt hatása révén. 2 pont
5. A melatonin megköti a szabadgyököket, ezáltal a leghatékonyabban védi a DNS-t.
1 pont
6. Ha valaki folyamatosan váltott műszakban dolgozik, a szervezete sokkal hama­
rabb kimerül. Ezt a kimerültséget az okozza, hogy nem tud kialakulni a ritmusos
melatonintermelés, az alvás-ébrenlét rendszertelenné válik, s ez nem teszi lehetővé a
megfelelő mértékű regenerációt. 1 pont

36. tétel: Előtérben a „jó zsírok"

Aki próbálkozott már a különböző fogyókúrákkal, az nagyon jól tudja, hogy a szer- j
vezet nagyon hatékony saját zsírkészletének előállításában. Az ételeinkben található
cukor azon része, melyet a szervezet nem éget el, trigliceridekké alakul át, és eb- j
ben a formában raktározódik el. Ezzel szemben bebizonyosodott, hogy a szervezet |
önmagában nem képes bizonyos létfontosságú (esszenciális) zsírsavak előállítására.
Ezek a zsírsavak általában többszörösen telítetlenek. Emiatt elengedhetetlen, hogy '
étrendünk tartalmazza ezeket, mint pl. a növényi olajok és a halak. Egyre több adat j
utal arra, hogy jóval hosszabb és egészségesebb életre számíthatnak azok, akik e
zsírsavakból bőven fogyasztanak. Jótékony hatásaik közé tartozik, hogy rendkívül
hatékonyan csökkentik a szívbetegség és a depresszió kialakulásának kockázatát.
Mindezek mellett a zsíroldékony vitaminok raktárai és a különböző antioxidánsok J
felszívódását is katalizálják. m

m m *«
1. Mik a neutrális zsírok, hogyan képződnek? (4 pont)
2. Mi az oka annak, hogy az olajok normál állapotban folyékonyak, ellentétben a zsí­
rokkal? (2 pont)
3. Milyen szerepet töltenek be testünkben ezek a vegyületek? (4 pont)
4. Ismertesse a tápcsatornába került zsírok lebontását és felszívódásuk útját! (4 pont)
5. Milyen oldószerekben oldódnak a neutrális zsírok? Említsen példákat! (1 Pont'
6. Melyek lehetnek a szövegben zsíroldékonyként említett vitaminok és mi a legfonto­
sabb szerepük? (2 Pont)
7. Melyik az a gyakori szívbetegség, amely pl. az ómega- 3 zsírsav rendszeres fogyasz­
tásával megelőzhető? (1 pont)
8. Milyen megbetegedés a depresszió? (2 pont)

kékelés

1. A neutrális zsírok a glicerinnek zsírsavakkal (pl. palmitinsav, sztearinsav, olajsav

stb.) alkotott észterei. A szervezet bizonyos sejtjei acetil-csoportokból kiindulva
képesek a lipidek bioszintézisére ATP és NADPH+H+ felhasználásával. Az acetil-
csoportok redukálásával, több lépésben képződnek a zsírsavak, a glicerin pedig a
glicerinaldehid redukciójával képződik. 4 pont
2. Az olajok telítetlen (kettős kovalens) kötéseket tartalmaznak, ezért térszerkezetük
bonyolultabb, nehezen valósul meg a rendezettség, ami a szilárdulás feltétele (pl. az
olajsav molekulában a kettős kötésnél cisz téralkat valósul meg). A zsírok viszont
telítettek, így könnyedén rendeződnek, tehát szilárdulnak. 2 pont

3. A neutrális zsírok mindenekelőtt tápanyag- és energiaraktárak. Ezen kívül jelentős

hőszigetelő szerepük van (gondoljunk pl. az északi-sarki fókákra), mechanikai vé­
delmet nyújtanak, és fontos vitaminraktárak. 4 pont
4. A tápcsatornában csak a patkóbélbe kerülve kezdődhet meg a zsírok bontása. Az
emulgeálást (szétoszlatást) és a hasnyálmirigy lipáz enzimének aktiválását az epe­
sav végzi, ezután kezdődhet a lebontás, melyben még a vékonybélnedv zsírbon­
tói is közreműködnek. A lebontás vékonybéli végtermékei a szabad zsírsavak és a
monogliceridek. Mindkét termék a bélbolyhok nyirokkapillárisaiban szívódik fel,
majd onnan a fő nyirokérbe (mellvezeték) kerül, amely a jobb pitvar előtt a testi
nagyvénába torkollik. 4 pont
5. A neutrális zsírok apoláros oldószerekben oldódnak, mint pl. benzin, benzol, éter,
alkohol, stb. 1 pont

6. A-vitamin (retinol) - a látóbíbor alkotója; D-vitamin (kalciferol) - Ca2+ és foszfát­

ion felszívódósához nélkülözhetetlen; E-vitamin (tokoferol) - antioxidáns és a nemi
működést segíti; K-vitamin (fillokinon) - véralvadási faktor. 2 pont
7. Szívinfarktus. 1 pont
8. A depresszió idegrendszeri megbetegedés, hangulatzavar. Jellemzője, hogy az ér­
deklődés beszűkül, a beteg magába fordul, „zárkózott” lesz. Gyakran tapasztalható,
hogy a beteg életműködései is lelassulnak. (Fogyókúrák kísérője is lehet.) A beteg
önvádló és önmagát lekicsinylő tartalmakat hajtogat. 2 pont
 37. tétel: Fenyegető „járvány" IH

A cukorbetegség gyakoribb, mint tudunk róla. Általában azt mondják, hogy minden
ismert kettes típusú cukorbetegre jut egy másik, akiről még nem tudjuk, hogy kettes
típusú cukorbeteg. A diagnózis időpontjában ez a betegség valójában már évek óta
fennáll tünetmentes formában, a szövődmények is lappangva kialakulnak, tehát a
felfedezés időpontjában a cukorbetegség kis- és nagyérrendszerű szövődményei már
jelentős mértékben kimutathatók. (http://eletm0d.hu/tart.rcikk)
A helyi egészségügyi központokban működő cukorbeteg-gondozók adatai a 2-es tí­
pusú diabetes gyakoriságának exponenciális növekedését jelzik a serdülők körében.
Cincinnati térségében a frissen diagnosztizált serdülőkori cukorbetegség eseteinek
33%-a 2-es típusú diabetes; ez az 1982 és 1994 közötti időszakban tízszeres emel­
kedést jelent, és a kedvezőtlen tendencia a jelek szerint azóta sem változott. A cu­
korbetegség leggyakoribb serdülőkori formájának elsődleges kockázati tényezője az
elhízás. A 2-es típusú diabetes utóbbi években tapasztalt terjedése jórészt a kóros
testsúlygyarapodásnak tudható be.
A Nemzetközi Diabetes Szövetség (International Diabetes Federation, IDF) adatai
szerint 2002-ben 177 millió cukorbeteg élt a Földön. Ugyancsak az IDF prognó­
zisa szerint 2010-ig 230 millióra, 2030-ig 360 millióra nő a cukorbetegek száma.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése és prognózisa a cukorbetegek szá­
mát illetően teljesen összhangban van az IDF kimutatásaival, ezért már egy 1991-es
WHO-jelentés is úgy fogalmazott, hogy nyilvánvaló „diabetes-epidémiának” va­
gyunk szemtanúi világszerte. A cukorbetegek túlnyomó többsége (kb. 90%-a) 2-es
típusú diabetesben szenved: abban a kórformában, amelyet korábban nem soroltunk
a klasszikus gyermekgyógyászati kórképek közé. Az utóbbi évtizedek nemzetközi
kimutatásai azonban arról számolnak be, hogy ennek a betegségnek a gyakorisága
igen jelentős ütemben növekszik a serdülők körében is, és ennek ismeretében a WHO
2002-ben deklarálta, hogy a 2-es típusú diabetes „világjárványa” ezt a korosztályt is
érinti. (Prof. dr. Bárkái László)
(www. medicaltribune.hu)
/

1. Milyen hormonok és hogyan szabályozzák egy egészséges ember v é r c u k o r s z i n t j é t ?

(4 pont)

2. Milyen életmód vezet az új típusú cukorbetegség kialakulásához? (2 pont)

3. Ismertesse a cukorbetegség típusait és jellemző tüneteit! (6 pont)

4. Hosszú távon milyen visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoz a kezeletlen cu­
korbetegség? (2 pont)
5. Milyen kezelési lehetőségei vannak a cukorbetegségeknek? (4 pont)
6. Miért biztonságosabb a napjainkban használt inzulin a korábbinál? (2 pont)

értékelés "T fJ I

1. A normál vagy az aktuális vércukorszint beállításáról több hormon is gondos­

kodik szervezetünkben. A vércukorszintre ható hormonok többsége vércukor­
szint emelő, mint pl. az adrenalin, a glükokortikoidok, glukagon, tiroxin és
szomatomedin. A vércukorszint csökkentését azonban csak egy hormon képes ki­
váltani, a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek P-sejtjeiben termelődő inzulin. Az
inzulinelválasztás glükózküszöbe 4,6 mmol/1 glükózszintnél van, ami azt jelenti,
hogy az inzulinelválasztás a küszöbérték felett kezd el növekedni. 4 pont
2. A 2. típusú cukorbetegség (diabetes mellitus) fokozatos kialakulását a túl sok táplá­
lékbevitel, a magas kalóriatartalmú ételek rendszeres fogyasztása, a mozgásszegény
életmód, a kóros testsúlygyarapodás együttesen segítik elő. 2 pont
3. Az 1. típusú/fiatalkori cukorbetegséget (diabetes mellitus) legtöbbször már kamasz­
kor előtt diagnosztizálják. A betegség általában hirtelen jelentkezik. Ennek oka, hogy
a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei, a Langerhans-szigetek P-sejtjei (feltehetően
autoimmun okokból) elpusztulnak, melynek következtében az inzulintermelés tel­
jesen leáll. A 2. típusú/ szerzett cukorbetegség fokozatosan alakul ki. Oka, hogy a
termelt inzulinmennyiség nem tudja kielégíteni a szervezet aktuális inzulinigényét,
illetve lecsökkenhet a szervezet inzulin iránti érzékenysége. Ez utóbbi a jóléti álla­
mokban népbetegség, hiszen az elhízás, a zsírpárnák hastájéki felszaporodása a kiala­
kulás legfontosabb kockázati tényezői. A tünetekben gyakorlatilag nincs számottevő
különbség, csak a 2. típusúnál először enyhébb formában jelentkeznek. Mindkettő
jellemzői tehát: megnövekedett vizeletürítés, kóros szomjúság, kimerültség, magas
vércukorszint, zsírmentes testtömeg csökkenése vagy izombontás (bár ez az elhízott,
szerzett cukorbetegségben szenvedőknél nem feltűnő), a nemi szervek viszketése
vagy gyakori gombás fertőzése, lassú sebgyógyulás, homályos látás, kéz- és lábfej
gyakori zsibbadása. 6 pont
4. A kezeletlen cukorbetegség a szervezet teljes legyengülését, szövődmények kiala­
kulását (szívkoszorúér-betegség; stroke; vesebetegség; a lábfej elégtelen vérellátása,
ami miatt amputálni kell; vakság; nehezen gyógyuló fertőzések) okozza, egyre na­
gyobb gyakorisággal esik kómába a beteg, végül meghal. 2 pont
5. Az 1. típusú cukorbetegség kezelése az inzulin állandó beadásával történik, mivel a
szervezetben egyáltalán nincs inzulintermelés. Ez a kezelés nagy odafigyelést igé­
nyel, pl. fontos a kiegyensúlyozott étrend betartása, amit a napi, megfelelő időkö-
 zönként beadott inzulinhoz kell igazítani. A 2 . típusnál gyakran elég a gyógyszeres
kezelés és a megfelelő diéta betartása, rendszeres testmozgás mellett. Ha a betegség
előrehaladottá válik, akkor ezt is inzulinnal kell kezelni. 4 pont
6. A napjainkban használt inzulint már géntechnológiával (baktériumba beültetett in-
zulinfehérje-gén segítségével) állítják elő, így teljes mértében megegyezik az emberi
szervezetben termelt hormonnal. Régen sertésből kivont inzulint alkalmaztak, ame­
lyet sok beteg szervezete nem tolerált. 2 pont

38. tétel: Humán vércsoportrendszerek L_

- - - .. - „ -------------------------------
A XX. század elején kialakult egy új tudomány: a vércsoport-antropológia, amely a
gének rendszerének különbözőségére épül, ugyanis egyes fajtáknál a vércsoportok
megoszlása állandó, és vizsgálatokkal kiderítették, hogy a generációról generációra
öröklendő vércsoportok egy-egy embercsoportra hosszú ideig jellemzők maradnak.
Például az AB és a 0 vércsoport az, amelyiknek az öröklése szerint meg lehet ál­
lapítani, hogy mely népcsoport honnan származik. Kiderítették, a 0 vércsoport az
úgynevezett ősnépekre jellemző, például az örményeknél, a baszkoknál, a keltáknál
fordul elő gyakran. A B vércsoport pedig Mongóliában és Elő-Indiában jellemző a
lakosságra. Sokat mond az a tény, hogy a Kárpát-medencében Árpád népének hon­
foglalása előtt a B és az AB vércsoport gyakorisága többszöröse a nyugat-európai­
nak. Ez azt jelenti, hogy már a honfoglalás előtt itt élt népek ázsiai eredetűek voltak,
és Árpád magyarjainál ugyanez a belső-ázsiai eredetre utaló vércsoport mutatható
ki. Ezt követte egy másik eljárás, az úgynevezett jelzőgének vizsgálata, melyet a
nyolcvanas évek közepén a japán Matsumoto professzor dolgozott ki. Bebizonyí­
totta, hogy a genetikai kötődés jellemző egy-egy népességre, és ennek összehason­
lításával a különböző népcsoportok rokonsági foka megállapítható. Az ő módszeré­
vel Magyarországon is végeztek hasonló vizsgálatot, s kiderítették, hogy a magyar
népben északi mongolid, déli mongolid és europid jelleg található meg. Ebből azt
a következtetést vonták le, hogy a magyarság olyan helyen élt, ahol mind a három
jelleg egyszerre volt megtalálható, azaz a Kaukázus és a Fekete-tenger között. Ezért
elmondható, hogy a magyarság rokon az árja népekkel, mert nagyobb arányban for­
dul elő az europid gének kombinációja, mint például a finneknél. Náluk semmilyen
mongolid jelleg sem mutatható ki, és jóval kisebb az europid gének aránya, mint a
magyaroknál. (http://w3.napút. hu/.html) J
Hogy miképpen állanak elő az emberiségen belől az egyes vércsoportok, erre ma
még felelni nem tudunk. Hirszfeld az A vércsoportos népek származási helyét Kö- j
zép- vagy Észak-európába helyezi. A B vércsoportos népek származáshelyét Ázsiába
 és Indiába teszi, abból kiindulva, hogy az A csoporthoz tartozó egyének aránya Nyu­
gattól Kelet felé folytonosan csökken, míg a B csoporthoz tartozóké fokozatosan
növekedik. Már most a vércsoportok megoszlása az egyes népcsoportokon belül,
ahogyan azt ma például Európában találjuk, nagy népvándorlásoknak kifejeződése
volna egyrészt az A ösfajnak Észak-Európából kelet és dél felé, másrészt a B ősfaj­
nak az ellenkező irányban. Hasonló eredményekre jut egy másik kutató, Steffan is
aki fölvesz egy az A csoportosulásnak megfelelő atlanti pólust Kelet-Schleswigben
és egy a B csoportosulásnak megfelelő ellenpólust Pekingben. Azt hiszi, hogy az
A vércsoport viszonylagos gyakorisága Kelet-Ázsiában egy nyugat-keleti Ázsián ke­
resztül húzódó atlanti vándorhullámra és az ez által előidézett atlanti vérkeveredésre I
vezethető vissza. (http://www.korunk.org/korunk) M

1. Milyen humán vércsoportrendszereket ismer? (2 pont)

2. Mit jelent konkrétan egy-egy vércsoportrendszer (hogyan jelenik meg, hogyan örök­
lődik)? (4 pont)
3. Adja meg a vérátömlesztés szabályait, és magyarázza meg, miért nagyon fontos eze­
ket a szabályokat betartani! (3 pont)
4. Bizonyos esetekben vércsoport-összeférhetetlenségről is beszél a tudomány. Melyik
a legismertebb összeférhetetlenség, és mi az oka? (Magyarázatát immunológiailag is
támassza alá!) (2 pont)
5. Milyen szakszó helyettesíthetné a cikkben szereplő népvándorlást? (1 pont)
6. Mit bizonyít a népvándorlás eredményeként bekövetkezett vércsoportok közötti ke­
veredés? (1 pont)
7 . Valószínűleg miért alakulhattak ki az egyes földrészeken élők vércsoport-különbsé­
gei? (2 pont)
8. Milyen vércsoportú utódai születhetnek az alábbi házaspárnak: mindkét vércsoport­
ra nézve recesszív anya és mindkét vércsoportra nézve homozigóta domináns apa?
Fennállhat-e a 4 . kérdésben jelzett összeférhetetlenség? (5 pont)

^ té k e lé s

Humán vércsoportrendszerek: ABO és Rh vércsoportok. (Ismerheti még az MN vér­

csoportrendszert is.) 2 pont

í l A vércsoportrendszerek meghatározottsága genetikus, ami azt jelenti, hogy bizo­

nyos genotípusok olyan antigének termelődését eredményezik, melyek módosítják
a vörösvértestek membránjának felszínét (markerek/itt: kapcsolódó szénhid-
 rátláncok). így pl. az IA alléi „A” típusú markert, az IB alléi „B” típusú markert
határoz meg, míg a ii homozigótákban nincs módosító marker, hordozóik „0”-ás
fenotípusúak. Azok a személyek, akik mindkét domináns típust hordozzák AB vér-
csoportúak (kodominancia). Az Rh faktor esetében csak az R h+ személyekben mó­
dosul a vörösvértest membránja, bennük D (domináns) alléi található, a dd homozi­
góta recesszívek pedig Rh" vércsoportúak. 4 pont
3. Ma azt az elvet követjük, hogy lehetőség szerint, mindenki a saját vércsoportjának
megfelelő vért kapja, ha szükséges. Azért nem lehet bármilyen vért a betegeknek
adni, mert ezek az antigének, a más vércsoportú személyekben immunreakciót vál­
tanak ki, melynek eredményeként kicsapódási reakció következik be, ami halálos.
Az ABO vércsoportrendszer antitesteit ráadásul eleve hordozzuk, kivéve az AB vér­
csoportúak. (Tehát, pl. egy A vércsoportú ember vérplazmájában eleve van anti-B
ellenanyag.) Az Rh vércsoport esetében (ahol nincs „eleve” ellenanyag), immun­
reakció csak abban az esetben történik, amikor Rh” embernek Rh+ vért adunk.
3 pont

4. Rh-összeférhetetlenség: Rh" anyának második Rh+ gyermeke esetén. Magyará­

zat: az első terhesség általában nem okoz problémát, hiszen az anyai és a magzati vér
nem keveredik, így a magzat idegen Rh D-antigént tartalmazó vörösvértesteivel nem
találkozik az anya szervezete. Szülésnél (a méhlepény leválásakor) viszont lehetőség
adódik erre, tehát ha az anya immunrendszere találkozik az Rh+ magzati wt-vel,
elindul az anyai immunválasz. A termelődő anti D antitest, mivel ez fehérje, már
átjut a méhlepényen, ami a második Rh+ magzat halálát okozhatja. Ezt megelőzen­
dő, az első szülést követően azonnal meggátolják az anyai ellenanyag-termelődést
(anti-D injekció). 2 pont
5. A népvándorlást a migráció szóval helyettesíthetjük, ami kifejezheti az eredeti
allélgyakoriságok megváltozását is, hiszen génáramlás történik. 1 pont
6. Az, hogy a vércsoportok keveredhettek, azt bizonyítja, hogyaz emberiség egy faj, a
Homo sapiens sapiens. 1 pont
7. A különböző földrészeken élők, különböző abiotikus és biotikus környezeti ténye­
zőkhöz alkalmazkodtak az évezredek során. (Kimutatták, hogy a különböző vércso­
portú egyének eltérően érzékenyek a kolerabacilus fertőzésére. A 0-s vércsoportúak
a legérzékenyebbek rá, míg az AB vércsoportúak a legimmunisabbak. A 0-s vércso­
portnak is van előnye, ők a maláriás fertőzésre kevésbé fogékonyak. Tehát az eltérő
területeken eltérő betegségek szelektáltak.) 2 pont
8. ^ A mindkét vércsoportra:
- recesszív anya: 0, Rh', tehát ii és dd
- domináns apa A vagy B , Rh+, tehát IAIAvagy IBIBés DD 2 pont
 i Az utódok: vagy A vagy B vércsoportúak lesznek, (IAi vagy IBi genotípussal),
az Rh vércsoportban viszont 100 %-ban biztos, hogy Rh+-ak, Dd genotípussal.
2 pont

ii Az R h- összeférhetetlenség tehát fennállhat. 1 pont

39. tétel: Mindennapos méreg

A dohányzás prevalenciája: A férfiak 40 %-a, a nők 27 %-a dohányzik. A nők do­

hányzása emelkedő tendenciát mutat. 1980 óta minden felnőttre (15 év fölött) több,
mint évi 3000 szál cigaretta jut, és ez lassan emelkedik, jelenleg kb. 3250 szál.
Egy 1993-as WHO felmérés szerint a 15 éves fiúk 70,6 %-a, a lányok 60,7 %-a
dohányzott már. Hazánkban a 11. osztályos fiúk 30%-a, a lányok 27%-a na­
ponta dohányzik, ugyanezek az arányok a felnőttek körében 38%, illetve 25%.
A dohányzásnak tulajdonítható halálozás egyre emelkedik a népesség körében.
Ez különösen jelentős az aktív, középkorú korosztályban, 35-69 éves kor között,
amint azt a következő ábra mutatja.
Évi 19 ezer idő előtti halálozás, megszorozva az átlagos 20 életévnyi veszteséggel,
nem csak az egyéneknek, családoknak, hanem a gazdaságnak is jelentős kár. A reá­
lis képhez természetesen hozzáadódna a megbetegedés költsége és az ebből adódó
kiesés, amiről pontos adatokkal nem rendelkezünk. Ezt nem ellentételezi a fogyasz­
tásra fordított éves 28 milliárd forint.
(http://efriral.antsz. hu/baranya/egneveles/dohány. htm)

2,1
;;o,6 0,9 1
---------- 1
------------ ----------- 1
---------- ------------- 1
-------------------------- 1------------------------------1

1955 1965 1975 1985 990 1995

A dohányzás okozta éves halálozás

mm
93
 Magyarország Lengyelország C sehország Szlovákia

A dohányzók aránya hazánkban a visegrádi országokon belül

1. Milyen veszélyei vannak a dohányzásnak? (5 pont)

2. Soroljon fel legalább négy egészségkárosító anyagot a cigaretta füstből! (2 pont)
3. Milyen tendencia mutatkozik a dohányzásban (kik lesznek egyre nagyobb arányban
érintettek)? (3 pont)
4. Melyek a legvalószínűsíthetőbb okai (főként hazánkban) a dohányzásra való rászo-
kásnak? (4 pont)
5. Miért nehéz abbahagyni? (2 pont)
6. Melyik nem a veszélyeztetettebb? Mi lehet az oka a nemek közti különbségnek?
(1 pont)
7. Hogyan lehetne megakadályozni, hogy e görbék ne emelkedjenek tovább? (2 pont)
8. Miért vannak egészségügyi szempontból rosszabb helyzetben a nagyvárosi dohány­
zók? (1 pont)

[ Értékelés \

1. A dohányzás során beszívott füst károsítja a légutakat és a tüdőt is. A füstben lévő
káros anyagok megbénítják a csiliókat, ezért csökken a légutak nyálkahártyájának
öntisztulási képessége. A váladék pangani kezd, a kórokozók a váladékban megte­
lepednek és elszaporodnak, ami krónikus légúti hurutot okoz. Különösen a gége-, a
tüdő- és a húgyhólyagrák kialakulásában bizonyítottan kockázati tényező az aktív
és a passzív dohányzás is. Ezek mellett tönkreteszi a szív- és érrendszert: az erek
eredetileg sima belső felszínén plakkok keletkeznek, melyeken trombus képződhet
(trombózisveszély!), a nikotin köztudottan érszűkítő, így hatékonyan járul hozza a
hipertónia (magas vérnyomás betegség) kialakulásához. 5 Pon
2. Egészségkárosító anyagok a cigarettafüstben, mely legalább 4000 anyagot tartal­
maz: nikotin, nikotinszármazékok, szén-monoxid, szén-dioxid, benzpirén, kátrány,
fenol, aromás aminok, PAH- és fémvegyületek stb. 2 pont
3. Hazánkban sokan és egyre fiatalabb kortól cigarettáznak. A görbéről az is leolvas­
ható, hogy a dohányzó nők aránya növekszik, ami nagyon aggasztó. (Az egy főre
eső cigarettafogyasztás hazánkban évente 2400 szál/fő. Ez az arány az EU-ban
1600/fő. (Az adatok tájékoztató jellegűek.) Az európai országok vagy a visegrádi
országok közül Magyarországon a legmagasabb a cigarettafogyasztás, és bizonyított
tény, hogy közvetlen összefüggés áll fenn adohányzás és alakosság kedvezőtlen
egészségi állapota között. A cigaretta szívásaközben elégőpapírból kátrány is kép­
ződik, és ennek egyik alkotóeleme (benzpirén) bizonyítottan rákkeltő hatású. A kát­
ránygőzökből a legtöbb természetesen a tüdőbejut, így itt okoz leginkább daganatos
megbetegedést. 3 pont
4. Kamaszkorban: vonzó az újszerűség, a normák átlépése. Többnyire baráti társaság
hatására kezdi el a dohányzást egy fiatal. Különösen a gyenge önazonossággal ren­
delkező fiatalok számára fontos a csoporthoz tartozás élményeként, az együtt do­
hányzás és a szeszes italok fogyasztása. Használják az unalom és az egyhangúság
oldására, szorongás és depresszió ellen. Napjainkban a megnövekedett teljesítmény­
kényszer miatt egyre több a szorongó, depressziós fiatal, akikben hamarabb kiala­
kulhat a függőség. A felnőttkori rászokás (ami jóval ritkább) legvalószínűbb oka a
kedélyállapot fokozatos romlása, amit okozhat a munkanélküliség és a szegénység
is. 4 pont
5. A dohányzás függőséget okoz. A fiatal korban kialakuló függőség erősebb, nagyobb
az érzelmi függés. A fejlődésben lévő szervezet fokozottabban károsodik. Minél fi­
atalabb a dohányos, annál több cigarettát szív, és annál nagyobb a rák, az infarktus
és a többi betegség kialakulásának esélye, és annál jobban hozzászokik szervezete a
nikotinhoz. 2 pont

6. Amint azt a grafikon is mutatja, a férfiak veszélyeztetettebbek, valószínűleg kisebb

a stressztűrőképességük, és a nőkkel ellentétben, nem védik őket az ösztrogének.
1 pont

7. Legfontosabb szerepe a nevelésnek van, és természetesen a személyes példamuta­

tásnak. A felnőtt lakosság körében is még inkább tudatosítani kell a dohányzással
járó veszélyeket, és szorgalmazni kell a mielőbbi leszokást! A szűrővizsgálatokon
való rendszeres megjelenés is fontos, mert pl. a tüdőráknak köztudottan rosszak a
gyógyulási esélyei, és már csak előrehaladott állapotban ad tünetet. 2 pont

1 A nagyvárosok dohányzó lakosai azért vannak nagyobb veszélynek kitéve, mert az

ő szervezetüket halmozott környezeti terhelés éri,hiszen evárosokban nagyobb a
levegő szennyezettségének mértéke. 1 pont
m 40. tétel: Vitálkapacitás

I.
A 3100 ml
B 500 ml
C 1200 ml
D 1200 ml
II.
A 4000 ml
B 600 ml
C 1300 ml
D 1200 ml

Két eltérő edzettségiiférfi spirometrikus adatai V

1. Adja meg a táblázatokban/ábrán jelölt betűk pontos jelentését! (4 pont)
2. Mi a vitálkapacitás, és mely adatokból kaphatjuk meg? (1 pont)
3. Melyik táblázat mutatja az edzettebb férfi adatait? Válaszát indokolja! (2 pont)
4. Mekkora lenne a I. személy légzési perctérfogata, ha a normál percenkénti légzés­
száma kétszeresére, a légzési térfogata másfélszeresére növekszik? (3 pont)
5. A terhelés hatására bekövetkező változások hasonlóak lennének a II. személynél
is? (2 pont)
6. Jellemezze a ki- és belégzés folyamatát, nevezze meg a légzésben szereplő izmo­
kat! (4 pont)
7. Melyik az a légzőrendszert érintő betegség, mely ellen kötelezően im m unizálják az
újszülötteket hazánkban? Mi okozza ezt a betegséget? (2 pont)
8. Milyen mesterséges védekezési lehetőségeink vannak az említett betegséget is oko­
zó kórokozó típusok ellen? (2 pont)

ékelés

1. A: belégzési tartalék/belégzési rezerv

B: légzési/respirációs térfogat
C: kilégzési tartalék
D: maradék levegő/reziduális térfogat
E: vitálkapacitás 4 pont
2. A vitálkapacitás a tüdő maximális teljesítménye (E), vagyis az erőltetett kilégzés
utáni erőltetve belélegezhető levegő mennyisége. Az ábrán az A + B + C összege.
1 pont

3. Az I. személy vitálkapacitása: 4800 ml, a II. személyé: 5900 ml. Az adatokból az

következik, hogy a II. férfi az edzettebb. A sportolók vitálkapacitása azért nagyobb
az átlagnál, mert a növekvő oxigénszükséglethez a tüdő is alkalmazkodik. Termé­
szetesen ez hosszantartó folyamat, tehát rendszeres edzést igényel. A megnövekedett
0 2-szükséglet a több munkát végző, nagyobb izomtömegből következik. 2 pont

db ,
4. Az átlagos, percenkénti levegővétel száma nyugalomban 1 6 ------, így a nyugalmi
ml 1 Perc
perctérfogat: 16 • 500 ml = 8000 ------ = 8 ------.
perc perc
Ha a légzésszáma a kétszeresére, a légzési térfogata a másfélszeresére változik:
ml 1
32 • 750 ml = 24000 ------, azaz 2 4 ------ -re változik. (Pontosan háromszorosára
perc perc
fokozódik.) 3 pont
5. Az edzettebb H. személynél nem ilyen lenne a terhelés hatására bekövetkező vál­
tozás. Esetében a légzésszám nem emelkedne ilyen mértékben, viszont a légzési
térfogata nagyobb mértékben igen. (Ez az edzettség egyik jele.) 2 pont
6. A belégzés aktív folyamata során a rekeszizom összehúzódik, így a hasüreg felé
mozdul el (miközben a hasizom elemyed - hasi légzés), növelve a mellüreg térfo­
gatát. A bordaközi izmok is megfeszülnek, és megemelik a mellkast. A mellüreg
térfogata megnő a két izomzat működésének hatására. A mellüreghez a mellhártyák­
kal tapadó tüdő passzívan követi a térfogatváltozást. A belégzéskor a tüdőben kisebb
lesz a nyomás, mint a külső légnyomás (hiszen az változatlan), ezért a levegő be-
áramlik a tüdőbe a nyomás kiegyenlítődéséig. A kilégzés passzív folyamat, nem jár
izommunkával. Az elemyedő bordaközi izmok hatására a bordák süllyednek, a re­
keszizom elemyedve a mellüreg felé boltosodik - e két hatás következtében a mell­
üreg térfogata csökken. A tüdőben nagyobb lesz a nyomás, így a levegő kiáramlik
 a légutakon keresztül. Természetesen az erőltetett kilégzés már nem passzív, hanem
aktív folyamat, izommunkával jár, melyben a hasprés is segít. 4 pont
7. Ez a betegség a TBC/tuberkulózis (gümőkór), melyet főként a Mycobacterium
tuberculosis nevű baktérium okoz. (Hazánkban 1952 óta kötelező a BCG védőoltás,
ennek ellenére napjainkban újra egyre több megbetegedést diagnosztizálnak, ennek
feltehetően a menekültek és a romló életszínvonal az oka.) 2 pont
8. A védőoltás, vagyis a legyengített kórokozók bejuttatása az egyik módszer, amit
aktív immunizálásnak nevezünk. Azért aktív, mert rákényszeríti a szervezetet, hogy
specifikus memóriasejteket hozzon létre. A másik lehetőség a passzív immunizálás,
ami kész ellenanyag bejuttatása a szervezetbe. (Mivel baktériumokról van szó, ter­
mészetesen szóba jön az antibiotikumok alkalmazása is, melyek általában a sejtfalak
szintézisét, vagy akár a baktériumok szaporodását gátolják. (Gondot jelenthet a re­
zisztencia!) 2 pont

41. tétel: Az ökológiai lábnyom

, y l l ,B , | — M ll_ —
Az ökológiai lábnyom fogalm a:
Egy ember vagy egy adott terület népességének a ter­
mészetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett
mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni.
A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül
meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szüksé­
ges javakat (élelem, energia ...). Az átlagos egy főre eső
ökológiai lábnyom 2,2 hektár, 2,5-szer nagyobb, mint
1961-ben. Ám ha megnézzük, hogy a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív
föld- és tengerfelület van és 6,1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában
minden emberre csak 1,8 hektár jut. (http://www.glia.hu/okolabnyom)

Ökológiai lábnyom - mennyire terheljük környezetünket?

Gyakran elhangzik a mondat, hogy az ember és valamennyi élőlény a bioszféra ré­
szét képezi. Az élőlényekre nemcsak a környezeti tényezők és más élőlények hatnak,
hanem maguk is hatást gyakorolnak környezetükre.
Valamennyien napról napra fel- és kihasználjuk a term észet adta lehetőségeket. Ezek
egy részéről tudunk, más részükről nem. Mindenki tisztában van azzal, hogy kiran-
 dulások során nem szabad a növényzetet letaposni, nem szabad a virágokat letépked­
ni, de azzal is, hogy az utcán nem szemetelünk, a lefolyóba nem öntünk káros anya­
gokat. De azzal is mindenki tisztában van, hogy étkezési és közlekedési szokásaink
is jelentősen csökkentik Földünk természetes kincseit?
Az élelmiszerek előállítása, csomagolása, szállítása, az energiapazarló közlekedési
szokások nem csupán az energiaforrásokat csökkentik jelentős mértékben, de a kör­
nyezetszennyezéshez és az erdőirtáshoz is hozzájárulnak. Megdöbbentő adat, hogy
egy magyarországi városlakó napi 150-180 liter ivóvizet használ el. Fürdés, zuha­
nyozás, mosás, autómosás stb.
Az élőlények környezetet kihasználó tevékenységét tehát, az ún. ökológiai lábnyom­
mal szoktuk jellemezni. Ez természetesen emberekre is igaz, sőt, az egyes egyénekre
is kiszámítható. A számításhoz figyelembe kell venni a rendelkezésre álló természeti
erőforrásokat, illetve azok kihasználásának mértékét. így az ökológiai lábnyomunk­
ból kikövetkeztethetők a kömyezetpusztító szokásaink.
(http://www.sulinet.hu/tart) J r

1. Ismeretei alapján, határozza meg a lehető legpontosabban az ökológiai lábnyom fo­

galmát! (2 pont)
2. Milyen tevékenységeinkkel terheljük meg környezetünket, ezek hogyan veszik
igénybe Földünket? (Felsorolásában legalább öt különböző terület-igénybevételt so­
roljon fel!) (6 pont)
3. Földünk mely területei között alakulhatott ki nagy különbség a környezetterhelést
illetően? (2 pont)
4. Mely országoknak lehet - véleménye szerint - a legnagyobb ökológiai lábnyoma?
/
Érveljen állítása mellett! (4 pont)
5. Egy átlagos magyar állampolgár ellátásához 2003-ban 3,5 hektárnyi földterületre
volt szükség.
Hány földgolyóra lenne szükség, ha minden ember ellátásához annyi földterület kel­
lene, mint egy magyar állampolgáréhoz? (2 pont)
6. Magyarországon az egy főre eső biológiai kapacitás csak 2 hektár, azaz fejenként
másfél hektárral több területet veszünk igénybe, mint amennyit az ország területe
lehetővé tenne. Egyszóval elmondhatjuk, hogy bizony nagylábon élünk.
Mit tehetünk, hogy ne növekedjen tovább, illetve lehet-e csökkenteni a jelenlegi
értéket, a „túllövést”? (4 pont)
 ékelés

1. A fogalom egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba
veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energi­
át és anyagokat. A számítást elvégezve arra derül fény, hogy hány hektár föld és víz­
felületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához. (Az ökológiai lábnyomhoz
kapcsolódik a biológiai kapacitás fogalma, ami azt takaija, hogy hány hektár bioló­
giailag produktív terület - szántóföld, legelő, erdő és halászterület - áll rendelkezés­
re a Földön, vagy az adott térségben (pl. országban).) 2 pont
2. Az emberi szükségetekkel, melyek a következők: élelmiszer, lakás, közlekedés és
szállítás, fogyasztási javak, illetve szolgáltatások. 1 pont
Minden szükségletre megnézik, hogy a különböző típusú területekből hány hektárra
van szükség a kielégítéséhez. A következő terület-típusokat különböztetik meg:
^ szántók (élelmet, állati takarmányt, rostanyagot és olajat biztosítanak);
% legelők (a legelő állatok húsát, bőrét, gyapját és tejét használja fel az ember);
% halászterületek (innen származnak az asztalunkra kerülő halak és tengeri álla­
tok);
^ erdők (fát, farostot, papíralapanyagot és tűzifát biztosítanak);
^ szénnyelő földterület, pl. erdő (a felhasznált fosszilis tüzelőanyag - szén, földgáz
és olaj - elégetése során kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükséges);
% a nukleáris energia egyenértéke (azon terület, amely ugyanennyi energia fosszilis
tüzelőanyagok elégetésével történő megtermelése során kibocsátott szén-dioxid
megkötéséhez szükséges);
^ beépített földfelszín, amelyet az infrastruktúra foglal el (utak, házak, vízierőmű­
vek stb.) 5 pont
3. Nagy különbség alakult ki a fejlett és „olajos” országok, valamint a fejlődő országok
között. A fejlett országok lakosai, akik mesterséges körülmények között élnek, sok­
kal több energiát használnak fel, mint az ún. természeti népek. 2 pont
4. A legnagyobb ökológiai lábnyoma a gazdag „olajos” országoknak, valamint az
USA-nak, Finnországnak és Ausztráliának van. (Nem kell mindet említeni, bárme­
lyik elfogadható.) Ezekre az országokra legjellemzőbb a pazarló életforma, a ter­
mészeti értékek felhalmozása - pl. mesterséges síterep építése trópusi országban, a
tenger túlhalászása, további területek urbanizálása, éjszakai „fényár”, utak fűtése,
mesterséges körülmények között történő növénytermesztés stb. A lakosságot a feles­
leges dolgok használatára ill. fogyasztására sarkallják, jellem ző szlogenjük: „Mi ezt
is megtehetjük!” 4 pont
5. A forrásból kiderül, hogy egy emberre kb. 1,8 ha földterület jut, ezzel szem ben egy
magyar lakosra 3,5 ha adódott. A két adat összehasonlításából következik, hogy kb.
kétszer ekkora Földre lenne szükség, ha minden ember úgy élne, mint mi, magya-
rok. 2 Pont
6. # A jelenlegi ökológiai lábnyomunk akkor nem változna, ha a lakosság létszáma
sem változna, és kb. ugyanannyi maradna az élelmiszer- és energiafogyasztá­
sunk. 1 pont
^ A csökkenés is realizálható lenne, ha kialakulna az egyénekben a környezettuda­
tos szemlélet, melyhez környezettudatos magatartás is társulna, pl. ne fogyasz-
szuk feleslegesen az áramot, ne pazaroljuk a vizet, csak annyi élelmet vásároljunk
amennyit el is fogyasztunk, legyünk tudatos vásárlók, hasznosítsuk újra a hul­
ladékaink nagy részét, használjuk a tömegközlekedési eszközöket stb. A vázolt
folyamatok eléréséhez nélkülözhetetlen az oktatás és a személyes példamutatás!
3 pont

42. tétel: Veszélyeztetett populációk

Megháromszorozódott a kihalással fenyegetett állatok száma az utóbbi tizenöt évben

Brazíliában. A brazil környezetvédelmi miniszter, Carlos Minc bemutatta az egész
ország állatvilágának helyzetét feltérképező Vörös Könyvet. Brazíliát tartják az
egyik legsokszínűbb élővilággal rendelkező országnak a világon.
A 627 veszélyeztetett faj között szerepel 208-féle gerinctelen, madár, hal, emlős és
hüllő. A veszélyben lévő állatok 60 százaléka az atlanti esőerdőkben él, a brazil ten­
gerparton húzódó sűrű erdőségekben, amelyeknek majdnem hetven százalékát kiir­
tották az utóbbi ötven évben.
A kihalás fenyegette állatok 9 százaléka az Amazonas vidékén él, és közel öt száza­
lékuk Pantanalban, a világ legnagyobb - 250 ezer négyzetkilométeres - mocsaras
területén, amely elnyúlik a paraguayi és a bolíviai határig.
Az állatok helyzetét az utolsó huszonöt évben súlyosbították az erdöirtások, az új
termőföldek érdekében történt szándékos gyújtogatások, a földek műtrágyázása,
valamint az illegális állatkereskedelem - mondta el a környezetvédelmi miniszter.
A Vörös Könyv szerint az utóbbi tizenöt évben 418 állatfaj került fel a fenyegetett
állatok listájára, s ugyanez idő alatt csak 78 került le onnan, (mti/efe)
(http://világ, trans index, co)

1- Határozza meg a populáció fogalmát! (2 pont)

2. Milyen antropogén (emberi) tevékenységek és tényezők fenyegetik a különböző fa­
jok populációit? (4 pont)
 3. Hogyan lehetne megóvni a fajokat a végveszélytől? (4 p S
4. Mit jelent a populációk genetikai egyensúlya? | | pont)
5. Mi a különbség az ideális és a reális populációk között? (3 pont)
6. Oldja meg az alábbi feladatot: Az arapapagájok tollazatának színét egy gén két allélja
határozza meg. Az FF genotípusú állatok vörösek, az FG genotípusú heterozigóták
kékes-zöldek, a GG homozigóták pedig kékek. Egy populációban, melynek egyed-
száma 100, 60 kékes-zöld állatot számláltak. A populációban a G alléi gyakorisága:
0,6 .
a) Mekkora a populációban az F alléi gyakorisága?
b) Hardy-Weinberg-egyensúlyban van-e a populáció?
c) Hány db vörös és kék állatnak kell lennie a populációban? (6 pont)

Értékelés

1. A populáció egy fajba tartozó egyedek olyan közössége, melyek térben és időben
egyszerre fordulnak elő, ezért tagjaik közt a szaporodás lehetősége ténylegesen
fennáll. 2 pont

2. Fenyegető emberi hatások: az erdők irtásával sok faj élőhelyét elvesszük, a külön­
böző kemikáliák használatával megmérgezhetjük egyedeiket. Táj átalakításunk és
életmódunk mellett egyes fajok túlszaporodhatnak, maga az emberiség is túlszapo­
rodott, ezért sok táplálékra van szüksége, melyet sokszor más állatok elől vesz el (pl.
lehalászás). Tevékenységünkkel hozzájárulunk a globális felmelegedéshez, mellyel
az éghajlati tényezők változása olyan mértékűvé válhat, hogy ilyen ütemben lehetet­
len az alkalmazkodás, stb. 4 pont
3. Mindenképpen felelős emberi magatartással! Ezek pl.: az élőhelyek meghagyása, a
túlzott vegyszerezés visszaszorítása, a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése, a csak a
szükségleteknek megfelelő táplálék-előállítás, takarékosabb életvezetés, a génban­
kok fenntartása, a természetvédelem szem előtt tartása, stb. 4 pont

4. A genetikai egyensúlyban lévő populációkban a kiindulási allélgyakoriságok nem

változnak meg az egymást követő nemzedékekben. 1 pont

5. Az ideális populációkban mindig megvalósul az egyensúly, hiszen a maximális vál­

tozás csak a rekombináció. A reális populációkban ezzel szemben ritka az egyen­
súlyhoz közeli állapot, hiszen az egyedek migrálhatnak, természeti katasztrófák és
betegségek jelentkezhetnek, nem minden egyed vesz részt a szaporodásban, sokszor
erős szelekciós nyomás van, stb. Ezek a tényezők az allélgyakoriságok megváltozá­
sát okozhatják. 3 pont
6. A feladat megoldása:
a) G alléi gyakorisága p = 0,6
F alléi gyakorisága: 1 - p = q, q = 0,4
 állatnak kellene lennie, nem 60 darabnak. Ebből következik, hogy a populáció
nincs a genetikai egyensúly állapotában,
c) A 100 állatban összesen 200 alléi van, ennek 60%-a G alléi, tehát 120 és 80 F
alléi van. A heterozigótákban 60 - 60 van mindkét alléiból, ezért a homozigótákra
marad: G alléi esetén 120 - 60 = 60, ami 30 kék állatot jelent, F alléi esetén:
80 - 60 = 20 alléi marad, ami 10 vörös színű egyedet jelent. 6 pont

43. tétel: Szukcesszió

fűz-nyár ligeterdő
nádas
bokorfüzes
magassásos

hínár plankton
öntés réti talaj

alapkőzet tavi üledék

Tó feltöltődése (szukcesszió) (Felfoldy, 1943 nyomán)

L Határozd meg a társulás fogalmát! (1 pont)

2. Milyen saját jellemzői vannak a társulásoknak? (3 pont)
3. Melyek a társulások változásai? (2 pont)
4. Mi a biodiverzitás? Hogyan változik a szukcesszió során? (2 pont)
5. A kép segítségével jellemezze a tófeltöltö szukcessziót! (4 pont)
6. Milyen típusai vannak a szukcessziónak? (4 pont)
7. Jellemezze a szukcesszió korai és késői stádiumát! (4 pont)

1• A társulások olyan populációk együttesei, melyek azért fordulnak elő térben és idő­
ben egy helyen, mert alkalmazkodtak az adott terület környezeti tényezőihez. 1 pont

3
A társulások jellemzői:
a) mintázat: az életközösség horizontális/vízszintes irányú elrendeződése, kialakulá­
sát a tápanyag eloszlása és a szaporodási sajátságok befolyásolják
b) szintezettség: az életközösség vertikális/függőleges irányú elrendeződése, mely­
nek egyik fő kialakítója a fényért folytatott küzdelem, a másik az élőlények gene­
tikailag kódolt magasságkülönbsége
c) biodiverzitás 3 pont
Aszpektus: periodikusan ismétlődő változások, melyek lehetnek évszakos ritmusok,
vagy a napi ritmusok (jellemzője, hogy a fajösszetétel nem, vagy csak időszakosan
változik).
Szukcesszió: a társulások időbeli egymás után következése a szukcesszió, mely
diverzitásváltozással jár. 2 pont
A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség a társulások olyan jellem zője, mely figye­
lembe veszi a támlást alkotó fajok/populációk számát, ezek egyedszámát és a popu­
lációk egymáshoz viszonyított arányát is. A biotikus szukcesszió során a diverzitás
általában növekszik, egészen a klimaxtársulás kialakulásáig. 2 pont
Egy tó feltöltődésének folyamatát mutatja az ábra. Pionír tám lás a plankton, a nyílt
vizeken. Ezek szaporodásával és pusztulásával növekszik a tó szervesanyag-tartal-
ma, mely fejlettebb fajok betelepülését teszi lehetővé. Ezek sorban: a hínárosok,
a nádas, a magassásos, a bokorfuzes és klimaxtársulásként a fííz-nyár ligeterdő.
4 pont
Emberi beavatkozás nélkül biotikus (primer vagy természetes szukcesszió), emberi
beavatkozásra másodlagos/szekunder szukcesszió. A Föld fejlődéstörténete során
bekövetkező szekuláris szukcesszió a klimatikus viszonyok hatására alakul és soha
nem ismétlődik meg. A biotikus szukcesszió változatlan makroklimatikus viszonyok
között zajlik.
Primer szukcesszió: olyan felszíneken megy végbe, amelyeket nem borított növény­
zet. Azt, hogy milyen életformájúak lehetnek az első betelepülők, az újonnan ke­
letkező felszín tulajdonságai határozzák meg, de bizonyos, hogy még nem találnak
organikus komponensekben gazdag talajt.
Szekunder szukcesszió: az eredeti vegetáció a fellépő zavarás vagy egy oda nem
illő, mesterséges vegetáció fenntartása következtében eltűnt. E hatások megszűnte
után a talajban nyugvó magvak, vegetatív szaporítóképletek elindítják a szukcesszió
folyamatát. 4 pont
Minden szukcessziós stádiumnak jellemző szerkezete van: a korai stádiumok fajai, a
pionír fajok általában gyors növekedésüek, kis termetűek, rövid életűek, nagy terület­
re képesek szaporítóképleteiket eljuttatni (r-stratég isták ). A késői szukcessziós fa­
jok ezzel szemben kisebb területre tudják csak elterjeszteni szaporítóképleteiket, las­
sabb növekedésüek, nagyobb testméretűek és hosszabb életűek ( K - s t r a t é g i s t á k ) .
4 pont
44. tétel: Környezetvédelem

Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egység­

ben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevé­
telüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni.
A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és
készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét.
A fold védelme
A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőze­
tekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.
A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegő-
háztartása, valamint élővilága védelmét is.
A víz védelme
A víz védelme kiteljed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére
és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre
A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a
vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biz­
tosításával szabad megváltoztatni.
A környezet igénybevétele —így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások
- esetén gondoskodni kell arról, hogy a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon, a
vízi és víz közeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek
hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények ne romoljanak.
Az alábbi vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni:
a) ivóvízellátást biztosító,
b) az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló,
c) a természet védelme szempontjából jelentős,
d) az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt
A levegő védelme
A levegő védelme kiterjed a légkör egészségére, annak folyamataira és összetételére,
valamint a klímára.
A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetíté­
sével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minősé­
gét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.
Az élővilág védelme
Az élővilág védelme - az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak
megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével - valamennyi
élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.
 b Jü lú £ $ Ű b Ő & ííj j I b I í ^ IrJi H

Az épített környezet védelme

Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és
műszaki létesítményekre
A település területén zöldterületeket, védőerdőket külön jogszabály szerint kell ki­
alakítani és fenntartani. A természetes és épített környezet összehangolt védelme ér­
dekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településrendezési
tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is
fel kell tárni.
(http://epitoipari-kap.sulinet. hu) /
- -------------

1. Mi a környezetvédelem? (2 pont)
2. Mit jelent a napjainkban oly sokat hangoztatott fenntartható fejlődés? (2 pont)
3. Hogyan képződik a talaj? (3 pont)
4. Mit jelent és milyen hatások idézhetnek elő talajeróziót? (2 pont)
5. Milyen folyamat játszódik le a természetes vizekben, ha antropogén eredetű szeny-
nyező anyagok kerülnek bele? Jellemezze ezt a folyamatot! (6 pont)
6. Milyen konkrét szennyező anyagokra gondolhatunk, am ikor a levegő védelméről
olvasunk? (2 pont)
7. Miért célszerűbb egész életközösségeket védeni? (1 pont)
8. Milyen hatással lehet az épített környezet a természetesre? (Elsősorban a hátrányo­
kat emelje ki válaszában!) (2 pont)

Ijftékelés |

1. Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek

célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a
kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző
állapot helyreállítása. 2 pont
2. A fenntartható fejlődés társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere,
amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a termé­
szeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú
távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. 2 pont
3. A talaj a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege. K ialakulása többlépcsős folya­
mat: első a fizikai mállás, mely a hőingás, a víz és a szél hatására bekövetkező ap-
rózódást jelent. Második a kémiai mállás, mely a kialakult nagy felületen zajlik a
 víz és különböző savak hatására. Végül a biológiai mállás veszi kezdetét, melynek
eredményeként szerves anyagok kerülnek a fejlődő talajba, vagyis humusz képződik
bomlásuk során. 3 pont
4. A talajerózió talajpusztulást, degradációt jelent. Leggyakrabban a víz, a szél, emberi
hatások, esetleg természeti katasztrófák okozzák. 2 pont
5. Ha antropogén eredetű anyagok, mint pl. a kommunális szennyvíz, műtrágya stb.,
kerülnek a természetes vizekbe, elindulhat az eutrofizálódás folyamata. Különösen
a nitrátok és foszfátok feldúsulása indítja el az algák tömeges elszaporodását (víz­
virágzás). Ezzel párhuzamosan a fogyasztók egyedszáma is rohamosan növekszik.
A felszínt egyre sűrűbben borító növények elzárják a fényt a mélyebben élők elől, a
lebontok elszaporodnak, a vízben oxigénhiány alakul ki, ami az élővilág pusztulásá­
hoz vezet. Az elpusztult élőlények maradványai felhalmozódnak az aljzaton, ami a
tavak, holtágak feltöltődéséhez is vezethet. 6 pont
6. A levegőbe kerülő szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, PAH-ok, CFC-k, me­
tán, ózon, korom, stb. (Legalább négy említése szükséges.) 2 pont
7. Az életközösség védelme azért célszerű, mert a védendő fajok a környezetükkel
rendszeres kölcsönhatásban állnak. 1 pont
8. Az épített környezet mindenek előtt terület elhódítással valósul meg. A települések
környezete is megváltozik, hiszen az embereket kell kiszolgálnia. Az eredeti társu­
lásokat kiszorítják a monokultúrák, amelyek új fajok betelepülését jelentik az adott
környezetbe. A másik nagy probléma a hulladék kérdése. A települések közvetlen
közelében hulladéklerakók épültek, melyeknek igen sok veszélye van a természe­
tes élővilágra (pl. fertőzések, járványok, veszélyes kémiai anyagok...stb.) Az épített
környezetbe bizonyos élőlények is betelepedhetnek (urbanizált fajok), sőt el is sza­
porodhatnak. (Bármilyen hasonló, logikus válasz elfogadható.) 2 pont

45. tétel: Globális felmelegedés

A tudósok szerint a Föld legnagyobb környezeti problémája az üvegházhatás erősö­

dése. Az ipari termelés robbanásszerű fejlődésével kialakult óriási gyárak, üzemek
kéményei, az autók és más gépjárművek kipufogócsövei annyi mérgező anyagot jut­
tatnak a levegőbe, hogy azok komolyan veszélyeztetik bolygónk természeti egyen­
súlyát.
 A probléma ott kezdődött, hogy a modemkor embere leírhatatlan mennyiségben I
kezdett fosszilis eredetű energiahordozókat elégetni, egyre növekvő igényei kielé-
gítésére. Ezzel drasztikusan növelve a levegő szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán,
halogén és egyéb üvegházhatású gáz tartalmát. Ezeknek a gázoknak a levegőben
található koncentrációja évről évre nő, fokozva ezzel a földi légkör üvegházhatá­
sát, ami globális felmelegedéshez, éghajlatváltozáshoz vezethet. Ennek mértékéről I
és hatásairól nincs egyetértés a tudósok körében. Tény, hogy a Föld történetében
többször is bekövetkezett éghajlatváltozás. Gondoljunk a jégkorszakokra és az azo­
kat követő felmelegedésekre. Ugyanakkor nem szabad legyinteni a téma kapcsán,
mivel az is bizonyos, hogy nem lehet büntetlenül sok milliárd tonnányi szennyező
anyagot a légkörbejuttatni. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) műholdjai fel­
vételeket készítettek a Földről. Riasztó kép tárult a kutatók szeme elé. Az északi fél­
tekén négy-öt kilométeres magasságban szinte összefüggő, a korábbinál magasabb
koncentrációjú szén-dioxid felhő alakult ki.
Nehéz dolga van a tudósoknak, mert a légkör és az időjárás változásai rendkívül bo­
nyolult kölcsönhatásban állnak az óceánokkal, a sarkok jégsapkáival. A jelenlegi ten­
denciák alapján úgy becsülik, hogy a légszennyezés miatt az elkövetkező ötven-száz
évben akár 5 °C-kal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Ez a várható hőmérsék­
letváltozás kb. akkora, mint amennyi a jégkorszaktól mostanáig következett be. Az j
emberiségnek komoly önvizsgálatot kell tartania, nem elég a környezetszennyezés
csökkentéséhez a kormányok közötti megállapodás. Teljes körű szemléletváltásra j
van szükség, hiszen olyan dolgot veszíthetünk el, ami pótolhatatlan.
(Sulinet: Globális fe lm e le g e d é s)^

1. Ismertesse a levegő fő összetevőit és előfordulásuk normál V/V %-os értékeit!

(2 pont)
2. Hogyan melegszik fel a levegő? Ismertesse a folyamatot! (5 pont)
3. Soroljon fel legalább négy üvegházhatású gázt! (2 pont)
4. Mit érthet a cikk szerzője fosszilis eredetű energiahordozókon? (2 pont)
5. Melyik egyezmény korlátozza a szén-dioxid kibocsátást? (1 Pont)
6. Hogyan lehetne hatékonyan csökkenteni az üvegházhatású gázok mennyiségét a lég­
körben? (3 Pont)
7. Miért pont a C 0 2 gázra vonatkoznak az előírások? 0 Pont)
8. Milyen hatásai lehetnek a globális felmelegedésnek? J| M g
 ékelés

1. A levegő 78% N2-gázt, 21 % 0 2-gázt és 1% egyéb gázokat és lebegő szennyezőanya­

gokat tartalmaz, melyből 0,03 % C 0 2, melynek az aránya folyamatosan emelkedik.
2 pont

2. A levegő felmelegedése: a Földre érkező napsugárzás nagy része visszaverődik a

világűrbe már a felhőzetről és a világos felszínekről. A kisebb rész eléri a felszínt,
amely e sugarak nagy részét elnyeli és hősugarak formájában juttatja vissza a lég­
körbe. Hogy a hösugarak nem tudnak megszökni, azt az üvegházhatású gázoknak
köszönhetjük, melyek a hőt visszasugározzák a felszínre. 5 pont
3. Üvegházhatású gázok: szén-dioxid, metán, dinitrogén-monoxid, vízgőz, ózon,
CFC-k, stb. 2 pont
4. Fosszilis eredetűek azok az energiahordozók, melyek valaha élt élőlények átalakulá­
sával (szénülés) keletkeztek évmilliókkal ezelőtt, mint pl. a kőszén, kőolaj, földgáz.
2 pont

5. A C 0 2-kibocsátás korlátozását a Kiotói Egyezmény (1997) irányozza elő. Az aláíró

országok (köztük hazánk is) vállalták, hogy meghatározott százalékkal csökkentik a
kibocsátott C 0 2 mennyiségét. (Magyarországnak 2012-ig 6%-kal keli csökkentenie
akibocsátást.) 1 pont

6. A hatékony csökkentést elsősorban az emberiség szemléletváltása hozhatja meg,

mely igen komoly nevelési feladat. Fel kell hagyni a nagymértékű erdöirtással, sőt
telepíteni szükséges, mert a fák kivonják a C 0 2-ot a levegőből. A közlekedésből
származó gázkibocsátást a tömegközlekedés fejlesztésével és propagálásával érhet­
jük el. Az ipari tevékenységek modernizálása (pl. alternatív energiák hasznosításá­
val) szintén hatékony lehet. 3 pont
7. Azért a C 0 2-csökkentést kell végrehajtani, mert ez a gáz az, melynek kibocsátá­
sát leginkább szabályozni tudjuk, jóllehet nem ez a legerősebb üvegházhatású gáz.
(Mennyisége viszont j elentős!) 1 pont

8. Az üvegházhatás erősödése maga után vonhatja, hogy:

^ szélsőségessé válik az éghajlat, ezért gyakrabban következhetnek be pusztító ter­
mészeti katasztrófák,
^ emelkedhet a tengerek, óceánok szintje, olvadnak a sarki jégtáblák
^ szárazföldi területek „tűnhetnek” el,
* eltolódhatnak az éghajlati övezetek határai,
* fajok kihalását okozhatja,
^ népvándorlást indíthat el, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
4 pont

PH l
9
 6. tétel: A dolmányos albatrosz

A d o lm á n y o s alb atrosz (Thalassarche

m elan op h ris, m á s n év en Diom edea
m elan op h ris) a m adarak (A v es) osztá­
lyának a viharm adár-alakúak rendjéhez
és az a lb a tro szfélék család jáh oz tartozó,
v é g v e s z é ly b e n lé v ő faj.

Amikor nem költenek, az albatroszok az

idejüket a déli tengereken töltik. Olyan
félreeső szigeteken fészkelnek, mint az
Auckland-szigetek, a Tristan da Cunha-
szigetek és Dél-Georgia, ahol gyakorla­
tilag nincs is ellenségük.
A dolmányos albatrosz hossza 80-95 centiméter, számyfesztávolsága 2-2,4 méter és
testtömege 3-4 kilogramm. A hímnek és a tojónak egyaránt sötét háta és szürke farka
van; szárnyuk felső része szürkésbama színű, alsó része pedig sötét szélű; testük
többi része fehér. A kifejlett madár szeme felett sötét színű tollcsík található. A csőre
hosszú, sárga, horog alakú, vége rózsaszínű; rajta kis orrlyukak találhatóak, amelye­
ket a gyomorolaj és a só kiválasztására használ. Minden megfigyelő kiemeli a levegő
e keselyűinek csodás repülését. Szárnya alig mozdul meg; úgy emelkedik a magasba
és ereszkedik a mélybe, mintha nem is erőltetné meg izmait. Olyan büszkén, függet­
lenül lebeg a hajó közvetlen szomszédságában, mintha ura volna mindennek, ami
alatta van. Ha megpillant valamit a vízen úszva, kiterjesztett szárnyaival lassan le­
ereszkedik, rátelepszik a vízre és úszva költi el táplálékát, mint a sirály vagy ruca;
azután kiterjesztett szárnyakkal végigfut a tenger tükrén, köröket ír le és újra felemel­
kedik. Mozdulatai minden erőteljességük mellett is kecsesek. Repülése gyors, akár
széllel, akár szél ellen szalad.
Általában magányos, de kolóniákban költ. Tápláléka tintahalakból és halakból tevő­
dik össze. 30 évet is élhet.
Az ivarérettséget 4-7 évesen érik el, ezután csak kétévenként párzanak. Az albatroszpár
homok- vagy iszapkupacot rak egy magaslatra, ahonnan jól át tudja tekinteni a ten­
gert. Egy fészekaljban, csak egy tojás van, amely fehér, vörösesbarna foltokkal.
A költés körülbelül 2 hónapig tart, ezután a fióka több mint 9 hónapig marad a fé-J
székben. (http://hu.wikipedia.org/wiki) /
 SIS
1. Hogyan alkalmazkodott a madarak testfelépítése a repülő életmódhoz? (12 pont)
2. Milyen kapcsolat van a táplálkozás mértéke, a biológiai oxidáció és a repülő életmód
között? (4 pont)
3. Miért képes az albatrosz rendkívül hosszú ideig is a levegőben maradni? (2 pont)
4. Hogy nevezzük a sokáig fészekben fejlődő fíókát? Milyen magatartás lehet nagyon
fejlett ezeknél a madaraknál? (2 pont)

ékelés

1. A repülő életmódhoz való alkalmazkodás:

% könnyű csontváz, a mellső végtagokba légzsák is hatol
W zárt mellkasában összenövések és merevítő csontok vannak
^ fogazat és erős állkapocs helyett csőr
^ csőr miatt szükségessé vált: begy (átmenetileg tárol, előpuhít) és a zúzógyomor
(aprítás)
^ a légzőszervhez légzsákok kapcsolódnak, így kilégzéskor is oxigénben dús leve­
gő halad át a tüdőn, melynek légzőfelületét légkapillárisok alkotják, a légzsákok
pedig faj súlykönnyítők is
♦ a testüket toll fedi, amely könnyű, szigetel és megfelelően nagy felületet biztosít
a repüléshez
^ nyílt medence, mely a tojásrakáshoz célszerű, a tojásokkal való szaporodás jobb
a repülő életmódhoz, mert nem kell sokáig „cipelni” (könnyű teher, kevés ideig
van az állat testében) 12 pont

2. Köztudott, hogy testtömegükhöz képest a madarak fogyasztják a legtöbb táplá­

lékot. Erre azért van szükségük, hogy állandó belső testhőmérsékletüket meg tudják
tartani, tehát szervezetükben állandóan intenzív a biológiai oxidáció. A biológiai
oxidáció nagy mértéke miatt, amit a repülő életmóddal járó fokozott izommozgás
is indokol, szükséges a legfejlettebb légzőszervrendszer, amelyben mind belégzés-
kor, mind pedig kilégzéskor oxigenálódik a vér. A legmagasabb belső testhő (40°C
körüli) a repülőizmok működésének eredménye is. 4 pont
3. Az albatroszok a temodinamika törvényszerűségeit használják ki, vagyis a tengerek
felett keletkező felszálló légáramlatot - vitorlázó / sikló repülők. Ez a repülési mód
nem kíván az állattól túlságosan nagy energiabefektetést, tehát sokáig (akár hónapo­
kig is!) bírja. 2 pont
4. A fióka fészeklakó. Ezeknél a madaraknál fejlett az ivadékgondozó magatartás.
2 pont
m 47. tétel: Terpén a terepen

„Holland és izraeli biológusok epergént ültettek a lúdfíí nevű gyomnövénybe \

(Arabidopsis thaliana), s amikor azt megtámadták kártevői, a genetikailag módosí- '
tott növény sérült részének eperillata odavonzotta a kártevő természetes ellenségeit:
a lúdfíí emberi hasonlattal élve hívta a testőrséget. Harro Bouwmeester és Iris F.
Kappers, a hollandiai Wageningen egyetem két növénykutató biokémikusa, valamint
az izraeli Weizmann intézet munkatársa, Asaph Aharoni arról számolt be a Science
című amerikai tudományos folyóiratban, hogy sikerült genetikailag úgy módosítani
a lúdfíí terpén-anyagcseréjét, hogy a sérülésekor kiszabaduló illatanyag vonzza nö- í
vényevő kártervőinek húsevő ellenségeit. (A lúdfíí egyébként a genetikusok kedvenc j
kísérleti növénye, elsőként térképezték fel a genomját.)
A növényeknél gyakran előfordul, hogy „testőröket” odavonzó illatot állítanak elő,
amikor kártevőik támadnak. A növények legtöbbjében kódolva van ez a mechaniz- j
mus, csak megfelelő irányba kell terelni, s ehhez egyetlen gén beültetése elég. Az
első feladat azonosítani, hogy milyen terpén-vegyületek milyen kártevőket vonza- j
nak. Mindenki ismeri a menta illatát, de azt nem sokan tudják, hogy a többi növény
is termel hasonló anyagot, csak nem érezni a szagot, mert csekélyebb a koncentráció
például a kukoricánál, almánál, babnál, uborkánál és a gyapotnál is.
Az illat akkor a leghatásosabb, ha a növény maga állítja elő, m ert kényes egyensúly
van a növény, a kártevő és a kártevő ragadozója közt, és a növényre kívülről ráper­
metezett illat kevésbé hatásos. Fontos az időzítés is: akkor kell hívni a ragadozókat,
amikor a növényevők éppen jelen vannak. A növények bonyolult jelzésrendszerre is
képesek, mindig olyan ragadozót hívnak, amilyen kártevő éppen megtámadja őket.
A babot például háromféle levéltetű szokta megtámadni: a bükköny-tetű, a fekete
bab-tetű és a borsó-tetű. Van egy parazita, amely csak a borsó-tetüt támadja meg, és
ez csak olyankor jelenik meg, amikor ott van a borsó-tetű is.
A génkezelésnek, az e módszerrel előállított növényeknek sok ellenzője van.
A terpén-anyagcsere, tehát az illat megváltoztatásához nincs feltétlenül szükség gén-
technológiára, hanem hagyományos nemesítéssel is elérhető, hogy a növények meg- |
védjék magukat. A növény-rovar együttműködéssel a terméshozam is javítható.”
(www.hvg.hu) /

1. A cikkben említett bab- és a borsótetű, valamint a bab és a borsótetű parazitája közöt

milyen típusú populációs kölcsönhatás alakult ki? (2 pont)
2. A terpének milyen tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a „testőrségnek” nevezett rova­
rokat a sérült növény magához vonzza? (1 pont)
3. Mit értünk az állatok kommunikációja alatt? (2 pont)
4. Milyen üzenetet közvetítenek a feromonok? (5 pont)
5. Ismertesse az állatok tájékozódási viselkedését! (4 pont)
6. Mit nevezünk taxisnak? (3 pont)
7. Milyen érvek sorakoztathatok fel a biológiai védekezés mellett? (3 pont)

ékelés

1. A bab és a borsótetű között táplálkozási kapcsolat, a bab és a borsótetű parazitája

között szimbiózisszerű a kapcsolat. 2 pont

2. A terpének illékony vegyületek, ezért a környezetben gyorsan elterjednek. 1 pont

3. A kölcsönös információcserét nevezzük kommunikációnak, amely az információ le­
adásából, a jelek továbbításából és az információ fogadásából áll. 2 pont

4. A szexuális információt közvetítő feromonok a párok egymásra találását segítik, a

riasztó feromonok a fajtársak gyors menekülését teszi lehetővé veszély esetén, a
gyülekezési feromon az egyedek nagyszámú csoportjait alakítja ki pl. alkalmas tele­
lőhelyek megtalálásakor. A diszperziós feromon az egyedek szétszóródását eredmé­
nyezi. Nyomjelző anyagok segítik a fajtársakat a tájékozódásban, vagy a territórium
határainak kijelölésében. 5 pont
5. A passzív tájékozódás során az állat érzékeli a környezetéből érkező ingereket.
Gyakran az adott inger nemcsak kiváltja az állat mozgását, hanem helyzetváltoz­
tatását is irányítja. Egyes állatfajok képesek tereptárgyak helyzetét is megjegyezni,
hogy pl. a fészkéhez visszataláljon. Főként a madarak képesek a Föld mágneses
erővonalait érzékelni, a Nap állását, de a szárazföldek kontúrját is figyelembe veszik
a hosszú vándorlásaik során. Az aktív tájékozódás során az állat pl. ultrahangot
bocsát ki, amely visszaverődését érzékelve képes a környezetben tájékozódni. A fej­
lett állatok agyában kognitív térkép alakul ki. 4 pont
6. A taxis inger által irányított helyváltoztató mozgás. Az inger fajtája alapján lehet
kemo-, aero- fototaxis. Az ingerforráshoz közelítő (pozitív), és attól távolodó (nega­
tív) mozgást is kiválthat az adott inger. 3 pont
7. A növényvédőszerek általában nehezen lebomló (Akár több, mint 600 év is lehet
a felezési idejük!), a táplálékláncokban felhalmozódó veszélyes anyagok. A bioló­
giai védekezéssel ezek felhasználását csökkenteni lehetne. A növényvédőszerekkel
szemben gyorsan kialakul a rezisztencia, és mindig újabb szerek bevetésére kény­
szerülnek a mezőgazdasággal foglalkozók. 3 pont
 48. tétel: Egy term észettudós utazása

„Szeptember 15.
Ez a szigetcsoport tíz fószigetből áll, m elyek közül öt válik ki a nagyságával a
egyenlítő alatt fekszenek, öt- vagy hatszáz mérföldnyire nyugatra Amerika p artjaitó l
Valamennyit vulkanikus kőzetek alkotják: a néhány darab különösen megüvegese­
dett és a melegtől megváltozott gránitot ugyanis alig tekinthetjük kivételnek.
A Beagle körülvitorlázta a Chatham-szigetet s több öbölben is horgonyt vetett. Egy
éjjel a parton aludtam a sziget egyik részén, ahol rendkívül sok fekete csonka kúp
volt: egy kis emelkedésről hatvanat számoltam össze, melyek mindegyikét többé-
kevésbé tökéletes kráter vette körül.
A nap izzóan forró volt s az egyenetlen fölületen és áthatolhatalan sűrűségek kö­
zött való mászás nagyon fárasztó, de mindenért bőven kárpótolt a különös ciklopi
tájkép. Útközben két nagy teknősbékával találkoztam. Mindegyikük legalább 200
fontot nyomott: az egyik egy kaktusz-darabot rágcsált s amint közeledtem, kissé rám
bámult s lassan elmászott: a másik egyet sziszegett s a fejét behúzta. Ezek az óriási
hüllők, a fekete lávából, levéltelen bokrokból s nagy kaktuszokból álló környezet- j
ben, mint valami vízözön előtti ősállatok tűntek föl a képzeletem előtt.
(...) a pintyőkék különleges csoportja (...) melyek koponyájuk alkata, rövid farkuk,
testalakjuk és tollazatuk tekintetében rokonok: 13 faj van, amelyeket Gould 4 alcso­
portra osztott.
Mindezek a fajok jellem zőek e szigetekre. A cactomis két faját gyakran lehet látni,
amint a nagy kaktuszfák virágain mászkálnak: de a pintyőkék csoportjának vala­
mennyi többi tagja, rajokba verődve, az alsóbb részek száraz és terméketlen földjén
táplálkozik. Valamennyi faj hímje, vagy legalább a nagyobb részük koromfekete: a
nőstények (egy-két kivétellel) barnák. A legérdekesebb dolog a geospiza* különböző
fajainál a csőrök fokozatos átalakulása. Látván ezt a fokozatosságot és szerkezeti
eltérést egyetlen kicsiny, közel rokon madárcsaládnál, igazán azt gondolhatná az em­
ber, hogy e madarakban eredetileg szegény szigetvilág egyetlen fajából indult mega
módosulás különböző irányokban.
A két bagoly, a fecske, mindhárom légyfogó és a galamb a színeikben, bár nem
az egész tollazatukban, a totanus és a sirály szintén sötétebb színezetűek, mint a j
rokonaik. Kivéve egy szép sárgabegyű ökörszemet s egy skarlátpiros tollazatú es
ugyanolyan begyű légyfogót, egyik madárnak sincs olyan élénk színezete, mint azt
az egyenlítői vidéken várnánk. Ezért valószínűnek látszik, hogy ugyanazok az oko ,
melyek egyes fajok bevándorlóit kisebbé teszik, a legtöbb speciálisan g a la p a g o s z
fajt is kisebbé teszik s nagyon gyakran sötétebb színezetűvé is.
 Ebből arra következtethetünk, hogy a trópusi lények megszokott tarka színezete nem
ezen égövek melegének vagy világosságának a következménye, hanem valami más
oké, talán azé, hogy az életföltételek általánosságban kedvezőbbek. ”
(* Geospiza - földipinty)

1. Kinek az írásából származik az idézet? (1 pont)

2. Milyen, a későbbiekben minden kétséget kizáróan bizonyított jelenségre utalt fino­
man a mü szerzője a pintyekkel kapcsolatban, jóval meghaladva kora tudományos
nézeteit? Röviden fejtse ki a jelenség lényegét! (5 pont)
3. Lamarck elsőként foglalt állást a fajok megváltozása mellett. Mi a lényege az általa
képviselt elméletnek? (2 pont)
4. Egy faj két, különböző okok miatt izolálódó populációja lehetőséget teremt új faj
keletkezésére. Definiálja a faj fogalmát! Milyen kritériumnak kell teljesülnie, hogy
a két, előbbiekben említett populációt önálló faj képviselőjének tekintsük?
(4 pont)
5. Egy kétszámyú rovar populációjában a rendellenes szárnyú egyedek gyakorisága
1:1000. Két normál szárnyú egyednek lehetnek rendellenes szárnyú utódai. A rend­
ellenes szárny nem teszi lehetővé a táplálékszerzést, így az ilyen fenotípusú egye­
dek genetikai rátermettsége nulla, vagyis az allélre teljes szelekció hat. Mennyi a
recesszív alléi gyakorisága a populációban? (1 pont)
6. Hány generáció után lesz minden 100 000 egyedből egy rendellenes szárnyú?
A megoldáshoz az alábbi összefüggést használhatja fel: qn = ——— ! (3 pont)
(n a generációk száma, q0 a kiindulási populációban a recesszív alléi gyakorisága.)
7. Ismertesse a fajon belüli rendszertani kategóriákat! (4 pont)

értékelés

1. Az idézet Charles Darwintól származik. {Egy természettudós utazása a fö ld körül

címmel jelent m e g .f e ^ . 1 pont

2. W Az utalás, sejtés az adaptív radiáció jelenségére mutat rá. 1 pont

* A szigetre a kontinensről valamilyen módon eljuthatott (talán emberi tényezők
játszhattak szerepet...) egy pintyfaj kisebb populációja, és az új élőhelyen a szi­
getek más-más környezetéhez, táplálékforrásaihoz alkalmazkodtak. 1 pont
^ A természetes szelekció jól nyomon követhető a csőr formájának különbözővé
válásán. A tennészetes szelekció révén olyan tulajdonságok terjednek el a popu­
lációban, amelyek jelentősen segítik hordozóik túlélését és szaporodását. 1 pont
^ Ebben az esetben pl. az alkalmasabb csőrforma növeli az adott egyed túlélési esé­
lyeit. A jelenség a generációról generációra történő allélgyakoriság-változással
magyarázható. 1 pont
% A folyamathoz valószínűleg a szigetcsoport érdekes, különleges klímája és föld­
rajzi helyzete is hozzájárult, amely az élőhelyek nagy változatosságát eredmé­
nyezte. (egyenlítői fekvés, hideg sarki vizeket hozó tengeráramlat) A betöltetlen
nichek, a versengés hiánya is hozzájárulhatott a jelenséghez. 1 pont
Lamarck szerint a változás azzal magyarázható, hogy az egyedek alkalmazkodnak
a megváltozott környezethez, és ezt a változást képesek az utódaikra továbbörö­
kíteni. A szerzett tulajdonságok azonban nem öröklődnek. (A modifikáció csak a
fenotípusban okoz változást.) Elképzelése hibás volt, és sajnos még a 20. században
is akadtak követői, pl. Liszenko. 2 pont
^ A fajt olyan ténylegesen, vagy potenciálisan egymással ivarosán szaporodni ké­
pes populációk alkotják, melyek más hasonló csoportoktól a szaporodás szem­
pontjából elkülönülnek. A klasszikus megfogalmazás szerint: Egy fajba tartoznak
azok az egyedek, amelyek származása közös, külső és belső tulajdonságaikban
nagyjából megegyeznek és egymással szaporodva termékeny utódokat képesek
létrehozni. 3 pont
^ Ebből a megfogalmazásból kiindulva, addig tekinthetjük a két csoportot egy faj­
nak, amíg szaporodóképes utódokat képesek létrehozni. A kölcsönös génáramlás
lehetősége biztosított. 1 pont

q} = ezért q0 = 0,0316 1 pont

™ 1000 P

* qn2 = — -— ,ezért #„ = 0,00316 lp o n t

■n 100 000 F
^ a megadott összefüggésbe behelyettesítve az adatokat:
0,00316= 0,0316 . lp o n t
& 1 + w 0,0316 y
% n-re megoldva az egyenletet a megoldás: n ~ 285 generáció múlva (körülbelül)
1 pont

% Alfaj: öröklődő morfológiai jegyekben különböző, önálló elterjedésü, egy fajhoz

tartozó egyedek csoportja (csoportjai). A környezethez való alkalmazkodás során
alakulnak ki. 1 pont
^ A rassz, rendszertani megközelítésben az alfajnak megfelelő kategória. 1 pon*
 % További kategóriák, a változat és a forma, amelyre m ár nem jellem ző az önálló
elterjedési terület. 1 pont
h Fajta: emberi beavatkozással, pl. mesterséges szelekció révén kialakított csoport,
egy fajon belüli 1 pont

49. tétel: Naqvszívű verebek •:P;:

----------------- r n n iiriim iM
A környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásra lát példákat. Elemezze az ábrán lát­
ható szabályszerűségeket!
| homoki forma
J rokon szervezet más élőhelyről zsiráfhyakú gazella orongo
(Kelet-Afrika) (Tibet-fennsík)

csillósok csillóshasúak evezőlábú rákok

sarki róka vörös róka sivatagi róka

(tundra) (Közép-Európa) (Szahara)

(SH atlasz Biológia)

1. Hogyan melegszik fel a levegő? (3 pont)

2. Mitől függ egy terület átlaghőmérséklete? (3 pont)
3. Az első ábrán különböző élőhelyekről származó csillós, csillóshasú és rokon evező­
lábú rákok testalakjáról készült rajzokat lát. Értelmezze az ábrán látható jelenséget!
(1 pont)
4. Hogyan nevezzük azt a fejlődési irányt, ami a képen is látható? Milyen szerveket,
szervezeteket hoz létre ez az evolúciós folyamat? (2 pont)
5. A zsiráfnyakú gazella és a Tibet-fennsíkon élő orongó testfelépítését vizsgálva mi­
lyen következtetéseket vonhatunk le? Mivel magyarázható ez a különbség a két faj
között? (2 pont)
6. Mit olvashatunk le a sarki róka, a vörös róka és a sivatagi róka rajzáról? Melyik sza­
bályt véli felfedezni? (1 pont)
7. A rókák esetében milyen testtömeget feltételez az egyes fajok esetében? Indokolja
állítását! f i pont)
8. Az alábbi táblázatban a házi veréb szívének relatív tömegét kell élőhely szerint ren­
deznie! Magyarázza meg miért adott helyre illesztette az adatokat! (5 pont)
Város neve Földrajzi szé­ A házi veréb szívének relatív tömege
lesség
Szentpétervár ^ K B IH
Hamburg 53,5 ;vy
Tübingen 48,5°
Beillesztendő adatok: 13,1%, 14%, 15,7%

Értékelés

A levegő a Föld felszínének közvetítésével melegszik fel. A felszín egyrészt közvet­

len hőátadással, másrészt hosszú hullámhosszú hőkisugárzással melegíti fel a fölöt­
te lévő légréteget. A meleg levegő a fizikai törvényeknek engedelmeskedve felszáll,
és a helyére hidegebb légtömeg érkezik, hogy az is hasonló módon felmelegedjen. A
kisugárzott hő egy részét a vízgőz és széndioxid molekulák elnyelik, majd visszasu­
gározzák. Ez az üvegházhatás. 3 pont
Egy terület hőmérsékleti viszonyait befolyásolja a földrajzi szélesség, a tengerszint
feletti magasság és a domborzati viszonyok. 3 pont
A parti homok hézagaiban a nyúlt testalak előnyös, hiszen az ilyen formájú testtel
könnyebb az adott élőhelyen a mozgás. 1 pont
A konvergencia jelenségéről van szó, amely összetartó fejlődést jelent. A különböző
eredetű élőlények azonos környezetbe kerülve, hasonló működésű és felépítésében
is hasonló szerveket alakítanak ki. Az ily módon kialakult szerveket nevezzük ana­
lóg szerveknek. 2 pont
A képen jól kivehető az arányszabály, vagyis az Allen-szabály. A testíuggelékek -
ebben az estben látható nyak, farok és a lábak hossza - az egy rokonsági körbe
 tartozó állatfajok esetében a hidegebb területek felé haladva egyre kisebb a test mé­
retéhez viszonyítva. A hidegben ez előnyösebb, mivel a kiálló testrészek gyorsan
kihűlnének. 2 pont
6. A rókák füle, és fejük alakja hasonlóanmagyarázható azelőbbihez. 1 pont
7. A sarki róka a legnagyobb, a sivatagi a legkisebb testű a három rokonfaj közül.
A Bergman-szabállyal magyarázható az összefüggés. A hőtermelés a test méretével
arányos, a hőleadás viszont a test felületével. A nagyobb testű állatnak kisebb az
egységnyi testtömegre eső testfelülete, vagyis a fajlagos felülete, ezért a hidegebb
területen előnyösebb a nagyobb testméret, ami a hőháztartás szempontjából kedve­
li!® 3 pont

Város neve Földrajzi szé­ A házi veréb szívének relatív tömege

lesség
Szentpétervár é fB B
Hamburg 5 3 ,5 ° 14%
oo

o
i nr\

Tübingen 13,1% ^
Azonos fajba tartozó, hidegebb területeken élő egyedek szívének relatív, tehát a
testtömeghez viszonyított tömege a hidegebb területeken nagyobb. A hidegben az
anyagcserének intenzívebbnek kell lennie a fokozott hőtermelés miatt, tehát ez
csak egy hatékonyabban működő szívvel lehetséges (Hesse-szabály). (Más hason­
ló, logikailag helyes válasz is elfogadható.) 5 pont

50. tétel: K- és r-stratégista populációk

Szem pontok K-stratégisták r-stratégisták

a terület éghajlata
az erőforrások elérhetősége erősen változó

az élettérben az adott populáció állandó

jelenléte
az egyedek halandóságának magas
mértéke
•bvmJÍ
 Szempontok K-stratégisták r-stratégisták

a populáció szaporodási rátája

a populáció egyedszáma változó

az egyedek élettartama
az egyedek testmérete kicsi

szülői gondoskodás mértéke

az egyedek agresszivitásának
mértéke
szociális viselkedés a populáci­ az egyedek nem ismerik
ón belül egymást, nyílt a közösség,
anonim a csoport a

1. A táblázat hiányzó helyeinek kiegészítése után válaszoljon az alábbi kérdésekre!

(16 pont)
2. A tétel címében nem faj, hanem populáció szerepel. Miért? (2 pont)
3. A „K” betű mire utal a tételeimben? ^2 pöiit)

é té k e lé s m

Szempontok K-stratégisták r-stratégisták

a terület éghajlata állandó változó
az erőforrások elérhetősége kiszám ítható, egyenletes erősen változó
az élettérben az adott popu­ állandó ideiglenes
láció jelenléte
az egyedek halandóságának alacsony magas
mértéke
a populáció szaporodási alacsony m agas
rátája
a populáció egyedszáma közel állandó érték változó
az egyedek élettartama hosszú rövid

22
 az egyedek testmérete általában nagy kicsi
szülői gondoskodás mér­ állatok esetében az ivadék­ általában nem jel­
téke gondozás fejlett lemző a fejlett iva­
dékgondozás
az egyedek agresszivitásá­ a zárt populációkra jellem­ nem jellemző
nak mértéke zően a közösségben jelen
van
szociális viselkedés a po­ fejlett szociális kapcsola­ az egyedek nem is­
puláción belül tok jellemzik a populációt merik egymást, nyílt
(család nagycsalád, csoport a közösség, anonim a
stb.) csoport
1. A táblázat helyes kitöltésével történő összehasonlítás. 16 pont
2. Ugyanaz a faj különböző körülmények között és évszaktól függően K-, illetve
r-stratégistaként élhet. A Daphnia (vízibolha) kedvező körülmények között szűz­
nemzéssel szaporodva r-stratégistaként kezdi életét, majd az erőforrások végessége
miatt ivarosán szaporodva átmenetileg K-stratégistává válhat. 2 pont
3. A K érték a környezet eltartóképességére utal, ami az adott, környezetével
egyenúlyban lévő populáció egyedszámát mutatja. A populáció egyedszáma a K ér­
ték körül mozog, a csillapított rezgéshez hasonlóan. 2 pont

51. tétel: Jaccard-index

A társulások faji összetétele állományonként eltérő. A különböző állományok ösz-

szehasonlítása céljából különböző indexeket használnak. Ezek közös jellemzője,
hogy figyelembe veszik az összehasonlított egyik, ill. a másik állományban közösen
előforduló összes faj számát, és a két állományban külön-külön megtalálható fajok
számát. Minél több a közösen előforduló fajok száma, annál nagyobb mértékű a két
állomány hasonlósága.
Az egyik legrégebben használt hasonlósági index Jaccard (1902) nevéhez fűződik.
C
Jaccard-index =
A+B -C
 C - a két állományban lévő közös fajok száma
A - az egyik állományban előforduló összes faj száma
B - a másik állományban előforduló összes faj száma

Az alábbi felvételt három állományban készítették el.

(A felvételek Fülöpháza mellett készültek.)
A jelenlétet 1-gyel, a hiányt 0-val jelöltük.
Fajok 1. terület 2. terület 3. terület

Festuca vaginata (homoki csenkesz) 1 1 1

Fumana procumbens (naprózsa) 1 1 0

Dianthus serotinus (tartós szegfű) 1 1 11; f |f 1

Solidago virga aurea (aranyvessző) 1 0 1

Alyssum tortuosum (homoki temye) 0 1

M inuartia glomerata (gomolyos kőhúr) 1 0 1

Leontodon hispidus (közönséges oroszlánfog) 0 0

Carex stenophylla (keskenylevelű sás) 0 0 1

Euphorbia cyparissias (farkas kutyatej) 1 1 1

Alkanna tinctoria (báránypirosító) 0 1 1

1. Számolja ki az 1-2. területek Jaccard-indexét! (3 pont)

2. Számolja ki az 1-3. területek Jaccard-indexét! (3 pont)
^ ^ M t é k e l j e az eredményt! (3 pont)
4. A felmérések homoki fátlan társulásokban történtek. Milyen nehézségekkel kell az
itt élő növényeknek megküzdenie? (2 pont)
5. Mitől függ, hogy egy területen fás, vagy fátlan társulás alakul ki? (1 pont)
6 . M it fejez ki a diverzitás? Milyen tényezőket vesznek figyelembe a diverzitás megál­
lapításánál? (3 pont)
7. M iért fontos a diverzitás megőrzése? (5 pont)
1, h 1-2. terület Jaccard-indexe: 1. területen lévő összes faj szám ai = 6, B = 7, a közös
fajok száma C = 4. 2 pont

W Ezért az index:-----------=8), 44. 1 pont

jjj
2. ♦ 1-3. terület Jaccard-indexe: A = ff.B = 8, | | = 5 ;: 2 pont

^ Ezért a Jaccard-index:---------- = 0,55. 1 pont

B B S
3. A két index eltérő, kifejezi a két terület közötti hasonlóságot. Az 1. és a 3. terület
nagyobb indexe, nagyobb mértékű hasonlóságra utal. A kis eltérés hátterében az el­
térő mikroklíma, a mozaikosság, a terület mikromorfológiai adottságai, a különböző
fajok eltérő szaporodási sajátosságai stb. állhatnak. 3 pont

4. A homokos talajoknak kevés a humusztartalma, rossz a vízgazdálkodása és szélsősé­

ges a hőingadozása. 2 pont

5. Elsősorban a csapadék mennyiségétől. Elmondható, hogy ahol kb. 500 mm-t eléri az
éves csapadék-mennyiség, ott fás társulások alakulnak ki. (Persze egyéb tényezőket
is figyelembe kell venni!) 1 pont

6. Az ökológiában használatos fogalom a társulás sokféleségét takarja, ami egy életkö­

zösséget jellemez. A diverzitás-érték kifejezi társulást alkotó fajok számát, de figye­
lembe veszi az egy fajhoz tartozó egyedek számát is. A valós érték két szélsőséges
eset (hogy minden egyed ugyanazon fajhoz, ill. mindegyik más-más fajhoz tartozik)
Iközé^sik. 3 pont
7. A nagyobb diverzitású életközösségben bonyolultabb táplálkozási hálózatok talál­
hatók, amelyek a változásokat, kedvezőtlen hatásokat nagyobb mértékben képesek
kompenzálni, egyensúlyukat megtartani. A bioszféra sokfélesége az évmilliók alatt
zajló evolúciós folyamat eredménye. Az emberi hatásokra az életközösség általá­
ban diverzitáscsökkenéssel válaszol. Egy-egy populáció eltűnése az adott társulás­
ból láncreakciót indíthat el, mivel a kölcsönhatásrendszer átszövi az életközösséget.
A folyamat sokszor már csak akkor látható, amikor az már visszafordíthatatlan. A kis
diverzitású életközösség sérülékenyebb, gyakran csak az emberi beavatkozás ment­
heti meg a teljes összeomlástól. A nemzetközi egyezmények rögzítik a diverzitás
fontosságát, amelynek a gyakorlati megvalósítása még várat magára. 5 pont
 Az alábbi terepgyakorlati jegyzőkönyv értékelése a feladata. A táblázat tanulmányo­
zása után válaszoljon az alábbi kérdésekre!
A vizsgálat helye: Kiskunsági Nemzeti Park (fülöpházi buckavidék) nyílt homoki
gyep
Kvadrát mérete: 2 • 3 méter
Kitettség: nyugati és kb. 45°-os lejtőszög
Összborítás: 55%
Edényesek a vizsgált kvadrátban: 45%
Időpont: 2007. október
Borítás: T W R N Z TV
Fajok
B érték érték érték érték érték érté k érték
Festuca vaginata 2
6 ig s 5 1 3
(homoki csenkesz) (27%)
Fumana procumbens 1
6 0 5 1 3 K
(naprózsa) (10%)
Dianthus serotinus 1■ 2 U
6 2 5 1
(tartós szegfű) (4%) (FV)
Solidago virga aurea
0 8 4 2-3 5 GY
(aranyvessző) (2%)
Alyssum tortuosum
1 7 2 5 1 3 K
(homoki temye) (2%)
Minuartia glomerata 1
6 0 4 1 3 E (V)
(gomolyos kőhúr) ( 1%)
Leontodon hispidus
v+ _;' 5 5 0 2-3 4 TZ
(köz. oroszlánfog)
Carex stenophylla
+ 5 2 4 2 4 E
(keskenylevelű sás)
Euphorbia cyparissias
5 3 4 2 4 TZ
(farkas kutyatej)
Átlag

(A borítás oszlopban +-szal jelölt fajok csak kis borítás értéket képviseltek, ezért
jelenlétüket ne vegye figyelembe!) A
jd d M .J iW i
1. Számítsa ki az ökológiai mutatók átlagértékeit! (5 pont)
2. A borítás, és T, V, R, N, valamint Z értékek figyelembevételével határozza meg a
területre jellemző ökológiai mutatókat! (5 pont)
3. Természetvédelmi szempontból melyik faj a legértékesebb a vizsgált területen?
(1 pont)
4. Ismertesse a homoki szukcesszió egyes fázisait időrendi sorrendben! (6 pont)
5. Milyen jellemzői vannak a homoki területeken előforduló talajoknak? (3 pont)

A feladat megoldásához használja az alábbi útmutatót!

Ökológiai mutatók:

T-érték: a növényfajok hőmérsékleti igényei a legjellemzőbb klímaöwel megadva:

0 - tág tűrésű faj, határozott hőigény nélkül
1 -tundra
2 - erdős tundra
3 -tajg a
4 - tű- és lomblevelű elegyes erdők
5 - lomberdő klíma
6 - szubmediterrán lomberdő
7 - mediterrán, atlanti örökzöld erdő

W-érték: a fajok vízigénye, illetve az a termőhely, ahol a növény a leggyakrabban

előfordul:
0 - extrém száraz
1 - igen száraz
2 - száraz
3 - mérsékelten száraz
4 - mérsékelten üde
5 -ü d e
6 - mérsékelten nedves
7 - nedves
8 - mérsékelten vizes
9 - vizes
10 - igen vizes
11 -v íz i
R-érték: a fajok pH-igénye, az a savanyú, meszes talajtípus, ahol a faj jellemzően
előfordul (talajreakció):
0 - pH-ra nézve tág türésü faj
1 - savanyú
2 - gyengén savanyú
3 - közel semleges
4 - enyhén meszes
5 - meszes, bázikus

N -érték: a növényfajták nitrogén-igénye (Soó-féle m utatók):

0 - közömbös fajok
1 - nitrogénben szegény termőhelyeken élő fajok
2 - inkább nitrogénben szegény termőhelyeken élők
3 - közepes nitrogénigényű fajok
4 - inkább nitrogénben gazdag J ó tápanyagellátású talajokon élők
5 - csak nitrogénben gazdag, túltrágyázott termőhelyeken élők

Z-érték: a fajok degradációtűrésének (illetve veszély ez te te tts ég ének) jellemzése

(Németh-féle értékelési rendszer)
1 - degradációt nem tűrő
2 - degradációt kevéssé tűrő
3 - degradációt közepesen tűrő
4 - degradációt j ól tűrő
5 - degradációt kedvelő
- - ismeretlen degradációtürésü

A természetvédelmi érték kategóriák (TVK):

U - unikális fajok
G - gazdasági növények
E - társulásalkotó fajok
G Y -gyom fajok
G Y !- invazív gyomok
K - kísérő fajok
TP - pionír fajok
FV - fokozottan védett fajok
TZ - zavarástűrő fajok
V - védett fajok

(Simon Tibor-Seregélyes Tibor: N ö v é n y ismeret)

 Borítás: T W R N Z TV
Fajok
B érték érték érték érték érték érték érték
Festuca vaginata 2
5 1 3 E
(homoki csenkesz) (27%)
Fumana procumbens Sjg
6 0 1 3 K
(naprózsa) (10%)
Dianthus serotinus H U
6 2 1 2
(tartós szegfű) (4%) (FV)
Solidago virga aurea
(aranyvessző)
El
(2%)
0 |||B 4 2-3 5 GY
Alyssum tortuosum 1 7 5 ;■/- 3 K
(homoki temye) (2%)
Miriuartia glomerata
(gomolyos kőhúr) ü
D
i% fé
6 0 lt i § | 1 3 E (V)
Leontodon hispidus
(köz. oroszlánfog)
+ 5 I5 0 2-3 4 TZ
Carex stenophylla
2 4 2 4 E
(keskenylevelű sás)
Euphorbia cyparissias + ■ 5 I 3 2 4 TZ
(farkas kutyatej)
Átlag 5,1 2,5 4 n 3,3

1. Az adatbázis kezelése, és az átlagértékek pontos számítása: 5 pont

2. A terület a jellemző növényfajok hőigényét figyelembe véve a lomberdő és a
szubmediterrán klímát jelzi. A W érték a terület száraz jellegére utal. Az R érték
enyhe meszes ill. bázikus talajra enged következtetni. Az alacsony N mutató a talaj
alacsony nitrogén-tartalmát jelzi számunkra. A társulás degradáció-tűrése közepes­
nek mondható. 5 pont
3. A tartós szegfű unikális faj, vagyis bennszülött növény/endemikus. 1 pont
4. % A homokon először a pionír növények jelennek meg, amelyek jól viselik a szélső­
séges életkörülményeket. A zuzmók és a mohák azok, amelyek kibírják a mostoha
körülményeket. 1 pont
^ A rozsnok és a királydinnye megjelenése jelzi a következő fázist, majd kialakul a
magyar csenkesz alkotta nyílt homoki gyep. 1 pont
^ A talaj humusztartalma növekszik, és kedvezőbb feltételeket biztosít az árvalány-
haj, majd a barázdált csenkesz megjelenésének. 1 pont
^ A csűdfuvek, a homoki nőszirom állományai jelzik, hogy a diverzitás egyre nő.
1 pont
 # A gyeptársulás záródása megteremti a cserjék és a fafajok betelepülésének fel­
tételeit, a nyíltabb borókás, nyárfás stádium után a területen kialakulhat a kli­
max életközösség, a zárt homoki tölgyes, az aljnövényzetében tavasszal virágzó
i^ön^vifággal. 1 pont

^ Utóbbi területek a múlt századok erdőirtásaikövetkeztében drasztikusan csök­

kentek. Helyüket másodlagos életközösségként nyáras-borókások foglalják el
napjainkban. 1 pont

5. A talajképződés lassú, a vízmegkötő képessége minimális az alacsony humusz-tarta­

lom miatt. Nagy a hőingadozása,és kicsi a tápanyag-tartalma. 3 pont

53. tétel: Biodízel

„A legkedvezőbb tulajdonságú olajnövények közé sorolhatjuk a repcét, a napraforgót,

a szóját és egyes pálmafajtákat. Az európai kontinensen az éghajlati viszonyokból
adódóan elsősorban a repce és a napraforgó termeszthető. A repcéből és a napraforgó­
ból kinyert olaj (triglicerid) közvetlenül is felhasználható motorikus üzemanyagként,
ám ez bizonyos hátrányokkal is együtt jár: át kell alakítani a motorokat, a dízelhez
képest magas az üzemanyag viszkozitása, megnő a motor fogyasztása, bonyolult a
szabványosítása, az oxidációs katalizátor használata nehézségekbe ütközik, „kelle­
metlen” szagot bocsát ki (guruló lángossütő).
Ezek a hátrányok azonban egyszerűen kiküszöbölhetők az ún. átészterezéssel, mely­
nek során a repce-, illetve napraforgóolajat (triglicerid) lúgos közegben metanollal
reagáltatják, és termékként repce- vagy napraforgóolaj-metilésztert (RME) és gli­
cerint kapnak. A repceolaj-metilészter (RME) pedig nem más, mint a biodízel. Az
eljárás során a háromértékű alkoholt (a glicerint) három metilalkohollal helyettesítik.
Katalizátor (pl. kálilúgok) hozzáadása mellett a repceolajhoz kb. 10% metanolt kever­
nek, miközben szabad glicerin keletkezik. Ezt tisztítási lépések követik. A felesleges
metanolt desztilláció segítségével távolítják el. A gyakorlatban a nyomást nem hasz­
náló eljárások terjedtek el, amelyek 60 és 70 °C között működnek. Az átészterezés
főtermékeként végül a gyakorlatilag minden dízelmotorban felhasználható biodízel,
valamint glicerin keletkezik ” (www.gondola.hu)

SEB
1. A növényi olajok melyik vegyületcsoportba tartoznak? Mi a jelentősége a növény
életében? Az olajos magvak csírázóképessége nem marad meg olyan hosszú ideig,
mint a keményítős magoké. Miért? (4 pont)
2. Mire utal a cikkben az a részlet, hogy nehéz a biodízel szabványosítása? (1 pont)
3. Mit nevezünk biológiai produkciónak és biomasszának? (4 pont)
4. Milyen célokra használható a keletkezett glicerin? (1 pont)
5. A szakértők között „szekértáborok” alakultak ki, mindenki a saját érveit hangsúlyoz­
za a biodízel ellen, és mellette. A kilencvenes évek második felétől azonban kezdett
elterjedni az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA), amely a termék vagy
szolgáltatás környezetre gyakorolt hatását egészen a „bölcsőtől a sírig” vizsgálja.
Mit j elent ez? (2 pont)
6. Milyen érveket sorakoztatnak fel a biodízel mellett voksolók? (2 pont)
7. Mivel érvelnek a biodízelt felhasználását ellenzők? (2 pont)
8. Milyen következményei vannak a globális felmelegedésnek? (4 pont)

Értékelés

1. A növényi olajok a lipidek csoportjába, azon belül a neutrális zsírok közé tartozik.
A növények tartaléktápanyagai, melyek oxidálása során nagy mennyiségű energia
szabadítható fel. Az olajok avasodása, oxidációja hamar bekövetkezik az oxigén ha-
tására. 4 pont
2. A glicerin és a zsírsavakból képződő triglicerid molekulák nagyon változatosak, mi­
vel az észter-képzésben sokféle zsírsav képes részt venni, amelyek különböző ener-
S|ia-tartalmúak. 1 pont

3. ^ A biológiai produkció az élőlények szervesanyag-termelési folyamata. lp o n t

^ Az elsődleges produkció az autotróf élőlények, a másodlagos produkció a fo­
gyasztók és a lebontok szervesanyag-termelési folyamata. 2 pont

*1 A biomassza az adott élőhelyen, egységnyi területen, adott időpontban megtalál­

ható élőlények össztömege. 1 pont

4. Az erőművekben elégethető, hiszen alkohol, így energia nyerésére alkalmas. 1 pont

5. Ahhoz, hogy a biodízel előállítási költségei összehasonlíthatók legyenek a hagyomá­
nyos üzemanyagéval, azokat a ráfordításokat is figyelembe kell venni, ami a magok
elvetésével, a talaj javításával, a művelésben felhasznált mezőgazdasági gépek üze­
meltetésével, a növényvédő szerek felhasználása által okozott környezeti terhelések
kezelésére stb. szolgál. 2 pont

6. Olcsóbb lesz a biodízel, mert a kőolaj nemsokára drágább lesz, ahogy fogynak a
készletek. A káros anyagok, szénhidrogének pl. a benzol, a szénmonoxid kibocsátása
kisebb mértékű. A napenergia mindig elérhető, a növények mindig fotoszintetizálnak.
A dízelmotort még 30%-os biodízel-tartalom esetén sem kell átalakítani. 2 pont
7. A motor átalakításra szorul, ha biodízel üzemanyagot tankolnak a járművekbe. Na­
gyobb az üzemanyag viszkozitása, gyakori a dugulás. Kellemetlen szaga van a jár­
műnek (lángossütő). Összesen nem lesz kisebb az üvegházhatást okozó széndioxid
kibocsátás, mert a növényi olaj biodízellé alakítása is energiát igényel. 2 pont
8. A Föld átlaghőmérséklete nő, a tengeráramlások iránya megváltozik, a tundra élővi­
lága pusztul, a termőterületek aránya drasztikusan csökken, a gleccserek elolvadnak,
a biomok elterjedési területei megváltoznak, az időjárás kiszámíthatatlanná válik, a
tengerek szintje emelkedik stb. (Legalább négy jellemző felsorolása szükséges.)
4 pont

54. tétel: Az erdők gyenge kapcsolatai a talajban vannak

„Mik is azok a hálózatok? Minden olyan rendszer felfogható hálózatnak, amely egy­
mástól elkülöníthető elemekből áll, és amelyben ezeket az elemeket gyengébb vagy
erősebb kapcsolatok kötik össze....
.. .A sejtjeink fehérjék hálózatából épülnek fel, a fehérjéinket pedig atomok hálózata
alkotja. De mi magunk is hálózatok részei vagyunk. Az emberek hálózata a társada­
lom. Mi, emberek és a minket körülvevő élőlények ökológiai hálózatokat alkotunk
egymással, az ökológiai hálózatok összessége pedig a Föld bioszférájának teljes há­
lózatát, Gaiát hozza létre....
.. .A természet hálózatai egymásba ágyazottak. ...
.. .Gondolkodtunk-e már azon, hogy mi tesz erdővé egy erdőt? Vajon a fáktól erdő az
erdő? Nem. Az erdő erdőségének lényegét nem látjuk. Az ugyanis a talajban van. Az
erdő fáit láthatatlan gombaszövedék köti össze. A gombák teszik lehetővé azt, hogy
az árnyékban lévő fáknak a napon lévő társaik tápanyagot adhassanak. És a gombák
juttatják el a napon lévő fákhoz az árnyékban lévő fák által termelt védőanyagokat
is, amelyekkel a napon lévő fák az ultraibolya sugarak káros hatásai ellen védekez­
hetnek. A gombák teszik lehetővé, hogy az erdő egyik szélén lévő fa átadhassa a
társainak azt a vasat, amit csak ö tudott felszívni. Ha a kutyánk az egyik fa tövébe
odapisil, a bejuttatott tápanyagból az erdő minden fája részesül....
Az erdő tehát nem sok fa egymás mellett. Az erdő egyetlen élőlény, amelynek minden
különálló része segíti a másikat. Az erdő ezért stabil. Érdemes tanulnunk az erdőtől.
(Csermely Péter: Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk)
(www.mindentudas.hu) É
1E 3SSSSB M
1. Milyen hálózatokra gondolt az előadó, amikor a sejtekről beszélt? (2 pont)
2. Miből épül fel, és mi a jelentősége a citocentrumnak (sejtközpontnak)? (3 pont)
3. Milyen egyed feletti szerveződési szinteket ismer? Röviden fogalmazza meg! (3 pont)
4. Mi a Gaia-elmélet lényege? (3 pont)
5. A gombák milyen populációs kapcsolatokban élhetnek? (3 pont)
6. A mikorrhiza a mérsékelt övi fafajokra jellemző, és zömmel a nyitvatermők körében
fordul elő. Mivel magyarázza ezt a tényt? (2 pont)
7. Mi a szerepük a Föld anyagforgalmában a gombáknak? (2 pont)
8. Mi a különbség a fehér és a barna korhadás között? (2 pont)

fpitékelés

1. A tubulinmolekulákból felépülő mikrotubulusok teszik lehetővé az egyes sejtalkotók

sejten belüli transzportját. A váz fehérjecsövei/tubulusok alkotják a sejtvázat, amely­
nek a sejtorganellumok adott helyen való rögzítését teszik lehetővé. 2 pont

2. A sejtközpont 2 db 9 • 3 csőből felépülő egymásra merőlegesen elhelyezkedő kép­

let, amelynek a kromatidák sejten belüli mozgatásában van jelentősége. A kettéváló
sejtközpont között alakul ki a sejtosztódásra jellemző magorsó. Kapcsolatban van a
csillók és az ostorok alapi testjeivel. 3 pont
3. ^ A populáció: egy fajba tartozó egyedek olyan közössége, melyek térben és időben
egyszerre fordulnak elő, ezért tagjaik között a szaporodás lehetősége ténylegesen
fennáll. 1 pont

^ A társulás (biocönózis): olyan növényi, állati, gomba és egyéb populációk kö­

zössége, melyek azért fordulnak elő egyhelyen,mert alkalmazkodtak az adott
élőhely környezeti tényezőihez. 1 pont

^ A bioszféra: a Föld szféráinak (atmoszféra, litoszféra, hidroszféra) olyan összes­

sége, melyben élet van, vagy valaha volt - a legmagasabb szintűökológiai rend­
szer. 1 pont

4. A Gaia elmélet megalkotói (J.E. Lovelock és L. Margulis) a Földet, mint egyetlen

szervezetet, önszabályozó rendszernek tekintik, amely magában foglalja a bioszfé­
rát, a hidroszférát, az atmoszférát és a litoszférát. A rendszerszemléletű elmélet a
bioszférát egy szuperorganizmusnak tekinti, amely bizonyos határokon belül képes
dinamikus egyensúlyát megtartani, ugyanakkor rendkívül sérülékeny, és alkalmaz­
kodóképessége véges. 3 pont
5. Egyes élőlényeknek táplálék lehet, szimbiózisban élhetnek más élőlényekkel, főleg
növényekkel, és természetesen a parazitizmus, az antibiózis és a kommenzalizmus is
j ellemző rájuk. 3 pont
6. A nyitvatermő növények felszívási zónájában nem találunk gyökérszőröket, így a
gombafonalak jelenléte nélkül nem jutnának elegendő vízhez és ásványi anyagok-
f fip fc 2 pont

7. Az elhalt szerves anyagokat lebontják a növények számára felvehető szervetlen

anyagokra, így a biogeokémiai ciklus egyik főszereplői. 2 pont

8. A barna korhasztást végző gombafajok a növények cellulóztartalmát bontják le, a

fehér korhasztást végzők enzimjei viszont a fák lignin tartalmának lebontásából ve­
szik ki a részüket. (Előbbire példa a géva gomba, utóbbi lebontási mód pl. a pisztric
gombára jellemző.) 2 pont

55. tétel: A fény hatása a virá

Q
Az alábbi ábra segítségével a krizantémum virágzásával kapcsolatosan kell megálla­
pításokat tennie! (A krizantémum rövid nappalos növény.)

B C D

(Haraszty Árpád: N övény szervezettan és n ö v é n y é le tta n )^

1. Fogalmazza meg röviden, hogy mit takar a rövid és a hosszú nappalos kifejezés! (4 pont)
2. Mondjon példát hosszú nappalos, rövid nappalos és fotoperiodikusan semleges nö­
vényre! Legalább két példát említsen meg! (3 pont)
3. A különböző A,B,C és D-vel jelölt esetekben a növényeket milyen körülmények kö­
zött tartották? (Azonos környezeti tényezőket alkalmaztak, csak a megvilágított órák
számában volt eltérés. Az ábrán bekeretezett részeket maximum 12 órán át világítot­
ták megfö^ J (4 pont)
4. A növény melyik része érzékelte a fényt, ami a virágzásra volt hatással? Indokolja
á llítá sá tl^ ^ m (2 pont)
5. Rendszertani jellemvonás-e a fotoperiodizmusbeli különbség? Indokolja válaszát!
(2 pont)
6. A fény hogyan befolyásolja a növények mozgását? (4 pont)
7. Milyen két nagy csoportba sorolhatók a növényi mozgások? (1 pont)

Értékelés

1. % A rövid nappalos növények virágzását az állandó fény gátolja, vagyis a virágzá­

sukhoz napi kb.12 óránál kevesebb ideig tartó megvilágítás szükséges. 2 pont
^ A hosszú nappalos növények viszont virágzásukhoz hosszabb ideig tartó megvi­
lágítás szükséges, vagyis a virágzásukat az állandó fény serkenti. 2 pont
2. Rövid nappalos növények: a kukorica, köles, rizs, bab, szója, dohány, kender, gya­
pot, őszirózsa stb. Hosszú nappalos növények: a sárgarépa, borsó, mák, rozs, árpa,
saláta stb. Fotoperiodikusan semleges növények: pásztortáska, napraforgó, paradi­
csom [s|b. 3 pont
3. Az A-val jelölt esetben a növényt hosszú nappalon tartották, mert a virágzása elmaradt.
A5-vel jelzett körülmények a virágzás szempontjából optimálisak lehettek (rövid nap­
palos körülmények), hiszen a krizantémum virágzik. A C esetben a növény két részét
eltérően világították meg. A növényeket rövid nappalon tartva a virágzás elmaradt. A
D eset bizonyítja, hogy a levéltelen hajtáscsúcs rövid nappalos körülmények között
tartva csak akkor virágzik, ha a leveleit is rövid nappalos hatások érik. 4 pont
4. A 5-vel és a C-vel jelzett kísérlet bizonyítja, hogy a fotoperiodikus hatások felvétele
a levelekhez kötődik. A virágzás csak akkor következett be, ha a rövidebb ideig tartó
megvilágítás a leveleket érte. 2 pont
5. Nem, mivel az egy rendszertani kategóriába tartozó fajoknak is eltérhet a fotoperiodikus
működése. A búza és a kukorica is egyszikű növény, viszont a búza a kukoricával el­
lentétben hosszú nappalos növény. Fontosabb a földrajzi származási hely. A rövid nap­
palos növények általában a trópusokról, szubtrópusokról származnak. 2 pont
 í> j£/i£> £)3iilbő i S 'á j j j j J

6. A tropizmusos mozgások, vagyis az inger által kiváltott, és irányított helyzetvál­

toztató mozgások egyik kiváltó ingere a fény. A fototropikus mozgásokért az auxin
egyenetlen eloszlása a felelős. A fotonasztia is növényi helyzetváltoztató mozgás,
viszont az inger iránya nem befolyásolja a helyzetváltoztatás irányát. 4 pont
7. A növekedési és a turgormozgások. 1 pont

56. tétel: Antocián-virágkék

Egy petúnia-féle három antociánjának szintézismenete tanulmányozható az ábrán

A festékanyagok képzéséért három gén felelős. A színanyagokat vékonyréteg-kro-
matográfiával választották szét. Az ábra alapján értelmezze a kísérletet!

1. teljesen fiatal
virágbimbók

2. középkorú
virágbimbók

3. kifejlett
virágbimbók

4. kinyílt virágok

az antociánok
szerkezeti részlete

(Haraszty Árpád: Növény szervezettan és növényélettan)

S a iB iz a *
1. Milyen fizikai alapja van a kromatográfiának? (4 pont)
2. Mi befolyásolja az antocián színét? (2 pont)
3. Mi állapítható meg a három gén működésével kapcsolatosan? (4 pont)
4. Egy másik növényfajban is megtaláljuk az egyik vizsgált antociánt, amely egy domi­
náns allélnek köszönhetően termelődik a növényben. Az A alléi domináns formában
az antocián képzéséért felelős. Recesszív formában nem alakul ki antocián, így a
virág színe fehér marad. A szín kialakulását egy másik gén is befolyásolja, amely a
sejt kémhatásának kialakításáért felelős. Homozigóta genotípus esetén/BB formában
a sejt kémhatása lúgos, ezért az antocián színe sötétlila, bb formájában a sejt kémha­
tása savas, amelyet az indikátorként viselkedő festékanyag piros színe jelez. Az alléi
heterozigóta genotípusa a sejt semlegeshez közeli kémhatását eredményezi, ezért a
festék színe ibolyás. Két homozigóta egyed - sötétlila és fehér - keresztezésekor mi­
lyen virágszínű egyedeket kapunk? Adja meg az első, és a második hibridnemzedék
fenotípus-megoszlását! (lÖpotii)

jpirtékelés

1. A keverékek egyik elválasztási módszere, ami a komponensek eltérő oldhatóságán,

és adszorpciós képességén alapul. A keveréket egy startvonalról egyszerre elindítva
- ebben az esetben egy vékonyrétegben - a méretüknek, oldódási tulajdonságuknak,
alakjuknak megfelelően az egyes összetevők különböző utat tesznek meg a fut­
tatás során, és különböző helyen adszorbeálódnak, így azonosíthatókká válnak. A
kísérletben a háromféle antocián eltérő utat tett meg a futtatás során. 4 pont
2. A sejtben uralkodó kémhatás jelentősen befolyásolja az antocián színét, hiszen ez a
festékanyag kiváló indikátora a sejt pH-jának. Savas közeget piros színnel, a semle­
gest ibolyás, a lúgosat sötétlila elszíneződéssel kódolja. 2 pont
3. A három gén a három különböző antociánt jelzi. A festékmolekulák kémiai szerke­
zetükben különböznek, ami a kromatográfiás vizsgálatukat lehetővé teszi. A három
gén aktivitása eltér egymástól, hiszen a legkorábban az ,4-val jelölt gén aktiválódik,
majd az egyedfejlődés során a B, legkésőbb pedig a C-vel jelölt gén, és megjelenik a
gén terméke: a C gén által kialakított antocián. A kísérletben a differenciált génakti­
vitás tanulmányozható a virág színének kialakulásával kapcsolatban. 4 pont
4. % AABB x aabb genotípusú egyedek keresztezésekor az első hibrid nemzedék ibo­
lyás színű lesz, mivel a sejt semleges kémhatását az antocián így jelzi. A második
hibrid nemzedék megoszlása a genotípusok szerint az alábbi táblázatban nyomon
követhető. 2 pont
 % A táblázat helyes kitöltése, ismertetése
AB Ab aB ab
AB AABB sötétlila AABb ibolya AaBB sötétlila AaBb ibolya
Ab I AABb ibolya AAbb piros AaBb ibolya Aabb piros
aB AaBB sötétlila AaBb ibolya aaBB fehér aaBb fehér
ab AaBb ibolya Aabb piros aaBb fehér aabb fehér
4 pont
♦ A piros, a sötétlila, az ibolya és a fehér egyedek fenotípus-megoszlása tehát:
3:3:6:4. 2 pont
^ A fehér egyed genotípusa aaBB is lehet, és akkor természetesen más utódmegosz­
lást kapunk.
AB Ab aB ab
aB AaBB sötétlila AaBb ibolya |aaBB fehér aaBb fehér
2 pont

57. tétel: Vízkultűrás kísérletek

Mmm

Az alábbi kísérletsorozatban a kukorica tápelem-szükségletét vizsgálták.

Különböző oldatokba helyezték a fejlődő egyedeket, majd figyelték a növekedés és
fejlődés intenzitását.

a) b) c) d) e) f) g) h)
a) desztillált vízben, b) kálium nélküli tápoldatban, c) kalcium nélkül, d) nitro­
gén nélkül, e) foszfor nélkül, f) vas nélkül, g) magnézium nélkül, h) az ún.
Sachs-féle oldatban (Haraszty Árpád: Növényszervezettan és növényélettan)
1. Mit nevezünk vízkultúrás kísérleteknek? (1 pont)
2. Mi a kísérletek gyakorlati jelentősége? (2 pont)
3. Miért nem lehet univerzális tápoldatot készíteni? (1 pont)
4. Kinek a nevéhez fűződik a minimumelv megállapítása? Mondja ki az elvet! (3 pont)
5. Az (NH4)2S 0 4 és az NH4N 0 3 oldatát tápoldatként felhasználva az egyik esetben egyre
jobban savassá válik a közeg (az ammónium-szulfát esetében), ezért a kísérlet során a
tápoldat folyamatos cseréjére volt szükség. Magyarázza meg a jelenséget! (2 pont)
6. Milyen zavarokat okoz a fenti kísérletben egy-egy tápelem hiánya? (8 pont)
7. Milyen környezetvédelmi problémát okoz a túlzott műtrágyahasználat? (3 pont)

1. A vízkultúra kísérleti körülmények között beállított növénytenyészet, amelynek táp­

oldata olyan arányban tartalmazza a tápelemeket, amelyet adott vizsgálat céljából a
kísérletet végző b e á l l í |H p t |:í 1 pont

2. A kísérletek alapján eldönthető hogy, miként történjen az adott növény tápanyag­

utánpótlása, és műtrágyázási módja a termesztés körülményei között. 2 pont

3. Mivel minden növénynek más-más a különböző tápanyag-szükséglete, így univerzá­

lis tápoldat nem létezik. A különböző növények nem azonos mértékben és arányban
veszik föl az ásványi sókat. 1 pont

4. Liebig mondta ki a minimumelvet. Egy növény fejlődésének, növekedésének ütemét

az a tápelem határozza meg, ami a szükséges, optimális mennyiséghez képest mini­
málisan áll rendelkezésre. (A szükségletekhez képest a többlet is gátolhatja a növény
fejlődését, az ion-kompetíció miatt!) 3 pont
5. Az ammónium-szulfát esetében az ammónium-iont nagyobbmértékben veszi fel a
növény, ezért a közeg fokozatosan savasodik (lásd: kénsav). 2 pont

6. a) minden elem hiányzik, ami a fejlődéshez szükséges

b) a keményítőképzés, a hajtás fejlődésének zavara
c) a kalcium hiányában pl. nem fejlődik kellő mértékben a gyökér
d) a fehérjék, és a nukleinsavak elégtelen felépítése jelentősen csökkenti a növeke­
dés ütemét
e) a foszfor hiányában a nukleinsavak képzése nem megfelelő, ezért a virág és a
magképzés akár el is maradhat
f) a vas enzimek alkotórésze (citokróm), így a különböző, sejtekben végbemenő
biokémiai reakciók szenvednek zavart
g) mivel a magnézium a klorofill alkotója, így a növény képtelen az asszimilációs
tevékenységét, a fotoszintézist kellő mértékben folytatni
 h) az ábra tanúsága szerint, mivel itt a legnagyobb term etű a növény, ez a tápoldat
valószínű, hogy optimális összetételben tartalmazza a növény számára szükséges
tápanyagokat 8 pont
7. A feleslegesen kijuttatott tápanyagok az élő vizekbe jutva a víz eutrofizációját okoz­
zák, mivel az algák túlszaporodnak. A víz szerves anyagban gazdagabb lesz, ami a
tó gyorsabb szukcesszióját, feltöltődését eredményezi. 3 pont

58. tétel: Zárvatermők életciklusa

Bibe

Bibeszál
Mikrosporangiumok
Virágtakaró:
^ \ Portok
\ szirom
csésze
Magház

x Porzoszál
Jw '
Virágtep^ely
rágkocsány
Makrosporangium Mikrosp orangium
Magkezde mény ( anyasejt")

MEIOZIS
MEIÓZIS
MITÓZIS Csírázó mag MITÓZIS
Másodl Generatí f sejt
mag ^ f r V Ellen ábas sejtek
Petesejt- ------ | Maghéj ('
Vegetatív sejt
Segéd sejtek Endospermium " B
Embriózsák Mikrogametofiton
Embrió
--------------(pollen)
Spermasejtek

v Pollen
Sperma
sejtek Pollentömlő
Pollentömlő
Vegetatív sejt
(tömlősejt)

MEGPORZÁS ÉS MEGTERMÉKENYÍTÉS

(http://hu.mkipedia.orgMindex.php?title=F%C3%Aljl:AngiospermJifej:ycle_diagram
1. Az ábra segítségével ismertesse a zárvatermő növények kettős megtermékenyíté­
sének folyamatát! (Ügyeljen az alábbiakra is: az osztódás típusa, ploiditások!)
(15 pont)
2. Mit jelent a nemzedékváltakozás, hogyan valósul meg a zárvatermők esetében?
(2 pont)
3. Milyen vegetatív módszerekkel szaporíthatók a növények? (1 pont)
4. Mit jelent a kallusztenyésztés? (lp o n t)
5. Értelmezze az alábbi kijelentést:a növényi sejtek potenciális őssejtek! (1 pont)

értékelés

1. ^ A hímivarú ivarlevél/porzó portokjának belsejében találhatók a virágporszem

anyasejtek, melyek diploidok (2rí). Ezek a sejtek meiózissal osztódnak, haploid
{rí) mikrospórákat hozva létre, melyeket polleneknek vagy virágporszemeknek
nevezünk. A haploid pollenekben mitózis zajlik, melynek eredménye a vegetatív
és generatív {rí) sejt. Az utóbbi újra osztódik (mitózis), így létrejön két db hím-
I 4 pont
M A termő (nőivarú ivarlevél) magházában az alábbi folyamatok zajlanak: az embrió­
zsák anyasejtje (2rí) meiózissal osztódik. Az osztódás eredménye négy db haploid
sejt, melyek közül három felszívódik, s csak egy marad meg (makrospóra). Ez az
egy {rí) sejt összesen három mitózissal nyolc db haploid sejtet eredményez, me­
lyek jellegzetesen helyezkednek el az embriózsákban: három db az embriózsák
egyik végében „felül”, melyek közül a középső a petesejt, a két szélső ún. se­
gítősejt/kísérősejt. Az embriózsák ellentétes oldalán „alul” az ellenlábas/antipod
sejtek találhatók. A „maradék” két haploid sejt pedig az embriózsák közepén ösz-
szeolvad, így lesz az embriózsák központi sejtje diploid. 6 pont

M Megtermékenyítés: a megporzással kezdődik, a pollen vegetatív sejtje tömlőt hajt

a bibe szövetében. A tömlőben a két hímivarsejt az embriózsák felé halad, amikor
elérik azt, az egyik hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet, kialakul a zigóta.
A másik hímivarsejt az embriózsák központi diploid sejtjével egyesül, melyből
triploid sejt alakul ki. Ez utóbbiból fejlődik a mag soksejtes táplálószövete, míg a
zigótából az embrió vagy csíra. 5 pont
2. A nemzedékváltakozás az ivaros és ivartalan nemzedékek szabályos váltakozását je ­
lenti. A zárvatermőkben az ivaros szakasz mindössze a mikro- és makrospórából az
ivarsejtek kialakulását és a megtermékenyítésig tartó szakaszt jelenti, tehát igen rö­
vid (nem látjuk), míg a zigótából kifejlődő növény és a mikro- és makrospóraképzés
folyamata mind a sporofiton szakasz részei (hosszú). 2 pont
 b lo lú i j l í i b ü i íjjjííÍI^ jJ i -

3. Tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, bujtás, inda. (Legalább kettő említése ese­
tén.) 1 pont
4. A kallusztenyésztés azt jelenti, hogy az egész növényt táptalajon tenyésztett sejtkul­
túrából regenerálják, ami akár egy sejtből is indulhat. (Fontos program a vírusmen­
tesítéshez!) 1 pont
5. A kijelentés alátámasztja a kallusztenyésztést: az egész növény kinevelhető akár
egyetlen növényi sejtből is (a sejt tetszőlegesen, gyakorlatilag a növény bármely
szervéből nyerhető!), ami az állatok esetén csak a totipotens embrionális őssejtekből
lenne lehetséges. 1 pont

59. tétel: Növények és án szaporodásá as ás

ÁLLATOK NÖVÉNYEK

$ Ivarsejtek <$ $ Ivarsejtek <S

Zigóta Egyesülés í ^ " z ig ó ta Egyesülés

V n /
Mitózisok sora a e Mitózisok sora
r m
t z
2n (diploid) test a e 2n (diploid) test = Sporofiton test
1 Ie
a
n k Meiózis

n (haploid) Spóra
Mitózisok sora a Mitózisok sora
r
o
s n (haploid) test = Gametofiton test
n
e
I Mitózisok sora
Ivarszervek (2ri) m Ivarszervek (ri)
z
Meiózis e Mitózis
d
é
$Ivarsejtek(? k $ Ivarsejtek <$
VJ r ~^ Egyesülés v ^ ~ ■ Egyesülés
Utód zigóta Utód zigóta
(http://ww’\v.date.hii/szervez/mtk/mgnovtan/nemz.htnil)
*3233301
1. Fogalmazza meg az ivartalan és ivaros szaporodás közötti fő különbséget! (2 pont)
2. Hogyan nevezzük az ábrán látható, a növényekre jellemző folyamatot? Határozza
meg a pontos fogalmat! (2 pont)
3. Hasonlítsa össze az ábra alapján az állatokra és a növényekre jellemző folyamatot,
külön is emelje ki az egyes helyeken feltüntetett osztódási típusok szerepét!
(4 + 4 pont)
4. Milyen folyamatok biztosíthatják az utódok genetikai változatosságát és miért szük­
séges ez? (2 pont)
5. A növényekre j ellemző folyamatábrát konkretizálj a mohákra és izospórás harasztok-
ra! (3|+ 2 pöiit)
r
6. Általában melyik (az ábrán is feltüntetett) sejttípus kromoszómaszáma egyezik meg
a fajra jellemző értékkel? ^ ; 1 (lp o n t)

ékelés

1. Az ivartalan szaporodás egy sejtből kiinduló szaporodási forma, ahol ez az egy sejt
egyetlen szülőtől származik. Az ivaros szaporodás mindig két sejt összeolvadásával
kialakuló utódsejtből indul ki. 2 pont

2. Az ábrán a növények nemzedékváltakozása látható. A nemzedékváltakozás az ivaros

és ivartalan életszakaszok szabályos váltakozása. 2 pont

3. ^ Állatok: a megtermékenyített petesejtből (zigóta) számtartó sejtosztódások

(mitózisok) sorozatának eredményeként kifejlődik az állat teste, melyben a ki­
alakult ivarszervek szintén diploidok. Az ivarszervekben a diploid anyasejtek­
ből viszont redukciós osztódással (meiózis) alakulnak ki a haploid ivarsejtek.
A meiózisra ebben az esetben azért van szükség, hogy a majdani megtermékenyí­
téskor újra helyre álljon a diploiditás. Az állatok többségére tehát nem jellemző
az ivartalan szaporodás, vagy az ivartalan nemzedék. 4 pont
^ A növényekben - természetesen nem teljesen egyformán - , az ivaros nemzedé­
ket mindig az ivartalan váltja fel. Az ivartalan nemzedék a zigóta kialakulásával
kezdődik, tehát diploid. Számtartó osztódások eredményeként kialakul a növényi
test (sporofiton test) (kivéve: mohák!), amely diploid spóraképző anyasejteket
is létrehoz. Ezekből az anyasejtekből meiózissal keletkeznek a haploid spórák.
A spórákból haploid ivarszervek jönnek létre, melyekben a szintén haploid ivar­
sejtek természetesen csak mitózissal képződhetnek. Az ivaros és ivartalan nem­
zedék hossza a növény fejlettségi mutatója is: minél hosszabb a sporofiton, annál
fejlettebb a növény. 4 pont
 4. Az utódok genetikai változatosságát biztosítja az ivaros szaporodás: általában két
egyedből származó ivarsejt egyesül. Emellett maga a meiózis is lényeges folyamat e
szempontból, mivel a rekombináció és a kromoszómák véletlenszerű szétválása (az
esetleges mutáció) is növeli a genetikai variabilitást. 2 pont

5. ^ A mohákban a haploid spórából előtelep (előfonal) és ebből haploid mohanövényke

lesz. A növénykén képződnek az ivarszervek és azokban a szintén haploid ivarsej­
tek. A megtermékenyítés vízhez kötött folyamat, melynek során kialakul a diploid
zigóta. A zigótából mitózissal spóratartó fejlődik, amelyben a diploid spóraképző
anyasejtek meiózissal hozzák létre a haploid spórákat. E nemzedékváltakozásban
a gametofiton hossza felülmúlja a sporofitont. 3 pont
^ A harasztok esetében a haploid spórából előtelep fejlődik, de közvetlenül ezen
alakulnak ki az ivarszervek és az ivarsejtek. A megtermékenyítéshez itt is vízre
van szükség. A diploid zigóta mitózisa hozza létre a harasztnövényt, mely ál­
talában leveleinek fonákán spóratartókat fejleszt és ebben találhatók a diploid
spóraképző anyasejtek. Végül az anyasejtek meiózisa itt is létrehozza a haploid
spórákat, és a folyamat kezdődhet újra. A sporofiton, mivel m aga a növény is ebbe
a szakaszba tartozik, ez esetben már felülmúlja a gametofitont, tehát e tekintetben
is fejlettebb a moháknál. l pont
6. A fajra jellemző kromoszómaszám, a diploid zigóta kromoszómaszáma. 1 pont

60. tétel: Nemhez kapcsolt öröklődé

Thomas Hunt Morgan (1866—1945) amerikai genetikus. A for­

mális örökléstan Mendel, de Vries, Correns, Tschermak által
kidolgozott törvényszerűségeinek sejttani alapjait dolgozta
ki, megalapította az átöröklés kromoszóma- és génelméletét
(morganizmus). Eszerint az átöröklés kizárólagos hordozói
a kromoszómák, melyekben lineáris sorrendben helyezked­
nek el a tulajdonságokat meghatározó gének. Megállapításait
Tyimiijazev, Liszenko és mások széleskörű vita tárgyává tet­
ték. Munkásságáért 1933-ban Nobel-díjat kapott.
(http ://nobeldíjások. lap. hu)

1. Ismertesse röviden a Mendeli genetika alaptörvényeit! (6 pont)

2. Mit értünk kapcsoltságon? Milyen típusait ismerjük? (4 pont)

3. Melyik törvénynek mondott ellent a nemhez kapcsolt (X-hez kapcsolt) öröklődés
felfedezése? Állítását bizonyítsa! (2 pont)
4. Miért nevezték el ezt az öröklődést cikk-cakk öröklődésnek? (1 pont)
5. Milyen az emberi nemmeghatározottság, eltér-e a gyümölcslégyétől(Drosophylla
melanogaster)? (1 pont)
6. Miért a Drosophylla a genetika „szent” állata? (1 pont)
7. Oldja meg az alábbi feladatot!
Egy X-kromoszómán lokalizált domináns alléi a fogzománc sötétedését okozza. Egy
sötét fogzománcú nő és normál fogzománcú férfi házasságábólmilyen utódok és
milyen arányban születhetnek? (5 pont)

tékelés

1. w Mendel első törvénye az uniformitás, reciprocitás törvénye: a homozigóta szü­

lői nemzedéktől származó első utódnemzedékben a geno- és fenotípus 100%-ban
azonos, azaz uniform. A szülői tulajdonságok felcserélése ugyanerre az eredményre
vezet.
% A második törvény a hasadás törvénye: ha a homozigóta szülőktől származó
első nemzedék egyedeit inter se (egymással) keresztezzük, akkor az eredeti szülői
tulajdonságok újra kihasadnak. A fenotípus hasadási aránya domináns-recesszív
öröklődésnél: 3 : 1 , míg a genotípus az 1 : 2 : 1 arány szerint hasad.
^ A harmadik törvény a tulajdonságok független öröklődésének törvénye: ha két
tulajdonságban eltérő homozigóta szülőket keresztezünk, akkor a második utód­
nemzedékben (F, inter se utódai) az eredeti szülői fenotípusok új kombinációkban
is megjelennek. Nevezetes fenotípusos hasadási aránya: 9 : 3 : 3 : 1. (Ha a tulaj­
donságok különböző kromoszómán, vagy azonos kromoszómán, de egymástól
hódoltak.) 6 pont
2. Egy kapcsoltsági csoportba tartoznak azok a gének, melyek egy kromoszómán loka­
lizálhatok. Csoportosítás: erős és laza kapcsoltság. Erős a kapcsoltság abban az eset­
ben, mikor a vizsgált két gén lókusza egymáshoz nagyon közel esik - ilyenkor kicsi
a valószínűsége annak, hogy a rekombináció szétválasztja őket. Laza a kapcsoltság
abban az esetben, ha a két - egy kromoszómán lévő - gén egymástól távol esik (nagy
esélye van a Crossing over-nek).
Csoportosíthatunk aszerint is, hogy milyen kromoszómán vannak a vizsgált gének:
autoszómán vagy ivari kromoszómán. 4 pont
3. A nemhez kapcsolt öröklődés ellent mond az uniformitás, reciprocitás törvényének.
Pl. ha fehér szemű Drosophylla nőstényt keresztezünk piros szemű (vad típus) hí­
mekkel, az F, nemzedékben a nőstények mind piros, a hímek pedig mind fehér sze­
műek lesznek, tehát az első nemzedék nem uniform, sőt a reciprocitás nem ezt az
eredményt adja!
 X'v" (fehér szem) Xw-

X** (piros szem) XNV+Xw~ piros X w+Xw_ piros

Y XW'Y fehér Xw‘ Y fehér |

2 pont

4. Ezt az öröklésmenetet azért nevezik cikk-cakk öröklésmenetnek, mert az anyai tulaj­

donságok a fiaikra szállnak, majd a fiúk a lányaikra örökítik tovább. 1 pont
5. Az ember nemének meghatározottsága: XX = nő, XY (hemizigóta) = férfi, ez ugyan­
így van a Drosophylláknál is. 1 pont
6. Azért választották a Drosophyllát, mert sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik:
10-12 nap alatt van generációváltás, jól szaporíthatok laboratóriumi körülmények
között, 3 pár autoszómája és egy pár ivari kromoszómája van, könnyen vizsgálhatók,
stb. 1 pont
7. A sötét fogzománcú nő lehet homozigóta: XAXA, vagy heterozigóta: XAXa.
Az egészséges férfi: XaY.

XA —
Xa XAXa XAXa
Y XAY XAY

XA Xa
x a X AX a x ax a
Y XaY X aY

Mind a lány utódok, mind a fiúk esetében 75%-os valószínűséggel lesznek sötét
fogzománcúak. 5 pont
 EgaBM
Tartalomjegyzék

Előszó, ,5

A tétele k
1. té te l: A z é le t je lle m z ő i, s z e rv e z ő d é s i s z in te k ...................................................................................................................... °
2 . té te l: F á jd a lo m c s illa p ítá s jé g g e l? ...............................................................................................................................................7
3. té te l: A z e n z im e k ........................... ........................................ *
4 . té te l: M ié r t n e m a s z ilíc iu m ? ...................................................................................................................................................... 1®
5. té te l: A lip id e k c s o p o rto s ítá s a , je le n tő s é g ü k .................................................................................................................... 1 2
6 . té te l: A s z te r o id o k és k a r o tin o id o k b io ló g ia i je le n tő s é g e ...........................................................................................13
7 . té te l: T e jc u k o r-é rz é k e n y s é g .............................................. ............................................................................. ...
8 . té te l: A fe h é r jé k ........................................................................ ..................................................................................................... 15
9. té te l: A D N S -m o le k u la ....................... 17
10. té te l: N u k le o tid típ u s ú v e g y ü le te k , e g y s z e k u n d e r m e s s e n g e r m o le k u la ........................................................."19
11. té te l: A s e jte k a n y a g c s e r e - fo ly a m a ta i...................... 20
1 2 . té te l: A g lü k ó z s o rs a a n ö v é n y e k b e n .............................................................................................................................21
13. té te l: A g e rin c e s e k k e rin g é s i re n d s z e ré n e k ö s s z e h a s o n lítá s a ............................................................................... 2 2
14. té te l: P ro k a rió ta és e u k a r ió ta s e jt ö s s z e h a s o n lítá s a .................................................................................................. 2 4
15. té te l: A b io ló g ia i o x id á c ió és a z e rje d é s .............................................................................................................................2 5
16. té te l: A m ito k o n d r iu m és a z ö ld s z ín te s t ö s s z e h a s o n lítá s a .................................................................................... 2 7
1 7 . té te l: F e h é rje s z in té z is m ir ig y s e jte k b e n .................. 28
1 8 . té te l: A s e jtc ik lu s ...........................................................................................................................................................................2 9
1 9 . té te l: V íru s o k és s z u b v irá lis e le m e k .................................................................................................................................... 31
2 0 . té te l: A b a k té r iu m o k je lle m z ő i...............................................................................................................................................33
2 1 . t é t e l: E u k a rió ta e g y s e jtű e k , a lü k te tő ű r ö c s k e ..............................................................................................................3 4
2 2 . té te l: A g o m b á k ..? . ................ * ........................................................................................................................ 3 5
2 3 . t é t e l: A m o h á k és a h a ra s z to k ö s s z e h a s o n lítá s a ..............................................................................................................
2 4 . t é t e l: N ö v é n y i s z ö v e te k ............................................................................................................................................................ ..
2 5 . t é t e l: A z á lla to k tá p lá lk o z á s a ................................................................................................................................................. ...
2 6 . t é t e l: A m a d a ra k és a z e m lő s ö k lé g z é s é n e k ö s s z e h a s o n lítá s a ............................................................................... ...
2 7 . t é t e l: A n ö v é n y e k v e g e ta tív s z e rv e i........................................................................................................................................
2 8 . té te l: A n ö v é n y e k a n y a g s z á llítá s a ......................................................................................................................................... 4 4
2 9 . t é t e l: A n ö v é n y e k m o z g á s je le n s é g e i.................................................................................................................................. ...
3 0 . t é t e l: Z á r v a te r m ő k s z a p o r o d á s a ........................................................................................................................................... ...
3 1 . t é t e l: A ltr u is ta d o lg o z ó k ............................................................................................................................................................ ...
3 2 . té te l: A z e m b e r h ő s z a b á ly o z á s a ...............................................................................................................................................
3 3 . t é t e l: A b ő r fe lé p íté s e , f u n k c ió i................................................................................................................................................
3 4 . té te l: V á z r e n d s z e r ü n k .................................................................................................................................................................. 5 3
3 5 . té te l: A v á z iz o m z a t......................................................................................................................................................................... 5 4
3 6 . t é t e l: A s z é n h id r á to k e m é s z té s e és a g lü k ó z ú tja az e m b e r i s z e r v e z e tb e n ..................................................... 5 6
3 7 . t é t e l: L ip id e k e m é s z té s e ............................................................................................................................................................. 5 7
3 8 . t é t e l: S ik e r tö r té n e t - a p o r f ir in v á z ....................................................................................................................................... 58
3 9 . té te l: A m á j f u n k c ió i...................................................................................................................................................................... 59
4 0 . té te l: A k k o m o d á c ió és a d a p tá c ió ...........................................................................................................................................61
 4 1 . té te l: L é g z ő m o z g á s o k , a lé g z é s s z a b á ly o z á s a ........................................... Z Z 64
4 2 . té te l: A z e m b e ri v é r ................ .6 5
4 3 . té te l: A n y iro k re n d s z e r, p e rifé riá s k e r in g é s ......................................... .......
4 4 . té te l: A k e rin g é s i re n d s z e r k ö z p o n tja : a s z ív ................................... | |
4 5 . té te l: A k iv á la s z tó s z e rv re n d s z e r.................. *........... ....................................... * WK
4 6 . té te l: E le m i id e g je le n s é g e k ...................................................... *.................................... •
4 7 . té te l: A z a g y tö r z s .................... ■•*•••............... *......| ...........................B I B B I I ^ I
4 8 . té te l: G e rin c v e lő i r e f le x e k ............................................. .................................................................. ...............
...................................... 74
4 9 . té te l: A n a g y a g y ............................................................ | - 'm |
5 0 . té te l: A fé n y ú tja a s z e m b e n ............. *.................................................
5 1 . té te l: H a llá s és e g y e n s ú ly -é rz é k e lé s .............. ........................................................................................................................7 7
5 2 . té te l: A v e g e ta tív id e g re n d s z e r................................................................................................................................................. 7 9
5 3 . té te l: A h ip o ta la m o - h ip o fiz e á lis r e n d s z e r ........................................................................................................................... 8 0
5 4 . té te l: A c u k o rb e te g s é g ................................................................................................................................................................. 8 '
5 5 . té te l: A n ő i n e m i c ik lu s h o rm o n á lis s z a b á ly o z á s a ............................................................................................................. 8 3
5 6 . té te l: A z im m u n re n d s z e r és a z im m u n v á la s z o k tí p u s a i................................................................................................ 8 5
5 7 . té te l: A n e m m e g h a tá r o z o tts á g a .............................................................................................................................................. 8 6
5 8 . té te l: A z e m b e r e g y e d fe jlő d é s e ................................................................................................................................................ 8 8
5 9 . t é t e l: P o p u lá c ió k .......... 89
6 0 . té te l: Ö k o ló g ia i n ic h e ..... p ................... 91
6 1 . té te l: A z e m b e r e v o lú c ió ja ......................................................................................................................................... 9 2
6 2 . t é t e l: P o p u lá c ió s k ö lc s ö n h a tá s o k .......................................... 9 4
6 3 . té te l: K ö z é p h e g y s é g i k ir á n d u lá s .................................................................................................................................................
6 4 . t é t e l: A t a l a j .....................;........... 97
6 5 . té te l: A n y a g fo r g a lo m ..................................................................................................................................................................... 9 9
6 6 . t é t e l: A s z é n k ö rfo rg á s a a te r m é s z e tb e n ........................................................................................................... 1qq
6 7 . t é t e l: A re n d e z e tle n s é g fo n to s s á g a ......................................................................................................................... ^Q1
6 8 . t é t e l: A g é n m ű k ö d é s s z a b á ly o z á s a ...............................................................................................................................H H H
6 9 . t é t e l: M u t á c ió k ......ii..........................................................................................................
7 0 . t é t e l: A b io ló g ia i e v o lú c ió k e z d e te i, a M ille r - k í s é r le t ....................................................................... 105

B té te le k
1. t é t e l: A DNS r e jt é ly e ........................................................
2 . t é t e l: A g e n e tik a i u jjle n y o m a t k é s z íté s é n e k m e n e te .....................................................................................
3 . t é t e l: B e n d ő k ö r n y e z e t...........................................................
4 . t é t e l: A r a n y r iz s ...................................................................................................................................
5 . t é t e l: R o k o n h á z a s s á g
6 . t é t e l: A fo to s z in té z is v iz s g á la ta .......................................... *.................................................... 1 ^ ®
7 . t é t e l: B ü k k e r d ő k v e s z é ly b e n ....................................... ...........................................................................................
8 . t é t e l: G y ó g y s z e rk é s z íté s g é n s z e re lé s s e l.......................... ................................................................................................
9 . t é t e l: H e m o g lo b in - r e n d e lle n e s s é g e k s z ű ré s e .................................................................................................... .....
i1 u0 . t eé t e i:l: K e z e lh e tő p a r a d ic s o m ................................ ....................................................................
....................................................................................................
.1 28
11. t é t e l: N ö v é n y i b a k té r iu m o k k a l n é p e s íte n é k I I S S ] .........................................................................................
1 2 . t é t e l: M u t á c ió k ................................................M: .......... ....................................................................... . .1 30
13. té te l: A s e jtc ik lu s ........................................ ............................................................................................................... 133
14 . tétel: Humángenomprojekt ........................................................................................ ......
1 5 . t é t e l: K le p to m á n iá s v í r u s o k ........................................................................................................................................................ 3 9
16. t é t e l: K o r u n k , a z ő s s e jte k k o r a ............................................................................................................................................... ..
1 7 . t é t e l: M ir ig y s e jt m ű k ö d é s e ....................................................................................................................................................... ..
1 8 . t é t e l: A m it o k o n d r iu m é s a z ö ld s z í n t e s t ...........................................................................................................................1 4 6
1 9 . t é t e l: P r o g r a m o z o t t s e j t h a l á l ................................................................................................................................................... 1 4 8
2 0 . t é t e l: S z t e r o id o k .................................................................................................................................................................................
2 1 . t é t e l: T r a n s z lá c ió ( f e h é r je s z in t é z is ) ..................................................................................................................................... 1 5 2
2 2 . t é t e l: R a d ik á lis a n n ő t t a H I V - f e r t ő z ö t t e k s z á m a M a g y a r o rs z á g o n ..................................................................... 1 5 4
2 3 . t é t e l: A h a n g k é p z ő a p p a r á t u s ................................................................................................................................................. 1 5 6
2 4 . t é t e l: D ia líz is ....................................................................................................................................... 158
2 5 . t é t e l: A s z ív h a n g ja i....................................................... 160
2 6 . t é t e l: D a g a n a t o k .............................................................................................................................................................................. 1 6 2
2 7 . t é t e l: E g y e n d o k r in o ló g ia i l e l e t ....................................................................................................... 164
2 8 . t é t e l: S p a n y o ln á t h a .........................................................................................................................................................................1 6 6
2 9 . t é t e l: S z k le r ó z is m u l t i p l e x ..........................................................................................................................................................1 6 8
3 0 . t é t e l: A n y a i h a tá s , a n y a i ö r ö k lő d é s .......................................................................................................................................171
3 1 . t é t e l: M i le h e t a b a j? ..................... ........... ...1 7 3
3 2 . t é t e l: A n ő i n e m i c ik lu s h o r m o n á lis s z a b á ly o z á s a ....................................................................................................... 1 7 5
3 3 . t é t e l: A t e s t t ö m e g in d e x ................................................................•••«!!••.................... Í.V « ......................................................1 7 7
3 4 . t é t e l: A lk o h o liz m u s M a g y a r o r s z á g o n ..................................................................................................................................1 8 0
3 5 . t é t e l: B i o r it m u s o k ....................................................... .;.......................................... 1 8 3
3 6 . t é t e l: E lő té r b e n a „ j ó z s í r o k " ......................................................................................................................................................1 8 6
3 7 . t é t e l: F e n y e g e tő „ j á r v á n y " ................................................ 188
3 8 . t é t e l: H u m á n v é r c s o p o r t r e n d s z e r e k .................................................................................................................................... 1 9 0
3 9 . t é t e l: M in d e n n a p o s m é r e g .........................................................................................................................................................1 9 3
4 0 . t é t e l: V it á lk a p a c it á s ................................... 196
4 1 . t é t e l: A z ö k o ló g ia i lá b n y o m .......................... ........................................................................................................................... 1 9 8
4 2 . t é t e l: V e s z é ly e z t e t e t t p o p u l á c ió k ......................................................................................................................................2 01
4 3 . t é t e l: S z u k c e s s z ió ..............................................................................................................................................................................2 0 3
4 4 . t é t e l: K ö r n y e z e t v é d e le m ..............................................................................................................................................................2 0 5
4 5 . t é t e l: G lo b á lis f e lm e le g e d é s .......................................................................................................................................................2 0 7
4 6 . t é t e l: A d o lm á n y o s a lb a t r o s z ......................................................................................................................................................2 1 0
4 7 . t é t e l: T e r p é n a t e r e p e n .................................................................................................................................................................. 2 1 2
4 8 . t é t e l: E g y t e r m é s z e t t u d ó s u ta z á s a ..........................................................................................................................................2 1 4
4 9 . t é t e l: N a g y s z ív ű v e r e b e k .............................................................................................................................................................. 2 1 7
5 0 . t é t e l: K - é s r - s t r a t é g is t a p o p u lá c ió k ....................................................................................................................................... 2 1 9
5 1 . t é t e l: J a c c a r d - in d e x ........................................................................................................................................................................... 2 21
5 2 . t é t e l: C ö n o ló g ia i g y a k o r l a t ...........................................................................................................................................................2 2 4
5 3 . t é t e l: B i o d í z e l........................................................................................................................................................................................ 2 2 8
5 4 . t é t e l: A z e r d ő k g y e n g e k a p c s o la ta i a t a la jb a n v a n n a k ...............................................................................................2 3 0
5 5 . t é t e l: A f é n y h a tá s a a v ir á g z á s r a ...............................................................................................................................................2 3 2
5 6 . t é t e l: A n t o c iá n - v ir á g k é k ................................................................................................................................................................. 2 3 4
5 7 . t é t e l: V í z k u lt ú r á s k í s é r le t e k .......................................................................................................................................................... 2 3 6
5 8 . t é t e l: Z á r v a t e r m ő k é l e t c i k l u s a ............................... 238
5 9 . t é t e l: N ö v é n y e k é s á lla t o k s z a p o r o d á s á n a k ö s s z e h a s o n lítá s a ...............................................................................2 4 0
6 0 . t é t e l: N e m h e z k a p c s o lt ö r ö k lő d é s ............................................................................................................................................ 2 4 2
Sorozatunk köfetei a kétszintű ..érettségire való felkészülésben nyújtanak segítséget emelt és
középszinten nemcsak a leendő vizsgázóknak, hanem a pedagógusoknak is. A gyakorlósorokkal és
tételsorokkal modellezni lehet az érettségi vizsgát, mivel azokban minden pontosan úgy szerepel,
ahogyan az érettségi napján is fog. Gyakorló, az érettségi rendszerét és követelményeit pontosan
ismerő középiskolai tanárok, multjplikátorok állították össze a kipróbált feladatlapokat és
tételsorokat angol nyelvből, biológiából, francia nyelvből, fizikából, földrajzból, informatikából,
kémiából, közgazdaságtanból, matematikából, magyar nyelv és irodalomból, német nyelvből és
történelemből. A biológia, a fizika és a nyelvi érettségire felkészítő kötetek az írásbeli feladatsorok
mellett szóbeli vizsgafeladatokát is tartalmaznak, a nyelvi feladatsorok hanganyaga pedig a CD-
mellékleten található meg.
A feladatokat ajánljuk gyakorláshoz és ellenőrzéshez, iskolai vagy otthoni felkészüléshez egyaránt.
A kötetek végén mindén feladat megoldása megtalálható.

UÜiüítíjk

l a g y a r n y e lv
nhál

iö hn ö ro ooa ao io i

9789632610535
1980 f
MX-222 mosási