Pázmány Péter

(1570-1637)

— Jezsuita, esztergomi érsek, az ellenreformáció harcos irányítója.

— Nála lesz először európai rangú kifejezőeszköz a magyar prózai nyelv.
— A barokk stílus díszítőelemeit az érvelés és logika szolgálatára állítja.
— Érzékletes, realisztikus képek, elvont-misztikus tartalmak, közmondásszerű
megállapítások és hosszú, de áttekinthető körmondatok jellemzik irodalmi stílusát.
— Irodalmi munkáját az egyház szolgálatának tekinti. Nagy tekintélyt szerez a
protestánsoknak írott vitairataival. Ezekben a szenvedélyes s indulatos érveléssel
támadó polémiákban (polémia = vita) a szatíra, a gúny és a humor stíluseszközei
gyakran kapcsolódnak személyes sértegetésekkel, gyanúsítgatásokkal is.
— Legfőbb művei:
Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére:
1603-ban írja, legelső vitairata.
Alvinci Péter uramhoz írt öt szép levél: 1609-es évszámú. Ellenfelének képzetlenségét,
alacsony szellemi színvonalát eltúlzó és kipellengérező polémikus mű.
Isteni igazságra vezérlő kalauz: Saját kora ezt a művét értékelte a legtöbbre (1613). Mai
szemmel irodalmilag, nem a legjelentősebb műve.
Imádságos könyv: 1606, szintén teológiai témájú, a katolikus egyház ma is használja.
— Szónoki beszédei a legjelentősebbek, szépirodalmi szempontból.
Prédikációk: 1636, 101 szentbeszédet tartalmaz, arányosan tagolt körmondatok, logikus
fejtegetés, barokk stílusjegyek kerülése jellemzi. Valóban elmondott prédikációkról van
szó.
Az utolsó ítéletnek rettenetességérűl: (SzGy: 226.o, órai munka volt). Az utolsó ítéletet
boncolgatja-elemzi. Végigvezeti a hallgatót (olvasót) az utolsó ítélet történésein és meg is
magyarázza azokat. Olykor félelmetes, ijesztő képeket használ, s ez a prédikáció végén éri
el a tetőpontját. Bűnbánatra hív. Legfőbb mondanivalója (szerintem): Vizsgáljuk meg
magunkat alaposan, bánjuk meg most még életünkben bűneinket őszintén, hogy ne akkor
sírjunk, amikor azok az utolsó ítéletkor, a világ előtt kitudódnak (utolsó bekezdés).