1

A MH 11. HONI LÉGVÉDELMI TÜZÉREZRED / majd DANDÁR és végül újra

EZRED RÖVIDÍTETT HADTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÓJA
[a katonai szervezetnél 1951-2001. között végrehajtott főbb szervezési eseményekről, leginkább a
megnevezésére is kiható szervezési változásokról szóló alábbi összefoglalót Kapcsándi István nyá.
mk. ezredes, egykori epk készítette 2017-ben; felhasznált dokumentum: MH Lé tüzér- és rak.
csapatok második vh. utáni története: Nyt.sz. 563/275., valamint a saját hivatásos szolgálatából
visszaemlékezései ]

(megjegyzés: Magyarország első honi légvédelmi rakétaezredének, az MH 11. Honi Légvédelmi

Tüzérezred megalakulásának 40. évfordulója alkalmával 1999. október 25-én megemlékezést
tartottak Budapesten a jogutód MH 11. Duna Vegyes Légvédelmi Rakétaezred
Parancsnokságán a Vasvári Pál Laktanyában)

 ELŐDSZERVEZET: a Veszprémben települt 15. Honi Légvédelmi Tüzérhadosztály

alárendeltségében 1951. október 1-én létrehozott 44. Honi Vegyes Légvédelmi Tüzérezred (MN
2900).
 1957. március 1-én az MN VKF parancsára felszámolásra került a teljes 15. Honi Légvédelmi
Tüzérhadosztály, és az annak alárendeltségébe tartozott 44. Honi Vegyes Légvédelmi Tüzérezred
bázisán Veszprémben létrehozták az MN 11. Önálló Légvédelmi Tüzérezredet (MN 2900).
 Az 1950-es évek második felében indokolttá vált a honi légvédelmi haderőnem egyik alapvető
fegyvernemévé váló honi légvédelmi rakétacsapatok felállítása.
 1959. június- október között az MN 11. Önálló Légvédelmi Tüzérezred kijelölt állománya a
Szovjetunióban, Ulan-Udéban részt vett az első átképző tanfolyamon. Ez az ezred még
1959. szeptember 16. október 19-e között Börgöndre díszlokált, ahol ezzel egy időben 1959.
október 25-ei hatállyal az OLP alárendeltségében megalakult a Légvédelmi Kiképző Központ (MN
2900).
 1959. októberében a honvédelmi miniszter parancsa alapján megszűnt az MN 11. Önálló
Légvédelmi Tüzérezred, és 1959. október 25-én a börgöndi légvédelmi kiképző központ
bázisán új szervezetként, megalakult az MN 11. Honi Légvédelmi Tüzérezred (MN 3000),
állományában a börgöndi, a vértesacsai és a sárbogárdi tüzérosztállyal, illetve a börgöndi
technikai osztállyal, továbbá a budapesti 57 mm-es könnyű légvédelmi tüzérosztállyal;
megjegyzés: az akkor megalakult szabadszállási légvédelmi rakétaosztályt is az
ezredparancsnokság alárendeltségébe utalták). Ez volt Magyarország és a Magyar
Néphadsereg első légvédelmi rakétaezrede. A szervezetek megnevezésébe az akkori
titokvédelmi elgondolások, fedés miatt nem került be a ”légvédelmi rakéta” jelző.
 1959. október 8-án vasúton érkezett Börgöndre a Szovjetuniótól vásárolt első „DVINA” típusú (5
kabinos) légvédelmi rakétatechnikai szállítmány. Ezt követően október 10-20. között további
szállítmányok érkeztek (a technikai osztály technológiai folyamatának eszközei, légvédelmi
rakéták, és azok folyékony hajtóanyag komponensei, valamint a rakétarendszerhez szükséges
egyéb eszközök).
Ezután Börgöndön megtörtént az érkezett eszközök-anyagok mennyiségi és minőségi átadás-
átvétele is, közben a szovjet átadócsoport szakmai irányításával az úgynevezett.
„tankomplexumot” telepítették Börgöndön, és előkészítették azt a hazai kiképzéshez.
 2

1960. október 4-20-a között további szállítmányok érkeztek (a három kabinos komplexumok
és a technológiai folyamat eszközei).
 Az 1959-től létrehozott légvédelmi rakétás alakulatok (rakétaosztályok) állományának átképzése
1960. októberében befejeződött.
 Az MN 11. Honi Légvédelmi Tüzérezred az objektumai (tüzelőállásai: TÁS) birtokbavételével egy
időben 1960-ban megkezdte az átvett „DVINA” légvédelmi rakétakomplexumok rendszerbe
állítását.
 1960. június 28-án az MN 11. Honi Légvédelmi Tüzérezred önálló lett, megszűnt a börgöndi
LKK-hoz kapcsolódó alárendeltsége. Az ezred vezetését az Országos Légvédelmi Parancsnokság
(OLP) végezte. Az ezredparancsnokság fedőszáma 1961. október 01-én MN 3000-ről MN 5011-re
változott. Az ezredparancsnokság új helyőrsége Budapest lett (az ezredparancsnokság a XI.
kerület, Budaőrsi út 127. szám alatti Kinizsi Pál laktanyába települt, ahol 1979. őszéig működött).
Ezzel az ezred megalakulásának első szakasza befejeződött.
 1961. április 21-én a Szovjetunió állami lőterén (asuluki lőtéren) az ezred négy alárendelt
légvédelmi rakétaosztálya közül az MN 1059 (börgöndi lérak. osztály) személyi állománya
hajtotta végre az első légvédelmi rakéta éleslövészetet, amely után a vértesacsai, a
sárbogárdi és a szabadszállási osztály lövészete is megtörtént.
 1961. június 01-én az MN 11. Honi Légvédelmi Tüzérezred „Árad a Duna” fedőnevű parancsra
folyamatos készültségi szolgálatba lépett, és átvette a Magyar Népköztársaság légtere
meghatározott részének légvédelmi rakétaoltalmazását (egy időben egy osztály volt szolgálatban
és havonta volt váltás).
 1961. november 01-én az MN 11. Honi Légvédelmi Tüzérezred a Veszprémben akkor
megalapított első összfegyvernemi honi légvédelmi magasabbegységnek - az 1. Honi

Légvédelmi Hadosztálynak - az alárendeltségébe került (ekkorra az ezred már az únyi

és dunaföldvári légvédelmi rakétaosztállyal kiegészült, melyek 1961.októberében szintén
végrehajtották első éleslövészetüket). Ezzel gyakorlatilag befejeződött az MN 11. Honi
Légvédelmi Tüzérezred rendszerbeállítása. Az ezred harcrendje ezekkel a kiegészítésekkel
teljessé vált.
 1961.november 01-től az ezred már 5 tűzrendszerben lévő rakétaosztállyal látta el légtérvédelmi
feladatát: Budapest-Dunaújváros oltalmazását déli, dél-nyugati és nyugati irányokból.
 1962. március 4-én az ezred átvette a Finommechanikai Vállalat dolgozói által adományozott
csapatzászlót.
 Az 1977-ben végrehajtott utolsó lőtéri ezred rakétalövészetet követően - a haderő fejlesztési és a
fegyvernem haditechnikai modernizációs tervek végrehajtása végett - 1977. szeptember 1-én az
MN 11. Honi Légvédelmi Tüzérezred dandárszervezetre tért át, az új megnevezése MN 11.
Honi Légvédelmi Tüzérdandár lett. 1978-1982. között lezajlott az átfegyverzés és a dandár
számára elrendelt díszlokáció kialakítása 12 harci osztállyal (kis magasságú és kis hatótávolságú
NYEVA és a közepes hatótávolságú VOLHOV légvédelmi rakétakomplexumokkal) és a technikai
osztállyal, valamint a híradó zászlóaljjal. Budapest körül un. kettős körgyűrűben kis és közepes
magasságon történő rakétaoltalmazási tűzzóna alakult ki.
 3

A dandár békelétszáma meghaladta a 2500 főt. A dandárparancsnokság 1979. októberétől Bp-en

a budaőrsi repülőtér melletti Vasvári Pál laktanyában működött.
 1990-ben a dandár új neve MH 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár lett (az MN számos
jelölések megszűntek).
 A személyi állomány javaslatára 1991. november 8-tól a dandár új megnevezése MH 11.
Duna Légvédelmi Rakétadandár lett, a honvédelmi minisztertől új csapatzászlót kapott és
ez lett a „Dandár Napja”.
 1991-et követően a Sárbogárd körüli légvédelmi rakétaezred parancsnokságának
megszűntetésével egy időben a dandár átvette annak harciosztályait, valamint a
nagyhatótávolságú VEGA légvédelmi rakétarendszert, illetve átvette a debreceni Légvédelmi
Kiképző Központ állományának egy részét is. A dandár 1994-el bezárólag maximális
szervezettel működött (17 zászlóaljszintű szervezet tartozott alárendeltségébe: harciosztályok-
osztálycsoport és a híradó zászlóalj; konkrétan: 7 VOLHOV, 7 NYEVA, 1 VEGA rendszer, 1
technikai osztály, 2 Harcálláspont automatizált vezetési rendszerrel). Békelétszáma meghaladta a
4500 főt.
 Elöljárói döntés-parancs alapján 1995. július 28-án 12.00-kor a 302/1995. sz. dandárparancsnoki
intézkedéssel az MH 11. Duna Légvédelmi Rakétadandár kilépetett a 34 éven át tartó
készültségi szolgálatából (a légierő-légvédelmi készültségi szolgálati rendszeréből).
 A haderő átalakítása során 1997. december 31-ig befejeződött a dandár átalakítása vegyes
légvédelmi rakétaezreddé. Az új megnevezése MH 11. Duna Vegyes Légvédelmi
Rakétaezred lett (rövidítve: MH 11. DVLRE).
 1998. március 12-én az ezred a Magyar Köztársaság elnökétől új csapatzászlót kapott.
 2001. június 30-val befejeződött az MH 11. DVLRE teljes felszámolása. Jogutódja a
Veszprémben működő MH Légierő Vezérkar lett.
 néhány adat az MH 11. Honi Légvédelmi Tüzérezredre és jogutódjaira vonatkozóan:
 1959. október 25-ei megalakulásától a 2001. június 30-val történt teljes felszámolásig
bezárólag összesen 9 parancsnok volt az ezred/dd/ezred szervezeteknek;
 22 alkalommal, összesen 74 légvédelmi rakétaalegység hajtott végre éles légvédelmi
rakétalövészetet (SzU-ban , később pedig Lengyelországban), összesen 148
rakétaindítással;
 147 alkalommal volt légvédelmi géppuska- gépágyú éleslövészet;
 7 alkalommal volt IGLA éleslövészet;
 3 miniszteri szemle volt;
 5 katonai díszszemlén vett részt a szervezet,
 a végleges megszűnésig összesen 6 csapatzászló adományozás volt;
 1981-től rögzítve összesen 79 alkalommal volt készültségi szolgálat ellenőrzés;
 2000. január 01-től az ezred kezelésében még 64 kisebb-nagyobb objektum volt
(laktanyák, tüzelőállások, harcálláspontok, adóházak, lakótelepek, helyőrségi klubok,
illetve csapatpihenők, stb.). Ezek 26 helyőrségben, illetve településen helyezkedtek el. A
hadfelszerelésének mennyiségét felsorolni pedig csak nagyon hosszadalmasan lehetne.

A végső felszámolás időszakában meglévő személyi állományra igen nagy fizikai és

lelki teher hárult, de a feladatok végrehajtását határidőre becsülettel megoldották.