Alapfokú-könyvAlapfokú szóbeli vizsga témai.

(kötetlen beszélgetés a vizsgáztatóval)

1. Köszönések=dyes dipe Találkozás=maladyipe

2. A család. E familija.
3. Lakóhely, környezet. Beshimasko than, krujalipe.
4. Munka. Butyi. (–ari -arica foglalkozás képző)
5. Tanulás. Sityipe
6. Utazás. Dromipe.
7. Utazás II. Dromipe
8. Utazás III. Dromipe
9. Utazás IV. Dromipe
10. Külföldi utazás Avrutna phuvako dromipe
11. A posta. E poshta.
12. A telefon O telefono
13. Szálloda Hoteli
14. Étteremben, kocsmában Ando restorano, ande kirchima
15. Ando restorano Étteremben
16. Meghívás Akharipe
17. Vásárlás Kinipe
18. Moziban, színházban Ando mozivo, ando teatro
19. Orvosnál Kaj o sastyari
20. A sport O shporto
21. Idő, időjárás. Vrama, vramako phiripe
22. Időpont és találkozás Vrama haj maladyipe
23. Információ Informacija
24. Kérés, igenlés, visszautasítás. Mangipe, ovipe, palpaledipe
25.Egyetértés, egyet nem értés. Jekhhatyaripe, chi jekhhatyaripe

1. Köszönések=dyes dipe Találkozás=maladyipe

Baxtalyi detehara ! Szerencsés reggelt !

Lasho dyes te del o Del ! Jó napot adjon az Isten !
Lashoj tyo dyes ! Jó napodat !
Lashoj tumaro dyes ! Jó napotokat !
Lashi ratyi. Jó estét, jó éjszakát.
Devlesa rakhav tut ! Istennel talállak téged !
Devlesa rakhav tumen ! Istennel talállak benneteket !
Del andas tut ! Isten hozott !
Ash Devlesa ! Maradj Istennel !
Ashen/ashon Devlesa ! Maradjatok Istennel !
Zha Devlesa ! Menj Istennel !
Zhan Devlesa ! Menjetek Istennel !
T’aves sasto thaj baxtalo ! Legyél egészséges, szerencsés !
T’aves sastyi thaj baxtalyi !
„ „ „ nn.
T’aves vi tu ! Legyél te is !
T’aven saste thaj baxtale ! Legyetek egészségesek és
szerencsések !
T’aven vi tume ! Legyetek ti is !
Sar san ? Hogy vagy ? Hogy vagytok ?
Najis, mishto sim. Köszönöm, jól vagyok.
Kaj zhas ? Hová mész ?
Kaj sanas ? Hol voltál ?
Karing zhas ? Merre mész ?
Kothar avilan ? Honnan jöttél ?
So si ?
Naj khanchi.
Raja tyo baripe !
Rashaja tyo baripe !
Kotharutno san muro phral ?
Kotharutnyi san muri pheny ?
Kaj beshes more ?
Haj tu so keres kathe ?
Mishto sam akanak.
Mi van ?
Nincs semmi.
Nagy uram !
Tisztelendő uram !
Honnan valósi vagy testvérem ?
Honnan való vagy nővérem ?
Hol laksz barátom ?
És te mit csinálsz itt ?
Jól vagyunk most.

2. A család. E familija.

Muro anav…. Az én nevem….

Phen avri tyo anav ! Mondd meg a neved !
Sar bushos ? Hogy hívnak ?
Me bushuvav Joka. Az én nevem Joka.
Kaj beshes akanak ? Hol laksz most ?
Me beshav ando foro. Én városban lakom.
Tu ando gav beshes ? Te faluban laksz ?
Si man dad haj dej. Van apám és anyám.
Si man duj phral. Van két fivérem.
Si man shtar phenya. Van négy nővérem.
Sode beshengo/i san ? Hány éves vagy ?
Me bish bershengo/i som. Én húsz éves vagyok.
Me tranda bershengo/i som. Én haminc éves vagyok.
Kadi shej si muri. Ez a lány az enyém.
Akanak somas tranda bershengo/i. Most voltam harminc éves.
Kana rakhadyilan ? Mikor születtél ?
Me rakhadyilom ande jekhmija ijjashela thaj shovvardesh thaj oxto bersh.
Én születtem ezerkilencszázhatvannyolc évben.
Tu kana rakhadyilan ? Te mikor születtél ?
Kaj rakhadyilan ? Hol születtél ?
Me rakhadyilom ande Peshta. Én Pesten születtem.
Si man romnyi. Van feleségem.
Na ma romnyi. Nincs feleségem.
Si man shavo haj shej. Van fiam és lányom.
Man naj shavo haj shej. Nekem nincs fiam és lányom.
Me aba romnyadino som. Én már nős vagyok.
Naj ma rom, de maj avla. Nincs férjem, de majd lesz.
Muro rom khere si. Férjem otthon van.
Muri romnyi khere si. Feleségem otthon van.
Me kamav mure shavoren. Én szeretem a gyerekeimet.
Man inke naj shavoro. Nekem még nincs gyerekem.
Muro rom butyi kerel ande shkola. Férjem az iskolában dolgozik.

3. Lakóhely, környezet. Beshimasko than, krujalipe.

Me beshav ando foro. Én lakom a városban.

Tu ando gav beshes. Te faluban laksz.
Voj chi beshel khatikaj. Ő nem lakik sehol sem.
O dad ande savi vulyica beshel. Az apa ebben az utcában lakik.
Me ande Peshta beshav. Én Pesten lakom.
Tu ando Segedino beshes. Te Szegeden laksz.
Pasha amende beshel amaro phral.
Mellettünk lakik a mi fivérünk.
Kon beshel pasha tumende ? Ki lakik mellettetek ?
Ando gav beshen le gaveske rom.
A faluban laknak a falusi cigányok.
Pe vulyicako kolco si e xajing. Az utca sarkán van a kút.
Pe vulyicako agor si e bolta. Az utca végén van a bolt.
So si vulyicako anav ? Mi az utca neve ?
Me phujatar zhav ande butyi. Én gyalog megyek a munkába.
Tu sosa phires ande shola ? Te mivel jársz az iskolába ?
Amaro gav shukar haj baro. A mi falunk szép és nagy.
Ande amaro krujalipe lasho trajo si.
A mi környékünkben jó élet van.
Krujal amaro kher but kasht si. A ház körül sok fa van.
Amaro beshimasko than chorrivanoj.
A mi lakóhelyünk szegényes.
Kon beshel pasha amende ? Ki lakik mellettünk ?
Sode zhene trajon ande kado foro ?
Hányan élnek ebben a városban ?
Butzhene sas ande forosko mashkar.
Sokan voltak a város közepén.
Kana aven le manusha tumende ?
Mikor jönnek az emberek hozzátok ?
Kon sas tusa ande butyi ? Ki volt veled a munkában ?
Vi me somas lesa ando foro. Én is voltam vele a városban.
Chi tu chi sanas kothe. Te sem voltál ott.
Kon sas inke lasa ando kher ? Ki volt még vele a házban ?
4. Munka. Butyi. (–ari -arica foglalkozás képző)

Kaj keres butyi ? Hol dolgozol ?

Me ande fabrika kerav butyi. Én gyárban dolgozom.
Tu ande oficija keres butyi ? Te hivatalban dolgozol ?
Voj ande shkola kerel butyi. Ő iskolában dolgozik.
Voj chi kerel butyi, khere si. Ő nem dolgozik, otthon van.
Voj inke cinoj, ande ovoda phirel. Ő még kicsi ovodába jár.
Muro shavo desh bershengoj, inke ande shkola phirel.
A fiam tíz éves, még iskolába jár.
So kames te keres ? Mit szeretsz csinálni ?
Me som sastyari. Én vagyok orvos.
Tu san rashaj. Te pap vagy.
Voj sastrari si. Ő vasas.
E terni shej gilyarica si. Ez a fiatal lány énekesnő.
Nyevarav muro kher. Újítom a házamat.
Me shoferi somas, akanak na. Sofőr voltam, most nem.
Me tradav o vurdon. Én hajtom a kocsit.
Me vurdonesa zhav ande butyi. Én kocsival megyek a munkába.
Vi tu busosa zhas kothe ? Te is busszal mész oda ?
Vi ame tradinosa zhas. Mi is vonattal megyünk.
Soski butyi keres ? Milyen munkát csinálsz ?
O Joshka sityarel ande shkola.Jóska tanít az iskolában.
Voj ande oficija kerel butyi. Ő a hivatalban dolgozik.
Kon kerel butyi ande fabrika ? Ki dolgozik a gyárban ?
O terno raklo biknari si. A fiatal fiú eladó.
Kon kerdas butyi ande bolta ? Ki dolgozott a boltban ?
Kaj kerel butyi kado manush ?Hol dolgozik ez az ember ?
Kana phirel ande butyi ? Mikor jár a munkába ?
Voj inke chi phirel ande butyi.Ő még nem jár a munkába.
Chi voj chi phirel ande shkola.Ő sem jár az iskolába.
Me kashtesa kerav butyi, me som mesalyari.
Én fával dolgozom, én asztalos vagyok.
Tu sosa keres butyi ? Te mivel dolgozol ?
Me barrenca kerav butyi. Én kövekkel dolgozom.
5. Tanulás. Sityipe
Me phirav ande shkola. Én járok iskolába.
Me ande opruni shkola phirav.Én főiskolába járok.
Ando shtarto klasso phirav. Negyedik osztályba járok.
Me aba oxto klasso phirdom. Én nyolc osztályt jártam.
Me aba ando gimnaziumo phirav.Én már gimnáziumba járok.
Tu kaj phires ande shkola ? Te hol jársz iskolába ?
Muri shej ande ovoda phirel. Lányom óvodába jár.
Muro dad egzameno kerdas. Apám vizsgázott.
So sityos kothe ? Mit tanulsz ot ?
La shkolako bersh desh shoni.Az iskolaév tíz hónap.
Me kamav te zhav ande shkola.Én szeretek menni az iskolába.
Kana lel pes o sityipe ? Mikor kezdődik a tanítás ?
Amende oxto chasongo avla. Nálunk nyolc órakor lesz.
Ande-kh sityaripesko bersh .. Egy tanítási évben…
Vi tut azhukares e vakacija ? Te is város a szünetet ?
Me universalno shkola phirav.Én általános iskolába járok.
Na pharij e shkola ? Nem nehéz az iskola ?
Jekh cerra pharij, but trubul te sityuvav.
Egy kicsit nehéz, sokat kell tanulni.
Me kamav te sityuvav. Én szeretek tanulni.
Ande savi shkola phires ? Melyik iskolába jársz ?
Kathe si e shkola pasha amende. Itt van az iskola mellettünk.
Pe vulyicaki chachi rig si e shkola.
Az utca jobb oldalán van az iskola.
Pe vulyicaki stungo rig si forosko kher.
Az utca bal oldalán van a városháza.
Sode bersh phirdan ande shkola ? Hány évet jártál iskolába ?
Vi me avri phirdom e shkola. Én is kijártam az iskolát.
So sityilan ande shkola ? Mit tanultál az iskolában ?
Sityilom romanes, de jekh cerra pharo sas.
Tanultam cigányul, de egy kicsit nehéz volt.
Me aba zhanav te vorbij romanes.
Én már tudok beszélni cigányul.
6. Utazás. Dromipe.

Me ando foro beshev. Én városban lakom.

Ando foro villamoshi si. A városban villamos van.
Me po buso zhav ande butyi. Én buszon megyek a munkába.
Kon phirel trolivosa ? Ki jár trolival ?
Po metrovo but manusha si. A metrón sok ember van.
Le metrovosa but manusha phiren.A metróval sok ember jár.
Me phujatar zhav ande muri butyi.
Én gyalog megyek a munkámba.
Tu sosa phires ande butyi ? Te mivel jársz a munkába ?
Voj busosa zhal ande oficija. Ő busszal megy a hivatalba.
Le manushes si vuneto vurdon. Az embernek van kék kocsija.
Voj vurdonesa zhal sako dyes.Ő kocsival megy minden nap.
Detehara busosa zhav, pala mizmeri metrovosa.
Reggel busszal megyek, délután metróval.
Ando mizmeri zhav te xav. Délben megyek enni.
Pala kodi zhav palpale ande butyi.
Azután megyek vissza a munkába.
Muri butyi kasavij, but trubuj te iskirij.
Az én munkám olyan, sokat kell írni.
Ande oficija but manusha phirel. A hivatalba sok ember jár.
Mangav jekh dromesko somno. Kérek egy úti jegyet.
Kaj tordyola o buso ? Hol fog megállni a busz ?
Zhikaj phirel o villamoshi ? Meddig jár a villamos.
Kaj si o angluno tordyindo than ?
Hol van az első megálló hely?
Kathe si o tordyindo than. Itt van a megálló hely.
Zhuikaj kames te dromes ? Meddig akarsz utazni ?
Mangav jekh bileto zhikaj e Peshta. Kérek egy jegyet Pestig.
Savo buso zhal zhikaj o foro ? Melyik busz megy a városig ?
Sode trubuj ma te potyinav ? Mennyit kell fizetnem ?
Ande sode si jekh bileto ? Mennyibe van egy jegy ?
Besh andre, si kothe shusho than. Ülj be, van ott üres hely.
Kaj si busosko tordyindo than ? Hol van a buszmegálló ?
7. Utazás II. Dromipe

Kaj tordyol o taksivo ? Hol áll a taxi ?

Dur si taksivosko than ? Messze van a taxi helye ?
Kado taksivo slobodnoj ? Ez a taxi szabad ?
Sode than si shushej ? Hány hely van üres ?
Trin shushe than si. Három üres hely van.
Kaj si lasho hoteli ? Hol van jó szálloda ?
Kathe si na dur. Itt van nem messze.
Savoj legmajpashuno hoteli ? Melyik a legközelebbi hotel ?
Kothe si ande kaver vulyica. Ott van a másik utcában.
Kathe si ande trito vulyica. Itt van a harmadik utcában.
Aba trito taksivo gelastar. Már a harmadik taxi ment el.
Tordyu feri ! Állj csak meg !
Manges taksivo ? Kérsz taxit ?
Kamav te zhav ando centrumo.Akarok menni a központba.
Kana resav kaj e Opera ? Mikor érek az Operához ?
Desh percuri/minuturi trubul zhi kothe. Tíz perc kell odáig.
Sode potyinav ? Mennyit fizetek ?
Inger man kaj o sastruno drom. Vigyél engem a vasúthoz.
Sode chasura si zhi kothe ? Hány óra odáig ?
Inger amen ando mozivo. Vigyél minket a moziba.
Zha majsigo, ke nachol e vrama.
Menj gyorsabban, mert telik az idő.
Si inke dopash chaso. Van még félóra.
Kana lel pes o tradino ? Mikor indul a vonat ?
Ratyine zhala o tradino. Este fog menni a vonat.
Vi tu taksivosa avilan ? Te is taxival jöttél ?
Muro vurdon nasuli, anda kodi avilom taksivosa.
A kocsim rossz, azért jöttem taxival.
But potyindan anda drom ? Sokat fizettél az útért ?
But sas, de zhanav, vi o ulej chi leznoj.
Sok volt, de tudom, az olaj sem olcsó.
O buso lokhes phirel, ke nasuli o drom.
A busz lassan jár, mert rossz az út.
8. Utazás III. Dromipe

Me kamav te zhav ande Peshta. Én akarok menni Pestre.

Tu kaj kames te dromes ? Te hova akarsz utazni ?
Kaj shaj kinav benzina ? Hol vehetek benzint ?
Kaj shaj parkolisaras ? Hol parkolhatunk ?
Kaj si la benzinaki xajing ? Hol a benzinkút ?
Sode potyinav anda jekh litera benzina ?
Mennyit fizetek egy liter benzinért ?
Jekh litera benzina si dujshela thaj panzhvardes rupune.
Egy liter benzin kétszázötven forint.
Mangav desh literi. Kérek tíz litert.
Kaj si le ajeroski pumpa ? Hol van a levegőpumpa ?
Kathe si pasha mande. Itt van mellettem.
Kaj thoven tele o vurdon ? Hol mossák le a kocsit ?
Kothe thoven pe stungo rig. Ott mossák baloldalon.
Karing si la benzinaki xajing ? Merre van a benzinkút ?
E xajing zhikaj si puterdyi ? A kút meddig van nyitva ?
Sorro dyes puterdyi si e xajing.Egész nap nyitva van a kút.
Puter avri le vurdonesko vudar.Nyisd ki a kocsi ajtaját.
Kana lel pes o buso detehara ? Mikor indul a busz reggel ?
Me busosa kamav te dromav. Én busszal akarok utazni.
Panzh chasongo zhala o buso. Ö órakor fog menni a busz.
Kasa kames te dromes ? Kivel akarsz utazni ?
Avel manca muro shavo, muri shej. Jön velem a fiam, a lányom.
Inke kon zhal ando Segedino ? Még ki megy Szegedre ?
Kathe trubul te kinav bileto ? Itt kell venni jegyet ?
Kothe si e kassa, zha kothe ! Ott van a kassza, menj oda !
Mangav duj bileturi zhikaj o Solnoko.
Kérek két jegyet Szolnokig.
Kana resel kothe o tradino ? Mikor ér oda a vonat ?
Kothar avilas kado buso ? Honnan jött ez a busz ?
Adyes ch’avel o deshengo buso ? Ma nem jön a tizes busz ?
Tehara kurko avla, a buso feri detehara phirel.
Holnap vasárnap lesz, a busz csak reggel jár.
9. Utazás IV. Dromipe

Tu sosa kames te dromes ? Te mivel akarsz utazni ?

Busosa vaj autovosa zhas ? Busszal vagy autóval mész ?
Tu kaj kames te dromes ? Te hova akarsz utazni ?
Kana kames te dromes ? Mikor akarsz utazni ?
Kames te dromes ? Szeretsz utani ?
Me kamav te dromakerav. Én szeretek utazgatni.
Vi tu busosa zhas ande butyi ? Te is busszal mész a munkába ?
Sosa zhas kothe ? Mivel mész oda ?
Kamos te zhav autovosa. Szeretnék menni autóval.
Tu sosa kames te zhas ? Te mivel akarsz menni ?
Zhikaj zhal kado buso ? Meddig megy ez a busz ?
Kaj si paluno than ? Hol van az utolsó hely ?
Kana zhala o tradino ? Mikor fog menni a vonat ?
Kaj trubuj te kinav bileto ? Hol kell venni jegyet ?
Kana lel pes o tradino ? Mikor indul a vonat ?
Zha maj angle, kothe si o tradino. Menj előre, ott van a vonat.
Ande sode si jekh litera ulej ?Mennyibe van egy liter olaj ?
Sode ulej manges ? Mennyi olajat kérsz ?
Panzh literi trubujas. Öt liter kellene.
Sode kostil jekh bileto ? Mennyibe kerül egy jegy ?
Kothe haj palpale shelengi si. Oda és vissza egy százas.
Mangav kothe haj palpale trin biletura.
Kérek oda és vissza három jegyet.
Haj tu so manges muro shavo ? És te mit kérsz fiam ?
Kothar avile le busuri ? Honnan jöttek a buszok ?
Kothar zhala o bishengo buso?Honnan fog menni a huszas busz?
Kaj si tele iskirime. Ahol ki van írva.
Ertisar mure manusha…. Bocsánat uram…
So pushes mandar ? Mit kérdezel tőlem ?
Kana avel o villamoshi ? Mikor jön a villamos ?
Hajkam duj-trin percura trubul te azhukaras.
Talán két-három percet kell várnunk.
Pasharel le dromesko agor. Közeledik az út vége.
10. Külföldi utazás Avrutna phuvako dromipe

Kaver them más/másik ország

Me zhav ando Nyamco. Én megyek Németországba.
Tu zhas ando Ruso ? Te mész Oroszországba ?
Kon zhal ando Chexo ? Ki megy Csehországba ?
Tu zhas ando Anglicko them ? Te mész Angliába ?
Ande savo them kames te zhas ? Melyik országba akarsz menni?
Me kamav te zhav ando Francuzo.
Én Franciaországba akarok menni.
Si tu dromesko lil ? Van útleveled ?
Kathe si le dromeski oficija ? Itt van az utazási iroda ?
Kaj kames te dromes ? Hova akarsz utazni ?
Mangav bileto ando Nyamco. Kérek jegyet Németországba.
Ande savo foro kames te zhas ? Melyik városba akarsz menni ?
Mangav dromesko lil. Kérek útlevelet.
Vi tut si dromesko lil ? Neked is van útleveled ?
Inke naj, akanak mangav. Még nincs, most kérek.
Kathe si o vamo/collo. Itt van a vám.
Le tele tye paketa ! Vedd le a csomagjaidat !
Kaj shaj paruvav love ? Hol cserélhetek pénzt ?
Kaj paruven andre love ? Hol cserélnek be pénzt ?
Akanak sode si jekh dollari ? Most mennyi egy dollár ?
Kaj si le dromeski oficija ? Hol van az utazási iroda ?
Sode dollara potyinav ? Hány dollárt fizetek ?
Me uralosa kamav te zhav ande USA.
Én repülővel akarok menni az USÁ-ba.
Tu sosa zhas ande Austria ? Te mivel mész Ausztriába ?
Te sikaven mange le dromesko lil !
Mutassátok meg az útlevelet !
Kaj si o vizumo ? Hol van a vizum ?
Kaj den amenge o vizumo ? Hol adják nekünk a vizumot ?
Sikav mange tyo paketo ! Mutasd meg a csomagod !
Kadal nashtig ingres avri. Ezeket nem viheted ki.
Kadal naj slobodo te ingres. Ezeket nem szabad vinni.
11. A posta. E poshta.

Kaj si e poshta ? Hol van a posta ?

Kaj si la poshtaki oficija ? Hol van a postahivatal ?
Kathe si na dur, pe vulyicako agor.
Itt van nem messze, az utca végén.
Kamav te iskirij lil. Akarok levelet írni.
Mangav jekh lilesko somno. Kérek egy levélbélyeget.
Sode potyinav ? Mennyit fizetek ?
Akanak jekh lil tranda thaj shtar rupune.
Most egy levél 34 forint.
Kaj shaj dav opre telegramo ? Hol adhatok fel táviratot ?
Kothe kaj e trito felyastra. Ott a harmadik ablaknál.
Mangav shel rupune. Kérek száz forintot.
Mangav oficijako somno. Kérek hivatali bélyeget.
Pe dromesko lil sode somno trubul ?
Útlevére mennyi bélyeg kell ?
Kon sas deshoxto bershengo, kodolen shtar miji rupune trubul.
Aki volt 18 éves, azoknak négyezer forint kell.
Le shavorenge jekh mija tubul te potyinen.
Gyerekeknek ezret kell fizetni.
Sode si jekh lil ande USA ? Mennyi egy levél az USÁ-ba ?
Kana resel kothe muro lil ? Mikor ér oda a levelem ?
Uralosa trin dyes. Repülővel három nap.
Kado lil ekspresso kamav opre te dav.
Ezt a levelet expresszként adom fel.
Sodo trubuj te potyinav ? Mennyit kell fizetnem ?
Ajeroska poshtasa kamav te bishalav.
Légipostával akarom küldeni.
Le paketa kaj shaj si opre te dav ?
A csomagokat hol lehet feladni ?
Kothe, kaj si e dujto felyastra.Ott, a második ablaknál.
Iskirisardan vamoski deklaracija ? Írtál vámárú nyilatkozatot ?
Inke na, akanak kamav te iskirisarav.
Még nem, most akarok írni.
12. A telefon O telefono

Kaj si kathe o telefono ? Hol van itt a telefon ?

Kamav te malavav e sirma. Akarok telefonálni. (ütni a drótot!)
Telegramo kamav opre te dav.Táviratot akarok feladni.
Telefonosa shaj si ? Telefonnal lehet ?
Naj lasho kado telefono. Nem jó ez a telefon.
Kotka kaver nyevoj lo. Amott a másik új.
Kaj si lasho telefono ? Hol van jó telefon ?
Kathe sas pe vulyica. Itt volt az utcán.
Akanak nasuli, ke rumusajlas. Most rossz, mert elromlott.
Kon rumusardas les ? Ki rontotta el ?
Ratyine sas kathe pujara. Este voltak itt csavargók.
Ande sode si trin minuturi ? Mennyibe van három perc ?
Ande poshta si lasho telefono. A postán van jó telefon.
*
Te si tuke doro phenyo, malav mange telefono,
Telefono shoha n’archichuno, sirma babám somnakuno.
Ha van óhajod testvér, üsd nekem a telefont,
A telefon soha nincs ólomból, a drót babám aranyból. (népdal)
*
Kamav te malavav e sirma ando Ungro Them.
Szeretnék telefonálni Magyarországra.
Azhukar jekh cerra, akanak naj shusho than.
Várj egy kicsit, most nincs üres hely.
Phen avri le telefoneske numerura ! Mondd a telefonszámokat !
Duj-trin-nulla-panzh-shov-jekh. 2-3-0-5-6-9
Sode vrama trubuj ma te azhukarav ? Mennyi időt kell vánom ?
Cerra vrama trubul, hajkam panzh percuri.
Kevés időt kell, talán öt percet.
Kothe si o telefono, po kolco. Ott van a telefon a sarkon.
Vi man si khere telefono. Nekem is van otthon telefonom.
Muro telefono mobiloj. Az én telefonom mobil.
Kana dromav, ingrav manca le mobilosko telefono.
Mikor utazom, viszem magammal a mobiltelefont.
O telefono A telefon

-Hallo ! -Halló !
-Koni kothe ? -Ki van ott ?
-Me som o Pishta. -Én vagyok a Pista.
-So si muro shavo ? -Mi van fiam ?
-Phenav tuke variso. -Mondok neked valamit.
-So kames te phenes ? -Mit akarsz mondani ?
-Somas ande butyi. -Voltam a munkában.
-Haj so sas kothe ? -És mi volt ott ?
-Adyes lom anglunovar potyinipe.
-Most kaptam először fizetést.
-Haj sode love lan ? -És mennyit kaptál ?
-Panzhvardesh miji rupune. -Ötvenezer forintot.
-Le sama pe lende. -Vigyázz rá.
-Kamav te kinav magnovo. -Akarok venni egy magnót.
-Ande sode si jehk ? -Mennyibe van egy ?
-Kade zhanav, pazh miji. -Úgy tudom, ötezer.
-Mishtoj muro shavo. -Jól van fiam.
-Sigo zhav khere. -Hamar megyek haza.
-Na zha ande kirchima ! -Ne menj a kocsmába !
-Akanak sidyarav khere, ke detehara pale kamav te zhav ande butyi.
-Most sietek haza, mert reggel megint kell menni a munkába.
-Mishtoj muro shavo. -Jól van fiam.
-Devlesa tata ! -Isten veled apám !
-Devlesa muro shavo ! -Isten veled fiam !
*
-Gataj le vorbisaripeske. -Vége a beszélgetésnek.
-Sode potyinav ? -Mennyit fizetek ?
-De ma shel thaj bish rupune. -Adjál százhúsz forintot.
-Zhanes te des palpale anda panzhshela ?
-Tudsz visszadni ötszázból ?
-Zhanav, si kathe xurde love. -Tudok, van itt aprópénz.
-Najis tuke ! -Köszönöm neked.
13. Szálloda Hoteli

Kaj si jekh lezno hoteli ? Hol van egy olcsó szálloda ?

Kothe si le forosko mashkar. A város közepén.
Savo drom phirel kothe ? Melyik út vezet oda ?
Kado drom ingrel kothe. Ez az út visz oda.
Sodengo buso phirel intya ? Hanyas busz jár arra ?
Deshengo buso phirel akorde. A tizes busz jár erre.
Mangav jekh soba. Kérek egy szobát.
Si soba ande angluno etazho. Van szoba az első emeleten.
Vi najipeski soba si ? Van fürdőszoba is ?
Si tumen shushi soba ? Van üres szobátok ?
Si ande(o) dujto etazho. Van a második emeleten.
Sode patoski soba trubul ? Hány ágyas szoba kell ?
Mangav duj patongi soba. Kérek kétágyas szobát.
Si tevevo ande soba ? Van tévé a szobában ?
Ande sako soba si tevevo. Minden szobában van tévé.
Anda sode si jekh soba jekh dyes ?
Mennyiért van egy szoba egy nap ?
Kana si la deteharako xaben ? Mikor van a reggeli ?
Kana si le mizmeresko xaben ? Mikor van az ebéd ?
Kana si la ratyako xaben? Mikor van a vacsora ?
So manges pe ratyate ? Mit kérsz vacsorára ?
E soba detaharake xabenesa si. A szoba reggelivel van.
Sode dyes manges e soba ? Hány napot kéred a szobát ?
Pazh dyes kamav kathe te beshav. Öt napot szeretnék itt lakni.
Pe sodeto etazho si e soba ? Hanyadik emeleten van a szoba ?
Me kamav opre te beshav. Én szeretek fent lakni.
Zhikaj kames te ashes ? Meddig akarsz maradni ?
Le e kija, po dujto etazho si e soba.
Vedd a kulcsot, a második emeleten van a szoba.
Mangav jekh soba pe majushi panzh.
Kérek egy szobát május ötre.
Kathe si hoteloski ginadyi, iskirisar andre tyo adreso !
Itt van a szállodai könyv, írd be a címedet !
14. Étteremben, kocsmában Ando restorano, ande kirchima

Kaj shaj xas ando mizmeri ? Hol ehetünk délben ?

Kathe si jekh cini kirchima. Van itt egy kis kocsma.
Si kathe tato xamasko ? Van itt meleg ennivaló ?
Si kathe fusujuni zumi, haj kiralalo xumer.
Van itt bableves és túrós tészta.
Me zurales kamav o gulyashi. Én nagyon szeretem a gulyást.
Kadi mesalya slobojnij ? Ez az asztal szabad ?
Kadi mesalya shushij, besh tele. Ez az asztal üres, ülj le.
So kames te xas ? Mit akarsz enni ?
Kamav te xav zumi, haj peko mas.
Akarok enni levest és sült húst.
Sigo anav tuke e zumi. Hamar hozom neked a levest.
Beshen tele kaj e mesalya. Üljetek le az asztalhoz.
Mangav jekh glazha bera. Kérek egy üveg sört.
Soski bera manges ? Milyen sört kérsz ?
Soski bera si tumende? Milyen sör van nálatok ?
Si kathe glazhaslyi, haj krantaslyi bera.
Van itt üveges és csapolt sör.
Mangav duj feliji manro. Kérek két szelet kenyeret.
Sosko xumer si ? Milyen tészta van ?
Akhoresko xumer, haj kiralalo xumer si.
Dióstészta és túróstészta van.
So pes more ? Mit iszol testvér ?
Me kamav te pav lashi mol. Én jó bort akarok inni.
Si kathe lashi lolyi tatyi mol ? Van itt jó piros forralt bor ?
Vi akanak anav la. Most hozom is.
Mangav zumi, haj pherde shax. Kérek levest és töltött káposztát.
Lasho sas o xamasko ? Jó volt az ennivaló ?
Pe tyo sastyipe ! Egészségedre !
T’aves sasto thaj baxtalo ! Legyél egészséges és szerencsés !
Kaske trubuj te potyinav ? Kinek kell fizetni ?
Sosko sas o xaben ? Milyen volt az evés ?
Lasho apetito ! Jó étvágyat !
Étlap Habeneski hertija

peko/i mas sült peko mas sült hús

kirado/i főtt kirado xumer főtt tészta
purumaslo/is hagymás purumaslo mas hagymás hús
siraslo/i fokhagymás siraslyi tumi hagymás leves
ulejaslo/i olajos ulejaslo masho olajos hal
perkelto pörkölt ivando/i nyers
zumi leves mas hús
xumer tészta chuspajzo főzelék
buracaki zumi gombaleves hirhileski zumi borsóleves
gilchaki zumi krumplileves khanyaki zumi tyúkleves
mashuni zumi halleves masuni zumi húsleves
anreski zumi tojásleves shutlyi zumi savanyú leves
peki papiny sült liba peki raca sült kacsa
sholdo haj anre sonka, tojás gurvano perkelto marhapörkölt
baluno perkelto disznópörkölt baluno pashavro sertésborda
xumeresa tésztával gilchasa burgonyával
vorezosa rizzsel bakresko mas birkahús
peki pulpa sült comb peko facani sült fácán
anresko xumer tojásos tészta akhoresko xumer diós tészta
kiradyi halushka főtt haluska peko xumer sült tészta
phabajako xumer almás tészta makosko xumer mákostészta
gilchako chuspajzo krumlifőzelék
fufujuno chuspajzo babfőzelék
pherde shax töltött káposzta
pherdo baluno mas töltött disznóhús
kiralalo xumer túrós tészta kolako kalács
retyija pálinka mol bor bera
sör

Fordítsuk le !
Mangav fusujuni zumi haj peko mas…………………………
Vi me mangav pherde shax ..…………………………..……
Vi tu manges khanyaki zumi haj peko sholdo ? ………....….
Voj mangel buracaki zumi haj peko gurvano mas………...
15. Ando restorano Étteremben

Kaj si jekh restorano ? Hol van egy étterem ?

Kothe si po kolco. Ott van a sarkon.
Kathar na dur si. Innen nem messze van.
Si ande gara restorano ? Van az állomáson étterem ?
Kathe si pe chachi rig. Itt van jobbra.
Beshen tele kathe. Üljetek le ide.
Kaj si shusho than ? Hol van üres hely ?
Kothe si pasha o zido. Ott van a fal mellett.
So kamen te xan, te pen ? Mit akartok enni, inni ?
Me kamav masuni zumi, haj perkolto.
Én kérek húslevest és pörköltet.
Tu so kames te xas ? Te mit akarsz enni ?
Vi me mangav khanyaki zumi, haj peko baluno mas.
Én is kérek tyúklevest és sült disznóhúst.
Mangav kiralalo xumer, haj pherde shax.
Kérek túrós tésztát és töltött káposztát.
Shaj anav pimasko ? Hozhatok innivalót ?
An-ta jekh glazha bera, haj jekh litera mol !
Hozz egy üveg sört és egy liter bort !
Bokhalo haj trushalo som. Éhes és szomjas vagyok.
So avla mizmeresko xaben ? Mi lesz az ebéd ?
So manges inke ? Mit kérsz még ?
Zhanes te anes man perkelto ? Tudsz hozni pörköltet ?
Sosko perkelto manges ? Milyen pörköltet kérsz ?
Mangav anda gurvano mas. Marhahúsból kérem.
Sosa shaj anav les ? Mivel hozhatom ?
Gilchasa kamav te xav. Burgonyával akarom enni.
Mangav trin feliji manro. Kérek három szelet kenyeret.
Kames te pes bera ? Akarsz inni sört ?
Inke na, anglunovar kamav te xav.
Még nem, előbb enni szeretnék.
So kames te xas ? Mit akarsz enni ?
Mangav zumi haj peko mas. Kérek levest és sült húst.
16. Meghívás Akharipe

Av andre more ! Gyere be testvér !

Devlesa rakhav tut ! Istennel talállak !
Del andas tut ! Isten hozott !
Besh tele pasha mande. Ülj le mellém.
So si nyevipe ? Mi újság van ,
Manges variso te pes ? Kérsz valamit inni ?
Si mol, retyija, bera, … Van bor, pálinka, sör…
Kotharutno san ? Honnan valósi vagy ?
Avilom anda Peshta. Jöttem Pestről.
Aves manca ando teatro ? Jössz velem a színházba ?
Me ando mozivo kamav te zhav. Én moziba akarok menni.
Lan tu akharipesko lil ? Kaptál meghívó levelet ?
Lom detehara, haj sigo avilom tute.
Kaptam reggel és hamar jöttem hozzád.
Me aratyi lom akharipesko lil.
Én tegnap kaptam meghívó levelet.
Kaj akharen tut ? Hova hívnak téged ?
Si ande Peshta jekh duma beshipe, kothe kamav te zhav.
Van Pesten egy ülés, oda akarok menni.
Aventar andre romale ! Gyertek be cigányok !
Shaj phabarav kathe ? Rágyújthatok itt ?
Ova, zhav pala popornyiko. Igen, megyek hamutartóért.
Mangav tut, av manca. Kérlek téged, gyere velem.
Vi me shaj zhav tusa. Én is mehetek veled.
Vi les akharav amende. Őt is hívom hozzánk.
Kana aves amende ? Mikor jössz hozzánk ?
Av amende krechune. Gyere hozzánk karácsonykor.
Ash amende zhikaj o Nyevo Bersh. Maradj nálunk Ujévig.
Kas akhardan lende ? Kit hívtál hozzájuk ?
Ahkardom le dades, haj la da. Hívtam az apát és anyát.
Kana akharel les kathe ? Mikor hívja őt ide ?
Ame akhardam le shaven. Mi hívtuk a fiúkat.
Kon akhardine le romnyan ? Kik hívták az asszonyokat ?
17. Vásárlás Kinipe

Me zhav ande bolta. Én megyek a boltba.

Kaj si e bolta ? Hol van a bolt ?
Kothe si pe vulyicako mashkar. Ott van az utca közepén.
So kames te kines ? Mit akarsz venni ?
Me kamav te kinav manro. Én akarok venni kenyeret.
Mangav duj kili are, chikena, guglo haj thud.
Kérek két kiló lisztet, zsírt, cukrot és tejet.
Mangav manro haj jekh litera thud.
Kérek kenyeret és egy liter tejet.
Soske konzervuri si tumen ? Milyen konzervetek van ?
Si masuno konzervo pe chachi rig.
Van húskonzerv jobb oldalon.
Kaj si le konzervuri ? Hol vannak a konzervek ?
Zhav te kinav ande bolta. Megyek vásárolni a boltba.
So kames te kines ? Mit akarsz venni ?
Kamav te kinav mashina haj cigaretta.
Akarok venni gyufát és cigarettát.
Vi me zhav tusa. Én is megyek veled.
Ande sode si jekh kila. Mennyibe van egy kiló ?
Sode kostil trin kili ? Mennyit kóstál három kiló ?
Kadoj mange jekh cerra kuchi. Ez nekem egy kicsit drága.
Mangav jekh paketo guglo. Kélek egy csomag cukrot.
Naj kathe lezno kinimasko ? Nincs itt olcsó vennivaló ?
Mangav jekh sukoleco guglo. Kérek egy zacskó cukrot.
Me mangav anda kodol. Én kérek azokból.
Mangav jekh majbaro paketo. Kérek egy nagyobb csomagot.
Sode vrama si puterdyi e bolta ? Mennyi időt van nyitva a bolt ?
Kana putren avri e bolta ? Mikor nyitják ki a boltot ?
Kodi biknarica del tuke manro haj goj.
Az az eladónő ad neked kenyeret és kolbászt.
Muro phral kerel butyi ande kadi bolta.
A bátyám dolgozik ebben a boltban.
Vi tyi pheny ande bolta si ? A nővéred is a boltban van ?
18. Moziban, színházban Ando mozivo, ando teatro

Adyes ratyi zhav ando teatro. Ma este megyek a színházba.

Aratyi somas ando mozivo. Tegnap voltam a moziban.
So avla adyes ando tesatro ? Mi lesz ma a színházban ?
Kaj kames te beshes ? Hova akarsz ülni ?
Mangav jekh bileto pe ratyi. Kérek egy jegyet estére.
Pe tehara manges bileto ? Holnapra kérsz jegyet ?
Pe sode chaso manges kodo ? Hány órára kéred ?
Kon gilyabela adyes ? Ki fog énekelni ma ?
Avilas jekh nyevi gilyarica. Jött egy új énekesnő.
Sode biletura kindan pe adyes ? Hány jegyet vettél mára ?
So dikhasa ame ando teatro ? Mit fogunk nézni a színházban ?
Adyes avla o Trubaduro. Ma lesz a Trubadur.
Avla opera vaj tragedija ? Opera vagy tradédia lesz ?
Push la zhulyatar. Kérdezd a hölgytől.
Mangav jekh bileto pe majushesko dujto dyes, shovto shoro, pe stungo rig.
Kérek
egy jegyet május másodikára, hatodik sor, baloldalra.
Si inke shusho than ando trito shoro ?
Van még üres hely a harmadik sorban ?
Inke si, sode biletura manges ? Van még, mennyi jegyet kérsz ?
Faj tu kadi gilyarica ? Tetszik neked ez az énekesnő ?
Kaj si o mozivo/kino ? Hol van a mozi ?
Sosko filmo avla adyes ? Milyen film lesz ma ?
Tyo bileto pe savo than lashoj ? A jegyed melyik helyre jó ?
Chi me chi zhav ando mozivo. Én sem megyek a moziba.
Aratyi somas ando mozivo nas lasho filmo.
Tegnap voltam a moziban, nem volt jó film.
Muro dad sas ando teatro. Apám volt a színházban.
Ande amari familija naj teatristo.
A mi családunkban nincs szinész.
Kana kames te zhas ando teatro ?
Mikor akarsz menni a színházba ?
Kurke zhav lasa ando mozivo.Vasárnap megyek vele a moziba.
19. Orvosnál Kaj o sastyari

Dukhal muro dand raja sastyara ! Fáj a fogam doktor úr.

Tyo savo dand dukhal ? Melyik fogad fáj ?
Kado teluno dand si. Ez az alsó fog.
Puter avri tyo muj ! Nyisd ki a szád !
Phen mange Á ! Mondd nekem Á !
Kado dukhal ? Ez fáj ?
Jekh cerra malavav les . Egy kicsit megütöm azt.
Soskoj tyo dand ? Milyen a fogad ?
Soskoj muro dand ? Milyen a fogam ?
Jekh bari xiv si ande leste. Egy nagy lyuk van benne.
Mangav tut, te sastyares les! Kérlek téged, gyógyítsd meg !
Me dav tuke jekh inyekciovo.Adok neked egy injekciót.
Dukhlala man ? Fájni fog nekem ?
Jekh cerra dukhala, de na dara. Egy kicsit fájni fog, de ne félj.
Trubuj avri te cirdav les. Ki kell húznom azt.
Kado dand xivaslo sas. Ez a fog lyukas volt.
Nashtig lashares les ? Nem lehet megjavítani ?
Aba na, ke e xiv barij. Már nem, mert a lyuk nagy.
Kana shaj avava palpale ? Mikor jöhetek vissza ?
Zhojine pala mizmeri. Csütörtökön délután.
Dukhal muro shero. Fáj a fejem.
Sostar dukhal tyo shero ? Miért fáj a fejed ?
Avri somas ande balval. Kint voltam a szélben.
Dukhal muro jilo. Fáj a szívem.
Sikav mange tyo shero. Mutasd meg nekem a fejedet.
Puter avri tyo muj, muk te dikhav tyo girtyano.
Nyisd ki a szád, hadd nézzem meg a torkodat.
Pashju tele, le tele tyo gad. Feküdj le, vedd le az ingedet.
Muk te ashunav tyo jilo. Hadd hallgassam meg a szívedet.
Dukhan mure punre. Fájnak a lábaim.
Sikav mange tyi shib. Mutasd nekem a nyelvedet.
Zurales lolyij tyi shib. Nagyon piros a nyelved.
Phabuvalo san jekh cerra. Lázas vagy egy kicsit.
20. A sport O shporto

Kaj si o shradiono ? Hol van a stadion ?

Zha kothe busosa. Menj oda busszal.
Savo buso zhal kothe ? Melyik busz megy oda ?
Deshengo buso phirel intya. A huszas busz jár arra.
Vi me kothe zhav, zhav tusa. Én is oda megyek, megyek veled.
Me sikavav tuke o drom. Én mutatom neked az utat.
Sodengo buso phirel po drom ? Hanyas busz jár az úton?
Sosko shporto keres ? Milyen sportot csinálsz ?
Sosko shporto kames ? Milyen sportot szeretsz ?
Me kamav o futbali. Én szeretem a futballt.
Me chi kerav shporto, de kamav les.
Én nem sportolok de kedvelem a sportot.
Ando shtadiono so avla kurkone ?
A stadionban mi lesz vasárnap ?
Kurkone avna la atletikake khelipura.
Vasárnap lesznek atlétikai játékok.
O meccho kana avla ? A meccs mikor lesz ?
Savatone pala mizmeri avla. Szombaton délután lesz.
Me kamav te nashav. Én szeretek szaladni.
Muro shavo kamel te najrel. Fiam szeret úszni.
Krujal e palya nashel trinvar. A pálya körül szalad háromszor.
Kon nashlas andre angluneske ? Ki szaladt be elsőnek ?
Kon sas o angluno/i ? Ki volt az első ?
Joka sas o angluno shavo. Joka volt az első fiú.
Laci sas o dujto shavo. Laci volt a második fi.
Le tritone shaves na akhardine. A 3. fiút nem hívták meg.
La tritona zhulya azhukardine. A 10. lányt várták.
Kaj si jivendesko shporto ? Hol van téli shport ?
Amende naj, ke naj kathe jiv. Nálunk nincs, mert nincs itt hó.
Kon kamel le jindeske shportura ? Ki szereti a téli sportokat ?
Shportolisar but, t’aves sasto. Sportolj sokat, legyél egészséges.
Kon but shportolil, sasto ashel.
Aki sokat sportol, egészséges marad.
21. Idő, időjárás. Vrama, vramako phiripe

Soski vrama si adyes ? Milyen idő van ma ?

Adyes lashi vrama si. Ma jó idő van.
Pekel o kham tates. Süt a nap melegen.
Shil si akanak. Hideg van most.
Nasul vrama sas kurkone. Rossz idő volt vasárnap.
Das o brishind. Esett az eső.
Aratyi chi das o brishind. Tegnap nem esett.
Tatyi/shudri vrama sas aratyi.Meleg/hűvös idő volt tegnap.
Sode grado si akanak ? Hány fok van most ?
Bish thaj duj graduri si ando shalin. 22 fok van árnyékban.
Pe shukareste/nasuleste boldyol e vrama.
Szépre/rosszra fordul az idő.
Me aba shilajvav, shil si. Én már fázom, hideg van.
Shil si tu, vaj na ? Fázol, vagy nem ?
Detehara nulla grado sas. Reggel nulla fok volt.
Pahosajlas o paji. Megfagyott a víz.
Zurales pahol ratyine o paji. Nagyon fagy a víz éjjel.
Ratyine bari mugja sas. Éjjel nagy köd volt.
Sorro dyes das o brishind. Egész nap esett az eső.
Sakaj bari chik si. Mindenhol nagy sár van.
Phurdel e balval zurales. Fuj a szél erősen.
Kadi shilalyi balval dural avel. Ez a hideg szél messziről jön.
Na zha avri, nasul vrama si. Ne menj ki, rossz idő van.
Sorro ratyi das o jiv. Egész éjjel havazott.
Jiv sharavel o plaj. Hó takarja a tájat.
Le shavora kamen o jiv, shaj khelen pen le jivesa.
A gyerekek szeretik a havat, játszhatnak a hóval.
Shaj keren jivune manushes, jivuno glonto anda jiv.
Csinálhatnak hóembert, hógolyót a hóból.
Me chimav o jivend, ke naj lashi vrama.
Én nem szeretem a telet, mert rossz idő van.
Me primavara, milaj haj tomna kamav.
Én a tavaszt, nyarat és őszt szeretem.
22. Időpont és találkozás Vrama haj maladyipe

Sode chaso si ? Hány óra van ?

Kana aves amende ? Mikor jössz hozzánk ?
Dopash desh chasuri si. Fél tíz van.
Trinfertaj panzh chasuri si. Háromnegyed öt óra van.
Ijja chasuri avna. Kilenc óra lesz.
Primavarasa aven palpale le chiriklya.
Tavasszal jönnek vissza a madarak.
Tomnasa zhan-tar le chiriklya. Ősszel mennek el a madarak.
Desh chasura sas panzh perconca. Tíz óra volt tíz perccel.
Jekhfertaj oxto si. Negyed nyolc van.
Dopash chaso avla o drom. Félóra lesz az út.
Trinfertaj trin si. Háromnegyed három van.
Panzh perconca avna ijja chasuri. Öt perccel lesz kilenc óra.
Panzh chasura sas trin perconca. Öt óra volt három perccel.
Detehara av amende. Reggel gyere hozzánk.
Ratyine aven le nyamuri. Este jönnek a rokonok.
Pala mizmeri avla o maladyipe. Délután lesz a találkozó.
Angla mizmeri phirav ande shkola. Délelőtt járok az iskolába.
Milaje zhasa ame kaj o Balatono.
Nyáron megyünk a Balatonhoz.
Kaj zhan tume milaje ? Hová mentek a nyáron ?
Tomnasa patyon le drakha. Ősszel érik a szőlő.
Vi jivende si vakacija. Télen is van szünet.
Maladyilom lasa lujine. Találkoztam vele hétfőn.
Kasa maladyilan po drom ? Kivel találkoztál az úton ?
Chi maladyilom khonyikasa. Nem találkoztam senkivel.
Maladyuvasa zhojine. Találkozunk csütörtökön.
Vi voj maladyilas lesa. Ő is találkozott vele.
O shavo maladyilas le dadesa.A fiú találkozott az apával.
Kana phiren ande butyi ? Mikor járnak a munkába ?
Kasa maladyile le manusha ? Kivel találkoztak az emberek ?
Ande zori avilas o raklo. Hajnalban jött a fiú.
Aratyi nas kothe o maladyipe. Tegnap nem volt ott a találkozó.
23. Információ Informacija

Pushav variso, kaj si e poshta ?

Kérdezek valamit, hol van a posta ?
Kothe si pe vulyicako agor. Ott van az utca végén.
Phen mange, kaj si e gara ? Mondd nekem, hol van az állomás ?
Kaj si o hoteli ? Hol van a szálloda ?
Savo buso phirel intya ? Melyik busz jár arra ?
Karing si o magazino ? Merre van a magazin ?
Kathe si na dur, akorde. Itt van nem messze, erre.
Vi me intya zhav. Én is arra megyek.
Mishto zhav kaj o teatro ? Jól megyek a színházhoz ?
Duj tordyinde than trubuj busosa. Két megálló kell busszal.
Zhikaj phirel o buso ? Medig jár a busz ?
Sode tordyindo than si zhikaj o sastyari ?
Hány megálló az orvosig ?
Karing phirel kado buso ? Merre jár ez a busz ?
Zhikaj phirel kodo buso ? Meddig jár az a busz ?
Kaj si le busosko tordyindo than ? Hol van a buszmegálló ?
Savo buso zhal kaj e gara ? Melyik busz megy az állomáshoz ?
Kaj si o sastruno drom ? Hol van a vasút ?
So si kothe pasha o mozivo ? Mi van ott a mozi mellett ?
So si pe stungo rig ? Mi van baloldalon ?
So si pe chachi rig ? Mi van jobb oldalon ?
Kaj si le uralosko placco ? Hol van a repülőtér.
Kana zhala o uralo ande USA?
Mikor megy a repülő az USÁ-ba ?
Kaj si e khangeri ? Hol van a templom.
Kaj si o muzeumo ? Hol van a múzeum ?
Kaj si le forosko kher ? Hol van a városháza ?
Kaj beshel o zhutori ? Hol lakik az ügyvéd ?
Kaj si o gimnaziumo ? Hol van a gimnázium ?
Kana putren avri… Mikor nyitják ki…
Kana phandaven andre… Mikor csukják be….
Kaj shaj kinav benzina ? Hol vehetek benzint ?
24. Kérés, igenlés, visszautasítás. Mangipe, ovipe, palpaledipe

So manges mandar ? Mit kérsz tőlem ?

Mangav tutar variso. Kérek tőled valamit.
So manges lendar ? Mit kérsz tőlük ?
Me chi mangav khanchi. Én nem kérek semmit.
Phen inke jekhar ! Mondd még egyszer !
Azhukar feri jekh cerra. Várj csak egy kicsit.
Akanak nashtig dav. Most nem adhatok.
Akanak chi phirel a buso. Most nem jár a busz.
Me nashtig zhav kothe. Én nem mehetek oda.
Chi voj chi zhal kothe. Ő sem megy oda.
Na xojajve pe man…. Ne haragudj rám…
Chi somas kothe. Nem voltam ott.
Kas si inke mangipe ? Kinek van mng kérése ?
Man si jekh-duj mangipe. Van egy-két kérésem.
Najis tuke more. Köszönöm neked barátom.
Kamav te vorbij le prezidentosa.
Szeretnék beszélni az elnökkel.
Kamav te vorbij le sekretaresa. Szeretnék beszélni a titkárral.
O prezidento akanak naj kathe. Az elnök nincs itt.
O sekretari gelastar kaj e gara. A titkár elment az állomásshoz.
Me akanak nashtig zhav. Én most nem mehetek.
Naj ma dosta vrama te zhav. Nincs elég időm menni.
Chi serosarav man pe les. Nem emlékszem rá.
Chi kamav te azbav les. Nem akarom bántani őt.
Aba chi dukhal muro jilo. Már nem fáj a szívem.
Najis tumara patyivake. Köszönet a ti becsületeteknek.
Ertisar man, na me kerdom. Bocsáss nekem, nem én csináltam.
Ratyi zhav tumende. Este megyek hozátok.
Na zha ande balval, dukhala tyo shero.
Ne menj a szélbe, fájni fog a fejed.
Tyo akharipe mishto avlas. Meghívásod jól jött.
Tyo mangipe nashtig kerav. Kérésedet nem csinálhatom meg.
25.Egyetértés, egyet nem értés. Jekhhatyaripe, chi jekhhatyaripe

Aves amende ratyine ? Jössz hozzánk este ?

Ova, me zhav tumende. Igen, én megyek hozzátok.
Faj ma kadi butyi. Tetszik nekem ez a munka.
Faj ma latar kodi shej. Tetszik nekem az a lány.
Ande lashi vrama avilas. Jó időben jött.
Chachi vorba phendam. Igaz szót mondtunk.
Vi me kade kerav. Én is úgy csinálom.
Ande muro than voj gelas. Helyemben ő ment el.
Misto mande voj gelas. Helyettem ő ment el.
Chi kamav te kerav. Nem akarom csinálni.
Nashtig kerav kodi. Nem csinálhatom azt.
Naj slobodo te kerav. Nem szabad csinálni.
Chi faj ma kodi. Nem tetszik nekem az.
Chi zhav lenca ando foro. Nem megyek velük a városba.
Na, chi kamav te kerav. Nem, nem akarom csinálni.
Nashtig mukav les korkori. Nem hagyhatom őt egyedül.
Naj slobodo te keres. Nem szabad csinálnod.
Chi trubus ma. Nem kellessz nekem.
Losshasa primil len. Örömmel fogadja őket.
Si len shukar vurdon. Van nekik szép kocsijuk.
Amen naj shukar kher. Nekünk nics szép házunk.
Chi faj ma kodo than. Nem tetszik nekem az a hely.
Vi me kodi gindisardom. Én is azt gondoltam.
Nasul vrama sas aratyi. Rossz idő volt tegnap.
Ova, me somas kothe. Igen, én voltam ott.
Me mishto hatyarav man. Én jól érzem magam.
Sar hatyares tut ? Hogy érzed magad ?
Angla hatyaripe….. Előérzet…
Chi som bokhalo, ke aba xalom.
Nem vagyok éhes, mert már ettem.
Koni trushalo ando kher ? Ki szomjas a házban ?
Te del o Del lasho sastyipe. Adjon Isten jó egészséget.
ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA IRÁSBELI FELKÉSZÜLÉS TÉMÁI

Az alapfokú írásbeli nyelvvizsgán három feladattal mérik a vizsgázó

olvasás és
íráskészségét. Az idő 45 perc, a feladatokhoz szótár használható. A
feladatok
nyelvileg egyszerűek, és viszonylag rövid terjedelműek. A három feladatra
kapható pontszámok a 40-20-40 pontos arányokat közelítik meg.
1. Olvasott szöveg értésének vizsgálata

A szövegek leggyakoribb típusai: prospektusok, termékleírások, használati

utasítások, tájékoztatók, hirdetések, utasítások. 1000-1500 n (betű,
leütés) a
hosszúságuk. A vizsgázó szövegértését a magyar nyelvű válaszok
elbírálásával
ellenőrizzük. Erre kapható pontszám 20 és 50 között váltakozik. Az
eredeti
szöveg a vizsgázó számára sok ismeretlen szót tartalmaz. A feladat célja
a
globális értés mérése, ami a szöveg lényegének, a legfontosabb
információknak,
összefüggéseknek a megértése. Nem a szótárazásra kell törekedni, hanem a
kérdésre adandó válaszok lényegét megérteni szótár nélkül s ezt leírni,
üres
helyeket hagyva a részinformációknak, s csak akkor térni vissza erre, ha
van még
idő.
Az értékelésnél a helyes információért kap pontot, a helytelenért
pontlevonás
jár.

Példák:

1. Az alábbi cikket egy egészségügyi lapban olvasta:

Kathe si o februari. Hajkam jekhar agor avla le jivendeske, haj pala le

shudre
dyesa pe mande dikhel cerra khamesko razo. Pe jivendesko agor amaro trupo
tele
kolyol, ha vi amari voja majbrigaslyij, sar ande kaver vrama. Rucisaras
ame aba
le lungi ratya, baro zubuno, haj o jivend. Te na mukes-tar amen, ke sigo
avela e
primavara, feri na kamas patoske peles te azhukaras la.
Ande nasul vrama trubul te shportolisaras. Le terne te zhan avri ando
jiv, le
phure te zhan lokhes ando lasho ajero. Te mishkisaras tumen but, amaro
trupo
majmishto zhanas te grizhisaras le nasvalipendar.

1. Mik lesznek a hűvös napok után ?

2. Mit ununk már a tél végén ?
3. Mit kell tenni a fiataloknak, és mit az idősebbeknek ?

Megoldás:
Itt van a február. Talán egyszer vége lesz a télnek, és a hűvös napok
után ránk
tekint kevés napsugár. Tél végén a szervezetünk/testünk legyengül, és a
kedvünk
is borusabb, mint más időben. Unjuk már a hosszú estéket, a nagykabátot
és a
telet. Ne hagyjuk el magunkat, mert hamar eljön a tavasz, csak nem
akarjuk
ágynak esve várni ! Rossz időben is kell sportolni. A fiatalok menjenek
ki a
hóra, az idősek tegyenek sétát a jó levegőn. Mozogjunk sokat, hogy
szervezetünk
jobban tudjon védekezni a betegségek ellen.

*
2. Az alábbi cikket a Patika című lapban olvasta:

Te zuraras amaro trupo, haj vi amaro hatyaripe majlasho avla. Ande kadi
vrama
inke majmishto trubul kothe te dikhas le vitaminesko andre ingripe, haj
pe le
vitaminesko faltipe. Te xas ame but-but fruktura, ande C-vitamineske
barvale
fruktura, phabaj, banano, oranzho, haj lashe vitamineski bomba si o
shutlo shax.
Jivende, kana le bare dyesa si, daba dikhen kothe pe sastyipesko xape.
Phares
muken kothe le lashe xamaskura, te vi inke majchikenalo xaben. Atunchi si
pherde
shaxesko haj gojako sezono, balenge tele shinipeski vrama. Ande shudri
vrama
majmishto kivanisaras le phare xamaskura, ke perdal pe amaro per
„tattyaras
amen", kade grizhisaras amen. Le phare, chikenale xabena phararen o per,
e fere.

1.Mit kell fogyasztani, hogy C-vitamint kapjon a szervezet ?

2.Mit fogyasztunk általában télen, és mikor ?
3.Miért eszünk télen zsíros ételeket ?

Megoldás:
Erősítsük meg szervezetünket/testünket, és közérzetünk is jobb lesz.
Ebben az
időben jobban oda kell figyelni a vitaminok bevitelére, a vitaminok
hiányára.
Együnk sok-sok gyümölcsöt, C-vitaminban gazdag gyümölcsöket, almát,
banánt,
narancsot és jó vitaminbomba a savanyú káposzta. Télen, a nagy ünnepek
alatt
alig figyelünk az egészséges étkezésre. Nehezen hagyjuk ott a jó
ételeket, ha
még zsírosabb is az ennivaló. Akkor van a töltött káposzta szezonja, a
kolbász
szezonja, a disznóvágás ideje. Hideg időben jobban kívánjuk a nehéz
ételeket,
mert a hasunkon keresztül „melegítjük magunkat”. Így óvjuk magunkat. A
nehéz,
zsíros ételek nehezítik a gyomrot/hast és az epét.

*
3. Az alábbi cikket egy egészségügyi lapban olvasta.

Kamasas tumen te pinzharaven jekha nyeva sastyarinda charasa, so avri

butyardine
ande rodipeski institucija, ande USA. Kadale drabesko anav si Vitalioni.
Le
vitaminuri, so ande sastyarindi char si, chacho avri akharipe sikavel
pasha le
majbut kerimatura. Ande kodo drab pasha le vitaminuri haj la plantako
avri
lelipe, vi mineralni matura si. O trupo kado drab majmishto zhanel opre
te
hasnil. Kado drab lashoj pe vuna-azbalipe, haj pe kokalesko nasvalipe.

1.Mivel akarják megismertetni ?

2.Milyen újdonságot tartalmaz ?
3.Milyen betegségek gyógyítására használják a gyógyszert ?

Megoldás:
Szeretnénk önöket megismertetni egy új gyógyító fűvel, amit kidolgoztak a
kutatóintézetben, az USÁ-ban. E gyógyszernek a neve Vitalion. A
vitaminok, amik
a gyógyfűben vannak, igazi kihívást mutatnak a legtöbb készítmény
mellett. Ebben
a gyógyszerben a vitaminok és a növényi kivonatok mellett ásványi anyagok
is
vannak. A szervezet/test ezt a szert jól tudja hasznosítani. Ez a szer jó
az
érbántalmakra és a csont-betegségekre.

*
Választási közlemény
Kade shaj alosaras. Le vokshuri detehara shov chasondar trubul tele te
den
zhikaj ratyi efta chasuri. Aba sakon zhanen kodi, kaj trubul te alosaren.
Sakon
te ingren penca legitimacija, hoj te sikavel kon kaj beshel. Sakon len
duj
hertiji, po jekh si krujalipesko anav, po dujto si le partosko anav.
Pasha anav
si jekh kocka, kothe trubul jekh trushul te iskirisaren, ande cino than,
kaj si
alosaripe. Le trushulesa somnosardyi hertija te shuven ande kuperta. Le
alosaripesko uzhipe le partoske manusha kontrolalin.

Így szavazzunk. A voksokat reggel hattól este hétig kell leadni. Már
mindenki
tudja, hol kell szavaznia. Mindenki vigyen magával igazolványt, hogy
megmutathassa hol lakik. Mindenki kap két papírt, egyiken van a kerületi
név, a
másikon a pártnak a neve. A név mellet van egy kis kocka, oda kell tenni
a
keresztet, egy kis helyben, ahol a szavazás történik. A kereszttel
jelzett
papírt egy borítékba kell tenni. A szavazás tisztaságát a pártok
emberei ellenőrzik.

Közlemény:

A Városi Színházban a mai színházi előadás a primadonna betegsége miatt

elmarad.
A jegyeket visszaváltják a szinház pénztárában. Köszönjük megértésüket.

Ande Forosko Teatro o angle dipe na avla adyes, ke e primadonna nasvalyi

kerdyilas. Le bileturi palpale den kaj e kassa. Najis tumaro hatyaripe.

Ande Forosko Teatro le teatrosko angle-dipe ashol-tar, ke e primadonna

nasvalyi
kerdyilas. Le somnuri palpale paruven kaj le teatroski kassa. Najisaras
tumaro
hatyaripe.

Közlemény:

Január 31-től a MÁV új járatokat indít külföldre. A menetjegyeket

forintban is
és valutában is megválthatják az érvényes útlevéllel rendelkezők. Minden
utasunknak kellemes utazást kívánunk.

Kathar o 31 januari o Satruno Drom (o MAV-o) nyeve phiripe startolisarel

pe
avrutni phuv. Le dromeske somnura vi anda forintu haj vi anda valuta shaj
kinen,
kas si lashe dromesko lil. Sa dromarenge baxtalo dromipe dorisaras.

*
Idegennyelvű feliratok:

Sastruno drom vasút

Stanyica/stancija/gara állomás
Granyica határ

Sastyaresko kher orvosi rendelő

Gadengi bolta ruházati bolt
Masengi bolta húsbolt
Manreski bolta kenyérbolt
Gavesko kher községháza
Forosko kher városháza
Autovosko lasharipe autójavító
Khangeri templom
Najipesko than fürdő
Angluno zhutipe elsősegély
Hoteli szálloda
Kemijake matura vegyi anyagok
Papuchengi bolta cipőbolt
Rashajesko kher paplak, parókia
Sekretaripe titkárság
Prezidento elnök
Policija rendőrség
Benzinoski xajing benzinkút
Muntumasko vurdon mentőkocsi
Nasvalengo kher kórház, betegek háza
Hospitalo kórház
Xabeneski hertija étlap
Kirchima kocsma
Restorano étterem
Mozivo/Kino mozi
Teatro színház

II. Olvasás és íráskészséget ellenőrző feladatok

A feladat leggyakoribb formája a nyomtatvány vagy kérdőív. Terjedelme

500-1500 n
között váltakozik. Ez a legkevésbbé igényes nyelvileg. A helyes megoldás
gyakran csak egy szó, szám vagy jel. Kérdőívek esetében egész mondattal
kell
válaszolni. A maximális pontszám 20 pont.

Példák:

Távirat feladása irányított szöveggel:

1.Ön vidéki útján defektet kapott A kocsi javítása egy napot tart, így
később
érkezik haza. Értesítse erről feleségét/férjét. Töltse ki a rubrikákat !

Muro/i drago rom/romnyi ! Mure vurdoneski rota xivardyilas. Le vurdonesko

lasharipe jekh dyes inkrel, kade majzebejime resav khere. Na dara, naj ma
khanchi bajo, majsigo khere avo ! Tyo rom / tyi romnyi: o Bachko, e Lina.

2. Ön Budapesten tartózkodik egy konferencián. A konferencia tovább tart,

csak a
másnapi busszal tud hazautazni családjához. Értesítse erről családját.
Töltse ki
a rubrikákat !
Kathe som ande Peshta, ande-kh konferencija. E konferencia majdur inkrel,
anda
kodi la deteharake busosa zho khere. Zhukaren man kaj le busoski
stancija/gara/.
Le sama pe tumen. Devlesa: o tata.

*
3. Ön vidéki városban tartózkodik üzleti úton. Megbeszélései tovább
tartanak,
így sajnos nem tud részt venni barátja születésnapján. Értesítse erről
barátját.
Töltse ki a rubrikákat !
Muro vortako ! Kathe som ando Segedino. Chi zhanav te zhav ande Peshta,
pe tyo
rakhadyipesko dyes, ke muro vorbisaripe, o beshipe majdul
cirdyol/inkrel/. Me
kivanij tuke baxt, thaj zor thaj sastyipe. Tyo vortako: O Joshka.
*
Anyakönyvi kivonat másolat kitöltése
Rakhadyipeska matrikulaki kopija

Vámárú nyilatkozat kitöltése. Vamoski deklaracija

*
Szállodai bejelentő Hoteloski registracija

Étlap Xabeneski hertija

Angluno xape Előétel Le zuma Levesek

Masho (hal) Anreski zumi (tojásleves)
Peko anro (sült tojás) Fusujuni zumi (bableves)
Peko thulomas (sült szalonna)Masuni zumi (húsleves)
Buracaki zumi (gombaleves)
Le mas, le perkelturi Kokaleski zumi csontleves
(húsok, pörköltek) Buracaki zumi suntinasa
Baluno perkelto (gombaleves tejfellel)
(disznópörkölt) Gilchaki zumi (krumplileves)
Shinde mas vorezosa Khanyaki zumi shinde xumeresa
(vagdalt hús rizzsel) (tyúkleves vágott tésztával)
baluno pashavro Bukoski zumi shutlos
(disznó oldalas) (tüdőleves savanyúan)
Baluno mas pekes
(sült sertéshús) Shutlipe Savanyúság
Peki papiny peka gilchasa Paradajka (paradicsom)
(sült liba sült burg.) Piparka (paprika)
sholdo haj anro Krastaveca (uborka)
(sonka és tojás) Shax,shutlo,guglo (káposzta,sav.édes)
Rinzako perkelto gilchasa
(pacalpörkölt burg.) Le xumera Tészták
peko thulomas anresa Kiralalyi halushka(túrós haluska)
(sült szalonna tojással) Makosko xumer (mákos tészta)
Parizheski felija gilchasa Shaxaslo xumer (káposztás tészta)
(párizsi szelet burg.) Akhoresko xumer (diós tészta)
Vienaki felija gilchasa Gilchako xumer (krumplis tészta)
(bécsi szelet burg.) Kiralalo xumer (túrós tészta)
Gurvano mas pekes Plechinta (palacsinta)
(marhahús sülten) Anreski galushka (tojásos galuska)
Gurvano perkelto xumeresa
(marhapörkölt tésztával) Le pibena Italok
Peki raca gilchasa Le molya Borok
(sült kacsa burg.) Lolyi, parnyi, shutlyi, guglyi
Pherdo mas (töltött hús) (piros, fehér, savanyú, édes)
Pherde shax (töltött káposzta)Bera, ande glazha, krantaslyi)
(sör, üvegben, csapolt)
Le chuspajzuri Főzelékek Retyija, konyako, chireshi
Hirhilesko chuspajzo (pálinka, konyak, cseresznye)
(borsófőzelék) Skurci pibena (rövid italok)
Fusujesko chuspajzo
(babfőzelék) Peke guglimatura Sült édességek
Gilchako chuspajzo Khuvdo kolako (fonott kalács)
(krumplifőzelék) Phabajako kolako (almáskalács)
Krecone shaxesko chusp. Akhoresko kolako (dióskalács)
(kelkáposzta főzelék) Rakhindo xumer (rakott tészta)
Adyvinalo xumer/kolako
(mézes tészta/kalács)
Makosko kolako (mákoskalács)
III. Íráskészséget ellenőrző feladat

E készség mérésének jól bevált formája a levél. A levél hossza 8-10 sor
kell,
hogy legyen. Követnie kell a megadott irányítási szempontokat. Ez a
vizsga
legnehezebb része, itt kell számot adni az aktív nyelvhasználatról. A
levélírás
formai sajátosságait be kell tartani, cím, dátum, üdvözlés, megszólítás,
aláírás. Hivatalos és baráti levél között tegyen különbséget. Érdemes az
egyszerűbb, de biztosabb elvet alkalmazni.

Példák

Írjon levelet barátjának/barátnőjének a következő tartalommal:

1.Levelednek nagyon megörültem, jó volt olvasni, hogy te is jól vagy.

2.Örülök annak, hogy jól tanulsz, én most készülök a vizsgára.
3.Itt a jó idő, közeledik a tavasz.
4.Sokat gondolunk rád, vigyázz magadra.

Mure Amala ! Muro Vortako !

Tyo lil lom, soske zurales losshajlom. Drago sas mange, hoj vi tu tele
iskirisardan, mishto san.
Najis tuke, hoj sigo dan vorba palpale pe muro lil. Losshav kodoleske,
hoj vi
tume mishto san, haj mishto sityos.
Akanak getisarav man po egzameno. Jekh cerra darav lestar, hajkam avla
man baxt.

Amende kathe lashi vrama si, avilas e primavara. But kamipesa gindij man
pe tut
pa foro. Le sama pe tut.
Lasho sastyipe kivanij tuke. Zhukarav tyo lil. Iskirisar pa tute haj pa
tyi
familija.
But kamipesa: o Joshka.

Írjon levelet testvérének a következő tartalommal:

1.Mi jól vagyunk, apa, anya is jól vannak.

2.A gyerekek az iskolában vannak, itthon főzöm az ebédet.
3.Sokat gondolunk rátok, szeretnénk már látni.
4.Várjuk leveledet, írj magadról és a munkádról.

Mure phrala/phenya !
Avilas tutar tyo drago lil, soske zurales losshajlom. Mishto sas te
ginavav anda
tyo lil, khanchi bajo naj tumende. Vi ame mishto sam, vi o dad haj e dej
mishto
si.
Sakon losshal la shukara primavarake, ke zhanen te zhan ando frisshno
ajero. Le
shavora ande shkola si, korkori som khere, haj kiravav variso fajno
xamasko.
Kana aves amende, aba zurales kamas te dikhav tut.
But kamipesa gindisaras ame pe tut, haj lasho sastyipe kivanisaras tuke.
Zhukarav tyo lil, iskirisar but pa tute, haj pa tyi butyi.
Te del o Del baxt, thaj zor thaj sastyipe.
Tyo phral: o Pishta

Írjon levelet barátjának/barátnőjének a következő tartalommal:

1.Írja meg, hogy a napokban találkozott rég nem látott barátjával.

2.Nagyon megörültek egymásnak, és sokat emlegették a hármasban eltöltött
nyarat.
3.Közös barátjuk már levizsgázott, és most készül munkát keresni.
4.Hívja meg nyárra a címzettet, hogy ismét hármasban tölthessenek el egy-
két
hetet.

Mure Amala/Vortako !
Muro lil ande legmajlasho sastyipe te arakhel tut. Sodyes maladyilom
Joshkasa,
kas dulmut dikhlom aba. Zurales losshajlom leske, haj but pomonisardam le
milaja, kana ande trinzhene samas.
Muro amal aba tele shutas o egzameno, haj akanak getisajvel butyi te
rodel. Te
si tu dosta vrama, av amende, te dikhas amen, hoj inke ande trinzhene
t’avas,
haj pale kethane jekh-duj kurke te avas.
T’aves baxtalo, sasto, ash Devlesa !
Tyo phral: o Janko.

Írjon levelet az Egyetemre,

1.Melyben jelzi, hogy szeretne beiratkozni a kérdőíven szereplő időben

egy
cigány nyelvtanfolyamra.
2.Fejezze ki aggodalmát, hogy bár már tanult egy keveset, de tudása még
bizonytalan, s ezt szeretné bővíteni.
3.Olyan csoportba kéri felvételét, ahol még csak kezdők vannak, ott
jobban fogja
érezni magát.
4.Írja le, milyen módon kívánja fizetni a tandíjat.

Drago Raja Universitako direktoro !

Me kamav te phirav pe romana shibako sityipe, so si tele iskirime pe
tumari
hertija. Me aba sityilom jekh cerra, de muro zhanipe inke cerraj, me
kamav te
vazdav les.
Te shuven man ande kasavo grupo, kaj si kasave, kon chi zhanen khanchi
romanes,
me kothe majmishto hatyarav man.
Iskirisaren mange sode love trubuj ma te potyinav anda sityipe.
Chinstinipesa: Tontos Joka.
vissza a cigány nyelvre vissza a
könyvekre