E. M.

NATHANSON: A PISZKOS TIZENKETT� - EGY PISZKOS H�BOR�

Vakok Elektronikus K�nyvt�ra

Jav�totta, t�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2003.

ELS� K�NYV

A PISZKOS TIZENKETT�

TARTALOM

Els� r�sz
A BIT�F�K

M�sodik r�sz
LES ENFANTS PERDUS

Harmadik r�sz
A PISZKOS TIZENKETT�

Negyedik r�sz
KRIGSSPIEL

Ami itt k�vetkezik, kital�lt t�rt�net. Hallottam ugyan

rebesgetni, hogy l�teztek a reg�nyben szerepl�kh�z hasonl�
katon�k, de erre vonatkoz�lag sem az Egyes�lt �llamok
korm�ny�nak arch�vum�ban, sem az Egyes�lt �llamok
katonai t�rt�net�ben nem akadtam �r�sos anyag nyom�ra.

E. M. N.

R�d b�zom magamat! Kev�s fukar teremtm�ny

l�tezik a vil�gon, ki enn�l fukarabb.
Legf�bb �rt�ke: v�gzi, mit v�gzete kiszab.
Teend�je: dics�s�get szerez.
Mag�nya a vil�gon v�gleges.
�t, a homokszemet milyen partvid�k rejti,
milli�k k�zt lapul, sors�t nem sejti senki,
�m felugrik tal�n, �s csod�lja a sz�zad,
tr�nj�ra �l kir�lynak!

Robert Browning
Simor Andr�s ford�t�sa

ELS� R�SZ

A BIT�F�K

1.
(R�szletek Enos Gardiner "Bizalmas" jelz�ssel ell�tott katonai t�rzslapj�b�l,
amelyet a Hadsereg Missouri �llambeli St. Louis t�rzslaprakt�r�ban helyeztek
let�tbe.)

AZ EGYES�LT �LLAMOK HADSEREGE

A D�LI HADSEREGCSOPORTT�RZSE

EUR�PAI HADM�VELETI �VEZET

EGYES�LT KIR�LYS�G
HPf. 490

A Hadseregcsoport Hadb�r�s�g�nak EK73 sz. v�gz�se

Az angliai Swindonban, Camp Chiseldenben 1943. november 30-�n
megtartott hadb�r�s�gi t�rgyal�son, amelyet a D�li Hadseregcsoport T�rzse
EH�E�H 74. sz. rendk�v�li parancs�nak 1. �-a alapj�n folytattak le, v�dat
emeltek Enos Gardiner, a 4. l�v�szhadoszt�ly 501. z�szl�alja "A" sz�zad�nak
32149763 azonoss�gi sz�m� k�zkaton�ja ellen, �s az al�bbi

�t�letet

hozt�k.
a) V�d: a Katonai B�ntet�t�rv�nyk�nyv 92., 96. �s 69. cikkelyeinek
megszeg�se. R�szletez�s:

1. Enos Gardiner, a 4. lho. 501. z. "A" szd. 32149763 azon. sz. k�zkaton�ja
az angliai Wootton Bassett-i Wiltshire katonai t�borban 1943. november 20-�n
vagy nagyj�b�l e napon sz�nd�kosan, sz�ntsz�nd�kkal, kitervelve,
rosszhiszem�en, t�rv�nyellenesen �s el�re megfontolt sz�nd�kkal karab�llyal
lel�tte �s meg�lte George Trainort, a 4. lho. 501. z. "A" szd. 15368492 azon.
sz. t�rzs�rmester�t.
2. Enos Gardiner a 4. lho. 501. z. "A" szd. 32149763 azon. sz. k�zkaton�ja
az angliai Wootton Bassett-i Wiltshire katonai t�borban 1943. november 20-�n
vagy nagyj�b�l e napon sz�nd�kosan, sz�ntsz�nd�kkal, kitervelve,
rosszhiszem�en, t�rv�nyellenesen �s el�re megfontolt sz�nd�kkal karab�llyal
lel�tte �s meg�lte Beatrice Elizabeth Rosamond Hawley brit �llampolg�rt.
3. Enos Gardiner a 4. lho. 501. z. "A" szd. 32149763 azon. sz. k�zkaton�ja,
amikor egyenruh�san, ittas �llapotban, rendbont�s k�zben letart�ztatt�k,
figyelmen k�v�l hagyva az emberi �let szents�g�t �s megvet�st tan�s�tva a
hat�s�gok ir�nt, ellen�ll�st tan�s�tott az �t letart�ztat� k�zegekkel szemben,
karab�lyt fogott a Wootton Bassett-i rend�rs�g tagjaira, valamint a 322.
katonai rend�ri z�szl�alj int�zked� tagjaira.
4/a) Enos Gardiner, a 4. lho. 501. z. "A" szd. 32149763 azon. sz.
k�zkaton�ja sz�ntsz�nd�kkal �ncsonk�t�st k�vetett el, amennyiben karab�llyal
fejbe l�tte mag�t, s ez�ltal alkalmatlann� tette mag�t a katonai szolg�lat
marad�ktalan ell�t�s�ra.
b) A v�dlott valamennyi r�szletet �s a v�d eg�sz�t illet�en �gy nyilatkozik,
hogy nem vallja mag�t b�n�snek.
c) A hadb�r�s�g meg�llap�t�sa valamennyi r�szletet �s a v�d eg�sz�t
illet�en: b�n�s.
d) �t�let: k�t�l �ltali hal�l.
e) Miut�n az �t�letet j�v�hagyta a hadb�r�s�got �sszeh�v� hat�s�g �s
meger�s�tette a D�li Hdscs. EH�E�H parancsnoka, s eleget tettek a Katonai
B�ntet�t�rv�nyk�nyv 50 1/2. sz. cikkely�nek - 1944. febr. 25-�n hajtj�k v�gre
Angli�ban, a somerseti Marston-Tyne 1. sz. egyes�lt kir�lys�gbeli �rh�z�ban.
A kiv�gz�st a Marston-Tyne-i 51. B�ntet�-Kik�pz� K�zpontj�nak
parancsnoka vez�nyli.
A D�li Hdscs. EH�E�H parancsnok�nak utas�t�s�ra:

F. S. Bryan, vez�r�rnagy, helyettes t�rzsf�n�k L. D. Partch

dand�rt�bornok, f�sz�rnyseg�d

A D�LI HDSCS. T�RZSE

51. B�NTET�-KIK�PZ� K�ZPONT HPf. 490

1944. febr. 26.

T�rgy: Jegyz�k�nyvi kivonat Enos Gardiner k�zt�rv�nyi rab, kor�bban a 4.
lho. 501. z. "A" szd. 32149763 azon. sz. k�zkaton�j�nak kiv�gz�s�r�l.
Megk�ldend�: A D�li Hdscs. parancsnok�nak, HPf. 400. EHZ
Vonatkoz�ssal a D�li Hdscs. T�rzse EH�E�H iktat�si sz. 171. jelzet�,
1944. febr. 20-�n kelt, "Hal�los �t�let v�grehajt�sa" t�rgy� lev�lre, valamint az
EH�E�H T�rzse 1942. m�rcius 2-�n kelt 54. sz. hat�lyos perrendtart�si
rendelet 9. �-�ra miut�n a kiv�gz�s lezajlott, a k�vetkez� jelent�st terjesztj�k
fel:
1. A kiv�gz�s helysz�ne a somerseti Marston-Tyne v�rosi b�rt�n
kiv�gz�helyis�ge volt. A b�rt�n jelenleg az 51. B�ntet�-Kik�pz� K�zpont
adminisztrat�v k�l�n�tm�ny�nek illet�kess�g�be tartoz� egyes�lt kir�lys�gbeli
1. sz. �rh�z. A helyis�g magas, t�glalap alak�, k�r�lbel�l negyven�t (45) l�b
hossz� �s harminc�t (35) l�b sz�les terem. Falai �s padl�zata k�. A
mennyezeten keresztben v�gigvonul egy k�r�lbel�l tizenk�tszer (12) tizenk�t
(12) h�velyk m�ret� vastag t�lgyfa gerenda, s err�l f�gg al� a hurok.
K�zvetlen�l a hurok alatt ny�lik egy s�llyeszt�, melynek m�rete
megk�zel�t�leg hatszor (6) �t (5) l�b, s amely alatt egy m�sik helyis�g van.
2. A kiv�gz�s id�pontja 03.00 �ra volt, mely id�pontot a parancsnok az�rt
jel�lte ki, mert feltehet�leg legkev�sb� zavarja a v�ros lakoss�g�t, �breszti fel
az �p�letben tart�zkod� t�bbi rabot vagy zavarja meg a k�zeli cell�k el�t�ltjeit.
3. Az elh�z�d� es�s id�j�r�s k�vetkezt�ben a kiv�gz�helyis�g belseje
rendk�v�l dohos �s igen h�v�s volt. A kiv�gz�s �r�j�ban viharos nyugati sz�l
f�jt, szakadatlanul zuhogott az es�, ami az �p�let egy�b r�szeib�l hallhat� �s
l�that� volt, �mde a kiv�gz�helyis�gb�l nem volt �szlelhet�.
4. 1944. febr. 25-�n 02.40 �rakor Simon R. Tarbell alez. 0-2473629 sz., az
51. BKK. parancsnoka h�sz tiszts�gvisel�t, tan�t, arra illet�kes katonai �s
polg�ri szemtan�t �s megfigyel�t engedett be a kiv�gz�helyis�gbe. Felolvasta
el�tt�k a D�li Hdscs. EH�E�H Hadb�r�s�g�nak EK73 sz. 1944. febr. 20-�n
kelt v�gz�s�t, majd ismertette a vonatkoz� utas�t�sokat �s el�vigy�zatoss�gi
rendszab�lyokat, amelyek ezen inform�ci� birtok�ban sz�ks�gesek.
5. A tan�kat �s megfigyel�ket ezut�n elvezett�k kijel�lt helyeikre,
nevezetesen a hivatalos tan�k egyetlen sorban �ltek �t (5) l�p�ssel a s�llyeszt�
d�li perem�t�l, m�g a katonai megfigyel�k �s az angol polg�ri szem�lyek k�t
(2) sorban helyezkedtek el a s�llyeszt� nyugati perem�t�l h�t (7) l�p�sre. Az
eg�szs�g�gyi szolg�lat tisztjei a s�llyeszt� �szaki perem�t�l n�gy (4)
l�p�snyire foglaltak helyet.
6. 02.50 �rakor a parancsnokb�l, a hadb�r�s�g jegyz�j�b�l �s k�t katonai
rend�rb�l �ll� katonai k�s�ret l�pett az el�t�lt cell�j�ba. Egy katonai rend�rt a
merev�t�deszk�val az ajt�n k�v�l hagytak.
7. A katonai k�s�ret a rabot im�dkozva tal�lta Thomas C. Pines fhdgy.
t�bori lelk�sszel, azon. sz. 0-5375923, 4. lho. A parancsnok k�z�lte vel�k,
hogy el�rkezett az indul�s ideje. A k�t �r h�trak�t�zte a rab kez�t. A menet
02.52 �rakor hagyta el a cell�t; az �len Tarbell ezds. haladt, balj�n Pines
fhdgy. halkan im�dkozva, �ket k�vette a rab, k�t oldal�n egy-egy �rrel, m�g a
harmadik �r m�g�tt�k hozta a merev�t�deszk�t.
8. 02.52 �rakor egy szomsz�dos cella egyik rabj�nak rendbont�sa miatt a
menet meg�llt. 02.54 �rakor ism�t megindulhatott szab�lyos katonai
alakzatban.
9. 02.54 �rakor a menet bel�pett a kiv�gz�kamr�ba. A jegyz� kiadta a
"Vigy�zz!" parancsot. A rabot a s�llyeszt� k�zep�re vezett�k. Az �r�k
seg�dkeztek az �t�let-v�grehajt�nak a rab l�b�nak �sszek�t�z�s�ben �s a
merev�t�deszka feler�s�t�s�ben a h�t�ra.
10. A parancsnok elfoglalta hely�t a rabbal szemben, kiss� jobbra. A
lelk�sz is elfoglalta hely�t a rabbal szemk�zt, kiss� balra. A parancsnok
felolvasta a rabnak a hadb�r�s�gi elj�r�s r�szleteit �s a kiv�gz�s�t elrendel�
v�gz�s�t, majd a k�vetkez� szavakkal fordult a rabhoz:
- Gardiner k�zkatona, van-e valami mondanival�ja sz�momra, miel�tt a
kiv�gz�s�t elrendel� parancsot v�grehajtj�k?
A rab nem v�laszolt.
Ezut�n a t�bori lelk�sz fordult a rabhoz a k�vetkez� szavakkal:
- Gardiner k�zkatona, van-e sz�momra, a lelk�sznek, valami
mondanival�ja?
A rab nem v�laszolt.
A lelk�sz im�ba fogott. Az �t�let-v�grehajt� fekete k�mzs�t h�zott a rab
fej�re, leengedte a nyak�ra a hurkot, megk�t�tte a h�h�rcsom�t a rab bal f�le
f�l�tt, amint azt az AR 633-15 el��rja.
11. Az �t�let-v�grehajt� a s�llyeszt� kiold�j�t szab�lyoz� foganty�hoz
l�pett. A parancsnok b�lintott fel� �s az �t�letv�grehajt� 02.58 �rakor
megh�zta a foganty�t. A s�llyeszt� g�pezet t�k�letesen m�k�d�tt, a rab
mindenki szeme l�tt�ra al�zuhant a s�llyeszt� kiny�lott ajtaj�n �s a terem alatti
helyis�gben f�gg�tt. A jegyz� kiadta a "Pihenj!" parancsot.
12. A test n�m�n f�gg�tt, csak az als� v�gtagok izomzata r�ngat�zott alig
�szrevehet�en. A tan�k �s megfigyel�k n�m�n �lltak, n�h�nyan lehajtott�k a
fej�ket. Egyetlen hivatalos szem�ly vagy megfigyel� r�sz�r�l sem volt
tapasztalhat� semmif�le l�that� vagy hallhat� �rzelmi reag�l�s.
13. 03.03 �rakor a parancsnok kiadta a parancsot: "Eg�szs�g�gyi tisztek,
v�gezz�k el a vizsg�latot!" 03.09 �rakor Paul L. Gordon szds. (azon. sz. 0-
1954372) az eg�szs�g�gyi szolg�lat 51. sz. rangid�s eg�szs�g�gyi tisztje
jelent�st tett a parancsnoknak: "Parancsnok �r, hivatalosan halottnak
nyilv�n�tom ezt az embert." Az alakulatnak 03.09 �rakor vez�nyeltek "Oszolj!
"-t.
14. Att�l fogva, hogy a rab bel�pett a kiv�gz�kamr�ba, a s�llyeszt�
ajtaj�nak megnyit�s�ig h�rom �s h�romnegyed (3,75) perc telt el. A rab
al�zuhan�sa �s a be�llott hal�l meg�llap�t�sa k�z�tt t�z �s f�l (10,5) perc telt
el.
15. Valamennyi hivatalos szem�ly maxim�lis szakszer�s�ggel v�gezte
k�teless�g�t. Az elj�r�s m�lt�s�gteljesen, �nnep�lyesen �s katonai
pontoss�ggal zajlott le.

L�ttamozva: LeRoy W. Strom

Simon R. Tarbell, 0-2473629 fhdgy. DC.0-1638815
alez. katonai rend�rs�gi
parancsnok

Had�gyminiszt�rium Western Union T�v�r�hivatal

Washington, D. C. 1944. febr. 26.

Mrs. Aileen Gardiner

Box 17, Route 3.
Loveland, Tennessee

Sajn�lattal �rtes�tj�k, hogy Enos Gardiner 1944. febr. 25-�n szolg�lata

teljes�t�se sor�n elhunyt.
Az Egyes�lt �llamok Hadserege
Szem�ly�gyi F�csoportf�n�ks�g
2.

Marston-Tyne-ban mindig is akasztottak.

Ez m�lys�gesen beiv�dott a r�gi b�rt�n beleibe, amelyek eg�sz sz�sz
nemzed�kek �r�l�k�t nyelt�k el, most pedig itt tartott�k elz�rva a
tengerent�lr�l az Egyes�lt Kir�lys�gba �rkezett hatalmas amerikai hadsereg
m�r semmire fel nem haszn�lhat� �led�k�t. Az �si mez�v�rosk�ban
tornyosul� �p�letet r�gies vid�ki hangulat �lc�zta.
A b�rt�n s�t�t m�he a bit�terem volt, amelyet nyirkos k�falak rejtettek
szem�rmesen. Mindaz, amit a teremr�l suttogtak, csak halkan, titokzatosan,
titkol�zva hangzott el. A terembe csup�n k�l�nleges alkalmakkor l�ptek. A
szok�sok �s a katonai el��r�sok szab�lyozta haszn�lati utas�t�s alapj�n a
komor szertart�sban r�sztvev�k�n, m�r arra a gondolatra is, mire haszn�lj�k a
termet, az elviselhetetlen v�gkifejletig egyre fokoz�d� bonyolult �rzelmek
lettek �rr�. A papok, akik j�ratosak voltak az eff�le dolgokban, azt �ll�tott�k,
hogy ez a mag�basz�ll�s helye; m�r csak az�rt is �gy besz�ltek r�la, hogy
csillap�ts�k a kiv�gz�sre ide hozott emberek remeg�s�t.
Az �tmenetileg Angli�ban tart�zkod� hadsereg az Atlanti-�ce�n t�ls�
partj�r�l hozott mag�val m�g egy veszt�helyet, m�gpedig egy E�H
Szem�ly�gyi Fcsf-s�g pecs�ttel ell�tott, kiv�l� vermonti feny�f�b�l �csolt,
hordozhat� v�rpadot. A hadt�pnak valamelyik j�stehets�ggel meg�ldott
l�ngelm�je ragaszkodott ahhoz, hogy ezt is csomagolj�k a hadig�pezetekhez
�s k�szletekhez, mert nem volt k�ts�ge afel�l, hogy majd sz�ks�g lesz r�. De
azut�n valahov� elrakt�rozt�k, soha nem haszn�lt�k, fel sem bontott�k a l�d�t,
mintha csak att�l tartottak volna, hogy esetleg megb�nthatj�k a h�zigazda
nemzetet, ha tapintatlanul arra utalnak, hogy Amerik�ban jobb bit�f�kat
�csolnak.
Hump Edwards �s Albie Salmon a r�gi bit�kr�l besz�lt a jenki sz�zadosnak
a b�rt�nfalakon t�l elter�l� s�t�t, dohos v�rosban, a Hentesb�rdhoz c�mzett
fogad� s�nt�s�ben.
- R�gen az ember tudhatta, mikor lesz egy akaszt�s - mondta Albie.
K�zelhajolt John Reismanhoz, lehelet�b�l �radt a finom somerseti
almaborszaga. Elhom�lyosul� k�k szem�nek pillant�sa �reges makacss�ggal
tapadt Reisman arc�ra. - Akkoriba' hajnalba' csin�lt�k - folytatta Albie az is
az alkalmas id� az ilyesmire. Sz� se v�t semmif�le ilyen alamuszi bujk�l�sr�l,
ahogyan mongy�k, maguk jenkik csin�lj�k.
Az amerikai sz�zados er�sen megmarkolta whiskys pohar�t �s megb�kte
vele Albie kriglij�t. - Igya m�n ki, �reg - ut�nozta Albie-t. Veszek m�g egy
m�rget. - Rendelt mag�nak m�g egy whiskyt; megfontoltan, tervszer�en ivott,
hogy elfojtsa az �jszakai megb�zat�sa miatt �rzett szorong�s�t.
"Megjelenik az 51. B�ntet�-Kik�pz� K�zpontban Marston-Tyne-ban 1944.
febru�r 24-�n, hogy tan�ja legyen egy kiv�gz�snek#" Csak �gy. Gyer�nk,
�regem. Semmi az eg�sz. Csin�lt�l m�r magad is enn�l rosszabb dolgokat.
Ez�rt is �rt�kel�nk t�ged olyan nagyra. Eredj, n�zzed, hogyan k�ti fel a
hadsereg a sivalkod� kurafiakat sorra egym�sut�n.
A parancs a lichfieldi 10. kieg�sz�t� parancsnoks�gon �rte, ahol megfelel�
�nk�nteseket keresett egy Rosedale fed�nev�, �j titkos parancs v�grehajt�s�ra.
Sehogysem �rtette, milyen �sszef�gg�s lehets�ges egy b�n�z� felakaszt�sa �s
az ellens�ges vonalak m�g�tti k�mked�s k�z�tt.
Reismannek fogalma sem volt arr�l, hogy a hadsereg egy�ltal�n
foglalkozik ilyesmivel, s amikor megtudta, meg is d�bbent; ez �nmag�ban is
gy�trelmes volt, mert az id�k sor�n egyre ink�bb hitt saj�t szellemi, �rzelmi
nyers erej�ben, �s inas, hegek bor�totta test�nek rend�thetetlen sz�v�ss�g�ban.
El�sz�r tiltakozni akart, megk�rdezni, tulajdonk�ppen, mi�rt - hiszen az �
beoszt�s�ban a mi�rt n�ha elnyomta a mit b�z�t -, de azut�n jobbnak l�tta, ha
hallgat. A Strat�giai Hadm�veletek Hivatala londoni f�hadisz�ll�s�nak a
fejesei gyakran �ppolyan hom�lyosan �rveltek, mint a hadsereg, s parancsaik
is hasonl�an kif�rk�szhetetlenek voltak.
Most, hogy az �t�dik poh�r italt is mag�ba d�nt�tte �s az alkohol
megnyugtat�an �radt sz�t az ereiben, m�r kev�sb� volt d�h�s, kev�sb�
szorongott, mint amikor bel�pett a kocsm�ba, s ism�t �rr� lett rajta az �lettel
�s hal�llal szembeni szok�sos kim�rt k�v�ncsis�ga. A hal�l semmi �jat nem
tartogatott John Reisman sz�m�ra - s az er�szak sem volt ismeretlen sz�m�ra.
Nem a durva �s rosszul alkalmazott, hanem a d�rzs�lt, ravasz, okos �s
kell�k�ppen alkalmazott er�szak. �vek �ta ez volt Reisman foglalkoz�sa.
Hivat�sos er�szak-alkalmaz� volt, �gy azut�n bosszantotta, hogy ezen az
�jszak�n megzavarj�k azzal, hogy megh�vott vend�gk�nt jelen legyen egy
akaszt�son. Sz�ntelen�l iszony�an tudat�ban volt �nmag�nak, ami �lland�an
piszk�lta, nem hagyta nyugodni, kiv�ltk�ppen, ha �szrevette, hogy h�j�n van
valamilyen tulajdons�gnak, p�ld�ul b�tors�gnak.
Kiny�lt a Hentesb�rd ajtaja, s Reisman h�v�s leheletet �rzett a tark�j�n,
mintha a gondolatban elk�vetett rosszindulat� var�zslatt�l sz�rmazott volna; a
h�v�s l�ghuzat egy pillanatra bet�lt�tte a termet, am�g a t�z fel nem
meleg�tette. Egy amerikai katona l�pett be, vastag katonai k�penyt �s t�bori
sapk�t viselt. T�lzottan kim�rt, szinte sz�npadias mozdulatokkal b�jt ki a
kab�tj�b�l, vette le a sapk�j�t �s akasztotta a kandall� k�zel�ben lev� fogasra.
Harmincas �vei k�zep�n j�r� z�m�k f�rfi volt. H�sos arca puha tok�ba ment
�t. Apr� vil�gos szeme f�rg�n j�rt fel s al� a teremben, gyorsan f�lm�rt
minden szegletet, szem�lyt, mik�zben halk l�p�sekkel egy asztalhoz ment �s
le�lt. Zubbony�nak mind k�t ujj�n ott d�szlettek a t�rzs�rmesteri cs�kok; nem
a r�vid, �j szab�s� zubbonyt viselte, hanem az egyenes vonal� r�gim�dit,
amely elfedte a derekat, cs�p�t �s az �lepet is. Hajt�k�j�n ott volt a katonai
rend�rs�g jelv�nye: a keresztbe rakott k�t pisztoly.
Kev�s katona tart�zkodott az iv�ban, mert olyan �jszaka volt, amikor a
legt�bben sz�vesebben maradtak a wessexi dombvid�k unalmas, de sz�raz
t�borainak �s rep�l�tereinek k�rleteiben. Reisman �szrevette, hogy a jelenlev�
katon�k k�z�l m�sok is viselik a keresztezett pisztoly jelz�st, s �gy v�lte, hogy
nyilv�n a b�rt�nben szolg�latot teljes�t� egys�g tagjai lehetnek. Egyik�k sem
k�sz�nt az �rmesternek, de m�r tagad� viselked�s�kkel - elkapott tekintetek,
h�tratolt sz�kek, v�ratlan, halk besz�lget�sbe mer�l�s - tudom�sul vett�k
jelenl�t�t, �s el�rult�k, hogy ismerik.
- Aha, ez �# Morgan - sz�lalt meg Albie Salmon. - �s n�zze csak azokat
a cs�kokat az ujj�n. Megkapta h�t, megmondta, hogy meg�g�rt�k neki.
A konyha ajtaj�n kil�pett egy l�ny, akit Reisman eddig nem vett �szre, �s
odament a katona asztal�hoz. Reisman szemmel k�vette, hogy elvonja
figyelm�t arr�l, ami nem hagyta nyugodni: az er�szakr�l �s a hal�lr�l. Telt,
asszonyos alakja volt a l�nynak, amely els� pillant�sra is er�s szexualit�st
�rasztott; ez ann�l is meglep�bb volt, mert arca nagyon fiatalnak tetszett.
Reismant v�ratlanul valamif�le meghat�rozhatatlan s�v�rg�s fogta el,
amint n�zte, hogy a l�ny kac�ran valamivel a t�rde f�l� emeli vastag sz�rke
szokny�j�t �s f�l l�p�st balra, f�l l�p�st jobbra t�ncol, azut�n megp�rd�l maga
k�r�l, mik�zben az �rmester mereven n�zi a l�b�t. Reisman nem hallotta, mit
besz�lnek, de a l�ny j�kedv�en elmosolyodott, m�r-m�r nevetett. Reisman
�szrevette, hogy testsz�n� selyemharisny�t visel, m�rpedig ez akkort�jt gyors
�szj�r�st �s komoly anyagi �ldozatot ig�nyelt az aj�nd�koz�, de gyakran a
megaj�nd�kozott r�sz�r�l is.
Az �rmester szeml�tom�st zavarban volt, de az�rt odany�lt, k�nnyed�n
v�gigsim�tott a megp�rd�l� l�ny t�rdhajlat�n, azut�n gyorsan visszah�zta a
kez�t. Amikor a l�ny befejezte a p�rd�l�st, megr�zta a nyak�ba hull�, f�l�t
eltakar� hossz� vil�gosbarna haj�t, hogy jobban l�tsz�dj�k a f�l�ben az olcs�,
csillog�, �ruh�zi f�lbeval�: az aranyozott keretbe foglalt nagy hamisgy�ngy.
- Gondolom az�r' gy�tt, hogy megegye szalonnapudingj�t, megigya a tej�t
�s b�mulja a ly�nyt, mint minden estesz�lalt meg Hump Edwards. -
Csud�lom, hogy k�pes r�. - Hump megsz�vta a fogatlan �nye k�z� szor�tott
nagy, fekete pip�j�t �s r�vid, s�r� p�f�kel�ssel er�s doh�nyszagot �s f�st�t
�rasztott a leveg�be.
- �n is amond� vagyok - mondta Albie. - Nemigen l�tszik meg rajta a
munk�ja. A mienk, az a Poindexter - tudod, �n l�ttam szem�lyesen is -, az
�gy n�zett ki, mint egy doktor vagy temetkez�si v�llalkoz�. Csontos pasas v�t,
s�t�t �lt�nyben meg k�cs�gkalapban j�rt. �gy volt az vid�m, mintha temet�si
menetet l�tn�l. �regem, � azt�n annak n�zett ki, ami.
- Ki ez a tag? - k�rdezte Reisman.
Albie Salmon a bal v�ll�ra ejtette a fej�t, ki�lt�tte a nyelv�t �s
kig�vasztotta a szem�t. J �bb kez�vel k�pzeletbeli k�telet tartott a feje f�l�tt.
- A h�h�r - mondta.

A tizenkilenc �ves, feh�r b�r�, v�r�s haj�, szepl�s Enos Gardiner ideges
volt ugyan, de m�g nem lett �rr� rajta a retteg�s. Az a tiszt, aki a hadb�r�s�gi
t�rgyal�son a v�d�je volt, megmondta neki, hogy ne agg�djon az �t�let miatt.
- Ide figyeljen, Gardiner, sokakat hal�lra �t�lnek - mondta -, de kev�s
hal�los �t�letet hajtanak v�gre.
Ekkor l�tta utolj�ra a tisztet, az�ta m�r elvez�nyelt�k m�shov�. Egyik nap
�gyv�d, m�sik nap gengszter, harmadik nap indi�n t�rzsf�n�k - ez volt a
hadsereg, ahol mindenhez kellett �rteni. Gardiner elt�n�d�tt azon, hogyan
v�gz�d�tt volna az �gye odahaza, rendes �gyv�ddel. Odahaza csakis
niggereket l�gattak fel, ha meg�ltek egy feh�r embert, vagy ha ferd�n n�ztek
egy feh�r csajra.
Maga az ezredes j�tt el hozz� �s k�z�lte vele, hogy az �t�letet j�v�hagyt�k,
de Gardinert m�g ez sem izgatta. Tudta � j�l, mit fognak tenni. Hal�lra akarj�k
majd ijeszteni eg�szen az utols� pillanatig, azut�n sittre v�gj�k vagy h�sz
�vre.
- �hajt lelk�szt? - udvariaskodott az ezredes. - Vagy van valaki, akit l�tni
akar?
H�t persze, hogy akart lelk�szt. B�rkit, csak j�jj�n be ebbe a tetves cell�ba,
�lj�n le �s dum�ljon hozz�. Lejjebb a nagy csarnokban, az egyik cell�ban
valami �r�lt dig� �lland�an azt hajtogatta, hogy � �l Capone kis unoka�ccse,
�s hogy Capone majd mindent elrendez �s valamennyi�ket kihozza innen.
Victor Frank�nak h�vt�k, a r�csokon kereszt�l besz�ltek egym�ssal, de az
�r�ket ideges�tette az ord�t�suk, �s ah�nyszor csak arra j�rtak, r�juk sz�ltak,
hogy fogj�k be a sz�jukat. Igaz, am�gysem �rtette a fel�t se annak, amit
Franko karattyolt. Ha nem idegen, jenkinek n�zte volna. Enos megmondta az
ezredesnek, hogy csak egyetlen lelk�szt ismer, �s neki �desmindegy � j�n-e,
vagy egy m�sik. Pines hadnagyot, a 4. hadoszt�ly t�bori lelk�sz�t ismerte, �
l�togatta meg t�bbsz�r is, amikor k�rh�zban fek�dt. Valamif�le �r�lt
katolikus vagy ilyesmi lehetett, odahaza meg mindig szidt�k a katolikusokat,
de ez a pasas pontosan �gy besz�lt, mint odahaza b�rmelyik amerikai sr�c, az
meg biztos, hogy nagyon sz�vhez sz�l�an pr�dik�lt. Ha m�r meg kell
hallgatnia valamilyen vall�sos dum�t, akkor ez a pasas legyen az, aki leadja.
S most ott volt n�la Pines, �s Gardiner hallgatta, amint istenr�l �s
Krisztusr�l �s a mennyorsz�gr�l besz�l neki, de azt is tudta, hogy � bizony
nem hal meg aznap �jjel. Ezen az �jszak�n nem viszik ki a cell�j�b�l, nem
hurkolnak k�telet a nyaka k�r�, nem k�tik fel. Ha meg akart�k volna tenni,
n�gy h�nappal kor�bban v�gzik ki, �s akkor agyonl�tt�k volna. Azt �ll�tott�k,
hogy �ngyilkoss�got k�s�relt meg, de abban nem hitt. Nyilv�n valamelyik
katonai hekus csin�lta. Eml�kszik, hogy t�kr�szegre leitta mag�t, kimarad�si
enged�ly n�lk�l kil�gott, amikor Trainor megmondta neki, hogy nem
hagyhatja el a t�bort, meg azt, hogy ne agg�dj kispajt�s, majd �n magam
gondoskodom ma �jjel a bar�tn�dr�l! Eml�kszik, hogy elment megkeresni
Bea-Be�t, �s a lak�sad�n�je azt mondta, hogy az �rmester m�r ott j�rt �s
elvitte a l�nyt vacsor�zni. De Bea-Bea az �v� volt. "Te vagy az �n kis v�r�s
t�zcs�v�m" ny�gd�cselte, amikor maga al� gy�rte h�s�t, ezt a nedves, feh�r
p�rn�t. "T�zcs�va, t�zcs�va, t�zcs�va, t�zcs�va#!" �s f�lsikoltott a k�jes
gy�ny�rt�l, amellyel � maga aj�nd�kozta meg. Soha nem volt m�g dolga ilyen
n�vel. Soha m�g nem volt dolga n�vel - ez volt az els� - �s ez a n� az �v�.
El�sz�r Woottonban l�tta meg, Trainor ott koslatott m�g�tte, mint egy
felgerjedt bika, mindig akkor jelent meg, amikor semmi sz�ks�g nem volt r�,
megj�tszott� mag�t el�tte, megpr�b�lt r� hatni a nyavaly�s s�vjaival. Egy
�jszaka, m�g Woottonban, kiment a latrin�ra, hogy kipis�lja a rengeteg meleg,
vacak angol s�rt, �s amikor visszaj�tt a kocsma h�ts� v�g�ben lev� mag�nyos,
s�t�t box�ba, ott tal�lta Trainort nyitott sliccel, az a nagy szersz�ma ott volt a
l�ny �l�ben, aki r�szeg volt, simogatta, "�����-����, ����" ny�g�tt �s
megpr�b�lta ell�kni Trainort, �s akkor t�rt�nt, hogy � kir�ncig�lta Trainort a
boxb�l, meg�t�tte, a l�nyt pedig elvitte abb�l a nyomorult tet�f�szekb�l. De a
r�k�vetkez� �jjel Trainor �rs�gbe osztotta be, � pedig annyira rettegett att�l,
hogy mi t�rt�nhet odakinn a t�boron k�v�l, hogy majd meg�r�lt, azut�n inni
kezdett �s retteg�s�ben sz�k�tt ki, azut�n meg nyilv�n visszaj�tt a pusk�j��rt
meg a l�szer�rt, �s elindult megkeresni �ket, mert azut�n m�r csak arra
eml�kezett, hogy bel�pett abba a woottoni h�l�szob�ba �s megl�tta a k�t
�sszefon�dott test undor�t� feh�rs�g�t, azut�n puskaropog�s, Bea-Bea
iszony�an sikoltozik, a halott �rmester pedig m�g benne van, csak � nem
tudta, hogy m�r halott, mert �jra meg �jra megh�zta a ravaszt, am�g Trainor
kifordul� bele eg�szen elbor�totta a l�nyt, �s akkor v�g�l Bea-Bea is
elhallgatott. Azut�n f�lnyal�bolta, csendesen besz�lt neki, hogy t�bb� m�r
nem kell f�lnie Trainort�l, mert most m�r nem �rthat neki, �s s�rt is f�l�tte,
mert olyan n�ma maradt �s eg�szen furcs�n n�zett ki, azut�n ism�t r�j�tt a
mindent elbor�t� v�r�s d�h, amikor megjelentek a t�bori rend�r�k �s
megpr�b�lt�k elhurcolni, �s ut�na m�r csak a feketes�g �s a hasogat�
f�jdalom, amikor mag�hoz t�rt. Csak ennyire eml�kezett �s most elkezdett
s�rni, mert esz�be jutott Bea-Bea �s az a gy�ny�r�s�ges, puha, any�s teste#
- S�rj�l csak, fiam - mondta a lelk�sz. - J� dolog a s�r�s. A mi Urunk is s�rt
a saj�t b�nei �s a m�sok b�nei miatt. S�rj�l, s �r�ts�l ki sz�vedb�l minden
keser�s�get �s gy�l�letet, hogy bet�ltse a mi Urunk, J�zus Krisztus szeretete,
�s akkor r�szed lesz a megv�lt�sban.
- Ugye igaz�nb�l nem akasztanak fel, hadnagy �r, ugye nem fognak? -
k�rdezte Gardiner. - Megmondtam nekik, hogy nem akartam meg�lni a l�nyt.
Nem fognak engem felakasztani. Megmentett�k az �letemet. Biztosan
megh�ztam a ravaszt, csak nem tudtam, olyan volt, mint amikor Bea-Be�val
voltam, �s az orvosok azt mondt�k, hogy majdnem meghaltam, de a hadsereg
megmentett. Akkor mi�rt �ln�nek meg most? Megmondtam nekik, hogy
sajn�lom, igaz, hadnagy�r?
- Sz�l�ts�l aty�nak - v�laszolta bar�ts�gosan Pines hadnagy. - Vagy ha
�gy tetszik, t�bori lelk�sz �rnak, �gy szokt�k a hadseregben. Szeretn�l
im�dkozni velem?
- Igen, aty�m, szeretn�k im�dkozni - mondta Gardiner. - Szeretn�k
im�dkozni Bea-Be��rt. Szerettem.

Gordon orvos sz�zados �s Strom orvos hadnagy a b�rt�n eg�szs�g�gyi

barakkj�ban v�rakozott. A hasas vask�lyh�ban lobog� t�z kellemesen
�tmeleg�tette a szob�t, �k ketten azonban pattan�sig fesz�lt idegekkel d�ltek
h�tra sz�k�kben, l�bukat f�lrakt�k Gordon asztal�ra, s megpr�b�ltak
nyugodtnak �s k�z�ny�snek l�tszani, mik�zben a h�zipatika konyakj�t
sz�rcs�lt�k.
- K�v�ncsi vagyok, mit tenn�nek, ha senki sem j�nne el? - k�rdezte
Gordon. Kettej�k k�z�l � volt az id�sebb, nyurga termet�, s�r�, �szesfekete
haj�, �szt�v�r f�rfi; f�mkeretes katonai szem�vege m�g�tt szeme eg�szen
elt�nt, ha �gy esett r� az asztali l�mpa f�nye.
- Mi az, hogy senki sem j�nne? - k�rdezte Strom.
Mindkett� sz�noki k�rd�s volt. Gordon eset�ben olyasvalami �br�ndoz�s,
amelybe saj�t sz�rakoztat�s�ra mer�lt az eff�le est�ken, meglehet csak az�rt,
hogy meg�rizze �p elm�j�t. R�szt vett m�r m�s kiv�gz�seken is, feket�k�n �s
feh�rek�n egyar�nt, de valahogyan ennek az ostoba, bamba k�ly�knek az
akaszt�sa sokkal ink�bb b�ntettnek t�nt a sz�m�ra, mint maga az er�szakos
cselekm�ny, amely megel�zte. �tkozottul j�l dolgoztak a dokik odafent
Tauntonban, akik megmentett�k az �let�t.
Gordon r�meredt a sz�ke, pirospozsg�s fog�szra. - Mit jelent az, hogy
senki sem? - ism�telte meg. - J� k�rd�s. A kimondhatatlan# a
megfoghatatlan �k. Tarbell, te, �n, Morgan �rmester, ha kedved tartja
ragozhatod fel eg�szen a t�bornokig. Mi van akkor, ha olyan �tkozottul pocs�k
az id�, hogy az utakat ellepi a v�z? Vagy a n�metek bomb�znak minket?
�risten, mennyire k�v�nom, hogy megtegy�k. Csak egy eg�szen apr� kis
bomb�t Gardiner cell�j�ba, �s az anyja eg�szen m�smilyen t�viratot kapna, s
mindenki jobban erezn� mag�t a b�r�ben.
Gordon hallotta, hogy odakint f�kez a t�rzs kocsija, �s tudta, hogy amit
tiszta sz�vb�l k�v�nt, nem fog beteljes�lni. Az esem�nyek g�pezet�nek
fogaskerekei hetekkel ezel�tt, meglehet �vekkel, �vsz�zadokkal ezel�tt
megindultak, �s most m�r k�rlelhetetlen�l tov�bb forognak a v�gkifejletig.
Strom leh�zta l�b�t az �r�asztalr�l, f�l�llt �s kin�zett az ablakon. - �k azok
- mondta. - Nem szabad megfeledkeznem r�la, hogy egy kis irodalmi �zt
keverjek ez�ttal e f�ldh�zragadt esem�nyr�l sz�l� besz�mol�mba. Tal�n �rok
valamit az id�j�r�sr�l is.
- Kedves �regem, akkor tal�n jobban tenn�d, ha jelent�sedet a Fog�szati
K�zl�nynek k�ldened be - v�laszolta Gordon -, mint a h�bor� valamif�le
saj�tos mell�kterm�k�t. Tal�n meg is felelne nekik, r�vid tanfolyamot
tarthatn�nak a j�v�ben az orvosi �s fogorvosi egyetemeken az akaszt�sr�l -
vagy a te esetedn�l maradva, az akaszt�sokr�l sz�l� el��r�sszer� jelent�sek
k�sz�t�s�r�l. A legjobb lenne, ha latinul �rn�d meg, mint egy receptet.
Strom kinyitotta az ajt�t, s azonnal �t ember nyomult be az eg�szs�g�gyi
barakkba, �l�k�n Keller orvos sz�zadossal, a tauntoni hadik�rh�z
f�seb�sz�vel.
- 'st�t, doktor urak - �dv�z�lte �ket Keller �s �les l�ptekkel a k�lyh�hoz
sietett.
- 'st�t, doki - v�laszolta Gordon. - Akaszt�shoz val� �jszak�nk van,
nemde?
Keller s�t�t pillant�st vetett r�, egy cs�ppet sem tal�lta humorosnak a
megjegyz�st. - Nincs ebben semmi vicces, Paul - jegyezte meg, mik�zben
kitekerg�z�tt nedves kab�tj�b�l �s letette sapk�j�t. - Nem hittem volna, hogy
ebben az esetben elmennek id�ig. Mert k�l�nben hagytam volna, hadd
nyiffanjon ki a m�t�asztalon.
- Megszegte volna az esk�j�t?
- A fen�be az esk�mmel - mondta Keller. Felfel� ford�tott teny�rrel
k�zelebb l�pett a k�lyh�hoz. A kez�r�l azt tartott�k orvosi k�r�kben, hogy
minden ujj�nak minden egyes �z�let�ben apr� kis agy rejt�zik. Hihetetlen�l
�gyes kez� seb�sz volt, a Pearl Harbor elleni t�mad�s m�snapj�n �nk�nt
jelentkezett a hadseregbe, s �ppannyira ut�lta a katon�skod�st, amennyire
rajongott a haz�j��rt. - �letemben m�r sok mindenre letettem az esk�t, s ma
�jszaka megszegem a legt�bbet - jelentette ki.
Strom hadnagy bemutatkozott, Gordont is bemutatta a Keller sz�zadossal
�rkezett csoport t�bbi tagj�nak. A csoport a katonai rend�rs�g k�t
sz�zados�b�l, egy Camp Chisdelb�l �tvez�nyelt helyettes fel�gyel�b�l,
valamint egy l�v�sz f�hadnagyb�l �llt, ez ut�bbi ugyanann�l az alakulatn�l
szolg�lt, mint Gardiner �s Trainor. K�z�lt�k, hogy m�g m�sok is j�nnek
ut�nuk, s majd a parancsnok irod�j�ban tal�lkoznak.
- Uraim, ne hagyj�k, hogy a hat�sa al� ker�ljenek - sz�lalt meg az egyik
katonai rend�r. - Egykett�re v�ge az eg�sznek, �s Gardiner csak azt kapja
meg, amit meg�rdemel. �n ugyan nem pazaroln�m r� az egy�tt�rz�semet.
Maguk nem l�tt�k, mit m�velt ez az alak odafenn Woottonban. Micsoda
v�res-szaros z�rt csin�lt! Azut�n meg az a kurafi belenyomta a karab�ly�t az
arcomba, amikor el akartam kapni. Megeshetett volna, hogy meg�l engem
vagy valamelyik emberemet, ahogy meg�lte Trainort �s a l�nyt. Ha m�r olyan
b�kez�ek az egy�tt�rz�s�kkel, gondoljanak ink�bb �r�juk.
- Ne m�sszon r� a doktorra, sz�zados - jegyezte meg Gordon. - Gardiner,
�gy ahogyan �l, �ll vagy b�rmit is tesz, semmi egy�b, mint e tud�s orvos �s
�gyes seg�t�t�rsai kreat�r�ja. Igazs�g szerint annak a fi�nak m�r n�gy h�napja
meg kellett volna halnia. Tudom, hogy �gy van. Egyetlen m�v�sz sem �r�l
annak, ha legsiker�ltebb m�v�t megsemmis�tik.
Keller odal�pett Gordon �r�asztal�hoz �s r��lt a sz�l�re. Alacsony termet�,
j�s�gos, kerek arc� f�rfi volt, akinek tiszta barna szem�ben m�lys�ges
egy�tt�rz�s csillogott.
- Nem az �t�let jogoss�g�t vitatom, sz�zados - fordult a katonai
rend�rtiszthez -, �s teljesen meg�rtem a maga �ll�spontj�t ebben a k�rd�sben.
De az is bizonyos, hogy ez a fi� annyi mindenen ment �t, hogy ez m�r
egymag�ban is elegend� b�ntet�s �s megtorl�s. Bizonyosan van valamif�le
jogalap a b�ntet�s �tv�ltoztat�s�ra. Nem �gy gondoltam, hogy
megkegyelmeznek neki: eredjen isten h�r�vel# de az�rt erre sem voltam
elk�sz�lve. - Gardiner sz�zad�nak hadnagy�hoz fordult. - Maga ismeri ezt a
k�lyk�t, hadnagy - mondta. - Milyen volt kor�bban?
- Nem volt rossz sr�c - mondta a hadnagy. - Kicsit lass� �szj�r�s� �s
ostoba, de miel�tt elkezdett j�rni azzal a l�nnyal, sohasem ker�lt bajba.
N�h�ny �r�s igazolatlan kimarad�sok, gondolom ez volt a legt�bb.
- Mi a v�lem�nye, meg�rdemli a k�telet? - k�rdezte Keller.
A hadnagy �vatos volt, tudta, hogy mi a dolga, �s semmi m�s nem
�rdekelte, s esze �g�ban sem volt, hogy elk�telezze mag�t valami mellett.
- Nos, h�t nem is tudom - mormogta. - Nem tudn�m megmondani.
Rettenetesen ut�lom, ha elvesz�tem valamelyik emberemet, de az ilyesmikhez
nemigen �rtek. V�dat emeltek ellene, �s ha a v�d helyt�ll�, akkor, azt hiszem,
�gy kell t�rt�nnie.
- S mi a v�lem�nye Trainorr�l? - sz�v�skodott Keller. - � mif�le ember
volt?
- Beleval� - v�laszolta a hadnagy. - Vasmarokkal fogta az embereit,
kuty�ul fegyelmezte �ket. - Egy pillanatra meg�llt, m�r-m�r elmosolyodott. -
Fura, hogyan hergelte mindig Gardinert. Azt hiszem, egyszer�en csak az�rt
sz�llt r�, hogy ne j�jj�n ki a gyakorlatb�l. Nem gondoltam volna, hogy ez a
k�ly�k egyszer visszafizet neki.
- Ugye, ismeri a Bibli�t, doktor? - k�rdezte a katonai rend�rs�g sz�zadosa.
- Szemet szem�rt, fogat fog�rt. Gardinernek szerencs�je van. K�t embert
int�zett el, de �t csak egyszer akasztj�k.
- Ha m�r a Bibli�r�l van sz� - sz�lalt meg Gordon sz�zados, s hangja
meglehet�s g�nnyal csengett -, �gy v�lem, hogy egyik�nk sem tudja,
voltak�ppen mi a fen�r�l besz�l�nk. Meglehet, a szerencs�tlen k�lyk�t �jra
meg �jra meg �jra akasztj�k majd eg�szen az �r�kk�val�s�gig. Hacsak a
tiszteletes �r, aki m�r k�t napja nem mozdul mell�le, nem ad neki valamif�le
k�l�nleges menetlevelet.
Strom hadnagy tudta, hogy ideje t�m�t v�ltoztatni. J�llehet � volt a
legalacsonyabb rang� tiszt a szob�ban, a t�bbiek rangfokozata egy cseppet
sem fesz�lyezte. B�rki ker�lt el� a fog�szati sz�kben, ugyanazzal a
nemt�r�d�m k�nnyeds�ggel t�mte be vagy h�zta ki a fog�t.
- �gyba, uraim, takarod�! - ki�ltotta a par�nyi kis k�rteremben �ll�
�gyakra mutatva, amelyekben most egyetlen beteg sem fek�dt. - Helyes
lenne, ha szund�tan�nak egyet, am�g el nem j�n a k�z�s ima ideje. Azoknak
pedig, akik �gy �rzik, elkapja �ket a megf�z�s, bizonyos vagyok, hogy a
sz�zados enged�lyezi, hogy elrendeljek egy kis csoda�rt abb�l, amit mi is
szopogatunk.
A t�bbiek bementek a k�rterembe, hogy kiv�lassz�k priccs�ket, de Keller
odakint maradt Gordonnal.
- Mondd csak Paul, hogy van? - k�rdezte.
- Nem is tudom - v�laszolta Gordon. - Tulajdonk�ppen nem is hiszi el,
hogy ma �jszaka felakasztj�k. Ki tudja, tal�n m�g mindig er�sen sokkolt
�llapotban van. Lehet, hogy jobb is �gy. Most fel kell mennem hozz�, hogy
utolj�ra m�g egyszer megvizsg�ljam. Velem j�ssz?
- Nem - tiltakozott Keller -, nem b�rn�m elviselni. Gordon f�l�llt �s a
sz�ke mell�l felvett egy hordozhat� m�rleget. - Helyezd magad k�nyelembe,
Fred - mondta. - Nemsok�ra visszaj�v�k.
- H�t, ez meg minek? - mutatott Keller a m�rlegre.
Gordon igyekezett a lehet� legkisebb felt�n�s n�lk�l felvenni a m�rleget,
�gy tenni, mintha semmi k�ze sem lenne megb�zat�s�hoz, de Keller
�szrevette, s Gordon most olyan keser�en t�madt neki, mintha nem is az �ltala
olyannyira csod�lt orvossal, hanem a t�bbiekkel vit�zna. - �jra ellen�riznem
kell a s�ly�t - mondta. - Morgan �rmester sz�m�ra, hogy pontosan
szab�lyozhassa a zuhan�st. Nem akarj�k megfojtani vagy kir�ntani nyak�b�l a
fej�t. Csak sz�p gyorsan kit�rik a nyak�t �s egy szempillant�s alatt �tk�ldik a
m�svil�gra.

"Aki k�z�letek nem b�n�s, az vesse r� el�sz�r a k�vet#" E szavak olyan

�rz�kelhet�en gy�t�rt�k Reismant, mintha nem k�pzel�d�sr�l, hanem
k�zzelfoghat� anyagi dologr�l lenne sz�. M�r percek �ta mereven n�zte az
�rmestert, maga sem tudta, milyen arckifejez�st kellene �ltenie, de m�g azt
sem, tulajdonk�ppen mit is �rez. Az �rmester val�ban dermeszt� l�gk�rt
�rasztott, de Reisman m�gis elnyomta mag�ban az egyre er�sebben jelentkez�
viszolyg�st �s d�h�t, �s arra k�nyszer�tette mag�t, hogy elvont tudom�nyos
�rdekl�d�ssel vizsg�lja a k�rd�st.
�tellel megrakott t�lc�val a pinc�rl�ny haladt most el mellette.
Meg�ll�totta. - Mondja meg a bar�tj�nak, fizetn�k neki egy poh�r italt -
mondta.
K�zelr�l n�zve izgat�an csinos volt a l�ny. Makul�tlanul tiszta b�re
Reismant a legfinomabb porcel�nra eml�keztette, A keze is ilyesf�le lehetett
volna, csakhogy a kem�ny munka k�vetkezt�ben elvesztette puhas�g�t �s
s�t�tebbre is sz�nez�d�tt. Szeme pasztellk�k volt, gy�ny�r�.
- Nincsen bar�tom, uram - mosolygott a l�ny. - Kire gondol?
Reisman �gy �rezte, hogy a l�ny szavainak �le van, m�r-m�r kih�v�an neki
sz�nja mondanival�j�t, s valahol a lelke m�ly�n ett�l meg is k�nnyebb�lt, b�r
nem tudta volna megmagyar�zni, mi�rt. Tetszett neki a hangja is: dallamos,
l�gy hangon besz�lt, cseppet sem somerseti kiejt�ssel.
- Arra az �rmesterre, aki oda�t �l - mondta Reisman. - Mondja meg neki,
fizetn�k neki egy poh�r italt, hogy meg�nnepelj�k el�l�ptet�s�t, s hogy er�t
mer�thessen �jszakai munk�j�hoz.
Nem telt bele egy perc sem, s a l�ny m�r ism�t ott �llt Reisman asztal�n�l.
- Az �rmester azt �zeni, hogy csak tejet iszik, de k�sz�ni az �n
kedvess�g�t.
- H�t, akkor hozzon neki tejet.
- Att�l tartok, uram, hogy egyik�knek sincsen szerencs�je - mondta a l�ny.
- Valamelyik nyavaly�s fritz pil�ta tegnapel�tt �jszaka telibe tal�lta a
tej�zemet, �s az�ta nincs tej�nk.
Reisman lek�sz�l�dott a s�nt�s mell�li b�rsz�k�r�l, elindult az asztal fel�
�s intett a l�nynak, hogy k�vesse.
- Sajnos nincsen tej, �rmester - sz�lalt meg akaratlanul hangosabban, mint
ahogyan tervezte. - Mit inna? Whiskyt, almabort vagy �ppen egy kors� s�rt?
Carl Morgan az �tele f�l� hajolt, k�nnyed�n vagdalta vill�ja �l�vel, lassan
megfontoltan r�gott. Lenyelte, ami a sz�j�ban volt, azut�n f�ln�zett a tisztre �s
azt mondta:
- Szabadna k�rdeznem, uram, melyik egys�gn�l szolg�l?
- Semelyikn�l. Csak �tutaz�ban lev� turista vagyok, �rmester. Iszik velem
vagy nem? - Reisman kereste az �rmester szavaiban a g�nyos felhangot, de be
kellett l�tnia, hogy mindhi�ba.
- Az�rt k�rdeztem ezt, uram - mondta Morgan -, mert tudom, hogy
kifejezetten megtiltott�k a bar�tkoz�st tisztek �s leg�nys�gi �llom�ny�ak
k�z�tt. K�sz�n�m teh�t a sz�vess�g�t, uram, de nem tehetek eleget
k�v�ns�g�nak.
- Nem k�v�ns�g ez, �rmester# eh, le van szarva, ne is t�r�dj�n vele -
motyogta Reisman. El�kotort n�h�ny shillinget a zseb�b�l, �tny�jtotta a
r�m�lt pinc�rl�nynak, akinek gy�keret vert a l�ba az asztal mellett. - Hozzon
neki m�g egy pudingot �s tartsa meg a visszaj�r�t - mondta, azut�n
visszaindult a s�nt�spulthoz, ahol a k�t paraszt �rdekl�d�ssel figyelte, mit
m�vel. - Sz�ks�ge lesz er�re ma �jszaka. - J�l tudta, hogy gyerekesen
viselkedik, de egy pillanatra apr�cska diadalt �rzett.
Morgan figyelte a tiszt visszavonul�s�t. - Tartsa meg a p�nzt - sz�lt oda a
l�nynak. - Nem kell m�g egy puding.
Tiszt�ban volt a kocsm�ban tart�zkod�k hangulat�val, de �deskeveset
t�r�d�tt vele. N�melyek irigykedtek r� a s�vjai�rt. M�sok tartottak t�le, s mert
tartottak t�le, h�t gy�l�lt�k. M�gsem volt m�r szaros segg� k�zleg�ny, akit
kedv�re ugr�ltathat b�rki, akinek s�vja vagy csillaga van. Valaki m�r ebben az
istenverte alaktalan t�meg� seregben. Valami k�l�nleges - aki mindenki
m�st�l k�l�nb�zik. Nem volt sz�ks�ge iv�sra �s kurv�lkod�sra, senkire �s
semmire. Szerette a zs�ros, g�z�lg� szalonn�s pudingot meg a friss, f�les tejet,
s ez nagyon hi�nyzott neki aznap este. �s szerette azt a kisl�nyt, aki felszolg�lt
a kocsm�ban - Bess vagy Tess a neve, soha nem tudta pontosan megjegyezni.
A l�ny nem sokat t�r�d�tt a ranggal. Mindig kedves volt vele, ami�ta csak
jelentkezett az 51-esekhez, hogy kiseg�tse Poindextert. Att�l a taknyos
angolt�l azut�n nem volt mit tanulnia, ak�r els� nap �tvehette volna az eg�sz
verklit, ahelyett, hogy csak �lldog�ljon �s figyeljen. De ez a mai, ez az �
�jszak�ja. Ma azut�n megmutatja nekik, mit tud. Kezdetben bar�ts�gosabbak
voltak hozz� a n�pek. Azt hitt�k, � is egyike az �rsz�zadban szolg�l�knak, aki
valami beleval� feladatot kapott, de azut�n r�j�ttek, hogy mi az igazs�g, ezek
a tetves k�pmutat�k. De a l�ny mindig r�mosolygott, mindig volt egy kedves
szava hozz�. Ez�rt hozta neki a harisny�t meg a f�lbeval�t. Egyszer�en csak
j�lesett, hogy �r�met szerezhet neki, nem akart semmit t�le cser�be.
A s�nt�spultn�l Reisman rendelt m�g egy whiskyt, lassan szopogatta, s a
maga cs�ndes m�dj�n titkon elz�rk�zott a somersetiekt�l, Morgan
�rmestert�l, a l�nyt�l. A halott n�metekre gondolt, akik ott hevertek a
mattaronei h�ban az Orta-t� f�l�tt. A n�metek hal�la mindig k�l�n�sen j�
�rz�ssel t�lt�tte el, val�s�ggal feldobta, �let�nek egyik legf�bb hajt�ereje volt.
A hegyi dig�k k�z�tti k�ldet�se majdnem kudarcba fulladt, olyan
f�kezhetetlen�l szomjazta a n�cik v�r�t. Azt gyan�totta, ez lehetett egyik oka,
hogy a titkos h�rszerz�s els� vonal�b�l �tvez�nyelt�k a k�l�nleges
hadm�veletek oszt�ly�hoz.
Sok-sok �ve harcolt m�r k�l�nb�z� h�bor�kban - hirtelen�ben maga se
tudta, h�ny esztendeje -, s �gy �rezte, �ppen itt az ideje, hogy � is kih�zza a
lutrit. M�g huszadik �v�t sem t�lt�tte be, amikor m�r r�szt vett azokban az
�r�lt latin-amerikai h�bor�kban. Ott a Rio Grand�t�l d�lre, a Karib-tenger
k�rny�k�n szagolt el�sz�r puskaport; t�le bizony b�rmelyik f�lnek igaza
lehetett, sz�m�ra az eg�sz csak remek m�ka volt. Azut�n ment
Spanyolorsz�gba, ahol m�r-m�r tal�lt egy �gyet, amely�rt �rdemes harcolni,
de alighogy belevetette mag�t, m�r el is bukott a k�zt�rsas�g. K�na
h�tborzongat�, furcsa, egzotikus, brut�lis �s mer�ben rem�nytelen volt. �r�lt,
hogy kil�balhatott bel�le, mert voltak�ppen nem sokat �rtett az eg�szb�l.
Palesztin�ban azut�n �jra tal�lt valami �rtelmet a dologban.
Csak r�szben volt Landsmann, de soha ezt megel�z�en nem �rezte �t
ennyire er�sen, boldogan ezt a r�szt, kor�ntsem vall�si, hanem valamif�le
t�rzsi alapon. Embereket, akik eg�szen addig soha m�gcsak haragosan el sem
ki�ltott�k magukat, megtan�tott l�ni, k�selni �s fojtogatni. N�h�nyukat,
akikben f�lfedezte a lappang� tehets�get, megtan�totta �gy �lvezni a
k�zdelmet, ahogyan � �lvezte s tudta, elj�n majd a nap, amikor pomp�s
harcosok lesznek. K�ldet�st v�llalt k�zd� vezet�ik�rt �s gyenge, de sz�v�s
szervezeteik�rt, s elment K�z�p-Eur�pa pokl�ba, hogy felkutassa �s
megmentse testv�reiket �s alkudozzon rabtart�ikkal. J� �vek voltak azok, �s
tudta, hogy elj�n a nap, amikor majd visszat�r oda.
Az olyan pillanatokban, mint most, itt a kocsm�ban, Reisman f�lid�zte
mag�ban h�bor�s �veit, hogy megbizonyosodj�k, voltak�ppen ki is �, mit is
tett eddig, nagyj�b�l �gy, mint egy m�smilyen �ruban utaz� keresked�,
amikor lelt�rt csin�l �nmaga sz�m�ra, hogy emelkedj�k saj�t szem�ben, ha
m�r becs�lni nem tudja mag�t.
Reisman m�g�tt megjelent a l�ny; meg�rintette �s a f�rfi orr�t megcsapta
�des, friss szaga.
- Nem kell fizetnie nekem, uram - mondta �s fel� ny�jtotta tenyer�n a
shillingeket. - Az �rmester semmit sem k�rt, de mindent k�sz�n �nnek. -
M�sik kez�vel k�nnyed�n Reisman fels�karj�nak t�maszkodott. Vagy annyira
�rtatlan volt, hogy nem tudta, mit tesz, vagy annyira lelem�nyes, hogy �ppen
�gy akarta.
- Akkor tartsa meg.
- Nem tehetem, uram.
- Akkor hadd fizessek mag�nak egy poh�r italt.
- Nem lehet, uram, b�r j�lesne egy kors� s�r, meg el is besz�lgetn�k �nnel.
De am�g dolgozom, nem tehetem. A nagyb�ty�m megharagudna. Ez az �
kocsm�ja.
- Akkor adja oda a nagyb�tyj�nak �s mondja meg neki, hogy sz�ks�gem
van ma �jszak�ra sz�ll�sra.
A l�ny h�tr�lni kezdett, de Reisman visszah�vta. - Hogy h�vj�k? - k�rdezte
halkan.
- Tessie Simmonsnak, uram - v�laszolta a l�ny. Akaratlanul is
elmosolyodott �s hangja �nel�g�lten csengett. Tessie tudta, hogy mer�szen
viselkedik, tal�n t�ls�gosan is, de becs�letes volt, senkinek sem �rtott, s�t
akadt, akin seg�tett. Mag�nak �s m�soknak is az �letnek ezt az �des j�s�g�t
k�v�nta, s ha � az, aki k�zvet�theti, akkor hadd ossz�k meg ketten, akkor
k�tszeresen j�, ak�r a kegyelem, amely k�tszeresen is �ldott, s amelyb�l m�r
csak oly kev�s tal�ltatik e f�ld�n. - Megyek �s megmondom neki. �t kiad�
h�l�szob�nk van. Nagyon fog �r�lni, ha itt marad n�la.
- H�t maga, Tessie?
- Term�szetesen �n is, uram. �n is �r�lni fogok, ha itt marad n�lam -
v�laszolta tart�zkod�an.
A l�ny m�r kor�bban f�lfigyelt a sz�zadosra, aki a s�nt�spultn�l Mr.
Salmonnal �s Mr. Edwardsszal besz�lgetett. Olyan sokf�le amerikai l�tezett,
hogy soha nem tudott eg�szen kiigazodni rajtuk. J�v�g�s�nak tal�lta a
sz�zadost, de v�gt�re is valamennyi f�rfi az volt, aki egyenruh�san megjelent
a Hentesb�rdban, kiv�ve azt a fura pasast, akit �ppen most l�ptettek el�
�rmesternek �s aki azokat az aj�nd�kokat vette neki, de l�that�lag soha nem
akart semmit t�le - igaz, nem is biztos, hogy engedett volna neki. A kocsm�ba
j�r�k azt �ll�tott�k, hogy � volt idefent a b�rt�nben a h�h�r, de ezt nem hitte
el. Tudta, hogy csak ugratj�k, ahogy gyerekeket ijesztgetnek szellem- �s
k�s�rtetmes�kkel, hogy r�juk ijesszenek �s rendesen viselkedjenek. De � m�r
nem volt gyerek.
Tetszett neki a sz�zados. S�t�t b�r�, ak�r egy spanyol vagy olasz, de az�rt
nem f�st�s k�p�. Arca fiatalos, de von�sai �s r�ncai m�r kialakult �s �rett
f�rfira vallottak, sz�ja �s a szeme k�r�li szarkal�bak, homlok�nak r�ncai
t�bbnek mutatt�k kor�n�l. D�h�s volt az �rmesterre az el�bb, b�r a l�ny nem
�rtette, mi�rt, �s szeme akkor hideg sz�rk�v� v�lt. De a s�nt�spultn�l, amikor
�r� n�zett, meleg barn�nak hatott a szeme. Meglehet, �gy v�ltoztatja szeme
sz�n�t, mint egy kam�leon, de az is lehet, hogy mag�t�l v�ltozik szem�nek a
sz�ne, hogy �lc�zza hangulat�t.
Nagyb�tyj�t szob�j�ban tal�lta, a r�di� gombj�t csavargatta, de t�bbnyire
csak recseg�s t�rt el� a hangsz�r�b�l. Londoni volt, de m�r hossz� �vekkel
ezel�tt lek�lt�z�tt egy �d�l�si prospektus cs�b�t�s�ra Somersetbe, s itt annyira
megtetszett neki, hogy letelepedett �s megv�s�rolta a Hentesb�rdot. K�s�bb
el�zvegy�lt, �s az egyszer�, el�gedett, bar�ts�gos f�rfi a vil�gt�l elvonulva
�lte napjait. Ny�jas, szem�lytelen alaposs�ggal ellen�rizte a kocsma
�gymenet�t, de t�bbnyire elvonult a szob�j�ba, vagy amikor kedvez�re fordult
az id�, sz�vesen csavarg�it a vid�ki utakon. J�llehet a k�nyvvitelt fenntartotta
mag�nak, a kocsma egyes r�szlegeit r�b�zta a szak�csra, a b�f�sre �s a
szobaasszonyra. N�gy �vvel ezel�tt t�len fogadta be Tessie-t, amikor az
iszonyat r�t�rt Londonra, de most, hogy a l�ny m�r feln�tt, � volt az, aki
nagyb�tyj�r�l gondoskodott.
Tessie k�z�lte vele, hogy vend�g�k lesz �jszak�ra. Az �reg egyet�rt��n
b�lintott �s r�mutatott a t�bl�ra, ahol a szobakulcsokat tartotta. Tessie leemelt
egyet - azt, amelyikr�l tudta, hogy a legszebb �s legbar�ts�gosabb szob��,
ahol pomp�s kandall� �s puha tollp�rna, l�bmeleg�t� v�rja a vend�get az
�gyban. Bizserget�, j�les� meleg szaladt v�gig a gerinc�n, s egy kicsit
b�n�snek �rezte mag�t.
A sz�zados a l�pcs� alj�n v�rta, nekit�maszkodott a korl�tnak.
- N�gy shilling hat pennyvel tartozik nekem a szob��rt - k�z�lte vele
Tessie.
- Nem b�zik bennem? - k�rdezte Reisman, amint megfordult �s
r�mosolygott.
- Dehogynem b�zom �nben, de itt az a szok�s, hogy a vend�g el�re fizet.
N�gy shillinget adott nekem, a szoba �ra pedig nyolc shilling hat penny.
�tvette a f�rfit�l a p�nzt, figyelte, amint al��rja a bejelent�k�nyvet, azut�n
megindult mellette felfel� a l�pcs�n. A sz�zados f�l fejjel magasabb volt n�la,
b�r f�rfi l�t�re tulajdonk�ppen nem is volt igaz�n magas, a haja meg s�t�t,
hull�mos. Tessie szeretett volna odany�lni, hogy megsimogassa.
- Nincsen b�r�ndje? - k�rdezte.
- De van, csak m�shol hagytam. Nem tudtam, hogy itt fogok megsz�llni.
Elhozom, amikor visszaj�v�k.
- Elmegy? - Tessie igyekezett eltitkolni csal�d�s�t.
- Most m�g nem - v�laszolta Reisman. - K�s�bb el kell mennem
valahov�.
- Az ilyen �jszak�n bizony�ra az �rd�ggel megy cimbor�lni - v�lte a l�ny.
- �gy van, az �rd�ggel - vetette oda kurt�n a f�rfi.
A l�ny csak tr�f�lni akart, de Reisman hangj�ban �s pillant�s�ban volt
valami, ami�rt megb�nta, amit mondott. Hirtelen megint �gy t�nt, hogy a
f�rfinak pattan�sig fesz�lnek az idegei. Olyan volt, mintha mindazokb�l az
olvadt, bizonytalan halmaz�llapot� dolgokb�l �tv�zt�k volna �ssze,
amelyekb�l az er� fakad, s amelyeknek puhas�gra volt sz�ks�g�k, hogy
l�gyan k�r�l�lelj�k �s v�delmezz�k �ket; mint egy gy�jt�bomba k�zvetlen�l
robban�s el�tt - m�rpedig Tessie ismerte, milyen borzalmat rejtegetnek ezek.
A l�ny szinte megsz�d�lt, amikor benyitott a szob�ba. Ha a sz�zados
t�ls�gosan k�zel l�p hozz�, gondolta, ha meg�rinti, remegni fog �rte.
Reisman figyelte, amint a l�ny f�lveri a p�rn�kat az �gyon, majd a rost�ly
f�l� hajolva �leszti a t�zet. An�lk�l, hogy b�rmilyen �rzelmet igyekezett volna
kicsiholni mag�b�l, ism�t megcsod�lta telt, asszonyos alakj�t, mozdulatainak
�rz�ki k�nnyeds�g�t. Arc�n valamif�le moh�s�g t�kr�z�d�tt, szem�ben l�gy,
remeg� f�lelem csillogott.
- Szeretn�k n�h�ny �r�t aludni - sz�lalt meg Reisman. - Fent lesz m�g itt
valaki f�l kett� t�jban? Akkor akarok felkelni. Fel kell kelnem. Nagyon
fontos.
- A szob�mban van egy �ra - v�laszolta gyorsan a l�ny. - Majd �n
felkeltem.
- Dehogyis. Adja k�lcs�n azt az �r�t - mondta Reisman. - Nem akarom
ilyesmivel f�rasztani.
- Nem - jelentette ki Tessie. - Egy�ltal�n nem f�raszt. El�fordulhat, hogy
nem hallja meg az �breszt� cseng�j�t. �n m�r megszoktam. Megt�rt�nhet,
hogy �tfordul a m�sik oldal�ra �s nem megy el a megbesz�l�s�re. Sz�ks�ge
van valakire, aki gondoskodik r�la, hogy fel�bredjen.
- H�t# rendben van - adta be a derek�t Reisman.
F�l�llt az �gyr�l, ahol addig �lt �s az ajt�hoz l�pett. A l�ny k�zvetlen�l
el�tte haladt el, arc�n a csal�d�s �rnya suhant �t. A f�rfi k�nnyed�n
meg�rintette a v�ll�t, hogy meg�ll�tsa. Amikor a l�ny fel� fordult, hogy
megn�zze, mit akar t�le, Reisman gyors mozdulattal lehajolt �s arcon
cs�kolta.
- Maradj meg ilyen aranyosnak - s�gta, s maga is meglep�d�tt, milyen
k�nnyen t�rtek el� bel�le e szavak. Azut�n halkan becsukta a l�ny m�g�tt az
ajt�t.
A kis t�zrak�s m�r kezdte �tmeleg�teni a szob�t. Reisman ler�gta a cip�j�t,
azut�n fel�lt�zve hasra v�gta mag�t az �gyon. Kimer�tette a hossz� utaz�s,
�rz�kszerveit eltomp�totta a whisky, m�gsem tudott m�g j� ideig elaludni.
Vajon kit akasztanak majd fel reggel?
Danny Deevert? �gy van, bizony�ra � volt az - Danny Deever, a der�k
katona.

Felk�tik Danny Deevert, te fogod

odavinni �t,
alv� bajt�rs�t �lte meg, te n�zz r�
hal�la el�tt#*

[* A reg�nyben el�fordul� versr�szleteket Simor Andr�s ford�totta.]

Megsirassa-e Danny Deevert? Megsiratja-e majd? Vagy f�lni fog?
De tulajdonk�ppen mit is jelent sz�m�ra most a f�lelem, �s mi�rt t�preng
ezen? Annyi bizonyos, nem a szem�lyi biztons�g�t f�lti. Ezzel m�r r�ges-r�g
lesz�molt. Ha az ember �rzelmileg elk�telezte mag�t a harcnak, akkor nincs
helye az egy�ni f�lelemnek. Ezt nevezik ostoba m�don b�tors�gnak. De vajon
hol van itt harc, hol a f�ktelen izgalom, a megr�szeg�lt v�r z�g�sa? �llni �s
figyelni egy ember iszony� hal�l�t, an�lk�l, hogy b�rmit is el�ruljon az arca;
semmit sem tenni, sem �rte, sem ellene; jelen lenni, amikor elv�rj�k, hogy
�rzelmileg k�z�mb�s maradjon - ett�l iszonyodott. S azut�n itt voltak a r�gi, �
milyen r�gi eml�kek. A has�b�l felt�r� elemi erej� h�nyinger, beleinek
akarata ellen�re t�rt�n� ki�r�l�se. H�t nem, val�ban nem minden volt f�ktelen
sz�rakoz�s �s j�t�k. M�g ha le is gy�zte a vele sz�letett, sok nemzed�k �ltal
belenevelt f�lelmet a vads�gt�l �s a sz�rny� kegyetlens�gt�l, egyetlen
v�ratlan, vigy�zatlan mozdulat a gy�zelmet kock�ztathatja.

Victor Franko a priccs�n fekve hallotta, amint a smasszerek Gardiner�rt

j�nnek. Elhessegette az �lmot, hogy �bren �lje �t ezt a pillanatot - s most
hallotta �ket, amint v�gigvonulnak a csarnokon. Vill�mgyorsan cell�ja
ajtaj�n�l termett. M�sok voltak az egyenruh�ik, m�sok voltak a m�dszereik,
m�sok voltak a b�ntet�seik, m�g az igazs�guk �s az igazs�gtalans�guk is m�s
volt. De Victor Franko szem�ben ezek is csak smasszerek voltak, akik
semmiben sem k�l�nb�ztek azokt�l az �r�kt�l �s fel�gyel�kt�l, akikkel a Sing
Singben, Dannemoraban �s Leavenworthban megismerkedett.
Az �r�ket megel�zte a lelk�sz halk, monoton mormol�sa, nagy n�ha pedig
Gardiner egy-egy szava. Franko azonban se nem l�tta, se nem hallotta tiszt�n
�ket, s noha eleinte �gy t�nt, Gardiner nem lesz hajland� vonakod�s n�lk�l
vel�k menni, most m�r �gy l�tszott, hogy er�s lesz �s megy.
Victor Franko azonban azt szerette volna, hogy egy�ltal�n ne menjen. Mert
ha Gardinert nem l�gatj�k fel, akkor bizonyos lehet abban, hogy � sem fog
l�gni, s akkor f�ktelen gondolatait hasznosabb ir�nyba terelheti, mint hogy
milli�nyi tervet dolgozzon ki, hogyan menek�lhetne meg - az ut�bbi id�ben
csakis ez zakatolt a fej�ben.
A b�n juttatta ide, s j�l tudta, hogy �gy vagy �gy, de a b�n lesz az, ami
megmenti. Victor Franko m�r r�ges-r�gen, New York Pokol Bugyra nev�
zug�ban egyezs�get k�t�tt a b�nnel. Csak gyerek volt, de m�r tudta# Isten
meg fog semmis�teni engem, ahogy megsemmis�tett m�sokat vagy hagyta,
hadd rohadjanak el, ahogy engedi, hogy any�m elrohadjon, hogy ap�m
elrohadjon, ahogy fiv�reim, n�v�reim �s bar�taim �s ellens�geim elrohadnak.
Ez�rt �n b�n�z� leszek, elismerem a b�nt, keresem a b�n kegy�t, kifejlesztem
magamban a b�nt �s a magam haszn�ra ford�tom.
Ez volt a fogadalma, s j�llehet el�g esze volt ahhoz, hogy er�t mer�tsen a
b�nb�l, annyira nem volt �rtelmes, hogy sikeresen a maga szolg�lat�ba �ll�tsa.
T�z �v b�rt�nrabs�g tan�s�totta ezt, b�r � maga sohasem ismerte be.
Azon a napon Leavenworthban a b�n seg�tette, amikor bej�ttek hozz� �s
felt�teles kegyelmet aj�nlottak fel neki, ha katon�nak �ll. H�t persze, hogy j�
fi� lesz. Csak szabaduljon ki onnan, jusson el egy olyan helyre, ahol n�t
kaphat, tiszta leveg�t l�legezhet, kedve szerint ehet-ihat �s szabad lehet!
Szabads�g - j� tr�fa. Mif�le szabads�got aj�nl a hadsereg, a f�szkes fen�be is?
�tezer sittes j�tt �t vele egy�tt a haj�n Angli�ba. Rendes sr�cok, akik
meg�g�rt�k, hogy ett�l fogva tisztess�gesen fognak viselkedni, �s teljes�tik
isten �s a haza ir�nti k�teless�g�ket, az�rt az el�jog�rt, hogy �gy�t�ltel�kk�nt
szolg�lhatnak. �risten, milyen lehetett ennek az �tezer katon�nak az �l�n
�llni! A b�n ezrede, amely kij�rta a b�n iskol�j�t �s most a b�n vez�nyli.
J�rj�tok be a tengereket, fosztogassatok, er�szakoskodjatok, mag�nyosan,
b�ntetlen�l, legy�zhetetlen�l.
De hol voltak m�r az �tezren? Sz�tsz�rt�k �ket az Angli�ban �llom�soz�
egys�gek k�z�tt, s Franko csak a maga kis b�n�z�s�re hagyatkozhatott, �gy
azut�n ism�t elkapt�k. Alaposan elkapt�k. Olyan alaposan, hogy be�g�rt�k
neki, ez�ttal val�ban felk�tik. De m�g nem j�tt el az ideje. Fellebbez�se
�gy�ben m�g nem d�nt�ttek. S ha ez sem v�lik be, vannak m�g m�s utak-
m�dok. Ismeri � a d�rg�st. Ismeri � a furfangjaikat. Ismeri a Hadb�r�s�gi
K�zik�nyv�ket, a Katonai B�ntet�t�rv�nyk�nyv�ket, �s tudja, hogy akadnak
azokban kib�v�k, amelyekr�l senki m�g csak nem is �lmodott. S ha m�g ez
sem seg�t, tal�l majd m�s kiutat. Megbetegszik. Megcsonk�tja mag�t. Csak
eg�szs�geseket k�tnek fel. Olvasta ezt egy m�sik k�nyv�kben. Ha sz�ks�ges,
elt�rdeli valamennyi ujj�t, egyenk�nt mind. Sz�tz�zza a karj�t, megcsonk�tja a
l�b�t, bet�ri a fej�t. Odadobja m�g a h�s�t, a csontj�t, az izm�t is, de vele soha
meg nem teszik azt, amit most Gardinerrel tesznek.
�risten, milyen gyorsan haladnak! Most l�pnek ki a cell�b�l, a seggfej
ezredes megy az �len, az alkalomhoz ill� komor arccal. Elt�n�d�tt, hol lehet
most a h�h�r, az a ny�lask�p� pasas, aki m�r napok �ta ott settenkedik a
folyos�n, l�tta � is, egyik nap m�g k�zleg�ny, m�snap m�r ott vir�tottak karj�n
a cs�kok, k�rdez�sk�d�tt a smasszerekn�l, �gy leselkedett be a kukucsk�l�n,
ak�r egy d�gkesely�.
A menet most elt�volodott a cell�kt�l.
- Ezredes �r! - ord�totta. - Ezredes �r, hadd vegyek b�cs�t t�le. K�rem,
hadd vegyek b�cs�t t�le! - Mindeddig fogalma sem volt, mit is akar
tulajdonk�ppen, de most, hogy elord�totta mag�t, mag�val ragadta a b�tors�ga.
Tarbell ezredest meglepte a ki�lt�s, s meg�ll�totta a menetet.
- Hallgattass�k el! - adta ki a parancsot.
- Csak hadd szor�tsam meg a kez�t, ezredes �r, ez minden - k�ny�rg�tt
Franko. - Aty�m, besz�lje r�, hogy b�cs�t vehessek Gardinert�l. Ezt egyetlen
t�rv�ny sem tiltja. Isten l�tja a lelkemet, a k�ly�knek sz�ks�ge van egy
bar�tra.
Az ezredes gyors pillant�st vetett Gardinerre. Annak �rtetlen tekintete egy
pillanatra mintha megt�rt volna, de val�j�ban nemigen jutott el a tudat�ig, mi
t�rt�nik k�r�l�tte. Nem kapott utols� vacsor�t, nem k�rdezt�k, van-e valami
k�v�ns�ga - uramisten, fejezz�k m�r be ezt az �tkozott dolgot, miel�tt
elh�nyom magam! - gondolta Tarbell. Seg�ts�gk�r��n n�zett Pines hadnagyra,
s a lelk�sz b�lintott.
- Vigy�k �t egy percre oda - mondta Tarbell.
Franko egyik kez�vel kiny�lt a kis ablak r�csai k�z�tt, kereste Gardiner
kez�t, de azut�n l�tta, hogy az elit�lt mindk�t kez�t h�trak�t�tt�k. Vadul
megmarkolta Gardiner v�ll�t, de most, hogy v�gre ott volt k�zny�jt�snyira, mi
a fen�t mondhatna neki? Mi a fen�t mondhatna neki? B�tors�g, k�ly�k! Er�s
maradj, k�ly�k! Ne hagyd, hogy legy�rjenek, k�ly�k! Baszd meg, k�ly�k!
Mi�rt nem v�dekezel ellen�k? R�gj�l, marj�l, sikoltozz�l, de ne engedd, hogy
megtegy�k veled ezt, te ostoba balfasz!
Nem mondott semmit. Csak m�g jobban megszor�totta Gardiner v�ll�t,
mik�zben az zavarodottan r�emelte semmit nem �rt� pillant�s�t. M�g
er�sebben szor�totta a v�ll�t, m�r-m�r csavarni kezdte. Ha el�g er�sen
csavarja, tal�n el is t�rheti. Akkor nem akaszthatn�k fel Gardinert. Vissza
kellene vinni�k a cell�j�ba, �t kellene sz�ll�taniuk a k�rh�zba, am�g meg nem
gy�gyul!
- Gyer�nk m�r Franko, ny�gje ki v�gre! - sz�lalt meg az ezredes. - Ne
sz�rakozz�l itt. Hamarosan �gyis rajtad a sor.
- K�pmutat�k! - ord�tott fel Franko hirtelen d�hroham�ban. - Nyavaly�s,
istenverte farizeusok!
- Hallgattass�k el! - pattogott Tarbell. - Az isten verje meg, t�mj�tek be a
pof�j�t!
Franko fanatikus pillant�s�t mereven a lelk�szre szegezte.
- Te, te szentfaz�k kurafi, te vagy mind k�z�l a legrohadtabb! Pof�zol
istenr�l, pof�zol Krisztusr�l, pof�zol a megv�lt�sr�l, pof�zol arr�l, mi a j�, mi
a rossz, k�zben meg seg�tesz keresztre fesz�teni egy k�lyk�t#
A katonai rend�r�k megpr�b�lt�k elr�ngatni Gardinert, hogy hozz�f�rjenek
Frank�hoz, aki tov�bbra is ontotta r�juk a szitkokat. Verni kezdt�k a kez�t,
hogy elengedje a m�sikat. Az eg�sz csetepat� sor�n Gardiner rongycsom�k�nt
l�gott k�z�tt�k; �gy t�nt, semmit sem hall, de m�g Franko vad szor�t�s�t�l
sem �rez f�jdalmat.
Tarbell agy�n egyszerre csak �tvillant - Gardiner �veges pillant�sa,
zsibbadts�ga, ahogy j�mbor�n engedelmeskedett a parancsoknak, a szinte
katatonikus mozdulatok -, hogy az orvos bizony�ra beadott neki valamit.
Parancs ellen�re, a szab�lyzat ellen�re, minden el��r�st �th�gva, Gordon
�rz�ktomp�t� tablett�t adott be neki, hogy lecsillap�tsa az �tra.
Na j�l van, a pokolba vele, a pokolba valamennyi�kkel, a pokolba a
hadsereggel, ami�rt ilyen rohadt munk�t s�ztak r�! Tenyere �l�vel r� v�gott
Franko csukl�j�ra.
Franko �rezte, hogy szor�t�sa elernyed. Az egyik katonai rend�r kinyitotta
a cella ajtaj�t, azut�n csontt�r� robajjal benyomta, s Frank�nak el kellett
engednie Gardinert. A katonai rend�r j�kor�t beh�zott neki, pontosan a
j�romcsontj�ra; Franko h�trazuhant a priccs�re, ott fek�dt zih�lva, de t�bbet
nem sz�lt. Hallotta, amint bev�g�dik cell�j�nak ajtaja, a kulcs megfordul a
z�rban, majd a menet gyors l�ptekkel elindul a folyos�n - de � m�r nem sz�lt
semmit. T�bb mondanival�ja nem volt.
Felvillanyoz�dott, val�s�ggal istennek �rezte mag�t - megtette azt, amire
egyik�k sem k�pes. Megtette, amit maga isten sem tudna megtenni, ha
egy�ltal�n l�tezik isten - Franko ugyanis eddig �gy �lte le �let�t, mintha nem
lenne isten, csak annak antit�zise. �letet aj�nd�kozott egy embernek. K�t
perccel hosszabb �letet adott Gardinernek, mint amennyi j�rt neki.
De most m�r a kez�kben volt. Bevonszolt�k abba a szob�ba. Hallotta a
t�volr�l idesz�r�d� hangokat, azut�n az im�t, majd a facsapda v�gs�,
visszavonhatatlan csattan�s�t#
#�s megvonaglott. Vonaglott a priccs�n, s ki�t�tt rajta a retteg�s b�zl�
verejt�ke, a retteg�s�, amelyr�l nem akart tudni.

Reisman abban a pillanatban kirohant a kiv�gz�kamr�b�l, amint oszoljt

vez�nyeltek; csak egy pillanatra �llt meg a parancsnoki irod�ban, hogy
kiv�ltsa a b�r�ndj�t. Mihelyt ki�rt a b�rt�nb�l, ler�ntotta a sapk�j�t, arc�t
felfel� ford�tva hagyta, hadd mossa az es�, szomjasan itta, sz�vta be a p�rusain
�t, am�g �gy �rezte, mintha m�lyen beiv�dna kiszikkadt h�s�ba, hogy semmi
m�s ne legyen benne, csak tisztas�g. Milyen j� is �lni.
R�tal�lt a Hentesb�rdhoz vezet� �tra, v�gigrohant rajta, b�r�ndje
ideges�t�en verdeste a s�pcsontj�t, elsietett az utc�k, sik�torok, s�v�nyek, az
�jszaka s�t�t kertjei mellett, tov�bb a s�t�t k�falak t�m�r l�nca ment�n,
amelyek �rizt�k az �s�reg k�zs�g lak�inak az �lm�t, a j� emberek�t itt �s
minden�tt, akiknek a nev�ben igazs�got tettek ezen az �jszak�n.
�hs�g hajtotta, �hs�g, amely kor�bban, este is jelentkezett, valamif�le
sz�nalmas puhas�g ir�nti v�gy, hogy kifacsarja a durva hal�lt test�b�l-
lelk�b�l. Mi�rt tartott olyan sok�, am�g a fi� meghalt? A v�ge fel� m�r
legsz�vesebben lerohant volna az akn�ba, ahol a teste f�gg�tt, hogy
saj�tkez�leg vessen v�get az eg�sznek.
A fogad� m�r els�t�tedett; lenyomta a kilincset. Az ajt� azonban z�rva
volt. Reisman el�sz�r elindult, azut�n ism�t visszafordult, mint amikor egy
f�rfi �rthetetlen�l visszautas�t�sban r�szes�l. K�zben azon gondolkodott: tal�n
van m�g egy m�sik ajt� is, vagy joga van-e f�l�breszteni a gazd��kat, hiszen
kifizette a szob�j�t?
Ekkor Tess ajt�t nyitott. - Elfelejtettem kulcsot adni mag�nak - mondta
halkan. - Eg�sz id� alatt emiatt agg�dtam.
Abban a pillanatban, hogy megpillantotta a l�nyt, Reisman m�r tudta,
milyen sz�nalmas megk�nnyebb�l�st �rez, milyen h�l�s puszt�n az�rt is, hogy
l�thatja, milyen iszony� sz�ks�ge van arra, hogy olyasvalaki, mint Tess
legyen ott, aki v�r r�, hajl�kot �s mened�ket ad neki. Gyors mozdulattal
bel�pett a s�t�t el�t�rbe, s amint elnyomakodott a l�ny mellett, �rezte, hogy az
szeretn�, ha nemcsak azt mondan� neki r�viden: "Sajn�lom, hogy
felkeltettelek", de nem volt bizonyos abban, val�ban a l�ny hangulat�t
�rz�keli-e, vagy csak d�lib�bot kerget. Meglehet, Tessnek az a dolga, hogy
�bren v�rja, am�g meg�rkeznek a viharos �jszak�b�l a kivert kuty�k.
A s�t�t, �res s�nt�sben lobog�, meleg t�z �gett, amely t�ncol� �rnyakat
rajzolt a terem fal�ra, s ezek hol megvil�g�tott�k, hol s�t�tbe bor�tott�k
mindkett�j�k arc�t.
- �risten, hogy n�z ki! - ki�ltott fel hirtelen a l�ny, amint k�zelebb l�ptek
a t�zh�z.
Patakokban csurg�it ruh�j�b�l �s l�ba k�r�l kis t�cs�kba gy�lt a v�z.
Sapk�ja ronggy� �zott az es�ben, s amikor levette, kider�lt, hogy haja is
csuromv�z, k�cosan, csimb�kokban tapadt a homlok�ra. A l�pcs� alj�n �llt, �s
azon t�n�d�tt, felmenjen-e egyenesen a szob�j�ba, de tulajdonk�ppen semmi
kedve sem volt erre. Ez az �jszaka nem v�gz�dhet sz�m�ra azzal, gondolta,
amit m�r megtett vagy l�tott. Bizonyos volt abban, hogy m�g n�h�ny perc, �s
akadtak volna j� n�h�nyan a b�rt�nnek abban a szob�j�ban, akik el�jultak
volna a sz�rny� fesz�lts�gt�l. Figyelte az arcukat, l�tta rajtuk a rosszull�tet
jelz� kr�tafeh�rs�get �s a hideg verejt�ket, s tudta, hogy minden szorong�sa
ellen�re, � maga er�s.
Tess a gondjaiba vette. - A legjobb lesz, ha leh�nyja a g�nceit, sz�zados -
utas�totta. - Hogy n�z ki! J�jj�n csak ide a t�zh�z �s melegedjen. Hozok
mag�nak valami forr�t.
- K�sz�n�m - mondta Reisman. - Az j�lesne. J� kis t�z ez. - Nem
�llhatott ott ostoba m�don, hogy felid�zze mag�ban, milyen nagy sz�ks�ge
van a l�nyra. Mondania kell valamit, azonk�v�l, hogy arra gondol: te vagy az,
aki pomp�san festesz, olyan pomp�san abban a nevets�ges, s�lyos
gyapj�kab�todban, amelyet nyakig felgombolt�l, hogy sz�ziesen elrejt�zz�l
el�lem vagy melegedj�l, egyre megy# abban az ostoba flanell h�l�ingedben,
amely a cip�d k�r�l csapkod# k�cos hajaddal, amelynek sz�ne a mag�nyos
tengerpartok f�v�ny�re eml�keztet# csinos, fiatal arcoddal# gy�ny�r�
asszonyos testeddel# milyen j� n�zni t�ged.
Leroskadt a kandall� el�tt a f�ldre. Egy p�rna mellett n�h�ny k�nyvet
tal�lt. Teh�t Tess nem aludt. Olvasott. Romantikus vackokat, kandall�t�z
mellett - k�t reg�nyt, az egyik amerikai, a m�sik meg valami vil�gv�gi
egzotikus szigeten j�tsz�dott; egy �tibesz�mol�-gy�jtem�nyt az Egyes�lt
�llamokr�l; valami v�kony versesk�tetet - Egy shropshire-i ifj�, A. E.
Housmant�l.
Tess visszaj�tt a konyh�b�l, k�t g�z�lg� b�gr�t hozott. Lehajolt hozz�, �gy
k�n�lta oda az egyiket. - Ez majd j�t tesz mag�nak.
Reisman a sz�j�hoz emelte a b�gr�t, de gyorsan elr�ntotta, mert a forr�
folyad�k �gette az ajk�t.
- Mi ez? - k�rdezte, mik�zben fej�t a g�z�lg�, szeszes ital f�l� tartotta.
- Tiszta t�z - v�laszolta a l�ny. - Rumb�l k�sz�lt t�z, almabor l�ng,
amelyet fah�jrudakkal lobbantottam fel. Egy amerikai egyszer azt mondta
nekem; "Ez meg�l vagy meggy�gy�t." Fur�n besz�lt, m�g fur�bban, mint a
t�bbi amerikai.
- Sokat ismersz?
- �# - v�laszolta Tess nevetve -, sok sz�zat. N�ha m�r �gy gondolom,
hogy az eg�sz amerikai hadsereg �tvonult itt.
- �s h�nyan r�szes�lnek az �jf�li kiszolg�l�s kegy�ben? - k�rdezte
Reisman, de amikor megl�tta a s�rtett kifejez�st a l�ny arc�n, megb�nta, hogy
sz�lt. Nem �gy �rtette, ahogyan hangzott.
- Nagyon kevesen - mondta a l�ny �s egyenesen r�emelte a pillant�s�t.
Szem�ben vill�dzva t�kr�z�dtek a par�nyi l�ngnyelvek.
- Sajn�lom.
- Semmi baj. Tudom, hogy nem rosszindulatb�l mondta.
Egy ideig hallgattak, n�zt�k a lobog� t�zet, k�zben apr�kat kortyoltak a
g�z�lg� italb�l. Ez lenne tal�n az � kis n�maj�t�kuk? - t�n�d�tt Reisman.
Mikor lesz itt az ideje a hell�knak �s az istenhozz�doknak, azut�n ism�t a
hell�nak �s istenhozz�dnak, �s minden tal�lkoz�skor k�zelebb ker�lnek
egym�shoz, minden �jabb tal�lkoz�s meger�s�ti, ami az el�z� alkalm�val
t�rt�nt �s valami �jat hoz a kapcsolatukba?
F�lemelte a versesk�nyvet. - Azt hittem, csak holdvil�gk�p� amerikai fi�k
olvasnak Housmant.
- Maga is holdvil�gk�p� �br�ndoz� volt, amikor olvasta?
- Igen# sajnos nagyon is gyakran. De t�l�ltem valamennyit, �s ma m�r
nem �rzek f�jdalmat.
- Nem hiszek mag�nak.
- Mit nem hiszel?
- Hogy m�r nem �rez f�jdalmat. Sz�rny� lenne, ha nem �rezn�nk
f�jdalmat, mert akkor semmi m�st sem tudn�nk �rezni. - Elhallgatott, kortyolt
a b�gr�j�b�l, azut�n le�ll�totta a magas�tott t�zhelyk�re. - Sem j�s�got, sem
szerelmet.
Milyen iszony�an b�lcs ahhoz k�pest, hogy milyen fiatal, gondolta
Reisman. - Haragudt�l, mert este megcs�koltalak? - k�rdezte. Egyszer,
tizenn�gy �ves kor�ban m�r megk�rdezte ezt egy l�nyt�l, aki v�laszk�ppen
nagyon furcs�n tekintett r�. Soha t�bb� nem k�rdezte ezt, s �gy �rezte, hogy
j�l tette. De most m�r harminc�ves, Tess pedig nem lehet t�bb tizennyolcn�l, s
�gy egy pillanatra ism�t tizenn�gy �vesnek �rezte mag�t.
Tess h�trafordult �s egyenesen Reisman arc�ba n�zett. - Azt hittem, hogy
m�r megfeledkezett r�la - mondta. - Mert r�szeg volt �s semmit sem jelentett.
Reisman mag�hoz vonta a l�nyt, hallotta, amint a l�legzet kisz�kik bel�le,
amikor l�gyan a karj�ba simul, �s egyre er�sebbnek �rezte mag�t. �jra elkapta
az ellen�llhatatlan ritmus - igen, boldog volt -, de vajon az �letet �lvezi-e,
vagy a hal�lt �nnepli?
Tess elh�z�dott t�le. A f�rfi m�r a kab�tj�t kezdte kigombolni. M�g a
vastag sz�veten �t is milyen gy�ny�r�s�g volt karj�ban tartani, �rezni puha
h�s�nak langy meleg�t. Milyen hihetetlen�l csod�latos szerkezet egy n�.
- Ne itt - mondta halkan a l�ny. - Felmelegedett m�r?
- Igen.
- Akkor fogja a b�gr�j�t �s menjen f�l a szob�j�ba# Reismant egyszerre
csak rem�nytelen vesztes�g�rzet fogta el, legsz�vesebben felki�ltott volna:
Nem!, de akkor a l�ny befejezte a mondatot: - Nemsok�ra ott leszek mag�n�l.
A szob�j�ban meleg volt. Tess ott is f�l�lesztette a t�zet. Reisman
kih�mozta mag�t nyirkos egyenruh�j�b�l, r�akasztotta a kandall� el�tt �ll�
sz�kre, azut�n v�rakoz�steljes, s�lyos sz�vver�s�nek �tem�re r�zk�dni kezdett.
De egyed�l a puha, vastag dunyha alatt - ebben semmi j� sincsen. Gondolatai
ism�t messze j�rtak, �s a fantomk�p hatalm�ba ker�tette. Tiszta es�s volt, de
most m�r soha senki sem fogja megtudni, szenvedett-e a fi�. Mi�rt nem l�tt�k
agyon gyorsan, ahelyett, hogy hagyt�k egy �r�kl�tig himb�l�zni?
Tess l�pett be a szob�ba, nesztelen�l j�rt, s m�r ott is �llt f�l�tte, miel�tt
m�g tudat�ra �bredt volna a jelenl�t�nek. Reisman fel�lt, odany�jtotta neki a
kez�t, a l�ny pedig bezuhant mell� az �gyba �s megcs�kolta. Sz�j�nak olyan
�ze volt, mint a t�znek, amelyet egy�tt ittak, de az�rt m�g nem engedte el
mag�t teljesen. A f�rfi ism�t elkezdte kigombolni Tess s�lyos kab�tj�t. - Csak
nem viseled ezt m�g az �gyban is? - k�rdezte t�le.
- Nem - felelte alany mosolyogva. - Hadd vegyem le �n!
Amikor visszaj�tt a f�rfihoz, m�g mindig elfedte a h�l�inge. - El�g vil�gos
van, hogy l�ss�l? - k�rdezte. A szob�t csak a t�z f�nye vil�g�totta meg.
- Sz�gyelled magad?
- Nem, dehogyis - mondta Tess. - De nem olvasna nekem? - F�lvette a
Shropshire-verseket, amelyeket mag�val hozott, �s letette az �gy mell�.
- Ebb�l nem - mondta Reisman, amikor megl�tta a k�nyvet.
- Mi�rt nem?
- Vannak benne m�s dolgok is, nemcsak holdvil�gk�p� szeret�k �s kezes
l�nyok - mondta a f�rfi. - T�ls�gosan sok benne a hal�l �s akaszt�s. - Az
aktus barb�rs�ga nem annyira abban rejlett, hogy egy fiatal fi�, aki m�g
n�h�ny perce �lt, most m�r halott - �risten, hiszen h�bor� tombol �s
minden�tt, amerre csak n�z�nk halnak az emberek! -, hanem abban az
abszurd cerem�ni�ban, amely hal�l�t k�s�rte.
Tess �jra hozz�simult, de ez�ttal remegett. - Akkor h�t, igaz - mondta. -
Ma �jszaka felakasztottak egy embert. Az �rmester tette. Maga pedig ott volt.
- Igen, ott voltam - suttogta Reisman. - �gy igaz. S�rj�l! S�rj �rte! S�rj�l a
fi��rt! S�rj az �rmester�rt! S�rj�l valamennyi�nk�rt!
A l�ny �jra megcs�kolta, �s Reisman egy pillanatig �h�tatosan n�zte,
h�l�san, teljesen felold�dva a csod�lat�ban, s amikor ism�t mag�hoz
szor�totta, amikor szeretkezett vele �s a l�ny vinnyogott, nevetett, vonaglott �s
felsikoltott, �gy �rezte, mintha valamif�le szem�lyes, �szt�n�s
megeml�kez�ssel �ldozna az elhunytnak.

M�SODIK R�SZ

LES ENFANTS PERDUS

1.

Egy cs�ndes, m�lt�s�gteljes londoni lak�h�zban, amely a Strat�giai

Hadm�veletek Hivatala k�l�nleges hadm�veletek oszt�ly�nak
f�hadisz�ll�s�ul szolg�lt, Max Armbruster �rnagy az �r�asztal�n�l �lt, s
pap�rok, t�rk�pek �s k�nyvek rendszerezett z�rzavaros halma f�l� g�rnyedt.
Negyvenes �vei elej�n j�r�, tud�s k�lsej� f�rfi volt, magasra tornyozott barna
haj�t sim�n h�traf�s�lve hordta, tekint�lyt parancsol� bajusz�t pedig, ut�nozva
a helyi hader�k oszlopos tagjainak f�rfias viselet�t, d�s sz�rt�megg�
n�vesztette, amikor Angli�ba �rkezett; erre egy�bk�nt roppant b�szke volt.
1944. febru�r 26. szombat reggel volt. Mindazokon az egyetemeken, ahol
Armbruster �rnagy a h�bor� el�tt politikai tudom�nyokat, �llamtudom�nyt �s
t�rt�nelmet oktatott, szombat reggelenk�nt �h�tatos cs�nd uralkodott a heti
tapos�malom ut�n. �mde a n�h�ny �ve Genfben civiliz�lt szak�rt�k �ltal
meg�llap�tott h�bor�s szab�lyok nem ismertek el semmif�le �tnapos egyetemi
hetet. Armbruster professzor m�g mindig fontos k�zvet�t� l�ncszemnek
sz�m�tott: inform�ci�kat szerzett, adatokat sz�ll�tott, tan�totta a t�bbieket -
csakhogy most a tudom�nya sok ember �let�t, s�t a h�bor� eg�sz menet�t
befoly�solhatta, s testi jelenl�t�re a munk�ban, �lesen v�g� esz�re n�ha a h�t
minden napj�n, a nap mind a huszonn�gy �r�j�ban sz�ks�g volt.
Tiszt�ban volt azzal, hogy az ideiglenesen Amnesztia fed�n�vre keresztelt
tervet, amely f�l�tt �ppen t�prengett, a legmagasabb parancsnoki szinten
hagyt�k j�v�, de az m�g Armbruster �rnagynak sem jutott volna esz�be, hogy
maga a Sz�vets�ges Exped�ci�s Er�k F�parancsnoks�ga dolgozta ki, annyira
ellentmondott minden hagyom�nynak: v�lasszanak ki tizenk�t k�zt�rv�nyes
b�n�z�t, akiket a hadb�r�s�g hal�lra vagy hossz� fegyh�zb�ntet�sre �t�lt
gyilkoss�g�rt, nemi er�szak�rt, rabl�s�rt vagy m�s er�szakos
b�ncselekm�ny�rt; k�pezz�k ki �s k�sz�ts�k fel �ket az ellens�ges vonalak
m�g�tti bonyolult �s mocskos munk�ra, amennyire csak r�vid, b�r meg nem
hat�rozott id� alatt ez lehets�ges; v�g�l, k�zvetlen�l az inv�zi� el�tt tegy�k
partra �ket titkon az eur�pai sz�razf�ldre, hogy a lehet� legnagyobb puszt�t�st
v�gezz�k a n�ci h�bor�s g�pezet anyagi javaiban �s ember�llom�ny�ban.
Ennyib�l �llt az Amnesztia-akci� terve.
Nem volt ez utas�t�s, abban az �rtelemben, hogy nem k�vette az eff�le
�r�sbeli parancsok szabv�ny harc�szati el��r�sait, ink�bb egy k�s�rleti terv
k�s�rleti k�rvonalaz�sa volt - al��r�s pedig nem szerepelt rajta. Nem valamely
meghat�rozott szem�ly adta ki a parancsot; a l�lektani hadvisel�si r�szleg egy
fiatal hadnagya egyszer�en letette az �r�asztal�ra. A hadnagyot - �gyszint�n
p�ld�tlan m�don - a SZEEF k�l�nleges feladatokkal megb�zott �sszek�t�
tisztnek vez�nyelte hozz�, m�ghozz� a titkosszolg�lat Grosvenor Square-i
el�retolt parancsnoks�g�nak teljes felhatalmaz�s�val �s j�v�hagy�s�val.
Az, hogy a tervet Armbruster �rnagy r�szleg�nek k�zbes�tett�k
v�grehajt�sra, t�volr�l sem volt szokatlan dolog, hiszen az � hivatal�ban az
volt a megszokott, ami ellentmondott a hagyom�nyoknak, hihetetlennek �s
p�ld�tlannak min�s�lt. Az �rnagy m�gis elt�prengett azon, vajon valaha is
megtudja-e a terv eredet�t. Meg kell bar�tkoznia Kinder hadnaggyal, az
�sszek�t�vel, gondolta, hogy t�bbet tudjon meg a tervr�l. Ezzel egyr�szt
pr�b�ra tenn� a hadnagy titoktart�s�t, m�sr�szt saj�t k�pess�geit, hogy
mennyire tud kibogozni titkokat.

John Reisman sz�zados harmadoszt�ly� jegyet v�ltott a marston-tyne-i

p�lyaudvaron a londoni vonatra. Rendszerint jobban szerette a k�nyelem
l�tszat�t, �s egy kev�sb� zs�folt els� oszt�ly� f�lk�be sz�llt, de most
val�s�ggal kereste a lehet�s�get, hogy emberek t�rsas�g�ban utazz�k.
M�r nem �rezte, hogy el lenne szigetelve az emberekt�l, nem undorodott
l�t�sukt�l, �rint�s�kt�l �s szagukt�l. Ism�t megny�ltak �rz�kszerveinek
p�rusai; �rz�kel� idegv�geinek cs�pjai �jra akt�v �lm�nyekre �h�toztak. A l�ny
r�v�n megtisztult, ism�t �p emberr� v�lt. Elhat�rozta, hogy Londonban majd
v�s�rol neki valamit �s elk�ldi a vend�gfogad�ba. Valamivel t�bbet jelent
majd a l�nynak, mint neki, teh�t j� dolgot cselekszik vele. Az � sz�m�ra
gyeng�d figyelmet jelent - s m�g a gondolat is j�lesett -, egy m�dj�t annak,
hogy azt �zenje neki: ismerlek, nem �gy gondolok r�d, hogy kevesebb,
sokkalta ink�bb, hogy t�bb lett�l. Az, amit egy�tt tett�nk, t�bbet jelentett
sz�momra, mint gondoln�d, b�r nem tudok t�bbet csin�lni bel�le, mert az
vagyok, aki. A l�ny sz�m�ra viszont az aj�nd�k annak a jele lesz, hogy
elismerik �s m�lt�nyolj�k �n�ll� egyedk�nt, jelk�p lesz, ami �ltal ez az
elismer�s tetsz�s szerint �jra meg �jra felid�zhet�, �r�mmel, nem pedig
szomor�s�ggal d�delgethet�. Mert j�llehet nem ejtett k�nnyeket, nem
tiltakozott, amikor megmondta neki, hogy m�g aznap reggel elutazik, s azt
sem tudja, valaha visszat�r-e, valamif�le s�v�rg� sajn�lkoz�s �lt ki az arc�ra.
- C'est la guerre! - d�nny�gte, �s megrezzent, annyira k�zhelyszer�en
hangzott. Vajon sz�zadszor vagy ezredszer mondta ugyanezt egy l�nynak?
A nagy nyugati vas�tvonal cs�ppnyi �llom�s�n v�rakozva, Reisman
figyelte, hogyan fut be ellenkez� ir�nyb�l egy m�sik vonat, s hogyan sz�llnak
le az utasok. Az �llom�s�p�leten nem volt a helys�g nev�t felt�ntet� t�bla,
aminthogy Nagy-Britannia valamennyi p�lyaudvar�r�l elt�vol�tott�k az eff�le
jelz�seket. Ez az ellens�g megt�veszt�s�t szolg�lta. Reisman arra gondolt,
vajon az ut�bbi �vekben h�ny utas k�sett el a lesz�ll�ssal �s t�bl�bolt
rem�nytelen�l egy ismeretlen vil�gban, mert nem hallotta a kalauz ki�lt�s�t, s
kor�bban m�g soha nem utazott mostani rendeltet�si hely�re. Elj�n majd a
nap, amikor visszateszik a helys�gn�vt�bl�kat, �s a h�bor� t�l�l�i ism�t
f�lismerhetik majd az otthonokat �s gy�kereiket.
Azel�tt soha nem zavarta a tiszt�ra �nc�l� �lland� utaz�s, az izgalomnak �s
kalandnak az a szakadatlan �s v�get nem �r� hajh�sz�sa, amelynek �ldozat�v�
v�lt. S�t mi t�bb, ez volt az els� alkalom, hogy �let�nek feln�tt �veire az
"�ldozat" sz� �sszef�gg�s�ben gondolt. Az ut�bbi hetekben azonban, ami�ta
csak siker�lt elmenek�lnie Olaszorsz�gb�l, par�nyi, megmagyar�zhatatlan
reped�st �rzett �ll�t�lagosan �thatolhatatlan lelki v�rtezet�n. �ppen akkor
t�lt�tte be harmincadik sz�let�snapj�t, amikor gyalog �tjutott Sv�jcba �s
Bernben a fut�rrep�l�g�pre v�rakozott. Tal�n err�l volt sz� - meg�regedett; a
rutinnak, de m�g az izgalomnak is megvan a maga energiamegcsappant�
egyhang�s�ga, ami f�radts�got, cs�m�rt v�lt ki. M�r nem volt nemt�r�d�m,
felel�tlen k�ly�k. Persze most m�r ha akarna sem sz�llhatna ki az eg�szb�l.
Most m�r hossz� id�re benne volt, �letm�dj�t hivatalosan szentes�tett�k, s�t
nagy elismer�ssel sz�ltak r�la. De mi lesz majd azut�n - ha egy�ltal�n lesz
azut�n?
Mik�zben a n�vtelen v�rosokon elm�lkedett, egyszerre csak vil�gosan
esz�be �tl�tt gyermekkor�nak egyik sz�rny� r�m�lete, b�r az m�r nem jutott
esz�be, vajon nappali �br�ndoz�s vagy �jszakai �lom, vagy �ppens�ggel
megt�rt�nt eset volt-e. B�rhogyan volt is, valami ehhez hasonl� lehetett: a fi�
vonaton utazik valahov�, ahol nincs vas�t�llom�s, �s csak valahonnan a vas�t
ment�n lehet megk�zel�teni, s iszony� retteg�s fogja el, mert arra gondol:
honnan tudom majd, hol kell lesz�llnom? - mik�zben egym�sut�n suhannak el
az ablak el�tt az �llom�sok, olvadnak �ssze a t�jak meg a f�nyek, �s emberek
kavarognak k�r�tte, felsz�llnak, lesz�llnak, s mindenki pontosan tudja, honnan
j�n �s hov� megy. Ma m�r semmi f�lelmetest nem �rzett, ha ilyesmi j�rt a
fej�ben - de az eml�k �led�ke is elegend� volt ahhoz, hogy megl�ssa jelenlegi
helyzet�ben a hasonl�s�got.
A vonat kora d�lut�n �rkezett Londonba. Ami�ta Reisman utolj�ra itt j�rt,
egy bomba telibe tal�lta a Paddington p�lyaudvar hatalmas, �ttetsz�
�vegkupol�j�t, s most a merev �ri�start�knak semmi m�s feladatuk nem volt,
minthogy keretk�nt szolg�ljanak a nyitott �gboltnak. Itt-ott m�g nem
takar�tott�k el a kis t�rmel�khalmokat �s a par�nyi �vegszil�nkok visszavert�k
az �les f�nyp�szm�kat, amelyek a megroggyant kupol�n �t �radtak be a
peronokra. Reisman fogott egy taxit az alag�tban, s megadta a sof�rnek a
Baker Street-i h�z c�m�t.
A szok�sos londoni febru�rhoz k�pest az id� meglep�en tiszta �s meleg
volt. Az �g szinte k�knek t�nt, a nap k�szk�d�tt, hogy s�rg�n
felragyoghasson, �s a heteken �t uralkod� komor sz�rkes�gr�l egyszerre csak
kider�lt, hogy m�g�tte olyan sz�nek rejt�znek, amelyek felvillantott�k a
hatalmas, h�mp�lyg� t�megek arc�nak �s ruh�zat�nak, az utc�knak �s az
�p�leteknek a k�rvonalait. A taxi utat t�rt a zs�folt utc�kon, Reisman pedig
felfel� b�mult �s k�pzeletben pajkos j�t�kra ragadtatta mag�t: azt k�pzelte,
hogy a feszes k�belek v�g�n felfel� t�rekv� sok sz�z l�gv�delmi z�r�l�gg�mb
val�j�ban mag�t a v�rost tartja a hely�n - t�nd�rorsz�g, lebeg odafenn az
�rben, pi�ce de r�sistance egy kozmikus gyermekzs�ron -, amely
m�sk�l�nben, ha ily m�don nem r�gz�ten�k, bizony�ra el�szna a messze
t�volba. K�r�l�tte minden �s mindenki l�that�an mag�ba sz�vta az id�j�r�s
megv�ltozott, �j, ragyog� hangulat�t, minden �s mindenki f�rg�bbnek,
magabiztosabbnak �s sokkalta vid�mabbnak tetszett.
A Baker Streetre �rve Reisman a sz�ks�gesn�l nagyobb borraval�t adott a
sof�rnek, holott m�r r�gen megfogadta, hogy felhagy ezzel a szok�s�val. Az
amerikaiak bar�ts�gos b�kez�s�g�kkel t�nkreteszik a taxisof�r�ket �s az
angol gazdas�got, gondolta, � maga pedig pontosan olyan, mint a t�bbi
honfit�rsa. Felmutatta k�l�nleges igazolv�ny�t a kapuban �rk�d� katonai
rend�rnek, azut�n bel�pett az �p�let pomp�san berendezett el�csarnok�ba.
Valami lordf�les�g londoni rezidenci�ja volt ez, tulajdonosa �ppen �fels�ge
�gy�ben buzg�lkodott a t�voli Indi�ban, s erre az id�tartamra palot�j�t b�rbe
adta a korm�nynak. A lord meglehet�sen vagyonos �s kifinomult �zl�ssel
rendelkez� ember volt, s ez meg is l�tszott a pomp�s b�torokon �s az
�temeletes, stukk�homlokzat� h�z sz�mtalan szob�j�nak bels� kik�pz�s�n.
Reisman �let�nek egyik marad�ktalanul �lvezetes �s �rz�ki �r�me volt, ha az
Armbruster �rnagy hivatali helyis�g�b�l ny�l� hatalmas fekete m�rv�ny
f�rd�szoba k�dj�ban elny�jt�zhatott a g�z�lg� v�zben. Akkor szokott r� erre,
amikor els� k�ldet�s�b�l visszat�rt, s az�ta rabj�v� v�lt. Legjobban azt
szerette volna, ha Max csinos angol titk�rn�je kef�ln� le a h�t�t �s d�rg�ln�
sz�razra, de nem merte megpend�teni a dolgot, f�lt, hogy elpusk�zza ezt a
pomp�s �lvezetet.
- Hello, Mox'll - k�sz�nt Reisman, amikor bel�pett az �rnagy s�t�t
fabor�t�s�, puha sz�nyeges szob�j�ba. - K�sz a f�rd�?
Armbruster �rnagy levette vastagkeretes olvas�szem�veg�t �s fel�llt, hogy
kezet r�zzon Reismannal.
- A f�rd�vel v�rj�l a legk�zelebbi alkalomig, John - mondta. - Patyolat
tiszt�nak l�tszol. - Orr�t r�ncolva szippantott n�h�nyat. - Nem �rzek
semmif�le izzads�gszagot# S�t, meglep�en vid�mnak t�nsz.
Reisman megk�s�relte �tvenni a k�nnyed hangot.
- Mi�rt ne lenn�k az? Semmi nem dobja �gy fel az embert, mint egy j� kis
nyilv�nos akaszt�s. �gy tudom, valaha ez n�p�nnep�lysz�mba ment a j� �reg
Albionban. - De hirtelen elfogta a borzad�ly az eml�kekt�l, s tudta, hogy ez
most m�r soha t�bb� el nem hagyja �s hogy igenis t�r�dik vele, jobban t�r�dik
vele mint ha azokra az id�kre gondol, amikor a hal�l kifut�fi�ja volt. - Nem is
tudtam, hogy m�r a sz�rakoztat�iparba is bet�rsultunk. Mir�l van sz�? -
k�rdezte.
Armbruster tudta, hogy Reisman feldobotts�ga csak gyenge �lc�z�s.
Hangj�ban bizonytalans�g, s�t tal�n harag is bujk�lt, s ha �gy volt, akkor az,
aminek tan�ja volt, megtette a k�v�nt hat�st. Ha siker�lt meg�rinteni, netal�n
elzsibbasztani Reisman legbens�, v�dtelen lelki r�tegeit, akkor Armbruster
�rt�kel�se majdnem telibe tal�lt. Kinder hadnagy azt mondta, hogy a k�ldet�s
kulcsember�nek egyar�nt brut�lisnak �s sz�nalomra k�pesnek kell lennie.
Armbruster �rnagy tiszt�ban volt azzal, hogy Reisman hal�losan biztos kez�
harci �s k�mfeladatok v�grehajt�s�ban, s m�lys�gesen tisztelte szellemi
k�pess�geit. R�g�ta gyan�totta azt is, hogy bar�tja kim�rt k�lseje m�g�tt,
valahol m�lyen a felsz�n alatt l�gys�g �s sz�nalom rejt�zik.
- Valami �jr�l, eg�szen �jr�l van sz� - sz�lalt meg az �rnagy. Le�lt �s
intett Reismannak, foglaljon helyet egy b�rfotelban.
- Mi van a Rosedale-akci�kkal?
- Fel vagy mentve. Felejts�l el mindent, amit a Rosedale-r�l megtudt�l.
Nem hiszem, hogy m�r annyira bedolgoztad volna magad, hogy
vesz�lyeztethetn�d az akci�t. - Armbruster elhallgatott, kih�zta �r�asztal�nak
egyik fi�kj�t �s kotor�szott benne. - Miel�tt elfelejten�m# am�g t�vol volt�l,
leveled �rkezett.
- Feltehet�leg a soroz�si bizotts�gom �rdekl�dik, mi�rt nem jelentem meg
az id�z�sre - mondta Reisman. De az�rt furdalta oldal�t a k�v�ncsis�g.
Nemigen szokott levelet kapni. Amikor elolvasta a felad� nev�t - Aaron
Reisman, Chicago, Illinois, USA - ink�bb megh�kkent, semmint meglep�d�tt.
Nem is eml�kezett, mikor kapott utolj�ra levelet apj�t�l. K�z�mb�sen
becs�sztatta a bor�t�kot k�penye zseb�be; alig v�rta, hogy elolvashassa, de
ehhez egyed�l akart lenni.
- A marston-tyne-i �gy valami eg�szen �j - ism�telte meg Armbruster
�rnagy. - Mer�ben szokatlan az eg�sz - m�g a mi sz�munkra is.
Reismant nyomban elkapta a szakmai �rdekl�d�s, el�rehajolt
karossz�k�ben, minden idegsz�l�val figyelt. Armbruster besz�molt neki az
Amnesztia-akci�r�l.
- Azt akarom, hogy te vedd kezedbe az ir�ny�t�st, John - fejezte be
besz�mol�j�t. - V�laszd ki azokat a rabokat, akikre sz�ks�ged van, s �ll�tsd
�ket v�laszt�s el�: �t�letv�grehajt�s vagy vonatjegy az akci�ban val�
r�szv�telhez?
- Azt hiszem, nincs sok v�laszt�suk - mondta fanyarul Reisman �s
r�gy�jtott egy cigarett�ra. - K�l�n�sen azok sz�m�ra, akiket hal�lra �t�ltek.
Val�s�gos aj�nd�k. Mi a h�tul�t�? - Kif�jta a f�st�t a plafon fel� �s v�rta a
v�laszt. Egyre fokoz�d� felindults�g�t �res arckifejez�ssel leplezte.
- Magam sem igen tudom, van-e h�tul�t�je a dolognak, vagy sem -
mondta Armbruster.
- Mi a jutalmuk, ha siker�l v�grehajtaniuk a feladatot �s visszajutnak?
Szabadl�bra helyezik �ket?
- Semmilyen jutalmat nem �g�rtek. K�s�bb a fellebbviteli bizotts�g vagy a
f�parancsnok, vagy �ppens�ggel az Eln�k e szolg�lataik f�ny�ben esetleg
fel�lvizsg�lhatja �t�leteiket. Ami pedig a jelent illeti, fair az �zlet: ideiglenes
amnesztia a szolg�lat �rdek�ben, ahogyan Kinder hadnagy fogalmazn�# �,
egy�bk�nt Kinderrel fogsz dolgozni. Hamarosan tal�lkozol majd vele. Persze
te vagy a rangid�s, sat�bbi, sat�bbi, de az�rt t�le kapsz majd n�h�ny utas�t�st.
� a mi k�zvetlen csatorn�nk f�lfel�. Meg kell mondanom neked, hogy
benyom�som szerint olyasvalaki, aki k�nnyen kiborul az eff�le �gyek miatt.
Ha azt akarjuk, hogy j�l egy�ttm�k�djetek, sz�ks�ged lesz arra, hogy
mindkett�t�k nyugalm�nak meg�rz�s�re bevessed rendk�v�li diplom�ciai
tapintatodat.
Armbruster maga el� h�zta �r�asztal�n a pip�t �s a doh�nyzacsk�j�t, majd
k�nyelmesen h�trad�lt magas t�ml�j� sz�k�ben. Nagy szak�rtelemmel
gy�mk�dte �s nyomkodta a doh�nyt a pip�ba, de k�zben egy pillanatra sem
vette le a szem�t Reismanr�l.
- Nos, mi a v�lem�nyed az eg�szr�l? - k�rdezte.
- B�zlik - v�laszolta ut�lkozva Reisman. - Mi�rt nem megy�nk el
valamelyik egys�ghez �s k�r�nk igazi �nk�nteseket, ahogy a jedburghi
k�l�n�tm�nyek eset�ben tett�k, ahogy a rosedale-iek sz�m�ra tettem, ahelyett,
hogy eff�le alakokhoz folyamodunk?
- Nagyon j�l tudod, John, milyen neh�zs�gekbe �tk�zt�nk, hogy tal�ljunk
el�g embert Jedburgh eset�ben - mondta az �rnagy -, Rosedale-n�l pedig m�r
az utols� tartal�khoz kellett ny�lnod. Fel�lr�l megkaptuk a parancsot, milyen
jelleg� leg�nys�get kell felhaszn�lnunk, �s ezen mit sem v�ltoztathatunk.
- Nem sz�velem a kik�pz�si feladatokat, Max - v�laszolta Reisman. - Ezt
te is j�l tudod. Szeretn�m, ha �jra bevetn�nek valahol. B�rhol.
- Sz� sem lehet r�la. Sehol nem leszel bevetve egy ideig.
- Mi�rt nem?
- Azt hittem, f�l�sleges lesz, hogy belemenj�nk ennek a r�szleteibe.
- Megvan err�l a magam v�lem�nye, de eddig m�g senki sem foglalta
szavakba.
- Helyes - mondta Armbruster. - A parancsnoks�gon nagyon agg�dtak
amiatt, ami a Mottaron�ban t�rt�nt a legutols� nagy fegyverledob�s k�zben,
miel�tt siker�lt kijutnod onnan. Parancsod �gy sz�lt, hogy felt�tlen�l ker�ld el
az ellens�ggel val� �sszecsap�st, csak szedd �ssze az ejt�erny�n ledobott
felszerel�st �s gondoskodj arr�l, hogy j� kezekbe jusson. Az viszont, hogy
ny�lt csat�ra k�nyszer�tsed a n�met hadsereget, ami jelent�s vesztes�get
okozott a partiz�noknak, semmik�ppen sem szerepelt a tervben. A
parancsnoks�g �gy hat�rozott, itt az ideje, hogy pihenj egy kicsit.
- S akkor hogyan lehets�ges, hogy hajland�k r�mbizni ezt a dolgot?
- Az �n �tletem volt.
Reisman g�nyos h�l�val biccentett az �rnagy fel�. - Akkor h�t n�lad nem
fekszem rosszul, igaz?
- Igaz.
- M�lys�ges h�l�m, �rnagy - mondta mosolyogva. - Vajon mi�rt
gondolod, hogy �ppen �n vagyok erre a c�lra a megfelel� ember? Mi�rt nem a
katonai rend�r�k vagy a b�ntet�sz�zad kerete?
- Ez k�mfeladat - jelentette ki Armbruster �rnagy. Pip�ja k�zben kialudt,
mire gyuf�t gy�jtott, pip�ja f�l� tartotta �s hatalmas f�stfelh� k�zepette f�jta
el a l�ngot. - Te �rtad azt a sz�veget, amelyb�l az embereket majd kik�pzik,
r�ad�sul neked m�r van gyakorlatod az eff�le akci�kban.
Nem b�nta Reisman tiltakoz� k�rd�seit, hiszen azok sokkal ink�bb
�nvizsg�lati jelleg�ek, k�ts�gei hangos megfogalmaz�sai voltak, mint puszta
kifog�sok.
- Egyszer�en nem tudom elk�pzelni magam a fegy�r szerep�ben, Max.
Fogalmam sincsen, hogyan kell az ilyen emberekkel b�nni. �n mindig pr�ma
fi�kkal dolgoztam - eszes, gyors felfog�s�, sz�v�s, veszett�l hazafias fi�kkal,
tudod amolyan mintacserk�szekkel, s mind val�ban �nk�ntesek voltak. S ha
m�r nem babra megy a j�t�k, hogyan is b�zhatn�nk egy ilyen mocskos
band�ban?
- V�gs� fokon ez teljes eg�sz�ben a te d�nt�seden m�lik majd, John -
v�laszolta cs�ndesen Armbruster. Am�g nincsenek felk�sz�tve, nem vetj�k be
�ket. Te vagy az, aki meg tudja oldani a dolgot, m�sk�l�nben nem szak�tottam
volna f�lbe munk�dat Rosedale-ban. B�rmit forgassanak is fej�kben az
ismeretlen hatalmass�gok, annyi bizonyos, hogy az akci� roppant nagy
hat�ssal lesz a partrasz�ll�s kimenetel�re.
- S mi t�rt�nik azokkal az el�t�ltekkel, akiket nem v�logatok ki? Pronto
kaputt?
- Tudom�som szerint nem lesznek tov�bbi kiv�gz�sek, egyes kiv�telekt�l
eltekintve, am�g partra nem sz�lltunk. Minden az egyes esetek k�r�lm�nyeit�l
f�gg.
- Rendben van - egyezett bele Reisman k�l�n�sebb meggy�z�d�s n�lk�l.
Tudta, hogy vissza is utas�thatn� a megb�z�st, akkor sem t�rt�nne semmi, de
eddig m�g soha �let�ben nem utas�tott vissza megb�z�st, s v�gt�re is, ha
sikerre viszi ezt az akci�t, tal�n ism�t enged�lyezik sz�m�ra a bevet�st.

Az Armbruster �rnagy szob�j�ba beviharz� tiszten egy Savile Row-i

szab�t�l kiker�lt kifog�stalanul szabott egyenruha fesz�lt, kez�ben pedig bal
csukl�j�ra l�nccal er�s�tett aktat�sk�t tartott. Alacsony, sov�ny fiatalember
volt, kisfi�s arc�n der�s bizakod�s �lt, mintha csak r��nt�tt�k volna. Reisman
biztosra vette, hogy ugyan�gy komor kifejez�st is �ltene �larck�nt, ha
sz�ks�gesnek v�ln�. Armbruster �r�asztala el� l�pett �s tisztelgett.
- Stuart Kinder hadnagy, parancs�ra megjelentem - harsogta.
Reismannek az a benyom�sa t�madt, hogy Max egyszerre csak k�nosan
feszengeni kezd sz�k�ben.
- Semmi sz�ks�g sincsen itt formalit�sokra, hadnagysz�lalt meg
Armbruster �rnagy. - Ismerkedjenek meg John Reismannel. Elmondtam neki
mindazt az Amneszti�r�l, amit csak tudtam.
- �rvendek a szerencs�nek, uram - mondta Kinder �s mosoly�t ez�ttal
Reismanre �rasztotta.
- Engem is f�l�sleges uraznia - mondta Reisman. - Valamennyien
�destestv�rek vagyunk ebben a buliban. S ahogy a dolgok alakulnak a mi kis
hadsereg�nkben, hamarosan maga lehet a rangid�s, �s szeretn�m, ha ezt nem
r�n� fel nekem.
- Nagyon helyes, sz�zados - v�laszolta m�g mindig mosolyogva Kinder. -
�rnagy# - fordult ism�t Armbrusterhez. - A t�bornok �s a t�bbiek k�szen
�llnak �s azt szeretn�k, ha mi is megjelenn�nk az eligaz�t�son.
Lementek egy f�ldszinti t�rsalg�ba, amelyet tan�cskoz�sok c�lj�ra
haszn�ltak. Reisman m�r gyakran j�rt itt. Pillant�s�t v�gighordozta a
v�laszt�kos f�ny�z�ssel berendezett szob�n: a falakat eloml� anyag,
val�sz�n�leg selyemtap�ta bor�totta, minden�tt s�pped� sz�nyegek, pomp�s
kidolgoz�s� l�mp�k �s festm�nyek, az egyik falat pedig m�rv�nykandall�
foglalta el. Szerette a teremnek a gyermekkor�t�l olyannyira el�t� hangulat�t.
A berendez�st mostani funkci�j�nak megfelel�en n�h�ny nagy asztallal,
sz�mos sz�kkel �s t�rk�pt�rl�kkal eg�sz�tett�k ki. Az egyik asztaln�l h�rom
tiszt �lt. Reisman csak ritk�n ker�lt olyan ember testi k�zels�g�be, akinek
v�ll�n egyetlen nagy csillag pomp�zik, s valami megmagyar�zhatatlan okn�l
fogva, nyomban ellenszenvet �rzett ir�nta - h�t csak rajta, bizony�tsad be,
mi�rt vagy t�bornok!
- Ismeri Armbruster �rnagyot, uram - sz�l�totta meg Kinder hadnagy a
t�bornokot. Teljesen fesztelen�l t�lt�tte be az �sszek�t� tiszt szerep�t. -
Bemutatom Reisman sz�zadost.
Reisman nem tudta, tisztelegjen-e vagy kezet ny�jtson. A f�szkes fen�be is,
soha sem volt tiszt�ban azzal, mikor kell tisztelegni, s mikor nem.
- Worden t�bornok, a Legfels�bb Hadb�r�s�g eln�k�nek hivatal�b�l - adta
meg a magyar�zatot Kinder, mire az �sz haj� �riember dr�ga k�lsej� szivart
dugott a sz�j�ba, majd azt a kez�t, amelyben eddig a szivart tartotta,
odany�jtotta Reismannek, v�get vetve a sz�zados zavar�nak. - Gould ezredes,
a Katonai Rend�rs�gt�l - folytatta Kinder -, Denton ezredest m�r ismeri, ha
j�l tudom.
- Term�szetesen. J� napot, uram! - mondta Reisman �s sorra kezet r�zott a
h�rom f�tiszttel. Denton a Grosvenor Square-i el�retolt f�hadisz�ll�son
szolg�lt, s r�szt vett a katonai titkosszolg�lat legfels�bb szint� strat�giai
tan�cskoz�sain.
Nyomban Word�n t�bornok ragadta mag�hoz a sz�t.
- E megb�zat�s szokatlan jellege miatt - mondta, s szavait egyenesen
Reismanhez int�zte -, �gy v�lt�k, joga van az �ltalunk most megadhat� lehet�
legteljesebb magyar�zatra. K�rem �nt, sz�zados, �s �n�ket t�bbieket is,
mell�zz�k a katonai formalit�sokat - �gy lengette meg f�l�tt�k szivarj�t,
mintha p�pai feloldoz�st osztana -, �s haboz�s n�lk�l fejts�k ki itt
v�lem�ny�ket. Kedv�k szerint szak�tsanak f�lbe vagy c�foljanak meg.
- Mindenekel�tt azt �rts�k meg, uraim, sohasem fogn�nk bele ilyesmibe,
ha nem rendelkezn�nk ehhez a legfels�bb hat�s�gok j�v�hagy�s�val. Ami
egy�ni v�lem�nyemet illeti az Amnesztia-akci�r�l, nos �gy v�lem, ez nem
egy�b, mint egyszer� �llom�nyi hadt�pprobl�ma. Meglehet, ezek az emberek
bajba keveredtek a polg�ri �letben, de m�s szemsz�gb�l szeml�lve a k�rd�st,
h�bor�s vesztes�gk�nt tekinthet�k. Az elgondol�s j�csk�n tartalmaz filoz�fiai
gyakorlatiass�got. Okosabb felhaszn�lni, mint elt�kozolni �ket. �gy p�ld�ul - s
itt sz�netet tartott, hogy mondat�nak megh�kkent�bb m�sodik fele el�rje a
kell� hat�st - kevesen tudj�k, s bizonyos vagyok afel�l, hogy ebben uraim,
�n�k is bennfoglaltatnak, teh�t kevesen tudj�k, hogy n�h�ny h�napja a
sz�vets�gi b�rt�n�kben �tezer rabnak kegyelmeztek meg azzal, hogy
jelentkeznek katonai szolg�latra, s ezeket az Empress of Scotland fed�lzet�n �t
is sz�ll�tott�k az Egyes�lt Kir�lys�gba. Igen kevesen akadtak k�z�tt�k,
akiknek magaviselete okot adott volna arra, hogy megb�njuk ezt a l�p�st. �k
most hadsereg�nk teljes �rt�k� tagjai.
A jelenlev�k egym�sra pillantottak, hogy meg�llap�ts�k, melyik�k arc�ra
�l ki az "�n persze tudtam" �nel�g�lt kifejez�se - de senkin nem l�tszott
semmi. Reisman �s a t�bbiek, m�g a s�rt�d�ttnek t�n� Stuart Kinder is
meglep�dtek.
- J�llehet �gy t�nhet, hogy nagyon messze megy�nk el az �rtelmez�sben -
folytatta a t�bornok -, vannak olyan katonai szab�lyzatok �s utas�t�sok,
amelyek alapj�n v�llalkozhatunk olyan akci�ra, amilyen az Amnesztia. - A
t�bornok bal kez�vel intett Kinder hadnagynak �s k�tszer pattintott az ujj�val.
- Kinder, itt van mag�n�l az?
Kinder egy megjel�lt oldalon kinyitott egy k�zik�nyvet.
- Igenis, uram - mondta. - Itt van. Tizenhetedik paragrafus, Szolg�lati
szab�lyzat 600-375: "A megfelel� hadb�r�s�gi hat�sk�rrel rendelkez�
parancsnokoknak kell�en m�rlegelni�k kell az ideiglenes kegyelemnek id�ben
t�rt�n� gyakorl�s�t, avagy �t�letek v�gre nem hajtott r�sz�nek felf�ggeszt�s�t,
illetve elenged�s�t, amikor ez a szolg�lat j�l felfogott �rdek�ben �ll." - El�vett
egy sokszoros�tott pap�rlapot �s a k�zik�nyvre helyezte. - S itt van egy
kivonat A szolg�lat �rdek�ben t�rt�n� �llom�nymeg�v�s �s
kegyelemgyakorl�s c�m� parancsb�l. A k�vetkez�ket mondja: "M�sokat,
akiket el�t�ltek b�ncselekm�nyek�rt, de �rtelmes, er�teljes fizikum� harcosok,
k�l�nleges harccsoportokba vagy �p�t�dand�rokba kell szervezni
frontszolg�latra vagy k�zvetlen�l a vonalak m�g�tti szolg�latra. Ezeket az
egys�geket a francia idegenl�gi� mint�j�ra kell megszervezni."
- K�sz�n�m, hadnagy - mondta Word�n t�bornok. - M�g elv�lik, vajon
tal�lunk-e ilyen �rtelmes, er�teljes fizikum� harcosokat azon rabok k�z�tt,
akiket erk�lcsileg s�lyosan k�rhoztathat� b�ncselekm�nyek miatt �t�ltek el.
Az �n szerepem az Amneszti�ban v�get �r a k�vetend� elj�r�s jogi
szempontjainak meg�t�l�s�vel. A hadsereg a legmesszebbmen��n megtesz
mindent, hogy igazs�gos legyen ezekkel az emberekkel szemben.
Mindazoknak, akik t�redelmesek, most lehet�s�g�k van j�v�tenni b�neiket.
Mindazoknak, akikre hossz� b�rt�n�vek v�rnak, lehet�s�g�k van, hogy -
legal�bbis ideiglenesen - meg�ssz�k a b�ntet�st, ahogy �k mondj�k.
Mindazok sz�m�ra, akiket hal�lra �t�ltek, most jobb alkalom k�n�lkozik r�, ha
m�r erre k�rhoztatja �ket a sorsuk.
Mindeddig a t�bornok valamennyi jelenlev�h�z besz�lt, de most m�r
egyenesen Reismanhez int�zte szavait.
- S�lyos felel�ss�g h�rul �nre, sz�zados - mondta -, �s hangs�lyoznom
kell �nnek, mennyire fontos ez esetben a tapintat �s a titoktart�s, amihez �n �s
a szervezete olyannyira hozz�szokott tev�kenys�ge sor�n. Gould ezredes, a
Katonai Rend�rs�gt�l, aki egyszersmind tapasztalt �gyv�d, seg�ts�g�re lesz a
szem�lyi �llom�ny �sszev�logat�s�ban. Kinder hadnagy lesz a k�zvetlen
�sszek�t� tisztje a hadsereg azon t�bbi r�szleg�hez, amelyek �rdekeltek
lesznek az Amneszti�ban, �gy t�bbek k�z�tt a SZEEF, valamint saj�t L�lektani
Hadvisel�si Parancsnoks�g�hoz �s Denton ezredes Hadm�veleti Tervez�si
Parancsnoks�g�hoz, az �n saj�t el�retolt f�hadisz�ll�s�n. Kinder hadnagy,
folytassa k�rem.
Stuart Kinder levette csukl�j�r�l a l�ncos aktat�sk�t, kinyitotta a lakatot,
majd vaskos dosszi�k�teget vett el�. Nyomban buzg�n szorgoskodni kezdett.
- Kezemben tartom - kezdte �s f�lpillantott Reismanre - a mintak�nt
szolg�l�, azon kateg�ri�ba tartoz� katon�k szolg�lati kartot�kjait, bele�rtve a
hadb�r�s�gi t�rgyal�sok jegyz�k�nyvi m�solatait, akiket e megb�z�sa
teljes�t�se sor�n jog�ban �ll felhaszn�lni. Ha ezek nem feleln�nek meg �nnek,
a Legfels�bb Hadb�r�s�g eln�ki oszt�lya betekint�st enged �nnek irataiba, s
jog�ban �ll tetsz�se szerint kiv�lasztani b�rmely el�t�ltcsoportot. Szint�n itt
vannak n�lam a Legfels�bb Hadb�r�s�g bet�rendes n�v- �s t�rgymutat�i,
valamint a hadb�r�s�gi t�rgyal�sokr�l k�sz�lt grafikonjai az elk�vetett
k�l�nb�z� b�n�k kateg�ri�i szerinti bont�sban, a sz�rmaz�s, iskol�zotts�g,
faji, vall�si hovatartoz�s, kor, valamint egy�b m�rhet� jellemz�k alapj�n. A
b�r�s�g el� �ll�tott v�dlottak elleni v�dpontok az igazolatlan kimarad�st�l
eg�szen a gyilkoss�gig terjednek. Benn�nket term�szetesen ink�bb a
s�lyosabb esetek �rdekelnek, amint azt mindj�rt ki is fejtem.
Valamennyi jelenlev�, bele�rtve a t�bornokot is, fesz�lten figyelte Kinder
szavait, aki teljesen ura volt mag�nak, anyag�nak �s hallgat�s�g�nak.
- Kezemben tartom - folytatta a hadnagy - annak a kik�pz�si tervnek a
v�zlat�t is, amelyre ezeknek az embereknek sz�ks�g�k lesz, hogy
megfelelhessenek a r�juk b�zott feladatnak.
- Ezek szerint - szak�totta f�lbe Armbruster �rnagy -, ha j�l �rtem, ez nem
csoportos akci�, hanem egy�ni feladatok sorozata lesz?
- Egyel�re ez m�g csak terv, Max - vetette k�zbe Denton ezredes. - J�l
tudod, milyen rengeteg t�nyez� v�ltozhat m�g egy effajta akci�ban a kezdeti
tervez�s �s a v�gs� megval�s�t�s szakasza k�z�tt. Pillanatnyilag
tanulm�nyozzuk, voltak�ppen milyen akci�kat is hajtsunk v�gre. Egyel�re
csup�n annyit mondhatunk, hogy bizonyos piszkos munk�t kell elv�gezni,
amely l�nyeges a partrasz�ll�s sz�m�ra, s hogy ezek lesznek azok a katon�k,
akik el fogj�k v�gezni ezt a munk�t. A k�ldet�s term�szet�t nem �ruljuk el
senkinek, am�g Reisman sz�zados csoportj�nak kik�pz�se nem �ri el azt a
fokot, amikor felk�sz�lts�ge a kik�pz�si szakaszb�l a hadm�veleti szakaszba
v�lt �t, s ez feltehet�leg k�zvetlen�l azt megel�z�en lesz, hogy a csoportot
bevetj�k - ha ugyan egy�ltal�n sor ker�l erre.
Reisman ebb�l a megfoghatatlan eligaz�t�sb�l azt a k�vetkeztet�st vonta le,
hogy egyel�re m�g nem hat�roztak meg semmif�le akci�t. Csup�n az �tlet
sz�letett meg.
Kinder hadnagy �gy vette �t ism�t a sz�t, mintha soha senki sem szak�totta
volna f�lbe. - A tov�bbiakban arr�l szeretn�k sz�lni, mi a szerepe az �n
parancsnoks�gomnak a L�lektani Hadvisel�s Parancsnoks�g�nak az
Amneszti�ban. - Leemelt egy dosszi�t a halom tetej�r�l, al�la k�zzel �rott
jegyzetek t�ntek el�. - Kiss� szokatlan, hogy az akci�ba bevont�k a L�lektani
Hadvisel�s Parancsnoks�g�t, �mde egyed�l�ll� lehet�s�get k�n�l nek�nk arra,
hogy elgondol�sainkat �s m�dszereinket egyazon v�llalkoz�s k�t v�gpontj�n
ellen�rizz�k. M�g a L�lektani Hadvisel�s Parancsnoks�ga, amint azt �n�k j�l
tudj�k, arra t�rekszik, hogy az ellens�get propaganda r�v�n gyeng�tse,
szellemileg t�madja, �sszezavarja �s al��ssa harck�szs�g�t, egyben azzal is
foglalkozik - s ez kev�sb� ismeretes, kifinomultabb m�k�d�si ter�lete -, hogy
saj�t hader�inket m�g az eddigin�l is elsz�ntabb harcra k�sztesse. Ha
folyamatosan ellen�rizhet�nk egy p�ld�tlanul alacsony k�pess�gszint�
szociol�giai csoportot, mint amelyet most k�v�nunk l�trehozni, ez m�dot ny�jt
majd nek�nk arra, hogy gyakorlati k�r�lm�nyek k�z�tt dolgozzunk ki n�h�ny
elm�letet, elvess�k azokat az elm�leteket, amelyek megval�s�thatatlanoknak
bizonyulnak, m�sokat pedig bevonjunk a hadsereg inform�ci�s �s oktat�si
programjaiba. Azok a programok, amelyek enn�l a csoportn�l bev�lnak,
bizony�ra m�g jobban alkalmazhat�k olyan egy�nek eset�ben, akik ellen soha
nem kellett fegyelmi b�ntet�seket foganatos�tani. E projektum m�sik
v�gpontj�n, hogy �gy mondjam: a c�l fel�li v�g�n, ezeknek az embereknek
mind testi, mind lelki term�szet� feladatokat kell megval�s�taniuk az
ellens�ggel szemben, s e tev�kenys�gek hat�konys�g�t rem�lhet�leg szint�n
�rt�kelhetj�k majd.
Kinder hadnagy maga el� h�zta aktat�sk�j�t �s kezdte visszacsomagolni a
pap�rjait, jelezv�n, hogy a maga r�sz�r�l befejezte az eligaz�t�st.
- K�rdezhetek valamit, uram? - pillantott Reisman a t�bornokra.
- Term�szetesen.
- Armbruster �rnaggyal folytatott kor�bbi besz�lget�semb�l �s az �n
megjegyz�seib�l, valamint Kinder hadnagy eligaz�t�s�b�l �gy �rtettem, hogy
ezek az emberek nem egyszer�en csak b�n�z�k, akiket jogom van
felhaszn�lni, hanem hal�lra �t�lt gyilkosok �s er�szaktev�k.
- Denton ezredes - intett a t�bornok.
- �gy van, sz�zados - vette �t a sz�t az ezredes. Sz�mos t�nyez�t kell
figyelembe venn�nk, s ezek mind pomp�san �sszeillenek. A mi
szempontunkb�l, teh�t a hadm�veleti aspektusb�l, az akci�k jelleg�t
tekintetbe v�ve, pontosan ilyesf�le egy�nekre van sz�ks�g�nk.
Reisman t�bb�-kev�sb� m�r elk�telezte mag�t Maxnek, de ezeknek a
t�bbieknek m�g nem. Arra gondolt, ha sikerre akarja vinni megb�zat�s�t,
akkor meg kell tudnia a terv legapr�bb r�szleteit, s t�le telhet�leg kifacsarja
bel�l�k az utols� csepp inform�ci�t is, legyen az tudom�nyos, halandzsa,
v�lem�ny vagy t�ny jelleg�. Azt akarta, hogy meggy�zz�k - de mind ez ideig
ez nem t�rt�nt meg.
- Mindig �gy tudtam, hogy a b�n�z�t�pusok alapvet�en gy�v�k - mondta
Reisman. - Hogyan lehetn�nk b�rmikor is bizonyosak h�s�g�k fel�l?
- Ez teljesen a kik�pz�j�kt�l f�gg, sz�zados - v�laszolta Denton ezredes. -
Ha �gy v�li, hogy ez a megb�z�s nem val� mag�nak, javasolni fogom
Armbruster �rnagynak, hogy m�svalakit terjesszen el�.
- Hagyja csak, ezredes - vetette k�zbe Word�n t�bornok. - �gy gondolom,
a sz�zadosnak joga van feltenni ezt a k�rd�st. - Reismanhez fordult. - Denton
ezredes v�lasza azonban t�m�ren �s pontosan k�rvonalazta a helyzetet.
Minden azon az emberen m�lik, aki kik�pzi ezt a csoportot. Feltehet�leg azt
tapasztalja majd, hogy a legjobb jel�ltek azok k�z�l ker�lnek ki, akiknek a
fellebbez�s�t m�g nem t�rgyalt�k. Meglehet, n�h�nyan azzal pr�b�lkoznak a
semm�t�sz�kn�l, hogy jogi hi�nyoss�gokat akarnak kimutatni per�k
lefolytat�s�ban - de ezekr�l most nem besz�l�nk. Akiket nem �t�ltek hal�lra,
azok esetleg ink�bb v�lasztj�k a sz�vets�gi b�rt�n�k viszonylagos biztons�g�t
az Amnesztia-akci� bizonytalans�ga helyett. Saj�t lelem�nyess�g�re kell
hagyatkoznia - feltehet�leg Kinder hadnagy seg�ts�g�vel, aki kiismeri mag�t
ezekben a dolgokban -, hogy megbirk�zz�k egy-egy olyan ember eff�le
reakci�j�val, akir�l �gy v�li, haszn�ra lenne a csoportj�nak.
- Hozz�f�zhetn�k m�g egy l�nyeges mozzanatot, uram? - k�rdezte Kinder
hadnagy.
- Tess�k!
Kinder odafordult Reismanhez, s ahogy az el�re tudta, arca most komor
kifejez�st �lt�tt. - Olyan embereket kell kiv�logatnia - mondta -, akik
sz�m�ra val�s�gos megv�lt�s, ha eleshetnek egy ilyen akci� sor�n. Olyanokat,
akiknek rem�nytelen a helyzet�k - s ez az utols� rem�nys�g�k. Ez�rt
gondoltuk, hogy a legokosabb, ha szem�lyesen megy el Marston Tyne-ba,
jelen van egy akaszt�sn�l, s �gy els� k�zb�l szerez tapasztalatot, milyen is az,
�s a maga r�v�n az emberei is megtudj�k majd.
- Mennyi id�m van? - k�rdezte Reisman. Voltak�ppen azt akarta mondani:
ez ugyanolyan �cska, rohadt tr�kk, mint amilyen az eg�sz �gy. De t�rt�ztette
mag�t, kezdett �rv�nyes�lni az, amit Max rendk�v�li diplom�ciai tapintat�nak
nevezett. Amellett z�gol�d�sa ellen�re, az eg�sz tervben volt valami, ami
ellentmondott a hagyom�nyoknak, s ez jobban vonzotta, mint b�rmi, amit
eddig csin�lt.
Az �l�s v�gezt�vel Reisman tiszt�n l�tta, hogy legjobb esetben h�rom,
legrosszabb esetben k�t h�nap �ll rendelkez�s�re. Ha ugyanis k�sz�b�n �ll a
partrasz�ll�s, ennek m�jusban vagy j�niusban kell bek�vetkeznie.
Term�szetesen senki - feltehet�leg m�g maga a f�parancsnok - sem tudott
semmi bizonyosat, de benne volt a leveg�ben, s az eg�sz el�k�sz�letnek ez is
volt a c�lja.
E r�vid n�h�ny h�t alatt kell teh�t katon�kat faragnia azokb�l az
emberekb�l, akik elvesz�tett�k jogukat az emberi l�thez. Harci szellemet kell
bel�j�k pl�nt�lnia, azut�n megtan�tania �ket, hogyan kell harcolni. S meg kell
�ket tan�tania arra is, hogyan kell egy rep�l�g�pr�l ejt�erny�vel leugrani a
retteg�s fekete �r�be. A kik�pz�s lefolytat�s�t, hely�t, m�dszereit nyilv�n
t�bb�-kev�sb� r�b�zz�k. Kinder hadnagy Londonban marad �s csak akkor j�n
ki a kik�pz� terepre, ha sz�ks�g van r�, vagy ha v�gre k�v�n hajtani vagy
ismertetni akar egy esetleg �ltala kidolgozott motiv�ci�s tervet.
Kinder �tadta Reismannek az anyagokat tartalmaz� aktat�sk�t. -
Term�szetesen hivatali p�nc�lszekr�nyemben mindenr�l m�solatom van -
jelentette ki, amint �tadta neki a kulcsokat.
Mihelyt Armbrusterral ism�t magukra maradtak �s kettesben felfel�
haladtak a l�pcs�n az �rnagy hivatali szob�ja fel�, Reisman hangot adott egy
gondolatnak, amely eg�sz id� alatt nem hagyta nyugodni: - Mondd csak,
elk�pzelhetetlennek tartod, hogy e ragyog� esz� fiatalember esetleg egymaga
f�zte ki ezt az eg�szet?
- Az sem lepne meg - felelte az �rnagy.
- �lland�an azt v�rtam, mikor dobja be a klasszikus id�zetet - folytatta
Reisman. - Rossz fi� pedig nem l�tezik.
Armbruster r�mosolygott. - S term�szetesen r�gt�n meg is c�folhattad
volna a magad p�ld�j�n - mondta.
Reisman arra gondolt, tudja-e Max, milyen k�zel j�rt az igazs�ghoz. De
sejtelme sem lehetett, hiszen Chicago �s az els�, ifj�kori z�rzavaros
vereked�s, amely hal�llal �s a zsaruk megjelen�s�vel v�gz�d�tt, m�r elmer�lt
a t�voli m�lt hom�ly�ba.

2.

Egy bizonyos t�rt�nelmi nev� lord h�z�nak egyik szob�j�ban, London s�lyos
l�git�mad�sokat �t�l� v�ros�ban, sok-sok m�rf�ldre �s �vre att�l, amire
v�gyakoz�s �s �r�m n�lk�l otthonk�nt gondolhatott volna, Reisman apja
level�t olvasta �s k�zben a r�gi szeretet nosztalgi�j�val mosolygott.

1944. febru�r 4.
Dr�ga Jacob fiam,
Meglepet�ssel szolg�lok, rem�lem nem ijedsz meg t�le. �gy van, ap�d �r
neked levelet.
Hogy lehet, hogy nem �rsz nekem gyakrabban, �gy mint a t�bbi fi� a
k�rny�kr�l, aki katona? Apjuk-anyjuk mutogatja nekem a leveleiket meg a
f�nyk�peiket (Mrs. Ellenstein fia, tudod, a h�ziasszonyom�, akit�l b�rlem ezt a
h�l�szob�t, am�g a fi� haza nem j�n a h�bor�b�l, rep�l� messze K�n�ban, ami
azt hiszem, t�volabb van Chicag�t�l, mint ahol te vagy, m�gis havonta k�tszer
levelet �r az anyj�nak). Mind azt k�rdezik t�lem, hogy lehet, hogy a fiam nem
�r, �n meg azt v�laszolom nekik, hogy nagyon sok dolga van a hadseregben �s
biztosan j�l van, mert ha valami baja t�rt�nt volna, meg�rt�k volna nekem.
M�g most is megvan a leveled, amit t�bb mint k�t �ve �rt�l Angli�b�l, n�ha
el�veszem �s elolvasom. Mikor engednek haza egyszer m�r szabads�gra, mint
a t�bbi fi�t? �t �ve nem l�ttalak. Rem�lem, m�g mindig ugyanott vagy �s ez a
lev�l el�r hozz�d. Tudom, �n sem �rok neked gyakran, lehet, hogy ez az els�
levelem, �s tal�n meg is kellene tagadnod engem. De nekem nagyon
nehezemre esik a lev�l�r�s (n�zd el a helyes�r�si hib�kat �s a cs�nya
�r�somat). De �n nem az�rt �r ok neked, hogy megtagadjalak. Csak az�rt, hogy
nagy n�ha jusson eszedbe az �reg ap�d, ahogy te is eszembe jutsz n�ha.
Megkaptam a sz�let�snapi lapodat �s azt is, amit a zsid� �j�vre �rt�l.
K�sz�n�m. De legk�zelebb �rj�l is valamit. F�nyk�peztesd le magad, hogy
megmutathassam Mrs. Ellensteinnek, hogy te j�k�p� vagy, nem �gy, mint az
�reged.
Tudod-e milyen nap van ma? Ma elmentem a zsinag�g�ba, hogy jahrzeitet
mondjak any�d�rt, nyugodj�k b�k�ben. Tudod is te, mi az a jahrzeit, te s�gec,
te. (Cs�k tr�f�lok.) Im�dkozunk a halottak�rt hal�luk �vfordul�j�n, hogy Isten
megeml�kezzen r�luk �s j� sz�vvel legyen ir�ntuk. Nyilv�n megfeledkezt�l r�la,
de ha tudsz, menj�l el egy zsinag�g�ba �s k�rd meg a rabbit, hogy seg�tsen
neked elmondani az im�t.
Eml�kezned kell az any�dra, Jacob, �s tiszteljed �t. Sem el�tte, sem ut�na
nem szerettem n�t, aki hozz� foghat� lett volna. Az �n szememben zsid�
asszony volt. Nem � tett szemreh�ny�st a papok, a templomok, a neveltet�sed
miatt - azok a gengszterek voltak azok. Ismerte a bibliai Ruth t�rt�net�t. Ruth
is siksze volt, bocs�ss meg, hogy ezt a sz�t haszn�lom. Nem szeretem
haszn�lni ezt a sz�t. Az emberek t�l gyakran haszn�lj�k k�romkod�sk�nt, de
�n nem ilyen �rtelemben haszn�lom any�ddal kapcsolatban. Ruth azt mondta
Naominak, zsid� any�s�nak: "Mert a hova te m�gy, oda megyek, �s a hol te
megsz�llsz, ott sz�ll�k meg; n�ped az �n n�pem, �s Istened az �n Istenem." Ki
tudja? Tal�n akkor nem hittem el�gg� az �n Istenemben. Csak �jabban,
ami�ta �regebb lettem �s mindenki meghal k�r�l�ttem, �s olyan nagyon
magam vagyok, csak most j�rok gyakran a zsinag�g�ba.
K�t napja temet�sre mentem. A Diamond�ra. Eml�kezel m�g Diamondra, a
csemeg�sre, ahov� n�ha elvittelek enni? Meghalt. Az�rt mentem el a
temet�s�re, mert ugyanahhoz a zsinag�g�hoz tartozunk. Most m�r �lland�an
temet�sekre j�rok. Csak az eny�mr�l fogok elk�sni (ha ha).
Nem vagyok m�r mai gyerek, Jacob, �s azt szeretn�m, ha eml�kezn�l r�m.
J�l vagyok. Eg�szs�ges vagyok, lapos a hasam, ahogy b�szk�n szoktad
mondani, amikor �gy tett�l, mintha tr�f�b�l hasba akarn�l v�gni, ha olykor
elment�nk az Oad Park-i tengerpartra, �s eltekintve egy alter kokker
panaszait�l, f�jdalmait�l �s kvecsiszeit�l, rendben vagyok. De m�r 61 vagyok
�s azt szeretn�m, ha eml�kezn�l r�m, ha t�rt�nne valami. Olyan sokminden
van, amir�l soha nem besz�ltem neked �gy, ahogyan kellett volna. A fiam vagy
�s azt akarom, tudjad, hogy szeretlek. Nem tudom, mi�rt nem �llapodt�l meg
soha, mi�rt nem kerest�l valami �ll�st, n�s�lt�l meg �s alap�tott�l csal�dot.
De ki tehetne szemreh�ny�st? Harminc�ves elm�ltam, amikor elvettem
any�dat, �s � n�h�ny �vvel id�sebb is volt n�lam, �gy azut�n tal�n m�g n�lad
is van rem�ny, ugye k�ly�k?
Nem tudom, mi�rt sz�ksz meg mindig. Tal�n az �n hib�m, ami�rt nem
n�s�ltem meg �jra, nem adtam neked any�t, aki igazi otthont biztos�tott volna
neked. M�g azt sem tudom, mib�l �lsz meg, hogy becs�letes munka-e, kiv�ve,
hogy most katona vagy, vagy hogyan van az, hogy �jra meg �jra megsz�ksz �s
olyan helyekre m�gy, ahol semmi keresnival�d nincsen, �s h�bor�kban
harcolsz. �n csak arra tudok gondolni, hogy olyan vagy, mint Err�l Flynn a
filmekben, �s ha te olyan akarsz lenni mint Err�l Flynn, h�t az a te dolgod.
Most minden rendben van, mert tudom, hogy mit csin�lsz. Ez a h�bor� Hitler
meg a n�cik ellen folyik, akik annyi mindent k�vettek el a zsid�k ellen, hogy ha
bevenn�nek katon�nak, akkor magam is elmenn�k.
Sokat gondolok arra, milyen sz�p id�ket �lt�nk meg egy�tt, amikor
elment�nk l�togat�ba a rokonokhoz, vagy a parkba, a tengerpartra, moziba,
m�g a zsinag�g�ba is j� dolog volt elj�rni a fiammal, ha n�ha elment�nk.
Tal�n t�bbet kellett volna j�rnunk oda. J� fi� volt�l, John, j� fiam volt�l, �s �n
szeretlek. Hogy mi okozta, hogy megt�rt�nt az az eset, nem tudom, tal�n az �n
hib�mb�l t�rt�nt, �s azut�n te elsz�kt�l. Az, hogy egy apa ne ismerje a 16 �ves
fi�t �s ne tudjon seg�teni neki, az sz�rny� dolog. Nagyon sajn�lom.
Err�l jut eszembe, hogy �js�got kell elmondanom neked. Eml�kszel m�g
Ostermanre, a nyomoz�ra, aki seg�tett rajtad. H�t k�pzeld, az alt�r kokker
most katona. N�ha tal�lkozom vele a szomsz�ds�gban �s mindig �rdekl�dik
r�lad. K�l�n megl�togatott �s elmondta, hogy tengerent�lra megy, adjam meg
a c�medet, hogy f�lkeressen. Vagy k�t hete meg is adtam neki, �s tal�n fel is
keres, ha Angli�ba ker�lt. Azt m�r nem tudom, elment-e vagy sem, mert
Roosevelt eln�k, az Isten tartsa meg, nem k�zli velem a titkos dolgokat, hogy
hov� k�ldi a fi�kat. B�rcsak r�lad elmondan� nekem. Boldog lenn�k.
Ennyi el�g is mostanra. Soha �letemben nem �rtam m�g ilyen levelet, ilyen
hossz�t. Rem�lem, nem f�rasztalak az olvas�s�val. A r�gi szomsz�ds�got
megette a fene, nem olyan m�r, amilyen volt, a svarcok kezdenek bek�lt�zni,
de tudjad, hogy b�rmikor otthonra v�gy�dsz, itt n�lam otthonra tal�lsz,
k�ly�k.
�rj�l �s k�ldj�l nekem egy k�pet.
Sok szeretettel �lel ap�d, Aaron

Reisman h�trad�lt a m�ly b�r karossz�kben, szem�t lehunyta, s annyira

�rr� lett rajta a nosztalgia, hogy a f�rads�gos gonddal sz�les bet�kkel teler�tt
k�k vonalaz�s� irkalapokat az �l�be ejtette; m�g nem lakott j�l a tartalmuk
habzsol�s�val, de nagyobb boldogs�g t�lt�tte el, mint amire valaha is gondolni
mer�szelt volna.
Mennyire ismer�snek t�ntek a sz�kapcsolatok �s mondatritmusok. Apja
Chicag�ban sz�letett, n�h�ny �vet t�lt�tt a nagyv�ros iskol�iban, de min�l
id�sebb lett, ann�l ink�bb azt hihette volna az ember, hogy egy lengyel-n�met
falucsk�ban l�tta meg a napvil�got, amilyenb�l saj�t apja v�ndorolt ki m�g a
m�lt sz�zad nyolcvanas �veiben. Nem annyira a kiejt�s tette, ink�bb annak a
t�lzs�folt, Roosevelt Road k�rny�ki v�rosr�sznek a szavai, etnikai z�ng�i �s
el��t�letei, ahol eg�sz �let�t elt�lt�tte.
Reisman �let�nek a fele is itt telt el - ennek ma m�r nem volt semmi
jelent�s�ge, mert er�nek erej�vel kit�pte mag�t bel�le, k�szs�ggel mag�ba
sz�vta a vil�g valamennyi szomsz�ds�g�nak hat�sait, �s sokkalta ink�bb
�jabbkori eml�keinek ezernyi egy�b id�szaka, helye �s embere volt az, amely
olyann� form�lta, amilyen, ezek hat�sa bizonyult er�sebbnek. M�gis, apja �gy
�rt neki, mintha nem fordult volna vele nagyot a vil�g, mintha �let�nek
k�zpontja tov�bbra is a Roosevelt Road lenne, mintha ebben a k�rnyezetben
�lne �s ehhez a k�rnyezethez tartozna, s onnan ment volna el a h�bor�ba.
Meglehet, �gy is t�rt�nt. Meglehet, apja tudja jobban, mi az igazs�g, �s �
m�g mindig ebben a besz�k�lt vil�gban �l, ehhez a besz�k�lt vil�ghoz
tartozik. Pedig neki ez esz�be sem jutott. Bizony�ra akadt egy s m�s ott, ami
befoly�ssal volt sors�nak alakul�s�ra, mert kirep�tette messze t�volra.
Kit�phette volna az eml�keket, de m�g mindig megvoltak, j�llehet kiss�
elhalv�nyodva �s hom�lyosan#
#febru�r 4. #a lev�l nyugtalan�t�an ismer�s keltez�se, de mindaddig nem
eml�kezett arra, mi is ez a nap, am�g nem olvasta, mit �r az apja, �s most
elt�n�d�tt azon, hogy apja val�s�gos szentt� avatja a m�r oly hossz� �vek �ta
halott feles�g�t �s egy olyan helyen gy�szolja, amelyet � ugyan szentk�nt
tisztel, de anyja ismeretei �s hite sz�m�ra idegen#
#Chicag�i t�l, a m�rhetetlen kanadai �szaki t�rs�gek fel�l bet�r� jeges
szelek a Michigan-t� ir�ny�b�l z�dulnak al�, v�gigs�v�tenek a zs�folt
utc�kon# Influenza s�p�r v�gig az orsz�gon# �desanyja - a h�ztart�si
teend�k s�t�t haj�, csendes l�pt� elv�gz�je, n�ha a vigaszt ny�jt� -
megfoghatatlan m�don betegen fekszik# Mi m�s volt, mint egy cs�f,
nyavaly�s megf�z�s, amelyb�l orvoss�ggal, h�slevessel eg�szs�gess�
�polta?# Iszony� cs�nd �s komors�g a b�rlak�sban, amelyben semmi sem
volt meg mindabb�l, ami kellemess� teszi az �letet �s n�ha m�g a
legsz�ks�gesebb is hi�nyzott bel�le# Egy s�t�t sarokban apja k�nnyes
szemmel im�dkozik# A h�l�szob�b�l kil�p� orvos tehetetlen arckifejez�se#
Egyszerre csak Donat��k lepik el a lak�st# �s a pap a megszentelt olajjal �s a
visszaford�thatatlan v�gs� �t�let latin ig�ivel, mik�zben a h�t�ves kisfi� valami
saj�tos r�m�lettel figyeli az utols� kenet �si r�tus�t, s hallja, amint nagyanyja
felsikolt: "Povere disgraziata tornata ad Dio!" �s zokog, ami�rt nemcsak
�letet, hanem hal�lt is hozott e vil�gra#
#Az eml�kek nyom�n egyszerre csak m�rhetetlen �r t�mad benne, az
egyszer volt elveszt�s�nek iszony� �rzete fogja el, keresi a r�gr�l
eml�kezet�be tolul� l�gys�got, Mary Donato felid�zett k�p�t.
Anyja hal�la sem enyh�tett jott�nyit az apja �s a Donat�k k�z�tti rossz
viszonyon. Sohasem bocs�tott�k meg neki, aki idegenk�nt �llt szok�saikkal,
nyelv�kkel �s vall�sukkal szemben, hogy elvette feles�g�l, hogy eszk�ze �s
t�rsa volt abban, amit �desanyja b�n�nek tekintettek, �s valamik�ppen m�g a
hal�l��rt is �t tett�k felel�ss�. A fi� azonban az � h�suk �s v�r�k volt, akit
megkereszteltek "az Ap�nak, a Fi�nak �s Szentl�leknek a nev�ben". J�llehet
megfert�zt�k olyan k�ls�dleges szennyez�d�sek, amelyeket sem meg�rteni,
sem elfogadni nem tudtak, John elj�rt az � templomukba is, �s megkezdte a
felk�sz�l�st az els� �ldoz�sra. T�l�k �s �desanyj�t�l tanulta meg a gyermekek
gyors felfog�k�pess�g�vel gyermekded olasz�t. A Donat�k m�g azzal is
fokozt�k Aaron gy�sz�t, hogy olyan k�vetelm�nyeket t�masztottak, amelyek
messze meghaladt�k a feles�g�nek szerelemb�l tett engedm�nyeket. Att�l
tartottak, hogy a fi� neveltet�s�ben visszaes�s k�vetkezhet be, most, hogy
�desanyja m�r nem ellen�rizheti neveltet�s�nek �s iskol�z�s�nak katolikus
r�sz�t.
Reisman �jra elolvasta a lev�l els� szavait. Dr�ga Jacob fiam# S
eml�kezett.
#- Ez az �n fiam, Jacob.
- K�rlek, Apa# Johnnak h�vnak.
- John, Jacob - mi a k�l�nbs�g? Mif�le n�v az a John egy der�k zsid� fi�
sz�m�ra?
- De �n kato# - Nem, hagyjuk ezt, ne okozzunk neki f�jdalmat. Halkan: -
�gy �ll a sz�let�si bizony�tv�nyomban#John.
- Csoda, hogy �k nem pr�b�ltak elnevezni J�zusnak!
#Makacss�g, becs�letess�g, a-fene-essen-bel�tek - s mindez a
k�rlelhetetlen val�s�ggal dacolva. T�bbek k�z�tt ezeket a von�sokat is
�r�k�lte apj�t�l. A Donat�kat mindig csak �k vagy �ketk�nt, n�ha azok a
gengszterekk�nt eml�tette, mert Pete b�csi revolverrel j�rt �s �ll�t�lag �l
Capone egyik sof�rje volt. De Pete amellett remek fick� volt - K�ly�k
Johnnynak sz�l�totta, vad rabl�-pand�r �s kalandos t�rt�neteket mes�lt neki, �
volt a kedvenc rokona, pedig a Donat�k ugyanannyira fekete b�r�nynak
tekintett�k Pete-et, mint a l�nyukat, aki h�zass�g�val kirekesztette mag�t
k�z�l�k.
Gyermekkor�ban Reisman mit sem b�nta, hogy r�szekre szabdalt�k:
r�szben apja zsid� vil�g�hoz, r�szben anyja hatalmaskod� csal�dj�nak olasz-
katolikus vil�g�hoz tartozott, r�szben pedig a felsz�nes amerikanizmus
k�v�lr�l r�k�nyszer�tett norm�inak engedelmeskedett, amelyeknek
valamennyien beh�doltak, de ugyanakkor harcoltak is az�rt, hogy megtarts�k
a kisfi�n bel�l identit�sukat. Megkeresztelt Johnk�nt, k�r�lmet�lt Jacobk�nt
valaha gyermeki lelkes�lts�get �rzett, ha arra gondolt, mennyire k�l�nleges
eset �, ami�rt annyi mindennek a r�szese. Mindenk�ppen el akarta ker�lni a
vil�gai k�z�tti konfliktust. �t azut�n nem v�ltoztatj�k csatat�rr�!
Reismannek esz�be jutott az a korszak, amikor tizenegytizenk�t �ves volt.
Apj�val egy vas�rnap Donat��kn�l j�rt; mindig itt gy�lt �ssze a nagy kl�n,
j�ttek-mentek, att�l f�gg�en, ki-ki melyik mis�re indult. Egy n�rokon,
valamif�le unokan�v�r vagy megfeledkezett Aaron �s fia jelenl�t�r�l, vagy
�gyet sem vetve r�juk arr�l sz�nokolt, mi�rt van az, hogy a zsid�kn�l van
minden p�nz, a zsid�k mind gazemberek, ez�rt az �zleti �letben sohasem
szabad vel�k becs�letesen kereskedni, ha lehet, m�g a szem�ket is ki kell
lopni. A kisfi� fel�llt �s r�ord�tott: - Te mocsok! Az �n ap�m zsid� �s �n is
zsid� vagyok. H�t �gy n�z�nk mi ki, mint akiknek m�g a b�r�k alatt is p�nz
van?! - A harag k�nnyei sz�ktek a szem�be �s remegett a d�ht�l. Dermedt
cs�nd ereszkedett a szob�ra, s maga is meglep�d�tt, hogy �, egy gyerek,
abban a pillanatban hatalm�ban tartotta valamennyi jelenlev�t. Kirohant a
h�zb�l, m�g �ppen elkapta Pete b�csi mosoly�t �s kacsint�s�t, amint
elviharzott mellette, s ez j� �rz�ssel t�lt�tte el. Apja ut�na sietett, k�zen fogta
�s n�h�ny pillanatig n�m�n bandukoltak. - Nem szabad ilyen szavakat
haszn�lnod, John - sz�lalt meg v�g�l.
Aaron sem ny�jtott neki sok seg�ts�get a csal�dk�zi visz�lykod�sban.
Sohasem volt hajland� semmit sem enni b�rmelyik Donato h�zban - "Nem,
k�sz�n�m, �ppen most ettem!" Nem mintha annyira szigor�an vette volna az
�si �tkez�si el��r�sokat, de a fen�be is, ha �r�kk� csak gyanakodnak r�
idegenk�nt, majd � megmutatja nekik, mennyire makacs �s hajl�thatatlan �s
m�s tud � lenni, hadd b�nj�k meg keservesen viselked�s�ket. Majd ha elj�n a
nap, amikor t�lt�tt halat, maceszgomb�clevest, k�ser hentesn�l v�s�rolt h�st
t�lalnak fel el��r�sszer�en megtisztogatott �s k�l�n h�sos, k�l�n tejes
t�ny�rokon - majd azon a napon le�l vel�k egy asztalhoz enni. Reisman m�g
j�l eml�kezett �s most is der�lt rajta, amint matriarcha term�szet� nagyanyja
d�h�sen r�t�madt az apj�ra: - Mi a fene, te azt hiszed �n megm�rgezlek
t�gedet? Nem el�g j� ez neked?
Amikor apja v�g�l �gy d�nt�tt, hogy legfeljebb egyszer �vente l�togat el
Donat��khoz, John pedig hadd menjen, ah�nyszor kedve tartja, ut�nozta
vas�rnapi sz�noklataik n�h�ny enyh�bb fordulat�t, amely ideges�tette: -
Volt�l mis�n? Gy�nt�l-e? �rvacsor�hoz j�rulsz-e majd? Ez az eg�sz k�naiul
van nekem. Az ember azt hihetne, hogy Mundelein kardin�lis vagy a p�pa
rokonai; abb�l amit mondanak �gy t�nik, mintha �k lenn�nek a vil�g
legszents�gesebb angyalai! Azt akarj�k, hogy templomba j�rjak. De mi�rt nem
j�nnek el velem a zsinag�g�ba? M�g any�d, nyugodj�k b�k�ben, sem j�tt el
vel�nk. Ellenkezik a vall�s�val, mondta.
De h�t akkor hogyan tal�ltak egym�sra? Olyannyira k�l�nb�z�tt csal�di
h�tter�k, olyannyira hasonl�ak voltak mag�nyukban. H�nyszor hallotta apj�t�l
e romantikus t�rt�netet, s�t m�g arra is vissza tudott eml�kezni, amikor anyja
nevetve helyreigaz�totta, �s �jabb meg �jabb r�szleteket f�z�tt saj�t
v�ltozat�hoz. Ism�t hallotta a t�rt�netet a h�bor� el�tti utols� ny�ron, amikor
Eur�p�b�l visszahaj�zott az Egyes�lt �llamokba, mert azt hitte, �rdemes
megn�zni a New York-i vil�gki�ll�t�st, �s n�h�ny napra elugrott Chicag�ba is,
ahol mindv�gig idegennek �rezte mag�t.
Meg�rkeztekor apj�t egy alb�rleti szob�ban tal�lta. Alacsonyabb �s
sov�nyabb volt fi�n�l, hajdan s�r�, barna haja m�r �sz�lt �s gy�r�lt, v�kony,
p�tty�z�tt, barna keretes szem�veget hordott - "csak olvas�shoz", b�r
�js�gokon k�v�l soha nem l�tott k�r�l�tte semmif�le olvasnival�t. A r�gi
lak�st m�r j� ideje f�ladta. - Minek nekem egyed�l olyan nagy lak�s? - Pedig
egy�ltal�n nem volt nagy. Csak mag�nyosan �rezte mag�t benne. Nem kellett
m�r neki saj�t lak�s, ink�bb szob�t vett ki, hogy legal�bb f�lig-meddig r�szese
lehessen m�sok �let�nek.
- Mi�rt nem n�s�lsz �jra, apa? - k�rdezte mintegy mell�kesen Reisman.
- M�g hogy megn�s�ljek! He? M�r te is kezded? - motyogta az �reg. - Az
eg�sz csal�d �gyis egyre csak azt hajtogatja: "Mi�rt nem n�s�lsz meg �jra,
Aaron?" M�g a r�gen meghaltak is, mint Bernie b�ty�d �s Rose n�n�d, meg
mind a t�bbi b�csik�d �s n�nik�d, s�t m�g az unokatestv�reim is fiatalabban
halnak meg, mint �n, t�z �v �ta k�s�rtenek �lmomban �s mondogatj�k: "H�t
akkor mikor n�s�lsz m�r �jra? Van bar�tn�d, Aaron?" Nincsen senkim, csak a
kancsal Jennie, mondom �n. T�r�djenek a maguk dolg�val. Nem akarok �jra
n�s�lni. Majd ha megn�s�l a fiam, akkor �n is n�s�l�k.
S �jra elmondta az eg�sz t�rt�netet, hogyan ment el egy j�lius negyedik�n
haj�kir�ndul�sra Benton Harborba, hogyan l�tott meg egy n�t, aki a korl�tnak
d�lt �s �gy n�zett ki, mint aki mindj�rt els�rja mag�t. - Zsid�nak l�tszott, s�t�t
volt a b�re, s�r� fekete haj�t h�tul kontyba t�zte. N�ha zsid�kat �s olaszokat
�sszet�veszt az ember, ki tudn� megmondani a k�l�nbs�get, lehet, hogy m�g
maga a magass�gos j�isten sem.
A n� megmondta nev�t: Marynek h�vt�k, �s az�rt �llt k�zel a s�r�shoz, mert
d�h�s volt, hogy tengeribeteg lett, mert soha nem csin�l semmi izgalmasat, �s
m�r olyan r�gen v�rt erre a haj�kir�ndul�sra. A haj�n mindenki csoportosan
volt - egyh�zak, politikai n�zetek szerint, mint �n a Munk�s K�rrel, mindenki
bar�ts�gosan viselkedett egym�ssal, �gy �nnepelt�k az amerikai �nnepet -
f�rjek �s feles�gek a gyerekeikkel, fi�k �s l�nyok p�rosan, egyed�l�ll�k, mint
Aaron Reisman �s Mary Donato, akik abban rem�nykedtek, h�tha tal�lnak
valaki magukhoz val�t. Mary el�rulta neki, hogy egy egyh�zi csoporttal j�tt.
Aaron a maga sz�m�ra is v�ratlan, megmagyar�zhatatlan virtuskod�
roham�ban azt mondta neki, hogy �t Tonynak h�vj�k.
Egy�tt maradtak a kir�ndul�son, limon�d�t vett a l�nynak, besz�lgettek �s
Marynek elm�lt a tengeribetegs�ge. Benton Harborban egy�tt s�t�lgattak, j�l
sz�rakoztak �s hamarosan m�r k�z a k�zben folytatt�k �tjukat. - Akkor m�r
tudtam, hogy meg kellene mondanom neki, nem is h�vnak Tonynak, mert
olyasmiket k�rdezett t�lem, hol lakom, milyen templomba j�rok, hol
dolgozom, mi a csal�di nevem, �ssze kellett szednem az eszemet, hogy hihet�
t�rt�netet t�laljak fel neki. De olyan boldognak l�tszott, �s ha megmondtam
volna neki, hogy nem is vagyok Tony, tal�n megharagszik r�m, vagy s�rna �s
elrontan� az eg�sz napot, �gy hogy a nap h�tralev� r�sz�re egy Tony nev�
nagyhang� s�gec maradtam, �s ugyan ki mondan�, hogy mi a k�l�nbs�g?
De amikor aznap este hazafel� tartottak a haj�n# - El�g id�s vagy m�r
ahhoz, hogy tudjad, milyen is egy holdf�nyes �jszaka a v�zen egy olyan
l�nnyal, aki tetszik neked. Akkor m�r tudtam, hogy ez t�l sok. Any�d �gy
besz�lt hozz�m, mintha eg�sz �let�n �t ismert volna, elmondta, mi rejt�zik
lelke m�ly�n, �s �gy megszerettem, hogy nem tehettem m�st: karomba z�rtam
a szeg�ny l�nyt, magamhoz szor�tottam �s vigasztaltam.
Megk�rdeztem t�le, hogyan lehets�ges, hogy egy ilyen gy�ny�r� l�nynak
nincsen f�rje vagy bar�tja, � meg elmondta, hogy egyszer m�r volt neki
valakije, Olaszorsz�gban. - �s tudod mi volt? Csecsem�kora �ta nem is l�tta
azt a fi�t, csak olaszul �rt neki leveleket. M�g odahaza, a tengerent�l sz�letett,
kisl�ny kor�ban hozt�k �t ide, �s tudod, hogyan van ez az �haz�ban, hogyan
�llapodnak meg a sz�l�k valamelyik szomsz�ddal vagy bar�ttal, hogy
gyerekeik majd �sszeh�zasodnak, �s hogy ez m�r �g�ret. H�t ez t�rt�nt vele is;
�vekig v�rta, hogy ez a pasas �tj�jj�n ide �s elvegye feles�g�l, csakhogy soha
nem jelent meg, az apja �s az anyja meg arra k�nyszer�tette, hogy v�rjon. �gy
f�lt t�l�k, mint egy kisl�ny. V�g�l meghallotta, hogy az a pasas megn�s�lt
oda�t, az �haz�ban, �gyhogy nem is j�n m�r �rte, �s �gy �rezte, mintha
meghalt volna a f�rje, miel�tt m�g megtudta volna, milyen az, ha valakinek
f�rje van. Azt mondta, hogy ap�c�nak megy, csakhogy az anyja sikoltozni
kezdett, hogy � belehal ebbe, az apja pedig kijelentette, hogy megtiltja ezt
neki. Azt mondt�k, otthon kell maradnia, gondoskodnia kell r�luk, ezt a sorsot
sz�nta neki isten. Rettenetesen szeretett volna f�rjhez menni, de addigra m�r
minden f�rfi, akit csak ismert, megn�s�lt �s csal�dot alap�tott. Ugrattam. Azt
mondtam, �n sz�vesen elvenn�m, ha hajland� beleegyezni.
Reisman j�l eml�kezett m�g arra, mennyire komolyan besz�lt apja a
k�vetkez�kben. Az alb�rleti szob�ban voltak, Aaron az �gya sz�l�n �lt,
cigarett�zva el�rehajolt, �gy eml�kezett. Reisman az egyetlen k�nyelmes
karossz�kben helyezkedett el, �l�ben a The New York Tribune friss sz�m�val,
amely besz�molt a n�cik leg�jabb k�vetel�seir�l �s m�rlegelte egy eur�pai
h�bor� lehet�s�g�t. - Aj�nlom, Jacob - mondta az apja -, ha azt akarod, hogy
valaha is mondjak neked m�g valamit, ne tr�f�lkozz e dolgok f�l�tt. Komoly
dolgok ezek. Any�d megk�rdezte, komolyan gondolom-e, �n pedig azt
mondtam, hogy igen. Soha nem l�ttam m�g olyan szerelmet �s rem�nys�get
n� szem�ben, Jacob, soha ilyen k�nnyeket. Magamban meg azt gondoltam,
bizony�ra meg�r�ltem, nem is ismerem ezt a l�nyt, ezt az olasz siksz�t, Isten
nyugosztalja, �s m�r feles�g�l is k�rtem, � meg igent mondott. Azok a l�nyok,
akiket ismertem �s feles�g�l k�rtem, nemet mondtak, mert csak az �rdekelte
�ket, milyenek a kil�t�saik, mit csin�l az ember, mivel foglalkozik, milyen
j�v� v�r r�. R�lam azt�n r�gt�n tudt�k, hogy semmi j�v� nem v�r r�m, nem is
vagyok becsv�gy�, azonk�v�l nem voltam �n aff�le nagydarab, j�k�p� pasas,
akit�l azt rem�lhett�k, hogy boldogg� teszi �ket. Mary Donato viszont,
nyugodj�k b�k�ben, egyetlen nap alatt megtal�lta a boldogs�got �s
beleszeretett egy magamfajta slumpba �s hozz�m akart j�nni feles�g�l.
Csakhogy Tonynak sz�l�tott, �gy azut�n meg kellett m�r mondanom neki az
igazs�got, hogy Aaron Reisman vagyok, �s m�smilyen csal�db�l sz�rmazom,
m�s a vall�som is, mint az �v�inek. Megd�bbent, egy kicsit meg is ijedt, de
azt mondta: "Tudod, nem is hittem, hogy olasz vagy." Akkor azt mondtam
neki, gondolom el akarod felejteni, amit mondt�l, � pedig egyenesen a
szemem k�z� n�zett �s azt mondta: "Nem, komolyan gondoltam. Soha
�letemben nem �reztem magam olyan j�l, mint ma teveled, Aaron. Soha nem
mondtam el m�g senkinek sem azokat a dolgokat, amelyeket neked. Olyan ez,
mintha mindig is ismert�l volna, mintha m�r �sszeh�zasodtunk volna." �s
egyszerre csak komolyan akartam, amit az el�bb csak majdnem akartam,
amikor ugrattam, mert hogy annyira megszerettem. El�sz�r �reztem magam
j�nak, nagynak, igazi f�rfinak.
- Tudod, Johnny - azel�tt szinte sohasem sz�l�totta Johnnynak, vagy
Johnnak, s olyan furcs�n hangzott ez az � sz�j�b�l -, hogy az ember hogyan
besz�l kalandokr�l, meg arr�l, hogy lel�p �s hogy ezt meg azt csin�lja, mert a
vil�g nemcsak az, ahol sz�lett�l �s �lsz, nemcsak a magadfajt�j�akb�l �ll.
Tal�n az, hogy feles�g�l vettem any�dat, az volt az �n nagy kalandom.
Mary Donato haza sem ment aznap �jszaka, mert att�l f�lt, hogy
meggondolja mag�t, vagy nem tudna t�bbet elj�nni otthonr�l, vagy hogy
Aaron meggondolja mag�t. M�snap reggel els� p�rk�nt jelentek meg a
v�rosh�z�n, hogy �sszeh�zasodjanak. - A csal�dok meg, mindk�t r�szr�l,
ord�thattak, ahogy a torkukon kif�rt, m�r h�zasok �s boldogok voltunk, ezen
m�r nem lehetett v�ltoztatni. Az �n csal�dom, h�t az sem volt valami nagy
fog�s. Akkoriban Berni� fiv�remn�l dolgoztam a Maxwellen lev� boltj�ban,
�s sz�ntelen�l csak azt hajtogatta, hogy �n h�tbad�ftem �t �s megs�rtettem
any�t �s ap�t. �ppen fizet�semel�st kellett volna adnia nekem, de bossz�b�l
nem adta meg, �gy azt�n otthagytam a boltot, te m�r nem eml�kszel erre, t�l
kicsi volt�l m�g, de ett�l fogva a legk�l�nb�z�bb munk�kat v�llaltam, �s
sohasem kerestem annyit, hogy meg�lhett�nk volna bel�le �gy, ahogy
szerettem volna, de az�rt mindig volt mit enn�nk �s tet� is volt a fej�nk f�l�tt.
Azok a gengszterek meg eg�sz id� alatt megkeser�tett�k any�d �let�t, azt
mondt�k, hogy nem is ment f�rjhez, am�g el nem megy egy paphoz. Engem
gy�l�ltek, mintha elloptam volna �t t�l�k, egy harmincon fel�li n�t, aki �ll�
nap otthon �lt, vezette a h�ztart�st, gondozta �reg anyj�t �s apj�t, a fiv�reit �s
a h�gait �s az eg�sz pereputtyukat. Tudod, hogy nincsenek el��t�leteim, nem
is vagyok olyan k�ser�l vall�sos, de m�g az any�d kedv��rt sem �lln�k pap el�
templomban, �s ett�l nem t�g�tottam.
Furcsa volt akkor, 1939 nyar�n hallgatni, hogyan sz�nokol azokr�l a
gengszterekr�l, hiszen az �reg Donat��k m�r r�g a mennyorsz�gban voltak,
m�g Pete b�csi is elt�vozott az �l�k sor�b�l, agyonl�tt�k egy m�sik band�val
v�vott t�zharcban, de Reisman �ppen Pete-et sajn�lta, mert szeretett volna
tal�lkozni vele, izgalmas t�rt�neteket mes�lni neki a saj�t �let�b�l, tal�n m�g
b�szke is lett volna r� az �reg.
Apj�b�l azonban meg�ll�thatatlanul �radt a panasz, s Reisman azon
t�n�d�tt, mi�rt van az, hogy egyesek eln�z�bbekk� v�lnak �reg korukra,
m�sok viszont megkeserednek.
- Tudom, hogy amikor kisfi� volt�l, elj�rt�l vele templomba, �s nincs is
ebben semmi sz�rny�. Azt mondtam, ennyit megtehetnek. Ha akarj�k,
elvihetnek t�ged templomba, de zsinag�g�ba is j�rt�l, eml�kszel m�g?
Micsoda felhajt�st csin�ltak, amikor megtudt�k, hogy saj�t lak�somban, saj�t
rokonaim jelenl�t�ben elv�geztettem rajtad a briszt, �s any�d, aki sz�l�s ut�n
m�g fek�dt a h�l�szob�ban, azt mondta, rendben van, mert m�g az orvos is azt
�ll�totta, hogy eg�szs�ges dolog az. H�t csaptam �n akkora jajvesz�kel�st,
amikor elvittek megkeresztelni? Csak att�l f�ltem, nehogy belefojtsanak abba
a szentelt v�zbe. Lehet, hogy nem is olyan rossz dolog ha valaki k�tszeresen
�ldott, �gy gondolkodtam �n#
Igen, err�l volt sz�. Kezdetben John Reisman maga is �gy v�lte, hogy
k�tszeresen �ldott, mert gyermeki gy�ny�r�s�ggel �s �mulattal figyelte
r�szekre hasadt vil�gainak sz�ps�geit �s rejtelmeit. De id�vel megut�lta a
ritu�lis �h�tatot, templomban �s zsinag�g�ban egyar�nt - nemcsak egy olyan
fi� csal�d�s�val, aki sokkal lebilincsel�bb dolgokat fedezett fel mag�nak, �s
ideges�ti, ha tiszt�ra suvickolva, csendben, nyugton kell egyhelyben �lnie, de
hirtelen r��bredt arra is, hogy az okfejt�sekben konfliktusok, ellentmond�sok
rejlenek �s nagy r�sek t�tonganak, meg hogy mennyi k�pmutat�s rejlik a
dogm�kban.
Amikor elj�tt az ideje, hogy a templomban konfirm�lj�k, a zsinag�g�ban
pedig �tessen a bar micvah szertart�son, f�ll�zadt, nem volt hajland� eleget
tenni csal�dja k�v�ns�gainak, mert egyiknek sem tudta volna tiszta sz�vvel,
�szint�n elk�telezni mag�t. De jobbnak, er�sebbnek is �rezte mag�t, amikor
�nmag�val d�l�re jutva t�ljutott ezen a korszak�n, mert - j�llehet lelke
m�ly�n m�g mindig ott rejt�z�tt valami gyermeki retteg�s a mindenhat� isten
haragj�t�l - v�llalta a kock�zatot, hogy b�n�s mulaszt�sai�rt id�nek el�tte
utol�rheti a v�gzet.
S k�s�bb, amikor megk�vetelt�k t�le, hogy �ll�st foglaljon - nem az apja,
m�gcsak nem is a Donato csal�d, hanem azoknak az er�knek a saj�tos
el��t�letei, amelyeket sehogysem �rtett meg -, amikor f�lismerte: nem t�rik,
hogy teljes �rt�k� szem�lyis�g legyen a maga r�szekre hasadt vil�g�ban, hogy
�gy vagy �gy, de egy�rtelm�en felismerhet�v� kell v�lnia, esetleg valami
eg�szen m�snak kell l�tszania mint ami - csak ekkor kezdte elvesz�teni hit�t
istenben, a status quo ir�nti tisztelet�t, �s ett�l fogva egyszer s mindenkorra
megalkotta a maga identit�s�t.
A lev�l olvas�sa k�zben megelevenedett eml�kekt�l eltelve, Reisman
megk�s�relte maga el� k�pzelni Aaront, amint �ppen r�ja a sorokat. Nyilv�n
ott �l alb�rleti szob�j�nak kis festett �r�asztal�n�l, amelyet sz�k�sen vil�g�t
meg egy ingatag porcel�n vagy j�vorfa koloni�ll�mpa. Meleg�t�nadr�g van
rajta - j�l �tf�zhat az ember, ha b�rkocsival kocog az utc�n, m�g ha f�t�testet
is rak a kocsiba -, meg hossz� als�, zokni �s papucs, k�peny�t pedig szorosan
�sszeh�zza keskeny mell�n; a szob�t bet�lti a g�zf�t�s szaga, halkan sz�l egy
kis asztali r�di�, mik�zben a radi�tor cs�vei nagyokat reccsennek, hogy
h�r�gve eleget tehessenek feladatuknak.
Apa! Micsoda nagyszer� �reg is vagy, gondolta. Boldog vagyok, hogy
Mary Donato nem ment hozz� valami v�n vid�ki dig�hoz, mert noha sok
ilyennel akadtam �ssze, egyeseket kedveltem, m�sokat gy�l�ltem, akkor nem
te lenn�l az ap�m, �s az nagy k�r lett volna. Te, aki lelke m�ly�n �rzi J�dea �s
Izrael valamennyi sz�tsz�rt t�rzs�nek minden �r�k�lt, vele sz�letett, tehetetlen
sz�v�ss�g�t, s azt mondod: �n hiszek! �s ez�rt �gy is van! Soha nem volt
semmif�le baleset. Te j�l tudod, hogy nem volt semmif�le baleset. Tudod,
mert al�h�zod, mint azokat a gy�ny�r� jiddis szavakat, �s titkon azt mondod
nekem, hogy valami k�l�nlegesr�l van sz�, valamir�l, aminek k�l�nleges
�rt�ke �s jelent�se van, ahogyan azok a szavak is k�l�nlegesek. Te tudod,
hogy nem volt baleset. Meg�ltem egy embert. Elvakult, jogos d�h�mben
meg�ltem egy embert eml�kk�nt k�s�rt� gy�vas�gom erej�vel, mert amikor
annak idej�n el�sz�r h�vtak ki, ahogy �lete sor�n minden f�rfival vagy fi�val
megesik, sarkon fordultam �s elszaladtam, �s akkor megesk�dtem, hogy soha
t�bb� nem szaladok el. S ezt meg is tartottam.

3.
Simon R. Tarbell ezredes f�lpillantott a fogolytranszport jegyz�k�b�l, �s
halkan maga el� mormolta: - H�la istennek! - Megsz�nt kez�nek akaratlan
remeg�se, s �rr� lett lelke �mely�t� h�borg�s�n is. Nem a parancs�rt mondott
h�latelt sz�vvel k�sz�netet a maga isten�nek, hanem az�rt a figyelmes
megjegyz�s�rt, amelyet a Salisburyi t�rzsn�l szolg�l� bar�tja f�z�tt hozz�, aki
- j�llehet soha senki sem eml�tette neki - gyan�totta, hogy Tarbell milyen
iszony�an szenved f�fogl�ri �s legfels�bb �t�letv�grehajt�i beoszt�s�t�l.
Aznap - szerd�n, 1944. m�rcius 1-�n - a Marston-Tyne-ba �rkezett
fogolysz�ll�tm�nyban a legs�lyosabb b�ncselekm�nyek�rt el�t�lt rabok is
voltak, akik a hal�los �t�let�k ellen beny�jtott fellebbez�s�kr�l hozand�
d�nt�st v�rt�k. Az eddigi tapasztalatok szerint ez azt jelentette, hogy n�h�ny
h�ten bel�l Morgan �rmesternek ism�t lesz munk�ja, Tarbellt pedig v�get nem
�r� lid�rcnyom�sok gy�trik majd. Azt m�r most is tudta, hogy az elm�lt �vi
szolg�lata k�vetkezt�ben soha t�bb� nem lesz az, aki volt. De mag�ban ezt
jegyezte meg: "Hitelt �rdeml� forr�sb�l tudom, hogy a kiv�gz�seket
elhalasztj�k a partrasz�ll�s ut�nra, f�ggetlen�l att�l, milyen k�vetkeztet�seket
vonsz le a csatolt jegyz�kben szerepl� rabok jellemz�s�b�l."

Az �szak-�rorsz�gi Belfast sz�lf�tta rep�l�ter�n Samson Posey kiszak�totta

mag�t fegyveres �rei kez�b�l �s rohanni kezdett. Most bizony�ra ut�nal�nek
�s azzal v�ge is az eg�sznek!
Gyorsan, de esetlen�l futott: fej�t a v�ll�ba h�zta, h�tizmait megfesz�tette,
�gy v�rta a goly�k becsap�d�s�t, amelyek - rem�lte - v�get vetnek majd az
�let�nek. Nem f�lt a hal�lt�l, de elt�k�lte, nem engedi, hogy felakassz�k.
Hogyan sz�rnyalhatna lelke utols� s�haj�val szabadon a v�gtelenbe, ha
fogs�gban tartj�k, ha egy k�t�l v�g�n l�g�zik majd, ak�r egy megfojtott
kutya?
De a vad f�jdalom, amelyre sz�m�tott, csak nem k�vetkezett be.
Elt�vesztett�k volna?
Nagytest� f�rfi volt, k�nny� c�lpont. Lass�tott. Nem hallott semmif�le
fegyverropog�st. A n�h�ny m�sodpercnyi fut�s k�zben - amikor felk�sz�lt,
s�t s�v�rgott arra, hogy ilyen m�don haljon meg - H�roml�b Billyre, a
nagyk�pess�g�re gondolt; meg �reg Charlie-ra, a nagyapj�ra, Jukk�ra, az
apj�ra, Ann�ra, az anyj�ra, Ev�ra, a feles�g�re, Kicsi Charlie-ra, a fi�ra, �s a
N�pre - s egyszerre csak sz�gyen fogta el. Mert az, amit most csin�l, az is
helytelen. Menek�l, h�tat ford�t, ahogyan a N�p is h�tat ford�tott �s menek�lt,
am�g m�r-m�r elfogyott a ter�let, ahov� bevethett�k magukat; kietlen ez a t�j,
ak�r a siv�r �let�k.
Meg�llt egy buja z�ld f�ves tiszt�son, beleszagolt a f� �des, nedves illat�ba
- H�roml�b Billy szerint csakis ez lehet a feh�r ember erej�nek titka. Milyen
csod�latos ez a nedvess�g, ez a sz�n! Ha odahaza ilyen f�v�k lenne, ahol
csontt� aszott marh�ik �s birk�ik legelhetn�nek, ahol �k maguk is
j�llakhatn�nak, akkor tal�n soha nem kellene elmennie.
Sarkon fordult, ism�t �ri�s volt, nem holmi tekn�sb�ka: fel a fejjel, h�tra a
v�llal, ahogyan mindig k�vetelt�k a katon�k; dombor� mellkas�t kifesz�tette a
goly�knak, hogy szemben�zhessen az ellens�ggel, �gy haljon meg, �s akkor
tudn�k odahaza is, hogy nem gy�v�n fogadta a hal�lt. H�roml�b Billynek oly
nagy volt a hatalma, hogy el�rt eg�szen id�ig �s megfordul�sra k�sztette.
Mindig �gy gondolta, de most m�r eg�szen biztosan tudta. J� lenne meghalni
itt a s�r�, z�ld f�ben, besz�vva a nedvess�g�t, hogy v�re elkeveredj�k annak
erej�vel, s mindkett�t az odahaza maradt N�pre hagyn�.
De nem l�ttek. R�vetett�k magukat - a h�rom �r, aki elhozta a t�maszpont
fogd�j�b�l, meg a t�bbiek is, akik v�laszoltak r�m�lt, d�h�s pr�rifarkas
csahol�s�ra. Medveer�vel k�zd�tt, de v�g�l legy�rt�k, l�ncra vert�k, azut�n
ak�r egy v�g�h�dra sz�nt birk�t, g�zsba k�tve bel�kt�k a rep�l�g�p d�b�rg�
has�ba.
A g�p magasba emelkedett, mint egy sas, siv�tva ok�dta a t�zet �s d�r�gve
mag�val ragadta, � pedig azon �mult, hogy rep�l# igaz�n rep�l. Ilyesmi m�g
sohasem esett meg vele# �s egyszerre csak felengedett bels� fesz�lts�ge, m�r
nem fesz�lt neki k�tel�keinek �s teljes nyugalom fogta el# arra eml�kezett,
amikor m�g Szu-gacsnak h�vt�k#

Szu-gacs a sas vijjog�s�ra riadt fel. Egyed�l legeltette Jukka birk�it az Ute-
hegys�g cserj�s szurdok�ban. Nem v�rt semmif�le k�l�n�s l�tv�nyt vagy
hangot, legkev�sb� egy sast, mert �let�nek t�z nyara sor�n m�g sohasem l�tott
itt egyet sem, b�r tudott a sasok l�tez�s�r�l.
A birk�k remegve b�gettek, a b�r�nyok anyjukhoz b�jtak. J�llehet Szu-
gacs kor�hoz k�pest nagy termet�nek �s er�snek sz�m�tott, m�giscsak gyerek
volt m�g, akit megr�m�tett a v�ratlan esem�ny. Er�sebben markolta a botj�t,
pillant�s�t v�gigj�ratta a szurdok perem�n, v�gigp�szt�zta a der�lt eget, a
hasad�kokat, a sud�r z�ld feny�ket �s bor�k�kat.
Ott! Ott van a sas! A l�tv�ny a felfedez�s boldogs�g�val t�lt�tte el Szu-
gacsot, de ugyanakkor remegett a birk�k�rt. Jukka nem engedhette meg
mag�nak, hogy elvesz�tsen k�z�l�k ak�rcsak egyet is, m�g egy eg�szen pici
b�r�nyt sem. Szu-gacs a s�tr�hoz rohant, f�lkapta az �sdi mord�lyt, amelynek
haszn�lat�ra �reg Charlie tan�totta meg. Nem akarta � lel�ni a sast. Nem l�vi
le, ha csak a sas nem akarja elragadni Jukka birk�it. De mennyi mes�lnival�ja
lesz, ha visszat�r a t�borba. Hogy milyen nagy volt a sas, micsoda sz�rny�
vijjog�st csapott, milyen szelet kavart hatalmas sz�rnycsap�saival, amint le-
lecsapott, �jra meg �jra a szurdok teteje f�l�tt, mintha csak h�vna valakit, ezt
ki�ltva: "Gyere, rep�lj fi�! K�vesd a sast az �gbe!"
Hirtelen �szrevett valami m�st is, �s felkacagott; nemcsak annak �r�lt,
hogy ilyen nagy esem�ny tan�ja lehet, de annak is, hogy f�lismerte, mekkor�t
t�vedett. A sas nem h�m, hanem n�st�ny volt. Puskacs�ve mell�l feltekintve
Szu-gacs megpillantott m�g valamit, ami f�lfel� igyekezett a hegyre. Par�nyi
kis fejek jelentek meg, sz�rnyak csapdostak, mintegy ut�nozva a nagy mad�r
mozdulatait, v�kony hang� ki�lt�sokat hallott, �s akkor m�r tudta, hogy a sas
val�j�ban azt ki�ltja: "Gyertek, rep�ljetek! K�vessetek fel, az �gbe!"
A sas hirtelen lecsapott arra a helyre, ahol f�szkelt, ahol a kicsinyeit
hagyta. S mintha egy jelen�s nem is lett volna elegend� ezen a napon, �jabb
zajt hallottak - igen, hallottak, mert � �s a sas val�ban egyek voltak abban a
f�lelmetes pillanatban, amikor egy rep�l�g�p suhant el a szurdok f�l�tt, s
d�b�rg�se megel�zte megjelen�s�t. A sas persze nem tudta, mi az. Ott
gubbasztott a f�szk�ben, sz�rnyait v�d��n kiterjesztette kicsinyei f�l�. De els�
ijedts�g�b�l mag�hoz t�rve Szu-gacs tudta, mi az, mert hallott m�r a feh�r
ember fa-sz�vet-vas madarair�l, noha m�g soha nem l�tott egyet sem.
Szu-gacs heteken �t mes�lte mindenkinek, hogyan tal�lkozott a sassal �s a
rep�l�g�ppel, de senkit sem izgatott fel elbesz�l�s�vel annyira, mint H�roml�b
Billy t: senkinek sem volt annyi hozz�f�znival�ja a t�rt�nethez, mint neki,
amikor megl�togatta odalent a towaoci kereskedelmi �llom�son. Ez m�g
azel�tt t�rt�nt, hogy Billy olyan nagyon meger�s�d�tt �s botra t�maszkodva
�jra j�rni kezdett, �gy azut�n m�g L�bn�lk�li Billynek h�vt�k. De eszesebb
volt b�rki m�sn�l a k�rny�ken, s m�r ekkor is rendelkezett n�mi k�pess�ggel,
j�llehet alig hat-h�t �vvel volt id�sebb Szu-gacsn�l, teh�t nem el�g id�s, hogy
tisztelj�k, mint a hatalmas var�zsl�kat.
Billy �rdekl�d�s�t nem annyira a rep�l�g�p keltette fel - l�tott � eleget,
amikor oly gyakran elment a feh�rek k�rh�z�ba, hogy rendbe hozz�k a l�b�t -,
de t�bbet akart tudni a sasr�l �s a kicsinyeir�l. Ute nyelven besz�ltek. Billy
el�g j�l tudott angolul, de a rezerv�tumnak ezen a vid�k�n alig akadt m�s
valaki, aki besz�lte volna a feh�rek nyelv�t. Szu-gacs sem �rtett angolul.
Ismerte a N�p nyelv�t, azonk�v�l n�h�ny angol meg spanyol sz�t f�lszedett a
juh�szokt�l, guly�sokt�l �s keresked�kt�l.
- Te megmutatod nekem, hol tany�zik az a sas, �n pedig megtan�talak
p�kerezni - mondta Billy.
Billy remek�l �rtett a szerencsej�t�khoz. A Towaoc k�rny�k�n �l� ut�k
t�bbs�g�hez hasonl�an, sok id�t t�lt�tt p�kerez�ssel �s a spanyol monte
j�t�kkal. M�g Jukka, aki mindent tudott a birk�kr�l �s marh�kr�l, vagy �reg
Charlie, aki b�rki m�sn�l t�bbet tudott a r�gm�lt id�kr�l, m�g �k sem
tan�thatt�k volna meg jobban szerencsej�t�kokra Szu-gacsot, mint H�roml�b
Billy. �gy h�t megegyeztek, s amikor n�h�ny nap m�lva Billy lov�n egy�tt
kaptattak fel az Ute-hegys�gbe, Billy el�rulta Szu-gacsnak, hogy val�j�ban az
egyik sasfi�k�t akarja megszerezni �s betan�tani. Elmes�lte, hogy a r�gi
id�kben a N�p szel�d�tett sasokat tartott. K�vel lecsiszolt�k cs�r�ket �s
karmaikat, sz�rnyukat pedig megny�rt�k. A sasok mindig a t�bor k�r�l
tart�zkodtak, az emberek meg �telmarad�kkal �s sz�csk�vel etett�k �ket.
- Nagy er� lakozik a sasokban - jelentette ki Billy. - Te m�g nem tudsz
semmit ezekr�l a dolgokr�l, de �n igen. Tudod, hogy bennem nagy er� rejlik.
�s ha lesz egy sasom, att�l m�g er�sebb leszek. Tal�n m�g j�rni is tudok
majd.
Egy ideig n�m�n lovagoltak. A zs�lyacserj�s pusztas�g�b�l feljebb
kaptattak, ahol m�r valamivel t�bb volt a z�ld. Lassan poroszk�ltak, nehogy
elf�radjon a lovuk. Szu-gacs fogta a gyepl�t, s mivel el�g magas n�v�s� volt,
k�nnyen kitekinthetett az el�tte �l� Billy m�g�l.
- K�zeled�nk m�r? - s�rgette Billy.
- Nem, m�g nem. M�g messze van.
Akkor Billy elkezdett arr�l besz�lni, amit Szu-gacs a hegyen l�tott. - Ha
benned is meglenne a k�pess�g, akkor �rten�d - mondta.
- Hogy �rted?
- A sas el�sz�r odaki�lt a kicsinyeinek: "K�vessetek!" Azut�n egy
rep�l�g�p sz�ll a magasban, �s ugyanezt mondja, csakhogy neked. Az a
rep�l�g�p val�sz�n�leg a hadsereg�. K�nny� megmondani, mit jelent ez, ha
valakinek olyan k�pess�ge van, mint nekem.
- H�t, akkor mit jelent?
- Seg�tesz nekem befogni a sast? Val�sz�n�leg szikl�kat kell megm�sznod,
vagy egy szirtre kell f�lkapaszkodnod, hogy eljuss a f�szekhez. Megteszed?
- H�t persze! - v�laszolta k�szs�gesen.
S akkor Billy megfejtette neki a jeleket. A nagy sas a korm�ny, amely
elragadta az �si t�rzsi f�ldeket, a N�pet pedig nyomorba tasz�totta; a
rep�l�g�p a hadsereg�, amely ellen ap�ik �s nagyap�ik harcoltak; egy�tt pedig
mindez azt jelenti, hogy elj�n az id�, amikor Szu-gacsnak be kell �llnia a sas
katon�i k�z�, egy�tt kell harcolnia vel�k, hogy dics�s�get hozzon n�p�re.
Mindez olyannyira meghaladta Szu-gacs felfog�k�pess�g�t, hogy azt sem
tudta, mit mondjon. V�g�l elsz�nta mag�t, hogy t�gra ny�lt szemmel
megk�rdezze: - Honnan van a k�pess�ged, Billy? Napt�ncot j�rsz? Agav�bort
iszol?
- Nem, azt m�g nem. Majd elj�n annak is az ideje, de most m�g nem. Nem
szabad elsietni az ilyesmit, mert az ember �let�be ker�lhet - magyar�zta Billy.
R�csapott k�k farmernadr�gj�ra, ahol az eltakarta �sszez�zott l�b�t, azut�n
teny�rrel a nyereghez k�t�tt mank�kra v�gott. - Innen van. A feh�r ember
goly�it�l. Akkor l�tt�k meg, amikor m�g csecsem� voltam, akkor nyertem a
k�pess�gemet, csakhogy akkor m�g nem tudtam. A feh�r emberek l�tt�k
bel�m az �lmukkal. Ha ez benned van �s m�gis �lsz, akkor igaz�n er�s vagy.
Szu-gacs ismerte a t�rt�netet. Az eg�sz N�p tudott arr�l az id�r�l, amikor
Billy m�g csak csecsszop� volt �s t�borukat, oda�t Utahban megt�madta egy
feh�r k�l�n�tm�ny: le akartak tart�ztatni egy ut�t, aki �ll�t�lag meg�lt egy
mexik�it. Alig �t t�llel kor�bban t�rt�nt ez, hogy Szu-gacs megsz�letett, s ez
volt az utols� alkalom, hogy N�p igazi csat�t v�vott a feh�r emberekkel.
El�rt�k a cserj�s szurdokot, ahol Jukka birkany�j�t legeltette Szu-gacs.
- Ott - mondta �s felfel� mutatott. - Ott l�ttam a sast. Billy kih�zta mag�t,
el�rehajolt �s moh�n arra a pontra szegezte a tekintet�t. De nem l�tott egyebet,
mint a szikl�s szurdokfalat, a der�lt eget, a hasad�kokat �s a sud�r, z�ld
feny�ket meg bor�k�kat. A m�ly v�lgyet szik�r, s�lyos cs�nd �lte meg. Billy
h�trafordult a nyeregben, szeme egy szintbe ker�lt Szu-gacs�val.
- Az igazat mondtam - jelentette ki Szu-gacs.
Felfel� n�gatta a kett�s terhet cipel� lovat. De hamarosan leugrott a
nyeregb�l �s �vatosan vezetgette a csal�ka k�oml�sokon, am�g egyszerre csak
k�vek nem z�poroztak a pat�ja al�l. A l� visszah�k�lt.
- Seg�ts le - mondta Billy -, itt maradok.
A mank�ira t�maszkodva f�rk�szte a hegytet�t, arc�ra ki�lt a csal�d�s.
Szu-gacs megsajn�lta.
- Tal�n elrep�ltek - tal�lgatta halkan, de azonnal megb�nta, amit mondott,
b�r �gy l�tszott, hogy val�ban ez t�rt�nt.
Egy nagy k�h�z p�nyv�zta ki a lovat, fogta a pusk�j�t �s elkezdett felfel�
k�szni. Val�j�ban nem akart k�rt okozni a pusk�j�val a sasban, egyik fi�k�j�t
sem akarta ellopni, hogy Billy azt tehesse vele, amit �ll�t�sa szerint r�gen a
N�p tett vel�k, de ha ez seg�tene Billyn, h�t akkor isten neki.
Vesz�lyes kapaszkod� volt, s azt v�rta, hogy b�rmelyik percben meghallja
a sas vijjog�s�t, amely tal�n meg is t�madja �t - de nem t�rt�nt semmi. Olyan
k�zel mer�szkedett ahhoz a helyhez, ahol a f�szket gyan�totta, amennyire csak
tudott, de ekkor meg�ll�totta egy kiugr� szirt. Enn�l tov�bb nem jutott.
K�veket hajig�lt �s azt ki�ltozta: "Sas! Sas!" Azt rem�lte, hogy f�lriasztja a
madarakat, ha ott-tart�zkodnak, de Szu-gacson k�v�l semmi sem mozdult a
szurdokfalon.
Amikor dolgav�gezetlen�l visszam�szott a lent v�rakoz� Billyhez, s l�tta,
hogy t�rsa milyen sz�rnyen csal�dottan fogadja, m�r sajn�lta, hogy r��llt az
alkura.
- Nem kell megtan�tanod p�kerezni - mondta.
Billy elmosolyodott, �s Szu-gacs eg�szen csod�latos dolognak tal�lta ezt,
mert j�form�n sohasem l�tta m�g mosolyogni.
- Megtan�talak p�kerezni - k�z�lte Billy, majd el�reny�lt �s megragadta
Szu-gacs v�ll�t. - Elj�ssz-e �jra velem sast keresni?
- H�t persze - v�laszolta.
De sohasem tal�ltak sast, �s Szu-gacs titkon �r�lt is ennek.

�gy t�rt�nt, hogy Samson nem ijedt meg ett�l a rep�l�g�pt�l. F�lid�zte
benne gyermekkor�t. Sas sz�lt hozz� H�roml�b Billy k�pess�ge seg�ts�g�vel,
hiszen � olvasott a jelekb�l, s azt mondta neki, ne essen k�ts�gbe, ez az � igazi
�tja - nem hagyt�k h�t cserben. Mert olyan dolgok t�rt�ntek, amelyek
aggasztott�k, s m�r-m�r arra gondolt, hamisak voltak a gyermekkori jelek,
vagy t�vesen �rtelmezt�k �ket.
F�jdalmasan �rezte, mennyire tudatlan �s iskol�zatlan. Beh�vt�k ugyan
katon�nak, de nem sokat tan�tottak meg neki mindabb�l, amit egy katon�nak
tudni kell. F�lre�ll�tott�k, mintha �t�d�tt lett volna, munk�ra fogt�k, ak�r egy
navaj�t, emelt, cipelt, �sott, c�l�p�t vert. S amikor m�r olyan r�gen �s olyan
t�vol volt otthont�l, Ev�t�l, m�lys�ges mag�ny�ban �s sz�ks�g�ben elment
n�t keresni, megkock�ztatva, hogy megkapja a szerelmi betegs�get - amelyet
odahaza elker�lt, mert csak Ev�t vette feles�g�l -, �s azut�n elvak�totta a d�h,
aminek a v�ge ember�l�s lett.
B�rcsak ne r�ntott volna k�st az a n�keresked�! Ahhoz, hogy becsapj�k,
hogy megal�zz�k, m�r hozz�szokott. De hogy gy�v�n viselkedj�k a k�s el�tt,
az valami eg�szen m�s. Puszta k�zzel esett neki a f�rfinak, s �szre sem vette,
m�r halott is volt.
A hadb�r�s�gi t�rgyal�son, amikor az a tiszt, aki mellette emelt sz�t,
kegyelem�rt folyamodott, a m�sik tiszt, aki ellene besz�lt, elmondta a
b�r�knak azt a m�sik esetet# amikor majdnem agyonvert k�t katon�t, mert a
p�kerban csaltak, �gy azut�n r�j�rt a r�d. Tal�n szigor�bban b�r�lt�k el, mintha
nem b�ntotta volna azokat a katon�kat. S a maga sz�k l�t�k�r� m�dj�n meg is
�rtette, hogy lehet is valami igazs�g abban, hogy szigor�bbak voltak vele,
hiszen kevesen akadtak, akik ismert�k volna azokat a k�rtyafog�sokat,
amelyekre H�roml�b Billy tan�totta. Azokat a kis fog�sokat, amelyek szint�n
csal�sok voltak �s amelyeket nagy �lvezettel alkalmazott, de csakis feh�rekkel
szemben, s amelyeket sohasem fedtek fel.
A katonai b�r�s�g teh�t arra �t�lte, hogy akassz�k fel. Nem is �rtette, mi�rt
nem hajtott�k v�gre ott r�gt�n az �t�letet. De ez csak egyike volt annak a
sz�mtalan dolognak, amelyet Samson Posey nem �rtett abban az ellens�gesen
idegen vil�gban, amely - s � ostoba m�don hagyta - elkapta �s mag�val
ragadta. Most m�r semmi egy�b nem maradt sz�m�ra, mint az �r�ks�gk�nt
kapott �si keser�s�g, a vele sz�letett gy�l�let, a belegan�kkal, a keleti s�padt
arc� vascsin�l�kkal, a sz�r�s sz�j�akkal �s el�ll� f�l�ekkel szemben. S mivel
tudta, milyen elsz�ntan mondt�k ki a katonai b�r�k, hogy meg kell halnia,
abban rem�nykedett, a rep�l�g�p elviszi majd a tengerre, amely f�l�tt most
rep�ltek, �s �gy fog meghalni - ez is jobb, mint az akaszt�s.
De ez is hi�baval� rem�nynek bizonyult. A rep�l�g�p f�ldet �rt, �s �
akaratlanul is nagy megk�nnyebb�l�st �rzett, amint a g�p lefel� siklott az
�gb�l.
A teherkocsin f�l-f�lriadva szundik�lt, az otthon�ra gondolt �s azon
t�n�d�tt, vajon hov� viszik a katonai rend�r�k. �rezte, hogy a kocsi lass�t, s
amint befordult valahov�, hatalmas teste az �t a kocsi v�z�hoz bilincsel�
l�ncoknak fesz�lt. A teherkocsi meg�llt, Samson bakancsok koppan�s�t
hallotta a k�veken, pr�rifarkas hangon k�rd�seket �s feleleteket ugattak, fa
csap�dott f�ra, fa csap�dott f�mre. Az egyik �r felriadt �s r�fogta a pusk�j�t.
A m�sik �r felhajtotta a ponyvatet�t �s kik�mlelt a sz�rke nappali
nedvess�gbe, ahol m�r t�bb katonai rend�r gy�lekezett. Z�rt helyen lehettek,
mert a sz�l teljesen el�llt. Samson minden idegsz�l�val figyelt. Valaha arra
v�gy�dott, b�rcsak t�bbet �rtene ezeknek az embereknek a nyelv�n, �s
igyekezett is min�l t�bbet elsaj�t�tani. De most m�r nem t�r�d�tt vele.
Mindent hallott �s meg is �rtett, j�llehet nem ismerte a szavakat. Besz�lt hozz�
a surrog� es�; a sz�l valahol kint z�gott, de nem �rte a teherkocsit, mert
falakba vagy �p�letekbe �tk�z�tt; orr�t bet�lt�tte a nedves ponyva szaga,
majd felfordult t�le �res gyomra, idegen volt a ponyva forr� szaga a t�z� nap
alatt, �gy eml�kezett r� mindig, pedig m�r h�ny es�s, havas, hideg telet �lt �t.
Ha ez lesz a hely, ez lesz az ideje, akkor majd �gyis tudja, �s majd tesz
valamit, hogy lel�j�k. Nem f�lt a hal�lt�l, de azt semmik�ppen nem akarta,
hogy f�lakassz�k. Hogyan is sz�rnyalhatna szabadon a lelke utols�
lehelet�vel, ha rabs�gban tartj�k, ha megfojtj�k �s �gy himb�l�zik egy k�t�l
v�g�n, ak�r egy kutya?
Az �r�k most f�l�lltak, a kocsi mellett, el�reg�rnyedve k�zel�tettek hozz�,
mindk�t oldal�ra egy-egy jutott. A ponyvany�l�s nyitottan �llt, a h�ts�
pal�nkot leeresztett�k, �s egyszeriben megpillantotta a kocsi k�r� gy�lt
rengeteg k�v�ncsiskod� katon�t.

- Mi a csud�t hoztatok, fi�k? - �rdekl�d�tt D'Alessio �rmester.

- K�l�nleges sz�ll�tm�ny Belfastb�l - v�laszolta a t�rzs�rmester, aki
pusk�val a k�zben tette meg az utat a vezet�f�lk�ben -, �s csak annyit
mondhatok, hogy nem �r whisky.
- H�nyat hozt�l? - k�rdezte D'Alessio, mik�zben �tvette a szem�lyzeti
kimutat�st. - Bowren, sorakoztassa fel azt az istenverte �rszakaszt, de
mozogjon a l�ba! - ord�tott egy tizedesre.
Clyde Bowren tizedes gyorsan vez�nyelt: - Vi-i-i-gy�zz! Jobbra i-i-i-ga-
zodj! Szakasz, pihenj! - Azut�n �gy hagyta az osztagot �s a kocsihoz sietett,
hogy megn�zze, mit vacakol az �rmester a teherkocsi h�ts� pal�nkj�n�l.
- Csak egyet! - h�rd�lt fel D'Alessio. - Az anyja �ristenit, akkor minek ez
a nagy felhajt�s!
Bowren megpr�b�lt bek�mlelni a kocsi nedves belsej�be. Hallotta, hogy a
kocsi �rei k�z�l valamelyik utas�tja az �rmestert: - Nyugi, f�n�k, k�sz�l�djon
csak le onnan! Viselkedjen tisztess�gesen, akkor nem esik b�nt�d�sa! -
Azut�n l�nccs�rg�st hallott �s �nk�ntelen�l - de nem sz�gyellte, mert
D'Alessio is ezt tette - elt�totta a sz�j�t �s h�tral�pett.
- Szents�ges sz�zany�m! - f�ttyentett az �rmester. - H�t ez meg micsoda?
- Mi a h�zag, soha nem l�tt�l m�g indi�nt? - nevetett a t�rzs�rmester. - Ez
a p�ld�ny nem makog angolul, �gy azt�n igazad is van. �gy l�tszik, valami
eg�szen ritka t�nem�ny. Egy eg�sz �tkozott rep�l�t adtak nek�nk, hogy
�tsz�ll�tsuk az �r-tengeren. Nem mondom, �r�l�k, hogy megszabadulok a
pokolfajzatt�l. A rep�l�t�ren megpr�b�lt megl�gni.
- Szedj�tek ki azokb�l az �tkozott vacakokb�l - mutatott a l�ncokra
D'Alessio.
A t�rzs�rmester �tadta a kulcsokat �s h�tral�pett. Nem sz�lt egy sz�t sem,
de mintha arckifejez�se ezt mondta volna: "H�t csak rajta, te nagyokos, te
f�zol majd r�!" Amikor D'Alessio lehajolt a bilincsekhez, v�rakoz�steljes
n�mas�g borult a b�rt�nudvarra. Egy pillanatra f�ln�zett a hatalmasan f�l�je
tornyosul� f�rfi sz�les, di�barna arc�ba, s ha l�tre is j�tt valami egyezs�g
k�z�tt�k, ez n�m�n ment v�gbe.
- Sorakoztassa az �rs�get kett�s rendbe, tizedes - mondta D'Alessio. -
Vigy�k a t�bbiekkel egy�tt a gyeng�lked�be.
Az orvosi barakkban a fel�lvizsg�lat megkezd�s�re v�rakoz� Kendall B.
Sawyer semmire nem v�gyott ink�bb, mint hogy megborotv�lkozhasson �s
lezuhanyozhasson. Nyomorultnak �s tiszt�talannak �rezte mag�t, s amint ott
�llt a t�bbiek k�z�tt, �gy r�mlett, bele is t�r�d�tt sors�ba. Nem sokra tan�totta
meg a katona�let, de arra igen, hogy naponta meg kell tiszt�lkodni; a v�g�n
m�r meg is kedvelte �s hi�nyzott neki, ha valamilyen okn�l fogva nem
mosakodhatott. Arc�t f�nyes r�zsasz�n�re s�rolta, haja sohasem volt hosszabb
egynegyed h�velykn�l, egyenruh�ja t�k�letesen vasalt, gyakorl�ruh�ja mindig
makul�tlan, ny�ri zs�volya merevre kem�ny�tett, cip�je �gy ragyogott, hogy a
szeml�z� tisztek gyakran azzal ugratt�k: t�k�r helyett is haszn�lhatj�k,
kit�ntet�sei rendben a hely�kre t�zve, az ujj�n pedig k�t gy�ny�r� cs�k,
pontosan olyan magass�gban, hogy ne �rje �ket kosz munka k�zben, s el�g
alacsonyan, hogy ne szegje meg a szab�lyzatot. �gy ment ez h�rom esztend�n
�t, kiv�ve, amikor Afrik�ban, Szic�li�ban �s Olaszorsz�gban h�rom h�napig
t�zvonalban volt, de harckocsil�veg-kezel�k�nt m�g ott is t�bb otthoni
k�nyelmet biztos�thatott mag�nak a t�bbiekn�l, �s t�bb lehet�s�ge ny�lt, hogy
gondozza a k�lsej�t. A cs�kok elt�ntek, �s a m�lt� volt Kendall B. Sawyer, a
mintakatona is; csakis �nmag�t okolhatta, ami�rt sok szemreh�ny�st is tett
mag�nak. Es��ztatta, gy�r�tt k�peny�ben �s egyenruh�j�ban, az �t por�t�l
ellepve, borost�san t�volr�l sem festett m�r mintakaton�nak.
- N�vsorolvas�s, �rmester! - mondta kurt�n Gordon sz�zados. Nyolc �j
rab �llt a szob�ban, akiket egyenk�nt vagy kettes�vel sz�ll�tottak be Marston-
Tyne-ba Nagy-Britannia legk�l�nb�z�bb helyeir�l; eg�sz d�lel�tt �rkeztek �j
rabok, akik most arra v�rtak, mikor tal�l id�t arra, hogy �l�knek �s
eg�szs�geseknek nyilv�n�tsa �ket. Elt�n�d�tt azon, h�nyr�l kell majd az
elk�vetkez� hetekben halotti bizony�tv�nyt ki�ll�tania, amint ott f�ggnek a
k�t�l hurk�ban. Elhat�rozta, k�s�bb majd id�t szak�t arra, hogy elolvassa
szolg�lati lapjukat �s hadb�r�s�gi t�rgyal�suk jegyz�k�nyv�t. Ezt mindig
roppant izgalmasnak, n�ha egyenesen tanuls�gosnak tal�lta. Ez�ttal furcsa,
vegyes t�rsas�g �rkezett. R�pillantott az egyikre, egy �ri�sra, �s Queequeg, a
Moby Dick vadember szigonyosa �tl�tt az esz�be.
- Ha meghallj�k a nev�ket, l�pjenek ki �s ki�lts�k: jelen! - rendelkezett
D'Alessio �rmester. - Jimenez, Luis.
- Jelen! - Tizenkilenc-h�sz, esetleg huszonegy �ves, alacsony,
v�konydong�j�, fekete haj� fi� l�pett ki.
- Lever, Roscoe K.
- Jelen! - Ez valamivel id�sebb volt, b�r nem sokkal. Kiss� magasabb �s
sz�lesebb v�ll� is. Barna haja a hal�nt�ka f�l�tt kop�snak indult. V�kony ajk�t
�lland�an nyalogatta. Szeme f�l�nken ugr�lt ide-oda, azut�n egyszerre
megkem�nyedett a pillant�sa, mintha azt mondan�: baszd meg!
- Maggot, Archer.
- Jelen! - Halkabban hangzott az eddigiekn�l, mintha azt mondan�,
gazd�ja tal�n itt van, tal�n nincs, de ha itt is van, nem tartozik ezek k�z�.
V�r�s tark�j�, vizeny�s szem�, sz�ke, h�szas �vei derek�n j�r� f�rfi. Gordon
b�rmibe lefogadta volna, hogy �jrakeresztel� szekt�s.
- Odell, Myron.
- Itt vagyok, uram! - Ez is sz�ke, k�toldalra f�s�lt haja k�z�tt a v�laszt�k
ny�legyenes, mintha k�ssel h�zt�k volna. V�kony, ideges, ijedt ember,
ac�lkeretes katonai szem�vege m�g�l f�rk�sz�n j�ratta k�rbe a szem�t.
Feltehet�leg h�szegyn�h�ny �ves, de az a fajta, aki fiatalabbnak l�tszik
kor�n�l, �s �gy is viselkedik.
- Megmondtam, hogy jelennel kell jelentkezni! - f�rmedt r� D'Alessio. -
�s hagyja a fen�be az uramoz�st, �regem. Nem l�t semmif�le r�zcsillagot a
v�llamon, igaz?
- Sajn�lom - motyogta Odell, �s elpirult.
- Posey, Samson.
Lassan el�rel�pett, de nem sz�lt egy sz�t sem, egyenesen maga el� meredt.
M�s dolgok, m�s emberek jelentek meg lelki szeme el�tt. D'Alessio
v�rakoz�an f�lpillantott. A szob�ban minden szem az indi�nra tapadt -
tisztelet, elismer�s, f�lelem, k�v�ncsis�g t�kr�z�d�tt benn�k.
- Sawyer, Kendall B.
- Jelen! - Kem�nyen kil�pett, de hat�rozott �ll�, borost�s arc�ra sz�gyen
�lt ki, sz�gyen, ami�rt ide ker�lt �s v�laszolnia kell; szem�t les�t�tte, hogy ne
kelljen senkire se n�znie.
- Smith, Calvin Ezra.
- Jelen! - Term�szetesen �hatatlanul kellett lenni k�z�tt�k egy Smithnek
is. A f�ld s�ja. Mindenki �s senki. Ez a Smith ny�l�nk, kerek v�ll�, hossz�
arc�, hegyes �ll� volt, k�k szeme k�r�l nap�gette r�ncok, b�r�t durv�v�
edzett�k az id�j�r�s viszontags�gai. Tal�n valamivel id�sebb a t�bbiekn�l.
- White, Napoleon.
M�r egyed�l csak � volt h�tra, a sz�nes b�r� katona. Puszt�n az, hogy ki
kell l�pnie �s azonos�tania mag�t, megal�z�nak t�nt fel a sz�m�ra.
- Jelen! - s�gta.
A katon�k halkan nevetg�ltek, �s m�g Gordon doktor is �rezte, hogy
akarata ellen�re elmosolyodik. Szokatlan n�v.
- A fen�be is, fi� - morogta Maggot, az eg�sz szoba hangulat�t kifejezve -
, a faterod t�n sz�nvak volt, hogy feh�rnek nevezett el.
Napoleon meghallotta a megjegyz�st. Mindenki, aki a szob�ban volt,
meghallotta. Napoleon sarkon fordult, megn�zte mag�nak, ki s�rtegeti, s
miel�tt b�rki megakad�lyozhatta volna, m�r r� is vetette mag�t. A k�vetkez�
pillanatban m�r ott hempergett Maggottal a padl�n.
D'Alessio �s k�t �r cs�pelni kezdte a vonagl� testeket; Maggot kapta a
legt�bbet. A feket�t hi�ba pr�b�lt�k ler�ncig�lni r�la - olyan volt, mint
amikor az ember puszta k�zzel akar sz�tfesz�tem egy ac�lsatut. D'Alessio
v�g�l k�t, gyilkos erej� nyakszirt�t�st m�rt r�, azut�n az �r�k sz�tr�ncig�lt�k
�ket. A fekete szem�ben izz� gy�l�let l�ngolt. Maggot ajka v�rzett, arc�n
gyorsan v�r�s�d� horzsol�s l�tszott, de az�rt � is folytatni akarta �s
megpr�b�lta kiszak�tani mag�t a katon�k kez�b�l.
- Ide figyelj! Te nagypof�j�! - sz�llt r� D'Alessio �rmester Maggotra. -
Befogod azt a nagy pof�dat, am�g nem k�rdeznek! - Akkor sem enyh�tett a
hangj�n, amikor a feket�hez fordult, pedig sz�nd�k�ban �llt. - Te pedig,
White, jobban teszed, ha uralkodsz magadon. Gondolom, az a forr� fejed
juttatott ide is.
Napoleon verejt�kt�l f�nyl� arc�t k�zvetlen�l D'Alessi�� el� tolta, �s a
gy�l�lett�l fuldokolva ontotta marad�k ep�j�t az �rmester arc�ba. - Igazad
van, feh�r ember! - lihegte diadalmasan. - Meg�ltem egy embert, egy tajt�k
sz�n�t! A bel�t ontottam egy niggergy�l�l�nek, az�rt jobban teszed, ha t�vol
tartod ezt a kurafit t�lem, vagy meg�l�m! �gyis csak egyszer akaszthattok
f�l!
D'Alessio �rezte a n�ger szenved�ly�nek nedves perm�t�t, s noha most m�r
teljes joggal maga is d�hbe gurulhatott volna, egyetlen sz�t sem v�laszolt,
hanem megfogta a fogoly karj�t �s hat�rozottan visszavezette a t�bbiek k�z�.
Semmit sem tudott ezeknek az embereknek a m�ltj�r�l �s j�v�j�r�l, puszt�n
csak az � gondjaira b�zt�k �ket, � pedig szok�sos modor�ban: r�szint durva,
r�szint udvarias �s a katonas�gn�l megszokott megvet�ssel k�v�nta kezelni
�ket. De most, hogy hangosan kimondt�k a b�nt �s a b�nh�d�st, s teljesen
nyilv�nval�v� v�lt, mi�rt korb�csolt�k meg �jra szavakkal a n�gert, ugyanazt
a sz�nalmat �rezte ir�nta is, mint a megbilincselt indi�n ir�nt. Sorsuk imm�r
megpecs�tel�d�tt.
Napoleon kit�r�s�re Maggot ism�t megpr�b�lta kiszak�tani mag�t �rei
mark�b�l, de azok kem�nyen tartott�k. - Megkaptad a magad�t, te kormos
k�p�! - v�gta oda neki kih�v�an. - J�hetsz b�rmikor a folytat�s�rt!
D'Alessio undorral v�gigm�rte, azut�n - �r�lve, hogy kimaradt ebb�l, az
orvos sz�zadoshoz fordult. - Sajn�lom, uram. Fegyelmit akar elrendelni?
- Nem, felesleges lenne, �rmester - v�laszolta Gordon sz�zados. - Csak
vigy�zzon, hogy �jra �ssze ne ugorj�nak, �s tartsa szemmel �ket.

Amikor robbant a vereked�s, Myron Odell megr�ndult, igyekezett min�l

t�volabb ker�lni a z�rzavart�l. Sz�vver�se felgyorsult. Rosszull�t k�rny�kezte
a szob�ban eluralkod� szenved�lyt�l �s durvas�gt�l. Az egyik �r r�parancsolt,
hogy �lljon vissza a sorba, � pedig rem�nykedve r�mosolygott a mellette �ll�
rabokra, Jimenezre, a cing�r kis mexik�ira, �s Sawyerre, arra a tenyeres-talpas
pasasra - fontosnak tartotta, hogy eml�kezet�be v�sse valamennyinek a nev�t.
Jimenez v�llat vont, s a parancs elhangz�sa ut�n vigy�zzba v�gta mag�t.
Sawyer elkapta a mosolyt, azut�n bizonytalanul elfordult. Odell azon
gondolkodott, vajon lesznek-e cellat�rsai, vagy valamennyi�ket k�l�n z�rk�ba
csukj�k-e. Sz�ks�ge lenne egy bar�tra. K�ts�gbeesetten v�gyakozott egy
bar�tra, valakire, akinek elmondhatn� a t�rt�net�t. Amikor megpillantotta a
szob�ban az �ri�s indi�nt, megr�m�lt a l�tv�nyt�l, a vereked�st�l pedig
val�s�ggal megroggyant a t�rde.
�jra az �rmester besz�lt: - Levetk�znek, de �gy, hogy a segg�k is puc�r
legyen. �ltal�nos fel�lvizsg�lat lesz. Akinek valami �rt�kt�rgya van, itt az
ideje, hogy �tadja meg�rz�sre. Nem tudhatj�k, ki a bar�tjuk itt.
D'Alessio rem�lte, hogy nevet�ssel jutalmazz�k majd a szellemess�g�t, de
ez a banda m�g ezt is megtagadta t�le.
Amikor Odell a t�bbiekn�l lassabban leh�ntotta mag�r�l a ruh�t, mint
mindig ilyenkor, elfogta a gy�ny�r �s a retteg�s. �gy �rezte, mintha eg�sz
�lete csak mez�telen v�knyok, h�tak �s f�rfi nemi szervek v�gel�thatatlan
sor�b�l �llt volna. El�sz�r csak kicsi, �rtatlan, j�t�kos de �jra meg �jra
mez�telen fi�testek sora - nem is �rz�kelte, hogy b�rmi m�s is lehet m�g�tte,
mint k�rh�zak, zuhanyoz�k, h�l�termek. Azut�n serd�l� testek, �j ar�nyok,
izmok �s hangsz�nek �s n�veked�s �s sarjad� sz�r �s csod�lkoz�s �s
feszeng�s, majd az iszony� k�v�ncsis�g, hov� f�r mindez, �s az a sok csoda �s
titokzatoss�g, amit a n�kr�l besz�ltek. V�g�l a teljesen kifejlett testek, a m�ret
�s az ar�nyok, a kih�v�s �s a v�gy, h�l�termek �s zuhanyoz�k, majd az orvosi
fel�lvizsg�latokon �s a laktany�kban �s a latrin�kon a mez�telen testek. S
berakt�k Glasgowban - �ppen �t - egy prostitu�ltakat vizsg�l� k�zpontba,
hogy nyomja bel�j�k az injekci�kat �s hallgassa h�d�t�saik t�rt�net�t. H�t
hogyan felt�telezhett�k �ppen �r�la, hogy k�pes lenne �lni, �lvezettel �lni,
hogy meg tudn� �lni azt, amit tudni, l�tni, meg�rinteni is rettegett#
V�gigszenvedte az orvosi fel�lvizsg�lat k�njait, az ujjnyomv�telt, a
rabruhakioszt�st, a f�nyk�pez�st. Kereste annak a f�rfinak az arc�t, aki majd
kedves lesz, a f�rfi�t, aki seg�t rajta, s megl�tta ezt az arcot, az orvos�t, amint
�jra sz�lt hozz�juk, bar�ts�gosan besz�lt nekik, akik egy csoportban �lltak,
ak�r egy mis�z� pap. H�t persze! Az orvos egy�tt�rz� ember, � majd meg�rti,
majd tudja, hogyan seg�tsen rajta. Id�sebb f�rfi volt - tal�n gyermekei is
vannak valahol, akiket szeret, akik �tmutat�st, szeretetet �s er�t keresve
tekintenek f�l r�, s �gy tal�n meg�rti, milyen az, ha valakinek sohasem volt
sem apja, sem anyja#
Gordon �ppen befejezte szabv�ny bemutatkoz� besz�d�t: - Az�rt vagyok
itt, emberek, hogy a szolg�latukra legyek. Hogy �rk�djem j�l�t�k�n �s
seg�tsek magukon, ha sz�ks�g�k van r�m# - Ism�t kem�nyebb hangot �t�tt
meg, ahogyan azt meg is k�v�nt�k t�le. - De van valami, amit nem t�r�k el.
Ez pedig a l�g�s. Ha b�rmelyik�k gyeng�lked�re jelentkezik, akkor j�l teszi,
ha val�ban megbetegszik!
Amikor befejezte, �tadta �ket ism�t az �rmesternek, �s az eg�sz csoport
kisorj�zott az orvosi barakkb�l. B�rmi volt is az egy�nis�g�k kor�bban, az
m�r beleolvadt a r�juk h�zott z�ld rabruh�k alaktalan t�meg�be, amelyb�l
csak a l�bsz�rakra �s h�takra festett hatalmas feh�r R bet�k vir�tottak ki. Rab.
Egyik�k kiss� lemaradt �s t�tova l�p�st tett az orvos fel�. Az a ny�pic,
tejfelesk�p�, szem�veges k�ly�k volt az. Gordon m�r �ppen meg akarta
k�rdezni: "Mi a baj, katona?", amikor esz�be jutott, hogy ezek m�r nem
katon�k, teh�t nem is sz�l�thatja �ket �gy. �gy r�mlett, a fi� ideges �s izgatott;
titokzatoskodva el�rehajolt, �gy s�gta k�ny�rg�en:
- Doktor �r, besz�lnem kell mag�val. Nagyon k�rem, seg�tsen rajtam.
�rtatlan vagyok. Senki sem hisz nekem. �rtatlan vagyok#
- H�, maga! - harsant fel D'Alessio hangja az ajt�b�l. - M�ris l�g? Szedje
a l�b�t �s takarodjon innen!
A megd�bbent Gordon csak n�zte, amint, ak�r egy r�m�lt tet�, a t�bbiek
ut�n kiv�nszorog az ajt�n. S�sk�ra eml�keztette, mindig is leny�g�zt�k a
s�sk�k, a bronzs�sk�k, amelyek vesz�ly eset�n tetsz�s szerint tudnak v�rezni
�s hatalmas v�rcs�ppeket hullajtanak egy�tt�rz�sb�l. Bosszankodott, de nem
�rzett ellenszenvet, amikor neki�lt, hogy elolvassa az �j rabok szolg�lati
lapjait.

4.

Reisman felmutatta a megb�z�level�t a kapuban �ll� katonai rend�r�knek,

visszatisztelgett nekik, azut�n dzsipj�vel behajtott a fallal �vezett marston-
tyne-i b�rt�nbe. Az udvaron rab-szakaszok vonultak fel s al�; az alaki
kik�pz�st nem �ppen harci t�zre eml�keztet� lelkesed�ssel v�gezt�k. Sokan
irigykedve, m�sok gyanakodva m�regett�k Reismant, amint lassan elhajtott
mellett�k az iroda�p�letek melletti parkol�hoz.
Hideg es� szit�it, de senkin sem volt k�peny. H�tukon �s l�bukon a feh�r R
bet�k testetlen�l t�ncoltak - ez volt a legder�sebb mozzanat ebben a komor
l�gk�rben, amelyet az eg�sz hely �rasztott. Reismant szinte meg�t�tte
elv�gzend� munk�j�nak itt-�s-most jellege. M�g mindig k�telkedett benne,
hogy megval�s�that�-e a terv, de miut�n m�r napokon �t tanulm�nyozta
Londonban �s Salisburyben a jegyz�k�nyveket, parancsokat osztogatott �s
kapcsolatokat �p�tett ki, tizenk�t jel�ltet szemelt ki arra a c�lra, amit az �
szem�lyes el�tkozott l�gi�j�nak nevezett.
A franci�knak j� kifejez�s�k van erre. Mindig mindenre tal�lnak valami
tal�l� sz�t. Ah! le petit enfant! kotkod�csolnak, ha megl�tnak egy gagyor�sz�
csecsem�t. De amikor ugyanez az enfant feln�, ha m�r kifejl�dtek her�i �s
izmai, egyenruh�ba b�jtatj�k, pusk�t nyomnak a kez�be, elk�ldik a vil�g
v�g�re, hogy hajtson v�gre valami lehetetlen feladatot, s l'enfant perdunek,
elveszett gyermeknek nevezik. Pomp�san beillett ez a furcsa h�bor� napjaiba,
amikor j�maga is seg�tett nekik megv�vni a vesztes harcot a P�rizs fel� t�r�,
mindent eltipr� n�ci hadig�pezet ellen. Elveszett gyermekek, elveszett
katon�k, elveszett �gy - les enfants perdus!
Meglehet, e kifejez�s ism�t r�illik majd a helyzet�kre. A kiszemelt rabok
k�z�l n�gyet m�r Marston-Tyne-ba sz�ll�tottak; az egyik hal�los �t�lete
meger�s�t�s�re v�rt, h�rman pedig megkezdt�k hossz� fegyh�zb�ntet�seik
let�lt�s�t, amelyet majd Leavenworth-ben vagy valamely m�s sz�vets�gi
fegyint�zetben kellene befejezni�k oda�t az �llamokban. A t�bbiek frissen
el�t�ltek, vagy eddig ideiglenes b�rt�n�kben senyvedtek az Egyes�lt Kir�lys�g
k�l�nb�z� r�szeiben, v�rva, hogyan alakul sorsuk. R�vid ideig arra is gondolt,
hogy kutat�sait kiterjeszti m�s hadm�veleti ter�letekre, m�g az Atlanti-�ce�n
biztons�gos bels� frontj�ra is, de Kinder hadnagy k�z�lte vele a titokzatos
odafentr�l kapott parancsot, mely szerint ez nem tartozik a tervbe.
Az el�t�ltek megb�lyegz� jegyz�k�nyveit�l, addigi �letvitel�kt�l �s
b�ntetteikt�l megcs�m�rl�tt Reisman a legt�bb kiszemelt rab ir�nt csak
megvet�st �rzett. De akadt k�z�tt�k kett� vagy h�rom, akiknek el��let�ben
megl�tta, hogy m�s emberek voltak, mint amilyenek lettek bel�l�k, olyan
emberek, akiket norm�lisabb viszonyok k�z�tt is sz�m�t�sba vehetett volna
egy ilyen k�ldet�shez.
Gondolkod�s n�lk�l kiv�lasztotta a hal�lra �t�lteket. M�r-m�r az isteni
igazs�gszolg�ltat�s v�grehajt�j�nak �rezte mag�t. Megad majd nekik minden
es�lyt, s �k vagy �lnek vele, vagy visszat�rve, h�h�rk�zre ker�lnek. Kinder
hadnagy kioktatta, hogy ezeknek az embereknek gonoszs�gra val� bizony�tott
k�pess�g�k az, amit szigor� ellen�rz�s mellett ki kell akn�znia - �gysz�lv�n
palackoznia kell ezt a hajlamukat, hogy b�rmikor van sz�ks�ge erre a
hadseregnek, nyomban alkalmazni is lehessen. De az�rt mindketten
egyet�rtettek abban, hogy van valami k�ptelens�g mindebben - hiszen, ha
valakinek hajlama van arra, hogy bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt a gyilkoss�g
�s er�szak legsz�rny�bb b�ntetteit k�vesse el, az m�g nem jelenti azt, hogy
mer�ben m�s k�r�lm�nyek k�z�tt, egy el�re beszab�lyozott gomb
megnyom�s�val ism�t megcselekedje ezeket. Kinder azt k�v�nta, hogy mihelyt
megalakul a csoport, Rorschach �s Tematikus Tudatos �szlel�si
tesztsorozatokat hajtsanak v�gre, mert �gy v�lte, hogy ezekben az emberekben
eleve megvan a hajlam arra, amit "ilyesf�le �rzelmi levezet�s"-nek nevezett, s
ellen�rizni akarta ezt az elm�letet.
Reisman m�r �ppen bel�pett az �p�letbe, de hirtelen meg�llt �s visszat�rt a
dzsiphez. Kiemelte a gy�jt�seloszt� forg�r�sz�t, becs�sztatta viharkab�tja
zseb�be, azut�n elindult a parancsnok irod�j�ba.

- Nagy k�r, hogy ez a dolog nem �rkezett le idej�ben �s nem �rte utol m�r
utols� itteni l�togat�sakor - ezekkel a szavakkal fogadta Tarbell ezredes, �s
ujj�val a Reisman �ltal �tny�jtott parancsot �t�gette.
- Arra a v�r�s haj� k�ly�kre# Gardinerre gondol?
- Igen. - Tarbell v�rt, am�g a cs�nd bet�lt�tte a szob�t, csak azut�n
folytatta. - Nem hiszem, hogy felhatalmaz�sa lenne k�z�lni velem, mir�l van
sz�# Nem# �s ez helyes is. Ne is pr�b�ljon magyar�zkodni. Itt az �ll, hogy
viheti az embereket, nekem pedig az �n �ltal k�v�nt minden lehet� m�don
seg�tenem kell a munk�j�ban. Ennyi el�g is nekem.
- K�sz�n�m, ezredes - mondta Reisman. Nagyj�b�l meg�rezte a m�sik
megk�nnyebb�l�s�t, �s �gy gondolta, tudja is az ok�t. - Tulajdonk�ppen m�g
nem az eny�im. Csak megadhatom nekik az es�lyt, �gy sz�l a parancsom,
azut�n figyelem, �lnek-e vele vagy sem. Amolyan vagy-vagy dolog#
- �gy �rti, vagy megteszik, amit mond# vagy v�grehajtj�k a hadb�r�s�g
�t�let�t?
- �gy van.
- H�t, ez mulats�gos - t�n�d�tt el Tarbell. Puha mozdulattal kil�pett
�r�asztala m�g�l, az ablakhoz l�pett �s kin�zett. A gyakorlatoz� rabok
sz�mol�sa f�lhangzott eg�szen az emeletig. - Legt�bbj�k sz�m�ra ez
feltehet�leg jobb, mint amit meg�rdemelnek. Nem irigylem mag�t. Kurva
neh�z feladatot kapott, b�rmi legyen is. A ma be�rkezett band�ban ketten
m�ris �sszeverekedtek. Egy sz�nes fi� beverte egy idi�ta pof�j�t, aki hergelte.
Ez csakis Napoleon White lehetett, villant �t Reisman agy�n. Annak
alapj�n, amit tudott r�la, cseppet sem lepte meg a dolog. S�t tulajdonk�ppen
m�g �r�lt is neki. Jobb, ha a felgy�lemlett bels� fesz�lts�get m�r a kezdet
kezdet�n levezetik, hogy nekifoghassanak a munk�nak.
- Mi van azzal az indi�nnal, akit Belfastb�l sz�ll�tanak �t? Meg�rkezett
m�r?
- A k�v�ns�glist�j�n szerepl� valamennyi fogoly itt van m�r, sz�zados -
v�laszolta Tarbell. H�tat ford�tott az ablaknak �s visszament az �r�asztal�hoz.
- Azt hiszem, a t�bbiek kiss� tartanak t�le. M�g az �n embereim is.
- Milyen?
- A neme-e-e-s vadember? - ny�jtotta el a mondatot Tarbell, hogy
�reztesse, mennyire nevets�gesnek tartja. - Vagy nem hajland� besz�lni
angolul, vagy nem tud, de annyi bizonyos, hogy eddig v�grehajtotta a
parancsokat. Valamennyire teh�t m�giscsak kell tudnia angolul, ha eddig
eljutott a seregben. - A sz�les h�t� ezredes f�radtan h�travetette mag�t
forg�sz�k�ben. - Milyen seg�ts�gre lesz sz�ks�ge, sz�zados?
- Sokf�l�re, uram - mondta Reisman. - El�sz�r is, sz�ks�gem lesz vagy
egy tucat tapasztalt katonai rend�rre meg egy �rmesterre, hogy kord�ban
tarts�k ezt a band�t. Egy-kett� tizedes lehetne, ha �ppen f�l�slege van
tizedesekben, uram. Nekem egyre megy. Csak azt akarom, hogy minden rabra
egy �r jusson. A rendelkez�semre kell �llniuk, hogy b�rhov� elk�ldhessem
�ket, ahov� sz�ks�gesnek �t�lem. Mihelyt megkapom �ket, velem maradnak,
am�g be nem fejezz�k az eg�szet.
Tarbell f�ttyentett. - Maga azt�n tudja, mit akar, sz�zados! Rengeteg
embert kellene �tengednem mag�nak.
- Rajta, alkudozzon - mosolygott Reisman. - De mag�nak sokkal
k�nnyebb embereket szerezni �s betan�tani, mint nekem. Nekem azonnal
olyan emberekre van sz�ks�gem, akiknek m�r gyakorlatuk van a foglyokkal
val� b�n�sm�dban �s alaposan ismerik a feladataikat.
Hosszas alkudoz�s ut�n Reisman kiegyezett hat �rvezet�ben, egy
tizedesben �s egy �rmesterben. - Ki a legmen�bb �rmestere? - k�rdezte.
- D'Alessio �rmester# de itt azt�n meg�lljunk - k�z�lte bar�ts�gos
hangon Tarbell. - �t nem kapja meg, sz�zados. T�ls�gosan is �r� kell
hagyatkoznom.
Reisman sz�v�san alkudozott, de tudta, hol a hat�r.
- Kit kaphatok meg? - k�rdezte.
- Ebben a rangfokozatban egyetlen szabad emberem van most, �s j� ideig
szabad is lesz. - Legal�bbis, �gy gondolom.
- Elfogadom.
- Carl Morgant?
- A h�h�rt?
- Igen.
- Elfogadom.
Kor�bban fel sem �tl�tt ez a gondolat Reismanben, de bel�tta, hogy van
ebben valami saj�tos logika. Ha saj�t erej�b�l �s vezet�i k�pess�g�b�l nem
futn� arra, hogy biztos�tsa mag�nak a foglyok tisztelet�t �s egy�ttm�k�d�s�t, s
nem siker�lne �ket kord�ban tartania, akkor bel�j�k oltja a Morgant�l val�
retteg�st, �s az � h�tborzongat� jelenl�te sz�ntelen serkent�k�nt hat majd.
- Azt szeretn�m, ha egy m�d van r�, hogy mostant�l fogva k�l�n-k�l�n
z�rk�ban tarts�k �ket - folytatta Reisman. - Ne �rintkezzenek egym�ssal.
Miut�n az eg�sz csoportot alaposan szem�gyre vettem, majd egyenk�nt
akarok besz�lni a fej�kkel.
Tarbell elmagyar�zta a b�rt�nszab�lyzat alapelveit. A foglyok �ltal�ban
alaki kik�pz�sen vesznek r�szt, majd tornagyakorlatokat v�geznek, ezt
k�vet�en ker�lnek a m�helyekbe. - Valamennyien, kiv�ve a hal�lra�t�lteket.
Ezeket naponta egyszer kivissz�k a leveg�re egy kis mozg�sra, de ez minden.
Semmi egyebet nem k�vetel�nk t�l�k.
- Nem tehetn�nek ez�ttal kiv�telt? - k�rdezte Reisman. - Vigy�k ki mind a
tizenk�t foglyomat, a hal�lra�t�lteket is, �s ossz�k be �ket egy szakaszba alaki
kik�pz�sre. Meg akarom figyelni, hogyan reag�lnak n�h�ny egyszer�
parancsra.
- Baj lesz, ha ezt csin�lja - figyelmeztette Tarbell. - Mi�rt nem v�logatja
ki el�sz�r az embereit?
- Mostant�l fogva m�sban sem lesz r�szem, csak bajban, ezredes -
v�laszolta Reisman. - De valahol csak el kell kezdenem. Azt hiszem, enn�l
jobb m�dot nem tal�lok erre. Semmi �g�ret. Semmi rem�nykelt�s. Semmi �j,
ami �gyesked�sre b�rhatn� �ket. Null�r�l indulunk, azut�n megl�tjuk, mi
t�rt�nik.
Victor Franko gyanakodott, de az�rt fellelkes�lt. Valami megv�ltozott a
napi tapos�malomban; olyasf�le v�ltoz�s volt ez, amelyet nem �rtett ugyan, de
�gy �rtelmezte, sz�m�ra kedvez� a fordulat, mert pillanatnyilag kiemelte �t a
hullajel�ltek elszigetelts�g�b�l. Ezt megel�z�en is ki-kivitt�k s�t�ra, de napr�l
napra csak ugyanazt az utat r�hatta, ak�r egy p�r�zon vezetett kutya, amely
mindig megkeresi azt a helyet, ahov� el�z� alkalommal vizeit, mindig csak a
b�rt�nudvar egy kis, elk�l�n�tett sark�t l�tta, ahol senkivel sem volt szabad
sz�t v�ltania. M�g a napi k�tszeri nyomor�s�gos �tel�t is mag�nyos z�rk�j�ba
hozt�k, �gy azut�n val�s�ggal ujjongott, amikor ism�t egy�tt lehetett
m�sokkal, �j arcokat l�tott. M�g azt sem tudta, vajon �ny�re lesz-e az, vagy
egyet�rt-e azzal, ami ezut�n k�vetkezik; csak v�rt, azut�n majd eld�nti, mit
tesz, s megl�tja, mit �rez.
El�llt az es�, a leveg� h�v�s, tiszta illat� volt. Bowren tizedes sorakoztatta
a szakaszt, tizenketten �lltak pihenjben n�gy sorban, s Franko �gy l�tta,
szokatlanul n�pes �rszem�lyzet fogja k�zre �ket. Szem�t v�gigj�rtatta a
rabokon �s az �r�k�n, arckifejez�s�k �s testtart�suk alapj�n m�rte fel erej�ket
�s teherb�r� k�pess�g�ket. Akadt a foglyok k�z�tt n�h�ny, akit t�volr�l m�r
l�tott, de egyik�kkel sem ker�lt m�g egy szakaszba. Er�t l�tott, vak,
legy�rhetetlen er�t abban az �ri�sban, aki egyenesen maga el� meredve, feszes
vigy�zzban �llt. L�tta a hajdani er� roncsait, l�tta a ravaszs�g hatalm�t, de
az�rt egy se volt annyira ravasz, mint �. K�z�pszert is l�tott, azt a testi �s
szellemi k�z�pszer�s�get, amit eddig minden b�rt�n�ben tapasztalt: a megt�rt
�s passz�v rabokat �vezte ez a k�ts�gbeejt� �s lever� l�gk�r. �s gyenges�get is
tapasztalt, a gy�vas�g �porodott l�tv�ny�t �s szag�t. Mindezt l�tta, mert
�benne is lakozott.
Az �r�k l�v�sre k�sz fegyverrel fesz�lten figyelt�k �ket. N�h�nyat Franko
f�lismert. Bowren tizedesnek, aki gyakran v�geztetett vele tornagyakorlatokat,
keskeny cs�p�j�n s�lyos 45-�s revolver l�gott, s Franko sz�j�ban �sszefutott a
ny�l erre a l�tv�nyra, annyira irigyelte# m�gnem pillant�sa a f�lismer�s
d�bbent r�m�let�vel �llapodott meg a z�m�k t�rzs�rmesteren, aki n�m�n
�lldog�lt a szakasz sz�l�n: komornak t�nt �s l�that�an feszengett. A r�m�let
azonban a m�sodperc t�rt r�sze alatt elsz�llt, s hely�be gy�l�let l�pett. Nem
kapsz el, te kurafi, ord�tott fel gondolatban.
Figyelm�t most hirtelen a mellette �ll� fogolyra �sszpontos�totta, b�r
egyetlen pillant�st se vetett r�. Szomsz�dja arc�n ijedt, �z�tt kifejez�s �lt,
tekintete r�m�lt �s k�rd�, amint kapcsolatot pr�b�lva teremteni Frank�val,
f�lm�rte.
- Mi a szart akarnak? - d�nny�gte Franko, an�lk�l, hogy elford�totta volna
a fej�t. Tilos volt besz�lgetni.
- Fogalmam sincs - s�gta boldogan Odell. Micsoda �r�m, hogy valaki
�ppen �t szemelte ki. - Rem�ltem, hogy te tudod. �n csak ma d�lel�tt
ker�ltem ide. Azt hiszem, gyakorlatoztatni fognak minket.
- Nyavaly�t fognak! Nem csin�lnak bel�lem semmif�le istenverte
�lomkaton�t.
- Hogy �rted?
Franko maga sem tudta, mit �rtett ezen, de azt tudta, hogy most m�r �rtenie
kell ezen valamit. D�rzs�lt fi� �, majd megmutatja nekik, r�ad�sul ismerte az
el��r�sokat �s a szab�lyzatokat.

Az eg�sz gyakorl�t�r hemzsegett a niggerekt�l. Balh�s Maggot megl�tta

azt, akivel aznap reggel �sszeakaszkodott. A sor t�ls� v�g�n �llt. Az �r�k
tudatosan t�vol tartott�k �ket egym�st�l, de az, hogy az indi�n mell� �ll�tott�k,
majdnem ugyanolyan aljass�g, s�t bizonyos tekintetben m�g komiszabb dolog
volt, mert Maggot j�l tudta, hogy semmit sem fog tenni vagy mondani, amivel
kih�vhatn� az �ri�s haragj�t. Orr�t fintorgatta a szomsz�dj�b�l �rad� szag
miatt. Most m�r tudta, mi a v�lasz arra a k�rd�sre, amellyel odahaza a fi�k
ugratj�k egym�st: "Mi az, ami m�g a niggern�l is ink�bb b�zlik?"
Maggotot nem is annyira az aggasztotta, mi fog vele t�rt�nni, hanem az,
hogy egy szakaszba v�gt�k niggerekkel meg indi�nokkal, holmi mexik�iakkal
�s m�s idegenekkel. Zsid�k nem voltak k�z�tt�k, mert a zsid�kban nincs
annyi mersz, hogy olyasf�le z�rbe keveredjenek, mint �. Igaz, a hal�los �t�let
aggasztotta, de az a furfangos zsid� �gyv�d azt mondta neki, j� es�lye van
arra, hogy kegyelmet kapjon, s k�l�nben is, r��r majd akkor agg�dni, ha elj�n
az akaszt�s �r�ja. De j�l tudta: ha az embert sittre v�gj�k, lesz ott nigger is,
annyi szent, �s tudta azt is, hogy t�vol otthont�l vannak helyek, ahol feh�reket
�s niggereket �sszez�rnak; mindig f�lve �s undorodva gondolt erre.
Amikor a z�rk�k kioszt�s�ra ker�lt sor, f�lelt a smasszerek besz�lget�s�re,
s az egyik kiejt�s�ben f�lismerte a v�rva v�rt m�z�des hanglejt�st. F�lreh�vta
az �rt.
- Georgiai vagy, kom�m? - k�rdezte.
- H�' persze# savannah-i# h�t azt�n?
- Rajta l�gy, hogy ne dugjanak �ssze semmif�le niggerrel, �rted?
- Mi a fen�t gondolsz, hol vagy itt, a Savannah-Peachtree-ben? -
g�nyol�dott az �r. - Mind odamentek, ahov� mondjuk nektek!
De az�rt m�giscsak k�l�n z�rk�t adtak neki az �p�let harmadik emelet�n.
Reisman ott �llt el�tt�k, �s �gy �rezte mag�t, mint egy m�sodoszt�ly�
r�gbicsapat istenverte edz�je, amint �ppen taktikai �rtekezletet tart. Fogadta
Bowren tizedes tisztelg�s�t, mik�zben Carl Morgan t�rzs�rmester f�lre�llva
figyelt; l�that�lag nem tudta, mit tegyen, s voltak�ppen hov� is tartozik. -
Ok�, emberek, most egy kis menetgyakorlat k�vetkezik! - H�v�s, kutat�
tekintetek ir�nyultak r�. - Sorakozzanak nagys�g szerint, megtartva a
sorbeoszt�st, balr�l jobbra, de szedj�k a l�bukat!
Reisman �szrevette, hogy Morgan eml�kezik r� a Hentesb�rd-beli est�r�l, s
hogy f�rja valami az oldal�t, mert k�ptelen r�j�nni, mit keresett ott Reisman,
meg hogy mi�rt osztott�k most be hozz�. Az is k�ts�gtelen volt, hogy b�rmi
egyebet mondott is neki az �thelyez�s�r�l Tarbell ezredes, nyilv�n
megeml�tette, hogy k�l�nleges feladat�nak teljes�t�se ideiglenesen sz�netel,
mert Morgan t�rzs�rmester olyan s�rt�d�tt arccal �llt, mint egy v�sott k�ly�k,
akit�l �ppen abban a pillanatban vettek el egy b�k�t, amikor ki akarta azt
belezni.
Morgant megpillantva, Reismannek most el�sz�r jutott az esz�be Tess
Simmons. Hogyan is feledkezhetett meg a l�nyr�l ennyire? �gy t�nt, mintha
soha �let�ben nem tal�lkozott volna vele. Majd k�s�bb egyszer, bizonygatta
mag�nak, megl�togatja.
A sorok megbolydultak, amint az emberek �j hely�ket kerest�k, de v�g�l
ism�t kiigazodtak. Az els� sorban, parancs�nak megfelel�en, az � emberei
�lltak, �len a hatalmas termet� Samson Poseyval. Most, hogy el�sz�r l�tta
�ket egy�tt, furcsa �rz�s lett �rr� rajta, tudva, milyen sors v�r r�juk, azoknak
pedig fogalmuk sincsen semmir�l. K�ls�leg mit sem k�l�nb�ztek a m�g�tt�k
sorakoz�kt�l vagy a gyakorl�t�ren l�tott t�bbi fogolyt�l, m�gis m�r-m�r
dacosan meredt az el�tte �ll� tizenk�t emberre.
Reisman m�ly hangon, tagolt�n besz�lt, s el�gedetten hallgatta a saj�t
hangj�t, amint v�gigz�gott a gyakorl�t�ren: - Amikor parancsot adok,
kezdjenek besz�molni, balr�l jobbra, el�lr�l h�tra! - �lvezte a parancsol�s
m�mor�t. - Ha valami�rt sz�lni akarok valamelyik�kh�z, az illet�t a sz�m�n
sz�l�tom. Ha maguk akarnak sz�lni hozz�m, a megsz�l�t�s: sz�zados vagy
uram! Ennyit err�l. Besz�mol�s, indulj!
Alig akadt n�h�ny k�z�tt�k, aki val�ban hangosan besz�molt volna, �s
most is �szlelhet� volt a haboz�s, mint mindig, ha t�bben megbontj�k a sort,
de h�t Reisman tudta, hogy egyetlen kik�pzetlen szakasz sem tud j�l
besz�molni, ha m�g sohasem gyakorolta ezt. Amikor befejezt�k, Reisman
odafordult Morganhoz.
- Vegye �t a szakaszt, �rmester, �s gyakoroltassa vel�k! Morgan odal�pett
el� �s tisztelgett. - Besz�lhetn�k n�gyszemk�zt �nnel, uram?
- Term�szetesen.
N�h�ny l�p�sre elt�volodtak a szakaszt�l. Reisman undorodva h�trah�k�lt,
amikor Morgan titokzatoskodva k�zel hajolt hozz�, oly k�zel, hogy hallotta a
szuszog�s�t.
- Mi a baj, �rmester?
Morgan k�nos zavarban megs�gta neki, s Reisman legsz�vesebben
hangosan felnevetett volna, de azut�n �szbekapott, mert r�d�bbent, hogy most
m�g egy tov�bbi probl�m�val kell megbirk�znia.
- A legokosabb, ha j�l megfigyel mindent �s gyorsan megtanulja, hogyan
kell - vetette oda neki h�v�sen. - Mert m�t�l fogva ez is a k�teless�ge lesz.
Reisman visszament a szakaszhoz, az �rmester pedig leverten kullogott a
nyom�ban. Morgan ugyanis m�g soha �let�ben nem gyakorlatoztatott egy
szakaszt.
- Bowren tizedes! - ki�ltotta Reisman.
Bowren kiv�g�dott el� �s feszesen tisztelgett. - Igen, uram?
- �rt az alaki kik�pz�shez?
- Nagyon is, uram.
- Akkor vegye �t a parancsnoks�got �s kezdje meg a kik�pz�st.
M�r az els� "Jobbra �t, el�re indulj!" parancs elhangz�sa ut�n zavar t�madt
a szakaszban. A h�ts� sorok rendben megindultak, de az els� sorban egyvalaki
meg sem moccant, �s ezzel feltart�ztatta az eg�sz sort.
- Szakasz, �llj! - vez�nyelt Bowren, azut�n k�rd�en tekintett Reismanre.
- Sorakoztassa �jra �ket, azut�n kezdje el�lr�l, tizedes.
Ism�t csak az t�rt�nt, mint az els� alkalommal, de ez�ttal l�kd�s�d�s is
t�madt. Bowren odasietett �s sz�tv�lasztotta az embereket.
- Ez a szarh�zi nem mozdul - mondta Sawyer. Reisman az inas, olajbarna
arc� fogolyhoz fordult, aki mozdulatlanul �llt �s csak meresztette a szem�t a
t�bbiekre.
- Valami baj van, Hetes? - k�rdezte Reisman.
- H�t persze, hogy van - vetette oda pimaszul Franko.
- H�t persze, hogy van - micsoda?
- H�t persze, hogy van.
- H�t persze, hogy van, uram! - csattant fel Reisman.
- Nekem nem kell uraznom sem mag�t, sem senki m�st, sz�zados. �s
menetelnem sem kell, ha nem akarok, �gy rendeli a szab�lyzat, �s ezt maga is
tudja.
- S mi�rt nem kell menetelnie, Hetes?
A szakasz t�bbi tagja k�rbe�llta �ket, idegesen meredt r�juk; elk�pesztette
�ket a sz�v�lt�s. Morgan �rmester ajk�n �nel�g�lt mosoly suhant �t. Bowren
tizedes legsz�vesebben �k�llel v�gott volna Franko s�rga fogaiba. R�g�ta
tudta hogy ez a pasas bajkever�, de most �gy t�nt, hogy a sz�zados
sz�ntsz�nd�kkal keresi a bajt.
- El�t�lteknek nem kell r�szt venni�k alaki kik�pz�sben - mondta Franko.
V�lasz�t meghallott�k az els� sorban �ll�k is, �s elgondolkodtak a
hallottakon. Reisman szinte l�tta, hogyan indul meg a bels� k�zdelem minden
egyes emberben, s ki nem mondottan is pr�b�ra tette a csoportot. Egy
jelent�ktelen �gyben megny�lt a tiltakoz�s szelepe, s ha a t�bbiek elhiszik,
hogy m�g mindig vannak jogaik, lelkesen felsorakoznak majd v�delm�kre.
- Mit k�vetett el? Elg�zolta az ezredes kuty�j�t? - g�nyol�dott Reisman.
Franko legsz�vesebben az arc�ba v�gta volna, vil�gg� ord�totta volna a
gyilkoss�got. Olyan bels� d�h fogta el, hogy az ujjai remegni kezdtek, annyira
szerette volna a sz�zados nyak�ba m�lyeszteni �ket. De ha kiki�ltan�, hogy
gyilkolt - vallom�ssz�mba menne, s ez maga ut�n vonn� az �t�let
v�grehajt�s�t, m�rpedig ezt a sz�vess�get nem teszi meg nekik.
- �gy van, sz�zados - mondta.
- Megtagadja a menetgyakorlatot? - k�rdezte Reisman.
- Meg.
- Hogy h�vj�k?
- Hetes.
- Franko a neve, uram - vetette k�zbe Bowren tizedes.
- J�jj�n csak ide, Franko. Besz�lni akarok mag�val - mondta b�k�l�keny
hangon Reisman.
Franko megr�nd�totta a v�ll�t, azut�n kil�pett a sorb�l �s lassan ballagni
kezdett a Reisman �ltal mutatott ir�nyba. Reisman mosolyogva l�pkedett
mellette, egyik karj�val �t�lelte Franko v�ll�t. Magass�gban, s�lyban
egyenl�k voltak. Reisman k�zel hajolt Franko f�l�hez.
- Ide figyelj, te rohadt dig�. Ha nem menetelsz, kitaposom a beled - s�gta
neki t�rgyilagos hangon. Azut�n levette r�la a karj�t, sarkonfordult �s
visszament a szakaszhoz.
Tudta, hogy Franko k�vetni fogja. �rezte maga m�g�tt a rohan� test szel�t.
Vill�mgyorsan f�lt�rdre ereszkedett, beh�zta a fej�t �s f�lny�lt. Franko
f�lbukott a kem�ny, r�g�s f�ld�n, feje egyvonalba ker�lt Reisman t�rd�vel,
leveg� ut�n kapkodott. Reisman odany�lt, mintha talpra akarn� seg�teni,
azut�n gyilkos er�vel lecsapott oldalt az �ll�ra. Franko eszm�letlen�l ter�lt el.
Bowren tizedes f�l� hajolt. A t�bbi �r szorosabbra vonta a gy�r�t a szakasz
k�r�l.
- Mit l�tott, tizedes? - k�rdezte Reisman.
- L�ttam, hogy ez a fogoly megt�madta, uram, �s �n k�nytelen volt
v�dekezni - felelte Bowren.
- K�sz�n�m, tizedes - mondta Reisman �s odaki�ltott Morgannek: -
Cipelje vissza ezt az embert a z�rk�j�ba, �rmester. Vigyen mag�val egy �rt is.
De t�vedett, ha azt k�pzelte, hogy a t�bbiek zoksz� n�lk�l tudom�sul
veszik a t�rt�nteket. A felsorakoztatott foglyok morogtak.
- Ha valakinek lenne m�g mondanival�ja, csak ki vele - mondta Reisman.
- Meghallgatom.
- Ha igaz az, amit mondott, akkor �n se menetelek - sz�lalt meg habozva
Maggot. - Mi a fen�nek is? Aszongy�k, �gyis f�lk�tnek.
- Rendben van, maga dacos d�li - vetette oda neki Reisman. - L�pjen ki a
sorb�l.
Maggot �vatosan l�pett egyet el�re. - Velem ne csin�ljon semmi olyasmit
- mondta, arrafel� intett, ahol �ppen elsz�ll�tott�k Franko ernyedt test�t. -
Ez�rt hadb�r�s�g el� ker�lhet, �gy �m. Azzal fejezi be vel�nk, hogy komoly
lekv�rba ker�l.
Reisman l�tta, hogy kezd kialakulni a k�rhozottak sz�vets�ge. Bizonyos
�rtelemben ez j� volt, m�s �rtelemben azonban � maga ostoba sz�nben t�nt fel.
- Aki m�g b�rt�npr�k�tornak �rzi mag�t, �s �gy gondolja, hogy nem k�teles
alaki kik�pz�sben r�szt venni, l�pjen ki a sorb�l - parancsolta kih�v� hangon.
Odell nemigen tudta, mit is tegyen, de �gy gondolta, ha igaz, hogy az
el�t�ltek nem k�telesek menetgyakorlatot v�gezni, akkor minek tenn� meg?
Franko besz�lt vele, rendes pasas, lehet, hogy neki is tiltakoznia kellene.
Sawyer menetelni akart, �lesre vasalt tiszti egyenruh�t akart �s menetelni,
menetelni, menetelni, �gy h�t v�rt. Napoleon White kil�pett. Nem
tiltakoz�sk�ppen, de min�l kevesebbet kell elt�rnie b�rmelyik�k r�sz�r�l,
ann�l ink�bb kedv�re val� a dolog. Jimenez kil�pett. �gyis el kell mennie az
akaszt�fa al�, az el�g is lesz a menetel�sb�l. Odellt �jfajta izgalom fogta el �s
kil�pett. V�g�l Sawyer is kil�pett. Samson Posey l�tta, hogy a szomsz�dja
el�re l�p, h�t � is kil�pett.
Hatan �lltak teh�t most a sor el�tt, az els� sor t�bbi tagja pedig nem
mozdult. Reisman ismerte az el��let�ket, de nem ismerte az �letrajzokhoz
tartoz� embereket, m�gis bizonyos volt abban, hogy az els� sor tagjainak �tja
�r�kre sz�tv�lt.
- Bowren tizedes! - ki�ltotta. - Jel�lj�n ki egy �rt, aki visszak�s�ri ezeket
az embereket a cell�jukba, azut�n harminc percig gyakorlatoztassa a szakaszt,
ut�na lel�phetnek.

H�rom �r�ra a foglyok v�geztek aznapi m�sodik �s egyben utols�

�tkez�s�kkel; �tkoz�dtak magukban a napr�l napra egyhang�an ism�tl�d�
kelbimb� miatt. Reisman f�lment a harmadik emeleti keskeny fut�h�dra �s
kezdett k�rbej�rni a b�rt�npall�n. Morgan �rmestert ism�t elk�ldte, tanulja
meg az alaki kik�pz�st D'Alessio szolg�latvezet� �rmestert�l. Bowren tizedes
�s egy katonai rend�r elk�s�rt�k Reismant az egyes z�rk�khoz. Azt a parancsot
kapt�k, hogy maradjanak le t�z l�p�ssel �s ne halljanak semmit, am�g a
sz�zados ki nem j�n a cell�b�l vagy nem ki�lt �rt�k.
Victor Franko f�lemelkedett a priccs�r�l, amikor megl�tta, ki l�pett be a
cell�j�ba. Ugr�sra k�szen �lt.
- Hello, Franko! - �dv�z�lte Reisman. K�r�ln�zett, hov� �lhetne le, de a
cell�ban a priccs volt az egyetlen �l�alkalmatoss�g, �gy azut�n meg�llt a cella
k�zep�n �s r��r�sen k�rbej�ratta a szem�t. - Valami nagyon fontosr�l akarok
besz�lni mag�val.
- Majd �n az ezredessel megbesz�lem, amit akarok - jelentette ki Franko
vadul meresztve a szem�t. Semmi nem ker�lte a figyelm�t. Tudta �, mit fog
tenni. Kiv�rja, mi t�rt�nik. Ha a per�jrafelv�tel k�tba esik, majd k�m�letlen
b�n�sm�dr�l ord�t �s megk�s�rel hadb�r�s�gi t�rgyal�st kier�szakolni:
egyetlen tiszt sem �thet meg b�ntetlen�l egy k�zleg�nyt. Ezt m�g Patton
t�bornok sem engedhetn� meg mag�nak. Ike Eisenhower belevern� a szarba
az orr�t �s r�k�nyszer�ten�, hogy k�rjen bocs�natot. M�rpedig ha v�dat
emelnek a sz�zados ellen, sz�ks�g�k lesz r� tan�k�nt. A halottak viszont nem
besz�lnek. Mindehhez id� kell id�, s k�zben � tov�bb �l �s megpr�b�l �jra
kifund�lni valamit.
- Egyel�re felejts�k el a ma d�lel�tt�t - mondta Reisman, - Mit sz�lna
ahhoz, ha kiker�lne innen?
- Most azt�n el�g a hergel�sb�l, �rtette?
- Al azt mondta nekem, hogy maga kem�ny fick�.
- Mif�le Al? - Franko �lla leesett a csod�lkoz�st�l.
- Capone# a maga unokafiv�re, Al. H�t nem azt mes�lte az �r�knek, hogy
maga Al Capone unokafiv�re?
- Ugyan! Egy nagy szart! Mit tudnak ezek a parasztok!
- Mit sz�lna ahhoz, ha azt mondan�m mag�nak, �l megfaggy�zta, hogy
kiker�lj�n innen?
- Azt mondan�m, hogy maga egy szar pali, �s tudn�m is, hogy �gy van.
Reisman meg�rtette, ha valaki b�szk�n arrog�ns. Tudta, hogyan kell az
ilyenekkel b�nni, de Franko arc�tlans�ga egy meny�t�re eml�keztette. J�l
ismerte a Frank�-f�l�ket. Egy id�ben, nagyon r�gen, m�g Chicag�ban, f�lt
t�l�k, mert mesterien tudt�k retteg�sben tartani a t�bbieket. De akkor m�g
j�val fiatalabb volt, s mihelyt megtanulta, hogy �k is v�reznek, ord�tanak
f�jdalmukban, rettegnek �s meghalnak, egyenl� lett vel�k, vagy tal�n m�g
er�sebb is lett n�luk. S ezzel a fick�val is �lvezi majd a j�t�kot, a kih�v�st,
amely, j�l tudta, elmaradhatatlan, ahogyan aznap d�lel�tt is �lvezte testi-lelki
f�l�ny�t. Legsz�vesebben megragadta �s egyik falt�l a m�sikig pofozta volna,
hogy v�g�l �sszet�rve, vinnyogva hagyja a f�ld�n, de h�t ez gyermekes dolog
lenne, s nem is menne vele sokra.
- Katon�nak szart sem �r maga, Franko! - kezdte halkan. - L�ttam a
t�rzslapj�t, s ma reggel is ezt bizony�totta. A legokosabb az lett volna, ha
otthagyj�k Leavenworthben. Mi�rt ment bele az egyezs�gbe? Hiszen nem is
gondolta komolyan, amikor kijelentette, be�ll a seregbe.
- Ide figyeljen, tulajdonk�ppen mi a fen�t akar t�lem? - k�rdezte �vatosan
Franko. - Maga amolyan �gyv�df�le? - Hirtelen megenyh�lt a hangja. - Csak
nincsen mag�n�l a semm�t�sz�k jelent�se, sz�zados? Kell, hogy futni
hagyjanak engem.
- Nem, nem vagyok �gyv�d, �s semmif�le jelent�s sincsen n�lam, Franko
- v�laszolta kap�sb�l Reisman. Hogy az istenbe kell az ilyesmit megmondani,
t�n�d�tt. Hogyan kell megmondani egy embernek, ak�r az ilyen
nyomorultnak, hogy az �letre sz�l� �j szerz�d�st k�n�lja neki? Tal�n �gy,
hogy bumm, belev�gja a pof�j�ba, vagy pedig maga is �zlelgeti egy ideig, s
kiv�rja a legdr�maibb pillanatot? - Mit sz�lna ahhoz - sz�lalt meg v�g�l -, ha
a hadsereg m�g egy lehet�s�get adna mag�nak, hogy helyrehozza, amit tett?
- Az isten szerelm�re, b�kje m�r ki, sz�zados! - ki�ltott fel Franko. Ha
csak egy eg�szen halv�ny kis rem�nysug�r, akkor is k�pjed m�r el, te kurva
sz�zados. De figyeljed, � uramisten, figyeljed, mert csavartesz� �m! Azut�n
mondd azt, amit v�rnak t�led, �s mondd �gy, ahogyan azt elv�rj�k t�led. - �
igen, uram istenemre, igen, uram! - Halk, m�r-m�r hitetlenked� sikolyk�nt
szakadt ki bel�le.
- Csakhogy ez�ttal nem ker�l valamif�le szab�lyos egys�gbe. �gy megy el
innen, hogy a vil�g sz�m�ra halott, �s olyan kem�nyen dolgozik, ahogyan m�g
soha eddig �let�ben. Menetel�s, k�zitusa, fegyverek, robbant�s, ejt�erny�s
ugr�s, azut�n elmegy, ahov� a hadsereg k�ldi, �s tal�n gyorsabban meg�lik,
mint ahogyan a k�t�l v�gezne mag�val, s az is lehet, hogy m�g keservesebb
lesz a hal�la. Ha pedig minden j�l v�gz�dik, semmit nem kap# semmit, csak
egy tal�nt. S akkor m�g mindig ott van a k�t�l!
- Akkor is azt v�laszoln�m: igen, uram!
- Igen, uram! - visszhangozta Reisman. - Igen, azt hiszem val�ban azt
mondan�# - Legal�bbis egyel�re, am�g megl�tn�d, merr�l f�j a sz�l. De
gondolni csak �gy gondoln�d, mint annak idej�n Leavenworth-ben. - Ennek
az eg�sz dolognak semmi k�ze sincsen a maga fellebbez�s�hez, Franko. Ha
belemegy, a fellebbez�s�t ideiglenesen felf�ggesztik.
- Igen, igen, igen, uram! H�t mi a fen�t v�r t�lem, mit mondhatn�k#
nemet? Megteszem, uram. Csak adjon egy lehet�s�get!
- Rendben van, Franko - mondta Reisman cs�ndesen. - Ezzel v�gezt�nk is
a hivatalos r�sszel. - Kab�tzseb�b�l egy csomag cigarett�t h�zott el� �s
odak�n�lta Frank�nak. - Gy�jtson r�.
- Szab�lyba �tk�zik.
- Ne t�r�dj�k vele. Azt hiszem, sz�ks�ge lesz r�. Mostant�l fogva nagyon
sok szab�lyt fogunk megs�rteni, de maga csak azokat t�rheti meg, amelyekre
�n adok parancsot. Ne keveredjen bele semmibe, ne m�sszon bele semmi
z�rbe, akkor j�l meglesz�nk egym�ssal. - Reisman maga is �szrevette, hogy
alig n�h�ny perc alatt m�r �gy papolt, mint valamif�le �res agy� krapek, akit
maga is megvetett, de h�t milyen m�s �tja maradt? Ez is a feladat egyik
h�tul�t�je volt, �s mostant�l fogva csak rosszabb� v�lhat a helyzet.
Franko sz�jjal kih�zott a paklib�l egy cigarett�t �s r�gy�jtott a Reisman
�ltal odak�n�lt �ngy�jt�val. - K�sz�net, uram - mondta. Uramisten,
m�giscsak meg�szom! �jra �tverem �ket! De ismerlek t�ged is, te rohad�k!
Akarsz valamit t�lem! A hadsereg akar valamit t�lem! Nem j�tt�k ti Victor
Frank�hoz, ha nincsen sz�ks�getek Victor Frank�ra, �s b�rmit is mondjak,
b�rhogy is mondjam, mag�nak, tisztelt sz�zados, mag�nak sz�ks�ge van
�nr�m, �gy azt�n mostant�l fogva kvittek vagyunk.
Reisman kil�pett a z�rk�b�l. A szavakon t�l, a kommunik�ci� valamilyen
tudattalan szintj�n mindketten meg�rtett�k a m�sikat, s mindketten ism�t
f�lm�rt�k ellenfel�ket, akivel majd meg kell k�zdeni�k.

5.

- Bef�szkelte mag�t valami a valag�ba, de akkora, hogy el�r eg�szen az

agy�ig, �s ett�l nem tud norm�lisan gondolkodni, hadnagy - morogta
Reisman. Tiszt�ban volt azzal, hogy ez a m�dszer mer�ben elhib�zott a fekete
Napoleon White eset�ben, de egyszer�en nem b�rt mag�val. Ez a pasas �gy
k�r�lb�sty�zta mag�t, hogy nem lehet hozz�f�rk�zni.
Napoleon a priccs�n hevert, feje alatt �sszekulcsolta a kez�t �s s�t�ten
meredt a mennyezetre.
- Mondok �n mag�nak valamit, sz�zados - kezdte, de tekintet�t nem vette
le a plafonr�l. - Azt mondom mag�nak, amit Flavius Honorius, a nyugat-
r�mai birodalom utols� cs�sz�ra mondott az �slakosoknak, amikor
eltakarodott arr�l a vid�kr�l: Gondoskodjatok saj�t v�delmetekr�l! -
Felk�ny�k�lve haragos pillant�st l�vellt Reismanra. - S t�bb� ne g�nyoljon
ezzel a hadnagyoz�ssal. Nem vagyok hadnagy. Rab vagyok. - Ezzel ism�t
hanyatt v�gta mag�t �s tov�bb b�multa a mennyezetet.
- Nem �rtem mag�t, White - r�zta a fej�t Reisman. Valamennyi kiszemelt
fogoly k�z�l ez volt egyike azoknak a keveseknek, akiken val�ban seg�teni
akart, egyike azon keveseknek, akikkel, �gy gondolta, egy�tt tudna dolgozni,
mint f�rfi a f�rfival, katona a katon�val. - Mi a fen�nek l�pett be a
hadseregbe? Mi�rt jelentkezett �nk�nt tiszti iskol�ra? Mit t�r�d�tt mindezzel,
ha egyszer olyan fontos sem volt mag�nak az eg�sz, mint k�rme alatt a
piszok?
- Egyszer# - t�n�d�tt halkan Napoleon. Azut�n fel�lt �s l�b�t letette a
hideg k�padl�ra. - Ugyanaz�rt l�ptem be a hadseregbe, mint maga, �s
megmondhatom mag�nak, hogy m�r maga ez a l�p�s is rengeteget kivesz egy
sz�nes b�r� emberb�l. H�bor� folyt, �s azt mondt�k nekem, hogy az �
oldalukon a helyem.
- De h�t most sem �ll a m�sik oldalon, igaz?
- Senkinek az oldal�n sem �llok. Ez nem az �n h�bor�m. Ha egy
feket�kb�l �ll� hadsereg vonulna Washington ellen, akkor az � oldalukon
�lln�k. A tiszti iskol�ra pedig az�rt jelentkeztem �nk�nt, mert n�gy �v
egyetemmel a h�tam m�g�tt �gy gondoltam, tudok valamit, �k meg azt
mondt�k nekem, hogy tiszt leszek meg �riember. N�zzen csak meg, sz�zados
- folytatta �s �gnek emelte a karj�t. - Nigger vagyok. �s nigger leszek m�g
azut�n is, hogy a k�telet a nyakamra teszik, vagy �ppens�ggel akkor is, ha
m�gsem teszik. S tudja, mit? Most v�gre b�szke vagyok erre. Nem �r nekem
annyit az �letem, hogy eladjam azt a keveset, ami m�g h�tra van bel�le. Ha
�jra lehet�s�gem ny�lna arra, hogy meg�ljek olyasvalakit, mint akit
elint�ztem, h�t �jra megtenn�m. - Napoleon megvet�en v�gigm�rte Reismant.
- Mag�t is meg tudn�m �lni, sz�zados.
- Nem tudna meg�lni - mosolygott Reisman. - Merthogy �n vagyok a
jobbik, White. Olyasmiket tudok a vereked�sr�l �s �lesr�l, amir�l mag�nak
fogalma sincs. Nem k�n�lom fel mag�nak az �letet, mert ezt nem �g�rhetem
meg. De megtan�tom mindezekre a dolgokra, �s alkalmat ny�jtok arra, hogy
ki�lhesse v�rszomj�t. Maga most nem egy�b, mint valaki, aki sajn�lja
�nmag�t.
Napoleon ism�t hanyatt d�lt, a mennyezetre meredt �s nem v�laszolt
semmit. Elsz�llt bel�le a d�h, belef�radt a vit�ba.
- K�s�bb m�g visszaj�v�k, hadnagy - fejezte be a besz�lget�st Reisman. -
Az lesz az utols� v�laszt�si lehet�s�g�. Ha akarja, elfogadja az aj�nlatomat, ha
nem, h�t nem. De ha elutas�tja, �tkozott bolond. - A sz�zados ezzel kil�pett a
k�rpall�ra, odaintette mag�hoz Bowrent �s a k�t katonai rend�rt, s elindultak a
k�vetkez� z�rka fel�. Ha White nemet mondana, m�g t�bb id�t kellene
elfecs�relnie arra, hogy p�tl�st keressen, m�rpedig ezt nem engedhette meg
mag�nak. J�llehet fenn�llt a faji �sszet�z�sek eshet�s�ge, a csoport, mihelyt
f�lsz�molt�k ezt a konfliktust, er�sebb lenne White-tal. S White-nak esze van,
sz�letett vezet�, becs�letes meggy�z�d�s�b�l fakad� szenved�llyel �lt, s ezt a
hitet ism�t fel lehetne t�masztani. Reismannek sz�ks�ge volt egy ilyen
emberre, hogy ellens�lyozza a Franko �s m�sok �ltal okozott fert�z�st. S ha
egyszer megtanulnak tisztelni �s k�vetni egy n�gert mint a csoporton bel�li
vezet�j�ket - nem az�rt, mert fekete, hanem, ha bebizonyosodik, hogy � a
legkiv�l�bb k�z�tt�k -, �gy ez annak lenne a jele, hogy val�ban lek�zd�tt�k
kicsinyes romlotts�gukat, �s versengve tenn�nek t�l egym�son.
Eltelt egy id�, m�g Napoleon gondolatban visszat�rt a realit�sok vil�g�ba.
Mostan�ban ez mindig hossz� id�t vett ig�nybe, mert annyira fel�lemelkedett
mindenen, oly messzire elt�volodott a maga megvil�gosodott, v�dett vil�g�ba,
oly sz�v�san k�zd�tt elef�ntcsonttorny� mag�ny��rt �s olyan k�m�letlen volt
az �bred�se a zuhan�s ut�n. A sz�zadossal folytatott besz�lget�s azonban
seg�tett rajta. A sz�zados elhozta neki a m�velt besz�d, a pr�b�lkoz�sra
buzd�t�s �szt�nz� erej�t. Napoleonnak egykor nem kellett gondolkodnia azon,
ki � �s mi a helye a vil�gon. Olyan j�l ment a sora, hogy �gy v�lte, jussa van
hozz�.
Lehets�ges, hogy a H�laad� �nnep, ez a p�ratlanul csod�latos nap volt
�let�nek cs�cspontja? Vagy csak az�rt volt az a nap oly var�zsos, mert most,
nyomor�s�ga m�lypontj�n �gy eml�kezett vissza r�? Nem, az a nap val�ban
var�zslatos volt#
J�val melegebb volt, mint amit novemberben v�rt volna az ember. A
ragyog� d�lel�tti napf�ny �g�rettel t�lt�tte el a stadiont, a k�k �gen egyetlen
felh� sem l�tszott, New York foly�i fel�l friss, k�nny� szell� suhant �t a
r�gbip�ly�n, mag�val hozva az �szi t�j hamis�tatlan nosztalgiaillatait. Ott �llt
egy�tt a t�bbi lila-feh�r, v�r�s-s�rga mezes �lvonalbeli j�t�kossal, vid�man,
b�szk�n n�ztek farkasszemet, ugyanakkor lelkes�t� szorong�s is �rr� lett
rajtuk. A p�zsit f�l�tt a frissen v�gott f� m�mor�t� szaga lengett. B�r itt-ott
kop�r, barna foltok mutatkoztak, �s a leveg�t bet�lt�tte az �getett falevelek
szaga, amely Napoleonban felkeltette a washingtoni �s a k�z�piskolai �vek
r�gebbi eml�keit, amikor a j�t�kosok �s a n�z�k barna arcok egyetlen
�sszef�gg� tenger�v� mos�dtak �ssze. Milyen pomp�s �rz�s volt, ha �t, az
Egyes Sz�m� j�t�kost �nnepelt�k.
Ezen a p�ly�n azonban � volt az egyetlen n�ger. Ez �r�mmel, de egyben
r�m�lettel t�lt�tte el. Az �ri�si stadionban - ak�rcsak a m�g enn�l is
hatalmasabb, bonyolultabb �letben, amelyet maga v�lasztott �s amelyen
gy�zedelmeskedett - a csal�dtagok �s bar�tok barna arca elveszett a tombol�
feh�r �rban. �m a legnagyobb csoda az volt, hogy ebben a feh�r tengerben
milyen sokan �ljenezt�k Napoleont, s akik kif�ty�lt�k, azok sem voltak
ellens�gek, puszt�n csak a v�r�s-s�rga mezesek szurkol�i.
- Na-po-le-on! Na-po-le-on! Na-po-le-on!
�, hogy buzd�tott�k azon a napon! S � hogyan j�tszott akkor!
Id�! Spoletti k�nj�ban r�ngat�zva ott fek�dt az oldalvonalon. A p�ly�r�l �s
a kispadr�l valamennyien odarohantak hozz�. Napoleont rosszull�t
k�rny�kezte, amikor l�tta, hogyan �mlik a v�r cseret�rs�nak a szem�b�l. A
ny�lt p�ly�n Napoleon gyors, ravasz �s utol�rhetetlen volt. A nehezebb
testalkat� Spoletti k�nnyebben hatolt �t az ellenf�l csontb�l �s izomb�l el�je
tornyosul� fal�n; erre volt ekkor sz�ks�ge a csapatnak, �s az edz� �ppen ez�rt
k�ldte be a p�ly�ra �s cser�lte le vele Napoleont a balfedezet posztj�n. Az �ra
m�r-m�r a m�rk�z�s v�g�t jelezte. A lila-feh�rek egyg�los h�tr�nyban voltak.
- � istenem, n�zz�tek! - s�hajtott fel valaki, s lehajolt, hogy megk�s�relje
el�ll�tani a v�rz�st.
- Hagyj�tok a fen�be! - ord�tott az edz� �s Spoletti f�l� tornyosult. L�tta,
hogy j�t�kosai elgy�ng�lnek a v�r, a f�jdalomt�l kap�l�z� karok, l�bak
l�tv�ny�t�l, az elgy�t�rt h�rg�sekt�l. - Az isten verjen meg titeket, sr�cok!
Kotr�dj�tok innen, vissza a p�ly�ra! Napoleon#
Napoleon odasietett az edz�h�z, aki el�rehajolva s�gott a f�l�be: - Az
any�d istenit, Nappy, eredj be �s csin�lj valamit!
Spolettit levitt�k a p�ly�r�l. Egy ember �sszeszor�tva tartotta a felhasadt
szemh�jat, a j�t�k pedig folytat�dott.
Amikor kezd�s el�tt �sszeb�jtak, Napoleon sz�lt a t�bbieknek: - Az edz�
azt mondja: a tizenhetest!
A csapatkapit�ny k�rd�en pillantott r�. - H�t, ez nem a legalkalmasabb id�
mindenf�le tr�kkre - mondta. - Most sz�t kell robbantanunk a v�delmi
vonalukat!
- Nem. Azt mondja: a tizenhetest.
- Szt�r akarsz lenni, mi?
- Mi�rt ne?
- Ok�, Nappy, akkor h�t legyen a tizenhetes! - A kapit�ny nagyot csapott a
fenek�re, amint felfejl�dtek a j�t�khoz. - Nyom�s!
A tizenhetes �gynevezett k�rhinta figura volt k�l�nb�z� v�ltozatokkal. A
csapat eg�sz �vben gyakorolta, csiszolgatta, de eddig csak egyszer-k�tszer
alkalmazt�k kulcsfontoss�g� helyzetekben, a v�ltozatokat pedig m�g egyszer
sem pr�b�lt�k ki. Ilyen taktika volt ez. Ha t�l gyakran vetik be, akkor m�r
v�ge is, mert mindenki tudn�, mi k�vetkezik.
A kapit�ny a negyedvonaln�l elcs�pte a labd�t. Megperd�lt �s odadobta
Napoleonnak, amint az �ppen a jobbfedezet hely�n t�rt el�re. Napoleon teljes
er�vel, hossz� l�ptekkel futott, mintha a jobbsz�len akarna v�gigrohanni a
p�ly�n, azut�n a h�na al�l �tpasszolta a labd�t a jobbsz�ls�nek, amikor az
felt�nt m�g�tte �s az ellenkez� ir�nyba futott. Napoleon nem lass�tott, labda
n�lk�l t�lfutott a g�lvonalon, azt hitte siker�lt maga ut�n csalnia a
v�r�ss�rg�kat, s ezzel megnyitotta az utat a t�ls� sz�len fut� t�rsa el�tt. De a
v�r�s-s�rg�kat szurkol�ik biztatt�k: "Tarts�tok azt a vonalat!", s gyorsan -
sajnos, t�ls�gosan is gyorsan - felz�rk�ztak �s a labd�val rohan� jobbsz�ls�t
h�t yarddal a k�z�pvonal m�g�tt elkent�k.
Az �sszetart�sn�l komorak, elkeseredettek voltak, de a kudarc t�zelte �ket.
- M�g mit mondott az edz�, Nappy? - k�rdezte a kapit�ny.
- Azt mondta, tartsatok ki a tizenhetes mellett.
- Cikizel?
- Nem. Ezt mondta. Pr�b�ljuk ki a passzol� v�ltozatot.
- �jra a tizenhetes - mondta a kapit�ny. - H�t, akkor legyen a passzol�
v�ltozat, de most siker�lnie kell. Kell! �rtitek?
Amint fel�lltak a kezd�shez, Napoleon az �r�ra sand�tott. M�g
harminch�rom m�sodperc. A stadion tombolt. A fel�ll�s szoros volt, mintha
�tt�r�st akarn�nak megk�s�relni, vagy teljes er�vel a sz�rnyakat pr�b�ln�k
megker�lni. A v�r�s-s�rg�k is felz�rk�ztak. Emberfog�sra t�rtek �t.
Visszaj�tt a labda. Napoleon fut�s k�zben vette �t a kapit�nyt�l �s egyb�l
tov�bb�totta a felfut� jobbsz�ls�nek, csakhogy ez�ttal nem sz�nlelt egy hossz�
v�gsprintet, hanem �lesen bev�gott v�r�s-s�rga k�z�pcsat�r �s �rz�je k�z�, s
inaszakadt�b�l rohant a g�lvonal fel�.
Egyszerre csak mindent els�pr� ord�t�s harsant a lel�t�kr�l - n�melyek
boldogan, m�sok ijedten ki�ltottak. Napoleon tiszt�ra j�tszotta mag�t, a labda
sz�llt a leveg�ben, t�ljutott rajta, k�nnyed �vet �rt le, ami szinte vonzotta
mag�hoz, Napoleon elszakadt a v�d�kt�l, akik hirtelen nem kapcsoltak.
Nekirugaszkodott, magasra ugrott, mell�hez szor�totta a gy�ny�r� b�rt, azut�n
lev�gta mag�t a f�ldre, s �sszekuporodva v�rta a r� z�dul� testek roham�t.
Micsoda ord�t�s! Micsoda diadalm�mor t�lt�tte be a stadiont! Mindenki az
� h�t�t �t�gette, �lelgett�k, cs�kolt�k, �s a b�r�knak zsarukat kellett seg�ts�g�l
h�vniuk a p�lya megtiszt�t�s�ra, hogy elv�gezhess�k a b�ntet�r�g�st. S ez is
siker�lt! A gy�zelem tudat�t�l hajtva, ez is siker�lt nekik. Azut�n �jra mind
fel�je rohantak, a v�llukra emelt�k, k�rbet�ncoltak vele a z�ld gyepen, a
boldog feh�r arcok ott hull�moztak a j�v�g�s�, verejt�kt�l csillog�, k�nnyben
�z� barna arc alatt. A kapuf�k meginogtak, megroppantak �s v�g�l kid�ltek,
hatalmas kavarg�s �lelte k�r�l, s ezen kereszt�l hallotta, hogy �temesen
ki�ltj�k: - Na-po-le-on! Na-po-le-on! Na-po-le-on!

�risten, milyen j�, milyen j� is volt az# marston-tyne-i z�rk�j�nak

kem�ny eml�k-priccs�n h�nyk�dva, visszaeml�kezve a dics�s�gre, Napoleon
s�rva fakadt#
A m�rk�z�s ut�n nem akart�k elengedni. Mindenki haza akarta vinni
h�laad�snapi vacsor�ra.
- Nem, dehogyis, a csal�dom felj�tt Washingtonb�l - h�r�totta el a
megh�v�sokat. - Tal�n majd m�skor, egyszer.
A csal�dja azonnal visszaindult vonaton, s � kik�s�rte �ket a p�lyaudvarra.
Azt rem�lt�k, vel�k tart a hossz� h�tv�g�re, de azut�n meg�rtett�k, amikor
elmagyar�zta nekik, hogy New Yorkban akar maradni, mert tanulnia kell.
Csupa jeles �s j� jegyet kapott addig, �s nem szeretn� lerontani ezt az
eredm�nyt. B�r csal�dja k�szk�dve centet centre kuporgatva t�mogatta,
val�j�ban az �szt�nd�ja seg�tette �t az egyetemi �veken, s ez�rt az oszt�lyzatok
�ppoly fontosak voltak a sz�m�ra, mint a r�gbi.
V�gre szabad volt.
A gy�ren megvil�g�tott Tropican�ban Zelda v�rta. Az egyik boxban �lt,
cigarett�zott �s egy cs�sze k�v� �llt el�tte. Furcsa m�don a Tropicana lett a
rendszeres tal�lkoz�hely�k: chilli vagy z�lds�ges csirke hideg s�rrel eb�dre;
tan�t�s ut�n egy k�v�, miel�tt elindult volna Bronxba az edz�sre; s�r �s t�nc
wurlitzerzen�re este, ha Zelda megv�rta a belv�rosban, am�g visszat�rt. B�r
sohasem besz�ltek r�la, szavak n�lk�l is tudt�k, hogy ez az � hely�k, ide
beleillenek, idebent minden egyforma sz�n�. Feh�r �s n�ger di�kok k�l�nf�le
csoportjaival j�rtak ide, s ha egyed�l voltak, a bar�ts�gos csaposok �s pinc�rek
befogadt�k �ket, s �gy tekintett�k �ket, mint akik v�rj�k a t�bbieket, �ljenek
le hozz�juk. Ez n�ha megesett, de t�bbnyire cs�ndben �ld�g�ltek kettesben.
Az egym�st�l t�vol elhelyezett, n�h�ny hom�lyos f�nyforr�s, amely
nemcsak megvil�g�totta, de m�g sokkal ink�bb elrejtette a talmi tropikus
kulissz�t, megvillant a l�ny szem�veg�n, amikor f�lpillantott. Mi�rt nem
v�lasztottak valami ragyog�, kivil�g�tott helyet, ahol b�rki l�thatja �ket?
Egyszer�en nem ezt tett�k, k�l�n�sebb oka nem volt. A Tropicana egyetemi
tanya volt. K�l�nben is, mi a k�l�nbs�g? Hiszen Napoleon odakint az utc�n
ny�ltan j�rt a l�nnyal. �tkeresztez�sekn�l Zelda bel�karolt, s n�ha gyorsan
meg is szor�tott�k egym�s kez�t.
- Nem. �lj csak ide mell�m - mondta Zelda, amikor Napoleon igyekezett
�tcs�szni a szemk�zti padra. Megragadta a csukl�j�t, �s birtokosi �lvezettel,
hat�rozott mozdulatokkal v�gigsim�tott zak�ujja alatt a karj�n, �rezni akarta
erej�t, hatalm�t. - �, Nappy, Nappy, irt� klassz volt�l! Olyan b�szke voltam,
hogy ismerlek#
Napoleon meglepetten vette �szre, hogy �rz�ki zsibbad�s fut v�gig a
h�tgerinc�n �s v�g�l meg�l az �gy�k�ban. M�skor is �ltek k�zenfogva, m�g
arcon is cs�kolt�k egym�st, de eddig sohasem rejtett annyi �rz�kis�get egy
ilyen �rtatlan mozdulat, mint amikor Zelda most a karj�n nyugtatta a kez�t.
- Nem is a m�rk�z�s miatt - folytatta a l�ny. - Tudod, hogy az a
v�lem�nyem: ostobas�g, id�pocs�kol�s, hanem az�rt, mert mindenkit magad
al� gy�rt�l. Te volt�l a legjobb, a cs�sz�r. Micsoda diadal a tieid sz�m�ra!
Napoleon ut�lta, ha Zelda ilyen hangnemben besz�lt az �v�ir�l, mintha
csak �, m�rmint Napoleon, valamif�le pr�f�ta lenne, de azt is tudta, hogy
Zelda csak j�t akart. Fiatal volt, gondolatait az �let igazs�gtalans�gai k�t�tt�k
le, m�g � t�lont�l is csak szem�lyi sikereivel �s a gy�zelmeivel t�r�d�tt, �s
nem maradt sok ideje a nagy k�rd�seken t�prengeni.
- Meddig maradhatsz? - k�rdezte. - Haza v�r a csal�dod vacsor�ra? -
Tudta, ha a l�ny megh�vja vacsor�ra, elmegy hozz�. Sz�vesen megismerkedne
csal�dj�val, mert j�llehet n�pszer� volt az egyetemen, t�rsadalmi �lete
di�kokra �s di�ktev�kenys�gekre korl�toz�dott. �rdekes �lm�ny lenne, ha
sz�l�kkel �s bar�tokkal tal�lkozhatna, ha id�sebb, nem egyetemista
csoportokkal is �rintkezhetne.
- Nem v�rnak - felelte Zelda. - Elmentek h�tv�g�re Lakewoodba. H�t,
nem nagyszer�? Az eg�sz k�gli egyed�l csak az eny�m.
Napoleont egyszerre csak szorong�s fogta el.
- Szeretn�l felj�nni? - k�rdezte a l�ny. Azut�n, hogy �rtalmatlanabb sz�nt
adjon k�rd�s�nek, hozz�tette: - Persze, csak akkor, ha nincsen valami m�s
programod. Nem �cs�r�ghet�nk itt naphosszat - mondta m�r-m�r kuncogva. -
Nem is tudunk mihez kezdeni. V�gt�re is H�laad�s Napja van.
Napoleon tudta, hogy el kell j�nnie a napnak, amikor t�ll�pnek a k�nnyed
bizalmaskod�s k�sz�b�n. De milyen �rtatlanul �s term�szetesen adta el� a
l�ny, amit mondani akart.
- Nem. Nem hiszem, hogy helyes lenne, ha felmenn�k hozz�d - felelte
lassan ejtve a szavakat. - Eg�szen egyed�l lenn�l velem. Rossz sz�nben
t�ntethetne fel t�ged. Az emberek fecsegn�nek. Tudom, hogy milyenek, ha
magamfajt�t megl�tn�nak egy tisztes feh�r k�rnyezetben.
Ismerets�g�k sor�n els� �zben pend�tette meg, hogy � fekete, a l�ny meg
feh�r. De most elker�lhetetlenn� v�lt. Elker�lhetetlen, mert rettegett egy
incidenst�l, de elker�lhetetlen a l�ny v�delme szempontj�b�l is. �desapja
�zletember. J�l keres �s nyilv�n valami sznob �p�letben laknak. A Central
Park Westben van a h�z, feltehet�en kapus is �ll odalent, meg egy liftesember,
aki k�rd�seket tesz fel �s pletyk�i.
- Hogy mondhatsz ilyesmit, Napoleon? - h�borodott fel Zelda. - Az �n
lak�som. Felvihetek b�rkit, akit csak akarok.
Napoleon azonban tudta, hogy nem megy fel, nem mehet fel hozz�. A
szorong�s elrontana mindent, ami t�rt�nhetne k�z�tt�k. De azt is tudta, hogy
semmik�ppen sem viheti fel mag�hoz. Olcs� szob�t b�relt egy csal�dn�l a
Harlemben. Ha Zelda elj�nne oda hozz�, cs�nya pletyk�k induln�nak meg. S
ha egy �ton�ll� banda elkapn� s�t�ted�s ut�n vele egy�tt, neki j�l ell�tn�k a
baj�t, �s mind v�gigmenn�nek a l�nyon. Megt�rt�nt ez m�r m�sokkal is. A
Harlemben ugyanolyan romlott, de szigor� erk�lcs�k uralkodtak, mint az
orsz�g b�rmely m�s r�sz�n.
De j�llehet Napoleon nem volt moh�, zih�l� vad�sz, az�rt teljesen �rtatlan
sem volt aznap.
- Mi lenne, ha felmenn�nk Rex lak�s�ra? - javasolta. - Nincs otthon.
N�lam van a kulcs. Azt mondta, haszn�lhatom a lak�s�t, ah�nyszor csak
kedvem tartja. - Az ilyesmi bevett szok�s volt a Village-ben.
- Ok� - felelte a l�ny. - Akkor induljunk is.
A University Place szinte teljesen kihalt volt. El�rt�k a Washington
Square-t �s r�zs�t �tv�gtak a barna, lombtalan parkon, majd elindultak a
meleg v�z n�lk�li, f�l-luxus b�rh�zak zs�folt �tveszt�je fel�, amely nyugati �s
d�li ir�nyban h�z�dott. Rex Mace itt rendezkedett be egy melegv�z-
szolg�ltat�s n�lk�li lak�sban, amely nem maradt el a Park Avenue b�rmely
lak�s�t�l, ha az ember t�ltette mag�t a mocskos utca l�tv�ny�n �s az
el�csarnokokat bet�lt� �porodott szem�tszagon. A h�zban t�bbnyire
bar�ts�gos, el��t�letmentes boh�mek, biszexu�lis elemek, di�kok �s
�rtelmis�giek laktak, �gy azut�n semmi probl�ma sem ad�dott abb�l, hogy
Rex - egy j�m�d� karib-tengeri csal�d fia, aki meglep� m�don oxfordi
kiejt�ssel besz�lt - feltehet�en eg�sz New York legfeket�bb n�gere volt.
Ha volt ember, akit Napoleon irigyelt �s tisztelt, az Rexford Mace volt.
M�g arra is r�szokott, hogy ut�nozza bar�tj�nak szabatos oxfordi kiejt�s�t,
mintegy saj�t �nm�vel� terv�nek folytat�sak�nt, melynek sor�n m�r r�ges-r�g
levetk�zte elny�jtott, d�lies hanghordoz�s�t.
- Hol az istenben szerezted a nevedet, Napoleon White? - ugratta Rex,
amikor m�r k�zelebbr�l ismert�k egym�st. - K�ts�gtelen�l mesterk�lt, vagy
korav�n, vagy egyenesen modoros, voltak�ppen csak n�z�pont k�rd�se.
Ap�dnak bizony�ra nagyrat�r� tervei lehettek veled sz�let�sedkor.
Napoleon sz�vb�l nevetett. Nem esett nehez�re, mint m�skor, ha mag�r�l
�s sz�rmaz�s�r�l kellett besz�lnie.
- Azt hiszem valami francia sz�rmaz�ka f�rfi kedvelhette a l�nyokat vagy
sz�z �ve, odahaza az �ltetv�nyen - mondta. Megk�s�relte komolyra ford�tani a
sz�t, de nehezen ment, mert Rexford nevet�se rag�lyos volt. - A csal�dom
Louisian�b�l, New Orleans szomsz�ds�g�b�l sz�rmazik. �gy l�tszik, az a
francia lehetett a d�dnagyap�m.
- Nos, most m�r tudjuk, honnan van a White, de mi�rt kellett annyira
hazafiasaknak, vagy Amerika-elleneseknek lenni�k a keresztn�v k�rd�s�ben?
- tr�f�lkozott tov�bb Rexford. - Amint l�thatod, �n azut�n tet�t�l talpig fekete
vagyok, de micsoda k�l�nbs�g!
- Amolyan csal�di hagyom�ny - magyar�zkodott �gyefogyottan Napoleon.
- Gondolom, akkort�jt minden franci�t Napoleonnak kereszteltek. Az�ta
minden nemzed�kben volt n�lunk egy Napoleon.
�gy t�nhetett fel, gondolkod�sa, cselekedetei �s �letm�dja alapj�n, hogy
Rexford soha, egyetlen pillanatra sem jutott el a felismer�sig, hogy n�ger.
B�r�nek sz�ne l�tsz�lag semmiben sem korl�tozta �let�ben. Legfeljebb n�h�ny
kisebb bossz�s�g �rte id�nk�nt, de ezeken humorral, g�nnyal �s fels�bbs�ggel
t�ltette mag�t. Tudta, mit akar el�rni az �letben, s azt is, hogy megvan a m�dja
�s modora, hogy mindezt megszerezze �s �lvezze. Kiv�l� k�pess�geket �rult
el az orvosegyetemi el�k�sz�t� tanfolyamon, s m�gcsak annyi f�rads�got sem
vett, hogy valamelyik otthoni egyetemre k�rje f�lv�tel�t - ezt m�lt�s�g�n
alulinak tekintette; m�r elint�zett dolog volt, hogy a sk�ciai Edinburghben
fogja a tanulm�nyait folytatni. Eleinte legsz�vesebben Heidelbergbe vagy
valamelyik m�s n�met egyetemre iratkozott volna be, de azut�n, ha valaki
f�lvetette a k�rd�st, egy k�zlegyint�ssel napirendre t�rt e f�l�tt, mert ismerte
Hitler fajgy�l�l� politik�j�t. - Nyilv�n m�r nem is lehetnek j�k az egyetemeik
- jegyezte meg.
Rexford nagy sz�vtipr� volt. A l�nyok n�lk�l�zhetetlen �s fontos szerepet
j�tszottak �let�ben. Akadt k�z�tt�k feh�r is, sz�nes is, mert a b�r sz�n�t csak
�rz�ki dekor�ci�nak tekintette, ak�r a mell alakj�t, a tompor m�ret�t vagy a
l�bak tiszta, karcs� vonal�t. - Voltak�ppen legjobban a keleti n�ket kedvelem
- jelentette ki egy �zben a d�v�nyon fekve, mik�zben fekete m�zsettszipk�b�l
k�z�ny�sen eregette Sobranie cigarett�ja f�stj�t. - Csod�latosan
engedelmesek egyetlen gondolatuk, hogy az ember kedv�ben j�rjanak.
Isteniek az �gyban. - A feh�r l�nyokat illet�en, bevallotta, hogy vel�k
szemben v�mp�rnak �rzi mag�t. Ak�r megk�v�nja �ket, ak�r nem, sz�ks�ge
van r�juk, hogy valami lelke m�ly�n rejt�z�t meger�s�tsenek �s t�pl�ljanak.
Napoleon nem �rezte ezt a sz�ks�gletet, de az�rt szerette volna kipr�b�lni,
milyen is az.

- Remek �zl�se van Rexfordnak - �llap�totta meg Zelda.

- S megvan hozz� a p�nze is - toldotta meg Napoleon. Zelda kij�tt hozz� a
par�nyi konyh�ba, ahol a martinikat keverte. Fodros fekete h�l�k�nt�st tartott
a karj�n, fel mutatta Napoleonnak, hadd csod�lja meg � is.
- Eddig m�g sohasem szagl�szhattam itt k�r�l �gy isten igaz�ban kedvem
szerint - folytatta Zelda pajkosan. - Ezt egy szekr�nyben tal�ltam a
h�l�szob�ban.
- Zelda, ezt nem szabad. Nem tisztess�ges dolog.
A j�gkock�k megcs�rrentek a kokt�lkever� oldal�n, amint Napoleon
kavargatta az italt, s ett�l vid�m, �nnepi hangulat lett �rr� rajtuk. Val�j�ban
nem is b�nta, hogy Zelda k�r�lszagl�szott a lak�sban. Rexford sem t�r�d�tt
volna vele.
- Mit gondolsz, csak nem visel ilyesmit? - kuncogott Zelda. - Tal�n egy
�r�lt, titkos pillanatban, �s csakis �nmag�nak vallja be.
- Nem, �rtatlans�g kisasszony - mosolygott r� a fi�, de k�zben elgyeng�lt
-, ez az �jszakai h�l�vend�gek sz�m�ra van. Rexford roppant figyelmes �s
tapintatos.
- �gy szeretn�m f�lpr�b�lni. Ha �n ilyesmit v�s�roln�k, az any�m
meg�lne.
Napoleon k�z�ny�sen pillantott f�l a martini kever�sb�l. - H�t csak rajta -
mondta, de hangja elfog�dottan csengett. - Nyilv�n �gy festesz majd benne,
mint Hedy Lamarr.
- �n Josephine Bakert szeretem - jelentette ki Zelda. - P�rizs# b�rcsak
P�rizsban lenn�nk most. Ott minden eg�szen m�s.
- Vive la diff�rence! - ki�ltotta Napoleon, azzal �ssze�rintette a poharakat
�s az egyiket �tny�jtotta a l�nynak.
- T�nyleg akarod, hogy f�lvegyem? - k�rdezte Zelda �s m�lyen a szem�be
n�zett.
Kerest�k �s megtal�lt�k egym�s pillant�s�t, hosszan n�ztek egym�sra,
mintha el akarn�nak hatolni a m�sik lelke legm�ly�ig, hogy
megbizonyosodjanak sz�nd�kai fel�l. Nagyon kedvelte a l�nyt, de b�rmi
legyen is egy n� ir�nti �nzetlen szerelem, nemigen hitte, hogy most ezt �rzi.
Kih�v�st jelentett sz�m�ra, h�zelgett az �nj�nek. De furcsa m�don, m�g csak
azt sem tudta volna megmondani, csinos-e. Az � szem�ben ugyanolyan volt,
mint a t�bbi feh�r l�ny. Vajon csinosak-e, vagy egyszer�en csak egy m�s fajta
asszonyai?
- Igen, akarom - mondta halkan Napoleon.
- Ok� - felelte vid�man Zelda. - F�l is veszem. Egy perc m�lva itt vagyok.
Megfordult �s kiindult a konyh�b�l, mag�val v�ve martinij�t. Napoleon
arra gondolt, tal�n az�rt vitte mag�val, hogy b�tors�got mer�tsen.
- Zel? - ki�ltott ut�na.
A l�ny m�r n�h�ny l�p�st tett a nappaliban, amikor meg�llt, harisny�s l�ba
bes�ppedt a vastag, bolyhos sz�nyegbe. Az eg�sz lak�s zs�folva volt
izgalmas, �j, modern dolgokkal - puh�k �s szil�rdak, ugyanakkor tiszta
vonal�ak �s sz�nesek voltak, s Zeld�nak tetszett itt minden, annyira
j�t�konyan el�t�tt csal�dja hatalmas lak�s�nak merev, �divat� �s
meglehet�sen hivatalosan s�t�t t�nus� eleganci�j�t�l.
- Egy vallom�ssal tartozom neked - sz�lalt meg Napoleon. - Gyere csak
ide. - Kinyitotta a h�t�szekr�ny ajtaj�t. - Pulyka, piros �fonya, t�ltel�k meg
minden firlefranc. Titokban rem�ltem, hogy itt k�t�nk majd ki. Kettesben
fogyaszthatjuk el a saj�t h�laad�s �nnepi vacsor�nkat. Tudsz f�zni?
- M�g hogy tudok-e! - Boldogan arcon cs�kolta a fi�t �s kiszaladt a
h�l�szob�ba.
Napoleon egy hever�n kuporgott, idegesen itta martinij�t, amikor
meghallotta Zelda hangj�t: - Nos, hogy tetszik?
Elismer�en f�ttyentett, amikor f�lpillantva megl�tta a l�nyt a h�l�szoba
ajtaj�ban. Ha k�telyeid vannak, ragaszkodj a k�z�s nevez�h�z, k�vesd a
t�megeket, tedd azt, amit elv�rnak t�led, cselekedj �gy, mint a filmeken.
Csakhogy a filmeken nincsen sz� olyasmikr�l, mint amik itt t�rt�nnek.
Zelda p�zt vett fel - magas sarok, h�l�k�nt�s. - Szexis, mi? �gy festek,
mint egy kalandorn�? - Napoleon tudta, Zelda most az�rt vad�ckodik, hogy
leplezze saj�t idegess�g�t. Azon t�prengett, vajon tett-e ilyesmit m�s f�rfival
is, szeretkezett-e m�r, tudja-e hogy mit tesz, sz�z-e m�g?
Zelda levette a szem�veg�t. S�r� fekete haj�t kibontotta �s kif�s�lte, s az
most a v�ll�ra hullt. A h�l�k�nt�s eltakarta, de el�gg� �ttetsz� volt ahhoz,
hogy a nappali szoba l�mp�inak elhelyez�se �s a h�l�szoba ajtaj�n �tsz�r�d�
f�ny k�vetkezt�ben - tiszt�n kivehette az ajt�ban �ll� l�ny d�s, telt mell�t.
Napoleon m�r r�gebben is �szrevette, mennyire n�ies, de eddig m�g sohasem
keltett ez v�gyat benne, nem �rzett semmi olyasmit, mint azok az egyetemista
sr�cok, akik �r�kk� csak a cicik m�ret�r�l besz�lnek, �s n�zzed csak ezt a
segget, �s �regem milyen �rz�s lehet, ha ezek a l�bak k�r�m fon�dn�nak.
Zelda m�g nem vetette le a bugyij�t vagy harisnyatart�j�t. A h�l�k�nt�s�n �t
Napoleon l�tta a k�rvonalait.
- Semmit sem l�tok - sz�lalt meg Zelda hunyorogva. - Nem mondan�l m�r
valamit? Mit �ld�g�lsz ott t�tott sz�jjal?
- Remek�l n�zel ki - mondta Napoleon. - Irt� izgalmasan# nagyon
szexisen# nagyon#
- Ennyi el�g - szak�totta f�lbe a l�ny �s fel�je indult. - V�rj�l csak,
elhozom az italomat. - Visszament pohar��rt a h�l�szob�ba, r�videsen �jra
megjelent a nappaliban �s lehuppant a fi�val szemben egy fotelbe. Keresztbe
vetette a l�b�t, az egyikkel fel-al� hint�zott n�h�nyszor, k�zben a bok�j�t �s a
papucscip�j�t vizsg�lta. Kortyolt a martinij�b�l. - H�ha, ez azt�n a finom.
�risten milyen k�nyelmes itt. Mintha �r�k �let�nkben ezt csin�ltuk volna.
Napoleon agy�n h�nyingert kelt�, vad, r�pke gondolat suhant �t. Mi�rt nem
�lt le mell� Zelda a d�v�nyra? Amikor kij�tt a h�l�szob�b�l, � r�veregetett
maga mellett az �l�sre, jelezve, hogy ezt neki sz�nja. Tal�n csak cukkol�s az
eg�sz? �gy gondolja, hogy eddig �s ne tov�bb? Ha �gy gondolja, h�t rendben
van - annyira az�rt nincs sz�ks�ge r�. Hallott m�r ilyesf�le l�nyokr�l - feh�r
l�nyokr�l, akik ezt tett�k fi�kkal, azut�n sikoltozni kezdtek:
Meger�szakolnak!, mihelyt a sr�c megpr�b�lkozott b�rmivel. �risten, nem, ez
nem lehet, Zelda nem tehet ilyet. � nem ilyen. B�rcsak fel�lt�zne m�r,
foh�szkodott mag�ban. Sz�pen, kom�tosan megvacsor�zhatn�nak,
meghallgatn�k Rexford calypso lemezeit, azut�n hazamenn�nek - mindenki a
saj�t lak�s�ra. Ez lenne egy j� nap.
- Ne kezdj�nk vacsor�zni? - k�rdezte Napoleon �s f�l�llt. - �n majd
seg�tek neked. Csak mondjad meg, mit tegyek.
- Ti, f�rfiak �r�kk� csak a hasatokra gondoltok - kacsintott r� Zelda. Fel�
ny�jtotta �res pohar�t. - Mit sz�ln�l m�g egy italhoz?
M�g k�tszer t�lt�ttek maguknak, mik�zben bar�tokr�l, az egyetemr�l,
r�gbir�l �s csal�djaikr�l besz�lgettek. Val�s�gos edz�m�rk�z�s volt: hol �gy
v�lt�k, hogy elt�volodnak egym�st�l, hol meg nagyon is k�zelinek �rezt�k a
m�sikat, kerest�k azt a meghitts�get, amit m�sok t�rsas�g�ban �reztek egym�s
ir�nt, amikor nem �llt el�tt�k ez a nagyobb dolog, amivel meg kell k�zdeni�k.
Zelda megpr�b�lt olyan er�snek bizonyulni, mint a n�zetei. Napoleon nem
tudta, mit�v� legyen.
Sok n�t ismert. J�v�g�s� volt, futottak ut�na a n�k. A francia �s g�njei
k�vetkezt�ben meglehet�sen vil�gos volt a b�re, �s n�mik�pp m�dosultak
negroid von�sai is. Ami�ta kiserkent a sz�r az arc�n, v�kony kis bajuszt
n�vesztett, s ett�l �gy �rezte, megnyer� �s kifinomult lett a k�lseje.
M�sod�ll�sok �s ny�ri munk�k kereset�b�l n�h�ny eleg�ns �lt�nyt v�s�rolt, s
�gy siker�lt mindig kifog�stalan k�ls�vel, j�l �lt�z�tten megjelennie.
Odahaza, dac�ra a szigor� csal�di fegyelemnek �s a sok templomba j�r�snak,
hamar megismerkedett a nemi �lettel. Az egyetem k�r�l mindig l�gott n�h�ny
f�rfi ut�n koslat� mulatt l�ny, aki bukott r�, de j�llehet n�ha lefek�dt a hecc
kedv��rt egyikkel-m�sikkal, nem k�telezte el mag�t egyiknek sem. Rengeteg
l�ny volt a Harlemben is a lak�sa k�rny�k�n, akik nem voltak tart�zkod�k �s
sz�vesen elsz�rakoztak - �gy azut�n nemi �szt�nei sohasem maradtak
kiel�g�tetlen�l. Feh�r l�nnyal azonban sohasem volt dolga.
- Nappy, �desem, azt hiszem ber�gtam - mondta Zelda, amikor v�g�l
felemelkedett �s fel� k�szott. - Jaj nekem, t�l sokat ittam. - Behuppant a fi�
�l�be, aki megd�bbenve �rezte, hogy a l�ny v�kony h�l�k�nt�ssel fedett puha,
h�sos teste hozz�simul. Fej�t a fi� v�ll�ra hajtotta, akit elb�d�tott er�s
parf�mje. - �, Nappy - s�gta -, cs�kolj meg. Nem tetszem neked?
Napoleon megcs�kolta a nyak�t, az arc�t, azut�n r�tal�lt duzzadt, nedves
ajk�ra. Zelda vill�mgyorsan behatolt nyelv�vel a sz�j�ba, s k�zben
ny�gd�cselve belem�lyesztette k�rm�t a v�ll�ba. �r�lt dolog volt, de tal�n
�ppen a j�t�k volt az, ami beadott neki.
- � de j� volt, de j� volt ez - mondta. - Mintha csak komolyan gondoltad
volna.
- Komolyan gondolom, Zel - mondta Napoleon �s haj�t simogatva
pr�b�lta csillap�tani a felhev�lt l�nyt. Szerette volna meg�rinteni feh�r test�t a
h�l�k�nt�s anyaga alatt, de nem merte. - H�ha, neked azt�n megvan a s�lyod
- s�hajtott �s fel�ltette a l�nyt.
- T�l k�v�r vagyok - mondta Zelda, k�nnyed�n sz�jon cs�kolta �s
r�mosolygott. - Csak nem a te sz�modra, Nappy. Te er�s vagy. Te szt�r vagy.
Magam is l�ttam ma. - �jra v�gigsim�tott kez�vel a fi� karj�n, gy�m�sz�lte a
h�s�t, pr�b�lgatta, mennyire er�sek az izmai. - Lefogadom, hogy elb�rsz a
karodban. Gyer�nk, Nappy, vegy�l a karodba �s vigy�l.
Napoleon f�lemelte a l�nyt, s az odaad�an simult hozz�.
- Vigy�l be oda - mondta a h�l�szob�ra mutatva. - �gy sz�d�l�k. Ha nem
fekszem le azonnal, el�julok.
Napoleon bevitte a h�l�szob�ba. A l�ny s�lyosan hevert a karj�ban.
Napoleon nem szerette, ha egy l�ny ber�g, b�r nem volt biztos abban, vajon
Zelda val�ban r�szeg-e vagy sem. Meglehet, csak megj�tssza mag�t. �gy t�nt,
mintha minden el�re kim�dolt terv szerint folyna, s az esem�nyeket m�g ha
akarn� sem tudn� meg�ll�tani.
- Okosabb lenne, ha nekifogn�nk a vacsor�nknak - javasolta Napoleon. -
Att�l majd rendbe j�ssz. A pulyka elk�sz�t�se hossz� ideig tart, igaz?
- V�rj egy percig, Nappy - s�gta a f�l�be Zelda. - K�rlek, hagyj�l pihenni
egy percet,# nagyon k�rlek. - A fi� gy�ng�den az �gyra helyezte �s siker�lt
megakad�lyoznia, hogy a h�l�k�nt�s felcs�sszon. - Menj�l, vedd ki azt a
madarat a h�t�b�l# jaj de vicces# madarat a dobozb�l# fel kell engednie,
tudod# Csak menj# Egy perc m�lva �n is j�v�k.
Napoleon kiment a konyh�ba �s egy ideig matatott a vacsora
el�k�sz�t�s�vel. K�l�nben is, mi a fen�nek fecs�rli az idej�t egy feh�r l�nyra?
Tal�n mert vesz�lyes j�t�k, mert izgalmas? Lehet, hogy csak �gy k�pzeli,
val�j�ban pedig semmis�g az eg�sz. Tal�n t�lont�l is k�nny� dolga van
Zeld�val. Soha nem k�zeledett hozz� m�sk�ppen, mint bar�ti alapon.
Napoleon k�v�t tett fel, megv�rta a konyh�ban, m�g elk�sz�l, azut�n kit�lt�tte
k�t cs�sz�be �s a g�z�lg� k�v�t bevitte a szob�ba.
- Zel - ki�ltotta -, hoztam k�v�t, az majd rendbe hoz. Gyere m�rki!
Hallotta, hogy a l�ny zokog odabent, erre letette a t�lc�t �s lass� l�ptekkel
bement hozz�. - Mi baj, kicsik�m? - k�rdezte. De abban a pillanatban, ahogy
megl�tta, minden m�s elsz�llt bel�le, sz�vdobogtat� v�gy lett �rr� rajta.
Zelda hasm�nt fek�dt a nagy dupla-�gyon. A k�lcs�nvett h�l�k�nt�st
f�lredobta. Csak valamif�le r�zsasz�n harisnyatart� volt rajta, amelyb�l kis
csat-bigy�k �lltak ki �s combja oldal�ra simultak. Napoleon pillant�sa
v�gigsiklott a l�ny sima, l�gy, meztelen h�t�n, magasan �vel� fedett tompor�n,
sz�tny�l� feh�r combjain, �velt l�bsz�rain, s meg�llapodott ott, ahol melle az
�gytakar�nak fesz�lt. Az ablakok s�t�t rolett�i le voltak engedve,
kirekesztett�k a k�lvil�got, mit sem sz�m�tott, vajon nappal vagy �jszaka van-
e.
- Nappy, Nappy, mit teszel velem? - zokogta elford�tott arccal Zelda. -
H�t nem l�tod, mit teszel? - Hirtelen felk�ny�k�lt, k�nny�ztatta arc�t fel�
ford�totta �s �gy k�rlelte. - Annyira# k�v�nom# �rezni a testedet# az
er�det# rajtam# H�t nem k�v�nsz?
- J�l van, Zelda - s�gta Napoleon �s f�l� hajolt. - Most m�r minden j�l
van. Itt vagyok. - �rezte, hogy sz�vver�se �gy felgyorsul, hogy att�l tartott,
sz�tfesz�ti a test�t. Meg�rintette a l�ny v�kny�t, �s k�rk�r�s mozdulattal
cir�gatni kezdte. Zelda hosszan fels�hajtott, mintha kisz�k�tt volna bel�le
minden leveg�, az �gyra roskadt �s h�t�t nekifesz�tette a fi� kez�nek.
Napoleon ujj�val kitapintotta a harisnyatart� fels� perem�t, kez�vel al�ja
nyomult, nyitott tenyere r�simult Zelda l�gy, telten domborod� test�re, azut�n
mindk�t kez�vel a harisnyatart� al� ny�lt, cs�kolgatni kezdte a cs�p�j�t,
leh�ntotta a combj�r�l a harisnyatart�t, leh�zta a t�rd�n, bok�j�n �t �s ledobta
az �gy mell�. Most m�r nem gondolt b�rsz�nnel, nem �rzett fenntart�st, csak
azt, hogy itt fekszik el�tte egy l�ny, aki - nem tudja, mi�rtl�ngra lobbantotta
benne a v�gyat �s k�v�nja �t.
Zelda moh�n meresztette r� a szem�t a f�lhom�lyban, amikor vetk�zni
kezdett. Napoleon f�lrefordult, fesz�lyezte a meztelens�ge. Amikor teljesen
levetk�z�tt, odah�z�dott a l�ny mell�, f�ll�bbal felt�rdelt az �gyra, az �vszert
a kez�ben szorongatta. Zelda t�gra meredt szeme �hes, fesz�lt, �h�tatosan
moh� pillant�ssal tapadt r�, �s amikor megl�tta, mit okozott a fi�nak, odany�lt
�s megragadta a h�mvessz�j�t.
- �, istenem, h�t ilyen ez# - suttogta. - Gyere hozz�m, Nappym# �,
gyere hozz�m#
A fi� egy pillanatra habozott m�g, felderengett benne, azut�n
bizonyoss�gg� v�lt, hogy b�rmilyen hihetetlen, � az els� f�rfi ennek a l�nynak
az �let�ben.
- Nappy, csin�lj valamit# nagyon k�rlek - ki�ltotta Zelda. - �n semmit
sem tudok# te csin�ld# �, istenem!
Napoleonnak f�jdalom nyilaik az �gy�k�ba, amint most visszaeml�kezett
r�. �kl�vel nyomta a szem�t, �s �rezte, hogy az eml�kkel egy�tt visszat�r az
egyszeri, de soha t�bb� meg nem ism�telhet�nek a f�jdalma. Zelda is r�sze
volt annak a var�zslatos napnak, azoknak a csod�latos �veknek. De ha azt
gondolta volna, ahogy Rexford bizony�ra hitte azokban a napokban, hogy
szeretkez�se Zeld�val valamif�le �j �s megingathatatlan st�tust ad neki a saj�t
tudat�ban, akkor s�lyosan t�vedett. Aznap semmif�le vad �hs�g�t nem
csillap�totta. Egyszer�en az�rt, mert nem volt vadul �hes. Boldogan t�bl�bolt
valamif�le b�dult k�bulatban, aminek az �gvil�gon semmi k�ze nem volt a
val�s vil�ghoz. Az �hs�g k�s�bb t�rt r�, �s nem a n�kkel volt kapcsolatos.
Szeg�ny Zelda! Micsoda bubor�kot pukkasztottak el aznap k�lcs�n�sen
egym�s sz�m�ra. De m�s napokon is, amikor a l�ny k�ny�rg�tt neki, k�s�relje
meg �jra, � pedig annyira szerette volna boldogg� tenni, megpr�b�lni, vajon
seg�thet-e neki el�rni az �rz�kis�g cs�csait, amelyek fel� oly k�ts�gbeesetten
igyekezett, de hi�ba. Lassank�nt eljutottak od�ig, hogy m�r nem is tal�lkoztak,
m�g a Tropican�ban sem, s noha � m�g mindig kedvelte Zeld�t, �s j�
v�lem�nnyel volt r�la, nem b�nta, hogy �gy t�rt�nt, mert kapcsolatuk
fizikailag is, szellemileg is kimer�tette �s megterhelte. Sz�m�ra mindenkor
jelen volt a vesz�ly, Zelda viszont nem �rzett kiel�g�l�st.
Napoleon csak j�val k�s�bb �rtette meg marad�ktalanul Zeld�t. Elv�gezte
m�r az egyetemet, h�napokon �t hi�ba j�rta le a l�b�t, hogy f�lig-meddig
elfogadhat� �ll�st tal�ljon, majd k�zvetlen�l Pearl Harbor ut�n �nk�nt
katon�nak jelentkezett - a h�bor� v�gre utat mutatott neki. Egyik szabads�ga
alkalm�val felutazott New Yorkba �s v�ratlanul be�ll�tott Rexfordhoz#

Rexford lak�s�n ott tal�lta Zeld�t, s mindketten megh�kkentek, mintha in

flagrante delicto kapta volna �ket, aminthogy feltehet�en �gy is volt.
- Nappy, mennyire �r�l�k, hogy l�tlak! - mondta k�nosan feszengve Zelda.
- Mes�lj magadr�l. Milyen# hm# pomp�san n�zel ki. - Mez�tl�b volt,
f�l�gaskodott �s arcon cs�kolta.
Napoleont ideges�tette, hogy ott tal�lta Zeld�t, de b�szkes�ge nem engedte,
hogy ebb�l b�rmit is �szrevegyenek rajta.
- Nos - vetette oda nekik mintegy mell�kesen -, �ppen befejeztem a
szigorlataimat �s f�lvettek a tisztjel�lti iskol�ra.
- Milyen az a# �gy �rtem# tudod, hogy d�len k�peznek ki �s a t�bbi? -
k�rdezte Zelda, nyilv�n, hogy kiss� megingassa magabiztoss�g�t.
- �, minden a legnagyobb rendben van - felelte. J�l tudta, mire c�lzott a
l�ny. A fajilag k�l�nv�lasztott kik�pz�s, az a katonai tapasztalatk�nt �s
tisztelettud�sk�nt �lc�zott sok szar, amit le kellett nyelni n�h�ny feh�r
tiszthelyettest�l �s tisztt�l, a l�lekfacsar� munk�k, amelyeket a v�rosokban a
sz�nes b�r� tisztjel�ltekre s�ztak, dac�ra az egyenruh�nak - vagy meglehet,
�ppen ez�rt.
Zelda n�h�ny perc m�lva elment. - K�sz�n�m a k�nyvet - sz�lt oda
�rtatlan hangon Rexfordnak. - H�vj fel Nappy, ha id�d engedi - b�cs�zott
Napoleont�l. Ostob�n hangzott, mert akkor sem h�vta fel soha a l�nyt
odahaza, amikor m�g egy�tt j�rtak.
- Ugye, nem haragszol? - k�rdezte f�l�nken Rexford, amikor visszat�rt az
el�szob�b�l. - M�rmint Zelda miatt?
- Egy fen�t - mondta Napoleon, - m�r r�g v�ge k�z�tt�nk mindennek.
Ittak �s besz�lgettek. A h�bor� kereszt�lh�zta Rexford sz�m�t�s�t, hogy
Edinburghban folytassa tanulm�nyait, �gy azut�n ottmaradt az
orvosegyetemen.
- Tal�n mire megszerzem a k�pes�t�st, hogy kihal�sszam a goly�kat �s
�sszetoldozzam a sz�troncsolt testeket, a civiliz�lt fajok m�r abbahagyj�k a
l�v�ld�z�st �s azt, hogy felrobbants�k egym�st - mondta Rex. - Persze csak,
ha szerencs�m van, vagyis ha sem �fels�ge korm�nya, sem a washingtoni
Nagy Feh�r Atya nem d�nt �gy, hogy alkalmasabb vagyok �gy�t�ltel�knek,
mint orvosnak.
Besz�lget�s�k visszakanyarodott Zeld�hoz; mindketten tudt�k, hogy ezt a
k�rd�st nem ker�lhetik meg.
- Ha jobbnak tartod, hogy ne besz�ljek r�la, nem sz�lok egy sz�t sem -
mondta Rexford.
- Dehogyis, ne zavartasd magad, csak besz�lj r�la - v�laszolta Napoleon. -
�rdekel, mi t�rt�nt. Az is lehet, hogy bizonyos fokig felel�snek �rzem magam
miatta. Magam sem tudom.
Zelda meglehet�sen h�rhedtt� v�lt Village-szerte. Azt tartott�k r�la, hogy
k�nnyen kaphat�. Sz�ntelen�l �jabb meg �jabb f�rfi oldal�n jelent meg. -
Nem tudom, mit keres �lland�an ez a l�ny, de annyi szent, hogy meg�rj�ti vele
az embert. M�g �n is kudarcot vallottam vele - vallotta be Rexford -, pedig
nekem azt�n igaz�n nagy h�rem van! Nagy n�ha felugrik hozz�m, azt akarja,
hogy megvigasztaljam, �s szeretn� megtudni, nem tal�ltam-e ki valami �jat a
sz�m�ra. Irt� k�nos! Sajn�lom, hogy lejt�re ker�lt.
Napoleon sz�m�ra egycsap�sra megvil�gosodott Zeld�val val� kapcsolata.
Most m�r meg�rtette a l�nyt. Zelda szem�ben � csak egy potenci�lisan pazar
szexu�lis chef de cuisine volt, valamif�le istenverte cs�d�r, aki kiel�g�ti, mert
� k�szen �llott erre, k�v�nta �s sz�ks�ge volt kiel�g�l�sre, �s akire
sz�m�thatott, hogy els�k�nt elind�tja az �tj�n. Napoleon nem �rzett sem
gy�l�letet, sem keser�s�get - voltak�ppen sohasem �rzett ilyesmit Zelda ir�nt.
Csak szomork�s megrend�l�ssel �s# igen, m�g n�mi humorral is gondolt r�,
b�r ez a humor meglehet�sen sz�vszaggat� volt, mert voltak�ppen sajn�lta a
l�nyt#
Ezek voltak a boldog eml�kek# a H�laad�s Napja, azok az �vek, azok az
emberek, az a l�ny# de most m�r kifolytak bel�le, csak �des �led�ket
hagytak maguk ut�n, �s ez�ltal k�zelebb jutott az �hs�ghez, a bossz�hoz �s a
gy�l�lethez#

6.

Reisman gy�l�lte azt, amit ezekben az �r�kban tennie kellett: cell�r�l cell�ra
j�rni a nyirkos, v�n, f�lhom�lyos b�rt�nben, egyre �jabb fordulatokat eszeiv�
ki sz�veg�ben, megcsillantva a rem�ny gy�r sugar�t. Arra gondolt, b�rcsak
m�svalaki j�tszotta volna el azokat a jeleneteket, amelyekre most �
k�nyszer�lt, s aminek eredm�nye mind�ssze az lett, hogy rendelkez�s�re �llt
tizenk�t munk�ra v�llalkoz� katona.
Aznap d�lel�tt a gyakorl�t�ren, amikor m�g fogalma sem volt az egyes
foglyok egy�nis�g�r�l, j�t�kot eszelt ki mag�nak. Megpr�b�lta elk�pzelni,
milyen b�nt�nyeket k�vetett el egy-egy rab. Ismerte m�r a dosszi�ikat. Tudta,
mit k�vettek el, megtudott valamit szociol�giai, pszichol�giai, katonai �s
eg�szs�g�gyi m�ltjukb�l, de nem ismerte magukat az embereket. Posey
term�szetesen kimagasodott k�z�l�k, azt is tudta, hogy Napoleon White
n�ger, hamarosan megismerkedett Frank�val is, de ami a t�bbieket illeti,
kiz�r�lag �szt�n�re hallgatva sorolhatta �ket elk�vetett tetteikhez.
Bowren tizedes, amint oda�rtek egy-egy z�rka el�, k�z�lte vele minden
egyes fogoly nev�t. Mindeddig csak alaktalan b�nt�ny �s alaktalan ember
l�tezett, most viszont m�r odasorolhatta az embereket a b�nt�nyekhez.
Z�rk�ikban azonban a pihent arc�, nyugodtan hever� rabokon semmif�le
szenved�ly nem l�tszott, ami el�rulta volna, hogy gyilkosok, er�szaktev�k,
tolvajok. Reisman szinte megh�kkent�nek tal�lta ezt, mintha csak azt v�rta
volna, hogy sunyi szem�ll�sukkal, durva von�saikkal vagy testhelyzet�kkel
el�rulj�k magukat, ak�r az �kori lepr�sok, akik nyakukba aggatott
csengetty�kkel k�zeledtek, �gy figyelmeztetv�n e vil�g �rtatlanjait:
"Tiszt�talan vagyok! Tiszt�talan!" A foglyok azonban nem tett�k ezt, amik�nt
� sem viselte ny�ltan b�n�ss�g�t azok hal�l�ban, akiket meg�lt. Az � eset�ben
is - ak�rcsak ezeknek az embereknek az eset�ben - nem felt�telezget�sr�l volt
sz�, hogy tal�n meg�ltem valakit puskal�v�ssel k�tsz�z m�terr�l, vagy tal�n
�ltem a bomb�val, amelyet szem�lytelen�l oldottam ki odafent a magasban,
hiszen szemtan�ja volt annak, hogyan v�lik keze nyom�n halott� az, ami m�g
egy pillanattal el�bb �lt, �s noha minderre eml�kezett, az eml�k soha nem
k�s�rtette. Akkor h�t �ket mi�rt is k�s�rten�? Mi�rt �lne ki tett�k az arcukra?
Mi�rt k�s�rten� �ket a m�lt, ha nem k�s�rti �t sem!

Reisman szemsz�g�b�l �t�lve, Luis Jimenez volt az, aki a legkedvez�bben

fogadta aj�nlat�t - egyszer�en, minden komplik�ci�t�l mentesen.
- Term�szetesen, sz�zados. Mi�rt ne? - jelentette ki. - Nincs nekem semmi
vesztenival�m.
Jimenez j�k�p� fi� volt, sz�pen form�lt feh�r fogai vak�t�an villogtak el�
sima b�r�, olajbarna arc�b�l. �gy tetszett, sz�ntelen�l mosolyog, b�r
val�j�ban sohasem tette. Reismanhez �rzelemmentes, sz�kszav�
elk�telezetts�g f�zte, s b�r semmif�le �rdekl�d�st nem mutatott sorsa ir�nt,
t�volr�l sem viselkedett passz�van.
Jimenez meg�lt egy hadnagyot, aki letolta, ami�rt tiltakozott, hogy
soronk�v�l �rs�gre osztotta be. Ez a kaliforniai gy�m�lcsszed� szeretetre
m�lt� fi� volt, aki csak a saj�t dolg�val t�r�d�tt, �s soha senkivel nem gy�lt
meg a baja, am�g azon a bizonyos �jszak�n M1-eset egy ember sz�v�re nem
ir�ny�totta �s a legnagyobb lelki nyugalommal meg nem �lte. Mi�rt? Qui�n
sabe? Tal�n, mert el��r�s szerint cs�re t�lt�tt fegyver volt a kez�ben. Tal�n,
mert az az ostoba hadnagy nem sz�llt le r�la, ahogyan Jimenez k�s�bb
vallotta.
M�gis �ppen Jimenez cselekv�s�nek ezen ismeretlen mozgat� rug�ja volt
az, ami vesz�lyess� tette. Az el nem k�telezettek szunnyad�, t�preng�,
l�tsz�lag passz�v t�meg�hez tartozott. �s Reisman tudta, hogy soha, egyetlen
pillanatra sem feledkezhet meg err�l.

Kendall B. Sawyer volt a csoport egyetlen tagja, akinek m�r volt

fronttapasztalata, s Reismannek legink�bb ez keltette fel a figyelm�t.
Intelligenciah�nyadosa nem volt valami f�nyes, de nyilv�n j� katona lehetett
valamikor. Az 5. harckocsielh�r�t�-ezredben szolg�lt, amikor az egys�get
kivont�k az olaszorsz�gi frontr�l �s �thelyezt�k Angli�ba, hogy e harcedzett
alakulattal er�s�ts�k az �j inv�zi�s hader�t. Sawyer �s Claude Bonner
harckocsivezet� egy napon kimarad�st kapott Plymouth-ban. De a m�g a front
idegfesz�t� l�gk�r�ben �l� eltompult agyak sz�m�ra az �tv�lt�s t�ls�gosan
hirtelen ment v�gbe, m�g sz�ntelen�l hallott�k a harckocsimotorok
d�b�rg�s�t, az �gy�k d�rg�s�t, a becsap�d� 88-asok f�ty�l�s�t, csontjukban
�rezt�k harckocsijaik, e fogat koccant� hal�los pl�hl�d�kban �t�lt
hal�lf�lelmet, m�g facsarta az orrukat a kordit, az iszonyat, a hull�k mar�
b�ze. Nem �ll�tott�k �t lelkileg �ket, semmif�le pszichol�giai �s szociol�giai
�tk�pz�sben nem r�szes�ltek a fosztogat� �letm�d ut�n, amikor ha
megk�v�ntak valamit, raboltak amit �s amikor csak tudtak, �s senki nem
kifog�solta, ha n�met vagy olasz tulajdon volt, amire r�tett�k a kez�ket, ha
�ppen nem voltak a k�zelben katonai zserny�kok. �gy rohant�k meg
Plymouth-t, ahogyan megszokt�k az olasz csizma v�rosaiban, mert senki sem
eml�tette nekik, hogy az angolok a sz�vets�geseik. �gy mondta el k�s�bb
Sawyer, �s senki sem tudott r� jobb magyar�zatot. Elvert�k a p�nz�ket �s ott
k�sz�ltak a v�rosk�zpontban a nagy �ratorony k�r�l, a f�ldig rombolt
utc�kon.
- Szedj�k el egy bunk� angol p�nz�t! - aj�nlotta Bonner, �s Sawyer
alkoholm�morban beleegyez�en, bamb�n megvonta a v�ll�t. Odaintettek egy
taxit, �s azzal a feltett sz�nd�kkal besz�lltak, hogy kirabolj�k a sof�rt.
Sawyer �gy vallott err�l a hadb�r�s�gi t�rgyal�son: "Meg�ll�tottam a taxit,
�s vagy h�sz m�tert el�re mentem vizelni. Mire visszat�rtem, a pil�ta m�r
halott volt �s Bonner azt mondta: - Nyom�s innen! - Nem abban egyezt�nk
meg, hogy meg�li a krapekot. Eszembe se jutott, hogy ez is megt�rt�nhet.
Bonner nyilv�n h�tulr�l kapta el a nyak�t �s t�l er�sen szor�totta meg."
De mire Sawyer hadb�r�s�g el� ker�lt, Bonner is halott volt m�r. A
gyilkoss�g ut�n nem t�rtek vissza egys�g�kh�z, majd amikor �rezt�k, hogy
szorul k�r�l�tt�k a katonai nyomoz�k hurokja, elv�ltak egym�st�l. Bonner
szerzett valahonnan egy revolvert. Amikor sarokba szor�tott�k, fegyveresen
pr�b�lt kit�rni, s ek�zben agyonl�tt�k. Az id�k�zben m�r letart�ztatott
Sawyer el�tkozta t�rs�t, hogy meghalt �s egyed�l hagyta a p�cban.
- Dolgozom mag�nak, sz�zados - fogadkozott Reismannek. - Isten engem
�gy seg�ljen, dolgozom mag�nak. Maga nem is tudja, ez mit jelent sz�momra.
Nem volt priuszom. Azt sem b�nom, ha megd�gl�m# de nem �gy! Adjon
nekem csak egyetlen es�lyt, �s b�rmit megteszek, amit k�v�n.
Sawyer torkaszakadt�b�l ord�tott, s Reisman feszengve f�lren�zett. A
z�rk�ban egy�tt elt�lt�tt percek alatt Sawyer egyszer sem n�zett a szeme k�z�,
de a sz�zados �gy gondolta, hogy az eg�sz csoportb�l egyed�l � az, akinek
nyugodtan h�tat ford�that.

Archer Maggot nem volt hajland� egy�rtelm� igent vagy nemet kimondani.
Tudni akart minden mi�rtet �s mineket, hogy mit fognak csin�lni, meg hogy
kik lesznek a t�bbiek a csapatban.
- Nem hiszem �n, sz�zados, hogy r�mbizony�thass�k azt a v�dat. Az a
l�ny, aki aszonta, hogy meger�szakoltam, hazudott. Az istenit, �letemben nem
kellett senkit meger�szakolnom - mondta. Kuncog�sa sz�nlelt virtuskod�snak
hatott, �s Reismannek felfordult t�le a gyomra. - Csak eriggyen, k�rdezze
meg �ket Russell k�rzetiben Balh�s Maggotr�l, majd megl�ssa. H�t, akkor
meg minek vigyem v�s�rra a b�r�met, mi a fen�nek t�rcs�k mag�val?
Reisman sz� n�lk�l sarkon fordult, kinyitotta a z�rka ajtaj�t �s kifel� indult.
De Maggot ijedten leugrott a priccs�r�l.
- V�rjon csak, uram - ki�ltott fel. - Minek hergeli mag�t. Nem mondtam
�n nemet.
- De igent sem mondott, Maggot. Most vagy kimondja, vagy befogja a
sz�j�t. Nem vesztegethetem mag�ra az id�met.
A huszonh�t �ves Maggot v�rbeli haz�rdj�t�kos volt. Valaha "er�s fi�k�nt"
m�k�d�tt egy alvil�gi b�nsz�vetkezetben, amelynek hat�sk�re a georgiai Fort
Benningt�l, az alabamai Phoenix Cityn �t eg�szen az �llam f�v�ros�ig,
Atlant�ig terjedt. S�pj�t azokt�l a pasasokt�l h�zta, akik sz�rakoz�st, k�nny�
p�nzkereseti lehet�s�get, csemp�szett whiskyt �s szexet kerestek, de Maggot
azt k�pzelte mag�r�l, hogy nagyst�l� hazard�r �s id�nk�nt megj�tszott� a
Phoenix Cityn �tutaz� k�ltekez� vil�gfit, j�llehet ha vesz�tett, gyorsan
kimutatta a foga feh�r�t. Ez�ttal azonban t�lont�l magasnak bizonyult a t�t.
Valamilyen �ton-m�don mindenk�ppen vissza akart ker�lni a Chattahoochee
foly� partj�ra, hogy t�rlesszen bar�tainak �s szomsz�dainak, akik miatt a
hadseregben tal�lta mag�t, pontosan olyan kutyafej� balekk� v�lva, mint azok,
akikb�l kipr�selte az utols� vasat is a h�bor� kezdeti, j�vedelmez� �veiben.
Reismanre pillantott �s elmosolyodott. - H�t, akkor azt hiszem, t�n
okosabb, ha engem is bevesz, uram!

Reisman sohasem volt biztos afel�l, vajon Samson Posey meg�rtett-e

mindent, amit elmondott neki. Az indi�n egy tr�gyasz�n� pokr�con kuporgott
z�rk�ja k�padl�j�n, f�lig lehunyt szemmel, mintha aludna. Reisman el�sz�r
meg�llt el�tte, ut�na leguggolt, v�g�l m�r le�lt, hogy megpr�b�lja tekintete
erej�vel, gondosan megv�logatott szavaival kicsikarni a meg�rt�s �s elfogad�s
ak�rcsak egyetlen jel�t is.
Posey v�gre-valah�ra megsz�lalt �s hitetlenkedve k�rdezte: - Nem fogok
l�gni?
- Nem, nem fog l�gni - mondta Reisman halkan, s mer�n belen�zett a
s�lyos, di�barna arcba, �s abban a pillanatban boldogs�g lett �rr� rajta, hogy
rem�nyt hozhatott. - De meg kell �rtenie, hogy semmit sem �g�rhetek
azut�nra, hogy k�ldet�se befejez�dik. Ez m�r k�v�l esik a hat�sk�r�m�n.
Bizonyos fokig minden mag�n m�lik. - Reisman ism�t azon t�prengett, vajon
az indi�n val�ban meg�rtette-e szavait. Akadozva besz�lt angolul, annyira
futotta, hogy meg�rtess�k magukat egym�ssal, de vajon val�ban �rti-e, amit
mond?
Posey arc�ra f�ld�nt�li megk�nnyebb�l�s �lt ki, s ett�l ell�gyultak a
von�sai. - Harcolni fogok# tal�n meg is halok, ahogy mondja# de nem
fogok l�gni - jelentette ki. F�l�llt �s egy pillanat t�rt r�sz�ig Reismanbe
belenyilallt a r�m�let, amint Posey f�l�je tornyosult. De az indi�n a kez�t
ny�jtotta. - K�sz�n�m - mondta. - K�vetni fogom mag�t.
Reisman elfogadta az indi�n jobbj�t, s j�llehet nem akarta, s�t elsz�ntan
elutas�totta az �ntelt gondolatot, akarva-akaratlan �rezte, milyen nagy tettet
vitt v�ghez.

Roscoe K. Lever az ajk�t nyalogatta �s elford�totta tekintet�t.

Semmik�ppen sem akart szemben�zni Reismannel. Noha Lever igyekezett
meg�rizni a nyugalm�t, s m�g valamif�le hamisan cseng�, �ntelt,
f�l�nyesked� �lt is vitt a hangj�ba, Reisman l�tta, milyen k�zdelmet v�v
�nmag�val.
Levernek nehezebb volt d�ntenie, mint j� n�h�ny t�rs�nak. A b�n, amit
elk�vetett, nem volt olyan s�lyos, hogy k�t�l v�rt volna r�. Reisman m�gis
megvet�sre m�lt�bbnak �t�lte az embert is, a b�nt is, mint az eddig l�tottakat.
- A seregben m�g senki nem tett nekem sz�vess�get. �s most sem fog,
annyi szent. Azut�n, hogy r�m h�zt�k a vizes leped�t, biztos nem - mondta
Lever.
- B�n�s volt, nem? Ha igen, mit morog?
Lever nem v�laszolt. B�n�s volt# mert ostob�n hagyta, hogy elkapj�k,
mert hib�t k�vetett el, �s azt most nem akarta hib�val tet�zni. Sz�ja annyira
kisz�radt, hogy �gy �rezte, nyelve hatalmasra duzzadt agyaggomb�c. Arra
gondolt, b�rcsak ihatna egy �veg j�ghideg s�rt. Mostan�ban mindig valami
hideg innival�ra v�gyott. A sz�zados n�m�n v�rt a v�lasz�ra, s Lever �gy
�rezte, ugyanolyan csapd�ba esett, mint akkor, ott Birminghamben#
A 37. hadt�pz�szl�aljban szolg�lt �rvezet�i rangban, s egy g�pkocsivezet�-
szakaszba osztott�k be. Kin�zett mag�nak egy kis �kszerboltot, k�nny�
zs�km�nynak �t�lte. Nem ez volt az els� fegyveres rabl�sa - a t�bbiekr�l nem
tudtak�s azt rem�lte, nem is ez lesz az utols�. De a katonas�gn�l soha nem
lopott senkit�l. Csakis civilekre specializ�lta mag�t; aki nem viselt
egyenruh�t, az mind csak az�rt keresett sokat, mert �t beh�zt�k, �gy h�t joga
van a p�nz�k egy r�sz�hez. M�dszere h�zagmentesen m�k�d�tt. Fegyveres
rabl�s. V�lassz ki egy kis helyet, egy benzinkutat vagy egy kis �zletet - sok
kicsi sokra megy, amellett biztons�gosabb is; menj gyalog vagy lopott kocsin;
�lt�zz�l civilbe, haszn�lj �larcot vagy �l�lt�zetet; rejts�l el egy egyenruh�t az
el�re megtervezett menek�l�si �tvonalon; az egyenruha k�zvetlen k�zel�ben
v�rjon egy menetlev�llel rendelkez� katonai g�pkocsi. Igaz, hogy a
lehet�s�gek sz�ma korl�tozott, az id�z�t�s d�nt� fontoss�g�, de �ppen a
megszor�t�sok garant�lj�k a sikert. A m�dszer mindig bev�lt az Egyes�lt
�llamokban#
- Nos, b�n�s volt, vagy sem? - n�gatta Reisman.
- Nem annyira, hogy harminc �vet s�zzanak r�m.
- Szerencs�je volt - v�gott vissza mar� g�nnyal Reisman. - Az angolok
fell�gatt�k volna. Ide�t nem haszn�lhat fegyvert rabl�sn�l �gy, hogy meg is
�ssza a dolgot. Jobban tette volna, ha tanulm�nyozza a helyi szok�sokat,
miel�tt b�rmibe is belefog#
Sz�mtalanszor elment az �zlet el�tt, helysz�ni szeml�t tartott, s mindig csak
egy �reg f�rfit vagy egy l�nyt l�tott a pult m�g�tt. Sohasem voltak bent
egy�tt, �s csak nagy ritk�n tart�zkodott bent vev�. Olyan id�pontot v�lasztott,
amikor a f�rfi volt ott, mert arra sz�m�tott, hogy az �reg pasassal k�nnyebben
boldogul. Bekormozott arccal l�pett be az �zletbe, k�z�ns�ges munk�sruh�t
�lt�tt meg sapk�t, az orra el� pedig kend�t k�t�tt. A hatalmas Luger hal�lra
r�m�tette az �regembert - mindig �gy t�rt�nt, �s ez furcsa m�don legal�bb
annyira f�ldobta Levert, mint mag�nak a p�nznek a megszerz�se. A boltos
remegve �llt a pult m�g�tt, szeme kiguvadt, keze odatapadt a pulthoz,
pontosan �gy, ahogyan Lever r�parancsolt. Azt rem�lte, hogy cockney
kiejt�ssel besz�l. - Kis bolt ez, kev�s a p�nzem# - h�pogott az �reg. Lever
erre megf�leml�t�shez folyamodott. A pisztoly agy�val r�csapott a f�rfi
kez�re, azut�n az arc�ba v�gott vele, lesodorva szem�veg�t. A f�rfi egy �llt�
hely�ben �sszeroskadt, megpr�b�lt ki�ltani, de csak vinnyog�sra telt
erej�b�l#
- Sz�laljon m�r meg, Lever! - Velem tart ebben, vagy sem? - k�rdezte
Reisman.
A sz�zados k�rd�se megzavarta gondolatmenet�t. Lever eml�kezet�ben
most oda�rt, ahol becs�szott a hiba. Gyorsan v�laszolt, m�g nem d�nt�tt, csak
azt akarta, hogy a sz�zados m�g k�nytelen legyen tal�lgatni, am�g �
v�giggondolja. - Ha mag�val tartok, j� es�lyem van arra, hogy meg�ljenek,
igaz? - k�rdezte.
- Meglehet - felelte t�relmetlen�l Reisman. - Persze, ha ink�bb harminc
�vig b�rt�nben akar rohadni, az a maga dolga!
- Ezt csak b�zza r�m - g�nyol�dott Lever. - Senkit sem varrnak be
harminc �vre. A kegyelmi tan�cs majd felez, azut�n, ha v�ge a h�bor�nak �s
cs�kken a nyom�s, majd �jra feleznek. �n sz�p biztons�gosan fogok
cs�cs�lni, a h�s�k meg mind halottak lesznek m�r#
Sz�p biztons�gosan fog cs�cs�lni, mert Birmingham el�tt minden sim�n
ment. Volt annyi mag�hoz val� esze, hogy ha elt�voz�st kapott, nem �lt
nagyobb l�bon, mint ami egy �rvezet�nek kij�rt, de mindig volt p�nze egy
italra, kiad�s vend�gl�i eb�dre, hogy f�lcs�pjen egy kis n�t, vagy fizessen egy
prostitu�ltnak. Nem �gy �lt, mint a t�bbi katona, a z�ldf�l�ek, akiknek
sohasem volt p�nz�k - ezek nem voltak haverok, egy�ltal�n nem voltak
haverjai, �s �ppen ez�rt ment minden olyan sim�n. Zs�km�ny�nak legnagyobb
r�sze ott v�rt r� k�l�nf�le civil neveken bankbet�tk�nyvekben vagy bankok
�rt�kmeg�rz�inek b�relt fi�kjaiban. Amikor �thaj�ztak Angli�ba, semmi ok�t
nem l�tta, mi�rt kellene felf�ggesztenie sikeres b�n�z� p�lyafut�s�t. Ami �t
illeti, az, ami a vil�gban t�rt�nik - �s amit oly lelkesen �nnepelnek, felt�ve,
hogy az � szab�lyaik szerint t�rt�nik - semmi egy�b, mint b�n�z�s. Kedv�re
val� gondolatnak tal�lta, hogy a hadsereg, a haz�ja, az eg�sz vil�g a
t�rt�nelem legnagyobb szab�s� istenverte b�ntett�be bonyol�dott, �s azon
volt, hogy megkapja ebb�l a s�pj�t#
- Ezek szerint a v�lasza: nem? - sz�v�skodott Reisman.
- Ezt nem mondtam! - csattant fel Lever. Id�re volt sz�ks�ge, hogy
gondolkodhasson, h�zza-halassza a v�laszt# de az id�h�z�s nem v�lt a jav�ra
Birminghamben sem. �ppen itt cs�szott hiba a sz�m�t�s�ba# halogatta a
dolgot#
Vill�mgyorsan odal�pett a hatalmas, �reg vas-sz�fhez. Z�rva tal�lta.
Visszaugrott a f�lig eszm�letlen�l hever� boltoshoz, de hi�ba pr�b�lta
r�venni, hogy nyissa ki a p�nc�lszekr�nyt. T�ls�gosan sok id�t vesztegetett el.
Most m�r mennie kellett. Kir�ntotta a kev�ske p�nzt a k�zikassz�b�l �s �ppen
maroksz�mra s�p�rte be az �kszereket egy zs�kba, amikor bel�pett a l�ny.
Sikoltozni akart, de r�m�let�ben el�llt a l�legzete. Miel�tt ism�t
megk�s�relhetett volna sikoltani, Lever m�r odaugrott hozz�, kez�t a sz�j�ra
szor�totta �s a pult m�g� vonszolta, oda, ahol a v�res �regember fek�dt.
Mihelyt a l�ny megpillantotta a boltost, �jra mozogni kezdett a sz�ja, n�m�n,
mint egy horogra akadt hal�. Lever tudta, hogy legf�bb ideje elt�nni, de nem
tudta szem�t levenni a l�nyr�l# volt valami r�m�lt k�ny�rg�s az arc�ban,
amikor megl�tta az eszm�letlen �regembert, akit bizony�ra halottnak v�lt#
valami abszol�t tehetetlens�g# az illata# nem �llt sz�nd�k�ban# m�g soha
�let�ben nem# le akarta t�pni a ruh�j�t, mert olyan v�gy lett �rr� rajta mint
m�g sohasem, hajtotta valami, hogy mag��v� tegye a l�nyt akkor, abban a
pillanatban, abban a fel�lm�lhatatlan szitu�ci�ban, amelyet � teremtett meg! S
akkor t�rt�nt, hogy a l�ny sik�tani kezdett# �s sikoltott# �s sikoltott. � pedig
sarkonfordult �s menek�lt, rohant# bele az utcai j�r�kel�k, a szomsz�dos
�zlettulajdonosok, a rend�r�k, a katonai rend�r�k karj�ba. Azut�n a
hadb�r�s�gi t�rgyal�s. A v�d: fegyveres rabl�s, gyilkoss�gi k�s�rlet, k�s�rlet
nemi er�szakra# Az �t�let: valamennyi v�dpontban b�n�s#
- Tudhattam volna, hogy nem el�g beleval� az ilyesmihez - sz�lt
megvet�en Reisman. - Arra volt mersze, hogy stukkerrel le�ss�n egy
�regembert, hal�lra r�m�tsen egy l�nyt, de arra m�r nincs, hogy katonak�nt
harcoljon, pedig erre esk�d�tt fel. A b�rt�nben �ll�t�lag megs�rgulnak az
emberek, Lever# a b�r�k megs�rgul, ha sok�ig fegyh�zban rostokolnak.
Mag�n semmi v�ltoz�st nem fognak �szrevenni# maga egy vacak, gy�va kis
senki!
Reisman eredetileg elhat�rozta, hogy nem j�n d�hbe. Helytelen dolog, ha
�rzelmileg is belelovalja mag�t olyasmibe, amit h�v�s fejjel, profi m�dra kell
megoldani. A k�rd�st �gy kell f�ltenni: vagy-vagy, semmi s�rteget�s, de
ez�ttal elid�tlenkedte a dolgot.
Lever hallotta, hogy metsz� g�nnyal a gy�va sz�t v�gj�k a fej�hez. S a
sz�zados valamennyi v�ratlan �s kiprovok�latlan s�rteget�sei k�z�l csak ez a
gy�va jutott el a tudat�ig. Gyermekmese - te vagy az, nem �n -, de � nem
gy�va. A bet�r� gy�va, a besurran� tolvaj gy�va - de Roscoe Lever azt�n nem
az. � el�re kitervelte a munk�j�t. A szemt�l szembe akci�t kedvelte, a vesz�ly
m�mor�t�bb elem�t, amely m�g �desebb� teszi a siker gy�m�lcs�t. A sors
kih�v�sa, vagy nevezz�k, ahogy akarj�k. H�t persze, hogy haszn�lt fegyvert,
�s kedve szerint v�lasztotta meg �ldozatait �s az id�pontokat, de az es�ly
mindig ellene sz�lt, hogy er�szakkal elvehesse azt, ami a m�s�, �s � ilyenkor
csak jav�tott a m�rlegen.
- Mi a csud�nak veti el a sulykot? - fakadt ki Lever. - Hiszen csak
gondolkodtam! - Elhallgatott, kiss� habozott, miel�tt v�gleg elk�telezn�
mag�t, de tudta, tov�bb nem h�zhatja az id�t. - Megteszem, az isten verje meg
- morogta. - Csak az�rt, hogy megmutassam mag�nak, megteszem, meg �n!
Reisman �rezte, hogy fesz�lts�ge kezd felengedni. A kih�v�s m�r olyasmi
volt, amit meg�rtett.
- Akkor m�ris kezdheti! - parancsolt r� Leverre. - Hogyan sz�l�t meg egy
tisztet?
Lever feszes vigy�zz�ll�st sz�nlelt.
- Uram! - mondta. - �nk�nt jelentkezem az alakulat�ba, uram!
De mind az uram, mind az �nk�nt g�nyol�d�s volt, s Reisman el is �rtette a
hangs�lyt.

Amikor kil�pett Myron Odell z�rk�j�b�l, Reisman �gy �rezte, bizsereg a

b�re, mintha tetvek lept�k volna el a ruh�j�t. Amikor Odell nagy sok�ra
meg�rtette, mit is aj�nl fel neki, a f�ldre roskadt, �t�lelte Reisman t�rd�t �s
h�l�san esdekelve zokogott. De az els� szavai m�lyen beiv�dtak Reismanbe:
"�rtatlan vagyok!" - mert a t�bbiek k�z�l egy sem �ll�totta ezt, j�llehet
hadb�r�s�gi t�rgyal�si jegyz�k�nyv�k szerint mindny�jan "nem b�n�s"-nek
vallott�k magukat.
A jegyz�k�nyvek tan�s�ga szerint Odell k�l�n�s fick� volt. Az egyetlen
l�nyt, akivel - a tan�vallom�sok szerint - valaha is bizalmas viszonyba ker�lt,
egy egy�gy�, f�lesz� le�nyt, holtan tal�lt�k. Meger�szakolt�k �s
megcsonk�tott�k azon a glasgow-i T/5 profilaktikus ambulanci�n, amelynek
vezet�je Odell volt.
Nem Reisman dolga volt meg�llap�tani, vajon b�n�s-e vagy �rtatlan, s nem
is volt hajland� t�rni ezen a fej�t. De hogyan form�lja vissza ezt a roncsot
emberr�? H�t m�g katon�v�? Szem�lytelen, �r�sbeli jellemz�sek alapj�n
v�lasztotta ki, ak�r a t�bbit, de most azon t�n�d�tt, vajon egy�ltal�n
figyelembe vette volna-e Odellt, ha azel�tt szem�lyesen is megismeri?
Feltehet�leg# igen, m�rcsak az�rt is, hogy megmentse a szerencs�tlen
nyomorultat sors�t�l. Azzal, hogy �let �s hal�l ur�v� tett�k, biztos�tott�k, hogy
ha valamely hal�lra �t�lt embert v�laszt ki egy m�sik hasonl� sorsra sz�nt
helyett, sz�ntelen lelkiismeret-furdal�s mardosn�. Odell nem kev�sb� volt
�rdemes a kiv�laszt�sra, mint a t�bbiek k�z�l n�melyik, meglehet m�g
�rdemesebb is n�luk - val�ban egyike a les enfants perdus-knek.

Ami a t�bbieket illeti, �k ugyanolyan nehezen sz�nt�k r� magukat a

d�nt�sre, mint Roscoe K. Lever. A Katonai B�ntet�t�rv�nyk�nyv 96.
paragrafusa alapj�n �t�lt�k el �ket er�szakos cselekm�nyek�rt, de nem v�rt
r�juk a h�h�r, mint a nemi er�szak�rt �s gyilkoss�g�rt el�t�lt h�t hal�lra�t�ltre.
Calvin Ezra Smith, Vernon Pinkley, Joseph Wladislaw, Glenn Gilpin -
Reisman �ket is f�lismerte, amint most, hogy valamennyi�kkel
megismerkedett, r�d�bbent arra, hogy r�gt�l fogva ismeri a csoport
valamennyi tagj�t. N�h�nyan csak az�ltal v�ltak k�l�nleges esetekk�, mert
er�szakos b�ncselekm�nyt k�vettek el; egyik sem az�rt, ami volt vagy amiv�
lehetett volna, vagy az�rt, hogy ki volt az apjuk vagy ki adott �letet nekik.
Tal�lkozott vel�k m�r orsz�g�ti motelokban, vid�ki k�v�h�zakban �s
v�rosi kocsm�kban szerte az orsz�gban. Tal�lkozott vel�k a metodista
�vezetben, ahol megtagadt�k a hadk�telezetts�get, s ahol titkosnak �s
becstelennek min�s�lt a szeszcsemp�szet, ahol az emberek saj�t,
megrendel�sre k�sz�tett kotyval�kaikat itt�k �s a gy�lekezet helyis�geiben
mindig fesz�lt volt a l�gk�r. Tal�lkozott vel�k keskeny, erd�s, �j-angliai
hegyi utakon, ahol a nagyv�rosok ellen bel�j�k oltott d�hvel n�ttek fel �s
semmi istenverte dolgot sem lehetett csin�lni vas�rnaponk�nt, csak �cska
tragacsokon j�rni a par�nyi telep�l�seket, felcs�pni l�nyokat �s ijesztgetni a
turist�kat. Tal�lkozott vel�k Chicag�ban, lak�sa szomsz�ds�g�ban, ahol, ha az
ember �tment az �ttesten, m�r idegen f�ld�n j�rt, ahol m�s volt a
wurlitzerzene �s m�sok voltak a h�tk�znapi k�zhelyek, �s csak az isten �vta
azt, aki rossz helyre t�vedt, ha az ottlak�k �ppen harap�s kedv�kben voltak.
Tal�lkozott vel�k a v�gel�thatatlan d�lnyugati pr�riken �s s�ks�gokon, amely
t�pl�lt �s �zemanyaggal l�tott el egy n�l�n�l j�val gyorsabban fejl�d�
birodalmat, ahol felk�n�lt�k mag�nyukat �s csal�dott elkeseredetts�g�ket, s
mivel senki sem volt hajland� osztozni ebben vel�k, d�h�dtebben t�voztak,
mint ahogy �rkeztek.
Smith, Pinkley, Wladislaw, Gilpin - valamennyien onnan j�ttek, s
ottmaradtak volna �let�k v�g�ig, ha nem sz�lt volna k�zbe a h�bor�.
Valamennyien igennel v�laszoltak Reismannak, mert r�helltek a p�cot, amibe
ker�ltek, � meg kiutat, meglehet � sem k�nny� kiutat k�n�lt nekik, s�t tal�n
megnyitotta sz�mukra a dics�s�ghez vezet� olyannyira magasztalt utat is.
Smith, a Bibli�t markolva: - Itt �ltem, uram, foh�szkodtam az �rhoz,
mutassa meg nekem az utat, �s � most meg is mutatta.
Pinkley: - Kapunk elt�voz�st is? Tudja# hogy bemehess�nk a v�rosba,
vagy valami hasonl�.
Wladislaw, amikor megtudta, hol sz�letett Reisman: - Mit nem besz�l,
m�g hogy Chicago! Mondja csak, ismeri# - Mintha nem �lne ott t�bb, mint
egymilli� ember.
Gilpin: - A hadseregben egyik egys�g olyan, mint a m�sik! A fen�be is! -
M�g mindig nem jutott el a tudat�ig, hogy most nem a hadseregben, hanem
b�rt�nben van.
Akadt m�g hozz�juk hasonl� el�g, akiket Reisman kiv�laszthatott volna, s
ha valaki megk�rdezi, voltak�ppen mi�rt �ppen ezeket emelte ki, nem tudott
volna mit v�laszolni. �szt�n�s meg�rz�s, akt�ikban egyetlen sz�, vagy
mondat, valami r�gi szakm�juk, valami, ami arra utalt, hogy �k a legjobbak
vagy �ppens�ggel a legrosszabbak. �k voltak azok, akik hatalmas
k�rd�jelk�nt meredeztek Amerika arc�n, akik mindig kerestek valamit, de
sohasem tal�lt�k meg, akik mindig k�szen �lltak a vit�ra vagy harcra, akik
haboz�s n�lk�l besz�lltak egy buliba, hogy valami p�nzhez jussanak. F�rfiak,
akik bamb�n maguk el� meredve �ltek a kocsm�kban, ittak hajnalban, ittak
k�s� �jszaka, vitatkoztak vagy k�rkedtek vagy vereked�sekbe keveredtek.
Nem r�szegesek, csak olyanok, akik szemmel l�that�an, mindig ott voltak
ezeken a helyeken, pedig nyilv�n volt munk�juk vagy valami p�nz�k, amib�l
fizett�k az italukat meg fedezt�k a semmittev�s �r�it.
�k azok, akik felv�gt�k a f�t, felh�zt�k a k�tb�l a vizet, kisemberek kis
helys�gekben, akiknek testi ny�l�saiba a modern isten-s�t�n, a sz�rny-zsarnok
t�megkommunik�ci� belesulykolta a vagyon, a h�rn�v �s a szenz�ci�
sz�mukra �r�kre el�rhetetlen oszt�k�t. Megvetett�k teh�t a munk�jukat, s
v�ratlan vad kit�r�seikkel tiltakoztak sorsuk ellen.
Meglehet, volt bar�tn�j�k vagy feles�g�k is - der�k asszonyok, akik
sz�k�ltek miattuk vagy ringy�k, akik kifacsart�k �ket. Meglehet, voltak
gyermekeik, akiket megsimogattak vagy megb�ntettek, att�l f�gg�en, mit
dikt�lt nekik a hajlamuk. Val�j�ban azonban csak ez volt az �let�k:
�ld�g�ltek, v�rtak valami izgalomra, serkent�sre, lelkesed�sre, valakire, aki
er�sebb n�luk, s utat mutat nekik a legk�zelebbi z�rh�z.

Amikor Reisman befejezte a k�r�tj�t, m�r tudta, mi�rt ragaszkodott Kinder

hadnagy ahhoz, hogy szem�lyesen k�n�lja f�l minden fogolynak a v�laszt�si
lehet�s�get. Saj�tos, �rzelmi kapcsolat j�tt l�tre Reisman �s minden egyes
fogoly k�z�tt megnyilatkoz�sa pillanat�ban. Odell, Sawyer, Posey - b�r
nagyon is elt�r�ek voltak alkalmass�gukat �s f�rfiass�gukat illet�en - ezek
�bresztett�k r� legink�bb arra, milyen l�lektani el�ny�kh�z juthat, ha
szem�lyesen v�gzi el ezt a munk�t. S feltehet�leg �gy volt ez a t�bbiek
eset�ben is, j�llehet ennek semmif�le jel�t sem adt�k, s ha megk�rdezik �ket,
tagadt�k volna. Ragaszkod�suk ett�l fogva szem�ly szerint neki sz�l majd,
ahogy gy�l�let�knek is � lesz a t�rgya. White, akihez m�g vissza kell t�rnie
v�lasz�rt, tov�bbra is tal�ny maradt.
Reismannek esz�be jutottak Kinder hadnagy szavai: - Bizonyos
�rtelemben olyanok lesznek, mint az �jsz�l�ttek. Maga egy szem�lyben lesz
anyjuk �s apjuk. Az �letet hozza meg nekik, s t�pl�lni fogja �ket a felismer�s
els� pillanataiban.
Ijeszt� gondolat volt. Eltekintve att�l a kock�zatt�l, hogy maga is
�rzelmileg fog k�t�dni hozz�juk, vajon mif�le sz�tt�phetetlen�l er�s k�telet
fonhat ennyire k�nnyen szakad� p�szm�kb�l?

7.

Carl Morgan f�t�rzs�rmester egyed�l gubbasztott a Hentesb�rd egyik

asztal�n�l, t�mte mag�ba az �telt �s poh�rsz�mra itta a hideg, f�l�s tejet. Most
m�r a t�bbiek is tudt�k, mi esett meg vele. Elterjedt a h�re, hogy egy id�re
megsz�nnek a kiv�gz�sek, �s nem akadt senki, aki ne fogadta volna
megk�nnyebb�l�ssel a h�rt - titkon vagy nyilv�nosan kifejez�st adva
�r�m�nek. Morgan f�l�slegess� v�lt. T�bb� nem volt helye az 51. B�ntet�-
Kik�pz� K�zpont szervezeti hierarchi�j�ban.
Mindenki l�tta k�s� d�lut�n a gyakorl�t�ren, amint tehetetlen�l vez�nyelt a
kis�rletiny�l-szakasznak, amely ennek nyom�n teljes z�rzavarban botork�lt fel
s al�. A foglyok, akiket eleinte ingerelt a szok�soson fel�li alaki kik�pz�s,
mihelyt f�lismert�k az �rmester tehetetlens�g�t, kuncog� megvet�ssel vetett�k
magukat a menetgyakorlatokba, alamuszian kij�tszottak parancsait �s tettetett
tudatlans�ggal tet�zt�k hib�it. A marston-tyne-i katon�k �s foglyok eddig
rettegtek t�le, de most m�r csak nevettek rajta. � pedig komoran t�prengett
azon, hogy mindennek Reisman az oka, s ez�rt minden gy�l�lete a sz�zados
ellen ir�nyult.
Tess kihozott neki egy �jabb poh�r tejet, s amikor elindult az asztal�t�l, az
�rmester elkapta a csukl�j�t. De most m�r a l�ny sem volt olyan bar�ts�gos,
mint annak el�tte. V�gt�re is, mind egyform�k.
Tess megpr�b�lta kiszak�tani mag�t az �rmester mark�b�l. - Mi kell? -
k�rdezte.
- Mi van? M�r nem szeretsz? - k�rdezte Morgan. A l�nyon nem volt
harisnya, az aj�nd�k f�gg� sem volt f�l�ben. Az�ta nem tette fel a f�lbeval�t,
ami�ta Morgan els� �zben tal�lkozott a Hentesb�rdban Reismannel - a
kiv�gz�s �jszak�j�n.
Noha Tess term�szet�t�l idegen volt a harag, most elv�r�s�d�tt �s v�gs�
er�fesz�t�ssel kit�pte karj�t az �rmester szor�t�s�b�l. Morgan eddig m�g soha
egy ujjal sem �rt hozz�, Tess pedig nem l�tott benne semmit, mi�rt ne lenne
kedves hozz�, m�g kac�rkodott is vele, hogy egy kicsit f�lvid�tsa, de most �gy
�rezte, bemocskol�dott ott, ahol a f�rfi hozz��rt.
- Az, hogy kit szeretek �s kit nem, az a mag�n�gyem - vetette oda neki
g�g�sen.
- Az a nagyokos bar�tod visszaj�tt - mondta g�nyosan Morgan. - De
gondolom, m�r �gyis tudod. - A l�ny hirtelen t�madt k�v�ncsis�ggal,
meglepetten pillantott r�. - Vagy lehet, hogy nem tudod? - tette hozz� a f�rfi
csipkel�dve.
- Ismerem a fajt�dat, de ismerem az �v�t is. Van �m m�g kocsma a
faluban, �s vannak m�g m�s l�nyok is.
Tess m�g ink�bb elpirult. Nem, semmit sem tudhatott r�luk. Csak tal�lgat.
Csak, ha a sz�zados eldicsekedett vele - de ezt lehetetlennek tartotta.
- Mif�le bar�tom? - k�rdezte, igyekezv�n pal�stolni k�v�ncsis�g�t.
- H�t, a sz�zados, aki itt j�rt a m�lt h�ten. Az, akinek olyan nagy a sz�ja �s
az orra. Akkor j�l kiosztottam, �s �jra megteszem, ha megpr�b�l bajt keverni
nekem, ezt meg is mondhatod neki, ha tal�lkozol vele.
Morgan hirtelen elharapta a szav�t, mert r�d�bbent, hogy ostobas�gokat
fecseg. Mit tudhat ez a l�ny a sz�zadosr�l? Egy�ltal�n mit tudhat ez a l�ny
b�rmir�l is? Ha szembeszeg�l Reismannel, ha megmondja neki a mag��t, a
sz�zadosnak jog�ban �ll hadb�r�s�g el� �ll�tani �s megt�rni �t. Ha alatta kell
szolg�lnia, vajon meddig tudja elviselni, mennyi ideig hagyj�k meg neki az
�rmesteri cs�kokat? Azon t�prengett, zsid�-e a sz�zados, vagy m�s ilyesf�le,
de eddig m�g sohasem l�tott ilyen beoszt�sban zsid�t.
Tess v�lasz n�lk�l �llt tov�bb az �rmester asztal�t�l. Boldogs�g, �s egyben
szorong�s t�lt�tte el. H�t, visszaj�tt a sz�zados gondolta, s szerelm�k
�jszak�j�nak eml�ke v�gigbizsergett rajta.

Z�rk�j�nak gy�szos hom�ly�ban az �nmag�t gy�tr� Napoleon j�form�n

�szre sem vette, hogy a nappal m�r �jszak�ba fordult. A sz�zados t�voz�sa �ta
agy�ban egym�st kergett�k az eml�kek, s most, hogy gondolatban el�rkezett
addig a pontig, ahol egyszer s mindenkorra z�tonyra futott az arany�lom, ahol
megt�rt�nt vele az a kimondhatatlan dolog, nem mert tov�bb gondolkodni. De
m�gis r�k�nyszer�tette mag�t, mert a sz�p eml�kek elgy�ng�tett�k, ism�t az
�letre �s a sz�zados �ltal ny�jtott rem�nyre gondolt, s arra, hogy a t�bbihez
valahonnan el� kell teremtenie elegend� er�t#

Milyen b�szk�n viselte arany str�fjait. Az arizonai Fort Huachuc�ban a

legjobb sz�nes b�r� alakulat kik�pz� tisztje volt, ami egy�ttal azt is jelentette,
hogy a vil�gon nincsen p�rjuk; �gtek a v�gyt�l, hogy elinduljanak, hadd
mutass�k meg, mire k�pesek.
Keletre sz�ll�tott�k �ket, Louisian�ba, az �ri�si hadgyakorlati ter�letre,
ahol az alakul�f�lben lev� seregek tettetett harcban edzett�k izmaikat. A
s�ks�gon, az ingov�nyban �s az utakon harckocsik, teherg�pkocsik �s
�sszevont alakulatok sz�guldoztak �s fordultak �s m�lyesztett�k egym�sba
fogukat. Durrogtatt�k pusk�ikat �s d�rgett�k �gy�ikat �s felid�zt�k
mindazokat a ravasz iskol�s fog�sokat, amelyekr�l annak idej�n �lmodoztak,
hogy majd felhaszn�lj�k azokat, ha beh�vj�k �ket katon�nak a h�bor�ban. De
most elj�tt az ideje, hogy t�ladjanak az ostobas�gokon, mert k�s�bb m�r t�l
nagy vesztes�geket okozn�nak.
Ment, mint a karikacsap�s. J� volt egy�tt dolgozni a feh�r fi�kkal, b�szke
lehetett �nmag�ra, hogy ugyanazon z�szl� alatt szolg�lnak �s meg�llja hely�t
a kik�pz�sben. Napoleon katon�san fogadta �s hat�rozottan, katon�san
viszonozta a tisztelg�st. �s sok feh�r fi� tisztelgett neki, �s � viszonozta a
tisztelg�st. Vil�gosan �s hangosan kimondom: veletek vagyok �s ti velem
vagytok, �s j�llehet most m�g csak a tiszti cs�knak tisztelegtek, mert ez az
el��r�s, tal�n elj�n m�g a nap, ha szerencs�s leszek, amikor m�r az embernek
is tisztelegni fogtok.
Azut�n egy este, Davisville-ben, az embernek tisztelegtek.
A hadgyakorlat m�r v�get �rt. A katon�k pihentek, sz�rakoztak,
el�rasztott�k a v�rost. Napoleon a n�gernegyed perem�n k�dorgott, k�ptelen
volt r�venni mag�t, hogy be is l�pjen oda. Ebben a ker�letben nem voltak
utc�k, nem volt k�zvil�g�t�s �s a mindent elbor�t� b�z alapj�n �t�lve,
feltehet�leg csatorn�z�s sem l�tezett itt. A szennyb�l s�t�t, rongyos alakok
bukkantak el� �s k�v�ncsian, irigyen b�multak. A visk�kb�l, sik�torokb�l,
be�p�tetlen telkekr�l a d�h, a gy�sz, a f�jdalom hangjai t�rtek el� �s sz�tt�pt�k
a ny�ri �jszaka cs�ndj�t. K�zvetlen k�zelr�l hamisan cseng� nevet�s harsant
fel. B�rmerre n�zett is Napoleon, hogy feloldja a kik�pz�s f�radts�g�t, eleget
tegyen a v�ltoztat�s, laz�t�s, tal�n �szt�nz�s vagy �ppens�ggel izgalom
v�gy�nak - itt nem tal�lta meg. �tv�gott a feh�r lebujnegyed utc�ihoz, b�r
tudta, hogy ott sincs helye, ott is nemk�v�natos elem, de ki akarta pr�b�lni ezt
a dolgot - m�r akkor is megremegtette a vesz�ly �rzete, amikor elsz�nta mag�t
erre a l�p�sre -, azt akarta, hogy puszta jelenl�te is tiltakoz�sk�nt szolg�ljon.
Azt mondogatta mag�nak, hogy h�v�sen k�v�ncsi �s szenvtelen, �s amint
v�gigment a l�rm�s, egyenruh�kkal zs�folt, neonf�nyben f�rd� utc�kon,
megel�gedett azzal a tudattal, hogy itt sem akad semmi neki val�. Kiss�
leereszked� k�v�l�ll�k�nt a n�k, az ital �s az �l�nks�g m�g�tt f�lismerte a
mocskot, a b�nt, a kapzsis�got, �s vil�gosan l�tta: sem feh�rnek, sem
feket�nek voltak�ppen nincsen ott keresnival�ja.
Katon�k l�kd�st�k a tolong�sban, az a n�h�ny, aki tisztelgett neki, csak
�mmel-�mmal tette �s zavartan, mert most a mindennapi �sszef�gg�sb�l
kiragadva l�tt�k �s nem voltak eg�szen bizonyosak, mi a megfelel�
viselked�s. �ppen akkor haladt el egy k�v�h�z bej�rata el�tt, amikor az ajt�
kiv�g�dott �s egy csoport rohant ki az utc�ra. Egy n� botork�lt neki, � pedig
kiny�jtotta a karj�t, hogy felfogja est�ben. A n� megfordult, t�l�rett arc�n
merev mosoly, s dadogni kezdett: - Bocs, kiskatona# �n# - Majd
felh�borodva: - �# uramisten ne hagyj el# n�zz�tek csak!
- Veszed le a mocskos kezedet arr�l a n�r�l! - ord�tott r� egy katona.
�ten voltak - k�t n�, k�t leg�nys�gi �llom�ny� katona �s egy k�v�r civil.
Aki r�ki�ltott, ny�lsz�j�, belap�tott orr�, harckocsiz� v�ll-lapos tizedes volt.
- Mit keresel itt, te nigger? - k�rdezte a civil. Napoleon l�tta, hogy
r�szegek �s fel vannak hergelve, s tudta, ha egy f�rfi k�rni vagy p�nzt keresni
indul, nem kedveli, ha megakasztj�k �tj�ban. A civilre �gyet sem vetett, az
egyenruh�sokhoz fordult: - Sajn�lom, katona - mondta term�szetes hangon,
b�r maga sem tudta, mi�rt k�r bocs�natot, �s sz�gyenkezett is miatta.
Tov�bbindult.
A tizedes el�llta az �tj�t. - Bocs�natot k�rsz att�' a l�nyt�', hallod! -
parancsolt r�.
A m�sik katona r�meredt �s megcs�v�lta a fej�t. - �risten! - mondta. -
Hiszen ez egy nigger hadnagy!
- Helyes, fi�! Mondd azt, hogy bocs, �s el van boron�lva. Azut�n pedig
takarodj - sz�lt k�zbe vid�man a civil. - �gy l�tszik, ingyen akart�l tapenolni.
- Rosszul l�tta, uram - mondta Napoleon, �s �rezte, hogy el�nti a d�h. - A
maga bar�tn�je majdnem elesett, �n csak seg�tettem neki. - Visszafordult a k�t
katon�hoz. Ezek nem viszik el sz�razon, hat�rozta el. - Maguk ketten
okosabban tenn�k, ha nem felejten�k el, hogyan kell viselkednie egy
katon�nak - mondta rekedten. - Ha megsz�l�tanak egy tisztet, hozz�teszik:
uram, �s ha elmennek mellette, tisztelegnek neki. Nos, pr�b�ljuk meg m�g
egyszer! - Semmi el�gt�telt, semmi diadalt nem �rzett, csak �mely�t� undort,
meg f�lelmet, amelyet er�nek erej�vel k�zd�tt le mag�ban. Most m�r harcra
k�szen �llt, de nem ilyen harcra, k�ny�rg�m, nem ilyen harcra!
- H�t ez a legpimaszabb nigger, akit �n# - b�kte ki elk�pedve a n�.
K�r�l�tt�k a forr�, mocskos j�rd�n lelassult, azut�n elakadt a forgalom,
amikor m�s katon�k �s az arra halad� civilek f�lfigyeltek arra, mi t�rt�nik.
Napoleon l�tta, milyen ellens�ges a t�meg, s lelk�ben a d�h a retteg�ssel
hadakozott - sokkal ink�bb a f�l�sleges, ostoba incidenst�l, mint a szem�lyi
biztons�g��rt val� retteg�s volt ez. A j�rda mellett csikorogva f�kezett a
katonai rend�rs�g kocsija. A h�ts� �l�sr�l kiugrott egy �rmester, csukl�j�n
gumibotot l�b�zott; k�t katonai rend�r k�vette.
- Mi t�rt�nik itt? - fordult az �rmester a tizedeshez.
- Ez a nigger megt�madta a n�met - jelentette ki a tizedes; mintegy
v�delmez�k�nt mag�hoz r�ntotta a n�t. A n� nyitott sz�jjal b�logatott �s
buzg�n mosolygott.
A katonai rend�r �rmester most Napoleonhoz fordult, s csak ekkor
pillantotta meg arany v�llstr�fjait. Tisztelgett. Napoleon viszonozta a
tisztelg�st.
- �risten! - ki�ltott fel a civil, aki figyelte a jelenetet
- L�thatn�m a pap�rjait, hadnagy? - k�rdezte az �rmester. �tvette
Napoleon kimarad�si enged�ly�t �s szem�lyazonoss�gi igazolv�ny�t, azut�n a
kocsihoz l�pett. - �gy gondolom, uram, helyesebb, ha �n int�zi ezt az �gyet -
mondta.
Egy katonai rend�r f�hadnagy nyitotta ki a kocsi ajtaj�t; d�h�s volt, hogy
szem�lyesen kell k�zbel�pnie. Amikor megl�tta, hogy a n�ger tiszt, nyomban
tiszt�ban volt azzal, hogy gyorsan �s felt�n�s n�lk�l kell v�get vetnie a
cs�d�letnek.
- Besz�lj�k meg a dolgot itt bent, hadnagy - mondta, �s a kocsi els�
�l�s�re mutatott.
Napoleon tiltakoz�s n�lk�l besz�llt, tudta, hogy a tiszt igyekszik
tapintatosan elj�rni.
- H���, megl�gatj�k azt a rohad�kot! - ord�totta valaki a t�megb�l.
- Gyer�nk, gyer�nk, oszoljunk, emberek, mozg�s! - vez�nyelt az �rmester.
- Maguk ketten itt maradnak - fordult a k�t katon�hoz.
A k�v�r civil tiltakozott. - Maga, fiam, nem rend�r ezen a k�rny�ken!
- Mondja meg a haverjainak, tizedes, hogy hordj�k el magukat, vagy
cs�nya bajba jut - mondta az �rmester.
- Menjetek vissza abba a k�v�h�zba - sz�lt nekik begyulladva a tizedes. -
Oszt tarts�tok ott a l�nyokat, hallj�tok. Mingy�rt ott lesz�nk.
A t�meg sz�toszlott, a fesz�lts�g felengedett. Akik most haladtak el a
j�r�rkocsi mellett, csak azt gondolt�k, m�r megint itt szimatolnak a katonai
zsaruk. Tele volt vel�k a v�ros.
Napoleon besz�molt a t�rt�ntekr�l, de megal�zottnak �s nyomorultnak
�rezte mag�t, ami�rt r�szleteznie kellett, mit, mikor �s mi�rt tett, mint amikor
egy kisfi�t torkoskod�son kapnak. Azut�n n�ma d�hvel hallgatta, hogy a k�t
katona meg akarja hazudtolni. Ha teljesen j�zanok, tal�n m�g hitelt is adtak
volna szavuknak.
- Hajland� elfogadni a bocs�natk�r�s�ket, hadnagy? - k�rdezte a katonai
rend�rtiszt. - �gy gondolom, f�lre�rt�sr�l volt sz�.
A k�t katona ott �llt a kocsi ajtaja el�tt, katonai rend�r�k kordona
v�lasztotta el �ket a j�r�kel�kt�l. Civil t�rsuk �s a k�t n� a k�v�h�z ajtaj�ban
v�rta, mi t�rt�nik majd. Az arra halad� katon�k alaposan szem�gyre vett�k a
n�ket, azok meg tart�zkod� mosollyal viszonozt�k a pillant�sokat.
- Igen, elfogadom a bocs�natk�r�st - mondta Napoleon belet�r�dve.
- Rendben van, akkor maguk ketten csipkedj�k magukat! - rendelkezett a
tiszt.
A tizedes �s a t�rsa egym�sra n�ztek, azut�n Napoleonra �s a katonai
rend�r�kre, v�rt�k, ki sz�lal meg els�k�nt, k�zben idegesen pillantgattak a
k�v�h�z ajtaj�ra.
A tizedes k�zfej�vel megt�r�lte a sz�j�t. - H�t igen, sajn�ljuk - mormogta.
- Sajn�lj�k, �s? - leck�ztette a tiszt.
- Sajn�ljuk, uram - mondta a tizedes, de k�zben eln�zett Napoleon mellett,
pillant�s�val a f�hadnagyot kereste.
- Ok�, rendben van, mehetnek - mondta a tiszt.
A k�t katona tisztelgett. - Igenis, uram - ki�ltott�k �s gyors l�ptekkel
elindultak a k�v�h�z fel�.
- Nem tesz�nk err�l jelent�st, hadnagy - jegyezte meg a katonai
rend�rtiszt. - Rem�lem, maga is �gy j�r el �s elfelejti az eg�szet.
- Igen. K�sz�n�m a seg�ts�g�t - v�laszolta Napoleon. - M�r kezdett
elfajulni a dolog.
Napoleon ki akart sz�llni a kocsib�l, de a tiszt a karj�ra tette a kez�t �s
meg�ll�totta. - Elvihetj�k valameddig? - k�rdezte jelent�s�gteljesen.
- Nem, k�sz�n�m - mondta Napoleon. - Azt hiszem, egyenesen
visszamegyek. - Kisz�llt, tisztelgett a katonai rend�rtisztnek �s elindult abba
az ir�nyba, ahonnan j�tt.
Eleinte sietett. De amikor l�tta, hogy senki sem �gyel r�, lelass�totta l�pteit,
megpr�b�lt laz�tani �s szem�gyre venni azokat a dolgokat, amelyek mellett
elhaladt �s a szembe j�v� embereket. K�l�n�sen arra �gyelt, hogy ne
�tk�zz�n senkinek �s �neki se j�jj�n neki senki. Tapint��rz�ke felfokozottan
m�k�d�tt, elnyomta a l�t�s�t �s hall�s�t is, �gy �rezte, ha hozz��r valaki, egy
feh�r ember, az ki�getn� a b�r�t.
Elmaradtak a lebujnegyed f�nyei, elhalkult m�g�tte a zaj is, t�megnek
nyoma sem volt m�r. Napoleon egyed�l haladt egy cs�ndes lak�negyed
utc�j�n. Ekkor lassan utol�rte egy �reg kocsi. De � csak akkor vette �szre,
amikor valaki r�ki�ltott: - Elvihetem, hadnagy?
A kocsi fel� l�pett, hogy megn�zze a j�t�t l�lek arc�t �s azt mondja neki:
nem, k�sz�n�m, de abban a pillanatban megl�tta a korm�ny m�g�tt azt a
k�v�r civilt, aki a k�t katon�val volt. A kocsi h�ts� ajtaja kiv�g�dott, azok
ketten kiugrottak rejtekhely�kr�l �s diadalittas d�ht�l eltorzult arccal
r�vetett�k magukat. A ny�lsz�j�, belap�tott orr� magas tizedes hatalmas �vben
meglend�tette a karj�t �s Napoleonnak csak a m�sodperc t�rt r�sze maradt,
hogy beh�zza a nyak�t, �gy az abroncsvas teljes er�vel a v�ll�ra csapott le.
Napoleon �rezte, hogy megreccsen a csontja, f�jdalm�ban fel akart jajdulni, de
hangja elfulladt, l�legzete is elakadt, mert h�tulr�l egy kar �tkarolta �s
fojtogatni kezdte.
Az �t�s erej�t�l a vas pengve hullott a f�ldre. A tizedes �k�llel Napoleon
sz�j�ba v�gott. - Te rohadt tohonya nigger! - k�p�tt ki. A szavak, ak�r az
ok�d�k, ott d�b�r�gtek, �rtek �s rohadtak a katona bel�ben, �s csakis
kiok�d�sukkal k�nnyebb�lhetett meg. - Miattad vesztett�k el a l�nyokat! -
�tkoz�dva �t�tt�k-vert�k, a f�ldre r�ntott�k, tapostak rajta.
Napoleon elgyeng�lve, a meglepet�sszer� t�mad�s iszony� d�h�t�l
elk�bulva, k�zzel-l�bbal r�gkap�lt, de azok ketten lefogt�k �s bevonszolt�k a
kocsiba.
A m�sik katona, mik�zben �kl�vel Napoleont cs�pelte, idi�ta m�don �jra
meg �jra csak ezt ord�totta: - Hadnagy, hadnagy, hadnagy, hadnagy#
- Elkapt�tok? - szuszogta a vezet�. R�taposott a g�zra, a kocsi megugrott.
- Szeggy�tek el a k�sit, szeggy�tek el a k�sit, ezekn�' a niggerekn�' mindig
van k�s! - intette �ket.
Napoleon teljes er�vel k�zd�tt, hogy felt�p�szkodjon a robog� kocsi
alj�r�l, ler�zza mag�r�l t�mad�it �s seg�ts�g�rt ki�ltson. Egy s�lyos bakancs
r�g�sa nyom�n megreccsent a kopony�ja, egy m�sik r�g�s az �gy�k�t �rte,
elvesztette az eszm�let�t, utols�k�nt m�g a g�nyos "#hadnagy, hadnagy,
hadnagy#" csengett tomp�n a f�l�ben.
A v�roska n�h�ny fekete lakosa tal�lt r� hajnalban. Ny�sz�r�gve, f�lig
eszm�letlen�l hevert Davisville feket�k lakta ker�let�ben egy
szennycsatorn�ban, emberi �r�l�kt�l �s ny�lt�l ellepve. Meztelen volt, ink�bb
holt, mint eleven, eg�sz test�t elbor�tott�k az alvadt v�res sebek �s
horzsol�sok. K�r�tte elsz�rva megtal�lt�k egyenruh�ja cafatait, a hadnagyi
str�fokat let�pt�k a gall�rj�r�l. Iszony� f�jdalmat �rzett az �gy�k�ban.
A k�rh�zban az orvos megmondta neki, mit�l van a f�jdalom.
Sz�ntsz�nd�kkal borotv�val vagy �les k�speng�vel v�gighas�tott�k a
herezacsk�j�t. Fel fog �p�lni, nyugtatta meg az orvos, ha t�mad�i m�g
rosszabbat akartak, akkor kudarcot vallottak - de Napoleon agy�ban ott
zakatolt a megvet�s e kimondhatatlan, v�gs� aktusa, �s a bossz�t ir�ny�t�
agytekerv�nyeibe beiv�dott egy k�p.
A katonai rend�r�knek csak annyit mondott, hogy a s�t�t �jszak�b�l
egyszerre el�robogott egy kocsi �s el�t�tte, amikor az �ttesten haladt. Enn�l
t�bbre nem eml�kezik, �ll�totta. Az iszony� f�jdalmakkal j�r�, keserves
fel�p�l�s heteiben helyrej�ttek a csontjai �s a sz�vetei, de lelke nem gy�gyult
meg - most m�r kiz�r�lag csak egyetlen c�l szolg�lat�ba �ll�totta. Sem a
dagadt civilt, sem azt a katon�t nem akarta elkapni, akinek m�g az arc�ra sem
eml�kezett. Bossz�ja kiz�r�lag a ny�lsz�j�, belap�tott orr�, h�rihorgas
tizedesre ir�nyult, s agy�ba kit�r�lhetetlen�l bev�s�d�tt egy harckocsi-
hadoszt�ly sz�ma#

Amikor Napoleon most lelki szeme el�tt felid�zte ezt az arcot, sik�tani
akart, de vajon ki hallan� meg? D�h�dten a m�sik oldal�ra fordult a
priccsen# gyors, k�ts�gbeesett mozdulattal, mintha �gy elmenek�lhetne az
eml�k el�l, amely csak teste egyik oldal�n fekve gy�tri, a m�sikon m�r nem.
Mell�b�l rekedt zokog�s t�rt fel, az angol t�l dohos hidege megremegtette
meztelen test�t a pokr�c alatt. H�t nem �zte ki mag�b�l azt az arcot? Nem
t�r�lte ki �r�kre v�rrel-vassal? De m�g mindig maga el�tt l�tja# k�s�rti#
g�nyolja, ahogy akkor is g�nyolta. Ez a baj ezzel a hitv�ny r�geszm�vel#
gy�gy�thatatlan# soha, semmi nem gy�gy�thatja ki bel�le#
Nem �rulta el senkinek - sem a rend�r�knek, sem bar�tainak, sem
f�l�tteseinek -, mi t�rt�nt vele akkor �jszaka Davisville-ben. Folytatta a
szolg�latot. Ez az � mag�n�gye, igazs�got is � szolg�ltat majd. Az a kev�s
b�szkes�g �s becs�let, ami megmaradt sz�m�ra, nem viseln� el a nyilv�noss�g
reflektorf�ny�t �s a felt�rulkoz�st, ami egy hivatalos nyomoz�s �s a nyilv�nos
b�r�s�gi t�rgyal�s mindenkori velej�r�ja. Munk�j�t kifog�stalanul l�tta el, de
hi�nyzott bel�le a mindent �tj�r� melegs�g �s �r�m, amit kor�bban �rzett, s
amit siker�lt k�zvet�tenie m�soknak. �gy �rezte, h�ta m�g�tt egy �rny
settenkedik, s id�nk�nt hirtelen visszapillantott, hogy elkapja. �jszaka felijedt,
verejt�kben �szott �s remegett az �lmai miatt. N�ha v�ratlanul �les f�jdalom
has�tott bele ott, ahol megtapost�k �s k�ssel megsebes�tett�k.
N�pe gy�trelmeinek val�s�gos t�rh�z�v� v�lt. Igen, most m�r a saj�t
n�p�nek tekintette a feket�ket: e n�phez tartozott, e n�pb�l sz�rmazott.
V�gigb�ng�szte az �js�gokat �s foly�iratokat, kiv�gta bel�l�k a n�gerek
szenved�seir�l �s �ld�ztet�s�r�l sz�l� t�rt�neteket. Esze, szeme, f�le megny�lt
a n�gerekkel szembeni vissza�l�sekkel foglalkoz� t�rt�netek sz�m�ra.
Hallgatta, �s csak most hallotta meg, katon�i iskol�zatlan zsargonj�t, amint
sir�nkozva ism�telgett�k a n�ger�ld�z�s t�rt�neteit, s ilyenkor komoran
b�logatva eml�kezett.
Visszaeml�kezett a Harlemra, az egyik fekete F�hrer k�ptelen�l
nevets�ges �s dag�lyos sz�lamaira a Lenox Avenue sark�n.
- Heil Hitler! Szeretem Hitlert# igenis szeretem Hitlert az�rt, amit csin�l.
Amit csin�l, az j�. A feh�r ember hadd gyilkolja feh�r ember testv�r�t.
Legal�bb kevesebb feh�r marad, akivel k�s�bb l�keli sz�molni, amikor a
fekete ember megjelenhet a sz�nen �s igazs�got szerezhet mag�nak.
Fekete nacionalist�k! Akkor hihetetlennek hatott# nevets�gesnek#
megh�kkent�nek# mert � egyetemi hallgat� volt, tanult ember, v�laszt�kosan
besz�l�, j�l �lt�z�tt, aki felfel� haladt egy bar�ts�gos, nyitott vil�gban. Az,
hogy n�ger, puszt�n csak v�letlen k�rd�se. Igaz, voltak persze korl�toz�sok
emiatt - ezt � is j�l tudta, tapasztalta a saj�t b�r�n is, de h�t mindenki
k�nytelen elt�rni megszor�t�sokat: zsid�k �s katolikusok �s �rek �s olaszok �s
lengyelek �s n�metek, Amerik�ban sz�letettek �s k�lf�ldr�l bev�ndoroltak,
feket�k �s feh�rek. Amerika a korl�tlan korl�toz�sok haz�ja# Hallgatta h�t
az utcasarki hord�sz�noklatokat#
- A zsid�k mind kommunist�k, a kommunizmus meg �pp�gy ki akarja
zs�km�nyolni a n�gereket, mint a feh�r ember. A kisujjamat sem mozd�tan�m,
hogy megmentsek egy zsid�t#
Nem! Nem �gy van! akarta hangosan odaki�ltani. A legjobb bar�taim k�z�tt
is vannak zsid�k. De nem ki�ltott. K�nos lett volna elk�teleznie mag�t# f�lt
az �rt �ll� kem�ny �kl�ekt�l, akik figyeltek mindenkit. A sz�nok pedig m�r
befejezte gy�l�lk�d� kit�r�s�t �s �sszef�gg�s n�lk�l �tt�rt a k�vetkez�re.
Egyszer elment egy baseball-teremben tartott gy�l�sre, s azon t�n�d�tt,
milyen ar�nyokat �lthet a felforgat� tev�kenys�g, amikor m�r nem a ny�lt
utc�n vannak, s beh�z�dnak kis visk�ik mag�ny�ba. �gy �rezte, hogy a
sz�nok egyenesen �r� n�z, amikor kit�rt: - Min�l feket�bb a n�ger, ann�l
szebb a n�ger. Min�l feket�bb a n�ger, ann�l nagyobb dics�s�ge � a
fajt�j�nak. A mulattok fatty�k. Mindig a feh�r ember mell� �llnak. Ellens�gei
a fekete n�gernek. A feket�k birodalm�t akarjuk Afrik�ban. Kiz�r�lag a fekete
emberekre �p�l� nemzeti l�tet k�v�nunk. Az �n sz�momra fajt�m megv�lt�sa
vall�s. Amit Hitler az �rj�k nemess�g�r�l mondott, vonatkozik a n�ger
nemess�g�re is#
Napoleonban par�nyira h�zta �ssze mag�t a francia �s, l�thatatlann� akart
v�lni. Kisomford�lt a gy�l�sr�l, tiszt�talannak, k�v�l�ll�nak �rezte mag�t#
De lehet, hogy m�giscsak igazuk volt azoknak a nevets�ges tanulatlan
fekete F�hrereknek. El�g, ha megn�zz�k, mi t�rt�nt �vele! S � m�g r�szt vett
az � j�t�kaikban, amely az � szab�lyaik szerint folyt!#

A Davisville-t k�vet� h�napokban egyetlen r�geszme ir�ny�totta �let�t.

Tanulm�nyozta a csapatmozdulatokra vonatkoz� utal�sokat, hivatalos
jelent�seket, minden percben tudta, pontosan hol tal�lhat� kiszemelt
zs�km�ny�nak hadoszt�lya; �rezte, hogy fell�ngol benne az izgalom, amikor
�gy gondolta, tal�n keresztezhetik egym�s �tj�t, hogy �szk�s�dik a keser�
seb, ha csal�dnia kellett e v�rakoz�s�ban. N�ha m�r arra gondolt, hogy b�cs�t
mond mindennek, lel�cel a katonas�gt�l, a tizedes nyom�ba veti mag�t �s
egyszer s mindenkorra v�get vet a dolognak, mert att�l tartott, hogy a tizedest
�thelyezik, esetleg meghal, elesik a fronton, �gy vagy �gy �r�kre nyoma v�sz,
s �, Napoleon ott marad f�l emberk�nt, akib�l soha nem lesz m�r eg�sz ember.
M�gis v�rt. J�llehet maga is rettegett att�l, hogy a k�n gy�ny�re kedv��rt
teszi, nem pedig a c�l�rt - m�gis v�rt. Mert tudta, hogy kell lennie egy jobb
m�dnak, egy megfelel� id�pontnak, amely el�bb-ut�bb bek�vetkezik, csak
er�sen kell akarnia, hogy val�ra v�ljon, �hs�g�t csillap�thatatlan hatalm�val
kell k�v�nnia �s kiv�rnia.
�sz v�ge fel� �j beoszt�st k�n�ltak fel neki. Menjen �t Angli�ba, ahol az
inv�zi�s el�k�sz�letek keret�ben kis sz�nes b�r� egys�geket r�szlegesen
nagyobb alakulatokk� vonnak �ssze. De m�g ebben az esetben sem d�nthetett
teljesen egyed�l. Hol van a tizedes? Vajon � mit fog csin�lni? Hov� tart a
hadoszt�lya? Tudakoz�dott, s csak akkor d�nt�tt, amikor m�r meggy�z�d�tt
arr�l, amit tudni akart. �lete visszavonhatatlanul �sszefon�dott a m�sik�val, �s
ha kell, hal�luk is �sszefon�dik.
A vonat �szakkeletre vitte, New Jerseybe �s New Yorkba - itt haj�zz�k
majd be �ket. A vonatablakb�l kib�mult a f�ldekre �s gy�l�lte �ket t�li
feh�rs�g�k miatt. A feh�r sz�n miatt idegenebbnek �rezte mag�t, mint ahogy
sz�let�s�n�l fogva indokolt lett volna. Mi�rt nem hull fekete h�? Mi�rt kell
ennek is feh�rnek lennie, mint minden egy�bnek ezen a vil�gon, amibe
belesz�letett? Ha csak egyetlen napig fekete h� hullana, akkor megb�k�lne a
vil�ggal �s lemondana a v�rbossz�r�l. Gy�l�lte a feh�r sz�n cs�fs�g�t, a t�li
hideg h�feh�rs�g�t, amely oly hamar bemocskol�dik. A fekete sohasem
mocskol�dik be, egyszer�en megmarad feket�nek, �s �gy �rezte, �sszer�
lenne, ha ezzel valami vele sz�letett tekint�ly �s megbecs�l�s j�rna. De az is
lehet, hogy a t�li feh�rt �lt�tt t�j ir�nt �rzett gy�l�lete csup�n egyszer�
l�lektani reag�l�s a szokatlan �s fesz�lyez� h�m�rs�kletre, ami m�r sok
nemzed�kkel kor�bban kialakult a meztelen fekete emberekben oda�t a t�voli
dzsungelekben, ahonnan �seik sz�rmaztak.
Hazal�togathatott volna Washingtonba, de nem �rzett kedvet r�.
Felh�vhatta volna New Yorkban Rexfordot, a t�bbi bar�tj�t is az egyetemr�l,
vagy a tan�rait - de nem tette. Tiszt�talan# k�v�l�ll�# nem akart tal�lkozni
senkivel#
Az Ile de France kifutott az Atlanti-�ce�n �szaki vizeire, s Napoleon
v�gigj�rta a haj� fed�lzeteit �s folyos�it, amelyeket telezs�foltak emberrel �s
hadig�pezettel. Ha olyan helyekre �rt, ahol semmi keresnival�ja sem volt,
addig ravaszkodott, vitatkozott, bl�ff�lt, am�g beengedt�k. Egyszerre csak
megpillantotta a harckocsi-hadoszt�ly v�ll-lapjait �s elindult a katon�k k�z�tt,
arcukat f�rk�szve. M�r f�nyes nappal volt, amikor megpillantotta a ny�lsz�j�,
bevert orr�, h�rihorgas tizedest. Sok tan�ja volt a jelenetnek.
- Kop�! - s�gta valaki. A p�kerez� tizedes f�ln�zett, de amikor l�tta, hogy
nincs kit�l tartania, �jra elm�lyedt a lapj�ban.
Napoleon leny�lt, megragadta haj�n�l fogva, h�trar�ntotta a fej�t, hogy
megbizonyosodj�k - hogy l�ssa azt a sz�jat, azt az orrot, azt a d�h�s arcot,
mely ott �lt eml�kezet�ben. A t�bbiek dermedten �lve maradtak, kez�kben a
k�rty�val, a padl�n ott fek�dt a p�nz, egyszer�en nem �rtett�k, mi t�rt�nik.
- Eml�kszel r�m? - k�rdezte Napoleon. Vill�mgyorsan cselekedett, a
t�bbieknek idej�k sem volt, hogy magukhoz t�rjenek. Jobbj�val visszak�zb�l,
azut�n �k�llel belev�gott a tizedes arc�ba.
Az verg�d�tt, megpr�b�lt talpra �llni, belemart a k�zbe, amely f�jdalmasan
h�zta, szor�totta a haj�t. - Mi a fen�t gondolsz, mit csin�lsz, te nigger! -
�v�lt�tte.
- Davisville# tavaly ny�ron# - mondta Napoleon. Keze meg sem
rezd�lt, hangja hihetetlen�l nyugodt volt. A zseb�be ny�lt, s a tizedes szeme
kiguvadt a r�m�lett�l, amikor meghallotta a kattan�st �s megl�tta a felvillan�
peng�t - most m�r eml�kezett! - Itt van a k�s, amit kerest�l! - Napoleon
hangja felujjongott. - Megvettem neked, tudtam, hogy nagyon kell neked! -
Lecsapott a k�ssel a tizedes tork�ra, azut�n visszah�zta, s amikor a t�bbiek
felriadtak d�bbent b�nults�gukb�l �s megpr�b�lt�k elkapni a karj�t, teljes
er�vel belev�gta a tizedes mell�be#

#hallotta saj�t ord�t�s�t �s a tizedes h�rg�s�t - m�g most is, marston-tyne-

i cell�ja lid�rces �jszak�j�ban, �rezte a megk�selt ember kil�vell� v�r�nek
ragacsos meleg�t, amint bemocskolja a kez�t, egyenruh�j�t, eg�sz �let�t.

Amikor Reisman bel�pett a cell�ba, �sszet�rt�n tal�lta Napoleont:

legy�rt�k az eml�kei. Verejt�kben �szva, elgyeng�lve fek�dt takar�ja alatt.
Reisman �gy tal�lta, hogy Napoleon von�sai megenyh�ltek, a haragos
bizonytalans�g m�r nem rajzolt komor �rkokat az arc�ra; igaz, hogy
mind�ssze egy gyenge f�ny� k�rte vil�g�tott a plafonr�l, s ez a f�lhom�ly
kedvezett az effajta rem�nyteljes k�pzelg�seknek.
- H�t, visszat�rt a lelkiismeretem - sz�lalt meg Napoleon, amint f�lismerte
a bel�p� tisztet. - M�r �ppen kezdtem �sszekeverni mag�t a lid�rces
�lmaimmal.
- Nem, �n h�s-v�r vagyok - �llap�totta meg Reisman. T�ls�gosan f�radt
volt a vit�hoz. - Le�lhetek?
Napoleon elh�zta a l�b�t a priccs fal fel�li sz�l�re, s Reisman le�lt. M�r
kor�bban elk�ldte Bowren tizedest �s a m�sik �rt, azut�n, miel�tt visszat�rt
volna a z�rk�ba, ism�t elolvasta Napoleon White t�rzslapj�t: valami fog�dz�t
keresett, valamit amivel hathatna Napoleonra, hogy azt a v�laszt adja, amelyre
Reisman v�rt. Ha egy�ltal�n l�tezett valami, ami ennek az embernek az
el��let�t jellemezte, �gy az �leter� volt az.
- Mi�rt nem harcolt elsz�ntabban a hadb�r�s�gi t�rgyal�son? - k�rdezte
Reisman.
Napoleon megh�kkent �s fel�lt. - Maga is ott volt?
- Nem. De el kellett olvasnom a jegyz�k�nyveket.
- Elmondtam nekik, hogyan t�rt�nt. Ez volt minden. H�rom rossz pontom
volt m�r am�gy is, amikor l�ncra verve lehoztak a haj�r�l. B�n�s voltam,
am�g r�m nem bizony�tanak m�g s�lyosabb b�n�ket. Egy tucat ember l�tta,
amikor meg�ltem hidegv�rrel - �ll�tott�k.
- Val�ban hidegv�rrel t�rt�nt?
- Biztos�thatom, hogy v�rem h�m�rs�klete akkor t�volr�l sem volt hideg.
M�r olyan r�gen v�gy�dtam arra, hogy bossz�t �lljak ezen az emberen#
belehaltam volna, ha nem teszem meg. Addigra m�r am�gy sem �rtem
fabatk�t sem katonak�nt# Tisztk�nt meg pl�ne nem.
- De a gyors�r�sos jegyz�k�nyv szerint a v�laszai annyira f�sultak voltak,
mintha mit sem t�r�dne az eg�sszel. Mi�rt nem harcolt?
- Elmondtam, hogy mi t�rt�nt. Ez volt minden. Ha ez nem tette meg a
mag��t, nincs a vil�gon semmi, ami hat�ssal lehetett volna r�juk.
- Igen, olvastam a vallom�s�t a greenocki nyomoz� hat�s�gok el�tt,
amikor �rizetbe vett�k. Az �gyv�dj�nek �t kellett volna hozatnia azt a
davisville-i civilt meg a m�sik katon�t a t�rgyal�sra.
- Megpr�b�lta. A civil �r�sos tan�vallom�st k�ld�tt, azt �ll�totta, hogy
semmire sem eml�kezik.
- �s mi van a m�sik katon�val, aki maga szerint megt�madta?
- Nem tal�lt�k. B�rki lehetett, b�rhol �lhet most. Nem tudtam a nev�t, az
alakulat�t, semmit. M�g ha megtal�lt�k volna is, letagadta volna a t�mad�st.
A tisztnek, aki Napoleont v�dte, volt annyi esze, hogy beny�jtotta v�dence
k�rh�zi leleteit �s a kezel�orvos nyilatkozat�t s�r�l�seinek s�lyoss�g�r�l. A
hadb�r�s�g azonban arra az �ll�spontra helyezkedett, hogy ez mer�ben m�s
�gy, �s nem indokolja az �nv�delmet. Az egyidej�leg beadott k�relmet,
miszerint Napoleon �rtatlan, mert �tmenetileg besz�m�thatatlan volt, szint�n
elutas�tott�k, mert az �gy�sz bebizony�totta, hogy Napoleon az ellene
elk�vetett t�mad�s sebeib�l fel�p�lve, kifog�stalanul l�tta el katonai feladatait,
s hogy el�re megfontolt sz�nd�kkal �lte meg a tizedest az Ile de France
fed�lzet�n.
- Teh�t f�ladta a harcot - jegyezte meg szemreh�ny�an Reisman. - S most
m�r nem akar semmit sem kezdeni az �let�vel.
- Csak azt, hogy enged�lyezz�k, hadd gy�l�ljek - mondta Napoleon. -
Hogy gy�l�lhessem magukat, mert kauk�zusiak. Micsoda istenverte �r�lt sz�
ez annak le�r�s�ra, hogy maguk micsod�k. Mif�le k�ze van egy oroszorsz�gi
tartom�nynak az ember b�rsz�n�hez? A gy�l�let elviselhet�bb� fogja tenni a
hal�lomat. Ha m�g egyszer szabadon cselekedhetn�k, h�t csakis �nmagam�rt
�s a velem egy b�rsz�n�ek�rt tenn�k valamit# a feh�r uralkod� faj ellen.
- Egy nagy szart! �s mi van a s�rg�kkal meg a v�r�s b�r�ekkel? - k�rdezte
Reisman. - A cellasor m�sik v�g�n egy indi�n �l, ugyanolyan mag�nyos �s
nyomorult, mint maga. Tal�n azt is gy�l�lni fogja? Mert annyi bizonyos, hogy
a gy�l�lk�d�s nem ismer hat�rokat. Vajon mi g�toln� meg, hogy a feket�k,
s�rg�k �s v�r�s b�r�ek ne essenek egym�snak a feh�rvil�g zs�km�ny�nak
eloszt�sa miatt, ha egy�ltal�n valaha is sor ker�lne erre?
Reisman m�r talpon volt, idegesen j�rt fel s al� a keskeny cell�ban.
Sohasem tudott nyugton �lni, amikor majd sz�tfesz�tett�k a gondolatok, �rvek.
Napoleon �lesen figyelte, f�lredobta a takar�t �s moh�n k�vette szemmel-
f�llel Reismant.
- Azonk�v�l, hogyan �rti azt, hogy csak �nmag��rt tenne valamit? -
vitatkozott tov�bb Reisman. - H�t mi a fen�t k�pzel, tett-e valaha is m�st?
Mindenki ezt teszi. �n is. E tekintetben maga senkit�l sem k�l�nb�zik. Nem
hiszek a maga f�lelmetes �s nemes sz�v� gy�l�let�ben. Azt hiszem maga sem
hisz benne. Csak azt tudom elk�pzelni, hogy iszony� megr�zk�dtat�s �rte �s
mind a mai napig k�ptelen volt t�ltenni mag�t rajta. Magam sem tudom.
Lehet, hogy t�l nagy �t�st kapott a fej�re. Ezt a szart, amit be akar adni
nekem, megszokott �s hasznos fr�zisnak tekinti m�r, ez minden. Gy�l�lni
akar? Harcolni akar? �lni akar? H�t rendben van! Felaj�nlok mag�nak egy
ilyen lehet�s�get. Felaj�nlom, hogy harcoljon a n�metek ellen! Gyilkolja a
n�cikat! �k a feh�r uralkod� faj legelvetem�ltebb s�pred�ke.
Napoleon azon vette �szre mag�t, hogy mag�val ragadja a sz�zados d�h�dt
monol�gja. �r�lt �gy. A sz�zados vette �t a v�delem szerep�t �s el��rja neki,
mi�rt kell �lnie, de azt is, hogyan fog �lni; Napoleon pedig egy �nmaga ellen
fell�p� vaskalapos, komor b�r� �s �gy�sz, egybegy�rva. M�r feladta annak
idej�n - ez igaz; alig n�h�ny hete t�rt�nt, de m�ris �gy t�nt fel, hogy
valamikor a r�gm�ltban volt a t�rgyal�sa.
- Ugye, van csal�dja? - s�rgette tov�bb Reisman.
Napoleon b�lintott. Rendes csal�d, kem�nyen dolgoz�, tisztelettud�,
megbecs�lt emberek. Megk�s�relte az elm�lt hetekben, hogy ne gondoljon
r�juk. �nz�? Meglehet. M�g csak nem is �rt nekik, csak haj�ra sz�ll�sa el�tt
k�ld�tt egy sz�kszav� �rtes�t�st, amelyben utalt arra, hogy tengerent�lra megy
�s egy ideig nem hallanak majd fel�le. Mindig rendesek voltak vele, �s ennek
az �gynek semmi k�ze sincsen hozz�juk. De elk�pzelhet�, hogy ne �rintse
majd �ket? Ne ejtsen m�ly sebeket rajtuk? Kapnak egy �rtes�t�st, hogy
meghalt, s akkor majd �rdekl�dnek a r�szletek ir�nt. Vajon megmondj�k nekik
az igazat? Mi ennek a m�dja? Ha megtudj�k - de a teljes igazs�got sohasem
fogj�k megtudni - elker�lhetetlen�l sz�gyent, gyal�zatot �reznek majd egy
olyan id�ben, amikor a fi�kat megbecs�lik, ami�rt �lnek, de az �v�ket
ugyanez�rt megvet�ssel s�jtj�k �s el�t�lik; amikor m�sok fiai dics� hal�lt
halnak, az �v�k�t becstelen�l kiv�gzik.
- H�t maga azt hiszi, hogy �n nem akarok kiker�lni innen? - fakadt ki
szenved�lyesen Napoleon. - De nem �gy, ahogy maga javasolja. Nem a
hadsereg r�v�n. Ki akarok szabadulni innen �regem, hogy kimehessek#
ny�legyenesen kimehessek ebb�l a k�pmutat� �letb�l. A fen�be is, m�g
Hitlerhez is elmenn�k# vagy tal�n Afrik�ba, levetn�m a ruh�mat, hogy
elt�njek b�rhol abban az istenverte vil�gban, ahonnan az �seim j�ttek.
Ebben a pillanatban Reisman diszharmonikus hangokat hallott. Odalent, a
gyakorl�t�ren a b�rt�nzenekar hangolt, s ekkor esz�be jutott, hogy Bowren
tizedes k�z�lte vele, ma van a hetenk�nt megtartott sz�rakoz�est. Micsoda
istenverte ostoba �s ingerl� dolog. Mi k�ze van ennek a h�bor�hoz? Mi k�ze
van a zen�nek �s sz�rakoz�snak �s az emberiess�gnek �s j�zans�gnak �s
szeretetrem�lt�s�gnak tett mindezen f�lengedm�nyeknek egy nyomorult
gazemberekkel zs�fol�sig t�lt�tt b�rt�nh�z? Mi k�ze van mindennek ahhoz a
h�t emberhez, akire k�t�l v�r, meg az �t t�rsukhoz az � hal�lra�t�ltek-
l�gi�j�ban? Igenis, ezredes, semmit sem szeretn�k ink�bb f�ldi p�lyafut�som
utols� �jszak�j�n, mint hogy Mr. Rudy Staritus �s Csillagf�ny zenekara
j�tsszon nekem; meg azut�n nem halaszthatn� el ezt az undor�t� dolgot n�h�ny
h�tre, mert az elk�vetkez� hetekben a Highlights �s a Hilarity is j�tszik majd,
�s Hank Ladd lesz a sz�lista, a Phil Baker r�di�show szt�rja, �s m�g az is
lehet, hogy elhozza mag�val valamelyik telt cs�p�j�, nagymell�, sz�ke, v�rbeli
amerikai csaj�t is ide, �s minden v�gyam, hogy el�nekelje a Mindenkinek a
mag��t c�m� dalt, �ppen, amikor �tmegyek azon a nagy, sz�les lyukon.
Napoleon is hallotta a zen�t. A nyit�ny t�ncdalegyveleg volt# Glen
Miller# Tommy Dorsey# Jimmy Dorsey# Harry James# Megsajdult a
sz�ve, amikor r�gi sz�p id�kre gondolt - az iskolai t�ncest�kre �s a f�iskolai
b�lokra, a Village kocsm�ira meg Cab Callowayre a 125. utcai f�st�s
mulat�ban -, sz�p id�kre, j� emberekre, j� dolgokra. Gyeng�lt az ellen�ll�sa,
�s akarta is, hogy gyeng�lj�n, mert ugyan ki ne akarna �lni, vagy ak�rcsak
m�s hal�lt halni, mint ott l�b�l�zni egy k�t�l v�g�n? De ehelyett ezt mondta: -
Mutasson nekem egy kiutat, minden felt�tel n�lk�l, �s elfogadom, de hogy
m�g megal�zottabb �letet �ljek, mint eddig, az nem nekem val�. A hal�l
v�gt�re is tiszta �s v�gleges lenne, �s egy pillanatnyi f�jdalom ut�n az ember
m�r nem �rez semmit, s�t m�g azt is hallottam, hogy a k�telet valami agyaf�rt
kis sz�rnyeteg kezeli, aki �gy rendezi el a dolgot, hogy mindennek v�ge van,
miel�tt az embernek ideje lenne �szbe kapni.
Reismannek elege volt a vit�b�l. Er�sebben elk�telezte mag�t, mint ahogy
akarta, vagy ahogy joga volt megtenni. �ppen ezt nem akarta, ezt a haragos,
�rzelmi elk�telezetts�get. De ekkor m�g egy v�gs� sz� jutott az esz�be, a
b�lcsess�g egy morzs�ja, amit olvasott valahol, s most moh�n r�vetette mag�t.
- Maga okos ember, White - mondta f�radtan. - M�velt. Ma d�lut�n ezt az
id�zetet v�gta a fejemhez: Mindenki maga gondoskodjon a maga v�delm�r�l!
H�t, j�l van! De mondok �n mag�nak egy enn�l is jobbat: Meg kell k�vetelni
minden embert�l, hogy osztozz�k saj�t kor�nak szenved�ly�ben �s
cselekv�seiben, m�sk�l�nben elmarasztalj�k �s azt mondj�k: nem is �lt. Ezt
Oliver Wendell Holmes, az Egyes�lt �llamok Legfels�bb B�r�s�g�nak b�r�ja
mondotta, �s ha �gy v�li, hogy ez mag�ra nem vonatkozik, akkor hagyom,
hadd f�j�n �nsajn�lat�nak a lev�ben. Mi a v�lasz: igen vagy nem?
Igen vagy nem? Lehets�ges, hogy ilyen egyszer� az eg�sz? Napoleon
ezekben a m�sodpercekben kem�ny harcot v�vott �nmag�val, hogy v�laszt
tal�ljon erre a k�rd�sre. Vajon abb�l, ami kiz�r�lag �s csakis �nmaga, s amit
f�lt�kenyen �rz�tt, mennyi f�gg ezekt�l a szavakt�l? Melyik a gy�va, melyik
a h�s �tja? Nem, dehogyis a h�s�, csak a helyes �t, m�g akkor is, ha gy�v�nak
tetszik.
Sz�ra nyitotta a sz�j�t, de m�g ekkor sem tudta, mit fog mondani. Teste
kimer�lt�n �sszecsuklott, csak a szeme mozgott, villogott feh�ren.
- Igen - mondta.
Reisman arcvon�sai nem �rult�k el boldogs�g�t. F�l�llt �s kezet ny�jtott.
Napoleon tenyere nedves volt, szor�t�sa er�tlen.
- Reggel kezd�nk - mondta Reisman. Sarkon fordult, kiment a z�rk�b�l.
�gy �rezte, mintha valami iszony� vereked�sben vett volna r�szt.

8.

K�s� este, amikor a titkosszolg�lat emberei elt�voztak a parancsnok

irod�j�b�l, Reisman t�j�koztatta Tarbell ezredest, hogy mit v�gzett. �ppen a
m�snapi terveit k�rvonalazta, amikor megsz�lalt a telefon.
Tarbell f�lvette a hallgat�t, egy pillanatig hallgatta a hangot a vonal t�ls�
v�g�r�l, azut�n Reismanhez fordult: - Az �gyeletes tiszt az, a f�kaput�l. Egy
l�ny v�rja, besz�lni akar mag�val.
- Megyek - mondta Reisman �s f�l�llt. - Meg�rtette, amit mondtam? Hogy
milyen egyenruh�kra �s t�bori felszerel�sre van sz�ks�g�nk holnap?
Tarbell �gy pillantott Reismanre, mintha �lesen vissza akarna v�gni neki,
de azut�n esz�be jutott rangk�l�nbs�g�k, m�lyet l�legzett, meggondolta
mag�t.
- El�g j�l el vagyunk l�tva - sz�lalt meg. - M�r j� ideje k�ldj�k vissza az
embereket frontszolg�latra. - Sz�netet tartott, tapintatosan m�rlegelte a
szavait, majd bar�ts�gosan folytatta. - Tudja, sz�zados, tulajdonk�ppen el�
kellene l�ptetni mag�t ehhez a megb�z�shoz. Ha �n �gy ugr�ltattam volna az
ezredeseket annak idej�n, amikor sz�zados voltam mint maga, akkor most m�r
vagy k�t csillagos t�bornok lenn�k, vagy k�zleg�ny.
- Nem �llt sz�nd�komban megs�rteni, uram - v�laszolta gyorsan Reisman.
- Hamarosan �gyis b�k�n hagyom mag�t.
A parancsnok f�lemelkedett �r�asztala m�g�tti sz�k�b�l �s az ajt�ig k�s�rte
Reismant. - �, nem s�rt�dtem meg, fiam - mondta, - de j� n�h�ny hadnagy
azt tette volna# nem is sz�lva �rnagyokr�l, ezredesekr�l vagy t�bornokokr�l.
Sz�m�t�sa szerint mikor viszi ki terepre a csoportj�t?
- Legk�s�bb vas�rnap# m�g ha s�torponyva alatt kell is aludnunk odakint
a l�pon.
- H�t, akkor j� �jszak�t - mondta Tarbell. Kezet ny�jtott, Reisman
elfogadta �s megr�zta. - Sok szerencs�t, sz�zados.
Tessie Simmons a f�kapu melletti kis �rszob�ban v�rakozott. Kik�mlelt az
ablakon, orr�t az �vegnek nyomta. Reisman majdnem feld�nt�tte, amikor
benyitott, mert a l�ny az ablakb�l megl�tta �s az ajt�hoz rohant, hogy kinyissa
neki. Tessie nem is titkolta t�l�rad� �r�m�t, arca ragyogott, eg�szen
belepirult. Reisman nem tudta, vajon a cs�p�s �jszakai hidegt�l, a szoba
meleg�t�l vagy att�l, hogy most, m�sodik tal�lkoz�sukkor zavarban volt, mert
f�lt�madtak benne els� egy�ttl�t�k gyeng�d eml�kei.
Az �r szob�n tart�zkod� katon�k el�sz�r Reismanre, azut�n a l�nyra,
azut�n ism�t a sz�zadosra n�ztek, figyelt�k, mi hangzik majd el, hogy
meg�llap�thass�k, milyen kapcsolat van k�z�tt�k.
- Hello - �dv�z�lte Reisman, majd amikor �szrevette a radarantenn�kk�nt
figyel� katon�kat, karon fogta a l�nyt �s kivezette. Beh�zta maguk m�g�tt az
ajt�t, Tess l�bujjhegyre �llt, k�nnyed�n sz�jon cs�kolta, ajka �s arca melegen
simult a f�rfi arc�hoz, �tt�rve ezzel Reisman �szt�n�s tart�zkod�s�t �s
f�lelm�t a k�nos jelenetekt�l.
Reisman szorosan mag�hoz h�zta a l�nyt, s olyan moh� v�rakoz�ssal
cs�kol�ztak, ahogyan csak a fiatal szeret�k tudnak.
- Hi�nyozt�l - mondta Tess, amikor sz�tv�ltak. Reisman szerette volna
valami hasonl�val viszonozni valamivel, ami tov�bb �lesztgeti a l�ny gy�ng�d
t�zet, de v�g�l csak ennyit b�k�tt ki: - H�t, te mit csin�lsz itt?
- Hallottam, hogy visszaj�tt�l �s att�l f�ltem, hogy nem l�togatsz meg -
mondta Tess.
Egym�s derek�t �tkarolva elindultak.
- Elmentem volna hozz�d, de eddig szolg�latban voltam. Ki mondta neked,
hogy itt vagyok?
Tessnek esz�be jutott Morgan, de azut�n �gy hat�rozott, hogy nem eml�ti a
nev�t. - H�t, csak a kocsm�ban besz�lt�k a katon�k - mondta.
T�ls�gosan sokat fecsegnek Marston-Tyne k�rny�k�n, gondolta inger�lten
Reisman. Az ilyen sz�besz�d t�bbnyire �rtalmatlan, de megeshet, hogy
komoly k�vetkezm�nyekkel j�r, �s ki tudja, milyen f�lekbe jutnak el a h�rek,
vagy milyen gyakorlott �s agyaf�rt az, aki a t�red�k adatokat �sszeilleszti.
Meg kell ezt eml�tenie Tarbellnak, r� kell vennie, hogy valamennyi�k
�rdek�ben hallgattassa el a katon�it.
- Haragszol? - k�rdezte Tess.
- Nem, dehogyis - v�laszolta a f�rfi. - �r�l�k, hogy itt vagy. Ben�zhet�nk
valahov� egy harap�sra, azut�n hazaviszlek.
Az orsz�g�ton be�rtek a faluba, egyre ink�bb elt�volodtak a b�rt�nt�l.
Egym�st szorosan �tkarolva l�pegettek. Az utat szeg�lyez� tiszaf�k �gai
k�z�tt f�ty�lt a hideg sz�l, t�volabb, a tiszt�sokon vil�gos holdf�ny oszlatta
sz�t a s�t�ts�get, megvil�g�tva az �gen v�gigsz�guld� t�li fellegeket.
- Ott maradsz �jszak�ra? - s�gta Tess. - Elk�sz�tettem a szob�dat.
- Sz�val az m�r az �n szob�m lett, igaz? - fordult fel� Reisman. Az, amit a
l�ny mondott neki, ahogyan �dv�z�lte, valami furcsa �rz�st t�masztott benne:
mintha haza�rkezett volna.
- Igen - mondta Tess. - Meg az eny�m is. Ami�ta elment�l, �n aludtam
benne. - F�lny�lt, maga fel� ford�totta a f�rfi arc�t �s gyorsan sz�jon cs�kolta.
- John? Hogyan sz�l�tsalak: Johnnak vagy Johnnynak? Hogyan sz�l�tanak az
emberek, ha nem mondj�k: sz�zados. Milyen ostoba dolog, hogy m�g ezt sem
tudom.
- Melyik tetszik jobban?
- A John. Azt hiszem, kiss� t�ls�gosan is f�lelmetes vagy ahhoz, hogy
Johnny l�gy.
- Nem gondoln�m - felelte Reisman.
Tess ism�t gyorsan megcs�kolta. - John - mondta -, k�sz�n�m a k�nt�st.
Tegnap �rkezett meg �s az�ta szinte le sem vetettem. Most is rajtam lenne, de
nem volna illedelmes, ahogyan Mrs. Culver mondan�. � a szak�csn�nk a
fogad�ban.
- J� a m�ret? Nemigen szoktam n�knek v�s�rolni.
- �n sem szoktam aj�nd�kot kapni Londonb�l. M�ghozz� a Selfridge
�ruh�zb�l! Im�dom! - mondta Tess. - L�tnod kell rajtam!
- De h�t az nem illedelmes - ut�nozta Reisman.
- De az lenne - v�laszolta mag�t�l �rtet�d�en a l�ny. - Szeretlek.
Reisman ism�t mag�hoz vonta, eg�sz test�t �tj�rta szerelmi j�t�kuk
izgalma. Megcs�kolta a l�ny tark�j�t. - �s ha �jra n�lk�le akarlak l�tni? -
s�gta.
- De j� lenne - mondta Tess. - Erk�lcstelennek tartasz?
- Persze - felelte gyorsan a f�rfi, de gunyoros fintora annyira komolyra
siker�lt, hogy mindketten elnevett�k magukat. M�r a Hentesb�rd fel� vezet�
�sv�nyen mentek, s Reisman azon t�rte a fej�t, nem kellene-e el�sz�r
visszamennie a b�rt�nbe, felraknia a holmij�t egy dzsipre, de azut�n �gy
d�nt�tt, hogy vigye a fene az eg�szet.
- Mrs. Culver is ezt �ll�tja - folytatta Tess -, de �n nem is tudom pontosan,
mit jelent ez a sz�. - Hirtelen abbahagyta sz�kdel�, kart lenget� j�r�s�t,
meg�llt, azut�n egy fa m�g� h�zta a f�rfit �s a f�l�be s�gta: - Valami �jra,
gy�ny�r�re tan�tott�l meg, tudod-e?
Reisman h�t�n gy�ny�rteljes bizserg�s futott v�gig: - �n tan�tottalak meg
r�?
- Igen# - Ha tudn�, mennyire s�v�rgott ut�na# �t napja# n�gy
�jszaka# t�pel�dve, vajon visszat�r-e hozz�# - Tudom, hogy erk�lcstelen
vagyok, de el�tted nem volt senki# - �rz�kien megcs�kolta, azut�n vissza
akart ugrani, de a f�rfi nem eresztette el a kez�t, mire visszaperd�lt a karj�ba
�s nekid�ltek a meghitt v�delmet ny�jt� fat�rzsnek.
- Akkor# mivel �n tan�tottalak meg, felel�ss�ggel is tartozom �rted# -
mondta Reisman. S tov�bb indultak hazafel�, miut�n megvolt az ill� szerelmi
el�j�t�k, gondolta Reisman, ak�r az igazi serd�l�kn�l �s bolondos fiatal
szerelmesekn�l. A csordultig szerelemmel teli Tess ki�zte a komor
gondolatokat a sz�v�b�l.

Egym�s mellett fek�dtek a sz�les �gyban, a dunyh�t ler�gt�k a padl�ra, �s

a t�ncol� t�zf�ny kellemes meleg�ben Tess ujja hegy�vel felfedez� �tra indult
Reisman test�n. Egyszerre el�rkezett a jobb combj�n egy helyig, ahol, ak�r
egy csatorna, egy sebhely �t�tt �t a fekete sz�rzeten: valamivel a t�rd f�l�tt
kezd�d�tt, s �vben felfutott eg�szen a tomporig.
- Megsebes�lt�l - mondta gy�ng�den Tess, �s ajk�val v�gigsim�tott a
sebhelyen.
- Igen - felelte a f�rfi -, n�ha meg is feledkezem r�la. R�gen t�rt�nt. Ezt a
sebhelyet nem nagyon kedvelem. Azt a l�tszatot kelti, mintha menek�ltem
volna. B�rcsak pontosabban c�loztak volna, akkor kiss� el�bbre �r a goly�.
- �risten, dehogyis - borzongott meg a l�ny. - Ne besz�lj ilyeneket. -
F�lnevetett, r�mutatott az ujj�val �s azt mondta: - Akkor itt �rt volna, �s az
sz�rny� lenne.
Reisman megemelte a fej�t �s megn�zte, hov� mutat a l�ny ujja. - H�t
igen, azt hiszem, ez rosszabb lett volna - jegyezte meg. - B�r azt is
mondhatn�nk, hogy egyszer ott is megsebes�tettek, sz�nd�kosan. A hit sebe.
Az �brah�m �s az � istene k�z�tti frigy jele.
- Azt jelenti ez, hogy zsid� vagy? - k�rdezte Tess.
- Nem azt jelenti - mondta Reisman. - A legjobb csal�dokban is
megcsin�lj�k manaps�g. De f�lzsid� vagyok. Ap�m megpr�b�lt vall�sosan
nevelni, de valahogy nem ment a dolog. Any�m nemes lelk�, j� kereszt�ny
volt, de ez sem ment n�lam. - Kez�vel felborzolta Tess haj�t. - De h�t te, aki
mindeddig nem ismert�l f�rfit, honnan tudsz ilyesmikr�l? Vagy mes�t adt�l be
nekem, �n meg hittem neked?
- Dehogyis - h�kkent meg a l�ny. - �gy volt, ahogy mondtam, de nem
vagyok m�r gyerek, hallottam egyet s m�st. - K�nnyed�n v�gigfutott ujj�val a
f�rfi combj�n, eg�szen od�ig, ahol a l�ba �ssze�rt. - Hogyan t�rt�nt? -
k�rdezte �s ism�t meg�rintette a hossz� sebhelyet.
- Egy srapnel# Spanyolorsz�gban - eml�kezett vissza szinte f�l�lomban
Reisman.
- Besz�ln�l r�la? - k�rdezte habozva Tess. - Nem haragszol? �gy �rtem,
el�fordul, hogy valakivel valami sz�rny� t�rt�nik, �s nem szeret besz�lni r�la.
Nem sokat csin�ltam m�g az �letben, de vannak dolgok, amikre nem is akarok
eml�kezni# h�t m�g besz�lni#
- Elmondom, ha te is elmondod nekem - mondta Reisman. �gy besz�lt
hozz�, mintha Tess m�g mindig kisl�ny lenne.
- Rendben van - felelte Tess.
Reisman most m�r teljesen mag�hoz t�rt. - A Nemzetk�zi Brig�dokban
harcoltam a polg�rh�bor� idej�n - kezdte, s azut�n f�ltolultak benne az
eml�kek. Franco sz�net n�lk�l nyomult Madrid fel�, k�z�tt�nk meg n�h�nyan
meguntuk, hogy �lland�an visszavonulunk. K�v�ncsiak voltak, milyen lenne,
ha a v�ltozatoss�g kedv��rt el�renyomuln�nak. Ostoba dolog volt. Semmif�le
t�mogat�st nem kaptak, �rdemleges t�z�rs�g�k nem volt, maroknyi tankjuk
nem �llhatott ellent a nagy er�vel felvonul� n�meteknek �s olaszoknak. De h�t
am�gyis ostoba h�bor� volt. Minden a feje tetej�re �llt. Az ember sohasem
tudta, voltak�ppen ki mit int�z, vagy mit v�rnak az embert�l, vagy
�ppens�ggel hogyan oldja meg azt, amit megparancsoltak neki. Volt �gy,
hogy mindenki parancsnok volt, m�skor meg nem akadt egy fia parancsnok
sem, �s sz�ntelen�l mindenki politiz�lt. Ez n�ha t�bb k�rt okozott, mint az
ellens�g# - Ny�lt mez�n �t rohantam a t�rsaimmal n�h�ny fasiszta harckocsi
fel�# - Soha �let�ben nem felejti el azt a l�tv�nyt, amint a l�vegek k�zvetlen
c�lz�ssal lefel� ereszkedtek �s r�juk meredtek, mintha csak �k is tankok lettek
volna - igaz, egy b�tor f�rfi egy palack benzinnel �s egy sz�l gyuf�val
ugyanolyan k�rt tud tenni egy harckocsiban, mint egy �gy�# - Eml�kszem,
hogy rohantam, hogy k�r�sk�r�l l�ved�kek robbantak, �s azut�n m�r csak azt
tudtam, hogy a v�rosban egy els�seg�lyhelyen vagyok. Egy bar�tom szedett
f�l, f�lrakott egy teherkocsira �s visszahozott a k�t�z�helyre.
- Nem f�lt�l? - k�rdezte Tess.
- Nem, legal�bbis roham k�zben nem. Csak k�s�bb, amikor megl�ttam,
milyen roncsol�st v�geztek a l�bamban, akkor f�ltem, hogy majd odaj�n
valaki a k�rh�zban, �s egyszer�en lenyisszantja. Akkoriban m�g minden
�tkozottul kezdetleges volt. De az igazs�g az, hogy jobban f�jt, cs�ny�bban
n�zett ki, mint amilyen val�j�ban volt. Csont nem t�r�tt. Csak j� sok h�st mart
ki a l�ved�k a b�r�m al�l �s nagyon sok v�rt vesz�tettem. N�h�ny h�t alatt
el�gg� �sszehegedt, azut�n elhordtam magam onnan# m�rmint
Spanyolorsz�gb�l.
Tess vacogva b�jt hozz�. - Jaj, de sz�rny� ez! - s�gta.
- Nem is olyan sz�rny� - v�laszolta a f�rfi. - T�rt�nt velem enn�l rosszabb
is. Ha �rdekel, h�t kaptam �n m�s kis eml�keket is. - �rezte, hogy elragadja a
h�v, megj�tssza az �reg harcost - te v�n henceg� szidta mag�t -, de nem
b�nta. Csak h�be-h�ba besz�lt ezekr�l a dolgokr�l, �s ritk�n ny�lt alkalma
sebei mutogat�s�ra olyan k�r�lm�nyek k�z�tt, amelyek ilyen k�zzelfoghat�
jutalmat biztos�tanak a k�bor lovagnak.
Megmutatta Tessnek a h�velykujj�t, amely nem hajlott rendesen, mi�ta
elt�rt �s �tv�gt�k az int; a gr�n�tszil�nkok t�pte jobb fels�karj�t, amely olyan
volt, mintha borssal sz�rt�k volna meg; az alagutat v�lla fels� r�sz�ben, ahol
el�l behatolt, h�tul sim�n t�vozott a goly�; s m�g m�s helyeket is, ahol testi
l�t�ben t�madtak r� �s �r�m�t lelte a sebekben (persze a f�jdalomban nem).
Megmutatta h�bor�inak dics� sebeit �s azokat az eml�kezetes sebhelyeket,
melyeket cs�nya vereked�sekben szerzett b�rokban, kik�t�kben, a vil�g
nagyv�rosainak sik�toraiban, ahol n�ha bajt keresve k�dorgott, m�skor csak
�rtalmatlanul l�d�rg�tt, de mindig k�szen �llt a harcra �s olyan vadul,
d�h�dten v�gott vissza, hogy az meglepte ellenfeleit, de �nmag�t is; olyan
tapasztalatokat szerzett, amelyekkel minden helyzetb�l kiv�gta mag�t.
- H�t ez? - �rintette meg Tess a k�ld�k�t.
- Ez a legrosszabb# sz�let�sem sebe.
- H�t nem �r�lsz, hogy �lsz?
Reisman egy pillanatig elt�n�d�tt. - Att�l tartok, hogy nem. De semmi
m�st nem tudok.
- De h�t val�j�ban mi�rt vagy bizonytalan? - k�rdezte a l�ny.
- Semmi sz�nd�k# semmi c�l# semmi eszm�ny - vallotta meg Reisman.
- Nem igaz! - ki�ltott fel m�ltatlankodva a l�ny. - H�t persze, hogy van
c�lod. Nem az a c�lod, hogy megnyerjed a h�bor�t? �s visszamenj, haza
Amerik�ba, �s otthonod legyen, meg csal�dod �s# - Elakadt. Am�g ki nem
mondta, nem ismerte f�l, voltak�ppen mit is besz�l. - N�zd meg magad#
kezdett�l r�szt vett�l a h�bor�ban# m�r a kezdet el�tt is. Nagy eszm�nyeid
vannak! Harcolt�l a n�metek ellen Franciaorsz�gban, m�r azel�tt, hogy a
haz�d bel�pett volna a h�bor�ba! �s Spanyolorsz�g! Egy c�ltalan, eszm�ny
n�lk�li ember nem tesz ilyesmit.
- De megteszi - mondta Reisman. Mag�hoz h�zta a l�nyt, gy�ng�den
megcs�kolta az arc�t, Tess pedig hozz�b�jt �s � val�ban �rezte most, ebben a
pillanatban, amikor nem zavarta semmif�le v�gy vagy szenved�ly# �rint�st
�rint�s�rt; b�r�nek selymes puhas�g�t; a bel�le �rad� meleget, amely
k�r�l�lelte �t; rugalmas, meztelen h�sa centir�l centire t�k�letesen simult az �
izmos test�hez. S ekkor, �ppen ebben a pillanatban megrohanta a hajdani, r�g
elfojtott b�ntudata - a tel�tett �s kiel�g�lt �rz�kek b�ntudata -, az ut�bbi
�vekben amint ez gyakran megesett vele a gy�ny�r ilyen marad�ktalanul
zamatos, �szt�n�s pillanataiban. Milyen joggal ehet vagy ihat vagy j�tszhat
vagy l�legezhet be valaki tiszta, szorong�smentes leveg�t, vagy szeretkezhet a
gy�ny�rteljes kimer�lts�g pillanat�ig, ahogy � tette most, m�g m�sok �heznek,
szomjaznak, fagyoskodnak, k�nban fetrengenek, goly�t kapnak a hasukba,
vagy p�ri�knak val� priccsen h�nykol�dnak egy nyirkos angol b�rt�nben �s
remegve gondolnak a hurokra?
Micsoda k�ptelen�l egy�tt�rz� fanatizmus ez!
N�ha, amikor ez az �rz�s megrohanta, ahogy most is t�rt�nt, arra gondolt,
nem kellett volna-e papnak mennie, hogy megmentse embert�rsai lelk�t, �s
elrendezze viselked�s�ket. De h�t am�gy se lett volna bel�le soha a
szokv�nyos katolikus pap - ink�bb amolyan t�zet ok�d�, poklot-�s-k�rhozatot
d�rg� pr�dik�tornak kellett volna lennie, hogy kedve szerint ord�tozhasson a
vil�gra, szabad foly�st engedhessen szenved�ly�nek �s egy�tt�rz�s�nek.
Term�szett�l fogva nem volt annyira j�lelk�, hogy rabbi lehessen - mert j�l
tudta, minden rabbit�l elv�rj�k, hogy j�lelk�, tanult �s odaad� legyen.
- Nem voltam �n idealista Spanyolorsz�gban sem - sz�lalt meg. -
Kalandor voltam. M�r hossz� �vekkel azel�tt megsz�ktem �s tengerre
sz�lltam. R�szt vettem t�bb kis h�bor�ban, amelynek h�r�t sem hallottad, �s
akkor j�tt ez a h�bor�, s �gy �reztem, nem maradhatok ki bel�le.
- De a j� oldalon harcolt�l, igaz?
- Gondolom, igen - v�laszolta a f�rfi. Halkan elnevette mag�t, mert esz�be
jutott valami. - Tudod, egyszer odalent Mexik�ban# akkor voltam el�sz�r
k�lf�ld�n# tulajdonk�ppen a rossz oldalra �lltam.
- Mi a csud�t kerest�l ott? - k�rdezte Tess. - Az amerikaiak v�vtak ott
valami h�bor�t?
- Nem, akkor nem# az m�r r�gen, 1846-ban volt# meg azt�n ott volt az a
nagy z�rzavar, amikor Pancho Villa v�gigporty�zta az orsz�got# de ez m�s
volt. K�ly�k voltam, alig egy �ve �lltam be egy haj�ra.
Mez�gazdas�giszersz�m-rakom�nyt sz�ll�tott a haj�nk New Orleansb�l
Veracruzba. Csakhogy azut�n kider�lt, hogy nem is mez�gazdas�gi
szersz�mok voltak, �s egy Tabasco nev�, isten h�ta m�g�tti helyen
g�pfegyvereket, pusk�kat, n�h�ny aknavet�t �s rengeteg l�szert rakodtunk
ki# olyan volt ez, tudod, mint amikor cs�p�s m�rt�st �nt�nk chilire#
- Chile? - tekintett r� k�rd�en Tess. - Ez D�l-Amerik�ban van, ugye?
- Ezt a chilit eszi az ember - felelte Reisman. - Azt hiszem, ti itt
Angli�ban a h�r�t sem hallott�tok. Babb�l �ll, meg dar�lt h�sb�l �s
paradicsomm�rt�sb�l meg cs�p�s f�szerekb�l#
- F�lelmetesen hangzik!
- Volt ott egy kis mitugr�sz Mussolini, valami Cannibal vagy Cannabal
vagy ehhez hasonl� nev�. Tudod, hogyan van ez Mexik�ban: valamelyik
t�bornok elfoglal egy sz�vets�gi �llamot vagy egy v�rost �s �gy korm�nyozza,
mintha a tulajdona lenne; mintha ott minden �s mindenki az � tulajdona lenne.
H�t, �regem, ennek a pasasnak a neve pontosan kifejezte a tev�kenys�g�t.
Meg kell hagyni, volt benne valami. K�ptelen�l gonosz volt �s azt akarta,
hogy err�l mindenki tudom�st szerezzen. Semmi demag�g handaband�z�st
nem m�velt, mint Hitler vagy Mussolini, nem szavalt a n�p j�l�t�r�l. B�rmi
t�rt�nt odalent, annak Cannabal jav�t kellett szolg�lnia. Mag�nhadsereget is
tartott, v�r�singeseknek nevezt�k �ket, ez�rt v�s�rolta meg borsos �ron ezeket
a fegyvereket, csemp�sztette be �ket az orsz�gba. T�bb amerikai �s angol,
meg egy-k�t n�met is dolgozott neki. Valamennyi k�lf�ldi tiszti rangot,
operettegyenruh�t �s j�kora fizet�st kapott. Mik�zben kirakodtuk az �rut,
megtudtam, hogy m�g t�bb emberre van sz�ks�ge, �gy azut�n elhat�roztam,
hogy be�ll�k hozz�, azut�n majd megl�tom, mi t�rt�nik. Megegyeztek a
kapit�nnyal �s elbocs�tottak a haj�r�l#
Reisman �gy mes�lte mindezt, mint egy semmis�get, s nem �rz�keltette,
mit jelentett neki ez a kaland: egy k�lyk�t hajtott a szenved�lye, hogy
kipr�b�lja, mennyi f�lelem �s b�tors�g lakozik benne. J�llehet val�j�ban
egy�ltal�n nem �rdekelt�k a tabasc�i esem�nyek, �s sem teste, sem lelke nem
k�v�nta, hogy belebonyol�dj�k az ottani �gyekbe, mihelyt oda�rt �s
f�lk�n�lt�k neki a lehet�s�get, �sszekuporodott �s meglapult volna �nmag�ba,
lelki, testi �s �rzelmi k�nokat �llt volna ki, ha elhaj�zott volna onnan. Sz�m�ra
ez hatalmas l�p�st jelentett az �ton, amelyre m�r r�l�pett �s amelyet kipr�b�lt,
egy olyan kalandot, amely �nmag�b�l t�pl�lkozik �s a v�ge bel�thatatlan.
- �gy �rted, csak al��rt�l egy szerz�d�st# hogy egy ilyen ember�rt
harcolj? - k�rdezte Tess.
Hangja visszhangot vert Reisman mell�n, ahol a l�ny feje nyugodott, s
n�mi v�d is ki�rezhet� volt bel�le. Reisman azt szerette volna, ha elbesz�l�se
k�nnyed cs�nyk�nt hangozn�k - aminthogy eleinte az is volt -, b�s�ges
�tkez�sekkel, sok itallal, rengeteg mesztic �s indi�n szolg�l�l�nnyal - de most
m�r b�nta, hogy ilyen hangot �t�tt meg.
- Ami azt illeti, nem harcoltam �n senki�rt, semmif�le �gy�rt - felelte
�gyefogyottan. - Egyszer�en csak �ll�st v�llaltam.
- Azut�n mi t�rt�nt? - k�rdezte a l�ny. - Mit csin�lt�l?
- H�t csak ott csellengtem p�r h�napig. Katon�kat k�peztem ki, �s
megtan�tottam �ket az �j fegyverek kezel�s�re. - S megismerte �nmag�t,
�tejtette �ket, menet k�zben szedte �ssze a sz�ks�ges ismereteket, �s
elragadtat�ssal j�tt r� arra, hogy tehets�ge van az eff�le dolgokhoz. Eleinte azt
sem tudta, politikailag mi folyik ott. Beletelt egy id�be, am�g r�d�bbent arra,
hogy Cannabal az elnyomott �s ki�br�ndult lakoss�gt�l retteg, ehhez kell neki
a hadsereg. A val�s helyzet f�lismer�se egyszer s mindenkorra v�get vetett
romantikus �br�ndjainak holmi kal�zokr�l �s szerencselovagokr�l, akik
megh�d�tottak egy par�nyi kis t�voli �llamot vagy primit�v szigeti t�rzset, s
dics�s�get meg sok aranyat szereztek.
- Kit�rt v�g�l a h�bor�?
- H�t, nem igazi h�bor�. Csak harcok voltak# - Nem akarta neki
elmondani, val�j�ban mi is t�rt�nt# hogy a hadsereg, amelyet v�g�l ellen�k
k�ldtek, nem is volt igaz�n szervezett hader�, hanem a politikai hatalomb�l
kirekesztettek, szeg�nyparasztok �s di�kok szedett-vedett csapata, akiknek
csak lelkesed�s�k volt, fegyver�k alig# hogy amikor n�zte �ket, hogyan
nyomulnak meger�s�tett �ll�sai fel�, mik�nt lett �rr� rajta fokozatosan a
retteg�s, hogy meg�lik ezen a val�sz�n�tlen�l nevets�ges helyen, ahol egy
l�lek sem ismeri, a kutya sem t�r�dik vele, hogy megsebes�l vagy
nyomor�kk� lesz, hogy sarkon fordul �s fut�snak ered vagy elb�jik valahol, s
k�zben m�g s�lyosabban megrokkan, mert ett�l fogva ezzel a tudattal kell
�lnie# hogyan akart el�j�k menni, vitatkozni vel�k, megmondani nekik:
forduljanak vissza, s hogyan �rezte meg a minden m�sn�l er�sebb retteg�st,
mert szinte �rezte a szagot �s l�tta a tapinthat� gy�l�letet, amely a fel�je
nyomul� t�megb�l �radt.
- Meg�ltek embereket? - suttogta szomor�an a l�ny.
M�r-m�r elkezdte mondani, hogy nem is tudom# gondolom, igen. De
vajon mif�le v�ratlan k�nyszern�l fogva �rezte �gy, hogy meg kell �vnia a
l�nyt a val�s�gt�l, amely igen vagy nem, fekete vagy feh�r, j� vagy rossz, s
mindezeknek a v�gtelen vari�ci�i? - Igen - mondta v�g�l. - Mindk�t oldalon
elesett n�h�ny ember.
Tess remegve kapaszkodott bel�. - Mi�rt kell h�bor�nak lennie? - suttogta.
- Att�l f�lek, a h�bor� olyan r�gi, mint maga a vil�g, �s mindig lesz
h�bor�, am�g fenn�ll a vil�g. Ez se nem �j, se nem m�ly �rtelm� mond�s. - De
nem vallhatta be neki b�nr�szess�g�t ebben a rendszerben, s nem mondhatta el
azt sem neki, hogyan v�lt bizonyoss�gg� benne az - abban a pillanatban,
amikor megindult a t�zel�s, robban�sok rengett�k meg a f�ldet �s � tudta,
hogy a hal�l �t c�lozza meg, �s l�tta a k�zelben becsap�d� l�ved�keket,
hallotta a f�tty�l�s�ket �s bev�g�d�sukat, orr�ban �rezte a l�porf�st �gett
szag�t, �zlelte a korditot, hallotta, hogy emberek gy�l�lk�dve, rettegve �s
f�jdalmasan ord�tanak, n�m�n hitetlenkedve �sszecsuklanak �s elv�g�dnak,
mik�zben v�rsugarak t�rnek el� bel�l�k -, hogy ellens�g b�rki, aki ellene
t�r# s hogy pr�b�ra tegye �nmag�ban azt a bizonyos dolgot, mindig
sz�rny�s�ges szenved�st kell okoznia m�soknak.
- Olyan �rz�ketlennek hangzik, amit mondasz# mintha semmit sem
t�r�dn�l az �lettel, az emberekkel - mondta Tess. - De �n nem hiszem, hogy
val�ban ilyen vagy, mert ha ilyen lenn�l, nem tudn�lak szeretni. Gy�l�l�m az
er�szakot.
- �n is gy�l�l�m - mondta Reisman. - Ak�r �llatokkal, ak�r emberekkel
szemben alkalmazz�k.
- Hogyan �rted ezt?
- Bikaviadalok, kakasviadalok, l�versenyek, vad�szat �s term�szetesen
v�g�hidak.
- G�nyol�dsz velem - s�hajtott Tess.
- Nem, dehogyis - mondta Reisman. - Tudod p�ld�ul, hogy Indi�ban �lnek
a dzsainok, akik menet k�zben maguk el�tt s�prik az utat, nehogy f�jdalmat
okozhassanak azoknak az iciri-piciri teremtm�nyeknek, amelyeket szabad
szemmel nem l�thatnak? Ez az �let szents�g�nek abszol�t tiszteletben tart�sa.
De az emberek csak nevetnek rajtuk. �n is nevetek rajtuk, de az�rt tisztelem �s
irigylem �ket.
Tess f�szkel�d�tt a f�rfi karj�ban, majd fel�lt. - N�zd csak! Milyen
gy�ny�r�! - ki�ltotta. A hold a nagy erk�lyablak el� �rt, ragyog�, hideg f�nye
becsorgott a szob�ba �s birokra kelt a kandall�l�ng s�rg�s visszf�ny�vel. Tess
beleb�jt �j k�nt�s�be �s a holds�t�tte ablakba �llt.
Reisman leny�g�zve figyelte, amint mintegy h�dolva �s rajongva kit�rja a
karj�t �s szavalni kezd:

�dv�zl�gy, �jhold, �dv neked!

Mutasd meg hold, szerelmemet,
mutasd meg, engem ki szeret,
milyen ruh�t hord, merre j�r,
nappal �s �jjel mit csin�l.

- Elragad� - sz�lalt meg Reisman.

Tess sarkon fordult �s visszafutott hozz�, k�nnyed�n felugrott az �gyra,
kinyitotta k�nt�s�t, mell�t forr�n a f�rfi test�hez szor�totta, azut�n a k�peny
sz�rnyait v�delmez��n kett�j�kre bor�totta.
- Val�ban szeretsz? - k�rdezte suttogva.
- Igen.
- Akkor �ruld el nekem, ki vagy te, s miket m�velsz a hossz� h�napok �s
�vek sor�n.
- Nem. Most rajtad a mes�l�s sora.
- Mit mes�ljek?
- Azokat a sz�rny�s�ges dolgokat, amelyek megestek veled - nevetett
Reisman, mert ekkor m�g azt hitte, semmif�le sz�rny�s�g nem t�rt�nt a
l�nnyal. - Eml�kezz�l csak, megegyezt�nk# "Elmondom neked, ha te
elmondod nekem." �n, ahogy �g�rtem, elmondtam neked Spanyolorsz�got, s�t
m�g t�bbet is.
- Kell? - k�ny�rg�tt Tess. Hangja olyannak t�nt, ak�r egy kisl�ny�#
ny�sz�rg�s, mintha rajtakapt�k volna valamin �s most bocs�natot k�rne.
- Igen# - v�gta r� gondolkod�s n�lk�l a f�rfi, de r�gt�n ut�na megb�nta,
mert a l�ny m�ly l�legzetet vett �s besz�lni kezdett.
- London bomb�z�sakor t�rt�nt# anyu is, apu is ott halt meg#
- Ha nem akarod, ne mondd el - v�gott k�zbe Reisman, de m�r elk�sett.
- Azt hiszem, el akarom mondani - suttogta Tess. Csak nagyon ritk�n
besz�lt eddig err�l - egyszer a nagyb�tyj�nak mondta el r�viddel azut�n, hogy
megt�rt�nt �s ideutazott, hogy n�la lakjon, azut�n �vekkel k�s�bb egy �zben
Mrs. Culvernak, amikor a szak�csn� benyitott a szob�ba �s ott tal�lta zokogva,
egyed�l, mert hirtelen, �rthetetlen�l r�t�rt a mag�nyoss�g, s akkor az id�s n�
megvigasztalta.

S Tess elmondta Reismannek a n�ci bomb�z�k 1940 augusztus�ban

v�grehajtott nagy vill�mt�mad�s�t. �k az East Enden, London e forgalmas,
s�r�n lakott negyed�ben �ltek. Alig �rt id�ig, Reisman m�ris tudta, mi fog
k�vetkezni, mert maga is l�tta, milyen hihetetlen �s �rtelmetlen rombol�st,
puszt�t�st v�gzett ott a bomb�z�s. Mintha a fasiszt�k szem�lyes ind�t�k�
v�rbossz�t �lltak volna az ott �l� szeg�ny munk�slakoss�gon. Az els� Blitz
idej�n m�g nem �p�lt fel el�g �v�hely, r�ad�sul sok ezren m�g nem szoktak
hozz�, hogy �jszak�nk�nt lemenek�ljenek az �v�helyekre, ink�bb
megkock�ztatt�k, hogy otthon maradjanak, vagy b�ztak abban, hogy mivel �k
nem katonai c�lpontok, �ket �s otthonaikat majd megk�m�lik a bomb�k. Tess
sz�vf�jd�t� r�szletess�ggel mondta el az iszonyat �jszak�j�t#
A l�giriad�t jelz� szir�n�k valahol t�vol vijjogtak fel, a f�v�ros South End
negyed�ben, onnan k�zeledtek a bomb�z�g�pek# m�ly-magas-m�ly-magas,
dallamos sikolyuk egyre fokozta a p�nikhangulatot, �s a g�pek el�h�rn�kek�nt
v�gigsz�guldott Londonon# hamarosan Stepney �s Wapping szir�n�i is
riad�t f�jtak. Tov�bbadt�k az eg�sz v�rosnak, de hamarosan eln�multak, mert
hangjukat elnyomta a t�voli bombasiv�t�s �s bombarobban�s, meg a
l�gv�delmi �tegek tiszt�n kivehet� ugat�sa# azut�n f�lgyorsult a bomb�z�s
�s a t�zel�s �teme, egyre ink�bb k�zel�tett, egyre fokoz�dott a d�rg�s, egyre
torokszor�t�bb lett a retteg�s, �s az �jszak�t �tlyuggatta a srapnelek
sz�lhasogat� siv�t�sa �s d�rren�se - magasan a t�zes mennybolton robbantak
�s repeszeik visszaz�poroztak a v�rosra �s a t�z�rekre, akik fell�tt�k �ket# s
j�ttek a bomb�z�k# hull�m hull�mot k�vetett mindent fel�rl�en, z�g�suk
bet�lt�tte Tess f�l�t, m�g �gy �rezte, mindj�rt sz�treped a dobh�rty�ja, s lelki
szeme el�tt iszony� v�zi�k t�ntek fel Berlinb�l ir�ny�tott pil�t�kr�l, akiket
ezen az �jszak�n egyes-egyed�l az�rt k�ldtek, hogy v�gezzenek vele, csakis
�vele, Tessie Simmonsszal# Kiugrott az �gy�b�l, minden �z�ben reszketett �s
remegett, mert a h�z megingott az egyre s�lyosbod� l�k�sek erej�t�l# Anyj�t
h�vta, elindult fel�je, mert mindenek k�z�l a legr�miszt�bb az volt, hogy
egyed�l maradt, s hallotta apja hangj�t, amint v�laszol neki a szomsz�d
szob�b�l# �s azut�n a legborzalmasabb hang, amit �let�ben hallott, valami a
f�ldh�z csapta, az eg�sz szoba leomlott k�r�l�tte# �r�k m�lt�n a
ment�munk�sok tal�ltak r� h�rom emelet magass�gban, eltemetve imm�r
f�lismerhetetlen szob�ja romjai �s t�rmel�ke alatt, iszonyodva kuporgott �s
hol a sz�leit h�vta sikoltozva, hol b�rkit, aki megmenthetn�, g�rcs�sen
zokogott, azut�n eln�mult att�l a felfoghatatlan csap�st�l, amely �rte#
A l�ved�kek kisz�m�thatatlan, megmagyar�zhatatlan logik�j�n�l fogva, egy
bomba telibe tal�lta b�rh�zuk bels� udvar�t. Tess kisebb horzsol�sokkal �szta
meg, de eml�kezet�ben m�ly sebet �t�tt a robban�s: sz�lei meghaltak, a
l�gnyom�s h�rom emelet m�lys�gbe az udvarra vetette �ket �s sok tonn�nyi
t�rmel�ket z�d�tott r�juk.
- Olyan j�s�gos emberek voltak - mondta Tess. - Az ap�m j� ember
volt# szorgalmas, becs�letes# any�m dr�ga asszony, szerette a f�rj�t,
szeretett engem, pedig olyan keveset ny�jtott neki az �let# - Az iszony�
vesztes�g eml�k�re zokog�s r�zta meg Tess test�t.
Reisman simogatta, vigasztalta.
- Rettenetesen sajn�lom - mondta. - Tapintatlan voltam.
- El akartam mondani neked - mondta a l�ny, azut�n v�ratlanul
megk�rdezte: - Hiszel istenben?
- Nem.
- �n sem - mondta Tess komolyan. - Mert ha lenne isten, nem hagyta
volna hogy megt�rt�njen, ami megt�rt�nt. A sz�leim hiv�k voltak. Isten nem
engedn�, hogy h�bor�k legyenek# meg szenved�s# �s annyi gonoszs�g. De
hiszek abban, hogy hinni kell istenben - tette hozz�. - Hiszek a j�s�gban �s a
sz�ps�gben - �s a gonoszban.
- Akkor �n tebenned hiszek# nagyon - mondta Reisman �s megcs�kolta.
- Most pedig mondd el nekem - h�z�dott h�tra az �gyban Tess, �s indi�n
m�dra felkuporodott, mintha hossz�, komoly besz�lget�sre k�sz�lne -,
tulajdonk�ppen mit is csin�lsz te?
Reisman egy pillanatra sz�tlanul fek�dt, el akarta mondani neki, meg
akarta osztani �nmag�t vele, de tudta, hogy ez lehetetlen. - Nem mondhatom
el - felelte. - Tal�n csak annyit mondhatok, hogy valami k�ze van a j�hoz#
�s a rosszhoz# �s a kett� viszonylagos jogoss�g�hoz �s felhaszn�l�s�hoz. - S
ekkor hirtelen r�d�bbent, hogy Tess seg�ts�g�vel r�tal�lt valamire, legal�bbis,
ami a h�bor�t illeti.
9.

Victor Franko hallotta, hogy k�zelednek a folyos�n a smasszerek - pontosan

�t �ra volt. �gy tetszett, seregnyien vannak, olyan volt mint amikor
Gardiner�rt j�ttek; csakhogy m�r nem f�lt. Most m�r bevallhatta, hogy akkor
rettegett, de most nem.
Bowren tizedes meglep�d�tt, hogy �bren tal�lta. Ott �llt az ajt�ban, amikor
a tizedes kinyitotta a z�rk�t.
- Szedje �ssze a tiszt�lkod�si holmij�t �s indul�s a t�bbiekkel - adta ki a
parancsot.
Franko be�llt a sorba a t�bbi fogoly m�g�, �s elindult nyomukban a
hom�lyosan megvil�g�tott folyos�n. F�lismerte �ket. Ugyanazok voltak,
akikkel el�z� nap egy�tt volt a gyakorl�t�ren; a nigger, az indi�n, a
meny�tk�p�, aki �gy festett, mintha valakinek a h�mringy�ja lenne, a
szentfazekak meg a parasztok. �s akkor m�r tudta, nem � volt az egyetlen,
akivel elbesz�lgetett a bes�g� sz�zados; ezek a t�bbiek is nyakig benne voltak
a slamasztik�ban, b�rmi legyen is az. Itt volt Morgan is, �vatosan l�pkedett a
sor legv�g�n, s amikor �t megl�tta - j�llehet a pillanat t�rt r�sz�ig -, ism�t
�rr� lett rajta a f�lsz, de ez csup�n egy pillanatig tartott, mert tudta, b�rmit
keressen is itt a h�h�r, a nyakkend�-bulit lef�jt�k.
A f�rd�ben Bowren mindenkinek egy-egy borotvapeng�t nyomott a
mark�ba. A mosd�kb�l forr�n p�rolg�it a v�z, amikor kinyitott�k a csapokat.
Kendall B. Sawyer saj�t b�z�t szippantgatta, b�r t�volr�l sem �rezte olyan
b�d�snek mag�t, mint miel�tt felderengett a megv�lt�s �j rem�nye. A
tusol�f�lk�ket m�regette. - Itt az ideje a gyors lezuhanyoz�snak, tizedes? -
k�rdezte.
- H�t persze, �regem, csak rajta - mondta Bowren. R�ord�tott a t�bbiekre:
- A sz�zados parancsa! Mindenki lezuhanyozik meleg v�zben,
megborotv�lkozik �s �t�lt�zik A oszt�ly� egyenruh�ba. Azt akarja, hogy �gy
fessenek �s illatozzanak, ak�r a bazsar�zs�k.
Franko a sz�j�t �bl�gette, azut�n kik�pte a vizet egy mosd�ba. - �s honnan
kapn�nk A oszt�ly�akat, t�bornokom? - morogta.
- Egy perc m�lva itt lesznek a tariszny�ik, nagyokos - v�laszolta Bowren.
A t�bbieket m�g nem ismerte el�gg�, azt sem tudta, milyen szempontok
szerint v�logatt�k �ssze �ket, de annyit tudott, hogy ett�l a perct�l fogva az �
gondjaira vannak b�zva - �s Frank�t nagyon is j�l ismerte. Valamennyi k�z�l
ezen kell legink�bb rajta tartania a szem�t.
Franko a t�k�rben l�tta, hogy Morgan mint valami istenverte sv�bbog�r
�d�ng m�g�tt�k, mindent megfigyel, egy sz�t sem sz�l, m�g csak nem is n�z
az emberekre. Meg sem l�tta �ket. �gy n�zett �t az emberen, mintha r�ntgen
szeme lenne. Mintha csak csontv�z lenne az ember. Egy semmi. Franko
�sszecs�pte szappanhabos arcb�r�t �s jobboldali bark�j�t�l indulva v�gigh�zta
rajta a borotv�j�t. A szappanhab lej�tt, s�t�t szak�lla megmaradt. �jra
pr�b�lkozott, de hasztalanul.
- Ez a kurva penge szart sem �r - panaszkodott Bowrennek.
- Mi az, hogy szart sem �r? - k�rdezte gyanakodva a tizedes. - �j penge,
bontatlan csomagb�l vettem ki.
- Pr�b�lja ki maga, ha nem hisz nekem. Azt akarja, hogy
megborotv�lkozzak? H�t akkor adjon nekem egy m�sik peng�t. - Nem
Bowrenre d�h�ng�tt. Nem is a peng�re. Hanem Morganre. De mindezzel csak
azt �rte el, hogy mag�ra vonta a figyelmet. Morgan abbahagyta sz�ntelen fel-
al� j�rk�l�s�t �s mereven n�zte Frank�t, m�g Bowren vonakodva, de �tny�jtott
neki egy �j peng�t. Franko �tvette �s visszafordult a mosd�hoz.
- Hopp�! - ki�ltott fel Bowren. - Ide a m�sikkal! Franko odaadta. Sz�vesen
megtartotta volna. Semmis�g az eg�sz, m�gis er�sebbnek �rezte volna mag�t
vele.

Samson Posey m�lyen lehajolt a t�k�rh�z, �gy vizsg�lta di�barna arc�t,

vajon kiserkent-e valahol a sz�r. Egyetlen borost�t sem tal�lt, �gy azut�n
letette a becsomagolt peng�t a mosd�k f�l�tt fut� hossz� t�lc�ra. Ez is egyik
el�nye volt annak, ha valaki indi�n - a sz�r�s sz�j� �s arc�, el�ll� f�l� feh�r
embereknek naponta kellett borotv�lkozniuk.
Roscoe K. Lever megl�tta, amikor Samson letette a peng�t. Szeme sark�b�l
figyelte az indi�nt, amint lehajol a mosd�ba, cs�sze alak�ra form�lt kez�be
jeges vizet mer, s �jra meg �jra el�gedett medve d�rm�g�ssel locsolja az
arc�ra. Lever gyorsan k�r�lpillantott, v�lla f�l�tt h�tra is n�zett, majd f�lkapta
a peng�t �s tiszt�lkod�tasakj�ba s�llyesztette.
Franko befejezte a borotv�lkoz�st �s egy foglalt zuhanyoz�f�lke el�tt
v�rakozott. Valaki oldalr�l megragadta a karj�t �s �tl�d�totta egy m�sik f�lke
el�.
- Ide figyelj, kom�m - mondta Archer Maggot. - Eriggy ebbe. �n majd
megv�rom, am�g tiszta lesz!
Franko kit�pte karj�t a m�sik szor�t�s�b�l. - Veszed le azt a rohadt
mancsodat r�lam, Balh�s! - ki�ltott r� �s kik�p�tt. Azut�n megl�tta a m�sik
zuhanyoz�b�l kil�p� s�t�t b�r� alakot �s mindent meg�rtett. De mire Bowren
oda�rt hozz�juk a zuhanyoz� t�ls� v�g�b�l, m�r el is rendezte mag�ban a
dolgot.
- Mi a fen�t z�r�zik most, Franko? - rivallt r� Bowren.
- Csak nem tetszett, amit a sz�nesb�r�r�l mondott, ez minden. - Franko
gyorsan f�lpillantott. Napoleon fesz�lten figyelve �llt mellett�k, t�r�lk�z�j�t
k�nnyed�n lengette kez�ben, s �gy festett, mintha ugr�sra k�sz�l�dne. -
Ahonnan �n j�v�k, nem �lljuk az eff�le mocsok dum�t.
Maggot pirospozsg�s, sz�ke szak�llas arc�ra zavar �s gy�l�let �lt ki.
Napoleon k�zelebb hajolt, hallgatta, mit mondanak, figyelt - m�g nem volt
bizonyos a dolg�ban.
Bowren Maggothoz fordult. - El�g legyen ebb�l a d�li dum�b�l, hallja-e! -
Undorodva cs�v�lta a fej�t. - M�g az istenverte budiba sem mehet be �gy,
hogy bajt ne keverjen! Gyer�nk, mozg�s!
Franko arr�bb l�pett. Bar�ts�gosan biccentett �s intett Napoleonnak �s
bel�pett a zuhanyoz�f�lk�be. A nigger most m�r �t t�mogatja majd. Ah�ny
b�rt�nben �lt eddig, mindig voltak vezet�k �s vezetettek, s ez�ttal � lesz
f�l�nyben. Ez�ttal � lesz a fejes. Majd elmondja nekik, amit Morganr�l tud.
Hogyan v�gzett Gardinerral, s mit tervezett vel�k. A t�bbieknek sejtelm�k
sincs err�l. Most m�r eg�szen bizonyos volt ebben. Nem tart�zkodtak m�g
el�g r�gen a b�rt�nben.
Napoleon is tov�bb�llt. A fesz�lts�g f�lengedett benne. M�skor tal�n
nevetett volna Franko k�l�n�s haverkod�s�n, de most gyanakodott. Ez a pofa
nem l�tszott valami nemes lelk�, nagyvonal� fazonnak, amikor a
gyakorl�t�ren tengelyt akasztott Reisman sz�zadossal.
Maggot habozott a zuhanyoz�f�lke el�tt. M�ris �llt valaki m�g�tte; karon
ragadta �s el�retuszkolta. H�feh�r kar volt, amely �gy cs�szott ki az ujjai
k�z�l, mint a kocsonya.
- Figyelj, �regem, eriggy be ide, �n majd v�rok - mondta.
- K�sz�n�m - mondta csod�lkozva Myron Odell. Nem tette le a maga k�r�
tekert t�r�lk�z�t, am�g be nem l�pett a f�lk�be, de ott nem akadt semmi, amire
f�lakaszthatta volna, ez�rt kihajolt �s a f�ldre dobta.

Amikor behozt�k a v�szonzs�kokat, a foglyok hosszasan szeml�lt�k

holmijukat, gy�ny�rk�dve tapogatt�k �s rakosgatt�k a dolgaikat - nemigen
akadt k�z�tt�k, aki azt rem�lte volna, hogy b�rmit valaha is viszontl�t bel�l�k.
Bowren f�lolvasta az enged�lyezett ruhanem�k �s felszerel�si t�rgyak list�j�t.
Ami hi�nyzott, azt f�lhozatt�k a rakt�rb�l. Minden szem�lyi holmijukat,
amely t�l�lte az ellen�rz�seket, a lop�sokat �s a k�l�nf�le szab�lyoz�sokat, ott
kellett hagyniuk.
Calvin Ezra Smith habozott, amint betekerte a vaskos fekete k�nyvet egy
pul�ver�be �s begy�m�sz�lte a v�szonzs�kba. B�natosan �llt a tizedes el�. -
Felt�tlen�l magammal kell ezt vinnem, Mr. Bowren - mondta. - Maga nem is
tudja, mit k�sz�nhetek ennek az ut�bbi hetekben.
- Hadd l�ssam! - mondta Bowren. Ak�r egy rug�s k�s is rejt�zhetett a
Bibli�ban. A lapok zizzentek, pattogtak, amint gyorsan �tp�rgette �ket. A
k�nyvb�l egy pap�rszelet hullott ki, s mindketten egyszerre hajoltak le �rte.
Bowrennek siker�lt felkapnia.
- Most nem tudom, hol tartok, Mr. Bowren - panaszolta Smith.
- A nyavaly�ba, hogy hol tart! - ki�ltott Bowren. - Fogadok, hogy nem is
tud olvasni. �s ne sz�l�tgasson engem miszternek. Tizedes a megsz�l�t�som.
- Nos, uram, �n is tudok olvasni - m�ltatlankodott Smith. - Amellett
nagyon j� az eml�kezetem.
A szoba elcs�ndesedett, mindenki figyelte �s hallgatta �ket.
- Mondok �n mag�nak valamit, Smith - sz�lalt meg Bowren. - Eml�tsen
csak egyetlen dolgot is, amire ebb�l a k�nyvb�l eml�kezik, akkor viheti
mag�val.
Smith vigy�zzba v�gta mag�t, karja laz�n l�gott az oldala mellett, �llat
f�lszegte, pillant�s�t mereven a f�rd� mennyezet�re szegezte, mintha
egyenesen �tl�tna rajta, fel a v�gtelen magass�gba.
- Az �r k�zel van mindazokhoz, akik Hozz� fordulnak, akik#
Bowren legsz�vesebben nevetett volna, de meglepet�s�re nem tudott, s
�nk�ntelen�l pihenj �ll�sba helyezkedett, b�rmennyire is nevets�ges volt az
istentiszteletnek e k�l�n�s helye.
- #tiszta sz�vb�l fordulnak Hozz�. Teljes�ti k�v�ns�g�t azoknak, akik f�lik
�t; meghallja ki�lt�sukat �s megmenti �ket.
Bowren tizedes n�m�n �tny�jtotta a Bibli�t. Smith a pul�ver�be bugyol�lta
�s begy�m�sz�lte a v�szonzs�kj�ba.
Amikor valamennyien v�geztek, a foglyokat f�lsorakoztatt�k a f�rd�ben;
mindenkin A oszt�ly� egyenruha fesz�lt, k�peny�ket �tvetett�k a karjukon,
tariszny�ik a l�buk el�tt hevertek. Bowren ell�pett el�tt�k �s �sszeszedte a
borotvapeng�ket. De amikor Samson el� �rt, az indi�n csak r�m�lten pislogott
r�.
- A peng�j�t, f�n�k - mondta Bowren. - Vissza kell adnia a peng�t. Senki
sem tarthatja meg.
Samson a fej�t r�zta.
- Megborotv�lkozott, igaz? - k�rdezte a v�gs�kig felingerelt Bowren.
- Nem - felelte Samson.
Joseph Wladislaw visszaeml�kezett a chicag�i F�ggetlens�g moziban
elt�lt�tt forr� hangulat�, f�ktelen d�lut�nokra, s egy pillanatig megfeledkezett
arr�l, ki � �s hol van.
- H�, tizedes, h�t m�g sohasem l�tott egy indi�n k�cs�g�t? - robbant ki
bel�le. - Hisz az indi�noknak nincs szak�lluk.
T�bben elr�h�gt�k magukat.
Morgan t�rzs�rmester, aki eddig n�m�n figyelte �s hallgatta, mi t�rt�nik, s
k�zben egyre izgatottabb lett, egyszerre csak el�l�pett �s hat�rozottan �tvette a
parancsnoks�got. Samsonra szegezte az ujj�t.
- Hov� tette a peng�t? - k�rdezte.
Samson a polcra mutatott, azut�n odal�pett �s zavartan k�r�ln�zett.
Bowren nem mozdult mell�le, igyekezett seg�teni neki, azut�n a t�bbiekhez
fordulva megk�rdezte: - Ki csapta meg a peng�t?
N�ma cs�nd.
Morgan megremegett az izgalomt�l.
- Bor�tsa ki a zs�kj�t �s vetk�zz�n le, f�n�k - parancsolt Samsonra.
Azut�n a t�bbiekhez fordult: - Vagy megkapom a peng�t, vagy senki nem l�p
ki ebb�l a szaros h�zb�l - mondta visszafojtott hangon.
Samson a f�rd� k�zep�n �llt anyasz�lt meztelen�l, mik�zben az �r�k
�tkutatt�k a ruh�j�t, a tisztas�gi t�sk�j�t �s a v�szonzs�kja tartalm�t. Mindent
apr�l�kosan v�gigvizsg�ltak.
- Rendben, most hajoljon el�re, h�zza sz�t a fenek�t - mondta Morgan.
Rekedt hangja alig hallhat� suttog�ss� halkult.
Samson harag �s lelkiismeret-furdal�s n�lk�l �gy tett, ahogy parancsolt�k.
A sz�zados meg�g�rte neki, hogy nem akasztj�k fel, semmi m�s nem
sz�m�tott, b�rhogyan is megal�zz�k vagy ak�r bolondot csin�lnak bel�le.
Mihelyt az �r�k v�geztek, sz� n�lk�l fel�lt�z�tt.
Morgan ell�pett a felsorakoztatott foglyok el�tt, pillant�s�val
v�gigtapogatta arcukat, h�tha leolvashat r�luk valamit.
- B�rki emelte el a peng�t, k�vetelem, hogy azonnal adja el�# tov�bbi
k�rd�sek nem lesznek.
N�ma cs�nd. Senki sem moccant, senki sem sz�lt egy sz�t sem.
Lever tudta, hogy helyzete rem�nytelen, nem tarthatja meg a peng�t.
Abban a pillanatban, amikor r�sz�lltak az indi�nra �s nem t�g�tottak, tudta,
hogy �jabb hib�t k�vetett el. Ha m�dszeresen kutatnak, megtal�lj�k n�la a
peng�t. T�l kell adnia rajta.
Franko mereven maga el� n�zett, �gy �llt. Meg�rezte, amikor Morgan
meg�llt el�tte - az �rmester gig�szi m�retekre n�tt a l�t�mezej�ben, m�gsem
l�tta, mert nem volt hajland� r�szegezni a szem�t.
- Maga - sz�lt Morgan.
Maga! Mintha valami n�vtelen szem�t lenn�k, gondolta Franko. �risten,
h�t m�g a nevemet sem ismeri? S m�g ugyanazzal a bels� remeg�ssel: Nem!
De j�, hogy nem ismeri a nevemet!
- Mag�n a sor - sz�l�totta meg halkan Morgan. - Tegye le a c�km�kj�t �s
vetk�zz�n le.
Ha Bowren parancsolja ezt, Franko tiltakozhatott volna, mi a fen�nek pont
�n? Nem �n vettem el a maga istenverte peng�j�t! �n odaadtam mag�nak a
magam�t! De mert a h�h�r parancsolta, levetk�z�tt �s meztelen�l, borzongva
�llt, am�g �tkutatt�k �s �tn�zt�k a v�szontariszny�j�t.
Bowren tizedes azon t�n�d�tt, vajon meddig �lvezi m�g Morgan a hatalm�t
an�lk�l, hogy eredm�nyre jutna. Jobb m�dja is volt az ilyesminek, de
hivatalosan Morgan hat�sk�r�be tartozott, s j�llehet ez a fuser eddig r�b�zta az
osztagot, Bowren okosabb volt ann�l, semhogy a foglyok jelenl�t�ben
tiltakozz�k.
V�geztek Frank�val, s Morgan egyszerre csak f�radtnak, legy�z�ttnek
l�tszott.
- Vegye �t az osztagot, tizedes - motyogta. - Tal�lja meg azt az �tkozott
peng�t, vagy nincs kaja# - T�bbet nem is mondott, sarkon fordult �s halkan
bet�ve maga m�g�tt az ajt�t, kiment a f�rd�b�l, mintha a maga r�sz�r�l meg
lenne el�gedve azzal, amit el�rt.
Bowren n�m�n �llt el�tt�k, t�rte a fej�t, mit�v� legyen. Ha val�ban egy�tt
kell �lni�k, egy�tt kell kik�pezni �ket, ahogyan a sz�zados mondta, akkor az
ilyesf�le szarakod�snak itt �s most v�get kell vetni.
- Ide figyeljenek, maguk mind tudj�k, milyen halad�kot kaptak - mondta.
- Az ilyesf�le stiklik elbassz�k az eg�szet, �s maguk visszaker�lnek oda,
ahonnan j�ttek. �t percre egyed�l hagyjuk magukat. De az a penge
el�ker�lj�n!

Abban a pillanatban, hogy a smasszerek m�g�tt bez�rult az ajt�, Franko

kiugrott a foglyok sor�b�l �s fel�j�k fordulva r�juk vicsorgott: - Melyik
rohad�k volt az? El� vele! - k�vetelte. - L�tt�tok, mit csin�ltak velem.
Tudj�tok, hogy nincs n�lam.
Maggot arc�n mocskos vigyor terjedt sz�f. Lesz�molnival�ja volt ezzel a
niggerim�d�val, de r��r vele, m�g nincs itt az ideje. - Ki a fr�sz b�zta r�d a
parancsnoks�got, haver? - g�nyol�dott. - T�led nem fogadok el parancsot!
- N�lad van a penge, Balh�s?
- Egy szart# n�lam azt�n nincs semmi penge - felelte Maggot �s
csoszogva elindult fel�je.
Sawyer vill�mgyorsan kil�pett a sorb�l �s kettej�k k�z� �llt. Er�teljes
alakja �s v�ratlanul kih�v�an el�remered� �lla megtette a mag��t. Megint
�rezte a k�teless�gteljes�t�s vad izgalm�t. - Semmi �rtelme, hogy
felhergelj�tek magatokat - mondta halkan. - Okosabb, ha k�r�ln�z�nk. Tal�n
megtal�ljuk.
Erre a kib�v�ra v�rt Lever. M�sodpercek alatt ki�r�tette eg�szs�g�gyi
t�sk�j�t �s v�szontariszny�j�t, k�zben siker�lt elt�ntetnie a peng�t.
- Itt a cum�m - fordult a t�bbiekhez. - Gyertek, megn�zhetitek.
A t�bbiek k�vett�k a p�ld�j�t, �s Samson meg Franko, a bizony�tottan
�rtatlanok v�gign�ztek mindent, �tkutattak mindenkit. M�g csak a csoport
fel�vel v�geztek, amikor Samson hirtelen felfigyelt egy zajra - alig hallhat�
pattan�sra, mint amikor egy kis t�rgy esik le a f�ldre.
- Ott van! - ki�ltott fel diadalmasan. A becsomagolt penge a mosd�k
mellett fek�dt a f�ld�n. Samson abban bizonyos volt, hogy az el�bb m�g nem
l�tta ott. Arr�l fogalma sem lehetett, hogyan ker�lt oda. De �r�lt annak, hogy
megtal�lt�k.
Balh�s Maggot a peng�hez ugrott. �ppen lehajolt, hogy f�lemelje, amikor
Napoleon l�ba kem�nyen a peng�re l�pett, alig ker�lve el az ujjait. Maggot
d�h�sen pillantott fel.
- �hesnek lenni, Archie �r? - k�rdezte Napoleon. Maggot hirtelen zavarba
ker�lt, egyr�szt, mert Napoleon keresztnev�n sz�l�totta, m�sr�szt meglepte
Napoleon �jszer� kiejt�se. De az�rt igent b�lintott.
- �n is �hes lenni, Archie �r - g�nyol�dott Napoleon -, �s a reggelimet
minden tov�bbi z�r n�lk�l akarom. Asszondom, mind haggyuk ott ahun van �s
haggyuk, hogy az urak megtal�lj�k, amikor visszagy�nnek.

Stuart Kinder egyed�l v�rakozott a parancsnok irod�j�ban, amikor

Reisman a b�rt�nbe �rkezett. Kinder v�ll�n kett�s ez�stcs�k vir�tott.
- Ugye megmondtam! - jegyezte meg mosolyogva Reisman. - Gratul�lok,
sz�zados, az el�l�ptet�s�hez.
- K�sz�n�m, sz�zados - v�laszolta Kinder. - M�r j� ideje v�rtam erre. -
Sz�netet tartott, �ppen csak annyit, hogy alkalmat adjon Reismannek az
alkalomhoz ill� tov�bbi cseveg�sre. Mivel a m�sik hallgatott, folytatta. -
K�v�ncsian v�rom, hogy meghalljam, mit v�gzett eddig. Hat nulla-nulla �ta itt
vagyok.
- Nem szeret aludni? - �rdekl�d�tt Reisman.
- Nem tudtam. Tegnap �jszaka egy k�s�i vonattal �rkeztem# de
mondhatn�m �gyis, hogy ma j�ttem egy hajnali vonattal - mondta Kinder, s
er�ltetetten nevetett. - N�z�pont k�rd�se. L�ttam odakint a dzsip�nket, de
nem tudtam, maga hol j�r. A parancsnok azt mondta, nem hiszi, hogy az
�jszak�t a k�rlet�ben t�lt�tte volna.
Reisman figyelm�t nem ker�lte el a Kinder megjegyz�s�ben rejl� enyhe
dorg�l�s, de ez cseppet sem d�h�tette, ink�bb sz�rakoztatta.
- Siker�lt vend�gszeret�bb sz�ll�st tal�lnom - mondta �s cinkosan
r�kacsintott. De azonnal megb�nta, hogy ezt mondta, mert hirtelen �gy �rezte,
hogy igazs�gtalan volt Tess-szel szemben. - Mir�l van sz�? Mi sz�l hozta
erre? - k�rdezte gyorsan.
- Szeretn�k itt helyben elv�gezni egy k�s�rletet. Rem�lem lehets�ges lesz
sz�momra, hogy tal�lkozzam a kiv�lasztottjaival. - Egy pillanatig habozott,
kereste a legtapintatosabb szavakat. - Err�l jut eszembe, John# az az
incidens tegnap a gyakorl�t�ren# ugye, nem bor�tott fel semmit?
Reismant egy pillanatra megh�kkentette a k�rd�s, de �szbe kapott, mert
esz�be jutott, mir�l is van sz�. - Nem, dehogy - v�laszolta �lesen. K�penye
zseb�b�l egy csomag cigarett�t h�zott el�, s egyet a sz�ja sark�ba tett. Ez m�r
a m�sodik kis letol�s volt, amelyet zsebre kellett v�gnia Kindert�l, s azon t�rte
a fej�t, mi a fen�t szeretne a m�sik meg�llap�tani. Nem vit�s, Kinder
semmik�ppen sem az el�lj�r�ja, s Reisman legsz�vesebben csak felmagasztalt
kifut�fi�k�nt gondolt r�, akit sz�ks�g eset�n ig�nybe vehet. - Ami azt illeti,
egyenesen lend�tett a dolgon - �llap�totta meg. - Ki sz�lt mag�nak r�la? -
R�gy�jtott �s inger�lten hangosan csattintotta be az �ngy�jt�j�t.
- Az a Morgan nev� fick�# az �rmester - felelte Kinder. F�lemelt egy
pap�rlapot Tarbell ezredes �r�asztal�r�l, amely m�g�tt k�nyelmesen
elhelyezkedett. - A parancsnok �tadta nekem az �thelyez�si jegyz�k�t, ezzel is
id�t nyerhet�nk. H�vattam Morgant. Most �ppen elment enni, de m�r nagyon
j�l elbesz�lgett�nk. Elmondott egy m�sik cs�nya incidenst is, ma reggel
t�rt�nt# valami borotvapeng�r�l volt sz�. Nem tudom, hogyan v�gz�d�tt, de
att�l tartok, nagyon neh�z t�rsas�got szedett �ssze.
- �risten! - robbant ki Reismanb�l. - A fen�be is, mit k�pzelt, egy
liliomos cserk�szcsapat sorakozik majd fel?
Kinder kiss� visszakozott. - Ez term�szetesen nem akart rosszall�s lenni -
bizonygatta mosolyogva. - De az�rt van m�g egy l�nyeges k�rd�s# ha
megengedi. �gy gondolja, b�lcs dolog volt Morgan �rmestert kiv�lasztani
f�t�rzsnek? Gondolom, tudja, hogy � volt a h�h�r?
M�g h�rom dob�sod van, gondolta d�h�sen Reisman. - �rts�nk sz�t, Stu -
mondta. - Ha j�l eml�kszem, az akci�hoz sz�ks�ges emberek kiv�logat�s�t
teljes eg�sz�ben �nr�m b�zt�k, igaz?
- H�t persze - felelte Kinder elhal� hangon. - Eszem �g�ban sem volt#
Reisman erre hangot v�ltott. - Nos, teh�t# miben lehet�nk a seg�ts�g�re?
- k�rdezte bar�ts�gosan.
- Sz�val# szeretn�m tudni, mennyire jutott# milyen elgondol�sai
vannak# meg m�s ilyesmit. - Azut�n puhatol�zva hozz�tette: - Tal�n azt is
meg tudjuk �llap�tani, hov� illeszthetem be az �n terveimet.
Reisman n�h�ny sz�val t�j�koztatta, s legjobb tud�sa szerint �rt�kelte az
egyes foglyokban rejl� lehet�s�geket. - Lehet, hogy enn�l nem is tal�lhatna
megfelel�bb id�pontot arra, hogy megkezdje a vizsg�latait az akci�ban -
vonta le a k�vetkeztet�st. Rem�lte, nem viselkedett leereszked�en, mert ez
nem �llt sz�nd�k�ban. - M�g ma elutazom, hogy kiv�lasszam a kik�pz�si
terepet.
- Pomp�s! Hiszen �ppen ez�rt vagyok itt. Hogy seg�tsek - v�gta r� moh�n
Kinder. - T�k�letesen egyet�rtek mag�val, hogy el kell vinni innen az
embereket. Milyen helyre gondolt?
- El�sz�r megn�zem Devont - v�laszolta Reisman. - Ott nem messze a
tengerpartt�l ejt�erny�s kik�pz�t�bor van, szeretn�k ahhoz k�zel lenni. A
parancsnok egy Breed nev� d�vad, annak idej�n odalent Olaszorsz�gban
nagyon �sszeugrottunk. Akkor m�g �rnagyk�nt elviselhetetlen�l nagyk�p�
marha volt, k�pzelem, most milyen, ami�ta ezredess� l�ptett�k el�. De azt
hallottam, hogy kik�pz� csapata kit�n�, s v�g�l is ez az, ami sz�m�t. A
k�zelben akad m�g n�h�ny t�maszpont is, amelyek seg�ts�get ny�jthatnak �s
sz�ks�g eset�n gyorsan sz�ll�thatj�k a felszerel�st. Ami pedig azt a helyet
illeti, ahol elrejthetj�k neh�zfi�inkat, a mi szolg�latunkban eddig m�g mindig
siker�lt egy j� kis cs�ndes helyet tal�lni az eff�le munk�hoz. Sok f�ldbirtokos
hosszabb id�re rendelkez�sre bocs�totta birtok�t �s h�z�t. Majd csak tal�lok
k�zt�k megfelel�t.
- S mi lesz az emberekkel, am�g t�vol van? - �rdekl�d�tt Kinder.
- Int�zkedem, hogy az itt megszervezhet� lehet� legkem�nyebb kik�pz�st
kapj�k az alapvet� ismeretekben, persze a fegyverkezel�st�l eltekintve. Azt
akarom, hogy hajnalt�l alkonyatig meneteljenek, alakizzanak �s torn�sszanak
- k�rvonalazta programj�t Reisman. - Mihelyt ma megtartottam lelkes�t�
sz�zatomat, megkaphatja �ket, ha sz�ks�ge van r�juk. �n n�h�ny perc m�lva
tal�lkozom vel�k. Am�g t�vol leszek, k�v�ns�gait Morgannel vagy Bowrennel
k�z�lje. Egy�bk�nt Bowren a legmegb�zhat�bb tiszthelyettesem. Morgant
csak ijeszt�s�l hoztam. Parancsnokk�nt szart sem �r. Bowren csak tizedes
ugyan, de azt tervezem, hogy amint el�rkezettnek l�tom az id�t, teszek majd
az �rdek�ben.
- Nos# �gy l�tszik, j�l k�zben tartja a dolgokat - ismerte el Kinder. - Van
m�g valami, amiben seg�thetek?
- H�t, persze - vigyorodott el Reisman. - �rulja el nekem, kinek a fej�ben
sz�letett meg ennek az eg�sz zavaros �gynek a gondolata?
Voltak�ppen nem is v�rt feleletet erre, s elcsod�lkozott, milyen
k�szs�gesen v�laszol Kinder.
- Magam sem tudok semmi bizonyosat, de azt gyan�tom, hogy terv�nkkel
kapcsolatban, legal�bbis, ami a szem�lyi r�szt illeti, az angol hadsereg
K�l�nleges Kik�pz�si Egys�geinek a sikere adta meg a d�nt� l�k�st - k�z�lte
Kinder. - Parancsom van, hogy id�nk�nt tan�cskozzak az abban a programban
r�szt vev� brit katonai pszichol�gusokkal.
- Mondja csak, sz�zados, ezzel foglalkozott civilk�nt is? - k�rdezte
Reisman.
- Igen - b�lintott Kinder. - Klinikai pszichol�gi�val, �s valamit
belekont�rkodtam a szociol�gi�ba is.
- Mik ezek a K�l�nleges Kik�pz�si Egys�gek? Csak nem a
rohamcsapatok?
- �, dehogyis. Sajn�lom# Azt hittem, tudja mir�l van sz� - felelte
Kinder. - Olyan katon�kb�l �ll�tj�k �ssze �ket, akiket a kik�pz�s alatt �ll�
egys�gekb�l vagy frontszolg�latb�l emeltek ki, mert vagy k�ptelenek voltak
beleilleszkedni a katonai fegyelembe, vagy valamilyen b�ncselekm�nyt
k�vettek el. Ezek az egys�gek nem fogolyt�borok, elnevez�s�k pontosan fedi
a jelleg�ket - olyan alakulatok, ahol k�s�rlet t�rt�nik, hogy a katon�kat
k�l�nleges vagy egy�ni foglalkoz�s r�v�n �jra talpra�ll�ts�k. K�zel hetven�t
sz�zal�kos sikerrel k�ldt�k vissza e katon�kat egys�geikhez. - Kinder id�t
engedett Reismannek, hogy megem�ssze a hallottakat, majd gunyoros
pillant�ssal, mintha elj�rna a sz�ja folytatta. - Az a benyom�som, mintha
nemr�giben egy amerikai f�fejes egy�tt eb�delt volna egy angollal, s miut�n
�rtes�lt a KKE-r�l, a mi ember�nk feltehet�en elhat�rozta, hogy nem
maradhatunk le, s�t m�g az angolokn�l is jobban kell csin�lnunk a dolgot.
Reisman arra gondolt, hogy enn�l �lesebb b�r�latot nemigen hall Kindert�l
a t�bornoki kart illet�en. Amit az angolokr�l mondott, �rdekes volt, s
elhat�rozta, hogy tal�n maga is alaposabban ut�nan�z a dolognak.
- Az egyik m�dszer, amelyet magam is szeretn�k kipr�b�lni, j�l bev�lt az
angolokn�l - folytatta Kinder. - Tudja, nagy er�fesz�t�seket tesznek, hogy
KKE-katon�ik ism�t szem�lyis�geknek �rezz�k magukat. Nemcsak fizikai
szinten igyekeznek befoly�solni �ket, hanem erk�lcsi �s szellemi t�ren is. -
Hangja �tforr�sodott, szinte parancsszer�en hangzott, amit mondott. - Nem
szabad �gy �rezni�k, hogy kisiklott egzisztenci�k, �gy p�ld�ul els�sorban azt
javasoln�m, hogy dobjuk el ezeket a feliratos sz�rny� dar�cokat, amelyeket a
foglyokra k�nyszer�tenek itt. A oszt�ly� egyenruh�kba b�jtatn�m �ket, s
p�toln�m a hi�nyz� ruh�zatot �s felszerel�st. Tudja# �reztetni kell vel�k,
hogy az ember val�ban sz�v�n viseli sorsukat. Ez amolyan l�lektani fog�s#
mint amikor egy n� �j ruh�t meg kalapot v�s�rol, vagy fodr�szhoz megy#
- Kinder sz�zados - v�gott k�zbe mosolyogva Reisman. - Azt hiszem,
val�ban j�l fogunk egy�ttm�k�dni. Messzemen�en egyet�rtek �nnel.
Mehet�nk?

10.

Ruganyosan l�ptek be abba a szob�ba, ahov� a foglyokat �sszeterelt�k.

Reisman "J� reggelt, uraim!" ki�lt�ssal �dv�z�lte �ket, ami l�that�an
mindenkit meglepett.
Egyesek v�laszoltak neki: - J� reggelt, uram - mondt�k. Egy-kett� el�gg�
hangosan, a t�bbiek csak mormoltak valamit. Wladislaw felki�ltott: - He-eey,
Chicago! - mindenki m�st megel�zve �gy akarta belopni mag�t parancsnoka
sz�v�be, de Reisman jeges pillant�s�t l�tva, tork�n akadt a sz�.
Reisman kiparancsolta az �r�ket a szob�b�l. Azok elk�pedve t�voztak.
Morgan �rmester d�h�snek l�tszott, mintha k�telkedett volna abban, hogy
b�rkinek is jog�ban �llna �t kiz�rni. Stuart Kinder, aki jobb �t�l�k�pess�g�nek
bizonyult, mint ahogyan Reisman gondolta volna, szint�n az ajt� fel� indult.
- Odakint v�rok, am�g sz�ks�ge lesz r�m - mondta.
Reisman n�h�ny pillanatig, am�g �sszeszedte gondolatait, n�m�n m�regette
�ket. A foglyok fasz�keken �ltek a b�rt�n f�ldszintj�nek egyik t�rsalg�j�ban -
a tizenk�t kiv�lasztott, az amerikai alvil�g keresztmetszete. Alig valamivel a
fej�k f�l�tt l�g�zott egy k�t�l v�g�n n�h�ny napja Enos Gardiner. Most
el�sz�r hagyt�k magukra �ket. Csak � �s �k.
- N�h�ny nap m�lva elmegy�nk innen - kezdte kim�rten Reisman. -
Nagyon sok mindent kell a legk�zelebbi n�h�ny h�ten megtanulniuk, de k�t
dolgot sohase feledjenek. Ha ezekben a dolgokban vissza�lnek a
bizalmammal, v�g�k.
Halkan besz�lt, azt akarta, hogy fesz�lten figyeljenek r�. A nyomat�k
kedv��rt a tov�bbiakban fokozatosan feler�s�tette a hangj�t.
- El�sz�r: teljes �s marad�ktalan szolg�lati titoktart�s. Soha senkinek nem
mondhatj�k el, mivel foglalkoznak, mit hallanak. Vonatkozik ez az
�rszem�lyzetre is. Semmit sem k�z�lhetnek vel�k. Hallgassanak r�juk.
Hajts�k v�gre a parancsaikat. V�laszoljanak nekik, ha a fegyelmet vagy a napi
beoszt�st illet� k�rd�sekr�l van sz�, de semmit, amir�l �n azt mondom, hogy
titkos, nem mondhatnak el nekik. S ugyanez vonatkozik minden tisztre vagy
tiszthelyettesre, akivel �rintkez�sbe ker�lnek, f�ggetlen�l a rangj�t�l.
Vonatkozik ez m�g mag�ra a parancsnokra is. Nem �rulhatnak el egym�snak
sem olyan dolgokat, amelyeket n�gyszemk�zt k�z�ltek magukkal. Aki
megszegi ezt a szab�lyt, annak befellegzett. Senki sem kap m�sodik es�lyt.
Valamennyien tudj�k, kik maguk, mit k�vettek el �s mi az �t�let�k. �n is
tudok magukr�l mindent. A titkoss�g megs�rt�s�t az �t�let azonnali
v�grehajt�s�val toroljuk meg. Fellebbez�s nincs.
- M�sodszor: ne k�s�reljenek meg sz�k�st. M�g csak gondolatban sem
foglalkozhatnak sz�k�si tervekkel. En�lk�l is lesz el�g, amin t�rhetik a
fej�ket. Akit sz�k�si k�s�rleten kapunk, annak b�ntet�se �t�let�nek azonnali
v�grehajt�sa lesz. Fellebbez�s nincs.
Reisman tudta, hogy figyelnek. Nemcsak hallj�k, amit mond, de fesz�lten
figyelnek, hangj�nak minden hull�mz�s�t k�vetik a rem�ny �s k�ts�gbees�s
v�gpontjai k�z�tti sk�l�n.
- Ami azt illeti, hogy maguk kicsod�k �s mit k�vettek el, tetsz�s�k szerint
jogukban �ll egym�s el�tt titokban tartani, vagy egym�snak el�rulni. �n
tudom, maguk tudj�k - ennyi elegend�. Ami pedig a munk�nk jelleg�t,
k�ldet�s�nk term�szet�t illeti, arr�l t�bbet fognak megtudni, mint amit
meg�rdemeln�nek. Most csup�n ennyit k�v�nok err�l mondani: fontos.
Fenem�d fontos! Nemcsak a maguk, de haz�juk sz�m�ra is. V�gezz�k el j�l a
feladatukat, �s j�v�tett�k mindazt, amir�l lelkiismeret�k azt mondja, hogy
vezekelni kell �rte.
Reisman saj�t szavait hallva, val�ban odafigyelve, maga is megd�bbent
azon, amit mondott. Nem gondolta �t, mir�l fog besz�lni. Egyszer�en csak
�radt bel�le a sz�. S amikor meghallotta, mit besz�l, meg�rezte, hogy
pontosan ez az, amire sz�ks�g van.
- Heteken �t egy�tt lesz�nk. �szint�n rem�lem, hogy megkedvelik
egym�st �s j�l egy�tt fognak dolgozni - fejezte be halkan.
Fogalma sem volt, vajon eljutott-e tudatukig, amit mondott. Elk�pzelte,
hogy t�bbs�g�k tr�g�rs�gokat mormol maga el�. De tal�n akad k�z�tt�k egy
vagy kett�# tal�n m�g t�bb is#
Egyetlen hang sem hallatszott, amikor Reisman az ajt�hoz l�pett �s beh�vta
Kindert �s az �rszem�lyzetet. A katonai rend�r�k felsorakoztak a fal ment�n.
Kinder hatalmas iratt�sk�j�t a szoba el�ter�ben �ll� asztalnak t�masztotta,
kulccsal kinyitotta az aktat�sk�t, majd maga el� helyezte az asztalra.
- Figyeljenek r�m, emberek: Kinder sz�zados az elk�vetkez� hetekben
id�nk�nt egy�tt dolgozik majd magukkal - mutatta be Reisman. - K�rd�seket
tesz fel maguknak �let�kr�l, amelyekre v�laszolniuk kell. Term�szetesen arra,
amir�l azt mondom, hogy titkos, nem besz�lnek. N�h�ny tesztet v�geztet el
magukkal, ami seg�ts�g�nkre lesz abban, hogy seg�ts�nk magukon.
Mag�ra hagyta Kindert, a szoba v�g�be ment, s le�lt. �gy d�nt�tt, hogy
legal�bbis egy ideig bent marad, megfigyeli munka k�zben Kindert, nem sz�l
k�zbe, de kritikusan figyel, h�tha maga is tanulhat valamit t�le.
Stuart Kinder �rezte, hogy a foglyok mind �t n�zik, t�prengenek,
�rt�kelnek, az �r�k pedig felm�rik, ahogyan a sorkaton�k mindig is
felbecs�lik azokat, akiket b�ntet�s terhe alatt vagy �let�k �r�n tisztelni�k �s
k�vetni�k kell. Tetszett neki, ahogyan Reisman bemutatta, nem gondolta
volna, hogy ennyire �rti, mi az, amit tennie kell. Emellett azonban ideges is
volt. Csak abban rem�nykedett, hogy nem l�tszik meg rajta.
Mennyire m�s volt ez most itt, a kritikus ponton, t�l az elm�let birodalm�n,
szemt�l szemben emberekkel, akik olyasmiket k�vettek el, mint ezek; akik a
tapasztalat olyan vil�g�ba l�ptek be, amely - h�la legyen annak a magass�gos
�ristennek - �r�kre idegen lesz a sz�m�ra, j�llehet igyekezett meg�rteni �s
megismerni �ket, s olvas�s k�zben m�sodk�zb�l �t�lte mindazokat a
borzalmakat �s izgalmakat, amelyeket �k meg�ltek; emberek, akik olyan
iszony� b�ncselekm�nyeket k�vettek el, hogy nem is tudta, hogyan fog sz�lni
hozz�juk, hogyan fog r�juk tekinteni an�lk�l, hogy el�ruln�, milyen
f�lelemmel vegyes b�mulatot �rez ir�ntuk. Az �j rangjelz�s nemigen seg�tett
ezen.
Csod�lta Reismant az�rt, ahogyan b�nni tudott ezekkel az emberekkel,
ami�rt hangja parancsol�an csengett, olyannyira, hogy valamennyien figyeltek
r�.
Keresett egy arcot, ak�rcsak egyetlen rokonszenves arcot. Igen, ott, az a
v�kony, s�padt, szem�veges fi�. Besz�lni kezdett# j�t�knak kell lennie#
kellemesnek kell lennie# egy sz�t sem l�lektanr�l# egy sz�t sem
tesztekr�l# egy sz�t sem b�rmir�l, ami ellens�ges �rz�letet v�lthatna ki, vagy
k�telyt �breszthetne vele szemben#
- Arra k�rn�m valamennyi�ket, hogy legyenek seg�ts�gemre egy kis
k�s�rlet elv�gz�s�ben - kezdte Kinder. - Tal�n m�g el is sz�rakoznak rajta#
Reisman hallgatta, s �gy �rezte mag�t, mintha egy gyermekcsoport
k�zepette �lne. Kinder hangj�ban mosoly rezgeti, amikor arra k�rte �ket, hogy
v�gezz�k el ezt-azt, m�g v�g�l mindegyiknek tal�lt feladatot �s a szoba a
kollekt�v tantermi tev�kenys�g mulats�gos m�hkas�v� v�ltozott. H�rom
asztalt f�lk�r�vben �sszetoltak, m�g�j�k egyenl� t�vk�zben tizenk�t sz�ket
�ll�tottak. Egy katona tesztf�zeteket �s ceruz�kat tett mindegyik sz�kre, s
m�sok odacipeltek m�g egy asztalt a Kinder �ltal megmutatott helyre, s egy
sz�ket �ll�tottak a tetej�re, ehhez t�masztott�k azt a nagy lefedett
k�rtyahalmot, amelyet a sz�zados a t�sk�j�b�l b�ny�szott el�.
- Addig ne nyiss�k ki a f�zeteket, am�g nem mondom - adta ki az utas�t�st
Kinder.
Mindenki cs�ndben, engedelmesen �lt a hely�n.
Napoleon azon t�prengett, mif�le ostobas�gra k�sz�l ez a pasas. Az els�
pillanatban, amikor mindenki �ssze-vissza szaladg�lt �s rendezkedett a
szob�ban, f�lh�borodva arra gondolt, valami egyszer� motorikus k�szs�geket
m�r� tesztbe h�zz�k be, amilyet szellemileg fogyat�kos gyermekekkel vagy
emberszab�s� majmokkal v�geznek. Kinderben t�pusra ismert: �me, a szoci�lis
gondoz�, gondolta. Sok ilyennel tal�lkozott a f�iskol�n, de m�sutt is;
tapasztalata szerint �neltart� �s �nigazol� funkci�juk legink�bb abb�l �llt,
hogy �sszegy�jt�tt�k az � fajt�jabeli embereket, azok probl�m�it, hogy
hivat�sosan k�s�rletezzenek rajtuk, d�fk�dj�k, t�pj�k, gy�rj�k �ket.
De most, hogy el�tte fek�dt a f�zet, a sz�zados mellett meg ott
tornyosodtak a lapok, Napoleon kapisk�lni kezdte, mi folyik itt, j�llehet m�g
sohasem l�tta pontosan ezt a fajta k�s�rletet.
- Biztos vagyok abban - folytatta Kinder -, hogy �let�k sor�n m�r
valamennyien ejtettek tintapac�t egy pap�rlapon. Tal�n lev�l�r�s vagy
leckecsin�l�s k�zben. S�t m�g az is lehet, hogy j�t�kb�l, sz�nd�kosan tett�k#
Tudom, mert magam is megtettem. Sz�tm�zoltam a tint�t �gy, hogy
�sszehajtogattam a pap�rt, azut�n a tr�fa kedv��rt k�peket, form�kat, alakokat
kerestem a pac�kban. T�bb�-kev�sb� ezt fogjuk most csin�lni. Mindenkinek
k�l�n-k�l�n megmutatok egy k�rtyasorozatot, a lapok tintapac�k m�solatai.
T�bbnyire a fekete, a feh�r �s a sz�rke k�l�nf�le �rnyalatai. De akadnak
k�z�tt�k, amelyekben m�s sz�nek is vannak. �sszesen t�z lap van. Nos, azt is
�szre fogj�k venni# amikor �n sz�lok# hogy ezeket a lapokat
hasonl�k�ppen tartalmazz�k a maguk el�tt fekv� f�zetek is, s hogy a pac�val
szemben �res oldal tal�lhat�. Feladatuk csup�n az, hogy f�ljegyezz�k az �res
oldalra mindazt, amit ezekben a tintapac�kban l�tnak# k�peket, form�kat,
alakokat, b�rmit, amire a foltok eml�keztetik magukat, amire esetleg
hasonl�tanak, amik lehetn�nek. Valamennyien sorra vessz�k egyenk�nt a
lapokat, nem kell sietni. Annyi id�t t�lthetnek egy-egy lappal, amennyit csak
akarnak. Mit sem sz�mit, ha egyvalaki m�r v�gzett valamelyik lappal, m�sok
meg nem. Szeretn�m, ha be is karik�zn�k a tintapac�nak azokat a r�szeit,
amelyekr�l �rnak, besz�mozn�k ezeket a karik�kat �s ugyanazt a sz�mot �rn�k
amell�, amit err�l az �res oldalra �rnak. Van valakinek k�rd�se?
Rengeteg k�rd�s volt. Kindernek �jra meg �jra el kellett ism�telnie a
haszn�lati utas�t�st.
Napoleon el�mult, milyen ostob�k ezek az emberek, akikkel egy csoportba
ker�lt. Amikor a sz�zados v�g�l, mintha csak ut�lag jutott volna esz�be,
megk�rdezte, r�szt vett-e m�r valaki kor�bban egy ilyesf�le kis j�t�kban,
Napoleon m�r-m�r f�lny�jtotta a kez�t - hat�rozott, egy�rtelm�, szakszer�
kifejez�sekkel el akarta magyar�zni, hogy igen, m�r kor�bban is v�geztek vele
Rorschach-tesztet az egyetemen, ismeri j�l az elm�letet is, a gyakorlatot is, s
ez�rt eredm�nye nagyj�b�l �rv�nytelen lesz, meg hogy nem furcsa-e, hogy a
cs�ndet �s egy�ni elszigetelts�get ig�nyl� szent �s s�rthetetlen elj�r�st itt egy
csoportszitu�ci�val durv�n megs�rtik -, de azut�n azt gondolta, a fen�be vele,
s nem ny�jtotta fel a kez�t.
Esz�be jutott az a t�rt�net arr�l a nagyokosr�l, aki t�nkretette egy
professzor kutat�munk�j�t, mert r�vette oszt�lyt�rsait, hogy az egy�nileg
v�gzett tesztek sor�n valamennyien ugyan�gy reag�ljanak egy k�pre, amely
n�i medenc�t �br�zolt. De ez t�ls�gosan egyszer� lett volna. Megn�zte az 1.
sz�m� lapot. �gy festett, mint egy legyez� alak�, kirojtosodott, denev�r f�l�
hatalmas fekete elef�nt, amely h�ttal �l a szeml�l�nek, ahogy egy figyel�
macska �lne k�t visszah�k�l� szam�rral szemben, harcra - vagy �ppens�ggel
men�ettre k�szen. De nem ezt �rta le. A legobszc�nabb, legmocskosabb
dolgokat vetette pap�rra, amik csak esz�be jutottak - de ekkor hirtelen
abbahagyta az �r�st, mert �szrevette, hogy val�j�ban j�l sz�rakozik, ism�t
elkapta a g�psz�j, m�k�dik, �s maga sem tudta, �r�l-e vagy d�h�s vagy
szomor� vagy tulajdonk�ppen mi is van vele#
Victor Franko aggodalmasan figyelte, amint elt�vol�tott�k a bor�t�lapot �s
el�t�nt az els� tintapaca. Ez a spicli azt �ll�totta, hogy k�s�rletr�l van sz�, de
az eg�sz ink�bb tesztnek t�nt a sz�m�ra, tesztnek, ahol az embernek t�rnie kell
a fej�t, j� vagy rossz jegyeket kap-e, tesztnek, amelyben egyesek fel�l
maradnak, m�sok lecs�sznak, nyertesek �s vesztesek vannak, s ez�rt
�sszeszedte minden ravaszs�g�t, hogy j�l szerepeljen, b�r fogalma sem volt
arr�l, hogyan is oldhatn� meg j�l a feladatot.
Myron Odell els�padt az els� tintapaca l�tt�n. Gonosz, mocskos folt volt,
cs�ppet sem tetszett neki, de valamit �rnia kellett r�la. Tetszett neki Kinder
sz�zados. Szeretett volna egy�ttm�k�dni vele. Szeretett volna bev�g�dni n�la.
Szerette volna valamilyen m�don bebizony�tani neki, hogy �rtatlan!
Roscoe Lever l�tta, hogy t�rsai k�z�l n�h�nyan nekifognak az �r�snak, s
azon t�rte a fej�t, mi a fen�t �rhatnak. � semmit sem l�tott a pac�ban. Biztosan
valami �tejt�s. Bassza meg �ket. Majd � megmutatja nekik. Ezt fogja le�rni.
Hogy semmi.
Archer Maggot is azon t�n�d�tt, mi a fen�t �rhatnak a t�bbiek, de
legink�bb az d�h�tette fel, hogy az a nigger szorgalmasan firk�it a f�zet�be,
mintha tudn�, mit csin�l. Azut�n vill�mcsap�sszer�en f�lismerte, mit l�t a
tintapac�ban. Cs�ndesen kuncogott, visszaeml�kezett a fekete �s feh�r n�kre,
�s azon gondolkodott, vajon az a mitugr�sz sz�zados ott el�tt�k megfejtheti-e
valaha is, val�j�ban mire gondol �, s �jra �rezte a k�nz� v�gyat, amelyet m�r
oly sok h�napja nem el�g�thetett ki - olyan volt, mintha t�k�n r�gt�k volna.
De �gy v�lte, nem �rhat le semmit egy n� fekete �gy�k�r�l vagy egy fekete n�
�gy�k�r�l. Ez�rt valami m�st l�tott a pac�ban. �tkozott egy dolog volt,
nevethetn�kje t�madt, �gy azut�n le�rta: hatalmas fekete nigger macska.
Victor Franko ezt �rta: k�s�rtet az ablak m�g�tt.
Myron Odell ezt �rta: mocskos folt.
Luis Jimenez ezt �rta: n�i testr�sz.
Calvin Ezra Smith ezt �rta: pillang�.
Ken Sawyer, Vernon Pinkley �s Glenn Gilpin ezt �rta: denev�r.
Joseph Wladislaw ezt �rta: r�ntgenk�p.
A szoba v�g�ben �lve, Reisman szem�gyre vette a t�vol felmutatott lapon
a tintapac�t, megr�zta a fej�t �s m�sfel� n�zett. Nemigen volt k�v�ncsi saj�t
reag�l�s�ra, ez�rt meggy�zte mag�t, hogy t�ls�gosan messze �l ahhoz, hogy
b�rmit is kivehetne. Figyelte a foglyokat �s meg�rezte, hogy lebilincseli �ket a
feladat. Ez m�r �nmag�ban is j�, kiel�g�t� eredm�ny volt. Samson Poseyt
kereste, megtal�lta sz�les h�t�t, massz�v fej�t, s arra gondolt, b�rcsak l�thatn�
az arc�t.
Samson nem k�rdezett semmit, engedelmesen figyelt. Meg�rtette, mit
k�v�nnak t�le. Sok mindent l�tott ezekben a tintapac�kban - olyasmiket,
amikt�l nevethetn�kje t�madt, mert nyomban �rt�kelte e saj�tos j�t�k humor�t;
azokat a dolgokat, amelyek l�tom�sk�nt jelennek meg egy agav�bor-k�bulatos
�lomban; dolgokat, amelyek f�lid�zt�k benne r�gm�lt id�k �s emberek
eml�k�t. De hogyan �rja le azt, amit l�t? Egyes szavakat ismert, m�sokat nem.
K�ts�gbeesetten pr�b�lt eml�kezni# f�lid�zni azokat a r�gi sz�p id�ket �s#
Egy pokr�con �lt a hatalmas �rny�kad� fa alatt, a towaoci kereskedelmi
�llom�s k�zel�ben. Nyolcan p�kereztek, k�r�tt�k meg s�r� kar�jban f�rfiak �s
n�k n�zt�k �ket; ha egy-egy j�t�kos elvesztette utols� vas�t is �s elkotr�dott,
mindig �j �lt a hely�be. L�batlan Billy nem volt k�z�tt�k: ism�t a feh�rek
k�rh�z�ban volt, hogy rendbe hozz�k a l�b�t. Samson naphosszat j�tszott,
szok�s szerint szerencs�vel. Eg�sz nap hallotta a kalap�csol�s �s d�ng�l�s
zaj�t abb�l az ir�nyb�l, ahol a medvet�nc kar�mj�t �p�tett�k.
A leveg� v�rakoz�steljes izgalommal telt meg. �z�nl�ttek a f�rfiak,
asszonyok, gyermekek - l�h�ton, szek�ren, �rusz�ll�t� k�nny� teheraut�kon.
J�ttek ut�k Iganci�b�l, az indi�n rezerv�tum keleti v�g�b�l; ut�k Utah
�llamb�l, az Allen-kanyonb�l; navaj�k az �j-mexik�i Shiprockb�l; gyikarilla
apacsok d�lnyugatra fekv� saj�t rezerv�tumukb�l.
Az �si szok�sok szerint, intette az embereket Samson nagyapja, m�r k�s�
volt a medvet�nchoz. K�zel k�t h�nap telt el, ami�ta �reg Charlie meghallotta
a tavasz els� mennyd�rg�s�t �s kijelentette: - Medve f�lkel. Gy�nge, �lelem
kell neki, nem l�t j�l. Valakinek most azonnal meg kell szervezni a
medvet�ncot. Seg�ten�nk kell medv�n, seg�ten�nk kell magunkon.
J�llehet a N�p sz�v�san ragaszkodott az �si szok�sokhoz, mostans�g csak
akkor szerveztek t�ncot, ha el tudtak szabadulni sov�ny csord�ikt�l �s
ny�jaikt�l vagy gazdas�gaikb�l, ha farmerek lettek, ak�r a feh�r emberek.
Towaoc k�rny�k�n m�jus v�ge l�tszott alkalmas id�pontnak.
Samson seg�tett a csal�dj�nak leterelni a birk�kat a Navajo Springs-i
itat�khoz, azut�n f�llovagolt Towaocba, hogy le ne k�ss� a
szerencsej�t�kokat. �gy hat�roztak, csal�dja majd k�s�bb k�veti, ha tal�ltak
valakit, aki �rzi a ny�jat.
Miel�tt elindult volna. �reg Charlie elismer�en m�regette a fi� sz�lfa
termet�t �s azt mondta: - J� n�v ez, ahogy most h�vunk, igaz-e? Er�s ember.
Harcos.
- Feh�r ember neve, de j� n�v �s �n szeretem - v�laszolta a fi�
tisztelettud�an.
- V�gig kell t�ncolnod az eg�sz medvet�ncot, hogy megmutasd, er�s vagy
- mondta a nagyapja. - Meg kellene h�zasodnod. A medvet�nc a h�zass�g
ideje. J� id�szak az.
J� id�szak volt h�zasodni, s Samson er�sen �rezte is a v�r�ben. A towaoci
�rny�kad� fa alatt egyes-egyed�l a p�kerre figyelt, tulajdonk�ppen semmi m�s
nem sz�m�tott, de valahol gondolatai m�ly�n a t�ncra �h�tozott. Az � sz�m�ra
ez lesz az id�.
Tizennyolc �ves volt, k�lsej�t tekintve nagyon is f�rfi, m�gis fi� m�g. K�t
esztend�n �t iszony� k�zdelmet v�vott �nmag�val, amikor ny�ri �jszak�kon
hallotta a sz�ptev�furuly�k dallamait, s tudta, m�s fiatal f�rfiak ott
legyeskednek a t�borok k�r�l - de azt is tudta, hogy sokan esnek szerelmi
betegs�gbe, s hogyan roncsol ez sz�t f�rfit �s n�t egyar�nt. M�rpedig, ha az
Emberteremt� kegy�b�l ilyen hatalmasra �s er�sre cseperedett, nem enged
Szunavavi, a farkas k�s�rt�s�nek, nem hagyja r�venni mag�t olyan gy�ny�rre,
amely rombol�. Jukka, az apja is �va intette. L�batlan Billy is �va intette. �
hitt nekik. Er�s �s eg�szs�ges akart maradni, ez�rt szem�t �s gondolatait
elford�totta a n�kr�l �s a n�i dolgokr�l. De most m�r roppant er�s volt benne a
v�gy. Tizennyolc �ves volt, �s ahogy �reg Charlie mondta, "a medvet�nc a
h�zass�g ideje".

A medvet�nc vezet�je hatalmas termet� feh�r cs�d�r h�t�n lovagolt.

Sz�pen fel�lt�z�tt a szerep�re: mokasszint, gy�ngy�s, hossz� sz�r� keszty�t,
mellv�rtet, b�r lovagl�nadr�got viselt, fekete sombrer�j�ba sastollakat t�z�tt,
hossz� fekete hajfonatai viperab�rrel �tk�tve verdestek a mell�t. A j�t�kosok
abbahagyt�k a p�k�rt �s hallgatt�k felh�v�s�t:
- Ezt a t�ncot j� t�ncc� kell tenn�nk, ak�r a r�gi id�kben. Mindenkinek
t�ncolnia kell. Sz�rakozni fogtok �s elh�r�tj�tok a betegs�get meg a rossz
dolgokat a N�pt�l.
Azut�n elmondta a medvet�nc t�rt�net�t: hogy a kezdet-kezdet�n mik�nt
bar�tkozott �ssze egy ute vad�sz egy n�st�ny medv�vel, aki elj�tt a t�bor�ba
�s megtan�totta a N�pet t�ncolni, r�spolyon zen�lni �s a helyes dalokat
�nekelni.
H�nyszor hallotta m�r Samson ezt az elbesz�l�st �s k�l�nf�le v�ltozatait
gyermekk�nt, kamaszk�nt, most meg f�rfik�nt. De minden �jabb alkalommal
lebilincselte �s izgalomba hozta. Ilyenkor �rz�kelte a maga �s n�pe
t�rt�nelm�t, sors�t. Eml�keztette a sz�l�f�ldje �s az ottani �l�l�nyek
sorsk�z�ss�g�re, b�r az ut�k leig�zott �s nyomorg� n�p voltak.
- A medvet�nc a j� id�k t�nca - jelentette ki a medvet�nc vezet�je. -
Boldogok vagyunk, hogy t�l�lt�k a hossz� telet. Most mindenki menjen
medve barlangj�hoz. Nem szabad innotok! Rossz dolog, ha valaki ott r�szeg!
Samson maga nem ivott, de m�s ut�k bizony ittak. Whiskyt nem
v�s�rolhattak a kereskedelmi �llom�son, ezt tiltotta a rendelet, de kimentek
�rte a rezerv�tumb�l �s visszahozt�k az italt magukkal. Boldogg� tette �ket.
Seg�tett felejteni. �jabban m�r agav�bor is volt. De ez m�s dolog, ez az indi�n
vall�s r�sze.
A medvet�nc vezet�je tov�bblovagolt, hogy m�sutt is elmondja felh�v�s�t,
�sszegy�jtse a lemarad�kat �s siettesse �ket, eredjenek a medvebarlangnak
elnevezett kar�mhoz. Samson zsebre v�gta k�rtyacsomagj�t �s nyeres�g�t - az
�rm�ket �s pap�rp�nzt, ami valaha pokr�c, szarvasb�r, l�, szarvasmarha, birka,
nyugd�j- vagy munkan�lk�liseg�ly-csekk volt, am�g �t nem v�ltott�k p�nzz�
�s fel nem tett�k a legf�bb towaoci sz�rakoz�sra �s pr�b�lkoz�sra. L�ra sz�llt
�s a kar�mhoz lovagolt. Magasan a feje f�l�tt, egy �rbocon gy�ny�r�en
megfestett fekete-feh�r z�szl� lobogott: k�zep�n �gnek emelt karral egy
medve �llt �s ezek a szavak: Ute-hegys�gi medvet�nc - 1938.

A ny�rfar�spolyok �temes �sszed�rzs�l�se eg�szen halkan kezd�d�tt. A

zen�szek teh�ncsontjaikat, botjaikat �s �d�t�italos-�vegeiket fel-al�
h�zogatt�k, �gy keltve visszhangot a f�ldbe v�jt �regben elhelyezett
b�doglemez hangver�ben. Samson a t�bbi f�rfival egy�tt a kar�m �szaki
oldal�n gubbasztott egy far�nk�n, s hallgatta a kezd��nekeket. J� �nekek
voltak, akadt k�z�tt�k �j is, r�gi is. �s azut�n elj�tt a t�nc ideje.
A n�k fele egyszerre f�l�llt a kar�m d�li oldal�n �s megindult a f�rfiak fel�.
Samson el�sz�r mer�szen, alaposan szem�gyre vette �ket - az id�seket, a
k�z�pkor�akat �s a fiatalokat, de kiv�ltk�ppen a fiatalokat, s legink�bb Eva
Pavisookot. De amint k�zelebb �rtek hozz�, szem�t f�l�nken les�t�tte.
- Te! - hallotta egy le�ny ki�lt�s�t. - Te nagy sr�c, oda�t.
Az Ute-hegys�gi t�borb�l �rkezett egyik l�ny volt az. De akkorra m�r Eva
is ott termett, �s hirtelen a m�sik l�ny kit�rt karja al� bukott. K�zen fogta
Samsont �s kih�v� tekintettel m�rte v�gig a m�sik l�nyt. Az m�s f�rfit
v�lasztott mag�nak. Samson �s Eva egym�ssal szemben, a f�rfiak, illetve a
n�k k�l�n sor�ban helyezkedett el a kar�m k�zep�n.
A r�spolyok fojtott, szakadatlan h�tt�rritmusa most �tment harsog�sba. Az
�nekesek hangja izgatottan f�lcsapott. Megkezd�d�tt a t�nc. K�t l�p�s el�re,
k�t l�p�s h�tra, a n�k kih�v�an, a f�rfiak habozva, a sorok el�re-h�tra
hull�moztak �jra, meg �jra, meg �jra.
Egy ideig �gy t�ncoltak, sem Samson, sem Eva nem sz�lt egyetlen sz�t
sem, mozdulataikra �sszpontos�tott�k figyelm�ket �s csak nagy n�ha
pillantottak lopva egym�sra. Samsonon farmernadr�g, v�gig kigombolt laza
pamutv�szon zeke volt, amelyb�l kivillant �l�nk piros, d�szes cowboyinge;
l�b�n kifog�stalan cowboycsizma, fej�n fekete cowboykalap, amelyet
ellent�tben az �regekkel, m�lyen a szem�be h�zva viselt. Eg�sz nap ebben az
�lt�z�kben p�kerezett m�r a fa alatt - k�l�n a medvet�nc-h�t alkalm�ra
v�s�rolta. Ev�n egyenes vonal�, laza, s�rga nyomott pamutruha volt, olyan
szab�s�, mint hajdan a szarvasb�r ruh�k, derek�n sz�les b�r�v fogta �ssze.
L�b�t egyszer�, s�t�t sz�n� pamutharisnya fedte, de ehhez sz�nesen beszegett
feh�r mokasszint viselt. A k�s� d�lut�ni sz�l elleni v�dekez�sk�ppen z�ld
gyapj�s�lat kanyar�tott a v�ll�ra. Csukl�j�n ez�st navajo karperec csilingelt
vid�man.
A sorok egyre ink�bb megny�ltak, amint �jabb meg �jabb p�rok �lltak be a
t�ncba. Samson �s Eva kiv�ltak a sorb�l. Samson jobb kez�vel �tfogta a l�ny
derek�t, amit enged�lyezett a szok�s, ha egy-egy p�r egyed�l kezdett t�ncolni.
De Samson t�ls�gosan magas n�v�se miatt k�nyelmetlennek �rezte, hogy
ilyen m�lyre leny�ljon.
- Az id�n sokkal magasabb vagy, Szu-gacs - mosolygott r� Eva.
- Te is, Eva Pavisook - v�laszolta zavartan. - Csakhogy �n m�r nem
vagyok Szu-gacs. A nevem: Samson.
- Mint a Bibli�ban?
- Igen.
- Mit tudsz te a Bibli�r�l? - k�rdezte kih�v�an a l�ny.
Semmit sem tudott. De Eva Pavisook ismerte a Szent�r�st, mert az apja
helyettes t�rzsi megb�zott volt, fav�zas �p�letben laktak �s elj�rtak n�ha a
presbiteri�nus misszi�ra, b�r saj�t bevall�suk szerint ink�bb hittek az indi�n
szok�sokban.
- Tudom, ki volt Samson - v�laszolta r�tartian a fi�. Val�j�ban nagyon
keveset tudott r�la, csak amit a fekete �lt�ny�s mormon hitt�r�t�t�l hallott, aki
t�len ell�togatott a t�borukba �s hosszas sz�noklatp�rbajba bonyol�dott
Jukk�val �s �reg Charlie-val. A hitt�r�t� j�l besz�lt a N�p nyelv�n.
Szu-gacsra tekintve �gy sz�lt: - Ez a fi� Samsonra, a zsid� harcosra
eml�keztet engem. J� lenne, ha �gy nevezn�tek �t. - �reg Charlie erre
megk�rdezte, kik azok a zsid�k, vajon egy m�sik indi�n t�rzs-e? A hitt�r�t�
elmondta, hogy olyan �si �s hatalmas sivatagi n�p voltak, mint az ut�k. Egy
t�voli orsz�gban �ltek, legy�zt�k �s sz�tsz�rt�k �ket az eg�sz vil�gon. - Ez a
k�nyv - mondta, �s ujj�val megkopogtatta a vall�s fekete k�nyv�t, amelyet a
kez�ben tartott - a zsid�kr�l, Izrael elveszett t�rzseir�l sz�l. - Majd
elk�pesztve hallgat�s�g�t hozz�tette: - Ti magatok is ennek a n�pnek,
Samsonnak �s t�rzs�nek a lesz�rmazottai vagytok.
A t�nc f�lgyorsult - n�gy l�p�s el�re, n�gy l�p�s h�tra -, az �nekesek a
medv�r�l �s Ut�r�l, a f�rfir�l �s a n�r�l, a N�p t�rt�net�r�l, a m�ltr�l �s
jelenr�l daloltak. Samson karja gy�ng�den Eva mell�nek szorult, kez�vel
k�nnyed�n megszor�totta a v�ll�t. Tudta, hol �rinti a l�nyt, de az l�that�an
nem b�nta. Gyors pillant�st vetett az arc�ra, s Eva b�tran szemben�zett vele.
Ha megn�s�l, hat�rozta el Samson, csakis olyasvalakit vesz el, mint Eva
Pavisook. Azt maga sem tudta, elfogadn�-e �t Eva, vagy sem. A medvet�nc
egy dolog, a h�zass�g m�r m�s# de h�t m�giscsak Eva kereste meg �t,
v�lasztotta ki p�rj�ul, s amikor a t�nc sor�n enged�lyezt�k a lek�r�st �s m�s
l�nyok is f�lk�rt�k, Samson �szrevette, hogy Eva haragos pillant�sokat l�vell
r�juk.
A medvet�nc hete alatt Samson mindennap p�kerezett vagy spanyol montet
j�tszott. Azut�n minden d�lut�n Eva Pavisookkal t�ncolt eg�szen napnyugt�ig.
S minden �jszaka udvarolt neki.
A fav�zas h�zban - Towaocban alig n�h�ny ilyen �llt - hosszasan
megvitatta Eva apj�val az id�szer� k�rd�seket, a sz�rny� v�zhi�nyt, besz�ltek
a kutakr�l, a washingtoni korm�ny �ltal oly r�gen meg�g�rt �nt�z�sr�l; a t�li
es�v�zt�bblet ugyanis szemmel l�that�an egyre cs�kkent, gyorsan f�lsz�v�dott
a szurdokban �s v�zmos�sokban, csak �lvezhetetlen szikes pocsoly�kat
hagyott maga ut�n, odafent a hegyekben pedig a folyamok alig cs�rgedez�
erekk� zsugorodtak. Samson dics�rte a l�ny anyj�nak f�ztj�t, amelyet ezekre
az alkalmakra k�sz�tett. �lelmet �s a kereskedelmi �llom�son v�s�rolt
aj�nd�kokat hozott, mert a szerencsej�t�kon sokkal t�bbet nyert, mint
amennyi Eva apj�nak a fizet�se volt, amelyet helyettes indi�n megb�zottk�nt
kapott. Ev�val odakint, a felf�ldi sivatagban s�t�lt �s besz�lgetett a
csillagf�nyes h�v�s �jszak�ban, de mindenkor a sz�l�i h�z l�t�- �s
hall�t�vols�g�ban. K�zenfogva andalogtak.
- Tetszik az �j neved - mondta a l�ny. - Illik hozz�d.
- Most mindkett�nknek feh�r nev�nk van.
- Igen. Tetszik neked az eny�m?
- J� n�v.
F�l�nken megcs�kolt�k egym�st �s �ssze�lelkeztek. Eva karcs� volt, ak�r
egy ny�rfa, de az�rt ott, ahol kellett, teste kig�mb�ly�d�tt. S noha fejtet�je is
csak a fi� mellkas�nak k�zep�ig �rt fel, ute l�ny l�t�re j�l megtermettnek
sz�m�tott, s�t elk�pzelhet�nek t�nt, hogy m�g n�ni is fog, hiszen alig tizenhat
�ves volt.
- Sok l�nyt ismert�l m�r? - k�rdezte mer�szen Eva. Most itt lett volna az
ideje a hazudoz�snak, k�rkedhetett volna azzal, hogy a rezerv�tum elsz�rt
telep�l�seiben mennyi h�d�t�sa volt. De Samson nem �rzett erre kedvet.
- Nem. �n �gy szerettem volna - mondta �s ism�t lehajolt a l�ny ajk�hoz.
- �gy �r�l�k - suttogta Eva mosolyogva. - �r�l�k, hogy ap�m �s any�m
szigor�an neveltek. �n is �gy akartam.
J�val k�s�bb egyed�l, f�j� �gy�kkal t�rt vissza a s�tr�ba, amelyet a
medvet�nc kar�m k�zel�ben, a t�bbi t�borhely mellett vert fel.
Amikor a h�t v�ge fel� meg�rkezett a csal�dja Towaocba, Samson
megk�rte Jukk�t, az apj�t, mutassa meg neki, hogyan kell f�zfa�gb�l
sz�ptev�furuly�t faragni. Jukka ravaszk�san mosolygott. �reg Charlie
f�lt�p�szkodott a s�tor d�ng�lt f�ldj�re �ll�tott, pokr�c bor�totta rug�s
matracr�l, amelyen a nap nagy r�sz�t t�lt�tte, s amelyhez, mintegy id�s kora
tr�nus�hoz �lland� �s tulajdonosi jogot form�lhatott. Fogatlan sz�j�val
sz�lesen vigyorogva kijelentette: - A medvet�nc a h�zass�g ideje. -
Samsonnak sehogysem tetszett az id�sebb f�rfiak ezt k�vet� t�rsalg�s�nak
tr�g�r hangneme.
Aznap este, amikor Ev�t�l elk�sz�nt fav�zas h�zuk ajtaj�ban, nem t�rt
vissza a s�tr�ba. Ev��k h�z�nak l�t�t�vols�g�ban �d�ng�tt. Megv�rta, am�g a
l�ny eg�sz csal�dja aludni t�rt �s odabent eloltott�k a petr�leuml�mp�kat.
Ekkor nesztelen�l, ak�r egy vad�szatra indul� h�s, odak�szott Eva szob�j�nak
ablak�hoz. Ajk�hoz emelte a cs�rfuvol�t �s az el�t�r� l�gy hangok titkos �s
s�rget� szavakk� form�l�dtak, amelyeket csakis a N�p fiai, egyed�l a
szerelmesek ismertek.
Hossz�-r�vid v�ltakoz� hangon, trill�k �s staccat�k meg-megszakad�
futamaival a cs�rfuvola ezt �nekelte: "Eeeva# Eee-va# Eee-va Pa-vi-
sook!# Gye-ee-ee-re ki# Gye-ee-ee-re ki!# Sze-reet-lek!# Sze-reet-lek!"
Eva f�lh�zta az ablakot, de nem l�pett ki rajta. Amikor pedig Samson
megk�s�relt bem�szni hozz�, nem engedte.
- Ap�m �s any�m - s�gta.
- Hallott�k. Nem sz�lnak, ezzel beleegyez�s�ket adt�k.
- De te engem akarsz feles�g�l, nem ap�mat �s any�mat, igaz?
Samson zavarba j�tt. - Nagyon is - v�laszolta f�l�nken.
- Van h�rom doll�rod?
- H�t persze. M�g t�bb is.
- Akkor bemegy�nk Cortezba �s �sszeesk�sz�nk a feh�rek m�dj�n -
k�z�lte Eva.
- �n ute vagyok, nem feh�r ember - tiltakozott a fi� m�rgesen -, az
ut�kn�l pedig �gy szok�s.
- Akkor nem leszek a feles�ged - mondta halkan Eva �s becsukta az
ablakot.
Samson aznap �jszaka ism�t egyed�l fek�dt s�tr�ban, s �gy �rezte,
elviselhetetlen�l d�b�r�g a v�r az ereiben. Enn�l m�g az is jobb lenne, ha
enged Szunavavi, a farkas k�s�rt�s�nek. De m�snap d�lut�n, mintha mi sem
t�rt�nt volna, megint megkereste Eva, �jra �t v�lasztotta t�ncos�nak, s noha �
haragudott r�, k�ptelen volt nemet mondani neki. A f�rfinak nem szabad
visszautas�tania egy l�nyt - medve ut�na menne a hegyekbe. Azut�n meg ott
voltak a medvet�nc c�drusgallyas rendez�i, akik �ltal�nos der�lts�g k�zepette
gy�ng�den meglegyintgett�k azokat, akik elutas�tottak egy l�nyt.
Amikor aznap v�get �rt a t�nc, Samson m�r nem haragudott Ev�ra. Hogyan
is neheztelhetne valakire, aki annyira# annyira# Csak v�gyat �s szerelmet
�rzett ir�nta. K�s� �jszaka ism�t megjelent a h�z�n�l sz�ptev�furuly�j�val,
Eva pedig kinyitotta neki az ablakot.
- Elmegyek veled Cortezbe - aj�nlotta f�l vonakodva, ha m�r �ppen �gy
akarod. Csak nem �rthat meg nekem.
Eva kihajolt az ablakon, hosszan, �desen megcs�kolta, � pedig iszony�an
gy�ng�nek �s tehetetlennek �rezte mag�t.
- Akkor m�gsem csak j�t�k, Samson - mondta boldogan a l�ny -, ahogy �n
sem j�tszom veled. Akkor h�t igaz�n szeretsz.
Samson hossz� l�b�val megpr�b�lt �tl�pni az ablakp�rk�nyon, hogy
behatoljon a szob�ba, de Eva gy�ng�den visszatartotta.
- Besz�lgess�nk - mondta.
- Mir�l?
- Nem helyes, hogy minden id�det szerencsej�t�kkal t�lt�d. Az kellene,
hogy sok marh�d vagy birk�d vagy farmod legyen, egy napon pedig m�g az
ap�m�n�l is jobb h�zat �p�t�nk majd.
Samson elh�z�dott t�le, d�h�s volt �s nem �rtette a dolgot.
- �n m�r csak szeretem a szerencsej�t�kot - felelte. - �gy szok�s ez r�g�ta
az ut�kn�l.
Eva gy�ng�den meg�rintette a fi� arc�t. - Ne l�gy haragos - k�rlelte. - �n
csakis t�ged akarlak f�rj�l. Te er�s vagy �s j�k�p�, az eg�sz rezerv�tumban
nincsen hozz�d foghat�. Kezdetben majd ott �lek a s�tradban, k�vetlek
minden�v�, ahov� csak mondod. De jobb �letet kell biztos�tanunk
magunknak# a csal�djainknak# a gyerekeinknek.
- Nincsen semmi rossz abban, ha az ember szerencsej�t�kot j�tszik -
ragaszkodott v�lem�ny�hez Samson. - T�bbet keresek, mint a farmerek vagy
a guly�sok. Hozok a csal�domnak �lelmet �s ruh�t, t�bbet, mint amennyit az
ap�m a birk�ib�l tud venni.
- Akkor csak csin�ld �gy, ahogy akarod - mondta Eva szomor�an, s
becsukta az ablakot.
M�snap d�lut�n Samson kor�n ott hagyta a p�keroz�kat, visszament a
s�tr�ba �s felvette legd�szesebb szarvasb�r �lt�z�k�t. B�rcsak hossz� lenne a
haja, gondolta, olyan, mint az �regek�, akkor v�r�s szalaggal fonhatn� be
mell�re lel�g� hajf�rtjeit, de haj�t r�vidre v�gatta, ahogyan azt a fiatal feh�r
f�rfiakn�l l�tta Cortezban.
Mire oda�rt a medvet�nc hely�re, a kar�ra m�r zs�folt volt - a t�meg
izgatottan ny�zsg�tt, mindenki legd�szesebb ruh�j�ban volt; akinek nem volt
szarvasb�r �lt�nye, az is legd�szesebb ruh�j�t vette fel. A f�rfiak is, a n�k is
sastollat t�ztek a hajukba.
Megkezd�d�tt a t�nc, de ez�ttal Eva Pavisook nem �t v�lasztotta. M�s
fiatalemberekkel t�ncolt - olyanokkal, akikr�l Samson tudta, hogy csak
rosszul j�rhat vel�k. J�ttek m�s n�k, f�lk�rt�k Samsont, � t�ncolt is vel�k, de
nem �rzett olyan boldogs�got, mint amikor Eva volt a p�rja. Megv�rta azokat
a t�ncokat, amelyekn�l f�rfiaknak is szabad volt lek�rni, akkor megveregette
Eva t�ncos�nak a v�ll�t �s haragos tekintettel k�ldte arr�bb.
- Mi�rt nem v�lasztott�l engem? - k�rdezte s�t�t pillant�ssal.
- Neked kell d�ntened - v�laszolta a l�ny r�tartian.
- Hagynom kellene, hadd t�ncolj�l ezekkel a rongy emberekkel - jegyezte
meg Samson g�nyosan. - Bajba sodorn�nak, akkor el�gedett lenn�l.
- Nem. M�g mindig t�ged akarlak f�rjem�l - felelte halkan a l�ny. - Ha
�gy akarod, most m�r csak veled fogok t�ncolni.
Aznap naplementekor nem hagyt�k abba a t�ncot. A r�spolyok d�rm�g�se
bet�lt�tte a kar�mot, t�lcsapott azon, ki�radt a magas hegyek fel�, ahol medve
is meghallhatta. Az �nekesek egyre hangosabban k�nt�ltak. A kar�mban
t�zeket gy�jtottak. A t�ncosok test�ket rezegtetve l�pdeltek, f�lk�sz�ltek a
pr�bat�telre, amikor is az er�sek, a b�trak �tt�ncolj�k az eg�sz �jszak�t.
N�gy l�p�s el�re, n�gy l�p�s h�tra, �jra meg �jra, v�gkimer�l�sig.
Samson �szrevette, hogy a t�bbi f�rfi k�z�tt �l� apja �s nagyapja b�szk�n
n�zi �t. L�tta a n�k k�z�tt kuporg� anyja elismer� pillant�s�t. Eva szeme k�z�
n�zett - a l�ny er�snek, elsz�ntnak t�nt. Szavak n�lk�l is meg�rtette, hogy Eva
addig fog t�ncolni, am�g �, s �gy hat�rozott, hogy egyik�k sem d�lhet ki a
sorb�l.
Teltek-m�ltak az �r�k, k�zeledett a napfelkelte, �s Samson �gy �rezte, a
l�ny arca m�g csod�latosabb �s sug�rz�bb lett, karcs�, rugalmas, szarvasb�rbe
�lt�z�tt teste m�g k�v�natosabb, amint t�ncuk �si ritmusa mag�val ragadja.
Aznap �jszaka valami nagyon er�s, nagyon igaz t�rt�nt k�z�tt�k.
M�s t�ncosok kimer�lten �sszerogytak. A medvet�nc vezet�je odal�pett
hozz�juk, k�rbej�rta �ket, megd�rg�lte �ket r�spoly�val, hogy ki�zze bel�l�k
a gonoszt, megakad�lyozza, hogy betegs�g t�madja meg �ket. Samson �s Eva
�tt�ncolt�k az �jszak�t, s amikor napfelkeltekor lelassult, majd teljesen
abbamaradt a r�spolyoz�s �s �nekl�s, t�rsaik a hajukba feh�r agyagot
d�rzs�ltek be, elismerve b�tors�gukat �s erej�ket.
D�lut�n �nneps�get tartottak, s noha b�s�gesen ettek �s boldogok voltak,
Eva kor�n hazament lepihenni fav�zas h�z�ba, �s Samson is hamarosan
visszavonult s�tr�ba. K�s� �jszaka, amikor a t�borhelyek elcs�ndesedtek �s
csak az �ji neszek hallatszottak, Samson f�lkelt, f�lredobta takar�it �s
ellovagolt Eva Pavisook fav�zas h�z�hoz.
A cs�rfuvola ism�t azt dalolta, hogy "Eee-va# Eeeva# Eee-va Pa-vi-
sook# Gye-ee-ee-re ki!# Gye-ee-eere ki!# Sze-reet-lek!"
S akkor halkan, ak�r egy �zsuta, h�l�inge f�l� takar�t dobva, Eva kij�tt
hozz� a fav�zas h�z ajtaj�n. K�zen fogta.
- F�rfi vagy, Samson - mondta. - T�gy �gy, ahogy egy f�rfinak tennie
kell. Ha el akarsz menni Cortezba, egyszer majd bemehet�nk oda. Nem
sz�mit. Ha �gy �rzed, szerencsej�t�kot kell j�tszanod, akkor csak j�tssz�l - s
m�g az is lehet, hogy lesznek birk�ink �s marh�ink �s h�zunk.
Egy�tt ellovagoltak a medvet�nc kar�m k�zel�ben felvert s�tr�hoz, s ott
Samson iszony� erej�t �s k�nz� v�gy�t meghazudtol� v�ratlan gy�ng�ds�ggel
levette a takar�t Eva v�ll�r�l, lefejtette r�la a h�l�inget �s feles�g�v� tette.
Reggel pedig sz�gyenl�sen �s boldogan egy�tt l�ptek ki a ragyog�
ver�f�nybe. Eva egy t�bori t�zhelyen elk�sz�tette Samson reggelij�t �s ebb�l a
N�p valamennyi ott lev� tagja megtudta, hogy Eva Pavisook �s Samson Posey
�sszeh�zasodtak#

- Posey! - hallotta a ki�lt�st# �s Samsont, aki k�ts�gbeesetten pr�b�lt

megkapaszkodni Eva �lomk�p�be, kir�ngatt�k �br�ndoz�s�b�l. - Posey! - Az
a tiszt sz�lt r�, aki azokat a furcsa k�peket mutogatta.
- Valami neh�zs�ge van? - k�rdezte.
- Igen - vallotta meg szomor�an Samson. - Nem tudok �rni.

11.

A devonshire-i szikl�n a nagy semmi t�rult Reisman el�, mintha a vil�g

perem�re �rt volna. Ez a perem felfel� �velt, azut�n kilend�lt a k�dg�rget�
tenger f�l�, s leereszkedett az alanti keskeny part menti s�vig. Reisman
�tv�gta mag�t a s�r� reketty�sen, amely a tavaszt v�rva belem�lyesztette
gy�kereit a k�ves talajba, sz�v�san ellen�llt a behatol�nak, �gaival
ut�nakapott, s ak�r egy mez�nyi f�lig �l�, f�lig holt esdekl�, csak az er�lyes
r�g�soknak engedett. R�gi szok�sa volt ez Reismannek: �gy �rezte, nem tehet
m�st, be kell cserk�sznie a ter�letet, ismernie kell az �sszes be- �s kij�ratot
miel�tt bel�p egy helyre vagy egy v�rosba, vagy �ppens�ggel nekifog egy
probl�ma megold�s�nak.
A La Manche-csatorn�n t�l ott lapultak a n�metek az eur�pai er�dj�kben,
oly k�zel, hogy szinte szabad szemmel l�thatta �ket, ha f�lsz�llt a k�d.
Reisman k�nyelmetlen�l, k�nosan �rezte mag�t puszt�n a gondolatt�l is, hogy
ennyire k�zel vannak egym�shoz.
A sz�l kutyaugat�st sodort fel�. Amint len�zett a szikla alatti partszakaszra,
hatalmas kuty�t pillantott meg. Fel-al� rohang�lt a f�v�nyen, k�zben meg
n�ha belevetette mag�t a tajt�kos v�zbe, de nyomban vissza is �viek�it. Egy
n�t is l�tott - par�nyi, mag�nyos, a t�volba vesz� alakot, nagy kab�tban �s a
sz�lben lobog� s�lba burkol�zott, hosszasan n�zett ki a v�zt�k�rre, azut�n
elindult, ism�t meg�llt, ism�t kin�zett a v�zre, �gyet sem vetett a kuty�ra,
pedig az �jra meg �jra odarohant hozz�, s�t fel is ugr�lt r�, s mintegy
incselkedve meg-megiramodott, majd visszat�rt hozz�.
Reisman szemmel k�vette �ket, am�g bele nem vesztek a szikl�ba, nyilv�n
r�t�rtek a tengerpartr�l felfel� vezet� egyik �sv�nyre. Azut�n � is h�tat
ford�tott a tengernek �s �tv�gva a reketty�sen, visszat�rt az �tra, ahol a
dzsipj�t hagyta.
Stokes Manor csak egy ugr�snyira volt kocsin. A faluban �tba igaz�tott�k, s
� akkor �llt meg, hogy felder�tse a k�rny�ket, amikor megpillantotta a s�r�
liget lombjai f�l�tt meredez� k�m�nyeket.
Reisman oda�rt a magas vaskapuhoz. Kider�lt, hogy l�nccal, lakattal van
lez�rva. Hi�ba r�ngatta a lakatot, hi�ba ki�ltozott �s nyomta a dzsip k�rtj�t.
�gy l�tszott, teremtett l�lek sem tart�zkodik az eg�sz k�rny�ken. Beny�lt a
dzsipbe, el�h�zta a 45-�s�t, n�h�ny l�p�s t�vols�gb�l gondosan c�lzott, azut�n
megremegtetve a t�j kora reggeli sz�rke cs�ndj�t, sz�tl�tte a l�ncot �s a z�rat.
A h�zhoz �rve �jra csak nem kapott v�laszt hosszas cs�nget�s�re,
d�r�mb�l�s�re �s ki�ltoz�s�ra. Ez�ttal azonban habozott, haszn�lja-e ism�t a
pisztoly�t. Egy l�nc meg egy lakat sz�tl�v�se egy dolog, de eg�szen m�s a
bej�rati ajt� z�rmechanizmus�nak �s vastag fat�bl�inak a sz�trombol�sa - ezt
m�r alaposan meg kell gondolni. R�gi, s�t�t f�ny�, gy�ny�r� ajt� volt: a
t�lgyfa lapokat sz�gfejekkel vert�k ki. Vagy k�t-h�romsz�z esztendeje
illeszthett�k a hely�re. Reisman sok ehhez hasonl� h�zban j�rt, ami�ta
meg�rkezett Nagy-Britanni�ba, �gy azut�n m�r nem �rzett megpillant�sukkor
olyan tiszteletteljes elfog�dotts�got, mint a legels� alkalomkor. De m�giscsak
olyan hely volt ez, amilyenr�l kisfi� kor�ban �lmodozott, palot�nak vagy
kast�lynak nevezte �s finom d�m�kkal meg urakkal, hercegekkel �s
hercegn�kkel, kir�lyn�kkel �s kir�lyokkal n�pes�tette be, ak�r a filmeken.
Helyi k�b�l �p�lt, hatalmas h�z volt, g�tikus �vekkel, oszt�sos, �lmozott
ablakokkal. K�rbej�rta a h�zat a murv�s kocsibehajt�n. Az �p�let h�ta m�g�tt
gaz lepte p�zsitos t�rs�gek, ny�ratlan �l�s�v�nyek, f�k �s vir�g�gy�sok
h�z�dtak. L�that�an �vek �ta nem gondozta �ket senki. Az eg�sz helyet
trag�dia l�gk�re lengte be, mintha lak�ja hirtelen meghalt volna, �s aki rajta
k�v�l m�g ismerte a h�zat, az is elutazott volna, hogy elfelejtse �r�kre. Vagy
negyven l�p�ssel a h�z h�ts� oldal�t�l emelkedett a meredeken a tengerbe
hull� szikla fel. Onnan, ahol Reisman a kocsibehajt�n �llt, tiszt�n hallhatta a
k�veket ostroml� hull�mver�s csobban�sait.
De nem maga az �p�let keltette fel legink�bb Reisman figyelm�t, hanem a
birtok mag�nter�let�hez tartoz� sok hekt�rnyi dombos vid�k �s s�r� erd�s�g.
Esze �g�ban sem volt, hogy foglyait egy r�gi angol kast�ly k�nyelmes
szob�iba kv�rt�lyozza be.
Egy t�lgyes, �gerf�s, di�f�s liget t�gas tiszt�s�n tal�lt v�gre megfelel�
helyet, ahov� - �gy v�lte - c�l�pker�t�st h�zhatna. A f�k eltakarn�k a
f��p�letb�l, a birtok t�bbi r�sz�b�l vagy ak�r a t�voli �tr�l k�v�ncsiskod�k
pillant�sai el�l. Teljes titok �vezn�, mi folyik ezen a helyen �s kik �t�ttek
t�bort itt.
Elhat�rozta, hogy m�g egyszer megpr�b�lkozik a f��p�lettel, miel�tt
visszat�rne Stokesmouth-ba. Majd megmondja a jegyz�nek, hogy dac�ra
aznap reggeli k�zl�s�nek, szemmel l�that�an senki sem tart�zkodik a Stokes
Manorban.
De amikor ez�ttal megnyomta a cseng�t, kutyaugat�st hallott az �p�letb�l,
s v�g�l kiny�lt a t�lgyfa ajt�. Fiatal n� jelent meg az ajt�ny�l�sban, de �gy
tartotta a kilincset, hogy ak�r gyorsan �jra be is csaphassa az ajt�t. Derek�val
egymagass�gban egy vicsorg� dobermann pof�ja jelent meg; a kutya
mindenk�ppen ki akart furakodni a n� �s az ajt�f�lfa k�z�tti r�sen. Reisman
megragadta 45-�se markolat�t, amelyet m�g a kapun�l a kab�tzseb�be
s�llyesztett.
- Mit k�v�n? - k�rdezte bizalmatlanul a n�.
Reisman f�lismerte azt a n�t, akit t�volr�l l�tott a tengerparton. M�g nem
volt ideje levetni a kab�tj�t vagy a s�lj�t. A sz�zados l�tott m�r el�g ilyen
kab�tot �let�ben - a h�bor� el�tt fiatal n�cikon N�metorsz�gban, azut�n meg
halott n�met tiszteken.
- Miss Strathallan? - k�rdezte. - Azt hittem, senki sincsen idehaza. Az
el�bb nem hallott engem?
- Igen, �n vagyok Lady Margot - felelte a n�. - Nem, nem hallottam
mag�t. �ppen most �rkeztem haza. Kicsoda maga �s mit akar? Hogy ker�lt
be?
Viselked�se - emberi nyelvre leford�tva - pontosan megfelelt a vicsorg�
kuty��nak. Az eb fog�t csattogtatva l�dult a f�rfi fel�, csak az tartotta vissza,
hogy gazd�ja megr�ntotta a nyak�rv�t �s l�bbal f�lrenyomta a nyitott ajt�b�l.
- Milyen sorrendben k�v�n v�laszt a k�rd�seire, Miss Strathallan? -
k�rdezte Reisman.
- Lenne sz�ves Lady Marg�inak sz�l�tani - utas�totta rendre a n�. -
Azonk�v�l semmi oka, hogy goromb�skodj�k# - Gyors pillant�st vetett r�,
megl�tta a v�ll�n a cs�kokat, mire hozz�tette: - #sz�zados.
- Akkor a nevemmel kezdem, �gy gondolom, �gy ildomos Nevem John
Reisman. Az �n apja enged�lyt adott szervezetemnek, hogy kik�pezzek itt egy
osztagot#
- Nem az ap�m �l itt, hanem �n - szak�totta f�lbe a n�.
- Tiszt�ban voltam ezzel, Miss Strathallan#
- M�r megmondtam, hogy engem Lady Marg�inak kell sz�l�tani!
Reisman alaposabban szem�gyre vette. S�padt, p�deres arc�, v�r�sesbarna
haj�, karcs� l�ny. Annyi biztos, hogy ha van is benne er�, az nem gy�kerezik
nagyon m�lyen. Az a fajta volt, aki valakinek, valaminek, b�rkinek nagy
er�vel ellen�llna, soha meg nem hajolna, de v�g�l elt�rne.
- Akkor h�t, Lady Margot - mondta -, az enged�lyt Sir Howard Stokes
Strathallan t�bornok adta meg. Minden illet�kes hely j�v�hagyta, s
nyomat�kosan f�lh�vt�k a figyelm�nket arra, hogy �n itt lakik. A h�z�t
semmilyen form�ban nem fogjuk ig�nybe venni, csak a terep egy elker�tett
r�sz�t k�rj�k.
- Hogy ker�lt be ide?
- A f�kapun �t.
- Az le volt l�ncolva �s lakatolva.
- Sz�tment a kezemben - felelte Reisman. - H�bor�s term�k# egyszer�en
m�r nem tudnak olyan holmikat gy�rtani, mint azel�tt. - Szeme vissza-
visszat�rt a l�ny kab�tj�ra. - Pomp�s kab�tot hord - jegyezte meg. - Kiss�
nagy, de csinos. Remek viselet, ha az ember l�pokban �s m�s effajta helyeken
csavarog. Saj�tkez�leg organiz�lta?
- Ehhez mag�nak semmi k�ze sincsen, sz�zados - v�gott vissza a l�ny. -
Otromba k�s�rlet�re, hogy humoros legyen, csakis ez a jelz� illik: otromba.
Cs�ppet sem sz�rakoztat, �s h�l�s lenn�k, ha most t�vozna.
- Tal�n el�lr�l kezdhetn�nk mindent, Lady Margot? - k�rdezte Reisman. -
Besz�lj�nk komolyan# az �n �desapja rendelkez�s�nkre bocs�totta a Stokes-
uradalmat, hogy kik�pezz�nk itt egy kis l�tsz�m� egys�get. Ami azt illeti,
amerikaiakat# nyilv�n �n is hallott arr�l, hogy az �n�k oldal�n bel�pt�nk a
h�bor�ba?
- Sz�val ez hatalmazza fel mag�t arra, hogy goromb�skodj�k velem?
A l�ny nyilv�n laz�tott a szor�t�s�n a kutya nyak�rv�n, mert a dobermann
csaholva el�relend�lt �s a l�ny csak ereje megfesz�t�s�vel tudta visszatartani.
- H�l�s lenn�k, ha megszabadulna a bar�tj�t�l - mondta Reisman. - Tal�n
k�nnyebben sz�t �rthetn�nk e figyelemelterel� mozzanat kikapcsol�s�val. Ha
goromba voltam, eln�z�st k�rek, �rja annak a sz�ml�j�ra, hogy f�radt �s
tudatlan vagyok.
- K�z�lje velem pontosan, mit k�v�n a Stokes-uradalomt�l# �s �nt�lem.
- �nt�l semmi egyebet, csak a j�indulat�t - v�laszolta Reisman -,
tov�bb�# s engedje meg, hogy ezt nyomat�kosan hangs�lyozzam# felt�tlen
titoktart�st. Felt�tlen�l titokban kell tartani jelenl�t�nket. Senki sem tudhat
r�la.
Ezut�n v�zolta nagyj�b�l h�ny katon�t k�v�n odahozni; hogy a f�ldeken �t
j�rm�vekkel fognak k�zlekedni; hogy az erdei tiszt�son bizonyos �p�tkez�sek
folynak majd, saj�t villanyvezet�ket h�znak, konyh�r�l, �tkez�r�l �s
tiszt�lkod�si helyis�gr�l pedig maguk gondoskodnak.
- Mindennem� k�rt, amelyet tulajdon�ban okozunk, kijav�tunk, vagy ha ez
nem lehets�ges, k�rt�r�t�st fizet�nk - biztos�totta a l�nyt. - De van m�g
valami# embereimnek szigor� parancsba adom, hogy nem l�phetnek be az �n
h�z�ba. Arra is meg kell k�rnem, hogy �n se k�zel�tsen ahhoz a ter�lethez,
ahol let�borozunk. El�g messze esik a f��p�lett�l, ez�rt �gy gondolom, nem
okoz neh�zs�get �nnek, hogy elker�lje, ha s�t�ra lenne kedve.
- V�szj�sl�an hangzik - jegyezte meg a l�ny.
- Tulajdonk�ppen nem is - vetette oda k�nnyed�n Reisman. - Egyszer�en
csak sz�ks�ges. Szeretn�m, ha a lehet� legkevesebb k�nyelmetlens�get
okozn�nk �nnek. Semmilyen form�ban nem h�borgatn�nk �nt, s�t bizonyos
vagyok, az is elint�zhet� lenne, hogy soronk�v�li fejadagokat kapjunk,
amelyeket megosztan�nk �nnel �s alkalmazottaival# olyasmiket, amikhez az
ut�bbi id�ben itt nemigen juthattak hozz�. Ez lenne a legkevesebb, amivel
viszonozhatn�nk el�z�kenys�g�t, hogy belet�r�dik jelenl�t�nkbe.
- Ne j�tssza meg az ostob�t, sz�zados - sz�lt r� d�h�sen a l�ny. - �n is
t�k�letesen tiszt�ban van azzal, hogy semmif�le alkalmazottain! sincsenek.
Mindenki bevonult katon�nak vagy elment a gy�rakba vagy valami m�s
istenverte ostoba helyre - h�l' istennek megszabadultam t�l�k! Nem vagyok
�n gyerek, hogy cukorka, cigaretta vagy k�v� �g�rget�s�vel meg tudjon nyerni
mag�nak. Ez a magukf�l�k egyik leghitv�nyabb tulajdons�ga.
Reisman visszaindult a dzsiphez, s csak �gy maga el� mormogta: - �risten,
lady, most azt�n bekapta a horgot! - Azut�n hangosabban, hogy a l�ny
biztosan meghallja, m�g hozz�tette: - Vas�rnap ver�nk t�bort.

HARMADIK R�SZ

A PISZKOS TIZENKETT�

1.

A g�pkocsioszlop 1944. m�rcius 5-�n, vas�rnap kora reggel hagyta el a

marston-tyne-i katonai b�rt�nt.
Victor Franko egy sz�gesdr�ttal, deszk�val �s egy hatalmas l�d�val
megrakott Studebakert vezetett. Mellette Bowren tizedes �lt, �l�ben
g�ppisztollyal, cs�p�j�n 45-�s pisztollyal. A teherkocsi h�tuls� r�sz�n
hasonl�k�ppen felfegyverzett �r helyezkedett el.
Frank�� volt a konvoj �lj�rm�ve, s Bowren �lland�an ord�tozott vele, hogy
lassabban, nem kell rohanni. Az, hogy ped�lt �rzett a l�ba alatt, korm�nyt
markolhatott, kiel�g�thette v�gy�t, hogy mozogjon, rep�lj�n, kiszabaduljon �s
el, el innen - mindez olyan boldogs�ggal t�lt�tte el, amelyr�l azt hitte, csak
egy n� vagy a teljes szabads�g hozhatn� meg neki. Amikor a vid�ki utakon
gyalogl� vagy bicikliz� n�k mellett hajtott el, dud�lt, ord�tozott �s
f�ttyengetett nekik, am�g Bowren r� nem sz�lt, hogy ha ez m�g egyszer
megt�rt�nik, �t fogja adni a korm�nyt egy m�sik fogolynak.
Franko nagyj�b�l tiszt�ban volt azzal, ki �s mi van minden egyes kocsin.
Valamennyi rab �s �r r�szt vett a rakod�sban, � pedig gondosan elrakt�rozta a
fej�ben mindazt, amit l�tott, h�tha m�g sz�ks�ge lesz r�. A m�g�tte halad�
kocsit Sawyer vezette; mind�ssze egyetlen �r �lt mellette a f�lk�ben, a kocsi
rakom�nya pedig sz�gesdr�t, c�l�p, deszka, tov�bb� kantinfelszerel�s,
valamint n�h�ny �zemanyaghord� �s �lelmiszer volt. A chicag�i poly�k - Joe
Slaw vagy Ski - vezette a harmadik teherkocsit, a f�lk�ben mellette Morgan
�lt, egy katonai rend�r pedig a rakod�t�rben kuporgott, ahov�
�p�t�szersz�mokat, kik�pz�felszerel�st, fegyvereket �s l�szert halmoztak fel.
Pinkley - micsoda n�v! - az a vermonti vagy New Hamsphire-i vagy m�s
eff�le helyr�l szalasztott k�tbalkezes tanyasi bunk� volt a negyedik kocsi
pil�t�ja, amely a csapat t�bbi tagj�t, az �r�ket �s a zs�kjaikat hozta. A
h�tv�det - nyilv�n ott t�lt�tte eg�sz idej�t - a bes�g� sz�zados alkotta a
viztart�ly-p�tkocsit vontat� dzsipj�ben, amelyet a nigger vezetett. Franko �gy
gondolta, a parancsnok az�rt hozta mag�val a niggert, hogy az legyen a
tisztiszolg�ja, �s b�rhov� ker�lnek, � v�gezze el a szar munk�t.

Bowren tizedes is �r�lt, hogy �tnak indultak. Megszabadult a

b�rt�nszolg�latt�l, amely�rt sohasem t�rte mag�t, mert ut�lta. A g�ppisztolyt
l�tsz�lag hanyagul tartotta az �l�ben, de az�rt kibiztos�totta �s a cs�v�t
szempillant�s alatt Franko has�ba f�rhatta volna, ha a sz�ks�g �gy hozn�. J�
�tlet volt a parancsnokt�l, hogy a pusk�kat �s karab�lyokat a nagyobb t�zerej�
g�ppisztolyokra cser�ltette ki. Az �j parancsnok k�l�nben is ok�. Fura �s
brut�lis szerzet, de �rti a dolg�t, tudja, hogyan kell nekifogni - j�llehet
Bowren m�g ha enged�lyezve lett volna, akkor sem tudta volna a nagyesk�t
letenni arra, hogy voltak�ppen mi is ez a dolog. Az indul�s el�tti nap
eligaz�t�sra �sszeh�vt�k az �rszem�lyzetet: Bowrent �s a hat katonai rend�rt.
Azut�n ott volt a sz�zados meg a fuser Morgan, �s a sz�zados r�szletesen
elmagyar�zott mindent, kiv�ve azt, hogy mi a c�lja az eg�sz
h�kuszp�kusznak.
- Valamennyi�knek k�t feladata van - k�z�lte vel�k. - El�sz�r is
gondoskodnak arr�l, hogy egyetlen fogoly se l�ghasson meg, �s hogy
pontosan �gy hajts�k v�gre a parancsokat, ahogyan �n megk�v�nom. A
m�sodik feladatuk az, hogy seg�tenek nekem a kik�pz�s�kben. Ki fogjuk
dolgozni a szolg�lati beoszt�st, m�gpedig �gy, hogy maguk k�z�l n�h�nyan
mindig �rs�gben lesznek, m�sok pedig velem dolgoznak. A kik�pz�s n�h�ny
szakasz�n maguk is kereszt�lmennek, mintha �joncok lenn�nek, de k�s�bb
meredekebb dolgok j�nnek. P�ld�ul az ejt�erny�s ugr�s gyakorl�sa. Ebben, ha
�gy tetszik, r�szt vehetnek, de ez egyik�k sz�m�ra sem k�telez�.
K�r�l�llt�k az asztalt, amelyre Reisman kiteregette a kik�pz�si terep
t�rk�p�t; ezen fel voltak t�ntetve a k�rnyez� vid�kek �s v�rosok is.
Megmutatta nekik a v�zlatrajzait, milyen sz�gesdr�t ker�t�st, �rtornyokat akar
�p�ttetni, �s megbesz�lte vel�k az egyszer� fakasz�rnya terv�t is. Ami pedig
az ell�tm�nyig�nyl�st illeti, a parancsnoknak minden jel szerint abszol�t
els�bbs�ge volt a hadseregen bel�l. Mindent megkapott, amit csak ig�nyelt.
Egy-k�t holmi kiv�tel�vel, amelyet akkor hozatnak el, amikor sz�ks�g lesz r�,
�n�ll�, �nell�t�, teherg�pkocsis alakulat voltak, m�g kis t�bori �ramfejleszt�t
�s t�bori konyh�t is vittek magukkal, s�t v�zforral� berendez�st is, amelyet
majd a laktany�ba szerelnek be a heveny�szve �sszet�kolt mosd�, zuhanyoz�
�s mosoda ell�t�s�ra.
A sz�zados utols� k�zlend�i �gy hangzottak: - Senkinek sem mondhatj�k
el, mi a dolguk. Befogj�k a sz�jukat. Nem k�rdezhetik a foglyokat semmir�l,
amit t�lem hallanak �s amir�l azt mondom nekik, hogy az �rs�gnek semmi
k�ze hozz�. Ha meghallanak vagy megl�tnak b�rmit, ami el�rulhatja, hogy
mivel is foglalkozunk ott, hozz�m fordulnak �s velem k�zlik �szrev�tel�ket -
senki m�snak egy sz�t sem. Ha valamelyik fogoly elk�p valamit maguknak
vagy b�rki m�snak, azonnal jelentik nekem.

Miut�n az �t elej�n megt�rgyalt�k az �tir�nyt, Reisman �s Napoleon n�m�n

�lt a konvoj v�g�n halad� nyitott dzsipben. Reisman azt rem�lte, ha kiemeli
Napoleont s maga mell� veszi az �ton, r�b�zv�n a dzsip vezet�s�nek
felel�ss�gteljes feladat�t, ez majd jav�t a hangulat�n �s �rezteti hat�s�t a
viselked�s�n. De �gy l�tta, sz�m�t�sa nem v�lt be. Napoleon hanyagul
vezetett, hol t�ls�gosan beletaposott a g�zba, hol meg teljesen megfeledkezett
r�la, hasonl�k�ppen a f�kr�l is, s �gy faroltatta kanyarokban �s sarkokon a
dzsipet meg a v�ztart�ly-p�tkocsit, ak�r valami �r�lt egystr�fos k�ly�k, ha egy
feltup�rozott kocsi korm�ny�hoz engedik.
Egy k�l�n�sen kellemetlen farol�s ut�n Reisman r�f�rmedt: - Egy
darabban akar elsz�ll�tani minket oda, ahov� igyeksz�nk, vagy v�get akar
vetni a cirkusznak, miel�tt m�g elkezden�nk a pr�b�kat? Ha v�gezni akar
mag�val, �regem, engem hagyjon ki a j�t�kb�l. Nekem m�g dolgom van.
- Begyulladt? - k�rdezte kih�v�an Napoleon, t�lord�tva a szelet.
- Ha mennem kell, akkor majd magam v�lasztom meg, hogyan teszem -
mondta Reisman. - Most pedig sz�veskedjen �gy vezetni, ahogy nagyon is j�l
tud.
- Igenis, uram! - felelte Napoleon.
- K�l�nben is, mi a fen�nek eszi mag�t? - k�vetelt magyar�zatot Reisman.
- Persze a szok�soson k�v�l.
- Mi�rt rakott engem ide maga mell�? - k�rdezte d�h�sen Napoleon. -
Att�l f�l, hogy megfert�z�m ott el�l azt a feh�r s�pred�ket?
- H�t innen f�j a sz�l! - ki�ltott fel Reisman. Egyszeriben vil�goss� v�lt
minden. Azzal, amit tett, �ppen az ellenkez�j�t �rte el, mint amit akart. - Az
isten verje meg, White, azt hittem, hogy a m�lt h�ten el�gg� vil�gosan
fejeztem ki magam! �pp hogy csak nem borultam t�rdre �s nem nyaltam ki a
segg�t. Nem garant�lhatom mag�nak, hogy szeretni fogj�k, hogy befogadj�k,
de �nn�lam mindenkinek egyenl�ek az es�lyei. Nem fogom babusgatni mag�t!
Zsebre kell v�gnia a pofonokat, ugyan�gy, mint nek�nk t�bbieknek. V�llalta,
hogy elv�gez egy feladatot, �n pedig most a szav�n fogom.
Napoleon komoran, n�m�n hajtott tov�bb, de ett�l fogva
z�kken�mentesebben vezetett, pontosan betartotta a k�vet�si t�vols�got a
dzsip �s az el�tte halad� teherg�pkocsi k�z�tt. �tjuk borult �gbolt, torl�d�
es�felh�k alatt vezetett devonshire-i sz�nt�f�ldek k�z�tt, amelyeket m�r
f�lsz�ntottak �s bevetettek, b�r m�g j� k�t h�t volt h�tra tavaszig.
- Nos, mi a v�lem�nye, hadnagy? Fegyversz�netet k�t�nk? - sz�v�skodott
Reisman. - Abbahagyja a hadakoz�st a vil�g ellen �s# ellenem?
- M�g nem, sz�zados - felelte Napoleon �s egy pillanatra oldalt ford�totta a
fej�t.
- Bossz�t �llt. Most ideiglenesen felf�ggesztett�k a hal�los �t�let�t. M�g mi
a nyavaly�t akar? - m�r m�sk�pp l�tom a dolgokat. Elmondok mag�nak egy
kis t�rt�netet, hogy meg�rtse, mire gondolok.
- Halljam, de k�zben figyelje az utat.
- K�t dologra is tudok figyelni egyszerre. - Napoleonnak ki�ltania kellett,
hogy a motorz�g�s �s a sz�l f�ty�l�se ne nyomja el a szavait, de az�rt
ugyanazon a haragos, elkeseredett hangon besz�lt tov�bbra is, amelyet
Reisman most m�r norm�lisnak fogadott el. - Volt ott egy ember, aki
rendszeresen megl�togatott a hadb�r�s�gi t�rgyal�s ut�n. Dewey Robinson
hadnagy, egy fekete t�bori lelk�sz. � is ott volt az Ile de France-on, hallotta,
hogy mit tettem, �s elhat�rozta, hogy �r�k k�rhozatra �t�lt lelkemet visszat�r�ti
az �r �tj�ra. M�velt ember volt, �les esz�, j� besz�dk�szs�g�, nem aff�le als�-
egyh�zi pokol-�s-k�rhozat pr�dik�tor. A m�dszere az volt, hogy az
�sszer�s�get �s a logik�t b�ven meg�nt�zte az �ltala megfelel�nek �t�lt
tank�nyvi filoz�fi�val. Er�sen hitt J�zus Krisztusban, nem valamif�le
misztikus vagy m�gikus m�don, nem abban a sok s�ket dum�ban hitt a borr�l
�s keny�rr�l �s testr�l �s v�rr�l - a fen�be is, egyet�rtett�nk abban, hogy ez
sem �r t�bbet, mint a vaj�kos emberek halandzs�ja, amelyben ma is oly
nagyok afrikai unoka fiv�reink! De ugyan�gy hitt J�zusban, ahogy Gandhiban
- � volt a modern h�se. Tartsd oda a m�sik orc�d! Er�szakmentess�g! Azt
bizonygatta, hogy ezen az �ton jut majd el valahov� az amerikai n�ger. Azt
mondta nekem, helytelen volt, amit tettem, f�ggetlen�l att�l, mennyire
ingereltek. Istenemre mondom, m�r-m�r kezdtem hinni magam is. Azt
mondta, nem akarja, hogy f�lakasszanak. Arra k�rt, hogy a j�v�ben legyek
t�redelmes, l�bujjhegyen j�rjak, mint azok az isten h�ta m�g�tti �ltetv�nyes
niggerek, s akkor � minden t�le telhet�t megtesz, hogy a hadb�r�s�g
per�jrafelv�tel! bizotts�g�nak a figyelm�t felh�vja �gyem motiv�ci�s
t�nyez�ire. �s akkor tal�n enyh�tenek az �t�letemen.
- Ez m�g megt�rt�nhetett volna - vetette k�zbe Reisman. - A fen�be is,
�gysem akarnak azok senkit sem fell�gatni. Ez az egyik alapgondolata a mi
v�llalkoz�sunknak is. Az akaszt�s nem fest valami j�l a jegyz�k�nyvekben
vagy az �js�gokban. Ink�bb felhaszn�lj�k az embereket, ahogyan tudj�k.
- �tver�s k�sz�l itt, sz�zados - mondta Napoleon �s pillant�s�t az �tr�l
Reismanre ford�totta. - Azt hiszem, ezeknek csak �gy�t�ltel�kekre van
sz�ks�g�k, s ha m�r meg kell �lni ezt a p�r nyomorultat, tegy�k meg a fritzek
- �gy okosabb.
- Minden katon�nak szembe kell n�znie ezzel az eshet�s�ggel, White -
mondta Reisman. Napoleonhoz hajolt �s hangosan besz�lt, hogy annak, amit
mond, a jelent�se �s meggy�z� ereje ne vesszen el a sz�l s�v�lt�s�ben �s a
motor d�b�rg�s�ben. - S ha velem marad, olyan katon�t faragok mag�b�l,
hogy maga sem hiszi el. Ez a maga gy�l�letiz�je nagyon k�nyelmes dolog volt
olyasvalaki sz�m�ra, akinek �t�tt az utols� �r�ja, de mit tett volna akkor, ha a
hadb�r�s�gi t�rgyal�son r�szabad�tott�k volna a vil�gra?
Napoleon egy pillanatig gondolataiba m�lyedve, n�m�n �lt, mintha
megr�zta volna valamif�le �j, elk�peszt� gondolat. - Hadd fejezzem be a
t�rt�netemet - sz�lalt meg v�g�l.
- Folytassa.
- Bizony�ra hallott a sz�nes b�r� egys�gek sz�m�ra tiltott z�n�kr�l odalent
a k�z�p-angliai gr�fs�gokban? Egyes v�rosok a mieink, m�sok az �v�k�.
- Nem hallottam. Nem voltam itt, meg kellett v�vnom egy h�bor�t -
mondta Reisman. - Semmit sem tudok err�l.
- H�t, lehet, hogy am�gy sem tudna r�la semmit. �n sem tudtam, am�g
Robinson el nem mondta. Ez ugyanis nem hivatalos dolog. Hadoszt�lyszinten
�s als�bb szinteken folyt. A fekete katon�k t�ls�gosan �sszebar�tkoztak az
itteniekkel. Megh�vt�k �ket vas�rnapi vacsor�kra meg elvitt�k t�ncolni a
l�nyokat. A hadseregbeli feh�r faszik meg persze �tkoz�dtak. Ha valamelyik
egys�get �thelyeztek �s a katon�k megpr�b�ltak visszamenni l�togat�ba a
v�rosba, amely id�k�zben feh�r �d�l�v�ross� lett nyilv�n�tva, kit�rt a balh�.
Szab�lyos csat�kat v�vtak stukkerrel �s k�ssel. Bizony�ra �rtes�ltek err�l a
Sz�vets�ges Exped�ci�s Er�k F�hadisz�ll�s�n is, mert j�tt a parancs: nincs
t�bb� v�rosfeloszt�s, �s miel�tt valaki elt�voz�sra megy, �t kell kutatni, nincs-
e fegyver n�la.
- Att�l tartok, Robinson nemigen seg�tett mag�n, ha ilyesmikkel trakt�lta -
jegyezte meg Reisman. - Mit akart ezzel bizony�tani?
- Akkor m�r neki volt seg�ts�gre sz�ks�ge - felelte Napoleon. - Fura, hogy
�ppen hozz�m fordult. Hozz�m, akinek nyak�ban volt m�r a hurok. Tudja, a
mieinket teljesen kiforgatt�k, mert h�rhedt k�sel�k vagyunk, de akadtak, akik
usz�tott�k a feh�r fi�kat. Band�kba ver�dve vad�sztak a feket�kre, akiket
olyan helyeken tal�ltak, ahol v�lem�ny�k szerint semmi keresnival�juk nem
volt. Robinson egyre csak azt hajtogatta, tarts�k oda a m�sik orc�jukat is, de
utols� l�togat�sakor l�ttam, hogy maga sem igen hisz m�r saj�t filoz�fi�j�ban.
Sz�ntelen�l ki akarta csikarni bel�lem, mi k�sztetett az er�szakos
b�ncselekm�nyre, amely ide, b�rt�nbe juttatott. Egy sz�p napon azut�n azt
mondta az embereinek, eriggyetek, v�djetek meg magatokat. Felejts�tek el az
el��r�sokat. Ha kell, csemp�sszetek ki fegyvereket, de �g�rj�tek meg, hogy
csakis �nv�delemb�l haszn�ltok fegyvert. Valaki f�ljelentette. Hadb�r�s�g el�
�ll�tott�k. Gondolja csak el, azok a kurafiak egy ilyen embert hadb�r�s�g el�
�ll�tottak. L�zad�sra val� bujtogat�s, ezzel v�dolt�k. H�sz �v k�nyszermunk�t
kapott, amelyet a hadseregcsoport f�parancsnoka tizen�tre enyh�tett, �gy azt�n
nem j�rok l�bujjhegyen, sz�zados. Kem�nyen l�pek.
Reisman �tny�lt Napoleon el�tt �s elford�totta a slusszkulcsot. - F�kezni! -
parancsolta.
A dzsip lass�tott, azut�n meg�llt az �t sz�l�n. Napoleon dacosan meredt
maga el�, kez�t nem vette le a korm�nyker�kr�l.
- N�zzen r�m, White - parancsolta Reisman. Napoleon oldalt fordult.
Reisman s�t�t, haragos szem�be f�rta a pillant�s�t.
- Figyelmeztetem, �regem, nehogy esz�be jusson r�m taposni! - mondta. -
Ha megpr�b�lja, ugyan�gy le�ll�tom, mint ezt a motort. �rtj�k egym�st?
- Igen.
- Igen - micsoda?
- Igen, uram.
- Most pedig ind�tson. M�g rengeteg elv�geznival�nk van takarod� el�tt.

Szit�lt az es�, amikor a g�pkocsioszlop kora d�lel�tt meg�rkezett a Stokes-

birtok kapuja el�. Bowren tizedes fut�l�p�sben igyekezett h�tra Reisman
dzsipj�hez. A t�bbi �r m�r f�lsorakozott a teherkocsioszlop k�t oldal�n.
- H�t, rendben befutottunk, uram - jelentette Bowren, s kez�ben egy
t�rk�pet lobogtatott. - De �gy l�tszik, nem sz�vesen l�tnak itt minket.
- Hogyan �rti ezt?
- A kapu l�nccal, lakattal le van z�rva, �s egy teremtett l�lek sincs a
k�zelben.
- Rohadt kurva! - morogta Reisman.
- Mit mondott, uram?
- Semmit. Sorakoztassa a t�bbiekkel - mondta, s Napoleonra mutatott.
Amikor elhaladt Morgan �rmester el�tt, odasz�lt neki: - Sorakoztassa a
foglyokat �s az �r�ket k�t f�lk�rben a kapu k�r�l. K�v�l �lljanak az �r�k.
Mindenki vegye fel a k�peny�t.
Reismannel az �len a magas vaskapuhoz l�ptek. A sz�zados l�tta, hogy �j
l�ncot �s f�gg�lakatot szereltek fel. Felkattintotta pisztolyt�sk�j�t �s el�h�zta
a 45-�s�t.
- Most kezd�dik a kik�pz�s�k, uraim - jelentette ki. - Meglehet, m�r
oktattak maguknak valami ehhez hasonl�t m�sutt a hadseregben, tal�n
mindent tudnak is r�la, de most el�lr�l kezdj�k az eg�szet. Ez egy automata
pisztoly, 45-�s �rm�ret�, t�pussz�ma M1911A1. Hordt�vols�ga k�r�lbel�l
ezerhatsz�z yard, de ha valaha is sor ker�lne arra, hogy ilyen t�vols�gra
kelljen l�ni�k vele, ne is f�radjanak. Hat�sos hordt�vols�ga k�r�lbel�l
hetven�t yard. K�zelebbr�l l�ve, iszony� er�vel csap�dik be a l�ved�k,
okosabb, ha sohasem szolg�lnak c�lt�blak�nt. A t�bbi fegyveren k�v�l az
�rs�g minden osztag�n�l mindenkor lesz egy cs�re t�lt�tt 45-�s. A m�sodperc
t�rt r�sze alatt kibiztos�that� �s l�v�sre k�sz.
H�tr�bb k�ldte a f�lk�rbe �ll�tott katon�kat �s vagy h�tl�p�snyire
meg�ll�totta �ket. Azut�n let�r�lte az es�cseppeket az arc�r�l, sz�razra
d�rg�lte a szem�t, gondosan c�lzott �s k�t l�v�st adott le a lakatra, amely apr�
darabokra hullott sz�t. N�h�ny katona kit�rta a vaskapu sz�rnyait.
- Hozom a dzsipet �s majd innen bem�rem a t�vols�got, Bowren - mondta
Reisman. - Mondja meg a vezet�knek, hogy n�gyker�k-hajt�sra kapcsoljanak
�s maradjanak els� fokozatban. Egy darabon terepen fogunk haladni.
Reisman m�g ott �llt az utols� teherkocsi mellett, v�rta, hogy valamennyi
embere f�lkapaszkodjon, amikor egyszerre csak Bowren ki�lt�s�t hallotta: -
Sz�zados, n�zzen csak oda. N�zze mi rohan fel�nk!
A kast�ly fel�l a felhajt� �ton Lady Margot nedvesen f�nyl�, s�t�t bund�s
kuty�ja sz�guldott fel�j�k ak�r egy gyorsvonat. Olyan d�h�dtnek t�nt, mintha
az eg�sz oszlopot sz�t akarn� t�pni.
- Most megkapja a mag��t - morogta Reisman �s ism�t el�h�zta tokj�b�l a
pisztolyt. - Mindenki h�tra!
A kutya nyilv�n meghallotta a ki�lt�s�t vagy meg�rezte a szag�t, mert
hirtelen �les sz�gben elkanyarodott �s egyenest Reisman fel� rohant. A
dobermann t�z l�p�sre lehetett, csattog� foggal, hatalmas ugr�sokkal
k�zeledett, s Reisman m�r f�lemelte 45-�s�t, c�lzott - amikor h�tulr�l valaki
le�t�tte a karj�t �s r�ki�ltott: - Ne! Ne �lje meg! - �s el�reugorva r�vetette
mag�t a kuty�ra.
Samson Posey ott hempergett a fog�t csikorgat�, felb�sz�lt kuty�val a
nedves f�ld�n; azut�n f�l�llt, a r�gkap�l� �llatot a mell�hez szor�totta, ak�r
egy kis kutyak�lyk�t, s egyik �kl�t a kutya remeg� �llkapcs�ra szor�totta.
Reismannek sajgott a karja, ahol Samson meg�t�tte. Azok a foglyok �s
�r�k, akik tan�i voltak a jelenetnek, fesz�lten figyelt�k, mi k�vetkezik. Az
indi�n egykedv� nyugalommal v�rakozott - v�rta, hogy testileg vagy sz�ban
megfeny�tik -, de arc�ra valamif�le b�szkes�g is ki�lt, s ez szavak n�lk�l is
meg�rtette Reismannel: "N�zzed csak, mit tettem �rted# meg�vtalak a
bajt�l# �s egy sz�gyenletes tett elk�vet�s�t�l!"
- Bowren, rakja be Poseyt meg a kuty�t a dzsipbe, �s vigye fel �ket a
kast�lyba - mondta Reisman. - Cs�ngessen, am�g csak ki nem nyitj�k az ajt�t.
A kutya oda tartozik. Amikor visszafel� j�n a kocsifelhajt�n, m�g l�tni fogja
teherkocsijainkat, amint �tv�gnak a f�ldeken. K�nnyen megtal�l minket. Vagy
f�l m�rf�ldre lesz�nk abban az ir�nyban, egy kis ligetben - s kez�vel mutatta,
hogy merre.
K�nnyebben jutottak el a t�borhelyre, mint ahogy gondolta. Tov�bbra is
szemerk�lt az es�, a f�ldek nedvesek voltak ugyan, de nem s�rosak. Igaz, �t
kellett k�gy�zniuk a f�k k�z�tt, le kellett d�nteni�k j� n�h�ny facsemet�t, �t
kellett t�rni�k a boz�toson, de Reismannek siker�lt bevinnie valamennyi
teherkocsit az erdei tiszt�sra, s a kocsik fardeszk�it m�r le is engedt�k a
kirakod�shoz. Mag�hoz intette Morgant �s n�h�ny l�p�snyire elt�volodtak a
t�bbiekt�l.
- A t�bort egyetlen nap alatt fel kell �ll�tani, �rmester - mondta Reisman. -
D�l k�r�l kajasz�net, azut�n nincs t�bb pihen�, am�g nem v�gezt�nk.
Rendeljen fel valamennyi foglyot a zs�kjaikkal a 4. sz�m� teherkocsira; ott
�lt�zzenek �t kezesl�basba �s es�k�penybe. Ut�nuk egyenk�nt �lt�zzenek �t a
katonai rend�r�k, am�g mindenki, bele�rtve mag�t �s engem is, �t nem
�lt�z�tt �s k�szen nem �ll munk�ra. Vil�gos?
- Nincsen gyakorl�ruh�m, uram.
- Arra sz�m�tott, soha t�bb� nem lesz r� sz�ks�ge?
- Igen, uram. Ne vegye s�rt�snek, de amikor odabent a b�rt�nben �nk�nt
jelentkeztem arra a k�l�nleges munk�ra, azt mondt�k, most m�r csakis ez lesz
a dolgom, semmi m�s. �gy azut�n megszabadultam minden f�l�sleges
holmit�l, amit magammal cipeltem.
- �gy h�t �ssze fogja mocskolni mag�t, Morgan. Ez kis l�tsz�m� alakulat,
mindenkinek meg kell fognia a munka v�git. A maga zubbonyujj�n hat cs�k
van, meg kell dolgoznia az�rt, hogy megtarthassa �ket.
- Igenis, uram - motyogta Morgan.
- Most n�zzen az emberek ut�n.
- Igenis, uram - motyogta ism�t Morgan �s elfordult. Az emberek �ppen
�t�lt�ztek, amikor Bowren tizedes �s Samson Posey meg�rkezett a dzsipen az
erd�be. Reisman m�r agg�dott �rt�k. Nem mintha azt hitte volna, hogy az
indi�n megpr�b�l majd okoskodni (bizonyos volt abban, hogy nem fog),
hanem mert esz�be jutott, hogy tal�n helyesebb lett volna, ha szem�lyesen
megy f�l a kast�lyba, hiszen ez csakis �s egyed�l az � dolga, m�rpedig most
elbliccelte ezt a k�teless�g�t.
- Hogy ment? - k�rdezte.
- A feladatot v�grehajtottuk, uram - jelentette Bowren sug�rz� arccal.
K�r�ln�zett a tiszt�son, majd kijelentette: - H�t, nem valami f�nyes, de
gondolom, be kell �rn�nk vele egy id�re, uram. Nagy k�r, hogy nem siker�lt
kialkudnia sz�munkra n�h�ny szob�t a kast�lyban.
- Senki m�g a k�zel�be sem megy annak a h�znak, �rti, tizedes! - f�rmedt
r� Reisman. Hangja j�val inger�ltebbnek t�nt, mint ahogy szerette volna. -
Sem maga, sem �n, sem senki ebb�l az alakulatb�l. Z�rt ter�let, szigor�an
tilos a bel�p�s.
- Vil�gos, uram. Csak hangosan �br�ndoztam.
- El�g k�nyelmesen lesznek itt, amint felh�ztuk a c�l�pker�t�st �s a
sz�ll�st. - Egy pillanatig habozott, miel�tt folytatta. - Mit mondott? - k�rdezte
v�g�l.
- Semmit, uram. Csak �tvette a kuty�t, azut�n bez�rta az ajt�t. Fura egy
teremt�s az a n�.
- Tudom, m�r tal�lkoztam vele.

Reisman k�t hatos munkacsapatba osztotta be az embereket. Az egyik

csoport a ker�t�st �p�tette, a m�sik a sz�ll�st meg az �rtornyokat �ll�totta fel.
Kiszemelte Glenn Gilpint, mert eml�kezett civil �letrajz�ra: a legk�l�nb�z�bb
munk�kat v�gezte d�lnyugaton, dolgozott �p�tkez�seken, olajmez�k�n,
�llatteny�szt� telepen, sodr�dott ide-oda, am�g a h�bor� kit�r�sekor v�g�l
besodr�dott az ut�szokhoz. A huszonnyolc �ves ny�l�nk, s�lyos csont�,
sanyar� �br�zat�, fekete borost�s f�rfi, �gy t�nt, sohasem volt frissen
borotv�lt.
- Mag�nak tudnia kell, hogyan csin�lj�k az ilyesmit - sz�l�totta meg
Reisman. L�b�val egy sz�gesdr�t k�teget rugdalt, amelyet az el�bb raktak le
egy teherkocsir�l a tiszt�sra.
- H�t igen, tudok valamit, hogyan kell ker�t�st h�zni a marhakar�m k�r� -
mondta Gilpin -, de nincs �nyemre, hogy most magam k�r� h�zzak egyet.
Reisman �gyet sem vetett e megjegyz�sre. - Bowren tizedes
parancsnoks�ga alatt fog dolgozni - adta ki az utas�t�st. - Amihez � nem �rt,
azt maga megmutatja neki meg a t�bbieknek, �s gondoskodik arr�l is, hogy
mindent rendben elv�gezzenek. Hoztunk c�l�p�ket, dr�tot, szersz�mokat.
Maga ir�ny�tja a munk�t.
Gilpinen k�v�l Poseyt, Maggotot, Jimenezt, Sawyert �s Pinkleyt jel�lte ki
Reisman a ker�t�sh�z�sra. H�rom katonai rend�r �rk�d�tt mellett�k. Morgan
�rmester megkapta Frank�t, Smith-t, White-ot, Odellt, Levert �s Wladislawt,
hogy irtsa ki az erd�t �s tiszt�tsa meg a terepet ott, ahol majd a laktany�t �p�tik
fel. R�juk l�v�sre k�sz g�ppisztollyal az �rs�g m�sik h�rom tagja vigy�zott.
Reisman �ppen egy teherkocsi vezet�f�lk�j�ben �lve tanulm�nyozta az
�p�tkez�s tervrajzait, amikor meghallotta, hogy Morgan vitatkozik valakivel.
Kidugta fej�t a szemerk�l� es�be, �s kiord�tott: - Mi t�rt�nt, �rmester?
Morgan egy rabot k�s�rt a teherkocsihoz, er�sen fogta a karj�t. Calvin Ezra
Smith volt az.
- Azt mondja, uram, hogy nem dolgozik, mert vas�rnap van - jelentette
Morgan.
- �gy igaz - er�s�tette meg �nnep�lyesen Smith. Hossz� l�fej�t felfel�
ford�totta, hogy feln�zhessen a kocsiban �l� Reismanre. Az es� lecsurgott az
arc�n, kis patakk�nt v�gigfolyt hegyes �ll�n �s k�zvetlen kapcsolatot teremtett
k�zte �s az anyaf�ld k�z�tt. - Az �r�s azt mondja: A hetedik nap az �rnak a te
Istenednek szombatja.
Reisman kir�ntotta a kocsi ajtaj�t �s leugrott a fogoly el�. - A Biblia m�g
egy sor m�s dolgot is mond, Smith. Maga megk�s�relt meg�lni egy tisztet,
igaz? Ez�rt van most itt. Azt hiszem, a maga vall�si meg�jhod�sa csak �r�gy a
l�g�sra.
- Nem, uram, sz� sincs r�la! - tiltakozott Smith. - Akkor elvesz�tettem
istent, de most ism�t megtal�ltam, s ezent�l az � ig�je szerint �lek majd.
- Maga ezent�l az �n ig�m szerint fog �lni - csattant fel Reisman. - Meg a
Marston-Tyne-ban tett �g�rete szerint. - Tudta, ha csak egyetlen engedm�nyt
tesz, ha szemet huny ak�r egyetlen kibasz�s f�l�tt �s nem fojt el cs�r�j�ban
minden ilyen k�s�rletet, akkor sorban egym�s ut�n el��ll majd a t�bbi fogoly
is. Hirtelen azonban jobb �tlete t�madt, hogyan oldhatn� meg ezt a k�rd�st.
Le�ll�ttatta a munk�t �s maga k�r� gy�jt�tte a rabokat a tiszt�sra. K�toldalt
Smith �s Morgan �llt mellette.
- Maguk valamennyien nekil�ttak a munk�nak, rengeteg a tennival�nk, s
m�g a mai nap be kell fejezn�nk - kezdte Reisman. - Mr. Smith, aki itt �ll
mellettem, kijelenti, nem k�v�n dolgozni, mert vas�rnap van. Nos, �n nem
akarom k�ts�gbe vonni istenhit�t, meglehet maguk k�z�tt akad m�g m�s is,
aki vall�sos. Mondom, nem tudom, �gy h�t magukra b�zom a dolgot. �nt�lem
Smith f�lre�llhat vagy fel-al� s�t�lhat, zsolt�rokat olvashat fel nek�nk a
Bibli�b�l, �s ha ez arra �szt�nzi magukat, hogy helyette is dolgozzanak,
rendben van a dolog. De ha �gy d�ntenek, hogy dolgozzon, akkor bizony
dolgozni fog!
- D�goztatni kell! - ord�totta Lever. - H�t, mi a fen�t k�pzel, kicsoda �?
- Dolgozzon! - ki�ltott�k m�sok is.
- Mi lenne, ha v�rn�nk, am�g el�ll az es�, sz�zados? - k�rdezte Archer
Maggot. - Odahaza m�g a napsz�mosokat se d�goztassuk a f�deken az es�be,
h�t m�g egy fej�r embert.
Reisman �szrevette, hogy Napoleon White megmerevedik, s egy pillanatig
arra gondolt, hogy mindj�rt r�veti mag�t Maggotra. Ehelyett azonban White
szorosan Maggot el� l�pett �s j� hangosan, hogy mindenki hallja,
megk�rdezte: - Hallott�l valaha a r�maiakr�l, te nagypof�j�?
- Eeegen, hallottam a r�maikr�, fij� - felelte Maggot. - �sakk�mivan?
- Hallott�l valaha Tacitusr�l, a r�mai t�rt�net�r�r�l, te nagypof�j�?
- Lehet, hogy hallottam, lehet, hogy nem. Mi k�z�d hozz�, fij�? - Maggot
megpr�b�lta pimaszs�ggal kiv�gni mag�t szorult helyzet�b�l, de arca
elk�ped�st �s felh�borod�st t�kr�z�tt.
- Tacitus, a t�rt�n�sz - folytatta Napoleon -, az id�sz�m�t�sunk ut�ni
sz�zadik �v k�r�l arr�l �rt, hogy Britannia �ghajlata visszatasz�t� a gyakori es�
�s k�d miatt, de soha sincsen hideg! El�g, ha ennyit j�l bev�sel az agyadba,
nagypof�j�, akkor semmi bajod nem lesz.
Reismanb�l kirobbant a nevet�s, s mivel � nevetett, vele nevettek a
t�bbiek, m�g azok is, akiknek fogalmuk sem volt, mi ebben a vicc, vagy hogy
kinek a kont�j�ra megy a tr�fa. M�g Maggot is nevetett, b�r kiss�
k�nyszeredetten. Napoleon mosolyogva elfordult Maggott�l. Reisman ekkor
l�tta el�sz�r mosolyogni.
- Nagy t�bbs�ggel leszavazt�k, Smith - sz�lalt meg v�g�l Reisman. -
Dolgozik, vagy nem eszik, amikor kajasz�netet tartunk.
Smith, aki kiss� r�szedettnek �rezte mag�t, elcsoszogott a t�bbiekkel.
Amikor Napoleon elhaladt Reisman el�tt, a kapit�ny a karj�ra t�ve a kez�t,
meg�ll�totta.
- Ha tov�bbra is �gy kezeli azt a nyomorult n�gergy�l�l�t, mint az el�bb -
mondta neki gy�ng�den -, jobbat tesz saj�t mag�nak, de tal�n m�g neki is,
mintha p�r�llyel vern� fejbe.
- Lehet, hogy �gy van, sz�zados. Lehet - v�laszolta f�radtan Napoleon -,
de tudja, azt hiszem, hogy az az ostoba �llat m�g csak azt sem tudja, mir�l
besz�ltem.
- Pontosan �gy �rtettem �n is - biztos�totta Reisman.

D�lre el�llt az es�. A nyomaszt� sz�rke felh�takar�, amely �lland�s�ga �s

ismer�s volta miatt n�ha m�r v�ltoztathatatlannak �s ez�rt �r�kk�val�nak t�nt,
egyszerre csak v�konyodni, itt-ott szakadozni kezdett, s n�ha m�r el�villant az
�g k�kje is. Egyes foglyok l�that�an �lvezt�k a munk�t. Mihelyt Glenn Gilpin
megmutatta Samson Poseynek a d�c�s� haszn�lat�t, az indi�n hallatlanul
�gyesen forgatta a szersz�mot. Hossz� karja szakadatlanul f�lemelkedett �s
les�jtott, sz�les mellkasa �s h�ta zih�lva hajolt az �t�s lend�let�vel.
Cs�k�ny�sen megtagadta, hogy �tadja szersz�m�t m�svalakinek, s ak�rcsak
egy percet is pihenjen.
A f�ld�n vagy a laktanya alapzat�n �lve ett�k a sz�raz tartal�k
�lelmiszeradagjukat �s itt�k a k�v�jukat, amelyet k�v�porb�l �s a
petr�leumt�zhelyen forralt v�zb�l k�sz�tettek. Mihelyt v�geztek, ism�t
nekil�ttak a munk�nak.
Morgan �rmester mind a hat embere, ezenk�v�l j�maga �s Reisman is
alaposan megizzadt, am�g siker�lt leemelni�k azt a hatalmas l�d�t, amelyet
Franko fuvarozott ide Marston-Tyne-b�l teherkocsija rakter�n.
- Mi a fene van ebben? - sir�nkozott Franko, amikor a l�da lehuppant a
f�ldre.
Morgan kalap�csot �s v�s�t nyomott a kez�be. - Nyissa ki! - parancsolta.
- �vatosan - utas�totta Reisman. - Sz�ks�g�nk van a f�ra is.
Franko kifesz�tett egy szeg�lyl�cet, al�fesz�tette a szegh�z� kalap�csot �s
f�lfel� nyomta a deszk�t. A t�bbiek k�rbe�llva figyelt�k �s v�rt�k, hogy b�rmi
ker�lj�n el�, megfogj�k �s vigy�k. A sz�gek csikorogva h�z�dtak ki a f�b�l, a
v�rakoz�k k�z�l t�bben �sszerezzentek a hang hallat�n. Reisman l�tta, hogy
Morgan arc�ra visszatasz�t�an moh�, v�rakoz� kifejez�s �l ki - �gy n�zett
akkor is, amikor a Hentesb�rdban ny�ladzva hajolt az �tele f�l�. Franko egyre
�jabb deszk�kat fesz�tett le.
- Maga! - parancsolt r� Morgan Myron Odellre. - Fogjon egy m�sik
kalap�csot, h�zza ki a sz�geket a deszk�kb�l �s egyenes�tse ki �ket.
- Igenis, �rmester! - pattogott Odell. Hirtelen odakapott, de amint az els�
deszka fel� ny�lt, tenyer�t f�lhas�totta egy sz�g. �sszer�ndult �s �vatosan
lenyalta a v�rt a kez�r�l.
V�g�l valamennyi fed�ldeszk�t lefesz�tett�k a l�d�r�l, s el�t�nt egy
viaszkos, s�t�t sz�n�, v�z�ll� papiros. Ezen egy a rakt�roz�sban elkoszol�dott,
n�gyr�t hajtogatott s�lyos, feh�r papiros fek�dt. Franko k�v�ncsian f�lkapta,
egyszer, k�tszer, h�romszor sz�thajtogatta, am�g meg nem �llap�totta, hogy
�p�t�si tervrajzot tart a kez�ben.
S ekkor a r�m�lett�l els�padt �s felki�ltott: - Ti rohadtak! Ti rohadt,
�tver�s kurafiak! N�zz�tek ezt! - fordult szembe ord�tva a tiszt�son �ll�
t�bbiekkel. - N�zz�tek ezt! - Odal�kte a tervet a hozz� legk�zelebb �ll�
fogolynak, Joe Wladislawnak, majdnem led�nt�tte a l�b�r�l, azut�n
belemarkolt a s�t�t v�zhatlan papirosba �s d�h�dten darabokra szaggatta.
A szigetel�pap�r alatt fa volt: hossz�, sz�les, vastag, feh�r vermonti
feny�deszk�k, meg egy manilai kenderk�t�l sz�pen kikem�ny�tve, kih�zva,
takarosan �sszehajtogatva a l�da teljes hossz�ban - szeml�tom�st kimagasl�an
fontos helyet foglalt el a c�vekek, keresztgerend�k, l�pcs�korl�tf�k �s
l�pcs�fell�p�k k�z�tt.
- H�t csak n�zz�tek, kom�im - ord�totta kiguvad� szemmel Franko. - Itt
van az eg�sz! V�rpad! Egy kibaszott akaszt�fa! - Szeme el�tt megjelent
Morgan arca, amely ijeszt�en k�l�nv�lt vaskos, sz�les t�rzs�t�l.
A tiszt�sra hirtelen hal�los cs�nd borult. A ker�t�s�p�t� osztag is
abbahagyta a munk�t �s megindult a l�da fel�. Az �r�k meg sem k�s�relt�k
meg�ll�tani �ket. Pusk�ikat a foglyokra szegezve k�vett�k �ket, valami
r�miszt� gy�ny�r�s�g lett rajtuk is �rr�.
Archer Maggot kit�pte az �rul� papirost Joe Wladislaw kez�b�l, akin
szint�n jeges r�m�let vett er�t, noha �t nem �t�lt�k k�t�l �ltali hal�lra. Maggot
ellen�ll�s n�lk�l t�rte, hogy Roscoe Lever elvegye t�le a tervrajzot. Lever
r�n�zett, azut�n v�llat vont, mert b�ntettei s�lya nem �rte el a hal�lb�ntet�st.
�nel�g�lten vigyorogva adta tov�bb a bit� tervrajz�t Kendall Sawyernak, aki
m�g bizonytalans�gban volt sors�t illet�en.
Franko lassan el�rel�pett, ak�rha r�v�letben mozogna. Pillant�sa most m�r
Reismanre szegez�d�tt. Lehajolt �s f�lvette a f�ldr�l az el�bb elejtett
kalap�csot. Megindult a sz�zados fel�.
- Te hazug, �tejt�s spicli! - ki�ltotta �s kik�p�tt.
Morgan �llt legk�zelebb Frank�hoz. Meg�ll�thatta, r�vethette volna mag�t,
b�rmit tehetett volna, de meg sem moccant. Csak moh�n figyelt.
- Meg�sszuk, ugye? - vicsorgott Franko �s megl�b�lta a kalap�csot. -
Meg�llapodtunk, mi?
Reisman l�tta, hogy n�h�ny �r c�lz�sra emeli pusk�j�t. - Ne l�jenek! -
ki�ltotta �s fenyeget�en elindult Franko fel�.
Napoleon White lapos ugr�ssal, bal v�llal el�revetette mag�t - A s�pcsontot
c�lozd meg, mondta az edz�, azut�n m�r minden megy, mint a karikacsap�s#
add meg neki, mindent belel - �s pontosan t�rd alatt tal�lta el Frank�t, aki
nagy �vben elter�lt a f�ld�n. Reisman csizm�j�val kem�nyen r�l�pett a
kalap�csot tart� k�z csukl�j�ra, s vill�mgyorsan Bowren is kiv�lt a b�mulok
k�r�b�l, mindk�t t�rddel Franko h�t�ra ugrott �s annak szabad kez�t
dzs�d�fog�ssal h�tracsavarta.
Napoleon oldalt gurult, azut�n f�lpattant, zih�lva k�r�ln�zett, k�szen arra,
hogy b�rkivel szembesz�lljon, aki r�vetn� mag�t.
- K�sz�n�m, hadnagy - mondta Reisman, an�lk�l hogy r�n�zne. - Az
ad�sa vagyok.
- H�t akkor fizessen sz�zados, de most r�gt�n! - felelte Napoleon,
feld�ltan l�kve ki a szavakat. - Nem tettem �n mag�nak semmif�le
sz�vess�get. Csak azt akarom, hogy v�laszoljon! - Ezzel odaugrott a hatalmas
fal�d�hoz �s el�r�ntotta bel�le a f�rtelmes k�telet. - Mi a fene ez itt? Mi a
fr�szt forgat a fej�ben?
Egyetlen hang sem hallatszott. Mindenki megmerevedett a hely�n. A
foglyokat megb�n�totta a r�m�let, az �r�k k�v�ncsian lest�k, mi lesz, s
rem�lt�k, hogy nem lesz z�r, de valamennyien �rezt�k, hogy a sz�gesdr�ttal
elker�tett kar�s�ncon bel�l, amely valamennyi�ket �sszez�rta, pattan�sig
fokoz�dik a fesz�lts�g.
- Amit a kez�ben tart, az egy k�t�l - sz�lalt meg halkan Reisman. - Semmi
egy�b# egy k�t�l. Ami abban a l�d�ban van, az deszka# semmi egy�b, csak
deszka. - Odal�pett Napoleonhoz �s elvette t�le a k�telet. - Angli�ban
vagyunk, m�r r�g�ta h�bor� folyik. Sz�k�sek a k�szletek. - Reisman sz�rke
szem�nek pillant�sa arcr�l arcra v�ndorolt. - Deszk�kra van sz�ks�g�nk, hogy
f�l�p�thess�k t�borunkat. - A fesz�lt, szorong�, r�m�lt arckifejez�sek kezdtek
f�lengedni. - Morgan! - ki�ltotta, s k�zben azon t�prengett, vajon a t�bbiek
tudj�k-e, ahogy Franko tudja, hogy a h�h�r ott van k�z�tt�k# ahogy Reisman
akarta, hogy tudj�k, b�r sohasem mondta meg ny�ltan nekik# mert Morgan
f�kentart� rossz volt, s tal�n a leghat�sosabb, ha hagyja, hogy a h�r
k�rbej�rjon, egyik ember s�gja meg a m�siknak, �r a fogolynak# sohase
er�s�ts�k meg vagy ismerj�k el, csak a sz�besz�dre b�zz�k �s az esem�nyek
term�szetes menet�re.
Morgan t�rzs�rmester lassan el�l�pett. Arc�r�l m�r lefoszlott a titkos
izgalom �rz�ki, idi�ta vigyora.
- Uram! - jelentkezett.
A bit� tervrajza ott fek�dt Kendall Sawyer l�ba el�tt; vonalai, nyilai,
m�retadatai �s ir�nyjelz�sei cs�fond�rosan t�rt�k valamennyi�k el� a terv
undor�t� t�k�ly�t.
- Szedje fel azt �s �gesse el! - parancsolta Reisman. Akik tudj�k, hogy
Morgan a h�h�r, bizony�ra meg�rtik# akik nem tudj�k, v�g�l majd csak
�rtes�lnek r�la �s j�l az esz�kbe v�sik a jelenetet.
Morgan f�lemelte a hatalmas feh�r pap�r�vet. - Nincs n�lam gyufa, uram -
mondta.
Reisman el�h�zta gyakorl�ruh�ja zseb�b�l az �ngy�jt�j�t. Morgan
vonakodva n�h�nyszor megr�ntotta a t�zk�kereket, de v�g�l l�ngra lobbant a
kan�c, majd visszaugrott, amint a bit�-tervrajz kilobbant az ujjai k�z�l �s
t�zes m�glyak�nt elhamvadt.
Reisman visszafordult Frank�hoz. Tudta, hogy minden fogoly fesz�lten
lesi, milyen b�ntet�st szab ki, s ha ez nem k�vetkezik be azon nyomban,
valamennyien tudni fogj�k, hogy a fegyelmi szab�lyokat b�ntetlen�l �t lehet
h�gni.
- Hadd �lljon fel, tizedes - parancsolta Reisman. Bowren f�lr�ntotta
Frank�t, de egyik karj�t tov�bbra is vasmarokkal szor�totta. Franko
gyakorl�ruh�j�nak fels� r�sze sz�tny�lott, s�t�t haja kusz�n, csapzottan,
izzadt�n l�gott; az istennek sem tekintett volna fel.
- Latrin�t fog �sni, Franko - mondta Reisman. - Ha m�g egyszer
megpr�b�lkozik egy ilyen stiklivel, belefojtom a p�ceg�d�rbe! �ll�tsa neki
�rkot �sni, tizedes. Egyetlen ferde pillant�s �s goly�t r�p�t a fej�be.
Reisman lehajolt, f�lemelte Franko kalap�cs�t �s �tny�jtotta Morgan
�rmesternek.
- A t�bbiek vissza, munk�ra! - vez�nyelte.
A foglyok lassan elcsoszogtak. Morgan �s a katonai rend�r�k noszogatt�k
�ket, hogy ism�t l�ssanak neki a munk�nak. Reisman fogta a h�h�rk�telet,
odavitte az egyik teherkocsihoz �s nagy er�vel bev�gta a rakt�rbe. �gy �rezte,
a puszta �rint�s�vel is bemocskolta a kez�t.

2.

Az erdei tiszt�s a ser�nyen dolgoz�: �s�, f�r�szel�, kalap�l�, �tkoz�d�,

utas�tgat� f�rfiak zaj�t�l �s ki�lt�sait�l visszhangz�it. A ragyog� napf�nyben
elvegy�lt a munk�ban verejt�kez� �s megfesz�l� testek kip�rolg�sa a
felmeleged� nedves f�ld, a fesz�l� r�gyekkel bor�tott bokrok, f�k �s a vir�gok
illat�val. D�lkelet fel�l, az erd�n �s a kast�lyon t�lr�l a sz�l tengerszagot
sodort a tiszt�sra.
K�s� d�lut�n elk�sz�ltek a c�l�pker�t�ssel. A nyolc l�b magas kett�s
ker�t�s szab�lytalan oldal� dobozban szab�lytalan oldal� dobozt form�zott -
alakj�t a tiszt�s ker�lete, valamint a rendelkez�sre �ll� sz�gesdr�t �s
ker�t�sc�l�p mennyis�ge hat�rozta meg. A k�ls� ker�t�s a legk�zelebb es�
f�kt�l sz�m�tott harminc l�bra k�vette a tiszt�s ker�let�nek k�rvonal�t. A
bels� ker�t�s ett�l h�szl�bnyira h�z�dott. A laktany�t a k�t ker�t�s k�z�tti
folyos�ban az egyik oldalon �p�tett�k fel: bet�lt�tte a folyos� sz�less�g�t, de
nem volt olyan hossz�, mint a folyos�. A t�borb�l val� kil�p�skor, illetve az
oda val� bel�p�skor a foglyoknak is, az �r�knek is �t ellen�rz� pontb�l �ll�
z�r�vonalon kellett �thaladniuk, amelyet �jjel-nappal szigor�an �riztek:
sz�gesdr�t kapu, fakapu, laktanya, fakapu, sz�gesdr�t kapu. A ker�t�s egyik
oldal�n a lehet� legszigor�bb elz�rts�g, m�sik oldal�n k�tes szabads�g.
A laktany�n bel�l egy bels� l�tra vezetett a tet�re. Ha a rabok a t�borban
tart�zkodtak, mindig odafenn posztolt egy �r. Legink�bb enn�l a l�tr�n�l �s a
k�t �rtoronyn�l (keskeny, korl�ttal �vezett emelv�nyek, amelyek felny�ltak a
c�l�pker�t�s f�l�, s amelyekre k�v�lr�l ugyancsak l�tr�n lehetett feljutni) volt
legszembet�n�bb a hordozhat� bit�fa faanyaga. Az �rtornyokat a k�ls�
ker�t�sen t�l, strat�giai pontokon �p�tett�k fel. Szabad kil�v�st biztos�tottak az
eg�sz t�bor ter�let�re, valamint a ker�t�sek k�z�tti folyos�ra. Amikor csak
rabok tart�zkodtak a ker�t�ssel �vezett ter�leten, a tornyokon mindig volt
�rszolg�lat.
K�t, keskeny l�v�sz�rokra eml�keztet� latrin�t m�ly�tettek, mindkett�t
Victor Franko �sta; elcsig�zott test�t gy�l�let r�zta, agy�t �gy rothasztott�k a
bossz�ra �h�toz� gondolatok, mint hamarosan a latrin�kat a tartalmuk. A
foglyok latrin�ja a kar�s�ncon bel�l volt, szemben a laktany�val, de a lehet�
legt�volabb att�l; m�g t�volabb vitt�k az�ltal, hogy mesters�gesen egy kis
kit�reml� zs�kutc�t l�tes�tettek �s nagy �vben h�zt�k meg k�r�l�tte a kett�s
ker�t�st. A k�t �rtoronyb�l akad�lytalanul be lehetett l�tni a latrin�ba. A m�sik
latrin�t az erd�ben �st�k vagy �tvenm�ternyire a laktany�t�l, ezt kiz�r�lag az
�rosztag haszn�lhatta.
Amikor minden egyebet is elv�geztek megel�ged�s�re, Reisman n�h�ny
rabot vez�nyelt a c�l�pker�t�ssel k�r�lz�rt t�borba. A teherkocsikr�l
magukkal hozt�k v�szonzs�kjaikat �s teljes t�bori felszerel�s�ket.
Amint Victor Franko azon mocskosan, verejt�kesen, l�gt�l �s d�ht�l
b�z�sen �tv�nszorgott a kasz�rny�n, vill�mgyorsan v�gigj�ratta pillant�s�t az
�p�leten, s k�pet alkotott mag�nak az egyik kaput�l a m�sikig h�z�d�
h�szl�bnyi fapadl�zatr�l: priccsek - de t�volr�l sem elegend� valamennyi�k
sz�m�ra; fadobog�ra �ll�tott mosd�k, f�l�tt�k az �p�leten k�v�l f�l�ll�tott
kaz�nhoz csatlakoztatott v�zcsapok; az egyik sarokban ugyancsak fa�llv�nyra
�ll�tott t�bori konyha; a barakk-kasz�rnya belsej�t�l elk�l�n�tett par�nyi
szoba, amelynek f�lig nyitott ajtaj�n �t egy priccset, sz�ket �s asztalt pillantott
meg - feltehet�leg az lesz Reisman szob�ja.
A t�boron bel�l egy sorban �lltak pihenjben, l�buk el� rakva zs�kjaikat �s
t�bori felszerel�s�ket. H�rom katonai rend�r �rk�d�tt a laktanyatet�n �s a
tornyokban. Morgan �rmester, Bowren tizedes �s az �rszem�lyzet t�bbi tagja
a kasz�rnya bej�rata el�tt v�rakozott. Valamennyi�kre r�f�rt volna egy f�rd�,
vacsora �s hossz� alv�s. Morgan A oszt�ly� gyakorl� egyenruh�ja gy�r�tten
�s s�rosan tapadt a test�re.
- J� munk�t v�geztek - jelentette ki Reisman. - Most s�trakat ver�nk,
megmosakszunk, ut�na j� forr� vacsor�t kapnak.
- Mi a fen�t akar a s�trakkal# - motyogta maga el� Archer Maggot -,
nincsenek is s�traink! - Megjegyz�se hangosabbra siker�lt, mint ahogyan
akarta, s Reisman meghallotta.
- Mi nyugtalan�tja, Maggot testv�r? - k�rdezte.
- Csak az, hogy azt hittem, abba' a ty�k�lba' lakunk majd, amit f�l�ll�ttatott
vel�nk - v�laszolta Maggot. - �n nem l�tok itt semmi s�trakat. De m�g ha
lenn�nek is, nem v�na �m rendes dolog, hogy csak �gy semmi�r' csin�ltatta
vel�nk ezt a munk�t.
- Ott alszanak s�torponyva alatt, ahol most �llnak - vil�gos�totta fel
valamennyi�ket most els� �zben Reisman. A t�bbs�g meglep�d�tt, de akadtak
csal�dott, s�t d�h�s arcok is. - A laktanya az �r�knek k�sz�lt meg k�l�nleges
alkalmak sz�m�ra. Most fronton vagyunk �s a lehet� legh�vebben szimul�lt
harct�ri k�r�lm�nyek k�z�tt �l�nk majd. Ha m�r elfeledt�k volna, mert �gy
d�delgett�k magukat abban a sz�p, k�nyelmes angol b�rt�nben,
szerelv�ny�kben ott van mindegyik�knek egy f�l s�tor. Ketten rakjanak �ssze
egyet �s m�ris meglesz a k�tszem�lyes s�truk. Minden este s�trat ver�nk,
reggel meg f�lszedj�k. B�rhov� megy�nk, b�rmit csin�lunk, mindig teljes
menetfelszerel�st visz�nk, bele�rtve a s�trakat is. Ma este n�mi halad�kot
adok, de holnaput�nt�l fogva mind egy sz�lig az el��rt id�ben s�trat vernek.
Ezut�n kijel�lte a s�tort�rsakat. �gy tett, mintha oda sem figyelve hadarn�
le az �sszep�ros�tottak nev�t, val�j�ban azonban eg�sz nap sokat t�rte ezen a
fej�t, s munka k�zben igyekezett jobban kiismerni embereit. Maggotot
Jimenezzel t�rs�totta, Frank�t Poseyvel, Odellt Smith-szel, Sawyert Levert�l,
White-ot Wladislaw-val, Gilpint Pinkleyvel, s j�llehet valamennyien
morogtak, nekifogtak a s�torver�snek �s a sek�ly v�zlevezet� �rkok �s�s�nak.
Reisman tudta, ha k�l�n tudja v�lasztani a bajkever�ket - igyekezett egy-egy
rossz elemet valamelyik jobbikkal t�rs�tani, s rem�nykedett, hogy nem lesz baj
bel�le -, tal�n meg is k�nny�theti a munk�j�t.
K�lcs�nk�rt egy f�l s�trat Bowren tizedest�l, hozz�gombolta a saj�tj��hoz
�s k�zvetlen�l a laktanya bej�rata el�tt verte fel a s�tr�t. Elt�k�lte, hogy ett�l
a
perct�l fogva, amennyire csak lehets�ges, azt teszi, amit az emberei. Ott
alszik, ahol �k alszanak, azt eszi, amit �k esznek, s gondoskodik r�la, hogy ezt
tudom�sul is vegy�k. Morgan, Bowren �s a katonai rend�r�k k�l�n lesznek -
de � a foglyokkal marad.

Reisman a laktanya t�bbi r�sz�t�l elk�l�n�tett par�nyi szob�ban dolgozott,

ott �rta meg a m�snapi kik�pz�si tervet. A t�borban a foglyok m�r aludtak
k�tszem�lyes s�traikban. Arra gondolt, hogy hamarosan � is elindul s�tr�ba,
rem�lve, hogy zavartalan lesz az �jszaka. Hallotta, amint a lapostet�n Morgan
d�ng� l�ptekkel j�r fel s al� - � kezdte meg a n�gy�r�s �rs�gek sor�t. 02.00
�rakor Bowrennek kell majd f�lv�ltania. R�k�vetkez� �jszaka Bowren nem
megy �rs�gbe, Morganen lesz m�sodiknak a sor, az �rszolg�latot Reisman
kezdi meg. Hasonl� v�lt�st dolgozott ki a tornyokban �rs�get ad� katonai
rend�r�k sz�m�ra: v�ltakozva teljes�tenek szolg�latot �s minden harmadik
�jszaka szabadok.
A f�lig bet�masztott ajt�n kopogtak, �s Reisman f�lkapta a fej�t. Bowren
tizedes �llt az ajt�ban, egy pillanatig habozott, miel�tt megsz�lalt volna.
Kez�ben trombit�t tartott, az aranysz�n�, f�nyesre suvickolt f�m csillogott-
villogott a l�mpaf�nyben.
- Mir�l van sz�, tizedes? - k�rdezte Reisman.
- Sajn�lom, hogy megzavartam, uram - mondta Bowren. - Tal�n
eml�kezik, eml�tettem, hogy tudok b�nni ezzel a micsod�val.
- Persze, hogy eml�kezem, tizedes.
- Arra gondoltam, uram, nem f�jhatn�k-e takarod�t? Tudja, hogy van ez#
akkor �gy �rezn�k, val�ban ism�t katon�k# tal�n j� is lenne# a hangulat
szempontj�b�l. Tudom, hogy �rzelg�sen hangzik, de mindig megborzongok,
ha meghallom a k�rtjelet. Persze az �breszt�, az m�s - tette hozz�
mosolyogva.
- Remek �tlet, tizedes - mondta Reisman. - Nagyon tetszik nekem. - Kis
sz�netet tartott, elgondolkodott, azut�n �gy folytatta: - Ha kedve van# �s
nagyon k�rem, ne �rezze �gy, hogy k�nytelen vele# de szeretn�m, ha
holnapt�l kezdve a t�bbi k�rtjelet is elj�tszana: az �breszt�t, a
z�szl�felvon�s�t# Hoztam is magammal egy z�szl�t, �ppen csak az�rt, hogy
eml�keztessem �ket, melyik oldalon �llnak, amikor elj�n az ideje#
F�l�llithatn�nk a tet�n egy z�szl�rudat# �tkez�sekkor# v�gig, a felk�sz�l�s
a takar�d�ra jelen �t eg�szen a takarod�ig. Remek �tlet, Bowren. Nagyon
k�sz�n�m.

A takarod� utols� hangjait is tovasodorta az enyhe �jszakai sz�l.

- Smith? - suttogta Myron Odell. M�r majdnem elaludt, amikor f�lriadt a
k�rtsz�ra. Most nyugtalanul f�szkel�d�tt a takar�j�ban. - Smith, �bren vagy?
- s�gta ism�t.
- Ez azt�n igaz�n sz�p volt - mondta halkan Calvin Ezra Smith. -
Valahogyan vall�sos hangulata van ennek a dallamnak. Isten k�zel van.
Tudtad, hogy ezekkel a szavakkal v�gz�dik? Bizony mondom, ez az igazs�g.
- R�gm�lt id�kre eml�keztet - jegyezte meg Odell.
Az isten verje meg, mindj�rt kiborul �s zokogni kezd, gondolta Smith.
- Mikor volt az? - k�rdezte v�g�l.
- Cserk�szt�borban# ott hallottam el�sz�r. Volt�l te valaha is cserk�sz,
Smith? Volt nek�nk egy csapatunk az �rvah�zban, ahol feln�ttem - hadarta
tov�bb, an�lk�l hogy megv�rta volna a v�laszt. - Azut�n az egyik �vben
elvittek minket egy igazi cserk�szt�borba az erd�kbe, tavak mell�. Gy�ny�r�
volt. Csak egyszer voltam. Azut�n a ny�r ut�n nem lehettem tov�bb cserk�sz.
Megb�ntettek# de az�rt m�g j�l eml�kezem.
- Mit csin�lt�l? - �rdekl�d�tt Smith. - �gy �rtem, ami�rt megb�ntettek.
- Nem mondhatom el.
- Nekem azut�n �desmindegy - s�gta Smith. - Nem csin�lhatt�l te semmit,
ami rosszabb, mint amit �n k�vettem el. Mindenki megb�k�lhet az �rral, �gy
�rja az �r�s. Hov� val�si vagy, Myron?
- Clevelandbe, Ohi�ba val� vagyok# ott volt az �rvah�z, �gy azut�n �gy
gondolom, odaval�si vagyok.
- �n meg tennessee-i vagyok, Myron. Tudod, hol van az?
- H�t persze, hogy tudom, hol van, Smith. Soha nem j�rtam ott, de az�rt
tudom, hol van. J�rtam �n iskol�ba.
- Ide figyelj, sz�l�ts most m�r Calnek. Ha valami nyugtalan�t, h�t csak ki
vele, mondd el nekem, �s �n majd gondolkodom, tal�lok-e r� v�laszt az
�r�sban. Abban minden benne van. Minden benne van, amit csak tudni akarsz.
- �rtatlan vagyok. Cal# �rtatlan vagyok - ny�sz�tette Odell. - �jra meg
�jra elmondtam nekik, de senki se hisz nekem. A pokolba is, ez pityereg,
d�bbent r� feszengve Smith.
- H�t persze - mondta. - J�zus is az volt# �rtatlan, mint a ma sz�letett
b�r�ny. �n tudom, hogy te vall�sos ember vagy, Myron. Amint megl�ttalak,
tudtam. Hiszel istenben meg J�zusban, igaz?
- Katolikusk�nt nevelkedtem. Katolikus otthonban.
- A fen�be is! - ki�ltott fel Smith. - Ezt nem hittem volna! De mondok �n
neked valamit, Myron, �s nem hiszem, hogy megb�ntalak vele. H�t, ide
figyelj# Az �r az �n p�sztorom; nem l�tok sz�ks�get. Z�ld mez�n vet �gyat
nekem: cs�ndes vizekhez vez�rli l�pteimet#

- Ezek a kurv�k m�g alunni se haggy�k az embert - suttogta Archer

Maggot. S mivel Luis Jimenez nem v�laszolt, folytatta. - Az isten verje meg
�ket, h�t nem valami ty�kszaros zen�vel sz�rakoztatnak minket. Milyen
kedves t�l�k! - T�rsa tov�bbra is n�mas�gba burkol�zott. - Mi �t�tt bel�d,
hogy ma este konyhai �gyeletre jelentkezt�l, Looey? - k�rdezte kih�v�an
Maggot.
- Nem konyhai �gyeletre - felelte �lmosan Jimenez.
- Szak�csnak.
- Szarok r�, ugyanaz! Csak nem nyalod a sz�zados seggit, Looey?
- Vigy�zz a sz�dra, �regem! Szeretek f�zni, ez minden.
- Szak�cs vagy civilben?
- H�t igen, n�ha f�z�k - mondta Luis. - Salinasban mosogat�
seg�dszak�cs voltam egy vend�gl�ben. J�ttek a rossz id�k, kir�gtak, h�t
visszamentem a f�ldekre. Az ap�m, az any�m, valamennyi fiv�rem �s
n�v�rem ezt csin�lja. Katonaszak�cs akartam lenni, csak nem engedtek.
- Figyelj, Looey# te messzik�i vagy?
- Dehogyis, nem messzik�i# mexik�i# De �n m�r az �llamokban
sz�lettem, a kaliforniai hat�r innens� oldal�n. Amerikai �llampolg�r vagyok.
- H�t, �n is csak ezt mondtam, Looey# messzik�i vagy. Jobb ez, mint ha
valaki nigger vagy dig� vagy zsid� vagy indi�n, annyi szent. Fasza gyerek
vagy te, Looey. Mit csin�lt�l, hogy hadb�r�s�g el� ker�lt�l?
- Meg�ltem egy kibaszott hadnagyot!
- Az istenit!
- H�t te mit csin�lt�l, te gringo?
- �n semmit. �k asszont�k, csin�ltam# �n meg asszondom, nem
csin�ltam.
- Ilyen az �let, amigo# Most pedig befogod a pof�dat �s alszol# F�radt
vagyok.
- H�t persze# h�t persze, Looey! Fasza gyerek vagy!

- Mi a fen�nek sz�l�tott hadnagynak t�ged a sz�zados? - k�rdezte Joe

Wladislaw. - Sz�rakoz�sb�l?
- Semmi k�z�d hozz� - mordult r� Napoleon. A k�rtsz� megint egyszer a
m�ltra eml�keztette# Fort Huanchuc�ra �s az ezred�re. Az istenit, milyen
agyaf�rtak!
Wladislaw gondosan megv�logatta a szavait. Ritk�n fordult el� �let�ben,
hogy r�k�nyszer�lt volna annyira t�rni a fej�t, vajon helyes-e, amit mond �s
hogyan fejezze ki mag�t. - N�zzed, �regem - mondta halkan -, ne �rts�l f�lre.
Nem akarok �n g�nyol�dni rajtad, sz� sincs r�la. Csak megk�rdeztem, ez
minden# bar�ts�gb�l. Semmi k�z�m hozz�, semmi, ez minden# de az�rt
csak mondd el nekem. Nem tudom, ki vagy# te sem tudod, ki vagyok �n#
de itt vagyunk egy�tt ebben a s�torban, h�t gondolom, besz�lek hozz�d, ok�?
Mint otthon, amikor beugrom egy kocsm�ba egy pofa s�rre, nem mintha s�rt
akarn�k inni# �risten, h�t �lhetek �n otthon is, ihatok annyi s�rt, amennyit
csak akarok# csak az�rt, mert eldum�lunk, bolondozunk, r�g�dunk a
dolgokon# tudod, ott van az a sok sr�c a k�rny�kr�l# h�t, elsz�rakoztunk.
Napoleon felk�ny�k�lt �s belemeredt a s�tor s�t�tj�be. - Chicag�i vagy,
Joe, mi? - k�rdezte.
- H�t persze! Honnan tudod? - v�laszolt boldogan Wladislaw.
- Mert f�lem van, Joe, meg szemem, meg eszem - felelte Napoleon -, �s
megszoktam, hogy haszn�ljam is. �s ha m�r j� sok s�rt magatokba d�nt�ttetek
a haverjaiddal, Joe, h�nyszor fordult el�, hogy lementetek a South Side-re,
hogy alaposan helybenhagyjatok egyp�r niggert, mi?
- Soha! - ki�ltott fel m�ltatlankodva Joe Wladislaw. - Mi a fen�nek
csin�ltam volna ilyet? Dolgoztam �n egy�tt egyp�r sz�nes fick�val a
teherkocsikon, nem volt vel�k semmi bajom. H�t, persze mondtam �n is ezt-
azt n�ha, ha megd�h�dtem# meg el�fordult, hogy �ssze is verekedt�nk# de
olyat sohase csin�ltam, amit mondt�l. Mi a fen�nek csin�ltam volna?
- Heccb�l, Joe# puszta heccb�l.
- Eriggy a fen�be, �regem - mordult fel Wladislaw, �s megfordult a
s�t�tben. - Csak annyit k�rdeztem, igaz�n hadnagy vagy-e? Mi�rt? Tal�n
pimaszkod�s ez? Tal�n lekezeltelek ezzel?
- Megk�rdezt�l, mi�rt sz�l�tott a sz�zados hadnagynak# nem azt
k�rdezted, hadnagy voltam-e vagy sem. - Napoleon elmosolyodott a s�t�tben.
Tiszt�n, lassan, tagolt�n besz�lt, mintha egy gyerekhez sz�lna; nem �rzett
semmif�le neheztel�st# s k�zben elt�n�d�tt, vajon mi�rt nem? - Ez nem
ugyanaz, igaz-e, Joe?
Wladislaw visszafordult. - Mi? Gondolom, van k�l�nbs�g. H�t akkor
hadnagy volt�l, vagy se?
- Hadnagy voltam.
- Ez m�r valami - jelentette ki bizonytalan csod�lattal Wladislaw. - Ez
m�r t�nyleg valami. Akarod, hogy �n is hadnagynak sz�l�tsalak? Akarod,
hogy megmondjam a t�bbi krapeknak is?
- Sz�l�ts�l Nappynek - felelte Napoleon, �s az eml�kez�st�l j�les�
melegs�g t�lt�tte el. - �gy sz�l�tottak az iskol�ban.

Samson Posey sz�ve m�s dallamra vert, arra a l�gy, halk altat�dalra,
amelyet Eva Pavisook d�dolt �des hangj�n Apuikwai, apuikwai b�gta a
csecsem�nek, "Aludj sz�pen, aludj sz�pen. Ha megn�sz, elm�gy vad�szni#
nyulakra vad�szni#"
- Te h�zasember vagy? - k�rdezte halkan.
Victor Franko a lehet� legmesszebbre h�z�dott t�rs�t�l a s�torponyva alatt;
v�rta, hogy lid�rc n�lk�li, nyugodt �lomba mer�lj�n.
- Te h�zasember vagy?
- Egy fr�szt! - motyogta elutas�t�an Franko. - M�r csak az hi�nyzik
nekem, egy �regl�ny koloncnak a nyakamba, mint az �regem meg az any�m,
�r�kk� veszekedtek �s h�t k�ly�k abban a b�z�s lyukban. Van �nnekem el�g
bajom.
- Nekem van Eva feles�gem, Kis Charlie fiacsk�m, �reg Charlie
nagyap�m, Anna any�m, Jukka ap�m.
- Akkor meg mi a fen�nek nem vagy otthon? Mi�rt nem gondoskodsz
r�luk? Mit keresel a seregben? Eh! Szerezz�l valami csal�dfenntart�si
f�lment�st vagy m�s ilyesmit.
- �n �nk�nt j�ttem a hadseregbe. Menni Cortezba, soroztatni magam
katon�nak. J� a csal�domnak. J� a n�pemnek. Korm�ny k�ld p�nzt,
gondoskodik r�luk.
- Besoroztattad magad? Ember, te meg�r�lt�l!
- Meg�r�ltem? - Samson d�h�sen megmozdult. - Nem, ne besz�lj �gy
velem. Te vagy �r�lt.
Franko mihelyt kimondta, m�r meg is b�nta; ink�bb csak �rezte, mint l�tta,
hogy az indi�n fenyeget�en emelkedik fel pokr�c�ban.
- Ok�, ok�, csak semmi izgalom! Bocs, ezer bocs! Sajn�lom. H�t, akkor �n
is �r�lt vagyok!

A mindent elbor�t� �jszaka ideje volt, amikor a nappali esem�nyek

eml�kk� foszlanak, s csak s�t�ts�g �s az �jszaka k�pei torl�dnak fel,
amelyeken valahogy �t kell jutni. Sawyer �s Lever, Gilpin �s Pinkley s�tr�ban
a fegyversz�net n�mas�ga honolt. Hallgatt�k egym�s l�legzet�t, s t�prengtek,
vajon min t�ri a fej�t a m�sik. De mindegyik megtartotta mag�nak a
gondolatait.
Reisman kil�pett a fa�p�letb�l, �thaladt a tiszt�son, cs�ndben osont �t a f�k
�s a boz�t vonal�n. Csak egy utols� ellen�rz�s, menteget�z�tt saj�t mag�nak.
Csak egy utols� ellen�rz�s, azut�n lefekszik# gy�tr�dve gondolt Tess
Simmonsra# v�gy�dott r�, vagy valaki hasonl�ra# ki�rt az erd�n t�lra, t�l
azon, ahov� el akart �rni, oda, ahol a felh�tlen �jszakai �g el� kirajzol�dott az
els�t�t�tett kast�ly�p�let fekete k�rvonala, azut�n visszafordult, �thaladt az
erd�n, a laktanya-barakkon �s bel�pett a foglyok elker�tett t�borhely�re.

A tizedes pontosan hatkor �bresztette Reismant.

- F�jjak nekik �breszt�t, uram? - k�rdezte Bowren �s a bej�rati s�torlapon
�t f�lmutatta a trombit�j�t.
- H�t persze, de az�rt ne ragyogjon �gy az �br�zata - v�laszolta
vigyorogva Reisman. - Adjon nekem k�t percet, hogy kik�sz�l�djam innen,
azut�n �nt�lem ak�r f�jhatja is. - Teljesen �bren volt, besz�d k�zben
�lt�zk�d�tt, s m�r pontosan eml�kezett aznapi terveire. - Kicsit k�r�ln�zek
odakint, de h�t-harmincra m�r vissza kellene �rnem. Miel�tt elindulok,
�tadom a napi munkatervet �s a szolg�lati beoszt�st Morgan �rmesternek.
- Igenis, uram - mondta Bowren �s azzal visszah�zta fej�t a kis
k�tszem�lyes s�torb�l.
- Tizedes!
Bowren visszadugta a fej�t. - Igen, uram? Reisman m�r a bakancs�t f�zte
�s kereste a megfelel� szavakat mondanival�j�hoz. - Szeretn�m megmondani
mag�nak, milyen nagyra becs�l�m a munk�j�t# nagyon �rt�kelem# t�bbet
v�llal, mint ami a k�t cs�kj�n�l fogva a k�teless�ge lenne.
- K�sz�n�m, uram. Sz�vesen teszem.
- Meglehet, m�t�l fogva m�g enn�l is t�bbet kell tennie. Halad�ktalanul
megkezdj�k a katona�letet, s Morgan �rmesternek menet k�zben kell
megtanulnia mindent, amire sz�ks�ge lehet. Nagyon korl�tozott tapasztalatai
vannak ezen a t�ren, ez�rt ahol csak sz�ks�gesnek mutatkozik, mag�nak kell
diplomatikusan beugrania �s helyettes�tenie �t. �rti, mire gondolok?
- Term�szetesen, uram. �rtem - mondta Bowren.
A tizedes ism�t visszah�zta fej�t a s�torny�l�sb�l �s Reisman kik�szott
ut�na a ragacsos, sz�rke hajnalba. A kasz�rny�ban gyorsan megmosdott egy
mosd�n�l, elbliccelte a borotv�lkoz�st, a reggeliz�st is k�s�bbre halasztotta, s
m�g miel�tt felharsantak volna az �breszt� els� hangjai, m�r gyorsan haladt az
erd�ben a ny�lt terep fel�, ahol a dombok lank�san ereszkedtek a tengerig.

Franko szorosabbra h�zta maga k�r� pokr�c�t, t�rd�t f�lh�zta eg�szen a

gyomr�ig, �llat leszegte a mell�re, �k�lbe szor�tott kez�t is ott tartotta. M�g
n�h�ny pillanatig azzal a gondolattal j�tszadozott, hogy nem tudja, hol van.
Ekkor azonban egy s�lyos teny�r nehezedett a h�t�ra - b�r gy�ng�debben,
mint ahogy v�rta volna - �s megtasz�totta. �jszaka az indi�n h�nykol�dott �s
ny�sz�rg�it �lm�ban, s Franko arra riadt fel, hogy mell�t nyomja t�rsa s�lyos
karja, de annyira rettegett t�le, hogy nem merte ler�zni mag�r�l, �gy azut�n
rosszul aludt.
- Most f�lkelsz - mondta Posey. - �rmester j�n, tal�n baj lesz bel�le
neked. Tegnap el�g volt m�r neked bajb�l.
Franko kik�sz�l�dott a pokr�c�b�l �s �lt�zni kezdett. Az az istenverte
indi�n annyi helyet foglal el, a feje egyenesen a s�tortet�t verdesi, hogy
Franko szinte mozdulni sem tudott an�lk�l, hogy bele�tk�zz�k. J�szerint m�g
a harisny�j�t sem h�zta fel, amikor felharsant Bowren tizedes ki�lt�sa:
- N�vsorolvas�s! Kett�s rendben sorakoz�! Pattan�s kifel�, mozg�s, de
azonnal! - Vagy �t perc telt el az �breszt� k�rtjel �ta.
Franko kit�ntorgott a s�torb�l. �tnedvesedett, f�lkunkorod� orr� bakancs�t
m�r nem tudta bef�zni, id�tlen�l mozgott. Bowren vigy�zzt, azut�n igazodjot
vez�nyelt, majd n�vsort olvasott.
- Jelen! - ki�ltotta Franko. Mi a fr�sznak van sz�ks�g erre a h�lyes�gre?
Tal�n azt hiszik, b�rki is lel�celt az �jszaka! L�tta, hogy az �rtornyokban a k�t
katonai rend�r r�juk szegezi g�ppisztoly�t, s azt is tudta, hogy egy harmadik
�r, a barakk tetej�r�l is rajtuk tartja szem�t. A fen�be is, j�l biztos�tott�k ezt
a
k�cer�jt! Tegnap egy ideig �lvezt�k a szabads�g m�mor�t� �rz�s�t, amikor
�ton voltak, �s akkor sz�k�sre gondolt, sz�k�sre, sz�k�sre! De most tal�n m�g
ann�l is rosszabb volt, mint Marston-Tyne-ban. A f�ld�n kellett aludnia az
indi�n mellett, azut�n meg az �sszet�z�s azzal az �tkozott sz�zadossal,
�rok�s�s, s k�zben sz�ntelen�l ott motoszk�lt benne az a h�ts� gondolat, hogy
v�gt�re is ott van a k�t�l, b�rmennyit halandzs�zzanak is. Az a sz�zados! Az
az istenverte sz�zados! Azon t�prengett, hol a fen�be lehet most.
Franko figyelte Morgant: ott terpeszkedik el�tt�k, mint valami dagadt
segg� t�bornok �s hallgatja Bowren reggeli jelent�s�t. Mi baja van annak a
kurafinak, nem tud egyed�l is sz�molni tizenkett�ig? Meg azt�n mi�rt nincs
rajta is gyakorl�ruha, mint a t�bbi �r�n?
A h�h�r ell�pett a felsorakozott egys�g el�tt, szeml�t tartott felett�k,
pillant�s�t v�gighordozta rajtuk a t�bori sapk�t�l eg�szen a r�vidsz�r�
csizm�kig. Nyom�ban Bowren haladt a n�vsorral.
- Bef�zetlen bakancs - jelentette ki Morgan �s Franko szeme k�z� n�zett.
- Jegyezze el� az els� mocskos munk�ra, ami ad�dik.
Franko megborzongott. Nemcsak a hajnali h�v�ss�g, de a tehetetlen d�h is
r�zta.
Morgan �s egy katonai rend�r n�gyes�vel levezette �ket a keskeny
l�v�sz�rokhoz, mik�zben a t�bbiek s�trat bontottak �s betemett�k a
v�zlevezet� �rkokat.
Archer Maggot guggolva feln�zett az �ppen a slicc�t gombol� Frank�ra.
- Nah�t, csak nem maga az ezredes vette �t a parancsnoks�got e pomp�s
latrina f�l�tt! - g�nyol�dott. - Mi baj, ezredes, r�d j�tt a sz�ras?
- Pofa be, Balh�s! - csattant fel Franko. - Irt� vicces vagy. - Hi�ba
pr�b�lkozott, k�ptelen volt elv�gezni a dolg�t �gy, hogy Morgan ott �ll �s
figyeli �ket, pedig m�r alig v�rta, hogy belei �s h�lyagja
megk�nnyebb�ljenek.
- A sz�zados asszonta, meg kell enn�nk, nem eg�szs�ges, ha csak �gy itt
hagyjuk fek�dni - g�nyol�dott tov�bb Maggot. - Ezt �n sajna nem t'om
megcsin�lni. Remek munk�t v�gezt�l itt, fiam. Csuda ked�lyes egy hely.
Mindny�jan b�szk�k vagyunk r�d, igaz-e fi�k? - A foglyok �s az �r�k
nevettek. Morgan �rmester g�nyos vigyorral figyelte �ket. - Ami engemet
illet, tied ez a munka �lland�ra - k�tekedett Maggot.
Franko megindult fel�je.
- Maga! - harsant Morgan hangja.
Franko l�p�s k�zben �llt meg.
Morgan ujja remegve szegez�d�tt Archer Maggotra, k�zben mosolygott.
- Mag�nak j� nagy �s mocskos sz�ja van - folytatta halkan. - Itt marad. Ha
mindenki elv�gezte a dolg�t, l�ggal le�nti �s egyh�velyknyi f�ldet lap�tol r�.
Pontosan egyh�velyknyit - sem t�bbet, sem kevesebbet. Lem�szik a g�d�rbe,
megm�ri eg�sz hossz�ban, hogy pontosan egy h�velyknyi legyen.
Franko legsz�vesebben hangosan f�lnevetett volna, csak nem mert.

Bowren bontotta le a sz�zados s�tr�t - mintegy akaratlanul is kezeskedve,

hogy Reisman val�ban nem alszik m�g odabenn, hanem teljes cs�ndben
ellopakodott -, �s bemutatta, hogyan kell a f�ls�tornyi ponyv�kat
�sszeg�ngy�lni �s a menetfelszerel�st �sszerakni hirtelen elrendelt er�ltetett
menet eset�n. Kimaradtak a tiszt�lkod�si eszk�z�k, a csajk�k �s ev�eszk�z�k
- csak hadd v�rj�k tulajdonosaikat mosd�sra, borotv�lkoz�sra �s reggelire. A
v�lt�s ruh�t �s mindazt a felszerel�st, ami f�l�sleges volt az aznapi
menetgyakorlathoz meg a kik�pz�shez, a v�szonzs�kokba csomagolt�k s
meg�rz�sre leadt�k a laktany�ban.
A kapuban egy katonai rend�r jelent meg, �tgallonos vizeskann�t cipelt.
- Gyer�nk csak oda - rendelkezett Bowren �s intett, hogy a foglyok
induljanak a t�loldalra. - Hozz�k a sisakjaikat is.
- H�t ez meg minek? - k�rdezte gyanakodva Roscoe Lever.
- Mosd�s, borotv�lkoz�s, fogmos�s# ha kedve tartja, ak�r meg is f�r�dhet
- magyar�zta Bowren. - Vagy ha meleget akar enni, vizet forralhat. A sisak a
hadsereg egyik leghasznosabb felszerel�si t�rgya.
- Hogyhogy? Nem haszn�lhatjuk odabent a forr� vizet meg a mosd�kat,
hiszen tegnap este megengedte nek�nk a sz�zados? - k�vetel�z�tt a barakkra
mutogatva Lever.
- M�g nem vagyunk hull�k.
- Kell a v�z, Lever? - Bowren megd�nt�tte a kann�t.
- Vagy tal�n sz�razon k�v�n megborotv�lkozni? Levernek csipkednie
kellett mag�t, hogy odatartsa a sisakj�t a csobban� hidegv�z-sug�r al�, amely
m�sk�l�nben �t �rte volna. A t�bbi fogoly sisakkal a k�zben Bowren k�r�l
tolongott, de �gy t�nt, nemigen tetszik nekik a dolog, s a tizedes �rezte, hogy
baj lesz. O csak a parancsot teljes�tette: a parancsnok kiadta Morgannek, �
meg tov�bb a tizedesnek, �gy k�v�nta aznap reggel a sz�zados. Nem akarta
tov�bb k�nyeztetni �ket, s val�sz�n�leg �gy is volt rendj�n.
A latrina fel�l Archer Maggot k�zelgett, m�g�tte el�gedetten l�pkedett
Morgan �rmester.
- Nekem forr� v�z k�ne, m�ghozz� j� sok, hogy lemossam ezt a b�zt itt
magamr�' tiz'des - panaszkodott Maggot.
- Ugyanazt kapja, Balh�s, amit a t�bbiek - mondta Bowren. - Hozza csak
a sisakj�t.
- H�t akkor tudhassa, mind mit tehetnek, �des �regem, �rti! - fakadt ki
d�h�sen Maggot. - �gy maradok, ahogy vagyok, azt�n megl�ssuk, el�g b�d�s
leszek-e, hogy m�giscsak enged mosakodni!
Morgan �rmester h�tulr�l gyorsan Maggot el� ker�lt, mutat�ujj�t
r�szegezve kezdett neki valamit magyar�zni, de nem fejezhette be a
mond�k�j�t. Maggot j� nagyot r�v�gott Morgan kez�re.
- Vigye azt a rohadt ujj�t a pof�m el�l, hallja-e, �rmester! - ord�totta.
A kar�s�ncon bel�l egy pillanatig mindenki megdermedt, ink�bb a
meglepet�st�l, mint a megd�bben�st�l. Bowren is kiv�rt, k�v�ncsi volt, mit
tesz Morgan. Ha b�rki m�sr�l van sz�, Bowren azonnal a seg�ts�g�re siet,
r�veti mag�t Maggotra, de Morgan �rmesternek nem volt joga megtenni
bizonyos dolgokat. Szeml�tom�st �lvezte, hogy gy�t�rheti a foglyokat, n�ha
egyenesen ostoba m�don, gy�ny�rk�d�tt abban, hogy egyesek szem�ben � a
mumus, rettegnek t�le, nem is sz�lva arr�l, milyen f�lfuvalkodottan �reztette
annak a hat istenverte cs�knak a jelent�s�g�t.
Morgan �rmester megh�kkent arckifejez�ssel h�tral�pett, d�rzs�lgette f�j�
kez�t. Azut�n mindk�t kez�t a h�nalj�ba dugta, tal�n, hogy m�g v�letlen�l se
mutogathasson �jra, de az is lehet, hogy �gy v�lte, ez a p�z nyugodt,
magabiztos k�ls�t k�lcs�n�z neki.
- A nap h�tralev� r�sz�t a latrin�kn�l t�lti - mondta Maggotnak v�ratlanul
nyugodt hangon. - Itt, a bels�n�l, azut�n odakint, a k�ls�n�l. Majd ha k�s�bb
visszaj�v�nk, ez lesz a dolga, ha enni akar. - Az �rmester r�ngat�z� arccal
indult a laktanya fel�.
- Fogja a sisakj�t, Maggot - parancsolta Bowren.
- Kezdjen mosakodni �s borotv�lkozni.
- �n m�r, csak �gy maradok, ahogy vagyok, azt�n majd megl�ssuk -
feleselt Maggot.
- Akkor �lljon a cucca mell� vigy�zz�ll�sban - adta ki a parancsot Bowren.
�rezte, hogy k�r�l�tte megs�r�s�dik a leveg�. Erre a napra siker�lt
meggy�jtani a harag �s a f�lelem �s a s�rt�d�s kan�c�t. Lehet, hogy siker�l
elnyomnia, de az is lehet, hogy csak ront a helyzeten, de valamit tennie kellett,
s k�zben felk�sz�lni a robban�sra, k�szenl�tbe helyezni az �rs�get.
Victor Franko n�zte, amint a tizedes k�rbej�rva a foglyok mark�ba
sz�molja le a borotvapeng�ket; � is elvett egyet. Leguggolt a sisakja mell�,
t�rd�n egyens�lyozott egy kis borotv�lkoz�t�kr�t - ezeket is az �r�k
osztogatt�k, s olyan �beren figyelt�k, mit tesznek a foglyok vel�k, mintha
legal�bbis k�zigr�n�tok lettek volna. Gyorsan f�lpillantott az egymag�ban �ll�
Maggotra �s iszony�an gy�l�lte, s tal�n �ppen ez�rt, mert Maggot olyasmit
tett, amit � nem mert megtenni: szembesz�llt a h�h�rral! De vajon megtette
volna-e, ha tudja, kicsoda?
Franko visszah�k�lt, amikor a t�k�rben megl�tta v�ral�fut�sos szem�t.
Megpr�b�lt borotvakr�met keverni a j�ghideg v�zzel a sisakj�ban, de
ragacsoss� v�lt, mint a fogpaszta. Szeme r�t�vedt Napoleonra, a niggerre. �t
is gy�l�lte. Megpr�b�lt �sszebar�tkozni ezzel a pof�val, megpr�b�lt seg�teni
rajta, de most gy�l�lte, ami�rt tegnap beavatkozott, gy�l�lte, ami�rt nem kell
latrin�t �snia. �sszer�ndult, amikor b�r�hez �rt a penge. Tompa! Az isten
verje meg, megint �letlen! Gy�l�lte �ket meg a smasszereket meg a
bes�g�kat! M�g a feje is belesajdult, annyira pr�b�lt visszaeml�kezni arra,
milyen is, ha �jra f�rfi az ember, azut�n odav�gta a s�rba a borotv�t �s
elk�romkodta mag�t:
- A pokolba vele!
- Mi baja, Franko? - figyelt fel Bowren.
- Nem borotv�lkozok# soha t�bb�, ez minden# nem borotv�lkozok!
- Megborotv�lkozik, Franko! - parancsolt r� Bowren. Franko orra el� tolta
a k�p�t, �zlelgette a n�vekv� fesz�lts�get, d�h�s volt, ami�rt lazul a fegyelem,
s k�zben maga is olajat �nt�tt az er�szak t�z�re, pedig azon volt, hogy
elfojtsa. - Ak�r tetszik, ak�r nem, megborotv�lkozik! - L�tta, hogy a t�bbiek
figyelik �t, figyelik Frank�t, kiv�ncsian arra, mennyit lehet elvinni sz�razon.
- H�t nem! - ord�totta megm�morosodva. - Egyik�nk se fog
megborotv�lkozni! - Ez ebben a pillanatban jutott az esz�be. R�n�zett a
t�bbiekre, a mozdulatlans�gba dermedt beszappanozott arcokra, a nedves
arcokra, a f�lig lekapart arcokra, a leveg�ben meg�ll� borotv�kra. M�g az
�r�k is. Vill�mgyorsan cselekedett: sebesen, ak�r egy �r�lt rohant egyik
fogolyt�l a m�sikig. - Meg�lljatok! Az isten bassza meg, valamennyien! -
ki�ltotta. - Nem k�nyszer�thetnek arra, hogy megborotv�lkozzunk vagy
megmosakodjunk# m�rmint minket, ha �sszetartunk. Ez�rt nem fognak
f�lakasztani minket!
Kikapta a kez�kb�l �s a f�ldh�z csapta a borotv�kat, r�szben tudta, mit
csin�l, r�szben meg nem. F�lig hitte, hogy a t�bbiek k�vetik majd p�ld�j�t,
f�lig meg tartott att�l, hogy nem, sisakot r�gott fel, kiker�lte Bowren tizedest
�s a hirtelen �letre kel� �r�ket# a foglyok pedig el�sz�r megh�kkentek
kit�r�s�n, nem helyeselt�k, de azut�n vil�goss�g gy�lt agyukban# Napoleon
White meg�rtette �s igenelte ezt az egyszer� l�zad�st# Lever, Gilpin,
Wladislaw, Jimenez, Smith, Pinkley, Odell - mindnek tetszett az �tlet, hittek
abban, hogy meg�szhatj�k, egyszerre csak �gy v�lt�k, hogy ehhez joguk van,
tal�n az utols� joguk, amit meghagytak nekik, s majd hamarosan kider�l,
vajon �lhetnek-e vele# Posey, aki nem t�r�d�tt az eg�sszel, m�g csak azt sem
�rtette teljesen, mi folyik itt, de azut�n meg�rezte, hogy azt akarj�k, � is
csatlakozzon hozz�juk, tegye, amit tesznek �s k�vesse �ket# Sawyer, aki azt
akarta tenni, amit parancsolnak neki, aki f�ty�lt a hideg v�zre �s a sisakokra �s
a kicsorbult borotvapeng�kre, mert ismerte a harcot, amilyet a t�bbiek m�g
leg�llatibb retteg�s�kben sem tudtak magukban felid�zni, s m�gis vel�k
tartott, mert nem akart a csoport ellen fordulni# a borotv�kkal tisztas�gi
csomagokat, szappanrudakat, borotvahabbal �sszekent t�r�lk�z�ket v�gtak a
s�rba# Archer Maggot pedig kacagva figyelte az �r�ket, amint �sszeterelt�k
�ket, mert most majd a t�bbieknek is r�sze lesz abban, amit � kapott!

Reisman valamivel 07.30 el�tt l�pett be a k�ls� kapun a k�rletbe. T�rk�p�n

ceruz�val berajzolta egy menetgyakorlat �tvonal�t, megjel�lve mindazokat a
helyeket, ahol meg�llnak terepgyakorlatokra, el�ad�sokra vagy torn�sz�sra.
Egy teremtett lelket sem tal�lt a laktany�ban, s el�sz�r a szokatlan cs�ndet
�rz�kelte, amely r�telepedett az eg�sz beker�tett t�borra, ahol v�rakoz�sa
szerint ser�ny tev�kenys�gnek kellett volna folynia. Gyors l�ptekkel �thaladt a
kasz�rnya f�ldszintj�n �s kil�pett a bels� t�borra ny�l� ajt�n. Valamennyien
ott voltak - a foglyok feszes vigy�zzban, k�r�l�tt�k Morgan, Bowren �s az
�rs�g l�v�sre k�sz fegyverrel, mintha olyasmi t�rt�nt volna, ami miatt a
szok�sosn�l is idegesebbek.
- Bowren tizedes! - ki�ltotta.
Bowren meglepetten f�lkapta a fej�t �s fut�l�p�sben indult hozz�. Reisman
sarkon fordult, visszament a laktany�ba, s �ppen meleg vizet folyatott egy
mosd�ba, hogy megborotv�lkozz�k, amikor bel�pett a tizedes, majd gondosan
bereteszelte maga m�g�tt az ajt�t. Gondterheltnek l�tszott.
- �r�l�k, hogy itt van, uram - mondta. - Att�l tartok, baj van. Nem
hajland�k sem borotv�lkozni, sem mosakodni.
- Valamennyien?
- H�t, Franko �s Maggot kezdte. De a t�bbiek is azonnal f�lkapt�k, m�g
azok is, akikr�l az ember azt hinn�, hogy t�bb a magukhoz val� esz�k. Nem
tehett�nk m�st, mint hogy megf�kezz�k �ket, am�g vissza nem �r.
- Mi�ta �llnak �gy?
- Csaknem egy �r�ja.
- J� sok id�t elvesztegettek.
- Sajn�lom, uram.
- Nem �gy �rtettem - mondta Reisman. Besz�d k�zben levetk�z�tt, csak az
atl�tatrik�j�t hagyta mag�n, s kezdte borotvakr�mezni az arc�t. - Nem a maga
hib�ja. Az emberei kaptak m�r enni?
- Senki, uram. Egyszer�en nem volt r� lehet�s�g. Reisman gyors, hossz�
h�z�sokkal borotv�lta le fekete borost�it. Elfordult a t�k�rt�l, hogy Bowrenre
n�zhessen.
- Ne r�gja mag�t, Clyde - mondta. - J�l k�zben tartja a helyzetet. Tegyen
fel nek�nk egy k�v�t. Megt�r�lk�z�m, azt�n �tveszem mag�t�l a k�v�f�z�st.
N�h�ny perc m�lva Reisman kiment a n�ma t�borba. B�lintott Morgan
�rmesternek, aki meglehet�sen idegesnek l�tszott - nyilv�n t�pel�d�tt, nem
forog-e vesz�lyben a hat cs�kja -, de egyetlen sz� sem hangzott el. Reisman
ell�pett a felsorakozott rabok el�tt, s mindegyik�knek mer�n a szeme k�z�
n�zett. A foglyok elker�lt�k a tekintet�t. Szeml�j�vel v�gezve tov�bbment, de
n�h�ny l�p�s ut�n visszafordult, �s szemben�zett vel�k.
- Ha b�d�sek akarnak lenni, h�t legyen! - harsogta basszus hangon. - Ha
viszketni akarnak, h�t legyen! - Er�lk�dnie kellett, hogy hangj�ban, haragot
vigyen, mert val�j�ban nem is volt d�h�s. Igaz, azzal, amit tettek, ny�ltan
megs�rtett�k a fegyelmet, de ez volt az els� jele annak, hogy m�r csoportot
alkotnak, amely k�z�s munk�ra form�lhat�, az els� utal�s arra, hogy
valamif�le esprit de corps alakult ki az el�t�lt gyilkosok e szedett-vedett
band�j�ban. M�g mindig nem tudta, vajon ez az esprit �s a gyilkosok igaziak
vagy hamis�tv�nyok-e, de abban bizonyos volt, hogy hamarosan v�laszt kap
k�telyeire. - A fronton val�ban b�d�sek lenn�nek �s viszketn�nek! - jelentette
ki. - Csak k�rdezz�k meg Sawyert, ha k�v�ncsiak, milyen is az. � azt�n tudja.
� m�r volt a fronton, onnan ker�lt vissza! - Ken Sawyer k�nosan �rintve
les�t�tte a szem�t. - De mostant�l fogva nincs meleg �tel. A ma reggeli
cirkusz ut�n err�l sz� sem lehet! Kiz�r�lag harct�ri �lelmiszer-
tartal�kadagokat kapnak# - Persze soha esze �g�ban sem volt, hogy m�st
adasson nekik, legf�ljebb, ha kiv�l� teljes�tm�nyt ny�jtan�nak �s jutalmazni
k�v�nn� �ket. - Ha b�rki le akar l�pni, mondja meg most, ki vele. Tudj�k, mi
v�r magukra Marston-Tyneban!
Victor Franko tudta, mi v�r r�juk. J�llehet � vezette a l�zad�st �s �r�lt is
ennek, most megremegett a f�lelemt�l. Szem�vel az �res �rtornyokat leste#
nem tudta levenni tekintet�t a c�l�p�kr�l �s keresztgerend�kr�l, a
l�pcs�korl�tokr�l �s l�pcs�fell�p�kr�l# s belehas�tott a tudat, voltak�ppen ki
is Morgan t�rzs�rmester, s annak az eml�ke, hogy azon a bizonyos �jszak�n
mit m�velt.

3.

Bowren tizedes k�rtjele bet�lt�tte a tiszt�st. Reisman szeme a lobog�ra tapadt,

amint egy katonai rend�r f�lh�zta a kasz�rnyatet� f�l�. A sz�nek f�lvillantak a
tengerkip�rolg�st�l nedves reggeli leveg�ben, a z�szl� csattogva kibomlott �s
ott lengett a c�l�pker�t�ssel k�r�lvett t�bor f�l�tt. S ekkor egyszerre v�ratlan
b�szkes�g fogta el Reismant.
B�rmilyen nevets�gesen hangozz�k is, ez az � alakulata, az � posztja.
Szem�t lekapta a z�szl�r�l �s az embereire pillantott. D�l�ng�ltek,
f�s�letlenek voltak, csup�n tess�k-l�ss�k tisztelegtek, akadtak k�z�tt�k, akik
ny�ltan kimutatt�k megvet�s�ket ir�nta �s az �r�k, m�g j�, ha nem a z�szl�
ir�nt.
- Az isten verje meg, �lljanak vigy�zzba! - f�rmedt r�juk.
N�h�nyan kih�zt�k magukat, voltak, akik m�g az �llukat is f�lszegt�k, a
t�bbiek csak egyik l�bukr�l s m�sikra helyezt�k �t s�lyukat. A k�rtsz�
elhalkult, a z�szl�t a r�dhoz er�s�tett�k.
- Pihenj! - vez�nyelt Reisman.
A foglyok m�g egy fokkal ink�bb magukba roskadtak, de m�s k�l�nbs�g
nem l�tszott tart�sukon. Pontosan annak l�tszottak, amik voltak: foglyoknak.
� viszont t�bbet v�rt t�l�k el�z� napi j� munk�juk alapj�n. Azt rem�lte,
moh�n lesik majd az alkalmat, hogy nekifoghassanak, tanulhassanak,
t�rekedhessenek �s javul�st mutathassanak fel. Valamennyien �testek m�r az
alapkik�pz�sen, s�t enn�l t�bb�n is, Bowren pedig kem�ny
ism�tl�tanfolyamon hajszolta �t �ket Marston-Tyne-ban.
- Vigy�zz! - ord�tott r�juk Reisman, s a foglyok a d�rg� hangt�l
megh�kkenve, vigy�zzba v�gt�k magukat.
Mennyire eml�keztett�k �t �nmag�ra! Eg�szen halv�nyan b�nt�rsuknak
�rezte mag�t, s egyszerre csak d�bbenetes egy�rtelm�s�ggel mellbe v�gta az a
f�lismer�s, hogy ami ezt a lobog�t illeti, �ppen mivel amerikai z�szl�, tal�n �
ugyanannyira b�n�s, mint ezek itt el�tte, hiszen sohasem tekintett t�l azon,
amit iskol�skor�ban bemagolt, s ezt el�jogk�nt haszn�lta fel k�lf�ldi
k�borl�sai sor�n; mag�t�l �rtet�d�nek tekintette a sz�let�st�l fogva neki kij�r�
jogokat, de sohasem eg�sz�tette ki ismereteit, s szinte az elfogadhat�s�g �s
t�rv�nyess�g hat�rain t�l fejlesztette �nmag�ban azt az egyed�l�ll� amerikai
perspekt�v�t, amely haz�tlan hazafiakban �s el�gedetlenekben teremtette meg
saj�t v�dekez� virtuskod�s�t, s m�g n�mi �ng�nynak is teret biztos�tott.
Micsoda porhint�s h�t - vagy �ppens�ggel mennyire testre szabott -, hogy
�ppen � lett a b�rt�n�r�k# s mindezt vagy az el�lj�r� szervek valamif�le
ismeretlen �s finoman �sszehangolt agya vagy a sors v�letlen, szesz�lyes
koordin�ci�ja eszelte ki! A kar�r�j�ra pillantott. N�h�ny perc �s nyolc �ra.
- Harminc perc m�lva indul�s - jelentette be h�v�s hangon. - Miel�tt
elinduln�nk, megtanulj�k mindazt, amit m�r el�lj�r�ban el kellett volna
saj�t�taniuk. �gy p�ld�ul azt, hogyan kell kih�zniuk magukat! Ha
szembeszeg�lnek velem, egyenk�nt megt�r�m magukat �s visszak�ld�m
valamennyi�ket oda, ahonnan j�ttek! Ha gyorsan tanulnak, akkor esznek.
M�sk�l�nben korg� hassal vonulnak ki!
Morgant az �rs�g fel�vel bek�ldte a barakkba, hogy f�zz�k meg maguknak
a reggelij�ket. Azut�n t�z percen �t szakadatlanul vez�nyelt a foglyoknak: -
Vigy�zz! Jobbra igazodj! Balra igazodj! Vigy�zz! Tisztelegj! Vigy�zz!
Szakasz, pihenj! - k�zben pedig Bowren tizedes �s h�rom katonai rend�r fel-
al� j�rk�lt a foglyok sora el�tt, megb�kd�st�k hasukat, mellkasukat, �llukat,
l�bukat, karjukat, fenek�ket, h�tukat. - Beh�zni! - vagy - Ki vele! -
vez�nyeltek nekik, m�g csak a sz�zados el�gedett nem lett a szakasz
teljes�tm�ny�vel.
Reisman egyenk�nt elk�ldte a h�rom katonai rend�rt az �rtornyokba meg a
barakktet�re, de csak akkor ind�tott el egy-egy �rt, amikor az el�z� m�r
elfoglalta a hely�t. A rabok alakzata meg sem moccant. M�g l�legzetet is csak
n�m�n vettek, senki sem mozdult. Egyre kev�sb� hatottak raboknak, egyre
ink�bb katon�knak. Reisman h�tat ford�tott nekik �s elindult a kapu fel�.
Maga ut�n intette Bowren tizedest.
- Hozassa el� a fejadagjukat - rendelkezett -, �s adjon jelt kaj�ra!
Reisman k�zelr�l figyelte a rabokat. Egyik�k sem moccant. Valamennyien
rend�letlen�l, mereven el�reszegezett pillant�ssal �lltak. M�g akkor sem
bomlott fel az alakulat, amikor Bowren k�rtjele �tkez�st jelzett, mintha nem
lenn�nek bizonyosak afel�l, mit is jelent a k�rtjel, vagy hogy egy�ltal�n nekik
sz�l-e.
- Mozg�s, j�jjenek az adagjuk�rt! - ki�ltott r�juk Bowren.
Ism�t magukba roskadtak. Bizonytalanul kil�ptek a sorb�l �s �jra raboknak
t�ntek. A kapun�l sz�tosztott�k az eg�sz napi hideg fejadagot, a foglyok
visszacsoszogtak vele szerelv�ny�kh�z, mogorv�n elter�ltek a f�ld�n �s
f�radtan bontogatt�k a reggeliadagokat. Reisman is ott �lt a k�zel�kben, vel�k
egy�tt r�gcs�lta sz�r�tott, dar�lt gy�m�lcsb�l, sz�r�tott diszn�fas�rtb�l �s
toj�sb�l �ll� reggeliadagj�t meg a kutyaeledelre eml�keztet� k�tszers�ltet;
igyekezett olyan l�tszatot kelteni, mintha roppant �lvezne minden falatot. A
foglyok lapos pillant�sokat vetettek fel� - s�t�t, gyanakv�, inger�lt
pillant�sokat. Reisman k�rbej�ratta szem�t a t�bor k�ls� ker�let�n. L�tta,
hogy az �r�k �beren figyelnek tornyaikb�l �s a barakktet�r�l, Bowren pedig
ott �ll a kapuban.
Egyszerre csak Morgan �rmester jelent meg a t�borban �s f�lv�ltotta
Bowren tizedest: most az ment reggelizni. Egy katonai rend�r forr�vizes �st�t
cipelt oda hozz�juk, ebb�l k�sz�tettek k�v�t a raboknak. A k�zel�kben
le�ll�totta az �st�t a f�ldre, majd egyetlen sz� n�lk�l, a kapun �t elt�nt a
laktany�ban. Reisman figyelte, amint hamarosan felt�nt a tet� csap�ajtaj�ban
�s f�lv�ltotta az ott �rk�d� katon�t. Nyomon k�vette szem�vel azt a k�t
katonai rend�rt is, aki a k�ls� ker�t�s ment�n elindult az �rtornyokban �ll�
t�rsaik felv�lt�s�ra.
- Gyorsabban! - ki�ltott r�juk.
A katon�k erre fut�l�p�sben �gettek a tornyokhoz, gyorsan f�lk�sztak a
l�tr�n, a felv�ltott �r�k pedig lek�sz�l�dtak �s fut�l�p�sben indultak a
kasz�rny�ba reggelizni.
Reisman azt v�rta, hogy valamelyik fogoly majd csak megemeli a g�z�lg�
�st�t, �nt mag�nak, ha a t�bbinek nem is - de senki sem mozdult. Tudta, hogy
sz�ks�g�k van a k�v�ra, m�r csak az�rt is, hogy le�bl�ts�k a reggelire kapott
�lvezhetetlen massz�t. F�l�llt �s megragadta az �st�t.
- Ki akar k�v�t? - k�rdezte.
A foglyok meglepetten, zavartan, h�kkenten meredtek r�. Egyesek a
k�v�poros zacsk�kkal babr�ltak, amelybe bele volt keverve a por�tott tej �s a
cukor is.
- �n k�rek - b�kte ki v�g�l Kendall Sawyer.
- �n is - csatlakozott hozz� gyorsan Myron Odell.
A t�bbiek is megmoccantak, n�h�nyan hallhat�an, der�sen sz�ltak valamit,
m�sok csak halkan motyogtak. Reisman fel� ny�jtott�k cs�sz�iket. Reisman
elindult k�z�tt�k, forr� vizet �nt�tt a cs�sz�kbe. Amikor valamennyivel
v�gzett, � is leguggolt k�z�j�k, �gy sz�rcs�lte a k�v�j�t.
- Ide figyeljenek - kezdte halkan. - �s higgy�k el, amit most mondok# -
Ism�t bizalmatlan pillant�sokkal m�regett�k. Akadtak, akik m�g mindig
d�h�sek voltak r� a fegyelmez� gyakorlatok miatt, m�sok m�r unt�k, hiszen
sz�mtalanszor hallott�k ezt a dum�t. - Ha ez az eg�sz csak annyit jelent
maguknak, hogy megszabadultak att�l, ami Marston-Tyne-ban v�rt magukra,
akkor most van az ideje annak, hogy lel�pjenek, felakasztass�k magukat vagy
v�llalj�k, hogy bevarrj�k magukat egy b�ntet�t�borba h�sz �vre vagy
�letfogytiglanra vagy annyi id�re, amennyire az �t�let�k sz�l. De itt �gy nem
boldogulnak, annyi szent. - Most m�r nagyobb �rdekl�d�ssel tekintettek r�. -
Egyet megmondhatok maguknak: ebben az alakulatban olyan lehet�s�g�k
ny�lik, ami�rt sok katona odaadn� a f�l t�k�t is. Most persze fogalmuk
sincsen, mire gondolok, mert nem tudj�k, mi v�r magukra. De megtudj�k,
mihelyt kezdenek katon�knak �s nem raboknak l�tszani. Ebben a hadseregben
a b�ka segge al�l feljuthatnak eg�szen magasra, senki sem el�zheti meg
magukat. Persze, nem �gy k�pzelem, hogy valamennyien t�bornokok lesznek.
- Ha Reisman arra v�rt, hogy nevet�ssel nyugt�zz�k ezt a k�zl�st, csal�dnia
kellett. - Van el�g t�bornokunk. Nek�nk katon�kra van sz�ks�g�nk.
- Akkor minek hozt�k azt az alakot is magukkal? - k�rdezte Victor Franko
ideges-inger�lten. Morgan fel� intett a fej�vel. - Hisz az nem is katona. Tudja
maga j�l, hogy mi.
A t�bbiek folytatt�k a r�g�st, a k�v�sz�rcs�l�st, hol Frank�ra, hol
Reismanre n�ztek, �rezve, hogy van valami, amit tudniuk kellene, valami,
amire Franko c�loz.
- �gy van, sz�zados - vetette k�zbe fojtott hangon Archer Maggot. -
�ltal�ba' nem �rtek egyet az ilyen krapekokkal.
- G�nyos fintorral meredt Frank�ra, azut�n �jra Reismanre n�zett. - De ez
a Morgan a legrohadtabb tiszthelyettes, akivel �letembe' �sszeakadtam.
Tuggy�k, mit csin�lt az a pasas velem ma reggel? Eg�szen kiborultam, �n#
- Nem �gy �rtettem, Balh�s - robbant ki durv�n Frank�b�l. - Te m�g
semmit se tudsz. Gyer�nk, sz�zados, mondja csak el nekik, kit hozott el ide a
sz�rakoztat�sunkra! - Aggodalmasan d�rzs�lgette borost�s arc�t �s nyak�t.
Reisman ism�t v�gigj�ratta tekintet�t a ker�t�sen. Az �r�k �beren figyelt�k
�ket, j�llehet nemigen �rthett�k, mir�l folyik odalent a vita.
- Hogyan �rti ezt Franko, sz�zados? Amit az �rmesterr�l mondott? -
k�rdezte Joe Wladislaw, s j� nagyot harapott sz�r�tott reggelir�dj�b�l.
- Morgan �rmester volt a h�h�r a marston-tyne-i b�rt�nben - felelte
nyugodtan Reisman.
Joe Wladislaw tork�n akadt a falat. Senki nem sz�lt egy sz�t sem. Senki
sem moccant. Senki nem mert Morganre n�zni. A hangulat pillanatr�l
pillanatra v�ltozott. Az emberek el�bb egym�shoz, azut�n Reismanhez b�jtak,
v�g�l elh�z�dtak egym�st�l. Egyszerre csak g�nyos kacag�s t�rte meg a
cs�ndet; az adott helyzetben egyenesen tr�g�rnak hatott.
- Csak nem arra a dagadt, fura emberk�re gondol? - cs�fol�dott Napoleon
White. - Ugyan m�r, biztosan ugrat benn�nket.
- Nem ugrat! - v�gta oda vadul Franko.
Archer Maggot halkan elr�h�gte mag�t. - Nem csoda, hogy annyira
begyulladt�l t�le, kom�m! - fordult Frank�hoz.
De zavart, k�nos, er�ltetett nevet�s volt ez, noha n�h�nyan �tvett�k, hogy
csillap�ts�k saj�t szorong�sukat - m�g olyanok is, akiket az �t�let�k nem
k�rhoztatott arra, hogy hivatalb�l tal�lkozzanak a h�h�rral. Az egyetlen
kiv�tel Roscoe Lever volt. � sz�vb�l kacagott, er�t mer�tett a t�bbiek
f�lelm�b�l, �s abb�l, hogy �t a t�rv�ny kivonta a h�h�r hat�sk�r�b�l.
Myron Odell is megpr�b�lt nevetni, de nyomban eln�mult, mert rosszull�t
k�rny�kezte. Kendall Sawyer �s Luis Jimenez egy�ltal�n nem nevetett.
Samson Posey sem. Meg�rtette, amit besz�ltek, s volt benne annyi
b�tors�g, hogy f�lemelje a fej�t �s egyenesen Morganre n�zzen. Mostant�l
fogva �vakodni fog ett�l az alakt�l, mert ha valamit, h�t az �rul�st -
amennyiben err�l volt sz� - nagyon is j�l ismerte. Most, hogy itt van k�z�tt�k
a gonosz, tudja, hogy kicsoda, ellene fog dolgozni: kem�nyen fog dolgozni,
tiszta gondolatokat fog gondolni, im�dkozik az emberek Teremt�j�hez, s
megid�zi H�roml�b Billy k�pess�g�t, hogy seg�tse ebben.
- Tudtam, hogy valami b�n�s van ebben az emberben - suttogta Calvin
Ezra Smith. Gyors pillant�st vetett Morgan �rmesterre, de r�gt�n el is kapta
r�la a tekintet�t.
Reisman fesz�lten v�rta, nem robban-e ki �jabb d�h�dt, f�ktelen jelenet, de
m�r k�nnyebben l�legzett, b�r maga sem volt bizonyos afel�l,
megk�nnyebb�lt-e vagy csal�dott emberei reakci�ja miatt.
- Nevessetek csak, ti ostob�k! - sz�lalt meg mogorv�n Franko; retteg�se
nyitott sebk�nt t�rult valamennyi�k el�.
- Mit tudj�tok ti? �n ott voltam! �n l�ttam �t!
- �n is ott voltam! - mondta Reisman. A kiv�gz�s eml�ke ism�t �jj��ledt
eml�kezet�ben, bev�s�d�tt arcvon�saiba, amint v�gigj�ratta pillant�s�t az
emberein, s v�g�l visszat�rt Frank�ra. - Maga nem l�tott eleget! Nem
sz�vder�t� dolog. Nem is k�nny�. Azon kellene r�g�dnia, hogyan viselkedik
itt.
F�lhajtotta a b�gre k�v�t �s f�l�llt. Most m�r valamennyi�k�n �rr� lett a
f�lelem. Azokon is, akik az el�bb m�g nevettek. Franko pedig, aki azon volt,
hogy sz�viv�j�k �s vez�r�k legyen, minden es�ly�t elvesz�tette erre saj�t
szavai �s leplezetlen retteg�se miatt.
Amikor befejezt�k az ev�st, Reisman elki�ltotta mag�t:
- El�re a vizeld�be! - s ezzel egy csoport �l�n elindult a keskeny �rok fel�.
Franko most m�r ak�r a segg�t is kinyalta volna a sz�zadosnak. Nagyon
rossz �llapotban volt, a sz�raz fejadag hashajt�k�nt hatott r�, s ez�ttal szedte a
l�b�t, mert Morgan ott �llt a laktanyabarakk el�tt.

A kapu el�tt egy vonalban sorakoztak, �s Bowren meg Reisman

v�gighaladt a sor el�tt, ellen�rizve mindenkinek a felszerel�s�t.
- Seg�tsenek egym�snak - mondta Reisman. - Ellen�rizz�k egym�s
szerel�s�t. Ha szem el�tt tartj�k ezt, am�g az �n alakulatomban vannak,
boldogulni fognak. A lehet� legalaposabban gondoskodjanak magukr�l, s ha
k�szen vannak, t�r�djenek a szomsz�djukkal. - Franko m�g� l�pett, n�h�ny
centivel megemelte a h�tizs�kj�t �s vele egy�tt a kieg�sz�t� szerelv�nyt. -
H�zza meg a sz�jakat, Franko - tan�csolta -, m�sk�l�nben f�l m�rf�ld ut�n
m�r a porba l�g a segge.
A barakkon �s a k�ls� kapun �t vonultak ki a s�nct�borb�l, majd az erd�
sz�l�n kett�s rendbe sorakoztak. A s�torp�rok �lltak egym�s mellett. Reisman
meg�ll�totta az oszlopot.
- M�g egy figyelmeztet�s, miel�tt kivonulunk - fordult hozz�juk. - Ha
b�rki azt hinn�, hogy most, mert kint vagyunk a t�borb�l, sz�k�st k�s�relhet
meg, goly�t kap f�radoz�sa jutalm�ul. Innen nem lehet megsz�kni. Innen nem
tudnak megl�gni. S ha siker�lne is, hov� menn�nek? - H�tramutatott a
s�nct�bor fel�. - Forduljanak csak meg �s n�zz�k meg j�l. Az a maguk
otthona. Saj�t kez�kkel �p�tett�k fel, olyan j� munk�t v�geztek, hogy az
ut�szok sem tudn�nak k�l�nbet. K�rdezz�k meg Glen Gilpint. �
megmondhatja maguknak, mert n�luk szolg�lt egy ideig. - Gilpin haragosan
n�zett Reismanre, ami�rt kip�c�zte. - Egy�tt maradunk a menetel�s alatt -
folytatta Reisman. - Ez m�g nem frontj�r�r, egyel�re senki sem l�v�ld�zget
odakintr�l magukra. Most pedig bizony�ts�k be nekem, hogy t�bb v�r van a
puc�jukban, mint egy cserk�szcsapatnak# ha val�ban olyan beleval�k,
ahogyan k�pzelik!
- Egy nagy szart - morogta halkan maga el� Victor Franko.
Az erd�n �t ki�rtek a f�ldekre, a Stokes-uradalom halomvid�k�re, egyre
t�volodtak az uradalmi kast�lyt�l, a tengerbe ny�l� szirtfalt�l; nagyj�b�l
p�rhuzamosan haladtak a parttal, de a La Manche-t eltakarta el�l�k egy
emelked�. Reisman haladt az �len, k�toldalt a katonai rend�r�k biztos�tott�k a
menetet, Bowren pedig fel-le j�rt a hossz�ra h�z�d� oszlop mellett. Az utols�
p�r Franko �s Posey volt, a h�tv�d Morgan t�rzs�rmester.
Reisman elhat�rozta, hogy ezen a napon alaposan pr�b�ra teszi
sz�v�ss�gukat. Meg akarta t�rni �ket. Elt�k�lte, hogy minden rendelkez�s�re
�ll� eszk�zt: fort�lyt �s megsz�gyen�t�st, er�szakot �s ny�ltan kimutatott
megvet�st felhaszn�l c�lja el�r�s�re - abb�l, amik voltak, azz� fogja form�lni
�ket, amiknek lenni�k kell. Ha a sz�ks�g �gy k�v�nja, megt�ri, majd
�jj�form�lja, ism�t megt�ri, ism�t �jj�form�lja �ket, ak�rcsak aznap reggel
vagy az azt megel�z� napon. S ha minden jelent�ktelen fegyelmi v�ts�g
l�zad�shoz vezet, akkor naponta �jra�rt�keli �ket, de �nmag�t is, s naponta
lek�zdi a gy�l�let�ket, retteg�s�ket, tudatlans�gukat, inger�lt d�hkit�r�seiket
�s l�g�si hajlamukat. Meg kellett nekik mutatnia, milyen �cska kond�ci�ban
vannak, mi mindenre k�pes � maga, amire �k k�ptelenek, be kellett nekik
mutatnia mindazt, amit el kell saj�t�taniuk, hogy cs�kkents�k az egyenl�tlen
es�lyeket, amikor majd ejt�erny�n ledobj�k �ket a n�ci h�bor�s g�pezet kell�s
k�zep�be - j�llehet minderr�l �nekik m�g sejtelm�k sem volt.
A foglyokat t�lterhelt�k a h�tukra �s tomporukra sz�jazott t�bori
felszerel�ssel, s a teher leh�zta der�ksz�jukat. H�tizs�kjaikra �sszehajtogathat�
nyel� �s�kat k�t�ztek. Reisman ugyanezt cipelte, r�ad�sul m�g vagy
nyolckil�nyi fegyvert �s l�szert - v�ll�ra M3-as g�ppisztolyt akasztott,
cs�p�j�t 45-�s pisztolya verdeste. Az �r�k k�nny� felszerel�ssel meneteltek:
fegyvert, napi �lelmet �s v�zadagot vittek, de s�lyos szerelv�ny nem
akad�lyozta �ket a gyors mozg�sban. Bowren �s n�h�ny katonai rend�r
k�t�lk�tegeket �s fejsz�ket is hozott sz�ks�g eset�re.
Reismannek sem id�, sem szem�lyzet nem �llt rendelkez�s�re ahhoz, hogy
akad�lyokat �p�tsen �s olyan mesters�ges probl�m�kat dolgozzon ki,
amilyeneket a felder�t� �s h�rszerz� iskol�k n�vend�keinek naponta le kellett
k�zdeni�k. Ezekben az iskol�kban k�sz�tett�k f�l a katon�kat az ellens�ges
vonalak m�g�tti akci�kra, s �rt�kelt�k teljes�tm�ny�ket, �gy azut�n f�lhaszn�lt
minden term�szeti akad�lyt, ami csak ad�dott az uradalomban. Ha domb
szegte �tjukat, a legmeredekebb lejt�n vezette f�l �ket. Ha szurdokon vagy
patakon kellett �tkelni�k, arra k�nyszer�tette �ket, hogy haszn�lj�k fel a
far�nk�ket, �gakat �s k�teleket, alkossanak emberi l�ncokat. Nem t�rte, hogy
sek�ly pontokon keljenek �t, s �hatatlanul a bonyolult, veszedelmes �s
kimer�t�bb megold�sokat v�lasztotta. M�r � is kezdte �rezni a neh�z
szerelv�ny izomt�p� s�ly�t, gyakorl�ruh�ja sz�vet�n �t nyomt�k �s horzsolt�k
a sz�jak, de tudta, hogy mindez a foglyokat m�g ink�bb ig�nybe veszi, kiv�ve
tal�n Samson Poseyt, aki l�that�lag egy szikr�t sem f�radt el, s �gy t�nt, hogy
�ll� nap k�nny�szerrel b�rja mag�t, s�t tal�n m�g egy-k�t t�rs�t is cipelni
tudn�.
Valah�nyszor pihen�t enged�lyezett, a rabok kimer�lt�n leroskadtak,
Reisman azonban nem engedte, hogy zih�lva �ld�g�ljenek vagy elter�ljenek a
f�ld�n. Alakzatban kellett �lni�k, szerelv�ny�ket szab�lyosan maguk mell�
�ll�taniuk, r�ad�sul a pihen�k�n m�g oktatta is �ket: el�sz�r az alapvet�,
egyszer� ismereteket adta el� (katon�s udvariass�g, fegyelem, eg�szs�g�gy,
tisztas�g) t�zperces adagokban, �r�nk�nt egyszer, ezt �t perc tornagyakorlat
k�vette, amikor atl�tatrik�ra kellett vetk�zni�k a h�v�s, sz�rke reggelben.
Torna ut�n vill�mgyorsan fel kellett �lt�zni�k, hogy v�dj�k izzadt test�ket a
h�v�s sz�lt�l, majd f�lpakoltak �s indultak is tov�bb. A foglyok sir�nkoztak
egym�snak, orruk alatt �tkokat sz�rtak az �r�kre �s Reismanre, de az�rt
megtettek minden t�l�k telhet�t.
Egy ilyen kisel�ad�s sor�n, mik�zben �lesen figyelte az embereket �s
megpr�b�lta meg�llap�tani, vajon val�ban odafigyelnek-e �s meg�rtik-e, amit
mond, Reisman r�d�bbent, hogy megfeledkezett valamir�l. Hirtelen elharapta
a sz�t �s bejelentette: - Mostant�l fogva valamennyien jegyzetf�zetet �s
ceruz�t hoznak magukkal. Az el�ad�sokat jegyzetelik, �s �sszefoglalj�k, mit
tanultak a menetgyakorlatokon. Est�nk�nt vacsora ut�n ellen�rz� tesztet
csin�lunk, hogy meg�llap�tsuk, alaposan elsaj�t�tott�k-e az ismereteket.
Nemcsak a test�kre, az esz�kre is sz�ks�g�k lesz.
Poseyn�l f�lmer�lt a nyelv probl�m�ja, b�r akadt m�g n�h�ny, aki nem
sokkal jobban �llt e t�ren n�la, de ha nehezen is ment az �r�s, rajzolhattak
k�peket vagy firk�lhattak vagy tal�lhattak m�s megold�st, �gy fejezve ki azt,
amit gondoltak. Elhat�rozta, hogy az eszesebbeket, p�ld�ul White-ot �s
Gilpint majd r�veszi, seg�tsenek a t�bbieknek. Ha pedig er�re �s kitart�sra lesz
sz�ks�g, akkor majd az er�sebbeket: Poseyt �s Sawyert, tal�n Maggotot �s
White-ot is r�b�rja, hogy seg�tsenek, s ilyen m�don alak�tja ki az �nbizalom, a
r�termetts�g �s k�lcs�n�s f�gg�s�g l�gk�r�t - voltak�ppen csakis ebb�l �ll
egy j�l funkcion�l� egys�g. Katonak�nt kell gondolkodniuk. Gondolkodniuk
kell azon, amit tesznek �s tanulnak. Azon, hogy mi v�r r�juk - akarniuk kell
mindent j�l megoldani, s ily m�don t�ll�phetnek m�ltjukon �s kicsinyes,
�nz�, nyomor�s�gos �let�k�n.
Reisman az uradalom legt�volabbi hat�r�ig vezette �ket, oda-vissza
meneteltek a szikl�s tengerparttal p�rhuzamosan a sz�razf�ld belsej�ben, hogy
a lehet� legnagyobb ter�letet, a legnehezebb akad�lyokat haszn�lj�k fel.
Szinte m�r az elviselhet�s�g hat�r�n is t�lmen� k�vetelm�nyeket t�masztott
embereivel szemben, s v�g�l egy csap�son levezette �ket a tengerpartra, ahol
megszak�tott�k a menetgyakorlatot �s megeb�deltek.
Az emberek orrukon-sz�jukon moh�n sz�vt�k be a friss tengeri szell�t.
Leroskadtak a puha f�v�nybe �s ler�zt�k a szerelv�nyeket f�lhorzsolt, l�ktet�
v�llukr�l. Fej�k f�l�tt a sz�lben rikoltoz� tengeri sir�lyok vitorl�ztak.
Samson Posey irigykedve k�vette szem�vel r�pt�ket �s megillet�dve n�zte
a La Manche partot ostroml� hull�mt�r�s�t. Ami�ta elhagyta Towaocot, sok
vizet l�tott m�r, kicsit meg nagyot, de mindig ezt a m�r-m�r a hitetlens�g
hat�r�t s�rol� megillet�d�tts�get �rezte; eljutott messze a mes�snek t�n�
�ce�non t�lr�l arra a helyre, ahol a feh�r emberek b�lcs�je ringott, de sohasem
tette meg azt, amire oly nagyon v�gyott: beleg�zolni a v�zbe, megm�rt�zni
benne, �rezni, amint a hull�mok �ts�p�rnek f�l�tte �s megtiszt�tj�k, saj�t
test�n �rezni �s mag�ba sz�vni a v�z hatalm�t. De erre sohasem ny�lt alkalma.
Odal�pett a sz�zadoshoz.
- Odamehetek? - k�rdezte a tengerre mutatva. - Mosakodni# inni.
- H�t, inni nem lehet abb�l, Posey - felelte Reisman �s kipr�selt mag�b�l
egy mosolyt. - Csupa s�# de ha kedve tartja, megmosakodhat. Tud �szni?
- �szni? Nem.
Franko, aki f�ltan�ja volt ennek a besz�lget�snek, rekedten felh�rd�lt,
pedig m�g mindig zih�lt a meger�ltet�st�l. - Senki sem mosakszik, f�n�k!
Egyik�nk sem! Eml�kszel m�g a ma reggeli dologra? - D�h�dt pillant�st
l�vellt a t�bbiekre, t�mogat�st v�rt t�l�k, s figyelemre sem m�ltatta Reismant
�s az �r�ket, de m�g Morgant sem - csak hajtogatta �rveit az egyszer�,
�rtalmatlan, folyamatos l�zad�s �rdek�ben: mi valamennyien. -
Megegyezt�nk, hogy nem mosakszunk, nem borotv�lkozunk, f�n�k!
Kapisk�lod?
Samson elk�pedve meredt r�, de l�tta, hogy t�bben b�logatva helyeselnek
�s azt mormolj�k: "Eeegen!" meg hogy "�gy van, f�n�k!", s kinyitogatj�k kis
�lelemcsomagjukat, kortyolgatnak kulacsukb�l �s k�v�ncsian lesik �t, sokkal
k�v�ncsibban, mint ahogy el tudta volna k�pzelni, hogy �rdekelheti �ket, vajon
mit fog tenni. Meg�rtette, mit k�v�nnak t�le, j�llehet azt v�rta, hogy a
sz�zados feld�h�dik vagy parancsot ad ki az ellenszeg�l�k megb�ntet�s�re.
De Reisman csak �lesen figyelt �s f�lelt. Azut�n k�z�mb�sen v�llat vont,
mintha ez a kis szervezett l�zad�s cseppet sem �rdekeln�.
- Csak tartson vel�k, Posey, ha �gy akarja - mondta. M�r kor�bban
elhat�rozta, hogy ebben a k�rd�sben enged nekik.
Samson k�t malomk� k�zt �rl�d�tt. Egyr�szt nem akarta megb�ntani
rabt�rsait, sz�vets�g�k tagja akart lenni, m�sr�szt rettenetesen vonzotta a
tenger.
- Csak inni! - b�kte ki gyorsan, azzal sarkon fordult �s lerohant a
f�v�nyre.
- H� te, nem tudod, hogy s� van abban a v�zben? - ki�ltotta ut�na
Wladislaw.
Samson eg�szen a tenger tajt�kos sz�l�ig futott �s felriasztott egy raj
gubbaszt�, hetyke sir�lyt. Meg�llt �s figyelte, hogyan h�z�dik vissza a hull�m,
majd hogyan h�mp�ly�g el�re a k�vetkez�, eg�szen bakancsa talp�ig.
Mer�tett egy maroknyi vizet, az ajk�hoz vitte �s a sz�j�ba �nt�tte, azut�n
b�ntudatosan meglocsolta az arc�t �s a csukl�j�t, �s fuldokolva kik�pte a
vizet.
Futva t�rt vissza a csoporthoz, undorodva d�rg�lte a sz�j�t, arca d�bbent
csal�d�st t�kr�z�tt.
- S�! - jelentette ki.
A foglyok megett�k sz�raz fejadagjukat, f�mes �z� vizet ittak a
kulacsaikb�l �s �r�ltek annak, hogy a k�zj�t�k meghosszabb�totta
pihen�j�ket. Akadtak, akik gyorsan befalt�k adagjukat, azut�n hanyatt v�gt�k
magukat, szund�tottak egyet, arcukat az er�tlen nap fel� ford�tott�k, amely
�ppen hogy csak �tt�rt a felh�takar�n �s b�cs�z�ul m�g egy kis
langymeleggel aj�nd�kozta meg �ket. M�sok lassan falatoztak, h�tukat a
szerelv�ny�knek vetett�k, �gy figyelt�k a tenger andal�t� ritmus�t. Samson
kekszdarabk�kat vetett a sir�lyoknak, s csak �gy itta boldog rik�csol�sukat �s
mozdulataikat.
F�l �ra pihen�s ut�n Reisman kiadta a parancsot: - Sorakoz�! Alakzat
ugyanaz, mint reggel.
Ez�ttal a tengerparton vezette �ket ny�legyenesen; s j�llehet itt sem
dombok, sem m�s terepakad�lyok nem voltak, a menetgyakorlat ugyanolyan
f�raszt�, vagy �ppens�ggel m�g meger�ltet�bb volt a puha homokban, amely
leh�zta f�radt, felt�rt l�bukat; minden l�p�s dupla er�fesz�t�st ig�nyelt,
r�ad�sul m�g gyorsult a menet�tem is: �t perc fut�l�p�s, �t perc menet.
Egyesek m�r csak botork�ltak. S�t voltak, akik kid�ltek a sorb�l. Els�nek a
gy�moltalannak �s tan�cstalannak t�n� Odell, azut�n Franko. �t Posey
megragadta egyik karj�n�l fogva, �gy vonszolta mag�val, de t�rsa
k�romkodott: - Hagyj�l, te gorilla! - �s kit�pte mag�t szor�t�s�b�l. Kid�lt
Maggot �s Lever is, olyan arckifejez�ssel, mintha azt mondan�k: "Bassza
meg!", Pinkley �s Wladislaw leroskadt a homokba. Egy pillanat pihen�st
loptak, de a f�radt katonai rend�r�k hamarosan f�lpiszk�lt�k �ket, s ezut�n
lassabban, de tov�bb vonszolt�k magukat, s ezt a h�tv�det alkot� Morgan
�rmester nem is b�nta, mert � is k�zel �llt a kid�l�shez. Nagyon r�g volt m�r
r�sze ilyesmiben.
Reisman �lljt vez�nyel. Pokolian elf�radt, de m�gis folytatta volna a
menetel�st, ha eg�sz csoportja kitartott volna. White, Sawyer, Jimenez, Smith
�s Gilpin lerogyott a homokba szerelv�nye mell�; zih�lva kapkodt�k a leveg�t
m�g arra sem volt erej�k, hogy kib�jjanak a hevederekb�l. Kitartottak a
sz�zadossal, s Reisman meg volt el�gedve. Samson verejt�kben �sz� arccal
�llt el�tt�k. V�g�l � is elf�radt, de t�volr�l sem mer�lt ki; v�rta a parancsot,
hogy mit tegyen.
- Le�lhet, Posey - mondta Reisman.
Alig m�sf�l m�rf�ldet tettek meg a tengerparton, s m�g ugyanennyi volt a
t�vols�g a sziklafalnak a t�borhoz legk�zelebb es� r�sz�ig. A d�lel�tti
cikcakkban megtett menetel�s �sszesen kilenc m�rf�ld volt. Reisman
megv�rta, am�g Bowren �s a katonai rend�r�k oda�rtek a lemarad�kkal, s
v�g�l a nyitott sz�jjal zih�l� Morgan is befutott.
- F�radtak? - g�nyol�dott Reisman, s tekintet�t v�gigj�ratta a csoporton.
Pillant�sa Napoleon White-on �llapodott meg.
Napoleon elfogadta a kih�v�st. - B�rmit meg tudok tenni, amit maga! -
v�gott vissza, mellkasa hull�mzott a visszafojtott indulatt�l. - Tal�n m�g
t�bbet is!
- H�t, akkor �tveszi a parancsnoks�got. A menetoszlop �l�re �ll, nagyokos!
- replik�zott Reisman. - Maga szabja meg az �temet. Maga parancsol. Mi
k�vetj�k. Tudnia kell, mi a teend�je. Nem el�sz�r csin�lja.
Archer Maggot f�lt�p�szkodott. Arca, kimer�lts�ge ellen�re is, d�ht�l
r�ngat�zott.
- H�t, ide figyeljen, sz�zados, az az �tkozott �rmester m�r bev�gott a
szark�l�nitm�nybe egy eg�sz napra �s fogalmam sincs, mi a fen�t tudhatn�nak
velem csin�lni azonk�v�l, hogy ki�heztetnek vagy f�ll�gatnak. Leszarom ezt
az eg�sz menetel�si �s kik�pz�si halandzs�t, mert ahogy ez a nigger mondta,
�n is meg'tom csin�lni mindazt, amit maga, m�g jobban is, de az isten verjen
meg, ha megteszem, amit ez parancsol nekem!
Napoleon kezdte leh�ntani mag�r�l a szerelv�ny heveder�t �s f�l akart
ugrani. De azut�n j�l megn�zte mag�nak a k�ts�gbeesetten zih�l� Maggotot �s
visszaereszkedett a homokba.
- Nem �red meg a f�rads�got, te rongyos gaty�j�! - vetette oda neki
g�nyosan.
Reisman gyorsan kett�j�k k�z� l�pett.
- Mi�ta katona, Maggot? - k�rdezte.
- Vagy egy �ve.
- R�szt vett valaha �jszakai t�mad�sban# rajta�t�sen?
- A fen�be is, dehogy!
- Akkor mondok �n mag�nak valamit, Balh�s - kezdte halkan Reisman,
mintha bizalmas �rtes�l�st k�z�lne vele. A k�r�l�tt�k kez�ket-l�bukat
sz�tvetve, kimer�lt�n hever�k is felfigyeltek. - Tudja, az �gy van, hogy
�jszakai t�mad�skor valamennyien bekormozzuk az arcunkat, mert ez kedvez�
sz�munkra, �s az egyike azoknak az alkalmaknak, amikor White el�nyben
lehet mag�val szemben, �des �regem. Vannak m�g m�s el�nyei is, de azokat
majd a saj�t b�r�n kell kitapasztalnia. Akarja maga vezetni ezt a
menetgyakorlatot?
Maggot t�tott sz�jjal, megr�k�ny�dve ingatta el�re-h�tra a fej�t.
- A fen�be is, sz�zados, dehogy akarom �n vezetni a menetgyakorlatot.
- Akkor meg pofa be, figyeljen j�l, tal�n m�g tanulhat is valamit - fejezte
be metsz� hangon a vit�t Reisman.
Ez�ttal t�z perc n�ma pihen�t enged�lyezett nekik. V�g�l f�l�llt �s White-
hoz fordult: - H�t rendben van, White - mondta. - Ok�! �tadom �ket
mag�nak. Mutassa meg, mire k�pes.
Napoleon lassan t�p�szkodott f�l, k�zben mereven n�zte Reismant.
- Ugye, komolyan gondolja?
- Komolyan bizony, pajt�s. Most m�r vagy megbirk�zik vele, vagy befogja
a sz�j�t.
- H�t rendben van, maga �ntelt alak! - v�gott vissza kih�v�an Napoleon. -
Mindenki - f�l! Menetalakzat ugyanaz# Sz�zados Wladislaw mell�#
Bowren h�rom l�p�sre m�g�ttem, jobbra# Morgan, �ll�tsa talpra a
lemarad�kat �s noszogassa �ket#
Hangja er�sen, magabiztosan, profi m�don csengett. Az �r�k �s a foglyok
a parancs szerint sorakoztak. Maggot �rj�ng�tt, a t�bbiek der�ltek, k�v�ncsian
n�zel�dtek vagy k�z�mb�sek maradtak. Reisman be�llt a sorba Joe Wladislaw
mell�; jelenl�te a foglyok k�z�tt csillap�t�an hatott r�juk.
M�g miel�tt megr�ghatt�k volna a dolgot, Napoleon m�r vez�nyelt is: -
Menet iiin-dulj! - s elindult az oszlop �l�n a part fel�, ahonnan visszah�z�dott
a dag�ly. Sarkonfordult, hogy szemmel tarthassa �ket, h�trafel� menetelt,
botl�s n�lk�l tartotta az �temet, legsz�vesebben odasziszegte volna nekik,
hogy valaha olyan egys�ge volt, amelynek tagjai toronymagasan �lltak
b�rmelyik�k f�l�tt, azut�n f�lharsant a hangja: - Kett�, h�rom, n�gy! Kett�,
h�rom, n�gy! Bal!# Bal!# - De h�t ezek nem �rtek fel a r�gi egys�g�vel,
nem v�gtak be a vez�nyl�sbe# komoran trappoltak el�re#
Archer Maggot n�m�n d�h�ng�tt, hogy a t�bbiek nem robbantak ki, nem
�lltak ki mellette azzal az istenverte �r�lt sz�zadossal szemben. Mi baja van
ennek? T�n nem tudja, mi egy nigger? �s azut�n az a pimasz fekete rohad�k#
Maggotnak most m�r jobban hasogatott a feje meg a hasa, mint a l�ba �s a
h�ta# m�r-m�r f�lismerte, hogy valami megv�ltozott#
#s Victor Franko, aki orra alatt azt motyogta: - Egy szart! -, de h�t ezt
mondta volna minden parancsra# s k�zben arra gondolt, hogy ez az agyaf�rt
nigger a nedves, kem�nyre d�ng�lt homokon vezeti �ket, ahol k�nnyebb a
menetel�s# �s elviszi sz�razon#
#�s John Reisman sz�zados, aki el�gedetten gondolt arra, hogy mit tett#
s magabiztosan tartotta a Napoleon �ltal dikt�lt gyors, �lland�
menetsebess�get.

Megker�lve egy f�ldnyelvet, Reisman a t�volban megpillantotta a Stokes

kast�ly k�m�nyeinek tetej�t. Kil�pett a sorb�l �s fut�l�p�sben az oszlop �l�re
�llt.
- �lljon vissza a t�bbiek k�z�, White - parancsolta. Napoleon habozott,
m�g valami tov�bbi megjegyz�sre v�rt. De amikor a sz�zados nem sz�lt
semmit, vissza�llt a sorba Wladislaw mell�.
- Csipkedj�k magukat! - harsogta Reisman. - Gyer�nk! - Azzal �k�lbe
szor�tott kez�vel k�tszer a leveg�be v�gott �s az oszlopot gyors fut�l�p�sben a
laza homokra ir�ny�totta.
A szirt t�bb mint sz�z l�bbal magasodott f�l�j�k ott, ahol v�gre �lljt
parancsolt. A v�r�s homokk�be itt gyalog�sv�nyt v�gtak, Reisman m�r reggel
is ezt k�vette. A t�volban a part egy hegyfokot ker�lt meg; j�l ismerte azt a
helyet, ahol a tenger a mag�nyos uras�gi kast�ly ablakai alatt ostromolta a
szirtfalat, s azt is tudta, hogy m�rf�ldekkel tov�bb, ahol a foly� a csatorn�ba
�mlik, ott ter�l el a falu.
Mihelyt Reisman pihenj t vez�nyelt, a foglyok a homokba roskadtak.
- Egy �nk�ntest! - ki�ltotta a kapit�ny.
Csak a sir�lyok rikoltoz�sa �s a hull�mt�r�s d�b�rg�se v�laszolt. Senki
sem l�pett ki. Az emberek teljes hosszukban v�gigv�gt�k magukat a
homokban, vagy kimer�lt�n a szerelv�ny�knek d�ltek. �gy tetszett, az
�gvil�gon semmivel sem t�r�dnek m�r. Reisman az �r�j�ra pillantott. Nem
eg�szen �t �r�ja indultak, nyomorult h�sz m�rf�ldet tettek meg, de az egy
Posey kiv�tel�vel �gy festettek, mint akik nem v�nszorognak m�r el haz�ig.
- Morgan! - ki�ltotta.
Az �rmester gyanakodva �llt el�.
- �ll�tsa fel az embereit f�lk�rben harminc l�p�sre t�l�nk - adta ki az
utas�t�st Reisman. Azut�n a foglyokhoz fordult: - �ljenek fel, h�z�djanak
k�zelebb egym�shoz.
Az �r�k elvonultak, de k�zben hegyezt�k a f�l�ket. Reisman ledobta a
szerelv�ny�t, indi�n m�dra leguggolt, g�ppisztoly�t a combj�n keresztbe
fektette. Morgan meg�llt a k�zelben �s fesz�lten figyelt, hogy meghallja, mit
mond a kapit�ny.
- Egy �nk�ntes jelentkez�t k�rtem - ism�telte meg cs�ndesen Reisman. -
Valami nagyon fontosat k�v�nok t�le. Amikor elhagyjuk a tengerpartot,
valamennyi�nk �lete t�le f�gg majd. Velem fog egy�tt dolgozni.
Tekintet�t v�gigj�ratta az emberek arc�n, azok pedig visszan�ztek r�
k�v�ncsian, k�z�ny�sen vagy elford�tott�k a szem�ket. Senki sem ny�jtotta fel
a kez�t, senki sem sz�lalt meg. Kendall Sawyer m�r-m�r elsz�nta r� mag�t, de
azut�n esz�be jutott minden katona alapt�tele: sohase jelentkezz �nk�nt.
- Tudj�k maguk, mi az, hogy katon�skodni, s val�ban ezt k�v�nj�k tenni? -
k�rdezte kih�v�an Reisman. - Akad maguk k�z�tt, aki valaha katon�skodott,
�ppen ez�rt v�lasztottam ki magukat. Elv�rom, hogy p�ld�t mutassanak a
t�bbieknek, seg�ts�k �ket. Valamennyien k�pesek r�. Maguk k�z�l senki sem
ostoba. Senki sem nyomor�k vagy gy�nge. Ha azok lenn�nek, most nem
voln�nak itt. - Pedig ostob�k voltak, gy�ng�k voltak, nyomor�kok voltak - ha
nem is testileg, de ami az �n�rzet�ket �s a j�v�re vonatkoz� elk�pzel�seiket
illette -, s Reisman szinte bizonyos volt abban, hogy �ppen ez�rt k�telezte el
mag�t nekik v�glegesen �s visszavonhatatlanul. - Bajba ker�ltek - folytatta -,
no �s azt�n! Magam is voltam m�r bajban! - Kics�szott a sz�j�n a vallom�s,
miel�tt r�eszm�lt volna, hogy kit�rulkozik nekik, azut�n arra gondolt, ez-e a
m�dja, hogy tudassa vel�k: osztozik abban, ami rossz benn�k, �k meg
osztoznak abban, ami j� benne. De vajon hol v�gz�dik a ravaszs�g �s hol
kezd�dik az igazs�g? - B�rmit k�vettek el a m�ltban, annak semmi k�ze
sincsen ahhoz, amivel itt foglalkozunk. Itt csak egy a dolguk. Katon�kk� kell
form�lniuk �nmagukat. �s �deskev�s id� �ll rendelkez�s�kre ehhez. Mindaz,
amit egy�tt csin�lunk, amire ma, holnap, az elk�vetkez� hetekben oktatom
magukat, megmentheti az �let�ket. S�t, ennek r�v�n let�rleszthetik a
hadsereggel, haz�jukkal, �nmagukkal szembeni ad�ss�gukat. Ki jelentkezik
h�t �nk�nt?
Kendall Sawyer, Glenn Gilpin �s Samson Posey f�lemelte a kez�t.
Napoleon White is megtette volna. Nem akarta azonban elt�lozni a dolgot,
nem �hajtott t�lbuzg�nak l�tszani. Calvin Ezra Smith szint�n f�lemelte a
kez�t, de nem b�zott ebben az emberben, ebben a sz�zadosban, aki
g�nyol�dott istenen �s a megszentelt napon, s lekicsinyl��n besz�lt a
gonoszr�l.
- Posey, mag�t v�lasztom! - jelentette ki Reisman. Samson f�l�llt, s
l�tszott rajta, hogy nagyon j�lesik neki a v�laszt�s. - Sawyer, Gilpin, magukra
majd m�s alkalomkor tartok ig�nyt. - Azok ketten csal�dottnak, csaknem
megb�ntottnak l�tszottak. - Ami pedig a t�bbieket illeti, f�jj�k ki magukat,
vegyenek m�ly l�legzetet �s szedj�k �ssze a b�tors�gukat. Mindkett�re
hamarosan sz�ks�g�k lesz. A mai napnak m�g csak a fel�n�l tartunk.
Odah�vta az �r�ket. - Adjanak ide minden k�telet meg egy fejsz�t -
mondta.
N�h�ny katonai rend�r a k�nny� szerelv�ny�b�l el�szedte az aznap, reggel
a terepneh�zs�gek lek�zd�s�hez haszn�lt k�teleket. Samson sorra j�rta �ket,
�tvette, s hossz� karja k�r� tekerte a k�t�lhurkokat. Bowren �tadott egy fejsz�t
Reismannek, aki azt beakasztotta a der�ksz�j�ba.
Azut�n Reisman �s Samson �tnak ered f�lfele a meredek, kanyarg�
gyalog�sv�nyen. Legfel�l az �sv�ny megker�lt egy kiugr� sziklaperemet �s a
reketty�sbokrokkal meg hangaf�vel bor�tott fenns�kba torkollott. Vagy
f�lm�rf�ldnyi t�vols�gb�l odal�tszott az uradalmi kast�ly egy r�sze. Reisman
k�r�ln�zett, egy vaskos f�t vagy nagy k�veket keresett, de semmi haszn�lhat�t
nem tal�lt.
- K�t�len leereszked�nk a szikl�n, azut�n a t�bbiekkel egy�tt f�lm�szunk.
�rti, amit mondtam, Posey?
- Igen.
- Van valami �tlete, hogy itt fenn hov� er�s�thetn�nk a k�telet? - Reisman
gesztikul�lva jelezte a k�t�lfeler�s�t�s �s megh�z�s m�velet�t.
Samson k�r�ln�zett. - Nincs fa# nincs neh�z k� - mondta. Meg�rintette
Reisman h�t�n az �sszehajtogatott �s�t. - �n �sok lyukat# bele�llok. Maga
k�r�m k�ti a k�telet.
- Nem �gy gondoltam, de kiindul�snak nem rossz �tlet - v�laszolta gyorsan
Reisman. Leakasztotta der�ksz�j�r�l a fejsz�t �s r�mutatott vele a sziklafalt�l
vagy sz�z m�ternyire �ll� n�h�ny f�ra. - V�gjon le nekem hat vastag �gat �s
hozza �ket ide nekem. - Odany�jtotta a fejsz�t Samsonnak. Samson a fejsze
ut�n ny�lt# habozott# pillant�suk tal�lkozott �s meger�s�tette, hogy
k�lcs�n�sen b�znak egym�sba. Samson fogta a fejsz�t, ledobta a szerelv�ny�t,
a k�t�lk�tegeket �s futva megindult a f�k fel�.
Reisman �sszecsom�zott n�gy k�telet �s a szakad�kt�l t�z l�bra �rkot
kezdett �sni. Hamarosan Samson is visszat�rt az �gakkal. K�t egyszer�
horgonyt k�t�ztek �ssze, r�juk er�s�tett�k a k�telet, j� er�sen be�kelt�k �ket
az �rokba, majd f�lddel betemett�k �ket. Teljes er�b�l megh�zt�k a k�telet - a
horgonyok kitartottak.
- �n megyek els�nek - jelentette ki Reisman �s beleb�jt a szerelv�ny�be.
- Nem, �n! - sz�v�skodott Samson.
- �n megyek els�nek. V�rjon, am�g jelt adok mag�nak. - Reisman
keresztbe vetette h�t�n az M3-ast �s megh�zta a sz�j�t. Lek�mlelt a sziklafal
perem�n, figyelmeztet�n leki�ltott az alatta �ll� csoportnak �s ledobta a
k�telet.
A k�t�l le�rve �sszetekeredett a f�ld�n, maradt m�g f�l�s hossza, de
Reisman hirtelen r�d�bbent arra, hogy feszesen, egyenesen fekszik odafent, s
�gy az eg�sz man�ver j�val vesz�lyesebb, mint ahogy elk�pzelte,
kiv�ltk�ppen, hogy az utols� n�h�ny l�bnyi m�sz�st a kisz�gell�s alatt kell
megtenni, ahol m�g a sziklafal fel�let�nek k�tes k�nyelme, a l�b
megvet�s�nek lehet�s�ge sincs biztos�tva.
Elk�ldte Poseyt, hozzon m�g n�h�ny vastag �gat, majd a sziklafal
perem�nek k�zel�ben h�roml�b� emel�t �stak be. Ennek seg�ts�g�vel siker�lt
annyira megemelni a k�telet, hogy aki f�lfel� k�szott, karj�val l�b�val fog�st
tal�lhatott a peremen.
Reisman �thurkolta a k�telet a fenek�n, h�trafel� kil�pett a sziklafal
perem�n �s megindult lefel� a szirtfal fel�lete ment�n. A k�telet lassan
cs�sztatta �t szorosan z�rt kez�n �s l�b�n. Ahol a kiugr� szikla meredeken
lefel� kezdett ereszkedni, egy dobbant�ssal elrugaszkodott a falt�l, majd
lejjebb ism�t odalend�lt a k�fel�lethez. A sziklapadnak t�masztotta a l�b�t s
egy pillanatig megpihent, majd a laza k�t�len �jra kilend�lt. K�tszer is siker�lt
megvetnie a l�b�t a kanyarg� gyalog�sv�nyen. Mire le�rt, a rabok m�r talpon
voltak �s fesz�lten figyelt�k. Az �r�k f�lszemmel �t lest�k, f�lszem�ket a
foglyokon tartott�k. Reisman a sziklafal l�b�t�l kiss� elt�volodott, hogy
l�thassa a szirttet�t.
- Ok�, Posey! - ki�ltotta torka szakadt�b�l. - J�jj�n le! Samson kev�sb�
el�vigy�zatosan, sokkal ink�bb virtuskodva ereszkedett le, s csak a lefel�
cs�sz�s�t meg�ll�t� k�t�lcsom�kn�l pihent meg. Kez�t, karj�t, l�b�t a k�t�l
k�r� fonta, �gy szab�lyozta leereszked�s�nek sebess�g�t. Nagy er�vel �rt
f�ldet, csak �gy �rv�nylett k�r�tte a homok.
- Szerelv�nyt fel �s sorakoz�! - vez�nyelte Reisman.
- Nem lehetne az �sv�nyen? - morogta Roscoe Lever. - Nem vagyok �n
valami istenverte hegym�sz�!
- �sv�ny nincs! - csattant fel Reisman. - Ez az egyetlen �t f�lfel�! Az
�let�k f�gg t�le!
Vonakodva b�r, de megindultak. Nagyon tartottak a m�sz�st�l.
- Gyer�nk, rajta! - n�gatta �ket Reisman. - Bowren, v�geztessen vel�k
n�h�ny t�rdhajl�t�st �s fekv�t�maszt, hogy lazuljanak az �z�leteik �s
meggy�z�djenek r�la, �letben vannak-e m�g.
Morgan �rmestert egy �rrel el�re k�ldte a gyalog�sv�nyen a tet�re, h�rom
katonai rend�rt pedig az �t olyan pontjain helyezett el, ahol sz�ks�g eset�n
beny�lva seg�thettek a m�sz�knak. V�g�l a k�t�l alj�n maga k�r� gy�jt�tte a
foglyokat.
- Lehet ezt j�l is, rosszul is csin�lni - mondta. - Ez a helyes m�dja. -
Besz�d k�zben, f�lfel� k�szva a k�t�len bemutatta a helyes mozg�st. -
H�z�dzkodjanak a karjukkal, kulcsolj�k a k�telet a l�bukkal. H�z�dzkodjanak
a karjukkal, kulcsolj�k a k�telet a l�bukkal. - Lecs�szott a k�t�len. - Ha
elfogja magukat az idegess�g, nehogy len�zzenek! H�t kil�val kevesebbet
visznek n�lam, �gy h�t �r�ljenek annak, hogy m�g nem adtuk ki a fegyvereket.
- H�t, csak adja ide nek�nk a pusk�kat! Ahhoz bezzeg nincs mersze!
- Majd m�skor, Franko! - v�laszolta Reisman. - Ma nem. De mi lenne, ha
ut�nam m�sodiknak maga m�szna f�l ezen, s megmutatn� a t�bbieknek,
mennyit �r.
- Megv�rom, m�g r�m ker�l a sor, kapit�ny.
- Egyet j�l v�ssenek az esz�kbe - mondta Reisman. - Aki nem birk�zik
meg ezzel az akad�llyal, az k�sz, kaputt, mint a fritzek! Nem t�r�k semmif�le
l�g�st. Aki ezt nem tudja megtenni egyed�l vagy annyi seg�ts�ggel, amennyit
egym�snak ny�jtani tudunk, az k�ptelen lesz v�grehajtani mindazt a t�bbit,
amit megk�vetelnek t�le, s annak �rt�ke az alakulat sz�m�ra egyenl� a
null�val. - Jelent�s�gteljes sz�netet tartott, id�t engedett nekik, hogy
megr�gj�k a hallottakat.
- Ki k�vet engem?
Samson �tfurakodott a csoporton, senki sem �llta �tj�t. Reisman �tadta neki
a k�t�l szabad v�g�t, amely laz�n l�gott al�.
- Most pedig valamennyien j�l figyelj�k meg azt, amit mutatok - mondta,
gondosan v�logatva a szavait. - Az, aki a k�t�l v�g�t tartja, ugyanolyan
fontos, mint az, aki �ppen m�szik. Karj�val �s l�b�val feszesen kell tartania a
k�telet.
- Beigaz�totta Samson kez�t-l�b�t a k�t�len, s meggy�z�d�tt arr�l, hogy
pontosan meg�rtette-e, amit mondott neki.
- Ha a k�t�l olyan feszes, mint egy t�zolt�l�tra, akkor k�nnyebb a m�sz�s.
Ha valaki m�sz�s k�zben bajba jut, s �gy �rzi, meg kell t�masztania a l�b�t,
leki�lt a horgony-embernek, hogy lend�tse beljebb. - �gy. - Meglaz�totta a
k�t�l v�g�t, Samson mark�ba nyomta �s megmutatta neki, hogyan lend�tse a
sziklafalhoz, ak�r egy ing�t. - Aki megpr�b�lna lel�pni a k�t�lr�l, miel�tt
feljutott a tet�re, egyenesen lej�n ide vissza �s el�lr�l kezdheti az eg�szet,
ez�rt fogadj�k meg a tan�csomat �s m�sszanak v�gig mindj�rt els�re. M�g
valami - �s ez a legfontosabb. J�l jegyezz�k meg valamennyien: mindig
f�lfel� n�zzenek! L�tj�k majd, hogy egy ponton kiugrik a sziklafal. A k�t�l
emel�re van er�s�tve, hogy feljuthassanak a tet�re, de az, aki idelent fogja a
v�g�t, szint�n seg�thet maguknak. - �gy. - Lassan visszah�zta Samsont a
k�t�llel egy�tt, am�g a k�t�lb�l annyi cs�szott vissza a mark�n �t, hogy
teljesen megfesz�lt �s �les sz�gben el�llt a sziklafalt�l. - Ha pontosan
kisz�m�tva l�peget h�tra, k�nnyen �tlend�ti a szikla perem�n a haverj�t. -
Hirtelen kir�ntotta a k�telet Samson kez�b�l. - De ha laz�n engedi, ak�r meg
is �lheti! Bowren, maga figyeli a horgony-embert �s seg�t neki. Fogja a
k�telet, Posey!
Gyors mozdulatokkal m�szni kezdett f�lfel�, s k�zben m�g utas�t�sokat
ki�ltott le. - H�z�dzkodj karral, kulcsolj l�bbal! H�z�dzkodj karral, kulcsolj
l�bbal! Ne n�zzenek le, ne essenek p�nikba! Ha sz�ks�g van r�, minden�tt ott
a seg�ts�g! - Amikor az �t fel�re �rt, leki�ltott: - Lend�tsen be az �sv�nyre,
Posey! - Az �sv�nyen �ll� katonai rend�r megragadta, amikor a k�zel�be �rt,
mag�hoz h�zta, mintegy bemutatva a m�veletet a t�bbieknek, azut�n
elengedte, hogy a sz�zados folytathassa a m�sz�st. A sziklakiugr�n�l Reisman
�vatosan araszolt felfel�, kitapasztalta, milyen sz�gben fesz�l a k�t�l a
kisz�gell�sn�l, s f�lig-meddig fekve jutott �t a kritikus ponton. N�h�ny
l�p�snyire t�le Morgan �s egy katonai rend�r figyelte �s ny�jtotta fel� a karj�t.
Reisman azonban visszaintette �ket �s seg�ts�g n�lk�l lend�lt �t a peremen.
Posey akad�lytalanul jutott fel. Sawyer k�vetkezett: r�m�lt, k�ts�gbeesett
arckifejez�ssel k�zd�tte �t mag�t a kiugr�n, azut�n er�tlen rongy csom�k�nt
esett �ssze a fenns�kon; idegei �s izmai m�g mindig vibr�ltak az er�fesz�t�st�l.
Gilpin, a k�vetkez�, annyira nem volt kimer�lt, hogy egy "a fen�be is,
megtettem!" pillant�st ne l�velljen Reismanre. S azut�n nem j�tt senki.
Reisman lek�mlelt a sziklafal perem�n. Odalenn azon vitatkoztak, ki
k�vetkezz�k.
- Gyer�nk, mozgassa meg �ket, Bowren - ki�ltotta le. - Franko, indul�s!
Franko lassan k�szott felfel� a k�t�len. Kihaszn�lt minden lehet�s�get a
megkapaszkod�sra, t�bb id�t t�lt�tt pihen�kkel, mint mag�val a m�sz�ssal. A
sziklakiugr�n�l megcs�szott, megp�rd�lt a k�t�l k�r�l, s most m�r h�ttal
lefel� l�gott.
- Az isten verje meg, sz�zados! - ord�tott fel. - Visszamegyek. Nem tudom
megcsin�lni! - Lefel� kezdett cs�szni a k�t�len.
- Franko, ottmarad, ahol van! - ki�ltotta Reisman. Nem l�thatta a kiugr�
sziklaperem miatt. - Ha visszamegy, v�ge. Hall engem? Akkor mag�nak nincs
j�v�je ebben az alakulatban. M�g ma �jjel visszaviszik Marston-Tyne-ba!
Egyszerre csak felt�ntek Franko v�resre horzsolt ujjai a peremen, azut�n
megjelent a feje is. Leveg� ut�n kapkodott.
- Seg�tsen neki, �rmester - rendelkezett Reisman. Franko arc�ra iszony �lt
ki, amikor Morgan fel�je ny�lt,
Reisman megragadta az �rmester der�ksz�j�t, nehogy mindketten a m�lybe
zuhanjanak.
Smith, Wladislaw �s Jimenez �vatosan k�sztak fel. J�l beosztott�k
erej�ket, k�zvetlen�l azel�tt jeleztek a horgonyembernek, hogy lend�tse �ket a
sziklafalhoz egy kis pihen�re, miel�tt el�rt�k volna a sziklakiugr�t. Azut�n
most-vagy-soha arckifejez�ssel torn�szt�k fel magukat az utols� n�h�ny
l�bnyi szakaszon.
Myron Odell kifog�stalanul haladt eg�szen az utols� sziklapad-pihen�ig,
ott azut�n megb�nult. Mag�hoz �lelte a k�telet, de nem mozdult egy tapodtat
sem, nem indult se fel, se le. Reisman lerohant a gyalog�sv�nyen oda,
ahonnan l�thatta is.
D�h�sen ord�tott le a tengerparton �lldog�l� csoportnak: - Az isten verje
meg magukat, ne �lldog�ljanak ott! Induljon m�r valaki �s seg�tsen neki!
Maggoton volt a sor. - Majd h�lye leszek, hogy felmenjek oda, hogy
elpuszt�ccsam magamat, csakhogy seg�ccsek annak a gy�va jenkinek! -
morogta. - Mi a fen�nek nem ugrik, akko' v�ge von' az eg�sznek#
Napoleon maga sem tudta, mi t�rt�nt vele, de m�g miel�tt meggondolta
volna, m�r a k�t�ln�l termett. V�llon ragadta Maggotot �s h�trapender�tette. -
F�lre! - parancsolt r� �s m�szni kezdett felfel�.
Maggot vill�mgyorsan visszaugrott a k�t�lhez, elkapta Napoleon bok�j�t,
ler�ntotta a k�t�lr�l a homokba, s �kl�vel �jra meg �jra belev�gott Napoleon
arc�ba.
Myron Odell a jeges r�m�lett�l f�tyolos szemmel figyelte a vereked�st.
�rezte, hogy valami kir�ntja kez�b�l a k�telet, s majdnem lesz�d�lt a keskeny
szirtnyelvr�l. L�tta, hogy a t�bbiek sz�tv�lasztj�k a vereked�ket, elr�ngatj�k
�ket egym�st�l, azut�n hallotta, hogy a sz�zados r�ord�t, el�sz�r az �sv�nyr�l,
azut�n lentr�l a tengerpartr�l.
Reisman odalend�tette a k�telet a sziklafalhoz. - Kapja el, Odell! -
ki�ltotta.
Odell lekuporodott, megdermedt. �gy �rezte, hogy egyed�l van az eg�sz
nagy vil�gon, s m�r azt sem b�nta, ha �r�kre ott marad, ott is hal meg egy�llt�
hely�ben.
- Fogja a k�telet, tizedes - adta ki komoran a parancsot Reisman. - Nincs
m�s m�d, hogy megmozgassuk azt az istenverte nyomorultat. - Azzal
ler�ntotta v�ll�r�l a g�ppisztolyt, kibiztos�totta �s c�lzott. - Odell! -
ord�totta.
�t m�sodperc m�lva l�ni kezdem a sziklafalat. Kapja el azt a k�telet, �s
mozg�s!
Odell hallotta a szavakat, l�tta, hogy sz�z l�bbal alatta alakok mozognak a
tengerparton, azut�n meghallotta a fegyverropog�st �s dermedten-hitetlen�l
n�zte, amint a l�ved�kek belef�r�dnak a sziklafalba, s homokot k�pk�dve
k�zelednek a p�rk�ny�hoz - �s m�r ugrott is! Keze, karja, l�ba �sszefon�dott
a k�t�llel, kifel� rep�lt a zaj-por-sz�trobban�-szikla kavarg�s�b�l, valami
�jfajta f�lelem lett �rr� rajta, amely f�lvillanyozva �tlend�tette a
sziklaperemen, mintha ott sem lett volna - senki sem seg�tett neki,
valamennyien visszaugrottak a fegyverropog�s hangj�ra! - azut�n remegve �s
diadalittasan leroskadt a kiguvadt szem� foglyok k�z� a fenns�kon. Megtette,
�s m�g ann�l is t�bbet! L�ttek r�! �r�! H�t meg�zlelte, milyen is a
t�zkereszts�g! �rezte, hogy a hal�l par�nyi szil�nkokban siv�t el mellette, s �
m�gis s�rtetlen maradt! �risten, h�t megmutatta nekik!
Reisman megk�nnyebb�lten, hatalmasat s�hajtott.
- Bassza meg! - ki�ltotta oda a t�bbinek. - Gyer�nk, indul�s!
Maggot, White, Pinkley �s Lever meglep�en k�nnyed�n k�sztak fel a
k�t�len.
Bowren odany�jtotta Reismannek a k�t�l laza v�g�t. - �n k�vetkezem,
sz�zados - mondta. - Nem akarom, hogy b�rki ezek k�z�l a pof�k k�z�l azt
k�pzelhesse, olyasmit tud, amit �n nem tudok.
Gyorsan m�szott f�lfel� �s �tlend�lt a sziklafal perem�n. Reisman a
gyalog�sv�nyen baktatott fel hozz�juk.

Odell gy�l�lettel vegyes tisztelettel tekintett a sz�zadosra, hogy ilyesmire

k�nyszer�tette, de volt benne j�csk�n csod�lat, s�t ragaszkod�s is, b�r ezt
tagadta volna. V�gt�re, a sz�zados ak�r meg is �lhette volna. Akkor �, Myron
Odell, ebben a pillanatban, amikor a sz�zadost hallgatja, aki harct�ri
tudom�nyra oktatja �ket �s arra, hogyan kell a mindenkori helyi t�pl�l�kon
�lni, most holtan, v�resen �s �sszet�rt�n fek�dne a szikla l�b�n�l - pedig �
�rtatlan! A megsemmis�l�s fogalma - ez volt az, amit nemigen tudott
meg�rteni �s aminek elfogad�s�t�l visszah�k�lt. A megsemmis�l�s el�tti
pillanatban vajon � is a seb�re szor�totta volna-e a kez�t, vonaglott,
h�nykol�dott �s fintorgott volna, "Elkaptatok!", ahogy a filmeken szokt�k,
vagy elsik�totta volna � is az �r�k sikolyt, amint lefel� cs�szik a semmibe,
ahogy azt ugyancsak a filmeken l�tta? De egyiket sem tette, �gy azut�n maga
sem tudta, minek is kellene �reznie most mag�t: j�nak vagy rossznak,
megsz�gyen�ltnek vagy b�szk�nek. A sz�zados sem seg�tett rajta. Amikor
f�l�rt a gyalog�sv�nyen, mind�ssze egy k�v�ncsi pillant�st vetett r�, azut�n
nem t�r�d�tt tov�bb vele.
Amint v�get �rt a kisel�ad�s, ism�t der�kig levetk�ztek �s torn�sztak. H�t,
soha nem engedi megpihenni �ket ez az alak? Odellnek minden izma �s
csontja sajg�it, de elt�n�d�tt azon, milyen �rintetlen er�tartal�kokat fedezett
fel �nmag�ban.
Miel�tt elindultak volna hazafel�, �r�teni mentek; kiss� t�volabb v�gezt�k
el dolgukat att�l a helyt�l is, ahol �ltek meg a haza vezet� �tvonalt�l is,
rem�lve, hogy szert tehetnek n�mi k�tes pillanatnyi mag�nyra. Haza! �gy
mondta aznap reggel a sz�zados. De Odell tudta, hogy ez is csak olyan otthon,
mint b�rmely m�s hely a vil�gon.
Franko �llt mellette. Szabadon lengette h�mvessz�j�t a magasra n�tt
rekettyebokrok �s hangaf� k�zepette, k�zben azon t�rte a fej�t, vajon
haszn�lhatja-e majd �jra m�sra is, mint vizel�sre. Fur�n n�zett Odellre. Odell
elkapta r�la a tekintet�t �s - el�llt a l�legzete!
- �risten, egy n�! - motyogta, s olyan kapkodva igyekezett
begombolkozni, hogy a nagy siets�gben levizelte mag�t.
Val�ban egy n� volt. Legal�bbis r�szben, derekt�l f�lfel�, aki k�v�
dermedten �llt n�h�ny l�bnyira alattuk, ahol a gyalog�sv�ny beletorkollott a
fenns�kba. Victor Franko megfeledkezve a t�bbiekr�l, elindult a n� fel�. De
azut�n megpillantotta a kuty�t.
Reisman a kutyaugat�sra f�lkapta a fej�t �s megpillantotta vagy
harmincm�ternyire a csap�son Margot Strathallant, amint r�vid p�r�zra fogva
h�zza maga fel� az ellenszeg�l� dobermannt.
- Franko, ide hozz�m! - ki�ltott Reisman.
Franko visszafordult. Torz, f�jdalmas d�h �lt ki az arc�ra.
Reisman elkapta Bowren karj�t. - Menjen oda, mondja meg annak a
n�nek, hogy eredjen vissza a tengerpartra, am�g el nem hagytuk a t�rs�get! -
parancsolta. - Morgan, szedje �ssze az embereket, de gyorsan, �s sorakoztassa
itt �ket!
A foglyok ott ny�zs�gtek a kis t�rs�gben. Egyesek k�v�ncsi, de a legt�bben
moh�, �hes pillant�sokat vetettek a n�re. Samson agg�dva pillantott a
sz�zadosra, azut�n a kuty�ra. Morgan �rmester vigy�zzt vez�nyelt, s �gy
�ll�totta �ket, hogy nem l�thatt�k a n�t.
Bowren fut�l�p�sben �rkezett vissza �s odas�gta Reismannek: - Azt
mondja, ez az � birtoka, uram, �s senki sem �rhatja el� neki, hol s�t�ljon. A
parancsnokkal akar besz�lni.
- Vigye el �ket innen, Bowren. Fut�l�p�sben a t�borig. Utol�rem magukat.
Amikor Reisman a n� k�zel�be �rt, a dobermann tehetetlen d�h�ben
vicsorogva neki akart ugrani.
- Ruhig, Sigismund - csillap�totta Margot, �s az �llat fej�t, oldal�t paskolta.
A kutya ny�sz�tett, de engedelmesen le�lt, �m gyanakv� szemmel k�vette
Reisman minden mozdulat�t.
- Er gehorcht Ihnen gut - jegyezte meg fanyarul Reisman.
- Sprechen Sie deutsch? - k�rdezte meglep�dve a n�.
- Igen, besz�lek n�met�l, de valah�nyszor meghallom, mindig rosszul
reag�lok r�. Hol d�hbe gurulok, hol nevethetn�kem t�mad!
A n� visszafordult a kuty�hoz. - Ez a kedves tiszt nem b�nt benn�nket.
Csak besz�lgetni akar. - A kutya lecsillapodott. Margot r�mosolygott
Reismanre. - L�v�seket hallottam. Tal�n elsz�rakoztak valamelyik j�t�kos kis
gyakorlatukon?
- Megk�rtem arra, hogy tartsa t�vol mag�t azokt�l a ter�letekt�l, ahol
dolgozunk - felelte h�v�sen Reisman.
- Meglehet�sen k�z�ns�ges alakok - g�nyol�dott Lady Margot. - Ugye,
amerikaiak? S azt hiszi, ezekkel fogja megnyerni a h�bor�t? Ahhoz az�rt t�bb
kell. �n csak tudom.
- M�g egyszer, de utolj�ra figyelmeztetem - mondta halkan Reisman,
igyekezv�n �rr� lenni haragj�n. - Ne k�zel�tsen az embereimhez! Ne l�sson,
ne halljon benn�nket!
- Ne halljam magukat? - nevetett Lady Margot. - H�t, ez meglehet�sen
neh�z lesz, ha ilyen zajt csapnak. Puskaropog�s a tengerparton, �s �r�nk�nt
k�rtsz�. Tal�n be kellene z�rk�znom a szob�mba, csakhogy a kedv�ben
j�rjak? - A n� szeme haragosan villant. - Hadd eml�keztessem arra, hogy itt
�n vagyok otthon, s maguk az �n �si birtokomon tart�zkodnak.
- Ha m�sk�ppen nem megy - mondta most m�r nyugodtabb hangon
Reisman -, olyasmit teszek, amit szerettem volna elker�lni. �rtes�tem a
Had�gyminiszt�riumot, hogy saj�t �rdek�kben helyesebb lesz, ha elt�vol�tj�k
mag�t innen.
Lady Margot arc�n zavar t�kr�z�d�tt, idegesen harapd�lta az ajk�t, de az�rt
d�lyf�sen v�laszolt. - Erre nem lesz sz�ks�g. Nem �llt sz�nd�komban
meglepni mag�t munka k�zben, ahogy nevezte. A puszta l�tv�nyra is el�nt az
epe. �r�m�mre szolg�l, ha elker�lhetem.
Ezzel a kuty�t maga ut�n vonszolva kil�pett a fenns�kra. Reisman
tekintet�vel k�s�rte �ket, amint a dombok k�z�tt a kast�ly fel� tartottak. �gy
d�nt�tt, hogy nem v�ltja be fenyeget�s�t, legal�bbis egyenl�re m�g nem.
Sarkon fordult �s az osztaga ut�n vetette mag�t. M�g t�bb �r�s munka v�rt
r�juk.

4.

A nagy kir�lys�gban aznap �jszaka az emberek minden�tt �sszeb�jtak,

szeretettel �s rettegve, gy�ng�den �s szenved�lyesen kapaszkodtak meg
egym�sban, mik�zben a fegyverek mindezen �rzelmek ellen t�rve r�m�tett�k
�ket; �sszeb�jtak az �gyakban, ha szerencs�sek vagy j�m�d�ak voltak#
beh�z�dtak a hideg, j�rdaszinti ablakp�rk�nyok mell� Belfastban# s�t�t
t�glafalakhoz tapadtak Liverpoolban# utaz�s k�zben a vas�ti kocsik
�tj�r�iban �s �l�seiben# egyfontos strichel�s k�zben Londonban, ahol a
kurv�k �gy f�s�lt�k �t a Picadillyt, ak�r az ersz�nyes ker�t�h�l�, s alig akadt
hal, amelyik kics�szott volna h�l�jukb�l.
Akadtak, akik saj�t magukkal voltak elfoglalva.
Archer Maggot p�ld�ul az eml�keivel volt elfoglalva. Pokr�c�ba csavarva a
kem�ny f�ld�n fek�dt, f�jt minden csontja �s izma, b�zl�tt a kimert latrin�k
szag�t�l, gondolataiban a szikl�n l�tott n�vel foglalkozott, aki nyakig
begombolkozott magasan z�r� kab�tj�ba �s �gy nem �llap�thatta meg, van-e
melle vagy segge vagy l�ba vagy b�rmije, de eml�kei alapj�n v�gy�dott r�, s
azon t�n�d�tt, vajon a k�zelben lakik-e, tal�n a nagy h�zban, meg hogy a
sz�zados jut-e valamire vele.
- Kapt�l eleget, mi, Looey, amikor otthon v�t�l?
- Kaptam eleget.
- Hallom, ti messzik�iak fenem�d szenved�lyesek vagytok.
- H�t persze, szenved�lyesek. Mit k�pzelsz?
- �regem, nekem annyi v�t bel�le, hogy m�r ha r�juk n�ztem is rosszull�t
fogott el.
- Nagy a pof�d.
- H�t csak az�r', Looey, mer' hogy nagy ember v�tam �n �m odahaza.
- Eeegen?
- �gy �m, Looey! Megkaptam �n minden puncit, amit csak akartam. Ha
egy friss, fiatal kurva felgy�lt a f�dekr�', el�sz�r Archie Maggotot kereste,
hogy t�rje be �t�t, taniccsa meg a d�rg�sre. Annyi v�t, amennyit csak akartam
�s t�bb p�nz cs�rg�tt a zsebembe', mint amit te eg�sz �letedbe' l�tni fogsz.
- Tal�n kupler�j�d volt?
- Kupler�j? A fen�be is, nem �rtesz te semmit. H�' m�g sose hallott�l
Phoenix Cityr�l?
- Hol van az?
- M�g hogy hun van! Az istenit, Looey, nem tudsz te semmit! Azt hittem
ebbe' a seregbe' mindenki j�rt m�n Phoenixben.
- Arizona# dolgozott ott egyszer az unokafiv�rem, gy�m�lcs�t szedett.
- Ha, �regem, te azt�n v�rbeli tanyasi vagy, �gy bizony. �n nem tudok
Arizon�ba' semmif�le Phoenix Cityr�l. Amir�l besz�lek az Alabam�ba' van.
�n is odaval�si vagyok, Russell megyei. Pont szembe' a georgiai
Columbusszal, a Chattahoochee foly� mellett. Ott azt�n vannak kupler�jok �s
sztript�z lok�lok �s iv�k �s j�t�kautomat�k �s k�rtya- meg kockalebujok, �s
mindenki nagy p�nzbe' j�tszik# m�g azokat a niggereket is haggyuk
j�tszani# azt�n meg kakasviadalok, �s ha valakinek csak egy gombost�je
vagy staubja v�t, h�t azt is elszedt�k t�le# V�t ott minden, amit csak az
ember k�v�nhatott ebbe' a kurva vil�gba'.
A Tizennegyedik utc�n �s a Dillingham Streeten �s a Scale Roadon, ahol
villogott a neon �s �z�nl�ttek a hidakon �t Columbusb�l a balekok; �z�nl�ttek
az eg�sz megy�b�l, az �llam d�li v�g�b�l �s Birminghamb�l; j�ttek eg�sz
D�lr�l, odafent Miamib�l �s Tallahasseeb�l �s Mobile-b�l �s New Orleansb�l;
azut�n jenki szerencsej�t�kosok m�g New Yorkb�l �s Chicag�b�l �s
Detroitb�l is; meg cowboyok Ren�b�l �s a nyugati partvid�kr�l# de
legink�bb katon�k# ezren meg ezren meg ezren j�ttek �t azokon a hidakon
Fort Benningb�l, zseb�kben a zsolddal, �s a felhajtok egyenest odavezett�k
�ket, ahol a l�nyok m�r v�rtak r�juk az �cska zen�s lebujokban, �jszakai
mulat�kban, sz�llod�kban �s motelekben, de az �radat �tcsapott a r�gi fav�zas
h�zakra �s gabonapajt�kra �s ny�lketrecekre �s a m�ly ker�knyoma f�ldutak
menti hal�sztany�kra is. �s Archer Maggot nagyfi� volt minden�tt. Nem a
legnagyobb, nem volt � nagymen�, b�r n�ha azt k�pzelte, hogy az vagy az lesz
- de felfel� ment a csillaga, egyet s m�st elint�zett az igazi nagyfi�knak, a
b�nsz�vetkezetek f�n�keinek, gondoskodott arr�l, hogy z�kken�smentes
legyen az �zletmenet, �j embereket toborzott, kord�ban tartotta a l�nyokat,
elvitte a ken�p�nzt a zsaruknak �s a seriffeknek �s a politikusoknak, elint�zte
a baj�t azoknak a paliknak, akik hamisj�t�kr�l, f�lvizezett pi�r�l vagy arr�l
pof�ztak, hogy nem engedtek nekik el�g id�t a csajokkal, pedig kifizett�k az
�r�t, l�nccal, bokszerral meg bikacs�kkel puh�totta meg a bajkever�ket, n�ha
pedig hatalmas, puszta �kl�vel �s bakancs�val, s mindezt igaz�n �lvezte is -
b�r n�ha � is, meg a fi�k is t�lz�sba estek, �s napok m�lva felpuffadt hull�t
h�ztak ki a Chattahoochee-b�l#
- S�der! - jelentette ki Luis Jimenez. - Odahaza n�lunk is megcsin�lj�k
mindezt, de a t�rv�ny egy-kett�re lecsap r�juk. Ilyen hely nincs.
Maggot f�lriadt �br�ndoz�s�b�l. - Ne merd m�g eccer azt aszondani, hogy
s�der! - sziszegte d�h�sen. - A t�rv�ny �s a politikusok, h�t �k mind nek�nk
d�goztak. Bizony, ez az igazs�g, �s �k is hozz�nk gy�ttek punci�r' meg
csemp�szett p�link��r' �s sz�rakoz�s�r', mint ak�rki m�s.
- H�t, ha olyan nagyfi� vagy, Balh�s, mit keresel itt, mi?
- Hossz� t�rt�net ez, Looey. Hossz� t�rt�net.
- Pofa be, �regem# neh�z napom volt �s az az istenverte sz�zados azt
mondta, nem hagy nek�nk szusszan�snyi id�t se. Aludni akarok.
De Archer Maggot nem tudott elaludni, kergett�k egym�st a gondolatok a
fej�ben# sajogtak az izmai# pattan�sig fesz�ltek az idegei# mert szaftos
puncikra eml�kezett, hogy hogyan kezdt�k dob�lni magukat �s izzadni �s
ny�gd�cselni �s szaglani �s kapaszkodni �s zih�lni �s sikoltozni �s azut�n
elcs�ndesedve fek�dtek verejt�kes, csapzott hajjal �s eg�sz test�k verejt�kben
�szott. Nem tudott elaludni, mert �jra l�tta azt a londoni csajt, aki azt
sikoltotta: "Er�szak!" �ppen �n�la, pedig el�tte m�r lefek�dt vagy ezer
f�rfival, �s kitartott emellett a hadb�r�s�gi t�rgyal�son is, ahol megmutatta az
�ltala okozott z�zott arc- �s tests�r�l�seket. Kurva! M�g csak csinos sem volt,
m�g csak az �gyban sem volt j�, mint azok, akiket � k�pzett ki �s akiken �
uralkodott Phoenix Cityben. Ez az �cska ribanc verte �t �s ind�totta �tnak az
akaszt�fa fel� �s juttatta sittre egy niggerrel �s egy indi�nnal �s egy
mexik�ival!
Nem tudott elaludni, mert ism�t esz�be jutott az a reggel, amikor Phoenix
Cityben egy b�r�s�gi alkalmazott a kez�be nyomta a beh�v�j�t# nem post�n
k�ldt�k, szem�lyesen k�zbes�tett�k, hogy biztosak legyenek abban: megkapta
�s ne lehessen t�ved�s, hogy honnan k�ldt�k# � meg elment a belv�rosba a
b�r�s�gra, hogy kider�tse, mi a fen�t baszott el, azok pedig k�z�ny�sen n�ztek
r�, mintha nem is lenne ember, �s azt mondt�k neki, azt kell tennie, ami a
pap�ron �ll, be kell vonulnia# � meg k�ptelen volt meg�rteni, hiszen eddig
mindig megv�dtek a fejesek, b�rmit k�vetett is el# amikor pedig elment a
nagyf�n�k�kh�z, akik b�rmit el tudnak int�zni, azt mondt�k neki, t�l sok volt
a ver�s, t�l sok volt a hulla, t�l gyakran dolgozott a saj�t sz�ml�j�ra# t�l sok
volt a panasz, Fort Benning pedig k�vetel�zik, azzal fenyegeti �ket, hogy
bez�rat egy-k�t helyet, ez pedig �rtana az �zletmenetnek# a nagyfej�ek �gy
gondolt�k elint�zni az �gyet# t�ladni rajta# sz�vess�get tesznek neki# mert
voltak, akik sz�vesen l�tt�k volna a Kilby b�rt�nben, mindaz�rt, amit
elk�vetett# vagy �ppens�ggel a Chattahoochee-ban# vagy egy g�d�r
fenek�n# de �k, a nagyf�n�k�k t�ls�gosan kedvelt�k, hogy ilyesmit
megengedjenek, mondt�k, �gy azut�n csak be kell vonulnia, ak�rcsak annak a
sz�p v�rosnak �s f�ggetlen �llamnak a t�bbi h� fi�nak# �s jobban teszi, ha
befogja a sz�j�t arr�l, hogyan int�zik a dolgokat Phoenix Cityben# mert ha
elj�r a pof�ja, sok m�dja van annak, hogy elkapj�k# de ha j� fi� lesz �s azt
teszi, amit mondanak neki, akkor tal�n m�g munka is v�rja, amikor hazajut.
Att�l a napt�l fogva, hogy egyenruh�ba b�jtatt�k, Archer Maggot bossz�t
forralt, megfogadta, hogy nagyobb men�k�nt t�r vissza, mint amilyenk�nt
elment, �s akkor majd lesz�mol azokkal, akik bedugt�k a hadseregbe. De a
hadsereg soha nem hagyta hosszabb ideig meg�lni egy helyen, �gy legfeljebb
zsoldfizet�skor ind�thatott be egy kis kock�z�st �s p�k�rt - az pedig sohasem
fizet�d�tt ki a sz�m�ra, hogy becs�letesen j�tsszon olyan krapekok ellen, akik
nagyon is tudj�k, mit csin�lnak. Csak amikor �thaj�ztak Angli�ba �s
sz�ll�t�egys�g�vel London k�zel�ben rendezkedtek be, t�madt a nagy �tlete:
meg kell szervezni a londoni kurv�kat, pontosan �gy, ahogy odahaza tett�k a
csajokkal. Be kell �ket k�lt�ztetni valahov�, ellen�rizni kell �ket, odasz�ll�tani
nekik f�rfiakat, azut�n sz�pen lef�l�zni a p�nz�ket, ha pedig sz�ks�g van r�,
egy-k�t pofon helyrebillenti �ket. Saj�t birodalma lesz, amelyben � a
nagyf�n�k!
S akkor j�tt az az els� kurva, akit elkapott a Piccadillyn# Nem! Nem �gy
t�rt�nt! Az a kurva kapta el �t, �gy vallott a hadb�r�s�g el�tt is# Belenevetett
a k�pibe, amikor � meg tette neki az aj�nlat�t - nem k�rdezte, hanem k�z�lte
vele. Ott fek�dt meztelen�l az �gyon, siettette. � pedig m�g nadr�gban,
elmondta neki, mi mindent tesz majd �rte �s a bar�tn�i�rt# Igaz, ezt nem
mondta el a hadb�r�s�g el�tt - csak annyit vallott, hogy a n� felcs�pte, elvette
a p�nz�t, nem adott �rte semmit, �s ha � tal�n egyet-kett�t leh�zott neki, ez
csak az�rt volt, mert �tverte# A szeme k�z� nevetett! Meg hogy f�ggetlen�l
dolgozik. Nem �rdeklik a stricik, nincs sz�ks�ge r�juk. Strici! Az isten verje
meg, nem strici �! Ez csak amolyan mocskos jenki duma! Az a kurva meg
r�t�madt, a legmocskosabb sz�j� ringy� volt, akivel �let�ben �sszeakadt,
f�l�lt�z�tt, an�lk�l, hogy � megkapta volna, ami�rt m�r fizetett - s ez volt az,
amikor alaposan megadta neki, let�pte r�la a ruh�t, elvette azt, amit m�r
kifizetett, alaposan helyben hagyta, hogy megmutassa neki, ki parancsol itt,
mert egyetlen dolog van, amit nem tud elviselni: ha kinevetik. Az a n� pedig
olyan hangosan vis�tozott, hogy a szomsz�dok �rtes�tett�k az angol zsarukat �s
a katonai rend�r�ket �s valamennyien azt �ll�tott�k, egyt�l egyig
valamennyien, hogy � er�szakot k�vetett el rajta.
M�g elkapja! Igen, az isten verje meg, elkapja m�g! Tompa agya el�lvezett,
ha maga el� k�pzelte meztelen�l, amint � beveri neki �s kik�sz�ti, beveri neki
�s kik�sz�ti#

Samson Posey nem tudott elaludni. Ler�gta mag�r�l a pokr�cot, f�lkelt,

el�szedte zseb�b�l az apr�, �les kagyl�kat, amelyeket a tengerparton tal�lt, s
nagy er�fesz�t�ssel k�z- �s l�bujjair�l apr� k�r�mforg�csokat faragott le.
El�rek�szott, f�llebbentette a kis k�tszem�lyes s�tor bej�rati ponyv�j�t �s az
�g fel� ny�jtotta tenyer�n a k�r�mforg�csokat.
- Inuszakac! - sz�longatta halkan a j�akarat �si, ismer�s istens�g�t. - Adj
nekem hossz� �letet �s seg�ts�l, Inuszakac! - k�nt�lta. A k�r�mforg�csokat
sz�tsz�rta az �jszakai sz�lben, azut�n visszak�szott a pokr�c�hoz �s �lomba
mer�lt.
Victor Franko kimeredt szemmel, �lmatlanul lapult a s�tor t�ls� v�g�ben.
Ett�l az �r�lt fatty�t�l l�db�r�s lett a h�ta.

Reisman sz�zados fel-al� j�rk�lt a laktanya�p�let lapos tetej�n, f�rk�szte a

t�bort, suttog� besz�d foszl�nyait hallotta, de a szavakat nem vehette ki,
mozg� alakokra figyelt, amelyek k�rvonalait nemigen l�tta# �tkozta mag�t,
ami�rt elv�llalta ezeket az �jszakai �rk�d�seket, j�llehet parancsnokk�nt senki
sem k�nyszer�thette volna erre, m�g csak el sem v�rt�k t�le# azon t�n�d�tt,
vajon megszabadul-e valaha is att�l az �rz�st�l, hogy k�sz�b�n �ll a baj; att�l
a nyomaszt� szorong�st�l, hogy k�zeleg a v�gzet. Mi hajtja �t? Kudarcainak
eml�ke? Retteg�s az �jabb kudarcokt�l? Soha sem tud majd teljesen megb�zni
a foglyokban, laz�tani a saj�t mag�ra �s az �rs�gre r�tt �letm�don? Bizonyos
�rtelemben nekik volt a legnehezebb soruk, mert azzal, hogy ide vez�nyelt�k
�ket, �k is el�t�ltek lettek, szinte �jjel-nappal dolgozniuk kellett, kiv�ve az
�jszakai �rs�gekkel megszak�tott t�ls�gosan is sz�kre m�rt alv�st �s a
h�romnaponk�nti szabad �jszak�t. Ezen a napon Bowren tizedes �s a
szolg�laton k�v�li h�rom katonai rend�r m�g a szabad �jszak�jukat sem
�lvezhett�k.
A takarod� ut�n Marston-Tyne-ba k�ldte �ket. Miut�n �va intette �ket, ne
j�rjon el a sz�juk, hogy hol t�boroznak �s mit m�velnek, megb�zta �ket, hogy
vigyenek vissza a magukkal hozott n�gy teherkocsi k�z�l h�rmat �s egy
dzsipen t�rjenek vissza a Stokes-uradalomba. Boldogan v�llalt�k a feladatot.
Ha m�s�rt nem, h�t hogy megszabaduljanak kis id�re a t�bort �s a rabokat
be�rny�kol� komor l�gk�rt�l - pedig mindenki k�z�l nekik lett volna a
legnagyobb sz�ks�g�k alv�sra, b�r az is lehet, hogy alv�s helyett ink�bb
n�h�ny �r�s kikapcsol�d�st �s k�tes izgalmat v�lasztottak volna Stokesmouth
faluban vagy m�sutt, ha egy�ltal�n megk�rdezt�k volna �ket. Arra gondolt,
b�rcsak � maga is vel�k tarthatott volna# egy �jszaka Tess-szel# ak�rcsak
n�h�ny r�vid �ra vagy p�r perc, hogy er�t mer�tsen kedvess�g�b�l,
l�gys�g�b�l, szenved�ly�b�l.
Az � szem�ben Marston-Tyne fantasztikusan ellent�tes eml�kek helye#
f�lelem, undor, hal�l - szerelem, sz�ps�g, �let# Vajon h�s�gesen v�r-e r�
Tess, mindaddig, am�g lehet�s�ge ny�lik, hogy elmenjen hozz�?# amint
egyszer�en, kedvesen, a maga fiatal �s vibr�l� m�dj�n meg�g�rte, j�llehet �
soha nem k�rte �s nem is fogja k�rni ezt t�le, m�g csak jogot sem form�lhatott
arra, hogy rem�nykedjen benne. Csod�latos volt, ami �ppen vele esett meg#
de vajon mit jelenthet � a l�nynak?# abb�l, amit m�ltja alapj�n rem�lhetett#
amit j�v�je �g�rt neki. Egy pillanatra iszony� v�gyakoz�s, m�r-m�r gy�trelem
fogta el, mert arra gondolt, hogy valaki m�s is azz� v�lhatott a l�ny sz�m�ra,
ami � volt neki# �s tal�n a j�v�ben is m�g azz� v�lhat valaki.
Mi�rt nem tanulja m�r meg, hogy meglegyen �neik�l?# �s �lvezze ezt az
�llapotot!
Margot Strathallanre gondolt# aki ott volt a k�zvetlen k�zelben. Annyira
lefoglalta neh�z munk�ja, szinte megfeledkezett arr�l, hogy ott van# am�g
meg nem jelent a szikl�n# megzavarta az embereket# �risten! Micsoda
alkalmatlan, lehetetlen id�pontot v�lasztott arra, hogy megjelenjen!#
Nevets�ges! Hacsak nem volt esetleg sz�nalmasan j�l megv�lasztott, j�llehet
b�rdolatlan elhat�roz�s; att�l f�gg, milyen term�szet� aberr�ci�ban
szenvedett# �gy van, �s �t mag�t is kiz�kkentette, az isten verje meg!# ott,
abban a saj�tosan idegen, mag�nyos vil�g�ban, amely l�tsz�lag g�nyol�dik
mindenen# amely, �gy t�nik, saj�t maga �ltal �p�tett b�rt�n# �s m�g mindig
nem tudja, mi az oka# tal�n soha nem is tudja meg# Ringy�!

Reisman h�rom napon �t k�m�letlen�l hajszolta a foglyokat. Edz�s, tanul�s,

fegyelem volt a mindennapos kenyer�k. Annak a kik�pz�snek az anyag�t,
amelyet m�s k�r�lm�nyek k�z�tt hetek, h�napok alatt saj�t�thattak volna el - s
a t�bbs�g�k val�ban ilyen hossz� kik�pz�st kapott annak idej�n -, most �r�k,
napok alatt kellett �jratanulniuk, �jra elsaj�t�taniuk, �jra maguk�v� tenni�k.
Er�ltetett menetek a hatalmas uradalom egyik sark�b�l a m�sikba �s v�gig a
tengerparton; fel-le k�sz�s k�t�len a tengeri szikl�kon vagy fel-le k�sz�s
mindazon neh�z terept�rgyakra, azok alatt �s azokon kereszt�l, amelyeket
Reisman csak k�pes volt ki�t�lni; z�rt alakulatban alaki kik�pz�s a t�bor
ter�let�n, tornagyakorlatok, amikor m�r az �h�tott "t�z perc sz�net"-et v�rt�k,
gyors �jszakai menetgyakorlatok, amikor m�r-m�r azt hitt�k, hogy v�geztek
aznapra �s kimer�lt�n a s�trukba vonszolt�k volna magukat; s sz�ntelen�l,
szakadatlanul Reisman hangja: vez�nyel, h�zeleg, n�gat, fenyeget, oktat, a
helyzetnek megfelel�en v�ltoz� hanghordoz�ssal, ritmussal, hangsz�nnel �s
hanger�vel - hol a durva szleng, a katonai zsargon, a haverkod� hang; hol
meg a lass�, gondos, tagolt tiszt-�riember-r�szid�s �rtelmis�gi sz�lalt meg
valamelyik�k f�l�tt, �gyelve arra, hogy a maga szintj�re emelje �ket,
megbizonyosodva arr�l, hogy val�ban meg is �rtett�k-e.
A kisel�ad�sokat vari�lta �s ism�telte, kib�v�tette �s finom�totta, olykor �j
t�rgyakkal eg�sz�tette ki, ha �gy v�lte, k�pesek m�r felfogni mondanival�j�t:
els�seg�ly, t�rk�polvas�s, ir�nyt�, alapvet� gyalogs�gi harc�szati ismeretek,
ismerked�s a fegyverekkel. Nem adta a kez�kbe a fegyvereket, arr�l meg
egyenesen sz� sem lehetett, hogy haszn�lj�k azokat - egyel�re m�g nem. De
megtan�totta �ket az M1-es puska, a karab�ly, a 45-�s automata pisztoly, az
M3-as g�ppisztoly, a gr�n�tok kezel�s�re, �jra megismertette �ket a gyalogos
katona alapvet�, egyszer� fegyvereinek kezel�s�re, amit v�g�l is el kellett
saj�t�taniuk, miel�tt tov�bbhaladva, bonyolultabb �s �rdekesebb dolgok
tanul�s�ba foghattak volna# ha megszolg�lj�k a jogot, hogy ism�t
haszn�lhass�k mindezeket# ha � m�lt�nak �t�li �ket erre# ha megb�zhat
benn�k.
Az id�j�r�s v�ltoz� volt, de ez nem sz�m�tott. Meg kellett tanulniuk
�gyesen mozogni a legk�l�nf�l�bb terepeken, minden id�j�r�sban, �jjel �s
nappal - am�g Reisman r�szletesen �s pontosan meg nem tudja, voltak�ppen
mi is lesz a k�ldet�s�k. Az id� �r�r�l �r�ra v�ltozott. Felh�szakad�sszer��n
zuhogott az es�, csattogva paskolta az embereket �s a felszerel�st, �jszaka
t�pte-cib�lta a par�nyi s�trak v�szn�t, el�rasztotta a v�zlevezet� �rkokat,
�t�ztatott mindent, a t�bort el�rasztotta a latrinab�z, a v�z �tsziv�rg�it az �rs�g
laktany�j�nak tet�j�n �s b�rig �ztatta a nyomorult katonai rend�r�ket, akiknek
a szabad �g alatt kellett �rs�get �llniuk. M�skor viszont enyhe, m�r-m�r
kellemes volt az id�j�r�s, szinte a tavasz - �s a partrasz�ll�s - el�h�rn�ke.

Bowren tizedes volt az, aki elnevezte a rabokat# akit�l csataki�lt�sukat#

voltak�ppen identit�sukat kapt�k.
N�gy nappal a kik�pz�s megkezd�se ut�n hajnalban megjelent Reisman kis
irod�j�nak az ajtaj�ban �s gunyoros, de megnyer� komolys�ggal jelentette: -
A piszkos tizenkett� felsorakozott, uram!
Reisman f�lpillantott; �ppen az el�z� este a rabok k�z�tt kiosztott teszteket
ellen�rizte, �r�sos v�laszaik k�z�tt akadtak eg�szen kit�n�ek, voltak
megfelel�ek �s gyeng�k is, egyesek �r�sa pedig szinte olvashatatlan - Samson
Posey a szavak k�z� kis rajzokat is besz�rt -, de Reisman el�gedett volt a
kik�pz�s e szakasz�nak eredm�nyeivel. Siker�lt k�zelebb f�rk�znie hozz�juk,
dolgoztak, igyekeztek, gondolkodtak. Mivel �sszpontos�t�s k�zben zavart�k
meg, a sz�nd�koltn�l �lesebben k�rdezte: - H�t ez meg micsoda, tizedes?
- A piszkos tizenkett�, uram# v�rja mag�t - Bowren m�g egyszer
megpr�b�lkozott egy kis meghajl�ssal, lend�letes karmozdulattal,
mosolyogva, de hirtelen megijedt, vajon nem l�pte-e t�l a bajt�rsiass�g
hat�r�t, amelyre a sz�zados hatalmazta fel az elm�lt napok sor�n.
- Hallott�k m�r mag�t�l ezt az elnevez�st?
- Nem hiszem, uram - v�laszolta elkomolyodva Bowren. - Csak tr�f�ltam.
Rem�lem, nem felt�telezi, hogy zsarnokoskodom felett�k# - �gy gondolta,
ahogy Morgan zsarnokoskodott felett�k n�ha# ok n�lk�l# f�l�slegesen
durv�n vagy kegyetlen�l# sokkalta ink�bb saj�t kiel�g�l�s�re, mint az�rt,
hogy seg�tsen a sz�zadosnak vagy embereinek.
- T�lem �gy zsarnokoskodik felett�k, ahogy kedve tartja - jelentette ki
ellentmond�st nem t�r�en Reisman. - Ha �gy v�li, hogy az haszn�l. Azt
akarom, hogy szik�rak, sz�v�sak, mindenre elsz�ntak legyenek. Ha itt nem
viselik el, amit kapnak, nem viselik majd el ott sem, ahov� k�ldik �ket. Nem
erre gondoltam. S�t, azt hiszem, egyenesen tetszene nekik ez a becen�v. Ez�rt
is hagytam, hadd �r�ljenek ennek a mosakod�si �s borotv�lkoz�si balh�nak.
Csak hadd hallj�k meg# mondja meg az �r�knek, haszn�lj�k ezt az
elnevez�st# A fen�be is, illik r�juk, nem igaz? - mondta �s elnevette mag�t,
azut�n f�l�llt, hogy kimenjen hozz�juk a t�borba. - Kezdenek m�r igaz�n
b�zleni.
Val�ban b�zl�ttek - igaz, nem annyira, hogy az ember ne k�zel�thetett
volna hozz�juk, b�r titkon ebben rem�nykedtek, ezt t�rgyalt�k k�rked�
besz�lget�seik sor�n, s �gy gondolt�k, el�bb-ut�bb bek�vetkezik ez az �llapot,
ha el�g sok�ig kitartanak. De val�ban b�zl�ttek - a mosdatlan testek
izzadts�g�nak �s szenny�nek, a kutyafutt�ban bekapott fejadagok, a retteg�s
�s a d�h, a v�zvezet�k hi�ny�nak a b�z�t �rasztott�k. A szak�llak �s bajuszok
- voltak�ppen egyel�re csup�n r�vid borost�k, amelyek n�melyiken
torzonborzan n�ttek, m�sokon t�m�tt, s�t�t sz�rzetet alkottak, kosszal
elkeverve - valamennyi�k k�lsej�t f�lelmetess� tett�k. Posey am�gyis
f�lelmetesen festett. Odell is mindent elk�vetett, hogy annak t�nj�n v�konyka
sz�rpamacsaival.
Mindennap f�lk�n�lt�k nekik a f�rd�s �s borotv�lkoz�s lehet�s�g�t, de
mindannyiszor visszautas�tott�k. Ez volt az egyetlen fegyelems�rt� mozzanat,
amelyet Reisman eln�zett. Reggelenk�nt val�s�gos r�tuss� lett, hogy megjelent
egy �r az �tgallonos vizeskann�val, f�lk�n�lta a raboknak, hogy mosakodjanak
�s borotv�lkozzanak meg, azut�n egyik�k �tvette a kann�t, kiloccsantotta a
vizet a f�ldre, mik�zben a t�bbiek mind zajosan tiltakoztak a v�z ellen �s
hangosan nevettek. Hamarosan megjelent Reisman is, mire el�lt a nevet�s �s a
dolgok visszaz�kkentek a megszokott mederbe. Reisman ezt a kis biztons�gi
szelepet enged�lyezte nekik.

A sz�zados ott �llt el�tt�k a t�bor k�zep�n. A rabok a f�ld�n �ltek, a

s�trakat m�r lebontott�k, a fejadagokat befalt�k, a szerelv�nyek takarosan ott
sorakoztak minden ember m�g�tt - k�szen �llottak a kivonul�sra, amennyiben
�gy sz�lna a parancs. Reisman gondolatban most m�r "piszkos tizenkett�"-nek
nevezte �ket, s bizonyos volt abban, hogy hamarosan �k is �gy gondolnak
majd magukra valamif�le ford�tott, elfajzott erk�lcs alapj�n, amely j�l bev�lik
az � eset�kben.
- Ma reggel megtan�tom magukat arra, hogyan kell meg�lni valakit -
jelentette ki mag�t�l �rtet�d�en a sz�zados.
N�melyek meglepetten, m�sok val�s�ggal megr�k�ny�dve pillantottak fel.
Reisman ekkor d�bbent r�, mennyire nevets�gesen hangzott, amit mondott. A
jegyz�k�nyvek szerint White-ot, Frank�t, Poseyt, Jimenezt �s Sawyert f�rfiak,
Odellt egy n� meggyilkol�s��rt �t�lt�k el; Maggotot, Levert, Smith-t, Pinkleyt,
Wladislawt �s Gilpint s�lyos testi s�rt�s�rt, amely m�r-m�r megk�zel�tette a
gyilkoss�got, mindenesetre b�s�gesen elegend� okkal, hogy most itt legyenek.
- Megtan�tom magukat arra, hogyan kell valakit ezzel meg�lni. -
Felmutatta a kisujj�t. - Meg ezekkel. - Mereven feltartotta h�rom ujj�t,
k�zben h�velykujj�t �s kisujj�t keresztezte a tenyer�n. - �s arra is, hogyan
v�dj�k meg magukat fegyvertelen�l, amilyenek most �s amilyenek m�g j�
ideig lesznek, pisztollyal, bunk�val, karddal, t�rrel vagy egy magukn�l k�tszer
akkora pasassal# olyan Posey-f�l�vel szemben. Egy�bk�nt sohase
pr�b�ljanak meg meg�lni vagy ak�rcsak meg�tni b�rkit is ezzel. - �k�lbe
szor�totta a kez�t. - Rendszerint t�bb k�rt okozn�nak magukban, mint benne,
tal�n m�g a k�zcsontjaikat vagy az ujjcsontjaikat is elt�rn�k vele. Nagy �n
f�jdalmas dolog.
Ism�t felmutatta a kisujj�t. - Amikor azt mondom, hogy meg lehet �lni egy
embert ezzel, term�szetesen csak szeml�ltetni akarom mondanival�mat. A
teny�r �le az - besz�d k�zben mindig megmutatta, amir�l sz� volt -, amely a
kisujjban v�gz�dik, ami remek fegyver, ha a t�bbi ujj�nkat szorosan z�rjuk
hozz�, a h�velykujjunkat pedig der�ksz�gben kifesz�tj�k, s �gy megfesz�tj�k a
csukl� �s az ujj k�z�tti izomgerincet. Vegy�k el� jegyzetf�zet�ket �s
ceruz�jukat. Morgan �rmester, legyen sz�ves ker�tsen nekem egy fa�gat vagy
egy fadarabot# k�r�lbel�l k�t h�velyk vastags�g� �s t�bb mint egy l�b
hossz�s�g� legyen.
A foglyok szerelv�ny�kb�l el�kotort�k jegyzetf�zet�ket �s ceruz�jukat. S
most jegyzetf�zettel az �l�kben, ceruz�val a k�zben fesz�lten v�rtak. �gy
festettek, mint egy oszt�lynyi iskol�sfi�, akiken elv�gezte puszt�t�s�t az id�
vasfoga, de valahogyan m�gis gyerekek maradtak.
- Az, amire most megtan�tom magukat - folytatta Reisman -, a
fegyvertelen t�mad�s �s v�dekez�s tudom�nya, amit a jap�nok dzsiu-
dzsicunak �s dzs�d�nak neveznek. Term�szetesen m�r hallottak r�la, tal�n
ismernek is bel�le valamennyit# meglehet, katon�skod�suk idej�n tan�tott�k
is maguknak, s�t �ltek is vele. Az is lehets�ges, hogy akadnak �n�k k�z�tt,
uraim, akiknek megvan a maguk kedvenc �l�si m�dszere# amelyet tal�n
alkalmaztak is. Kik�pz�s�k egy k�s�bbi id�szak�ban lehet�s�g�k ny�lik majd
arra, hogy ismereteikkel gyarap�ts�k a csoport tud�s�t. Addig azonban az �n
m�dszerem szerint fogunk haladni. Meglep�dnek majd, h�nyf�le vari�ci� �s
finom�t�s l�tezik! - Odapillantott Napoleon White-ra, hogy ism�t al�h�zza a
k�z�tt�k foly� r�gi vit�t.
- Egy�bk�nt# hogy egy kicsit felvil�gos�tsam magukat arr�l, mi is az,
amivel most foglalkoznak# nem a jap�nok tal�lt�k fel a dzs�d�t �s a dzsiu-
dzsicut - folytatta oktat� hangon Reisman. - K�nai szerzetesek fejlesztett�k ki
a tizenkettedik sz�zadban. Tudj�k, az � vall�suk tiltotta a
fegyverhaszn�latot# Mr. Smith, mag�nak nyilv�n �rtenie �s �rt�kelnie kell
ezt# de h�t mit tehettek ezek a szerencs�tlen fl�t�sok, amikor szakadatlanul
ki voltak t�ve nom�dok �s bandit�k t�mad�sainak? Sok embert vesz�tettek, de
az �vek sor�n olyan rendszert dolgoztak ki, amely val�ban kem�ny
ellenfelekk� tette �ket a k�zelharcban. Olyan id�ben t�rt�nt ez, amikor a
h�bor� t�bbnyire ember ember elleni k�zdelemb�l �llott. Akkoriban val�ban
b�tors�g kellett ahhoz, hogy valaki katona legyen, �s komoly tud�sra volt
sz�ks�g, hogy �lve ker�lj�n ki a harcb�l. A jap�nok azut�n lem�solt�k azt,
amit a k�nai szerzetesek elkezdtek# s tudjuk, hogy t�k�lyre vitt�k a dolgot#
s�t, jav�tottak �s finom�tottak a m�dszeren. De nincsen r� szabadalmuk,
nincsenek titkaik, amivel jobbak, er�sebbek lehetnek n�lunk. S vonatkozik ez
a n�cikra is! �n harcoltam mindkett�j�k ellen �s �ll�tom, hogy nincsen
monop�liumuk az er�szakra, a harcra vagy arra, hogy szuperemberek
legyenek.
Morgan �rmester egy vastag �gat hozott Reismannek, mik�zben a foglyok
szorgosan firk�ltak jegyzetf�zeteikbe. Morgan ugyan nem l�tszott elragadtatva
az �tlett�l, de Reisman megmutatta neki, hogyan tartsa ny�jtott karral, egyik
v�g�n kem�nyen markolva az �gat.
- Figyeljenek! - ki�ltotta oda a foglyoknak.
Egyetlen lend�letes, hatalmas �t�ssel teny�r�llel �tv�gta �f�t.
- N�h�ny h�t m�lva b�rmelyik�k k�pes lesz erre - mondta. - Maga is,
�rmester. Semmi m�s dolguk nincsen, mint hogy gyakorl�ssal megeddz�k a
teny�r�i izm�t. Minden alkalommal, minden szabad perc�kben teny�r�l�kkel
v�gjanak r� a kez�k �gy�be es� b�rmely kem�ny fel�letre. Pr�b�ljuk csak
meg# gyer�nk# �ssenek a f�ldre. - A rabok megfesz�tett�k a kez�ket,
kimerev�tett�k h�velykujjukat, ahogy a sz�zados bemutatta nekik, azut�n nagy
�lvezettel �tni kezdt�k a f�ldet. - Ami pedig a gyakorlati alkalmaz�st illeti,
most bemutatom maguknak. - Morgan aggodalmasan h�trah�z�dott, m�g
mindig a kez�ben szorongatta a k�t fadarabot. - Ne f�ljen, �rmester, b�zz�k
bennem. Csak eg�szen k�nnyed�n fogom �rinteni. Nem fejezem be az �t�st.
Bemutatta nekik, hol kell az ellenf�l szeme k�z� s�jtani, pontosan az orra
f�l�tt, hogy elt�rj�k a pap�rv�konys�g� csontot �s a szil�nkok belef�r�djanak
az agyba, ami azonnali hal�lt okoz; hov� kell pontosan az orr al� ir�ny�tani az
�t�st, azut�n �tl�san felfel� nyesni a f�l fel�, ami�ltal agyr�zk�d�st vagy hal�lt
okozhatnak; s hogyan kell a test eg�sz s�ly�t az �t�sbe beleadva a g�gef�re
s�jtani, ami biztos hal�lt jelent Majd Morgan teli gyomr�t meg�rintve a
mellcsont alatt, bemutatta, hov� kell belenyomni h�rom merev ujjat, ak�r
h�rom t�rt, felfel� ford�tott teny�rrel a hasi idegk�zpontba, felszak�tva a
f��t�eret; ilyenkor az er�s bels� v�rz�s id�zi el� a hal�lt.
N�h�ny fogoly hangosan felnevetett, amikor megl�tta, hogy az �ldozat
szerep�t j�tsz� Morgan milyen k�ts�gbeesett k�pet v�g.
Reisman megszak�totta a bemutat�t �s mereven n�zte �ket. - Ne
nevessenek - jegyezte meg h�v�sen. - Soha ne nevessenek hal�lon,
sebes�l�sen vagy emberi szenved�sen. Nem k�nny� dolgok ezek. Nem
nevets�ges dolgok ezek. Ahhoz, hogy �rtelm�k legyen, valamilyen c�lt kell
szolg�lniuk. P�ld�ul �nv�delmet# egy k�ldet�s beteljes�t�s�t. Soha egyik�k
se fejezzen be egyetlen ilyen �t�st sem# �rtik? Ha egym�s k�z�tt a t�mad�st
gyakorolj�k, csak jelezz�k �s k�nnyed�n �rints�k azt a pontot, ahov� az �t�st
sz�nj�k# Semmi t�bbet! Sok m�dja van annak, hogyan lehet valakit
harck�ptelenn� tenni# megfosztani cselekv�k�pess�g�t�l# elhallgattatni#
an�lk�l, hogy meg�ln�nk vagy s�lyosabban megsebes�ten�nk, �s e
m�dszerekre is megtan�tom magukat. Csakis akkor alkalmazhatj�k ezeket
c�ljuknak megfelel�en, ha �n enged�lyt adok r�. B�rkinek, aki azt k�pzeln�,
hogy nagyokos# aki gyakorlatoz�s k�zben sz�nd�kosan megsebes�ti
ellenfel�t# velem gy�lik meg a baja. S figyelmeztetem magukat, ilyenkor �n
sem fogom vissza az �t�st. Egyel�re azonban ne foglalkozzunk a t�mad�ssal,
hanem �sszpontos�tsuk figyelm�nket a v�delemre. Posey, �lljon fel.
Samson f�l�llt �s lelkesen el�rel�pett. Reisman az �v�n fityeg� tokb�l
k�t�l� k�st h�zott el� �s markolattal el�reny�jtotta. Samson iszonyodva h�tr�lt
el�le.
- Vegye el! - parancsolt r� Reisman. - �s t�madjon meg vele!
- Nem - mondta, fej�t tagad�an ingatva, halkan Samson.
- Vegye el, az isten verje meg �s ugorjon nekem! Samson elvette a k�st,
keze tehetetlen�l lehanyatlott, eg�sz l�nye r�m�letet �s zavart t�kr�z�tt.
- Az �g szerelm�re, ne k�m�ljen most, f�n�k. Mi �t�tt mag�ba?
- Megsebes�tem# j� embert# j� tisztet# nem akarom b�ntani# amikor
utolj�ra verekedtem, meg�ltem egy embert.
- Meg�lt egy embert, mert az nem tudta mindazt, amit �n tudok. Gyer�nk,
az isten verje meg# harcoljon!
De Samson csak �llt �s n�m�n r�zta a fej�t.
- A fen�be is, mif�le indi�n maga, Posey? Szi�? Apacs? # Nem, navajo!
# Tal�n egy squaw!
Samson arca hitetlenkedve, haragosan els�t�tedett, amint igyekezett nem
meghallani a v�ratlan s�rt�seket.
- �n ute vagyok! - mondta hangosan �s kih�zta mag�t. - Nem navajo#
nem feh�r ember# ute!
- Akkor az ut�k mind squaw-k, asszonyaik kurv�k, gyermekeik porban
fetreng� koldusok!
Samson �llati h�rg�ssel el�revetette mag�t, kez�t, amelyben a k�st tartotta,
reflexszer�en a magasba emelte. Reisman jobb alkarja vill�mgyors,
begyakorolt mozdulattal villant fel, �s �tj�t �llta a k�st tart� k�z csap�s�nak#
ugyanakkor bal alkarja telibe tal�lta Samson k�ny�khajlat�t �s visszahajl�totta
az eg�sz kart# bal kez�vel kem�nyen markolta jobb csukl�j�t, s �gy a k�st
tart� kart satuba fogta# mindk�t k�ny�k�t szorosan a test�hez h�zta, egy
gyors mozdulattal der�kb�l el�rehajolt, h�trafesz�tette a k�st tart� kezet, s vele
egy�tt Samsont is. Az er�fesz�t�st�l remeg� t�mad� vad�llati ereje m�r-m�r
�tszak�totta a fog�st, de Reisman kitartott �s lefel� nyomta Samsont.
A k�s kiesett Samson kez�b�l, � maga ny�gve a f�ldre zuhant. Miel�tt a
k�s�rt ny�lhatott vagy f�lt�p�szkodhatott volna, Reisman a fegyvert
Bowrenhez r�gta �s v�dekez� �ll�sba helyezkedett. Samson d�h�dt bikak�nt
rontott neki, de mozdulatait nem hangolta �ssze, gondolkod�s n�lk�l t�madott,
t�k�letes �ldozatk�nt k�n�lkozott a k�vetkez� l�p�shez.
- Maga harcot akar# �n harcolok! - ord�totta. Reisman bal keze Samson
jobb csukl�j�ra z�rult# egyet fordult, egyet hajolt# jobb k�zzel a fels�kart
ragadta meg# azut�n kihaszn�lva Samson lend�let�t �s s�ly�t, feje f�l�tt
k�nnyed�n a f�ldre vetette.
Reisman ellenfele f�l� hajolt, hogy megbizonyosodj�k, nem s�r�lt-e meg.
- K�sz�n�m, Posey - mondta mosolyogva.
Samson lassan t�p�szkodott fel, s kezdett felderengeni benne az �j
f�lismer�s, amely el�zte haragj�t. - Nem tr�f�s - mondta, mert tudta, val�ban
meg�lte volna a sz�zadost, ha az nem lett volna k�pes megv�deni mag�t - s a
gondolatt�l iszony�an megijedt, hiszen akkor bizony�ra f�lakasztott�k volna.
Leverten visszaballagott a hely�re. A k�rben�l�k k�z�l senki sem nevetett, �s
ez tal�n j� is volt. Tiszteletet �reztek az ir�nt, amit l�ttak.
Reisman f�lvette a k�t�l� k�st. A markolattal tenyer�t �t�getve v�gigj�ratta
rajtuk a szem�t.
- Aki �gy gondolja, elb�r velem, l�pjen el�re! - vetette oda nekik kih�v�an.
- Mi a v�lem�nye, Franko? Nem akarja megtorolni a s�relmeit? Nem? Nos
White, nem lenne kedve? Egyszer azt mondta nekem, megragadn� a k�n�lkoz�
alkalmat. Gyer�nk, b�tran.
A megsz�l�tottak k�z�l egyik sem moccant. De mosolyogva f�l�llt Archer
Maggot. H�velykujj�val Samsonra b�k�tt.
- Egy nagy szart, sz�zados. Ez az alak nem m�s, mint egy nagy rongyb�bu,
aki nem akart buny�zni. Mongya meg azoknak a fi�knak, h�z�ggyanak h�tra
�s ne markol�ssz�k a pusk�juk billenty�j�t. Majd �n elint�zem mag�t, ahogy
meg�rdemli, �k meg asszongy�k majd, baleset v�t, rendbe'?
Reisman k�nnyed �vben markolattal el�re odadobta neki a k�t�l� k�st.
- Mag�n a sor, Balh�s! - mondta.
Archer Maggot elkapta a k�st, �s g�rnyedt testtart�sban, bal l�bbal kil�pve
�vatosan megindult a sz�zados fel�; bal karj�t el�reny�jtotta az �t�sek
elh�r�t�s�ra, k�st tart� kez�t k�zvetlen�l a cs�p�j�n tartotta, k�szen arra, hogy
a legkisebb lehet�s�get is megragadva les�jtson. Reisman egy szempillant�s
alatt f�lm�rte, hogy ez�ttal olyasvalakivel akadt �ssze, aki tudja, mit akar.
Maggot nem bl�ff�lt. Amint �vatosan el�rearaszolt, l�tszott, hogy roppant
vesz�lyes ellenf�l. Reisman el�reg�rnyedt, port akart f�lmarkolni, de Maggot
k�vette a mozdulat�t. Reisman erre visszah�z�dott, tudta, nem kock�ztathatja
meg, hogy ak�r egy m�sodperc t�red�k�re is fedezetlen�l hagyja mag�t.
Mihelyt kart�vols�gnyira jutottak, Reisman ugrott# l�bbal el�re# balra
elhajolt# bal r�sztj�t beakasztotta Maggot bal bok�ja m�g�# jobb l�b�t
Maggot bal cs�p�j�hez szor�totta# h�traoll�zta �s maga is h�travetette
mag�t# es�s�t kez�vel f�kezte, s abban a szempillant�sban f�lemelte jobb
l�b�t �s sark�val teljes er�vel Maggot has�ba r�gott!
Maggot a gyomr�hoz kapott, mindenr�l megfeledkezve kiejtette a k�st a
kez�b�l. Sz�ja hangtalanul kiny�lt, h�pogott, leveg� ut�n kapkodott. Reisman
f�lvette a k�st �s Maggot f�l� hajolt.
- Remek�l csin�lta - mondta. - K�s�bb, ha mag�hoz t�rt, bemutathatja a
fog�st a t�bbieknek. Seg�tsen neki, Morgan.
Morgan �s egy katonai rend�r f�lemelte Maggotot, aki most m�r
l�legzethez jutott, m�g ny�gni is tudott. A hely�re t�mogatt�k. Az eg�sz
jelenet vill�mgyorsan zajlott le. Maggot m�g mindig nem tudta, voltak�ppen
mi is t�rt�nt vele, �s ez m�g a veres�gn�l is ink�bb b�ntotta. �gy l�tszik, ez az
�tkozott sz�zados nemcsak halandzs�zik, nemcsak cs�kjai vannak, annyi m�r
bizonyos - �s mag�ban megfogadta, hogy eltanul t�le mindent, s egy napon
majd a saj�t tr�kkjeivel gy�zi le.
Reisman megv�rta, m�g elm�lt a sz�vdobog�sa, l�legzete ism�t norm�liss�
v�lt, �s elt�ntek a f�lelem �s fesz�lts�g �rul� jelei, amelyek vereked�s ut�n
mindig f�lismerhet�k voltak hangj�ban. Azut�n megsz�lalt.
- T�bb mint sz�z fegyvertelen v�delmi fog�s van. Hasonl�ak azokhoz,
amelyeket az el�bb Poseyval �s Maggottal bemutattam. Olyan m�dszerek,
amelyekkel megv�dhetik magukat, fel�lkerekedhetnek, ha fegyveresen vagy
fegyvertelen�l magukra t�madnak# fog�sok, amelyek seg�ts�g�vel
kiszabadulhatnak az ellenf�l szor�t�s�b�l, ha v�ratlanul t�madott, vagy ha az
szorosan fogja a test�ket, a ruh�jukat vagy birk�z�fog�st alkalmaz. De a
fegyvertelen v�dekez�s eg�sz tudom�nya mind�ssze �t egyszer�, alapvet�
elvb�l �ll. Nem sz�m�t, mekkora vagy milyen er�s az ellenfel�k, sem az,
milyen alacsonyak vagy gy�ng�k maguk. Ha elsaj�t�tj�k ezeket az elveket,
akkor magabiztosan, �gyesen fognak b�nni a test�kkel. Persze, nem mindent
tanulnak meg ma vagy holnap vagy holnaput�n vagy ak�r egy h�nap m�lva,
de m�t�l fogva naponta h�rom �j fog�st gyakorolunk, s miel�tt befejezt�k ezt
a t�boroz�st, maguk m�r tudnak majd egyet s m�st.
Mag�hoz intette Bowren tizedest �s f�lsz�l�totta, hogy alaposan vesse meg
a l�b�t.
- Az els� alapelv az egyens�ly - kezdte Reisman. - F�ggetlen�l att�l,
milyen testhelyzetben van valaki, valamilyen ir�nyban kiegyens�lyozatlan. S
pontosan ez az ir�ny az, amelyet ki kell haszn�lniuk#
Bowrent haszn�lva edz�t�rsul, Reisman lass�tott mozdulatokkal bemutatta
az �t alapelvet: hogyan kell kihaszn�lni az ellenf�l kiegyens�lyozatlans�g�t;
hogyan kell ellene ford�tani erej�t �s lend�let�t, �gy, hogy nem szeg�lnek
szembe vele, hanem ir�ny�tj�k; hogyan kell f�lhaszn�lni az als� hasi bels�
ferde izmokat mindennem� v�dekez�s er�forr�sak�nt; hogyan kell maxim�lis
er�t kifejteni az ellens�g leggy�ng�bb pontjaira; v�g�l, hogyan kell elker�lni
gyakorl�s k�zben a s�r�l�seket oly m�don, hogy tudatosan k�l�nv�lasztjuk a
v�dekez�s nagyobb �s kisebb akci�it - hogyan kell kib�jni veszedelmes
helyzetekb�l �s fog�st nyerni az ellenf�l sebezhet� pontjain an�lk�l, hogy az
ellent�mad�st alkot� nyom�st val�ban ki is fejts�k.
- Nem olyasmi ez, mint amikor az ember pisztolyt fog valakire -
magyar�zta Reisman. - Fegyverrel sohasem szabad fenyeget�zni, ha nem
akarunk l�ni, �s sohase l�j�nk, ha nem akarunk �lni. Fegyvertelen v�dekez�s
eset�n lehet�s�g van a m�rlegel�sre. Ism�t felh�vom a figyelm�ket, hogy
amikor egym�ssal gyakorolnak, �lni�k kell ezzel a v�laszt�si lehet�s�ggel. Ez
persze nem jelenti azt, hogy nem k�zdhetnek er�teljesen, nem t�madhatnak
vagy v�dekezhetnek hat�rozottan. Csup�n annyit jelent, hogy rendelkez�s�kre
�ll a m�sodperc egy t�red�ke �s az edz�sek tapasztalata, hogy ne �llatk�nt,
hanem emberk�nt alkalmazhass�k. P�ld�ul megt�rt�nhetett volna, hogy ebben
a pillanatban Mr. Maggot esetleg enyhe hasf�j�s helyett her�inek elveszt�s�t
sirathatn�, vagy Mr. Posey t�r�tt karral �s k�zzel �lne k�z�tt�nk#

Myron Odell egyre n�vekv� r�m�lettel �s iszonyattal hallgatta a sz�zadost.

Mindeddig nem f�leml�tette meg a ki k�pz�s, j�llehet sehogy sem volt �ny�re,
hogy piszkos, b�d�s �s hogy sz�ntelen�l egy�tt kell lennie a t�bbiekkel, akik
ugyancsak mocskosak �s b�d�sek. M�g a testi er�kifejt�sre k�sztet�
k�m�letlen gyakorlatokat sem b�nta, amelyek v�g�n teljesen kimer�lt, de n�ha
m�r er�sebbnek, �gyesebbnek, s�t, eddig m�g sohasem tapasztalt m�don
b�szk�nek is �rezte mag�t - p�ld�ul, amikor a sz�zados g�ppisztolysorozatot
eresztett fel�je. Legink�bb az el�ad�sokat kedvelte - sokat tanult bel�l�k,
r�ad�sul a sz�zados nagyon �rdekesen besz�lt. De a test test ellen fesz�l�s, a
durva k�zdelem, amelynek az el�bb tan�ja volt, megborzongatta �s h�nyingert
keltett benne. Azok az utas�t�sok pedig, amelyek a nyers er�szak alkalmaz�sa
el�tt, s most azt k�vet�en hangzottak el, az a mag�t�l �rtet�d� m�d, ahogyan a
sz�zados a megnyomor�t�sr�l �s az �l�sr�l sz�lt - kev�s k�ts�get hagyva
afel�l, hamarosan mit fognak k�vetelni t�le - arra k�sztette, hogy ism�t
mened�ket keressen r�g meggy�keresedett f�lelmei �s kiegyens�lyozatlans�ga
falai k�z�tt, ahol mindenkor megb�jhatott s bizonyos m�rv� oltalmat
tal�lhatott, j�llehet gy�vas�g�nak mind az oka, mind az okozata fizikailag is
�melyg�st keltett benne.
A sz�zados befejezte az �t alapelv szeml�ltet� bemutat�s�t, majd ismertette
azt a h�rom v�dekez�fog�st, amelyet aznap gyakorolni fognak. Odell �gy
�rezte, tehetetlen. Meg�rtette a fog�sokat, l�tta, hogyan kell alkalmazni
azokat, de �gy �rezte, nem tudn� �ket alkalmazni olyan emberek ellen, akik
soha nem lenn�nek tekintettel r�, akik soha l�legzetnyi sz�netet se
enged�lyezn�nek neki, akkor sem, ha a k�vetkezm�ny az lenne, hogy
visszak�ldik a b�rt�nbe, azon le�rhatatlan borzalmak k�z�, amelyek ott
v�rn�k,
- Rendben, fel! P�ros�val sorakoz�! - vez�nyelt a Reisman. - S�tort�rsak
egy p�rba. Posey, maga velem fog dolgozni. Franko, maga a tizedessel
dolgozik.
Ez j� volt. Calvin Ezra Smith ir�nt Odell m�st �rzett, mint t�rsai t�bbs�ge
ir�nt. �t�le nem f�lt. R�mosolygott a vele szemben �ll� Calvinra, az pedig
visszamosolygott r�. Cal �rti, mi megy v�gbe benne. Cal nem veszi komolyan
a dolgot.
A sz�zados ism�t bemutatta nekik azt a fog�st, amely szerinte a
legegyszer�bb, j�llehet ez volt valamennyi k�z�l a legl�tv�nyosabb - azt,
amellyel �tdobta Samson Poseyt. Ez�ttal hagyta, hogy Posey dobja �t �t,
k�zben bemutatta, hogyan kell s�r�l�s n�lk�l, k�nnyed�n f�ldet �rni. Posey
k�z�ny�s arc�n sz�les mosoly jelent meg, amikor sikeresen elv�gezte a
mutatv�nyt.
A sz�zados jel�re Cal a t�bbi t�mad�val egy�tt el�revetette mag�t. Odell
kem�nyen elkapta a csukl�j�t, kem�nyebben, mint ahogy sz�nd�k�ban �llott#
m�g enn�l is er�sebben ragadta meg a felkarj�t# csavart rajta egyet#
cs�p�vel beleugrott Cal gyomr�ba# azut�n nagy �vben �tdobta a v�ll�n. Cal a
h�t�val �rt f�ldet, el�llt a l�legzete, Odell meg r�m�lten �s bocs�natk�r�en
sietett a seg�ts�g�re.
- Semmi sz�ks�g sem volt arra, hogy ilyen durv�n csin�ljad, Myron -
lihegte d�h�sen Smith.
Amikor � volt a soros, nyomban visszafizette, ha lehet, m�g durv�bban
Odellnak, aki szab�lyosan �rt f�ldet, mert valami hatodik �rz�kkel f�lk�sz�lt
erre, s ak�r egy rug�, f�lpattant. Egy-egy csukl�fog�st �s testfog�st
gyakoroltak egym�son, nem t�ls�gosan durv�n, s Odell v�g�l nem is �rezte
mag�t olyan rosszul, mint ahogy v�rta. A sz�zados ezut�n �j p�ros�t�st rendelt
el.
- Van-e valaki, aki el�g er�snek �rzi mag�t, hogy ki�lljon Poseyvel? -
k�rdezte. Senki sem v�laszolt. - Rendben van, majd tartal�koljuk �t a
vizsgagyakorlatokra. Gyer�nk, ism�telj�k meg, amit tanultunk.
Odell r�mosolygott az ellenfel��l kapott Archer Maggotra. Maggot
fenyeget�en m�regette.

Amikor Reisman meghallotta Odell f�jdalmas sikoly�t, nyomban ott

termett n�la. Odell kez�t a h�t�ra szor�tva, f�ll�bon ugr�lt.
- A ves�j�re s�zott, Balh�s - f�rmedt d�h�sen Maggotra a sz�zados.
- A fen�be is, dehogy s�ztam oda, sz�zados! Biztos v�letlen�l belerohant a
k�ny�k�mbe - felelte Maggot. - �n meg �pp igyekeztem megv�deni magam,
ahogy tan�totta nek�nk.
- Mag�nak mi a v�lem�nye err�l, Odell?
- Fogalmam sincs, uram - v�laszolta rekedten Odell. M�g mindig el�re-
h�tra hajolgatott eltorzult arccal, de a f�jdalma m�r csillapodni kezdett.
Maggot minden fog�sn�l durv�bb� v�lt, de ezt nem mondhatta meg a
sz�zadosnak# legal�bbis a t�bbiek el�tt nem# hiszen akkor Maggot m�g
k�m�letlenebb�l bossz�t �ll rajta. - Ha � �gy mondja, bizony�ra �gy is volt.
- Sz�net! - ki�ltotta Reisman a foglyok fel�. Karonfogva elvezette Odellt a
csoportt�l �s halkan besz�lt hozz�, hogy a t�bbiek ne hallj�k. - F�l t�le,
Odell?
Odell habozott, azut�n vonakodva beismerte: - H�t, igen# azt hiszem, �gy
van.
- De Smitht�l nem f�lt# Hogy lehet ez?
- Nem tudom. Tal�n, mert �t ismerem. Vele nincs semmi bajom.
- Mert a s�tort�rsa# besz�lgetnek# j�ban vannak, igaz?
- H�t igen, biztos, gondolom �gy van.
- �s mert nem fogta meg olyan durv�n, mi?
- Egy kicsit# �gy gondolom.
- �s maga is k�m�letesebb volt vele. L�ttam �m magukat, hogy csak
tettett�k az eg�szet.
- Nem mindig.
- Gondolom, tudja, mit haszn�l ez majd maguknak, amikor val�ban
sz�ks�g�k lesz r�? Semmit. Semmit a vil�gon! - f�rmedt r� Reisman. - Hadd
mondjak mag�nak valamit a f�lelemr�l, Odell. �n magam sokszor
begyulladtam, nem is eml�kszem, h�nyszor. Aki azt �ll�tja, hogy sohasem f�lt,
hazudik, vagy hi�nyzik egy kereke vagy halott m�r. Nem kell sz�gyellnie a
f�lelm�t, Odell. Tulajdonk�ppen egyszer m�g j�l is j�het mag�nak. A f�lelem
�berebb� teszi. Kit�g�tja a pupill�j�t, ez�ltal t�bbet l�t. A f�lelemt�l er�sebben
l�legzik, er�teljesebben ver a sz�ve. Biztos�tja test�nek azt a kis t�bbleter�t �s
b�tors�got, amelyre vesz�lyhelyzetben sz�ks�ge van. Mi a fen�t k�pzel, mit�l
r�ppent �t a sziklaperemen, amikor odas�ztam mag�nak az �lommal? A
f�lelemt�l - semmi m�st�l. De az j� f�lelem volt, mert seg�tette mag�t. Csak
azt kell megtanulnia, hogy ura legyen a f�lelm�nek.
Visszat�rtek a csoporthoz. N�h�ny perc pihen� ut�n a rabok ism�t
ellenfelet cser�ltek �s folytatt�k az edz�st.

Napoleon White er�s testfog�ssal szor�totta Odellt, az pedig k�zd�tt, hogy

kiszabad�tsa mag�t, ahogy Reisman tan�totta nekik.
- Nem tudom, az a nagyokos mit mondott neked, �regem - s�gta Napoleon
k�zvetlen k�zelr�l Odell f�l�be -, de ha oda akarod nyekkenten! azt a
nagypof�j� henceg� alakot, hogy lesz�lljon r�lad, akkor most j�l figyelj ide.
Odell kiszabad�totta mag�t a fog�sb�l �s Reisman �tmutat�s�nak
megfelel�en az ellenszor�t�st kezdte alkalmazni, de miel�tt hat�sos lett volna,
elengedte ellenfel�t. Napoleonon volt most a sor. Odell er�sen pr�b�lta fogni,
s ez a v�rtn�l kem�nyebb munk�nak bizonyult.
- Az els�, amire eml�kezz�l, hogy gy�l�ld a pasast - morogta Napoleon. -
Annyira kell gy�l�ln�d, hogy a gy�l�leten k�v�l ne erezz�l semmi m�st. A
legjobb tal�n, ha arra gondolsz, hogy az a krapek �sszeverte az any�dat vagy
er�szakot k�vetett el a kish�godon.
- Nincs nekem se any�m, se h�gom - sziszegte �sszeszor�tott foga k�z�tt
Odell, mik�zben inaszakadt�b�l er�lk�d�tt, hogy megtartsa a fog�st.
- Az �risten rohasszon meg, te kis h�lye# akkor gondolj m�svalakire,
amit�l gy�l�lheted - motyogta Napoleon. Odell m�g er�sebben szor�totta, de
most m�r d�h�s volt.
- �s akkor tegy�l olyasmit, amit egy�ltal�n nem v�rt - mondta Napoleon,
�s kib�jt a fog�sb�l. - P�ld�ul ilyesmit. - Vill�mgyorsan keresztezte a k�t
kez�t, megragadta Odell nyitott gall�rj�t, ujjait a gall�r al� nyomta, csak a k�t
h�velykujja volt k�v�l, azut�n �gy oll�zott a k�t karj�val, hogy Odell fojtogat�
nyom�st �rzett - �s meg�rtette, mire gondolt Napoleon.

�tpercenk�nt v�ltottak ellenfelet - kiv�ve Poseyt �s a sz�zadost.

Ah�nyszor Odell kib�jt egy fog�sb�l, kem�ny �t�st kapott vagy adott,
er�sebbnek, magabiztosabbnak �rezte mag�t. Amikor ism�t szembeker�lt
Maggottal, Balh�s volt az, aki mosolygott, s Odell n�zett r� komoran.
- Gyere csak egy kicsit k�zelebb, kom�m - kuncogott Maggot �s fel�je
ny�lt.
Odell r�pillantott, habozott, azon t�prengett, vajon mi az, ami�rt legink�bb
gy�l�lhetn�. Maggot keze m�lyen lent el�rev�g�dott.
- M�gcsak t�k�d sincsen, te kibaszott buzi. M�g t�k�d sincs.
Odell �rezte, hogy egy tapogat�z� k�z megragadja a herezacsk�j�t, �s
abban a szempillant�sban el�nt�tte agy�t a v�r�s d�h, de m�g hallotta a
g�nyos m�g t�k�d sincs-et# �s ism�t hallotta annak a l�nynak a hangj�t a
glasgow-i profilaktikus klinik�n, amint a maga f�lkegyelm� m�dj�n azt
zagyv�lja: csak nem vagy homokos, �s odany�l neki, � meg h�tr�l el�le# �s
ism�t esz�be jutott, milyen iszony� ver�st kapott gyerekkor�ban, s �jra �rezte
�gy�k�ban azt a gy�l�lt �s t�zes f�jdalmat#

Nagy t�vols�gb�l, a h�nyingeren �s els�t�ted�sen t�lr�l egy hangot hallott

ki�ltani: "Odell!", azut�n azt �rezte, hogy izmos kezek s�jtanak le r� �s
r�ngatj�k el valahov�.
K�bultan, �sszet�rt�n, f�jdalmasan r�zta a fej�t# megl�tta a sz�zadost#
egy pillanattal el�bb m�g ott volt Archer Maggot is, �s most nem �rtette#
- Mi a fene �t�tt mag�ba, ostoba szam�r? Meg�lhette volna! - Ez ism�t a
sz�zados hangja volt.
- Hogy meg�ltem azt a l�nyt? # Nem# Megmondtam nekik, hogy nem
�ltem meg azt a l�nyt# Nem tudom, mi t�rt�nt.
- Nem azt a l�ny t! Maggotot! Mi t�rt�nt itt?
Odell k�r�ln�zett, a hom�ly kezdett elsz�llni a szem�r�l. L�tta a f�ld�n
elny�lva fekv� Maggotot meg Bowren tizedest, aki f�l� hajolva �lesztgette,
meg a t�bbieket, akik mind r�b�multak.
- Mi t�rt�nt? - k�rdezte k�bultan.
- Fojtogatta# Maggot el�jult# majdnem meg�lte!
S egyszeriben mindenre eml�kezett# Maggotra, akit�l rettegett �s akit
gy�l�lt, amint k�romkodva odany�lt neki# a v�r�s robban�sra az agy�ban,
amibe belekeveredett az iszony�, eml�keibe vissza-visszaj�r� k�n# arra a
szeg�ny halott kisl�nyra Glasgow-ban# meg�t�tte azt a l�nyt# igen,
eml�kezik, hogy meg�t�tte# de hogy �gy �lte volna meg, ahogyan mondt�k,
h�t nem!# meg arra a n�re, aki lid�rces eml�keiben m�g most is k�s�rtette#
az aljas, alattomos, alamuszi, szemforgat� erk�lcspr�dik�tor tan�t�n�re, aki
kegyetlen�l megleck�ztette a meztelen n�kre leselked� kis �rv�kat# ott verte,
ahol a legink�bb �rthatott, ahol a legt�bb k�rt okozhatta# amit�l v�r�s-fekete
robban�s bor�totta el az agy�t �s megfeledkezett mindenr�l#
- �rtatlan vagyok - ny�sz�tette k�ts�gbeesetten, eltorzul� arccal. -
Uramisten, �rtatlan vagyok#

5.

M�rcius 10-�n, egy p�nteki napon k�s� d�lut�n Stuart Kinder sz�zados
meglehet�sen idegesen �rkezett kocsij�n a Stokes-uradalom kapuj�hoz. Nem
jelentette be mag�t el�re, de Reisman pontosan elmagyar�zta neki, hogyan jut
oda ha ez sz�ks�gess� v�lna. Aktat�sk�j�ban ott lapult azoknak a projekt�v �s
pszichometrikus teszteknek a megd�bbent� �s c�folhatatlan elemz�se,
amelyeket m�g a Marston-Tyne-b�l val� elindul�suk el�tt siker�lt elv�geznie
a rabokkal. Kinder azt rem�lte, m�g nem k�s� v�ltoztat�sokat v�grehajtani a
csoportban.
Az uradalom kapuja z�rva volt, nem ny�jtott valami vend�gmarasztal�
l�tv�nyt. Kinder szuszogva r�ngatta a s�lyos, f�gg�leges csappanty�s reteszt
�s megk�nnyebb�lten �llap�totta meg, hogy nincsen lelakatolva - b�r, amikor
jobban ut�na gondolt, nem volt biztos afel�l, vajon biztons�gi szempontb�l
helyeselhet�-e az eff�le lazas�g. �ppen a biztons�g miatt mondott le arr�l,
hogy sof�rt vegyen ig�nybe (pedig beoszt�s�n�l fogva hivatalb�l j�rt volna
neki g�pkocsivezet�), s Londonb�l egyed�l j�tt le a t�rzs egyik tiszti kocsij�n
- �gy �rezte, Reisman sz�zados bizony�ra helyesli majd ezt a d�nt�s�t.
Kinder kit�rta a kapu sz�rnyait �s behajtott, k�zben egyre gy�t�rte a
gondolat, hogy ezt el�tte m�r m�s is megtehette. Azon t�prengett, vajon
el�sz�r ne tegye-e tisztelet�t az ittlak� angol h�lgyn�l - az apja igen magas
rang� t�bornok - de azut�n �gy hat�rozott, hogy nem l�togat el hozz�, mert
Reisman kapit�ny a lelk�re k�t�tte, hogy a h�lgy egyik legf�bb kik�t�se,
amikor a birtokot haszn�latra �tengedte, az volt, hogy soha senki se zavarja.
Kinder lefordult a kocsi�tr�l, m�g z�tyk�l�d�tt egy keveset a f�ldeken abban
az ir�nyban, ahol a t�bort sejtette, azut�n le�ll�totta a kocsit. Visszament a
kapuhoz, becsukta, majd elrejt�z�tt a bokrokban, ahonnan szemmel tarthatta
az utat.
H�sz percen �t t�relmetlen�l v�rakozott, �jra meg �jra a kar�r�j�ra
pillantott, v�g�l el�gedetten elmosolyodott, mert meg�rkezett a h�rad�k
kocsija, �s egy telefonos raj nyomban munk�hoz is l�tott. El�gt�tellel figyelte,
hogy feladat�nak �s �sszek�ttet�seinek vagy tal�n a rangj�nak a preszt�zse
milyen k�zzelfoghat� eredm�nyekkel j�r.
A napokban megk�s�relte, hogy telefonon �rje el Reismant, �s
megr�k�ny�dve �rtes�lt, hogy a kik�pz�t�borban egy�ltal�n nem szereltek fel
telefont, de semmif�le m�s t�vk�zl�si vonalat sem �p�tettek ki; az
�sszek�ttet�st csak az biztos�totta, hogy az �rszem�lyzetb�l id�nk�nt fut�rk�nt
k�ldtek egy katonai rend�rt. A kast�lyban volt ugyan telefon, de Kindernek �s
az Amnesztia-akci�ban r�szt vev� valamennyi t�bbi tisztnek kifejezetten
megtiltott�k, hogy oda telefon�ljon.
Reismannek nyilv�n r�geszm�je az elszigetel�d�s, b�r �gy t�nik,
titkosszolg�lati el�lj�r�j�t, akinek Kinder aggodalmaskodva f�lvetette ezt,
cs�ppet sem zavarja, Armbruster �rnagy tr�f�lkozva azt javasolta, �ll�tsanak
be postagalambokat. - Tudja, n�ha val�ban alkalmazzuk �ket a munk�nk
sor�n - mondta mosolyogva. - Ne f�jjon a feje Johnny miatt. Megszokta,
hogy ha megkapja a parancsot, a tov�bbiakban mindent egyed�l old meg. �s
el is v�gzi amivel megb�zt�k. Ha sz�ks�ge lesz r�, majd kapcsolatba l�p
mag�val.
Stuart Kinder azonban t�volr�l sem �rezte ezt megnyugtat�nak, �gy azut�n
maga vette k�zbe a dolgokat. Azok a katon�k, akik most odakint az �ton
dolgoztak, szolg�lati �ton k�zvetett, de rendk�v�l s�rg�s jelz�s� parancsot
kaptak, hogy egy meghat�rozott id�pontban �rkezve �gaztassanak le egy
t�bori telefonvonalat az orsz�got �tfog�, hatalmas h�rad� h�l�zatb�l, lehet�s�g
szerint temess�k be vagy �lc�zz�k a huzalokat, majd min�l gyorsabban
t�vozzanak �s a kapun�l egy telefonk�sz�l�ket, tov�bb� k�t m�rf�ld t�vols�gra
elegend�, dobra tekercselt huzalt hagyjanak. A katon�knak fogalmuk sem
volt, tulajdonk�ppen honnan kapt�k a parancsot vagy hogy ki fogja haszn�lni
a telefont.
Mihelyt a h�rad�kocsi elt�nt a szeme el�l, Kinder visszament az aut�j�hoz,
be�lt �s �thajtott a mez�n. Tal�lt egy kocsicsap�st, ezt k�vette az erd�n �t,
eg�szen a beker�tett t�borig. Itt kisz�llt a kocsib�l, s nyomban meghallotta a
z�rt alakulatos kik�pz�s vez�nyszavait, a menetel� l�bak dobaj�t. Elhaladt a
kil�t�st akad�lyoz� laktanya�p�let mellett, megker�lte k�v�lr�l a t�bort,
k�zben gyorsan szem�gyre vette a laktanya, a ker�t�sek �s az �rtornyok
elrendez�s�t, s mag�ban csod�lattal ad�zott Reisman munk�j�nak. Egyszerre
csak megpillantotta a rabokat �s - elakadt a l�legzete!
- �r�l�k, hogy l�tom, Stu - hazudta Reisman. - Mi sz�l hozta erre?
Rem�lem t�j�koztat�st hozott k�ldet�s�nkr�l.
Kinder komoran le�lt a priccsre - ezenk�v�l csak egyetlen
�l�alkalmatoss�g volt a szob�ban: Reisman sz�ke - s megv�rta, am�g az �t
odak�s�r� katonai rend�r becsukja a barakkbeli kis f�hadisz�ll�s ajtaj�t.
- Nem - r�zta tagad�lag a fej�t -, semmi ilyesf�l�t, h�la a nagy �gnek.
Rosszabb, mint amit�l tartottam. Ezek a tesztek, amelyeket kiosztottam
k�z�tt�k# Hat�rozottan t�bbs�gben vannak a lobban�kony �s primit�vebb
t�pus� �rzelmi reakci�k a rendezettebb, j�l integr�lt reakci�kkal szemben#
- Csaknem?
- De igen! N�h�nyan# meglehet, a t�bbs�g�k# l�lektanilag a lehet�
legrosszabb v�laszt�st jelentik az el�ir�nyzott feladat szempontj�b�l.
- De ha j�l �rtettem, �ppen ez a c�lja az eg�sz akci�nak?
- Ez volt# �gy �rtem, val�ban az# de erre az�rt nem voltam
elk�sz�lve# Pszichoneur�zisok, hiszt�ri�s, szorong� �llapotok, r�geszm�s-
k�nyszerk�pzetes esetek, pszichopata szem�lyis�gek, szellemi fogyat�kosok#
B�rmilyen torzul�st eml�t, valamelyik�kn�l kimutathat�. �risten, akad
k�z�tt�k, akit nem is lett volna szabad besorozni, h�t m�g bizalmas, titkos
feladatra kijel�lni!
- Stuart, Stuart, Stuart - mondta halkan Reisman. Kinder annyira
k�ts�gbeesettnek l�tszott, hogy val�ban megesett rajta a sz�ve. - �n ezt
minden teszt n�lk�l megmondhattam volna mag�nak. Az igazs�g az, hogy
meg is mondtam# Megmondtam mag�nak, megmondtam mindenki m�snak
is, de senki sem figyelt r�m.
- John, most m�r csak egyet tehet�nk - mondta Kinder. - N�h�ny �j
embert kell behoznunk# a legrosszabbak helyettes�t�s�re.
Reisman felpattant, ak�r egy anyatigris. - Egy nagy fr�szt! - ord�totta torka
szakadt�b�l. - M�g hogy azok ut�n, amit v�gigcsin�ltam vel�k. Mindenben
hallgatok mag�ra, de ezen a ponton nem engedek. Ragaszkodom hozz�juk, �k
is ragaszkodnak hozz�m! H�t nem �gy akarta maga is? Maga �s a t�bornok �s
az ezredesek, meg az eg�sz bag�zs a Baker Street-i tan�cskoz�son# meg a
titokzatos bar�tai a f�hadisz�ll�son vagy Washingtonban vagy mit tudom �n,
hol a pokolban, ahol kif�zt�k ezt az eg�szet. Meghat�rozt�k a
j�t�kszab�lyokat, a j�tszma megkezd�d�tt. Itt nem lesz semmif�le v�ltoztat�s,
hacsak nem �n v�ltoztatok, de akkor meg is lesz r� az okom. Az emberek
tudj�k, mir�l van sz� �s azt is, hogy az okok k�z�tt nem szerepelnek a maga
pszichol�giai-szociol�giai halandzs�i. Hogy �gy mondjam, amit Reisman
�sszek�t�tt, azt ember el nem v�laszthatja. H�t err�l van sz�!
Kindert meglepte, Reisman milyen hevesen v�di a foglyokat, kiss� meg is
b�nt�dott, ami�rt haragj�ban, meggondolatlanul �cs�rolta az � hivat�s�t, de
azut�n �gy d�nt�tt, hogy egyel�re napirendre t�r a s�rt�s f�l�tt.
- De h�t nincsen sz�ks�ge seg�ts�gre? - k�rdezte. - N�zzen csak r�juk.
Szemmel l�that�, hogy m�g a fegyelem is megbomlott.
- Egy fen�t! Hogy �rti ezt?
- Nem v�rtam, hogy t�k�rf�nyes lesz a bakancsuk, de azt igen, hogy
legal�bb olyan legyen a k�lsej�k, mint amikor elindultak Marston-Tyne-b�l#
hogy megmosdva, borotv�ltan, tiszt�n tal�lom �ket. Most �gy festenek,
mintha egy �ll� h�napja az arcvonalon lettek volna, m�ghozz� a
legkezdetlegesebb viszonyok k�z�tt.
- Ez a k�zszellem - mondta Reisman. - V�rjon csak, am�g meg is szagolja
�ket. S miel�tt be�llna a javul�s, m�g j�csk�n romlani is fog a helyzet. -
V�g�l elmagyar�zta Kindernek, hol tart a piszkos tizenkett�.
Kinder agg�dva hallgatta Reisman besz�mol�j�t a kik�pz�sr�l, meg arr�l,
mi�rt ilyen az emberek k�lseje.
- Sz�val azt mondja, hogy j�l haladnak? - M�g mindig alig akarta elhinni.
- H�t persze. �jra katon�kk�nt kezdenek viselkedni �s gondolkodni is#
m�g ha nem is festenek valami j�l �s nem illatoznak.
- H�t ez remek - s�hajtott fel megk�nnyebb�lten Kinder. - Istenemre
mondom, lehet, hogy bev�lik, John! - ki�ltotta f�lvidulva. - M�smilyen#
mindennel ellent�tes# de az�rt lehet, hogy m�giscsak bev�lik. -
Visszagy�m�sz�lte a papirosk�teget az aktat�sk�j�ba, de nyomban el�h�zott
egy m�sikat �s meglengette. - Egy mott�# csoportidentit�s# Igen! Ha
azut�n azt a negat�v gy�jt�pontot a c�lunknak megfelel�en tudja form�lni, a
csoport val�ban t�bb� v�lhat, mint egyedei �sszeg�v�# term�szetesen, ha ez
alapos, kem�ny kik�pz�ssel j�r� szak�rtelemmel �s �ntudattal j�r# Akkor
azt�n f�lmutathatunk valamit! Egy mott�# lobog�# Igen! Milyen b�lcs
dolog! �gy van# ez j�l megalapozott pszichol�gia. Eml�kszik m�g, mit
csin�lt Bonaparte Toulon ostrom�n�l?
- Nem.
- M�g csak t�z�rs�gi tiszt volt, de m�r akkor is leny�g�z� volt a sz�letett
pszichol�giai �rz�ke! Egyik �teg�t olyan vesz�lyes helyre �sta be, hogy
mindenki azt mondta, nem tal�l katon�kat, akik ezt az �ll�st tartani tudn�k. �
viszont elhelyezett egy feliratot: "A f�lelem n�lk�li t�z�rek �tege", �s soha
nem fordult el�, hogy ne lett volna el�g katon�ja az �gy�ihoz. Ugye milyen
pomp�s �tlet? Tudja, voltak�ppen az ilyesmi�rt akartam lej�nni ide, csak
azut�n megr�m�ltem a tesztek eredm�ny�t�l# Motiv�ci�! Tucatnyi �tletem
�s tervem van# filmek, felolvas�s, diavet�t�sek, el�ad�sok# rengeteg az
anyagom, majd k�s�bb hozom le# �s �jabb tesztek# m�g t�volr�l sem
v�geztem a tesztel�ssel. - Egyszerre csak esz�be jutott a telefon, mire
megrov�an, mintha egy v�sott k�ly�kh�z sz�lna, azt mondta: - M�r t�bbsz�r
megpr�b�ltam felh�vni!
- Nincs telefon - v�laszolta kurt�n Reisman.
- Igen, megtudtam# legnagyobb bossz�s�gomra. Vettem magamnak a
b�tors�got �s kihozattam egyet# term�szetesen nagyon k�r�ltekint�en.
Megtal�lja a kapun�l: m�r fel is van szerelve, s elegend� huzal is van, hogy ne
csak ide lehessen kihozni, hanem ha �gy tetszik, ki a terepre is. Csak mag�ra
v�r.
Reisman j� k�pet v�gott az elker�lhetetlen csap�shoz, val�j�ban egy�ltal�n
nem akart telefont. Ezek a zajos, ideges�t� holmik nem engedik nyugodtan
dolgozni az embert.
- Ez nagyon figyelmes volt mag�t�l, Stu - mondta. - Val�ban szerettem
volna f�lh�vni a bar�tn�met. Meg kell tudnom, hogy van.
- Tulajdonk�ppen azt rem�ltem, hogy enn�l komolyabb c�lra fogja
haszn�lni.
- P�ld�ul mire?
- Kapcsolattart�sra a londoni f�hadisz�ll�ssal.
- Stuart# ez itt a f�hadisz�ll�s. Ahol most �ppen �l.
- H�t igen# gondolom, t�nyleg �gy van - ismerte be cs�ggedten Kinder. -
Egy�bk�nt hol alhatn�k? Rem�lem, fenntartott nekem egy szob�t.
Reisman nem gondolta, hogy Kinder hosszabb id�t t�lt majd n�luk -
val�j�ban egy�ltal�n nem is sz�m�tott a l�togat�s�ra. Lehet, hogy m�g haszn�t
is veszi. Felt�tlen�l j�l j�n neki eggyel t�bb ember, levehet n�mi terhet a
parancsnokr�l �s az �rszem�lyzetr�l, felt�ve, hogy visszatarthatja a kialakult
rend felbolygat�s�t�l. R�ad�sul gondot okozott neki n�h�ny k�rd�s, s ezekre
Kinder esetleg v�laszt tud adni.
- Elalhat idebent is, Stu - mondta. - Azt hiszem, itt el�g k�nyelmes lesz.
- Nem, dehogyis, nagyon kedves mag�t�l, de semmik�ppen sem
foszthatom meg az �gy�t�l.
- Nem haszn�lom - adta meg a magyar�zatot Reisman.
- De akkor hol alszik?
- Egy k�tszem�lyes kis katonai s�torban, odakint a t�borban, a foglyok
k�z�tt. Kinder csak egy pillanatig habozott, majd - mintha minden
�vatoss�got mer�szen f�lr�gna - kijelentette: - Ha nincsen ellen�re, k�vetem
a p�ld�j�t. Ha val�ban meg akarom tudni mindazt kis csoportunk halad�s�r�l,
amit c�lul t�ztem magam el�, akkor a lehet� legnagyobb m�rt�kben
osztoznom kell a tapasztalataiban# term�szetesen a megfelel� hat�rok k�z�tt.

M�SODIK K�NYV

EGY PISZKOS H�BOR�

"...azt�n meg nincs is olyan kir�ly, ak�rmilyen makul�tlan az �gye, hogy

amikor a kardok d�nt�s�re ker�l a sor, azt csupa makul�tlan katon�val vihesse
v�gbe."
William Shakespeare:
V. Henrik
(N�meth L�szl� ford�t�sa)
A szerz� megjegyz�se:

Azokban az id�kben voltak ilyen

val�di katonai �s civil szerepl�k
Burm�ban, K�n�ban �s
Indok�n�ban. N�melyik�k a saj�t
nev�n szerepel a k�nyvben, mert
k�z�leti figur�k voltak - t�rt�net�k
ismert - egym�ssal �tk�z�
n�zetekkel. A fikt�v alakoknak
megvan a saj�t t�rt�net�k. A
megt�rt�nt t�nyek keretein bel�l
ezek a dolgok is megt�rt�nhettek.
Ami engem �rdekel, az az
Apokalipszis el�tti utols� pillanat;
kik voltak jelen, mit mondtak, �s
mit tettek, vagy hogy mi
t�rt�nhetett volna m�sk�pp. A
reg�ny kital�lt t�rt�netet mond el;
de ha net�n �l�, halott vagy k�pzelt
szem�lyek arck�p�t rajzoltam meg,
�gy pontosan ez volt a sz�nd�kom.

E. M. N.

ELS� R�SZ

�rul�s, �tk�zben

1.

A nap belevak�tott John Reisman szem�be a Szalven foly�n t�lr�l; s � kez�vel

jelezte a pil�t�nak: vigye le. A C-46-os hozz�l�tott, hogy csigavonalban
leereszkedj�k. Reisman �rnagy a m�sodpil�ta �l�s�n �lt, �s �sszevetette a
l�tott, val�s�gos t�rs�get azzal a k�ppel, amelynek a t�rk�pek szerint kellene
ott lennie. Rem�lte, hogy a m�szerfaln�l �l� fiatal pil�ta �rti a dolg�t, �s
rem�lte, hogy a rep�l�g�p kib�rja. Az �t legnehezebb r�sz�ben d�lnek
rep�ltek; Indi�b�l K�n�ba viv� f� Himal�ja l�gi �ton, a "P�p" hegyei �s
�serd�i teli voltak ugyanilyen g�pek roncsaival; s a benn�k rep�lt f�rfiak
hull�ival.
A Szalven foly� m�lyen haladt a dombok �s hegyek k�gy�z� r�tegei k�z�tt,
v�gtelen z�ld vadonba has�tott bele. Egyik oldalon, ott, amerr�l j�ttek, Burma
ter�lt el. A m�sik oldal m�r K�na. A hat�r azonban nem l�tszott hat�rozottan.
A legjobb t�rk�pek is "vitatott ter�letet" vettek sz�m�t�sba. Reisman t�rd�n
most k�t t�rk�p hevert, az egyik burmai katonai t�rk�p selyemre nyomtatva.
Ez burmainak tekintett olyan ter�leteket, amelyeket a k�nai t�rk�p�szek az �
J�nan tartom�nyuk r�szek�nt t�ntettek f�l. Reisman m�sik t�rk�pe az Egyes�lt
�llamok l�gierej�nek kiad�s�ban megjelent szabv�ny l�gi t�rk�p a K�na-
Burma-India sz�nt�rr�l. Nem merte csak erre az egyre b�zni mag�t. T�l sok
olyan incidens t�rt�nt Eur�p�ban �s egyeb�tt, amelyek sor�n
szabv�nyt�rk�pekben, meg pil�t�k �s navig�torok bizonytalan meg�t�l�seiben
b�zva OSS-embereket dobtak le; ezek azt�n a meghat�rozott ledob�helyt�l
m�rf�ldekre �rtek f�ldet, s fogs�gba estek vagy meg�lt�k �ket. Az is megesett,
hogy gondosan kidolgozott csatatervek pukkantak sz�t, mert rossz felder�t�s,
technikai hiba �s helytelen navig�ci� miatt eg�sz dand�rokat dobtak
ejt�erny�vel rossz lesz�ll�z�n�ba - katasztrof�lis v�ggel. A g�p alatt,
amelyben most Reisman r�p�lt, m�g mindig ott voltak Tanaka t�bornok 18.
hadoszt�ly�nak igencsak akt�v egys�gei; olyan csapatok, amelyek kics�sztak
�szaki �s nyugati ir�nyba, a Stilwell vezette amerikai-brit-k�nai er�k
�tkarol�s�b�l, s mik�zben visszah�z�dtak keletre K�na fel� �s d�lkeletre
Thaif�ld fel�, nagy er�vel t�madtak �s v�dekeztek.
A burmai katonai t�rk�p j� szolg�latot tett Reismannak, amikor a g�pe
nemr�g Mjicsin�ban landolt. A v�rost �s l�tfontoss�g� repter�t akkor nemr�g
szerezt�k vissza a jap�nokt�l kegyetlen �s keserves dzsungelharcban Frank
Mer�l amerikai dand�rt�bornok marauderei �s Orde Wingate brit vez�r�rnagy
csinditjei; ezeket a katon�kat a burmai templomokat �rz� vad k�oroszl�nokr�l
nevezt�k el. Reisman C-46-osa akkor �zemanyag�rt sz�llt le Mjicsin�ban, s
�gy ki tudta szimatolni a legfrissebb tudnival�kat a re� b�zott bizarr k�ldet�ssel
kapcsolatban. M�g n�h�ny nappal el�bb Kalkutt�ban le nem sz�llt, egyszer�
utas benyom�s�t keltette. London �s Csungking k�z�tt, j�val h�tk�znapibb
feladattal. B�r az olyan mocskos feladatokat, amilyeneket az OSS*
megalak�t�sa �ta eltelt h�rom �v sor�n Reisman �rnagyra b�ztak, nem lehet
�ppens�ggel h�tk�znapinak nevezni. (�j rangj�t alig egy h�napja kapta.)
Minthogy azonban k�pess�geit igen nagyra �rt�kelt�k az OSS-b�zis
f�hadisz�ll�s�n, a Grosvenor Square-en (�s becs�lte �t a j� �reg Max
Armbruster is a Baker Streeten, a K�l�nleges Operat�v R�szlegn�l) n�ha
v�ratlanul kedvesek voltak vele, elt�rt�k rigoly�it. Csup�n egyetlen dolgot
k�rt, miel�tt elutazott volna Londonb�l a T�vol-Keletre, ahova mostans�g
sz�z�val k�ldt�k Donovan t�bornok "vad embereit", mondv�n, a maguk
saj�tos, egy�ni m�dszereivel oldj�k meg a probl�m�kat. Az eur�pai
hadsz�nt�ren m�r nem volt sz�ks�g saj�tos �s egy�ni probl�mamegold�saikra,
f�ggetlened�s! hajlamaikra, arra, hogy folyv�st �ssze�tk�z�sbe ker�ljenek a
k�l�nf�le nemzetis�g� katonai fejesekkel, s nem volt sz�ks�g szokatlan
hadm�veleti m�dszereikre se. A h�bor� ott most a n�ci hadsereg gyors
visszaszor�t�s�ra, s a n�metek megsz�llta ter�letek gyors felszabad�t�s�ra
tev�d�tt �t. A Reisman-fajt�j� "szabad�sz�kat" nem nagyon kedvelt�k, t�rt�k
meg m�r.
Az a bizonyos k�r�se �gy sz�lt: hadd t�lts�n el k�t napot; k�t napot �s egy
�jszak�t P�rizsban. P�rizs v�gre megszabadult a n�metek b�z�t�l, a n�cik
mocsk�t�l, jelk�peit�l �s �tjelz�it�l, a Wehrmacht meg a Waffen-SS
egyenruh�inak �s arcainak l�tv�ny�t�l, amelyeket �gy ut�lt, hogy a gyomra is
forgott t�l�k. P�rizs akkor csak n�h�ny napja szabadult f�l. Max Armbruster,
most m�r maga is igazi ezredes (b�r Reisman szeretetteljes tekintete m�g
mindig azt a professzort l�tta benne, aki a h�bor� el�tt volt), megaj�nd�kozta
Reismant �j aranylev�lk�ivel, s hogy f�lvid�tsa, elint�zte neki a k�tnapi p�rizsi
szabads�got.
- Azt mondtam a fejeseknek a t�maszponton, hogy ottl�ted alatt f�l
szeretn�d friss�teni foly�kony k�nai nyelvtud�sodat - mondta akkor Max
sz�razon.
- A k�nait? P�rizsban? Muris. Akkor tudtam a legjobban k�naiul, amikor ott
voltam - cs�v�lta a fej�t Reisman. - �s ezt be tudtad besz�lni nekik?
Csakugyan meg�rdemled az �j sasokat itt a v�ll-lapodon!
- Lek�telezt�l benn�nket, Johnny. Lek�telezted �ket. Engem is
lek�telezt�l. Az Amnesty hadm�velet�rt �s a rennes-i kast�lyn�l v�gzett
tev�kenys�ged�rt.
- �sr�gi �gy. H�rom eg�sz h�napja m�r - felelte akkor Reisman. - Nem is
gondoltam, hogy az eml�kezet ilyen messzire ny�lik vissza a fejesek agy�ban.
Amellett nem is az �n �rdemem. �n csak vel�k tartottam. �k csin�lt�k. Azok a
szeg�ny, tudatlan marh�k. - Kezdetben ut�lta �ket, a v�g�re megszerette �ket.
Na j�, mondjuk, nem mindny�jukat.
- A Piszkos Tizenkett� - recit�lta Armbruster, ak�r egy temet�si im�t; s a
fej�t ingatta. - K�s�rlet volt... de m�g egyszer soha t�bb�. Hogy vannak a
sebes�ltjeid?
- Akik k�rh�zban vannak, el�g sz�pen gy�gyulnak. P�r napja j�rtam benn
n�luk. Akiket a n�metek elfogtak, azokr�l m�g mindig nem tudunk. A halottak
k�sz�n�m, j�l vannak - tette hozz� h�v�sen. - Hit�kt�l f�gg�en. De h�t err�l
nem tudunk semmit, am�g oda nem ker�l�nk.
Armbruster akkor zavartan f�lren�zett. Azt�n f�lrakta Reismant egy
fut�rg�pre. P�rizsban Reisman r�tta, r�tta az utc�kat, a szabad P�rizsban,
amelynek val�s�g��rt �s �lomk�p��rt �veken �t annyit harcolt �s �lt, amely�rt
sokszor kis h�j�n otthagyta a fog�t; j�rk�lt, m�g pihen�sre �s alv�sra se nagyon
adott id�t mag�nak. �tkelt a Szajna f�l�tti hidakon Cit� �s Szent Lajos
sziget�re; �mult, hogy mindent �ps�gben tal�l, �gy ahogy eml�kezett r�.
Evett-ivott minden olyan vend�gl�ben, amely m�g mindig �tlappal
b�szk�lkedett. A Boulevard St. Germainen a Deux Magots-ban Sartre-t �s
Simon� de Beauvoirt kereste, akikkel a h�bor� el�tt n�ha besz�lgetett itt, de
most nem l�tta �ket. Megismerkedett viszont egy n�vel, aki megittasult a
felszabad�t�s bor�t�l, �s minthogy Reisman besz�lt franci�ul, �s - ahogy a
l�ny mondottavolt benne valami szenved�ly �s szomor�s�g, pik�ns m�rt�sk�nt
keveredve, s nem csup�n egy volt az ezernyi les Americains k�z�l, akik �jjel-
nappal el�rasztott�k az utc�kat, �gy azt�n a l�ny �jjel egy�tt itta vele a
szabadul�s ital�t, meg egyebet is. J�l esett mindkettej�knek. Tal�lkoznak-e
m�g valaha?
Azut�n, minthogy meg szerette volna t�lteni sz�v�t-lelk�t ama r�g�ta
hi�nyz� valamivel, elment h�t mis�re a Notre-Dame sz�rnyek �vta
katedr�lis�ba, nem kommunik�lni, csak hallgatni �s figyelni; csup�n kellemes
ell�gyul�st �rzett, s nem az �hajtott nemess�get �s �j kegyelmet; f�lm�szott
h�t Montmartre dombj�ra, a Sacr� Coeur csillog�-feh�r bazilik�j�ba, hogy egy
m�sik mis�n keresse azt, aki �ll�t�lag spiritu�lis, egyetemleges �s �r�k.
Nem �rzett r�, m�gis j�lesett �jra hallgatni a latin liturgi�t, a sz�rnyal�
hangokat, amelyek mindent dics�rnek, ami mennyorsz�g; mag�hoz engedte a
francia mormol�st, s a h�la hangjait. Azut�n f�lmer�lt benne: most, hogy
tisztelgett r�g meghalt olasz �desanyj�nak vall�si hagyom�nyai el�tt, ne tegye-
e meg ugyanezt apj��rt, a Chicag�ban ma is �l� �s virul� Aaron Reisman�rt, s
ne n�zzen-e ut�na, �ll-e m�g, s funkcion�l-e m�r zsinag�ga P�rizsban. De nem
n�zett ut�na. Majd m�skor, m�sutt. �gy v�lte, el�gg� megadta istennek
aznapra, ami az isten�. Ideje, hogy �jra megadja a cs�sz�rnak is, ami a
cs�sz�r�. A fut�rg�p. m�r v�rta, hogy visszavigye Londonba. Meg�g�rte volt
Maxnak, hogy idej�ben oda�r, esetleges tov�bbi eligaz�t�s�rt a t�vol-keleti
�tj�val kapcsolatban, �s most m�r halad�ktalanul nekiv�gjon a hossz�
rep�l�snek, Csungkingba.
Kalkutt�ban, amikor megkapta az utas�t�st erre a v�ratlan �s nemszeretem
v�ls�gk�ldet�sre (az � v�ls�guk, nem az eny�m, dohogta mag�ban), a helyi
b�rokrat�k igaz�tott�k el, felsz�nesen. Azut�n kapott egy C-46-ost a saj�t
haszn�lat�ra, ezzel is jelezt�k a v�ls�g magas szint� fontoss�g�t �s �tnak
ind�tott�k Mjicsin�ba. Reisman, oda�rve, elcser�lte a Harrods �ruh�zb�l vett,
b�rrel bevont lapos �veg�t egy csindit f�t�rzs�rmesterrel a burmai t�rk�p�rt;
de meg�rte. A b�r a dzsungelben �gyis sz�trohadt volna, az ez�stflask�t pedig
feket�re �gette volna a ver�t�k. A t�rk�pet alighanem k�zvetlen�l a h�bor�
el�tt k�sz�tett�k brit katonai fel�gyel�k, akik a hat�r egyik oldal�n kacsin �s
san t�rzsb�liekkel m�k�dtek egy�tt, a m�sikon pedig a mindenkori helyb�li
had�r egys�geivel, akik �pp sz�vets�gben voltak Csang Kaj-sek
Kuomintangj�val. A burmai t�rk�p jobban foglalkozott azokkal a kis
r�szletekkel, amelyeket egy katona tal�l a f�ld felsz�n�n, mint azzal a s�r�,
alacsony mad�rt�vlat� l�tv�nnyal, amely egy l�gi fot�s el� t�rul, am�g gyorsan
elrep�l felette.
Ha �lt volna m�g Orde Wingate - akit olyannyira tisztelt, s akivel akkor
ismerkedett meg, amikor Wingate m�g csak �rnagy volt, �vekkel ezel�tt
Palesztin�ban -, akkor Reisman �r�lt volna a csungkingi �tnak meg a
mjicsinai mell�kutaz�snak, h�tha viszontl�tja. �m Wingate, ez a rendk�v�li
ember, aki legal�bb annyira volt misztikus �s filoz�fus, mint amennyire
liber�lis gondolkod�s� katona, n�h�ny h�napja hal�l�t lelte egy lezuhan� B-
25-�sben. "F�nyes l�ng. lobbant el" - mondta akkor gy�szbesz�d�ben
Winston Churchill. Reisman ezt rettenetes vesztes�gk�nt �lte meg, s annak
�rezte most is, m�g C-46-osa veszedelmesen hatolt be a Szalven foly�
szurdok�ba.
De nem nagyon lehetett v�ltoztatni ezen a rep�l�sm�don. Csak nagyon
alacsonyan rep�lve veheti �szre Bradford sz�zadost �s kacsin harcosait, vagy
legal�bb azt a helyet, ahol feltehet�leg �tkelnek a Szalven t�lpartj�ra, K�n�ba.
Mjicsin�ban nem akart�k, hogy Bradford �tmenjen. �s nem akart�k
Kalkutt�ban, Londonban, Washingtonban vagy Csungkingban sem.
Legkev�sb� ott, Csang Kaj-sek Csungkingj�ban. Elk�ldt�k h�t Reisman
�rnagyot, �ll�tsa meg. Ez�rt ragaszkodott hozz�, hogy a C-46-os
m�sodpil�ta�l�s�ben �lj�n, �s maga v�gezze a v�gs� navig�ci�t. Nagyon
biztos akart lenni benne, hov� ugrik.
Legut�bb, a Rennes k�zel�ben elter�l� ismer�s francia t�j f�l�tt tizenk�t
�lesre fent, edzett gyilkos volt vele, meg potyautask�nt a helyb�li, b�tor Clyde
Bowren �rmester. - �n is kitettem a lelkem, ak�rcsak ezek a marh�k - mondta
akkor Reismannak Bowren, amikor � felfedezte, r�viddel f�lsz�ll�s ut�n -, �s
ne �ljek, ha hagyom, hogy azt higgy�k, k�pesek valamire, amire �n nem. -
Bowren pomp�san szerepelt, ak�rcsak a t�bbiek; t�l�lte a csat�t a vilaine-i
kast�lyn�l, b�r megsebes�lt, s most k�rh�zban l�badozik Angli�ban.
Reisman most, az elk�vetkez� percekben, amikor ejt�erny�j�vel egyed�l
ereszkedik le idegen, fenyeget� ter�letre, senki m�sra nem fogja b�zni mag�t,
csak �nmag�ra. Mint ahogy eddig is mindig.

2.

A lovasok al�ereszkedtek a meredek �sv�nyen a foly�hoz; Lincoln Bradford,

aki az oszlop �l�n lovagolt, megpillantotta a g�zl�t, ahol �tkelhetnek a
Szalvenen. F�lreh�zta lov�t �s meg�llt a h�s�gben, a foltos napf�nyben, amely
a v�kony t�rzs� f�k s�r� baldachinj�n t�rt �t. Levette s�t�t, �t�tt-kopott
Anzac-kalapj�t, zubbonya ujj�val let�r�lte homlok�r�l a ver�t�ket. E harccal
�s l�h�ton t�lt�tt h�napokban s�r�re n�vesztette sz�ke haj�t. Feje nyirkos
volt, haja �sszetapadt. Khaki egyenruh�ja �gyszint�n csuromvizes �s piszkos
volt. Vil�gosabb sz�neit�l �s idegenes arc�t�l eltekintve ugyanolyan lett, mint
a s�t�t, �l�nk kacsinok, akiket most a v�z fel� terelt.
Bradford egyed�l parancsnokolt - saj�t tekint�ly�vel - nyolcsz�z t�rzsi
tagot; a Mjicsin�t�l �szakra, keletre, d�lre �s t�volabb, nyugatra fekv� magas
hegyi falvak bossz�szomjas kacsinjainak z�szl�alj�t. N�gy hypenla (katona)
k�z�l egyszerre mindig csak egy �lt lovon; v�ltott�k egym�st. A t�bbi hypenla
gyalogolt, a m�lh�s tr�n tev�i a lovasok csapatai m�g�tt meneteltek, k�nny�,
sz�kell� l�ptekkel. Az oszlop v�ge oly messze h�tul volt a f�k k�zt, a
foly�hoz viv� kanyarg�s ereszked�n, hogy t�z perc is beletelik, mire
�thaladnak ezen a ponton. Bradford, a kacsin hadnagyaival tervelte ki ezt: �gy
gyorsabban haladhat, kem�nyebben s�jthat le �s biztons�gosabban hajthatja
v�gre az akci�t, minthogyha csak gyalogszerrel menn�nek - b�r a kacsin
hypenl�k a gyalogos menetel�shez szoktak. �tven m�rf�ldet is meg tudnak
tenni naponta, �serdei �s hegyi �sv�nyeken. A m�lhahord� �llatokat j�l
ismert�k m�g abb�l az id�b�l, amikor kereskedtek, karav�nokat k�s�rtek, �rut
- f�leg �piumot - sz�ll�tottak. A falvaik teraszos f�ldjein gabon�k mellett
m�kot is termesztettek, f�leg a m�szk�ves hegyoldalakon, ahol a term�f�ld
legalkalmasabb volt r�. Az �piumm� feldolgoz�s kezdeti folyamat�t a
parasztok v�gezt�k, de �k maguk keveset haszn�ltak f�l bel�le. Burm�ban
tulajdonk�ppen t�rv�ny tiltotta, de a kacsinok nem ez�rt vetett�k meg a
k�b�t�szerez�st. �k az anyagot nemzed�kek �ta csaknem teljes eg�sz�ben
elvitt�k K�n�ba, Thaif�ldre, Francia Indok�n�ba �s a brit gyarmatokra. Amit
nem haszn�ltak fel, azt elsz�ll�tott�k, hogy a vil�g m�s t�jain szolg�lj�k a
gy�ny�rt �s a szenved�lyt, morfium, �pium �s heroin form�j�ban.
Lincoln Bradford sok mindent megtanult itt t�lt�tt ideje sor�n. Bostonban
sz�letett brahmink�nt, j� iskol�kban �s a legel�kel�bb fels�iskol�kb�n
nevelkedett, amelyeket a sz�lei v�lasztottak meg sz�m�ra. �m ami�ta, k�t
�ve, Burm�ba dobt�k le, j�val gyakorlatibb, n�ha f�jdalmasabb �s el�gg�
egzisztencialista neveltet�sben r�szes�lt.
OSS-beli tisztt�rsai k�z�l egy se akart r�szt venni ebben az akci�ban, s
nem is hitt�k, hogy � bele mer v�gni. J�l eml�keztek m�g r�, micsoda z�r
kerekedett a legut�bbi hasonl� rajta�t�s ut�n; a z�rt a d�h�s Csang Kaj-sek
gerjesztette Csungkingban. Az akci� r�sztvev�inek r�vid �ton ki is tett�k a
sz�r�t az OSS-b�l.
- Minek k�pzeli mag�t? Ar�biai Lawrence-nek? - k�rdezte t�le az egyik
brit tiszt a K�l�nleges V�grehajt� Irod�t�l, amikor nesz�t vette, mi k�sz�l.
- Eszemben sincs - hazudta Bradford. Saj�t OSS-bajt�rsaival, ann�l a
kev�sn�l, akiket megkeresett, legjobb esetben is csak annyit �rt el, hogy
megesk�dtek, tartj�k a sz�jukat.
Ezeknek a kacsinoknak a t�bbs�ge m�r h�napok �ta elj�tt faluj�b�l, r�szt
vett a mjicsinai akci�ban, es�ben, csimpaszkodva-cs�szk�lva feljutottak
k�tezer m�ter magasba, a Kumon hegyl�ncon �t, harcba sz�lltak Merrill mar�
dereivel, hogy seg�tsenek a rept�r, ut�na meg a v�ros elfoglal�s�ban.
K�l�nb�z� falvakb�l sz�rmaztak, de mind l�nglelk� kacsinok voltak, nem sok
k�z�k volt ahhoz, amit Burm�nak neveznek. E hypenl�k mindegyik�t
szem�lyes ok k�sztette erre a k�ldet�sre: hogy h�r�t vett�k: falvaikat
kifosztott�k �s elpuszt�tott�k a Burm�n �tkelt k�nai Kuomintang-katon�k.
A h�bor� korai szakasz�ban a jap�nok t�rtek r� b�k�s falvaikra, hogy a
kacsinokat gyorsan �s brut�lisan leig�zz�k; f�rfiakat, asszonyokat �s
gyerekeket �ltek �s k�noztak meg. Porig �gettek bas�kat, benn�k �l�
csal�dokkal, s a r�g halott �s�k tisztelt szellem�vel, eszk�zeivel.
Meger�szakolt�k �s lem�sz�rolt�k az asszonyokat �s a gyerekeket. A kacsin
fi�k p�nisz�t �s her�j�t levagdost�k, hogy magvuk szakadjon, azt�n otthagyt�k
az �letben maradt fi�kat, �ljenek tov�bb k�nszenved�sben, figyelmeztet�s�l
m�s falvak sz�m�ra. Megszents�gtelen�tettek szent helyeket, elcipelt�k, ami
megtetszett nekik, elpuszt�tott�k a term�st a f�ldeken, magukkal hurcolt�k a
haszn�lhat� h�zi�llatokat, a t�bbit le�lt�k. Pusztul�st hagytak maguk m�g�tt
ott, ahol nemr�g m�g boldog, �sszeforrott csal�dok �s t�rsadalmak �ltek. De a
meg nem t�madott falvak kacsinjai a boz�tba menek�lt t�l�l�k seg�ts�g�re
siettek. A t�rzsi szerkezet �letben maradt, egy�v�kapcsol�dott az Indi�t�l
K�n�ig �r� v�lgyeken, �s magas hegyeken �t.
Ifj� kacsinok ezrei jelentkeztek �nk�nt, hogy hypenl�k lehessenek.
Kik�pezt�k, f�lszerelt�k �ket; s els�sorban az amerikai OSS emberei �lltak az
�l�kre, olyan f�rfiak, mint Lincoln Bradford. Hamarosan ravasz, r�miszt�,
gy�zedelmes harcosok v�ltak bel�l�k, a jap�nok ellen.
�s most �jabb, teljesen v�ratlan, hitszeg� puszt�t�s s�jtott le v�reikre. Az a
tudat, hogy ezt nem jap�nok k�vett�k el, hanem k�naiak, Kuomintang-
katon�k, hogy az �ll�t�lagos sz�vets�gesek t�madt�k meg �s fosztott�k ki a
kacsin falvakat, ez m�g jobban felb�sz�tette, megtorl�sra k�sztette ezeket a
csat�ban megedz�d�tt veter�n hypenl�kat.
A hypenl�k szedett-vedett khaki �s olajz�ld egyenruh�kat viseltek.
Bradfordot nem �rdekelte az �lt�zet�k. Egyeseken vastag ing, vagy gall�r
n�lk�li pul�ver volt. N�h�nyuk f�ltekerte az inge ujj�t, m�sok nem. Volt aki
�tizzadt p�l�t, vagy atl�tatrik�t viselt. Individualizmusuk a k�l�nf�le
fejfed�k�n is megl�tszott, az egyszer� gyalogos terepsapk�t�l a puha,
lecs�ng�, gyakorl�kalapokon �t a valaha csics�s boz�tkalapokig, amelyek
form�jukban �s d�sz�t�s�kben m�g eml�keztettek a lovagi sisakra. Csak a
dzsungelbakancsaik voltak egyform�k �s j� min�s�g�ek.
Legt�bbj�k Bradford�hoz hasonl� fegyvereket viselt: karab�lyt, kacsin
dah-t �s bajonetet, gr�n�tokat �s oldalfegyvert. Sokuk v�ll�n M-1-es puska
himb�l�dzott karab�ly helyett. H�szan Browning automata fegyvert viseltek,
negyven lovas pedig M-3-as g�ppisztolyt tartott az �l�ben. A f�rfiak
n�melyik�nek t�lt�nyszalagok h�z�dtak kereszt�l-kasul a mellkas�n, ak�r a
mexik�i bandit�k�n. T�ls�gosan is j�l voltak f�lszerelve erre a k�ldet�sre.
Bradford gondoskodott err�l komor elsz�nts�ggal �s n�minem�
k�rm�nfonts�ggal.
Tizennyolc teve volt a m�lhatr�nben, h�rmas egys�gekre tagolva. Tartal�k
�lelmet, l�szert raktak az �llatokra. Sz�tszedve �s h�tukra k�t�zve t�z darab
hatvan millim�teres �gy�t cipeltek. A hypenl�k �rtettek hozz�, hogyan kell
gyorsan �sszeszerelni �s harcba vetni ezeket az �gy�kat, mint ahogy a
g�ppusk�khoz is �rtettek, amelyekb�l t�z volt a tr�nben. Az igazi adujuk
azonban az a n�gy darab hetven millim�teres hegyi �gy� volt, melyet n�h�ny
hete zs�km�nyoltak a jap�nokt�l, l�szerrel egy�tt.
A lovaik r�szint s�t�t, karcs�, jap�n hadim�nek voltak, r�szint t�mzsi, er�s
tibeti �s mongol p�nilovak.
A lovasok most lassan ereszkedtek le Bradford mellett, kettes, h�rmas
sorokban. A sapk�jukhoz emelt�k a kez�ket �s r�vid k�sz�n�ssel t�rt�k meg
komor hallgat�sukat: - Bo! - M�sok tiszteletteljesebben: - U Bo... - P�ran
pedig a - Tugi! - k�sz�nt�ssel tisztelt�k meg; dagadt a keble, hogy "nagy
embernek" nevezik.
Bradford rangja az OSS-ben csakugyan Bo volt, vagyis sz�zados. Igaz, ezt
a c�met itt n�ha �ton�ll�k is kik�vetelt�k maguknak. Meglehet, el�lj�r�i
�ton�ll�snak tartj�k azt is, amire most k�sz�l, de � nem tartotta annak, �s
emberei sem. Mosolyogva biccentgetett a mellette lovon, talpalva, vagy tev�t
vezetve elvonul� katon�kra.
- V�rjatok a parton! Maradjatok- fedez�kben! - ki�ltotta.
Legt�bbj�k besz�lt valamicsk�t angolul, � meg megtanult egy cs�ppet
kacsinul. Az angolul nem tud�k sz�m�ra leford�tott�k parancsait azok, akik
�rtett�k. Sok embere ismerte �t szem�lyesen; � k�pezte ki �ket
fegyverforgat�sra �s katonai tudom�nyokra, � vezette �ket a jap�nok elleni
k�zelharcokban. Nevets�ges, s�t tal�n �r�lt dolog is, hogy most k�naiak ellen
vezeti �ket. De m�resre kell tan�tani a k�naiakat, s ez �gyben el kell majd jutni
eg�szen Csungkingig.
Tudta, a kacsinok megv�rj�k �t odalenn. Pontosan k�vetik majd a
parancsait. Nemcsak az ir�nta �rzett h�s�gb�l �s tekint�lytiszteletb�l, hanem
mert a seregben Bradford f�hadnagyai k�z�tt volt h�rom falusi duwa, f�n�k,
ami �r�kletes tiszts�g, a hypenl�k hallgattak r�juk �s engedelmeskedtek nekik.
Szan Tau �s Ba Csit m�r elhaladt Bradford el�tt, egyik�k lovon, a m�sik
gyalog, s megv�rj�k majd �t a f�k utols� sor�n�l, az �sv�ny alj�n. A harmadik
duwa, Ne Tin majd a menetoszlop v�g�t �rz� lovascsapattal �rkezik.
N�gy uma is volt a seregben. A Jin, Jo Ki, Sinwa Rip �s B� Szan, mind
duw�k legfiatalabb fiai, b�r egyik�k apja se volt ott Bradford porty�z�i k�z�tt.
A kacsin t�rsadalomban nem a legid�sebb, hanem a legfiatalabb fi� �r�kli
majdan az apa f�n�ki szerep�t. A t�bbi hypenla tiszteletben tartotta �s
tudom�sul vette az ilyen arisztokratikus lesz�rmaz�st.
Mind a duw�k, mind az um�k elfogadt�k Bradfordot a fegyverekkel,
lovakkal �s haditervekkel �sszef�gg� dolgokban, de kacsin �gyekbe nem
sz�lhatott bele. Bradford tudom�sul vette a t�rsadalmi konvenci�kat, s
k�nyesen �gyelt arra, hogy m�g a l�tszat�t is elker�lje b�rmif�le
beavatkoz�snak. Elismerte �s tisztelte a kacsinok kapcsolatait a napok, bumok
�s Ga Sadup szellemi vil�g�val, mely eg�sz �let�ket meghat�rozza.
Amikor a m�lhatr�n utols� szakasza, k�zvetlen�l Na Tin lovasai el�tt
oda�rt Bradford mell�, a sz�zados ked�lyesen odak�sz�nt B� Szannak: - Mi
�js�g, kis maung?
B� Szan kidugta a nyelv�t, azt�n f�lnevetett. Nem szerette m�r, ha
maungnak, �csinek sz�l�tj�k, alacsonyabb rend�nek tekintik, kicsit s�rtette ez
a megsz�l�t�s, noha szeretet volt benne; nemcsak Bradford ajk�n, hanem a
t�bbi porty�z��n is, akik ismert�k �s kedvelt�k.
B� Szan st�tusa valamelyest k�l�nb�z�tt a t�bbi urn��t�l. Elm�letben m�r
a faluja duw�j�v� kellett volna lennie - csak �ppen nem volt m�r meg a falu.
A jap�nok h�rom �vvel ezel�tt fel�gett�k, lakosait lem�sz�rolt�k. B� Szan
apj�t, anyj�t, testv�reit �s t�bbi rokon�t, bar�tj�t is mind egy sz�lig meg�lt�k.
� az�rt ker�lte el sorsukat, mert a t�mad�s napj�n t�vol j�rt, apja �pp elk�ldte
egy megb�zat�ssal egy elszigeteltebb m�sik kacsin faluba.
Linc Bradford csod�lta a fi�t, mert az �t�lt iszonyatok ellen�re, meglep�en
der�s l�lek volt.
- Tudni szeretn�m, hol kel�nk �t a foly�n - ki�ltotta most kacsin nyelven -
, �s k�rek egy k�v�r jap�n lovat. Elmegyek �n ak�r Csungkingig is, hogy
lev�gjam Csang Kaj-sek fej�t. J�jj�n ut�nam, ha tartani tudja velem a temp�t.
- Csungking sokheti j�r�f�ld, m�g egy kacsin sz�m�ra is. kicsi maung -
mondta Bradford. - A k�naiak r�nk tal�ln�nak �s kiny�rn�nak benn�nket, m�g
miel�tt Kunmingba �rn�nk, pedig az j�val k�zelebb van ide.
- Senki se �l meg se engem, se mag�t! - ki�ltotta B� Szan. - Ga Sadup
nem engedi meg. M�g sok a dolgunk.
B� Szan k�t �ve volt m�r mellette. � volt Bradford v�dence; Bradford nem
annyira katon�nak, mint ink�bb talizm�nnak tekintette. Menetel�skor vagy
csat�ban Bradford mindig igyekezett oda elhelyezni B� Szant, ahol a
legkisebb veszedelem v�rt r�, pedig a fi�, ak�rcsak a t�bbiek, kell�en fel volt
szerelve, �s �rtett a fegyverek haszn�lat�hoz, s cs�ppet se volt h�l�s, ha
gyereknek tekintik. Sz�mtalanszor meg is mondta p�rtfog�j�nak: lassan m�r
tizenh�t �ves lesz; ugyanolyan felel�ss�g �s ugyanannyi vesz�ly j�rna neki is,
mint minden m�s hypenl�nak.
B� Szan az utols� m�lh�s teveszakasz vezet�jek�nt ereszkedett al� az
�sv�nyen. Az egyik jap�n �gy� sz�tszedett r�szei, egy mozs�r �s egy
g�ppuska meg l�szeres l�da himb�l�dzott az �llatok horpasz�n�l. Az utols�
lovasok is oda�rtek Bradfordhoz, �l�k�n Ne Tinnel. Ne Tin id�sebb volt a
t�bbi hypenl�n�l, m�lyen �l� szeme sz�k volt, mintha �r�kk� hunyorogna a
napf�nyben. Les�lt arc�t �s homlok�t m�r r�ncok �rkolt�k. Katonai kalap
helyett sz�vesebben tekerte k�r�l kacsin turb�nnal a fej�t. "Az ellens�g �gy
tudni fogja, ki vagyok - magyar�zta egyszer Bradfordnak. - Nem vagyok se
amerikai, se angol, se burmai. Kacsin vagyok." - Volt a l�ny�ben valami
brutalit�s; sok csat�ban vett r�szt, sok fejet v�gott le, m�g meg nem gy�zt�k,
hogy a f�l is el�g a meg�lt ellens�g sz�montart�s�ra.
Bradford sz�zados megford�totta lov�t �s k�vette sereg�t a Szalven foly�
partj�hoz.

3.

F�l �ra m�lva megkezd�d�tt az �tkel�s. N�h�ny hypenla m�r �tjutott a k�nai
oldalra. A sereg nagyobbik r�sz�t m�g mindig eltakarta a f�k baldachinja. Az
�llatok legel�sztek, n�h�nyuk abrakot zab�lt, amelyet a kacsinok v�gtak nekik;
t�zes csoportokban k�s�rt�k �ket a foly�partra, inni.
A lovasok els� csapata, Ne Tin vezet�s�vel, m�r nekiv�gott a g�zl�nak,
amikor v�ratlanul felbukkan� rep�l�g�p berreg�se t�lt�tte be a szurdokot.
Bradford kacsinul ki�ltotta: - Ki a v�zb�l! Fedez�kbe!
A lovasok visszafordultak a v�zben, �s a parton iv� �llatokat is
visszavezett�k a f�k k�z�.
A rep�l�g�pmotorok d�reje m�r f�lsiket�t�v� v�lt, amikor Bradford v�gre
felismerte az ikermotoros C-46-os Command�t, a "V�n Barmok" egyik�t.
Ezek k�t �v �ta rep�lt�k �t a P�pot az asszami b�zisokt�l Kunmingba �s
Csungkingba, alum�niumroncsok meg csontok jelezt�k �tjukat az �tezer m�ter
magas Szanhszing hegyl�ncon. A g�p alacsonyabbra ereszkedett, �s Bradford
azt gondolta, tal�n bajba ker�lt, kifogyott az �zemanyaga �s bele k�sz�l
pottyanni a Szalvenbe.
Gyorsan k�r�ln�zett, vajon hol helyezkednek el emberei. R�m�lten l�tta,
hogy n�h�ny hypenla a g�ppusk�khoz rohan, s f�l�ll�tj�k �ket, cs�veiket az
�gnek szegezik.
- Ne! Ne l�jj! - b�mb�lte abban a rem�nyben, hogy t�l tudja harsogni a
g�p zaj�t.
B� Szan odaugrott az egyik g�ppusk�hoz, �s f�lr�gta.
- Ez amerikai g�p! - �v�lt�tte B� Szan. - N�zd a feh�r csillagot a k�k
k�rben! Egy C-46-os.
Amikor a g�p f�l�j�k �rt, bar�tian megbillentette sz�rnyait. Azut�n a g�p
magasabbra emelkedett, bed�lt a fordul�ban �s �jra �thaladt f�l�tt�k, ez�ttal
magasabban.
Hirtelen �jabb t�rgy t�nt fel az �gen, emberi test libegett ejt�erny�n, s
lassan sz�llt le a foly� f�l�. Bradford elismer�ssel figyelte a k�telekkel
munk�lkod� f�rfi �gyess�g�t, amint a lesz�ll�s�t korm�nyozza, hogy se a
f�kba ne akadjon bele, se a v�zbe ne pottyanjon.
B� Szan f�lb�mult, megcsod�lta a z�ld ruh�s alakot, �s a feh�r f�lg�mb�t,
amint k�l�n�sebb er�fesz�t�s n�lk�l lebeg al� az �gb�l. - Hla... hla... -
d�nny�gte. - Sz�p... sz�p.
Az ejt�erny�s k�r�lbel�l hetvenl�p�snyire sz�llt le. Bakancsa a burmai
oldalon �rt f�ldet a sek�ly v�zben, csak az erny� lett vizes. Gyorsan lecsatolta
az ejt�erny�t �s h�zta kifel�. N�h�ny kacsin, k�zt�k B� Szan odafutott
seg�teni. Bradford sz�zados amikor a k�zel�be �rt, megl�tta: amerikai tiszt,
�rnagy, teljes hadfelszerel�sben �s m�lh�val, karab�llyal, r�vid szuronnyal,
gr�n�tokkal �s egy 45-�s automata fegyverrel. R�j�tt, ismeri valahonnan ezt
az ejt�erny�st, b�r a sisak �s az �llsz�j az arca nagy r�sz�t eltakarta.
A f�rfi levette fejfed�j�t �s �gy szolt: - Nincs v�letlen�l m�g egy ilyen
f�l�s cserk�szkalapod, amilyet a kobakodon hordasz, Linc? Csuda klassz!
Bradford m�g jobban elk�pedt, azut�n f�lrikkantott, tudta m�r ki az, aki az
�gb�l el�be pottyant:
- John Reisman! Johnny! H�t te meg mi a j� fen�t keresel itt Burm�ban?
- T�ged.
Bradford arca sz�les, f�nyes mosolyra h�z�dott. K�t karj�val �t�lelte
Reismant, a ked�lyes medve�lel�s l�tt�n m�g a legsztoikusabb kacsinok is
elmosolyodtak.
Ez a meleg �dv�zl�s t�bb �s m�s volt, mint amit Reisman v�rt �s �hajtott;
b�r most �gy v�lte, tal�n k�nnyebb lesz t�rgyalnia, Linc �gy tal�n jobban
al�veti mag�t az �tadand� parancsoknak. K�t �ve gyakran voltak egy�tt
Londonban, de Reisman akkor egyszer csak k�nnyed�n elb�cs�zott bar�tj�t�l,
nem mondta meg, hov� megy. Az � szakm�jukban nem volt szok�s
megmondani. Az ember csak �gy elment.
Bar�ts�guk azonban j�val London el�ttr�l eredt. �ln�ven, �lranggal,
�l�letrajzzal egy OSS-kik�pz�t�borban ismerkedtek meg a marylandi
Catoctin-hegyekben. Ott meglehet�sen komolyan foglalkoztak a k�mked�ssel
�s a gerilla-hadvisel�ssel, �s mag�t�l a nagy Fairbairn �rnagyt�l tanult�k a
k�zitusa mindenf�le cs�nj�t-b�nj�t; m�sokt�l meg azt, hogyan kell
megfigyelni, l�tni, lehallgatni, jelenteni, mik�nt kell r�di�kat �s k�l�nb�z�
k�z�ns�ges �s rendk�v�li fegyvereket m�k�dtetni, embert, hidat, vonatot,
f�hadisz�ll�st robbantani.
Bradford laz�tott a medve�lel�sen, �s m�g mindig kacagva a meglepet�st�l
�s a viszontl�t�s �r�m�t�l, h�tral�pett:
- De �gy l�tom, tal�n illene tisztelegnem �s jelent�st tennem - s a Reisman
gall�rj�t d�sz�t� friss aranylevelekre intett. - Akkor h�t... kazsa-e, �rnagy.
- Kazsa-lo - v�laszolta Reisman. Bradfordnak leesett az �lla az udvarias
kacsin k�sz�nt�s hallat�ra. - No csak! Tanult�l egyet s m�st!
- �gy szoktam, miel�tt elmegyek valahov�. Tudod j�l, Linc.
Bradford biccentett. Igen, tudta. �s ez hirtelen aggasztani kezdte. - Mit
keresel itt, John? Honnan tudtad, merre tal�lsz? Ahogy eln�zlek, nem
vak�ci�n vagy.
- Parancsot hoztam neked, Linc - v�laszolta hat�rozottan Reisman.
- �spedig?
- Vissza kell ford�tanod az embereidet �s visszat�rned a b�zisodra,
Nguml�ra. Nem kelhetsz �t a Szalvenen. Sz� se lehet r�la, hogy megtedd, amit
K�n�ban tenni k�sz�lsz.
Bradford r�pillantott, majd �gy sz�lt: - �lj�nk le valahol �s tiszt�zzuk. - A
f�k fel� mutatott. - Tal�n egy f�gefa al�, ha szerencs�nk van, mint Gautama
Buddh�nak valaha.
- Rendben, sz�zados - biccentett Reisman. - De ett�l a pillanatt�l kezdve a
z�szl�alj parancsnoks�g�t �n veszem �t. H�vd vissza embereidet a t�ls�
partr�l.
- M�g nem! - mondta kih�v�an Bradford. - Vitassuk meg. �n
meghallgattalak. Most te is hallgass meg engem.
Ne Tin, B� Szan �s a t�bbi, k�zelben �ll� kacsin meg�rtette a sz�v�lt�s
l�nyeg�t, ha a finoms�gait nem is. Annyit mindenk�pp �rtettek, hogy itt vita
zajlik; az amerikai tiszt nem akarja, hogy tov�bbinduljanak a k�nai rajta�t�sre.
A h�r sebesen terjedt a seregben, h�borogtak �s fenyeget� tekinteteket
l�velltek John Reisman fel�.
Bradford kacsin nyelven �gy sz�lt Ne Tinhez: - Mondd meg az
embereidnek, hogy megpihen�nk itt egy kis id�re. Mondd meg nekik, etess�k
�s itass�k tov�bb a lovakat meg a tev�ket. Mondd meg nekik, �k is ehetnek-
ihatnak most, ha �hesek. K�s�bb nem �llhatunk meg enni. Be kell hoznunk ezt
az elveszett id�t.
- Teh�t tov�bbmegy�nk, b�rmit besz�l ez az ember?
- Igen. Hozd Szan Taut �s Ba Csitet, meg az um�kat. Besz�ln�nk kell ezzel
a tiszttel. � is duwa, b�tor �s k�pzett hypenla, de nem tud mindenr�l, amir�l
mi tudunk. El kell magyar�znunk neki a dolgokat.
Reismant bosszantotta, hogy nem �rti, amit besz�lnek. Sebezhet�nek �rezte
mag�t. A mellette �ll� kacsin fi� m�g mindig bar�tian, s�t csod�lattal n�zett
r�. De az id�sebbikb�l, amelyikkel Linc most �pp besz�lt, kegyetlens�g �s
harag �radt, amikor Reismanra pillantott. Annak idej�n, amikor
Olaszorsz�gban, illetve Franciaorsz�gban ugrott le, ismerte a nyelvet, �s
megszimatolta, ki a bar�t, ki az ellens�g. S�t m�g n�met�l is tudott annyit,
hogy megj�tssza mag�t, mint a rennesi t�mad�skor j�niusban. Alig n�gy
h�napja. Csak annyi lenne? Ezer �vnek t�nt. Szerette volna, ha mellette
vannak p�ran most a Piszkos Tizenkett�b�l.
A kacsinok elmentek a dolgukra, engedelmeskedtek Lincnek. � pedig
odavezette Reismant egy lapos, �rnyas helyre a f�k al�, ahov� a lov�t is
k�t�tte. P�r pillanatig taposott a talajon, az azt fed� n�v�nyzeten, csapkodott
az ind�k �s az alacsony, �sszetapadt n�v�nyzet k�z�tt.
- K�gy�k... pi�c�k... atk�k... van itt minden, ami sz�vesen f�lfaln� eb�dre
az embert - magyar�zta Bradford. - A hegy t�ls� oldal�n, az �serd�ben, ahol
ezel�tt m�k�dt�nk, legal�bb annyi gondunk volt a tigrisekkel, mint a
jap�nokkal. Elef�nt is akad, komolyan d�hbe gurul, ha csak hiszi is, hogy az �
ter�let�re akarsz benyomulni. Vannak nagy, gyilkos kobr�k �s kis gyilkos
k�gy�csk�k, a mar�suk h�sz perc alatt v�gez az emberrel. Azt�n vannak
rovarok, �l�sdiek, moszkit�k, bogarak, f�rgek, par�nyi mikroszkopikus
vackok a f�ld�n �s a v�zben; megkaphatod t�l�k mindazokat az egzotikus
nyavaly�kat, amelyek a tr�pusi t�rgy� orvosi k�nyvekben �llnak, az egyszer�
mal�ri�t�l a v�rvizel�ses mal�ri�ig.
- J�l berendezett �llatkert - �llap�totta meg Reisman.
- Gy�ny�r�, pokoli orsz�g - huppant le a talajra Bradford, h�t�t a
fat�rzsnek vetette. Hellyel k�n�lta Reismant maga mellett. - Biztons�gos a
hely.
Reisman lecsatolta csomagjait �s r��lt az egyikre. A m�sikb�l kivett egy
terepsapk�t, melyre �rnagyi aranylev�l volt r�t�zve, f�lrakta, �s eltette az
ugr�shoz haszn�lt sisakot.
- �hes vagy, John? - aggodalmaskodott Bradford.
- Igen. K�sz�n�m. Hoztam magammal �lelmiszerfejadagokat, ha h�j�val
vagytok.
- Nincs sz�ks�g r� itt. A kacsin vend�gszeret� n�p. Odahaza sz�vesen
csapnak lakom�t, de m�g �tk�zben is csod�kat tudnak m�velni rizsb�l,
z�lds�gb�l, csirk�b�l. Akad �lelem az �serd�ben is, amivel j�l lehet lakni, ha
az ember r�szorul. De ez�ttal hoztunk magunkkal f�znival�t.
Reisman l�tta, hogy t�zek �gnek, f� az eb�d; s egy kacsin fi� hamarosan
hozott neki egy t�lk�ban �telt, s egy cs�sz�ben te�t. A fi�t B� Szank�nt
mutatt�k be. Noha �t mag�t szab�lyosan John Reisman �rnagyk�nt mutatt�k
be, a fi� "Duwa Johnnak" sz�l�totta. Az �tel cs�p�s volt a curryt�l, Reisman
nem rajongott �rte, de a fel�t siker�lt megennie. A tea er�s volt �s kit�n�,
alighanem valamelyik angol �ltetv�nyr�l, Asszam hegyeir�l.
H�t kacsin �lt le a f�ldre Bradforddal �s Reismannal, vel�k ettek, s
Reisman r�j�tt, hogy ezek haditan�csot alkotnak. Linc tisztelettel �s szeretettel
mutatta be mindet. Ne Tin volt a turb�nos ember, aki olyan cs�ny�n n�zett
Reismanra az el�bb. �, Szan Tau �s Ba Csit duw�k, magyar�zta Linc ev�s
k�zben, falusi vezet�k, egy�ttal az � hadnagyai. Harcedzett gerill�k voltak a
jap�nok ellen. A fiatalabbak - � Jin, J� Khi, Szinva Rig �s B� Szan: um�k,
c�mek �r�k�sei egy arisztokratikus lesz�rmaz�s szerint, s e jogon magas
rangot viselnek a seregben. Olyasmi, mint a t�rzs�rmester, v�lte Reisman. �s
csat�ban edzett harcosok. Ak�rhogy is, ezek a hypenl�k parancsnokai, b�r
Reisman egyb�l l�tta, hogy a legfiatalabb uma, B� Szan alacsonyabb helyet
foglal el.
- �s most hadd mondjam el neked, Johnny, mire k�sz�l�nk �s mi�rt -
kezdte Linc.
- Tudom, mire k�sz�lt�k - felelte Reisman -, �s az a parancsom, hogy
megakad�lyozzam.
- Hallgass v�gig, a szents�git!
A kacsinok n�m�n figyeltek. �rz�seiket visszafogt�k, s�t�t szem�k hol az
egyik, hol a m�sik feh�r embert figyelte.
- Folytassa, sz�zados! - mondta Reisman, �s megnyomta a sz�zados sz�t.
Ut�lt a rangokra hivatkozni, de h�t �pp ez�rt adja a rangokat a hadsereg: hogy
az egyik katona parancsolhasson a m�siknak.
- A z�szl�alj emberei k�z�l soknak kifosztott�k �s elpuszt�tott�k a faluj�t.
�s nem jap�nok, hanem k�naiak. Am�g oda voltak velem, harcoltak velem a
jap�nok ellen a front m�g�tt, v�gezt�k a neh�z, piszkos munk�t Stillwellnek
�s Merillnek, Wingate-nak �s a briteknek, meg Csang Kaj-seknek �s az �
�gyefogyott...
- Tudom, Linc - v�gott a szav�ba Reisman. Meg akarta k�nny�teni a
feladat�t, udvariass�ggal, b�kokkal, ahogy kij�rt. - Hallottam r�la, hogy a
k�l�n�tm�nyed tisztjei �s k�zleg�nyei n�lk�l, az �gyn�keid n�lk�l, a vel�nk,
meg a britekkel meg a k�naiakkal egy�tt harcol� kacsin hypenl�k n�lk�l sose
szerezt�k volna vissza Burm�t, sose �rkezt�nk volna el Mjicsin�ba.
- Ok�, j�l tudod. Tiszt�ban vagy vele. Helyes! De am�g messzi j�rtak a
dzsungelben meg a hegyekben, s �lt�k a jap�nokat az OSS-szel �s
sz�vets�geseinkkel, addig a csal�djaikat �s a bar�taikat legyilkolt�k azok az
�rul� kuomintangist�k, akik �ll�t�lag a mi oldalunkon �llnak.
- Azok k�z�ns�ges bandit�k voltak - jav�totta ki Reisman. Ezt kellett
mondania, �gy hagyt�k meg neki, mert sem Washingtonban, sem Londonban
nem voltak hajland�k eff�le �gyek miatt �sszek�l�nb�zni Csang Kaj-sekkel.
- H�t te meg ki a fen�nek dolgozol? - horkant fel Bradford. - Mintha
mag�nak Csangnak a hazugs�gait szajk�zn�d, meg Taj Li t�bornok�t.
- Csang Kaj-sek meg �n nem ugyanazokban a k�r�kben mozgunk. A
m�sik pasir�l pedig sose hallottam.
- Majd hallasz, ha itt dolgozol egy ideig - mondta Linc. - Taj Li K�na
Himmlerje. A k�nai Gestapo feje. A Kuomingtang-hit �rz�je, �s kis
haverj�nak, Csangnak v�delmez�je. Egy�bk�nt hullarabl� �s b�nt�rs
mindenben, amib�l haszna sz�rmazik.
- Fogalmam sincs, mir�l besz�lsz, Linc.
A kacsinok hallgattak, figyeltek. Csend volt. A k�zelb�l idehallatszott a
hypenl�k besz�lget�se, id�nkint az �llatok nyer�t�se �s b�g�se.
- Akkor megpr�b�lom elmagyar�zni neked - mondta Bradford. - A
k�naiak �s a kacsinok �vsz�zadok �ta hadakoznak egym�ssal. Gy�l�lik
egym�st. De a kacsin falvak elleni t�mad�snak semmi k�ze sincs politik�hoz.
S�t, semmi k�ze a k�naiakhoz, a burmaiakhoz vagy kacsinokhoz.
- Hanem mihez van k�ze?
- M�khoz.
- Mint abban az ostoba gyerekdalban? "Flandria f�ldjein h�-hah�,
himb�lja fej�t a m�kgub�..."
- �pium - mondta Bradford. - Azok a k�nai katon�k parancsot kaptak,
hogy szerezzenek �piumot, �s �k szereztek. Elk�ldt�k �ket, rabolj�k ink�bb
�ssze, semhogy meg kelljen venni a kereskedelmi �tvonal t�lv�g�n, ami
messze, messze van. A kacsinok meg a t�bbi hegyi t�rzsek, mint a sanok �s a
me�k oda�t, Francia Indok�n�ban, �gy termelik a m�kot, mint n�lunk otthon a
farmerek a kukoric�t �s a b�z�t. Piacra termelt konyhakerti n�v�ny. Nem sok.
Megm�velik �s f�ldolgozz�k a m�kot. Egy keveset megtartanak bel�le a saj�t
haszn�latukra, de a java megy a kereskedelmi karav�nokhoz. A k�naiaknak
sokkal olcs�bb a helysz�nen ellopni.
Reisman a fej�t r�zta.
- Tudok a m�kr�l is, az �piumr�l is, de arr�l semmit se tudok, amir�l
besz�lsz.
- Ezek a "bandit�k" nem bandit�k, Johnny, hanem regul�ris Kuomintang-
katon�k. Ami nem valami nagy sz�, tudom. Siralmas t�rsas�g.
- De pontosan kicsod�k, Linc? Tudod, vagy csak tal�lgatsz? Ha tudod,
akkor m�s m�don is el tudjuk kapni �ket, jogi �ton, megfelel� csatorn�kon �t.
De ez �gy t�l komoly �gy. L�d�zni a sz�vets�geseinket, csak mert n�h�nyuk
helytelen�l viselkedett.
- Helytelen�l viselkedett?! Ez azt�n a megfogalmaz�s, �rnagy! - nevetett
fel cs�p�sen Bradford. - Vagy Lung J�n marsall martal�cai voltak, vagy
valamelyik tucsun hord�ja. A falusiak le tudt�k �rni az egyenruh�kat, a
jelv�nyeket, a karszalagokat.
- Mi az a tucsun?
- Had�r. F�vez�r. De ez rossz ford�t�s. A st�lusuk Jesse Jamest�l Pancho
Vill�n �t Dzsingisz k�nig terjed, vagy ak�r Csang Kaj-sekig.
- �s Lung J�n marsall milyen helyet foglal el a m�rc�den?
- Magasat. Nagy ember az �piumkereskedelemben �s az amerikai
k�lcs�nb�rleti hadianyag elrabl�s�ban. Mindenekel�tt a saj�t �rdek�t n�zi,
azut�n Taj Li�t �s Csang Kaj-sek�t. Az �piumot val�sz�n�leg Taj Li
h�l�zat�ba kellett tov�bb�tania. Irdatlan sok haszon van rajta, k�l�n�sen ha
eleve semmit sem fizetett �rte az ember.
- �s hol akarod megtal�lni azokat a fick�kat... azokat a bandit�kat, akiknek
a nyom�ba eredt�l? - Hogy bandit�k-e vagy katon�k, szinte egyre ment
Reismannak. �t�rezte, amit Linc elmondott, m�gis meg kell akad�lyoznia a
hadm�veletet. Ha valami hib�t tal�l a tervben, tal�n az is el�g lesz a
kacsinoknak, hogy lebesz�lje �s visszair�ny�tsa a z�szl�aljat.
- Caohszieni �s jongpingi hely�rs�geken.
- Mutasd a t�rk�pedet!
Bradford sz�thajtogatta, �s Reisman �r�mmel l�tta: j� selyemt�rk�p,
pontosan meghat�rozott topogr�fi�val, utakkal, �sv�nyekkel, v�zi utakkal �s
speci�lis terept�rgyakkal.
- Ezek �tven �s hetven�t m�rf�ldnyire vannak innen. �gy gondolod,
odam�sz, les�jtasz mindkett�re �s �ps�gben visszat�rsz?
- Nem. Csak Caohszienre - mutatta Bradford a t�rk�pen. - Baromian
megtan�tjuk �ket m�resre, azut�n elh�zzuk a cs�kot. T�z�rs�ggel csessz�k sz�t
�ket, amelyet azokt�l a jap�nokt�l szerezt�nk, akik ellen harcolniuk k�ne.
Amikor majd a 70 millim�teresek d�nt�getni kezdik a falaikat, azt hiszik,
jap�nok vagyunk �s elpucolnak, ahogy a h�bor�ban csin�lt�k. Ha Jongpingn�l
is lecsapunk r�juk, akkor �t kell keln�nk m�g egy foly�n, a Lancangon. Ez
lelass�tana benn�nket, �s a bar�tainknak lenne hol lecsapniuk r�nk visszaj�vet.
- �r�l�k, hogy f�lismerted. �llati j� hadvez�r vagy, Linc - mondta ep�sen
Reisman.
- El�g j�l boldogulok. Vel�nk tartasz?
Reisman megr�zta a fej�t, �s a m�sik h�rom v�rosra mutatott, amelyek
k�zelebb vannak a hat�rhoz, mint a c�l. - Figyelembe vetted-e, mondd, hogy
k�nai ezredek vannak itt, Tengcsongban, ott Beos�nban �s amott Lusuiban?
M�g ha t�ljutsz is a j�r�reiken �s az �rszemeiken...
- A k�naiak nem j�r�r�znek �s nem �rk�dnek - v�gott k�zbe Bradford. - A
segg�k�n �lnek a garnizonokban. Amikor Stillwell v�gre r�vette �ket j�jjenek
�t Burm�ba �s seg�tsenek harcolni a jap�nok ellen, a kacsinok v�gezt�k
helyett�k a j�r�r�z�st.
Reismannak persze sejtelme se volt, vannak-e k�nai ezredek abban a h�rom
v�rosban, vagy se, csak bl�ff�lt, de minthogy k�zel voltak a burmai hat�rhoz,
ez m�gis logikusnak l�tszott.
- Ha folytathatn�m, sz�zados! - mondta nyersen.
- Mihelyt jelz�s megy Caohszienb�l arr�l, kik vagytok �s merre tartotok
hazafel�, massz�v hadrendbe �llnak a h�tatok m�g�tt a k�naiak. Tudod-e mit
m�velsz Linc? Csapd�ba vezeted az embereidet �s az r�juk is csap�dik majd.
El fogod vesz�teni az eg�sz z�szl�aljat. Tal�n saj�t magadat is. Nem �ri meg...
ez a szemet szem�rt-�gy.
- A kacsinok�rt t�rt�nik. Ezek megtorl�st akarnak az ellen�k elk�vetett
iszonyatos m�sz�rl�s�rt.
- Hib�s a terved, Linc. Az utad t�ls�gosan nyitott, l�that�. L�tod, m�g �n is
r�d tal�ltam.
- De h�t te szakember vagy az ilyesmiben, Johnny - mosolygott Bradford.
- T�led el is v�rtam volna, hogy r�m tal�lj. B�r azt nem tudom, hogyan
k�pzelted, hogy �letben maradsz ebben a pokolorsz�gban �s hogy hogyan
jutsz ki innen, ha r�nk nem tal�lsz...
- Ret�rjegyet v�ltottam - mondta Reisman. - Van n�h�ny r�gi
f�lsz�ll�p�lya negyven m�rf�ld�n bel�l, annak a hegynek a t�loldal�n,
amelyen most �tkeltetek. Egyszer� kis kifut�p�ly�k, az angolok csin�lt�k �ket
�vekkel ezel�tt. J�l el vannak rejtve. Lefogadom, m�g csak nem is tudsz r�luk.
K�nny� g�peknek kell �rtem j�nni�k meghat�rozott id�pontokban, hogy
megkeressenek �s elvigyenek.
- De erre m�g mindig ny�zs�gnek a jap�nok, tudod-e?
- Akkor mi�rt nem �ellen�k harcolunk, mi�rt a k�naiak ellen? -
sz�v�skodott Reisman.
- M�r elmondtam neked, mi�rt. Az�rt indulunk ellen�k, hogy m�resre
tan�tsuk �ket, hogy soha t�bb� ne pr�b�lkozzanak olyasmivel, mint amit
tettek. Nos, �r�l�nk, ha vel�nk tartasz, John, de nem veszem zokon azt se, ha
�gy d�ntesz, hogy elm�sz. Mondhatod azt, hogy elker�lt�l benn�nket az
�tkel�sn�l; �n pedig megesk�sz�m r�, ha valaki k�rdi.
- A pil�ta, aki ledobott, m�r tudja, hogy tal�lkoztunk, �s az a parancsom,
hogy ford�tsalak vissza, Linc - mondta Reisman halkan. - �rtsd meg v�gre!
Az eg�sz terved meggondolatlan.
- Katonai vagy politikai szempontb�l? - k�rdezte hangs�lyosan Bradford.
- Mindkett�b�l. Nem fog siker�lni. Add f�l! Mire ide�rsz, el lesz z�rva a
visszautad.
Bradford kacsinul sz�lt vez�rkar�hoz. R�vid megbesz�l�s zajlott. Reisman
l�tta, hogy v�g�l szavaznak, �s mind egyet�rtenek.
Bradford �gy sz�lt Reismanhoz: - Nos, vagy meg�l�nk, idek�t�z�nk egy
f�hoz �s hagyunk elrothadni, vagy vel�nk tartasz fogolyk�nt, �rizet mellett.
Reisman ebben a pillanatban vette �szre, hogy valaki �ll m�g�tte.
Megfordult �s l�tta, hogy Ne Tin az, a m�rges duwa, aki turb�nt visel. Siker�lt
neki hangtalanul a h�ta m�g� surrannia. Egy M-3-as g�ppisztolyt szegezett
Reismanra.
- �s most, sz�p lassan rakosgasd ki az �sszes fegyveredet ide, a f�ldre,
ahol j�l l�tjuk �ket, John - mondta Bradford. - �s a tartal�kokat is a
bakancsodb�l, a cip�sarokb�l... ahogy egy�tt tanultuk.
Reisman v�llat vont, �s engedelmeskedett.
- Ok� - mondta -, nincs m�s v�laszt�som. Megyek �n is veletek.

4.

Egy v�lgy�n �s egy �jabb hegyvonulaton kellett �tkelni�k, hogy Caohszienbe

�rjenek, a keleti lejt�re. Reismant B� Szan szem�lyes fel�gyelete al�
helyezt�k, �k ketten mindig a menetoszlop k�zep�n haladtak. A fi� l�v�sre
k�szen tartotta karab�ly�t, nem a v�ll�n vitte. Igyekezett igen komolyan, s�t
fenyeget�n n�zni fogly�ra, de nem siker�lt mindv�gig komor k�pet v�gnia.
Id�nk�nt r�mosolygott Reismanra, �s sz�lt n�h�ny sz�t angolul; ilyenf�le
k�rd�seket, mint - Honnan j�tt? - �s: - Milyen �rz�s a leveg�ben lebegni �s
lesz�llni, mint egy mad�r? - majd, izgatottan: - N�h�ny hypenla m�r csin�lt
ilyet, de �n m�g nem.
Reisman bar�ts�gosan v�laszolgatott a fi�nak. B� Szan �r�lt, nevetg�lt, de
azut�n esz�be jutott a szerepe, �s �jra komor arckifejez�st �lt�tt. Amikor B�
Szanra ker�lt a sor, hogy az egyik lovat meg�lje, Reisman is mellette lovagolt.
Ez sz�rakoztatta, mert a lovakr�l eddig el�g keveset tudott �s nem nagyon volt
alkalma lovagolni; b�r v�gy�dva eml�kezett vissza a Palesztin�ban t�lt�tt
id�szakra, amikor egy szabre l�ny mellett lovagolt egy galileai kibuc f�ldjein
�s sz�l�skertjein �t, f�l az azokat k�r�l�lel� dombokra. Mindketten pusk�t
viseltek, mert veszedelmes volt a helyzet, s ett�l csak m�g borzongat�bb� v�lt
a lovagl�s, amely - noha puszt�n nevel� jelleg� utaz�snak volt sz�nva, az �
felvil�gos�t�sa volt a c�l - �rzelemmel telt meg mindkettej�k sz�m�ra. A
l�nynak Galia volt a neve, fekete haj�, napbarn�tott, �l�nk szabre, vid�man
pattant ki annak az orsz�gnak a f�ldj�b�l; csupasz l�bsz�ra kem�nyen
szor�totta aranypej cs�d�r�nek v�kny�t, kacagott Reisman zavar�n m�g azon a
szel�d kanca h�t�n is, amelyet � v�lasztott ki a fi�nak; ajka, szeme, teste
k�s�bb szenved�lyesen �s diadalmasan fogadta be �t egy kisz�radt
foly�v�lgyben, a hegyek k�z�tt.
Reisman odan�zett B� Szanra, nem b�nta volna, ha �jra Galia lovagol
mellette. "Mit m�velsz te egy ilyen helyen? - k�rdezn� a l�ny. - Erec
Jiszreelben sz�ks�g�nk van ilyen f�rfiakra, mint te!" Ezt mondta neki akkor
r�gen. Megpr�b�lta ott tartani Reismant, de � csak egy darabig maradt �s
m�ris indult tov�bb, mint ahogy m�s orsz�gokban is csak r�vid id�kig maradt,
�s azokon a haj�kon is, amelyeken azokban az �vekben dolgozott. N�ha
katona is volt, n�ha csak j�vev�ny vagy egyszer� turista. A katon�skod�s m�r
�pp gy�zni kezdett benne a tenger�szked�s f�l�tt, amikor a h�bor� utol�rte, s
hivat�soss� kem�ny�tette.
A z�szl�alj meg�ll�s n�lk�l menetelt �s lovagolt tov�bb az �jszak�ban. A
kacsinok hozz�szoktak a hossz�, cs�ndes v�ndorl�sokhoz s�t�tben, keskeny
�sv�nyeken. Ha net�n k�naiak f�lfedezik �ket, megpr�b�lj�k bl�ffel kiv�gni
magukat, k�naiul, imigyen: - Megwa bong... amerikai katona. - Amerikai
katonai egyenruh�juk, b�rmily szedett-vedett volt is, valamint amerikai
fegyverzet�k �s f�lszerel�s�k n�mi hitelt adott ehhez a mes�hez, �s
hivatalosan val�ban amerikai-kacsin rohamcsapatk�nt tartott�k nyilv�n �ket,
b�r a szer�ny zsold, amelyet mint hypenl�k kaptak, javar�szt indiai
pap�rr�pi�ban ker�lt a kez�kbe.
Hajnalra kijutottak a keskeny v�lgyb�l, s m�r el�g magasan j�rtak a
k�vetkez� emelked�n, amelynek t�ls� oldal�n Caohszien ter�l el. �s hajnalra
Reisman is meg�rt�bb lett a kacsinok v�rbossz�-ig�nye ir�nt, a falvaikat
megt�mad� k�naiakkal szemben - m�g ha nem is �rtett egyet vel�k. Az �jjeli
�s nappali menetel�s sor�n sokat besz�lgetett B� Szannal, �s B� Szan
elbesz�lte, mit m�veltek a faluj�val meg a t�bbiek�vel a jap�nok. - De �k
ellens�geink voltak a messzi t�volb�l; s ha egyszer megszabadulunk t�l�k,
akkor mind�r�kre elmennek �s b�k�n hagynak benn�nket. Ezek viszont a mi
bar�ti szomsz�daink - mondta g�nyosan B� Szan. - �s ez�rt t�bbsz�r�sen is
az ellens�geinkk� lettek. �ket is meg kell b�ntetn�nk.
- �rdekel, hogy mi a v�lem�nyem? - k�rdezte Reisman.
Most �pp nem �ltek lovon, egym�s mellett gyalogoltak a s�t�ts�gben,
f�lfele kapaszkodtak, a katon�k a s�r�n ben�tt �sv�nyt messze nem �rezt�k
olyan neh�znek, mint a maguk �serd�s hegyoldalait.
- Igen, �rdekel, Duwa John - intett a fi�.
- Ez a ti t�mad�sotok legal�bb annyira �rul� �s becstelen, mint a k�naiak� -
mondta Reisman. - �s nem fog igazs�got tenni. Csak f�lsz�tja a r�gi
ellens�gesked�st.
- �k sz�tott�k f�l - jelentette ki B� Szan. - Az lenne becstelens�g, ha nem
�lln�nk bossz�t. - A fi� hangja ink�bb magas volt, mint m�ly, de ez v�ltozott
a hangulata szerint, �s aszerint, mit mond �ppen. Megind�t�an kecses
ritmusban besz�lt.
Reisman felfigyelt r�: - J�l besz�lsz angolul. Hol tanultad?
- Egy keveset az angolokt�l a h�bor� el�tt. A legt�bbet Bo... Duwa
Lincolnt�l �s m�s amerikai katon�kt�l. Lincolnnak h�vt�k a maguk egyik h�res
eln�k�t is. Sok mindent tudok az orsz�gukr�l. Duwa Lincoln meg�g�rte,
j�rhatok iskol�ba a h�bor� ut�n.
Maga Duwa Lincoln is odaj�tt Reismanhoz, amikor a sereg alkonyat ut�n
v�gre megpihent. - Szeretn�m, ha r�szt venn�l, Johnny - mondta.
Reisman r�pillantott, meg�rezte bar�tja hangj�ban a k�zelg� akci�
izgalm�t, arc�n a kiss� vad kifejez�st, �s a test�b�l �rad� vibr�l�st, a feszesen
visszafogott er��t - mindez nyomban megfert�zte Reismant. Egy pillanatra �t
is mag�val ragadta a m�moruk.
- R�szt venn�k, Linc - mondta, �s saj�t mag�t kev�sb� lepte meg a
v�lasszal, mint Bradfordot. - R�szt venn�k, ha tudn�m, mi a haditerved. Nem
szeretem a "vagy siker�l, vagy nem" dolgokat.
Bradford a lova mellett �llt, fogta a kant�rsz�j�t. H�trapillantott, az oszlop
teljes hossz�ra, azut�n el�re, mintha a fejeket sz�ml�ln�. Egy fenns�kon �lltak
meg, s az oszlop megtartotta elh�z�d�, elsz�rt form�j�t. Nem b�jtak �ssze.
Nem ny�jtottak k�nny�, �sszet�m�r�lt c�lpontot v�ratlan mozs�r�gy�k vagy
t�z�rs�g sz�m�ra. A felder�t�k m�r meg is j�ttek; jelentett�k, hogy a keleti
lejt�re �tvezet� h�g� itt van k�zel, kiss� magasabban, s senki nincs �tjukban.
De a Bo nagyon is k�nnyed�n vetette oda a v�laszt:
- R�juk rontunk, �s annyi k�rt tesz�nk, amennyit csak tudunk. Led�ntj�k
�s sz�tl�j�k a berendez�seiket, �s meg�l�nk a gyal�zatos gazemberekb�l
annyit, amennyi az utunkba akad, azt�n lel�p�nk.
- F�nyes nappal?
- Hogy �rted?
- Azt javaslom, sz�zados, csak j�val s�t�ted�s ut�n csapj le r�juk, amikor
m�r alszanak. - Reisman f�ln�zett, a h�g� fel�. A t�loldalr�l a napf�ny
nyal�bjai rajzolt�k k�r�l a gr�nitkisz�gell�seket, f�kat �s, a ritk�s
aljn�v�nyzetet a mez�n t�l. - Ha most �thaladsz itt nyolcsz�z emberrel, p�r
sz�z l�val meg egy rak�s tev�vel, jobban felt�nsz, mintha reflektorf�nyben
�lln�l a sz�npadon. Egyel�re m�g a meglepet�s el�ny�vel rendelkezel. �s a
helyedben erre az el�nyre nagyon is vigy�zn�k.
B� Szan �s a t�bbi kacsin n�vekv� �rdekl�d�ssel hallgatta a p�rbesz�det;
azoknak az �rdekl�d�s�vel, akiknek a sors�t m�sok hat�rozz�k meg. K�z�tt�k
volt Ba Csit, az egyik duwa. Alacsony, sov�ny, harminc k�r�li f�rfi, ajka
f�l�tt gy�r bajusz, arc�n szak�ll nyomai. Foltos dzsungelkalapot viselt,
karim�j�t helyk�n f�lhajtotta, p�ntj�ba kis tollcsokrot rakott. Ba Csit k�zelebb
j�tt a k�t amerikai tiszthez, hogy jobban hallja �s jobban �rtse Reisman
szavait.
- Lefogadom, hogy a csoportotokban senki se j�rt m�g Caohszienben -
ingatta fej�t Reisman. Csomagjait a f�ldre rakta �s azokon �ld�g�lt, Bradford,
B� Szan, Ba Csit �s m�g n�h�ny hypenla ugyancsak oda�lt a k�zel�be a
f�ldre; s most mintha Reisman �llt volna a vez�rkar �l�n. - Lefogadom,
sejtelmetek sincs, vajon a Kuomintang-csapatok betonfalak m�g�tt vannak-e,
egy t�megben, neh�zfegyverekkel, vagy csak emeletes fabarakkokba
sz�ll�solt�k be magukat, vagy a terepen t�boroznak, figyel��ll�sokkal.
Val�sz�n�leg azt se tudj�tok mennyien vannak, milyen fegyverekkel �s
mennyi l�szerrel rendelkeznek. Nem tudj�tok, mennyi a tartal�kuk, milyen
h�rad� eszk�zeik vannak, �s azt se, hogyha �tjuttok a h�g�n, balra vagy jobbra
tal�lj�tok-e a v�rost �s a katon�kat.
- A v�ros balra van - mosolygott Bradford. �rezte m�r, hogy Reisman vele
van. - A felder�t�k l�tt�k a hegygerinc m�g�tt. Ami a t�bbit illeti, abban
igazad van. R�gvest meg kell tudjuk, mihelyt oda�r�nk. - Hallgatott p�r
pillanatig, k�r�ln�zet a kacsinokon, mintha az enged�ly�ket k�rn� arra, amit
mondani fog, azut�n �gy sz�lt Reismanhoz: - Hacsak nincs valami �tleted �s
nem osztod meg vel�nk. Lehet, hogy bez�pultam a dzsungelben. A gyors,
lerohan�sos rajta�t�shez szoktunk hozz�, saj�t p�ly�n �s saj�t m�dszereinkkel.
Neked Reisman �rnagy, neked tal�n akad valami m�s �tleted.
Reisman elmosolyodott, mert esz�be jutott az, ami mindig j� szolg�latot
tett neki. - Igen. A tank�nyvet ezer �ve �rt�k - mondta tal�nyos�n. Ifj�
matr�zk�nt fedezte f�l, egy Ausztr�li�ba tart� sz�nsz�ll�t� haj�n. M�r minden
k�nyvet, magazint, �js�got v�gigolvasott, ami csak akadt a fed�lzeten, m�g
v�g�l nem maradt m�s, csak a Biblia. Ott, M�zes Negyedik K�nyv�b�l tanulta
meg minden katonai felder�t�s alapjait �s legf�bb parancsait. Az �vek sor�n
k�s�bb id�r�l id�re �jra v�gigolvasta a szavakat katonak�nt, k�l�n�sen a
vonalak m�g�, ellens�ges ter�letre k�ld�tt katonak�nt, �s megb�v�lte e szavak
egyszer�s�ge �s logik�ja. J�l eml�kezett r�juk.
- M�r akadt is - b�lintott. - Ismered a Bibli�t. M�zes embereket k�ld�tt
el�re, k�mlelj�k ki K�na�n f�ldj�t. Neked is embereket kellene k�ldened
Bradford, hogy k�mlelj�k ki Caohszient.
Bradford helyesl��n morgott. - Sose hittem, hogy fejezet �s szakasz szerint
tudsz id�zni.
- M�zes Negyedik K�nyve, tizenharmadik fejezet, a tizennyolcadik
bekezd�st�l, nagyj�b�l - eml�kezett vissza Reisman. M�ly l�legzetet vett,
rem�lte, hogy j�l eml�kezik m�g: - "�s amikor elk�ld� �ket M�zes a K�na�n
f�ldj�nek megk�mlel�s�re, monda nekik: Menjetek fel erre d�l fel�l �s
h�gjatok fel a hegyre. �s n�zz�tek meg a f�ldet hogy milyen az; �s a n�pet,
amely lakozik azon, er�s-e az vagy er�tlen, kev�s-�, az vagy sok? �s milyen a
f�ld, amelyen lakozik az, j�-e az vagy hitv�ny; �s milyenek a v�rosok,
amelyekben lakozik, t�borokban, vagy er�ss�gekben lakozik-�?"* - �gy
hangzik, mint az OSS egy alapk�nyve, ugye? �s az marhaj� tan�cs a
sz�motokra.

A kacsinok k�z�l sokan besz�lt�k a helyi k�nai t�jsz�l�st. Sokan jelentkeztek

�nk�nt, de csak n�h�nyat v�lasztottak ki. Be�lt�ztek a leg�csk�bb �s
legkev�sb� katonai kin�zet� holmiba, amit csak �ssze tudtak rakni a sereg
tarkabarka k�szlet�b�l. �sszepiszkolt�k �ket, megmutatt�k nekik, hogyan
s�ntik�ljanak �s k�sszanak, hasonl�tsanak azokra a koldusokra, akik K�na
minden v�ros�ban, falv�ban el�rasztj�k a kapukat �s az utc�kat. Arcuk szerint
k�naiak is lehettek volna, mert a kacsinok sok-sok nemzed�kkel azel�tt a
messzi �szakr�l j�ttek, s a faji hasonl�s�gok �tfedt�k egym�st.
A n�gy ember a z�szl�alj hypenl�i k�z�l ker�lt ki, �gy gondolt�k, nekik
k�nnyebb lesz elvegy�lni. Duwa Ne Tin parancsnoks�ga al� helyezt�k �ket,
de egyed�l kellett dolgozniuk, k�l�n-k�l�n be- �s kisurranni Caohszienb�l, �s
nem volt szabad �gy viszaj�nni�k, nehogy b�rki l�ssa �ket. Ne Tin
elkomorult, amikor Reisman megparancsolta, vegye le a turb�nj�t, de
meg�rtette, hogy �gy kell tennie.
Reisman senkit�l se k�rt enged�lyt, nyomban mag�hoz ragadta a tervez�st.
- Veletek lovagolok a h�g�ig, azut�n gyalog cserk�ssz�k be a m�sik oldalt a
gerinc m�g�l. - Bradfordhoz pedig �gy sz�lt: - N�gy m�sik hypenl�t is k�rek,
akik automata fegyverekkel �s M-3-asokkal vel�nk lovagolnak. El kell
rejt�zni�k a h�g�ban, hogy sz�ks�g eset�n fedezzenek benn�nket.
- Nekem is �nnel kell mennem. Az a parancsom, hogy �rizzem �nt, Duwa
John - buzgott B� Szan.
Reisman n�ma, beleegyez� pillant�st vetett Bradfordra.
- Ok�, tarts vele, B� Szan! - mondta Linc, de hangj�ban nem tengett t�l a
lelkesed�s. B�tor�t�n mosolygott. - Csak el ne lovagolj Csungking fel�, kis
maung!
A felder�t�csoport k�sz�l�d�tt, Bradford pedig visszaadta Reismannak a
fegyvereit. - B�zom benned, John, �s nem akarom, hogy v�dtelen�l menj oda.
- B� Szanhoz pedig �gy sz�lt: - F�lmentelek az ir�nta val� felel�ss�g al�l.
K�vesd a parancsait.

Odaf�nn a h�g�n, m�r majdnem oda�t a t�loldalon, a lovakat a n�gy

hypenl�n�l hagyt�k, fedez�ket kellett keresni�k a kisz�gell�sek �s a boz�tok
m�g�tt. Reisman mag�val vitte B� Szant �s a n�gy embert, aki Caohszienbe
k�sz�lt. B�r Ne Tin �s a t�bbiek �rtettek �s besz�ltek is egy cs�ppet angolul,
voltak dolgok, amelyeket nem �rtettek meg, vagy amit csak saj�t
anyanyelv�k�n tudtak pontosan elmagyar�zni. Legfoly�konyabban a fi�
besz�lt angolul, s Reismannak tolm�csk�nt is sz�ks�ge volt r�. Azonk�v�l
furcsam�d ig�nyelte, hogy a fi� a k�zel�ben legyen, hogy gondja legyen r�,
baja ne ess�k.
A v�ros f�l�tti hegygerincr�l- Reisman j�l r�l�tott egy �szak fel�l j�v�
orsz�g�ira, amely belev�sz a sz�k utc�k labirintus�ba, omladoz� falak �s
s�r�n �p�tett h�zak k�z�, azut�n a d�li v�roskapun�l hagyja el a labirintust.
T�bori l�tcs�v�n �t palatet�s v�lyog�p�leteket l�tott, n�hol k�- �s fah�zakat.
Nem l�tszottak kiemelked� k�z�p�letek, pagod�k vagy templomok. Egyszer�
kis hegyi v�rosk�nak l�tszott, cs�f �p�letek egy�ttes�nek; v�ros, amely
k�l�n�sebb ok n�lk�l n�tt ki ezen a vad t�jon, legfeljebb az�rt, hogy �tk�zben
meg�llj�nak itt a nom�d t�rzsbeliek �s a keresked�k karav�njai.
T�v�r�oszlopok �s huzalok meredeztek az �ton �szaki �s d�li ir�nyba. Ha van
r�di�ad� a v�rosban, az a garnizonban lesz, de azt sehogy se tudta felfedezni.
Reisman, B� Szan tolm�csol�s�val elmagyar�zta, miket kell megtudni a
v�rosban: - A csapatok pontos helyzet�t kell tudnom �s az �ltaluk haszn�lt
�p�let elhelyezked�s�t. H�nyan vannak �s milyen a kik�pz�s�k? Ha van itt
er�d�tm�ny vagy kasz�rnya, bez�rj�k-e �jszak�ra? Pontosan min �s hol kell
�tjutnunk, hogy a hely�rs�ghez �rj�nk? Van-e ott r�di�ad�? A t�v�r�vonalakat
az �ton k�nny�szerrel el tudjuk v�gni, de hol tartj�k a r�di�jukat? Van-e
k�zponti fegyvert�r vagy l�szerrakt�r, amelyet f�lrobbanthatn�nk? De tal�n a
legfontosabb: meg kell tudni, ugyanezek a katon�k t�madt�k-e meg a
falvaitokat.
Ne Tin inger�lten vont v�llat: - Teljesen mindegy. Az�rt j�tt�nk, hogy
megleck�ztess�k a k�nai hadsereget, �s meg is tessz�k
A n�gy f�rfi tizen�t perces id�t�vokban egyenk�nt indult el a
hegygerincr�l, kijel�lt �tvonalukat k�vett�k. Reisman n�zte �ket l�tcs�v�n �t,
amint al�ereszkednek a magasb�l, eg�szen az els� �p�letekig, utc�kig.
Id�nk�nt �tadta a l�tcs�vet B� Szannak, aki megk�sz�nte, hogy figyelemmel
k�s�rheti t�rsai �tj�t. Ketten �szaknak mentek, egyik�k d�lre. Ne Tin
utols�nak indult, t�volra tartott a hegyoldalon, hogy �tmenjen az �szak-d�li
�ton, �tszelje a v�rost, azut�n �jra bebotork�ljon Caohszien k�zep�be, mintha
csak mindv�gig keletr�l j�tt volna. El�sz�r a piact�rre megy majd, mondta,
mert ez az a hely, ahol az �rdekes �s fontos dolgok megtudhat�k.
Reismannak �s B� Szannak most j� n�h�ny �r�n �t semmi dolga nem volt,
csak v�rni �s rajta tartani a szem�ket a hegyoldalakon, a lenti v�roson �s
orsz�g�ton. Id�nk�nt forgalom is akadt az �ton, egy r�sze katonai jelleg�;
teheraut�kon, dzsipeken vagy lovakkal �s tev�kkel. A forgalom nagy r�sze
civil volt. Emberek gyalogoltak, volt aki teherrel megrakott tev�t vezetett,
egyesek talicsk�t toltak, m�sok a v�llukon egyens�lyozott r�don vitt�k az �rut,
puttonyokban.
Odalenn zajlott az �let, �s Reisman nem �rezte azt a v�rszomjat e v�ros
n�p�vel �s katon�ival kapcsolatban, amit Bradford sz�zados meg a kacsinok
�reztek; nem �rezte azt a v�rszomjat, amit Eur�p�ban a fasiszt�k �s n�cik ir�nt
�rzett, s amit most �t akart vet�teni a jap�nokra is. Semmi ok�t nem l�tta, hogy
a lentiek �let�t elvegye, m�gis, tudta, hogy ha minden j�l megy, � is lemegy
majd oda �jszaka a t�bbiekkel, s pusztul�st, hal�lt visz. Meg fogja tenni, noha
ez nem az � �gye; meg fogja tenni, mert ez lett az �letform�ja.
Az els� h�rom felder�t� r�viddel alkonyat ut�n meg�rkezett. Reisman
el�z�leg azt az utas�t�st adta nekik, hogy v�rjanak estig, mindenesetre, h�tha
valaki a v�rosban f�lfigyelt r�juk �s a nyomukba akar eredni. Mindh�rman sok
r�szletet megtudtak a garnizon hely�r�l. Egy nagy k�fallal k�r�lvett
er�d�tm�nyben vannak, az �szakkeleti oldalon, az �p�letet keskeny utc�k �s
maga a v�ros veszi k�r�l. A falak vastagnak �s sz�lesnek l�tszanak, tetej�k�n
b�stya �s l�r�sek, val�j�ban azonban �reges stukk�homlokzatok, amelyek
lehet�v� teszik a csapatmozg�st a falak m�g�tt lent is �s f�nt is. A n�gy fal
mindegyik�nek k�zep�ben vastag f�b�l k�sz�lt hatalmas sz�rnyas kapuk. E
kapuk k�z�l az egyiket nappal nyitva tartj�k, csak fel�letesen �rzi k�t �r, �gy
k�nny� a bej�r�s, s nagy a j�v�s-men�s, �rusok, koldusok j�rk�lnak ki s be.
Az egyik kacsin szerzett a piacon egy elhagyott z�lds�gestalicsk�t �s betolta
az er�d�tm�ny belsej�be. Jelentette, hogy benn nagy gyakorl�t�r tal�lhat�,
fabarakkok, v�lyogbarakkok, s�trak �s n�h�ny t�m�r cement�p�tm�ny, ezek
egyike a fegyverrakt�r. �szrevett egy r�di�ad� antenn�t is az egyik fabarakk
tetej�n, �s arra k�vetkeztetett, hogy a h�rad�s helyis�g ott van az alatta l�v�
�p�letben.
Bradford szerint mintegy ezer�tsz�z katon�t �llom�soztatnak ott,
tartal�kezredet, amely Lung J�n marsall hadsereg�hez tartozik. J�l vannak
f�lszerelve �s azokhoz az egys�gekhez tartoznak, amelyeket amerikai
instruktorok k�peztek ki az �v elej�n, egy kunmingi t�maszponton. M�gis
mindh�rom felder�t� �gy tal�lta, hogy az �p�let az �ltal�nos �nzetlens�g
�rzet�t kelti, hogy a legcsek�lyebb m�rt�kben se tartanak k�ls� t�mad�st�l. A
kacsinok, akik bejutottak, l�ttak n�h�ny gyakorlatoz� katon�t, de m�g t�bbet,
aki csak k�sz�lt erre-arra. Nincs se t�zel��ll�sban tartott t�z�rs�g, se �gy�, se
g�ppuska.
Reisman hallgatta az angolul el�adott jelent�s�ket, majd amikor ez nem
volt megfelel�, B� Szan tolm�csol�s�ban az anyanyelv�k�n elmondottakat, �s
m�ly benyom�st tett r� a katonai megfigyel�seik pontoss�ga, meg az
inform�ci�k�, amelyeket a lakoss�ggal �s katon�kkal besz�lgetve sz�rtek le
Caohszienben. Gratul�lt mindegyik�knek, tal�n kiss� t�ls�gosan is
leereszked�n. Egyik�k komoran d�nny�g�tt valamit kacsin nyelven B�
Szannak.
- Mit mondott? - k�rdezte Reisman.
B� Szan zavartan elkapta a tekintet�t. - Azt mondta: "Mi a csud�ra
sz�m�tott? �vek �ta ezt csin�ljuk a jap�nokkal. Hypenl�k vagyunk, nem
gyerekek!"
Reisman b�lintott, elfogadta a jogos berzenked�st. Tal�n volt az el�bb a
magatart�s�ban valamicske a "feh�r ember terh�b�l". Min�l el�bb meg kell
szabadulnia ett�l.
A s�t�ts�gben sok�ig v�rtak Ne Tin visszat�r�s�re. Azut�n, amikor m�r
�pp le akartak mondani r�la �s indulni vissza, Reisman meghallotta h�tuk
m�g�l a halk l�pteket, olyan ir�nyb�l, ahonnan nem is v�rt�k. S egyszeriben
Ne Tin sietett fel�j�k, a m�skor oly zord arca most el�gedetten f�nylett.
Derek�b�l, az inge al�l el�vett k�t kis zacsk�t, abb�l k�t kis maszatot, s
odatartotta Reisman fel�. Reisman abban a pillanatban, amikor a katona az
ing�t megemelte, megpillantotta m�r a dah-t, amelyet Ne Tinnek siker�lt
odarejtenie. Reisman a s�t�ts�gben csak a v�res h�scafatokat l�tta Ne Tin
tenyer�n.
F�lek! A gazember lev�gta valakinek a f�l�t, �s most ezt mutatja b�szk�n
Reismannak.
- �tkozott marha! - morogta Reisman. - Ford�ts nekem! - hadarta B�
Szannak. - Gondolom, otthagytad a holttestet valahol, hogy r�akadhassanak �s
riad�t f�jhassanak!
- Nem, nem hagytam ott - tiltakozott Ne Tin.
Angolul, kacsinul �s jelbesz�ddel bizonygatta az eg�sz csoportnak, hogy
gondja volt r�, j�l elrejtette az orvul megt�madott �s meg�lt k�nai tiszt test�t
az er�d�tm�nyen k�v�l.
Reisman n�ma rosszall�ssal b�mult Ne Tinre, igyekezett nem kimutatni
viszolyg�s�t. Neki is gyakran kellett embert �lnie, de ilyesmit sose tett.
- Most, hogy ott j�rtatok �s l�tt�tok, mir�l van sz�, gondolj�tok-e, hogy
sikeresen meg tudjuk t�madni �ket �s kijutunk s�lyos vesztes�gek n�lk�l? -
k�rdezte.
- Igen - felelte m�ly meggy�z�d�ssel Ne Tin. Arc�r�l nem t�nt el a
v�rszomjas kifejez�s.
- J�l van. Induljunk vissza, �s mondjuk el a t�bbieknek! - mondta
Reisman.
5.

A kacsinok nagyon �rtettek ahhoz, hogyan kell halkan mozogni az �sv�nyen,

nem l�tszani, am�g a s�t�tben, a hegyi r�ten bar�tra vagy ellens�gre
v�rakoznak. Reisman �s kilencf�s j�r�rcsapata m�r oda�rt az alakulat
v�rakoz�hely�hez, m�r az elrejt�z�tt menetoszlop k�zep�n lovagolt, amikor a
sereg hypenl�i el�b�jtak rejtekhely�kr�l �s k�r�lfogt�k �ket.
- M�r agg�dni kezdtem �rted - sietett Reismanhoz Bradford. - No,
bemegy�nk?
- Elfelejted, mi�rt vagyok itt, Linc - v�laszolta kit�r�n Reisman. M�g
mindig nem helyeselte, amit m�velnek, b�r megakad�lyozni nem tudta. S�t,
seg�t, hogy siker�lj�n nekik. - A ti �gyetek. Hallgasd meg a felder�t�idet, �s
d�nts te.
Bradford �jra �sszeh�vta a haditan�cs�t, ott �ltek egy�tt a f�ld�n �s
meghallgatt�k a Caohszienben j�rt n�gy felder�t� jelent�s�t. Negyedhold
vil�g�totta meg kiss� a r�tet, s a fedez�kb�l kij�tt embereket �s �llatokat. A
h�m�rs�klet sokat esett nappal �ta, a hypenl�k pul�vert, zek�t vettek f�l.
Irigykedve n�zt�k Ne Tint, aki v�gan mutatta be v�res tr�fe�j�t a
t�bbieknek. Reisman �r�mmel hallgatta, hogy Bradford ugyanazt k�rdi t�le,
amit � el�z�leg Ne Tint�l. R�tal�lhatnak-e a tetemre, �s riaszthatj�k-e a
garnizont? Ne Tin bizonygatta: j�l elrejtette a hegyoldali v�zmos�sban, az
er�d�tm�nyt�l t�vol.
Bradford az �l�ben tartotta jegyzetf�zet�t �s ceruz�j�t, s m�g a n�gy
felder�t� jelent�st tett, � lerajzolta a v�ros sematikus �br�j�t, a garnizonhoz
vezet� utakat �s mag�t az er�d�tm�nyt. B� Szan odakuporodott mell�, �s kis
zsebl�mp�val megvil�g�totta a pap�rt. Azut�n Bradford egy k�l�n lapon
f�lv�zolta az er�d�tm�nyt �s annak bels� �p�leteit. Megmutatta a v�zlatokat
Ne Tinnek �s a t�bbi h�rom felder�t�nek, er�s�ts�k meg, vagy jav�tsanak a
r�szleteken. Meggy�z�dve r�la, hogy a v�zlatok a lehet�s�ghez k�pest
pontosak, a t�vols�gokat �s emelked�ket is helyesen becs�lte meg, n�h�ny
pillanatig n�m�n tanulm�nyozta a rajzot, azut�n megk�rdezte a haditan�cst�l:
- Bemegy�nk, vagy sem?
Egyhang�an a t�mad�s mellett d�nt�ttek. Bradford Reisman fel� n�zett: -
Mi a v�lem�nyed, �rnagy?
Amit Reisman gondolt, nem volt ugyanaz, mint amit mondott. Tudta,
�rtelmetlen, s�t tal�n v�gzetes lenne, ha �jra azt mondan� nekik, forduljanak
vissza. Bel�tta, a kacsinoknak joguk van ahhoz, hogy itt legyenek, �s
megtegy�k, amit meg kell tenni�k, de m�g mindig �gy v�lte, Lincnek elment
az esze, hogy ide vezette �ket, s � maga se norm�lis, ha seg�t nekik, ahelyett
hogy visszarobogna Burm�ba valamelyik cs�pp lesz�ll�p�ly�hoz, ahol az OSS
�sszek�t� rep�l�g�pei m�r keresik.
- Ha m�r csin�lod, csin�ld j�l - mondta Reisman.
- Besz�llsz? - k�rdezte Bradford.
Ink�bb kih�v�snak hangzott, mint k�rd�snek. Reisman nem v�laszolt
azonnal; val�j�ban azonban csak egyf�lek�pp tudott v�laszolni. - Igen. - �s
ez nem csak k�nyszerhelyzet�b�l fakadt. Ez a v�lasz el�g�tette ki az ir�nti
�r�k�s r�gi v�gy�t, hogy pr�b�ra tegye �nn�n b�tors�g�t. - Igen ism�telte
meg -, de pontosan meg kell hat�roznunk, mik a c�ljaink �s a z�szl�alj
minden tagj�nak tudom�sul kell vennie, ezeket a c�lokat nem l�pheti t�l.
Tudniillik �ps�gben vissza kell hoznod a z�szl�aljat. Ne pazarold az
embereidet mer� v�rszomjb�l, ne hagyd, hogy elpuszt�ts�k magukat. Sok
z�r�t�k lesz bel�le, b�rhogy alakul is. �s nekem is, azt hiszem. De ha
kell�k�ppen �s tart�san p�ld�t statu�ltok a rabl�kon, akkor a rajta�t�setek j�
c�lt szolg�l, �s ha �ps�gben visszahozod a z�szl�aljat, k�nnyebb dolgod lesz,
minthogyha s�lyos �s �rtelmetlen vesztes�geket szenvedsz.
- Mit tekintesz kell� �s tart�s p�ldastatu�l�snak? - k�rdezte Bradford.
- Vedd be az er�d�tm�nyt, semmis�tsd meg a berendez�seiket,
fegyvereiket, l�szer�ket �s h�rad� eszk�zeiket de mindezt nagy pontoss�ggal.
- K�r�ln�zett, k�l�n-k�l�n minden egyes kacsin vez�r arc�ba. - Ford�tsd le az
embereidnek, amit mondtam, Linc! Szeretn�m, ha pontosan �rten�k. Ne Tin
megszerezte a f�let, de az ilyesmi sz�ks�gtelen. Amit �n javaslok, att�l
tisztelni �s f�lni fognak benneteket. Megmutatj�tok vele, hogy cifr�bb
dolgokra is k�pesek vagytok, ha sz�ks�ges. Ut�na azt�n lehettek nagylelk�ek
a gy�zelemben, ha akartok. Elv�gre �k t�gabb szemsz�gb�l n�zve a
sz�vets�geseink. Ne az�rt menjetek oda, hogy min�l t�bb Kuomintang-katon�t
m�sz�roljatok le. Ez csak m�g d�h�dtebb visszacsap�sra hergeln� a
csungkingi �s m�s hatalmakat. Megtorl�s megtorl�st k�vetne -
v�ge�rhetetlen�l.
Bradford �s B� Szan ford�tott a t�bbi kacsinnak, azut�n a sz�zados k�rd�st
tett f�l: - Szedj�nk foglyokat? - Halkra fogta a hangj�t, de nem
akad�lyozhatta meg, hogy a t�bbiek meghallj�k. - Tudod, a kacsinok iszony�
dolgokat m�veinek a foglyaikkal. Egyszer� hal�l a csat�ban jobb.
- Nem, nem akarunk foglyokat. Az csak lelass�tana benn�nket.
El�k�sz�thet�nk egy olyan t�mad�st, amit�l hal�losan berezelnek, de a
hely�rs�g t�bbs�ge kiiszkolhat a v�ros t�lfel�n.
Ez teljesen m�smilyen hadm�velet, mint amilyenhez a kacsinok szokva
voltak, ismerte be Bradford, m�g a csatarendet kidolgozt�k. A hypenl�k a
rajta�t�s mesterei voltak a jap�nok ellen a dzsungelben; �rtettek hozz�, hogy
sz�vets�gesnek haszn�lj�k a f�kat, ind�kat, n�v�nyeket, �s voltak �sv�nyek,
amelyek megtal�l�s�nak csak �k ismert�k a titk�t. Mindig is igyekeztek
elker�lni, hogy v�rosban essenek csapd�ba, vagy hogy egyenl�tlen csat�kba
keveredjenek.
Bradford most n�gy t�mad� sz�zadra osztotta a sereget. H�romnak egy-egy
duwa ker�lt az �l�re, a negyediket � maga vezette. Minden sz�zadnak megvolt
a maga �gy�ja, mozs�r�gy�ja �s g�ppusk�ja. A pusk�k, karab�lyok,
oldalfegyverek, dahok �s gr�n�tok mellett minden sz�zadot kieg�sz�tett�k
Browning automata fegyveres �s M-3-as g�ppisztolyos hypenl�kkal. F�
feladatuk az volt, hogy tiszt�ts�k az utat a rombol�egys�gek sz�m�ra, amelyek
dinamitot, plasztikbomb�t, gy�jt�szerkezeteket, gyutacsokat, huzalt,
id�z�t�szerkezeteket �s deton�torokat visznek, valamint hogy biztos�ts�k
azokat, akik elhelyezik mindezt.
�jf�lre id�z�tett�k a t�mad�st, �s �gy d�nt�ttek, hogy k�t �r�val k�s�bb
v�g�t is vetik, ak�r eredm�nyt �rnek el, ak�r nem. Valamennyi parancsnok
katona kar�r�t viselt, ezeket most �sszeegyeztett�k.
- Melyik sz�zaddal tartasz? - k�rdezte Bradford.
Reisman tudta j�l, nem kell egyik�kkel se tartania. De vajon t�bb vagy
kevesebb mersz kell-e hozz�, hogy kimondja? Ragaszkodj�k hozz�, s azut�n
f�ntr�l, a hegygerincr�l figyelje, gy�z vagy bukik az �ltala megtervezett
hadm�velet?
N�h�ny pillanatig nem sz�lt, viszonozta Bradford �s kacsin hadnagyai
kih�v� tekintet�t. Azut�n �gy sz�lt: - Az er�d�tm�nybe megyek, Ba Csit
embereivel. K�t g�ppusk�s egys�get viszek az �szaki kapuhoz. Azt a kaput
nem vessz�k �gy�t�z al�. Ha a pszichol�gi�nk bev�lik, a k�naiak bel�tj�k,
hogy ez az egetlen ki�t a sz�mukra. A h�rom m�sik oldal fel�l l�j�k �ket... �k
maguk fogj�k kinyitni az �szaki kaput, �s azon �t menek�lnek el. Am�g a
robban�szerkezetek lerak�sa folyik, v�delembe vonulunk, h�tha
ellent�mad�ssal pr�b�lkoznak.
Pontosan 23 �rakor, gy�r holdvil�gn�l a lovakat egy r�gt�nz�tt kar�mba
helyezt�k el a h�g�n. B� Szan �s m�g �t hypenla heves tiltakoz�suk ellen�re
azt a parancsot kapta, maradjanak a lovakkal. A s�lyos fegyverekkel �s
l�szerrel megrakott tizennyolc tev�t �tvitt�k a hegy t�loldal�ra, hogy
lesz�ll�ts�k a fegyvereket �s az �gy�kat a kiszemelt helyekre. �t lovat is vittek
a t�mad�shoz, f�leg, hogy visszahozz�k vel�k az esetleges sebes�lteket.
�jra egyeztett�k az �r�kat. Els�k�nt Ne Tin sz�zada indult el a
hegygerincr�l. �t kellett kelni�k a �szak-d�li �ton, hogy keletr�l �rj�k el a
v�rost, �gy, ahogyan el�z�leg. Agy�jukat k�szenl�tben tartj�k a v�delemre, ha
net�n megt�madn�k �ket; de f�l�ll�tj�k a mozs�r�gy�kat is, �s pontosan
�jf�lkor t�zet nyitnak a dombr�l az er�d�tm�nyre. Ugyanekkor a v�ros f�l�tt
elhelyezett tarackok l�ni kezdik az er�d�tm�ny nyugati �s keleti kapuj�t. A
nyugati kaput kintr�l robbantj�k be. A keleti kapura ir�nyzott l�ved�kek
�tszelik az udvart, bel�lr�l veszik c�lba a kaput �s kifele robbantj�k. Ne Tin
emberei azut�n berajzanak a v�roson �t, s a keleti kapun nyomulnak be az
er�d�tm�nybe.
K�vetkez�nek Bradford sz�zada indult el. �tl�san lefele ereszkedtek, �s
�szaki harc�ll�spontot kellett f�lvenni�k. Az � �gy�l�v�s�k adja meg majd a
jelet a t�mad�sra. Szan Tau csapata �t perccel k�s�bb eredt �tnak, a v�ros
d�lnyugati negyede fel�. Reisman megcsod�lta a hypenl�kat, hogy milyen
nesztelen�l �s gyorsan t�nnek el a szeme el�l. Azut�n Ba Csit csapat�val � is
elindult. N�gy tev�vel �s k�t l�val Caohszien d�li k�lv�ros�hoz tartottak. Az
�gy�knak 23 �ra 50-re kellett t�zel�sre k�szen �llniuk.

A v�ros cs�ndbe �s s�t�ts�gbe borult. M�r csak n�h�ny h�z ablak�n sz�remlett
ki f�ny - val�sz�n�leg olajl�mp�k�, de egyre oltogatt�k azokat is. Reisman
t�vcs�vel figyelte a v�rost �s rem�lte, hogy a civilek kell�k�pp megr�m�lnek
majd a t�mad�st�l, nem moccannak, s nem esik bajuk. A kacsinok szigor�
parancsot kaptak: ne v�gjanak le fejeket �s f�leket, se civilek�t, se katon�k�t.
Reisman azt is rem�lte, hogy Linc Bradford nemcsak lekicsinyl�sb�l v�li,
hogy amikor a zs�km�nyolt jap�n �gy�kb�l t�zet nyitnak a hely�rs�gre, a
bentiek jap�n t�mad�st felt�teleznek �s kimenek�lnek az �szaki kapun �t.
T�mad�si terve ugyanis erre a feltev�sre �p�lt.
K�r�ln�zett �s l�tta a hypenl�k arc�n a harci v�gyat; test�k �gy fesz�lt
meg, mint a fut�k�, akik a startpisztoly d�rren�s�re v�rnak. �jra elsuttogta
nekik, amit mondott m�r: - Ne t�zeljetek, am�g az utc�kon �t a hely�rs�g fel�
tartunk. Csak akkor l�jetek, ha ellen�ll�sba �tk�z�nk. Csak az er�d�tm�nyt
kell elpuszt�tanunk, nem a benne lev�ket. - Halkan d�nny�gtek egym�s k�zt,
de v�g�l meg�rtett�k.
Gyakran pillantott �r�ja vil�g�t� sz�mlapj�ra, �s amint a nagymutat� a 12-
esre �rt, Szinva Rip mell� k�szott. Az els� �gy�t�z eld�rrent a domboldalr�l,
Caohszien �szaknyugati oldal�r�l, s m�sodperceken bel�l k�vette az
er�d�tm�nyt l�v� mozs�r�gy� d�rd�l�se. Nem tudta meg�llap�tani, hogy a
l�ved�kek oda csapnak-e be, ahova sz�nt�k �ket, de hallotta az er�d�tm�ny
fel�l j�v� robban�szajt �s l�tta, mint vil�g�tj�k meg az �jszak�t a felt�r�
l�ngok.
H�ta m�g�l hallatszott Ba Csit mozs�r�gy�inak peng�-sisterg� zaja, szinte
�rezte, mint v�lik sz�t a leveg�, amint a sorozatok �t�velnek f�l�tt�k a c�lpont
fel�. Noha nem l�tta vagy hallotta �ket, az er�d�tm�ny fel�l hallatsz�
robban�sok frekvenci�j�b�l meg tudta �llap�tani, hogy Ne Tin mozsarai
sorozatokat vetnek a v�ros al�l, �s Szan Tau meg Bradford csapat�nak
mozs�r�gy�i is dolgoznak a hegyekben. Csak az �gy�k torkolatt�ze �rulta el a
t�mad� csapatok poz�ci�j�t.
A rohamosztagok t�relmetlen�l v�rakoztak a t�zel�s alatt, kisz�moltak
magukban �t hossz� percet, miel�tt elindulhatnak. Azut�n, m�g mindig fesz�lt
v�rakoz�s k�zben, Reisman egy m�smilyen robban�s zaja �s l�tv�nya fel�
fordult, ez a v�ros f�l�tt l�tszott, a hegyekben, ott, ahol n�gy percen �t l�that�
volt az egyik hegyi �gy� torkolatt�ze. A domboldalr�l l�ng �s f�st csapott f�l,
az �gy� nem adott le t�bb l�v�st. Vagy sz�trobbant, vagy a k�nai garnizon
csapott le k�zvetlen�l r�juk saj�t t�z�rs�g�vel; az is lehet, hogy egy b�tor
Kuomintang-gyalogos m�szott f�l ide gyorsan a k�zel�kbe gr�n�tokkal �s
p�nc�l�k�llel. A kacsinok els� vesztes�gei.
Ekkor Szinwa Rip f�lemelkedett, s a t�bbiek, Reismannal egy�tt, sz�
n�lk�l elindultak, a tev�ket maguk ut�n vezetve. A rohamoz� osztag
leh�z�dott az �tra, �s fut�l�p�sben a v�ros sz�ls� �p�letei �s utc�i fel� tartott.
S�t�tek �s kihaltak voltak az utc�k. A hypenl�k a falak mell� h�z�dva
t�rtek el�re, az �kek v�ltoztak, aszerint, ahogy egyik csoport fedezte a m�sikat
a ny�lt keresztez�d�sekn�l. Az egyik felder�t� mutatta az ir�nyt, aki el�z� nap
a v�rosban j�rt. Senki se j�tt el�j�k. Senki se t�zelt r�juk. A harc egyetlen zaja
a hegyi fegyverek �s mozs�r�gy�k folyamatosan morajl� t�ze volt.
Reisman beh�z�dott egy pillanatra az egyik emeletes, v�lyogfal� h�z
kapuja al�, �s majdnem �tbukott egy asszonyon �s h�rom gyereken, akik oda
b�jtak ijedt�kben. Az asszony r�n�zett, a szeme r�m�lten kit�gult. Reisman az
ajk�ra tette az ujj�t �s mutatta a n�nek �s a gyerekeknek, menjenek be, vissza.
Azut�n tov�bbindult. Az utca kisz�lesedett, s ott emelkedett el�tt�k az
er�d�tm�ny d�li fala csukott kapuj�val. A falak m�g�l l�ng �s f�st sz�llt f�l,
annak jelek�nt, hogy a kacsin �gy�k pontosan c�loztak.
A tev�ket odahozt�k, Szinwa Rip �s hypenl�i �sszeszerelt�k a csapat saj�t
fegyvereit. Most v�ratlanul puskat�z csattant a fenti oromzati l�r�sek fel�l. A
l�v�ld�z�s nem volt valami hat�sos, s�t, Reisman csak aff�le tess�k-l�ss�k
v�dekez�snek tal�lta. Azut�n �szrevette, hogy Szinwa Rip fej�r�l lerep�l a
boz�tkalap. A fiatal urn�t val�s�ggal h�tral�kte a tal�lat, elter�lt a f�ld�n, az
�gy� mellett. Szinte ugyanebben a pillanatban egy hypenla a combj�hoz
kapott, egyet l�pett �s elv�g�dott. V�r d�lt ujjai k�z�l, amint megpr�b�lta
tenyer�vel el�ll�tani a v�rz�st. Arc�t eltorz�totta a f�jdalom, de nem ki�ltott.
T�rsai kivonszolt�k a t�zvonalb�l �s a legk�zelebbi �p�let m�g� vitt�k.
Reisman odarohant, ahol Szinwa Rip fek�dt, s mell�je vetette mag�t. A
goly� sz�thas�totta a kopony�j�t, azonnal meg�lte. M�g Reisman a halott urn�t
vizsg�lta, a t�zel�s er�s�d�tt. K�r�l�tte goly�k pattogtak-f�ty�ltek. H�ta
m�g�tt az egyik teve felb�d�lt f�jdalm�ban, megroggyant, kir�gott, azut�n a
f�ldre zuhant, �s elv�rzett f�lt�pett has�n �t.
V�laszul a k�zeli h�zak sarka m�g�l g�ppisztolyosok l�ptek el� n�h�ny
m�sodpercre, �s megsz�rt�k az oromzati l�r�seket. M�sok a kev�sb� pontos
M-3-asokkal tett�k ugyanezt, hogy a k�nai fegyvereseket visszatarts�k a
l�v�ld�z�st�l.
Reisman f�lemelte kiss� a fej�t �s elki�ltotta mag�t: - G�ppusk�k! -
N�h�ny hypenla nekil�tott, hogy sebt�ben leszedje a 30 kalibereseket a t�bbi
tev�r�l, � meg szidta mag�t, ami�rt olyan ostoba �s t�l elbizakodott volt, �s
nem rendelte el m�r el�bb a g�ppusk�k f�l�ll�t�s�t. F�lpattant, s egy �p�let
fedez�k�be rohant, �pp amikor a k�t g�ppuska m�k�dni kezdett �s j�kora
faldarabokat harapott ki az oromzat tetej�b�l.
Ekkor �rkezett meg Ba Csit a mozs�r�gy�j�val. Megl�tta, hogy Szinwa Rip
teste egyed�l hever a f�lig �sszeszerelt �gy�n�l. Arc�t eltorz�totta a d�h �s a
gy�trelem. Reisman meg�rintette a v�ll�t �s az �gy�ra mutatott. K�szva,
k�gy�zva, odasiettek, a g�ppusk�sok folyamatos t�z�nek fedez�k�ben. K�t
hypenla j�tt ut�nuk, f�lemelt�k Szinwa Rip holttest�t, �s visszavitt�k az
utc�ba, t�volabb a harct�l.
Odavonszolt�k az �gy�t, cs�v�t k�zvetlen ir�nyz�sra �ll�tott�k, a hypenl�k
l�szerl�nca m�ris hordta a l�szert. Ba Csit behelyezte az els� sorozatot �s
t�zelt. A l�v�sek �thatoltak az er�d�tm�ny vaskos fakapuj�n, s valahol
m�g�tte robbantak. Reisman �jraind�totta a g�ppusk�t, �s a k�vetkez� �t
sorozattal sz�tl�tte a d�li kaput.
Ekkor Ba Csit jelt adott embereinek, sz�ntess�k be a t�zel�st, s a k�vetkez�
pillanatokban a nyugati �s keleti oldalr�l is megsz�nt a neh�zfegyverek
t�zel�se. Bradford �s Szan Tau csapatai nyugatr�l indultak az er�d�tm�ny fel�,
Ne Tin� pedig keletr�l. Minden fegyvert�z elhallgatott. Csak a teve ny�g�tt,
azut�n k�nl�d� b�g�se is elhalt v�gre, szeg�ny j�sz�g kim�ltan ter�lt el a
f�ld�n.
- �s most bemegy�nk, duwa John - sz�lt Ba Csit.
- Vigy�zz a t�bbiekre - figyelmeztette Reisman. - El ne fogjon a
l�v�ld�z�si kedv, mert m�g a szemb�l j�v� bajt�rsaidat ny�rod ki. �rted?
Ba Csit b�lintott, s tov�bbadta embereinek a figyelmeztet�st. Azok
otthagyt�k az �gy�t �s k�t sorban a falnak rontottak, be a sz�tl�tt kapun az
er�d�tm�ny nyitott udvar�ra. A k�naiak fel�l m�r nem j�ttek l�v�sek.
Holttestek hevertek a f�ld�n par�zsl�, s�t�tbarna egyenruh�kban. A mozs�r
t�ze �lte meg �ket.
Reisman f�lpillantott a mellv�dre, van-e mozg�s odaf�nn. Semmi. A fal
alj�ban megl�tott egy ajt�t. Egy automata pusk�s �s egy M-3-as osztagot vett
maga mell�, �s elindult vel�k f�lfel� a s�t�t fal�pcs�n az oromzat ir�ny�ba.
Egy l�pcs�pihen�r�l mindk�t ir�nyb�l f�l lehetett jutni a fal tetej�re. N�m�n
jelt adott a t�bbieknek, merr�l k�vess�k. Els�k�nt a fegyvercs�vek hatoltak �t,
azut�n gyors goly�z�por, azut�n a katon�k. Az oromzat egyik oldal�n k�t
halott k�nai katona hevert, a m�sikon m�g egy. Nyilv�n kor�bban haltak meg,
a t�zp�rbajban. Reisman rem�lte, hogy ezek k�zt van, aki Szinwa Ripet
meg�lte.
�jra leereszkedtek a nyitott gyakorl�t�rre, s Reisman kacsinok t�meg�t
l�tta, amint be�z�nlenek a sz�tl�tt nyugati �s keleti kapukon �t. L�v�ld�z�s
nem hallatszott. Csak a l�ngol� fabarakkok recseg�se-ropog�sa. A
mozs�r�gy�k j� munk�t v�geztek. A r�di�ad�torony teteje a f�ld�n hevert,
alapjai belerogytak az �g� barakkba, amely f�l� �p�lt. V�lyog- �s
m�szk��p�letek hevertek romokban; s�torponyva �gett. N�h�ny vasajtaj�,
alacsony betonbunker �llt m�g. Reisman f�lt�telezte, hogy ezek egyike a
fegyvert�r.
A kacsinok t�meg�n Linc Bradford t�rt �t. Szeme ragyogott, arca ver�t�kt�l
�s koszt�l s�t�tlett: - Siker�lt! - ki�ltotta ujjongva. - Az �szaki kapu nyitva, a
hely�rs�g elmenek�lt.
- Hozom a g�ppusk�kat kintr�l - mondta Reisman. M�g nem �rezte �gy,
hogy elj�tt volna a sz�net pillanata. Nem volt �nnepl� kedv�ben. V�re m�g
mindig l�ktetett, m�g hajtotta a csata fesz�lts�ge, a gy�jt�zsin�r szaga, a csata
eleven zaja �s l�tv�nya. - Szinwa Rip halott - mondta tomp�n. - �s egy
ember�nk megsebes�lt.
Bradford tudom�sul vette a h�rt, m�moros tekintete egy pillanatra
elhom�lyosult. - H�rom ember�nk elesett - mondta. - K�zvetlen ir�nyz�ssal
r�nk ir�ny�tottak egy mozsarat...
- Meg kellene semmis�teni azt ott - mondta Reisman. A betonbunkerre
mutatott. - Az eg�szet. Hossz� id�z�t�ssel.
Kivitte a g�ppusk�sait az �szaki kapun �t �s v�delembe helyezte �ket, hogy
elh�r�ts�k az esetleges Kuomintang-ellencsap�st. A t�bbiek is ezt tett�k a
m�sik h�rom kapun�l. De a megfutam�tott hely�rs�g katon�i nem t�rtek
vissza.
A z�szl�alj �jra f�nt j�rt a hegygerincen, halottaikat �s sebes�ltjeiket a
lovak h�t�ra k�t�zve vitt�k; s m�r a h�g� fel� tartottak, amikor messze
odalenn felrobbantak az id�z�tett robban�szerkezetek. Reisman
visszapillantott az arzen�lban f�lhalmozott robban�anyagok t�zij�t�k�ra. Az
egym�st k�vet� robban�sok robaja egyre n�tt, az egyik rakt�r f�lgy�jtotta a
m�sikat, s a zaj ellenpontjak�nt a f�lrobban� t�lt�nyesl�d�k g�ppuskaszer�
ropog�sa hallatszott.
Reisman hirtelen keser�en f�lnevetett: micsoda �r�lts�get m�veltek! Fej�t
ingatta, belesz�d�lt a dolog vad z�rzavar�ba. Nemcsak hogy k�naiakat �ltek az
amerikaiak �ltal Burm�ban �s Indi�ban kik�pzett kacsin katon�k, de kacsinok
estek el k�nai katon�k kez�t�l, akiket az amerikaiak k�peztek ki Kunmingban.
- Tudod, kinek a p�nz�be ker�lt ez az eg�sz szar, amit most f�lrobbantottunk?
- k�rdezte Bradfordt�l. - A ti�dbe. Az eny�mbe. Az amerikai ad�fizet�k�be.
K�sz t�boly ez a kurva h�bor�! Senki sincs azonos oldalon. �s nem �rt, ha
k�szenl�tben tartasz valami hihet� sztorit arr�l, hogy semmi k�z�d nem volt
ehhez az eg�szhez, �s hogy mi ketten sose tal�lkoztunk!
B� Szan �s a t�bbi �t katona, akit a r�ten hagytak a lovakkal, irigyen
k�rdezgette a visszat�r�ket. A n�gy halott �s a sebes�lt l�tv�nya se riasztotta
meg �ket. B� Szan sztoikus fatalizmussal �gy sz�lt: - H�bor�ban sz�m�tani
kell erre, duwa John. - A fiatal halott uma, Szinva Rip nem sokkal volt
id�sebb n�la.
Senki se akart megpihenni a hat�r fel� vezet� vissza�ton. Mind szerettek
volna haza�rni. Hajnalra leereszkedtek a hegyek oldal�n, �tkeltek a v�lgy�n �s
messze f�nn j�rtak m�r a m�sik vonulaton, amelynek t�loldala m�r kacsin
f�ld; san falvak, hegyek, �serd�k, amelyek m�g mindig jap�n csapatokt�l
ny�zs�gnek. A jap�nokt�l nem f�ltek. Ink�bb azok igyekeztek elker�lni
minden �sszecsap�st a kacsinokkal.
A katon�k menet k�zben ett�k meg adagjukat, a n�h�ny kurta sz�netet csak
a lovak �s tev�k pihentet�s�re, etet�s�re-itat�s�ra, s a lovasok v�lt�s�ra
sz�nt�k. D�lre a sereg m�r a Szalven foly� �tkel�pontj�hoz �rt. A k�telek ott
voltak, ahol hagyt�k �ket. Ne Tin l�h�ton vezette �t sz�zad�t a v�zen; s ezek
m�r �ps�gben �t is �rtek a burmai oldalra, amikor ism�t rep�l�g�pzaj t�lt�tte
be a Szalven szurdokj�t.
Linc Bradford �pp a foly� k�zep�n lovagolt az egyik jap�n lovon, s
nyugtatgat�nak, biztat�nak sz�nt szavakkal kifele noszogatta az �llatot. A
n�gy s�v teli volt lovasokkal, �tg�zol�-�sz� katon�kkal, akik a fej�k f�l�
tartott�k f�lszerel�s�ket. B� Szan messze h�tul h�zta maga m�g�tt a
f�lm�lh�zott tev�ket. Reisman m�g a k�nai parton volt, a sereghajt�
hypenl�kkal egy�tt v�rt az �tkel�sre. F�ln�zett, megl�tta a rep�l�g�pet �s
furcsa m�d egy m�sik jelenet �jraperget�s�t v�lte l�tni, amelynek k�t napja
r�sztvev�je volt; csak akkor odafentr�l n�zett lefele.
A g�p lejjebb �s m�g lejjebb ereszkedett, mintha t�madni akarna; Reisman
nem l�tott azonos�t�jelet rajta. Ezt k�l�n�snek tal�lta. Terepsz�n�re volt festve
minden�tt, de se nemzeti fels�gjel, se osztagjelz�s, se sz�m nem volt rajta.
B� Szan f�lpillantott. - B-25-�s! - ki�ltotta mosolyogva.
Ekkor t�rgyak hullottak ki a bomb�z� rekesz�b�l, �s Reisman ugyanebben
a pillanatban elk�pedve hallotta meg egy 50 kaliberes g�pfegyver sebes
t�zel�s�t. �s amint a g�p a szurdok f�l� ereszkedett, megl�tta a farok
p�nc�ltorny�b�l kikandik�l� mozg� cs�vet. A goly�k f�lcsapdost�k a vizet,
katon�k hullottak v�resen a foly�ba, �llatok �gaskodtak f�l, f�jdalmukban �s
r�m�let�kben, s a bomb�k a v�zbe, az emberekbe, az �llatokba csap�dtak.
A B-25-�s megd�lt, �lesen megfordult �s m�g egyszer �thaladt, bomb�zva,
g�ppusk�zva, azut�n t�vozott. Reisman elhaj�totta fegyver�t-felszerel�s�t, s a
v�zbe vetette mag�t, hogy seg�ts�get ny�jtson a sebes�lteknek, �s kihozza a
halottakat. Tucatnyi kacsin tette ugyanezt a foly� mindk�t oldal�n;
sebes�lteket �s holttesteket vonszoltak a burmai oldalra.
Reisman keresg�lt a v�zben, ott ahol az im�nt B� Szant l�tta. R�tal�lt az
�rral viaskod� fi�ra, aki �rtetlen�l, sokkos�n s�llyedt lefel� az �rv�nyl�, v�res
v�zbe. Kivitte B� Szant a burmai partra, a fi� karj�b�l �s l�bsz�r�b�l
h�scafatokat szak�tott ki a srapnell; jobb mellkas�n, f�nn seb t�tongott, alig
kapott leveg�t. Reisman gy�ng�den a f�ldre fektette. K�t kacsin vette �t,
ell�tt�k B� Szant az amerikai els�seg�lyl�d�b�l, elk�t�tt�k az eret, fert�tlen�t�
hint�port sz�rtak a sebekbe �s bek�t�zt�k.
Reisman �jra bevetette mag�t a Szalvenbe, hogy a t�bbieken seg�tsen. A
cselekv�sv�gy, a v�gy, hogy rendet teremtsen a k�oszban �s seg�ts�get
ny�jtson a r�szorultaknak, meg�vta a d�ht�l �s k�ts�gbees�st�l -, amely
azut�n akkor fogta el, amikor �tnyomakodott a n�m�n gy�szol� hypenl�k
gy�r�j�n, �s megl�tta a f�ld�n Bradford v�res, �lettelen tetem�t. Ne Tin, aki a
v�zb�l kihozta, m�g mindig ott t�rdelt a holttest mellett, a sz�zados v�r�t�l
mocskos�n. Lincet a fej�n tal�lt�k el a l�ved�kek, s v�giglyuggatt�k has�t,
mellkas�t, kopony�j�t.
Ne Tin arca eltorzult a b�natt�l, s az �rul�s miatti haragt�l. A mellette
t�rdel� Reismanra n�zett: - Egyszer m�r megt�rt�nt ez - d�nny�gte. -
Tizenh�rom emberem esett el akkor, h�szan megsebes�ltek. De akkor az nem
volt sz�nd�kos. T�ved�s volt... �s meg�rtett�k. De ez most nem t�ved�s.
Reisman �llta a duwa tekintet�t, �s egyet�rt��n b�lintott. Azut�n f�l�llt �s
�tvette a z�szl�alj parancsnoks�g�t. Ne Tin, Ba Csit �s Szan Tau
engedelmeskedett a parancs�nak. M�g kilenc halottjuk volt, Linc Bradforddal
egy�tt, akiket poncs�kba �s s�torlapokba burkoltak �s lovakhoz k�t�ztek.
Tizenheten sebes�ltek meg. Legt�bbj�ket el lehetett vinni Nguml�ig,
hord�gyon, vagy �llatokhoz k�t�zve. N�h�nyukat, k�zt�k B� Szant
megpr�b�lja majd l�gi �ton k�rh�zba sz�ll�tani, mihelyt �tkeltek a m�g
h�tral�v� hegyl�ncon �s eljutnak valamelyik kis lesz�ll�p�ly�hoz.
Reisman m�g egyszer �tkelt a foly�n, hogy elhozza, ami a k�nai oldalon
maradt; azut�n elindultak f�lfele, a hegyi dzsungel z�ld baldachinja alatt.
Gondolatai messze j�rtak. �gy �rezte, az�ltal, hogy nem siker�lt
megakad�lyozni Bradford misszi�j�t, � maga is v�tkes lett bar�tja hal�l�ban -,
ebbe a b�nr�szess�gbe valami olyan er� manipul�lta bele, amelyet se
meg�rteni, se ir�ny�tani nem k�pes. Megfogadta: megtudja, mi ez az er�, �s
elsz�mol vele a maga m�dj�n. A hossz� menetel�s alatt esz�be jutott, hogy
nyolc h�nappal ezel�tt egy angliai b�rt�nbe k�ldt�k el, hogy egy kiv�gz�s
tan�ja legyen, �s hogy ebb�l n�tt ki az � Piszkos Tizenkett�je. Ez a p�rhuzam
nyilallt bel� most, hogy �jra elk�ldt�k, �jra egy kiv�gz�s tan�ja kellett legyen
- kiv�gz�s�, amely k�nny�szerrel �t is meg�lhette volna.

M�SODIK R�SZ

Katonaszerencse

6.

Mire John Reisman v�gre f�lsz�llt Csabu�ban a C-46osra, hogy �trep�lje a

P�pot Indi�b�l K�n�ba, �gy t�nt neki, mintha egy eg�sz �letnyit �lt volna le
egy h�nap alatt.
Egy h�napja m�g alig ismerte azt a sz�t is: kacsin. Az elm�lt hetekben
pedig d�szvend�gk�nt j�rta falvaikat, hallgatta dalnokaikat, a dzsaiv�kat, akik
az � dics�ret�t zengt�k, a nagy Bo Lincoln Bradford eml�k�t �r�k�tett�k meg;
hallgatta, amint mindaz, amit vel�k egy�tt cselekedett, bevonul a t�rzsi
tudatba, reg�v� v�lik, amelyet a dzsaiv�k nemzed�kr�l nemzed�kre ism�telnek
el majd �jra meg �jra.
Amire nem sz�m�tott: amikor megl�togatta B� Szant a kalkuttai katonai
k�rh�zban, meg akarv�n nyugtatni mag�t, hogy a fi� sz�pen gy�gyul, az arra
k�rte, hadd menjen vele, hadd vegyen r�szt vele a k�vetkez� k�ldet�s�ben,
b�rmi legyen is az. Reisman beleegyezett. B� Szan eml�keket kavart f�l benne
saj�t ifj�kori �nj�r�l; arr�l, milyen volt � ennyi id�s kor�ban: amikor elepedt
az �lm�ny�rt, a kaland�rt, ami a. k�vetkez� hegyen, vagy a k�vetkez�
tengeren t�l v�rja, s k�zben kiss� m�giscsak f�lt (att�l, hogy f�lni fog, vagy
helytelen�l cselekszik) �s szorongott a furcsa m�dszerek, a m�sok ir�nti
kegyetlens�g �s er�szak miatt. B� Szan a csal�dj�nak tekintette ugyan az
eg�sz kacsin n�pet, k�zvetlen csal�dja azonban nem volt. Reisman bizonyos
fokig �gy �rezte, most � kell legyen B� Szan p�rtfog�ja, amilyen k�t �ven �t
Linc Bradford volt; s tal�n hozz�seg�theti B� Szant, hogy a h�bor� ut�n az
�llamokban tanulhasson, ahogyan azt Linc szerette volna.
B� Szan felk�t�z�tt f�l karral most ott �lt mellette a hossz� alum�nium
pil�ta�l�sen, a g�p fal�n�l. Felsz�ll�s el�tt mindketten ejt�erny�t csatoltak f�l,
�s B� Szan moh�n figyelte Reismant, amint elmagyar�zza, mit kell tennie, ha
haszn�lnia kell az erny�t. Mindk�t oldalukon �s a csomagokkal �s
sz�ll�tm�nnyal teli k�z�pfolyos� t�lfel�n, m�sik katonai �s civil szem�lyzet
�lt, amerikaiak �s k�naiak. Senki se volt vid�m. Mindenki, aki utask�nt vagy a
leg�nys�g tagjak�nt �trep�lte m�r a P�pot, nagyon is tudta, milyen
elk�peszt�en nagy a hal�loz�si ar�ny a L�gi Sz�ll�t�si Parancsnoks�gnak ezen
a bizonyos szakasz�n. A fegyvertelen g�pek a jap�n vad�szg�pek szabad
pr�d�i; motorjaik �s rendszer�k nem viseli el ennek az �tnak a zord felt�teleit,
nem erre �p�tett�k �ket. A k�t motor magas zajszintj�t nem halk�totta
semmif�le bels� zajtomp�t�s f�ny�z�se, s ez megnehez�tette a besz�lget�st.
N�melyik�k k�nyveket, magazinokat, �js�gokat hozott mag�val, hogy azokba
mer�lj�n a Kunmingig tart� 500 m�rf�ldes rep�l�s alatt. Reisman is, B� Szan
is az angol-k�nai alapsz�veget tanulm�nyozta, amelyet az OSS �ti�llom�son
szerzett be, �szak-Asszam brit teavid�k�n, ahol n�h�ny napig v�rakozniuk
kellett az enged�lyre, hogy bel�phessenek K�n�ba.
Reisman �rtetlen�l fogadta, hogy �gy f�ltart�ztatt�k a v�rakoz�t�rs�gben.
Hiszen, ha nem k�v�natos Csungkingban, akkor mi�rt h�vatta �t Waingrove
ezredes, aki az OSS f�n�ke K�n�ban? Ismerte �s tisztelte Waingrove-ot.
Gyan�totta, hogy B� Szan miatt van bajuk - pedig �, miel�tt elindult
Kalkutt�b�l Asszamba, el�zetes �vatoss�gb�l iratokat k�sz�ttetett bizonyos
Charlie Bawsan r�sz�re, aki San Francisc�ban sz�letett k�nai-burmai
sz�l�kt�l, �s akit f�lmentenek az amerikai-kacsin lovascsend�rs�g kebel�ben
v�gzett szolg�latai al�l, �s most Reisman �rnagy mellett t�lt be k�l�nleges
szolg�latot ford�t�k�nt �s gerillaspecialistak�nt. T�z �vvel megtoldotta a fi�
kor�t, arra az esetre, ha valaki net�n k�telkedne egy tizenh�t �ves fi�
alkalmass�g�ban. Ha megszor�tj�k, m�g mindig mondhatja, hogy B� Szan
fiatalabbnak l�tszik a kor�n�l, vagy hogy a sz�let�si d�tumot el�rt�k. Reisman
ezenk�v�l tov�bbi orvosi fel�gyeletet akart B� Szan sz�m�ra Csungkingban.
Az a nemzeti korm�ny f�v�rosa, bizony�ra akad ott j� katonai �s civil orvos �s
megfelel� k�rh�zi felszerelts�g.

�ps�gben siker�lt �trep�lni�k a Himal�ja szantszungi vonulat�t �s

lesz�ll�shoz k�sz�l�dtek mintegy h�romezer m�ter magass�gb�l Kunmingban,
amikor Reisman orr�t megcsapta egy �t�t�, fura szag: ismer�snek tetszett,
m�gis t�k�letesen v�ratlanul �rte.
El�rebukd�csolt a csomagokkal telipakolt k�z�pfolyos�n, ak�r egy r�szeg
mezei fut� �s karon ragadta a leg�nys�g egyik tagj�t. - Mi ez a b�z? -
ord�totta t�l a motorz�g�st.
- Ez K�na! - vigyorgott a fiatal �rmester. - Egy id� m�lt�n majd
hozz�szokik. �n m�r nem is �rzem.
H�t persze, eml�kezett vissza Reisman. P�ceg�d�r, tr�gya, gan�,
exkrementum, emberi �s �llati �r�l�k, f�cesz... szar. K�n�ban egy cs�ppj�t se
vesztegetik el. Az egyik mez�gazdas�gi ciklus v�gterm�ke tr�gya a k�vetkez�
sz�m�ra. A hegyek k�zt, Caohszien k�r�l ez nem volt �rezhet�, de
visszaeml�kezett h�t �vvel azel�ttre, amikor Nanking volt a f�v�ros, miel�tt a
jap�nok elfoglalt�k, s � m�lyen elmer�szkedett onnan, hogy r��rezzen a falusi
K�n�ra... emberek �s �llatok �radata, karav�nok az utakon, parasztgyerekek
n�gy�g� vill�kkal �s kosarakkal szedegetik �ssze az �llatok �s emberek
elhullajtott �r�l�k�t, ami mind csupa �rt�k. De hogy ez a b�z f�l tud hatolni
h�romezer m�terre a leveg�be, �s �tjut a rep�l�g�p alum�niumh�j�n... ez
elk�peszt�!
D�lel�tt sz�lltak le Kunming fenns�kj�n, barn�sv�r�s �s z�ld teraszos
f�ldek f�l�tt rep�lve �t. Egy fiatal hadnagy j�tt f�l a g�pre jegyzett�mbbel a
kez�ben, s azt tan�csolta a Csungkingba tov�bbutaz� szem�lyzetnek, hogy
maradjon az �l�s�ben, a kunmingi utasok pedig sz�lljanak ki, rangjuk
sorrendj�ben. Atyaisten, gondolta Reisman, micsoda fontoskod�s m�g egy
ilyen egyszer� elj�r�sban is, mint egy kisz�ll�s a rep�l�b�l.
H�trafordult, kikukucsk�lt az ablakon. Az � oldal�n nem sokat l�tott. Csak
kifut�p�ly�kat �s parkol� rep�l�g�peket. J�v� �s men� g�peket. Sokuk
z�ldbarna terepsz�n foltokkal bem�zolva. Tekintete egy B-25-�s�n �llapodott
meg, d�h fogta el. Lehet, hogy ez volt az? T�rzs�n �s sz�rny�n voltak r�gen
jelz�sek, de ez nem jelent semmit. Az a m�sz�rl�s ott a Szalven szurdok�ban
t�bb mint egy h�napja t�rt�nt; a fest�ket f�lfesteni �s lefesteni is csup�n �r�k
k�rd�se. Meghallotta, hogy a nev�t ki�ltj�k, odafordult a kisz�ll�st ir�ny�t�
tiszt fel�.
- Reisman �rnagy, lenne sz�ves kisz�llni p�r percre!
Kics�szott az ejt�erny�-p�ntokb�l �s kisz�llt. �r�lt, hogy kiny�jt�zhat �s
mozoghat. A rept�r most l�tott oldala nagyj�b�l ugyanolyan volt, mint a
m�sik, �m itt volt n�h�ny alacsony, cser�ptet�s k��p�let, egyik�k az operat�v
iroda. Nagy hang�rok, vagy l�gikik�t�-�p�let sehol. A m�szer�szek a
szabadban dolgoztak a g�peken. Az eg�sz berendez�st egykett�re �ssze lehet
kapni, �s elvinni, ha a jap�nok ism�t bet�rn�nek.
Az �rny�kb�l, a kifut�p�ly�n mintegy negyvenm�ternyire parkol� m�sik
C-46-os sz�rnya al�l f�rfihang sz�l�totta; ismer�s hang, de m�g nem
azonos�totta: - Ide, John!
Az illet� tov�bbra is az �rny�kban maradt, s Reisman csak akkor tudta
meg, ki az, amikor oda�rt. Ekkor elfogta az �r�m, mint mindig, ha hossz� id�
ut�n v�ratlanul r�gi bajt�rsat l�t viszont. Majdnem ugyanaz a jelenet j�tsz�dott
le �jra, amely Linc Bradforddal, csak akkor Linc volt a meglepett f�l.
Reisman a kez�t ny�jtotta �s mosolygott: - Szia, Sam! Ki haj�tott ide? Tito
vagy Drazsa Mihajlovics?
Az utols� h�r, amelyet Reisman Sam Kilgore-r�l hallott, az volt, hogy az
Jugoszl�via hegyei k�zt nyargal�szik, fegyverrel l�tja el a partiz�nokat, �s arra
pr�b�lja r�venni Tit�t �s Mihajlovicsot, harcoljanak egy�tt a n�cik ellen,
ahelyett, hogy egym�s tork�t nyisz�ln�k.
Sam hat�rozottan r�zta a fej�t, s egy pillanatra felragyogott arc�n a
viszonzott �r�m: - Elegem lett mindkettej�kb�l, erre azt�n London
visszah�vott, �s m�sra b�zta, hogy bajl�dj�k vel�k.
Reisman most megl�tta Sam v�ll�n az alezredesi ez�stlev�lk�ket.
H�tral�pett �s kem�nyen tisztelgett el�tte: - A szents�gedet... amikor utolj�ra
l�ttalak, csak sz�zados volt�l!
Sam v�llat vont, igyekezett �gy viselkedni, mintha a rang nem sokat
sz�m�tana. - M�g a Balk�non lettem �rnagy. Most �j feladatot kaptam, �gy
azt�n a C�g megint f�lbuktatott.
Kilgore tagbaszakadt f�rfi volt, valamivel magasabb Reismann�l,
szepl�sk�p�, v�r�sesbarna haj�, fi�s k�lsej�. Reisman kem�ny, ravasz,
c�lir�nyosan iskol�zott �s politikailag d�rzs�lt embernek ismerte.
Amikor Londonban megismerkedtek, elviccel�d�tt Sam csal�dnev�n. - Ez
azt�n marh�ra illik a szakm�dhoz. Kill! Gore!*
- Nem jobban, mint a ti�d - mondotta akkor Sam nevetve. - Reisman
zsoldost jelent n�met�l. �gy �rtes�ltem, benne volt�l m�r egy-k�t kis
h�bor�ban, miel�tt beleker�lt�nk ebbe.
K�nnyed�n �sszebar�tkoztak. B�r sose szolg�ltak egy�tt a terepen, a
v�letlen t�bb �zben �sszehozta �ket k�t k�ldet�s k�z�tt, nyomon k�vett�k
egym�st �s mindketten tisztelt�k a j� katon�t a m�sikban.
- Mi ez az �j feladat? Itt �llom�sozol, vagy csak �tutaz�ban vagy? -
k�rdezte Reisman.
- Kunmingban volt a t�maszpontom - felelte Sam -, de kommand�k
vezet�s�t b�zt�k r�m.
- Hol?
- �szakon �s d�len.
Reisman gondolatban �tfutotta tekintet�vel a t�rk�pet. Az �szak nyilv�n
m�g mindig K�na, tal�n odafenn Senhszi tartom�nyban, ahol a kommunist�k
bevehetetlen er�dd� tett�k Jenant; vagy tal�n a jap�n k�zben l�v�
Mandzs�ri�ban lesi, mit csin�lnak a ruszkik Szib�ri�ban, a vonalon t�l. A d�l
alighanem eg�szen m�s eset; lenn Francia Indok�n�ban, ahol m�g mindig
Vichy-Franciaorsz�g korm�nyoz, idegesen, jap�n megsz�ll�er�k kem�ny
kontrollja alatt; vagy tal�n Thaif�ld�n, noha az nyilv�n ink�bb a britek dolga.
- Veled fogok dolgozni?
- Nem tudom, Johnny.
M�g�tt�k �pp �zemanyaggal t�lt�tt�k fel Reisman C-46-os�t �s a f�ldi
leg�nys�g ny�zsg�tt a motorok, a g�pt�rzs, a sz�rny �s a farok alkatr�szei,
meg az alv�z k�r�l; n�zegett�k, kipr�b�lt�k, szerelt�k. Ezeket a
csotrog�nyokat folytonosan karban kellett tartani, �s Reisman �r�mmel l�tta,
hogy az � g�pe is megkapja, ami j�r neki.
- Ki ez a Charlie Bawsan, aki veled utazik? - vetette oda a k�rd�st Kilgore.
- A 10l-es k�l�n�tm�nyn�l szolg�lt Burm�ban. Kurva j� katona - felelte
ny�lt arccal Reisman. - �gy gondolom, haszn�t vehetem, b�rmilyen feladatot
kapok itt. Igazi lelkes harcos. Csom� helyi nyelvet besz�l.
- Ha ilyen j� a katonai k�pes�t�se, hogy lehet hogy m�g csak tizedes?
Reisman kin�zett a semmibe �s r�gt�nz�tt: - Charlie jobban �rzi mag�t
sorkatonak�nt. Szeret a n�p k�zt �lni. Bemutassam neked?
Kilgore a g�p fel� n�zett. - Nem. Hiszek neked. Nem is szabadna itt
lennem �s besz�lgetnem veled; de megl�ttam a neved az utaslist�n �s kij�ttem
a betonra a saj�t szak�llamra, m�r csak a r�gi sz�p id�k eml�k�re is.
Szeretn�m ha tudn�d: piszok sok z�r v�r r�d Csungkingban, �gyhogy vigy�zz!
- Mif�le z�r? - k�rdezte Reisman �s m�ris bep�rg�tt.
- Amiatt, ami a hat�ron t�rt�nt.
- Mi t�rt�nt a hat�ron, Sam? - provok�lta Reisman.
- Hallottam mindenf�l�t.
- Akkor tal�n azt is hallottad, ki rendelte oda egy bomb�z�nkat, hogy
meg�lje Linc Bradfordot �s az embereit. - Reisman megfordult �s a rept�r fel�
n�zett.
- Nem ez a B-25-�s az v�letlen�l, Sam? Sz�vesen megkeresn�m a fick�t,
aki vezette, �s azt is, aki a fed�lzeti fegyver�t kezelte.
- Senki nem tud semmif�le B-25-�sr�l - mondta hat�rozottan Kilgore.
- Van nyolcsz�z kacsin lovas, aki tud r�la - lend�lt vissza fel�je Reisman.
- Itt Kunmingban sokak szerint te vagy felel�s az�rt, ami Linckel t�rt�nt -
�ll�totta h�v�sen Kilgore.
A c�lz�s annyira elk�pesztette, hogy csak b�mult r�, d�h�sen �s
hitetlenkedve. Azut�n megf�kezte a d�h�t:
- Ha ilyet tettem volna, Sam, akkor a fejem egy p�zna tetej�n d�szelegne
Nguml�ban, s nem itt hallgatn�m a baroms�gaidat.
Kilgore �llta a pillant�s�t: - Ok�... �n nem tartozom azok k�z�, akik �gy
hiszik. �s most figyelj r�m egy kicsit! Innen indulnak ki a dolgok...
Hangjuknak versenyeznie kellett a rep�l�g�pmotorok berreg�s�vel �s
siv�t�s�val. Reisman er�sen figyelt, hogy hallja.
- Az akci�, az a fajta, amit kedvelsz, innen indul ki, Kunmingb�l - mondta
Kilgore. - A politika, meg a s�ket duma Csungkingban zajlik. A f�n�k csak
addig tart itt, am�g megn�z mag�nak �s j�l lebasz.
- Donovan t�bornokr�l besz�lsz?
- Nem. � is �tj�n id�nk�nt, de most nincs itt, �s ehhez k�l�nben sincs
k�ze.
- Akkor Waingrove-r�l besz�lsz. � k�ld�tt, t�bb mint egy h�napja.
- Waingrove m�r nincs itt. N�h�ny hete f�lre�ll�tott�k �s kizamekolt�k.
Nem akart �gy t�ncolni, ahogy a Kuomintang-banda f�ty�l. Van egy
tenger�szeti sorhaj�kapit�ny, bizonyos Pelham Ludlow, most � �ll az OSS
�l�n K�n�ban.
- H�t ez remek - r�zta a fej�t Reisman. - Ha asztalosra van sz�ks�ged, h�vj
susztert.
- Politika az eg�sz - s�v�tette Kilgore. - Ha Csunkingban esik,
Washingtonban nyitnak erny�t, m�rpedig most nagyon esett, amikor
Waingrove an�lk�l akarta vezetni az OSS-t K�n�ban, hogy el�z�leg mindent
tiszt�zott volna vel�k. Ludlow simul�kony pasas, �s bar�tai vannak a
magasabb helyeken. Magasabban m�r nem is lehetn�nek. Az OSS mellett a
K�nai-Amerikai Egy�ttm�k�d�si Szervezet nev� ak�rmin�l is � a f�g�r�nk.
Halottal m�r r�luk?
- Max Armbruster igaz�tott el Londonban. Azt mondta, szerinte az �
feladatuk az, hogy akad�lyozz�k az OSS-�gyn�k�k m�k�d�s�t.
- �gy igaz. Fura helyzet, magadt�l is sok mindenre r�j�ssz majd, ha
odam�sz. Ludlow, ember�nkk�nt ebben az egy�ttm�k�d�si szervezetben, az
els� sz�m� l�ncszem Csang Kaj-sek korm�ny�hoz. Vagyis: � mindent elmond
nekik, azok pedig basznak neki elmondani b�rmit is, ami nem az � �rdekeiket
szolg�lja. Minden amerikai �gyn�k�t, minden f�lder�t�si tervet �s k�l�nleges
hadm�veletet �vel�k kell j�v�hagyatni. Hab�r a k�naiak nem nagyon szeretnek
idegen �rd�g�kkel haverkodni, Ludlow a puszipajt�sa lett Taj Li t�bornoknak.
Szerintem Ludlow a kloty�ra se megy ki, am�g Taj Li j�v� nem hagyja. -
Kilgore Reismanra n�zett: - Ugye tudod, ki �?
Reisman megmerevedett a n�v hallat�n. Linc Bradfordt�l hallotta el�sz�r.
- Az �piumkeresked�?
Kilgore nevetett. - K�n�ban mindenki �piumkeresked�, � t�bb enn�l. Ha
valakir�l elmondhat�, hogy � ir�ny�tja K�n�t, h�t alighanem Taj Li az.
- Mi a mel�ja... a poz�ci�ja a korm�nyn�l?
- A titkosszolg�lat f�n�ke. De enn�l j�val t�bbet csin�l.
- Magam is �gy hallottam.
- Ha Roosevelt korm�ny�ban �sszegy�rn�nk a bel�gyet, had�gyet �s
igazs�g�gyet, ennek lenne a k�nai megfelel�je.
- Linc Bradford tudott err�l az emberr�l - mondta Reisman. - Ahogy �n
�rtes�ltem r�la, Taj Li gondoskodik arr�l, hogy mindenki az egyetlen igazi
m�don nyaljon segget, m�sk�pp r�gen rossz nekik.
Kilgore elismer�en n�zett r�: - L�tom, m�g mindig kiv�l� filoz�fus vagy. -
�jra kezet ny�jtott Reismannak. - Vigy�zz, mit teszel, �s mit mondasz
odaf�nn, Johnny - mondta Kilgore. - Azut�n majd itt tal�lkozunk, rem�lem,
�s munk�hoz l�tunk.
- �s mit csin�lunk?
Kilgore megvonta a v�ll�t: - Ki tudja? Majd csak lesz valami.

7.

Csungking zordan, f�radtan �s elgy�t�rt�n �llt dombjain. Romos falak,

t�rmel�k �s s�r�n sorakoz� �p�letek lapultak egym�s hegyen-h�t�n a d�lut�ni
poros naps�t�sben. A v�ros alatt futott eggy� a k�t foly� iszapos vize.
Reisman csak r�szleges k�pet l�tott a kis ablakon �t, m�g a C-45-�s
begurult. Vajon itt van-e m�g valahol Katherine, �s nem esett-e baja? Csak
ett�l lenne �rtelme ennek a csungkingi �tnak, ett�l lehetne tal�n m�g �r�mteli
is. K�t �ve nem hallott semmit a l�nyr�l -, b�r ez �nmag�ban nem jelent
semmit �s nem is ad okot aggodalomra, ha tekintetbe vessz�k a kort,
amelyben �l�nk, az ostromlott v�rost, ahol Katherine lakik, �s azt, hogy neki,
Reismannak gyakorta v�ltozik a c�me, ha ugyan c�mnek lehet nevezni, amije
van.
Soha nem j�rt m�g Csungkingban, de a l�ny leveleib�l �s �js�griportokb�l,
f�nyk�pekb�l tudta, milyen iszonyatos b�ntet�st szenvedett el ez a v�ros �s
lakoss�ga az �vek sor�n, ami�ta a f�v�ros, 1938-ban idek�lt�z�tt. Jap�n
l�gik�tel�kek b�ntetlen�l bomb�zt�k, s azon voltak, hogy elt�r�lj�k a r�gi
v�rost. A megmaradt h�zakat egyszer�en fekete fest�kkel �lc�zt�k. Most, noha
az amerikai vad�szg�pek v�get vetettek a bombat�mad�soknak, a v�rosnak
m�r nem maradtak sz�nei, csak a lak�cs�nakoknak �s a g�z�s�knek a Jangce
�s a Csialing foly�n, meg a lemen� nap t�kr�z�d�tt e nagy art�ri�kon,
amelyek az �letet sz�ll�tott�k K�na h�bor�s sz�v�be �s sz�v�b�l.
Reisman gy�ng�den gondolt Katherine-ra, azut�n �gy�ka is megbolydult az
eml�k�t�l. Esz�be jutottak a l�ny szel�d, k�s�bb szenved�lyes felfedez�sei.
Nankingban ismerkedtek meg, amikor m�g ott volt a f�v�ros �s a jap�n
hadsereg nyomult arra keletr�l, Sanghaj fel�l �s �szakr�l, Peking fel�l, a
k�naiak pedig v�ratlan er�vel �lltak ellent. Az Egyes�lt �llamok akkoriban
elsz�ntan semleges maradt, b�r egy�tt�rzett az el�z�nl�tt orsz�ggal. Reisman
a megh�d�tott Sanghajban sz�llt le haj�j�r�l; a jap�nok udvariasak, korrektek
voltak, �s �gy l�tszott, nem �rdekli �ket a f�v�nyen strandol�, turist�t j�tsz�
amerikai. Siker�lt kisurrannia a v�rosb�l �s f�lhaj�znia a Jangc�n egy
kereskedelmi dzsunk�n, abban a hitben, hogy katona lehet �jra �s f�laj�nlhatja
szolg�latait a k�naiaknak. V�g�l ink�bb letett err�l a terv�r�l, mert r�j�tt: a
demokratikus K�na, amely�rt harcolhatna, nem l�tezik; csak bizalmatlan
frakci�k, amelyek legal�bb annyira harcolnak egym�s ellen, mint amennyire a
jap�nok ellen. De mik�zben erre r�j�tt, megismerkedett Katherine-nal, �s
r�szben t�le tanulta meg azt, amit K�n�r�l tudott.
Huszonh�rom �ves volt akkor, a l�ny pedig huszonkilenc - magas, karcs�,
feh�r b�r� gesztenyebarna haj� n�; szel�d, �des melegs�g �radt bel�le; s ett�l
� kezdetben azt hitte, Katherine t�bbet k�n�l f�l neki t�nyleges �nmag�n�l, �s
hogy val�j�ban tapasztaltabb a szerelemben. Mint kider�lt, Katherine eg�szen
�rtatlan volt, addig a t�rsadalmi illend�s�g �s az egyh�zi tilalmak nyom�sa
alatt gyakorolta csup�n az intimit�st, b�r a szenved�ly �s a v�gy, a l�ny�b�l
fakad� nagy odaad�s mindv�gig benne volt, csup�n m�s aktivit�sban p�rl�dott
le. Katherine tan�rn� �s ford�t� - volt, K�n�ban sz�letett misszion�rius sz�l�k
gyermekek�nt, elment vel�k az �llamokba, azut�n egyed�l visszat�rt K�n�ba,
mert hi�nyoztak neki gyermekkor�nak t�jai �s t�rsai, s ezeknek is sz�ks�g�k
volt �r�. Amikor a korm�ny elmenek�lt Nankingb�l, n�h�ny h�nappal
Reisman t�voz�sa ut�n, Katherine is a korm�ny ut�n ment Csungkingba.
Onnan �rt neki n� h�nyszor. Reisman v�laszolt. Most rem�nykedett, hogy m�g
ott tal�lja.
A Csungkingb�l Kunmingba tart� rep�l�s nem volt annyira f�lelmetes
Reisman, B� Szan �s utast�rsaik sz�m�ra, mint el�z�leg a P�p �trep�l�se.
Nem kellett tornyosul� Himal�j�kon �tkelni, amelyek mintha le akarn�k
r�ntani a C-46-ost, s a l�gteret kell�k�pp �rizt�k Chennault t�bornok 14. l�gi
hadsereg�nek vad�szg�pei. Reisman a rept�ren l�tott n�h�ny P-40-est; orruk ki
volt festve, az �hes c�p�kra eml�keztettek. A g�pek is, s a rajtuk rep�l�
emberek is az Amerikai �nk�ntescsoport veter�njai voltak; Chennault
"Rep�l� Tigrisei", akik h�rom �vvel ezel�tt kezdt�k meg a l�gi h�bor�
visszaford�t�s�t K�na jav�ra.
�m a f�v�ros �s K�na eg�sz belseje m�g mindig ostrom�llapot alatt �llt, ez
az �llapot hol aktiviz�l�dott, hol szunnyadt. A tengerparti K�na a jap�nok�
volt. De az Egyes�lt �llamok L�giereje seg�tett sakkban tartani �ket.
Csungkingt�l n�gysz�z m�rf�ldnyire keletre �s d�lkeletre - Hengjangn�l,
Kveilinn�l, Liucsoun�l �s m�sutt - amerikaiaknak siker�lt m�g el�retolt
t�maszpontokat is l�tes�teni�k, ahonnan vad�szg�pek sz�lltak fel, hogy
elcs�pj�k a jap�n porty�z�kat. De Reisman j�l tudta: ezek a t�maszpontok
rendk�v�l sebezhet�k, ha a jap�nok r�sz�nj�k magukat, hogy megrohanj�k
�ket. A linglingi t�maszpontot m�r el is foglalt�k. A k�nai hadoszt�lyok a
sz�razf�ld belsej�ben sz�mszer�en nagyobbak, de felszerel�s�k �s
kik�pzetts�g�k sil�ny, szinte soha nem vetett�k m�g harcba �ket, �s olyan
hadurak �lltak az �l�k�n, akik saj�t c�ljaikra halmoztak f�l amerikai
hadianyagot, vagy m�s hadurak ellen, vagy a Mao Ce-tung vezette
kommunista hadsereg ellen. A k�nai Nemzeti Hadsereg er�tlen �s bizonytalan
volt. �lland�an att�l rettegtek, f�l eg�szen Stilwell t�bornokig - b�r Csang
Kaj-sek tagadta ezt -, hogy a jap�nok egyszer lerohanj�k �ket, elfoglalj�k l�gi
t�maszpontjaikat, �s meg se �llnak Csungkingig �s Kunmingig.
B� Szan Reisman mellett l�pdelt a fogad��p�let fel�, f�lkarj�val cipelte
katonazs�kj�t �s nyugtalanul pillantgatott k�r�l. Odahajolt hozz� �s fesz�lten,
suttogva megk�rdezte: - Csang Kaj-sek itt lakik?
Reisman r��rzett, mi j�r a fi� fej�ben. A fiatal kacsin �gy �rzi, ugyan�gy
ellens�ges vonalak m�g�tt j�r, mint amikor �tkelt a Szalvenen, Caohszien fel�.
- Igen - felelte Reisman megnyugtat� mosollyal. - De ha b�k�n hagyod,
akkor � is b�k�n hagy t�ged.
Reisman m�r az evaku�ci�, a kis g�pre val� f�lsz�ll�s el�tt megmondta B�
Szannak: sose �rulhatja el senkinek, milyen k�r�lm�nyek k�z�tt szerezte
sebes�l�seit. Azt kell mondania, egy jap�nok elleni lovass�gi akci� sor�n
sebes�lt meg Burm�ban.
A Sam Kilgore-ral t�rt�nt v�ratlan rep�l�t�ri tal�lkoz�s ut�n Reisman �jra
�vatoss�gra intette B� Szant: - Id�be telik majd, am�g kiszimatoljuk, ki kinek
dolgozik.
Gyan�i nyomban f�lt�madtak, mihelyt a recepci�n jelentkeztek. Egy dzsip
v�rta �ket, sof�rrel.
- Liu �rmester. - A g�pkocsivezet� tisztelgett Reismannak �s k�v�ncsian
pillantott B� Szanra. - A helyettes igazgat� �zeni: Isten hozta magukat
Csungkingban. Azonnal v�rja besz�mol�jukat az irod�j�ban.
Liu magasabb �s testesebb volt az �tlag k�nain�l, 45-�s pisztolyt viselt.
Harminc-egyn�h�ny �ves lehetett, a Kuomintang-hadsereg kopott egyenruh�ja
volt rajta; amerikai akcentussal besz�lte az angolt. Volt valami a
mozdulataiban, amelyekkel beseg�tette a kocsiba a csomagjaikat �s
katonazs�kjaikat, ami azt s�gta Reismannak: ez az ember �rt a dzs�d�hoz meg
a karat�hoz, �s puszta k�zzel v�vott k�zitus�ban is j�l boldogulna. Ez az ember
nemcsak g�pkocsivezet�.
B� Szan bem�szott a kocsi h�ts� �l�s�re �s a csomagok k�z� telepedett.
Reisman a vezet� mell� �lt.
- Ki az az igazgat�helyettes �s minek az igazgat�helyettese? - k�rdezte.
Liu �rmester abbahagyta a mosolyg�st �s elsz�rk�lt szemmel n�zett r�: -
Ludlow sorhaj�kapit�ny �s a K�nai-Amerikai Egy�ttm�k�d�si Szervezet�.
- Kinek a helyettese?
- Taj Li t�bornok az igazgat�.
L�tszott, hogy Liu �rmester loj�lis �s j�l�rtes�lt.
- Nekem az a parancsom, hogy az OSS parancsnok�nak tegyek jelent�st -
k�z�lte vele Reisman.
- Ugyan� az, ugyanott - biztos�totta ny�jasan Liu. - A Boldog V�lgyben.
Reisman is sz�v�lyesen n�zett r�: - Sz�p neve van. Mi az? - k�rdezte, m�g
a dzsip elindult. Eml�kezett m�g, a k�naiak micsoda sz�ven�t� egyszer�s�ggel,
nemegyszer eleg�ns k�lt�is�ggel, s�t n�ha humorral tal�lj�k ki v�rosaik,
hegyeik, parkjaik �s templomaik k�p�r�sjeleit. Csunking� p�ld�ul ism�telt
j�szerencs�t jelent. Sz�vb�l rem�lte, hogy ez beteljes�l.
- Ez Taj Li t�bornok f�hadisz�ll�sa �s otthona. El�rte, hogy az emberei
el�gedetten, b�k�sen �s eredm�nyesen dolgozzanak ott.
A Boldog V�lgyet, nyilv�n cinikus humor� ember gondolta ki. Liu
�rmester r�ford�totta a dzsipet a rep�l�t�r kifut�p�ly�j�ra, amely most
orsz�g�tban folytat�dott �s Csungking k�zeli elsz�rt dombjaira vezetett.
- Szeretn�m, ha el�bb az amerikai katonai k�rh�zhoz vinne benn�nket -
mondta Reisman. - A tizedesemnek orvos el� kell ker�lnie.
- De a sorhaj�kapit�ny utas�t�sa �gy sz�lt, hogy...
- El�bb a k�rh�zhoz, �rmester! - parancsolta Reisman. - V�llalom a
felel�ss�get.
- Igenis, uram - d�nny�gte meggy�z�d�s n�lk�l Liu.
B� Szan a h�ts� �l�sen nagy �rdekl�d�ssel n�zegette a Jangc�n a
lak�haj�kat �s g�z�s�ket, az �t ugyanis a foly� k�zel�ben haladt; azut�n a
s�r�s�d� gyalogosforgalmat, a h�zott-vont talicsk�kat, a v�llukon s�lyos
csomagokkal terhelt rudakat egyens�lyoz� kulikat, riks�kat, lovaskocsikat �s
eg�szs�gtelen, alkohol�zemanyaggal m�k�d� �s kokszt�zel�s� buszokat. Liu
�rmester id�nk�nt elford�totta a fej�t, hogy B� Szant is bevonja a
besz�lget�sbe angolul �s k�naiul, de a fi� egyre m�sfel� n�zett �s cs�ndben
maradt. A dzsip halad�s�t meg-megakasztotta az emberek, �llatok �s otromba
j�rm�vek l�rm�s t�mege. Liu �lland� dud�l�ssal j�rult az �ltal�nos zajhoz.
K�na �that� f�ldszaga, amely Reisman orr�t m�r Kunming f�l�tt
megcsapta, m�g Csungkingban is �rezhet� volt, de itt m�r a j�rm�vek
kipufog�g�z�val, a foly� poshadt szag�val, az. utc�k hullad�k- �s
szennyv�zb�z�vel, meg az �t menti b�d�kban f�z�tt �telek illat�val keveredett.
Sz�les k�l�pcs�k vezettek le a partr�l a t�m�rdek kik�t�tt lak�cs�nakhoz,
amelyek embereket, �lelmet �s egyebet hordtak. V�g n�lk�l �radtak az �let
javai. Keskenyebb l�pcs�k vezettek f�l kanyarg�s utc�kon a domboldalra,
�zletek �s lak�sok fel�. A kibomb�zott t�rs�gekben a t�rmel�kek k�z�tt �j
h�zak �p�ltek bambuszb�l �s v�lyogt�gl�b�l. Kulik, �rusok �s h�zal�k sora
sietett f�l-le a l�pcs�k�n �s utc�kon, h�tukon �s karjukban bonyol�tva a v�ros
kereskedelm�t. F�rfiak �s n�k sajt�rokban vizet hordtak haza a foly�r�l a
f�z�shez �s mosd�shoz. A homokk� szikl�kon Reisman megl�tta azokat az
�regeket �s alagutakat, amelyekben az emberek mened�kre leltek a
bomb�z�sok el�l, ahol ezrek haltak meg, �s ahol sokan m�g ma is laktak.
A katonai k�rh�zr�l, amelyhez Liu vitte �ket, kider�lt, hogy j�val
gyeng�bben felszerelt int�zm�ny, mint amilyenre Reisman sz�m�tott. A
bomb�z�si c�lpontokt�l t�vol volt elrejtve, a v�ros nyugati negyed�nek
kev�sb� s�r�n be�p�tett r�sz�ben. Volt benne n�h�ny baleseti �gy, de ink�bb
bej�r�klinika volt, aff�le els�seg�ly-�llom�s �s rendel�int�zet, mintsem teljes
szem�lyzet� �s felszerelts�g� k�rh�z. Egy id�sebb tenger�szorvos, egy
korvettkapit�ny parancsnoks�ga alatt �llt, �s k�t felcser dolgozott mellette.
- Kunmingban sokkal jobb felszerelts�g van - mondta Reismannak dr.
Briggs, mik�zben kik�t�zte B� Szant. - Ott t�bb csapat tart�zkodik.
Tenger�szet persze nincs, de a maguk kik�pz�si parancsnoks�ga van ott, �s a
l�gier�t�l is sokan ker�lnek oda sebes�l�sekkel.
- Ma reggel ott j�rtunk - mondta Reisman. - Lehet, hogy a tizedest oda
kellene befektetni.
- Nem. Aki kezelte, j� munk�t v�gzett. Ha akar, itt maradhat egy-k�t
napig, de nincs m�r k�rh�zi kezel�sre sz�ks�ge. Majd mutatok neki n�h�ny
tornagyakorlatot, hogy a karja �jra j�l mozogjon. Azut�n j�t tenne m�g k�t-
h�rom heti f�l�p�l�si id�. Van itt egy nagy rehabilit�ci�s k�zpont
Kunmingban, a Tien Csi-tavon. Kellemes kir�ndul�helyen, j� kl�m�ban.
Reisman nyomban megkedvelte az orvost. Briggs sz�v�lyesen csevegett
tov�bb, mik�zben lekezelte B� Szan sebeit �s kicser�lte rajtuk a k�t�st. Az
els� vil�gh�bor� �ta teljes�tett orvosi szolg�latot a tenger�szein�l, mes�lte,
ideje egy r�sz�t K�n�ban t�lt�tte a tengerparton �s a foly�k mellett, a
szabadkik�t�kb�l m�k�d� amerikai �gy�nasz�dokn�l. Az �j h�bor� el�tt
nyugalomba vonult, de Pearl Harbor ut�n �nk�nt jelentkezett akt�v szolg�latra,
nyomban idek�ldt�k.
- Most a diplom�ciai kar embereit, t�zolt�kat, �js�g�r�kat kezelek... s saj�t
katon�inkat term�szetesen... meg n�h�ny k�nait �s k�lf�ldit, akik persona non
grat�k �s m�sutt nem kapnak seg�ts�get. A saj�t embereink k�z�l az igaz�n
betegeket vagy s�lyos sebes�lteket elsz�ll�tjuk innen. Orvosi gyakorlat
szempontj�b�l ez el�g pocs�k hely - s�hajtott. - A k�szleteket ellopj�k, vagy
tov�bbviszik �s a feketepiacon t�nik fel, vagy valamelyik nagyfejes
mag�nk�szlet�ben. M�g a mieinkt�l kapott f�jdalomcsillap�t�k �s a hivatalos
seg�ly se jut el azokhoz, akiknek iszony� nagy sz�ks�ge lenne r�. N�h�ny
k�nai �zletember, b�rokrata �s had�r gazdagodik �s h�zik a h�bor�n �s m�sok
szenved�s�n. - Briggs alaposan megn�zte mag�nak B� Szant. - El�g fiatal
vagy m�g katon�nak, nem, fiam?
B� Szan Reismanra n�zett enged�ly�rt, sz�lhat-e, s az b�lintott. -
Huszonh�t �ves vagyok - mondta.
Briggs ravaszul n�zett r� a szem�vege f�l�tt. - Mi a fene!
- Itt �ll a szolg�lati pap�rjaiban, parancsnok - mondta Reisman.
Az orvos belepillantott a dosszi�ba, amelyet B� Szan mag�val hozott, majd
�jra a fi�ra. - Igen, �gy van. Sz�letett San Francisc�ban. Nagyon szeretem azt
a v�rost. Igaz�n.
- Sok �ve nem voltam m�r ott, uram - mondta B� Szan. - A sz�leim
visszavittek Burm�ba, amikor m�g kicsi voltam. Nem eml�kszem semmire.
Dr. Briggs Reismanra kacsintott, majd �jra a fi�ra n�zett. - Akkor h�t �n
mes�lek r�la neked, fiam, h�tha k�rd�sekre kell majd v�laszolnod.
Reisman b�zott benne, hogy j� kezekben hagyta B� Szant. Tal�n ez is az
ism�telt j�szerencse r�sze.
- Holnap este bej�v�k mag�hoz l�togat�ba, tizedes - mondta hivatalos
hangon �s elment.
Odakinn m�r halov�nyult a naps�t�s, k�d gomolygott. Esz�be jutott, hogy
Katherine �rt neki err�l: Csungkingot gyakran elbor�tja a k�d, ak�rcsak
Londont �s San Francisc�t. Liu �rmester v�rta a dzsip vol�nj�n�l; arca most
nem volt kif�rk�szhetetlen - t�relmetlen volt, inger�lt. Nem is t�r�d�tt a
katon�s udvariass�ggal. - F�l �ra hosszat v�ratott - dohogott. - Ludlow
�tkozottul pipa lesz.
- Szarok r�! - mondta Reisman. - Hallgasson �s vezessen!

Liu teste megfesz�lt, gy�l�lk�d� pillant�st vetett Reismanra, de n�m�n

ind�tott. Azon kev�s �tnak az egyik�n haladtak, amelyen a j�rm�veknek
szabad volt f�lkapaszkodniuk a domboldalra. Rongyos gyerekekkel,
bek�t�z�tt l�bfej� �regasszonyokkal �s �get�, hangyaszer� kulikkal teli
mell�kutc�kon nyomakodtak �t. A k�d�s leveg�t szem�t, csatorna �s s�l� �tel
szaga j�rta �t.
Az �t egy kis erd�s t�rs�ghez �rt. Liu meg�ll�totta a dzsipet egy feket�re
festett k�fal kapuja el�tt. K�t g�ppisztolyos k�nai katona megn�zte a dzsipet �s
utas�t, n�h�ny sz�t v�ltott Li�val, azut�n kinyitotta a kaput �s beengedte �ket
egy bels� t�rs�gre. Eg�szen m�s vil�g volt itt a magas k�fal m�g�tt. V�ratlan
der� �radt a kertekb�l �s ligetekb�l. Liu egy telephelyen parkolta le a dzsipet,
m�s dzsipek, teherkocsik �s szolg�lati szem�lyaut�k k�z�. N�m�n,
rosszkedv�en vezette Reismant egy bolt�v alatt, egy �sv�nyen, f�l egy r�vid
l�pcs�n, kertek, sz�k�kutak �s szobrok mellett, egy felkunkorod� cser�ptetej�
emeletes cement�p�lethez. T�bb f�ldszintes �s egyemeletes �p�let �llt a
kertek k�zt a k�r�lker�tett birtok ter�let�n. Semmi se l�tszott �jnak, �cska volt
minden, de Reisman nem tudta meg�llap�tani, hogy az �p�let sok-sok �ve �ll-e
itt, vagy csak mostan�ban �p�lt egy lebomb�zott t�rs�gen. A falakat �s a
tet�ket h�mladoz�, sz�rke foltos fekete fest�k fedte. N�hol betonbor�t�s�,
ac�lajtaj� �v�helyeket l�tott, amelyeket a domb oldal�ba f�rtak bele. Ezeket
megpr�b�lt�k der�kmagass�g�, illatos s�v�nyekkel �s feny�csemet�kkel
tetszet�sen, eszt�tikus�n eltakarni.
A kis recepci�s el�t�rben k�nai tiszt �lt egyenes der�kkal egy pultn�l. Liu
jelentett neki, azut�n �tment a halion �s f�l egy l�pcs�n az emeletre. Reisman
ut�naindult, de a tiszt meg�ll�totta. Teljes �ra hosszat v�rt egy k�nyelmetlen
bambuszsz�kben; ekkor lej�tt hozz� egy tenger�szeti irodista.
Az irodista m�ly l�legzetet vett, valahov� Reisman feje f�l� n�zett. - A
sorhaj�kapit�ny utas�tott, mondjam meg �nnek, hogy mivel �n nem tartotta
fontosnak, hogy pontosan betartsa a megjelen�si id�pontj�t, �gy csak holnap
d�lel�tt tizenegykor tudja fogadni �nt.
Reisman legy�rte a haragj�t. Az �rnok csak parancsot teljes�t.
- �s itt t�ltsem az �jszak�t? - k�rdezte.
- Nem kaptam erre vonatkoz�an utas�t�sokat, uram.
- Hol szoktak lakni az �tutaz�k? Van itt valamif�le tiszti sz�ll�s?
Reisman �szrevette, hogy a pultn�l �l� tiszt hallgat�dzik, �s n�mi
der�lts�ggel nyugt�zza a hallottakat. Nyilv�nval�an Taj Li egyik embere, a
K�nai-Amerikai Egy�ttm�k�d�si Szervezet munkat�rsai k�z� �p�tve. Hol lehet
a t�bornok? �s hol tartj�k az OSS-embereket, azokat, akikr�l biztosan
tudhatni, hogy az OSS emberei? �s egy�ltal�n, b�zhat-e valakiben is K�n�ban?
- Van egy tisztisz�ll�s a rept�r k�zel�ben, de nem hiszem, hogy �jra vissza
akar menni oda, �rnagy - mondta az �rnok. - A v�rosban van n�h�ny sz�lloda
�s egy-k�t k�nai fogad�. Kivehetne mag�nak szob�t.
- �s elsz�molhatom a k�lts�geket?
- Nyilv�n, uram, elv�gre hivatalos �gyben tart�zkodik itt. K�l�nben se fog
sokba ker�lni. K�r�lbel�l sz�znyolcvan k�nai doll�rt kapunk a mi doll�runk�rt
mostans�g.
- Nos, akkor �llom a cehhet - kelt f�l Reisman. - Melyik sz�llod�t aj�nlja?
- A Csungking Hotelt. Benn van a k�zpontban, j� az �tterme �s a b�rja.
Tudom, hogy t�bb idel�togat� kongresszusi k�pvisel� �s �js�g�r� sz�llt meg
ott. De az utca t�loldal�n, a sz�ll�val szembeni �p�lett�l �vakodj�k.
- Mi�rt?
- Ott szerkesztik az �js�gjukat a komcsik, a New China Dailyt. Csou En-laj
�s n�h�ny jenani v�r�s van ott. A generalisszimusz megengedi nekik. Igazi
demokrata. De azt nem akarja, hogy az amerikaiak sz�ba �lljanak vel�k. Ez
Ludlow sorhaj�kapit�ny parancsa is.
Reisman tudott r�la, hogy a Nemzeti Korm�ny �s a kommunista ellenz�k
k�z�tt van egyfajta hallgat�lagos megegyez�s, az is lehet, hogy fegyversz�net.
Washington �l�nken biztatta erre mindk�t felet, a jap�nok elleni h�bor�
�rdek�ben.
- Hogyan jutok el a sz�llod�hoz?
- Gyalog. Vagy tal�l valahol egy riks�t az �ton...
- felelte az �rnok kicsit zavartan. - A riks�k itt nem v�rakoznak �gy mint
m�sutt. Nincs nagy kereslet ir�ntuk. De menet k�zben biztosan tal�l egyet.
Reisman tudom�sul vette, hogy semmibe veszik, hogy az �rnok csup�n
m�sodk�zb�l k�zvet�ti Ludlow sorhaj�kapit�ny inger�lt lekezel�s�t. Sz�
n�lk�l kiment az �p�letb�l, a kerteken �t az aut�parkol�ba. Itt tal�lt egy
dzsipet, bennhagyott ind�t�kulccsal. Katonazs�kj�t �s l�gier� st�lus�
rep�l�t�sk�j�t �thozta abb�l a kocsib�l, amellyel j�tt. Jobban �r�lt volna, ha
Liu benne hagyja a kulcsot �s �gy azt a kocsit viheti el. Harci felszerel�se a
nagy katonazs�kban volt, t�bbek k�zt a karab�lya is; sz�tszedve, megtiszt�tva,
olajozva �s darabonk�nt becsomagolva. A l�git�sk�ban kab�t, m�sik
egyenruha, gyakorl�- �s k�nny� kekiszerel�s, v�lt�s feh�rnem�k, ingek, cip�k
�s szem�lyes holmi. Fegyver�v�n viselte a 45-�s�t, ez az �v fogta �ssze r�vid
derek� Ike-zubbonya alj�t. Csak most, am�g a m�lh�j�t �thozta, nyilallt bel�,
micsoda szam�rs�g volt minden holmij�t �rizetlen�l a nyitott dzsipben hagyni;
megfogadta, hogy ilyet t�bb� nem tesz. Eddig m�g nem mer�lt fel benne,
hogy lop�s is t�rt�nhet egy ilyen, elm�letileg bombabiztos helyen; most
azonban, b�r semmi jele nem volt, hogy valaki hozz�ny�lt volna a cucc�hoz,
m�gis el tudta k�pzelni, hogy egy ismeretlen �s bar�ts�gtalan "bar�t"
kihaszn�lja a lehet�s�get �s megd�zsm�lja, �tvizsg�lja, vagy ak�r el is lopja.
Reisman, �tban a kapu fel�, megnyomta a k�rt�t, hogy figyelmeztesse a
kinti k�nai �r�ket. Azok kit�rt�k a kaput, � pedig kihajtott a Boldog V�lgyb�l
ugyanott, ahol az im�nt behozt�k.

8.

Alkonyodott, az utc�k �s s�t�nyok gyorsan ki�r�ltek. �jszaka nem volt

aj�nlatos egyed�l m�szk�lni Csungkingban. A lak�k hegyi barlangjaikban,
vagy a foly�n �sz� lak�cs�nakokon leltek mened�ket, ahol nemzed�kek
sz�lettek, �ltek �s haltak. N�h�ny v�rosk�zpontb�li hotelt, �ttermet �s �jszakai
helyet lesz�m�tva, amelyeket a katon�k, k�lf�ldiek, k�nai v�llalkoz�k �s
feket�z�k l�togattak - a csunkingi �jszaka a bandit�k�, a rend�r�k�, a katonai
j�r�r�k�, �gyn�k�k� �s k�mek� volt. El�g s�r� volt a k�d, de nem annyira,
hogy Reisman ne l�ssa, hol j�r.
Eml�kezett r�, hogy Katherine egy Hongjankon nev� dombon lakik, egy
h�zban, amely a Csialing foly�ra n�z, f�l m�rf�lddel f�ljebb, mint ahogy a
foly� d�lnek fordul �s egyes�l a Jangc�val. Leveleiben fest�i k�pet rajzolt
r�la, s azt �ll�totta, n�ha �gy �rzi, mintha egy foly�ba belehas�t� haj� orr�ban
lakna. Legal�bbis amikor utolj�ra �rt, ott lakott, s Reisman t�rc�j�ban ott volt a
c�m. A l�ny post�ja az amerikai k�vets�gen kereszt�l jutott el hozz�, s � is a
k�vets�g c�m�re �rt neki. A k�vets�gen val�sz�n�leg tudj�k, hol �l Katherine;
�m a k�vets�g a Jangce t�lpartj�n volt, �s Reismannak nem volt kedve
�tkompolni �jjel csup�n az�rt, hogy �rdekl�dj�k. Mindenesetre el�sz�r a
Csungking Hotelt akarta megtal�lni. Tal�n ott k�s�bb kellemesen meg is
vacsor�zhat.
A sz�lloda el�tt �ll� kocsik nagy r�sze katonai kocsi volt, meg n�h�ny
�cska civil Buick �s Ford. Reisman leparkolt, f�lemelte a dzsip
motorh�ztetej�t, leszerelte a rotort az eloszt�r�l, �s a kulccsal egy�tt zsebre
tette. Zs�kj�val �s t�sk�j�val bel�pett az otromba, zs�folt el�t�rbe. S�t�t
�lt�ny�s, feh�r haj� k�nai volt a port�s, kattog� brit akcentussal besz�lt
angolul. Hongkongi menek�lt lehet, v�lte Reisman. Amikor a port�s k�z�lte,
h�ny sz�z k�nai doll�rba fog ker�lni egyetlen �jszaka, Reisman egy pillanatra
elk�pedt, de azut�n esz�be jutott, milyen kev�s is ez az amerikai doll�rban
sz�m�tva.
Kicsi, sov�ny, fiatal hotelszolga vette el a csomagj�t �s k�s�rte f�l m�sodik
emeleti szob�j�ba. Reisman sz�vesen elvette volna t�le a katonazs�kot, hogy
k�nny�tse a hord�r terh�t, de r�g�ta tudta, hogy az s�rt�nek tal�lna egy ilyen
gesztust, amely b�szkes�g�t �s rizsest�lk�j�t egyar�nt vesz�lyezteti. Amikor a
hotelszolga megl�tta a nagy borraval�t, t�gra ny�lt a szeme �s kecsesen
meghajolt.
A magas mennyezet�, tompasz�rk�re festett szob�t egy csupasz
villanyk�rte vil�g�totta meg az �gy f�l�tt, s egy m�sik a mosd�n�l. A falon
f�nyk�pnyomatok: Szun Jat-szen, Csang Kaj-sek, �s Franklin D. Roosevelt
k�pe. Egy m�sik falon halv�ny sz�nekkel festett k�nai selyemfestm�ny,
p�sztorjelenetet �br�zolt. Reismant elsz�rakoztatta a gondolat, hogy ezt a
szob�t amerikai vend�geknek sz�nt�k, hogy nyilv�n van brit szob�juk is, ahol
Churchill k�pe helyettes�ti Roosevelt�t, s�t tal�n francia szob�ik is akadnak,
ahol viszont De Gaulle, vagy m�s szemben �ll� francia vez�r k�pe l�g;
merthogy franci�k is m�k�dnek a Szabad K�n�ban, akik vissza szeretn�nek
t�rni d�li gyarmataikra.
Az ablakot vastag f�gg�ny takarta. Amikor a hotelszolga kiment, Reisman
sz�th�zta egy pillanatra �s kin�zett a mell�kutc�ra. Azut�n a szekr�nybe rakta
katonazs�kj�t, fogasra akasztott n�h�ny egyenruh�t �s �tcsomagolta kiss� a
l�git�sk�j�t, v�lt�s ruh�val, a karab�ly�val �s n�h�ny t�lt�nyt�rral. Nem tudta
m�g, hol t�lti az �jszak�t, de rem�lte, hogy nem itt. Nem tudta, mi a helyi
szok�s egy elm�letileg szolg�laton k�v�li tiszt eset�ben, de tov�bbra is mag�n
hagyta fegyver�v�t �s a 45-�s�t.
Amint az el�t�ren �thaladt, hogy ben�zzen az �tterembe, megcsapta a zene
hangja. Valami ismer�s �s n�pszer� muzsik�nak hangzott... A Holdf�ny-
szeren�d?... Glenn Miller �s zenekara? Az �tterembe bel�pve megl�tta a fal
melletti, kiss� megemelt dobog�n j�tsz� muzsikusokat. Az �tterem teli volt
katon�kkal �s civilekkel. Vagy nagyon j� hely lehet, t�n�d�tt Reisman, vagy
ez az egyetlen hely Csungkingban, ahol biztons�gosan �s j�l lehet enni. Az
egyenruh�k sokf�le nemzetre �s sokf�le fegyvernemre utaltak, de f�leg
amerikaiakra. A nem k�nai civilek val�sz�n�leg a k�l�nf�le k�vets�gek
emberei, vend�gk�ld�tts�gek, �js�g�r�k. Sok volt a n�, k�zt�k egyenruh�sok
is, de f�leg k�nai sz�ple�nyok, k�pr�zatos, testhez�ll�, combn�l magasra
slicceit selyemruh�kban. T�bben t�ncoltak, de a zenekar nem volt t�l nagy
sz�m. Kiv�ve a dobost - egy amerikai katon�t, aki boldogan figyelt �nn�n
bels� vil�g�ba -, a t�bbiek gondosan n�zt�k a kott�jukat, lend�let n�lk�l
j�tszottak, mintha nem nagyon �rten�k, mit is m�velnek itt.
Reisman ismerte ezt az �rz�st. Aki onnan j�tt, ahonnan �, aki megtette �s
l�tta azt, amit � (�s nemcsak ez ut�bbi akci�j�t, hanem valamennyit el�tte), azt
mindig mellbe v�gja, milyen k�ptelen ez az eg�sz; sz�rakoz� f�rfiak �s n�k,
amint esznek, isznak, zen�t hallgatnak, vid�mak �s f�lelem n�lk�liek, ut�na
pedig majd szenved�lyesen hanc�roznak egym�ssal biztos helyeken. Isten
�ld�s�val vagy an�lk�l.
Kifordult az �tteremb�l, �ts�t�lt a nagy, k�l�nbej�rat� b�rba. A
faburkolat�, t�kr�s terem a jobb londoni kokt�lb�rokra eml�keztette. Vajon az
�p�letet lebomb�zt�k �s �jj��p�tett�k, vagy siker�lt elker�lnie azt a pusztul�st,
amely a v�ros r�gibb, szeg�nyebb, zs�foltabb r�szeit utol�rte? A n�cik
Londonban is a szeg�nyebb munk�sker�letekre hajig�lt�k bombaterh�k
legjav�t. Tal�n mind a n�ciknak, mind a jap�noknak az volt a taktik�juk, hogy
a nemzetek sz�les n�pi b�zis�t terroriz�lj�k �s puszt�ts�k el, a f�ld s�j�t, a
vez�reket pedig izol�lj�k. A taktika se ott, se itt nem v�lt be.
A b�rhelyis�gben ugyanolyan fajta katonai �s civil t�meg ny�zsg�tt, mint
az �tteremben, tisztek �s k�zkaton�k demokratikus kever�ke, b�r nem
felt�tlen�l ittak egy�tt. Egy ajt�n �t ide is behallatszott �s bel�tszott a
zenekar.
�pp az in the Mood-ra zend�tettek r�.
Reisman le�lt a b�rpulthoz egy t�rzs�rmester mell�, a 14. l�gi hadsereg
egyik besz�des, spicces f�ldi parancsnoka mell�. - Most �rkezett, uram? -
k�rdezte a t�rzs�rmester a l�git�ska l�tt�n. Reisman b�lintott. Az �rmester
m�r k�t �ve volt Csungkingban, j�l ismerte a v�rost, �s Reisman hamarosan
pontosan tudta, merre vezet az utca Katherine c�me fel�. Megtudta, mif�le
zenekar ez, mert k�v�ncsi volt r�. - N�gy feh�rorosz, akik 1918 �ta
menek�lnek - mes�lte az �rmester. - K�t n�met menek�lt Berlinb�l, akik
most futottak ide Sanghajb�l a japcsik el�l. Ezek harminchat vagy harminch�t
�ta futnak. A dobos brooklyni olasz sr�c. Mellettem dolgozik kinn a rept�ren.
Ha nincs ez a tehets�ge, m�r r�gen �thelyezt�k volna. Engem is, azt hiszem.
�n nem j�tszom semmilyen hangszeren. Csak �l�k itt �s iszom �s figyelek,
azut�n odamegyek az �lland� csajomhoz, r�zunk egy kicsit. �n vigy�zok r�, �
vigy�z r�m, m�g haza nem megyek. Nagyon j� meg�llapod�s, �s alig ker�l
valamibe.
Reismanba hirtelen belenyilallt: valami m�sr�l, fontosabbr�l akart besz�lni
ezzel az emberrel, nem a nemi �let�r�l: - Maga pontosan tudja, mi rep�l innen
ki �s ide be, ugye, �rmester?
- Hogyne tudn�m, �rnagy.
- L�tott-e valaha egy terepsz�n�re festett B-25-�st, de azonos�t�si sz�m,
csapatjelz�s �s fels�gjel n�lk�l?
Az �rmester gondolkodott egy pillanatig, azut�n megr�zta a fej�t: - Nem
mondhatn�m. �ltal�ban a 14. �s a 10. l�gi hadsereg g�pei j�rnak ide, �s azok
nagyon rendesen vannak jelezve.
A m�sik helyis�gben a zenekar �pp v�gzett a Tuxedo Junctionnal.
Fanf�r hallatszott, bemutat�s �s udvarias taps.
- Most j�n a cicababa - k�z�lte az �rmester.
Reisman odan�zett a bolt�ven �t, s egy j�kora sz�ke n�t l�tott, fantasztikus
feh�r lepelben, keble rezgett, mintha ki akarna t�rni a nagy dekolt�zs m�g�l.
- Ez meg valami muszka hercegn�, vagy mi a fene - mondta lelkesen az
�rmester.
Reisman nagyj�b�l el is hitte. Mindenk�pp arisztokrata a n�, ha hercegn�
�ppen nem is. Tapasztalatai r�v�n j� szeme volt a sors k�l�n�s csavaraira; s
most ilyet l�tott. K�na a k�t vil�gh�bor� k�z�tt megtelt az orosz arisztokr�cia
maradv�nyaival. Ideiglenes mened�ket kerestek, s ezt a mened�ket a
k�r�lm�nyek �lland�s�tott�k. Ut�nuk, a harmincas �vek k�zep�n �rkeztek
azok a n�met zsid�k, akik nyugat helyett kelet fel� menek�ltek, �s k�ptelenek
voltak �tjutni a Csendes-�ce�non. Itt most mind a k�t menek�ltfajta
vissz�ss�gok csapd�j�ba ker�lt: idegen amerikai muzsik�t j�tszottak �s
�nekeltek K�na belsej�ben.
- M�r k�t �ve szeretn�m megkef�lni, de ez nem fekszik le �rnagyn�l
alacsonyabb rang�val - hablatyolt tov�bb az �rmester. R�n�zett Reisman
aranylev�lk�ire: - Akarja, hogy bemutassam? J� bar�tn�m. Maga biztosan
t�bbre menne vele.
- Nem, k�sz, �rmester - mondta Reisman. - A mai �jszak�m le van m�r
k�tve. Hadd h�vjam meg mag�t egy italra. - Otthagyott a pulton m�g n�h�ny
plusz doll�rt, vette a csomagj�t �s indult. H�ta m�g�l hallotta m�g az orosz
"cicababa" �nek�t, amint pomp�san a Don't sit Under the Apple Tree with
Anyone else but Me akcentusos v�ltozat�t adja el�.
Az eg�sznek igen kev�s k�ze volt Reisman �let�hez. Pillanatnyilag
kikapcsolja tal�n, m�g ha st�lustalan is. Lehet, hogy elhozza majd Katherine-t
az �tterembe, ha a l�nynak kedve van hozz�, de az � sz�m�ra ugyanolyan
idegen az eg�sz, mint valaha Toki�ban egy szamiszenkoncert. Csak ekkor
vette �szre, mennyire biztosan sz�m�t Katherine-re. Pedig m�g azt se tudja
r�la, Csungkingban van-e m�g, nincs-e lek�tve valaki m�shoz, �s akar-e majd
vele b�rmit is csin�lni az �dv�zl�sen t�l.
Reismannak esz�be jutott, amit Ludlow sorhaj�kapit�ny �rnoka mondott az
utca t�loldal�n �ll� tiltott �p�letr�l. Kivil�g�tott ablakokat l�tott; vajon benn
van-e csakugyan Csou En-laj az elvt�rsaival, �s k�sz�ti-e a New China Dailyt?
Visszarakta a rotort az eloszt�ba, beind�totta a dzsipet �s elindult vele
Hogjankun fel�. Az alacsonyan j�r� felh�k s�t�tbe bor�tott�k az �jszakai eget,
de a talaj menti k�d nem volt t�l s�r�. Ekkor vette �szre, hogy k�veti �t egy
m�sik dzsip, mintegy �tven m�terr�l. Lass�tott, a kocsi k�zelebb �rt, s
Reisman megl�tta rajta a Katonai Rend�rs�g - a Military Police - MP
bet�jel�t. Lehet, hogy k�r�z�st adtak ki ellene, ami�rt elvitte a dzsipet?
F�lreh�z�dott, el�vette Katherine c�m�t �s megn�zte egy utcal�mpa f�ny�ben.
Az MP-dzsip odah�zott mell�, f�nysz�r�j�t r�vetette, s egy hang ki�ltott ki
bel�le: - Minden rendben, �rnagy?
- Igen, k�sz�n�m! Csak egy c�met n�zek.
Elford�tott�k a f�nysz�r�t �s tov�bbhajtottak. M�g f�lfele tekergett a
domboldalon, azok lefele j�ttek �s elhaladtak mellette. Az volt az �rz�se, hogy
ezt addig fogj�k csin�lni, am�g meg nem tudj�k, hova t�rt be. T�bbsz�r is
meg�llt, zsebl�mp�j�val ellen�rizte a falakra, ajt�kra �s kertkapukra festett
sz�mokat, m�g csak meg nem tal�lta Katherine c�m�t. Szorosan a k�ker�t�s
mell� h�z�dott, amely nyilv�n bels� udvart vett k�r�l, �s �jra levette a rotort.
Feldobott �s felbolydult l�lekkel indult el t�sk�j�val, lement n�h�ny
l�pcs�fokot egy mell�kutc�n, egy neh�z fakapuig. Csendes volt az utca, se
j�rm�, se gyalogos nem j�rt rajta; bekopogott, s m�ris b�nta, hogy oly
hangosan �s parancsol�n sz�l a kopog�sa. M�gse j�tt ki senki az ajt�hoz.
Ekkor �szrevette egy harangcseng� h�z�j�t, megr�ntotta n�h�nyszor, s a bels�
udvarb�l kihallatszott a cseng�s.
L�pteket hallott a kapu t�loldal�n; azut�n kiny�lt egy k�mlel�lyuk, s egy
�regasszony sz�lt hozz� k�naiul. Reisman �nmag�ra vil�g�tott zsebl�mp�j�val,
hogy megnyugtassa, �s angolul �gy sz�lt: - Katherine Harrist keresem. A
nevem John Reisman.
Hallatszott, amint az asszony beszippantja a leveg�t, majd �jra k�naiul
besz�l. Reisman tan�cstalan volt, azut�n meg�rtette v�gre, mit mond az
asszony: hogy Miss Harris beteg, nagyon beteg. Reisman keresg�lt a n�h�ny
szavas mandarin-k�nai tud�s�ban, amit valaha tanult, b�r tudta, milyen
�rthetetlen�l hangozhat ez egy asszonynak itt Szecsuanban. - K�rem, mondja
meg neki, hogy itt vagyok - mondta.
- Mondom... mondom... - felelte az asszony angolul, �s Reisman nagy
teljes�tm�nynek tal�lta, hogy kommunik�lni tudnak mindk�t nyelv primit�v
v�ltozata seg�ts�g�vel.
Az asszony elment p�r percre, majd visszaj�tt az ajt�hoz, amilyen gyorsan
csak mozgatni tudta a kez�t, leszedte a reteszeket �s �jra meg �jra ezt
ism�telgette angolul: - Isten hozta... Isten hozta... Miss Harris nagyon �r�l...
nagyon �r�l.
Reisman bel�pett a kis udvarba �s megv�rta, am�g az asszony �jra bez�r
mindent. Seg�teni is pr�b�lt neki, de az asszony leintette �s betolta a neh�z
reteszeket a vasp�ntok al�. Tompa f�ny �radt ki egy nyitott ajt�n �s egy
emeleti ablakon �t a s�ta�tra �s a kertre. Az asszony befele tess�kelte, gyors
kis l�ptekkel ment el�tte �s bevezette a h�z el�szob�j�ba. Egy mennyezeti
villanyk�rte vil�g�totta meg, s hom�lyos f�nyt vetett a nappaliba; Reisman
n�h�ny k�rpitozott b�tort, fi�kosszekr�nyt l�tott odabenn, de Katherine-t nem.
- F�nn, f�nn - mondogatta az �regasszony k�naiul is, angolul is.
Mosolygott, de k�nnyes volt a szeme �s Reisman meg�rezte: valami nagy baj
van, hogy a "beteg" t�bbet jelent betegs�gn�l.
Ledobta csomagj�t �s f�lsietett a l�pcs�n. A pihen� mindk�t oldal�n volt
egy-egy csukott ajt�, �s egy nyitott is, k�z�pen, l�gyan megvil�g�tva. Ez lehet
az a foly�ra n�z� szoba, gondolta, Katherine szob�ja. Bel�pett, �s nyomban
megcsapta a s�r� leveg�, egy betegszoba szaga -, �s m�g valami�. El�sz�r
egy olajl�mpa t�kr�z�s�t l�tta meg a tet�teraszra ny�l�, csukott f�gg�nytelen
ajt�n. Az �vegen �t, odalenn a Csialing kompjai f�nylettek. Reisman balra
pillantott, ahol egy sz�k mellett, a kisasztalon l�mpa �gett; �m Katherine
hangja jobbr�l j�tt, az �rny�kban �ll� �gyr�l; Reisman csak akkor fordult arra,
amikor a l�ny hangj�t meghallotta.
- Amikor Szuulin megmondta a neved, nyomban tudtam, hogy isten
meghallgatta az egyik utols� k�v�ns�gomat.
Nagy, f�lpolcolt brok�tbevonat� p�rn�knak t�maszkodott. �t mag�t
Reisman m�g mindig alig l�tta, csup�n karja ny�lt fel� �s k�nt�se ujja omlott
le nagyon feh�r, v�kony karj�r�l. K�zelebb l�pett �s megl�tta - els�re er�vel
kellett visszatartsa mag�t, hogy a sokk ne l�ss�k meg az arc�n. A l�ny f�l arca
eltorzult, �llkapcsa sz�tz�zva, ajka f�lt�pve, fogai kiverve. Arc�n az �r�m
mosoly�val most szinte groteszk�l hatott. Reisman le�lt az �gyra, karj�ba
vonta �s mag�hoz �lelte. A l�ny k�ts�gbeesett er�vel tapadt hozz�.
- Annyira rem�ltem, hogy egyszer visszat�rsz K�n�ba - suttogta hevesen
Katherine. - Nem maradt senkim, akiben b�zhatn�k, senki, akiben �sz �s er�
van, hogy �tl�ssa a dolgokat.
Reisman elh�z�dott t�le, r�vette mag�t, hogy egyenest r�n�zzen, �gy, hogy
a l�ny elfogadja a tekintet�t �s megnyugodj�k t�le, azut�n �jra k�zelebb hajolt
�s gy�ng�den megcs�kolta az ajk�t, arc�t, szem�t �s haj�t. Katherine nagyon
v�kony �s legyeng�lt, nagyon k�nny� volt Reisman karj�ban. Az a l�ny, akit
valaha Nankingban �lelt, magas volt �s er�s, hossz� l�b� �s karcs�, �l�nk
szellem�, a szerelemben pedig szenved�lyes �s odaad�.
- � h�nyszor, h�nyszor k�pzeltem el, hogy �gy meg�lelsz, John...
elepedtem �rted - mormolta most a f�l�be a l�ny. - Az �n szerencsekaton�m.
- �gy bec�zte �t akkoriban... Az �n szerencsekaton�m.
- Mi t�rt�nt veled? - k�rdezte a f�rfi.
- Taj Li - v�laszolta Katherine.
Reisman most hallotta negyedszer ezt a nevet. Els� �zben Linc Bradford
sz�j�b�l, m�sodszor Sam Kilgore-t�l, azut�n Liu �rmestert�l �s most
Katherine Harrist�l. Mindannyiszor valami f�lelmetes nagyhatalm�, tragikus
�s m�lys�gesen gonosz dologgal volt kapcsolatban a neve.
- Tudni szeretn�k r�la - mondta. - Mindent. R�szletesen.
Katherine m�lyebbre s�ppedt a p�rn�kba, de szorosan fogta Reisman kez�t.
A neh�z, b�d�t� szag, amelyet a f�rfi a bel�ptekor �rzett, m�g mindig ott volt a
leveg�ben. Nem volt kellemetlen. F�szeres illat volt, f�leg fah�jillat�. M�r
majdnem azonos�totta, de m�gsem siker�lt eg�szen.
- Ink�bb arra az �jszak�ra szeretn�k eml�kezni, amikor elcs�b�tott�l -
s�hajtott Katherine.
- Szerintem te cs�b�tott�l el engem. Elv�gre pelyhes �ll� gyerek voltam.
- Nem volt�l te soha pelyhes �ll� gyerek, John Reisman.
- Mondd el, mi t�rt�nt veled.
A l�ny lehunyta a szem�t, nehezen l�legzett �s m�r �pp bele akart kezdeni,
amikor valami bel�je nyilallt hirtelen, arca eltorzult.
- F�jdalmaid vannak? - aggodalmaskodott a f�rfi.
Katherine b�lintott, v�gigtapogatta a takar�t a hasa, bord�i �s sz�ve f�l�tt. -
Azok az emberek alapos munk�t v�geztek. Most m�r tudom, milyen az,
amikor az ember �lni szeretne. A bennem ny�zsg� f�ri�k bossz�ra v�gynak.
Reismanban, m�g elk�pzelte, mi t�rt�nt a l�nnyal, ugyancsak f�ri�k
tomboltak. Hadd mes�lje el a maga m�dj�n, gondolta. - Szedsz valamit... a
f�jdalom ellen?
A l�ny megeresztett egy keser� kis mosolyt, arc�nak eltorz�tott fel�t az �gy
s�t�tben l�v� t�loldala fel� ford�totta: - Igen. De m�g nem... majd. El kell
viselni egy ideig, nem szabad t�lz�sba vinni.
- Van el�g er�d a besz�dhez?
- Van. El�bb elmondom, mi t�rt�nt. Azut�n azt, hogy mi�rt. K�t h�napja
egyed�l j�ttem hazafel� �jjel, amikor k�t f�rfi... k�naiak... r�m t�madtak �s
eszm�letlenre vertek.
- Bandit�k?
- Nem. Engem akartak elkapni, nem valami arraj�r�t kirabolni. V�rtak m�r
r�m a sik�torban, nem messze ide. Meg is �lhettek volna, de ebb�l t�bb lett
volna a z�rj�k, nem tudt�k volna magasabb helyeken elsim�tani. Meg akartak
leck�ztetni, az�rt, hogy hagyjam abba, amit csin�lok.
- Mit?
- Seg�tettem bizony�t�kokat gy�jteni a magasabb helyeken t�rt�n�
�rul�sokr�l, k�mked�sekr�l, �s �sszej�tsz�sr�l a jap�nokkal.
Reisman elcsod�lkozott azon, hogy a l�ny egy�ltal�n belekeveredhetett
ilyesmibe. Az � tudom�sa szerint Katherine tan�t�n� a misszi�kn�l �s
iskol�kban, ford�t�i k�l�nmunk�t v�gez, hol amerikai �gyn�ks�geknek, hol
�zleti c�geknek, hol mag�nszem�lyeknek.
- Csak nem vett�l r�szt valami felder�t�sben?
- Hivatalosan nem. Viszont megismerkedtem Waingrove ezredessel �s �
megk�rt, hogy seg�tsek. Sz�ks�g volt valakire, aki jelent�ktelen, aki a
foglalkoz�sa r�v�n megtudhat bizonyos dolgokat �s sz�ks�g�k volt egy
ford�t�ra, aki dokumentumokat �tvizsg�ljon. - Katherine fel�l�nk�lt �s
el�red�lt fel�. - Sejtelmed sincs, mi folyik, John. �n nemcsak a tucsunok
�rul�s�r�l �s korrupts�g�r�l besz�lek, vagy a seftel�sr�l, ami a jap�nokkal
zajlik az arcvonalon �t �s j�kora profitot hoz a k�nai hivatalnokoknak �s
�zletembereknek.
Most m�r egyre nehezebben besz�lt, minden energi�j�t �sszeszedte, hogy
egyszerre elmondjon mindent. - A hadm�veleti k�mked�sr�l besz�lek;
jelz�seket lead�kr�l, akik c�lba seg�tik a jap�n bomb�z�kat; a sz�vess�gek�rt
�s arany�rt �rus�tott katonai titkokr�l, el�rult operat�vokr�l, meggyilkolt
�gyn�k�kr�l, elvesztett csat�kr�l, meg�lt katon�kr�l. Tudsz-e r�la, hogy �pp
itt, Csungkingban van a jap�n titkosszolg�latnak, a Kempitajnak egy ezredese,
aki a Csang Kajsek-korm�ny bizonyos tagjainak a v�delme alatt m�k�dik?
- Tal�n kett�s �gyn�k? - k�rdezte Reisman.
- De kinek a haszn�ra? - k�rdezte vissza m�rgesen a l�ny. - Kueljinben
van egy ir�ny�tott jap�n r�di�ad�, b�ntetlen�l m�k�dik valakinek a
v�d�sz�rnyai alatt; t�bb itt az egy n�gyzetm�rf�ldre jut� k�mek sz�ma, mint
b�rhol m�sutt. Ez�rt l�vik le Chennault vad�szg�peit. Mert a jap�nok tudj�k,
mikor sz�llnak f�l �s hov� mennek. �s m�g mi minden van! Annyi, hogy alig
lehet elhinni, John! A Kempitaj be�p�lt k�nai k�vets�gekre Indi�ban,
Szingap�rban, egyeb�tt. K�nai �rul�k tov�bb�tj�k nekik az �rtes�l�seket.
Waingrove ezredes tisztjei �s operat�vjai olyan nyomokra leltek, amelyek
elvezetnek a Kuomintang leggazdagabb, politikailag legbefoly�sosabb �s
legmagasabb k�reihez.
- Ez�rt �ll�tott�k �t f�lre?
- Igen. Nehogy megb�ntsanak egy sz�vets�gest. H�t nem abszurd? Mit
sz�m�t ehhez k�pest a sz�vets�geseink ezreinek hal�la �s megnyomor�t�sa?
Katherine h�trahanyatlott p�rn�ira, zih�lt, l�that�lag f�jdalmai voltak.
Kez�b�l kisz�llt az er�, elengedte a f�rfi kez�t.
- K�zt�k a te megnyomor�t�sod is most m�r - mondta Reisman komoran,
tehetetlen d�hvel. N�zte a l�ny megk�nzott, t�nkrement test�t, eltorz�tott arc�t,
legsz�vesebben �jra a karj�ba vette volna. - Tal�n ez�rt h�vatott Waingrove
ezredes? - k�rdezte. - Temiattad?
- Igen... r�szben. - Annyira elgy�ng�lt m�r a hangja, hogy Reisman csak
el�red�lve �rtette a szav�t. K�t kez�be fogta a l�ny kez�t. - M�r miel�tt
r�mt�madtak, h�vatni akart t�ged. Ismert m�r t�ged term�szetesen, besz�lt is
r�lad. Seg�ts�gre volt sz�ks�ge. De London azt mondta, nem �rsz r�. A n�cik
ellen harcolsz valahol.
- Igen, �gy volt - mondta Reisman, f�lid�zve, merre j�rt akkor, kikkel �s
mit m�velt.
- A bizony�t�kainkat k�nytelenek voltunk a K�nai-Amerikai
Egy�ttm�k�d�si Szervezeten kereszt�l tov�bb�tani - folytatta halkan
Katherine. - Hallott�l err�l az agyr�mr�l?
- Hallottam.
- �gy egyb�l Taj Li kez�be ker�lt. �s ahelyett, hogy az ellens�g ellen l�pett
volna f�l, beindult a forg�sz�l ellen�nk. Waingrove ezredest kir�gt�k �s az az
�lnok, h�lye Ludlow ker�lt a hely�re. � Taj Li kebelbar�tja; az a legh�bb
v�gya, hogy sz�tzil�lja az eg�sz OSS-h�l�zatot. A v�ltoz�s ut�n n�h�ny
nappal Waingrove leghaszn�lhat�bb emberei elt�ntek vagy elestek. Ami
velem t�rt�nt: b�ntet�s volt �s figyelmeztet�s.
Felny�g�tt, teste megvonaglott, Reisman pedig haragosan megk�rdezte: -
Mi�rt nem vagy k�rh�zban? Mi�rt itt k�nl�dsz egyed�l?
- Nem vagyok egyed�l. Szuulin gondoskodik r�lam. Nanking �ta van
n�lam.
- Nemcsak az arcod... a bels� szerveid is �sszez�z�dtak, nem?
A l�ny elsuttogta a list�t, Reisman pedig �gy �rezte a f�jdalmat, mintha �t
mag�t �rt�k volna az �t�sek: sz�tvert l�p, megs�r�lt vese, t�r�tt bord�k,
melyek egyike �tlyukasztotta a t�d�t. - Siker�lt �letben maradnom a
legsz�rny�bb bomb�z�sokban... �s azt�n ez - nevetett f�l keser�en. Nevet�se
jajgat�sba csapott �t.
- Ide figyelj! - sz�lt Reisman. - Megismerkedtem egy Briggs nev�
orvossal. A tenger�szet sz�neiben teljes�t szolg�latot itt. Tal�n ide tudn�m
h�vni, hogy n�zzen meg.
- Ken Briggs! Nagyszer� ember. Ha � nincs, m�r r�g�ta meghaltam volna.
� vett kezel�sbe r�gt�n a t�mad�s ut�n. M�g mindig rendszeresen elj�r
hozz�m.
- �s hogy a fen�be nem rakott be a k�rh�zba, vagy mi�rt nem k�ld�tt haza
rep�l�vel?
- Nekem itt az otthonom, John. Am�g itt vagyok Csungkingban, eleven v�d
vagyok Taj Li ellen, fenyeget�s a korrupci� ellen, a megv�s�rolhat�s�g �s
�rul�s ellen, amely nap mint nap folyik K�na n�pe �s az Egyes�lt �llamok
n�pe ellen.
Nem fenyeget�s szeg�nyke, hanem m�rt�r, gondolta mag�ban Reisman, s a
m�rt�rok senkit se �rdekelnek. M�g csak nem is �rtes�l r�luk, csup�n �vek
m�lt�n.
- �s Briggs szerint mik a kil�t�sok?
- A k�rosod�s maradand� �s rosszabbodik. Most csak egyetlen vigaszom
van. Ez enyh�ti a f�jdalmakat. - �l�helyzetbe er�ltette mag�t, s az �gy m�sik
oldal�n �ll� asztal fel� fordult. - Gyere ide, szerelmem! Seg�thetsz. Tarts
velem, ha akarsz. Tudom, nem fogsz megd�bbenni.
Reisman megker�lte az �gyat, s a s�t�t fal mellett odament az asztalk�hoz.
Megl�tta a spirituszl�mp�t, gyuf�t, a sz�p porcel�ncs�sz�t, az ev�p�lcik�kat, s
a hossz� sz�r�, par�nyi �bl� pip�t. Nem, nem d�bbent meg. Csak b�natot
�rzett. Katherine-ra n�zett, s a r�gi szerelem �s �j egyet�rt�s szomork�s �s
vigasztal� bizonys�g�val kapcsol�dott �ssze a tekintet�k.
- Meggy�jtan�d nekem a l�mp�t? - k�rdezte a l�ny.
Reisman meggy�jtotta, megigaz�totta a l�mpabelet �s le�lt az �gy
perem�re. Azut�n a p�lcik�kkal f�lemelt egy kis g�b �piumot a cs�sz�b�l �s
belehelyezte a pipa �bl�be.
- M�g egy kicsit - �rintette meg Reisman v�ll�t a l�ny, �s odahajolt, arcon
cs�kolta.
Belerakott m�g egy cs�pp �piumot �s odatartotta a pipa�bl�t a
spirituszl�mpa l�ngj�ba. Amikor a s�t�t, enyvszer� g�b�k bugybor�kolni
kezdtek, �tadta a pip�t Katherine-nak.
- Nagyon j�l csin�lod - mondta a l�ny �s a szem�be n�zett, miel�tt
besz�vta. - Ahogy minden m�st is csin�lsz... amir�l most sajn�lattal le kell
mondanunk.
Katherine k�t m�lyet sz�vott �s �tadta neki a pip�t.
- Ez�rt is Taj Linek kell k�sz�netet mondanom. - Hangja m�r csak
dorombol�s volt.
Reisman nem sz�lt. Megsz�vta, lassan, hadd j�rja �t a f�st agy�nak,
nyak�nak, test�nek rekeszeit; azut�n �jra megsz�vta �s visszaadta a pip�t.
- � k�ldi neked?
Katherine, miel�tt a pipa sz�r�t �jra az ajk�hoz emelte, �gy v�laszolt: -
Nem. � ellen�rzi a kereskedelmet. Gondoskodik r�la, hogy legyen el�g az
anyagb�l, kiel�g�tse az ig�nyeket, j� p�nzt hozzon neki. Sok k�nai sz�m�ra ez
az egyetlen el�rhet� �r�m �s kikapcsol�d�s, �gy volt ez nemzed�kek �ta,
mindig az ilyenek haszn�ra, mint Taj Li, �s sok k�lf�ldi. A britek j� ideje
benne vannak. A franci�k is. Az amerikaiak el�g �jak ebben a buliban. A
kommunist�k, tudom, legsz�vesebben teljesen betiltan�k. �k purit�nok.
Nagyon konzervat�vok. Persze igazuk van, ami ezt az anyagot illeti.
Altat�szer. Csod�latos �lmot hoz az olyan l�nyoknak, mint �n, akiknek nincs
semmi m�suk.
K�tszer annyit szippantott, s a pipa ki�r�lt. Egy t�lc�ra tette �s visszafek�dt
a p�rn�kra.
- Mi is a k�nai sz� r�? - k�rdezte Reisman. - Valaha tudtam.
- Ta-jen - felelte a l�ny �lomittasan. - A Nagy F�st.
- Ta-jen - ism�telte Reisman. Azut�n f�l�llt, az �vegajt�hoz l�pett, amely
a tet�kertre ny�lt; lenn, nem messze a foly� f�nyei l�tszottak, amint
�tlyukasztj�k a k�dfoszl�nyokat. Nem akart aludni m�g, nem akarta megadni
mag�t a Nagy F�stnek. F�szeres, �getett fah�jillat t�lt�tte be a szob�t. Ez volt
az, amit az el�bb �rzett, csak nem tudta akkor azonos�tani. Most m�r
eml�keket is �bresztett benne: "Rum t�ze, almabor l�ngja, s a fah�j gy�jtja
f�l!" Tessie Simmons... Marston-Tyne... F�lakasztj�k Danny Deevert, ez a
sorsa, nincs tov�bb.... rohan�s ki a b�rt�nb�l, ut�na, csontig �zva az es�ben
futnak v�gig az alv� v�roson �t a kocsm�ba... Tess, amint r�hajol, kez�ben a
g�z�lg�, mindent gy�gy�t� orvoss�g �s azut�n �t�leli �s f�lizgatja �des,
szerelmetes fiatals�g�val, l�gyan, sz�pen; az �let szenved�lye ki�zi test�b�l-
lelk�b�l a rettenetes hal�lt.
Amikor ma idej�tt, ezt szerette volna Katherine Harrist�l. Megfordult,
odament az �gyhoz, visszaeml�kezett, milyen is volt valaha vele, micsoda
gy�ny�rrel aj�nd�kozt�k meg egym�st Ta-jen n�lk�l. A l�ny aludt m�r, a
Nagy F�st orsz�g�ban j�rt, b�kess�gben a sz�m�ra megmaradt �lmokkal �s
rem�nyekkel. Tal�n egyszer majd el�gt�telt vehet az ellene elk�vetett
sz�rny�s�gek�rt.
Lement, megtal�lta Szuulint. Az asszony vacsor�t k�sz�tett neki, Reisman
megk�sz�nte �s megette. Ott t�lt�tte az �jszak�t egy pamlagon a nappaliban,
�s csak amikor reggel f�l�bredt, akkor vette �szre, hogy Szuulin betakargatta
egy pokr�ccal, am�g aludt.

9.

- Mag�val csak baj van - mondta Pelham Ludlow sorhaj�kapit�ny. - Nem

jelent meg a megbesz�lt id�pontban feljebbval�j�n�l; enged�ly n�lk�l elvitt
egy kocsit a K�nai-Amerikai Egy�ttm�k�d�si Szervezet aut�parkj�b�l �s
olyanokkal �rintkezik, akikkel nem aj�nlatos �rintkeznie. �s mindezt alig
huszonn�gy �ra �ta, ami�ta Csungkingban van.
Artikul�lt, k�zepes fekv�s� hangja volt, de id�nk�nt egy-egy m�ssalhangz�
egym�sba akadt, egy-egy mag�nhangz� megcs�szott, minthogyha valami
bizonytalan k�nai dialektusban besz�lne. �s siet�sen besz�lt, mintha m�s,
fontosabb dolga lenne.
Reisman a szem�be n�zett, �gy hallgatta a hablatyol�st, Ludlow azonban
gyakran pillantott f�lre a szoba m�s pontjaira. V�kony, ideges f�rfi� volt,
k�tsoros tenger�szk�k egyenruh�ban, melynek zak�j�t aranygombok �k�tett�k,
s mindk�t k�zel�n�l sz�les szalagon a rangj�nak megfelel� sz�m� csillag
�keskedett. Azonk�v�l megvolt az a figyelemelvon� szok�sa, hogy s�r�n
cs�szk�ltatta-tekergette forg�sz�k�t, �s aggodalmasan pillogott h�tra az
ablakon �t a Boldog V�lgy udvar�ra, mintha egy orvl�v�sz �r� ir�nyzott
c�lz�s�t akarn� megnehez�teni. Szesz�lyes h�trapillog�sai �s mozg�sai k�z�tt
egyenes der�kkal �ld�g�lt �r�asztal�n�l �s szigor� pillant�sokat vetett
Reismanra.
A tetszet�s k�nai �r�asztal feket�re volt lakkozva, elef�ntcsont-berak�sok
�k�tett�k, s nem l�tszottak rajta a parancsnoki munka jelei; csup�n a
sorhaj�kapit�ny merev tetej� sapk�ja �llt szab�lyosan a jobb sark�n �s egy
nyitott dosszi� hevert a parancsnok el�tt, benne John Reisman szolg�lati
�letrajza �s el��let�nek n�h�ny irata. A legfels� pap�rlapon szerepelt,
l�that�lag, mindaz a tev�kenys�g �s szab�lytalans�g, amelyet Csungkingba
�rkez�se �ta elk�vetett.
Reisman ott �llt a nagy szob�ban a K�nai-Amerikai Egy�ttm�k�d�si
Szervezet aligazgat�ja �s jelenlegi OSS-f�n�k el�tt; a szoba r�gi k�nai divat
szerint volt berendezve, k�nyelmesen �s eleg�nsan. Ink�bb gazdag
�zletember, vagy magas rang� korm�nyhivatalnok tan�csterm�nek l�tszott. A
p�rn�zott forg�sz�k volt az egyetlen t�rgy, amely az ismer�s katonai
hivatalberendez�sre eml�keztetett; az �rnok el�szob�ja c�lir�nyosabb volt sima
�r�asztal�val, iratszekr�nyeivel, sokszoros�t�j�val, pap�rjaival, k�zik�nyveivel,
valamint angol �s k�nai k�nyvekkel teli polcaival.
Reisman laza vigy�zz�ll�sban �llt a sorhaj�kapit�ny �r�asztala el�tt, v�rta,
hogy Ludlow pihenjt vez�nyeljen neki, vagy hellyel k�n�lja. De ez �gy l�tszik,
elt�k�lte, hogy hapt�kban tartja, mint egy els��ves hadiakad�miai n�vend�ket,
akit a kapit�ny el� rendeltek. Id�ig meglehet�sen ny�g�s sz�noklat volt,
nyilv�n azzal a c�llal, hogy a rang hierarchi�j�t kialak�tsa.
- A Harris-n�szem�ly az �n parancsnoks�gom alatt �ll�k sz�m�ra
elfogadhatatlan - k�z�lte Ludlow. - Legal�bb annyira elfogadhatatlan, mint
Mao Ce-tung �s Csou En-laj vagy a t�bbi komcsi.
Reismanban f�lgerjedt a d�h, �s minden �nuralm�ra sz�ks�ge volt, hogy ne
vegyen m�ris el�gt�telt puszta k�zzel. �m az utols� m�sodpercben saj�t,
csat�kban edzett parancsnoki tapasztalat�val siker�lt ink�bb az esz�re
hallgatnia, mint az �rzelmeire, s mozdulatlans�gra k�nyszer�tette test�t �s
von�sait. Egyel�re nem volt tiszt�ban azzal, mit tud Ludlow arr�l, mennyiben
v�dolja � - �s v�dolja-e egy�ltal�n - az�rt, ami Katherine-nal t�rt�nt. �s Linc
Bradforddal.
Reisman mindenekf�l�tt tudta, hogy taktikusnak �s diplomatikusnak kell
lennie. El kell nyomnia az �rz�seit, megv�logatni a szavait, �s r�j�tszania a
f�n�k �nim�dat�ra. A h�bor�s szerencse r�v�n ez a tenger�sztiszt az �
n�vleges feljebbval�ja lett, s meghat�rozhatja, milyen utak �llnak nyitva, vagy
elz�rva el�tte.
- Tisztelettel sz�lva sajn�lattal hallom ezt, uram - kezdte halkan Reisman.
- Miss Harris is �gy lenne vele. � egy kereszt�ny misszion�rius le�nya �s
vall�sos metodista. Vagyis, vall�sos volt, am�g ismeretlen mer�nyl�k r� nem
t�madtak �s s�lyosan meg nem sebes�tett�k. Felt�telezem, hogy �n is hallott
err�l, uram.
Ludlow arca kegyes maszkk� puhult. - Igen, hallottam azokr�l a
bandit�kr�l. Igaz�n szomor� eset; b�r nem lett volna szabad �jszaka egyed�l
m�szk�lnia az utc�n. Isten tudja, mif�le �gyekben. Mindenesetre, �rnagy, j�t
tenne mag�nak, ha semmi m�don sem �rintkezne vele. Az itteni korm�ny igen
el�nytelen jellemz�st tart nyilv�n r�la. Veszedelmes gondolkod�nak tekintik.
Csoda, hogy m�g ki nem utas�tott�k.
Reisman �rz�sei ellen�re ism�t r�k�nyszer�tette mag�t a higgadts�gra, s
arra, hogy megfelel� hanggal tartsa tiszteletben a katonai szab�lyzatot. - Miss
Harrishoz r�gi bar�ts�g f�z, uram. �s ugyancsak az �n ir�nti m�ly tisztelettel
teszem hozz�, hogy elhanyagoltam volna a legegyszer�bb udvariass�g
k�telmeit, ha nem l�togatom meg, am�g Csungkingban vagyok. Fogalmam se
volt, mi t�rt�nt vele. Igen rossz �llapotban van �s �gy �rzem, tov�bbra is
l�togatnom kell, �s mindent elk�vetnem, hogy felvid�tsam.
A sorhaj�kapit�ny latolgatva n�zte: - N�h�ny m�s dolog is aggaszt engem
mag�val kapcsolatban, Reisman �rnagy.
- �spedig, uram?
Ludlow belelapozott Reisman szolg�lati anyag�ba. - Vannak itt dics�retek
nagyszer� k�teless�gteljes�t�sekr�l... s�t, utal�sok arra, hogy id�zn�nek vit�zi
tetteib�l, ha terepen tev�kenykedne, s nem ebben a... n�ma szolg�latban,
ahogy mondani szok�s. De arra is vannak utal�sok, hogy maga n�ha kil�p a
k�ldet�s�nek kereteib�l �s f�lhatalmaz�s�b�l, �s f�l�s kock�zatokat teremt.
- Arra tan�tottak, hogy haszn�ljam ki a k�n�lkoz� lehet�s�geket, uram. �gy
tudom, a tenger�szet hagyom�nyai is megengedik egy tisztnek a csata k�zben,
hogy kezdem�nyezzen, hogy bizonyos fokig a saj�t fej�vel is gondolkodj�k.
- Igaz... igen... megengedik.
- Ahol hib�ztam, sorhaj�kapit�ny, ott megpr�b�ltam levonni a
tanuls�gokat �s nem megism�telni a hib�kat.
Ludlow �thajolt az �r�asztal�n. - Akkor hogy a fen�be lehet, hogy nem
�ll�totta le azt a h�lye Bradfordot? Van fogalma, hogy micsoda bajt kevertek?
Csang Kaj-sek tajt�kzik! Tess�k: olvassa el!
El�h�zott egy pap�rlapot Reisman dosszi�ja al�l, �s �tny�jtotta. Reisman
elolvasta. Csang Kaj-sek egy level�nek m�sodp�ld�nya volt; nem indig�s
m�sodp�ld�ny, hanem egy k�l�n elk�sz�tett m�solat - a lev�l c�mzettje az
amerikai nagyk�vet. A lev�l k�nai �s angol nyelven �r�dott.
- Elk�peszt� dokumentum, uram, �s megtiszteltet�snek veszem, hogy
megosztotta velem - mondta egykedv�en Reisman. - De sejtelmem sincs, mit
jelent.
- Azt jelenti, hogy Csang huszon�tmilli� doll�r j�v�t�telt k�vetel az
Egyes�lt �llamokt�l azok�rt az �letek�rt �s javak�rt, amelyeket a rohadt
komcsik elpuszt�tottak!
A sorhaj�kapit�ny valamivel k�nnyebb� tette a dolgot, mint ahogy azt
Reisman el�z�leg hitte. Reisman, miel�tt sz�lt volna, gyorsan v�giggondolta,
mit is mondott Sam Kilgore-nak a kunmingi rept�ren. Megk�rdezte Samet,
tud-e arr�l a B-25-�sr�l, amely bomb�zta �s l�tte �ket. De h�t Sam vagy
hazudott, vagy mindent elmondott amit tudott, azaz semmit. A hivatalos
�ll�spont l�that�lag az, hogy B-25-�s soha nem is volt, �s hogy Linc
Bradfordnak �s a kacsinoknak a meggyilkol�sa nem t�rt�nt meg - pedig
nagyon is tudt�k, �s tajt�kozottak is (mint Csang levele �ll�tja), ami�rt valaki
elpuszt�totta a caohszieni er�d�tm�nyt. Reismannak azonban �gy t�nt, hogy
csak tal�lgatj�k, mi is t�rt�nt val�j�ban. A foly��tkel�s k�zbeni aljas t�mad�s
felbujt�inak �s elk�vet�inek kiv�tel�vel senki se tud semmit bizony�tani
Ludlow szintj�n, de ak�r Sam Kilgore - �n se. A kacsinok nyilv�n
megtan�cskozz�k majd �s elint�zik a maguk m�dj�n, ha tudj�k.
H�t legyen, d�nt�tt Reisman. Belemegy Ludlow sorhaj�kapit�ny j�t�k�ba.
- Mif�le komcsik? Nem tudom, mir�l besz�l, uram. �s nem tudom, mir�l
besz�l a Dzsimo... a generalisszimusz.
Ludlow tekintet�ben harag, k�ts�g, d�bbenet �s zavar keveredett. Azut�n
m�s taktik�t v�lasztott, de lehet, hogy csak esz�be jutott az egyszer�
udvariass�g. - K�rem, h�zzon egy sz�ket mag�nak �s helyezkedj�k
k�nyelembe, �rnagy. Az tal�n seg�t.
Reisman k�zelebb vitt egy sz�ket �s le�lt. - K�sz�n�m, uram!
Ludlow megint kipillantott a h�ta m�g�tti ablakon, azut�n visszalend�lt
Reismanhoz. - Nos, �rnagy, ahogy �n tudom: maga kapott saj�t haszn�lat�ra
egy C-46-ost Kalkutt�b�l Mjicsin�ba, a k�nai hat�rra, �s azt a parancsot kapta,
hogy akad�lyozza meg azt a Bradfordot meg a bennsz�l�ttjeit a hat�r
�tl�p�s�ben.
- Stimmel, uram.
- A pil�ta jelentette: l�tta, amint Bradford �s emberei �tkelnek a Szalvenen,
maga pedig ejt�erny�vel kiugrott a g�pb�l.
- Ez csak r�szben igaz, uram. A pil�ta is, �n is egy nagyobb
embercsoportot l�ttunk lenn a szurdokban; �s voltak bizonyos felt�telez�seink.
�n val�ban kiugrottam a g�pb�l, �s hamarosan meg is b�ntam.
Ludlow k�v�ncsian hajolt el�re. - Mi�rt? Mi t�rt�nt odalenn?
- M�r mik�zben al�ereszkedtem a foly� fel�, tiszt�ban voltam vele, hogy
sz�rnyen nagyot t�vedtem. Visszan�ztem, a C-46-os m�r emelkedett, azut�n
elt�nt, nincs teh�t seg�ts�g! Lenn, alattam pedig nem Bradfordot �s
kacsinokat, hanem rohadt k�nai bandit�kat l�ttam! Be kell vallanom, uram,
iszony�an megr�m�ltem! Lel�hettek volna ott helyben. De azt hiszem, �ppoly
k�v�ncsiak voltak, mint amilyen r�m�lt �n, mert csak �lltak ott �s n�ztek.
F�ljebb kapaszkodtam az erny� k�tel�kein �s �gy man�vereztem az erny�t,
hogy t�l�k f�l m�rf�ldnyire �rjek f�ldet a dombok k�z�tt, a burmai oldalon.
K�sz csoda, hogy nem akadtam bele egy f�ba, kin�ztem magamnak egy kis
tiszt�st, bec�loztam �s �ps�gben landoltam.
Ludlow cs�cs�r�tve n�zte. - Honnan tudta r�luk, hogy k�nai bandit�k,
�rnagy, �s nem Bradford meg a kacsinjai?
- Az egyenruh�jukr�l, uram. A Kuomintang-hadsereg uniformis�t viselt�k,
�s �gy v�ltem, ezek azok a bandit�k, akikr�l Kalkutt�ban �s Mjicsin�ban
hallottam. A banda, amelyet regul�ris k�nai katon�knak �lc�ztak, amikor
�tkeltek a hat�ron �s megrohamozt�k azokat a burmai kacsin falvakat.
Ludlow sorhaj�kapit�ny sz�ra nyitotta a sz�j�t, de azut�n meggondolta
mag�t. Tekintete megint a szoba egy m�sik pontj�ra t�vedt. Arc�n zavar
keveredett a k�ts�ggel. Reisman �gy tal�lta, a hangszerel�s pomp�san halad.
Van m�g hely egy k�da sz�m�ra is; cifr�zta a sztorij�t, arra, amerre a logika
szerint �sszekapcsol�dhat a tov�bbi fejlem�nyekkel, amelyekr�l a
sorhaj�kapit�ny nyilv�n m�r �rtes�lt.
- Voltam m�r n�h�ny meleg helyzetben, sorhaj�kapit�ny, de ez volt az
egyik legpocs�kabb. Amikor r�j�ttem, kik ezek, nyomban elrejt�ztem a f�k
k�z� �s f�nn kuporogtam az �gakon, ak�r egy nagy segg� mad�r, am�g biztos
nem lettem benne, hogy visszamentek K�n�ba,
Ludlow �gy n�zett r�, mint aki beleman�verezte ellenfel�t egy csapd�ba, �s
most r� akarja csapni. Dorg�l� hangot �t�tt meg:
- Reisman �rnagy! Az �n megb�zhat� forr�sb�l sz�rmaz� inform�ci�m �gy
sz�l, hogy amikor maga kij�tt a dzsungelb�l Burm�ban �s kapcsolatot
teremtett a sz�vets�gesekkel ott...
- Az az OSS 101-es oszt�lya volt, uram. Rendk�v�li emberek, akik...
- Tudom, kik voltak, Reisman - mondta a sorhaj�kapit�ny inger�lten. -
Engedje meg, hogy folytassam. Amikor kij�tt a dzsungelb�l, maga nem volt
egyed�l. Egy bennsz�l�tt csapattal volt, sokuk megsebes�lt, sokuk meghalt, s
hozt�k magukkal a boldogult Bradford kapit�ny holttest�t.
Reisman k�nnyed, �v�d� t�nusa elt�nt, s a kem�ny hideg hang, amelyet
most meg�t�tt, nem tettet�s volt. - �gy igaz, uram. Lincet meg�lt�k, mire
utol�rtem. N�h�ny napon �t bujk�ltam a boz�tban, kisiklottam jap�nok el�l,
kerestem �t �s az embereit, s afel� a taunggoui kis kifut�p�lya fel�
igyekeztem, amely az egyik megbesz�lt tal�lkoz�pontom volt a f�lsz�ll�shoz.
Szerencs�mre a kacsinok el�bb tal�ltak r�m, mint a jap�nok. N�lk�l�k sose
siker�lt volna odajutnom.
- �s hol tal�lt r� Bradford kapit�nyra?
- Taunggout�l nem messze, uram. Halott volt, az emberei vitt�k ki. Ez a
szok�suk, uram. El�z�leg belefutottak egy er�s jap�n egys�gbe. Bradford
nyomban elesett, t�bb ember�vel egy�tt. Sok volt a sebes�lt is.
- �s ezek egy�ltal�n nem j�rtak K�n�ban?
- Err�l senkit�l se hallottam.
Ludlow �jra el�vette Csang Kaj-sek level�t: - Akkor mik�nt magyar�zza
ezt?
- Nem tudom megmagyar�zni, sorhaj�kapit�ny.
Ludlow most a l�tez� leg�lesebb tekintet�t vetette r�. - Mondok �n
mag�nak valamit, �rnagy. Lehet, hogy nem siker�lt idej�ben r�juk tal�lnia �s
megakad�lyoznia �ket. De Bradfordot �s a bennsz�l�tteit l�tt�k, amikor
�tkeltek a foly�n, vissza Burm�ba, egy nappal az ut�n a gaztett ut�n, amelyr�l
a generalisszimusz �r a nagyk�vetnek.
- Kik l�tt�k �ket, uram? - Ludlow csapd�t rakott le �s saj�t maga s�t�lt
bele.
- Ez mi�rt �rdekli, �rnagy?
- Mer� k�v�ncsis�g, uram. A k�v�ncsis�gom kiel�g�t�s��rt kapom a
fizet�semet az Egyes�lt �llamok korm�ny�t�l.
A sorhaj�kapit�ny megp�rd�lt sz�k�vel �s kib�mult az ablakon a kertre, az
�sv�nyekre, �gy, kifele n�zve sz�lalt meg �jra: - �n is k�v�ncsi ember vagyok,
�rnagy. �gy �rtes�ltem., hogy azok ott Burm�ban t�bbs�g�kben v�r�s�k, �gy
van ez?
- Nincs �gy, uram. Ha �n az �shonosokr�l besz�l, ahogy �n l�ttam, �ket
nem nagyon �rdekli ez a fajta politiz�l�s, am�g b�k�n hagyj�k �ket, hogy a
maguk �let�t �lhess�k a falvaikban.
Ludlow visszap�rd�lt, szembe Reismannal. - �shonosok? Mintha csak
ugyanazt a dag�lyos besz�dm�dot hallan�m, amelyet Franklin Roosevelt
haszn�l, csak mert �gy hiszi, hogy a bennsz�l�tt sz� cs�ny�n hangzik.
Reisman �gy tal�lta, a sorhaj�kapit�ny bizonyos gy�l�lettel ejti ki
Roosevelt nev�t.
- Sose volt szerencs�m az eln�kkel besz�lni - mondta -, de j�l ismerem a
politik�j�t, mely szerint a h�bor� ut�n szabads�got szeretne �zsia �shonos
n�peinek.
- �n besz�ltem vele... hallgattam �t... j� n�h�nyszor, Reisman. Neh�z
ember... de � a legf�bb parancsnok; az ember teh�t engedelmeskedik. Maga
egyet�rt ezzel a politik�val?
- Term�szetesen, uram. �gy j�tt l�tre az Amerikai Egyes�lt �llamok. A
forradalmi h�bor�, minden. Gyarmatos�t�sellenes nemzet vagyunk, uram, s ez
�gy van rendj�n.
Ludlow most mosolyodott el els� �zben a besz�lget�s folyam�n. De ez nem
bar�ts�gos mosoly volt, ink�bb alattomos. S�t, ink�bb gunyoros horkan�s. -
Ezt mondj�k a komcsik is. Maga nem valamif�le v�r�s �gyn�k v�letlen�l,
�rnagy?
A mosoly, v�lte Reisman, azt a c�lt szolg�lta, hogy ellens�lyozza az �
jogos bizalmatlans�g�t, �s hogy jelezze, a megjegyz�s csak apr�cska tr�fa
kettej�k k�z�tt. A sorhaj�kapit�nynak azonban m�g m�s mondand�ja is volt,
el�gg� hat�rozott c�llal. Tov�bblapozott Reisman szem�lyi anyag�ban. - Itt az
�ll, hogy maga harcolt Spanyolorsz�gban, �spedig a rossz oldalon.
- A vesztes oldalon, uram.
- A komcsik oldal�n.
- Az nem kommunista h�bor� volt, uram. A demokratikus k�zt�rsas�g
meg�rz�s��rt v�vott h�bor� volt. A fasiszt�k �s a n�cik lerombolt�k a
k�zt�rsas�got. Ugyanazok, akik ellen Eur�p�ban h�bor�t visel�nk.
Ludlow az oldalakat n�zte, sorokat keresg�lt, amelyekr�l tudott. - Ez a sok
utaz�s a h�bor� el�tt, �rnagy. Mexik�... a Karibi-szigetek... Spanyolorsz�g...
Palesztina... K�na... �s �jra meg �jra Eur�pa. Mintha valakinek dolgozna...
valamif�le fut�rk�nt.
- F�leg tenger�sz voltam, uram. A haj�k mindenfele j�rnak.
- �s zsoldos is, �gy t�nik.
- Volt n�mi tapasztalatom benne. Ez �rdekelte az OSS-t.
- �s besz�l n�h�ny nyelven.
- Ez is �rdekess� tett a szem�kben.
- Franci�ul. Olaszul. Spanyolul. N�met�l. K�naiul.
- K�naiul nem nagyon foly�konyan, uram.
Reisman �gy �rezte, Ludlow t�l azon, hogy a maga otromba m�dj�n,
agyaf�rtan ki akarja hallgatni, meg azon a l�that� kiel�g�l�sen t�l, amelyet a
kiskir�lyi hatalm�nak gyakorl�sa szerez neki -, vizsg�ztatja �t valami c�lb�l.
Tal�n valami �j megb�zat�s j�r az esz�ben.
- �gy l�tom, Reisman, maga ink�bb aff�le nagyokos, egy professzor, nem
az a gonosz vag�ny, akinek a szem�lyi jellemz�se f�lt�nteti.
- Ezt b�knak veszem, uram!
- Ez csak megfigyel�s, �rnagy. A maga int�zm�nye �ltal�ban rozoga
professzorokb�l, fiatal taknyosokb�l, gazdag dilett�nsokb�l, menek�ltekb�l,
komcsikb�l, l�k�ttekb�l meg innen-onnan kiker�lt reneg�tokb�l �ll.
Reisman �ltal�noss�gban nem sz�llhatott vit�ba ezzel. J�l ismerte ezeket a
t�pusokat. De dolgozott eg�szen rendk�v�li, zseni�lis �s b�tor f�rfiakkal is.
Felt�nt neki, hogy Ludlow �gy mondta: a "maga int�zm�nye", nevets�ges
m�don elhat�rolva mag�t att�l az int�zm�nyt�l �s a szem�lyzett�l, amelynek
elm�letileg � a feje K�n�ban.
- Hol tartj�k ezeket a csodagyerekeket, sorhaj�kapit�ny? - �rdekl�d�tt
Reisman a t�le telhet� legnagyobb naivit�ssal. - Sz�val, hol van pontosan az
OSS f�hadisz�ll�sa? Hol v�gzik a munk�t? Hol vannak az iroda munkat�rsai?
Engem tegnap hozott ide Liu �rmester, de �n�n, az �rnok�n meg a lenti
recepci�s k�nai tiszten k�v�l sz�n�t se l�ttam se b�zisnak, se oszt�lyoknak,
olyanoknak, mint Londonban.
- Itt van a Boldog V�lgyben, egy m�sik �p�letben. Itt Csungkingban nincs
sok munk�juk. Legink�bb csak kutat�s �s elemz�s. Itt a K�nai-Amerikai
Egy�ttm�k�d�si Szervezet az els� sz�m� felder�t�si szervezet, �rnagy, m�g ha
OSS-szem�lyzet hajtja is v�gre az operat�v munk�t. Tudom�sul vette, �rnagy?
- Igenis, uram. - Tudom�sul vette, igen, de esze �g�ban se volt al�vetnie
mag�t. - Lesz-e abban a megtiszteltet�sben r�szem, am�g itt vagyok, hogy
tal�lkozzam a t�bornokkal?
- Mif�le t�bornokkal?
- Taj Livel. � a K�nai-Amerikai Egy�ttm�k�d�si Szervezet igazgat�ja,
ugyeb�r? Oly sokat hallottam r�la, hogy megtiszteltet�snek venn�m, ha
megismerhetn�m.
- Ha �n hallott fel�le, �rnagy, az arra vall, hogy vagy �, vagy a beosztottjai
nem j�l l�tj�k el feladatukat. Feledje el, amit hallott. A maga sz�m�ra vagy
b�rki m�s sz�m�ra se �, se a hivatala nem l�tezik.
- �s Boldog V�lgy l�tezik?
- Csak azok sz�m�ra, akiknek tudniuk kell r�la.
- Akkor felt�telezem: �n sz�n nekem valamif�le operat�v feladatot?
- Nem �n h�vattam mag�t.
- Waingrove ezredes h�vatott, nyilv�n volt valamif�le sz�nd�ka. Nem
t�j�koztatta �nt, amikor a parancsnoks�got �tadta?
- Waingrove-ot meglehet�s siets�ggel v�ltott�k le.
- �gy mes�lte Katherine Harris is. �n tud r�la, hogy a h�lgy seg�tett neki;
valamif�le kutat�sokat v�gzett?
- Nem, nem tudtam err�l, �rnagy. �n biztosan nem alkalmaztam volna
Miss Harrist semmif�le k�nyes munk�ra. �s ez el is vezet a m�sik t�m�hoz. -
Letekintett egy m�sik lapra Reisman dosszi�j�ban. - Szerintem ez a Charlie
Bawsan, akit mag�val hozott, a maga kalkuttai dokumentumr�szleg�ben j�tt a
vil�gra. Levehettem volna �t az Asszamr�l j�tt g�pr�l, de k�v�ncsi voltam,
mire k�sz�lnek maguk itt ketten. Tudom, hogy az illet� most Briggs klinik�j�n
fekszik. De mi oka volt mag�nak arra, hogy K�n�ba hozza?
- Ez a fiatalember igen hasznos lesz sz�munkra az operat�v munk�ban,
sorhaj�kapit�ny. Ahhoz szoktam, hogy magam v�lasztom ki azokat az �ltalam
kik�pzett embereket, akikkel egy�tt dolgozom, �gy megb�zunk egym�sban �s
j�l egy�ttm�k�d�nk. A k�pl�r eset�ben nemcsak � tanult t�lem, hanem �n is
t�le. Az illet� lovasvad�sz, k�t�vnyi tapasztalattal a jap�nok elleni
tev�kenys�gben. Azonk�v�l j� a nyelv�rz�ke, nagyon alkalmas
felder�t�munk�ra.
- Kiss� fiatal mindehhez, nem?
- Id�sebb, mint amennyinek l�tszik, uram.
Reisman alkalmasnak tal�lta a pillanatot, hogy el�hozzon egy idev�g�
�gyet. - Vannak m�g, akiket h�vatni szeretn�k, mihelyt...
- Burm�b�l?
- Nem, uram. Angli�b�l. Mihelyt megkapom a feladatomat �s
f�lbecs�lhetem annak szem�lyi sz�ks�gleteit. - Esz�be se volt iderendelni
�ket. Mindig is az volt a sz�nd�ka, hogy el�bb becserk�ssze a helyzetet,
megtudja, mi lesz az �j megb�zat�sa, �s csak azut�n adja meg Bowrennek meg
a t�bbieknek a v�laszt�s lehet�s�g�t: vele tartanak-e vagy sem. Most �gy
�rezte, el kell ind�tania a folyamatot. Napokba, vagy hetekbe is beletelhet. Az
is lehet, hogy nem akarnak t�bb� �nk�nt v�llalkozni semmire se.
Ludlow ism�t tanulm�nyozta vend�g�t, l�tszott, el akarja hat�rozni mag�t.
- H�t, azt hiszem, ha m�r �gyis itt van, kital�lunk majd a maga sz�m�ra
valamit.
Reisman nem hitte el, hogy ennyire jelent�ktelen a dolog. �rezte, hogy
valami j�r a m�sik fej�ben. Net�n olyasmi, amit m�g Waingrove ezredes tal�lt
ki a sz�m�ra. Nem �rul�s ut�n nyomozni magasabb k�r�kben Catherine
Harrisszal, mert abban biztos volt, hogy Ludlow �s Taj Li nem akarja, hogy
ut�nuk nyomozzanak. Ha valami meghat�rozott feladat v�r r�, akkor az
majdnem biztosan min�l t�volabb lesz Csungkingt�l.
- Kik azok, akiket be szeretne vonni? - k�rdezte Ludlow.
- Szakemberek, uram. K�mked�sben... f�lder�t�sben... gerillaharcban...
ilyesmiben.
- Amerikaiak?
- � hogyne! Olyan f�rfiak, akik velem egy�ttm�k�dtek az arcvonalon t�l
Eur�p�ban. Akikre az �letemet is r�b�zn�m. P�r h�napja m�g velem voltak.
- �s az mif�le m�velet volt?
- Sajn�lom, uram. Nincs r� f�lhatalmaz�som, hogy...
Reisman biztos volt benne, hogy ha Pelham Ludlow sorhaj�kapit�ny
csakugyan tudn�, kik �k, nem engedn� �ket a P�pon t�lra.
Vend�gl�t�ja dohogott, de a katonailag legelfogadhat�bb v�laszt adta. -
Igen, ez term�szetes. - N�h�ny illend� pillanatig v�rakozott, megint elfordult,
hogy kipillantson az ablakon, azut�n r�t�rt a z�r� megjegyz�seire: -
Amennyiben most meg�rt�sre jutunk egym�ssal, Reisman �rnagy, egy-k�t nap
m�lva, ahogy mag�nak k�nyelmes, le kellene mennie Kunmingba, �s
jelentkeznie Kilgore alezredesn�l az ottani OSS-t�maszponton. � a
szem�lyzeti �gyeket is elint�zi majd mag�nak. Szabadd� tesz�nk minden
beutaz�st innen, de a maga operat�vjait aligha invit�ljuk ide Csungkingba.
- Tartottam szerencs�mnek, sorhaj�kapit�ny - mondta Reisman.
F�l�llt, tisztelgett �s kisietett az aut�parkol�ba. �gy j�tt el Boldog
V�lgyb�l, hogy nem l�tott sokkal tiszt�bban, mint amikor el�z� nap
ide�rkezett. �jra azzal a k�lcs�nvett dzsippel hajtott ki, amelynek haszn�lat�ra
tov�bbra se kapott enged�lyt.

10.

Reisman elhozta a holmij�t a Csungking Hotel szob�j�b�l, amelyben nem is

lakott, kifizette a sz�ml�j�t �s kik�lt�z�tt. Azut�n �jra Hongjankonba hajtott.
Katherine m�r v�rta. - Meg�g�rem, ma �bren maradok �s �ber leszek -
fogadkozott a l�ny. Legal�bbis �jszak�ig. Akkor szokott j�nni a neheze.
Egyel�re nem szokott r� t�ls�gosan a szenved�lyre, mes�lte reggel. Nem
annyira az�rt sz�vta az �piumot, hogy az �ltala f�lt�rul� �lomvil�gba
menek�lj�n, ink�bb f�jdalmait enyh�tend� �s szorong�s�t oldand�. N�mi
k�nszenved�ssel megsz�ntethetn� ezt a r�szok�st. De semmi ok r�, mondta, s a
f�rfi egyet�rtett vele. Egyel�re nem volt semmi p�tmegold�s, vagy rem�ny,
amely helyettes�thette volna ezt a gy�gym�dot, legfeljebb a szokv�nyos
f�jdalomcsillap�t�k, amelyeket dr. Briggs hordott neki.
Reisman sz�mos val�di �s sz�mos f�lrevezet� kanyart tett a torl�d� �cska
j�rm�vek �s gyalogosok s�r�j�ben, k�zben h�tran�zegetett a visszapillant�
t�k�rben �s megbizonyosodott r�la, hogy a sark�ban vannak. K�t k�nai egy
katonai kocsiban, de nem egyenruh�ban. Alighanem a k�nai-amerikai
szervezett�l. Ink�bb mulats�gosnak tal�lta, mint aggaszt�nak. Ugyan mit
gondol Ludlow, mif�le suskusra k�sz�l �? De tal�n nem is maga Ludlow
k�vetteti. Itt m�sf�le h�bor� d�l. M�r �pp el�g p�ld�b�l tudta: az ember
bar�tai �s sz�vets�gesei nem felt�tlen�l igazi bar�tok �s sz�vets�gesek. Eddig
nemigen kellett ilyesmivel t�r�dnie, legfeljebb az ellens�ges vonalak m�g�tt.
Szuulin mosolyogva, hajlongva �s k�t nyelven csacsogva nyitotta ki
cs�nget�s�re a kertkaput. Katherine ragaszkodott hozz�, hogy a saj�t erej�b�l
lej�n a nappaliba. Visszautas�totta Reisman felaj�nlkoz�s�t, hogy lehozza �t a
karj�ban; a f�rfi �r�lt ennek. Ha voltak is f�jdalmai, Katherine elfojtotta. S�t
�l�nk sz�n� ruh�t vett f�l - most siralmasan l�ty�g�tt rajta -, de azt mondta,
nem tudja elviselni a h�l�inget �s k�nt�st, a h�nap �ta hordott esetlen
egyenruh�t.
A f�rfi el�be tolta a sz�ket a nappali szoba eb�dl�asztal�hoz. A l�ny
kac�ran �gy sz�lt: - J�t tesz nekem, hogy itt vagy, John. Alig v�rom, hogy
jobb dolgok t�rt�njenek velem. - Reisman lehajolt �s megcs�kolta a l�ny �p
orc�j�t, amikor pedig Katherine h�tracsavarodott egy cs�k�rt, az ajk�t is. A
f�rfi azon volt, ne l�ssa az eltorzult von�sokat �s a v�kony, t�nkrement testet.
Szuulin lakom�t k�sz�tett nekik. Nagyon neh�z id�szak van a h�tuk
m�g�tt, sz�k fejadagokkal, magyar�zta Katherine, most azonban kell�
mennyis�g� friss z�lds�g, h�s �s sz�rnyas �ll rendelkez�s�kre, b�r iszonyatos
az infl�ci�. Annak ellen�re, hogy most nem tud dolgozni, m�gis boldogultak
valahogy. Volt n�mi megtakar�tott p�nze �s tov�bbra is befutott a szer�ny
j�vedelme a misszion�rius t�rsulatt�l �s m�s m�ltbeli munkaad�it�l, akik
bizonyos elk�telezetts�get �reztek ir�nta. Szuulin kitanulta az er�sen
f�szerezett szecsu�ni konyham�v�szetet. Hideg f�tt t�szt�t ettek
chilim�rt�sban, forr� kacs�t, k�tszerf�tt sert�sh�st �s cs�p�s k�reteket. Szuulin
minden fog�st b�szk�n jelentett be helybeli nev�n: - Dan dan mien... csao
sou... hujguo rou. - T�lt�tt a helyi feh�rborb�l, ott hagyott nekik egy g�z�lg�
te�sed�nyt, azut�n kiment a h�z m�sik r�sz�be.
Koccintottak, majd nekiestek ev�p�lcik�ikkal �s ev�s k�zben besz�lgettek.
Reisman besz�molt neki tal�lkoz�s�r�l Ludlowval.
- Ez egy lak�j - mondta a l�ny. - Azt csin�lja, amire Taj Li t�bornok
utas�tja. - Vett mag�nak m�g egy adagot, lehunyta a szem�t �s f�ls�hajtott. -
Atyaisten, milyen finom. K�t h�napja nem esett �tel ilyen j�l.
- Ismered?
- A t�bornokot? Igen. Mindkettej�ket. Taj Li az, akit�l tartani kell.
Irgalmatlan ember, hihetetlen hatalommal. Gyakorlati, mindennapi dolgokban
nagyobb a hatalma Csang Kaj-sek�n�l, b�r h�s�gesen �s fanatikus odaad�ssal
szolg�lja Cs�ng�t. Egyszer m�g a Kommunista P�rtba is bel�pett Csang
k�r�s�re, hogy kik�mlelje �ket. Ez m�g a h�szas �vekben volt. Azut�n, amikor
Csang kiadta a parancsot, �gy hiszem, 1927-ben, akkor Taj Li szembefordult
volt elvt�rsaival �s ezr�vel m�sz�roltatta le �ket Csang katon�inak �s a Z�ld
Banda gyilkol� gengsztereinek seg�ts�g�vel. Ez egy f�ld alatti b�nt�rsulat.
Egyetlen b�ntett se t�rt�nik az � j�v�hagy�sa n�lk�l �s an�lk�l, hogy a
profitb�l meg ne kapn� a maga r�sz�t. Ez politik�ra is, �zletre is vonatkozik.
Taj Li ma is t�zezres, tal�n sz�zezres �gyn�kh�l�zatot ir�ny�t. Nemcsak
K�n�ban, nemcsak �zsi�ban. Hivatalosan valamif�le Kutat�si �s Statisztikai
Irod�nak az igazgat�ja.
- �s a K�nai-Amerikai Egy�ttm�k�d�si Szervezet� - tette hozz� Reisman.
- Igen... �s ez t�nyleges fel�gyeletet biztos�t sz�m�ra minden sz�vets�ges
felder�t�si operat�v szerv f�l�tt, bele�rtve a te OSS-edet K�n�ban �s eg�sz
�zsi�ban. De a cs�pjai el�rnek a vil�g minden orsz�g�ba �s v�ros�ba, m�g az
Egyes�lt �llamokba is! A k�mei �s �gyn�kei ott vannak New Yorkban �s San
Francisc�ban, hogy terjessz�k mindama szent tanokat, amelyeket Csang Kaj-
sek �s a Kuomintang meghirdet. Semmit�l se riadnak vissza. Emberrabl�st�l
�s gyilkoss�gt�l se.
- Hogy lehet az, hogy a k�naiak ekkora rejtett hatalommal nem nyerik meg
a h�bor�t?
- Megosztottak. Nagyobb er�vel harcolnak egym�s ellen, mint a k�z�s
ellens�g ellen. �s akik ir�ny�tj�k �ket, Csang, Taj Li, a tucsunok, igaz�b�l
nem akarnak a jap�nok ellen harcolni. Konzerv�lj�k hadseregeiket,
hadianyagot halmoznak f�l. Azt akarj�k, hogy m�sok harcoljanak helyett�k.
Azt akarj�k, hogy az amerikaiak �s a jap�nok mer�ljenek ki, azut�n menjenek
el K�n�b�l. Csang �s Taj Li arra sz�m�t, hogy k�sedelmesked�ssel gy�z.
Waingrove ezredes bizony�t�kokat gy�jt�tt itteni amerikai h�bor�s
er�fesz�t�sek elleni, megt�rt�nt szabot�zsakci�kr�l �s a jap�nokkal k�t�tt
titkos meg�llapod�sokr�l. A Kempitaj, a jap�n titkosszolg�lat tal�n van
annyira agyaf�rt. De nem ilyen mindent �that�; �s a katonai erej�k magasabb
rend�, ha sz�mszer�leg nem nagyobb is.
Reisman Linc Bradfordr�l mes�lt neki, a kacsinok megtorl� k�nai
t�mad�s�r�l, meg a bombat�mad�sr�l, amely meg�lte Lincet �s embereit. -
Gondolod, hogy Taj Linek hatalm�ban �ll, hogy ilyesmit elrendeljen? -
k�rdezte.
- Holtbiztos. Amerikai egy�ttm�k�d�ssel vagy an�lk�l. �v� a politikai �s
katonai ir�ny�t�s. Hatalmas tartal�kai vannak, p�nzb�l, emberekb�l �s
f�lszerel�sb�l egyar�nt. Parancsokat ad ki, iszony� dolgok t�rt�nnek, m�g ha
csak leck�ztet�s c�lj�b�l is: hogy egyetlen amerikai se mer�szeljen m�g
egyszer ilyesmit elk�vetni.
Katherine akkora szenved�llyel �s haraggal besz�lt, hogy Reisman m�r-
m�r arra gondolt, vajon a s�r�l�sei miatti tehetetlens�g �s elkesered�s nem
tette-e r�geszm�ss� a l�nyt, nem f�jja-e f�l m�rt�ken f�l�l a dolgokat. De
nem.
- Milyen naivak is voltunk mi amerikaiak - mondta halkan Reisman.
Lassan forgatta kez�ben a porcel�n te�scs�sz�t, gy�ny�rk�d�tt k�k
mint�zat�ban. Meleg �s j� illat sz�llt f�l a te�b�l. - Cserk�szfi�k,
cserk�szle�nyok... mit sem sejt�k. Mit sem sejt�k odahaza... �s mit sem sejt�k
Eur�p�ban, ahol egyszer�bb a h�bor� �s tiszt�bbak a c�lok. Itt minden olyan
els�pr�en nagy �s nagyhatalm�, olyan bonyolult, olyan machiavelli�nus.
Miv�gre? Milyen c�l szolg�lat�ban?
A l�ny ivott m�g egy kis bort. - Emberi kapzsis�g. Emberi gy�ny�r�k.
- �pium?
Katherine v�llat vont. - Lehet. Az �pium sz�z�tven �ven �t, �s m�g ann�l
is r�gebb �ta nagyerej� �s alapvet� ind�t�k �s c�l volt. A termeszt�se,
f�ldolgoz�sa, sz�ll�t�sa, elad�sa, fogyaszt�sa. Vagyonok gy�ltek �ssze bel�le.
H�bor�kat v�vtak �rte. Hadurak �s nemzetek emelkedtek f�l �s s�llyedtek al�
miatta.
Reisman n�zte a l�nyt a halv�nyul� d�lut�ni f�nyben. - Most te is a r�sze
lett�l. Tudn�l-e lopni �s �lni �rte?
Katherine kih�zta mag�t �s r� b�mult. - Nem, szerelmem. Nem hiszem.
Tal�n... de nem hiszem. Azt viszont tudom, hogy m�s okokb�l igenis tudn�k
�lni - tette hozz� dacosan.
A f�rfi elmondta neki, hogy m�snap Kunmingba rep�l. Katherine
elszomorodott.
- Azt rem�ltem, itt tartanak t�ged. Mit csin�lsz majd ott?
- Nem tudom, de a sorhaj�kapit�nynak nyilv�n j�r valami az esz�ben. Sam
Kilgore-n�l kell jelentkeznem. Rendes ember. R�g�ta ismerem.
- Ma �jjel is itt maradsz?
- Nem.
- B�rcsak vonz�bb� tudn�m tenni a sz�modra.
A f�rfi f�lkelt, let�rdelt Katherine mell�, gy�ng�den kez�be vette a l�ny
kez�t �s megcs�kolta. - Nem err�l van sz�. J�l eml�kszem minden sz�pre,
ami kett�nk k�zt t�rt�nt.
A l�ny meg�rintette Reisman arc�t: - �n is, szerelmem. �n is. Ha lenne
kapacit�som, hogy �jra erezzem, kipr�b�ln�m rajtad.
Reisman egy �ra m�lva elment. Katherine a karj�ba kapaszkodva, lassan
kik�s�rte a kertkapuig. F�radt volt, arc�b�l �s hangj�b�l elsz�llt m�r az
�l�nks�g; k�ts�gk�v�l f�jdalmai voltak. �t�lelte �s sz�jon cs�kolta Reismant.
- L�gy �vatos! �s k�ldj nekem k�pes levelez�lapot!
- Nem t�n�k el el�led - �g�rte.
Szuulin kij�tt, hogy � is b�cs�t intsen neki �s k�zn�l legyen, ha Katherine-
nak sz�ks�ge van r�, amikor visszamegy a h�zba.
Reisman a klinik�n megl�togatta B� Szant; a fi� �ppen a szanit�c
k�zik�nyv�ben lev� anat�miai �br�kat tanulm�nyozta. Karja m�r nem volt
felk�tve. M�g besz�lget�s�k k�zben is mozgatta lassan a karj�t, a Brigg
doktort�l megtanult tornagyakorlatokat v�gezte, hogy sebes�lt karja �s v�lla
miel�bb haszn�lhat�v� v�lj�k.
- Gondolja, hogy az Egyes�lt �llamokban j�rhatn�k orvosi egyetemre? -
k�rdezte lelkesen.
- Hogyne j�rhatn�l - felelte Reisman.
- Okos �s szorgalmas sr�c - dics�rte Briggs korvettkapit�ny. - Szerintem
b�rmi lehet bel�le, ami csak lenni akar.
- Van-e p�r perce, doki? - k�rdezte Reisman. - Lenne n�h�ny k�rd�sem.
Briggs bevitte �t a mag�nrendel�j��l szolg�l� kis szob�ba.
- Utazik? - k�rdezte.
- Igen. Kora reggel r�p�l�nk Kunmingba, a tizedessel. Ha nincs akad�lya,
itt maradn�k �jszak�ra.
- K�rem. Van egy p�r �res �gy odakinn. Szolg�lja ki mag�t. Sz�vesen
magukkal menn�k Kunmingba. Inna egyet?
- Igen, k�sz�n�m!
Briggs �veget �s k�t poharat vett el� egy faliszekr�nyb�l. - J�f�le. Igazi
sk�t. Nem a maguk helyb�li csing pao leve. Egy pil�ta bar�tom hozta nekem.
- K�t j�kora adagot t�lt�tt ki, az egyiket �tadta Reismannak �s f�lemelte
pohar�t. - A h�bor� v�g�re - koccintott �s vissza�lt a priccs�re. - Ki tudja,
mikor lesz az. Ha itt kellene hagyni ezt a nagy f�v�rost, nem szakadna meg a
sz�vem, se nekem, se senkinek az itt �llom�soz� katonai vagy diplom�ciai
szem�lyzetb�l. Csungking, meg az id�j�r�sa egyar�nt nyomasztja az embert.
Fojtogatj�k a merev t�rsadalmi, katonai �s politikai szab�lyok. Tegnap, miut�n
maga elment �s itthagyta Charlie Bawsant, a maguk �j parancsnoka idek�ld�tt
valakit szagl�sz�dni. Elk�ldtem a j� francba.
- Kettej�k ma k�vetett, kereszt�l-kasul a v�roson. Val�sz�n�leg most is
odalenn �llnak az utc�n �s v�rnak. Unalmas munka.
- Mi�rt k�vetik?
- Nem biztosak benne, melyik oldalon �llok. S ez m�r kapcsol�dik is
ahhoz, amir�l besz�lni akarok mag�val. - Reisman m�g egy j��z�t kortyolt a
whiskyb�l. - J� ital. Zamatos. Meg szeretn�m k�sz�nni a Katherine Harrisnak
ny�jtott seg�ts�g�t. R�gi j�bar�tn�m. Megl�togattam tegnap is, ma is.
Fogalmam se volt r�la, mi t�rt�nt vele, �gyhogy sokkszer�en �rt.
- Nagyszer�, b�tor n� - mondta Briggs. - N�h�nyszor tal�lkoztam vele
m�r el�z�leg, miel�tt a dolog megt�rt�nt. Sz�vesen f�lretenn�m a
hippokr�teszi esk�met �s lev�gn�m a t�k�t azoknak, akik ezt tett�k vele.
Sajnos nem sokat seg�thetek Katherine-en. Mondtam m�r neki, hogy rep�lj�n
haza. Korrig�l� m�t�t, megfelel� kezel�s, stressz n�lk�li pihen�s tal�n
haszn�lna neki. De nem akar elmenni. Azt mondja, K�na a haz�ja.
- Milyenek a kil�t�sai?
- Rosszak, egyre rosszabbak.
- Elmes�lte nekem, mi�rt t�rt�nt, s azt is, ki tehet r�la. Maga mit tud a
dologr�l?
Briggs kiitta pohar�b�l az utols� csepp whiskyt. - Csak amennyit �
mondott el nekem, nyilv�n ugyanazt, amit mag�nak elmondott. Taj Li �s a
Gestap�ja. �s ez benn�nket, az amerikai hadsereget, az amerikai korm�nyt is
b�nr�szess� teszi, mert mi adjuk Csangnak �s Taj Linek �s az eg�sz, istenverte
Kuomintang-band�nak a seg�ts�get �s a j�v�hagy�st. Egy �vvel ezel�tt Taj Li
fegyveresei az Egyes�lt �llamok tenger�szeti felder�t�s�t�l kapott
pisztolyokkal �s hangtomp�t�kkal k�vettek el mer�nyleteket Csang Kaj-sek
demokratikus ellenz�ke ellen. Nem jap�nok ellen, nem kommunist�k ellen,
hanem a k�nai kultur�lis, irodalmi, tudom�nyos k�r�k kiv�l�s�gai ellen.
- Honnan �rtes�lt err�l?
- Egy hadianyag-rakt�rost�l, akit a lelkifurdal�s�val kezeltem. � adta a
fegyvereket, an�lk�l, hogy tudta volna, hogyan haszn�lj�k fel �ket. L�tja,
�rnagy: b�rmilyen sok mindent tud is Katherine, semmit se tehet ellene. �pp
annyi k�rt tettek benne, hogy cselekv�sk�ptelenn� tegy�k. Megszabadultak
Waingrove ezredest�l. Megszabadulnak mag�t�l is, �thelyezik, vagy
meg�letik, ha kellemetlenkedik nekik.
Reismanban f�ltolult az adrenalin, most fogta csak f�l, mi forog kock�n.
Ez az �rz�s furcsa m�d, ismer�sen a fej�be sz�llt �s j�l esett: sokszor �lte m�r
�t ezt �lete folyam�n, sz�nd�kosan kereste ezt a kih�v�st �s sose t�rt ki el�le. -
Akkor h�t nagyon ravaszul kell csin�lnom, amit csin�lok, mi? - jegyezte meg.
Olyan ravaszul, gondolta, hogy azok - b�rkik is -, meg se �rezz�k, amikor a
k�s bel�j�k hatol.

11.

Sam Kilgore szeretetteljes vigyorral �s f�lb�k�tt h�velykujjai v�rta a g�pb�l

kisz�ll� Reismant �s B� Szant, mint aki egy haz�rd k�ldet�sb�l megt�r�
csapatot k�sz�nt. Naps�t�ses, sz�raz volt a reggel f�nn a magas fenns�kon, a
leveg� j�val tiszt�bb, mint Csungkingban. �szakra, keletre �s nyugatra, a
rept�ren t�l, a teraszos gazdas�gokon �s f�ldszagon t�l, t�l a hegyeken
emelkedett Kunming. D�lnyugatra h�z�dott a nagy Tiencsie-t�. Sam Kilgore
terpesz�ll�sban �llt a kis fogad��p�let el�tt; a napbarn�tott, tagbaszakadt,
vid�m ember �gy n�zett ki, mint egy nagyra n�tt Tom Sawyer.
Tisztelg�sek, bemutat�sok �s k�zr�z�sok ut�n Sam megmutatta, hol hagyta
a dzsipj�t, �s f�laj�nlotta B� Szannak, rakja a kocsiba katonazs�kj�t; de
Reismant visszatartotta, hogy n�gyszemk�zt besz�ljen vele p�r sz�t: - Sz�val
ez az a te Charlie Bawsan tizedesed? Huszonk�t �ves? San Francisc�ban
sz�letett?
- Ne macer�lj, Sam! B� Szan t�bb jap�n ellen harcolt �s t�bbet �lt meg,
mint amennyit �letedben l�tt�l. T�bbet tud a dzsungelhadvisel�sr�l, mint
amennyit mi valaha is megtanultunk. B�nni tud ennek a kif�rk�szhetetlen
Keletnek a polg�raival, �s amit m�g nem tud, azt gyorsabban fogja
megtanulni, mint mi. De sz�ks�ge van m�g egy kis l�badoz�sra. Hoztam egy
levelet az orvos�t�l. Egy-k�t h�t kellene neki.
- H�t, te?
- �n szolg�latt�telre jelentkezem. Ludlow azt mondta, van n�latok valami
a sz�momra.
Sam f�lkapta Reisman katonazs�kj�t �s elindultak a dzsiphez: - Mi a
v�lem�nyed Ludlowr�l?
- Kij�tt�nk egym�ssal. - Nem akarta b�r�lni az OSS k�nai r�szleg�nek
f�n�k�t, am�g nem tudja, mennyire van j�ban mag�nemberk�nt �s hivatalosan
a sorhaj�kapit�ny meg az alezredes.
Kilgore h�trafordult, elhelyezkedett-e B� Szan a csomagokkal, azut�n
elind�totta a dzsipet �s kihajtott a rept�rr�l. - Hogy �llsz mostans�g a francia
nyelvvel? - k�rdezte Reisman t�i.
- T�rhet�en. Csak nem akarsz visszak�ldeni Franciaorsz�gba, az isten
szerelm�re?
- Nem. Szeretn�lek �sszehozni valakivel, aki foly�kony�n besz�li a
nyelvet. Angolul is besz�l, k�naiul, meg m�g egy csom� nyelven.
- Ki �?
- Majd k�s�bb - kiab�lta t�l Sam a motorzajt �s a sz�l z�g�s�t.
Be�rtek a v�rosba; a k�nai v�rosok saj�tos ember�llat-kocsi-folyam�ba. A
folyam besz�k�lt �s lelassult: egy t�m�r k��vhez k�zeledtek. Aranyozott k�nai
bet�kkel volt telefestve, a tet�t pedig k�t sor f�lkunkorod� zsindely koron�zta.
Miel�tt az �vhez �rtek, elhaladtak egy gigantikus, �l�nk sz�n� festm�nyekkel
�s fekete k�p�r�sjel-jelszavakkal bebor�tott k�fal mellett. Egy amerikai
k�preg�ny naivit�sa �radt bel�le, de k�nai be�t�ssel: egy paraszt �s egy �zsiai
bivaly sz�ntja a f�ldet; a gazda m�g�tti bubor�kfelh�ben egy katona kisebb
figur�ja t�mad szuronyt szegezve az ellens�gre.
Reisman h�traki�ltott: - Mi van ide�rva, tizedes? - Tudta, mir�l van sz�, de
Sam Kilgore-nak, mint k�z�ns�gnek j�tszott, �s �gy gondolta, B� Szan �llja a
sarat.
El�g lassan haladtak, �gy B� Szannak nem okozott gondot, hogy �sszerakja
a nagy, egyszer� jeleket. - El�l: harcolj, hogy v�dd haz�nkat! - ki�ltotta,
parancsol� hangsz�nnel. - H�tul: dolgozz, hogy �lelm�nk legyen!
- Ez igen - nevetett Reisman.
- K�pes lett�l volna r�? - k�rdezte Sam.
- Persze.
B� Szan mosolyogva el�rehajolt a h�ts� �l�sr�l: - A k�p is seg�tett.
Sam nevet�se m�r az �v alatt harsogott: - �hajtanak az urak
idegenvezet�st?
- Enchant�! - felelte Reisman. - Wo yao! Xie xie. - Sz�vesen. Nagyon
kedves.
Kilgore alezredes sz�v�lyes, dallamos hangon v�gott bele az ismertet�sbe:
- �n�k a h�res Pi Csi �v alatt haladtak �t, amelyet, logikusan, az azonos nev�
hegyr�l neveztek el, amely az �vvel szemk�zt emelkedik.
- A jade csirke hegye? - ford�totta le t�n�dve Reisman.
- Tess�k?
- A k�nai mitol�gi�ban sz� van valami jade csirk�r�l.
- H�t persze. Ezt mindenki tudja - pillantott r� der�s rosszall�ssal Sam. -
Hogy folytassam: az utca v�g�n van az ugyancsak h�res Csin Ma �v, amelyet
az azzal szemk�zt l�v� hegyr�l neveztek el.
- Az arany l� hegy�r�l?
- �pp ezt akartam mondani, �rnagy: ugyancsak a k�nai mitol�gi�b�l. -
Sam sz�les mozdulattal mutatott a zs�folt utc�ra, amelyen araszoltak. - �gy
j�tt l�tre a k�t n�v kombin�ci�j�b�l a Csin Pi Lu, Kunming f�utc�ja. Ezen az
utc�n, s a bel�le jobbra �s balra �gaz� keskeny, kanyarg�s sik�torokban �n�k
szinte mindent vehetnek vagy lophatnak, amit a sz�v�k k�v�n.
Reisman megj�tszott b�lcsess�ggel b�logatott. B� Szan friss izgalommal
b�mult meg mindent. Kilgore �lvezte szerep�t �s folytatta idegenvezet�-
j�t�k�t, m�g elhaladtak a fa�p�letek, v�lyog-t�gla�p�letek, sz�rad� ruh�val teli
zs�folt balkonok el�tt, ahol dr�tokkal �s k�belekkel teli villanyoszlopok �s
telefonp�zn�k emelkedtek ki a sz�rad� feh�rnem� k�z�l, a kis boltok, utcai
�lelmiszer�rusok, harsog� r�di�k, amerikai katon�k, k�nai katon�k, francia-
indok�nai katon�k, k�k vagy pizsamaszer� �lt�z�ket visel� k�nai civilek
t�meg�ben, v�llukon �tvetett hossz� rudakon �lelmiszert, cementet, miegyebet
egyens�lyoz� f�rfiak �s n�k, riks�k, p�nilovak, tev�k, bivalyok, katonai
dzsipek, teheraut�k, szem�lykocsik, �s mindenf�le-fajta �zemanyaggal vagy
�llattal hajtott primit�v civil j�rm�vek k�z�tt.
- V�ge a k�tr�szes v�rosn�z� �tnak - k�z�lte, amikor lefordultak a Csin Pi
Lur�l egy m�sik �tra, �s kiker�ltek a torl�d�sb�l. - Csak egy kis k�stol� az
�v�rosb�l. - M�sutt akadnak �j kereskedelmi �s korm�ny�p�letek,
magyar�zta, magas, nyugati st�lus� �p�tm�nyek, �s a kunmingi �letnek egy
ugyancsak hatalmas, eg�szen m�smilyen r�sze, amely teljes eg�sz�ben a
v�rost a Tien Csi-t�val �sszek�t� csatorna ment�n fekszik. - Biztosan
bej�rj�tok majd egyed�l az eg�szet.
V�rakoz� riks�k sora el�tt hajtottak el; ak�r egy taxisor, �gy sorakoztak
egy v�lyogt�gla ker�t�s mellett; majd beengedt�k �ket egy kertkapun �t egy
katonai ter�letre. - Itthon vagyunk - mondta Kilgore. - OSS-f�hadisz�ll�s...
barakkok, irod�k, �tkez�... Tervez�s �s Kik�pz�s... Kutat�s �s Elemz�s...
K�l�nleges Akci�k... Titkosszolg�lat.
Az udvaron bel�l sz�mos egyemeletes, barna fa�p�let, n�h�ny f�ldszintes
v�lyogt�gla �p�let �s rajs�trak �lltak. Sam az egyik egyemeletes �p�let el�tt, a
f�ld�ton �ll�totta le a dzsipet. Bel�ptek egy f�ldszinti nagy helyis�gbe, ahol
sorkaton�k dolgoztak az �r�asztalokn�l, az �r�g�pek �s iratszekr�nyek k�zt.
K�naiak is voltak a teremben, �ket Reisman felder�t�knek n�zte. Egy
f�mkeretes szem�veget visel� fiatal technikus �rmester �szrevette Kilgore-t.
F�lkelt asztala mell�l �s elindult fel�j�k.
- Szeretn�m, ha el�ker�ten� azt az urat, aki n�h�ny hete n�lunk tart�zkodik
- mondta neki Sam. - Tudja, ugye, kire gondolok.
- Igenis.
- K�rje meg, legyen itt 13 �r�ra, megbesz�l�sre.

Az OSS �tkezd�j�ben elfogyasztott eb�d ut�n B� Szant egy sof�r vezette

dzsippel elk�ldt�k a Tien Csit�hoz. Nem nagyon f�lt a foga a k�l�n
vak�ci�hoz, tiltakozott is; �s duwa Johnt se akarta mag�ra hagyni egy �j �s
bizonytalan helyzetben. De Reisman biztos�totta �t arr�l, hogy igen hamar
visszarendelik akt�v szolg�latra, �s hogy a k�vetkez� h�tre sz�l� egyetlen
parancsa: pihenjen �s tal�n tanulgasson, hogyan kell elolvasni �s kiejteni
mandarin-k�nais�ggal legal�bb �tven �j k�nai bet�jelet.
Reisman berakta holmij�t egy szekr�nybe a priccse mellett, amelyet a tiszti
sz�ll�sul szolg�l� f�ldszintes v�lyogt�gla �p�letben jel�ltek ki sz�m�ra.
Azut�n visszament az operat�v r�szlegre, Sam Kilgore irod�j�ba, egy
�r�asztallal, telefonnal, forg�sz�kkel, iratszekr�nnyel �s k�t sz�kkel
berendezett szob�ba. Az egyik sz�kben egy f�rfi �lt �s Kilgore-ral
besz�lgetett; amikor Reisman bel�pett az ajt�n, udvariasan f�l�llt. K�nainak
l�tszott, alacsony, v�kony, �tven-egyn�h�ny �ves f�rfi� volt, szigor�an ny�rt
kopaszod� fekete hajjal, ritk�s bajusszal �s keszeg kecskeszak�llal. Aszketikus
mandarinnak, vagy tud�snak n�zett ki, b�r s�padt arcvon�sain gyorsan
f�lragyogott a v�rakoz� figyelem. Az a fajta gy�r�tt pizsama�lt�ny volt rajta,
amelyben �szrev�tlen maradhat a hasonl�k�pp �lt�z�tt k�naiak milli� k�zt.
Sam bemutatta �ket egym�snak: - Mr. Tong Van So, John Reisman
�rnagy.
- On m'a dit que vous parlez fran�ais, Monsieur Commandant, - mondta
Tong Van So.
- Qui, monsieur - v�laszolta Reisman. - Avec plaisir. - �s elmagyar�zta,
franci�ul, hogy � semminek se a parancsnoka, �s hogy a "commandant" az
angolban m�st jelent, nem �rnagyot.
A k�t f�rfi, mintha ez lenne a legfontosabb t�ma, amely azonnali
megvitat�st ig�nyel, franci�ul megbesz�lte a szavak �rtelm�nek finom
k�l�nbs�geit a ford�t�sban, m�g Kilgore, aki csak kezdetlegesen tudott
franci�ul, t�bbnyire �rtetlen�l figyelt. V�g�l inger�lten megsz�lalt: - En
anglais, s'il vous plait, messieurs. Mi a fen�r�l halandzs�ztok, Johnny?
- Gratul�l francia tud�somhoz, b�r azt mondja, a kiejt�sem �s a
sz�haszn�latom jobban eml�keztet egy marseille-i kik�t�i vag�ny�ra, mint
egy p�rizsi irodalmi szalonb�l �rkez� �rtelmis�gi�re. Ilyesf�le nagyokos
dolgokat, amik �gyse �rdekelnek t�ged, Sam. Megmondtam neki, hogy
teljesen j�l tapintott r�.
Kilgore nevetett.
Tong Van So az angolra t�rt �t: - Nem akartam megs�rteni �nt, uram.
- Nem s�rt�dtem meg - bizonygatta Reisman. - Gratul�lok az �n
magasrend� foly�kony besz�d�hez. Meglep� tehets�gre vall, k�nai l�t�re.
Tong Van So elmosolyodott. - Nem vagyok k�nai, b�r legjobb lenne ezt a
benyom�st kelteni.
- Tong annamita, Francia Indok�n�b�l - magyar�zta Sam. Tong Van So
k�szs�ggel bocs�tkozott a r�szletekbe.
- Csakugyan Ann�m a sz�let�si helyem. De Ann�m a haz�mnak csak az
egyik tartom�nya. T�bb, mint a maguk egyik �llama Amerik�ban -
magyar�zta ped�ns�n, mint aki f�ldrajzi el�ad�st tart els��veseknek.
- Orsz�gunk �si �s hagyom�nyos neve Vietnam. �szaki r�sz�nk�n,
K�n�hoz legk�zelebb ter�l el Tonkin. Az orsz�g k�z�ps� r�sze Ann�m. A d�li
r�sz�nk�n van Kocsin. T�l�nk nyugatra van Laosz �s Kambodzsa, b�r ezek
k�l�n orsz�gok. Egyik�nk se francia, de nem vagyunk �gynevezett
indok�naiak se. Ez, mes amis, eur�pai fogalom.
Kilgore, arc�n t�relmetlen kis mosollyal v�rakozott. Amikor Tong Van So
a v�g�re �rt, Sam folytatta:
- A jap�nok vannak ott hatalmon �s ez�rt besz�lget itt vel�nk Tong Van
So. K�lcs�n�sen seg�teni fogunk egym�snak, hogy megszabaduljanak t�l�k.
Van egy h�l�zata, amelyet haszn�lhatunk, de hadianyagra van sz�ks�ge
t�l�nk. Szeretn�m, ha egy�tt dolgozn�l vele, Johnny. Az egyik el�d�m adott
nekik hat pisztolyt �s n�h�ny g�ppisztolyt, mondv�n: Kapj�tok el �ket, fi�k!
De nekik enn�l t�bb seg�ts�gre van sz�ks�g�k, s felhatalmaz�sunk van r�,
hogy ezt megadjuk nekik.
- Ludlowt�l? - lep�d�tt meg e lehet�s�gt�l Reisman.
- Washingtont�l. Nem hiszem, hogy a sorhaj�kapit�ny lelkesedik �rte, de
benne van. Ez val�sz�n�leg azt jelenti: Taj Li megmondta neki, vegyen r�szt
az �gyben egy darabig, figyelje, mi t�rt�nik. � is, a Dzsimo is szeretik, ha
m�sok harcolnak helyett�k, �k pedig szemmel tartj�k a t�rt�n�seket. -
K�r�ln�zett a szob�ban, falakon, ablakon, mennyezeten, t�rgyakon, mint aki
keres valamit. - Nem hiszem, hogy lehallgat�k�sz�l�kek lenn�nek itt, vagy a
telefonban, de nem lep�dn�k meg, ha tudn�nak err�l a megbesz�l�s�nkr�l is,
ebben a pillanatban. Zajlik egy kis mag�nh�bor�, a nagy h�bor� mellett. Taj
Li spiclijei �s t�gl�i minden�tt ott vannak. Azon vannak, hogy mindent
l�ssanak, ami t�rt�nik, mindent halljanak, ami elhangzik, �s tudjanak minden
kapcsolatr�l, ami l�tes�l. Alighanem akad n�h�ny k�mj�k itt helyben is.
Reismannak nem tetszett Kilgore l�that� nemt�r�d�ms�ge ezzel
kapcsolatban.
- Mi�rt nem tudod meg, kik azok, �s szabadulsz meg t�l�k? - k�rdezte
szemreh�ny�an.
- Ez s�rten� vend�gl�t�inkat - v�laszolta Sam k�nyszeredetten.
Tong Van So odahajolt Reismanhoz �s szel�den �gy sz�lt: - Nem szabad a
cselekv�seinkben... ��... hogy is mondj�k angolul, monsieur... pr�cipitamment
m�don...?
- Kapkodva - felelte Reisman.
- Oui... siet�sen, haragb�l cselekedni. Meg kell tanulnunk egy�tt �lni
ezeknek a k�meknek az �lland� jelenl�t�vel, s megpr�b�lni egy kicsivel
�gyesebbnek lenni. �n m�r nagyon r�g�ta csin�lom ezt.
Reisman elt�n�d�tt, hogy vajon ezt a jap�nokra, vagy Taj Li
k�mh�l�zat�ra �rti, vagy mindkett�re... �s m�g t�bbre? - Hogyan sz�l�tsam
mag�t? - k�rdezte. - Mr. S�?
Tong Van So f�lnevetett: - Az �n haz�mban a csal�dn�v �ll el�l.
Hivatalosan Mr. Tong lenn�k. De mivel bajt�rsak vagyunk, sz�l�tson csak
Tongnak.
- �n meg John vagyok.
- Tr�s bien!... - Franci�ul ejtette ki: - Jean.
N�m�n n�ztek farkasszemet egym�ssal p�r pillanatig, mindketten
megadt�k a m�siknak a lehet�s�get, hogy az fogjon bele a p�rbesz�dbe. De
Kilgore megt�rte a csendet, s ez rendben is volt, merthogy Reisman el�g
keveset tudott Francia Indok�n�r�l �s az ott t�rt�ntekr�l.
- Tong �s emberei sz�ktet�si-ment�si tev�kenys�get v�geznek sz�munkra,
seg�tenek rep�l�inknek, akik lezuhannak, vagy kiugranak ott - magyar�zta
Sam. - Azonk�v�l felder�t�st v�geznek a jap�n er�k, ell�t�si �tvonalak, h�rad�
k�zpontok hadrendj�r�l. A l�gier� lecsap Hanoira, Saigonra, a V�r�s-foly�
menti berendez�sekre �s egy�b c�lpontokra.
- Zajlik ott jelenleg akt�v sz�razf�ldi harc? - k�rdezte Reisman.
Tong belefogott egy r�szletes ismertet�sbe. Keleties akcentus� angols�ggal
el�adott geopolitikai t�j�koztat� volt, amerikanizmusokkal �s francia
fordulatokkal megsp�kelve.
- Nem, Jean, sajn�lattal kell k�z�ln�m, nem zajlik igazi felszabad�t�
h�bor� a haz�mban. M�g kis h�bor� se... amit maguk gerillah�bor�nak
h�vnak. Vietnamot k�t ellens�g tartja megsz�llva �s ir�ny�t�sa alatt, akik
egy�ttm�k�dnek ellen�nk �s �n�k, amerikaiak ellen. A franci�k m�g a Vichy-
korm�nyr�l maradtak r�nk, amely Franciaorsz�gban m�r term�szetesen nem
l�tezik, hiszen az �n�k hadai kizavart�k onnan a n�meteket. Ezek fasiszta
gyarmatos�t�k, colonok, mi �gy h�vjuk �ket, m�g nem �rtes�ltek r�la, hogy
befellegzett nekik. Szorosan egy�ttm�k�dnek az imperialista jap�nokkal.
Reisman enyh�n d�hbe gurult. - Sose j�rtam az �n�k orsz�g�ban. De meg
kell mondanom mag�nak, Monsieur Tong, hogy igencsak vonz�dom
Franciaorsz�ghoz �s n�p�hez, nemr�g j�ttem t�l�k. A n�gy �v el�tti
veres�g�k, az eg�sz vichyi �gy, �s a n�cikkal �s jap�nokkal folytatott
kollabor�ci�juk trag�dia volt. Most �rvendezem a gy�zelm�k�n.
Franciaorsz�gban is, Indok�n�ban is minden m�sk�pp lesz.
Tong tal�nyos�n mosolygott r�: - L�tom, nek�nk kett�nknek lesz mir�l
filozof�lnunk, Jean. Az �n haz�mban nagyon bonyolult a helyzet. Olyan, mint
egy nagy faz�k, amelyben sok minden fortyog.
- Katlan?
- Oui, katlan, amelyben sok dolog forr �s hadakozik egym�ssal, de semmi
sincs k�szre f�zve.
- �s maguk tov�bb szeretn�k f�teni az �st�t?
- Igen.
- Miv�gre?
- A haz�m f�lszabad�t�s�ra.
- Kit�l?
- A jap�nokt�l azonnal. A franci�kt�l k�s�bb, lehet�leg t�rgyal�sok �tj�n.
Kilgore k�zbesz�lt: - Ez egybev�g a mai Washingtonb�l kapott
eligaz�t�sunkkal, John. Nem akarj�k, hogy a franci�k visszaker�ljenek oda.
Gyarmatos�t� hatalomk�nt. Az ott �l�knek demokratikus orsz�gg� kell
�talak�taniuk az orsz�got �s �lni a lehet�s�geikkel. A briteknek ez persze nem
tetszik. A saj�t ottani birodalmuk�rt agg�dnak. De a k�naiak hajland�ak.
- H�t persze, hogy hajland�ak - mondta Tong komolyan. - �jra be
szeretn�nek kebelezni benn�nket, de nek�nk �k se kellenek. Amikor a k�naiak
utolj�ra bevonultak hozz�nk, ezer �vig maradtak ott. Mi magunk szeretn�nk
ir�ny�tani az �let�nket, a sorsunkat.
- Ha seg�t�nk nektek, akkor ki ellen seg�t�nk? - k�rdezte, imm�r
k�zvetlenebb�l Reisman.
- A k�z�s ellens�g, a jap�nok ellen.
- �s mit tesztek a franci�kkal kapcsolatban?
- Semmit. Ha b�k�n hagynak benn�nket, mi is b�k�n hagyjuk �ket. A
jap�nok meghagyj�k nekik a katonai erej�ket �s fegyvereiket, rend�rs�g�ket
�s polg�ri k�zigazgat�sukat, amely am�gy is az admir�lisok �s a t�bornokok
kez�ben van.
- �s van-e hadseregetek? - k�rdezte Reisman.
- Hadsereg�nk? - visszhangozta Tong �s keser� kacag�sba emelkedett a
hangja. - Nem. De f�rfiaink �s asszonyaink, akik harcolni fognak haz�nk
f�lszabad�t�s��rt, igen. A ti seg�ts�getekkel tal�n hadsereg lesz bel�l�nk, egy
kis hadsereg. - �jra el�t�rt bel�le a szenved�lyes sz�nok. - Eml�kszel-e,
Jean, hogy sz�l az alkotm�nyotok? "Mi, a n�p abb�l a c�lb�l... hogy
t�k�letesebb uni�t alkossunk..." Ez az egyik legkedvesebb dokumentumom, az
eg�sz t�rt�nelemb�l. Ilyet sz�nok az �n n�pemnek is.
- Ez politika, Tong. Ez most nem r�nk tartozik - vetette k�zbe Sam
Kilgore. - Meg fogunk �llapodni. Egy p�r j� sz�zadot hozunk l�tre, amilyenek
oda�t Burm�ban vannak.
Van oda�t sokkal t�bbj�k is, gondolta Reisman, p�ratlanok a maguk
nem�ben. - Mif�le seg�ts�gre van sz�ks�ged, Tong? - k�rdezte.
- Mindenre. Mindenfajta fegyverre, l�szerre, f�lszerel�sre, h�rk�zl�
eszk�zre, egyenruh�kra. �s eligaz�t�sra a n�pem kik�pz�s�hez.
- Van-e valamif�le szervezetetek?
- Van.
Reisman v�rt, de a m�sik nem mondta ki mag�t�l. - �s mi az? Van valami
neve?
- Vietnam Doc-Lap Dong Minh Hoi.
- Mit jelent ez?
Tong �sszecs�cs�r�tette ajk�t, h�trad�nt�tte a fej�t �s lehunyta a szem�t p�r
pillanatra, minthogyha agya m�ly�r�l v�logatn� a szavakat. Lassan, egyenkint
pr�selte ki mag�b�l �ket: - Forradalmi... Liga... Vietnam... F�ggetlens�g��rt.
- �s mi a politik�ja?
- Egy egys�gfront - v�laszolta k�szs�gesen Tong. - Mindenf�le.
Valamennyien hazafiak vagyunk. Demokrat�k, szocialist�k, �zletemberek,
monarchist�k, kommunist�k, konzervat�vok, mind egy�tt haz�nk
felszabad�t�s��rt.
- �s a te politik�d?
- Nacionalista vagyok. Azt akarom, hogy minden megsz�ll� katona menjen
el b�k�vel. Ezen t�l nyitott vagyok az �j eszm�k sz�m�ra, b�rmerr�l j�jjenek.
Reisman k�r�ln�zett a kis irod�ban, a sz�k falak nyomasztott�k �s
szor�tott�k; azut�n �jra Tong Van So v�kony, szer�ny figur�j�ra n�zett; a f�rfi
f�l�l�nk�lt �nn�n szavainak szenved�ly�t�l. Reisman a Franciaorsz�gban �s
Olaszorsz�gban v�gzett arcvonal m�g�tti akci�kban sok tapasztalatot szerzett,
s ezek r�v�n �rz�keny volt a gerill�k k�z�tti bels� politikai ellent�tek
�rnyalataira; Sam Kilgore pedig a jugoszl�viai bevet�sei alapj�n. Reisman
tiszt�ban volt vele: b�nni is Tong Van So szem�lyes politikai meggy�z�d�se,
ez az ember tapasztalt politikus. A legt�bb politikai �rnyalatot bevonja az
egys�gfrontj�ba olyan t�red�kcsoportok kiv�tel�vel, mint a szindikalist�k
vagy a trockist�k.
- H�t akkor l�ssunk hozz�, Tong - �llt f�l Reisman. �gy �rezte, jobban
boldogulnak egym�ssal Kilgore-t�l t�vol. - Van n�h�ny �tletem, de
�rdekelnek a maga �tletei is.
Tong okosan megk�rdezte: - Ismered-e Kunming v�ros�t, Jean, �s a j�nani
vid�ket?
- Nem, csak most �rkeztem.
- Akkor megengeded tal�n, hogy elk�s�rjelek? Van n�h�ny �rdekes pont,
n�h�ny n�znival�. Szeretn�m, ha mindenekel�tt odaj�nn�l el velem, ahol
lakom. Ott �ltal�ban megtal�lsz, vagy utol�rsz azokon kereszt�l, akiket be
szeretn�k mutatni neked.

12.

Tong Van So komolyan szem�gyre vette az utat �s a forgalmat a dzsipb�l,

- Angolul besz�lj�nk, vagy franci�ul? - k�rdezte Reismant�l.
- Amelyiken �hajtasz.
- Angolul. Gyakorolnom kell. Az alezredest�l �gy �rtes�ltem, hogy k�naiul
is besz�lsz.
- Nagyon keveset. Tan�thatn�l valamivel t�bbre; �s a saj�t nyelved n�h�ny
alapmondat�ra is. Ha egy�tt fogunk dolgozni, nem fog �rtani.
Tong eligaz�totta, merre vezet az �t a h�zhoz, amelyben lakik. -
Megtiszteltet�s sz�momra, hogy elfogadtad a megh�v�som.
- Kellemest a hasznossal - mondta Reisman.
- R�gi keleti szok�s.
Hangosan besz�ltek, hogy a motorzajt �s az utcazajt t�lkiab�lj�k -, m�ris
j�l meg�rtett�k egym�st.
- Hogyan j�tt�l ki ide a b�zishoz? - k�rdezte Reisman, amikor kihajtottak a
k�zpont ter�let�r�l.
- Riks�val. Ha belen�zel a t�kr�dbe, biztosan l�tod azt az embert, aki
m�g�tt�nk lohol. Lehet, hogy Taj Li �gyn�ke? Ott �gyelgett a h�zam el�tt,
amikor j�rm�vet kerestem.
Reisman kisz�rta a riks�s pasast, majd azt is �szrevette, hogy az
megtorpan, amikor egy fekete Buick h�z�dik el�re, hogy �tvegye a figyel�st.
- Akarod, hogy ler�zzuk �ket?
- Egyremegy. Ebben a st�diumban legal�bbis. Furcsa, de azt hiszem,
egyel�re tudom�sul veszik, hogy egy�tt dolgozunk, b�r tov�bbra is
megfigyel�s alatt tartanak benn�nket. A k�naiakat el�g neh�z meg�rteni.
Ugyan�gy meglehet, hogy akad�lyoznak, mint az, hogy seg�tenek, �s
mindkett�t ugyanabb�l az okb�l teszik.
- Azonk�v�l megosztja �s �sszezavarja �ket a kommunistak�rd�s. Melyik
oldalon �llsz, Tong?
Reisman egy pillanatra levette szem�t az �tr�l, hogy �tit�rsa arc�ba n�zzen,
de csak egykedv�s�get l�tott rajta. Tong �gy v�laszolt: - Amelyik oldal seg�t a
n�pemen.
P�r perc m�lva m�gis v�ltozott az arckifejez�se, amikor lassan keletnek
haladtak a Csin Pi Lu f�ltorl�dott forgalm�ban. Francia tisztek �s indok�nai
csapatok mellett haladtak el, akik a j�rd�n vonultak �l�nken besz�lgetve az
�zletsorok, �rusok �s nepperek mellett. A fekete Buick, amelyben
felt�telez�s�k szerint Taj Li k�t �gyn�ke �lt, tov�bbra is diszkr�ten k�vette a
dzsipet. De ez Reismant jobban ideges�tette, mint Tongot. Tongot ink�bb a
franci�k l�tv�nya zavarta. Elford�totta a fej�t, karj�val is takarta mag�t.
- Nem val�sz�n�, hogy akadna k�zt�k, aki ismer - mondta -, de jobb, ha
egyik�k se l�t meg.
- Honfit�rsaid, ugye?
- Francia tisztek �s n�h�ny vietnami, aki a francia hadseregben szolg�l.
Van itt Kunmingban egy francia misszi�, de m�g ezeknek a lojalit�sa is
megoszlik; egyesek m�g mindig P�tainhez �s az � vichyi fasiszt�ihoz h�znak,
m�sok a francia hadsereghez �s De Gaulle-hoz, ism�t m�sok egy�b
t�bornokokhoz �s politikusokhoz. Az �n ittl�tem, a kapcsolatom veletek,
titokban tartand� mindegyik�k el�tt. Mert mostant�l semmi dolgunk vel�k.
Haladtak tov�bb a zajos ember-�llat-g�p-�radatban. Reismant mindink�bb
bels� konfliktus fesz�tette, de visszanyelte a komment�rj�t. Tong Van So
kalauzolta: - T�led jobbra egy mogyor��rushoz fogsz �rni, egy h�rom-n�gy
gyerekkel k�r�lvett miao t�rzsb�li asszonyhoz... m�g�tte egy k�z�rnok
m�k�dik... ott fordulj be a mell�kutc�ba, azon tekeregj tov�bb.
V�gighaladtak egy nyomor�s�gos, keskeny, girbegurba utc�n, majd
sik�torokban, amelyekben egy v�zvezet�k, szennyv�zlevezet�s �s csatorn�z�s
n�lk�li nagyv�ros b�ze �s mocska terjengett. Reisman fintorgott: - �that�.
- Ez K�na - mondta Tong Van So.
- A te haz�dban jobb?
- A v�rosokban igen. Vid�ken nem.
A kanyarod� utca besz�k�lt, Reisman �vatosan �s lassan vezetett, nehogy
el�ss�n valakit, vagy s�roljon egy �p�letet. An�lk�l, hogy Tongra n�zett
volna, megk�rdezte: - Hogy is h�vj�k az itteni szervezeteteket?
- Vietnam Doc-Lap Dong Minh Hoi. Az egyszer�s�g kedv��rt nevezz�k
Lig�nak.
- Ok�. Mennyi tagja van a Lig�nak?
- Sok ezer, de nem �gy, hogy valamif�le �sszesz�molhat� n�vsoruk lenne.
M�g nem vagyunk valami feszesen megszervezve. Az er�nk egyel�re nem a
sz�mszer�s�g�nk, hanem az eszm�nk, a Doc-Lap, vagyis f�ggetlens�g
hatalm�ban rejlik. Vezet�ink ismerik egym�st �s mindegyik�k a h�l�zat r�es�
r�sz�t.
- �s te hogyan illesz ebbe? Valamif�le nagyk�vetk�nt?
Tong elmosolyodott: - Abban a megtiszteltet�sben r�szes�ltem, hogy a
t�rsaim a vezet�j�kk� v�lasztottak.
- Eln�k vagy?
- Akkora az�rt nem. F�titk�r. Valaki, aki �sszefogja a Lig�t, ir�ny�tja
tags�g�nak k�l�nf�le elemeit, �s f�ll�p a nev�ben, ahogyan most itt K�n�ban.
Most az a feladatom, hogy a t�rsaim sz�sz�l�ja legyek fel�d �s a bajt�rsaid
fel�, �s az Amerikai Egyes�lt �llamokat k�pvisel� szem�lyek fel�.
- �n nem k�pviselem az Amerikai Egyes�lt �llamokat, Tong. Csak katona
vagyok, aki parancsokat teljes�t.
- De szabad kezed van, hogy a magad elk�pzel�sei szerint l�pj.
- Igen. Ennek persze megvannak a hat�rai, de a test�letemben �gy
v�gezz�k az akci�inkat. R�nk b�zz�k, hajtsunk v�gre egy feladatot, mi
kimunk�ljuk, mi ennek a legjobb m�dja, s a szervezet�nk igyekszik megadni
hozz� a kell� seg�ts�get. N�ha siker�l nekik, n�ha nem. N�ha el tudjuk
v�gezni a feladatot, n�ha nem.
- De te �ltal�ban elv�gzed.
- Nagyj�b�l. K�r�lviszlek Kunmingon, ez a jutalmam, ami�rt �letben
maradtam. J�l ismered Kunmingot?
- J�l. Az elm�lt n�h�ny �vben t�bbsz�r is el kellett j�nn�m, hol r�videbb
id�re, hol hosszabb tart�zkod�sra.
- �s ez�ttal?
- Rem�lem, r�vid l�togat�s fesz, �s hamarosan �tl�pheted velem a hat�rt.
Itt parkolj le, l�gy sz�ves, ahol az az �regasszony �l a kapuban.
Reisman szorosan a fal mell� �ll�totta le a kocsit, �pp csak annyi helyet
hagyva, hogy egy m�sik j�rm� elf�rjen mellette. Az �regasszony szorongva
n�zte a kocsit. A legt�bb gyalogos igyekezett tisztes t�volba h�z�dni t�le.
M�g mindig nem �rtett�k ezeket a dolgokat, a fekete micsod�t, ami hajtja
�ket. Voltak azonban, akik nagyon is �rtett�k, �s Reisman tov�bbra is megtette
a kell� �vint�zked�seket ellen�k. F�lemelte a motorh�zfedelet �s levette a
rotort; Tong Van So helyeselt:
- Ezzel csak j�t teszel! A tolvaj, akinek siker�l ellopnia egy ilyen
�rd�gmasin�t, eg�sz �let�re megszabadul a munk�t�l. Ha viszont elkapj�k,
akkor j�val t�bbet vesz�thet, mint ez a dzsip, esetleg az �let�t, amelyet
k�nyelemben szeretett volna le�lni.
Elhaladt mellett�k a fekete Buick. K�t s�t�t �lt�ny�s k�nai utasa �gy tett,
mintha nem is l�tn� a dzsipet, amelyet mostan�ig k�vettek.
- Micsoda meglepet�s! - ki�ltott ut�nuk Reisman, amint tov�bbhaladtak.
Tong Van So a fej�t r�zta: - Jobb lenne, ha nem tudatn�d vel�k, hogy
tudod, hogy �k tudj�k.
- Ezt Konfuciusz mondta?
- Tal�n. Nem vagyok konfuci�nus - v�laszolta m�lt�s�ggal Tong -, b�r
elismerem hagyom�nyos etikai �s mor�lis alapelv�ket. Politik�jukat nem
annyira, mert az vezet a mandarinoszt�ly merevs�g�hez.
Tong a kulcs�val kinyitott egy neh�z fakaput �s bel�ptek egy kicsi, csupasz
udvarra a k�fal m�g�tt, amelynek t�loldal�n�l a dzsipet hagyt�k. A talaj
d�ng�lt f�ld volt, keskeny macskak�ves �sv�ny vezetett egy egyemeletes
�p�lethez. A kertben nem n�ttek se n�v�nyek, se f�k. V�n volt a h�z, r�g�ta
nem festett�k, nem tatarozt�k.
- Ilyen sz�ll�st b�rel�nk - mondta Tong Van So. - Szer�nyek az
ig�nyeink. Legyen hol aludnunk, tal�lkoznunk, dolgoznunk.
Fiatal f�rfi nyitotta ki a h�zba ny�l� keskeny ajt�t, nyilv�n hallotta m�r a
l�pt�ket az udvarr�l. Karcs� volt, k�z�pmagas, s�r� fekete haja a homlok�ba
hullt. B�rsz�ne, von�sai, k�l�n�sen a szeme �s az orra, ugyanazokat a fajtab�li
saj�toss�gokat mutatt�k, mint Tong Van S��, m�gse hasonl�tott r�. Szinte
asszonyos volt a s�r� szem�ld�ke, hossz� szempill�ja, magasan �l� arccsontja
�s finoman beesett arca. S�t�t szeme m�gis f�rfias lelkesed�st �s er�t
sug�rzott, valami t�voli pontra ir�nyult, mintha az �g� csipkebokrot l�tta volna
meg �s m�g mindig �rizn� a k�p�t. Lelkes sz��radattal k�sz�nt�tte Tongot,
egy idegen nyelven, nyilv�n vietnamiul. A nyelv zeneis�ge k�nai nyelvj�r�sra
eml�keztetett, de annyira elt�rt a Reisman �ltal ismert mandarinnyelvt�l, hogy
egy sz�t se �rtett. Tong kedvesen v�laszolt, alighanem a mag�val hozott
vend�gr�l adott magyar�zatot.
Azut�n angolra v�ltott �t �s elv�gezte a bemutat�st. - A munkat�rsam, Mr.
Tran Van Thi... sz�l�tsd Thinek. Ez pedig Jean Reisman �rnagy.
Tran Van Thi kezet ny�jtott �s n�h�ny �dv�zl� sz�t mondott angolul.
Akcentusa Tong�ra hasonl�tott, �rz�d�tt rajta mind a francia, mind a keleti
behat�s. Mindh�rman bel�ptek a h�zba, egy egyszer�en berendezett nappaliba,
benne pamlag, k�t fotel, n�h�ny kis asztal l�mp�kkal, s az ablak el�tt nagy
asztal sz�kekkel. Az ablak a csupasz udvarra n�zett. Az asztalon pap�rok,
k�nyvek, tollak, meg �r�g�p. Egy n� �lt mellette �s �rt. Bel�p�s�kkor
h�tran�zett, f�l�llt, s sz�v�lyes, dallamos vietnami sz��radattal k�sz�nt�tte
Tongot.
- Ez pedig Mai - k�z�lte Tong angolul. - Nguyen Thi Mai, a deleg�ci�nk
titk�rn�je, az � f�radhatatlan munk�ja �s sug�rz� szelleme n�lk�l mi f�rfiak
gyakran a z�rzavarba �s k�ts�gbees�sbe veszn�nk.
Reisman r�b�mult, m�ris le volt v�ve a l�b�r�l, m�r a puszta l�tv�nyt�l is
j�l �rezte mag�t. Fiatal �s sz�p volt a l�ny, f�lragyogott a Tong Van So �ltal
r�sz�rt, h�zelg� b�kok hallat�n, minthogyha a fel�je mutat� k�z kir�lyi jogar
lenne. Sug�rz�s�t�l vil�gosabb lett a nyomor�s�gos helyis�g. Reisman bej�rta
�t tekintet�vel, mag�ba sz�vta egy�ni von�sait, az �jfekete hajat, amely kis
kontyba volt fogva a tark�j�n, mandulaszem�t, amely mer�szen �llta a
tekintet�t, meleg mosoly�t, amelyt�l el�villant h�feh�r fogsora, a s�t�t, teli
ajk�t �s a ny�ri napt�l aranyl�ra s�lt b�r�t. A l�ny nem azt a pizsama�lt�nyt
viselte, nem is aff�le hossz� szem�rmes ruh�t, amilyet a Vietnam Doc-Lap
Dong Minh Hoi deleg�ci� titk�rn�j�t�l elv�rt volna, hanem r�vid
kekiszokny�t, amely al�l tetszet�sen l�tszott ki er�s, csupasz l�bsz�ra, �s
k�ny�kig f�lhajtott ujj� feh�r inget. L�b�n ugyanolyanf�le p�ntos saru,
amilyet a f�rfiak hordtak. Vibr�l�, sportos, edzett l�ny volt. Lehetett volna
amerikai di�kl�ny egy meleg ny�ri napon, vagy izraeli kibucnyik l�ny, aki a
f�ldeken v�gzett neh�z nap ut�n kimen�ruh�t �lt�tt.
- John Reisman vagyok - mutatkozott be, a l�ny pedig odaj�tt, kez�t
ny�jtotta �s elism�telte a nev�t.
� volt h�rm�juk k�z�tt az egyetlen, aki a Johnt helyes angol kiejt�ssel
mondta ki. �rint�s�b�l m�g a hossz� pillanatokig kez�ben tartott kez�b�l is
valami intimit�s, nem az elv�rt formalit�s �radt. K�rd�s�re elmondta, hogy
akkor tanult meg angolul, amikor sz�leivel a h�bor� el�tt Hongkongban �lt.
Hanoib�l sz�rmaznak, de apj�t�l a munk�ja gyakran megk�vetelte, hogy
k�lf�ld�n �ljen, m�g Eur�p�ban is. Ak�rcsak koll�g�i, � is tudott franci�ul,
k�naiul �s quoc gnuul is. Reisman nem �rtette; mire Mai elmagyar�zta: ez a
latinra �t�rt nemzeti �r�s neve, a franci�k rendelt�k el, �s haz�j�ban a r�gi chu
nho bet��r�s helyett haszn�lj�k, amelyet egy�bk�nt ugyancsak tanult.
- Maga k�sz tud�s - b�kolt Reisman.
- Tan�ri k�pes�t�sem van - mondta Mai. - Amikor otthon vagyok, n�ha
val�ban tan�tok. �r�l�k, hogy maga a seg�ts�g�nkre lesz.
Reisman hirtelen �szrevette, hogy p�rbesz�d�k n�gyszemk�zti lett,
bizalmasan elszigeteli �ket a m�sik kett�t�l. �szrevette Tong Van So
mosoly�t, amelyet a l�nyra vet, majd r�j�tt, hogy ez neki is sz�l. Helyesl�
mosoly, amely �r�mmel ist�polja, hogy kialakulhat valami kettej�k k�z�tt.
Thi tekintet�ben egy kis rosszall�st l�tott; ez arra vallott, hogy Mai a sz�mukra
t�bb mint munkat�rs; tal�n n�v�r-anya-le�nygyermek p�tl�k a h�z f�rfijai
sz�m�ra.
A l�ny kiment, hogy valami friss�t�t hozzon nekik. Tong megk�rte Thit,
vigye k�r�l a h�zban Reismant, am�g � elolvas n�h�ny levelet, amely az
al��r�s�t v�rta. �thaladtak egy kis konyh�n, ahol Mai �pp teaf�z�t tett f�l
kokszt�zhelyre, s odafordult, hogy �jra Reismanra mosolyogjon. Egy r�vid
folyos�r�l k�t h�l�szoba ny�lt, az egyik Tong�, a m�sik Mai-�. Az emeleten is
volt n�h�ny h�l�szoba, egyik Thi-�, a t�bbi az alkalmankint ide�rkez�
honfit�rsaik�. Se f�rd�szoba, se v�c�k nem voltak a h�zban, �jjelied�nyeket
vagy szoba�rsz�ket haszn�ltak. F�z�shez, mosd�shoz vizet a csatorn�r�l
hordtak, v�zhord�kt�l v�s�rolt�k, akik v�llrudakon hordt�k nekik a sajt�rokat.
- De mindez meglehet�sen civiliz�lt ahhoz k�pest, amihez odahaza szokva
vagyunk - mondta Thi, �s bizonyos fens�bbs�ggel folytatta: - Ott a
barlangokban �s erd�kben rendezt�k be a f�hadisz�ll�sunkat, am�g ki�p�tj�k
hader�inket. Maguk, amerikaiak, persze nem szoktak hozz�, hogy �gy �ljenek
�s harcoljanak. A maguk hadsereg�t gazdagon t�pl�lj�k, a legjobb
fegyverzettel �s felszerel�ssel l�tj�k el. Mindent higi�nikuss� kell tenni a
maguk sz�m�ra.
Reismant ink�bb mulattatta, mintsem s�rtette ez a komment�r, nem
f�rasztotta vitatkoz�ssal mag�t. A szenved�s �s n�lk�l�z�s m�rt�ke
viszonylagos �s vitathat�, n�ha hasznos, s neki �pp el�g gyakran volt r�sze
benn�k ahhoz, hogy tudom�sul vegye, de ne k�jelegjen benne.
Visszamentek a nappaliba, Mai pedig te�t �s rizss�tem�nyt hozott.
Reisman megpr�b�lta kiszedni Tongb�l, melyek a katonai terveik, �s mekkora
a kapacit�suk a jap�nok ellen, de Tong is, Thi is csak a geopolitika t�gabb
fogalmaiban mozgott. Mai nem sz�lt semmit, de fesz�lten figyelt, n�ha
jegyezgetett. Reisman mellett �lt a pamlagon, a m�sik kett� szemk�zt vel�k, s
amikor Reismannak n�ha siker�lt egy-egy pillant�st vetnie a l�ny f�zet�re,
kider�lt, hogy az �r�s teljesen megfejthetetlen a sz�m�ra. Nyilv�n ez volt az
el�bb eml�tett quoc ngu. Tong egy id� ut�n �tengedte fiatalabb t�rs�nak a sz�t,
� csak id�nk�nt b�logatott egyet�rt�n.
Reisman �jra meg �jra szerette volna a gyakorlati dolgok fel�
visszar�ngatni az el�ad�st: - Mekkor�k ott a jap�n sz�razf�ldi hader�k?
- T�nysz�mokban legnagyobb sajn�latomra nem tudom kifejezni - felelte
Thi. - Megsz�llva tartj�k Hanoit �s Saigont, a csapataik f�leg ott l�that�k. De
orsz�gszerte vannak er�s hely�rs�geik. N�gy �vvel ezel�tt meg�llapodtak a
franci�kkal, enged�lyezt�k nekik, hogy tov�bb maradhassanak a
k�zigazgat�sban, folytathass�k �zleteiket, felt�ve, hogy nem avatkoznak a
jap�n h�bor�s c�lokba �s gazdas�gi kizs�km�nyol�sukba.
- �s pontosan mi a franci�k �zlete Vietnamban? - k�rdezte Reisman.
�szint�n tudakolta, de irrit�lta is franciaelleness�g�k.
- Az, hogy az uralkod� oszt�lyt j�tssz�k - oktatta Thi. - Hogy
meggazdagodjanak �s megh�zzanak a n�p�nk munk�j�b�l �s a f�ld�nk
kincseib�l. Ez persze most m�r kev�sb� lehets�ges, mert a jap�nok er�sen
d�zsm�lj�k ad�kkal, kv�t�kkal �s korl�toz�sokkal a francia profitot.
Azonk�v�l a sz�ll�t�si megegyez�seket se teljes�tik a jap�nok. A felel�ss�get
ez�rt a Sz�vets�gesekre h�r�tj�k, ami�rt els�llyesztik a haj�kat �s bomb�zz�k
a vonatokat. Kev�s az �lelem �s az �ru, az , infl�ci� sz�guld, a feketepiac
virul, a parasztok �s munk�sok �heznek. De a franci�k t�l�lik, eml�keznek a
m�ltra �s v�rj�k a j�v�t. �v�k a gumitermel�, rizs- �s mez�gazdas�gi
�ltetv�nyek. Az � tulajdonukban vannak a b�ny�k, erd�k, bankok,
k�lkereskedelmi v�llalatok, a vas�t, mindennem� k�zleked�s �s haj�z�s;
kiv�ve azokat a helyeket, ahonnan a jap�nok kiszor�tott�k �ket.
Reisman Tong Van Sora n�zett: - �pp�gy besz�l, mint te.
- Ez term�szetes - v�laszolta Tong. - � a tan�tv�nyom, �s alaposan
megtan�tottam �t... hogy � is tan�tson m�sokat, tal�n t�ged.
- �s ebben az eg�sz v�llalkoz�sban - folytatta m�g m�rgesebben Thi -,
Vietnam n�pe a rabszolga a b�ny�kban, a gy�rakban, a f�ldeken. Keveseknek
engedik meg, hogy magasabbra emelkedj�k. Ezek is korrump�l�dnak.
F�ldbirtokosok, p�nzk�lcs�nz�k lesznek bel�l�k �s szipolyozz�k a saj�t
n�p�ket, ak�r a kesely�k. De a legt�bb vietnami nem k�pes jav�tani a
helyzet�n. Jelenleg a jap�nokon k�v�l a francia �ltetv�nyesek, �zletemberek,
menedzserek �s korm�nytisztvisel�k �lnek a nyakunkon.
- Van �piumkereskedelem is. Azt se szabad elfelejteni - sz�lalt meg
keser�en Tong Van So. - But�t�, erk�lcstelen, becstelen. Francia monop�lium,
ak�rcsak az alkohol, amelyet a honfit�rsaimra er�ltetnek.
Tess�k, m�r megint, �llap�totta meg Reisman. A gazdag�t� term�ny. Az
�piumkereskedelem csatorn�i, politik�val, h�bor�val �s gazdas�ggal
�sszefon�dva, �tny�lnak a csatatereken �s orsz�ghat�rokon, �s �rintetlen�l
hagyj�k az erk�lcsi, vall�si �s politikai tisztess�get. De �gy v�lte, vannak
ellen�rvei Tonggal szemben.
- Ezt nem �rhatod a franci�k rov�s�ra - mondta. - A m�kot a ti meoitok
termelik a hegyeken. Meg a kacsinok �s a sanok Burm�ban. M�r j�val a
franci�k idej�vetele el�tt kereskedtek vele.
- Er�vel elh�d�tott�k �s sokkal rosszabb� tett�k - jelentette ki Tong. - A
gyarmati k�zigazgat�s v�delmezte �s f�nntartotta, pedig k�pmutat� hangok
hallatszanak ellene P�rizsb�l. A colonok veszik meg a term�st, �k ir�ny�tj�k a
f�ldolgoz�st �s adj�k el az �piumot a haz�mban, ugyan�gy, ahogy a britek
tett�k a gyarmataikon �s K�n�ban a m�lt sz�zadban.
Tran Van Thi m�ltatlankodva tette hozz�: - Az imperialist�k
megk�nny�tett�k a legszeg�nyebb k�nai kulinak is, hogy az �pium rabj�v�
legyen. Semmi m�sa nem volt. Minden garast, amit �let�ben keresett,
kisz�vt�k a csontj�b�l is, s a szerencs�tlen a ta-jen rabj�v� lett. Az �n
honfit�rsaim azonban er�sebbek. Egyesek �lnek vele, de nem adtuk meg
magunkat t�megest�l a ta-jennek, �gy, ahogy a k�naiak.
- Thi j�l mondja - jelentette ki hirtelen d�hvel Tong Van So. - A franci�k
korruptak �s alattomosak! Fogyaszt�si kv�t�kat k�nyszer�tettek r� bizonyos
ter�letekre �s falvakra, s a szeg�ny n�pemnek fizetnie kell az �pium�rt, ak�r
akarja, ak�r nem.
- Ha ez igaz - mondta Reisman -, akkor �n is harcolni fogok ellene. De a
t�bbi, ami ellen tiltakoztok, az orsz�gotok gazdas�gi �s politikai �lete: mi lett
volna, ha a franci�k nem j�nnek? Boldogabbak lettetek volna? Jobb m�dban
�ln�tek?
Maga se tudta, mi�rt �rvel �gy. K�t nappal el�bb m�g � mondta Ludlow
sorhaj�kapit�nynak Csungkingban, hogy egyet�rt Roosevelt eln�k
politik�j�val, amely szabads�got szeretne �zsia �shonos n�peinek. �m Tong
�s tan�tv�nya nagyon is azoknak az igazhit�eknek a m�dj�n besz�lt, akik nem
t�rnek meg m�s igazs�got a saj�tjukon k�v�l.
- Ez vitathat� pont - felelte Tong. - Tal�n. B�r ha nem a franci�k, akkor a
britek j�ttek volna, vagy m�s eur�pai orsz�g. Gondold meg, mekkora el�nyt
�lveztetek ti nyugatiak K�n�b�l, miel�tt a jap�nok kisz�rtak benneteket onnan.
Az �gynevezett nemzetk�zi telep�l�seitekr�l �s a szerz�d�ses kik�t�itekr�l
besz�lek, ahol most a jap�nok �lnek. Az �n orsz�gomban a portug�loknak �s a
hollandusoknak voltak kereskedelmi �llom�saik n�gy �vsz�zaddal ezel�tt. A
franci�k valamivel k�s�bb j�ttek, de n�gysz�z �vig megtartottak benn�nket,
katolikus misszion�riusokkal, keresked�kkel �s katon�kkal, m�g 1884-ben be
nem adtuk a derekunkat, meg nem adtuk magunkat a Protektor�tusi
Szerz�d�snek. Tal�n mert gy�ng�k voltunk m�g a k�naiakkal v�vott
k�zdelemt�l. Ahogy m�r mondtam neked �s az alezredesednek, amikor a
k�naiak utolj�ra bej�ttek hozz�nk, ezer �vig maradtak. De most a franci�k meg
a jap�nok �lnek a nyakunkon. Negyvenezer francia colon jap�n katonai
kontrollal huszonh�rommilli� honfit�rsamon uralkodik. Ha seg�tesz nek�nk a
jap�nok ellen, az a te orsz�godnak is j� lesz, non?
- �s mi legyen a franci�kkal?
- B�k�sen akarunk t�rgyalni vel�k, mihelyt megszabadulunk a jap�nokt�l.
Egyenl�kk�nt kezelj�k �ket. Elv�gre a franci�k civiliz�lt nemzet. �k is
megv�vt�k t�rt�nelm�k sor�n a maguk forradalm�t, hogy szabads�got
juttassanak a n�pnek. M�ghozz� v�res forradalmat, amelyr�l mi sz�vesen
lemondunk. Elv�gre az orsz�gunk n�pei m�g messze nem egys�gesek. Mi
magunk k�l�nb�z� etnikumhoz tartozunk, k�l�nb�z� a vall�sunk, az
�letvitel�nk, sokf�le a nyelv�nk.
- Akkor mi�rt lenn�tek nemzet? - k�rdezte Reisman.
- Mi�rt egyetlen, megoszthatatlan nemzet az Amerikai Egyes�lt �llamok,
mindenki sz�m�ra szabad �s igazs�gos orsz�g? Mi se k�r�nk m�st.
Tran Van Thi sz�lalt meg �jra, hogy bet�ltse a hirtelen t�madt, t�n�d�
csendet. G�nyosan f�lnevetett.
- A mi helyzet�nk odahaza bonyolultabb m�g enn�l is. Annyira bonyolult,
hogy egy pillanatra magam is megfeledkeztem r�la. Van egy cs�sz�runk is!
Tudta? Megvan a magunk Nap�leonja! Vagy tal�n ink�bb Lajosa. Nagyon is
m�s, mint a t�bbi harcos kir�ly, akik a k�tezer �ves t�rt�nelm�nk sor�n
uralkodtak n�lunk. A mi cs�sz�runk, Bao-Dai ink�bb csak b�b. Egy neml�tez�
nemzet f�l�tt uralkodik a hu�i kir�lyi palota v�detts�g�ben. Egy aranyifj�! Ott
�l a tr�nj�n a jap�nok �r�m�re. Csak a p�nze �s a n�k �rdeklik, meg az
el�jogai �s minden el�rhet� f�ny�z�s. Mik�zben a n�pe �hezik �s pusztul!
- �gy hangzik, mint egy Lajos, aki elvesztette a fej�t - d�nny�gte
Reisman. Untatta a sok politika �s sz�noklat, de tudta, alaposan ismernie kell
a t�m�t, miel�tt lehet�v� teszi nekik, hogy fegyvert kapjanak az arzen�lb�l.

13.

Reisman k�s� d�lut�n kocsival visszament a b�zisra, �sszeszedte n�h�ny

holmij�t a tiszti sz�ll�sr�l �s visszament a vietnamiak sz�ll�s�ra. - Ha veletek
megyek �t a hat�ron, hozz� kell szoknunk egym�shoz - mondta nekik. - Meg
kell tudnunk, melyik�nk horkol �s melyik�nk besz�l �lm�ban. - K�zben
Maira n�zett, a l�ny pedig f�lszegte a fej�t �s rebben�stelen�l �llta a tekintet�t.
Biztos volt benne, hogy Taj Li buzg� emberk�i k�vett�k �t az �tvonalon,
m�s-m�s j�rm�vei; s�t, a v�n fekete Buickot is �szrevette, �t v�rta az �ton, az
OSS f�hadisz�ll�s k�zel�ben. Nem csoda, hogy a k�naiak nem harcolnak �s
nem nyerik meg a h�bor�t, t�n�d�tt. T�ls�gosan sokukat alkalmazz�k arra,
hogy egym�s ellen �s a sz�vets�geseik ellen k�mkedjenek. Ha Taj Li minden
�gyn�ke fegyvert kapna �s bevetn�k �ket a jap�nok ellen, akkor �t-hat
hadoszt�llyal t�bb lehetne a fronton.
Vacsora el�tt �sszeszedt�k az iratokat a nappali szoba asztal�r�l �s
k�r�l�lt�k. Reismannak f�lt�nt, hogy mindh�rman, Tong is, ki-be j�r a
konyh�ba, �s r�szt vesz az el�k�sz�t�sben meg a f�z�sben. Meglehet�sen
�gyesen csin�lt�k, az egyszer�, kokszt�zel�s� t�zhely k�nyelmetlens�g�hez
k�pest. �nnepiesen szolg�lt�k f�l a vacsor�t. Egy eg�sz tavi halat, t�lk�kban
rizst, �des m�rt�ssal elk�sz�tett, kock�kra v�gott csirkeh�st, k�l�nf�le
z�lds�geket, s�t m�g bort is. Reisman sejtette, nem minden este esznek ilyen
j�l, ezt a lakom�t az � tisztelet�re rendezt�k.
Tong f�lemelte borospohar�t.
- Az Amerikai Egyes�lt �llamokra �s Roosevelt eln�kre! - ki�ltotta. Alig
nedves�tette be ajk�t a borral, m�ris letette a pohar�t, Reismant viszont
biztatta, igyon, amennyi j�lesik, egyen j��z�en �s ne k�vesse az � rossz
p�ld�j�t.
- �r�mteli �s j� dolog, hogy sz�vets�gesek lett�nk - lelkendezett. - Az
Egyes�lt �llamok volt az els� gyarmat, amely forradalomban nyerte el
f�ggetlens�g�t. Nyolcvan �vvel ezel�tt is a ti orsz�gotokhoz fordultunk
seg�ts�g�rt. Az akkori cs�sz�runk �rt a ti Lincoln eln�k�t�knek, bar�ts�gi
szerz�d�st javasolt.
- �s mi t�rt�nt? - k�rdezte Reisman.
- Semmi. Mr. Lincolnnak, ha j�l eml�kszem, akadt akkoriban m�s gondja
is.
Reisman elterelte a politik�r�l �s a h�bor�r�l az asztali t�rsalg�st. T�bbet
szeretett volna tudni �j t�rsair�l, f�leg Tong Van S�r�l. De Tongnak nem
akar�dzott �nmag�r�l besz�lni, ink�bb a fiatalabbakra terelte a figyelm�t. -
�k az �rdekesek. �k a harcosaink, �k orsz�gunk j�v�je.
Tran Van Thi is kelletlen�l besz�lt �nmag�r�l. L�that�lag � is szerette
volna maga k�r�l kialak�tani azt a titokzatos l�gk�rt, amit Tong; m�gis
k�nytelen volt eleget tenni f�n�ke n�gat�s�nak.
- Nem vagyok �n senki �s semmi - mondta, de a hangja nem volt el�g
szer�ny ehhez. B�szke �s szenved�lyes kis besz�det tartott. - Burzso�
csal�dba sz�lettem Ngh� An tartom�nyban, amely tan�t�nk �s vez�r�nk
sz�l�helye is. - Meghajtotta fej�t Tong Van So fel�. - M�r kor�n ugyanazon
er�k �s befoly�sok �rtek, mint �t, �s mint az el�tt�nk j�r� hazafiakat �s
harcosokat. Tal�n az tett azz�, ami vagyok, hogy ugyanazt a leveg�t sz�vtuk,
ugyanannak a f�ldnek a term�s�t ett�k.
- �spedig miv�? - k�rdezte Reisman. Vigy�zott hanghordoz�s�ra, hogy
bar�ts�gos, ny�lt k�rd�snek hangozz�k, ne kih�v�snak.
- Olyan emberr�, aki meg akarja szabad�tani haz�j�t minden idegen
uralomt�l �s befoly�st�l - v�laszolta Thi.
- Ez a raison d'etre-d?
- Oui.
Reisman mosolygott. Ha Thi l�t�nek �rtelme orsz�g�t tot�lisan lev�lasztani
mindenr�l, ami francia, �gy a francia nyelvr�l �s filoz�fi�r�l is, akkor ez az �
sz�m�ra neh�z, s�t kellemetlen lesz.
- Besz�lj neki Quoc-Hocr�l - sz�lt Tong. Thi meglep�d�tt. - �rdekli ez �t
egy�ltal�n?
- Persze. Az � haz�j�ban is nagyon fontos, ki hol tanult.
- Egyeseknek fontos, de nem nekem - mondta Reisman.
- Azok sz�m�ra ez az intellektu�lis sznob�ria egy form�ja - nevetett Tong.
- A te sz�modra, Jean, az ellenkez�je: a tettek ember�nek arroganci�ja, vagy
tal�n a proletari�tusb�l sz�rmaz� f�rfi�, ha val�ban az vagy. M�gis, a
vezet�itek mintha mind ugyanazokra az egyetemekre j�rtak volna. �s hol
tanulnak a mi leend� vez�reink, Thi?
Tong szavai mulattat�an hasonl�tottak a "cheerleaderek�hez", akik
f�llelkes�tik a trib�n drukkereit, hogy buzd�ts�k a hazai csapatot. Thi azonban
eg�szen komolyan vette, m�g csak el se mosolyodott, amint megnevezte a r�gi
iskol�t Reismannak.
- A Lyc�e Quoc-Hocban. A r�gi f�v�rosban, Hu�ban van, �s Vietnam
legeslegjobb iskol�ja. Igaz, nem egyetem, nem is f�iskola. Ink�bb a ti jobb
k�z�piskol�itokhoz, vagy el�k�sz�t� iskol�itokhoz hasonl�t.
- Ez volt az �n l�ceumom is - mondta Tong, karik�rozni akarta a
d�lyf�ss�get, de t�nyleg b�szke volt. - Persze �n t�bb mint harminc �vvel
r�gebben j�rtam oda, mint ifj� bar�tom. Thi.
- M�g mindig ugyanolyan - jelentette ki Thi.
�s mi teszi ilyen k�l�nlegess�? - k�rdezte Reisman.
Tong Van So biccentett v�denc�nek: v�laszoljon csak.
- A tanterv nem puszt�n azt c�lozta, hogy franciaut�nzatokat neveljenek
bel�l�nk - szavalta Thi. - Quoc-Hocban nemcsak eur�pai t�rgyakat tanultunk,
hanem klasszikus vietnami kult�r�t �s nyelvet is, amely nem szerepel a
k�z�ns�ges l�ceumok c�ljai k�z�tt haz�nkban.
- Ezt k�vette, hogy ifj� bar�tunk b�szke megk�l�nb�ztet�s�l f�lvette
k�z�ps� nev�t, amelyet ma haszn�l. Magam is �pp�gy vettem f�l ezt a nevet,
�gyhogy ez is k�z�s benn�nk. A nyelv�nkben Van azt jelenti: tanult ember.
Thi kiss� zavarba j�tt, ami�rt p�rtfog�ja az � kont�j�ra tr�f�lkozik, de
der�sen fogadta.
- �s Mai? - k�rdezte Reisman, a l�ny szem�be n�zve. - � nem mes�li el
nekem az �lete t�rt�net�t?
- Sz�vesen - v�laszolt vid�man a l�ny. - Hanoiban sz�lettem, ott j�rtam
iskol�ba, meg Hongkongban, s�t egy r�vid ideig Franciaorsz�gban �s
Angli�ban is. Katolikus csal�d vagyunk, de az �n kezdeti nevel�sem a
hittant�l eltekintve ink�bb liber�lis volt, mintsem konzervat�v. M�sk�nt �lem
az �letem, mint any�m nemzed�ke, nem k�vettem haz�m hagyom�nyos n�i
szerep�t. A sz�leim, a fiv�reim �s a n�v�rem, mert n�gyen vagyunk testv�rek,
mindig b�tor�tottak. Tal�n, mert sokkal t�bb kapcsolatunk volt a nagyvil�ggal,
mint m�soknak. Ap�m azon kev�s vietnamiak egyike, akit igen fontos
poz�ci�ba emeltek a francia �zleti vil�gban. Egy v�llalat igazgat�ja, amely a
nyersanyagexportunk nagy r�sz�t ir�ny�tja. Ez�ltal utazhatott, ez�rt �lhetett
k�lf�ld�n �s vihetett mag�val benn�nket.
- Most hol van?
- Hanoiban. Az eg�sz csal�dom ott van most, kiv�ve engem.
- �s tudja mag�r�l az �desapja, hogy hol van?
- Annyit tud, hogy K�n�ba mentem. �r�l, hogy messzire ker�ltem a
jap�nokt�l. De hogy a k�vetkez� k�rd�s�t is megv�laszoljam: nem, nem tudja,
mit csin�lok itt, kikkel vagyok, azt se, hogy haz�nk szabads�g��rt �s
f�ggetlens�g��rt dolgozom.
- Helyeseln�?
A l�ny elgondolkodott. - A c�lt igen... az eszk�z�ket aligha. Azt hiszem,
szeretne szem�lyesen megn�zni.
Vacsora ut�n, amikor k�z�sen - Reismannal egy�tt - leszedtek �s
elmosogattak, megk�rdezte Mait, elv�llaln�-e egy id�re a tan�t�n�je szerep�t.
Szeretne t�le �r�kat kapni a vietnami nyelvb�l, szeretn�, ha a l�ny p�ld�kat
mutatna neki a r�gi �s az �j �r�sm�dr�l, �s megmagyar�zn� az elt�r�seket a
k�nait�l. Tong Van So �s Tran Van Thi j� �jszak�t k�v�nt nekik �s szob�jukba
mentek. Reisman �s Mai le�lt egym�s mell� az asztalhoz az olajl�mpa f�nye
al�. A l�ny pap�rlapokat, tollakat, ecseteket �s tint�t k�sz�tett mindkettej�k el�.
- Kezdetben... - sz�lt Mai. Reisman r�nevetett. - Mintha a Bibli�t kezden�
f�lmondani.
A l�ny is nevetett. - Nem ez volt a sz�nd�kom. Ebb�l b�ven elegem lett
kisl�ny koromban. Manaps�g, ha egy�ltal�n k�t�dn�k valamilyen vall�shoz,
ink�bb az egyik keleti vall�sunkat v�lasztan�m.
- Jobban illik a k�rnyezetbe.
- �s ha �gy kezden�m: "Egyszer volt, hol nem volt"?
- Ez m�r jobb. �gy sz�rakoztat�bb a tanul�s. Mondjon egy mes�t, tan�t�
n�ni.
Mai tettetett szigorral n�zett r�: - Lefogadom, ebadta k�ly�k volt iskol�s
kor�ban. L�ssunk hozz�, �rnagy!
- John.
- Ok�, John. Egyszer volt, hol nem volt, amikor a k�naiak bevonultak
orsz�gunkba k�tezer �vvel ezel�tt, m�g nem volt vietnami �rott nyelv. Besz�lt
nyelv volt, de a hangokat �s gondolatokat semmik�pp se lehetett le�rni. Erre
azt�n a k�nai k�p�r�sjeleket haszn�lt�k azokhoz a szavakhoz, kicsit
v�ltoztattak rajtuk, hogy k�l�nb�zzenek a k�nai jellegt�l �s �gy alak�tottak ki
egy �rott nyelvet. Ez az az �r�s, amelyet ma chu nhonak nevez�nk.
Mai tollal le�rta a chu nho szavakat az el�tte fekv� pap�rlap tetej�re, a
k�z�pre. Al�ja, z�r�jelben: (r�gi vietnami �r�s). Bal oldalra f�l�rta: K�nai
k�p�r�sjelek. Jobbra pedig ezt quoc ngu, - al�ja meg (�j vietnami �r�s).
Elfordult, Reismanra n�zett, annak tekintete pedig az �r�sr�l a l�ny arc�ra
emelkedett.
Mai gyorsan folytatta: - Chu nho m�r nem hivatalos �r�s, manaps�g m�r
ink�bb csak a tud�sok nyelve. De itt a legnagyobb a hasonl�s�g a k�nai �s a
vietnami k�z�tt. Vegy�k p�ld�ul a r�gi vietnami sz�t a mennyorsz�gra. Ez a
sz�: tr�i. Le�rom neked a mostani �r�sunkkal, a quoc nguval, amit k�nnyebben
tudsz kiejteni, mert most ugyanazt a latin �b�c�t haszn�ljuk, amelyet ti az
angolban; megtoldva ezekkel a kis megk�l�nb�ztet� jelecsk�kkel, amelyek a
pontos kiejt�st mutatj�k.
A quoc ngu fejl�c al�, a pap�r jobb oldal�ra Mai le�rta a tr�i sz�t, �s megint
kiejtette. - Gondolj arra az id�re, amikor semmi m�d nem volt le�rni ezt a
hangot. Ott volt a mennyorsz�g fogalma, a mennyorsz�g vietnamiul, tr�i, de
nem tudt�k le�rni, vagy elolvasni vietnami nyelven. Azt�n... voil�! j�ttek a
k�naiak, volt �rott jel�k, k�p�r�sjel, amely mennyorsz�got jelent. Most le�rom
neked ide balra a k�nai k�p�r�sjeloszlopba. - Gyors, k�nnyed ecsetvon�sokkal
odafestette a pap�rra a mennyorsz�got jelent� k�nai jelet. - Ezt a sz�t k�naiul,
mandarin dialektusban �gy ejtik...
- Thien - v�gta r� Reisman.
A l�ny elismer� pillant�st vetett r�: - Nagyon j�! De a hajdani vietnamiak
nem akart�k megv�ltoztatni a saj�t, mennyorsz�got jelent� szavukat a k�naiak
mennyorsz�got jelent� szav�ra. Ehelyett kombin�lt�k a mennyorsz�got jelent�
k�nai k�p�r�sjelet egy m�sik k�nai jellel, amely azt jelenti, odaf�nn, a
magasban. �jabb jelet rajzolt a mennyorsz�g k�nai jele mell�.
- Shang - mondta Reisman.
- Kit�n�. A r�gi vietnamiak fogt�k ezt a k�t jelet, �ssze�tv�zt�k egyetlen
k�p�r�sjell� �s megalkott�k a saj�t �r�sm�djukat a tr�i le�r�s�ra. - Bemutatta a
f�rfinak, az ecsettel, ott a pap�ron a k�z�ps� fejl�c, a chu nho alatt. -
Comprenez-vous, Monsieur Commandant?
- Tr�s bien, mademoiselle. Je comprends. Veuillez l'�crire davantage.
Mai eleget tett a k�r�s�nek, megmutatta n�h�ny m�s sz� �r�s�t k�naiul,
�vietnamiul �s �jvietnamiul. Lem�soltatta Reismannal az �sszes sz�t �s
k�p�r�sjelet a nekiadott pap�rra �s gratul�lt �gyess�g�hez, m�g ha a f�rfi
�hatatlanul elfelejtett is kitenni n�h�ny finom megk�l�nb�ztet� jelecsk�t a
quoc nguban. A lecke k�zben t�bbsz�r is egym�sra n�ztek. Kez�k egym�shoz
�rt, karjuk �s v�lluk s�rl�dott, mert szorosan egym�s mellett �ltek. Reisman
�rezte a szikr�z�st kettej�k k�zt, de elhat�rozta, nem tesz semmit, am�g ny�lt
�s egy�rtelm� f�lk�n�lkoz�ssal nem tal�lkozik.
- Nem is tan�csoln�m, hogy tanuld meg a chu nh�t - mondta Mai a lecke
v�g�n. - Csak vedd tudom�sul, hogy l�tezik �s k�sz. Ha komolyan tanulni
akarsz, ink�bb azt mondom, koncentr�lj a quoc ngura. Mint m�r tudod, a
mieink k�z�l sokan besz�lnek franci�ul, angolul vagy k�naiul. Meg tudod
majd �rtetni magad min�lunk.
Reisman azut�n k�r�lj�rta a h�zat Maijai, ellen�rizt�k a k�ls�-bels�
biztons�got, megn�zt�k, j�l be van-e z�rva minden. A l�nyb�l m�g most se
�rkezett olyan jelz�s, amit f�lk�n�lkoz�sk�nt foghatott volna f�l.
- J� �jt, John! - b�cs�zott el a l�ny �s elindult a folyos�n a szob�j�hoz.
- J� �jt, Mai - k�sz�nt el Reisman, �s f�lment az emeletre, a neki kijel�lt
szob�ba.

14.

John Reisman a k�vetkez� napok sor�n mindjobban megismerte �s

megkedvelte Tong Van S�t, pedig az tov�bbra is hom�lyban hagyta a m�ltj�t;
n�h�ny epiz�d kiv�tel�vel, amellyel kapcsolatban mindketten �r�mmel
fedezt�k f�l a k�z�set.
M�g Kunmingot j�rt�k, t�volinak tetszett a h�bor�. Turistak�nt viselkedtek,
a dzsippel elhajtottak a v�ros t�ls� fel�be, azut�n gyalogszerrel barangolt�k
be, �s nagyokat besz�lgettek. Id�nk�nt �szrevett�k, hogy k�vetik �ket, de
Tong csak legyintett. - Ha majd le kell r�znunk �ket, akkor le is r�zzuk �ket.
Tong nagy tud�s� idegenvezet�nek bizonyult. Olyan utc�kba vitte el
Reismant, amelyek csak egy-egy szakm�ra szakosodtak, p�ld�ul bankokra,
riks�kra, vir�gokra vagy prostitu�ltakra. A Diszn�k Utc�j�n v�gign�ztek egy
�l��llat-�rver�st, az iszony�an f�lhizlalt falusi diszn�kat kegyetlen�l,
rudakhoz k�t�zve cipelt�k a piacra, mert a sert�sek a k�v�rs�gt�l j�rni se
tudtak. Tongot azonban mindenn�l jobban �rdekelt�k a fegyverekkel
kapcsolatos inform�ci�k.
Noha v�ltozatlanul titkolta, mi is val�j�ban a Vietnam Doc-Lap Dong Minh
Hoi, csak�gy, mint a parancsnoks�ga alatt �ll� hader�k pontos sz�m�t �s
elhelyez�s�t, valami mellett hat�rozottan �s �llhatatos�n kitartott: egy eg�sz
arzen�lra val� fegyvert akart, egy m�g nem is l�tez� partiz�ndand�r
felszerel�s�re. M�g a diszn�teny�szt�k diszn�kr�l �s �rakr�l ki�ltoztak, Tong
pusk�kr�l, pisztolyokr�l, karab�lyokr�l, g�ppusk�kr�l, k�zigr�n�tokr�l,
l�szerr�l, terepfelszerel�sr�l �s r�di�kr�l besz�lt; tov�bb� amerikai oktat�kat
szeretett volna, akik kik�pezik az �v�it.
- V�rnak r�nk Tonkinban, Jean - er�sk�d�tt. - J� haszn�t vehetn�nk
mindannak, amit t�letek kapunk. B�r nem lesz k�nny� ugyan�gy
f�lhalmoznunk, ahogy a Kuomintang teszi, amit Amerik�t�l kap. L�ttam a
tartal�k l�szerrakt�raikat Liucsouban �s Kuelinn�l. Mekkora hadianyag?
- Hogy siker�lt odajutnod? Tong arca kif�rk�szhetetlenn� v�lt, mint
mindig, ha valamir�l nem akart besz�lni.
- Utazgattam - mondta. - S�v�rogtam arra a hadianyagra, ahogy m�sok
egy asszonyra.
- N�s vagy, Tong?
- Nem. - Csak a fej�t r�zta meg, szeml�tom�st nem izgatta a t�ma.
- Csal�dod van?
- Van - felelte halkan. - A Vietnam Doc-Lap Dong Minh Hoi. El�g nagy
csal�d az.
Tongot �pp�gy �rdekelte Reisman �lete, mint Reismant az �v�.
- Mivel foglalkozt�l a h�bor� el�tt, Jean?
- Tenger�sz voltam.
Tong megtorpant �s �j �r�m gyulladt ki arc�n. Egy posv�nyos csatorna
partj�n s�t�ltak, n�zt�k a szampanokat, lak�cs�nakokat �s dzsunk�kat,
amelyek �lland�an j�rtak a v�ros �s a Tien Csi t� k�z�tt. A haj�kat alaposan
megrakt�k, f�leg, amelyek �p�t�anyagot, �zemanyagot, s�t hordtak, meg a
csal�dokat, akik a fed�lzet�k�n laktak �s dolgoztak. A nagyobb haj�k utasokat
vittek mindk�t ir�nyba.
- Mint ezek? - nevetett Tong.
Kicsi, sov�ny haj�sok hajtott�k r�ddal cs�nakjukat az oldalfed�lzetr�l,
feles�g�k m�k�dtette az orron l�v� lap�tot, a gyerekek pedig a korm�nyt.
Szelesebb napokon a cs�nakok n�d- vagy bambuszvitorl�kkal k�zlekedtek.
Reisman is elmosolyodott. - Nem. Nagy tengerj�r� haj�kon. Az �ce�nokat
szelt�k.
Tong mosolya m�g sz�lesebb lett. - �n is.
- Tenger�sz volt�l? - hitetlenkedett Reisman.
- R�gen. A h�bor� el�tt.
- Az csak n�h�ny �ve volt.
- Az els� vil�gh�bor� el�tt - mondta Tong.
Reisman csak egy pillanat m�lt�n kapcsolt. Elk�pzelte, milyen volt a vil�g
akkoriban, milyen haj�k j�rt�k a tengereket. �rdekes: �let�nek err�l a
szakasz�r�l Tong hajland� volt mes�lni, pedig m�s r�szletei fel�l az istennek
se besz�lt.
Mint kider�lt, sok utat tett meg a tengeren, s �tjai k�z�tt k�l�nb�z�
munk�kat v�llalt Franciaorsz�gban �s Angli�ban. Stewardk�nt dolgozott egy
Haiphong �s Marseille k�z�tt k�zleked� haj�n, k�s�bb a F�ldk�zi-tenger
kik�t�i �s Afrika k�z�tt haj�zott. Gyakran sz�llt ki a partra, megtudott egyet s
m�st idegen orsz�gokr�l �s kult�r�kr�l, j�val t�bbet, mint honfit�rsai. Az els�
vil�gh�bor� elej�n, amikor a n�met tengeralattj�r�k kal�zt�mad�sai miatt
igencsak keresett lett a tapasztalt tenger�sz, �jra haj�ra sz�llt az Atlanti-�ce�n
veszedelmes vizein. J�rt New Yorkban �s Bostonban, megfordult az Egyes�lt
�llamok keleti �s �b�l parti kik�t�iben. K�nnyed�n mes�lt r�la, de �rezni
lehetett, hogy saj�t tapasztalatb�l ismeri ezeket a helyeket, n�p�ket �s
probl�m�ikat. Tal�n ekkoriban szeretett bele a F�ggetlens�gi Nyilatkozatba
meg az alkotm�nyba, ekkor tanulm�nyozta a nagy amerikai eln�k�k �let�t,
filoz�fi�j�t �s tev�kenys�g�t; gyakran hivatkozott r�juk. K�l�n�sen
Washingtont, Lincolnt �s Franklin Rooseveltet kedvelte, de szomor�an besz�lt
Wilsonnak a vil�gb�ke �rdek�ben javasolt Tizenn�gy Pontj�r�l is; trag�di�nak
tartotta, hogy e pontok sose val�sultak meg.
Egyik d�lel�tt, amikor a csatorna partj�n j�rk�ltak, Tong izgatottan v�llon
ragadta Reismant: - Odan�zz! A hal�sz� madarak!
F�l tucat nagy fekete kormor�n gubbasztott egy lass� szampan
haj�deszk�j�n. Kis r�zkarik�k voltak a nyakuk t�v�re er�s�tve. Tekintet�k
�hesen kurk�szta a vizet. Halra lettek figyelmesek, ketten m�ris lecsaptak,
majd felbukkantak a v�zb�l. Visszat�rtek a szampanra, csapkodtak a deszk�n,
fulladoztak, mert a r�zkarik�k miatt k�ptelenek voltak nyelni. Gazd�juk
f�lkapta a madarakat, fejjel lefele ford�totta �s egy kos�r f�l�tt megr�zta �ket,
hogy ki�klendj�k az �l� halat. A szerencs�tlen madarak �hkoppon maradva
gubbasztottak tov�bb.
- A gy�r�t a hetedik hal ut�n veszik le r�luk - borongott el Tong. - �gy
b�nnak vel�nk is a jap�nok meg a franci�k. A hetedik halat, a hetedik adag
rizst megtarthatjuk �s megehetj�k. De annak, amit termel�nk, amit ki�sunk a
f�ldb�l, kib�ny�szunk a f�ld al�l, ami az erdeinkben �s �ltetv�nyeinken
megterem, annak a legjava hozz�juk ker�l.
J�rk�ltak, besz�lgettek a Tolvajok Negyed�ben; itt f�leg amerikai
katon�kb�l �llt a vev�k�r. Szinte mindent lehetett itt v�s�rolni. N�melyik
utc�nak azonban semmi k�ze se volt a kereskedelemhez, csak a fenyeget� �s
fenyegetett emberekhez. Az egyik utca a vezekl�k� volt, itt a b�n�s�k
hasm�nt k�szva im�dkoztak isten�kh�z; egy m�sik utca az alamizsn�t
k�reget�, nyomor�s�gos koldusok� volt.
D�lut�n �pp egy k�h�d korl�tj�ra k�ny�k�ltek, ott, ahol a Csin Pi Lu
keresztezte a csatorn�t. Cs�nakok suhantak alattuk. A h�d a leoml� ind�k, a
f�k, a k�k �g �s naps�t�s t�kr�z�d�tt a v�zben. Sz�p �s nyugodt l�tv�ny, egy
meleg, der�s ny�ri napon. Reisman hirtelen mozg�st vett �szre a v�zben,
n�h�ny szampan k�z�tt, mintegy �tvenm�ternyire. Valaki ki�ltott, majd
k�ts�gbeesetten f�lsikoltott, Reisman meg is l�tta a csatorn�ban verg�d� f�rfit.
A k�zelben m�s haj�sok is felfigyeltek r�, �s n�zt�k is, de senki se sietett
seg�ts�g�re.
- �risten, fuldoklik! - ki�ltotta Tongnak Reisman.
Le�v�lt�tt a szampanon �ll�knak: - H�, seg�tsenek rajta! Seg�ts�g!
Egyetlen haj� se moccant, holott egyetlen odany�jtott evez�vel is
kimenthett�k volna. Reisman �jra ki�ltott, de senki se figyelt r�. A kap�l�dz�
ember elmer�lt, f�lverg�d�tt a v�zfelsz�nre, majd �jra elt�nt. Reisman lekapta
katonasapk�j�t, odadobta Tongnak �s m�ris t�pte le mag�r�l a zubbonyt,
k�zben k�r�ln�zett, melyik a legr�videbb �t a v�zhez, ahol beugorhatna.
- Ne! Arretez! - parancsolt r� Tong; s t�r�keny alkat�hoz k�pest meglep�
er�vel markolta meg Reisman karj�t. - Ne avatkozz be. Az � dolguk.
- Engedj! - r�zta le mag�r�l Tong szor�t�s�t Reisman. De mire �jra a v�zre
n�zett, a f�rfi elt�nt. Az im�nti mag�nyos �lethal�lharc sz�nhely�n csend lett,
csup�n a t�bbi haj�s fojtott besz�de hallatszott.
Tong arc�n semmilyen �rzelem nem mutatkozott. Hov� t�nt Tong annyit
bizonygatott elhivatotts�ga a n�p, a szeg�nyek �s elesettek ir�nt? Tal�n az�rt
nem �rdekli, mert a v�zbe f�lt, csak egy v�zi kuli a sok k�z�l, s nem az � dr�ga
vietnamiai k�z�l val�?
- Az a hit�k, hogy ha megmented egy m�sik ember �let�t, akkor addig
felel�s vagy �rte, am�g mindketten �ltek - magyar�zta meg higgadtan
Reismannak. Odamutatott a szampanokra, melyek lefel� haladtak a csatorn�n,
t�volodtak a hal�los v�g� jelenett�l, mintha mi sem t�rt�nt volna. - Egyik�k
se akarta mag�ra venni ezt a terhet. Egyik�k se b�rta volna viselni... te se.
- Az � ostoba hit�k nem az eny�m - v�laszolt haragosan Reisman.
- Bocs�sd meg, hogy nincs bennem r�szv�t - mondta Tong. - A hull�t
majd f�lveti valahol a v�z, megtal�lj�k �s elviszik m�s hull�kkal egy�tt,
amelyeket reggelente tal�lnak az utc�kon �s sik�torokban. Rengeteg a halott
itt K�n�ban, legt�bbje n�vtelen, nem siratja senki.
K�t nap m�lva Reisman �lelmet hozott Tong�knak az OSS
�lelmiszerrakt�r�b�l. Sam Kilgore enged�lyezte. Fontos volt a l�tszat
megteremt�se, hogy Tong emberei az OSS-n�l dolgoznak. Reisman friss h�st,
csirk�t, z�lds�get, tejet, kenyeret, vajat, s�t, cukrot, k�v�t, te�t, lisztet �s
m�s
sz�ks�ges holmit vitt nekik. A f�z�st r�juk b�zta; Tong alaposan kivette bel�le
a r�sz�t �s nagyon �lvezte.
Az egyik este t�bori r�di�t vitt nekik, amely �ramkimarad�s, vagy
elemhi�ny eset�n k�zi meghajt�s� gener�torral m�k�dtethet�. Nyomban hozz�
is l�tott, hogy megtan�tsa �ket a haszn�lat�ra.

Mindny�jukat izgalomba hozta, hogy a k�sz�l�k r�v�n kapcsolatot tarthatnak

�gyn�k�kkel �s �rtes�l�seket tov�bb�thatnak. A r�di� mintegy 350 m�rf�ldnyi
t�vols�gra sug�rzott, a l�gk�ri felt�telekt�l f�gg�en.
- Mennyi ez kilom�terben? - k�rdezte Tran Van Thi.
- T�bb, mint �tsz�z�tven.
Thi kiter�tett az asztalra egy t�rk�pet, amely a k�nai-indok�nai hat�r
mindk�t oldal�t f�lt�ntette, Kunmingt�l eg�szen Hanoiig, s azon t�l a D�l-
k�nai-tengerig, Da Nangon t�l. Kunmingra tette az ujj�t �s v�gigh�zta a Tien
Csi t� mellett, egyenes vonalban a V�r�s-foly� ment�n az �szaki Tonkin
tartom�nyig.
- Magnifique! - ki�ltott boldogan. - Ezzel a k�sz�l�kkel megteremthetj�k
azt a kapcsolatot, amelyhez most fut�rok kellenek, �s kik�sz�b�lhetj�k a
hat�r�tkel�s vesz�lyeit is. Tudn�l m�g egyet szerezni nek�nk, Jean?
- Val�sz�n�leg. Egyet szeretn�tek ide a h�zba �s egyet oda... ugye?
- Igen.
- Azt hiszem, semmi akad�lya, hogy beker�ljetek az OSS h�l�zat�ba,
felt�ve, hogy nincs olyan k�z�lnival�tok, amelyr�l nem akarj�tok, hogy
tudjunk r�la.
- Term�szetesen nincs, Jean - mondta sietve Tong.
- A r�di� vesz�lyes is lehet - figyelmeztette Reisman. - Odalenn
Tonkinban vigy�znotok kell, hogy a jap�nok r�tok ne �lljanak a lok�toraikkal.
Csak r�vid ideig maradhattok az �terben, �s minden nap m�s-m�s id�pontban.
V�ltoz� id�beoszt�sokat �s azonos�t�si k�dokat kell kidolgoznotok. A
r�di�ad� k�t�l� dolog. Seg�theti a h�l�zatotokat, de ha nem vigy�ztok, igen
gyorsan ki is ny�rhat benneteket.
Mai aznap este egy �r�n �t ism�t vietnamiul tan�totta Reismant. J�l
megvoltak egym�ssal, szavakkal, pillant�sokkal �s �rint�sekkel ugratt�k �s
f�zt�k egym�st, mint eddig; de megint k�l�n-k�l�n b�jtak �gyba.
M�snap reggel azonban meglepet�ssel szolg�lt a l�ny. - Ma �n leszek az
idegenvezet�d. Mr. Tongnak idehaza van dolga.
- Meddig tart m�g ez a turist�skod�s? Mikor v�gunk v�gre neki a
hat�rnak?
- M�r k�szen �llsz r�? - lep�d�tt meg Mai.
- Nem eg�szen.
- Mi se. Egy k�ld�nc�t v�runk, aki besz�mol, tiszta-e az �t. Azut�n, ha
k�szen �llsz, indulhatunk.
Az aut�ban ir�ny�totta a f�rfit, kifele a v�rosb�l a Tien Csi t� fel�. Ma
m�sk�nt �lt�z�tt fel, hossz�, vatt�s k�k zeke volt rajta �s k�k nadr�g, amely
olyan b� volt a fenek�n, ak�r egy szoknya. Haj�t egyszer� s�t�t
v�szonkend�vel k�t�tte le. L�b�n massz�vabb, v�szon fels�r�sz�, b�rtalp�
cip�. Ebben a jelmezben j�l beleolvadhatott a szeg�nyesen, szer�nyen �lt�z�tt
k�nai n�k t�meg�be.
- Ma f�lm�szunk a Hszi Sanra - mondta a l�ny -, �s f�lkeress�k a Nyugati
Felh�k templomait.
- Nyugati Hegys�g?
- Igen. A vall�si zar�ndokok hegye. Nagyon dr�mai. Sok sz�p, szent
templom, ezer �ve �p�ltek.

Reisman az OSS-b�zison f�ltankolta a dzsipet �s Maijal elaut�ztak

Kunmingt�l d�lnyugatra, a t� k�r�, a meredek, szikl�s Hszi San l�b�hoz. M�r
itt is j�val k�tezer m�terrel voltak a tengerszint f�l�tt, �s j� h�romsz�z
m�terrel a v�ros f�l�tt. Egy mez�n �llt le, t�bb j�rm� k�z� �s a szok�sos
tolvajl�s elleni �v�int�zked�sekkel �lt; azut�n csatlakoztak a f�rfiakb�l,
n�kb�l �s gyerekekb�l �ll� hossz� oszlophoz, amely f�lfele m�szott a hegy
oldal�ba �p�tett kanyarg� gyalog�sv�nyen �s l�pcs�fokokon. A zar�ndokok
egy m�sik oszlopa m�r lefele j�tt; a k�t csoport hangyaoszlopk�nt folyt
egym�sba, �s keveredett �ssze az �les kanyarokban �s sz�k h�g�kon.
Kop�r, bar�ts�gtalan t�jon haladtak f�lfele. A meredek lejt�ket k�vek,
szikl�k �s ki�gett boz�tok bor�tott�k. �lesen s�t�tt a nap, ritk�s volt a
m�rs�kelt h�m�rs�klet� leveg�; felh�k j�tszadoztak az �gen �s rajzoltak
�rny�kos foltokat; alattuk pedig ott k�klett s�t�ten a t�, rajta cs�nakok j�rtak, a
v�z sz�l�n pedig rizsf�ldek. Reisman k�r�lpillantott a parton, �s egy kis
f�lszigetet vett �szre, rajta t�m�r �p�letek egy fallal k�r�lvett t�rs�gen.
Gyan�totta, ez lehet az a rehabilit�ci�s szanat�rium, ahol B� Szan l�badozik.
Odamutatott. - Ismered azt a helyet?
- Igen. Az Lung J�n marsall nyaral�ja. � a nagy tucsun J�nnanban.
Reisman eml�kezett, hogy m�g Linc Bradford besz�lt neki Lung J�nr�l.
- Jelenleg a tieid haszn�lj�k, az amerikai hadsereg - tette hozz� Mai.
- Egy bar�tom pihen ott - mondta Reisman.
Odaf�nn m�r l�tszott a Nyugati Felh�k templomainak egy r�sze. Az arany
tetej� �p�leteket buck�kra �s kisz�gell�sekre helyezt�k a hegy k�rvonalaiba,
vagy egy-egy szaggatott perem sz�l�n �ltek. Mai elmagyar�zta: n�melyik
templom buddhista, megint m�s taoista, Lao-Cenak, a k�nai filoz�fusnak a
tan�t�sait k�vetik, aki a Krisztus el�tti hatodik sz�zadban �lt, k�r�lbel�l
ugyanakkor, mint Buddha Indi�ban. Mindkett�nek igen toler�nsak a k�vet�i,
templomaik egy�ttm�k�dnek, a r�tusok gyakran keverednek.
Reisman �s Mai az egyik kegyhelyt�l m�szott f�lfele a m�sikhoz.
Mindegyikt�l l�pcs� �s �sv�ny vezetett a f�l�tte l�v�h�z. H�szn�l t�bb volt
bel�l�k, mindegyikben szerzetesek �s j�vend�mond�k teljes�tettek szolg�latot,
mindegyik szekta �ldozatot celebr�lt a kegyes Buddh�k, vad d�monok,
uralkod� istenek �s j�mbor szentek tisztelet�re. Emellett mind a m�v�szet
d�szes palot�ja volt, teli festett szoborral, farag�sokkal, tet�d�szekkel �s
p�rk�nyzatokkal. Reisman �s Mai mag�ba itta a l�tv�nyt, a neszeket �s az
illatokat, de meg se k�s�relt�k, hogy r�szt vegyenek vagy kommunik�ljanak,
amikor k�r�l�tt�k t�mj�ngyerty�kat �gettek, im�dkoztak �s j�vend�t
mondtak.
Magasan, egy erd�s cs�cson megpihentek egy kerti tavacsk�n�l az egyik
templom mellett. Lepillantottak a hegyoldalra, a t�ra �s az eg�sz kunmingi
fenns�kra.
Mai fel�je fordult a nyugalmat �raszt� kertben �s lelkesen �gy sz�lt: - Ugye
tudod, milyen nagy ember �?!
Ahogy a l�ny kimondta, Reisman nyomban sejtette, hogy nem Guatama
Buddh�r�l besz�l, nem is Lao Cer�l. - Tong Van So? - k�rdezte.
- �.
- A feles�ge vagy...? A l�nya...? A bar�tn�je...? - k�rdezte naivan
Reisman, b�r �j bar�tai elmes�lt�k m�r neki �let�knek e vonatkoz�sait.
- Nem. Neki nincs senkije. Csak a haz�nk. Semmi m�sra nincs ideje,
energi�ja. De szeretem �t, ak�rcsak eg�sz n�p�nk. Oly sok mindent nem tudsz
r�la. Hogy ki �... hogy mi �... mit �ldozott f�l... mi�rt k�zd.
- Megpr�b�ltam kiszedni bel�le, de � azt�n tud hallgatni.
- Tal�n nem szabadna elmondanom neked... de b�rt�nben is �lt. A
Kuomintang tizennyolc h�napon �t tartotta bilincsbe verve, egyik b�rt�nben a
m�sik ut�n. Igen sokat szenvedett. Kis h�j�n belehalt.
- Taj Li z�rta be?
- Taj Li keze mindenben benne van. Reismannak esz�be jutott valami, amit
Tong mondott... az utaz�sr�l. - J�rt Liucsouban �s Kueljinben?
- Igen, ott is. Gyalog sz�ll�tott�k, l�ncra verve v�rosr�l v�rosra.
Gyilkosokkal �s tolvajokkal volt �sszel�ncolva... �s tal�n szentekkel. De csak
a teste volt b�rt�nben, nem a szelleme. Gy�ny�r� verseket �rt. F�lolvassak
neked bel�l�k?
- J�.
Pap�rlapokat vett el� zek�je zseb�b�l, k�r�ln�zett a kertben �s messzebbre,
a k�vetkez� hegyl�ncig ny�l� fenns�kra. - Olyan sz�p itt, olyan b�kess�ges -
mondta. - J� alkalom, hogy meghallgasd ezeket �s m�lyen elgondolkodj err�l
az emberr�l. A versek klasszikus k�nai nyelven �r�dtak, de leford�tottam �ket a
sz�modra.
F�lolvasott �t r�vid k�ltem�nyt, mind a haikun�l k�tetlenebb form�j� vers,
mind mag�nyt, szabads�gv�gyat id�z f�l, keser� utal�sokkal �s ironikus, vagy
�pp humoros hasonlatokkal �l.
- Ez a kedvencem - mondta Mai. - Az Eltaposott rizs.

N�zd a rizsszemet: szenved, m�g r�s�jt a mozs�rt�r�;

De csod�s-feh�r, mihelyt a v�sz elvonul!
Ak�rcsak a f�rfi e vil�gban;
Hogy f�rfi l�gy, szenvedd el a balsors mozsar�t.

Reisman megfogta Mai kez�t. - Sz�p. Nem nagy k�lt�szet, de �rzem bel�le
a mag�ny�t. �n is �reztem m�r ilyesmit. Nem annyira mostan�ban... hanem
amikor fiatalabb voltam.
Mai viszonozta a keze szor�t�s�t: - �gy k�pzelem, te is sok iszonyaton
ment�l �t, John. T�l sok h�bor� k�pes ki�getni eff�le �rz�seket egy ember
sz�v�b�l �s eml�keib�l. Ez a csod�latos Tong Van S�ban. A kora ellen�re is
fiatal.
F�lkeltek �s megm�sztak az utols� Nyugati Felh�templomhoz vezet�
gyalogutat, 2400 m�teres magass�gban. T�mj�nfelh� kavargott k�r�l�tt�k,
amint a nyitott, lapos hegytet� fel� tartottak. Mai k�r�lmutatott a l�tv�nyon: -
B�v�letes, nem?
- Nagyon. F�l�r az Eiffel-torony l�tv�ny�val, vagy a r�mai
Capitolium�val.
Reisman �tkarolta a l�nyt, aki hozz�b�jt.
- Csak legal�bb megtanuln�nk seg�teni egym�snak, nem �lni egym�st -
mondta v�gyakoz�n Mai. - Szeretni egym�st.
- J� lenne veled kipr�b�lni.
Mai elpirult �s k�r�ln�zett, l�tja-e �ket valaki. Reisman levette r�la a
karj�t.
- Ideje lemenni m�r innen a cs�csr�l - mondta a l�ny. - Fur�n megkavarja
az ember fej�t a magass�g.
Lefele menet tov�bb tanulm�nyozta Reismant. Semmi �lszem�rem, semmi
z�rk�zotts�g nem volt ebben a szemrev�telez�sben. V�gre r�tal�lt a kell�
szavakra: - K�sz�n�m, amit mondt�l... hogy j� lenne kipr�b�lni... a
szerelmet... velem... de �n nem hiszem. Nem szabad megfeledkeznem arr�l,
hogy vigy�zzak, mire tan�tlak... �s hogyan.
Reisman h�tran�zett a hegyre, arra, ami m�g l�tszott a Nyugati Felh�
templomaib�l: - Akkor h�t b�zzuk az istenekre, ok�?
- Ok� - felelte Mai.

15.

Reisman m�snap hajnalban, pirkadat el�tt �bredt a vietnamiak h�z�nak

emelet�n lev� priccs�n, s egy �des pillanatig azt hitte, P�rizsban van. Az orr�t
bizserget� j� illat csakis egy boulangerie-b�l j�het.
F�l�lomban h�zta f�l nadr�gj�t-ing�t �s lement a f�ldszintre. Az
olajl�mp�val megvil�g�tott konyh�ban r�tal�lt a lisztporos Tong Van S�ra, aki
�pp egy tepsit h�zott ki a kokszt�zel�s� s�t�b�l �s a benne lev� tizenk�t
croissant �llapot�t vizsg�lta.
- M�g �t perc - �llap�totta meg.
- Eddig azt hittem, politikus vagy, meg filoz�fus, tal�n katona - mondta
Reisman, s a tepsi f�l� hajolt �s gy�ny�r�s�ggel sz�vta be a csod�s illatot. -
Pedig tulajdonk�ppen p�k vagy.
Tong visszacs�sztatta a tepsit a s�t�be. - Megvallok neked valamit, Jean, a
s�t�t �s titokzatos m�ltb�l - mondta ked�lyesen. - Mint tudod, keveset eszem,
keveset iszom. Nem v�gyom a borra, nem vagyok �nyenc.
- M�gis, �szrevettem, milyen j�l f�z�l �s milyen sokat seg�tsz a
konyh�ban.
- Merci beaucoup, monsieur! Ez az �n s�t�t titkom. Id�nkint
gy�ny�r�s�ggel k�sz�tek valami finomat, a t�bbiek �r�m�re.
- Ma reggel croissant-t.
- Ma reggel croissant-t, �s nekem is j�l fog esni, mert nagyon r�g�ta nem
ettem.
- De hol tanultad? Az illata �pp olyan, mint a p�rizsi croissant-t�.
Tong Van So f�lragyogott: - Fiatal koromban, a Quoc-Hoc l�ceum ut�n �s
az els� haiphongi haj�utam el�tt egy saigoni s�t�-f�z� iskol�ba j�rtam.
Tan�t�k�nt nem tudtam meg�lni, �s persze politikusk�nt vagy filoz�fusk�nt se
- nevetett. - �gyhogy szakm�t kellett tanulnom. A haj�n pinc�rnek vettek f�l.
- A haj�pinc�rek nem szoktak ilyen croissant-t s�tni. Legal�bbis azokon a
haj�kon, amelyekkel �n j�rtam.
- Ez igaz, de tudod, m�g az els� h�bor� el�tt Londonban egy ideig a
Carlton Hotel konyh�j�n kukt�skodtam, �s abban a rendk�v�li szerencs�ben
volt r�szem, hogy f�lfigyelt r�m maga a mester, az akkori id�k legnagyobb
konyhas�fje.
- Escoffier? - hitetlenkedett Reisman.
- �, Escoffier.
- Vraimant?
- Oui. Megtisztelt azzal, hogy aff�le t�sztas�t�v� nevezett ki. Ott tanultam
meg ennek a croissant-nak a k�sz�t�s�t is.
Kih�zta a tepsit a s�t�b�l �s lerakta egy pultra, h�lni. Aranysz�n�en
f�nylettek, illatukt�l Reismannak majd' elcs�ppent a ny�la. Nem tudott
napirendre t�rni Tong meglep� k�zl�se f�l�tt. S�tk�rezett az �r�mben �s alig
v�rta, hogy ehessen az Escoffier-m�dra k�sz�lt, Tong Van So s�t�tte
croissont-b�l.
L�ptek hallatszottak a l�pcs� fel�l. Egy idegen �llt a konyhaajt�ban, a k�nai
�s vietnami parasztok s�t�t k�k v�szonnadr�g-ingkab�t �lt�zet�ben.
Negyven�t k�r�li, tal�n valamivel id�sebb, sz�les v�ll�, dombor� mellkas�
f�rfi volt. Er�snek l�tszott, b�r nem volt magas. Von�sai mark�nsak �s
kellemesek, cserzett b�re szabadban v�gzett kem�ny munk�ra vallott; kurt�ra
ny�rt fekete haj�ba m�r �sz sz�lak vegy�ltek.
- Ez Mr. Csin Li. �jjel �rkezett, miut�n m�r lefek�dt�l - mondta Tong
angolul. - �t v�rtuk.
- D�lr�l? - k�rdezte Reisman.
Tong habozott egy pillanatig, hogy f�lt�rjon-e egy t�nyt, de v�g�l r�sz�nta
mag�t. - Nem, �szakr�l. A Csin k�nait jelent, nem vietnamit. Gyakorolhatod
rajta a mandarin k�nais�godat. Nem besz�l se angolul, se franci�ul. - Tong
k�naiul sz�lt az �jonnan j�tth�z: - Ez az az amerikai tiszt, akit azzal b�ztak
meg, hogy seg�tsen nek�nk. John Reisman �rnagy.
Csin a kez�t ny�jtotta, Reisman elfogadta a k�zny�jt�st. Ahogy v�rta, er�s,
k�rges k�z volt, de szor�t�sa meleg �s bar�ti. N�h�ny sz�t v�ltottak mandarin
nyelven; Csin j�les� �r�mmel nyugt�zta, hogy idegen l�t�re vette a f�rads�got
�s megtanult valamicsk�t az � nyelv�n. Reisman meg arra gondolt, ha ez a
f�rfi csakugyan �szakr�l j�tt, akkor feltehet�leg Senszi tartom�ny kommunista
enkl�v�j�b�l val�.
�rtatlan k�ppel k�rdezte meg: - Mi �js�g Jenanban?
De Csint nem volt k�nny� cs�be h�zni. �les pillant�st vetett Tong Van
S�ra, s megr�ntotta sz�les v�ll�t, mint aki nem �rti a k�rd�st.
Reisman ugyanolyan �rtatlan k�ppel folytatta: - Visszat�rt m�r Csou En-
laj? Amikor a m�lt h�ten Csungkingban j�rtam, ott volt. Majdnem
megismerkedtem vele, sajn�lom, hogy nem siker�lt.
Tong szigor�an n�zett r�. - Olyasmikre k�vetkeztetgetsz, amikre nem
kellene, Jean.
Egyszeriben megt�rt a kellemes hajnali hangulat a boulangerie-ben, a
bar�ts�gos p�kkel.
- Azonnal abbahagyom a k�vetkeztetget�st, amint elmondod nekem a
kend�zetlen igazs�got - v�gott vissza Reisman. - Most ugyanis arra
k�vetkeztetek, hogy Csin Li Mao Ce-tung jenani Nyolcadik Hadsereg�nek a
katon�ja. F�ty�l�k a politikai hovatartoz�s�ra, �s a tiedre is, Tong, �s eszem
�g�ban sincs Taj Linek, vagy a Dzsim�nak sz�vegelni a kapcsolataitokr�l; b�r
amilyen alaposan r�nk sz�lltak, azon se lep�dn�k meg, ha m�ris tudn�k, hogy
Csin itt van. M�g azt se tervezem, hogy az alezredesnek elmondjam. Vannak
dolgok ebben a szakm�ban, amit az ember megtart mag�nak.
�s mik�zben megtartja - gondolta -, az ember csapd�t rak le m�soknak,
hogy kider�tse, val�ban tudnak-e r�la �s mik�nt j�hetnek r�. Ez Sam Kilgorera
is vonatkozik, f�l eg�szen Pelham Ludlow sorhaj�kapit�nyig.
Tong k�naiul k�rdezett valamit Csin Lit�l. Az v�laszolt �s a fej�t r�zta.
Tong �gy sz�lt: - Csin bizonyos benne, hogy nem fedt�k fel az idej�vetel�t.
- �s hogyan jutott be a bez�rt kertajt�n?
- Nyitva hagytam a sz�m�ra, amikor az �jjelied�nyek tartalm�t kiraktam a
sz�ll�t�knak, �pp akkor, amikorra Csint v�rtuk.
Reismannak mosolyognia kellett ezen. - Ok�. F�lmegyek, elv�gzem �n is a
magam hozz�j�rul�s�t a k�nai mez�gazdas�ghoz �s helyet csin�lok a
croissantjaidnak. H�nykor lesz reggeli, Monsieur Escoffier?
Tong kecsesen meghajolt. - Amikor parancsolja, Monsieur Commandant.

Reisman elhat�rozta, sz� se lehet r�la, hogy ma is a turist�t j�tssza, b�rki

javasolja is. M�r legal�bb olyan j�l ismeri Kunminget, mint ahogyan Chicag�t
ismerte, miel�tt tizenn�gy �ve, tizenhat �ves fi�k�nt megsz�k�tt onnan, hogy
szenet lap�toljon egy �rcsz�ll�t� haj�n a Michigan-tavon.
Most m�r nagyon szeretett volna hozz�l�tni a k�ldet�s�hez, �tl�pni a hat�rt
Tong Van So francia indok�nai katlan�ba �s szem�lyesen belesz�lni az ottani
helyzetbe. Reggeli ut�n f�lrevonta Tongot. A croissant term�szetesen succ�s
fout aratott.
- K�szen �llok, hogy elinduljak veled d�lre, Tong - mondta. - Mikor
indulhatunk?
Tong kis h�l�szob�j�ban �ltek, amely oly sp�rtai volt, ak�r egy szerzetesi
cella: pokr�ccal letakart priccs, �r�asztal, egyenes h�t� fasz�k, l�mpa,
k�nyvespolc, mosd�t�l, vizeskancs�, �jjelied�ny. A falon haz�ja t�rk�pe.
F�gg�nytelen ablak n�zett a telket �vez� k�ker�t�sre.
Tong cs�ggedten r�zta a fej�t. - Nem mehet�nk �gy Vietnamba, mint a
turist�k, Jean. Valami jelent�set kell magunkkal vinn�nk ahhoz, hogy
szavahihet�k legy�nk, te is, �n is. Fegyvert, l�szert, r�di�kat. Demonstr�lnunk
kell, hogy komolyan gondolod az egy�ttm�k�d�st, hogy sz�vets�gesek
vagyunk. Nem t�rhet�nk vissza �res k�zzel.
- Rendben. Nem lesz �res a kez�nk. De nem fogsz mindent egyszerre
megkapni. Gondolom, ez�rt v�rt�l Csin Lire, hogy mag�val vigyen.
- Igen, �gy igaz. - Most fordult el� els� �zben, hogy Tong t�bbet is el�rult,
�s ennek Reisman �r�lt. - �s ugyanazon okb�l, mint te, aki l�tni szeretn�d,
egy�tt tudunk-e m�k�dni a jap�nok ellen, Csin Linek is jelent�st kell tennie
parancsnokainak f�nn �szakon. �k is seg�teni szeretn�nek nek�nk.
- Akkor most m�r a magad oldal�ra vontad a v�r�s�ket, a nacionalist�kat
�s az amerikaiakat - f�ttyentett elismer�en Reisman. - Remek politika, Tong.
- Egyel�re csak lehet�s�g. Semmi t�bb.
- Bemegyek a b�zisra - mondta Reisman. - D�lut�nra megj�v�k. Hogyan
k�zleked�nk? L�val? Tev�kkel? Teheraut�n? Gyalog? Rep�l�g�ppel? �s
akkor hogyan jutunk le? Ejt�erny�vel?
Tong nevetett. - B�rcsak kitanultam volna az ejt�erny�s ugr�st, de att�l
tartok, m�r �reg vagyok hozz�. Legjobb lenne teheraut�val menni
Kunmingb�l egy hat�r menti helys�gbe. Onnan azt�n gyalog tov�bb.
- A hat�rnak melyik r�sz�n?
- Majd k�s�bb elmondom. K�t teheraut�nyi fegyver �s hadianyag
nagyszer� lenne kezdetnek. �s a saj�t g�pkocsivezet�itekkel egy bizonyos
tal�lkoz�si pontig a k�nai oldalon. Ott a mi sof�rjeink v�rnak r�nk, hogy
tov�bbvigy�k a teheraut�kat oda, ahol lerakodunk, m�g mindig a k�nai
oldalon, azut�n visszaviszik a teheraut�kat az embereiteknek, hogy
vissza�rjenek vel�k Kunmingba.
- �s hogyan vissz�k �t a cuccot?
- Gyalog. A mi haz�nkban b�ven akad gyors l�b �s er�s h�t. �s az
�sv�nyeinket csak mi ismerj�k.
- Kikb�l �ll a csoportunk?
- �t�nkb�l. Te, �n, Mai, Thi �s Csin.
Tong most parancsnokk�nt besz�lt, olyan emberk�nt, aki tudja, mit csin�l.
Reismannak ez kedv�re volt.
Amit aznap d�lel�tt a fegyverrakt�rb�l k�rt: nagyj�b�l a szok�sos
fegyverzet �s l�szer, no meg a m�sodik t�bori r�di�. Kilgore j�v�hagyta a
beny�jtott list�t.
- Ezzel m�g nem tesznek t�l sok k�rt, de kezdetnek el�g.
- K�rn�k �n sokkal t�bbet is, de m�g mindig nem l�tom tiszt�n, mennyien
vannak. Lehet, hogy �tvenen, de lehet, hogy �tvenezren.
A k�r�se huszon�t M-1-�s puska �s szurony, huszon�t r�videbb cs�v�
karab�ly, huszon�t 45 kaliber� pisztoly, h�rom Browning automata fegyver,
h�rom M-3-as g�ppisztoly �s sz�z k�zigr�n�t volt, valamint k�t 50
millim�teres mozs�r�gy�. Ugyanaz a felszerel�s teh�t, aminek a kacsinok
olyan j� haszn�t vett�k Burm�ban.
Kilgore irod�j�ban t�rgyaltak, az operat�v helyis�g f�l�tt, ugyanott, ahol
Reisman nemr�g Tong Van S�val megismerkedett. K�r�ln�zett: - �tkutattad-
e m�r a helyis�get polosk�k ut�n, Sam?
- Mikroszk�ppal ugyan nem, de azt hiszem, tiszta. Taj Linek m�s eszk�zei
is vannak, hogy megtudja, ami �rdekli.
- Egy teheraut�ra �s egy sof�rre van sz�ks�g�nk. M�g nem tudom
pontosan, merre megy�nk, de �gy taks�lom, hogy oda-vissza mintegy
n�gysz�z m�rf�ldet kell megtennie a kocsinak. �gyhogy f�l kell rakni r�
tartal�k �zemanyagot, meg �jszakai vezet�shez val� l�mp�kat. Nem tudom,
Tong f�nyes nappal akar-e menni, de �n semmik�pp.
- J�rm�vet nem tudsz �tvinni. A francia colonok �riztetik az �tkel�helyeket
�s rosszabbak, mint a jap�nok. Elkobozz�k a teheraut�t meg a fegyvereket,
elfognak mindenkit �s �tadj�k �ket Hirohito fi�csk�inak, sz�rakozzanak el
vel�k. Ki megy �t veled?
- Egyel�re nem mondan�m meg, Sam.
Kilgore furcs�ll�n n�zett r�, azut�n egy v�llvon�ssal jelezte: ok�, ha neked
�gy jobb! - Gyer�nk el hozz�m - mondta. - M�s dolgokr�l is szeretn�k
besz�lni veled.
- A lak�sodra? Azt hittem, itt laksz a tiszti sz�ll�son.
- Van itt egy priccsem, ak�rcsak neked, Johnny - kacsintott r� Sam. - De
nem itt lakom.
Kilgore dzsipj�vel kihajtottak Kunming zs�folt, ny�zsg� r�sz�b�l, a Tan
Kuan L� park mellett egy j� utakkal, sz�p h�zakkal, kertekkel �s szel�d
dombokkal teli k�rny�kre. Sam kinyitotta egy k�ker�t�ses udvar fakapuj�t,
behajtott rajta, �jra bez�rta maga m�g�tt, s egy elb�v�l�, f�b�l �s k�b�l �p�lt
h�z el�tt �llt meg. Ink�bb pavilonnak l�tszott, egy emelked�re �p�tett�k. Cui
Hu-ra, a sz�p Z�ld-t�ra, s a Jantong-domb l�b�n�l l�v� f�kra �s kertekre
n�zett.
- Egy �zlett�rsam�. T�le b�rlem - Kulccsal kinyitotta a s�lyos, faragott
bej�rati ajt�t �s �gy vonult be, mint egy kast�ly ura. Kiki�ltott: - Betty Jane!
A h�z h�tuls� r�sz�ben l�v� folyos� fel�l �desen sz�rnyal�, fuvol�z�
hangok hallatszottak, majd k�t k�nai le�ny j�tt be, hossz� selyemruh�ban. A
l�nyok h�sz �v k�r�l lehettek �s gy�ny�r�ek voltak. Hasonl�tottak, �m ha az
ember alaposabban megn�zte �ket - ahogy Reisman -, arcuk eg�szen
m�smilyen volt, b�r mindketten jadecsattal fogt�k �ssze s�r�, f�nyl� hajukat, s
a csat alatt a v�llukra f�s�lt�k. Ruh�juk oldalt provokat�van magasra volt
f�lsliccelve. �l�nkpiros volt az egyik, a m�sik feh�r, rajta arany-fekete
s�rk�nyh�mz�s. Reismant nyomban k�v�ncsiv� tette a s�rk�ny elhelyez�se �s
nyilv�nval� c�lja. Hossz� volt �s k�gy�z�, �tl�san f�lkacskaring�zott a
v�ll�ra, le a h�t�ra, farka a cs�p�j�n tekeredett az �gy�k�ig, er�szakos nyitott
sz�j�b�l v�r�s l�ngnyelvek k�gy�ztak kifele, s a szem�remcsontj�t nyaldost�k.
- Ez Betty - mutatott egyik�kre Kilgore -, � pedig Jane. B�r lehet, hogy
ford�tva. Teljesen mindegy, Betty Jane k�nnyebb nekem, mint a k�nai nev�k.
H�lgyeim! Ez a cimbor�m, Reisman �rnagy, h�res szerencselovag.
A l�nyok l�that�lag nem �rtett�k, mit mondott, de mosolyogtak tov�bb,
szem�rmes, kecses kis mozdulatokat tettek karjukkal-test�kkel, s apr�
mad�rhangokkal csever�sztek egym�ssal. Reisman azonban �rtette a szavukat:
�r�lnek, hogy Sam ezredes hazat�rt �s tetszik nekik a bar�tja. Sam l�that�lag
j�l b�nt vel�k, vid�mak voltak.
Reisman teljesen levette a l�bukr�l �ket, amikor mandarin-k�nais�ggal
besz�lt hozz�juk. De, b�r valamicsk�t meg�rtett a l�nyok dialektus�b�l,
gondosan el kellett ism�telnie n�h�nyszor a szavakat nekik, s azut�n megk�rni
�ket, mihelyt a l�nyeget f�lfogt�k, hogy a megfelel� hangokat adj�k sz�m�ra a
j�nani dialektusban. �s m�ris a legjobb bar�ts�gba ker�ltek.
- Te rohadt csib�sz - nevetett Sam. - �t perce vagy n�lam �s m�ris
elh�d�tod a l�nyaimat.
- Meg kellene tanulnod kicsik�t a nyelv�k�n - mondta Reisman.
- �, tanulok �n, tanulok. Az egyetlen igaz�n fontos nyelven. Szerint�k
eg�szen j�l besz�lem... k�l�n�sen n�h�ny poh�r ital, egy j� vacsora, bor �s
n�mi kedves bevezet� aktus ut�n. �s csak h�rom dolcsiba ker�lnek nekem
fejenkint.
- �jszak�ra?
- Dehogyis. H�rom dolcsi. Az eg�sz id�szakra. F�lig-�lland�ra. Akkor
v�s�roltam �ket, amikor Kunmingba j�ttem, s ha elmegyek, majd eladom �ket
valakinek. A kik�pz�si parancsnoks�g katon�i is �gy csin�lj�k, gondoltam,
mi�rt ne tehetn�m �n is, a fene aki megeszi. A term�s legjav�t kaptam. Alig
haszn�ltak. �n vigy�zok r�juk, �k vigy�znak r�m. Meg�ri nekik.
�henhaln�nak, vagy az utc�n risz�ln�k a segg�ket �s mindenf�le bajba
keveredn�nek.
�n vigy�zok r�, � vigy�z r�m - am�g haza nem megyek. Valaki �lt
ugyanezzel a fordulattal nemr�g, jutott esz�be Reismannak: a l�gier�
�rmestere a csungkingi b�rban. �gy l�tszik, �ltal�nos szok�s ez K�na-szerte.
K�lcs�n�s ig�nyt el�g�t ki. �s nemcsak K�n�ban. Angli�ban,
Franciaorsz�gban, �szak-Afrik�ban, Olaszorsz�gban �s a F�ldk�zi-t�rs�gben,
ahova a h�bor� kiterjedt; meg az Egyes�lt �llamokban �s Ausztr�li�ban, meg
a csendes-�ce�ni szigeteken. Ahol az �thalad� hadseregek egy ideig egy
helyben maradnak, a f�szekrak� �szt�n a f�rfiakat �pp�gy mag�val ragadja,
mint a n�ket. T�bbr�l van sz�, nemcsak szeretkez�sr�l. Az � sz�m�ra
Angli�ban ott volt Tess Simmons. De ezt a v�s�rl�sdolgot ut�lta.
Lealacsony�t�. F�leg h�rom dolcsi�rt.
Sam most italt �s eb�det rendelt t�l�k, s kider�lt, milyen j�l besz�li a
j�nnani dialektust. Reisman j�l ismerte, s �gy nem lep�d�tt meg. Sam a
frontvonal m�g�tti operat�v tapasztalat�val �s tudatoss�g�val sokkal okosabb
ann�l, semhogy s�ketk�nt v�gezze jelenlegi megb�zat�s�t, s k�zben azt se
tudja, mit jelentenek k�r�l�tte a hangok, jelek �s jelk�pek.
- Most csak egy kis k�nny� eb�d lesz - k�z�lte, miut�n a l�nyok kilibegtek
a szob�b�l. - Sok mindenr�l kell besz�ln�nk. Szeretn�m, ha itt maradn�l
vacsor�ra. Van kinn szak�cs, m�r m�k�dik is valamin. Betty �s Jane nem
nagyon �rtenek hozz�, most tanulgatj�k. Itt maradhatsz �jszak�ra is, hacsak
nincs jelen�sed valahol. Hely akad itt el�g, �s itt van Betty Jane.
- �, mily kedves vagy - mondta megj�tszott brit akcentussal Reisman.
�gy hangzott, mintha egy angliai vid�ki otthonba h�vt�k volna meg h�tv�g�re.
De nem volt sok kedve elfogadni. S�t, nagyon is ellen�re volt az eg�sz.
Semmi kedve, hogy valaki ker�tsen neki. Nem akar ennyire szem�lyes szinten
lek�telez�dni Samnek, ennyire sebezhet�v� v�lni. Nem hagyja cs�be h�zni
mag�t.
- Jobb szeretem magam f�llelni a sz�rakoz�saimat - folytatta. - Nem
szeretek belegyalogolni a m�s vad�szter�let�re, nem szeretem a felsz�nes
dolgokat.
- �risten, Johnny, �gy besz�lsz, mint M'Lord Smythe-Smythe-Smithers,
amikor megs�rti egy bugris az �riember-klubj�ban. Ne legy�l m�r annyira
nagyk�p�.
- Besz�lgess�nk ink�bb az akci�r�l, Sam - mondta Reisman. Kilgore
belet�r�d�n r�b�lintott, hellyel k�n�lta a nappali szoba sark�ban, �s
letelepedtek a s�pped� fotelekbe. - Mennyi befoly�sod van a f�n�kre? -
k�rdezte Reisman.
- Donovanra?
- Nem. Ludlowra.
- Kev�s. Nyilv�n �szrevetted, hogy vannak m�s, rangban f�l�ttem �ll�
tisztek is itt Kunmingban. Nem �n parancsolok a b�zison. R�m b�znak
dolgokat �s �n elv�gzem.
Betty �s Jane t�lc�kat hozott be, rajtuk whisky, gin, sz�da, tonik, j�g,
citromszeletek, hideg s�r, szendvicsek; �s lerakt�k a k�t f�rfi k�z�tti alacsony
asztalra. Honnan a csud�b�l szerzi be Sam ezt a sok j�f�le pi�t? M�sok a
h�rhedt "l�giriad�-l�vel" a csing-pa�val k�nytelenek be�rni. Az egyik l�ny
whiskyt �s sz�dat t�lt�tt Samnek, �s duzzogva vette tudom�sul, hogy Reisman
nem k�r: Kimentek. Reisman egy �veg s�rt �s szendvicset vett el mag�nak.
El�mult, amikor �szrevette, hogy a s�r jap�n.
- Honnan a csud�b�l ker�tesz ilyesmit? - k�rdezte.
- �gy tudtam, h�bor� van, �s a jap�nok az ellens�geink.
- Azok h�t, de j� s�rt f�znek. Lehet, hogy a sv�bokt�l tanult�k. Egy r�sz�t
zs�km�nyolt�k vagy lopt�k.
- Vagy esetleg kereskednek vele.
- Meglehet. �gy tudom, ilyesmi is zajlik a frontvonalakon �t. - Reisman
kit�lt�tte a s�rt, ivott bel�le. J� volt. Nekil�tott a j�nnani sonk�val �s amerikai
sajttal vastagon megrakott szendvicsnek, j� volt az is.
- �gy l�tom, az, amit odalenn Francia Indok�n�ban csin�lnom kell, az
kik�pz�si akci�nak indul, de az�rt nem �r�ln�k, ha Tong beh�zna benn�nket
b�rmi fura �gybe. B�r nem hiszem, hogy komoly csapatai lenn�nek. Ha teh�t
ez kik�pz�si �gy, akkor szeretn�m idehozatni n�h�ny j� emberemet Angli�b�l,
hogy seg�tsenek nekem, de hangs�lyozom, csak ha �k is j�nni akarnak. Ez
nem aff�le "Te, te �s te �nk�nt jelentkezel" c�m� �gy. Nekik is akarniuk kell.
Ha nem akarnak, akkor hagyj�tok b�k�n �ket. M�r �pp eleget vitt�k v�s�rra a
b�r�ket. Ezek az emberek mindenkin�l jobban ismerik a modus operandit.
- Az OSS-hez tartoznak?
- Ahhoz tartoztak egy darabig; ez �v elej�n. Nem ismerem pontosan a
pillanatnyi st�tusukat. Ne haragudj, ha csak �rint�leg besz�lek r�la, Sam. Van
egy k�z�l�k, aki tudni fogja, hol vannak a t�bbiek, �s el�ker�ti nekem �ket, ha
rendelkez�sre tudnak �llni. Az illet� neve Bowren, Clyde Bowren �rmester.
- Add meg nekem a neveket, rangokat, nyilv�ntart�si sz�mokat,
alakulatokat, az utols� ismert c�meket �s nyomban int�zkedem. Csungkinggal
enged�lyeztetni kell, miel�tt �tj�nnek a P�pon, ezt tudod, ugye.
- �pp ez�rt k�rdeztem t�led, mennyi befoly�sod van Ludlowra. Amikor
n�la j�rtam, mondtam, neki, hogy ig�nyl�st fogok beny�jtani ezekre az
emberekre, � meg azt mondta, te int�zed �s � enged�lyezi majd onnan. Nem
�gy besz�lt, mintha ezzel valami gond lenne.
- �n se l�tok probl�m�t, Johnny. Mind egy�ttm�k�d�nk itt egym�ssal, �gy
hamarabban �s v�gabban �r�nk c�lba. - Kiitta az ital�t, azut�n nekil�tott a
szendvicsnek �s a s�rnek. Majd ravasz k�ppel f�lpillantott. - Meg szeretn�k
besz�lni valamit veled, de ennek k�zt�nk kell maradnia.
- Rendben, Sam.
- Tartsad majd nyitva a szemed odalenn, az esetleges lehet�s�gekre.
- Mif�l�kre?
- N�zd, ne l�gy ostoba. Tudod j�l, mi a francr�l besz�lek. �sszed�rg�lte
h�velyk- �s mutat�ujj�t, az �sr�gi gesztussal utalva a p�nzre. - Az egy �j
ter�let. Eladhat� �s vehet� cuccal. Oda�t Burm�ban akad rubin �s m�s �rt�kes
dr�gak�, de, ahogy hallom, a fi�k semmit se kezdenek vele. Iszony� nagy
marh�k. - Amikor megl�tta Reisman hitetlenked� arc�t, �gy sz�lt: -
�szrevetted m�r, mennyi igazi gazdag hapsi van enn�l az alakulatn�l?
M�rmost, Ludlow a tenger�szett�l van, r�gi tenger�sz, �s engem meglep, hogy
Donovan odaengedte neki ezt a bulit; b�r lehet, hogy politikai oka volt, �s
tal�n Donovannak nem is volt belesz�l�sa. Ki kellett el�g�teni�k a k�naiak
�haj�t. De �szrevetted-e m�r, h�ny bank�r, �gyv�d, t�zsd�s, olajv�llalati
vezet�, d�sgazdag �zletember van ebben az alakulatban? Ott vannak helyben,
v�dik, ami m�r az �v�k, �j ter�leteket fedeznek f�l, �j �zleteket k�tnek, �s
mire a b�lnak v�ge, megszedik magukat.
- Semmit se tudok err�l, Sam - mondta Reisman nyersen. - Akiket �n
ismertem, �s akikkel egy�tt dolgoztam az OSS-ben, t�bbnyire rendk�v�li
emberek, akik a b�r�ket vitt�k a v�s�rra �s baromj� munk�t v�geztek, nem
pedig �zletre kacsingat� hapsik.
- A legt�bbj�k, igen. Nekik �gy is j�. De sok balf�c�n fejes jutott itt
hatalomhoz �s er�h�z csak az�rt, mert a civil �letben vagyonosak, j� a csal�di
�s t�rsadalmi helyzet�k. �s vissza is akarnak t�rni ebbe a h�bor� ut�n. Nekem
nincs ilyenf�le csal�di h�tterem. Mondd, tulajdonk�ppen, hogy lehet, hogy te,
aki szeg�ny csal�db�l sz�rmazol, nincs p�nzed, nincs h�ttered, nincs
diplom�d... r�szben zsid� vagy, r�szben guineai, r�szben nemtudommi... hogy
a francba ker�lt�l te be egy ilyen alakulatba?
Reismannak mosolyognia kellett ezen, �s megbocs�totta Sam
katonaigazs�g�t, s azt, hogy ler�zza magas rang� feletteseit. - Szerencs�m
volt, ak�r a maka�i kurv�nak - felelte Reisman. - A sok titokzatos
alkot�r�szem etnikai kevered�se teszi, ak�rcsak n�lad �s m�g sok milli� m�sik
amerikain�l.
Kilgore-t azonban nem nagyon �rdekelte se a filoz�fia, se a szociol�gia.
- Ide figyelj - sz�lt -, nem gondolod, hogy Ludlownak leesik valami Taj
Lit�l ott Csungkingban?
- Mi esne le?
- Csuda tudja. Lehet, hogy h�ssz�ll�t�si enged�ly Szecsuanba a h�bor�
ut�nra, vagy olajf�r�si koncesszi� Mong�li�ban.
- Taj Li �piummal �zletel. Ennyit m�g �n is tudok.
- Taj Li mindennel �zletel. �zlet az eg�sz, Johnny. Az eg�sz kurva h�bor�
�zlet.
- �n m�g nem vagyok ennyire cinikus, Sam.
- N�zd meg, mit t�rt�nik itt Kunmingban. Fellend�l�s van. L�ttad magad
is. Nem az a r�gi k�nai baz�ri kacat, amely mellett elaut�ztunk, amikor
meg�rkezt�l. �j, hatemeletes beton�p�letekr�l besz�lek, meg �zemekr�l, �j
b�ny�kr�l, er�m�vekr�l a v�ros sz�l�n, Kell� civil kapcsolatokkal gennyesre
kereshetn� mag�t itt az ember. Szerintem odalenn Francia Indok�n�ban
hasonl� a helyzet. Ez az �zleti kapcsolatom, akit eml�tettem neked, akit�l ezt a
h�zat b�rlem, ilyesmiben �rdekelt. H�tha tal�lsz valamit odalenn, amit el
tudunk adni az itteni k�naiaknak, vagy a katon�inknak.
- P�ld�ul v�rt, Sam? - Kiv�rta, am�g a gunyoross�g�b�l kisz�ll a
keser�s�g. - Amikor a gazdagokat �s a privilegiz�ltakat cikized, olyan vagy,
mint a komcsik. Azut�n egyet p�rd�lsz �s �gy besz�lsz, mint egy h�tpr�b�s
nepper, aki nagyszab�s� kapitalista szeretne lenni. Mi t�rt�nt Istennel,
Haz�val �s a Lobog�val? - korholta ep�sen, s egy kis r�gi-j� demag�g
cinizmussal. - �s a politika? Vagy nem az�rt vagyunk itt, hogy megments�k a
vil�got a demokr�ci�nak?
- A politika �ppen ritk�tja az emberis�g alj�t, hogy elf�rj�nk egym�st�l,
ennyi az eg�sz - v�laszolta s�rt�d�s n�lk�l Kilgore. - Kommunizmus?
Kapitalizmus? T�m�rdek ember van k�r�l�tt�nk, meg odalenn azokban a
dzsungelekben �s hegyekben, ahova m�sz, akik sose hallottak egyikr�l se, de
meg�ln�nek t�ged az�rt, amiben hisznek.
- P�ld�ul az �pium�rt?
- Igen, p�ld�ul az �pium�rt. De �n m�s dolgokra gondolok. Ide figyelj!
M�g '42-ben, miel�tt a jap�nok lez�rt�k a burmai utat, a Kunming �l�n �ll�
had�r egy vagyont keresett ranguni aut�gumikkal. Elrendelte, hogy minden
buszra, m�g a kis, p�nil� vontatta tragacsokra is gumikereket kell szerelni,
m�sk�nt nem k�zlekedhetnek. Mindenki megv�s�rolta t�le a gumikerekeit, �
meg gennyesre kereste mag�t. Na, ilyesmikre gondolok.
- Nem vagyok �zletember, Sam. Elt�vesztetted a h�zsz�mot. - Reisman
szeretett volna v�get vetni a besz�lget�snek. - Semmit se �rtek az �zlethez,
nem is �rtettem soha, �s nem is fogok �rteni. Egy�ltal�n nem �rdekel.
- Az�rt mindenesetre gondolkodj rajta - mondta ny�jasan Kilgore. - Ha
v�letlen�l belefutsz valamibe, amit �rdekesnek gondolsz, add le a dr�tot
nekem.

Aznap �jjel a l�ny bej�tt hozz�, ahogy sejtette, �s ahogy a v�g�n m�r rem�lte -
addigra ugyanis m�r eltelt az alezredes j� lik�rj�t�l, b�s�ges vacsor�j�t�l,
kit�n� bor�t�l; lelke ki�r�lt, s a test v�gyait arra sarkallta, hogy t�lts�k be az
�rt. Kilgore vigyorogva adta �ld�s�t �s biztat� pillant�sokat vetett Reismanra
-, a l�ny figyelmes �s cs�b�t�n kedves volt hozz� a vacsor�n�l, amit a l�nyok
szolg�ltak f�l �s mind egy�tt fogyasztottak el. Hogy Betty volt-e, vagy Jane,
nem tudta, nem is �rdekelte. A feh�rruh�s volt, akinek szem�remcsontj�ra
t�zet l�vellt a s�rk�ny, �s mire megvacsor�ztak �s megitt�k a bort, �s t�voli
amerikai zene sz�lt, amelyet Kilgore fogott r�vidhull�m� r�di�j�n - �s
Reisman t�ncolt �s d�dolt r� �s mag�hoz szor�totta a k�nai l�nyt -, addigra
benne is fellobbant a h�v, le szerette volna �lni a s�rk�nyt, s a saj�t t�zet adni
a zsenge sz�znek.
A l�ny halkan j�tt be a szob�ba, ahol Reisman �bren fek�dt a takar� alatt,
shortban �s trik�ban. El�z�leg sz�th�zta a f�gg�nyt, hadd �radjon be a kert �s
a t�j j� leveg�je, a l�gyan par�zsl� �jszaka. Holdf�ny vil�g�totta be a szob�t. A
l�ny becsukta az ajt�t, szel�den k�sz�nt k�naiul �s beb�jt mell�. L�tta, hogy a
f�rfi �bren van, fel�je ny�jtotta a kez�t. Reisman mag�hoz �lelte. Ajkuk
�ssze�rt, el�bb csak t�tov�n, habozva, azut�n azzal a forr�s�ggal estek
egym�snak, amely m�r eg�sz este halmoz�dott benn�k, b�r Reisman azt m�g
�szlelni tudta, hogy a l�ny szenved�lye �ppoly l�zas �s k�vetel�, mint az �v�;
�s m�g eltolta mag�t�l, figyelmesen �s elemz�n, amire mindink�bb hajlamos
lett, p�r pillanatig ink�bb gondolkodott, mintsem �rzett: vajon mit�l van ez,
vajon mit gondol a l�ny, hogyan lehets�ges ez - azut�n, tudv�n, hogy nincs
v�lasz, �s m�r nem is �rdekelte a v�lasz, �tadta mag�t az �rz�snek �s
�rint�snek, kiel�g�tette v�gy�t �s t�pl�lta gy�ny�r�t. Seg�tett leh�ntani a
l�nyr�l a s�rk�nyos ruh�t, meg a selyem feh�rnem�t, azut�n a l�ny bontotta ki
�t a trik�j�b�l �s shortj�b�l, s ott t�rdeltek egym�shoz tapadva az �gyon,
�ssze�lelkezve, kez�k a m�sik fej�t�l nyak�ig, karj�ig, mell�ig, derek�ig
siklott, egym�s l�gy�k�hoz �rt, azut�n lerogytak egym�s mell�, Reisman a
karj�ba vette a karcs� testet, ajka a l�ny ajk�t kereste, az meg nyelv�vel
sz�tfesz�tette Reisman sz�j�t s nyelve hegy�vel felfedez� �tra indult. Majd
otthagyta a sz�j�t ez a nyelvecske �s �tnak indult a f�rfi remeg� test�n le az
�gy�k�ig, ott elid�z�tt, ujj�val, kez�vel, kavarg� nyelvvel �s moh� ajk�val
d�delgette, � pedig v�gigh�zta kez�t a l�ny l�bsz�r�n, tenyer�vel �lelte,
simogatta a l�ny fenek�t, el�bb gy�ng�den, azut�n er�sebben, vibr�l�
idegv�gz�d�sei r��reztek a feszes fiatal h�sra. V�gigh�zta kez�t a l�ny
derek�nak hajlat�n, r�tal�lt a nedves, meleg ajkakra, s felny�g�tt a gy�ny�rt�l,
amikor ujjai k�z�j�k hatoltak. �gy maradtak egy darabig, �lvezt�k egym�st,
azut�n �jabb gondolat nyilallt bel�, pedig nem akart gondolkodni. Arra
gondolt: soha f�rfi nem volt gyeng�bb �s sebezhet�bb, mint � e pillanatokban,
holott f�rfik�nt a leger�sebb volt. Azut�n �jra �tj�ra engedte, amit a test
k�vetelt. Minden �rz�ke �lt, mint a csat�ban, de nem h�d�t�sra �zte, csak arra,
hogy erezzen, megossza mag�t, hogy adjon �s elfogadjon. A l�ny �jra
f�lemelkedett mellette, s Reisman tekintete beitta meztelens�ge holdf�nyes
l�tv�ny�t, amint az �rett l�nytest ott hull�mzott k�r�l�tte. Orra megtelt a l�ny
j� illat�val. Sz�j�ba vette egyik kicsi �s form�s mell�t, meg�zlelte a finom
h�st, s a r� permetezett illatszert, elb�v�lte, hogy a mellecske v�laszol; azut�n
meg�zlelte a m�sikat; a mellbimb�k kem�nyen megduzzadtak �rint�s�t�l.
Gyermekek voltak egy�tt egy ideig, gy�ny�rteljes j�t�kban fedezt�k f�l
egym�st, s ez ki�zte Reisman agy�b�l a h�bor�t �s hal�lt. �s m�gis, minden
mozdulat �s minden �rint�s, s az is, amikor a l�ny teste v�g�l mag�ba fogadta
�s k�r�l�lelte - egyre k�zelebb r�ntotta, majd a peremen belebillentette a
j�tszma �si r�tusainak �s ritmusainak visszautas�thatatlan k�vetel�s�be �s
k�vetkezm�ny�be. Szerette volna, ha soha nem �r v�get, ha megmarad a
fesz�lts�g, a v�rakoz�s �s a szenved�ly, ha soha nem j�n el a v�gleges elv�l�s
pillanata �s a beteljes�l�s�, amely vissza�zi �t gondolataihoz.

Az ut�na be�llt cs�ndben Reisman betakarta mindkettej�ket �s arra gondolt,

megk�rdezi a l�ny nev�t, az igazi, k�nai nev�t. De azut�n m�gse k�rdezte meg.
Maradjon csak meg Betty Jane-nek, egyiknek vagy m�siknak. Nguyen Thi
Maira gondolt, s arra, az vajon milyen lehet szeret�nek... �s visszaeml�kezett,
milyen szeret� volt Katherine... �s Tess a vend�gfogad�ban.
Azut�n kiny�lt a h�l�szoba ajtaja, f�ln�zett �s Kilgore fej�t l�tta, amint ezt
k�rdi: - H�, haver, akarsz cser�lni?
A l�ny �rtette. Szorosan belecsimpaszkodott Reismanba �s azt suttogta,
hogy �vele szeretne maradni. A f�rfi jobban mag�hoz �lelte a takar� alatt,
l�ba-karja v�delmez�n fogta k�r�l. Micsoda szak�rtelem - tal�n szerelem? -
egy ilyen fiatal teremt�sben! De val�sz�n�leg j�val el�bb tett szert erre a
tapasztalts�gra, mint miel�tt Sam megv�s�rolta.
Mindazon�ltal komoran �gy felelt: - Nem, Sam, nem akarok.
- Az isten szerelm�re, Johnny, ne l�gy m�r ilyen k�pmutat�! - dohogott
Kilgore.
Reisman, f�radtan j� �jszak�t k�v�nt neki. Kilgore bar�ts�gtalan
mordul�ssal v�laszolt. De kiment.

16.

M�snap d�lel�tt, am�g Sam elment, hogy �ssze�ll�tsa a fegyver- �s

l�szersz�ll�tm�nyt Tong Van S�nak, Reisman Sam Kilgore szob�j�ban �lt �s
leveleket �rt, amelyeket Angli�ba c�mzett.
- Tov�bb�tjuk �ket Londonba, �s egy�ttal elk�ldj�k a n�vsort Csungkingba
s�rg�s �s soron k�v�li enged�lyeztet�sre - mondotta Sam.
- S�rg�s �s soron k�v�li? Az legal�bb k�t vagy h�rom h�t lesz - k�tekedett
Reisman.
M�gis h�l�s volt Kilgore-nak az egy�ttm�k�d�s�rt, s m�g mindig
bens�s�ges der�vel t�lt�tt�k el az �jszakai t�rt�n�sek. �gy sz�molta, am�gy is
sz�ks�ge van k�t-h�rom h�tre ahhoz, hogy f�lm�rje a helyzetet a hat�rt�l
d�lre, �s visszat�rjen Kunmingba.
- Ha az embereid v�llalj�k a mel�t, szabad lesz az �tjuk egyenest a
kunmingi rept�rre - bizonygatta Sam.
Reisman biztosan csak annyit tudott, hogy Clyde Bowren, Ken Sawyer �s
Joe W�adis�aw m�g �el�tte visszajutott Franciaorsz�gb�l Angli�ba, �s hogy
amikor � K�n�ba indult, m�g Angli�ban voltak. Annak idej�n megl�togatta
�ket a k�rh�zban; ott l�badoztak sebes�l�seikb�l, amelyeket a Chateau de la
Vilaine ostrom�n�l szereztek, vagy az azut�ni hetekben, amikor a csata
t�l�l�ik�nt, menek�l�sre sz�tsz�r�dva haladtak �t a francia vid�ken a n�ci
hadsereg h�t�ban, a normandiai partokon harcol� sz�vets�gesek fel�.
Hogy az ostrom t�l�l�ivel mi t�rt�nt, m�g mindig nem tudta teljes
bizonyoss�ggal, b�r �t h�nap telt el a D-nap el�tti �jszak�n v�grehajtott
katonai feladatuk �ta. N�h�nyuk tal�n a n�cik foglya. M�sok, felt�telez�se
szerint, esetleg m�g mindig a francia vid�ken rejt�zk�dnek, a harcokt�l t�vol.
Mi�rt is ne ragadt�k volna meg az alkalmat a v�g�n, hogy n�vtelens�gbe
f�lreh�z�dva v�rj�k ki a h�bor� v�g�t? Elv�gre � tan�totta �ket arra, hogy
ravasz, kam�leonszer� harcosok legyenek, k�lsej�ket v�ltoztass�k, ha a
sz�ks�g �gy k�v�nja, amerikai egyenruh�b�l n�met mund�rba, abb�l civil
ruh�ba �lt�zzenek �t, ahogy k�rnyezet�k el�tere �s h�ttere megk�veteli,
v�ltoztass�k meg magatart�sukat, szem�lyis�g�ket, s�t nyelv�ket is, ha
sz�ks�ges. � tan�totta �ket, hogyan haszn�lj�k v�delmi �s t�mad�fegyverk�nt
vel�k sz�letett intelligenci�jukat; s�t, ama fesz�lts�gek �s konfliktusok ir�nti
el�szeretet�ket, amelyek hajdan bajba sodort�k �ket, s ami miatt a Piszkos
Tizenkett�v� lettek.
�s tudta azt is, ki az k�z�l�k, aki elesett a t�mad�sban. Vagy onnan tudta,
hogy l�tta, amikor t�rt�nt, vagy l�tta a tetem�ket k�s�bb; vagy mert Stuart
Kinder �rnagy felder�t�si jelent�sei �s Bowren �rmester vallom�sai
meger�s�tett�k a hal�leseteket. Reisman maga fizikailag s�rtetlen�l ker�lt ki a
rohamb�l, b�r az�ta is mag�ban hordozta a kaland �rzelmi terh�t. A
r�k�vetkez� napokban azonban k�t kisebb s�r�l�st szerzett be akci� k�zben,
amikor �, Bowren, Archer Maggot �s Nap�leon White cikcakkos �tvonalon
haladt Bretagne �s Normandia �tjain-f�ldjein �t - el�re, oldalv�st, h�tra �s
�jra el�re -, s Reisman vezette a nagy, n�ci tiszti limuzint, amelyet a
kast�lyb�l t�rt�nt menek�l�sre haszn�ltak. Bowren is, White is megsebes�lt.
A s�lyosabban s�r�lt Bowren hol mag�hoz t�rt az eszm�letlens�g�b�l, hol
ism�t tudat�t vesztette ama egy h�t alatt. Reisman el tudta l�tni az
els�seg�lycsomagb�l, franci�k seg�ts�g�vel, akiknek megvallotta kil�t�ket.
Merthogy m�ni�kus�n ragaszkodott hozz�, hogy �ps�gben kihozza Bowrent.
A megsebes�lt Nap�leon White is gondot okozott, egy amerikai n�gert
bajos lett volna n�met katon�nak �lc�zni, noha a fi� jobban besz�lt n�met�l �s
franci�ul, mint a t�bbiek. Valah�nyszor k�ptelenek voltak kiker�lni a
tal�lkoz�st a n�met j�r�r�kkel, a rep�l�ruh�t visel� Nap�leont sebes�lt
ejt�erny�snek t�ntett�k fel, akit foglyul ejtettek, s akit �ppen kihallgat�sra
visznek.
Egyik �jszakai t�zharcban, amelyet egy n�met j�r�rrel v�vtak, Reisman
l�v�st kapott bal fels� karj�ba; a goly� �tszak�totta a h�st, an�lk�l, hogy
csontot �rt volna, s � ezt isten �ldotta szerencsek�nt �lte meg, s nem
panaszkodott a seb miatt. A m�sodik sebes�l�se kev�sb� volt s�lyos.
�vatlanul robogtak egy falusi �ton Vire k�zel�ben pirkadat ut�n, amikor egy
amerikai vad�szbomb�z� csapott le kattog� g�ppusk�val a Harmadik
Birodalom szembet�n� jelv�ny�re kocsijuk tetej�n, s az �rokba k�nyszer�tette
�ket; ekkor szak�totta fel Reisman nyak�nak jobb oldal�t egy bombarepesz.
Napok m�lva, amikor Bowrent egy St. L� k�zel�ben l�v� paraszth�zb�l -
ahol Reisman hagyta - mag�val vitte egy amerikai egys�g, az �rmester
sebes�ltk�nt jelentette be parancsnok�t. De Reisman ekkor m�r elindult
Rennes fel�, francia parasztnak �lt�zve, s el�bb White-ot �s Maggotot kereste
(de m�r nem voltak ott, ahol hagyta �ket), majd a t�bbieket. Ez is szerepelt
Bowren jelent�s�ben, �s sz� esett r�la Kindernek a v�llalkoz�sr�l �rott
besz�mol�j�ban is. Reisman hetekkel k�s�bb olvasta el a jelent�seiket
Londonban, miut�n �sszeszedte kommand�i maradv�nyait �s siker�lt
visszajutnia a sz�vets�gesek vonalai m�g�.
Londonban, �rnaggy� frissen kinevezve, boldogan �rtes�lt Kinder r�v�n,
hogy Bowren, Sawyer �s W�adis�aw m�r �el�tte �tjutott. Annak is �r�lt, ahogy
Kinder a jegyz�k�nyv k�nyesebb mozzanatait kezelte, �s amilyen elismer�en
sz�lt az akci�ban r�szt vettek teljes�tm�ny�r�l. A Piszkos Tizenkett�
anyagaiban lesz�gezt�k, hogy 1944. j�nius �t�dik�n valamennyien
visszaker�ltek az akt�v szolg�latba, el�z� rangjukban; aznap �jjel, amikor
leugrottak Franciaorsz�gban,
Clyde Bowrent f�t�rzs�rmesterr� l�ptett�k el�, �s a Katonai Rend�rs�gt�l
�tir�ny�tott�k a londoni OSS-hez.

Reisman most, am�g a Bowrennek, Sawyernek �s W�adis�awnak �rand�

leveleihez k�sz�l�d�tt, egy m�sik k�nyes ponthoz �rkezett, amelyet Clyde
Bowrennek mag�nak kell majd elint�znie. Reisman nem akarta, hogy Kinder
b�rmik�pp is belekeveredj�k ebbe az �j katonai v�llalkoz�sba, mert t�l sok
k�rd�st tenne f�l, s azut�n j� sz�nd�kaival �sszezavarn� �s nehez�ten� az
el�k�sz�leteket. Szigor�an titokban kellett tartani el�le. Bowrennek mag�nak
kell f�lkeresnie az embereket. Ha a t�bbiek k�z�l is visszat�rt m�g valaki, f�l
kell keresnie �ket, s ha testileg-lelkileg j� �llapotban vannak, kedv�k van a
bulihoz, akkor f�l kell k�rnie �ket, k�s�rj�k el K�n�ba; felt�ve persze, hogy �
maga j�nni akar. Reisman vil�gosan lesz�gezte: ez szigor�an �nk�ntes
kik�ldet�s.
A v�g�n a Csungkingnak sz�nt n�vsorhoz csatolta mindazoknak az
embereinek a nev�t, akik tudom�sa szerint nem estek el Rennes-n�l.
B� Szant aznap d�lut�n kocsi hozta a Tien Csi t�t�l az OSS-b�zisra.
- M�r azt hittem, megfeledkezett r�lam, duwa John - mondta, mandarin
k�naiul. Azut�n sebesen le�rta �s kiejtette azt az �tven �j k�nai bet�jelet,
amelyet a szanat�riumban t�lt�tt h�t sor�n memoriz�lt.
- Reisman gratul�lt neki, �s azt�n angolul megk�rdezte: - Eg�szen
v�letlen�l nem tudsz vietnamiul is?
- Nem, de ha �hajtja, megtanulok - felelte lelkesen B� Szan.
- Volna kedved holnap d�lre utazni velem? Felder�t�sre. �s semmi akci�,
ha elker�lhet�.
Azt hitte, az ifj� kacsin pattanni fog, de B� Szan, meglepet�s�re, �gy
v�laszolt: - Ink�bb valami m�st szeretn�k csin�lni.
- Ugyan mit?
- Ejt�erny�siskol�ra menni. Megismerkedtem egy katon�val a
szanat�riumban, aki azt mondta, van itt, Kunmingt�l nem messze, egy
ejt�erny�s kik�pz�t�bor. Azt mondta, k�nai katon�kat k�peznek ott, �gyhogy
tal�n jut hely egyetlen kacsinnak is. De ha kell, megj�tszom magam k�nainak.
Reisman meg�rtette a fi� moh� v�gy�t. B� Szan, ami�ta megl�tta �t lefele
lebegni a Szalven foly� partj�n, gyakran mondogatta, mennyire szeretne � is
ugrani.
- Rendben van. Lehet, hogy ez most jobb is lesz �gy - mondta Reisman. -
Am�g f�lm�rem a dolgokat Indok�n�ban. Megk�rem az ezredest, int�zze el.
Mondd csak, nem tudtad meg v�letlen�l, ki a tulajdonosa annak a t�parti
birtoknak?
- Lung J�n marsall - v�laszolta B� Szan, �r�lt, hogy �rtes�l�seit
tov�bbadhatja. - Taj Li bar�tja... Csang Kaj-sek bar�tja... nagy-nagy k�nai
tucsun.

Amikor d�lut�n hazat�rt a vietnamiak lak�s�ra, elmondta Tong Van S�nak: a

teheraut�, megrakva k�szen �ll sz�m�ra �s csoportja sz�m�ra. A K�l�nleges
Hadm�veletek egyik amerikai tiszthelyettese vezeti majd a teheraut�t oda is,
vissza is. - Akkor indulunk a b�zisr�l, amikor k�szen �lltok - mondta. - Ha
akarod, m�r ma este.
- Csak egyetlen teheraut�, Jean? - zs�rt�l�d�tt Tong.
- Igen. Egyel�re nem hadoszt�lyt fegyverz�nk f�l.
- �s a m�sodik r�di�?
- A kocsin van.
- Bien. Reggel indulhatunk.
- F�nyes nappal akarod �tl�pni a hat�rt?
- Tudni fogjuk, mikor �r�nk oda. Az embereink a hat�r innens� oldal�n
v�rnak r�nk.
- A jap�nok �s a franci�k is figyelnek.
- Tiszt�ban vagyok vele, Jean. K�rlek, hogy ebben az �gyben engem
tekints parancsnoknak. Ne felejtsd el, az az �n haz�m, az �n hat�rom, az �n
felder�t�h�l�zatom.
- Ha nappal t�ls�gosan megk�zel�tj�k, akkor tudni fogj�k, hogy valaki �t
akar jutni. F�lszereltettem a kocsit s�t�tben val� vezet�shez, �gyhogy �jszaka
is megk�zel�thetj�k.
Tong kis mosolyt vetett r�. - Meglep, hogy ilyen ember, mint te, ennyire
�vatos.
Reisman �les pillant�ssal v�laszolt. - �nre val� tekintettel, meg az
embereire, meg ama helyekre val� tekintettel, ahov� visz, Monsieur Tong,
k�tszeresen �vatos leszek, majd l�tni fogja.
Tong apr�cska, duzzog� fintorra h�zta arc�t, arra a kis rosszall�
arckifejez�sre, amit a franci�k mouenak neveznek. Azut�n, amint megl�tta,
hogy mulat Reisman az � zavar�n, elnevette mag�t �s ujj�val megfenyegette,
mint tan�t� a rosszcsont di�kot. - Tal�n igazad van - mondta. - Gyer�nk,
�lj�nk le Tran Van Thivel �s Nguyen Thi Maijai. N�h�ny dolgot el kell m�g
mondanunk neked indul�s el�tt a mi katlanunkr�l.
Ez az ismertet�s ink�bb politikai indoktrin�ci� volt, amelyben a Vietnam
Doc-Lap Dong Minh Hoi a j�k gy�lekezete �s minden egy�b frakci� a
rosszak�. A nappali szoba nagy asztala k�r� telepedtek. Tran Van Thi cipelte
az el�ad�s terh�t, Tong Van So pedig ezalatt h�trad�lt �s igencsak figyelt, nem
hagy-e ki tan�tv�nya egyetlen pontot is a katekizmusb�l. Mai (aki eg�szen
elb�v�l� volt ezen a d�lut�non, ruh�ja a konzervat�vabb v�ltozata annak, amit
Betty Jane viselt az este) Reisman mellett �lt, id�nk�nt helyzetjelent�seket �s
utal�sokat kotort el� Thi el�ad�s�nak kieg�sz�t� �s al�t�masztand�
anyagaik�nt, s hozz�-hozz� tett n�h�ny sz�t. Csin Li, az �szakr�l j�tt vend�g a
pamlagr�l figyelt, b�r nemigen �rthette a francia �s angol sz�veget. Tong vagy
m�s valaki id�nkint mondott valamit neki k�naiul, csak hogy a k�pben tarts�k,
s � l�that� egyet�rt�ssel v�laszolt.
Tran Van Thi el�ad�sa l�nyeg�ben Francia Indok�na politikai, vall�si �s
kultur�lis �gyeinek �llapot�val foglalkozott, valamint az orsz�gon bel�l
verseng� k�l�nf�le mozgalmakkal, Reisman �gy l�tta, hogy az orsz�got
visz�lykod�s hasogatja sz�t. Egyes csoportok k�z�ns�ges rabl�band�k,
gyilkos bandit�k cs�rh�je voltak, akik mindenkit megd�zsm�ltak. M�sok az
egyetlen igaz sz� megalkot�inak hirdett�k magukat. A k�l�nf�le politikai
filoz�fi�k a nihilizmust�l a monarchizmusig, a liber�lis kapitalizmust�l a
szoci�ldemokr�ci�n �t a marxizmusig terjedtek. Akadtak csoportok, amelyek
nev�be belet�rt a nyelv �s �sszezavarodott az �sz, ha az ember meg akarja
jegyezni �ket - olyan band�k, mint a Binh Xuyen, �s olyan vall�si szekt�k,
mint a Cao Dai �s Hoa Hao.
Mindegyik csoport potenci�lis er�t k�pviselt a politikai ar�n�ban. Nemcsak
vit�ztak, hanem gyilkolt�k is egym�st. Reismant ez bizonyos fokig arra a
polg�rh�bor�s Spanyolorsz�gra eml�keztette; m�g a katolikus egyh�z milit�ns
r�szv�tele is arra hasonl�tott. De Francia Indok�n�t m�g megosztottabbnak �s
elvadultabbnak l�tta. A legnyilv�nval�bb �s legk�nnyebben meg�rthet�
csoport a franci�k �s a jap�nok - gondolta -, legal�bbis katonai szempontb�l.
M�rpedig tov�bbra is ragaszkodott hozz�, hogy �r� csak ez a szempont
tartozik.
- Mi a jap�nokkal �llunk h�bor�ban �s seg�t�nk nektek, hogy
megszabaduljatok t�l�k - eml�keztette �ket Reisman. - Nem vagyok hivatalos
szem�lyis�g. Nem vagyok politikacsin�l�. Nem avatkozom bele semmibe.
Az�rt vagyok itt, hogy parancsokat hajtsak v�gre, ez minden. T�ny, hogy a
jelenlegi washingtoni korm�ny kedvez�en viszonyul n�petek
szabads�gt�rekv�s�hez �s ez az el�ny�t�kre szolg�l; de �n nem ez�rt vagyok
itt. Az�rt Vagyok itt, mert viszonz�st v�runk t�letek. Azt akarjuk, t�r�djetek a
mi rep�l�inkkel, amikor al�ereszkednek az orsz�gotokra, folyamatos
�rtes�l�seket akarunk a jap�n tervekr�l, mozg�sokr�l �s er�kr�l; �s
gerillaakci�kat k�v�nunk ellen�k. Nem akarjuk, hogy a t�l�nk kapott
fegyvereket egym�s �ld�s�s�re haszn�lj�tok fel, csak mert m�sok a politikai
vagy vall�si n�zeteitek, mint az �v�k�i. �s nem akarjuk, hogy a t�l�nk kapott
fegyvert �s hadianyagot francia f�rfiak, n�k �s gyerekek gyilkol�s�ra
haszn�lj�tok, vagy hogy kir�gj�tok a franci�kat, akik most az orsz�g szerves
r�szei. Ha valaki az Egyes�lt �llamokban ezt tenn� minden �jonnan j�ttel �s
k�lf�ldivel, akkor nem maradna n�lunk m�s, csak n�h�ny f�radt �reg indi�n,
aki azt se tudja, merre van a villanykapcsol�.
- Mulats�gos anal�gia - mondta Tong, b�r Reisman l�tta, hogy nem
mulattatja.
- Most pedig vegy�k el� a t�rk�peiteket - intett Reisman. - Pontosan
szeretn�m tudni, merre megy�nk �s milyen �tvonalat v�lasztunk.
- Mi�rt? - k�rdezte Tran Van Thi.
- Hogy ne �rjenek meglepet�sek. - Reisman d�h�s tekintetet vetett r�. -
Mi�rt firtatod egy�ltal�n a k�rd�semet? Az �n m�dszerem az, hogy el�zetesen
f�lk�sz�l�k minden elk�pzelhet� eshet�s�gre. A m�sik ok az, hogy a sof�rnek
tudnia kell, a harmadik ok pedig az, hogy az alezredes tudni szeretn�. Ez
olyan, mint egy rep�l�si terv iktat�sa; hogy tudja merre induljon, ha r�nk kell
tal�lnia.
- Pontosan ez az, ami miatt nem szeretn�nk f�lt�rni ezeket a r�szleteket -
vetette k�zbe Tong. - Nem akarjuk, hogy ilyen inform�ci� avatatlan k�zbe
ker�lj�n. Nem akarjuk, hogy b�rki is a keres�s�nkre induljon, hogy megtal�lja
tonkini b�zisunkat.
- J�, ezt meg�rtem - mondta elkeseredetten Reisman. - De volt id�, hogy
teljess�ggel megb�zt�l bennem.
- Ak�rcsak te �nbennem - ugratta Tong.
- Holtpontra jutottunk, monsieur. - Reisman azon volt, hogy n�mi
er�fesz�t�s �r�n diplomatikus �s sz�v�lyes maradjon. - M�rmost vagy
kiter�titek a t�rk�peteket �s megmutatj�tok, hol kel�nk �t a hat�ron, �s hov�
megy�nk onnan, vagy az a teheraut� az �letben nem indul el. Ha fegyvert
akarsz t�lem, j�tssz velem tisztess�gesen, Tong.
- Val�ban holtpont - biccentett Tong. - Persze hazudhatn�k neked.
R�b�khetn�k a t�rk�pre, mondv�n: tess�k, erre megy�nk... de ez nem lenne
helyes, elvesz�ten�d a bizalmadat benn�nk. Tal�n ha megpr�b�ln�m
meg�rtetni veled... biztons�gi k�rd�s. Kock�ztatunk, ha elmondunk neked
dolgokat, amelyeket te elmondasz m�soknak, �s amelyeket alkalomadt�n f�l
lehet haszn�lni ellen�nk. A k�naiak k�zt sok az �rul�. Valaki esetleg nemcsak
az �tvonalunkat �rulhatja el, hanem a tonkini f�hadisz�ll�sunk pontos hely�t
is. Akkor pedig sz�tbomb�zhatnak benn�nket a leveg�b�l, vagy foglyul
ejthetnek sz�razf�ldi rajta�t�ssel.
Reisman �tgondolta a dolgot. - Rendben, Tong, tal�n igazad van. Az
inform�ci� senki m�shoz nem fog eljutni. K�l�n�sen az alezredeshez nem.
Majd menet k�zben ir�ny�tjuk a sof�rt. Minthogy � nem l�pi �t a hat�rt
vel�nk, csak annyit tud majd jelenteni, hogy d�li ir�nyba ment�nk.
- Egyet�rtek - mondta vid�man Tong.
- Mindketten kock�zatot v�llalunk azzal, hogy megb�zunk a m�sikban -
folytatta Reisman; belej�tt a vitatkoz�sba, s �gy gondolta, hogy ha most
mindent megbesz�l, tal�n elker�li a legk�zelebbi vit�t. - Neked azonban
term�szetesen t�bb kock�zatot kell v�llalni, mint eddig. Ha belegondolsz: �n
mindent kock�ztatok, m�r puszt�n azzal is, hogy itt vagyok, �s nem
Chicag�ban.
Tong elnevette mag�t. - �... sose j�rtam Chicag�ban, de �gy hallottam,
rossz hely... gengszterek.
Reisman nem �llhatta meg, hogy ne nevessen vele. Azut�n Tong sz�lt Tran
Van Thinek: ter�tse ki a t�rk�pet az asztalon.
Thi r�mutatott a Kunmingt�l d�lre �s d�lkeletre tart� k�l�nf�le utakra. -
M�g mindig ez a legjobb sz�munkra - h�zta v�gig az ujj�t egy vonalon, amely
el�bb keletnek tartott, azut�n d�lebbre becsatlakozott a legk�zvetlenebb�l a
hat�r fel� tart� �tba, mintegy k�tsz�z m�rf�ldnyire. - Kaij�anon, Datunj�n �s
Menglinen halad kereszt�l. Nincs olyan j� �llapotban, mint miel�tt a franci�k
lez�rt�k a hat�rt, de sz�munkra m�g mindig ez a legjobb. Ti, amerikaiak,
valaha ut�np�tl�st hordtatok f�l K�n�ba ezen az �ton, amikor az orsz�gunk
m�g nyitva volt a sz�motokra. Igaz, nem olyan egyenes, mint amilyennek a
t�rk�pen l�tszik. Ink�bb olyan, mint egy �lnok k�gy�. Sok kanyar �s
kacskaring�, magas hegyek �s meredek foly�v�lgyek.
Reisman gondosan tanulm�nyozta a t�rk�pet. - Hol l�pj�k �t a hat�rt?
- Lao Csaj k�zel�ben - mutatta meg a t�rk�pen Thi. - A felder�t�ink �s
sz�mos ember�nk v�r majd ott. �k �tsz�ll�tj�k mindazt, amit �tvisz�nk.
- �s a v�gs� �ti c�lunk?
Thi habozott, vez�r�re n�zett j�v�hagy�s�rt. Tong Van So a t�rk�p f�l�
hajolt, ujja a Tonkini tartom�ny �szakkeleti cs�cske f�l�tt k�r�z�tt. - Itt Cao
Bang k�rzete. Itt l�tes�tett�nk b�zist.
Reisman �gy l�tta, hogy az odavezet� �t biztons�gi szempontb�l alkalmas.
Cao Bang�t �gy is el�rhetn�nk, hogy Kunmingb�l keletnek tartan�nak a
teheraut�val, s a hat�r �szaki oldal�n Kuanghszi tartom�ny sark�n�l
�llhatn�nak meg, miel�tt �tkelnek, de ez t�ls�gosan is el�ruln� ir�nyukat a
v�gs� �ti c�l fel�, ha valaki a k�nai oldalon net�n figyelemmel k�vetn� �ket.
�s ott volt a m�sik vesz�lyforr�s is kelet fel�: a Jap�n Tizenegyedik Hadsereg
�jra mozg�sban van, harcolva nyomul el� Kuanghszi tartom�nyban. M�r el is
foglalt�k Chennault t�bornok egyik el�retolt t�maszpontj�t Linglingben. Aki
t�ls�gosan messzire t�volodik el kelet fel�, k�nnyen belefuthat a K�na nyugati
r�sze fel� tart�, harcol� jap�nok karjaiba.
Reisman j�l tudta, ez a legfontosabb oka annak, hogy az OSS megb�zta,
�p�tse ki a kapcsolat�t Tong Van S�val �s az � Vietnam Doc-Lap Dong Minh
Hoij�val. Ha elind�thatn�nak egy olyanf�le gerillah�bor�t Indok�n�ban, mint
amilyet a kacsinok v�vtak Burm�ban, az r�k�nyszer�ten� a jap�nokat, hogy
harci egys�geket vonjanak el �szakr�l, �s ezzel enyh�lj�n a Csang Kaj-sekre
nehezed� nyom�s.
- Nos, mi a v�lem�nyed, Jean? - k�rdezte Tong.
- Az a v�lem�nyem, hogy virradat el�tt ki kellene jutnunk Kunmingb�l �s
meggy�z�dn�nk r�la, hogy Taj Li spiclijei nincsenek a sarkunkban.
Mengc�t�l d�lre bevessz�k magunkat a hegyek k�z�, ahol senki se l�t,
s�t�ted�s ut�n pedig elindulunk arra, ahol az embereid v�rnak.
- Ez val�ban logikus - helyeselt Tong. - Most m�r csak egyvalami van
h�tra.
- �spedig?
A t�bbiek l�that�lag tudt�k, mi k�vetkezik, mert v�rakoz�n pillantgattak
hol Tong Van S�ra, hol Reismanra. M�g Csin Li is mintha k�vetni tudta
volna, mit mond Tong angolul, ha a szavakat nem �rtette is.
- �j nevet sz�nd�kozom f�lvenni, bar�tom - mondta Tong.
- Mi�rt? - k�rdezte Reisman.
- �gy szok�s n�lunk... a nevet az esem�nyekhez illeszteni.
Reisman �szinte �rdekl�d�ssel n�zett r�. - Hallottam m�r ilyen szok�sr�l
m�s n�pekn�l is. - F�leg Samson Poseyra gondolt, a Piszkos Tizenkett�b�l ute
indi�nra, aki a visszavonul�sukat fedezte a rennes-i kast�lyn�l, s az�ta is
elt�ntk�nt szerepel a nyilv�ntart�sban. Posey mes�lt neki annak idej�n a
serd�l� ut�k n�vkeres�s�r�l, s arr�l, mennyire elterjedt szok�s ez az amerikai
t�rzsek k�z�tt. - Valamit el szeretn�l felejteni a Tong Van So n�vben? Vagy
azt szeretn�d, ha m�sok feledn�k el?
Tong apr�t mosolygott r�, s ez m�r �nmag�ban is f�l�rt egy beismer�
v�lasszal.
- Mi az �j n�v? - k�rdezte Reisman.
Tong �gy felelt: - A te nyelvedre �gy lehetne leford�tani a nevet: �, Aki
Megvil�gos�t. Az �n nyelvemen �gy ejtik: Ho Si Minh.

HARMADIK R�SZ

A katlan

17.

Kezdetben �rnyaknak l�tszottak. Feket�nek a fekete �jszak�ban. Csup�n

vil�gos cs�csos szalmakalapjaik �rult�k el, hogy van ott valaki, csak ez t�rte
meg a t�k�letes �lc�z�st. Mintha gomb�k kalapjai b�jtak volna el� hirtelen a
hegyperemen, a csillagf�nyes �jszak�ban.
- Kik �k? Viet Minhek? - k�rdezte Reisman Tran Van Thit�l, aki mellette
�llt a teheraut�n�l, s n�zte az �rnyakat, amint �letre kelnek, s k�zelednek a
boz�tos fel�l.
Reisman v�g�l maga is, ahogy a t�bbiek, a r�videbb v�ltozat�t haszn�lta a
Vietnam Doc-Lap Dong Minh Hoinak. Ezt k�nnyebb volt kimondania,
k�nnyebb, mint az �j Ho Si Minht. A hat�r fel� tart� �tjuk sor�n t�bbsz�r is
elt�vesztette �s Tongnak sz�l�totta, s egyre t�relmetlenebb�l jav�tott�k ki;
ez�rt azut�n mag�ban �jra meg �jra elism�telte a nevet, mint egy magol�
kisdi�k, am�g csak el nem �rte, hogy bar�tja mind agy�ban, mind ajk�n Ho Si
Minh legyen. Tong Van So m�r nem l�tezett, csup�n bizonytalan k�nai
eml�kekben, �s iratokban. Ho most el�l j�rt, az elszigetelt f�ld�t sz�l�n t�l,
ahova a sof�rje hozta a teheraut�t; emberei k�r�lvett�k �s �lelgett�k, ak�rcsak
Nguyen Thi Mait. Az OSS-�rmestert, aki Kunmingb�l id�ig vezetett,
h�trahagyt�k n�h�ny m�rf�ldnyire, Ho egyik felder�t�j�nek t�rsas�g�ban,
hogy v�rjon, am�g az �res j�rm� vissza�rkezik.
- Ezek a can slua tauok - v�laszolta Tran Van Thi. - A feketeruh�sok, b�r
a ruh�juk val�s�gban indig�val k�k�tett s�t�tk�k. Ezek nungok, egy hegyi
t�rzs tagjai, akik a f�hadisz�ll�sunk k�zel�ben �lnek. Teherhord�kk�nt
dolgoznak n�lunk. A felder�t�k �s a fegyveresek Viet Minhek. L�tod, hasonl�
ruh�zatot hoztak Ho ap�nak is, hogy � is k�z�l�k val�nak l�ss�k; ez neki is �s
nekik is j�lesik.
- Ho a rokonod? - k�rdezte Reisman.
- Nem, nem, t�nylegesen nem. Mi tiszteletet kifejez� fogalomk�nt
haszn�ljuk az ap� sz�t �s csal�di becen�vk�nt is. Mi is kapunk bennsz�l�tt
�lt�zetet.
- Nem, k�sz�n�m, �n nem k�rek. J� nekem az egyenruh�m is.
A rakod�k le�r�tett�k a teheraut�t, a sz�ll�tm�nyt a h�tukra vagy v�llrudak
v�g�re rakt�k, a nehezebb l�d�kat r�dra akasztott�k, amelyet ketten vittek.
Mikor a terheket elvitt�k, a rakod�k �s n�h�ny Viet Minh fegyveres elindult
libasorban a boz�tos hegy fel�, �s ott l�thatatlanul v�rakoztak, m�g a karav�n
eg�sze kialakul. Els�k�nt Mai ment f�l a le�r�tett teheraut�ba, hogy mag�ban
�t�lt�zz�k. Pul�vert viselt a bl�z �s a szoknya f�l�tt, amelyben Reisman
megismerte. Most elt�nt p�r percre a teheraut�t v�d� ponyva m�g�tt. Amikor
azut�n h�tul leugrott onnan, �gy n�zett ki, mint egy rizsf�ldekre indul�
asszony. Levett ruh�it �s szem�lyes holmij�t pokr�cba csavarva hozta a
v�ll�n. Azut�n Ho Si Minh, Tran Van Thi �s Csin Li sz�llt f�l a teherkocsira
�t�lt�zni. Ho �s Csin can slua taunak �lt�zve j�tt el�, t�bbi holmijuk
pokr�cba tekerve a h�tukon. Thi viszont saj�t katonazs�kj�t vitte f�l mag�val
a teheraut�ra, s mikor el�j�tt, vil�gosabb sz�n� tunika, csizm�ba t�rt nadr�g �s
�talak�tott tr�pusi sisak volt rajta; ilyenf�le katonai egyenruh�t viseltek
n�h�nyan a Viet Minhek k�z�l. Thi gyorsan birtok�ba vette az egyik �j
karab�lyt �s egy 45-�s automata pisztolyt, r�gvest be is mutatta, milyen j�l
ismeri: t�lt�nyt�rakkal t�lt�tte meg �ket, s az els� patront a t�lt�ny�rbe tolta,
majd biztos�totta a fegyvereket, miel�tt a v�ll�ra vette, illetve derek�ra csatolta
volna.
- �gy festesz, mint aki harcra k�sz �s tudja, mit m�vel - jegyezte meg
Reisman. - Mi a rendfokozatod?
- Semmi. Ilyesmivel nem t�r�d�nk a Vet Minhben. Kaptam m�r egy kis
kik�pz�st -, ismerte be Thi. - Elfogadom majd a v�lem�nyed katonai
k�rd�sekben, ha f�lmer�ln�nek; de nem fognak f�lmer�lni, felt�ve, hogy j�l
m�k�dik a felder�t�s�nk, j�k az �rtes�l�seink �s helyes a menet�tvonalunk.
Ho, aki nem viselt fegyvert, ekkor odaj�tt Reismanhoz. - El�g j� az
er�nl�ted egy hossz� menetel�shez?
- Milyen hossz�hoz?
- Sz�z�tven m�rf�ld. A nungok h�rom nap alatt teszik meg, s l�p�st kell
tartanunk vel�k. Lesznek meg�ll�sok, �tkez�sre, pihen�sre, alv�sra, de az�rt
kimer�t� lesz.
Reisman r�mosolygott a t�r�keny f�rfira. - Azt hiszem, ki fogom b�rni, ap�
- mondta. Olyan lesz, mint azok az er�ltetett menetek a kacsinokkal; �gy
l�tszik, minden �zsiai hegyi t�rzsben megvan a k�pess�g �s tehets�g a kem�ny
gyalogl�sra, neh�z terhek cipel�s�re k�nyelmetlen terepen. - Hogyan ker�lj�k
ki a jap�nokat �s a franci�kat?
- A felder�t�im ismerik az utat. Csak olyan falvakban �llunk meg, ahol
bar�taink vannak.
A menetel�sben k�r�lbel�l �tvenen - n�k �s f�rfiak - vettek r�szt: nung
teherhord�k, Viet Minh-felder�t�k �s j�r�r�k, meg �k, akik Ho Si Minhnel
j�ttek. A tal�lkoz� �s a besziv�rg�s Lao Cait�l nyugatra t�rt�nt, �gyhogy
el�bb �t kellett kelni�k a sz�les V�r�s-foly�n, a Song Hongon, amely a
tov�bbiakban d�lkelet fel� folyik Hanoiba, azut�n beletorkollik a Tonkini-
�b�lbe. Az el�re megbesz�lt tal�lkoz�si helyeken szampanok �s tutajok
v�rakoztak, hogy �tkompolj�k �ket az �jszak�ban. Majd �jra ugyanez zajlott,
amikor a keskenyebb Song Chayn kellett �tkelni�k. Reisman gratul�lt H�nak
az eddig sim�n zajlott egyeztet�sekhez �s �sszehangolts�ghoz.
- Most j�n a neheze - jegyezte meg Ho. - �jra hegyet kell m�sznunk.
Lehet, hogy neh�zs�geink lesznek n�melyekkel Pa Kh�t�l �szakkeletre. Ti,
amerikaiak, �gy tudom "indi�n vid�knek" h�vj�tok az ilyet.
Ez v�ratlan sz�haszn�lat volt, amennyiben "veszedelmes vid�ket" �rtett
rajta. Honnan ismer ilyen kifejez�seket? De Reisman m�r j� ideje r�j�tt, hogy
Ho Si Minh k�r�l sok a v�ratlan mozzanat.
A terep, amelyen meneteltek, nem s�r�, p�r�s dzsungel volt, mint
Burm�nak azok a r�szei, ahol a kacsinokkal j�rt, ink�bb a Szalven �t�sz�sa
ut�ni k�nai hegyekre eml�keztetett, meg a boz�tos-erd�s hegyekre �s
kanyonokra, amelyeken �t a teheraut�val haladtak, le, Kunming fel�l.
Reisman persze, az amerikai egyenruh�j�ban, teli h�tizs�kj�val �s harci
felszerel�s�vel szembe�tl�en kil�gott a sorb�l. Semmi m�d nem volt r�, hogy
bennsz�l�ttnek l�tsz�dj�k, nem is t�rekedett r�. Biztons�ga �gyis a Viet
Minht�l f�gg�tt.
Thi, �s n�ha Mai gyalogolt mellette �s t�lt�tte be a h�zigazda, k�s�r� �s
tan�t� tiszt�t. B�ven volt mit tanulnia, sokkal t�bb, mint amit addig, a
kunmingi geopolitikai eligaz�t�sok sor�n mondtak neki... Ho, Thi �s Mai ott
Indok�na zavaros �gyeivel trakt�lta, de azt sose mondt�k, hogy ez indi�n vid�k
is, pontosan abban az �rtelemben, ahogy az Egyes�lt �llamok is indi�n vid�k
volt valaha, miel�tt Egyes�lt �llamokk� lett, s amikor mohawkok,
mohik�nok, irok�zek, algonkinok, szi�k, komancsok, apacsok, navaj�k, zunik,
�s sok sz�z m�s t�rzs �lt ott - v�g n�lk�l megosztottan, sz�ttagolt�n, a h�bor�
�s a b�ke m�l�kony sz�vets�g�ben.
Indok�na csakugyan indi�n vid�k volt, ezt Reisman el�g hamar f�lismerte,
de nemcsak a vesz�lyess�g �rtelm�ben, amire Ho Si Minh utalt. T�rzsi orsz�g
volt ez. M�g keletnek meneteltek, dombokon, foly�v�lgyeken �s hegyeken �t,
lol�k, man�k, taik, me�k, th�k, nung�k �s m�sok ter�letein, �s falvain
haladtak �t; Tran Van Thi, vagy Nguyen Thi Mai pedig ek�zben n�prajzi
kisel�ad�st tartott neki. Ezek a n�pek nem vietnamiak voltak, hanem lol�k,
man�k, taik, me�k, th�k, nung�k �s m�sok - m�s-m�s, nemegyszer
idegengy�l�l�, n�ha h�bor�skod� t�rzsek. Legt�bbj�k, mint Mai elmes�lte
neki, gy�l�li a s�kf�ldi vietnamiakat, akiknek t�bbs�gi csoportj�hoz �, Ho �s
Thi tartozik. B�r ugyanezek a t�rzsbeliek gyakran sz�v�lyesek, s�t bar�tiak �s
vend�gszeret�k hozz�juk mint egy�nekhez. A can slua tauk jelmez�be
b�jtatott Csin Li kil�t�t aj�nlatos volt elhallgatni �s titokban tartani, mert
valamennyi t�rzs r�gi, folyamatos ellens�ges viszonyban �llt minden k�naival,
b�rmilyen politikai �rnyalatot k�pviselt is.
A falvak, ahova bementek, gyakran csak apr�, h�rom-nyolc zs�pfedeles,
f�b�l-s�rb�l �p�lt h�zcsoportocska volt; n�ha h�sz-harminc h�zb�l �ll�
telep�l�s, melyek k�z�l egyik-m�sik h�z massz�vabban �p�lt meg, s�t
n�melyiken m�g cser�ptet� is d�szlett, ami lak�juk nagyobb vagyon�ra �s jobb
t�rsadalmi helyzet�re vallott. De bizonyos falvakba el�g �vatosan mentek be.
Reisman ezt abb�l vette �szre, ahogy a menetoszlop lelassult �s fegyveres
el��rs�ket k�ldtek el�re az �ton, hogy figyelj�k meg a faluban zajl�
tev�kenys�get, �s az oldalsz�rnyhoz t�rjenek vissza. Ez j� katonai elj�r�s volt,
helyeselte is, de h�t - "bar�tokkal"? N�ha gongok kong�s�t �s dobok
l�ktet�s�t hallott�k j�vetel�k el�tt; vajon az �dv�zl�s vagy a riaszt�s hangjai
ezek?
- A sz�vets�gek mindig alkalmiak - magyar�zta Thi, amint r�zgongok
m�ly, visszhangz� zaj�ban k�zeledtek az egyik faluhoz. - A th�k �s a me�k
p�ld�ul hagyom�nyos ellenfelek. A Song H�t�l nyugatra a me�k t�bbnyire
bar�tiak vel�nk, a Viet Minhnel, b�r ugyancsak bar�tiak a franci�kkal is, akik
seg�tenek nekik j� sok p�nz keresni �piummal. De a Song Hongt�l �s a Song
Chayt�l �szakra �s keletre a me�k gyakran szemben �llnak vel�nk - tal�n mert
mi sz�vets�gben vagyunk a th�kkal, tal�n �pp valami m�s okb�l.
Soha egyetlen washingtoni, londoni, csungkingi, kunmingi, vagy m�s
sz�vets�ges orsz�gbeli politikacsin�l� �s katonai fejes nem besz�lt
Reismannak ezekr�l a dolgokr�l. Sejtelm�k se volt r�la. Tudatlanok voltak,
vagy egyszer�en nem �rdekelte �ket? Nem illett bele a gondolkod�sm�djukba.
Glob�lis m�ret� h�bor�kat terveznek �s rendelnek el a maguk korl�tozott
ismereteire �s k�pzelet�kre alapozva, an�lk�l hogy sejtelm�k lenne ama
gl�busz t�lnyom� r�sz�r�l, az ott �l� emberekr�l, s az �ket �sszekusz�l�
er�kr�l.
Szerencs�re azonban sok olyan telep�l�s �s falu akadt �tvonalukon, ahol a
menetoszlopot udvariass�gn�l �s vend�gszeretetn�l is j�val t�bb fogadta, �s
ahol Ho Si Minht tisztelettel �s bajt�rsiasan k�sz�nt�tt�k a falusi f�n�k�k �s
n�p�k.
Okt�ber v�ge volt m�r. Az �tjukba es� magasabb szinteken a kukoric�t, a
rizst, a z�lds�get, a gabon�t �s a kendert m�r r�gen betakar�tott�k, s a
teraszosan megm�velt f�ldek term�s�t is, amely a ki�getett, kiv�gott erd�k
hely�n l�tes�ltek, �s csatorn�kkal meg bambuszcs�vekkel �nt�zt�k �ket. "Ez a
fajta m�vel�s, n�h�ny �v ut�n kizsigereli a f�ldet" - jegyezte meg rosszall�n
Thi. Ut�na az emberek �jabb ki�getett-kiirtott ter�letre vonulnak �t, ezeket az
istenekkel �s szellemekkel folytatott behat� konzult�ci� �s nekik bemutatott
engesztel� �ldozat ut�n v�lasztj�k ki. Az �pium-m�kgub�k magjait most vetik
el ugyanazokba a f�ldekbe, hogy m�rciusban, m�g a monszunes�k elj�vetele
el�tt learathass�k. Ho Si Minh vigasztalanul b�multa ezeket a f�ldeket �s a
rajtuk munk�lkod� embereket. De most mag�ban tartotta rosszall�s�t az
�piumtermeszt�ssel kapcsolatban. Elv�gre � �s emberei elfogadj�k a kosztot-
kv�rt�lyt; nagyon is illetlen, s�t tal�n veszedelmes is lenne vend�gl�t�ikat az
�piumr�l sz�l� purit�n kioktat�ssal megb�ntani. Reisman tudta r�la, mennyire
gy�l�li az �piumkereskedelmet, de Ho van annyira politikus, hogy elhallgassa
v�lem�ny�t ezekben a falvakban. Elv�gre nem �ll hatalm�ban
megakad�lyozni, �s nem tud alternat�v�kat aj�nlani e hegyi t�rzseknek, arra,
mi m�sb�l �ljenek meg.
A m�sodik �jszak�n egy meo falucsk�ban vend�geskedtek, Pa Kh�t�l
�szakkeletre. Reisman itt d�bbent r� �s itt l�tta meg v�gre a saj�t szem�vel,
hogy a Viet Minh a "bar�tait" �s "bar�ti falvai" egy r�sz�t megf�leml�t�ssel �s
terrorral szerzi.
Tran Van Thi leplezni se tudta megvet�s�t ezek ir�nt az emberek ir�nt. - A
nyelv�k ak�r a macskany�vog�s - mondta �s ut�nozta �ket, amin m�g egyes
Viet Minhek is nevettek.
Mai szigor�an n�zett r�. - Nem gondolkodhatsz �gy, nem besz�lhetsz �gy -
korholta -, ha azt v�rod t�l�k, hogy valaha mell�nk �lljanak, hogy haz�nk
r�sz�v� legyenek. Arrog�ns vagy, Thi, Ezeknek nem volt olyan szerencs�j�k,
mint neked, hogy tanulhattak volna, de �k is ennek a f�ldnek a n�pe, amelyet
a magunk�nak vallunk, �s nem a jap�nok�nak vagy a franci�k�nak.
A falucska f�n�ke �s egy t�z f�rfib�l �ll� csoportvolt k�zt�k fiatal �s
k�z�pkor� - ott �llt a magas, erd�s hegyszoroshoz vezet� meredek �sv�nyen;
itt a szorosban helyezkedett el a nyolc telep�l�s. Reisman, Ho �s a Viet Minh-
felder�t�k a h�tt�rben maradtak �s el�reengedt�k a nungok vezet�
teherhord�j�t, aki besz�lt me�ul, t�rgyaljon � a f�n�kkel. A f�n�k�t Trangnak
h�vt�k. Alacsony, izmos, sz�les v�ll�, negyven k�r�li f�rfi�. Roggyant nadr�g,
der�kig �r� zeke volt rajta, a fej�n turb�n; mindez h�zi sz�v�s�, feket�re
festett v�szonb�l, apr� l�b�n pedig n�dsaru.
Trang sz�nlelt mosollyal fogadta a karav�nt. B�rsz�ne vil�gosabb volt, mint
Reisman v�rta volna; szeme mongolos, de az �risze meglep�en sz�rke. T�rsai
is kicsi, j� izomzat� f�rfiak, hasonl� ruh�zatban, arcukon komor, vagy ideges
kifejez�s, arcsz�n�k olyan mint Trang�, vagy valamivel s�t�tebb. N�melyik�k
fels�ajk�n vagy �ll�n v�r�ses sz�rzet, de oldalszak�ll n�lk�l.
N�ket �s gyerekeket nem lehetett l�tni, s ez annak volt a jele, hogy m�g
nem b�ztak a vend�gekben. A f�n�k �s t�rsai, a falucska t�gabb csal�djainak
f�rfiai nyilv�nval�an nem �r�ltek, hogy a nungok, �s a Viet Minhek �pp itt
�llnak meg; de Trang a hegyi t�rzsek vend�gszeret� hagyom�nyai szerint
m�gis azt k�z�lte; �tengedi a vend�geknek saj�t sz�ll�s�t �s m�g az e c�lra
fenntartott vend�gh�zat is.
Az alkony m�r est�v� s�t�tedett. Feny�f�kly�kat gy�jtottak �s helyeztek a
telep�l�s k�r�li tart�kba, vagy a me�k kez�be. N�melyik nung �s Viet Minh is
f�kly�t gy�jtott, nehogy h�tr�nyba ker�ljenek, ha t�rt�nik valami. A falucska
minden �p�lete hossz�k�s volt �s alacsony, alighanem k�zvetlen�l a talajra
�p�tett�k �ket, a v�lggyel szemben, k�r�l�tt�k es�levezet� �rkokkal; csak ott
�ll�tott�k c�l�p�kre a h�zakat, ahol szintbe kellett hozni az alapot. A karav�n
n�pe k�t csoportra oszlott. Noha a nungok k�zt is, s a Viet Minhek k�z�tt is
voltak n�k, a nemek k�l�nb�z�s�g�vel senki se t�r�d�tt.
A fegyveres Viet Minhek egy r�sze a nung teherhord�kkal tartott, akiknek
a vend�gsz�ll�st jel�lt�k ki. Reismant, H�t, Thit, Mait �s a t�bbi Viet Minht
Trang h�z�ba tess�kelt�k. A vend�gek a f�bej�raton mentek be, mindenkinek
le kellett hajolnia, hogy �tf�rjen; k�t fakard alatt kellett �thaladniuk, amelyek
k�t�len f�ggtek.
- Hogy a rossz szellemeket t�voltarts�k - magyar�zta Mai halkan
Reismannak.
Reisman orra nyomban megtelt a h�z belsej�nek kormos, �porodott
szag�val. A padl� d�ng�lt f�ldpadl� volt. Deszkafalak v�lasztott�k el a f�
helyis�get, az alv�helyeket �s a konyh�t. A szob�ban volt egy nyitott t�zhely,
benne �gett a t�z; �s volt egy m�sik nyitott t�zhely a konyh�ban is.
Kov�csoltvas l�mp�k vil�g�tottak. De nem voltak k�rt�k, se ablakok,
amelyeken �t a f�st elt�vozhatott volna.
Trang �s �t embere j�tt be a h�zba a vend�gekkel. A falu t�bbi f�rfin�pe a
vend�gh�zba ment, h�zigazdak�nt. Trang meg�llt p�r pillanatra, hogy
h�doljon a kis csal�di olt�r el�tt, amely a bej�rattal szemk�zti faln�l �llt. Az
asztalon egy bambuszpoh�rban t�mj�nrudak �lltak; meggy�jtott egyet, s egy
tart�ba helyezte. Az asztal f�l�tti falra falevelek, sz�nes pap�rcs�kok �s
kakastollak voltak odaer�s�tve.
- Ezek az �seik szellemeinek sz�l� �ldozatok - magyar�zta Reismannak
Mai halkan. - B�r, azt hiszem, ink�bb csak nek�nk rendezi a m�sort.
Trang elfordult az olt�rt�l �s alacsony zs�molyokra, padokra, p�rn�kra
�ltette l�togat�it az alacsony asztal k�r�. Mai Reisman jobbj�n �lt, a padon,
Thi t�le balra, zs�molyon. Trang cser�pb�gr�ket hozott, bambusz iv�sz�lakat
helyezett bel�j�k, s �nnep�lyes gesztusok �s szavak k�s�ret�ben k�r�ladogatta
a cs�sz�ket. Reisman belekortyolt a kukoric�b�l k�sz�lt m�reger�s p�link�ba.
Ho Si Minh alig nedves�tette meg vele az ajk�t, diplomatikusan Trangra
mosolygott �s tov�bbadta a cs�sz�t. Mai majd' megfulladt az italt�l, s
megs�gta Reismannak, hogy n�knek kiv�teles megtiszteltet�s, hogy �gy,
egy�tt szolg�lj�k ki �ket a f�rfiakkal.
A bizonytalans�g �s a fesz�lts�g enyh�lt valamelyest, amikor h�rom meo
asszony j�tt be, hogy elk�sz�tse a vacsor�t, s kintr�l pedig behallatszott a
gyerekzsivaj. Az asszonyok bl�zt, szokny�t, k�t�nyt, turb�nt �s l�bsz�rv�d�t
viseltek, de �lt�zet�k jobban r�juk volt szabva, mint a f�rfiak�, s sz�nes
r�t�tek, h�mz�sek �l�nk�tett�k. Mai Reismanhoz hajolt: - El�g szokatlan, hogy
az asszonyaiknak megengedik, hogy idegeneknek mutogass�k. magukat.
Tal�n �gy akarj�k tudatni, hogy val�ban bar�tnak tartanak.
Thi a m�sik oldalr�l hajolt oda Reismanhoz. - Vagy pedig ravaszul, �gy
akarj�k megszerezni a bizalmunkat, s azt, hogy adjuk fel az �bers�g�nket.
- Igen, az is lehet - hagyta r� Mai.
Rizs, kukorica, z�lds�g �s sert�sh�s volt a vacsora. Ev�p�lcik�kkal �s
fakanalakkal ettek, vizet ittak r�, meg tov�bbi kukoricap�link�t. A h�s is
megtiszteltet�snek sz�m�tott; ahogy Thi megjegyezte, h�st �ltal�ban csak
�nnepeken �s k�l�nleges alkalmakkor esznek. Ho minden�ron fizetni akart a
v�ratlan vend�gseregnek itt �s a vend�gh�zban f�lszolg�lt �tel�rt-ital�rt. Trang
t�bbsz�r is udvariasan visszautas�totta a fizets�get, de v�g�l elfogadta a
felk�n�lt indok�nai pap�rp�nzt. Ho biztos volt benne, ha aranyat, ez�st�t k�n�l,
h�zigazd�juk gyorsabban fogadta volna el.
A f�n�k h�za �s a vend�gh�z egy�tt se volt el�g nagy, hogy a karav�n
minden tagja k�nyelmesen elf�rjen benne. Reisman �s t�rsai gondolni se
akartak r�, hogy az �jszak�t ebben a piszkos, rossz szag�, szell�zetlen h�znak
a falai k�z�tt t�lts�k. �jszakai �rs�get �ll�tottak. A nungok �s Viet Minhek
k�z�l sokan csak pokr�cokba csavart�k magukat a f�ld�n, a t�bort�zek
mellett, amelyeket eg�sz �jszaka �gettek, hogy t�voltarts�k az olyanf�le nem
k�v�nt �llatokat, mint a tigris meg az elef�nt.
A szabadba kil�pve Reisman cigarett�val k�n�lta H�t. Ho m�lyen lesz�vta a
f�st�t. Reisman m�r r�gebben �szrevette, hogy a doh�nyz�s Ho egyetlen
szenved�lye, s hogy jobban kedveli az amerikai cigarett�kat, mint a k�nai �s
m�s �zsiai doh�nygy�rak b�z�s term�keit. Thi �s Mai is doh�nyzott, de nem
olyan er�sen; most elh�r�tott�k Reisman k�n�l�s�t, tal�n m�g mindig fojtogatta
�ket Trang h�z�nak f�stje �s szaga. Reisman gondoskodott r�la, hogy legyen
elegend� amerikai cigaretta a teheraut�ban.
Meglep� volt Ho megjegyz�se. - Szerencs�nk volt, hogy ilyen j�l
vacsor�ztunk Vietnamban. Tonkin m�s r�szein, k�l�n�sen a s�kf�ldeken nagy
az �ns�g. �hhal�l tizedeli a n�pet.
Reisman valamif�le �jabb franciaellenes kirohan�s el�j�t�k�nak v�lte ezt. -
Mi�rt? - k�rdezte. - Ezek az itteniek eg�szen j�l boldogulnak a primit�v
k�r�lm�nyeik k�zt.
- A t�jfunok iszony� k�rokat okoztak. Sok g�t ment t�nkre, amelyek a
s�ks�gok rizsf�ldjeit �s gazdas�gait v�dt�k. Sok volt az �rad�s, sok gabona
semmis�lt meg. A jap�nok �s a franci�k minden f�llelhet� �lelmet a maguk
rakt�raiban halmoztak f�l. Az �rak az egekbe sz�ktek, de tov�bbra is
spekul�lnak vele, ahelyett, hogy enni hagyn�k az embereket.
Vajon igaz-e ez, vagy csak az a fajta propaganda megint, amivel Ho a
megismerked�s�k �ta trakt�lja? - t�prengett Reisman.
- Mi�rt nem jelentetted Kunmingban? - k�rdezte. - Megpr�b�lkozhattunk
volna ejt�erny�s �lelmiszersz�ll�t�ssal.
- Am�g a hat�rt �t nem l�pt�k, nem is tudtam, mennyit romlott a helyzet -
v�laszolt Ho.
Reisman b�lintott. - Tudatni fogjuk Kunminggal, de csak majd ha eljutunk
a f�hadisz�ll�sotokra. Idekinn t�ls�gosan sebezhet�ek vagyunk. M�g nem
akarok leadni semmit a r�di�n, azt viszont megn�zhetn�nk, mi zajlik benne.
Szeretn�m ma megmutatni nektek, hogyan kell belehallgatni a jap�n �s francia
ad�sokba. Ez az egyik m�d r�, hogy megtudd, hol vannak �s hov� tartanak
ellens�ges csapatok. Kutat�selemz�s - ez a l�nyeg. Ebb�l meg�llap�thatod,
van-e er�d akci�ba l�pni, vagy elt�nj�nk-e a k�pb�l m�g egy darabig.
Ho mosolygott. - Ezt csin�ljuk �vek �ta, Jean. M�r unom ezt az �r�k�s
"k�pb�l-elt�n�st".
Elhozt�k a nung teherhord�kt�l a r�di�kat tartalmaz� h�tizs�kokat �s a
h�zakt�l t�volabbra, egy tiszt�sra vitt�k �ket. Minden ad�-vev� k�sz�l�knek
k�l�n k�zi kezel�s� gener�tora volt, j�val nehezebbek, mint maguk a r�di�k.
A m�sodik r�di� c�lja �s kapacit�sa m�s volt, mint az�, amelyet Reisman
annak idej�n a kunmingi h�zba vitt. Nem sug�rzott olyan messzire, de
besz�dhangot is �s morzejelz�st is tudott adni-venni. Az OSS �j, j� lehallgat�
posztot akart. Reisman mindk�t r�di�t �zembe helyezte, j�llehet most csak
hallgatni akart, leadni nem. A hossz� antenn�k v�geit odaadta Ho k�t fiatalabb
ember�nek �s utas�totta �ket, m�sszanak f�l a f�ra �s olyan magasra akassz�k,
hurkolj�k f�l az antenn�kat, amilyen magasra csak f�l�rnek.
Csin Li �r�mmel n�zte a tev�kenys�get. Id�nk�nt mondott valamit k�naiul
H�nak. K�t Viet Minh kezel�sbe vette a k�zi teker�ket, s hamarosan
z�mm�g�tt m�r mindk�t vev�k�sz�l�k. A me�kat �s nungokat, akik oda
akartak j�nni, el tess�kelt�k. A r�di�z�st bizalmas �s szent �gynek tekintett�k.
Reisman a hossz� t�v� morzevev�re �ll�totta a hull�mhosszat. Tal�lt
n�h�ny tiszta ad�st, de egyiket se �rtette meg. gyorsan leirk�lta egy
jegyzett�mbre a pontok �s vonalak sorrendj�t, de �rtelmet nem tudott
kih�mozni bel�l�k. A jelek val�sz�n�leg rejtjelek voltak, �s nem tudta
meg�llap�tani, hogy francia, jap�n, angol vagy net�n k�nai rejtjelek-e. A
rejtjelrendszer dek�dol� kulcsa n�lk�l semmik�pp se tudta leford�tani a
hangokat, m�g akkor se, ha felismerte volna, milyen nyelvet haszn�lnak.
K�rbeadta a jegyzetblokkot. Ho is, Thi is j�ratos volt a morzejelekben, de �k
se boldogultak vel�k.
Reisman az emberi hangot k�zvet�t� vev�k�sz�l�ken kezdett dolgozni, s
megmutatta, hogyan kell a jap�nok �s a franci�k �ltal haszn�lt katonai
frekvenci�kat megkeresni �s azokra r��llni. A l�gk�ri f�ty�l�sek k�z�tt
megfogott hull�mhosszokon s�rget� hangokat hallott. Egy francia tiszt Bac
Quangban �teligaz�t�sokat �s harci parancsokat adott egy j�r�rnek.
- Keresd ki gyorsan a koordin�t�kat a t�rk�peden - mondta hirtelen
�rdekl�d�ssel Reisman. - Ez el�gg� k�zel van ide. Lehet, hogy r�nk
vonatkozik.
A t�bbiek, akik �rtettek k�z�l�k franci�ul, k�zelhajoltak, s most
valamennyien tiszt�n hallott�k a parancsot. El kell fogni a K�n�b�l behatolt
hat�rs�rt�ket, akik keletre pr�b�lnak tov�bbjutni a hegyeken �t.
- Ez �nmag�ban v�ve nem szokatlan - mondta Thi halkan, s a t�rk�pet
n�zte. - A hat�ron �t mindig zajlanak mozg�sok oda is, vissza is, s a katon�k
meg a rend�r�k hajkur�ssz�k �ket. N�ha sz�kev�nyek, n�ha visszat�r�k, mint
mi. Gyakrabban nepperek �s csemp�szek, ilyen vagy olyan dug�ruval, vagy
�piummal. Ez ut�bbit a jap�nok is, meg a franci�k is tudom�sul veszik,
amennyiben a csemp�szek lefizetik, akit kell.
Reisman intett, maradjanak csendben; ad�s j�tt be a j�r�r r�di�ad�j�b�l a
b�zisnak, a j�r�r megadta helyzet�t.
- Igen k�zel vannak hozz�nk - n�zett f�l a t�rk�p�r�l Thi. - Alig tizen�t
m�rf�ldnyire, s erre k�zelednek. Ha akarn�nak, n�gy-�t �ra alatt ide�rhetnek.
- Tal�n ann�l is hamar�bb - t�n�d�tt el Reisman.
Nem hitt a v�letlenekben, b�r azt tartotta, ha m�gis el�fordulnak, ford�tsa
el�ny�re az ember. Ekkor egy jap�n hang sz�lalt meg ugyanazon a
frekvenci�n. Ho �rtett valamit jap�nul, de csapat�nak k�t Viet Minhje
foly�konyan besz�lte a nyelvet, gondosan figyelt �s ford�totta vietnamira. Ho
pedig angolra Reismannak. A hat�rs�rt�k a jelent�s szerint egy meo faluban
tart�zkodnak Nam Rict�l �szakkeletre.
- Ezek alighanem mi vagyunk - �llap�totta meg Reisman.
Most �jabb hang sz�lalt meg jap�nul az �terben. Ez az ad�s a b�zisr�l sz�lt,
vissza a j�r�rnek. Meger�s�tette egy jap�n parancsnoknak, amit a francia
parancsnoknak m�r jelentettek.
- Mi vagyunk azok - komorodott el Ho. - A jap�nok m�g a faluf�n�k
nev�t is tudj�k. A franci�k adt�k meg nekik.
- Trang nev�t?
- Igen. El�rultak benn�nket - v�laszolta Ho. Hangj�b�l, arc�b�l
m�rhetetlen szomor�s�g �radt, hogy ilyesmi megt�rt�nhet, s hogy ilyesmivel
kell megbirk�zniuk. - Tudj�k, hogy itt vagyunk, ebben a faluban. Trang, am�g
vacsor�val vend�gelt benn�nket, nyilv�n elk�ldte egyik ember�t a
legk�zelebbi francia el��rsh�z.
Reisman �s Ho v�g�l azt rakta �ssze a hallottakb�l, a k�tnyelv�
r�di��zenetekb�l, hogy egy k�r�lbel�l h�sz katon�b�l �ll� jap�n-francia
�rj�rat, k�z�s parancsnoks�g alatt, nyugat fel� menetel ugyanazon az �ton,
amelyen H��k csoportja akar hajnalban tov�bbhaladni. A j�r�r azt a parancsot
kapta, hogy csapjon le a hat�rs�rt�kre, am�g alszanak, �s ejtse foglyul �ket, ha
lehets�ges.
- A jap�nok m�r nem b�zz�k teljesen a franci�kra ezeket a dolgokat -
mondta Ho. - Egyre kev�sb� b�znak benn�k, f�leg ami�ta Franciaorsz�g
felszabadult.
Gondolkodott egy pillanatig, Reismanra n�zett, a f�kly�k f�nye vil�g�totta
meg arc�t. - Teh�t, mon commandant, mit tenn�l most? - Eleven volt a
hangja, a kih�v�s f�l�l�nk�tette. - T�nj�nk el a k�pb�l, vagy t�madjunk?
- Csapjunk le r�juk - felelte Reisman.
- Tr�s bien. Pontosan ezt akarom �n is. �s Trang meg az emberei seg�teni
fognak nek�nk. Nagyon �rtenek az ilyesmihez.
Ho Si Minh vette k�zbe a parancsnoks�got. Nem vetette mag�t al�
Reismannak, nem is tett fel k�rd�seket, s Reismannak most alkalma volt
megfigyelni, mik�nt viselkedik v�ls�g eset�n, b�r �maga, ha m�dja van r�,
meglett volna n�lk�le. Azut�n, egy id� m�lt�n �szrevette, hogy Tran Van Thi
adja tov�bb a t�nyleges utas�t�sokat a Viet Minheknek, a nungoknak �s a
me�knak; Ho a hadm�velet �tfog� strat�gi�j�t vette k�zbe, �s Thi volt a
kivitelez� tiszt, � gondoskodott a parancsai v�grehajt�s�r�l.
A Viet Minhek k�z�l azokat, akiknek k�s�bb kellett volna �rs�get �llniuk,
fel�bresztett�k �s ismertett�k vel�k az �j helyzetet. A falucska n�p�t
�sszeterelt�k �s er�s �rizet alatt Trang h�z�ba vitt�k. A n�ket �s a gyerekeket
a vend�gsz�ll�sba gy�jt�tt�k, �rizet alatt.
Kinyitott�k az �j fegyvereket �s l�szert tartalmaz� l�d�kat �s sz�tosztott�k
a tartalmukat. Kitiszt�tott�k �s megt�lt�tt�k a fegyvereket. Reisman �r�mmel
l�tta, hogy a csoport nagy r�sze �rt az �j fegyverekhez. Akik nem, azok a
t�rsaihoz vagy �hozz� fordultak gyors instrukci�k�rt. Meglepet�ssel l�tta,
hogy Mai is tapasztalt�n b�nik a fegyverekkel. A l�ny kitiszt�tott �s megt�lt�tt
egy 45-�s automat�t �s idomtalan can slua tau zek�je derek�ra csatolta az �vet
a pisztolyt�sk�val. Azut�n t�lt�nyt�rat illesztett a frissen kitisztogatott
karab�lyba, ellen�rizte a biztons�gi z�rat, s a v�ll�ra vetette.
A csoport n�gy n�tagja, akik el��rsk�nt �s �rk�nt j�ttek a hat�rra, most
ugyancsak f�l voltak fegyverezve, Maijai egy�tt az volt a megb�zat�suk, hogy
maradjanak a faluban a nung teherhord�kkal �s �rizz�k a t�bbi hadianyagot.
- Ha rosszul alakul a dolog - mondta Mainak Thi -, idej�ben idek�ld�k
valakit, hogy figyelmeztessen. Akkor el kell t�nn�d a nungokkal egy�tt. A
t�rsn�ink - mutatott fej�vel a t�bbi n� fel� -, m�s utakat is ismernek, amelyen
Cao Bangba lehet jutni. Ti vagytok felel�sek �rte, hogy ami fegyvereinkb�l �s
l�szer�nkb�l itt marad, eljusson ottani bar�tainkhoz.
A nungok f� teherhordoz�j�nak elmondt�k a terveket �s � k�szs�ggel
egyet�rtett vel�k. �, �s emberei nem akartak a k�vetkez� �r�k t�rt�n�seiben
r�szt venni. Az �szaki k�nai vend�g, Csin Li azonban mag�hoz vette az egyik
Browning automata fegyvert. Er�sk�d�tt: nem az�rt van itt, hogy csak
megfigyeljen, hanem hogy osztozz�k bajt�rsaival a t�mad�s vesz�lyeiben.
Reisman mandarin k�nais�ggal sz�lt hozz�, b�r tudta, hogy gyeng�n. -
Gondolom, tudod haszn�lni ezt a fegyvert �s nincs sz�ks�ged instrukci�kra.
Csin Li �rtetlen arccal hajolt el�re. A k�rd�s csakugyan modoros�n volt
megfogalmazva, s�t tal�n durv�n is, de nem vette zokon. Ho gyorsan
k�zbeavatkozott tolm�csk�nt �s Csin Li elmosolyodott. - Igen, van n�mi
tapasztalatom - mondta. Reisman ezt vil�gosan meg�rtette.
Ho k�zbevetette saj�t magyar�zat�t: - Mr. Csin a saj�t hadsereg�ben
k�r�lbel�l olyan rangot visel, mint te a magad�ban. Hossz�, sok csat�ban
edzett tapasztalat van m�g�tte.
Ho, amikor bement a faluf�n�k h�z�ba, nem �rulta el Trangnak, hogy tud
az �rul�s�r�l. De m�r nem �t�tte meg azt a tiszteletteljes hangot, amelyet
vend�g haszn�l h�zigazd�j�val. A Viet Minhek fegyvereinek �rny�k�ban
Trangot �s t�z ember�t r�vett�k, m�k�dj�k egy�tt vel�k mindabban, ami most
k�vetkezik.
H�szan voltak Ho t�mad�csoportj�ban: Reisman, Ho, Thi, Csin �s tizenhat
Viet Minh-harcos. Elegen ahhoz, hogy a me�k azt tegy�k, amit elv�rnak t�l�k,
�s elegend� t�zerej�k volt ahhoz, hogy sikeresen �ssenek rajta az ellens�ges
j�r�r�n, vagy ak�r szemt�l szembe is legy�zz�k �ket, ha arra ker�l a sor.
M�gis, miel�tt a falucsk�b�l elindultak volna, Thi megpr�b�lta r�venni
H�t, maradjon h�tra az asszonyokkal �s a m�lhaviv�kkel. Vietnamiul besz�lt
hozz�. - Nem kock�ztathatjuk meg, hogy b�rmi is t�rt�nj�k veled.
Ho eln�z�n r�mosolygott, majd egy�rtelm�en visszautas�totta a javaslatot:
- Most az a helyes, ha �n is odamegyek, ahov� a harcosaim. Ugyanannyit
kock�ztatok, mint te. Nem vagyok se p�tolhatatlan, se csalhatatlan, Thi -
mondta halkan, nyugodtan �s hat�rozottan.
Reisman a k�vetkez� k�t �ra sor�n megtapasztalta, mihez �rtenek igaz�n
j�l a me�k: kelepc�k �s csapd�k lerak�s�hoz �s �lc�zott punjivermek
k�sz�t�s�hez. Nem engedt�k meg nekik, hogy fegyvert haszn�ljanak, a
punjikhoz k�sz�tett m�rges d�rd�kon, �s a hal�los embercsapd�k k�sz�t�s�hez
sz�ks�ges �jpusk�kon, nyilakon, rug�s eszk�z�k�n �s k�teleken k�v�l. Thi,
miel�tt Trangot �s embereit elind�totta a falub�l kivezet� �sv�nyen, vietnami
�s meo kever�knyelven figyelmeztette �ket: ha valamelyik�k haszn�lni
mer�szeln� ezeket az eszk�z�ket a Viet Minhek ellen, akkor az eg�sz csapatot
lem�sz�rolj�k, �s a faluban az asszonyokat �s a gyerekeket is meg�lik.
Amikor Mai komoran, idegesen leford�totta a szavait Reismannak, az �rnagy
�rezte: ez nem mer� fenyeget�z�s.

Az ellens�ges j�r�r zajosan k�zeledett, mintha vitathatatlan urai lenn�nek az

�jszakai terepnek. Fecsegtek, k�romkodtak, nevetg�ltek, felszerel�s�k
cs�r�mp�lt, z�rg�tt. Reisman m�r egy m�rf�ldnyir�l hallotta, amint j�nnek.
N�gy Viettel fedez�kben voltak a domboldalon, ama �sv�ny f�l�tt, amelyen
az �rj�rat �thalad majd. A rajta�t�s sz�nhely��l kiv�lasztott hely a falut�l
mintegy j� m�rf�ldnyire keletre volt; az �sv�ny ott hegyszorosszer� h�g�v�
sz�lesedik, amely arra cs�b�tja a katon�kat, hogy pihenjenek meg, vagy
gy�lekezzenek az �tkel�shez.
Neki �s a n�gy Vietnek az volt a dolga, hogy az ellens�ges csapat m�g�
ker�lve z�rj�k el a menek�l�s �tj�t. Most hom�lyos k�rvonalaikat figyelte a
s�t�ts�gen �t odalenn, amint mennek csapd�juk fel�. Azut�n jelt adott
t�rsainak, s �k �ten n�m�n al�ereszkedtek, s a nyomukba eredtek.
- K�t perc m�lva m�r meghallotta az els� r�m�lt �s f�jdalmas sikolyokat,
az ellens�ges j�r�r katon�i �testek a punji vermeket rejt� gy�k�nyfonatokon �s
f�ldtakar�n, �s f�nnakadtak a m�rgezett d�rd�kon: m�sokat mellmagass�gban
nyilak d�ftek �t, ezek �jpusk�kb�l ugrottak el�, amelyeket egy-egy bokor
meg�rint�s�vel vagy az �sv�ny f�l�tt �t�vel� v�kony inda elt�r�s�vel oldottak
ki.
A Viet Minhek k�r�lbel�l tizen�t m�sodpercig v�rtak a t�zel�ssel, s ez
elegend� id� arra, hogy r�m�let, z�rzavar �s p�nik legyen �rr� a kavarg�
francia �s jap�n katon�kon. Reisman ki�ltoz�st �s parancsokat hallott mindk�t
nyelven. Azut�n megindult a t�zel�s, gyilkos, irgalmatlan sort�z d�rd�lt el a
s�t�tben.
Percek alatt eld�lt minden. A j�r�rnek arra se jutott ideje, hogy v�delmet
tan�s�tson, legfeljebb n�h�ny hat�stalan v�laszl�v�st adtak le. Azut�n
megsz�nt minden mozg�s �s ellent�z, �s Reisman meghallotta, amint Thi
elord�t egy parancsot, sort�z csattan, majd a r�k�vetkez� csend m�g
hallhat�bb� teszi az �letben maradt ellens�g hangjait: a torokhang�
�v�lt�seket, az �ngyilkos d�h �s az ismeretlen ir�nti gy�l�let hangjait, meg a
f�jdalom h�rg�s�t �s vinnyog�s�t.
H�t ism�t kiv�gz�s t�rt�nt, gondolta Reisman. A friss halottak arc�t,
egyenruh�j�t f�rk�szte. D�h �s undor fogta el az �rtelmetlen m�sz�rl�s miatt.
Ketten jap�nok voltak, ketten bennsz�l�tt indok�naiak, a gyarmatos�t�
hadsereg egyenruh�j�ban, egyik�k k�z�pkor� francia, egyenruh�j�n �rmesteri
jelz�ssel. Reisman ezt az embert �rezte a legk�zelebb �nmag�hoz. Vajon h�ny
�v katon�skod�s �llt m�g�tte, h�ny csat�t v�vott meg, m�g ilyen v�get �rt?
Reisman d�he Ho ellen fordult, aki lassan k�zeledett a h�tt�rb�l. - Ez
gyilkol�s, nem h�bor� - t�madt r� Reisman.
- Rosszabbat is tettek m�r a n�pemmel - felelte Ho.
- Van k�z�tt�k a n�pedb�l val� is.
- Szomor� - mondta Ho.
P�rbesz�d�ket �jabb fegyvert�z szak�totta f�lbe. Reisman megp�rd�lt a
maga k�szenl�tben tartott M-3-as�val �s azt l�tta: az ellenf�l �jabb katon�it
l�vik agyon.
Hirtelen kitikkadt benne a zavart d�h �s sz�nalom, amelyet eddig �rzett.
Otthagyta H�t, olyan er�sen markolta az M-3-ast, hogy a keze belef�jdult.
K�r�ln�zett a rajta�t�s sz�nhely�n, lassan l�pkedett a hull�k k�z�tt, amelyeket
a vietnamiak most �sszehordtak; s nem maradt benne m�s, csak keser� b�nat.
N�zte, mint kutatj�k �t a vietnamiak a tetemeket �s a csatateret l�szer �s
fegyver ut�n. A j�r�r r�di�ja �s gener�tora m�r benne is volt a h�tizs�kjaikban.
A t�mad�s annyira gyors �s v�ratlan volt, hogy a j�r�r m�g a Bac Quang-i
b�zist se tudta �rtes�teni.
Thi Reismanhoz l�pett. - Most a magad szem�vel l�thattad, mire vagyunk
k�pesek. T�z jap�n, egy francia hadnagy �s egy �rmester. �s nyolc vietnami
�rul�. Sz�p munka, n'est-ce pas?
- Au contraire, randa munka - dohogott Reisman. - �r�lt vagy. T�l sok
volt az �les. St�lustalan dolog. Jobb lett volna, ha foglyokat szedtek.
- Mit kezdt�nk volna vel�k?
- Kihallgathatt�tok volna �ket. Katonai �rtes�l�seket gy�jthettetek volna.
T�bbet tudtatok volna meg ellens�geitekr�l. Kevesebb kock�zattal
tervezhett�tek volna meg tov�bbi hadm�veleteiteket. Ezt tehettetek volna
vel�k, te, meg a szel�d Ho ap�tok - m�rgel�d�tt Reisman. - Mi ilyen bar�tokat
�s sz�vets�geseket k�v�nn�nk magunknak. Nem m�sz�rosokat! Hogyan akarsz
h�sz holttestet elrejteni? Halottak: felel�ss�ggel tartoztok ir�ntuk. A ti
tudatlans�gotokat �s kegyetlens�geteket hirdetik. Ha n�h�nyukat �letben
hagyj�tok, j�l b�ntok vel�k, akkor alkuhelyzetbe ker�lhettek valami�rt vagy
valaki�rt. - Igyekezett hangj�b�l visszatartani a haragot, �les g�nnyal
hozz�tette:
- M�g dics�rt�k is volna a b�tors�gotokat �s ravaszs�gotokat a csat�ban,
szel�ds�geteket a gy�zelemben, az embers�geteket, a j�s�gotokat. Ilyenf�le
er�t �s tiszteletet v�vott ki Indi�ban Gandhi.
Tran Van Thit meglepte Reisman hevess�ge. Arra sz�m�tott, hogy az
amerikainak tetszik majd ez a k�nny� gy�zelem.
- A me�k olyan helyekre temetik majd el a holtakat, ahol nem tal�lnak
r�juk - v�laszolta udvariasan. - M�ris sz�lunk nekik, fogjanak hozz�.
K�szs�ggel meg fogj�k tenni. Le fognak fedezni benn�nket, mert tudj�k j�l:
nagyon rosszul j�rnak a franci�kn�l �s a jap�nokn�l, ha valaha kider�l, hogy
r�szt vettek ebben az �gyben.
- Javaslom, k�ldd el k�t emberedet az �ton p�r m�rf�ldnyire - mondta neki
Reisman. - �n visszamegyek a faluba, behangolom �jra a r�di�t. P�r �ra
m�lva keresg�lni kezdik az embereiket.
- Hamarosan indulnunk kell - mondta Thi. - Ma nem lesz r�sz�nk az alv�s
luxus�ban.

Reisman az egyik jap�nul foly�kony�n besz�l� vietnamit vitte mag�val. Mai

megk�nnyebb�lt, amikor megl�tta �ket �jra a faluban, elmondta Reismannak:
hallotta a csatazajt �s k�s�rt�s fogta el, hogy el�remenjen �s megn�zze, mi
t�rt�nik, de ink�bb m�giscsak sz�t fogadott a parancsnak �s ottmaradt.
- T�ls�gosan is j�l ment - v�laszolta r�viden Reisman. - H�sz-null a
javunkra. Gyer�nk a r�di�hoz, hadd l�ssuk, mit tudhatunk m�g meg.
- Hol vannak a t�bbiek? Hol van Ho ap�? - aggodalmaskodott Mai.
- Temetik a holtakat. Elrejtik a bizony�t�kokat.
Mait meglepte g�nyos hangja �s viselked�se. Azt v�rta volna, hogy �r�l,
vagy legal�bbis megk�nnyebb�l. A f�rfi azonban nem magyar�zott meg
semmit. Az egyik nung f�lszerelte az antennadr�tot egy f�ra, egy m�sik
beind�totta a gener�tort, Reisman pedig r��llt ugyanarra a frekvenci�ra, amely
n�h�ny �r�val ezel�tt a k�zeled� veszedelemr�l �rulkodott.
T�bb �zben is hallotta a Bac Quang-i jap�n �s francia parancsnokokat,
amint a j�r�rt h�vogatj�k. Azut�n a tisztek nyilv�n aludni t�rtek, s a r�di�sokra
b�zt�k, pr�b�lkozzanak tov�bb eg�sz �jjel. Mert m�s hangok besz�ltek,
kev�sb� s�rget�k, kev�sb� parancsolok. Reisman m�s frekvenci�kra t�rt �t,
h�tha valami �rdekeset hallgathat le. Semmi. Visszat�rt a Bac Quang-
frekvenci�ra �s meg�llap�totta, hogy az ad�sok k�r�lbel�l t�zpercenkint
ism�tl�dnek. M�r kimer�lt volt, nem �rdekelte, m�sok alszanak-e, de tudta,
legal�bb n�h�ny �ra alv�sra sz�ks�ge van, m�sk�pp holnap hasznavehetetlen
lesz, amikor menetelni kell.
- Tudod egyed�l m�k�dtetni? - k�rdezte Mait �s azt a Vietet, aki tudott
jap�nul.
Tudj�k, felelt�k. Reisman a gener�tor kurblij�t teker� nungra mutatott: -
Nem �rtana hamarosan szerezni valakit, aki lev�ltja. Ez f�raszt� munka.
Megyek, leszund�tok egy cs�ppet. Mire a fi�k vissza�rnek, indul�sra k�sz
vagyok. Kicsit ki kell pihenn�nk magunkat, mire pirkadat el�tt �tnak
indulunk.
Ben�zett a vend�gh�zban alv� meo n�kh�z �s gyerekekhez. N�h�nyan
�bren voltak, idegeskedtek. Szorong�n, gy�l�lk�dve pillantottak r�. K�t
fegyveres Viet Minh-l�ny �rk�d�tt mellett�k, a m�sik kett� aludt.
- Mondja meg nekik, hogy az embereik j�l vannak - utas�totta Reisman
franci�ul az egyik l�nyt.
Az vietnamiul kihirdette a k�zl�st, s a meo asszonyok nyilv�n meg�rtett�k,
mert l�that�lag lecsillapodtak, k�l�n�sen az a n�h�ny, akiket f�lismert, mint
Trang feles�geit. �tment a faluf�n�k h�z�ba, ahol az este a pokr�c�t �s t�bbi
holmij�t hagyta. Emberek n�lk�l, csaknem kialudt t�zhellyel a h�zban nem
volt m�r olyan rossz szag, vonz�bb h�l�hely lett. R�tal�lt egy fonott
sz�nyegre, beh�zta az egyik sarokba, r�fek�dt, mag�ra tekerte a pokr�c�t,
szembefordult az alacsony ajt�val, kez�ben 45-�s�vel.
Azon nyomban �lomba mer�lt, s amikor f�l�bredt, el�sz�r nem tudta, k�t
percet vagy k�t �r�t aludt-e. Ki�lt�s, sikoltoz�s, sirat� n�i hangok. Ledobta a
pokr�cot, pisztoly�val az ajt�ra c�lzott. Nem volt ott senki. Tokj�ba dugta a
pisztolyt, megragadta M-3as�t �s kisietett a konyh�ba a m�sik alacsony ajt�n
�t. Lehajolt, a falhoz tapadt �s �tlesett a ny�l�son. A fekete �jszaka m�r
sz�rk�lt, b�r a f�kly�k m�g �gtek odakinn. Ott l�tta a falucska f�rfiait,
asszonyait �s gyerekeit, egy�tt, laza f�lk�rben, h�ttal neki. Rajtuk t�l, m�sik
f�lk�rben a Viet Minh-ek �s a nungok �lltak, valamennyien a f�ldre meredtek,
valamire a k�t csoport k�z�tt. A sirat�s folytat�dott, de er�szakos hangok nem
hallatszottak. A siratok k�r�l csak a f�lelem �s az iszonyat cs�ndje.
Reisman el�reg�rnyedt �s kil�pett az ajt�n a szabadba. M�g mindig a
g�ppisztoly�val k�zeledett, minthogyha haszn�lni akarn�, am�g meg nem l�tta,
amire a falub�liek b�mulnak. A l�tv�ny megdermesztette. Trang h�rom
asszonya jajgatott a f�ldre roskadva, r�m�lt gyerekeikkel maguk k�r�l.
Mellett�k az, ami Trangb�l megmaradt.
Holtteteme der�kig meztelen, hasm�nt fek�dt a v�res f�ld�n. Csupasz karja
a h�ta m�g� k�t�zve k�ny�k f�l�tt, a k�t�l a h�s�ba mart. Feje majdnem
lev�lt nyak�r�l; kicsavarva hevert mellette, csak n�h�ny �n �s b�r k�t�tte
�ssze. Halott szeme f�lig nyitva, mintha m�rs�kelt k�v�ncsis�ggal figyelte
volna �nn�n lefejez�s�t. A kard, amelyet lefejez�s�re haszn�ltak - tal�n a saj�t
fegyvere - ott fek�dt mellette a f�ld�n, peng�je a v�r�t�l nedves.
Reismant m�r majdnem �rz�ketlenn� tette az a v�rszomjas gyilkol�s,
amelynek az �jszaka a r�szese volt. �gy n�zte ezt a jelenetet, mintha valami
term�szetes dolog lenne, olyasmi, ami itt v�rhat� volt. Meghallotta Ho Si
Minh hangj�t, odan�zett.
- Am�g aludt�l, itt b�r�s�gi t�rgyal�s zajlott. Nem akartunk f�lzavarni.
Reisman Ho fel� indult, �jra a lem�sz�rolt Trangra n�zett, majd a t�bbi
Viet Minhre.
- Milyen v�ddal �t�lt�k el? - k�rdezte halkan Reisman.
Tran Van Thi el�rel�pett, mintha el akarn� �llni az �tj�t, nehogy vez�r�re
t�madjon, �s mag�ra vette a t�rt�ntek �dium�t.
- �rul�ssal - hirdette meg.
Reisman megkereste Nguyen Thi Mai arc�t a Viet Minhek csoportj�ban. A
l�ny a l�ba el� b�mult, a f�ldre, nem a n�h�ny m�ternyire l�v� iszonyatra.
Reisman odament hozz�, a l�ny r�emelte tekintet�t.
- Mi�rt ilyen kegyetlen�l? - k�rdezte Reisman. - Nem lett volna el�g f�be
l�ni?
Mai k�z�ny�sen n�zett r� most, se hangj�val, se modor�val nem akarta
el�rulni, hisz-e abban, amit mond, vagy nem. - �gy hat�sosabb a b�ntet�s -
felelte. - Azt tartj�k, hogy ha a fejet lev�gj�k, a szellem elsz�kik, �s arra
�t�ltetik, hogy elveszetten bolyongjon mind�r�kre, �gy sokkal elrettent�bb a
t�bbieknek.
Reisman elfordult t�le, a fej�t r�zta. Ism�t a hull�ra pillantott, azut�n Ho �s
Thi fel�. - T�nj�nk innen min�l el�bb - motyogta -, vagy mind francia
guillotine alatt v�gezz�k. Hamarosan elindulnak az �rj�rat keres�s�re.
Szavai megt�rt�k a t�bbiek morbid b�v�let�t. Thi r�ki�ltott a nungokra �s a
Vietekre, k�sz�l�djenek az indul�shoz; s a m�lhahord�k, �r�k �s felder�t�k
m�ris kapkodt�k csomagjaikat, l�szer�ket, fegyver�ket. Reismannak ezt
mondta Thi: - M�s �ton megy�nk Cao Bangba. Nehezebb lesz, valamivel
tov�bb tart, de nem tal�lnak r�nk.
Ho k�zelebb l�pett Reismanhoz. - Jap�n k�m - intett megvet�n a hull�ra. -
Ebben a faluban t�bb� nem lesz jap�n k�m.
Reisman hidegen n�zett r�. Csakugyan ennyire naivnak hiszi �t is? A k�m
c�mke egyszerre volt t�ls�gosan egyszer�s�t� �s t�ls�gosan ravasz. Hogy
Trang meg�zente a franci�knak a Viet Minhek ittl�t�t, hogy azok kegy�t
kereste, akikn�l a hatalmat �s �nn�n �rdekeit v�lte, csup�n a dolgok
v�gzetesen t�ves meg�t�l�se volt.
- Ezek a falusiak itt... - kezdte Reisman. Trang �zvegyeire mutatott, akik a
f�ld�n hever� hulla mellett zokogtak, meg az �sszeb�jt, r�m�lt lakosokra. -
Ezek joggal mes�lnek majd el mindent a franci�knak �s a jap�noknak, ami
t�rt�nt, s azt is, hogy kik tett�k.
- Ha elmes�lik - mondta Ho -, akkor a franci�k �s a jap�nok azt is
megtudj�k, hogy kik k�sz�tett�k a csapd�kat, amelyek az embereiket
megsebes�tett�k, miel�tt a goly�ink v�geztek vel�k. Sz�rny� bossz�t �lln�nak
a falun.
- De te v�geztetted ki Trangot, ami�rt seg�teni akart a franci�knak �s a
jap�noknak - mondta indulatosan Reisman. - A falusiak ezt biztosan
elmes�lik. A franci�k �s a jap�nok megtudj�k t�l�k.
- Nem hisznek majd a n�pnek. Sose hisznek nekik - mondta Ho �s
tekintete a t�volba r�vedt.
A menetoszlop p�r perc m�lva m�r maga m�g�tt hagyta a falucsk�t, nem
keletre indult, hanem �szakra. Reisman tudta: a katlan, amely - az �
seg�ts�g�vel is - �jra fortyog, �rthetetlen marad f�n�kei sz�m�ra, akik ebbe az
ed�nybe l�kt�k.

18.

A negyedik nap �rkeztek el Cao Bang k�rzet�be. Tran Van Thi h�trah�z�dott
a menetben �s bizalmasan t�j�koztatta Reismant - F�lszabad�tott z�n�ban
vagyunk! Itt m�r a Vieth Minh ellen�rzi a falvakat. Itt szabadok �s el�gedettek
az emberek.
Ez Kunmingban meglepet�sk�nt hatott volna - mint ahogy �gy hatott volna
Toki�ban, �s P�rizsban, Londonban �s Washingtonban, ahol szinte semmit
nem tudtak arr�l, mi t�rt�nik a tonkini hegyekben �s nem is tartott�k
fontosnak. Tal�n m�g Taj Li minden�tt jelenval� k�mh�l�zata se vitte el a
h�r�t Csungkingba, gondolta Reisman.
- Mit jelent ez, Thi? - k�rdezte. T�ls�gosan is �l�nken eml�kezett r�,
hogyan v�ltott�k le Trangot.
Thi k�szs�ges ismertet�sbe kezdett, ak�r egy kereskedelmi-kamarai
rekl�mf�n�k: - Az ad�ik alacsonyabbak, az oktat�si rendszer�k jobb, a
meg�lhet�s�k biztosabb. Sokkal t�bbet tarthatnak meg az �ltaluk megtermelt
�lelemb�l, az �ltaluk k�sz�tett term�kekb�l �s munk�juk gy�m�lcs�b�l.
- Ho azt mondta nekem n�h�ny napja, hogy a n�petek ezersz�m pusztul
�hen.
- A s�kf�ld�n, igen. A t�jfunt�l �s att�l, hogy a franci�k �s a jap�nok a
rakt�raikba z�rnak minden �lelmet. Itt Cao Bangban minden jobb.
- Mi a helyzet a biztons�ggal �s a v�delemmel?
- Itt v�dettek vagyunk. Az ellens�g, hacsak nem �sszevont er�kkel vonul
ellen�nk, ide nem mer�szkedik.
A k�vetkez� �r�kban tov�bb gyalogoltak keletnek. �rszemek �dv�z�lt�k
�ket �s csatlakoztak a menetoszlophoz. Reisman a t�rk�pe, a nap �ll�sa �s
ir�nyt�je seg�ts�g�vel meg�llap�totta, hogy �jra majdnem a k�nai hat�rn�l
j�rnak, sz�z�tven m�rf�ldnyivel keletebbre, mint ahol bel�ptek Indok�n�ba. A
ter�let, amelyen j�rtak, m�g nem volt megfelel�en f�lm�rve, a t�rk�peken sok
hely�tt bukkant f�l az ADATOK HI�NYOSAK felirat, ak�rcsak a KARSZT
sz�, ami a m�szk�alakzatokra, dolin�kra, v�zmos�sokra �s f�ld alatti
patakokra vonatkoz� geol�giai fogalom. A sz�l szel�den f�jt ebben az
�vszakban, nem volt se meleg, se hideg; a tiszta leveg�t f�k-bokrok illata, �s
mad�rf�tty t�lt�tte be.
K�s� d�lut�n, Pac Bo falu k�zel�ben el�rkeztek a Viet Minh m�szk��regek
�s a magas dzsungelboz�tok k�z� elhelyezett f�hadisz�ll�s�hoz �s
kik�pz�b�zis�hoz. Erd�k bontott�k a magaslatokat, friss viz� patakok
zuhogtak a k�zelben, s a barlangokat sz�ll�sokk�, m�helyekk�, gy�rakk� �s
tan�cskoz�helyis�gekk� alak�tott�k ki. S�ncer�dk�nt kit�n� v�laszt�s volt ez a
hely.
Egy kis mez�n fogad�bizotts�g �s mintegy k�tsz�z Viet Minh-katon�b�l
�ll� csapat v�rta �ket, k�l�nf�le fegyverekkel f�lszerelten. Egyeseken olyan
egyenruha volt, mint Thin, m�sok a can slua tau indig�k�k zek�j�t �s
nadr�gj�t viselt�k. A csapatok el�tt m�sokkal egy�tt egy szomor� k�p� kis
ember �llt roggyant feh�r �lt�nyben �s Borsalino-kalapban. Reisman
szem�ben t�ls�gosan fiatal �s jelent�ktelen volt ahhoz, hogysem m�snak
n�zze, mint fur�n j�l �lt�z�tt civil l�togat�nak, net�n n�mi apr� kereskedelmi
vagy hivatali kapcsolatnak.
Ho Si Minh, aki a menetoszlopban j� harminc m�terrel Reisman el�tt j�rt,
meg�llt a fogad�bizotts�g �s a csapatok el�tt, vietnamiul hangosan k�sz�nt�tte
�ket, amire azok k�rusban v�laszoltak. A Borsalino-kalapos meg�lelte �s p�r
pillanatig n�gyszemk�zt v�ltottak sz�t. Ho azut�n Reismanhoz �s Csin Lihez
fordult �s intett nekik, j�jjenek k�zelebb.
Ho �v�d�n mutatta be a f�rfit, el�sz�r Reismannak franci�ul: - Engedd
meg, hogy bemutassam Mr. Vo Nguyen Giapot, fegyveres er�ink
parancsnok�t. M�g nem tudjuk biztosan, mi legyen a rangja. Tal�n k�pl�r,
tal�n t�bornok. Att�l f�gg, hogyan l�tja el feladat�t.
Giap nem mosolyodott el a tr�f�n. �l�nken figyelt, Ho pedig folytatta: -
Giap, ak�rcsak �n, tan�ri k�pes�t�st kapott. - Azut�n Ho, egy lend�letes
mozdulattal bemutatta �t: - Jean Reisman, az Egyes�lt �llamok hadsereg�nek
�rnagya.
Giap szomor�, rebben�stelen szemekkel vette szem�gyre Reismant. Sima
�s fiatalos volt az arca, sz�ja �rz�ki, de arc�b�l hallatlan kimer�lts�g �radt,
tekintet�ben pedig volt valami v�ns�ges �s sokat tud�.
- �hajtja szem�gyre venni a csapatokat? - k�rdezte franci�ul. De an�lk�l,
hogy a v�laszt megv�rta volna, nyomban Csin Lihez fordult. A kantoni
dialektust haszn�lt�k egym�s k�zt, �rezhet�en j�l besz�lt�k mindketten.
Reisman abb�l a kev�sb�l, amit kivett bel�le, arra k�vetkeztetett, hogy ezek
ketten ismerik egym�st �s k�z�s eml�keik vannak.
Giap elfordult, pattog� parancsokat adott ki, a katon�k vigy�zzba �lltak �s
fegyverrel tisztelegtek. Azut�n oda �s vissza v�gigvezette Reismant, Csin Lit
�s H�t a katon�k sorfala el�tt. Alacsony, sov�ny, �hes kin�zet� katon�k
voltak, �s Reisman id�nk�nt azt vette �szre, hogy egyik-m�sik fi�, akire
r�pillant, a val�s�gban l�ny. K�l�n�sen a fegyverek v�ltozatoss�ga t�nt f�l
neki -, a r�gi amerikai Springfieldekt�l �s n�met Mauserekt�l a modern jap�n,
k�nai, n�met �s amerikai pusk�kig, pisztolyokig �s g�ppisztolyokig.
N�melyik�knek egy�ltal�n nem volt fegyvere.
Reisman az egyik sorfal v�g�re �rt, �s �pp a k�vetkez� fel� tartott, amikor
megl�tta, hogy Nguyen Thi Mai a fogad�cerem�ni�t otthagyva, egy f�rfi fel�
indul, aki most j�tt ki egy cser�ptetej� kunyh�b�l �s sz�les mosollyal
k�zeledik a l�ny fel�. �zsiai, de Reisman m�r nem tudta volna kital�lni,
mif�le nemzetis�g�. �lel�ssel �s cs�kkal k�sz�nt�tte Mait, s�t, abban a
hiszemben, hogy senki se figyeli �ket, m�g a l�ny cs�p�j�t �s fenek�t is
megsimogatta, amit�l az hirtelen elmosolyodott: Reisman �gy l�tta, az
�dv�zl�s m�ltb�li k�lcs�n�s �r�m�kre utal, net�n �jrakezd�d�s�kre.
Amikor a szemle v�get �rt, s a csapatok sz�toszlottak, Mai �s bar�tja
Reisman fel� indult. M�g miel�tt oda�rtek volna, Tran Van Thi sietett
hozz�juk �s v�ltott vel�k n�h�ny sz�t. A m�sik f�rfi udvariasan figyelt,
Reisman fel� n�zett �s v�ll�t r�nd�totta arra, amit Thi mond neki. Azut�n
bizalmas mosollyal l�pett Reismanhoz Maijai; a l�ny kicsit zavarban volt, de
nem szorongott.
�zsiai l�t�re magas volt az �jonnan j�tt f�rfi, karcs� �s j�k�p�. K�lsej�ben
volt valami �ssze nem ill�. Ruh�zata sz�rke kasanadr�g, s�t�tk�k p�l�ing,
pul�ver, feh�r zak� - jobban illett volna egy amerikai sportklubba, vagy brit
gyarmatos�t�k gardenpartyj�ra, mint egy Viet Minh katonai t�borba a tonkini
hegyek k�zt.
- John ez itt... - kezdte Mai. De a f�rfi gyorsan �s hangosan f�lbeszak�totta:
- Haro!
Reisman nem tudta, j�l hallotta-e. - Haro?
- J�l �rtette - felelte a f�rfi, akcentus n�lk�li, amerikaias angols�ggal. -
Haro. Mint ebben: "Hogy vagy, Haro?" - tette hozz� a jap�nos akcentust
ut�nozva.
- Ez Harold r�vid�t�se?
- Nem, egyszer�en csak Haro, addig is am�g jobban �sszeismerked�nk.
- A besz�de alapj�n �n amerikai.
- De nem �gy n�zek ki, mi?
- Nem sz�m�tottam itt amerikaira.
Mai, aki idegesen k�vette a sz�v�lt�st, megsz�lalt, �s valami, Reisman
f�l�nek furcsa hangot adott ki. Valahogy �gy hangzott: "Kiii..." - azut�n
visszanyelte a sz�t �s �gy sz�lt bar�tj�hoz: - Haro, ez itt a mi amerikai
megfigyel�nk, Reisman �rnagy... John Reisman.
Kezet r�ztak. Sz�v�lyes k�zszor�t�s volt. Egyik se akarta demonstr�lni,
milyen er�s. Haro nyilv�n valamilyen j�tszm�t j�tszik vele, de nem nyert
pontokat; �gyhogy Reisman, minthogy nem �rzett m�r vesz�lyt, hajland� volt
kiv�rni, am�g Haro �s Mai t�j�koztatj�k, vagy megismertetik a
j�t�kszab�lyokkal.
- Tekintsen mostant�l egynek a fi�k k�z�l - mutatott k�r�l a Vieteken
Haro. - Jut eszembe, ki gy�z�tt az USC-UCLA meccsen az id�n?
Reisman bizonytalanul n�zett r�: - Nem tudom.
Haro csettintett, aff�le "a mindens�git!" mozdulattal, minthogyha a
futballeredm�ny lenne a legfontosabb �rtes�l�s, amelyet Reisman a
k�lvil�gb�l hozhatott a sz�m�ra. - Mindenk�pp gratul�lni szeretn�k mag�nak.
A csapata f�ldet �rt p�r napja. Nyilv�n nem hallott r�la, am�g �ton volt.
- A csapatom? Nekem nincs semmif�le csapatom.
- M�r hogyne lenne. A Hadsereg �s a Haditenger�szet egy�tt l�pett p�ly�ra
a m�lt h�ten a v�ltoz�s�rt. �nbe egy. Egy eg�sz hadsereg �rt partot Leyt�n.
Szarr� verte a jap�nokat ott. A k�vetkez� meccs Luzonban lesz, �gy tudom...
meg se �llnak Manil�ig. Mit tud err�l, Johnny?
Reisman meg�tk�z�tt ezen a "Johnny"-n. Nem szokott hozz�, hogy
legsz�kebb bar�tain k�v�l b�rki is Johnnynak sz�l�tsa. - Ez �j h�r a sz�momra.
- N�zze, MacArthur azt mondta, visszaj�n, teh�t ez nem lep meg.
Egy�bk�nt mi sz�l hozta ide mag�t, �rnagy?
- Egyszer� turista vagyok. H�t mag�t?
Mai, aki a p�rbesz�d alatt hol az egyikre, hol a m�sikra pillantott, most
elki�ltotta mag�t: - Haro tan�csad�!
- Miben? - k�rdezte Reisman.
- Nemzetk�zi kapcsolatok t�rgyk�r�ben - v�laszolta Haro.
- Kinek a tan�csad�ja?
- Azon vagyok, hogy Mr. H�t �s n�p�t meg�vjam a galib�kt�l.
- Kinek a szolg�lat�ban �ll? Az �llam�ban?
- Mostans�g ink�bb szabad�sz� vagyok. A f�n�keim nem egyeznek meg,
merre kell menni, �gyhogy ink�bb magam alak�tom a dolgokat.
- Nekem is ezt kell tennem n�ha. B�r azt hiszem, maga meg �n most
ellenkez� c�lt t�zt�nk magunk el�. �n azon vagyok, hogy Ho galib�t kavarjon,
s nem azon, hogy t�vol tartsa mag�t t�le.
- Gondoltam, hogy ez�rt van itt - mondta Haro, ked�lyes j�indulattal.
- M�gis kinek dolgozik, Haro? - sz�v�skodott Reisman.
Haro figyelmeztet�n r�zta fel� az ujj�t �s mosolygott: - Egyel�re hadd
legyen az �n titkom, �rnagy. Inform�ci�t csak ha musz�j. Maga biztosan
meg�rti ezt, �rnagy.
Reisman nem tudta, mihez kezdjen ezzel az emberrel azon k�v�l, hogy ne
b�zz�k meg benne. Hirtelen bel�nyilallt, mi az, ami egyszerre tetszik is neki
benne �s nem is: t�ls�gosan is hasonl�t �r� mag�ra. Ez a laza magabiztoss�g �s
fens�bbs�g..., kicsit t�l pimasz; a fesz�lts�get, bizonytalans�got, s�t haragot is
�v�d�s m�g� rejti, s ezzel id�t nyer, hogy poz�ci�ba, az er� helyzet�be
�gyeskedje mag�t.
Mai �s Haro besz�lgetve s�t�lt �t a t�ren az egyik cser�ptet�s kunyh� fel�,
Reismanhoz pedig Thi l�pett oda, hogy gondjaiba vegye �s alkonyat el�tt
k�r�lvigye a b�zison.
- Ki ez a f�rfi, Thi?
- A Viet Minh egy bar�tja.
- Mif�le bar�t? Honnan? Mit csin�l?
- Tan�csad� - v�laszolta Thi. - Egyel�re jobb, ha nem �rdekl�dsz err�l
r�szletesen. Haro nem vesz�lyes sz�modra. De te se legy�l az � sz�m�ra.

Reisman a morzead�n el�rte Kunmingot ezen az els� Pac B�ban t�lt�tt est�n.
Abban a kis bambuszzs�p kunyh�ban m�k�dtette a r�di�t, amely Mai�t�l nem
messze �llt, s amelyet egyszem�lyes sz�ll�s�ul kapott. K�t Viet-r�di�s �jonc
kezelte felv�ltva az �ramfejleszt�t, els� leck�j�k gyan�nt. Ahogy el�re
megbesz�lt�k, a kunmingi rept�r r�di�sszob�j�ban egy kezel� jelentkezett
h�v�s�ra �s vette. Reisman k�dolva adta le �zenet�t Sam Kilgore-nak, annak
az egyszer haszn�latos rejtjelk�dexnek a seg�ts�g�vel, amelynek azonos p�rja
ott volt Kunmingban. Besz�molt r�la, hogy �ps�gben meg�rkeztek, de nem
mondott semmit az �ton lezajlott akci�r�l. Ha net�n kisziv�rog valami az
inform�ci�s h�l�zatb�l valahol, akkor ez a mocskos �gy hadd legyen a m�sok
v�tke, v�lekedett Reisman. Nem akarta, hogy a jap�nok, vagy az egym�ssal
szemben �ll� francia csapattestek biztosak legyenek benne, ki k�vette el a
rajta�t�st. Ugyanolyan ez, v�lte, mint az� az illet��, aki jelz�s n�lk�li
bomb�z�t k�ld�tt Linc Bradfordra �s a kacsinokra. Reisman, H�ra val�
tekintettel nem �rulta el Samnek a Viet-b�zis pontos hely�t. Azt viszont
jelentette, amit Ho a tonkini s�kf�ldi �h�ns�gr�l mes�lt neki. Le�rta tov�bb� a
mag�t Har�k�nt felt�ntet� f�rfit �s megk�rdezte Kilgore-t, tudja-e, melyik
�gyn�ks�gnek dolgozik ez az ember.
A r�k�vetkez� m�sodik �jszak�n Kilgore k�z�lte, nem tudja, ki lehet Haro,
de lehet, hogy bizonyos Jimmy Lum nevezet� k�nai-amerikai civil az.
Reisman eml�kezett r�, hogy egyik korai kunmingi eligaz�t�sa sor�n
elmondt�k neki: Indok�n�ban a leghat�konyabb felder�t�h�l�zatot civilek egy
csoportja tartja f�nn - egy kanadai, egy amerikai �s egy k�nai-amerikai -
valaha ezek mind egy saigoni olajv�llalatn�l dolgoztak, s akkoriban
kapcsolatokat �s lehallgat��llom�sokat alak�tottak ki orsz�gszerte. Kilgore azt
is jelezte, hogy az �h�ns�gr�l sz�l� jelent�st tov�bb�totta magasabb
sz�vets�ges k�zpontoknak esetleges int�zked�s c�lj�b�l. Az volt a k�v�ns�ga,
hogy Reisman tov�bbra is adjon jelent�seket az �ltala megfigyelt gazdas�gi,
t�rsadalmi �s politikai helyzetr�l, tov�bb� a katonai helyzetr�l. Reisman
tov�bbra se tudta meg�llap�tani, vajon Sam �jra arra eml�kezteti-e, tartsa
nyitva a szem�t priv�t �zleti lehet�s�gekre vagy a hivatalos �gyletek �jabb
ter�letei fel� ir�ny�tja. De ak�r �gy, ak�r �gy: nem �rezte illet�kesnek mag�t.
M�snap hozz�l�tott egy t�z vietnamib�l �ll� tanul�csoport kik�pz�s�hez
(h�rman l�nyok voltak k�z�l�k) morzek�dra �s r�di�berendez�sek
haszn�lat�ra - mind a Kunmingb�l hozott k�sz�l�kekre, mind azok�ra,
amelyeket a csapd�ba ejtett �rj�ratt�l zs�km�nyoltak. Thi csupa olyan
hallgat�t v�logatott �ssze neki, akik franci�ul �pp�gy besz�ltek, mint
vietnamiul. N�h�nyan jap�nul is tudtak k�z�l�k, s �gy ellens�ges r�di�ad�sok
lehallgat�s�ra is k�pesek voltak. Reisman naponta k�t alkalommal tal�lkozott
vel�k zs�pkunyh�j�ban. A nap t�bbi r�sz�ben, am�g a hallgat�k a ti-t�-tit
gyakorolt�k a billenty�k�n, � szabadon k�sz�lt a t�borban.
N�ha belefutott Csin Libe. N�ha egy�tt figyelt�k a t�borbeli tev�kenys�get,
v�lem�nyt is cser�ltek, de minthogy val�j�ban nem ugyanabban a csapatban
j�tszottak, f�ggetlenek maradtak egym�st�l. Reisman k�s�rt�st �rzett r�, hogy
megk�rdezze a k�nait, tud-e valamit Har�r�l, de �gy v�lte, a k�nai �gyse
mondan� el, ha tudn� is. Haro n�h�ny nap ut�n elt�nt a t�borb�l, de elt�n�s�ig
Reisman t�bbsz�r l�tta �t beosonni Mai kunyh�j�ba, vagy kiosonni onnan.
- Hol a bar�tod? - k�rdezte v�g�l a l�nyt.
- Hanoiba ment �zleti �gyben.
Vajon ugratja �t a l�ny? Hiszen � is az "�zleti �gy" kifejez�st haszn�lta
megb�zat�s�ra. Haro (vagy Jimmy Lum, ha az az igazi neve) val�sz�n�leg a
saj�t "�zlete" ut�n j�r.
Amikor Reisman nem egyed�l j�rk�lt a t�borban, n�ha elk�s�rte �t Ho, Thi,
Mai vagy Giap. Elmes�lt�k neki a gyakorlat, a berendez�sek, a kik�pz�si
program, vagy a f�lszabad�tott z�n�t korm�nyz� m�dszereik n�h�ny
vonatkoz�s�t.
Giappal egy�tt n�ztek egy bemutat�t, amelyet az � kedv��rt rendeztek;
franci�ul besz�lgettek. Az erd�ben lend�letes kis emberalakok t�ntek el�
l�thatatlan, d�colt rejtekb�l; �reg pusk�kb�l �s g�ppisztolyokb�l l�ttek az
�sv�nyen f�lhalmozott kartondoboz-c�lpontokra, majd pillanatok alatt �jra
elt�ntek, semmi nyomot nem hagyva maguk ut�n. Reisman megcsod�lta,
milyen �gyesen haszn�lj�k ki a term�szeti k�rnyezetet, a korl�tozott fegyver-
�s hadianyagk�szletet olyan mozg�ssal, rejt�z�ssel �s harccal, amelynek m�r
az �szak-tonkini gyalog�tjuk sor�n tan�ja volt. Giap, a hajdani tan�r, most
katonai parancsnok dolgozta ki, mire kell megtan�tani az �joncokat.
- Jelenlegi kapacit�sunkkal heti negyven k�pzett gerillaharcost tudunk
ki�ll�tani - b�szk�lkedett.
Reisman r�n�zett, mosolygott: - Ezzel nem mentek sokra. Egyetlen j�l
ir�nyzott �gy�sorozat �s m�ris elveszett a hadseregetek fele.
M�gis katonaemberk�nt mindink�bb rokonszenvezett vel�k. Ezek az
emberek �nmaguk�rt tesznek valamit, s azzal, amij�k van. Neki, �s Angli�b�l
�rkez� embereinek - ha ugyan �nk�ntesk�nt hajland�k �jra mellette szolg�lni
- lesz mire �p�teni�k, jav�tani tudnak majd kik�pz�s�k�n �s seg�tenek nekik,
hogy hadm�veleteiket kiterjessz�k.
- Ha a hadsereg�nk fele elv�sz, p�toljuk a n�p�nkb�l - mondta Giap
nyugodtan, magabiztosan. - Az ellens�gnek nem olyan k�nny� ez. "Az
ellens�gnek hossz� id�n �t otthoni b�zis�t�l t�vol kell megv�vnia csat�it...
Tov�bb kell gyeng�ten�nk, azzal, hogy elny�l� hadj�ratokba r�ntjuk bele. Ha
kezdeti lend�lete egyszer megt�rik, k�nnyebb lesz sz�tverni." Tudja, ki �rta
ezt, �rnagy?
- Karl von Clausewitz?
- Nem. Az � h�bor�s elm�lete �s gyakorlata itt nem �rv�nyes. Ezt Tran
Hung Dao marsall �rta kerek hatsz�zhatvan �vvel ezel�tt. A Hadvisel�s
m�v�szet�nek alapjai c�m� k�nyv�ben. � verte le a mongolokat az orsz�gunk
ellen int�zett harmadik hadj�ratban. M�g manaps�g is tanulm�nyozzuk ezt a
k�nyvet, ak�rcsak vez�r�nk�t, Ho Si Minh�t �s k�nai kort�rsunk�t, Mao Ce-
tung�t.
Giap n�ha f�lcsatolt egy 45-�s Coltot, de tov�bbra is �gy �lt�zk�d�tt, mint
egy kis fizet�s� tan�t� vagy egy f�radt kereskedelmi utaz� -, kiv�ve a
Borsalino-kalapot. Reisman remeknek tal�lta ezt a kalapot, �sszen�tt
gazd�j�val; nem volt ugyan annyira hetyke, mint a burmai kacsinok Anzacjai
�s b�r kalapjai, de volt benne egy kis aszfaltlovag-jelleg, elvett valamicsk�t
Giap szok�sos modor�nak szomor�s�g�b�l �s szigor�b�l.
- � tulajdonk�ppen tud�s, nagy tud�s� ember - mes�lte Reismannak Mai
valamelyik nap, amikor egy�tt n�zt�k, amint Giap egy szakasznyi �jonc
fegyverismeret�t ellen�rzi. - Mr. Giap ugyanabban az iskol�ban tanult, ahol
Ho ap�. K�s�bb, mint �, de el�bb, mint Thi. Azut�n Hanoiban j�rt egyetemre,
jogi diplom�t szerzett �s doktor�tust politikai gazdas�gtanb�l.
- De honnan szedte a katonai ismereteit? - k�rdezte Reisman. - Nagyon
�rti a dolgot, politikus l�t�re.
Mai elbizonytalanodott.
- Bar�tokt�l.
- K�n�ban?
- Igen. Volt id�, amikor az embereink a Kuomintangn�l kaptak kik�pz�st.
Akkor az m�g felszabad�t�si mozgalom volt. Sok frakci�val m�k�dtek. A
k�z�s c�ljuk az volt, hogy megszabad�ts�k K�n�t �s eg�sz �zsi�t az idegen
uralomt�l. Ma m�r nem lehet�nk biztosak fel�l�k.
- Mi�rt mindig ilyen m�rges �s elkeseredett? Sose mosolyog.
- Van mi�rt haragudnia - v�gta r� Mai. - A colonok sz�rny� dolgokat
m�veitek a csal�dj�val. Egy napon megfizetnek majd �rte.
A f�rfit bosszantotta ez a m�ltatlankod�s: - Mint amit a tieitek m�veltek
Mr. Tranggal n�h�ny napja? - k�rdezte megj�tszott naivit�ssal. - Vagy mint
azoknak a sebes�lteknek a lem�sz�rl�sa volt, akik m�r megadt�k magukat?
Mai haragosan villantotta r� a szem�t, amely hamarosan bep�r�sodott;
hogy a d�ht�l-e, vagy a b�natt�l, nem tudta meg�llap�tani. - A feles�g�t,
csecsem� kisfi�t �s s�gorn�j�t meg�lt�k a franci�k!
- Meg�lt�k? Mint Trangot meg a t�bbieket? - v�gott vissza, de a l�ny
�rzelmeit nem ingatta meg.
- A csecsem� a mag�ra hagyotts�gt�l halt meg. Vagy �hen halt, vagy beteg
volt, ki tudja? - folytatta a l�ny tomp�n, fesz�lten. - Giap feles�ge, Minh
Giang a hanoi b�rt�nben halt meg. Az asszony n�v�re, Minh Khai fej�t
guillotine v�gta le. Tal�n ez olyasmi volt, mint ami az �rul� Tranggal t�rt�nt...
hogy a k�rd�sedre v�laszoljak.
- Mit k�vettek el?
A l�ny szeme ism�t d�h�sen villant r�. - A csecsem�? Semmit, azon k�v�l,
hogy a sz�lei gyerek�nek sz�letett. Minh Giang �s Minh Khai a Doc-Lapnak
tev�kenykedtek. Elj�tt a visszacsap�sok �s a letart�ztat�sok ideje. A Suret�
mindenkit �ld�z�be vett. Giap csal�dja �gy v�lte, legjobb, ha sz�tv�lnak. �,
meg a t�bbiek K�n�ba menek�ltek. A n�v�rek Vinhben tal�ltak mened�ket, ott
hossz� ideig biztons�gban voltak. Azut�n elfogt�k, katonai b�r�s�g el�
�ll�tott�k �s �sszeesk�v�k�nt el�t�lt�k �ket.
Lehet, hogy csakugyan �gy t�rt�nt, t�n�d�tt Reisman, ahogy Mai
elmondta. De �rtelmetlen dolog azt firtatni, mi igazs�gos, mi az igazs�gos
politika, igazs�gos h�bor�, igazs�gos kegyetlens�g �s megtorl�s. �let�nek
h�bor�iban �s k�l�n�sen ezekben az �zsiai orsz�gokban, amelyeket ostromol
az �j �s visszah�z a r�gi, Reisman m�r r�gen megtanulta, s ebben az ut�bbi k�t
h�napban k�l�n�sen, hogy nincs makul�tlan �gy, nemzet, katona vagy civil.
Legkev�sb� � maga a makul�tlan.

Gyakran bej�rt Ho f�lhom�lyos barlangj�ba. A nedves mennyezetr�l

d�rdak�nt cs�ngtek al� a cseppk�vek. A durva, egyenetlen falak nedvesek,
ragacsosak voltak. Az egyetlen vil�gos folt a z�szl� volt, az orsz�g�, amely
nem az �v�k. Az egyik ferde falr�l omlott al�: egyetlen nagy aranycsillag, �t
ponttal, v�r�s mez�ben. - Arany, nem s�rga! - jav�totta ki �t Thi, amikor els�
�zben l�tta az egyik z�szl�t �s a sz�nekr�l sz�lt. - Nem szeretem a s�rga sz�n
negat�v kapcsol�d� vonatkoz�sait.
A barlang berendez�se, Ho szem�lyes t�rgyai sp�rtaiak voltak. Egy
n�dfonat� koffer tartalmazta kev�ske ruh�j�t �s holmij�t. Alv�-n�dsz�nyege
h�zi k�sz�t�s� bambuszpriccsre volt r� ter�tve. A fal egy kiugr�j�n volt egy
�l�sz�nyeg �s el�kel� helyen egy t�rk�pasztal. K�zel�ben kokszk�lyha,
amelyet f�t�sre �s f�z�sre egyar�nt haszn�ltak, f�leg teav�z forral�s�ra. Az
�tkez�sek egy bambuszb�l �s zs�pb�l �p�lt k�z�ss�gi �tkez�ben zajlottak. Az
�tel f�leg rizsb�l, kukoric�b�l �s vadban�nb�l �llt.
Reisman egyik nap azt mondta Ho kunyh�j�ban neki �s Giapnak: -
Egys�ges�teni kellene a fegyvereiteket, limit�lni a sz�ks�ges l�szer
kaliberv�ltozatait. L�tok �n itt mindent, r�gis�gekt�l a leg�jabb
g�ppisztolyokig. Huszonkettesekkel, harmincasokkal, harmincnyolcasokkal �s
negyven�t�s�kkel l�d�zt�k. Ez bonyol�tja az ut�np�tl�st.
Giap szinte lekicsinyl� tekintetet vett r�. Bel�le hi�nyzott Ho diplom�ciai
�rz�ke. - Ha az orsz�gotok ell�t benn�nket, �r�mmel egys�ges�t�nk. Addig
azt kell haszn�lnunk, amit venni, koldulni vagy lopni tudunk.
- K�rni fogom, dobjanak le t�bb harmincas kaliber� fegyvert �s l�szert -
mondta Reisman.
- Mozs�r�gy�kra, p�nc�lt�r�kre van sz�ks�g�nk, �s j� sok l�szerre -
mondta Giap. Ink�bb parancsnak hangzott, mintsem k�relemnek.
Reisman n�zte a sztoikus, �rzelemmentes arcot, �s azon gondolkodott,
mivel lehetne mosolyt fakasztani rajta. - Kavarj megt�veszt� akci�kat a
jap�nok ellen, �s t�bb sanszod lesz r�, hogy megkapod.
- Majd ha el�g er�sek lesz�nk - mondta Ho. - Addig nem fecs�relj�k az
er�nket �rtelmetlen akci�kra. �vatosan kell b�nnunk az er�forr�sainkkal.
M�g besz�lgettek, behallatszott a v�zcsobog�s. Egy patak kanyargott a
hegyen. Ho odaj�rt f�r�dni hajnalonk�nt, ak�rmilyen hideg volt is. Gondos �s
szeret� nagyb�csi m�dj�ra oktatott a tisztas�g er�ny�re mindenkit. Meleg
id�ben keki sortot viselt, hossz� ujj� feh�r inget, szand�lt. L�ba v�kony,
napbarn�tott �s izmos volt. Amikor fizikai munk�t kellett v�gezni, m�g a
legnehezebbet is, kivette a r�sz�t; nem csup�n p�ldaad�sb�l, hanem sportb�l
�s teste karbantart�sa c�lj�b�l is, amely annyit szenvedett �veken �t. Ezen a
d�lel�tt�n, m�g a barlang nyirkos h�v�s�ben t�rgyaltak, hossz� barna
v�szonnadr�g �s nyakig gombolt tunika volt rajta. Giap hasonl�, s�t�tebb
�rnyalat�, magas gall�r� zubbonyt �s nadr�got viselt. Ez jobban eml�keztetett
egyenruh�ra, mint szokott gy�r�tt �lt�nyei. Reisman gyakorl�ruh�ban �s
t�bori zek�ben �lt, �v�n 45-�s�vel.
- Ezt n�zd meg! - mondta Ho.
A t�rk�pasztalhoz vezette Reismant. �lvezettel n�zte az �j, domborzatos
t�rk�pet, amelyet a t�borban k�sz�tettek, a saj�t embereik gy�jt�tte adatok
alapj�n. Tonkin �szakkeleti r�sz�nek domborzati modellje volt, benne volt a
Pac B�-i t�bor, s t�lterjedt a hat�ron, Kuanghszi k�nai tartom�ny ter�let�re. A
t�rk�p�szek kieg�sz�tett�k azokat a helyeket, amelyek m�s t�rk�peken
befejezetlenek voltak. Ezek az emberek bens�s�gesen ismerik haz�juk
kont�rjait. Gyorsan, bizalommal haladhatnak �tjain, mened�ket tal�lnak titkos
helyeken.
Ho megmutatta Reismannak az �tvonalakat, amelyeket a k�nai hat�r
�tl�p�s�re haszn�lnak, sokkal k�zelebbieket, mint amilyenen vele haladtak
Lao Kain�l. - Helyi �gyn�keink vannak itt Csining-Hszin�l �s Csicsoucsien�l
- mutatott k�t kis falura Ho a k�nai oldalon.
- Akkor mi�rt gyalogoltatt�l engem sz�z�tven m�rf�ldet? -
m�ltatlankodott Reisman.
- Biztons�gi okokb�l.
- Ki el�l?
Ho f�ln�zett a t�rk�pr�l, v�llat vont. - Bandit�k - vetette oda.
Thi, m�g Kunmingban mes�lte neki, hogy a hat�rvid�k tele van vel�k,
brigantikkal, akiknek csup�n egyszer� haszonles� c�ljaik vannak, nem
filoz�fiai �s politikai konfliktusokkal foglalkoznak. Egyesek sz�vets�gre
l�ptek k�z�l�k a Viet Minhnel, van aki zsarolja �ket, ezeket meg kell
v�s�rolni, vagy harcba sz�llni vel�k. A Suret� �s a francia gyarmati hadsereg
egy kalap al� veszi mindet.
- Lehet, hogy Taj Li k�mei - tal�lgatta Ho. - Lehet, hogy a ti OSS-etek
k�mjei, persze sz�modra ismeretlenek. De f�leg az�rt v�lasztottam ezt az utat,
mert �gy v�ltem, te, mon commandant, �gyse akartad volna a k�nnyebbik
utat.
Ho j�l becs�lte fel �t. Ha akkor Reisman �gy v�li, t�l k�nny� lesz a
hat�r�tl�p�s, akkor automatikusan oda lyukad ki, valami nincs rendj�n a
Vietek ismer�s �tvonal�val. Utaz�suk kimer�t�, hal�losan neh�z volt; de
�ppoly v�gzetess� is v�lhatott volna, mint amilyen az ellens�ges katon�k� �s a
meg�lt meo t�rzsf�n�k� volt.

Reisman megfigyelte, hogy Ho �lland�an dolgozik. Mindig fegyveresek

vigy�zt�k; n�ha felt�n�en, n�ha �vatosan sz�toszolva. Ak�r egy �llameln�k,
munkat�rsakat, koll�g�kat �s k�ld�tteket fogadott az orsz�g m�s r�szeib�l,
m�g ellenfeleket is, akiket igyekezett meggy�zni. Tanult, �rt, el�ad�st tartott,
politikai vit�kat vezetett, k�l�nf�le tant�rgyakat tan�tott - k�zte �r�st �s
olvas�st - feln�tteknek �s gyerekeknek a b�zison �s a szomsz�dos falvakban
�s t�zel�f�t gy�jt�tt, ha erre volt sz�ks�g, mert �lvezte az �l�nk, szabadban
v�gzett tev�kenys�get. N�hanap - can slua tau szerel�sben �s fegyveres �r�k
kordonja k�s�ret�ben j�rta a hegyeket �s szem�lyesen k�zbes�tette ki a
falusiaknak a Viet Lapot, azaz a t�borban szerkesztett �s sokszoros�tott
�js�got. Reisman n�h�ny alkalommal vele tartott �s vitte mag�val az egyik
r�di�s munkacsapatot, akiknek k�pz�s�t nemr�g kezdte el, hadd gyakorolj�k a
forgalmaz�st a b�zist�borban szolg�latos m�sik munkacsapattal.
Amikor H�val a felszabad�tott z�na falvaiban j�rt, sok nem katonai k�rd�st
tett f�l, amelyekre Ho �s sz�rnyseg�dei �r�mmel v�laszolgattak. Amit
megfigyelt �s amit hallott t�l�k, jelentette Sam Kilgore-nak, de tiszt�ban volt
vele, hogy ezek az �gyes propagandist�k az orr�n�l fogva vezethetik.
M�rpedig ezek ilyenek voltak. �r�mmel tett�k ki �t olyan helyzeteknek,
amelyek j� sz�nben t�ntetik fel �ket az amerikaiak szem�ben.
Pac B�ban t�lt�tt m�sodik het�ben a Vietek k�t napon �t gy�l�sek
sorozat�t tartott�k, amelyeket rendszeres politikai munk�juk r�szek�nt
t�ntettek f�l, de az volt a gyan�ja, hogy ezeket �neki rendezik. F�rfiakat �s
n�ket tereltek a b�zisra, s ezek a t�bor el�ad�term�ben tal�lkoztak H�val �s
legf�bb munkat�rsaival. A gy�l�seket vietnami nyelven tartott�k, �s - b�r
Reisman tanulgatta a nyelvet - Thinek tolm�csolnia kellett neki.
- Ezek a gy�l�sek a mi egys�gfrontunkat p�ld�zz�k - magyar�zta Thi. -
Ezek is mutatj�k, hogy az orsz�gunk minden szeglet�b�l sz�rmaz� emberek
helyeslik c�ljainkat �s r�szt v�llalnak programunkb�l.
- Kik �k?
- A Nemzeti Megment�si Egyes�l�sek tagjai. Minden csoport a maga
speci�lis �rdekeit �s probl�m�it hozza el�. Ma a F�ldesurak Nemzeti
Megment�si Egyes�l�s�vel �rtekez�nk.
Reisman nem hitt a f�l�nek: - F�ldesurak?
- Igen. A ti orsz�gotokban is vannak ilyenek, mint Ho ap�t�l hallottam.
Mi�rt ne lenne n�lunk is? A f�ldesurak ut�n az �rtelmis�giek Nemzeti
Megv�lt�si Egyes�l�s�vel tal�lkozunk, ut�na pedig a N�k Nemzeti
Megment�si Egyes�l�s�vel.
Reisman tov�bb hitetlenkedett, mintha tr�f�t hallana. - H�t a r�gi munk�s-
paraszt �gy? - �v�d�tt.
- �, azok holnap j�nnek - v�laszolta kedvesen Thi. - �s a di�kok is. Azzal
azonban tiszt�ban kell lenned, hogy itt falusi szinten kezd�dik minden. A
vietnami t�rsadalmi, politikai �s gazdas�gi �letnek ez a legfontosabb
vonatkoz�sa. Az igazi hatalom...
- �s Hanoi meg Saigon? Azok tal�n m�gse falvak! - v�gott k�zbe
Reisman.
- Teh�t ezek a falusi politikusok? - tal�lgatta Reisman. - N�lunk
Chicag�ban p�rtmunk�soknak h�vtuk �ket.
- Nem. Ezeket az embereket bev�lasztott�k a tartom�nyi bizotts�gokba. A
Nemzeti Megment�si T�rsul�sok piramisszer�en �p�lnek f�l. A tartom�nyi
bizotts�gok alatt helyezkednek el a falusi �s a k�rzeti bizotts�gok. F�l�tt�k a
k�zponti v�grehajt� bizotts�gok, akikkel itt gy�l�seznek.
- L�tom, �gy vagytok megszervezve, hogy �tvegy�tek az orsz�g vezet�s�t,
ha egyszer mindenki m�s eltakarodik az utatokb�l.
Thi el�gedett volt, mintha egy buta di�k v�gre helyes v�laszt adott volna. -
Szerintem demokratikusabb, mint az Egyes�lt �llamok.
- K�tlem - v�gott vissza Reisman. - Nek�nk sokkal t�bb id�nk volt a
rendszer beolajoz�s�ra. Tiszt�ban vannak mindezzel a jap�nok meg az
amerikaiak?
- Az orsz�g t�bbi r�sz�ben minden a f�ld alatt m�k�dik; �rny�kkorm�ny a
colonok�val szemben. A jap�nokat nem nagyon �rdekli, am�g vel�k szemben
nem k�vetnek el valamit. Csak a felszabad�tott z�n�ban m�k�d�nk ny�ltan. A
franci�k ezeket az embereket mind letart�ztatn�k �s perbe fogn�k
haza�rul�s�rt.
- Ne a franci�k ellen harcoljatok, Thi - sz�v�skodott Reisman. - Mi azt
akarjuk, hogy a jap�nok ellen menjetek.

Kunmingnak k�ld�tt k�vetkez� ad�s�ban mindezt jelentette Sam Kilgore-nak,

nyaggatta az alezredest, dobjanak le fegyvert �s alkatr�szt, amit m�r el�z�leg
is k�rt. Tudta, hogy ezeket a jelent�seket �rt�kelik, de a politikai d�nt�seket
vel�k kapcsolatban m�sutt, m�sok hozz�k. De tekintettel a K�na
Parancsnoks�g s�rget�s�re, a tengerpart fel�l ism�t befele nyomul� jap�nokra:
neki most �pp elegend� bizony�t�ka van egy rem�nyteljes, hat�kony
gerillaszervezet l�tez�s�r�l. El� akarta-seg�teni, hogy a Vietek legal�bb egy
kis hadm�veletet terveljenek ki, �s hajts�k egyed�l maguk v�gre, miel�tt �
megkock�ztatja, hogy az Angli�b�l v�rt embereit �thozza ide.
- J�nnek. Egy h�t m�lva itt vannak - jelezte vissza neki Sam.
Sam ott �gyelt a kunmingi rept�r r�di�sf�lk�j�ben, a k�zvetlen
kommunik�ci�t csak a k�dol�s-lead�sdek�dol�s lass�totta le.
- H�nyan? - k�rdezte Reisman.
- M�g nem tudom. J� munk�t neked �s a Vieteknek.
Kilgore �zenet�nek t�bbi r�sze egy rep�l�g�p leg�nys�g�r�l sz�lt, amely
lezuhant az �szak-tonkini hegyekben, miut�n jap�n haj�kat bomb�zott a
haiphongi kik�t�ben. Chennault 14. l�gi hadsereg�nek f�ldi seg�t�szolg�lata
szeretn�, ha Reisman �s a Vietek r�juk tal�lnak, m�g miel�tt a jap�nok tal�lj�k
meg �ket.

19.

Ha nem j�rtak volna arrafel�, hogy az amerikai rep�l�ket megkeress�k, sose

akadnak r� a franci�ra, s az sim�n meg�ssza a maga misszi�j�t.
Kora d�lut�n volt. Reisman �pp a kunyh�j�ban, a h�rad�saival dolgozott,
sz�tszedt�k �s �jra �sszerakt�k a r�di�t, amikor meghallotta kintr�l a nagy
haddelhadot. Kin�zett. M�r azt hitte, az amerikaiak egyik�t vonszolj�k v�resen
�s f�lig eszm�letlen�l a t�boron �t. Amikor �szrevette, hogy az egyik Viet
beler�g az ernyedt testbe, Reisman k�z�j�k rontott. Meg�t�tte a rugdos�
katon�t. D�he egy pillanatra meglepte a t�bbieket.
- Ph�p quan! - ord�tott r� az az ember, akit meg�t�tt. - Quan b�o!
M�r el�reszegezte karab�ly�t, Reisman elr�ntotta a kez�b�l. A Vietek most
mind �r� ki�ltoztak: - Ph�p quan! Quan b�c! Ph�n gi�n!
Hirtelen Mai termett ott; Reisman megk�rdezte t�le: - Mit mondanak
ezek?
- Ez egy francia katona. Egy k�m.
Reisman jobban szem�gyre vette a foglyot. Karcs�, harminc k�r�li ember
volt, katon�sra ny�rt fekete haja v�rt�l ragacsos. Feje lel�gott, de emelni
pr�b�lta. Arca sov�ny, szinte a csontj�ra tapadt a b�r, s�t�t szeme enyh�n
kig�vadt, b�re nagyon feh�r. Ut�szcsizma volt rajta �s olyan gyakorl�szerel�s,
mint Reisman�, lesz�m�tva, hogy egyenruh�ja piszkos, t�pett �s v�res. Az �t
tart� egyik Viet mag�ra h�zta a katona terepzubbony�t; t�l nagy volt rajta, �gy
festett, mint egy kisfi�, aki katon�t j�tszik.
Reisman megtapogatta a zubbony anyag�t, a gerilla h�trah�z�dott. - Chien
l�i pham! - jelentette ki.
- Mit mond? - k�rdezte Reisman.
- Hadizs�km�ny - v�laszolta Mai.
A m�sik Viet v�delmez�n tette r� kez�t az oldal�n lapul�,45-�sre, egy
harmadik embern�l egy plusz karab�ly volt, l�that�lag chien l�i pham,
amelyet a foglyul ejtett katon�t�l vett el. Reisman �jra a fogolyra n�zett,
francia hadnagyi rangjelz�st vett �szre rajta, �s felismerte v�ll-lapj�n a Leclerc
m�sodik p�nc�los ezred jelz�s�t. Utolj�ra augusztusban l�tta ezt az embl�m�t,
P�rizsban. �k voltak az els� sz�vets�ges csapat, akik az orl�ans-i kapun
bevonultak a f�lszabad�tott f�v�rosba. A katona ezenk�v�l amerikai
l�gicsatajelv�nyt, valamint amerikai �s francia szalagokat viselt.
- Ez semmik�pp se k�m - mondta Reisman gyorsan Mainak. - Mondd meg
nekik. Ez egy sz�vets�ges tiszt, egyenruh�ban, s eszerinti b�n�sm�d illeti
meg.
Mai ford�tott. A Viet-katon�k komoran d�nny�gtek egym�s k�zt, de
h�trah�z�dtak, am�g Reisman let�rdelt a f�ld�n fekv� fogoly mell�.
- Ca va bien? - k�rdezte Reisman. - Qui etes-vous? Comment vous
appelez-vous?
- Qui etes-vous? - j�tt az elmotyogott v�lasz, a katona pr�b�lta tekintet�t
a k�rdez�re �sszpontos�tani.
- John Reisman. Az Egyes�lt �llamok hadsereg�nek �rnagya. A Strat�giai
Szolg�latt�l, Kunmingb�l. �s maga? - k�rdezte Reisman m�g mindig
franci�ul.
A katona szorongva n�zett a k�r�l�tte �ll� Vietekre, azut�n lehalk�totta
hangj�t �s angolul sz�lalt meg, t�rsalg�si temp�ban, de er�s akcentussal:
- Philippe Belfontaine hadnagy. �r�l�k, hogy megismertem. Mit keres
ezek k�zt a csib�szek k�z�tt? Lang Sonba tartottam, mikor elkaptak.
- Megfigyel�k�nt teljes�tek szolg�latot itt - magyar�zta Reisman. - �s
maga honnan j�tt?
Belfontaine nyugtalanul n�zett k�r�l �s halkan, angolul folytatta: -
Kalkutt�b�l. Tegnap dobtak le a britek. De Gaulle-lal vagyok, P�rizsban.
Elint�znival�im vannak itt, kapcsolatokat kell f�lvennem. Sz�vets�gesek
vagyunk, seg�tenie kell nekem.
Reisman meg�rintette az ezredjelv�nyt. - Ott voltam augusztusban.
- Dali�s id�k - d�nny�gte a francia, �s mosolyogni pr�b�lt.
- Megs�r�lt? Megsebes�lt? - k�rdezte Reisman.
Belfontaine f�l akart t�p�szkodni, fintorgott. Reisman seg�tett neki.
Belfontaine biccentett �s tekintete k�r�lj�rt a figyel� Vieteken: - Salauds!
Kibaszott s�rga �rd�gfi�k�k! Szarr� vertek. M�sk�l�nben j�l vagyok. Nem
s�r�ltem meg. Az ugr�s j�l siker�lt. Sebeim nincsenek, csak a r�giek. Senki se
l�tt r�m. Senki se tudta, hogy itt vagyok. Azt hittem, egyed�l vagyok a
dzsungelben. Egyszer csak r�m vetett�k magukat!
- Mi�rt ejtett�k foglyul?
- Nem tudom.
Reisman megk�rdezte Mait�l. Az kik�rdezte az �r�ket, azut�n �gy sz�lt: -
Vigy�tek Ho ap�hoz.
Reismannak esz�be jutott, mi t�rt�nt Tranggal �s elhat�rozta: ilyesmi nem
t�rt�nik meg m�g egyszer. A partiz�nok �tk�s�rt�k a t�boron a s�ntik�l�
foglyot, � mellette ment. Az �r�k ez�ttal b�k�n hagyt�k, viszont n�k �s f�rfiak
gy�ltek k�r�j�k, g�nyol�dtak, szitkoz�dtak. �radt bel�l�k a gy�l�let.
Tran Van Thi meg�ll�totta �ket a barlang sz�j�n�l. Ho k�t test�re vette
gondj�ba a foglyot �s durv�n megmotozt�k.
- Thoi! - parancsolta Reisman.
Mindenki, m�g Thi is f�lkapta a fej�t arra, hogy v�ratlanul az � nyelv�k�n
besz�l. Azt akarta mondani: - Hagyj�tok b�k�n! - de nem tudta, hogyan kell,
ez�rt mondta �gy: - �llj!
- Nem r�d tartozik - mondta neki Thi.
- Au contraire. Nagyon is r�m tartozik. - Ragaszkodott hozz�, hogy
besz�lhessen H�val; Thi hagyta, menjen be a franci�val egy�tt.
Ho �s n�h�ny munkat�rsa k�v�ncsian v�rt odabenn. �ten �ltek fat�nk�k�n
egy deszkaasztal k�r�l. A fogoly sz�m�ra csak egyetlen �res hely volt.
- A hadnagy sz�vets�ges tiszt, hivatalos �gyben j�r itt - k�z�lte halkan
Reisman. - Udvariass�g �s tisztelet j�r neki. - Tekintete sorra j�rta a f�rfiakat.
Alig ismerte furcsa nev�ket. Hallgatag, komoly, harminc-negyven�ves f�rfiak
voltak. Giap nem volt k�zt�k.
Reisman H�ra szegezte tekintet�t. - Nem szabad, hogy ugyanaz t�rt�nj�k
ezzel az emberrel, ami Tranggal - figyelmeztette. - Ha a legcsek�lyebb
b�nt�d�sa esik, visszavonok t�letek minden amerikai �s sz�vets�ges
seg�ts�get.
Ho szem�ld�ke f�lszaladt, meglep�d�tt. B�r Reisman tudta, hogy egyetlen
francia tiszt sorsa - vagy ak�r egy amerikai �rnagy� is, ha m�r arr�l van sz� -
aligha befoly�solhatja a magas politik�t, m�gis, �gy legal�bb valami alapvet�
fenyeget�ssel szolg�lt H�nak. Meg�rintette Belfontaine karj�t �s �gy sz�lt: -
Bonne chance! Egy�ttm�k�dnek vel�nk a jap�nok ellen. Ne feledje ezt,
amikor vel�k besz�l.
A katona ideges volt, de eld�nny�g�tt egy "Merci"-t, b�gyadt�n
elmosolyodott �s le�lt az �res sz�kbe, amellyel Ho megk�n�lta.

Reisman visszament h�rad�saihoz �s a r�di�khoz. K�t �ra m�lva, miut�n

elk�ldte �ket, fesz�lten �lt a kunyh�ja el�tti l�pcs�fokon, �s cigarett�zott, Ho
maga j�tt oda hozz� �s elh�vta s�t�lni.
- Minden rendben - mondta Ho. - Semmi baja nem lesz a franci�dnak.
N�m�n mendeg�ltek egym�s mellett p�r percig. A nap m�r igen ferd�n
s�t�tt r�juk a f�kon �t; hamarosan elt�nik majd a hegy pereme m�g�tt.
Gyorsan h�lt a leveg� a k�s� d�lut�nban. Ho meg�llt a patakn�l, volt itt egy
kedvenc lapos k�ve, a szabadt�ri "irod�ja". Le�ltek r�, �s Ho �gy sz�lt: -
Szerencs�je van. Ha te nem vagy itt, b�r�s�g el� �ll�tj�k, el�t�lik �s agyonl�vik.
- Az�rt mert francia?
- Az�rt, mert k�m.
- Egy egyenruh�s tiszt nem k�m.
- B�tor ember, �s �r�lt. Nem akarja elmondani, mi�rt ugrott le a mi
haz�nkban. Csak �rzelmes mes�ket t�lal fel arr�l, hogy a n�v�r�t keresi, akit
t�z �ve nem l�tott. Ez nagyon dics�retes, Jean, de szerint�nk katonai k�ldet�st
teljes�t a p�rizsi korm�ny sz�m�ra. Tal�n megtudhatn�d.
- Azt akarod, hogy nektek k�mkedjek, err�l van sz�?
- Tudni akarjuk, mire k�sz�lnek a franci�k.
- Az OSS az�rt adott nektek fegyverzetet, r�di�kat, hogy azt tudj�tok meg,
mire k�sz�lnek a jap�nok, nem azt, mire k�sz�lnek a franci�k. Majd kider�l,
ha l�p�nk.
Ho fels�hajtott �s megk�rdezte: - Ismered szem�lyesen De Gaulle-t?
Reisman elmosolyodott a k�rd�s naivit�s�n: - Nem mozgok ilyen
k�r�kben.
- Nem volt � mindig le grand, Charles - mondta Ho. - Csak ezredes volt,
amikor a n�metek Franciaorsz�gra t�madtak.
- Dand�rt�bornok volt, amikor Dunkerque ut�n kimenek�lt Angli�ba -
mondta Reisman. - Makacs, neh�z, elsz�nt ember; �n nagyon nagyra tartom.
Ho cigarett�val k�n�lta �s r�gy�jtott. - Nincs k�pe Franciaorsz�gb�l, nincs
benne meg�rt�s ir�nta, csak a saj�t elk�pzel�s�t ismeri el az �jj�sz�let�
Franciaorsz�gr�l, az �j francia dics�s�gr�l. A vil�g t�bbi r�sz�r�l nem tud
semmit... �zsi�r�l... Vietnamr�l... a k�zd� embert�megekr�l. �gy hallom,
igen magas f�rfi�, csak kifele �s f�lfele l�t, sok mindent �szre se vesz. �j
politikai rendr�l besz�l Indok�na sz�m�ra, a francia nemzetk�z�ss�gen bel�l.
- �s mi rossz van ebben? Ez j� els� l�p�s lehetne a f�ggetlens�g fel�,
amire annyira v�gyakoztok.
- Ez eufemizmus. Ti amerikaiak �gy mondj�tok: s�ket duma.
Reisman nevetett. Mint m�r annyiszor, most is tetszett neki az a
gyakorlatiass�g, amellyel Ho a politik�hoz �s a nyelvekhez ny�l.
- Volt egy konferencia Francia Afrik�ban ez �v elej�n az �sszes
gyarmataik j�v�j�r�l - folytatta Ho. - Roosevelt eln�k �s az amerikai n�p
sz�nd�kai ellen�re, akikr�l tudom, hogy szembesz�llnak a gyarmatos�t�ssal,
De Gaulle deleg�tusai visszautas�tott�k az auton�mia �s f�ggetlens�g minden
form�j�t valamennyi gyarmatukkal kapcsolatban, m�g a legt�volibb j�v�re
n�zve is. F�lszabad�tott�k Franciaorsz�got a n�cikt�l, de nek�nk nem engedik
meg, hogy f�lszabaduljunk a magunk fasiszt�i �s imperialist�i al�l. Szerintem
ez a Belfontaine hadnagy �gyn�kk�nt j�tt, hogy ellen�nk harcoljon. Ti
amerikaiak v�gezni akartok a jap�nokkal, de a franci�k nem. A colonok meg
akarj�k �rizni k�szleteiket �s katonai erej�ket a birodalmuk restaur�ci�j�ra.
Mint ahogy Csang Kaj-sek is arra �rzi a hadseregeit �s az �ltalatok kapott
fegyvereket, hogy Mao Ce-tung ellen k�zdj�n, nem a jap�nok ellen.
- Add �t nekem a franci�t - mondta Reisman. - Majd �n megtudakolom
ezeket a dolgokat.
- Rendben - mondta Ho.

Belfontaine visszakapta fegyvereit, zubbony�t �s szem�lyes holmij�t.

Z�z�d�sait �s horzsol�sait kezelt�k, enni kapott. Reisman azut�n helyet csin�lt
neki a kunyh�j�ban. Mostanra m�r f�l�l�nk�lt; nyugtalanul, fesz�lten
viselkedett; bizonytalan volt a rangk�l�nbs�g el�jogaival kettej�k k�z�tt.
- Szabadon elmehetek, vagy csak �tadtak mag�nak felt�teles szabadl�bra,
�rnagy?
- Mindenekel�tt hagyjuk a rangot. Abban a szervezetben, amelynek �n
dolgozom, nem nagyon hivataloskodunk. Sz�l�ts Johnnynak, �n meg t�ged
Philippe-nek, vagy Philnek, ha nincs ellene kifog�sod.
- Term�szetesen nincs... Jean.
� is francia kiejt�ssel mondta, Reisman m�r belet�r�d�tt. - M�k�dj egy�tt
velem - mondta. - �gy egyeztem meg a Vietekkel. M�k�dj egy�tt velem most,
azut�n t�rj vissza velem Kunmingba, amikor �n is megyek. M�sk�pp �tdobnak
t�ged a hat�ron �s ha megpr�b�lsz visszaj�nni, bel�dl�nek.
- Tudod, ki ez az ember? - k�rdezte d�h�dten Philippe. Meg se v�rta a
v�laszt. - A Komintern �gyn�ke. Egy kommunista! Az igazi neve Nguyen Ai-
Quoc. H�sz �ve k�r�zi �t egy csom� orsz�g rend�rs�ge!
A v�d - ak�r igaz, ak�r nem - Reismant nem lepte meg annyira, mint
amennyire Belfontaine-t sokkolta �s b�sz�tette. S�t az �ll�t�s alapvet�
igazs�g�ban nem is k�telkedett, hiszen �pp eleget hallgatta H�nak �s t�rsainak
politikai n�zeteit. Az � megb�zat�sa szempontj�b�l nem sz�m�t a jelenlegi
st�diumban, amennyiben a Vietek a maguk r�sz�r�l betartj�k az alkut. A
m�ltban, Eur�p�ban volt m�r dolga kommunista partiz�nokkal, n�melyik�k
hasznos sz�vets�ges volt, n�melyik�k nem.
- Honnan tudtad meg ezt?
- Miel�tt elindultam P�rizsb�l, �ssze�ll�tottak sz�momra egy dosszi�t.
Inform�ci�k a Suret�-t�l, a p�rizsit�l �s a hanoit�l. Inform�ci�k a britekr�l,
akik egyszer fogva tartott�k Hongkongban. Inform�ci�k a kunmingi
misszi�nkt�l. A k�nai nacionalist�k t�bb mint egy �ven �t tartott�k b�rt�nben.
K�sz csoda, hogy nem �lt�k meg.
- Tal�n �gy gondolt�k, t�bb hasznuk van bel�le, ha �letben hagyj�k -
tal�lgatta Reisman. - Mint ahogy most � tal�lja �gy, hogy azok vannak az �
haszn�ra.
- �s ti is �gy tal�lj�tok, hogy a hasznotokra van?
- Nagyon is. Ti nem?
- Nem. Ez az ember Franciaorsz�g ellens�ge.
- Franciaorsz�gnak vannak k�zvetlenebb ellens�gei is - mondta
hangs�lyosan Reisman. - Ellen�k harcoltam, �s tov�bbra is ezt teszem.
Szerintem okosabb lenne, ha bar�totokk� �s sz�vets�gesetekk� tenn�d ezt az
embert �s az elvt�rsait. Megmondtad neki, amit tudsz r�la?
- Nem. Ott helyben agyonl�vetett volna. Hogyan tudtok egy ilyen emberrel
egy�ttm�k�dni?
- Sz�ks�gb�l. Meg kell �g�rned, hogy egy�ttm�k�dsz.
Belfontaine hallgatott, azut�n kelletlen�l kiny�gte: - J�!
- Mi�rt k�sz�lt�l Lang Sonba?
- Hogy a n�v�remet, megtal�ljam. A h�bor� el�tt f�rjhez ment egy gazdag
�ltetv�nyeshez, egy Thibaut nev� francia gyarmati emberhez, akit P�rizsban
ismert meg.
- Odaval�si vagy?
- Nem. Dehogy - mondta Philippe, nosztalgikus�n. A padon �lt, a
r�di�asztal mellett. Reisman a bambuszpriccse sz�l�n. Cigarett�val k�n�lta,
r�gy�jtottak.
- Istenem, de j�l esne egy konyak - s�hajtott fel Philippe.
- Sajna, nincs - mosolygott Reisman. - Aligha l�tsz konyakot, am�g
Kunmingba nem �r�nk. - Eml�kezett r�: Sam Kilgore-nak van.
- Id�nkint f�lutaztunk P�rizsba, de nem tudn�k ott �lni, Madeleine se.
Vid�ki emberek vagyunk. A csal�domnak a Camargue-ban van birtoka.
Ismered?
- �thaladtam rajta. Provence-ban. Mocs�rvid�k... lovak... juhok... viaskod�
bik�k... r�mai romok.
Philippe f�lder�lt: - Qui. Odahaza gardien vagyok, cowboy. De ez r�gen
volt. �t �ve nem j�rtam odahaza. Madeleine t�z �ve j�tt ide Thibaut-val.
Meg�lt�k a f�rj�t.
- A jap�nok?
- Tal�n. De �pp�gy lehet, hogy ilyenf�le rebellisek �lt�k meg, mint ezek.
Madeleine-t k�nyszer�tett�k, k�lt�zz�k el az �ltetv�nyr�l. J�tt n�h�ny lev�l.
El�bb Hanoiban volt, azut�n Lang Sonban. Van ott egy er�d�tm�ny, francia
katonas�g lakja. Oda kell mennem. Seg�tened kell, Jean.
- Tal�n odamehet�nk egy�tt. Megpr�b�lom elint�zni - mondta Reisman.
Nem hitte el, hogy Philippe kiz�r�lag az�rt ugrott le Tonkinban, hogy a
n�v�r�t megkeresse. �rdekl�d�tt a katonai m�ltja fel�l; �gy k�rdez�sk�d�tt,
ahogy egyik katona �rdekl�dik a m�sik katona �lm�nyei fel�l. Philippe
elmondta, hogy a h�bor� kezdete �ta katon�skodik. Dunkerque �s a francia
kapitul�ci� ut�n 1940-ben kijutott Angli�ba, hogy bel�pjen a Szabad
Franci�khoz. Azok sokfel� ir�ny�tott�k, s �gy mind t�bb harci tapasztalatot
szerzett, �s �sszek�t� tisztk�nt a diplom�ciai �rz�ke is kifejl�d�tt. Angli�ban
k�pezt�k ki az ejt�erny�s ugr�sra, azut�n k�l�nf�le sz�vets�ges
l�giegys�gekhez k�ldt�k, Tun�zi�ba, majd Szic�li�ba. Olaszorsz�gban a
Francia K�lf�ldi Hadseregn�l harcolt, azut�n Monte Cassino alatt
elir�ny�tott�k a frontr�l, hogy Angli�ba visszat�rve Leclerc hadoszt�ly�n�l
kapjon kik�pz�st. M�g most is �r�mm�morban �gett att�l, hogy r�szt vehetett
P�rizs felszabad�t�s�ban.
- Ez is Franciaorsz�g itt - mondta l�zasan Philippe -, ak�rcsak Alg�ria,
Marokk� �s Tun�zia.
- Ezt nem mi ketten fogjuk eld�nteni - mondta neki Reisman. - Majd a
h�bor� ut�n eld�l. Most azt a parancsot kaptam, hogy vegyem r� ezeket az
embereket, m�k�djenek egy�tt vel�nk a jap�nok ellen, �s cs�kkents�k a
K�n�ra nehezed� nyom�st.
- �n is megkaptam a magam parancsait, Jean.
Reisman tanulm�nyozta az �szt�v�r, s�padt arcot; az elk�telezett, fanatikus
szemp�rt. Igen hasonl� f�nyt, mint amit Tran Van Thi �s a t�bbi Viet Minh
szem�ben l�tott.
- Csakugyan De Gaulle k�ld�tt?
- Igen. Nagy megtiszteltet�s. Helyeselte a k�ldet�semet; szem�lyesen
besz�lgett�nk az indul�som el�tt. A munkat�rsai megpr�b�lt�k Amerik�n
kereszt�l megszervezni az utamat, de ott visszautas�tott�k a beutaz�si
enged�lyemet �s a sz�ll�t�somat. A britek viszont meg�rtik ezeket a dolgokat
�s k�szs�gesek voltak.
Igen, �k biztosan, gondolta kiss� sajn�lkozva Reisman. Kezdetben
Franciaorsz�got is, Angli�t is a t�l�l�s �rdekelte. Most ink�bb birodalmaik
meg�rz�se �s fenntart�sa lett fontos a sz�mukra.
- Csak hogy a n�v�redet f�lkeresd? - �v�d�tt Reisman. - Micsoda
figyelmess�g!
Philippe s�padt arca elv�r�s�d�tt: - Ez term�szetesen csak a dolog egyik
fele - v�dekezett. - F�l kell m�rnem az itteni helyzetet �s jelent�st adnom
r�la; hogy el�k�sz�ts�k az utat a felszabad�t�shoz, ugyan�gy, ahogy
Franciaorsz�gban.
- Akkor dolgozhatunk egy�tt - mondta neki Reisman. - Te meg �n... meg
a Vietek.
Philippe bizonytalanul b�mult r�: - Le vagyok k�telezve neked... tal�n az
�letem�rt is. De el kell mennem Lang S�ba �s azut�n Hanoiba. Int�zd el
ezekkel a salaudokkal, �s akkor harcolok veletek, amerikaiakkal, a jap�nok
ellen, ahogy ti is harcoltatok vel�nk a sv�bok ellen. De Nguyen Ai-Quoc
kommunista rebelliseinek nem seg�tek.
Reisman ennyiben hagyta. Igaz, tudta, nem fog teljesen megb�zni ebben a
franci�ban... ahogy Ho Si Minhben se tud teljesen megb�zni... se Sam Kilgore
alezredesben... se senkiben.

Philippe-re b�zta az �ramfejleszt�t �jjel, miut�n f�lk�sz�lt, hogy Kunmingnak

r�di��zenetet adjon le. Egyed�l voltak. Philippe nagy megk�nnyebb�l�s�re
Reisman hazak�ldte m�r a Viet r�di�s hallgat�it. A francia k�ptelen volt
hozz�szokni, hogy olyanok k�zt van, akiket ellens�gnek tekint; majd'
sz�tvetette az alig visszafojtott d�h �s frusztr�ci�.
- Kinek akarod jelenteni az ittl�tedet? - k�rdezte Reisman, amikor v�gzett
saj�t �zenetei rejtjelez�s�vel az egyszer haszn�latos k�d alapj�n.
- Senkinek - v�laszolta Philippe �s neki�llt a kurbliteker�snek. -
Megk�rlek, hogy senkinek se adj le semmit az ide�rkez�semr�l.
Reisman nem �rtette: - Mi�rt?
- A kunmingi francia meghatalmazottak nem tudnak a k�ldet�semr�l, se
azok a tisztek, akikkel Indok�n�ban kapcsolatba kell l�pnem.
- Hogyhogy? Mag�nh�bor�t v�vsz?
Philippe megemelte hangj�t, hogy t�lkiab�lja a gener�tor zaj�t: - Vannak
frakci�k, amelyek szemben �llnak De Gaulle-lal. Ezek megpr�b�ln�nak
betartani nekem. Tal�n m�g a jap�noknak is el�ruln�nak.
Reisman a morzekulcs f�l� hajolt. �gy l�tszik, m�r senki sincs ugyanazon
az oldalon, gondolta. - J�l van - mondta -, nem is ismerlek, sose l�ttalak. -
De miel�tt �tni kezdte volna a billenty�ket, �jra f�lpillantott Belfontaine-re,
aki egyenletesen csavarta a kurblit. - B�rmi is a k�ldet�sed, nehogy ellenem
pr�b�lj tenni b�rmit is.
Amikor a megbesz�lt id�pontban kapcsolatot teremtett Kunminggal, Sam
Kilgore ism�t ott v�rta a rept�ri h�rad�szob�ban. Jelz�seib�l v�ratlan
idegess�g �radt:
- Jap�nok el�rt�k tegnap Kujlint. Liucsouba tartanak. A m�sik sz�rny
pedig Kujjangba.
Mint amikor a tengelyhatalmak el�ret�r�s�nek legs�t�tebb id�szak�ban
h�reket hallgatott az ember. Ha a jap�nok elfoglalj�k Kujjangot, akkor
nyilv�nval�, hogy Kunming �s Csungking is hamarosan elesik. A jap�nok,
s�lyos csendes-�ce�ni �s burmai vesztes�geik ellen�re �gy l�tszik, K�na
megh�d�t�s�ra sz�nt�k el magukat. H�napokkal ezel�tt indultak el r�g�ta
birtokolt tengerparti h�df��ll�saikb�l a sz�razf�ld belsej�be. Sam �zenet�b�l
az der�l ki, hogy most nagy erej� vill�mh�bor�s t�mad�ssal verekszik befele
magukat K�n�ba: Nemzeti K�na csapatai, �gy l�tszik, �sszeomlanak �s
elt�nnek, s hagyj�k, hadd tomboljon az ellens�g k�nye-kedve szerint. Ez az
amire Stillwell t�bornok �vek �ta figyelmeztet mindenkit. Ez az, amir�l Csang
Kaj-sek azt bizonygatta, nem t�rt�nhet meg. Ez az, amit Chennault t�bornok
kiz�r�lag l�gier�vel pr�b�lt megel�zni. Most a jap�nok felg�ngy�l�tik a
t�bornok el�retolt �ll�sait Hengjangban, Linglingben, Kujlingban; �s m�r
Liucsouba tartanak. Az is k�zenfekv�, hogy v�gigh�mp�ly�gnek D�l-K�n�n a
hat�r ment�n, egyes�lnek Indok�n�ban l�v� hadoszt�lyaikkal �s egyetlen,
�sszef�gg� megsz�llt ter�lett�meget alak�tanak ki.
- Parancs, hogy fokozz�tok a gerillatev�kenys�get odalenn - r�di�zta
Kilgore.
- Kett�zd meg a rendel�semet a fegyverrakt�rn�l - v�laszolta Reisman. -
Toldd meg p�nc�lt�r�kkel, g�ppusk�kkal, �gy�kkal, l�szerrel. Add meg a
ledob�s d�tum�t, id�pontj�t. Ha k�szen �llsz, megadom a ledob�si
koordin�t�kat.
Sam v�laszolt: - Itt nincs cucc. Szerezni pr�b�lunk.
Vajon mennyi az igaz ebb�l? - t�n�d�tt Reisman, b�r tudta, K�n�ban
minden katonai parancsnoks�g fegyver�rt, l�szer�rt �s alkatr�szek�rt �b�gat
�vek �ta. Eddig mindennek a P�pon t�lr�l kellett �trep�lnie, els�bbs�gi
alapon. A Burma-Ledo orsz�g�t k�nny�tene a probl�m�n, de az csak h�napok
m�lva k�sz�l el, felt�ve, hogy a jap�nok nem v�gj�k el �jra.
- Mi h�r a lezuhant rep�l�g�p leg�nys�g�r�l? - �rdekl�d�tt Sam.
- M�g semmi. A Vietek keresik �ket - felelte Reisman.
A k�vetkez� k�rd�sen Reisman �rtetlen�l f�nnakadt p�r pillanatra. -
Tal�lt�l valami �rut? - k�rdezte Sam.
V�gre beugrott eml�kezet�be az �piumr�l �s �zleti lehet�s�gekr�l folytatott
besz�lget�s�k. Hat�rozott nemet kopogott a morzebillenty�n.
Befejezte a r�di�z�st, �s kiment leveg�zni a h�v�s �jszak�ba. R�gy�jtott �s
le�lt a l�pcs�re. Philippe j� �jszak�t k�v�nt odabentr�l. Elm�lt m�r �jf�l,
cs�ndes volt a t�bor. Odan�zett Mai kunyh�ja fel�, v�ratlanul elfogta a
v�gyakoz�s. Elfordult, azut�n �jra vissza, mert mozg�st �szlelt a szeme
sark�b�l. Egyenruh�s f�rfi suhant f�l nesztelen�l a kunyh� l�pcs�j�n. Haro
visszat�rt, gondolta Reisman, b�r a s�t�tben nem l�tta igaz�n tiszt�n ebb�l a
t�vols�gb�l, � volt-e az.
Tal�n a kis hegyes sapka okozta, vagy a magas csizma �s a belet�rt nadr�g
k�rvonalai -, de ut�lag hirtelen r�d�bbent, hogy az egyenruha: jap�n.

20.

N�h�ny percig nem tett semmit. Csak �lt ott, cigarett�zott, beleb�mult az
�jszak�ba, s az �serdei �llatok hangjait figyelte. Semmi kedve se volt ahhoz,
hogy r�t�rj�n valakire in flagrante dalicto. Ha Haro - vagyis Jimmy Lum -
az, akkor pirkadat el�tt kij�n Mai kunyh�j�b�l, hogy visszat�rjen sz�ll�s�ra,
Azel�tt, amikor Reisman megfigyelte j�v�s�t-men�s�t, ez volt a szok�sa; hogy
�gy t�nj�k, mintha egyed�l t�lt�tte volna az �jszak�t, �s Mainak ne kelljen
restellkednie.
Reisman latolgatta, ne szereljen-e f�l egy kis mag�nriaszt�t, a me�k
�lc�zott csapd�inak mint�j�ra, egy kis kiold�zsin�ros zajcsin�l�t, mint
amilyennel a Vietek gyakorolj�k akn�k �s gr�n�tok kil�v�s�t. Egy finom
huzal vagy egy tr�pusi k�sz�n�v�ny ind�ja, �gyesen kifesz�tve a l�pcs�n �t.
Azut�n esz�be jutott, amit Thi mondott neki, hogy Haro �s � nem jelentenek
vesz�lyt egym�s sz�m�ra, �s oda lyukadt ki, hogy egy m�goly j�t�kosnak
l�tsz� konfront�ci� is fenyeget�snek t�nhet a s�t�t �jszak�ban. Ink�bb bement,
f�l�lt�zve fek�dt le aludni �s �gy hangolta be mag�t, hogy pirkadat el�tt
f�l�bredjen.
Amikor f�l�bredt, Philippe m�g mindig m�lyen aludt. Reisman kin�zett a
nyitott ajt�n. T�z perc m�lva megl�tta Har�t, amint kil�p Mai kunyh�j�b�l.
Als�nem�ben volt, egyenruh�j�t �s csizm�j�t a kez�ben hozta. Reisman
megv�rta, am�g Haro elt�nik a s�r�ben, azut�n �tsietett a tiszt�son �s bel�pett
Maihoz.
- Itt felejtett�l valamit, Kita? - sz�lt Mai �lmos hangja franci�ul.
Reisman k�zelebb l�pett a l�ny priccs�hez �s halkan, angolul �gy sz�lt: -
Sz�val ez a keresztneve.
Mai h�trafordult �s elk�pedve f�l�lt. A takar� a derek�ig cs�szott le, s a
f�rfi hom�lyosan l�tta csupasz v�ll�t �s melle halm�t. B�multa. A l�ny nem
takarta el mag�t. - Te vagy? - mondta.
- Ki az a Kita? - k�rdezte Reisman. �gy hangzott, mint egy megcsalt f�rfi
k�rd�se, pedig nem ez volt a sz�nd�ka.
- Ez nem tartozik r�d, �rnagy - v�laszolta a l�ny haragosan.
- M�skor �s m�sutt csakugyan nem tartozna r�m, de ezen a f�rfin, amikor
az �jjel bej�tt ide, jap�n egyenruha volt. Szerintem ideje, hogy beavassatok a
j�t�kba. Ki �? �s melyik oldalon �ll?
Mai l�tta, hogy a f�rfi a test�t n�zi, f�lh�zta nyak�ig a takar�t.
Halk f�rfihang sz�lalt meg Reisman h�ta m�g�tt:
- �n is ugyanezt k�rdezem magamt�l m�r h�napok �ta. - Reisman
h�trafordult; Haro l�pett be az ajt�n, a jap�n egyenruha �s csizma m�g mindig
a kez�ben: - Megl�tt�l. Megl�ttalak. D�ntetlen.
Reisman nem �rzett fenyeget�st a hangj�ban, se szerepj�tsz�st, csak
kimer�lts�get, tal�n unotts�got.
- Ki vagy? - k�rdezte Reisman.
Haro besz�vta a leveg�t, megj�tszott egy vigy�zz�ll�st �s szaggatott
kiejt�ssel �gy felelt: - Shidehara... Kita... Ezredes... Kempitaj Szolg�lat�ra!! -
Mereven meghajolt, a cuccot a h�na al� t�rte. M�g a sark�t is �ssze�t�tte,
mint egy n�met, de a kapca puha volt ahhoz, hogy csattanjon. Haro
csal�dottan n�zett r�, azut�n elnevette mag�t a kom�di�n.
Reisman d�bbenten b�mult r�. Ez az ember �gy viselkedik, mint aki t�l sok
amerikai filmet l�tott �s most t�ved�sb�l egy szalonkom�dia sz�veg�t �s
mozg�s�t haszn�lja egy komoly dr�mai helyzetben. - Nem Jimmy Lum vagy
v�letlen�l? - k�rdezte t�le.
- Klassz pasas. Hallottam r�la. - Haro a priccs fel� pillantott. - Mondd
meg neki, Mai.
A l�ny Reismanra n�zett a pokr�c sz�le felett: - Val�ban Kita
Shidehar�nak h�vj�k. A Kempitaj ezredese.
Reisman egyik�kr�l a m�sikra pillantott, h�tha tr�f�lnak. De nem. Hirtelen
h�ly�n �rezte mag�t �s d�hbe gurult. - Akkor mi�rt henteregsz vele? -
k�rdezte Mait�l. - �gy tudom, �k az ellens�ghez tartoznak. - Azut�n a
f�rfihez fordult, aki az im�nt az ellens�ges titkosszolg�lat tisztj�nek vallotta
mag�t. - Te meg mi�rt m�szk�lsz itt szabadon �s haverkodsz mindenkivel?
Mi�rt nem z�rnak be, vagy k�ldenek goly�t a fejedbe? Mi�rt nem k�ld�d
r�juk a csapataitokat?
Kita a fej�t r�zta: - J�zusom, de naiv vagy, hapsik�m. Ez a vaker a
parasztoknak sz�l, a Lumpenproletanatnak. - Azut�n abbahagyta a
kom�di�z�st �s �gy sz�lt: - El�g a marh�skod�sb�l. �zleti �gyeket kell
megbesz�ln�nk, ak�r hozz� is foghatunk.
- Kezdj�k! Okos�ts ki!
Kita Maira n�zett: - F�lkelhetn�l �s f�zhetn�l nek�nk te�t. - Azut�n
Reismanra: - Fordulj f�lre egy pillanatra, Johnny, m�g a h�lgy mag�ra vesz
valamit.

Az "�zleti �gy", amelyet Kita Shidehara meg akart besz�lni, messze nem volt
olyan elk�peszt�, mint az, hogy egy Kempitaj-ezredes sz�j�b�l j�n. Olyan ez,
gondolta Reisman, mintha egy n�ci gauleiterrel �lt volna le te�zni valamelyik
megsz�llt orsz�gban, ahol az ellen�ll�si mozgalommal m�k�d�tt egy�tt.
Lesz�m�tva, hogy az ezredes besz�de m�g mindig ink�bb egy amerikai Jimmy
Lumra vallott, mint egy jap�n Kita Shidehar�ra. Mai meggy�jtott egy
olajl�mp�t �s te�t forralt a kis kokszt�zhelyen. Az egyetlen sz�kre � �lt, a k�t
f�rfi a padl�n l�v� bambuszsz�nyegre telepedett le. Apr� cs�sz�kb�l
kortyolt�k a te�t.
A Kita h�rei m�r nem voltak �jak. Besz�lt Reismannak a jap�nok k�nai
el�nyomul�s�nak �t�t� erej�, �j gy�zelmeir�l, egy kicsit �lvezkedett is rajta: -
A ti k�nai csapatotok nincs valami j� kondiban. Utcahosszal marad le. Tal�n
gy�nge volt az edz�i munka?
Reisman v�llat vont. - Hallottam err�l.
- �s tudsz a lezuhant rep�l�g�p-leg�nys�gr�l? Kilenc sr�c.
- Tudok.
- Persze, a r�di�d! - csettintett az ujj�val Kita. - Hadd mondjak valami
�jat, amit elmondhatsz Kunmingnak. A jap�nok h�rm�jukat b�rt�nben tartj�k
Hanoiban. H�rmat a franci�k elrejtettek k�z�l�k valahol, �s nem hajland�k
kiadni �ket a jap�noknak. J� fi�t akarnak j�tszani, �gy hiszem, p�r j� pontot
szerezni. A harmadik h�rom rep�l�s m�g mindig bolyong a hegyekben �s
�serd�kben. R� k�ne venned Ho ap�t, hogy kerestesse meg �ket.
- Megt�rt�nt. Eddig egyetlen embert tal�ltak, az is francia. Mondd,
ezredes...
- Hagyjuk a rangokat, John - intette le Kita. - Errefel� nem t�r�d�nk a
formas�gokkal.
- Amerikai vagy? Niszei?
- Nem �n. Jap�nban sz�lettem �s nevelkedtem. J�rt�l m�r ott?
- R�viden, p�r �ve. Haj�r�l sz�lltam ki Yokoham�ban.
- Tetszett?
- F�ljutottam Toki�ig. Olyan volt, mint egy ny�lketrecben lakni.
- �s m�sutt nem j�rt�l?
- De. Volt, ami nagyon sz�p... igaz�n nagyszer� �s sz�p. El is t�n�dtem,
hogy ilyen k�l�nleges �rz�kenys�g� �s �zl�s� n�p, hogyan b�nhat ilyen
kegyetlen�l �s gonoszul a vil�ggal.
Kita ugrat�n h�trah�z�dott, mint aki megr�m�lt.
- Ha ezt s�rt�snek sz�ntad, ne t�rd magad, kispajt�s!
- Reismant nagyon r�gen nem sz�l�tott�k kispajt�snak. Harminc�ves volt, s
az ezredest �nmag�n�l �tnyolc �vvel fiatalabbnak taks�lta. - A v�laszom:
k�nny� volt - folytatta Kita. - Csak kifigyelt�k, mire k�sz�lt�k ti, nyugatiak,
azut�n elszabad�tottuk a szamur�jainkat.
- Hol tanult�l meg ilyen j�l "amerikaiul"?
- Angollal kezdtem - a Cs�sz�ri Hadsereg Nyelviskol�j�n Toki�ban.
Nagyon �gyeltek r�, hogy bel�nk verj�k az amerikai sz�fordulatokat �s
kifejez�seket.
- Nem hiszek neked, Kita - mondta Reisman. - Holtbiztos, hogy j�rt�l az
�llamokban.
- Egy sz�val se mondtam, hogy nem j�rtam.
- Senki se besz�l �gy egy nyelvet, mint a bennsz�l�ttek, csak ha
bennsz�l�ttek k�zt �l.
- Kapunk m�g te�t, Mai? - emelte f�l cs�sz�j�t Kita.
- Ez is amerikai dolog - mondta Reisman. - Egy jap�n udvariasan �l, �s
v�r, am�g megk�n�lj�k.
Mai te�t t�lt�tt mindkett�j�knek, azut�n leoltotta a villanyt. A hajnali f�ny
m�r elegend� volt. Vissza�lt �s megb�v�lten hallgatta a p�rbesz�det. M�g � se
tudott ennyit Kit�r�l.
- Ok�! Ez az egyik, amit az �llamokban tanultam. A r�men�ss�get.
- �s ott szerezted be ezt a nagyokos humorodat is? - k�tekedett Reisman.
Biztos volt benne, hogy a jap�n illem nem enged meg ilyen k�nnyed st�lust.
Az volt az �rz�se, hogy �pp ett�l t�bolyultak meg ennyire. Meg att�l, hogy
majmolni pr�b�lt�k azoknak a nyugati orsz�goknak az egyik�t, amelyeket
annyira len�ztek. Csakhogy N�metorsz�ggal rossz v�s�rt csin�ltak.
- Igen, rajtam ragadt. Ott minden olyan vicces, hogy nevetni kell, ha az
ember �lni akar. Azt hiszem, szerencs�m volt. El�j�tt az igazi �nem.
- Mivel foglalkozt�l ott?
- K�m voltam. Di�kk�m. Vagy k�m di�k. Att�l f�gg, honnan n�zed. Ide
figyelj: ez mind nem fontos. Fontosabb dolgokat kell megbesz�ln�nk.
- Mi j�r az eszedben?
- Dolgozzunk egy�tt, hogy seg�ts�k a Vieteket.
- Ki ellen?
- A franci�k ellen.
- �s ti jap�nok?
- Mi t�vozni fogunk. - Besz�dm�dj�ba belop�dzott az ir�nia. - Ami most
a k�naiak ellen t�rt�nik, ezek k�nny�, id�szakos gy�zelmek, b�r a tieitek ott
Kunmingban �s Csungkingban nyilv�n �sszevissza szarj�k magukat t�le.
M�sutt vesz�t�nk. Nem hiszem, hogy a K�z�s-J�l�ti Szf�ra megmarad a
jelenlegi form�j�ban. Vissza kell majd menn�nk a k�lyh�ig, �s
�jragondolnunk az eg�szet.
- Megadod nekem a t�voz�sotok id�pontj�t?
- Majd ha kell. Azt viszont nem akarjuk, hogy a franci�k visszaj�jjenek
ide. �zsia az �zsiaiak�, s a t�bbi.
- �n �gy l�tom, hogy �k m�r itt vannak �s v�gig itt voltak. Sose r�gt�tok ki
innen a franci�kat.
- Igazad van. K�nnyebb volt sz�munkra a piszkos munk�t azokkal
elv�geztetni, akik m�r �gyis itt vannak. Amit el akartunk venni, azt elvett�k �s
hazasz�ll�tottuk. B�rmikor, amikor a helyi franc�zokat kezel�sbe akarjuk
venni, meg se kottyan nek�nk. - �jra csettintett ujj�val.
Nagyon amerikaias szok�s, gondolta Reisman. - Ha azt v�rod, hogy �t�llok
�s nektek fogok dolgozni, akkor nagyon t�vedsz - mondta nyersen. - Vend�g
vagyok itt, azt k�rt�k t�lem, hogy legyek udvarias veled, �s �n tartom a
szavam.
- Nem k�rlek arra, hogy �ruld el a haz�dat, �rnagy - m�ltatlankodott Kita.
- Akkor te akarod el�rulni a magad�t.
- Sz� sincs r�la.
Reisman megr�zta a fej�t. - M�g mindig nem �rtem, miben s�ntik�lsz,
ezredes... vagy Kita, vagy Haro, vagy hogy a fen�be h�vnak. Rossz oldalon
�lltok ebben a h�bor�ban.
- R�szletk�rd�s - mondta Kita. Hangja megint vid�m lett, modora
kellemes. - A h�bor� eljutott arra a pontra, ahol te meg �n nagyon is
ugyanazon az oldalon �llunk a Vietekkel kapcsolatban. A Kempitaj hossz�
ideje egyed�l csin�lta ezt v�gig vel�k, j� m�lyen benne vagyunk.
Reisman Maira pillantott: - Igen, szerintem is.
A l�ny szeme haragosan r�villant, de hallgatott.
Kita komolyan folytatta: - Nem err�l besz�lek. Megv�vtuk a magunk
harc�t itt a Cs�sz�ri Hadseregben �s a nyavaly�s b�rokrat�kkal ott Toki�ban.
Majdnem olyan keserves harc ez, mint a ti harcotok az OSS, a hadsereg, a
haditenger�szet �s a l�gier� k�z�tt, nem is besz�lve arr�l a k�zdelemr�l, amit
Washingtonnal, Csungkinggal �s a t�bbi �gynevezett sz�vets�geseitekkel
folytattok.
- Mit tudhatsz te err�l?
- Mindent, amit tudni �rdemes. - Minden�tt ott vannak az embereink. M�g
azt is tudjuk, milyen nyomor�s�gos�n kev�s fegyvert hoztatok be a Vieteknek:
huszon�t M-1-est, huszon�t karab�lyt, huszon�t...
- Ne f�radj! - v�gott k�zbe Reisman. - Ismerem a mos�c�dul�nkat. - �jra
Maira n�zett. - Gondolom, a Vietekt�l szerezt�tek meg.
- Nem - mondta Kit�. - Tudtam, m�g miel�tt �tl�pt�tek a hat�rt.
Sz�gyellhetn�tek magatokat. Apr� kis eml�kt�rgyakkal akartok szerelmet
v�s�rolni, amikor pedig d�l a gy�raitokb�l a fegyver. Ak�rcsak az �seitek,
amikor �veggy�ngy�kkel v�s�rolt�tok meg az indi�nokt�l az els�sz�l�tts�get.
- Az �n �seim nem ismertek indi�nokat - v�laszolta Reisman akadozva.
Igyekezett elrejteni zavar�t, amelyet saj�t h�bor�j�nak zagyva kett�ss�ge
miatt �rzett. Honnan a fen�b�l tudja Shidehara, milyen fegyvereket hozott �
Kunmingb�l? Ki volt a t�gla? Csak az �gyn�k�k minden�tt jelenval� rendes
h�l�zata m�k�dik, avagy csal�don bel�libb? Kilgore, Ludlow, Taj Li? -
T�rj�nk vissza r�d, ezredes.
- Kita, maradjunk ebben.
- T�rj�nk vissza oda, amikor di�kk�m volt�l az �llamokban.
- Dali�s id�k voltak. - K�nnyed, nemt�r�d�m arckifejez�se csak p�r
pillanatra v�ltozott meg, de Reisman �szrevette. Shidehara ezredes j�k�p�
arca megfesz�lt, elborult. Azut�n Mai fel� pillantott, mintegy bocs�natk�r�n
az�rt, amit mondani k�sz�lt: - Neh�z ott j� numer�ra szert tennie egy
jap�nnak, de az alacsonyabb n�poszt�lyaitokn�l megoldottam.
Reisman t�bbet v�rt, de a m�sik holmi kellemetlen eml�keken tipr�dott. -
Gondolom, nem az�rt utazt�l hatezer m�rf�ldet, hogy amerikai l�nyokat
baszogass�l, Kita.
Kita szem�ben alig �szrevehet� d�h villant f�l. Azut�n vigyorba er�ltette
von�sait: - Nem, a f�n�keim az�rt k�ldtek oda, hogy Amerik�t �s az
amerikaiakat tanulm�nyozzam, �s megtanuljak helyesen besz�lni. Ez gyakran
rosszul s�lt el, ami a nyelvtanilag helyes angols�gomat illeti; �rted, amit
mondok, ugye.
- Kik voltak a f�n�keid?
- Az el�lj�r�im a Kempitajn�l. A nev�k nem tartozik r�d. Akkor m�r tiszt
voltam a hadseregben. A csal�domban hagyom�ny a katon�skod�s.
Hazafiass�gb�l. Sz�ks�g�k volt valakire, aki ott, a terepen dolgozik. Terveik
voltak, tudod.
- Igen, erre magunk is r�j�tt�nk Pearl Harborn�l - felelte Reisman.
- Szem�lyes v�lem�nyem szerint hiba volt.
- Hol volt�l akkor?
- Otthon Toki�ban k�sz�tettek f�l egy m�sik megb�zat�sra. Meg is
mondtam nekik, de senki se figyelt r�m. Nagyon is volt elk�pzel�sem arr�l,
mire vagytok k�pesek ti amerikaiak, ha egyszer �sszeszeditek magatokat, �s
neki�lltuk a hadig�pezet ki�p�t�s�hez. Megvan hozz� az embermennyis�g �s
nyersanyag. Sokat utazgattam ott valaha a vak�ci�k idej�n. Ez a harmincas
�vek v�g�n volt, eg�szen 41 elej�ig. L�ttam, mi kezd�dik, mi fog t�rt�nni,
m�g ha r� is tudj�tok venni angol bar�taitokat, hogy seg�tsenek. Bej�rtam
Kaliforni�t �s az �szaknyugatot, j�rtam Denverben, Chicag�ban, New
Yorkban, Washingtonban. Kurva nagy orsz�g. S�t egy h�ten �t Texast is
bej�rtam. Texas egymag�ban nagyobb, mint az �sszes jap�n sziget egy�ttv�ve.
Vettem egy �cska kocsit, abban aludtam. V�lem�nyk�l�nbs�gek mer�ltek f�l
azzal kapcsolatban, van-e jogom megaludni egyik-m�sik v�rosban, vagy
nincs. Ugyanez volt a helyzet D�len, am�g meg nem vettem a kocsit. Sose
tudtam, el�l vagy h�tul szabad-e �ln�m a buszon.
Shidehara ezredes arc�r�l olyankor t�nt el a vid�ms�g, amikor ilyesmikre
eml�kezett vissza: a faji �s t�rsadalmi s�relmekre �s el��t�letekre, amelyek �t
is megb�ntott�k az Egyes�lt �llamokban. Reisman tov�bb k�rdezgette,
megpr�b�lta kett�sz�rni az igazs�got �s a hamiss�got, m�g mindig nem volt
biztos benne, hogy ez az ember t�nyleg az, akinek mondja mag�t. Annak
ellen�re se, hogy Shidehara puszta k�zl�se is tarthatatlan helyzetbe hozta
mindkettej�ket. Hacsak a fegyvereikhez nem ny�lnak, ami - mint ezt
Shidehara �jra meg �jra hangoztatta: - helytelen lenne, hiszen mindketten
vend�gek egy t�bb�-kev�sb� semleges terepen; �s �, Shidehara hajland�
tekintetbe venni ennek a Viet Minh-b�sty�nak a semlegess�g�t m�g akkor is,
ha haz�ja a francia gyarmatos�t�kkal meg az el�z� Vichy-korm�nnyal k�t�tt
szerz�d�s �rtelm�ben sz�llta meg Indok�nai.
- Ma, mintha vit�ss� kezdene v�lni, �rv�nyes-e m�g ez a meg�llapod�s -
szellemeskedett a jap�n. - A rep�l�itek n�vekv� elsz�nts�ggal t�madnak
benn�nket �s sz�m�tunk r�, hogy az armad�tok �s partra sz�ll�t� haj�itok
b�rmely nap f�lt�nhetnek a Tonkini-�b�lben. Nem tudsz err�l konkr�tabbat,
Johnny?
Reisman a te�j�t kortyolta, azut�n moh�, ny�lt arccal b�mult Shidehara
ezredesre. Annak �ltal�nos der�je, ak�r val�di volt, ak�r megj�tszott, �r� is
r�ragadt. Olyannyira, hogy Reismannak folytonosan eml�keztetnie kellett
�nmag�t, ki is ez az ember, vagy kinek mondja mag�t.
- Nem, nem tudom - v�laszolta Reisman, igyekezett kellemes hangot
meg�tni. - Az �n szintemen nem nagyon avatj�k be az embert eff�le
inform�ci�kba.
Reisman �gy tal�lta, rajta a sor ebben az udvarias p�rbesz�dben �s f�ltett
n�h�ny �ltal�nos k�rd�st a Kempitaj m�k�d�s�r�l. Meglepet�sk�nt �rte Kita
ny�lts�ga. R�mutatott, milyen sok hasonl�s�g van a Kempitaj �s az OSS
k�z�tt a f�ggetlen hatalom �s akci�k dolg�ban. Mindkett� �r�k�s vit�ban �ll a
regul�ris fegyvernemekkel meg a maguk politikai b�rokr�ci�j�val. Most
azonban kritikus szakaszba jutottak a v�lem�nyk�l�nbs�gek az indok�nai
jap�n politik�t illet�leg, �s a vietnami f�ggetlens�gi csoportoknak ny�jtott
seg�ts�g dolg�ban.
- Toki�ban, s�t n�mely hanoi katonai k�r�kben is agg�dnak a franci�kt�l
v�rhat� h�bor� ut�ni megtorl�st�l - mondta Kita. - Mi viszont a Kempitajban
�gy hissz�k, ezt a probl�m�t elker�lhetj�k, ha most csak egy kicsivel is, de
b�trabban, mer�szebben viselked�nk ahelyett, hogy bizonytalankodunk �s
riadozunk.
- Hogyan? - k�rdezte Reisman.
- Azzal, hogy a bennsz�l�tt vietnamiakat k�pess� tessz�k a szuver�n
korm�nyz�suk megteremt�s�re.
- Mely esetben megmenek�ln�tek holmi francia korm�nyt�l, amely
megtorl�ssal �s j�v�t�tellel kellemetlenkedik nektek.
- Pontosan - b�logatott der�sen Kita. - N�h�ny r�szleg�nk m�gis
korl�tozza, hogy egy�ttm�k�dj�nk olyan csoportokkal, mint H��, �s m�g
ink�bb szeretn�k cs�kkenteni a k�z�s akci�k sz�m�t. A Kempitaj teh�t arra
k�nyszer�l, hogy egyed�l sz�lljon be, �gy ahogy tud. Te meg �n fura m�d
ugyanazon az oldalon �llunk most; �s ha nem hiszel nekem, ellen�rizd le
Washingtonn�l, amit mondok. F�ggetlens�get hozunk a Vieteknek �s
kiszor�tjuk a franci�kat.
Reismant, ha akarta, ha nem, mulattatta a sz�veg. M�gis k�telkedett. -
Szabad�sz�k�nt foglalkozol ezzel? Vagy m�g�tted �ll a c�ged?
Kita �vatosan meggondolta a v�laszt: - A kezdem�nyez�s, �rnagy, az a
legfontosabb! Ak�rcsak n�lad; ahogy helyesen r�mutatt�l, amikor
meg�rkezt�l.
- Mit �hajtasz t�lem pontosan, Ezredes?
- Hmmm... kapt�l t�lem h�rt a rep�l�idr�l. A helyedben m�ris r�startoln�k.
Ha tudok, seg�tek.
- �s mit k�rsz viszonz�sul?
- Semmit. Pillanatnyilag. Csak csin�ld tov�bb, amit csin�lsz �s ne lop�zz
ut�nam s�t�t �jszak�kon.
Neszek hallatszottak kintr�l, �bredezett a t�bor, kezd�d�tt a napi
tev�kenys�g. Reisman kipillantott. Philippe bizonytalanul �llt kunyh�juk
ajtaj�ban. Azut�n, amikor egy csapat f�lfegyverzett Viet menetelt el el�tte,
visszah�z�dott. Reisman a kunyh�ba behom�lyl� hajnali f�nyben �jra hol a
f�rfire, hol a n�re pillantott. V�giggondolta mindazt, ami elhangzott, �s m�g
mindig nem b�zott meg egyik�kben sem. Ellentmond�sok labirintus�n haladt
�t, olyan �ton, amely akkor kezd�d�tt, amikor ejt�erny�vel leugrott a C-46-
osr�l a burmai-k�nai hat�ron. Egzisztencialista labirintus volt ez, amelyben
�maga volt a mindenekfelett val�. A Boulevard St. Germaine-en, a Deux
Magots k�v�h�zban besz�ltek ilyesmir�l hajdan�n az egzisztencialista
filoz�fusok, s � egyet�rtett vel�k.
Volt m�g egy szem�lyes dolog, amire igencsak k�v�ncsi volt. - Nem tudod-
e v�letlen�l, ki a csungkingi emberetek, Kita? - k�rdezte k�nnyed�n.
- De tudom.
Reisman v�rta a folytat�st, de a m�sik nem mondta. - Nagyon szeretn�m
tudni, ki az - firtatta Reisman.
- Ink�bb nem mondan�m meg neked, Johnny. Ha bek�p�d, az csak
�sszezavarna bizonyos nemzetk�zi kapcsolatokat. Most mind el�g j�l
kij�v�nk egym�ssal. Az illet� �pp annyit szed ki a k�naiakb�l �s azok �pp
annyit szednek ki �bel�le, amennyi igazolja az � ottani helyzet�t. Most pedig
szeretn�k megismerkedni a franci�ddal.
- Majd m�g megk�rdezlek �jra - mondta �lesen Reisman. - Tal�n
legk�zelebb lesz r� elegend� okod, hogy el�ruld nekem. Mit tudsz a
franci�r�l?
- Csak annyit, amennyit a Vieteknek mondott.
Reisman odan�zett Maira. Az rebben�stelen�l n�zett farkasszemet vele.
H�t persze. M�g miel�tt Shidehara k�nnyed�n sz�ba hozta a franci�t, Mai m�r
t�j�koztatta �t.
- Rendben van - mondta. - De vigy�zz, ne balh�zzatok �ssze! A
v�delmem alatt �ll.
�ts�t�ltak a tiszt�son, Reisman kunyh�j�hoz. Csak � �s Kita. Kita meg se
k�s�relte, hogy kil�t�t elrejtse; a bemutat�s k�zben Philippe l�that�lag
megd�bbent �s feld�h�d�tt. Kurta, k�nyelmetlen tal�lkoz�s volt. Kita maga
volt a kedvess�g, Philippe ann�l lobban�konyabb. Kita csup�n
udvariass�gokat mondott, majd f�ltett n�h�ny k�rd�st az �j p�rizsi korm�ny
Indok�n�val kapcsolatos terveir�l. Ez a francia tisztnek �pp el�g volt ahhoz,
hogy eln�muljon, �s sz�tlanul villogtassa d�h�t a jap�n ezredesre. G�l n�lk�li
d�ntetlen, �llap�totta meg Reisman.
21.

Reisman r�gt�n reggeli ut�n kihallgat�st k�rt Ho Si Minht�l a barlangban. Thi

�s Giap is ott voltak.
- Lang Sonba akarok menni a franci�val - mondta nekik Reisman. -
Sz�ks�gem lenne n�h�ny emberetekre, mint k�s�r�re �s kalauzra.
Se Ho, se t�rsai nem ford�tottak nagy figyelmet a dologra. L�that�lag �pp
olyasmit vitattak meg, ami jobban izgatta �ket, mint a francia �s Lang San.
- Van valami m�g fontosabb - mondta Ho.
- El�bb hallgassatok meg - makacskodott Reisman.
Besz�molt nekik az �j jap�n el�renyomul�sr�l K�na belsej�be.
- �pp err�l besz�l�nk mi is - mondta Ho.
Reisman meglep�d�tt. - Csak tegnap �jjel �rtes�ltem r�la, r�di�n �t
Kunmingb�l. Ti honnan... - kezdte. Azut�n meg�rtette. - Nyilv�n a ked�lyes
jap�n bar�tocsk�tok adta le nektek mihelyt beosont.
Ho bel�tta, hogy nincs �rtelme b�j�csk�zni.
- Shidehara ezredes folyamatosan t�j�koztat benn�nket - mondta. -
H�reket hozott nekem Kujlin elest�r�l, Liocsou lesz a k�vetkez� �s tal�n
ezut�n Kujjang. Nagy k�r, hogy a te Chennault t�bornokod el�retolt
rep�l�terei elvesztek. Ha a jap�nok elfoglalj�k Kunmingot �s Csungkingot, a
h�bor� m�g �vekig eltarthat; m�g akkor is, ha a tieid elfoglalt�k n�h�ny
sziget�ket. Ezek fanatikusok.
- Shidehar�nak hely�n van az esze, �gy l�tom.
- Shidehara m�s. Szerencs�nk van, hogy egy�ttm�k�dik vel�nk. Hasonl� a
funkci�ja, mint a ti�d.
- Egy fen�t! �n az�rt vagyok itt, hogy �ljem a jap�nokat �s nem az�rt,
hogy vend�g�l l�ssam �ket.
- Tanulnod kellene egy kis el�z�kenys�get, Jean.
- Mint amilyen el�z�keny te volt�l a boldogult Mr. Tranggal, ugye?
- Amilyen el�z�keny Belfontaine hadnaggyal vagyok - mondta Ho. -
Ebb�l el�g! Elmondta neked Kita, amit az amerikai rep�l�kr�l tud?
- El.
- M�ra van �jabb h�r is. A nungok r�tal�ltak az egyik pil�t�ra Na Sam falu
mellett. J� �llapotban van. Gondoskodnak r�la.
- Milyen messze van az ide?
Ho odaintette a t�rk�pasztalhoz �s megmutatta Na Samot a nagy
domborzati modellen. - Itt, k�r�lbel�l hatvan m�rf�ldnyire d�lre t�l�nk.
Reisman l�tta, hogy a legk�zvetlenebb �tvonal hatvan m�rf�ldnyi er�ltetett
menetet k�vetelne gyalog�sv�nyeken �s szek�rutakon hegyre f�l, kanyonba le,
dzsungel�n �t. Nem akart k�t k�nkeserves napon �t v�ndorolni. De mintegy
tizen�t m�rf�lddel Na Sam alatt, a f� �szak-d�li �ton volt az az
er�d�tm�nyv�ros, ahova Philippe-pel menni akart.
- Tudod-e annak az embernek a nev�t, rangj�t �s katonai nyilv�ntart�si
sz�m�t?
Thi kivett zubbonya zseb�b�l egy pap�rt �s f�lolvasta: - Filmore,
Randolph, negyedoszt�ly� technikai �rmester. G�ppusk�s �s rep�l�g�p-
mechanikus. - F�lolvasta Filmore nyilv�ntart�si sz�m�t.
- Le akarom m�solni, Thi. K�zl�m r�di�n Kunminggal. J� pontokat
szerzek vele az embereidnek. �rte megyek Lang Son fel� menet.
- Ne csin�lj gondot bel�le, Jean! - mondta Ho. - Idehozatom azt a pil�t�t
a nungokkal. M�g egy sz�val se mondtam, hogy elmehetsz Lang Sonba;
ink�bb azt mondan�m, ne menj. Van a sz�modra valami sokkal fontosabb
tennival�. Nagyon gyorsan kellene elv�gezned, ha egy�ltal�n sikert akarunk.
Reisman egy�ltal�n nem �r�lt, hogy Ho Si Minh �s Vietjei kontroll�lj�k
mozg�si szabads�g�t. De ha ezek nem akarj�k, hogy Lang Sonba menjen,
k�nny�szerrel megakad�lyozhatj�k. Nem akart vitatkozni. Volt m�s m�dja is,
hogy hozz�j�rul�sra b�rja �ket.
- Mi a k�r�setek?
- Menj f�l Kuangsziba �s szerezd meg Csiang Fakvej t�bornok
l�szerrakt�r�t, miel�tt a jap�nok megszerzik - v�laszolta kis mosollyal Ho,
m�r el�re sz�m�tott r�, hogyan k�ped el Reisman. Giap �s Thi is �t n�zte.
- Csak ennyi? - Reisman csettintett az ujj�val. M�g a csettint�s k�zben
esz�be jutott: a fene egye meg, ezt csin�lja Shidehara is. - Tr�f�s kedvedben
vagy.
- Kell hozz�, term�szetesen haditerv, szem�lyzet, j�rm�vek - sz�lalt meg
Giap. - De gyorsan kell cselekedned.
Reisman hitetlenkedve b�mult r�juk. Sz�m�tott r�, hogy v�rnak t�le
valamit, amibe beleegyezik viszonz�sk�pp, ami�rt seg�tenek neki �s Philippe-
nek Lang Sonba eljutni. De amit Ho akar, az ar�nytalan cserealap, ha ugyan
egy�ltal�n kivitelezhet�.
- Tal�n jobb lenne, ha valamivel t�bbet is elmondan�l - mondta sz�razon.
Ho odah�vta a nyirkos, egyenetlen k�falra er�s�tett t�rk�phez. S�rga sz�nes
ceruz�val k�zzel rajzolt �rny�kol�s mutatta a jap�nok megsz�llta ter�letet,
vastag s�rga nyilak mutatt�k a K�na belseje fel� tart� �j jap�n behatol�sok
m�reteit �s ir�ny�t.
- Itt - mutatta ujj�val a helyet Ho. - Kujlin �s Kujjang k�z�tt, egy
kanyonban elrejtve, az �tt�l t�vol, b�jik meg Csiang Fa-kvej t�bornoknak, a
Kuangszi tartom�ny tucsunj�nak l�szerrejtekhelye.
- Honnan tudod, hogy l�szerrakt�r van ott? - k�rdezte Reisman.
- J�rtam ott, a saj�t szememmel l�ttam - v�laszolta Ho.
Reisman eml�kezett r�, hogy m�g Tong Van So kor�bban besz�lt r�la,
aznap, amikor Kunmingban j�rk�ltak. - Mikor j�rt�l ott?
Ho egy pillanatra f�lemelte fej�t �s lehunyta szem�t: - Ezerkilencsz�z...
negyvenh�rom nyar�n. M�sf�l �ve. - Odan�zett Giap �s Thi fel�. - A bar�taim
eml�keznek arra az id�re, b�r �k nem voltak velem.
- Honnan tudod, hogy m�g most is ott vannak a fegyverek? H�tha
f�lhaszn�lt�k Csiang Fa-kvej csapatai a jap�nok ellen?
- Lehet, de nem val�sz�n�. Ismerem Csiang Fa-kvej jellem�t, meg a t�bbi
hozz� hasonl��t. Nem arra fogja haszn�lni azokat a fegyvereket, amire
sz�nt�k; hatalmas fegyver- �s l�szerk�szletek �rkeztek s�lyos k�lts�gek �r�n
t�letek, az Egyes�lt �llamokb�l, hogy a Jap�n elleni fegyveres harcb�n
vegy�k hasznukat. De lehet, hogy ez titeket nem is �rdekel - �v�d�tt Ho. - A
k�szleteitek kimer�thetetlenek.
- A sz�ll�t�si lehet�s�geink viszont nem - v�gott vissza Reisman. - M�g
mindig a P�p t�loldal�r�l, Indi�b�l kell �tr�p�teni mindent t�l�nk, oda pedig
haj�n �s rep�l�n jut el.
Ho, izgalm�ban hol angolra, hol franci�ra v�ltott �t. - Un gaspillage
terrible! Quel dommage! Ezek a tucsunok meg pazarl�n halmozz�k a
fegyvereket! Ez adja a st�tusukat �s hatalmukat egym�s ellen �s Csang Kaj-
sek ellen. Az csak addig az uruk �s parancsol�juk, am�g katonai erej�t
konzerv�lni tudja, hogy � legyen az �r a Kuomintang sz�vets�g�ben. �s mind
f�lelemben �lnek, hogy Mao Ce-tung nyolcadik hadserege r�juk ront �szakr�l.
- �s r�juk ront?
- Nem tudom.
- K�rdezz�k meg Csin Lit, a k�nai t�rsatokat.
- Mr. Csin m�r hazat�rt.
Ez meglepte Reismant. - Bizony�ra meg�g�rt n�mi testv�ri t�mogat�st.
Tal�n m�g egy-k�t fegyver is akad n�luk sz�motokra. Nem sz�p t�le, hogy el
se b�cs�zott. - M�gse �rezte �gy, hogy megb�ntott�k, vagy semmibe vett�k,
j�l eml�kezett r�, mit tan�csolt e hetekben Ho a partiz�noknak �jra meg �jra:
Titokban, mindig csak titokban - �rkezz v�ratlanul - t�vozz �szrev�tlen�l.
- Mr. Csin megk�rt, adjam �t neked j�k�v�ns�gait - mondta sz�v�lyesen
Ho.
- Biztos vagyok benne.
Ho elengedte f�le mellett a g�nyt �s kalandozott tov�bb.
- Csang Kaj-sek, meg a t�bbi Kuomintang-had�r jobban f�l a Mr. Csin-f�le
becs�letes emberekt�l, mint amennyire a jap�nokt�l, akik megt�madt�k a
haz�dat �s akivel bizonyos megegyez�seket k�t�ttek.
- Ak�rcsak te! - v�gott vissza Reisman.
- Nem! - pattogott Ho. - Nekem nincs annyi emberem, fegyverzetem,
mint nekik, hogy b�rki ellen harcba sz�llhassak! Ezek a csib�szek viszont nem
vetik be ezeket a fegyvereket a jap�nok ellen, mert ez azt jelenten� sz�mukra,
hogy elv�sz. Csiang Fa-kvej zokog �s a kez�t t�rdeli majd, mint egy f�sv�ny,
aki elvesztette az arany�t. Menj, vedd el t�le Jean, m�sk�pp a jap�nok veszik
el �s r�tok l�nek vissza vele.
Az a fajta izgalmas �s vakmer� terv volt ez, amire Reismannak mindig is
f�jt a foga. De el�bb m�g meg kellett tudnia, mennyi igaz bel�le. - Sz�val
magad l�ttad ott a cuccot?
- Nem k�pzelg�s, Jean - v�laszolta Ho, kereszt�ln�zett Reismanon,
valahova m�shova a t�rben �s az id�ben, arc�n gy�trelemmel. - A
Kuomintang foglya voltam. L�ncra verve meneteltettek v�rosr�l v�rosra,
�sszek�t�zve a t�bbiekkel, mint egy k�z�ns�ges b�n�z�t, hurcoltak ahova
kedv�k tartotta. Amikor Csiang Fa-kvej l�szerk�szlet�t l�ttam, m�r t�bb mint
egy �ve voltam fogoly.
Sokat szenvedett, mes�lte el Reismannak. Gyakran z�rt�k be m�sokkal
egy�tt csupasz, hideg, b�z�s �s f�rgek j�rta cell�kba; m�skor �jjel-nappal
egyfolyt�ban gyalogoltatt�k az orsz�g�ton h�s�gben �s piszokban,
�sszel�ncolva a t�bbi �hez�, szomjaz�, �sszevert, r�hes, csontt� aszott,
t�ntorg� hull�val.
- Volt id�, amikor azt hallottuk r�la, hogy meghalt - vetette k�zbe Tran
Van Thi. - Mindny�junkat megr�zott ez a h�r.
A m�skor oly sztoikus Vo Nguyen Giap megindult�n tette hozz�: -
Mindny�jan �lt�nk �t sz�rny�s�geket, letart�ztat�st, beb�rt�nz�st, k�nz�st,
csal�dunk elpuszt�t�s�t... de Ho szenvedett a legt�bbet.
- Mi�rt tart�ztattak le? - k�rdezte H�t Reisman.
Az v�llat vont: - T�ved�sb�l? Qui sait? Azt mondt�k r�m, k�m vagyok.
- Kinek a k�mje?
Ho keser�n f�lnevetett: - A franci�k�. �s a kommunist�k�. Mer�sz
kombin�ci�, n'est-ce pas?
- B�r�s�g el� �ll�tottak?
- Ne viccelj, monsieur! Tal�n mer� v�letlenb�l l�ttam meg; a mi
nyelv�nk�n ezt �gy h�vj�k: thoi co, szerencs�s k�r�lm�ny. Foglyok
�sszel�ncolt sor�ban botladoztam az orsz�g�ton Kujjang �s Kujlin k�z�tt,
amikor Csiang Fa-kvej elhaladt arra a tiszti kocsij�ban, szok�sos k�s�ret�vel.
Alighanem engem keresett.
- Ismerted?
- Az �vek sor�n volt alkalmunk tal�lkozni id�r�l id�re. �maga hallgatott
ki �rizetbe v�telem idej�n. Igazs�g szerint nem volt rossz fi�. Aznap, ott az
orsz�g�ton az�rt j�tt, hogy kiszabad�tson. Leszedette vel�k a bilincsemet, �s
be�ltetett a kocsij�ba. Egy mell�k�ton a hegyekbe hajtottunk, az �r�k
�tengedtek benn�nket egy kapun, keskeny h�g�n �t egy sz�k, z�rt kanyonba
vezetett. A hegyek meredeken emelkedtek f�l�tt�nk. �regek voltak az
oldal�ban, tal�n ember v�jta �regek, nem tudom; vasrost�lyok fedt�k ezeket,
utak vittek a magasabban fekv�kh�z, s a kanyon m�ly�n beton�p�letek
tapadtak a hegyoldalra. Egy katonai k�l�n�tm�ny volt ott, civil munk�sok,
barakkok. Neh�zfegyver-�ll�sok fedezt�k az orsz�gutat �s a domboldalon is
l�ttam bel�l�k. Nyilv�nval�an nagy fontoss�g� katonai l�tes�tm�ny volt.
R�d�bbentem hol vagyok: egy irdatlan arzen�lban. Csiang Fa-kvej bevitt egy
kis �rkunyh�ba, ahol n�gyszemk�zt besz�lhett�nk.
- Mennyi hadianyag volt ott?
- Rengeteg. �vekig el tudn�nk �lni azon, amit az az �r�lt f�lhalmozott, �s
amit nem hajland� haszn�lni. Mihelyt l�tta, hogy tiszt�ban vagyok vele, mi ez
a hely, � maga is elmondta, mi van ott. El akart b�szk�lkedni vele, milyen
fontos �s nagy hatalm� ember �.
- Voltak teheraut�ik?
- Csak n�h�ny. Meg dzsipek. Annyi semmik�pp se volt, hogy el lehetne
hozni vele, ami ott van. Nyilv�n �vek alatt szedte �ssze, elszivatty�zta, amit a
ti K�lcs�nb�rleti T�rv�nyetek odavetett neki.
- Akkor nek�nk kell sz�ll�t�eszk�z�ket tal�lnunk - mondta Reisman.
Ho elmosolyodott. - �, sz�val �rdekel.
- Persze, hogy �rdekel. B�r sejtelmem sincs, hogyan lehet megcsin�lni �s
meg lehet-e csin�lni. Elv�gre, nem akarlak megs�rteni, de m�g a te szem�lyes
felder�t�sed is �rt�ktelen ma m�r. Ki tudja, mi van m�g ott, �s van-e valami
egy�ltal�n? K�l�nben is, lehet, hogy a jap�nok �rnek oda el�bb.
- Ez�rt kell gyorsan cselekedned! - jelentette ki Giap. - Mire lenn�nk
k�pesek ennyi fegyverrel �s l�szerrel! Akkor m�r nem gerill�k lenn�nk,
hanem hadsereg! �jabb frontot nyithatn�nk nektek amerikaiaknak, �s egy�ttal
f�lszabad�tan�nk haz�nkat!
Reisman csak b�mult r�juk, �s a fej�t r�zta. Meg�rtette nagyra t�r�
�lmaikat, de l�zuk nem terjedt �t r�. Nem hitt abban, hogy k�pesek valami
igaz�n nagyszab�s� dologra, ak�r megszerzik a kuangszi had�r fegyvert�r�t,
ak�r nem.
- Ez csak egy �tletszikra, m�s semmi - mondta. - Megn�zem magamnak,
de csak ha seg�ts�get adtok Belfontaine hadnagynak �s nekem, hogy el�bb
eljussunk Lang Sonba.
- Erre nincs id�! - csattant fel Ho.
- Ez az �r, ap� - mondta Reisman higgadtan. - Vagy elvisztek benn�nket
Lang Sonba, vagy mehettek egyed�l a fegyverek�rt K�n�ba.
Hossz� csend �llt be, mik�zben a t�bbiek d�h�s pillant�sokat vetettek r�.
Azut�n Ho er�ltetett kedvess�ggel megk�rdezte: - Mennyivel toln� ez ki a
dolgot?
- Legfeljebb k�t-h�rom nappal. Az el�lj�r�im k�v�ns�ga, hogy int�zzem el,
�s ennek az �ltalatok k�rt akci�nak a j�v�hagy�sa is ett�l f�gg - hazudta
Reisman. - Ez hozz�seg�t majd, hogy t�bbet tudjak meg orsz�gotokr�l, �j
szempontokat kapjak. Ne feledj�tek, ez a demokratikus m�dszer.
Ho komoran n�zett r�. Nyilv�nval�an nem volt �ny�kre, hogy szabadon �s
fel�gyelet n�lk�l m�szk�ljon Indok�na-szerte, net�n Viet Minh-ellenes
v�lem�nyeket halljon. - �s ut�na, hogy akarod elint�zni Csiang Fa-kvej
arzen�lj�t?
Reisman hal�nt�k�t �t�gette az ujj�val. - M�r spekul�lok rajta.
Tulajdonk�ppen azzal, hogy el�bb Lang Sonba megyek, sokkal gyorsabban
jutok vissza Kunmingba, �s azt�n f�l a Kujjang-Kujlin orsz�g�ira, minthogyha
innen induln�k �szakra holnap gyalog. - Odal�pett a t�rk�pasztalhoz, a
t�bbiek k�vett�k. - Lang Sonban van egy rept�r, vannak sz�vets�gesek, akik
bar�ts�gosak vel�nk, ha veletek nem is, s akik, f�leg ha odaviszem nekik
Belfontaine hadnagyot esetleg megengedik nekem, hogy beh�vjak egy kis
rep�l�g�pet Kunmingb�l.
�gy gondolta, r� tudja venni Samet, k�ldj�n egy L-5-�st, egy k�nny�
g�pet, amely elsuhan a dombok �s kanyonok f�l�tt, alacsonyan, a jap�n
vad�szg�pek �s minden hat�r menti l�gi figyel�erny� l�t�sz�ge alatt. Ha a
franci�k seg�tenek �s megengedik, hogy a g�p titokban landoljon �s titokban
sz�lljon f�l, akkor �r�k alatt elvihetn� a l�gier� �rmester�t Kunmingba
ahelyett, hogy napokon, net�n heteken �t kelljen vesz�lyes utakon
gyalogolnia.
- Ez lesz a dolog k�nny� r�sze. M�rmost hogyan jutunk innen gyorsan Na
Samba �s Lang Sonba? - k�rdezte, mintha m�ris elint�z�d�tt volna az
odamenetel enged�lyez�se. - Nem akarok napokat vesztegetni az erd�ben,
csak arra, hogy odajussak. Ti mit szoktatok csin�lni, ha gyorsan akartok
eljutni valahova? Vannak-e valahol j�rm�veitek?
- El lesz int�zve - mondta Ho, sokkal lelkesebben, mint az el�bb. -
Szem�lyesen k�s�rlek el. R�g j�rtam Lang Sonban, magam is sz�vesen
l�togatn�k el oda.
Reisman a szeme sark�b�l n�zett r�. Nem tudta elhinni, hogy Ho �nk�nt
dugn� bele a fej�t egy ilyen hurokba. - Ez nagyon b�tor dolog t�led... vagy
nagyon meggondolatlan. Ho Si Minhk�nt akarsz menni?
Ho mosolygott: - Kezdesz �rteni ezekhez a dolgokhoz, Jean. - Azut�n
mintha a messzi m�ltba vetett volna nosztalgikus pillant�st, �gy sz�lt: - Ha be
kell mutatnod valakinek, h�vj Nguyen That Thannak, egy �reg parasztnak
Ngh� An tartom�nyb�l, aki seg�tett neked, hogy idetal�lj. A franci�nak is
benne kell lennie a j�tszm�ban, esz�be ne jusson el�rulni engem, k�l�nben
mindny�junknak v�g�nk. Els�k�nt neki.
- Nguyen That Than - ism�telte el Reisman. - Van valami jelent�se ennek
a n�vnek?
- Ezt a nevet ap�mt�l kaptam t�z�ves koromban. Azt jelenti: Nguyen Aki
Gy�zni Fog.
- �rdekes szok�s a neveknek ez az esem�nyekhez ill� v�ltoztatgat�sa -
�v�d�tt Reisman. - Chicag�ban is akadnak f�rfiak, akik s�r�n cser�lgetik a
nev�ket. Az �j nev�ket fed�n�vnek h�vj�k. Ezek az illet�k gyakran
keverednek z�rbe.
Ho m�lt�nyolta a humor�t, nem s�rt�d�tt meg: - Igen, hallottam, hogy a
gengsztereiteknek ez a szok�sa. M�gis �gy �rzem, hogy az ap�m
n�vv�laszt�sa profetikus volt.
- �s addig mi volt a neved?
Ho legyintett; ez az ismer�s gesztusa azt jelentette, nem fontos. - Mit
sz�m�t? Net�n k�deranyagot �ll�tasz �ssze?
- Mer� k�v�ncsis�g - folytatta k�nnyed hangon Reisman. - Min�l t�bbet
szeretn�k tudni valakir�l, amikor az �letem a kez�be teszem.
Ho, m�g mindig der�sen, �gy sz�lt: - Eddig nagyon sz�pen megvolt�l
vel�nk. Semmi ok nincs r�, hogy ez ne folytat�dj�k tov�bb.
Reisman nem v�gott vissza.
- Mi lesz a j�rm�vel? - k�rdezte �jra, s a t�rk�p kiemelked� kont�rjait
tanulm�nyozta. - R�vid gyalogl�s Pac Bo hegyei k�z�l, �s m�r ki is juthatunk
erre az orsz�g�ira - mutatta.
- H�rmas �tvonal Cao Bangba - sz�lalt meg Thi. - Bej�vet elker�lt�k,
mint ahogy minden m�s f��tvonalat is.
- Ha el�bb ide megy�nk - k�vette az �tjelet a maketten Reisman -, akkor
Cao Rangn�l r�t�rhet�nk erre, ami f� �szak-d�li �tnak l�tszik.
- N�gyes �tvonal- mutatta Thi.
- Innen k�zvetlen�l d�lnek hajthatunk Na Samba �s Lang Sonba. -
Reisman f�ln�zett r�juk, �jra provok�lta �ket: - Vagy a Viet Minh nem mer a
f��tvonalakon k�zlekedni, se gyalog, se kocsival?
- Kita Shidehara is vel�nk tart - felelte Ho. - � gondoskodik
sz�ll�t�eszk�z�kr�l �s n�mi hivatalos �lc�z�sr�l sz�munkra, gondoskodik r�la,
hogy alkalmasan �lt�zz�nk �s diszkr�ten viselkedj�nk. S k�zben
rem�nykedn�nk kell, hogy a jap�nok lassan kif�radnak �s lelassul az
el�nyomul�suk K�n�ba.
- Val�sz�n�bb, hogy t�ls�gosan messzire ker�lnek az ut�np�tl�si
�tvonalukt�l. - Reisman �jra a m�szk�falon l�g� K�na-t�rk�pet n�zte. Kis
gondolkod�s ut�n h�trafordult �s Ho Si Minh szem�be n�zett. Valami nem
tetszett neki abban, amit az el�bb elmes�lt. - Mit akart veled megbesz�lni
Csiang Fa-kvej azon a napon, amikor odavitt az arzen�lba?
- A szabadon enged�sem felt�teleit. Az arzen�l csak tho co volt. Hely a
besz�lget�sre. K�zel volt.
- �s mi�rt engedett szabadon? - Reisman igaz�b�l erre volt k�v�ncsi. Ho
v�llat vont.
- Ez nekem nem el�g, ap� - mondta Reisman. - Mit k�rt viszonz�sul?
- Lehet�v� tette, hogy t�le d�lre bar�ti egys�gfrontot �p�tsek ki. Egy
orsz�got, amely bar�ts�gos a Kuomintanghoz �ltal�ban �s �hozz�
szem�lyesen.
- Gazdas�gi �s politikai el�ny�kkel az � sz�m�ra? - firtatta Reisman.
- Ahogy � hiszi.
- �s j� viszonyban maradtatok vele?
- �gy fest a dolog. De k�naiakn�l sose lehet tudni.
22.

A Viet Minhnek sz�mos ker�kp�rja volt Pac B�ban, r�szben terhet toltak rajta,
r�szben maguk ped�loztak vele keskeny �sv�nyeiken �t a hegyekbe �s az
�serd�kbe. Kita Shidehara motorker�kp�rt haszn�lt, ezzel j�rt ki s be a
t�borba, s tartottak egy m�sikat is a Vieteknek, gyors h�rviv�i munk�hoz.
Ho elk�ldte Tran Van Thit, h�vja oda a barlangba a Kempitaj-�gyn�k�t. Az
meghallgatta �ket, majd olyan vid�m lend�lettel sz�llt be a haditervbe, mintha
valami ked�lyes kir�ndul�sra k�sz�ln�nek valami sz�p helyre. Reismant
elk�pesztette, hogy a Vietek ny�ltan megvallj�k egy jap�n ezredesnek:
fegyvereket k�sz�lnek becsemp�szni az orsz�gba. M�g mindig nem tudta,
melyik l�b�ra �lljon Shidehara ezredessel kapcsolatban.
- Csak nem �lsz �lbe tett k�zzel, am�g fegyvereket hozunk be, hogy a ti
csapataitokat t�madjuk, a ti berendez�seiteket puszt�tsuk? - provok�lta a
jap�nt.
- Azt v�rjuk el... - kezdte Kita. Meg�llt. - Azok nev�ben mondom ezt,
akiknek a politik�j�t itt v�grehajtom, s akikkel teljesen egyet�rtek; nos, azt
v�rjuk el, hogy megfontoltan haszn�lj�tok fel a hadianyagot, amelynek a
behozatal�t megengedj�k nektek.
- Ki ellen?
- Senki ellen, am�g mi ki nem libeg�nk a sz�nr�l.
- Te m�g n�lamn�l is naivabb vagy, ezredes. Szerzel teheraut�kat a
sz�ll�t�shoz? - A fali t�rk�phez l�pett �s arra a helyre b�k�tt, amelyet Ho le�rt,
s amely fel� tartanak, a most jap�n k�zen l�v� Kujjang �s a t�le t�volabb
nyugatra l�v� Kujlin k�z�tt. - Ha keletr�l j�ssz, a k�naiak val�sz�n�leg azt
hiszik majd r�lad, hogy a jap�n hadsereg tagja vagy.
- Nem - v�gott vissza Kita. - A tieid ezt hinn�k, �s sz�tl�n�k a segg�nket.
F�leg a l�gier�t�k. Csak olyanok �rtik meg az eff�le �gyek finoms�gait, mint
te, meg �n, meg Mr. Ho.
Reisman �gy gondolta, Sam Kilgore is meg�rten�. �s Taj Li �s Csang Kaj-
sek, akik m�r megk�t�tt�k a maguk alkuit a jap�nokkal. B�r azok ketten
ink�bb saj�t maguknak akarn�k megszerezni az arzen�lt. Vajon mit gondol
majd a dologr�l Pelham Ludlow sorhaj�kapit�ny? Alighanem azt, amit Taj Li
akar.
- A franci�knak Lang Sonban vannak teheraut�ik, k�rjetek t�l�k -
javasolta Kita.
- Aligha adnak - v�lte Reisman.
- De adnak, ha azt hiszik, nekik sz�l az �ru.
- A franci�nak semmit se szabad megtudnia err�l az �gyr�l -
figyelmeztetett Ho. - Belfontaine-nek egy sz�t se. Az utaz�sunk c�lja csup�n
az, hogy �ps�gben visszavigy�k a bajt�rsaihoz Lang Sonba.
- Akkor viszont itt kell maradnia, �s nem velem tartania Kunmingba -
vit�zott Reisman.
Ho elgondolkodott ezen. - Igazad van. Ink�bb hagyjuk �t itt. Ha a
f�l�ttesei megengedik a rep�l�g�peteknek, hogy berep�lj�n, azt az�rt teszik,
mert �jra f�l akarj�k �p�teni a sz�vets�gesi kapcsolatukat veletek, annyi �v
kollabor�ci� ut�n a jap�nokkal. Majd azt mondod nekik, hogy a rep�l�utad
egyetlen c�lja a leggyorsabban �s legbiztons�gosabban visszat�rni Kunmingba
az elveszett pil�t�val, akinek a keres�s�vel megb�ztak. Nem �gy van, mon
commandant?
Elhallgatott, v�rta, hogy Reisman kapcsol�dj�k a v�gszav�hoz ebben az
improviz�l�si sztoriban. - Hogyne, term�szetesen, mon commandant -
v�laszolta elt�lzott udvariass�ggal Reisman.
- Szerencs�d volt, gyorsan r�tal�lt�l Na Samn�l - folytatta Ho. - Enn�l
t�bbet nem kell mondani a franci�knak, se a n�lunk t�lt�tt heteidr�l nem kell
besz�lned, �s v�gk�pp nem Csiang Fa-kvej arzen�lj�r�l, meg az ezzel
kapcsolatos terveinkr�l. Szorosabbra f�zik �s kiterjesztik �vint�zked�seiket;
�s agressz�v akci�kat ind�ttatnak ellen�nk olyan jap�nokkal, akik nem �reznek
�gy vel�nk, mint Shidehara ezredes emberei. A franci�k megakad�lyozn�k,
hogy ak�r egyetlen pisztolyt is elhozzunk; nem is besz�lve mindarr�l, amire
m�g, rem�lem, r�tal�lsz a l�szerb�zison.
- Mennyi hadianyag volt ott? - k�rdezte �jra Reisman. - Tudom, mit
mondt�l, ezer ez �s ezer az, �s milli� l�szerrakasz, de t�rj�nk vissza a
gyakorlat szintj�re. H�ny teheraut�ra lesz sz�ks�g a cucc elsz�ll�t�s�hoz?
- Nem tudom, Jean.
- Azt tudod, mennyit tudtunk elhozni azon az egy hatszor-hatoson, amikor
bej�tt�nk. K�t �s f�l tonn�t b�r el. Oszd el ezzel, amit az arzen�lban l�tt�l.
Ho a fali K�na-t�rk�pre szegezte tekintet�t, mintha azon l�thatn� �jra, amit
valaha l�tott a Kujjang s Kujlin k�z�tti �ton. - K�ptelen vagyok f�lbecs�lni.
Nem engedtek be, hogy l�ssam, mi van ott a val�s�gban. - Hadseg�deihez
fordult �s bizonytalanul folytatta. - Tal�n Giap, � �rt ezekhez a dolgokhoz.
- Huszon�t! - ki�ltotta hat�rozottan Vo Nguyen Giap. - Hozz nek�nk
huszon�t teheraut�nyi fegyverzetet, �s mi meg lesz�nk el�gedve, �rnagy. A
teheraut�id emellett m�g maguk m�g� akaszthatnak n�h�ny nagy fegyvert �s
l�szerl�d�t �s vontathatj�k.
- Az �n teheraut�im! - ism�telte meg Reisman, �mult Giap k�pzelg�s�n. -
Nekem nincsenek teheraut�im. Improviz�lok, ak�rcsak ti.
- Te nagyon �rtesz ehhez, Jean - b�kolt sz�v�lyesen Ho.
Reisman r�b�mult. Azut�n �gy sz�lt: - R�di�n jelezni fogom neked, ha van
ott arzen�l. A mozgat�sa a te dolgod lesz, nem az eny�m. - Ho m�ltatlankodva
pillantott r�, de Reisman folytatta. - Ezenk�v�l megpr�b�lok �n is �ssze�ll�tani
egy teheraut�konvojt, de erre nem szabad sz�m�tanotok. Ha tal�lok
sz�ll�t�eszk�zt, ann�l jobb. Viszont, mihelyt leadom neked a jelz�st,
szeretn�m, ha f�lk�lden�d oda �tven emberedet f�lfegyverezve �s harcra
k�szen. �s ezek hozzanak magukkal huszon�t teheraut�t, ha ennyi kell. Nem
�rdekel, honnan szerzed. K�rj�tek k�lcs�n, vagy lopjatok. �n igyekszem
szerezni az OSS kocsik�szlet�b�l, de k�tlem, hogy �k hajland�k embert �s
j�rm�vet adni egy ilyen akci�hoz. A te gondod lesz idehozatni a cuccot.
- De hogyan csin�ljuk, Jean? - k�rdezte panaszos�n Ho.
- Ugyan�gy, ahogy ti magatok mozogtok ide-oda. Azt mondtad, vannak
embereitek Csinhsziben, ugye?
- Igen - felelte Ho.
- Akkor rajtuk kereszt�l. Biztos vagyok benne, hogy innen is m�k�dtettek
egy h�l�zatot. Tal�n nem olyan nagyot, mint Taj Li h�l�zata, de nyilv�n
vannak helyben embereitek, kommunik�ci�s �s sz�ll�t�si csatorn�itok.
Haszn�lj�tok �ket! Ne �ljetek a feneketeken, �gy, ahogy, szerintetek, a
k�naiak meg a colonok.
R�b�mult a falon l�v� K�na-t�rk�pre, majd az asztalon lev� domborzati
t�rk�phez l�pett, amelyen r�szletesebben l�tszottak az utak �s �sv�nyek
kanyarjai, amint a hat�rhoz �rnek �s keresztez�dnek. Ho odal�pett mell�: -
Nincs er�nk ilyen szint� m�k�d�sre, m�lyen K�na belsej�ben. Csak ha
elhozod a hat�rig a cuccot. Onnan elhozz�k a Viet Minhek ker�kp�ron, a
h�tukon, gyalog.
- �s mi�rt nem v�zi �ton hozod be? - firtatta Reisman. - Lassan �s felt�n�s
n�lk�l, szampanokkal �s dzsunk�kkal. P�ld�ul itt, a Song Hongon.
Kunmingt�l d�lre vehetn�tek �t, s a hat�ron �t �thaj�ztok vele Lao Cain�l.
V�zi j�rm�h�z hozz� tudsz jutni. F�lk�ldhetn�d �ket addig, ameddig csak
eljuthatnak. Amikor megrakodva visszat�rnek sz�razf�ld�n �thozathatod a
holmit m�lhaviv�kkel, ugyan�gy, mint amikor �tj�tt�nk.
- A Song H�n igen k�nny� megfigyelni a haj�forgalmat. De j� az �tlet -
felelte Ho. Kelet fel� h�zta a kez�t a t�rk�pasztalon s a patakok �s foly�k k�k
erei k�z� b�k�tt. - Sok kis cs�nak kel �t a hat�ron itt. N�melyiknek m�g neve
sincs. Lakatlan dombvid�ken haladnak �t.
- Sz�toszthatn�d a sz�ll�tm�nyt, s egy r�sz�t sz�razf�ld�n is vitethetn�d -
folytatta Reisman. - Jobb es�lyed lenne �tjutni. �n meg �jra
megpr�b�lkozhatom ejt�erny�s ledob�ssal.
- Helyes - mondta Ho. - �jra thoi coban kell rem�nykedn�nk. Mihez
kezdesz, ha nem tudsz kir�p�lni Lang S�b�l?
- �gy megyek, ahogy ti szoktatok.
- Akkor induljunk min�l el�bb. Reisman �s Kita egy�tt j�tt ki a barlangb�l,
hogy kunyh�ikba t�rjenek �s f�lk�sz�ljenek az �tra.
- Mi�rt csin�lod ezt, Kita? - k�rdezte Reisman, m�g a t�boron �thaladtak. -
Nincs benned lojalit�s a haz�d ir�nt?
- Dehogy nincs, �gy tudok most a legjobban seg�teni. A sors �sszehozott
t�ged �s engem a k�z�s �rdek talaj�n, legal�bbis egyel�re.
- Mi�rt b�zzam benned? Honnan tudjam, hogy b�rmely pillanatban nem
b�jik-e el� bel�led a szamur�jmentalit�s ehelyett a haverkod�s helyett, amit
most megj�tszol?
- Ez nem megj�tsz�s, �rnagy - mondta f�radtan Kita. - M�r r�gen arra a
meggy�z�d�sre jutottam, hogy a szamur�js�g nagy szam�rs�g, a jap�n
v�ltozata �pp�gy, mint az amerikai st�lus�. A korm�nyotok kit�ntet�seket ad
�rte. A jap�n katon�k nemigen kapnak kit�ntet�st b�tors�guk�rt. Elv�rj�k
t�l�k, hogy elsz�ntan, k�tely n�lk�l harcoljanak cs�sz�r�rt �s haz��rt, hogy
ink�bb meghaljanak mintsem legy�zz�k �ket; �gy van ez, pajt�s. A j�v�t
igyekszem el�k�sz�teni an�lk�l, hogy t�l sok k�rt okozn�k a jelenben, itt �s
odahaza. Nem akarom, hogy olyanf�le pusztul�s legyen Jap�nban, mint
amilyet itt v�gezt�nk K�n�ban, �s amilyet most a ti hadseregetek �s a
l�gier�t�k v�gez Franciaorsz�gban, Olaszorsz�gban �s N�metorsz�gban. Az
�n szakm�m a h�rszerz�s. A magam szakm�j�t gyakorlom. Te meg a ti�det.
Kita mosolygott �s elsietett a kunyh�ja fel�, s otthagyta az �mul�
Reismant, aki �ppoly nyugtalan �s bizalmatlan maradt, mint el�z�leg. A
bizalmatlans�g, gondolta, a szakm�j�hoz tartozik; eddig j� haszn�t vette. B�r
n�ha, mint most is, maga se tudta, nem viszi-e t�lz�sba; h�tha a term�szet�b�l
fakad, s nem a szakm�j�b�l.
Philippe m�r alig v�rta.
- Indulunk - mondta Reisman. - Most azonnal. K�sz�lj! Ho �s a jap�n
elvisz. �tk�zben meg�llunk, magunkkal vissz�k egyik pil�t�nkat. Lang Sont�l
nem messze tal�ltak r�.
- Magnifique, Jean! Ezt nem feledem el neked!
- El�bb meg kell �llapodnunk a sztorinkban.
- Miben?
- A hazugs�gunkban. Mensonges.
- Nem �rtem.
- Nem szabad el�rulnod, hogy valaha is elfogott t�ged a Viet Minh, �s
hogy itt tart�zkodt�l. Azt se tudod, hogy ez a t�bor l�tezik. Sose tal�lkozt�l Ho
Si Minhnel, vagy a t�bbiekkel. Azt az embert, aki elk�s�r benn�nket Lang
Sonba, Nguyen That Thannak h�vj�k. �reg paraszt, akivel az �ton
ismerkedt�nk meg. Biztos�t�kot adtam a nevedben �s a nevemben, cser�be a
biztons�gos �tjut�s garant�l�s��rt.
- �rtem - n�zte a padl�t komoran Philippe.
- Te meg �n mer� v�letlens�gb�l tal�lkoztunk a hegyekben - folytatta
Reisman. - K�l�n-k�l�n ugrottunk le Tonkinra, m�s-m�s helyr�l, m�s-m�s
akci� sor�n. �n a L�gier� F�ldi Ment�r�szleg�t�l vagyok itt, hogy
megtal�ljam az elveszett rep�l�ket. Te meg... te tudod mi okb�l. Tal�lkoztunk
Nguyen That Thannal �s � seg�tett rajtunk. Tudom�sul vetted?
A francia f�lpillantott r�. - Igen, persze. Neh�z lesz. Becs�let k�rd�se; de
ki tudja, hol a becs�let. �s a jap�n?
- Majd � elmondja neked, mit k�v�n t�led. � a mi f� k�s�r�nk �s
v�delmez�nk. B�rkinek �lc�zza mag�t; neki szabad �tj�r�sa van a jap�nokt�l,
a franci�kt�l �s a vietnamiakt�l. Hajland� vagy al�vetni magad ezeknek a
felt�teleknek, Philippe?
Belfontaine a k�nyszerek �s a v�gyak konfliktus�t�l gy�tr�tten b�mult r�.
V�g�l b�lintott.
- Al�vetem magam. Most m�r tudom, mit �rezhett�k Vichyben P�tain �s a
t�bbiek - mondta szomor�an. - Alkalmazkod�s.
Reisman meg akarta k�nny�teni bar�tja dolg�t. - Ne legy�l olyan szigor�
magadhoz, mon ami. Ez se nem h�siess�g, se nem kollabor�l�s, se nem �rul�s.
Egyszer�en csak tartod a sz�dat, �s azt teszed, amit tenni akart�l, amikor
leugrottal. Tal�ld meg a n�v�redet �s vedd f�l a kapcsolatot De Gaulle
sz�m�ra. Shidehar�t �s H�t pedig hagyd ki bel�le.
�sszecsomagolt�k a h�tizs�kokat �s a r�di�berendez�st, �tvizsg�lt�k
karab�lyukat �s pisztolyukat, �s �pp indulni akartak, amikor odaj�tt
elb�cs�zni a parasztruh�ba �lt�z�tt Nguyen Thi Mai. Belfontaine biccentett,
kurt�n b�cs�t mormolt �s kiment, hogy magukra hagyja �ket.
Mai megragadta Reisman kez�t �s h�l�lkodott minden�rt, amit tett.
L�bujjhegyre �llt �s cs�kra tartotta arc�t. Azut�n, m�g v�ratlanabbul,
gy�ng�den sz�jon cs�kolta.
Majd elh�z�dott �s r�mosolygott.
- Mit jelent ez? - k�rdezte a f�rfi, �s ugyanaz a kellemes izgalom fogta el,
mint megismerked�s�k idej�n.
- Sose lehet tudni - mondta halkan Mai. - Tal�n csak ezt: Sonne chance!
J� szerencs�t!

�pp f�l akartak �lni motorker�kp�rjukra, hogy elhagyj�k a t�bort, amikor Ho

Si Minh k�zvetlen�l is figyelmeztette Belfontaine hadnagyot.
- Soha senkinek nem mondhatja el, hol j�rt, se a nev�nket, se azt, amir�l
�gy v�li, hogy megtudott itt, se e t�bor holl�t�t nem �rulhatja el. Meg kell
�g�rnie, francia tisztk�nt �s a becs�let emberek�nt, hogy semmit se �rul el.
Csak azt, hogy ejt�erny�s ugr�sa ut�n a hegyekben megismerkedett
Commandant Reismannal �s k�s�bb j�indulat� emberekkel tal�lkozott, akik
�tba igaz�tott�k.
Philippe fesz�lten n�zett r�. - Ugye maga Nguyen Ai-Quoc? - t�rt ki.
- Hallottam r�la - v�laszolta nyugodtan Ho. - Az �n nevem azonban Ho Si
Minh, ahogy a koll�g�im elmondj�k majd mag�nak. �s m�g ezt a nevet se
�rulhatja el senkinek. Megtiltom. Az utaz�s sor�n Nguyen That Than a nevem,
�gy gondoljon r�m mindig, monsieur. Mint �reg parasztra, akivel akkor
ismerkedett meg, amikor a hegyek k�zt bolyongott.

23.

Kora d�lut�n indultak �tnak a t�borb�l egy f�ld�ton, magas dombok

�sszekusz�lt n�v�nyzet�t tapost�k. Arcukat f�lig elfedte a motorszem�veg. Az
egyik motorker�kp�rt Reisman vezette, Philippe a h�ta m�g�tt �lt.
Terepsapk�t, gyakorl�ruh�t �s jelz�s n�lk�li zubbonyt viseltek. Karab�llyal �s
pisztollyal voltak f�lszerelve. H�tizs�kjaikat nyeregt�skak�nt sz�jazt�k a
motorra. A r�di� �s a gener�tor a csomagtart�r�l ny�lt ki; a motorker�kp�r
hossz�, bizonytalan �s nehezen kezelhet� lett t�l�k. Reisman ragaszkodott
hozz�, hogy vigy�k az egyik r�di�t; a partiz�nt�borban pedig �jjel-nappal
�gyeletet tartsanak a r�di�kezel�k az ottani berendez�sn�l.
Az el�l halad� motorker�kp�rt Kita vezette, Ho m�g�tte �lt utask�nt. Ho
hideg id�re �lt�zk�d�tt; a hagyom�nyos paraszti cu-nao egy nehezebb
v�ltozat�ba. Kita katonai egyenruh�t viselt. Arra �p�tettek, hogy a Viet-Minh
�ltal felszabad�tott �vezetben, ahol az els� n�h�ny �r�n �t utaznak, f�lismerik
�s b�k�n hagyj�k majd �ket az elrejt�z�tt �r�k �s figyel�k. Ami az utaz�s
tov�bbi szakasz�t illeti, Kita biztos volt benne, hogy �tjuttatja �ket minden
v�ratlan jap�n vagy francia �takad�lyon. Reisman �s Philippe elcs�sznak
francia gyarmati tisztekk�nt, akik a terepet ellen�rzik.
Mintegy h�sz m�rf�lddel hagyt�k maguk m�g�tt Cao Bang�t, egy �ra alatt
oda�rtek. Kita egy jap�n katonai teheraut�t tartott itt a Viet Minh v�delme
alatt; elk�l�n�tett kis �p�letben garazs�rozt�k; mez�gazdas�gi �p�letnek
l�tszott; egynek a sok k�z�l ezen a mez�gazdas�gi vid�ken.
- L�tom, ismer�s vagy a k�rny�ken - ugratta Reisman, m�g �tsz�lltak.
- M�k�dtem itt j� ideig. Az �gyfeleim a bar�taim - v�laszolt Kita. -
Gyere, seg�ts, l�gy sz�ves!
Pal�nkot t�masztottak a teheraut� v�g�nek �s f�lgur�tottak rajta az egyik
motorker�kp�rt, majd ut�nal�kt�k a pal�nkot. - Minden esetre - mondta Kita.
- J� lesz ment�cs�naknak.
A teheraut� v�g�ben volt egy katonazs�k is, �s kamp�n l�gott egy can slua
tau szerel�s. Shidehara ezredes felk�sz�lten j�tt, �llap�totta meg Reisman. A
m�sodik motorker�kp�rt a gar�zsban hagyta, sz�n�szs�kok al� rejtve, azut�n
bez�rta az ajt�t.
Kita vezetett. Ho �lt k�z�pen, Reisman az ajt�n�l. Belfontaine h�tul �lt, a
plat�n, a ponyvafed�l ablaka mellett, amely a vezet�f�lk�re n�zett. Vajon a
francia, fegyverzete birtok�ban nem akarja-e foglyul ejteni �s el�rulni �ket
Lang Sonban? - t�n�d�tt Reisman. Lehets�ges, de nem val�sz�n�. Philippe-
nek nyilv�n van annyi j�zan esze, hogy bel�ssa: Shidehara akkor is a helyzet
ura maradhat - ha az akar maradni -, amikor m�r a francia er�d�tm�nybe
�rtek. Merthogy m�g mindig nem csup�n elm�letileg sz�vets�gese a francia
colonoknak, hanem ami fontosabb - a megsz�ll�hatalom rangid�s tisztje.
Arr�l viszont Reismannak sejtelme se volt, mit sz�nd�kszik majd mondani �s
tenni Kita, ha Lang Sonba �rtek �s egy�ltal�n, sz�nd�k�ban �ll-e bet�rni a
v�rosba.
Az orsz�g�t d�lkelet fel� kanyaradott, �tj�r�st keresve a foly�v�lgyekkel
p�rhuzamosan, magas hasad�kokon �s v�lgyeken �t, amelyek ezer m�ter
magasra emelkedtek, �s h�romsz�z al� ereszkedtek. F��tvonal volt n�h�ny
al�rendelt let�r�vel; ezek keskenyek, hepehup�sak voltak, f�lcsapt�k a port �s
a f�ldet. Negyvennyolc m�rf�ldet kellett megtenni�k Cao Bangt�l Na Samig,
ahol a lezuhant amerikai rep�l�tiszt megb�jik. Lang Son m�g tizenh�t
m�rf�lddel od�bb volt.
Reisman a sz�rke, fagyos eget n�zte, amely es�t �g�rt.
Ho mintha a gondolataiban olvasott volna: - Tal�n egy kis zuh� �szakkelet
fel�l, de nem vesz�lyes ebben az �vszakban. A nagy, d�lnyugat fel�l �rkez�
es�knek ny�ron van itt az ideje, meg kora �sszel. A monszunnak �s a
t�jfunnak.
Gy�nge volt a forgalom az �ton. Ritk�n lakott ter�leten haladtak �t. A
falvakat �s kis telep�l�seket elrejtett�k szem�k el�l a dombok hajlatai �s a
s�r� n�v�nyzet.
Ho egy hegygerincen t�lra intett. - Arra van Hanoi. Eg�szen m�s vil�g.
Falvak sz�zai vannak ott, embermilli�k k�szk�dnek a Song Hong delt�j�ban.
- Az �serd�kkel ben�tt dombokra mutatott a k�ts�vos �t mindk�t oldal�n. - Itt
nincs sok l�tnival�. Ez haz�mnak egy igen egyszer�, primit�v vid�ke. Kev�s
az ember. Sok az �rintetlen term�szet; a falvak el vannak szigetelve. Volna
kedved elmenni Hanoiba, Jean?
Reisman nem vette le szem�t az el�tte h�z�d� �tr�l. - Kedvem volna
�ppens�ggel, de nincs id� turist�skodni, ahogy te magad is r�mutatt�l. Le kell
tennem r�la, monsieur.
- Pedig jobb lenne neked, ha ink�bb oda menn�l Lang Son helyett - t�t�
hozz� titokzatosan Ho.
Reisman odafordult hozz�: - Mi�rt?
Ho mosolygott, hogy elrejtse azt, amire val�j�ban gondol. �r�k�s
cigarett�ja most is �gett, f�st lepte be a sz�lv�d�t, tel�tette a leveg�t a
sof�rf�lk�ben. - Elb�v�l� v�ros. Sz�les, f�kkal szeg�lyezett sug�rutak,
fens�ges francia �p�t�szet, ked�lyes k�v�h�zak.
- Mintha P�rizsr�l besz�ln�l - jegyezte meg Kita Shidehara; egy pillanatra
fel�j�k ford�totta a fej�t, azt�n �jra vissza az �tra.
- J�rt�l m�r P�rizsban? - k�rdezte Reisman.
- Igen, n�h�nyszor - v�laszolta Kita. - Nagyon tetszett. Hanoit is szeretem.
B�r kiss� t�ls�gosan is konzervat�v. Nem olyan sz�rakoztat�, mint Saigon.
- Nem �ppen P�rizs - folytatta Ho. - De francia nagyv�ros, francia
egyetemmel, Pasteur Int�zettel �s a pomp�s katolikus katedr�lissal. Katolikus
vagy, Jean?
- N�ha.
- Magam is sz�vesen ell�togatn�k oda - mondta tov�bb Ho. - R�g nem
j�rtam Hanoiban.
Ho mereng�s�ben volt valami nosztalgikus, de Reisman maga se tudta,
hogy g�nyolja-e Hanoi francia von�sait, vagy csakugyan v�gy�dik ut�na.
De Shidehara ezredest m�g kev�sb� �rtette. Mit akar tulajdonk�ppen ez az
ember? Mit tud val�j�ban �s mennyi �rtes�l�st lehet kih�zni bel�le? Nem az
az ember, akit k�nny� kihaszn�lni, vagy �tverni. Ink�bb ford�tva. Reisman
m�r-m�r azon k�pzelgett, nem egy m�sik amerikai �gazat operat�v embere-e,
mondjuk a K�l�gy titkos �gyn�ke? Vagy nem �-e ama bizonyos Jimmy Lum?
Hogy Kita nem haszn�lta ki ennek a nyit�snak az el�nyeit, az tal�n mellette
sz�l. Reisman teh�t elhat�rozta, nem ravaszkodik vagy fondorlatoskodik vele,
ink�bb egyszer�, k�zvetlen k�rd�seket tesz fel neki. A v�laszok - ha kap
ilyeneket - strat�giai fontoss�g�ak lesznek Kunming �s Csungking sz�m�ra.
- Mennyit tudsz err�l a leg�jabb el�ret�r�sr�l K�n�ban? - k�rdezte.
Kita v�gan r�pillantott. - Icsigo! - felelte titokzatosan.
- Az meg mit jelent?
- Els�rend�, �gy mondj�k. Nagyszab�s� hadm�velet. T�bb mint tizen�t
hadoszt�ly.
- Meddig jutnak el?
- Ameddig a tieitek meg nem akarj�k �ll�tani �ket.
- H�t ezt meg hogy �rtsem?
- �gy, ahogy mondom. Els�rend� c�ljaikat m�ris el�rt�k, de a k�naiak
k�dd� v�lnak el�tt�k, s �k mennek mint k�s a vajba. Csang elbocs�totta
Stilwellt, mert Stilwell folyv�st az igazat mondta neki, s � nem akarta hallani.
Most Wedemeryer igyekszik r�venni, hogy k�ldje oda a legjobb csapatait, s
sz�ll�tson fegyvert �s l�szert a frontra, de � m�g mindig nem hajland�. Nem
mintha nem lenn�nek csapatai �s fegyverei. Van neki. A k�naiak j�
eredm�nyeket mutattak fel Stilwell alatt Burm�ban, amikor bedobt�k
magukat. J� kosztot, j� kik�pz�st, j� felszerel�st kaptak t�letek amerikaiakt�l
Indi�ban. M�r nem azok a beteg, ki�hezett, paraszt sorkaton�k voltak, akiket
valaha �tr�p�tettek a P�pon Ramgarghba.
- �t kellene csalni t�ged a mi oldalunkra, ezredes - mondta Reisman
fanyarul. - Honnan szerzed be ezeket az inform�ci�kat?
Kita egy pillanatra elford�totta fej�t az �tr�l �s eln�z� pillant�st vetett r�. -
Ebb�l �lek. Tudnom kell az eff�l�t. Csang f�l f�lhaszn�lni a katon�it. A
tisztjeiknek tekint�ly�k van �s j�l felk�sz�ltek. Att�l f�l, hogy �ellene
fordulnak. - F�lnevetett. - Tudod-e, a jelenlegi szakaszban nem is kellene
m�st tennetek a jap�n el�renyomul�s meg�ll�t�s�ra, csak elhitetni, hogy a
legjobb csapataitok �llnak hadrendben ellen�k.
Reisman tr�f�ra vette. - Ha csak ezen m�lik...
- Nem, van egy m�sik oldala is az �remnek - v�gott a szav�ba Kita. - A
nagyobb f�lelem az, hogy Csang megint kezet fog Ma�val, �s Mao
h�rommilli� embere �szak fel�l lerohan benn�nket d�len �s keleten. Volt
n�h�nyszor alkalmam besz�lgetni Csin Livel Pac B�ban. Ha a t�bbiek is
olyanok, mint �, akkor bajban vagyunk mi is �s Csang is. �s ti amerikaiak is,
ha valami h�bor� ut�ni kereskedelmi cs�nytev�sen t�ritek a fejeteket.
- Ez nem az �n asztalom. - Reismannak m�sutt j�rt az esze.
M�g mindig Kita szavainak els� fel�n r�g�dott. Nem hagyta nyugton az,
hogy esetleg �ri�si m�don f�lre lehetne vezetni a jap�nokat K�n�ban.
Csin�ltak m�r ilyet Eur�p�ban a normandiai inv�zi� el�tt �s pomp�san bev�lt
a n�cik ellen. Egy eg�sz fantomhadsereget �ll�tottak f�l Anglia d�li r�sz�ben,
�lberendez�sekkel, barakkokkal, j�rm�vekkel �s t�m�rdek f�lrevezet�
h�reszk�zzel - mindezt a n�ci k�mek �s r�di�lehallgat�k megt�veszt�se
c�lj�b�l, hadd higgy�k, hogy ez a nagy inv�zi�s hadsereg. A n�metek csak
akkor d�bbentek r�, hogy a normandiai partrasz�ll�s az igazi inv�zi�, amikor
m�r lehengerelt�k �ket.
Lehet, hogy Kit�nak igaza van; hogy a Kunming �s Csungking fel� tart�
jap�n el�nyomul�st meg�ll�thatn�, ha elhitetn�k vel�k: a k�naiak azt teszik,
amire mindenki szerint megvan a kapacit�suk, �s amire amerikai
sz�vets�geseik is biztatj�k �ket.
Ez olyan cs�ny lenne, amibe az OSS biztosan belemenne, m�g ha a K�na
Parancsnoks�g �s a Kuomintang nem is.

Na Sam k�zel�ben Ho �tba igaz�totta Kit�t, t�rjen le a n�gyes �tvonalr�l;

n�h�ny m�rf�ldnyit tekeregtek a hegyekben egy keskeny f�ld�ton ahhoz a
nung telep�l�shez, amelyben az amerikai rep�l�s �rmestert tartott�k. D�lut�n
volt, de kor�n alkonyodott a magas nyergek �s m�ly v�lgyek erd�s-boz�tos
t�jain. Sz�rke �s p�r�s volt f�l�tt�k az �g, a f�ld�t s�ros �s felt�rt. Nagyobb
es�z�sek idej�n nyilv�n ingov�nytengerr� v�lik, gondolta Reisman. Le kellett
sz�llniuk a teheraut�r�l �s gyalog tenni meg az utols� sz�z m�tert. A. telep�l�s
�tletszer�en helyezkedett el a megm�velt f�ldek perem�n: mintegy h�sz
h�zb�l �s ist�ll�b�l �llt; a tetej�k zs�p, a fal s�rral tapasztott bambusz.
Alacsony, izmos, s�t�tk�k ruh�s f�rfiak gy�ltek �ssze �rkezt�kre. �k is can
slua tauk voltak, n�ha m�lhahord�kk�nt dolgoztak a Viet Minhn�l �s �ltal�ban
sz�vets�gben voltak vel�k. Ho megadta az ill� tiszteletet a faluf�n�knek, aki
ismer�se volt. Vietnami nyelven besz�ltek, Ho lassan, tagolt�n, megemelten
hangs�lyozott, a nung f�n�k nyelve meg-megbicsaklott egy-egy sz�n, de
b�szke volt r�, hogy kommunik�lni tud egy sz�m�ra idegen nyelven. Ho
Reismanhez fordult, hogy elmondja p�rbesz�d�k l�nyeg�t:
- Az embered eg�szen j� viszonyba ker�lt az itteniekkel - mondta sz�les
mosollyal. - A f�n�k azt mondja, sz�vesen f�lbontja l�nyai eljegyz�s�t �s
megtiszteltet�snek venn�, ha az amerikai pil�ta feles�g�l venn� az egyik
l�ny�t, vagy mind a kett�t.
- Tud err�l Filmore?
- M�g nem. A nungokn�l a fi� apja szokott h�zass�gi aj�nlatot tenni,
k�zvet�t�n �t. - Ho d�vajul hozz�tette: - Esetleg lehetn�l te az apa �s �n a
k�zvet�t�, ha l�tjuk, mi az �rmester �haja ez �gyben.
- Ink�bb tal�n ne, ap�. Letelik az ideje. Visszav�rj�k, dolgoznia kell.
M�g a f�n�k elk�s�rte H�t �s Reismant a kunyh�hoz, ahol Randolph
Filmore negyedoszt�ly� technikus �rmester vend�geskedett, addig Shidehara
�s Belfontaine ott maradt a f�n�k h�za k�zel�ben, �s a t�bbi t�rzsb�livel
m�regett�k egym�st k�lcs�n�s mosolyok k�s�ret�ben. Kita megpr�b�lkozott a
kev�ske vietnami nyelvtud�s�val, azut�n egy kis k�naival, de csak n�h�ny
francia sz�val siker�lt kapcsolatot teremtenie, amit�l Philippe ideges lett �s
idegennek �rezte mag�t.
Filmore, a g�ppusk�s, nem volt elragadtatva, amikor megl�tta Reisman
�rnagyot a szeg�nyes visk� ajtaj�ban. Belsej�t n�h�ny egyszer� paddal �s
asztallal rendezt�k be, a padl�n gy�k�nyfonat� sz�nyegek hevertek. A szoba
f�lhom�lyos volt �s rossz szag�, koromr�teg fedett be mindent.
A rep�l�egyenruh�t visel� �rmester egy gy�k�nysz�nyegen hevert,
�piumpip�t sz�vott, k�t f�rjhez adand� sz�zle�ny t�rsas�g�ban. A l�nyok
sz�nes, h�mzett mell�ny-, szoknya- �s bugyog�r�tegekb�l �s turb�nb�l �ll�
bonyodalmas szerel�st viseltek, �s ez�stgombokkal, kark�t�kkel,
nyakl�ncokkal, f�lkarik�kkal voltak f�ld�sz�tve. Filmore k�bultra pip�zta m�r
mag�t. A l�nyok im�dattal n�ztek r� s�t�t szem�kkel; sz�les arcuk csupa
puf�k mosoly �s sz�p feh�r fogsor. �tel-ital odak�sz�tve.
- Csak nem kell visszamennem, �rnagy? - kesergett az �rmester, amikor
Reisman bemutatkozott �s elmondta, az�rt j�tt, hogy kimentse �s visszavigye
K�n�ba. Nem �gy festett, mint aki nagyon szeretn�, ha kimenten�k. - El�bb-
ut�bb biztosan kiny�rnak a jap�nok.
Reisman arra sz�m�tott, hogy az �rmester majd kit�r� �r�mmel �s h�l�val
fogadja, de meg�rtette panasz�nak l�nyeg�t. �gy d�nt�tt, hogy csellel tal�n
t�bbre megy n�la, mint fenyeget�ssel. �nnep�lyes kifejez�st er�ltetett mag�ra.
- K�z�ln�m kell mag�val, �rmester, a faluf�n�kkel m�r megbesz�lt�k, hogy
h�zass�got k�t e h�lgyekkel, a nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s jelk�pek�nt. A
dolog term�szetesen �nk�ntes, de ha ez az �haja, akkor elint�zem az
enged�lyeztet�st.
Filmore-ba nyomban visszat�rt az energia, f�lpattant: - M�ris indulok,
uram! - �sszeszedte gy�r felszerel�s�t, illedelmesen kezet fogott az elb�sult
l�nyokkal �s kibotork�lt. Ho rosszall�n fogta a karj�t.
Amikor azonban Shidehar�t megl�tta az �rmester, h�trah�k�lt ijedt�ben. -
H�t ez meg mi a rosseb?
- Nyugi, �rmester! - nyugtatgatta Reisman. - Ez csak jelmez. � is a
ment�csapathoz tartozik. Ne f�ljen!
Kita olyan pillant�ssal n�zett Filmore �rmesterre, amiben az
ellens�gess�gt�l a len�z�sen �s a sajn�latig minden benne volt.
- Szerintem ker�teni kellene neki egy cu-na�t meg egy ilyen nagy
szalmakalapot, minden esetre, h�tha belefutunk valakibe - mondta, majd
elnevette mag�t.
- De el�bb forgassuk meg a s�rban, hogy kicsit s�t�tebb legyen.
Amikor Filmore �t�lt�z�tt �s elrakt�k egyenruh�j�t, s amikor, amennyire
tudott, m�r bennsz�l�ttnek l�tszott, Reisman nyomban indulni akart. De Ho
figyelmesen v�gighallgatta a faluf�n�k izgatott szavait, majd k�z�lte, hogy
k�s�bbre kell kiss� halasztani a tov�bbutaz�st. A f�n�knek az az �haja, hogy
Filmore - akit igencsak megszeretett ittl�te alatt - j�jj�n el vele a p'u ta�hoz, a
falucska taoista papj�hoz, hogy �tess�k a hagyom�nyos cerem�ni�n, ami a
hossz� �tra indul� f�rfi�t megillet, �gy szerencs�sebb lesz majd az �tja.
- Benne vagyok. Egye fene! - egyezett bele k�szs�gesen Reisman. � is
szerette volna, ha azok az istenek �s szellemek, akik ennek az utaz�snak az
�tjait �s helyeit lakj�k, az � oldalukon �lln�nak.
A faluf�n�k elvezette �ket egy valamicsk�vel jelent�sebb h�zhoz, melynek
torn�c volt az elej�n. A p'u tao m�r v�rta �ket. Robusztus, sz�les v�ll�, vastag
szem�ld�k�, el�reugr� homlok� f�rfi� volt, s�t�t roggyant v�szonnadr�gban
�s zubbonyban, fej�n valamivel d�szesebb turb�nnal, mint a t�bbiek. Amikor
�sszegy�ltek el�tte, k�nt�lni kezdett, egy tambur�t r�zott �s meg-meg�t�tt egy
gongot. Azut�n igen parancsol�n megsz�l�totta Filmore-t. A faluf�n�k
vietnamira ford�totta a. p'u tao szavait H�nak, az pedig tov�bbford�totta
Filmore-nak.
- J� szerencs�t k�v�n neked az �tra �s a k�vetkez�ket tan�csolja -
tolm�csolta �nnep�lyesen Ho. - Abba kell hagynod az utaz�st, ha f�s�lk�d�
f�rfivel tal�lkozol... vagy ha az els� szembej�v� asszonyszem�ly lesz... vagy
ha rep�l� m�kus ki�lt�s�t hallod... vagy mad�r sz�ll el�bed az �tra... vagy ha
madarak vagy k�gy�k n�sz�t l�tod meg... vagy ha egy p�k ereszkedik el�bed...
Filmore kezdetben r�v�lten hallgatta, majd, ahogy a balszerencs�s jelek
sokasodtak, mind nyugtalanabbul. - A francba, �rnagy - d�nny�gte. - A
b�d�s �letben nem jutunk sehova, ha ez �gy megy tov�bb.
Reisman eml�kezet�ben, m�g hallgatta, egy m�sik folkl�r t�red�kei tolultak
f�l: falusi gyalog�t Somersetben; Tess Simmons, amint odab�jik hozz�; zajos
szarka t�nik f�l el�tt�k egy fa�gon. "Emeld f�l a kezed, rajzolj vele keresztet
magadra!" - n�gatta akkor Tess. "Ha nem teszed, balszerencs�t hoz." � nem
akart keresztet rajzolni, mire a l�ny h�trafordult �s h�romszor kik�p�tt a bal
v�lla m�g�, hogy m�s m�don �zze ki a gonoszt, aki a mad�rban lakozik. A
v�g�n Reisman m�giscsak megemelte kalapj�t �s mell�re rajzolta a keresztet.
�s az�ta mell� szeg�d�tt a szerencse.
Reisman visszat�rt a k�pzelg�sb�l. - H�t ez kev�s kiutat hagyott, mi,
Filmore? Tudja mit? Csukja be szem�t, f�l�t, am�g a teheraut�ban vagyunk, az
orsz�g�ton, �gy egyremegy.
Az �rmester sz� szerint vette. Kezet r�zott a faluf�n�kkel, b�cs�t intett a
falub�lieknek, azut�n f�l�be dugta az ujj�t �s szorosan lehunyta a szem�t.
Reisman a karj�n�l fogva kiir�ny�totta a falucsk�b�l a teheraut�hoz.
- Majd �n �l�k vele h�tul - mondta Philippe-nek. - �lj el�re!
Belfontaine elh�zta a sz�j�t, de engedelmesen el�rement a f�lke ajtaj�hoz.
Kiv�rta, m�g a t�bbiek be�lnek, nehogy k�t ellens�ge k�z� kelljen pr�sel�dnie.
Shidehara �s Ho egy pillanatra f�lrevonta Reismant. Ho �gy sz�lt hozz�: -
Meg kell parancsolnod az emberednek, hogy egy sz�t se sz�ljon Lang Sonban
Kit�rol, se r�lam. Meg kell �rtetned vele, hogy ez nagyon fontos. Majd ut�na,
ha visszat�rt K�n�ba, nem �rt, ha ott elmondja f�l�tteseinek, hogy a Viet Minh
mentette meg. Szeretn�m, ha Chenneault t�bornok tudn�, hogy a szolg�lat�ra
voltunk �s t�bbet is sz�vesen megtesz�nk. Compremez-vous?
Reisman r�mosolygott. - Mais oui, mon commandant! - v�gta r�,
elt�lozva. Mindketten nagyon is j�l �rtett�k, hogy a Viet egyel�re csak
pr�baid�s sz�vets�ges. - Bej�tt�k vel�nk Lang Sonba?
- Nem veled - v�laszolta Kita. - K�l�n megy�nk �s megfigyel�nk egyet s
m�st a magunk m�dj�n.
A teheraut� visszafele bukd�csolt a felt�rt f�ld�ton; Reisman most maradt
el�sz�r n�gyszemk�zt Filmore-ral. A rep�l� v�gre kinyitotta a szem�t, kivette
ujj�t a f�l�b�l �s k�r�ln�zett a ponyva alatt a dohos f�lhom�lyban.
Bizalmatlanul m�regette a rajta lev� can slua tau jelmezt, h�trapillantott v�lla
m�g� a vezet�f�lk�be, majd odahajolt Reismanhoz: - Mi t�rt�nt a
leg�nys�gem t�bbi tagj�val, �rnagy?
Reisman elmondta neki, amit tudott: hogy h�rm�jukat elfogt�k a jap�nok,
h�rmat a franci�k tartanak magukn�l, a t�bbiek elt�ntek. Azut�n elmondta,
hov� tartanak, mi a haditerv, �s beidom�totta �t a fed�sztorira.
- A hadnagy �s �n, mi ketten tal�ltunk mag�ra a faluban - figyelmeztette. -
Maga sose �lt ezen a teheraut�n �s soha �let�ben nem l�tta se a kocsi
vezet�j�t, se aki mellette �l. Gyalog j�tt�nk v�gig Lang Sonb�l. �rtette,
�rmester?
- Igenis, uram!
- Akkor j�! - Reisman h�trad�lt �s megnyer�n r�mosolygott. - Milyen
g�pen szokott rep�lni, Filmore?
Ugyanaz a k�rd�s volt ez, mint amit t�bb mint egy h�napja a csungkingi
b�rban tett f�l egy rep�l�leg�nys�g parancsnok�nak, s ugyanazon okb�l is
tette f�l.
- Most B-24-esen, uram. De rep�ltem m�s g�peken is.
- Rep�lt valaha is B-25-�s�n?
- Hogyne, �rnagy! K�z�pm�ret� bomb�z�... k�tmotoros. Olyan alacsonyra
tud ereszkedni...annyira lentr�l tud bomb�zni �s megsz�rni valakit, hogy az
egy k�zipisztolyb�l kiny�rhatja az embert. K�sz csuda, hogy sose ny�rtak ki
ezeken.
- El�fordult-e, hogy valami okb�l lem�zolt�k a csapatjelz�st �s az
azonoss�gi sz�mot? - vetette oda a k�rd�st Reisman.
- Nem, uram. De l�ttam m�r ilyet.
- Mikor? - Reisman vigy�zott, ne v�ltozz�k el a hangja, hogy �gy
hangozz�k, mint aki csak �gy unalm�ban k�rdez�sk�dik.
Filmore belemelegedett. - K�t h�napja, amikor egy ferdeszem� leg�nys�g
k�s� �jjel �tosont a g�ppel Kunmingba.
- Ferdeszem�ek?
- Ja. Tudja... k�naiak. N�melyik�k texasi akcentussal besz�lt angolul.
Tiszta r�hej. Azt hiszem, ott k�pezt�k ki �ket. Am�gy rendes fick�k. Valami
sp�ci mel�juk volt valahol. Sund�n-bund�m. Csuda siet�sen �rkeztek
Csungkingb�l aznap �jjel. Nek�nk kellett el�k�sz�teni a g�p�ket.
- Hogyhogy el�k�sz�teni?
- Levenni r�la a jelz�seket, ahogy �n mondta, mintha a holdr�l vagy a
Marsr�l j�nne, �s senki� se lenne. Ak�r jap�n g�pnek is lehetett n�zni B-25-�s
l�t�re is.
Reisman lehunyta a szem�t. Az eml�k bele�gett agy�ba: B� Szan, amint ezt
ki�ltja: "B-25-�s!" A rep�l�g�p alacsonyra ereszkedik. Mind v�rj�k, hogy
bar�tian megbillegteti a sz�rny�t. Bomb�k hullanak, g�ppuska kelep�i,
kacsinok halnak Reisman k�r�l. �s Linc Bradfordnak v�ge.
Filmore �rmester szavai most �j mozzanatot hoztak bele. K�nai volt a
leg�nys�g. Csungkingb�l k�ldt�k �ket. De kik? Reisman �gy v�lte: tudja. De
nem tudta, mit tegyen ezzel a tud�ssal, �s tegyen-e vele valamit egy�ltal�n.
H�tha a thoi co neki is kedvez egyszer.

24.
Kita lassan vezette a teheraut�t, mert nem akart s�t�ted�s el�tt Lang Sonba
�rni. Id�nkint let�rt a f��tr�l n�h�ny percre, hogy belessen keskeny
gyalogutakra �s f�lbecs�lje, akad-e k�v�natos b�v�hely a f�k �s bokrok
m�g�tt.
Dong Dongn�l az orsz�g�t �s a v�ros a k�nai hat�r egy kisz�gell�se mellett
h�z�dott. Volt ott egy m�sik francia el�retolt �ll�s is, az ellen�rizte a
hat�r�vezetet. Egy ellen�rz� pontn�l francia katon�k �ll�tott�k meg a
teheraut�t. Reisman �mulattal figyelte, milyen k�nnyed�n t�rsalog vel�k
franci�ul Kita; � is kik�sz�nt egy sz�v�lyes Bonsoirt!, amikor az �rs�g egyik
tagja bekukucsk�lt a teheraut� h�tulj�ba. Azut�n haladtak tov�bb, �jra d�lnek.
H�t m�rf�ldnyire voltak Lang Son k�lter�let�t�l, s lassan haladtak a
halov�nyul� alkonyaiban.
A hegyekb�l magas fenns�kra ereszkedtek al�. Lang Sont�l h�rom
m�rf�ldre Kita leh�z�dott az �tr�l, egy mangroveliget mellett. Lesz�llt,
h�traj�tt �s megk�rte Reismant, seg�tsen leg�rgetni a motort a teheraut�r�l �s
a f�k m�g� rejteni, Reisman r�j�tt, hogy Kita bebiztos�tja mag�t.
- Elrejted a ment�cs�nakot? - k�rdezte, mik�zben becipelt�k a motort a
s�r�be.
- El, igen. K�zel a v�roshoz, hogy hozz�f�rjek, ha sz�ks�ges.
Amikor �jra az �ton haladtak, Reisman k�r�ln�zett a v�gk�pp lesz�llott,
s�t�t est�ben, �s fogalma se volt, mir�l ismern� fel �jra ezt a helyet. A fenns�k
keletre �s d�lre alaktalan mocs�rra �s rizsf�ldekre ny�lt. M�g�tt�k, s nyugatra
dombok. Keletre �s d�lre csak hom�lyosan l�tta m�s dombok �s hegyek
k�rvonalait az �ji �gbolt el�ter�ben.
- Hogy tal�lsz ide �jra? - k�rdezte.
- Van �rz�kem az ilyesmihez - felelte Kita. - N�zz arra, a rizsf�ld�n t�lra.
L�tod a f�nyeket? Na Tuot falu. Ha kell, az eligaz�t.
- �s a teheraut�val mit akarsz csin�lni?
- K�zelebb viszem. Van ott hely annak is.
M�sf�l m�rf�ldnyire, amikor Lang Son f�nyei �jra l�that�v� v�ltak, Kita
ism�t let�rt a kocsival az �tr�l - ez�ttal a sz�raz fenns�kon �th�z�d� f�ld�tra -
n�h�ny sz�z m�ternyire, majd meg�llt. Reisman �j hangokat hallott, kilesett s
k�t s�fr�nysz�n� k�nt�s� szerzetest l�tott, egyik�k l�mp�st tartott kez�ben, a
m�sik kit�rt egy fakaput, amely egy pagoda bels� udvar�ra ny�lt. Kita �thajtott
az udvaron, be egy kocsisz�nbe, amelyet egy harmadik szerzetes nyitott ki
el�tte.
- Itt voln�nk, uraim! - ki�ltott h�tra az ablakon �t a sof�rf�lk�b�l. - Innen
gyalog megy�nk.
Reisman �s Filmore a plat� sz�l�hez h�zta a r�di�t �s az �ramfejleszt�ket
tartalmaz� h�tizs�kokat, �s leugrott. Philippe h�traj�tt, h�t�ra vette a
gener�tort. Reisman a r�di�t.
Az udvarban Ho sz�v�lyesen t�rsalg�it vietnami nyelven a szerzetesekkel.
Reismanhoz fordult. - J� bar�tok - magyar�zta. - �rtenek a hallgat�shoz.
Kita f�lm�szott a teheraut� h�tulj�ba. Amikor p�r perc m�lva leugrott,
hogy seg�tsen bez�rni a kocsisz�n ajtaj�t, m�r can slua tau jelmezben volt.
Reisman figyelte, mint csoszog fel�j�k roggyant, kimer�lt mozg�ssal; elny�tt
parasztszand�lja tomp�n csapta fel a sarat. Mintha �sszement volna, teste
f�ggetlen�l mozgott t�le, mintha egy m�sik ember� lenne.
Ho elismer�n n�zte. - Nagyon j� - mondta mandarin k�nais�ggal. - L�tom,
olvastad, mit �r Szan Cu a k�mekr�l.
Kita mosolygott, roggyantan, sz�tt�rt karral, al�zatosan �llt meg �s
ugyancsak mandarin nyelven v�laszolt.
- A k�z�ns�ges k�mek oszt�lya - szavalta megj�tszott al�zattal. - T�l�l�
k�mnek is nevezik az ilyet, aki h�reket hoz az ellens�g t�bor�b�l.
Mindketten Reismanre n�ztek, az meg�rtette a szavukat, de az�rt angolra
v�ltottak a kedv��rt.
- Az ilyen k�mnek - id�zte Ho sz�nokias hanghordoz�ssal -, �les szem�
embernek kell lennie, k�ls�re g�gye, bel�l azonban vasakarat�.
Kita kih�zta mag�t, elt�lzott testtart�ssal kid�llesztette mell�t-�llat �s
folytatta Szan Cu szavait:
- Akt�vnak, robusztusnak testi er�vel �s b�tors�ggal meg�ldott embernek
kell lennie; aki alaposan megszokott minden piszkos munk�t, elviseli az
�hs�get, a hideget, elvisel sz�gyent �s cs�fs�got.
- Ak�rcsak az �n katonai megsz�ll�s! szab�lyzatom - komment�lta g�rbe
mosollyal Reisman.
- Tudtam �n, hogy ez tetszeni fog neked - mosolygott a Kempitaj-ezredes.
- A k�vetelm�nyeket r�gesr�g r�gz�tett�k, �s l�nyeg�ben mit sem v�ltoztak. #
Reismant igencsak foglalkoztatta az, hogy Shidehara szem�ly�ben szemt�l
szembeni kapcsolatba ker�lt az ellens�ggel �s azt �nmag�hoz igencsak
hasonl�t� embernek tal�lja: mindketten �vatosak �s vakmer�ek, id�nk�nt
borzalmasak, megvetik a formalit�st �s a fens�bbs�get; alaposan �tgondolj�k a
dolgokat �s alig b�znak valamit a v�letlenre; sok nyelvet besz�lnek; az �szt
t�bbre tartj�k a testi er�n�l; ugyanakkor igen k�pzettek a katonai
harc�szatban, b�r ennek bemutat�s�ra Kit�nak eddig m�g nem volt alkalma.
- Mi most az uk�z, ezredes? - k�rdezte Reisman.
- T�volmaradunk az �tt�l �s a lehet� leghalkabban besurranunk Lang
Sonba. Te, meg a pil�t�d, meg a franci�d jelentkeztek az er�d�tm�ny
parancsnok�n�l. Szerintem nem lesznek elragadtatva t�letek. F�lbor�tja a sz�p,
nyugodt, unalmas rutinjukat.
- H�t te �s az ap�?
- Elt�volodunk t�letek, azut�n k�l�nv�lunk - sz�lalt meg Ho. - Bar�tokat
kell f�lkeresn�nk.
Reisman szem�ben ez azt jelentette, hogy Viet Minh-�gyn�k�k �lnek a
v�rosban, tal�n m�g mag�ban az er�d�tm�nyben is. K�v�ncsi lett volna,
hogyan gy�jti Nguyen That Than, az �reg paraszt a legfrissebb katonai,
politikai �s gazdas�gi �rtes�l�seket a r�gi�r�l, hogy f�lhaszn�lja ezeket Ho Si
Minh terveihez �s hadm�veleteihez. Tal�n m�g f�l is ajzza a helyb�lieket
vez�r�k jelenl�t�vel, ha ugyan tudj�k, ki a vez�r�k.
- Randev�zni szeretn�k veletek holnap pirkadat el�tt, mondjuk hajnali
�tkor - mondta nekik Reisman. - Ti ismeritek a terepet. Jel�ljetek meg egy
helyet �s mondj�tok meg, hogyan jutok oda.
Kita gondolkodott egy pillanatig, Belfontaine-re �s Filmore-ra n�zett,
azut�n f�lreh�vta Reismant �s H�t, hogy azok ne hallj�k. - Min�l kevesebbet
tudnak, ann�l jobb - suttogta. - Ha a colonok nem tart�ztatnak le egyb�l,
akkor tal�lkozzunk a rept�ren, a kifut�p�lya �szaki v�g�n.
Reisman f�lid�zte mag�ban a Ho barlangj�ban l�tott t�rk�p r�szleteit.
Am�gy is oda kellene mennie, hogy szem�gyre vegye a repteret, miel�tt
odahozat egy rep�l�g�pet.
- A v�rost�l d�lre, a foly� t�lpartj�n - mondta.
- J�rt�l m�r itt, Jean? - lep�d�tt meg Ho.
- Csak a t�rk�peden, ap�.
- Ja persze. Nagyszer�! Igazi katona�sz - mondta Ho. - Este cs�nakon
�tkel�nk a S�ng Ky Cung-on, egy�tt. Van ott h�d is, de �rzik. Az er�d a
t�lparton van.
- Teh�t hajnalban pontosan �tkor a kifut�p�lya �szaki r�sz�n a rizsf�ldn�l
- ism�telte el Reisman. - Ha nem vagyok ott, az azt jelenti, hogy bekasztliztak
Filmore-ral egy�tt.
- Ez esetben mit k�v�nsz t�l�nk? - k�rdezte der�sen Kita.
- Tal�ljatok ki valamit, hogy megpattantsatok benn�nket. Ho pedig tudassa
Kunminggal, hol vagyok.
Visszat�rtek a t�bbiekhez: Kita �gy sz�lt Belfontaine-hez, franci�ul: - M�g
egyszer szeretn�m figyelmeztetni, hadnagy, t�l azon, amit mondtunk m�r
mag�nak arr�l, hogy el ne �ruljon benn�nket. Legyen �vatos a honfit�rsaival.
Ne csapjon r�gt�n a tenyer�kbe.
Philippe berzenkedett. - Que voulez-vous dire?
- Tudnia kell: ezeknek nem felt�tlen�l tetszik az a politika �s az a terv,
amelyet maga hoz. Az itteni franci�k m�g mindig a m�r nem l�tez� Vichy-
korm�ny kollabor�nsaik�nt viszik katonai �s polg�ri �gyeiket. T�rv�nyeit �s
szerz�d�seit Eur�p�ban m�r �rv�nytelen�tett�k: de nem itt.
Philippe b�lintott. Nem siker�lt r�vennie mag�t, hogy kiny�gj�n egy
k�sz�n�m�t.
Az �t f�rfi kij�tt a pagod�b�l �s elindult gyalog a v�ros fel� egy
gyalog�sv�nyen, az orsz�g�tt�i nyugatra. Kita menetelt el�l. Ho Reisman
mell� h�z�dott a menet v�g�n.
- Nem kedvelem Lang Sont - vallotta meg Ho.
- Mi�rt?
- Ez a hely az er�szak� �s a hal�l� - merengett Ho. - A leveg� a m�rt�rr�
lett hazafiak szellem�t�l s�r�, a f�ld az � v�r�kt�l iszamos. N�p�nk
nemzed�kr�l nemzed�kre t�meggyilkoss�gokat �l �t Lang Sonban:
felkel�seket, h�bor�kat, veres�geket, m�sz�rl�sokat. M�g a franci�k is
szenvedtek itt a jap�nok kez�t�l, amikor a jap�nok bej�ttek 1940-ben. Ut�na
pedig �jra a n�pem.
Reisman meg�rezte, hogy Ho azt a t�rt�netet folytatja, amelybe m�g Na
Sam fel� menet, az orsz�g�ton fogott bele, s amikor arra c�lzott, hogy jobban
tenn�, ha Lang Son helyett ink�bb Hanoiba menne.
- Mi�rt �pp itt? - k�rdezte Reisman.
Ho v�llat vont. - T�ls�gosan elszigetelt, k�zel van a k�nai hat�rhoz; ezen
az �tvonalon j�nnek �s mennek a megsz�ll�k. Ak�rcsak Jeruzs�lem.
Mindenkinek �tj�ba esik �s minden ellens�g s�v�rog r�.
Reisman f�lhorkant, - Nem, ap�, egy�ltal�n nem olyan, mint Jeruzs�lem.
Az k�l�nleges �gy.
- J�rt�l ott?
- J�rtam. J�val a h�bor� el�tt... ez el�tt a h�bor� el�tt... t�lt�ttem ott egy
kis id�t... mint turista.
- Mint amilyen turista most vagy Vietnamban, mi?
- M�sok voltak a k�r�lm�nyek.
F�lbehagyt�k a besz�lget�st, am�g f�lkapaszkodtak egy vas�ti t�lt�sre �s
leereszkedtek a t�loldal�n. Reismant meglepte a s�n, alig k�pzelte, hogy ezen a
helyen norm�lis, b�k�s, civiliz�lt k�zleked�s �s keresked�s zajlik, hogy
kapcsol�dik m�s helyekhez.
- J�rnak itt vonatok? - suttogta.
- Mostan�ban ritk�bban - v�laszolta Ho. - A l�git�mad�saitok j�l
siker�ltek. Az embereim seg�tettek a h�rszerz�seteknek. Sok mozdonyt �s
vagont tal�ltak el, hidakat �s v�g�nyokat tettek t�nkre. Az ellens�g csak nagy
nehezen m�k�dteti a sz�ll�t�st. A h�bor� ut�n mindent �jj� kell majd �p�teni.
Rem�lem, az Egyes�lt �llamok seg�teni fog.
Reisman cs�ndben maradt. Ho e szavaival j�kor�t ugrott egy olyan id�be,
amely nem fog elj�nni egyik�k sz�m�ra sem. Megd�bbentette Ho
magabiztoss�ga. Reisman a s�t�ts�gben �gy l�tta, mintha rizsf�ldek, vagy
mocs�rvid�k mellett haladn�nak. Hideg, bor�s, nyirkos volt az �jszaka. Ut�lta,
ha nem tudja pontosan, hol j�r, hov� tart �s hogy fest majd az a hely, ahov�
tart. Nem szeretett a m�sok meg�t�l�seit�l �s akci�it�l f�ggeni. Kivil�g�tott
helyeket, h�zak, nagyobb �p�letek sziluettjeit pillantotta meg, utc�k,
keresztutc�k vonalait. Gyalog�sv�nyeken haladtak, hogy elker�lj�k ezeket.
Reisman nem hallott m�st az �jszak�ban, mint l�pteik nesz�t, saj�t
suttog�sukat. Azut�n m�g s�r�bb lett a k�d, s �k el�rkeztek a t�lt�sre, a S�ng
Ky Cung partj�ra. Ho otthagyta �ket, a t�lt�s melletti b�d�khoz ment, majd
p�r perc m�lva visszat�rt egy emberrel, aki �tvitte �ket egy szampanon.

Reisman �s k�t t�rsa a s�t�tben �s k�dben l�pdelt a citadell�t a rizsf�ldekt�l

elv�laszt� �sv�nyen, amikor f�lmagaslott el�tt�k az er�d�tm�ny fala. K�s�r�ik
m�r messze j�rtak. Ho Si Minh �s Kita Shidehara el�z�leg megmutatta nekik a
menetir�nyt, s egy �r�ja hagyta ott �ket a t�lt�s tetej�n, a S�ng Ky Cung d�li
partj�n.
Az er�d fala f�lelmetes volt a maga tizennyolcadik vagy tizenkilencedik
sz�zadi m�dj�n. Reisman ismert eff�le �p�leteket. Tal�n egy Vauban-m�,
gondolta, m�g t�m�r alapjai mellett l�pdelt. Eur�pa-szerte, a gyarmati
Amerik�ban �s a nyugati birodalmak t�vol-keleti el�retolt �ll�sain�l ilyen
er�d�tm�nyeket emeltek azokban a sz�zadokban, a nagy tizenhetedik sz�zadi
francia m�rn�k tervei szerint. Ezt itt nyilv�n legal�bb annyira az�rt �p�tett�k,
hogy a Lang Son-i r�gi� bennsz�l�tteit leig�zz�k, mint az�rt, hogy h�d�t�k
ellen v�dj�k az orsz�got.
Reisman sok mindent tudott ilyenf�le helyekr�l, ak�rcsak Szan Cu A
h�bor� elvei c�m� m�v�r�l, mert intellektu�lisan �s gyakorlati okb�l is
�rdekelte a hadm�v�szet, a hadieszk�z�k �s a hadvisel�s irodalma. Az �vek
sor�n sokat �sszeolvasott a r�gi korok hadt�rt�net�b�l. Most, amikor lopva az
�j leple alatt egy ilyen er�d�tm�nyhez �rkezett, felk�dl�tt egy nyugtalan�t�
eml�k arr�l a pusztul�sr�l, amelyet Caohszien k�nai er�d�tm�ny�re m�rtek, az
� r�szv�tel�vel. Felt�telezte, hogy ez a citadella j�val nagyobb, er�sebb, hogy
t�bben v�dik, de azt is tudta, milyen haszontalan m�r egy ilyen �p�tm�ny a
huszadik sz�zadi h�bor�kban, hogy legfeljebb csapatok elsz�ll�sol�s�ra �s
fegyverzet rakt�roz�s�ra alkalmas - b�r vannak, akik m�g mindig hisznek egy
ilyen er�d strat�giai �s taktikai �rt�k�ben.
Kivezette Belfontaine-t �s Filmore-t a rizsf�ldekr�l, megker�lte az
er�d�tm�ny d�lnyugati sark�t; a gyalog�t itt k�z�tba torkollott, ez pedig a
kivil�g�tott bej�rati kapuhoz vezetett.
A kapu nyitva �llt. K�t �r posztolt a kapu k�t oldal�n, v�llukon pusk�val,
ellen�rizt�k a behajt� j�rm�veket �s gyalogosokat; egy m�sik, oldalfegyvert
visel� katona - alighanem az �rs�g tizedese - s�r�n tisztelgett, igazolv�nyokat
vizsg�lt, �s befele terelgette a j�rm�veket. Este h�t �ra volt, m�g el�g korai
hazat�r�si id�pont n�h�ny j�rm�nek, �llatnak, gyalogosnak.
- Innent�l te veszed �t a vezet�st, Philippe - mondta halkan Reisman. - Te
viszed a sz�t. Mi csak bes�t�lunk, mintha ide tartozn�nk. K�t francia, meg egy
helybeli fi� j�n haza �rj�ratb�l. A r�di� l�tv�nya csak jav�t az �gy�n.
- Mon Dieu! Azt fogj�k hinni, hogy a holdr�l pottyantunk ide.
- Csak juttass be minket a parancsnoki szob�ba, minim�lis felhajt�ssal. Ha
szerencs�nk lesz, Filmore �tcs�szik a kapun, de ezen a ponton nem is nagyon
fontos. - Odafordult Filmore-hoz: - Besz�l franci�ul, �rmester?
- Nem, uram. Nem tanultam nyelveket.
Reisman franci�ra v�ltott. - Hadnagy, ne feledd, amit Nguyen That Than
meg a jap�n mondott neked, �s ahhoz tartsd magad.
- Term�szetesen. A szavamat adtam - v�laszolta s�rtetten Philippe. -
Allons, commandant!
Elindult, de Reisman visszah�zta: - Attendez! Van m�g valami. Azt is
eszedbe kell v�sned, hogy ebben az akci�ban nekem az a legfontosabb, hogy
r�vegyem ezeket, engedj�k meg egy rep�l�g�p odaj�vetel�t, amely g�pen
kirep�lhetek az �rmesterrel egy�tt. Nem sz�nd�kozom a politik�ba �rtani
magam, �s neked is ezt aj�nlom. Mondd nekik azt, hogy a n�v�redet akarod
megtal�lni, ez�rt ugrottal le, �s ezek m�ris olt�ri klassz sr�cnak tartanak majd.
Ha mi m�r elment�nk, elmes�lheted nekik a t�bbit is. Hamarosan r�j�ssz, ki
van itt De Gaulle mellett �s ki ellene.
Philippe komoran n�zett r�. - Annyit m�r megtanultam, �rnagy, hogy ez itt
nem fontos. Enn�l sokkal jobban �rdekel engem most Nguyen Ai-Quoc, m�s
n�ven Ho Si Minh, m�s n�ven Nguyen That Than �s a j�isten tudja, h�ny m�s
�lneve van m�g. Ez az ember kommunista �gyn�k, �rnagy. Franciaorsz�g
ellens�ge. �n meg sajn�latos m�don �miatta, meg amiatt a tr�kk�s jap�n miatt
fogadtam hallgat�st.
Reisman r�d�bbent, micsoda erk�lcsi v�ls�gba bonyol�dott ez az ember, �s
megpr�b�lt enyh�teni a rossz �rz�s�n. - Philippe, vannak dolgok, amelyekr�l
nem besz�ltem neked - mondta �sszeesk�v�i hangon. - Te egy fontos
Sz�vets�ges felder�t�akci� kell�s k�zep�be cs�ppent�l, amelyben kett�s
�gyn�k�k szerepelnek. T�ged a saj�t biztons�god �rdek�ben hoztunk el. Az
ittl�t�nk ok�nak nincs semmi k�ze hozz�d. A hallgat�sod most a
sz�vets�gesek c�ljait szolg�lja �s el�seg�ti a h�bor� mihamarabbi befejez�s�t.
Enn�l t�bbet nem mondhatok neked.
Belfontaine arca f�lder�lt valamicsk�t. - Tudom�sul vettem, �rnagy. Nem
lesz okod aggodalomra. Allons!
Reisman �s Filmore k�vette a franci�t, aki magabiztosan l�pdelt befele a
kivil�g�tott kapun. Az indok�nai katon�k r�sz�r�l volt ugyan n�mi zavar, de
Philippe k�vetelte, h�vj�k oda az �rs�g tisztj�t. Az meg is �rkezett, egy
osztagnyi bennsz�l�tt katon�val; eur�pai hadnagy volt, �lt�nyegyenruh�ban �s
francia tiszti sapk�ban. Nyugtalanul m�regette �ket, f�leg Filmore �rmestert, a
s�t�t bennsz�l�ttjelmez�ben �s cs�csos kalapj�ban. Philippe meg se
pr�b�lkozott holmi link mes�vel. F�lrevonta a tisztet, igazolta mag�t �s t�rsait,
n�v, rang �s orsz�g szerint, �s k�rte, azonnal jelentkezhessek a parancsnokn�l.
A tiszt nagyot n�zett.
- De Gaulle-t�l? - zih�lta. Majd sz�j�hoz kapta a kez�t �s k�r�ln�zett az
indok�naiak csapat�ra, abban a nyilv�nval� rem�nyben, hogy nem hallott�k.
- Franciaorsz�gb�l - v�laszolta Philippe minden em�ci� n�lk�l.

Egy f�lhom�lyos, alag�tszer� folyos�n v�rakoztak a parancsnok irod�ja el�tt,

tov�bbra is a k�s�r�osztag f�rk�sz� pillant�sainak keresztt�z�ben, am�g a tiszt
elment megkeresni az aznap esti f�llelhet� rangid�s tisztet. K�t f�rfi �rkezett,
akik Gauthier alezredesk�nt �s Derrieu �rnagyk�nt mutatkoztak be, mint
rangban a m�sodik �s harmadik tiszt.
- Robert ezredes n�h�ny napra Hanoiba utazott - magyar�zta idegesen
Gauthier.
S�padt, negyven�t k�r�li, vaskos, de m�g nem k�v�r f�rfi� volt, ropog�s
egyenruh�ban. Elk�ldte az �rs�g tisztj�t �s fegyveres osztag�t, csak kettej�ket
tartotta ott, hogy �lljanak �rt a folyos�n. T�tov�n, mint aki nem biztos benne,
hogy helyesen j�r el, bevitte Reismant, Filmore-t �s Belfontaine-t a
parancsnoki irod�ba, levette ellenz�s tisztisapk�j�t �s zavartan h�trasim�totta
ritk�s haj�t.
Filmore ezt jelad�snak tekintette, hogy levegye a cs�csos szalmakalapot,
amelyet a Na Samb�l t�rt�nt elindul�sa �ta viselt. Gauthier r�b�mult �s
megl�tta, hogy a f�lddel barn�ra m�zolt arc a sapka vonal�t�l felfele �lesen
feh�rre v�lik.
- Maga? - k�rdezte.
Filmore nem �rtette. Nem �rtette a francia k�rd�st. Reisman nyomban
tolm�csolt neki, az �rmester pedig k�z�lte nev�t, rangj�t �s azonoss�gi
sz�m�t.
Gauthier a parancsnok �r�asztala el�tt �llt, �s �gy n�zett Filmore-ra, mintha
azt akarn�, hogy menjen innen. - Lel�tt�k?
Reisman ford�tott, �s a rep�l� v�laszolt: - Igenis, uram.
Gauthier egy�ltal�n nem volt elragadtatva att�l, hogy csakugyan err�l van
sz�. Reismanhoz �s Belfontaine-hoz fordult. - Igazolj�k magukat. Franci�ul,
ha lenn�nek sz�vesek! Nem besz�lek angolul.
Reisman intett Philippe-nek, kezdje �. Philippe bemutatkozott, annak a
francia hadoszt�lynak a tisztjek�nt, amely seg�tett P�rizs felszabad�t�s�ban, s�t
a n�met hat�ron is harcolt.
- De mit keres itt? - ki�ltotta Gauthier. V�laszra nem is v�rt, hanem
Reismanhoz fordult: - H�t, maga?
Reisman k�z�lte nev�t, rangj�t �s azonoss�gi sz�m�t, majd leadta a kital�lt
sztorij�t: hogy a l�gier� f�ldi ment�szolg�lat�n�l van �s az�rt ugrott le
Tonkinra, hogy megtal�lja �s kimentse Filmore-t �s pil�tat�rsait.
Az alezredesnek fogalma se volt, mit mondjon ezek ut�n. Elindult, hogy
le�lj�n a parancsnok �r�asztal�hoz, de meggondolta mag�t, egy m�sik sz�kre
�lt, s a t�bbieket is hellyel k�n�lta a sp�rtai egyszer�s�g�, feh�rre meszelt
faln�l �ll� sz�kekre mutatva. - Ez igen szokatlan... teljesen szab�lytalan -
motyogta.
Derrieu �rnagy (fiatalabb, karcs�bb, gyakorl�ruh�ba �lt�z�tt f�rfi, kurt�ra
ny�rt barna hajjal �s ajk�n cigarett�val) laz�bban viselkedett a v�ratlan
vend�gekkel; s�t, kicsit mulattatta is Gauthier zavara.
- Isten hozta �n�ket Indok�n�ban, uraim! - �dv�z�lte �ket ked�lyesen.
Gauthier rosszall�n pillantott r�. Azut�n gyanakodva m�regette a r�di�t �s
a gener�tort tartalmaz� zs�kokat a padl�n, Reisman �s Belfontaine l�b�n�l. -
�gy ugrott le, ezzel a neh�z r�di�felszerel�ssel, �rnagy?
- Nem, uram, a csomagokat k�l�n dobt�k le. Elrejtettem a hegyekben
addig, am�g kapcsolatba nem ker�ltem bennsz�l�ttekkel; �k seg�tettek cipelni
�s �k hajtott�k a gener�tort, am�g Kunmingot h�vtam.
Derrieu �rnagy �rdekl�d�se nyomban f�lp�rg�tt. - Maga kommunik�lt
Kunminggal Tonkinb�l?
- Igen. N�h�nyszor. Folyamatosan t�j�koztatom �ket a fejlem�nyekr�l.
Tudj�k m�r, hogy megtal�ltam Filmore �rmestert �s gyalog Lang Son fel�
tartunk.
- �s Belfontaine hadnagyr�l nem sz�lt nekik? - k�rdezte Derrieu.
- Nem. A hadnagy k�rte, ne sz�ljak. Jobb az inform�ci�t csak a
legsz�ks�gesebbre korl�tozni. Nyilv�n �n is tiszt�ban van ezzel, �rnagy.
�gy m�rte f�l, hogy Derrieu ink�bb kony�t a felder�t�shez, mint Gauthier.
Logikusnak l�tszott, hogy feladat�hoz tartozhat a bels� biztons�g a hat�ron -
amiben, szigor�an v�ve bele kellene tartoznia az enged�lyezetlen
kapcsolatfelv�teleknek a hat�r t�loldal�val. B�r az is lehet, hogy arra v�r,
j�jj�n valaki, mint ez a Belfontaine �s hozzon utas�t�sokat P�rizsb�l.
Gauthier sz�lalt meg, mint aki vissza szeretn� �ll�tani �nmaga els�bbs�g�t
e szob�ban.
- Hogyan siker�lt egym�sra tal�lniuk a vadonban? - El�red�lt fel�j�k,
aff�le bar�ti, eressz�k-el-magunkat testtart�sban, mire ellenz�s sapk�ja az
�l�b�l a padl�ra cs�szott.
Mulats�gos alak, �llap�totta meg Reisman; nyilv�n poz�ci�ra �s otthonra
lelt itt ebben a gyarmati szinekur�ban. Nyilv�n jobb neki itt, mint
Franciaorsz�gban kivenni r�sz�t e politikai v�ltoz�sokb�l. Kiv�rta, am�g
Gauthier f�lveszi a sapk�t, leporolja �s a h�ta m�g�tti parancsnoki asztalra
helyezi.
- A hegyekben bizonyos emberek �sszehoztak Belfontaine hadnaggyal -
v�laszolta Reisman. - Hallottak r�la, hogy n�h�ny m�rf�ldnyire, egy kis
telep�l�sen van egy idegen �s azt gondolt�k, h�tha az az egyik pil�ta, akinek a
megkeres�s�re engem idek�ldtek. Elk�peszt�en gyorsan adj�k tov�bb a
h�reket falur�l falura. Amikor �sszehoztak benn�nket, a hadnaggyal nyomban
elhat�roztuk, hogy k�lcs�n�sen seg�tj�k egym�st. � el akart jutni Lang Sonba.
�n meg akartam tal�lni a lezuhant leg�nys�get �s a lehet� legjobb m�don
visszajuttatni �ket K�n�ba. Alig egy napra r� megtudtuk, hogy Filmore
�rmesternek egy m�sik falucsk�ban adtak mened�ket, �gy azut�n, miel�tt
idej�tt�nk, �rte ment�nk.
- Az �n�k leg�nys�g�b�l h�rmat foglyul ejtettek a jap�nok - t�j�koztatta
�ket szomor�an Gauthier.
Reisman �gy tett, mintha err�l nem is tudna. - Mi fog t�rt�nni vel�k?
- Nem tudom. De h�rom m�sikat megtal�ltak hadsereg�nk j�r�rei �s �k
biztons�gban vannak. Intern�ltuk persze, de a hanoi francia hat�s�gok nem
voltak hajland�ak �tadni �ket a jap�noknak. Sok ott a baj.
- Ketten k�z�l�k m�g ismeretlen helyen vannak' mondta Reisman.
- Tudunk err�l - vetette k�zbe Derrieu �rnagy. - Tal�n r�juk tal�lunk, ha
ugyan �lnek m�g. - F�l�llt, �s az �r�asztal sz�l�re �lt, szemk�zt vel�k. - Meg
tudn�-e mutatni nekem, �rnagy, pontosan, hol ugrott le? - k�rdezte.
- Nem hiszem, �rnagy - v�laszolta sz�v�lyesen Reisman.
- �s azt a telep�l�st, ahol befogadt�k mag�t, meg azt a m�sikat? Ahol
Belfontaine hadnaggyal �s az �rmesterrel tal�lkozott?
Reisman sz�v�lyesen felelt. - Szavunkat adtuk, hogy nem keverj�k bele
�ket semmik�pp. Mi nekik k�sz�nhetj�k, hogy itt vagyunk, s nem egy jap�n
b�rt�nben; ezek az emberek elrejtettek �s meg�vtak benn�nket. Mindenk�pp
�llni akarjuk a szavunkat.
- Egyetlen nevet se... egyetlen falu�t... egyetlen szem�ly�t? - n�gatta
Derrieu.
- Mintha lett volna valamif�le Nguyen vagy mif�le nev� �reg - mondta
�vatosan Reisman.
- Monsieur... ebben az istenverte orsz�gban mindenkit valamif�le
Nguyennek h�vnak! - v�gta r� Derrieu.
- Parasztnak l�tszott, nagyon seg�t�k�sz volt.
- Mind parasztnak l�tszanak. �s ink�bb elv�gj�k az ember tork�t, semhogy
seg�tsenek rajta. H�t maga, Belfontaine, tud-e v�lasszal szolg�lni ezekre a
k�rd�sekre?
Philippe Reismanra pillantott, majd �gy felelt: - Nem, uram.
- Akkor tal�n lenne olyan sz�ves elmes�lni nekem, hadnagy, pontosan
mik�pp �rkezett Indok�n�ba? - �rdekl�d�tt Derrieu.
- Ejt�erny�vel, uram.
- K�n�b�l?
- Nem uram. Egy brit rep�l�g�pr�l dobtak le, amely Kalkutt�b�l rep�lt ide.
�jra Gauthier sz�lalt meg. - Mi c�lb�l, Belfontaine?
- Szabads�got kaptam. Megk�rtem, engedj�k meg, hogy ide j�jjek �s
megkeressem a n�v�remet.
- A n�v�r�t? - ism�telte hitetlenkedve Gauthier. - Ki �?
- Madeleine Thibaut. A t�le kapott utols� leveleim Lang Sonb�l �rkeztek.
Ismeri �t?
Gauthier arckifejez�se �tmelegedett, r�mosolygott a hadnagyra: - Maga
Madeleine Thibaut fiv�re?
- Igen, uram. Ismeri?
- Ismerem. Val�ban itt lakik, Lang Sonban - felelte Gauthier. - Besz�lt
mag�r�l. Rolandot is igen j�l ismertem, miel�tt... - szomor�an elhallgatott. -
V�rja �nt a n�v�re?
- Nem, uram. Sejtelme sincs. Nekem se volt. Azt hittem, mostanra m�r
N�metorsz�gban leszek. V�ratlan lehet�s�g volt ez az utaz�s.
- Mi c�lb�l? - �rdekl�d�tt Derrieu �rnagy.
- �pp most v�laszoltam meg, uram.
- Belfontaine! - ki�ltott fel inger�lten Derrieu. - Nekem is volt szerencs�m
megismerkedni Madame Thibaut-val �s boldogult f�rj�vel. A n�v�re b�tor �s
gy�ny�r� asszony. De nem hiszem, hogy a p�rizsi ideiglenes korm�ny �s az
angolok csak az�rt r�pt�itek ide a f�l f�ldgoly�n �t, hogy megl�togathassa a
n�v�r�t.
- Megk�rtek, figyeljem meg az itteni k�r�lm�nyeket �s jelentsem nekik -
mondta, mintha ennek nem lenne k�l�n�sebb jelent�s�ge.
- K�r�lm�nyek? - dohogott Derrieu. - �gy tartjuk fenn a francia jelenl�tet
a vil�gnak ebben a kis cs�csk�ben, hogy kinyaljuk a jap�nok fenek�t; az
egyenl�s�g �s testv�ris�g ill�zi�j�t ny�jtjuk azoknak az indok�naiaknak, akik
egy�tt akarnak m�k�dni vel�nk, �s meg�lj�k �s lesittelj�k azokat, akik nem
akarnak.
Se Reisman, se Belfontaine nem sz�m�tott ilyen �szinte megnyilatkoz�sra.
Gauthier se. Rosszall�n n�zett Derrieu-re: - Ugyan, ugyan, Raoul, ennyire
az�rt nem rossz a helyzet.
Derrieu keser� megjegyz�sei arra mindenk�pp lehet�s�get adtak Philippe-
nek, hogy t�bbet is el�ruljon az okokr�l, amelyek miatt ledobt�k Tonkin
f�l�tt. El�bb Reismanra pillantott, mintha n�m�n az enged�ly�t k�rn�, azut�n
t�j�koztatta a k�t francia tisztet: - Szem�lyesen De Gaulle-t�l j�v�k. Az a
parancsom, hogy seg�tsek el�k�sz�teni Franciaorsz�g teljes uralm�t
Indok�n�ban.
Gauthier megd�bbent. M�ltatlankodva b�mult Philippe-re. Derrieu kivette
sz�j�b�l a cigarett�ja maradv�ny�t.
- Mit v�r t�l�nk a t�bornok, zavarjuk ki a jap�nokat?
Philippe a fej�t r�zta. - Ez csak egy r�sze a dolognak; el�bb a sv�bokkal
kell v�gezn�nk.
- Akkor mit akar t�l�nk De Gaulle most? - k�rdezte ijedten Gauthier.
- Tervez�st... el�k�sz�t�st... azt, hogy �jra katon�kk�nt viselkedjenek.
- �s hol vannak ehhez fegyverek, l�szerek, alkatr�szek? - sz�v�skodott
Derrieu. - Rendk�v�l limit�ltak a k�szleteink.
Reisman rem�nykedett. K�zelednek azokhoz a lehet�s�gekhez, amelyeket
Philippe nyitott meg sz�mukra; s ezek Reisman c�ljainak is megfeleltek.
- Az angolok hajland�ak l�gi �ton ell�tni indok�nai hader�inket - felelte
Philippe. - Saj�t g�peink t�l messzire vannak �s t�l kev�s van bel�l�k.
- �s maguk, amerikaiak? - fogta be haragos tekintet�be Reismant Derrieu.
- Olvastam az eln�k�k n�zeteir�l. � nem fog seg�teni benn�nket itt. Akkor h�t
maga mi�rt j�tt Lang Sonba?
- �n�knek van egy kis repter�k. R�di�zni akarok Kunmingba �s megk�rni
�ket, k�ldjenek egy fut�rg�pet, amivel az �rmesterrel egy�tt elrep�lhetn�nk.
- Ez lehetetlen! - t�rt ki m�ltatlankodva Gauthier. - A jap�nok meg fogj�k
tudni �s akci�ba fognak l�pni ellen�nk. Van egy egy�ttm�k�d�si
szerz�d�s�nk vel�k �s ezt megs�rten� egy ilyen rep�l�s enged�lyez�se.
Ellens�ges tettnek tekinten�k.
Reisman nem mondta ki az els� gondolatokat, amelyek az esz�be jutottak.
Ezek t�ls�gosan robban�svesz�lyes gondolatok voltak �s d�h�dten
visszautas�tott�k volna �ket; �gy �rezte, t�bbre megy n�mi tapintattal �s szel�d
k�nyszer�t�ssel. - Meg�rtem az �n gondj�t, ezredes - mondta. - �m,
Franciaorsz�g sz�vets�gesek�nt kell sz�vess�get k�rjek �nt�l. Ez alig vagy
egy�ltal�n nem jelent kock�zatot �n�knek.
- Egyed�l nem hozhatok ilyen d�nt�st - tiltakozott Gauthier. - Meg kell
v�rni vele Robert ezredes vissza�rkez�s�t.
- �s � mikor j�n meg?
Gauthier v�llat vont. - P�r nap, egy h�t. Nem tudom.
- Nem j�. Ma este r�di�kapcsolatot teremtek. A g�p holnap, vagy
holnaput�n j�n.
- Sokat k�v�n! - m�rgel�d�tt Derrieu �rnagy. - Hogy gondolja ezt? Be�ll�t
ide �s elv�rja, hogy azt tegy�k, amit maga �hajt. Nincs itt mag�nak semmi
keresnival�ja. F�leg azok ut�n, amilyen rossz v�lem�nyt mondott r�lunk a
maguk eln�ke!
Reisman jeges d�hvel fordult fel�. - Akkor engedje meg, hogy
eml�keztessem mag�t, Derrieu, �s mag�t is, Gauthier ezredes, hogy
amerikaiak t�zezrei estek el �s sebes�ltek meg a maguk haz�j�nak
f�lszabad�t�s��rt. Fen�be, amit az eln�k mond, fen�be, amit minden eln�k,
kir�ly �s t�bornok mond! Mi v�rrel fizett�nk ebben a sz�vets�gben, s �n az�rt
vagyok itt, hogy ennek az ad�ss�gnak egy kis morzs�j�t visszak�rjem.
Derrieu elfordult, m�g mindig f�st�lg�it, de hallgatott sz�gyen�ben.
Gauthier m�lyen meg volt b�ntva, bizonytalankodott, mik�nt v�laszoljon.
L�tszott, kett�hasad a tudata a hivatalos negat�v attit�dje, meg a saj�t �szt�ne
k�z�tt. Azut�n halkan �gy sz�lt: - �zenek Robert ezredesnek Hanoiba.
D�nts�n �, vagy ruh�zza �t a d�nt�st fels�bb vezet�kre.
Reisman r�k�nyszer�tette mag�t, hogy higgadtan sz�ljon: - Tisztelettel
sz�lva, uram, ez nem nemzetk�zi t�rgyal�sokat ig�nyl� �gy. Min�l t�bben
tudnak r�la, ann�l kisebb az es�lye, hogy rendben int�z�dik el.
- �n nem adhatok enged�lyt mag�nak - d�nny�gte Gauthier.
Philippe k�zbevetette mag�t: - Akkor ne adjon neki enged�lyt, uram - t�rt
ki. - Hagyja �t b�k�n, tegye meg � maga. Csak nek�nk kell err�l tudnunk,
akik most itt vagyunk ebben a szob�ban. �n ad�sa vagyok Reisman
�rnagynak. �n�lk�le nem lenn�k itt, nem �ln�k. De Gaulle t�bornok nev�ben
k�rem �nt, tegyen eleget a k�r�s�nek.
Gauthier �sszekavarodott, Philippe-re n�zett, Reismanra n�zett, k�ptelen
volt d�nteni. Azut�n odafordult a rangban ut�nak�vetkez� tisztt�rs�hoz: - Mi
a v�lem�nyed, Raoul?
Derrieu elnyomta cigarett�j�t a hamutart�ba a parancsnok asztal�n. V�llat
vont. Ha nem is lelkesen, de � legal�bb hajland� volt m�dos�tani a
v�lem�ny�t. - De Gaulle nev�ben, mi�rt ne? - mondta. - A t�bbiek nem
nagyon seg�tettek. Tal�n � seg�t.
Gauthier b�lintott. Megk�nnyebb�lt, hiszen a d�nt�s s�ly�t levett�k a
v�ll�r�l. - Rendben van. Tegye, amit tennie kell - mondta Reismannak. -
T�j�koztasson folyamatosan engem �s Derrieu-t. De hivatalosan: nem tudunk
semmit.
- K�sz�n�m, uram! - mondta Reisman.
- �s most hadd k�ldj�k el valakit Madame Thibaut-�rt - mosolygott
Philippe-re Gauthier. - R�f�r m�r egy kis der� erre a h�zra.

25.

Az asszony var�zsos l�gk�re egyb�l leny�g�zte Reismant.

Egy hadnagy hozta el a parancsnoki irod�ra. Nyugodtan l�pett be, semmi
jel�t nem adta, hogy tudn�: viszontl�tja t�z �ve nem l�tott fiv�r�t. Reisman
f�lt�telezte: a k�s�retet arra utas�tott�k, ne mondja meg neki. El�g hidegsz�v�
csel, b�r tal�n �gy akarj�k ellen�rizni, igazat besz�lt-e Philippe. Elv�gre eg�sz
�zsia cselekt�l, k�mekt�l �s ellenk�mekt�l fortyog.
Az asszony sz�ke volt, klasszikusan sz�p ink�bb, mint k�nyesen csinos;
harminc k�r�li, de s�t�t karik�kkal a szeme alatt �s valami v�gyakoz� aura
�radt bel�le, mint akinek r�g�ta nem volt r�sze boldogs�gban. Okos
tart�zkod�ssal �lt�zk�d�tt, mint a h�bor� el�tti p�rizsi l�nyok - k�nny� barna
kab�tban, laz�n nyaka k�r� vetett z�ld s�llal, lapos sark� b�r trott�rcip�ben
volt, h�v�s novemberi est�re �lt�zve.
A f�rfiak mind f�l�lltak, de � kezdetben k�r�l se n�zett. Egyenesen
Gauthier ezredeshez l�pett, mosolyogva �s sz�v�lyesen a kez�t ny�jtotta neki.
Azut�n k�r�ln�zett a m�sik n�gyre, �dv�z�lte Derrieu-t, tekintete t�lfutott
Philippe-en, aki sz�vrepesve b�mult r�; tekintete m�l� �rdekl�d�sn�l
hosszabban landolt John Reismanon. Majd hirtelen �jra vissza Philippe-re,
szeme t�gra ny�lt, s arc�t eltorz�totta a megk�sett felismer�s �rzelmi sokkja.
- Philippe - suttogta. - Te vagy?
- Madeleine - felelte Philippe rekedten. �r�mki�lt�ssal estek egym�s
karj�ba. A t�bbiek zavartan f�lrefordultak. Reisman megirigyelte Philippe
hazat�r�s�t -, pedig a k�t testv�r Franciaorsz�gt�l hatezer m�rf�ldre �lelkezett
�ssze.

Madeleine hazavitte �ket mag�hoz. F�l m�rf�ldnyire lakott a citadella falain

k�v�l, a k�rny�k a S�ng Ky Cungra n�zett. Az asszony egy z�tyk�l�d� �cska
katonai Citro�nen vitte �ket, amelyet Gauthiert�l kapott k�lcs�n. M�g mindig
a megr�zk�dtat�s hat�sa alatt �llt, de ez m�r boldog d�bbenet volt, arca
ragyogott. �jra meg �jra elfordult a korm�nyker�kt�l, hogy a s�t�tben oda-
oda pillantson a mellette �l�re, mintha meg akarna bizonyosodni r�la, hogy
csakugyan a fiv�re az.
- Besz�lj, Philippe! Mondj el mindent! Ne hagyd abba! - k�rlelte.
Csal�di �gyekr�l besz�lgettek, hossz� �vek k�rd�sei �s v�laszai s�r�s�dtek
ezekbe az els� percekbe. B�r Philippe �t �ve nem j�rt odahaza, annyit az�rt
megtudott, miel�tt P�rizsb�l elj�tt, hogy sz�lei j�l vannak. A k�rzetet, ahol a
birtokuk elter�l, a m�sodik f�ldk�zi-tengeri inv�zi� keret�ben szabad�tott�k
f�l a sz�vets�gesek. T�bbi rokonuk nem �szta meg ilyen j�l. Volt aki elesett a
h�bor�ban, k�zt�k katona �s civil, f�rfi �s n� egyar�nt; m�sok n�ci fogs�gban
t�ntek el.
Reisman �gy �rezte, mintha illet�ktelen k�v�l�ll�k�nt tolakodott volna be a
csal�di besz�lget�sbe �s mag�n�let�kbe, de h�t ha akarta, ha nem, hallania
kellett. A h�ts� �l�sen pr�sel�d�tt Filmore-ral, r�di�scsomagok, katonazs�kok
�s fegyverek k�z�tt. Azon kapta mag�t, hogy Madeleine hangj�nak dallam�t
figyeli �s sziluettj�t csod�lja, valah�nyszor az asszony a fiv�r�re n�z.
�r�mmel fogadta el Madeleine megh�v�s�t, s azt, hogy kiker�lhet az
er�d�tm�ny tisztjeinek l�t�- �s hall�t�vols�g�b�l. Semmire se volt sz�ks�ge
t�l�k. Mostant�l a saj�t szak�ll�ra cselekszik majd, a franci�knak csak annyi
felvil�gos�t�st ad, amennyi ahhoz kell, hogy nyugton hagyj�k.
N�h�ny perc m�lva meg�rkeztek a h�zba. A francia rezidensek
enkl�v�j�ban �llt a bungal�. Madeleine, mint elmondta, a f�rje hal�la ut�n
b�relte ki, amikor m�r nem maradhatott egyed�l az elhagyott helyen l�v�
�ltetv�ny�k�n. Nem akart Hanoiban lakni, h�d�t�k �s b�rokrat�k szeme el�tt.
De Indok�n�t se akarta otthagyni. Elt�k�lt sz�nd�ka volt, hogy a h�bor� ut�n
visszaszerzi a f�ldj�t �s j�vedelmez�v� teszi.
- Nincsenek csel�dek - mondta, mik�zben f�lmentek a torn�cl�pcs�n �s
kulcs�val kinyitotta az ajt�t. - Nem b�zom m�r meg senkiben. Csak
magamban. M�g mindig nem tudom, hogy Rolandot a jap�nok �lt�k-e meg,
vagy a Viet Minh.
Gondterhelten n�zett Filmore-ra, aki m�g mindig can slua tau szerel�sben
volt. - Nincs valami m�s f�lvennival�ja, uram? - k�rdezte franci�ul.
Reisman k�zbesz�lt: - Egy kis sz�nh�zat j�tszottunk, Madame. Azt hiszem,
bar�tunk nagyon h�l�s lenne, ha valahol megf�r�dhetne �s �t�lt�zhetne. Az
egyenruh�ja itt van a zs�komban.

Minden kellemes volt, v�ratlanul kellemes. A h�rom f�rfi egym�s ut�n �lvezte
ki a forr� f�rd� f�ny�z�s�t, majd gy�r�tt egyenruh�jukban megjelentek az
�nnepi vacsor�n, amelyet Madeleine k�sz�tett el nagy sietve. Reismannak
eml�keztetnie kellett mag�t, hogy odakinn h�bor� van, m�ghozz� k�zel.
Egyetlen rossz mozdulat �s egyb�l magukra hozhatja. Csak n�h�ny �ra volt
h�tra a megbesz�lt id�pontig, amikor h�vnia kell Kunmingot. Ellent�tben
azzal, amit Gauthiernek �s Derrieu-nek mondott az er�d�tm�nyben, az OSS-
nek sejtelme se volt r�la, hogy elj�tt Pac B�b�l, hogy elhozta a pil�t�t, hogy
jelenleg Lang Sonban van �s alig v�rja, hogy gyorsan visszat�rjen K�n�ba.
Ennyi t�rt�nt az�ta, hogy utolj�ra "besz�lt" Sam Kilgoreral, pedig csak
egyetlen �jszaka �s egy nap telt el.
M�s is zavarta. Ho Si Minh �s Tran Van Thi az �ton egyre az �h�ns�gr�l
besz�lt neki, s � akkor jelentette is ezt Kunmingnak. �m az�ta szem�lyesen
nem bizonyosodott meg r�la, se azokon a helyeken, ahov� a vietnamiak vitt�k,
se itt Lang Sonban. Ki kell egyens�lyoznia f�loldalas jelent�s�t, m�rlegelnie
kell H�nak �s embereinek szavahihet�s�g�t.
A vacsora alatti besz�lget�s ked�lyes �ltal�noss�gok k�zt maradt mind ez
id�ig, b�r Reisman �szrevette, hogy az els�, spont�n testv�ri kit�r�s ut�n
Madeleine �vatosan meggondolja, miel�tt mond valamit. Megv�rta, hogy
Philippe vagy Reisman kezdem�nyezze a t�m�kat, mint aki udvariasan kiv�r,
f�lm�ri vend�geit, k�zt�k fiv�r�t is, �s v�rja a kell� pillanatot, amikor az
igaz�n fontos dolgokra t�rnek.
Reisman tiszteletteljesen Madame Thibaut-nak sz�l�totta, m�g az asszony
nem sz�lt: - K�rem, �rnagy. Madeleine vagyok.
- �n pedig John.
- Helyes, Jean. - � is a francia kiejt�ssel mondta ki.
Reisman fantasztikusan vonz�, intelligens �s �l�nk szellem� n�nek tal�lta.
Az er�dbeli tisztek b�tornak �s sz�pnek mondt�k. Tal�n azt �rtett�k ezen,
hogy �n�ll�, er�s �s f�ggetlen asszony; mindaz, ami egy ifj� �zvegy eset�ben
sz�ks�ges �s csod�latra m�lt�.
�gy gondolta, itt, a ter�tett asztal�n�l, k�nyelmes otthon�ban, a sonk�t,
z�lds�get, rizst, gy�m�lcs�t falatozva �s j� maka�i portug�l bort iszogatva
nevets�gesnek, s�t gal�ds�gnak hatna, ha megk�rdezn� t�le, hallott-e olyan
h�reket, amelyek szerint indok�naiak ezrei haln�nak �hen. M�gis megk�rdezte.
Madeleine letette a vill�j�t �s komolyan n�zett Reismanra, - Igen,
hallottam �h�ns�gr�l az orsz�g bizonyos r�szein. T�jfunok, �rvizek voltak arra,
a term�s elpusztult. Az �rak igen magasak, de itt, amint l�tja, szerencs�sebbek
vagyunk.
- �s t�rt�nik-e valami, seg�tenek-e az �hez�k�n?
- Hogy �rti, Jean?
- �llami seg�ts�gre gondolok.
- Nem hiszem. A h�bor� �s a jap�nok lehetetlenn� tett�k. Ak�rcsak a n�cik
Eur�p�ban. A Libert�, �galit�, fraternit� megt�rt.
- �s seg�tene-e egy sz�vets�ges seg�lyakci�? Leveg�b�l ledobott
�lelmiszer-sz�ll�tm�ny a vid�k megjel�lt ter�leteire?
- Az val�sz�n�leg rossz kezekbe ker�lne.
Reisman nem firtatta, kinek a keze lenne az a rossz k�z. Az � szakm�ja a
h�bor�, nem az �lelmiszer-seg�lyez�s. A t�ma csak akkor lenne �rv�nyes, ha
ki�heztethetn�k a jap�nokat, �s ezzel k�nyszer�tenek megad�sra �ket; b�r �gy
tartotta, hogy �hanhalatni egy orsz�g n�p�t nem lehet gy�zelmi eszk�z egyik
f�l sz�m�ra se.
Madeleine k�r�ln�zett a szob�ban, mintha att�l f�lne, hogy meghallj�k.
Habozva sz�lt Reismanhoz: - Rem�lem, �rnagy... Jean... az�rt j�tt ide, hogy
seg�tsen kiverni a jap�nokat, �s visszaadni ezt az orsz�got jogos
tulajdonosainak, azoknak, akik f�l�p�tett�k �s f�lvir�goztatt�k.
- Egyetlen okb�l vagyok Lang Sonban - felelte. - Hogy min�l hamarabb
kijuthassak Indok�n�b�l, Filmore �rmesterrel egy�tt.
Madeleine aggodalmasan n�zett fiv�r�re. - �s te, Philippe? M�g meg se
k�rdeztelek. Te mi�rt j�tt�l?
- Hogy megtal�ljalak, Madeleine.
Az asszony elmosolyodott, szeretettel �s h�l�val v�laszolta: - K�sz�n�m
neked! De azt hiszem, enn�l t�bbr�l van sz�.
Philippe v�llat vont. - Semmi olyanr�l, ami miatt agg�dnod kellene,
Madeleine. M�g szolg�latban vagyok, parancsokat teljes�tek.
- Hadd vit�zzak veled, dr�ga testv�rem. Se Franciaorsz�g, se Anglia, se... -
Reismanra pillantott -, se az Egyes�lt �llamok nem seg�tett volna neked
abban, hogy idejuss, ha nem lenne fontosabb k�ldet�sed.
- Nem az Egyes�lt �llamok seg�tett - mondta Philippe. - Nem... ez nem
eg�szen pontos. Reisman �rnagy seg�tett rajtam, aki az Egyes�lt �llamok
tisztje. Soha �letemben nem tudom megh�l�lni neki.
Madeleine Reismanra n�zett. Meg�rtette, amit a fiv�re mondott, b�r a
r�szleteket nem ismerte. - K�sz�n�m - mondta halkan. �jra elgondolkodott,
de v�g�l kib�kte, ami az esz�ben j�rt: - Philippe, mondd, Giraud t�bornok
�gyn�kek�nt vagy itt, vagy De Gaulle t�bornok �gyn�kek�nt?
Philippe megpr�b�lta f�lv�llr�l venni a k�rd�st:
- Nem is gondoltam, hogy �rdekl�dsz a politika ir�nt, Madeleine.
Az asszony r�mosolygott, de Reisman �szrevette melegbarna szem�ben az
indulat f�lvillan�s�t. Ett�l csak m�g var�zslatosabb, �llap�totta meg.
Madeleine remek�l festett bord� esti ruh�j�ban, amelynek m�ly, pimasz
nyakkiv�g�sa �lvezetesen meggy�t�rte a tekintetet. Antik arany nyakl�nc�n
egyetlen nagy rubink� f�gg�tt, arany filigr�nfoglalatban. Az �l�nk besz�lget�s
pillanataiban, mint most is, ujja hegy�vel megfogta a rubint �s odahajolt
ahhoz, akihez sz�lt.
- Te arra a l�nyra eml�kszel, aki voltam, Philippe - mondta �lesen. - Egy
cserfes kisl�nyra; de ez m�r nem az. Aki ebben a korban itt �l, annak
�rdekl�dnie kell. Nos, girardista vagy, vagy gaullista?
Fiv�re m�g mindig ki akarta ker�lni az egyenes v�laszt. - Nem mindegy?
Odahaza m�g mindig van ellens�gesked�s k�zt�k, de egy�ttm�k�dnek a
vichyist�k �s a kollabor�torok ellen. Ez mind a demokratikus folyamathoz
tartozik. A v�g�n mind egy�ttm�k�d�nk majd Franciaorsz�g �s birodalma
jav��rt.
- Nekem ez a haz�m, Philippe! Nem Franciaorsz�g, hanem Indok�na! -
v�gta r� Madeleine. - �s itt nem mindegy. Itt az ellens�gesked�s nagyon is
�l�. A politikai elhelyezked�sben er�sek a k�l�nbs�gek, egyszer�
v�laszt�sokkal ezeket nem lehet megoldani.
- Kis sz�netet tartott, gondosan megfontolta, amit mondani akar. - Meg
kell mondanom neked valamit, Philippe. - Reismanra �s Filmore-ra n�zett. -
�s maguknak is, uraim. Nem hiszem, hogy �n�k �rtan�nak nekem, tal�n
ink�bb haszn�lnak nek�nk. �n gaullista vagyok. Az ellen�ll�s akt�v tagja.
Gyakran j�rok Hanoiba �s az orsz�g m�s r�szeibe fut�rk�nt; �n is szolg�latban
vagyok, parancsokat teljes�tek. Eddig m�g nem fogtam fegyvert, de ha kell,
azt is megteszem.
Philippe f�l�llt, odament n�v�re sz�k�hez, let�rdelt mell� �s �t�lelte. - J�
helyre ker�lt�nk, Madeleine.
Az asszony behozta neki azt az �veg konyakot, amelyre annyira v�gyott.
Ritka kincs, mes�lte, �s igen dr�ga, de m�g hozz�f�rhet� k�nai keresked�k
r�v�n.

K�s�bb Reisman ki�gyeskedte, hogy kettesben maradjon Madeleine-nel a

verand�n. N�gyszemk�zt javasolta Filmore-nak, hogy aj�nlja fel seg�ts�g�t a
konyh�ban. Philippe, hirtelen felt�rt egy�tt�rz�ssel maga is ragaszkodott
hozz�, hogy seg�t, b�r Reisman �gy v�lte, ink�bb egyed�l szeretn� kik�rdezni
az amerikai rep�l�st. Reisman, m�g miel�tt kiment volna Madeleine-nel,
behallotta, amint Philippe er�sen akcentusos angols�ggal faggatja Filmore-t,
ami nyilv�n mulattatja az �rmestert; �rtalmatlannak l�tsz� k�rd�seket tett f�l
az Indok�n�ba ir�nyul� amerikai seg�ts�ggel kapcsolatban, olyan k�rd�seket,
amelyekre a k�l�gy se tudta volna a v�laszt. Philippe legfeljebb a 14. l�gi
hadsereg latrinah�reihez f�rhetett hozz�, de Reisman nem vehette zokon a
francia pr�b�lkoz�s�t. Ugyanolyan term�ketlen pr�b�lkoz�s volt ez, mint
amilyennek Ho Si Minh �s emberei tett�k ki Reismant Kunming �ta, abban a
rem�nyben, hogy egy mezei bakaj�sk�hoz lejutnak a magas politika
�rtes�l�sei.
Kinn a veranda s�t�tj�ben egy utat n�zett, a t�lt�s tetej�n. Itt, a v�ros sz�l�n
cs�ndes volt az �t. A h�zakb�l, a fel-felbukkan� j�rm�vekb�l f�ny �radt.
L�that�lag nem sokat t�r�dtek az els�t�t�t�si szab�lyokkal. K�d p�r�llott a v�z
f�l�tt, ahogy m�r kora este, amikor t�rsaival �tkelt a S�ng Ky Cungon, alig
egy m�rf�lddel nyugatabbra, a citadella t�loldal�n. Ez a t�lt�s elz�rta a
kil�t�st, nem l�tta, mozognak-e cs�nakl�mp�k a foly�n.
- Teljesen fejbe k�lintott az, ami t�rt�nt - mondta halkan, a s�t�ts�gbe
n�zve Madeleine.
Reisman odafordult fel� �s elmosolyodott. - K�sz�n�m, hogy idehozott
benn�nket az otthon�ba.
K�nnyed�n besz�lgettek franci�ul, ahogyan eddig is eg�sz este, mert az
asszony nem nagyon tudott angolul. A h�zban persze az asszony szavait
befoly�solta, hogy ott volt a fiv�re �s Filmore. Reisman most �rezte, mondani
szeretne valami bizalmasabbat, valamit, ami csak kettej�kre tartozik. Vagy
csak a saj�t vonz�d�sa miatt �rzi �gy?
- K�sz csoda, hogy Philippe itt van - mondta lelkesen. - K�sz�n�m, hogy
seg�tett neki.
Reisman kereste a helyes szavakat: - Szerencs�s �sszetal�lkoz�s volt.
Seg�tett�nk egym�son. H�l�s vagyok mag�nak a vend�gszeretet��rt. Nagyon
r�gen nem vacsor�ztam ilyen kellemesen sz�passzonyt�rsas�gban.
A s�t�tben nem tudta meg�llap�tani, �r�l-e Madeleine ennek a
megjegyz�snek, vagy sem. - Amerikai l�t�re nagyon j�l besz�l franci�ul -
mondta az asszony.
- Sokat voltam ott.
- A h�bor� el�tt?
- Igen. Alatta is. R�szt vettem az ellen�ll�sban. �j izgalom k�lt�z�tt az
asszony hangj�ba. - Ez�rt van itt?
- Igen.
Ez volt az igazs�g, hogyne lett volna -, de m�smilyen, mint amit az
asszony f�lt�telezett. Az nyilv�n nem a Viet Minhel val� egy�ttm�k�d�sre
gondolt, �s aligha helyeselte volna.
- Miben seg�thetek?
- Milyen messzire vagyunk a rept�rt�l?
- K�t kilom�terre.
- Oda kell jutnom, nagyon kora hajnalban.
- Ilyen hamar el akar menni? - k�rdezte csal�dottan Madeleine.
- Nem. Tal�n holnap, vagy holnaput�n �jjel. Csak l�tni szeretn�m, milyen
a lesz�ll�p�lya. Hogyan lehet �gy odajutni, hogy ne l�ss�k az embert?
- A foly�n. Van egy evez�s cs�nakom, amit haszn�lhatunk.
Reisman kihallotta a t�bbes sz�mot �s komment�r n�lk�l elfogadta. - �t
�ra el�tt oda kell �rnem - mondta az asszonynak.
- K�szen leszek. Van m�g valami?
Reisman megk�rdezte, f�l�ll�thatja-e h�z�ban a r�di�t �s �zenhet-e
Kunmingnak. - Nem vesz�lytelen - magyar�zta. - De m�g ha a jap�nok
elfogj�k is a jeleket, nem lesznek k�pesek megfejteni, ahhoz pedig nem lesz
elegend� idej�k, hogy meg�llap�ts�k, hol az ad�.
Az asszony meg�rintette a karj�t: - Term�szetesen, Jean. H�l�s sz�vvel.

Reisman egyed�l is m�k�dtetni tudta az ad�-vev�t, mert be lehetett k�tni a

h�z �ram�ba. A h�l�szob�ban szerelte f�l, amelyben � �s Filmore t�lt�tte az
�jszak�t. Azut�n rejtjelezte �zenet�t az egyszerhaszn�latos k�dex seg�ts�g�vel,
�s mire Sam Kilgore jelentkezett a kunmingi rept�r h�rad�f�lk�j�b�l, m�r
k�szen �llt r�, hogy gyorsan adjon. K�z�lte vele, hol van, hogy Filmore vele
van, hogy a t�bbi rep�l� egy r�sze fogs�gba esett, m�s r�sze elt�nt, �s hogy
egy L-5-�st szeretne, amely harminchat �r�n bel�l iderep�l �s f�lveszi �ket,
mihelyt szem�gyre vette a lesz�ll�p�ly�t �s azt, mennyire biztons�gos a
k�rny�k.
Kiv�rta, am�g a m�sik oldalon elv�gzik a megfejt�st. A t�-ti-t�k kurta
l�ketekben �rkeztek vissza, �s mihelyt dek�dolta �ket, �r�m�re kider�lt:
jelent�s�t tudom�sul vett�k �s j�v�hagyt�k a kiment�rep�l�st. Meg kell
jel�lnie az id�pontot, gondoskodnia a biztons�gr�l �s a landol�si jelz�sr�l. A
t�bbit Sam �s a pil�ta elint�zi. K�vetkez� �jszaka is �zenetet v�ltanak, hogy
konfirm�lj�k az akci�t. Sam hozz�tette, hogy a jap�n seregek tov�bb
nyomulnak nyugaton �s d�len, de a hat�r k�zel�ben l�v� l�gi folyos� �s
menek�l�si �tvonal nyitva maradt.
Reisman m�g egy k�rd�st kopogott le: - �s a fi�k Angli�b�l?
A v�lasz �gy sz�lt: - M�r Indi�ban vannak.

Hajnali n�gykor, n�h�ny �r�nyi alv�s ut�n kiment a verand�ra. Madeleine m�r
v�rta. S�t�t, hideg �s p�r�s volt a hajnal. Reisman meglep�d�tt az asszony
k�lsej�n, de tetszett is neki. Indig�k�k parasztzubbonyt viselt, nadr�got �s
pul�vert. Sz�ke haj�t fekete kend�vel k�t�tte le, l�b�ra gumicsizm�t h�zott.
Kez�ben olajl�mp�st tartott, annak f�ny�n�l l�tta mindezt Reisman. M�sik
kez�ben horg�szfelszerel�s, termosz �s kis piknikkos�r. Reisman
gyakorl�ruh�ban, zubbonyban, csizm�ban �s sapk�ban volt, karab�llyal �s
pisztollyal f�lszerelve.
- Egyik�nk kil�g a k�pb�l - nevetett Reisman.
- Elrejt�zhet a ponyva alatt, vagy a cs�nak m�ly�n, ha kell.
Reisman a horg�szf�lszerel�sre mutatott. - Szok�s ilyen id�pontban
horg�szgatni?
- Hogyne. Ha egy darabig egyed�l kell lennem a cs�nakban, csin�lnom
kell valami h�tk�znapi dolgot.
A f�rfi okos �tletnek tal�lta. De azt se akarta elfelejteni, hogy h�bor�s
z�n�ban van, lel�hetik, ha olyanba fut bele, akibe nem kellene, meg�lhetik
vagy elfoghatj�k a jap�nok, vagy intern�lhatj�k a franci�k. Ha valaki
szembej�n vel�k, nem tudja, l�j�n-e, vagy rejt�zz�k el. K�l�n�s h�bor� zajlik
itt, �m ilyenf�le helyzetben m�skor is volt m�r, a front t�loldal�n,
partiz�nokkal Olaszorsz�gban vagy maquikkal Franciaorsz�gban. Mindig is az
volt a dolga, hogy bar�tokra tal�ljon, ahogy azok �r�, hogy seg�ts�k egym�st a
k�z�s ellens�ggel szemben. Elvette az asszonyt�l a termoszt �s a kosarat.
- Allons! - mondta Madeleine, azzal �tkeltek az �ton, �tm�sztak a t�lt�sen,
s egy kis dokkhoz �rkeztek, amelyhez t�bb evez�s cs�nak volt kik�tve.
Madeleine leszedte az egyikr�l a ponyvatakar�t. Besz�lltak, s az asszony
sim�n beevezett a foly� k�zep�re.
- Akarja, hogy �n evezzek?
- Nem, k�sz�n�m! Megy ez.
Suttogva besz�ltek �s keveset, ne vigye hangjukat a v�z. Az asszony
�gyesen �s halkan b�nt a lap�tokkal. A S�ng Ky Cung Reisman becsl�se
szerint k�r�lbel�l sz�z m�ter sz�les volt, �s nem. t�nt olyan forgalmas v�zi
�tnak, mint azok a foly�k, amelyeken n�h�ny hete kelt �t, amikor Indok�n�ba
�rkezett; azokra a zs�folt kereskedelmi viv�erekre se eml�keztetett, amelyeket
K�n�ban l�tott. A foly� egy kilom�teren �t d�lnek haladt, azut�n �lesen
�szaknak fordult. A part k�zel�ben szampanok �s cs�nakok voltak kik�tve, de
nem l�tott cs�nakokat mozogni a s�t�tben �s hal�szokat se.
- K�r k�v�t? - suttogta az asszony.
Reisman az �r�ja f�nyl� sz�mlapj�ra pillantott. Kor�n volt m�g. R��rt. -
Igen, k�sz�n�m!
Az asszony abbahagyta az evez�st, megt�lt�tt k�t cs�sz�t, amelyet a
kos�rb�l vett el� a pap�rszalv�t�n odany�jtott egy p�ks�tem�nyt. Reismannak
ez az esz�be juttatott egy n�h�ny h�ttel ezel�tti kunmingi reggelt, amikor
valaki croissant-okkal lepte meg. N�m�n ett�k a s�tem�nyt �s itt�k a k�v�t
n�h�ny percig, a cs�nak csurgott az �rral. Azut�n Madeleine megk�rdezte: -
Tal�lkozik valakivel?
- Meg kell n�znem a lesz�ll�p�lya �llapot�t a pil�ta sz�m�ra.
- �s mi�rt nem v�rja ki, am�g megvirrad?
- Lehet, hogy kiv�rom, majd a t�lparton. Ugye megv�r?
- Szeretn�k hal�szni. Megnyugtat� dolog, ak�r fog halat az ember, ak�r
nem.
- Sose csin�ltam - mondta a f�rfi. - No igen, egyszer-k�tszer kimentem
gyerekkoromban ap�mmal a t�ra, de az�ta se.
Mes�lt neki Chicag�r�l �s a Michigan-t�r�l, meg kicsit a
tenger�szked�sr�l. Az asszony evezett, egy kis szigethez �rtek. Madeleine a
sziget �s a keleti part k�z� vitte a cs�nakot �s megmutatta: - A kifut�p�lya
v�ge arra van. �t kell g�zolnia egy rizsf�ld�n a t�lt�s t�loldal�n, azut�n
megl�tja. Mag�val mehetek? Itthagyhatom a cs�nakot. Senki se viszi el.
- Egyed�l kell mennem.
- Tal�lkozik valakivel? - k�rdezte �jra az asszony.
Nem akarta p�khendire venni a v�laszt. - Nem akarom megs�rteni mag�t.
Nagy j�t tett velem. De mindkett�nknek jobb, ha nem mondok semmit.
- Eln�z�st - felelte halkan Madeleine. - Meg�rtem. Most kiteszem a partra.
Ha indul�sra k�sz, j�jj�n le a t�lt�sen �t �s �n odaevezek.

M�g mindig nagyon s�t�t volt, de el�bb vette �szre Kit�t �s H�t, m�g miel�tt
azok �t. Meg�r�lt. M�r csaknem teljesen �t�rt a rizsf�ld�n a kifut�p�ly�val
p�rhuzamos �thoz, amikor s�t�t sziluettj�ket megpillantotta. �pp let�rtek az
�tr�l, alacsonyabbra, a mocsaras talajra. Zajtalanul k�zeledett fel�j�k, s
amikor a k�zel�kbe �rt, halk, t�rt vietnamis�ggal megsz�lalt: - Toi day, Chu.
- Azt akarta mondani, Itt vagyok, ap�, de kifelejtette a "vagyok"-ot.
- �, eg�szen foly�kony�n besz�lsz - tr�f�lkozott Ho.
- Mizujs, �csi? - k�rdezte Kita.
Reisman, mint mindig, most is meg�tk�z�tt a kifejez�sen �s �jra f�rni
kezdte az oldal�t, hogyan tanult meg ez a jap�n ezredes �gy "amerikaiul",
mint egy sz�letett amerikai.
- �rt�nk fog j�nni egy kis sz�cskebolha.
- Mikor? - k�rdezte Ho.
Reisman tekintete v�gigp�szt�zta a hossz� s�t�t cs�kot, a t�volban
f�nyvillan�sokat l�tott alacsony �p�letekb�l. - Nyilv�n ott az ir�ny�t�s, �s van
r�di� is benn�k. Cs�ndesnek l�tszottak., A p�ly�nak ezen a v�g�n nem voltak
se �p�letek, se g�pek.
- Gondolom, holnap ilyenkor, pirkadat el�tt. Milyen a kifut�p�lya?
- Elmegy. H�romnegyed m�rf�ldnyi f� �s f�ldv�laszolta Kita.
Reisman maga is meg akarta n�zni majd, ha jobban virrad, hogy
meggy�z�dj�k r�la, s�k-e a fel�let, nincsenek-e meglepet�sszer� akad�lyok;
de azt m�ris l�tta, hogy elegend� a t�r az L-5-nek, hogy az ir�ny�t��p�letekt�l
ill� t�vols�gban landoljon �s f�lsz�lljon.
- Az a k�r�sem, hogy a p�ly�nak ezt a v�g�t vil�g�ts�k meg jelz�f�nyekkel
vagy l�mp�sokkal k�zvetlen�l a g�p meg�rkez�se el�tt - mondta. - Ide tudn�d
k�ldeni n�h�ny emberedet?
- Nem b�zol meg a franci�k seg�t�s�gben? - ugratta Ho.
- Nem b�zok meg senkiben - v�gott vissza Reisman. - De ha a g�p nem fut
be, nektek t�bb a vesztenival�tok. Ne feledd Csiang Fa-kvej arzen�lj�t.
- Nem tudok megfeledkezni r�la. A bar�taim itt lesznek a l�mp�sokkal a
megadott id�pontban.
- Nehogy b�rmi z�rt csin�ljanak - mondta neki Reisman. - Semmi
l�v�ld�z�s a franci�kra. Maradjanak l�thatatlanok.
Ami a rept�r francia szem�lyzet�t illeti, az volt a terve, hogy megk�ri
Gauthiert �s Derrieu-t, mondj�k nekik, hogy n�h�ny percig titkos
"gyakorl�kik�pz�s" zajlik kora hajnalban, hadgyakorlat, amelyet nem kell
megl�tniuk, ut�lag pedig el kell felejteni�k.
- Ez minden? - k�rdezte Kita.
- Igen. Mi a neve a csungkingi Kempitaj-embernek?
Kita f�lnevetett. - Te azt�n makacs gyerek vagy! Mi�rt olyan fontos
neked?
- Szem�lyes okokb�l - mondta neki Reisman. F�lid�zte Katherine Harris
eltorz�tott arc�t, �sszet�rt test�t, �s �jra elfogta a d�h.
- Lehet, hogy egyszer majd �zletet k�t�k veled - mondta Kita.
- Mit forgatsz a fejedben?
- Majd megl�tod.
Reisman Ho Si Minhre ford�totta a figyelm�t: - Kieszelted-e m�r, hogyan
juttatod el az embereidet �s a teheraut�kat az arzen�lhoz?
- Az embereim abban a pillanatban indulnak el Pac B�b�l, mihelyt jelt
adsz nek�nk. A teheraut�kat K�n�ban "k�lcs�n�zz�k". Ne hagyj cserben
benn�nket, mi se hagyunk cserben t�ged.
Reisman r�mosolygott: - Gondoltam �n, hogy sz�m�thatok a
tal�l�konys�godra, ap�. Holnap reggel l�gy itt ugyanekkor, n�lad hagyom a
r�di�mat �s a gener�tort.
- H�t a karab�lyodat �s a pisztolyodat? - k�rdezte Ho.
- Azt is. A tieid lehetnek - egyezett bele Reisman, s arra gondolt, majd
szerez mag�nak �j fegyvereket Kunmingban. K�r�ln�zett, az �g halov�nyan,
de vil�gosodni kezdett. - Most pedig induljunk - mondta. - Ti menjetek
el�bb. �n m�g k�r�l szeretn�k n�zni egy kicsit.
Amint Ho �s Kita elt�nt a szeme el�l, az �t menti �sv�nyen
v�gigcserk�szte a partot, id�nk�nt f�lkapaszkodott, megn�zte az utat is �s
m�g�tte a kifut�p�ly�t, hogy alkalmas �llapotban van-e a kis L-5-�s holnapi
fogad�s�ra. Eg�szen a kifut�p�lya d�lkeleti v�g�n �ll� �p�letekig osont,
azut�n megnyugodva visszament a foly�hoz �s integetett Madeleine-nek, hogy
j�jj�n �rte.

D�lel�tt Philippe-el visszament az el�z� este k�lcs�nkapott Citro�nen az

er�d�tm�nybe. Gauthier ezredes �s Derrieu �rnagy most csupa seg�t�k�szs�g
volt. Elfogadt�k a javaslat�t, hogy elterelik a rept�ri szem�lyzet figyelm�t,
am�g az L-5-�s landol, fed�lzet�re veszi �t �s Filmore-t �s elt�nnek. De a k�t
francia viszonz�st k�rt: avass�k be �ket is bizonyos titkokba.
- Igaz-e, hogy hamarosan itt az amerikai partrasz�ll�s? - k�rdezte moh�n
Gauthier.
- Semmit se tudok err�l, ezredes - v�laszolta h�ven az igazs�ghoz
Reisman.
- Pedig sz�mos d�nt�s�nk ett�l f�gg - mondta Gauthier.
Reismannak gyan�s volt, hogy ennyire megv�ltozott a viselked�s�k.
Derrieu tegnap m�g szapulta Roosevelt eln�k�t, hogy nem hajland� seg�teni
Franciaorsz�gnak Indok�na visszaszerz�s�ben. Ma meg Gauthier mintha �gy
hinn�, hogy m�r j�nnek is az amerikai csapatok.
- Nincs mit mondanom - felelte Reisman. Derrieu indulatosan elnyomta
cigarett�j�t. - M�rpedig augusztus �ta hallani a k�sz�l� inv�zi�r�l.
- Lehet, hogy volt sz� r�la - vont v�llat Reisman -, de j�magam semmit se
tudok, �s az igazat megvallva nem hiszem, hogy pillanatnyilag inv�zi�
k�sz�l�dne. �pp el�g bajunk van a K�n�t lerohan� jap�nokkal.
- Mi v�runk �s rem�nyked�nk - folytatta keser�en Derrieu. - De Gaulle
hadat �zent jap�nnak P�rizsb�l. �s Decoux admir�lis, hanoi f�korm�nyz�nk
m�gis arra k�nyszer�l, hogy egy�ttm�k�dj�k a jap�nokkal, mintha a bar�taink
�s sz�vets�geseink lenn�nek... � is v�r �s rem�nykedik, de k�zben olyan
rendelkez�seket ad ki, amelyek tov�bbra is al�rendeltt� tesznek benn�nket.
Majmot csin�lunk magunkb�l. A hadsereg er�tlen, Indok�na term�szeti
kincseit Toki� fosztogatja k�nye-kedve szerint, vagy amerikaiak meg britek
bomb�zz�k.
- M�sr�szt meg ott van Mordant - vetette k�zbe Gauthier.
- Az meg ki?
Hitetlenkedve b�multak Reismanre. - Maga csakugyan nem tud semmit -
ep�skedett Derrieu. - Mordant volt indok�nai francia katonai er�
f�parancsnoka.
Gauthier hozz�tette: - M�r nyugalomba vonult, de m�gse nyugszik. �rti,
ugye?
- Nem, nem �rtem.
- � a titkos f�korm�nyz�. �s � az ellen�ll�s feje.
- Mennyire titkos?
- �gy, hogy mindenki tud r�la - dohogott Derrieu.
- A jap�nok is.
- Igen. Szerintem tiszt�ban vannak vele.
- Amint l�tja, Monsieur, itt teljes a k�osz - legyintett Gauthier. - M�r nem
tudjuk, mit tegy�nk katonak�nt vagy franciak�nt. Ez�rt szeretn�nk t�bbet
tudni az amerikai tervekr�l.
- Meglehet, vannak terveink Indok�n�val kapcsolatban, de �n mit se tudok
r�luk, uraim - ism�telte meg Reisman.
Philippe, aki id�ig hallgatott, most k�zbesz�lt: - Ak�rmit terveznek az
amerikaiak vagy a britek, a k�naiak vagy az oroszok, biztos�thatom �n�ket,
bar�taim: De Gaulle t�bornok �s a p�rizsi ideiglenes korm�ny sz�nd�ka az,
hogy Franciaorsz�g visszanyerje itteni szuverenit�s�t, ahogy az a h�bor� el�tt
fenn�llt.
Ezt �r�mmel hallott�k, kiv�ve Reismant, mert � nagyon is k�tked� arcot
v�gott.
- A n�v�r�n�l fognak lakni? - k�rdezte Gauthier Philippe-et.
- Igen.
- Kapnak t�lem pap�rokat, amelyek a francia gyarmati hadsereg tisztjeinek
t�ntetik f�l magukat. Jelz�st f�l�sleges hordaniuk. J�rjanak csak tov�bbra is a
gyakorl�ruh�jukban, gondolom, nincs is egyeb�k. �s �gy szerintem elcs�sznak
mind a mieinkn�l, mind a jap�nokn�l, ha bel�j�k futn�nak.
Derrieu �rnagynak volt m�g egy �haja. - K�rem, ne hagyja el a k�zvetlen
k�rny�ket - figyelmeztette Philippe-et. - Robert ezredes besz�lni �hajt
mag�val, mihelyt vissza�rkezik. K�sz�lj�n f�l, hogy jelent�st tegyen neki a
k�ldet�s c�lj�r�l.

26.

Reisman fesz�lt volt eg�sz d�lut�n, alig v�rta az �jszak�t �s a r�di�kapcsolatot

Kunminggal, azut�n pedig a hajnalt �s a g�pet, amely kiviszi az orsz�gb�l.
Madeleine megsejtette nyugtalans�g�t.
- Annyira kellemetlen a t�rsas�gomban lenni, hogy nem tudja elengedni
mag�t? - �v�d�tt.
A f�rfi �pp az �r�j�ra pillantott, majd ki az ablakon, a b�r�nyfelh�s �gre.
Nem esett, �s sokhely�tt k�klett az �g, de m�gis aggasztotta, milyen id� lesz
�jszaka �s kor�n reggel.
- Jaj, dehogyis! - felelte. Visszafordult az ablakt�l s n�zte az asszonyt, aki
�pp �jabb kanna te�val j�tt be a nappaliba. - Ellenkez�leg, �r�l�k, hogy
kettesben lehetek mag�val.
�r�lt az �v�d�snek, mert nagyon is v�rta az abban rejl� bizalmass�got, de
nem tudta, hogy eff�le fl�rt�l�s nem s�rten�-e Philippe-et, s�t ak�r Madeleine-
t - avagy a saj�t illemtud�s�t.
Philippe elment, hogy szem�gyre vegye a v�rost. Filmore �rmester nem
mutatkozott, a vend�gszob�ban maradt, hogy elker�lj�n minden esetleges
v�ratlan l�togat�t. Madeleine bevitt neki ennival�t egy t�lc�n, majd kettesben
megeb�delt Reismannal.
- Nem kell bajl�dnia velem - mondta a f�rfi gy�ng�den.
- De �n szeretn�k - felelte az asszony.
Az asszony elmondta neki, hogy nincs semmi elmennival�ja aznapra; �gy
azt�n Reisman kik�rdezte �t �lete mindennapjai fel�l. Madeleine bent szokta
t�lteni a napjait az er�d�tm�nyben, mes�lte, ha �pp nem j�r Hanoiban, az
ellen�ll�s fut�rjak�nt. R�szid�ben betanul az ottani k�rh�zban. - H�tha
egyszer sz�ks�g lesz r�m. - Vagy �nk�ntes munk�t v�gez, szoci�lis,
rekre�ci�s �s nevel�si programban seg�t a garnizon sz�m�ra. Ez j�
fed�sztorival szolg�l, amikor az orsz�got j�rja. Boldogult f�rje el�g p�nzt
hagyott r�, nincsenek gondjai, nem kell keny�rkeres� munk�t v�geznie.
Az a f�ldalatti h�l�zat, amelyhez tartozik, kiz�r�lagosan francia mozgalom.
A Viet Minh-h�l�zatr�l nem sokat tud, legfeljebb annyit, hogy l�tezik.
Franciaorsz�g ellens�geinek, haza�rul�knak tartotta �ket, Reisman mosolygott
mag�ban, de meg se pr�b�lta, hogy megmagyar�zza neki: a "haza�rul�s"
ebben az esetben meglehet�sen saj�tos v�lem�ny a Viet Minhr�l.
Madeleine dics�rte a f�rfi k�nnyed, t�rsalg� francias�g�t. Annak esz�be
jutott, mit mondott err�l Ho, amikor Kunmingban megismerkedtek. - Egy
ismer�s�m szerint a franciatud�som ink�bb egy marseille-i vag�ny besz�de,
mint egy p�rizsi �rtelmis�gi�.
- Cs�ppet se - vit�zott akkor az asszony. - Az az illet� nagy sznob lehetett.
�s most n�zte Madeleine-t a k�s� d�lut�ni hom�lyban, amint a
te�skann�val foglalatoskodik: - Ha nyugtalannak l�tszom, az nem mag�val
f�gg �ssze. - Majd �gy �rezte, a n� elv�rja, hogy hozz�tegye: - Lesz�m�tva a
szok�sos okot.
Madeleine apr� mosollyal a szem�be n�zett; t�gra ny�lt barna szeme arr�l
tan�skodott, hogy hallott m�r eff�l�t �s sz�vesen hallana �jra. - �! �s mi az az
ok? - k�rdezte �rtatlan arccal.
- Cherchez la femme, s a t�bbi. A szokott fi�-l�ny fesz�lts�g.
Kedve lett volna k�zelebb h�z�dni az asszonyhoz; term�szet�nek az a
r�sze, amelyet er�szakkal lefojtott mag�ban, most berzenkedett; a n� puszta
l�ny�t�l melegs�g futott sz�t �gy�k�ban, s f�l�bredt benne az az �hs�g �s
v�gy, amelyet a kunmingi k�nai l�ny a m�ltkor f�lingerelt �s csillap�tott, de
nem teljes�tett be.
- Nocsak, Monsieur, nem is hittem volna, hogy ilyen esend� - csipkel�d�tt
�jra Madeleine.
- Pedig az vagyok.
Az asszony tov�bbra sem vette le r�la a tekintet�t, de azut�n hirtelen,
nyugtalanul, t�m�t �s hangulatot v�ltott: - S�rt, vagy konyakot, mit inna
ink�bb? A s�r helyi f�z�s�, rizsb�l k�sz�l. D�lel�tt, am�g maguk a
citadell�ban j�rtak, voltam a k�nain�l �s vettem. S�t egy �jabb �veg konyakot
is beszereztem, de whisky nem kaphat� se �gen se f�ld�n. Ezt issz�k maguk,
amerikaiak, whiskyt, ugye?
- A konyakja t�ls�gosan is �rt�kes. De a rizss�rt sz�vesen megk�stoln�m.
Ut�nan�zett az asszonynak, amint kiment a konyh�ba, megcsod�lta l�b�nak
sz�p �v�t, cs�p�je ring�s�t a rakott szoknya alatt. �l�nkz�ld selyemb�l volt a
szoknya, f�l�tte hossz� ujj�, szolid kiv�g�s� feh�r selyembl�z. Elk�pzelte �t
egy nagy h�z eleg�ns �sszej�vetel�nek �rn�jek�nt, ahol m�s megy ki helyette
a konyh�ba.
Behozott egy nagy poharat �s egy h�t�tt �veg s�rt.
- Nem mondta Philippe, mikor j�n vissza? - k�rdezte, m�g kit�lt�tte neki a
s�rt.
- Nem. Csak annyit, hogy k�r�ln�z kicsit. Finom �s hideg a s�r. Hogyan
h�ti be?
- J�gszekr�nyben. K�naiak k�sz�tik a jeget �s t�mb�kben sz�ll�tj�k.
Saj�t mag�nak te�t t�lt�tt. Reisman lassan kortyolgatta a s�rt. Csak annyit,
amennyi elveszi a fesz�lts�g nagyj�t, de nem k�d�s�ti el az agyat, amennyit�l
nem mond, vagy tesz olyat az asszonnyal, ami nem val�. A s�r er�sebb volt,
mint azok az amerikai �s eur�pai m�rk�k, amelyekhez szokott, de j�lesett.
Madeleine elmer�lt t�voli eml�keibe �s gy�ng�den �gy sz�lt: - Szeg�ny
Philippe. Mindig �gy �rezte, hogy neki jobban kell igyekeznie, b�trabbnak
kell lenni, mint egy igazi franci�nak.
- Mi�rt?
Az asszony v�llat vont: - A Camargue-b�l val�k vagyunk... valahogy nem
a dolgok k�zep�ben �l�nk Franciaorsz�gban.
- Igen, ezt mes�lte.
- Kicsit olyan, mint a maguk Vadnyugata, azt hiszem. Farmok, ny�jak,
cowboyok... de a vadon m�s, csupa n�das �s v�z.
- J�rtam ott.
- Akkor ismeri! - ki�ltotta izgatottan.
- Nem valamijei. Egy �jszak�t t�lt�ttem Arles-ben egyszer.
- �s Les Saintes-Maries-de-la-Mer-ben?
- Az kimaradt.
- Hogy lehet az? Ott gy�lnek �ssze a cig�nyok. Kisl�ny koromban az ap�m
mag�val vitt oda.
- �r�l�k, hogy j�l van az �desapja �s az �desanyja is. Hallottam tegnap
este a kocsiban, amikor Philippe besz�molt mag�nak.
- Igen, k�sz�n�m. Csod�latos sz�l�ink vannak. Nagyon b�ntott, hogy
olyan messze �lek t�l�k azokban a sz�rny� id�kben... hogy ennyi �ve nem
l�ttam �ket. Meg akartuk l�togatni �ket... Rolanddal... vagy ak�r �n egyed�l.
De k�zbej�tt a h�bor�.
Reisman szerette volna, ha az asszony megk�nnyebb�l, �s a saj�t
szeretet�r�l �s hi�ny�rzet�r�l is sz�lni akart, ez�rt h�t mes�lt neki saj�t
apj�r�l, a Chicag�ban �l� Aaronr�l �s anyj�r�l, Mary Donat�r�l, aki meghalt,
amikor � eg�szen kicsi volt. - Sok rokonunk volt a csal�d mindk�t �g�n, sok
j� bar�t is, de engem az ap�m nevelt f�l. Szerett�k, tisztelt�k egym�st, nagyon
j� kapcsolat volt. Komolyan vette a felel�ss�g�t �s �n is komolyan vettem.
Igaz, � behat�roltabban, r�gim�dibban szeml�lte az �letet. Az �n vil�gn�zetem
hamar pragmatikus lett, jobban a vil�g fel� fordultam. Tizenn�gy �ve j�ttem
el, s az�ta csak ritk�n j�rtam otthon. Most is szeretem �s tisztelem, id�nkint
�rok neki.
Madeleine tekintete a szoba s�t�t�l� �rnyaiba r�vedt �s �lmodozva �gy
sz�lt: - Apa arra tan�tott benn�nket, hogy szeress�k a term�szetet, a vadont, az
�llatokat. M�g a sz�let�s�nk el�tt j�tt el P�rizsb�l. Nem akart kereskedni �s
bank�rkodni, mint a csal�dja. Anya nagyon szerette �t �s k�szs�ggel vele
ment. Fiatalok voltak, egy�tt f�l�p�tettek valamit. Ezt tett�k mi is Rolanddal,
miel�tt meg�lt�k.
Odan�zett Reismanra, az pedig megk�rdezte: - Hogyan t�rt�nt, Madeleine?
- A kocsij�ban tal�ltak r�, egy �rokban, goly�val a fej�ben. K�t �ve. Lehet
hogy jap�nok voltak, lehet hogy annamit�k. Hanoiba indult a birtokr�l, �zleti
�gyben. - Mosolyt er�ltetett mag�ra. - Boldogok voltunk nyolc �ven �t. M�g
a jap�nok bej�vetele ut�n se szenvedt�nk �gy, mint ahogy Franciaorsz�gban
szenvedtek az emberek a n�cik alatt. Itt alig-alig volt harc. Ink�bb
alkalmazkod�s... �s gy�l�let. M�g az annamit�k is jobban kezdtek gy�l�lni
benn�nket, amikor l�tt�k, milyen tehetetlenek vagyunk a jap�nokkal szemben.
M�gis, tov�bb b�v�tett�k a birtokunkat, m�g t�bb gabon�t termelt�nk.
Gyerekeket szerett�nk volna, de �gy hat�roztunk, hogy addig ne legyenek,
m�g a h�bor� v�get nem �r �s nem gy�zt�nk. J�l b�ntunk az annamit�kkal,
akik n�lunk dolgoztak, �s j�l megfizett�k �ket. De a jap�nok egyre t�bbet
rekvir�ltak el abb�l, amit megtermelt�nk. �s k�nyszer�tettek, hogy
kevesebb�rt adjuk, mint amennyit �r. Roland sz�mtalanszor tett panaszt, �s
�pp egy megbesz�l�sre indult Hanoiba, amikor rajta�t�ttek.
Nyugodtan mes�lte mindezt, mintha valaki m�ssal, m�sutt �s m�s korban
t�rt�nt volna; de Reisman amellett, hogy megcsod�lta erej�t, ki�rezte al�la a
szenved�ly m�lys�g�t, a haragot �s a vesztes�get. Nem sz�lt semmit,
�lvezettel hallgatta az asszony hangj�t, �r�lt, hogy az �nmag�r�l vall �s nem
Philippe-r�l.
- Roland-t P�rizsban ismertem meg, mindketten ott vak�ci�ztunk.
Beleszeretett a sz�ps�gembe... legal�bbis �gy mondta - mosolygott szomor�an
Madeleine. - Tal�n csak annyi volt, amit maga "a szok�sos okoknak... a
szokott fi�-l�ny fesz�lts�gnek" nevez. Engem megb�v�lt a kalandv�gya,
t�vol-keleti t�rt�netei. Megk�rte a kezem, �n pedig megh�vtam �t a Camargue-
ba. A sz�leim nagyon megkedvelt�k. Amikor elvittem Roland-t a
cig�nyokhoz, arr�l mes�lt nekem, hogy Indok�nai cig�nyok lakj�k. Igent
mondtam neki. Apa �r�lt, hogy mez�gazdas�ggal fogunk foglalkozni. Egyszer
majd �jra �gy lesz! - mondta hevesen.
- Ki dolgozik most a maga f�ldj�n?
Egyszeriben elsz�llt bel�le az �br�ndoz�s, meg a l�gys�g: - Elkobozt�k a
jap�nok. Valami olyasmi�rt, hogy nem teljes�tj�k a termel�si kv�t�kat, nem
fizet�nk el�g ad�t. A faluf�n�k�kkel �llapodtak meg, most �k v�geztetik el a
munk�t a parasztokkal �s kevesebbet fizetnek nekik, mint amennyit mi
fizett�nk. - Letette a te�scs�sz�t �s v�get vetett a t�m�nak. - El�g ebb�l, Jean.
Majd akkor foglalkozom vele, ha �jra szabadok lesz�nk. Vannak fontosabb
dolgok is.
Amikor Madeleine ezt mondja: szabad, az nem ugyanaz, mint amikor Ho
Si Minh mondja azt: szabad - t�n�d�tt Reisman. �ri�si a k�l�nbs�g, ami a
dolgok m�lys�g�t illeti, arr�l nem is sz�lva, hogy kinek van igaza �s kinek
nem.
- Besz�ljen nekem Mordant t�bornokr�l - sz�lalt meg hirtelen Reisman.
Madeleine nyugtalanul n�zett r�. - Kapcsolatba akar l�pni vele?
- Nem, csak k�v�ncsi vagyok.
- Mit hallott r�la?
- Hogy � De Gaulle legf�bb h�ve Hanoiban. Az ellen�ll�s feje.
- Maga m�ris t�l sokat tud. Ak�rcsak a Kempitaj - mondta ep�sen az
asszony. - Mordant �gy ir�ny�tja az ellen�ll�st, mintha m�g mindig a hadsereg
parancsnoka lenne, az ellen�ll�s pedig egy katonai hadm�velet a sok k�z�l.
Pedig nem az. Szemben �ll azzal, amit a hadsereg jelenleg k�pvisel.
Reisman legsz�vesebben �t�lelte volna, mert pontosan tudta, mir�l besz�l.
� maga is hasonl� probl�m�val ny�gl�d�tt �vek �ta. A titkosszolg�latok,
amilyen az OSS is, gyakran ker�lnek szembe a hadsereggel. Ez�rt sincs
�rtelme olyannal ir�ny�ttatni ezt a k�nyes munk�t, mint Pelham Ludlow
sorhaj�kapit�ny.
- Mi a szerepe itt a maguk hadsereg�nek? - k�rdezte.
- Tov�bbra is semlegesnek kell l�tszania, hogy s�rtetlen maradjon a
felszabadul�s pillanat�ig, �s akkor azt�n... Rem�lem, sz�m�thatunk a maguk
seg�ts�g�re.
- Ami engem illet, m�s okb�l vagyok itt - felelte feszengve Reisman.
Az asszony k�zelebbr�l n�zett r� a bes�t�tedett szob�ban: - B�rmi is az ok,
�r�l�k, hogy itt van. �r�l�k, hogy megismertem.
Reisman megfogta az asszony kez�t. - De j� lenne P�rizsban lenni egy�tt...
vak�ci�n. Ott tudn�m, mit csin�ljak. Itt nem vagyok biztos.
- Miben?
- Mag�ban.
Az asszony szor�totta a kez�t. - Megl�tjuk.

Philippe meg�rkezett a Lang Sonban �s k�rny�k�n tett felder�t��tj�r�l.

Gondterhelt volt.
- Tudtad, hogy a v�rost�l �szakra jap�n katonai t�borok vannak? -
k�rdezte Reismant, amikor p�r pillanatra magukra maradtak a nappaliban.
Reisman meglep�d�tt. - Nem. Azt hittem, az eg�sz hat�r�vezetet a
franci�k �rzik. Mi�rt nem eml�tette ezt tegnap Gauthier �s Derrieu?
Philippe azonnal v�delm�be vette honfit�rsait. - Tal�n nincs is ebben
semmi k�l�n�s. Felt�telezt�k, hogy tudunk r�la �s nagyon vigy�zunk, eddig is
csak k�s�r�kkel utaztunk. Hogyan is siker�lt volna k�l�nben eljutnunk az
er�d�tm�nybe? - Sz�thajtogatott egy ceruz�val rajzolt v�zlatot. - Tess�k,
rajzoltam egy skiccet. Ennek a Ky Lua nevezet� helys�gnek a k�zel�ben
vannak, a foly� t�loldal�n, alig egy m�rf�ldnyire Lang Sont�l. Legal�bb
h�rom had�ll�suk van. Azok ketten... - Lehalk�totta a hangj�t, k�r�ln�zett a
szob�ban, meg a h�ta m�g�, nehogy ak�r Madeleine is meghalljon valamit
Nguyen That Thanr�l �s Kita Shidehar�r�l. - Azok ketten semmit se mondtak
neked err�l?
Reisman a v�zlatot n�zte. - Nem. - A jap�n harci �ll�sok a 4-es �t k�t
oldal�t szeg�lyezt�k. Nem messze att�l a pagod�t�l, ahol a teheraut�t
le�ll�tott�k, s ahol �tkeltek a s�neken. Szinte k�zvetlen�l a jap�n had�ll�sok
mellett csever�sztek H�val. Az a kis s�ta teh�t veszedelmesebb volt, mint
amilyennek sejtette. �mb�r tal�n �pp ez�rt maradt vel�k Kita, am�g �t nem
keltek a foly�n. Ha egy jap�n j�r�r felfedezi �ket, Kita biztosan lead nekik
valami s�ketet, hogy bajba ne ker�ljenek. - Honnan tudtad meg mindezt? -
k�rdezte v�g�l.
- Egyszer� vid�ki kir�ndul�s, Monsieur - mosolygott Philippe -,
ir�nyt�vel, pap�rral �s ceruz�val. �s a Gauthier ezredest�l kapott
igazolv�nyommal.
- L�ttad is a jap�nokat?
- A t�volb�l, Jean. A h�don a francia katon�k �rk�dtek. Att�l kezdve �gy
mozogtam, mint a ti indi�njaitok, f�t�l f�ig, bokort�l bokorig.
Reisman elnevette mag�t: - L�tt�l m�r valaha is indi�nt, Philippe?
- Csak a moziban.

Este �jra egy�tt vacsor�ztak mindannyian, ked�lyes, szem�lytelen t�m�kr�l

besz�lgetve, a h�bor� el�tti id�kr�l �s a h�bor� ut�ni rem�nyekr�l, franci�ul
�s angolul vegyest, nehogy Filmore �rmester �gy �rezze, kil�g a
t�rsas�gukb�l. Madeleine sug�rzott. Keleties k�k selyemruh�ba �lt�z�tt �t,
egy �rz�ki lepelbe, amely cs�b�t�an simult r�. A mandaringall�rt aranyh�mz�s
d�sz�tette, s a ruh�n apr�, l�ngol� nyelv� s�rk�nyok voltak, amit�l
Reismannak a k�nai l�ny jutott esz�be. Gyakran pillantott az asszonyra.
Valami k�l�nleges rejtett vibr�l�s f�zte �ssze �ket. Vagy csak k�pzel�dik?
B�rcsak lenne idej�k!
K�s� �jszaka �jra r�di�kapcsolatot teremtett Kunminggal �s megkapta az
inform�ci�t a m�snapi rep�l�sr�l. Megjel�lte a hajnali id�pontot, a lesz�ll�s
hely�t, a kifut�p�lya f�ldrajzi koordin�t�it �s a frekvenci�t, amelyen jelezni
fog r�di�j�val. Amikor az L-5 k�zel ker�l, hanggal fog jelentkezni. A pil�ta
m�ris indul Kunmingb�l, �zente vissza Sam, �s K�n�ban, Cs�ng Szin�l lesz�ll,
Kunmingt�l k�tsz�z m�rf�ldnyire d�lkeletre, Lang Sont�l sz�z m�rf�ldnyire
�szakra. Ott v�rja majd Reisman jelad�s�t, hogy �tinduljon.
Sam ezzel fejezte be az ad�st: - A brit sz�ll�tm�nyt holnapra v�rjuk.
Reisman sz�m�ra ez azt jelentette, hogy Bowren �rmester �s akit m�g el�
tudott ker�teni a Piszkos Tizenkett�b�l, v�gre �trep�lnek a P�pon. Izgalom
fogta el. �lvezte, hogy �jra felgyorsulnak az esem�nyek. Elvonta a gondolatait
Madeleine-r�l �s lecsillap�tott�k a v�gy�t. Aludt n�h�ny �r�t �s hajnali
h�romkor �bresztette mag�t �s Filmore-t.
Madeleine-t egyed�l tal�lta a konyh�ban; k�v�t �s p�ks�tem�nyt k�sz�tett
�ssze. - Magukkal megyek, hogy visszahozzam a cs�nakot.
Reisman gy�ng�den meg�rintette a karj�t. - Nem. Jobban szeretn�m, ha
nem j�nne.
Az asszony b�lintott, tov�bb tev�kenykedett, azut�n abbahagyta, r�n�zett.
A hangja elakadt. - L�tom m�g valaha?
El�bb v�laszolt igennel, mint ahogy meggondolta volna. Merthogy, hacsak
megb�zat�s�n nem v�ltoztatnak, n�h�ny h�t m�lva �jra Indok�n�ban lesz.
Most m�r ismeri az utat Pac Bo �s Lang Son k�z�tt, meg tudja tenni a Viet
Minhek n�lk�l is.
- Nagyon szeretn�m - n�zett a szem�be Madeleine.
Reisman odahajolt fel�, az asszony pedig az ajk�t ny�jtotta.
- Hamarosan viszontl�tjuk egym�st, Madeleine - mondta azut�n. Vajon
nem volt-e bolond, ami�rt nem pr�b�lt vele h�lni az �jszaka?
Madeleine mintha csak a gondolataiban olvasott volna, �gy sz�lt: - Nem
nagyon aludtam. - Azut�n keser�desen f�lkacagott, majd elfordult, hogy k�v�t
t�lts�n a f�rfinak. - Kisl�ny koromban l�ny reg�nyeket olvastam, amelyekben
a h�sn�ben hom�lyos, meghat�rozatlan v�gyak �gtek. El se tudtam k�pzelni,
milyen lehet. Az �jjel �gy �reztem magam �jra, mint az �rtatlan kisl�ny.
�tadta a cs�sz�t.
- K�sz�n�m! - felelte a f�rfi, s ez nemcsak a k�v�ra vonatkozott, hanem
arra is, amit Madeleine mondott.
Hamarosan Philippe �s Filmore is megjelent a reggelin�l. Philippe azt
mondta: - Veletek szeretn�k menni, hogy l�ssam, nem esik bajotok.
Reisman nevetett, s a fiv�r �s a n�v�r k�z�tt r�pk�d�tt a pillant�sa. Vajon
egym�st�l f�ggetlen�l k�n�lt�k-e f�l seg�ts�g�ket, vagy csak v�letlen az
egybees�s? Nem f�lt att�l, hogy Philippe ne �lln� a szav�t, �s ne tartana titkot;
Madeleine azonban nem kapott semmi eff�le tilt�st. An�lk�l, hogy rosszat
gondolna r�la, f�lt�telezte, ha az asszony megtudn� a meg�llapod�st Ho Si
Minhnel �s Kita Shidehar�val, akkor jelenten� egyenest Mordant t�bornoknak
�s megpr�b�ln� elg�ncsolni.
- Ne gyere, k�rlek! H�l�s vagyok az aj�nlatod�rt - mondta Philippe-nek -,
�s mag�nak is, Madeleine. De az �rmesterrel kettesben megy�nk a rept�rre.
Otthagyom majd a cs�nakot a parton. Ha valaki r�tal�lna, miel�tt �rte megy,
mondja, hogy ellopt�k. V�rjon d�lig, miel�tt elindul �rte. Addigra m�r r�gen
messze j�runk.
Reisman �s Filmore a verand�n f�lsz�jazta a csomagjait, fegyvereit �s a
r�di�berendez�st, majd elb�cs�ztak.
Philippe egyetlen sz�vess�get k�rt. - Ha egyszer inv�zi� lesz, mondd meg a
tieidnek, hogy felkel�nk �s seg�t�nk nekik. Ahogy a maquis-k tett�k
Franciaorsz�gban.
- Megmondom nekik. - De Reisman nem nagyon hitte, hogy b�rki is
meghallgatn�, vagy b�rmit is tenne az �gyben. A gyarmati franci�k helyzete
mer�ben m�s, mint amilyen az otthoni franci�k� volt.
Madeleine l�tv�nyosan arcon cs�kolta mindkettej�ket: - Bonne chance! -
k�v�nt j� szerencs�t nekik. Amikor Reismanhoz �rt, a f�rfi a f�l�be suttogta: -
Au revoir... � bient�t. - Majd fennhangon, mindkettej�khez: - Maradjanak itt.
A foly�ig se k�vessenek. Ismerem az utat.

El�bb �rkeztek a lesz�ll�p�lya �szaki v�g�hez, mint ahogy Ho �s Kita

befutott. M�g nem virradt, felh�k sz�guldoztak a S�ng Ky Cungr�l felsz�ll�
k�d�n �t. Reisman �s Filmore leguggolt a t�lt�s v�z fel�li oldal�n, Filmore
forgatta a gener�tor kurblij�t, Reisman pedig a megbesz�lt frekvenci�n leadta
a f�lsz�ll�si jelz�st az L-5-�s pil�t�j�nak, aki Cs�ng Hsziben v�rakozott. A
pil�ta visszajelzett, hogy tudom�sul vette.
Most azt�n a pil�t�n volt a sor, �rti-e a dolg�t. Ha �gyesen rep�l, s nem
egyenest j�n �t a hat�ron, akkor �tkarolja a hat�r k�nai oldal�t ott, ahol az
kit�remkedik, keletre-d�lre halad �t a foly�v�lgyek, dombok �s el�rasztott
s�ks�gok f�l�tt. A k�nai oldalon alacsonyabbak a magaslatok, a magas
ter�leteken kisebbek a szintk�l�nbs�gek. Azut�n alacsonyan �szakkelet fel�l
az el�rasztott s�ks�g f�l�tt behozza a g�pet Lang Son t�rs�g�be, hogy ott fogja
el a h�v� jelet, amelyet Reisman f�l �ra m�lva kezd adni.
S�t�t sziluetteket pillantott meg a kifut�p�lya mindk�t oldal�n. Ketten
kiv�ltak k�z�l�k �s odaj�ttek, ahol � �s Filmore v�rakozott.
- Bonjour, messieurs! - k�sz�ntette �ket Ho.
- Barb�r dolog ilyen kor�n kelni - panaszkodott Kita. - J�n m�r a g�petek?
- �ton van. Negyven�t-�tven percen bel�l itt kell lennie. - Karon ragadta
Kit�t. - H�t a jap�njaid? J�nnek?
- Mit besz�lsz itt �sszevissza? - r�ntotta ki a karj�t szor�t�s�b�l Kita.
- Mi�rt nem sz�lt�l nekem a jap�n had�ll�sokr�l, amikor elhaladtunk
mellett�k?
Kita nyugodtan �llta a tekintet�t. - Csak annyi inform�ci�t, amennyi
musz�j, �rnagy. Sz�ks�gtelen volt, hogy f�l�slegesen megijesszelek, vagy
hogy l�v�ld�z�s kedved t�madjon. Ismerem a magadfajta bep�rg�. alakokat.
- �s ha a tieid megl�tj�k a g�pet?
- Az bizony meglehet - l�tta be gondterhelten Kita.
- Egy kis szakasz �llom�sozik a foly�n t�l a s�ks�gon, alig f�l m�rf�ldre
ide.
- Mire akarsz kilyukadni?
- Nem fognak megzavarni benn�nket - bizonygatta Kita. - Ha megl�tj�k a
g�pet, azt hiszik majd, hogy francia. �s tegnap elk�ldtem a helyb�li Kempitaj-
f�n�k�t �s az embereit egy hat�r menti porty�ra. T�le nem kell f�ln�nk.
- A helyb�li Kempitaj-f�n�k�t?!
- Meglehet�s sz�pen jelen vagyunk minden�tt - mosolygott Kita. -
Semmik�pp se szeretn�m, ha megismerkedn�l ezzel a bizonyos illet�vel. Nem
nagyon �r�lne a kis �zleti meg�llapod�sunknak.
Ho Si Minh der�s v�rakoz�ssal figyelte ezt a p�rbesz�det; most
k�zbev�gott: - A bar�taink m�r a hely�k�n vannak a l�mp�sokkal.
Meggy�jtj�k �s a kifut�p�lya k�t sz�l�re rakj�k �ket, ha k�szen vagy.
- Addig ne, am�g a g�p k�zel nem �r. Majd sz�lok. Abban a pillanatban,
mihelyt f�ldet �r, odarohanunk a g�phez. Az eg�sz m�velet nem tarthat tov�bb
k�t percn�l. Azut�n eloltj�tok a l�mp�sokat �s olajra l�ptek.
- A r�di�ddal, a gener�toroddal, meg a fegyvereiddel, Jean - eml�keztette
Ho.
- Term�szetesen.
- Mikor m�gy Csiang Fa-kvej fegyverrakt�r�hoz?
- feszegette Ho. ,
- Mihelyt Kunmingba �rek. De addig nem megyek oda, am�g a l�tez�se be
nem bizonyosodik. Ma este r�di�zok neked. Pac B�ban leszel?
- Igen. �tven ember indul el Tran Van Thi vezet�s�vel azon nyomban.
K�zvetlen�l a hat�r ut�n teheraut� fogja v�rni �ket.
- Egyetlen teheraut�? Csak ennyid van?
- A t�bbi m�sutt v�rja �ket.
Ez hatott Reismanra. Ha az arzen�l ott van a Kujlin-Kujjang �tvonalon,
akkor megszerzi nekik. Hogy mik�nt akarj�k sz�ll�tani, az az � dolguk, de
rem�lte, elfogadj�k majd a tan�csait.
- Taj Li emberei a sarkadban lesznek - figyelmeztette H�t.
- Meglehet. De nek�nk is megvannak a magunk m�dszerei, Jean.
F�l �ra m�lva Reisman adni kezdte a t�jol�si jelz�seket. Az L-5-�s
pil�t�j�nak tulajdonk�ppen nem volt sz�ks�ge r�, ahhoz, hogy idetal�ljon, de
ez k�l�n navig�ci�s seg�ts�g volt, s a pil�ta megnyugtat�s�ra szolg�lt:
�rdemes kock�ztatni, j�jj�n csak, az utasai itt vannak �s v�rj�k. Filmore
�rmester �llhatatos�n �s panaszsz� n�lk�l tekergette a gener�tor kurblij�t. Kita
Shidehara leguggolt mell� a f�ld�n �s egyfolyt�ban p�szt�zta tekintet�vel az
�jszakai t�jat, eget. K�z�ny�s testtart�s�nak ellentmondott �ber figyelme,
amellyel minden lehet�s�gre f�lk�sz�lt. � is, Ho is ugyanabban a s�t�t
parasztruh�ban volt, mint el�z� nap.
- Csuda nagy zajt csap ez a vacak - m�rgel�d�tt Kita. - R�vehetned a
m�szaki embereiteket, hogy jav�tsanak rajta. M�g j�, hogy nincsenek jap�nok
a k�zelben. Ezt a franci�kkal int�zted el, mi?
- Igen - nyugtatta meg Reisman. Azut�n teljesen Kit�nak szentelte
figyelm�t: - Jut eszembe, ugye jap�nul is besz�lsz, Ezredes?
- Term�szetesen.
- Hogyan mondan�d jap�nul: "Shidehara ezredes a hanoi Kempitajt�l
�dv�zlet�t k�ldi?"
Kita nevetett: - Kinek szeretn�d elvinni ezt az �dv�zletet?
- Csungkingi embereteknek.
- Teh�t tudod, hogy kicsoda az?
Reisman nem tudta, de a benne mindink�bb kialakult gondolatsor logik�ja
ezt mondatta vele: - Ott van Taj Li Boldog V�lgy�ben, a t�bbi spicli k�z�tt.
Kit�rol lehervadt a mosoly. Reisman pedig tov�bb improviz�lt:
- Figyelj, Ezredes, mi van, ha mondjuk v�szhelyzetben mindenk�pp el kell
juttassak egy �zenetet hozz�d, vagy H�hoz, �s minden egy�b csatorna
bedugult?
- Akkor sz�pen folytatod a h�bor�csk�dat n�lk�lem - felelte ep�sen Kita. -
Csak "valami�rt-valamit" alapon kapod meg t�lem, amit k�rsz. Nekem
bizony�tanom kell a f�l�tteseimn�l, hogy az �gy meg�rte az �r�t.
- Mit forgatsz a fejedben?
- T�nyleg nem tudom, Johnny. Javasolj valamit. Egy kis adok-veszek
belef�r a kett�nk dolg�ba; de �n nem fogok neked r�mutatni valakire, aki
k�tfel� dolgozik. Taj Li �gyse engedi, hogy kibabr�lj vele.
- Mondtam m�r neked, hogy szem�lyes �gy.
- Ann�l rosszabb.
M�giscsak ki kellene csikarnia valamit ebb�l az emberb�l, t�rte a fej�t
Reisman. Ekkor meghallott�k a fut�rg�p berreg�s�t, s Reismannak el kellett
fordulnia t�le. - Sz�lj az embereidnek, Ho, gy�jts�k meg a l�mp�sokat!
A Viet-vez�r a t�lt�shez rohant, s p�r pillanatra r� a kifut�p�lya mindk�t
sz�l�n kigyulladtak a j�l elhelyezett l�mp�sok, k�r�lbel�l sz�z m�ter hosszan
jel�lt�k meg a p�lya k�zelebbi v�g�t. Ho vissza�rkezett, Reisman m�r a
pil�t�hoz besz�lt a r�di�n, k�zelebbre �s alacsonyabbra ir�ny�totta, az v�g�l
k�z�lte, l�tja m�r a l�mp�kat �s r� tud ereszkedni a p�ly�ra.
- Ne sz�lljon ki! - mondta neki Reisman. - Forduljon meg f�lsz�ll�shoz �s
mi odarohanunk!
M�r l�tt�k a g�p sziluettj�t a magasban. Reisman befejezte az ad�st, H�hoz
fordult. - A r�di� mindenest�l a tied, Ap�. - Levette karab�ly�t �s pisztoly�t,
azokat is �tadta. - Merci! - hangzott a h�l�s v�lasz. Csak ebben a pillanatban
villant Reisman esz�be, hogy van valamije, amit ellen�rt�kk�nt f�laj�nlhat
Kita Shidehar�nak.
- K�sz�lj�n indul�sra, �rmester! - mondta. Mihelyt a g�p f�ldet �r,
rohanjon oda. - Majd Kit�hoz fordult, megmarkolta a karj�t, �s f�lreh�zta �t
hall�t�von k�v�lre: az ezredes m�rgesen szabad�totta ki karj�t a szor�t�sb�l. -
Nincs sz�ks�gem a ford�t�sodra. Megkapom ak�rkit�l - hadarta Reisman. -
Nekem a Boldog V�lgybeli Kempitaj-�gyn�k kell. Nem musz�j megadnod a
nev�t. Csak fog�dz�t hozz�.
- Mit kapok cser�be?
Reisman el�h�zta zseb�b�l az egyszer haszn�latos rejtjelf�zetet. - A k�d,
melyet haszn�lok.
- Ezt egy pillanat alatt megv�ltoztathatod - csettintett ujj�val Kita.
- Kell vagy nem kell? - pillantott a landol� fut�rg�pre Reisman. - Harminc
m�sodperced van, d�ntsd el!
Shidehara ezredes ebb�l �t m�sodpercet haszn�lt f�l haboz�sra. Majd �gy
sz�lt: - Menj egy Csang Ven Ming nev� pof�hoz, aki ott dolgozik.
- � az �gyn�k?
- Nem, de � kapcsolatba l�phet vele is meg velem is. Ezt k�rted, nem? Egy
kapcsolatot v�szhelyzet eset�re. Enn�l t�bbet nem szedsz ki bel�lem, �csi.
- Csang Ven Ming - ism�telte el Reisman �s �tadta Kit�nak a
rejtjelk�nyvet. Az L-5-�s f�ldet �rt, Reisman �s Filmore odarohant. H�ta
m�g�l m�g hallotta Ho Si Minh ki�lt�s�t: - Au revoir, mon ami! - �s csak
most �rezte, micsoda v�dtelen c�lpontot ny�jtanak. Jap�nok, Vietek vagy
franci�k b�rmely pillanatban t�zet nyithatnak r�juk, nekik pedig semmi
m�djuk megv�deni magukat.
A g�p f�kezett, majd a f�ld�n �les kanyart vett, mihelyt oda�rtek kipattant
az ajtaja. Filmore sz�llt be els�nek, ut�na Reisman, ber�ntotta az ajt�t maga
m�g�tt �s bez�rta, a pil�ta pedig robogni kezdett az ellenkez� ir�nyba, arra,
amerr�l j�tt, hogy el�rje a f�lsz�ll�si sebess�get.
F�lemelkedtek, a pil�ta odatartotta jobbj�t. - Burt Webley! - ki�ltotta
an�lk�l, hogy levette volna szem�t a s�t�t kifut�p�ly�r�l. - Egyik�j�k tartsa
szemmel a jobb oldalt, m�sik a balt. �n vigy�zok arra, ami el�tt�nk van; ne
besz�lgess�nk, am�g Cs�ng Hszibe nem �r�nk!
NEGYEDIK R�SZ

Lebeg� Apokalipszis

27.

A tiszta kora reggeli f�nyben Reismannak v�ratlanul j�lesett a kunmingi

rept�rre vetett els� pillant�s. A t�jat, az �p�leteket, az embereket,
civiliz�ltabbnak, megnyugtat�bbnak �s kev�sb� fenyeget�nek l�tta a tonkini
�serd�ben �s hegyekben t�lt�tt h�rom h�t ut�n.
Webley a fogad��p�lethez gurult a kis L-5-�ssel. �s ism�t ott �llt Sam
Kilgore ezredes, h�velykujj�t f�lfele b�kve.
- K�sz a rep�l�st, B�rt - sz�lt Reisman, amikor Webley le�ll�totta a motort
�s kim�sztak.
- Sz�vesen, b�rmikor, John - felelte ked�lyesen a pil�ta. - Ha kellek, csak
sz�lj be a forgalmi tisztnek.
Kezet r�ztak, Webley pedig elindult az ir�ny�t�barakkhoz. A L�gier� egy
kis csapata v�rt ott, hogy gondj�ba vegye Filmore-t. �tadt�k Reismannak
Chennault t�bornok k�sz�net�t. Filmore ism�t k�sz�netet mondott
Reismannak, azut�n elment vel�k. Most m�r csak Sam Kilgore �llt ott �s
vigyorgott r�, mint egy b�szke cserk�szvezet�. Belefogott ny�jas sz�veg�be.
Abb�l az vil�glott ki, hogy az OSS-vezet�s Kunmingt�l Csungkinig el van
ragadtatva Reisman ment�akci�j�t�l, Filmore kiment�s�t�l - merthogy ez
adott indokot indok�nai t�nyked�s�knek - �s nagyon el�gedettek Reisman
jelent�seivel a vietnami gerill�kr�l �s katonai potenci�ljukr�l.
- T�madt n�h�ny �tletem odalenn, amit�l m�g boldogabbak lesznek, Sam
- mondta neki Reisman, mik�zben be�ltek a dzsipbe. Azt tervezte, hogy �tban
az OSS-b�zis fel� mindent elmes�l neki. Kev�s az id�, nem volt kedve
�tk�zben semmis�gekr�l csevegni. Ha tervei megval�sulnak, nyomban
indulnia kell.
Kilgore az ismer�s �ton haladt a rept�rr�l a v�rosba, amely m�r f�lt�nt a
t�volban. Elvegy�lt az �cska j�rm�vek, �llatok �s emberek szok�sos
folyam�ban. Reisman, m�g k�r�ln�zett �s ism�t mag�ba sz�vta az eg�szet, a
d�lnyugati plat�n t�l megpillantotta a v�gan csillog� Tien Csi-tavat, f�l�tte
pedig a meredek, szikl�s Szi Sant, amelyen Nguyen Thi Maijai
f�lkapaszkodott, a Nyugati Felh� templomaihoz.
- Fogj bele! - biztatta Sam. - Most csud�ra be vagy v�g�dva, f�l eg�szen a
fejesekig. Meghallgatnak t�ged... alighanem mindent megtesznek, amit csak
akarsz.
Reisman el�sz�r is elmondta neki a fantomhadseregek �s f�lrevezet�
r�di�z�s �tlet�t; b�r azt m�r nem, hogy mindezt a Kempitaj egy sz�rakoztat�,
cinikus ezredese tal�lta ki, aki ink�bb val� mulattat�nak, mint vereked�nek.
- Ez baromj� �tlet - mondta izgatottan Sam, mik�zben �thaladtak a Pi Csi
�ve alatt, el�tt�k pedig ott ny�zsg�tt Kunming f� kereskedelmi �tj�nak
szok�sos forgataga. - �s senkinek egy b�d�s vas�ba nem ker�l, m�g akkor se,
ha nem siker�l.
- Csak az egyik k�dba, Sam. - Elmes�lt Kilgore-nak egy sztorit, amely
szerint az egyik Viet olyan helyre dugta a rejtjelk�nyvet, ahol jap�n tisztek
fogj�k megtal�lni.
Kilgore m�g mindig nem �rtette. - �s ezt mi�rt csin�ltad?
- Hogy hiteles�tsem a dolgot. A legfontosabb �zeneteket add le ezzel a
rejtjellel. A t�bbit k�zvetlen besz�ddel, mint aki siet.
Sam elford�totta fej�t a s�r� forgalomr�l �s r�vigyorgott.
- Baromj�, fiam! �pp beleillik egy�b t�rt�n�sekbe, amelyekr�l a jap�nok
holtbiztos�n tudnak. Hurley nagyk�vet elrep�lt Jenanba, hogy megpr�b�lja
idehozni Moose Dungot �s �sszehozni Csang Kaj-sekkel. A jap�nok biztosan
�sszeszarj�k magukat, ha ekkora csapater�r�l hallanak!
- Sz�val megteszed?
Hangosan besz�lgettek, hogy t�lkiab�lj�k a motorzajt �s az utcal�rm�t.
Reisman k�zelebb hajolt hozz�.
- Szerintem a k�naiaknak nagyon fog tetszeni - mondta Sam. - De ha nem
tetszik, nek�nk magunknak is megvan a jelz�berendez�s�nk �s munkaer�nk,
megcsin�lhatjuk mi magunk is. Semmi akad�lya, hogy p�r nap alatt
beind�tsuk. H�l�zat Ramgargh, Csungking, Kunming �s �lsz�zadok, - ezredek
k�zpontja k�z�tt, akik harci �ll�sba vonulnak... hol?
Reisman visszaeml�kezett a t�bbi kis int�znival�j�ra, lelki szemei el�
id�zte a t�rk�pet: - �ll�tsd fel a r�di�saidat egy �szak-d�li vonalon Kujjangt�l
�tven m�rf�lddel keletre l�v� pontt�l le eg�szen d�lig, az indok�nai hat�rig.
T�ntesd f�l �gy, mintha gyorsan mozogn�nak kelet fel�. Ez hegyes t�j, de �pp
el�g orsz�g�t van arra, hogy elvesszen benne n�h�ny ezred.
- Meg�rathatjuk az �zeneteket a l�lektani hadvisel�s embereivel... hacsak
nem akarod te magad csin�lni? - lelkesedett Sam.
Reismant elgondolkodtatta Sam magabiztoss�ga azzal kapcsolatban, hogy
mit kezdhet ezzel a tervvel; ugyan milyen magasra �rnek el Sam k�zvetlen
csatorn�i? - Nem, nekem most m�s s�rg�s dolgom van - felelte. - Tetszeni
fog neked.
Sam �sszeesk�v� pillant�st vetett r�. - Tal�lt�l valami bulit odalenn?
Reisman tudta, mire gondol; �zleti bulirajavakra, amelyekkel kereskedni
lehetne - ahogy a n�la t�lt�tt est�n emlegette, miel�tt Reisman elindult d�lre.
- Igen... odalenn b�ven akad �pium - felelte k�nnyed�n. Ha ezt mondja
Samnek, akkor a m�sodik r�szr�l k�nnyebb lesz besz�lni, gondolta.
- Tudn�l bel�le �lland�, megb�zhat� ut�np�tl�st szerezni?
- Azt hiszem.
Sam lefordult a dzsippel a Csin Pi Lur�l az OSS-b�zishoz viv� �tra. - Mit
kell adnunk �rte?
- Fegyvert �s l�szert.
- Neh�z �gy.
- Nem az.
Elmondta Samnek, amit m�g "Tong Von So" mes�lt el neki a Csiang Fa-
kvej arzen�lj�r�l; Tong �j, h�bor�s nev�t nem �rulta el. - �ll�t�lag f�l�ton van
Kujlin �s Kujjang k�z�tt, egy kanyonban a f��tt�l nem messze.
- Nem lep meg - mondta Sam, m�g behajtottak az OSS ter�let�re. - K�t
m�sik titkos rakt�r is el�ker�lt a jap�n el�renyomul�s k�zben.
Rombol�egys�geket k�ldt�nk most oda, hogy elpuszt�ts�k �ket.
- Pazarl�s! - d�nny�gte Reisman, Ho Si Minht visszhangozva. -
Megmenthetn�nk ezek egy r�sz�t �s f�lhaszn�lhatn�nk ellen�rt�kk�nt az
�ru�rt, �gy nem kellene elsz�molnod vele.
Sam egy emeletes barakk el�tt �ll�totta le a dzsipet, az �p�letben volt az
irod�ja.
- Elk�pesztesz, �rnagy - vigyorgott. - A baj csak az, hogy a jap�nok
elfoglalt�k Kujlint �s Kujjang fel� tartanak. Lehet, hogy m�r lerohant�k a
fegyverrakt�rat is.
- Tudd meg - v�gta r� Reisman. - Ha a cucc ott van, odamegyek �rte
magam. Ugye, ma �rkeznek meg az embereim Angli�b�l?
- Igen - n�zett �r�j�ra Sam. - �t k�r�l.
- Magammal viszem �ket. J� kis bemeleg�t� lesz nekik. Te adod a
sz�ll�t�eszk�z�ket. Egy g�pet, amir�l leugrunk �s... mondjuk huszon�t
teheraut�t, amelyek ott v�rnak r�nk. Ha tudsz szerezni, akkor t�bbet.
F�lmentek a l�pcs�n Kilgore emeleti OSS-irod�j�hoz. - Kicsit
el�reszaladsz, Johnny - mondta Sam. - El�bb tudakoljuk meg, ott van-e
val�ban a cucc. Nem gond szereznem neked egy C-46-ost, de ha huszon�t
teheraut�t tudok ker�teni neked, akkor nagy szerencs�d lesz. Lehet, hogy a
k�naiakt�l kell k�lcs�nk�rnem.
- De h�t eredetileg a tieitek, nem? Ak�rcsak a fegyver �s l�szer, amit azok
a nagy tucsunok eldugnak, ahelyett, hogy a jap�nok ellen haszn�ln�k f�l.
Sam le�lt az �r�asztal�hoz �s megp�rd�lt sz�k�vel, hogy szembeforduljon
vele. - Ok�, j�l �rvelt�l. Ne vidd t�lz�sba - mondta. - Mindj�rt hozz�l�tok
ehhez is. Est�re okosabbak lesz�nk. �s most foglalj helyet �s mes�lj, mi �js�g
odalenn d�len!
Reisman r�szletesen elmondta mindazt, amit r�viden m�r ismertetett
r�di��zeneteiben a Vieth Minh katonai, politikai �s gazdas�gi helyzet�r�l.
Azut�n hozz�tette m�g, amit Lang Sonban a franci�k gyarmati helyzet�r�l,
katonai erej�kr�l �s az ellen�ll�sr�l megtudott. Ahogy odalenn meg�g�rte:
nem tett eml�t�st Philippe Belfontaine hadnagyr�l, sem a hadnagy De Gaulle-
t�l ered� k�ldet�s�r�l.
Kilgore meghallgatta a jelent�st, azt�n �jra az �pium fel�l k�rdezte.
- Teli van vele az orsz�g - jelentette ki n�mi t�lz�ssal Reisman. - A hegyi
t�rzsek ugyan�gy m�velik, mint Burm�ban. A franci�k m�g b�tor�tj�k is. �k
vannak az ad�snak-v�telnek a kell�s k�zep�n.
- Hogyan jutsz hozz�?
- Bar�tokat szereztem. A Viet Minhek nagyon ellene vannak a
termeszt�snek �s f�ldhaszn�l�s�nak, de mivel szeretn�k, ha a t�rzsek
mellett�k �lln�nak, nem k�tnek bel�j�k. Egy�tt fognak m�k�dni vel�nk a
buliban, ha ell�tjuk �ket azzal, amire a jap�nok elleni harcban sz�ks�g�k van.
Reisman csak hallgatta saj�t kerepel�s�t err�l a t�m�r�l �s maga se tudta,
szeretne-e val�ban belekeveredni a seftel�sbe, vagy hogy a Viet Minh �s a
helyi t�rzsek engedik-e, hogy v�s�roljon a cuccb�l, vagy hogy etesse-e tov�bb
Kilgore-t, am�g az mindkettej�k sz�nd�kait szolg�lja.
- Elfogadnak k�nai p�nzt? - k�rdezte Sam.
Reisman nevetett. - �n nem fogadn�k el. Ha a jap�nokkal akarsz seftelni,
�k csak r�zp�nzt fogadnak el, hogy kiolvassz�k a rezet �s f�lhaszn�lj�k a
gy�raikban.
Kilgore h�trabillentette forg�sz�k�t, egy pillanatig elgondolkodva b�mult a
mennyezetre, azut�n v�ratlan hevess�ggel �gy sz�lt: - Semmi seftet nem
akarok jap�nokkal. Tudom, �s te is tudod, hogy egyes k�naiak �zletelnek
vel�k, de �n itt h�zom meg a vonalat. �n nem �zletelek vel�k. �s te se.
Vajon komolyan gondolja ezt Kilgore? �s mit sz�lna, ha tudna az �
alkuj�r�l Kita Shidehara Kempitaj-tiszttel, meg Kita seg�ts�g�r�l a Viet
Minhnek. Az se nagyon k�l�nb�zik att�l a K�n�ban zajl� nyakatekert
seftel�st�l, amir�l Katherine Harris mes�lt neki; s amit � maga is tapasztalt.
De � sose fogja megengedni, hogy titkos tranzakci�i el�rj�k a csal�s �s az
�rul�s szintj�t. �s ezt Shidehara ezredesr�l se felt�telezte.
- Teljesen egyet�rtek veled, Sam - mondta.
- Sz�val mit k�v�nsz t�lem, miel�tt hozz�l�tsz?
- J�l ell�tva k�ldj vissza, annak a list�nak az alapj�n, amit r�di�n leadtam
neked. Mindenekel�tt Csiang Fa-kvej rejtekhely�t kell sz�pen kezel�sbe
venni, persze csak ha ott van.
Kilgore f�l-le billegett forg�sz�k�vel �s alaposan szemrev�telezte
Reismant. - �gy n�zel ki, mint akire el�bb r�f�rne egy f�rd�, egy eb�d, egy
�gy �s egy �t�lt�z�s. Van kedved elj�nni hozz�m?
Vajon ott lakik-e m�g Betty �s Jane? - Nem, k�sz - felelte. - Otthagytam
n�h�ny ruh�mat a tiszti leg�nysz�ll�son m�lt h�napban. Odamegyek. Bawsan
tizedes kiker�lt m�r az ejt�erny�s tanfolyamr�l?
- Igen. K�r�lbel�l mostans�g kell v�geznie.
- �rte megyek, azut�n k�s�bb megv�rom az embereimet a rept�ren. Nem
tudod, h�nyan j�nnek?
- Nem. Ah�ny nevet megadt�l nekem, mindnek enged�lyezt�k, hogy
�tj�jjenek a P�pon Assamb�l, de azt nem tudom, h�nyan j�ttek t�nylegesen. -
Kilgore �jra az �r�j�ra n�zett. - Legjobb lesz, ha most r��l�k a telefonra �s
elind�tom az �gyeidet. El�sz�r Csungkinggal enged�lyeztetem. Tal�lkozzunk
ugyanitt este nyolckor. Addigra m�r biztosan tudok mondani neked valamit �s
kidolgozzuk a k�vetkez� l�p�seket.
Reisman m�r majdnem f�l�llt, de �jra vissza�lt:
- M�g valamit, Sam!
- Mir�l van sz�?
- Arr�l a B-25-�sr�l, amelyik meg�lte Bradfordot �s a kacsinokat.
- Mondtam m�r neked, hogy nem tudok r�la semmit.
- �n tudok. K�nai leg�nys�ge volt, Csungkinb�l rep�ltek ide egy
sz�ll�t�g�pen, azut�n �k vitt�k �t a bomb�z�t.
- Hol tudtad meg?
- Egy sr�ct�l, aki besz�lt vel�k, �s l�tta a g�pet a kunmingi rept�ren. Hogy
lehet, hogy a te szemedet elker�lte? Neked tudnod kell, mi zajlik itt.
- Szerintem az a sr�c t�bbet pi�it a kellet�n�l - felelte egykedv�en Kilgore.
Volt annyi esze, hogy ne k�rdezze, ki volt az a sr�c. - A helyedben �n
elfelejten�m, amit hallottam. M�g ha �gy t�rt�nt is, ahogy mondod, ez k�nai
�gy �s �k nem szeretik, ha valaki bele�ti az orr�t... ak�r j� bar�t is.
- Magam is �gy hallottam, Sam... �gy hallottam. Tudom, hogy megt�rt�nt,
alighanem te is tudod, hogy megt�rt�nt... �s �n sz�pen elfelejtem az eg�szet.
Kiment az ajt�n, Kilgore ut�nab�mult, de nem sz�lt semmit. Vajon hogyan
reag�lna, ha elmondan� neki, hogy van egy kapcsolata, amely a kunmingi
Kempitaj-�gyn�kh�z vezet? M�g mindig nem tudta, mihez kezd majd vele.
De ez maradjon csak az � titka.

A megjel�lt lesz�ll�si hely perem�n �llt, az eget k�mlelte. A C-46-os lust�n

berregett �t a tiszta �gbolton. Kellemesen h�v�s volt idekinn a kunmingi
fenns�kon, szell� se rebbent, ide�lis ugr�id�. A terepet hegyek fogt�k k�r�l.
B� Szan nem tudta, hogy Reisman itt van. Amikor az felh�vta az
ejt�erny�s-tanfolyamot, ott k�z�lt�k vele, hogy az ifj� kacsin kinn van az
oszt�ly�val egy�tt �s kora d�lut�n lesz az �t�dik vizsgaugr�sa. Az ut�bbi
h�rom h�tben a fi�nak t�bb ideje jutott kik�pz�sre, mint amennyiben Reisman
a Piszkos Tizenkett�t r�szes�tette Angli�ban, h�t h�nappal ezel�tt.
Az. ugr�k sorban hullottak ki a g�pb�l, egyik a m�sik ut�n, ahogy harci
helyzetben tenn�k. Reisman �tsz�z m�terre becs�lte a magass�got a fenns�k
szintje f�l�tt. Figyelte, mint ny�lnak ki, majd bomlanak sz�t az erny�k, s mint
v�lnak az ugr�k himb�l�dz� b�bualakokk�. Megpr�b�lta kisz�rni, melyik�k
B� Szan, de nem siker�lt. Alig k�t h�napja volt, hogy az ifj� kacsin �llt a
f�ld�n �s n�zett f�l v�gy�dva �s gy�ny�rk�dve, m�g �, Reisman lebegett
lefele a Szalven foly�hoz, ahol el�sz�r tal�lkoztak.
V�g�l kiszemelt mag�nak egy bizonyos alakot, k�pzel�d�tt: mintha ez
laz�bb �s kecsesebb lenne a t�bbiekn�l, sz�vrepesve �ln� �t az ugr�st.
Tal�lgatott: ez lesz B� Szan. Azon kapta mag�t, hogy instrukci�kat motyog: -
L�bsz�rat �ssze... ne k�zdj az ugr�ssal... ne akarj visszam�szni... tarts vele...
l�bsz�r �ssze... l�bfej �ssze... k�nnyed�n �rj f�ldet... hajl�tsd a t�rdet, p�rn�zd
ki vele az �tk�z�st... gur�tsd meg... h�zd a k�teleket, onts ki leveg�t az
erny�db�l...
�m az ugr�nak nem volt sz�ks�ge az � edz�sk�d�s�re. �gy �rt f�ldet,
ahogy a nagyk�nyvben �ll. Reisman elismer�ssel nyugt�zta, hogy a fi� j�l
mag�hoz er�s�tette karab�ly�t, gr�n�tjait �s neh�z terepf�lszerel�s�t, nehogy
elvesz�tse �ket vagy meg�lje vel�k mag�t. Most kikapcsolta �s gur�totta az
erny�t, majd megl�tta, ki n�zi, �s v�gan ki�ltozva szaladt oda Reismanhoz: -
Duwa John!
Egy�tt t�rtek vissza az OSS-b�zisra a dzsipben, amelyet Reisman k�rt
k�lcs�n a g�pkocsiparkb�l. B� Szan b�szk�n viselte ejt�erny�sjelv�ny�t �s
nem �rtette, mi�rt nem viseli Reisman is a mag��t.
- Az �n szakm�mban, tudod, jobb ezt nem rekl�mozni - mosolyodott el
Reisman.
A fi� nyomban neki�llt, hogy leszedje mag�r�l a saj�tj�t, de Reisman
visszatartotta. - Megszolg�ltad. Viseld csak. �n is b�szke vagyok r�d.
B� Szan m�moros volt, d�lt bel�le a sz� h�romhetes intenz�v ejt�erny�s-
kik�pz�s�r�l. - Ha hazamegyek, az �gb�l ugrom le a duwa kaba faluj�ra, a
ker�letem f�n�keinek f�n�k��re. Szeretn�m, ha minden �reg duwa �s fiatal
uma l�tna �s a 101-�s osztag minden kacsinja. Akkor majd megl�tj�k, hogy
nem vagyok m�r kis maung.
Reisman nem volt biztos benne, hogy B� Szannak csakugyan ez most a
legh�bb v�gya. - Szabads�got akarsz k�rni? Ha akarsz, kaphatsz.
- Nem, dehogyis, duwa John. Csak a h�bor� ut�n. Maga seg�tett az
eny�meknek,... most �n seg�tek mag�nak.
Reisman elhelyezte B� Szant a sorkaton�k sz�ll�s�n, figyelmeztette az
�gyeletes tisztet, hogy k�s�bb befut m�g n�h�ny, pontosan m�g nem ismert
sz�m� katona, majd a dzsipet elcser�lte egy nagyobb szem�lysz�ll�t� kocsira,
hogy azzal menjen ki a rept�rre, egyed�l. Egyetlen dzsip ugyanis kicsi lenne
az �rkez�knek: legal�bbis �gy rem�lte.

A g�p kibontakozott a beesteled� nyugati �gbolt al�l. Reisman k�zvetlen�l a

beton sz�l�n �llt �s figyelte, b�v�lte lefele, biztons�gos f�ldet �r�sre.
Most d�bbent csak r�, hogy szinte �ntudatlanul �jabb Piszkos Tizenkett�t
�p�t f�l mag�nak azokb�l, akikkel �sszegabalyodott a sorsa. Furcsa, �ssze nem
ill� csapat: B� Szan, Sam Kilgore, Ho Si Minh, Nguyen Thi Mai, Tran Van
Thi, Vo Nguyen Giap, Kita Shidehara, Philippe Belfontaine... �s tal�n m�g
Madeleine Thibaut. �s most j�nnek n�h�nyan az eredeti Tizenkett�b�l; a
sz�v�ben keveredett a nyugtalans�g �s a boldog v�rakoz�s.
A legjobb esetben hetet szedhetett �ssze Bowren. de ez igencsak
val�sz�n�tlen. A h�t k�z�l �ten nem ker�ltek el� szeptember elej�ig, amikor �
elj�tt Angli�b�l: Nap�leon White, Archer Maggot, Samson Posey, Luis
Jim�nez �s Vernon Pinkley. Ahogy mag�ban sorra vette �ket, k�pzelet�ben
megjelent arcuk, hangjuk, m�g k�romkod�suk is. Csak Ken Sawyer �s Joseph
W�adis�aw t�rt vissza akkor, sebes�lten; ak�rcsak Clyde Bowren �rmester.
Mindny�jukat megl�togatta akkor angliai k�rh�zakban; sebeik gy�gyultak,
hangulatuk j� volt. A Piszkos Tizenkett� t�bbi tagja - Myron Odell, Roscoe
Lever, Calvin Smith, Glenn Gilpin �s Victor Franko - elesett.
Franco volt akkoriban Reisman egyetlen csal�d�sa - b�r meg�rtette, �s
amikor r�gondolt, csak b�natot �s haragot �rzett. M�g mindig �l�nken benne
�lt az utols� jelenet, amikor a n�ci t�bornok egyik nagy nyitott katonai
aut�j�ban elrobogtak a ch�teau-b�l a korm�nyn�l Reismannal... �s Franko egy
Schmieisser-g�ppisztollyal megfenyegette, arra akarta k�nyszer�teni, hogy
�lljon meg �s adja meg mag�t, ahelyett, hogy �tt�r a n�met �takad�lyon.
Bowren �rmester agyonl�tte Frank�t.
Reisman most, m�g a sz�ll�t�g�pet leste, saj�t ind�t�kain tanakodott: mi�rt
k�ri most ama rennes-i akci� t�l�l�it, hogy �jra v�s�rra vigy�k a b�r�ket az
�zsiai h�bor�kban? �s: mif�le jogon, vagy mif�le v�letlenek folyt�n szabadna
csat�ba visszak�ldeni �ket valahol m�sutt, �jra harcolni, net�n meghalni,
ahogy azt a katon�skod�s szesz�lye dikt�lja? � legal�bb b�szk�n �s
arrog�ns�n �gy hitte: ismeri k�pess�geiket, hi�nyoss�gaikat, tiszt�ban van
t�nyleges �rt�k�kkel �s igyekszik �vni �ket a hal�l �rny�k�nak v�lgy�t�l.
A sz�ll�t�g�p odagurult �s meg�llt. A kisz�ll�st int�z� tiszt f�lsz�llt, majd
n�h�ny pillanat m�lva egyenruh�s f�rfiak sora sz�llt le a g�pr�l, rang szerinti
sorrendben. Reisman a f�lhom�lyban v�gre �szrevette Clyde Bowrent. T�li
egyenruh�t viselt, f�l v�ll�n katonazs�kot egyens�lyozott, m�sik kez�ben
sportszatyrot szorongatott. Karcs�, k�z�pmagas f�rfi� volt, igen fiatalos
arccal; f�rge, kecses mozg�s�. M�g�tte, hasonl�k�pp �lt�zve �s megpakolva
Ken Sawyer �s Joseph W�adis�aw. Sawyer valamivel magasabb, sz�les v�ll�,
er�s �ll� fi�. W�adis�aw kicsit s�lyosabb, k�zepesen robusztus �s h�sos, sz�les
arc�ban ki�ll� arccsontok. Ha a katona�let nem tartan� �lland� mozg�sban,
elh�zna.
Reisman mind ujjong�bb hangulatba ker�lt. Szem�t a rep�l�g�p ajtaj�ra
meresztette, b�v�lte; t�nj�n fel miel�bb Nap�leon White m�rges barna k�pe
�s tal�n Archer Maggot�, amint m�g mindig cukkolja Nap�leont, azut�n Luis
Jim�nez a m�lt�s�g�val �s ked�ly�vel, �s Vernon Pinkley, aki csak az�rt j�n
majd, mert a t�bbiek is j�nnek, no meg Samson Posey �ri�s alakja - az ute
t�rzs �nnepi �lt�zet�ben, ha �gy hozza kedve.
De ebb�l az �tb�l egy se bukkant el�. M�s katon�k sz�lltak le, nem �k.
Reisman kibontakozott a k�d�s, m�svil�gi hangulatb�l, amely n�h�ny
pillanatra hatalm�ba ker�tette. Bowren, Sawyer �s W�adis�aw tekintete
k�rbej�rt, most vetett�k els� pillant�saikat K�n�ra, de nem sokat l�ttak a
s�r�s�d� s�t�ts�gben, amelyet csak a rept�ri vil�g�t�s t�rt meg.
Joe W�adis�aw vette �szre els�k�nt Reismant. Hatalmas vigyorba futott sz�t
a sz�ja, megb�kte t�rsait �s odamutatott. Mindh�rman kit�rtek a fogad��p�let
fel� tart�k sor�b�l. Oda�gettek Reismanhoz, eldobt�k zs�kjaikat �s j�kor�t
tisztelegtek neki.
Els��l W�adis�aw sz�lalt meg. Er�ltetett, szab�lyos vigy�zzban �llt, z�m�k
teste megmerevedett. A nevet�st�l alig tudta kiny�gni. - Kif-li, nokked-li,
csil-kecsont, f�tt lizs, sel-t�s lo-po-g�s... �s szelencse-tol-ta! - �gy buktak ki
bel�le a szavak, mintha hatezer m�rf�ld�n �t tartotta volna mag�ban �ket. De
nem siker�lt tartania a p�zt. Arca r�ngat�zott, szeme ide-oda j�rt, hol
pihenhetne meg, majd elr�h�gte mag�t �s elfordult.
Reisman maga se volt k�pes komoly k�pet v�gni, m�g tisztelg�s�ket
viszonozta.
- Kit�n� a k�nai sz�k�szleted, Joe. De a kiejt�seden m�g jav�tani kell. -
Azut�n � is elnevette mag�t �s megkezd�dtek a k�zfog�sok.
- Ne vegye zokon, t�le, �rnagy - mondta Bowren �rmester. #- Mondtam
neki, hogy nyelvet tanulni megy�nk ki. Ez Londonban volt. Eg�sz �ton ezt a
sz�veget gyakorolta.
Reisman mindegyik�ket j�l megn�zte, eml�kek t�lt�tt�k el a m�ltb�l �s
�r�m azon, hogy itt vannak �pen �s eg�szs�gesen K�n�ban. Clyde Bowren
most a t�rzs�rmesteri h�rom cs�kot viselte. A rennes-i roham, a sebes�l�sei
elvettek valamicsk�t fiataloss�g�b�l; de m�g mindig bizalomgerjeszt��n
sug�rzott tiszta, ny�lt arca. Huszonh�t �ves volt, n�gy �vvel fiatalabb
Reismann�l �s h�rom �vvel id�sebb W�adis�awn�l �s Sawyern�l.
W�adis�aw m�g mindig nevetett, nagyon tetszett neki saj�t vicce �s az,
hogy j�l s�lt el. Reisman azonban m�g tompaagy�, fant�zi�tlan, humortalan,
nem t�l mer�sz bunk�k�nt eml�kezett vissza r�. A Stokes Manor-b�li kik�pz�s
h�napjai alatt szinte soha nem mosolygott; azon volt, hogy csak annyit
kommunik�ljon, amennyit felt�tlen�l sz�ks�ges.
- Ne agg�dj, Joe! Hamarosan eszel egy j�t - bizonygatta neki Reisman,
m�g a r�h�g� W�adis�aw kez�t r�zta.
Ken Sawyer ragyogva, t�l�rad� �r�mmel �dv�z�lte: - Jaj, de �r�l�k, hogy
�jra l�tom, �rnagy!
�t kev�sb� gy�rte �ssze az utaz�s, mint t�rsait; mintha siker�lt volna a
g�pen rendbe tennie mag�t a tiszti megszeml�l�sre. Borotv�lt, vasalt,
patyolattiszta volt a k�lseje. Ugyanaz az ejt�erny�sjelv�ny �s eur�pai
hadsz�nt�rjelv�ny vir�tott zubbony�n, ami a t�bbiek�n, tizedesi cs�kjait a
zubbonya ujj�n viselte, ugyanazt a rangot, amelyet m�g hadit�rv�nysz�ki
t�rgyal�sa el�tt bet�lt�tt.
- H�t m�g �n, Ken - felelte �ppoly lelkesen Reisman.
Eml�kezett m�g az els� alkalomra, amikor Sawyert el�sz�r megl�tta, a
sz�gyenre �s kudarcra, amely bel�le, meg a t�bbi Piszkos Tizenkett�b�l �radt.
Bowren, aki akkor a katonai rend�rs�g tizedese volt, ut�lta �s megvetette �ket,
nem b�zott legt�bbj�kben. Most l�that�lag igazi bar�ts�g k�ti Wladis�awhoz
�s Sawyerhez. Clyde m�r nem az a kem�ny, szigor� �rmester volt, aki valaha
irgalmatlanul kereszt�lvitte parancsait a kik�pz�s sor�n.
- Mi h�r a t�bbiekr�l, Clyde? - k�rdezte meg azt�n Reisman.
Az �rmester a fej�t r�zta. - Semmi, uram. Mindent megpr�b�ltam. Az
elveszettek nyilv�ntart�s�t, hadifogolyn�vsorokat, az OSS-h�l�zatot a
kontinensen. De semmit nem siker�lt kider�tenem. Az van, amit l�t.
Reisman m�g mindig nem tudta leplezni f�lajzotts�g�t, b�r az m�r
m�rs�kl�d�tt valamicsk�t. - Kosz, hogy megpr�b�ltad - mondta. - Az�rt is
h�l�s vagyok, hogy ti h�rman itt vagytok.
- Van valami k�l�n�s megb�zat�s a sz�munkra, �rnagy? - k�rdezte
W�adis�aw.
Hangja egyszeriben �vatos lett, m�r nem tr�f�lkozott.
- Szigor�an �nk�ntes alapon - n�zett egyik�kr�l a m�sikukra Reisman. -
Ha nem akartok menni, nincs harag. �ld�g�lhettek itt a v�rosban �s ehetitek a
k�nai nokedlit, am�g v�ge nem lesz. Ma este eligaz�t�sunk lesz, lehet hogy
holnap megkezdj�k a munk�t. Addig semmi nagy �gy. Ess�nk t�l a
formas�gokon, azt�n kaj�ljunk.
Csak n�h�ny �r�ja volt r�, hogy �jraismerkedj�k vel�k. M�g v�gighajtottak
Csin Pi L�n az OSS-b�zis fel�, l�tta, milyen izgatottak az �j helyt�l, hogyan
csavargatj�k nyakukat �s forognak mindenfele, hogy magukba sz�vj�k
Kunming egzotikus �jszakai cs�b�t�sait. Ezek m�g ma tudni akarj�k majd,
merre vannak a l�nyok. Pedig erre ma nem nagyon lesz id�.
B� Szan �ppily izgatottan v�rta �ket barakkjukn�l. Reisman elmondta m�r
neki, hogy �j, amerikai cimbor�kat kap, hogy neki kell gondoskodnia r�luk,
tan�tania �ket arra, amit nem tudnak �s kalauzolnia �ket �zsi�nak �s n�peinek
k�l�n�s szok�sai �s nyelvei k�z�tt.
Az ifj� kacsin b�szk�n �llt az ajt�n bel�l, els�oszt�ly� egyenruh�ban.
�sszetette tenyer�t, kiss� meghajtotta mag�t �s k�sz�nt�tte az �j embereket: -
Kazsa-e!
Reisman ugyanazzal a k�z- �s fejmozdulattal v�laszolt: - Kazsa-lo!
- Ez k�naiul van, �rnagy? - k�rdezte W�adis�aw.
- Ez a kacsinok nyelv�n van: Bawsan tizedes burmai t�rzs�nek nyelv�n -
magyar�zta Reisman. - � vigy�z majd r�tok �s � �v meg a bajt�l benneteket.
Reisman nem a b�zis �tkezd�j�be vitte �ket vacsor�zni, hanem a v�rosba,
egy vend�gl�be. - �gysem igen van itt m�dom p�nzt k�lteni - mondta.
Voltak�pp teljesen elk�pesztette a k�nai p�nzre �tv�ltott amerikai doll�r
v�s�rl�ereje. Tudta, mit jelent: t�l sok k�nai dolgozik t�l sokat, t�l kev�s
p�nz�rt.
Azon kev�s vend�gl�k egyik�be mentek, amelyet az eg�szs�g�gyi
parancsnoks�g enged�lyezett az amerikai katonai szem�lyzet tagjainak. De
amikor W�adis�aw olyan �teleket rendelt, amelyekhez otthon, a chicag�i k�nai
�tteremben szokott - � is odaval�si volt - nekikeseredett, mert kit�nt, hogy azt
se tudj�k, mir�l besz�l. De az�rt tal�ltak annyif�l�t az �tlapon, hogy
kellemesen megt�mj�k a hasukat, s az �jak �gy �rezz�k: k�nai �telt esznek
K�n�ban. Az ital fejenk�nt egy s�rre volt limit�lva: egyik�k se reklam�lt.
- Sz�ks�g lesz m�g a tiszta fejre - �vta �ket Reisman.
A fi�k igen j�l megbar�tkoztak B� Szannal. Er�ltett�k, mes�ljen jap�nok
elleni harci tapasztalatair�l, amelyekre a burmai hegyekben �s �serd�kben tett
szert. � k�szs�ggel mes�lt nekik, de a meg�llapod�shoz h�ven, nem sz�lt a
Szalven foly�n�l lezajlott akci�r�l, amely kis h�j�n az �let�be ker�lt. A mell�n
l�v� B�bor Sz�v szalagot azzal a t�l szer�ny mes�vel magyar�zta, amit a
kalkuttai katonai k�rh�zban is el�adott. A fi�k hamarosan r�j�ttek, hogy B�
Szan a legtapasztaltabb katona k�z�l�k, Reisman ut�n.
Szem�kben Reisman k�l�n kateg�ria volt. Olyasmiket csin�lt a m�ltban,
amikhez egyik�knek se lett volna kedve soha, olyasmiket tudott, amiket
egyik�kt�l se k�v�ntak, m�g azt se, hogy egy�ltal�n gondolkodjanak eff�l�r�l.
�t h�napig szolg�ltak Reisman mellett, ez nagy kaland volt; ami ezenk�v�l
t�rt�nt vele, arr�l csak keveset tudtak. De ez is el�g volt ahhoz, hogy
k�l�nleges tiszteletben tarts�k, hogy kedvelj�k, �s hogy k�vess�k - b�r
sz�kszav�ak, szinte g�tl�sosak voltak a m�ltban k�z�tt�k t�rt�ntekkel, a
parancsnoks�ga alatt elk�vetett b�mulatos dolgokkal kapcsolatban.
Mind tudt�k, hogyan jutottak vissza Angli�ba a t�mad�s ut�n a t�bbiek; �s
magukban elsiratt�k azokat, akiknek ez nem siker�lt. Err�l nem besz�ltek.
�ltal�noss�gban t�rgyalt�k az eur�pai, csendes-�ce�ni �s k�nai h�bor�s
helyzetet. A h�rom �jonnan j�tt d�bbenten �rtes�lt r�la, hogy a jap�nok
Kunming fel� tartanak, mik�zben �k k�nyelmesen vacsor�znak �s senkin se
l�tszik k�l�n�sebb aggodalom. Eddig, ak�rcsak a nagyvil�g, �k is elhitt�k a
nagy Kuomintangnak a jap�nok felett aratott gy�zelmeir�l kiagyalt otthoni
mes�ket.
- M�g h�romsz�z�tven m�rf�ldnyire vannak - mondta nekik Reisman. -
�s ha meghallj�k, hogy ti h�rman meg�rkeztetek ide, sarkon fordulnak �s
elpucolnak.
De val�ban hitte, hogy a jap�n el�renyomul�s �gy vagy �gy elakad,
legink�bb az�rt, mert t�ls�gosan megny�lt ut�np�tl�si vonaluk �s k�zeleg a
t�l. Vagy az is meglehet, hogy a fantomhadsereg terve bev�lik. Err�l most
nem besz�lt embereivel, arr�l se, hol j�rt az elm�lt h�rom h�tben, se arr�l,
hogy vissza akar oda menni vel�k. Ezt m�g B� Szannak se mondta el.
El�bb m�g Csiang Fa-kvej t�bornok arzen�lj�t kell megl�togatniuk.

28.

- Megtal�ltuk - lelkendezett Kilgore, amikor Reismanra n�zve be�ll�tott

hozz� n�gy ember�vel egy�tt a K�l�nleges Akci�k irod�j�ba. - A h�rforr�sod
igazat mondott.
Piros pont Ho Si Minh-nek, gondolta Reisman.
Az �dv�zl�sek �s bemutatkoz�sok formalit�sain gyorsan t�lestek. Kilgore
igyekezett mindenkin�l bev�g�dni azzal, hogy elmondta, mennyire �r�l,
ami�rt Reisman kiseg�ti �t olyan emberekkel, akikre v�gyott. Azut�n hellyel
k�n�lta �ket, � pedig meg�llt a falra akasztott K�na-t�rk�p �s egy kisebb l�gi
f�nyk�p el�tt.
- Van-e fogalmad r�la, mennyi fegyver �s hadianyag, John? - b�k�tt a l�gi
fot�ra.
A mennyezetvil�g�t�s tompa f�ny�n�l Reisman a sz�rke-feh�r-fekete
t�nus� k�pen csak hegyek, kanyonok, orsz�gutak, v�lgyek �s fenns�kok
v�ltozatos t�nusait vette ki, �s itt-ott v�rosokra utal� �p�let- �s utcah�l�zatot.
Nagy magass�gb�l k�sz�lt a felv�tel, els� pillant�sra semmi sem �rulta el az
arzen�lt. - Tong Van So szerint el�g sok - felelte Reisman.
- El�g so-ok? - Sam boh�ckodva forgatta a szem�t. - K�t kujjangi
�gyn�k�nk odament k�r�lszagl�szni �s hihetetlen mennyis�g� hadianyagra
tal�lt itt, egy Jungcsang melletti kanyonban. - R�mutatott egy s�t�t r�ncra a
hegyek k�zt. - T�zezer tonn�nyi! Legal�bb!!
Reisman elk�pedt. Egy �tlagos teheraut� k�t �s f�l tonn�t b�r el. Teh�t
n�gyezer teheraut�ra lenne sz�ks�g a fegyvert�r teljes kir�mol�s�hoz! M�g
Giap is csak huszon�t teheraut�nyira taks�lta.
- Pontosan ott, ahol Tong szerint is van - mondta elhal� hangon Reisman.
N�gy embere kiss� gyanakv�an n�zett r�. Ideje felvil�gos�tani �ket, v�lte
Reisman, mert Sam nyilv�n nem fog bajl�dni ezzel. B�r Bowren �rmester
pontosan k�vet minden parancsot �s B� Szan �r�mmel szolg�l b�rhol, ahova
rendelik, Reisman �gy v�lte, egyik�k se �r�lne - Sawyer �s W�adis�aw
semmik�pp - ha egy �ltaluk nem ismert g�pezet jelent�ktelen kis csavarjak�nt
kezeln�k �ket.
Miel�tt besz�lhetett volna, Joe W�adis�aw sz�lalt meg. - Hallja-e, ezredes,
fogalmunk sincs, mir�l besz�l! Ha arr�l van sz�, hogy r�szt vegy�nk valami
akci�ban, szeretn�nk tudni, mire megy ki a j�t�k.
Kilgore kiss� inger�lten pillantott r�, Reisman, hogy a vit�nak elej�t vegye,
k�zbev�gott: - M�g nem �rultam el nekik, Sam. Akarod, hogy most
elmondjam?
- Ha megk�rhetn�lek r� - felelte mereven Kilgore.
Reisman f�lkelt �s oda�llt mell�. Elmagyar�zta embereinek, mi az az
alapfeladat, amelynek elv�gz�s�re k�rik �ket: hogy egy hatalmas k�nai
hadianyagrakt�r k�szlet�b�l vigy�k el, amennyit lehet, a t�bbit pedig
puszt�ts�k el, miel�tt a jap�n hadsereg r�teszi a kez�t. Nem ismertette saj�t
elk�pzel�seit arr�l, hogyan kellene a k�ldet�st kivitelezni. Azt akarta, hogy �k
is vegyenek r�szt a haditerv kidolgoz�s�ban. Kor�bbi aj�nlat�t is elism�telte:
szabads�gukban �ll elfogadni vagy visszautas�tani a megb�zat�st. Ezen
Kilgore csak mosolygott.
- El�g egyszer� �gy - komment�lta Bowren. - Milyen k�zel vannak a
jap�nok?
Ism�t Kilgore vette �t a sz�t. - A hadianyagrakt�r itt van, Jungcsang v�ros
k�zel�ben - b�k�tt a t�rk�pre. - A Jap�n Tizenegyedik Hadsereg el�retolt
�ll�sai pedig itt. - Keze nem ment t�l messzire.
- Ez alig harminc m�rf�ld - vizsg�lgatta a t�rk�pet Reisman. - Milyen
gyorsan haladnak? Napjaink vannak, vagy csak �r�ink?
- Nem tudom - felelte Kilgore. - Egyel�re d�lkeletnek ford�tott�k az
el�nyomul�sukat. - Karj�t k�r�llend�tette a t�rk�pen. - A sz�leken
f�lsz�molj�k az ellen�ll�st, s�r�tik az arcvonalat. De semmi egyebet nem lehet
tudni.
- Mi a helyzet a teheraut�kkal? - �s Reisman szembefordult a t�bbiekkel,
hogy Sam k�nytelen legyen mindny�jukhoz adressz�lni a v�laszt.
- Megszereztem azt a huszon�t�t, John, amit k�rt�l. A t�bbs�g�ket k�naiak,
n�h�nyukat a mieink vezetik. T�z teheraut� m�r elindult innen �s t�z
Csungkingb�l is.
Reisman fej�ben megsz�lalt a riaszt�cseng�. Ezek szerint Csungkingban
m�r tudnak az akci�r�l.
- Azt hiszem, viszonz�sul �k is kapni akarnak az �rub�l - tette hozz�
k�nnyed�n Sam. Ez m�g jobban aggasztotta Reismant. - �s f�lhajtottam m�g
�t teheraut�t Kujjangban, akik ott v�rj�k a t�bbit. Ezekb�l �ssze�ll egy
konvoj, �s egy�tt indulnak Jungcsang mell�.
- Reisman a t�rk�pet tanulm�nyozta, f�lbecs�lte a t�vols�gokat �s az
id�tartamokat. A hegyeken �tvezet� utak el�g rosszak, m�g ha �jjel-nappal
vezetnek is, akkor is sok id� kell hozz�. A m�r �ton l�v� kunmingi aut�knak
kell a legt�bbet megtenni�k, 380 m�rf�ldet; az legal�bb k�t nap. A
Csungkingb�l indult t�znek �tven m�rf�ldnyivel kevesebbet kell megtennie.
Mindk�t konvojnak �jra kell tankolnia Kujjangban, �s vinni�k kell tartal�k
�zemanyagot. A Kujjangban v�rakoz� �t teheraut� csak 120 m�rf�ldnyire van
a hadianyagrakt�rt�l. Mihelyt azonban Kujjangt�l keletre ker�lnek, a konvoj
�jabb probl�m�val szembes�l, annak eredm�ny�vel, amit Kita Shidehara
Icsig�nak nevezett.
- T�meg�vel menek�lnek a k�naiak; katon�k, tisztek, csal�djaik, civilek -
folytatta. - Teli vannak vel�k a vonatok, eldugaszolj�k az utakat gyalog �s
tengelyen. �thaladnak Jungcsang nyugati fel�n, s egy h�szharminc m�rf�ldnyi
m�ly �res folyos�t hagynak maguk m�g�tt.
Reisman n�zte a folyos�t, amely a menek�l� kuomintangist�k �s a
legm�lyebbre hatolt ellens�g k�z�tt h�z�dik. Eg�szen d�lig, az indok�nai
hat�rig h�z�dott. A hat�rt�l Jungcsangig k�r�lbel�l 265 m�rf�ld. A folyos�
most n�ma, senkif�ldje, se emberek, se h�bor�, csak r�m�let t�lti meg. Ez
azonban voltak�pp seg�ten� az � k�ldet�s�nek azt a r�sz�t, amelyet eltitkol
Kilgore el�l. Tran Van Thi �s az �tven partiz�nja h�bor�tatlanul v�gighaladhat
ezen a folyos�n -, ha megszerzik a nekik kell� teheraut�kat - �s k�t nap alatt
�k is megtehetik az utat az arzen�lhoz. Hacsak a jap�nok nem �rnek oda
el�bb.
- �s a r�di�k? - k�rdezte Kilgore-t�l.
- Vannak a konvoj g�pkocsivezet�in�l. Nektek m�g �el�tt�k kell a
kanyonba �rnetek, biztos�tani a helyet, jelezni nekik, hogy j�hetnek, seg�teni
n�kik f�lrakodni �s gyorsan elh�zni a cs�kot, miel�tt a marad�kot a leveg�be
rep�ted. Rombol�alakulatnak lesztek kinevezve, de �rott parancsod lesz a
legmagasabb amerikai �s k�nai paracsnokokt�l arra, hogy el�bb elvigy�tek
amennyi a rendelkez�sre �ll� teheraut�kra r�f�r.
M�g Kilgore besz�lt, Reisman az emberei arc�t leste, s l�tta, milyen moh�n
sz�vj�k magukba a r�szleteket. Nyilv�n ugyanolyan okosan �s fondorlatos�n
j�r az esz�k, mint az �v� �s Kilgore-�.
- Harcba sz�llnak-e ellen�nk a k�naiak? - k�rdezte Ken Sawyer.
- A t�bbi fegyverrakt�rn�l, amelyeket el kellett puszt�tanunk, nem tett�k -
felelte Kilgore. - Hiszen a sz�vets�geseink.
Reisman nem volt ennyire biztos ebben. Ha megk�rdik t�l�k, se �, se
Kilgore nem tudja megv�laszolni: hogy lehet, hogy ennyi hadianyagot ki
lehetett vonni a f� amerikai ut�np�tl�si vonalb�l an�lk�l, hogy valaki
megnyikkant volna. Erre a k�rd�sre aligha kapnak valaha is kiel�g�t� v�laszt,
m�g akkor se, ha lenne mersz�k kih�vni a k�nai hierarchi�t. Stilwellt �pp az�rt
v�ltott�k le, mert ilyet tett. Csiang Fa-kvejnek nyilv�n j� sok �v�be ker�lt,
hogy t�zezer tonn�nyi titkos k�szletet halmozzon f�l, olyan �vekben, amelyek
alatt ink�bb jap�nokra kellett volna l�ni ezzel a fegyverzettel, nem pedig
eldugni, egy vid�ki k�nai had�r szem�lyes hatalm�nak n�vel�se c�lj�b�l. A
m�sik k�t titkos hadianyagrakt�r, amelyet Kilgore d�lel�tt eml�tett, s
amelyekr�l azt mondta, hogy elpuszt�tott�k �ket, esetleg ugyanennek a
had�rnak a tulajdon�ban volt. Tal�n m�g Csang Kaj-sek el�l �s Taj Li el�l is
titkolt�k. De m�g a k�nai korm�ny folyv�st t�bb seg�ts�g�rt rim�nkodott az
Egyes�lt �llamokt�l, ezalatt esz�k �g�ban se volt gigantikus fegyver- �s
l�szerk�szleteiket a jap�nok elleni harcra f�lhaszn�lni. �s tal�n ez is
hozz�j�rult ahhoz, hogy Jap�n a k�nai h�bor�ban m�g ma is gy�z, mik�zben
minden�tt m�sutt vesz�t.
Reisman a l�gi felv�telhez l�pett. A kanyon, ahol a hadianyagot elrejtett�k,
csak s�t�t cs�k volt, nem mutatott semmit, de ezen t�bb l�tszott a t�rs�g
�th�l�zat�b�l. - Gyertek ide, n�zz�tek meg magatoknak - mondta
embereinek.
Azok f�lk�rbe gy�ltek k�r� �s Sam k�r�. - �s mi hol megy�nk be, �rnagy?
- k�rdezte a f�nyk�pet vizsg�lgatva W�adis�aw.
- Van valakinek �tlete? A c�l itt van benn - v�laszolta Reisman, s a s�t�t
cs�kra mutatott, amely nem k�l�nb�z�tt b�rmelyik m�sikt�l, csak abban, hogy
egy �t egy�rtelm�en elt�nt benne.
- Mi�rt nem ugrunk, duwa John? - k�rdezte izgatottan B� Szan.
R�mutatott egy viszonylag lapos t�rs�gre, a kanyont�l egy m�rf�ldnyire
nyugatra.
W�adis�aw a hadm�veleti t�rk�phez l�pett: - Ber�p�lhetn�nk Kujjangba,
h�tha vannak ott j� k�nai vend�gl�k. Azut�n kihajtunk a teheraut�kkal.
- Az utakon t�l sok id�t veszt�nk - ellenkezett Bowren, azut�n �szrevette,
hogy W�adis�aw csak ugratja �ket.
- Ejt�erny�s-fizet�st kapunk, szolg�ljuk meg - mondta Sawyer.
- Ok�, ugr�s lesz - egyezett bele Reisman. �sszepillantottak Kilgore-ral,
mindketten tudt�k, hogy � ezt akarta eddig is. - �gy jut majd id�nk kidolgozni
a r�szleteket, bev�rni, m�g a konvoj oda�r; �s szemmel tartani a jap�nokat. �n
most kimegyek a rept�rre, Sam, hogy r�di�n kapcsolatba l�pjek Tonggal.
�r�lni fog. - Az embereihez pedig �gy sz�lt: - Lefekhettek, fi�k. Holnap
reggel munk�hoz l�tunk.

K�t nap m�lva, miel�tt elindultak volna Kunmingb�l egy C-46-oson, Kilgore
m�g egy utols� tan�csot adott Reismannak: - Ez nagy dolog lesz, Johnny.
Haszn�ld ki. L�gy diplomatikus, tapintatos, ak�r f�lrevezet� is. De ne ind�ts
h�bor�t a k�naiak ellen, ahogy Bradford tette a burmai hat�rn�l.
A C-46-os f�lemelkedett a kunmingi fenns�k teraszos f�ldjei f�l�, �s
n�gyezer m�ter magass�gban keletnek rep�lt. Fegyvertelen sz�ll�tm�nyok nem
szoktak nagyon messzire menni ebbe az ir�nyba seg�ts�g n�lk�l. Valahol
odaf�nn vad�szg�pek r�pk�dnek, nyomon k�vetik �ket, nem r�di�znak, de a
seg�ts�g�kre sietnek, ha t�mad�s �rn� �ket.
Reismant �s embereit ell�tt�k ugr�szerel�ssel, erny�kkel, fegyverekkel �s
terepfelszerel�ssel. Volt a g�pen �j r�di� �s gener�tor, valamint
rombol�felszerel�s tehererny�kkel, hogy azokat is ledobj�k vel�k. A
hadianyagrakt�rnak mag�nak megvan a robban�anyaga �nn�n
elpuszt�t�s�hoz. Reismannak m�gis sz�ntelen eml�keztetnie kellett mag�t,
hogy nem �tk�zetbe indulnak. A h�rszerz�s jelentette, hogy a Jap�n
Tizenegyedik Hadsereg el�retolt egys�gei nem hatoltak be m�lyebbre, mint
k�t nappal ezel�tt. Ezalatt a teheraut�konvoj egyes r�szei egyes�ltek
Kujjangban, s �tban voltak Jungcsang fel�. R�di�n utas�tott�k �ket: �lljanak
meg a fegyvert�r-kanyonba vezet� bek�t��tt�l k�t m�rf�ldnyire nyugatra, �s
addig ne haladjanak tov�bb, am�g Reismant�l nem kapnak jelz�st. �gy
sz�molta, k�s� d�lut�nra �rnek oda a teheraut�k.
�m az � sz�m�ra az akci� alapc�lja az volt, hogy Csiang Fa-kvej-arzen�l
egy r�sz�t a Viet-gerill�k kez�be juttassa. K�t nappal el�bb kapcsolatba l�pett
vel�k; az egy�tt kialak�tott k�dot haszn�lt�k. Besz�molt nekik a jap�n
el�ret�r�s �s a k�nai visszavonul�s k�z�tti �szaki �tvonalr�l. Thi pedig
visszajelzett: azonnal indulnak. Az � �tjuk keservesebbnek �s
veszedelmesebbnek �g�rkezik. A hegyeken �t kell haladniuk d�lkelet fel�l,
ak�rha a jap�n el�renyomul�s el�l menek�ln�nek �s legal�bb k�t �r�val kell
hamarabb �rkezni�k az arzen�lhoz, mint ahogy Kilgore konvoja befut nyugat
fel�l. Felt�ve persze, hogy nekik is siker�l megszerezni�k a kell� sz�m�
teheraut�t.
Egy �s negyed�r�nyi rep�l�s ut�n a rep�l�g�p ereszkedni kezdett. Reisman
f�lkelt, el�reindult. Nem volt m�s utas, csak � �s emberei. Felsz�ll�skor
levett�k ejt�erny�iket, csomagjaikat �s fegyvereiket, s a pil�ta�l�seken
terpeszkedtek. A technikus �rmester, aki rep�l�smechanikusk�nt �s
ugr�mesterk�nt szolg�lt, a g�p fal�nak d�lt �s a Yank magazint olvasta.
Bar�ts�gosan intett az el�tte botork�l� Reismannak.
- Hol vagyunk? - ord�totta t�l a motorzajt Reisman.
A m�sodpil�ta megmutatta neki a t�rk�pen. Mintegy hatvan m�rf�lddel
d�lre j�rtak Kujjangt�l �s Jungcsang fel� tartottak, m�g mindig f�l�r�nyira az
ugr�si pontt�l. A pil�ta alacsonyabb szintre ereszkedett, mert a l�gi folyos�ja
alatt a hegyek egy-k�tezer m�terrel alacsonyabbak voltak, mint amelyeket
Kunming k�zel�ben ker�lgettek.
- Innen, lentebbr�l t�bbet fogunk l�tni - �v�lt�tte a h�ta m�g� a pil�ta.
Reisman is ezt akarta. Most bizalmasan megk�rhette �ket n�h�ny dologra,
amelyek egy�ltal�n nem tartoztak a rep�l�si tervhez. Beleegyeztek. A pil�ta
m�g alacsonyabbra tette a g�pet, m�g Reisman �s a m�sodpil�ta hol a t�rk�pet
b�ng�szte, hol a f�ldet. Hamarosan megpillantott�k a menek�ltek �radat�t az
utakon Jungcsangt�l nyugatra, �s k�t �zben zs�fol�sig telt vonatokat
pillantottak meg, amint mag�nyos kanyonokon �s h�g�kon v�nszorognak �t,
vagonjaik tetej�n kuporg� �s oldalukon csimpaszkod� szerencs�tlenekkel. �s
most a teheraut�-konvojt is �szrevette Reisman a menek�lt�radattal szemk�zt;
ak�r egy gonosz �r, �gy fogta k�r�l �ket k�tfel�l az embert�meg. A teheraut�k
tartott�k a menetid�t; a rep�l�g�p el�zte �ket.
A pil�ta a Tu-liu foly� vonal�hoz tartotta mag�t, azut�n ahogyan Reisman
k�rte, �thaladt a fegyvert�rkanyon k�zel�ben l�v� kijel�lt ugr�pont f�l�tt.
�trep�ltek Jungcsang f�l�tt �s harminc m�rf�ldet tettek meg keletre, am�g
�szrevett�k a legk�zelebbi jap�n er�ket �s Reisman meggy�z�dhetett r�la:
meg�ll�tott�k �ket szabadt�ri t�borokban �s v�rosokban, nem nyomulnak az
elfoglalt Kujlinn�l tov�bb. B�r a kora d�lut�ni tiszta id�ben g�p�k nyilv�n j�l
l�tszott lentr�l, m�gse g�ppusk�zt�k �ket �s ellens�ges vad�szg�peknek se
volt h�re, se hamva. A jap�nok vagy nagy biztons�gban �rzik magukat ebben a
szektorban, �s nem is �rdekli �ket a vonalaik k�zel�ben r�pk�d� C-46-os,
vagy el�vigy�zatosak egy ilyen nyilv�nval� csal�tekkel.
Miut�n Reisman ilyenk�pp meggy�z�d�tt r�la, hogy a jap�nok aligha
nyomulnak k�zelebb Jungcsanghoz a k�vetkez� n�h�ny �ra sor�n, megk�rte a
pil�t�t, f�rk�ssze �t kereszt�l-kasul az �res folyos�t d�len, majd nyugaton,
kiv�lasztottak egyet-egyet a mell�kutak k�z�l, amelyek f�l-le tekeregtek
sz�raz, barna hegyeken �t, �s k�vett�k vonalukat. Reisman �sszevetette a lenti
t�jat a t�rk�pen megrajzolttal.
Egy Tiapiing nev� v�rosn�l k�t d�lr�l j�v� �t futott �ssze, majd egyetlen
�tk�nt haladt tov�bb Jungcsang fel�. Itt Reisman megl�tott egy �szaknak tart�
szedett-vedett j�rm�sort. Igencsak nem katonai kin�zet�, k�l�nf�le m�ret�
r�gi �s �j teheraut�k, v�ltozatos kor� �s form�j� szem�lyaut�k, buszok voltak.
Menek�l� j�rm�vek flott�j�nak l�tszottak, amelyek csom�ba ver�dve kelnek
�t az ellens�ges t�jon -, mint ahogy azok is voltak. Holtbiztos volt benne,
hogy Tran Van Thi partiz�negys�ge vonul alatta.
- Forduljon f�l�j�k �s himb�ljon nekik - mondta a pil�t�nak.
A C-46-os visszak�r�z�tt, �jra a konvoj f�l� rep�lt, �s bar�ts�gosan
megbillegtette sz�rnyait. N�h�ny fej bukkant ki a j�rm�vekb�l, f�lfele
b�multak, karok integettek fel�j�k.

D�lut�n negyed kett� volt, amikor Reisman kil�pett a C-46-os ajtaj�n ama
egysz�n� folt f�l�tt, amelyet els� �zben a l�gi felv�telen l�tott Sam Kilgore
szob�j�ban. Tiszta volt az id�, k�nny�szerrel megtal�lt�k az ugr�pontot. Feje
f�l�tt nagyot csattanva sz�tny�lt az erny�. Reismant mag�val ragadta a lefele
lebeg�s �r�me; az, ahogy a k�teleket ir�ny�totta �s az �ltala el�z�leg
kiv�lasztott pont k�zel�ben �rt f�ldet.
A t�bbiek is j�ttek a nyom�ban, az ejt�erny�scsomagokat ut�nuk dobt�k.
Reisman n�zte a g�pet, amely m�g egy utols� kanyart tesz felett�k, hogy
ellen�rizze, rendben van-e minden, majd megbillegteti sz�rnyait �s tovarep�l
Kunming ir�ny�ba.
Az �t f�rfi �sszeszedte a r�di�t, gener�tort �s rombol�anyagokat, az
ejt�erny�ket h�trahagyta �s gyorsan r�tal�lt a mun�ci�s kanyonba vezet�
bek�t��tra. Reisman elvetett minden olyan elk�pzel�st, hogy �tkel a
hegygerincen �s h�tba t�madja azt, aki �pp szolg�latban van odalenn. Ez csak
�rtelmetlen t�zp�rbajhoz vezetne. Szinte hallotta m�g Kilgore
figyelmeztet�s�t: "Ne ind�ts h�bor�t a k�naiak ellen!" Ha szemb�l �s
c�lir�nyosan k�zelednek az �ton, kez�kben meghatalmaz� pap�rokkal, jobban
elnyerheti az �r�k bizalm�t, b�rkik legyenek is.
Az �t alacsony, szikl�s dombokon �s sz�raz, boz�tos t�jon kanyargott.
Majd egy keskeny �tj�r�n�l Reisman megl�tta az �telz�r� ker�t�st �s a kapu�r
b�d�j�t, pontosan �gy, ahogy Ho Si Minh elmondta, alig �t napja. K�t
meglepett k�nai katona j�tt ki a b�d�b�l, s a k�zelg� t�rsas�gra fogta pusk�j�t.
Ellenz� n�lk�li sapka �s felgombolt nyak�, sz�rk�sbarna Kumintang-
egyenruha volt rajtuk. Reisman �s emberei a v�llukon hagyt�k fegyvereiket �s
vigy�ztak, nehogy b�rmi ellens�ges mozdulatot tegyenek.
- Megwa bing! - ki�ltotta. - Amerikai katona!
Az �r�k r�m�lt arca mosolyg�sra v�ltozott, leengedt�k pusk�jukat.
Reisman megk�rte �ket k�naiul, hogy parancsnokukkal besz�lhessen. Egyik�k
el is szaladt �rte, a m�sik beengedte �ket a ker�t�sen bel�lre. Reisman
k�r�ln�zett �s azt l�tta, amit Ho l�tott m�sf�l �vvel kor�bban, fogolyk�nt. A
bej�ratul szolg�l� keskeny m�ly�ton t�l a kanyon k�tsz�z m�ter sz�lesre t�gult
a k�zep�n, majd a m�sik v�g�n elkeskenyedett �s �sszez�rult. A hegyoldalak
m�g meredekebben h�z�dtak h�tra. A hegygerinceket lekopasz�tott�k,
sz�gesdr�t ker�t�ssel vett�k k�r�l meg n�h�ny betonbunkerrel �s l�veg�ll�ssal,
amelyeket terepsz�n� h�l�k takartak el. A kanyon alj�n �lltak a fabarakkok,
n�h�ny b�d� �s �t alacsony beton�p�let, amelyeket robban�anyag-rakt�rnak
n�zett. A domboldalakon utak h�z�dtak fel a vasr�csokkal elz�rt
rakt�r�regekhez. N�h�ny teheraut�, dzsip, vontat� �s ut�nfut� is l�tszott, meg
egy tiszti aut�, egy csukott Ford, az egyik barakk el�tt. Reisman �gy l�tta,
k�l�n�sebb gond n�lk�l ki�r�theti a helyet. De k�nnyebben is elint�zheti, hogy
amit nem tud elvinni, ne hulljon a jap�nok �l�be.
Letekintett a f� bels� �tra; a kapu�r �s k�t m�sik katona j�tt ki egy
barakkb�l �s fel�je indult. El�l egy fiatal tiszt j�tt ellenz�s sapk�ban.
Tisztelgett Reismannak: - Kung sz�zados vagyok, Csiang Fa-kvejnek, a
Negyedik Hadsz�nt�r t�bornok�nak hadseg�de. Miben lehetek szolg�lat�ra?
Pattog�n �s tiszt�n besz�lt angolul �s �r�lt, hogy par�d�zhat
nyelvtud�s�val, de a modora ink�bb hivatalos volt, mintsem bar�ts�gos.
Reisman angolul k�z�lte nev�t �s rangj�t, majd n�h�ny k�sz�nt� sz�t mondott
mandarin k�nais�ggal �s ismertette, milyen �gyben j�rnak. �tadta Kung
sz�zadosnak az �rott parancsot, amely a fegyvert�r evaku�l�s�r�l �s
elpuszt�t�s�r�l rendelkezett.
Kung arca els�t�t�lt �s visszaadta a pap�rt: - Ez nem lehets�ges. Az itt l�v�
hadianyag Csiang Fa-kvej t�bornok tulajdona, senki m�s�. Megsz�ntet�se
kiz�r�lag �r� tartozik.
Reisman elhat�rozta, hogy diplomatikus lesz. - Ez rendj�n is van, ha
elviszi innen, vagy elpuszt�tja az eg�szet, miel�tt a jap�nok ide�rnek.
- Nincs annyi teheraut�nk, amennyivel ilyen mennyis�g� terhet el
vihetn�nk.
- Enyhe kifejez�s - csapott le r� Reisman, alig tudta visszatartani
hangj�b�l a t�relmetlens�get. - Nekem van n�h�ny teheraut�m, m�r �ton is
vannak, de a fegyverzetnek csak egy par�nyi r�sz�t tudj�k elvinni. A t�bbit
sajnos f�l kell robbantani. Nyomban hozz�fogunk a gyutacsok elhelyez�s�hez,
�s mire t�vozunk innen, azoknak m�r k�szenl�tben kell lenni�k.
A sz�zados alaposan szem�gyre vette Reismant �s embereit, k�l�n�s
figyelmet ford�tott fegyvereikre. - Maguk ink�bb gyalogs�gi j�r�rnek
l�tszanak, mint robbant�alakulatnak - �llap�totta meg.
- Olvasta a parancsot - mondta Reisman. - K�rem, fogjon hozz�, rakodjon
f�l a rendelkez�s�re �ll� j�rm�vekre. Vigye, amit �hajt. Szeretn�m, ha
embereivel egy�tt k�t �r�n bel�l ki�r�ten� a ter�letet. Hogy hova megy, a
maga dolga. A t�bbir�l mi gondoskodunk.
Kung �gy n�zett r�, mint aki nem szokott se ilyen parancsokhoz, se ahhoz,
hogy ilyen gyorsan cselekedj�k. - Azt hiszem, �rnagy, jobb lenne, ha
szem�lyesen besz�lne a t�bornokkal.
- A t�bornok itt van? - lep�d�tt meg �szint�n Reisman.
Kung majdnem elnevette mag�t, �gy hitte, t�lj�rt az arrog�ns amerikai
esz�n. - Igen. �pp azt igyeksz�nk kimunk�lni, hogyan ments�k meg a
k�szleteinket - mondta. - Tal�n �n is seg�thet. J�jj�n velem, k�rem! Az
emberei v�rhatnak itt a kapuban.
Reisman megpr�b�lt tisztelettud� hangot haszn�lni. - Kung sz�zados, ha
megengedi, bemutatom Bowren �rmestert, Bawsan tizedest �s W�adis�aw
k�zleg�nyt. - Mindny�jan kem�ny tisztelg�ssel nyugt�zt�k a bemutat�st, s ez
viszonz�sra k�nyszer�tette Kungot.
- Nem nagyon fognak tudni itt v�rakozni a kapuban - folytatta nyugodtan
Reisman. - �n bevisz engem Csiang t�bornokhoz, majd szem�lyesen
k�r�lk�s�ri embereimet a telep�k�n, hogy felm�rhess�k azok tartalm�t, miel�tt
teheraut�ink ide�rnek.
N�h�ny fesz�lt, n�ma pillanat k�vetkezett, m�g Kung mindezt �tgondolta
�s egyik�kr�l a m�sikukra n�zett. Reisman l�tta, hogy valami gesztusra van
sz�ks�g, hogy seg�tsen a sz�zadosnak m�lt�s�ga meg�rz�s�ben a t�bbiek
szem�ben. Meghajolt a k�nai tiszt el�tt �s lassan, a t�le telhet� legszebb
mandarin nyelven �gy sz�lt: - Az embereim sz�m�ra megtiszteltet�s lenne, ha
az �n saj�t ajk�r�l hallan�nak az itt alkalmazott nagyszer� rakt�roz�si
rendszerr�l. J�magam h�l�s lenn�k az �nt�l kapott seg�ts�g�rt. Bizonyos
vagyok benne, hogy Csiang t�bornok, ha �rtes�l k�ldet�s�nkr�l, helyeselni
fogja.
Kung els� �zben r�mosolygott Reismanra �s embereire. Majd megk�rte
�ket, hogy k�vess�k.

A f�rfi, aki az �r�asztal�n�l �lt Reismannal szemk�zt, az egyszer�

barakkszob�ban, eg�szen m�sk�pp festett, mint ahogyan a tucsunt elk�pzelte.
- M�r v�rtam �nt - mondta Csiang Fa-kvej, mihelyt Kung bemutatta
egym�snak �s magukra hagyta �ket. A had�r enged�ly�vel t�vozott, hogy
Reisman embereit k�r�lvigye a hadianyagrakt�r megszeml�l�s�re. A t�bornok
l�gy, kellemes hangon sz�lalt meg, de er�s akcentussal. - Bocs�ssa meg
gyenge angol tud�somat. Nem olyan j�, mint Kung sz�zados�, aki az �n�k
orsz�g�ban tanult �s kapott kik�pz�st.
A tucsun karcs�, �tven k�r�li f�rfi� volt, finom von�s� arccal, keskeny
g�rdistabajusszal �s sim�ra borotv�lt kopony�val. Kez�ben hossz�, v�kony
ecsetet tartott egy lapnyi kecses k�p�r�sjel f�l�tt; a pap�r mellett zom�ncos
porcel�n tintatart� �llt.
Reisman mandarin nyelven esett t�l a formalit�sokon, menteget�dz�tt
nyelvtani hib�i miatt. Majd megk�rdezte: - Ki mondta �nnek, hogy j�v�nk?
Csiang Fa-kvej hellyel k�n�lta az asztal el�tt. F�lretette az ecsetet �s a
tint�t, �s elolvasta az �rott parancsot, amelyet Reisman el�be rakott. - Nem
inform�ltak a j�vetel�r�l - mondta teljesen hib�tlan angols�ggal. - Az
azonban eljutott hozz�m, hogy m�s helyeken m�r megsemmis�tettek k�nai
hadianyagokat.
- M�ghozz� d�bbenetes mennyis�gben, t�bornok - vetette k�zbe Reisman;
igyekezett naivnak, nem kritikusnak hatni. - M�g ann�l is t�bbet, mint
amennyi itt van.
Csiang Fa-kvej meg�rt�n s�hajtott �s szel�den mosolygott. Reisman eddig
egy durva �nk�ny�rra sz�m�tott. Ez az ember sehogy se, illett a k�pbe. -
Magam is t�rtem a fejem, mik�nt lehetne megmenteni azt, ami itt van.
Reisman elmondta neki, hogy teheraut�k indultak �tnak. Esz�be jutott a
leveg�b�l l�tott �t�tt-kopott vietnami konvoj �s hozz�tette: - Buszok, aut�k,
vontat�k... amit csak az eny�mek �ssze tudtak szedni. Az a k�r�sem, hogy
b�zza r�nk most az �gyet, t�bornok. L�tta a parancsot, amelyet hoztunk, �s
tudja, mi a dolgunk.
- Ez igen nagy pazarl�s lenne - tiltakozott szel�den Csiang.
- �ppens�ggel eddig zajlott pazarl�s, mert ezt a hadianyagot nem
haszn�lt�k f�l a jap�nok ellenv�gott vissza Reisman, imm�r f�lret�ve a
tapintatot.
Csiang Fa-kvej egy olyan f�rfi� mosoly�val n�zett r�, aki megtal�lt
valamif�le bels� b�k�t, pedig hadak t�pte orsz�gban �l. - Ennek a
hadianyagnak a haszna jelent�ktelen - folytatta halkan. - Ak�r egy nagy, de
elk�lthetetlen kincsnek, ennek is csak a birtokl�sa fontos; a fenyeget�s,
amelyet mag�ban hordoz, a hatalom, amelyet birtokl�j�nak ad.
A had�r egyre jobban besz�l angolul, �llap�totta meg Reisman, b�r amit
mond, nevets�ges. Elfogta a d�h, ami�rt ilyen szembet�n�en bebizonyosodik
mindama pletyka, amit a tucsunok hatalmi j�tszm�ir�l hallott. Ez ellent�tben
�llt mindazzal, amire Reismant a tapasztalatai tan�tott�k, s amiben hitt. De
tudta, tov�bb kell besz�lgetnie, lehet�leg diplomatikusan, a bizalm�ba
f�rk�zni Csiangnak �s levenni �t a l�b�r�l.
- Ennek meg�rt�se t�lmegy a hat�sk�r�m�n, t�bornok - mondta
tisztelettel. - B�r �nnek egy r�gi bar�tja megpr�b�lta m�r elmagyar�zni
nekem ezt a filoz�fi�t. � mondta nekem, hogy �n val�sz�n�leg �gy
gondolkodik.
- �s ki ez?
- Tong Van So.
A t�bornok fels�hajtott: - �rdekes ember. Honnan ismeri?
- Kunmingb�l. Az inform�ci�s �gyn�ks�g�nk sz�m�ra v�gez bizonyos
munk�t.
- Legyen nagyon �vatos vele - figyelmeztette Csiang. - �n kedvelem.
Okos �s elhivatott f�rfi�. De kommunista. Azonk�v�l francia k�m.
- Ebben akad n�mi ellentmond�s - jegyezte meg Reisman.
- Ez is az okoss�g�hoz tartozik. Mindent meg akar tenni, az �gvil�gon
mindent, hogy megval�s�tsa, amit a n�pe sz�m�ra legjobbnak hisz. Tudja,
hogy hossz� ideig raboskodott itt?
- Mi�rt?
- Bizonyos hivatalos szem�lyek nem vett�k j� n�ven a tev�kenys�g�t
K�n�ban.
- Taj Li?
Csiang meglep�d�tt, ami�rt Reisman sz�j�b�l hallja ezt a nevet. - Igen, �
is. �n m�gis �rdekl�dtem Mr. Tong ir�nt, �s �gy v�ltem, seg�ts�g�nkre lehet.
- �gy tudom, seg�ts�g�kre is van.
- Igen, maguk amerikaiak akart�k, hogy engedj�k szabadon - jelentette ki
Csiang. - Ez a maguk gondja, nem az eny�m.
Reisman elt�n�d�tt, mennyire igaz ez. Tudta, hogy Csiang, ak�rcsak Ho Si
Minh, b�rmit megtesz, csak el�rje, amit akar. - H�l�s vagyok a tan�cs��rt,
uram. Elmondom majd azoknak, akiknek Tonggal dolguk van - mondta a
lehet� legdiplomatikusabban. �rdekes volt a had�r v�lem�ny�t hallgatni
H�r�l, b�r. nem der�lt ki bel�le sok. Reismannak azonban r� kellett t�rnie a
l�nyegre, meggy�znie Csiangot, hogy l�pjen le, �s m�g miel�tt a k�t konvoj
meg�rkezik, engedje meg nekik, hogy a nappali f�nyt kihaszn�lva,
kiv�logass�k azt a fegyvert, l�szert �s alkatr�szt, amit meg lehet menteni;
hogy a t�lteteket elhelyezhess�k a kanyon k�r�l �s biztos t�vols�gra kih�zz�k
a huzalokat.
- Javaslom, t�bornok, adjon parancsot embereinek, hogy rakj�k meg a
j�rm�veket mindazzal, amit �n mag�val szeretne vinni, azut�n t�vozz�k innen,
halad�ktalanul.
A tucsun �jra r�vetette b�lcs filoz�fuspillant�s�t. - M�s a tervem, �rnagy -
�rintette meg az el�tte hever� pap�rlapot. - Olvas jap�nul?
- Nem, uram. Esetleg f�lismerek n�h�ny jelet, de nem olvasok �s nem is
besz�lek jap�nul - v�laszolta Reisman.
- K�r. Gondoltam, tud valamit javasolni, mit �rjak a levelemben.
- Mi az?
- Jokohama t�bornoknak �rok.
- Ki �?
- Iszamu Jokohama t�bornok, �ll. jap�n hadsereg parancsnoka, az�, amely
jelenleg fenyeget benn�nket.
Reisman nyugtalan lett: - Mi �ll a lev�lben?
- Azt k�rem t�le, fizessen arannyal ennek az arzen�lnak a tartalm��rt.
Kung sz�zados, aki foly�konyan tud jap�nul, �tviszi majd ezt a levelet a
frontvonalon Kujlingba.
Reisman nyugtalans�ga d�bbenetbe csapott �t. A kett�s j�t�k lehet�
legv�ratlanabb �s legmeggy�z�bb bizony�t�ka! - Ez �r�lts�g, mondhatn�m,
�rul�s, t�bornok. Ezt nem mondhatja komolyan! - M�r nem t�r�d�tt a
tapintattal. - Nem az�rt sz�ll�tottuk ide maguknak a vil�g t�lfel�r�l ezt az
eg�sz szart, hogy nyer�szkedjenek rajta!
Csiang Fa-kvej j�mbor�n mosolygott: - Nem, nem, maga f�lre�rt. Legyen
gyakorlatias, �rnagy. Csak �gy maradhat meg itt minden �rintetlen�l. B�n
lenne elpocs�kolni. Azt �rtam Jokoham�nak, hogy vagy megveszi, vagy
elpuszt�tjuk az eg�szet.
- �n tal�n azt szeretn�, ha Jokohama a hadianyagot k�nai �s amerikai
csapatok m�sz�rl�s�ra haszn�ln�?
- Dehogyis. Nagyon val�sz�n�, hogy a jap�nok nem is �rnek el id�ig.
Napok �ta nem mozdulnak.
- �n viszont okot ad r� ezzel a lev�llel, hogy mozduljanak. Mi tartja vissza
�ket, hogy berontsanak ide, �s mindent elraboljanak? Semmi sincs most �n �s
�k�z�tte.
- Nem �rultam el Jokoham�nak, hol tal�lhat� a hadianyag. �s addig nem is
�rulom el, am�g azt nem feleli, hogy t�rgyalni �hajt.
- H�tha kiszedi Kungb�l.
- Ilyet nem tenne. Ez �riemberek �gye, akik �rtenek az eff�l�hez.
Reisman g�nyosan f�lnevetett.
- Azonk�v�l lehet - folytatta Csiang -, hogy a t�rgyal�sok nem is jutn�nak
t�l ezen az els� lev�lv�lt�son. Tal�n nem hallotta: �j k�nai seregek indultak el.
A parancsnoks�gomon lehallgatjuk a r�di��zeneteiket. Burm�b�l �s Indi�b�l
j�nnek, er�s, eg�szs�ges j�i kik�pzett �s j�l felszerelt katon�k. �n�k,
amerikaiak k�pezt�k ki �s szerelt�k f�l �ket.
Reisman nem akarta ki�br�nd�tani. Ha a minden h�jjal megkent had�r
elhiszi, akkor tal�n a jap�nok is elhiszik. Megnyugodott: a fantomhadsereg-
csel mozg�sba lend�lt. - �s hol kapcsol�dik ebbe Taj Li? - k�rdezte. - � is
megkapja a r�sz�t?
- Taj Li semmit se tud err�l az arzen�lr�l.
Csiang Fa-kvej �jra tanulm�nyozni kezdte Reisman hivatalos pap�rjait. K�t
nyelven sz�ltak, angolul �s k�naiul, �s ahogy Sam Kilgore el�z�leg meg�g�rte,
meglehet�sen magas rang� k�nai �s amerikai parancsnokok �rt�k al�, hogy a
had�rnak kell�k�pp impon�ljon. - Tal�n most m�r tudja - �llap�totta meg
Csiang. Ler�zta mag�r�l a gondolatot. Majd �l�nken �gy sz�lt: - Jokohama
t�bornoknak tett javaslatomnak azonban semmi k�ze sincs Taj Lihez vagy
b�rki m�shoz. �n ezzel a javaslatt�tellel nem vagyok se cinikus, se
haszonles�, se �rul�, csup�n pragmatikus. Jokohama csak akkor fogadja el az
aj�nlatomat, ha csapatait be akarja vonultatni erre a t�rs�gre; ezt viszont az �j
hadseregeink most m�r meg tudj�k el�zni.
- Mely esetben maga fogja az aranyat �s fut. Vagyis becsapja �t.
- Sz� sincs r�la. Mondtam m�r mag�nak, hogy mi nem tesz�nk ilyesmit
ezen a szinten - hangoztatta a tucsun, mint aki neh�z fej� di�knak magyar�z. -
Az arany csak egyfajta kezess�g�l szolg�lna, ha netal�n vissza kellene
vonulnunk innen. Mihelyt visszat�rek, az aranyon visszav�s�rolom. �s �jra az
eny�mek lesznek ezek a fegyverek, hogy harcolhassak a v�r�s�k ellen, amikor
majd ide�rkeznek �szakr�l. �s att�l tartok, ide�rnek.
Most Reismanon volt a s�hajt�s sora. Ami �t illeti: ha a jap�nok kez�be
ker�lne ez a fegyverzet, azok k�naiak �s amerikaiak �ld�s�s�re haszn�ln�k �s
seg�tene nekik az el�nyomul�sban eg�szen Kunmingig �s Csungkingig.
- Igaz, hogy val�ban t�zezer tonn�nyi fegyverzet �s hadianyag van itt
felhalmozva?
- J� a felder�t�s�k - biccentett der�sen Csiang. - Kit�n� k�szlet: pusk�k,
pisztolyok, karab�lyok, g�ppisztolyok, g�ppusk�k, gr�n�tok, p�nc�lt�r�k,
akn�k, aknamez�n utat robbant� k�sz�l�kek, rombol�bomb�k, m�g �gy�k is;
�s mindhez l�szer. Plusz m�g sok hord�nyi �zemanyag, �s k�l�nf�le egy�b
f�lszerel�s, meg alkatr�szek. �s mozs�r�gy�k. Igen fontos.
Elk�peszt� �s b�sz�t� gondolat, hogy ennek nagy r�sz�t megsemmis�ts�k!
El�g lenne ahhoz, hogy mind a vieteket, mind a franci�kat r� lehessen venni:
nyissanak �j frontot d�len. De lehetetlen elsz�ll�tani. Amit a konvojok nem
tudnak elsz�ll�tani, azt meg kell semmis�teni, Csiang Fa-kvej �hajait�l
f�ggetlen�l.
- H�ny embere van itt a kanyonban, t�bornok? - k�rdezte elkeseredetten.
- Harminc k�r�l.
Amikor az el�bb, �rkez�skor Reisman k�r�ln�zett itt, �gy taks�lta:
embereivel az �t alacsony beton fegyvert�rn�l, a b�d�kn�l �s a barakkokn�l
rakn� le a t�lteteket a k�szlet elpuszt�t�s�ra; a barlangok bej�rat�t el lehet
z�rni �s elt�ntetni, ha berobbantj�k �ket; a kanyonba vezet� keskeny h�g�t
pedig olyan t�ltetekkel lehet blokkolni, amelyek hegyoml�st id�znek el�.
Tal�n Csiang emberei is seg�ten�nek. A robban�s l�ngra lobbantan� a
hegyeket. J� messzire kell majd t�volodniuk innen, miel�tt felrobbantja az
els� t�ltetet.
F�l�llt, az �r�asztal f�l� hajolt, kez�t az asztallapra nyomta.
- Csiang t�bornok - sz�lt higgadt �s �rvel� hangon -, azonnal,
halad�ktalanul hozz� kell l�tnunk a robban�anyagok elhelyez�s�hez �s a
ter�let huzaloz�s�hoz.
Csiang Fa-kvej higgadtan n�zett f�l r� �s �nel�g�lten felelt: - Ezen m�r
t�lvagyunk, �rnagy. A robban�anyagok �s a gy�jt�szerkezetek kezdett�l be
vannak szerelve. Az eg�sz l�tes�tm�nyt �gy tervezt�k meg, hogy percek alatt
meg lehessen semmis�teni. Az �n emberei is meger�s�tik majd a szavam, ha
befejezt�k szeml�j�ket. Kung meg fogja mutatni nekik, ha net�n magukt�l
nem venn�k �szre.
Reismant meglepte ez az ellentmond�sos el�rel�t�s, de �r�lt neki. - Akkor
�n id�t �s munk�t takar�tott meg nek�nk, t�bornok. Most pedig l�ssanak
hozz�. Rakj�k meg j�rm�veiket annyival, amennyit el tudnak vinni, �s
t�vozzanak. Az a k�v�ns�gom, hogy egy �r�n bel�l hagyja el embereivel
egy�tt a kanyont.
Csiang Fa-kvej a fej�t ingatta. - �s ha nem teljes�tem a k�v�ns�g�t, �rnagy?
Ha nem tudn�, �n�k j�val kevesebben vannak, mint mi.
Reisman az �r�j�ra n�zett �s bl�ff�lni kezdett. - Pontosan ebben a
pillanatban indulnak ebbe az ir�nyba a 14. l�gier� bomb�z�i, t�bornok. Ha
nem kapnak t�lem r�di�jelz�st, amely le�ll�tan� �ket, akkor alaposan
megsz�rj�k ezt a v�lgyet. Nem olyan pontosan �s hat�konyan l�tj�k el majd a
dolgukat, mint ahogy mi csin�ln�nk idelenn a f�ld�n, de az�rt az se lesz
semmi.
Csiang Fa-kvej d�bbenten b�mult r�.
- Maga meg�r�lt! - ki�ltotta.
- Nem tehet m�st, mint hogy hagyja, hogy munk�hoz l�ssunk.
- Semmi kedvem m�rt�rnak lenni - mondta Csiang halkan. - Maguk ellen
harcolni �ppoly �rtelmetlen lenne, mint a jap�nok ellen.
Reisman e mondat ut�n v�gk�pp eldobta a tiszteletteljes modort. Ett�l
kezdve gyorsan ment minden. Csiang �pp a rakt�rk�nyvet �s a behelyezett
megsemmis�t�szerkezetek tervrajz�t mutatta neki, amikor Kung vissza�rkezett
vend�geivel a szeml�r�l. Bowren meger�s�tette, amit Reisman m�r tudott:
hogy mit tartalmaznak a rakt�rak �s azt is, hogy az eg�sz kanyon be van
huzalozva a robbant�shoz.
- Nagyon �gyes; mi meg a kell�s k�zep�ben vagyunk - mondta
nyugtalanul Bowren. - A vezet�kek el vannak fedve, a dinamit pedig a t�bbi
cucc k�z� rejtve az �p�letekben �s a barlangokban. Ami nem robban f�l, az
betemet�dik.
Reisman megmutatta neki a tervrajzon, hol tal�lkozik �ssze minden huzal a
kapu�rs�g b�d�j�n�l lev� vez�rl�szekr�nyben. Nincs m�s dolguk, mint �j
vezet�keket bek�tni a v�g�kh�z �s letekercselni a huzalt j� messzire a
bek�t��ton, eg�szen az � saj�t robbant�anyagukig.
A k�vetkez� �ra sor�n Reisman Csiang Fa-kvej k�zel�ben maradt, am�g a
tucsun - imm�r j�l szabott, rangjelz�s n�lk�li barna zubbonyban - kelletlen�l
fel�gyelte a siet�s evaku�ci�t. Reisman m�g mindig nem b�zott benne.
Sz�lt W�adis�awnak �s Sawyernek, �ll�ts�k f�l a r�di�t �s a gener�tort, ott
ahol Csiang �s emberei is j�l l�thatj�k. B� Szan hossz� meghosszabb�t�t
k�t�tt az antenna v�g�re �s f�lvitte a hegygerincre, hogy jobb legyen az ad�s
�s a v�tel. A k�naiak f�lrakt�k szem�lyes holmijukat, azut�n a h�rom
teheraut�t, k�t dzsipet �s vontat�t, meg a t�bornok kocsij�t telirakt�k
kiv�logatott fegyverekkel az arzen�lb�l. Csak igen keveset tudtak elvinni, �s
m�g �gy is alig jutott hely sz�mukra, hogy f�lpr�sel�djenek a kocsikra. H�rom
�gy�t a teheraut�k ut�n kapcsoltak.
Csiang Fa-kvej l�zasan rohang�lt, parancsokat adott �s k�rt sz�mon;
v�logatni pr�b�lt a fegyverek �s hadianyagok k�z�l, majdhogynem a kez�t
t�rdelte k�ts�gbees�s�ben, pontosan �gy, ahogyan Ho Si Minh megj�solta.
Reisman seg�teni pr�b�lt neki a fegyverek kiv�logat�s�ban. Id�nkint a
r�di�hoz ment �s m�g egyik embere a gener�tort kurblizta, � titokzatosan �s
nem hallhat�an motyogott a mikrofonba, majd fej�t ingatva d�nny�gte: - M�g
nem siker�lt el�rni �ket.
Emberei nem tudt�k, mir�l besz�l, de Csiang Fakvej igen. Amikor a had�r
�s katon�i v�gre bezs�fol�dtak j�rm�veikbe, indul�sra k�szen, Reisman
behajolt hozz� aut�ja ablak�n. A korm�nyn�l Kung �lt, s egy k�zkatona
r�szes�lt abban a kegyben, hogy a k�t tiszt k�z�tt szorongott. A katona
mereven �s kig�vadt szemmel �lt ott, pusk�ja a l�ba k�z�tt. Az els� �l�sek
t�ml�ja m�g�tt fegyvert �s l�szert tartalmaz� l�d�k terpeszkedtek, s az utasok
k�nytelenek voltak k�nyelmetlen�l, el�reg�rnyedve �lni.
- Hov� fog menni, t�bornok? - k�rdezte Reisman, igyekezett k�nnyed �s
bar�ti hangot meg�tni.
- Az nem tartozik mag�ra, �rnagy! - felelte inger�lten Csiang.
- H�tha el tudok juttatni valamennyit �nnek a holmib�l - aj�nlotta f�l
Reisman. - Att�l f�gg, h�ny teheraut� �r ide. - �jra az �gre n�zett, majd az
�r�j�ra �s megr�zta a fej�t. - Ha idej�ben meg�rkeznek.
Csiang arckifejez�se megenyh�lt valamelyest. - Az m�s - mondta. - Ha el
tudja int�zni, gondom lesz r�, hogy m�lt� jutalmat kapjon. Tu-Jun k�zel�ben
van a f�hadisz�ll�som.
Reisman t�rk�pet vett el� zubbony�b�l �s sz�thajtogatta a had�r el�tt. -
Mutassa meg, k�rem!
Csiang Fa-kvej r�b�k�tt a t�rk�pre. Reisman �r�mmel l�tta, hogy
embereivel k�nyelmesen �t tud majd v�gni Tu-Jun fel� a Kunmingba vezet�
vissza�tjukon. - J� utat, t�bornok! - mondta, h�tral�pett �s tisztelgett.
A tucsun f�lsz�vvel viszonozta, Kung elind�totta a kocsit, a kis karav�n �l�n
kifele indult a kanyonb�l.

Mihelyt Reisman mag�ra maradt embereivel, f�lt�rta el�tt�k: k�t k�l�nb�z�

konvoj �rkezik. Az els�t illet�leg titoktart�sra k�rte �ket.
F�l �ra m�lva, �pp akkor hallotta meg a bek�t��t fel�l a vietnami konvoj
k�zeled�s�t, amikor kij�tt a rakt�r�regekb�l, s �tvizsg�lta a megsemmis�t�
rendszert. �gy l�tta, ha j� helyre �s kell� sorrendben helyezt�k el a
gyutacsokat, elv�gzik majd a dolgukat. M�r csak a domboldalakra kell majd
rombol�szerkezeteket elhelyezni a keskeny bek�t��t f�l�tt, hogy mihelyt
elt�voznak, r�omlassz�k a f�ldet, s ezzel elz�rj�k az utat.
Els�re elk�pedt, amikor megpillantotta az �cska teheraut�kb�l, buszokb�l
�s szem�lykocsikb�l kik�sz�l�d� alakokat. Felfegyverzett k�nai katon�k
�rizt�k szerencs�tlen civil n�k �s asszonyok csoportjait, legal�bbis �gy
l�tszott.
Ekkor ismer�s hangot hallott. - Reisman �rnagy!
Tran Van Thi volt az, Kuomintang sz�zadosnak �lt�zve. �gy festett,
mintha az �ton elkapta volna Kungot �s elszedte volna t�le sapk�j�t,
zubbony�t, b�rsz�j�t �s fegyver�t.
- T�nyleg... �gy van, ahogy Ho ap� mondta? - k�rdezte aggodalmasan Thi.
- T�nyleg - felelte Reisman. - Annyi cucc van itt, hogy ha r�gondolsz, mit
kell itthagynod, rosszul leszel.
Thi s�t�t szeme megvillant, �s m�skor oly komoly arca mosolyba szaladt
sz�t. - Nem tudtunk huszon�t teheraut�t szerezni - menteget�z�tt. - Nagyon
sajn�lom. Mindent megpr�b�ltunk.
Reisman m�r annak is �r�lt, hogy egy�ltal�n ide�rtek. Most �rtette meg a
csel�ket, amelyet arra az esetre k�sz�tettek el�, ha netal�n k�telked� k�naiakba
futnak bele. Egyharmadukat Kuomintang-egyenruh�ba �lt�ztett�k; a t�bbiek,
n�k �s f�rfiak, menek�lteknek l�tszottak, akik a katon�kkal egy�tt futnak az
ellens�ges el�renyomul�s el�l. Ha viszont a jap�nok kapj�k el �ket, akkor
v�g�k.
- J�l csin�ltad, Thi - mondta Reisman. - �s most gyorsan munk�hoz kell
l�tnunk. Megmondom neked, melyik barlanghoz, illetve �p�lethez vigy�tek a
j�rm�veket, �s mit rakjatok f�l r�juk. Semmi vit�z�s. Csak f�lrakodtok
gyorsan �s vill�msebesen pucoltok innen. Ugyanazon az �tvonalon indultok
vissza?
- Egy darabig d�lnek. Azut�n kett� kell v�lnunk.
- Nem is akarom tudni - mondta Reisman. - A ti felel�ss�getek, mit
tesztek, mihelyt elmentetek innen. De csak egy �r�t kaptok a rakod�sra �s a
t�voz�sra. Az �ton egy k�nai konvoj halad nyugatnak, s a jelz�semre v�r, hogy
idej�jj�n. Ez az �r�gyem arra, hogy itt legyek. Ha megl�tnak benneteket �tban
hazafele, sose szabad el�rulnotok, honnan val� a hadianyag. Egyet�rtesz?
- �r�mmel. Allons, Jean!
H�romnegyed n�gy volt, a nap m�g tiszt�n s�t�tt, amikor a rakod�shoz
l�ttak. Az �tven Viet gyorsan �s �gyesen dolgozott Reismannal s embereivel
egy �r�n �t. A gerillaakci�kra legink�bb alkalmas fegyverekhez �s
l�szerekhez ir�ny�totta �ket: M-1-�s pusk�khoz, karab�lyokhoz, automata
fegyverekhez, gr�n�tokhoz, akn�khoz �s robbant�szerkezetekhez. Thi
v�gyakozva n�zegette a pisztolyokat �s a neh�z g�ppusk�kat, amelyeket
Reisman visszatartott, b�r Browningokat enged�lyezett. �gy tartotta, hogy
pisztolyok nem nagyon haszn�lhat�k a partiz�nhadvisel�sben, a g�ppusk�k
hely�re pedig k�nnyebb, mozg�konyabb fegyverek ker�lhetnek a korl�tozott
mennyis�g� sz�ll�tm�nyba. Belevett viszont �t 60 millim�teres mozs�r�gy�t
k�tsz�z t�lt�nyt�rral �s h�rom p�nc�lt�r�t �tven rakasszal. A holmi nagy r�sze
l�d�kban volt m�g, a fegyverek bezs�rozva. �s v�ratlan j�t�tem�nyk�nt
alapvet� gy�gyszerek �s gy�gyeszk�z�k is voltak.
T�z perccel �t �ra el�tt m�r nem volt hely a j�rm�veken. - Ha elkapnak
most benneteket, ezzel a cuccal ak�r a jap�nok, ak�r a k�naiak, v�getek van -
figyelmeztette Thit Reisman, mik�zben az indul�sra k�sz kocsikat
szemrev�telezt�k. - M�g haszn�lni se tudj�tok, hogy megv�dj�tek magatokat.
- F�lk�sz�lt�nk - mondta Thi. - Mikor t�rsz vissza Pac B�ba?
- A parancsnokaimt�l f�gg. Azt hiszem, nemsok�ra. Bonne chance!
Thi sz�v�lyesen kezet r�zott vele s a k�nai fels�gjelz�ses vezet� teheraut�
vol�nj�hoz �lt. Reisman n�zte a bek�t��ton t�volod� karav�nt. Keletnek
fognak fordulni egy r�vid szakaszon a jap�n vonalak fel�, azut�n d�lnek, s
rem�lhet�leg m�g mindig senki f�ldj�n. Nyomban r�di�zott a k�nai
konvojnak, amely k�t m�rf�lddel nyugatabbra v�rta jelz�s�t, a vezet�t k�rte �s
k�z�lte vele, hogy j�het.
A vezet�r�l kider�lt, hogy amerikai OSS-hadnagy, aki j�l besz�l k�naiul.
Reisman annyit tudott kivenni a szav�b�l, hogy � most csup�n Kilgore
k�ld�tte. A k�ldet�s t�bbi vonatkoz�s�r�l nem tud semmit. N�gy amerikai �s
hat k�nai g�pkocsivezet� j�tt vele a kunmingi kocsiparkb�l, �s minden
teherkocsin �lt egy fegyveres k�nai katona. Mindny�jan rakod�i munk�t is
v�geztek, s Reisman ugyanazon a proced�r�n vezette v�gig �ket, mint im�nt a
vietnamiakat.
Am�g a teheraut�kat megrakt�k, Reisman f�lk�ldte Bowrent, W�adis�awot,
Sawyert �s B� Szant a domboldalakra, hogy rakj�k le a robban�anyagokat,
amelyek majd f�ldoml�ssal eltorlaszolj�k az utat. Alkonyodott, mire mind
le�rkezett a domboldalr�l, letekercselt huzalokat vonva maguk ut�n.
- �s a t�bbi holmival mi lesz? - k�rdezte a hadnagy.
Amikor Reisman elmondta neki, hogy f�l akarja robbantani, a hadnagy a
fej�t r�zta. - Micsoda k�r!
- �r�letes deton�ci� lesz - mondta Reisman. A barlangokban �s a
beton�p�letekben l�v� nagy erej� robban�anyagok, t�z�rs�gi l�ved�kek,
benzin �s l�szer minden egyebet mag�val sodor. - Most h�rom emberemet
elk�ld�m mag�val. Ott v�rjanak, ahol az el�bb h�vtam magukat r�di�n.
Jelezzen nekem, ha oda�rt, ut�na pedig lehet, hogy m�g sz�ks�gem lesz
mag�ra. �n viszem ki innen az utols� teheraut�t, miut�n leraktam a
gyutacsokat.
A visszatartott teheraut�n volt egy r�di�, amely a motor akkumul�torj�r�i
m�k�d�tt; s a kocsira csak fegyvert rakodtak, robban�anyagot nem.
F�lrevonta embereit �s elmondta nekik, mi lesz az � dolga. - Sz�ks�gem van
egyik�t�kre, aki velem marad �s kivezeti a teheraut�t, am�g �n a
gy�jt�zsin�rral dolgozom.
Mind �nk�nt jelentkezett. Joseph W�adis�awra esett a v�laszt�sa, tal�n mert
eml�kezett r�, hogy W�adis�aw a civil �letben teheraut�sof�r volt, vagy tal�n
mert meglepte, hogy W�adis�aw is jelentkezett.
A konvoj lassan indult �tnak, kell� t�vra k�vett�k egym�st az egyes
j�rm�vek, f�nysz�r�juk f�ny�t levett�k a s�t�ts�gben. W�adis�aw az utols�
teheraut�t �tven m�terre parkolta le az �ton, a motor j�rt, a r�di� m�k�d�tt.
Reisman munk�hoz l�tott a kapu�rh�zban, ahol a megsemmis�t� rendszernek a
barlangokb�l �s a betonrakt�rakb�l �rkez� vezet�kei tal�lkoztak egy
vez�rl�szekr�nyben. N�la volt a h�rom k�t�ldobnyi kett�s k�bel �s az a h�rom
robbant�szerkezet, amelyet magukkal hoztak. �j vezet�kek seg�ts�g�vel
minden egyes k�bel v�g�t �sszesodorta �s szigetel�szalaggal egy-egy
�ramk�rh�z er�s�tette, hogy a k�bel egy-egy robbant�szerkezetr�l egyidej�leg
egyn�l t�bb �ramk�rt t�pl�ljon �rammal. Azut�n letekercselte a k�beleket
eg�szen a teheraut� h�tulj�ig, hogy a robbant�t�ltethez k�sse. Ugyanezt tette a
k�bel ors�ival, amelyeket emberei el�z�leg levezettek a domboldalakon
eltemetett robban�anyagokt�l.
Zsebl�mp�t kellett a teheraut�hoz er�s�teni, hogy l�ssa, amit csin�l; v�g�l
k�zelebb hozta a f�nyt, hogy m�gegyszer leellen�rizze �sszekapcsol�d�sait. A
teheraut� vezet�f�lk�j�ben megreccsent a r�di�. A hadnagy t�voli hangja
hallatszott. Azut�n W�adis�aw h�traki�ltott: - Ott vannak �s v�rnak, �rnagy!
- Amikor sz�lok, kapcsolj �s gurulj lassan el�rekiab�lta a kocsi v�g�b�l
Reisman. - Amint az els� robban�st meghallod, taposs a g�zba �s pucolj
innen.
Mindh�rom robbant�szerkezetet haszn�lni k�sz�lt, amelyek mind sz�mos
�ramk�r sz�m�ra k�pesek �ramot fejleszteni egym�s ut�n. Amikor �tven-,
vagy t�bbm�ternyi k�belt tekercselt m�r le minden egyes k�beldobr�l, f�lvette
az els� robbant�k�sz�l�ket, el�reord�tott W�adis�awnak: - Ind�ts! - �s
elmozd�totta a kart. F�lig-meddig felk�sz�lt r�, hogy Csiang Fa-kvej �tverte,
�gy majdhogynem meglepve hallotta meg az els� robban�sokat a
barlangokban. Azut�n W�adis�aw gyors�tott, Reisman pedig gyorsan ind�totta
a m�sodik �s a harmadik robban�t�ltetet, m�g v�g�l elfogyott a k�bel, s �k
kint voltak az orsz�g�ton.
M�g elfel� robogtak, egyik robban�s k�vette a m�sikat, megsemmis�tve
h�tuk m�g�tt a titkos fegyvert�r�t, s a domboldal egy r�sze lassan omlani
kezdett, elz�rta a v�lgyet. Irt�ztat� volt a zaj, a r�zk�d�sok utol�rt�k
Reismant, bele kellett kapaszkodnia a teheraut� oldal�ba. T�z, f�st, t�rmel�k
r�p�lt a hegyperem f�l�. Elgondolta, mennyi �letbe, munk�ba, id�be �s
p�nzbe ker�lt ennyi hadianyagot K�n�ba hozni az Egyes�lt �llamokb�l. Nem
tudta levenni szem�t a t�volod� sz�nhelyr�l. Soha �let�ben nem id�zett m�g
el� ekkora robban�st, az elemek ekkora vihar�t a f�ld felsz�n�n. Nyom�ba se
j�tt ennek, se a Piszkos Tizenkett�vel megv�vott rennes-i akci� a kast�lyn�l,
se a Caohszien er�d�tm�ny robbant�sa Linc Bradforddal �s a kacsinokkal.
Visszaeml�kezett, mit kiab�lt Lincnek, amikor a hegyeket m�szt�k Caohszien
f�l�tt: Tudod, kinek a p�nz�be ker�lt ez az eg�sz szar, amit most
f�lrobbantottunk? A ti�dbe. Az eny�mbe. Az amerikai ad�fizet��be. K�sz
t�boly ez a kurva h�bor�!
Most ugyanazt �rezte. Vajon amit Csiang Fa-kvej m�velt, rosszabb-e
enn�l? Aligha.

H�t perc se telt bele �s W�adis�aw utol�rte a v�rakoz� konvojt �s lef�kezett

m�g�tte. Reisman leugrott h�tul - �s �t Kuomintang-katona fegyvercs�v�vel
tal�lta szemk�zt mag�t, akik pusk�t szegeztek r� az �t mindk�t oldala fel�l.

29.

A rajta�t�s els� pillanataiban visszacsap�sra nem volt m�d. Legal�bb sz�z

er�sen felfegyverzett Kuomintang-katona volt a foglyul ejt� - egy k�z�pkor�
sz�zados, k�t hadnagy -, altisztek �s k�zleg�nyek. A kapit�ny udvariasan
viselkedett, de egy sz�t se volt hajland� sz�lni azon k�v�l, hogy figyelmeztette
�ket, ne �lljanak ellent �s ne pr�b�lkozzanak sz�k�ssel. Mindenkit
lefegyvereztek, Reismant �s n�gy ember�t k�l�nv�lasztott�k a t�bbiekt�l, s
foglyonkint k�t-k�t �rrel a foglyulejt�k egyik teheraut�j�ba rakt�k f�l �ket.
- A francba, elrabolnak! - d�h�ng�tt W�adis�aw, amikor a konvoj �jra
elindult.
A s�t�tben a teheraut� plat�j�n vele szemk�zt �l� Reismanra villogott a
tekintete, minthogyha �t tartan� felel�snek a fordulat�rt. Mind a nyolc k�nai �r
W�adis�aw fel� ford�totta fej�t, zavarta �ket az idegen d�he.
- Nyugi, Joseph - csit�totta szel�den Reisman. - Ideges�ted a
h�zigazd�inkat. B�k�lj meg vel�k egy darabig.
- �gy tudtam, ezek a mi oldalunkon vannak - morogta Sawyer.
Reisman csillap�tani akarta, a t�bbieket pedig meger�s�teni, b�r B� Szan is,
Bowren is nyugodtan engedelmeskedett neki. - A mi oldalunkon vannak -
mondta. - Eml�kszel a tavaszi angliai h�bor�s meccsre, Ken?
- Aha.
- Gondolj erre; �s senkinek se lesz baja.
M�g mindig nem volt k�pes megmagyar�zni nekik, mi is t�rt�nik, b�r
valami nagyhatalm� szem�ly nyilv�nval�an fontosnak v�lte, hogy elfogassa
�ket. Foglyulejt�ik saj�t dzsipjeiken, szem�lysz�ll�t� kocsijaikon �s
teheraut�ikon �rkeztek, pontosan tudt�k, hol tal�lnak r�juk, �s kit�n�
harc�ll�st vettek f�l, hogy baj n�lk�l elfogj�k �ket. Kezdetben Csiang Fa-
kvejre gyanakodott, de azut�n val�sz�n�tlennek tal�lta �s elvetette ezt az
eshet�s�get.
Reisman k�naiul, s a legmegnyer�bb modor�t el�v�ve megpr�b�lt valami
inform�ci�morzs�t kiszedni a vel�k utaz� katon�kb�l, de azok meg�rizt�k
fapof�jukat. Reisman �s emberei sok�ig �ltek sz�tlanul �s vigasztalanul. Az
olajszag� ponyvatet� k�r�s-k�r�l le volt k�t�zve, csak h�tul nem, sz�rnyai ott
nyitva �lltak. Kilesett a s�t�tbe, l�tta a keskeny, k�vezetlen utat, amely f�l-le
hull�mzott, kanyargott a dombok k�z�tt. A kocsi lassan haladt, Reisman
becsl�se szerint alig t�bbel h�sz-huszon�t m�rf�ldnyi �r�nk�nti sebess�gn�l,
legfeljebb n�hol harminccal. Egy hossz� �tszakaszon �t a konvoj menek�ltek
t�meg�n kellett �tverg�dj�n, akik m�g mindig nyugatnak vonultak a
s�t�ts�gben.
K�s� �jjel, mintegy hat�r�nyi utaz�s ut�n meg�lltak egy katonai
int�zm�nyn�l, amely nyilv�n Jujjang kellett legyen. Reismant �s embereit
leparancsolt�k a teherkocsir�l egy soromp�val elz�rt utc�ra, amely barakkok,
b�d�k �s rat�rter�letek k�zt h�z�dott. L�tta az OSS-hadnagyot, n�gy amerikai
sof�rj�t �s a szem�lyzet t�bbi tagj�t, amint ott t�m�r�lnek a k�zelben
teheraut�ik mellett, tucatnyi katona �rizet�ben. Majd a rajta�t�st ir�ny�t�
Kuomintang-tiszt l�pett oda �s minden egyes teheraut� rakom�ny�nak a
jegyz�k�t k�vetelte.
- Nincs ilyen - v�laszolta neki az igazs�ghoz h�ven Reisman.
A sz�zados szeme d�h�sen villant fel� �s elfordult, de Reisman
meg�ll�totta �s megk�rte, hogy kapcsolatba l�phessen a kunmingi OSS-
b�zissal �s t�j�koztassa �ket holl�t�r�l.
A sz�zados megtagadta a k�r�st.
- �s mi lenne, ha beavatna a buliba? - sz�v�skodott Reisman.
- Ez nem buli! - v�laszolta kurt�n a sz�zados. Sz�lt n�h�ny sz�t k�naiul az
egykedv� �r�knek, azut�n visszament a fegyverekkel �s l�szerrel megrakott
teheraut�k hossz� sor�hoz.
- Nem lehet olyan rossz ember, ha gondoskodott r�la, hogy hugyozni
tudjunk - ford�tott az embereinek Reisman.
�rizet alatt elvezett�k �ket a k�zeli latrin�hoz, hogy k�nny�thessenek
magukon. Kij�vet az OSS-hadnagy �s sof�rjei szeme el�tt vonultak el, akik a
sorukra v�rtak. Reisman elindult fel�, de �rei nyomban el�lltak az �tj�t. A
hadnagynak siker�lt egy int�ssel �s egy v�llr�nd�t�ssal elhat�rolnia mag�t
att�l, ami zajlik. Reisman l�tta, hogy a k�nai sz�zados, h�rom ember�vel
teheraut�r�l teheraut�ra j�r �s gyors szeml�t tart tartalmuk felett. Azut�n
kirendeltek a barakkokb�l n�h�ny katon�t �s seg�tettek �trendezni az �ru egy
r�sz�t. Az utc�n nem volt vil�g�t�s, csak k�zil�mp�sok, �gyhogy az aut�k
f�nysz�r�inak f�ny�n�l dolgoztak.
A sz�zados kedv�re elrendeztetett mindent, majd �j parancsokat adott ki, �s
hamarosan katon�k hossz� sora j�tt el� az egyik rakt�rter�letr�l, �tgallonos
marmonkann�kkal, hogy az �sszes benzintart�lyt felt�lts�k �s kicser�lj�k az
�res tartal�k kann�kat. Fegyvereket adtak vissza az OSS-hadnagynak,
sof�rjeinek �s vel�k �rkezett k�nai katon�knak. Azut�n f�lm�sztak t�z
teheraut�ra, a kapit�ny b�cs�t intett nekik �s elhajtottak nyugatnak, annyit se
mondva Reismannak, hogy p�.
- Hov� mennek? - k�rdezte, m�g az utols� teheraut� is elt�nt az
�jszak�ban, s a sz�zados odaj�tt hozz�.
- Kunmingba.
Reismant meglepte, hogy v�gre egy�ltal�n v�laszt kap t�le.
- H�t vel�nk mi lesz? - k�rdezte.
A sz�zados elengedte f�le mellett a k�rd�st.
- Rakj�tok f�l �ket a teheraut�ra - parancsolta meg az �r�knek.
- Hov� megy�nk? - ism�telte Reisman. A sz�zados most mosolyodott el
el�sz�r - Csungkingba.

Az utaz�sra r�ment az eg�sz �jszaka �s a k�vetkez� nap j� r�sze. Kujjang �s

Csungking k�z�tt nem volt nagy a t�vols�g - Reisman 210 m�rf�ldre becs�lte
-, de a konvoj hadianyagterh�vel lassan haladt; pocs�kok voltak az utak, f�l-le
hull�mzottak, tekeregtek a dombos ter�leten. Reisman �s emberei gyakran
elb�biskoltak a r�zk�d�, bukd�csol� teheraut�n, ak�rcsak az �r�k, majd
f�lriadtak, k�r�ln�ztek, hol j�rnak. Volt n�h�ny pihen�, lecser�lt�k a kimer�lt
sof�r�ket. Reisman �s emberei d�lben enni kaptak, ugyanazt a rizst, z�lds�get
�s te�t, amit a k�nai katon�k. W�adis�aw �gy tal�lta, m�gse rajong annyira a
k�nai konyh��rt.
- �gy kell nekem, mert megszegtem az Els� Sz�m� Szab�lyt.
- �s mi az, Joe? - k�rdezte Reisman.
Megengedt�k nekik, hogy lesz�lljanak. �tel�ket a saj�t csajk�jukba
osztott�k, s �k egy csom�ban �ltek, guggoltak, �lltak az �t sz�l�n, folytonosan
az �r�k figyel� szeme el�tt. Amerikai egyenruh�juk - t�bori sapka, zubbony,
gyakorl�ruha �s ut�szcsizma - �lesen megk�l�nb�ztette �ket a k�nai
katon�kt�l a maguk orm�tlan, gall�rtalan egyenruh�j�ban �s �divat�
l�bbelij�ben. W�adis�aw n�zte a furcsa szikl�s dombokat, szava nem valakihez
sz�lt, csak �gy �ltal�ban. Reisman �gy tal�lta, hogy sz�les, magas
arccsontj�val szinte �zsiainak l�tszik ebben a k�rnyezetben.
- Sose jelentkezz �nk�nt, ingy�r, sose a b�d�s �letbe! - morogta
W�adis�aw. Bowren inger�lten n�zett r�.
- Ha a szents�gel�sedet hallgatom, egyb�l otthon �rzem magam, Joe -
mondta, csak f�lig viccesen.
B� Szan rosszall�n n�zett W�adis�awra: - Csak fogadj sz�t duwa Johnnak
�s minden j�ra fordul - tan�csolta guggol� testhelyzet�b�l.
Amikor p�r perc m�lva B� Szan sz�k�sr�l suttogott a f�l�be, Reisman
megr�zta a fej�t. Nem l�tszott id�szer�nek.

Reisman akkor bizonyosodott meg r�la, hogy igen k�zel j�rnak

Csungkinghez, amikor k�s� d�lut�n a teheraut� v�g�b�l megl�tta a nagy
Jangce foly�t. Gyalogosok, �llatok, talig�k �s mindenf�le fajta k�szk�d�
j�rm�vek s�r�s�d� menete tartott a f�ltorl�dott foly�parti dombok fel�,
amelyek K�na Kuomintang-korm�ny�nak h�bor�s mened�k�t fogt�k k�r�l.
A v�ros d�li r�sz�n l�v� katonai rakt�rn�l, ahov� vitt�k �ket, �reik �tadt�k
�ket egy m�sik Kuomintang-tisztekb�l �s katon�kb�l �ll� egys�gnek. Reisman
�s emberei egy nyitott t�rs�gr�l n�zt�k, amint az � fegyvereiket,
felszerel�s�ket, k�zt�k a r�di�t is leviszik az egyik teheraut�r�l �s �rz�tt
barakkokban k�l�n�tik el. Ez arra vallott, lehet, hogy elengedik �ket. De
azut�n az emberrabl�k elhajtottak az �sszes kocsival, a megmentett
fegyverekkel �s l�szerrel, s a konvoj szem�lyzet�nek t�bbi tagj�val.
- �gy l�tszik, elv�gezt�k nekik valaki m�snak a piszkos munk�j�t -
komment�lta fanyarul Bowren. Ez a m�skor oly tart�zkod� �s panasztalan
f�rfi most d�h�ng�tt. - F�ladom, �rnagy. Mi a fene ez az eg�sz?
Reisman kihallotta hangj�b�l ezt az igencsak v�ratlan v�dl� hangot. Csak
most d�bbent r�: Bowren, W�adis�aw �s Sawyer esetleg azt hiszi, balekk�nt
haszn�lt�k �ket valami furcsa tervben. A rennes-i rohamra gondolva, nem is
ok n�lk�l. Csak B� Szannak nincs oka erre.
- Tarts ki m�g egy ideig, Clyde - pr�b�lta megnyugtatni Reisman. - A
t�relem �letforma errefel�; �s el�bb-ut�bb tiszt�z�dnak a dolgok.
�j �reik valamivel udvariasabban kezelt�k �ket, de Reismannak most se
enged�lyezt�k, hogy kapcsolatba l�pjen kunmingi b�zis�val, vagy ak�r az
itteni, helyi OSS-irod�val. Egy mosolyg� fiatal Kuomintang-hadnagy egy
primit�v zuhanyoz�ba vezette �ket �s t�r�lk�z�t meg szappanokat adott nekik.
Amikor Reisman a h�tizs�kjukat k�rte, hogy borotv�lkozhassanak �s zoknit
meg trik�t v�lthassanak, nyomban kihozt�k a zs�kokat, b�r er�sen figyelt�k
�ket, nincsenek-e elrejtett fegyvereik.
S�t�tedett, s �pp v�geztek a mosakod�ssal, amikor egy ismer�s k�nai altiszt
l�pett be a barakk ajtaj�n, amelyben tartott�k �ket - magas, izmos, komor
tekintet� katona, �v�n egy 45-�ssel. Liu �rmester volt az, aki j� n�h�ny h�ttel
ezel�tt a rept�ren v�rta Reismant �s B� Szant, amikor el�sz�r keltek �t a
P�pon; s � soffirozta Reismant a Boldog V�lgyben l�v� K�nai-Amerikai
Egy�ttm�k�d�si Szervezet irod�j�ba.
- F�n�k h�vatja - mondta Reismannak Liu, tisztelg�s �s tiszteletad�s
n�lk�l.
Modora m�g ellens�gesebb volt, mint els� tal�lkoz�suk alkalm�val.
Minthogy h�rom cs�kja nem indokolta ezt a viselked�st - f�leg nem az
�rnagyi levelekkel szemben -, Reismannak az a gyan�ja t�madt: sok j� �s
rossz titkot tud m�sokr�l, �s ez hiteti el vele, hogy megengedhet mag�nak
ilyen modort, meg az, hogy mindenhat� emberek mellett dolgozik. De az is
lehet, hogy ez a szeml�let a jellem�b�l fakad: faji lekezel�s, ugyanaz, ami sok
amerikaiban is f�llelhet�, ellenkez� el�jellel.
Reismant azonban e pillanatban nem nagyon �rdekelt�k Liu probl�m�i.
�r�lt, hogy l�tja, lefegyverz� mosollyal �dv�z�lte. A puszta t�ny, hogy ez az
ember megjelenik itt, t�pot adott r�gebbi gyan�j�nak az akci�val
kapcsolatban; ez a gyan� m�r a Kunmingb�l val� elj�vetele el�tt felmer�lt
benne. De nem adja meg Liunak azt a kiel�g�l�st, hogy k�rd�seket tesz f�l
neki, amelyekre az nagy val�sz�n�s�ggel megtagadja a v�laszt. Ezek a
k�rd�sek csakhamar a K�nai-Amerikai Egy�ttm�k�d�si Szervezet tudom�s�ra
jutn�nak.
- Indul�sra k�szen �llunk, �rmester - mondta.
Liu r�pillantott Bowrenre, W�adis�awra �s Sawyerre, s egy pillanattal
hosszabban B� Szanra, mintha azon tanakodna, mit is keres ez az ifj� kacsin
K�n�ban.
- Csak mag�t, �rnagy, nem a katon�it - jelentette ki Liu.
- Akkor int�zze el. Mondja meg a f�n�k�nek, ha �k nem mehetnek, �n se
megyek.
Mintha Liu keze kiss� a pisztolytokja fel� r�ndult volna; nyomban Reisman
is �gy v�ltoztatott tart�s�n, hogy kir�nthassa a pisztolyt a k�nai kez�b�l, ha
el�kapn�. De Liu meggondolta mag�t m�g a mozdulat befejez�se el�tt.
D�h�ngve sarkon fordult �s kiment a barakkb�l. - Megk�rdezem.
B� Szan ellenszenvvel n�zett ut�na.
- Eml�kszem erre az emberre, duwa John - mondta komoran.
- Csib�sz gazember - komment�lta W�adis�aw.
Reisman azon spekul�lt, nem ment-e t�l messzire ezzel a SACO-
kifut�fi�val. Minden v�rmes rem�ny�t f�l�lm�lta, hogy lehet�s�ge lesz
mag�nak Pelham Ludlow sorhaj�kapit�nynak, a SACO igazgat�helyettes�nek
az OSS k�nai f�n�k�nek sz�j�b�l hallani a v�laszt az �sszes mi�rtekre. Ami
m�g fontosabb: a Boldog V�lgybe teend� l�togat�s tal�n saj�t c�ljainak
el�r�s�hez is k�zelebb viszi. Tal�n a thoi co megengedi neki, hogy r�tal�ljon
Csang Van Mingre, akinek nev�t Kita Shidehar�b�l szedte ki; �s azut�n
kinyomozhatja, ki az a Csungkingban v�delmezett Kempitaj-�gyn�k -
mindenekel�tt pedig megtal�lja �s megb�nteti azt az embert, aki megverette �s
megcsonk�ttatta Katherine Harrist.
Liu t�z perc m�lva visszat�rt �s faarccal tov�bb�totta az �zenetet: - F�n�k
azt mondta, ok�. Enged�lyezve. Indul�s.
- �lljon meg a menet, �rmester! - sz�lt Reisman.
- A fegyvereink? A felszerel�s�nk �s r�di�nk?
�jra visszautas�t�sra sz�m�tott, de �gy l�tszott, Liu az �j instrukci�kkal
egy�tt nagyobb cselekv�si teret kapott. - Ok�. Enged�lyezve - mondta.
L�tszott: tetszik neki a kifejez�s, mert �gy hangzik, mintha � maga gyakorolna
nagylelk� gesztust. - Sz�lok, adj�k vissza maguknak a holmijukat. Csak
induljanak min�l el�bb. A f�n�k m�r v�r.
Ugyanaz a fiatal, mosolyg�s Kuomintang-hadnagy int�zte fegyvereik,
l�szer�k �s gr�n�tjaik visszaszolg�ltat�s�t, aki el�z�leg a zuhanyoz�sukat
fel�gyelte. Akkor azonban kiss� megijedt, amikor Reisman megparancsolta
embereinek, ellen�rizz�k a karab�lyok, pisztolyok �s g�ppisztolyok cs�v�t �s
t�r�t, �s t�lts�k fel azokat teli t�lt�nyt�rakkal.
- Erre semmi sz�ks�g - tiltakozott Liu.
- H�t persze, hogy nincs - mosolygott Reisman.
- Induljunk!
T�l sokan voltak, t�l sok felszerel�ssel ahhoz, hogy k�nyelmesen
belef�rjenek Liu dzsipj�be. M�sik kocsit kellett k�rnie a helyi gar�zsb�l.
Reisman egy csapatsz�ll�t�hoz ir�ny�totta, amelynek ponyv�b�l volt a fedele
�s az oldala. A korm�nyhoz �lt, n�gy embere berakott minden felszerel�st �s
f�l�ltek a vezet�f�lke m�g�tti padokra.
- Haladjon k�zvetlen�l m�g�ttem - ki�ltotta hars�nyan Liu, �s
f�lkapaszkodott a kocsij�ra.
- �gy lesz - felelte ny�jasan Reisman. Elv�gre m�gse mindennapi eset,
hogy egy SACO-g�pkocsivezet� parancsolgat egy amerikai tisztnek: hagyta,
hadd �lvezze a helyzet�t, ann�l is ink�bb, mert ez is beleillett a terveibe.
K�d borult az �jszakai Csungkingra. A n�vekv� retteg�s, a titkok �s
veszedelmek mened�kjeikbe �zt�k a v�ros h�bor� gy�t�rte polg�rait. A jap�n
bomb�z�sok m�r r�gen megszakadtak - �s egy ilyen id�j�r�s am�gy is
mindenk�pp alkalmatlan lett volna r� -, de Reisman �gy �rezte, a v�ros
�sszeh�zza mag�t, idegesen pislog a h�ta m�g�, �s v�rja a k�vetkez� csap�st.
A j�rda mellett, a Csungking Hotel el�tt a szok�sos tarkabarka katonai �s civil
kocsisor �llt. Az utca t�loldal�n a New China Daily ablakf�nyei l�tszottak a
hom�lyban. Reisman k�zvetlen k�zelr�l k�vette Liu dzsipj�t, hogy
k�lcs�n�sen megnyugtass�k egym�st ottl�t�k fel�l, de nem annyira k�zel,
hogy Liu �szrevegye, vagy megakad�lyozza, amit tenni sz�nd�kszik. Most a
v�ros �jabb, nyugati r�sz�ben haladtak.
- B� Szan! - ki�ltott h�tra a csapatsz�ll�t� m�ly�be Reisman. - Gondolod,
hogy odatal�lsz dr. Briggs klinik�j�ra?
- Azt hiszem, duwa John. �hajtja, hogy odakalauzoljam?
- Nem, a t�bbieket vidd oda.
Kicsit lemaradt az el�tte halad� dzsipt�l �s belen�zett a visszapillant�
t�k�rbe, hogy l�ssa, bizonyosan nem k�vetik-e. K�z�lte embereivel, nem
k�v�nja, hogy elk�s�rj�k a Boldog V�lgybe. Ink�bb azt szeretn�, ha Briggs
parancsnokhelyettesn�l v�rn�k meg, ann�l a tenger�sztisztn�l, akiben
megb�zik.
- M�r azon a k�rny�ken j�runk - meresztgette a szem�t a k�d�n �t. -
Lass�tok egy percre. K�sz�ljetek f�l. Vigyetek mindent, az �n cuccomat is, �s
a r�di�t meg a gener�tort.
Lelass�totta a csapatsz�ll�t� kocsit, m�g v�g�l m�r nem l�tta Liu dzsipj�t.
Azut�n sz�lt embereinek: induljanak. Azok h�tul leugrottak a kocsir�l �s
gyorsan elt�ntek. Amikor Reisman t�z perccel k�s�bb leparkolt Liu mellett a
Boldog V�lgyben, m�r egyed�l volt. �s amikor Liu beb�mult az �res kocsiba,
�s r�d�bbent erre, Reismannak k�l�n�s �r�met szerzett az �rmester elk�pedt
arca.
- Hol vannak a t�bbiek? - k�rdezte az �rmester.
- �gy l�tszik, elrabolt�k �ket - felelte k�nnyed�n Reisman. - Megesik
ilyesmi errefel�.
Liu ut�lattal n�zett r�. L�tszott, megtoldja eddigi s�relmeinek hossz�
list�j�t. Nem sz�lt, fejedelmi gesztussal maga ut�n intette Reismant, kivezette
a parkol�b�l �s v�gigvezette a k�dbe burkol�dzott kertek s�t�nyain. Nem
ugyanahhoz az �p�lethez k�s�rte, amelyben j� egy h�napja Ludlow
sorhaj�kapit�nnyal megismerkedett. Reisman megfesz�lt, amikor az �rmester
kiker�lte az �p�letet �s gyalogolt tov�bb a s�t�ts�gben. F�l l�p�ssel l�pdelt
m�g�tte, szemmel tartotta a fegyver melletti kez�t, nem tesz-e harcias
mozdulatot. Merthogy m�r hajdani els� benyom�sa is az volt err�l az
emberr�l, hogy t�bb egyszer� sof�rn�l, s ezek az �rz�sei csak meger�s�dtek
az elm�lt �ra sor�n.
V�gigmentek egy �sv�nyen, f�l egy k�l�pcs�n, egy m�sik �ven �t, majd
jobbra fordultak. Sz�k�kutak �s balj�s szobrok emelkedtek a k�dben. K�t
szoborr�l kider�lt, hogy val�di g�ppisztolyos katon�k �llj�k el az �tj�r�st egy
m�sik f�lkunkorod� tet�zet� emeletes �p�leten. Liu mondott valamit, mire az
egyik katona kinyitotta a m�g�tte l�v� faragott ajt�t, majd f�lreh�z�dott.
Eleg�ns, l�gyan megvil�g�tott fogad�helyis�gbe l�ptek be, ahol az �benfa
recepci�s pult m�g�l egy Kuomintang-sz�zados pattant fel, k�t m�sik
g�ppisztolyos katona pedig egy bels� ajt�t �rz�tt.
Az egyik �r azonnal kit�rta az ajt�t Liu el�tt �s tisztelettel sz�lt hozz�, m�g
bel�pett. Reisman indult volna ut�na, de az �r el�llta az �tj�t, a sz�zados pedig
k�naiul felsz�l�totta, csatolja le pisztoly�t �s hagyja idekinn. Amikor �tadta
sz�j�t �s pisztolyt�sk�j�t, a tiszt egy padra mutatott a fal ment�n, �s angolul,
kurt�n r�sz�lt: - V�rjon! - Nyilv�nval�, ez itt valami nagyjelent�s�g� szem�ly
udvartart�sa, v�lte Reisman. Derengett m�r benne, ki lehet.
Liu sunyi tekintettel kij�tt p�r perc m�lva.
- Taj Li t�bornok h�vatja - mondta, mint aki �t�letet hirdet. Reismant
izgalom fogta el. Hogy idehozt�k szemt�l szembe e mumus el�, a
titkosrend�rs�g h�rhedett feje el�, ez t�bb volt, mint amire sz�m�tott. Hogy
Liunak ilyen szabad bej�r�sa van Taj Lihez, az is arra vallott - Reisman
sejt�se szerint -, hogy az �rmester kuomintangbeli rangja �s szerepe csup�n
l�tszat, amely elfedi igazi szerep�t �s feladat�t.
F�l�llt, bel�pett mellette, s k�zben azon spekul�lt, vajon Liu nem tartozik-e
azokhoz a z�ld gengbeli bandit�khoz, akikr�l Katherine Harrist�l �s m�sokt�l
hallott; a sanghaji neh�zfi�k alvil�gi gengj�hez, akiket �vekkel el�bb vontak
be Taj Li Vizsg�lati �s Statisztikai Hivatal�ba.
Reisman bel�pett az ajt�n, amelyet az egyik �r t�rt ki el�tte. A szoba
hasonl�tott Ludlow szob�j�hoz a Boldog V�lgy egy m�sik �p�let�ben; nem
munkaszoba volt, hanem f�ny�z��n berendezett szalon, amelyben vend�get
fogadnak �s tan�cskoznak. Igen nagy �s sz�pen berendezett helyis�g volt,
s�lyos k�nai st�lus� b�torzattal. A szob�ban hossz� eb�dl�asztal is �llt, egyik
v�g�n k�t szem�lyre megter�tve, b�r a k�r�l�tte elhelyezett merevh�t�
k�rpitozott sz�keken h�szan is elf�rtek volna k�r�l�tte.
P�r pillanatig senki se volt a szob�ban, azut�n egy alak jelent meg a
t�loldalon a folyos� fel�l. K�z�pmagas, testes, �tven k�r�li f�rfi� volt, j�l
szabott, de rangjelz�s n�lk�li, magas nyak� katonai egyenruh�ban. Valami
bikaszer� er� �radt bel�le; nem volt sz�p ember. Von�sai sz�lesek �s
vaskosak, haja s�r� fekete. Arc�n �desk�s mosollyal k�zeledett, �s Reismant
elfogta a szok�sos bizonytalans�g: tiszteleg-e az ember egy t�bornok el�tt
vagy sem, ha a k�r�lm�nyek nem hivatalosak. Taj Li a kez�t ny�jtotta, s ezzel
megoldotta a probl�m�t.
- M�r alig v�rtam, hogy megismerkedjem �nnel, �rnagy - mondta.
Eg�szen j�l, dallamos�n besz�lt angolul. Azut�n fedd�n r�zta fel� mutat�ujj�t,
�s ked�lyesen �gy sz�lt: - Maga rebellis l�lek, nem nagyon engedelmeskedik a
parancsoknak.
Ezt Reisman nem �hajtotta megjegyz�s n�lk�l hagyni, �gy felelt: - Az �n
szervezetemben ez er�ny, �s nem k�telezetts�g, t�bornok. V�ratlan
k�r�lm�nyek r�gt�nz�st k�vetelnek.
Taj Li meglepetten n�zett r�. L�that�lag nem szokott hozz�, hogy kap�sb�l
visszav�gjanak neki.
- Igen... magam is �gy hallottam. - Egy pamlagon k�n�lta hellyel vend�g�t,
� le�lt vele szemk�zt egy magas h�t� fotelbe. Alacsony asztal �llt k�z�tt�k,
rajta borospalack �s poharak. - Ad�sa vagyok �nnek, �rnagy - mondta
sz�v�lyesen, mandarin k�naira v�ltva.
Reisman mandarin nyelven v�laszolt, mintha vizsg�zna: - Ugyan mi�rt,
uram?
- Csiang Fa-kvej arzen�lj�nak felfedez�s��rt. Reisman mandarin nyelven
folytatta, b�r Taj Li arca meg-megrebbent nyelvtani hib�i hallat�n.
- Nem �n voltam az szem�ly szerint, t�bornok - mondta Reisman. - Ez egy
OSS-akci� volt. K�l�nf�le forr�sokb�l szerzett h�rszerz�si �rtes�l�seket
raktunk egybe �s azok alapj�n l�pt�nk. K�t m�sik fegyverrejtekhely is volt.
Taj Li folytatta az edz�m�rk�z�st, �jra angolra kapcsolt vissza. - �n
t�ls�gosan szer�ny, Reisman �rnagy. �gy hallottam, hogy az �rtes�l�s,
amelynek alapj�n akci�ba l�ptek, els�sorban �nt�l sz�rmazott. M�g �n. sem
tudtam, hogy Csiang Fa-kvejnek ekkora hadianyagot siker�lt �sszegy�jtenie.
- Ezt csak nehezen hiszem el, uram - kock�ztatta meg Reisman, � is �jra
angolul besz�lt. - Azt mondj�k, �n mindent tud.
Taj Li nevetett. - Ez sajnos, nem igaz. Igyeksz�nk, de nek�nk se mindig
siker�l. - Feh�rbort t�lt�tt a k�t poh�rba. - �s �pp ez az egyik oka, hogy
besz�lni akartam �nnel.
Reisman v�rt, hadd folytassa, de hi�ba. A t�bornok ehelyett �tny�jtotta
neki az egyik teli poharat, der�sen f�lemelte saj�tj�t, �s egy "Gam pei!"
ki�lt�ssal lehajtotta. Reisman habozott. Fen�kig? Ink�bb kortyolgatta. Er�s,
s�r� bor volt, majdnem whisky er�ss�g�.
- Narancsvir�g bor! - ki�ltotta el�gedetten Taj Li. - Igyon m�g egy
poh�rral.
- Nem, k�sz�n�m, uram! Nagyon finom, de ink�bb nem.
A SACO-igazgat�nak nem voltak eff�le fenntart�sai. T�lt�tt mag�nak m�g
egyet, mintha m�r t�l r�g�ta, t�l szomjas�n v�rta volna ezt az alkalmat; s egy
�jabb "Gam pei!"-jel lehajtotta. Szeretetteljesnek sz�nt mosollyal n�zett
Reismanra: - �s most t�rj�nk a t�rgyra. Szeretn�m, ha nekem dolgozna.
Reisman m�g egy apr�t kortyolt a narancsvir�g borb�l �s nem engedte el
pohar�t. Biztos volt benne, hogy Taj Li abban a percben telit�lten�, mihelyt �
leteszi az asztalra. - Ez igen h�zelg�, uram - mondta. - De mint tudja, m�r van
munk�m.
- Ez nem lesz hivatalos jelleg� - mondta Taj Li. - K�zt�nk marad. Senki
m�sra nem tartozik. Maga tov�bb teljes�ti az amerikai h�rszerz�snek sz�l�
k�teless�geit, mint eddig. Id�r�l id�re eljuttat hozz�m inform�ci�kat az
�gyn�keimen kereszt�l, vagy ak�r k�zvetlen�l engem keres f�l, ahogyan
most, ha erre tart ig�nyt.
- Erre nem tartok ig�nyt, t�bornok - mondta f�lmosollyal Reisman. - Most
ugyanis elraboltak �s elhurcoltak.
- Tal�n �gy l�tszott - menteget�dz�tt Taj Li. - A l�nyeg az, hogy itt van, az
�n megh�v�som alapj�n. J�jj�n, megvacsor�zunk!
F�l�llt �s a hossz� eb�dl�asztalhoz vezette Reismant. Taj Li az asztalf�n
foglalt helyet �s megnyomott egy gombot, mire azonnyomban k�t inas l�pett
be g�z�lg� levesest�lk�kkal. A vacsora t�bb mint k�t �r�n �t tartott -
finoms�gok b�s�ges sor�val, sert�sh�s, hal, kacsa, rizs, z�lds�g, gy�m�lcs �s
borok k�vett�k egym�st. Reisman �hes volt �s megette a mag��t, b�r id�nk�nt
sz�netet kellett tartania a b�s�g k�zepette. Vajon h�ny milli� k�nai fekszik le
�hesen, am�g � azzal az emberrel vacsor�zik, aki a bajaik�rt felel�s?
Eg�sz vacsora alatt sz�csat�ztak, Taj Li tov�bb igyekezett meggy�zni
Reismant: legyen kett�s �gyn�k. A t�bornok minden cs�berej�t bevetette �s
Reismannak egyre eml�keztetnie kellett mag�t, hogy ez ugyanaz a bete noire,
akir�l annyi mindent tud; ugyanaz a sz�rnyeteg, aki Katherine Harrist
megverette: ugyanaz a minden�tt jelen val� hatalom, akinek nev�t
gonosztettekkel kapcsolatban el�sz�r Linc Bradfordt�l hallotta Burm�ban;
ugyanaz az �lnok K�nai-Amerikai Egy�ttm�k�d�si Szervezet-igazgat�, aki
keresztbe tett a jap�nok elleni OSS-t�mad�snak �s meg�lt OSS-operat�vokat;
ugyanaz a titkosrend�r �s gonosz manipul�tor, akit�l Kita Sidehara is, de m�g
Ho Si Minh is tart.
Taj Li, �gy l�tszott, �szint�n j�l �rzi mag�t, irdatlan adagokat evett �s ivott,
mik�zben se �rz�kei, se �les esze nem tompult, se besz�d�nek tisztas�ga nem
zavarodott �ssze. Sok mindenr�l tudott nagyon sokat �s ebb�l el is �rulta azt,
amit akart akkor, amikor j�nak l�tta, mindig saj�t c�ljai �rdek�ben. Egy
ponton leereszked�n meg�llap�totta, hogy Reisman k�nai nyelvtud�s�t t�l sok
dialektus zavarja �ssze, �s nem alkalmas azoknak a fontos dolgoknak a
megt�rgyal�s�ra, amelyekr�l sz� van.
- Besz�ljen csak angolul.
- Hol tanult meg ilyen j�l angolul? - k�rdezte Reisman.
- A sz�ks�g vitt r� - felelte Taj Li. - Nagyon sokat tanultam �s
szorgalmasan gyakoroltam, ak�rcsak sokan m�sok a korm�nyunkban. Elv�gre
az �n haz�ja a mi legf�bb t�maszunk.
- Akkor mi�rt nem viszonozz�k ezt a sz�vess�get �n�k, ha k�rdeznem
szabad? - t�rt ki Reisman, f�ty�lve r�, megs�rt�dik-e a t�bornok.
- Mag�t t�vesen inform�lt�k - mondta �lesen Taj Li. - Korm�nyom
rendk�v�li m�don egy�ttm�k�dik az Egyes�lt �llamok korm�ny�val, �s
mindig nyitott �j eszm�k sz�m�ra. �pp mostans�g val�s�tottunk meg egy
amerikai �tletet, igen j� fogadtat�sra tal�lt n�lunk. Tud r�la, hogy �j seregeink
had�ll�sokat vettek f�l keleten, hogy legy�zz�k a jap�nokat?
- Igen, uram. Hallottam valami h�resztel�st err�l. Rem�lem, igaz.
Taj Li nagy sz�n�szked�ssel k�r�ln�zett, h�tran�zett, mint aki att�l tart,
hogy lehallgatj�k.
- Csak fantomok - �rulta el lehalk�tott hangon. - Micsoda �gyes dolog;
nem is felt�teleztem volna magukr�l, amerikaiakr�l. N�h�ny ember, n�h�ny
r�di�, szellemek j�tszm�ja. Ink�bb �zsiai gondolkod�sm�dra vall.
�s az is, gondolta Reisman, Kita Shidehar�ra eml�kezve. - Haszn�ltuk
Angli�ban a n�cik ellen �s bev�lt.
- Lehet. De magukn�l, nyugatiakn�l nincs akkora hagyom�nya a
k�mked�snek, �s a katonai h�rszerz�snek, mint n�lunk - jelentette ki Taj Li. -
Semmi �leselm�j�s�g, semmi d�rzs�lts�g; �pp ez az oka, hogy jobban
szeretj�k, ha maguk nem avatkoznak be a felder�t�tev�kenys�gbe itt K�n�ban.
Reismant f�ld�h�tette ez az arrogancia: - Ez�rt r�gatta ki Waingrove
ezredest?
- Waingrove? Az kicsoda?
- Az az amerikai ezredes, aki n�h�ny h�nappal ezel�tt azt a munk�t
v�gezte, amit ma Ludlow. � k�rte annak idej�n, hogy hozassanak �t engem
K�n�ba.
- Vagy �gy. Alig tudtam a l�tez�s�r�l.
- �s Katherine Harrisr�l?
Taj Li arckifejez�se nem v�ltozott. - Nem tudom, ki az.
- Egy amerikai l�ny. Ismeri �nt; tal�n diplom�ciai fogad�sr�l.
- Lehet, ha � ezt �ll�tja. Nem nagyon j�rok eff�l�kre. Munk�mat jobban
szolg�lja, ha l�thatatlan �s ismeretlen maradok. Ki az a n�?
- Egy odaad� K�na-bar�t. Misszion�riusok le�nya. Tan�r �s ford�t�.
Taj Li v�llat vont. - Ez nagyon sz�p, de mi k�z�m vele?
- Egy este, k�r�lbel�l h�rom h�napja az utc�n, a lak�sa k�zel�ben
brut�lisan �sszevert�k.
- Bandit�k - ingatta fej�t Taj Li. - Mindent megtesz�nk ellen�k, m�gse
tudunk megszabadulni t�l�k. Biztosan kommunist�k voltak, �k a p�p a
h�tunkon.
- �s a jap�nok?
- Vel�k k�nnyebb elb�nni.
- H�t a burmaiakkal? Azon bel�l is a kacsinokkal?
Taj Li �gy tett, mint aki zavarban van, nem �rti, mi�rt k�rdeznek t�le
ilyeneket. - �k sz�vets�geseink a jap�nok ellen.
- Akkor mi�rt t�rnek a falvaikra Kuomintang-csapatok?
Taj Li k�zd�tt, ne mutassa ki ny�ltan azokat az �rzelmeket, amelyeket
Reisman vakmer�s�ge v�lt ki bel�le. - Hazugs�g! Sose higgyen a
pletyk�knak.
- Annak a pletyk�nak se, hogy a kacsinok titokban �tl�pt�k a hat�rt �s
bossz�t �lltak?
Taj Li tekintete m�r nem tudta elrejteni a haragj�t. - Nem az�rt h�vtam meg
ide, hogy ezeket a dolgokat vitassuk meg, �rnagy.
- �s annak a pletyk�nak se higgyek, hogy egy OSS-sz�zados �s t�bb
kacsin lovas elesett, amikor a Szalven foly�n �tkeltek, s a maguk
bomb�z�g�pe lecsapott r�juk.
Taj Li szeme m�r vill�mokat sz�rt, nem akarta tov�bb az �rtatlant j�tszani.
- Ez m�r nem pletyka, �rnagy - hangs�lyozta fagyosan. - Ez megleck�ztet�s
volt.
Reisman elmosolyodott, de nem �r�m�ben. - V�gre vil�gosan �rtj�k
egym�st, t�bornok.
- Akkor h�t hajland� nekem dolgozni?
- Nem.
- Gondom lesz r�, hogy meg�rje mag�nak.
- Ebben bizonyos vagyok, de a v�laszom tov�bbra is nem.
A t�bornok �sszeh�zott szemmel n�zte: - Maga kommunista �gyn�k -
jelentette ki.
- Ne legyen m�r ostoba! - v�gott vissza Reisman imm�r minden
udvariass�got f�lret�ve. - Ha az lenn�k, p�ros l�bbal ugran�k az �n aj�nlat�ra.
H�t, nem �rti?
- Mi�rt tart kapcsolatot Tong Van S�val? � is, a bar�tai is mind
kommunist�k.
- Parancsokat hajtok v�gre, t�bornok. - Esz�be jutott valami, amit
Katherine-t�l hallott �s an�lk�l, hogy latolgatta volna, kimondta: - Ak�rcsak
�n h�sz �vvel ezel�tt, amikor bel�pett a kommunista p�rtba. Ez v�ratlanul �rte
a titkosszolg�lati f�n�k�t: - Lehet, hogy t�ls�gosan is j�l �rtj�k egym�st,
�rnagy - mondta fenyeget�en.
- �n nem politiz�lok, �s ezt �n is nagyon j�l tudja - folytatta a t�mad�s�t
Reisman. - R�nk csak annyi tartozik, hogy Tong partiz�nvez�r �s seg�t
benn�nket a jap�nok elleni harcban.
- Nem nagyon hallottam eff�le harcr�l Indok�n�ban, �rnagy - v�gott vissza
Taj Li.
Ebben sajnos igaza volt. Reisman egyszeriben gy�ng�nek tal�lta �nn�n
�rvel�s�t. - Gyakorlatoznak... most �p�tik f�l er�iket �s ut�np�tl�sukat.
Taj Li h�trad�lt �s g�nyosan kacagott. - H�t persze. Tudok r�la, micsoda
�ri�si seg�ts�get kaptak magukt�l: huszon�t pusk�t �s szuronyt, huszon�t
karab�lyt �s pisztolyt, h�rom Browning automata fegyvert, h�rom ezt, h�rom
azt �s persze n�h�ny goly�t, gr�n�tot. Mondjam tov�bb? Nem valami sok.
- Ismerem a list�t, t�bornok. - Reismannak esz�be jutott, hogy pontosan
ugyanezt mondta egy h�nappal ezel�tt Kita Shidehar�nak, amikor az
lekicsinyelte ugyanezt a fegyversz�ll�tm�nyt, amelyet � vitt le a Vieteknek a
teheraut�n. B�r t�bb okkal v�rhat� el, hogy K�na mesterk�mje tudjon err�l.
M�gis nem lehet-e, hogy ez a k�t ember ugyanarra az inform�ci�s h�rforr�sra
fizet el�? - Azt akarja, hogy t�bbet adjunk nekik? - k�rdezte.
Nem azt a v�laszt v�rta, amit kapott. - Igen. Egyel�re hasznos lenne. - Taj
Li �jrat�ltette poharaikat.
- De tudnom kell minden egyes odak�ld�tt fegyverr�l �s l�szerr�l.
Kontroll �s ellenszolg�ltat�s j�r �rte...Habozott egy pillanatig, valami
tapintatos megsz�p�t� kifejez�st keresett, amely nem hom�lyos�tja el azt, amit
val�ban gondol - ... ha m�s nem, h�t mag�nterm�szet�.
- Nem tudn� pontosabban meghat�rozni? - Reisman f�lvette �s ajk�hoz
�rintette pohar�t. A vacsora sor�n sokkal kevesebb bort ivott, mint
vend�gl�t�ja, b�r Taj Linek meg se kottyant a t�m�rdek ital.
- �n Mr. Tong �s emberei r�sz�r�l nem annyira az elk�telezetts�gr�l �s
h�s�gr�l sz�l� nyilv�nos �ll�sfoglal�sokat v�rok, hanem ink�bb a
mag�nterm�szet� lojalit�suk demonstr�l�s�t.
- P�ld�ul?
- Kereskedelem. Szeretn�m, ha ell�tna bizonyos dolgokkal, amelyek
�rt�ket k�pviselnek.
Reisman �gy d�nt�tt, hogy naiv lesz. - �, ehhez �k nagyon �rtenek,
t�bornok. Lezuhant rep�l�inknek ny�jtott seg�ts�g, katonai h�rszerz�s,
c�linform�ci�k.
- �pium - mondta l�gyan Taj Li, �s v�rakoz�n n�zett Reismanra.
- Eff�l�khez nem nagyon �rtek, t�bornoka-n�zett vele farkasszemet
Reisman.
Taj Li sz�les, durva von�sait eltorz�totta a t�relmetlens�g. No, most j�n az
a pillanat, gondolta Reisman, amikor a SACO igazgat�ja �s a Boldog V�lgy
ura tudatja: Ne gondold, hogy meg�szod azt a m�sik d�rzs�lt �gyedet. Tudom,
hogy seg�tett�l a vietnamiaknak tizenh�t teheraut�nyi fegyver �s hadianyag
ellop�s�ban Csiang Fa-kvej arzen�lj�b�l! Most azt�n vagy azt teszed, amit
k�rek t�led, vagy meg leszel b�ntetve!
Taj Li azonban ehelyett kis mosolyt er�ltetett mag�ra.
- �rtem - mondta f�radtan. - Tal�n... esetleg...�jra sz�ra nyitotta a sz�j�t,
de meggondolta mag�t. - Azt hiszem, legjobb lesz, ha valaki m�s vil�gos�tja
fel mag�t.
Reisman f�ll�legzett. Az eg�sz este folyam�n att�l tartott, hogy K�na
mesterk�mje f�lt�rja: tud a m�sodik konvojr�l. �gy l�tszik, nem tud r�la. Ha
tudna, m�r biztosan a k�p�be v�gta volna.
- �s kivel �hajt felvil�gos�ttatni, t�bornok? - k�rdezte der�sen. - Ki tudhat
m�g annyit ezekr�l a dolgokr�l, mint �n?
Taj Li h�tral�kte sz�k�t az asztalt�l, s ezzel a maga r�sz�r�l v�get vetett az
�tkez�snek.
- Az �n parancsnokl� tisztje teljesen egyet�rt a politik�mmal - mondta
hangs�lyosan. - V�rjon itt, �rnagy. Majd � foglalkozik mag�val, ahogy
m�sokkal is foglalkozott m�r a megb�z�somb�l.
�s eme balj�s k�zl�s ut�n f�l�llt. Egyetlen sz� n�lk�l kiment a szob�b�l a
folyos� fel�, azon az ajt�n, amelyen k�t �r�ja bel�pett. Reisman
h�tracsavarodott, ut�nan�zett, f�lk�sz�lve r�, hogy Pelham Ludlow
sorhaj�kapit�ny foglalkozik majd vele.
P�r perc m�lva l�pteket hallott a folyos�r�l, majd egy m�s hangot hallott a
h�ta m�g�l. Igencsak ismer�s hangot.
- Johnny... Johnny... Johnny... iszony�an megs�rtetted a Herr Directort.

30.

Reisman Sam Kilgore ezredes mosolyg� cserk�szparancsnok arc�ba n�zett. �s

ebben a pillanatban egyszer csak sok minden vil�goss� v�lt.
- Szia, Sam! - mondta b�san. - Jobban szerettem volna, ha Ludlow j�n be.
�t k�nnyebb volt ut�lni.
Kilgore megker�lte az asztal v�g�t, mintha Taj Li meg�r�lt sz�k�be akarna
bele�lni, de tov�bbl�pett �s k�zvetlen�l Reismannal szemk�zt foglalt helyet.
K�r�lbel�l m�sf�l m�ternyi asztal volt kettej�k k�z�tt. - Semmi okod ut�lni
b�rkit is - mondta Kilgore. - A sorhaj�kapit�ny megteszi Taj Linek, amit
tennie kell, �s arr�l semmit se tud, amit �n teszek. Ez �gy j�l bev�lik.
- � a l�that� gonosz, a k�nny� pr�da - mondta keser�en Reisman. -
Bocs�natk�r�ssel tartozom neki egy s m�s miatt, amit gondoltam r�la. Te vagy
az az �rul�, s cs�be h�z� gazember, aki elrabolt�l, elhurcoltat �s meg�let
embereket.
Kilgore meglep�d�tt. - Nem hallottam, hogy valakit is meg�ltek volna.
- Linc Bradfordot, k�t h�napja. M�r nem eml�kszel, Sam?
- Dehogynem.
- Nyilv�n te szerv�ltad a B-25-�st, amely meg�lte �t meg az embereit.
Fesz�lt csend �llt be. Azut�n Kilgore �gy sz�lt: - �n tehetek r�la? Nem. -
F�lvette a poharat, amelyb�l az im�nt Taj Li ivott �s asztalkend�vel
megt�r�lte a perem�t meg a belsej�t.
- Akkor b�n�s m�don tudom�sod volt r�la - mondta v�dl�n Reisman.
- B�n�s m�don? Nem. - Kilgore bort t�lt�tt mag�nak, kiitta �s megr�zta a
fej�t. - Hi�ba pr�b�lom r�besz�lni, hogy t�rjen �t a whiskyre �s a ginre, nem
el�g a befoly�som.
- Akkor is tudt�l r�la! Nyilv�n benne volt�l. Te tudakoltad meg, hol kel�nk
�t a Szalvenen; ugyanazokt�l a kalkuttai OSS-emberekt�l tudtad meg, akik
odak�ldtek engem, hogy tartsam vissza Bradford�kat.
- Bradford maga okozta mag�nak a bajt.
- De benne volt�l a tervben, amely hal�lt hozott r� �s hozhatott volna
�nr�m is.
- Teh�t vele volt�l akkor - bizonyosodott meg r�gi gyan�j�r�l Kilgore.
- Bizony, vele voltam. De te ut�nunk ny�lt�l, Sam. Te int�zted a jelz�s
n�lk�li B-25-�st �s a k�nai leg�nys�get, amelyet Taj Lit�l kapt�l. A te
seg�ts�ged n�lk�l Linc �s a kacsinok visszaj�vet �ps�gben �tjuthattak volna a
foly�n.
Kilgore-t nem nagyon b�ntotta a dolog. - Tal�n igen, tal�n nem. Ha ott
volt�l, akkor mindenki m�sn�l jobban tudod, mi t�rt�nt. - Letekintett
pohar�ra, amelyet ide-oda forgatott kez�ben, majd �jra Reismanra emelte a
tekintet�t: - Sejtettem, hogy vele volt�l. Abb�l, ahogy nem sz�lltai le a
dologr�l. De Ludlowot azzal sz�d�tetted, hogy Bradfordot holtan tal�ltad az
�serd�ben.
- Ez a dolgok term�szet�b�l fakad, Sam. Gyorsan kell l�pni �s tudni,
hogyan sz�d�ts�k el mindk�t felet.
- Ha neked lenn�k, nem �rn�m be a jelent�sembe - figyelmeztette Kilgore.
- Egy sz�p napon a b�rt�nben k�tsz ki vagy egy kiv�gz�osztag el�tt.
Alighanem igaza van, gondolta Reisman. - Megteszed te ezt helyettem, ha
Taj Li mondja, mi? - t�madott. - �s te k�ldted azokat a brigantikat Katherine
Harrisre is, igaz?
Sam �rtetlen�l n�zett r�. - Nem ismerem a n�t.
Reisman �gy �rezte, Sam igazat mond. - Taj Li egyik-m�sik �ldozata. �s
ha r�j�v�k, hogy b�rmi k�z�d volt ahhoz, ami vele t�rt�nt, Sam, meg�llek.
- Egy ilyen megjegyz�s�rt �gy seggbe r�gathatn�lak, hogy a taknyodon
cs�szol ki K�n�b�l, haver.
- Csak tess�k. Sz�vess�get tenn�l mindkett�nknek. Kilgore j�l megn�zte,
azut�n megr�zta a fej�t:
- Ink�bb nem. Egyel�re sz�ks�g�nk van r�d. Ha nem akarsz Taj Linek
dolgozni, akkor tov�bbra is nekem dolgozol.
- Mivel seftelsz, Sam? �piummal? Arannyal? Fegyverrel?
- Mind a h�rommal. Meg szolg�latokkal, inform�ci�kkal, mindazzal, amit
Taj Li �hajt - felelte Kilgore.
- �n vigy�zok r�, � vigy�z r�m. A fizet�s likvid, nyoma nem marad. Tarts
velem!
- Mi�rt csin�lod, Sam?
- Kicsit aggaszt, hogy mi lesz velem a h�bor� ut�n
- felelte t�rgyilagosan Kilgore. - Nem vagyok hivat�sos tiszt... se bank�r,
se �gyv�d, se �zleti nagymen�, mint a t�bbi fejes az ezredn�l. �gy jutottam el
id�ig, ahol ma vagyok, hogy tehets�gesebb vagyok n�luk. Ha elhallgatnak a
fegyverek, gazdagabb akarok lenni n�luk.
- H�t a politika? A szenved�lyek? A lojalit�s? - k�rdezte Reisman.
- A politika csak arra j�, hogy kiv�lassza a szart a homo sapiensb�l,
nehogy el�rasszuk egym�st. Csak annyira szeretn�k gazdag lenni a h�bor�
ut�n, hogy ne kelljen se a m�s szar�t szagolnom, se a m�s szar�ba l�pnem.
Reisman feje olyan bossz�szomjas gondolatokkal volt teli, amilyeneket
eddig nem engedett volna meg mag�nak. Most, hogy a dolgok kider�ltek,
szinte megk�nnyebb�lt. El�llt att�l, hogy sz�ba hozza Csang Ven Ming nev�t,
mert �j �tlete t�madt arr�l, hogyan vehetn� haszn�t a Kempitajhoz f�z�d�
titkos kapcsolat�nak. Az elm�lt h�napok sor�n borzalmas dolgok t�rt�ntek
m�sok haszn�ra. Most �rajta van a sor. Nem fogadta el k�nnyen, hogy pr�da
legyen ebben a bizantinus politik�ban, amelynek c�lja m�sok kapzsis�g�nak
�s k�jv�gy�nak t�pl�l�sa. Elhat�rozta: m�g az �jjel �sszer�ntja embereit �s
nyomban nekil�t saj�t megtorl�si terv�nek kivitelez�s�hez.
- �s most mi t�rt�nik, Sam? - k�rdezte. A puszta kez�vel is kiverekszi
mag�t innen, ha kell, gondolta.
- Folytatjuk �gy, mint-eddig - mosolygott Kilgore. - Ha akarsz,
visszamehetsz az embereiddel Indok�n�ba. Gondolom, tudod, merre vannak.
Nek�nk egyel�re nem adt�k meg a c�m�ket. Ha b�rkinek kikotyogsz valamit
r�lam bizony�t�k n�lk�l (m�rpedig gondom volt r�, hogy ne legyen
bizony�t�k), akkor felelned kell az�rt, amit Bradforddal meg a kacsinjaival
egy�tt elk�vett�l a k�naiak ellen Caohszienn�l k�t h�napja.
- Ludlow tud ezekr�l a dolgokr�l?
- Nem. Azt se tudja, hogy Csungkingban vagy, �s ezt ennyiben is akarjuk
hagyni.
Ez j�l beleillett Reisman terveibe. - Ok�, akkor hadd megyek ki innen
tiszt�n. Te nem tudod, hogy itt vagyok, �n nem tudom, hogy te itt vagy. Azt a
csapatsz�ll�t�t viszem, amellyel j�ttem. Semmi k�vet�s. Sz�pen elt�n�k a
k�dben. Egy h�t m�lva f�lkereslek az embereimmel egy�tt Kunmingban.
Megkapjuk t�led, amire odalenn sz�ks�g�nk van �s �jra visszat�r�nk
Tonkinba.
- �s tov�bbra is figyelsz az �zleti lehet�s�gekre? - k�rdezte sz�les
mosollyal Kilgore.
- Hogyne. Mi�rt ne? - v�laszolta k�nnyed�n Reisman. Kilgore tudta, hogy
�pp ellenkez�leg �rez. Hiszen vil�gosan megfogalmazta, amikor el�sz�r
Tonkinba indult. De ha Sam sz�vesen hiszi, hogy m�r m�sk�pp v�lekedik,
Reismannak esze �g�ban sincs ki�br�nd�tani ebb�l.
A klinik�ra �rve dr. Briggs-t egy t�rk�p f�l� hajolva tal�lta Bowren, Sawyer,
W�adis�aw �s B� Szan t�rsas�g�ban. Mihelyt megl�tt�k, megk�nnyebb�ltek.
- Ha reggelig nem ker�lt�l volna el�, ezek a fi�k kiszabad�t�si akci�ba
fognak - mondta az orvos.
Reismannek j�lesett az aggodalmuk. M�g n�mi lelkifurdal�sa is t�madt,
ami�rt olyan j�t vacsor�zott a Boldog V�lgyben. - Kaptatok valami kaj�t? -
k�rdezte.
- A parancsnok nagyon sz�pen gondoskodott r�lunk - mondta Bowren.
- Nincs m�s v�gyam, mint levackol�dni valahol �jszak�ra - sz�lt k�zbe
Sawyer.
- Bezony, kurva neh�z k�t nap volt ez - tette hozz� W�adis�aw. - Ha van
m�g valami sz�rakoztat� programja a sz�munkra, hagyja holnapra, �rnagy, j�?
- J� - egyezett bele Reisman. - Ha meg�g�red a doktornak, hogy nem
pisilsz az �gyba, tal�n helyet ad a k�rh�zban.
Briggs nevetett. - Szolg�lj�k ki magukat, uraim.
B� Szan ismerte a k�rh�zat el�z� itteni tart�zkod�sa idej�b�l, v�gigvezette
h�t �ket a folyos�n a k�rteremig.
- Hogy van Katherine? - k�rdezte Reisman, amikor kettesben maradt az
orvossal abban a kis szob�ban, amelyet az orvos rendel�k�nt �s alv�hely�l
haszn�lt.
- Nagyj�b�l egyform�n. Tov�bbra is rendszeresen l�togatom. Vannak j� �s
rossz napjai.
Az �r�asztali sz�kre mutatott, azut�n a faliszekr�nyb�l el�szedte pr�ma sk�t
whiskyj�t.
- Gondolod, van annyi ereje, hogy holnap este elj�jj�n n�h�ny �r�ra?
Dr. Briggs �tny�jtotta neki a pohar�t �s t�lt�tt: - Ha igaz�n fontos, azt
hiszem, kimehet. A m�ltkori l�togat�said sokat seg�tettek rajta. Az akarata
meger�s�d�tt, ha a teste nem is. - T�lt�tt mag�nak, le�lt priccs�re �s
f�lemelte pohar�t. - �r�l�k, hogy �jra itt vagy, John.
Reisman f�lemelte pohar�t. - Der�k dolog, hogy gondjaidba vetted az
embereimet. H�l�s vagyok �rte.
Kortyoltak, �zlelgett�k a j�fajta whiskyt. - J�fajta ellenm�reg arra, amit ma
este ittam - mondta elismer�en Reisman.
- Hivatalos �gyben vagy �lvezetb�l?
- Cs�ppet se volt �lvezet.
- Gondolom, hogy volt egy-k�t kalandod, ami�ta utolj�ra tal�lkoztunk.
- Akadt - felelte Reisman. - N�zte az id�s tenger�szorvos �rkolt, f�radt
arc�t. - Be kell hogy avassalak valamibe.
Briggs hosszan viszonozta a pillant�s�t. - Mondhatn�m, hogy ink�bb ne,
tartsd meg a titkaidat. De ez �pp olyan lenne, mint megtagadni egy s�lyos
sebes�ltt�l a gy�gy�t�st. A titoktart�s a szakm�mhoz tartozik, �gyhogy ha
k�nny�teni szeretn�l magadon, �rnagy, csak tess�k. Figyelek.
- Kacskaring�san fogom elmondani, �gy vezetlek el a l�nyegig - mondta
Reisman. - Tan�csot szeretn�k k�rni t�led. �s azt, hogy r�nts vissza, ha �gy
gondolod, t�ls�gosan, messzire megyek.
- Rendben!
- A munk�m jellege azt k�v�nja, hogy legyek nagyon fondorlatos, de
ami�ta visszat�rtem �zsi�ba, m�g fondorlatosabbnak kell lennem - mondta
neki Reisman. - Van egy �tletem... egy terv arra, hogy kif�st�ljem azokat a
diszn�kat, akik f�lholtra vert�k Katherine-t. Lehet, hogy ugyanazokat kapjuk
el. Lehet, hogy csak olyanokat, akik a k�zel�ben voltak az �gynek, de
mindenk�pp les�jtunk a h�l�zatukra �s tudtukra adjuk, hogy nem �szhatnak
meg b�ntetlen�l ekkora gazembers�get.
- B�rmi lesz is, sz�m�ts r�m - mondta Briggs. - T�ls�gosan nyugalmas az
�letem. Nincs benne semmi izgalom.
- A te szereped csak tan�csad�s lehet. Vagy letolsz mint �letvesz�lyes
�r�ltet, vagy azt mondod, menni fog.
- Kezdd!
- Ismered Ludlow sorhaj�kapit�nyt?
- Persze. Bek�pzelt, nagyk�p� fasz.
- �s Taj Lit?
- P�rszor l�ttam hivatalos fogad�sokon, de sose besz�ltem vele. Ut�lja az
idegeneket �s ritk�n fogadja �ket. Kiv�ve Ludlowot, �s a legmagasabb rang�
titkos megb�zottakat.
- Akkor megtisztelve kellene ereznem magam - jegyezte meg fanyarul
Reisman. - V�ratlanul megh�v�st kaptam, hogy vacsor�zzam h�la ma este.
Onnan j�v�k.
Mr. Briggs elk�pedt. - K�l�n�s k�r�kben mozogsz, �rnagy. Ha valaki
k�zvetlen�l, vagy k�zvetve tehet a Katherine elleni t�mad�sr�l, akkor ez a
diszn� az. Nem hiszem, hogy Ludlow rendelte volna el er�szak alkalmaz�s�t
egy amerikai n�vel szemben. Azt sem, hogy j�v�hagyja, ha eff�le tervr�l hall.
- Ludlow azt hiszi, bandit�k voltak. Legal�bbis ezt mondta nekem a m�lt
h�napban. Taj Li, amikor el�hoztam neki, letagadta, hogy b�rmi k�ze lenne
hozz�.
- Te azt�n el�g veszedelmesen �lsz!
- Hallott�l valaha egy Csang Van Ming nevezet� hapsir�l, aki neki �s
Ludlownak dolgozik a Boldog V�lgyben?
- Nem.
- Azt hiszem, hogy � a kapcsolat a Kempitajhoz.
- Katherine szerint �pp ez ut�n kutatott Waingrove ezredessel egy�tt.
- Akkor h�t tegy�k f�l... El�sz�r is tegy�k f�l, hogy te vagy Ludlow.
Kapsz holnap reggel egy szem�lyesen k�zbes�tett levelet Katherine Harrist�l,
amely f�ljelenti Csang Van Minget. Taj Li vagy tud ennek az embernek az
�rul� volt�r�l vagy nem.
- Val�sz�n�bb, hogy Taj Li tud r�la �s v�delmezi - jegyezte meg Briggs. -
Tal�n �ppen emiatt verette meg az embereivel Katherine-t.
- T�rj�nk vissza Ludlowra. Pr�b�lj meg �gy gondolkodni �s �rezni, ahogy
�! A lev�lben az �ll majd, hogy Katherine f�lkeresi �t holnap este a
hivatal�ban �s bizony�t�kokkal szolg�l. Mit tenn�l?
A tenger�sztiszt haboz�s n�lk�l v�laszolt: - Meghagyn�m a kapun�l, hogy
ne engedj�k be. Semmi k�r�lm�nyek k�zt se szabad beengedni.
Alkalmatlankod� �r�ltnek nyilv�n�tan�m. Azut�n h�vatn�m azt a Csang Van
Minget...
- Ha l�tezik ez az ember �s ha ismered.
- Igen. Beh�vatn�m egy kis n�gyszemk�zti besz�lget�sre �s megk�rdezn�m
t�le: "Ismered ezt a h�lgyet?" Az meg persze letagadja, ak�r ismeri, ak�r nem.
- No, most tegy�k fel, hogy te vagy Taj Li ugyanebben a helyzetben -
folytatta Reisman. - Kapsz egy igen irodalmi st�lus� levelet, hib�tlan
k�nais�ggal egy amerikai h�lgyt�l, aki enyhe kifejez�ssel is persona non
grata. A lev�l f�ljelenti Csang Van Minget �s t�j�koztat t�ged, hogy a lev�l
�r�ja este viszi a bizony�t�kokat. Mit tenn�l mint t�bornok?
- Elgondolkodn�k rajta, de semmik�pp se v�laszoln�k magam a lev�lre -
v�laszolta hat�rozottan Briggs. - �s m�lt�s�gomon alulinak tartan�m azt is,
hogy �zenjek a kapu�rs�gnek. Sokkal magasabb �s hatalmasabb szem�lyis�g
vagyok, semhogy b�rmif�le figyelmet ford�tsak egy ilyen jelent�ktelen alakra
beosztottjaim szem�ben. Viszont h�vatn�m azt a nemtudomkit, akit Csang Van
Mingnek h�vnak �s f�ltenn�m neki ugyanazt a k�rd�st: "Ismeri ezt a h�lgyet?"
A k�rd�snek nem az lenne a c�lja, hogy v�laszt kapjak r�, hanem hogy
riad�ztassam.
- �s ha annak az embernek b�n�s m�don tudom�sa van nemcsak arr�l,
hogy ki a lev�l �r�ja, hanem arr�l is, hogy azt mik�pp b�ntett�k meg, akkor
f�lt�telezi majd, hogy a lev�l �r�ja m�r nagyon is rendbe j�tt �s �jra bajt kever,
�gy h�t az illet�nek gondja lesz r�, hogy Katherine-t elhallgattassa, ak�r �,
ak�r m�sok. Katherine-t nagy val�sz�n�s�ggel �jra megt�madj�k valahol,
�tk�zben hazafele. Lehet, hogy ugyanazon a helyen, ahol el�z�leg elkapt�k.
Logikus ez k�naiul?
- M�g angolul is - intett dr. Briggs. - Ha eltekint�nk att�l, hogy
csal�teknek akarod haszn�lni Katherine-t.
- Csakis akkor, ha hajland� r�.

Reisman, B� Szan �s dr. Briggs m�snap reggel elindult Hongjancsonba. Abba

a negyedbe, ahol Katherine lakott. �tk�zben meg-meg�lltak k�l�nb�z� rend�
�s rang� riks�kn�l, m�g Briggs kiv�lasztott egyet; sov�ny, fiatal fi� h�zta,
hasonl�tott B� Szanra. A doktor ezut�n ezen a riks�n folytatta �tj�t, Reisman
�s B� Szan pedig j�kora ker�l�ket csin�lt a dzsippel. Mire vissza�rtek, dr.
Briggs nyitotta ki nekik a kertkaput. A riksa a k�ker�t�sen bel�l �llt.
- A fi� a konyh�ban van - mondta Briggs. - Elfogadta az aj�nlatunkat.
Szuulin m�r j�llakatta.
Reisman bel�pett a h�zba �s indult is az emeletre, sark�ban B� Szannal,
amikor a nappalib�l a nev�t hallotta. Megfordult. Katherine ott �lt a
pamlagon, konzervat�v sz�vetruh�i egyik�ben, amilyeneket annak idej�n m�g
Nankingban viselt. Amikor Reisman lerohant hozz�, a l�ny f�l�llt, �t�lelte a
nyak�t �s megcs�kolta. - Jaj de j�, hogy �jra l�tlak, John! - mondta halkan,
amikor kibontakozott az �lel�sb�l.
Reisman nem engedte el a kez�t, megfordult �s bemutatta Charlie Bawsan
tizedest, aki nagy tisztelettel v�laszolt, �sszetette tenyer�t, meghajolt: - Kazsa-
e, Daw - mormolta.
Katherine zavarban volt. - Ez nem k�naiul van.
- Nem, h�lgyem. Ez kacsin k�sz�nt�s h�lgyeknek - magyar�zta B� Szan.
- Tud k�naiul? - k�rdezte mandarin nyelven a l�ny.
- Tanulok - felelte ugyanebben a nyelvj�r�sban B� Szan.
- Isten hozta szer�ny hajl�komban - folytatta Katherine.
B� Szan mosolygott, �jra meghajolt �s megk�sz�nte.
Katherine elengedte Reisman kez�t, hellyel k�n�lta �ket a pamlagon �s
sz�keken, majd vissza�lt.
- Dr. Briggs mes�li, hogy van valami terved.
- A terv c�lja, hogy lecsapjak azokra, akik b�ntottak t�ged.
- Taj Lire?
- Nem �r� k�zvetlen�l, csak olyanokon �t, akik neki dolgoznak. Lehet,
hogy ugyanazokhoz jutunk el, akik megvertek. Lehet, hogy m�sokhoz, �s
lehet, hogy semmire se jutunk. De azt hiszem, most megfizethet�nk nekik
az�rt, amit veled tettek.
- Halljuk!
- A terv vesz�lyes. F�leg r�d n�zve. Ha nem akarsz r�szt venni benne,
vagy �gy �rzed, nem vagy el�g er�s hozz�, akkor elvetj�k �s kital�lunk valami
m�st.
- Mondd el, mit k�v�nsz t�lem, John - mondta elsz�ntan Katherine. -
Tudhatn�d, hogy a vesz�lyt�l nem riadok meg.
- Ok�. El�sz�r is: amikor Waingrove ezredessel dolgozt�l, nem volt-e
gyan�s neked egy bizonyos Csang Van Ming, aki a Boldog V�lgyben valaki?
- De igen. Sose tal�lkoztam vele, b�r az is lehet, hogy csak a fed�neve
valakinek, akit ismertem. �s sose tudtam meg, mi a hivatalos beoszt�sa ott. De
ez a n�v csom�szor felbukkant a Kempitajjal kapcsolatos utal�sokban.
Ez elegend� volt, meger�s�tette a f�lt�telez�st. Reisman elmes�lte neki a
terv�t. A l�ny k�szs�ggel beleegyezett, cs�ppet se zavarta, hogy vesz�lyes
r�n�zve. S�t Reisman szinte l�tta, mint t�r vissza bel� az energia att�l, hogy
f�lkelhet beteg�gy�b�l �s val�ra v�lthatja �piumos el�gt�tel�br�ndjait.
Azut�n Katherine le�lt �s meg�rt k�t levelet. Egyet angolul Pelham Ludlow
sorhaj�kapit�nynak, a m�sikat k�naiul Taj Li t�bornoknak, �gy sz�ltak:

Tisztelt Uram!
Nem voltam j� eg�szs�gi �llapotban, �gy nem k�r eshettem f�l �nt
hamar�bb. Inform�lnom kell �nt Csang Van Minggel kapcsolatban. Az illet�
a Kempitaj k�mje. Ma este h�tkor f�lkeresem �nt ennek bizony�t�k�val, a
f�hadisz�ll�s�n.
A riksafi�t tisztesen megfizett�k a j�rm�v��rt, ruh�j��rt �s a hallgat�s��rt.
B� Szan be�llt a k�t r�d k�z� �s elrobogott a Boldog V�lgy fel� utas�val,
Szuulinnal, aki Katherine level�t vitte �s ir�ny�totta a fi�t. Dr. Briggs otthon
maradt Katherine mellett.
Reisman gyalogosan k�vette a riks�t. A v�ros lejt�s utc�in �s sik�toraiban
feh�r k�dfoltok kavarogtak, a reggeli nap m�r f�lsz�vta a t�bbit. A f�ny
b�ntotta a szemet, a leveg� s�r� volt a boml�s illat�t�l. Az utc�k s a
gyalogs�t�nyok zs�folva voltak kulikkal, �llatokkal �s j�rm�vekkel, amelyek
siet�sen bonyol�tott�k a v�ros �gyeit. Az �t kiegyenesedett el�tt�k a kis f�s
liget �s a hossz�, feket�re festett k�fal mellett. A riksa meg�llt a kertkapun�l,
ahol katon�k �lltak der�kmagass�gban, el�reszegezett g�ppisztollyal. Reisman
h�tramaradt, hadd h�mp�ly�gj�n k�r�l�tte a gyalogosforgalom. L�tta, amint
egy tisztet h�vnak ki bentr�l a Boldog V�lgy ter�let�r�l. Figyelte, mint adja �t
a leveleket Szuulin a tisztnek, mint dugja oda neki a megveszteget�si p�nzt,
hogy gyorsan kik�zbes�tse �ket. �s azt is �szrevette, hogy Sawyer �s
W�adis�aw, ahogy megbesz�lt�k, amerikai turist�k m�dj�ra, b�m�szkodva
mennek be a kapun.
Amikor e tranzakci� v�get �rt a kapun�l, B� Szan elindult visszafele
Szuulinnal. M�g el�getett a riks�val Reisman mellett, odamosolygott �s
kacsintott. Sawyer �s W�adis�aw elt�nt a gyalogosok t�meg�ben az �t
domborulat�n�l. Reisman �jra k�vette a riks�t, leste, hol lehetnek azok az
alkalmas helyek, ahol este t�mad�k rejt�zhetnek el, Katherine-re v�rva. �t
perc m�lt�n a csapatsz�ll�t� gurult le a dombr�l, vol�nj�n�l Bowren
�rmesterrel, h�ta m�g�tt Sawyerrel �s W�adis�awval. Meg�llt, hogy f�lvegye
Reismant, azut�n k�vett�k a riks�t visszafele Katherine h�z�ig, majd �jra
bevitt�k a riks�t a k�ker�t�sen bel�lre. �tk�zben mindegyik�k �vatosan
ellen�rizte az �tvonalat �s j�l megjegyezte az orvt�mad�sra legink�bb
alkalmas helyeket, k�l�n�sen azt a sik�tort, ahol Katherine-t h�rom h�napja
megt�madt�k. M�g h�romszor v�gigmentek az �tvonalon, am�g alaposan
esz�kbe v�st�k �s mindegyik�k gyalog bej�rta azt az �tszakaszt, amely�rt �
lesz felel�s, ha lesz�ll az este.

Amikor Reisman �tadta Katherine-nek a pisztolyt, hogy �vatoss�gb�l tartsa

majd mag�n�l, a l�ny nyugodtan n�zte a kez�ben tartott h�v�s, k�k
f�mt�rgyat. Egy tenger�szeti 38-as Smith and Wesson volt, amelyet Reisman
dr. Briggst�l k�rt k�lcs�n, minden eshet�s�gre k�szen.
- S�t�tt�l m�r el fegyvert? - k�rdezte Reisman.
- Nem - felelte Katherine.
- Gondolod, hogy ha kell, el tudod s�tni?
- Igen.
A l�mpaf�nyes nappaliban �ld�g�ltek, indul�sra k�szen. A l�ny f�ltekintett
r�, azut�n dr. Briggsre, aki meglehet�s �nnep�lyesen festett s�t�tk�k
tenger�szegyenruh�j�ban, meg B� Szanra, aki a riksafi� szeg�nyes g�nc�t
viselte, - Nincs bennem f�lelem - nyugtatta meg �ket a l�ny. - �gy akarom.
Ha r�m t�rnek, tudom, hogy te vagy az embereid ott lesznek a k�zelben.
Reisman elvette a megt�lt�tt pisztolyt, kivette a t�lt�nyeket �s megmutatta
neki, hogyan biztos�tsa ki, s hogy hogyan c�lozzon �s t�zeljen vele.
- M�r r�g meg kellett volna tanulnom ezt - mondta b�san a l�ny.
Amikor Reisman meggy�z�d�tt r�la, hogy Katherine �rti a dolgot,
�jrat�lt�tte a fegyvert �s odany�jtotta, a cs�v�n�l fogta, hogy Katherine
megmarkolhassa. - Mi lesz a dolgod, a baj els� jel�re? - vizsg�ztatta.
- Kibiztos�tom - ism�telte magabiztosan az utas�t�s�t a l�ny. - Az egyik
felem szeretn� haszn�lni, a m�sik rem�li, hogy nem kell.
Reisman f�l�llt, megnyugtat�an r�mosolygott: - No, akkor induljunk!
L�ssuk, harapnak-e a csal�tekre!
Ugyanazt �rezte, amit Katherine: akarta, hogy megt�rt�njen �s nem is. De
most m�r nem volt vissza�t.
Szuulin kinyitotta a kertkaput. Dr. Briggs ment ki els�k�nt. Besz�llt
dzsipj�be �s elhajtott. Ragaszkodott hozz�, hogy � is r�szt vehessen, �gy h�t az
lett a dolga, hogy el�l halad az �ton a Boldog V�lgy fel�, meggy�z�dik r�la,
hogy Bowren, Sawyer �s W�adis�aw a hely�k�n vannak-e, azut�n pedig
visszat�r, amikor biztos benne, hogy a riksa c�lba �rt. Azut�n leparkolja a
dzsipet ugyanott a kert ker�t�s�n�l �s j�r�r�zik a Katherine h�za k�r�li
utc�kon �s mell�kutc�kon. Egy 45-�s automata volt a kab�tzseb�ben.
Reisman beseg�tette Katherine-t a riks�ba, s egy takar�val betakargatta a
t�rd�t. A l�ny al�cs�sztatta a kez�t, benne a 38-assal. A f�rfi megcs�kolta �s a
f�l�be s�gta: - Sok szerencs�t!
Szuulin meg�rintette Katherine karj�t �s �ld�st mormolt. Azut�n kinyitotta
a kertkaput, B� Szan pedig kih�zta a riks�t az utc�ra. Reisman nyomban
k�vette.
Ism�t k�d ereszkedett le. Eltakarta az �p�leteket, a j�rm�veket �s a
j�r�kel�ket. Reisman B� Szan l�pt�hez szabta a mag��t. Bal v�ll�n karab�ly
volt �tvetve, jobbja a 45-�se agy�n pihent, szeme ide-oda j�rt, igyekezett a
riksa el� n�zni. Amikor Bowren, Sawyer, illetve W�adis�aw had�ll�sa el�tt
elhaladt, a fi�k el�rel�ptek fedez�k�kb�l �s n�m�n jelezt�k ottl�t�ket. A riksa
f�l �ra m�lva meg�llt a Boldog V�lgy kapuj�n�l, �s Reisman is meg�llt egy
el�ny�s ponton az �t t�loldal�n. P�r pillanat m�lva Ken Briggs dzsipje lassan
elhaladt a riksa mellett, mintha valami h�zsz�mot keresne, azut�n elt�nik a
szeme el�tt a hom�lyban.
Egy k�nai tiszt v�rakozott a kertkapu el�tt k�t �gyeletes �rrel a k�t oldal�n;
most el�rel�pett �s Katherine-nel besz�lt. A szavakat Reisman nem �rtette.
Csak ebben a pillanatban jutott esz�be: mi van, ha val�ban beengedik a l�nyt.
Hirtelen �sszeugrott a gyomra, azut�n megk�nnyebb�lten l�tta, hogy
Katherine-t visszautas�tj�k. B� Szan f�lkapta a riksarudakat �s elindult
visszafele, amerr�l j�tt. Briggs dzsipje �pp j�tt visszafele a dombr�l, a kocsi
f�nysz�r�ja megvil�g�totta a helysz�nt, megker�lte �ket �s haladt tov�bb.
Reisman ism�t a riksa m�g� h�z�dott, er�sen figyelt minden mozg�sra,
minden zajra. A nappali Csungking s�r�, b�z�s, izzadt forgalma semmiv� lett,
mihelyt lesz�llt a nyirkos, ragacsos �j. Kev�s j�rm� �s kev�s gyalogos j�rt a
keskeny, kanyarg�s utc�kon. A boltokat m�r red�ny�k takart�k. Valahol
el�tt�k, a k�dben, Sawyer, W�adis�aw �s Bowren lesi az �ji �rnyakat. El�bb a
riksa haladt el el�tt�k, azut�n Reisman, a fi�k h�szm�ternyire haladtak
m�g�tt�k, tartott�k a temp�t, v�d�erny�t form�ltak h�tulr�l, Katherine
h�z�hoz k�zeledtek, ahol m�r Briggs tart �rj�ratot. Reisman hozz�igaz�totta
l�pte zaj�t az �get� B� Szan l�pteihez, alig v�rta, hogy t�rt�nj�k valami.
Huszon�t fesz�lt, esem�nytelen perc telt el. Amikor biztons�gban
t�ljutottak a legveszedelmesebb ponton - a sik�toron, ahol nemr�g a t�mad�i
r�t�rtek Katherine-re, �s ahol most Bowren �rk�d�tt -, Reisman m�r-m�r
ostob�n �rezte mag�t, ami�rt hi�ba tervezett ilyen alaposan.
Ekkor t�rt�nt, percekre a h�zt�l: k�t kuliruh�s k�nai ugrott el� egy
fedez�kb�l �s el�llta B� Szan �tj�t. Nem mutattak fegyvert, de r�ugrottak B�
Szanra, amikor az k�naiul elki�ltotta mag�t: - Bandit�k! - �s a riks�t maga
ut�n h�zva megpr�b�lt elfutni mellett�k.
A t�mad�k �k�llel vert�k B� Szant �s a f�ldre tepert�k, Reisman
el�rerohant, el�h�zta automat�j�t. A z�rzavarban nem l�tszottak a
mozdulataik. Katherine hangj�t nem lehetett hallani. B� Szan elj�tszotta az
irgalom�rt k�ny�rg� szerencs�tlent. Reisman pedig futva megker�lte a riks�t,
a k�zelebbi t�mad�t vette c�lba. Ellen�llt a k�sztet�snek, hogy t�zeljen,
fen�ken r�gta a B� Szan f�l� hajl� embert �s k�naiul r�ki�ltott a t�mad�kra: ne
moccanjanak �s emelj�k f�l a kez�ket.
A f�rfi, akibe beler�gott, megfordult - �s Reisman egy ismer�s, megvet�
arcba b�mult: Liu �rmester arc�ba. Liu r�pillantott a fegyverre, azut�n
Reisman szem�be n�zett.
- Neked m�r �ton kellene lenned Kunmingba, szem�t gazember! -
fr�csk�lte.
M�g miel�tt Reisman v�laszolhatott volna, k�t dolog vonta el a figyelm�t.
B� Szan f�lpattant g�rnyedt testtart�s�b�l �s l�bfej�vei-kez�vel sebes �s nagy
erej� �t�sekkel a riksa fel� l�kd�ste a m�sik t�mad�t. Ugyanebben a
pillanatban Reisman zajt hallott a h�ta m�g�l �s h�trakapta a fej�t. Bowren
volt az, meg a m�sik kett�, nem �jabb t�mad�k.
- Maradjatok! Ne l�jetek! - ki�ltott r�juk. �lve akarta Li�t.
Ebben a pillanatban Liu egy dzs�d��t�ssel kiverte a kez�b�l a 45-�st, �s
ut�navet�d�tt. Reismann�l m�g mindig ott volt a karab�lya, de csak egy
pillanat t�red�k�ig gondolt arra, hogy lekapja a v�ll�r�l �s t�zel. Ink�bb
eldobta, Liu ut�n vet�d�tt, s a h�t�ra zuhant. Liu lel�kte mag�r�l, elgurult a
fegyvert�l �s m�g miel�tt Reisman megragadhatta volna, talpra sz�kkent. A
pisztoly �s a karab�ly a f�ld�n hevert, de Reisman el�llta el�l�k az utat.
Szeme sark�b�l megl�tta B� Szant, meg a m�sodik t�mad�t, aki v�gre a
leveg�be emelte a kez�t �s megadta mag�t. Katherine l�thatatlan volt a f�lke
s�t�tj�ben �s m�g mindig nem adott egyetlen hangot se. De Reisman am�gy
se l�tott semmit, ami m�teres t�von k�v�l t�rt�nt k�r�l�tte. Liu �rmesterre
kellett koncentr�lnia. Azt v�rta, hogy el�kap egy fegyvert b� kuli�lt�z�ke al�l.
De ha volt is n�la, nyilv�n tiszt�ban volt vele, hogy ha el�r�ntja, azon
nyomban lel�vik a r�szegezett fegyverrel �ll� katon�k �s dr. Briggs, aki �pp
most �rt oda futva.
Liu klasszikus dzs�d��ll�st vett f�l �s k�r�zni kezdett, el�rerontott, h�tra
ugrott, karja sz�ntelen mozg�sban volt, ujjai egym�shoz fesz�ltek, keze
merev, �t�sre k�sz. - Ha elkaplak, �rnagy, akkor kvittek vagyunk - ki�ltotta. -
Mindenki hazamegy. Rendben?
Reisman nem v�laszolt. Ellenfele minden mozdulat�t k�vette �s megel�zte.
Ak�rha t�ncra perd�ltek volna. Kettej�k� lett a j�tszma. Reisman �lvezte.
Tudat�b�l kiestek a t�bbiek, m�g Katherine is.
Ekkor Liu �szrevette az els� r�st �s t�madott. Reisman alkarj�val el�t�tte
ellenfele kez�t �s f�lreugrott, lecsapott Liu nyak�ra ugyanazzal a karj�val, m�g
a m�sikat tov�bbvitte a lend�let. Liut f�ld�h�tette az �t�s �s gyorsan
visszaugrott, sebes csap�sokkal �s �t�sekkel verte sz�t Reisman v�dekez�s�t,
cselekkel �s p�rg�sekkel csapta be. Reisman fejjel �s testtel fogadta az
�t�seket, a f�jdalom �szt�k�lte, kem�ny�tette. Az �rmester nem �szta meg
b�ntetlen�l. Reisman tudta, hol vannak ellenfele gy�nge pontjai; tudta, hogyan
haszn�lja erej�t �s lend�let�t ellene. Valah�nyszor Liu �t�tt, t�red�k r�s
t�madt �nv�delm�n, Reisman pedig �tkalap�lta, �tsorozta mag�t ezen a r�sen.
Liu kezdetben legink�bb a fej�t v�dte, Reisman teh�t a test�re ment r�. H�rom
ujj�t t�r-mereven beled�fte Liu has�ba, amikor az lehajolt, Reisman a ves�j�re
�t�tt. Liu zih�lva a f�ldre zuhant, majd od�bb gurult, pillanatnyi halad�k�rt.
Reisman sebesen k�r�lpillantott ar�n�juk k�d�s s�t�tj�ben. Elvesztette
id��rz�k�t, pedig alig telt el t�bb k�t percn�l. Az utcakeresztez�d�s fel�l csak
eg�szen kev�s f�ny sziv�rgott ide, a k�r�l�tte �ll�k fesz�lten figyeltek.
Bowren, Sawyer, W�adis�aw, Briggs �s B� Szan a k�zitusa t�mad�-v�dekez�,
koreograf�lt mozdulataiba dermedt. �s valami nincs rendj�n ebben, futott �t
Reisman agy�n.
Liu �jra nekirontott. �gyes volt �s gyors, �szrevette, hogy Reisman feje
v�dtelen, �s k�t olyan s�lyos �t�st m�rt r�, hogy Reisman elter�lt. Liu
r�vetette mag�t, hogy lenn a f�ld�n k�sz�tse ki, erre azonban Reisman
f�lr�ntotta t�rd�t, l�bfej�t, �s akkor�t r�gott, hogy Liu a leveg�be r�p�lt �s
durranva �rt f�ldet. De Liu ism�t f�lpattant, megp�rd�lt �s k�szen �llt az �jabb
t�mad�sra - ez�ttal k�ssel, melyet zubbonya al�l h�zott el�.
Briggs el�v�lt�tte mag�t: - Vigy�zz!
Reisman visszaord�tott: - Ne avatkozz be! Maradj! - � akarta kicsin�lni
Liut, vagy meg�lni puszta k�zzel.
Ekkor kapcsolt, mi is volt az, ami az im�nt megijesztette a t�bbiekben:
hogy egyik�k se figyel a m�sik bandit�ra. A k�d�s feketes�gben �jra a
m�sikra pillantott, az felemelt k�zzel �llt -, de nem a vereked�sre figyelt,
hanem a t�bbiek �bers�g�t m�regette, s k�zelebb h�tr�lt a riksaf�lke elej�hez.
- Vigy�zzatok a m�sikra! - ord�totta Reisman.
L�tta, hogy a m�sik beny�l a zubbonya al�, pisztolyt h�z el� - �s
ugyanebben a pillanatban �rezte, hogy Liu �rmester r�ront a k�ssel.
Visszafordult. Liu bal l�bbal lend�lt el�re �s bal kez�t ny�jtotta ki, hogy
blokkoljon �s cselezzen, a t�rt jobbj�val fogta vissza a jobb cs�p�j�n�l, d�f�sre
k�szen. Reisman - r�m�lten att�l, hogy nem tudja, mi t�rt�nik a h�ta m�g�tt -
m�lyen lehajolt, mint aki a k�s szintje al� akar ker�lni, majd hirtelen
f�lemelkedett, f�lkapta bal karj�t �s kit�rta mag�t egy t�mad�snak. Liu
kit�r�ssel t�madott �s Reisman, aki maga h�vta ezt ki, f�lrecsavarodott el�le �s
bal karj�val Liu k�st tart� kez�re s�jtott, ezzel kibillentette egyens�ly�b�l,
hogy �jb�l lecsaphasson r�.
Eld�rd�lt egy l�v�s, ez meglepte Liut, s am�g a visszhangz� zaj el nem �lt,
v�dtelens�gbe dermedt - Reismannak ez �pp el�g volt arra, hogy jobb keze
kem�ny �l�t f�lfele lend�tse, kalap�csk�nt csapjon Liu orra al�, �tl�san, a f�le
fel�. �rezte a csontok reped�s�t; f�lfele t�rtek, Liu agya fel�. V�r buggyant ki
orrlyuk�n �s f�l�n, s �lettelen�l ter�lt el a f�ld�n.
M�sodik l�v�s csattant, majd egy harmadik, Reisman teste f�lk�sz�lt a
goly�kra. De nem j�ttek, f�ln�zett - leveg��rt kapkodva, d�ht�l zih�lva.
Ekkor jutott esz�be: Katherine! Mintha meg�llt volna az id�... pedig csak
m�sodpercek teltek el az�ta, hogy a m�sik k�nai t�mad� el�kapta pisztoly�t, s
m�g annyi se, ami�ta Liu �rmester ama v�gzetes mozdulat�t tette.
Reisman r�m�lten fordult a riksa fel�. W�adis�awt�l �s Sawyert�l nem
l�tott oda. Mindkett� iszonyattal n�zett a halottr�l �r�. �rtetlen�l... az id�t
h�zva, a friss realit�st nem elfogadva... �s visszaeml�kezett r�, mennyire
elr�m�tette �ket m�g Angli�ban is, amikor eff�l�kre tan�totta �ket... s most
�jra l�tta, mennyire elr�m�ti �ket azzal, hogy meg is tette. Most �k is a riksa
fel� fordultak. T�l gyorsan t�rt�nt minden ahhoz, hogy egyszerre fogadjanak
be mindent. Reisman hatalmasan megk�nnyebb�lt: Katherine kifele
t�p�szkodott a f�lk�b�l, ernyedten lecs�ng� kez�ben a 38-assal. A riksa r�djai
k�z�tt ott hevert majdnemgyilkosa, pisztolya mellette a f�ld�n: a mer�nyl��,
akinek utols� mozdulata az volt, hogy vakon befele c�lzott a riksa s�t�t
f�lk�j�be. De m�g miel�tt a ravaszt megh�zhatta volna, Katherine lel�tte - �s
Bowren meg Briggs es�s k�zben m�g k�tszer eltal�lt�k; most �pp a mer�nyl�
f�l� hajoltak, kez�kben 45-�seikkel.
Reisman gyorsan k�r�ln�zett. A vereked�s... a l�v�sek... a csata �s a hal�l a
csungkingi �jszak�ban -, mindez senkit se vonzott ide. Lehet, hogy a zajok
f�lriasztottak valakiket a ker�t�sek, v�lyogfalak �s spalett�k m�g�tt, de senki
se mer�szkedett ki. M�gis: j� lesz gyorsan elt�nni innen. Rend�ri �s katonai
j�r�r�k okozhatnak gondot, s ennek az eg�sznek az �dv�s megleck�ztet�s
jellege csak akkor �rt c�lt, ha a firtatok el�tt titokban marad a ki �s a mi, az ok
�s az okozat.
Kivette a fegyvert Katherine kez�b�l. - Szeretn�m, ha megn�zn�d �ket.
A l�ny nem t�tov�zott, meg�rtette: Reisman is bizonyoss�got �s
�nigazol�st akar, ak�rcsak �. Belen�zett az �ltala lel�tt f�rfi f�lfele fordult
arc�ba, b�lint�ssal jelezte, hogy felismerte, majd Liu �rmester tetem�hez
l�pett �s ism�t b�lintott. Komor el�gedetts�ggel n�zett Reismanra.
- Mondtam neked, hogy j� okb�l fogok �lni - mondta �rzelmek n�lk�l. -
Ezek ketten t�madtak r�m h�rom h�napja.
Briggs j�tt oda �s �tkarolta a l�ny v�ll�t. - Sz�lljon be a riks�ba. B�
Szannal haza vissz�k.
A l�ny sz�t fogadott; meglep�, er� volt a l�pteiben. Reisman ut�nan�zett, s
arra gondolt, hogy nyilv�n k�s�bb borul ki. Elk�ldte Bowrent a k�zelben
parkol� csapatsz�ll�t��rt, majd a Sawyer �ltal odatartott zsebl�mpa f�ny�n�l
szemrev�telezte a k�t halottat. Vajon nem ezek egyike-e v�letlen�l az a Csang
Van Ming? �tkutatta �l�lt�zet�ket, Liun�l is pisztolyt tal�lt, el vette.
Igazolv�nyokat is tal�lt mindkettej�kn�l, a titkosrend�rs�gt�l �s a SACO-t�l,
ezeket is elvette. De egyik�n se �llt a Kempitaj-�sszek�t� neve.
Gyorsan megtiszt�tott�k az utc�t. Bowren odahozta a csapatsz�ll�t�t,
beemelt�k a holttesteket. Kihajtottak a v�rosb�l, a rept�ren t�lra egy
elhagyatott t�rs�gre, �s bedobt�k a hull�kat a Jangce foly�ba. Sok halott ker�lt
m�r ide, Reisman tudta j�l. A tetemek egy�tt �sznak majd a t�bbi
sz�mtalannal, n�vtelennel, akiket a sorsuk visszavisz mindny�juk anyj�hoz, a
k�nai vizekhez. Tal�n kifogj�k �ket, majd, tal�n nem.
M�g visszafele aut�ztak Katherine h�z�hoz, el�gedetten latolgatta: most
majd Taj Li is megtudja, milyen �rd�gien okos lehet egy amerikai ellenf�l.
Lesz�m�tva persze, hogy e teljes siker azt jelenti: se a SACO-igazgat�, se a
titkosrend�rei, se a jap�n Kempitaj, de m�g az amerikai OSS se tudja meg
soha, mi is t�rt�nt.
�s jobb is lesz �gy.

31.

- Szeretn�m, ha hazat�rn�l - mondta Reisman.

- Nekem ez a haz�m - felelte Katherine �s el�gedetten megsz�vta az
�piumpip�t, amelyet Reisman k�sz�tett el neki.
�jra a l�ny szob�j�ban voltak. Katherine f�lpolcolva �lt az �gyban,
brok�tbevonat� p�rn�ira t�maszkodott, a l�mpa f�lhom�lyban tartotta a szob�t,
pontosan �gy, mint azon az est�n, amikor Reisman el�sz�r j�rt itt, t�bb mint
egy h�napja.
- Bostonba - makacskodott a f�rfi.
Tudta, hogy Katherine-nek m�g mindig �lnek ott hozz�tartoz�i, jobb orvosi
ell�t�st kaphatna �s az �j rem�nyek tal�n az �piumr�l is leszoktathatn�k. Nem
akarta elfogadni azt a komor el�rejelz�st az eg�szs�gi �llapot�r�l, amelyet
Ken Briggst�l kapott a m�lt h�napban. A l�ny ma esti rendk�v�li b�tors�ga �s
ereje az ellenkez�j�re vallott.
V�rta, hogy Katherine v�laszoljon, de a l�ny m�r a Ta-jen vil�g�ban
bolyongott, elt�nt a Nagy F�st hamis vigasz�ban �s �lmaiban. Reisman nem
k�rt az �piumb�l. En�lk�l is r�t�rt a rosszkedv, a szellemi kimer�lts�g. A
t�rt�ntek kisz�vt�k erej�t, pedig m�g �bernek kellett maradnia.
Amikor ma, este f�l tizenegykor visszat�rt ide embereivel a hagym�zos
foly�parti kir�ndul�sr�l, beosztotta �ket k�t-k�t f�s, n�gy�r�nk�nt v�ltott
�rs�gre a kertben, eg�sz �jszak�ra.
- Eddig azt hittem, ezek a kin�zerek a mi oldalunkon vannak, �rnagy -
morogta akkor W�adis�aw.
Ugyanaz a refr�n, amit Sawyert�l hallott k�t napja, amikor Csiang Fa-kvej
arzen�lj�b�l j�vet sz�ll�tm�nyukkal egy�tt elrabolt�k �ket. B�r Reisman most
m�r j�val t�bbet tudott az embereket �s hadseregeket mozgat� nagyhatalm�,
manipulat�v er�kr�l - mely er�k eg�szen m�sk�nt m�k�dnek, mint ahogy �,
emberei �s a legt�bb amerikai felt�telezte - m�gse tudta kell�n
megmagyar�zni K�n�ban �s Francia Indok�n�ban zajl� h�bor� k�rm�nfont
�rul�sait.
�s most egyed�l j�tssza a j�tszm�t.
- Ha valaki be akar t�rni ide, �lj�tek meg - rendelte el. - Halkan, ha lehet.
A riksafi�t �tj�ra bocs�tott�k, kocsij�val, ruh�ival, sok p�nzzel �s s�t�t
fenyeget�sekkel arr�l, hogy Taj Li �gyn�kei lecsukj�k, ha egyetlen sz�t is
elk�p arr�l, merre j�rt. A fi� megr�m�lt - de a kegyetlen fenyeget�s haszn�lni
fog, v�di a fi�t is, �ket is.
Briggs hadnagy tov�bbi �vint�zked�sk�nt elvitte a csapatsz�ll�t� kocsit egy
rejtekhelyre, B� Szant is mell�je adt�k, v�delmez��l. Azut�n gyalog
visszasurrantak Katherine h�z�ba, Briggs pedig a dzsipj�n visszat�rt
klinik�j�ra. Mindezen j�r�s-kel�s k�zepette folytonosan lest�k, nem k�vetik-e
�ket, de v�g�l meg�llap�tott�k, hogy senki se keresi �ket.
Az �jszaka tov�bbi incidensek n�lk�l telt el. Dr. Briggs reggel elj�tt �s
ennival�t hozott az embereknek. �s azt az egyet�rt� v�lem�ny�t is hozta, hogy
Katherine-nek el kell hagynia Csungkingot.
- Ki kell juttatnunk K�n�b�l - mondta Reismannak. - Nem szabad
halogatni. Eg�sz �jszaka szorongtam miatta.
- Ak�rcsak �n. De � nem akar menni.
Egy�tt f�lmentek a l�nyhoz. A reggeli sz�rk�letben nyomaszt�an s�r� volt
a leveg� h�l�szob�j�ban - �s sz�llt az �piumillat. Katherine s�t�tk�k
sz�vetruh�ban �lt egy sz�kben a kis tet�teraszra ny�l� �vegajt�n�l, ahol
n�h�ny n�v�ny k�szk�d�tt cserepekben �s l�d�kban. Reggelije mellette egy
kis asztalon. Te�scs�sz�t tartott a kez�ben, s kib�mult az �vegajt�n �t a
Csialingon ny�zsg� cs�nakokra. A kil�t�st r�szben eltakarta a k�d.
- �pp azon t�n�d�m, milyen j� lenne �jra odakinn j�rk�lni a meleg
naps�t�sben... ha lenne naps�t�s - mondta v�gyakoz�n Katherine. - Meg kell
v�rnunk, am�g kitavaszodik.
- Katherine... meg kell tervezn�nk a t�voz�s�t - mondta hat�rozottan
Briggs.
A l�ny szomor�an, ki�r�lt�n n�zett r�: - T�nyleg megt�rt�nt az �jjel az,
ami t�rt�nt? �pp tiszt�zni igyekszem magamban az eg�szet... az er�szakot, az
�lest. Szerintem �ldozatnak lenni k�nnyebb.
- Megt�rt�nt - mondta t�relmetlen�l Reisman. Visszaeml�kezett saj�t
gy�trelmeire, amikor �let�ben el�sz�r embert �lt. Gyerek volt m�g
Chicag�ban, �nv�delemb�l t�rt�nt. - Most visszafizett�l - folytatta -, de
tov�bbra is vesz�lyben vagy. Ki kell jutnod. - Ezt is ismerte. �t is az kergette
tizenn�gy �ve a tengerre szenet lap�tolni egy teherhaj�n, hogy tartani lehetett
az irgalmatlan megtorl�st�l a meg�lt vag�ny cimbor�i r�sz�r�l.
- Nem hagyom magam ki�ld�zni - makacskodott a l�ny. - Nem futok el.
Hiszen �pp ezt akarj�k.
- Szerintem ink�bb azt akarj�k most, hogy holtan l�ssanak - mondta neki
goromb�n Reisman. Majd, l�gyabban: - Nekem egy-k�t napon bel�l el kell
mennem innen az embereimmel, Kunmingba. Mit fogsz tenni Taj Li �s a
brigantijai ellen?
Katherine �res tekintettel n�zett r� �s a fej�t r�zta.
- Itt nincs m�r mit tenned K�n��rt vagy �nmag�d�rt - sz�v�skodott
Reisman. - Menj haza, gy�gyulj meg, s akkor m�dod lesz mindkett�re.
Katherine f�ln�zett r�, az �rz�seivel hadakozott. V�g�l �gy sz�lt: - Szuulin
n�lk�l nem megyek.
- Ez term�szetes - v�gta r� Briggs. - El lehet int�zni.
- De hogyan? - vit�zott Katherine, l�that�lag �r�lt, hogy semmit se lehet
csin�lni. - Id�be telik. �tutaz� v�zumok, �tlevelek, meg a t�bbi b�rokratikus
marhas�g. Amerikai v�zum Szuulinnak. Vissza fogj�k utas�tani a kiutaz�si
enged�ly�nket.
- Hivatalosan nem lehet - mondta Reisman. - �pp azok tudn�k meg,
akiknek nem k�ne.
- Ugyanaz a v�lem�nyem - mondta Briggs. - Van jobb m�dszer is.
Elmondta: megpr�b�l titokban meg�llapodni egyik pil�ta bar�tj�val, aki a
L�gi Sz�ll�t�si Parancsnoks�gn�l van, hogy rep�lj�n ki vel�k titokban
Csungkingb�l Kunmingba, azut�n a P�pon �t Indi�ba. - Volt m�r r� p�lda -
mondta. - Indi�ban pedig elint�zi maguknak, hogy tov�bbutazhassanak az
�llamokba. Ha szerencs�j�k van, tal�n haz�ig is elviszi magukat a pil�ta �s a
g�pe.
Reisman Katherine-re n�zett v�lasz�rt, de az csak ennyit mondott: - Majd
gondolkodom a dolgon.
Az �tlet m�s okb�l is tetszett Reismannak: - Tudd meg a pil�t�dt�l, tudna-
e helyet szor�tani a g�pen nek�nk is - mondta Briggsnek. - Elmenn�nk
Kunmingig.
Nem volt sok kedve kocsival menni od�ig. Hossz� napokon �t kellene
kereszt�lverg�dni�k Nyugat-Szecsu�n �s �szak-J�nan primit�v, hegyes-
v�lgyes elhagyatott vid�k�n egy csapatsz�ll�t�n, amelyet k�tes k�r�lm�nyek
k�z�tt kaptak k�lcs�n a k�nai hadseregt�l. �s a hivataloss�got se akarta
felbolygatni azzal, hogy a szab�lyos csatorn�kon �t int�zz�k el a rep�l�st.
- Szerintem meg lehet csin�lni, John - mondta Briggs. - M�ris nekil�tok a
dolognak �s el�k�sz�tem a sz�ks�ges pap�rokat is.

Reisman aznap k�s� �jjel arra az �rz�sre �bredt, hogy valami nincs rendj�n.
F�l�lt�z�tten aludt Katherine nappalij�nak pamlag�n. Bakancsos l�b�val
lesz�llt a pamlagr�l, f�lkapta M-3-as�t, a l�pcs� alj�hoz ment �s hallgat�zott.
Felt�telezte, hogy Katherine �s Szuulin is odaf�nn van, ki-ki a maga
szob�j�ban. Bowren �s W�adis�aw m�r v�gzett az �rk�d�ssel, odaf�nn aludtak
a harmadik szob�ban. Az emeleten nyugalom volt; figyelm�t a kertre
ford�totta. B� Szan �s Sawyer voltak �gyeletesek odakinn �jf�lt�l reggel
n�gyig.
L�p�seket hallott kintr�l �s kirontott a bej�rati ajt�n. Nagyon s�t�t volt. Se
csillagok, se hold. K�d. A n�h�ny f�cska fekete k�rvonalait l�tta, a
s�v�nyek�t, s a magas k�fal t�meg�t. De se embert, se zajt, se a k�t embert,
akiknek ott kellett volna lenni�k. Azut�n jobbr�l, egy s�v�ny m�g�l ismer�s
hang suttog�s�t hallotta meg: - Eln�z�st, hogy f�lzavartam, Duwa John.
Reisman odal�pett B� Szanhoz; s ekkor megl�tta kez�ben a dahj�t, izzadt
arc�n pedig a vad kifejez�st. A fi� �pp a k�s�t tisztogatta egy rongydarabbal; a
rongy �gy n�zett ki, mint amit valakinek a ruh�j�r�l t�ptek le. Egy pillanat
m�lva Sawyer l�pett Reisman m�g�, oly halk�n mozgott, hogy az csak akkor
hallotta meg, amikor �gy m�sf�l m�ternyir�l megsz�lalt.
- Rem�lem, nem a zajra �bredt, �rnagy - mondta, hangj�ban ideges
remeg�ssel. - Igyekezt�nk halkan csin�lni, ahogy k�rte. - Kez�ben v�res
k�t�l� t�rt szorongatott �s keresg�lt valamit, amibe belet�r�lhetn�.
- Mi a fen�t csin�ltatok? - k�rdezte halkan, �lesen Reisman.
B� Szan �s Sawyer beh�vt�k egy s�v�ny m�g� �s megmutatt�k k�t �jabb,
kuliruh�ba �lt�z�tt k�nai �sszeg�rnyedt holttest�t. Reisman a halottakra
villantotta zsebl�mp�j�t, megl�tta a brut�lis pontoss�ggal elv�gzett k�sel�s
nyomait. Mintha a tegnap esti k�t alak j�tt volna vissza a foly� m�ly�r�l.
- Hallottam �ket, amint a kaput feszegetik - magyar�zta Sawyer
ugyanolyan halkan, idegesen. - Mihelyt �tm�sztak a falon, m�r ott v�rtunk
r�juk. Annyi idej�k se maradt, hogy megl�ssanak benn�nket, szeg�ny marh�k.

Amikor Reisman m�snap reggel megmutatta Katherine-nek a holttesteket, a

l�ny elfordult, �klendezett. Ezek ut�n nem maradt k�ts�g, el kell menni�k
Szuulinnal.
Briggs hadnagy d�lel�tt tizenegykor �ll�tott be. Reisman, miel�tt
meghallgatta volna, mi h�rt hoz a doktor, megmutatta neki a kertben elrejtett
�jabb halottakat. A n�luk tal�lt igazolv�nyok egy�rtelm�en tan�s�tott�k, hogy
ezek is Taj Li emberei.
- Legjobb lesz, ha el�geted ezeket a pap�rokat, azokkal egy�tt, amiket az
este vett�l el a m�sikakt�l - tan�csolta Briggs. - Tudom, hogy szeretn�l
valamik�pp �gyet csin�lni bel�le, robbantani az itteni dolgot, de ez nem fog
menni, John. �gesd el a pap�rokat, mi meg este behaj�tjuk a foly�ba a
holttesteket �s a fegyvereket, a rept�rre menet.
- Elint�zted? - k�nnyebb�lt meg Reisman.
- El. Te, az embereid, Katherine �s Szuulin ma este elr�p�lhettek, ha
megfelel� az id�j�r�s. Legjobb lenne, ha semmi bizony�t�kot nem hagyn�nk
r�la, mi t�rt�nt itt.
Elmondta: egy C-46-os fogja v�rni �ket a betonon, t�volabb a rept�ri
�p�letekt�l, f�lsz�ll�sra k�szen. Ki kell ker�lni�k a l�giir�ny�t�-�p�letet �s
egyenest f�l kell sz�llniuk. Briggs k�l�nleges utastan�s�tv�nyt �s orvosi
evaku�ci�s parancsot fog ki�ll�tani mindegyik�k sz�m�ra, minden esetre
k�szen.
- Nem k�vettek? Nem figyelik a h�zat? - k�rdezte Reisman.
- Taj Li emberei? Nem hiszem.
Reisman tanakodott p�r pillanatig. - Ha figyeln�nek, tudn�l r�la. Nem
valami �gyesek. T�l neh�zl�pt�ek, felt�n�ek.
A logika mindazon�ltal �vta �ket: vigy�zzanak, mert v�rhat�, hogy
megfigyel�s alatt tartj�k Katherine-t, vagy azt, aki kapcsolatban van vele.
Ezen t�l azonban nem j�solhat� meg, mit tesz a Vizsg�lati �s Statisztikai
Iroda, illetve, hogy Taj Li minek tudja be Liu �rmester elt�n�s�t, meg a h�rom
m�sik operat�v ember��t.
- Legjobb lesz, ha este f�l nyolcra mindenki indul�sra k�sz - mondta
Briggs. - �gy lesz r� id�nk, hogy kis foly�parti elint�znival�nkon t�less�nk �s
a randev�ra oda�rj�nk a rept�rre. Nem hiszem, hogy Taj Li, vagy Ludlow
fej�ben megfordul, mire k�sz�l�nk.
- Elhozod a csapatsz�ll�t�t? A dzsiped nem lesz el�g.
- Hogyne, term�szetesen! Majd megszabadulok t�le, ha elmentetek.
Bementek a h�zba, hogy mindent elmondjanak Katherine-nek, Szuulinnak
meg a katon�knak.

A rep�l�g�pmotorok ismer�s, zajos berreg�se zene volt Reisman f�leinek. Az

er� �s a mozg�s valamif�le katarzist hozott. Senki se rakta f�l az ejt�erny�ket.
T�rsai fatalista m�don k�sz�ltek az utaz�sra.
Katherine mellette �lt az alum�nium�l�sen, el-elmosolyodott, amikor
Reisman r�pillantott, m�skor lehunyt szemmel �lt, gondolataiba m�lyedt. A
motorzajt�l nem nagyon lehetett besz�lgetni. Katherine m�sik oldal�n Szuulin
�lt, vastagon bebugyol�lva a hideg �s a f�lelem ellen. M�g soha �let�ben nem
rep�lt. B� Szan �lt az �regasszony m�sik oldal�n, j� bar�tk�nt �s
v�delmez�k�nt.
Katherine �gy festett, mint aki csat�ban sebes�lt meg -, �s bizonyos fokig
csakugyan �gy t�rt�nt. Ken Briggst�l nyugtat�kat �s f�jdalomcsillap�t�kat
kapott, de gondosan kellett beosztania. Az utaz�snak ez az els� szakasza
csup�n r�vid, k�t�r�s rep�l�s, de el�tt�k volt egy veszedelmes, f�rads�gos
utaz�s �zsi�n, a K�zel-Keleten, Afrik�n �s az Atlanti-�ce�non �t; ez az utaz�s
eltarthat egy h�tig, vagy m�g tov�bb, �s kimer�theti azt a kev�ske erej�t, amit
most ilyen b�tran �sszeszedett. � is, Szuulin is, csak igen kev�s ruh�t �s
holmit hozhatott mag�val. Briggs meg�g�rte, hogy vigy�z a t�bbire, Katherine
pedig fogadkozott: visszat�r.
Reisman a g�p belsej�nek f�lhom�ly�ban embereinek arc�t tanulm�nyozta,
�s �jra egy r�gebbi, alig hat h�nappal ezel�tti �jszak�ra gondolt, amikor
Bowren, Sawyer, W�adis�aw �s a t�bbi t�z ember ugyanilyen g�pen rep�lt �t
vele, majd ejt�erny�vel leugrottak a Rennes melletti kast�lyn�l. Akkor nem �k
d�nt�tt�k el, hov� mennek �s mit kell ott tenni�k. De a mai d�lut�non m�g
mindny�juknak m�djuk volt r�, hogy saj�t sorsukat eld�nts�k. Reisman
Katherine h�z�nak nappalij�ban gy�jt�tte maga k�r� �ket �s el�adta nekik
javaslat�t, amelyet m�r napok �ta fontolgatott.
Elmondta: nagyon b�ntja �t az a v�ratlan z�rzavar �s veszedelem, amelybe
belesodorta �ket K�n�ba �rkez�s�k �ta. F�lh�vta a figyelm�ket: rosszabbra is
fordulhat a dolog. Azut�n kis r�szben f�lt�rta el�tt�k indok�nai k�ldet�s�ket,
f�leg azt, hogy ellens�ges vonalak m�g�tt kell majd m�k�dni�k.
- Elm�letileg bar�tok k�zt - mondotta nekik -, de sose fogjuk biztosan
tudni, ki az ellens�g �s ki a sz�vets�ges.
Azt is ny�ltan elmondotta nekik, hogy hite szerint a tov�bbi �zsiai �tjuk
m�g az eddigin�l is zavarosabb, bizonytalanabb lesz. Majd a k�vetkez�
mondattal lepte meg �ket: - V�laszthattok. Ha akartok, maradjatok a g�pen,
amikor Kunmingba �r.
B� Szan szinte haragosan r�zta a fej�t. Bowren �rmester pedig tiltakozni
kezdett. Reisman azt javasolta, hogy B� Szan rep�lj�n �t a P�pon Indi�ba �s
onnan t�rjen haza Burm�ba. Bowren, W�adis�aw �s Sawyer elk�s�rhetn�
Katherine-t �s Szuulint eg�szen az �llamokba. � elint�zn� nekik, hogy
Kalkutt�ban kell� parancsok v�rj�k �ket.
- Szeretn�m, ha addig gondolkodn�tok ezen, am�g a g�p Kunmingban
f�ldet nem �r - mondotta nekik. M�g �jszaka volt, amikor lesz�lltak a
fenns�kon lev� kifut�p�ly�ra. Valamennyi embere f�l�llt �s a kisz�ll�shoz
k�sz�l�d�tt, mintha nem is kaptak volna t�le v�laszt�si lehet�s�get.
Reismanban f�lmer�lt: a nekik tett javaslata ink�bb �rajta seg�tett, mint rajtuk.
S�lyosan nyomasztotta az a gondolat, hogy b�rmelyik�k megsebes�lhet vagy
meghalhat az � d�nt�se miatt. Mag�nyos harcosk�nt jobban funkcion�l.
Katherine-hez fordult.
- H�t egyetlen haszna m�giscsak volt annak, hogy K�n�ba j�ttem. Jobb
�llapotban vagy, mint amikor meg�rkeztem; most pedig hazautazol. - �t�lelte
�s megcs�kolta a l�nyt.
Katherine szorosan hozz�simult n�h�ny pillanatig, azut�n �gy sz�lt: - Most
pedig menj gyorsan, k�l�nben meggondolom magam. Mihelyt Bostonba �rek,
�rok. V�laszolj, k�l�nben visszaj�v�k �s gondom lesz r�d!
- Adj p�r h�nap halad�kot. Nem leszek el�rhet�.
- Tudom�sul veszem - mondta halkan a l�ny. - El�gg� k�nai lettem az id�
dolg�ban. Fatalista vagyok.
A t�bbiek a lesz�ll�shoz k�sz�l�dtek a g�p f�lhom�ly�ban. Reisman m�g
egyszer megcs�kolta, majd �t�lelte Szuulint is, mert az szeretettel b�mult r�, s
�gy l�tszott, ez a k�v�ns�ga. A m�g�tte �ll� f�rfiak egyenkint odal�ptek a
n�kh�z, meg�lelt�k �s megcs�kolt�k �ket, mintha a csal�dtagjaik lenn�nek,
azut�n �k is lesz�lltak Reisman ut�n.
Ott v�rakoztak a rept�ren, am�g a g�pet megvizsg�lt�k, felt�lt�tt�k
�zemanyaggal �s az �jra f�lemelkedett az �jszak�ban. Azut�n k�lcs�nk�rtek
egy dzsipet �s az OSS ter�let�re hajtottak, ahol egy meglepett �s igen �lmos
sz�ll�smester az �tutaz�k barakkjainak priccseihez ir�ny�totta �ket.

Reisman d�lel�tt egyed�l f�lkereste a K�l�nleges Akci�k F�hadisz�ll�s�nak

emeletes barakkj�t. F�lment a l�pcs�n az emeletre �s f�lk�sz�lt r�, hogy Sam
Kilgore-ral kell t�rgyalnia. B�r kapcsolatukat most ellens�gess�g �s
bizalmatlans�g �rny�kolta be, sz�m�tott arra, hogy Kilgore �llja a szav�t �s
elint�zi visszat�r�s�ket Indok�n�ba.
�m amikor bel�pett a szob�ba, az ezredes helyett m�sik ismer�st, Pelham
Ludlow-ot, az Egyes�lt �llamok haditenger�szet�nek sorhaj�kapit�ny�t, az
OSS k�nai irod�j�nak fej�t, a SACO igazgat�helyettes�t tal�lta ott, aki
szokatlanul bar�ts�gosan mosolygott r�. - Nagyon �r�l�k, hogy �jra l�tom,
�rnagy! Att�l tartottam, hogy elker�lj�k egym�st.
- �n mit csin�l itt, uram? - k�rdezte udvariasan Reisman.
- �ton vagyok Washingtonba, egy tan�cskoz�sra.
- �s hol van Sam...?
- Csungkingban. A k�naiak besz�lni akartak vele. Hallott az ezredes
nagyszer� �tlet�r�l, a fantomhadseregr�l?
- Igen, eml�tette nekem, uram. El�gg� figyelemrem�lt�nak tal�ltam.
�rdemes megpr�b�lni.
- Nah�t mi meg is pr�b�ltuk, Reisman �rnagy... �s bev�lik! Azok a jap�n
hadoszt�lyok, amelyek Kujjangba tartottak, �s akik, Isten tudja, tal�n m�r
Csungkingba �s Kunmingba is eljutottak volna, most meg�lltak, �s kiss�
visszah�z�dtak.
- Tal�n t�ls�gosan messzire nyomultak el�re az ut�np�tl�si vonalaikt�l,
uram.
- H�t az is meglehet, �rnagy; de az�rt ismerj�k el az �rdem�t annak, aki
�rdemes r�. Ez a v�lem�nyem. Egy�bk�nt Kilgore ezredes elismer�en
nyilatkozott mag�r�l a d�len v�gzett nagyszer� munk�j�val kapcsolatban.
- Val�ban?
- Bizony. A legmelegebb szavakkal.
- K�sz�n�m �nnek, sorhaj�kapit�ny.
- Chenneault t�bornok is h�l�s. A pil�t��rt, akit �n hazahozott.
- Az�rt j�ttem, uram hogy elint�zzem a visszat�r�semet oda. A csapat,
amelyr�l besz�ltem �nnek, az angliai embereim, itt vannak velem; egy-k�t
napon bel�l k�szek vagyunk �tnak indulni. Ez�ttal ugrani szeretn�k �s
vinn�nk magunkkal plusz fegyvereket �s alkatr�szt is.
- Amire csak sz�ks�ge van, �rnagy. Csungking is, Washington is szeretne
egy m�sodik frontot odalenn. A nyavaly�s ruszkiknak nem akar�dzik semmit
se csin�lni �szakon, �gyhogy nek�nk kell enyh�teni a Generalissimusra
nehezed� nyom�st.
- Mindenk�pp meg fogom pr�b�lni, uram. Bocs�ssa rendelkez�semre a
fegyvereket �s az alkatr�szeket, �s �nszerintem az ottaniak sokkal t�bbre
lesznek k�pesek, mint eddig.
Ludlow elr�g�dott ezen egy kicsit. - Nagy k�r, hogy nem m�k�dhet�nk
egy�tt k�zvetlen�l a franci�kkal - mondta. - Sokkal jobban szeretn�m. De h�t
parancs az parancs.
- Igenis, uram.
- Jut eszembe... kapcsolatban van m�g azzal a Harris nev� n�vel?
- Mostan�ban nem, uram.
- P�r napja furcsa levelet kaptam t�le. Nem vettem komolyan. M�g
v�laszra se tartottam �rdemesnek - mondta �lesen Ludlow. - De Taj Li
t�bornok �rdekl�d�tt n�lam fel�le �pp miel�tt ideutaztam. Nagyon agg�dott a
h�lgy eg�szs�ge miatt. � is kapott levelet t�le. Szerintem az a szeg�ny n�
megzavarodott.
- A h�bor� az oka, uram. Sokakat kik�sz�t.
- M�g Washingtonban leszek, ut�nan�zek, mit tehetn�k, hogy hazavitess�k.
A m�ltban sorozatosan visszautas�totta, tudja.
- Szerintem elmenne, uram, ha viheti a h�zvezet�n�j�t.
- J� �tlet, �rnagy. Tal�n el tudom int�zni mindkettej�knek.
Vajon csakugyan nem tudja ez az ember, hogy Katherine �s Szuulin m�r
t�voztak K�n�b�l? t�prengett Reisman. Ez arra vall, hogy a Kuomintang
titkosrend�rs�ge se tud mindent; �s hogy Taj Li se �rtes�lt m�g Liu �rmester
sors�r�l, se a m�sik h�rom �gyn�k�r�l, s arr�l sincs tudom�sa, hogy
Reismannak k�ze van elt�n�s�kh�z.
- Mikor indul, sorhaj�kapit�ny? - k�rdezte.
- Ma d�lut�n.
- Minthogy Kilgore ezredes nincs itt, nem hatalmazn�-e f�l a hadianyag-
rakt�rosokat, uram, miel�tt elutazik, hogy sz�ll�ts�k le az �ltalam ig�nyelt
t�teleket?
- �r�mmel. El�k�sz�tette m�r az ig�nybejelent�s�t?
- M�g nem. Dolgozom rajta, sorhaj�kapit�ny.
- J�, akkor megmondom nekik, adj�k �t mag�nak, amire sz�ks�ge van. J�
lesz �gy?
- Kit�n�, uram. Sz�ll�t�eszk�z is kellene.
- Term�szetesen. El fogom int�zni, l�gi t�mogat�ssal - mondta tulajdonosi
magabiztoss�ggal Ludlow. - Sok szerencs�t odalenn, �rnagy! Tartsuk a
kapcsolatot.
Reisman k�sz�netet mondott, tisztelgett �s elj�tt. Rem�lte, az illet� tudni
fogja, hogyan kell az ig�nybejelent�seknek eleget tenni. Megk�nny�ti a dolgot,
ha � maga csin�lja meg.

- �n csak egyetlen dolog miatt nem fogadtam meg az aj�nlat�t, hogy

rep�ljek haza, �rnagy - mondta Joe W�adis�aw aznap d�lut�n. - K�v�ncsi
vagyok az ottani kin�zer vend�gl�kre. Az, amelyikbe maga vitt el a m�lt
h�ten... h�t, szo-szo. H�tha vannak ott jobbak. Reisman W�adis�awra n�zett a
visszapillant� t�k�rben. N�gy ember�vel a zs�folt Csin Pi Lun hajtottak egy
OSS-t�l kapott dzsipben, ahhoz a h�zhoz, amelyben valaha Tong Van So �s
vietnami t�rsai laktak, amikor Reisman megismerkedett vel�k.
- Nem szabad h�zon k�v�l enn�nk - ord�totta t�l a motorzajt �s utcazajt
Reisman. - Csak azokon a helyeken, amelyeket az eg�szs�g�gyiek
alkalmasnak �t�lnek.
- Franc egye meg, mintha az any�mat hallan�m, �rnagy! - morgott
W�adis�aw.
Reisman megh�kkent, de nem d�h�tette f�l annyira ez a megjegyz�s, mint
ahogy hat h�nappal ezel�tt kihozta volna a sodr�b�l. A Csin Pi Lur�l lefordult
a keskeny, kanyarg�s utc�kra �s sik�torokra, majd a vietnamiak h�z�nak
ismer�s k�ker�t�se el�tt �llt le a dzsippel. Sejtelme se volt r�la, lakik-e benne
valaki, de �t nap telt el a Csiang Fa-kvej arzen�lj�nak elfoglal�sa �ta, �s
kapcsolatot akart teremteni Pac B�val, megtudni, oda�rt-e a sz�ll�tm�ny. �s el
akarta int�zni saj�t maga �s emberei sz�m�ra a bejut�st.
A kertbe ny�l� neh�z faajt� z�rva volt. Megr�ngatta a cseng�t �s n�h�ny
perc m�lva kiny�lt a kukucsk�l�ablak, �s egy szem lesett kifele. Azut�n ny�lt
az ajt�, �s legnagyobb meglepet�s�re a mosolyg� Tran Van Thi �llt ott. Thi
r�gi j� bar�tk�nt �dv�z�lte �s sz�v�lyesen fogadta Reisman n�gy ember�t. Egy
m�sik f�rfival �s egy l�nnyal laktak a h�zban; a l�ny Reisman
r�di�stanfolyam�nak hallgat�ja volt Pac Bon.
A nappaliban Reisman vietnami �s francia nyelven �dv�z�lte
mindkettej�ket. Embereire - m�g B� Szanra is - nagy hat�ssal volt ez a szoba.
Ugyan�gy n�zett ki, mint egy h�napja. Az ablakn�l �ll� nagy asztal most is
teli pap�rokkal, k�nyvekkel, �r�g�ppel, mintha Nguyen Thi Mai m�g mindig
ott dolgozna �s v�rn�, hogy Tong Van So megj�jj�n �s al��rja a leveleket.
- Kapcsolatot tart a b�zissal? - k�rdezte a r�di�sl�nyt franci�ul Reisman.
- Igen, �rnagy. Tegnap besz�lt�nk, rejtjelezetten. �j k�dunk van.
- Titokban akarja tartani el�ttem?
- Ez a parancs.
Tran Van Thi szem�ld�ke f�lszaladt �s ezt d�nny�gte: - Biztons�gi okb�l.
Reisman tudom�sul vette. Ha igaz�n kell neki a k�d, majd megszerzi. -
Eljuttat a nevemben egy �zenetet?
- Term�szetesen - felelte a l�ny. Mag�ra v�llalta a h�ziasszony szerep�t,
hellyel k�n�lta a vend�geket �s kiment a konyh�ba te�t f�zni.
- Valami er�sebb is j�het - morogta W�adis�aw.
- Majd k�s�bb szerz�nk magunknak, Joe - sz�lt r� Reisman. - L�gy j�
gyerek, �s ne hozz sz�gyent any�dra jobb t�rsas�gban.
Bowren �s Sawyer elr�h�gte mag�t. W�adis�aw is vel�k nevetett. B� Szan
�s a vietnamiak nem �rtett�k a viccet, �s �rtetlen�l b�multak az amerikaiakra.
- Katonatr�fa - magyar�zkodott Reisman, m�g letelepedtek.
Tran Van Thi udvariasan mosolygott. Elvett egy sz�ket az asztal mell�l �s
odah�zta Reisman mell�, aki az egyik fotelben foglalt helyet. A m�sik
vietnami megpr�b�lt t�rsalogni az amerikaiakkal, de franci�ul besz�lt, �k meg
angolul, nem boldogultak egym�ssal. B� Szan sikertelen�l pr�b�lkozott a
kacsin nyelvvel, de azut�n siker�lt a mandarin k�nai alapelemeivel, hib�san,
de meg�rtetnie mag�t a vietnamival.
Reisman �s Thi k�l�n besz�lgettek egym�ssal.
- Mi�rt j�tt�l ide? - k�rdezte Thi.
- Ink�bb azt mondd meg, te mit csin�lsz itt? - k�rdezett vissza Reisman. -
Azt hittem, Tonkinban vagy. Mit csin�lt�l a konvojoddal? Szeretn�m rem�lni,
hogy nem Kunmingban parkol.
Most Thin volt a nevet�s sora: - Nem, dehogyis.
Elmes�lte: azut�n, hogy a fele utat megtett�k a hat�r fel�, a
csemp�szkonvojban l�v� fegyvereket, l�szert �s alkatr�szeket sok kicsi r�szre
osztott�k fel. A cucc egy r�sz�t m�s-m�s v�zi �ton haj�z� szampanokra �s
b�rk�kra rakt�k �t, ahogy Reisman javasolta nekik. M�sik r�sz�t m�s
j�rm�vekre, talicsk�kra �s m�lhahord�k h�t�ra tett�k �t. A sz�ll�tm�ny
szertesz�t oszlott, k�l�nb�z� �tvonalakon haladt d�l �s nyugat fel�, v�g�l
pedig �tcsemp�szt�k �ket a hat�ron. Egy r�sz�t ideiglenesen k�nai titkos
rakt�rakban rejtett�k el.
- A z�me nyilv�n �tjutott m�r a hat�ron - mondta Thi -, de sok minden
�ton van m�g. Hetekbe telik, am�g minden meg�rkezik. De h�t nem s�rg�s.
Reisman sz�r�san n�zett r�: - Dehogynem! Parancsot kaptam, hogy
ind�tsalak �tnak benneteket. Az�rt v�llaltuk ezt a kock�zatot, hogy elkezdj�tek
a jap�nok elleni harcot, nem az�rt, hogy a seggeteken �ljetek az erd�ben.
- Mi is harcolni akarunk - b�lintott Thi. - De csak amikor Ho ap� �gy
d�nt, hogy fel vagyunk k�sz�lve. M�g t�bb f�lfegyverzett �s j�l kik�pzett
f�rfira, n�re van sz�ks�g�nk.
Reisman odamutatott n�gy ember�re, akik a szoba m�sik fel�ben �ltek. -
Ezek az emberek velem egy�tt �rkeznek hozz�tok egy-k�t nap m�lva -
mondta. - Minden lehets�ges seg�ts�get megkaptok t�l�nk. A Csiang Fa-
kvejt�l elhordott holmi egy m�sik r�sze itt van Kunmingban. Megpr�b�lom
megszerezni �s a leveg�b�l ledobatni nektek, vel�nk egy�tt.

Reisman �jszaka meglepetten tapasztalta: a r�di�kezel� l�ny j�l megtanulta

szakm�j�t a r�vid tanul�ssal �s kev�s tapasztalattal. Nem volt gyors a
k�dol�sban vagy a dek�dol�sban, de a m�sik kezel� se volt az a vonal v�g�n,
Pac B�ban, 250 m�rf�ldnyire. Ink�bb az �zenetek pontoss�g�val t�r�dtek. A
l�ny figyelmesen rejtjelezte, amit Reisman adni �hajtott, s mire a kapcsolat
l�trej�tt, k�szen �llt.
Ho Si Minh ott �lt a r�di�s mellett Pac B�ban, �s egyb�l v�laszolgatott, b�r
a rejtjelez�s �s a megfejt�s id�be telt. Reisman elmondta H�nak, hogy k�t nap
m�lva akar leugrani �s ledobatni ejt�erny�vel a csomagokat is, de gondban
van, mik�nt k�z�lje az �ket odaviv� pil�t�val a hegyi er�d hely�t. Ho
vissza�zent: Tran Van Thi megmutathat neki a t�rk�pen egy j� landol�si z�n�t
a b�zist�l h�sz m�rf�ldnyire nyugatra. Majd odak�ld embereket, akik v�rni
fogj�k �s seg�tenek. Azt is jelentette, hogy az �j fegyverek egy r�sze m�r kezd
befutni, �s hogy nagyon h�l�s. Reisman z�r��zenete az volt, hogy k�vetkez�
�jszaka �jra jelez nekik �s k�zli a tov�bbi tudnival�kat.
K�s�bb, a vietnamiak h�z�nak nappalij�ban Reisman csoportja egy�tt
tanulm�nyozta Tran Van Thivel Vietnam t�rk�p�t. Thi egy sz�les r�sre
mutatott a Cao B�n v�ros�t�l nyugatra l�v� hegys�gben. �jabb foly�v�lgy
volt ez �s, a Song Bang Giang v�lgye.
- Ez az a hely, amelyr�l Ho ap� besz�l - mondta Thi.
- Milyen a terep? - k�rdezte Reisman.
- Rizsf�ldek �s sz�nt�f�ldek vannak a foly� mindk�t partj�n. Lehet, hogy
vizesek lesztek, de nem kell jap�nokt�l meg franci�kt�l tartanotok. Az
�ltalunk felszabad�tott ter�leten bel�l van.
- �s v�zbe is fulladhatunk - jegyezte meg cs�p�sen Reisman -, �s
elvesz�thetj�k a teherviv� ejt�erny�ket.
- M�g alaposabban tanulm�nyozta a t�rk�pet �s egy t�rs�gre mutatott a
foly�t�l �szakra. - A talaj itt, emellett a vonal mellett k�t�ttebb lehet, miel�tt
a magaslat megint emelkedni kezd. Ismered a helyet, Thi?
- Igen, igazad van, �rnagy - ismerte be Thi. - Meg fogjuk mondani Ho
ap�nak, hogy itt gy�jtsa meg a jeleket. Nagyon fog �r�lni, hogy oktat�kat
hozol.
Sawyer tizedes n�zte a t�rk�pet, megpr�b�lta kimondani a v�rosok �s
falvak neveit, azut�n elr�h�gte mag�t. - Mif�le h�lye orsz�g ez? Minden
m�sodik v�ros neve �gy hangzik, mint "Cs�cs Ling-Leng!"
- Ilyen a nyelv�k - mondta Reisman. - A hangok nem ugyanazt jelentik,
amit n�lunk.
- Itt van egy, ami �gy hangzik: "Ding Dong Dang!" - r�h�g�tt Bowren.
- �gy, igen - mormogta Reisman.
L�tta, hogy Tran Van Thi, aki �rt angolul �s �rti, min nevet a t�rzs�rmester,
n�m�n tombol d�h�ben �s m�ltatlankod�s�ban. Reisman r�d�bbent, hogy ezek
az egyszer� amerikaiak nem v�lnak majd be valami j�l Indok�n�ban. Nincs
benn�k rokon�rz�s a nyelv ir�nt, az emberek ir�nt, a kult�ra ir�nt.

32.

Reisman, mik�zben lefele hullott az �jszak�ban, �jra k�pos szalmakalapok �s

feket�n-fekete �rnyak gombaszer� csoportjait l�tta, amint a jelz�t�zek t�ncol�
l�ngjai k�r�l hajladoznak. �t, rothad� dzsungel�gakb�l rakott, kerozint�l
cs�p�s m�glya l�ngja, f�stje jelezte a leugr�si z�na hat�rait. K�r�l�tte �s
f�l�tte a leveg�ben n�gy ember�nek, meg a teherl�d�knak az ejt�erny�i
ereszkedtek lefele s�r� bolyban. J�l siker�lt ugr�s.
Odalenn h�s�kk�nt fogadt�k �ket. Fegyveres f�rfiak �s n�k vett�k k�r�l
�ket �s seg�dkeztek az erny�kn�l; egyszer�, felgombolt nyak� katonai
egyenruh�t, �gakkal �lc�zott rohamsisakot viseltek. M�sok a parasztok �s
m�lhahord�k cu-naos�ban a csomagokat szedt�k �ssze. K�r�lbel�l �tvenen
voltak.
Vezet�j�k k�zelebb j�tt; Reisman meglep�d�tt, mikor megl�tta, ki az.
- Alig ismertelek meg a Borsalino-kalapod n�lk�l - tr�f�lkozott franci�ul
Reisman.
Vo Nguyen Giap megeresztett egy n�la oly ritka mosolyt. Rajta is katonai
egyenruha �s rohamsisak volt. - Sok j�t tett�l vel�nk, �rnagy. �r�l�k, hogy
�ps�gben visszat�rt�l.
Reisman �gy �rezte, mintha h�napokig lett volna t�vol, pedig csak t�z nap
telt el az�ta, hogy Filmore �rmesterrel elrep�lt Lang Sonb�l.
- Biztons�gos ez a t�rs�g?
- Igen. Itt most b�ke van eg�szen a b�zisig - felelte Giap. - De m�shonnan
csapatmozdulatokr�l hallunk. Ho ap� v�r r�d. Majd � elmes�li neked.
Reisman k�r�ln�zett; a Viet Minhek az emberei k�r�l ny�zs�gtek, egy
gy�jt�pontra hordt�k a csomagokat �s az erny�ket, hogy h�tukra, rudak v�g�re
�s ker�kp�rokra rakodj�k �ket. Az ifj� burmai kacsint�l �pp�gy el voltak
ragadtatva, mint az �j amerikaiakt�l. B� Szan kacsin nyelven �s m�s hegyi
dialektusokban sz�lt hozz�juk �s hamarosan tal�ltak k�z�s szavakat. Reisman
Nguyen Thi Mait �s Kita Shidehar�t kereste tekintet�vel, de hi�ba.
Vesz�ds�ges er�ltetett menet k�vetkezett Pac B�ba, hegyi �sv�nyeken �t.
Kis pihen�kkel kora hajnalt�l k�s� d�lel�ttig gyalogoltak. A b�zisra
�rkezt�kkor Ho Si Minh dics�retekkel �rasztotta el Reismant �s embereit.
- K�s�bb majd t�rgyalok veled a leg�jabb fontos katonai �gyekr�l -
mondta. - De el�bb nyilv�n szeretn�tek tiszt�lkodni... tal�n enni valami
k�nny�t, azut�n pihenni n�h�ny �r�t.
Nguyen Thi Mai, aki ugyancsak ott �llt H�val �s a fogad�csoporttal a
k�z�ps� t�rs�gen, most el�rel�pett s v�ratlan szeretettel meg�lelte Reismant.
S�t�t, form�tlan pizsama�lt�ny volt a l�nyon, Reismant m�gis ugyan�gy
vonzotta, mint els� tal�lkoz�sukkor, Kunmingban.
- Hol van Shidehara ezredes? - k�rdezte, �s megpr�b�lt elh�z�dni Mait�l.
- Messze j�r - v�laszolta a l�ny sz�nd�kos �rdektelens�ggel.
- Hivatalosan?
Mai elmosolyodott. - Igen... hivatalosan.
Reisman valami �jkelet� kac�rs�got �rzett a l�ny viselked�s�ben; de
valahogy nem volt az igazi.
Ho b�szk�n mutatta meg nekik a primit�v zuhanyokat �s az �j, elker�tett
�rny�ksz�keket, amelyek az �rkez�s�k el�tti napokban k�sz�ltek el az
amerikai hadsereg k�zik�nyv�nek eg�szs�g�gyi elvei alapj�n; a k�zik�nyvet
�gyn�kei szerezt�k be K�n�ban.
- Megtiszteltet�snek vessz�k, ap� - mondta Reisman.
Ho, Mai �s azok, akik elk�s�rt�k az �rkez�ket a t�borba, most megmutatt�k
nekik sz�ll�shely�ket �s magukra hagyt�k �ket. Reisman a r�gi kunyh�j�t
kapta meg �jra, nem messze Mai�t�l. Berakta csomagjait �s karab�ly�t, meg
az �j r�di�t �s gener�tort, azt�n bement a nagyobbik kunyh�ba, amelyen n�gy
embere osztozott. Mag�n�l tartotta 45-�s automata fegyver�t �s t�bori t�r�t;
embereinek is lelk�kre k�t�tte, ne j�rjanak a k�t fegyver n�lk�l a t�borban.
Kapnak majd M-3-as g�ppisztolyt �s gr�n�tokat is a ledobott k�szletb�l.
B� Szan el�gedett volt a rusztikus, zs�ptetej� kunyh�val, amelyben lakni
fognak, de a t�bbiek nem nagyon voltak elragadtatva, amikor megpr�b�lt�k
elrakni holmijukat oda, ahol nem volt elegend� hely, �s bambuszsz�nyegekre
meg szalmazs�kokra kellett kiter�teni�k h�l�zs�kjukat.
- A tiszti sz�ll�sok jobbak, �rnagy? - ugratta W�adis�aw.
- Ugyanilyenek, csak sokkal kisebbek.
- Rem�lem, nem lyukas a tet� - morogta Sawyer f�lfele pillogva.
Bowren t�rzs�rmester csak hallgatott, ami azt jelezte, egyet �rt a fi�kkal.
- Rem�lem nem arra sz�m�tottatok, hogy a Waldorf Astori�ba j�tt�k? -
cs�v�lta a fej�t Reisman. - Ez partiz�nt�bor. A f�n�k �s a t�bbi vezet�
barlangokban lakik. A t�bbinek ilyen kunyh� jut, vagy semmi se. Puh�knak
tartanak benn�nket, amerikaiakat. Bebizony�tjuk nekik, hogy nem vagyunk
azok.
- �n kacsin vagyok - eml�keztette B� Szan.
W�adis�aw arr�l �v�d�tt Reismannal, micsoda meleg fogadtat�sban
r�szes�tette az �rnagyot Mai. � is, Sawyer is tr�g�r megjegyz�seket tettek a
t�borban l�tott t�bbi fiatal n� megkaphat�s�g�r�l.
- Mi a bar�tkoz�si politik�nk, �rnagy? - k�rdezte Bowren. - Csak hogy
tudjam, vissza kell-e fognom ezeket a cs�d�r�ket vagy se.
Reisman elt�prengett a k�rd�sen. A szab�ly az, hogy egy OSS-operat�v
embernek, k�ldet�s k�zben nem szabad lefek�dnie senkivel, b�rmelyik
oldalhoz tartozz�k is a n�. De k�zben az volt az �rz�se, hogy � maga se fogja
t�l szigor�an betartani ezt a szab�lyt.
- Nincs eff�le politik�m - mondta v�g�l nekik -, csak a j�zan �sz �s a
diszkr�ci�. Ne engedj�tek, hogy a kang�rcs bajba keverjen benneteket, mint
azokat, akikkel Angli�ban egy�tt b�nh�dt�nk.
B� Szan figyelmeztette �ket: - Az �n haz�mban a l�nyok nagyon
bar�ts�gosak, ha tisztelitek a hagyom�nyainkat. Itt nem tudom, hogyan van.
- Megl�tj�tok, ezeket a l�nyokat jobban �rdeklik a fegyvereitek, a katonai
�rtes�l�seitek �s politik�tok, mint a f�tyitek - mondta nekik Reisman.
Kellemes meglepet�s �rte �ket ezen a t�ren a tisztelet�kre adott lakom�n az
olajl�mp�kkal �s gyerty�kkal ked�lyesen megvil�g�tott k�z�s eb�dl�ben. Ho
Si Minh az � megk�sett H�laad�s �nnepi vacsor�juknak nevezte ezt az est�t. -
Ismerem a szok�saitokat ott Amerik�ban - mondta.
Reismant �s embereit sz�tv�lasztott�k, m�s-m�s asztaln�l �ltek a
Vietekkel, hadd sz�v�djenek �j bar�ts�gok, ahogy Ho mondta. Reisman
mellett Mai �lt egy asztaln�l t�z m�sik n�vel �s f�rfival egy�tt. N�melyik l�ny
jobb ruh�kban volt, mint amilyenben a t�borban j�rk�ltak. Ho gondosan
kiv�lasztott egy helyet, t�volabb t�l�k.
Vacsor�ra rizs-, kukorica-, ban�nalapon kaptak csirk�t, sert�sh�st; volt
szeszes ital, bor �s s�r is. A Vietek m�lyen beleny�ltak
�lelmiszerk�szleteikbe, hogy j� benyom�st keltsenek az amerikaiakban, sok
volt a felk�sz�nt�, az iv�s. Ho besz�det mondott, amelyben dics�rte az
Egyes�lt �llamok t�rt�nelm�t �s hagyom�nyait. Reisman tiszt�n l�tta, milyen
nagy s�lyt helyez a vez�r az �j emberekre, hogy bar�ts�gukat �s lojalit�sukat
megnyerje.
Azt is bel�tta, hogy t�vedett a Viet Minh-n�kkel kapcsolatban. Kezdve
r�gt�n Maion. A l�ny ny�zsg�tt k�r�l�tte, gondoskodott r�la, hogy pohara
mindig tele legyen. Rendk�v�l vonz�n volt fel�lt�zve, oldalt f�lsliccelt tarka
ruh�ja alatt feh�r selyemnadr�got viselt. Amint telt-m�lt az este, Reisman
egyre �rdekl�d�bben n�zegette. Egyszer csak azon kapta mag�t, hogy
v�gigsim�tja a ruha anyag�t, �lvezi az alatta fesz�l� test var�zs�t. Egyszeriben
kimelegedett, megolvadt.
- Mi a neve ennek? - k�rdezte.
- Ao dai - s�gta a f�l�be a l�ny.
- H�t persze... hossz� kab�t... hogy is felejthettem el... nagyon sz�p.
K�r�ln�zett az �tteremben, s azt l�tta, hogy Bowrent, W�adis�awot,
Sawyert �s B� Szant ugyan�gy k�r�ldongj�k a Viet Minh l�nyai; a nyelvi
k�l�nbs�gek l�that�lag nem k�peztek akad�lyt. Gyan�s volt neki, mi a l�nyok
ind�t�ka, f�leg Mai�, de �gy d�nt�tt, hogy most ink�bb laz�t, hagyja a
dolgokat a maguk �tj�n. Valami furcsa zajlott fej�ben �s test�ben. Nem tudta
pontosan, micsoda. Elv�gre olyan nagyon sokat nem ivott. Azut�n �szrevette,
hogy Mai nem ugyanabb�l a kancs�b�l t�lt�geti neki a bort, mint saj�t
mag�nak. Reisman k�n�lta, igyon az � pohar�b�l, de a l�ny visszautas�totta.
Reismanban akarata ellen�re hirtelen felt�rt a nyers �rz�ki v�gy. K�l�n�s
�rz�s volt, minden gy�ng�ds�g h�j�n; ink�bb er�szakra hajlamos v�gy.
- - Mi van a borban? - k�rdezte.
Mai fens�bbs�gesen mosolygott r�: - �l�nk�t�.
- Mif�le?
- Szerelmi b�jital. V�gyserkent�.
- Minek?
- Gy�ny�r�s�gnek.
- Kivel?
- B�rkivel, aki tetszik neked.
- Veled is?
- Tal�n.
- Te Shidehar�� vagy.
- �n senki� se vagyok.
- Ho b�zott meg ezzel?
- �r�lni fog, ha te �r�lsz.
Reisman a l�ny ajk�hoz illesztette saj�t pohar�t, agy�ban �s �gy�k�ban
harag �s v�gy �tk�z�tt. - Igy�l! - parancsolta �sszeszor�tott foga k�z�l,
megd�nt�tte a poharat �s beer�ltette a l�ny ajka k�z�.
Mai eltolta mag�t�l. A bor egy r�sze lefolyt az �ll�n, �s sz�t�ml�tt ruh�j�n.
Reisman k�r�lpillantott az eb�dl�ben �s �gy l�tta, emberei meglehet�sen
j�l megvannak �j bar�taikkal. Valamennyi Viet �nnepi hangulatban volt, senki
se figyelt �r� �s Maira. �gy tett, mint akit mag�val ragad a t�rsas�g �rz�ki,
szabados hangulata, �tkarolta Mai derek�t �s er�vel megszor�totta a l�ny
csukl�j�t, hogy f�jjon. Bal kez�vel f�lemelte a kancs�t, f�l�llt �s mag�val
vonszolta Mait. - Gyere, hadd l�ssuk, haszn�l-e! - d�nny�gte.
Mai el akart h�z�dni, Reisman fenyeget�en �gy sz�lt: - Gyere sz�pecsk�n,
vagy elt�r�m a csukl�d, a szents�git! - D�h�s volt a l�nyra, ami�rt r� akarta
szedni �s �nmag�ra is, mert �gy kifordult �nmag�b�l. Kiterelte a l�nyt, nem
�rdekelte, l�tja-e valaki, vagy se. Mihelyt magukra maradtak az �sv�nyen,
lek�nyszer�tette a l�ny tork�n az ital egy r�sz�t. Amikor meggy�z�d�tt r�la,
hogy lenyelte, �gy k�tekedett vele: - Ok�, Miss �rtatlans�g, a te konyh�dba
megy�nk, vagy az eny�mbe?
- Egyikre se, ha nem viselkedsz rendesen.
Reisman durv�n felr�h�g�tt, �s alig hitte, hogy a saj�t szav�t hallja: -
Viselkedjek rendesen? Azt hittem, �pp az�rt raktad azt a szart a boromba,
hogy viselkedjem rendetlen�l!
Elvesztette �nuralm�t �s ez �jabb, zavart haragra gerjesztette. �jabb adag
megpancsolt bort er�ltetett le a l�ny tork�n. Az elh�z�dott, de Reisman m�g
mindig szorosan fogta a csukl�j�t. Azut�n, v�ratlanul elvette Reismant�l a
kancs�t �s kiitta, ami m�g benne volt.
- Hadd l�tom, jobb szeret� vagy-e, mint a jap�n! - provok�lta Mai.
A g�nyos megjegyz�s nem �szt�k�lte a f�rfit, de nem is tartotta vissza.
Nem �rezte sz�ks�g�t, hogy b�rmit is bebizony�tson a l�nynak; csup�n
kiengedni �s lecsillap�tani akarta a b�jital gerjesztette nagy fesz�lts�g�t. A
l�ny szavai azonban �lesebb� tett�k Reisman agy�t. Ha Kita "a jap�n" a l�ny
sz�m�ra, az azt jelenti, hogy nem vonzalom, szerelem, vagy libid� tette �t Kita
fille de joie-�v�. �s most se eff�l�k k�sztett�k r�, hogy gerjeszt�t keverjen
Reisman bor�ba. F�lismerte: amit Mai tesz, azt sokkal kir�v�bb �s sokkal
kev�sb� szem�lyes okb�l teszi - politikai opportunizmusb�l. Ez nem neki, a
f�rfinek sz�l -, mint ahogy saj�t f�jdalma se Mainak, vagy m�s n�nek sz�l.
- Rajtad a sor, tovaris! - ugratta a l�nyt. Mert b�rhogy m�k�d�tt is m�r
test�ben a szerelmi b�jital, bizonyos volt benne, hogy Mait az elvt�rsak
agyaf�rt �gylete motiv�lja.
A "tovaris" sz� hallat�n ravasz kis mosoly jelezte a l�ny arc�n: meg�rtette.
De vajon azt hiszi, hivatalos jutalomban r�szes�ti Reismant, szolg�latai�rt?
Vagy akar(nak) valamit t�le, amit mag�t�l nem adna, csak ha kiszolg�ltatja
mag�t a l�nynak? Mai nem er�snek akarja �t l�tni, hanem gyeng�nek, s ha
el�ri, megnyerte a j�tszm�t. Ha az ajz�szer nem lobbantotta volna l�ngra
Reisman agy�t �s �gy�k�t, akkor ott helyben kiny�rja a l�nyt.
- A te lak�sodra! - morogta d�h�dten �s maga ut�n vonszolta a f�ld�ton,
semmir�l se vett tudom�st, csak a k�jr�l, amelyet ily tr�kk�sen
megk�v�ntattak vele.
De m�r maga se tudta, � vonszolja-e Mait, vagy az szalad-e �nk�nt el�re.
Felrohantak a l�pcs�n a l�ny kunyh�j�ba, bev�gt�k maguk ut�n a k�nny� ajt�t
�s egym�snak estek a s�t�tben. Szavak n�lk�l, gy�ng�ds�g n�lk�l,
egym�srafigyel�s n�lk�l. Csak a szenved�ly �llati ki�lt�sai �s ny�g�sei t�rtek
fel torkukb�l �s meztelen test�k csapkolod�-cuppan� zaja.
Reisman sz�m�ra cs�ppet se volt �r�mteli ez a szeretkez�s. Vad, l�zas, de
ki�br�nd�t� �zeked�s volt, merthogy a cs�bos Mai nem bizonyult olyan
j�ratosnak, mint ahogy � azt r�gebbi megk�v�n�sai �s k�pzelg�sei sor�n hitte
r�la. A l�ny mozdulatait, csapkol�d�s�t Reisman nem tulajdon�totta egy�bnek,
mint az ajz�szer �s a Viet Minh k�sztet�s�nek. A l�nynak nem volt
k�pzel�ereje, se l�rai v�gyk�pei. R�hejesen nyilv�nval�v� lett, mi�rt is
par�zn�lkodik itt vele ez a l�ny. Ugyanazokkal a k�rd�sekkel nyaggatta -
biztatva, bec�zve, nyafogva, k�tekedve -, amelyekkel a m�ltban a Vietek
gy�t�rt�k: mik az Egyes�lt �llamok korm�ny�nak �s katonai erej�nek tervei
Indok�na f�ldj�vel �s n�p�vel?
Reisman hol nevetett, hol azt morogta, hogy nem tud semmit. De a l�ny
nem hitt neki, ki�ltozott. Hiszen, mondta, Reisman m�ris annyit seg�tett neki
�s n�p�nek, h�t mi�rt nem v�laszol most ezekre a k�rd�sekre? De nem kapott
m�s v�laszokat, mint azt, amit �pp m�veltek.
Ahogy az ajz�szer hat�sa elsz�llt, mindink�bb untatta a l�ny. Vajon az
emberei is hasonl� h�zelg�seknek �s k�rdez�sk�d�seknek vannak kit�ve a
t�bor m�s pontjain? Teljesen mindegy. �gyse tudnak semmit. Rem�lte, hogy
j�l �rzik magukat.
K�pzelete m�s n�kh�z sz�llt. Az elragad� k�nai l�nyra ott Kunmingban.
Ott sz� se volt politik�r�l. Csak gy�ny�r�s�gr�l. Tess Simmonsra gondolt a
Marston Tyne-i fogad�ban. Arra a dr�ga �s t�nd�ri l�nyra, aki oly m�lyen
megrend�tette, messze t�l a szex szintj�n. Madeleine Thibaut-ra Lang Sonban.
Mennyi titokzatoss�g van k�r�l�tte. Csod�lat. Er�s vonz�s �s vonz�d�s
kettej�k k�zt. Sz�vesebben lett volna vele, soha t�bb� Nguyen Thi Maijai.
Hajnal fel� alaposan eltelt, tiszt�talannak, elhaszn�ltnak s f�lrevezetettnek
�rezte mag�t. F�l�lt�z�tt �s visszaosont saj�t kunyh�j�ba; nem tudta, nem
l�tta-e valaki bemenni-kij�nni, ahogy annak idej�n � figyelte meg Kita
Shidehar�t. Gyan�totta: Kita k�nnyedebben fogja fel az eff�l�t, mint ahogy �.

Sokat tud� kis mosoly l�tszott Ho Si Minh arc�n, amikor Reisman d�lel�tt
bel�pett barlangj�ba. El�z�leg f�lkereste embereit. Mindnek hasonl�
�lm�nyben volt r�sze az �jszaka folyam�n - m�g B� Szannak is, aki l�that�lag
gyan�tlan �s tapasztalatlan volt az ilyesmiben -, �s mind ki�lvezt�k a
dolgokat, an�lk�l, hogy az okokon �s k�vetkezm�nyeken r�g�dtak volna.
- J�l aludt�l? - aggodalmaskodott Ho.
Reisman tekintete tov�bbsz�llt Vo Nguyen Giapra, k�t m�sik
sz�rnyseg�dre, akik mind ked�lyesen n�zegett�k; meg akart gy�z�dni,
besz�molt-e m�r nekik Mai hi�baval�, frenetikus enyelg�s�kr�l.
- Ok�n - felelte Reisman, mintha esem�nytelen�l telt volna az �jszak�ja.
�ppoly titokzatos akart maradni, mint amilyennek a t�lzott �br�zol�sok
valamennyi �zsiait l�ttatnak. Egyszeriben igencsak hivatalos lett: - Mi ez az �j
katonai helyzet, amelyet emlegett�l?
- El�sz�r is �jra meg szeretn�nk k�sz�nni neked a Csiang Fa-kvej-f�le
aj�nd�kokat, �s azokat is, amelyeket tegnap hozt�l - mondta Ho.
- Rendben j�n befele a megszerzett fegyver?
- Egy r�sze m�r meg�rkezett - mondta Giap. - A t�bbi m�g csak �ton van.
A sz�ll�t�si rendszer�nk lass�, de biztons�gos. Nem s�rg�s.
Ezt mondta neki Tran Van Thi is Kunmingban, �s ugyanazt a v�laszt h�vta
el� vele: - Au contaire, mon General! Az a parancsom, hogy azonnal
lend�tselek m�k�d�sbe benneteket. Nincs vesztegetni val� id�nk. Hoztam
nektek n�gy j� oktat�t, harcedzett veter�n mind, mellettem harcoltak. Seg�t�nk
nektek a kik�pz�sben �s a tervez�sben, de akci�t akarunk, hogy a jap�noknak
csapatokat �s felszerel�st kelljen elvonniuk ide, egy indok�nai m�sodik
frontra.
- M�ris �gy van! - lepte meg Ho. - Ez az, amir�l besz�ln�nk kell. A
franci�k is �s a jap�nok is �j helyekre �sszpontos�tj�k csapataikat.
- Egy�tt? - hitetlenkedett Reisman.
- Nem felt�tlen�l egy�tt, �sszehangoltan - sz�lalt meg Giap. - Mint akik
t�ncot j�rnak. El�bb az egyik l�p, azt�n a m�sik.
- Vagy mint egy sakkj�tszma - mondta Ho. - Csak h�t ez h�bor�s j�tszma.
De nem vil�gos, ki akar megt�madni kit; vagy hogy net�n egy harmadik f�lr�l
is sz� van.
- P�ld�ul r�latok?
- �r�ln�nk, ha lecsaphatn�nk r�juk - t�rt ki Giap.
- Nem, nem �r�ln�nk! - sietett k�zbev�gni Ho.
Idegesen, megrov�n pillantott Giapra. Reisman meg�rezte, hogy ez
folyamatos konfliktus kettej�k k�z�tt: a hadvez�r alig v�rja, hogy csat�ban
pr�b�lja ki embereit �s eszk�zeit, a politikai vez�r pedig �gy �rzi, �vatosnak
�s ravasznak kell lennie, kiv�rni a csap�ssal a megfelel� id�pontot �s helyet.
- Nem tudjuk, mit jelent - folytatta Ho. - Lehet, hogy K�na el�z�nl�s�t a
sz�vets�gben l�v� franci�k �s jap�nok �ltal. Nagyon k�nnyen el�rn�k
Kunmingot d�lr�l.
- Mi a csud�t akarn�nak a franci�k K�n�val? - �mult Reisman.
- Ugyanazt, amit itt, Vietnamban. Ugyanazt, amit �k �s m�s eur�pai
orsz�gok a k�nai ter�leti koncesszi�ikkal. Profitot.
- Nevets�ges - jelentette ki Reisman. - K�l�nben se b�rn�nak a
Kuomintanggal. A k�naiak elit alakulatokat hoztak �t Burm�b�l �s Indi�b�l,
hogy Kunmingot �s Csungkingot megv�dj�k.
- K�pzelg�s - mosolygott Ho. - Tudok a tervr�l, amelyet Kit�val
kidolgoztatok. �pp ebb�l a c�lb�l adtad �t neki a rejtjelkulcsot... hogy a
jap�nok r�di�ad�sokat hallgassanak le, amelyek ezt val�s�gnak t�ntetik fel.
De te nem haszn�ltad azt a k�dot semmi m�sra.
Reisman mosolygott. - Vannak m�g h�reim a sz�modra, �s Kita sz�m�ra is,
ha majd be�ll�t. Az �tlet annyira bev�lt, hogy a k�naiak val�ban csapatokat
kezdtek �thozatni. M�r nem fantomhadseregr�l van sz�. P�r h�ten bel�l teljes
harci k�sz�lts�gben meg�rkeznek.
- Ideje m�r, hogy azok a marh�k valami j�t is tegyenek - g�nyol�dott
Giap.
- Mit mond Shidehara ezredes a csapatmozdulatokr�l? - k�rdezte
Reisman.
- Hanoiban van �pp, hogy megtudja - mondta Ho.
- De a felder�t�sben nemcsak �r� t�maszkodunk. Saj�t felder�t�s�nk is
szerzett inform�ci�kat olyan fejlem�nyekr�l, amelyek az ellens�g elleni
egyes�tett frontunkat fenyegetik.
Besz�molt r�la, hogy a franci�k �s a jap�nok is toboroznak titokban �s
k�l�n-k�l�n katonai �s f�lkatonai er�ket a bennsz�l�tt lakoss�g soraib�l. A
franci�k elker�lik az annamit�kat, de t�mogat�kra tal�lnak a f�lvad helyi
t�rzsek k�z�tt, akik hajland�k mind a jap�nok, mind a Viet Minh ellen
harcolni. A jap�nok viszont vietnami nacionalist�kat, vall�si fanatikusokat �s
gengsztereket szerveznek �s k�peznek ki, hogy harcoljanak a franci�k ellen is
�s a Viet Minh ellen is.
- Kita meger�s�tette, hogy a jap�nok ezt csin�lj�k - folytatta Ho. - Ez egy
�jabb Kempitaj-hadm�velet, de nincs f�l�tte hatalma. A jap�nok olyan sok
h�bor�z� frakci�t akarnak l�trehozni a haz�mban, amennyit senki se tud v�g�l
m�r ellen�rizni. A franci�k viszont a birodalmukat akarj�k helyre�ll�tani.
Becsaphat� �s m�veletlen kisebbs�geket akarnak arra haszn�lni, hogy
seg�tsenek nekik, meg azoknak, akik �piumot termesztenek �s �rulnak, �s akik
saj�t n�p�k munk�j�t �s szenved�s�t zs�km�nyolj�k ki.
- Meg akarj�k t�madni a jap�nokat vagy sem? - k�rdezte Reisman.
Ha igen, akkor nyilv�n befoly�soln� az � kunmingi �s csungkingi
f�n�keinek cselekv�si strat�gi�j�t, net�n megv�ltoztatn� azok washingtoni
f�n�keinek politik�j�t, s�t tal�n mag�nak az eln�knek a direkt�v�it is.
- Magam is tudni szeretn�m a v�laszt erre - mondta Ho. - Mi lenne, ha
elmenn�l Lang Sonba �s megtudn�d? Nem hiszem, hogy megvan hozz� az
erej�k. Ha t�l hamar l�pn�nek, az katasztr�fa lenne.
Reisman �pp ezt a kezdem�nyez�st v�rta; el akart menni Lang Sonba a
maga kedv�re, de nem akart t�ls�gosan moh�nak l�tszani. �s nem hitte azt se,
hogy Ho annyira agg�dik a franci�k jav��rt, mint ahogy mutatja.
- Azonnal el kell kezdenem a kik�pz�si programot - sz�v�skodott. -
Hiszen az�rt j�ttem vissza. Ez�rt engedt�k meg, hogy idehozzam ezt a n�gy
remek embert.
- Hogyne, persze, Jean. �s ha holnap induln�l? - s�rgette Ho. - Kapsz
sz�ll�t�eszk�zt, k�s�retet, amilyet k�v�nsz.
- Mondjuk, holnap este - felelte Reisman.

D�lut�n elind�tott�k a kik�pz�si programot a t�bor egyik bambuszzs�p

el�ad�term�ben. Reisman mindenekel�tt el�ad�st tartott egy negyvenf�s
keretnek, annak a negyven rajparancsnoknak, akik B� Szan, Bowren,
W�adis�aw �s Sawyer ir�ny�t�sa alatt k�s�bb fegyverhaszn�latra �s harc�szatra
tan�tj�k majd a maguk kilenc-kilenc tag� osztag�t.
Reisman bossz�s�g�ra tolm�csk�nt Nguyen Thi Mai �llt mellette a
dobog�n. De szerencs�re se hangj�val, se viselked�s�vel nem c�lzott arra, ami
az �jszaka zajlott k�z�tt�k, �s Reisman v�g�l is �r�lt, mert a l�ny kiv�l�an
l�tta el feladat�t, �s j�l ismerte az �ltala bemutatott fegyvereket. Els� el�ad�s�t
az M-1-�s pusk�ra �s a 30 kaliberes karab�lyra korl�tozta, mert ezekb�l volt
itt a legt�bb. A Vietek, mind a f�rfiak, mind a n�k, gyorsan tanultak.
Sz�tszedt�k �s �sszerakt�k a r�szeket �s megtanult�k az alkatr�szek angol
neveit. Reisman �s emberei pedig megtanult�k vietnamiul.
Ut�na Reisman a fekete t�bl�n�l harc�szati el�ad�st tartott. - Chien ph�p -
mondta �s �r�lt, hogy Giapt�l megtanulta a "harc�szat" sz� vietnami
megfelel�j�t, �s most meglepheti vele Mait. Azut�n angol-francia-vietnami
kever�knyelven siker�lt megnevettetnie hallgat�s�g�t �s levette �ket a
l�bukr�l mondv�n: esz�ben sincs a rejt�z�s �s el�bukkan�s technik�ira
tan�tani �ket, akik m�ris mesterei annak, amit "ti anhiennek, mi amerikaiak
pedig kukucsnak nevez�nk".
Aznap este, mikor m�r aludni k�sz�lt, Mai bej�tt hozz� �s vetk�zni
kezdett. Reisman le�ll�totta a vetk�z�st, f�radts�gr�l, tartal�kainak
kimer�l�s�r�l besz�lt, ami a l�nyt ink�bb mulattatta, semmint b�ntotta; de
az�rt duzzogva ment haza.

33.

Reggel �jra az el�ad�teremben gy�lt �ssze a hallgat�s�g, oktat�k �s tolm�cs;

pisztolyokkal, g�ppisztolyokkal �s p�nc�lt�r�kkel foglalkoztak. D�lut�n a
terepen gyakorolt�k az osztagharc�szatot. A program sikeresen beindult,
Reisman �gy �rezte, itthagyhatja egy id�re. Bowren �rmester �s emberei
k�zbe veszik a kik�pz�st �s egyeztetik azt Giap programj�val.
Este indult Pac B�b�l, mag�val vitte B� Szant, k�t r�di�kezel�t �s Giap k�t
legjobb ember�t. H�rom �jszak�ra tervezte az utat Long Sanba. Nappal fognak
pihenni, hacsak a k�r�lm�nyek �s a terep nem k�sztetik tov�bbmen�sre �ket.
B�rhogy b�ntotta is az id�vesztes�g, amit egy ekkora �t gyalogos megt�tele
okoz, m�gis, ezt tartotta a legbiztons�gosabbnak. Azonk�v�l meg is akarta
n�zni mag�nak a gyalog�sv�nyeiket, a f�ldutak �s kocsiutaik h�l�zat�t, hogy
l�ssa, milyen iramban mozoghat majd itt egy Viet Minh t�mad�csoport. A
harmadik �jszak�n �jf�l el�ttre tervezte �rkez�s�t a Lang Son melletti
pagod�hoz. Otthagyja majd B� Szant �s a vietnamiakat �s egyed�l megy Lang
Sonba k�t napra.

S a harmadik �jszaka, ott �llt Madeleine ajtaja el�tt. K�r�l�tte s�t�t �s cs�ndes
volt a v�ros. Szerzett egy egy�l�ses cs�nakot �s ugyanazon a ponton kelt �t a
S�ng Ky Cung foly�n, ahol k�t hete a t�bbiekkel �tkelt. Azut�n megker�lte a
citadell�t, s a v�ros d�li negyed�t, s �gy �rt a foly� m�sik hajlat�n�l �ll� h�zig.
Nem akart gyalog �tmenni a h�don, noha �gy k�zelebb lett volna, mert - b�r
ugyanolyan gyakorl�ruh�ban volt, mint amilyenben a francia gyarmati
hadsereg katon�i j�rnak, �s n�la voltak a Gauthier alezredest�l m�ltkor kapott
pap�rok -, m�gse akarta, hogy valaki is tudjon ottl�t�r�l.
Madeleine �lm�b�l riadt f�l kopogtat�s�ra, h�l�ingben �s k�nt�sben j�tt az
ajt�hoz �s meg�r�lt, amikor a f�rfi halk hangj�t meghallotta a veranda ajtaj�n
�t.
- Rem�ltem, de nem mertem hinni - mondta.
R�g nem l�tott szerelmesekk�nt �lelkeztek-cs�kol�ztak. Reisman eltartotta
mag�t�l, leny�g�zte a fogadtat�s, �s h�l�s volt a benne felpezsd�lt �rz�s�rt.
�gy �rezte, hazat�rt.
- Philippe itt van m�g? - k�rdezte.
- Nincs. Egyed�l vagyok - mondta �l�nken az asszony �s elpirult.
Gyorsan elmes�lte, hogy Robert ezredes visszat�rt az er�d�tm�nybe
Hanoib�l n�h�ny nappal azut�n, hogy Reisman elrep�lt K�n�ba, Philippe
n�gyszemk�zt tal�lkozott vele �s kapott t�l�k egy eg�sz ruhat�rra val� francia
gyarmati egyenruh�t, kocsit, sof�rt �s hivatalos parancsot, amely
f�lhatalmazza, utazzon katonai egys�g�hez az orsz�gon �t. Madeleine, m�g
besz�lt, k�zenfogva bevezette Reismant a konyh�ba, �tk�zben l�mp�kat
gy�jtott fel �s ideges �l�nks�ggel csevegett: - K�v�t...? - de nem v�rt v�laszt,
g�piesen mozgott, kapkodva besz�lt, hogy halogassa, ami k�zben
mindkettej�k esz�ben-sz�v�ben j�rt.
- Philippe elmegy mindenhova kapcsolatokat teremteni �s az er�inket
f�lm�rni - mondta izgatottan Madeleine. - Hanoiba �s Saigonba �s Ann�m
meg Cochin k�rnyez� r�szeire. K�t-h�rom h�tn�l hamarabb nem akar
hazat�rni. K�v�t? - ism�telte meg, amikor a t�zhely el�tt meg�lltak. - Meddig
maradsz?
Reisman �jra mag�hoz vonta, karj�ba vette �s gy�ng�den megcs�kolta. -
K�t napig - felelte, amikor ajka szabad lett. - El kell int�zned nekem, hogy
Robert fogadjon.
- Ez�rt j�tt�l?
- R�szben - mondta, s a t�bbit �jabb cs�kkal jelezte. J�kedv, gy�ng�ds�g,
szenved�ly j�rta �t, s a bizonyoss�g, hogy itt a helye. - Nem k�rek k�v�t,
k�sz�n�m!
- H�t persze... k�s� van... vagy kor�n... ahogy vessz�k. Nyilv�n f�radt
vagy. Akarsz aludni?
- Aludni nem. Lefek�dni igen - mondta halkan.
Madeleine a szem�be n�zett �s b�lintott. Nem sz�lt, megfogta a f�rfi kez�t
�s bevitte a h�l�szob�j�ba, most nem bajl�dott a l�mp�kkal. De az�rt l�tt�k
egym�st a besz�r�d� elmos�dott f�nyben. Madeleine elengedte a kez�t,
szembefordult vele az �gy mellett, mozdulatlanul, leengedett karral �llt �s a
szem�t kutatta, von�sait vizslatta a s�t�tben.
- Nagyon magam voltam Roland hal�la �ta - suttogta.
M�gse mozdult, �s noha Reisman tudta, hogy v�gy�dik r�, vonz�dik hozz�,
ak�rcsak �, szavaib�l �s testtart�s�b�l �rezte: az asszony szorong, f�l �nn�n
�gyetlens�g�t�l, nem abban bizonytalan, amit k�v�n, csak abban, mit tud adni
�s hogyan fogadja azt majd a m�sik.
Reisman odal�pett, kez�be vette az asszony arc�t, s gy�ng�den �s finoman
�rintette ajk�hoz az ajk�t, hogy Madeleine tudja: r��rzett f�l�nks�g�re.
Hosszan �lltak ott �gy, m�g Madeleine egy s�hajt�ssal elfordult. - Nagyon
r�gen �reztem ilyet - suttogta. - M�r majdnem el is felejtettem, milyen.
Reismant cs�pp b�ntudat kapta el a Nguyen Thi Maijai t�lt�tt �jszaka
miatt. De az igazat mondta, amikor �gy sz�lt: - De j� veled lenni megint!
Annyit gondoltam r�d.
�jra megcs�kolta, �ppoly szel�den, m�g v�g�l az asszony nem b�rta tov�bb
a gy�tr�, tollpihe finoms�g� �rint�st, s � k�vetelte jobban a f�rfi ajk�t, kez�t.
Reisman kibontotta az asszony k�nt�s�t �s letolta a v�ll�r�l, a padl�ra hullott.
H�l�inge vil�gos volt �s szem�rmes. Ott �llt, leengedte karj�t, v�rt, figyelte a
f�rfi arc�t, hadd mutassa � az utat. Reisman �t�lelte a cs�p�j�t, mire kiss�
h�trad�lt. M�g jobban meg kellett szor�tania, nehogy h�traess�k.
- M�r akkor �gy �reztem, amikor a m�ltkor itt volt�l... de visszatartottam
magam - mondta nagyon halkan az asszony.
- Megpr�b�ltam �riember lenni.
- Siker�lt. �r�l�k, hogy megint itt vagy. - R�vetett egy kiss� szem�rmes,
de igencsak h�vogat� mosolyt. - Azt hiszem, most megbuksz.
- Mint �riember?
- Igen.
Reisman r��rzett az asszony h�s�nak gy�ny�r�re a durva v�szon alatt,
sz�v�ben pedig f�lcsapott a gy�ng�ds�g, s ez ism�t arra vallott, hogy amit
Madeleine ir�nt �rez, t�bb a szok�sos fi�-l�ny fesz�lts�gn�l, amir�l n�h�ny
hete tr�f�lkoztak. A szellem vonz�sa is volt ez, nemcsak a test�, �lete-cs�csa,
sose �rzett szerelem beteljes�l�se, s annak az �g�rete, ami m�g lehet ebb�l.
Madeleine f�lemelte a karj�t, s � leh�zta r�la a h�l�inget, az ing is a
padl�ra hullott. Az asszony feh�rs�ge vil�g�tott, mintha mag�ra vonta volna
mindazt a halov�ny, t�tova f�nyt, amely a s�t�t szob�ba be�radt.
Mozdulatlanul �llt, k�cos haja v�ll�ra omlott. Reismant megb�v�lte mell�nek
telt halma; cs�p�je, combja kirajzol�dott a s�t�ts�gben. Madeleine l�gyabban
n�zett r�, sz�vta mag�ba a f�rfi �mul� pillant�s�t.
�s azut�n meg kellett �rintenie, hogy �rezze Madeleine test�nek val�s�g�t
a mag��n, �t�lelte h�t a meztelen asszonytestet �s mag�hoz szor�totta, m�g
csak meg nem hallotta a f�l�be suttogott szavakat; most el�sz�r angolul: -
Annyira szeretn�lek szeretni, Jean.
- �n is t�ged.
Dobog� sz�vvel vetkezett le, meglep�d�tt, hogy m�g itt, az asszony
h�l�szob�j�ban is rajta van a der�ksz�ja, bakancs�val babr�lt, ler�gta zoknij�t,
shortj�t, trik�j�t, �s azut�n Madeleine volt az, aki m�g mindig �llva, s n�zve
�t, �t�lelte �s mag�hoz szor�totta meztelen test�t, � ny�jt�zott f�l, hogy ajk�t
ajk�hoz szor�tsa �s nyelve gy�ny�rrel induljon felfedez��tra.
Reisman f�lkapta, odavitte a f�lbeszak�tott �lomt�l m�g mindig d�lt -
�gyhoz, �s mell�fek�dt. �gy�ka m�moros�n megbolydult. Boldogan engedte
el mag�t. Nem gondolkodott tov�bb. Csak �rzett. �s mag��v� tette az
asszonyt. �s az is �t.

�r�kkal k�s�bb, hajnal el�tt, m�g mindig �sszegabalyodva, f�l�lomban,

Reisman kinyitotta a szem�t, �pp amikor Madeleine f�lk�ny�kre emelkedett
�s elki�ltotta mag�t: - Mon Dieu! Hogy ker�lt�l ide? Nem is k�rdeztem m�g.
- Innen �szaknyugatra f�lugrottam a hegyekre, azut�n legurultam - vetette
oda. Madeleine hozz�b�jt �s megborzongott.
- Ez�ttal el is foghattak volna, meg is �lhettek volna, Jean - d�nny�gte
mell�hez b�jva. - A jap�nok �jabb csapatokat hoztak ide. Nem haszn�lhatod
�jra a repteret, ha ez lenne a sz�nd�kod. L�tni �ket mostans�g a t�lparton.
- Kunmingban azt hallottam - hazudta -, hogy a jap�nok is, a franci�k is
csapat�sszevon�sokat v�geznek. Ez volt az egyik oka annak, hogy �jra
idek�ldtek. Hogy megtudjam. Nem tudod, mi k�sz�l, Madeleine?
- K�sz�l�d�nk - suttogta az asszony. - T�bbet nem tudok. K�sz�l�d�nk,
hogy kidobjuk ezeket a majmokat. Robert ezredes majd elmondja neked, amit
tudnod sz�ks�ges. Nyilv�n seg�teni fogsz... fogtok, ti amerikaiak.
- Idej�nne Robert? Szeretn�m, ha senki se l�tna, am�g � bele nem megy,
hogy egy�ttm�k�dik �s gondoskodik sz�momra valami �r�gyr�l, ahogy
Philippe-pel is tette.
- D�lel�tt odamegyek hozz� - mondta Madeleine. - Megb�zik bennem. �
jobban becs�li a titkos tev�kenys�get mint feljebbval�i.
Az asszony f�l nyolckor elindult, hogy gyalog tegye meg a f�l m�rf�ldes
utat a francia f�hadisz�ll�sig. Egy �ra se telt el, m�r hozta is vissza kocsival
Derrieu �rnagy, aki egy keki egyenruh�val lepte meg Reismant.
- Az �n extraegyenruh�m, k�lcs�nbe hoztam, am�g a sz�ll�smesterrel el
nem int�zem, hogy tal�ljon ki valamit a maga sz�m�ra. Robert ezredes
szeretn�, ha f�lkeresn� �t a hivatal�ban.
Reisman ezt hallgat�lagos beleegyez�sk�nt �rt�kelte. De tudta, mennyi
konfliktussal j�r egy ilyen hallgat�lagos sz�vets�g. A francia gyarmati
hadsereggel csak korl�tozottan m�k�dhet egy�tt, s azt nem merte tudtukra
adni, hogy els�sorban Ho Si Minhel f�gg �ssze a megb�zat�sa.
�t�lt�z�tt Derrieu egyenruh�j�ba - aranyhorgonyokkal h�mzett k�k t�bori
sapk�val -, s mikor bel�pett a nappaliba, Derrieu f�lki�ltott: - Na most azt�n
igazi marsouin lett mag�b�l.
- Marsouin? - ism�telte meg Reisman. - Qu'est-ce c'est que ca?
Madeleine f�lkacagott. Megpr�b�lta angolul elmagyar�zni: - Hogy
mondj�k... egy halfajta... nagy hal...? - Sz�lesre t�rta a karj�t.
- B�lna?... c�pa?
- Nem, nem, olyan, mint egy b�lna, de ann�l j�val kisebb.
- Barna delfin?
- Qui - felelt az asszony, angol-francia kever�knyelven. - Ez a La
Coloniale katon�inak sobricuet-je.
- Aha, a beceneve - �rtette meg Reisman. Lesim�tgatta az egyenruha
anyag�t �s biccentett Derrieu fel�: - Sz�p szerel�s. K�sz�n�m!
Madeleine hirtelen megcs�kolta b�cs�z�ul, mondv�n, vacsor�ra
visszav�rja. Derrieu odakinn r�vigyorgott: - Maga azt�n gyors ember,
Monsieur! J� p�r �ve ismerem m�r ezt a sz�passzonyt, �s od�ig volt
szerencs�m eljutni, hogy kezet foghattam vele.
- Nyilv�n az egyenruha teszi - tr�f�lkozott Reisman, mik�zben be�ltek az
ismer�s, �cska Citro�nbe.
Lang Son fekv�se �s k�rnyezete most fontosabb volt sz�m�ra, mint els�
ittl�tekor. M�g a francia f�hadisz�ll�s fel� haladtak, t�rk�p�szi
apr�l�koss�ggal figyelte a t�j �s a v�ros von�sait. A Madeleine h�z�b�l vezet�
�t a foly�, a mocs�rvid�k, a rizsf�ldek �s a magaslatok term�szetes kont�rjai
�s szintk�l�nbs�gei ment�n haladt, �s belefolyt a kicsi, vonz� v�ros rendezett
bulv�rjaiba, sug�r�tjaiba �s utc�iba, amelyek sz�p r�csozatot alkottak. A v�ros
a falusias k�nai, a kisv�rosi francia �s a hat�r menti praktikus �p�t�szet
kever�ke volt, az �rt�ri buja z�ld n�v�nyzet k�zepette.
Megk�rte Derrieu-t, hogy a s�r� be�p�t�s� v�rosk�zpontban haladjon el a
fontosabb �p�letek �s l�tes�tm�nyek el�tt, �s nevezze meg �ket. Derrieu
k�szs�ggel v�laszolgatott k�rd�seire a katonai berendez�sekkel, f�
k�z�p�letekkel, utc�kkal �s lakoss�ggal kapcsolatban. K�r�lbel�l sz�zezren
laktak a v�ros t�rs�g�ben. K�t sz�zal�kuk francia, kis sz�mban m�s eur�pai
orsz�gokb�l val�k, �s sok a k�nai keresked�. A bennsz�l�tt lakoss�g f�leg
tonkini, annamita �s nung, b�r Reisman megfigyelte, hogy Derrieu hajlamos
mindet "annamitak�nt" �sszemosni. Az volt az �rz�se, hogy �, a maga kis
titkos tapasztalata alapj�n m�ris t�bbet tud Indok�na t�rzsi megoszl�s�r�l �s
t�rzsi rivaliz�l�s�r�l, mint maguk a francia gyarmatos�t�k.
Azt v�rta, hogy az er�d�tm�nyben k�tnek ki, merthogy k�t hete ott
ismerkedett meg Derrieu-vel �s Gauthier-val, s ez�rt azt hitte, ott van a
parancsnoki iroda is; de meglepet�s�re kider�lt, hogy a francia f�hadisz�ll�s, s
a katonai int�zm�nyek �s a civil hivatali appar�tus t�bbi f� �p�lete nem a
fallal k�r�lvett citadell�ban kapott helyet, hanem a k�rnyez� utc�kban,
k�l�n�sen a Boulevard Gallienin, a f� �tvonalon, amely a t�bornagyr�l kapta
a nev�t.
- Mekkora a hely�rs�g l�tsz�ma? - k�rdezte, amikor m�sodszor haladtak el
a citadella mellett az Avenue Clamorganon.
- K�tezer-n�gysz�z... tisztek, altisztek �s k�zkaton�k! F�leg a Gyarmati
Hadsereg... n�h�ny l�gion�rius... mindenf�le t�pusok kever�ke... francia
hivat�sosok, szeneg�liak, indiaiak �s indok�nai �llampolg�rok.
- Mennyi a francia?
- K�r�lbel�l �tsz�z. F�leg tisztek, �s tiszthelyettesek.
- H�t a jap�nok?
- Azok most t�bben vannak, mint mi. Kett�-egy az ar�ny �s azt hiszem,
hamarosan m�g t�bben lesznek. �lland�an n�velik az erej�ket. Az�ta szegik
meg a vel�nk k�t�tt tranzitegyezm�nyeket, ami�ta csak al��rt�k �ket, n�gy
�ve. A fegyverzet�k is nagyon modern. A mienk fele az
ezerkilencsz�ztizenn�gy-tizennyolcas h�bor�b�l val�.
Derrieu meglep�en ny�lt volt, a v�g�n azonban megk�rdezte Reismant�l,
els� ittj�rtakor mi�rt nem �rdekl�d�tt ennyire.
- Akkor csak arra volt gondom, hogy min�l hamarabb kijussak az
orsz�gb�l, �s lehet�leg �p b�rrel.
- Mi�rt j�tt vissza, �rnagy?
- A l�gier� f�ldi ment�szolg�lata b�zott meg, kutassam tov�bb a lezuhant
rep�l�inket, �s gy�jts�k �rtes�l�seket, ami a sz�vets�gesek haszn�ra lehet.
- T�mad�st terveznek?
- Nem. H�t maguk?
- Ki ellen?
Reisman a citadella keleti fal�t n�zegette, amely t�l�k balra h�z�dott,
�tsz�z m�ter hosszan. A sug�r�t m�sik oldal�n volt a katonai k�rh�z, a
parancsnoks�g �s a t�z�rs�gi park. Esz�be jutott Ho Si Minh gondolata,
b�rmily idegenszer� volt is. - K�na ellen..., amely �sszesz�ri a levet a
jap�nokkal - mondta.
Derrieu levette szem�t az �tr�l �s m�rgesen fordult fel�: - Ne besz�ljen
ilyen abszurdumot! Van �pp el�g saj�t probl�m�nk.
- Akkor a jap�nok ellen... vagy ak�r bizonyos bennsz�l�tt csoportok ellen?
- tapogat�dzott Reisman.
- Nincsenek tervek - v�laszolta keser�en Derrieu.
- Csak k�pzelg�sek �s rem�nyked�sek... ezek k�z� tartozik, hogy maguk
amerikaiak meg a britek t�bb fegyvert �s alkatr�szt k�ldenek majd nek�nk, �s
a tenger fel�l partra sz�llnak. De szerintem az eln�k�k nem megy bele ebbe.
- Mr. Roosevelt nem szokta kik�rni a tan�csaimat - mondta sz�razon
Reisman.
El�tt�k, a sug�r�t cs�cspontj�n feh�r k�temeletes �p�let �llt, amelyet
Derrieu el�z�leg Kempitaj-�llom�sk�nt mutatott meg. Reismant megint
ugyanaz a d�h, frusztr�lts�g, meg �vatos r�m�let fogta el, amelyet gyakran
�rzett n�cik �ltal megsz�llt Franciaorsz�gban, amikor a Gestap�nak otthont
ad� �p�leteket n�zte, vagy amikor a Waffen-SS nagyk�p� tisztjei par�d�ztak
mellette.
Lang Son utc�in nem volt olyan s�r� a forgalom ezen a korai �r�n, mint
Kunmingban, vagy Csungkingban, de tarkabarka volt ez is. A g�pkocsik k�zt
sok volt a katonai, egy r�sz�k jap�n. L�tott francia tiszteket l�h�ton, katon�kat
�s civileket gyalog, n�ket �s f�rfiakat h�romkerek� gyaloghint�n �s
motorbiciklin. T�m�rdek ker�kp�r k�zlekedett, bennsz�l�ttek �s eur�paiak
egyar�nt haszn�lt�k. Sok �kr�sszekeret is lehetett l�tni, gy�m�lccsel-
z�lds�ggel dugig rakva. Bennsz�l�tt f�rfiak �s n�k v�llukon �tvetett r�don
vitt�k a sz�ll�tm�nyukat, ak�rcsak K�n�ban. Hirtelen valami meglep�n akadt
meg a szeme, elk�pedt:
- Micsoda l�tv�ny!
K�t elef�nt baktatott el�tt�k, utasuk a h�tukon, a k�zforgalom sodr�ban.
- Hegyi t�rzsek tagjai, �gy j�rnak a v�rosba piacnapokon - magyar�zta
Derrieu.
M�sod�zben fordultak jobbra a Rue des Tailleurs�n. Elhaladtak a H�tel
Taiwa el�tt (ahol a mi kis s�rga bar�taink sz�rakozgatnak, d�nny�gte
Derrieu), majd jobbra fordultak, a Boulevard Gallienire. El�z�leg m�r
elhaladtak ezen az �tvonalon, hogy Reisman �ttekint�st kapjon a v�rosr�l.
El�tt�k, a bal oldalon ott �llt a nagy, feh�rre meszelt rezidencia, ahol a r�gi�
civil k�zigazgat�s�nak ir�ny�t�i laktak �s dolgoztak. Tekint�lyes, k�temeletes
�p�let volt nagy portikusszal �s udvarra ny�l� kapubej�rattal. A bulv�rnak
ezen az oldal�n �llt a t�bbi fontos �p�let: a Hotel a H�rom T�bornagyhoz,
ebben volt a tisztek �tkezd�je; az Idegenl�gi�, amelyr�l Derrieu elmondta,
hogy a Gyarmati Hadseregt�l k�l�n�ll� parancsnoks�ga van; a V�mh�z; a
bulv�r v�g�n pedig a mutat�s francia katolikus templom. Az utca t�loldal�n
d�lnek volt a t�z�rs�gi park, a parancsnoks�g �s a katonai k�rh�z, mind
beljebb h�z�dva az �tt�l, t�bbi oldaluk pedig a citadella keleti fala ment�n
h�z�dott az Avenue Clamorganon.
Derrieu ez�ttal nem ment tov�bb d�li ir�nyba. Miel�tt a rezidenci�hoz �rt
volna, k�zvetlen�l el�tte jobbra r�fordult az Avenue Folie de Jouxra, majd
keresztezte ezt �s be�llt a Subdivision Militaire-nek, a francia Gyarmati
Hadsereg f�hadisz�ll�s�nak parkol�j�ba. Feh�rre meszelt k�temeletes
t�gla�p�let volt. Feh�r d�szegyenruh�s �r tisztelgett nekik �s beengedte �ket.

Reismant �s Derrieu �rnagyot, mikor a katonai parancsnok m�sodik emeleti

nagy irod�j�ba bel�ptek, h�rman v�rt�k izgatottan. Robert ezredes volt az
egyik, csontos arc�, �tven fel� j�r� f�rfi�, kurt�ra ny�rt �sz hajjal. A Gyarmati
Hadsereg magas nyak� keki egyenruh�j�t viselte, v�ll�n arannyal h�mzett
rangjelz�ssel, inge egyik zseb�n pedig a marsouin aranyhorgony�val, amit�l
ink�bb tenger�sztisztnek l�tszott.
A m�sodik, feh�r �lt�ny�s, szem�veges, karcs�, feh�r haj� f�rfi Auphelle,
a helytart� volt. A harmadik pedig Gauthier ezredes, aki most sz�v�lyesen
mosolygott Reismanra.
Mindh�rman lelkesen �dv�z�lt�k, s ez megmelengette Reisman sz�v�t,
azok a f�rfiak jutottak esz�be, akik ugyan�gy k�sz�nt�tt�k Franciaorsz�gban a
n�met vonalak m�g�tt. B�r Auphelle volt a legf�bb m�lt�s�g Long Sanban,
m�gis szel�d, arisztokratikus m�don, tiszteletteljesen �tengedte a sz�t Robert
ezredesnek.
- Belfontaine hadnagyt�l hallom, hogy �n P�rizsban volt a felszabad�t�s
napjaiban - mondta Robert.
- Szerencs�s voltam - szer�nykedett Reisman.
- Irigylem �nt..., hogy ott harcolt, ahelyett, hogy... - Robert szinte
zavarban habozott egy pillanatig...ahelyett, amit nek�nk kellett tenn�nk, itt.
Reisman udvariasan �gy v�laszolt: - Hamarosan sor ker�l r� -, majd moh�,
izgatott arcuk l�tt�n egyszeriben �gy tal�lta, hogy jobb lett volna ha semmit se
mond. �gy �rezte, j�tszik nekik, mint egy k�z�ns�gnek, amelyet befoly�solni
akar, olyan sz�vegeket ad el� nekik, amit azok hallani akarnak; olyan szerepet
j�tszik, amelyre nincs felhatalmaz�sa, �s amelyben f�l�ttesei aligha fogj�k
t�mogatni.
- Mi vagyunk itt a legf�bb hivatalos szem�lyek Lang Sonban - mondta
komolyan az ezredes. - Milyen h�reket hozott nek�nk? Azonosan
gondolkodunk, szabadon sz�lhat. Mikor �s hol tervezik a t�mad�st?
- Mif�le t�mad�st?
- De hiszen most ez �gyben j�tt!
- Ugyanabban az �gyben j�rok mint a m�ltkor - mondta Reisman. -
Megpr�b�lom f�lkutatni �s kimenteni a lezuhant leg�nys�g t�bbi tagj�t, �s
ittmaradni a hegyekben, hogy seg�tsek m�sokon.
Robertben egy vil�g omlott �ssze. - Nincs v�ltoz�s ez �gyben - k�z�lte,
mint aki bizony�t�kkal szolg�l egy b�r�s�g el�tt. - Korm�nyom
visszautas�totta, hogy jap�noknak adja �t a h�rom amerikait, akit
v�delmez�nk. A jap�nok h�rm�jukat foglyul ejtett�k. �n kiszabad�tott egyet.
A t�bbiekr�l nincs h�r.
- Ketten elt�ntek, s az a dolgom, hogy kider�tsem, mi t�rt�nt vel�k.
Robert k�telkedve n�zett r�: - �s csak csup�n ebb�l az okb�l ugrott le
ejt�erny�vel �jra Indok�n�ban?
Reisman f�lismerte, hogy valamivel t�bbet kell ny�jtania nekik, a
hiteless�g kedv��rt. - Arra is megk�rtek, igyekezzek min�l t�bb katonai
�rtes�l�st szerezni a jap�nokr�l. B�rhonnan, �n�kt�l itt �s a bennsz�l�ttekt�l a
hegyekben.
- M�r szolg�ltatunk eff�le inform�ci�kat - magyar�zta Robert. - Itt a
hat�ron Derrieu �rnagy a felel�s ez�rt. A hanoi Katonai Statisztikai
Hivatalunk katonai �rtes�l�seket szerez �s vet �ssze �s eljuttatja Csungkingba
a Szabad Francia Katonai Misszi�hoz. Nem tud err�l, �rnagy?
- Nem, uram, nem tudok. Nekem Kunmingban van a b�zisom. Tal�n az
�n�k emberei nem besz�lnek a mieinkkel.
Ez nem tal�n volt, hanem t�ny. Az �zsiai katlanban, ahogy Reisman ezt
m�r tapasztalta, minden katonai �s h�rszerz�si �g a maga �tj�t j�rta, �s tette
amit a sz�k, n�ha titokzatos politika parancsolt; tette ezt valami nagyobb
etnikai vagy politikai hatalom utas�t�s�ra, vagy k�l�nleges nemes ind�t�kb�l,
vagy gazdas�gi el�ny�k�rt.
- Ki az a "mieink", akiket eml�t, �rnagy? - k�rdezte sz�v�lyesen Auphelle.
- Melyik az �n katonai egys�ge?
Reisman vacill�lt, mert nem akart egy �jabb reg�nyt el�adni arr�l, mit is
csin�l val�j�ban Indok�n�ban. - A 14. l�gier� f�ldi ment�szolg�lat�nak
elk�l�n�tett r�szleg�n�l vagyok - felelte.
- �s olyankor, amikor nem annyira "elk�l�n�tett", monsieur? - er�ltette
Derrieu �rnagy. - Melyik katonai egys�ghez tartozik?
Reisman k�szs�ges k�z�nnyel v�laszolta: - OSS - mintha fed�sztorira nem
is lenne sz�ks�ge. Elv�gre Philippe a Vieth Minh-t�borban t�lt�tt els� napja
�ta tudja, hogy � az OSS-n�l van; Madeleine �gy tudja, az�rt j�r ott, hogy az
ellen�ll�ssal m�k�dj�k egy�tt, b�r � enn�l b�vebbet nem tud. B�rmelyik�k
el�rulhatta m�r ezt am�gy is.
- Gondoltam - biccentett Derrieu.
Reisman felk�sz�lt valami szemreh�ny�sra, b�r nem nagyon tudta, mit
takar val�j�ban ez az �nel�g�lt megjegyz�s. Vajon Philippe el�rult-e egyebet
is? Nem val�sz�n�. Mert ha ezek tudn�nak valamit az � elk�telezetts�g�r�l a
Viet Minh ir�nt, akkor nem lenn�nek ilyen bar�ts�gosak �s tiszteletteljesek
vele.
�m Robert ezredes t�relme mintha fogyt�n lett volna. - Hadd
eml�keztessem, �rnagy, hogy �n k�rte ezt a besz�lget�st velem - mondta
nyersen. - �n vagy az�rt t�rta fel mag�t el�tt�nk, mert valami fontos
mondand�ja van a sz�munkra, vagy mert akar t�l�nk valamit. Mi az a valami?
Mi�rt j�tt Lang Sonba?
Csakugyan, mi�rt is j�tt? Madeleine miatt? R�szben. Hogy v�g�re j�rjon a
h�resztel�snek, amelyet Ho Si Minht�l hallott a csapat�sszevon�sokr�l?
R�szben ez�rt is. De ezeket az okokat m�gse vallhatja be Lang Son
legmagasabb rang� notabilit�sai el�tt. �s van egy m�sik, �r�ltebb ok,
amelyr�l azut�n v�gk�pp nem besz�lhet. Azzal a nevets�ges �tlettel j�tszott,
hogy �sszehozhatn� Ho Si Minh gerill�it �s a francia Gyarmati Hadsereg er�it
a jap�nok ki�z�s�re �s egy �j nemzet egyes�t�s�re.
T. E. Lawrence �rny�ka. M�g rosszabb: a Burm�ban elesett Lincoln
Bradford�. De v�g�l megtal�lta a f�lrevezet� v�laszt: a cselt Kita Shidehara
modus operandij�b�l.
- Amit elmondok �n�knek, az teljes titokban kezelend� - halk�totta le
hangj�t, hozz�ill� komor k�ppel. Mind el�rehajoltak, arcukra visszat�rt a
moh� v�rakoz�s. - Szavukat kell adj�k erre - folytatta -, mert �n itt csak
bizonyos OSS-embereket k�pviselek, nem az Egyes�lt �llamok korm�ny�t.
A t�bbiek egym�sra n�ztek, azut�n Auphelle-re. - Rendben - mondta a
helytart�.
- Mint tudj�k - kezdte Reisman -, nincs enged�ly�nk seg�ts�get ny�jtani
indok�nai francia hader�knek, csakis eg�szen k�l�nleges k�r�lm�nyek k�z�tt,
vagyis, ha �n�k hadat viselnek a jap�nok ellen �s enyh�tik a K�n�ra nehezed�
nyom�st.
Robert bizalmatlanul n�zett r�. - Mi egy�ltal�n nem harcolhatunk a
jap�nok ellen - v�dekezett. - Maga j�l tudja ezt �s az eg�sz vil�g tud a
megegyez�sekr�l, amelyeket k�nytelenek voltunk megk�tni vel�k, �s
amelyeket betartani k�nyszer�l�nk, m�g akkor is, ha �k nem tartj�k be. Mire
akar kilyukadni ezen a bonyolult m�don, �rnagy?
- F�ggetlen forr�sainkb�l �gy �rtes�lt�nk Kunmingban, hogy �n�k
bennsz�l�tteket soroznak be �s harci egys�geket csoportos�tanak �t.
- Ez azt�n igaz�n nem tartozik �nre, �rnagy - jelentette ki az ezredes. - De
meger�s�thetem, hogy sok honos�tott, loj�lis annamit�nk van a Gyarmati
Hadseregben �s a mil�ci�ban. Folyamatban van �nk�ntesek beszervez�se
f�lkatonai er�kbe a tho �s a meo t�rzsek k�zt.
Reisman rem�lte, hogy kell�en egyszer�nek �s naivnak hangzik, amit
mond: - �s a jap�nok ugyanezt csin�lj�k. F�l�p�tik saj�t haderej�ket �s
bennsz�l�tt csoportokat k�peznek ki. Ki kit fog els�k�nt megt�madni?
Ideges cs�nd t�madt a szob�ban. Azut�n Robert ezredes �gy sz�lt: -
Semmit se tehet�nk k�ls� seg�ts�g n�lk�l. Nincsenek se katon�ink, se
fegyvereink, se hadianyagunk.
Ez volt Reisman v�gszava, �gy sz�lt: - N�gyszemk�zt megk�rdeztek
engem bizonyos OSS-emberek, akik tudt�k, hogy idej�v�k a ment�szolg�lat
megb�z�s�b�l, tudjam meg, mif�le limit�lt, nem hivatalos seg�ts�get
ny�jthatunk �n�knek.
Kollekt�v s�haj hallatszott.
- Mon Dieu, ilyesmiben rem�nykedt�nk! - szakadt ki Gauthierb�l.
Robert ezredes k�telked� arca mosolyra h�z�dott: - Maga azt�n nem
kapkodja el, hogy a t�rgyra t�rjen, �rnagy!
- �vatoss�gb�l, uram. Tapogat�zva haladok el�re, mint a terepen - mondta
neki Reisman. - Ahogy mondtam, nem hivatalosan besz�lek, nem az
alakulatom, vagy a hadseregem nev�ben. Se Csungkingban, se
Washingtonban nem tudnak err�l. �n�knek titokban kell tartaniuk, m�g a
saj�tjaik el�tt is, Hanoiban, Csungkingban, ak�rhol; m�sk�nt lef�jjuk.
Auphelle, a gyakorlatias k�ztisztvisel� f�ltette a megfelel� k�rd�st: - Mit
�hajt viszonz�sul, �rnagy?
- Mondjanak el nekem mindent, amit a jap�nokr�l tudnak, �s engedj�k,
hogy sz�p nyugodtan csavaroghassak a vid�ken. Nem �hajtok senkit magam
mell�. Id�r�l id�re jelentkezem majd itt, k�zvet�tem az �n�k ig�nyeit
Kunmingnak, s azok megpr�b�lj�k ledobni a k�szleteket. Ami az �n�k
k�v�ns�glist�j�nak elej�n �ll: fegyvereket, l�szert, alkatr�szt. Tudjuk, a britek
is ezt csin�lj�k Kalkutt�b�l �s �gy tal�ljuk, ideje, hogy mi is kivegy�k a
r�sz�nket.
Robert ezredes f�l�llt �r�asztala mell�l �s odah�vta Reismant egy fali
t�rk�phez, amely a Lang Son-i szektort mutatta. - Most nem haszn�lhatja a
repteret. T�ls�gosan vesz�lyes. Nem �gy fogjuk csin�lni, semmi esetre se. -
Ujj�t tov�bbh�zta keletre, m�sf�l m�rf�ldnyire a rept�rt�l, a S�ng Ky Cung
egy m�sik kanyarj�n t�lra, t�l a rizsf�ldeken �s mocsarakon, ahol az
el�hegyek �s a fenns�kok kezd�dnek. - Itt nagyon j�l siker�ltek a britek
ledob�sai. �n�kt�l ugyanilyen lesz�ll�t�st szeretn�k. Rendelkez�s�re fogjuk
bocs�tani r�di�berendez�s�nket, minthogy �gy l�tom, maga most nem hozott
mag�val r�di�t. K�rjen ledob�st ma �jjelre vagy holnap �jszak�ra. Megfelel
�gy?
- Mindent el fogok k�vetni.

Aznap �jjel, am�g a kommunik�ci�s helyis�gben v�rakozott, n�mi perverz

�r�m fogta el, hogy ki�tl�tte. A Madeleine-nel sz�rakozottan elt�lt�tt este
sor�n �jra meg �jra �tgondolta, de arra k�ptelen volt, hogy a bizalm�ba avassa
az asszonyt. A kulcssz� az anyagiass�g lesz. Vagy, ahogy Sam Kilgore
nevezte volt: a buli.
�j, egyszer haszn�latos rejtjelk�nyv�nek egy lapj�t haszn�lva teremtett
kapcsolatot Kunminggal, �s megk�nnyebb�lten �rtes�lt r�la, hogy Kilgore
vissza�rkezett. Nem sz�vesen m�k�d�tt egy�tt vele mostans�g, de h�t
tov�bbra is Kilgore a f�l�ttese �s Reismannak sz�ks�ge volt r�, ahhoz, hogy a
terv�t kereszt�lvigye. Kilgore seg�teni fog neki szab�lytalan akci�kban, ha
�gy hiszi, hogy szem�lyesen �s szakmailag haszna lesz bel�le. Reisman k�rte,
h�vj�k oda Kilgore-t a r�di�sszob�ba. Rendk�v�l s�rg�sen. F�l �r�ra
megszak�totta a vonalat, azut�n �jra kapcsolatot teremtett.
Az els� szavak, amelyeket megfejtett Kilgore �zenet�b�l, sz�v�lyes
�dv�zlet szavai voltak; halv�ny utal�s se volt benne �rul�s�nak titk�ra, s
kettej�k zavart viszony�ra. Mintha egy viper�val lett volna dolga. De ez ebben
az esetben el�ny volt.
A k�dolt t�-ti-t� besz�lget�s sor�n azzal etette be Kilgore-t, hogy kinn van
a terepen egy �j bennsz�l�tt csoportn�l, amellyel kapcsolatba ker�lt. Ezek
k�szek gerill�kk�nt dolgozni a jap�nok ellen, de annak azonnali
demonstr�l�s�ra van sz�ks�g�k, hogy Reisman megadhatja azt a seg�ts�get
nekik, amit meg�g�rt. Hogy m�zet is rakjon a madzagra, azt mondta Samnek,
hogy az �j csoportnak hatalmas elrejtett k�szlete van abb�l az �rub�l, amely
Samet annyira �rdekli: �piumb�l. Azt mondta, megegyezett, hogy megkapja
�piumukat fegyver�rt �s l�szer�rt, de felt�tlen�l bizony�tania kell
megb�zhat�s�g�t azzal, hogy m�snap �jszak�ra elint�zi nekik a
fegyverzetledob�st.
Amikor Kilgore megk�rdezte, mik�nt lesz lesz�ll�tva az �pium, Reisman
m�r tudta, hogy megfogta az ezredest. - Tongn�l fogom lerakni - felelte. -
Sz�ll�t�s k�s�bb.
Kilgore n�h�ny pillanat m�lva beleegyez�st jelzett vissza �s megk�rdezte,
milyen t�teleket kell ledobni, h�nykor �s hova.

H�rom szakasz indult el m�snap este. Egy Derrieu �rnagy alatt abb�l a c�lb�l,
hogy megv�dje a ledob�si z�n�t a behatol�kt�l; a Gauthier ezredes vezette
m�sodik csapatnak az volt a dolga, hogy ha kell, csin�ljon elterel� akci�t; �s
egy harmadik, amelyet Reisman �s Robert ezredes k�s�rt el, a jelz�t�zek
meggy�jt�s�ra. Homokkal �s benzinnel teli nagy f�z�ed�nyeket haszn�ltak,
amelyeket pokr�cokkal k�nny�szerrel el lehet oltani, ha megzavarj�k �ket.
�jjel egykor egy Liberator bomb�z� jelent meg a hegyek f�l�tt, �s finom
pontoss�ggal dobta le a teherviv� ejt�erny�ket. A csomagokra k�nny�szerrel
r�tal�ltak. Reisman m�g r� is ismert n�h�ny csomagra, amelyeket �
zs�km�nyolt Csiang Fa-kvejt�l. A legjobb helyre ker�l, gondolta; sz�v�hez
k�zelebb, mintha Ho Si Minht t�mogatn� vele.
Azut�n Robert ezredes igen el�gedetten elengedte �s biztos�totta: sz�vesen
l�tj�k Lang Sonban, b�rmikor j�n. Madeleine-hez sietett, �rzelmes b�cs�t vett
t�le �s meg�g�rte: k�t h�ten bel�l visszat�r. Ugyan�gy surrant ki Lang Sonb�l,
mint ahogy h�rom napja bej�tt.
�jjel f�l h�romra �tjutott a S�ng Ky Cungon, s a rizsf�ldeken �t a jap�n
had�ll�sok m�g�tti pagod�hoz tartott, ahol B� Szant �s a h�rom vietnamit
hagyta. Egy �ra m�lva �rt a cs�ndes telekhez.
A szerzetesi sz�ll�s ajtaj�ban s�fr�nysz�n� k�nt�st visel� alak bontakozott
ki a s�t�ts�gb�l, f�lemelkedett guggol�s�b�l �s koldust�lk�val a kez�ben
indult fel�. Nagyon fiatal, borotv�lt fej� f�rfi volt, h�dolatteljes mozdulatot
tett �s tov�bbment.
Majd nevet�s hallatszott Reisman h�ta m�g�l, s egy ismer�s hang ezt
ki�ltotta akcentusos angols�ggal:
- �r�l�k, hogy �jra l�tom, duwa John! Nagyon f�ltettem.
B� Szan volt az. - L�tja, m�g mag�t is becsaptam! - �rvendezett.
Reisman elk�pedve n�zett r�, a fi� pedig elmes�lte, hogyan k�s�rte az egyik
szerzetest gyalog a jap�n t�boron �t, hogy kik�mlelje �ket. Reisman
�sszeszidta, ami�rt ilyen vesz�lyeket v�llal.
- Nem b�rtam ki, hogy csak �ld�g�ljek itt, duwa John - mondta komolyan
B� Szan. - Tudni, hogy itt vannak, ilyen k�zel... meggyilkolt�k a csal�domat
�s elpuszt�tott�k a falumat. Szerencs�j�k van, hogy nem �ltem meg egyet se
k�z�l�k. Tal�n mert megtanultam m�r mag�t�l, milyen az �vatos k�m.
Reisman �mulattal �s elragadtatva n�zegette a fi� �l�lt�zet�t. - Nem is
tudtam, hogy besz�lsz jap�nul.
- �rtek valami keveset, de besz�lnem nem kellett - magyar�zta B� Szan. -
A t�rsam azt mondta azoknak, akik k�rdezgetni pr�b�lt�k, hogy n�mas�gi
fogadalmat tettem. De nagyon is figyeltem.
- �s mit hallott, Bawsan tizedes? - mosolygott Reisman.
- A katon�k n�melyike most j�tt K�n�b�l. A jap�n 37-ik hadoszt�ly
el�nyomul� egys�ge. Tapasztalt harcosok, nem megsz�ll� csapatok. K�s�bb
j�nnek m�g hasonl�k.
Reisman megdics�rte. Ez az �rtes�l�s �pp beleillett abba, amit Lang
Sonban megtudott, �s amit Ho Si Minh mondott neki. De az m�g ebb�l se
der�lt ki, ki fog tenni mit �s kivel. A jap�nok a franci�kkal? A franci�k a
jap�nok ellen? Egyik�k, vagy mindketten a Vietek ellen?
- �breszd fel a t�bbieket - mondta B� Szannak -, �s gyer�nk az
orsz�g�ira.

34.

A Pac B�ba vezet� vissza�ton m�g �vatosabban gyalogoltak, mint idej�vet.

Megbizonyosodtak ugyanis a k�rny�ken l�v� jap�n csapatok megn�vekedett
sz�m�r�l �s tudt�k, hogy a jap�nok �s a franci�k �tcsoportos�tanak Tonkinban,
�s f�lhaszn�lj�k az �j f�lkatonaiakat is. A k�t Viet Minh felder�t� a szakma
mestere volt, olyan egyszem�lyes �sv�nyeket leltek, amilyenekr�l Reisman
nem is �lmodta volna, hogy l�teznek, mozg�suk "lop�dz�s... folytonos
lop�dz�s... �rkez�s�k v�ratlan... t�voz�suk �szrev�tlen". Csak a r�di� tudta a
titkot. R�di�sai naponta k�tszer h�vt�k a b�zist, ahogy elj�vetel�k �ta
�lland�an, az ad�shoz rejtjelez�st �s rejtjelkulcsot haszn�ltak, nem �l�hangot.
A Viet Minh-t�borban most h�rom r�di� volt, egyik az � hull�mhosszukra
�ll�tva, a m�sik kett� a jap�nokat �s a franci�kat hallgatta le, hogy vesz�ly
eset�n riaszthass�k az �rs�get.
A negyedik nap hajnal�n a gyalog�ton Bowren �rmesterbe, Joe
W�adis�awba �s Ken Sawyerbe futottak bele, s egy gerillaegys�gbe. Reismant
�gy k�sz�nt�tt�k emberei, mint sz�l�k, akiknek kamaszfia elbitangolt �s
k�s�ig maradt ki este: �r�mmel, hogy viszontl�tj�k, de m�rgesen, merthogy
m�r �pp agg�dni kezdtek.
- Nem �r�lt�nk volna, ha elkall�dik, ilyen k�zel otthonhoz - morogta
Bowren.
- K�sz, Clyde - mondta Reisman, j�lesett neki az aggodalmuk.
�szrevette, hogy kev�sb� "uramozz�k", mint amikor meg�rkeztek, s ink�bb
a k�z�s �lm�ny tisztelet�vel �s bajt�rsiass�g�val kezelt�k, mintsem a rangnak
j�r� al�zattal. Most volt egy kis lelkifurdal�sa, ami�rt nyolc napon �t magukra
hagyta �ket egy orsz�gban, amelyet se nem kedveltek, se nem �rtettek, se nem
b�ztak meg benne - mik�zben � oly j�l m�latta mag�t Lang Sonban.
Bowren, mellette gyalogolva, halkan �gy sz�lt hozz�: - Baromian zavar,
hogy nem ismerem a nyelv�ket, �rnagy. Egyszer�en nem b�zom benn�k.
- T�rt�nt valami?
- B�ven. El�sz�r is, van egy m�sik amerikai a t�borban, egy k�nai-
amerikai civil. Azt mondja, ismeri mag�t.
- Jimmy Lum?
- Ja, az a neve. Csuda egy pofa. Egyenest megmondta, hogy � k�m.
- Az is - mondta Reisman �s biztos volt benne, hogy Kita Shidehara az.
- Sokat k�rdez�sk�d�tt, de mondtam Sawyernek �s W�adis�awnak, hogy
tarts�k a sz�jukat, m�g maga vissza nem �r.
- Helyes. Van m�s is?
- Nem lesz elragadtatva t�le - menteget�z�tt Bowren.
Jelentette, hogy a kik�pz�si program kieg�sz�t�sek�pp kimentek egy
p�rszor pr�barajta�t�sekre, amelyeket Vo Nguyen Giap tervezett meg
elszigetelt ellens�ges el��rs�k ellen.
- Jap�n el��rs�k ellen?
- Sajnos az egyik francia volt. De mi, a fi�kkal csak akkor tudtuk meg ezt,
amikor oda�rt�nk - mondta elkeseredetten Bowren. - Kivertek benn�nket.
Kider�lt, hogy t�ler�ben vannak �s nagyobb a t�zerej�k, mint ahogyan Giap
el�z�leg hitte. N�h�ny Viet elesett, n�h�ny megsebes�lt. Mi visszah�z�dtunk,
mihelyt megl�ttuk, kikre l�v�nk. Nem tetszett a dolog.
Reismant f�ld�h�tette a h�r. - Helyesen cselekedt�l, Clyde. Ez nem a mi
harcunk. Ebb�l ki kell maradnunk.
- Legk�zelebb ink�bb mag�val megy�nk, �rnagy.
- Nektek ki se kell dugnotok a nyakatokat innen, se velem, se n�lk�lem -
mondta hevesen Reisman. - Az�rt vagy itt, hogy kik�pz�st vezess, �s nem
az�rt, hogy lel�vesd magad.
Mihelyt be�rkeztek a Viet Min-t�borba, Bowren �vatosan k�r�ln�zett �s
nagyon halkan �gy sz�lt: - Szerintem ezek sz�lh�mosok, �rnagy. Az �joncokat
kiv�ve ezeknek annyi sz�ks�ge van kik�pz�sre, mint mag�nak vagy nekem.
Szerintem csak a fegyverekre meg a l�szerre buknak. Lehet, hogy �n t�bb
fegyvert ismerek, mint �k, de ezek m�ris t�bbet tudnak a dzsungelharcr�l,
mint amennyit �n a b�d�s �letben megtanulok.
Reisman k�l�n-k�l�n besz�lt W�adis�awwal �s Sawyerrel. Elmondt�k neki,
hogy meglehet�sen idegennek �rzik itt magukat, idegenebbnek, mint
Eur�p�ban valaha is. Nem szerettek egy�ttm�k�dni a Vietekkel.
- Azt hittem, van egy kis bar�tn�d, aki felvid�t - ugratta W�adis�awot
Reisman.
- Az csak egy �jszak�ra sz�lt, �rnagy. � kezdem�nyezett azon az els�
est�n, ak�rcsak a mag��. Nem nagyon �rdekli �t az, ami engem �rdekel, egy j�
kis etyepetye. Besz�l egy kicsit a b�kaev�k nyelv�n, egy kicsit angolul �s
egyre olyan k�rd�sekkel nyaggat, amire nem tudom a v�laszt, �s ha tudn�m se
mondan�m el neki.
Reisman emberei a kunyh�jukba mentek, � maga pedig egyenest Ho Si
Minh barlangj�ba. Ho j� hangulatban volt, de Reisman r�vidre fogta a dolgot
�s szemreh�ny�sokkal illette, ami�rt az � t�voll�te alatt titokban r�t�mad egy
francia el��rsre �s vesz�lyezteti Reisman embereinek �let�t.
- Une erreur terrible! - ki�ltott fel Ho. - Magam is kiborultam, amikor
meghallottam. Ezel�tt alig egy h�ttel m�g val�ban a jap�nok� volt az az erdei
had�ll�s, amelyet megt�madtak. A mieink csak a t�mad�s pillanat�ban tudt�k
meg, hogy a jap�nok m�r elmentek onnan. Nem volt semmi katonai
jelent�s�ge, s a franci�k titokban foglalt�k el. Ez is egy p�lda arra, amit a
m�ltkor mondtam neked, Jean. A franci�k is, a jap�nok is ide-oda mozgatj�k
csapataikat, de hogy mi okb�l, azt m�g mindig nem �rtj�k. �sszeszidtam
Giapot ez�rt a t�ved�s��rt.
Reisman nem hitt neki. - Ha lehordtad, nyilv�n az�rt tetted, mert nem
siker�lt gy�znie - jelentette ki.
- Teljesen egyet�rtek - mondta k�nnyed�n Ho. - Ne t�gy semmit, am�g
kell�k�pp f�l nem k�sz�lt�l. Biztos�tlak, m�g egyszer nem fog el�fordulni.
Mit tudt�l meg Lang Sonban?
Reisman a nagy domborzati t�rk�phez l�pett �s. hozz�l�tott, hogy
besz�moljon a meger�s�tett jap�n had�ll�sokr�l a v�ros k�r�l, de azut�n
�szrevette a m�ris megjel�lt �ll�sokat.
Mihelyt Ho megl�tta, mire mutat Reisman, gyorsan k�zbesz�lt: -
Shidehara visszat�rt!
- Akkor az �n utam sz�ks�gtelen volt - v�gta r� Reisman. - Veszedelmes
volt �s csak az id�met pazaroltam, lesz�m�tva, hogy kellemesen vak�ci�ztam a
bar�taimn�l. - Tulajdonk�ppen nem �rezte �gy, de �gy v�lte, ez a kis
ny�g�sk�d�s belef�r a j�tszm�ba, amelyet Ho j�tszik. - �gy l�tom, Kita
ugyanazokat az �rtes�l�seket hozta nektek, mint amit �n - v�daskodott.
- De � nem tudhatott meg annyit a colonokr�l, mint te - bizonygatta Ho. -
Alig v�rom, hogy halljam a jelent�sedet.
Reismannak esze �g�ban se volt b�rmit is mondani a franci�k
tev�kenys�g�r�l, m�g kev�sb� a Lang Son sz�m�ra megszerzett fegyverekr�l.
- Egyet�rtek azzal a becsl�ssel, amelyet az elindul�som el�tt mondt�l el.
Nincs erej�k, hogy b�rkit is megt�madjanak, tal�n m�g arra se, hogy
�nmagukat megv�dj�k.
- Tal�n ezt akart�k elhitetni veled - t�n�d�tt el Ho.
- Mint ahogy a jap�nok azt, hogy nagyon er�sek, s �gy f�lelm�ben
mindenki �gy cselekedj�k, ahogy �k szeretn�k. Arrog�nsak �s kegyetlenek.
Amellett tolvajok is, akik elfogadj�k a javakat �s a szolg�latokat, de nem
fizetnek �rte. K�sz�lnek valamire, mind a ketten - tette hozz� komoran -, �s
ez engem nagyon izgat. Egyik�kben se hiszek �s egyik�knek se bocs�t�k meg
az�rt, ami Lang Sonban t�rt�nt 1940-ben.
- Mi volt az? - k�rdezte Reisman. Eml�kezett m�g, milyen morbid volt Ho
akkor, amikor els� �zben mentek oda egy�tt.
- 1940 szeptember�ben vietnami hazafiak, a jap�nokban b�zva �tj�ttek
vel�k a hat�ron, K�n�b�l, �s n�h�ny napon �t a franci�k ellen harcoltak. De a
jap�nok, mihelyt meg�rkeztek, otthagyt�k a mi hazafiainkat, a franci�k pedig
lem�sz�rolt�k �ket, akit csak utol�rtek. A t�bbiek visszamenek�ltek K�n�ba.
Tragikus volt.
- Kita Shidehar�ban m�gis megb�zol - vit�zott Reisman.
- � hasznos sz�munkra. A saj�t ind�t�kaib�l.
- �gy l�tszik, itt mindenkinek vannak saj�t ind�t�kai - komment�lta
gunyorosan Reisman.
- �s a tieid mik, Jean?
- Hogy min�l el�bb kijussak innen, m�ghozz� �p b�rrel.
- Nem �rdekel a haz�nk? Se a politik�nk?
- Cs�ppet se - jelentette ki hat�rozottan Reisman.
- Akkor mi�rt k�ld�tt ide a korm�nyod?
Reisman m�r majdnem megadta az egyszer� v�laszt: - Mert k�zn�l voltam,
mert tudok franci�ul �s mert �rtek a piszkos h�bor�z�shoz - de r�j�tt, hogy
Ho m�r megint a dialektikus szemin�riuma fel� tereli.
- Nem �k k�ldtek engem, ap� - eml�keztette hangs�lyosan Reisman. - Te
h�vt�l meg, miut�n elhitetted Kilgore ezredessel, hogy a jap�nok ellen akarsz
harcolni.
- Katonai h�rszerz�si adatokat szolg�ltatunk... igen �rt�keseket.
- Egyet�rtek.
- Megmentett�k az amerikai rep�l�t�ket �s m�sokat is meg fogunk
menteni.
- Dics�retes.
- Int�zt�nk n�h�ny t�mad�st a jap�nok ellen.
- Nem eleget.
Ho hallgatott. Komoran n�zett Reismanra, mintha a sz�v�lt�s egyszeriben
untatn�, vagy s�rten�. Azut�n �gy sz�lt: - Az embereiddel egy�tt majdnem
megkett�zt�tek az �jonckik�pz�si kapacit�sunkat, �s ez�rt nagyon h�l�sak
vagyunk. De nem vethetj�k be mindny�jukat azonnali k�ts�ges akci�kba. Ez
megtizedelne benn�nket. Megt�rt�nt ez m�r az elm�lt �vekben, �s �n
megfogadtam, nem engedem, hogy �jra megt�rt�nj�k. Azonk�v�l m�g mindig
nincs elegend� fegyver�nk. B�r h�la neked �s a tieidnek, most j�val t�bb van,
mint eddig.
- Mikor? - k�rdezte Reisman. - Mikor lesztek hajland�ak, hogy er�vel
nekiinduljatok? Mi van, ha komoly sz�ks�g�nk van r�tok egy d�nt� feladatra?
Mi van, ha szem�lyesen nekem sz�ks�gem van a csapataidra, mert m�sok
nincsenek?
- F�l �ven bel�l semmik�pp. M�g f�l �vre van sz�ks�g�nk. J�v� j�niusra
k�szen �llunk.
- Jelenteni fogom Kunmingnak - mondta Reisman -, �s d�nts�k el �k,
akarj�k-e, hogy folytassuk.
Kil�pett Ho barlangj�b�l, s a kunyh�ja fel� tartott. Aludni szeretett volna
v�gre n�h�ny �r�t. B� Szan alighanem alszik m�r; Bowren, W�adis�aw �s
Sawyer pedig bizony�ra Viet-gerill�k �jabb oszt�ly�t tan�tgatja. Meglepetten
l�tta, hogy odakinn �lnek sz�ll�suk l�pcs�j�n Kita Shidehar�val. Ahogy
k�zeledett, kihallgatta a Kempitaj-ezredes sz�veg�t; hajdani, San Francisc�-i
boldog �let�nek t�rt�net�vel sz�rakoztatta a fi�kat.
- W�adis�aw �szrevette: - H�, �rnagy, ez itt Jimmy Lum.
Kita a szokott m�k�s, der�s hangulat�ban volt. �gy sz�lt: - �pp az ismer�s,
otthoni helyeket emlegetj�k Bawsam tizedessel. Nem eml�kszik annyi
mindenre, mint �n.
- �pp t�ged kereslek... Jimmy - mondta rosszkedv�en Reisman.
- �n meg t�ged. - J�rk�ljunk egyet!
Elballagtak a forr�shoz �s letelepedtek arra a nagy g�mb�ly� k�re, amelyet
Ho n�ha szabadt�ri irod�jak�nt szokott haszn�lni.
- Gratul�lok a sz�n�szi produkci�dhoz, ezredes.
- Kiadsz?
- Nem. Azt hiszem, jobb ha nem tudj�k - felelte Reisman. Majd nyugodt
hangon hozz�tette: - De figyelmeztetlek: nehogy olyat tegy�l, amivel �rtasz
nekik!
Kit�nak a szeme se rebbent. - Ink�bb nem teszek ilyet - mondta, �s m�r
nem boh�ckodott. - �s ez r�d is vonatkozik.
Meglep� �nnep�lyess�ggel besz�lt.
- Mi �js�g az itteni zavaros kis vil�gban? - k�rdezte Reisman.
- Jobb volt, amikor a mieink voltak nyer�sben... amikor mi voltunk a
helyzet urai �s mi markoltuk a t�k�ket - v�laszolta Kita.
- Igen, tudom. A nyer�t mindenki szereti �s mindenki szeretne nyer� lenni
- v�gta r� Reisman, azt hitte, a m�sik megint f�l�nyeskedik. - Nektek m�r
r�szetek volt benne; most rajtunk a sor.
De Kita nem volt k�nnyed, �v�d� hangulatban. Elgondolkodva b�mult a
rohan� patakra: - Szerettem az �gyesked�s�nket itt Indok�n�ban. Igen kev�s
er�szak. Nem olyan, mint Nanking meggyal�z�sa... kegyetlenked�s a F�l�p-
szigeteken �s Szingap�rban... ezt mind helytelen�tettem, amikor hallottam
r�la. M�s az �gyess�g, m�s a brutalit�s. - Ismer�s gesztus�val csettintett
egyet, majd levette szem�t a patakr�l, viszaeml�kezett valamire. - Ez�rt
szerettem annyira azt a bolondos �tletet, amellyel el�rukkoltam; a
fantomhadseregr�l. Gratul�lok neked: bedobtad �s bej�tt.
- A k�naiaknak annyira tetszett, hogy igazi csapatokat k�ldtek.
Kita nevetett: - Igen, hallottam. De Icsigo m�r le�ll�totta, t�li sz�ll�sra
ment. Most sz�nlel�s �s v�dekez�s az eg�sz. Keveseknek esett baja. Nem
m�sz�rolj�k egym�st agyba-f�be nagy hadseregek. �s szerencs�nkre, a Csang
Kaj-sek �s Mao Ce-tung m�g mindig nem b�k�lt �ssze. De nem is fognak
soha, csak a ti k�ptelen nagyk�vetetek akarja minden�ron, hogy szeress�k
egym�st. K�t l�bon j�r� gyal�zat az az ember, a diszn� vicceivel, az indi�n
hujjogat�s�val, meg a "Mr. Shek" �s "Moose Tung" emleget�s�vel.
Reisman f�rk�sz�n n�zett r�, kicsit csod�lta is: - Honnan tudsz te
ilyesmiket, Kita?
- Mondtam m�r neked. A m�fajjal j�r.
Kita modora most a szok�sosn�l is t�lzottabb �s �l�nkebb lett. Reisman
r�j�tt, hogy egyre ugyanazt mondogatja, �jra meg �jra, hogy elfedjen valami
m�st. Mind jobban kiismerte ezt az embert, mindjobban kedvelte -,
majdhogynem megb�zott benne.
- Mit akarsz elmondani nekem an�lk�l, hogy elmondan�d? - k�rdezte. -
Ha olyan nagyon j�l tudod, mi folyik K�n�ban, akkor azt is tudnod kell, mi
zajlik
Kita ny�jas arca melankolikusba v�ltott: - Nem tudom. �s �pp ez a
gondom. Amikor Hanoiban j�rtam, �reztem, hogy zajlik valami, de senki se
akarta bevallani, hogy tudja, micsoda. M�g Lang Sonba is besurrantam �s
f�lkerestem a helyi Kempitaj-f�n�k�t, h�tha megtudok t�le valamit. Csapatok
�rkeznek, bennsz�l�tteket k�peznek ki... de ez minden.
- �n is ott j�rtam.
- �rtes�ltem r�la, mihelyt oda�rtem. Vajon mit sz�ltunk volna, ha
egym�sba futunk?
- Meg kellene tervezni, mi legyen, ha m�sok is vannak a k�zelben. Nem
ismerlek, te se engem. Tal�n ez a legjobb.
- �n is azt hiszem. Sz�val: egyre azzal magyar�zz�k a megn�velt �t�er�t,
hogy f�lnek. A franci�kt�l, az amerikaiakt�l, a k�naiakt�l, a britekt�l...
mindenkit�l.
- Szerintem legjobban azokt�l a sz�rny�s�gekt�l f�lnek, amelyeket �k
k�vettek el m�sokkal - mondta �vatosan Reisman, vigy�zott, ne mondja
"k�vettetek el". - �s a visszacsap�st�l, amely most k�vetkezik.
Kita �jra mosolyt er�ltetett az arc�ra: - N�zd, a meccsnek m�g nincs v�ge.
H�t te mit tudt�l meg a franci�kt�l?
Reisman latolgatta, hogy nem mond semmit, de azut�n r�j�tt, hogy az
igazs�g, vagy legal�bbis annak egy r�sze nem �rthat nekik. - �k is rettegnek -
mondta. - A jap�nokt�l, a k�naiakt�l, s�t tal�n m�g az amerikaiakt�l is, b�r
vel�nk ink�bb csak el�gedetlenek.
- �s mit mondanak a vietnamiakr�l, vagy ahogy �k mondj�k, az
"annamit�kr�l"?
- Igen keveset. Apr� kellemetlens�g. Kita el�gedetten nevetett. - Nos, tarts
engem k�pben tov�bbra is, �s �n is �gy teszek veled.

Ez a t�l a hegyek k�zt hidegebb volt, mint amilyenre a helybeliek vissza

tudtak eml�kezni, de az amerikaiaknak majdhogynem j�lesett, nyom�ba se j�tt
az otthoni vagy az eur�pai havas hideg teleknek. Amikor az Ardennekben
zajl� nagy n�met ellent�mad�sr�l, az ott tombol� sz�rny� csat�r�l hallottak,
�gy gondolt�k, jobb helyen vannak itt. Reisman sz�m�ra azonban nyugtalanul
telt ez az id�szak.
Sam Kilgore a r�di��zeneteiben tudom�sul vette a Ho �ltal j�niusra �g�rt
ezer gerill�t, s utas�totta Reismant, folytassa a Vietek kik�pz�s�t, haszn�lja fel
h�rszerz�h�l�zatukat �s keressen �j lehet�s�geket. Tudta j�l, mif�le
lehet�s�geken j�r Kilgore esze. Teltek a napok, a szok�sos kik�pz�ssel,
felk�sz�l�ssel, v�rakoz�ssal, hogy t�rt�nj�k valami - �s frusztr�lts�ggal,
ami�rt nem t�rt�nik semmi se.
Nguyen Thi Mai megint �gy viselkedett Reismannal, mint r�gen -
bar�ts�gosan, tisztelettel, vit�zva, de v�gy�d� szeretettel. Kita Shidehara, aki
l�that�lag nem tudott a l�ny egy�ji kalandj�r�l Reismannal, vagy tal�n nem is
zavarta, tov�bbra is besz�k�tt �jjelente a l�nyhoz, amikor a t�borban volt.
Reisman gyakran gondolt Lang Sonra, Madeleine-re, de visszafojtotta
v�gy�t, hogy min�l hamarabb �jra elmenjen hozz�. �gy �rezte, ha elmegy, az
olyan, mintha kit�ntetn� �nmag�t egy v�rosi kimen�vel, mik�zben az
embereinek ezt nem engedi meg. Nem mintha Lang Son az � sz�mukra a
pihen�s vagy az er�gy�jt�s helye lehetne. Igazs�g szerint ink�bb s�lyos
vesz�llyel j�r� hely lett, mindny�juknak.
A Vietek, Ho Si Minh biztat�s�ra kar�csonykor �s �j�vkor �nnepi l�gk�rt
igyekeztek teremteni vend�geiknek. �k pedig m�lt�nyolt�k az er�fesz�t�st, de
ink�bb lehangoltak voltak, semmint vid�mak. Reisman csak janu�r k�zepe
t�j�n d�bbent r�, hogy ideje elmennie Lang Sonba, �jabb h�rszerz��tra.
Megtudta, hogy Shidehara ezredes is odak�sz�l, csak egyetlen �jszak�ra;
megk�rdezte, nem utazhatna-e vele.
- �r�l�k, hogy kellemes t�rsas�gban utazhatom, John - v�laszolta f�rg�n
Kita. - Ut�na tal�n �sszehasonl�thatn�nk �szrev�teleinket �s megpr�b�ln�nk
egy�tt r�j�nni, ki tervez mit, ki ellen.
D�lut�n indultak el a Viet Minh-b�zisr�l. Reisman az egyik
motorker�kp�ron �lt Kita m�g�tt. Az utaz�s els� r�sz�nek tartam�ra gyakorl�-
egyenruh�j�ban volt, zs�kj�ban egy �sszecsavart francia egyenruha, a
megfelel� igazolv�nyokkal �s �tutaz�si pap�rokkal, amelyeket Robert
ezredest�l kapott a m�ltkor. Kita sportos civil ruh�t viselt, fegyver nem volt
n�la, egyenruh�j�t nyeregzs�kj�ba csomagolta. A Cao Bang-i f�szerben
�lt�ztek �t, ott, ahol Kita a teheraut�j�t tartotta.
Reisman megb�multa �tit�rs�t, amikor az �t�lt�z�tt katonai egyenruh�j�ba
�s megk�rdezte: - Hogy lehet az, hogy se a Jap�n Cs�sz�ri Hadsereg, se a
Kempitaj nem ad fegyvert neked?
Most d�bbent csak r�, hogy m�g soha semmif�le fegyvert nem l�tott n�la.
Kita a hal�nt�k�ra b�k�tt. - Az �n m�fajomban nincs sz�ks�g fegyverre.
Az csak a magatokfajta piff-puff embereknek val�.
Megint kezdi a f�l�nyesked�st, gondolta Reisman, azt�n elhat�rozta,
tudom�sul veszi a sz�vegeit, �gy fogja fel, mint a Lang Son-i utaz�s
�tik�lts�g�t. De mik�zben d�lkeletnek tartottak a Negyedik �tvonalon, Kita
mind mogorv�bb lett, mindink�bb �nmag�ba fordult. F�leresztett n�h�ny
komor, filozofikus l�gg�mb�t.
- M�ra nem maradt m�s, csak a mag�n�lvezet, mag�nv�gy... nincs t�bb�
kollekt�v akarat - s�hajtott fel egy �zben.
- Ilyen nem l�tezik... soha nem is volt - felelte Reisman. - Minden eszme
egyetlen ember�, amelyet m�sok is maguk�v� tesznek. Szerintem t�ged
r�szben az zavart ennyire �ssze, hogy az �llamokban kiny�lt a gondolkod�sod.
Nem volt az olyan rossz, mint ahogyan be�ll�tod. Sokat tanult�l, r�szokt�l a
szabads�g friss leveg�j�re; m�g olyanok k�zt is, akiket kicsinyes el��t�letek
j�rnak �t.
- B�rcsak ne hagyt�tok volna, hogy mi legy�nk itt az urak - b�lcselkedett
Kita. - Valakinek �rnak kell lennie, m�rpedig a K�z�s V�llalkoz�s Szf�r�ja j�
gondolat lett volna.
- Pearl Harbor - d�nny�gte Reisman.
- K�r - mondta Kita �s �jra s�hajtott. - Nincs vissza�t, mi? - Jobb kez�vel
elengedte a korm�nykereket �s csettintett. - Jut eszembe, siker�lt-e
megtal�lnod Csang Van Minget?
- Nem. Nem j�rtam Csungkingban, ami�ta idej�ttem.
- Hmmm - mormogta Kita. - Azt hallottam, hogy m�r nincs ott.
Gondoltam, h�tha te tudsz valamit.
- Nem. - De Reismanban ism�t felmer�lt, vajon nem Csang Van Ming
volt-e az egyik �gyn�k azok k�z�l, akiket �k meg�ltek �s a Jangce foly�ba
dobtak? �s: vajon tudja-e Kita, hogy hazudott neki?
S�t�tedett, mire �tkeltek a S�ng Ky Cungon. A v�rosba viv� h�d ut�n, a
Rue Unalon Kita megk�rdezte: - Hol tegyelek le?
- Hov� m�sz?
- A H�tel Taiw�ba.
- J� lesz a Kempitaj-rezidensn�l.
Kita savany� k�pet v�gott: - Te t�nyleg �rted a dolgod - ismerte el.
A mozi �s a b�rt�n k�z�tt jobbra fordult, a Rue des Japonaises-re. Katon�k
�s civilek �lltak sorba a jegyp�nzt�rn�l. - Itt ledobhatsz - mondta Reisman.
Kita le�rt egy fordulatot a kocsival �s meg�llt: - Moziba m�sz?
- Nem rossz �tlet. - Reisman azon kapta mag�t, hogy t�nyleg k�v�ncsi, mit
j�tszanak, de onnan, ahol volt, nem l�tta a plak�tokat.
- Hol sz�llsz meg? - k�rdezte �szinte �rdekl�d�ssel Kita.
- Egy ismer�s�mn�l.
- �... cherchez la femme! Gondoltam.
- Hol tal�lkozunk holnap?
- Gondolom, nem akarsz a Kempitaj-irod�ra j�nni d�lut�n egyre, vagy
igen?
Reisman mosolygott: - Nem t�r�m magam �rte. Lehetne a p�lyaudvar el�tt
a Rue Goutten�gre-en? Ez k�zvetlen�l szemben van a...
- Tudom, a templommal. Viszl�t ott. Tizenh�rom �ra nulla-nulla perc.
Reisman ut�nan�zett, s az jutott esz�be: mit sz�lna Kita, ha tudn�, a f� ok,
ami�rt Lang Sonba l�togatott, az, hogy egy �jszak�t Madeleine Thibaut-val
t�lts�n? Igaz, Ho Si Minh mindkettej�ket r�g�ta nyaggatta, j�jjenek ide
kiszagl�szni, ugyan miben s�ntik�ltak az elm�lt hat h�tben a jap�nok �s a
franci�k. A katonas�g nyilv�nval� jelenl�t�t�l eltekintve a v�ros b�k�s �s
civiliz�lt hangulatot �rasztott.
Megker�lte a sarkot �s a mozi bej�rat�n�l l�tta, hogy k�t r�gi j� filmet
j�tszanak: egy francia filmet, a Mayerlinget, amelynek Danielle Darrieux �s
Charles Boyer j�tssza a f�szerep�t, �s amelyet P�rizsban l�tott m�g a h�bor�
el�tt; meg a King Kongot, amelyet New Yorkban l�tott sok-sok �vvel
r�gebben, k�t �ce�ni �t k�z�tt. A p�nzt�rn�l sorban �ll�kat fagylalt�rusok
serege vette k�r�l, a nyakukban termoszokkal.
Valahol nyilv�n h�bor� zajlik - de nem itt.

Reisman kopog�s�ra Belfontaine hadnagy l�pett ki a verand�ra.

L�tva, ki az, sz�tt�rta karj�t, mintha kebl�re akarn� �lelni Reismant, de
azut�n be�rte egy sz�v�lyes k�zr�z�ssal �s v�llmarkol�ssal. Ragyogott az
�r�mt�l. - �pp r�lad besz�lt�nk, Jean! - Beki�ltott: - Madeleine! Gyere, n�zd
meg, ki j�tt!
Madeleine, miel�tt a karj�ba hullt volna, megf�kezte mag�t, hogy �ccse
jelenl�t�ben diszkr�tebben viselkedj�k: �tkarolta, arcon cs�kolta, eltartotta
mag�t�l, hogy szem�gyre vegye, azut�n m�g egyszer sz�v�lyesen �tkarolta �s
megcs�kolta.
Reisman �s Philippe n�h�ny percre egyed�l maradt, am�g Madeleine
kiment a konyh�ba, hogy a vacsor�t t�bbszem�lyesre p�tolja ki. Philippe
k�sz�netet mondott Reismannak a ledobott fegyverek�rt. - Amikor
visszaj�ttem �s megtudtam, nagyon meglep�dtem. Azt jelenti ez, hogy
korm�nyod politik�ja megv�ltozott?
- Nem. Ezt magam int�ztem titokban.
- Megteheted �jra?
- Csak megpr�b�lhatom. Nincs garancia r�.
- Indok�na m�s r�szeiben is?
- K�rhetem.
Philippe besz�molt neki az orsz�gban tett utaz�sair�l, melyek sor�n a
franci�k k�szs�g�t m�rte f�l. Tonkini, annami �s kokink�nai egys�gek nagyon
szeretn�nek egy bels� felkel�st a jap�nok ellen, �sszehangolva a tenger vagy
K�na fel�l v�rt sz�vets�ges inv�zi�val. - Nyilv�n fontos h�reket hozt�l, ugye?
- k�rdezte rem�nykedve.
- Nincsenek inv�zi�s tervek - felelte Reisman.
- Akkor mit csin�lsz Tonkinban?
- Ugyanazt, amit eddig. Seg�tem a mad�rk�inkat. Ezenk�v�l: figyelek,
hallgat�zom, jelentek. Az�rt j�ttem le a hegyekb�l most, mert eluntam magam
�s v�ltozatoss�gra v�gytam.
Philippe kih�v�ss� form�lta �t a csal�dotts�g�t. - Akkor jelentened kell
f�l�tteseidnek, hogy a francia Gyarmati Hadsereg �s az Idegenl�gi� harckedve
kit�n�; hogy kik�pzetts�g�nk �s k�szenl�ti �llapotunk orsz�gszerte napr�l
napra jobb; �s ha a felfegyverzetts�g�nk �s ut�np�tl�sunk ar�nyban �llna a
harci kedv�nkkel, akkor magunk is elint�zn�nk a dolgot.
Reisman k�telkedett ebben. �gy l�tta, Philippe a saj�t �br�ndjainak �s �v�i
propagand�j�nak �ldozata. Reismant ism�t elfogta a gy�tr� elhivatotts�g�rzet,
hogy ment�angyal legyen. - Nem kell egyed�l int�znetek - mondta. - Itt van
ennek az orsz�gnak a n�pe.
Vajon ki k�szteti megint, hogy k�zvet�t��l �s megment��l szeg�dj�k? A
vesz�ly vonzza? A lehetetlens�g? M�gis k�s�rt�st �rzett r�, hogy indok�nai
tart�zkod�s�nak ok�t �talak�tsa olyasmiv�, ami esze �g�ban se volt azoknak,
akik �t idek�ldt�k.
- M�r vannak k�z�l�k sokan a Gyarmati Hadseregben �s a mil�ci�ban -
mondta Philippe.
- Tudod te j�l, mir�l besz�lek!
Philippe kelletlen�l fogadta a kih�v�st. - Igen... Nguyen Ai-Quocr�l �s az �
reneg�tjair�l. Kit�r�ltem �ket a fejemb�l, ahogyan k�rted. Ezzel tartozom
neked; �s nekik is szavamat adtam. De �r�mmel k�z�lhetem veled azt is, hogy
m�r nem tartok annyira t�l�k, az�ta, ami�ta besz�lgettem r�luk,
�ltal�noss�gban, nevek �s helyek n�lk�l persze, magas rang� katonatisztekkel
�s civil f�ldalatti vezet�kkel orsz�gszerte. A mad�rk�id megpr�b�lkoztak kis
t�mad�saikkal �s v�res fejjel t�voztak. A hadsereg egy sz�p napon, az �n
seg�ts�gem n�lk�l is ki fogja s�p�rni �ket egyszer �s mindenkorra. Vagy a
jap�nok teszik ezt. Egyremegy.
- Nagy t�ved�sben vagy, Philippe, - mondta neki Reisman. - Te is, a
gyarmati vezet�s is.
Madeleine ekkor vacsor�zni h�vta �ket, s az asztaln�l igyekeztek nem
h�bor�r�l besz�lgetni. Helyette Reisman chicag�i gyerekkor�r�l �s
tenger�szkalandjair�l mes�lt, �k meg a Camargue-ben t�lt�tt ifj�s�gukr�l.
�jszaka besurrant Madeleine szob�j�ba, �s minden egyebet ki�z�tt agy�b�l.
Reggelre gyan�totta: Philippe mindent tud, �s �ld�s�t adja r�juk.

Reismannak �s embereinek �lete a tonkini hegyekben janu�rban �s febru�rban

rutinszer�v� lett: gerill�k kik�pz�se, seg�ts�gny�jt�s alkalmank�nti rajta�t�sek
megtervez�s�ben jap�n sz�ll�t�si �s h�rad� vonalak ellen, katonai h�rszerz�s,
k�szenl�t a L�gier� F�ldi Ment�szolg�lata sz�m�ra, ha �jabb rep�l�s�k
esn�nek le, valamint r�di�kapcsolat-tart�s Kunminggal. A jap�nok �s a
franci�k tov�bb er�s�tett�k �s csoportos�tgatt�k csapataikat �rny�kbokszol�si
man�verek keret�ben.
Febru�rban �rkezett a nagy h�r Sam Kilgore-t�l - aki egyre idegesebb lett,
mikor kapja m�r meg a meg�g�rt kereskedelmi �rucikket -, hogy az els�
amerikai teheraut�-konvoj, �j hadianyaggal megrakodva elindult a messzi
Indi�b�l Kunmingba, a v�gre befejezett Burma-Ledo orsz�g�ton, amelyet
Stilwell Road-nak kereszteltek. Imm�r nem a P�p f�l�tti �letvesz�lyes
rep�l��t volt az egyetlen m�dja annak, hogy a nyugati sz�vets�gesekt�l
fegyver �s alkatr�sz jusson el K�n�ba. Reismanban f�lmer�lt: vajon nem
ker�li-e most m�r el a f� h�bor� ezt a holt�gat itt d�len. A Jap�n Cs�sz�rs�g
legy�zet�s�nek �tfog� terve �rny�k�ban nem lesz-e �rdektelenn� mindaz, amit
�k itt csin�lnak?
A Fegyveres Er�k R�di�h�l�zat�nak rendszeres h�rszolg�lat�b�l
v�gyakoz�n �rtes�lt r�la, hogy a sz�vets�ges hadseregek �tt�rt�k a Siegfried-
vonalat �s m�r n�met f�ld�n harcolnak. A Csendes-�ce�non a jap�nok elleni
brut�lis, szigetr�l szigetre h�bor� irgalmatlanul k�zeledik Toki�hoz. A F�l�p-
szigeteken m�r tartott a "k�vetkez� meccs", amelyet Kita Shidehara oly
nyegl�n j�solt meg m�g okt�berben. A Leyte-sziget�rt foly� csata v�get �rt.
Zajlott a legf�bb sziget, Luzon amerikai inv�zi�ja, �s folyt az el�nyomul�s
Manila fel�. K�l�n�sen B� Szannak volt �r�mh�r, hogy a sz�vets�ges seregek
a felszabad�tott �szak-Burma fel�l d�lre �s keletre verekszik magukat,
beker�tik �s elv�gj�k a megmaradt jap�n er�ket �s mind�r�kre ki�zik �ket B�
Szan haz�j�b�l.
B�r K�n�ban �s Indok�n�ban a jap�nok m�g mindig er�sen tartott�k
magukat, Kita Shidehara sz�m�ra a h�bor�s h�rek �ltal�nos tendenci�ja
igencsak nyomaszt�an hatott. N�gyszemk�zti besz�lget�sekre �s hamleti
monol�gok meghallgat�s�ra h�vta f�lre Reismant.
- Valakinek uralmon kell lennie... rendnek kell lennie - nyilatkoztatta ki. -
Hogy mi vagyunk-e, vagy valaki m�s... mindegy, csak m�k�dj�k j�l �s ne sok
embernek ess�k baja. F�lek att�l, ami most t�rt�nik... k�osz k�zeleg.
Pedig kis r�szben � maga is felel�s az�rt, ami k�zeleg, v�lte Reisman.
Lehet, hogy valamif�le jap�n G�tterd�mmerungot k�sz�t el�? Harakirit. Nem,
Kita ehhez t�ls�gosan okos �s felvil�gosult. Egyszer �gy sz�lt: - Ha bej�nnek
az amerikaiak �s a magamfajt�knak itt l�ttek... seg�ten�l rajtam? Szereztem
j�pontokat? Seg�ten�l, hogy egyszer�en lel�pjek? Tal�n haza Jap�nba... tal�n
ide f�l, hogy olyasvalakikn�l h�zzam meg magam, mint Ho... tal�n valahol
m�sutt, ahol m�g sose j�rtam, ahol elt�nhetek. �s persze kellemesen �lhetek.
Reisman �tgondolta a dolgot. - Igen... seg�ten�k - mondta. - Felt�ve, hogy
nem k�vetsz el valami gazs�got, seg�ten�k.
Milyen k�l�n�s, hogy sose l�tta kegyetlennek, er�szakosnak Kit�t, m�g
csak er�szakos gondolatot se hallott t�le! De a sereg, amelyhez tartozik -
b�rmekkora h�re is van a teacerem�ni�k, a vir�grendez�s, a m�v�szet �s
iparm�v�szet ir�nti nevezetes vonzalmaiknak - m�gis benn�k vannak a
legkegyetlenebb �s gyilkosabb hajlamok m�s n�pek ir�nt.

Reismannak csak febru�r elej�n siker�lt r�vennie Kit�t, aut�zzanak el ism�t

Lang Sonba. Nem volt kedve gyalogl�ssal vesztegetni az idej�t, mint
decemberben, �s - nyilv�nval� vesz�lyei ellen�re - m�giscsak az bizonyult
legbiztons�gosabbnak, ha francia tisztnek �lt�zve, s a Kempitaj-ezredes
t�rsas�g�ban aut�zik oda.
A v�rosban, mint az el�z� alkalommal, most is k�l�nv�ltak. Reisman nem
volt hajland� megmondani Kit�nak, hol sz�ll meg. Kita megmondta: a H�tel
Taiw�ban. �gy tervezt�k, hogy ez�ttal k�t �jszak�t t�ltenek a v�rosban, �s a
harmadik nap d�lut�n egy �r�ra besz�ltek meg tal�lkoz�t, hogy
visszainduljanak Pac B�ba.
Reisman baktatott a francia, katonai �s civil j�r�kel�kkel zs�folt esti
utc�kon. Kev�s jap�nt l�tott, mert az ir�ny, amely fel� tartott, nem az �
v�rosr�sz�k volt. Egy �r�n bel�l �rt Madeleine h�z�hoz, �tk�zben
megbizonyosodott r�la, hogy nem k�vetik. Az asszony nyitott ajt�t,
nyugtalanul lesett ki. A b�nat, f�radts�g, sebezhet�s�g abban a pillanatban
elt�nt, mihelyt f�lismerte: m�moros�n f�lki�ltott �s a nyak�ba ugrott. Amikor
Reisman menteget�z�tt, ami�rt mindig bejelent�s n�lk�l bukkan fel, az
asszony ujj�t ajk�hoz �rintve elhallgattatta.
- C'est la guerra? - suttogta, apr� k�rd�jellel a v�g�n.
Philippe is odahaza volt �s szeretettel �dv�z�lte Reismant. - V�gre! -
ki�ltotta, n�v�r�t ugratva �s jelezve j�v�hagy�s�t. - Madeleine b�nata m�r
engem is nyomasztott.
Kettej�kt�l Reisman megtudta, hogy �k �s minden francia, akivel
kapcsolatba ker�ltek, egyre �jabb �rtes�l�sekkel trakt�lj�k egym�st egy
azonnali sz�vets�ges inv�zi�r�l. M�g mindig makacsul hitt�k, hogy neki k�ze
van hozz�.
- Honnan veszitek ezeket a mes�ket? - k�rdezte Philippe-t�l. - Hamis
rem�nyeket �bresztetek �s sz�rnyen idegess� teszitek a jap�nokat a
tev�kenys�getekkel.
- Ez nem mese, ez a val�s�g - makacskodott Philippe. - Engem �gy
inform�lt a kalkuttai T�vol-keleti Francia Egy�ttm�k�d�si R�szleg.
Reisman nem hitte el a h�resztel�seket. De azt se tartotta kiz�rtnak, hogy
saj�t f�l�ttesei sz�nd�kosan tartj�k tudatlans�gban.
Philippe �gy sz�lt: - Robert ezredes �s Auphelle helytart� azt mondt�k,
hogy vigyelek el hozz�juk nyomban, mihelyt be�ll�tasz. J�ssz?
- Term�szetesen.
Telefon nem volt, �gy Philippe el�bb odament, hogy megbesz�lje a
tal�lkoz�t. Reismannak �s Madeleine-nek �gy �pp annyi ideje maradt
n�gyszemk�zt ahhoz, amennyi alatt kell�en bep�r�gjenek - de tenni ellene
m�r ne �rjenek r� -, amikor Philippe vissza�rkezett, hogy azonnal elfuvarozza
Reismant a francia f�hadisz�ll�sra.
- Borzaszt�an �r�lnek neked - �js�golta. - Hazulr�l j�nnek be, direkt
az�rt, hogy veled tal�lkozzanak. Van m�g egy nagyon fontos valaki, akivel
megismerkedsz majd.
Amikor bel�ptek a f�hadisz�ll�s emelet�n l�v� ismer�s nagy szob�ba, a
helytart� �s az ezredes egy magas, aszketikus k�lsej� katona t�rsas�g�ban
fogadta �ket; az illet� hatalmas r�gi revolvert viselt a derek�n.
Robert ezredes v�gezte a bemutat�sokat: - Engedje meg, hogy bemutassam
f�l�ttesemet, Emil� Lemonnier t�bornokot, a Gyarmati Hadsereg tonkini
hadoszt�lya harmadik brig�dj�nak parancsnok�t. Lemonnier t�bornok az eg�sz
r�gi� katonai parancsnoka.
Reisman �gy �rezte, ez tisztelg�st ig�nyel, vigy�zzba �llt �s �sszecsapta a
bok�j�t. Lemonnier viszonozta, azut�n sz�v�lyesen a kez�t ny�jtotta.
- �dv�zl�m... de nem tal�lkoztunk, �rnagy - kacsintott r�. - Titokban
vagyok itt, inspekci�n, amire id�nk�nt ide szoktam j�nni. Ha Nippon fiai
�rtes�ln�nek ittl�temr�l, megh�vn�nak vacsor�ra... �s ez a katonai udvariass�g
viszonzand�, ezt pedig ink�bb elker�l�m.
Reismant megh�kkentette, micsoda abszurd dolgokkal j�r egy ilyen nem
hivatalos k�teless�g. Soha fel se mer�lt benne, hogy eff�le illend�s�gek is
r�szei ennek a j�tszm�nak. Vajon milyen lehet az a feh�r asztal melletti
besz�lget�s? Mik�nt mondogatnak kellemes hazugs�gokat egym�snak, mif�le
igazs�gokat hallgatnak el? Melyik�k a. macska �s melyik�k az eg�r?
Reismant, akinek �ltal�ban fenntart�sai voltak az ilyen magas rang�
emberek ir�nt, most v�ratlanul levette l�b�r�l a gener�lis, teljesen laz�n �rezte
mag�t a jelenl�t�ben. - Szerintem is megfek�dn� a gyomr�t az a vacsora,
uram - mondta.
Lemonnier �s Auphelle f�lnevetett. Legmagasabb rang�akk�nt �k adt�k
meg a hangot. A t�bbiek k�vett�k a p�ld�t. A t�bornok k�sz�netet mondott
neki a janu�ri fegyverledob�s�rt. - Robert el kellett mondja nekem, hogy
jobban tiszt�ban legyek az itteni lehet�s�geinkkel, de se Hanoiba, se m�shova
nem ment jelent�s; ahogyan �n k�rte. �n, mint hallom, azt �ll�tja, nincs
tudom�sa k�sz�b�n�ll� sz�vets�ges inv�zi�r�l - tudnia kell, hogy mi erre
k�sz�l�nk f�l. Megengedi, hogy megk�rdezzem: milyen �gyben j�tt ism�t
Lang Sonba? Net�n �jabb l�gi sz�ll�tm�ny �gy�ben?
Reisman r�gt�nz�tt, ahogy a pillanat k�v�nta, �s azt mondta, van eshet�s�g
l�gi sz�ll�t�sra. Elv�gre azt m�gsem mondhatta a t�bornoknak: az�rt j�tt Lang
Sonba, hogy szeretkezz�k Madeleine Thibaut-val �s szagl�sz�dj�k Ho Si
Minhnek.
- Ha haszn�lhatn�m az �n�k r�di�j�t, uram, megpr�b�lkozhatn�k m�g
eggyel - mondta. - Az a parancsom, gy�z�djem meg r�la minden esetben,
hogy a sz�ll�tm�ny nem jut illet�ktelen kezekbe; ez�rt vagyok most itt. K�rem,
�rtse meg azt is, hogy ez csak kis sz�ll�tm�ny lehet; �s hogy titokban tartand�.
M�sk�nt kunmingi bar�taink bajba ker�lnek.
- Rendben - mondta a t�bornok. - De van m�g valami, ami zavar. Milyen
egy�b parancsokat kap ezekre a nagyon bizalmas indok�nai m�veletekre
vonatkoz�n? Mondja: honnan j�n, honnan bukkan el� ezekre a j�t�kony
l�togat�sokra? �s hov� t�nik, amikor elmegy? Nyilv�n tudja, ezt nem
k�v�ncsis�gb�l k�rdezz�k, �s a ter�let�nk biztons�g�nak ez a jelent�ktelen
megs�rt�se se zavar minket. Ami foglalkoztat benn�nket, az ink�bb arra
vonatkozik: kivel tart kapcsolatot a hegyekben, �s milyen term�szet� katonai
�rtes�l�seket k�zvet�t f�l�tteseihez?
Reisman a szok�sos v�lasz�t adta, de ez�ttal elismerte, hogy van egy kis
csapata. - H�rom amerikait �s egy kacsin harcost hoztam magammal a
hegyekbe. Els�sorban lezuhant rep�l�seinket menek�tj�k ki, �s emellett
figyelj�k, mi t�rt�nik. Szerencs�sek voltunk abban, hogy bennsz�l�ttekre
tal�ltunk, akik a seg�ts�g�nkre vannak, de v�delmezn�nk kell �ket. Csak
ennyit mondhatok �nnek: azon munk�lkodunk, hogy a jap�nokat ki�zz�k
Indok�n�b�l �s lob�b�l.
Fesz�lt csend t�madt. Azut�n a t�bornok �gy sz�lt: - Nem gondolja-e, hogy
j� lenne, ha mindig tudn�nk mag�r�l, hol van... a maga biztons�ga c�lj�b�l?
- Nem uram, nem gondolom. Viszont szeretn�k egy sz�vess�get k�rni. -
Ezt az �tlet�t r�g�ta forgatta a fej�ben, b�r embereinek sose eml�tette. - Le
szeretn�m hozni �ket n�h�ny h�t m�lva �s kirep�ttetn�m �ket az orsz�gb�l az
�n�k repter�r�l.
- Ez most nagyon vesz�lyes - sz�lalt meg Robert ezredes. - A jap�nok
mostan�ban �rgus szemekkel figyelnek mindent.
- De �n�k haszn�lj�k a kifut�p�ly�t, nem?
- De igen. �sszek�t� g�pek kiindul�pontj�ul szolg�l n�ha.
- A jap�nok szem�ly szerint ellen�riznek minden �rkez� �s indul� g�pet?
- Nem.
- Akkor megoldhatjuk.
- Szerintem jobb lenne, ha v�rna ezzel T�t ut�nig - mondta Robert ezredes.
- Az mi?
- A hold�j�v, amelyet itt meg�nnepelnek. Vall�si �s t�rsas�gi �nnep.
Gyakran szokatlan dolgokkal j�r. Id�n k�s�re esik, a h�nap v�ge fel�.
- Akkor �gy int�zem, hogy m�rcius elej�re �rjek ide az embereimmel -
mondta nekik Reisman. - Most pedig tal�n bemegyek a r�di�sszob�jukba,
hadd l�tom, tud-e a rakt�r holnap est�re sz�ll�tm�nyt ind�tani.
- Ha javasolnom szabad, �rnagy - sz�lt Robert ezredes -, ez�ttal j� lenne,
ha n�h�ny aknavet�t �s g�ppusk�t dobn�nak le, puskagr�n�t is nagyon j�l
j�nne. �s j� sok l�szert mindhez. A fegyverzet�nk itt meglehet�sen patin�s.

Reisman �rintkez�sbe l�pett a kunmingi r�di�ssal, �s odah�vatta Sam Kilgore-

t. F�l �ra m�lt�n kezdett �jra adni, �s - az egyszer haszn�latos kulcs
seg�ts�g�vel - k�z�lte Kilgore-ral, hogy �jra a bennsz�l�ttekn�l van, akikn�l
�sszegy�lt m�r minden �pium, �s hogy �jabb sz�ll�tm�nyt kellene ledobnia
k�vetkez� este. Az ezredes visszajelezte, hogy int�zkedik �s hozz�tette: alig
v�rja, hogy min�l el�bb hozz�jusson az �ruhoz.
Reisman azt felelte, hogy m�rcius elej�re gondolja a sz�ll�t�st.

Aznap �jszaka, Madeleine szenved�lyes szeret�k�nt megvallotta �rzelmeit. -

Tudom, k�ptelens�g... - suttogta. - Folytonosan kereslek... �r�k�sen v�rlak...
pedig nem �g�r�nk semmit egym�snak.
Reisman f�lk�ny�kre emelkedett �s kisim�totta az asszony arc�b�l a hossz�
sz�ke hajat. - Volna kedved elszabadulni innen n�h�ny h�t m�lva?
Visszat�rni Franciaorsz�gba K�n�n �t?
- Veled?
- Kunmingig mindenk�pp. Ez�ttal tal�n siker�l idek�ldetnem egy C-46-
ost... vagy egyn�l t�bb L-5-�st. Az az �rz�sem, hogy itt hamarosan robbanni
fognak a dolgok. Szeretn�lek biztons�gban tudni.
- Nem, Jean. Itt kell maradnom, hogy �jra birtokba vehessem a f�ldemet.
Nem akarok elmenek�lni.
Mag�hoz vonta a f�rfi fej�t, mag�hoz szor�totta �t. Reisman ajka az
asszony mell�n mozgott, m�g k�pzelg�seir�l mes�lt... P�rizs, egy�tt... utaz�s
h�bor� ut�n... az �llamokba... az eg�sz vil�gba...

35.

Tet het�ben �nnepi hangulat uralkodott a partiz�nt�borban. A barlangokban �s

a bambuszn�d kunyh�kban barackvir�g�gak jelentek meg. A kik�pz�si
�rarenden k�nny�tettek. Reismannak �s embereinek igyekezet�k ellen�re se
siker�lt osztozni az �nnepi hangulatban.
- Ez az �jj�sz�let�s ideje - magyar�zta Mai. - Ak�rcsak a kereszt�nyekn�l
h�sv�t. Az emberek f�l�lt�znek, hazamennek a falujukba, f�lkeresik a
csal�djukat, tisztelettel ad�znak �seiknek. Ez az ad�ss�gok megad�s�nak �s a
haragok felold�s�nak ideje... az im�k� �s a j�k�v�ns�gok�.
Reisman Ho, Giap �s m�s Viet Minh-vezet�k t�rsas�g�ban hallgatta r�di�n
Bao Dai cs�sz�r �j�vi �zenet�t n�p�hez. Reisman m�r el is felejtette, hogy
l�tezik eff�le szem�lyis�g. A besz�d vietnamiul sz�lt, csak t�red�k�t �rtette.
Mai ford�tott neki, Ho �s t�rsai pedig �tkoz�d�sok k�zepette hallgatt�k a
r�di�t:
- Franciaorsz�g s�lyosan megszenvedte a rend helyre�ll�t�s�t. Ez a
helyre�ll�t�s egy b�k�t �s j�l�tet hoz� korszak el�jele, s ebb�l a Franciaorsz�g
v�delme alatt �ll� orsz�gok mind hasznot h�znak majd... Mind h�l�sak
vagyunk Jean Decoux tengernagynak, aki �tvez�rli a viharz� tengeren
Indok�na haj�j�t. H�la neki, Indok�na a b�ke �s a biztons�g felt�teleit �lvezi.
Amikor a besz�d v�get �rt, Reismant zavar fogta el, mindannyiuk�rt. A
fej�t ingatta �s f�ltette a sz�noki k�rd�st: - H�t ezt meg hov� csukt�k be?
Mai nem hallotta ki a humort a megjegyz�sb�l �s komolyan v�laszolt: -
�ltal�ban a hu�-i palot�j�ba, Ann�mban. A franci�k az elm�lt tizenk�t �v
sor�n csak egyszer engedt�k Tonkinba j�nni. Sose j�rt Kokink�n�ban, pedig
onnan sz�rmaz� le�nyt vett feles�g�l.
- �gy hangzik az eg�sz, mintha oda�ltett�k volna �s kez�be nyomt�k volna
a besz�det - jegyezte meg Reisman. - Annyira nyilv�nval� hazugs�g, hogy
nem lehet komolyan venni.
- De a vil�g t�bbi r�sz�n ezt nem tudj�k - sz�lalt meg Vo Nguyen Giap. -
Lehet, hogy m�g a te haz�dban is hisznek neki.
- Nem hiszem, hogy az �llamokban b�rki is tudn�, mi zajlik itt, �s
egy�ltal�n �rdekeln�! - mondta nekik Reisman.
Ho Si Minh meglep� szel�ds�ggel �gy sz�lt: - Meg kell �rtened, Jean, a mi
�gynevezett cs�sz�runknak semmif�le hatalma sincs, csak bizonyos form�lis
jogk�re, amelyet orsz�gunkban sokan m�g ma is tiszteletben tartanak.
Franci�bb, mint amennyire vietnami, Franciaorsz�gban n�tt fel, ott
nevelkedett. Becs�let�re v�lj�k, hogy megk�s�relt n�h�ny modern reformot
bevezetni a korm�nyz�sba, de ez alig v�ltoztatott valamit is n�p�nk �let�n.
Sose tal�lkoztam vele, de alighanem der�k fiatalember. Sajn�lom �t.
- Sajn�lod? Az az ember dilett�ns �s h�lye! - dohogott Giap. - Egyetlen
dolga a cerem�ni�kon val� r�szv�tel, amelyek n�lk�l nagyon j�l meglenn�nk;
p�ld�ul kir�lyi halottak temet�s�re j�r. Pi�ca, �rul�. Pazarl�, meg nem szolg�lt
f�ny�z�sben tobz�dik, m�g a n�p�t rabszolgasorban tartj�k, �heztetik,
b�rt�nbe vetik, meg�lik. Nem csin�l semmit, csak teniszezik, golfozik,
kurv�zik �s dr�ga kocsikban furik�l.
Vajon hogyan v�lekednek a jap�nok err�l a besz�dr�l, t�n�d�tt Reisman.
Felt�n�en nem esett sz� benne az � mindig fenyeget� indok�nai jelenl�t�kr�l.
Az volt az �rz�se, hogy alighanem kik�rt�k a jap�nok v�lem�ny�t a besz�dr�l,
miel�tt azok a k�zvet�t�s�t enged�lyezt�k - �s nyilv�n j�v�hagyt�k. Tal�n
tetszett nekik az a csillap�t� hat�s, amit a franci�kra tesz.

K�t nap m�lva, amikor kora d�lut�n a francia gyarmati egyenruh�ba �lt�z�tt
Reisman �s a jap�n egyenruh�s "Jimmy Lum" f�lpakolt a k�t
motorker�kp�rra, Joe W�adis�aw idegesen ezt morogta: - �risten, mindketten
�gy n�znek ki, mint a k�mek! Ak�r a r�gi sz�p id�kben!
Reisman tudta, mire �rti. �, meg a Piszkos Tizenkett� tavaly j�niusban
n�met egyenruh�ban ereszkedett le ejt�erny�kkel Franciaorsz�gra. Vajon mit
sz�lna W�adis�aw, ha tudn�, hogy "Jimmy Lum" a val�s�gban Shidehara
ezredes, �s hogy t�rv�nyesen jutott jap�n egyenruh�j�hoz? Egyik ember�nek
se fedte fel Kit�t; biztons�gosabbnak l�tszott �gy. M�gis, l�tta, mint suhan �t
B� Szan arc�n a gy�l�let, amikor Kita odaj�tt hozz�juk egyenruh�j�ban,
amelyr�l azt mondta, �lc�z�s az akci�hoz...
Reisman r�di�t sz�jazott a csomagtart�ra. Nyeregt�skak�nt csatolta r� a
motorra a ruh�kat, felszerel�st �s n�h�ny k�zigr�n�tot tartalmaz� h�tizs�kokat.
Karab�lya �s M-3-as g�ppisztolya egy poncs�ba tekerve a korm�nyhoz volt
k�t�zve, hogy a keze �gy�ben legyen. Derek�n tokban egy 45-�s meg egy k�s.
Kita a gener�tort �s szem�lyes katonazs�kj�t a motorj�ra sz�jazta, s ez�ttal
kiv�telesen az � derek�n is volt pisztoly. Bowren �rmester, W�adis�aw,
Sawyer �s B� Szan telit�m�tt h�tizs�kot vitt a h�t�n, benne ruh�zat �s
felszerel�s, s ugyan�gy voltak felfegyverkezve, mint Reisman.
A terv �gy sz�lt, hogy � �s Kita a gyalog�sv�nyeken �s f�ldutakon
motorral teszi meg az utat, mint az el�z� alkalommal, le a 3-as �tvonalra, �s
azut�n Cao Bangba, ahol Kita a teheraut�j�t elrejtette. A katon�k m�g�tte - a
Viet Minh-fedezettel - eg�szen Quang Uyen faluig gyalogolnak, ahov�
Reisman �s Kita visszaj�n majd �rt�k a teheraut�val. H��k Cao Bangig
riasztottak minden Viet Minh-felder�t�t �s �sv�nyfigyel�t, �gyeljenek, hogy
biztons�gosan �tjussanak. N�h�ny mag�nb�cs�zkod�st lesz�m�tva - H�t�l,
Giapt�l �s Nguyen Thi Mait�l - nem k�sz�ntek el, t�voz�suk nem keltett
felt�n�st a t�borban. - �rkezz v�ratlanul... t�vozz �szrev�tlen�l -
figyelmeztette Reismant Ho.

A Cao Bang-i farm pajt�j�ban Kita �s Reisman megrakta a teheraut�t rizses,

kukoric�s, z�lds�ges zs�kokkal, h�rom �l� sert�st tartalmaz� l�d�val, s a
k�zep�n helyet hagytak a n�gy embernek, akiket f�lvesznek majd. Kita
hivatalos sz�ll�t�levelet k�sz�tett jap�n �s francia nyelven, mely szerint ezeket
a mez�gazdas�gi term�keket a Lang Son-i Kempitaj konyh�ja sz�m�ra
v�s�rolta... Az egyik motorker�kp�rt szok�s szerint f�lrakt�k a plat�ra, a kocsi
far�hoz, �s ponyv�val takart�k le.
Alkonyat fel� t�rt�nt meg a tal�lkoz� Bowrennel, W�adis�awwal,
Sawyerrel �s B� Szannal Quang Uyent�l nyugatra, ahol a gyalog�sv�ny le�r a
hegyekb�l �s r�vezet a 3-as �tra. A teheraut�t r�szben lerakodt�k, az emberek
f�lm�sztak k�z�pre, �s el�bb az �lelem, azut�n a h�rom r�f�g�, vis�toz�
diszn� �s a motorker�kp�r ker�lt m�g�j�k, �gy, hogy ha valaki beles h�tulr�l,
ne l�thassa �ket.
Mire vissza�rtek a 4-es �t keresztez�d�s�re �s d�lnek tartottak Lang Son
fel�, m�r s�t�t lett; �pp ez�rt v�lasztott�k ezt a megold�st. A francia �s a jap�n
ellen�rz� pontokn�l, majd a S�ng Ky Cung h�dj�n nem hatott idegen�l egy
Kempitaj-ezredes a vol�nn�l �s egy francia tiszt mellette; sim�n �tengedt�k
�ket. El�z�leg meg�lltak, hogy elrejts�k Kita motorker�kp�rj�t a boz�tban az
�t mellett.
Kita a Rue des Japonaises-en, a mozin�l leparkolta a teheraut�t �s kisz�llt.
Reisman �tcs�szott a vol�nhoz. Halkan h�trasz�lt az embereinek: - M�r
majdnem ott vagyunk. Tartsatok ki �s maradjatok csendben. - Kit�hoz pedig,
aki odaj�tt a sof�r�l�s ablak�hoz, �gy sz�lt: - K�b� k�t �ra m�lva ugyanitt
leparkolom a kocsit. Kulcs az els� �l�s alatt.
- J�, de ne v�rj r�m. Miel�bb t�nj el innen - mondta fesz�lten Kita. - Ha
b�rmi z�r k�zbej�n, nem ismerj�k egym�st.
- A Taiw�ban sz�llsz meg?
- Igen. P�r napra mindenesetre.
- K�sz a seg�ts�get.
Kita szomor�an n�zett r�, azut�n mosolyt er�ltetett arc�ra: - H�bor� ut�n
megh�vhatsz egy italra, bar�tom. Most m�r nincs messze. Au revoir!
Katonazs�kj�val �tsietett a Boulevard Gallienin a Hotel Taiwa fel�.
Reisman balra fordult a s�t�nyon �s kereszt�lhaladt rajta a v�roson, majd a
katonai k�rh�zn�l, a citadell�nak az Avenue Clamorganon l�v� d�li
kapuj�hoz. Francia katonai igazolv�ny�val beengedt�k. De miel�tt �thaladt
volna a port�lon, megk�rte az �rs�g �rmester�t, h�vja ki Gauthier ezredest
vagy Derrieu �rnagyot. Derrieu meg�rkezett �s meglepetten �dv�z�lte.
- Ez�ttal magammal hoztam az �lelmiszer-fejadagomat - mondta Reisman,
lenyitotta a kocsi h�ts� lapj�t �s megmutatta a diszn�kat, a rizst, �s a
z�lds�get.
Derrieu gyanakodva n�zte a kocsi belsej�t. - Tal�n be k�ne ezt vinni a
gazdas�gi hivatalba az utca t�loldal�ra.
- M�g nem.
- Az emberei? Mag�val j�ttek?
Reisman hangosan bekiab�lt. - Mindenki j�l van odabenn, Clyde? Minden
rendben most m�r. Meg�rkezt�nk.
Bowren hangja brummogott ki bentr�l: - Az �rt�nyb�zt lesz�m�tva kutya
bajunk.
Derrieu �s n�h�ny katona gyorsan lerakta a diszn�kat �s a zs�kokat, �s
�dv�z�lte Reisman embereit. A citadella belsej�ben nem volt nagy a mozg�s;
nem sok katon�t lehetett l�tni. A citadella magas falai magaslottak f�l�tt�k.
Az �res alakul�t�r v�ge nem l�tszott a s�t�ts�gben. F�nyek vil�g�tottak a
barakkok �s b�d�k ablakaib�l.
- Tudna nekik sz�ll�st adni n�h�ny napra? - k�rdezte Reisman.
- Nem gond. Ezen a h�ten nyolcsz�z �gy k�z�l v�laszthatnak - felelte
cinikus hangon Derrieu. - A tonkini Tirailleur-�k k�t bataillonja odakinn
hadgyakorlatozik.
Ez meglepte Reismant. - Odakinn! �gy tudtam, a hely�rs�g�kben eleve
nincs elegend� katona. Kett�egy az ar�ny a jap�nok jav�ra, maga mes�lte. �s
azon tipr�dott, ugyan mire k�sz�lnek. Hallja, ez azt�n nagyon alkalmas
id�pont h�bor�s j�t�kokra!
Akaratlanul is a rennes-i Kriegspiel jutott esz�be, ahol a Piszkos
Tizenkett�vel meglepet�sszer�en elfogt�k a n�ci t�bornokokat.
- Az�ta m�g siralmasabb az ar�ny - mondta komoran Derrieu. - �t, vagy
hat az egyhez... �s �ri�si t�z�rs�gi f�l�nnyel rendelkeznek. Igazs�g szerint
val�di harckocsijaink sincsenek; amink van, az az �t�dik Idegenl�gi�s Ezred
egy motoriz�lt alakulata, n�h�ny els� vil�gh�bor�s Bren �gy�talppal, no meg
van n�h�ny r�gi l�nctalpas. vontat�nk. Eg�sz hader�nk ezer�tsz�z f�. Kedves
jap�njaink ezalatt egy eg�sz hadoszt�lyt dobtak �t a foly�n.
Reismannak esz�be jutott, amit B� Szan tudott meg szerzetes�lruh�j�ban
h�rom h�napja, �gy sz�lt: - Ez nyilv�n a 37. hadoszt�ly K�n�b�l.
Derrieu �les pillant�st vetett r�: - Maguk akart�k, nem? Levenni a nyom�st
a k�naiakr�l. Gratul�lok a felder�t�s�kh�z, �rnagy.
- �n is gratul�lok maguknak, hogy k�pesek voltak k�t bataillonnyi l�v�szt
�tjuttatni a figyel�im h�ta m�g�tt. Lehet, hogy a jap�nok k�sz�lnek valamire,
de szerintem maguk is ezt teszik. Mire j�, mondja, hogy �lhadgyakorlatokon
mer�ts�k ki csapataikat. Hova mentek?
Derrieu �rnagy nem kapta be a csalit. K�nnyed�n �s hat�rozatlanul
legyintett valamerre: - �szakra... nyugatra... t�vol a tengerpartt�l �s a
lakoss�gi k�zpontokt�l. Lesz hely�k gyakorlatozni. - Azut�n, mintha csak
most venn� �szre, �rdekl�d�tt: - Megk�rdezhetem-e, Monsieur, hogyan jutott
ehhez a jap�n teheraut�hoz, �s ehhez a sok mez�gazdas�gi term�khez?
- Loptam. - Reisman az �r�j�ra pillantott. Pontosan kilenc �ra volt. -
Tartsa meg az ennival�t �s gondoskodj�k az embereimr�l. Nekem el kell most
int�znem valamit. Gondolja, hogy �ssze tudna hozni egy tal�lkoz�t Robert
ezredessel k�t �r�n bel�l?
Derrieu sz�tt�rta a kez�t. Reisman nem v�laszolt k�rd�s�re, de a francia
k�szs�ggel tudom�sul vette, amit kapott. - Term�szetesen. �r�lni fog
mag�nak. Lemonnier t�bornok is �jra itt van, titokban. Biztos vagyok benne,
hogy � is, Auphelle helytart� �r is �r�mmel tal�lkozik mag�val. - � is az
�r�j�ra pillantott. - Mondjuk, este tizenegykor a f�hadisz�ll�son?
Reisman az emberein�l hagyta a r�di�t, csomagjait �s fegyvereit, az
oldalfegyver�t kiv�ve. Az �res teheraut�t visszavitte a Rue des Japonaises-re
�s otthagyta, incidens n�lk�l. A mozi k�zel�ben gyaloghint�t b�relt, hogy
Madeleine h�z�nak szomsz�ds�g�ba vitesse mag�t. A kocsi gazd�ja t�lont�l
idegesnek l�tszott. Reisman indok�nai p�nzben fizetett neki, amit Kunming �ta
tartott mag�n�l, az meg egyre n�zegetett k�r�l �s minden�ron indulni akart.
Reisman csak akkor indult el Madeleine h�za fel�, amikor a gyaloghint�
elment �s � meggy�z�d�tt r�la, hogy nem k�vetik.
Philippe is odahaza volt. Madeleine m�r nem csin�lt gondot a diszkr�ci�b�l
fiv�re jelenl�t�ben, meg�lelte, megcs�kolta Reismant. De a f�ll�ngol�s csak
egy pillanatig tartott. Reisman meg�rezte, hogy valami fesz�lts�g lengi k�r�l
�ket, hasonl�, mint a gyaloghint�s idegess�ge.
- Hallottad, mi t�rt�nik? - t�rt ki Philippe-b�l. - Riaszt�st kaptunk, hogy a
jap�nok valamikor nyolcadika �s tizedike k�z�tt megt�madnak benn�nket.
Reismannak g�rcsbe r�ndult a gyomra. Lehet, hogy s�lyos hib�t k�vetett
el? Hogy csapd�ba hozta embereit?
- Ma nyolcadika van... - mondta fesz�lten.

De h�t idej�vet semmit se l�tott az �ton, a v�rosban, a citadell�ban, ami arra

utalt volna, hogy a jap�nok k�zvetlen t�mad�sra sorakoztatn�k fel er�iket,
vagy hogy a franci�k tudn�nak ilyesmir�l �s a v�dekez�s�ket k�sz�ten�k el�!
- �pp most j�rtam Derrieu �rnagyn�l a citadell�ban - r�zta a fej�t. - � nem
besz�lt err�l semmit. S�t azt mondta, hogy a tirailleur�k k�t bataillonj�t
kivez�nyelt�k hadgyakorlatra.
Madeleine gy�tr�dve sz�lalt meg. - H�ly�k! Parancs Hanoib�l. Decoux
tengernagy �s Aym� t�bornok �s klikkje nem veszi komolyan a
figyelmeztet�st. A katonas�g nem veszi figyelembe a civil ellen�ll�st. Az
ellen�ll�sb�l sokan nem hajland�k engedelmeskedni Mordant t�bornoknak,
akit De Gaulle jel�lt ki a f�ldalatti mozgalom vezet�s�re. Nincs
egy�ttm�k�d�s, nincs koordin�ci�. Nincs titoktart�s. A jap�nok mindenr�l
tudnak. Ha most t�madnak, v�g�nk van.
- Eddig csak Sabattier t�bornok �ll riad�k�sz�lts�gben - v�gott k�zbe
Philippe. - Enged�ly n�lk�l hagyta el Hanoit, hogy csapataihoz csatlakozz�k.
- Honnan szerzed az �rtes�l�seidet? - k�rdezte Reisman.
- Van itt egy r�di�m. Abb�l a sz�ll�tm�nyb�l val�, amit a tieid dobtak le a
m�ltkor. Kapcsolatban vagyok a saj�t h�l�zatunkkal. A bizalmas �rtes�l�s
mostan�ban egy magas rang� hanoi annamita hivatalnokt�l �rkezik, aki a
kalkuttai Francia Egy�ttm�k�d�si R�szleg�nk titkos �gyn�ke.
- Ez nem ugyanaz a szervezet, amelyik h�napok �ta bolond�t mindenkit
egy inv�zi� h�r�vel? - k�rdezte rosszall�n Reisman
- A figyelmeztet�s nem Kalkutt�b�l j�tt. Hanem az egyik hanoi
kulcsember�nkt�l.
- Hallottuk itt Lang Sonban is - mondta elkeseredetten Madeleine. - Bar�ti
annamit�kt�l �s k�nai keresked�kt�l. L�tj�k a jeleket, �s nagyon agg�dnak.
Reisman nagyon is felfogta szavaik f�lelmes jelent�s�t. - Este
megbesz�l�sre megyek a francia parancsnoks�gra. Ott majd t�bbet is
megtudok. Magammal hoztam a hegyekb�l n�gy emberemet, a szents�git.
Megpr�b�lok �jra egy rep�l�g�pet k�rni Kunmingt�l �s azzal kijuttatni �ket.
Szeretn�m, ha vel�k tartan�l, Madeleine.
Az asszony m�ltatlankodva n�zett r�. - Hogyan mehetn�k el ilyen
k�r�lm�nyek k�z�tt? Mondtam m�r neked, hogy �n nem akarok elmenni.
Reisman �rtette az asszony b�tors�g�t �s makacss�g�t, de az
�rtelmetlens�g�vel is tiszt�ban volt. - Ha a jap�nok csakugyan t�mad�st
ind�tanak itt, akkor aligha tudjuk meg�ll�tani �ket. Eszem �g�ban sincs elt�rni,
hogy az embereimet lem�sz�rolj�k. Igazs�g szerint nem tudom m�g, j�n-e
g�p, �s azt se, hogy �ps�gben be- �s kijut-e. De meg kell pr�b�lnom akkor is.
Most pedig haszn�lni szeretn�m a r�di�dat.
Philippe a n�v�r�hez fordult: - Jobb lenne, ha vel�k menn�l. Sz�rny�
lenne, ha a jap�nok foglyul ejten�nek. Ez a felsz�ni �ri modor, amit itt
tan�s�tanak, nem azonos a h�bor�s viselked�s�kkel. Iszonyatos dolgokra
k�pesek.
- Akkor pedig nem szabad megengedni, hogy megh�d�tsanak benn�nket -
v�laszolta haragosan Madeleine.

Reisman h�vta a r�di�n Kilgore ezredest Kunmingban. Rejtjelezve k�z�lte,

hogy meghozta az �piumot, �s k�ri, hajnalban sz�ll�ts�k el �t egy C-46-osban
a Lang Son-i kifut�p�ly�r�l. Kilgore ism�t egy k�nai �sszek�t�g�pet javasolt,
mire Reisman azt felelte, hogy n�gy embere is vele tart �s egy L-5 mag�nak az
�runak is kev�s lenne.
- H�rom L-5-�st vagy egy C-46-ost - makacskodott.
Kilgore azt tan�csolta, l�pjenek r�di�kapcsolatba k�vetkez� �jszaka.
- Addig nem v�rhatok! - kopogta le Reisman, mik�zben meg tudta volna
fojtani Kilgore-t. - H�resztel�sek azonnali jap�n t�mad�sr�l.
Kilgore v�lasza m�g d�h�t�bb volt: - Itt nincs ilyen info. Kik ellen? Hol?
- A franci�k ellen. Itt �s orsz�gszerte. Javaslom, riaszd a K�nai
Parancsnoks�got �s l�gi alakulatokat azonnali t�mogat�s�rt.
- Holnap �jjel h�vj - v�laszolta Kilgore. - Leghamarabbi esetleges lesz�ll�s
tizedik�n hajnalban.

36.

A francia parancsnoks�gon nem volt akkora ny�zsg�s, mint amilyet Reisman

egy csata el�est�j�n v�rt volna. Az egyetlen szokatlan dolog az eligaz�t�s k�sei
id�pontja volt. Lemonnier t�bornok, Robert ezredes, Auphelle helytart� �s t�z
m�sik tiszt �rkezett otthon�b�l vagy sz�ll�s�r�l a Folie de Joux �s Boulevard
Gallieni sark�n �ll� �p�letbe, Robert hadm�veleti t�rzs�be.
M�r v�rtak r�, amikor Philippe-pel meg�rkezett. Philippe azzal a Renault-
val hozta ide, amelyet az elm�lt h�rom h�nap sor�n haszn�lt. Lemonnier
szeretettel �dv�z�lte Reismant, f�l�llt nagy tan�cskoz�asztala mell�l.
Reisman tisztelgett, azut�n kezet fogott a t�bornokkal �s a t�bbiekkel, akik
ugyancsak f�l�lltak, hogy �dv�z�lj�k... Derrieu �s Gauthier is ott volt. M�g
n�h�ny tisztet mutattak be neki. Nyugodt volt a hangulat, de a fesz�lts�g �s
bizonytalans�g m�gis szinte tapinthat� volt.
- Hallom, az�rt j�tt, hogy �jra elrep�lj�n innen - mondta Robert ezredes.
- Igenis, uram.
- Nem garant�lhatjuk a rept�r biztons�g�t. �n balj�s �s bizonytalan
id�szakban �rkezett.
- A Tet-�nnep ut�n j�ttem, ahogy �n javasolta.
- Az el�jelek nem azok, amiket rem�ltem - felelte komoran Robert. -
Milyen �rtes�l�se van a jap�nokr�l?
- Csak amit Belfontaine hadnagyt�l �s Madeleine Thibaut-t�l tudok.
T�mad�s v�rhat�.
- Csak rebesget�s ez, �rnagy - mondta az ezredes. - �n �s az emberei
semmit se l�ttak idej�vet?
- Nem, uram.
- Derrieu-t�l �gy �rtes�ltem, hogy �n jap�n teheraut�val j�tt. Csod�lom a
vakmer�s�g�t. Courage sans peur. Lenne sz�ves elmondani nekem, hogyan
tett szert arra a j�rm�re?
- Nem, uram. Arra szeretn�k szor�tkozni, ami�rt itt vagyok, �s azut�n
elt�nni az �n�k �tj�b�l.
Auphelle helytart�, Lang Son legmagasabb m�lt�s�ga sz�lalt meg: -
�rnagy, mi nem k�rd�jelezz�k meg az �n szem�lyes sz�vets�g�t vel�nk.
Ennek m�r bizonys�g�t adta a l�gi sz�ll�tm�nyaival. Mindazon�ltal f�l kell
tenn�nk a k�rd�st: ha a jap�nok megt�madnak benn�nket, seg�ts�g�nkre siet-e
az Egyes�lt �llamok? Pontosabban: az �n�k K�n�ban �llom�soz� hadereje?
Reisman tal�n m�g soha nem �rezte mag�t ennyire a figyelem
k�z�ppontj�ban. - Nem tudom, uram - felelte. - Nem �n alak�tom a politik�t,
nem �n adom ki a parancsokat. �n csak v�grehajtom a parancsokat. �n csak
k�zvet�thetem az �n k�r�s�t az el�lj�r�imnak.
- �s ha m�g akkor n�lunk tart�zkodna, amikor t�mad�s �r benn�nket? -
k�rdezte Lemonnier t�bornok.
Reisman elmosolyodott. - Akkor bizony, jobban megs�rgetn�m �ket. B�r
nem hiszem, hogy nagy hat�sa lenne r�juk. M�g abban se vagyok biztos,
k�ldenek-e g�pet �rtem �s az embereim�rt. Holnap �jszaka ism�t
r�di�kapcsolatba kell l�pnem Kunminggal, hogy ny�lbe �ss�k a dolgot.
Robert ezredes �s Lemonnier t�bornok egym�sra n�zett, majd Auphelle
helytart�ra, aki j�v�hagy�n biccentett fel�j�k: folytathatj�k.
- Kezdj�k az �n k�r�s�vel, �rnagy - mondta az ezredes. - Ismertetni
fogom �nnel a probl�m�t �s �nnek kell d�ntenie. Megk�s�rlem tov�bb�
elmagyar�zni a helyzet�nket, hogy k�zvet�thesse kunmingi �s csungkingi
f�l�tteseinek r�di�n vagy szem�lyesen.
Robert fel�llt �s egy nagy fali t�rk�phez h�vta Reismant, amely Lang Son
k�rzet�t �br�zolta. R�mutatott egy pontra a S�ng Ky Cung t�lpartj�n, a rept�r
k�zel�ben, a rizsf�ldek �s a mocs�r k�zepette, amelyet nyugatr�l, d�lr�l �s
keletr�l a kanyarg� foly� egy nagy hajlata fogott k�zre.
- A rept�rhez legk�zelebb es� jap�n had�ll�s itt van.... k�r�lbel�l
nyolcsz�z m�ternyire a kifut�p�ly�t�l.
- F�l m�rf�ldnyire... s k�zte a foly� - ismerte el Reisman.
- Felt�telezz�k, hogy figyelik a rept�ren zajl� tev�kenys�get, b�r
fogalmam sincs r�la, mennyire szorgalmasak - folytatta az ezredes. - Persze
szeretn�k, ha mindent tud�nak �s mindenekfelettinek k�pzeln�nk �ket.
- Hajland�-e fegyveres fedezetet biztos�tani nek�nk? - k�rdezte Reisman.
- Csak ameddig f�lrakodunk, f�lsz�llunk �s kiker�l�nk a l�t�volb�l, vagy ha
l�n�k a g�pet, am�g k�zeledik. A legut�bb k�t perccel a g�p lesz�ll�sa ut�n
m�r a leveg�ben voltunk.
- Csak ha megel�z� t�mad�st ind�tanak ellen�nk, �rnagy - sz�lt oda az
asztal mell�l Lemonnier t�bornok. - Hallottuk, hogy Sabattier t�bornok
k�sz�lts�gben van, de mi nem kaptunk erre parancsot se a f�korm�nyz�t�l, se
a f�parancsnokt�l. Ellenkez�leg. Az a parancsunk van �rv�nyben, hogy
igyekezz�nk fenntartani a status qu�t. Nem �hajtjuk provok�lni �ket... csak
v�dekezni, ha kell. Nem akarunk h�bor�t kezdeni csak az�rt, hogy a maguk
menek�l�s�t biztos�tsuk.
Reisman meg�rtette, hogy a t�bornoknak �vatosnak kell lennie,
b�rmennyire az apokalipszis szakad�k�nak sz�l�n t�ncol is. Megk�rdezte: - �s
ha csak ellen�nk int�zn�nek rohamot, �s nem �n�k ellen?
- Akkor neh�z d�nt�s el� ker�ln�nk - v�laszolta a t�bornok. - �s ezt a
d�nt�st a helysz�nhez legk�zelebb lev� parancsnoknak kell meghoznia,
amennyiben ilyesmi t�rt�nn�k.
Philippe, aki Gauthier mellett �lt az asztaln�l, nem b�rta tov�bb: - Uram...
szeretn�m, ha engem b�zna meg ezzel. Egy fegyveres szakasz n�h�ny neh�z...
- Hadnagy - szak�totta f�lbe Robert ezredes -, nem hallottam, hogy
Lemonnier t�bornok �nk�ntes jelentkez�ket k�rt volna.
A t�bornok f�l�llt az asztal mell�l �s a fali t�rk�phez ment. A nagy, r�gi
parabelluma tokja a combj�t verdeste. - �n arr�l besz�lek - b�k�tt egy pontra
ujj�val -, hogy a parancsnok itt Fort Bri�re de l'Isleben alkalmasabb
helyzetben lesz arra, hogy ezt meg�t�lje.
Reisman csak most l�tta meg a t�rk�pen, hogy Lang Sont�l d�lre �s
nyugatra k�t m�sik meger�s�tett had�ll�s van francia leg�nys�ggel, mindkett�
f�lm�rf�ldes t�von bel�l a citadell�t�l. Ezenk�v�l h�rom nagy jap�n �ll�s a
v�rost�l �szakra a S�ng Ky Cung t�loldal�n, a 4-es �t mindk�t oldal�n, s m�g
egy jap�n had�ll�s a foly�hajlaton bel�l, a rept�r k�zel�ben.
- Mag�n a rept�ren, ha j�l eml�kszem - folytatta Lemonnier �s
k�rbemutatott a t�rk�pen -, csak a k�t Hotchkiss g�ppusk�nk van l�gv�delem
c�lj�ra. - A foly�n �t a jap�n had�ll�sok fel� h�zta kez�t. - Nem sokat �rnek,
ha err�l �rkezik t�mad�s. Boery �rnagy... ugye maga a parancsnok F�r Bri�re
de l'Isleben? - k�rdezte az asztaln�l �l� tisztek fel� fordulva.
Alacsony, izmos f�rfi �llt fel. - Igenis, uram, a Tirailleur-�k harmadik
ezred�nek m�sodik bataillonj�n�l. El�g j�l el vagyunk l�tva most, az �j 13,2
mm-es neh�zg�ppusk�k hadrendbe �ll�t�s�val, amelyeket Hanoi k�ld�tt
nek�nk. Valamint n�gy, 90 mm-es l�vegekkel rendelkez� �teg a negyedik
ezred t�z�rs�g�t�l. Egy sz�zad l�gi�s rendelkez�s�nkre �ll. mint tartal�k.
A t�bornok egy pillanatra Reismanhoz fordult. - Hinn�-e, �rnagy, hogy
k�zt�k akadnak n�metek is, akik ittragadtak a h�bor� miatt? �zig-v�rig loj�lis
l�gion�riusok. B�trak �s megb�zhat�k.
- Igen, elhiszem, uram - v�laszolta nyomban Reisman. - Magam is �gy
tal�ltam, hogy ebben a h�bor�ban errefel� nem rem�lt bar�tok �pp�gy
akadnak, mint nem v�rt ellens�gek.
Lemonnier t�bornok elt�prengett ezen egy cs�ppet, majd, l�that�lag,
el�rtette Reisman megjegyz�s�nek �sszetett �rtelm�t. - �, igen! De n�ha el�g
neh�z, hogy az egyiket megk�l�nb�ztess�k a m�sik�t�l. P�ld�ul itt most a
k�zvetlen h�bor� eshet�s�g�r�l besz�l�nk Nippon fiai ellen, �s ugyanakkor
Auphelle helytart�t, Robert ezredest �s vez�rkar�nak n�gy tisztj�t holnap
est�re vacsor�ra h�vta meg Shizume ezredes a Hotel Taiw�ba. M�rmost
bar�ts�gos, vagy bar�ts�gtalan dolognak tartja ezt? Szerencs�re nem tudj�k,
hogy itt vagyok, m�sk�l�nben �n is hivatalos lenn�k ott. A visszautas�t�st
arculcsap�sk�nt fogn�k fel �s csak n�veln� a k�zt�nk lev� fesz�lts�get.
Ez a k�zl�s riaszt�cseng�t sz�laltatott meg Reisman fej�ben. Eml�kezz
Pearl Harborra! - mondta mag�nak.
A t�bornok �jra Boery �rnagy fel� fordult �s megk�rdezte: - Ha
megt�madn�k amerikai bar�tainkat a rep�l�t�ren, mi lenne a maguk v�lasza?
- Nem v�rn�m be a t�mad�st, uram - v�gta r� a v�laszt Boery. - K�ldenek
vel�k egy fegyveres szakaszt, �gy, ahogy Belfontaine hadnagy javasolta,
minden eshet�s�gre k�szen. Azut�n, ha valami l�v�ld�z�s lenne jap�n r�szr�l,
uram, ak�r mir�nk, ak�r az amerikaiakra, �gy hiszem, igazolva erezn�m
magunkat, hogy ellen�k ford�tsuk fegyvereinket.
Lemonnier t�bornok Reismanra n�zett. - Megfelel� lesz �gy, �rnagy?
- Nagyon is, uram.
- A s�lyos vesz�ly ismeret�ben is rep�l�g�pet akar idek�ldetni?
- Igen.
- Rendben van. K�rem, folytassa, Robert ezredes! - intett a t�bornok �s
visszat�rt az asztalhoz.
Robert ezredes a t�rk�p el�tt r�viden t�j�koztatta Reismant a Lang Son-i
francia �s jap�n er�k helyzet�r�l. Furcsa m�d nem maga a citadella volt a
leger�sebb francia had�ll�s, hanem a Bri�re de l'Isle-i er�d, alig f�l
m�rf�ldnyire d�lre a citadell�t�l, az el�retolt beton v�d�gy�r�j�vel a v�rossal
szemben, Van Mieu-hegyre t�maszkodva.
Robert ezredes a S�ng Ky Cungon t�l megmutatta a jap�nok �lland�
had�ll�sait �s t�borait. - Itt van h�rom gyalogs�gi ezred, k�t t�z�rs�gi �teggel
�s egy p�nc�lozott z�szl�aljjal meger�s�tve. A sz�mszer� jap�n f�l�ny m�g
nagyobb, mintha egys�get egys�ggel m�r�nk �ssze. Mint nyilv�n �n is
tiszt�ban van vele, �rnagy, egy francia bataillon �s ezred �llom�nya kevesebb,
mint a fele m�s hadseregek hasonl� egys�geinek. A jap�n t�ler� teh�t a Lang
Son t�rs�g�ben �t vagy hatszoros. Fegyverzet ter�n pedig enn�l is nagyobb.
- Hogy �llnak a l�gi t�mogat�ssal? - k�rdezte Reisman.
- Sehogy. Itt a l�gt�r minden�tt a Jap�nok�. Eg�sz Indok�n�ban tal�n
tizen�t elavult vad�szg�p�nk �s bomb�z�nk van. - Lenne m�g egy k�rd�sem,
uram.
- �spedig?
- Ebben a helyzetben mi�rt hagyta el Lang Sont k�t bataillon valamif�le
hadgyakorlat c�lj�b�l?
- Parancsra, �rnagy. �n is az el�lj�r�im parancsait hajtom v�gre, ak�rcsak
maga.
- De nem egy t�mad�s el�est�j�n, uram... - Reisman l�tta, mint bor�tja el
harag az ezredes arc�t, �s tudta, hogy t�l messzire ment. Az asztaln�l �l�
tisztekre n�zett, fesz�lt, k�nyelmetlen csend �lt rajtuk, mintha k�z�s titkuk lett
volna.
Lemonnier t�bornok sz�lalt meg. - A meg�llap�t�sa helyes, �rnagy, csak
h�t az esem�nyek gyorsan v�ltoznak. Rem�lj�k, hogy nem lepnek meg
benn�nket. - Azut�n kis mosollyal �s enyh�n kih�v�an �gy sz�lt: - Azt kell
hinnem, hogy mag�nak alapos harct�ri tapasztalatai vannak.
- Vannak, uram.
- Akkor h�t legyen szabad megk�rdeznem: ha maga lenne a f�parancsnok,
hogyan cselekedne e pillanatban?
- A k�t z�szl�aljuk �szakra van a h�dt�l, vagy d�lre?
- �szakra �s nyugatra.
- Akkor azonnal visszarendeln�m �ket. Megparancsoln�m, hogy keljenek
�t a foly�n, �s azonnal kivez�nyeln�k egy alakulatot, hogy azut�n robbantsa
fel a hidat a S�ng Ky Cung f�l�tt.
�jra ideges csend t�madt. - J� tan�cs... de a kez�nk meg van k�tve -
mondta a t�bornok g�ny �s szemreh�ny�s n�lk�l. - Hanoiban azt akarj�k,
hogy a k�t bataillon azt tegye, amit most tesz, �s nekem nem �ll hatalmamban
visszarendelni �ket. Ami pedig a hidat illeti... Ha f�lrobbantjuk, akkor ezt a
jap�nok ellens�ges cselekedetnek min�s�tik.
Bizony annak min�s�ten�k, gondolta Reisman. S�t vissza is vonn�k a
holnap esti vacsoramegh�v�st.
Auphelle helytart� sz�lalt meg. - M�r csak egyetlen dolgot kell k�rnem
�nt�l, �rnagy. Az Egyes�lt �llamok �s Franciaorsz�g k�zti r�gi �s kipr�b�lt
bar�ts�g nev�ben k�rem, hogy ha r�di�zik Kunmingnak, hozza tudom�sukra
az itteni veszedelmes helyzetet �s s�rgesse �ket, k�sz�ljenek f�l azonnal l�gi
t�mogat�sra, ha ez sz�ks�gess� v�lik.
- M�r tudom�sukra hoztam, uram - mondta Reisman. - Tudom�sukra
hoztam, amikor ma este �rintkez�sbe l�ptem vel�k.

Amikor az eligaz�t�s v�get �rt, Reisman megk�rte Philippe-et, tegye le �t a

citadell�n�l; emberein�l akarta t�lteni az �jszak�t, ahelyett, hogy Philippe-el
visszat�rne Madeleine-hez. Mindkettej�kn�l volt ad�-vev�, �gyhogy el tudt�k
�rni egym�st. Meg�llapodtak Philippe-el a hull�mhosszban �s az
id�pontokban, hogy kapcsolatban maradhassanak. Amikor nem haszn�lj�k
m�s c�lra a k�sz�l�keket, akkor egym�sra hangolj�k �ket.
Reisman �s emberei a t�vollev� tirailleur�k egyik barakkj�t vett�k
birtokukba �s ott �ll�tott�k f�l a r�di�jukat, a villanyvezet�kbe k�tve. Egy�r�s
�gyeletekben v�ltott�k egym�st a r�di�n�l, am�g a t�bbiek aludtak. Az �jszaka
incidens n�lk�l m�lt el. M�g mindig nem volt �ltal�nos k�sz�lts�g, nem voltak
katon�k a b�sty�kon. A hely�rs�gben reggel megindult a mindennapi �let,
mintha semmi k�zvetlen vesz�ly nem fenyegetne.
Derrieu �rnagy j�tt a barakkba, hogy reggelire h�vja meg Reismant a tiszti
�tkezd�be, a Boulevard Gallieni-n l�v� H�rom Marsall Hotelbe. - Az
�rmester�t �s katon�it pedig sz�vesen l�tj�k a tisztesek kantinj�ba a Rue
Goutten�gre-n - mondta.
Reisman a - fej�t r�zta. - Majd itt k�v�zunk �s kivessz�k a fejadagunkat -
mondta -, azut�n felder�tj�k a t�voz�sunk �tvonal�t, a rept�rig �s vissza. Mi a
mai helyzet?
- Semmi se v�ltozott - felelte Derrieu.
Ottmaradt n�luk, am�g Reisman h�vta a r�di�n Philippe-et. Philippe
besz�molt az ellen�ll�s hanoi h�rszolg�lat�t�l kapott legfrissebb h�rekr�l, s
nyomban nyilv�nval�v� v�lt, hogy a dolgok az orsz�g t�bbi r�sz�n nem olyan
nyugodtak, mint Lang Sonban. Philippe jelentette, hogy Aym� t�bornok, a
f�parancsnok f�l att�l, hogy megs�rti a jap�nokat, s ez�rt megpr�b�lta lef�jni
az egyetlen riad�parancsot, amelyet Sabattier t�bornok adott ki ezredeinek.
Sabattier azonban m�r a csapatain�l volt, a terepen �s m�r elindultak nyugat �s
�szak fel�. Akci�j�t Alessandri t�bornok k�vette, aki h�romezer katon�j�t
kifele vezette Hanoit�l nyugatra lev� s�kf�ldi t�boruk csapda vesz�ly�b�l. A
V�r�s Foly�n �s a Fekete Foly�n �t a hegyekbe vitte �ket, Laosz �s K�na fel�.
- Sz�tsz�r�dnak, a fene essen bel�j�k! - n�zett m�ltatlankodva Derrieu-re
Reisman. - Ezeknek esz�kbe sincs harcolni, olajra akarnak l�pni.
- Ha azok a s�rga majmok r�nk t�madnak, seg�ts�g n�lk�l maradunk -
motyogta Derrieu.
- Nem gondolja, hogy riad�k�sz�lts�get kellene elrendelni? - k�rdezte
Reisman.
- Ha rajtam m�lna, azt tenn�m, amit maga javasolt az este - v�laszolta
Derrieu. - Al�akn�zn�m a hidat, ki�r�ten�m a citadell�t �s az el�retolt
�ll�sokat, �s �gy csoportos�tan�m csapatainkat �s t�zer�nket, hogy
ellen�rz�sem al� vonjam a megk�zel�t�si utakat �s a foly�t.
- Mi�rt nem teszi h�t?
- Mert nem �n vagyok a parancsnok. �s aki az, azt szigor� parancsok
k�tik, s azokat nem meri megszegni.
- Sabattier �s Alessandri megszegte.
- Meg is fognak fizetni �rte, �gy vagy �gy.
Derrieu kiment a barakkb�l, hogy megkeresse Lemonnier t�bornokot �s
tov�bbadja neki az �rtes�l�st, amelyet Hanoib�l, Philippe k�zvet�t�s�vel tudott
meg az ellen�ll�s h�rszolg�lat�t�l.
Reisman t�j�koztatta az embereit a t�voz�ssal kapcsolatos terv�r�l.
F�lakasztotta a falra a Robert ezredest�l kapott Lang Son-t�rk�pet.
Megmutatta nekik az �sszes jap�n �s francia had�ll�st, Madeleine h�z�t, a
repteret �s az odavezet� utakat. A legjobb �tvonal, egyenest Fort Bri�re de
l'Isle mellett vezet el.
- Ma d�lel�tt becserk�ssz�k a terepet eg�szen a rept�rig, az orsz�g�ton �s
gyalogutakon is - mondta nekik. - Jegyezz�tek meg, ha szarba ker�l�nk �s
sz�t kell v�lnunk, �gy �rhetitek el a repteret, hogy szereztek egy cs�nakot a
foly�n �s �teveztek ennek a kis szigetnek a keleti oldal�ra. A kifut�p�lya v�ge
a t�lt�s t�loldal�n van, a rizsf�ldekkel szemk�zt. K�r�lbel�l k�t kilom�terre
van Madame Thibaut h�z�t�l. Ma d�lut�n r�vid id�re meg�llunk ott, �s azt�n,
ha minden rendben megy, est�re ott lesz�nk.
A d�li kapun hagyt�k el a citadell�t, mintha hadgyakorlatra induln�nak.
Rohamszerel�s�k hasonl� volt a francia gyarmati katon�k�hoz; menet k�zben
se katon�k, se civilek nem figyeltek f�l r�juk. Fegyvereik sokkal �jabbak �s
jobbak voltak azok�n�l. J�kora t�zer�vel rendelkeztek mindah�nyan, a
v�llukon karab�ly, az �v�k�n egy-egy 45-�s �s egy-egy k�s, h�tizs�ksz�jukhoz
er�s�tve gr�n�tok, a kez�kben pedig M-3-as g�ppisztoly. A r�di�t �s a
gener�tort felv�ltva cipelt�k.
Kezdetben az orsz�g�ton maradtak, �gy haladtak keletre, a foly� fel�.
�tkeltek az Avenue Clamorgan alj�n, elhaladtak a katonai k�rh�z mellett,
keresztezt�k a Boulevard Gallienit, a katolikus templomn�l mentek tov�bb,
majd �tv�gtak egy kis erd�n �s a Rue Goutten�gre-en, a vas�t�llom�s el�tt
j�ttek ki. El�tt�k volt a t�lt�s, s egy gyalog�sv�nyen mentek, hogy el�rj�k.
Tiszta �s meleg volt az id�, a rizsf�ldek vizesek a nemr�g hullott es�t�l.
Amikor f�l�rtek a S�ng Ky Cung g�tj�ra, Reisman �tn�zett a t�lparton l�v�
rizsf�ldekre �s mocs�rra. Tov�bbadta l�tcs�v�t a t�bbieknek, hogy l�ss�k a
Jap�n Cs�sz�ri Hadsereg f�l m�rf�ldnyire sorakoz� barakkjait, s�trait.
Reisman �rezte, mint tolul fel a harag �s az idegess�g B� Szanban, amint
belen�z a l�tcs�be �s azt mondja: - B�rcsak itt lenne Ne Tin, San Tau �s Ba
Csit, meg a t�bbi hypenla! Nem volna mit�l f�ln�nk. Kezel�sbe venn�nk
azokat ott a t�lparton!
Reisman egyet�rtett vele. A kacsinok bezzeg nem h�zn�k az id�t, nem
lacafac�zn�nak. Halkan �s brut�lisan akarn�nak t�madni az �jszak�ban,
b�rmily nagy is a vesz�ly, torkokat v�gn�nak �s f�leket met�ln�nek le,
megbosszuln�k t�rzs�k meggyilkolt tagjait. A franci�k, akik az eur�pai
diplom�cia udvarias j�t�kszab�lyai �s az elavult hadvisel�si el��r�sok szerint
viselkednek, rettenetes h�tr�nyban vannak.
Reisman v�gigvezette csapat�t a t�lt�sen, majd leereszkedtek a gyalog�ton
Madeleine h�z�hoz. Az asszony kirohant a h�zb�l, megragadta Reisman kez�t,
de nem �lelte �t �t. A f�rfiak �mulattal n�zt�k, Reisman bemutatta �ket.
Madeleine sz�v�lyesen k�sz�nt�tte �ket, angolul.
- Mi t�rt�nik? - k�rdezte azt�n Reismant�l franci�ul, szorongva.
Az franci�ul felelt: - Semmi. Nagyon cs�ndes a v�ros. Vannak h�reid
m�shonnan?
- A jap�n nagyk�vet �s m�s hivatalnokok ma d�lut�n f�lkeresik Decoux
f�korm�nyz�t Hanoiban.
Reisman agy�ban ism�t megsz�lalt a riaszt�cseng�. Ugyanezt tette 1941.
december 7-�n Washingtonban a jap�n nagyk�vet. - Bejelentett�k hivatalosan
is?
- Nem tudom. Philippe most hallgatja � r�di�t. Az �gyn�keink figyelnek
minden hadmozdulatot. - Majd kedvesen �gy sz�lt: - F�radjanak be!
Mindny�jan.
F�zni akart nekik, de Reisman lebesz�lte, mondv�n, csak percekig
maradnak. Est�re visszat�rnek, ha minden j�l megy. Bement a szob�ba, ahol
Philippe a r�di�t hallgatta.
- M�g mindig nincs riad�k�sz�lts�g?
- Nincs. Csak Sabattiern�l �s Alessandrin�l. A jap�nok k�sz�lnek
valamire, de senki se tudja, mire. Nyilv�nval�an a legmagasabb szinten zajlik.
- �s a franci�k mire k�sz�lnek, Philippe? - k�rdezte c�lzatosan Reisman. -
A k�t bataillonnal, amely kiment innen? Mire k�sz�lnek Sabattier �s
Alessandri ezredei? A hegyekbe futnak, ahogy sejteni lehet? Vagy valami
titkos hadm�veletre vonulnak fel a saj�t szak�llukra?
Philippe a gombokat csavargatta, nem n�zett Reismanra. - �gy van, ahogy
Lamonnier t�bornok �s Robert ezredes mondta nek�nk az este - mondta.
- A bataillonok egy Hanoib�l elrendelt hadgyakorlaton vesznek r�szt.
Sabattier �s Alessandri vagy a szab�lyok ellen�re cselekszik, vagy �k is ehhez
a man�verhez tartoznak. Nem tudom, Jean.
Reisman nem hitt neki. - Most elmegy�nk, f�lder�tj�k a repteret, azut�n
visszat�r�nk a citadell�ba - mondta.
- Ma este h�vom innen Kunmingot. Ha t�mad�s lenne, miel�tt
visszat�r�nk, akkor el kell vinned Madeleine-t Fort Bri�re de l'Isle-be. Ott
csatlakozunk hozz�d. K�zben megpr�b�lhatn�d r�venni �t, hogy tartson
vel�nk.
Philippe ekkor f�ln�zett r�. - Helyes. Rem�lem, elmegy. De sz�rnyen
makacs.
Madeleine az el�t�rben v�rta Reismant. Csak egy pillanatra maradhattak
magukra, hogy cs�kol�zzanak. Reisman elism�telte neki, amit az el�bb az
�ccs�nek mondott, de az asszony csak a fej�t r�zta. - Bemegyek az er�dbe...
ha kell l�ni fogok... de nem megyek el Indok�n�b�l - mondta cs�k�ny�sen.
- Gondolkodj az�rt - figyelmeztette Reisman. - �s most au revoir.
Bement embereihez, akik nyugtalanul v�rt�k a nappaliban, �s �tnak
indultak. Egy d�lre vezet� gyalog�sv�nyen kezdt�k, amely a t�lt�s �s a vas�ti
s�nek k�z�tt haladt. A k�zelben, a s�nekt�l nyugatra s az �t t�loldal�n j�l
l�tszott a Van Mieu-hegy erd�s halma, amint Fort Bri�re de l'Isle k�r�l
kiemelkedik a rizsf�ldekb�l, azon t�l �jabb rizsf�ldek, �s mangrove-f�k, s a
t�j erd�s magaslatokk� emelkedik. �tmentek a s�neken meg az �ton, hogy
becserk�ssz�k a v�delmi m�veket a keleti perems�von, majd a t�lt�shez
k�zelebb es� �sv�nyen t�rtek vissza �s d�lnek folytatt�k.
Reisman visszan�zett, s f�l m�rf�ldnyire megpillantotta a citadella falait.
Alig volt forgalom az �ton, embert alig lehetett l�tni. Kiker�lt�k a lakott
telep�l�seket, csak h�be-h�ba l�ttak egy-egy parasztot, aki bivaly�val
dolgozott a f�ldeken.
- El�g nyugodt itt minden, �rnagy - jegyezte meg Bowren �rmester -, de
m�gis rossz sejtelmem van. Mintha mindenki tudna valamit, amit mi nem
tudunk.
Megker�lt�k a S�ng Ky Cung j�kora hajlat�t, f�lt�nt a rept�r n�gy kis
�p�lete meg a f�ves lesz�ll�p�lya. Egyetlen kicsi �sszek�t�g�p �llt ott egy
pajta k�zel�ben, de szem�lyzetnek semmi jele. V�gighaladtak a t�lt�sen,
amely most a foly� keleti partj�n h�z�dott �s Reisman megmutatta, hol sz�llt
le a m�ltkor a g�p, hogy kivigye az orsz�gb�l. Megmutatta a kis szigetet a
foly�ban a kifut�p�lya t�ls� v�g�n, h�tha net�n cs�nakkal kell idej�nni�k.
- Ha m�g egy napig ilyen nyugalom marad - mondta -, akkor holnap
ilyenkor Kunmingban lesz�nk.
Ezt szerette volna. De mardos� gondolat gy�t�rte. Ha csata lesz itt, nem
fogja-e �gy �rezni, hogy elszaladt el�le?
Ugyanazon a gyalog�ton mentek vissza eg�szen a Van Mieu-hegyig,
azut�n egyenesen �tv�gtak Fort Bri�re de l'Isle m�g�tt �s �szakra, annak
nyugati sz�rnya k�r�l, a rizsf�ldeken �tvezet� gyalog�ton. Fort M�grier �s a
citadella k�z�tt meg�lltak az erd�ben. Sawyer megtekerte a gener�tort,
Reisman pedig h�vta Philippe-et. Nem volt semmi h�r.
Tov�bb meneteltek a citadell�hoz, de Reisman ahelyett, hogy a d�li kapun
ment volna be, v�gigvezette t�rsait az er�d�tm�ny k�r�l, hogy kiismerj�k
magukat, tudjanak minden lehets�ges be- �s kij�ratr�l. A nyugati fal mellett
f�l�ton elhaladtak a katonai temet� �s a Ma Qui kapu k�z�tt, ami tonkini
nyelven k�s�rtetet jelent. Kihalt volt a t�j. Rizsf�ldek szeg�lyezt�k, azon t�l
erd�s hegyek nyugaton, �s d�len, az �t m�g�tt, amelyet el�z�leg bej�rtak.
N�gy h�napja j�rt itt Filmore �rmesterrel �s Philippe Belfontaine-nel.
- Alighanem ez a legjobb kifele vezet� �t az er�db�l, ha gyorsan kell
kijutnunk - mondta t�rsainak, a z�rt Ma Qui kapura mutatva.
Megker�lt�k a citadella �szaknyugati sark�t �s keletre meneteltek az �szaki
fal mellett, vissza a v�rosba. Senki se sz�lt r�juk a b�sty�r�l; de az �szaki
kapun�l �ll� �r�kkel k�lcs�n�sen �dv�z�lt�k egym�st, Reisman �szakra
pillantott, k�v�ncsi lett volna mi t�rt�nik most a Hotel Taiwa helyis�geiben a
Rue des Japonaises-en, de nem akarta megk�s�rteni a sorsot azzal, hogy arra
vezeti embereit. Ehelyett ink�bb az Avenue Clamorganon kereszt�l vezette
�ket, egy mell�kutc�n a t�z�rs�gi park �s a piact�r mellett, a Boulevard
Gallienire, azut�n d�lre a H�rom Marsallhoz c�mzett sz�lloda, az Idegenl�gi�
laktany�ja, a v�mh�z, a katolikus templom mellett, majd �jra nyugatra a
katonai k�rh�z k�r�l �s �t az Avenue Clamorganon a d�li kapuhoz.
Cs�ndes volt a v�ros.

37.

Az els� jel egy galoppoz� l� dobog�sa volt a bels� udvaron, a d�li kapu fel�l.
Reisman d�lut�n n�gy �rakor hallotta meg. �, B� Szan, Bowren �s W�adis�aw
�pp egy �ton baktattak vissza barakkjukhoz, ahol Sawyer a r�di�t hallgatta. A
citadell�n bel�li v�delmi er�d�t�si pontokat szeml�lt�k meg �s �pp most j�ttek
Lemonnier t�bornok parancsnoki harc�ll�spontj�r�l, a d�lkeleti b�sty�r�l.
Megl�tt�k a lovast, meghallott�k a parancski�lt�sokat; katon�k futottak �t a
bels� t�rs�gen, k�szenl�tbe helyezett fegyvereikkel. A lovas ir�nyt v�ltoztatott
�s fel�j�k tartott. Meg�ll�totta lov�t, �s Reisman megismerte a v�kony
bajuszos, keki gyakorl� egyenruh�s, k�k sapk�s �s lovagl�nadr�gos tisztet.
Paul Verni�res sz�zados volt a tonkini tirailleur�kt�l, akit el�z� este, az
eligaz�t�son ismert meg.
- A jap�nok hadmozdulatokat v�geznek - ki�ltotta meglehet�s
nyugalommal.
Barna cs�d�re kaparta a f�ldet, horkantott �s fej�t dob�lta, mintha �t
jobban f�lkavart�k volna a t�rt�ntek. Reisman megragadta a kant�rt, nehogy
elgaloppozzon lovas�val egy�tt.
- Hol vannak? - k�rdezte szorongva.
- Mindenfele - v�laszolta a sz�zados.
Elbesz�lte, hogy a v�roson �tlovagolva meglepetten l�tta, hogy egy jap�n
gyalogs�gi szakasz �ll�st foglal el a Helytart�s�g k�zel�ben a Boulevard
Gallienin, egy m�sik szakasz pedig a vas�t�llom�sn�l a Rue Goutten�gre
mellett.
- Riasztom az embereimet - jelentette ki. - Fene a hanoi fejesekbe!
Reisman elengedte a kant�rt. - Nem �rtana mindezt tudatni Lemonnier
t�bornokkal.
- �pp �hozz� tartok - �s Verni�res ellovagolt.
Reisman besietett a barakkban l�v� r�di�jukhoz, agya sz�guldva vette sorra
a lehet�s�geket, a megteend� l�p�seket. El volt sz�nva: nem hajland� itt
rekedni a csapd�ban. A megb�zat�suk az volt, hogy k�pezzenek ki gerill�kat,
�s nem az, hogy egy tizenkilencedik sz�zadi er�dben elfogass�k magukat.
- Belfontaine hadnagy jelentkezett p�r perce - jelentette Ken Sawyer �s
odaengedte a k�sz�l�khez Reismant. - �nt h�vja.
Philippe nyomban jelentkezett a h�v�sra. - L�ttatok jap�nokat arrafel�? -
k�rdezte szorongva Reisman.
- Nem. Madeleine figyeli az utakat meg a foly�t, de nem l�t semmi
mozg�st.
Reisman besz�molt neki a v�rosban �s a citadella k�zel�ben zajl� jap�n
csapatmozdulatokr�l.
- T�madnak benneteket? - ki�ltott r� Philippe.
- Egyel�re m�g nem.
- Vannak h�reim - folytatta Philippe. - A mieinkt�l, Hanoib�l. A jap�n
nagyk�vet �s f�konzul felkereste Decieux tengernagyot a f�hadisz�ll�s�n, s
k�r�lbel�l egy �r�t t�rgyaltak vele. Nem tudni mit vitattak meg, de az a h�r
j�rja, hogy a jap�nok teljes katonai, k�zigazgat�si �s gazdas�gi ellen�rz�st
k�vetelnek maguknak az eg�sz orsz�gban.
Teh�t ami itt, Lang Sonban t�rt�nik, gondolta Reisman, k�zvetlen
kapcsolatban van a hanoi esem�nyekkel. A jap�n hadsereg hatalom�tv�telre
k�sz�l, b�rhogy d�nt is a francia gyarmati k�zigazgat�s.
- Egyel�re maradjatok otthon, Madeleine-nel - tan�csolta Philippe-nek -,
de k�sz�ljetek f�l az evaku�ci�ra. Csomagolj�tok �ssze a legfontosabb holmit,
hogy magatokkal vigy�tek Fort Bri�re-be... �s r�di� n�lk�l egy l�p�st se. Majd
Madeleine seg�t neked a gener�torn�l.
- Berakjuk a kocsiba - mondta Philippe.
A kell� hull�mhosszra hangolta ad�-vev� k�sz�l�k�t �s kopogni kezdte a
jelz�st Kunmingnak, noha az id�pont j�val kor�bbi volt, mint a szok�sos
ad�sideje. Beletelt p�r percbe, m�g az egyik r�di�s nyugt�zta a jelentkez�st.
Reisman jelentette, hogy s�rg�s az �gy �s k�rte, h�vj�k a r�di�hoz Sam
Kilgore-t �s Burt Webleyt, azt a pil�t�t, aki legut�bb kimentette �t innen.
De meg se v�rta �ket, m�ris adni kezdte rejtjelezve a terve r�szleteit. K�rte,
hogy Webley ez�ttal �jjel kett�re j�jj�n, egy C-46-osban. Ha Webleynek nincs
C-46-osra jogos�tv�nya, akkor szerezzen egy pil�t�t, akinek van �s �
kalauzolja be. Az volt a k�v�ns�ga, hogy rakjanak a g�pre �t ejt�erny�t,
valamint f�kly�kat. Azut�n gondosan r�szletezte k�r�s�t leveg�-f�ld
t�mogat�sra �s taktikai l�gi csap�sra. Robert ezredes t�rk�pe seg�ts�g�vel
megadta a rept�r, a citadella �s a k�rnyez� er�d�tm�nyek koordin�t�it, majd a
jap�n had�ll�sok�t.
Webley jelentkezett els�k�nt, ott �lt a morz�z� kunmingi r�di�kezel�
mellett. - Ink�bb L-5-�ssel rep�ln�k. Neked kell megvil�g�tanod �s
biztos�tanod a kifut�p�ly�t.
- Az L-5-�s nem el�g nagy - v�laszolta Reisman. - Egy CM6-os vagy
h�rom L-5-�s kellene.
Csend lett, m�g Webley megem�sztette ezt. - Csak kett� �ll rendelkez�sre.
K�tszer fordulunk majd. Elj�r�s mint a m�ltkor. V�rakoz�s Cs�ng Hsziben.
Jelzel, j�jjek. Im�dkozz tiszta �jszak��rt.
- Rendben... Kett� �ra nulla-nullakor. Erny�ket �s f�kly�kat oszd el a k�t
g�pre. Sam ott van?
Kilgore ezredes jelentkezett: - Vad�szg�p-t�mogat�s franci�knak
elutas�tva. Ismered a politik�nkat.
- Vad�szbiztos�t�st k�rek magunknak. Ism�tlem. Mieinknek l�gi t�mogat�s
kell, hogy kijussunk. Az �rucikknek is.
- A cucc megvan?
- B�ven.
- �jszakai l�gi biztos�t�s nagyon neh�z... sz�ks�gtelen... de megpr�b�lom.
Befejezt�k; Reisman pedig t�j�koztatta embereit az �zenetv�lt�sr�l.
- Minek kellenek az erny�k, meg a f�kly�k, �rnagy? - k�rdezte Bowren
�rmester.
- Csak egy �tlet.
- Megint valami �r�lt �nk�ntes mel�? - firtatta W�adis�aw.
Reisman kihallotta W�adis�aw hangj�b�l a kih�v�st �s a g�nyt, de rosszall�s
n�lk�l v�laszolt: - Igen... lehet, hogy csak egyetlen �nk�ntes kell hozz�, Joe...
vagy tal�n mindah�nyan kell�nk. Csak akkor tudjuk meg, amikor r�ker�l a
sor... ha r�ker�l. - Jobban nem is akart belemenni a r�szletekbe, mert, ahogy
az im�nt mondta, csak esetleges v�ratlan esem�nyre vonatkozott az �tlet.
Bowrennek ezt mondta: - Maradj itt a t�bbiekkel a r�di�n�l. �n kimegyek
m�g egyszer k�r�ln�zni.
- Mit csin�lunk, ha t�mad�s j�n, am�g maga nincs itt, �rnagy?
- Menjetek Lemonnier t�bornok �ll�s�hoz. Odamegyek �n is.
�tsietett a citadella bels� t�rs�g�n, Robert ezredest, Gauthier alezredest
vagy Derrieu �rnagyot kereste. Nyilv�nval� lett sz�m�ra, hogy a hely�rs�gnek
csak egy r�sz�t riasztott�k. Sok tiszt �s katona �gyet se vetett Verni�res
kapit�ny figyelmeztet�s�re. M�r v�geztek nappali szolg�latukkal �s a
vacsoracseng�t v�rt�k. Katon�k sz�lling�ztak kifele az er�db�l, esti v�rosi
�r�m�k�rt, mintha mi se t�rt�nt volna. Vajon ez is a legmagasabb szint�
francia tervhez tartozik? Hogy tov�bbra is �gy viselkedjenek, mintha nem
t�rt�nne semmi? �s akkor tal�n t�nyleg nem t�rt�nik semmi? Lehets�ges,
hogy Verni�res t�ldramatiz�lta volna a jap�n csapatmozdulatokat?
R�tal�lt Gauthier alezredesre, aki �ppen indulni k�sz�lt. Reisman nem hitt
a szem�nek. Gauthier �nnepi egyenruh�ban volt: aranycs�kos, vil�gosk�k
nadr�gban, arany v�llbojtos, magas nyak� feh�r zubbonyban, gall�rj�n a
marsouin h�mzett horgonyai.
- Maga nem tudja, mi t�rt�nik? - ki�ltott r� Reisman.
Gauthier a zubbonya nyak�t igazgatta. - Verni�res kiadta a riaszt�st.
K�sz�lts�gbe helyezte a sz�zad�t. M�sok is csatlakoztak hozz�. Semmi baj.
- �s maguk? - k�rdezte Reisman. - Senki se tartja k�zben a dolgokat.
Senki se alak�t ki �sszehangolt v�delmet. A katon�k kim�szk�lnak az er�db�l.
- Lemonnier t�bornok majd hat�rozottan l�pni fog, ha l�pni kell - felelte
nyugodtan Gauthier. - �n azt a parancsot kaptam, hogy �lt�zzem a
vacsor�hoz �s vegyek r�szt rajta. �s most mennem kell.
- Hol van Robert ezredes?
- A lak�s�n az Avenue Folie de Joux-on. Gondolom, szint�n �lt�zik a
vacsor�hoz. A helytart�i palot�ban tal�lkozunk Auphelle �rral meg a t�bbi
tiszttel, �s egy�tt megy�nk a Taiw�ba.
- Mag�val megyek.
- Nem j�het. Nem h�vt�k meg. Egy�bk�nt is, egy amerikai �rnagy, amint
Shizume ezredessel vacsor�zik? K�sz botr�ny! - nevetett Gauthier.
- Csak a Helytart�s�gig k�s�rem el. L�tni akarom, mi t�rt�nik odakinn.
Gauthier ragaszkodott hozz�, hogy Reisman az oldalfegyver�n k�v�l ne
viseljen fegyvert a v�rosban. � maga fegyvertelen volt. Reisman a karab�ly�t,
M-3-as�t �s gr�n�tjait az �szaki kapun�l �rk�d� szeneg�li �rn�l hagyta.
Gyalog j�ttek ki Gauthier-val a citadell�b�l este hat t�jban. El�gg� �ssze nem
ill� p�r voltak. Az elny�tt, terepsz�n� gyakorl�ruh�s Reisman �s az �nnepi
uniformisban fesz�t� Gauthier, amint a s�t�t�l� d�lut�non ott ballagnak az
Avenue Clamorganon.
Nyugalom honolt az utc�n. Jap�n katon�k sehol. Jobbra fordultak a Rue
Emmerichre, s ahogy elhaladtak a piact�r �szaki oldal�n �s befordultak a
Boulevard Gallienire, Reisman megl�tta az els� jap�n szakaszt, k�r�lbel�l
�tven katon�t, amint laza alakzatban �lldog�lnak a Helytart�s�g k�zel�ben.
- Most maradjon le, ne j�jj�n velem tov�bb! - mondta Gauthier. - Nem
tudom, miben s�ntik�lnak, de m�g nem l�tszanak ellens�gesnek.
Reisman visszat�rt a Rue Emmerichre. Meg�llt a piact�r fal�nak
�rny�k�ban �s n�zte, amint Gauthier �tv�g a bulv�ron �s akad�lytalanul bel�p
a Helytart�s�g �p�let�be. Az �llig f�lfegyverzett, rohamsisakos jap�nok csak
csellengtek, mint akik valami jelre v�rnak. A Rue Emmerich t�loldal�n, ahol
Reisman �llt, a francia parancsnoks�g �p�let�nek h�ts� sz�rnya emelkedett.
Bej�rata a Folie de Jouxra ny�lt, a szomsz�dos utc�ra. Nem l�tott oda, de
felt�telezte, hogy az �gyeletes �r�ket riasztott�k, s azok figyelik a jap�n
katon�kat. Besurrant az �res piact�rre, alaposan szem�gyre vette az utc�t, a
katon�kat, a Helytart�s�got. Er�sen alkonyodott m�r, de m�g mindig j�l
lehetett l�tni.
K�r�lbel�l t�z perc m�lva megpillantotta Auphelle helytart�t, Robert
ezredest, Gauthier alezredest, k�t m�sik ezredes t�rsas�g�ban, amint kil�pnek
a Helytart�s�g �p�let�b�l, s �szakra fordulnak a Boulevard Gallienin, hogy
gyalog tegy�k meg a k�tsaroknyi utat a H�tel Taiw�ig. Lemonnier t�bornokot
lesz�m�tva -, kinek citadellabeli megjelen�s�r�l nem tudtak a jap�nok - �k
voltak a legmagasabb rang� katon�k Lang Sonban. Az utc�n �ll� jap�n tisztek
�s katon�k �gyet se vetettek a franci�kra -, tisztelg�ssel se, de az
ellens�gess�g b�rmely jel�vel se.
Reisman k�v�ncsi lett volna, vajon Kita Shidehara ezredes is ott lesz-e a
fogad�son. Logikus volna. Vajon tudja-e, mire k�sz�lnek a honfit�rsai? Vagy
tudta-e eddig is, mindv�gig, hamleti hangulatai �s hal�lf�lelmei ellen�re?
Reisman ugyanazon az �tvonalon t�rt vissza a citadell�ba, amelyen j�tt. Az
�szaki kapun�l �ll� �r�k k�sz�lts�gben voltak, de rendk�v�li el�k�sz�letek
nem t�rt�ntek. �tvette fegyvereit az �rmestert�l �s visszat�rt a barakkba, ahol
az emberei v�rt�k.
Derrieu �rnagy is ott volt. - Nem tudja, mi t�rt�nik odakinn? - Fesz�lt volt
a hangja.
Reisman elmondta neki mindazt, amit l�tott.
- Szeg�ny Gauthier. Nem irigylem ez�rt a vacsor��rt - d�nny�gte Derrieu.
Elmondta, hogy jelent�seket kapott, amelyek meger�s�tik, hogy m�s jap�n
egys�gek is csapatmozdulatokat v�geztek a v�rosban �s odakinn a
rizsf�ldeken. - Hogy mit jelentsen az eg�sz, azt m�g mindig nem tudom.
Mintha k�stolgatn�nak benn�nket. Elvesz�tj�k-e a fej�nket �s l�v�nk-e. Lehet,
hogy valami provok�ci�ra v�rnak, s csak azt�n teszik, amit am�gy is tenni
akarnak.
Reisman besz�molt neki Philippe Hanoib�l kapott �rtes�l�s�r�l: hogy a
jap�n nagyk�vet alighanem szigor� k�vetel�sekkel l�pett fel Decoux
tengernagyn�l.
- Az ellen�ll�s h�l�zata, �gy l�tom, pillanatnyilag t�bbet tud, mint a
hadsereg - panaszkodott Derrieu.
- Maga honnan szedi az �rtes�l�seit? - k�rdezte Reisman.
- Vannak �gyn�keink a v�rosban �s a k�rny�ken is. Annamit�k. N�h�nyan
a foly�n t�l, a jap�n b�zisok k�zel�ben.
- R�di�n jelentenek?
- �n tr�f�l, Monsieur! Nincs eff�le luxuscikk�nk, hiszen j�l tudja.
Szem�lyesen kell jelent�st adniuk vagy fut�rt k�ldeni�k.
- Tudna nekem k�t parasztg�ny�t szerezni... cunaost �s szalmakalapokat?
- k�rdezte Reisman. B� Szanra mutatott. - Az egyiket az � m�ret�re, a
m�sikat az eny�mre.
B� Szan nyomban meg�rtette �s meg�r�lt.
Derrieu b�lintott. - Igen, azt hiszem, tudn�k.

Negyed nyolc volt, m�r teljes s�t�ts�g, amikor Reisman �s emberei a d�li
kapun �t kil�ptek a citadell�b�l. Fur�n n�ztek ki: h�rom �llig f�lfegyverzett
gyalogos teljes terepfelszerel�ssel �s k�t can slua tau caplatott egy gyalog�ton
d�l fel�. Sz�z m�tert tettek meg a s�t�ts�gben, azut�n leguggoltak az �sv�ny
mellett a s�rban �s hallgat�ztak. H�v�s volt az �jszaka. Nem volt holdvil�g.
D�len �s nyugaton felh�zet bor�totta az eget. K�na fel�l azonban, �szakkeleten
tiszta �s csillagf�nyes volt az �g. Tal�n el�jel, gondolta Reisman. Webleynek
sz�p id� kell, hogy berep�lhessen. De ez m�g od�bb van. Ez �gyben egyel�re
nincs mit tenni.
A jap�n j�r�rnek, amelyet Verni�res kapit�ny k�s� d�lut�n man�verezni
l�tott innen k�tsz�z m�ternyire, m�g semmi nyoma.
Elhangzott az utols� eligaz�t�s, azut�n Bowren, W�adis�aw �s Sawyer
k�tr�t g�rnyedve, nesztelen�l �tv�gott a mez�n, hogy r�t�rjen a Fort Bri�re de
l'Isle-be vezet� �sv�nyre. Tudt�k, mit kell tenni�k, ha valami okb�l Reisman
�s B� Szan nem �rne oda �jf�lig. F�l perc m�lva m�r el is t�ntek a szem�k
el�l. Azut�n mindketten f�lemelkedtek �s sietve elindultak az �sv�nyen
nyugati ir�nyba.
Reisman j�l �rezte mag�t a cu na�ban, a hegyes szalmakalapban �s a
szand�lban, pedig a ruha el�gg� izzads�gszag� volt. Arc�t s�rral festette
s�t�tebbre, amelyen �tg�zolt. B� Szan teljesen hiteles volt mint can slua tau.
B� zek�j�k alatt mindketten oldalfegyvert, k�st �s gr�n�tokat viseltek, noha
rem�lt�k, hogy nem lesz sz�ks�g�k r�juk. A r�di�t Derrieu �rnagyn�l hagyt�k,
hogy ideiglenesen kieg�sz�ts�k vele a nagyobb, r�gz�tett berendez�st az er�d
h�rad�helyis�g�ben.
�tv�gtak a citadella meg az erd�s emelked� k�z�tt a d�lnyugati sarkon,
azut�n a temet� �s a Ma Qui kapu k�z�tti �sv�nyen, majd az �szaki fal k�r�l,
ugyanott, ahol reggel felder�t�st v�geztek. B�k�s volt minden - se h�bor�s zaj,
se jap�n katon�k -, m�g az er�d�tm�nyt�l keletre r� nem t�rtek a v�rosi
utc�kra, be az �res piact�rre. Ott megl�tt�k a jap�n szakaszt a boulevard
Gallienin, a Helytart�s�g mellett. Ugyan�gy �gyelegtek, mint amikor Reisman
m�sf�l �r�ja l�tta �ket. Semmilyen ellens�ges sz�nd�kot nem mutattak. Gy�r
�s lass� volt a j�rm�- �s a gyalogosforgalom a Boulevard Gallienin.
Reisman �s B� Szan, hogy a katon�kat elker�lj�k, visszafordultak a Rue
Emmerichre. V�gs� sz�nd�kuk az volt, hogy f�lder�ts�k a Hotel Taiwa
k�rny�k�t. De most ker�l�vel kellett odamenni�k. A Rue Emmerich �s az
Avenue Clamorgan sark�n a francia gyarmati hadsereg �s az Idegenl�gi�
katon�i mellett haladtak el, akik a Caf� Lilibe sz�lling�ztak be, �s r� se
r�ntottak a k�zelben �rlel�d� dr�m�ra. Nem volt els�t�t�t�si rendelkez�s. Az
�p�letekb�l, kocsikb�l �s utcal�mp�kb�l �rad� f�nyek tomp�n vil�g�tott�k
meg az utc�kat.
Reisman �s B� Szan g�rnyedt, f�radt testtart�ssal csoszogtak, elhanyagolt
k�lsej�kkel kell�en beleolvadtak az utca n�p�be; �szak fel� tartottak. El�tt�k,
az Avenue Clamorgan tetej�n a Kempitaj-k�zpont magaslott; l�tv�nya
gy�l�letes volt �s fenyeget�. A bej�rat k�r�l nem volt mozg�s, az �p�let d�li
sz�rnya melletti Rue des Tailleurs-�n semmi szokatlan nem t�rt�nt.
Befordultak a Rue des Tailleurs-be, tov�bbmentek egy saroknyit �s �gy
b�mult�k meg a t�loldali H�tel Taiw�t, mint a turist�k. A sz�llod�t r�szben
takart�k az utcai f�k, lef�gg�nyz�tt ablakai f�ny�rban �sztak. Elhaladtak m�g
egy k�v�h�z el�tt, �lldog�ltak egy darabig a b�r�s�g mellett, azut�n �tkeltek az
utc�n, hogy f�lder�ts�k a hotel k�rny�k�t.
�pp elhaladtak a Taiwa homlokzata el�tt a Boulevard Gallienin �s
r�fordultak a Rue des Japonaises-re, amikor k�t jap�n katonai teheraut�
bukkant el� �szaki ir�nyb�l. A kocsik lef�keztek a sz�lloda el�tt. Katon�k
ugr�ltak ki a ponyva al�l �s csat�rl�ncot vontak a bej�rat el�. Reisman
megragadta B� Szan karj�t. Sarkon fordultak, �s �tmentek a bulv�r
t�loldal�ra.
�s p�r m�sodperc m�lva megjelent az �sszes francia vacsoravend�g -
Auphelle, Robert, Gauthier �s a k�t ezredes - kez�k �s l�buk megk�t�zve,
katon�k r�ngatt�k ki �ket az �p�letb�l k�tfel�l �s egykett�re f�ltuszkolt�k �ket
a teheraut�kra. Reismant el�nt�tte a d�h, legsz�vesebben odarontott volna -,
de megfesz�lt �s nyugton maradt. E pillanatban semmit se tehetett, nem
befoly�solhatta az esem�nyeket. A teheraut�k m�ris megfordultak �s
elrobogtak. A jap�n katon�k harci j�r�ralakzatot vettek f�l �s elindultak a
bulv�ron.
B� Szan megszor�totta Reisman v�ll�t: - Odan�zzen, duwa John - suttogta.
- Ott van Jimmy Lum.
� is megl�tta Kita Shidehar�t n�h�ny jap�n tiszt �s katona k�zt, akik kifele
j�ttek a sz�llod�b�l. Parancsok hangzottak el �s a csoport java r�sze,
k�szenl�tben tartott fegyverekkel kirajzott d�l �s nyugat fel�l. Kita a j�rd�n
�llt, besz�lget�sbe mer�lve egy alacsony, z�m�k tiszttel.
B� Szan odahajtotta a fej�t Reisman�hoz. A m�ly, arcukat be�rny�kol�
p�lmalev�lkalap majdnem �ssze�rt. B� Szan szeme besz�k�lt, arc�n zavar �lt.
- Mi�rt seg�tett nek�nk?
- Ezt most t�l bonyolult lenne elmagyar�znom - v�gta r� Reisman.
Megn�zte az �t t�loldal�n �ll� Kit�t �s t�rs�t, majd szemrev�telezte a
k�rny�ket. �r bulv�r forgalma tov�bb gy�r�lt, mintha mindk�t v�g�n elz�rt�k
volna. Eur�paiakat egy�ltal�n nem lehetett l�tni. Kita �s t�rsa egyed�l volt egy
f�lelmes, n�vekv� v�kuum k�z�ppontj�ban; �s Reisman hirtelen r�d�bbent,
hogy bet�lthetne ezt a v�kuumot. Ez a gondolat m�g k�s�rt�bb lett, amikor a
m�sik tiszt mereven meghajolt �s visszaindult a sz�ll� bej�rat�hoz.
- Megpr�b�ljuk magunkkal vinni - mondta halkan Reisman. - Azt akarom,
hogy felismerjen benn�nket. Ut�na majd r�gt�nz�nk. L�gy r�sen B� Szan, de
ne t�madj. Els�k�nt ne. Nyom�s!
Ism�t a ruh�zatukhoz megj�tszott g�rnyedt, csoszog� j�r�ssal indultak el a
bulv�ron kereszt�l. Shidehara ezredes megl�tta �ket �s franci�ul r�juk ki�ltott.
- Allez-vous en! Takarodjatok innen! Menjetek azonnal haza �s maradjatok
otthon!
Reisman kiss� megemelte a fej�t. A m�sik jap�n tiszt meg�llt,
visszafordult, hogy l�ssa, kiknek sz�l a ki�ltoz�s.
- Allez-vous en! Cochons! - ki�ltotta Kita. Azut�n t�gra ny�lt a szeme �s
ezt motyogta: - A francba! - lel�pett a j�rd�r�l �s fel�j�k sietett. - Allez-vous
en! Cochons! - ism�telte.
Kita felismerte �ket, s most m�r a h�szm�ternyire m�g�tte �ll� jap�n
tisztnek j�tszott sz�nh�zat. A k�zvetlen k�zelben minden egy�b mozg�s
megsz�nt, de a t�volb�l �gy�t�z d�rrent.
Kita durv�n karon ragadta mindkettej�ket, �tr�ngatta �ket a t�loldalra �s
angolul ezt morogta: - V�ge a meccsnek, John! Megcser�l�dtek a
j�t�kszab�lyok. Pucolj innen, de gyorsan!
- Mi t�rt�nik itt? - mordult r� Reisman. - Hallgatlak. De semmi vaker!
T�rt�ztette mag�t, nem h�zta el� automata fegyver�t, hogy azzal l�kd�sse
vissza Kit�t a citadell�ba, net�n lel�je a m�sik tisztet, ha beavatkozik - �s
Kit�t is, ha ellen�ll.
- Mindent elfoglalnak, elment az esz�k! - hadarta Kita. - Az eg�sz
istenverte orsz�got. Ha kell b�k�sen, ha kell, er�szakkal.
Megint �k, nem mi. Kita Shidehara elhat�rolja mag�t hadserege akci�it�l.
- Nagyon sz�p b�k�sen b�ntatok el a vacsoravend�geitekkel! - v�gta a
szem�be Reisman.
- Nem az �n vend�geim, a szents�gedet, te p�khendi gazember! - robbant
Kita. - Shizume ezredes kivonja �ket a vesz�lyb�l egy id�re. Nem akar
h�stetteket.
- Mi�rt nem figyelmeztett�l? - k�rdezte Reisman.
- Mert �n se tudtam - v�dekezett Kita. - Valamit gyan�tottam, ahogy te is,
de ma reggelig nem tudtam, mi az. Azt hittem, m�r r�g Kunmingban vagy. �s
hogy h�l' istennek megszabadultam t�led. Megnehez�tetted a dolgom. -
D�h�sen n�zett r�, azut�n ideges pislog�ssal jelt adott neki. - M�g mindig a
h�tam m�g�tt van az a h�lye Szuzuki?
Reisman gyorsan odapillantott, a m�sik jap�n tiszt m�g mindig n�zte �ket.
- Igen.
- Ne t�gy semmi olyat, amit�l �szbe kap - mondta hidegv�rrel Kita. - � a
helyi Kempitaj f�n�ke. Az alattasom... de nem helyesli az �n modus
operandimat, �s bizalmatlan ir�ntam. Mindj�rt megl�tj�tok, hogy Szuzukinak
gyan�s lesz a besz�lget�s�nk, �s hogy nagyon bep�r�g. Ha hallan�, hogy
"amerikaiul" besz�lek, nem tudn�, mi�rt haszn�lom ezt a proli nyelvet,
amelyet � nem �rt.
Reismannak hinnie kellett neki �s megb�znia benne m�g egy l�p�ssel
tov�bb is: - Gyere most vel�nk. Lel�phetsz, ha akarsz.
- Kunmingba?
- Igen.
Nagy sz�m lenne odavinni �t, az biztos.
- Hogy �tadj a bar�taidnak? Ne h�ly�skedj! Most m�r v�gigj�tszom a
meccset itt.
Reisman ism�t odapillantott Szuzuki fel�, az �pp a pisztolyt�sk�j�hoz
ny�lt. - A bar�tod kezd ideges lenni. T�nj�nk el innen - suttogta fesz�lten. -
�jjel f�l kett�kor a kifut�p�ly�n, ha meggondolod magad. Ahol a m�ltkor.
El�tte szabadulj meg ett�l az egyenruh�t�l.
Torokhang� jap�n ord�t�s hallatszott Szuzuki sz�zados ir�ny�b�l a cs�ndes,
�res bulv�r t�loldal�r�l. A sz�zados fel�j�k indult. Kita megfordult �s valami
er�teljeset ki�ltott jap�nul, amit�l a tiszt megtorpant �s visszament a hotelhez.
- �s most siessetek! - mondta Kita Reismannak �s B� Szannak. - Au
revoir! Nem hiszem, hogy veled tartok. Ezek a Szuzuki-f�le urak most
elv�rj�k t�lem, hogy l�v�ld�zzek �s �v�lt�zzek. Lehets�ges, hogy egy
megs�rtett francia visszakiab�l r�m, vagy ak�r l�! Bonne chance! T�n�s
innen!
Reisman �s B� Szan gyorsan a Rue des Tailleur fel� klaffogott vietnami
papucs�ban. �pp be akartak fordulni a sarkon, amikor teheraut�motorok
berreg�se hallatszott �szak fel�l. A b�r�s�g fal�hoz h�z�dtak �s
fegyveresekkel megrakott jap�n katonai teheraut�kat l�ttak, amint
tovarobognak a Boulevard Gallienin. N�melyik befordult a keresztutc�kba,
m�sok tov�bbhajtottak d�lnek. F�kez� teheraut�k csikorg�sa hallatszott,
rohan� neh�z bakancsok�, id�nk�nti l�v�sek zaja �s ord�t�sok. Azut�n m�g
balj�sabb zaj n�h�ny saroknyira �szakra �s keletre - harckocsik motorjainak
d�b�rg�se.
Reisman �s B� Szan beh�z�dott egy r�vid kis �sszek�t� utc�ba, amely az
Avenue Folie de Joux-ra vitt, nyugat fel� robogtak az Avenue Clamorgan fel�,
�tkeltek rajta �s d�l fel� futottak. Minden utc�ban jap�n j�r�r�ket l�ttak, amint
fegyvertelen francia katon�kat �s eur�pai civileket �ll�tanak meg; teheraut�kra
rakj�k �ket, m�sokat gyalogmenetben hurcolnak el. Az elsz�rt fegyverzaj
ellen�re Reisman nem l�tott se halottat, se sebes�ltet. Tal�n azokat is
bevonszolt�k a teheraut�kba. A Rue Emmerichre vezet� utc�csk�n �tv�gva a
Caf� Lili fel� n�zett: f�ltartott kez� francia katon�kat vezettek ki onnan is.
Reisman �s B� Szan a falak, �rnyak, kapuk, f�k, bokrok, kocsik k�z�tt
rejt�zk�dve osont a citadella fel�. Minden ir�nyb�l �radtak azok a katon�k �s
eur�pai civilek, akiknek ugyancsak siker�lt kiker�lni�k a jap�n h�l�b�l.
Ott magaslottak el�tt�k a citadella falai. Nagy erej� motorok berregtek,
t�lharsogt�k a fut� l�bak, ki�ltoz�sok �s v�laszok k�zelebbi zaj�t az �szaki
faln�l. Reisman �szak fel� n�zett, a sug�r�t tetej�re, azut�n keletre, a
keresztez� utc�n �t a Boulevard Gallienire. Jap�n katon�k m�g nem
mutatkoztak errefel�, de l�tta lassan halad� p�nc�lkocsijaikat, teheraut�ikat �s
t�z�rs�gi l�szerkocsijaikat, amint n�h�ny saroknyira �thaladnak a
f�nyp�szm�s s�t�ts�gen.
Reisman�k igazolt�k magukat a port�n, az �r�k f�lismert�k �ket; f�l
kilencre �rkeztek vissza. A barakkokhoz futottak, ahol el�z�leg az
egyenruh�jukat �s fegyvereiket hagyt�k, �s ahol Derrieu �rnagy m�k�dtette
r�di�jukat. K�r�l�tt�k - v�gre-valah�ra - a v�delemre.

38.

Amint Reisman �s B� Szan berontott a barakkba, m�r hallott�k is a r�di�

f�ty�l�s�t, majd Philippe izgatott szavait.
- Decoux tengernagyot elfogt�k! Aym� �s Mordant t�bornokot is.
Valamennyi magas rang� francia katon�t �s civilt megfosztottak a hatalm�t�l,
�s letart�ztatt�k �ket!
Derrieu �rnagy a r�di�n�l �lt �s k�v� meredten hallgatta, amint Philippe
tov�bb�tja a hanoi f�ldalatti h�rszolg�lat �rtes�l�seit. Egy csom�
gyakorl�ruh�s tiszt �s tiszthelyettes �llta k�r�l �s figyelte szorongva. Olyan
volt a szoba, mint egy parancsnoki harc�ll�spont. Reisman r�d�bbent, hogy
Lemonnier t�bornokot lesz�m�tva, alighanem Derrieu most a legmagasabb
rang� tiszt Lang Sonban.
Az �rnagy f�ln�zett, de csak m�sodik nekifut�sra ismerte f�l, ki is ez a k�t
homokos k�p� annamita. F�lkelt a r�di�asztal mell�l �s t�j�koztatta Reismant:
- Belfontaine a n�v�r�vel egy�tt Fort Bri�re-ban van. Ott m�g nem indult meg
a t�mad�s. A maga emberei is vel�k vannak.
Reisman megfogta a mikrofont. - Szervusz, Philippe, itt John Reisman!
�pp most j�ttem meg felder�t�sb�l. Itt is megkezd�d�tt.
Besz�molt arr�l az �rul�sr�l, amelynek szemtan�ja volt a Taiwa Sz�lloda
el�tt, meg arr�l, hogyan szedik �ssze a v�rosban a katon�kat �s az eur�pai
civileket. Derrieu �s emberei mindezt most hallott�k el�sz�r.
- Itt egyel�re nem t�ntek f�l - mondta a r�di�n �t Philippe. - Mit fogsz
tenni?
- Kapcsolatba l�pek Kunminggal. Megpr�b�lom el�bbre hozni az indul�s
id�pontj�t. Azt�n mihelyt tudunk, odaverg�d�nk hozz�tok.
M�r besz�d k�zben meghallotta a jap�n t�z�rs�g �tegeinek els� d�rejeit, a
gr�n�tok s�v�t�s�t, s a citadell�t megreszkette t� robban�sokat.
Este kilenc �ra volt.
A tisztek �s tiszthelyettesek pillanatok alatt sz�tsz�ledtek �ll�saik fel�,
Derrieu �rnagy pedig a d�lkeleti b�sty�ra rohant, hogy tov�bb�tsa Lemonnier
t�bornoknak a Reismant�l �s Philippe-t�l szerzett �rtes�l�seket, s hogy
parancsokat k�rjen a citadella v�delm�re.
Reisman �s B� Szan mag�ra maradt a r�di�val. Mik�zben a jeleket
kopogtatta Kunmingnak, m�r behallatszott a francia 60 millim�teres �s 81
millim�teres mozs�r�gy�k-�s a 75 millim�teres �gy�k els� z�r�t�ze. Reisman
tudta, hogy a v�d�k fegyverzete hi�nyos �s elavult, de taktikailag is h�tr�nyos
a helyzet�k, mert vakt�ban, a falak m�g�l kell ismeretlen r�pp�ly�ra
k�ldeni�k l�ved�keiket, mik�zben az ellens�gnek nincs m�s dolga, mint
cs�veiket a k�zvetlen c�lz�ssal a citadell�ra ford�tani. Rem�lte, hogy a
s�ncokra f�ljutottak m�r a figyel�k �s hogy a viszonz� l�v�seket az ellens�ges
�gy�k torkolatt�z�re ir�ny�tj�k, meg a v�ros f�nye �ltal megvil�g�tott
csapat�sszevon�sokra �s fegyverzetre. Ki tudja mi�rt, az �ramszolg�ltat�st
nem kapcsolt�k le a Rue Goutten�gre-i �ramk�zpontb�l. Reisman a barakk
fal�n lev� aljazatba k�t�tte a r�di� vezet�k�t, �gy besz�lt Kunminggal. M�g az
�zenetet k�dolta �s kopogta a morzekulccsal, szinte kett�hasadt; egyik fele
legsz�vesebben kiment volna harcolni, m�sik r�sze a r�di�n�l akart maradni.
Val�j�ban azonban nem volt v�laszt�sa. Maradnia kellett, m�g ha a barakkot
eltal�lj�k, akkor is.
A kunmingi r�di�kezel� ez�ttal �ber volt. Kilgore alezredes pedig m�r ott
�lt a r�di�shelyis�gben, hogy az �jszakai munk�t �sszehangolj�k, �gy
perceken bel�l vette Reisman �zenet�t �s v�laszolt is r�.
- Jap�nok t�madnak benn�nket a Lang Son-i citadell�ban. Megyek kiseg�t�
had�ll�sba, majd nyomban a rept�rre. G�pek kett� nulla-nulla helyett
huszonh�rom nulla-null�ra kellenek.
- K�t L-5-�s m�r a leveg�ben van Cs�ng Hszi fel�. H�vd ott egy �ra
m�lva. Ugyanaz az elj�r�s, mint m�ltkor. Nem rep�l be, ism�tlem, nem rep�l
be, ha a rept�r nem biztons�gos.
- Helyes! Ide seg�ts�g kell. L�gi csap�s.
Kilgore v�lasz�t�l fej�be sz�llt a d�h. A v�lasz �gy hangzott: - Majd
megl�tom, mit tehetek... ismered az �ll�spontunkat a franci�knak ny�jtand�
seg�ts�gr�l.
Reisman legsz�vesebben r�bor�totta volna d�h�t a kettej�ket elv�laszt�
h�romsz�z�tven m�rf�ldnyi t�von �t. Pontosan ez a politika kergette �t ilyen
sz�rny� konfliktusba. Kilenc h�napja t�rt�nt, hogy Bowrennel meg a Piszkos
Tizenkett�vel kiugrottak egy rep�l�g�pb�l, azzal a paranccsal, hogy seg�tsenek
Franciaorsz�gnak. Ugyanazon az �jszak�n �s a r�k�vetkez� h�napban
amerikaiak t�zezrei estek el �s sebes�ltek meg s�lyosan, hogy seg�ts�k
Franciaorsz�got. �s m�g j�val el�bb, a n�ci megsz�ll�s �veiben egyik k�ldet�s
k�vette a m�sikat, amikor egyed�l odak�ldtek, s � ment is sz�vesen.
- Nek�nk kell... amerikai katon�knak... �s a te sz�ll�tm�nyodnak! -
kopogta le hangosan Reisman. Egy�ltal�n nem z�rta ki azt a lehet�s�get, hogy
Kilgore a sors�ra hagyja, a jap�nokkal szemben. J�l tudta, mit m�velt az
alezredes - Taj Livel b�n�s �sszefon�d�sban -, ez ellen sz�l azonban Kilgore
rem�nyked�se, hogy Reisman hatalmas adag �piumkincset visz neki. A
mitikus �piumsz�ll�tm�ny tal�n leh�zza majd a m�rleg m�sik serpeny�j�t.
Tudta, hogy az alezredesnek mocskos kapcsolatai vannak magas k�r�kig,
eg�szen Taj Liig, s ezek r�v�n kereszt�l tud vinni olyasmit is, amit szab�lyok,
rendelkez�sek �s hivatalos politika am�gy tiltana. Hiszen eddig is
bebizony�totta: rep�l�g�peket tud ind�ttatni �s �letvesz�lyes feladatokra
k�ldeni.
- H�vj k�s�bb - felelte Kilgore �s m�ris megszak�totta a kapcsolatot.
A robban� l�ved�kek d�rg�se bet�lt�tte a bels� t�rs�get, s most m�r
g�ppuskakattog�s �s kis k�zifegyverek t�zel�se is bekapcsol�dott a t�zbe. B�
Szan leguggolt az egyik barakkablakhoz, figyelte, mi t�rt�nik odakinn �s
nyugodtan v�rta Reisman parancsait.
Derrieu �rnagy rontott be, Lemonnier t�bornok parancsnoki posztj�t�l
�rkezett. Besz�molt r�la, hogy a jap�n gyalogs�g els� t�mad�s�t visszavert�k
az �szaki �s a d�li kapun�l. A bez�rt Ma Qui kaput m�g nem t�madt�k, de a
nyugatabbr�l �rkez� csatazaj arra vallott, hogy a Gallieni- �s a N�grier-er�d�t
�gyszint�n t�madj�k.
- Lemonnier t�bornok szem�lyesen vette kez�be a v�delmet a citadella
d�lkeleti b�sty�j�n - k�z�lte Derrieu. - Verni�res az �szaknyugati b�sty�hoz
ir�ny�totta embereit.
- �s mi van orsz�gszerte? - k�rdezte Reisman.
- Az, amit�l tartottunk - felelte Derrieu. - Dong Dang, Ha Giang, s a
hat�rvid�ken l�v� meger�s�tett v�rosok sorra jelentik, hogy t�madj�k �ket is.
Azonnali l�gi seg�ts�gre volna sz�ks�g�nk magukt�l. Lemonnier t�bornok
k�ri, r�di�zzon a honfit�rsainak, hogy seg�tsenek.
A jap�n mozs�r�gy�k l�ved�keik becsap�d�sait�l Reisman, Derrieu �s B�
Szan a padl�ra vetette mag�t. Ablak�veg cs�r�mp�lt, falak reccsentek meg, a
mennyezetr�l vakolatdarabok hullottak le.
- �pp az el�bb r�di�ztam nekik - kiab�lta Reisman, k�zben f�lkelt �s
leporolta a ruh�j�t. - �s most v�runk �s rem�nyked�nk. Milyen er�k vannak
itt a hely�rs�gben?
Derrieu elmondta, hogy a citadella k�tsz�z katon�j�t fogt�k el vagy ejtett�k
csapd�ba a jap�nok m�g a t�mad�s megkezd�se el�tt. M�r halottak �s
sebes�ltek is vannak, de a sz�mukat nem tudni. A b�sty�kon �ll� figyel�k
seg�ts�g�vel ir�ny�tott �gy�- �s mozs�r�gy�sorozatokkal, koncentr�lt
g�ppuska- �s k�zifegyvert�zzel tartj�k vissza az ellens�get. A kev�ske r�gi
tankot, p�nc�laut�t �s �gy�t a bels� t�rs�gen osztott�k sz�t, ellent�mad�sra
k�szen, ha a kapukat-falakat bet�rn�k.
Reisman k�nytelen volt sz�molni vele: alig van es�ly r�, hogy a
sz�vets�ges er�kt�l, K�n�b�l seg�ts�get k�ldjenek. �gy �rezte, ideje
el�hozakodni hetek �ta d�delgetett terv�vel:
- Elfogadn�nak-e seg�ts�get a vietnamiakt�l? - bukott ki bel�le.
Derrieu �rtetlen�l n�zett r�. - Persze. Sok van bel�l�k a gyarmati
hadsereg�nkben.
- A partiz�nokt�l - sietett a magyar�zattal Reisman. - A Viet Minht�l...
Azokt�l a f�rfiakt�l �s n�kt�l, akik szeretn�k, ha maguk is, a jap�nok is
kitakarodn�nak innen.
Tudta, hogy Ho Si Minh ezer-valah�ny gerill�ja k�szen �ll, hab�r Ho m�g
mindig hajtogatja, nem vetheti m�g be �ket igazi akci�ba. R�ad�sul Reisman
tudta: m�g sok-sok ezernyi Viet Minh van szerte mindenfel�. Tal�n Lang Son
k�r�l is akad p�r sz�z. Ha most sz�vets�gesekk�nt l�pn�nek f�l, akkor a
franci�k k�s�bb nem tagadhatn�k meg t�l�k, hogy jogosan bele ne sz�ljanak
saj�t haz�juk sors�ba; ezt a jap�nok ellen ontott v�r�kkel v�vn�k ki.
Derrieu a h�tt�rb�l hallatsz� robban�sok, l�v�ld�z�sek, g�ppuskakattog�s-
�s k�zifegyver-zajban adta meg a v�laszt. Zavart arc�n most der� �radt sz�t �s
kapcsolt: - Mindig is sejtettem mag�r�l, hogy ilyesmivel foglalkozik ott a
hegyekben. El tudja �ket �rni r�di�n?
- Megpr�b�lom.
- Tegye. �n most ak�r az �rd�gt�l is elfogadn�m a seg�ts�get; alkudni
azt�n k�s�bb is r��rek vel�k. A t�bornokn�l leszek. K�rem, j�jj�n oda, �s
tudassa vel�nk a v�laszt.
Elment, Reisman pedig Pac Bo hull�mhossz�ra hangolta a k�sz�l�ket. A
k�zels�g lehet�v� tette, hogy a mikrofont haszn�lja, s a saj�t hangj�n
besz�ljen.
- Azonnal h�vd oda H�t, vagy Giapot - mondta az �gyeletes r�di�kezel�
l�nynak.
N�h�ny perc m�lva Nguyen Thi Mai sz�lalt meg. Se Ho, se Giap nincs ott,
k�z�lte. Nyugodt volt a hangja, mint akinek nincs tudom�sa arr�l, mi t�rt�nik.
Reisman elmondta neki, hogy a jap�nok megt�madt�k a franci�kat Lang
Sonn�l �s m�sutt, s hogy neki �s embereinek nem lesz k�nny� kijutniuk az
orsz�gb�l; valamint hogy seg�ts�get k�r a Viet Minht�l.
- A ti t�rs�getekben nem t�rt�nt semmi? - k�rdezte v�g�l.
- Semmi. Nagy a nyugalom - v�laszolta Mai, furcsa m�d tart�zkod�an az
itteni katasztr�fa ir�nt.
- Azonnal h�vd a r�di�hoz H�t vagy Giapot - k�vetelte Reisman. Elj�tt a
cselekv�s ideje, most v�gre t�rleszthett�k mindaz�rt, amit tett�nk �rtetek. Egy
Viet Minh-t�mad�s a jap�nok ellen enyh�ten� a nyom�st, nek�nk pedig id�t
adna, hogy kijussunk innen.
De megval�s�that�-e az ut�np�tl�s? Hogy ezer kik�pzett Viet er�ltetett
menetben, titkos �sv�nyeken ide�rjen, ahhoz legal�bb k�t nap kell, legjobb
esetben is m�sf�l nap. Aki teheraut�kat tud koldulni, k�lcs�nk�rni vagy lopni,
az n�h�ny �ra alatt meg�rkezhet. De ha Ho �zen Lang Son k�rny�k�n l�v�
embereinek, azok m�ris r�t�rhetnek a jap�nokra h�tulr�l.
- Nem j�hetnek a r�di�hoz - ism�telte meg Mai. - Nincsenek a t�borban.
- Akkor ki a parancsnok? - Nem is v�rta meg a v�laszt, m�ris belefogott,
hogy k�rvonalazza a Viet Minhekt�l k�rt akci�sort. Mindenekel�tt, sz�l�ts�k
f�l Lang Son-i k�dereiket, hogy sziv�rogjanak be �s t�madj�k meg a
jap�nokat; azokra gondolt p�ld�ul, akik n�gy h�nappal ezel�tt meggy�jtott�k a
f�kly�kat a kifut�p�ly�n �s biztos�tott�k a terepet, amikor Filmore-ral kirep�lt
innen. - Nincs vesztegetnival� id�nk. Hallod az �gy�kat, nem? L�vik a
citadell�t �s a csapataik k�szen �llnak, hogy megostromolj�k a falakat.
- Igen, hallom.
- Ki a parancsnok?
- Ilyesmikben csak Ho ap� �s Giap t�bornok.
- Hol vannak? El� tudod ker�teni �ket?
- Mondom, hogy nem tudom. Nagy fontoss�g� �gyben vannak t�vol.
- Semmi se ilyen fontos, a fene egye meg! - tombolt Reisman.
Eddig soha f�l se mer�lt benne az a lehet�s�g, hogy azok ott semmit se
tesznek. Enyh�bb hangra v�ltott. B�rmif�le akci� is j�l j�nne, mondta a
l�nynak, �s neki gondja lesz majd r�, hogy ut�na megjutalmazz�k �ket,
tov�bbi fegyver- �s l�szersz�ll�tm�nyokkal.
- �szint�n sajn�lom, John - v�laszolta a recseg�sen s a k�ls�
fegyverropog�son �t Mai. - Igyekszem megkeresni Ho ap�t. Isten veled!
Reisman sz�l�tgatta, hogy besz�ljen m�g, de se a l�ny, se az �gyeletes
r�di�kezel� nem felelt. De nem bontott�k meg a kapcsolatot. Ahogy ide-oda
kapcsolgatta a r�di�t v�teli poz�ci�ra, hallotta, hogy ott m�g mindig �r�
vannak hangolva.
Reismannak csak most nyilallt agy�ba valami, amit el�z�leg kivetett a
fej�b�l. Hogy ami t�rt�nik, az nem �js�g a Viet Minhnek! Meglehet, hogy Ho
Si Minh �s Vo Nguyen Giap ott �llt Nguyen Thi Mai mellett, mik�zben �
seg�ts�g�rt k�ny�rg�tt.
H�nak tudnia kell, mi t�rt�nik! Tudnia kell, mert a k�mei �s az �gyn�kei
minden�tt ott vannak, amint ezt a m�ltban sokszor tapasztalta is. Tudnia
kellett a k�zelg� jap�n t�mad�sr�l napok �ta, ha ugyan nem hetek �ta,
mindenk�pp r�gebben, mint ahogy Reisman, embereivel �s Shidehara
ezredessel elindult Pac B�b�l Lang Sonba. Tudnia kellett - m�gha Kita nem
tudta is -, mert a Viet Minh k�mh�l�zata ugyan�gy jelen van minden�tt, mint
Taj Li�. Ott vannak minden�tt!

Iszony� indulat gerjedt f�l benne - Ho Si Minh ellen, Giap ellen, a Viet Minh
ellen, de nem maradhat tov�bb, nem tombolhat, nem k�ny�r�ghet itt tov�bb.
Kikapcsolta a k�sz�l�ket, kih�zta a konnektort �s bevonta az antenn�t.
- Indulnunk kell, B� Szan... megy�nk a t�bbiekhez - sz�lt a fi�nak.
Levett�k a cu-naost, szalmakalapot, szand�lt, �s �t�lt�ztek saj�t
egyenruh�jukba. A vietnami ruh�kat �sszetekert�k, zs�kjukhoz k�t�zt�k,
h�tha ism�t sz�ks�g lesz ezekre. Minden fegyver�kkel �s felszerel�s�kkel,
plusz a h�tizs�khoz sz�jazott r�di�val �s a gener�torral elindultak a bels�
udvaron �t az �gy�t�zben Lemonnier t�bornok parancsnoki harc�ll�spontja
fel�.
Amint oda�rtek, elhallgatott a jap�n �gy�t�z. Minden k�ls� t�zel�s
megsz�nt, ut�na a franci�k� is. Az �jszaka hirtelen elcs�ndesedett, �s
Lemonnier t�bornok emberei a d�lkeleti b�sty�n elbizonytalanodtak, mit
tegyenek most. A t�bornok tov�bb vez�nyelte az �ll�sok er�s�t�s�t �s az �gy�k
�s csapatok �tir�ny�t�s�t. Reismanban f�lmer�lt, mik�zben Derrieu �rnagyot
keresg�lte, hogy a jap�nok nem akarhatj�k igaz�n lerombolni az er�d�tm�nyt,
mert akkor �jj� kellene majd �p�teni�k, saj�t maguk sz�m�ra. Val�sz�n�bbnek
t�nt, hogy csak gy�t�rni akarj�k a v�d�ket: adj�k f�l.
A kommunik�ci�s helyis�gben tal�lt r� Derrieu-re. Az �rnagy egy telefon-
kapcsol�t�bla f�l� hajolt, ahol egy katona hasztalan pr�b�lt kapcsolatot
teremteni a kev�s telefonok valamelyik�vel a k�l�nf�le Lang Son-i katonai �s
civil hivatalokn�l.
- Hasztalan - mondta Derrieu Reismannak. - Csak a villany�ramot
hagyt�k meg, mert nekik is sz�ks�g�k van r�. De a telefonvonalainkat
elv�gt�k.
Reisman f�lrevonta �s besz�molt Derrieu-nek arr�l, hogy nem siker�lt
besz�lnie ama bizonyos - �gy mondta - "gerillavez�rrel".
Derrieu t�relmetlen�l n�zett r�: - Melyikkel? Nguyen Ai-Quockal?
Reismanban konfliktusba keveredtek a lojalit�sok �s az �g�retek. Kib�kte:
- Azzal, aki Ho Si Minhnek nevezi mag�t.
A felder�t�tisztnek semmit se mondott a n�v. - Egy percig se hittem, hogy
j�nni fognak - mormogta. - K�tik �ket a saj�t alkuik a jap�nokkal...
- K�s�bb m�g egyszer megpr�b�lkozom - �g�rte Reisman. - Majd Fort
Bri�re de l'Isle-b�l. Ki kell juttatnom innen az embereimet �s Madeleine
Thibaut-t. K�t L-5-�s j�n �rt�nk a maguk repter�re.
Derrieu gondterhelten n�zett r�: - A maguk es�lyei ott, mon ami,
k�r�lbel�l annyira j�k, mint a mieink itt a citadell�ban. - J�jj�n... besz�lj�nk
el�bb a t�bornokkal... azut�n elmegyek mag�val a Ma Qui kapuhoz. Ott tud
most a legk�nnyebben kisurranni.
M�g Lemonnier t�bornok fel� tartottak, egy fut�r rontott be a
harc�ll�spontra.
- Egy jap�n tiszt �ll az �szaki kapun�l, uram, feh�r z�szl�val. K�veteli,
hogy a citadella adja meg mag�t.
- N�v szerint engem k�rt? - k�rdezte Lemonnier.
- Nem, uram. Csak a rangid�s tisztet.
A t�bornok k�r�ln�zett, �szrevette Derrieu-t �s megk�rdezte: - Lenne
sz�ves t�rgyalni vele, �rnagy?
- Term�szetesen. Mit mondjak neki, uram?
- El�g lesz egy r�vid nem. - Majd Reismanra n�zett. - V�rhatunk-e gyors
seg�ts�get a K�n�ban lev� honfit�rsait�l, �rnagy?
- Ism�telten k�rtem a b�zisomt�l az elm�lt k�t napban, t�bornok.
Megadtam nekik a jap�n �s a francia harci helyzetek pontos koordin�t�it.
Utolj�ra k�r�lbel�l f�l �r�ja. De m�g mindig nem tudom, mi a sz�nd�kuk.
- K�sz�n�m a j� sz�nd�k�t! - mondta Lemonnier.
- Tov�bb pr�b�lkozom - Reismanb�l hirtelen �gy t�rt el� a d�h, hogy
maga is meglep�d�tt. - Ha ma �jjel Kunmingba �rek, minden t�lem telhet�t
megteszek. M�g ha fegyvert kell valakinek a fej�hez nyomnom, akkor is.
A t�bornok maga is meglep�d�tt ezen, de azut�n f�lnevetett: - �gy l�tszik,
mostans�g ez j�n divatba. Bonne chance!
Reisman �s B� Szan els� k�zb�l akart�k megtudni, mi t�rt�nik, ez�rt
kicsivel elhalasztott�k t�voz�sukat a citadell�b�l �s elk�s�rt�k Derrieu
�rnagyot az �szaki kapuhoz. R�di�jukat, �ramfejleszt�j�ket �s zs�kjaikat a
d�lkeleti b�sty�n hagyt�k.
H�romnegyed t�z volt, m�sf�l �ra telt el a jap�n t�mad�s kezdete �ta.
Derrieu nem engedte, hogy kil�pjenek vele a kapun, ez�rt azt�n f�lmentek
a mellv�d m�g�, s onnan n�zt�k a falakon k�v�li t�rs�get.
Kietlen �s keserves k�p t�rult a szem�k el� az ellens�ges teheraut�k �s
p�nc�lozott aut�k f�nysz�r�inak f�ny�n�l. Derrieu-nek meg�lljt parancsolt
egy jap�n tiszt. Gyatra francias�ggal besz�lt egy mozgathat� megafonba,
amely a m�g�tte l�v� teheraut� tetej�n kapott helyet. Reisman a f�nys�vban
f�lismerte: Szuzuki az, a Kempitajt�l. Parancsol� hangja bet�lt�tte a leveg�t
�s visszaver�d�tt a citadella falair�l. Egyszer csak el�rehozt�k a f�nybe a m�g
mindig megk�t�z�tt Auphelle helytart�t �s Robert ezredest.
- �s most az �n�k parancsnokai fogj�k megad�sra utas�tani magukat! -
k�z�lte Szuzuki.
Auphelle �s Robert n�m�n �s v�dtelen�l �llt a f�ny�rban. Szuzuki pedig
m�g k�tszer elism�telte k�vetel�s�t.
A magas, karcs�, feh�r haj� helytart� ekkor f�lemelte fej�t �s elki�ltotta
mag�t: - Vive le France!
Robert ezredes - m�g mindig az �sszevissza gy�r�d�tt pomp�zatos
d�szegyenruh�j�ban - odaki�ltotta Derrieu �rnagynak �s a bej�ratn�l meg f�nn
az oromzaton �ll� katon�knak:
- Tartsatok ki! Vive le Coloniale!
Durv�n h�trar�ngatt�k �s elvezett�k mindkettej�ket. Derrieu von�sai
eltorzultak a d�ht�l, lassan elfordult �s visszament a citadell�ba, h�ta
megmerevedett, mint aki sort�zre sz�m�t ak�rmely pillanatban. A kaput
becsapt�k �s bez�rt�k m�g�tt�k a szolg�latos katon�k. Reisman �s B� Szan
utol�rte, egy�tt �tsiettek a s�t�t bels� t�rs�gen, hogy jelent�st tegyenek a
d�lkeleti b�sty�n Lemonnier t�bornoknak.
A megad�s gondolata f�l se mer�lt egyik�kben se. �t percre r� a jap�nok
ism�t t�zet nyitottak.

Derrieu �rnagy odafenn a mellv�dn�l, a Ma Qui kapu f�l�tt megmutatta nekik,

hol juthatnak ki.
Nyugat fel�l l�tszottak ugyan t�voli f�lvillan�sok �s a csatazaj is ide
hallatszott Fort N�grier �s Fort Gallieni kis el�retolt �ll�sai fel�l, de ebb�l az
ir�nyb�l nem t�madt�k a jap�nok a citadell�t. Az ellens�g az �szaki sz�rnyra
�s a d�lkeleti er�dre koncentr�lta t�mad�sait. T�z�rs�g�k a kapuk
sz�trobbant�s�ra, a falak megrepeszt�s�re t�rekedett. Mozs�rt�zet z�d�tottak a
bels� t�rs�gre, hadd robbanjanak vakt�ban b�rmely v�letlen�l eltal�lt
c�lponton: katon�kon, civil f�rfiakon, n�k�n, gyerekeken; barakkokon,
rakt�rakon, j�rm�veken, fegyvert�rol� helyeken. Az �szaki, keleti �s d�li
l�r�ses oromzatot v�d� francia katon�k sorra hullottak �s sebes�ltek meg a
s�t�ts�gb�l �rkez� �gy�t�zt�l, a g�ppuskasorozatokt�l �s puskal�v�sekt�l.
Reisman tudta, hogy rem�nytelen ez a harc. Csak id� k�rd�se, mikor t�rnek
�t a jap�nok a kapukon �s a falakon. De itt, a citadella nyugati oldal�n az
ellens�g t�bb mint negyed m�rf�ldnyire volt �s ellenkez� ir�nyba n�zett, Fort
N�griert �s Fort Gallienit ostromolta. Dombok, erd�k, rizsf�ldek �s a katonai
temet� keskeny folyos�ja v�lasztotta el a jap�nokat a Ma Qui kapu el�tti
nyugodt ter�lett�l. Reismannak �s B� Szannak a csata fedezete mellett kellett
kimenek�lnie a citadell�b�l, hogy oda�rjenek a megbesz�lt Fort Bri�re de
l'Isle-i �s a rept�ri tal�lkoz�ra.
- �s most menjenek! - mondta Derrieu �rnagy, kik�s�rte �ket a kapuig.
M�g a katon�k kinyitott�k a nagy vasp�ntokat, �k b�cs�zkodtak. N�zt�k
egym�st, s �rezt�k, milyen sz�rny�, hogy nem tudj�k, mit hoz a k�vetkez�
pillanat, nem tudj�k, viszontl�tj�k-e egym�st valaha is.
- K�sz�n�k minden seg�ts�g�t, Jean! - szakadt ki v�g�l Derrieu-b�l. - �s
most menjen gyorsan! Maga is, tizedes!
- Au revoir, Raoul! - mondta Reisman. - Mindent megteszek, ami csak
er�mt�l telik, hogy seg�ts�get k�ldj�k mag�nak.
Reisman �s B� Szan kib�jt a r�sre kinyitott kapun, amelyet nyomban
bez�rtak ut�nuk. Az oromzatr�l egy darabig vigy�zt�k m�g �ket a
fegyveresek, azut�n eltakarta �ket az ellens�g szeme el�l a harc. D�lnek
tartottak, az ismer�s gyalog�ton a rizsf�ldeken �t, v�gig �beren figyelt�k, nem
haszn�lj�k-e m�sok is ezeket az �sv�nyeket. Fort Bri�re ide l'Isle fel�
k�zeledve ism�t csatazaj hallatszott: ez az er�d�tm�ny is ostrom alatt �llt.
Reisman r�d�bbent, hogy ellens�ges er�k nyilv�n kiker�lt�k a citadell�t Lang
Son legkeletibb utc�in, azut�n ellen�ll�s n�lk�l jutottak a vas�ttal �s a foly�val
p�rhuzamos orsz�g�ira. A sz�raz f�ldeken sz�tsz�r�dtak Fort Bri�re de l'Isle-
t�l �szakra �s keletre, de elker�lt�k a rizsf�ldeket nyugaton, amelyeken most
haladtak.
G�ppuskat�z csapott be el�j�k az �sv�nyen, k�tfel�l belef�r�dott a nedves
rizsf�ldbe, s �k eldobt�k magukat a s�rban. Alig sz�zm�ternyire voltak a
legk�zelebbi k�ls� beton�p�tm�nyt�l �s annak neh�z g�ppusk�it�l. Boery
�rnagy nyilv�n f�lk�sz�tette nyugati sz�rny�t behatol�kra. B� Szan
belekapaszkodott egy g�tba, elind�totta a gener�tort, Reisman pedig r�di�zott
Philippe-nek, mondja meg a nyugati sz�rnyon l�v� katon�knak, sz�ntessenek
t�zet �s engedj�k �t �ket.
Pontosan huszonh�rom �r�ra jutottak be a v�delmi �ll�sba.
Boery �rnagy bunkerj�ban tal�lt r� Philippe-re �s r�di�j�ra. A r�di� m�g
mindig az �ramk�rr�l m�k�d�tt, Reisman pedig �jra el�mult azon, hogy van
m�g �ram �s vil�g�t�s; ez ut�bbit siet�sen bark�csolt els�t�t�t�t�bl�k takart�k
az ajt�kon �s ablakokon.
Madeleine az els�seg�ly�llom�son van, k�z�lte Philippe, seg�t a sebes�ltek
ell�t�s�ban. Bowren �rmester, Joe W�adis�aw �s Ken Sawyer f�lment seg�teni
egy el�retolt t�zel��ll�sra az �szaki sz�rnyon. Reisman elk�ldte B� Szant,
h�vj�k be �ket, k�zben n�zzenek be az els�seg�ly-�llom�sra �s mondj�k meg
Madeleine-nek; itt vannak, �s k�sz�l�dnek, r�videsen indulnak.
- Velem tart Madeleine? - k�rdezte Philippe-t�l.
- Nem tudom - fordult fel� egy pillanatra a r�di�t�l Philippe. - Azt
mondja, nem akar k�l�nleges elb�n�sban r�szes�lni, hogy sok m�s francia
asszony is van m�g itt is, a v�rosban is, a citadell�ban is. Isten a
megmondhat�ja, mit m�velnek majd vel�k a jap�nok.
Reismant iszonyatos gy�trelem fogta el, azut�n gyorsan belevetette mag�t
a tennival�iba. Miel�tt viszontl�tja az asszonyt, valami m�don meg kell
gy�znie �t, hogy t�voznia kell innen vel�k egy�tt - �s k�zben semmi
biztos�t�k se volt r�, hogy val�ban siker�l kijutniuk.
Id�k�zben letelt m�r az az id�pont, amikor h�vni akarta B�rt Webley
pil�t�t Cs�ng Hsziben. Nem k�rheti, hogy rep�lj�n be, am�g nem
bizonyosodott meg r�la, hogy a kifut�p�lya m�g nyitva �ll. B�r ellens�ges
t�mad�sok csup�n francia er�d�tm�nyekre koncentr�l�dnak, meggy�z�d�se
volt, hogy a rep�l�t�r fel� is tartanak jap�n csapatok, neki mag�nak kell
odamennie, hogy megtudja.
De el�bb m�k�d�sbe hozta saj�t r�di�j�t, hogy �jra kapcsolatba l�pjen
Kunminggal. Philippe ezalatt tov�bb hallgatta az ellen�ll�si h�rszolg�latot
Hanoib�l. Az ottani hely�rs�g ugyancsak ostroml�kkal k�zd; sok ny�lt
r�di�h�r j�tt m�s olyan er�d�tm�nyekb�l is, amelyek orsz�gszerte ostrom alatt
�llnak, s amelyek mind k�ts�gbeejt� helyzet�ket ecsetelt�k azoknak, akik
hallgatj�k �ket; seg�ts�g�rt k�ny�r�gtek.
Elindult egy refr�n, amelyet azut�n a k�vetkez� �r�k sor�n �jra meg �jra
ism�telnek: - L�gi seg�ts�get! Hol vannak az amerikaiak?
Philippe ny�lt vev�k�sz�l�k�nek recseg�se �sszekeveredett Reisman
morzekopogtat�s�val, s mindkett�t elnyomt�k a t�mad� t�z�rs�g d�rg�sei �s
robban�sai �s a csata fegyverropog�sa.
M�g Reisman Kunmingnak kopogta jeleit, Boery �rnagy �s k�t seg�dtisztje
az el�retolt �ll�sok ellen�rz�se ut�n visszaj�tt a parancsnoki posztra. A
tagbaszakadt fiatal parancsnok arc�t a csata f�stje-pora feket�tette be, de er� �s
biztons�g �radt bel�le, s�t m�g lelkes�lts�g is.
Odal�pett Reismanhoz, megv�rta, m�g kis sz�net �ll be az ad�sban, �s �gy
sz�lt: - K�rem, mondja el b�zis�nak, mi t�rt�nik itt!
Reisman lekopogta. - Maradj, a k�sz�l�kn�l... - �s kez�t a billenty� f�l�tt
tartotta; Boery pedig besz�lt, mint aki t�j�koztatni �s befoly�solni szeretn� azt
a katonai �s politikai hierarchi�t, amelyet � maga nem k�pes el�rni; mintha
tov�bb�tan� nekik megfigyel�seit: hogy katon�i b�tran �s kem�nyen
harcolnak, b�r komoly t�ler�vel �llnak szemben mind csapater�ben, mind
fegyverzet dolg�ban; hogy a Fort Bri�re de l'Isle-ben l�v� f�rfiak �s n�k
harckedve t�retlen maradt; hogy az � 90 millim�teres �gy�inak �s j�l
elhelyezett g�ppusk�inak t�ze kem�ny �rat fizettet az ellenf�llel a front�lis
t�mad�s�rt.
Reisman figyelmesen hallgatta Boery szavait, azut�n neki�llt, hogy annyit
adjon bel�le angolra leford�tva, amennyit csak lehet; m�g az �zenet
rejtjelez�s�vel se bajl�dott. A parancsnok �gy fejezte be: - Egyel�re
visszaverj�k �ket, de iszonyatos t�ler�vel t�madnak. Az �n�k K�n�ban l�v�
amerikai l�gierej�nek seg�teni�k kell. Most taktikai csap�ssal..., k�s�bb
ut�np�tl�ssal.
Kilgore alezredes a kunmingi rept�r r�di�kezel�j�n kereszt�l v�laszolt,
�spedig k�dolva: - Haszn�ljon rejtjelz�st, a franc egye meg! Haszn�ljon
rejtjelz�st! Taktikai l�gi csap�sra vonatkoz� k�r�s�ket magasabb szinten
tanulm�nyozz�k. Nekem magamnak nem �ll hatalmamban elrendelni.
Amikor Reisman f�lolvasta az �zenetet Boery �rnagynak, a parancsnok
f�radtan megvonta a v�ll�t, szem�t az �g fel� ford�totta �s keser�n ezt
d�nny�gte a recseg� r�di�nak: - Merd, Monsieur... merci! Reismannak
viszont �szinte h�l�val �gy sz�lt: - Maga legal�bb megpr�b�lta, Jean. Merci!
Reisman majd sz�trobbant a d�ht�l �s a tehetetlens�gt�l. �jra a rejtjelz�st
haszn�lva ezt �zente Kilgore-nak: - Nem hiszek neked! El fogod vesz�teni az
�rudat!
Kilgore �gy v�laszolt: - Sz�m�tok r�d. Webley v�rja a jelz�st a Cs�ng Hszi-
i rept�ren. Elj�r�s �s parancs mint a m�ltkor.
Reisman hull�mhosszt v�ltott, B�rt Webley m�r v�rta jelentkez�s�t a
Cs�ng Hszi-i rept�ren. Webley jelentette, hogy mind �, mind a m�sik pil�ta
k�szen �ll, hogy a k�t L-5-�ssel �trep�lje a hat�rt, mihelyt Reisman a Lang
Son-i rept�rr�l r�di�n k�zli: biztons�gosan landolhatnak.
- Most indulunk innen - jelezte Reisman. - Egy �ra m�lva h�vom.

V�g�l is Philippe tal�lta ki, hogyan vegy�k r� Madeleine-t, menjen el

Reismannal �s embereivel. Philippe, Reisman �s Boery �rnagy m�r k�szen
�lltak, amikor az asszony v�gre meg�rkezett a parancsnoki posztra. B� Szan
addigra meghozta m�r Bowrent, Sawyert �s W�adis�awot; s Philippe
parancsnoks�ga alatt f�l�ll�tott�k a k�s�r� szakaszt.
Madeleine megl�tta Reismant a szoba t�lfel�n, amint a r�di�t csomagolja
�ssze. Elindult hozz�, a f�rfi meg fel�je ny�jtotta a karj�t - de Boery �rnagy
tagbaszakadt alakja kettej�k k�z� l�pett, �s az asszony el� �llt.
- Madame Thibaut... Madeleine... kev�s az id� - mondta �nnep�lyesen. -
Rendk�v�li fontoss�g� k�ldet�ssel szeretn�m megb�zni �nt.
Madeleine meglep�d�tt, de �gy v�laszolt: - K�rem, term�szetesen.
- Igen vesz�lyes - folytatta Boery aggodalmasan.
- Mir�l van sz�?
- Meg kell k�rjem, rep�lj�n el az amerikaiakkal egy�tt K�n�ba.
Madeleine tiltakozni akart, de az �rnagy megakasztotta:
- Meg kell parancsolnom �nnek, Madeleine. Maga term�szetesen nem
katona, de n�h�ny �ve akt�v tagja az ellen�ll�snak �s hozz�szokott m�r, hogy
neh�z utas�t�sokat kap, s ezeket k�rdez�sk�d�s n�lk�l teljes�ti. Ezt nek�nk kell
megtennie. - Boery Reisman �s emberei fel� b�k�tt a fej�vel. - Elv�gre �k
amerikaiak, maga azonban francia. Sz�ks�g�nk van olyasvalakire, mint �n,
aki szem�lyesen tesz jelent�st a kunmingi francia misszi�nak, hogy
besz�moljon r�szletesen arr�l, mi t�rt�nik Lang Sonban �s szerte Indok�n�ban.
Tal�n mag�nak, szem�lyesen siker�l r�vennie sz�vets�geseinket: k�ldjenek
seg�ts�get.
Madeleine bizonytalanul n�zett r� egy darabig, majd Reismanra, akinek
�pp siker�lt elm�ly�lten t�st�nkednie valami m�ssal. - Rendben van, mon
commandant - felelte v�g�l az asszony. - Megteszem, amit k�r.
Boery �rnagy gy�ng�den megfogta Madeleine v�ll�t: - Helyes. �s most
mennie kell. Hozza el a holmij�t. Nincs vesztegetni val� id�. - Odasz�lt
Reismannak: - �rnagy, mag�val kellene vinnie Madame Thibaut-t.
- Hogyne, k�szs�ggel. Ahogy �hajtja - ny�gte ki rezzenetlen arccal
Reisman. - K�szen �llunk, hogy �tcserk�ssz�k a repteret.
- Csak egyetlen �tit�sk�m van - mondta Madeleine. - Vihetem?
- Persze.
Kiment b�rkoffer��rt, Boery pedig r�viden t�j�koztatta Reismant, melyik a
legjobb ki�t. - Minden jap�n hader� az �szaki �s a keleti sz�rnyunk ellen
koncentr�l�dik - mondta. - Ha elindul innen, el�sz�r nyugatnak kell tartania,
azut�n d�lnek �s megker�lnie �ket, ha a rept�rre akar eljutni.
Reisman �s n�gy embere, tov�bb� Madeleine, Philippe �s egy h�sz
katon�b�l �ll� k�s�ret elhagyta Fort Bri�re de l'Isle-t �s nyugat fel� gyalogolt.
Azut�n gyorsan d�lnek fordultak a rizsf�ldeken �tvezet� gyalog�sv�nyen,
megker�lt�k a Van Mieu-hegyet, azut�n keletre, a S�n Ky Cung t�lt�s�hez.
Hallott�k �s l�tt�k a t�l�k �szakra tombol� csat�t, de ott, ahol �k j�rtak,
nyugalom honolt.
A foly�n�l elk�t�ttek k�t evez�scs�nakot. Az egyikbe Reisman, Madeleine
�s B� Szan �lt be; a m�sikba Bowren, Sawyer �s W�adis�aw, mindk�t
cs�nakot kil�kt�k a s�t�t, nyugodt foly�ra, a kifut�p�lya �szaki v�g�hez k�zeli
sziget fel� eveztek. Philippe �s katon�i a t�lt�s ment�n haladtak, hogy
fedezz�k �ket, b�r egyik r�szleg se l�tta a m�sikat. Mindegyik�kn�l volt r�di�
�s gener�tor, hogy besz�lhessenek egym�ssal, de �gy �llapodtak meg, hogy
csak rendk�v�li esetben t�rik meg a csendet.
Philippe katon�i arra k�sz�ltek, hogy meggy�jts�k a kifut�p�lya �szaki
v�g�t jel�l� f�kly�kat amikor majd az L-5-�s k�zeleg; valamint arra, hogy ha
kell, fegyveresen fedezz�k az amerikaiakat. A k�l�nv�lt r�szlegek egy
f�ttyjelben �llapodtak meg �s a "marsouin" jelsz�ban, nehogy egym�sra
l�jenek a s�t�tben.
Elm�lt �jf�l, amikor a k�t cs�nak egy�tt beh�zott a sziget �s a lesz�ll�p�lya
foly� fel�li oldala k�zti keskeny csatorn�ba. Philippe lej�tt a t�lt�sen �t �s
leadta a f�lismer� f�ttyjelet. A cs�nakok odaeveztek. Jelentette: a rept�ren egy
l�lek sincs. A csata, �gy l�tszik, m�shov� sz�l�totta a szem�lyzetet.
Kisz�lltak a cs�nakokb�l �s �tmentek a t�lt�sen a rept�ri oldalra, ott mind
lekuporodtak a g�t mellett. Fort Bri�re de l'Isle-b�l �s a citadell�b�l el�rtek ide
a villan�sok �s d�rejek, de a rep�l�t�r k�zvetlen k�rny�ke cs�ndes �s
elhagyatott volt, �gy, ahogy Philippe mondotta.
Reisman f�l�ll�totta a r�di�t. Sawyer kurblizta a gener�tort, Reisman pedig
r�di�n jelezte B�rt Webleynek Cs�ng Hszibe: sz�lljon f�l. Azt besz�lt�k meg,
hogy ugyan�gy j�rnak el, mint az el�z� alkalommal. Reisman f�l �ra m�lva
h�v� jelet kezd adni a r�di�n, majd �tkapcsol sz�beli kommunik�ci�ra, amikor
a k�t L-5-�s k�zel�teni kezdi a p�ly�t. Az �rkez�s becs�lt ideje: kevesebb mint
egy �ra.
- T�l egyszer�nek hangzik! - morogta Joe W�adis�aw, amikor az ad�s
v�get �rt.
- Sz�vess�get kell k�rnem - er�s�tette meg W�adis�aw gyan�j�t Reisman.
Megnyugtat� pillant�st vetett Madeleine-re, majd vissza embereire. -
Madeleine �s �n nem rep�l�nk az els� menettel. Megv�rjuk, am�g az egyik
g�p visszaj�n �rt�nk.
�jra az asszonyra n�zett; az v�rakoz�n figyelt r�, magyar�zatra v�rt. A
f�rfiak nyugtalanul �s bizonytalanul v�rtak. Magyar�zni kezdte nekik, mi�rt
k�rt ejt�erny�scsomagokat �s azt, hogy f�kly�kat is rakjanak a g�pekre...
azut�n habozott, Madeleine fel� n�zett, r�d�bbent, hogy olyasmit kell
f�lt�rnia, amit sz�vesebben hallgatott volna el el�le. De most m�r mindegy. Se
id�, se hely a c�l hom�lyban tart�s�ra, se finom kis megt�veszt�sekre.
Odafordult Bowren �rmesterhez: - Clyde, szeretn�m, ha te �s B� Szan az
egyik L-5-�sre szaun�tok fel, W�adis�aw �s Sawyer a m�sikra. �s nem
rep�ln�tek �t a hat�ron, hanem leugran�tok a Pac B�-i Viet Minh-t�born�l �s
elhozn�tok a gerill�kat Lang Son f�lment�s�re... m�g akkor is, ha fegyvert
kell Ho Si Minh fej�hez nyomnotok.
- Nem, �n, a kurva �letb... - kezdett tiltakozni W�adis�aw, majd Madeleine-
re pillantott �s f�lbehagyta.
De Madeleine tudat�ig m�g el se �rt, hogy W�adis�aw valami k�z�ns�geset
akart mondani. Ahogy Reisman el�re sejtette, az asszony a Viet Minh �s a
gerill�k szavakon akadt f�nn. - Mi k�z�d neked azokhoz az emberekhez? -
k�rdezte halkan, �s Reismanra b�mult.
- Szerz�d�st k�t�tt�nk vel�k - vetette oda a v�laszt az. - Lehet, hogy
seg�thetnek nek�nk... Derrieu �rnaggyal megbesz�lt�k. Meg kell pr�b�lnunk.
- �... �rtem.
De a tekintet�b�l �rad� �rtetlens�g, s�t sebzetts�g vil�goss� tette Reisman
sz�m�ra, hogy m�g ha meg�rtette is, nem helyesli. Reisman �jra az
embereihez fordult �s folytatta utas�t�sait: - Megadom a pil�t�knak a
koordin�t�kat �s megmondom nekik, hogyan jelezzenek a Viet Minh
r�di�sainak, Pac Bo fel� k�zeledve. Erre azok kivil�g�tj�k majd a ledob�si
z�n�t a f�kly�kkal, ti meg sz�pen kil�ptek.
- J�kora rizik�, nem, �rnagy? - provok�lta v�ratlanul Bowren �rmester.
- Kev�sb� r�z�s, mint a tavalyi kis rennes-i kalandunk - jelentette ki
Reisman.
- �s maga, �rnagy? - k�rdezte Sawyer.
- �n majd k�vetlek benneteket, mihelyt az egyik g�p visszat�r - folytatta
Reisman. - Leugrom Pac B�ra ut�natok, Madeleine pedig tov�bbrep�l Cs�ng
Hszibe �s onnan Kunmingba. A Vietekn�l sokkal jobbak a kil�t�saink, mintha
itt kuksolunk.
- K�n�ban m�g jobbak lenn�nek - d�nny�gte W�adis�aw.
- Ez megint valami �nk�ntes v�llalkoz�s, �rnagy? - k�rdezte kicsit ep�sen
Sawyer.
- Igen - v�laszolta ugyan�gy Reisman.
- �n v�llalom, duwa John! - lelkesedett B� Szan.
Reisman kiv�rta, mit mondanak a t�bbiek. Csakugyan �nk�ntes mel�r�l
volt sz�, mint ahogy K�n�ba j�nni se volt k�telez�. Nem, nem venn� zokon
t�l�k, ha visszautas�tan�k.
- Ok�! - mondta Bowren. - Nem hiszem, hogy seg�teni lehet a franci�kon,
�rnagy, de hajland� vagyok megpr�b�lni.
Reisman a s�t�tben mer�n n�zett W�adis�awra �s Sawyerre. - Ha nem
akartok menni, akkor egyik�t�k �t kell adja a hely�t a h�lgynek �s itt v�rnia
velem p�r �r�t.
- Franc aki megeszi, �rnagy, �n egyfolyt�ban �nk�ntes mel�kat csin�lok,
ami�ta mag�val �sszehozott a sors - sz�lalt meg panaszos�n Sawyer. - Most
m�r csin�lom tov�bb.
W�adis�aw k�r�ln�zett, v�llat vont: - Ok�... �n benne vagyok.
Reisman kicsit meghatottan v�laszolt. - K�sz�n�m nektek. Akkor most
m�r csak a rep�l�g�pek kellenek.
L�tcs�v�vel k�r�lszeml�lte az eg�sz terepet �s a s�t�t eget. Foga volt az
id�nek; h�v�s sz�l f�jt d�lr�l, amely lehet�v� teszi majd a k�t L-5-�snek,
hogy a legjobb ir�nyba landoljon; felh�k �sztak �t lassan a csillagf�nyes �g
alatt, �szakon �s keleten tiszt�bb volt az �g. De a rep�l� a jap�nok sz�m�ra is
l�that� lesz, ahogy n�gy hete is l�that� volt Webley g�pe, amikor is
akad�lytalanul landolt �s sz�llt fel.
Reisman az alig f�l m�rf�ldnyire, a S�ng Ky Cung t�lpartj�n lev� jap�n
had�ll�sok fel� n�zett. F�nyek l�tszottak, m�s semmi. Rem�lte, hogy az eddig
ott �llom�sozott csapatok most m�sutt vannak elfoglalva.
Ezut�n v�gigvette vel�k a r�szleteket, azon volt, hogy mindenre kit�rjen -
m�g arra a lehet�s�gre is, hogy Kita Shidehara felbukkan - megk�rte B�
Szant, adja �t vietnami jelmez�t Madeleine-nek. B� Szan szerezhet m�sikat
Pac B�ban, ha sz�ks�ge lenne r�. Reismannak m�g mindig megvolt az el�bb
viselt �lt�z�ke.
Amikor elj�tt az ideje, hogy elk�ldje a t�jol�si jeleket, megk�rte
Madeleine-t, m�k�dtesse a gener�tort. Neki kell majd k�s�bb is v�geznie ezt,
amikor magukra maradnak; Madeleine bemutatta, hogy k�pes erre a f�raszt�
munk�ra. Reisman most nem engedte meg �nmag�nak, hogy m�sk�pp
gondoljon az asszonyra, mint az evaku�ci�s k�z�ss�g egyik tagj�ra, hogy t�bb
gondot ford�tson r�, mint b�rmelyik m�sikra.
Nehezen teltek a percek. Philippe katon�i k�z�l t�zen od�bbmentek a
s�t�ts�gben, hogy a kifut�p�lya k�t oldal�n helyezkedjenek el, k�szen arra,
hogy meggy�jts�k a f�kly�kat, amelyek leir�ny�tj�k majd a pil�t�kat. A t�bbi
t�z - n�h�nyuk a nemr�g szerzett Stenekkel �s M-3-as g�ppisztolyokkal
f�lszerelve, a t�bbi a szok�sos, r�vid cs�v� Lebel pusk�kkal, s valamennyien
k�zigr�n�tokkal - k�rk�r�s v�delemre rendezkedett be, k�z�ppontj�ban az
egyetlen g�ppusk�val, amelyet Fort Bri�re de l'Isle-b�l el tudtak hozni
magukkal.
El�bb hallott�k meg a k�t g�p zaj�t, mintsem megl�tt�k volna �ket,
motorjaik t�lberregt�k a Lang Son k�zel�b�l idehallatsz� id�nk�nti harci
zajokat. Reisman besz�lget�sre kapcsolta �t a r�di�t, siet�sen v�ltottak sz�t
Burt Webleyvel. A m�sik pil�ta is hallgatta, k�vette az utas�t�sokat, de nem
sz�lt bele a r�di�kapcsolatba. Philippe �trohant a lesz�ll�p�ly�n, �s kiadta
embereinek a parancsot: gy�jts�k meg a f�kly�kat.
Gyorsan ment minden. Amikor az L-5-�s f�ldet �rt, s m�g gurult tov�bb,
hogy megforduljon, Reisman m�r futott a g�pek ut�n n�gy ember�vel. Mire
oda�rtek, Webley kinyitotta a g�p ajtaj�t. Bowren �s B� Szan bem�szott,
Reisman pedig k�z�lte a rendk�v�l nyugodt pil�t�val az �j utas�t�st: rep�lj�n
Pac B�ba. Az nyomban meg�rtette, mir�l van sz�.
- Ha itt m�g mindig biztons�gos, akkor egyik�t�k rep�lj�n vissza �rtem! -
kiab�lta Reisman. - Ha nem h�vunk benneteket r�di�n, ne j�jjetek vissza!
Akkor majd kijutok valahogy m�sk�ppen!
Odapillantott a m�sik g�pre, amelyre �pp most kapaszkodott f�l Sawyer �s
W�adis�aw. Az ajt� becsuk�dott, a g�p elindult a betonon, hogy f�lsz�lljon.
M�g egyszer odaki�ltott Webleynek: - L�gi �s t�z�rs�gi t�mogat�sra van
sz�ks�g itt. Bomb�z�sra �s �gy�z�sra! Mondd meg nekik Kunmingban!
Webley a f�lemelt h�velykujj�val jelzett vissza neki. Reisman becsukta az
ajt�t, kirohant a g�p �tj�b�l �s n�zte, amint a g�p v�gigrobog a p�ly�n �s a
leveg�be emelkedik a m�sik ut�n. P�r pillanatig n�zte m�g a k�t mozg�, s�t�t
sziluettet, azut�n elfordult �s a t�lt�s fel� futott, ahol Madeleine m�r v�rta a
r�di�n�l. Reismant �r�m t�lt�tte el, ami�rt az emberei elindultak, s ami�rt az
akci� ez id�ig oly sim�n ment.
M�g�tte, a kifut�p�ly�n a marsouinok kioltott�k a f�kly�kat. Philippe
hangja hallatszott, amint h�vja �ket, meg a k�rk�r�s v�d�ket, t�rjenek vissza a
t�lt�shez. Vajon a foly� kis szigete nem lenne-e alkalmasabb hely
mindny�juknak, ahol kiv�rj�k a k�vetkez� hossz� �r�t, am�g az egyik g�p
visszat�r? Keljenek �t a cs�nakokon? Vagy maradjanak, ahol vannak?
�pp oda�rt Madeleine-hez, amikor meghallotta egy l�gelh�r�t� �teg
puffog�s�t a foly�n t�lr�l, ut�na pedig a g�ppusk�k kattog�s�t. A r�m�lett�l
g�rcsbe r�ndult a gyomra. F�ln�zett az �gre: hegyes t�r�kk�nt nyomjelz�k
b�k�dt�k az eget, s el�rt�k a m�r alig l�that� rep�l� sziluetteket. Ekkor az
egyik rep�l�g�p l�ngt�megg� robbant sz�t. Reisman az iszonyatt�l f�ldbe
gy�kerezve n�zte, amint �t�vel a s�t�ts�gen �s belezuhan a jap�n had�ll�st�l
nyugatra l�v� mocs�rba. A m�sik L-5-�s ezalatt al�bukott �s elfordult, hogy
kiker�lje a vesz�lyt, magasabbra emelkedett �s elt�nt az �jszak�ban.
Nem jutott ideje a gy�szra, csak egy pillanatnyi k�ts�gre: ugyan kit k�ld�tt
a hal�lba? Melyik k�t ember�t, melyik pil�t�t? Karj�n ott �rezte Madeleine
szor�t�s�t, odafordult fel�. Az asszonyb�l retteg�s �radt. Reisman f�lretolta a
gondolatot, hogy Madeleine is f�nn lehetett volna az �gi m�gly�n. Ekkor
puskal�v�sek csap�dtak be a kifut�p�ly�t�l keletre. A f�ldre nyomta
Madeleine-t, elfordult; a marsouinok sorra roskadtak �ssze a kifut�p�ly�n,
m�sok �trohantak a vele p�rhuzamos keskeny �ton �s bev�g�dtak az utat a
t�lt�st�l elv�laszt� rizsf�ldekbe.
Reisman r�d�bbent: �szakkelet fel�l nyilv�n �tkelt a S�ng Ky Cungon egy
jap�n j�r�r, hogy megker�lje a f� csat�k oldalsz�rny�t �s elfoglalja az �res
repteret. Hallotta Philippe hangj�t, amint �j v�delmi �ll�sba tereli embereit az
�t �szaki v�g�n�l. Fel�j�k rohant a s�rban. A francia g�ppusk�k er�s ellent�ze,
Stenek �s M-3-asok tartott�k t�vol a l�thatatlan t�mad�kat att�l, hogy
�tkeljenek a kifut�p�ly�n. Philippe a g�ppuska mellett volt, � ir�ny�totta a
t�zel�st. A r�di�j�t �s gener�tor�t cipel� katon�i ott voltak mellette automata
fegyvereiket a s�t�tbe ir�nyozt�k. Azut�n megsz�nt a fegyvert�z a t�loldalr�l,
forr�sa tov�bbra is rejtve maradt.
Reisman agy�n �tsuhant a felt�telez�s, hogy tal�n Kita Shidehara �rulta el,
de nyomban el is vetette ezt a gondolatot. Kita n�h�ny �r�ja a Hotel Taiwa
el�tt k�nny�szerrel elfoghatta, vagy ak�r meg is �lhette volna �t.
- Vite, allez! - ki�ltotta Philippe Reismannak rekedten a hirtelen t�madt
csendben. - Vidd el innen Madeleine-t! Pr�b�lj meg visszajutni Fort Bri�re-
be!
Reisman t�tov�zott, semmi kedve se volt ism�t kit�rni a harc el�l. De
Philippe-nek igaza van. M�g ha nem t�madn�k is �ket, akkor sincs �rtelme,
hogy tov�bbra is itt maradjanak. Nem k�v�nhatja az �letben maradt pil�t�t�l,
hogy tegye le itt ism�t a g�p�t.
Philippe elism�telte az utas�t�st, m�r ink�bb k�ny�rg�st: - Vite, allez! Ne
maradj itt vel�nk, Jean. Fedez�nk benneteket, azut�n visszavonulunk.
Reismant k�ts�g gy�t�rte. De bele kellett egyeznie. - D'accord! A foly�n
megy�nk. Ne kock�ztass t�l sokat itt.
Elfordult, m�g egy au revoirt se akart mondani, �s visszafutott oda, ahol
Madeleine v�rakozott egyed�l, a t�lt�shez kuporodva a r�di�val, a
gener�torral �s b�r�ndj�vel. A B� Szant�l kapott cu-na�t begy�m�sz�lte a
t�sk�j�ba, kev�ske holmija tetej�re. A m�ly cs�csos szalmakalap elfedte sz�ke
haj�t. Reisman parasztg�ny�ja m�g mindig a h�tizs�kj�hoz volt k�t�zve.
Belesajdult a sz�ve: lehet, hogy B� Szan g�p�t l�tt�k le?
- Indulnunk kell - mondta Madeleine-nek. - Philippe ut�nunk j�n. -
V�rhat� volt, b�rmely pillanatban, hogy �jrakezd�dik a t�zharc. Tudta, hogy a
jap�n katon�k jobb had�ll�sok fel� man�vereznek.
- Hov�? - k�rdezte az asszony �s v�ll�ra r�ngatta a r�di�t tartalmaz�
h�tizs�kot.
A r�di� most majdnem feleslegesnek l�tszott, de Reisman nem akarta
eldobni. A gener�tort a zs�kja tetej�re emelte. - A cs�nakhoz. Fort Bri�re-be,
ha oda�r�nk.
F�lm�sztak a t�lt�sre, leereszkedtek a cs�nakhoz �s belerakt�k
f�lszerel�s�ket. Reisman bel�kte a cs�nakot a v�zbe. �tadta karab�ly�t az
asszonynak, mag�n�l tartotta M-3-as�t, �s evezni kezdett visszafele, arra,
amerr�l j�ttek.
- Meg kellett volna �lelnem Philippe-et - mondta maga el� Madeleine.
H�tuk m�g�l, a t�lt�s takar�s�ban �jra f�lcsapott a t�zharc, d�rg�se
�sszefolyt a Fort Bri�re de l'Islen�l, a Lang Son-i citadell�n�l, Fort N�griern�l
�s Fort Gallienin�l zajl� csata zaj�val.

39.

Fort Bri�re de l'Isle-t�l sz�z�tven m�ternyire keletre k�t�ttek ki. Az

�jszak�ban d�lt a csatazaj. Reisman �vatosan �tlesett a t�lt�sen, s helyb�liek
cs�csos szalmakalapjainak s�t�t k�rvonalait l�tta a partvonal ment�n; h�tr�bb
pedig a Madeleine-�hez hasonl� nagy bungal�kat, amelyeket az �gy�k
torkolatt�ze, s a 90 millim�teres francia l�vegek becsap�d� sorozatainak
robban�sai vil�g�tottak meg. A h�zak m�g�tt jap�n katon�k hom�lyos
sziluettjeit l�tta, amint mozsarakkal, g�ppusk�kkal �s pusk�kkal l�vik a
francia �ll�sokat.
Mintegy �tven m�terre volt a jap�nokt�l, akik a vas�ti v�g�ny ment�n �s a
s�nekkel p�rhuzamosan fut� �szak-d�li orsz�g�ton sorakoztak f�l.
Gyalogs�guk a mez�n tapogat�zott az er�d fel�; nekilend�lt, visszah�z�dott,
k�l�nf�le alakzatokban tagol�dott sz�t, hogy r�st tal�ljon a francia
v�delemben. Az er�d�tm�ny er�s ellent�mad�sban volt. �szakra, az orsz�g�t
melletti sz�raz laposon Reisman ugyancsak torkolatt�zeket l�tott; l�vegek �s
mozs�r�gy�k d�rg�s�t, g�ppusk�k �s k�zifegyverek ropog�s�t hallotta. Ebb�l
az ir�nyb�l is el volt h�t v�gva t�l�k az er�d. R�d�bbent: t�bb az es�ly�k arra,
hogy francia l�v�s �ri �ket, mint arra, hogy jap�n.
Agya sz�guldva vette sorra a lehet�s�geket. �jra cs�nakba �lhetn�nek a
csat�t�l d�lre, azut�n megpr�b�lhatn�k h�tulr�l megker�lni Van Mieu-hegyet,
ugyan�gy, ahogyan a rept�rre kij�ttek. De �gy azt kock�ztatn�k, hogy elkapj�k
�ket azok az ellens�ges er�k, amelyek Philippe-�k ellen harcolnak. Az
mindenk�pp �rtelmetlen �s �ngyilkos v�llalkoz�s lett volna, hogy Fort Bri�re
de l'Isle-be iparkodjanak. �k ketten m�gse t�madhatt�k h�tba a jap�nokat.
Menek�lni�k kell.
Csakhogy merre? A foly�t�l �szakra, a s�t�ts�gben? Vagy rejt�zzenek el a
v�rost�l �szakra fekv� ismer�s pagod�ban, ahol annak idej�n Kit�val �s H�val
j�rt? T�ls�gosan k�zel van a jap�nokhoz. Vagy m�g �szakabbra, oda, ahol
Kita a motorker�kp�rj�t hagyta a boz�tban, az �t mellett, Na Tuot falu
k�zel�ben? Ezt is megpr�b�lhatn�k, �s akkor a 4-es �ton tal�n el�rhetn�k a
tonkini hegyvid�k dzsungelj�t. De h�t ez lehetetlen. A jap�nok Dong Dangn�l
is �s m�sutt is t�madnak, v�gig a hat�r ment�n. Nyilv�n minden�tt szemmel
tartj�k az utakat, s l�gi csap�st�l nem tartva, ellen�rzik az eg�sz t�rs�get, s�t
m�g a Viet Minh miatt se f�j a fej�k. Hacsak Reisman emberei el nem jutnak
hozz�juk �s r� nem veszik �ket, hogy kapcsol�djanak be a harcokba.
Vajon melyik kett� maradt �letben?, t�rt r� �jra a szorong� k�rd�s. �s az
�letben maradottak eljutnak-e Pac B�ba, a Viet Minh-b�zisra?
�r ellen evezett a foly�n �s Madeleine h�za k�zel�ben k�t�tt ki. Reisman a
cs�nakban hagyta az asszonyt �s becserk�szte a k�rny�ket. �vatosan
lopakodott v�gig a vill�hoz vezet� gyalog�ton; a h�z t�volabb �llt az eur�pai
kol�nia t�bbi vill�j�t�l, amelyek csak a f�kon �s bokrokon �t t�ntek el�.
Eleinte nyugodtnak tetszett minden, a harci zaj messzir�l hallatszott, de azut�n
bizonyos jelekb�l �szrevette: a jap�nok nem sokkal �el�tte itt j�rtak.
Madeleine h�z�nak ablakai �s ajtaja bet�rve, a falakat goly� lyuggatta, a h�zat
pedig �tkutatt�k. De csak akkor fogta f�l a teljes iszonyat�t annak, ami Lang
Sonban t�rt�nt, amikor ben�zett n�h�ny m�sik h�zba is. Tisztek hull�i
hevertek odabenn, akiket otthonukban fegyvertelen�l �rtek �s meggyilkoltak;
asszonyaikat meger�szakolt�k �s bajonettel led�ft�k, gyerekeiket
lem�sz�rolt�k.
Reismant irt�zatos indulat fogta el, de nem tehetett semmit. Nem
r�sztvev�je volt az esem�nyeknek, hanem csak a tan�ja. El volt sz�nva r�,
hogy megmenti Madeleine-t, �s � maga se pusztul el. Nem a harcos volt
imm�r, aki biztos �nmag�ban, b�rmilyenek is az es�lyei, hanem csak egy
�ld�z�tt l�ny.
Visszat�rt a cs�nakhoz �s elmondta Madeleine-nek, amit l�tott. �gy
gondolt�k, ez lesz a legjobb rejtekhely, �pp mert a jap�nok m�r j�rtak benn.
F�lvitt�k holmijukat a foly�r�l. - Ne gy�jts f�nyt! - figyelmeztette az
asszonyt, amint bel�ptek a h�zba. A r�di�t azonban bek�t�tte a vezet�kbe,
bekapcsolta �s ism�t el�mult azon, hogy az elektromoss�g m�g mindig
m�k�dik.
- Nem hitt�k r�latok, hogy harcolni fogtok - suttogta Madeleine-nek. - Azt
hitt�k, az els� l�v�sek ut�n kapitul�ltok.
A t�voli csatazaj m�g ide is elhallatszott. Az �jszak�b�l m�g h�tral�v�
kev�ske id�t �gy t�lt�tt�k, hogy egyik�k b�biskolt, m�sikuk �rk�d�tt, a
verand�r�l figyelte, nem k�zel�t-e a s�t�tben valaki �s hallgatt�k az igen
halkra �ll�tott vev�k�sz�l�ket. Reisman maga nem l�pett kapcsolatba senkivel.
�gyse j�hetne senki a seg�ts�g�kre. Egyel�re csak az mentheti meg �ket, ha
n�m�k �s l�thatatlanok maradnak. A ny�lt ad�sokban hallani lehetett az er�d�k
seg�ts�gk�r� k�ny�rg�seit. A t�l�k f�l m�rf�ldre l�v� Lang Son-i citadella
jelentette: az ellens�g a falak k�z�tt van m�r. S�lyos vesztes�gek mindk�t
oldalon �s utcai harcok. Varnu�res sz�zados �szaknyugati er�dje �s a d�lkeleti
b�stya, Lemonnier t�bornok vezet�s�vel, tov�bbra is tartotta mag�t. Fort
Bri�re de l'Isle-b�l nem j�tt h�r, se Fort N�grierb�l, se Fort Gallieni-b�l; nem
volt r�di�berendez�s�k.
Reggel is hallatszott m�g a harci zaj a citadella �s Fort Bri�re de l'Isle fel�l.
K�zvetlen k�rnyezet�k l�that�v� v�lt; egy darabig kintr�l figyeltek. Senki se
j�rt a keskeny f�ld�ton. A foly�t eltakarta el�l�k a magas g�t.
- Mit fogunk csin�lni? - k�rdezte Madeleine.
- Itt maradunk, am�g a l�v�ld�z�s tart - v�laszolta Reisman; b�ntudat �s
sz�gyen�rzet fogta el. De nem tehettek m�st. - Tal�n �jszak�ig. Azut�n
megpr�b�ljuk megker�lni a jap�nokat �s f�ljutni a hegyekbe. Vannak ott
helyb�liek, akik a seg�ts�g�nkre lesznek.
A nungokra gondolt. Ha megker�lik a 4-es orsz�gutat, a
gyalog�sv�nyeken, rizsf�ldeken �s boz�tosokon haladnak, akkor �jszak�ra
eljuthatnak valamelyik nung faluba - tal�n �pp oda, ahonnan h�napokkal
ezel�tt elhozta a lezuhant amerikai rep�l�t.
- Meg kell tal�lnom Philippe-et - mondta Madeleine.
- Biztons�gba juttatunk t�ged, ahogy Philippe k�v�nta - mondta neki
Reisman. - Semmi m�st nem tehet�nk.
V�rtak, figyeltek, alig besz�ltek. Reisman att�l tartott, az asszony
meggy�l�li �t most, ami�rt nem tesz semmit.
D�lel�tt Lemonnier t�bornokt�l j�tt h�r a r�di�n: - M�g mindig tartjuk a
citadella h�romnegyed�t... Nincs viz�nk... L�gi t�mogat�st �s l�gi ut�np�tl�st
k�r�nk... Hol vannak az amerikaiak?
Tizenh�rom �rakor minden zaj elcsitult a citadell�n�l. D�lr�l, Fort Bri�re
de l'Isle fel�l azonban folytat�dott a harc.
A Reisman zs�kj�ban lev� katonai fejadagb�l ettek. Madeleine kiment a
konyh�ba, vizet forralni, hogy a kis por�tott-k�v�adagokat f�loldja benne. Zajt
hallott kintr�l. K�t vietnami civilt l�tott az �ton, akik teli talicsk�t h�ztak
magukkal. Meg�lltak Madeleine h�za el�tt, s � Reismanhoz rohant, hogy
figyelmeztesse.
Reisman nyomban l�tta rajtuk, hogy fosztogat�k. Elrejt�z�tt Madeleine-nel
egy�tt, hadd j�jjenek be a h�zba, majd meglepte �ket r�juk szegezett
fegyver�vel.
- D�ng lai. D�ng so. Chung toi la ban - ki�ltotta oda nekik Reisman. �llj!
Ne f�ljetek! J� bar�tok vagyunk.
A k�t f�rfi nem moccant, r�m�lten �lltak. Madeleine-t meglepte, hogy
Reisman vietnamiul besz�l. Az �tkutatta a k�t embert, nem tal�lt fegyvert
n�luk, �s francia-vietnami kever�knyelven megk�rdezte t�l�k, mi �js�g
odakinn. A k�t vietn�min l�tszott, hogy f�lnek, de �gy t�nt, az igazat
mondj�k. Fort Bri�re de l'Isle kiv�tel�vel minden francia katonai had�ll�s
elesett. A jap�nok kiv�geztek n�h�ny elfogott tisztet, besorozott katon�t �s
civilt, m�sokat �letben hagytak, ahogy a szesz�ly�k dikt�lta. Tombolnak,
jelentette a k�t ijedt f�rfi, katon�kat �s civileket m�sz�rolnak, eur�pai n�ket
er�szakolnak meg �s �lnek le, gyerekeket gyilkolnak.
- Il fait terrible!... Les Japonaises sont b�tes!... Sauvages! - hablatyolt�k
Reisman kegy�t keresve. Meg�ltek, megsebes�tettek, vagy foglyul ejtettek sok
indok�nai, szeneg�li, indiai �s idegenl�gi�s katon�t is. Voltak, akik
elmenek�ltek, mes�lt�k.
- �tes-vous d�serteurs? - k�rdezte Reisman. Amikor �rtetlen�l n�ztek r�,
elism�telte a k�rd�st vietnamiul: - Ong linch dao ngu?
- No, no, monsieur! - ki�ltotta egyik�k. - Civil!
Reisman megk�rdezte, vannak-e jap�nok a k�zelben. A vietnamiak azt
mondt�k, j�rtak m�r itt a katon�k, de lementek a v�rosba �s az
er�d�tm�nyekbe. Reisman r�juk sz�lt: takarodjanak �s menjenek haza. B�r
nem b�zott meg benn�k �s �l�nken el tudta k�pzelni, hogy el�rulj�k �t �s
Madeleine-t az els� szembej�v� jap�n katon�nak, m�gse tudta r�sz�nni mag�t,
hogy lel�je �ket. A k�t ember kih�tr�lt a h�zb�l, megfordultak �s
elmenek�ltek, megragadt�k teli talig�jukat �s futva h�zt�k maguk ut�n.
Madeleine furcs�n n�zett Reismanra. Gyanakv�n k�rdezte: - Hol tanult�l
meg vietnamiul?
- A hegyekben.
- Az annamit�k a bar�taid... a sz�vets�geseid?
- �k a munk�m - v�gta r�.
Az asszony hallgatott, tal�n az eddigin�l t�bbet sejtett meg Reisman
tonkini munk�j�r�l, - mindenk�pp t�bbet ann�l, mint amennyit Reismannak
sz�nd�k�ban �llt volna tudatni vele, de eleget ahhoz, hogy az asszony zokon
vegye.
Reisman k�s�bb �szrevett egy jap�n tiszthelyettest �s k�t k�zkaton�t. Az
�ton j�ttek abb�l az ir�nyb�l, amerre az el�bb a k�t vietnami elszaladt. A
t�bbi h�z mellett elmentek, s egyenest Madeleine h�za fel� tartottak -,
meger�s�tve ezzel Reisman el�bbi gyan�j�t a k�t fosztogat�r�l. Reisman
halkan figyelmeztette Madeleine-t, s az odaj�tt mell�, az ablakhoz.
Megfesz�lt, de nem f�lelm�ben. Ugyanazt �rezte, amit a f�rfi: elege volt a
menek�l�sb�l �s rejt�zk�d�sb�l, majdhogynem �r�lt, hogy valamif�le akci�ba
keverednek. Az ablakon �t lest�k a jap�nokat, k�vett�k mozg�sukat �s
f�lk�sz�ltek. Amikor Reisman megl�tta, hogy a jap�nok bajonettet t�znek a
pusk�jukra, tudta, hogy egy kis plusz sz�rakoz�sra k�sz�lnek; l�db�r�s lett.
Megk�setten b�j�csk�zva k�zeledtek a f�kon �s bokrokon �t.
Reisman elvette Madeleine-t�l a karab�lyt, amelyet az el�bb odaadott neki,
ellen�rizte �s visszaadta: - Tudsz b�nni vele?
Az asszony lepillantott a fegyverre, l�tta, hogy m�g mindig biztos�tva van
�s kibiztos�totta. - R�g�ta k�sz�l�k - mondta h�v�sen.
- �gy kell l�n�d, hogy �lj - mondta neki �lesen a f�rfi. - Pillanatnyi
haboz�s n�lk�l.
- Igen - felelte �ppoly �lesen Madeleine. - Nem hagyom magam.
M�g csak r� se n�zett Reismanra. Olyan fesz�lts�g volt benne, amilyet a
f�rfi eddig sose l�tott; mintha az eg�sz eddigi �lete felk�sz�l�s lett volna
ezekre a pillanatokra. Szeme besz�k�lt, kib�mult az ablakon a verand�n t�lra;
egy vad�sz vad izgalm�val k�vette leend� zs�km�nya �tj�t.
- Sz�tv�lnak - mondta az asszony. - Egyik�k h�tramegy.
Reisman tudta, mit kell tennie. Nem maradhatnak tov�bb mindketten a
szob�ban, hogy kettej�k kombin�lt t�zerej�vel sz�lljanak szembe a front�lis
t�mad�ssal. Nem adhatj�k meg annak a katon�nak azt az el�nyt, hogy h�tulr�l
t�rj�n r�juk.
- K�l�n kell v�lnunk - mondta fojtottan Reisman.
- �n megyek - v�laszolta az asszony. - N�lad van a nagy fegyver;
kett�nek. �n elint�zem a m�sikat. Jobban ismerem a h�zam, mint te.
Reisman nem akarta elengedni, de tudta, ezt kell tenni. Az asszony nyomon
k�vetheti az oldals� ablakokon �t azt az egy jap�nt, h�tul hallgat�zhat, a maga
v�lasztotta helyen hasalhat le �s v�rhatja ki. N�la van a karab�ly - egyetlen
emberhez el�g. �n�la, Reismann�l van a g�ppisztoly -, kett�h�z megfelel�bb.
Madeleine elindult, de Reisman meg�rintette a karj�t. Amikor az asszony
visszafordult, Reisman gyorsan megcs�kolta az ajk�t �s �gy sz�lt: - Fais
attention. J� t'aime.
- Moi aussi... de tout mon coeur.
Azut�n visszafordult, hogy figyelje a k�t jap�nt, akik most a megemelt
veranda sz�l�n�l voltak. Madeleine kiment m�g�tte a nappalib�l, hogy
nyomon k�vesse a harmadikat. Reisman kit�r�lte �t a tudat�b�l, nem figyelt
oda a mozg�s�ra, csak a k�t fel�je tart� katon�ra koncentr�lt. Amikor
megl�tta, hogy egyik�k, gr�n�ttal a kez�ben k�szik az ajt� fel�, a m�sik pedig
megford�tja pusk�j�t, hogy bunk�nak haszn�lja a fegyver agy�t, Reisman
tudta, mi k�vetkezik. Az ajt�t�l legt�volabb �ll� neh�z pamlag m�g� ugrott.
Egy pillanatra r� reccsent az �veg �s a fa, majd a cs�nd m�sodpercei
k�vetkeztek, am�g a l�thatatlan gr�n�tot behaj�tott�k, a puffan�sa, majd a
robban�sa. Irt�zatos volt a zaj. A pamlag fel�je billent, de f�lfogta a
f�mrepeszeket. V�rt m�g h�rom m�sodpercet, azut�n f�lemelkedett �s
pontosan akkor sz�rta meg a bej�ratot, az M-3-asb�l, amikor a k�t katona
bel�pett. A goly�k sort�ze f�l- majd h�trar�p�tette �ket, karjuk-l�buk
sz�tcsap�dott, a bajonettes pusk�k elr�p�ltek. A katon�k v�rezve estek a
padl�ra. Reisman �tugrott a pamlagon �s m�g egy sorozatot engedett bele
mindk�t �sszerogyott emberbe. Ekkor hallotta meg Madeleine sikoly�t a h�z
h�tuls� r�sz�b�l, majd k�t gyors l�v�st. Kalap�l� sz�vvel rohant �t a halion a
zaj ir�ny�ba.
A jap�nt l�tta meg el�bb, mozdulatlanul fek�dt Madeleine-en, k�zvetlen�l
az asszony h�l�szob�j�nak ajtaj�n�l. De Reisman nem mert r�l�ni, mert f�lt,
hogy az asszonyt is eltal�lja. Irt�zatos �v�lt�ssel ugrott be a szob�ba,
f�lemelte fegyver�t �s d�h�dten fejbe v�gta vele a jap�nt.
Csak amikor a test legurult Madeleine l�b�r�l, akkor vette �szre Reisman a
katona arc�b�l �s mell�b�l foly� v�rt, s ekkor hallotta meg Madeleine gy�nge
hangj�t: - Semmi baj, Jean.
A falnak rogyva �lt a padl�n, karab�lya m�g mindig a kez�ben. De
Reisman sz�m�ra m�g f�lelmesebb l�tv�ny volt az asszony mellett a falba
d�f�tt szurony �s az asszony zubbony�n terjed� v�rfolt a jobb fels� karj�n.
Madeleine, amikor az im�nt a jap�n tiszthelyettes r�tal�lt, �s r�vetette mag�t,
hogy bajonettj�re t�zze, k�tszer h�zta meg a ravaszt k�zvetlen k�zelr�l. A
bajonett �le a karj�t t�pte f�l.
Reisman kir�ntotta a bajonettet a falb�l, az asszony arca eltorzult, amikor a
f�m �jra s�rolta a test�t. A f�rfi f�lrehaj�totta a pusk�t �s Madeleine mell�
t�rdelt. Madeleine arca halott s�padt volt a lelki �s testi sokkt�l. M�gis d�h
�radt a hangj�b�l, amikor beler�gott a halott jap�nba: - Cochon! Francia
katona sose tenne ilyet egy n�vel!
Reisman f�lreh�zta a sz�vetet; a seb nem volt olyan m�ly, mint hitte volna.
Kiszabad�totta az asszony karj�t a ruhaujjb�l, levette r�la a zubbonyt, a
pul�vert, a bl�zt. Azut�n el�vette zs�kj�b�l az els�seg�ly-f�lszerel�st, k�nes
hint�port sz�rt a sebre, borogat�st tett r� �s bek�t�zte.
- F�j?
- Csak egy kicsit - hazudta az asszony.
- Gondolod, hogy tudsz menni? Nem maradhatunk itt. J�hetnek m�sok is.
Madeleine bizonygatta, hogy semmi baja, b�r el�gg� gy�ng�nek l�tszott.
M�gis: itt maradni nagyobb kock�zat lett volna. Elmagyar�zta az asszonynak,
mit kell tenni�k.
F�lvett�k a parasztg�ny�t �s a cs�csos szalmakalapot, amelyet magukkal
hordtak, de l�bukon hagyt�k saj�t orm�tlan cip�j�ket, illetve bakancsukat. Ha
valaki annyira k�zel jut hozz�juk, hogy ezt �szrevegye, akkor m�r �gyis
mindegy. Az volt a c�l, hogy t�volb�l megt�vessz�k az idegeneket, �s
mehessenek tov�bb.
- �jra d�lnek evez�nk Fort Bri�re de l'Isle-be �s megn�zz�k, mi t�rt�nik -
mondta az asszonynak.
A csata zaja m�g mindig odahallatszott. Tal�n �t lehetne valahogy surranni
a jap�n vonalakon �s csatlakozni a francia er�kh�z. M�r az is b�tor�t�, hogy ez
id�ig kitartottak.
Reisman ker�tett a konyh�b�l k�t ponyvazs�kot. Madeleine az egyiket
�tvetette a v�ll�n, benne a karab�llyal �s a l�szerrel, meg a b�r�ndj�b�l kivett
n�h�ny holmival. Bizonygatta, hogy elb�rja, b�r a sebe f�j�n l�ktetett. Sz�ke
haj�t felt�zte a m�ly cs�csos kalap alatt. Reisman az M-3-as�t, l�szer�t,
gr�n�tjait, l�tcs�v�t, els�seg�lydoboz�t, kulacs�t �s �lelmiszeradagjait vitte a
m�sik zs�kban. Pisztoly�t �s k�s�t a cu-nao-zubbony al� rejtette. A r�di�t,
ruh�kat �s egy�b felszerel�st otthagyt�k.
M�lyen beh�zott szalmakalappal, hajlott h�t� parasztokk�nt, v�llra vetett
zs�kokkal siettek ki a h�zb�l a S�ng Ky Cunghoz. Ott s�rral s�t�tre festett�k
arcukat-kez�ket �s bem�sztak a kis cs�nakba. Reisman d�l fel� evezett.
Legjobbnak l�tszott a foly� k�zep�n haladni. Sok kis cs�nak �s lak�haj�
mozgott a foly�ban mindk�t ir�nyban, rajtuk hasonl�an �lt�z�tt helyb�liek;
vagy nem tudtak a harcr�l, amely a k�zel�kben tombolt, vagy el�le
menek�ltek, nem tudva merre menjenek. Jap�n katon�kat egyik parton se
lehetett l�tni, se a cs�nakokban.
Alkonyodott, amikor Fort Bri�re de l'Isle k�zel�ben kik�t�ttek. Miel�tt
f�lm�sztak volna a t�lt�sen, hirtelen elhallgatott a fegyverzaj. Reisman �s
Madeleine v�llukon a zs�kba rejtett fegyverekkel �tlestek a g�t perem�n. Az
asszony felny�g�tt �s elter�lt a s�rban, Reisman tudta: igencsak szenved a
b�tor k�ls� m�g�tt. Az els�seg�lydobozban akadt f�jdalomcsillap�t�, de
Reisman nem sz�vesen adott volna bel�le, am�g nem holtbiztos, hogy
csakugyan nagy sz�ks�ge van r�. Azt akarta, hogy Madeleine �ber maradjon,
ne legyen k�bult. Az �let�k f�gg�tt ett�l.
A be�llt csendben a jap�nok �ll�sa; a s�np�lya �s a p�rhuzamos orsz�g�t az
els� pillant�sra elhagyatottnak l�tszott. Reisman az alkonyaiban csak n�h�ny
katon�t l�tott; az �gy�kat �rizt�k �s er�sen figyelt�k a francia er�d�ket,
amelyekbe most minden ir�nyb�l akad�lytalanul �s imm�r t�zel�s n�lk�l
nyomult be a jap�n gyalogs�g. Az er�d�tm�ny k�r�l halottak sz�zai hevertek.
A foly� g�tja ment�n �s a mellette elter�l� n�dasban gombafejkalapok
emelkedtek f�l, �s a hirtelen elcs�ndes�lt csatat�r fel� b�multak. Vajon
vannak-e k�z�tt�k Viet Minhek? - t�n�d�tt Reisman. A jap�n katon�k k�z�l
egy se indult a foly� fel�, nem is n�zett m�g�j�k ebbe az ir�nyba. Nyilv�n el
se tudt�k k�pzelni, hogy franci�k legyenek ott. Most legy�zhetetlennek
k�pzelt�k magukat. Az ellens�g nyilv�n menek�l, nem marad itt.
Egyre s�t�tedett; s Reisman p�r perc m�lva mozg�st vett �szre az egyik
er�d k�ls� betongy�r�je k�r�l, lefegyverzett francia tiszteket �s katon�kat
hoztak ki er�s �rizet alatt, �s f�lsorakoztatt�k �ket a fal ment�n. N�h�nyuk
s�lyosan sebes�lt volt, t�rsaik hozt�k �ket.
Reisman r�d�bbent, mir�l van sz�, iszonyat fogta el. G�ppusk�kat
szegeztek a hely�rs�g v�dtelen t�l�l�ire. F�l akart ord�tani, hogy megakassza
a r�ms�get - de, m�g miel�tt a sz�j�t kinyitotta volna, miel�tt moccant volna,
visszah�k�lt. Reszketett az eg�sz teste. Maga is a csat�k embere volt,
t�ls�gosan is sok r�sze volt benn�k -, de k�ptelen volt elfogadni a szeme el�tt
zajl� t�rt�n�s sz�rnyeteg val�s�g�t.
Ekkor �neksz�t hallott. A Marseillaise szenved�lyes dallama im�ds�gk�nt
sz�llt f�l a foglyok ajk�r�l. P�r pillanat m�lva gy�sz�neknek hangzott,
amelyet holtak �nekelnek; a jap�n g�ppusk�k letarolt�k a foglyokat.
Reisman Madeleine-re n�zett. Az asszony nem tudta levenni szem�t a
l�tv�nyr�l. Fiv�re nev�t mormolta. Nem tudhatt�k, vajon Philippe az
�ldozatok k�zt van-e, vagy kor�bban elfogt�k, net�n meg�lt�k -, vagy
megmenek�lt-e. Reisman a saj�t haragj�t �s k�ts�gbees�s�t l�tta Madeleine
arc�n, ak�r egy t�k�rben. De nem engedte, hogy ez a k�ts�gbees�s �rr� legyen
rajtuk. Jobb meghalni a jap�n h�h�rok �ld�z�se k�zben. �s most indulniuk
kellett, bele kellett vetni�k magukat a d�h�dt er�fesz�t�sbe, ak�r tal�lomra is.
Megfogta Madeleine kez�t �s h�zta �t maga ut�n a cs�nak fel�. Az asszony
�gy mozgott, mint aki sokkos �llapotban van; m�g arr�l se vett tudom�st,
mennyire f�j a karj�n a seb.

40.

Eg�sz �jjel akci�k, rem�nyek �s r�m�letek hajszolt�k �ket a Lang Son-i

csatat�r f�lhom�lyos, sz�rre�lis t�jain �t, mened�ket keresve, pillanatr�l
pillanatra. J�zan esze azt tan�csolta Reismannak, hogy �szakra menjen, a
hegyekbe, a val�s�g azonban k�rk�r�ss� tette az utat. El�sz�r d�lre tettek meg
negyed m�rf�ldet a s�t�t foly�n. Azut�n nyugatra gyalogosan a rizsf�ldeken �t
a Van Mi�u Rocks m�g�tt, ahol nem zajlott harc. Majd �szakra az ismer�s
gyalog�sv�nyeken, amelyek ha rajtuk maradhatnak, v�g�l elviszik majd �ket a
S�ng Ky Cungnak ahhoz a v�roson k�v�li kanyarj�hoz, ahol valaha Ho Si
Minh-nel �s Kita Shidehar�val kelt �t.
Reismant k�t dolog hajtotta; az a megsz�llott v�gya, hogy biztons�gba
juttassa Madeleine-t, meg �nn�n t�l�l�si �szt�ne -, hogy �jra harcolhasson �s
gy�zhessen. Nem hagyta nyugton a d�j� vu �rz�se, az hogy ez egyszer m�r
megt�rt�nt vele - �s esz�be jutott, hogy val�ban megt�rt�nt: kilenc h�napja, a
n�ci vonalak m�g�tt Franciaorsz�gban is ilyen megsz�llott v�gy �zte, hogy
megmentse a s�lyosan megsebes�lt Clyde Bowrent. Siker�lt. S hogy Bowren,
B� Szan, W�adis�aw �s Sawyer �jra az esz�be jutott, megint r�t�rt a b�ntudat,
ami�rt kettej�ket a hal�lba k�ldte -, meg a f�jdalom: hogy nem tudja, melyik
kett�t.
A csatazaj m�r el�lt. Csak itt-ott hallatszottak elsz�rt l�v�sek. Tal�n
elszigetelt ellen�ll�si g�cok; vagy csapd�ba esett menek�l�k - mint Madeleine
�s � -, vagy net�n �jabb kiv�gz�sek.
Kelet fel� �jra a rizsf�ldeken �s az erd�n �t haladtak. Reisman elsuttogott
parancsokkal �s �rint�sekkel ir�ny�totta Madeleine-t, megfogta a kez�t, vagy
ruh�j�t. Az asszony ernyedt b�buk�nt botladozott, de sebes�lt jobb karj�t
mereven az oldal�hoz nyomta �s er�sen a bal v�ll�hoz szor�totta fegyvert
rejteget� zs�kj�t.
A s�t�t �jben, a citadell�t�l k�tsz�z m�ternyire d�lre szinte bele�tk�ztek
k�t jap�n katon�ba. Reisman f�lreh�zta Madeleine-t az �tr�l, hogy a katon�k
elhaladhassanak. Megg�rnyedt, �s m�g elmentek mellett�k, vietnami nyelven
menteget�dz�seket mormolt, azut�n megr�ntotta Madeleine-t, siessen. Csak
p�r l�p�st tettek meg, amikor Reisman m�rges parancsot hallott a h�tuk
m�g�l, az egyik jap�n sz�j�b�l. Mentek tov�bb, a parancs �jra elhangzott. A
f�ldre l�kte Madeleine-t �s ut�na akart esni, k�zben m�r h�zta is el� a
pisztoly�t - ekkor hallotta meg az els� puskal�v�st, �s �rezte, amint a goly� a
bal combj�ba f�r�dik. Megp�rd�lt, c�lzott, �s 45-�s�vel k�t sorozatot l�tt
mindk�t jap�n katon�ba. Cs�nd lett.
Pisztoly�t el�reszegezve, f�jdalmasan k�szott el�re a s�rban az
�sszerogyott testekhez. Halott volt mind a kett�. Levonszolta �ket az �tr�l a
rizsf�ldre, azut�n visszabicegett Madeleine-hez, �s mell�esett.
Haladniuk kellett tov�bb -, de komoly f�jdalmai voltak, gy�nge volt �s
k�bult, p�r pillanatra elengedte mag�t. Majd meghallotta a f�le mellett
Madeleine suttog�s�t, az asszony sz�longatta, �bresztgette k�bulat�b�l.
Madeleine-t Reisman sebes�l�se kir�ngatta a saj�t b�nults�g�b�l. Leh�zta a
v�res v�sznat a f�rfi combj�r�l �s seg�tett lekezelni �s bek�t�zni a sebet. A
goly� kiszak�tott egy darabot a h�sb�l, de nem rekedt benn. Reisman a sokk, a
v�rvesztes�g �s a f�jdalom ellen�re bizonyos volt benne, hogy csak kisebb
izoms�r�l�s. De amikor �jra elindult, tudta, nem fog messzire jutni vele: a
hint�por �s a szor�t�k�t�s egy darabig megteszi a mag��t �s cs�kkenti a
fert�z�s vesz�ly�t, �m az egyszer� j�r�st�l is kiserken a v�r �s l�ktet a
f�jdalom.
Haladtak tov�bb, keskeny f�ldutakon keltek �t, elhagyatott, vil�g�tatlan �s
�lettelen kunyh�k �s h�zak mellett haladtak el - azut�n Reisman
bosszankodva vette �szre, hogy akaratlanul is a v�ros fel� k�zelednek. A
k�zelben, a s�t�ts�gt�l l�thatatlanul ott h�z�dott a f� �szak-d�li �t, amely a
Rue Goutten�greben �s a Rue Unalban folytat�dik Lang Sonba �rve. Mindk�t
utca betorkollik a S�ng Ky Cungon �t�vel� h�dhoz - el�bb azonban bejuttatja
�ket a jap�n hadsereg kell�s k�zep�be.
Reismanban egyetlen sz�d�lt pillanatra f�lmer�lt: egyenest r�t�r a Rue
Goutten�gre-re �s f�lrobbantja az �ramk�zpontot most, hogy a v�ros jap�n
k�zre ker�lt; majd r�d�bbent a gy�trelmes igazs�gra, hogy ha a biztons�g nem
is, de a mened�k ott tal�lhat�, ahol a csata vihara zajlott �s ahonnan elvonult.
Elvezette Madeleine-t egy rejtekhelyre az orsz�g�t mellett. Keservesen
mozgott, fizikailag lelassult, agya k�bult volt. Jap�n teheraut�kat, p�nc�lozott
j�rm�veket �s t�z�rs�get pillantott meg �szak fele, Fort Bri�re de l'Isle-b�l
tartottak visszafele. Odavonta mag�hoz Madeleine-t �s v�d�n �lelte,
vigy�zott, nehogy az asszony seb�hez �rjen. Az elm�lt �r�k sor�n gyakran �lte
�t �jra a Madeleine-t megsebz� bajonett okozta testi-lelki sokkot. Az elhalad�
f�nysz�r�k villan�sai k�zben meg-megpillantotta Madeleine s�r s�t�t�tette
arc�t. Madeleine derekasan t�rte a f�jdalm�t �s kimer�lts�g�t, tal�n n�l�n�l is
h�siesebben.
Amikor az orsz�g�t ki�r�lt, �trohantak rajta, �tcs�rtettek a vas�ti s�neken
�s beb�jtak egy b�d�ba az �llom�s k�zel�ben. Vajon menjenek-e tov�bb a
t�lt�s �s a foly� fel�? tanakodott Reisman. Eddig a v�zen voltak a legnagyobb
biztons�gban.
P�r pillanat m�lva irt�zattal hallotta meg ism�t az �neksz�t -, ism�t a
Marseillaises-t �s ki�lt�sokat: "Vive la Coloniale!" �s "Vive la L�gion!", majd
l�v�seket, f�rfiak �s n�k sikoly�t, parancsszavakat, puskat�z d�rej�t. Mi ez,
del�rium? Tal�n �jra�li a Fort Bri�re de l'Isle falai melletti kiv�gz�seket?
Rejtekhelyr�l rejtekhelyre b�kl�sztak, a hangok h�zt�k maguk fel� �ket, pedig
nem akartak menni.
A rejtekhelyr�l ell�ttak egy t�rs�gre, amelyet parkol� j�rm�vek f�nysz�r�i
vil�g�tottak meg, a Rue Goutten�gre-en, a vas�t�llom�ssal szemben. Mihelyt
megpillantott�k, m�ris visszat�ntorodtak. A f�ld�n katon�k, civilek, f�rfiak �s
n�k hull�i hevertek, s egy hossz� �rok is teli volt holttestekkel. N�h�nyukat
karddal lefejezt�k, m�sokat pusk�val �s g�ppusk�val l�ttek agyon, test�ket
ut�lag d�fk�dt�k �ssze szuronyokkal.
Madeleine elfordult a l�tv�nyt�l, �kl�t sz�j�hoz nyomta, hogy f�l ne
sikoltson. Szeme �veges volt a d�bbenett�l. Fej�t vadul Reisman v�ll�hoz
nyomta. Az el akarta h�zni �t bizonytalan rejtekhely�kr�l, �m ekkor
�szrevette, hogy jap�nok �s vietnamiak blokkolj�k az utat m�g�tt�k �s
mindk�t fel�l. Csak el�refele ny�lt �t - a veszt�hely ir�ny�ba. Nem volt m�s
v�laszt�suk, mint hogy ott maradnak, ahol vannak -, maradnak, figyelnek,
hallgat�znak �s b�nults�gra k�nyszer�tik magukat; k�zben az �jszak�ban
tov�bb zajlottak a kiv�gz�sek.
Pirkadt.
Reismant k�zeled� rep�l�g�pek berreg�se, majd bomb�k robban�sa
riasztotta az �j napra, azut�n l�gv�delmi �gy�k �s g�ppusk�k staccat�ja. �szak
fele n�zett, k�t raj amerikai P-51-est �s P-40-est l�tott, amint m�lyrep�l�sben
h�znak felett�k. Nyomukban bomb�z�k sz�rt�k meg a Lang Son k�zel�ben
l�v� jap�n berendez�seket.
M�gse fogta el ujjong�s. K�s�. H�rom P-51-es h�zott el alacsonyan a Rue
Goutten�gre f�l�tt, jap�n j�rm�vek �s katon�k csoportjait sz�rta ki mag�nak
�s g�ppusk�zta �ket. A g�pek k�zvetlen�l a vas�t�llom�s �s a veszt�hely
f�l�tt sz�lltak el, a jap�n katon�k �s a civil vietnamiak sz�tspricceltek minden
ir�nyba. �s Reisman el�tt egyszeriben f�lvillant egy apr�cska rem�nysug�r.
Mihelyt m�r nem voltak a t�z vonal�ban, maga ut�n h�zta Madeleine-t.
Elgy�ng�lten, k�b�n �s f�jdalomt�l k�nl�dva botladoztak a t�lt�s fel�, m�g
mindig v�llukon cipelve a fegyvert rejt� zs�kokat. �m fut�suk k�zben a
g�ppusk�z� g�pek �jabb raja k�vette az els�t, s fel�j�k tartott. Csak a vak
�szt�ne m�k�d�tt. F�ldh�z v�gta zs�kj�t, Madeleine-�t is leh�zta a v�ll�r�l,
megfogta az asszony kez�t �s k�ts�gbeesetten az egyetlen hely fel�
botork�ltak, ahol fedez�ket tal�lhatnak: a halottak �rk�ba.
R�k�nyszer�tett�k magukat, hogy al�ereszkedjenek a sz�rny� v�g�h�d
mocsk�ba, mik�zben az amerikai g�pek m�g k�tszer elsz�lltak a vas�t�llom�s
�s a kiv�gz�hely f�l�tt, s �gy�kkal �s g�ppusk�kkal l�ttek mindenre idelenn.
Azut�n cs�nd lett. Reismannak se ereje, se akarata nem volt a mozdul�sra.
Hamarosan jap�nul elki�ltott parancsszavakat hallottak. J�rm�vek motorja
z�gott fel. �gy hallatszott, mintha a jap�nok t�vozn�nak, a holtaknak hagyva a
teret. De nem volt biztos ebben. F�lt f�lemelkedni, f�lt att�l, hogy az �l�k
k�z� sz�m�tj�k. �rz�keit eltomp�totta az iszony, a d�h, �s a keser�s�g, s a
v�gs�kig kimer�lt. Agya �ppoly sz�rre�lis lett, mint azok a csataterek,
amelyeken Madeleine-nel egy�tt �tvonszol�dott, hogy itt megpihenjen. �gy
�rezte, id�tlen id�k �ta fekszik itt, a hull�k k�zt, a hal�l b�z�ben. Ha nem
vesztette is el eszm�let�t, id�nk�nt m�gis elvesz�tette kapcsolat�t a realit�ssal
-, szerencs�j�re. Azokban a pillanatokban, amelyekben tudat�ban volt annak,
hol van �s mi t�rt�nik vele, megkock�ztatta, hogy kinyissa f�l szem�t, s kiss�
f�lemelje fej�t a halottak k�z�l. Mintha itt-ott f�lemelkedett �s v�rezve kifele
m�szott volna valaki. Meg�rintette Madeleine-t, maga se tudta, �l-e vagy
meghalt, �rezte, hogy az asszony v�re l�ktet, sz�ve ver, viszonozza kez�nek
szor�t�s�t.
Egy id� m�lt�n egy f�rfi �s egy n� bukkant f�l parasztruh�ban �s cs�csos
szalmakalappal, olyannal, amilyent Madeleine viselt. Az �rok ment�n
haladtak, beleugrottak, keresg�ltek a holtak k�z�tt. Aggodalmas hangokat
hallott, olyan nyelveken besz�ltek, amelyeket meg�rtett, azut�n gy�ng�d
kezek kiemelt�k az �rokb�l.
- Duwa John! - ki�ltotta a hang, amelynek gazd�j�t m�r meggy�szolta.
Azut�n egy m�sik hang: - Most m�r semmi baj, �rnagy.
Reisman f�kuszba vonta tekintet�t, megl�tta B� Szant �s f�lismerte
Bowren �rmester s�rral bekent arc�t a cu-nao �s a f�l�be hajol� cs�csos
szalmakalap k�z�tt. R�tett�k egy hord�gyra, Madeleine-t egy m�sikra �s a
nung f�rfiak elvitt�k �ket; arcuk halov�nyan ismer�snek t�nt ama els�, hossz�
menetel�sb�l, amikor Lao Csin�l �tj�ttek a hat�ron.
Bowren �rmester ott ment a hord�gya mellett �s besz�molt a
fejlem�nyekr�l, amelyek idehozt�k.

Reisman n�h�ny �ra m�lva templomi harangsz�ra �bredt... tal�n a pagod��,

Lang Son mellett? De hogy lehet az?... M�r maga se tudta, mit l�tott �s mit tett
�s mit mes�ltek m�sok... se azt, hol van �s hol volt. De a z�rzavarb�l
m�giscsak kibontakozott az eszm�l�s; a t�ny, hogy Joe W�adis�aw �s Ken
Sawyer lelte hal�l�t a lel�tt g�pen. Clyde Bowren �s B� Szan leugrott Pac
B�ra. Clyde mes�lte. De a Viet Minhek nem voltak hajland�k a harcba sz�llni,
hi�ba k�ny�rg�tt nekik, t�l kock�zatosnak tal�lt�k. Ink�bb kiv�rt�k, m�g Lang
Son h�d�t�i kedv�kre fetrengenek a v�rben, azut�n otthagyj�k az elpuszt�tott
er�d�tm�nyeket �s a rothad� hull�kat. Csak amikor �jra biztons�gos lett a
helyzet, akkor hozta a Viet Minh mag�val Bowrent �s B� Szant, hogy
megtudj�k a v�ros sors�t.
- Besz�lt�l Kunminggal? - k�rdezte suttogva Reisman az egyik tudatos
pillanat�ban.
- Igen. Pac B�b�l a r�di�hoz h�vattam Kilgore-t �s elmondtam neki, mi
t�rt�nt idelenn... elmondtam neki, hogy megkeress�k mag�t, meg a h�lgyet.
- �s mit mondott?
- Nagyon agg�dott valamif�le �ru�rt. Nem tudtam, mi a francr�l besz�lt, �
meg nem mondta meg. "Titkos holmi", azt mondta.
Reisman f�lemelte fej�t a hord�gyr�l. A legbensej�b�l lassankint f�lt�rt a
nevet�s; s ahogy a nevet�s keser�s�ge �tt�rte a szorong�st �s f�jdalmat, tork�n
akadt �s megk�h�gtette. Micsoda sz�nalmas kis gy�zelem: az alezredest most
is az �ruja ut�n eszi a fene, amely soha nem is l�tezett. Majd azt mondja
Kilgore-nak - ha ugyan l�tja m�g valaha -, hogy az �pium lezuhant Sawyerrel
�s W�adis�awval egy�tt.
Tudta j�l: nem ny�lt er�szakkal, hanem egy�b eszk�z�kkel kell
megbosszulnia mindazt, amit Kilgore tett Linc Bradforddal �s a kacsinokkal,
meg m�sokkal, akiket m�sodk�zb�l �lt vagy sebes�tett meg a Taj Livel
folytatott �zelmei sor�n. Sam nem jobb �s nem rosszabb mindazon t�bbiekn�l,
akik �zletet akarnak csin�lni a h�bor�b�l. �s nem mindig a j�k
gy�zedelmeskednek. Hadd em�ssze el Kilgore-t a saj�t moh�s�ga. Reisman
most �gy �rezte, m�sf�le gy�zelem nem v�rhat r�.
Feje �jra h�traesett a hord�gyra, agya Philippe Belfontaine k�r�l
kalandozott. �l-e m�g? Vagy lem�sz�rolt�k a t�bbi fogollyal? Vagy siker�lt-e
kicsusszannia? Madeleine nem fog nyugodni, am�g meg nem tudja. De erre
most semmi es�ly. Tal�n m�g h�napokig se, am�g ez a t�voli, piszkos h�bor�
v�get nem �r.
Reisman hord�gya a f�ld�n hevert. A d�lut�ni nap kellemesen melengette az
arc�t, de a szagokat m�g mindig �rezte, ak�rcsak agy�ban a k�peket, a
f�lid�zett r�mk�peket. Felk�ny�k�lt �s megl�tta maga mellett a m�sik
hord�gyon Madeleine-t. Az asszony k�bult volt, szeme feh�ren b�mult ki
ruh�ja �s b�re b�z�s szennye al�l. Reisman k�r�ln�zett, s�fr�nysz�n�-k�nt�s�
szerzeteseket l�tott, f�lismerte az udvart. Megpr�b�lt l�bra �llni. Bowren
�rmester �s B� Szan odahajolt, hogy seg�tsen.
A nungok �s Viet Minhek csoportja sz�tv�lt, hogy �tengedjenek valakit.
Reisman megl�tta, ki az, �s ami energi�ja m�g maradt, az tombolva szakadt ki
tork�n:
- Ez�rt megfizetsz, �rul� gazember! - ord�tott r� Ho Si Minh-re.
H�nak a szeme se rebbent: - T�l vagyunk rajta, Jean - mondta nyugodtan.
- Nem, nem vagyunk t�l! - tombolt Reisman. - Megfizetsz, ami�rt h�tba
d�ft�l benn�nket, pedig tudtad... ahelyett, hogy figyelmeztett�l, vagy seg�tett�l
volna!
- Nem tudtam seg�teni - mondta Ho.
- Nem hiszek neked! - v�gott vissza Reisman. - Pimasz csirkefog�!
Megfizetsz, ami�rt el�rultad a bar�ts�gunkat! - Egy pillanatra elhallgatott...
mintha mostan�ban kimondta volna m�r ugyanezeket a szavakat... azt�n
esz�be jutott, hogy kinek is mondta: Sam Kilgore-nak. Kita Shidehara pedig
�neki mondotta ugyanezt.
Ho Si Minh lassan r�zta a fej�t. - Nem igaz.
- Mi�rt nem adt�l parancsot Giapnak, hogy l�pjen akci�ba? Ott volt�l a
k�zelben, amikor Maijai r�di�n besz�ltem! Tudom!
- �gy igaz. Ott voltam - ismerte be Ho.
- Gy�va! - Reisman kik�p�tt. S mik�zben kimondta, r�d�bbent, hogy
�nmag�t is �tkozza, d�h�s mag�ra, ami�rt a f�lelem �s a k�ts�gbees�s �gy
elgy�ng�tette, hogy a holtak k�z�tt keresett mened�ket, ahelyett, hogy holtig
harcolt volna.
Most Madeleine is f�lt�p�szkodott. Reisman a seg�ts�g�re sietett, az
asszony hozz�t�maszkodott, meg szerette volna �rteni, mi�rt ord�tozik a f�rfi
ezzel a v�n annamit�val.
- Az�rt nem j�ttem seg�teni - magyar�zta Ho -, mert fontosabb feladatom
volt.
Reisman elk�pedt. Mi lehetett enn�l fontosabb az elm�lt h�rom napban? -
A puszta kezemmel meg tudn�lak fojtani!
- Az�rt nem j�ttem a seg�ts�gedre - mondta Ho a fenyeget�sre �gyet se
vetve -, mert a franci�k t�mad�sra k�sz�l�dtek ellen�nk Pac B�n�l.
- Hazudsz!
- Az volt a sz�nd�kuk, hogy egyetlen csap�ssal megsemmis�tik a Viet
Minht - folytatta Ho, egyre keser�bben. - A franci�k ahelyett, hogy itt v�dt�k
volna veled Lang Sont, ezr�vel tartottak Pac Bo fel� pontosan akkor, amikor a
jap�nok t�mad�sra k�sz�l�dtek minden�tt m�sutt. H�t nem gy�ny�r�, mon
ami? - tette hozz� mosolytalanul. - M�g k�t bataillonnyi Lang Son-i
Tirailleur is volt k�zt�k.
Reismannak tork�n akadt a szidalom. Madeleinere n�zett, az asszony
groteszk m�don billegtette fej�t, ami �pp�gy lehetett k�bult �rtetlens�g, mint
az �reg szavainak tudom�sul v�tele.
- Amint l�tod, meg volt a magunk baja - mondta egyszer�en Ho.
- De a franci�k m�gse t�madtak meg benneteket - �rvelt Reisman.
- Nem, nem t�madtak meg. Ebben igazad van - mondta Ho, mint aki egy
gyerekhez besz�l. - Az utols� pillanatban elszeleltek... Laosz, Kambodzsa �s
K�na fel�... a jap�nok pedig m�g mindig a nyomukban vannak. A mi
sz�munkra itt m�r v�get �rt a j�t�k.
Reisman Bowren �rmesterhez �s B� Szanhoz fordult. - Igazat besz�l?
- Igazat, uram - v�laszolta Bowren. - De ahogy maga mondotta nek�nk
K�n�ban, miel�tt idej�tt�nk: itt nincsenek igazi bar�taink. Itt nem szeretnek
benn�nket.
- Allons! - sz�lalt meg t�relmetlen�l Ho. - L�pj�nk le innen, m�g miel�tt
Nippon fiai kipihenik munk�ss�gukat. R�g megmondtam neked, hogy nem
kedvelem Lang Sont. Se te, se a h�lgy nincs j� �llapotban. K�nyelmesen
utazunk, teheraut�val. Shidehara ezredes m�r v�r. � biztons�gosan elvisz
benn�nket Pac B�ba.
Ha ez �gy van - nyugtatta mag�t Reisman -, akkor ez meger�s�ti, amit
eddig is gyan�tott, hogy Kita nem �rulta el �ket a rept�ren. A Philippe �s
marsouinjai elleni t�mad�s �s az L-5-�s lel�v�se a h�bor� v�letlene volt. Mert,
ha Kita �rulta volna el �ket, akkor most nem v�rna a teheraut� vol�nj�n�l
r�juk, hogy Pac B�ba vigye �ket. Tudn�, hogy Reisman meg�ln� Kit�t, ha
Kita okozta volna W�adis�aw �s Sawyer hal�l�t.
De volt m�g egy k�nz� tiszt�zatlans�g, amely az elm�lt h�rom napban nem
hagyta nyugodni Reismant. - Shidehara tudta-e, hogy a jap�njai t�mad�sra
k�sz�lnek itt ellen�nk? - k�rdezte H�t�l.
- Nem, nem tudta - felelte nyomat�kosan Ho. - Csak akkor, amikor m�r
bek�vetkezett. Elhiszem neki. �s a franci�knak arr�l a terv�r�l se tudott, hogy
megt�madnak benn�nket Pac B�ban.
Reisman most �gy �rezte: Kita, a Kempitaj-ezredes - akinek esze �s
rendk�v�li katonai j�l �rtes�lts�ge valaha ideges�tette, de egyben iriggy� is
tette - maga is esend� l�lek. Ez azonban csak apr�cska �s g�nyos kiel�g�l�st
hozott. �t is, Kit�t is, hasonl� bord�ban sz�tt�k, s mindketten olyan er�k
eszk�zeiv� lettek, amelyek f�l�tt nem volt hatalmuk.
Elm�lked�s�b�l a m�g mindig besz�l� Ho Si Minh hangja hozta vissza: -
Majd ha pihent�l n�h�ny napot, �s a sebeid is begy�gyulnak... ideje lesz
hazat�rned Chicag�ba, Jean. Sz�modra itt v�ge a dalnak.
Reisman �sszeszedte mag�t. B� Szan k�zelebb l�pett hozz� �s Reisman a
fi� v�ll�ba kapaszkodott. M�sik karj�val gy�ng�den �tkarolta Madeleine
derek�t. Az r� akart mosolyogni, de nem siker�lt neki.
- Est-ce qu� c'est fini? - k�rdezte suttogva Madeleine.
Reisman nyugtat�n r�mosolygott. Azut�n Ho Si Minhre ford�totta
tekintet�t �s lassan, megfontolt nyugalommal �gy sz�lt hozz�:
- Nem, Monsieur, nincs v�ge. Csak most kezd�dik. Rendeznetek kell a
dolgotokat a h�lggyel �s n�p�vel... azut�n rendeznetek kell velem �s a
n�pemmel. �s m�g akkor se lesz v�ge...

* OSS: Office of Strategic Services (Katonai Titkosszolg�lat)

* K�roli G�sp�r ford�t�sa
* �lj! D�fj! (sz�j�t�k)
##