Belsőégésű motor főbb

alkatrészeinek tönkremenetele
és javítása

Oktatási segédlet Gépjármű

diagnosztika tantárgyhoz
Készítette
Szabó József Zoltán
 A belsőégésű motorok történeti
•
áttekintése
Az emberek az ipari forradalom kezdete óta törekedtek arra, hogy a
megnövekedett munka alól kiváltsák az azt már elvégezni képtelen állatokat. Az
első nagyjából kielégítő próbálkozás a James Watt által szerkesztett gőzgép volt.
Azonban a gőzgépek rendkívül rossz hatásfoka és nagyfokú veszélyessége, arra
indította a mérnököket, hogy a vízgőz kiküszöbölésével állítsanak elő
hőerőgépet. A vízgőz felhasználása előtt is folytak a belsőégésű motorok
készítésére próbálkozások, amelyek visszanyúlnak már a XVII. sz. végéig. Idő
közben a gőzgép fejlődése során megszületett az egyszerűsített forgattyús
mechanizmus így a dugattyús belsőégésű motorok számára rendelkezésre álltak
az erőátviteli szerkezetek.
Az első iparilag is használható, belsőégésű motor, a francia Lenoir által 1860
körül szerkesztett világítógázzal működő, gázgép volt. Az alig 4%-os hatásfokú,
motor járműhajtásra nem volt alkalmas. A fejlődés következő szakasza elméleti
alapon a hatásfok növelését tűzte ki célul.
1861-ben Otto kölni kereskedő kísérletezett összenyomott keverék
meggyújtásával. Használható gépet ekkor még nem sikerült szerkesztenie. Otto
azonban nem adta fel, Langen mérnökkel tovább kísérletezik és megszerkeszti,
majd a párizsi világkiállításon bemutatja az Otto-Langen-féle atmoszférikus
gázgépet. Egy felül nyitott hengerben mozgott a szabad dugattyú. Ez a gép
tulajdonképpen úgy működött, hogy az egyik ütemben az égési nyomás a
dugattyút felfelé lökte, majd a másik ütemben a dugattyú a saját súlyánál fogva
újból lefelé mozgott. A haladó mozgást egy kilincsmű alakította át a főtengelyen
forgómozgássá, hatásfoka a 15%-ot is elérte. Az első üzemképes négyütemű
gázgépet 1873-ban Reitmann késztette.
Forgattyús tengely
 Feladata
• A hajtórúd erőből forgatóerőt és ezzel
forgatónyomatékot előállítani
• A forgatónyomaték legnagyobb részét a
lendkeréken keresztül a tengelykapcsolóra
vezetni
• A forgatónyomaték kisebb részével a
szelepvezérlést, az olajszivattyút, a
hajtáselosztót, a tüzelőanyag-ellátó és a
motorhűtő elemeket, valamint a generátort
hajtani.
 Szerkezet
• Minden forgattyús tengelynek a
forgattyúházba való ágyazáshoz egy
tengelybe eső tengelycsapjai és a
hajtókarcsapágyakhoz kapcsolódó
forgattyúcsapjai vannak.
• A tengelycsapokat és a forgattyúcsapokat
forgattyúkarok kötik össze egymással.
• A tengelycsapoktól a forgattyúkarokban
ferde helyzetű olajozófuratok vezetnek a
forgattyúcsapokhoz.
Forgattyús tengely részei
• A forgattyús tengelyt mo-
torolaj keni amelyet általá- Kenés és
ban olajszivattyú továbbít tömítés
olajozócsatornákon
keresztül a csapágyakhoz
• A csapágycsészékben
még egy gyűrű alakú
horony és egy további
olajfurat is van, amelyeken
az olaj az olajozócsatornán
a hajtókarcsapágyakhoz és
a dugattyúcsapszegekhez
eljut.
 FORGATTYÚCSAP KOPÁSA

Brágódás

Normálkopás
Bütyök berágódása
 Műhelymunkák
• Műhelymunkák leggyakrabban a forgattyús
tengely csapágyaiban vagy csapjain
jelentkeznek.

• A forgattyús tengely jellegzetes kopása az un.

„pillangós kopás”

• Ezeket vagy a nem kielégítő kenés, vagy a

természetes elhasználódás okozhatja.
 Forgattyús tengely ellenőrzése
• A kiszerelt forgattyús tengely ütés nélküli
forgását mérőállványban mérőórával
ellenőrizzük.
• Kismértékű ütés présben hidegen
kiegyengethető, de egyengetés után
ellenőrizni kell a csapok méreteit.
• Ha a csapok már nem kör
keresztmetszetűek, ill. nem henger
alakúak vagy felületük karcos akkor
forgattyústengely-köszörűgépen újra kell
őket köszörülni.
 Forgattyús tengely ellenőrzése

• A köszörülés után ellenőrizni kell, hogy az

edzett felületi réteg a köszörülés után
megmaradt-e.
• Köszörülés után repedésvizsgálatra is
szükség van.
• Ha az edzett réteg a köszörülés közben
megsérült, de a forgattyús tengelyt mégis
újra fel kell használni, akkor a csapokat
újra kell edzeni.
 Forgattyús tengely újbóli
csapágyazása
• Ha a forgattyús tengelyt újraköszörülték,
akkor a csapágyakat is fel kell újítani.
• A gyártó cégek általában kész
csapágycsészéket szállítanak az előírt
átmérőjűre köszörült forgattyús
tengelyekhez.
• A csapágyak csapágyfuratait szükség szerint
után kell munkálni
 Csapágyhézag ellenőrzése

• A vezetőcsapágy tengelyirányú játékát

hézagmérővel vagy mérőórával
határozhatjuk meg.
• A sugárirányú hézagot a csapágy és a
tengelycsap átmérőjének furatmérővel ill.
kengyeles mikrométerrel való mérésével,
vagy a csapágyház és a csapágyfedél
közötti rés mérésével határozhatjuk meg.
 Szabályok

• A egymáshoz illeszkedő alkatrészeket

( pl. csapágyház és csapágyfedél )
szétszerelés előtt össze kell jelölni!
• Ellenőrizni kell a forgattyús tengely ütés
nélküli, körkörös mozgását.
• Ellenőrizzük a csapokat, a
csapágycsészéket és a csapágyfuratokat.
TÖRÖTT FŐTENGELY
FÁRADTAN TÖRÖTT
FORGATTYÚCSAP
A TÖRÖTT FELÜLET
MÁS NÉZETBŐL
TÖRÖTT DUGATTYÚ és ELHAJLOTT
DUGATTYÚRÚD
Hajtókar
 Hajtórúd feladata:
• összeköti a dugattyút a főtengellyel
• átviszi a dugattyún keletkező erőt a
főtengelyre
• forgatónyomatékot hoz létre a főtengelyen
• átalakítja a dugattyú egyenes vonalú
mozgását a főtengely forgó mozgásává
Felépítése:

1 hajtórúd (hajtókar)
2 hajtórúd persely
3 hajtórúd csapágy
4 csavar
5 illesztő persely
 Anyaga, kialakítása

• anyaga:
- kovácsolt acél (pl.:
süllyesztékes kovácsolás),
nemesíthető acél (0,35-
0,45% C),
- ötvözői: króm ( Cr ), molibdén
( Mo ), mangán ( Mn )

• kialakítása:
- a szár dupla T-
keresztmetszetű
 Csapágyazás
• hajtórúd szemben:
- sikló csapágyazás ,tűgörgős cs.
– úszó
– hajtórúdban
rögzített
• hajtórúd csapágy: a csapágy
- acél perselyből
- ólombronz hordozórétegből
- fehér fém futórétegből áll.
 Igénybevétel
• nyomás és húzás (gázerő)
• kihajlás (hajtórúd hossza miatt)
• hajlítás (centrifugális erő)
- Például: F1-ben
 Hajtókar élettartamát befolyásoló
tényezők
• üzemi hőmérséklet (Kb.: 70-110 oC)
- a hőtágulás hatására az illesztések és hézagok felveszik
az optimális értéket
• megfelelő kenés, a jó kenőanyag feladata:
- súrlódás, kopás csökkentése
- csapágy és csúszófelületek hűtése
- működés során visszamaradt szennyeződések,
kopadékok elhordása
• üzemeltetési körülmények
- hol (környezeti hatások),
- milyen sűrűn,
- mennyi ideig (szakaszos, folyamatos),
- mekkora terhelésen üzemeltetik
 Karbantartás
• A hajtórúd közvetlenül külön karbantartást NEM
igényel

• Közvetetten azonban az időszakos olajcsere

(motor olaj) szükséges

• A karbantartás állapotfüggő, csak

MEGHIBÁSODÁS vagy a motor
NAGYFELÚJÍTÁSA esetén szükséges a
karbantartás, javítás vagy csere
 Meghibásodás,
javítás
• Meghibásodás:
- törés, repedés,
elhajlás, kopás
(csapágyaknál), kifáradás,
stb.
• Javítás:
- tisztítás, repedés
vizsgálatok, mérés, stb.
- csapágyak,
perselyek cseréje, stb.
 A hengerek felületének kopása

• Új motor esetén
• Új motor esetén a hengerek felülete
pontosan henger alakú, így a dugattyú
gyűrű pontosan illeszkedik a hüvelybe.
 Használt, kopott motor esetén
A működési idő növekedésével a kopás
észlelhető.
Hatása:
• Gyűrűk nem tömítenek-növekszik az olaj
fogyasztás
• Növekvő tüzelőanyag fogyasztás
• Csökkenő motor teljesítmény
• Csökkenő kompresszió
• Dugattyúk billegnek a hengerben, hangos
motorhang
• A henger furata
normális kopás Normál kopás
esetén kúpossá válik
• Oka:a felső
holtpontban a kenés
rosszabb, terhelés
nagyobb.
• Kopás:kb.0,01mm
10000 km-enként
 Rendellenes kopás
• Oka: az elégtelen kenés
miatt a furat hordó alakú
lesz, a kopás nem
egyenletes a henger
kerülete mentén hanem
főleg az oldalirányú erők
irányába kopik.
 Henger felületeinek
ellenőrzése
• A henger felületeinek kopását mérőórás
mérőműszerrel mérik.
• A mérést a csapszeg tengelyének irányába és
arra merőlegesen kell végezni.
• Elsőnek a hengerfurat belső pereme alatt kell
elkezdeni és lefelé haladva több ponton kell
végezni.
 Henger felületeinek
ellenőrzése
• A mérés során a
műszert a nyilak
irányába kell mozgatni a
mérési hibák elkerülése
végett.
• Méréssel a henger
kopását, kör
keresztmetszettől való
eltérést határozzuk meg.
Szelepek
A motorvezérlés szerkezeti kialakítása
a szelepek elhelyezkedése alapján
A motorvezérlés szerkezeti kialakítása
a szelepek elhelyezkedése alapján
A szelepek feladata, igénybevétele,
anyagai, szerkezeti kialakítása
A szelephézag és állításának
módjai
A szelephézag és állításának
módjai
 A szelepek megvezetése,
szelepülés, szeleprugó,
szelephimbák és a szelepforgató
szerkezetek feladata és kialakítása
 Szelepek és tartozékaik
meghibásodása, javításuk
• Szelepek hibái
Szeleptányér hibái
a) Káros beedződés
b) Kilágyulás

Szelepek hiba felvétele

Forrás: Műszaki Könyvkiadó

1 – Mestermérő (idomszer)
2 – Szelep felfekvő felülete

Forrás: Műszaki
Könyvkiadó
 Szelepek javítása
A szelep deformációjának
mérése készülékben

Forrás: Műszaki Könyvkiadó

1 – Villanymotor
2 – Főorsó
Forrás: Műszaki Könyvkiadó
3 - Prizma
 Szelepek javítása
A szelep becsiszolása a szelepfészekbe

A szelep tömítettségének ellenőrzése

vizsgálófolyadékkal
Forrás: Műszaki Könyvkiadó

Forrás: Műszaki Könyvkiadó

 Hengerfej
A hengerfejek kialakítása, anyaga,
javítása
 Hengerfejek rendeltetése
• Dugattyús motoroknál felülről zárja a hengert

• Gyújtó, vezérlő és egyéb

segédberendezéseknek ad helyet
• Magába foglalja az égésteret valamint hűtő,
olajozó és egyéb csatornák kerülnek benne
kialakításra
• A hő gyors átadása a hűtőközegnek
 A hengerfej igénybevétele
• Nyomás: az égéskor keletkező nyomásnak kell
ellenállnia
• Hő: a gyors hőmérsékletváltozás közben fellépő
termikus feszültségekkel szembeni ellenálló
képesség
• Kémiai: olajjal és az agresszív hűtőközeggel
szemben
 Típusai
• Vízhűtéses motoroknál a hengerfej
szerkezetében csatornák kerülnek kialakításra
a hűtőfolyadék részére.
• Léghűtéses motoroknál könnyűfém
ötvözetekből készül a hengerfej és kívülről
nagyméretű hűtőbordákkal van felszerelve.
• Létezik hengerenként különálló és egybeöntött
változata is.
 Hengerfej részei
• Égéstér vagy előkamra
• Olajtér, olajozó furatok
• Hűtőcsatornák
• Szívó és kipufogó csatornák
• Szelepvezérlés és segédberendezései
• Gyújtó vagy izzító egységek
• Üzemanyag adagoló berendezések
• Hő, nyomás és egyéb érzékelők
 Égéstér
• Alakja, kialakítása nagyban befolyásolja a
keverék égésének menetét ezáltal a motor
teljesítményét, karakterisztikáját.
• Benzinüzemű motoroknál –tető, -lépcsős, -ék
és –félgömb alakú égéstér kialakítások a
leggyakoribbak.
• Diesel motoroknál ún. elő vagy örvény kamrák
kerülnek kialakításra.
 Hengerfejek anyaga
• Vízhűtéses motoroknál általában különféle
alumínium ötvözeteket vagy öntöttvasat
használnak és ezt egyes helyeken acél, bronz,
stb. betétekkel egészítik ki.
• Léghűtéses motoroknál szinte kizárólag
alumíniumot használnak fel elsősorban a gyors
hőelvezetés szükségessége miatt.
 A hengerfej-tömítés
• A henger és a hengerfej között helyezkedik el,
az égéskor keletkező nyomást gázzáróan
tömíti. Elkülöníti továbbá a víz és az olajteret.
• Elvárás a nagyfokú vegyi, nyomás ill.
hőállósság és a rugalmasság.
• Anyaga vízhűtésnél általában azbeszt-fém
kombinációja, léghűtésnél pedig lágyfém gyűrűt
alkalmaznak.
 Műhelymunkák
• Hengerfej tömítés elhasználódása.
• Tisztítás, koromeltávolítás.
• Vetemedés és repedések ellenőrzése és
javítása.
• A szelepek megfelelő zárásának biztosítása
marással, csiszolással.
• Hengerfejcsavarok lehúzásának sorrendje,
nyomatékai.
 Felújítás forgácsolástechnikával
• A képeken motorblokk felújítása látható
• Különböző feladatokra más más
forgácsolótechnikát alkalmaznak
Síkköszörülés:
A képen hengerfej
síkköszörülése látható
Marás:
Szelepfészek
marás
Bütykös tengely köszörülése
Műveletek közti tisztítás és ellenőrzés
Felújított hengerfej
Serdi szelepköszörű
Hengerfej felújító célgép
Serdi SPT 1500 – szelep fészek felújító célgép