1. A segítő viselkedés hátterében számos viselkedés állhat.

Az alábbi tényezők közül melyik képez

kivételt?
a. erkölcsi kötelezettség
b. empátia
c. kölcsönösség
d. viszonzatlanság.

2. A segítségnyújtást a személyes normák is irányíthatják. Az egyének különböznek egymástól a

társadalmi normák internalizálásában.
Ennek oka:
a. Mert a személy nem önnön kognitív struktúrájából teremti meg a morális kötelezettség érzését.
b. Mert a személy önnön kognitív struktúrájából teremti meg a morális kötelezettség érzését.
c. Mert nem tehetünk különbséget a normakonstruálási folyamat szilárdsága tekintetében
d. Mert a stabilabb normastruktúrával rendelkező személyek altruista viselkedése előjelzése
sikertelenebb.

3. Melyik állítás igaz?

a. A reciprocitás az emberi viselkedés egyik alapvető elve
b. A reciprocitás az előnyök egyenlőtlenségét hangsúlyozza
c. Aki ma segítő az holnap nem válhat áldozattá
d. A reciprok viszonylatban bármelyik résztvevő segítőkészsége fordítottan arányos a személy
segítőkészségével.

4. A felelősség megoszlása kevesebb altruizmust eredményez.

a. igaz
b. hamis
c. helyzettől függ
d. személytől függ.

5. Kinek a nevéhez fűződik a „bennünk lakozó gonosz” képzete?

a. Cialdini
b. Batson
c. Lorenz
d. Sternberg.

6. Melyik a helyes? A negatívállapot – enyhítés modell

a. a pozitív kedélyállapot elérését célozza.
b. azt állítja, hogy a legtöbb segítő viselkedés hátterében az áll, hogy a legtöbb ember gyűlöli
látni mások szenvedését.
c. az áldozat szenvedésének az enyhítését célozza.
d. azt állítja, hogy a legtöbb segítő viselkedés önzetlenséghez tapad.

7. Melyik tényező NEM a kezdeti vonzódás meghatározó tényezője?

a. fizikai vonzerő
b. családi körülmények
c. hasonlóság
d. pozitív interakció.

8. Intim viszonyban a kapcsolat fejlődésével a kölcsönös jutalmak a méltányosság elvét követik.

a. igaz
b. hamis.

9. Az intim kapcsolatok révén a partner az én részévé válik. Ez számos téren érezteti hatását. Hol
nem?
a. attribúció
b. cserekapcsolat
c. identitás
d. agresszió.
10. Melyik állítás hamis?
a. a tömeglélektan szellemi és kulturális háttere összetett.
b. a tömeglélektan tudományos gyökerei: az orvosi modell és a kriminológia.
c. a tömeglélektan kutatói a legtöbb tömegviselkedést a XIX. sz. végén, XX. sz. elején anómiásnak
tekintették.
d. Le Bon csakis a tömeges demonstrációkat sorolta tömegjelenségek közé.

11. Melyik a helyes? Byrne szerint

a. az attitűdbeli hasonlóság előrejelezheti a személyközi vonzalmat.
b. az ellentétek vonzzák egymást
c. a lényegtelen kérdésekben való attitűdhasonlóság is egyértelműen a másik kedvelését jelzi előre.
d. a személyek affiliációs szükséglete nem keres kielégülést.

12. A Feierabend és mts.-ai által felvázolt J-görbe:

a. csakis a múlt elért társadalmi eredményeit ábrázolja.
b. az elért eredmények és elvárások közötti szakadék olvasható le róla.
c. jól megfoghatóan, egyféleképpen tudja ábrázolni a társadalmi változást.
d. azt mutatja, hogy a gyors fejlődésen sohasem „futhatnak túl” az igények növekedése.

13. Mit jelent az „ajtóba tett láb” módszere a befolyásolásban?

a. először kérnek tőlünk valami nagyon nagyot, amit minden bizonnyal visszautasítunk. Majd ehhez
kapcsolódó sokkal kisebb kéréssel állnak elő, amit majdnem biztos, hogy teljesítünk.
b. Először egy olyan kéréssel jönnek, amit szinte biztosan teljesítünk. Az önmagunkra
vonatkozó következtetést levonván, legközelebb egy nagyobb kéréssel állnak elő, és mi ezt is
teljesítjük ez után.
c. Ha egyszer beengedünk egy ügynököt az otthonunkba, azt hisszük, hogy kedveljük és vásárolni
fogunk tőle.
d. A kedves emberekről jó véleményünk van és igazat adunk nekik.

14. Melyik vezetői stílusra jellemző, hogy nem parancsol a Lewin és a csoportdinamikai kutatócsoport
vezetési stílusokkal kapcsolatos kísérletei szerint?
a. demokratikus vezetés
b. laissez-faire vezetés
c. mindkettő
d. egyik sem.

15. Mi nem tartozik bele Fiedler kontingenciamodelljében a helyzeti kontrollba (szituációk

aspektusai)?
a. a vezető – beosztott viszonyok
b. a feladat struktúráltsága
c. a vezető feladatorientáltsága
d. a vezető pozíciójából fakadó hatalma.- ez volt jelölve jónak, de sztem ez beletartozik!

16. A Milgram kísérlet drámai tapasztalataihoz sok feltétel együttes fennállása kellett. Az egyik kilóg a
sorból.
a. nem jutottak volna el idáig, ha nem tévedett volna mindig a „tanuló”
b. nem jutottak volna el idáig, ha nem 15 voltonként növekszik az áram erőssége, hanem sokkal
nagyobb lépésekben.
c. nem jutottak volna el idáig, ha nem veszi a kísérletvezető az összes felelősséget vállára.
d. nem jutottak volna el idáig, ha individualista társas értékorientációjú emberek is bekerültek
volna a kísérletbe.

17. A marketingben számos technikát alkalmaznak, melyeket valamilyen alapvető emberi norma
működésére alapoznak. Az alább felsoroltak közül egy kilóg a sorból. Melyik az?
a. „csúcsmodell”
b. „becsapott ajtó”
c. „ajtóba tett láb”
 d. „ez nem minden” módszer.

18. Mit értünk társas dilemma alatt?

a. csoportosan megoldandó diszjunktív feladatokat
b. olyan helyzetet, amikor az egyéni és csoportérdek egymásnak feszül
c. azokat a helyzeteket, melyekben a személyiségfejlesztés a cél
d. azokat a helyzeteket, melyekben az altruizmus az egyén motivációja.

19. Melyik jellemző illik a kör alakú kommunikációs hálóra Bavelas és Leavitt kísérleti tapasztalatai
alapján?
a. állandó műveleti szervezetet mutat a többi alakulásához hasonlóan
b. a legtöbb esetben egy irányba indulnak el a hírek benne.
c. tagjai sokkal jobban élvezik a munkát, mint a kerék tagjai.
d. centrálisabb és periférikusabb pozíciókat különíthetünk el.

20. Válassza ki az igaz állítást a Lewin-Lippitt-White vezetési stílusokra vonatkozó kísérleteinek

eredményei szerint!
a. a demokratikus vezetés mellett többet játszottak , mint a laissez-faire vezetés mellett.
b. az autokráciában végzett munka kreatívabb volt, mint a demokráciában
c. a demokrácia ellenségeskedést, agressziót szülhet, inkább, mint az autokrácia.
d. az autokráciában a vezető távollétében a gyerekek nem a munkára figyelnek, a
demokráciában inkább.

21. Az alábbi jellemzők a vezetés kontingencia elméleteire igazak. Melyik lóg ki a sorból?
a. a vezetés helyzeti tényezőire irányították a kutatók figyelmét.
b. a leghíresebb szituációs vezetéselméletet Fiedler dolgozta ki.
c. a helyzeti kontrollt a szituáció négy aspektusának interakciója határozza meg.
d. a vezetési stílus meghatározásához a szituációaspektusainak elemzése elengedhetetlen.

22. Melyik állítás helytelen?

a. az alakulás szakaszának fő folyamata a tájékozódás.
b. a normák kialakulásánál a legfontosabb folyamat a teljesítmény.
c. a kiforrás szakaszának legfőbb folyamata a konfliktus.
d. a megszűnés szakaszának legfőbb folyamata a felbomlás.

23. A reaktancia:
a. valamiféle ellenállás olyan törekvéseknek, amelyekben amúgy mi jól jöhetnénk ki.
b. kétoldalú küzdelem cselekvési szabadságunk veszélyeztetése ellen.
c. a helytelen normák elfogadásának módja.
d. ellenállás a normákkal (is) történő manipuláció ellen.

24. A fenyegetés alkalmazása erősíti az alkukapcsolatban álló felek érdekeit, mivel beviszi a
kapcsolatba az önértékelésért folytatott küzdelmet.
a. mindkét tagmondat igaz
b. egyik tagmondat sem igaz
c. csak az első tagmondat igaz
d. csak a második tagmondat igaz.

25. A normák hatékonysága számos okban rejlik. Melyik nem tartozik ide?
a. jutalmak és büntetések erősíthetik
b. cselekvésheurisztikaként szolgálhatnak
c. támogatás fogadja a normák szerinti viselkedést
d. az embereket minden esetben kevésbé racionálissá, változékonyabbá teszi.

26. A csoportok különbözhetnek az interakció és a kölcsönös függés mértékében, mert például a

személyes csoportokra – más csoportokkal szemben – jellemző, hogy tagjaik interakcióban állnak
egymással, és számítanak egymásra az adott célok elérése érdekében.
a. csak az első tagmondat igaz és nincs közöttük összefüggés
 b. csak a második tagmondat igaz és nincs közöttük összefüggés
c. mindkét tagmondat igaz és van közöttük összefüggés
d. mindkét tagmondat igaz és nincs közöttük összefüggés.

27. Melyik állítás hamis? Cialdini és munkatársai (1976) BIRG – jelenséggel kapcsolatos vizsgálata
alátámasztotta, hogy …
a. A pozitív csoporttagság növeli az önértékelést.
b. A BIRG jelenségnek interperszonális okai is vannak.
c. A BIRG eszköze lehet az önbecsülés helyreállításának.
d. A BIRG nem növeli a jó hangulatot.

28. Hány főnél (mekkora többségi csoportnál) nem erősödik tovább jelentősen a többségi hatás Asch
eredményei szerint?
a. 1-2 fő
b. 3-4 fő
c. 5-6 fő
d. 7 vagy több fő.

29. A kisebbségi hatás oka Moscovici, Lage és Naffrechaux (1969) kísérletének eredményei alapján.
a. ismételgetés
b. következetesség
c. elsőbbségi hatás
d. tekintélyszemély.

30. A pusztán kísérleti csoportba való besorolásnak számos hatása van. Melyik nem igaz?
a. elegendő ahhoz, hogy a saját csoportot (in-group) favorizáljuk, előnyben részesítsük és
diszkriminációt alkalmazzunk a külső (out-group) csoporttal szemben.
b. ezekben a kísérletekben kísérleti személyeket triviális ill. ad hoc alapon osztották be a
csoportokba.
c. a személyeknek döntéseket kellett hozniuk arról, hogy mennyi jutalmat adnak az egyes
kísérleti személyeknek akikről csak azt tudták, hogy saját vagy külső csoporttagok.
d. a tagok ismételten a saját csoportnak kedvezve diszkriminálnak azért, hogy a csoportnak minél
nagyobb legyen a nyeresége.

31. Kinek a nevéhez fűződik a szociális identitás elmélete?

a. Mummendey
b. Tajfel és Turner
c. Mackie és Hamilton
d. Sherif.

32. Mi az a tükörkép gondolkodás?

a. Az, amikor vita során direkt visszajelzések (tükrözés) hatására valaki önkritikát gyakorol.
b. Az, amikor egy nárcisztikus vezető mindig csak önmagáról beszél a beosztottainak.
c. Az, amikor egy tárgyalás során tükröt mutatunk a másiknak, és saját tárgyalási stílusát
felülvizsgálja.
d. Az, amikor egy eszkalált konfliktus esetén az egyik fél pontosan ugyanazon
„szörnyűségeket” gondolja a másikról, mint amelyeket a másik őróla gondol.

33. A társadalmi felelősség normája értelmében a felelősség érzése pozitív függvénye mások…
a. igaz
b. hamis
c. nem lehet biztosan tudni
d. csak bizonyos társadalmakban

34. Melyik a hamis? A segítségnyújtó viszony meghatározója

a. önértékelés
b. …………… szándék
c. viszonzatlanság
 d. Segítségnyújtás jellegzetessége.

35. A legtöbb norma támogatja a segítségnyújtást. Az alábbi felsorolásból melyik képez kivételt?
a. a kölcsönösség normája
b. a családi élet szentségének normája
c. elosztás
d. A társas felelősség normája.

36. Melyik a helyes? Tömegben az ember…

a. antiszociális lesz
b. jobban kivonja magát a

37. Melyik állítás hamis? Festinger – Newcomb – Pepitone …

a. deindividualizáció jelenségét a tagok belső..
b. azok a csoportok, amelyek lehetőséget adnak a deindividualizációra, kevésbé vonzóak a tagok
számára
c. azok a csoportok, amelyek lehetőséget adnak a deindividualizációra vonzóak a tagok számára
d. a belső gátlások csökkenésével nő a tagok elégedettsége a csoportban.

38. Melyik a kakukktojás? Freud fogalmai a tömeglélektan kapcsán:

a. nyájösztön
b. kettős identifikáció
c. szervezett tömeg
d. imádság.

39. Melyik állítás hamis? Feierabend és mtsai szerint

a. azok a nagy változások, amelyek az embereket fizikailag új környezetbe kényszerítik, őket új

nézetekkel szembesítik és új ismeretlen szerepeket osztanak rájuk nagy valószínűséggel nagy
valószínűséggel kollektív zavarhoz vezetnek.
b. a kollektív zavarok jutnak kifejezésre a lázongásokban, társadalmi erőszakban
c. nem magában az elnyomás és nem egyedül a fellendülés váltja ki a forradalmakat, mint azta a
marxizmus feltételezi, hanem sokkal inkább a társadalmi igények és …
d. a változás minden esetben erőszakot szül.

40. Milyen összefüggésben áll Bavelas és Leavit kommunikációs hálók és csoportos teljesítmény kísérleti
eredményei szerint a munkakedv, elégedettség és a pozíció központisága?
a. a központiak, mivel sok feladat nehezedik rájuk, kevésbé elégedettek.
b. a periférián levők unatkoznak, elégedetlenek
c. a periférián levők örömmel elvégzik a feladatukat, utána lógatják a lábukat
d. ?
A centralizált csoportban a vezető független (hiszen az infók hozzá futnak be, ő dönt), jobban meghatározza a
magatartást.
A decentralizált struktúrában nagyobb a függetlenség.
!! centrális helyzetben lévőkre nagyfokú elégedettség jellemző + nagy aktivitás

41. A kisebbségi hatás oka Moscovici, Lage és Naffrechaux kísérleti eredménye alapján…
a.
b. következetesség
c. ………..hatás
d. Tekintélyszemély.

42. Milyen a …………………….. vezetői viselkedés? Az egyik válasz nem helyes.

a. a. … a beosztottak irányítása
b.

43. Melyik állítás hamis? Alkuhelyzet akkor lép fel,

 a. ha mindkét fél észleli, hogy el lehet érni olyan megegyezést, melyben mindkettő jobban jár, vagy
nem jár rosszabbul, mintha az egyezményt nem kötik meg.
b. Mindkét fél észleli, hogy egynél több ilyen egyezséget lehet kötni
c. Mindkét fél úgy látja, hogy az elérhető megegyezések vonatkozásában a másiknak ….konfliktusban
álló érdekei vannak.
d. Ha a résztvevőknek csak versengő érdekeik vannak.

44. Solomon Asch vonalhosszúsági kísérlete alapján megállapítható, hogy a

a. Függetlenség homogén pszichológiai jelenség
b. Az engedékenység homogén pszichológiai jelenség
c. Mindkettő homogén pszichológiai jelenség
d. Egyik sem ???

45. Asch vonalhosszúsági kísérlete mire példa?

a. személyes konformitás,
b. nyilvános konformitás,
c. mindkettő,
d. egyik sem

46. Milyen módszerrel sikerült Sherif nyári táboros kísérletében a csoportok gyűlölködésének véget vetni?
a. Megígérték, hogy a verseny végén mindenki megkapja…
b. Felvilágosították őket a bennük játszódó pszichológiai folyamatokról
c. Egy 3. csoport ellen összefogtak
d. Nehéz feladat elé állították őket, mely eredményes teljesítéséhez összefogásra volt szükség.

47. Sherif és mtsai nyári táboros kísérlete mire példa?

a. csoportok közötti konfliktusok kialakulására,
b. személyek közötti konfliktusok kialakulására,
c. csoportok közötti konfliktusok kialakulására és feloldására,
d. még vmi

48. Melyik hamis a minimális csoportközi viszonyokra?

a. nincs érdekkonfliktus
b. a csoportba tartozás önkéntes és jelentéktelen,
c. a csoporttagok relatív előnyre törekszenek,
d. a tagoknak mindig erős sztereotípiái vannak a másik csoporttal szemben.

A minimális csoportközi helyzet: olyan kísérleti helyzet, ahol az embereket önkényes vagy jelentéktelen alapon
kategorizálják olyan csoportokba, amelyeknek nincs történetük, nincsenek érdekkonfliktusaik és sztereotípiáik,
és a kísérletek alapján a tagok a saját csoportjuknak kedveznek, mégha kis mértékben is.

49. Melyik állítás hamis?

a. a diszkriminációnak kedvező hatása van az önértékelésre.
b. Sikeres versengő szociális …
c. a puszta kategorizáció … vezet.
d. a saját és … csoport puszta kognitív differentációja ha nincs önértelmezés… vagy nem hatékony az
önértékelés…

50. Az énkifejezés
a. arra irányuló motiváció, hogy olyan viselkedéseket válasszunk, amelyek az énfogalmunkat
kifejezik és tükrözik.
b. arra irányuló motiváció, hogy úgy fejezzük ki önmagunkat, ahogyan azt mások kívánatosnak tartják.
c. arra irányuló motiváció, hogy társas helyzetben felszólaljunk mások előtt, hogy megismerjék
álláspontunkat.
d. arra irányuló motiváció, hogy érzéseinket nyíltan kifejezzük.

Amikor az emberek énkifejezést (önkifejezést) gyakorolnak, megpróbálják viselkedésükön keresztül átadni az

énfogalmukat. Az önkifejezés megerősíti az egyén énérzését, ugyanakkor mások felé is közvetíti azt.
Az énkifejezés szükséglete olyan erős, hogy néha jobban szeretjük, ha mások a hibáinkról is tudnak, semmint
hogy pozitív, de pontatlan képük legyen rólunk.

51. A selfdiszkrepancia-elmélet
a. emocionális jóllétünkre vonatkozóan szolgáltat információt.
b. selfünk felépítésének ellentmondásosságát taglalja.
c. mások véleményének selfre gyakorolt hatásának negatív következményeiről ad információt.
d. emocionális jóllétünkről árulkodik, annak teljes körű meghatározóinak, úgy mint szociális,
gazdasági, szocioökonómiai és egyéb tényezők figyelembevételével.

Higgins selfdiszkrepancia-elmélete: az, ahogy ténylegesen önmagunkról vélekedünk, és a selfvezérlőink

közötti eltérés határozza meg emocionális jóllétünket.
Az aktuális és az ideális self közötti meg nem felelés csalódottságot, levertséget és frusztrációt eredményez. PL.
úgy gondoljuk, hogy a karcsú emberek vonzóak, és mi ettől eltűrünk  szomorúak vagyunk.
Az elvárható és az aktuális self közötti eltérés bűntudatot, szégyenkezést és szorongást vált ki. Pl. többet vettünk
el valamiből, mint ami megilletett volna, amikor pedig nagylelkűnek illett volna mutatkoznunk, szégyenkezni
fogunk.
Selfdiszkrepancia-elmélet (Higgins): emocionális jóllétünket az önmagunkról való tényleges vélekedés és a
selfvezérlők közötti eltérés határozza meg. A diszkrepancia következményeként átélt érzelmeinket az határozza
meg, hogy a diszkrepancia az ideális vagy az elvárható selfet érinti-e:
Aktuális - ideális eltérése: csalódottság, levertség, frusztráció
Aktuális - elvárható meg nem felelése: bűntudat, szégyenkezés, szorongás

52. Az elvárható én
a. kifejezetten a mások által elvárt viselkedésre vonatkozik.
b. a saját magunk által meghatározott ideális én.
c. olyan vonások, melyek a kötelezettségeink teljesítéséhez szükségesek.
d. olyan vonások, amelyek segítenek céljaink elérésében.

Elvárható én: amilyennek úgy érezzük, hogy lennünk kellene. a self belső elvárásokhoz viszonyított
értékelése: selfvezérlők: azon személyes normák, melyek elérésére törekszünk. Ezek két forrásból eredhetnek:
1. ideális én: olyan vonások, amelyek segítenek törekvéseink, céljaink megvalósításában 2. elvárható én: a
kötelességek teljesítéséhez szükségesek.

53. Az aktuális én és az ideális én közötti meg nem felelés

a. frusztrációt, bűntudatot és szégyent okoz.
b. frusztrációt, csalódottságot és levertséget okoz.
c. levertséget, dühöt és kiábrándultságot okoz.
d. levertséget, szégyent és szorongást okoz.

Selfdiszkrepancia-elmélet (Higgins): emocionális jóllétünket az önmagunkról való tényleges vélekedés és a

selfvezérlők közötti eltérés határozza meg. A diszkrepancia következményeként átélt érzelmeinket az határozza
meg, hogy a diszkrepancia az ideális vagy az elvárható selfet érinti-e:
Aktuális - ideális eltérése: csalódottság, levertség, frusztráció
Aktuális - elvárható meg nem felelése: bűntudat, szégyenkezés, szorongás

54. Melyik a hamis? A szakirodalom a következő állításokat tartja érvényesnek az önmegerősítésről

a. az önmegerősítés a pozitív önértékelés fenntartása érdekében mutatkozó pozitív megerősítés.
b. az önmegerősítés hasonlatos a 3. motivációs elvhez, melynek értelmében szeretjük magunkat és a
velünk kapcsolatban állókat pozitív színben látni.
c. az önmegerősítés hasonlatos a szociálpszichológia 3. feldolgozási alapelvéhez, melynek
értelmében szeretjük magunkat és a velünk kapcsolatban állókat pozitív színben látni.
d. az önmegerősítési tendenciát más néven Wobegon-hatásnak is nevezzük.

Önmegerősítés:
Az emberek többsége pozitívan ítéli meg önmagát, énvédő torzításokkal módosítják a selfre vonatkozó
információk gyűjtését és feldolgozását, ezzel pozitív self kialakítását és fenntartását segítik elő.
Önmegerősítés (Wobegon - hatás) Szeretjük magunkat szépnek, jónak, okosnak látni. Rózsás jövőképet tartunk
fenn. Inkább morális területen értékeljük fel magunkat (értékes, becsületes, fegyelmezett, érzékeny, stb.) – ez
kevésbé mérhető, mint pl. a pontosság.
Wobegon-hatás  az emberek számos vonás tekintetében az átlagosnál jobbnak értékelik saját magukat.
„mindenki átlagon felüli
Szociálpszichológia 3 motivációs elve:

1. Kontrollálhatóság: szeretnék az emberek az eseményeket a kézben tartani, ezért próbáljuk megérteni és

megjósolni annak a társas világnak az eseményeit, amelyben élünk.
2. Kapcsolatkeresés: az emberek kapcsolatot keresnek másokkal. Szereteten és kölcsönös elismerésen
alapuló kapcsolatot szeretnek kialakítani és fenntartani.
3. Pozitív értékelés: szeretik magukat és a velük kapcsolatban állókat pozitívan értékelni.

55. Melyik igaz?

a. Az emberek többé-kevésbé elégedettek önmagukkal, sőt számos vonás tekintetében átlagon
felülinek érzik magukat, továbbá általában felértékelik a közös erőfeszítésekhez tett
hozzájárulásukat.
b. Az emberek többé-kevésbé elégedettek önmagukkal, amit megerősít az is, hogy olyan helyzeteket
keresnek, amiből jól jöhetnek ki, kételkedéssel semmilyen esetben sem igazolják gyengébb
teljesítményüket.
c. Az emberek önértékelése, akárcsak az énfogalma is a társas összehasonlítástól is függ, és az
összehasonlítást sohasem mi irányítjuk.
d. Az emberek önértékelése, akárcsak az énfogalma is a társas összehasonlítástól is függ, ezért
szeretünk mindenhol elsőként résztvenni.

Az önértékelés forrásai
sikerek és kudarcok: befolyásolják az önbecsülést, ez pedig a válaszreakciókat és a megküzdési stratégiákat
énvédő torzítások: olyan helyzeteket keresésünk, ahol kitűnhetünk
tapasztalataink értékelése: utólag úgy döntünk, hogy a dolgok éppen úgy alakultak,
ahogy az nekünk a legjobb
közös tervekhez nyújtott hozzájárulásunk felértékelése: siker esetén inkább emlékezünk
saját teljesítményünkre, kudarc esetén kevésbé hangsúlyozzuk saját közreműködésünket
Az önértékelés forrásai
 A személyes tapasztalatok ára és haszna: a siker és elfogadottság jó érzéseket váltanak ki belőlünk, a
kudarc, az elutasítás pedig romba döntenek. Ha valakinek az énjére vonatkozó tapasztalatai és gondolatai főként
pozitívak, annak valószínűleg magas lesz az önértékelése. Az alacsony és a magas önértékelésű emberek
különböznek abban, ahogy a különböző tapasztalatokra reagálnak és azokkal megküzdenek. Az énvédő
torzítások:
 Olyan helyzeteket keresünk, ahol kitűnhetünk. Szeret énekelni; keresi a helyzeteket, ahol
énekelhet. Aki nem, minden ilyennel kapcsolatos dologtól igyekszik távol tartani magát.
 Úgy értelmezzük a tapasztalatainkat, hogy azok megadják nekünk a kételkedés lehetőségét.
(sokszor döntünk úgy utólag, hogy a dolgok éppen úgy alakultak, ahogy az nekünk a legjobb.)
 Felértékeljük a közös tervekhez vagy erőfeszítésekhez nyújtott hozzájárulásunkat. A közös
munkában arra emlékszünk, hogy mi mennyit végeztünk el. Ha egy terv kudarccal végződik,
akkor az egyének kevésbé hangsúlyozzák saját közreműködésüket.

56. Melyik igaz?

a. A konfiguráció az attribúcióalkotásban a hatás és lehetséges okai közötti kapcsolat kiválasztását
jelenti.
b. A konfiguráció elve alapján az attribúciót a személlyel, a viselkedés ingerével, vagy a sajátos
helyzettel magyarázhatjuk.
c. A konfiguráció valamiféle elméletet, prekoncepciót fed, amelyre az attribúcióban akkor kerül
sor, ha egyetlen megfigyelés áll a rendelkezésünkre.
d. Konfigurációról akkor beszélünk, amikor „adatok” irányítják az attribúciót.
A konfiguráció olyan pszichológiai jelentéshez hozzárendelt változómintázat, amely bizonyossági tényezővel
rendelkezik. Három összetevője a következő: 1. pszichológiai fogalom (jelentés, értelmezés), 2. bizonyossági
tényező (certainty factor), 3. tulajdonságlista (rajzi jelenségek listája).
Attribúció: Az a folyamat, amellyel megpróbáljuk más emberek viselkedését megmagyarázni. Az
attribúcióelmélet azokkal a szabályokkal foglalkozik, amelyeket az emberek alkalmaznak a megfigyelt
viselkedések okainak kikövetkeztetésére.
1. Kovariáció és konfiguráció. Kelley. Azzal foglalkozik, hogy mennyi információ mennyiség áll a
személynek a rendelkezésére az attribúció kialakításához.
 Kovariáció: ha több megfigyelés alapján alakítjuk ki attribúciónkat. Ekkor az észlelőnek több különböző
forrásból van információja. Ekkor három egymással vetélkedő feltétel verseng az atribúció
kialakításáért. Ezek az entitás (pl: a vizsga), a személy (a vizsgázó) és a körülmények.
 Konfiguráció: az észlelőnek ekkor egyetlen megfigyelés áll a rendelkezésére, hogy következtetéseit
kialakítsa. Ekkor a tényezők konfigurációját (viszonyait) kell figyelembe vennie.

57. A kovariáció elv

a. Harold Kelley nevéhez fűződik.
b. Leon Festinger nevéhez fűződik. (kognitív disszonancia)
c. Muzafer Sherif nevéhez fűződik. (reális konfliktus elmélete, fölérendelt célok)
d. Solomon Asch nevéhez fűződik (elsőbbségi hatás, konformitás).

58. Melyik igaz?

a. A korrespondáló következtetés arra a folyamatra utal, amikor valakit olyan
személyiségvonásokkal jellemzünk, mely megfelel megfigyelt viselkedésének.
b. A korrespondáló következtetés arra a folyamatra utal, amikor jó teljesítményünket belső
jellemvonásainknak tulajdonítjuk, míg a rosszakért a környezetet, vagy mást okolunk.
c. A korrespondáló következtetés egy általában igazolt megfelelési következtetés.
d. A korrespondáló következtetés arra a folyamatra utal, mely - személyészlelés során – az objektíven
helyes attribúció meghozatalához vezet.

A megfeleltetési (korrespondáló) következtetés

Az a folyamat, amikor valakit olyan személyiségvonással jellemzünk, ami megfelel megfigyelt viselkedésének.
Igazolt megfeleltetési következtetés
 Szabadon választott viselkedés
 A viselkedésnek nincs specifikus hatása
 A viselkedés váratlan, nem tipikus
Megfeleltetési torzítás
Az a tendencia, hogy a cselekvő személyes jellemvonásaira következtetünk a megfigyelt viselkedésből akkor is,
ha a következtetés nem igazolt, mivel a viselkedés magyarázatára más lehetséges okok is vannak.

59. A homlokzat
a. az a helyszín, amelyet az egyén énprezentációs törekvéseinek drámájához kiválaszt.
b. az énprezentáció során arra szolgál, hogy énünk árnyoldalait eltitkoljuk.
c. az interakciós partner számára észrevétlen marad.
d. arra szolgál, hogy az egyén interakciós partnerét félrevezetve megvédje magát az ő kontrolljától.

A homlokzat egy konkrét társas helyzetben felmutatott, aktuális énkép, amihez ragaszkodunk, s amihez erős
érzelmi szálak fűznek bennünket.
Amikor a nyilvánosság számára mutatjuk meg magunkat, maszkot vagy „homlokzatot" is használunk. Goffman
„homlokzatnak" nevezte azokat a pozitív társadalmi értékeket, amelyekről egy személy sikerrel hirdeti, hogy
képviseli őket. A homlokzat az én kivetített képe, amelyet elismert társadalmi tulajdonságok alkotnak (Goffman,
1959). Az öltözék, a viselkedési stílus, a kiejtés és a szókincs mind, mind része lehet a nyilvánosság számára
bemutatott „homlokzatnak"
Prezentációs stratégiák :
 Az ellentétes motivációk titkolása
 Hibák titkolása
 A folyamat eltitkolása, a végeredmény bemutatása
 Az előnyös oldalak kidomborítása
 Egyes értékek előtérbe helyezése
  Önzetlenség
Homlokzat: énünk látható oldala, beleértve azt a helyszint is, melynek kontextusában megmutatkozunk.

60. Az aktív én cselekszik, a reaktív én

a. a társ cselekvését kontrollálja.
b. az aktív én cselekvését kontrollálja.
c. a cselekvésre adott reakciók összessége.
d. az interakcióba lépő én egységéért felel.

A reaktív én a szervezet reakciója mások attitűdjére.

A reaktív-én személyiségünknek az a része, amely a jelenre orientált, és a pillanatnyi szituációra spontán,
öntudatlan cselekvéssel reagál. A reaktív-én soha nem egyeztet a múlttal, és ilyenformán sokban hasonlít a
hálózati szerepjáték legfontosabb tulajdonságához, nevezetesen ahhoz, hogy nem kell benne a szerepeket
egyetlen lineáris személyiséggé összerendezni.
Reaktív én: egyén reagálása a közösség véleményére.
A reaktív én feladata: az interakcióban a másik által állandóan reflektál a saját énre, s ezáltal újra és újra felépíti
azt.
Az embernek önmagáról nincs képe, ez csak egy közösségben, címkézési eljárással keletkezik, később az egyén
már így is viselkedik, megszületik a reaktív én.

61. A személyekre vonatkozó tudásunk cáfolhatatlan, mert

a. az interperszonális társadalmi konvenciók ítéleteink fenntartását írják elő.
b. nincs objektív, racionális alapja.
c. a másik szemében is sértené énképünket, ha saját ítéletünket felülbírálnánk.
d. a társadalmilag konstruált személyészleletekkel kapcsolatban nem létezik végső bizonyíték.

A társas megismerés
- problémái: nem állandóak a megismerendő dolgok, nincs objektív mérőeszköz, a következtetések
szerepe  torzító tényezők szerepe nagy
- külön beszélhetünk a másik érzelmeinek, hangulatának észleléséről (lásd nemverbális kommunikáció,
empátia) illetve a személyiségvonások észleléséről
- személypercepció pontossága: sztereotipikus pontosság (általában az emberek egy csoportjára mi
jellemző), differenciális pontosság (egy csoport adott tagjára mi jellemző)
- a jó megítélő sajátosságai (Allport): tapasztalat (érettség), hasonlóság (valóságos, nem feltételezett!),
intelligencia, kognitív összetettség, önismeret, jártasság a társas életben, alkalmazkodóképesség,
távolságtartás, esztétikai attitűd (a tárgy belső harmóniája iránti nyitottság), pszichológiai beállítódás

62. A személyészlelésnél tapasztalható projekció során

a. saját elfogultságunk a tárgyilagos észlelések rovására késztet ítéletekre.
b. a másik rossz tulajdonságaiért saját személyünket okoljuk.
c. saját rossz tulajdonságainkért a másik személyiségét okoljuk.
d. a saját rossz tulajdonságainkat vetítjük a másik személyiségébe.

Projekció:
A nem tudatosuló nem kívánatos késztetés, érzelem vagy indulat másik személyre irányítása, úgy hogy azokat a
tudat szintjén a másiktól eredőként érzékeli.

63. Melyik területtel nem foglalkozik a személypercepció kutatása?

a. a személyről alkotott kép interperszonális kommunikációjának kérdésköre.
b. a személypercepció pontosságának, illetve jellegzetes hibáinak a kérdésköre.
c. a személyről alkotott kép kialakulásának és változásának kérdésköre.
d. a szándék és okság percepciójának kérdésköre.

A személyészlelés eredményeképpen másokról benyomásokat szerzünk, ezeket értelmezve ítéleteket alkotunk,

következtetésekre jutunk, majd pedig mindezekből egységes összképet: személyiségképet alkotunk. (A
SZOCIÁLIS MÁSIK ÉSZLELÉSE)
A személyészlelés folyamata
 - az első benyomás: egészlegesség, kategorizálás, tudattalan következtetések (pl. hasonlóság befolyásoló
szerepe), motivációs torzítások
- a benyomások szerveződésének modelljei:
o aritmetikai, összegzési modellek (racionalitást feltételeznek)
o középponti és perifériás vonások (Asch)
- a benyomások alakítását befolyásoló (gyakran torzító) tényezők:
o holdudvarhatás – Holdudvarhatásnak hívjuk azt a jelenséget, amelynek során egyetlen pozitív
vagy negatív vonásból kiindulva hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a gyerek összes többi
tulajdonsága összhangban áll ezzel az eggyel. (pl. jó külső, mosoly, rang, szokatlan keresztnév)
o elsőbbségi és újdonsági hatás
o szociális kívánatosság
o burkolt személyiségelméletek (hipotézisek és elvárások a vonások és tulajdonságok
szerveződésével kapcsolatban) – vizsgálata: szerep-repertoár teszt (Kelly)
o sztereotípiák alkalmazása
o önbeteljesítő jóslat
A kategorizáció és a sztereotípiák hatása a személyészlelésre
- kategória: embercsoport, amelynek tagjait hasonlónak véljük, a kategóriához hozzárendelünk egy
tulajdonságkészletet
- kategorizációs folyamatok következményei: információszűrés, torzítások, téves észlelések
- Sztereotípia: emberek egy csoportjának vagy osztályának személyiségjegyeiről, tulajdonságairól, külső
megjelenéséről alkotott séma (tulajdonság-együttes, amelyet jellemzőnek tartunk egy csoportra)
- Előítélet: szilárd pozitív vagy negatív attitűd, előzetes ítéletalkotás valamiről; téves, vagy nem teljes
információkból származó általánosításokon alapul. Ellenáll a megvitatásnak, megváltoztatásnak.
Negatív sztereotípiák: egy csoportról alkotott negatív vélekedések (kognitív összetevő)
Előítélet: egy csoporttal szembeni negatív érzések (érzelmi összetevő)
Diszkrimináció (megkülönböztetés) : csoporttagok ellen irányuló cselekedetek (viselkedéses összetevő)
A sztereotipizálás hatásai
 sztereotípiával egybecsengő jellemzőkre jobban figyelünk
 kétértelmű infó esetén a sztereotípiának megfelelően értelmezünk
 meghatározza a viselkedést a másik csoport tagjaival szemben
 meghatározza az elvárásainkat a másik csoport tagjaival szemben – önbeteljesítő jóslatként működhet
Pygmalion effektus – önbeteljesítő jóslat
Ha valamiről azt hisszük, hogy igaz, ez oda vezet, hogy úgy fogunk viselkedni, hogy ez be is
igazolódjon.
Elvárások kialakítása másokról  ennek megfelelően viselkedünk vele  ezt érzékeli, főleg a
nemverbális jelzésekből  ennek megfelelően reagál, viselkedik  beigazolódik az elvárásunk

64. Az alaklélektani formula értelmében

a. a személyről észlelt kép elemei összefüggő egészet alkotnak.
b. a perifériás tulajdonságok nem befolyásolják a személyről kialakított komplex képet.
c. minden tulajdonság azonos súllyal határozza meg a személyről alkotott komplex képet.
d. a tulajdonságok megítélése nem befolyásolja az ezek alapján a személyről kialakított képet.

Az alaklélektan túlmegy azon a klasszikus gondolaton, hogy vannak nem összegződő egészek is (az egész több,
mint részeinek összessége): azt hirdeti, hogy az egészek a részekhez képest elsődlegesek.
Az alaklélektani formula lényege, hogy egy személyre vonatkozóan centrális és periferikus jellemzőket őrzünk
magunkban, s a jellemzők együttesen sajátos egészet, "Gestallt" –ot képeznek, melyből ha kiemelünk vagy
megváltoztatunk egy centrálisnak tűnő vonást, akkor megváltozik az egész jelentése. A tulajdonságok
megismerésének sorrendje is fontos.

65. A személyközi viszony kialakulására hozott mélylélektani magyarázatok hozadéka a

szociálpszichológia számára az, hogy
a. elméletileg is bizonyítja, hogy a hasonlósági és költség-haszon ítéletek irracionális mögöttes
motívumokat is tartalmaznak.
b. elméletileg is bizonyítja, hogy a személyközi kapcsolatoknak nem csak racionális motívumai
vannak.
 c. rámutat, hogy a személyközi kapcsolatokat nem racionális, hanem kora gyermekkorban gyökerező
irracionális tényezők motiválják.
d. rámutat gyermekkorban gyökerező komplexusok és frusztrációk kapcsolatokban játszott
szerepére.

66. A szerkezeti validitás

a. annak a mértéke, hogy a függő és független változók között mennyire következtethetünk oksági
kapcsolatra. (belső validitás)
b. annak a mértéke, hogy a függő és független változók milyen jól ragadják meg a mérni kívánt
elméleti konstruktumokat.
c. annak a mértéke, hogy a vizsgálat eredményei mennyire általánosíthatók (külső validitás).
d. annak a mértéke, hogy a függő változóban bekövetkezett változás milyen mértékben tudható be a
független változóban bekövetkezett változásnak.

Szerkezeti validitás: annak a mértéke, hogy mennyire felel meg a kutatásban használt függő és független
változók a vizsgált elméleti konstruktumoknak

67. Melyik állítás hamis?

a. Önmagunk vagyunk a próbaköve minden más emberrel kapcsolatos észlelésünknek.
b. Az énkép középpont az észlelésben, támpontként működik.
c. A helyzet fenomenológiája csatlakozik személyiségünk végcsatlakozóihoz.
d. Mások észlelését mindenkor a látott külső valóság határozza meg, melyet a puszta tények
irányítanak.

68. Melyik állítás hamis? Az indokolt cselekvés értelmében

a. az emberek racionalizálják viselkedéseiket.
b. az emberek attitűdjei tényleges viselkedéseik előjelzőivé válhatnak.
c. az emberek pl. véradásról kialakított elképzeléseik potenciálisan meghatározhatják, hogy a jövőben
fognak-e vért adni.
d. az emberek szándékaikkal konzisztens attitűdjei felidézik a szándékolt viselkedésről szóló tudást.

Indokolt cselekvés elmélete  az attitűdök fontos forrásai a szándékoknak, amelyek viselkedést kialakítják.
Ahogy létrejön a szándék, és a releváns viselkedéssel kapcsolatos információk aktiválódnak, eljön a következő
lépés, a tervezés. Majd kivitelezés. Ahogy elkezdünk cselekedni, tetteink vagy megfelelnek attitűdjeinknek, vagy
nem.
Fishbein és Ajzen (1975) indokolt cselekvés elmélet
- feltételezésük szerint a viselkedés közvetlen meghatározója a szándék
- a szándék legfőbb meghatározója
1. a viselkedés teljesítésének +/- értékelése (vagyis maga az attitűd)
2. szubjektív normák (annak megítélése, hogy a releváns mások milyen mértékben várják el tőle, hogy
az adott viselkedést végrehajtsa)
- szubjektív norma meghatározói
1. normatív hiedelmek (mi az, aminek a teljesítését a releváns mások elvárják a személytől)
2. a személy motivációja arra, hogy teljesítse ezeket az elvárásokat

69. Ahhoz, hogy az attitűdök befolyásolják a viselkedést, hozzáférhetőnek kell lenniük.

Viselkedésirányítás esetén az attitűdök hozzáférhetőségét melyik tényező NEM befolyásolja?
a. tudatos gondolkodás
b. gyakori használat
c. éntudatosság
d. társas normák.

Az attitűdök hozzáférhetővé tétele

• Tudatos gondolkodás révén (releváns?)
• Éntudatosság révén
• Gyakori használat révén
 70. A hivatás irányíthatja a magatartást, ez pedig a jellemet. Miért?
a. mert munkánk meghatározza, milyen ember válik belőlünk.
b. mert a hivatás közvetlenül átformál minket.
c. mert tetteink éppannyira meghatároznak minket, mint mi a tetteinket.
d. mert sosem elég egy attitűdváltozáshoz, hogy egyszerűen azt mondjuk, amit a másik hallani akar.

71. A kérdés rosszul volt megfogalmazva, valójában az a kérdés, hogy mikor irányítja feltétlenül a
viselkedést: Számos feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a kognitív disszonancia attitűdváltozást
okozzon. Melyik a hamis?
a. az egyének fiziológiai arousalt élnek át.
b. az egyének inkonzisztenciának tulajdonítják a vegetatív reakciókat.
c. az egyének vállalják a felelősséget tetteikért.
d. az egyének ráébrednek, hogy cselekedeteiknek + következményei vannak.

72. Melyik esetben nem feltétlenül az attitűd irányítja a viselkedést?

a. ha találkozok valakivel, és azt mondom, hogy örvendek a szerencsének.
b. ha nem gyújtok rá bent a teremben.
c. ha senki nincs a környéken, balesetet észlelek, és a szenvedők segítségére sietek. ???
d. ha nem dohányzom, mert ideges leszek, ha büdös lesz a ruhám a cigitől, nem beszélve arról, hogy
tudom, hogy káros az egészségre is.

Az attitűd alapvetően beállítódásként definiálható, vagyis olyan viselkedésmintázatként, mely szabályszerűen

bejósolhatóvá teszi az egyes ingerekre adott válaszokat.
Attitűdök
Az attitűd értékelő viszonyulást jelent, tárgyai lehetnek más emberek, embercsoportok, tárgyak, ideológiák,
mozgalmak, stb. Kifejeződhet érzelmekben, vélekedésekben és viselkedésben: ezek az attitűd affektív, kognitív
és viselkedésbeli komponensei.
Az attitűdök megváltoztatása cselekedetek révén
Ahogyan az újonnan magunkévá tett vélemények és érzések megváltoztathatják egy attitűdtárgyról való
véleményünket, úgy vezethetnek újszerű cselekedetek új attitűdökhöz.

73. Kinek a nevéhez fűződik az indokolt cselekvés elmélete?

a. Festinger (kognitív disszonancia elmélete)
b. Brehm (reaktancia)
c. Fishbein és Ajzen
d. Schlenker

74. Az egyenlőtlenséget igazoló sztereotípiák értelmében

a. a nők egyenlőtlen helyzetét megváltoztatni igyekszünk.
b. az egyes társadalmi osztályokhoz tartozó emberekhez aszerint viszonyulunk eltérően, hogy vajon
megérdemelték-e szerepüket
c. racionalizáljuk a színesbőrű emberek stb., egyéb társadalmi csoportok sajátos helyzetét, azért,
hogy a velük való bánásmódot igazoljuk.
d. a különböző társadalmi csoportok között fennálló egyenlőtlenségek eredetével foglalkozunk a
megváltoztathatóság függvényében.

Az egyenlőtlenségeket igazoló sztereotípiák kialakulása

 Az igazságos világba vetett hit: az emberek megérdemlik, amit kapnak, mert azt kapják, amit
megérdemelnek, így az emberek szemrehányást tesznek az áldozatoknak a szerencsétlenségükért.
 Az áldozatok hibáztatása az egyik módja annak, hogy fenntartsuk a világ érthetőségéről és
kontrollálhatóságáról, ill. a saját jóságunkról és erkölcsi kiválóságunkról kialakított képet.

Az egyenlőtlenségeket igazoló sztereotípiák kialakulása

Minden társadalomban vannak egyenlőtlenségek, amelyekkel néhány csoport jól jár, mások pedig rosszul. Amint
az e különbségeket visszatükröző sztereotípiák kifejlődtek, rögtön igazolták és racionalizálták az alapjukul
szolgáló egyenlőtlenségeket.
Miért jutunk el olyan gyorsan a viselkedéstől a sztereotípia kialakításá át az egyenlőtlenségek igazolásáig? Egyik
oka: az emberek megérdemlik, amit kapnak az élettől, és azt kapják, amit megérdemelnek. Ez az igazságos
világba vetett hit (Lerner) vezeti az embereket arra, hogy szemrehányást tegyenek az áldozatoknak a
szerencsétlenségükért. Rossz dolgok csak rossz emberekkel fordulnak elő…
Ha a sztereotípiák egyszer szilárdan kialakultak, önálló életre kelnek azáltal, hogy előítéleteket hívnak elő, ill.
irányítják a diszkrimináló viselkedést.

A sztereotípia
 Merev és jogosulatlan általánosítás
 Egy társadalmi csoportról való kognitív reprezentáció vagy benyomás, amit az emberek úgy alakítanak
ki,hogy összekötik a jellemző tulajdonságokat és érzelmeket a csoporttal.

75. „… és végül az ügyes királyfi kiszabadítja rabságából a hőn áhított hölgyet, és ezzel beteljesül
mindkettőjük boldogsága, míg a csúf, gonosz mostoha méltatlan körülmények között kileheli
páráját.” Mit implikál, mivel analóg a mesefordulat?
a. a világ egy igazságtalan hely, ahol keményen kell küzdeni.
b. a világban a dolgok méltányosan történnek.
c. a világ történései hatáskörünkön kívül esnek.
d. hol van igazság, hol nincs.

76. Minél nyíltabb a személy nézetrendszere, annál árnyaltabb módon képes felfogni az információt
és reagálni rá. Kinek az elképzelése ez?
a. Rokeach
b. Harvey
c. Kelley
d. Adorno

Nyílt és zárt gondolkodásmód (Rokeach 1960)

 Nézetrendszer: azok a meggyőződések, elvárások, hipotézisek, melyeket egy személy igaznak tart egy
adott időben arról a világról, amelyben él
 A nézetrendszer két-funkciós : 1. Igazoló nézetek – az igaznak vélt nézetek, 2. Cáfoló nézetek –
tévesnek vélt nézetek
 Zárt gondolkodás: merev, dogmatikus ítéletalkotás
= nagyfokú a nézetek izolációja
= a cáfoló nézetek másodkézből származnak
= a visszautasítási mező kiterjedt
= az időperspektíva torzult
 Nyílt gondolkodás: rugalmas, változtatásra képes gondolkodás
= a cáfoló alrendszer szűk
= a cáfoló és igazoló rendszerek között átjárás van
= a visszautasítási mező nem haladja meg az elfogadási mezőt
= az időperspektíva tagolt

77. Minél nyíltabb a személy nézetrendszere, annál inkább

a. önmegvalósító erői vezérlik cselekvésében.
b. hagyatkozik a forrásra az információ értékelésekor.
c. a pszichoanalízis iskolájával mutat hasonló emberképet.
d. a behaviorizmus lélektani iskolájával mutat hasonló emberképet.

78. Rokeach a különböző eszmék elfogadására való fogékonyság pszichológiai állandóságát, a

személyiség sajátos gondolkodásmódját a szélsőbaloldali kommunista eszmék elfogadására is
helyesnek tartotta.
a. igaz
b. hamis

79. Kognitív dinamika. Melyik hamis?

a. Osgood: „kongruitás hipotézis”
b. Newcomb: „szimmetriára irányuló hipotézis”
c. mindkettő előző állítás igaz
 d. egyik sem igaz.

Kognitív dinamika a személyiségen belüli, illetve személyiségek közötti meghatározói.

A kognitív konzisztencia egy olyan elgondolás, amelyre számos elmélet született:
- egyensúly-elmélet (Heider)
- szimmetria elmélet (Newcomb)
- kongruitás elmélet (Osgood)
- kognitív disszonancia (Festinger)
• Ezek az elméletek mind a kognitív konzisztencia „ernyője” alá esnek és segítenek megmutatni azt, ahogyan az
emberek racionalizálják, és ahogy megpróbálják előre jelezhetővé tenni életüket
• A konzisztencia az emberi racionalitást hangsúlyozza és feltételezi
• Ebben az értelemben a viselkedés és az attitűd nem csak egy külső megfigyelő számára tűnik konzisztensnek,
hanem az egyének maguk is igyekeznek konzisztensnek látni saját magukat

80. Melyik nem igaz Osgood és Tannenbaum elméletére?

a. Heider-Newcomb-Festinger megközelítéséhez hasonló vonásokat mutat.
b. mérési rendszer a szemantikus differenciál, mely lehetővé teszi a kognitív inkonzisztencia számszerű
mérését.
c. a kognitív elemeket nem értékeli „+”-an vagy „-„-an.
d. az elv az attitűd változás irányára vonatkozik.

81. Mi nem igaz a leszámítolásra?

Nem lehet vele megváltoztatni a kialakult első benyomásokat.
Ez arra a folyamatra utal, amelynek során a viselkedés egy lehetséges okára vonatkozó elképzelés súlyát
mérsékeljük, mivel más használható meghatározó is van (Kelley, az első benyomás módosítása kapcsán)

82. Informált beleegyezésre mi igaz?

A vizsgált személy önkéntes beleegyezése, hogy részt vesz a vizsgálatban, miután már megmondták neki,
hogy miben áll az ő részvétele. Ez azt a célt szolgálja, hogy megvédjék a kísérleti személyeket a lehetséges
ártalmaktól, ugyanakkor elegendő információt kell a kutatásról a rendelkezésükre bocsátani.

83. Látszólagos korreláció kinek a nevéhez köthető?

Hamilton és Gifford.
Egy vélt kapcsolat felfedezése két olyan tulajdonság közt, amelyek valójában nincsenek összefüggésben
(Csoportbenyomások témakör).

84. Freud és Le Bon tömegről alkotott nézetei közti különbség?

Le Bon a természetes, szervezetlen tömegekről beszél, Freud pedig a szervezettekről (hadsereg, egyház).

85. Melyik nem beavatkozó eljárás?

a. terepkísérlet
b. terepkutatás – de lehet ez is beavatkozó elrendezésben is!!!
c. laboratóriumi kísérlet
d. …

86. Melyik megoldási mód jó?

a. érzelemközpontú
b. problémaközpontú
c. a probléma megoldása
d. helyzettől függ.

87. Kognitív disszonancia során mi történik a nem választott alternatívával?

Leértékeljük.

88. Az autokinetikus hatás során (Sherif) milyen típusú konformitással találkoztunk?

a. személyes
b. nyilvános (vagy behódolás: ez Asch vonalhosszúsági kísérletében volt!)
c. mindkettő
 d. egyik sem.

89. Melyiknek lehet tárgya, személye stb.?

a. sztereotípia
b. attitűd ??
c. mindkettő ??
d. egyik sem.

90. A szociálpszichológia szerint a frusztráció … szül. agressziót

91. A minimális csoportközi paradigmából mit jelent a minimális szó?

A csoportnak nincsen meghatározó jellemzője, nincs versengés vagy ellentét (ezek minimálisak).

92. Mi az önbeteljesítő jóslat és kinek a nevéhez fűződik?

Pygmalion effektus – önbeteljesítő jóslat
Ha valamiről azt hisszük, hogy igaz, ez oda vezet, hogy úgy fogunk viselkedni, hogy ez be is
igazolódjon.
Elvárások kialakítása másokról  ennek megfelelően viselkedünk vele  ezt érzékeli, főleg a
nemverbális jelzésekből  ennek megfelelően reagál, viselkedik  beigazolódik az elvárásunk
(Merton, Darley&Fazio, iskolában: Rosenthal vizsgálta)

93. Szisztematikus feldolgozásra mi nincs hatással?

Ennek során különös figyelmet fordítunk az érvek erősségére és minőségére (meggyőzéshez vezető központi
út, Petty és Cacioppo). Befolyásolja: - odafigyelés az üzenetre,
- az üzenet megértése,
- reagálás az üzenet tartalmára (elaboráció),
- az üzenet elfogadása.

94. Csoportdinamika honnan alakul ki? Nem értem a kérdést! 

95. Mi az énhatékonyság?
Azon képességünkben való bizalmat, hogy a dolgok kimenetelét befolyásolni tudjuk, énhatékonyságnak
nevezzük (Bandura). Ez szoros kapcsolatban áll az emberek kudarckezelési technikáival, vagyis hogy
kontrollálható okokkal magyarázzák-e kudarcaikat vagy nem. Mindezt fokozhatja a segítségnyújtás.

96. Léteznek-e valóban pontos sztereotípiák?

A kutatók azt találták, hogy néhány közülük pontos, legalábbis ami az irányt illeti, ha a mértéket nem is.

97. Az első szociálpszichológiai kísérlet kinek a nevéhez köthető?

1898. Triplett, biciklisták és úszók közönség előtt jobban teljesítenek (társas serkentés)

98. Nemzetkarakterológia hát ez így tág fogalom!

99. Mi a különbség az egyéni és csoportnormák közt? ?

100. Mi veszélyezteti a belső validitást?

- a független változóban végrehajtott változtatáson kívül más tényező befolyásolta a függő változóban észlelt
eltéréseket,
- be nem avatkozó vizsgálati eljárás,
- kontaktushipotézis (a baráti érintkezés okozhatja az egyes csoporttal szembeni rokonszenvet).

101. Mi befolyásolja a segítségnyújtást?

- az áldozat szükséglete, rászorultsága és a hozzánk való hasonlósága,
- következmények (potenciális költségek és jutalmak),
- a segítő viselkedést támogató normák (viszonosság, igazságos elosztás, társas felelősség),
- a segítő viselkedést akadályozó normák (családi élet szentsége),
- a normák aktiválása (közvetlen felszólítás, modellek, éntudatosság).
102. A Yale program kinek a nevéhez fűződik?
Hovland és Kelley. (meggyőzés, kommunikáció vizsgálata)
„A” csoport

103. A segítő viselkedés hátterében számos viselkedés állhat. Az alábbi tényezők közül melyik képez
kivételt?
a. erkölcsi kötelezettség
b. empátia
c. kölcsönösség
d. viszonzatlanság
104. A segítségnyújtást a személyes normák is irányíthatják. Az egyének különböznek egymástól a
társadalmi normák internalizálásában.
Ennek oka:
a. Mert a személy nem önnön kognitív struktúrájából teremti meg a morális kötelezettség érzését.
b. Mert a személy önnön kognitív struktúrájából teremti meg a morális kötelezettség érzését.
c. Mert nem tehetünk különbséget a normakonstruálási folyamat szilárdsága tekintetében
d. Mert a stabilabb normastruktúrával rendelkező személyek altruista viselkedése előjelzése
sikertelenebb.
105. Melyik állítás igaz?
a. A reciprocitás az emberi viselkedés egyik alapvető elve
b. A reciprocitás az előnyök egyenlőtlenségét hangsúlyozza
c. Aki ma segítő az holnap nem válhat áldozattá
d. A reciprok viszonylatban bármelyik résztvevő segítőkészsége fordítottan arányos a személy
segítőkészségével.
106. A felelősség megoszlása kevesebb altruizmust eredményez.
a. igaz
b. hamis
c. helyzettől függ
d. személytől függ
107. Kinek a nevéhez fűződik a „bennünk lakozó gonosz” képzete?
a. Cialdini
b. Batson
c. Lorenz
d. Sternberg
108. Melyik a helyes? A negatívállapot – enyhítés modell
a. a pozitív kedélyállapot elérését célozza.
b. azt állítja, hogy a legtöbb segítő viselkedés hátterében az áll, hogy a legtöbb ember gyűlöli látni
mások szenvedését.
c. az áldozat szenvedésének az enyhítését célozza.
d. azt állítja, hogy a legtöbb segítő viselkedés önzetlenséghez tapad.
109. Melyik tényező nem! a kezdeti vonzódás meghatározó tényezője?
a. fizikai vonzerő
b. családi körülmények
c. hasonlóság
d. pozitív interakció
110. Intim viszonyban a kapcsolat fejlődésével a kölcsönös jutalmak a méltányosság elvét követik.
a. igaz
b. hamis
111. Az intim kapcsolatok révén a partner az én részévé válik. Ez számos téren érezteti hatását. Hol
nem?
a. attribúció
b. cserekapcsolat
c. identitás
d. agresszió
112. Melyik állítás hamis?
a. a tömeglélektan szellemi és kulturális háttere összetett.
b. a tömeglélektan tudományos gyökerei: az orvosi modell és a kriminológia.
c. a tömeglélektan kutatói a legtöbb tömegviselkedést a XIX. sz. végén, XX. sz. elején anómiásnak
tekintették.
d. Le Bon csakis a tömeges demonstrációkat sorolta tömegjelenségek közé.
113. Melyik a helyes? Byrne szerint
a. az attitűdbeli hasonlóság előrejelezheti a személyközi vonzalmat.
b. az ellentétek vonzzák egymást
c. a lényegtelen kérdésekben való attitűdhasonlóság is egyértelműen a másik kedvelését jelzi előre.
d. a személyek affiliációs szükséglete nem keres kielégülést.
114. A Feierabend és mts.-ai által felvázolt J-görbe:
a. csakis a múlt elért társadalmi eredményeit ábrázolja.
b. az elért eredmények és elvárások közötti szakadék olvasható le róla.
c. jól megfoghatóan, egyféleképpen tudja ábrázolni a társadalmi változást.
d. azt mutatja, hogy a gyors fejlődésen sohasem „futhatnak túl” az igények növekedése.
115. Mit jelent az „ajtóba tett láb” módszere a befolyásolásban?
a. először kérnek tőlünk valami nagyon nagyot, amit minden bizonnyal visszautasítunk. Majd ehhez
kapcsolódó sokkal kisebb kéréssel állnak elő, amit majdnem biztos, hogy teljesítünk.
b. Először egy olyan kéréssel jönnek, amit szinte biztosan teljesítünk. Az önmagunkra
vonatkozó következtetést levonván, legközelebb egy nagyobb kéréssel állnak elő, és mi ezt is
teljesítjük ez után.
c. Ha egyszer beengedünk egy ügynököt az otthonunkba, azt hisszük, hogy kedveljük és vásárolni
fogunk tőle.
d. A kedves emberekről jó véleményünk van és igazat adunk nekik.
116. Melyik vezetői stílusra jellemző, hogy nem parancsol a Lewin és a csoportdinamikai
kutatócsoport vezetési stílusokkal kapcsolatos kísérletei szerint?
a. demokratikus vezetés
b. laissez-faire vezetés
c. mindkettő
d. egyik sem
117. Mi nem tartozik bele Fiedler kontingenciamodelljében a helyzeti kontrollba (szituációk
aspektusai)?
a. a vezető – beosztott viszonyok
b. a feladat struktúráltsága
c. a vezető feladatorientáltsága
d. a vezető pozíciójából fakadó hatalma
118. A Milgram kísérlet drámai tapasztalataihoz sok feltétel együttes fennállása kellett. Az egyik
kilóg a sorból.
a. nem jutottak volna el idáig, ha nem tévedett volna mindig a „tanuló”
b. nem jutottak volna el idáig, ha nem 15 voltonként növekszik az áram erőssége, hanem sokkal
nagyobb lépésekben.
c. nem jutottak volna el idáig, ha nem veszi a kísérletvezető az összes felelősséget vállára.
d. nem jutottak volna el idáig, ha individualista társas értékorientációjú emberek is bekerültek volna
a kísérletbe.
119. A marketingben számos technikát alkalmaznak, melyeket valamilyen alapvető emberi norma
működésére alapoznak. Az alább felsoroltak közül egy kilóg a sorból. Melyik az?
a. „csúcsmodell”
b. „becsapott ajtó”
c. „ajtóba tett láb”
d. „ez nem minden” módszer
120. Mit értünk társas dilemma alatt?
a. csoportosan megoldandó diszjunktív feladatokat
b. olyan helyzetet, amikor az egyéni és csoportérdek egymásnak feszül
c. azokat a helyzeteket, melyekben a személyiségfejlesztés a cél
d. azokat a helyzeteket, melyekben az altruizmus az egyén motivációja
121. Melyik jellemző illik a kör alakú kommunikációs hálóra Bavelas és Leavitt kísérleti tapasztalatai
alapján?
a. állandó műveleti szervezetet mutat a többi alakulásához hasonlóan
b. a legtöbb esetben egy irányba indulnak el a hírek benne.
c. tagjai sokkal jobban élvezik a munkát, mint a kerék tagjai.
d. centrálisabb és periférikusabb pozíciókat különíthetünk el.
122. Válassza ki az igaz állítást a Lewin-Lippitt-White vezetési stílusokra vonatkozó kísérleteinek
eredményei szerint!
 a. a demokratikus vezetés mellett többet játszottak , mint a laissez-faire vezetés mellett.
b. az autokráciában végzett munka kreatívabb volt, mint a demokráciában
c. a demokrácia ellenségeskedést, agressziót szülhet, inkább, mint az autokrácia.
d. az autokráciában a vezető távollétében a gyerekek nem a munkára figyelnek, a
demokráciában inkább.
123. Az alábbi jellemzők a vezetés kontingencia elméleteire igazak. Melyik lóg ki a sorból?
a. a vezetés helyzeti tényezőire irányították a kutatók figyelmét.
b. a leghíresebb szituációs vezetéselméletet Fiedler dolgozta ki.
c. a helyzeti kontrollt a szituáció négy aspektusának interakciója határozza meg.
d. a vezetési stílus meghatározásához a szituációaspektusainak elemzése elengedhetetlen.
124. Melyik állítás helytelen?
a. az alakulás szakaszának fő folyamata a tájékozódás.
b. a normák kialakulásánál a legfontosabb folyamat a teljesítmény.
c. a kiforrás szakaszának legfőbb folyamata a konfliktus.
d. a megszűnés szakaszának legfőbb folyamata a felbomlás.
125. A reaktancia:
a. valamiféle ellenállás olyan törekvéseknek, amelyekben amúgy mi jól jöhetnénk ki.
b. kétoldalú küzdelem cselekvési szabadságunk veszélyeztetése ellen.
c. a helytelen normák elfogadásának módja.
d. ellenállás a normákkal (is) történő manipuláció ellen.
126. A fenyegetés alkalmazása erősíti az alkukapcsolatban álló felek érdekeit, mivel beviszi a
kapcsolatba az önértékelésért folytatott küzdelmet.
a. mindkét tagmondat igaz
b. egyik tagmondat sem igaz
c. csak az első tagmondat igaz
d. csak a második tagmondat igaz
127. A normák hatékonysága számos okban rejlik. Melyik nem tartozik ide?
a. jutalmak és büntetések erősíthetik
b. cselekvésheurisztikaként szolgálhatnak
c. támogatás fogadja a normák szerinti viselkedést
d. az embereket minden esetben kevésbé racionálissá, változékonyabbá teszi
128. A csoportok különbözhetnek az interakció és a kölcsönös függés mértékében, mert például a
személyes csoportokra – más csoportokkal szemben – jellemző, hogy tagjaik interakcióban állnak
egymással, és számítanak egymásra az adott célok elérése érdekében.
a. csak az első tagmondat igaz és nincs közöttük összefüggés
b. csak a második tagmondat igaz és nincs közöttük összefüggés
c. mindkét tagmondat igaz és van közöttük összefüggés
d. mindkét tagmondat igaz és nincs közöttük összefüggés
129. Melyik állítás hamis? Cialdini és munkatársai (1976) BIRG – jelenséggel kapcsolatos vizsgálata
alátámasztotta, hogy …
a. A pozitív csoporttagság növeli az önértékelést.
b. A BIRG jelenségnek interperszonális okai is vannak.
c. A BIRG eszköze lehet az önbecsülés helyreállításának.
d. A BIRG nem növeli a jó hangulatot.
130. Hány főnél (mekkora többségi csoportnál) nem erősödik tovább jelentősen a többségi hatás Asch
eredményei szerint?
a. 1-2 fő
b. 3-4 fő
c. 5-6 fő
d. 7 vagy több fő
131. A kisebbségi hatás oka Moscovici, Lage és Naffrechaux (1969) kísérletének eredményei alapján.
a. ismételgetés
b. következetesség
c. elsőbbségi hatás
d. tekintélyszemély
132. A pusztán kísérleti csoportba való besorolásnak számos hatása van. Melyik nem igaz?
a. elegendő ahhoz, hogy a saját csoportot (in-group) favorizáljuk, előnyben részesítsük és
diszkriminációt alkalmazzunk a külső (out-group) csoporttal szemben.
 b. ezekben a kísérletekben kísérleti személyeket triviális ill. ad hoc alapon osztották be a
csoportokba.
c. a személyeknek döntéseket kellett hozniuk arról, hogy mennyi jutalmat adnak az egyes kísérleti
személyeknek akikről csak azt tudták, hogy saját vagy külső csoporttagok.
d. a tagok ismételten a saját csoportnak kedvezve diszkriminálnak azért, hogy a csoportnak
minél nagyobb legyen a nyeresége.
133. Kinek a nevéhez fűződik a szociális identitás elmélete?
a. Mummendey
b. Tajfel és Turner
c. Mackie és Hamilton
d. Sherif
134. Mi az a tükörkép gondolkodás?
a. Az, amikor vita során direkt visszajelzések (tükrözés) hatására valaki önkritikát gyakorol.
b. Az, amikor egy nárcisztikus vezető mindig csak önmagáról beszél a beosztottainak.
c. Az, amikor egy tárgyalás során tükröt mutatunk a másiknak, és saját tárgyalási stílusát
felülvizsgálja.
d. Az, amikor egy eszkalált konfliktus esetén az egyik fél pontosan ugyanazon
„szörnyűségeket” gondolja a másikról, mint amelyeket a másik őróla gondol.

Ezek közül a 3, 5, 6, 9, 15, 16, 22, 23, 27, 28, 29, 31. kérdés a B csoportéban is benne volt, vagyis közös.

B csoport

1. A társadalmi felelősség normája értelmében a felelősség érzése pozitív függvénye mások…

e. igaz
f. hamis
g. nem lehet biztosan tudni
h. csak bizonyos társadalmakban

2. Melyik a hamis? A segítségnyújtó viszony meghatározója

e. önértékelés
f. …………… szándék
g. viszonzatlanság
h. Segítségnyújtás jellegzetessége

3. A legtöbb norma támogatja a segítségnyújtást. Az alábbi felsorolásból melyik képez kivételt?

e. a kölcsönösség normája
f. a családi élet szentségének normája
g. .elosztás
h. A társas felelősség normája

4. Melyik a helyes? Tömegben az ember…

c. antiszociális lesz
d. jobban kivonja magát a

5. Melyik állítás hamis? Festinger – Newcomb – Pepitone …

e. deindividualizáció jelenségét a tagok belső..
f. azok a csoportok, amelyek lehetőséget adnak a deindividualizációra, kevésbé vonzóak a tagok
számára
g. azok a csoportok, amelyek lehetőséget adnak a deindividualizációra vonzóak a tagok számára
h. a belső gátlások csökkenésével nő a tagok elégedettsége a csoportban.

6. Melyik a kakukktojás? Freud fogalmai a tömeglélektan kapcsán:

e. nyájösztön
f. kettős identifikáció
g. szervezett tömeg
h. imádság
 7. Melyik állítás hamis? Feierabend és mtsai szerint

e. azok a nagy változások, amelyek az embereket fizikailag új környezetbe kényszerítik, őket új

nézetekkel szembesítik és új ismeretlen szerepeket osztanak rájuk nagy valószínűséggel nagy
valószínűséggel kollektív zavarhoz vezetnek.
f. a kollektív zavarok jutnak kifejezésre a lázongásokban, társadalmi erőszakban
g. nem magában az elnyomás és nem egyedül a fellendülés váltja ki a forradalmakat, mint azta a
marxizmus feltételezi, hanem sokkal inkább a társadalmi igények és …
h. a változás minden esetben erőszakot szül.

8. Milyen összefüggésben áll Bavelas és Leavit kommunikációs hálók és csoportos teljesítmény kísérleti
eredményei szerint a munkakedv, elégedettség és a pozíció központisága?
e. a központiak, mivel sok feladat nehezedik rájuk, kevésbé elégedettek.
f. a periférián levők unatkoznak, elégedetlenek
g. a periférián levők örömmel elvégzik a feladatukat, utána lógatják a lábukat
h. ?
A centralizált csoportban a vezető független (hiszen az infók hozzá futnak be, ő dönt), jobban meghatározza a
magatartást.
A decentralizált struktúrában nagyobb a függetlenség.
!! centrális helyzetben lévőkre nagyfokú elégedettség jellemző + nagy aktivitás

9. A kisebbségi hatás oka Moscovici, Lage és … kísérleti eredménye alapján…

e.
f. következetesség
g. ………..hatás
h. tekintély(?)személy

10. Milyen a …………………….. vezetői viselkedés? Az egyik válasz nem helyes.

c. a. … a beosztottak irányítása
d.

11. Melyik állítás hamis? Alkuhelyzet akkor lép fel,

e. ha mindkét fél észleli, hogy el lehet érni olyan megegyezést, melyben mindkettő jobban jár, vagy
nem jár rosszabbul, mintha az egyezményt nem kötik meg.
f. Mindkét fél észleli, hogy egynél több ilyen egyezséget lehet kötni
g. Mindkét fél úgy látja, hogy az elérhető megegyezések vonatkozásában a másiknak ….konfliktusban
álló érdekei vannak.
h. Ha a résztvevőknek csak versengő érdekeik vannak.

12. Solomon Asch vonalhosszúsági kísérlete alapján megállapítható, hogy a

e. Függetlenség homogén pszichológiai jelenség
f. Az engedékenység homogén pszichológiai jelenség
g. Mindkettő homogén pszichológiai jelenség
h. Egyik sem ???

13. Asch vonalhosszúsági kísérlete mire példa?

e. személyes konformitás,
f. nyilvános konformitás,
g. mindkettő,
h. egyik sem

14. Milyen módszerrel sikerült Sherif nyári táboros kísérletében a csoportok gyűlölködésének véget vetni?
e. Megígérték, hogy a verseny végén mindenki megkapja…
f. Felvilágosították őket a bennük játszódó pszichológiai folyamatokról
g. Egy 3. csoport ellen összefogtak
h. Nehéz feladat elé állították őket, mely eredményes teljesítéséhez összefogásra volt szükség.

15. Sherif és mtsai nyári táboros kísérlete mire példa?

 e. csoportok közötti konfliktusok kialakulására,
f. személyek közötti konfliktusok kialakulására,
g. csoportok közötti konfliktusok kialakulására és feloldására
h. még vmi

16. Melyik hamis a minimális csoportközi viszonyokra?

e. a. nincs érdekkonfliktus
f. a csoportba tartozás önkéntes és jelentéktelen
g. a csoporttagok relatív előnyre törekszenek
h. a tagoknak mindig erős sztereotípiái vannak a másik csoporttal szemben.

17. Melyik állítás hamis?

e. a diszkriminációnak kedvező hatása van az önértékelésre.
f. Sikeres versengő szociális …
g. a puszta kategorizáció … vezet.
h. a saját és a másik csoport puszta kognitív differentációja ha nincs önértelmezés… vagy nem
hatékony az önértékelés…