EDGAR RICE BURROUGHS: TARZAN A NAGYSZER�

#
Szkennelte, jav�totta, t�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2000.

Szerepl�k �s helysz�nek:

Neubari - foly�
Mafa - a Neubari mell�kfoly�ja
Kaji - egy amazon t�rzs neve
Lord �s Lady Mountford - elt�ntek Afrik�ban h�sz �vvel ezel�tt
Stanley Wood - vil�gutaz� amerikai
Robert van Eyk - Wood bar�tja �s �tit�rsa
Spike �s Troll - a Wood-van Eyk szafari feh�r vad�sz k�s�r�i
Mafka - a kajik var�zsl�ja
Gonfala - a kajik kir�lyn�je
Gonfal - a kajik hatalmas gy�m�ntja
Zuli - egy amazon t�rzs neve, a kajik ellens�gei
Lord - angol, a zul�k foglya
Woora - a zulik var�zsl�ja
Lorro - a zulik egyik harcosn�je
A zulik Nagy Smaragdja
Kamudi - egy fekete f�rfi neve
Muviro - a wazirik t�rzsf�n�ke
Bantango - kannib�l t�rzs
Waranji - waziri harcos
Tomos - Cathne, vagyis Aranyv�ros f�minisztere
Alextar - Cathne kir�lya
Valthor - athn�i nemes
Phor�s - Athne, vagyis Elef�ntcsontv�ros dikt�tora
Zygo - Athne kir�lya
Menofra - Phoros feles�ge
Dyaus - athn�i elef�ntisten
Daimon - egy d�mon
Kundos - Phoros bizalmasa
Gemba - fekete szolga
Hyark - egy harcos neve, akit Tarzan meg�lt az ar�n�ban

1. �zenet a m�ltb�l

A val�s�g t�lsz�rnyalja a k�pzeletet. Ha t�rt�net�nk olykor

hihetetlennek t�nik, k�rem, ne feledj�k: t�bb mint h�sz �ve kezd�d�tt,
hacsak nem akarunk az els� am�b�ig, vagy m�g ann�l is r�gebbre, k�t
n�vtelen csillagnak a mindens�get megr�z� �ssze�tk�z�s�ig visszamenni.
Mi azonban szeretn�nk t�rt�net�nket - egy-k�t alkalmi utal�st�l
eltekintve - a jelenkor sz�npad�ra, szerepl�ire �s esem�nyeire
korl�tozni.

Az Egyenl�t�t�l alig �tfoknyira �szakra t�zes napsugarak

perzselt�k a kitikkadt s�ks�got. Egy szakadt ruh�j� f�rfi, akinek
ing�t �s nadr�gj�t vastagon bor�totta a r�sz�radt, rozsdabarna v�r,
megt�ntorodott, �s a f�ldre rogyott. A fekv� test nem mozdult t�bb�.

Hatalmas oroszl�n figyelte a jelenetet egy t�voli sziklaszirt

orm�r�l, ahol n�h�ny sz�v�s bokor vetett �rny�kot az �llatok
kir�ly�nak barlangj�ra. Merthogy ez Afrika.
 A f�ld�n fekv� ember f�l�tt nagy magass�gban Ska, a kesely�
lebegett, s v�rakoz�an k�r�z�tt az �gen.

Nem messze d�lre, a sz�raz s�ks�g sz�l�n egy m�sik ember haladt
k�nnyed�n, ruganyos l�ptekkel �szak fel�. F�radts�gnak vagy
kimer�lts�gnek nyoma sem volt rajta. Dombor� izmain fesz�l� bronzbarna
b�re majd kicsattant az eg�szs�gt�l. Fesztelen tart�sa, hangtalan
j�r�sa Sit�ra, a p�rducra eml�keztetett, �m � nem lopakodott.
Viselked�se olyan emberre vallott, aki nem ismer k�ts�get, f�lelmet,
aki uralkodik a saj�t birodalm�n.

Test�t egyetlen ruhadarab, egy �zb�r �gy�kk�t� fedte. F�b�l font

k�telet vitt az egyik v�ll�n, a m�sikr�l nyilakkal t�m�tt tegez l�gott
le. A cs�p�j�n k�s himb�l�zott tokost�l, �j �s r�vid d�rda
eg�sz�tett�k ki a felszerel�s�t.

Makacs fekete hajtincs hullott der�s, sz�rke szem�re, mely a

ny�ri tenger f�nyeit �pp�gy t�kr�zhette, mint egy t�r villan�
peng�j�t.

A Dzsungel Ura idegenben j�rt.

B�r r�gi, megszokott tart�zkod�si hely�t�l j�val �szakabbra

ker�lt, nem volt ismeretlen sz�m�ra a vid�k. Kor�bban sokszor j�rt m�r
itt. Tudta, hol kell �snia, hogy v�zre leljen, �s hol tal�lja a
legk�zelebbi itat�t, ahol vadat ejthet, s elverheti az �hs�g�t.

Egy uralkod� parancs�ra j�tt �szakra, hogy ut�naj�rjon a

sz�besz�dnek, miszerint egy eur�pai hatalom veszteget�ssel pr�b�l maga
mell� �ll�tani egy bennsz�l�tt t�rzsf�t. H�bor�s h�rek kaptak l�bra,
�s maga a h�bor� is a leveg�ben l�gott, �m ezeknek a dolgoknak nincs
helye t�rt�net�nkben, legal�bbis rem�lj�k. Pr�f�t�k azonban nem
vagyunk, csup�n kr�nik�sok, akik az esem�nyekr�l adnak sz�mot. Nyomon
k�vetj�k szerepl�ink tetteit, eg�szen a keser� v�gig, ak�r a h�bor�ban
is, de rem�lj�k, erre nem ker�l sor. Az id� majd megadja a v�laszt.

Mikor Tarzan hossz�, ruganyos l�ptekkel �tv�gott a s�ks�gon, nem

volt hang, amely elker�lte volna �rz�keny f�leit, mozg�s, amit ne vett
volna �szre, sem szag, amely �szrev�tlen�l suhant volna el Usha, a
sz�l l�gy hull�main. Szeme felismerte a t�voli sziklaszirten �ll�
Num�t, az oroszl�nt, l�tta Skat, a kesely�t keringeni valami f�l�tt,
amit azonban nem l�thatott. Mindabb�l, amit l�tott, hallott vagy
szagolt, t�rt�netet olvasott ki, mert sz�m�ra a vadon vil�ga nyitott
k�nyv volt, n�ha borzongat�, �m mindig �rdekfesz�t� h�rad�s
szeretetr�l, gy�l�letr�l, �letr�l, hal�lr�l.

Ahol �n vagy te alkalmasint csup�n egy-egy bet�re vagy sz�ra

akadn�nk, ott a majmok Tarzanja meglelte a teljes sz�veget, sz�mtalan,
el�tt�nk �r�kre rejtve marad� utal�s�val egy�tt.

Tarzan megpillantott maga el�tt valamit, amin feh�ren megvillant

a napf�ny. Emberi koponya volt, s ahogy k�zelebb l�pett hozz�,
megl�tta a csontv�zat is, amely m�r porladni kezdett. A csontok k�z�tt
alacsony sivatagi cserje n�tt, arra utalt, hogy a csontv�z m�r r�g�ta
hever ott.

A dzsungel ura meg�llt, hogy megvizsg�lja, mert sz�m�ra ebben a

vil�gban semmi sem volt olyan jelent�ktelen, hogy csak �gy elmenjen
mellette. Azonnal meg�llap�totta, hogy a koponya egy n�ger� volt, s
m�r j� ideje, feltehet�en �vek �ta van ott. Ilyesmi bizony k�nnyen
megeshet ezen a forr�, sz�raz s�ks�gon. Nem tudta ugyan, mi okozhatta
az ember hal�l�t, de gyan�totta, hogy szomjan veszett. Ekkor a
k�zcsontok mellett �szrevett valamit, amit a laza, v�ndorl� homok m�r
f�lig betemetett. Meg�llt, �vatosan kih�zta a f�ldb�l, �s felemelte a
t�rgyat. Egy kem�nyfa p�lca volt, amelynek az egyik v�g�be v�zhatlan
selyembe burkolt, apr� csomagot �keltek.

Az elpiszkol�dott selyem t�r�keny �s sz�raz volt, �gy t�nt,

puszta �rint�sre is sz�tm�llik. Ezt azonban csak k�ls� bor�t�nak
haszn�lt�k. Tarzan �vatosan kig�ngy�lte a textilt, s a bels� r�tegeit
m�r jobb �llapotban tal�lta.

A g�ngy�leg legbelsej�ben, ahogy sz�m�tott is r�, egy levelet

tal�lt. A lev�l apr�, j�l olvashat� bet�kkel, angolul �r�dott. Tarzan
�rdekl�d�s�t a lap tetej�n olvashat� d�tum m�g ink�bb felcsig�zta.
H�sz �v telt el az�ta, hogy a levelet meg�rt�k, h�sz �ve m�r, hogy
k�zbes�t�j�nek csontv�za mellett hever, e kop�r s�ks�g
elhagyatotts�g�nak n�ma tan�jak�nt.

Tarzan az al�bbiakat olvasta:

"B�rkinek, aki k�zhez kapja.

Annak rem�nye n�lk�l ind�tom �tj�ra ezt a levelet, hogy elhagyja

ezt az �tkozott orsz�got, vagy ak�r valaha is feh�r ember kez�be jut.
�m, ha m�gis, k�rem, l�pjen kapcsolatba a legk�zelebbi diplom�ciai
k�pviselettel, vagy b�rmely m�s hat�s�ggal, amelyik gyorsan a
seg�ts�g�nkre siethet.

Feles�gemmel a Rudolf-t� �szaki r�sz�n folytattunk kutat�sokat,

de t�l messzire ment�nk. A j�l ismert, r�gi t�rt�net ez. Bennsz�l�tt
szolg�ink h�r�t vett�k, hogy a vid�ket harcos t�rzs lakja,
megr�m�ltek, �s mind elsz�ktek t�l�nk.

Ott, ahol a Mafa foly� a Neubariba �mlik, elindultunk az el�bbi

v�lgyszoros�ban f�lfel�, mintha valami term�szetfeletti er� ragadt
volna mag�val benn�nket, s mikor el�rt�k a fenns�kot, a vad kaji n�k
fogs�g�ba est�nk. Egy �vvel k�s�bb l�nyunk sz�letett, a feles�gemet
pedig meg�lt�k. A kajik f�ri�ja �lte meg �t, mert nem fi�t sz�lt.
Feh�r f�rfiakra volt sz�ks�g�k, ez�rt nem puszt�tottak el engem �s egy
tucat m�sik feh�r foglyot.

A kajik orsz�ga a Mafa v�zes�se f�l�tti fenns�kon ter�l el.

Szinte megk�zel�thetetlen, de m�gis el�rhet�, ha valaki a Neubarit�l
indulva a Mafa v�lgy�t k�veti.

Er�s feh�r emberekb�l �ll� exped�ci�ra lesz sz�ks�g, ha engem �s

a l�nyomat meg akarnak menteni, mert k�tlem, hogy a feket�ket r�
lehetne venni, hogy az orsz�g ter�let�re l�pjenek. Ezek a kajikok �gy
harcolnak, mint az �rd�g�k, s k�l�n�s okkult er�vel b�rnak. Olyan
dolgokat l�ttam ... nos, olyanokat, melyek nem lehets�gesek, m�gis
vannak.

Egyetlen bennsz�l�tt t�rzs sem k�v�n e rejt�lyes, balj�slat�

orsz�g k�zel�ben megtelepedni, �gy h�t keveset tudunk kajikr�l, �m a
sz�rny� szok�saikr�l sz�l� h�resztel�sek be�p�ltek legk�zelebbi
szomsz�daik hiedelemvil�g�ba, s ezek a suttogva tov�bbadott besz�mol�k
b�rmelyik exped�ci� bennsz�l�tt szolg�it elriasztj�k. A feh�rek tal�n
sohasem tudj�k meg ennek az ok�t, mert a feket�k - att�l f�lve, hogy a
kajik s�t�t m�gi�ja ut�l�ri �ket �s v�gez vel�k - nem merik elmondani
nekik. De az eredm�ny mindig ugyanaz: ha az exped�ci� t�l k�zel jut a
kajik f�ldj�hez, a feket�k mind megsz�knek. S olyankor az t�rt�nik,
ami a feles�gemmel �s velem is t�rt�nt - a feh�reket valami rejt�lyes
er� a fenns�kra csalogatja, ahol fogs�gba esnek.

Tal�n m�g egy er�s fegyveres csapatot is legy�zn�nek, mivel a

feh�rek nem tudnak szembesz�llni a term�szet er�ivel, �m, ha m�gis
siker�lne, igen nagy jutalomban lenne r�sz�k. Ennek rem�ny�ben
tartottam ki �n is, dacolva a vesz�llyel.

Egy hatalmas gy�m�nt van a kajik birtok�ban. Honnan sz�rmazik,

hol b�ny�szhatt�k, nem tudtam megbizonyosodni r�la, de �gy v�lem, hogy
orsz�guk f�ldj�ben tal�lhatt�k.

L�ttam �s a kezemben tartottam a Cullinan-gy�m�ntot, amelynek a

s�lya a h�romezer kar�tot is meghaladja. Biztosan �ll�thatom, hogy a
kajik gy�m�ntja el�ri a hatezer kar�tot. Hogy mennyi lehet az �rt�ke
nem tudom, de a braziliai dr�gak�vet, a D�l Csillag�t alapul v�ve �gy
k�tmilli� fontra tehet� - egy ilyen jutalom igencsak meg�ri a
kock�zatot.

Nem tudhatom, siker�l-e kijuttatnom valaha is a kajik f�ldj�r�l ezt a

levelet, de van n�mi rem�nyem, mert meg- vesztegettem az egyik fekete
szolg�jukat, aki id�nk�nt el- hagyja a fenns�kot, hogy k�mkedjen az
alf�ld�n.

Adja Isten, hogy levelemet m�g id�ben k�zhez kapj�k.

Mountford"

A Majmok Tarzanja k�tszer is elolvasta a levelet.

Mountford! Ami�ta csak az esz�t tudta, �gy l�tszott, Lord �s Lady

Mountford rejt�lyes elt�n�s�t nem tudj�k elfelejteni az emberek. Olyan
h�resztel�sek kaptak l�bra, hogy m�g �letben vannak, s v�g�l a vadon
legend�j�v� v�ltak. Val�j�ban senki sem hitt m�r ezekben a mes�kben,
de id�nk�nt egy-egy utaz� �rkezett az orsz�g belsej�b�l, s
fel�lesztette a sz�besz�det, s�t t�bb-kevesebb k�zvetett bizony�t�kkal
is szolg�lt. Tal�n egy t�voli t�rzs f�n�k�t�l hallotta, vagy egy
haldokl� feh�r ember ajk�r�l. Hat�rozott �tmutat�st azonban sohasem
kaptak Mountford�k holl�t�r�l. A besz�mol�k tucatnyi helyet jel�ltek
meg, Szud�nt�l eg�szen Rhodesi�ig.

Most v�gre kider�lt az igazs�g, de m�r k�s�n. Lady Mountford h�sz

�ve halott, s teljesen val�sz�n�tlen, hogy a f�rje m�g �letben lenne.
Gyermek�k is bizony�ra meghalt, vagy meg�lt�k a kajik. E vademberek
k�z�tt bajosan �lhette t�l csecsem�kor�t.

A dzsungel sz�lte majomember sz�m�ra a hal�l a l�tez�s

mindennapos jelens�ge volt, �s sokkal kev�sb� figyelemrem�lt�, mint a
term�szet sok m�s megnyilv�nul�sa, hiszen a pusztul�s v�g�l minden
l�nyt utol�r. A f�rfi �s a gyermek val�sz�n� hal�la teh�t nem tette
szomor�v� Tarzant, s nem keltett benne sajn�latot. Egyszer�en semmit
sem jelentett neki. A levelet az els� adand� alkalommal �tadja majd az
angol hat�s�goknak, �s ez minden, amit tehet. Folytatta �tj�t, s nem
t�r�d�tt t�bb� a dologgal. Figyelm�t ink�bb Ska, a kesely�
man�verez�se k�t�tte le. �gy t�nt, valami �l�l�ny f�l�tt kering, amit
valami miatt nem mer megt�madni.

Amikor Tarzan a mozdulatlan sz�rnnyal lebeg� Ska al� �rt, Numa,

az oroszl�n lesz�kkent a k�zeli szikl�r�l, s �vatosan elindult afel� a
valami fel�, ami felkeltette a majomember figyelm�t is. Egyik�k sem
v�ltoztatta meg l�ptei hossz�t vagy ir�ny�t.

Amikor Tarzan k�zelebb �rt, a talaj term�szetes bem�lyed�s�ben

egy fekv� alakot pillantott meg. Egy feh�r embert.

Vagy sz�z m�terrel od�bb, jobbra, Numa �llt. Ekkor az ember

megmozdult. M�g volt benne �let. Felemelte a fej�t, �s megpillantotta
az oroszl�nt. Erej�t megfesz�tve pr�b�lt fel�llni, de nagyon gyenge
volt, s csak f�l t�rdre tudta felk�zdeni mag�t. Tarzant, aki a h�ta
m�g�tt �llt, nem l�thatta.

Mikor az ember f�l t�rdre emelkedett, az oroszl�n felmordult.

Csak figyelmeztet�s volt, nem jelentett azonnali vesz�lyt. Tarzan
tiszt�ban volt ezzel. Tudta, hogy Num�t a k�v�ncsis�g hajtja, s nem az
�hs�g, mert tele a gyomra. �m a f�rfinak fogalma sem volt minderr�l.
Azt hitte, hogy el�rkezett a v�g, hiszen fegyvertelen �s
magatehetetlen volt, a nagy ragadoz�, az �llatok kir�lya pedig m�r-m�r
t�madott.

Ekkor egy m�sik m�ly morg�st hallott a h�ta m�g�l.

Gyorsan h�tran�zett, �s egy majdnem meztelen f�rfit l�tott

k�zeledni. Egy pillanatig �rtetlen�l meredt r�, hiszen nem egy m�sik
vad�llatot l�tott, �s akkor ism�t meghallotta a morg�st, s nem volt
k�ts�ges, hogy a bronzbarna �ri�s tork�b�l fakadt.

Numa is hallotta ezt a hangot. Meg�llt, megr�zta a fej�t, �s

vicsorgott. Tarzan ennek ellen�re tov�bbhaladt az ember fel�. Pedig az
oroszl�n t�mad�sa eset�n nem tudott volna hov� menek�lni. Nem �llt ott
fa, hogy biztons�got ny�jtson �gaival. Tarzan csak fegyvereiben,
hatalmas erej�ben �s �gyess�g�ben b�zhatott, s legf�k�ppen abban, hogy
Numa nem fog t�madni.

A Dzsungel Ura j�l ismerte a bl�ff�l�s m�v�szet�t �s �rt�k�t.

Hirtelen h�travetette a fej�t, �s a vez�rmajom h�tborzongat�
figyelmeztet� �v�lt�s�t hallatta. A f�rfi megremegett az emberi
sz�jb�l felt�r� �llati hangt�l.

Numa b�cs�z�ul m�g mordult egyet, majd megfordult, �s

m�lt�s�gteljesen t�vozott.

Tarzan k�zelebb l�pett, �s meg�llt a f�rfi f�l�tt.

- Megs�r�lt - k�rdezte -, vagy az �hs�g �s a szomj�s�g

gyeng�tette el?

Az �llati morg�s az idegen feh�r �ri�s sz�j�b�l sem lepte meg

jobban a f�rfit, mint az, hogy most angolul hallja �t besz�lni. Azt
sem tudta, f�ljen-e t�le. Gyorsan az oroszl�n fel� pillantott, �s
l�tta, hogy a ragadoz� t�vozik. F�lelemmel vegyes tisztelet t�madt
benne a teremtm�ny ir�nt, aki elriasztotta pr�d�j�t�l az �llatok
kir�ly�t.

- Nos - k�rdezte a majomember -, �rt �n angolul?

 - Igen - felelte a m�sik. - Amerikai vagyok. Nem sebes�ltem meg,
de p�r napja nem ettem, �s m�ra a vizem is elfogyott.

Tarzan lehajolt, �s a v�ll�ra vette a f�rfit.

- Keres�nk �lelmet �s vizet - mondta -, azut�n majd elmes�lheti,

mit csin�l egyed�l ezen a vid�ken.

2. Egy k�l�n�s t�rt�net

Mik�zben Tarzan biztons�gos helyre igyekezett, terh�nek s�lya

el�rulta neki, hogy a f�rfi eszm�let�t vesztette. N�ha
�sszef�gg�stelen�l motyogott valamit, de az �t nagy r�sz�n mintha csak
halott lett volna.

Mikor v�gre a v�zhez �rtek, Tarzan lefektette egy fa �rny�k�ba a

f�rfit. Kiss� f�lemelte a fej�t, �s n�h�ny csepp folyad�kot er�ltetett
az ajkai k�z�.

Az idegen a v�z j�t�kony hat�s�ra besz�lni kezdett, akadozva,

szaggatottan, n�ha �sszef�gg�stelen mondatfoszl�nyokban, mint aki
del�riumban van vagy altat�sb�l �bred.

- Boszork�ny ... - motyogta - gy�ny�r� ... istenem, milyen

gy�ny�r�! - Egy id�re eln�mult, m�g Tarzan v�zzel h�s�tette arc�t �s
kezeit. Majd kinyitotta a szem�t, a majomemberre n�zett, s k�rd�n,
tan�cstalanul r�ncolta a szem�ld�k�t. - A gy�m�nt - dadogta -, mag�n�l
van a gy�m�nt? Hatalmas ... nyilv�n a S�t�n teremtm�nye ... gy�ny�r�
n� ... hatalmas, olyan nagy, mint ... mint mi is? Az nem lehet ... de
l�ttam! A saj�t szememmel! Szemek! ... szemek! ... micsoda szemek! ...
de maga az �rd�g ... t�z milli� doll�r ... az eg�sz ... nagy ...
akkora, mint egy n�i fej.

- Maradjon cs�ndben, �s pihenjen - mondta a majomember. - Szerzek

valami �lelmet.

Mire visszat�rt, a f�rfi b�k�sen aludt a lesz�ll� alkonyatban.

Tarzan t�zet rakott, �s nekil�tott az id�k�zben elejtett k�t f�rj �s a
ny�l elk�sz�t�s�nek. A f�rjeket bevonta nedves agyaggal, majd a
par�zsba temette, a nyulat pedig feldarabolta �s ny�rsra h�zva
megs�t�tte.

Mikor elk�sz�lt, a f�rfira pillantott, s l�tta, hogy szemei

nyitva vannak �s re� szegez�dnek. A tekintete tiszta volt, de az
arckifejez�se el�rulta, hogy t�preng valamin.

- Kicsoda maga? - k�rdezte a f�rfi. - Mi t�rt�nt? K�ptelen vagyok

visszaeml�kezni.

- A s�ks�gon tal�ltam �nre, teljesen kimer�lt volt -

vil�gos�totta f�l Tarzan.

- ���! - ki�ltott fel a m�sik. - Maga az .... maga az az ember,

aki elkergette az oroszl�nt. Most m�r eml�kszem. Maga hozott ide
engem, �s ennival�t is szerzett nekem. �s van itt v�z is a k�zelben,
ugye?
 - Igen, egy keveset m�r ivott is. Most ihat m�g. A h�ta m�g�tt
van egy forr�s. El�g er�s ahhoz, hogy odamenjen?

A f�rfi h�trafordult, megpillantotta a vizet, �s odav�nszorgott.

Kezdett visszat�rni az ereje.

- Egyszerre ne igyon t�l sokat - figyelmeztette a majomember.

A f�rfi, miut�n ivott, ism�t Tarzanhoz fordult.

- Kicsoda maga? - k�rdezte. - Mi�rt mentett meg engem?

- Most maga fog v�laszolni az �n k�rd�seimre - mondta a Dzsungel

Ura. - Ki maga, �s mit csin�l egyed�l ezen a vid�ken? Mi keresnival�ja
van itt?

A hangja halk volt �s m�ly. K�rdezett, de egyben parancsolt is.

Az idegen ki�rezte a kellemes, �m magabiztos hangb�l, hogy ez az ember
megszokta, neki mindig engedelmeskednek. Azon t�prengett, vajon ki
lehet ez a majdnem meztelen, feh�r �ri�s. Egy val�di Tarzan -
gondolta.

- Tal�n egyen el�bb valamit - mondta a majomember. - Azut�n majd

v�laszol a k�rd�seimre. - Egy bot seg�ts�g�vel kem�nyre �getett
agyaglabd�t piszk�lt ki a t�zb�l, majd a k�se nyel�vel sz�tt�rte a
burkot. Az �getett agyag darabjai lehulltak a f�rj test�r�l, a
tollazat�val egy�tt. Ny�rsra h�zta a madarat, �s �tadta a f�rfinak. -
M�g forr� - jegyezte meg.

Val�ban az volt, de az �hs�gt�l f�lholt idegen v�llalta a

kock�zatot, �s sz�j�ba vette az els� falatot. �gy, f�szerek n�lk�l,
�tel m�g sohasem �zlett jobban neki. Csak az�rt nem falta fel r�gt�n
az eg�szet, mert nagyon forr� volt. Megette az egyik f�rjet, �s a ny�l
fel�t, azt�n visszafek�dt, csaknem el�gedetten.

- Hogy v�laszoljak a k�rd�seire - kezdte -, a nevem Wood. �r�

vagyok - amolyan vil�gj�r� fajta. �gy hasznos�tom a velem sz�letett
�rt�ktelens�gemet, ami gyakran a k�borl�si kedvben tal�l kifejez�st �s
ments�get. T�bbet kerestem vele, mint amennyire sz�ks�gem lenne, s ez
tette lehet�v�, hogy olyan exped�ci�kat szervezzek, melyek t�bbe
ker�lnek, mint egy haj�jegy �ra vagy egy p�r j� bakancs. Ez a
viszonylagos gazdags�g az oka annak, hogy most itt tal�lt engem
egyed�l, a hal�l k�sz�b�n, az ember nem j�rta rengetegben, s b�r �gy
lelt r�m, hogy mag�nyos voltam �s n�lk�l�ztem - m�g egy darab sz�raz
kenyerem se maradt -, itt a fejemben m�gis egy olyan �tik�nyv anyag�t
�rz�m, amilyent modern ember m�g sohasem �rt. Olyasmiket l�ttam,
amikr�l a civiliz�lt vil�g nem is �lmodik, s nem is ad hitelt nekik.
L�ttam �s a kezemben tartottam a vil�g legnagyobb gy�m�ntj�t. El�g
vakmer� voltam hozz�, hogy elhiggyem, k�pes vagyok magammal hozni a
k�vet. L�ttam a vil�g legszebb �s legkegyetlenebb n�j�t, el�g vakmer�
voltam ahhoz is, hogy elhiggyem, magammal hozhatom �t. Szerettem azt a
n�t, �s m�g mindig szeretem, b�r �lmaimban gyakran meg�tkozom. Ilyen
k�zel �ll egym�shoz a szeretet �s a gy�l�let. A k�t leghatalmasabb �s
legpuszt�t�bb �rz�s, ami az emberis�get, a nemzeteket s az �letet
ir�ny�tja. Annyira egyek, hogy csup�n egy pillant�s, egy mozdulat, egy
sz� v�lasztja el �ket egym�st�l. Az eszem gy�l�li �t, de a testem �s a
lelkem szereti. Legyen eln�z� velem, ha el�be v�gok az esem�nyeknek.
Sz�momra � a kezdet �s a v�g - mindenben az. De megpr�b�lok
k�vetkezetesebb lenni, �s sorj�ban elmes�lni a t�rt�nteket. Azzal
kezden�m: hallott �n m�r valaha is Lady �s Lord Mountford elt�n�s�r�l?

Tarzan b�lintott.

- Ki ne hallott volna?

- �s a makacsul kering� h�resztel�sr�l, miszerint m�g most is,

h�sz �vvel azut�n is �letben vannak, hogy elt�ntek a civiliz�lt
emberszeme el�l �s tudat�b�l? Nos, t�rt�net�kb�l olyan var�zslatos
romantika �s titokzatoss�g sug�rzott fel�m, hogy �vekig d�delgettem a
gondolatot, szervezek egy exped�ci�t, �s ut�naj�rok minden
sz�besz�dnek, s kider�tem, igazak-e. Vagy megtal�lom az elt�nteket,
vagy megtudom, mi lett vel�k. Volt egy nagyon j� bar�tom, egy
fiatalember, akire jelent�s �r�ks�g sz�llt. � t�mogatta n�h�ny kor�bbi
utamat. Robert van Eyknek h�vt�k, az �si New York-i van Eykek sarja
volt. Persze ez a n�v semmit se mond �nnek.

Tarzan nem sz�lt egy sz�t sem, csak figyelt. �rdekl�d�snek vagy
�rzelemnek �rny�ka sem suhant �t von�sain. Nem az a fajta ember volt,
akit k�nnyed�n a bizalmunkba avatunk, de Stanley Wood annyira megtelt
elfojtott �rzelmekkel, hogy m�g egy �rz�ketlen k�-Buddh�hoz is �r�mest
besz�lt volna, ha m�s hallgat�s�ga nem akad.

- Sz�val addig fecsegtem Bob van Eyknek a terveimr�l, m�g v�g�l �

is belelovalta mag�t. Ragaszkodott hozz�, hogy velem tart, �s
megosztjuk a k�lts�geket. Ez term�szetesen azt jelentette, hogy a
tervezettn�l sokkal jobban felszerelkezhett�nk, �gy v�llalkoz�sunk
sikere is biztosabbnak l�tszott. Egy teljes �vet ford�tottunk el�zetes
kutat�sokra, mind Angli�ban, mind Afrik�ban. Ezek eredm�nyek�ppen
majdnem biztosak lehett�nk benne, hogy Lord �s Lady Mountfordnak
valahol a Rudolf-t�t�l �szaknyugatra, a Neubari-foly� egyik
szakasz�n�l veszett nyomuk. L�tsz�lag minden erre mutatott, de
val�j�ban az eg�sz csak sz�besz�den alapult. Remek kutat�csoportot
hoztunk �ssze. Felvett�nk n�h�ny feh�r vad�szt; akik meglehet�sen j�l
ismert�k Afrik�t, b�r ezen a bizonyos pontj�n m�g sohasem j�rtak.
Minden j�l ment, am�g el nem indultunk a Neubari ment�n f�lfel�. Min�l
beljebb haladtunk a gy�ren lakott ter�leten, ann�l kevesebb
bennsz�l�ttet l�ttunk, s azok is vadak, f�lelmetesek voltak. Egyetlen
sz�t sem tudtunk kih�zni bel�l�k arra, milyen vid�k fekszik el�tt�nk,
de a szolg�inknak mindent elmondtak, �s alaposan r�juk ijesztettek. A
feket�k hamarosan sz�kd�sni kezdtek t�l�nk. Pr�b�ltuk megtudni a baj
ok�t azokt�l, akik megmaradtak, de �k nem �rultak el semmit. Nagyon
elutas�t�an viselkedtek. B�n�t� retteg�s lett �rr� rajtuk, eleinte m�g
azt sem mert�k bevallani, hogy f�lnek. Egyszer�en csak megsz�ktek.
Kezdett komolly� v�lni a helyzet. Olyan vid�ken j�rtunk, amelyr�l
semmit sem tudtunk - egy feltehet�en ellens�ges orsz�gban, rengeteg
felszerel�ssel �s �lelemmel, �m �pphogy csak elegend� emberrel. V�g�l
a kulik egyik vezet�je el�rulta nekem a f�lelm�k ok�t. A
bennsz�l�ttek, akikkel sz�ba elegyedtek, elmondt�k, hogy a Neubari
ment�n feljebb �l egy t�rzs, amelyik meg�li vagy foglyul ejti a
ter�let�kre t�ved� feket�ket. A t�rzs valamilyen rejt�lyes, m�gikus
er�vel rendelkezik, ami fogva tartja a sz�kni v�gy�kat, s ha valaki
m�gis kereket old, a var�zslat k�veti �s v�gez vele j�kora t�vols�gb�l
is, miel�tt saj�t haz�j�t el�rhetn�. Azt �ll�tott�k, hogy nem lehet
elpuszt�tani ezt a n�pet, mert nem emberek, hanem n�i testet �lt�tt
d�monok. Nos, amikor elmondtam a dolgot feh�r vad�szaimnak, Spike-nak
�s Trolinak, term�szetesen �gyet sem vetettek r�. Az volt a
v�lem�ny�k, ez csak kifog�s, mert a kuliknak nem tetszik a gondolat,
hogy t�vol kell lenni�k az otthonukt�l, honv�gy gy�tri �ket, �s �gy
akarnak minket visszafordul�sra b�rni. Ekkor elkezdtek durv�n b�nni az
emberekkel. �t�tt�k-vert�k, hajszolt�k �ket, mint a rabszolg�kat.
Spike szavaival �lve, megtan�tott�k �ket keszty�be dud�lni. A
r�k�vetkez� �jjel megsz�ktek mind egy sz�lig. Mikor reggel
fel�bredt�nk, m�r csak n�gyen voltunk: Bob van Eyk, Spike, Troli �s
�n. N�gy feh�r ember teljesen egyed�l, �tven teherhord�nak val�
rakom�nnyal. Inasaink, fegyverhordoz�ink, bennsz�l�tt katon�ink mind
megsz�ktek. Spike �s Troli visszafordultak, �s megpr�b�ltak
�sszeszedni n�h�ny bennsz�l�ttet, akik kivezetn�nek minket err�l az
�tkozott vid�kr�l. Akkor m�r tudtuk, hogy veres�get szenvedt�nk. De
egy �rva lelket sem tal�ltak, pedig k�t napig elmaradtak. Bob �s �n
m�r �ppen nekiv�gtunk volna kettesben, mikor visszaj�ttek. Hiszen m�r
akkor is torkig voltunk az eg�sszel, amikor elindultak, de am�g oda
voltak, dupl�n kijutott nek�nk. Nem tudom megmondani, mi volt ennek az
oka, mert soha nem l�ttunk senkit. Lehet, hogy egyszer�en csak
f�lt�nk, de �n m�sk�pp gondolom. Van Eyk nem ijed meg a saj�t
�rny�k�t�l, �s �n is megfordultam m�r n�h�ny vesz�lyes helyen.
Elt�vedve �s mag�nyosan Equador fejvad�szai k�z�tt, kannib�lok
fogs�g�ban �j-Guinea sz�v�ben, kiv�gz�osztag el�tt egy k�z�p-amerikai
forradalomban ... Tudja, a szok�sos dolgok, amelyekbe egy
vil�gcsavarg� �r� �ltal�ban belekeveredik, ha val�ban t�m�t �s
izgalmat keres, �s kiss� meggondolatlan. De ez eg�szen m�s volt. Csak
egy �rz�s, egy vissza-visszat�r� �rz�s: mintha l�thatatlan szemek
figyeltek volna minket �jjel-nappal. �s zajokat is hallottunk. Nem
tudom le�rni �ket, nem embert�l, �s nem is �llatt�l sz�rmaztak.
Egyszer�en zajok voltak, melyekt�l libab�r�s lesz az ember h�ta, �s
bizseregni kezd a tark�j�n a b�r. Akkor �jjel, mikor Spike �s Troli
visszaj�ttek, haditan�csot tartottunk. El�sz�r kinevettek minket, de
hamarosan �k is �rezni �s hallani kezdtek bizonyos dolgokat. Ekkor m�r
egyet�rtettek vel�nk abban, hogy legjobb lesz visszafordulnunk. �gy
d�nt�tt�nk, hogy semmi m�st nem visz�nk magunkkal, csak egy pisztolyt,
fejenk�nt egy pusk�t, �s �lelmet. M�snap kora hajnalban akartunk
indulni. Miut�n f�lkelt�nk, cs�ndben elfogyasztottuk a reggelinket,
v�llunkra vett�k csomagjainkat, �s sz� n�lk�l elindultunk felfel� a
Neubari ment�n. Egym�sra sem n�zt�nk. Nem tudom, mit �reztek a
t�bbiek, �n sz�gyenkeztem. Pontosan az ellenkez�j�t csin�ltuk annak,
amiben meg�llapodtunk: egyre beljebb s�t�ltunk a csapd�ba, �s
fogalmunk sem volt r�la, mi�rt. Megpr�b�ltam megfesz�teni akaratomat,
�s ellenkez� ir�nyba k�nyszer�teni a l�pteimet, de nem siker�lt. Olyan
er� vezetett, amely a saj�t akaratomn�l sokkal hatalmasabbnak
bizonyult. Sz�rny� volt. Alig n�h�ny kilom�tert tett�nk meg, mikor egy
az �sv�nyen fekv� feh�r emberre bukkantunk. �sz haja �s szak�lla
ellen�re sem n�zett ki nagyon �regnek, �n j�val �tven �v alattinak
gondoltam. �gy t�nt, teljesen kimer�lt, noha a testi er�nl�te
megfelel�nek l�tszott. �hez�snek nyoma sem volt rajta, �s szomj�s�gt�l
sem szenvedhetett, mert a Neubari t�le alig �tven m�ternyire folyt.
Mikor meg�lltunk mellette, kinyitotta a szem�t, �s feln�zett r�nk.

- Forduljanak vissza - suttogta. Nagyon gyeng�nek t�nt, s

l�that�an nehez�re esett a besz�d.

V�gsz�ks�g eset�re magammal hordtam egy kis �veg brandyt, adtam

is neki n�h�ny cseppet. Ett�l kiss� mag�hoz t�rt.

- Az Isten szerelm�re, forduljanak vissza - mondta. -

Kevesen vannak. Elkapj�k magukat, ahogy engem is elkaptak h�sz �vvel
ezel�tt, s k�ptelenek lesznek megsz�kni. Nincs menekv�s. Hossz� �vek
ut�n azt hittem, v�gre itt a lehet�s�g, �s �ltem vele. De �me!
Elkaptak, �s most meghalok. Nagy az � hatalma! Maguk ut�n k�ldi, �s
nincs menekv�s. Forduljanak vissza, �s szedjenek �ssze egy feh�r
emberekb�l �ll� er�s csapatot. A feket�k ugyanis nem akarnak erre a
vid�kre j�nni. Szervezzenek egy nagyobb exped�ci�t, �s hatoljanak be
vele a kajik orsz�g�ba. Ha meg tudj�k �t �lni, akkor sikerrel
j�rhatnak. � a hatalmas. egyed�l �.

- Ki az az "�"? - k�rdeztem.

- Mafka - felelte.

- � a t�rzsf�n�k?

- Nem. Nem tudom, minek nevezzem. Nem t�rzsf�n�k, m�gis

mindenhat�. Ink�bb olyan, mint egy dzsungel-doktor. A k�z�pkorban
m�gus lett volna. Olyan dolgokra k�pes, amilyenekr�l egy �tlagos
var�zsl� �lmodni sem merne. �rd�gi. N�ha azt hiszem, maga a S�t�n. �s
tan�tja a l�nyt, �tadja neki pokoli er�it.

- Ki maga?

- Mountford vagyok - v�laszolta.

- Lord Mountford! - ki�ltottam. B�lintott.

- Besz�lt �nnek a gy�m�ntr�l? -k�rdezte Tarzan.

Wood meglepetten pillantott a majomemberre.

- Honnan tud err�l

- F�lrebesz�lt, mikor �nk�v�letben volt, de m�r kor�bban is

tudtam r�la. T�nyleg k�tszer akkora, mint a Culiinan?

- Sohasem l�ttam a Cullinant, de a kajik gy�m�ntja roppant nagy.

Legal�bb 10 milli� doll�rt �r, tal�n m�g t�bbet is. Troll azel�tt
Kimerlyn�l dolgozott. Azt mondta, t�z �s tizen�t milli� k�z�tt lehet
az �rt�ke. Igen, Mountford besz�lt r�la nek�nk. Ut�na Troll �s Spike
m�r nagyon szerettek volna a kajik orsz�g�ba menni, hogy ellopj�k a
gy�m�ntot. Mondhatott a lord ak�rmit, nem tudta elt�r�teni �ket
sz�nd�kukt�l. De ennek v�g�l is nem volt semmi jelent�s�ge. Ha
akartunk volna, sem tudtunk volna visszafordulni.

- �s Mountford, vele mi lett? - k�rdezte Tarzan.

- Egy l�nyr�l szeretett volna elmondani valamit. N�h�ny sz�t

motyogott, de nem �rtett�k tiszt�n, mire c�loz vel�k. Az utols� szavai
ezek voltak: "Ments�tek meg �t ... �lj�tek meg Mafk�t." Azut�n
meghalt. K�s�bb sem tudtuk kital�lni, mire gondolhatott, m�g akkor
sem, mikor m�r a kajik f�ldj�n j�rtunk. Egy�ltal�n nem tal�lkoztunk
fogoly n�vel. Ha volt is, valahova elrejthett�k. Mafk�t sem l�ttuk
soha. Val�di kast�lyban lakott, melyet �vsz�zadokkal ezel�tt
�p�tettek, val�sz�n�leg a portug�lok, b�r az �p�let abessz�niai
porty�z�suk idej�n�l kor�bbinak l�tszott. Van Eyk szerint a keresztes
hadj�ratok sor�n �p�thett�k, de azt nem tudta megmondani, mit kerestek
a keresztesek ebben a vadonban. Mindenesetre nem a kajik m�ve volt,
b�r sokat tettek az�rt, hogy helyre�ll�ts�k �s meg�rizz�k az �p�letet.
Ebben a v�rban �rzik a gy�m�ntot, Mafk�t �s a kir�lyn�t a kaji
harcosok, akik �lland� �rs�get tartanak az egyetlen bej�rat el�tt. A
kajik minden erej�ket �s Mafka minden hatalm�t a gy�m�ntnak
tulajdon�tj�k, �m a k� ir�nt nem mutatnak k�l�n�sebb tiszteletet.
K�zbe veszik, �s m�soknak is megengedik ugyanezt, mintha csak egy
k�z�ns�ges k�darab lenne. Minden tisztelet�ket a kir�lyn�j�knek
tartogatj�k. Nem vagyok benne biztos, hogy helyesen m�rtem-e fel a
kir�lyn� �s a gy�m�nt k�z�tti kapcsolat m�lys�g�t, de �gy v�lem, a k�
megszem�lyes�t�j�nek tekintik �t, akinek test�be bek�lt�z�tt a dr�gak�
szelleme �s ragyog�sa. Csod�latos teremt�s. A legszebb n�, akit valaha
l�ttam. Haboz�s n�lk�l kijelenthetem, hogy � a legszebb n� a vil�gon.
�m olyan alapvet� ellentmond�sok rejlenek benne, hogy k�ts�ges, vajon
�pelm�j�-e. Az egyik pillanatban csupa n�i egy�tt�rz�s �s kedvess�g, a
k�vetkez�ben m�r boszork�ny. Gonfal�nak h�vj�k, a gy�m�ntot pedig
Gonfalnak. Egy gyenge pillanat�ban seg�tett megsz�kni nekem, de az�ta
nyilv�n megb�nta, mert csak Mafka ereje lehetett az, ami ut�nam ny�lt,
�s les�jtott r�m. Kiz�r�lag a l�ny tudta, hogy megsz�ktem, s nyilv�n �
�rulta el a var�zsl�nak.

- Mi t�rt�nt a m�sik h�rom emberrel? - k�rdezte Tarzan.

- �k m�g most is a kajik foglyai. Mikor Gonfala seg�tett

megsz�kn�m, �gy terveztem, hogy egy megfelel� erej� csapattal
visszat�rek, �s kiszabad�tom �ket - magyar�zta Wood.

- �letben lesznek m�g?

- Igen, a kajik �rzik �ket, �s h�zasodnak vel�k. Ez a n�p csak

n�kb�l �ll. Eredetileg feket�k voltak, akik feh�rek szerettek volna
lenni, s ez�rt csak feh�r f�rfiakkal h�zasodtak. Ez a szok�s a
vall�suk r�sz�v� v�lt. Annyira, hogy az orsz�gukba csalogatj�k a
feh�reket, �s elijesztik a feket�ket. Nemzed�kek �ta mehet ez �gy,
mert egyetlen tiszta fekete sincs k�zt�k. Mindazon�ltal a barn�t�l a
feh�rig mindenf�le b�rsz�n megtal�lhat� k�r�kben. Gonfala sz�ke.
L�tsz�lag egy csepp n�ger v�r sem folyik az ereiben. Az �jsz�l�ttet
elpuszt�tj�k, ha feket�nek sz�letik. A fi�kat is mind meg�lik, mert
�gy gondolj�k, hogy a b�rsz�n az ap�t�l �r�kl�dik.

- Honnan vannak harcosaik, ha a fi�kat mind meg�lik?

- A n�k harcolnak. Sohasem l�ttam m�g k�zdeni �ket, de amit

hallottam, abb�l �gy gondolom, hogy nagyon vadak lehetnek. Amint
l�tja, �gy s�t�ltunk be a ter�let�kre, mintha r�g nem l�tott bar�tok
lenn�nk. Mi nem k�v�ntunk harcolni vel�k. K�z�l�nk ketten csak a
gy�m�ntot akart�k, Bob van Eyk kalandra v�gyott, �n pedig leg�jabb
k�nyvemhez gy�jt�ttem anyagot. Ez f�l �ve t�rt�nt. Az�ta Bobnak b�ven
volt r�sze kalandban, nekem is megvan az anyagom egy k�nyvh�z, b�r nem
sokra megyek vele. Spike. �s Troll nem tudt�k megszerezni a Gonfalt,
viszont mindkett�j�knek van h�t kaji feles�ge, akiket annak
rendje-m�dja szerint Gonfala adott hozz�juk, a nagy gy�m�nt
jelenl�t�ben. Amint l�tja, Gonfala kir�lyn�i joga, hogy kijel�lje a
feles�geket a fogoly feh�rek sz�m�ra, �m � maga nem h�zasodhat. A
foglyok eloszt�sa t�bb�-kev�sb� a rabszolgakereskedelemre eml�keztet.
A n�k felaj�nl�sokat tesznek Gonfal�nak, �s aki a leg�rt�kesebb
aj�nd�kokat adja, az� lesz a f�rj. Nos, mi sokszor tal�lkoztunk
Gonfal�val, �gy t�nt, megkedvelte Bobot �s engem, �n pedig, �szint�n
sz�lva, hal�losan beleszerettem. M�g az sem �rdekelt, hogy lassank�nt
megsejtettem r�la az igazs�got. Szerette, ha a k�lvil�gr�l mes�l�nk
neki, �r�kig elhallgatott benn�nket. Tudja, milyenek az emberek. A
gyakori tal�lkoz�sok �s a testi k�zels�g legy�zte az ellenszenvet,
amit kegyetlens�ge miatt �reztem. Gondolatban folyton ments�geket
kerestem sz�m�ra. Id�vel egyre jobban beleszerettem, v�g�l el�rultam
neki az �rz�seimet. Hossz� ideig csak n�zett r�m, sz�tlanul. Nem
tudtam, vajon neheztel-e. Ha sejten�, hogy a kajik kir�lyn�je milyen
fontos szem�lyis�g, akkor meg�rten�, milyen nagy mer�szs�g volt
r�szemr�l, hogy szerelmet vallottam neki. T�bb �, mint kir�lyn�:
egyfajta istens�g, akit im�dnak, s ez keveredik a gy�m�nt ir�nt �rzett
csod�latukkal.

- Szerelem - mondta Gonfala er�tlen, halk hangon. - Teh�t err�l

van sz�. - Majd kih�zta mag�t, s hirtelen nagyon fens�gesnek l�tszott.
- Tudja, mit tett? - k�rdezte.

- Mag�ba szerettem - v�laszoltam neki. - Ez minden, amit tudok,

�s m�s nem is �rdekel.

Dobbantott a l�b�val.

- Hagyja abba! - parancsolta. - T�bb� ne mondja ezt! Meg k�ne

�letnem, mert ez a b�ntet�se annak, aki �rzelmei viszonz�s�t v�rja
Gonfal�t�l. � nem szerethet, �s sohasem h�zasodhat meg. H�t nem �rti,
hogy �n nemcsak kir�lyn� vagyok, hanem istenn� is?

- Nem tehetek ellene semmit - v�laszoltam. - Szeretem mag�t, �s

maga is szeret engem.

Egy pillanatra el�llt a l�legzete a meglepet�st�l �s a

r�m�lett�l. Majd �j kifejez�s jelent meg a szem�ben, nem harag, hanem
f�lelem. Hangot adtam a sejt�snek, mely m�r r�g�ta �lt bennem, s fej�n
tal�ltam a sz�get. Gonfala bel�m szeretett. Eddig a pillanatig � maga
sem vette �szre - nem volt tiszt�ban vele, hogyan �rez. De r�j�tt, �s
ett�l megrettent. Nem tagadott, de tudtomra adta, hogy mindkett�nket
meg�ln�nek, m�ghozz� sz�rny� kegyetlens�ggel, ha Mafka megsejten� az
igazs�got. Att�l tartott, hogy rettent� m�gikus hatalma r�v�n ez nem
marad titokban a var�zsl� el�tt. Ekkor hat�rozott �gy, hogy seg�t
megsz�kn�m. Sz�m�ra ez t�nt az egyetlen lehets�ges, mindkett�nknek
biztons�got teremt� megold�snak, nekem pedig m�dot ad r�, hogy
kiszabad�tsam bar�taimat, s megpr�b�ljam meggy�zni Gonfal�t, sz�kj�n
velem, ha sikerrel j�rok. Az � seg�ts�g�vel siker�lt megsz�kn�m. A
t�bbit m�r tudja.

3. Mafka hatalma

A majomember t�relmesen hallgatta Stanley Wood besz�mol�j�t. Nem

tudta, mennyire higgyen neki, hiszen nem ismerte a f�rfit, �s
megtanulta, hogy minden civiliz�lt embert hazugnak �s fecseg�nek
tartson mindaddig, am�g meg nem gy�z�dik az ellenkez�j�r�l.

A f�rfi szem�lyis�ge kedvez� benyom�st tett r�, mert Tarzanban

volt valami a vad�llatok �szt�n�s tud�s�b�l - ha nevezhetj�k �gy -,
mellyel felismerte az alapvet� jellemvon�sokat. Ink�bb csak meg�rz�s
ez, amely bizalmat kelt benne: az egyik, �s bizalmatlans�got a m�sik
emberrel szemben. A meg�rz�sek azonban nem csalhatatlanok, ezzel
Tarzan is tiszt�ban volt. Ez�rt mindig �vatos maradt.

- Most mi a sz�nd�ka? - k�rdezte.

Wood tan�cstalanul megvakarta a fej�t.

 - Az igazat megvallva, nem tudom. Biztos vagyok benne, hogy Mafka
�szrevette m�r a sz�k�semet, �s az � m�gikus ereje volt az, amely a
nyomomban j�rt s legyeng�tett. Tal�n Gonfala mondta el neki. A l�ny
val�sz�n�leg tudathasad�sban szenved. Egyik �nje csupa kedvess�g �s
l�gys�g, a m�sik pedig �rd�gi. Ami j�v�beli tetteimet illeti, valami
hat�rozottan azt s�gja nekem, hogy nem vagyok a magam ura.

- Hogy �rti ezt? - tudakolta a majomember.

- Nem �rzi, hogy ami�ta s�t�tedni kezdett, valami l�thatatlan er�

�l�lkodik a k�zel�nkben, �-s l�thatatlan szemek tapadnak r�nk? Nem
hallott, nem l�tott bizonyos dolgokat? Ezek Mafka megnyilv�nul�sai. A
kez�ben vagyunk. Oda megy�nk, ahov� � akarja, erre m�rget vehet.

A Dzsungel Ura halv�nyan elmosolyodott.

- Sz�mos dolgot l�ttam, hallottam, �rz�keltem, mi�ta meg�lltunk

itt, de egyik sem Mafka volt. Az orrommal �s a f�lemmel mindet
beazonos�tottam, s mondhatom, f�lelemre semmi oka.

- Nem ismeri Mafk�t - agg�lyoskodott Wood.

- Viszont ismerem Afrik�t, �s ismerem �nmagamat - felelte a

majomember egyszer�en. Nem volt a hangj�ban harciass�g, csak
m�rhetetlen �nbizalom. Ez nagy hat�st gyakorolt az amerikaira.

- �n egy val�di Tarzan - jegyezte meg.

A m�sik gyors, vizsg�l�d� pillant�st vetett r�, s l�tta, hogy a

f�rfi nem tudja, kicsoda �. Ez megel�ged�ssel t�lt�tte el, mert
k�ldet�se megk�v�nta, hogy lehet�leg meg�rizze n�vtelens�g�t.
M�sk�l�nben sohasem tudn� megszerezni a sz�ks�ges inform�ci�kat.
Leleplez�st�l nem kellett tartania, mert ezen a vid�ken senki sem
ismerte.

- Most jut eszembe - sz�lalt meg Wood -, �n m�g nem mondta meg a
nev�t. Oly sok hihetetlen dolgot l�ttam, mi�ta erre a f�ldre l�ptem,
hogy m�r azon se nagyon lep�d�m meg, ha egy nyilv�nval�an civiliz�lt
ember majdnem meztelen�l �s mag�nyosan k�sz�l a vadonban. Persze nem
akarom kiszagl�szni a dolgait, de term�szetesen k�v�ncsiv� tett.
Szeretn�m tudni, kicsoda �n, �s mit csin�l errefel�. - Hirtelen
meg�llt, �s fesz�lten n�zte Tarzant. A szem�ben gyanakv�s jelent meg,
�s a f�lelem �rny�ka. - Mondja csak - ki�ltotta -, nem Mafka k�ldte
mag�t? Nem maga a ... az egyik teremtm�nye?

A majomember megr�zta a fej�t.

- Nagyon szerencs�tlen helyzetben van - mondta. - Ak�r Mafka

teremtm�nye lenn�k, ak�r nem, a v�laszom mag�t�l �rtet�d�en ugyanaz
lenne: tagadn�m. �gy h�t minek feleljek? Ezt mag�nak kell eld�ntenie,
s addig b�zzon bennem, vagy �ppen gyanakodjon r�m, ahogy b�lcsebbnek
v�li.

Wood elvigyorodott.

- �ld�z a balszerencse, igaz? - V�llat vont. - No, de egy

cs�nakban evez�nk. Maga sem tud t�bbet r�lam, mint �n mag�r�l. Lehet,
hogy amit el�adtam, csak dajkamese volt. Bel�tom, el�g gyan�san
hangzik. Persze, �n legal�bb el�rultam a nevemet, �n m�g ezzel is ad�s
maradt. Nem tudom, hogy sz�l�tsam.

- Claytonnak h�vnak - mondta a majomember. Mondhatta volna azt

is, John Clayton vagyok, Lord Greystoke a Majmok Tarzanja, de nem
tette. - Gondolom, el akarja hagyni ezt az orsz�got - mondta Tarzan -,
hogy seg�ts�get hozzon a bar�tainak.

- H�t persze, de most es�lyem sincs r�.

- Mi�rt?

- Mafka ... Mafka �s Gonfala miatt.

- Most nem vezethetem ki innen - mondta a majomember. figyelmen

k�v�l hagyva az eml�tett akad�lyt. - A Tana-t� vid�k�ig elj�het velem,
ha akar. Ott r�szese lehet egy kalandnak, amit azonban sohasem �rhat
meg. Erre a szav�t kell adnia. A m�sik lehet�s�g, hogy itthagyom �nt.
V�lasszon.

- Mag�val tartok - felelte Wood -, de sohasem fogjuk el�rni a

Tana-tavat. - Sz�netet tartott, szem�vel a gyorsan lesz�ll� alkonyat
�rnyait kutatta. - Ott - suttogta. - Visszaj�tt, �s figyel minket. H�t
nem hallja? Nem �rzi? - Hangja fesz�lt volt, szemei t�gra ny�ltak.

- Nincs ott semmi - mondta Tarzan. - Kik�sz�ltek az idegei.

- Azt akarja mondani, hogy nem hall semmit? A ny�g�seket, a

s�hajokat?

- Hallom a szelet, �s hallom a messzi t�volban Sit�t, a p�rducot

- felelte a majomember.

- Igen, ezeket �n is hallom, de valami m�st is. Maga nyilv�n

s�ket.

Tarzan elmosolyodott.

- Meglehet - hagyta r� Woodra. - De most aludjon. Pihen�sre van

sz�ks�ge. Holnap nem fog hangokat hallani.

- Mondom, hogy hallom, szinte l�tom is. N�zze! Amott, a f�k

k�z�tt egy testetlen �rny�k!

Tarzan a fej�t cs�v�lta.

- Pr�b�ljon aludni. �n majd �rk�d�m.

Wood behunyta a szem�t. A csendes idegen jelenl�te

biztons�g�rzettel t�lt�tte el, annak ellen�re, hogy tudta, valami
k�l�n�s, sz�rny� dolog lebeg amott a s�t�tben, �s szemmel tartja �ket,
figyel sz�ntelen�l ... A nyomaszt� hangok a f�l�ben csengtek, amikor
�lomba zuhant.

Tarzan m�g sok�ig �ld�g�lt, a gondolataiba mer�lve. Nem hallott

m�st, mint a dzsungel szok�sos �jszakai neszeit, m�gis el�g j�l
ismerte fekete-Afrika rejt�lyeit �s var�zslatait ahhoz, hogy tudja,
Wood t�nyleg hallott valamit, amit � nem. Az amerikai �rtelmes, j�zan
�s tapasztalt volt. Nem l�tszott k�pzelg�sre vagy hiszt�ri�ra
hajlamosnak. Az persze lehets�ges, hogy hipnotikus szuggeszti�
befoly�sa alatt �ll, �s Mafka nagy t�vols�gokra is ki tudja vet�teni
er�it. Tarzan sz�m�ra legal�bb is ezt igazolt�k az ut�bbi n�h�ny �ra
�rtes�l�sei. Mountford h�rviv�j�nek hal�la h�sz �vvel ezel�tt, Wood
gyenges�ge szinte ugyanazon a helyen, Mountford minden l�that� ok
n�lk�l bek�vetkez� hal�la a szabadul�s k�sz�b�n.

Mafka val�ban s�t�t er� volt, de a majomember nem f�lt t�le. T�l
gyakran �ztek vele gonosz var�zslatot nagy hatalm� �s rosszindulat�
kuruzsl�k ahhoz, hogy megijedjen t�l�k. Mint a vadon �llataira, r� is
hat�stalan maradt a m�gia. Tal�n az�rt volt �gy, mert nem ismert
f�lelmet, tal�n az�rt, mert lelkileg k�zelebb �llt az �llatokhoz, mint
az emberekhez.

Tarzan nem r�g�dott tov�bb a t�m�n, hanem elny�lt, �s �lomba

mer�lt.

A nap m�r f�lteny�rnyivel a l�t�hat�r f�l�tt j�rt, mikor Wood

fel�bredt. Egyed�l volt, a k�l�n�s feh�r ember elt�nt.

Wood nem lep�d�tt meg t�ls�gosan. Az idegennek nem volt nyom�sabb

oka r�, hogy v�rjon, s egy sz�m�ra ismeretlen ember gondj�val terhelje
mag�t. De az�rt �gy v�lte, megv�rhatta volna, am�g f�l�bred, ahelyett,
hogy az els�, a nyom�ra bukkan� oroszl�n vagy leop�rd pr�d�j�ul
hagyja.

Mafk�r�l nem is sz�lva. A gondolatra k�rd�sek tolultak fel az

amerikai agy�ban. Nem lehets�ges, hogy ez a fick�, aki Claytonnak
nevezi mag�t, a kaji var�zsl� eszk�ze? A puszta t�ny, hogy tagadta,
b�rmi szokatlant hallana vagy �rezne, csak meger�s�tette Wood
gyan�j�t. Hallania, �reznie kellett! Akkor meg mi�rt tagadta?

Az is lehet, hogy nem volt Mafka k�me, csak �ldozat�ul esett a

v�n �rd�g mesterked�seinek. Mafk�nak nem okozhatott gondot, hogy
elcsalja innen, s k�nnyen megtehetett b�rmit. Elcsalhatta az idegent,
hogy foglyul ejtse vagy meg�lje, s �gy Wood is elpusztuljon Mafka
sz�nd�ka szerint, egyszer�en az �hs�gt�l.

Wood sohasem l�tta m�g Mafk�t. Sz�m�ra puszta n�vn�l nem kellett
volna t�bbet jelentenie, de � nagyon is val�s�gosnak bizonyult.
Kialak�tott a var�zsl�r�l egy k�pet, amely annyira eleven �s
k�zzelfoghat� volt, mintha h�s-v�r alakj�ban �llna el�tte. V�ns�gt�l
megg�rb�lt, gonosz n�gernek l�tta �t. Sz�j�ban hegyes, s�rga fogak
sorakoztak, s k�zel �l�, v�rben forg� szemek villantak el� arc�nak
red�i k�z�l.

Ott! Mi volt az? Mi z�rrent a f�k k�zt! Most ism�t k�zeledik!

Wood b�tor ember volt, de az ilyen dolgok pr�b�ra tett�k volna a

legb�trabb ember idegeit is. M�s dolog szemben�zni az ismert
vesz�llyel, �s megint m�s, ha egy sosem l�tott, gonosz er� vad�szik
r�nk sz�ntelen, egy borzalmas, s�t�t fenyeget�s, mellyel nem tudjuk
felvenni a harcot.

Az amerikai f�lpattant, s arrafel� k�mlelt, ahonnan a lombok

suhog�sa hallatszott.

- Gyere le! - �v�lt�tte. - Gyere le, te �tkozott, �s k�zdj�nk meg

f�rfi m�dra!
 A lombok rejtek�b�l egy emberi alak sz�kkent mag�nyosan a f�ldre.
Tarzan volt. Egy antilopbak tetem�t hozta a v�ll�n. Gyorsan
k�r�ln�zett.

- Mi baj? - k�rdezte. - Nem l�tok senkit. - Majd halv�nyan

elmosolyodott. - Ism�t hallucin�lt?

Wood but�n vigyorgott.

- Azt hittem; r�m vad�szik valaki.

- Nos, felejtkezzen meg r�la egy kis id�re - tan�csolta a

majomember. - Hamarosan esz�nk, s akkor majd jobban fogja �rezni
mag�t.

- Maga �lte meg ezt a bakot? - k�rdezte Wood.

Tarzan csod�lkozva n�zett.

- Igen, persze.

- Biztosan ny�llal ter�tette le. Egy k�z�ns�ges embernek �r�kba

telt volna ny�ll�v�snyire becserk�szni az antilopot, �s elejteni.

- Nem haszn�ltam nyilat - felelte a majomember.

- Akkor hogyan v�gzett vele?

- A k�semmel �ltem meg. �gy kisebb a vesz�lye, hogy elvesz�tek

egy ny�lvessz�t.

- �s a v�ll�n cipelte id�ig, kereszt�l az erd�n. Mondja csak,

nincs k�ze ahhoz a Tarzan nev� figur�hoz? Mi�rt v�lasztotta ezt az
�letform�t, Clayton? Hogyan tudott beletanulni?

- Hossz� sora van annak. Ink�bb s�ss�nk egy darab h�st, �s

folytassuk utunkat.

Miut�n ettek, Tarzan felsz�l�totta �tit�rs�t, tegyen zsebre n�mi

h�st.

- Sz�ks�ge lehet r�, miel�tt ism�t vadat tudn�k ejteni. A t�bbit

meghagyjuk Dang�nak �s Ung�nak.

- Dango �s Ungo? Azok meg kicsod�k?

- A hi�na �s a sak�l.

- Mif�le nyelv ez? Sohasem hallottam m�g �gy nevezni �ket, pedig
ismerek n�h�ny bennsz�l�tt nyelvj�r�st.

- Bennsz�l�ttek nem besz�lik ezt a nyelvet - v�laszolta a

majomember. - Ez nem emberi nyelv.

- H�t akkor milyen? - k�rdezte Wood, de nem kapott v�laszt, �s

nem is er�ltette. Volt valami titokzatos ebben a f�rfiban, a
magatart�s�ban, a besz�d�ben, ami elej�t vette a k�v�ncsiskod�snak.
Wood azon t�n�d�tt, vajon nem �r�lt-e kiss� ez az ember? Hallott m�r
olyasmir�l, hogy feh�r emberek visszat�rtek a term�szethez, �s �gy
�ltek mag�nyosan, mint a vad�llatok, de mind bolondok voltak kiss�.
T�rsa azonban el�g norm�lisnak l�tszott.

Nem; nem lehetett �r�lt, m�gis eg�szen m�s volt, mint a t�bbi
ember. Woodot egy oroszl�nra eml�keztette.

Igen, �gy igaz, benne testes�lt meg az oroszl�n ereje, fens�ge �s

vads�ga. �m � ezt a f�ktelens�get kord�ban tartotta, b�r megvolt
benne, s tal�n ez�rt is f�lt egy kicsit t�le Wood.

Sz�tlanul k�vette. a bronzb�r� vadembert f�lfel� a

Neubari v�lgy�ben, s ahogy k�zeledtek a kajik orsz�g�hoz,
�rezte, mik�nt n�vekszik Mafka ereje, mik�nt gabalyodik bele
�jra az �rm�ny-�s var�zslat h�l�j�ba, mely irt�zatoss� tette
az �letet a n�k birodalm�ban, akik mind feh�r b�r�ek
szerettek volna lenni. K�v�ncsi volt, vajon Clayton is
ugyan�gy �rez-e.

V�g�l el�rt�k a Mafa �s a Neubari tal�lkoz�s�t, ahol a

kisebb foly� a nagyobba �ml�tt. Innen az �sv�ny a Mafa
v�lgy�t k�vette, s elvezetett a kajik orsz�g�ba. Itt lesznek
k�nytelenek elindulni f�lfel�, a Mafa foly�s�val szemben.

Tarzan n�h�ny m�terrel Wood el�tt haladt, aki fesz�lten

figyelte �t, mikor el�rte a j�l l�that� �tel�gaz�st. A jobb
oldali �sv�ny a k�t foly� tal�lkoz�s�hoz vezetett, s f�lfel�
haladt a Mafa ment�n. Itt, kor�bbi sz�nd�k�t�l f�ggetlen�l,
a majomember a kajik orsz�ga fel� ford�tja majd l�pteit:
Mafka ereje meg fogja t�rni akarat�t, �s � engedelmeskedni
fog a rosszindulat� var�zsl�nak. De nem �gy t�rt�nt. Tarzan
nem t�rt le, zavartalanul folytatta �tj�t f�lfel� a Neubari
ment�n.

Lehets�ges, hogy Mafka nem tudott a j�vetel�r�l?

Woodot hirtelen lelkesed�s t�lt�tte el. Ahol egy

�tjuthat, ott �tjuthat kett� is. Nagyszer� alkalom, hogy
v�gk�pp megszabaduljanak Mafk�t�l. B�rcsak siker�lne! Ha
elmehetne innen, szervezne egy er�s csapatot, visszaj�nne
vel�k, �s megmenten� Van Eyket, Spike-ot �s Trollt.

De vajon �tjut-e? Annak az er�nek a l�thatatlan

jelenl�t�re gondolt, amely, �gy l�tszott, �lland� ellen�rz�s
alatt tartja �t. Vagy csak, ahogy Clayton mondta, a
t�lfesz�tett k�pzelet j�t�ka lenne mindez?

Az el�gaz�shoz �rt. Minden akaraterej�t arra

�sszpontos�totta, hogy k�vesse Claytont f�lfel� a Neubarin,
de l�ptei jobbra fordultak, arra az �sv�nyre, amely a Mafa
ment�n vezetett.

Clayton ut�n ki�ltott, a hangj�ban rem�nytelens�g

bujk�lt.

- Nem megy; �regem - mondta. - K�nytelen vagyok a Maf�t

k�vetni, a foly�ssal szemben. Mafka elkapott engem, de maga
csak menjen tov�bb, ha tud.
 - T�nyleg velem akar j�nni?

- H�t persze, de k�ptelen vagyok r�. Megpr�b�ltam

t�ljutni ezen az �tkozott �sv�nyen, de nem siker�lt. A l�bam
mag�t�l r�t�rt.

- Mafk�nak er�s var�zsszerei vannak - mondta a

majomember -, de �gy v�lem, le tudjuk gy�zni �t.

- Nem - mondta Wood -, maga sem tudja. Senki sem k�pes

r�.

- Majd megl�tjuk - felelte Tarzan. Felemelte Woodot a

f�ldr�l, sz�les v�llaira emelte, �s visszafordult a Neubari
�sv�ny�re.

- Nem �rzi? - k�rdezte Wood. - Nem �rez semmi

k�nyszert, hogy a Mafa fel� induljon?

- Nem. Csak er�s, k�v�ncsis�got, hogy l�thassam ezt a

n�pet, k�l�n�sen Mafk�t - v�laszolta a majomember.

-Sohasem fogja megl�tni �t. Ez m�g senkinek sem

siker�lt. N�pe, de � maga is att�l f�l, hogy meg fogj�k
gyilkolni. Ez�rt azt�n szorosan �rzik �t, a nap minden
�r�j�ban. Ha valamelyik�nknek siker�lne meg�lni Mafk�t,
akkor a kajik hatalm�nak java r�sze megsemmis�lne. Akkor
mindny�junknak lenne es�lye a menek�l�sre. K�r�lbel�l �tven
feh�r embert tartanak fogva, egyeseket m�r igen r�g�ta. Ha
Mafka nem lenne, m�r kiverekedt�k volna magunkat, �s
n�h�nyan meg�szt�k volna �lve.

Tarzan azonban nem engedett a k�v�ncsis�g�nak. Tov�bbra

is �szaknak tartott, �s k�nnyed l�ptei meghazudtolt�k a
v�ll�ra nehezed� terhet. Cs�ndesen j�rt, �s k�zben az
amerikait�l hallott k�l�n�s t�rt�netet forgatta a fej�ben.
Mennyit higgyen el bel�le, nem tudta, de hajlott r�, hogy
bizalmat szavazzon Woodnak, s ezzel elismerje, � is hisz a
titokzatos er�ben, mely t�rsa test�t �s szellem�t egyar�nt
rabul ejtette. A f�rfi egyenes jellem�nek, becs�letesnek
l�tszott, �s megb�zhat� ember benyom�s�t keltette.

T�rt�net�nek egyik mozzanat�t - a kaji amazonok nagyra

becs�lt harci k�pess�g�t - nem t�masztotta al� semmi. Wood
beismerte, hogy sohasem l�tta harcolni �ket, �s foglyaikat
is Mafka gonosz erej�nek fort�ly�val ejtett�k rabul.

- Honnan veszi, hogy olyan rettenthetetlen harcosok? -

szegezte a k�rd�st az amerikainak. - Kikkel harcoltak eddig?

- T�volabb, kelet fel� van egy m�sik t�rzs is -

magyar�zta Wood -, a v�zv�laszt� m�sik oldal�n, a Mafa
forr�svid�k�n t�l. Zuliknak h�vj�k �ket. Valaha a kajik �s a
zulik egy t�rzs voltak, k�t gy�gy�t� ember, azaz var�zsl�
vezet�s�vel. Az egyik Mafka volt, a m�sik pedig egy Woora
nevezet� fick�. �m f�lt�kenys�g t�madt k�zt�k, ami
szakad�shoz vezetett. A t�rzs tagjai k�t p�rtra oszlottak, s
m�r d�lt is a harc. Mik�zben civ�dtak, Woora elemelte az
egyik szent f�tist, �s megl�pett vele. N�h�ny h�v�nek
el�rulta, hova megy, s meghagyta nekik, hogy k�vess�k, ha
v�ge a csat�nak. L�tja, �gy tett, mint a modern h�bor�k
kirobbant�i, szem�lyesen nem vett r�szt a harcokban.
Val�sz�n�, hogy az ellopott f�tis a kajik Gonfal nev� nagy
gy�m�ntj�nak a p�rja volt. A k�t ereklye egyes�tett ereje
mindent fel�lm�l, k�l�n-k�l�n azonban sokkal csek�lyebb.
Ez�rt azt�n a kajik �s a zulik gyakran �sszecsapnak, s
megpr�b�lj�k elragadni az ellenf�l f�tis�t. E rajta�t�sek,
porty�z�sok, csetepat�k t�rt�net�t hallgatva - melyeket
Gonfala, s m�s kajik mondtak el nekem - t�madt az az
�rz�sem, hogy ezek a h�lgyek el�g j� harcosok lehetnek.
Egyik-m�sik sztori bizony�ra kital�l�s, de a r�gi hegek, a
sebes�l�sekb�l sz�rmaz� forrad�sok a test�k�n azt mutatj�k,
hogy igazat besz�lnek. Meger�s�tik ezt a Gonfala palot�j�nak
k�ls� fal�ra aggatott sz�rny� tr�fe�k is, a hossz� hajukn�l
fogva felf�ggesztett, zsugor�tott n�i fejek.

A t�rt�net egyik �rdekes mozzanata a zulik f�tis�nek

le�r�sa. Ez a z�ld sz�n� k� olyan nagy �s olyan ragyog�,
mint a Gonfal. Csillog, mint egy smaragd. De az egekre! -
k�pzeljen el egy smaragdot, ami nyolcezer kar�tot nyom!
Ez�rt m�r �rdemes harcolni! Ezek a vadak egy�ltal�n nem
ismerik az �rt�k�t!

- �s maga? - k�rdezte Tarzan.

- Nos, h�t �n sem, vagyis nem pontosan. Durv�n

h�szmilli� doll�rra tehet�.

- Mit jelentene mindez az �n sz�m�ra? F�ny�z�st,

hatalmat? A kajak val�sz�n�leg alig ismerik a f�ny�z�st, de
abb�l, amit elmondott nekem, a hatalom�rt mindent
megtenn�nek. Azt hiszik, hogy ez a m�sik f�tis korl�tlan
hatalommal ruh�zn� fel �ket, mint ahogy maga is azt
gondolja, h�szmilli� doll�r boldogg� tehetn�. Val�sz�n�leg
mindketten t�vednek, de a t�ny t�ny marad: �k pontosan olyan
j�l ismerik az �rt�k�t, mint maga, �m itt legal�bb
kevesebbet �rt, mint a k�lvil�gban, ahol az emberek m�g
egym�s szem�t is kilopn�k!

Wood elmosolyodott. Eddig ez volt a leghosszabb

sz�noklat, amit k�l�n�s �tit�rs�t�l hallott. Olyan
�letfiloz�fi�t sugallt, mely szerint elfogadhat�bb egy
lakatlan vadon, mint a civiliz�ci�s kapcsolatok.

Tarzan egy �ra hosszat vitte az amerikait, majd

letette.

- Innen tal�n a maga erej�b�l is j�het - mondta.

- Megpr�b�lom. Gyer�nk!

Tarzan ism�t elindult az �sv�nyen �szak fel�. Wood

t�tov�zott. Szeme �s arcvon�sai h�ven t�kr�zt�k bels�
v�v�d�s�t. Keserves s�hajjal megfordult, �s f�rg�n elindult
d�l fel�.

A majomember megperd�lt, �s a sz�kev�ny ut�n sietett.

Wood h�trapillantott, �s fut�snak eredt. Tarzan habozott egy
pillanatig. A fick� semmit sem jelentett sz�m�ra, csak
terh�re volt. Mi�rt ne hagyn� elmenni? Legal�bb megszabadul
t�le. Azt�n esz�be jutott a f�rfi arc�ra ki�l� f�lelem, �s
felismerte a kih�v�st is, amit Mafka int�zett a Dzsungel
Ur�hoz. Tal�n ez ut�bbi nagyobb s�llyal esett latba n�la,
mint b�rmi m�s, mikor nekiindult, hogy a menek�l� amerikait
�z�be vegye.

Mafka ereje k�ts�gk�v�l nagy lehetett, de nem tudta

el�g gyorss� var�zsolni Stanley Wood l�b�t, hogy t�ltegyen a
majomemberen. Tarzan n�h�ny percen bel�l utol�rte, �s
megragadta �t. Wood - mik�zben k�sz�netet mondott
megment�j�nek - n�h�ny er�tlen k�s�rletet tett a
szabadul�sra.

- Rettenetes - ny�gte. - Gondolja, hogy k�pes leszek

valaha is megszabadulni ennek a v�n �rd�gnek a hatalm�t�l?

Tarzan v�llat vont.

- Lehet, hogy nem - mondta. - Ismertem var�zsl�kat,

akik sok �v eltelt�vel, t�bb sz�z m�rf�ld t�vols�gb�l
gyilkoltak, �s Mafka nyilv�n nem egyszer� kuruzsl�.

�jjel a Neubari mellett �t�ttek t�bort, �s m�snap

reggel, mikor a majomember fel�bredt, Stanley Wood m�r nem
volt ott.

4. Hal�lra �t�lve

Amikor Tarzan �szrevette, hogy az amerikai elt�nt,

r�d�bbent, milyen nagy Mafka m�gikus hatalma. Egy pillanatig
sem k�telkedett benne, hogy Woodot a kajak m�gusa
k�nyszer�tette sz�k�sre.

A majomember tisztelettel gondolt arra a fort�lyra �s

er�re, mely elragadta t�le a f�rfit. Hiszen m�g
�vint�zked�seket is tett, hogy kiv�dje ezt az eshet�s�get.
Mikor aludni t�rtek, f�b�l font k�tel�nek egyik v�g�t
v�denc�nek a bok�j�ra er�s�tette, a m�sikat pedig a saj�t
csukl�j�hoz, �m legink�bb �rz�kszerveinek term�szetfeletti
�less�g�ben b�zott, melyek alig valamivel m�k�dtek
gyeng�bben alv�s k�zben, mint �bren.

Wood �nn�n erej�b�l nem lett volna k�pes kiszabad�tani

mag�t �s megsz�kni. Ez kiz�r�lag Mafka term�szetfeletti
fondorlatainak tulajdon�that�, melyek ny�lt kih�v�st
jelentettek a majomembernek. R�szben tal�n ez is sarkallta �t, de a
fiatal amerikait is meg akarta menteni az ismeretlen v�gzett�l, s ez
arra k�sztette, hogy visszaf�rduljon, �s a nyom�ba eredjen.

Nem a Maf�hoz visszavezet� �sv�nyt k�vette, hanem v�ratlanul

d�lkeleti ir�nyba fordult, �s nekiv�gott annak a hegyes-v�lgyes
vid�knek, mely szinte �tt�rhetetlen v�delmet biztos�tott a kajik
er�d�tm�ny�nek.

M�ly szurdokok �s meredek sziklah�tak lass�tott�k a majomember

halad�s�t, s �gy t�bb, mint h�rom napig tartott, mire el�rte c�lj�t. A
Mafa forr�svid�k�nek k�zel�ben j�rt, egynapi j�r�f�ldre a kajik
v�ros�t�l.

Tudta, Mafka sz�m�t r�, hogy k�vetni fogja Woodot. Megpr�b�lja

majd csapd�ba csalni �t, hogy elpuszt�tsa az �sv�nyen, ahol
k�nny�szerrel lecsaphat r� egy lesben �ll� kaji amazoncsapattal. Ez�rt
d�nt�tt �gy, hogy nem v�rt ir�nyb�l k�zel�ti meg a kajikat. �llati
ravaszs�g�ra, hatalmas erej�re �s tettv�gy�ra hagyatkozott, hogy a
gonosz hatalom sz�ne el� jusson. E hatalom elpuszt�t�sa l�tszott az
egyetlen eszk�znek, amivel Woodot �s t�rsait szabadd� teheti.

Sikere azonban f�k�nt azon m�lott, helyes-e az a meggy�z�d�se,

hogy Mafka term�szetf�l�tti hatalma nem �rthat neki. Ezt illet�en
azonban nyugtalan�totta valami. �gy t�nt, Mafka tud r�la, hogy
�sszebar�tkozott Wooddal. Maga a t�ny, hogy elragadta t�le az
amerikait, szint�n erre utalt. Az is lehet, hogy k�mjei r�v�n szerzett
tudom�st r�la. Az amerikai hat�rozott �ll�t�sa szerint a kajik
el�szeretettel alkalmaztak k�meket. Elk�pzelhet� az is, hogy Mafka
akkora hatalomra tett szert �ldozatai f�l�tt, hogy m�g nagy
t�vols�gokr�l is tud olvasni a gondolataikban, s �gy az � szem�k�n
kereszt�l l�thatja azokat a dolgokat, melyeket azok l�tnak. Teh�t
amikor Tarzan az amerikaival volt, Mafka olyan pontosan megfigyelhette
�t �s tev�kenys�g�t, mintha szem�lyesen lett volna jelen. �m most,
hogy Wood nem volt t�bb� vele, a m�gus nem gyakorolhatott telepatikus
ellen�rz�st f�l�tte. A majomember erre a feltev�sre alapozta terveit.

K�s� d�lut�nra j�rt az id�, a Wood elt�n�s�t k�vet� harmadik

napon. Tarzan megpihent egy magas hegyszirten, �s a k�r�l�tte elter�l�
vid�ket figyelte. T�le d�lre, egy szurdok m�ly�n szilaj hegyi patak
futott. Tekintet�vel k�vette a patak kanyarulatait nyugat fel�, s a
p�r�s, k�d�s t�volban a s�r�n emelked� hegyl�ncok k�z�tt megpillantott
egy szakad�kot. Tudta, hogy az nem lehet m�s, mint a Mafa v�lgye, mely
a Neubarihoz vezet.

A Mafa forr�svid�k�nek k�zel�ben volt, teh�t a kajik �s a zulik

f�ldje k�z�tt. L�gy nyugati szell� f�jt az alacsonyabban fekv�
ter�letekr�l a hegyvonulat gerince fel�, s l�thatatlan l�nyek �zenet�t
hozta el a majomember orr�hoz: Tongani�t, a p�vi�n�t, Sit��t, a
p�rduc�t, a v�r�s farkas�t �s a bivaly�t. Keletr�l nem kapott
szimatot, csak arr�l szerezhetett tudom�st, amir�l a szeme �s a f�le
h�rt adott. Mivel nyugat fel� k�mlelt, nem vehette �szre, hogy a
hegyh�t tetej�r�l �rgus szemek figyelik, melyek azonnal elt�nnek,
amint arra fordul.

A tucatnyi szemp�r gazd�i barb�r harcosok voltak, akiknek

szedett-vedett, g�ndozatlan csapata h�t, szak�llas feh�rb�l �s �t
n�gerb�l �llt. Valamennyien egyform�n �lt�ztek: vadb�rb�l k�sz�lt
elny�tt �gy�kk�t� bor�totta a test�ket. Fegyverzet�k �jb�l,
ny�lvessz�b�l �s r�vid, neh�z d�rd�kb�l �llt. Minden fekete, �s
egy-k�t feh�r harcos barb�r d�szeket aggatott mag�ra: �llatfogakb�l
k�sz�lt nyakl�ncokat, kar- �s bokapereceket. H�tukon apr�, bivalyb�r
pajzs f�gg�tt.

Figyelt�k, ahogy Tarzan leereszkedik a Mafa v�lgy�be, �s a

szomj�t oltja, majd tegez�b�l el�vesz egy darab h�st, �s megeszi.
Minden mozdulat�t lest�k. Olykor halk tan�cskoz�sra dugt�k �ssze a
fej�ket, de suttog�suk sz�l ellen�ben nem juthatott el a majomember
f�l�hez.
 Egyik�k, aki a csapat vez�r�nek t�nt, j�val gyakrabban sz�lalt
meg a t�bbiekn�l. Feh�r ember volt, barna haja a hal�nt�k�n m�r
deresedni kezdett, �s a szak�ll�ba is sz�rke sz�lak vegy�ltek. Ar�nyos
fel�p�t�s� test�t az atl�t�k szik�rs�ga, sz�v�ss�ga jellemezte.
Homloka �s pillant�sa �rtelmes emberre vallott. T�rsai Lordnak
nevezt�k.

Tarzan kimer�lt volt. H�rom napon �t szikl�kat, szirteket m�szott

meg, szakad�kokba ereszkedett al�, s magas cs�csokra h�gott fel. El�z�
�jszak�j�nak nyugalm�t vad�sz� leop�rdok zavart�k meg. Szimatot
kaptak, �s becserk�szt�k a majomembert. Az egyik t�mad�t meg�lte, de a
t�bbiek miatt �lland� k�szenl�tben kellett lennie, s ez lehetetlenn�
tette a pihen�st.

Egy �r�val napnyugta el�tt led�lt egy bokor m�g� aludni a Mafa
f�l�tti lejt�n. Az ezut�n t�rt�ntek annak tudhat�k be, hogy holtf�radt
volt, mert egy�bk�nt semmi sem k�zel�thette meg �t an�lk�l, hogy fel
ne �bresztette volna.

M�g vil�gosban �bredt f�l. Egy tucat harcos szoros gy�r�j�ben

Tal�lta mag�t, akik v�dtelen test�nek szegezt�k d�rd�ik hegy�t.
Felemelte a fej�t, �s belen�zett az egyik fekete vad, bar�ts�gtalan
szem�be,-majd gyorsan k�r�lpillantott, s felm�rte a csapat
�sszet�tel�t. Egy sz�t sem sz�lt. L�tta, hogy t�ler�ben vannak, �s a
foglyuk. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt c�ltalan lett volna a besz�d.

N�mas�ga �s fegyelme zavarba hozta foglyulejt�it, mivel arra

sz�m�tottak, hogy f�lelem �s nyugtalans�g lesz �rr� rajta. Nem �gy
t�rt�nt. Csak fek�dt ott, �s �llhatatos sz�rke szem�vel m�regette
�ket.

- Na, kaji - sz�lalt meg v�g�l Lord -, most elkaptunk.

A kijelent�s igazs�ga t�l nyilv�nval� volt ahhoz, hogy komment�rt

ig�nyelt volna, ez�rt Torzan csendben maradt. Nem annyira az
�rdekelte, amit mondott az ember, hanem ink�bb az, hogy milyen
nyelven. A fick� hat�rozottan angolsz�sznak t�nt, de valamilyen
zavaros, elkorcsosult nyelven besz�lt, melynek alapja a galla
lehetett. Besz�de azonban oly sok nyelv kever�ke volt, hogy m�s, az
afrikai �s eur�pai dialektusokban Tarzann�l kev�sb� j�rtas ember egy
sz�t sem �rtett volna bel�le. R�vid k�zlend�j�hez, melynek
visszaad�s�ra �t sz� is elegend�, ugyanennyi nyelvet is haszn�lt.

Lord egyik l�b�r�l a m�sikra �llt.

- No, kaji - mondta r�vid sz�net ut�n -, van valami mondanival�d?

- Nincs - v�laszolta a majomember.

- Fel�llni! - parancsolta Lord.

Tarzan fel�llt, s a barlangj�ban pihen� oroszl�n k�nnyed

nemt�r�d�ms�g�vel ny�jt�zott egyet.

- Vegy�tek el a fegyvereit! - vakkantotta Lord, majd f�lig

mag�nak ezt motyogta angolul: - Teringett�t, micsoda f�lesz� alak!

Tarzan �rdekl�d�se kezdett felt�madni. �me, egy angol. Tal�n most

lenne �rtelme megsz�lalni, �s feltenni n�h�ny k�rd�st.

- Ki maga? �s mi�rt gondolja, hogy kaji vagyok?

- Ugyanaz�rt, ami�rt te is tudod, hogy mi zulik vagyunk - felelte

Lord. - M�sok nem �lnek itt a hegyekben. - Egyik t�rs�hoz fordult: -
K�sd h�tra a kez�t.

�tkeltek a hegygerincen, s leereszkedtek a v�zv�laszt� m�sik

oldal�n. Id�k�zben bes�t�tedett, Tarzan semmit sem l�thatott a
vid�kb�l, amelyen �thaladtak. Az egy�rtelm� volt, hogy j�l kitaposott
�sv�nyen j�rnak, az �t gyakran nyakt�r�en meredeken ereszkedett al� a
foly�v�lgy szikl�s oldal�n, m�g egy szel�debb lank�ra nem �rt, ahol
szesz�lyesen kanyarg�ss� v�lt, mintegy k�vetve a t�l�k jobbra csobog�
tajt�kz� foly�t.

A szurdokban m�ly s�t�ts�g uralkodott, de v�g�l nyitott, s�k

vid�kre �rtek, ahol m�r vil�gosabb volt. A majomember azonban itt sem
l�tott semmilyen jellegzetess�get, aminek seg�ts�g�vel t�j�koz�dhatott
volna az ismeretlen t�jon.

S�padt, bizonytalan f�ny derengett f�l messze el�tt�k. M�g f�l

�r�t kellett menni�k, mire a k�zel�be jutottak. T�z �gett a szabad �g
alatt, egy c�l�pker�t�ssel k�r�lvett telep�l�s h�zai k�z�l ragyogott
el�.

Mikor a kapukhoz �rtek, Lord beki�ltott, �s igazolta mag�t.

Beengedt�k �ket, �s Tarzan egy zs�pfedeles k�h�zakb�l �p�lt v�rosban
tal�lta mag�t. A f�utca k�zep�n �g� t�z csak a t�red�k�t vil�g�totta
meg a nyilv�nval�an tekint�lyes m�ret� telep�l�snek. A t�bbi r�sze
hom�lyba veszett a t�z f�nyk�r�n t�l. A f�utc�ra mer�legesen egy
hatalmas, egyemeletes k��p�let emelkedett. A v�ros bej�rat�n�l sz�mos
n� gy�lt �ssze, akik foglyul ejt�ihez hasonl� �lt�zetet �s
fegyverzetet viseltek, s a t�z gyenge f�ny�ben feh�reknek l�tszottak.
M�sok, akik hasonl�tottak hozz�juk, a h�zak bej�rat�n�l vagy a t�z
k�r�l lebzseltek. Feh�r f�rfiak is voltak k�z�tt�k, �s mindannyian, de
k�l�n�sen a n�k, nagy �rdekl�d�st tan�s�tottak Tarzan ir�nt, amikor
Lord v�gigvezette �t a telep�l�sen.

- Ajjaj, kaji! - ki�ltott�k oda neki. - Hamarosan meghalsz, kaji!

- Nagy k�r, hogy kaji! - rik�csolta egy n�. - Remek f�rj v�lna
bel�le!

- Lehet, hogy Woora hozz�d adja - �v�d�tt egy m�sik -, ha � m�r

v�gzett vele.

- Akkor m�r nem lesz j� semmire. Nem akarok oroszl�neledelt

f�rj�l.

- Rem�lem, Woora �lve dobja az oroszl�nok el�. A legut�bbi es�s

�vszak �ta nem volt r�sz�nk sz�rakoz�sban.

- Biztos nem veti az oroszl�nok el�. T�l j� feje van a fick�nak.

�gy n�z ki, mintha lenne s�tnival�ja, Woora nem pazarolja el az
ilyeneket.

Lord eff�le megjegyz�sek keresztt�z�ben vezette fogly�t a

telep�l�st ural� nagy �p�let kapuj�hoz. Tucatnyi amazon �llt ott,
elz�rva a bej�ratot. Egyik�k Lord el� l�pett, �s l�ndzs�ja hegy�t a
f�rfi has�nak szegezte.

Lord megtorpant.

- Mondd meg Woor�nak, hogy egy kaji foglyot ejtett�nk - mondta.

A n� az egyik harcoshoz fordult:

- Jelentsd Woor�nak, hogy Lord egy kaji foglyot hozott -

parancsolta, majd egy f�rk�sz� pillant�ssal felm�rte a majomembert.

- Sz�p p�ld�ny, mi? Remek p�rod lenne, Lorro ...

A n� m�l�zva k�p�tt egyet.

- Hm...hm. Val�ban - ismerte el. - Az alakja t�nyleg j�, de egy

kicsit t�l s�t�t a b�re. Persze, ha az ember tudn�, hogy csak a feh�r
fajtav�re folyik az ereiben, akkor �rdemes lenne megk�zdeni �rte.
Gondolod, hogy tiszta feh�r? De h�t egyre megy. Kaji, �s ez�rt meg
kell halnia.

Fogs�gba es�se �ta Tarzan csak n�h�ny sz�t sz�lt, s ezeket is

gall dialektusban. Nem tagadta, hogy kaji lenne, ugyanazon okb�l,
ami�rt sz�kni sem pr�b�lt: hajtotta a k�v�ncsis�g, szeretett volna
t�bbet megtudni a zulikr�l. Emellett abban is rem�nykedett, hogy
kider�t valami haszn�lhat�t a kajik ellens�geir�l, ami seg�ts�g�re
lehet a k�t amerikai �s t�rsaik kiszabad�t�s�ban, s v�glegesen
kiragadja �ket Mafka �rd�gi hatalm�b�l.

Woora palot�j�nak bej�rat�n�l v�rakozv�n �gy d�nt�tt, hogy ink�bb

�lvezni fogja a kalandot. Lorro �szinte csod�lata mulattatta. A
gondolat, hogy n�k harcolhatn�nak a birtokl�s��rt, humorosnak t�nt
sz�m�ra. Ekkor m�g nem tudta pontosan, mit takarnak a n� szavai, de
nagyj�b�l kital�lta annak alapj�n, amit Wood mes�lt neki a kajik
szok�sair�l.

K�z�mb�sen v�gigm�rte a n�t. Nyolcadv�r lehetett, vagy ak�r feh�r

is, aki lebarnult a napon. Von�sai nem vallottak n�gerre. Fekete
haj�t�l eltekintve k�nnyen elment volna skandin�vnak is. J� alak�,
harminc �v k�r�li n� volt. Izmos, kisportolt termet�t n�iess�ge tette
kecsess�. Arcvon�sai kellemesek voltak, s b�rmely civiliz�lt m�rt�kkel
m�rve, csinos n�nek sz�m�tott.

A majomember t�preng�s�t a harcos visszat�r�se szak�totta f�lbe,

akit Lorro k�ld�tt, hogy t�j�koztassa Woor�t Lord visszat�rt�r�l �s a
fogolyr�l.

- Lord vigye a kajit Woora sz�ne el� - k�z�lte. - Kutasd �t, hogy
nincs-e n�la fegyver, a kezei legyenek szorosan h�tra k�tve, �s er�s,
n�kb�l �ll� �rs�g k�s�rje �t �s Lordot.

Lorro �s hat harcosa felvezette Lordot �s fogly�t a palot�ba,

melyet csak udvariass�gb�l nevezhet�nk �gy, mivel uralkod� lakik
benne.

Bel�ptek a s�t�t csarnokba. Csup�n egy lapos cser�pt�lk�ban izz�

kan�c vil�g�totta meg, a l�mp�s t�bb kormot adott, mint f�nyt.
 A folyos� mindk�t oldal�n ajt�ny�l�sok sorakoztak, �llat, f�k�nt
bivalyb�r f�gg�ny�k takart�k �ket.

Az egyik fedetlen ajt�ny�l�s egy kisebb terembe vezetett, ahol

n�h�ny amazon gy�lt �ssze. Voltak, akik alacsony, b�rrel bor�tott
hever�k�n fek�dtek, m�sok, valami j�t�kba m�lyedve, k�rben guggoltak a
f�ld�n. A falakra d�rd�kat, pajzsokat, �jakat �s ny�lvessz�ket
aggattak d�sz�t�s�l, l�that�an itt kapott helyet az �rs�g. K�zvetlen�l
a termen t�l a folyos� v�get �rt egy s�lyos ajt�n�l, mely el�tt k�t
fegyveres str�zs�lt.

Nyilv�nval� volt, hogy az �r�k m�r v�rt�k �ket, �s megkapt�k a

megfelel� utas�t�sokat, mert amint a t�rsas�g az ajt� el� �rt, az
felt�rult el�tt�k.

Tarzan egy hatalmas csarnokban tal�lta mag�t. A helyis�g

t�volabbi v�g�ben egy emberi alak �lt egy emelv�nyen. Negyven-�tven
f�klya vil�g�totta meg a teret, a falakat k�l�n�s elrendez�sben b�r�k,
fegyverek, sz�nyegek, selymek d�sz�tett�k. Eg�sz kis m�zeum, v�lte
Tarzan, sz�mos exped�ci�t rabolhattak ki, am�g ennyi minden
�sszegy�lt. Azonban a legfurcs�bb �s legm�lyebb benyom�st kelt�
d�sz�t�s a termen k�rbefut�, zsugor�tott n�i fejekb�l �ll�fr�z volt. A
mennyezet f�st�s gerend�ir�l hossz� haj�n�l fogva m�g vagy sz�z
hasonl� fej l�gott. A majomember egyetlen pillant�ssal felm�rte a
teret, majd tekintete visszat�rt az emelv�nyhez, �s a rajta tr�nol�
figur�hoz. Az emelv�ny k�t oldal�n h�sz amazon sorakozott.

Tarzan el�sz�r csak egy hatalmas, gy�r, �szes hajjal fedett fejet
l�tott: majd alatta az �sszeaszott testet, ami f�k�nt hasb�l �llt. A
visszatasz�t� alak- az �gy�kk�t�t�l eltekintve - meztelen volt. Arc�n
�s fej�n a b�r mintha kisz�radt pergamen lenne: r�fesz�lt a kopony�ra.
Az �l� halottat id�z� arcban k�t m�lyen �l� szem f�nylett, izzott �s
l�ngolt, ak�r k�t pokolb�li k�t. Tarzan tudta, hogy Woora el�tt �ll.

K�zvetlen�l a m�gus el�tt, az asztalon egy �ri�s smaragd t�kr�zte

vissza a legk�zelebbi f�kly�k f�ny�t, s vibr�l� sugaraival
h�tborzongat� �rnyakat vetett a falra. De ink�bb a f�ny, mint a
smaragd keltette fel Tarzan �rdekl�d�s�t. Woora nem volt fekete, de
neh�z lett volna meg�llap�tani, melyik fajt�hoz tartozik. B�r b�re
s�rga volt, von�sai nem vallottak k�naira. Szinte b�rmelyik fajt�hoz
tartozhatott volna.

N�h�ny percig merev tekintettel b�multa Tarzant, akit

meg�ll�tottak az emelv�ny el�tt. Lassank�nt zavar �s bossz�s�g �lt ki
az arc�ra. Besz�lni kezdett:

- Hogy van a testv�rem? - nyikorogta, mint egy kenetlen ajt�.

Tarzan arckifejez�se semmit sem �rult el �rzelmeir�l, pedig

igencsak meglepte a k�rd�s.

- Nem ismerem a testv�r�t - v�laszolta.

- Micsoda?! - k�rdezte Woora. - Te kaji, csak nem azt akarod

mondani, hogy nem ismered a hazugok herceg�t, azt a tolvajt, gyilkost,
sz�gyentelent - a testv�remet?

A majomember megr�zta a fej�t.

 - Nem ismerem �t - ism�telte. - Nem vagyok kaji.

- Miii? - vis�totta Woora,�s m�rgesen Lordra pillantott. - Ez nem

kaji? H�t nem azt mondtad nekem, hogy egy kajit hozol?

- A Mafa forr�svid�k�n�l kaptuk el, �, Woora! Ki m�s j�rhatna

arra, ha nem egy kaji?

- Te f�lesz�, ez nem kaji! Abban a pillanatban tudtam, mikor a

szem�be n�ztem. Ez nem olyan, mint a t�bbi. Az �n gazember
testv�remnek nem lenne hatalma felette. Bolond vagy, Lord, �s �n nem
k�v�nok bolondokat teny�szteni a zulik k�z�tt - �pp el�g van m�r
bel�l�k. Elpuszt�talak, Lord. Lorro, vedd el a fegyvereit. Mostant�l
fogva rab! -Azt�n a majomemberhez fordult. - Mi dolgod volt neked a
zulik orsz�g�ban?

- Egyik t�rsamat kerestem, aki elt�vedt.

- �s itt akartad megtal�lni?

- Nem, nem ide akartam j�nni, hanem a kajik f�ldj�re k�sz�ltem.

- Hazudsz - f�rmedt r� Woora. - Nem juthatt�l a Maf� forr�s�hoz,

csak a kajik orsz�g�n �t. M�s �t nem is l�tezik!

- Pedig �n m�sik �ton j�ttem - v�laszolta Tarzan.

- Nincs ember, aki �t tudna hatolni a Kajit �s Zulit k�r�lvev�

hegyeken �s szakad�kokon! Csak a Mafa ment�n vezet egy �sv�ny a foly�
forr�s�hoz - makacskodott Woora.

- �n �tkeltem a hegyeken �s a szakad�kokon - mondta Tarzan.

- Most m�r mindent �rtek! - ki�ltotta Woora. - Nem vagy kaji, de

az a kutya testv�rem, Mafka k�ld�tt, hogy meggyilkolj engem! No, j� -
nevetett g�nyosan -, majd megl�tjuk, ki az er�sebb, Mafka vagy �n?
Majd megl�tjuk, meg tudja-e menteni alattval�j�t Woora haragj�t�l.
Lesz r� ideje. - Lorr�hoz fordult. - Vezess�tek el a m�sik fogollyal
egy�tt - parancsolta -, �s legyen r� gondotok, hogy ne sz�khessen meg.
K�l�n�sen erre vigy�zzatok, nagyon vesz�lyes fick�, de � is meg fog
halni, mint Lord.

5. A fekete p�rduc

Tarzant �s Lordot egy szob�ba z�rt�k, Woora palot�j�nak els�

emelet�n. A helyis�gnek csak egy ablaka volt, azt is er�s far�cs
fedte. A vastag ajt�t k�v�lr�l neh�z rudakkal er�s�tett�k meg.

Miut�n az �r r�juk csukta �s bereteszelte az ajt�t, majd

t�vozott, Tarzan az ablakhoz s�t�lt, �s kin�zett. Magasan j�rt a hold,
s a v�kony felh�zet, mely kor�bban az eget bor�totta, eloszlott.

Az �jszaka halv�ny dereng�s�ben a majomember egy fallal

elker�tett t�rs�get pillantott meg, k�zvetlen�l az ablak alatt. A fal
�rny�k�ban volt valami, amit nem lehetett ugyan l�tni, de Tarzan az
orr�t megcsap� szagb�l tudta, mi az. Megragadta a r�csokat, megr�zta
�ket, majd visszafordult Lordhoz, �s szemben�zett vele.
 - Ha megk�rdezett volna - kezdte -, elmondtam volna, hogy nem
vagyok kaji. Akkor most nem lenne ilyen p�cban.

Lord a fej�t r�zta.

- Woora. csak �r�gyet keresett, hogy meg�lhessen - mondta. - F�l

t�lem. A f�rfiakra sokkal ink�bb sz�ks�g van itt, mint a kajikn�l.
Megengedik, hogy fegyvert viselj�nk �s harcoljunk. Mindez az�rt van
�gy, mert Woora tudja, hogy innen lehetetlen megsz�kni, mivel az
egyetlen �t, mely a k�lvil�gba visz, a kajik f�ldj�n vezet �t, �k
pedig fogs�gba vetnek, vagy meg�lnek minket. Woora f�l�be jutott, hogy
n�h�ny f�rfi sz�k�st tervez. A terv�kben szerepelt Woora
meggyilkol�sa, �s a Nagy Smaragd megszerz�se is. A k�r�l azt
felt�telezik, hogy a var�zsl� m�gikus erej�nek forr�sa. Azt rem�lt�k,
hogy a smaragddal, mely ut�n Mafka mindenn�l jobban s�v�rog, meg
tudjuk vesztegetni a kajikat, engedjenek �t az orsz�gukon. Woora azt
hiszi, �n bujtottam fel a t�bbieket az �sszeesk�v�sre, s ez�rt akar
v�gezni velem. Persze b�rmikor megtehetn� ezt, de ez a minden h�jjal
megkent, v�n r�ka titkolni akarja, hogy gyan�t fogott. Abban
rem�nykedik, hogy v�g�l minden �sszeesk�v�t csapd�ba ejthet, �s
ilyen-olyan �r�ggyel egyenk�nt elpuszt�that.

- Honnan tud ennyit a terveir�l? - k�rdezte a majom ember.

- M�g ezen a sz�rny�s�ges �s romlott helyen is akad n�ha szerelem

- felelte Lord -, k�jv�gy azonban mindig. Egy n�, aki k�zel �ll
Woor�hoz, igaz�n szerelmes egyik�nkbe. Woora t�l sokat fecsegett neki
- ez minden. Fel�l kellett volna m�r emelkednie a test k�s�rt�sein, de
nem �gy t�rt�nt. Most azonban mindennek v�ge. A t�bbiek f�lni fognak,
�s itt maradnak, am�g meg nem �lik �ket.

- Ugye, �n angol? - k�rdezte Tarzan.

Lord b�lintott.

- Igen - felelte -, angol voltam, de csak a j� �g tudja, mi

vagyok most. H�sz �ve �lek itt - itt, �s Kajiban. Eredetileg �k fogtak
el, majd egy rajta�t�skor t�l�k hurcoltak el a zulik.

- Azt hittem, Woora meg�li azokat a kajikat, akiket foglyul ejt -

jegyezte meg a majomember. - Engem is meg akar �letni, mert azt hiszi,
hogy kaji vagyok. Legal�bbis �n erre k�vetkeztetek abb�l, amit azut�n
hallottam, hogy el�rt�k a v�rost.

- Igen, most mindet meg�li, mert m�r elegend� f�rfi van, de

akkoriban m�g kev�s volt. Csak meghat�rozott sz�m� embert vagyunk
k�pesek eltartani. Rengeteg h�s van, mert sok a vad, de a gy�m�lcs �s
a z�lds�g ritkas�gsz�mba megy. Ami azt illeti, a sz�let�sek sz�ma
nagyobb, mint amilyen a n�pess�g fenntart�s�hoz sz�ks�ges - val�j�ban
t�l nagy. A legt�bb csecsem�t elpuszt�tj�k. No meg a n�k is el�g
feh�rek m�r, mert a j� �g tudja, h�ny nemzed�k �ta szaporodnak �gy.
Ez�rt azt�n nincs sz�ks�g friss feh�r v�rre. Ma m�r nagyon ritka, hogy
egy gyerek negrid jellegzetess�gekkel sz�lessen, persze az�rt akadnak
visszaes�sek.

- Mi�rt akarnak feh�rek lenni? - k�rdezte Tarzan.

- Csak Isten a megmondhat�ja. Senkit sem l�tnak saj�t fajt�jukon

k�v�l, �s nem is fognak. Az eredeti ok elveszett valahol a m�ltban -
megsemmis�lt, azokkal egy�tt, akik ki�tl�tt�k. B�r lehet, hogy Woora
�s Mafka tudja. Azt mondj�k r�luk, id�tlen id�k �ta itt �lnek,
halhatatlanok, de ez term�szetesen nem igaz. Van egy elm�letem r�luk.
Itt-ott hallott apr� r�szletekb�l raktam �ssze az elm�lt h�sz �v
folyam�n. Woora �s Mafka egypet�j� ikrek, akik Kolumbi�b�l �rkeztek
ide sok �vvel ezel�tt, �s magukkal hozt�k a Nagy Smaragdot is, melyet
val�sz�n�leg loptak. Hogyan tettek szert a kajik Gonfalj�ra, meg nem
mondhatom, de az k�ts�gtelen, hogy meg�ltek valakit, aki megpr�b�lt
kijutni vele az orsz�gb�l. Rettent� okkult hatalmukban nem
k�telkedhet�nk, �s maga a t�ny, hogy azt hiszik, ez a kajik nagy
gy�m�ntj�t�l s a zulik Nagy Smaragdj�t�l f�gg, nagy val�sz�n�s�ggel
val�ra is v�ltotta hit�ket. Ha teh�t Woor�t vagy Mafk�t megfosztan�k a
k�v�t�l, erej�k is elhagyn� �ket. De biztosabb lenne meg�lni a
m�gusokat. Mi nem akartunk semmit kock�ztatni, feltett sz�nd�kunk
volt, hogy meg�lj�k Woor�t. Most azonban az �lom v�get �rt, legal�bbis
ami engem illet. Bel�lem az oroszl�nok lakm�roznak, mag�t hal�lra
k�nozz�k.

- Mi�rt ez a megk�l�nb�ztet�s? - k�rdezte Tarzan.

- �n mulats�gul szolg�lok majd Woor�nak az ar�n�ban, de �nnel nem

kock�ztat. M�g darabokra t�pn�k mindenest�l. Woor�nak azonban sz�ks�ge
van az agy�ra. Ebben biztos vagyok.

- Mi�rt?

- L�ttam rajta, hogy az �n viselked�se elbizonytalan�totta, s �gy

v�li, aki ilyesmire k�pes, annak csak j� agya lehet. Ez�rt akarja
megszerezni.

- De mi�rt? - k�rdezte ism�t a majomember.

- Hogy megegye.

- �, most m�r �rtem - mondta Tarzan. - Azt hiszi, ha elfogyasztja

valakinek azt a testr�sz�t, amelyik kiv�l� tulajdons�gokkal
rendelkezik, akkor megszerezheti ezek egy r�sz�t. Sokszor l�ttam m�r
ilyesmit. A harcos megeszi b�tor ellenfele sz�v�t, hogy a saj�t
b�tors�g�t n�velje, vagy egy gyors fut� l�bait, hogy fokozza vel�k
saj�t f�rges�g�t, vagy egy j� k�zm�ves kez�t, hogy �gyesebb legyen.

- H�lyes�g az eg�sz - mondta Lord.

- Nem is tudom - vallotta be Tarzan. - Eg�sz �letemet Afrik�ban

t�lt�ttem, s j� n�h�ny dologr�l megtanultam, hogy ne utas�tsam el
puszt�n az�rt, mert nem �rtem �ket. Van azonban egy sejt�sem.

- Ugyan mi?

- Hogy Woora nem fogja megenni az agyvel�met, �s �n sem ker�l az

oroszl�nok el�, ha meg akar menek�lni.

- Megmenek�lni! - kacagott fel g�nyosaan Lord. - Nincs menekv�s.

- Tal�n val�ban nincs - engedett a majomember. - Azt mondtam,

hogy sejtem, nem azt, hogy tudom.

- Hogyan sz�khetn�nk meg? - k�rdezte Lord. - N�zze azt az ajt�t,

az ablakon a r�csokat. �s az ablak alatt azt a ...

- A p�rducot - fejezte be helyette Tarzan.

- Honnan tudja, hogy egy p�rduc van ott? - k�rdezte Lord

hitetlenkedve.

- Sita szaga nagyon er�s - v�laszolta a majomember.

- M�r akkor meg�reztem, mikor bel�pt�nk a szob�ba, de az ablakhoz

l�pve azt is megtudtam, hogy az alattunk lev� elker�tett helyen van,
�s h�m �llat.

Lord a fej�t cs�v�lta.

- Nos, nem tudom, honnan j�tt r�, de igaza van.

Tarzan az ablakhoz l�pett, megvizsg�lta a r�csokat �s az

ablakkeretet.

- Ostoba - jegyezte meg Tarzan.

- Kicsoda? - k�rdezte Lord.

- Aki ezt tervezte. N�zze csak! - Megragadta a p�rk�nyhoz k�zel

es� k�t rudat, majd teljes s�ly�val �s erej�vel h�tralend�lt. A fa
meghasadt, s-az eg�sz ablakkeret kiszakadt a hely�b�l. A majomember
fogta a keretet, �s �gy ahogy volt, a r�ccsal egy�tt sz�pen lefektette
a f�ldre.

Lord f�ttyentett.

- Ember! Olyan ereje van, mint egy bik�nak! De ne feledkezzen meg

a p�rducr�l, �s a zaj az �rt is idecsalhatja.

- K�szen �llunk a fogad�sukra - biztos�totta �t Tarzan. Ism�t

megragadta az ablakkeretet, s a k�vetkez� pillanatban darabokra t�rte.
A rudak kihullottak foglalatukb�l. Tarzan kett�t felvett k�z�l�k, �s
az egyiket �tadta Lordnak. - J�f�le fegyverek - jegyezte meg.

Egy ideig cs�ndben v�rakoztak, de az �r nem j�tt. Csak a p�rduc

kezdett el nyugtalankodni. A tork�b�l morg�s t�rt el�. Amikor az
ablakhoz l�ptek, l�tt�k, hogy az �llat a t�rs�g k�zep�n �ll, �s �ket
figyeli. Hatalmas, sz�nfekete bestia volt.

Tarzan a t�rs�hoz fordult.

- K�pes elmenek�lni innen, ha kijutottunk a v�rosb�l? Vagy Woora

is k�pes arra, mint Mafka, hogy a t�volb�l ir�ny�tsa �ldozatait?

- Ez itt a b�kken� - mondta Lord. - Ez�rt akartuk meg�lni �t.

- Mi a helyzet a zulikkal? H�s�gesek hozz�?

- Csak azzal tartja a mark�ban �ket, hogy rettegnek t�le �s

gy�l�lik.

- A n�k is?
 - Igen, mindannyian.

- Mi t�rt�nne itt, ha Woora meghalna? - k�rdezte Tarzan.

- Azok a feket�k �s feh�rek, akik foglyok �s rabszolg�k,

�sszefogn�nak a n�kkel, �s megk�s�reln�k, hogy harc �r�n utat t�rjenek
a k�lvil�gba. A feket�k �s a feh�rek (ezek mind f�rfiak) az
otthonaikba akarnak visszat�rni. A n�k, az igazi zulik, annyit
hallottak m�r a k�ls� vil�gr�l, amelyet m�g sohasem l�ttak, hogy �k is
ki akarnak jutni innen. Abb�l, amit a feh�rek mes�ltek nekik, tudj�k,
hogy a Nagy Smaragd �r�b�l gazdagok lenn�nek, s b�r nincs k�zvetlen
tapasztalatuk a p�nzr�l, �ppen eleget hallottak r�la a feh�rekt�l,
hogy tudj�k, mindent megkaphatnak �rte, ami a sz�v�k v�gya - f�k�nt
m�g t�bb feh�r f�rfit. Itt minden feh�rnek legal�bb h�t, de gyakran
tizenk�t zuli feles�ge is van, mert nagyon kevesen vagyunk. Minden
zuli v�gyainak netov�bbja teh�t az, hogy saj�t f�rje legyen.

- Mi�rt nem �lik meg Woor�t �k maguk?

-Mert f�lnek term�szetf�l�tti erej�t�l. Nemcsak hogy nem �lik

meg, de megv�dik az �let�t m�sokt�l is. Ha azonban halott lenne,
megv�ltozna a helyzet.

- Hol van most? - k�rdezte Tarzan. - Hol szokott aludni?

- K�zvetlen�l a tr�nja m�g�tti teremben - felelte Lord. - De

mi�rt? Mi�rt k�rdi ezt? Csak nem ...?

- Meg akarom �t �lni. Nincs m�s v�laszt�som.

Lord a fej�t r�zta.

- Azt nem lehet. Ember, hiszen � majdnem olyan hatalmas, mint

Isten, �s szinte mindentud�. �s k�l�nben is, mi�rt tenn�?

- Az egyik honfit�rsam a kajik foglya. A zulik seg�ts�g�vel

kiszabad�thatom �t, a t�bbi kaji fogollyal egy�tt. Nem biztos azonban,
hogy egyed�l is meg tudom tenni. Neh�z lenne Mafka sz�ne el� ker�lni.
Jobban f�l, �s �vatosabb, mint Woora.

- Woora el� is csak h�trak�t�tt k�zzel engedt�k - eml�keztette �t

Lord.

- M�s �ton is be lehet jutni a szob�j�ba, vagy csak a tr�ntermen

kereszt�l?

- Van m�g egy �t, de az j�rhatatlan. Woora szob�j�nak az ablaka

az alattunk lev� udvarra n�z. A p�rduc egyr�szt az�rt van ott, hogy
�rizze Woor�t, m�sr�szt az�rt, hogy visszatartsa a foglyokat a
sz�k�st�l. Csak az udvaron kereszt�l �rhet� el az ablak.

- Ez bizony nem t�l j� - t�n�d�tt a majomember. - T�l nagy zajt

csapn�k. Biztosan felriasztan�m Woor�t, ha kifesz�ten�m az
ablakr�csokat.

- Nincs r�cs az ablak�n.

- �s a p�rduc? Mi tartja vissza, hogy beugorjon, �s meg�lje

Woor�t?
 - Woor�nak sokkal nagyobb hatalma van az �llatok, mint az emberek
felett. A fenevadnak minden mozdulat�t k�pes ir�ny�tani.

- Eg�szen biztos benne, hogy nincs r�cs az ablakon? - k�rdezte

Tarzan.

- Igen. �s az ablak �lland�an nyitva �ll, hogy Woora b�rmikor

mag�hoz h�vhassa a p�rducot, ha valaki t�mad�ssal pr�b�lkozna.

- Nagyszer�! Akkor az ablakon �t m�szom be.

- �lland�an megfeledkezik a p�rducr�l.

- Sz� sincs r�la. Besz�ljen nekem Woora szok�sair�l. Ki van

vele? Mikor szokott felkelni? Mikor reggelizik, mikor l�p el�sz�r a
tr�nterembe?

- A h�l�szob�ban mindig egyed�l tart�zkodik. Amennyire mi

tudjuk, rajta k�v�l m�s m�g nem j�rt ott. Reggelij�t egy - a padl�
k�zel�ben v�gott - kis ny�l�son kereszt�l adj�k be neki, a
tr�nteremmel szemk�zti szob�b�l, R�viddel napkelte ut�n �bred, �s
megreggelizik. Lakoszt�lya h�rom szob�b�l �ll. Hogy mit csin�l ott,
azt csak az �rd�g tudja. N�ha mag�hoz rendeli valamelyik amazont. Ezek
sohasem merik el�rulni, mit l�ttak, �s mi t�rt�nt azokban a
helyis�gekben. Ahhoz t�ls�gosan f�lnek. Woora k�r�lbel�l egy �r�val
reggeli ut�n l�p a tr�nterembe, ahol ekkorra m�r rengeteg zuli gy�lik
�ssze. Meghallgatja a v�dakat, kiszabja a b�ntet�seket, s elint�zi a
napi teend�ket, vagyis csapatokat k�ld ki vad�szatra vagy porty�z�sra,
�s utas�t�sokat ad az �ltetv�nyek megm�vel�s�re, a vet�sre �s
betakar�t�sra vonatkoz�an. Ilyenkor hallgatja meg a jelent�seket �s a
panaszokat is. Ezut�n visszavonul a lakoszt�ly�ba, s ott tart�zkodik
eg�szen a vacsor�ig, melyet a tr�nteremben fogyaszt el. �gy n�z ki egy
napja, ha nem j�n k�zbe el�re nem l�tott esem�ny, p�ld�ul egy fogoly
kihallgat�sa, akit v�ratlanul hoznak be, mint �nt.

- Remek! - ki�ltott fel a majomember. - Mindent pontosan bele

tudok illeszteni a tervembe.

- Kiv�ve a p�rducot - jegyezte meg Lord.

- Lehet, hogy igaza van - felelte Tartan -, majd megl�tjuk. - Az

ablakhoz l�pett. A p�rduc m�r megnyugodott, �s ism�t a ker�t�s
�rny�k�ban fek�dt. Tarzan figyelte az �llatot, majd a t�rs�hoz
fordult. - Most alszik - mondta, �s egyik l�b�t �tlend�tette az
ablakp�rk�nyon.

- Nem mehet le oda! - ki�ltott fel Lord.

- Mi�rt ne? Ez az egyetlen �t, ami Woor�hoz vezet, �s a p�rduc

most alszik.

- De m�r nem sok�ig.

- Nem is felt�telezem r�la. Csak annyit v�rok el t�le, hogy addig

ne �bredjen fel, am�g meg nem vetettem a l�bam odalent.

- �ngyilkoss�g - v�lte Lord -, �s r�ad�sul nem nyer�nk vele

semmit.
 - Lehet, de majd megl�tjuk. - A majomember a m�sik l�b�t is
�tvetette a p�rk�nyon, majd hasra fordult.

Jobb kez�ben az ablakkeretb�l sz�rmaz� s�lyos rudat fogott.

�vatosan, halkan cs�szott lefel�, m�g csak egy k�zzel nem kapaszkodott
a p�rk�nyba.

Lord l�legzet-visszafojtva figyelte. Tarzan ujjai lassan,

fokozatosan cs�sztak le a p�rk�nyr�l. Amikor talajt �rt, vill�mgyorsan
megperd�lt, hogy szemben legyen a p�rduccal, de a vad�llat nem
mozdult, aludt tov�bb.

Tarzan lopakodni kezdett fel�; olyan halkan, mintha Ush�nak, a

sz�lnek az �rny�ka lenne. M�r megtette a t�vols�g fel�t, mikor a
bestia fel�bredt. Miel�tt m�g mag�hoz t�rhetett volna, Tarzan
odasz�kkent hozz�.

F�nn az ablakban Lord visszafojtotta a l�legzet�t. B�r csod�lta

fogolyt�rsa b�tors�g�t, t�l vakmer�nek tartotta �t. Ekkor a p�rduc
t�mad�sba lend�lt.

6. Csapd�ban

Egyik macskaf�le ragadoz�nak sincs olyan veszett h�re, mint a

p�rducnak. Vads�ga k�zmond�sos, ravaszs�ga f�lelmetes, t�mad�s�nak
d�he �s ereje d�moni. A majomember azonban tiszt�ban volt ezzel, �s
felk�sz�lt r�. M�rlegelte es�lyeit a p�rduccal �s Woor�val szemben, �s
a kisebbik rosszat v�lasztotta, abban a rem�nyben, hogy esetleg
mindkett�t�l megszabadulhat.

A fekete vad�llat n�m�n, fajt�ja teljes d�h�vel t�madott. Morg�sa

nem zavarta meg az �j hal�los csendj�t. F�nyes hold ragyogott a zulik
v�rosa f�l�tt, s az udvar ker�t�s�n t�l semmisem utalt r�, hogy a
hal�l �l�lkodik odabent.

Lord az ablakb�l figyelte a vill�mgyors trag�di�t, �s n�mi

megvet�st �rzett az ostobas�g ir�nt, mellyel a f�rfi haszontalanul
fel�ldozta az �let�t. A m�sik ablakb�l k�t m�lyen �l�, par�zsl� szem
figyelte az esem�nyeket. Az az ablak Woor�� volt.

Tarzan k�t k�zre fogta a kem�nyfa rudat, �s sz�les k�rben

megforgatta a feje f�l�tt. Az �t�s �ve alacsonyr�l, teste jobb
oldal�t�l indult; s tizedm�sodpercre pontos id�z�t�se folyt�n teljes
lend�lettel telibe tal�lta a besti�t, mikor az �ppen a legnagyobb
sebess�ggel t�madott. Hat�s�t csak fokozta a majomember gigantikus
izomereje. A r�d nagyot csattant a p�rduc �d�z, lapos kopony�j�n,
miel�tt m�g az �llat kimeresztett karmai �s vicsorg� agyarai
el�rhett�k volna kiszemelt �ldozat�nak test�t. Szil�nkokra hasad� fa
�s csont reccsen�se hallatszott, majd egy s�lyos test puffant tomp�n a
kem�ny talajon. Azut�n csend lett.

Lord m�ly l�legzetet vett. B�r a saj�t szem�vel l�tta, m�gis alig
tudta elhinni a t�rt�nteket.

A Woora ablak�b�l figyel� szemek hirtelen f�lelemmel teltek meg -

f�lelemmel �s ravaszs�ggal. Fesz�lten lest�k, mi lesz a k�l�n�s fogoly
k�vetkez� h�z�sa.

Tarzan az egyik l�b�t a p�rduc tetem�re helyezte, majd arc�t

Goro, a hold fel� ford�totta. Csak egy pillanatig �llt �gy, de ez�ttal
nem has�tott az �jszaka cs�ndj�be a vez�rmajom gy�zelmi ki�lt�sa,
amellyel a jelenl�t�re szokta figyelmeztetni ellens�geit, ha idegen
f�ld�n j�r. Azt�n elindult Woora szob�j�nak az ablaka fel�. Ekkor a
szemek elt�ntek a helyis�g hom�ly�ban, a m�gUS visszah�z�dott.

A majomember meg�llt a nyitott ablakn�l, f�l�vel �s orr�val a

szoba belsej�t kutatta. Halk s�rl�d� neszt hallott, mintha szand�lba
b�jtatott l�bak csosszann�nak a padl�n, s egy ajt� csuk�dna, szinte
teljesen hangtalanul. Orra tiszt�n �rz�kelte Woora szag�t.

Tarzan a p�rk�nyon �t zajtalanul beugrott a szob�ba. Csendben

meg�llt, �s figyelt, kez�ben a szil�nkokra hasadt kem�nyfa r�d
maradv�nyaival. Semmit sem hallott, m�g egy m�sik �l�l�ny
l�legzetv�tel�t sem. Arra k�vetkeztetett, Woora l�tta, hogy j�n, a
halk zajokat teh�t a m�gus, t�voz�sa okozta. Most kett�z�tt
�vatoss�ggal kellett figyelnie.

Lord elmondta neki, hogy Woora lakoszt�lya h�rom szob�b�l �ll, s

ezekhez csatlakozik m�g a tr�nterem. Vajon melyikbe menek�lt a m�gus?
Vagy az�rt ment, hogy seg�ts�get hozzon? Ez val�sz�n�nek t�nt, b�r nem
hallatszott egyetlen hang sem, mely arra utalt volna, hogy j�n valaki.

A s�padt holdf�ny alig-alig oszlatta el a szoba s�t�tj�t, �m a

majomembernek, miut�n alkalmazkodott a dereng�shez, ez is el�g volt.
Hangtalanul beljebb l�pett a helyis�gbe, �s megpillantott k�t ajt�t:
az egyiket k�zvetlen�l maga el�tt, a m�sikat jobb fel�l. Az ut�bbi,
gondolta, nyilv�n a tr�nterembe vezet. A m�sikhoz l�pett, �s
kitapogatta a z�rat.

Zajtalanul maga fel� nyitotta az ajt�t, s k�zben f�lig a

takar�s�ba h�z�dott, hogy v�dve legyen, ha v�ratlanul megt�madn�k. A
helyis�gben koroms�t�t volt. Fesz�lten hallgat�zott, de nem �t�tte meg
zaj a f�l�t. A szagl�sa el�rulta neki, hogy Woora nemr�g a szob�ban
j�rt, a hall�sa pedig azt, hogy m�r t�vozott, val�sz�n�leg a
legt�volabbi szob�ba.

Bel�pett, hogy megkeresse a k�vetkez� �s utols� helyis�get.

Tudta, hogy Woora is erre j�rt, s az ajt� m�g�tt v�rja �t. Valami
k�t�lhez hasonl� dolgot �rzett a talpa ,alatt. Hirtelen gyanakv�s
�bredt benne, a csapd�t szimatol� vad gyan�ja volt ez.

Visszaindult az im�nt elhagyott szob�ba, de m�r elk�sett. K�telek

csap�dtak r�, h�zt�k, r�ngatt�k, m�g fel nem bukott. Majd �rezte, hogy
a hurkok befonj�k, �s megszorulnak a test�n. Megpr�b�lt szabadulni
t�l�k, de, minden�tt ezek vett�k k�r�l. K�t�lh�l�ba gabalyodott.

A harmadik szoba ajtaja kiny�lt, s f�ny vet�lt a s�t�ts�gbe. Az

ajt�ny�l�sban Woora �llt, kez�ben f�kly�val. Hal�lfejre eml�keztet�
arca rosszindulat� vigyorba torzult. Tarzan fut� pillant�st vethetett
a var�zsl� m�g�tti szob�ba, mely a mennyezetr�l l�g� sz�rny�s�ges
emberfejekt�l eltekintve ak�r egy k�z�pkori alkimista laborat�rium�nak
is beillett volna.

Sz�mos f�klya vil�g�totta meg a helyis�get, melynek k�zep�n, egy

asztalon, a zulik Nagy Smaragdja fek�dt. Term�szetfeletti, balj�s
ragyog�sa az eg�sz kamr�t megt�lt�tte valami, szinte k�zzelfoghat�
titokzatos �s rosszindulat� sug�rz�ssal.

- �gy l�tszik, gyorsabb �s rettent�bb hal�lt keresel magadnak,

mint amilyet mi tervezt�nk sz�modra - csikorogta Woora.

A majomember nem v�laszolt. A csapd�t vizsg�lgatta.

S�lyos nyersb�r h�l� volt, aminek a sz�j�t fel lehetett r�ntani a

f�ldr�l, s �sszeh�zni egy zsineggel, mely a mennyezet tart�gerend�j�ra
er�s�tett csig�n futott kereszt�l, s f�nn egy ny�l�son �t a m�sik
szob�ba vezetett. Ott v�rta Woora, hogy t�rbe ejthesse �ldozat�t.
Tarzan sz�m�ra vil�gos volt, hogy a k�z�ps� helyis�g kiz�r�lag
csapdak�nt m�k�d�tt, �s a m�gus utols� v�delmi vonal�t alkotta egy
esetleges orgyilkos ellen.

Ez azonban csak r�szben volt �gy. A m�gus minden kor�bbi

�ldozat�t a legbels� szent�lybe csalogatta, ahol a h�l�val
magatehetetlenn� tette �ket, �s k�nnyed�n v�gzett vel�k. Ma azonban
valami �jat eszelt ki.

El�gedett volt, mert be tudta csalogatni az idegent a szob�j�ba.

Terve sikerrel j�rt, s ett�l j� kedvre der�lt. A f�lelem �s a harag
elt�nt a szem�b�l, �rdekl�d�ssel n�zegette a majomembert.

- K�v�ncsiv� teszel - mondta neki. - Egy ideig itt tartalak, �s

szem�gyre veszlek. Lehet, hogy �hes vagy szomjas leszel majd, de aki
olyan hamar meghal, mint te, annak nincs sz�ks�ge �telre, italra.
V�gig fogod n�zni, ahogy �n eszem �s iszom, k�zben elt�prenghetsz a
k�l�nf�le lass� �s keserves hal�lnemeken, melyekkel elpuszt�thatlak.
�g�rem, hogy valami �jszer�t �s hosszadalmasat v�lasztok majd neked,
hogy megbosszuljam rajtad kedvencem hal�l�t, az egyetlen l�ny�t a
vil�gon, akit igaz�n szerettem. Sz�z hal�lt halsz majd miatta, s j�
n�h�nyat amiatt, hogy megpr�b�lt�l elpuszt�tani engem, vagy el akartad
lopni a Nagy Smaragdot. Nem tudom, melyiket tervezted, �s nem is
�rdekel. Mindkett� az elk�pzelhet� legsz�rny�bb b�ntet�st vonja maga
ut�n. K�zben azt is megmutatom neked, hogy Woora kedves tud lenni m�g
az ellens�g�hez is. Szerencs�d, hogy nem vagyok kegyetlen �s
bossz��ll�. Megk�m�llek a sz�ks�gtelen szenved�st�l, a lelki
gy�trelemt�l, amit a sz�rny�s�ges �s f�lelmetes eszk�z�k l�tv�nya
v�lthatna ki bel�led. Most j�l figyelj!

Elhallgatott, �s visszament a bels� szob�ba, ahol t�zet gy�jtott

egy sz�nserpeny� alatt. Id�be tellett, mire fellobogtak a l�ngok.
Mikor ez megvolt, egy hossz�, kihegyezett f�mrudat hozott, melynek
fanyele volt. Hegyes v�g�t az izz� sz�ndarabok k�z� dugta, majd
figyelme ism�t a majomember fel� fordult.

- A falakon f�gg� emberfejek, foglalkoz�som kell�kei, a

k�nz�sodhoz �s meg�l�sedhez sz�ks�ges el�k�sz�letek - mindezek
l�tv�nya nagyon nyomaszt� lenne sz�modra, �s f�l�slegesen n�veln�
szenved�seidet. Ez�rt ink�bb ki�getem a szemeidet, hogy ne l�thasd
�ket.

A majomember m�g ekkor sem sz�lalt meg. �llhatatos tekintet�t a

v�n m�gus visszatasz�t� alakj�ra f�ggesztette, �s a v�rfagyaszt�
d�szletekre, melyek k�z�tt Woora kitervelte gaztetteit, a z�ld smaragd
pokoli f�ny�ben. Mi j�rt a fej�ben, azt csak � tudhatta, de az biztos,
hogy nem a hal�l - legal�bbis nem a saj�tja. Tal�n a sz�k�s�t
fontolgatta. Kipr�b�lta a nyersb�r h�l� erej�t is, de az nem engedett.

Woora n�zte �t, �s vihogott.

- Egy elef�ntbika sem tudn� elszak�tani - jegyezte meg. Groteszk

fej�t f�loldalt hajtva kitart�an b�multa �ldozat�t. Elt�nt ajk�r�l a
nevet�s, most m�r csak vicsorgott. Feld�h�d�tt, mert a majomemberen
nyoma sem l�tszott a f�lelemnek. A vasrudat b�multa, s k�zben mag�ban
motyogott. A f�m forr�sodni kezdett, a hegye felizzott.

- N�zz k�r�l utolj�ra, kedves vend�gem - k�r�lta Woora -, mert

egy perc, �s t�bb� semmit se l�thatsz. - Kivette a vasat a t�zb�l, �s
a fogoly fel� indult. A h�l� k�tel�kei szorosan a majomember test�re
fon�dtak, �s karjait az oldal�hoz szor�tott�k. Tudta mozgatni �ket, de
nem el�g gyorsan. �s csak kis ter�leten. Nehezen tudta volna elker�lni
az izz� vasr�d hegy�t.

Woora k�zelebb l�pett, �s Tarzan szemmagass�g�ba emelve a v�r�sen

izz� vasat, hirtelen a szeme fel� b�k�tt vele. Az �ldozat elt�r�tette
tervezett c�lj�t�l az izz� hegyet, �s csak a kez�t �gette meg vele.
Woora �jra meg �jra sz�rt, de Tarzannak siker�lt meg�vnia szeme
vil�g�t, j�llehet a kez�n �s karj�n ejtett �g�si sebek �r�n.

Pr�b�lkoz�sainak ism�telt kudarca haragra gerjesztette Woor�t.

G�rcs�sen r�ngat�dzott, ugr�lt, �v�lt�tt �s �tkoz�dott d�h�ben,
habzott a sz�ja, de hirtelen lecsillapodott. Visszavitte a vasrudat a
serpeny�h�z �s ism�t a par�zsba dugta, majd a szoba m�sik sark�ba
ment, amelyik k�v�l esett Tarzan l�t�ter�n. Csak egy pillanatra t�nt
el, �s m�ris visszat�rt egy k�t�llel:

Ahogy k�zeledett Tarzan fel�, ism�t kuncogni kezdett:

- A vas ez alkalommal forr�bb lesz - mondta -, �s el fogja �rni a

szemed.

�tvetette a k�telet a h�l� fogs�g�ban lev� Tarzanon, majd

cs�sz�hurkot k�t�tt a v�g�re, �s szorosra h�zta.

Azut�n s�t�lni kezdett a majomember k�r�l, �s sz�mtalan

k�t�lgy�r�vel g�zsba k�t�tte a karjait, m�g Tarzan m�r mozdulni sem
tudott, hogy v�dekezzen. Ekkor a sz�nserpeny�h�z ment, �s kih�zta a
vasat, melynek hegye k�s�rteties v�r�s sz�nben izzott a kamra balj�s,
z�ld f�ny�ben. Woora lassan k�zeledett �ldozata fel�, mintha a
v�rakoz�s gy�treLneit akarta volna meghosszabb�tani. Tarzan nem
mutatott f�lelmet. Tudta, hogy semmit sem tehet, �s sztoikus
nyugalommal v�rta az elker�lhetetlent.

Woora hirtelen �jra d�hrohamot kapott.

- Ugy teszel, mintha nem f�ln�l - siv�totta -, de �n majd

gondoskodom r�la, hogy kegyelem�rt rim�nkodj! El�sz�r a jobb szemedet!
- Ism�t k�zelebb l�pett, �s a v�r�sl� vashegyet Tarzan szemmagass�g�ba
emelte.

Tarzan hallotta, hogy a h�ta m�g�tt kiny�lt az ajt�. L�tta,

hogy Woora visszaretten, �s a harag �j kifejez�se jelenik meg az
arc�n. Ekkor egy f�rfi szaladt el mellette, vaskos far�ddal a kez�ben.
Lord volt.
 Woora sarkon fordult, hogy a k�vetkez� szob�ba menek�lj�n, de
Lord be�rte, �s vill�mgyors mozdulattal a fej�re s�jtott. A m�gus
megperd�lt, �s a v�r�sen izz� vasr�ddal v�deni pr�b�lta mag�t.
Kegyelem�rt �s seg�ts�g�rt �v�lt�tt, �m Lord nem ismert kegyelmet,
seg�ts�g pedig nem �rkezett.

Az angol k�t k�zre fogta a botot, �s kiverte a vasrudat Woora

kez�b�l, olyan er�vel, hogy a m�gus csukl�ja elt�r�tt. Ism�t d�h�dten
meglend�tette fegyver�t, �s bez�zta vele a groteszk kopony�t. Ropogtak
�s t�rtek a csontok, Woora holtan rogyott a padl�ra.

Lord Tarzanhoz fordult.

- Hajsz�lon m�lt - mondta.

Nagyon v�kony hajsz�l volt. Sosem fogom elfelejteni �nnek.

- L�ttam, ahogy meg�lte a p�rducot - folytatta Lord. - Szavamra!

Sosem hittem volna, hogy ez lehets�ges! Azt�n v�rtam ... nem tudtam,
hogy mihez kezdjek. Ahogy m�lt az id�, agg�dni kezdtem. Tudtam,
micsoda ravasz v�n �rd�g ez a Woora, ez�rt azt�n k�vettem mag�t, s
nagyon j�, hogy �gy tettem.

Lord, mik�zben besz�lt, tal�lt egy k�st, amivel lev�gta a

k�teleket �s a h�l�t a majomemberr�l. �tmentek a bels�szob�ba, �s
megvizsg�lt�k a berendez�s�t. Volt ott egy apr� kemence az egyik
sarokban, n�h�ny retorta �s k�mcs� egy hossz� asztalon,
�vegpalackokkal �s fiol�kkal zs�folt polcok, meg egy kis k�nyvt�r,
okkultizmusr�l, feketem�gi�r�l �s n�ger var�zslatokr�l. Egy
falm�lyed�sben, mely el�tt egy sz�k �llt, krist�lyg�mb csillogott. De
mindent uralt, s mindenn�l fontosabb volt a Nagy Smaragd.

Lord megig�zve, b�v�lten meredt r�.

- T�bb, mint k�tmilli� fontot �r! - mondta. - �s ez most mind a

mi�nk. M�g s�t�t van p�r �r�ig, �s abba is beletelhet n�h�ny �ra, ak�r
egy nap is, mire felfedezik, hogy Woora halott, s a smaragd elt�nt.
Sohasem �rnek a nyomunkba.

- Megfeledkezik itteni bar�tair�l - eml�keztette �t Tarzan.

- Mindegyik�k ugyanezt tenn�, ha lehet�s�ge ny�lna r� - �rvelt

Lord. - Szabadok lesznek. Ezt kapt�k t�l�nk. A smaragd pedig a mi�nk.

- Megfeledkezik a kajikr�l is. Hogy akar �tjutni az orsz�gukon.

Lord ut�lkoz� mozdulatot tett.

- Mindig k�zbej�n valami! De �nnek van igaza, nem juthatunk �t,

csak egy nagyobb csapattal.

- Nem tudom, ennyi el�g-e ahhoz, hogy megszabaduljon Mafk�t�l -

jegyezte meg Tarzan. - L�ttam m�r n�h�ny tan�jel�t a hatalm�nak. Woora
hozz� k�pest jelent�ktelen.

Nos, akkor mit tegy�nk?

- El�remegyek, �s megpr�b�lom elint�zni Mafk�t.

 - Nagyszer�! Mag�val tartok.

A majomember megr�zta a fej�t.

- Egyed�l kell mennem. Mafk�nak olyan okkult ereje van, hogy

�ldozatait nagy t�vols�gokr�l is k�pes ir�ny�tani vele, de valamilyen
okn�l fogva f�l�ttem nincs hatalma. �n f�l�tt viszont lehet, ez�rt
kell egyed�l mennem. Meg�rezheti a t�rsam jelenl�t�t, s
rajta-kereszt�l tudom�st szerezhet a terveimr�l is. F�lelmetes
k�pess�gei vannak.

Tarzan elhallgatott, felemelte a Nagy Smaragdot, �s beg�ngy�lte

egy v�szondarabba, amit a falr�l t�pett le.

Lord szemei r�snyire sz�k�ltek.

- Mi�rt csin�lja ezt? - k�rdezte.

- Magammal viszem. Ez biztos�tja majd, hogy kihallgat�st kapjak

Mafk�t�l.

Lord r�viden, cs�ny�n kaccantott.

- �s gondolja, hogy hagyom elmenni vele? - k�rdezte. - Bolondnak

n�z?

Tarzan ismerte az emberek moh�s�g�t, ez volt az egyik oka annak,

hogy annyira szerette az �llatokat.

- Ha megpr�b�lja megakad�lyozni, akkor tudni fogom, hogy bolond.

Hiszen l�tta, milyen k�nnyed�n elb�ntam a p�rduccal.

- Mihez kezd k�tmilli� fonttal? Tal�n h�rom is megvan - a j� �g

tudja mennyit �r. B�ven el�g kett�nknek is.

- Nekem nem kell bel�le semmi - felelte a majomember. -

Mindenem megvan, amire sz�ks�gem lehet. Arra fogom haszn�lni, hogy
n�h�ny honfit�rsamat kiszabad�tsam Mafka hatalm�b�l. Ut�na nem
�rdekel, mi lesz vele.

Fogta a smaragdot tartalmaz� csomagot, �s k�t zsin�rt k�t�tt r�.

Az egyiket �tvetette a nyak�n, a m�sikat a derek�ra er�s�tette, �gy,
hogy a csomag a test�re fesz�lj�n. Felkapta a k�st, melyet Lord az
asztalra tett, �s az �v�be dugta, majd keresett egy hossz� k�telet,
feltekerte, �s �tvetette a v�ll�n.

Lord komoran figyelte �t. Eml�kezett a p�rducra, �s tudta, nem

akad�lyozhatja meg az idegent abban, hogy elvigye a smaragdot.

- Indulok - mondta Tarzan. - V�rjon egy napot, majd j�jj�n ut�nam

azokkal egy�tt, akik ki akarnak jutni innen. L�nyegtelen, hogy
sikerrel j�rok-e vagy sem, �n�knek val�sz�n�leg mindenk�ppen �t kell
verekedni�k magukat a kajik f�ldj�n, de ha Mafk�t m�r eltakar�tottam
az �tb�l, akkor sokkal nagyobb es�ly�k lesz. Ha siker�l �tjutnom, a
smaragdot elrejtem a Neubarin�l, a Mafa torkolat�nak k�zel�ben, �s
megyek a dolgomra. H�rom h�ttel k�s�bb �jra visszaj�v�k, �s �tadom a
smaragdot a zuliknak.

- A zuliknak! - ki�ltott fel Lord. - �s velem mi lesz? A

smaragd az eny�m, �s maga megpr�b�lja lecsapni a kezemr�l! Ez a
jutalmam, ami�rt megmentettem az �let�t.

Tarzan v�llat vont.

- A k�h�z semmi k�z�m - mondta. - Nem �rdekel, ki� lesz a

smaragd. �n azt mondta nekem, l�tezik egy terv, mely szerint az �r�b�l
val�ra v�ltan�k minden zuli v�gy�t, hogy civiliz�lt k�r�lm�nyek k�z�tt
�lhessen. Nem tudtam, hogy be akarja csapni a t�rsait.

Lord ker�lte a majomember tekintet�t, �s elv�r�s�d�tt, mikor

v�laszolt.

- Gondom lesz r�, hogy megkapj�k a r�sz�ket - mondta -, de ehhez

nekem kell k�zben tartanom az �gyeket. Mit tudnak ezek az �zletr�l?
Egy h�nap alatt minden�kb�l kiforgatn�k �ket.

- Akkor h�rom h�t m�lva a Neubarin�l - mondta a majomember, majd

sarkon fordult, �s kiment.

Amikor Tarzan a k�ls� szob�ban �tlend�lt az ablakp�rk�nyon �s

elindult, hogy �tv�gjon az udvaron, ahol a fekete p�rduc teteme
fek�dt, Lord kinyitotta a tr�nterembe vezet� ajt�t, �s rohanv�st az
�r�k szob�j�ba igyekezett. A fej�ben �rlel�d� terv azon a
meggy�z�d�s�n alapult, hogy az idegen meg akar l�gni a Nagy
Smaragddal, �s meg akarja tartani mag�nak.

7. Z�ld m�gia

A folyos�n �ll� �r�k nagyon meglep�dtek, mikor megl�tt�k, hogy

valaki az �jszaka kell�s k�zep�n kiront a tr�nteremb�l. Olyannyira,
hogy Lord m�r elfutott mellett�k, mire �szbe kaptak. Gyorsan a nyom�ba
eredtek, �s parancsszavakat kiab�lva pr�b�lt�k meg�ll�sra b�rni. Mikor
el�rt�k az �rs�g szob�j�nak bej�rat�t, m�r minden amazon talpon volt,
�s teljes fegyverzetben �llt.

Lorro ismerte meg el�sz�r az angolt.

- Mi t�rt�nt, Lord? - k�rdezte. - Mit csin�l itt? Hogy jutott ki

a cell�j�b�l?

- A Nagy Smaragd! - ki�ltotta Lord. - A kaji meg�lte Woor�t, �s

ellopta a Nagy Smaragdot!

- Meg�lte Woor�t! - ki�ltottak fel egyszerre t�bben is. - �gy

�rted, hogy Woora halott?

- Igen, igen - v�laszolta t�relmetlen�l Lord. - De a smaragdot

ellopta! H�t nem �rtitek?

- Woora halott! - sik�tott�k a n�k, �s kiszaladtak a v�ros

utc�ira, hogy el�js�golj�k az �r�mh�rt.

Nem messze a telep�l�st�l, kinn az �jszak�ban Tarzan meghallotta

a l�rm�t, melyet egy kezdetleges trombita rikolt�sa k�vetett.
Felismerte a fegyverbe sz�l�t� jelz�st, amit harci dobok d�b�rg�se
k�vetett, �s kital�lta, hogy Lord riad�ztatta �ket, � ir�ny�tja az
�ld�z�st.

A majomember meggyors�totta l�pteit. Teljes biztons�ggal haladt

egy olyan �sv�nyen, melyen csak egyszer j�rt azel�tt, r�ad�sul
�jszaka. Nyom�ban loholtak a zuli amazonok feh�r f�rjeikkel �s fekete
rabszolg�ikkal egyetemben.

Lordnak v�g�l siker�lt meg�rtetnie a zulikkal, hogy Woora hal�la

�nmag�ban nem sokat �r, ha nincs a birtokukban a smaragd, ami
gazdags�got �s f�ggetlens�get biztos�tana sz�mukra a k�ls� vil�gban.
�gy azt�n egy d�h�s �s v�rszomjas cs�csel�k �ld�zte a Dzsungel Ur�t a
sejtelmes afrikai �jszak�ban.

A majomember tiszt�n hallotta az �ld�z�k zaj�t, �s kital�lta

bel�le, milyen hangulatban vannak. Ha utol�rik, se gy�zelemre, se
kegyelemre nem sz�m�that. Nem gy�zhetett, mert t�l sokan voltak egy
ellen, ahhoz pedig t�l d�h�dt �s vad volt ez a n�ps�g, hogy
megkegyelmezzen neki. Csak a k�rnyezete �s a gyakorlat sor�n szerzett
vad�llati ravaszs�ga seg�tette �t ebben a v�ls�gos helyzetben.

Ahogy tov�bbsietett a kanyarg�s �sv�nyen, meg�rezte, hogy valami

a nyom�ban van. L�tni azonban semmit sem l�tott. Kifinomult
�rz�kszervei szerint egyed�l volt, de az �rz�s m�gis azt s�gta neki: a
nyom�ban vannak. Valami egy�tt mozdult vele, �s olyan szorosan
k�vette, mint az �rny�ka. Tarzan meg�llt, �s figyelt. Az a valami
olyan k�zelinek t�nt, hogy hallania kellett volna a l�legzet�t, de nem
hallott semmit. Kifinomult szagl�sa is nyom ut�n kutatott, de
sikertelen�l.

�jra elindult, �s megpr�b�lt magyar�zatot tal�lni a rejt�lyre.

M�g az is megfordult a fej�ben, hogy tal�n �rz�ki csal�d�s �ldozata,
b�r csak hallom�sb�l ismerte az ilyesmit. Az a valami azonban
sz�ntelen�l a nyom�ban j�rt, l�thatatlanul, mint egy k�s�rtet.

Elmos�lyodott. Lehet, hogy val�ban szellem. Woora szelleme. �s

ekkor hirtelen f�lvillant el�tte az igazs�g.

A Nagy Smaragd volt az!

K�ptelens�gnek t�nt, m�gsem lehetett m�sk�nt. A titokzatos k�

bizonyos elevens�ggel b�rt - aur�val, vagy tal�n delejes er�vel.
Elk�pzelhet� volt, hogy �ppen ez a smaragd k�lcs�n�zte Woor�nak az
okkult er�ket, melyek oly f�lelmetess� �s hatalmass� tett�k. Ez
r�szben megmagyar�zn�, mi�rt �rizt�k olyan nagy gonddal a k�vet.

Ha ez igaz, akkor a Gonfallal, a kajik nagy gy�m�ntj�val is

hasonl� lehet a helyzet. Mafka minden hatalm�t elveszten� n�lk�le. A
majomember elgondolkodott.

Azon t�n�d�tt, vajon Mafka ereje megdupl�z�dna-e, ha a gy�m�nt

is, a smaragd is a birtok�ban lenne. Vajon hogyan hatnak ezek a k�vek
m�s, k�z�ns�ges haland�k erej�re? A puszta birtokl�suk is olyan
hatalommal ruh�zza fel �ket, mint Mafk�t �s Woor�t? Tarzan izgalomba
j�tt a gondolatt�l. Kis ideig elj�tszott az �tlettel, mik�zben gyors
l�ptekkel haladt a v�zv�laszt� fel�, majd d�nt�sre jutott.

Hirtelen jobbra fordult, �s let�rve az �sv�nyr�l rejtekhelyet

keresett. Nagy szikla �llt lenn, k�zvetlen�l a szurdok fal�n�l. Ha
elb�jik m�g�tte, senki sem veheti �szre az �sv�nyr�l. Szokott
�vatoss�g�val meggy�z�d�tt r�la, hogy sz�ks�g eset�n hol nyerhet
eg�rutat, �s l�tta, hogy k�nnyed�n fel tud m�szni a kanyon oldal�n.
Ekkor elb�jt a szikla m�g�, �s v�rt.

Hallotta, hogy a zulik k�zelednek az �sv�nyen. Meg sem pr�b�lt�k

titkolni j�tt�ket. L�tszott rajtuk, hogy biztosak benne, az �ld�z�tt
nem menek�lhet.

A menetoszlop �l�n Lord haladt. T�bb mint �tven, f�k�nt feh�r

f�rfi, �s h�rom-n�gysz�z amazon alkotta a csapatot. Tarzan ez
ut�bbiakra koncentr�lta akaraterej�t. Visszafordulni! Visszafordulni!
- gondolta akarat�t megfesz�tve. - Menjetek vissza a v�rosotokba, �s
maradjatok ott.

A n�k tov�bb meneteltek az �sv�nyen, l�that�an nem zavarta �ket

semmi. Tarzan viszont er�sebben �rezte a smaragd jelenl�t�t, mint
eddig. El�vette az oldala mell�l, �s let�pte r�la a v�sznat, melybe
kor�bban csomagolta. A dr�gak� csiszolt fel�lete visszat�kr�zte a
holdf�nyt, �s f�ld�nt�li ragyog�sba vonta a majomember test�t.

Ahogy pusztak�zzel meg�rintette, bizserg�s futott v�gig a karjain

�s a test�n, mintha gyenge �ram�t�s �rte volna. �j er� �radt sz�t
benne: k�l�n�s, f�lelmetes energia, amilyet m�g sohasem �rzett. Ism�t
azt k�v�nta, hogy a n�k forduljanak vissza. Tudta, hogy most m�r
engedelmeskedni fognak, mert tiszt�ban volt a saj�t hatalm�val.

A n�k megtorpantak, �s sarkon fordultak.

- Mi baj? - k�rdezt�k a f�rfiak.

- Visszamegyek! - v�laszolta az egyik n�.

- Mi�rt?

- Nem tudom; csak �rzem, hogy vissza kell mennem. Azt hiszem,
Woora nem halt meg, �s most visszah�v engem. Mindny�junkat visszah�v.

- Ostobas�g! - ki�ltotta Lord. - Woor� halott. L�ttam, hogy

meghalt. Sz�tloccsant a kopony�ja.

- M�gis visszah�v benn�nket.

A n�k m�r visszafel� indultak az �sv�nyen. A f�rfiak

tan�cstalanul �lldog�ltak. V�g�l Lord halkan megjegyezte:

- Csak hadd menjenek! - �s n�zt�k �ket, am�g el nem t�ntek az �t

kanyarulat�ban.

- T�bb mint �tvenen vagyunk - sz�lalt meg Lord -, nincs

sz�ks�g�nk a n�kre. Legal�bb kevesebben lesz�nk az osztoz�sn�l, ha
kijutottunk innen a smaragddal.

- Egyel�re m�g nem a mi�nk - figyelmeztette �t egyik t�rsa.

- Szinte m�r a markunkban van, csak �rj�k utol a kajit, miel�tt

el�rn� a faluj�t. Kem�ny fick�, de �tvenen majd csak elb�nunk vele.

Tarzan a szikla m�g�tt hallgatta, �s elmosolyodott. Nem is mosoly

volt, ink�bb egy �tsuhan�, balj�s fintor.
 - Gyer�nk, indul�s! - adta ki a parancsot Lord, de nem mozdult.
Egyik�j�k sem mozdult.

- Na, mi lesz m�r, mi�rt nem indulsz? - k�rdezgett�k egym�st�l.

Lord els�padt. L�tszott rajta, hogy f�l.

- Te mi�rt nem m�sz? - k�rdezte egyik�kt�l.

- Mert nem tudok - v�laszolta az -, �s te sem. Ez Woor� ereje.

Annak a n�nek igaza volt. A var�zsl� nem halt meg. Istenem! Micsoda
b�ntet�sv�r r�nk!

- Mondom, hogy meghalt - morogta Lord. - Fel sem t�mad t�bb�.

- Akkor ez egy k�s�rtet - mondta valaki reszket� hangon.

- N�zz�tek! - ki�ltotta valamelyik�k, �s el�re mutatott.

Mindannyian odan�ztek. Egyik�k, aki katolikus volt, keresztet

vetett, a m�sik im�t mormolt, Lord k�romkodott.

Egy hatalmas szikla m�g�l, mely j�kora t�vols�gra volt az

�sv�nyt�l, z�ldes ragyog�s �radt. A smaragd halv�ny, vill�dz� f�nye
versenyre kelt a hold l�gy ragyog�s�val.

A f�rfiak megig�zve �lltak, s mereven b�mult�k a csod�t. Ekkor

egy ember l�pett el� a szikla m�g�l. Egy bronzb�r� �ri�s, aki csak
�gy�kk�t�t viselt.

- A kaji! - ki�ltotta Lord.

- �s a Nagy Smaragd - mondta egy m�sik. - Itt az alkalom!

De senki sem r�ntott fegyvert, �s egyik�k sem k�zeledett az

idegenhez. Csak szerettek volna �gy tenni, de k�ptelenek voltak
szembesz�llni a f�rfival, aki a smaragd titokzatos erej�t birtokolta.

Tarzan odament hozz�juk. Meg�llt el�tt�k, �s f�rk�sz�n v�gigm�rte

�ket.

- T�bb, mint �tvenen vagytok - mondta. - Velem j�tt�k a kajik

faluj�ba, ahol n�h�ny honfit�rsam raboskodik. Kiszabad�tjuk �ket,
mindannyian elhagyjuk a kajik orsz�g�t, azt�n mehettek a dolgotokra.

Nem k�rte �ket, hanem parancsolt nekik. Valamennyien tudt�k, hogy

am�g n�la van a Nagy Smaragd, addig nem sz�ks�ges k�rnie.

- �s a smaragd? - k�rdezte Lord. - Azt �g�rte, hogy osztozunk

rajta.

- N�h�ny perce m�g meg akart �lni - felelte a majomember. -

Elj�tszotta a jog�t, hogy szavamon fogjon. Nos, az�ta felfedeztem a
smaragd erej�t is. Ez a k� vesz�lyes. Olyan ember kez�ben, mint �n,
m�rhetetlen k�rt okozhat. Ha m�r nem lesz r� sz�ks�gem, behaj�tom a
Neubariba, ahol soha, senki nem fogja megtal�lni t�bb�.

Lord t�togott.
 - Istenem! - ki�ltotta. - Ember! Nem tehet ilyet! Nem haj�that
el, csak �gy, k�t-h�rom milli� fontot! Nem! Ezt csak �gy mondja! Nem
akar osztozni, meg akarja tartani az eg�szet.

Tarzan megvonta a v�ll�t.

- Gondoljon, amit akar - mondta. - Nem sz�m�t. Most pedig

k�vessenek. - �gy azt�n nekiv�gtak az �sv�nynek, amely �tvezetett a
v�zv�laszt�n, a kajik orsz�g�ba.

M�snap alkonyodott m�r, mikor egy magaslatr�l Tarzan

megpillantotta a kajik v�ros�t �s Mafka er�d�tm�ny�t. A telep�l�s
v�lgybe �p�lt, k�zel egy f�gg�leges m�szk�szikla l�b�hoz. Sokkal
nagyobbnak t�nt, mint a zulik faluja, ahonnan most sz�k�tt meg. Tarzan
elid�z�tt a l�tv�nyn�l, majd a m�g�tte v�rakoz� emberekhez fordult:

- Nagy utat tett�nk meg, �s alig ett�nk valamit - jegyezte meg. -

A t�bbs�g m�r f�radt, �s k�l�nben sem �rdemes megk�zel�teni a v�rost,
am�g teljesen be nem s�t�tedett. Teh�t pihenni fogunk. - Kivette a
d�rd�t az egyik f�rfi kez�b�l, �s a hegy�vel vonalat h�zott a f�ldre.
- Ezt egyik�k sem l�pheti �t - mondta. Visszaadta a d�rd�t, majd
n�h�ny l�p�snyire elt�volodott a vonalt�l, mely elv�lasztotta a
t�bbiekt�l, �s led�lt. �gy aludt, hogy egyik kez�t a smaragd csillog�
fel�let�n nyugtatta.

A t�bbiek, kapva az alkalmon, hogy pihenhetnek, azonnal

leheveredtek. Hamarosan mindannyian m�ly �lomba mer�ltek. Azaz m�gsem,
mert Lord �bren volt. Megbabon�zva n�zte az �kk� s�padt ragyog�s�t. A
l�tv�ny felid�zte benne mindazt a f�ny�z�st �s pomp�t, amit a k�
ny�jthatna sz�m�ra.

A sz�rk�let gyorsan �jszak�ba fordult. A hold m�g nem kelt fel,

koroms�t�t volt. Csak a majomembert beburkol� z�ld ragyog�s oszlatta
el kiss� a s�t�ts�get. Lord a furcsa dereng�sben n�zte azt az embert,
akit � kajinak h�vott. A smaragdon nyugv� kezet figyelte - figyelt �s
v�rt. Mert Lord sokat tudott a nagy k�r�l, s arr�l, hogyan nyer �ltala
hatalmat az, aki birtokolja.

Terveket sz�tt, �s vetett el. V�rakozott. Tarzan megmozdult

�lm�ban, �s a keze lecs�szott a smaragdr�l. Ekkor Lord fel�llt.
Marokra fogta a d�rd�j�t, �s �vatosan az alv� ember fel� lopakodott.
Tarzan, aki m�r k�t napja nem aludt, a kimer�lts�gt�l m�ly �lomba
zuhant. A vonaln�l, melyet a majomember h�zott a f�ldre, Lord habozott
egy pillanatig, majd �tl�pett rajta. Biztos volt benne, hogy a smaragd
ereje elhagyta a f�rfit, mikor a keze lecs�szott r�la. Lord sok �ven
�t figyelte Woor�t, �s �szrevette, hogy minden esetben, mikor m�sokra
k�nyszer�tette az akarat�t, valamelyik testr�sz�vel a smaragdhoz �rt.
Megk�nnyebb�lten fels�hajtott.

D�f�sre emelt d�rd�val a majomemberhez lop�zott. Meg�llt az

�ntudatlanul alv� f�l�tt, cs�ndben v�rt egy pillanatig, majd lehajolt,
�s f�lvette a smaragdot. Az egyik terv, amit elvetett, Tarzan meg�l�se
volt. Att�l f�lt, hogy �ldozat�nak hal�lsikolya esetleg fel�breszti a
t�bbieket, ez pedig nem illett bele a terv�be. Azt akarta, hogy a
smaragd egyed�l az �v� legyen.

Lord lopva elosont, alakja elmer�lt az �jszak�ban.

 8. A leop�rdverem

A majomember felriadt. Az arc�ba s�t�tt a hold, �s r�gt�n r�j�tt,

hogy t�l sok�ig aludt. Hi�ny�rzete t�madt. A smaragd�rt ny�lt, de nem
tal�lta. Kereste, de a smaragd nem volt sehol. Felpattant, �s az alv�
emberekhez l�pett. Egy fut� pillant�s igazolta a gyan�j�t: Lord
megsz�k�tt.

Szem�gyre vette a f�rfiakat. �tvenen voltak ellene, �s a smaragd

n�lk�l nem volt hatalma f�l�tt�k, nem tudta ir�ny�tani �ket.
Megfordult, �s k�r�lj�rta a t�bort, de azt�n megszimatolta a tolvaj
nyomait. A nyomok, ahogy sz�m�tott r�juk: lefel� vezettek a Mafa
ment�n, a Neubari v�lgye fel�.

Nem tudta, hogy Lord mekkora el�nyre tett szert. Tal�n k�t �r�ja,
hogy elindult, de lehetett volna ak�r k�t h�t is. Senki sem
menek�lhetett a Dzsungel Ura el�l.

Az angolt k�vetve nekiv�gott az �jszak�nak, orr�val tiszt�n

�rezte a nyom�t. Az �sv�ny nagy �vben kiker�lte a kajik v�ros�t.
Tarzan ny�lt, lank�s terepen j�rt, s a ragyog� holdf�nyben gyorsan
haladt, sokkal gyorsabban, mint Lord.

Tal�n egy �r�ja k�vethette az angolt, mikor halv�ny z�ldes f�nyt

pillantott meg messze maga el�tt a t�volban. Mintha kiss� jobb fel�
tartott volna. Tarzan ebb�l tudta, hogy Lord, miut�n elhagyta a kajik
v�ros�t, visszakanyarodik az egyenes �tra. Ha lev�gja ezt az �vet,
jelent�s el�nyh�z jut. Fokozta a temp�t, �s gyorsan haladt hossz�,
k�nnyed l�pteivel.

Sebesen k�zeledett a c�lj�hoz, de hirtelen megny�lt alatta a

f�ld, �s egy s�t�t verembe zuhant. Porhany�s f�ldre �s zsenge
gallyakra esett, melyek tomp�tott�k az �tk�z�s erej�t, �gy nem s�r�lt
meg.

Talpra �llt, de csak �ggyel-bajjal tudott mozogni az �gak k�z�tt,

melyek meghajlottak s�lya alatt, �s bel�j�k gabalyodott, ha
megpr�b�lta kiker�lni �ket. Feln�zett. A ny�l�s sz�ja magasan volt,
nem �rhette el a perem�t. Megpr�b�lta kital�lni a verem c�lj�t, s �gy
v�lte, tal�n leop�rdcsapda, amivel a kaj�k elevenen fogj�k el a
v�rszomjas nagymacsk�t. Felismerte a laza f�ld �s a fa�gak szerep�t
is: a leop�rd nem k�pes elrugaszkodni innen, hogy egyetlen ugr�ssal
visszanyerje a szabads�g�t. Ism�t feln�zett a ny�l�s sz�j�ra, s �gy
v�lte, hogy egy leop�rd.m�g akkor sem tudna kiugrani innen, ha nem
bor�tan�k gallyak a verem alj�t. Abban mindenesetre biztos volt, hogy
� nem k�pes r�.

Mit volt mit tenni, v�rt. Ha a verem �j, m�rpedig annak l�tszik,
akkor a kaj�k egy napon bel�l itt lesznek, s meg�lik vagy foglyul
ejtik �t. M�sra nem sz�m�thatott. Mivel a csapd�t nem �lc�zta semmi,
hiszen zuhan�s k�zben �tszak�totta a tetej�t, nem kellett att�l
tartania, hogy a nyak�ba esik egy leop�rd.

Lord j�rt az esz�ben, �s arra gondolt, hogy mekkora k�rt okozna,

ha el�rn� a k�ls� vil�got a zulik Nagy Smaragdj�val. Nem b�ntotta
k�l�n�sebben, hogy nem �rte utol az angolt. Ami t�rt�nt, megt�rt�nt. �
megtett minden t�le telhet�t. Tarzan sohasem volt el�gedetlen, sohasem
aggodalmaskodott. Nyugodtan v�rta, mit hoz a sors, mert tudta, hogy
b�rmi lesz is az, � az �tlagember�n�l nagyobb er�forr�sok birtok�ban
n�z szembe vele. Tarzan nem volt �ntelt, csak t�k�letesen magabiztos.

Az �jszaka lassan a v�g�re j�rt, �s Tarzan ki akarta haszn�lni a

lehet�s�get, hogy aludjon m�g egy keveset. Idegei, melyeket nem
ny�ttek el a kicsapong�sok, cseppet sem voltak fesz�ltek, szorult
helyzete, k�zeli fogs�gba es�se, vagy esetleges pusztul�sa ellen�re
sem. Elaludt.

A nap m�r magasan j�rt az �gen, mikor zajt hallott, �s fel�bredt.

Fesz�lten f�lelt. A f�ld finoman remegett a k�zeled� l�ptek zaj�t�l.
Emberi hangokat hallott. J�nnek! Lesz meglepet�s, ha megl�tj�k, mif�le
leop�rdot fogtak.

Egyre k�zelebb �rtek, �s Tarzan hallotta az el�gedett

ki�lt�sokat, amint felfedezt�k, hogy a csapda tetej�t beszak�totta
valami. Oda�rtek a veremhez, �s lepillantottak. N�h�ny amazon �s f�rfi
n�zte megh�kkent arccal a zs�km�nyt.

- Sz�p kis leop�rd! - ki�ltotta az egyik.

- Mafka boldog lesz, hogy m�g egy �joncra akadtunk.

- De hogy ker�lt ide? Hogyan jutott �t a v�lgy bej�rat�n�l

fel�ll�tott �rs�gen?

- H�zzuk fel. H�,te! Kapd el a k�telet, �s k�sd meg a h�nod

alatt. - Ledobtak egy k�telet a majomembernek.

- Tarts�tok - mondta Tarzan. - Majd �n felm�szom rajta. - Azt m�r

elhat�rozta, hogy harc n�lk�l hagyja foglyul ejteni mag�t. K�t oka
volt erre. Az egyik, hogy az ellen�ll�s k�ts�get kiz�r�an a biztos
hal�lt jelenten� sz�m�ra. A m�sik, hogy fogolyk�nt k�zelebb ker�lhet
Mafk�hoz, �s nagyobb es�lye lesz Wood �s t�rsai kiszabad�t�s�ra. Meg
sem fordult a fej�ben, hogy esetleg � maga sem lesz k�pes megsz�kni.
Sohasem a balsiker fel�l n�zve m�rlegelte a lehet�s�geket. Tal�n ez is
hozz�j�rult bizonyos m�rt�kig ahhoz, hogy ritk�n vallott kudarcot
abban, amibe belefogott.

Odaf�nt tartott�k a k�telet, Tarzan pedig majom�gyess�ggel

felm�szott rajta. Mikor m�r szil�rd talaj volt a l�ba alatt, d�rd�kat
szegeztek r�. A csapat nyolc n�b�l �s n�gy f�rfib�l �llt, valamennyien
feh�rek voltak.

A n�k fegyvert viseltek, a f�rfiak s�lyos h�l�t tartottak a

kez�kben.

A n�k szem�rmetlen�l m�regett�k Tarzant.

- Ki vagy? - k�rdezte az egyik.

- Vad�sz - hangzott a v�lasz.

- Mit csin�lsz errefel�?

- A Neubarit kerestem, mikor a csapd�tokba estem.

- El akartad hagyni a v�lgyet?

 - Igen.

- De hogy jutott�l be? Csak egyetlen �ton j�hett�l a kajik

orsz�g�ba, azt pedig �rzik. Hogy j�tszottad ki az �reinket?

Tarzan v�llat vont.

- Nyilv�n m�sik �ton j�ttem - mondta.

- Nincs m�sik �t, ebben biztos vagyok - er�sk�d�tt az amazon.

- M�rpedig �n m�s �ton j�ttem. N�h�ny napi j�r�f�ldre inn�t

vad�szni kezdtem a hegyekben, ez�rt j�ttem ide keletr�l. F�nn
porty�ztam az �szaki ter�leteken. de a terep nagyon neh�z volt.
K�nnyebb utat kerestem a Neubarihoz. Most, hogy kih�ztatok a
csapd�b�l, megyek tov�bb.

- Csak ne olyan siet�sen - mondta az a n�. aki el�sz�r sz�l�totta

meg, �s aki az�ta is a legt�bbet hallatta a hangj�t. - Vel�nk j�ssz. A
foglyunk vagy.

- Rendben - adta meg mag�t a majomember -, ahogy akarj�tok.

Nektek nyolc d�rd�tok van, nekem meg csak egy k�sem.

Nemsok�ra egy k�se sem volt, mert azt is elvett�k t�le. M�g csak
a kez�t sem k�t�tt�k h�tra, mert a kaji n�k lebecs�lt�k a f�rfiak
b�tors�g�t. Tarzant k�zrefogt�k, �s elindultak vele a t�volban m�r
k�rvonalaz�d� v�ros fel�.

A majomember b�rmikor megk�s�relhette volna a sz�k�st. Gyorsas�ga

miatt igen j� es�lye lett volna r�, de neki �gy tetszett, hogy a kajik
v�ros�ba menjen.

�rei egyfolyt�ban fecsegtek egym�s k�zt. Becsm�relt�k �s

kibesz�lt�k azokat a n�ket, akik nem voltak jelen, panaszkodtak, hogy
milyen neh�z frizur�t csin�lni, �sszehasonl�tgatt�k vadb�r�kb�l
k�sz�tett �gy�kk�t�ik szab�s�t, �rt�k�t �s min�s�g�t, s terjeng�sen
magasztalt�k egy-egy k�l�n�sen ritka b�r becsess�g�t, melyr�l azt
rem�lt�k, egyszer majd az �v�k lesz.

A vel�k menetel� n�gy f�rfi megpr�b�lt sz�ba elegyedni Tarzannal.

Sv�d, lengyel, n�met �s angol nemzetis�g�ek voltak, de mind a n�gyen a
kajik furcsa kever�knyelv�n besz�ltek. Tarzan �rtette ugyan �ket, de
csak nehezen tudta kifejezni mag�t ezen a nyelven. Megpr�b�lt
valamelyik�k anyanyelv�n besz�lni. �gy azonban a k�z�s besz�lget�s
kiss� neh�znek bizonyult. Egyszer�bbnek tal�lta, ha az angollal
t�rsalog k�z�s nyelv�k�n.

Hallotta, hogy a t�bbiek Trollnak sz�l�tj�k a f�rfit, �s esz�be

jutott, hogy Wood is �gy nevezte az egyik feh�r vad�szukat. Troli
alacsony, sov�ny f�rfi volt, g�rbe v�llakkal �s hossz� karokkal, ami
gorillaszer� megjelen�st k�lcs�nz�tt neki. Fejlett, er�s izomzata
volt. Tarzan k�zelebb h�z�dott hozz�.

- Ugye, te Wooddal �s van Eyklel volt�l? - k�rdezte.

A f�rfi meglepve n�zett r�.

 - Ismered �ket? - k�rdezte.

- Csak Woodot. Ism�t elkapt�k �t?

Troll b�lintott.

- Err�l az istenverte helyr�l senki sem szabadulhat. Mafka mindig

visszah�vja az embert, hacsak meg nem �li. Woodnak majdnem siker�lt
elmenek�lnie. Az egyik fick� ... -meg�llt. -Mondd csak, nem te vagy
Clayton?

- De igen.

- Wood besz�lt m�r r�lad. A le�r�s�b�l r�gt�n r�d kellett volna

ismernem.

- Wood �l m�g?

- Igen. Mafka egyel�re nem �lte meg, de nagyon d�h�s r�, mert
majdnem siker�lt megsz�knie. Azt hiszem tele lett a gaty�ja a v�n
bolondnak. Igaz, sosem hordott ilyesmit. Egy komolyabb, feh�rekb�l
�ll� exped�ci� bef�thetne neki. Mondjuk, egy angol z�szl�alj.
Mindenhat� Isten! Csak m�r l�tn�m, hogy bevonulnak!

- Na �s a Gonfal? - k�rdezte Tarzan. - Lehet, hogy a m�gus

�ket is meg�ll�tan� a nagy gy�m�nt erej�vel, mint eddig mindenkit.

- Mit lehet tudni? �n nem hiszek ebben. Ha k�pes lenne r�, akkor
mi�rt f�l annyira a sz�k�s�nkt�l?

- Gondolod, hogy Mafka meg akarja �lni Woodot?

- Nagyon val�sz�n�. Nem csak az�rt d�h�s r�, mert majdnem

siker�lt megsz�knie, hanem az�rt is, mert Wood beleszeretett
Gonfal�ba, �s �gy n�z ki, hogy a kir�lyn� is kedveli �t. Ez pedig k�r.
nagyon nagy k�r, mert Gonfala n�ger.

- Wood azt mondta nekem, hogy feh�r.

- Feh�rebb a b�re; mint a ti�d, de n�zd csak meg ezeket a

h�lgyeket k�r�l�tt�nk. �k is feh�rnek l�tszanak, de mindegyiknek n�ger
v�r folyik az ereiben. De eszedbe ne jusson megeml�teni nekik!
Eml�kszel Kiplingre, ugye? "Megk�selt a n�m egyik �jjel, mert azt
k�v�ntam, b�rcsak feh�r lenne!" No, h�t �gy van ez. Err�l van sz�.
Feh�rek akarnak lenni, a j� �g tudja, mi�rt, hiszen rajtunk k�v�l egy
l�lek se l�tja �ket. Nek�nk meg t�k�letesen mindegy, milyen sz�n�ek,
t�lem p�ld�ul ak�r z�ldek is lehetn�nek. Hat feles�gem van k�z�l�k.
Nekem kell minden munk�t v�geznem, �k meg csak �ld�g�lnek, �s
frizur�kr�l meg �gy�kk�t�kr�l fecsegnek. Ha m�s t�m�juk nem akad,
akkor a s�rga f�ldig lehordanak egy-egy n�t, aki �ppen nincs jelen.
Volt egy id�sebb n�m, oda�t Angli�ban. Azt hittem, nincs j� dolgom, �s
megpattantam t�le. Na tess�k, most azt�n j�l kin�zek! Most egyszerre
hat van.

Troll eg�sz �ton sz�val tartotta Tarzant, m�g a v�rosba nem

�rtek.

A kajik v�ros�t m�szk� fal �vezte. Anyag�t abb�l a szikl�b�l

nyert�k, amelynek a t�v�ben a v�ros �p�lt. A falon bel�li h�zak is
mind m�szk�b�l k�sz�ltek, �s egy vagy k�t szintesek voltak, kiv�ve
Mafka h�romemeletes palot�j�t, mely m�g�tt a sziklafal h�z�dott.

A palot�n �s a v�roson l�tszott, hogy m�r r�g�ta �p�tik. A palota

egyes r�szei s n�h�ny t�volabbi �p�let sokkal viharvertebbnek t�nt a
t�bbin�l. Az utc�kon fekete �s feh�r f�rfiak j�rtak, �s persze
amazonok. N�h�ny gyerek j�tszott a ver�f�nyben, valamennyien l�nyok
voltak.

Minden�tt fej�skecsk�kbe botlott az ember. Ilyen �s ehhez hasonl�

dolgokat figyelt meg Tarzan, mik�zben v�gigvezett�k a v�ros f�utc�j�n,
Mafka palot�ja fel�.

Hallotta, hogy a n�k r�la besz�lnek, �s �gy mustr�lgatj�k, ahogy

a parasztok egy d�jnyertes bik�t. Egyik�k megjegyezte, hogy j� �rat
kell fizetni�k �rte. De � csak ment tov�bb, mintha �szre sem venn�
�ket.

A palota belseje Woora lakoszt�ly�ra eml�keztette �t, b�r itt

t�bb �s gazdagabb volt a berendez�s. Mafka k�zelebb volt a
forr�sukhoz, mert rengeteg szafarit kifosztott. Tarzan elt�n�d�tt,
vajon hogyan juthatott hozz� Woora b�rmihez is.

A n�gy f�rfit elbocs�tott�k a v�roson bel�l, �s csak a nyolc n�

k�s�rte Tarzant a palot�ba. A szigor�an �rz�tt bej�ratn�l
meg�ll�tott�k �ket, �s v�rniuk kellett, m�g jelentett�k �rkez�s�ket,
majd n�h�ny �r csatlakozott hozz�juk, �s bel�ptek a palot�ba.

V�gigmentek a hossz� folyos�n, �s egy �jabb, �rz�tt ajt�n �t

bevezett�k �ket egy nagy terembe. A csarnok t�volabbi v�g�ben g�rnyedt
figura �lt a tr�non. L�tt�ra Tarzan majdnem felki�ltott: Woora!
Mellette, a m�sik tr�nsz�kben gy�ny�r� l�ny �lt. Tarzan �gy v�lte, ez
csak Gonfala, a kir�lyn� lehet. De Woora! Hogy ker�lhetett ide? Az
angol a szeme l�tt�ra �lte meg. Vagy a m�gia m�g arra is k�pes, hogy
felt�massza a holtakat?

Mik�zben a tr�nusok fel� vezett�k, Tarzan minden pillanatban azt

v�rta, hogy Woora felismeri, �s kit�r bel�le sz�rny� haragja, ami�rt
kereszt�lh�zta sz�m�t�sait, �s ellopta t�le a Nagy Smaragdot. De a
m�gus semmi jel�t nem adta, hogy tal�lkoztak m�r valaha.

Meghallgatta a jelent�st, melyet a Tarzant elfog� csapat vezet�je

adott, de k�zben �lland�an a fogolyra b�mult. Szinte felny�rsalta a
pillant�s�val, de l�that�an nem ismerik fel. Mikor a besz�mol� v�get
�rt, a m�gus t�relmetlen�l megr�zta a fej�t. Von�sai zavart �s k�telyt
�rultak el:

- Ki vagy? - k�rdezte.

- Angol vagyok, vad�sztam a k�rny�ken.

- Mi�rt?

- Hogy legyen mit ennem.

Mik�zben a m�gus kihallgatta Tarzant, az egyik kez�t �lland�an

egy hatalmas gy�m�nton nyugtatta, mely a mellette l�v� emelv�nyen
�llt. Ez volt a Gonfal, a kajik hatalmas gy�m�ntja. A k� ugyan�gy
titokzatos er�kkel ruh�zta fel tulajdonos�t, mint a zulik Nagy
Smaragdja.

A m�sik tr�non a l�ny komoran hallgatott, �s �llhatatosan

figyelte a majomembert. Arany mellv�rtet �s arany flitterekkel
bor�tott mellkend�t viselt. Puha, testhez �ll� szokny�ja
leop�rdk�lyk�k b�r�b�l k�sz�lt. L�b�t kecses szand�l d�sz�tette,
karj�n, csukl�j�n �s bok�j�n megannyi r�z- �s aranykarik�t viselt.
Sz�ke haj�n k�nny� korona nyugodott. A l�ny a hatalom jelk�pe volt, de
Tarzan tudta, hogy az igazi hatalmat a mellette �l� groteszk �s
visszatasz�t� figura testes�ti meg, aki csak egy r�gi, koszos
�gy�kk�t�t viselt.

V�g�l a f�rfi t�relmetlen�l legyintett.

- Vigy�tek! - parancsolta.

- Ne v�lasszak neki feles�geket? - k�rdezte Gonfala. - A n�k

sokat fizetn�nek �rte.

- M�g ne - v�laszolta a m�gus. - Okom van r�, hogy el�bb egy

kicsit k�r�lszagl�sszam. Tal�n jobb lenne, ha meg�ln�nk �t, mintha a
n�knek adn�nk. Vigy�tek!

Az �r�k az emeletre k�s�rt�k a majomembert, �s egy nagy teremben

sz�ll�solt�k el. Miut�n bereteszelt�k m�g�tte az ajt�t, mag�ra hagyt�k
�t. A szoba, k�t padt�l eltekintve, teljesen �res volt. Az egyik falon
a v�rosra n�z� apr� ablakok engedtek be n�mi f�nyt �s leveg�t. Szemben
egy hatalmas kandall� �llt, melyben l�that�an m�g sohasem raktak
t�zet.

Tarzan szem�gyre vette b�rt�n�t. Az ablakok t�l magasan

helyezkedtek el ahhoz, hogy k�t�l n�lk�l leereszkedhessen, k�tele
pedig nem volt. Az egyetlen dolog a szob�ban, ami m�g n�mi
�rdekl�d�sre tarthatott sz�mot, a kandall� volt. Szokatlan nagys�g�val
�s m�lys�g�vel barlangra eml�keztetett, Tarzannak nem kellett
megg�rnyednie benne. Azon t�n�d�tt, mi �rtelme volt ilyen nagy
kandall�t �p�teni, ha sohasem haszn�lj�k.

F�ln�zett a k�m�nybe, mert arra gondolt, hogy ha a k�rt�t a

t�zt�r m�ret�nek megfelel� nagys�g�ra �p�tett�k, akkor azon �t
megsz�khet. De csal�dnia kellett. Nem sz�r�d�tt be a leghalv�nyabb
f�nysug�r sem, hogy jelezze a kivezet� utat.

Lehets�ges, hogy a kandall� csup�n szobad�sz, s nem is lehet

t�zet gy�jtani benne? Ez teljesen val�sz�n�tlennek t�nt, mert a termet
nem d�sz�tett�k semmivel, �s maga a kandall� sem volt �p�t�szeti
remekm�,- csak egy ny�l�s a falban.

Milyen c�lt szolg�lhatott? A k�rd�s megmozgatta a Dzsungel Ur�nak

k�pzelet�t. Az persze lehets�ges, hogy volt k�m�nyny�l�s, de m�r
befalazt�k. Ez k�zenfekv� magyar�zat lett volna, ha a kandall�t
haszn�lt�k volna valaha is. De a belsej�ben nyoma sem volt
elsz�nez�d�snek.

Tarzan felny�lt a kez�vel, de nem �rte el a mennyezetet. Ekkor

v�gigtapogatta a t�zt�r h�ts� fal�t, �s f�nn a magasban m�g �ppen meg
tudott �rinteni egy p�rk�nyt. L�bujjhegyre �llt, k�t k�zzel szil�rdan
megkapaszkodott benne, �s lassan f�lh�zta mag�t. A feje akkor sem �rte
el a mennyezetet, mikor m�r f�nn volt, �s kiny�jtott karjaira
t�maszkodott. Lassan el�red�lt, m�gnem teljes hossz�ban a p�rk�nyon
hasalt. A beugr� m�lys�ge t�bb, mint f�l m�ter volt. Tarzan �vatosan
fel�llt, kez�t a feje f�l� emelte, �s k�r�lbel�l harminc centire maga
f�l�tt megtal�lta a k�boltozatot. Volt helye teh�t b�s�gesen. Maga el�
ny�jtotta a kez�t, de nem �tk�z�tt falba. Tett n�h�ny l�p�st - m�g
mindig semmi. �vatosan tapogat�zva haladt tov�bb. Sejt�se hamarosan
beigazol�dott - egy folyos�n volt. Ezzel a kandall� rejt�lye
megold�dott. De vajon hov� vezet ez a folyos�?

Koroms�t�t volt, �s ak�r egy verem sz�l�n is s�t�lhatott volna,

an�lk�l, hogy sejten�. Ha a folyos� el�gazna, egy-k�t percen bel�l
rem�nytelen�l elt�vedne, ez�rt bal kez�vel sz�ntelen�l a falat
tapogatva, jobb kez�t pedig maga el� ny�jtva �vatos, lass� l�ptekkel
haladt el�re.

Meglehet�sen nagy t�vols�got tett meg �gy, mik�zben a folyos�

fokozatosan balra kanyarodott, m�g v�g�l eredeti ir�ny�ra mer�legesen
haladt. Egyszer csak halv�ny f�nyt pillantott meg maga el�tt, mely
l�tsz�lag a folyos� padl�j�n sug�rzott. Mikor k�zelebb �rt, l�tta,
hogy a padl�n l�v� ny�l�sb�l ered. Meg�llt a ny�l�s sz�j�n�l �s
len�zett. Nagyj�b�l k�t m�ter m�lyen k�burkolatot l�tott, egy kandall�
alj�t. Teh�t a titkos �tj�r� az egyik �lkandall�t�l a m�sikig vezet.

Fesz�lten hallgat�dzott, de csak valami gy�nge neszez�s �rt el a

f�l�hez, halk l�legz�s lehetett. Olyan halk volt, hogy m�g a
majomember is csak nehezen hallotta. Orrlyukai azonban meg�rezt�k egy
n� halv�ny illat�t.

Tarzan egy pillanatig habozott, majd hangtalanul leugrott a

kandall� alj�ra. Nem �t�tt semmi zajt.

Barb�r f�ny�z�ssel berendezett szoba t�rult a szeme el�. A

szemk�zti faln�l egy aranyhaj� l�ny �llt h�ttal a kandall�nak, �s
n�zte az ablakb�l a v�rost. Tarzannak nem volt sz�ks�ge r�, hogy l�ssa
a l�ny arc�t. An�lk�l is tudta, hogy Gonfala �ll ott.

9. A folyos� v�ge

Hangtalanul a szob�ba l�pett, �s a helyis�g t�volabbi v�g�ben

fekv� ajt� fel� igyekezett. Elakarta �rni a kij�ratot, miel�tt a l�ny
�szreveszi. Szerette volna, ha nem der�l ki, hogyan jutott a szob�ba.
S�lyos faretesz z�rta bel�lr�l az ajt�t, melyet Tarzannak siker�lt
el�rnie, an�lk�l, hogy felh�vta volna mag�ra a l�ny figyelm�t.

�vatosan elh�zta a reteszt, majd az ablak fel� indult, ahol a

l�ny m�g mindig gondolataiba mer�lten �llt. Oldalr�l l�thatta az
arc�t. Nem volt m�r komor, ink�bb kimondhatatlanul szomor�. A f�rfi
eg�szen k�zel jutott hozz�, mikor a l�ny �szrevette a jelenl�t�t. Nem
hallotta meg �t, csak hirtelen a tudat�ra �bredt, hogy nincs egyed�l.
Lassan elfordult az ablakt�l. Meglep�d�s�t csak azzal �rulta el, hogy
szeme kiss� t�gabbra ny�lt. �s kapkodva l�legzett. Nem sikoltott fel,
nem kezdett el ki�ltozni.

- Ne f�ljen - mondta Tarzan -, nem akarom b�ntani mag�t.

- Nem f�lek - v�laszolta -, sok harcos �ll k�szenl�tben, csak

ki�ltanom kell. De hogyan jutott ide be? - Az ajt�ra pillantott, �s
l�tta, hogy nincs r�tolva a retesz. - Bizony�ra elfelejtettem bez�rni
az ajt�t, de akkor sem �rtem, hogy tudott bejutni az �rs�g mellett. A
hely�k�n vannak m�g, ugye?

Tarzan nem v�laszolt. Csak �llt, n�zte a l�nyt, �s �mult azon a

v�ltoz�son, amely az�ta ment v�gbe benne hogy a tr�nteremben
tal�lkoztak, r�viddel ezel�tt. Nem volt t�bb� kir�lyn�, csak egy
kedves, finom �s vonz� l�ny.

- Hol van Stanley Wood? - k�rdezte Tarzan.

- Honnan ismeri maga Stanley Woodot? - t�rt ki a k�rd�s el�l a

l�ny.

- A bar�tja vagyok. Hol van? Mit akarnak csin�lni vele?

- A bar�tja? - k�rdezte csod�lkozva, t�gra ny�lt szemekkel. - De

nem, az sem sz�m�t. Mindegy, h�ny bar�tja van, sz�m�ra nincs menekv�s.

- Szeretn�, ha megmenek�lne?

- Igen.

- Akkor mi�rt nem seg�t nekem? Megtehetn�, meg van hozz� a

hatalma.

- Nem, nem tehetem. Maga ezt nem �rti. �n vagyok a kir�lyn�.

Nekem kell hal�lra �t�lnem.

- Egyszer m�r seg�tett neki megsz�kni.

- Pszt, ne olyan hangosan! - figyelmeztette a l�ny. Mafka m�r �gy

is gyanakszik. Ha megtudn�, sz�rny� dolgokat m�velne vel�nk. Annyi
biztos, hogy sejti. Ez�rt tartanak ebben a szob�ban, szigor�
�rizettel. Azt mondja, a biztons�gom �rdek�ben, de engem nem csap be.

- Hol ez a Mafka? Szeretn�m l�tni.

- M�r l�tta, hiszen a tr�nteremben el�tte �llt.

- Az Woora volt - makacskodott Tarzan.

A l�ny megr�zta a fej�t.

- Ugyan, hogy jut esz�be ilyesmi? Woora a zulikn�l van.

- Sz�val ez Mafka volt! - mondta a majomember, �s felid�zte

mag�ban Lord elm�let�t, miszerint Mafka �s Woora egypet�j� ikrek. - De
�n azt hittem, senki sem l�thatja Mafk�t!

- Ezt Stanley Woodt�l tudja. � val�ban �gy gondolta, mert ezt

mondt�k neki. Mafka sok�ig s�lyos beteg volt, �s f�lt, hogy kitud�dik.
Att�l tartott, hogy valaki kihaszn�ln� az alkalmat, �s meg�ln� �t. De
mag�t l�tni akarta. L�tni akarta azt az embert, aki k�pes volt
behatolni az orsz�gunkba �s oly k�zel jutni a v�rosunkhoz, mint maga,
an�lk�l, hogy � tudom�st szerzett volna r�la. Ezt �n sem �rtem, de
l�ttam rajta, hogy zavarban van, mikor mag�val besz�lt. Ki maga?
Mif�le ember? Hogyan jutott be a szob�mba? Maga is rendelkezik olyan
er�kkel, mint Mafka?
 - Tal�n - felelte Tarzan. Nem �rt, ha azt hiszi, hogy nekem is
term�szetf�l�tti hatalmam van - gondolta mag�ban. K�zel hajolt a
l�nyhoz, �s halkan �gy sz�lt: -Maga szeretn�, ha Stanley Wood
megmenek�lne, �s sz�vesen vele tartana. Mi�rt nem seg�t h�t nekem?

A l�ny s�v�rogva n�zte. A majomember l�tta a v�gyat a szem�ben.

- Hogyan seg�thetn�k? - k�rdezte Gonfala.

- Seg�tsen, hogy tal�lkozhassak Mafk�val, amikor egyed�l van.

Mondja meg, hol tal�lom �t.

A l�ny remegett, a szem�ben f�lelem t�kr�z�d�tt.

- Rendben van - mondta. - El�rulhatom, ha maga ...

meg�llt, arckifejez�se megv�ltozott, teste megfesz�lt. A

tekintete megkem�nyedett, �s h�v�s kegyetlens�g k�lt�z�tt a szem�be.
Ajka ugyanolyan komoran lebiggyedt, mint els� tal�lkoz�sukkor a
tr�nteremben. A f�rfinak esz�be jutottak Wood szavai: egyszer angyal,
m�sszor boszork�ny. Az �talakul�s a szeme el�tt j�tsz�dott le. De mi
okozhatta? Lehet persze, hogy valamilyen elmebajban szenved, de Tarzan
ebben k�telkedett. �gy gondolta, valami m�s magyar�zatnak kell lennie.

Nos - k�rdezte -, azt akarta mondani, hogy ...

- �rs�g! �rs�g! - sik�totta. - Seg�ts�g!

Tarzan az ajt�hoz ugrott, �s r�tolta a reteszt. Gonfala t�rt

r�ntott el� az �v�b�l, �s Tarzanra rontott. �m miel�tt sz�rhatott
volna, a majomember megragadta a csukl�j�t, �s kicsavarta a kez�b�l a
fegyvert.

Az �rs�g az ajt�n d�r�mb�lt, �s hangos ki�lt�sokkal k�vetelt

bebocs�ttat�st. A majomember megszor�totta Gonfala karj�t, �s
fenyeget�en a magasba emelte a t�rt:

- Mondja meg nekik, hogy minden rendben - suttogta. - K�ldje el

�ket.

A l�ny vicsorgott, �s megpr�b�lt a kez�be harapni.

Azut�n seg�ts�g�rt ki�ltott, hangosabban, mint az el�bb.

Szemben a bej�rattal, melyen az �rs�g akart behatolni, egy m�sik

ajt� is ny�lt a szob�b�l. Ez szint�n bel�lr�l volt elreteszelve. A
majomember arrafel� hurcolta a sikoltoz� Gonfal�t. Elh�zta a reteszt,
�s bel�kte az ajt�t.

Egy m�sik helyis�gbe jutottak, annak a t�ls� v�g�n volt egy ajt�.
A szob�knak ezt az egym�sut�nj�t j� lesz megjegyezni - villant �t a
majomember agy�n.

Bel�kte Gonfal�t a m�sik szob�ba, �s bereteszelte m�g�tte az

ajt�t. Az �rs�g katon�i most m�r teljes er�vel d�r�mb�ltek.
Nyilv�nval� volt, hogy hamarosan bet�rik az ajt�t, �s bejutnak a
helyis�gbe.
 Tarzan a kandall�hoz rohant, �s feltorn�zta mag�t a titkos
�tj�r�ba. Az ajt� ebben a pillanatban beszakadt, �s az �rs�g katon�i a
szob�ba �z�nl�ttek. A majomember a rejtekhely�n v�rt, �s figyelt.
Gonfala a m�sik szob�ban sikoltozott, �s verte az �sszek�t� ajt�t, m�g
ki nem nyitott�k.

- Hol van? - k�rdezte. - Elkapt�tok?

-Kicsod�t? Nincs itt senki - mondta az egyik �r.

- Azt a f�rfit! A foglyot, akit ma hoztak.

- Senki sem volt itt - bizonygatta az �r.

- Azonnal rohanjatok Mafk�hoz, �s tudass�tok vele, hogy

megsz�k�tt arab - parancsolta. - N�h�nyan meg menjenek abba a szob�ba,
ahov� bez�rt�k �t, �s der�ts�k ki, hogyan jutott ki onnan. Siessetek!
Ne �lljatok itt ilyen szerencs�tlen�l! Csak nem k�pzelitek, hogy
k�pr�zott a szemem?! Mondom, hogy itt volt! Elvette a t�r�met, �s
bel�k�tt a m�sik szob�ba. Induljatok m�r! Ti ketten maradjatok itt
velem, mert m�g visszaj�het.

Tarzan eleget hallott. A titkos folyos�n kereszt�l visszament

abba a szob�ba, ahov� bez�rt�k. Gonfala t�r�t a kandall� belsej�ben a
p�rk�nyon hagyta. �ppen csak annyi ideje maradt, hogy le�lj�n az egyik
padra a szob�ban, m�ris l�pteket hallott a folyos�n. Az ajt�
kiv�g�dott, �s f�ltucat amazon nyomult be a helyis�gbe. Meglep�dve
l�tt�k, hogy nyugodtan �ld�g�l a cell�j�ban.

- Hol volt�l? - t�madt r� az egyik.

- Hol lettem volna? - h�r�totta el a k�rd�st a majomember.

- Kir�lyn�nk, Gonfala lakoszt�ly�ban volt�l!

- Hogy ker�ltem volna oda? - k�rdezte Tarzan.

- �ppen ezt akarjuk hallani t�led.

Tarzan megvonta a v�ll�t.

- Egyik�nknek elment az esze -mondta -, de nem nekem. Ha azt

hiszitek, hogy ott j�rtam, menjetek, �s k�rdezz�tek meg a kir�lyn�t
is.

Az amazonok a fej�ket r�zt�k.

- Mire j� ez? - sz�lalt meg az egyik. - A fick� itt van, csak

ennyit kellett megtudnunk. Oldja meg Mafka a rejt�lyt. - S ezzel
kimentek a szob�b�l.

Egy �r�n �t nem t�rt�nt semmi, de azt�n ny�lt az ajt�, �s egy

amazon r�parancsolt, hogy j�jj�n ki. Tizenk�t harcos k�s�ret�ben
v�gighaladt egy hossz� folyos�n, s bel�pett egy m�sik szob�ba,
ugyanazon az emeleten.

Ir�ny�rz�ke azt s�gta neki, hogy ez a helyis�g szomsz�dos a

kir�lyn� lakoszt�ly�val.
 Mafka m�r v�rta. Egy asztal m�g�tt �llt, az asztalon egy ruh�val
bor�tott t�rgy fek�dt, A kajik nagy gy�m�ntja, a Gonfal is ott hevert,
�s Mafka bal keze a gy�m�nton nyugodott.

A majomember �rz�keny orra meg�rezte a v�rszagot, �s l�tta, hogy

a ruh�n, amivel az asztalon fekv� t�rgyat letakart�k, v�rfoltok
vannak. Vajon kinek a v�re? �gy v�lte, b�rmi legyen is a v�res kend�
alatt, �t az�rt hozt�k ide, hogy megmutass�k neki.

Meg�llt a m�gus el�tt, karjait �sszefonta sz�les mellkas�n, �s

nyugodt, �llhatatos tekintet�t az el�tte �ll� groteszk alakra
f�ggesztette. Percekig �lltak �gy n�m�n, �s v�vt�k k�l�n�s szellemi
p�rbajukat. Mafka megpr�b�lt olvasni ellenfele gondolataiban. Tarzan
tudta ezt: �s csak passz�van v�dekezett. Biztos volt benne, hogy a
m�gusnak nincs hatalma f�l�tte.

Mafka haragra gerjedt. �j volt neki, hogy meghi�s�tj�k sz�nd�k�t.

Az el�tte �ll� f�rfi elm�je csukott k�nyv volt sz�m�ra. B�r egy kicsit
tartott t�le, a k�v�ncsis�g arra sarkallta, hogy ne �lesse meg r�gt�n,
ink�bb tal�lkozzon vele. Szerette volna kipuhatolni, mit rejt el�le.
Szerette volna felnyitni a k�nyvet, mert valami �j �s k�l�n�s �llt
benne, �s meg akarta tudni, mi az.

- Hogy jutott�l be a kir�lyn� lakoszt�ly�ba? - k�rdezte Mafka

hirtelen.

- Ha t�nyleg j�rtam a kir�lyn� lakoszt�ly�ban, ki tudhatn� erre

jobban- a v�laszt, mint Mafka? - k�rdezett vissza Tarzan.

�gy t�nt, a m�gust leforr�zza a v�lasz. Haragosan ingatta a

fej�t.

- Hogy jutott�l be? - k�rdezte ism�t.

- Honn�t tudod, hogy ott j�rtam? - k�rdezett ism�t vissza a

majomember.

- Gonfala l�tott t�ged.

-Biztos benne a kir�lyn�, hogy engem l�tott testi val�mban? Nem

lehets�ges, hogy csak a k�pzelet�ben jelentem meg? A nagy Mafka ne
tudn� k�nnyed�n el�rni, hogy Gonfala azt higgye, ott j�rtam?

- De �n nem tettem ilyet - morogta a var�zsl�.

- Akkor tal�n valaki m�s lehetett - vetette f�l Tarzan.

Most m�r biztosan tudta, hogy Mafka nem ismeri a titkos �tj�r�t,
melyen �t bejutott Gonfala lakoszt�ly�ba. A palot�nak ezt a sz�rny�t
m�g feltehet�en Mafka hatalomra ker�l�se el�tt �p�tett�k. Ugyan mi�rt
nem vizsg�lta �t senki a kandall�kat, amelyek l�that�an nem alkalmasak
t�zrak�sra? Ebben a szob�ban is volt egy. Vajon ebb�l a kandall�b�l is
ny�lik egy folyos�? �s ha igen, hova vezet? De nem maradt sok ideje az
�lmodoz�sra, meR Mafka �jabb k�rd�st szegezett neki.

- Ki lenne k�pes r�, Mafk�n k�v�l? - k�rdezte d�lyf�sen, de

viselked�s�n par�nyi bizonytalans�g �rz�d�tt.

K�rd�se ink�bb k�ts�get �rult el, mint megingathatatlan f�l�nyt.

 Tarzan nem v�laszolt, Mafka pedig mintha megfeledkezett volna
r�la, hogy k�rd�st tett fel, folytatta a majomember elm�ly�lt
tanulm�nyoz�s�t. Ek�zben ez k�z�ny�sen v�gigp�szt�zta tekintet�vel a
szob�t, azonban minden r�szletet �szrevett. A lakoszt�ly nyitott
ajtajain �t egy h�l�f�lk�t �s egy m�helyt l�tott; ez ut�bbi a Woora
palot�j�ban lev�h�z hasonl�tott. Nyilv�nval� volt, hogy Mafka
mag�nlakoszt�ly�ban �ll.

A m�gus hirtelen �jabb k�rd�st tett fel.

- Hogy jutott�l el a zulikhoz, an�lk�l, hogy az �rszemeim

�szrevettek volna?

- Ki �ll�totta, hogy a zulikn�l j�rtam? -k�rdezte Tarzan.

- Meg�lted a testv�remet. Elloptad a zulik Nagy Smaragdj�t. Az�rt

j�tt�l ide, hogy engem is meg�lj. Azt k�rded, ki mondta, hogy a
zulikn�l j�rt�l? Ugyanaz az ember, aki a t�bbi dolgot is el�rulta
nekem. � volt az! - �s ler�ntotta a kend�t az asztalon hever�
t�rgyr�l.

Egy v�res emberf� b�mult r� merev, �veges tekintettel, Lord feje.

Mellette a zulik Nagy Smaragdja fek�dt.

Mafka fesz�lten figyelte, hogyan reag�l foglya a kihallgat�s

v�ratlan fordulat�ra �s dr�mai cs�cspontj�ra, de csal�dnia kellett.
Tarzan arckifejez�se nem v�ltozott. Egy pillanatig cs�nd volt, majd
megsz�lalt Mafka.

- �gy lakolnak Mafka ellens�gei. �gy pusztulsz el te is, �s mind,

a t�bbiek, akik �sk�l�dnak, �s ellens�gesked�st sz�tanak a kajik
k�z�tt. - Azt�n az �rs�g kapit�ny�hoz fordult. - Vigy�tek! Z�rj�tok
ism�t a d�li terembe, a t�bbi bajkever� mell�, akikkel egy�tt fog
meghalni. �tkozott legyen a nap, amikor a kajik f�ldj�re l�ptek!

Tarzant er�s �rizet mellett k�s�rt�k vissza b�rt�n�be. Mafka

utas�t�s�b�l egy�rtelm� volt, hogy m�s rabokat is tal�l ott, mire
visszat�r, de nem �gy t�rt�nt. Elt�n�d�tt, kik lehetnek j�vend�
t�rsai, majd az egyik ablakhoz l�pett, �s kin�zett a kajik v�ros�ra,
mely egy sz�les v�lgyben fek�dt.

Hossz� ideig �llt ott, �s k�zben azon t�prengett, hogyan l�phetne

kapcsolatba, Wooddal, hogy megvitass�k, milyen m�don sz�khetne meg az
amerikai. K�sz terve volt m�r, de n�mely - Mafk�ra �s a kajikra
vonatkoz� - dolgokban sz�ks�ge lett volna Wood behat�bb ismereteire
is, hogy biztos lehessen a dolg�ban.

Azon t�rte a fej�t, vajon tan�csos lenne-e visszat�rnie Gonfala

lakoszt�ly�ba, �s egy�ttm�k�d�sre b�rni �t, hiszen m�r-m�r siker�lt
el�rnie, mikor a l�ny tudathasad�sra eml�keztet� �talakul�sa hirtelen
bek�vetkezett.

Ekkor l�pteket hallott a folyos�n, majd elh�zt�k a reteszt, �s az

ajt� kiv�g�dott. N�gy embert bel�ktek a cell�j�ba, azt�n becsap�dott
m�g�tt�k az ajt�, z�rrent a retesz.

Egyik�k Stanley Wood volt. Tarzan l�tt�n felki�ltott

meglepet�s�ben:
 - Clayton! H�t maga hogy ker�l ide? Mit csin�l itt?

- Amit maga: v�rom a kiv�gz�semet.

- Hogy kapt�k el? Azt hittem, mag�ra nem hat ... �s � nem k�pes
ir�ny�tani mag�t.

Tarzan elmes�lte szerencs�tlen kalandj�t a leop�rdveremmel, majd

Wood bemutatta neki a t�bbieket. Egyik�k Robert van Eyk volt, Wood
bar�tja, a m�sik kett� Troll �s Spike, akik feh�r vad�szk�nt
csatlakoztak a szafarihoz. Trollt m�r ismerte.

- Nem volt alkalmam r�, hogy elmes�ljem Woodnak a tal�lkoz�sunkat

- magyar�zta Troll. - Most l�tom �t el�sz�r, mi�ta visszaker�lt�nk.
M�r a h�v�s�n volt, mikor engem elkaptak. Fogalmam sincs r�la, mi�rt
z�rtak be, �s mit fognak csin�lni velem.

- Azt megmondhatom, mi lesz a sorsa - mondta Tarzan. -

Mindannyiunkat meg�lnek. Mafka �pp az im�nt adta tudtomra. Azt
�ll�tja, bajkever�k vagyunk.

- H�t nem kellett sok �sz hozz�, hogy r�j�jj�n - jegyezte meg van
Eyk. - Ha csak szikr�nyi lehet�s�g�nk ny�lna r�, borsot t�rn�nk az
orra al�, de mit tehet az ember egy ilyen figur�val, mint Mafka?
Tudja, mire fogsz gondolni, miel�tt m�g neked eszedbe jutna.

- Nem �ln�nk most nyakig a p�cban, ha Wood nem cic�zott volna

ezzel a Gonfala-l�nnyal - morogta Spike. - Mindig abb�l van a baj
ezekn�l a vadakn�l, ha az ember hetyegni kezd a n�ikkel.

- Fogd be a mocskos pof�dat - csattant fel Wo�d -, vagy �n fogom

be a ti�det! -F�rg�n Spike el�sz�kkent, �s egy kem�ny jobbhorgot akart
elhelyezni az �llkapcs�n. Spike h�tral�pett, van Eyk pedig k�z�j�k
ugrott.

- El�g legyen! - parancsolta. - �pp el�g bajunk van �gy is,

an�lk�l, hogy egym�st gyep�ln�tok.

- Szentigaz - helyeselt Troll. - Beverem a fej�t annak, aki m�g

egyszer verekedni pr�b�l.

- Ezzel egyet�rtek, de Spike-nak bocs�natot kell k�rnie, k�l�nben

kiny�rom az els� adand� alkalommal. Vonja vissza, amit mondott.

- Jobb lesz, ha bocs�natot k�rsz, Spike - tan�csolta van Eyk.

A vad�sz mogorv�n pislogott ki �sszevont szem�ld�ke al�l. Troll

odal�pett hozz�, �s valamit s�gott neki.

- No j� - mondta v�g�l Spike. - Visszavonom. Nem mondtam semmit.

Wood b�lintott.

- Rendben van. Felejts�k el. - Azzal megfordult, �s csatlakozott

Tarzanhoz, aki az esem�nyek n�ma szeml�l�jek�nt az ablakn�l �llt.

Wood csendesen t�prengett egy darabig, majd szomor�an megr�zta a

fej�t.
 - A baj az - mondta halkan -, hogy Spike-nak igaza van. A l�ny
ereiben biztosan folyik valamennyi n�ger v�r - mint mindegyik�knek; de
�gy l�tszik, ez engem nem �rdekel. Teljesen bele vagyok esve! Ha
l�tn�, meg�rtene engem.

- M�r l�ttam �t - mondta a majomember.

- Hogyan? - ki�ltott fel Wood. - L�tta? Mikor?

- R�viddel azut�n, hogy idehoztak - felelte Tarzan.

- �gy �rti, hogy idej�tt, �s megl�togatta mag�t?

- � is a tr�nteremben volt, amikor Mafka el� vezettek -

magyar�zta Tarzan.

- �, persze, �gy m�r �rtem. Azt hittem, tal�n besz�lt vele.

- Besz�ltem ... k�s�bb a szob�j�ban. Tal�ltam egy utat, ami oda

vezet.

- Mit mondott? Milyen volt? Nem tal�lkoztam vele, ami�ta

visszaj�ttem. M�r att�l f�ltem, hogy baja esett.

- Mafka gyan�tja, hogy seg�tett mag�nak a sz�k�sben. Lakat alatt

tartja, szigor�an �rizteti �t.

- Mondott valamit r�lam? - k�rdezte Wood moh�n.

- Igen, seg�teni akar mag�n. El�sz�r k�szs�ges �s bar�ts�gos

volt, de azt�n elkomorodott �s vesz�lyess� v�lt. � H�vta az �rs�get.

- Igen, ez jellemz� r� ... az egyik pillanatban kedves �s

gyeng�d, a k�vetkez�ben igazi boszork�ny. Sosem tudtam meg�rteni,
mi�rt. Gondolja, hogy ... nos, hogy nem teljesen �pelm�j�?

A majomember megr�zta a fej�t.

- Nem - mondta -, nem hiszem. Szerintem m�sa magyar�zata ennek.

De err�l majd m�skor. Most csak egy a fontos: ki kell jutnunk innen.
Nem tudhatjuk, Mafka mikor �s hogyan akar eltenni benn�nket l�b al�l.
B�rmit tervez�nk, most azonnal, meglepet�sszer�en kell v�grehajtanunk.

- Hogyan tudn�nk meglepni Mafk�t, mikor be vagyunk z�rva ide, �s

�rs�g vigy�z r�nk? - k�rdezte hitetlenkedve Wood.

- Meg fog lep�dni - mosolyodott el halv�nyan Tarzan -, no �s

persze Mafka is. Mondja csak, sz�m�thatunk m�g n�mi seg�ts�gre, vagy
kiz�r�lag a saj�t er�nkre t�maszkodhatunk? Hogy �llunk a t�bbi
fogollyal? Csatlakoznak majd hozz�nk?

- Igen, gyakorlatilag valamennyien ... ha tudnak. De mit tehet�nk

Mafka ellen? M�g el se kezdt�k a j�tszm�t, m�ris vesztett�nk. B�rcsak
megkaparinthatn�nk a Gonfalt! Szerintem abban rejlik a m�gus minden
hatalma f�l�tt�nk.

- Tal�n mi is hozz�f�rhet�nk - jegyezte meg Tarzan.

 - Lehetetlen - mondta Wood. - Te mit gondolsz, Bob? - fordult van
Eykhez, aki �ppen akkor csatlakozott hozz�juk.

- Es�ly�nk egy a milli�hoz - felelte van Eyk. - Minden este a

szob�j�ba viszi azt a nyomorult k�vet, vagyis ink�bb azt mondhatjuk, a
Gonfal mindig vele van. A lakoszt�ly�t sz�ntelen�l z�rja �s �rizteti.
�r�k �llnak az ajtaj�ban �jjel-nappal. Nem, nem hiszem, hogy valaha is
megszerezhetn�nk.

Tarzan Woodhoz fordult.

- �gy eml�kszem, azt mondta nekem, hogy nagyon gondatlanul �rzik

a k�vet. Egyszer m�r a kez�ben is tartotta, nem?

Wood elvigyorodott.

- Igen, azt hittem, de ami�ta visszaj�ttem, megtudtam az igazat.

Az egyik n� mondta el nekem. �gy t�nik, Matka �rt valamelyest a
k�mi�hoz. Szab�lyos kis laborat�riumot rendezett be, �s rengeteget
�gyk�dik benne. �ltal�nos k�mi�val �pp�gy foglalkozik, minta f�
�rdekl�d�si k�r�nek sz�m�t� feketem�gi�val. Nos, r�j�tt, hogyan lehet
hamis gy�m�ntokat k�sz�teni, �s megcsin�lta a Gonfal m�s�t. Ezt
tartottam �n a kezemben. �gy h�rlik, hogy �jszaka, amikor Mafka aludni
t�r, a val�di gy�m�ntot elrejtik, a hamisat pedig j�l l�that� helyre
teszik. Ha teh�t valakinek siker�lne bejutnia a szob�j�ba �s ellopni a
gy�m�ntot, a hamisat lopn� el. A Gonf�lt azonban mindig a keze �gy�ben
kell tartania, mert egy�bk�nt t�bb�-kev�sb� kiszolg�ltatott lenne az
ellens�geinek.

- Az egyetlen es�ly az lenne, ha �jszaka bejutn�nk Mafka

lakoszt�ly�ba - mondta van Eyk -, de �ppen ez az, ami k�ptelens�g.

- A m�gus lakr�sze �sszek�ttet�sben van Gonfal��val? - k�rdezte

Tarzan.

- Igen, de az �regfi� �jszak�ra bez�rja az ajt�t. Nem kock�ztat

semmit. M�g Gonfal�ban sem b�zik.

- Azt hiszem, be tudunk jutni Mafka szob�j�ba - mondta a

majomember. - Mindj�rt megyek, �s megpr�b�lom.

- M�gy? - h�kkent meg Wood. - Szeretn�m tudni, hogyan?

- Ne engedd, hogy b�rki is k�vessen - figyelmeztette �t a

majomember. - Hamarosan visszat�rek.

A k�t amerikai hitetlenkedve cs�v�lta a fej�t, amint Tarzan

sarkon fordult, a kandall�hoz ment, �s elt�nt benne.

- Itt s�llyedjek el, ha �rtem! - ki�ltott fel van Eyk. - Ki ez a

fick� tulajdonk�ppen?

- Egy angol, a neve Clayton - felelte Wood. - Csak ennyit tudok

r�la. �s ezt is t�le.

- Ha t�nyleg l�tezne ez a Tarzan nev� csodabog�r, akkor olyan

lenne, mint � - mondta van Eyk.

- Nekem is ez jutott eszembe, mikor el�sz�r tal�lkoztam vele.

Fogja mag�t, mint egy val�di Tarzan, �gr�l �gra lend�l a dzsungelben,
�jjal �s ny�lvessz�vel ejt pr�d�t, �s a v�ll�n cipeli vissza a
t�bor�ba, a lombok s�r�j�n �t.

- �s l�ttad, most is mit csin�lt! Fel a k�rt�be, mint egy ...

mint egy ... iz�, ami a k�m�nyben szokott k�zlekedni.

- F�st - seg�tett neki Wood -, csakhogy � vissza fog j�nni, a

f�st meg �ltal�ban nem.

Tarzan k�vette a folyos�t Gonfal� szob�j�ig. Ez alkalommal nem

ereszkedett le a ny�l�son, hanem visszafordult, megtett egy kisebb
t�vols�got, majd ism�t megfordult, de most nem a bal, hanem a jobb
kez�vel tapogatta a falat. Nem is lep�d�tt meg, mikor felfedezte, hogy
az alag�t tov�bb folytat�dik Gonfala szob�j�n t�l. Erre sz�m�tott,
erre alapozta a rem�nyeit.

Miut�n elhaladt a Gonfal�hoz vezet� ny�l�s mellett, ism�t bal

k�zzel t�j�koz�dott. L�p�seivel nagyj�b�l felm�rve a t�vols�got egy
m�sik ny�l�shoz �rkezett, amelyr�l �gy gondolta, hogy Mafka
lakoszt�ly�nak egyik k�ls� helyis�g�be vezet. Itt nem �llt meg, hanem
folytatta az �tj�t, m�g �jabb h�rom ny�l�st elhagyva a folyos� v�g�re
nem �rt.

A k�m�nyk�rt� sz�l�re l�pett, �s len�zett a kandall�ba. �jszaka

volt, de az alatta lev� ny�l�sb�l halv�ny dereng�s sz�r�d�tt fel,
z�ldes izz�s, melyet m�r nagyon is j�l ismert.

F�lelt. M�lyen alv� ember horkol�s�t hallotta. Vajon m�s is van-e

a szob�ban, vagy egyed�l alszik? Az orr�t�l v�rta a v�laszt erre a
k�rd�sre.

Kez�ben Gonfala t�r�vel, Tarzan leugrott az alv� ember szob�j�ba

ny�l� kandall�ba.

10. �tban a szabads�g fel�

T�gas szob�ba �rkezett, egyetlen ajtaj�t er�s retesz z�rta

bel�lr�l. Aki itt aludt, bizony�ra retteg�sben �lt.

Mafka volt az. Keskeny t�bori �gyon fek�dt, mellette az asztalon

egy g�rbe kard �s egy t�r t�rsas�g�ban a Gonfal �s a zulik Nagy
Smaragdja hevert. Az �gy m�sik oldal�n �ll� asztalon is hasonl�
fegyverek voltak. Az alv� b�rmikor k�nnyen el�rhette �ket. Az egyik
asztalon m�cses pisl�kolt.

A majomember hangtalanul az �gyhoz osont, �s mindk�t asztalr�l

elt�vol�totta a fegyvereket. Azt�n a Nagy Smaragddal �s a Gonfallal a
kandall�hoz ment, �s f�ltette �ket a titkos folyos� ny�l�s�n�l a
p�rk�nyra, �s r�gt�n visszament az �gyhoz. Mafka meg se rezzent
�lm�ban, mert Tarzan olyan hangtalanul mozgott, mint egy k�s�rtet az
�jszak�ban.

Kez�t a m�gus v�ll�ra tette, �s finoman megr�zta.

Mafka azonnal felriadt.

 - Maradj cs�ndben, �s nem lesz b�nt�d�sod - mondta a majomember.
Halkan besz�lt, de parancsol�shoz szokott hangj�b�l er� sug�rzott.

Mafka feld�ltan tekingetett k�rbe, de sehonnan sem v�rhatott

seg�ts�get.

- Mit akarsz? - hangja reszketett a f�lelemt�l. - Neked adok

mindent, csak ne �lj meg.

- Nem szoktam �regeket, n�ket �s gyermekeket �lni, hacsak r� nem

k�nyszer�tenek. Am�g te nem t�madsz r�m, �n sem b�ntalak.

- Akkor minek j�tt�l ide? Mit akarsz?

- Semmi olyat, amit te adhatn�l nekem. �n el szoktam venni, amit

akarok.

Egy mozdulattal hasra ford�totta Mafk�t, �s az �gynem�b�l

has�tott cs�kokkal �sszek�t�zte kez�t-l�b�t, majd bet�mte a sz�j�t,
hogy ne l�rm�zhassa fel az �r�ket. Bek�t�tte a m�gus szem�t is, hogy
ne l�ssa, honnan jutott be a szob�ba.

Amint v�gzett, visszat�rt a folyos�ra, �s elindult Gonfala

szob�ja fel�. A k�t dr�gak�vet ott hagyta, ahova eredetileg tette
�ket. Biztos volt benne, hogy rajta k�v�l senki sem bukkanhat r�juk,
mert a folyos� titk�t az itt lak�k k�z�l senki sem ismeri.

Gonfala szob�j�n�l ism�t f�lelt, de �rz�kei azt s�gt�k neki, hogy

senki sincs a szob�ban. Leugrott �s azonnal megbizonyosodott r�la,
hogy nem t�vedett. A helyis�g, melyet egyetlen m�cses halv�ny f�nye
vil�g�tott meg, val�ban �res volt. A t�ls�v�g�ben f�lig nyitva l�v�
ajt�t Sarkig t�rta.

A neszre Gonfala fel�lt �gy�ban, �s f�rk�sz� pillant�st vetett

r�.

- H�t visszaj�tt! Rem�ltem, hogy �gy lesz. �s a megfelel�

id�pontot v�lasztotta hozz�.

- �n is ebben b�ztam. Mafka alszik.

- Akkor h�t tudta?

- Sejtettem.

- De mi�rt j�tt vissza?

- Woodot �s h�rom bar�tj�t fogva tartj�k, v�gezni akarnak vel�k.

- Igen, tudom. �n parancsoltam �gy. - F�jdalom, �nv�d torz�totta

el von�sait.

- Seg�thetne a sz�k�s�kben. Megteszi?

- Nem lenne j� v�ge. Mafka visszahozn� �ket, �s m�g sz�rny�bb

b�ntet�s v�rna r�juk, mint most.

- Ha Mafka nem avatkozna k�zbe, a n�k engedelmeskedn�nek mag�nak?

 - Igen.

- �s ha lenne r� lehet�s�ge, maga is megsz�kne innen?

- Igen.

- Hov� menne?

- Angli�ba.

- Mi�rt pont oda?

- Mert valaki, aki mindig j� volt hozz�m, de m�r nem �l, azt
mondta, hogy ha valaha is megsz�k�m, menjek Angli�ba. Egy levelet is
adott nekem, hogy vigyem magammal.

- helyes. Akkor vegye mag�hoz a levelet, �s k�sz�lj�n. Sz�kni

fog. Hamarosan visszaj�v�k mag��rt Wooddal �s a bar�taival. De mag�nak
is seg�tenie kell. Ki kell adnia a sz�ks�ges parancsokat a n�knek,
hogy �tengedjenek minket.

A l�ny szenved�lyesen megr�zta a fej�t.

- Nem lesz j� v�ge, �n mondom. El fog kapni mindannyiunkat.

- Emiatt ne agg�djon. Csak �g�rje meg, hogy megteszi, amire

k�rem.

-Meg�g�rem, de ez mindannyiunk hal�los �t�let�t jelenti.

- K�sz�lj�n h�t, n�h�ny percen bel�l itt leszek a t�bbiekkel.

Kiment, becsukta maga ut�n az ajt�t, �s r�gt�n a titkos folyos�ra

sietett. Nem sokkal k�s�bb felbukkant abban a szob�ban, ahol Woodot �s
t�rsait tartott�k fogva.

Nagyon s�t�t volt. Halkan megparancsolta a foglyoknak, hogy

k�vess�k. Hamarosan mindannyian a folyos�n voltak. Tarzan Mafka
szob�j�hoz vezette �ket. �tjukat bevil�g�totta a nagy dr�gak�vek
dereng� f�nye, amint k�zeledtek a folyos� v�g�hez. Spike-nak
meglepet�s�ben elakadt a l�legzete.

- Teringett�t! A nagy k�! - ki�ltotta.

Troll megtorpant a ragyog� k�vek el�tt, �s egy ideig

mozdulatlanul b�multa �ket.

- Ez a m�sik, ez biztosan a zulik Nagy Smaragdja. itt van mind a

kett�! Uram Isten! Milli�kat �rnek! - Kiny�jtotta a kez�t, hogy
meg�rintse �ket, de ijedten visszah�k�lt. Ismerte a benn�k rejl� er�t,
�s rettegett t�le.

Tarzan leugrott a ny�l�sb�l, a t�bbiek k�vett�k a p�ld�j�t. Mikor

k�r�lvett�k Mafka �gy�t, Wood �s t�rsai sz�hoz sem jutottak a
meglepet�st�l, hogy a v�n m�gust megk�t�zve, magatehetetlen�l l�tj�k.

- Ezt meg hogy csin�lta? - ki�ltott fel Wood.

- El�sz�r elvettem t�le a dr�gak�veket, mert �gy v�lem, minden

ereje azokban rejlik. Ha igazam van, akkor el tudunk sz�kni innen, ha
nincs ... - A majomember v�llat vont.

Van Eyk b�lintott

- Szerintem igaza van. Mit csin�ljunk ezzel a v�n gazemberrel?

Troll felkapta az egyik kardot az �gy mell�l.

- Majd �n megmutatom, hogy mit csin�lunk vele!

Tarzan megragadta a f�rfi csukl�j�t.

-Ne olyan hevesen. Itt �n parancsolok!

- Ezt honnan veszi?

Tarzan kicsavarta a fegyvert Troll kez�b�l, �s �gy pofon v�gta a

f�rfit, hogy az p�r�gve rep�lt �t a szob�n, �s rongycsom�k�nt esett
�ssze a fal t�v�ben.

Troll t�ntorogva -fel�llt, �s az �llkapcs�t-tapogatta.

- Ez�rt m�g elint�zlek. - Hangja remegett a d�ht�l.

- Fogd be a sz�d, �s csin�ld, amit mondok. - A majomember hangja

mentes volt az indulatokt�l, de engedelmess�get k�vetelt. Ezut�n
Woodhoz fordult. - Maga �s van Eyk fogj�k a k�veket, Troll �s Spike
pedig Mafk�t.

- Hov� megy�nk? - k�rdezte van Eyk nyugtalanul. - Tudta, hogy

Mafka lakoszt�lya el�tt amazonok str�zs�lnak sz�ntelen�l.

- El�sz�r Gonfala lakoszt�ly�ba megy�nk, ez Mafk��b�l ny�lik.

- Elsik�tja mag�t, �s nyakunkra hozza az eg�sz d�szes t�rsas�got

- akad�koskodott Spike.

- Gonfala miatt ne agg�djon. Csin�lja, amit mondtam. Egy�bk�nt

hozhatja ezeket a fegyvereket is, arra az esetre, ha k�zbej�nne
valami.

Wood �s van Eyk magukhoz vett�k a Nagy Smaragdot �s a Gonfalt a

kandall� rejtek�b�l, majd Spike �s Troll megragadta a hal�lra r�m�lt
Mafk�t, s mindannyian Tarzan ut�n eredtek. K�t szob�n haladtak �t, m�g
Gonfala lakoszt�ly�hoz �rtek, mely bel�lr�l volt elreteszelve. A
majomember r�vid ideig matatott a z�r k�r�l, �s kit�rta az ajt�t.

Gonfala a szoba k�zep�n �llt. �ti ruh�t viselt, test�t leop�rdb�r

k�peny bor�totta, l�b�ra neh�z szand�lt h�zott. Sz�ke haj�t
gy�ngy�kkel kivert, keskeny szalag fogta �ssze. Mikor megl�tta Mafk�t
�sszek�t�zve, bet�m�tt sz�jjal, bek�t�tt szemmel, visszah�k�lt �s
el�llt a l�legzete. Majd �szrevette Woodot �s odaszaladt hozz�. A
f�rfi �t�lelte.

- Ne f�lj, Gonfala. Elvisz�nk innen, persze, csak ha te is j�nni

akarsz.

- Igen, veled b�rhov�. De �! - �s Mafk�ra mutatott. - Vele mi

lesz? Visszahoz benn�nket, ak�rhov� is megy�nk, �s v�gez vel�nk, vagy
lehet, hogy ott helyben meg�l. Senki sem menek�lhet el�le.

Spike m�rgesen felcsattant.

- V�gezz�nk vele, most azonnal.

Van Eyk Tarzanra n�zett.

- Szerintem is. Vagy �, vagy mi.

A majomember megr�zta a fej�t.

- Nem tudjuk, hogyan fogadn�k ezt a kaji n�k. Sz�mukra egyfajta

istens�g ez az ember. A hatalmukat jelk�pezi, benne �lt testet a kajik
ereje. N�lk�le nem t�bbek, mint egy n�kb�l �ll� T�rzs, amelyik ki van
szolg�ltatva minden m�s t�rzsnek. T�bbet �r�nk vele, ha �l �s a
t�szunk.

Wood b�lintott.

- Claytonnak igaza van.

A megbesz�l�st l�rma szak�totta f�lbe. A k�ls� folyos�r�l j�tt,

ahov� Mafka �s Gonfala lakoszt�lyai ny�ltak. Mafka ajtaj�n
d�r�mb�ltek, �s hangos ki�lt�sokkal h�vt�k a m�gust. Tarzan Gonfal�hoz
fordult.

- Rendeld magad el� az �rparancsnokot, �s k�rdezd meg, mit

akarnak. Mi a m�sik szob�ban fogunk v�rni. Gyer�nk! - Intett a
t�bbieknek, hogy k�vess�k, �s �tvezette �ket a m�sik szob�ba. Gonfala
�tment a szob�n, h�romszor meg�t�tte az ajt� k�zel�ben �ll� dobot;
majd , elh�zta a reteszt. Hamarosan ny�lt az ajt�, �s bel�pett egy
amazon. F�l t�rdre ereszkedett a kir�lyn� el�tt.

- Mi ez a zaj a folyos�n? Mi�rt sz�l�tj�k Mafk�t ebben a kora

reggeli �r�ban?

- J�nnek a zulik, Gonfala! Meg akarnak t�madni benn�nket! Egy

rabszolg�t k�ldtek, hogy visszak�vetelje a Nagy Smaragdot. Mafka
erej�t h�vjuk, hogy gyeng�tse meg a zulikat, mert akkor sokat
meg�lhet�nk k�z�l�k, �s el�zhetj�k �ket.

- Nincs t�bb� hatalmuk. Woora halott, a Nagy Smaragd pedig n�lunk

van. Mondd meg a harcosoknak, hogy Gonfala, a kir�lyn�j�k azt
parancsolja nekik, puszt�ts�k el a zulikat.

- A zulik m�r a v�ros kapuj�n�l vannak. A harcosok f�lnek, mert

nem �rzik Mafka erej�t. Hol van Mafka? Mi�rt nem hallgatja meg a kajik
im�it?

Gonfala toppantott.

- Tedd, amit mondtam! Itt csak �n k�rdezhetek. Menjetek a

kapuhoz, �s v�dj�tek meg a v�rost. �n, Gonfala adok majd er�t a
harcosaimnak ahhoz, hogy legy�zz�k a zulikat.

- Mafk�t akarjuk l�tni - mondta a n� dacosan.

 Gonfala gyors elhat�roz�sra jutott.

- Menj, gondoskodj r�la, hogy a v�ros megv�d�s�re vonatkoz�

parancsaimat v�grehajts�k, azut�n gyere a tr�nterembe, �s
tal�lkozhatsz Mafk�val. Hozd magaddal a kapit�nyokat is!

A n� kiment, becsuk�dott m�g�tte az ajt�.

Tarzan r�gt�n a szob�ban termett.

- Mindent hallottam. Mik a tervei?

- Csak id�t szeretn�k nyerni.

- Teh�t nem akarja, hogy Mafka tal�lkozzon vel�k a tr�nteremben?

- Nem. Az v�gzetes lenne. Ha megl�tj�k �sszek�t�zve, bet�m�tt

sz�jjal �s bek�t�tt szemekkel, mindannyiunkat meg�lhetnek. Ha pedig
szabadon engedj�k, akkor � v�gez vel�nk.

- Pedig nem is rossz ez a terv. Megcsin�ljuk! - Zord mosoly

jelent meg a majomember sz�ja k�r�l.

- Maga meg�r�lt.

- Az lehet, de ha most �tnak induln�nk, csak harcok �r�n

juthatn�nk ki Kajib�l. �n pedig nem szeretek n�kkel verekedni. �gy
v�lem, van m�s �t is. Tudja, hol tartj�k a Gonfal ut�nzat�t? Igen;
tudom.

- Akkor hozza ide most azonnal. Csavarja be egy b�rbe, hogy senki
se vegye �szre. Ne sz�ljon r�la senkinek. Csak mi ketten tudhatunk
r�la.

Mit akar tenni?

- Majd megl�tja. Most tegye, amit mondtam.

- Elfelejti, hogy �n vagyok a kir�lyn�!

- �n csak azt tudom, hogy maga egy n�, aki meg akar sz�kni
Kajib�l a kedves�vel.

Gonfala elpirult, de nem v�laszolt. Gyorsan elhagyta a szob�t, �s

Mafka lakoszt�ly�ba sietett.

Csak n�h�ny pillanatig volt t�vol. Egy b�rbe tekert csomaggal

t�rt vissza.

Tarzan elvette t�le.

- Most m�r k�szen vagyunk. Vezessen a tr�nterembe. - Beh�vta a

t�bbieket a szomsz�dos helyis�gb�l, majd ism�t a kir�lyn�h�z fordult.

- Van titkos �t is a tr�nterembe?

Gonfala b�lintott.

- Erre. K�vessenek.
 Mafka lakoszt�ly�ba vezette �ket, ahol egy ajt�cska m�g�tt
l�pcs�sor t�rult el�j�k. Lementek rajta, �s egy m�sik ajt� el�tt
tal�lt�k magukat. Az egyenesen az emelv�nyre ny�lt, ahol a tr�nsz�kek
�lltak.

A tr�nterem �res volt, a kapit�nyok m�g nem �rkeztek meg. Wood,

Tarzan utas�t�s�ra, a tr�nsz�kek melletti asztalk�ra tette a Gonfalt.
Troll �s Spike az egyik tr�nra �ltett�k a megk�t�z�tt Mafk�t, Gonfala
pedig elfoglalta a m�sikat. Tarzan oda�llt a Gonfal asztalk�ja mell�,
a t�bbiek viszont megh�z�dtak a h�tt�rben. Van Eyk becsavarta a zulik
Nagy Smaragdj�t egy �llatb�rbe, melyet az emelv�ny padl�j�r�l vett
fel.

Cs�ndben v�rakoztak. Tarzan kiv�tel�vel mindenkinek pattan�sig

fesz�ltek az idegei. Ekkor k�zeled� l�pteket hallottak a folyos�r�l.
Felt�rultak az ajt�k, �s a kajik kapit�nyai bevonultak a szob�ba.
Lehajtott f�vel j�ttek: �gy tisztelegtek kir�lyn�j�k �s m�gusuk
rettent� hatalma el�tt. Csak akkor pillantottak fel, mikor m�r az
emelv�ny k�zel�ben j�rtak. Mafka l�tt�n felki�ltottak meglepet�s�kben
�s haragjukban. �szrevett�k az emelv�nyen �ll� idegeneket, majd
kir�lyn�j�kre pillantottak.

Egyik�k el�rel�pett.

- Mit jelentsen ez, Gonfala? - k�rdezte fenyeget� hangon.

Tarzan v�laszolt helyette.

- Azt jelenti, hogy Mafka hatalm�nak v�ge. Eddig a mark�ban volt

az �letetek. Harcra k�nyszer�tett benneteket a saj�t �rdek�ben, de
gy�zelmeitek gy�m�lcseit � aratta le. Rabs�gban �ltetek itt, f�lt�tek
�s gy�l�lt�tek �t, de f�k�pp rettegtetek t�le.

- Er�t adott nek�nk - v�laszolta a harcos.- Ha ez az er�

megsz�nt, mindannyian elveszt�nk.

- Nem sz�nt meg, csak m�r nem Mafka ir�ny�tja.

- �lj�k meg �ket! - ki�ltotta az egyik kapit�ny.

Sok torokb�l v�zhangzott ugyanez a ki�lt�s.

- �lj�k meg �ket! �lj�k meg �ket! - Vad �v�lt�sekkel az emelv�ny

fel� t�dultak.

Tarzan r�tette a kez�t a Gonfalra.

- �llj! T�rdeljetek le a kir�lyn�t�k el�tt! - mondta halkan. A

nagy ord�toz�sban csak n�h�nyan hallhatt�k meg, de egy emberk�nt
meg�lltak, �s let�rdeltek.

Ism�t a majomember besz�lt.

- �lljatok fel! Menjetek a kapukhoz, �s hozz�tok ide a zulik

kapit�nyait. Engedelmeskedni fognak, �s a harc v�get �r. - A harcosok
sarkon fordultak, �s kivonultak a teremb�l.

Tarzan a t�rsaihoz fordult.

 - M�k�d�tt. Gondolom, hogy �gy lesz. B�rmilyen k�l�n�s er� is ez,
a Gonfalb�l �rad. A Nagy Smaragd ugyanezzel a titokzatos er�vel
rendelkezik. Gazemberek kez�ben sz�rny�s�geket m�vel, de tal�n j�ra is
lehet haszn�lni.

Gonfala fesz�lten hallgat�zott. El�lt a harci l�rma, �s a

folyos�n k�zeled� l�ptek visszhangzottak.

J�nnek - suttogta.

�tven amazon vonult be a kaji kir�lyn� sz�ne el�, fele r�szben

kajik, fele r�szben zulik. Vad csapat volt, sok v�rz� sebes�lt volt
k�zt�k. Komor pillant�sokkal m�regett�k egym�st �s az emelv�nyen �ll�
kis t�rsas�got.

Tarzan fel�j�k fordult.

- Felszabadultatok imm�r Woora �s Mafka uralma al�l. Woora

halott, Mafk�t hamarosan a kezetekbe adom, �s azt tesztek vele, amit
akartok. Nincs hatalma rajtatok, ha t�vol tartj�tok a Gonfalt�l. Mi
elhagyjuk az orsz�gotokat, �s Gonfala is vel�nk j�n. Rabok �s
rabszolg�k, akik csak akarnak, mind vel�nk j�hetnek. Mikor
biztons�gban kijutottunk innen, �tadjuk a Gonfalt az egyik
harcosotoknak, aki elk�s�rhet minket h�rom t�rs�val egy�tt, de nem
t�bbel. Hajnalodik, r�gt�n indulunk. �me, itt van Mafka - karjaiba
emelte a v�n m�gust, �s az amazonok el� rakta.

A feh�rek kis csoportja �s Gonfala, a kajih kir�lyn�je hal�los

cs�ndben elhagyta a termet. Tarzan vitte a Gonfalt mindenki sze-me
l�tt�ra, van Eyk pedig a zulik Nagy Smaragdj�t.

A v�ros f�utc�j�n feket�kb�l �s feh�rekb�l �ll� kisebb csapat

v�rakozott, akiket Tarzan h�vott �ssze a Gonfal var�zslatos erej�vel.
A kajik foglyai �s rabszolg�i voltak.

- Elhagyjuk ezt az orsz�got - mondta nekik a majomember -, aki

vel�nk akar tartani, j�jj�n.

- Mafka meg�l benn�nket - ellenkezett az egyik.

Metsz� sikolyok hallatszottak a palota belsej�b�l, hogy azt�n

r�gt�n elnyomj�k �ket a harag �s gy�l�let �v�lt�sei.

- Mafka senkinek sem �rthat t�bb� - mondta Tarzan.

11. �rul�s

Tarzan �s a Gonfal v�delme alatt b�k�sen �tvonultak a kajik

orsz�g�n. Azokon, akik eddig foglyok �s rabszolg�k voltak, most ideges
f�lelem lett �rr�. K�ptelenek voltak hinni a csod�ban, mely kiragadta
�ket a v�n m�gus karmai k�z�l, aki oly sok�ig uralkodott rajtuk,
akit�l rettegtek. Minden pillanatban v�rt�k, mikor j�n �rt�k a hal�l,
vagy a h�v�s, hogy t�rjenek vissza, �s kegyetlen k�nok k�z�tt
elpusztuljanak. De nem t�rt�nt semmi, �s v�g�l el�rt�k a Neubari
v�lgy�t.
 - Itt elv�lnak �tjaink - mondta Tarzan. - Ti d�lnek mentek, �n
�szaknak. - �tadta a Gonfalt van Eyknek. - Tartsd magadn�l reggelig,
majd add �t egyik�knek. - A h�rom n�re mutatott, akik kajit�l id�ig
k�s�rt�k �ket, s �gy sz�lt hozz�juk: - Vigy�tek vissza a k�vet, �s ha
k�pes k�z�letek haszn�lni valaki, j�ra ford�tsa az erej�t, ne rosszra.

- Wood, �rizze meg a zulik Nagy Smaragdj�t Gonfala sz�m�ra.

Rem�lem, boldogs�got hoz majd neki, de ebben nem vagyok biztos.
Mindenesetre nem fog sz�k�lk�dni semmiben.

- �s hol j�v�nk mi a k�pbe? - k�rdezte Spike.

A majomember megr�zta a fej�t.

- Sehol. �r�ljetek, hogy �p b�rrel meg�szt�tok. Ez sokkal t�bb,

mint amit p�r nappal ezel�tt rem�lhettetek volna.

- Azt akarod mondani, hogy visszaadod a nagy k�vet a feket�knek,

�s nek�nk nem jut semmi? Ez nem igazs�g! �s amin kereszt�lment�nk? Nem
tehetsz ilyet!

- M�r meg is tettem.

Spike a t�bbiekhez fordult.

- �s ti, haverok, hagyj�tok ezt? - ki�ltotta d�h�sen.

- Az a k�t k� mindannyiunk�. Londonba kellene vinn�nk �s eladnunk

�ket. A kapott p�nzen pedig egyenl�en megosztozn�nk.

- A magam r�sz�r�l m�r annak is �r�l�k, ha a b�r�met menthetem -

mondta van Eyk. - �gy hiszem, Gonfal�nak joga van az egyik k�h�z. A
m�sik b�ven el�g lesz a kajiknak �s a zuliknak, hogy val�ra v�lthass�k
terveiket, kijuthassanak a nagyvil�gba. A legnagyobb r�sz�t �gyis
kicsalj�k t�l�k, de legal�bb teljes�lnek a v�gyaik.

- Szerintem meg kellene osztoznunk rajtuk - mondta Troll. -

Nek�nk is j�rna valami.

N�h�ny felszabad�tott feh�r egyet�rtett vele, m�sok viszont azt

mondt�k, hogy boldogok lenn�nek, ha �lve hazaker�ln�nek, �s min�l
el�bb megszabadulnak a k�vekt�l, ann�l jobb.

- Gonosz dolgok ezek -mondta egyik�k -, csak szerencs�tlens�get

hoznak mindenkire.

- Az�rt �n v�llaln�m ezt a kock�zatot - morogta csal�dottan

Spike.

Tarzan hidegen v�gigm�rte �t.

- Nem fogod megszerezni. Megmondtam nektek, mi a dolgotok, te is

ehhez tartsd magad. �n ism�t visszat�rek, miel�tt ti elhagyn�tok az
orsz�got, �s megtudom, ha valami rosszban s�ntik�ltok. Ezt j�l jegyezd
meg.

Lesz�llt az �j. A menek�l�k kis csapata - tal�n ha sz�zan

lehettek - t�bort �t�tt, �s elk�sz�tette a mag�val hozott �lelmet. A
feket�k, akik eddig rabszolg�k voltak, ellenkez�s n�lk�l lettek most
is a feh�rek hord�rai, szem�lyi szolg�i. T�rt�nt n�h�ny b�tortalan
k�s�rlet a csapat megszervez�s�re, Wood �s van Eyk megpr�b�lt�k
�tvenni annak az embernek a hely�t, akit �k csak Claytonk�nt ismertek,
�s aki olyan term�szetess�ggel ragadta mag�hoz a vezet�st, amilyen
term�szetess�ggel a t�bbiek elfogadt�k.

Tarzan figyelte az �jszakai el�k�sz�leteket, s hat�rozottan

Woodhoz fordult.

- Mag�ra �s van Eykre b�zom a vezet�st. Nem lesz semmi gondjuk,

hacsak Spike-kal nem. J� lesz vigy�zni vele. D�len, h�romnapi
j�r�f�ldnyire bar�ts�gos falvakra bukkannak, onnan m�r k�nny� dolguk
lesz.

Ez volt minden. Sarkon fordult, �s elt�nt az �jszak�ban. Elmaradt

a hosszadalmas �s felesleges b�cs�zkod�s.

- H�t ez gyorsan ment - mondta van Eyk.

Wood megvonta a v�ll�t.

- � m�r csak ilyen.

Gonfala a s�t�ts�get f�rk�szte.

- Elment? Lehet, hogy soha t�bb� nem j�n vissza?

- Ha v�g�re j�rt a dolg�nak, akkor tal�n visszaj�n. De addiDra mi

m�r elhagytuk az orsz�got.

- Biztons�gban �reztem magamat, am�g vel�nk volt. - A l�ny

odal�pett Woodhoz, �s szorosan mell� �llt. - Veled is biztons�gban
�rzem magam, Stanley, de � ... mintha Afr�ka egy darabja lett volna.

A f�rfi b�lintott, �s �tkarolta a l�nyt.

- Mi majd vigy�zunk r�d, kedvesem. Tudom, mit �rzel. Ugyan�gy

�reztem �n is, am�g vel�nk volt. Nem kellett t�r�dn�m semmivel,
eszembe se jutott, hogy vesz�ly leselkedhet r�nk. Szinte
term�szetesnek vettem, hogy mindenre gondol.

- Sokat t�n�dtem rajta - mondta van Eyk merengve, -, ki lehet �,

honnan j�tt, mit csin�l Afrik�ban. Vajon ... vajon nem lehets�ges,
hogy � ...

- Hogy kicsoda �?

- Hogy tal�n m�gis l�tezik az a Tarzan?

Wood felnevetett.

- Tudod, ez m�r nekem is megfordult a fejemben. Persze Tarzan nem

l�tezik, de ez a Clayton m�lt� lenne hozz�.

A n�ger fi�, aki f�z�tt r�juk, vacsor�zni h�vta �ket.

Kev�s �leLn�k maradt, ez�rt �gy d�nt�ttek, hogy Spike �s Troll

m�snap elmennek vad�szni.
 Wood kiss� keser�en felnevetett.

- Na, �s mivel fogunk vad�szni? Csak d�rd�ink �s k�seink vannak.

Milyen vadat tudunk mi ejteni ezekkel?

Van Eyk b�lintott.

- Igazad van. Mit tegy�nk? M�rpedig h�sra sz�ks�g�nk van.

Mindaddig, am�g el nem jutunk az eml�tett bar�ts�gos falvakhoz,
vadh�ssal kell t�pl�lkoznunk. Nincs m�s lehet�s�g�nk.

- Esetleg hajt�kkal vad�szhatn�nk, akik a l�ndzs�k el� tereln�k a

felvert vadat. Tal�n ejthet�nk valamit.

Van Eyk elvigyorodott.

- Ha szerencs�nk van, felhajtunk valami sz�vbeteg �llatot, az

belehal majd a csod�lkoz�sba.

- De h�t a bennsz�l�ttek l�ndzs�val ejtenek nagyvadakat! -

makacskodott Wood.

Van Eyk arca felder�lt. Pattintott az ujjaival.

- Megvan! �jak �s ny�lvessz�k! Biztos akad itt n�h�ny fekete, aki

el tudja k�sz�teni �ket, �s a haszn�latukhoz is �rt. H�, Kamudi! Gyere
csak ide!

Az egyik guggol� n�ger fi� felemelkedett, �s odament hozz�juk.

- Igen, bwana - engem h�vni?

- Mondd csak, van olyan k�ztetek, aki le tud ter�teni egy vadat
�jjal �s ny�llal?

Kamudi elvigyorodott.

- Igen, bwana.

- �s fegyvert k�sz�teni? Tudtok �jakat �s ny�lvessz�ket csin�lni?

- Igen, bwana. Mindegyik�nk tud.

- Nagyszer�! N� itt valami haszn�lhat� fa a k�rny�ken? - Van Eyk

hangja s�rget� �s aggodalmas volt.

- Lenn a foly�n�l nagyon sok n�.

- H���! H�t ez pomp�s! Mikor a B�k befejezt�k a vacsor�t, vidd le

�ket a foly�hoz, �s szedjetek annyi f�t, hogy mindenkinek jusson �j �s
egy csom� ny�lvessz�. P�rat m�r ma este csin�ljatok meg. Ha nem
k�sz�lnek el, holnap nem esz�nk. �rted?

- Igen, bwana, vacsora ut�n.

B�rsonyosan l�gy volt az �jszaka. Telihold ragyogta be a t�bort,

els�pasztva a kihuny� t�zek parazs�t. A feket�k szorgosan gy�rtott�k
orm�tlan, kezdetleges, de haszn�lhat� �jaikat �s nyilaikat.
 A feh�rek kis csoportokba gy�ltek. Egy s�tor el�tt, amelyet
Gonfal�nak �t�ttek f�l, a l�ny, Wood �s van Eyk hevertek a Kajib�l
hozott b�r�k�n, �s a j�v�r�l besz�lgettek. Gonfala a sok-sok csod�r�l
�lmodozott, mely az ismeretlen civiliz�ci�ban, Londonban v�r r�. A
f�rfiak Amerik�r�l besz�lgettek, a csal�djukr�l, r�gi bar�taikr�l,
akik m�r bizony�ra r�g lemondtak r�la, hogy �lve viszontl�ss�k �ket.

- A zulik Nagy Smaragdja gazdag n�v� tesz t�ged, Gonfala. - Wood

kiss� sajn�lkozva mondta ezt. - Gy�ny�r� h�zad lesz, pazar ruh�id,
bund�id, aut�id �s sok-sok szolg�d, k�r�lzsongnak majd a f�rfiak.
Rengeteg f�rfi.

- Mihez kezdjek annyi f�rfiv�l? Nekem csak egy kell.

- Nekik viszont kellesz majd, �nmagad�rt �s a p�nzed�rt. - �gy

t�nt, a gondolat szomor�s�ggal t�lti el Woodot.

- Nagyon �vatosnak kell lenned -figyelmeztette van Eyk. -

N�melyik�k igaz�n elb�v�l�.

A l�ny v�llat vont.

- Att�l nem tartok. Stanley majd vigy�z r�m, ugye, Stan?

- Ha te is �gy akarod, de ...

- De micsoda?

- Tudod, te m�g sosem tal�lkozt�l olyan f�rfiakkal, amilyenekkel

most fogsz. Lehet, hogy tal�lsz valakit, akit ... - Wood t�tov�zott.

- Valakit, akit? - k�rdezte a l�ny.

- Akit jobban szeretsz majd, mint engem.

Gonfala felkacagott.

- Att�l nem f�lek.

- De �n igen.

- F�l�sleges. - A l�ny szemei k�nnyben �sztak.

- Te m�g olyan fiatal, naiv �s tapasztalatlan vagy. Halv�ny

fogalmad sincs r�la, minek n�zel el�be, milyen f�rfiak j�rnak-kelnek a
vil�gban, k�l�n�sen a civiliz�lt vil�gban ...

- Olyan rosszak, mint Mafka?

- Bizonyos szempontb�l m�g rosszabbak.

Van Eyk f�l�llt, �s ny�jt�zott egyet.

- Megyek, �s elteszem magamat holnapra - mondta. - Jobban

tenn�tek, ha ti is k�vetn�tek a p�ld�mat. J� �jt!

J� �jszak�t k�v�ntak neki, �s hosszan ut�nan�ztek. Azt�n a l�ny

Woodhoz fordult.
 - �n nem f�lek - mondta -, �s neked sem szabad f�lned. Egym�s�
lesz�nk, �s �n biztos vagyok benne, hogy nekem nem kell senki m�s.

Wood megfogta a l�ny kez�t, �s megsimogatta.

- B�rcsak mindig �gy �rezn�l, kedvesem. Mert �n �gy �rzek - �s

mindig is �gy fogok.

- Akkor semmi sem v�laszthat el benn�nket. - Kez�t a f�rfi kez�be

cs�sztatta, �s megszor�totta.

M�g egy kis ideig besz�lgettek, �s tervezgettek, ahogy a

szerelmesek teszik id�tlen id�k �ta, azt�n a f�rfi kiss� t�volabb
ment, �s led�lt aludni. Gonfala is nyugov�ra t�rt a s�tr�ban, de nem
j�tt �lom a szem�re. T�l boldog volt. �gy �rezte, egyetlen percnyi
boldogs�got sem vesztegethet alv�ssal, az �r�m egyetlen pillanat�t
sem, mely egy�bk�nt elsz�llna nyomtalanul.

N�h�ny perc m�lva fel�llt, �s kil�pett az �jszak�ba. A hold m�r

nyugatra hajlott, �s a l�ny s�t�lgatni kezdett a t�bort szeg�lyez� �si
f�k �rny�k�ban. Lassan �s csendesen j�rt, boldog elragadtat�sban,
melyet nemcsak szerelme, hanem a szabads�g eddig ismeretlen �rz�se is
sz�tott, mi�ta Mafka hatalma megsz�nt f�l�tte. T�bb� nem vettek er�t
rajta a gy�l�lt kegyetlens�gi bossz��ll�si rohamok, melyekr�l most m�r
tudta, hogy nem a saj�t, val�di �nj�b�l fakadtak, hanem a v�n m�gus
hipnotikus erej�b�l.

Megborzongott, mikor esz�be jutott a v�nember. Lehet, hogy � volt

az apja, de mit sz�mit az? Apai szeretetet �s t�r�d�st sohasem kapott
t�le. Pr�b�lt megbocs�tani neki, �s szeretettel gondolni r�, de nem
siker�lt. Am�g �lt, gy�l�lte �t, mi�ta meghalt, gy�l�lte az eml�k�t.

Megpr�b�lta ler�zni mag�r�l ezeket a nyomaszt� eml�keket, �s a

boldogs�gra gondolni, amiben r�sze van, �s ami a j�v�ben v�r r�.

Hirtelen hangokra lett figyelmes a k�zelben.

- Az az �t�d�tt alak! Volt k�pe visszaadni a Gonfal�t a

feket�knek. Nek�nk j�rt volna az is, meg a smaragd is. Gondold csak
meg, Troll! Majdnem �tmilli� font. Ennyit kaptunk volna �rte Londonban
vagy P�rizsban. Erre odaadja a smaragdot annak az �tkozott fekete
boszork�nak! Mihez kezd az vele? Az amerikai majd r�teszi a kez�t! A
n� azt hiszi, hogy a fick� bolondul �rte �s el fogja venni feles�g�l,
de ki hallott m�r olyant, hogy egy amerikai n�ger n�t vesz feles�g�l?

- Igazad van, Spike. Nem j�l van ez �gy. Mi lenne, ha ...

A l�ny nem akart t�bbet hallani. Sarkon fordult, �s n�m�n

belevetette mag�t az �jszak�ba. �lmai �sszet�rtek, boldogs�ga semmiv�
lett.

Wood kor�n �bredt, �s r�gt�n Kamudit h�vta.

- �breszd f�l a t�bbieket - parancsolta -, kor�n indulunk. -

Ezut�n megkereste van Eyket, �s mindketten hozz�l�ttak az �ti
el�k�sz�letek megszervez�s�hez.

- Hagyjuk aludni Gonfal�t, am�g csak lehet - mondta Bobnak -,

neh�z nap v�r r�nk.
 Van Eyk f�b�l k�sz�tett �gya k�r�l tapogat�zott a kora hajnal
bizonytalan dereng�s�ben. Hirtelen nagyot k�romkodott.

- Mi a baj? - k�rdezte Wood.

- Stan, elt�nt a Gonfal! Tegnap este ide, a b�r�k al� rejtettem.

Wood gyorsan �tkutatta a saj�t �gy�t is, azut�n m�g egyszer, m�g
alaposabban. Mikor megsz�lalt, k�bultnak, megrend�ltnek l�tszott:

- A smaragd is elt�nt, Bob! Ki lehetett ...?

- A kajik! - mondta van Eyk meggy�z�d�ssel.

Mindketten a t�bornak arra a r�sz�re siettek, ahol a kaji

amazonok vert�k fel a s�trukat �jszak�ra. A h�rom n� �ppen �bredezett.
Az idegenek j�tt�re fel�lltak.

A k�t f�rfi minden bevezet�s, magyar�z�t vagy menteget�z�s n�lk�l

�tkutatta a h�rom n� fekhely�t.

- Mit kerestek? - k�rdezte az egyik amazon.

- A Gonfalt - felelte van Eyk.

- Az n�latok van - mondta a n� -, nem n�lunk.

A r�vid egyenl�t�i hajnal m�r �tadta hely�t a f�nyes nappalnak,

mikorra Wood �s van Eyk v�geztek a t�bor �tkutat�s�val, �s kider�lt,
hogy Spike-nak �s Troll-nak nyoma veszett.

Wood cs�ggedtnek, rem�nyvesztettnek l�tszott.

- R�gt�n kital�lhattuk volna - mondta. - Azok ketten �gy

morogtak, mint a kuty�k, mikor Clayton visszaadta a Gonfalt a
kajiknak, a smaragdot pedig Gonfal�nak.

- Mihez kezdj�nk? - k�rdezte van Eyk.

- Term�szetesen a nyomukba ered�nk. Engem nem is ez aggaszt,

hanem az, hogy ker�ljek Gonfala szeme el�? Nagyon sz�m�tott r�, hogy
eladja a smaragdot. Mindig arr�l �lmodoztunk, milyen csod�s dolgokat
v�s�rol majd az �r�b�l, meg hogy mi mindent kezd�nk azzal a tem�rdek
p�nzzel. Szeg�nyk�m! Persze nekem elegend� p�nzem van ahhoz, hogy
mindketten meg�lj�nk, de az nem ugyanaz. Gonfala annyira v�gyott r�,
hogy f�ggetlen n� legyen, nem pedig kolonc a nyakamon!

- Nos, akkor el kell mondanod neki, �s jobb, ha min�l el�bb

t�lesel rajta. Ha utol akarjuk �rni a gazfick�kat, r�gvest indulnunk
kell.

- Ok�.! - Wood Gonfala s�tr�hoz ment, �s sz�l�totta a l�nyt. Nem

kapott v�laszt. Hangosabban sz�lt, majd t�bbsz�r megism�telte, de
hi�ba. Bel�pett a s�torba, �m Gonfal�nak nyoma sem volt.

S�padtan, megrend�lten j�tt vissza.

- �t is magukkal vitt�k, Bob.

 A m�sik a fej�t r�zta.

- Az lehetetlen. Arra fel�bredt�nk volna ... ha Gonfala �gy

akarja.

Wood d�h�sen felfortyant.

- �gy �rted, hogy ...?

Van Eyk f�lbeszak�totta, �s kez�t a bar�tja v�ll�ra tette.

- �n sem tudok t�bbet, mint te, Stan. Csak meg�llap�tottam egy

nyilv�nval� t�nyt, amit te is �ppen olyan j�l tudsz, mint �n.

- De a k�vetkeztet�seid!

- Azokon sem tudok v�ltoztatni. Nem vihett�k el Gonfal�t er�vel,

an�lk�l, hogy f�l ne �bresszenek minket. Teh�t vagy �nk�nt ment vel�k,
vagy nem is vel�k ment.

- Ez ut�bbi kiz�rt dolog. Gonfala sohasem hagyott volna el. Az

este m�g a j�v�nket tervezgett�k, �s arr�l �br�ndoztunk, hogy mihez
kezd�nk, miut�n egybekelt�nk.

Van Eyk a fej�t cs�v�lta.

- Elgondolkodt�l-e m�r valaha is komolyan arr�l, Stan, hogy is

lesz ez? Ti ketten, Amerik�ban? �pp annyira szem el�tt tartom az �
boldogs�g�t, mint a tiedet, �regfi�. Szerintem ott f�ldi pokol lenne
az �letetek, mindkett�t�k�. Te is �pp ugyan olyan j�l tudod, mint �n,
hogy mit jelent a demokr�cia haz�j�ban, Amerik�ban �lni annak, akinek
b�rmilyen kev�ske sz�nes v�r is cs�rgedezik az ereiben. A feket�k
�pp�gy kik�z�s�ten�nek benneteket, mint a feh�rek. Nem a szem�lyes
el��t�let besz�l bel�lem, csup�n k�zl�m a t�nyeket. Ezek sz�rny�,
kegyetlen, rettenetes t�nyek, de t�nyek.

Wood szomor� megad�ssal b�lintott. Nem �rz�d�tt harag a

hangj�ban, mikor v�laszolt.

- Ezt �n is tudom, de a poklok t�z�n is �tmegyek ez�rt a n��rt.

Ha kell, elk�rhozom �rte. �s h�l�t adok Istennek, hogy megtehetem.
Ennyire szeretem �t.

- Akkor nincs �rtelme a tov�bbi besz�dnek. Ha �gy �rzel, �n

melletted �llok. T�bbet egy sz�t sem sz�lok err�l, �s ha egyszer
val�ban �sszeh�zasodtok, �n v�ltozatlanul kitartok mellettetek.

- K�sz�n�m, �reg bar�tom, ebben biztos voltam. Most pedig

gyer�nk, induljunk ut�nuk.

- M�g mindig �gy v�led, hogy magukkal vitt�k Gonfal�t?

- Van egy elm�letem. N�luk van a Gonfal �s a zulik Nagy

Smaragdja. L�ttad, hogyan haszn�lta Clayton a titokzatos er�t, mellyel
uralma al� hajtotta a kajikat �s a zulikat is. �k most arra haszn�lt�k
ezt, hogy r�k�nyszer�ts�k Gonfal�t, felt�n�s n�lk�l csatlakozzon
hozz�juk. Hiszen tudod, hogy nekem is volt r�szem hasonl� �lm�nyben,
mikor Mafka elragadott Claytont�l.
 - Azt hiszem, igazad van. Erre nem gondoltam. mit akarhatnak
Gonfal�t�l?

Van Eyk zavarba j�tt.

- Csak nem azt akarod mondani, hogy ...? - k�rdezte szinte

k�ts�gbeesve Wood.

Van Eyk tehetetlen�l megvonta a v�ll�t.

- F�rfiak - mondta -, �s nem is a legjobb fajt�b�l.

- Meg kell tal�lnunk �t! - Wood szinte �rj�ng�tt.

N�h�ny fekete r�akadt a sz�kev�nyek nyom�ra. A nyom d�lnek

vezetett. Megkezd�d�tt az embervad�szat.

12. Ism�t egy�tt

K�t h�t telt el. Tarzan a sz�ks�ges �rtes�l�sek birtok�ban

visszat�r�ben volt �szakr�l. N�ha esz�be jutott a k�t amerikai �s
Gonfala, no meg a foglyok, akiket kiszabad�tott Kajib�l, �s azon
t�n�d�tt, hogyan boldogulnak. Elegen voltak ahhoz, hogy biztons�gban
eljussanak a bar�ti t�rzsekhez, ahonnan m�r j�tszva el�rhetik a
civiliz�lt vil�g el�retolt �ll�sait. �gy gondolta, hogy m�r j�kora
utat megtehettek, �s az exped�ci� gyakorlott teherhord�kkal �s b�s�ges
k�szletekkel rendelkezik. Tudta, hogy az amerikaiaknak akkor is el�g
p�nz�k van,a k�lts�gek fedez�s�re, ha nem haszn�lj�k fel biztos�t�kul
a zulik Nagy Smaragdj�t.

K�s� d�lut�nra j�rt, mikor a Dzsungel Ura egy vad�sz�sv�nyen, az

erd� sz�l�n ruganyos l�ptekkel haladt. A l�gy szell� v�gigsim�tott az
arc�n, �s felborzolta fekete haj�t. Szemmel m�g nem l�that�,
ismeretlen dolgok �zenete jutott el az orr�hoz. Num�nak, az
oroszl�nnak a cs�p�s szag�t �rezte. �reg p�ld�ny lehetett, mert a szag
er�sebb volt, mint egy k�ly�k�, vagy egy ereje telj�ben l�v� �llat�.

�m Tarzan sz�m�ra ez csak egy volt a sok k�z�l. Nemigen t�r�d�tt

vele, csak amikor a sz�l �jabb, halv�ny szagnyomot sodort az orr�ba.
Egy tarmangani�t, egy feh�r n��t. Ez is ugyanabb�l az ir�nyb�l j�tt,
mint az oroszl�n�. A kett� egy�tt trag�di�t sejtetett. Tarzan
felugrott a f�k lombjai k�z�. A vadcsap�sok kanyarg�sak. Az �gak
k�z�tt pedig egyenes vonalban, rendk�v�l sebesen haladhatott, lev�gva
a ker�l�ket. Gyermekkora �ta ez volt a term�szetes k�rnyezete, hiszen
m�r akkor is �gy menek�tette �t a vesz�lyb�l nevel�anyja, Kala, a
majom.

A n� elgy�t�rten, �hesen �s zil�ltan v�nszorgott az �sv�nyen.

Feladott m�r minden rem�nyt, �rz�keit eltomp�totta a kimer�lts�g �s a
szenved�s. Nem hallott semmit, de �szt�ne azt s�gta neki, vessen egy
pillant�st a h�ta m�g�. �s akkor az �sv�nyen megl�tta az oroszl�nt.
Nesztelen�l �s lassan k�zeledett. Mikor a fenevad �szrevette, hogy
felfedezt�k, fogait vicsorgatta �s morgott.

A n� megtorpant �s szembefordult vele. J�rt�nyi ereje sem maradt,

k�ptelen lett volna felm�szni egy f�ra, a biztons�gba. Csak �llt,
t�gra nyitott szemmel, rem�nytelen�l, v�rva a v�get. M�r nem t�r�d�tt
semmivel, nem volt mi�rt �lnie. Csak az�rt im�dkozott, hogy kegyes
gyorsas�ggal j�jj�n a hal�l.

Meg�llt, erre az oroszl�n is meg�llt. L�ngol� szemekkel m�regette

�ldozat�t, majd hirtelen elindult fel� az �sv�nyen. N�h�ny l�p�s, �s
t�mad�sba lend�lt olyan gyorsan, k�ny�rtelen�l, ahogyan az �llatok
kir�lya szokott, mikor d�he a tet�fok�ra h�g.

A bestia lekushadt, szinte eggy� v�lta f�lddel, azt�n

sz�rny�s�ges, v�rszomjas �v�lt�s t�rt el� a tork�b�l, �s ugrott!

A n� szeme t�gra ny�lt, el�sz�r a r�m�lett�l, majd a

meglepet�st�l. Mert abban a pillanatban, mikor Numa t�mad�sba lend�lt,
egy szinte meztelen f�rfi ugrott az �sv�nyre hajl� lombok k�z�l a
vad�llat h�t�ra. A f�rfi �v�lt�se. �s morg�sa �sszekeveredett a
fenevad�val, �s ett�l a n� megborzongott. K�spenge villant a leveg�ben
egyszer, majd m�g egyszer, s az oroszl�n egy v�gs� �v�lt�st k�vet�en
�lettelen�l rogyott a f�ldre. A f�rfi m�ris f�l�llt. Ekkor a l�ny
felismerte �t, �s megk�nnyebb�l�s t�lt�tte el. Biztons�gban �rezte
mag�t. Tarzan azon nyomban a zs�km�nya h�t�ra tette a l�b�t, �s
tork�b�l felharsant a vez�rmajom h�tborzongat� diadal�v�lt�se, mely
oly sokszor visszhangzott m�r m�s erd�kben, dzsungelekben,
sivatagokban �s s�ks�gokon.

Hogy ez megt�rt�nt, a majomember a n�re pillantott.

- Gonfala! Mi baj van? Mit keres maga itt egyed�l?

A l�ny csak keveset mondott el neki. Csak annyit, hogy �gy

�rezte, boldogtalann� tenn� Woodot, ez�rt ink�bb megsz�k�tt. �szakra
j�tt, mert tudta, hogy azok d�lre tartanak. Rem�lte, hogy tal�l majd
egy falut, ahol befogadj�k, de nem tal�lt lakott helyet, ez�rt
visszafordult �s elindult a kajikhoz, az egyetlen n�phez, melyet
saj�tjak�nt ismert.

- Oda nem mehet vissza - mondta neki Tarzan. - Mafka v�delme

n�lk�l meg�ln�k mag�t.

- Igen, val�sz�n�leg �gy lenne, de h�t hov� mehetn�k?

- J�jj�n velem. Wood meg�rizte a smaragdot a maga sz�m�ra, amib�l

annyi p�nze lehet, amennyire sz�ks�ge van, �s ott �lhet biztons�gban
�s k�nyelemben, ahol akar.

Hetekbe telt, mire a majomember el�rte otthon�t a l�nnyal. Egy

t�gas bungal�ban lakott. A feles�ge sietett az �dv�zl�s�re, �s
gondoskodott r�luk. K�zben eg�sz id� alatt igyekeztek h�reket szerezni
Woodr�l, van Eykr�l �s t�rsaikr�l, de f�radoz�suk nem j�rt sikerrel.
Nyomtalan elt�n�s�k rejt�ly volt Tarzan sz�m�ra, �s elhat�rozta, hogy
r�gt�n �tnak indul felkutat�sukra. Az id� azonban nem sokat jelentett
a majomember sz�m�ra. Egy�b feladatai is voltak, �s gyorsan
teltek-m�ltak a napok. �m ez�ttal �ppen az id� hozta k�zelebb a
megold�st.

K�t feh�r ember poroszk�lt n�h�ny k�s�r�vel a zord, kegyetlen,

nyomaszt�, v�gtelennek t�n� s�r�s�gben.

- Ha volt m�r k�t ember, aki alaposan �s v�gk�pp elt�vedt, akkor

azok mi vagyunk. - Wood meg�llt, levette tr�pusi sisakj�t, hogy
let�r�lje a homlok�r�l patakz� ver�t�ket.

- Nem t�vedt�nk el jobban, mint a vezet�ink - eml�keztette van

Eyk.

- Ha tov�bbra is keletnek tartunk, biztosan tal�lunk valami

falut, ahol vezet�ket fogadhatunk.

- H�t akkor gyer�nk tov�bb:

F�l m�rf�ld megt�tele ut�n ki�rtek a vadon sz�l�re, �s t�gas,

hull�mz� s�ks�g t�rult a szem�k el�.

- Micsoda megk�nnyebb�l�s! - ki�ltott fel van Eyk. - M�r nem sok

hi�nyzott hozz�, hogy bedilizzek ett�l az erd�t�l.

- N�zd! - Wood megragadta t�rsa karj�t, �s el�re mu- tatott. -

Emberek!

- �gy n�z ki, mintha harcosok lenn�nek. L�tod azokat a

tolld�szeket? Jobb, ha leb�junk a f�be.

- Nos, m�r kiker�lt a kez�nkb�l a d�nt�s. Megl�ttak benn�nket.

M�r j�nnek is.

A k�t f�rfi csak �llt, �s figyelte a tucatnyi k�zeled� harcost.

- No n�zd csak, ez rendes t�rsas�gnak l�tszik.

- Rem�lem, t�nyleg azok is.

A feket�k meg�lltak vagy t�zl�p�snyire t�l�k, �s egyik�k, aki

l�that�an a vez�r�k volt, k�zelebb l�pett.

- Mit csin�lnak a bwan�k ezen a vid�ken? - k�rdezte j�

angols�ggal. - Vad�sznak?

- Elt�vedt�nk - magyar�zta Wood. - Vezet�ket keres�nk, hogy

kijuthassunk inn�t.

- J�jjenek - mondta a fekete. - Elvezetem �n�ket a nagy bwan�hoz.

- Hogy h�vj�k �t? - k�rdezte van Eyk. - H�tha tal�lkoztunk m�r

vele.

- Tarzan.

A k�t feh�r meglepetten n�zett �ssze.

- Csak nem azt akarja mondani, hogy Tarzan val�ban l�tez�

szem�ly? - k�rdezte Wood.

- Aki azt mondja, hogy nem l�tezik, az nem mond igazat. Egy �r�n
bel�l tal�lkozhatnak vele.

- �s t�ged hogy h�vnak?

- Muvir�nak, bwana.
 - H�t akkor vezess minket, Muwiro, indulhatunk.

Egy �r�val k�s�bb a k�t f�rfi egy hatalmas bungal� t�gas

verand�j�n �llt, �s a h�zigazda �rkez�s�t v�rta.

- Tarzan - d�rm�gte van Eyk. - El�g val�sz�n�tlen�l hangzik. M�r

j�n is. - K�zeled� l�pteket hallottak a h�z belsej�b�l, s r�gt�n
ezut�n egy f�rfi l�pett ki a verand�ra.

- Clayton! - ki�ltottak fel egyszerre.

- �r�l�k, hogy viszontl�thatom �n�ket - mondta Tarzan, - Semmi

h�rt sem kaptam magukr�l, �s m�r kezdtem agg�dni. Merre j�rtak?

- Azon az �jjelen, mikor maga elment, Spike �s Troll ellopt�k a

Gonfalt �s a Nagy Smaragdot, �s megl�gtak vel�k. Gonfal�t is magukkal
vitt�k. R�juk vad�sztunk eddig, de m�r az els� napon nyomukat
vesztett�k, valami szikl�s vid�ken. Nem is bukkantunk r�juk az�ta sem.
A feket�ink szerint d�lnyugat fel� menek�ltek. Mi is elindultunk
arrafel�, de elt�vedt�nk.

- Odavan a Gonfal �s a Nagy Smaragd is? Nos, tal�n �gy van j�l.
T�bb boldogtalans�g j�r a nyomukban, mint b�rmi m�snak. A gazdags�g
m�r csak ilyen.

- Kit �rdekelnek a k�vek! - ki�ltott fel Wood. - �n Gonfal�t

akarom megtal�lni. Egy lyukas garast nem adn�k a k�vek�rt.

- Azt hiszem, meg fogjuk tal�lni �t. Afrik�ban �n b�rkit

megtal�lok. De most hadd mutassam meg a szob�jukat. F�r�djenek meg,
hagytam ott tiszta ruh�kat is, biztosan tal�lnak k�zt�k megfelel�
m�ret�t. Ha elk�sz�ltek, j�jjenek a bels� udvarra, ott tal�lkozunk.

Van Eyk �rkezett els�nek az udvarra, egy gy�ny�r�, paradicsomi

kertbe, mely k�r� a h�z �p�lt. Aranysz�ke l�ny fek�dt egy k�nyelmes
n�dkanap�n, a kez�ben egy Illustrated London News. A l�pteket hallva
megfordult, �s szeme t�gra ny�lt a meglepet�st�l.

- Bob! - leveg� ut�n kapkodott, �s felugrott.

- Gonfala!

- � hol van? Nincs semmi baja?

- Nincs, �s � is itt van. De h�t hogyan tudt�l megsz�kni

Spike-t�l �s Troll-t�l?

- Spike-t�l �s Troll-t�l? Sohasem voltam vel�k.

- H�t egyed�l ment�l el? Mi�rt?

A l�ny elmes�lte Spike �s Troll besz�lget�s�t.

- Akkor meg�rtettem, hogy t�nkretenn�m Stanley �let�t. Tudtam,

hogy szeret engem, �s esz�be sem jut a smaragd. �s �n is szerettem �t.
Ahhoz t�ls�gosan is, hogy hozz� menjek. Tal�n, amikor volt ideje
�tgondolni a dolgot, �r�lt, hogy otthagytam �t.
 Van Eyk megr�zta a fej�t.

- Nem, nagyon t�vedsz. Besz�ltem vele err�l a dologr�l, �s

igyekszem a lehet� legpontosabban id�zni a szawait: "Ak�r a poklok
t�z�n is �tmegyek ez�rt a n��rt. Ha kell, elk�rhozom �rte, �s h�l�t
adok Istennek, hogy megtehetem. H�t ennyire szeretem �t:" Azt hiszem,
pontosan �gy mondta.

K�nnyek futott�k el a l�ny szem�t.

- Ugye, hamarosan viszontl�thatom?

- B�rmelyik pillanatban itt lehet. M�r j�n is. �n pedig megyek.

A l�ny pillant�s�b�l h�la sug�rzott.

Amikor Wood bel�pett az udvarra �s megl�tta �t, egy pillanatig

csak �llt, �s majd felfalta a szem�vel. Azut�n sem sz�lt, nem is
k�rdezett semmit, csak �dament hozz�, �s a karj�ba z�rta. Az
�r�mk�nnyekt�l sok�ig nem tudtak megsz�lalni.

Az els� megbesz�l�s ut�n azt�n megold�dott a nyelv�k, ki�nt�tt�k

egym�snak a sz�v�ket. Ett�l kezdve tudt�k, hogy t�bb� semmi sem �llhat
k�z�j�k.

Este a t�bbiekkel egy�tt a j�v�t tervezgett�k. Wood kijelentette,

hogy �sszeh�zasodnak, �s Amerik�ba mennek.

- El�sz�r Londonba kell utaznom - mondta Gonfala. - El kell

juttatnom egy levelet a Gyarmat�gyi Miniszt�riumba. Tudod, m�r
besz�ltem r�la neked. Mindj�rt kihozom. Nem tudom, mi �ll benne, mert
sosem tan�tottak meg olvasni.

A szob�j�ba ment, �s hamarosan visszat�rt az id�k folyam�n

els�rgult lev�llel. �tny�jtotta Tarzannak.

- K�rem, olvassa fel hangosan - mondta.

"Az illet�keseknek.

A l�nyomra b�zom ezt a levelet, hogy Londonban igazolhassa

kil�t�t, ha valaha is lesz olyan szerencs�je, hogy meg tud sz�kni a
kajikt�l. Az �desanyj�t r�viddel az � sz�let�se ut�n meg�lt�k, �t
pedig a kajik kir�lyn�j�v� koron�zt�k, �s elnevezt�k Gonfal�nak.
Sohasem mertem el�rulni neki, hogy az �n l�nyom, mert Mafka azzal
fenyeget�z�tt, v�gez vele, ha kider�l, hogy nem � az anyja.

Mountfoid"

13. Kannib�lok

A lenyugv� nap hossz� �rny�kokat vet�tett kelet fel�. Letenni

k�sz�lt nyomaszt� terheit. A t�volban egy oroszl�n �v�lt�tt,
nyit�nyak�nt egy �jabb afrikai �jszak�nak, mely �ppolyan vad �s
fens�ges lesz, mint az �llatok kir�lya.

A nyolc emberb�l �ll� csapat lerakta szeg�nyes felszerel�s�t, �s

t�bort vert egy sivatagi k�t mellett. K�t feh�r b�r� volt k�z�tt�k,
akik fekete t�rsaikhoz hasonl�an �jjel nyilakkal �s r�vid d�rd�val
voltak felfegyverkezve. N�h�nyan h�st cipeltek, a legut�bbi vad�szat
maradv�nyait, �s volt n�luk k�t, �llatb�rbe g�ngy�lt csomag is.

A feket�k halkan, suttogva besz�lgettek vacsoraf�z�s k�zben. A

k�t feh�r elkeseredett volt �s d�h�s. Egyik�k a feket�k fel� intett a
fej�vel:

- Berezeltek a nyomorultak - mondta.

A m�sik b�lintott.

- Az emberev�k f�ldj�n j�runk, �s ezt �k is tudj�k.

T�rsa sok�ig �lt n�m�n, �s homlokr�ncolva n�zte a k�t, b�rbe

tekert csomagot.

- �n is bemajr�ztam, Troll - mondta v�g�l. - Majr�zok ezekt�l a

vackokt�l, szerintem �tok �l rajtuk.

Troll v�llat vont.

- Sok �tkot elviselek �n hatmilli� font�rt.

- Nan�. Ha meg�sszuk �lve.

- Emiatt nem agg�dom. Csak nehogy ennek a Clayton gyereknek a

karjaiba fussunk. Elszedn� t�l�nk a k�veket.

- �szakra ment.

- De azt is mondta, hogy visszaj�n, �s megtudja, csin�ltunk-e

valami stiklit. Nem cs�pem azt a fick�t.

A besz�lget�s elhalt, lassan r�g�dtak egy vadkanmatuzs�lem f�lig

f�tt h�s�n, a feket�k el�z� napi vad�szat�nak eredm�ny�n. Az erd�b�l,
melynek egy ny�lv�nya szinte a k�tig �rt, f�rk�sz� szemek figyelt�k
�ket. Oroszl�n�v�lt�s harsant.

- K�zeledik a nyomorult - jegyezte meg Spike. - Rem�lem, nem

emberev�.

Troll ideges lett.

- Pofa be! - morogta. - Nem tudsz valami kellemesebbr�l dum�lni?

Csak �gy a v�ltozatoss�g kedv��rt. A vil�gv�g�n lenni, egy sz�l puska
n�lk�l, ett�l min- denki ideges lenne. N�zd ezeket a vackokat! -
Beler�gott az �j�ba �s egy k�teg ny�lvessz�be, ami a l�b�n�l hevert. -
J�, ha meg�ln�k vel�k egy nyulat! Ha eltal�ln�m! De �n egy b�k�sen
�lldog�l� elef�ntot sem lenn�k k�pes eltal�lni t�z l�p�sr�l. Egy
oroszl�nt pedig ... Te is tudod, milyen c�lpont egy t�mad� oroszl�n.

- Az Isten szerelm�re., fogd m�r be a sz�d! Ism�t hallgattak egy

sort. A vadon �rny�ka m�r r�juk borult, �s messzire ny�lt a s�ks�gon
is. A nap elt�n�ben volt a l�that�ron. Hirtelen ijedt ki�lt�s harsant.

- Bwana, n�zd! - Az egyik fekete az erd� fel� mutatott.

 A feh�rek f�lpattantak, �s megp�rd�ltek. Vagy egy tucat fekete
k�zeledett fel�j�k. Spike lehajolt, hogy felszedje az �j�t �s a
ny�lvessz�it.

- Hagyd b�k�n! - figyelmeztette Troll. - Kevesen vagyunk, lehet,

hogy bar�ts�gos sz�nd�kkal j�ttek. - Spike �res k�zzel ism�t
kiegyenesedett. Fekete szolg�ik is fel�lltak sz�p lassan, egyenk�nt.

Az idegenek a fegyvereiket k�szenl�tben tartva, �vatosan

k�zeledtek. Meg�lltak a t�bort�l �gy tizl�p�snyire, �l�k�n haragos
arc� vez�r�kkel.

Megvet�, d�lyf�s tekintettel m�rte v�gig a k�t feh�rt �s hat

teherhord�jukat. Troll, hogy jelezze b�k�s sz�nd�k�t, felemelte az
egyik kez�t.

A vez�r �s harcosai ism�t k�zelebb l�ptek.

- Mit csin�lni itt a bantang�k f�ldj�n? - k�rdezte.

- K�s�r�ket keres�nk - felelte Troll ugyanabban a nyelvj�r�sban.

- Nagy szafari m�g�tt�nk ... sok puska ... nemsok�ra itt vannak. R�juk
v�runk.

- Hazudni - mondta a f�n�k. - Emberem k�vetni titeket, k�t nap,

azt�n h�rt hozni nekem. Nagy szafari nem lenni. Pusk�k nem lenni. Te
hazudni.

- Na, mit mondtam? - k�rdezte Spike. - �tok �l rajtunk, �s n�zd

csak, milyen er�s, hegyes fogaik vannak. Tudod, mit jelent ez?

- Mondtam, hogy a kannib�lok f�ldj�n j�runk - jegyezte meg Troll

lemond�an.

- Mindenhat� Isten! Mind a k�t k�vet odaadn�m egy pusk��rt -

ny�gte Spike.

- A k�vek! - ki�ltott fel Troll. - Ez az! Hogy nem jutott el�bb

esz�nkbe!

- Mire gondolsz?

- A Gonfalra. Mi is haszn�t vehetn�nk, ahogy az �reg Mafka. Csak

r�teszem a mancsomat, �s ezek a fick�k itt �gy t�ncolnak, ahogy �n
akarom.

- A kutyaf�j�t! Ez azt�n az �tlet! Mindj�rt elzavarjuk �ket. -

Lehajolt, �s bontogatni kezdte a Gonfalt, a kajik nagy gy�m�ntj�t.

A f�n�k k�zelebb l�pett.

- Mi van ott? - k�rdezte.

- Nagy var�zslat - mondta Troll. - Akarod l�tni?

A f�n�k b�lintott.

- Szeretni. Magammal vinni.

 Hamar lesz�llt a gyors tr�pusi �jszaka, csak a t�bor pisl�kol�
t�zei vil�g�tott�k meg az izgalmas jelenetet. A s�r�, m�ly �rny�kok
k�z�l oroszl�n figyelte az esem�nyeket ...

Spike kioldotta a Gonfal bor�t�s�t r�gz�t� csom�kat, �s remeg�

k�zzel f�lrehajtotta a vadb�rt. A nagy k� ragyogott �s szikr�kat sz�rt
a t�bort�zek remeg� f�ny�ben.

A f�n�knek el�llt a l�legzete, �s meglepetten h�trah�k�lt. Nem

tudta, milyen k� ez, de megijesztette a ragyog�sa.

Troll f�l t�rdre ereszkedett a Gonfal mellett, �s r�tette az

egyik kez�t.

- Menjetek innen! - mondta a f�n�knek. - Tegy�tek le a

fegyvereket mindannyian, �s t�njetek el!

A f�n�k �s harcosai mozdulatlanul n�zt�k a Gonfalt �s Troll-tNem

tett�k le a fegyvereiket, �s nem t�voztak.

Mivel l�tt�k, hogy semmi sem t�rt�nik, megj�tt a b�tors�guk.

- Fegyvert nem letenni, nem elmenni - mondta a f�n�k. - Maradni,

�s elvenni azt. Ti j�nni mi falu. Ti vagytok mi�nk.

- J�bb, ha elmentek - er�sk�d�tt Troll. Megpr�b�lt parancsol�

hangon besz�lni, de sikertelen�l.

- Mi a baja Gonfallal? - k�rdezte Spike.

- Nem m�k�dik.

- Hadd pr�b�ljam meg �n. - Spike lehajolt, �s r�tette a tenyer�t

a gy�m�ntra. - Fegyvert eldobni, �s t�n�s, miel�tt a nagy var�zslat
v�gez veletek! - ki�ltotta fenyeget�en.

A f�n�k el�rel�pett, �s akkor�t r�gott Spike arc�ba, hogy az

h�trazuhant. Emberei hangos harci ki�lt�sokkal rohantak r�juk, vadul
lengett�k a fegyvereiket. S ekkor, valahonnan a s�t�tb�l mennyd�rg�
�v�lt�s harsant, olyan er�vel, hogy a f�ld is beleremegett. Egy
hatalmas oroszl�n rontott a vad z�rzavar kell�s k�zep�be.

�tugrott a fekv� Spike-on, elsodorta Troll-t, �s a r�m�lt f�n�kre

meg a harcosaira vetette mag�t.

Troll megragadta a k�n�lkoz� alkalmat a sz�k�sre. F�lkapta a nagy

gy�m�ntot, odaki�ltotta Spike-nak �s a teherhord�knak, hogy menjenek
ut�na �s hozz�k a m�sik k�vet is, majd futni kezdett az erd� fel�.

Vad morg�ssal kevert sikolyok visszhangzottak a k�rny�ken, majd

csend lett.

Eg�sz �jszaka a vadon sz�l�t k�vett�k, �s meg sem �lltak, am�g

napkelte ut�n egy patakhoz nem �rtek. Kimer�lten rogytak a partj�ra.

A vadkan r�g�s marad�k�t majszolgatt�k ism�t. Ett�l kicsit jobb

kedvre der�ltek, �s besz�lgetni kezdtek, hossz� �r�k �ta el�sz�r.

- Azt hiszem, fogalmunk sincs r�la, hogyan m�k�dik a k� - sz�lalt

meg Troll.

- Tal�n neked nincs! - mondta Spike. - �n haszn�ltam.

- Te?

- H�t persze. Megmondtam nekik, hogy meghalnak, ha nem kopnak le,

�s erre mi t�rt�nik? A Gonfal h�vja az �reg emberev�t. Eml�kszel arra
a l�mp�sra, amit az a fick� d�rzs�lgetett, most nem jut eszembe a
neve, na ez pont ugyan�gy m�k�dik nekem. Megd�rzs�l�m, k�v�nok
valamit, �s �me, teljes�l!

- H�lyes�g.

- Ok�. H�t nem megcsin�ltam?

- Nem. Az az oroszl�n m�r j�val el�bb, mint amikor meg�rinthetted

volna a k�vet, elindult fel�nk. Kiszagolta a h�st. Ez csalta ide, nem
a te �tkozott k�ved.

- Tegy�nk pr�b�t. Add csak ide nekem.

Spike �tvette a gy�m�ntot Troll-t�l, kibontotta, �s r�tette a

kez�t a csillog� fel�letre. Mereven b�multa a t�rs�t, �s �gy sz�lt:

- �lj le!

Troll lekicsinyl�en elvigyorodott, �s azt tan�csolta Spike-nak,

hogy "menjen a pokolba". Spike pillanatnyi zavar�ban a fej�t
vakargatta, majd felder�lt az arca.

- H� - ki�ltotta -, jobb �tletem van! - Egy botocsk�val vonalat

h�zott a porba. - Most azt mondom, hogy nem tudsz �tl�pni rajta, �s
nem is tudsz.

- Ki mondta, hogy nem tudok? - k�rdezte Troll, �s �tl�pte a

vonalat.

- Azt hiszem, valamit nem eg�szen �rtek ebben a dologban -

vallotta be Spike. - Annak a Clayton fick�nak siker�lt a kajik �s a
zulik eset�ben. Te is l�ttad.

- Igen �m, de akkor Gonfala is ott volt - eml�keztette Troll. -

Lehet, hogy ez a megold�s. Val�sz�n�, hogy n�lk�le nem m�k�dik a
var�zslat.

- Meglehet - hagyta r� Spike -, de a zulik var�zsl�ja is megtette

ugyanezt a smaragddal, �s neki nem volt Gonfal�ja.

- No j�, akkor pr�b�ld meg a smaragddal.

- Add csak ide.

- N�lam ugyan nincs.

- Biztosaz egyik feket�n�l van.

- Mondtam neked, hogy hozzad!

 - Mindig az egyik fi� vigy�zott r� - jelentette Spike, �s a
f�ld�n elter�lt feket�khez fordult. - H�, Melyik�t�kn�l van a z�ld k�?
- Azok �res tekintettel b�multak el�bb r�, majd egym�sra.

- Nem lenni - mondta egyik�k. - Nem hozni.

- A pokolba! - ki�ltott fel Troll. - Ilyen barmok! Otthagynak egy

k�zel h�rommilli� fontot �r� k�vet a kannib�loknak!

14. Emberrabl�k fogs�g�ban

- Elf�radt�l? - k�rdezte Wood.

Gonfala a fej�t r�zta.

- Egy cseppet sem.

- Nagyon sz�p teljes�tm�ny egy olyan l�nyt�l, aki m�g sosem

csin�lt meger�ltet�bbet ann�l, hogy a tr�non �lt - nevetett van Eyk.

- Meg fogsz lep�dni. Val�sz�n�leg lepip�ln�lak mindkett�t�ket

sz�v�ss�gban �s kitart�sban. Tudod, gyakran vad�sztam a kajikkal, mert
Mafka ragaszkodott hozz�. Nagy h�ve volt a testedz�snek, ha nem saj�t
mag�r�l volt sz�.

- Ennek �r�l�k - mondta Wood -, mert m�g k�tnapi f�raszt�

menetel�s v�r r�nk, miel�tt el�rn�nk a vas�thoz. Szeretn�k m�r t�l
lenni rajta. Az igazat megvallva, elegem van Afrik�b�l, akkor l�ssam
legk�zelebb, amikor a h�tam k�zep�t.

- Nem hib�ztatlak �rte, Stan. Kis h�j�n hossz� id�re itt

ragadt�l.

- Igen, az �r�kk�val�s�g meglehet�sen hossz� id� - h�zta el a

sz�j�t Wood. - M�g most sem hiszem el, hogy megmenek�lt�nk.

- T�nyleg hihetetlen - mondta Gonfala. - Mi vagyunk az els�k,

akiknek siker�lt megsz�kni�k Mafk�t�l, m�rpedig � embereml�kezet �ta a
kajik k�zt �lt. A kajik �ll�t�sa szerint, mindig. �gy tartj�k, �
teremtette a vil�got.

A napi menetel�s ut�n, �tban a civiliz�ci� fel�, t�bort �t�ttek.

Tarzan megb�zhat�, j�l felszerelt szafarit �ll�tott �ssze nekik.

A f�rfiak �gy tervezt�k, hogy a vad�szatnak szentelnek egy napot,
mivel vadban gazdag vid�ken j�rtak, s ut�na k�vetkezne a k�tnapos
hossz� menetel�s a vas�tig. Wood bar�tja kedv�ben akart j�rni, ez�rt
egyezett bele a k�s�sbe. Van Eyk, a f�radhatatlan vad�sz, enged�lyt
k�rt a Dzsungel Ur�t�l, hogy n�h�ny tr�fe�val kieg�sz�thesse a
gy�jtem�ny�t.

Bek�sz�nt�tt az �jszaka, a vad�llatok elriaszt�s�ra gy�jtott

t�zek t�ncol� �rny�kokat vetettek a t�borra, s messzire ragyogtak a
s�t�ts�gben, egyszerre vonzva �s elriasztva a nagy ragadoz�kat, melyek
birodalm�t h�bor�tott�k. Az oroszl�nok f�ldj�n j�rtak. A f�nyekre m�s
szemek is felfigyeltek �gy egym�rf�ldnyire �szakra.
 - Vajon mi lehet az? - k�rdezte Spike.

- T�bort�z - morogta Troll. - Mit hitt�l, j�ghegy?

- Jaj, de vicces.

- Az sokkal ink�bb vicces, ha valaki elrohan, �s otthagy egy

h�rommilli� fontot �r� smaragdot.

- Az �g szerelm�re, ne r�g�dj m�r folyton ezen! Csak annyira

hagytam ott, mint te magad. Ink�bb azon t�rd a fejed, kik rakhatt�k
azt a t�zet?

- Tal�n bennsz�l�ttek.

- Vagy feh�r vad�szok.

- Mit sz�m�t az? - k�rdezte Troll.

- Tal�n �tbaigaz�tanak minket.

- �s azt�n k�zlik a Clayton gyerekkel, hol vagyunk? Te �t�d�tt!

- Mib�l gondolod, hogy erre j�r? Ezek tal�n m�g a h�r�t se

hallott�k.

- Az a fick� minden�tt ott van, mindenki hallott m�r r�la. Azt

mondta, hogy tudni fogja, ha �tejtett�k Stanleyt. Mi�ta l�ttam, mit
m�velt a kajikn�l, mindent el tudok k�pzelni r�la. Szerintem mindenre
k�pes.

- �n akkor is �gy v�lem, menj�nk �s n�zz�k meg, ki csin�lta a

t�zet. Ha "olyanok", akkor sz�p csendben lel�p�nk, ha meg nem, akkor
megk�rdezz�k t�l�k az utat.

- Na, �gy l�tszik, n�ha vak ty�k is tal�l szemet. Igaz�n nem
�rthat, ha egy kicsit k�r�ln�z�nk.

- Lehet, hogy messze az a t�z, �s ...

- �s mi?

- Az oroszl�nok f�ldj�n j�runk.

- Beijedt�l?

- Be bizony, �s te is, hacsak nem vagy h�ly�bb, mint gondoltam.

Mert csak egy h�lye nem f�l �jszaka az oroszl�nok f�ldj�n, fegyver
n�lk�l.

- Magunkkal visz�nk egy-k�t f�st�sk�p�t. Azt mondj�k, az

oroszl�nok szeretik a h�sukat.

- Ok�, induljunk.

A t�z f�ny�t k�vetve n�gy ember k�zeledett Wood �s van Eyk

t�bor�hoz. Miut�n felder�tett�k az el�tt�k �ll� szakaszt, bokrok
fedez�k�be h�z�dtak, ahonnan �k l�thattak, �ket viszont nem.
 - A mindens�git - suttogta Spike. - N�zd csak, ki van ott!

- Gonfala - lehelte Troll.

- �s Wood, meg van Eyk.

- A pokolba vel�k! B�rcsak megszerezhetn�nk a l�nyt!

- Mi a fen�nek?

- Te percr�l-percre h�ly�bb leszel. Hogy mi a fen�nek? Ha vel�nk

van a l�ny, akkor a gy�m�nt v�gre m�k�dni fog, mint Mafk�nak vagy
Claytonnak. Biztons�gban lesz�nk, a hajunk sz�la sem g�rb�lhet meg
t�bb�.

- De h�t nincs vel�nk a l�ny.

- Pofa be! Hallgassuk, mit besz�lnek.

Troll �s Spike tiszt�n hallotta a t�bort�z k�r�l besz�lget� h�rom

embert. Van Eyk a m�snapi vad�szatot tervezgette.

- Komolyan azt hiszem, hogy Gonfal�nak a t�borban k�ne maradnia,

�s pihennie. Persze h�rom f�rfi messzebbre juthatna, �s nagyobb
ter�letet cserk�szhetne be, de ha minden�ron j�nni akar, akkor ti
menjetek egy�tt.

- �n ak�rmit meg tudok csin�lni, amit egy f�rfi - er�sk�d�tt

Gonfala. - Vegy�k �gy, mintha h�rom f�rfi lenne itt.

- Igen �m, de Gonfala ...

- Ne but�skodj m�r, Stan. �n nem olyan vagyok, mint azok a n�k,

akiket eddig megismert�l a civiliz�ci�ban. Abb�l, amit elmes�lt�l, �gy
hiszem, hogy �n �ppolyan f�l�nk �s gy�moltalan lenn�k ott, mint �k
itt, de itt nem vagyok gy�moltalan. Sz�val holnap �gy vad�szok �n,
mint a harmadik f�rfi a t�rsas�gban. Most pedig megyek aludni. J� �jt
Stan, j� �jt Bob.

- Na, ezt megkaptuk - mondta Wood savany� mosollyal -, de azt�n

ne felejtsd, mit mondt�l, ha meg�rkez�nk az �n haz�mba. J� �jt.

- Majd megl�tjuk - felelte Gonfala.

Az �jszaka h�v�s p�r�ja m�g a leveg�ben lebegett az �j nap

f�ny�ben, mikor a h�rom vad�sz elhagyta a t�bort, hogy kedvenc
sportj�nak h�doljon. B�r a vad�szat van Eyk �tlete volt, k�t t�rsa is
�gett a v�gyt�l, hogy oroszl�nt l�j�n. Reggeli k�v�jukat kortyolgatva
fogad�sokat k�t�ttek, hogy ki lesz az a szerencs�s, aki els�nek szerez
tr�fe�t, s kisebb, bar�ts�gos verseng�s alakult ki k�z�tt�k.
Mindegyik�knek volt es�lye, hiszen az �jszak�t bet�lt�tte a
nagyragadoz�k sz�ntelen �v�lt�se. R�viddel azut�n, hogy elhagyt�k a
t�bort, k�l�nv�ltak. Van Eyk keletnek, Wood nagyj�b�l d�lnek, Gonfala
�szaknak tartott, s csak egy-egy fegyverhordoz�t vittek magukkal
k�s�r��l. A szafari t�bbi tagja pedig van Eyk vagy Wood nyom�ba
szeg�d�tt, vagy az�rt, mert val�sz�n�bbnek tartott�k, hogy a k�t f�rfi
el�bb ejt oroszl�nt, mint a l�ny, vagy tal�n az�rt, mert nagyobb
biztonS�gban �rezt�k magukat a f�rfiak pusk�i m�g�tt.
 Spike �s Troll a t�bort�l �szaknyugatra lev� domb kiugr� szikl�i
m�g�l figyelte a vad�szatra indul�kat. Lejjebb hat f�b�l �ll�
szafarijuk v�rakozott lesben. A k�t feh�r vad�sz Gonfal�t k�vette
nyomon, aki fegyverhordoz�j�val a ny�lt s�ks�gon �t haladt. �gy t�nt,
ha tartja az ir�nyt, akkor t�l�k kiss� keletre fog elmenni, de m�g van
Eyk, �s tal�n Wood l�t�mezej�ben. Ez ut�bbi egy�ltal�n nem �r�lt a
dolgok alakul�s�nak, nem tetszett neki a gondolat, hogy Gonfala
egymag�ban, egyetlen fegyverhordoz� k�s�ret�ben ered az oroszl�nok
nyom�ba, a l�ny azonban minden ellenkez�s�t elh�r�totta. Woodnak
gondja volt r�, hogy b�tors�g�r�l h�res, j� l�v�t adjon a l�ny mell�.
A k�s�r�t arra biztatta, tartsa a pusk�j�t mindig t�zel�sre k�szen, �s
ha �rn�je szorult helyzetbe ker�lne, a szok�sok ellen�re l�je le �
maga a t�mad� oroszl�nt.

B�r Gonfala kor�bbi, l�fegyverekkel kapcsolatos ismeretei

csek�lyek voltak, Woodot kiss� megnyugtatta a t�ny, hogy a l�ny az
ut�bbi egy-k�t h�t alatt kiv�l� l�v�v� fejl�d�tt, �s tapasztalatai
alapj�n a l�ny idegei miatt sem kellett agg�dnia. A sokkal nagyobb
veszedelmet, amir�l persze nem tudott, a k�t f�rfi jelentette, aki a
dombtet�r�l, a szikl�k fedez�k�b�l figyelte Gonfal�t.

A l�ny elhagyta a dombot, ahonnan Spike �s Troll leste �t, s

tov�bbhaladt az enyhe kaptat�n, ahol a domb a s�ks�gba olvad. Innent�l
m�r rejtve volt Wood �s van Eyk szeme el�l. A szikl�s t�jat
v�zmos�sok, alacsony boz�tosok �s olykor f�k bor�tott�k, Spike-nak �s
Troll-nak viszonylag kev�s f�rads�g�ba ker�lt, hogy a felfedez�s
vesz�lye n�lk�l k�vethesse a l�nyt. Nagy t�vols�gra lemaradtak, �s
megel�gedtek azzal, hogy a k�vetkez� �r�ban csak n�ha-n�ha pillants�k
meg.

Gonfala, nyolc emberrel a nyom�ban, mit sem sejtve folytatta a

l�that�an eredm�nytelen cserk�sz�st. �lland�an kiss� nyugatra tartott,
mert ki akarta ker�lni a jobb fel�l h�z�d� alacsony dombokat, s �gy
egyre n�velte a t�vols�got maga �s k�t t�rsa k�z�tt. M�r �ppen kezdett
kialakulni benne a meggy�z�d�s, hogy az oroszl�nok mind elhagyt�k ezt
a vid�ket, mikor kelet fel�l, a t�volb�l k�t alig kivehet� puskal�v�st
hallatszott.

- Valaki m�s j�rt szerencs�vel - mondta a fegyverhord�j�nak -,

azt hiszem, rossz ir�nyba indultunk.

- Nem, memsahib - suttogta a m�sik, �s el�re mutatott -, n�zd,

simba! - A l�ny odan�zett, �s egy fa alatt a magas f�ben
megpillantotta egy oroszl�n fej�t. A s�rga szemek rezzen�stelen�l
b�mult�k. A vad mintegy sz�z m�ter t�vols�gra hevert t�l�k, s mivel
csak a feje l�tszott, gyenge c�lpontot ny�jtott. Ha szemb�l l� r�,
gondolta, csak felingerli, �s t�mad�sra k�szteti az �llatot.

- Ne t�r�dj vele - suttogta k�s�r�j�nek -, megpr�b�lunk k�zelebb

jutni, �s az oldal�ba ker�lni.

A l�ny �vatosan haladt tov�bb, nem k�zvetlen�l az oroszl�n fel�,

hanem kiss� jobbra tartva. Sem �, sem a fegyverhordoz�ja nem adt�k
jel�t annak, hogy �szrevett�k volna az �llatot, de az sz�ntelen�l
figyelte �ket. Mikor �gy �tvenm�ternyire voltak t�le, a l�ny meg�llt,
�s szemben�zett vele, de az csak fek�dt �s cs�ndesen m�regette �t.
Gonfala tett m�g n�h�ny l�p�st el�re, mire az oroszl�n kivicsor�totta
fogait, �s morgott.
 Spike, aki Gonfala h�ta m�g�tt �ppen fell�pett a bucka tetej�re,
r�gt�n �tl�tta a helyzetet. K�zjelekkel meg�lljt parancsolt az
embereinek, �s mag�hoz intette Troll-t. Fesz�lten figyelt�k az el�j�k
t�rul� jelenetet.

- B�rcsak fel�llna! - mondta Gonfala.

A fegyverhord� felkapott egy k�vet, �s az oroszl�n fel�

haj�totta. Az eredm�ny azonnali �s robban�sszer� volt. Az oroszl�n
�v�ltve felpattant, �s t�mad�sba lend�lt.

- L�ni, memsahib!

Gonfala f�lt�rdre ereszkedett, �s t�zelt. Az �llat magasan a

leveg�be sz�kkent, d�h�s ord�t�sa sz�tz�zta a csendet. A l�v�s tal�lt
ugyan, de nem tudta meg�ll�tani a fenevadat. Az oroszl�n
felbukfencezett, de azonnal l�bra �llt, �s f�lelmetes iramban �jra
t�madott. Gonfala ism�t t�zelt, �m elhib�zta. A fegyverhord� is
c�lzott, majd l�tt, de csak egy sz�raz kattan�s hallatszott, a puska
cs�t�rt�k�t mondott. Az oroszl�n m�r-m�r el�rte Gonfal�t, mikor a
fekete, aki pusk�ja kudarca miatt elvesz�tette a fej�t, sarkon
fordult, �s futni kezdett. Ezzel akaratlanul is megmentette a l�ny
�let�t, mert az �llat, l�tva a menek�l� f�rfit, otthagyta mozdulatlan
pr�d�j�t, �s term�szetes �szt�n�nek engedelmeskedve a mozg� c�lpontot
vette �z�be.

Gonfala �jra l�t, �s tal�lt, de a felb�sz�tett besti�t ez sem

�ll�totta meg. Az oroszl�n a h�ts� l�baira emelkedett, �s megragadta a
fegyverhord�t. Hatalmas �llkapcsai �sszez�rultak a kopony�j�n, �s a
csontok p�pp� z�z�dtak a nyers er� szor�t�s�ban.

A l�ny r�m�lten, b�n�n figyelte, ahogy a sebes�lt vad�llat p�r

pillanatig marcangolja m�g �ldozat�t, majd lerogy a f�rfi test�re, �s
maga is kim�lik.

- Na - mondta Troll -, ez azt�n a szerencse! Nemcsak a l�nyt

kapjuk el, hanem k�t pusk�t is szerz�nk!

- �s nincs szemtan� - tette hozz� Spike. - Gyer�nk!

- Intett a t�bbieknek, hogy k�vess�k, �s Gonfala fel� indult.

A l�ny azonnal �szrevette �ket, �s egy pillanatig azt hitte, a

t�rsai j�nnek, de hamarosan felismerte kil�t�ket. Tudta, hogy gonosz
emberek, akik ellopt�k a gy�m�ntot �s a smaragdot, de �gy v�lte, neki
szem�ly szerint nincs mi�rt tartania t�l�k.

Mosolyogva, bar�ts�gosan k�zeledtek a n�h�z.

- Hajsz�lon m�lt csak - mondta Spike, amikor mell� �rtek. - Annak

a dombnak a tetej�r�l n�zt�k mag�t, de nem seg�thett�nk. M�g ha lett
volna pusk�nk, akkor is t�l messzire voltunk.

- Mit csin�lnak errefel�? - k�rdezte a l�ny.

- A vas�thoz vezet� utat keress�k - magyar�zta meggy�z�en, Spike.

- M�r hetek �ta bolyongunk.

Troll f�lvette a fegyvert �s a t�lt�nyeket a fegyverhordoz�

holtteste mell�l, k�zben Spike a l�ny kez�ben l�v� remek pusk�val
szemezett.

- Mi is a vas�t fel� megy�nk - mondta a l�ny. - K�s�rjenek vissza

a t�borba, �s tartsanak vel�nk.

- H�t nem nagyszer�? - ki�ltott fel Spike. - H�, milyen remek

pusk�ja van! Megmutatn� egy pillanatra?

Gonfala meggondolatlanul �tny�jtotta neki a fegyvert, majd a

fegyverhord� holttest�hez l�pett.

- Nincs m�r benne �let - mondta. - Milyen szomor�. Az emberei

visszavihetn�k �t a t�borunkba.

- Mi oda nem megy�nk - mondta Spike.

- �! - ki�ltotta a l�ny. - Akkor most mihez kezdjek? Egyed�l nem

b�rom el.

- Maga sem megy vissza oda.

- Ezt meg hogy �rti?

-Ahogy mondom. Nem megy vissza a t�bor�ba, hanem vel�nk j�n.

- �, nem, azt soha.

- Figyeljen r�m, Gonfala - mondta Spike. - Mi nem akarunk bajt

senkinek, b�ntani sem akarjuk, sz�val nyugodtan vel�nk j�hetne.
Sz�ks�g�nk van mag�ra.

- Mi�rt? - a hangja b�tran csengett, de jeges k�z markolta a

sz�v�t.

- Megszerezt�k a Gonfalt, de maga n�lk�l nem tudjuk m�k�d�sre

b�rni.

- M�k�d�sre?

- Igen, m�k�d�sre. Mafka hely�be akarunk l�pni, �s kir�lyok

akarunk lenni - amint tal�ltunk egy kedv�nkre val� orsz�got. D�sk�lni
fogunk majd a f�ld javaiban, mint a kir�lyok. Bel�led m�g kir�lyn� is
lehet - megkaphatsz mindent, amit k�v�nsz. Tal�n m�g el is veszlek. -
Spike vigyorgott.

- A francokat veszed el - fortyant f�l Troll. - � �ppen annyira

az eny�m is, mint a ti�d.

Gonfala megr�m�lt.

-Egyik�j�k� sem vagyok, maguk mindketten megbolondultak. Ha engem

elrabolnak, k�vetni fognak minket, �s meg�lik magukat, de annyi
biztos, hogy t�lem �s a Gonfalt�l elb�cs�zhatnak. Ha van egy cs�pp
esz�k, elengednek, �s akkor vihetik a nagy gy�m�ntot Eur�p�ba. �gy
tudom, a p�nzb�l, amit kapn�nak �rte, mindent megvehetn�nek maguknak,
�s �let�k v�g�ig b�s�gben �lhetn�nek.

- Azt ugyan lesheted, hogy elk�tyavety�lj�k ezt a k�vet Eur�p�ban

- mondta Troll. - Nem h�gocsk�m, minden �gy lesz, ahogy eltervezt�k.
Vel�nk j�ssz, �s k�sz.

15. Nyomolvas�s

Van Eyk m�sodik l�v�s�vel leter�tette az oroszl�nt, s n�h�ny

pillanattal k�s�bb meghallotta Gonfala h�rom l�v�s�t. Wood nem j�rt
szerencs�vel, �s van Eyk fegyver�nek hangj�ra a bar�tj�hoz szeg�d�tt.
M�g mindig agg�dott Gonfala biztons�g��rt, s most, hogy t�rsa m�r
megszerezte a tr�fe�t, azt javasolta neki, vitess�k a zs�km�nyt a
t�borba, �k pedig csatlakozzanak a l�nyhoz.

Van Eyk helyeselte az �tletet, �s mindketten elindultak arrafel�,

amerr�l a l�v�sek hallatszottak.

K�t �r�ja folyt m�ra keres�s, a l�ny nev�t ki�ltozt�k, �s

id�nk�nt a leveg�be l�ttek, de nem kaptak v�laszt. Csak v�letlen�l
bukkantak r� arra a kis v�lgytekn�re, ahol Gonfala leter�tette az
oroszl�nt. A vad�llat holtan fek�dt a fegyverhordoz� tetem�n, �m
Gonfala nem volt sehol.

A kem�ny, k�ves talaj nem �rulta el a feh�rek gyakorlatlan

szem�nek, hogy m�sok is j�rtak ott Gonfal�n �s k�s�r�j�n k�v�l.
Felt�telezt�k, hogy mivel senki sem volt, aki lev�gta vagy elcipelte
volna az oroszl�n fej�t a sz�ll�shely�kre, a l�ny egyed�l t�rt vissza
a t�borba, s mert �k m�s ir�nyb�l j�ttek, elker�lt�k egym�st. Nem is
voltak k�l�n�sebben nyugtalanok, am�g vissza nem �rkeztek, �s ki nem
der�lt, hogy Gonfal�nak nyoma veszett.

K�s� d�lut�nra j�rt m�r az id�, de Wood ragaszkodott hozz�, hogy

r�gt�n folytass�k a kutat�st, �s ezzel van Eyk is egyet�rtett. A
szafarit h�rom r�szre osztott�k.

Wood �s van Eyk egy-egy csoporttal �tnak eredtek, k�l�n-k�l�n,

nagyj�b�l a l�ny eredeti �tvonal�t szem el�tt tartva. A harmadik
csapatot a feket�k egyik f�embere parancsnoks�ga alatt a t�bor
�rz�s�re rendelt�k. Hatalmas t�zet raktak, melyet �lland�an t�pl�ltak,
�s n�ha l�v�seket adtak le, hogy �tba igaz�ts�k Gonfal�t, ha esetleg
Woodot �s van Eyket is elker�lte volna. A l�ny �s elrabl�i eg�sz �jjel
hallott�k a t�voli l�v�seket d�li ir�nyb�l.

Magasan j�rt az �gen a nap, amikor m�snap Wood �s van Eyk

kimer�lten �s cs�ggedten visszat�rtek a t�borba.

- Azt hiszem, hasztalan minden, �regfi� - mondta ez ut�bbi

egy�tt�rz�en. - Ha �letben lenne, meghallotta volna a l�v�seinket, �s
v�laszolt volna r�juk.

- Nem tudom elhinni, hogy meghalt - mondta Wood. - �s nem is

akarom.

Van Eyk szomor�an ingatta a fej�t.

- Tudom, hogy nem k�nny�, de szembe kell n�zned a t�nyekkel. Nem

maradhatott �letben, itt, az oroszl�nok f�ldj�n.

- De h�t k�t pusk�ja is volt - ellenkezett Wood. - L�ttad te is,

hogy elvette a fegyverhord�t�l a pusk�t �s a t�lt�nyeket, miut�n
meghalt a szerencs�tlen. Ha megt�madta volna egy oroszl�n, akkor
legal�bb egyszer t�zelt volna, de mi egyetlen l�v�st sem hallottunk.

- Lehet, hogy v�ratlanul �rte a t�mad�s. S�t�ted�s ut�n

cserk�szte be �t az �llat, �s le�t�tte, miel�tt feleszm�lhetett volna.
L�ttad m�r ezeket a besti�kat t�madni, egy pillanat alatt lezajlik az
eg�sz, ha k�sz�letlen�l �r.

Wood b�lintott.

- Igen, tudom. Tal�n igazad van, de �n nem adom fel. M�g nem.

- Rendben van, Stan, de nekem most haza kell t�rnem. Ha a

leghalv�nyabb es�ly�nk lenne, maradn�k, de �gy ... Jobb volna, ha
velem tartan�l, �s megpr�b�ln�d elfelejteni �t, a lehet�
leggyorsabban. Ha itt maradsz, tal�n sohasem leszel k�pes r�, de
odahaza m�s lesz a helyzet.

- Ne pr�b�lj meggy�zni, Bob. Menj csak. �n maradok.

- De mihez fogsz kezdeni egyed�l?

- Nem fogok semmibe egyed�l. Visszamegyek, �s megkeresem Tarzant.

� biztosan seg�teni fog nekem. Ha egy�ltal�n van valaki, aki k�pes
megtal�lni Gonfal�t, vagy kider�teni, hol �s hogyan halt meg, akkor az
�.

T�z nappal k�s�bb Wood kimer�lten v�nszorgott vissza a t�borba,

ahonnan naponta �tnak indult, hogy megkeresse Gonfal�t, �m hasztalan.
Nem ment el Tarzanhoz, hogy a seg�ts�g�t k�rje, ink�bb fut�rral
k�ld�tt neki egy hossz� levelet. Minden �ldott nap �tra kelt, t�bb
m�rf�ldes k�rzetben �tf�s�lte a k�rny�ket, �s egyre er�sebb� v�lt a
meggy�z�d�se, hogy Gonfala nem halt meg. Gyakran tal�lkozott az
oroszl�nok k�zels�g�nek jeleivel: sz�tt�pett zebr�k, antilopok, gn�k
maradv�nyaival, de nyoma sem volt emberi holttestnek,
ruhafoszl�nyoknak, vagy azoknak a pusk�knak �s t�lt�nyeknek, melyeket
a l�ny vitt mag�val. Viszont r�bukkant valamire, ami t�pl�lta
rem�nyeit; megtal�lta Spike �s Troll t�bor�t, nem messze a saj�tj�t�l
�szakra. Gonfal�nak erre kellett elhaladnia azon a reggelen, mikor
vad�szni indult. Fogalma sem volt r�la, milyen emberek �thett�k fel
itt a sz�ll�sukat, de �gy v�lte, bennsz�l�ttek lehettek, mert nem
tal�lt feh�r emberre utal� nyomokat. Nem voltak �res konzervdobozok,
eldobott rongyok vagy s�torhelyek.

Lehet, gondolta mag�ban, hogy ez esetben Gonfala m�g sz�rny�bb

sorsra jutott, mintha az �llatok kir�lya t�pte volna sz�t k�ny�r�letes
gyorsas�ggal. A gondolat k�ts�gbees�sbe kergette, �s lelk�t a
bossz�v�gy v�r�s �rd�gei marcangolt�k. Rem�nytelen�l, gy�tr�dve fek�tt
a t�bori �gyon, �s ezer szemreh�ny�ssal illette mag�t, ami�rt
elengedte Gonfal�t egyed�l azon a napon. Milyen r�gen is volt ez!
Mintha �vsz�zadok teltek volna el az�ta, sz�tlan, keser� szenved�sben.

A s�tor bej�rata els�t�tedett, valaki meg�llt el�tte. Wood

azonnal fel�llt.

- Tarzan! - ki�ltotta. - �, Istenem, azt hittem, m�r nem is j�n.

- R�gt�n elindultam, amint megkaptam a level�t. Gondolom, az�ta

m�r �tkutatott mindent. Mire jutott?

Wood elmondta neki, hogy egyetlen arra utal� nyomot sem tal�lt,
miszerint a l�nyt oroszl�n t�pte volna sz�t. ellenben r�akadt egy
t�borhelyre, amit nemr�giben hagytak el.

- Ez �rdekes - mondta Tarzan. - Ma m�r t�l k�s� van ahhoz, hogy

megvizsg�ljam a dolgot. Holnap azonban odamegy�nk.

Wood �s a majomember m�snap kora reggel elgyalogolt Spike �s

Troll t�borhely�hez. Tarzan alaposan szem�gyre vette a talajt �s a
k�rnyezetet. Tapasztalatai, fejlett megfigyel�k�pess�ge, kiv�l�
szagl�sa sok olyan t�nyt t�rt fel el�tte, melyekr�l az amerikainak
fogalma sem lehetett. A t�zben megszenesedett fadarabok, a letaposott
f�sz�lak, a hullad�kok mind �rulkodtak valamir�l.

- Szeg�nyes t�borhely volt - mondta v�g�l. - Tal�n t�z, tizenk�t

ember �thetett itt tany�t. Nagyon kev�s �lelemmel �s m�lh�val voltak
f�lszerelve, de volt n�h�ny csomagjuk. Ez arra utal, hogy a
bennsz�l�tteken k�v�l egy-k�t feh�r is r�szt vett az exped�ci�ban.
Szer�nyen t�pl�lkoztak, teh�t val�sz�n�leg nem voltak t�zfegyvereik,
mert egy�bk�nt ezen a vid�ken k�nnyen ejthettek volna vadat. Ez ak�r
azt is jelenthetn�, hogy valamennyien bennsz�l�ttek voltak, de �n
biztos vagyok benne, hogy akadt k�zt�k feh�r ember is. Csak egy
kiv�nhedt vadkan h�s�t ett�k. N�melyik csontot sz�thas�tott�k, hogy
kisz�vj�k bel�le a vel�t. Ez bennsz�l�tt szok�s. M�s csontokr�l csak a
h�st r�gt�k le, ez viszont feh�r emberre vall.

- Honnan tudja, hogy voltak csomagjaik? - k�rdezte Wood, aki nem

volt k�pes t�bbet kiolvasni a nyomokb�l, mint hogy n�h�nyan j�rtak
itt, t�zet raktak, �s t�pl�lkoztak. Ez ut�bbira utaltak a sz�tsz�rt
csontok.

- Ha figyelmesen �tvizsg�lja a terepet, megl�thatja, hol

fek�dtek. Legal�bb t�z nap telt el az�ta. A nyomok m�r igen halv�nyak,
de az�rt m�g l�tszanak. A f� lenyom�dott, �s felismerhet�k benne a
k�telek nyomai, melyekkel a csomagokat �sszek�t�tt�k.

- �n nem l�tok semmit - ismerte be Wood, miut�n t�zetesen

megn�zte a helyet.

Tarzan megtette, amit ritk�n szokott: elmosolyodott.

- Most megn�zz�k, merre mentek - mondta. - Ennyi ember nyom�nak

j�l kivehet�nek kell lennie.

A legfrissebb csap�st k�vett�k, amelyik �szak fel� haladt, s csak

egy helyen szakadt meg, ahol egy nagyobb csapat f�ev� elt�r�lte.
Azonban Tarzan k�s�bb ism�t r�akadt. A nyomok v�g�l elvezett�k �ket a
fegyverhordoz� �s az oroszl�n tetem�hez.

- �gy l�tszik, helyesnek bizonyul az elk�pzel�se. - jegyezte meg

a majomember. - Gonfal�t minden bizonnyal ez a t�rsas�g rabolta el.

- Ennek m�r tizenegy napja - t�n�d�tt Wood k�ts�gbeesetten. - �s

semmi h�r�nk r�la, hol lehet most, �s mit csin�ltak vele. Nincs
veszteni val� id�nk, azonnal indulnunk kell.

- Csak �n megyek -felelte Tarzan. - Maga most visszamegy a

t�bor�ba, �s holnap elindul az �n h�zamhoz. Ha m�r biztos vagyok
Gonfala holl�t�ben, �s egyed�l nem tudom megmenteni (ism�t
elmosolyodott), akkor fut�rt k�ld�k mag��rt, hogy j�jj�n ut�nam egy
csapat waziri harcossal.

- Nem tarthatn�k m�gis mag�val? - k�rlelte Wood.

- Egyed�l sokkal gyorsabban haladok. Tegye, amit mondtam. Az lesz

a legjobb.

Wood �llt, �s addig n�zte a majomember fens�ges alakj�t, am�g el

nem t�nt a dimbes-dombos s�ks�g egyik buck�ja m�g�tt. Azt�n sarkon
fordult, �s szomor�an visszaindult a t�borba. Tudta, hogy Tarzannak
igaza van. Egy olyan ember, akinek nemzed�keken �t csak sorvadtak az
�rz�kszervei, mert nem haszn�lta �ket, terh�re lenne a majomembernek.

Tarzan k�t napon �t k�vette a csap�st �szak fel�, �m ekkor egy

hirtelen es�z�s elmosta a nyomokat. A harcias bahtang�k f�ldj�n j�rt,
akik emberev�k voltak, �s a wazirik esk�dt ellens�gei. Tudta, ha
Gonfala elrabl�i erre j�ttek, ez jelentheti azt is, hogy bahtang�k
voltak. �gy d�nt�tt h�t, hogy alaposan k�r�ln�z, miel�tt tov�bb
indulna. Ha nem bahtanD�k voltak az emberrabl�k, akkor nagyon
val�sz�n�, hogy ez a t�rzs elfogta �ket, hiszen kicsiny, gyeng�n
felszerelt csapattal volt dolguk.

Mindenesetre �rdemes lett volna egy-k�t pillant�st vetni a

t�rzsf�n�k faluj�ra, mert a fontosabb foglyokat mindig oda viszik, de
Tarzan nem tudta, hogy ezt merre tal�lja. T�le keletre alacsony
hegyl�nc h�z�dott �szak fel�, �s elindult arra. Mikor f�l�rt az egyik
magasabb cs�csra, �szakon �s nyugaton falvakkal telisz�rt vid�ket
pillantott meg: Az apr�, nyomor�s�gos telep�l�sek csak p�r, sil�ny
l�cker�t�ssel k�r�lvett kunyh�b�l �lltak.

A v�lgyben, ahol a falvak �p�ltek, ritk�san n�ttek f�k, de

nyugatr�l erd� hat�rolta a ter�letet. A b�k�s, szemet gy�ny�rk�dtet�
l�tv�ny m�g a bahtang�k hitv�ny kunyh�inak is n�mi fest�is�get
k�lcs�nz�tt, meghazudtolva az ott lak�k vads�g�t �s kegyetlens�g�t. A
t�j sz�ps�ge mag�val ragadta a majomembert, akinek a term�szet
nagyszer�s�ge ir�nti fog�konys�g�t m�g nem tomp�totta el a megszok�s,
�s �let�r�me is f�k�nt ebb�l az �rz�kenys�gb�l t�pl�lkozott. Ha a
hal�lra gondolt, legink�bb azt sajn�lta, hogy nem l�thatja t�bb�
szeretett Afrik�j�nak hegyeit, v�lgyeit, vadonjait. Ez alkalommal is
mag�val ragadta az el�je t�rul� t�j sz�ps�ge. A v�lgy k�z�ppontj�ban
egy, a t�bbin�l j�val nagyobb falu ter�lt el, Tarzan sz�m�ra nem volt
k�ts�ges, hogy az a bahtang�k t�rzsf�n�k�� lehet csak.

K�zben lesz�llt az �j, s�t�t lepelbe burkolta az erd�t, f�kat �s

a falvakat. Ekkor a Dzsungel Ura fel�llt, �s ny�jt�zott egyet.
Mozdulatai olyanok voltak, mint az oroszl�n�, az ember szinte v�rta,
mikor t�r fel hatalmas mellkas�b�l a vad�sz� bestia �v�lt�se.
Cs�ndesen elindult a t�rzsf�n�k faluja fel�. Apr� t�zek pisl�koltak
mindenfel� a v�lgyben, �s a mind�sszee egy �gy�kk�t�be �lt�z�tt angol
lord- gyors l�ptekkel k�zel�tett a telep�l�s f�nyei fel�.

A h�ta m�g�tt a hegyekb�l oroszl�n�v�lt�s harsant. A vad�llat is

a falvakba tartott, ahol a bennsz�l�ttek rozoga ker�t�sek m�g�tt
�rizt�k h�zi�llataikat. A majomember meg�llt, �s felszegte a fej�t.
�bl�s mellkas�b�l felszakadt a h�m majom vad, kih�v� �v�lt�se. A
falvakban a bennsz�l�tteknek elakadt a szavuk, �s k�rd�, r�m�lt
tekintettel b�mult�k egym�st. A harcosok fegyvereikhez kaptak, az
asszonyok magukhoz szor�tott�k gyermekeiket.

- Egy d�mon - suttogta valaki.

- Egyszer m�r hallottam ezt a ki�lt�st - mondta a bahtang�k

f�n�ke -, ez a wazirik pokold�mon�nak a hangja.

- Mit keresne az itt? - k�rdezte az egyik harcos. - Sok es�z�s

elm�lt m�r az�ta, hogy rajta�t�tt�nk a wazirikon.

- Ha nem � - mondta a f�n�k -, akkor egy m�sik pokold�mon.

- Mikor m�g gyerek voltam - mes�lte egy �regember -, egyszer egy

porty�z� csapattal arrafel� tartottunk, amerre a nap aludni t�r, �s
egy hatalmas vadonba �rt�nk, ahol sz�r�s erdei emberek laktak a f�kon.
�k ord�tottak �gy, hogy el�llt t�le az ember sz�vver�se, �s
v�gigfutott a h�t�n a hideg. Hossz� ideje �ton voltunk m�r. �ppen
v�get �rtek az es�z�sek, mikor elindultunk a falunkb�l, �s ism�t
megkezd�dtek, miel�tt hazat�rt�nk volna. Kiv�l� harcos voltam, sok
embert meg�ltem azon a porty�n, �s megettem a sz�v�ket. Ez�rt vagyok
olyan b�tor. - Senki sem figyelt r�, de � csak motyogott tov�bb. A
h�tborzongat� �v�lt�s ism�tl�d�s�re v�rtak, vagy b�rmilyen hangra, ami
az ellens�g k�zeledt�re figyelmezteti �ket.

Tarzan a t�rzsf�n�k faluj�t k�r�lvev� ker�t�shez osont, oda, ahol

egy fa �gai kihajlottak a f�ldbe vert kar�k f�l�tt. A ker�t�s r�sein
�t figyelte a bennsz�l�tteket, akik lassan megnyugodtak. mert a
f�lelmetes �v�lt�s nem ism�tl�d�tt meg t�bb�. Minden visszat�rt a
term�szetes ker�kv�g�sba, a n�k f�ztek, a f�rfiak pedig - ahogy azt a
teremt�s koron�i embereml�kezet �ta teszik - nem csin�ltak semmit.

Tarzan szeretett volna �szrev�tlen�l felm�szni a ker�t�sr�l a

f�l�be hajl� fa �gai k�z�, de ez k�ptelens�g volt a cs�ndes
vacsoraid�ben, mivel a l�cek korhadtak, t�r�kenyek voltak. A
majomember a pr�d�ra les� ragadoz� nyugalm�val lapult �s v�rt. Ha
kell, ak�r egy �r�t, napot, hetet is elt�lt�tt volna �gy. Az id�
�ppoly keveset sz�m�tott neki, mint a majmoknak, akik felnevelt�k.
Kapcsolatai a civiliz�ci�val nem tett�k m�g az id� f�tis�nek rabj�v�.

Abb�l, amit a keskeny ny�l�son �t l�thatott, semmi sem utalt

arra, hogy a bahtang�k feh�r embereket tartan�nak fogva. �m ez nem
sokat jelentett, hiszen egyetlen kunyh�ba is bez�rhatt�k �ket. T�bbek
k�z�tt �ppen ezt kell megtudnia, miel�tt tov�bbmenne, hogy m�shol
keresse �ket.

A vacsora v�get �rt, a feket�k el�lmosodtak. Az afrikai �jszaka

cs�ndj�t csak n�ha t�rte meg egy vad�sz� oroszl�n egyre k�zelebbr�l
hallatsz� �v�lt�se. Megszokott dolog volt ez a feket�k sz�m�ra a
faluban �pp�gy, mint a figyel� idegen sz�m�ra a falun k�v�l.

Eltelt egy �ra. Az oroszl�nord�t�s megsz�nt, ami azt jelentette,

hogy a ragadoz� �ppen becserk�szi a pr�d�j�t.

A feket�k, miut�n sz�n�ben volt a j�llakotts�g okozta

lankadts�guk, mozgol�dni kezdtek. Egy s�t�t b�r� �sszeterelte a
zen�szeit, el�ker�ltek a hangszerek, pillanatokon bel�l t�ncolni
kezdtek a t�bbiek. Tarzan erre az alkalomra v�rt. A dobok �s a
t�ncosok hangos d�b�rg�se k�zepette felm�szott a ker�t�s tetej�re, �s
�tlend�lt a f�ra. Megh�z�dott egy k�nyelmes �gon, �s szem�gyre vette a
helysz�nt. L�tta a t�rzsf�n�k kunyh�j�t, �s mag�t a f�n�k�t is. Az
�reg fick� alacsony zs�m�lyon �lt, �s a t�ncosokat n�zte. De a
majomember figyelm�t nem �, �s nem is a mulatoz�k k�t�tt�k le, hanem
az a t�rgy, amely a f�n�k l�b�n�l hevert: a zulik Nagy Smaragdja.

Nem lehetett t�ved�s. Csak egyetlen ilyen k� l�tezett, �s

Tarzannak nem volt neh�z levonni a k�vetkeztet�seket: Spike �s Troll
bizony�ra megfordult a k�rny�ken, s nyilv�nval�. hogy �k rabolt�k el
Gonfal�t. Vajon, itt vannak most is a bahtang�k faluj�ban? Tarzan nem
tartotta val�sz�n�nek. Semmi sem utalt arra, hogy a faluban foglyok
lenn�nek. Neki azonban biztosra kellett mennie, teh�t a neveltet�s�b�l
ad�d� v�gtelen t�relemmel v�rakozott.

�reg �jszaka lett, a t�ncosok elf�radtak, �s lassan ki�r�ltek a

falu utc�i. Horkol�s moraja hallatszott a s�t�t kunyh�kb�l.
Imitt-amott egy gyerek mocorgott, vagy f�ls�rt egy csecsem�. A
ker�t�sen k�v�l f�lmordult egy oroszl�n.

A majomember hangtalanul az �res utc�ra sz�kkent. �rny�kk�nt

osont kunyh�t�l kunyh�ig, szagl�szott a feh�rek ut�n, hiszen az orra
�ppoly pontosan el�ruln� neki a jelenl�t�ket, mintha �tl�tna a
falakon. Senki sem hallotta �t, m�g az alv� kuty�kat sem zavarta fel.
Miut�n k�r�lj�rta a falut, tudta, hogy akiket keres, nincsenek itt.
Azonban m�g t�bbet kellett tudnia. Visszat�rt a t�rzsf�n�k
kunyh�j�hoz, melynek ajtaja el�tt, �rt�ktelen kacatk�nt hevert a zulik
Nagy Smaragdja. Titokzatos z�ld csillog�sa l�gy dereng�sbe vonta a
Dzsungel Ur�nak bronzbarna test�t, s�padt f�nye megfestette a kunyh�
belsej�t, s kiemelte az alacsony bej�rat feketes�g�t.

A majomember egy pillanatig v�rt, figyelt, majd lehajolt, �s

bel�pett a kunyh�ba. A bentiek l�legz�s�t figyelte, �s a szuszog�suk
alapj�n meg�llap�totta, hol fekszik a n�, a gyerek s az egyetlen f�rfi
- � volt a t�rzsf�n�k.

Let�rdelt a fekhelye mell� �s az alv� f�l� hajolt. Ac�l ujjai

l�gyan a tork�ra fon�dtak. A t�rzsf�n�k fel�bredt az �rint�sre.

- Egy hangot se, ha kedves az �leted - suttogta a majomember.

- Ki vagy te? - k�rdezte halkan a f�rfi. - Mit akarsz t�lem?

- �n vagyok a pokold�mon! Hov� tett�tek a k�t feh�r f�rfit �s a

feh�r n�t?

- Nem l�ttam feh�r n�t - hangzott a v�lasz.

- Ne hazudj, l�ttam a z�ld k�vet.

- A k�t feh�r f�rfi hagyta itt, mikor elmenek�ltek - bizonygatta

a f�n�k. - De feh�r n� nem volt vel�k. Ami�ta elfutottak a feh�rek, a
nap m�r annyiszor kelt fel az �gy�b�l, ah�ny ujj van a k�t kezemen �s
az egyik l�bamon.

- Mi�rt futottak el? - k�rdezte a majomember.

- A t�borhely�kn�l voltunk, mikor j�tt egy oroszl�n �s r�nk

t�madt. A feh�rek elfutottak, �s otthagyt�k a z�ld k�vet.
 A n� fel�bredt, �s fel�lt.

- Ki besz�l? - k�rdezte.

- Mondd neki, hogy maradjon cs�ndben - figyelmeztette a f�rfit

Tarzan.

- Fogd be a sz�d, ha nem akarsz meghalni - d�rrent r� a f�n�k. -

A pokold�mon van itt.

A n� elfojtott egy sikolt�st, �s visszahanyatlott az �gyra. Arc�t

a koszos szalm�ba f�rta.

- Merre mentek a feh�rek? - k�rdezte a majomember.

- �szak fel�l j�ttek, s mikor elfutottak, bevetett�k magukat a

nyugati erd�s�gekbe. Nem k�vett�k �ket. Az oroszl�n meg�lte k�t
harcosomat, �s t�bbet megsebes�tett.

- H�nyan voltak a feh�rek k�s�ret�ben?

- Csak hatan. Pusk�juk egy�ltal�n nem volt, �lelm�k is alig.

Nagyon szeg�nynek t�ntek. - Hangja megvet�v� v�lt - Mindent elmondtam,
amit tudok. Nem b�ntottam a feh�reket �s k�s�r�iket. Most menj el. Nem
tudok t�bbet.

- Elloptad t�l�k a z�ld k�vet - v�dolta �t Tarzan.

- Nem. Megijedtek �s elszaladtak. A z�ld k�vet ott- hagyt�k, de a

feh�ret magukkal vitt�k.

- A feh�ret? - k�rdezte Tarzan.

- Igen, a feh�r k�vet. Egyik�k a kez�ben tartotta, �s azt mondta

nek�nk, hogy tegy�k le a fegyvereinket, �s vonuljunk el. Azt mondta,
hogy ez egy nagy var�zslat, �s meg�l minket, ha nem megy�nk onnan. De
mi ott maradtunk, �s nem �lt meg minket.

A majomember elmosolyodott a s�t�tben.

- J�rt mostan�ban feh�r n� az orsz�godban? Ha hazudsz nekem,

visszaj�v�k �s meg�llek.

- Sohasem l�ttam feh�r n�t - v�laszolta a f�n�k. - Ha j�rt volna

a f�ldemen, tudn�k r�la.

Tarzan kisurrant a kunyh�b�l, olyan hangtalanul, ahogy j�tt.

Menet k�zben felkapta a Nagy Smaragdot, �s felugrott a ker�t�s f�l�
hajl� f�ra. A t�rzsf�n�k fels�hajtott a megk�nnyebb�l�st�l, �s kiverte
a hideg ver�t�k.

Num�nak, az oroszl�nnak er�s szaga csapta meg a majomember orr�t,

aki tudta, hogy a nagy macska a ker�t�s k�zel�ben lesi pr�d�j�t. Ezen
az �jszak�n nem akart �sszet�zni Num�val, nem akarta k�s�rt�sbe hozni
az �hes, vad�sz� oroszl�nt. �gy h�t k�nyelembe helyezte mag�t a f�n,
�s v�rt, m�g Numa elt�vozott a k�rny�kr�l.

16. Tantor
 Egyik kimer�t� nap telt a m�sik ut�n, �s Gonfala egyre csak
menetelt Spike �s Troll t�rsas�g�ban. Nagy kit�r�t tettek, hogy min�l
t�volabb ker�ljenek a bahtang�k f�ldj�t�l, mert b�r vel�k volt a
Gonfal �s Gonfalna is, b�tors�guk elsz�llt, �s nem b�ztak m�r annyira
a talomban, amit a k� �s a l�ny egy�ttes birtokl�s�t�l rem�ltek.

Gonfala biztons�ga azon alapult, hogy a k�t f�rfi f�lt�keny volt

egym�sra, �s egyik�k sem hagyta �t kettesben a m�sikkal. � volt az oka
annak is, hogy a f�rfiak csak akkor sz�laltak meg, ha elker�lhetetlen
volt, s mindegyik att�l f�lt, hogy vet�lyt�rsa orvul az �let�re t�r. A
l�ny, hogy meg�rizze biztons�g�t, �rk�d�tt mindkettej�k testi �ps�ge
f�l�tt, �s �gy tett, mintha egyform�n kedveln� �ket.

Egy fekete szolg�ra b�zt�k a nagy gy�m�ntot, melyhez egyik�k sem

ny�lhatott volna an�lk�l, hogy a m�sikb�l vad tiltakoz�st ne v�ltson
ki. Most, hogy Gonfala vel�k volt, mindegyik�k att�l f�lt, hogy
vet�lyt�rsa a m�gikus er� seg�ts�g�vel v�gez vele.

Spike azt a vid�ket kereste, ahol �vekkel ezel�tt j�rt m�r

egyszer egy szafarival.

- Kisasszony, az maga az �den - magyar�zta Gonfal�nak. - Istenem!

Csak �gy ny�zs�gnek ott a vad�llatok, �s szel�dek, mert m�g sohasem
vad�sztak r�juk. Ha akarja, oda is mehet hozz�juk, �s fejbe verheti
�ket. �gy �l�nk majd, mint a kir�lyok, �s rengeteg szolg�nk lesz, mert
a bennsz�l�ttek b�k�s term�szet�ek, �s nincsenek sokan, azaz t�l
sokan. K�nnyed�n uralkodhatunk f�l�tt�k, most, hogy n�lunk van a
Gonfal �s maga.

- Nem hiszem, hogy sokra menn�nek a Gonfallal - mondta a l�ny.

- Mi�rt nem? - k�rdezte Troll.

- Maguk nem tudj�k, hogyan kell haszn�lni. Bizonyos szellemi er�k

sz�ks�gesek ahhoz, hogy a Gonfal m�k�dj�n.

- �s maga b�r ilyenekkel? - k�rdezte Spike.

- Igen. Tudtam haszn�lni a k�vet, ha Mafka meg nem tiltotta

nekem. K�pes volt erre, mert hatalma volt f�l�ttem. Mi�ta a m�gus
meghalt, nem pr�b�lkoztam a Gonfallal.

- De az�rt �gy v�li, hogy k�pes lenne r�? - Spike hangj�ban

f�lelem �rz�d�tt. Minden sz�m�t�s�t a Gonfal erej�re alapozta. Tervei
egyt�l-egyig azon m�ltak, k�pes-e m�sok cselekedeteit ir�ny�tani a
nagy gy�m�nt titokzatos erej�vel. Azonban k�ts�gek mer�ltek f�l benne,
�s gy�t�rt�k �jjel-nappal.

- Azt hiszem, igen - v�laszolta Gonfala -, de egyik�knek sem

fogok seg�teni mindaddig, am�g meg nem gy�z�d�m r�la, hogy nem akarnak
�rtani nekem.

- Eszemben sincs, hogy b�ntsam mag�t, kisasszony - biztos�totta

�t Spike.

- Nekem sem, de jobb, ha nem b�zik ebben a fick�ban - mondta

Troll.
 Spike keze �k�lbe szorult, �s tett egy l�p�st Troll fel�.

- Te mocskos gazember - kiab�lta -, ink�bb t�ged k�ne szemmel

tartani! De m�r nem sok�ig, mert most kitekerem a nyakad.

Troll h�traugrott, �s felkapta a pusk�j�t.

- M�g egy l�p�s, �s v�ged! - fenyeget�z�tt, �s Spike has�nak

szegezte a fegyvert.

- Jobb, ha nem teszed. Ezen a vid�ken sosem jutsz �t egymagad,

hat feket�vel. Sz�ks�ged lehet m�g valakire, aki tud fegyverrel b�nni.

- Ez r�d is vonatkozik - morogta Troll.

- Akkor tekints�k d�ntetlennek a vit�t, �s hagyjuk abba, mert

�gyse megy�nk vele semmire.

- Egyik�k� sem leszek, soha - mondta Gonfala. - Ez okozza a

probl�m�t maguk k�z�tt. Elraboltak a bar�taimt�l, akik egyszer utol
fogj�k �rni magukat. Ha ez bek�vetkezik, akkor jobban j�rnak, ha nem
esett b�nt�d�som. Stanley Wood nem adja fel a keres�st, m�g meg nem
tal�l, �s ha elmondja Tarzannak, hogy elhurcoltak, maguk m�rget
vehetnek r�, hogy felkutatnak engem, �s nem �ssz�k meg sz�razon.

- Tarzan! - ki�ltott fel Spike. - Mi k�ze- ehhez Tarzannak?

- Nyilv�n tudj�k, kicsoda �? - k�rdezte Gonfala.

- H�t persze! Mindenki hallott m�r r�la, de �n m�g sosem l�ttam.

Mindig azt hittem, hogy valaki csak �gy kital�lta. Mit tud r�la? L�tta
m�r �t?

- Igen, �s maga is.

- Mi ugyan nem - mondta Troll.

- Eml�kszik Claytonra? - k�rdezte a l�ny.

- M�g j�, hogy eml�kszem! Az a fick� kett�vel is fel�rt. Nah�t,

csak nem ...?

- De igen, Clayton nem m�s, mint Tarzan.

Troll nyugtalannak l�tszott. Spike �sszeh�zta a szem�ld�k�t, majd

v�llat vont.

- �s akkor mi van? - k�rdezte. - Sohase tal�l r�nk. Azt se tudja,

hova megy�nk. �s ha m�gis, mit tehet a Gonfal ellen? Azt csin�lunk
vele, ami nek�nk tetszik.

- �gy is van - helyeselt Troll -, �s ennyib�l �ll, hogy

kiny�rjuk. - Pattintott az ujjaival.

- Nem hiszem - mondta Gonfala.

- Na, �s mi�rt nem?

 - Mert �n nem engedem maguknak. Az �n seg�ts�gem n�lk�l nem
tudj�k haszn�lni a Gonfalt, �s ha Tarzan �s Stan meg�rkeznek, �n nekik
fogok seg�teni. �rtik, ugye? A Gonfallal �n ny�rhatom ki magukat.

A k�t f�rfi egym�sra n�zett. Spike t�volabb s�t�lt, �s Troll-t is

mag�val h�vta. Amikor hall�t�vols�gon k�v�lre �rtek, meg�llt.

- Figyelj - mondta -, a h�lgy r�vezetett minket az igazs�gra. Ha

valaha is r�teszi a kacs�it arra a k�re, akkor lyukas garast sem �r az
�let�nk.

- �gy t�nik, nem sok hasznunk lesz a Gonfalb�l - mondta Troll. -

N�lk�le nem tudjuk haszn�lni, ha viszont hagyjuk, hogy r�tegye a
kez�t, akkor kiny�r benn�nket.

- El�sz�r is, tegy�nk r�la, hogy ne tudjon hozz�f�rni. Csak az

egyik�nknek kellene tov�bbvinnie a Gonfalt. Lehet, hogy a n� r� tudja
venni az egyik n�gert, hogy hozz�ny�lhasson a k�h�z, mikor nem vagyunk
a k�zelben. Viheted te is, ha akarod.

- Ezt mondom �n m�r kezdett�l fogva - felelte Troll.

- Na igen, de ez most m�s - magyar�zta Spike. - Egyik�nk sem

tudja haszn�lni a k�vet, �s azt sem merj�k megengedni neki, hogy �
haszn�lja. Teh�t addig biztons�gban vagyunk, am�g az egyik�nkn�l van.

- De akkor mi hasznunk lesz a k�b�l?

- V�rj, m�g abba az orsz�gba nem �r�nk, amir�l besz�ltem. Ott

majd engedelmess�gre b�rjuk a h�lgyet. �rt�s�re adjuk, hogy ha m�sk�pp
haszn�ln� a k�vet, mint ahogy mi akarjuk, v�gz�nk vele. K�nytelen lesz
azt tenni, amit mondunk, mert onnan sohasem tal�l ki egyed�l, ha
kiny�r minket.

Troll megr�zta a fej�t.

- Lehet, hogy akkor is kinyiffant benn�nket, csak hogy bossz�t

�lljon rajtunk.

- H�t ezen nem tudunk seg�teni - mondta Spike - sz�val induljunk

ink�bb. Gyer�nk, feket�k! Gyer�nk, Gonfala! Szedj�k a s�torf�nkat! M�r
egy �r�ja fenn van a nap.

Mik�zben t�bort bontottak, j�val �szakabbra t�l�k

Tarzan meg�llt a bahtang�k v�lgy�t nyugatr�l hat�rol� erd�
sz�l�n. K�r�ln�zett, gondosan szem�gyre vette a k�rny�ket, majd
l�ndzs�ja hegy�vel meglaz�totta a f�ldet egy h�rom fa alkotta
szab�lyos h�romsz�g k�zep�n.

A kez�vel �sott egy g�dr�t, �s beledobta a zulik Nagy Smaragdj�t.

Azt�n betemette a m�lyed�st, elsim�totta a f�ldet, �s apr� gallyakat,
lehullott faleveleket sz�rt a tetej�re. Emberi szem nem tal�lhatta meg
t�bb� a rejtekhelyet. Tizen�t l�p�snyire a g�d�rt�l a k�s�vel
megjel�lte a h�romsz�get alkot� f�k egyik�t. Csak Tarzan v�lt k�pes
r�, hogy ism�t megtal�lja a helyet. Ha nem t�rne vissza t�bb�, a
m�rhetetlen gazdags�g az id�k v�gezet�ig a f�ld alatt marad.

Mivel az es� teljesen elmosta a nyomokat, Tarzan megpr�b�lta

kik�vetkeztetni, hov� indulhatott a k�t f�rfi, mivel biztos volt
benne, hogy �k Gonfala elrabl�i. Azzal is tiszt�ban volt, hogy ismerik
a k� csod�latos erej�t, de �k maguk nem k�pesek a maguk jav�ra
ford�tani. A bahtang�k f�n�ke elmondta neki a k�t csirkefog�
fels�l�s�t, mikor megpr�b�lt�k bemutatni a k� hatalmas var�zserej�t.
V�letlen�l vagy sem, de tal�lkoztak Gonfal�val, �s mi sem
term�szetesebb, mint hogy felt�telezt�k, a l�ny seg�ts�g�vel �letre
kelthetik a Gonfal csod�it.

�s melyik lenne a legalkalmasabb hely, hogy megtegy�k?

Term�szetesen a kajik orsz�ga. Hiszen ezen az eldugott helyen senki
sem keresn� �ket, r�ad�sul a kajik �gy n�ttek fel, hogy mindig
engedelmeskedtek a k� hatalm�nak. Kajiban els�sorban n�k �ltek, �s ez,
amennyire ismerte az embereket, Spike �s Troll sz�m�ra nagy s�llyal
esett latba. �szak fel� vette h�t az ir�nyt, Spike �s Troll
�tvonal�val p�rhuzamosan, de att�l kiss� nyugatra.

Eltelt k�t nap, �m nem akadt nyomukra. Vad�szott, evett, aludt �s

f�radhatatlanul nyomult el�re, erd�k�n, s�ks�gokon kereszt�l. Keskeny
erd�s�von haladt �t, egy s�r� n�dassal bor�tott hegyl�nc ny�lv�ny�n,
amikor egy hang meg�ll�sra k�sztette. Hallgat�zott. A hang
megism�tl�d�tt: a vesz�lyben l�v� elef�nt gyenge trombit�l�sa volt. A
majomember feladta eddigi �tir�ny�t, �s �vatosan elindult a
bambuszrengetegben. Mivel fel�le f�jt a sz�l, nagy k�rt �rt le, hogy a
szagnyomokb�l megtudja, mit tal�l arrafel�. Lehet, hogy az elef�nt
nincs egyed�l. A vad�llat figyelmeztet� hangja csak fokozta az
�bers�g�t.

Tantor, az elef�nt szaga el�rulta Tarzannak, hogy siker�lt

megker�lnie az �llatot. �m sokkal er�sebb volt bang�nak, a hi�n�nak a
cs�p�s szaga. Nemsok�ra �lesen �s �rdesen fel is harsant a tiszt�talan
�llat h�tborzongat� kacag�sa, s nyom�ban az elef�nt panaszos
seg�lyki�lt�sa. Tantor bajban volt, �s a majomember sietett, hogy
megtudja, mi t�rt�nt.

Tarzant, ami�ta csak az esz�t tudta, szoros bar�ts�g f�zte

Tantorhoz. Lehet, hogy ezt az elef�ntot m�g sohasem l�tta, de ez a n�v
�s a bar�ts�g minden elef�ntot megilletett.

A majomember egyre �vatosabban k�zeledett. Minden�tt csapd�t

szimatolt, ak�rcsak a vad�llatok. A dzsungel lak�inak az �bers�g
jelentette az �letben marad�st. V�g�l olyan k�zel �rt, hogy a
bambuszn�dat sz�thajtva megpillantotta maga el�tt az �llatokat. Tantor
h�ta �ppen csak kil�tszott egy elef�ntcsapd�b�l. A verem sz�l�n,
acsarogva �s morogva, n�h�ny hi�na ugr�lt, a leveg�ben pedig Ska, a
kesely� k�r�z�tt, ezekb�l a jelekb�l a majomember tudta, hogy Tantor a
hal�l�n van.

Tarzan sz�thajtotta a n�dat, �s kil�pett a kicsiny irt�sra,

melyet a csapda k�sz�t�i v�gtak, kisz�les�tve egy nagyobb
elef�ntcsap�st. A hi�n�k r�gt�n f�lfigyeltek a majomemberre, �s
vicsorogtak, de amint k�zeledett fel�j�k, morogva h�tr�bb h�z�dtak.
Tarzan �gyet sem vetett r�juk, mert tudta, hogy Dango �ltal�ban csak
mozg�sk�ptelen emberre t�mad.

Mikor Tantor megpillantotta a k�zeled� embert, er�tlen�l, de

fenyeget�en trombit�lt. A hatalmas �llat b�re r�ncosan l�gott az
oldal�n, l�that�an r�g�ta �hezett �s szomjazott. Olyan csapd�ba
l�phetett, amelyet m�r elhagytak, vagy az�rt, mert akik �st�k,
elv�ndoroltak innen, vagy az�rt, mert hossz� ideig nem fogott semmit,
ez�rt m�r meg se n�zt�k.

Tarzan azon a k�l�n�s nyelven besz�lt Tantorhoz, amelyen a

dzsungel �llataihoz szokott. Lehet, hogy Tantor nem �rtette a szavakat
- ki tudja? -, de valami, tal�n a hanglejt�s el�rulta neki, hogy ez az
idegen a bar�tja, �s seg�teni akar. �m az elef�ntnak a kedves szavakon
k�v�l m�sra is sz�ks�ge volt, ez�rt Tarzan friss r�gyekkel teli
bambuszokat v�gott, �s odavitte a fogoly �llatnak.

Tantor moh�n evett, a friss hajt�sok v�ztartalma valamelyest

p�tolta a folyad�kot. A hatalmas testnek sokkal ink�bb arra volt
sz�ks�ge, mint t�pl�l�kra. Tarzan nekil�tott a herkulesi feladatnak,
hogy d�rd�val, k�ssel �s puszta k�zzel felj�r�t k�sz�tsen az
elef�ntnak. Ez bizony t�bb�r�s munka volt, �s nem is k�sz�lt el vele,
csak m�snapra. Akkor a nagy, vastag b�r� �llat remeg�, imbolyg� l�bbal
kim�szott a veremb�l. Hatalmas elef�ntbika volt, egyike a
legnagyobbaknak, melyet Tarzan valaha is l�tott. Az egyik agyara a
term�szet furcsa szesz�lye folyt�n sokkal s�t�tebb volt, mint a m�sik,
ami m�g tiszteletre m�lt�bb� tette. Mikor kij�tt a veremb�l, �rz�keny
orm�nya v�gigsiklott a majomember test�n. s ez szinte olyanvolt, mint
egy simogat�s. Ezut�n Tarzan ism�t �szaknak vette �tj�t, Tantor pedig
megfordult, �s lassan elballagott az elef�ntcsap�son kelet fel�, a
legk�zelebbi itat�hoz.

Teltek, m�ltak a napok. Stanley Wood Tarzan birtok�n v�rakozott,

�s alig tudta f�kezni t�relmetlens�g�t, mert a majomemberr�l m�g
mindig nem j�tt semmi h�r. Arra akarta r�venni Muvir�t, a wazirik
f�n�k�t, hogy adjon mell� k�s�retet, �s enged�lyezze, hogy elinduljon
Gonfala felkutat�s�ra. V�g�l Muviro engedett az unszol�snak, �s
f�ltucat harcossal �tnak ind�totta �t.

Wood ott kezdte a nyomoz�st, ahol Tarzan b�cs�t vett t�le: a

Gonfala �ltal meg�lt oroszl�n lecsupasz�tott, napsz�tta csontjain�l.
Csak annyit tudott, hogy akiket keres, �szak fel� indultak el innen.
Kil�t�stalan �s nyilv�nval�an rem�nytelen v�llalkoz�sba fogott, de
legal�bb csin�lhatott valamit. B�rmilyen tev�kenys�g elviselhet�bbnek
t�nt sz�m�ra, mint �lbe tett k�zzel �lni, �s k�ts�gek, f�lelmek
k�zepette azon t�pel�dni, milyen sorsra jutott a l�ny.

A bantang�k f�ldj�hez k�zeledve a wazirik - ismerve az ott lak�k

term�szet�t �s v�rm�rs�klet�t - �gy v�lt�k, jobb, ha ker�l��ton mennek
tov�bb. Teljesen v�letlen�l egy keleti �sv�nyre t�rtek, t�rt�netesen
�ppen arra, amelyiken Spike �s Troll is haladt, ugyanabb�l a
megfontol�sb�l kiindulva. �gy esett, hogy Wood egy h�t m�lva
k�ts�gtelen bizony�t�kot szerzett arr�l, hogy j� nyomon j�rnak.

Egy bar�ts�gos bennsz�l�tt faluban megtudt�k, hogy egy kilenctag�

szafari, k�zt�k k�t feh�r f�rfi �s egy feh�r l�ny, megsz�llt egy
�jszak�ra a t�rzsn�l. A f�n�k k�s�rettel l�tta el �ket a k�vetkez�
bar�ts�gos faluig �szak fel�.

Wood besz�lt az ottaniakkal, �s megtudta t�l�k, hogy a szafari az

� falujukban is meg�llt, �s az � t�rzsf�n�k�kt�l is kapott k�s�retet
az �t k�vetkez� szakasz�ra.

Hetek �ta el�sz�r kezdett �ledezni ism�t a rem�ny a fiatal

amerikai sz�v�ben. Megtudta, hogy az �tnak ezen a szakasz�n Gonfal�nak
m�g nem volt semmi baja, �s a falusiak elmond�sa szerint nem b�ntak
rosszul vele.
 A Dzsungel Ur�nak csod�latos nyomolvas� k�pess�g�n kifogott egy
felh�szakad�s, k�zbesz�lt a sors, amely Tarzant t�ves nyomra vezette,
Stanley Woodot pedig j�ra.

A sors ilyen fut� szesz�lye folyt�n �letek ker�ltek vesz�lybe, �s

emberek haltak meg.

17. Idegenek

Spike �s Troll tan�cskoz�st tartott egy �szaki t�rzs f�n�k�vel.

Gyorsan haladtak, mert a bar�ts�gos bennsz�l�ttek falut�l faluig
ir�ny�tott�k �ket. Eddig szerencs�j�k volt, de �gy t�nt, ennek v�ge
szakadt. Megpr�b�lt�k r�venni a v�n t�rzsf�t, adjon mell�j�k k�s�r�ket
a k�vetkez� faluig.

- Nincs t�bb falu - mondta az �reg.

Nem kedvelte ezeket a feh�r f�rfiakat. Len�zte �ket, mert a

szafarijuk kicsi �s szeg�ny volt, m�g ahhoz is szeg�ny, hogy kirabolja
�ket. Csak k�t pusk�juk volt, no meg a l�ny. A l�nyon elt�n�d�tt.
Esz�be jutott egy fekete szult�n keleten, akinek eladhatn�, de azt�n
elvetette az �tletet. Nem akart �sszet�zni a feh�rekkel. Egyszer
bennsz�l�tt katon�k j�ttek a faluj�ba feh�r tisztek parancsnoks�ga
alatt, �s megb�ntett�k, ami�rt rosszul b�nt a feh�r vad�szok
szafarij�val. Az incidens m�lys�ges tiszteletet �bresztett benne a
feh�r emberek hatalma �s messzire el�r� karja ir�nt.

- Mi van �szakon? - k�rdezte Spike.

- Hegyek - v�laszolta a f�n�k.

- Akkor hasonl�t ahhoz a helyhez - magyar�zta Troll-nak -, ahov�

mi igyeksz�nk. Azt is hegyek �vezik. - Megpr�b�lta le�rni a
t�rzsf�n�knek a keresett v�lgyet �s az ott lak� t�rzset.

Ravaszs�g k�lt�z�tt a v�n f�n�k tekintet�be. Meg akart szabadulni

a feh�rekt�l. M�ris tudta, mit kell tennie.

- Ismerem a v�lgyet - mondta. - Holnap adok vezet�ket.

- Csak szerencs�vel j�runk a v�g�n - vigyorgott nagyk�p�en Spike,

miut�n otthagyt�k a f�n�k�t �s le�ltek Gonfala mell�. A l�ny nem
k�rdezte, mi�rt, de Spike megmagyar�zta k�retlen�l is: - M�r nem kell
sok id�, �s �pen, eg�szs�gesen meg�rkez�nk a v�lgyembe.

- Nem lesznek biztons�gban - mondta Gonfala. - Tarzan �s Stan

Wood hamarosan utol�rnek minket, nagyon hamar.

- Ahov� most megy�nk, ott sose tal�lnak r�nk.

- A bennsz�l�ttek ugyan�gy falur�l falura fogj�k vezetni �ket is

- eml�keztette a l�ny -,ahogy minket. Nem lesz neh�z k�vetni a
nyomainkat.

Igaz - ismerte be Spike -, de csak od�ig, ameddig ezek az emberek

elvezetnek minket.
 - De ott meg�llunk, �s �k r�nk tal�lnak.

- Csakhogy mi nem �llunk meg - mondta Spike. - Az�rt nem ment el

eg�szen az eszem. Ugyanis �n nem azt a helyet keresem, ahov� holnap
elk�s�rnek, viszont ha az els� v�lgyig eljutottam, onnan m�r
megtal�lom magamt�l is az eny�met. Ezen az els�n egyszer m�r �tkeltem,
mikor kij�ttem az �n v�lgyemb�l. Nagyj�b�l k�tnapi j�r�f�ldre van
keletre onnan, ahov� mi igyeksz�nk. Ha eljutunk az els� v�lgybe, nem
lesz sz�ks�g�nk vezet�kre az �t h�tralev� r�sz�re. Ott megmondjuk
nekik, hogy a partvid�kre megy�nk, �s el is indulunk kelet fel�, de
azut�n nyugatnak fordulunk, �s ir�ny az �n v�lgyem. �s ott azt�n soha,
senki nem tal�l r�nk.

- Tarzan �s Stanley meg fogja tal�lni magukat.

- J� lenne, ha befogn� a sz�j�t, �s nem dum�lna annyit a

Tarzanj�r�l meg a Stanley Woodj�r�l. Elegem van bel�l�k, kezdenek az
idegeimre menni.

Troll csak �lt, �s f�lig leeresztett szemh�ja m�g�l Gonfal�t

b�multa. Eg�sz nap nem besz�lt sokat, de ann�l t�bbet b�multa
Gonfal�t. Mikor azonban a l�ny viszonozta a pillant�s�t, gyorsan
elfordult.

Az �t folyam�n vad�szatb�l tartott�k f�nn magukat. A h�s egy

r�sz�t becser�lt�k a bennsz�l�ttekn�l, f�k�nt z�lds�gf�l�kre �s
kukoric�ra. Este kiad�san bevacsor�ztak, �s kor�n lefek�dtek. Gonfala
egyed�l lakott egy kunyh�ban, a k�t f�rfi pedig nem messze t�le egy
m�sikban. Hossz� nap �llt m�g�tt�k, kimer�t� menetel�ssel. A fizikai
f�radts�g �s a b�s�ges �tkez�s miatt hamar elnyomta �ket az �lom.
Gonfala �s Spike szinte azon nyomban elaludtak, amint kiny�jt�ztatt�k
tagjaikat a gy�k�nyen.

Nem �gy Troll. � teljesen �ber volt, j�rt az agya. A m�sik f�rfi
lass�, m�ly, eg�szs�ges alv�sra utal� l�gz�s�t �s a falu lassan
eleny�sz� hangjait figyelte. A falu is �lomba mer�lt. Troll arra
gondolt, milyen k�nnyen meg�lhetn� most Spike-ot, de f�lt t�le. M�g
ilyenkor is, amikor aludt, f�lt t�le. Emiatt persze m�g ink�bb
gy�l�lte, de nem csak ez�rt akarta meg�lni. Troll �lmodozott, nagyon
kellemes �br�ndok t�lt�tt�k el. Spike �tj�ban �llt az �lmok
megval�sul�s�nak, � m�gsem tudta �sszeszedni a b�tors�g�t, hogy
v�gezzen az alv� f�rfival. Most m�g nem. Majd k�s�bb, gondolta.

A kunyh� ajtaj�hoz m�szott, �s kin�zett. Egy l�lek sem j�rt az

utc�kon. A cs�nd szinte nyomaszt� volt, beleolvadt a falun t�li �j
s�t�t �ress�g�be. Mikor Troll fel�llt, a kunyh�n k�v�l megbotlott egy
faz�kban. A zaj f�lelmetesen hangzott a fesz�lt n�mas�gban. A f�rfi
szitkoz�dott mag�ban �s mozdulatlann� merevedett. F�lelt.

Spike �lm�t megzavarta a zaj, de nem �bredt fel eg�szen, csak

�tfordult a m�sik oldal�ra. Az �jszaka els�, hal�lm�ly �lm�nak azonban
v�ge szakadt, nyugtalanabbul, felsz�nesebben aludt tov�bb. Troll nem
hallotta, hogy mocorog, �gy r�vid hallgat�z�s ut�n l�bujjhegyen
odaosont Gonfala kunyh�j�hoz.

A l�ny nyugtalanul �s �beren fek�dt, s t�gra ny�lt szemmel b�mult

ki az ajt�ny�l�son �t besz�r�d� �jszakai dereng�sbe. Hirtelen k�zeled�
l�pteket hallott. Vajon tov�bbmennek, vagy �rte j�nnek? A
vesz�ly�rzet, a gyanakv�s, az �lland� k�szenl�t hetei annyira
kikezdt�k az idegeit, hogy m�r a legh�tk�znapibb dolgokban is
fenyeget�st l�tott. Meg�rezte, hogy valaki a kunyh�j�hoz k�zeledik. �s
mi m�s�rt j�nne valaki lopva az �jszak�ban, mint az�rt, mert gonosz
sz�nd�kai vannak.

�sszekuporodva a kez�re t�maszkodott, �s v�rt. Minden izma

megfesz�lt, szinte l�legezni sem mert. Ak�rmi is volt az, egyre
k�zelebb j�tt. Hirtelen egy s�t�tebb folt sejlett fel a bej�rat
alacsony n�gysz�g�ben. Egy vad�llat vagy egy ember m�szott be
n�gyk�zl�b a kunyh�ba!

- Ki maga? Mit akar? - hangj�ban a retteg�s elfojtott sikolt�sa

csengett.

-Fogja be a sz�j�t. �n vagyok. Ne �ss�n zajt. Besz�lni akarok

mag�val.

A l�ny felismerte a hangot, de ett�l f�lelme cseppet sem enyh�lt.

A f�rfi k�zelebb m�szott hozz�. K�zvetlen�l mellette volt m�r,
hallotta a zih�l�s�t.

- Menjen innen - mondta a l�ny -, holnap majd besz�l�nk.

- Figyeljen - sz�lt a f�rfi. - Ugye nem akar elmenni abba a

v�lgybe, �s a h�tralev� �let�t Spike-kal meg egy rak�s feket�vel
t�lteni, igaz? Ha oda�r�nk, engem meg�l, mag�t pedig ... Ismerem �t,
olyan mint egy patk�ny. Legyen j� hozz�m, �s �n elviszem mag�t inn�t.
Maga meg �n megl�p�nk a gy�m�nttal. Eur�p�ba megy�nk, P�rizsba.

- Sehova sem akarok menni mag�val. Menjen innen! T�nj�n

el, miel�tt seg�ts�g�rt ki�ltok.

- Egyetlen nyikkan�s, �s kitekerem a nyak�t. Ha

tetszik, ha nem, j� lesz hozz�m. - Kiny�jtotta a kez�t a
s�t�tben, megragadta a l�nyt, �s a nyaka k�r�l tapogat�zott.

Gonfal�nak csak annyi ideje maradt, hogy egyszer

felsikoltson: "Spike!" -, �s Troll fojtogat� ujjai
�sszez�rultak a nyak�n. A f�rfi teljes s�ly�val maga al�
gy�rte a l�nyt, aki harcolt, k�szk�d�tt, t�mad�ja arc�ba
v�gott, �s megpr�b�lta lefejteni mag�r�l a tork�t szorongat�
ujjakat.

Spike felriadt a sik�t�sra, �s f�lk�ny�kre emelkedett.

- Troll! - ki�ltotta. - Hallott�l valamit? - Nem kapott

v�laszt. - Troll! - Kiny�jtotta a kez�t a m�sik gy�k�nye
fel�, de az �res volt. R�gt�n felt�madt benne a gyan�, �s a
saj�t romlott gondolatai miatt t�vedhetetlen�l r�hib�zott az
igazs�gra.

N�h�ny ugr�ssal Gonfala kunyh�j�n�l termett, s ahogy

�tb�jt az ajt�ny�l�son, Troll k�romkodva �s vicsorogva
fogadta. Egy pillanat m�lva a k�t f�rfi �sszeakaszkodva
hempergett a padl�n, �t�tt�k, r�gt�k, harapt�k egym�st,
zih�l�saik k�z�l id�nk�nt egy-egy sz�rny� k�romkod�s,
f�jdalomki�lt�s szakadt fel. Gonfala a kunyh� v�g�be
kuporodott, s rettegett. nehogy meg�lje egyik a m�sikat,
mert akkor az � biztons�g�t jelent� egyetlen t�nyez� is
elt�nik.

A f�rfiak k�zelebb gurultak hozz�, � pedig

f�lreh�z�dott, kit�rt az �tjukb�l. Nem volt messze a
kij�ratt�l, �s gyorsan ki is haszn�lta a kedvez� alkalmat,
kimenek�lt a szabadba. Ekkor megint felt�rt benne a f�lelem,
nehogy az egyik gazember legy�zze �s elpuszt�tsa a m�sikat.

L�tta, hogy n�h�ny bennsz�l�tt, akiket fel�bresztett a

k�zdelem zaja, el�b�jik a kunyh�j�b�l. Odaszaladt hozz�juk
�s k�rlelte �ket, akad�lyozz�k meg a v�ront�st.

Ott �llt a t�rzsf�n�k is, �s nagyon d�h�s volt, hogy

megzavart�k az �jszakai nyugalm�t. Megparancsolta n�h�ny
harcosnak, v�lassz�k sz�t a vereked�ket. Azok eleinte
vonakodtak. majd m�gis elindultak a kunyh� fel�. Ekkor
hirtelen el�lt a vereked�s l�rm�ja. Hamarosan Spike bukkant
fel az ajt�ny�l�sban, �s t�ntorogva fel�llt.

Gonfala a legrosszabbt�l tartott. T�rsai k�z�l

Spike-t�l f�lt jobban, mert b�r mindketten egyform�n
g�tl�stalanok �s brut�lisak voltak, Troll nem volt olyan
b�tor, mint a m�sik. �t tal�n m�g ki tudn� j�tszani a
gy�vas�ga miatt. Legal�bbis ezt hitte, de az �jszaka
lezajlott esem�nyek ut�n nem volt olyan biztos benne. Az
azonban k�ts�gtelen, hogy mindig Spike jelentette a nagyobb
vesz�lyt. A l�ny egyetlen gondolata az volt, hogy legal�bb
�tmenetileg meg kellene sz�knie t�l�k. Felt�zelve a
vereked�st�l, abban a meggy�z�d�sben, hogy Troli meghalt,
ugyan mire nem lenne k�pes ez a gazember? A falu t�voli
sark�ba rohant, �s elb�jt az egyik kunyh� �s a ker�t�s
k�z�tt. Minden pillanatban v�rta, hogy a r� vad�sz� Spike
megjelenik, de senki sem j�tt. A f�rfi m�g azt sem tudta,
hogy a l�ny elhagyta a kunyh�j�t, azt hitte, ott maradt a
halott Troll mellett. Spike teh�t visszament a saj�t
kunyh�j�ba, hogy bek�t�zze a sebeit.

Troll azonban nem halt meg. Reggel v�resen �s k�b�n

guggolt a falucska utc�j�n, �s a f�ldet b�multa maga el�tt.
�gy tal�lt r� Spike, akinek legnagyobb sajn�lat�ra m�g csak
meg sem s�r�lt komolyabban. Troll f�ln�zett a k�zeled�re.

- Mi t�rt�nt?

Spike gyanakodva figyelte egy pillanatig, majd zavar

jelent meg az arc�n.

- Elg�zolt egy nyomorult teheraut� - mondta neki.

- Egy nyomorult teheraut� - ism�telte Troll. - �szre se

vettem.

Gonfala, aki egy kunyh� m�g� b�jt, kilesett a sarok

m�g�l, �s megl�tta a k�t f�rfit. Megk�nnyebb�lten
fels�hajtott, �s elindult fel�j�k. Troll nem halt meg, teh�t
nem marad mag�ra Spike-kal. Troll felpillantott r�.

- Ki ez a l�ny? - k�rdezte.
 Gonfala �s Spike egym�sra n�ztek, �s a f�rfi a
mutat�ujj�val megkopogtatta a homlok�t.

- Egy kicsit �t�d�tt - magyar�zta.

- Pedig nem l�tszik annak - sz�lalt meg Troll. - Olyan,

mint a h�gom ... az �n ... h�gom ... - Tov�bbra is a l�nyt
b�multa, tomp�n, ostob�n.

- Na, ideje kaj�lni valamit, �s indulni - szak�totta

f�lbe Spike, akin l�tszott, hogy ideges, �s fesz�lyezi Troll
jelenl�te, mert m�s dolog meg�lni valakit, �s megint m�s
ilyesmit tenni vele.

Miut�n megreggeliztek, a h�rom ember n�m�n,

elgondolkodva �tnak indult �szakkelet fel�, k�t vezet�j�k
nyom�ban. Spike ment el�l, Troll Gonfala k�zel�ben maradt,
�s gyakran a l�nyra pillantott, zavart kifejez�ssel a
szem�ben.

- Hogy h�vnak? - k�rdezte.

Gonfal�nak esz�be �tl�tt valami. �r�lts�gnek t�nt hinni

az �tlet siker�ben, de kil�t�stalan helyzetben volt.

- Nem mondhatod komolyan, hogy nem eml�kszel a h�god

nev�re. - ki�ltott fel a l�ny.

Troll csak b�mult r�, kifejez�stelen arccal.

- Hogy h�vnak? Minden olyan elmos�dott bennem.

- Gonfala - felelte. - Ugye eml�kszel a h�godra?

- Gonfala, � igen, a h�gom.

- �r�l�k, hogy itt vagy velem. Ugye megv�desz, ha b�rki

is b�ntani pr�b�l?

- B�ntani, t�ged? Nem aj�nlom senkinek! - ki�ltott fel

harciasan.

A szafari meg�llt, �s �k utol�rt�k Spike-ot, aki a k�t

vezet�vel besz�lt.

- Ezek a nyomorultak nem akarnak tov�bb menni -

magyar�zta. - M�g �t m�rf�ldet sem tett�nk meg, �s m�ris le
akarnak l�pni. Itt hagyn�nak benn�nket a p�cban.

- Mi�rt? - k�rdezte Gonfala.

- Azt mondj�k, az el�tt�nk fekv� vid�k tabu. Azt

mondj�k, feh�rek laknak ott, akik elkapj�k �s rabszolg�v�
teszik �ket, vagy felzab�ltatj�k az oroszl�nokkal. Most
lel�pnek, de m�r a mi teherhord�inknak is telebesz�lt�k a
fej�t.

- Forduljunk vissza - javasolta a l�ny. - Egy�bk�nt is,

mi �rtelme ennek, Spike? Holtan a Gonfalnak sem fogja semmi
haszn�t venni. Ha visszafordulunk �s �ps�gben elvisz engem a
bar�taimhoz, akkor mindent el fogok k�vetni az�rt, hogy
mag�nak adj�k a Gonfalt, �s futni hagyj�k. Erre szavamat
adom, �s tudom, hogy Stanley Wood minden k�v�ns�gomat
teljes�ti.

Spike megr�zta a fej�t.

- Sz� se lehet r�la. Megyek, ahov� megyek, �s maga is

velem j�n. - K�zel hajolt a l�nyhoz, �s szemtelen�l az
arc�ba b�mult. - Ha m�r valamir�l le k�ne mondanom, akkor
ink�bb a Gonfal lenne az, mint maga. De nem mondok le
egyikr�l sem.

A l�ny v�llat vont.

- Adtam egy es�lyt mag�nak - mondta. - El�g bolond,

hogy nem �lt vele.

Egyre beljebb nyomultak a felt�rk�pezetlen vadonban,

mag�nyosan, vezet�k n�lk�l. Spike minden reggel biztos volt
benne, hogy aznap megtal�lj�k �lmai elvar�zsolt v�lgy�t, �s
minden este megj�solta, hogy m�snap oda�rnek.

Troll szellemi �llapota nem v�ltozott. Gonfal�t a

h�g�nak hitte, nem mintha ez sokat sz�m�tott volna, hiszen
durva �letszeml�lete szinte senki emberfi�ra nem volt
tekintettel. Ink�bb a brut�lis h�m v�delmez� �szt�ne
munk�lhatott benne a l�ny �rdek�ben, ami�rt az h�l�s is
volt, ha nem is Troll-nak, de a sorsnak mindenk�ppen.

Hogy hol vannak, hov� mennek, azt l�that�an nem tudta,

�s nem is t�r�d�tt vele. Csak v�nszorgott el�re nap nap
ut�n, n�ma cs�ndben, nem k�rdezett, �s nem mutatott
�rdekl�d�st senki �s semmi ir�nt, kiv�ve Gonfal�t. Meg volt
r�la gy�z�dve, hogy a l�ny vesz�lyben van, ez�rt azt�n egy
pillanatra sem v�lt meg a pusk�j�t�l, mert �gy jobban
megv�dhette �t.

Napokon �t j�rt�k a hegyvid�ket, kerest�k a mindig

elillan� v�lgyet. Egy este, az eg�sz napos neh�z menetel�s
ut�n t�bort �t�ttek a hegygerinc�n, egy tiszta viz�, kicsiny
forr�s mellett. Ahogy lesz�llt az alkony, a lenyugv� nap
aranyl� v�r�s ragyog�ssal vonta be a nyugati �gboltot. A
term�szeti jelens�gnek m�r r�g el kellett volna t�nnie, hogy
�tadja hely�t az �j s�t�tj�nek, de a v�r�s izz�s megmaradt.

Gonfala megb�v�lten, �lmodoz� tekintettel n�zte a

l�tv�nyt. Spike is ezt tette, �s egyre izgatottabb lett. A
feket�k megdermedtek a f�lelemt�l. Troll pedig csak �lt,
keresztbe tett l�bbal, �s a f�ldet b�multa.

Spike letelepedett Gonfala mell�.

- Tudja mi ez, kisl�ny? - k�rdezte. - Ugye tudja, hogy

ez nem naplemente?

- Mintha t�z �gne ... erd�t�z- mondta a l�ny.

 - T�nyleg t�z. M�g sohasem j�rtam ott, de egyszer m�r
l�ttam ezt a f�nyt. �gy gondolom, egy vulk�n belsej�b�l t�r
el�, �s tudja mit jelent ez? Megtal�ltuk a v�lgy�nket.
Amikor ott voltam, �jszak�nk�nt d�l fel�l l�t tam ragyogni
ezt a f�nyt. Csak annyit kell tenn�nk, hogy
�szak-�szaknyugat fel� folytatjuk utunkat, �s n�gy-�tnapi
gyalogl�s ut�n ott lesz�nk. Akkor azt�n, kisl�ny, te meg �n
letelepsz�nk ott �des kettesben.

A l�ny nem v�laszolt. Most m�r nem f�lt, mert tudta,

hogy Troll meg�li Spike-ot, ha � �gy akarja. Att�l sem
kellett tartania, hogy egyed�l marad Troll-lal, kiv�ve
akkor, ha visszanyeri az eml�kezet�t, de ennek az es�lye
egyre cs�kkent.

M�snap Spike szinte vid�m volt, �gy felder�tette a

rem�ny, hogy nemsok�ra megtal�lja v�lgy�t. �m j�kedve r�gt�n
elp�rolgott, mikor felfedezte, hogy hat teherhord�ja k�z�l
kett� kereket oldott az �jjel. Hideg ver�t�kben �szott, am�g
meg nem gy�z�d�tt r�la, hogy a Gonfalt nem vitt�k magukkal.
A t�rt�ntek ut�n �gy d�nt�tt, nem kock�ztat t�bbet, hanem
mag�n�l tartja a k�vet, �s m�g �lm�ban sem v�lik meg t�le.
Ezt megtehette an�lk�l, hogy Troll gyan�j�t felkeltette
volna, mert t�rsa nem volt olyan �llapotban, hogy
gyanakodjon. R� se heder�tett a Gonfalra, nem is eml�tette
soha.

D�lt�jban egy hatalmas v�lgy t�rult a szem�k el�,

�ppen-arrafel�, amerre Spike menni akart. Leereszkedtek a
katlanba, �s a hegyekben elt�lt�tt hossz� napok ut�n
fel�d�l�s volt s�k terepen mozogni.

Erd�s volt a vid�k, a v�lgyet �tl�san kereszt�lszel�

foly� ment�n n�ttek a legs�r�bben a f�k. A szurdok nagyobb
r�sz�t buja aljn�v�nyzet bor�totta, csup�n keletr�l
hat�rolta egy val�s�gos bambuszerd�.

Spike, aki nem tudta,hogy lakj�k-e a v�lgyet, s ha

igen, milyen term�szet� �s v�rm�rs�klet� emberek,
b�lcsebbnek l�tta a foly� menti erd�s�vban haladni, ahol
elrejt�zhetnek a k�v�ncsi tekintetek el�l. Az erd�ben
r�bukkantak egy sz�les elef�ntcsap�sra. Gyorsan haladtak,
m�g az egyik teherhord� meg nem torpant. A fekete fesz�lten
hallgat�zott, majd el�re mutatott.

- Mi a baj? - k�rdezte Spike.

- Emberek, bwana ... j�nni - v�laszolta a n�ger.

- Nem hallok semmit - k�z�lte Spike. - �s maga? -

fordult Gonfal�hoz.

A l�ny b�lintott.

- �n emberi hangokat hallok.

- Akkor jobb, ha let�r�nk az �sv�nyr�l, �s elt�n�nk,

legal�bbis addig, am�g megtudjuk, kivel van dolgunk. H�!
Erre, mindenki! Van itt egy kis mell�k�sv�ny.

Balr�l egy kanyarg�s utacska �gazott le, ezen terelte

v�gig Spike a csapatot, a meglehet�sen s�r� aljn�v�nyzetben.
Alig sz�z m�ter ut�n ki�rtek a ny�lt s�ks�gra.

Meg�lltak h�t az erd� sz�l�n, v�rtak �s figyeltek.

Hamarosan tiszt�n kivehett�k az egyre k�zeled� emberi
hangokat, �s hirtelen r��bredtek, hogy az idegenek �ppen
azon a kis mell�k�sv�nyen j�nnek, amelyen �k pr�b�ltak
eg�rutat nyerni.

Spike b�v�helyet keresett, de hi�ba. H�tuk m�g�tt a

s�r� aljn�v�nyzet szinte �thatolhatatlan volt, a m�sik
oldalon viszont ny�lt v�lgy h�z�dott eg�szen a t�voli,
nyugati hegyekig. Szorult helyzet�ben Spike �szak fel�
indult az erd� sz�l�n, �s addig n�gatta siet�sre a
t�bbieket, m�g v�g�l mindannyian fut�snak eredtek.

Gonfala visszan�zett, �s megl�tta a nyomukban a

s�ks�gra �z�nl� t�rsas�got. El�sz�r tizenk�t hatalmas n�ger
j�tt, akik p�ronk�nt egy-egy p�r�zra k�t�tt oroszl�nt
vezettek, �ket hat, k�l�n�s �lt�zet� feh�r ember k�vette.

A l�ny messzir�l is ki tudta venni, hogy gazdagon

d�sz�tett �nnepl� van rajtuk. A sort h�szegyn�h�ny, kardot
�s d�rd�t visel� feh�r z�rta, akik hasonl�an voltak �lt�zve,
de a ruh�juk kev�sb� volt d�szes. Az egyik harcosnak az
oldal�n himb�l�zott valami, amit m�g ilyen t�vols�gb�l sem
lehetett �sszet�veszteni semmivel. V�res emberi fej volt.

- Feh�r emberek - mondta Gonfala Spike-nak. - Lehet,

hogy bar�ts�gosak lesznek.

- Nekem nem �gy t�nik - felelte a f�rfi. - Nem v�llalok

semmif�le kock�zatot, ha m�r egyszer ilyen messzire
eljutottam a Gonfallal �s mag�val.

- Mag�n�l csak jobbak lehetnek - jelentette ki a l�ny,

�s meg�llt.

- Gyer�nk, legyen esze! - ki�ltotta a f�rfi. A l�nyhoz

l�pett, megragadta, �s megpr�b�lta mag�val hurcolni az
�sv�nyen.

- Troll! - ki�ltotta Gonfala. - Seg�ts�g!

Troll el�tt�k j�rt, de most megfordult. L�tva, hogy

Spike �s a l�ny dulakodnak, odarohant hozz�juk. Arca
els�padt, von�sai eltorzultak a haragt�l.

- Engedd el! - �v�lt�tte. - Engedd el a h�gomat! -

R�vetette mag�t Spike-ra, �s egyetlen pofozkod�, rugdos�,
harapd�l� gomolyagg� olvadtak �ssze.

Gonfala egy pillanatig nem tudta, mit�v� legyen. A k�t,

emberi mivolt�b�l kivetkezett, f�ld�n hemperg� f�rfira
pillantott, majd az idegen harcosok fel� fordult.
 Egyik�k se jelenthet sz�momra nagyobb vesz�lyt, mint
Spike, gondolta. De addigra m�r d�nt�ttek helyette - az
idegenek csapata �szrevette �ket, �s fel�j�k indult. Gonfala
csak �llt, �s v�rakozott.

K�r�lbel�l f�l�ton j�rhattak, amikor a csapat vezet�je

megtorpant, �s a v�lgy egy t�voli pontj�ra mutatott. Egy
pillanatig t�tov�ztak, majd megfordultak �s futva elindultak
a v�lgy�n �t. Az oroszl�nok a p�r�zt r�ngatva h�zt�k maguk
ut�n gondoz�ikat, a harcosok viszont igyekeztek z�rt
alakzatban haladni m�g�tt�k.

A l�ny, el�mulva a hirtelen menek�l�sen, arra n�zett,

amerre a harcos mutatott az el�bb. A k�l�n�s l�tv�nyt�l
elkerekedtek a szemei. Vagy sz�z elef�ntb�l �ll� hatalmas
csorda k�zeledett nagy iramban, a h�tukon harcosokkal. Spike
�s Troll m�g mindig a f�ld�n fetrengtek, Gonfala l�bain�l.

18. H�l�tlans�g

Stanley Wood neh�zs�g n�lk�l tudta k�vetni Gonfala elrabl�inak

nyom�t, eg�szen addig a pontig, ahol a k�t k�s�r� elhagyta �ket. Innen
a gyakorlott waziri nyomolvas�k vezett�k tov�bb a csap�son, m�g egy
erd� sz�l�n�l el nem t�ntek a nyomok, egy elef�ntcsorda csoszog� l�bai
alatt. Ezut�n m�r hi�ba kerest�k �ket, nem tudt�k ism�t megtal�lni.
Wood sehogysem tudta megoldani ezt a rejt�lyt, �sszezavarodott �s
elcs�ggedt.

F�radtan v�nszorgott a v�lgyben. B�rcsak itt lenne Tarzan! Ha

valaki, akkor � k�pes lenne megoldani ezt a rejt�lyt.

- N�zd, bwana! - ki�ltott az egyik waziri. - Egy v�ros!

Wood elcsod�lkozott, mert val�ban egy v�roster�lt el el�tt�k. Ez

bizony nem a bennsz�l�ttek zs�pf�deles kunyh�ib�l �ll� falu volt,
hanem fallal �vezett v�ros, arany �s az�r kupol�i b�szk�n t�rtek a
magasba.

- Mif�le v�ros ez? - k�rdezte Wood.

A wazirik a fej�ket ingatt�k, �s egym�sra n�ztek.

- Nem tudom, bwana - mondta egyik�k, - Sohasem j�rtam ezen a

vid�ken.

- Tal�n itt van a memsahib - v�lekedett egy m�sik harcos.

- Tal�n - hagyta helyben Wood. - Ha ezek az emberek itt

ellens�gesek, valamennyi�nket foglyul ejtenek - t�n�d�tt f�lhangosan
-, �s akkor senki sem fogja tudni, hov� t�nt�nk, �s hov� t�nt esetleg
Gonfala is. Nem szabad, hogy mindannyiunkat elkapjanak.

- Nem bizony - helyeselt Waranji.

- Hatalmas v�ros ez - folytatta Wood -, bizony�ra sok harcosuk

van. Ha ellens�gesek, k�nnyed�n elkapnak minket, vagy v�geznek vel�nk.
Nem gondolod?
 - Mi wazirik vagyunk - mondta Waranji b�szk�n.

- Igen, tudom, �s azt is, hogy kiv�l� harcosok vagytok. De

magass�gos �g! Heten nem tudunk elp�holni egy eg�sz hadsereget, m�g
akkor sem, ha ti hatan wazirik vagytok.

Waranji a fej�t r�zta.

- Megpr�b�lhatn�nk - mondta. - Nem f�l�nk t�l�k.

Wood a harcos �bensz�n� v�ll�ra tette a kez�t.

- Nagyszer� fick�k vagytok, Waranji! Tudom, hogy ak�r a pokolba

is elmenn�tek a Nagy Bwana b�rmelyik bar�tj��rt, de �n nem akarlak
fel�ldozni benneteket. Ha azok ott bar�ts�gosak, akkor egy ember is
�ppen olyan biztons�gban lesz, mint h�t, ha nem, akkor h�tnek sincs
nagyobb es�lye, mint egynek. Menjetek h�t haza, fi�k. Mondj�tok meg
Muvir�nak, hogy nem tal�ltuk meg Tarzant, de tal�n a memsahibr�l
tudjuk, hol van. Ez nem biztos, de nagyon val�sz�n�. Ha tal�lkoztok
Tarzannal, vagy ha m�r hazat�rt, akkor � majd fogja tudni, mi a
teend�. Ha nem tal�lkoztok vele, akkor Muviro cselekedjen a saj�t
bel�t�sa szerint. Most induljatok, �s j�rjatok szerencs�vel!

Waranji megr�zta a fej�t.

- Nem hagyhatjuk a bwan�t egyed�l - mondta. - Hadd k�ldjek vissza

egy harcost az �zenettel, mi pedig itt maradunk veled.

- Nem, Waranji. Hallottad a parancsaimat. Induljatok haza.

Vonakodva, de elindultak az �ton. Wood n�zte �ket, am�g el nem

nyelte alakjukat az erd�, azut�n sarkon fordult, �s elindult a t�voli,
titokzatos v�ros fel�.

A Majmok Tarzanja ism�t Onthar v�lgy�nek nyugati sz�l�n �llt, egy

fenns�k perem�n, �s len�zett Cathn�ra, az Aranyv�rosra. Ragyogtak �s
szikr�ztak a naps�t�sben a feh�r h�zak, az arany kupol�k, �s a
csod�latos Aranyh�d, mely a v�ros kapui el�tt �t�velte a foly�t.
Amikor Tarzan el�sz�r l�tta a v�rost, s�t�t �s borong�s nap volt, �s
akkori ellens�gei �ltek itt, mert �tit�rsa Valthor volt Athn�b�l, az
Elef�ntcsontv�rosb�l. Akinek n�pe pedig a cathn�iak �si ellens�g�nek
sz�m�tott. De ma a napf�nyben f�rd� v�ros csak bar�ts�ggal viseltetett
ir�nta.

Nemone, a kir�lyn�, aki az �let�re t�rt, ma m�r halott. Alextart,

a kir�lyn� testv�r�t, felhozatt�k a pinceb�rt�nb�l, ahov� Nemone
csukatta, �s kir�lly� koron�zt�k azok, akik Tarzan legjobb bar�tai
voltak: Thudos, Phordos, Gemnon �s a t�bbi loj�lis nemes. �k mind
sz�vesen fogadn�k Cathn�ban. Torrost, aki Nemone f�tan�csosa volt, m�r
bizony�ra b�rt�nbe vetett�k vagy kiv�gezt�k. Teh�t m�r nem jelenthet
vesz�lyt a majomember sz�m�ra.

Tarzan kellemes v�rakoz�ssal eltelve ereszkedett al� a meredek

v�zmos�son a v�lgy alj�ba, majd �tv�gott az Oroszl�nok mezej�n, �s az
Aranyv�ros fel� vette �tj�t.

Az Oroszl�nok mezeje! Micsoda eml�keket id�zett f�l benne a hely!

Az utat a Xaratorhoz, a szent vulk�nhoz, Cathn� uralkod�i id�tlen id�k
�ta annak a tork�ba vetett�k az ellens�geiket. A j�t�kokat az ar�n�ban
meg az Onthar v�lgy�ben porty�z� oroszl�nokat. B�tor l�ptekkel
�tszelte a v�lgyet, �s oda�rt az Aranyh�d �s a felj�r�j�t �rz� k�t,
h�si aranyoroszl�n el�. Az �rs�g m�r egy ideje figyelte j�tt�t.

- Ez Tarzan - mondta egyik�k, mikor a majomember m�-g f�l

m�rf�ldnyire volt, �s mikor a kapuk el� �rt, mindannyian
odasereglettek az �dv�zl�s�re.

A g�rda kapit�nya, egy nemesember, akit Tarzan j�l ismert,

elk�s�rte �t a palot�ba.

- Alextar �r�l majd, ha megtudja, hogy visszat�rt�l - mondta. -

Ha te nem vagy, � nem lenne kir�ly - s�t, nem is �lne m�r. V�rj itt,
k�rlek, am�g bejelentelek Alextarn�l.

A terem berendez�se megfelelt a kir�lyi palot�ban �s a cathn�i

nemesek k�r�ben szok�sosnak. Az alacsony mennyezetet oszlopok
t�masztott�k al�, arany �s elef�ntcsont berak�s� mozaikokkal d�sz�tett
faragott ajt�k ny�ltak a folyos�kra �s a szomsz�dos lakoszt�lyokba, a
k�padl�t pedig oroszl�nb�r�k �s egyszer� mint�j�, s�lyos
gyapj�sz�nyegek bor�tott�k. A falfestm�nyek harci jeleneteket
�br�zoltak, a Cathne oroszl�nemberei �s Athne elef�ntemberei k�z�tt
v�vott csat�kb�l, a k�pek f�l�tt fr�z futott k�rbe: lev�gott fejek -
oroszl�nok, leop�rdok, elef�ntok tr�fe�ib�l, de voltak k�zte
emberfejek is, az athn�i nemesek elef�ntcsont fejd�szeit visel�,
gy�ny�r�en p�colt kopony�k -, vad�szatok �s csat�k eml�kei.

Az �rs�g parancsnoka meglehet�sen hossz� id� m�lva t�rt vissza

h�sz harcos k�s�ret�ben, s mikor megjelent, az arca v�r�sl�tt, a
von�sai zavart t�kr�ztek.

- Sajn�lom, Tarzan - mondta -, de azt a parancsot kaptam, hogy

tart�ztassalak le.

A majomember k�r�lhordozta a tekintet�t az �t gy�r�be fog� h�sz

l�ndzs�son, �s v�llat vont. Ha meglep�d�tt is, ha megb�nt�dott is -
nem mutatta. Ism�t vad�llat volt, �si ellens�g az ember csapd�j�ban,
�s m�g azt az �r�met sem szerezte meg foglyul ejt�inek, hogy
magyar�zatot k�rjen. Elvett�k t�le a fegyvereit, �s elvezett�k egy
szob�ba, mely a palota m�sodik emelet�n, k�zvetlen�l az �rs�g szob�ja
f�l�tt volt. Ez jobb cella volt, mint amilyenbe az els� cathn�i
fogs�gakor z�rt�k be Phobeggel, a templom �r�vel egy�tt. Akkor azzal
�rdemelte ki a hal�lt, hogy r�l�pett az oroszl�nisten fark�ra. Ez a
szoba - szemben a r�gebbivel - t�gas volt �s vil�- gos, k�t r�csos
ablakon kereszt�l kapta a f�nyt.

Mikor mag�ra hagyt�k �s bereteszelt�k m�g�tte az ajt�t, Tarzan az

egyik ablakhoz l�pett, �s egy kis ideig n�zegette a palota udvar�t,
azt�n lefek�dt a fal melletti priccsre. Mintha nem tudna a vesz�lyr�l,
vagy �gyet sem vetne r� - r�gt�n �lomba mer�lt.

S�t�t volt, amikor arra �bredt, hogy ny�lik a cellaajt�. Egy

ember �llt a bej�ratn�l, �g� f�kly�val a kez�ben. Mikor bel�pett �s
becsukta maga m�g�tt az ajt�t, a majomember fel�llt.

- Tarzan - ki�ltott fel a j�vev�ny, majd odament Tarzanhoz, �s a

v�ll�ra tette a kez�t. Cathn�ban ez a bar�ts�g, a h�s�g �s az �dv�zl�s
jele volt.
 - �r�l�k, hogy l�tlak, Gemnon - sz�lalt meg a majomember. - Mondd
csak, Doria �s a sz�lei j�l vannak? �s a te aty�d, Phordos?

- Mindannyian eg�szs�gesek, de nem t�l boldogok. A dolgok ism�t

rosszul mennek, amit bizony�ra sejtesz abb�l is, ahogy veled b�nnak.

- Tudtam, hogy valami nincs rendj�n - mondta a majomember -, de

hogy micsoda, arr�l fogalmam se volt, �s most sincs.

- Mindj�rt elmes�lem - mondta Gemnon. - Boldogtalan f�ld a mi�nk.

- Minden orsz�g boldogtalan, ahol emberek �lnek - jegyezte meg

Tarzan. - Az ember a legostob�bb �llatfajta. De h�t mi t�rt�nt
veletek? Azt hittem, hogy Nemone hal�l�val minden bajotoknak v�ge
szakad.

- Mi is azt hitt�k, de t�vedt�nk. Alextar gyeng�nek, gy�v�nak �s

h�l�tlannak bizonyult. Szinte k�zvetlen�l a tr�nra l�p�se ut�n
Tomosnak �s klikkj�nek a befoly�sa al� ker�lt, �s te tudod, hogy ez
mit jelent. Val�j�ban Tomos uralkodik Cathn�ban, de eddig m�g nem mert
elint�zni minket. A harcosok �s a n�p gy�l�li, s ezt � is tudja. Ha
t�l messzire megy, fell�zadnak ellene, az pedig a v�g�t jelenten�. De
most besz�lj egy kicsit magadr�l. Mi hozott ism�t Cathn�ba?

- Hossz� t�rt�net lenne - felelte Tarzan. - A v�g�n k�t feh�r

gazfick� elrabolt egy fiatal n�t, aki j�vend�belij�vel egy�tt a
v�delmem alatt �ll. Most a l�nyt keresem. N�h�ny nappal ezel�tt
r�akadtam k�t feket�re, akik az emberrabl�k szafarij�ban voltak.
Le�rt�k a vid�ket, melyen a szafari �ppen �thaladt, mikor �k
megsz�ktek. �gy t�nt, hogy a Xaratort�l d�lkeletre fekszik. Nos, ez�rt
vagyok most itt. A Xaratort�l d�lkeletre fekv� vid�kre igyekszem, hogy
ism�t felvegyem a nyomot.

- Nem kell majd sok�ig keresg�lned - mondta Gemnon. - Azt hiszem,

tudom, hol van az a fiatal n� - b�r most, hogy Tomos fogs�g�ba
ker�lt�l, nem sok haszn�t vehetitek, sem a n�, sem te. Azt pedig
tudnod kell, hogy Tomos nem szeret t�ged.

- Mib�l gondolod, hogy tudod, hol van a l�ny? - k�rdezte a

majomember.

- Alextar gyakran k�ld engem a Thenar v�lgy�be, hogy rajta�ssek

az athn�i polg�rokon. Ez term�szetesen Tomos m�ve, mert � szeretn�, ha
odaveszn�k. R�viddel ezel�tt is ott j�rtam. A hadj�rat nem siker�lt
valami f�nyesen, mert t�l kevesen voltunk. Tomos mindig kis l�tsz�m�
csapatokat k�ld, �s mindig azokat a nemeseket, akikt�l szeretne
megszabadulni. Csak egy fejet zs�km�nyoltunk. �tk�zben azonban l�ttunk
egy kis csapatot, amelyik nem athn�i volt. N�gy-�t szolg�t, k�t feh�r
f�rfit �s egy feh�r n�t. A feh�r f�rfiak egym�ssal verekedtek, a n�
pedig fel�nk szaladt, mintha el akarna sz�kni t�l�k. Oda akartunk
menni, hogy foglyul ejts�k az eg�sz csapatot, mikor l�ttuk, hogy
athn�iak sz�guldanak le a v�lgybe hadielef�ntjaikon. T�l kevesen
voltunk ahhoz, hogy harcba keveredj�nk vel�k, a h�g�hoz rohantunk, �s
elmenek�lt�nk. Felt�telezem, hogy az athn�iak elfogt�k a fiatal n�t a
t�rsaival egy�tt, �s most az Elef�ntcsontv�rosban vannak. Sajnos, mint
m�r eml�tettem, ennek az �rtes�l�snek nem sok haszn�t veszed, am�g
Tomos foglya vagy.
 - �s mit gondolsz, mi a sz�nd�ka velem? Van egy m�sik Phobegje
is?

Gemnon elnevette mag�t.

- Sosem felejtem el, hogyan l�kted fel "Cathne leger�sebb

ember�"-t, �s dobtad ki v�g�l sz� szerint a n�z�k �l�be. Tomos az
utols� fill�rj�t is elvesz�tette azon a fogad�son - egy okkal t�bb,
hogy ne kedveljen t�ged. Nem, azt nem hiszem, hogy m�g egyszer ar�n�ba
k�ld egy emberrel. Legf�ljebb egy oroszl�nnal. Az is lehet, hogy
m�reggel vagy t�rrel pr�b�lkozik, azok biztosabbak. De �n az�rt j�ttem
most ide, hogy megpr�b�ljalak megmenteni. Az egyetlen gond az, hogy
nincs semmi �tletem. Ma �jjel az egyik bar�tom az �rs�g parancsnoka,
�gy tudtam bejutni hozz�d. De ha az ajt�t nyitva hagyn�m �s te
megsz�kn�l, az � �lete egy lyukas garast sem �rne. Tal�n te ki tudsz
tal�lni valamit.

Tarzan megr�zta a fej�t.

- El�sz�r tudnom k�ne, mit tervez Tomos. Pillanatnyilag az

egyetlen �tletem sz�modra az, hogy menj gyorsan, miel�tt elkapnak
t�ged is.

- H�t nem tudok seg�teni rajtad, azok ut�n, amit te tett�l �rtem?
Biztos van r� valami m�d.

- Itt hagyhatn�d a t�r�det, az m�g j� szolg�latot tehet. El tudom

rejteni az �gy�kk�t�m al�.

Kis ideig m�g besz�lgettek, azut�n Gemnon elment.

P�r perccel k�s�bb Tarzan m�r aludt. Nem s�t�lt idegesen,

nyugtalanul f�l-al� a cell�j�ban. V�rm�rs�klete ink�bb a vadon �l�
�llatok�hoz hasonl�tott, mint az ember�hez.

19. Megtorl�s

A nap, ez az elfogulatlan v�n bolond egyform�n sz�rja sugarait

j�ra �s rosszra, ugyan�gy s�t az ember esk�v�j�n, mint a hal�la
napj�n. A csod�s afrikai nap f�nyesen ragyogott azon a napon is,
amelyen Tarzannak meg kellett halnia. Alextar rendelkezett �gy, Tomos
javaslat�ra.

D�lel�tt tizenegy �ra volt, mikor Tarzant kivezett�k a

cell�j�b�l. Nem f�rasztott�k magukat azzal, hogy enni, inni adjanak
neki. Mi sz�ks�ge lehet egy hal�lra �t�ltnek �telre, italra? Pedig
nagyon szomjas volt, �s tal�n, ha k�ri, az �r�k adtak volna neki
vizet, mert egyszer� k�zkaton�k voltak, nem a kir�ly kedvencei, �ppen
ez�rt ink�bb hajlottak a nagyvonal�s�gra �s az embers�gre. A
majomember azonban nem k�rt semmit. Nem az�rt, mert tudatosan t�l
b�szke volt, az � b�szkes�g�t �szt�nei vez�relt�k - fel sem mer�lt
benne, hogy sz�vess�get k�rjen az ellens�gt�l.

Mikor a palot�b�l kivezett�k a f��tra, a szem�be �tl� l�tv�ny

el�rulta, milyen sorsot sz�ntak neki. M�r k�szenl�tben v�rt r� a
menet: nemesek �s harcosok, a kir�ly oroszl�n vontatta fogata, �s egy
hatalmas oroszl�n, amelyet nyolc izmos fekete tartott p�r�zon. Tarzan
l�tott m�r hasonl�t, mikor a kir�lyn� vad�szzs�km�ny�ul szemelt�k ki.
Ez�ttal a kir�ly vad�szat�ban osztott�k r� a zs�km�ny szerep�t, de
most nem sz�m�thatott olyan csod�ra, mint akkor, amikor megmenek�lt
Belther hatalmas �llkapcsai k�z�l.

Ez alkalommal is a v�ros polg�rai alkott�k a sorfalat a f��t k�t

oldal�n. Az Aranyh�d fel�, majd tov�bb az Oroszl�nok mezej�re tart�
menet ut�n �z�nl�tt a sokas�g. B�k�s t�meg volt, olyan, amilyet egy
rangosabb sportm�rk�z�skor l�thatunk tolongani a bej�ratokn�l. Mert ki
lenne olyan rosszm�j�, hogy azt �ll�tan�, ezek az emberek v�rt �s
felfordul�st akarnak l�tni? Erre m�g gondolnunk sem szabad!

Nem v�llaltak semmi kock�zatot, mikor Tarzant el�vezett�k a

cell�j�b�l. Az �rz�s�re rendelt h�sz l�ndzs�s bizony�totta, mennyire
tartanak t�le. Ekkor hozz�l�ncolt�k Alextar harci szeker�hez, �s a
diadalmenet megindult.

Kinn az Oroszl�nok mezej�n meg�llt a felvonul�s. A harcosok

hossz�, kett�s sorfalat �lltak, az �ltaluk alkotott folyos�n fogja
�ld�zni az oroszl�n pr�d�j�t. A majomemberr�l levett�k a l�ncokat, �s
fogad�sokat k�t�ttek, vajon a sorfalnak melyik szakasz�n fogja
utol�rni �s led�nteni �t a ragadoz�. El�vezett�k az oroszl�nt, hogy
megszimatoltass�k vele j�vend� zs�km�ny�t. Tomos k�r�rvend�en n�zett
k�r�l. Alextar idegesnek t�nt, f�lt az oroszl�nokt�l. Saj�t
j�sz�nt�b�l sosem vett volna r�szt oroszl�nvad�szaton. Tarzan figyelte
�t. A h�szas �vei v�g�n j�r�, ideges, nyugtalan tekintet� fiatalembert
l�tott maga el�tt, akinek csapott �lla �s kegyetlen von�s� sz�ja volt.
Semmi nem eml�keztetett rajta a k�pr�zatos Nemonra. Tarzanra n�zett,
de nem �llhatta a majomember rezzen�stelen szem�t:

- Siessetek m�r! - csattant fel ny�g�sen. - Unatkozunk!

A rabszolg�k val�ban siettek, �s megt�rt�nt a baj. A viszonylag

b�k�s helysz�nen a pillanat t�rtr�sze alatt eluralkodott a z�rzavar,
kit�rt a p�nik.

Az egyik fekete kez�b�l v�letlen�l kics�szott a p�r�zra k�t�tt

oroszl�n nyak�rve, �s a gyakorlott gyilkos d�h�s b�mb�l�ssel
leter�tette a hozz� legk�zelebb �ll�kat, majd a l�ndzs�sok k�zte �s a
n�z�k k�zt h�z�d� sorfal�nak rontott. Vagy egy tucat l�ndzsa f�r�dott
a test�be, mik�zben a fegyvertelen polg�rok fejvesztve menek�ltek,
letaposva a gyeng�bbeket.

A nemesek parancsokat kiab�ltak, Alextar remeg� t�rdekkel �llt a

harci szek�ren, �s k�ny�rg�tt, hogy mentse meg valaki.

- Sz�zezer drachm�t adok annak, aki meg�li a vad�llatot! -

ki�ltotta. - S�t! B�rmit k�rjen t�lem, �n teljes�tem!

�gy t�nt, senki sem figyel r�. Aki csak tehette, mentette az
irh�j�t, noha val�j�ban nem is volt vesz�lyben abban a pillanatban,
mert az oroszl�n m�ssal volt elfoglalva.

A d�fk�d� d�rd�k mind jobban ingerelt�k az �rj�ng� fenevadat,

v�ratlanul nem a harcosokra t�madt, hanem hirtelen megfordult, �s
egyenesen a kir�ly szeker�t vette c�lba. Alextar most m�r joggal
retteghetett. Elfuthatott volna, de a l�ba felmondta a szolg�latot,
egyszer�en lerogyott az aranyozott szek�r �l�s�re. Gy�moltalanul
tekingetett k�rbe. Gyakorlatilag teljesen mag�ra maradt. Nemesekb�l
�ll� test�rs�ge csatlakozott az oroszl�n �ld�z�ihez, Tomos pedig az
ellenkez� ir�nyba szaladt. Csak foglya maradt a k�zel�ben.

Alextar l�tta, hogy a f�rfi t�rt r�nt el� �gy�kk�t�j�b�l �s

lekuporodik a t�mad� oroszl�n �tj�ba, �s hallotta, amint vad�llati
morg�s t�rt fel a tork�b�l. Az oroszl�n nekilend�lt. Alextar
fel�v�lt�tt, de megbabon�zva, f�lelemt�l t�gra ny�lt szemekkel b�multa
az el�tte zajl� v�res jelenetet. Az oroszl�n �lni k�sz�lt, de azt�n az
esem�nyek olyan iramban peregtek, hogy a kir�ly alig tudta k�vetni
�ket.

Tarzan el�rehajolt, �s kit�rt az �t megragadni k�sz�l� hatalmas

mancsok el�l, majd k�zelebb sz�kkent, s az oroszl�n h�t�n termett,
egyik karj�val �t�lelve a bestia nyak�t. A vad�llat morg�sa
elkeveredett a h�t�n �l� ember-�llat morg�s�val. Alextart kir�zta a
hideg f�lelm�ben. Megpr�b�lt elszaladni, de nem tudott. �gy azt�n ak�r
tetszett, ak�r nem, k�nytelen volt n�zni a sz�rny� l�tv�nyt - ahogyan
a fenevad meg�li a f�rfit, azut�n �t mag�t. A legnagyobb f�lelmet
azonban m�gis Tarzan morg�sa keltette benne.

Ott fetrengtek az Oroszl�nok mezej�nek por�ban, egyszer a f�rfi

kerekedett f�l�l, m�sszor az oroszl�n, Gemnon t�r�n id�nk�nt
meg-megvillant a napf�ny, mikor a penge belem�lyedt az �rj�ng�
ragadoz� oldal�ba.

Tettrek�sz harcosok �llt�k k�r�l �ket, v�rt�k az alkalmat, mikor

l�ndzs�jukat - a f�rfi �let�nek vesz�lyeztet�se n�lk�l - az oroszl�n
sz�v�be m�rthatj�k, de ilyen alkalom nem ad�dott. De azt�n elj�tt a
v�g. Az �llat m�g egy utols�, hatalmas er�fesz�t�ssel szabad�lni
pr�b�lt a majomember hal�los szor�t�s�b�l, majd holtan rogyott a
f�ldre. A p�rviadal v�get �rt.

Tarzan talpra ugrott, �s k�rbehordozta villog� tekintet�t a

harcosok gy�r�j�n, mint a zs�km�ny�t f�lt� ragadoz�. Azt�n egyik l�b�t
az oroszl�n tetem�re helyezte, s arc�t az �g fel� ford�tva felt�rt
hatalmas mellkas�b�l a vez�rmajom kih�v� ord�t�sa.

A harcosok megh�tr�ltak, mikor a h�tborzongat� �s f�lelmetes

ki�lt�s sz�tz�zta az Oroszl�nok mezej�nek frissen be�llt cs�ndj�t.
Alextar ism�t remegni kezdett, mert b�r iszony�an f�lt az oroszl�nt�l,
ett�l a f�rfit�l m�g ink�bb tartott. H�t nem az�rt hozatta ide, hogy
v�gezzen vele az az oroszl�n, amit most elpuszt�tott? Nem is ember ez,
hanem vad�llat, a tork�b�l felt�r� morg�s �s az a sz�rny� ki�lt�s is
ezt bizony�tja. Mif�le k�ny�r�letre sz�m�that egy vad�llatt�l? Ez
biztosan v�gezni fog vele.

- Vigy�tek! - parancsolta er�tlen�l. - Vigy�tek m�r!

- Mi legyen vele? - k�rdezte egy nemes.

- �lj�tek meg! �lj�tek meg! El vele! - Alextar az utols� szavakat

szinte sikoltotta.

- De � mentette meg az �letedet - eml�keztette �t egy nemes.

- Hogy? Mi? �, igen, vigy�tek vissza a cell�j�ba. K�s�bb majd

eld�ntj�k, mi legyen vele. Nem l�tj�tok, hogy f�radt vagyok? Ne
zavarjatok h�t - parancsolta nyafog�s hangon.
 A nemes sz�gyenkezve lehajtotta a fej�t, �s utas�totta az
�rs�get, hogy Tarzant k�s�rj�k vissza a cell�j�ba, de eg�sz �ton
mellette l�pkedett. Ilyet egy nemes csak a vele egyenrang�val tesz
meg.

- Amit tett - mondta a v�ros fel� menet -, az nem ilyen jutalmat

�rdemelt volna.

- �gy eml�kszem, hogy felaj�nlotta, minden k�v�ns�g�t teljes�ti

annak, aki meg�li az oroszl�nt - jegyezte meg Tarzan -, �s ezen fel�l
sz�zezer drachm�t.

- Igen, �n is hallottam.

- �gy l�tszik, r�vid az eml�kez�tehets�ge,

- Mit k�rt volna t�le?

- Semmit.

A nemes meglepetten b�mult r�.

- Semmit?

- Semmit.

- H�t nincs sz�ks�ge semmire?

- Dehogynem, de ellens�gt�l nem k�rek.

- �n sem vagyok az ellens�ged.

Tarzan komor arc�n a mosoly �rny�ka suhant �t.

- Tegnap �ta nem ittam, nem ettem.

- Rendben - mondta a nemes felder�lve -, kapsz �telt �s italt,

an�lk�l, hogy k�rned kellene.

A v�rosba visszat�rve Tarzant egy m�sik cell�ba tett�k. Az a

m�sodik emeleten volt, a palota f��tra n�z� sz�rny�ban. Hamarosan
ny�lt az ajt�, �s bel�pett egy harcos, �tellel, itallal. Mik�zben
lerakta terh�t a pad v�g�re, elismer�en pillantott Tarzanra.

- L�ttam, ahogy meg�lted a kir�ly vad�szoroszl�nj�t - mondta. -

Ilyet csak egyszer l�t �let�ben az ember. L�ttalak, mikor Phobeggel
k�zd�tt�l Nemone, a kir�lyn� sz�ne el�tt. Azt sem mulasztottam volna
el, a vil�g minden kincs��rt sem. Meghagytad Phobeg �let�t, pedig
meg�lhetted volna, mikor mindenki �v�ltve ki�ltott hal�lt a fej�re. A
t�zbe menne �rted ezek ut�n.

- Igen, tudom - felelte a majomember. - Phobeg �letben van m�g?

- �, h�t persze! M�g mindig a templom �re.

- Ha l�tod, mondd meg neki, hogy �dv�zl�m.

- Meglesz - �g�rte a harcos. - Nemsok�ra tal�lkozom vele. Most

mennem kell. - K�zelebb l�pett Tarzanhoz, �s halkan ezt mondta: - Ne
igy�l a borb�l, ha b�rki j�nnne, vesd a h�tad a falnak. �s k�sz�lj a
k�zdelemre. - Ezut�n elment.

Ne igy�l a borb�l - t�prengett a majomember. Cathn�ban a m�rget

borban szok�s elkeverni, �s ha a h�t�t a falnak veti, senki nem
sz�rhatja meg orvul, h�tulr�l. J� tan�csok! Egy bar�t tan�csai, aki
tal�n hallott valamit, s az�rt mondta ezt. Tarzan tudta, hogy sok j�
bar�tja van az Aranyv�ros harcosai k�z�tt.

Odas�t�lt az egyik ablakhoz, �s len�zett a f��tra. Egy oroszl�nt

l�tott kir�lyi tart�ssal s�t�lni a v�ros k�zpontja fel�. Az �llat
�gyet sem vetett a j�r�kel�kre, azok sem �r�. Egyike volt a sok
szel�d�tett oroszl�nnak, melyek sz�vesen k�boroltak napk�zben Cathne
�tjain. Id�nk�nt ettek a sz�mukra kivetett holttestekb�l, de csak
nagyon ritk�n t�madtak �l� emberre.

Az �t t�loldal�n kisebb csoportosul�st l�tott. Az emberek komoly

besz�lget�sbe mer�ltek, �s gyakran pillantgattak a palota ir�ny�ba.
J�r�kel�k �lltak meg, hogy meghallgass�k �ket, majd csatlakoztak a
t�meghez. Azt�n kil�pett egy harcos a palot�b�l, meg�llt el�tt�k �s
besz�lt hozz�juk, ekkor feln�ztek az ablakra, melyben Tarzan �llt. A
harcos ugyanaz volt, aki �lelmet �s vizet hozott Tarzannak.

Mikor a cs�d�let felismerte a majomembert, �ljenz�sbe t�rt ki.

Emberek j�ttek mindk�t ir�nyb�l, n�h�nyan futva k�zeledtek, sok harcos
is akadt k�z�tt�k. N�tt�n n�tt a t�meg �s a tolong�s. Mikor
bes�t�tedett, f�kly�kat hoztak. Egy, a palot�b�l �rkez� k�l�n�tm�ny
parancsnoka, egy nemesember, megpr�b�lta sz�toszlatni a t�meget.

Valaki felki�ltott:

- Szabads�got Tarzannak!

Az eg�sz t�meg visszhangozta. Egy nagy termet� ember k�zeledett,

f�kly�val a kez�ben. A l�ngok f�ny�ben Tarzan felismerte a templom
�r�t, Phobeget. Az �r meglengette a f�kly�j�t a majomember fel�, �s
�gy ki�ltott:

- Sz�gyen Alextarra! Sz�gyen! - A t�meg ehhez is csatlakozott, �s

egy emberk�nt ism�telte: sz�gyen Alextarra! Sz�gyen!

A nemes �s az �rs�g tagjai megpr�b�lt�k lecsendes�teni �s

sz�toszlatni a csoportot, de az ezt k�vet� vereked�sben fejek t�rtek
be, embereket kaszaboltak le �s d�ftek �t l�ndzs�val. K�zben akkor�ra
duzzadt a cs�d�let, hogy bet�lt�tte a f�utat. Az emberek komisz
hangulatba ker�ltek, s mikor v�rt l�ttak, megvadultak. A palota�rs�g
tehetetlen volt vel�k szemben, �s akik t�l�lt�k az �sszecsap�sokat,
�r�ltek, hogy bemenek�lhettek a biztons�got jelent� palot�ba.

Valaki felki�ltott:

- Le Tomosszal! Hal�l Tomosra! - �s a durva hang� cs�csel�k kapva

kapott az �j jelsz�n.

�gy t�nt, ez �jabb cselekv�sre serkenti a t�meget, mert mintegy

vez�nysz�ra, elindultak a palota kapui fel�.

Ahogy �t�tt�k �s d�ngett�k a szil�rd kapukat, a t�meg k�ls�

perem�n felki�ltott valaki:
 - A vad�szoroszl�nok! Alextar r�nk usz�totta az oroszl�njait!
Hal�l Alextarra!

Tarzan v�gign�zett a f��ton, a palota kar�mjai fel�, s val�ban

legal�bb �tven, p�r�zon vezetett oroszl�n k�zeledett onnan. A nagy
cs�d�let �s a l�rma izgatott� tette �ket, nyugtalanul r�ngatt�k
l�ncaikat, mik�zben borzalmas �v�lt�s�k megreszkettette az �jszak�t.
�m a cs�csel�k �rj�ng�se d�moniv� v�lt, �s nem ismert hat�rokat. De
h�t mit tehetett az oroszl�nok k�m�letlen, vad ereje ellen? Lassan,
�tkoz�dva, z�gol�dva h�tr�lni kezdett, s k�zben kih�v� hangon
k�vetelte Tarzan szabadon bocs�t�s�t.

A majomember tork�b�l akaratlanul is halk morg�s t�rt el�, mikor

l�tta, hogy tehetetlen, �s nem tud seg�teni a bar�tain. Az ablakon
l�v� r�csokat vizsg�lgatta, majd teljes s�ly�val �s erej�vel r�juk
nehezedett. A rudak kiss� befel� hajoltak. Ekkor teljes er�b�l
nekiveselkedett, de most m�r csak egyetlen r�dnak. A l�gy vas �vben
megg�rb�lt, �s kics�szott a f�szk�b�l: Ez el�g is volt. A majomember
gyors egym�sut�nban kir�ngatta a rudakat, �s a cella padl�j�ra dobta
�ket.

Tarzan kihajolt az ablakon, �s len�zett. Z�rt, teljesen n�ptelen

udvart l�tott maga alatt, melyet k�fal ker�tett el a f��tt�l. Kin�zett
az �tra, �s l�tta, hogy a t�meg m�g mindig h�tr�l a k�zeled�
oroszl�nok el�l. Mivel mindenki a besti�kat figyelte, senki sem vette
�szre, hogy a majomember kim�szott az ablakon, �s az udvaron termett.

Tarzan egy bel�lr�l elreteszelt kis kapu el�tt tal�lta mag�t.

Kil�pett az utc�ra, �ppen a h�tr�l� t�meg �s a k�zelg� oroszl�nok
k�z�.

P�ran �szrevett�k, �s azonnal r�ismertek. Ki�lt�s hull�mzott

v�gig a t�megen, melynek kih�v�s�ba �j �rnyalat vegy�lt, a meg�jult
�nbizalom� �s lelkesed�s�.

Tarzan kiragadott egy f�kly�t az egyik polg�r kez�b�l.

- Hozzatok f�kly�kat! - parancsolta. - F�kly�kat �s d�rd�kat az

els� vonalba! - Majd elindult az oroszl�nok fel�, �s a f�kly�s,
d�rd�kkal felfegyverzett f�rfiak az �lre rohantak. Csak vezet�re volt
sz�ks�g�k.

Minden vad�llat f�l a t�zt�l, az �llatok kir�lya sem kiv�tel ez

al�l. Bizony, m�g Alextarnak, Cathne kir�ly�nak vad�szoroszl�njai is
h�trah�k�ltek, mikor l�ngol� f�kly�kat nyomtak a k�p�kbe. Gondoz�ik
b�tor�t� szavakat ki�ltoztak, �tkoz�dtak, de val�j�ban tehetetlenek
voltak: Egy l�ngol� s�r�ny� oroszl�n hirtelen oldalra fordult, �s
bele�tk�z�tt egyik t�rs�ba, az pedig zavar�ban �s r�m�let�ben
megp�rd�lt, majd rohanni kezdett a kar�mok fel�. K�zben p�r�za
keresztezte a t�bbi oroszl�n�t, �sszegabalyodott vel�k, �s kit�pte a
gondoz�k kez�b�l a sz�jak v�g�t. Az elszabadult �llatok nem sok�ig
haboztak, marcangolni kezdt�k az �ppen �tjukba ker�l� gondoz�kat, majd
gyors �get�sben visszaindultak a kar�mok fel�.

Ezen a sikeren felb�torodva a f�kly�sok nekirontottak az

ottmaradt oroszl�noknak, �s addig �t�tt�k �ket l�ngol� fegyver�kkel,
m�g azok teljesen megvadultak a f�lelemt�l. Tarzan az els� vonalban
�llt, �s tov�bb b�ztatta embereit. Pokoli l�rma t�madt, a cs�csel�k
durva kiab�l�sa �sszekeveredett a ragadoz�k ord�t�s�val �s a
sebes�ltek sikolyaival. Az oroszl�nok m�r �rj�ngtek a f�lelemt�l. A
p�r�zaik �sszegabalyodva, gondoz�ik a f�ld�n, s�r�ny�k t�zet fogott -
nem b�rt�k tov�bb. Amelyik eddig nem szaladt el, az megtette most. A
t�meg �ld�z�be akarta venni az �llatokat, de Tarzan meg�ll�totta �ket,
�s felemelt kez�vel figyelmet k�rt. Elcsendesedtek.

- Hadd fussanak az oroszl�nok! Akad itt nagyobb zs�km�ny is. �n

Alextarra �s Tomosra vad�szom.

- �n is veled tartok - harsant mellette egy �bl�s hang.

Tarzan megfordult, �s a besz�l�re n�zett. Phobeg volt az, a

templom �re.

- J�l van - mondta a majomember.

- Gyer�nk Alextar �s Tomos ut�n! - ki�ltotta Phobeg.

A t�meg helyesl�en felz�gott.

- A kapukhoz! - ki�ltotta valaki. - A kapukhoz! A kapukhoz!

- Van egyszer�bb �t is! - mondta Tarzan. - Gyertek!

K�vett�k �t a nyitott kis kapuhoz, �s m�ris a palot�ban tal�lt�k

magukat. Tarzan j�l ismerte az utat, mert Nemone kir�lyn� foglyak�nt
�s vend�gek�nt is j�rt m�r erre.

Alextar �s n�h�ny nemes �ppen vacsor�ztak. A kir�ly f�lt. Nemcsak

a t�meg ki�ltoz�s�t hallotta, hanem pontosan �rtes�lt mindenr�l, ami a
palota el�tt t�rt�nt. Tudta, hogy a vad�szoroszl�nok, amelyeknek sz�t
kellett volna verni�k a l�zad�kat, visszafordultak �s elmenek�ltek.
Mikor a t�meg ki�lt�sai jelezt�k, hogy meg fogj�k ostromolni a
bej�ratokat, minden harck�pes f�rfit a kapukhoz vez�nyelt, s b�r a
nemesei biztos�tott�k r�la, hogy a cs�csel�k nem k�pes a harcosok f�l�
kerekedni, m�g akkor sem, ha bet�ri a kapukat, � nagyon f�lt.

- A te hib�d, Tomos - ny�sz�tette. - Te mondtad, hogy z�rjuk be

ezt a vadembert, �s most l�tod, mi t�rt�nt! Az emberek le akarnak
tasz�tani a tr�nr�l. Lehet, hogy meg is �lnek! Mit tegyek? Mit
tehetek?

Tomos sem volt jobb ideg�llapotban, mint kir�lya, mert hallotta,

hogy a t�meg a fej�t akarja. N�h�ny tervet m�r elvetett, amivel
menthetn� az irh�j�t, de most esz�be jutott egy haszn�lhat�.

- K�ldj a vadember�rt - mondta -, �s bocs�sd szabadon. Adj neki

p�nzt �s kit�ntet�st, majd r�gt�n tudasd a t�megekkel, hogy mit
tett�l.

- Igen, ez j� gondolat - helyeselt Alextar, majd az egyik

nemeshez fordult: - Eredj, �s r�gt�n hozd ide a vadembert. Te pedig
menj a kapukhoz, �s mondd el nekik, hogy mit parancsoltam.

- K�s�bb - mondta Tomos - majd megk�n�ljuk egy kupa borral.

Az els� nemes sietve �tv�gott a termen, kit�rta a folyos�ra ny�l�

ajt�t, hogy Tarzan cell�j�ba menjen, de a k�sz�b�t m�r nem l�pte �t.
D�bbenten h�tr�lt vissza a szob�ba.

- Tarzan van itt! - ki�ltotta.

Alextar, Tomos �s a nemesek f�lpattantak, mikor meghallott�k a

majomembert k�vet� t�meg moraj�t.

Tarzan bel�pett, nyom�ban Phobeg �s l�zad� t�rsai tolongtak.

Alextar �s Tomos menek�lni pr�b�lt, de Tarzan egy ugr�ssal

�tszelte a szob�t, �s nyakon cs�pte �ket. Nem akadt olyan nemes, aki
kardot r�ntott volna a kir�ly v�delm�ben. �gy k�sz�ltek elhagyni
urukat, mint patk�nyok a s�llyed� haj�t. Alextar teljesen �sszeomlott
a retteg�st�l. T�rden hullva k�ny�rg�tt az �let��rt.

- Te nem tudsz semmit! - kiab�lta. - �pp most adtam ki a

parancsot, hogy bocs�ssanak szabadon. P�nzt akartam adni neked, �s
adok is, oroszl�nemberr� teszlek t�ged, palot�t aj�nd�kozok neked,
szolg�kat, mindent, amit csak akarsz.

- Ezt m�g d�lel�tt, �s az Oroszl�nok mezej�n kellett volna

mondanod, most m�r k�s�. Nem mintha akkor elfogadtam volna, amit
felaj�nlasz - tette hozz� a majomember -, de tal�n id�legesen
megmentette volna az �letedet, �s a tr�nodat is, mert akkor a n�ped
nem �rezne ekkora haragot �s megvet�st ir�ntad.

- Mit akartok tenni velem? - k�rdezte a kir�ly.

- �n semmit - felelte Tarzan -, hogy a n�ped mit csin�l veled, az

m�r nem az �n dolgom. De ha nem v�lasztj�k Thudost kir�lly�, akkor
szerintem bolondok.

Tarzan tudom�sa szerint Thudos volt az els� a nemesek k�z�tt,

ereiben �sibb �s tiszt�bb v�r cs�rgedezett, mint Alextar�ban. H�res,
�reg harcos volt, akit tiszteltek �s szerettek az emberek, s mikor a
k�r�l�tte �ll�k meghallott�k Tarzan szavait, r�gt�n Thudos�rt
ki�ltottak. A n�v fut�t�zk�nt terjedt a v�rosban, s v�g�l mindenki azt
harsogta az utc�kon is.

Alextar arca hamusz�rk�v� lett. �gy l�tszott, teljesen

meghibbant, mint kor�bban a n�v�re is. Lassan fel�llt, �s Tomoshoz
fordult.

- Te csin�ltad ezt velem - sziszegte. - �vekig a foglyod voltam.

T�nkretetted a n�v�rem �let�t - igen, te �s M'duze, most pedig engem
is t�nkretett�l. Miattad vesz�tettem el a tr�nomat is. De t�bb� nem
teszel t�nkre senkit - mondta, �s oly gyorsan, hogy senki sem tudta
megakad�lyozni, teljes erej�b�l les�jtott a peng�vel. Tomos kopony�ja
az orr�ig kett�hasadt.

Ahogy a test a l�b�hoz rogyott, hiszt�rikus nevet�sben t�rt ki. A

teremben tart�zkod�k n�m�n, megrend�lten �lltak. Majd ugyanolyan
gyorsan, mint az im�nt, kardj�t a saj�t sz�v�nek szegezte, �s
beled�lt.

�gy halt meg Alextar, Cathne utols� �r�lt uralkod�ja.

20. Athne
 Athne, az Elef�ntcsontv�ros f�kapuja d�lre n�z. Innen indul az �t
Cathn�ba, az Aranyv�rosba, az athn�iak �si ellens�geihez. Errefel�
lovagolnak Athne harcosai �s nemesei, ha n�kre, emberfejekre vagy
egy�b hadizs�km�nyra v�gynak, �s ebb�l az ir�nyb�l j�nnek a porty�z�k
Cathn�b�l is, ugyanilyen c�llal. Ez�rt Athne f�kapuja er�s �s j�l
�rz�tt, k�t z�m�k b�stya magasodik f�l�, amelyekben harcosok �rk�dnek
�jjel-nappal.

A kapu el�tt hatalmas, ny�lt s�ks�g ter�l el, ahol elef�ntokat

k�peznek ki, �s katon�k gyakorlatoznak hatalmas h�tasaikon. A poros
terepen nem n� m�s, csak sz�v�s tarl�f�, s az is csak elsz�rt
foltokban �li t�l a vastagb�r�ek l�bainak d�l�s�t. Az athn�iak
sz�nt�f�ldjei a v�rost�l �szakra ter�lnek el, rabszolg�k m�velik �ket,
teh�t ha valaki d�lr�l j�n, megk�zel�theti a kapukat an�lk�l, hogy egy
�rva l�lekkel is tal�lkozna.

D�lut�nra j�rt, a forr� nap perzselve t�z�tt az �rtornyokra. A

harcosok - m�r akik nem voltak �rs�gben - a h�s�gt�l b�gyadtan,
kockaj�t�kkal �t�tt�k agyon az id�t. Hirtelen az egyik szolg�latos
h�trasz�lt:

- Egy ember j�n d�l fel�l.

- H�nyan vannak? - k�rdezte az egyik j�t�kos.

- Azt mondtam, egy ember. Csak egyet l�tok.

- Akkor nem kell riad�t f�jnunk.

- De ki merne egyed�l Athn�ba j�nni? Vajon cathn�i az illet�?

- T�bben �tsz�ktek m�r hozz�nk, lehet, hogy ez is sz�kev�ny.

- M�g messze van ahhoz, hogy tiszt�n l�ssam - mondta a harcos,

aki felfedezte az idegent -, de nem cathn�inek n�z ki. Nagyon k�l�n�s
az �lt�z�ke. - Majd a torony udvarra n�z� oldal�ra ment, �s a
mellv�den �thajolva az �rparancsnok�rt ki�ltott. A tiszt kij�tt a
toronyb�l, �s feln�zett.

- Mi t�rt�nt? - k�rdezte.

- D�l fel�l k�zeledik valaki - magyar�zta a katona.

A tiszt b�lintott, �s felm�szott a torony tetej�re vezet� l�tr�n.

Valamennyi harcos abbahagyta a j�t�kot, �s a d�li mellv�dhez l�ptek,
hogy egy pillant�st vessenek az idegenre. Most, hogy k�zelebb �rt,
mindannyian l�thatt�k, hogy sz�mukra idegen ruhadarabokat visel.

- Nem cathn�i - mondta a tiszt -, de vagy bolond, vagy nagyon

b�tor, hogy �gy, egyed�l ide mer�szkedik.

Az Athnei kapuhoz k�zeled� Stanley Wood �szrevette az �rtoronyb�l

figyel� katon�kat. Amikor hall�t�vols�gra �rt, a katon�k
megsz�l�tott�k, de olyan nyelven, amilyet nem �rtett.

- Bar�t - mondta, �s felemelte a kez�t, hogy b�k�s sz�nd�k�t

jelezze.
 R�videsen ny�lt a kapu, �s kil�pett rajta egy tiszt meg n�h�ny
harcos. Megpr�b�ltak sz�t v�ltani, s mikor r�j�ttek, hogy k�lcs�n�sen
nem �rtik egym�st, k�zrefogt�k, �s bevezett�k a f�kapun.

A f��t v�g�n tal�lta mag�t, melyet k�toldalt f�ldszintes �zletek

szeg�lyeztek. A harcosok, akik idehozt�k, feh�rek voltak, mint a
legt�bb ember az utc�n, b�r akadt k�zt�k n�h�ny n�ger is. Amerre
elvonultak, mindenki nagy �rdekl�d�ssel figyelte �t. Csakhamar j�kora
cs�d�let t�madt k�r�l�tte, mindenki egyszerre besz�lt, s a ruh�j�t meg
a fegyvereit tapogatt�k. Ez ut�bbiakat �rei hamarosan elvett�k t�le,
majd a tiszt n�h�ny parancsot kiab�lt, mire katon�i f�lretaszig�lt�k
az embereket, �s elindultak az �ton Wooddal.

Stanley nagyon gy�moltalannak �rezte mag�t, mert nem tudott

besz�lgetni k�rnyezet�vel. Annyi mindent szeretett volna megtudni
t�l�k. Lehet, hogy Gonfala itt van a v�rosban, �s � m�gsem tudja meg
soha, ha nem tal�l valakit, akivel �rtik egym�s szav�t. Elhat�rozta,
hogy legel�sz�r is meg kell tanulnia az itteniek nyelv�t.

Azon t�prengett, vajon bar�ts�gosak lesznek-e. A t�ny, hogy feh�r

b�r�ek, n�mi rem�nnyel kecsegtetett. Vajon kik lehetnek? Ruh�zatuk
annyira r�gies volt, hogy nem ny�jtott semmi t�mpontot. Ak�r a
t�rt�nelemk�nyv lapjair�l is el�l�phettek volna, olyan �sdi volt a
fegyverzet�k �s a k�llem�k, de nem tudta pontosan meghat�rozni, melyik
korb�l val�k.

Honnan sz�rmazhatnak ezek a k�l�n�s, de j� megjelen�s� f�rfiak �s

n�k? Hogy ker�ltek Afrik�nak ebbe az ismeretlen v�lgy�be?
Elk�pzelhet�, hogy n�h�ny atlantiszi gyarmatos�t� lesz�rmazottai, akik
itt rekedtek, miut�n f�ldr�sz�k els�llyedt?

Hi�baval� tal�lgat�sok. Mindegy kicsod�k, itt vannak, �s � most

vagy a vend�g�k vagy a foglyuk, azonban az ut�bbi l�tszott
val�sz�n�bbnek. A vend�geket �ltal�ban nem szok�sfegyveres katon�kkal
k�r�lvenni.

�tk�zben Wood alaposabban szem�gyre vette �rei �s a mellett�k

elhalad� j�r�kel�k ruh�it. A tiszt j� k�lsej�, fekete haj� f�rfi volt,
aki mik�zben b�szk�n l�pkedett, t�k�letesen megfeledkezni l�tszott a
k�rnyezet�r�l, de m�gsem volt semmi s�rt� a modor�ban. Ha lenn�nek itt
t�rsadalmi oszt�lyok, akkor Wood j� es�llyel fogadhatna r�, hogy ez a
f�rfi a nemess�ghez tartozik. A haj�t r�gz�t� fejp�ntot a homloka
k�zep�n faragott elef�ntcsont d�sz�t�s �kes�tette. Kar- �s
bokapereceket viselt, egym�s mell� fektetett, hossz�, lapos
elef�ntcsont lemezk�kb�l, melyeket b�rsz�jakkal szorosan egym�shoz
f�ztek �s a v�gtagjai k�r� er�s�tettek. L�b�n elef�ntb�rb�l k�sz�tett
szand�lt hordott, amit b�rsz�jakkal r�gz�tettek a bokagy�r�ihez. Fels�
karjaira �br�kkal v�sett elef�ntcsont korongokat er�s�tett. A nyaka
k�r�l apr�bb, finoman megmunk�lt elef�ntcsont korongokb�l �ll� f�z�rt
viselt. A legals� korongr�l egy heveder futott le r�vid, ujjatlan
p�nc�lingj�hez, melyet szint�n sz�jak r�gz�tettek a v�ll�n.
Homlokp�ntj�nak mindk�t oldal�r�l egy-egy nagy elef�ntcsont korong
f�gg�tt, mely a f�let takarta. A v�llait s�lyos, �velt, �k alak�
elef�ntcsont v�dte, melyet ugyanazok a v�llsz�jak r�gz�tett�k, mint a
p�nc�lingj�t. Fegyverzet�t t�r �s r�vid kard alkotta.

Az �t k�s�r� harcosok hasonl� �lt�z�kben fesz�tettek, csak

szeg�nyesebb volt a d�sz�t�s�k, �s a b�rmell�ny�k, szand�ljuk is
durv�bb anyagb�l k�sz�lt. Mindegyik kism�ret� pajzsot hordott a h�t�n.
A k�zkaton�k fegyverzete r�vid, s�lyos d�rd�b�l, kardb�l �s t�rb�l
�llt. Wood v�g�l arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy amit ruh�jukon
eleinte elef�ntcsont d�sz�t�snek v�lt, az val�j�ban v�delmi szerepet
t�lt be.

Az amerikait a v�ros k�zep�n egy fallal k�r�lvett hatalmas

udvarra vezett�k. Az eddig l�tottak k�z�l itt �lltak a legm�vesebb
�p�letek. A k�zponti �p�tm�nyt sz�mos kisebb vette k�r�l egy
t�bbholdas, elragad�an sz�p, parkszer� kert k�zep�n.

K�zvetlen�l a kapun�l volt egy kis �p�let. Tizen�t-h�sz katona

lebzselt el�tte, bent az asztaln�l pedig egy tiszt �lt. Woodot el�be
vezett�k, �s az �rk�s�ret parancsnoka, aki idehozta �t, nyilv�nval�an
jelent�st tett r�la.

Hogy val�j�ban mir�l besz�ltek, azt Wood term�szetesen nem

�rtette, de amikor az �t idek�s�r� tiszt t�vozott, r�j�tt, hogy ennek
a m�siknak a fel�gyelet�re b�zt�k. B�r hasonl��lt�zetet viselt, mint a
t�rsa, ezen az emberen nem l�tszottak a j� sz�rmaz�s �s neveltet�s
jegyei.

A termetes, faragatlan fick� nem keltett valami j� benyom�st, m�g

a k�zkaton�k t�bbs�g�hez viszony�tva sem. Mikor mag�ra maradt Wooddal,
�v�ltve faggatni kezdte, �s mikor l�tta, hogy foglya nem �rti, d�h�sen
verte �kl�vel az asztalt.

V�g�l katon�kat h�vott be, akik, miut�n megkapt�k parancsait,

ism�t k�zrefogt�k Woodot. Ez alkalommal a kert v�g�be, egy elker�tett
t�rs�gre vezett�k, amit�l nem messze egy nagy, f�ldszintes �p�let
�llt, ennek a belsej�vel k�nytelen volt alaposabban megismerkedni a
sors rendel�se folyt�n. Az udvart, ahov� bel�kt�k, magas c�l�pker�t�s
vette k�r�l, �szaki v�g�ben pedig egy nyitott pajta �llt, melyben vagy
�tven f�rfi tart�zkodott. A kerit�st k�v�lr�l katon�k �riztek. Wood
r�j�tt, hogy fogoly, �s egy�ltal�n nem tartozik a fontos vagy becsben
tartott szem�lyek k�z�, mert akikkel �sszez�rt�k, �polatlan, mocskos
fick�k voltak, feh�rek, feket�k vegyesen.

Amint bel�pett az udvarra, minden szem �t figyelte, �rezte, hogy

mustr�lgatj�k, �s az itt-ott felhangz� nevet�sb�l azt is tudta, hogy
cs�p�s, durva megjegyz�sek c�lt�bl�ja lett. Az ellens�ges l�gk�r miatt
mag�nyosabbnak �rezte mag�t, mintha mag�nz�rk�ba csukt�k volna. Majd
meghallotta, hogy valaki a nev�n sz�l�tja.

K�t ember v�lt ki a f�szerben �sszever�d�tt t�megb�l, �s fel�

indult. Spike �s Troll voltak azok. Az amerikai agy�t elbor�totta a
d�h, mert jelenl�t�kb�l az k�vetkezett, hogy �k ketten rabolt�k el
Gonfal�t.

Arc�ra ki�lhettek �rzelmei, mert Spike figyelmeztet�en felemelte

a kez�t.

- Csak nyugalom - ki�ltotta. - Itt most nincs helye az

ellens�gesked�snek. Pokoli cs�v�ban vagyunk, �s ha most cs�pelni
kezdj�k egym�st, az nem seg�t rajtunk. Mindenki jobban j�r, ha
�sszefogunk.

- Hol van Gonfala? - k�rdezte Wood. - Mit csin�ltatok vele?

 - Elvitt�k t�l�nk, aznap, mikor elkaptak benn�nket - felelte
Troll. - Nem is l�ttuk az�ta.

- �gy tudjuk, a palot�ban �rzik - tette hozz� Spike. - Azt

mondj�k, a nagyf�n�k belehabarodott. Megszerezte �t �s a Gonfalt az a
mocskos henceg�.

- Mi�rt rabolt�tok el a l�nyt? - k�rdezte Wood. - Ha

b�rmelyik�t�k is b�ntani merte ...

- B�ntani? �t? - ki�ltott fel Troll. - Csak nem gondolod, hogy

b�ntani hagyom a h�gomat?

Spike kacsintott Troll h�ta m�g�tt, �s meg�t�gette a homlok�t.

- Senki nem b�ntotta �t - biztos�totta Woodot -, hacsak az�ta

nem, hogy elvitt�k t�l�nk. �s hogy mi�rt hoztuk magunkkal? Mert
sz�ks�g�nk volt r�. N�lk�le nem tudtuk haszn�lni a Gonfalt.

- Az az �tkozott k�! - motyogta Wood.

- Szerintem is �tok �l rajta - helyeselt Spike. - Mindenkire csak

bajt hoz. N�zz meg engem vagy Trollt. Mi volt f�radoz�sunk jutalma?
Elvesz�tett�k a smaragdot, most m�g a Gonfalt is, r�ad�sul eg�sz �ll�
nap az elef�ntkar�mokb�l lap�toljuk ki a tr�gy�t, �s less�k, hogyan
pr�b�lnak eltenni minket l�b al�l.

Mik�zben besz�lgettek, a t�bbi fogoly is k�r�j�k gy�lt, �s

�rdekl�d�ssel figyelte az �jonnan j�ttet. K�rdezgett�k �t, de mivel
k�lcs�n�sen nem �rtett�k egym�st, Spike-hoz fordultak, aki egy k�l�n�s
afrikai nyelvj�r�sban, jelekkel, �s n�h�ny r�ragadt athn�i sz�val
felelt nekik. Igaz�n figyelemre m�lt� eszmecsere volt, de �gy t�nt,
c�lj�nak nagyszer�en megfelel.

Az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ban Wood �llt, azon t�prengett, hogyan

viszonyuljon Spike-hoz �s Troll-hoz, akik minden h�jjal megkent
gazemberek voltak, r�ad�sul legveszettebb ellens�gei. �gy v�lte, a
rossz�rt, amit Gonfal�val tettek, hal�lt �rdemeln�nek, de itt �k
voltak az egyetlenek, akikkel besz�lni tudott, �s akikkel n�mileg
k�z�s �rdeke volt. J�zan esze azt s�gta neki, Spikenak igaza van
abban, hogy egy�tt kellene m�k�dni�k. Egyel�re teh�t f�lreteszi jogos
haragj�t, �s �sszek�ti vel�k a sors�t, annak rem�ny�ben, hogy m�g
haszn�ra lehetnek Gonfal�nak.

- Tudni akarj�k, ki vagy �s honnan j�ssz - tolm�csolta Spike. -

�n azt mondtam nekik, hogy az az orsz�g, ahonnan te sz�rmazol,
ezerszer nagyobb, mint Athne, �s te herceg volt�l ott, vagy valami
hasonl�, mint az � tisztjeik. Egy�bk�nt azok k�z�l is van itt egy,
l�tod azt a megtermett fick�t, aki ott �ll karbafont k�zzel? - Egy
magas, j� kin�zet� f�rfira mutatott, aki nem vegy�lt a k�v�ncsiak
sokas�g�ba. - Ha ez nem egy fics�r, akkor megeszem a kalapomat.
Sohasem ereszkedik le ehhez a s�pred�khez, de engem �s Troll-t
valami�rt megkedvelt. Tan�tani kezdett minket a nyelv�kre.

- Szeretn�k megismerkedni vele - mondta Wood. mert legf�bb

�rdeke volt, hogy megtanulja azoknak az embereknek a nyelv�t, akiknek
a sors kiszolg�ltatta �t.

- Ok�, menj�nk oda. Nem rossz gyerek. Egyike az �gynevezett

elef�nt-embereknek. Olyasmi, mint odahaza a herceg. Valami forradalom
volt itt p�r h�nappal ezel�tt, �s sokat meg�ltek az elef�nt-emberek
k�z�l, akik nem menek�ltek el, vagy nem csatlakoztak a
forradalm�rokhoz. Ezt a fick�t �letben hagyt�k. Azt mondj�k, az�rt,
mert j� ember, �s mindenki szereti �t, m�g a forradalm�rok is. Nem
akart csatlakozni hozz�juk, ez�rt bedugt�k ide, hogy takar�tson az
elef�ntok ut�n. Ezek a forradalm�rok olyanok, mint a maga Amerik�j�ban
a gengszterek. Nem j� t�rsas�g, mindig csak bajt okoznak a becs�letes
embernek, �s elszedik m�sokt�l azt, amit nem tudnak megcsin�lni
maguknak, mert nincs hozz� el�g esz�k. Na, itt is vagyunk. Valthor,
fogjon kezet �reg bar�tommal, Stanley Wooddal.

Valthor zavartnak l�tszott, de elfogadta Wood fel�je ny�jtott

kez�t.

- Szents�ges �g!.Mindig elfelejtem, hogy nem tudsz angolul. -

ki�ltott fel Spike, majd leford�totta a bemutat�st arra a korcs
kever�knyelvre, amit innen-onnan �sszeszedett.

Valthor mosolygott, �s viszonozta a bemutatkoz�st.

- Azt mondja, �r�l a tal�lkoz�snak - tolm�csolta k�szs�gesen

Spike.

- Mondd meg neki, hogy k�lcs�n�s az �r�m - mondta az amerikai -,

�s k�rdezd meg t�le, megtan�tana-e a nyelv�kre.

Mikor Spike leford�totta a k�r�st, Valthor elmosolyodott �s

b�lintott. Ezzel kezdet�t vette egy olyan kaPcsolat, amely a k�vetkez�
hetekben nemcsak szoros bar�ts�gg� fejl�d�tt a k�t f�rfi k�z�tt, hanem
lehet�v� tette Woodnak az athn�i nyelv alapos elsaj�t�t�s�t is,
annyira, hogy szabadon tudjon besz�lgetni b�rkivel, akivel
megismerkedett.

Ez id� alatt egy�tt dolgozott a t�bbi fogollyal Phoros hatalmas

elef�ntist�ll�iban. Phoros a forradalom ut�n lett Athe dikt�tora, �
bitorolta a tr�nt. A foglyokat rossz �s kev�s �lelemmel l�tt�k el,
neh�z munk�t v�geztettek vel�k, �s durva b�n�sm�dban r�szes�tett�k
�ket. A tisztek, akikre a rabszolg�k fel�gyelet�t b�zt�k, az
alacsonyabb oszt�lyokb�l ker�ltek ki a forradalom k�vetkezt�ben, �s
itt - amint egy kis hatalomhoz jutottak - ki�lhett�k elfojtott
�szt�neiket.

Wood eg�sz id� alatt semmit sem tudott meg Gonfala sors�r�l,
mert, �rthet� m�don, meglehet�sen kev�s h�r jutott el a palot�b�l az
ist�ll�ban dolgoz� rabszolg�khoz.

Azt sem tudta, �letben van-e m�g, �s a bizonytalans�g , meg az

aggodalom jobban megviselte �t, mint a kem�ny b�n�sm�d.

- Ha sz�p - mondta neki Valthor -, akkor nem kell f�ltened az

�let�t. Sz�p n�ket sohasem �l�nk meg. M�g az erythroszok sem tenn�nek
ilyet.

- Kik azok az erythroszok? - k�rdezte Wood.

- Azok az emberek, akik megd�nt�tt�k a korm�nyt, �s Phorost

�ltett�k Athne kir�lya, Zygo tr�nj�ra.
 - Gonfala gy�ny�r�sz�p - s�hajtotta Wood. - N�ha m�r azt k�v�nom,
b�r ne lenne az.

- Tal�n m�gsem sz�rmazik k�ra bel�le. Ha j�l ismerem Menofr�t, �s

azt hiszem, j�l ismerem, akkor a bar�tn�je legal�bb Phoros vonzalm�t�l
v�dve lesz. Ha pedig Phorost is j�l ismerem, akkor � mindenkit t�vol
fog tartani t�le, ha a l�ny sz�p. Majd v�r �s rem�nykedik -
rem�nykedik abban, hogy Menofr�val t�rt�nik valami.

- �s ki az a Menofra?

- Mindenek el�tt egy f�lt�keny boszork�ny, egy�bk�nt Phoros

feles�ge.

Ez bizony sov�ny vigasz volt, de csak ennyi adatott Woodnak.

V�rhatott �s rem�nykedhetett. Kev�s olyan �rtes�l�se volt, amire a
terveit alapozhatta volna. Valthor elmondta neki, hogy nem z�rhat� ki
egy ellenforradalom lehet�s�ge, amely Phorost letasz�tan� a tr�nr�l,
�s ism�t Zyg�t �ltetn� a hely�be. A rabszolg�k udvar�ra azonban szinte
semmi h�r sem �rkezett, m�g sejteni sem lehetett, hogy ez mikor
k�vetkezik be, ha egy�ltal�n bek�vetkezik. Semmit sem tudtak Zygo
h�veir�l a v�rosban, Zygo pedig n�h�ny h�s�ges nemessel �s
alattval�j�val a hegyekbe menek�lt, mikor a forradalm�rok elfoglalt�k
a v�rost.

A Woodra kiosztott munk�k k�z�tt szerepelt egy elef�nt idom�t�sa

is. Ezt a k�l�nleges feladatot Valthorral, Spike-kal �s Troll-lal
k�z�sen kellett v�grehajtania, mert �rtelmesebbnek l�tszott az
udvarban �l� t�bbi, egyszer� fogolyn�l. Gyorsan tanult, �s szinte nap
mint nap elef�nth�ton kellett lovagolnia er�s katonai �rizet alatt, a
v�rost�l d�lre es� s�ks�gon.

Egy napon, visszat�rv�n az ist�ll�ba a kora reggeli

gyakorlatokr�l, �ppen hatalmas h�tasaikat csutakolt�k, mikor parancsot
kaptak, hogy sz�lljanak nyeregbe, �s ir�ny ism�t a s�ks�g.

�tk�zben az �ket k�s�r� katon�kt�l megtudt�k, hogy egy

vadelef�ntot kell befogniuk, amelyik a f�ldeket puszt�tja.

- �gy h�rlik, hatalmas bestia, �s nagyon rosszindulat� - k�z�lte

az egyik harcos. - Ha t�nyleg olyan gonosz, mint mondj�k, akkor j�
n�h�nyan nem t�r�nk vissza t�bb�.

- Zygo alatt a nemesek dolga volt az elef�ntok befog�sa, nem a

rabszolg�k� - mondta Valthor.

A harcos k�zelebb l�ptetett az athn�i nemes h�tas�hoz.

- Azok ott, a palot�ban t�l r�szegek ahhoz, hogy elef�ntra

�ljenek. Ha csak keveset ittak volna, tal�n megtenn�k, de ha j�zanok
lenn�nek, inukba sz�llna a b�tors�guk. Mi harcosok m�r torkig vagyunk
vel�k. A legt�bben szeretn�nk, ha ism�t igazi elef�ntemberek
vezetn�nek minket a maga fajt�j�b�l, uram.

- Tal�n elj�n az az id� is - mondta Valthor -, ha hely�n van a

sz�vetek.

- H�jja! - ki�ltotta el�tt�k az egyik harcos.

 - �szrevett�k - magyar�zta Valthor Woodnak, aki mellette
lovagolt.

Azut�n megl�tt�k �k is az �llatot, amint kibukkan a

bambuszerd�b�l a s�ks�g sz�l�n.

Valthor f�ttyentett.

- Hatalmas bestia, �s ha t�nyleg olyan gonosz, akkor a befog�sa

m�g remek mulats�g is lehetne. De tapasztalatlan rabszolg�kat k�ldeni
ellene, fel�r egy gyilkoss�ggal. Vigy�zz a b�r�dre, Wood. Tartsd magad
t�vol t�le, mindegy, mit parancsolnak az �r�k. Hitesd el vel�k, hogy
k�ptelen vagy ir�ny�tani az elef�ntodat. Oda n�zz! Pont fel�nk tart!
Gonosz egy p�ld�ny, Dyausra mondom, egy cseppet sem f�l t�l�nk.

- Sosem l�ttam m�g ilyen nagyot - mondta Wood.

- �n se - ismerte be Valthor-, pedig az �n id�mben nagyon sok

elef�nttal akadt dolgom. De n�zd csak az agyarait - az egyik j�val
s�t�tebb, mint a m�sik. Ha nem lenne ez a hib�ja, akkor ak�r a kir�ly
elef�ntja is lehetne.

- Most mi a dolgunk? - k�rdezte Wood. - El sem tudom k�pzelni,

hogy kaphatn�nk el az �regfi�t, hacsak �nk�nt vel�nk nem j�n.

- N�h�ny n�st�nyt vezetnek majd a k�zel�be, �s megpr�b�lj�k

�vatosan a v�ros fel� szor�tani �t, �s beterelni k�zvetlen�l a kapuk
m�g�tt az elef�ntkar�mokba. Figyeld csak!

A hatalmas elef�nt felemelte az orm�ny�t, �s d�h�sen trombit�lt.

L�tnival� volt, hogy mindj�rt t�mad. A vez�nyl� tiszt r�parancsolt a
rabszolg�kra, hogy lovagoljanak oda n�st�ny elef�ntjukkal a vadhoz, de
� maga h�tul maradt, mert h�rom t�rs�val egy�tt az erythroszok k�z�
tartozott, �s nem a nemess�ghez. Hi�nyzott bel�l�k a b�szkes�g, nem
k�t�tt�k �ket a becs�letk�dex szab�lyai, s �gy nyugodt sz�vvel k�ldtek
m�sokat a vesz�lybe, m�g �nmaguk viszonylagos biztons�gban maradtak.

N�h�ny rabszolga elindult, de nem t�l nagy lelkesed�ssel. Ekkor a

hatalmas �llat t�mad�sba lend�lt. Egyenesen �tt�rte a k�zeled�
n�st�nyek vonal�t, jobbra-balra sz�tsz�rta az �llatokat, �s megt�madta
a vez�nyl� tiszt elef�ntj�t.

A tiszt parancsokat �v�lt�z�tt, �s megpr�b�lta megford�tani

h�tas�t, hogy elmenek�lj�n. De a bika, amelynek a h�t�n �lt, k�pzett
harci elef�nt volt, �s h�rb�l sem ismerte a megfutamod�st. Emellett
n�st�nyei is ott voltak k�r�l�tte, �s nem sz�nd�kozott harc n�lk�l
lemondani r�luk az idegen h�m jav�ra. �gy h�nykol�dott term�szetes
�szt�nei �s a bel�nevelt engedelmess�g k�z�tt.

Nem fordult szembe a k�zeled� bik�val, nem is futamodott meg

el�le, hanem az oldal�t mutatta neki, �s t�tov�n �lldog�lt. Ebben a
helyzetben g�zolt �t rajta az idegen h�m, egy elszabadult mozdony
erej�vel.

Az �llat �sszerogyott, �s kivetette nyerg�b�l a tisztet, aki

s�lyos puffan�ssal a f�ldre zuhant, majd r�gt�n felpattant, �s
fut�snak eredt. Ez volt a legostob�bb dolog, amit tehetett, mert
szinte minden �llat �z�be veszi azt, ami menek�l el�le.
 Rekedt seg�lyki�lt�sok keveredtek a vad bika trombit�l�saival,
amint lecsapott menek�l� �ldozat�ra. Valthor �get�sre biztatta n�st�ny
elef�ntj�t, hogy az idegen bika el� ker�lj�n, �s elvonja a figyelm�t.
Wood - maga sem tudta mi�rt - a nyom�ba szeg�d�tt.

Valthor elk�sett. A bika utol�rte a r�m�lt embert, h�romszor

meg�klelte, majd �gy beletaposta a s�ks�g f�ldj�be, hogy csak egy
s�t�tebb folt maradt bel�le a s�ma homokon.

Valthor �s Wood csak ekkor �rtek oda. Wood azt v�rta, hogy
megism�tl�dik az el�bbi jelenet, melynek tan�ja volt, csak most � vagy
t�rsa lesz az �ldozat. De nem ez t�rt�nt.

Az athn�i f�rfi elef�nttehene h�t�n a hatalmas bika k�zel�be

ment. Az b�k�sen csapkodott fark�val, �s szemmel l�that�an minden
harag elsz�llt bel�le, miut�n meg�lte �ldozat�t. Wood pedig, k�vetve
Valhor p�ld�j�t, a m�sik oldalr�l fogta k�zre.

Valthor halkan, egy szavak n�lk�li, monoton mel�di�t duruzsolt az

elef�nt f�l�be, amellyel az elef�nt-emberek le szokt�k csillap�tani
ideges vagy ingerl�keny �llataikat. Ebbe a dallamba sz�tte bele
utas�t�sait Wood sz�m�ra, hogy �sszehangolj�k munk�jukat, �s be tudj�k
terelni a vad bik�t a v�rosban lev� kar�mba.

A k�t n�st�nnyel k�zrefogva, melyek j�l tudt�k a dolgukat, a

bik�t fogs�gba vezett�k, mik�zben a tisztek, katon�k �s a rabszolg�k a
nyomukban �gettek, boldogan �s megk�nnyebb�lten, hogy nem kellett
v�s�rra vinni�k a b�r�ket.

Valthort am�gy is tisztelt�k rabt�rsai, de az �rz�i is, a

t�rt�ntek ut�n azonban Wood is fontos emberr� v�lt szem�kben.

Hogy a vadelef�nt befog�s�nak h�re eljutott a palot�ba, arr�l

Wood m�r m�snap meggy�z�dhetett, mert egy tiszt vezet�s�vel katonai
osztag �rkezett, hogy Phoros sz�ne el� vigye �t.

- �fels�ge l�tni akarja a fick�t, aki seg�tett Valthornak az

elef�nt befog�s�ban - mondta a tiszt.

Valthor k�zel hajolt az amerikaihoz, �s a f�l�be s�gta:

- Valami m�s oka van r�. Csak ez�rt nem k�ldene �rted.

21. Phoros

Az �j �vatosan surrant ki barlangj�b�l keleten, �s mag�val hozta

csatl�sait: �tkokat, s�t�t tetteket �s nappal sosem l�that�, k�l�n�s
vad�llatokat. B�r a nap fakul� v�r�se m�g megfestette a nyugati
�gboltot, a Harcosok �sv�ny�n, mely Onthar �s Thenar v�lgy�t k�ti
�ssze, m�r s�t�t volt.

Ontharban tal�lhat� Cathne, az Aranyv�ros, Thenarban pedig Athne,

az Elef�ntcsontv�ros. A Majmok Tarzanja a Harcosok �sv�ny�n haladt,
hogy eljusson Athn�ba, �s Gonfala holl�t�re utal� nyomokat keressen.

Gemnon megpr�b�lta lebesz�lni �t arr�l, hogy k�s�ret n�lk�l

menjen, ak�rcsak Thudos is, akit Tarzan seg�tett Cathne tr�nj�ra.
 - Ha nem j�ssz vissza bel�that� id�n bel�l - mondta neki Thudos
-, hadsereget k�ld�k Athn�ba, hogy visszahozzanak.

- Ha nem j�v�k vissza bel�that� id�n bel�l - jegyezte meg a

majomember -, tal�n az�rt nem, mert meghaltam.

- Meglehet - hagyta helyben Thudos -, de nem �lnek meg, ha nem

k�nytelenek. �get� sz�ks�g�k van rabszolg�kra a v�rosi munk�k
elv�gz�s�hez, �s sosem puszt�tan�nak el egy olyan kiv�l� p�ld�nyt,
mint te. Mi is �gy tenn�nk, hiszen nek�nk is sz�ks�g�nk van
gladi�torokra.

- Ez ink�bb kedvedre val� lenne, mint elef�ntokat gondozni -

mondta Gemnon mosolyogva.

Tarzan megr�zta a fej�t.

- �n nem szeretem a harcot �s a gyilkol�st. Vannak rosszabb

dolgok is, mint az elef�ntgondoz�s.

�tnak eredt, �gy v�lasztva meg az id�pontot, hogy s�t�tben �rjen

Thenar v�lgy�be, mert �szrev�tlen�l szerette volna kik�mlelni Athn�t.
A t�ny, hogy mindk�t v�lgyben rengeteg vad oroszl�n �lt, olyan
kock�zatot jelentett, amit k�nytelen volt v�llalni. Viszont Thenar
v�lgy�t kiv�ve az eg�sz �ton kihaszn�lhatta az erd�k ny�jtotta
v�delmet.

Thenar oroszl�njai nem k�z�ns�ges teremtm�nyek voltak. T�bben

k�z�l�k Cathn�b�l sz�ktek meg, ahol mint vad�szoroszl�nokat
embervad�szatra idom�tott�k �ket, �s gyakran etettek vel�k emberh�st
is. Nemzed�keken �t gyorsas�gra �s kitart�sra nevelt�k �ket, �gy
ezeknek a ragadoz�knak nem akadt p�rjuk sz�les e vil�gon.

Mikor lesz�llt az �j, Tarzan hallotta a nagymacsk�k ord�t�s�t a

v�lgyb�l, melyet �ppen elhagyott. Minden �rz�kszerv�vel �beren
figyelve v�gighaladt a Harcosok �sv�ny�n, �s Thenar v�lgy�be l�pett,
ahonnan eddig m�g nem hallott oroszl�n�v�lt�st. A sz�l szembe f�jt
vele, de nem sodorta orr�ba Numa szag�t. Viszont tudta, hogy az �
szag�t elviszi a sz�l Cathne vad�szoroszl�njai fel�.

Meggyors�totta l�pteit, mert b�r sok oroszl�nt meg�lt m�r, senki

emberfia nem rem�lheti, hogy t�l�li ezeknek a besti�knak a t�mad�s�t,
melyek legt�bbsz�r falk�ban vad�sznak.

Thenar ny�lt s�ks�g�n j�rt m�r, de m�g mindig hallotta Onthar

oroszl�njainak �v�lt�s�t. Hirtelen azonban megv�ltozott a hangjuk. Ezt
m�r j�l ismerte Tarzan: pr�da nyom�ra akadtak, �s �z�be vett�k. Lehet,
hogy az � nyom�ban j�rnak?

El�tte a hegyek f�l�tt telihold ragyogott, bevil�g�tva a v�lgy

lap�ly�t �s a t�voli erd� lombjait. Az oroszl�nok vad �v�lt�se
hangosabb� v�lt, �s visszhangot vert a Harcosok �sv�ny�nek nevezett
kanyon oldalain, melyet Tarzan nemr�g hagyott el. Tarzan tudta, hogy
Cathne oroszl�njai a sark�ban vannak.

Mi nem tudn�nk megsz�molni az oroszl�nokat a hangjuk alapj�n, de

sz�m�ra minden hang egyedi volt, �gy meg�llap�totta, hogy �t oroszl�n
�get a nyom�ban f�radhatatlanul, gyilkol�sra k�szen. M�g siet�sebbre
fogta l�pteit.

�gy �t�lte meg, hogy az oroszl�nok k�r�lbel�l egy m�rf�ldre

vannak m�g�tte, neki viszont az erd�ig m�g h�rom m�rf�ldet kell
megtennie. Ha akad�lytalanul haladhat, akkor el�ri az erd�t a
vad�llatok el�tt, azonban olyan terepen j�rt, melyet csup�n Gemnon �s
Thudos le�r�s�b�l ismert, nem lehetett benne biztos, nem ker�l-e az
�tj�ba valami nem v�rt term�szeti akad�ly, p�ld�ul egy kisz�radt, m�ly
patakmeder, laza, omlad�kos partfalakkal.

Tov�bb �getett, mellkasa szab�lyosan emelkedett �s s�llyedt,

sz�vver�se alig-alig lett szapor�bb a meger�ltet�st�l. Az oroszl�nok
azonban m�g gyorsabbak voltak.

A hangjukb�l meg tudta �llap�tani, hogy k�zelednek. Ha valaki,

akkor � ismerte az oroszl�nokat, de m�g �gy is elcsod�lkozott
kitart�sukon, ami meglehet�sen ritka tulajdons�g enn�l a ragadoz�n�l,
�s csod�lta, hogy milyen j� eredm�ny �rhet� el gondos teny�szt�ssel.
Most els� �zben fut�snak eredt, mert tudta, ha megpillantj�k, akkor
sokkal gyorsabban szedik a l�bukat, mint amilyen sebess�ggel � k�pes
futni hosszabb t�von. Akkor minden azon m�lik, melyik�k tud tov�bb �s
gyorsabban futni.

Kisz�radt foly�meder vagy m�s akad�ly nem �llta �tj�t, �s

megfelel� id�tartal�kkal is rendelkezett az erd�ig h�tralev� f�l
m�rf�ld megt�tel�hez. Ekkor bek�vetkezett az, amit nem l�thatott
el�re. Kil�pett egy hatalmas oroszl�n az erd� s�t�tj�b�l, �ppen
el�tte.

Akik hossz� �let�ek szeretn�nek lenni a dzsungelben, azoknak

gyorsan kell d�nteni�k. Tarzan m�rlegelte a helyzetet, an�lk�l, hogy
lass�tott volna a fut�sban. Az erd�t akarta el�rni, �s egy oroszl�n
kisebb vesz�ly, mint �t. S m�r csak ez a ragadoz� volt az akad�ly
k�zte �s az erd� k�z�tt. Vad morg�ssal az �llatra t�madt.

Az oroszl�n �getni kezdett fel�, majd t�tov�n meg�llt.

Vajon v�deni fogja a ter�let�t, vagy elmenek�l? Sok m�lott azon,

hogy a majomembernek k�z�ns�ges oroszl�nnal vagy idom�tott
vad�szoroszl�nnal van-e dolga. Abb�l, hogy habozott �s nem folytatta a
t�mad�st, Tarzan az el�bbire k�vetkeztetett.

Az Ontharb�l j�v� �t oroszl�n egyre k�zelebb jutott. A ragyog�

holdf�nyben nyilv�n �szrevett�k pr�d�jukat, hangjuk is err�l
tan�skodott. Ekkor t�mad�sba lend�ltek. Ha vadon �l� oroszl�nok lettek
volna, csendben t�madnak, miut�n kiszemelt�k �ldozatukat, de ezeknek
az �llatoknak az ord�t�s�ba m�g a f�ld is beleremegett. Tarzan �gy
v�lte, t�l sok energi�t t�kozolnak ezzel, de tudta, hogy ez az
idom�t�snak k�sz�nhet�. �gy a vad�szok akkor is tudj�k, merre vannak,
ha szem el�l vesztett�k �ket.

Tarzan l�tta, hogy az el�tte �ll� oroszl�n t�tov�zik.

Val�sz�n�leg meglep�d�tt az emberf�le taktik�j�n, azon, hogy pr�d�ja
ellene t�mad. Az �t oroszl�n �v�lt�se minden bizonnyal csak fokozta
nyugtalans�g�t. M�r csak �tven m�ter v�lasztotta el �ket, mikor a
majomember mellkas�b�l felt�rt a vez�rmajom vad �v�lt�se. Ez volt az
utols� csepp a poh�rban. Az oroszl�n megfordult, �s egyetlen ugr�ssal
elt�nt a s�r�ben. Tarzan azon nyomban f�lm�szott egy k�nyelmes f�ra, s
az �t d�h�s oroszl�n m�ris hatalmas ugr�sokkal pr�b�lta el�rni �t.
 Miut�n a majomember megfelel� pihen�helyet tal�lt mag�nak, sz�raz
�gakkal kezdte dob�lni az acsarkod� fenevadakat, s k�zben Dong�nak,
Ung�nak, Hon�nak nevezte �ket, �s egy�b s�rt�seket v�gott a fej�kh�z.
Szidta al�val� �zl�s�ket �s szok�saikat, nem k�m�lve felmen� �gi
rokonaik�t sem. Ez a cs�ndes, szinte hallgatag f�rfi kiv�l� ismer�je
volt a dzsungelban haszn�latos szitkoknak, hiszen tud�s�t a nagy
majmokt�l nyerte, melyek k�zt feln�tt. Lehet, hogy az oroszl�nok
�rtett�k, lehet, hogy nem. Kitudja? Ak�rhogy is, rettent� d�h�sek
voltak, �s nagyokat ugrottak a leveg�be, hogy el�rj�k �t, de hi�ba.
Ett�l persze m�g m�rgesebbek lettek. De Tarzan , nem akarta tov�bb
vesztegetni r�juk az idej�t, �s f�r�l-f�ra lend�lve elindult �szak
fel�, Athn�ba.

�gy id�z�tette az �rkez�s�t, hogy akkor m�g mindenki aludjon.

Gemnon �s Thudos felvil�gos�tott�k �t, hogyan k�zel�tse meg a
telep�l�st. Bar�tai t�bbsz�r j�rtak itt az �venk�nti fegyversz�net
idej�n, mikor Cathne �s Athne kereskedett egym�ssal. Megker�lte a f�l
v�rost, mert az �szaki oldalt kev�sb� �rizt�k, mint a d�lit.

Ekkor d�bbent r�, hogy cseppet sem kock�zatmentes a bejut�s - a

telihold f�ny�n�l kellett �tm�sznia a falon. Kiv�lasztott egy helyet
t�vol az �szaki kaput�l, �s k�szva k�zeledett a v�roshoz, a megm�velt
f�ldeken kereszt�l. Gyakran meg�llt �s figyelt, de a v�rosfalon nem
mutatkozott senki.

Mikor nagyj�b�l harminc m�terre �rt, felpattant, �s teljes

erej�b�l futni kezdett. Mint a macska, sz�kkent a magasba, kez�vel
elkapta a fal perem�t, majd felh�z�dzkodott, �s szorosan a fal
tetej�hez lapulva len�zett a m�sik oldalon.

Pajtaszer� �p�letet l�tott k�zvetlen�l maga alatt, m�g�tte sz�k

utca h�z�dott. Tarzan leereszkedett a falhoz simul� f�szer tetej�re,
�s a k�vetkez� pillanatban m�r az utc�n volt. Hirtelen f�lbukkant egy
fej az egyik nyitott ablakban, �s egy hang megk�rdezte:

- Mit keres itt? Ki maga?

- A D�mon vagyok - v�laszolta Tarzan rekedtes suttog�ssal.

A fej r�gt�n visszah�z�dott, �s az ablak bez�rult. A majomember

gyors �szj�r�ssal kamatoztatta azt, amit Gemnont�l hallott, miszerint
az athn�iak hisznek egy gyilkos szellemben, aki �jszaka szedi
�ldozatait. A D�monnak tulajdon�tott�k a megmagyar�zhatatlan
hal�leseteket, k�l�n�sen azokat, melyek az �jjeli �r�kban t�rt�ntek.
Tarzan folytatta �tj�t a-keskeny, s�t�t utc�kon �t a v�ros k�z�ppontja
fel�, m�g v�g�l el�rte azt a fallal �vezett kertet, ahol a palota
�llt. Azt mondt�k neki, hogy itt csak az �szaki �s a d�li kaput �rzik.
A t�bbi kaput, ha vannak ilyenek egy�ltal�n, szorosan bereteszelt�k,
�s csak kiv�telesen haszn�lj�k. Tarzan nyugat fel�l pr�b�lt bejutni a
palot�ba, �s sem bej�ratot, sem �r�ket nem tal�lt. A fal j�val
alacsonyabb volt ann�l, mint ami a v�rost �vezi, teh�t nem jelentett
akad�lyt a majomembernek. A t�loldalon egy f�kkal, bokrokkal �s
vir�gokkal be�ltetett kertet tal�lt, ahol l�gy, b�d�t� illatok
lengtek, �m ezek pillanatnyilag nem �rdekelt�k. M�s ut�n szimatolt.

A kisebb �p�letek �s kertek k�z�tt bolyongva eljutott egy

hatalmas �p�tm�nyhez, melyr�l tudta, hogy csak a palota lehet.
Meglepet�s�re n�h�ny ablak f�ny�rban �szott, pedig arra sz�m�tott,
hogy az �rs�g kiv�tel�vel mindenki alszik m�r.

A palota innens� oldal�n n�h�ny v�n fa n�tt a kertben, s Tarzan

ezek biztons�got ad� �rny�k�ban lop�zott az egyik kivil�g�tott
ablakig. Hatalmas d�sztermet l�tott odabenn, amelynek teljes hossz�t
egy asztal foglalta el. T�bb mint sz�zan �ltek mellette, a r�szegs�g
k�l�nb�z� fok�n.

Hangos besz�d �s nevet�s hallatszott, �s t�bb p�rviadal volt

kibontakoz�ban; melyek senkit nem �rdekeltek a r�sztvev�k�n k�v�l. A
f�rfiak t�bbnyire durva, k�z�ns�ges kin�zet� fick�k voltak, �ssze sem
lehetett �ket hasonl�tani a cat�n�i nemess�ggel. Az asztalf�n �l�,
�llatias megjelen�s� figura hatalmas �kl�vel verte az asztalt, �s �gy
b�g�tt, mint egy bika.

Rabszolg�k s�r�gtek-forogtak, italt hoztak, �s elvitt�k a ki�r�lt

t�lakat, serlegeket. A vend�gek egy r�sze m�g evett, de legt�bbj�k az
est f�nypontj�t jelent� tev�kenys�gre ford�totta minden energi�j�t �s
figyelm�t: ivott.

- Nem megmondtam, hogy hozz�tok ide a l�nyt? - �v�lt�tte az

asztalf�n �l� behem�t, csak �gy �ltal�noss�gban, az egybegy�ltekhez
int�zve szavait.

- Kinek mondtad, hogy mit hozzon? - k�rdezte egy t�volabb �l�.

- A l�nyt! - ki�ltotta a nagydarab f�rfi.

-Milyen l�nyt, Phoros?

- "A" l�nyt - ism�telte. Phoros r�szegen.

- Ja, "a" l�nyt - ism�telte valaki.

- Na, mi�rt nem hozz�tok m�r?

- Kicsod�t?

- Hozz�tok ide "a" l�nyt! - ism�telte Phoros.

- Ki hozza ide? - k�rdezte egy m�sik.

- Te - v�laszolta Phoros.

A fick� ingatni kezdte a fej�t.

- �n ugyan nem - mondta. - Menofra elevenen megny�zna.

- Nem fogja megtudni, m�r lefek�dt - nyugtatta meg Phoros.

- Nem akarok kock�ztatni, k�ldj �rte egy rabszolg�t.

- Jobb, ha nem k�ldesz senkit - tan�csolta a Phoros mellett �l�

f�rfi, aki nem l�tszott olyan r�szegnek, mint a t�bbiek. - Menofra
kiv�gja a sz�v�t, meg a tiedet is.

- Ki itt a kir�ly? - k�rdezte Phoros.

- K�rdezd meg Menofr�t - felelte a m�sik.

 - �n vagyok a kir�ly! - jelentette ki Phoros, �s az
egyikrabszolg�hoz fordult, aki t�rt�netesen �ppen m�sfel� n�zett. A
kir�ly hozz�v�gott egy s�lyos serleget, ami csak hajsz�lnyira z�gott
el a feje mellett. - H�, te! Eredj, hozd ide a l�nyt!

- Milyen l�nyt, uram? - k�rdezte a r�m�lt szolga.

- Csak egy l�ny van Athn�ban, te rusnya f�reg! Hozd ide!

A szolga kisietett a teremb�l. Azut�n arr�l besz�lgettek, mit

tesz majd Menofra, ha ezt megtudja. Phoros kijelentette, hogy elege
van Menofr�b�l, �s ha nem a saj�t dolg�val t�r�dik, akkor apr�
darabokra t�pi, �s elfelejti majd �sszerakni. Nagyon j� viccnek
tal�lta, amit mondott, �s olyan id�tlen r�h�g�sben t�rt ki, hogy
leesett a padr�l. A t�bbiek azonban ink�bb idegesnek l�tszottak, �s
aggodalmasan tekingettek az ajt� fel�.

Tarzan figyelt �s hallgat�zott. Ut�lat �s sz�gyen t�lt�tte el,

sz�gyellte mag�t, hogy ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint ezek a
teremtm�nyek. Gyermekkora �ta bar�ts�gban �lt erd�-mez� vadjaival, de
sohasem l�tta �ket az ember szintj�re s�llyedni. Mindegyik�knek volt
valamif�le b�tors�ga �s tart�sa, �s csak ritk�n s�llyedtek od�ig, hogy
id�tlenkedjenek, kiv�ve a kisebb majmokat, melyeket legink�bb
rokon�tanak az emberrel. Ha Tarzan hajlamos lett volna a
filozof�lgat�sra, akkor bizony�ra megford�totta volna Darwin evol�ci�s
elm�let�t. De most m�son j�rt az esze. Ki lehet az "a" l�ny?
Feltehet�en Gonfala, de tov�bbi t�preng�seit egy hatalmas, f�rfias
kin�zet� n� megjelen�se szak�totta meg. A nyom�ban bel�pett a szolga,
akit az im�nt k�ldtek el "a" l�ny�rt. Teh�t err�l a n�r�l volt sz�!
Tarzan enyhe meg�tk�z�ssel m�rte v�gig. Hatalmas v�r�s kezei voltak,
�ll�n sz�r�s anyajegy �ktelenkedett, �s j�l l�that�an serkedt m�r a
bajusza is. M�s tekintetben is �pp ilyen ellenszenves volt.

- Mit jelentsen ez? - k�rdezte, ellens�ges tekintettel m�regetve

Phorost. - Mi�rt k�ldett�l �rtem, ilyen k�s� �jjel, te r�szeges
diszn�?

Phorosnak leesett az �lla, vadul k�rbehordozta tekintet�t a

t�rsain, mint aki seg�ts�get keres, de sehol sem tal�lt. Mindenki, aki
m�g nem volt �jul�sig r�szeg, megpr�b�lt j�zannak �s m�lt�s�gteljesnek
l�tszani.

- Kedvesem - v�laszolta Phoros beh�zelg�n -, azt szerett�k volna,

ha vel�nk �nnepelsz.

- Csak semmi "kedvesem"! - csattant fel a n�, �s a szeme

�sszesz�k�lt. - Mit �nnepeltek?

Phoros tan�cstalanul n�zett k�rbe. B�f�g�tt, �s ostoba, zavaros

szemmel a mellette �l� f�rfira b�mult.

- Mit �nnepl�nk, Kandos? - k�rdezte t�le.

Kandos f�szkel�dni kezdett, �s nyelv�vel megnedves�tette sz�raz

ajkait.

- Ne mer�szelj hazudni nekem! - kiab�lta a n�. - Az igazs�g az,

hogy nem �rtem akart�l te k�ldeni!
 - Na, de Menofra! - mondta Phoros megnyugtat�nak sz�nt hangon.

A n� a h�ta m�g�tt lapul�, megf�leml�tett szolg�hoz fordult:

- Azt mondt�k neked, hogy engem h�vj ide?

- �, nagy kir�lyn�! - ny�sz�r�gte a szolga, �s t�rdre rogyott. -

�n azt hittem, r�d gondol.

- Mit mondott neked? - Menofra szinte sik�tott.

- Azt mondta: "Eredj, hozd ide a l�nyt!", �s amikor megk�rdeztem,

milyen l�nyt, azt felelte: "Csak egy l�ny van Athn�ban, te rusnya
f�reg!"

Menofra szeme fenyeget�en �sszesz�k�lt.

- Egyetlen l�ny van Athn�ban, mi? Tudom �n, ki�rt k�ldt�l. Az�rt
a kese haj� ringy��rt, akit a k�t f�rfival hoztak. Azt hiszed,
�tverhetsz? H�t abb�l nem eszel. Csak az alkalomra v�rt�l, �s ma �jjel
eleget itt�l ahhoz, hogy �sszekaparj egy kis b�tors�got. Na, most majd
ell�tom a bajodat, �s ha veled v�geztem, elint�zem Athne egyetlen
l�ny�t is. Majd elk�ld�m neked, ha maradt m�g bel�led valami. Elk�ld�m
�t apr� darabokban. - Majd a reszket�, beijedt t�rsas�ghoz fordult: -
Ki innen, diszn�k! Mind egy sz�lig! - Azut�n �les l�ptekkel az asztal
v�g�hez ment, �s a f�l�n�l fogva megragadta Phorost. - Te pedig velem
j�ssz, kir�ly! - A hangj�b�l csak �gy s�t�tt a megvet�s.

22. Menofra

Tarzan elj�tt az ablakt�l, �s v�gigs�t�lt az �p�let ment�n. A

m�sodik emeletet figyelte, mert felt�telezte, hogy ott vannak a
h�l�szob�k. Valamelyik fenti helyis�g biztosan Gonfala b�rt�ne. N�h�ny
k�sz�n�v�ny kapaszkodott fel a falon. Vizsg�lgatta �ket, olyat
keresett, amelyik elb�rja a s�ly�t. V�g�l tal�lt egy �reg borosty�nt.
Olyan vastag volt a t�ve, mint a karja. A g�cs�rt�s, sz�v�s n�v�ny
milli�nyi l�ggy�k�rrel kapaszkodott a durva falfel�leten. A majomember
teljes s�ly�val r�nehezedett, �s el�gedetten l�tta, hogy elb�rja �t.
Gyorsan m�szni kezdett a k�zvetlen�l a feje f�l�tt lev� ablak fel�.

Szorosan a nyitott ablak mell� lapulva megpihent, hallgat�zott,

�s �rz�keny orrlyukai elemezt�k a szob�b�l j�v� szagokat. Egy f�rfi
aludt benn, lass� l�gz�se el�rulta, hogy nagyon m�ly az �llma. A
hortyog�s�b�l �s a szag�b�l kider�lt, hogy a fick� r�szeg. Tarzan
�tvetette l�b�t az ablakp�rk�nyon, �s a szob�ba l�pett. Zajtalanul
mozgott, kitapogatta az utat maga el�tt, �s megv�rta, m�g a szeme
lassan, fokozatosan hozz�szokik a szoba s�t�tj�hez. Olyan adom�nya
volt, ami csak kev�s embernek adatik meg, �gy l�tott a s�t�tben, mint
az �jszakai �llatok. Lehet, hogy a sz�ks�g fejlesztette ezt a
k�pess�g�t ilyen t�k�letesre, mert aki �jjel is l�t a dzsungelben,
annak nagyobb es�lye van az �letben marad�sra.

Hamarosan megpillantotta a fal t�v�ben, a padl�n egy alv� alak

k�rvonalait. Nem volt neh�z dolga, mert a horkol�s messzir�l el�rulta,
hol fekszik. Tarzan a szoba t�ls� v�g�be ment, �s megkereste az ajt�t.
Ujjaival z�r vagy retesz ut�n tapogat�zott, s ez ut�bbit meg is
tal�lta. Kicsit nyikorgott a szerkezet, mikor visszah�zta, de nem
kellett att�l tartania, hogy az alv� felriad. Az ajt� egy gy�ren
megvil�g�tott, bolt�ves folyos�ra ny�lt, ahov� m�s folyos�k is
torkolltak.

Tarzan hangokat hallott, valahol a k�zelben d�h�sen veszekedtek,

�s dulakod�s zaja hallatszott. Menofra �s Phoros volt a k�t szerepl�.
Hirtelen hangos sikoly has�tott a leveg�be, amit tompa puffan�s
k�vetett, mintha lezuhant volna valami. - Azt�n csend lett. Hallotta,
hogy messze a folyos�n, ahonnan a hangok j�ttek, ny�lik egy ajt�.
Gyorsan visszal�pett a h�ta m�g�tti szob�ba, de r�snyire nyitva hagyta
az ajt�t, hogy kil�thasson a folyos�ra. Egy f�rfi j�tt ki az ajt�n, �s
elindult fel�. Felismerte Phorost. Kiss� d�l�ng�lt, kez�ben r�vid,
v�res kardot szorongatott, tekintete zavaros �s kifejez�stelen volt.
Elhaladt az ajt� mellett, ahonnan Tarzan figyelt, �s befordult egy
m�sik folyos�ra. A majomember a nyom�ba eredt.

Mikor a fordul�ba �rt, ahol Phoros elt�nt, Tarzan megpillantotta

az athn�it, amint nem messze t�le egy ajt� z�rj�n matat. Megv�rta,
am�g Phoros bel�p a szob�ba, majd fut�snak eredt, hogy utol�rje a
f�rfit, miel�tt az be tudn� z�rni bel�lr�l. De Phorosnak ilyesmi
esz�be sem jutott, r�szeg nemt�r�d�ms�ggel m�g csak be sem csukta maga
m�g�tt az ajt�t. Alig l�pett be, Tarzan m�r a nyom�ban volt.

A majomember t�k�letesen zajtalanul mozgott, Phoros m�g akkor sem

vette �szre, mikor m�r k�zvetlen�l a h�ta m�g�tt �llt. A szob�t
egyetlen m�cses vil�g�totta meg, egy f�lig zs�rral telt, lapos
ed�nyben �g� kan�c. A szoba egyik sark�ban �sszek�t�z�tt v�gtagokkal
Gonfala fek�dt, a m�sikban, hasonl� �llapotban, Stanley Wood.
Mindketten �szrevett�k �s felismert�k Tarzant, aki ujj�t az ajk�ra
t�ve csendre intette �ket. Phoros ellens�gesen m�regette a k�t
foglyot, mik�zben vaskos teste ide-oda imbolygott.

- Sz�val itt van m�g a szerelmesp�r - g�nyol�dott. - De mi�rt

olyan t�vol egym�st�l? Ide figyelj, te �t�d�tt bolond, majd �n
megmutatom neked, hogyan kell szerelmeskedni a l�nnyal. Most m�r az
eny�m. Menofra, a v�n boszork�ny halott. N�zz�tek ezt a kardot!
L�tj�tok rajta a v�rt? Menofra v�re! Most �ltem meg. - Woodra
mutatott. - �s miut�n v�gign�zted, hogy kell egy szeret�nek
viselkednie, meg�llek t�ged is.

Csup�n egy l�p�st tett Gonfala fel�, m�ris ac�los ujjak ragadt�k
meg kardot markol� kez�t, kicsavart�k bel�le a fegyvert, �s Phorost
kem�nyen a f�ldh�z teremtett�k.

- Cs�nd legyen, vagy meghalsz! - suttogta egy hang.

Phoros a f�l� tornyosul�, majdnem meztelen �ri�s hideg, sz�rke

szem�be n�zett, aki az � saj�t kardj�nak a hegy�t szegezte a sz�v�nek.

- Ki vagy te? - k�rdezte remegve. - Ne �lj meg! Mondd meg, mit

akarsz. Mindenem a ti�d, csak ne b�nts.

- Amit akarok, azt elveszem. Ne mozdulj. - Tarzan Woodhoz l�pett,

�s elv�gta a k�teleit. - Szabad�tsd ki Gonfal�t - mondta neki -, �s ha
k�sz vagy, k�t�zd meg ezt az embert, �s t�md be a sz�j�t.

Wood gyorsan dolgozott.

 - Hogy ker�lt�l ide? - k�rdezte Tarzan.

- Meg akartam tal�lni Gonfal�t. Eg�szen eddig a v�rosig k�vettem

a nyomait, de itt elfogtak. Phoros ma �rtem k�ld�tt. Valami�rt, tal�n
mert kihallgatt�k Spike �s Troll besz�lget�s�t, a fej�be vette, hogy
�n tudom haszn�lni a Gonfalt. Spike eldicsekedett a k� erej�vel, de
sem �, sem Troll nem tudta haszn�lni azt. Valakinek azt is
elfecsegt�k, hogy Gonfala a nagy k� istenn�je, �gy azt�n Phoros
�sszez�rt benn�nket egy szob�ba, �s azt k�vetelte, mutassunk be valami
var�zslatot. Tal�lkoz�sunk olyan v�ratlan volt, hogy el�rultuk
magunkat. A vak is l�thatta, szeretj�k egym�st. Ak�rhogy is, de Phoros
r�j�tt, tal�n az�rt, mert f�lt�keny volt. Mi�ta Gonfal�t elfogt�k,
mindig azon volt, hogy szerelmet csikarjon ki t�le, de nagyon f�lt a
feles�g�t�l, �s ez�rt nem mer�szkedett messzire.

Mikor Gonfala m�r szabad volt, Wood megk�t�zte Phorost. Ekkor

csoszog� l�pteket hallottak k�zeledni a folyos�n. Mindannyian n�m�n,
fesz�lten �lltak �s v�rakoztak. Vajon elhaladnak-e a l�p�sek az ajt�
el�tt, vagy egyenesen ide igyekszik valaki? A csoszog�s egyre
k�zelebbr�l hallatszott, majd megsz�nt, mintha az illet� odakinn
hallgat�zna: Az ajt� kinyflt, �s iszony� l�tv�ny t�rult a szem�k el�.
Gonfala elfojtott egy sikolyt, Wood h�trah�k�lt, csak Tartanon nem
l�tszott semmif�le �rzelem. Menofra �llt el�tt�k, a ruh�j�t v�r
bor�totta, fej�n �s egyik v�ll�n sz�rny� seb t�tongott. Elgyeng�lt,
t�ntorgott a v�rvesztes�gt�l, de az esze most sem hagyta cserben.

Hirtelen visszal�pett a folyos�ra, becsapta az ajt�t, �s

elford�totta a kulcsot, amit a r�szeg Phoros bent hagyott a z�rban,
azt�n az �rs�g�rt ki�ltott.

- Sz�p kis csapd�ba ker�lt�nk - jegyezte meg Wood.

- De van egy t�szunk is - eml�keztette �t Tarzan.

- Micsoda sz�rny� l�tv�ny - mondta Gonfala borzongva, �s fej�vel

a folyos� fel� intett. - Mit gondoltok, hogy t�rt�nhetett?

A majomember Phorosra mutatott.

- � a megmondhat�ja. Val�sz�n�leg m�g �r�l is, hogy nem tal�lta

egyed�l az a n�.

- Milyen kedves p�r - jegyezte meg Wood -, de azt hiszem, a

h�zasok k�z�l el�g sokan megtenn�k a p�rjukkal ugyanezt, ha biztosak
lehetn�nek benne, hogy meg�ssz�k.

- Hogy mondhatsz ilyen sz�rny�s�get, Stanley? - ki�ltotta

Gonfala. - Gondolod, hogy mi is ilyenek lesz�nk?

- �, a mi eset�nk eg�szen m�s - nyugtatta meg �t Wood -, ezek itt

nem emberek, hanem vad�llatok.

- Sz� sincs r�la - vetette k�zbe Tarzan. - Ezek emberek, �s �gy

is viselkednek.

- J�n az �rs�g - mondta Wood.

Meghallott�k a folyos�n k�zeled� harcosok l�pteit �s a

ki�lt�saikat, majd izgatott k�rdez�sk�d�s�ket, amikor megpillantott�k
Menofrat.

- Egy vadember van bent - mondta nekik Menofra.

- Kioldozta a k�t foglyot, a kir�lyt pedig megk�t�zt�k, �s

bet�mt�k a sz�j�t. Lehet, hogy az �let�re t�rnek. Ezt pedig meg kell
akad�lyozni, mert �n magam akarom elint�zni �t. Hatoljatok be,
fogj�tok el az idegeneket, �s hozz�tok el�m a kir�lyt.

Tarzan szorosan az ajt�n�l �llt.

- Ha bej�tt�k az enged�lyem n�lk�l - ki�ltotta -, akkor meg�l�m a

kir�lyt!

- �gy l�tszik, kutyaszor�t�ba ker�lt�l, Phoros - mondta Wood. -

Mindegy, mi t�rt�nik. Ha Menofia megkaparint, alaposan kezel�sbe vesz.
- Phoros nem tudott v�laszolni, mert be volt t�mve a sz�ja.

A katon�k �s a kir�lyn� vitatkoztak a folyos�n, nem tudt�k

eld�nteni, mit�v�k legyenek. A szob�ban l�v� h�rom fogoly sem volt
okosabb. Tarzan pillanatnyilag nem l�tott kiutat, s ezt meg is mondta
Woodnak.

- J�l ismertem egy athn�i nemest - mondta a majomember -, �s

rajta kereszt�l az a v�lem�ny alakult ki bennem, hogy ezek az emberek
val�ban nemesek �s lovagiasak, m�rpedig akiket eddig l�ttunk,
egy�ltal�n nem l�tszanak annak. Cathn�ban az a h�r j�rta, hogy itt
valamif�le korm�nyv�ltoz�s volt, persze azt felt�telezt�k, hogy a
nemess�g egy m�sik csoportja ker�lt hatalomra. De, ha ezek itt k�z�l�k
val�k, akkor Spike bar�tunk legal�bbis p�sp�k lehetne n�luk.

- Ezek nem nemesek - mondta Wood. - A t�rsadalom s�pred�k�b�l

val�k. N�h�ny h�nappal ezel�tt megd�nt�tt�k a kir�ly �s a nemesek
uralm�t. �gy v�lem, a legjobb �ton vannak ahhoz, hogy t�nkretegy�k az
orsz�got.

- Ez megmagyar�zza a dolgokat - mondta Tarzan. - Azt hiszem,

akkor Valthor bar�tom nem sokat tud seg�teni.

- Valthor?! - ki�ltott fel Wood. - H�t ismered? � az egyetlen

bar�tom itt.

- Hol van? � majd seg�t nek�nk - mondta Tarzan.

- Ahol most van, onnan ugyan nem. Egy�tt raboskodtunk az

elef�ntkar�mokn�l.

- Valthor fogoly?

- Igen, �s szerencs�je, hogy az lehet - jegyezte meg Wood. -

Rajta k�v�l minden nemest kiv�geztek, akit el tudtak kapni, kiv�ve
n�h�nyat, akik �t�lltak hozz�juk. A t�bbiek a hegyekbe menek�ltek.
Valthort azonban mindenki annyira szerette, hogy nem �lt�k meg.

- M�g szerencse, hogy nem kock�ztattam semmit, mikor ide j�ttem -

jegyezte meg a majomember. - Cathn�ban hallottak ezekr�l a dolgokr�l,
ez�rt s�t�ted�s ut�n �rkeztem, hogy t�j�koz�djak, miel�tt megkeresn�m
Valthort, vagy felfedn�m magam el�tt�k.
 Kopogtak az ajt�n.

- Mit akartok? - k�rdezte Tarzan.

- Adj�tok ki a kir�lyt a kir�lyn�nak, �s akkor nem b�ntunk

titeket - sz�lt egy hang.

Phoros f�szkel�dni, mocorogni kezdett a f�ld�n, �s hevesen

ingatta a fej�t. Tarzan elvigyorodott.

- V�rjatok, ezt m�g megbesz�lj�k egym�s k�zt. - Odasz�lt Woodnak:

- Vedd ki a sz�j�b�l a pecket.

Wood engedelmeskedett, de Phoros m�g egy j� darabig fuldoklott �s

k�pk�d�tt, miel�tt �rtelmesen meg tudott volna sz�lalni, annyira
izgult �s f�lt.

- Ne adjatok oda neki - ny�gte ki v�g�l nagy nehezen. - Meg�l, ha

a keze k�z� kap.

- Azt hiszem, ezt a k�s�t te f�zted magadnak - mondta Wood.

- Tal�n k�thetn�nk �zletet - javasolta Tarzan.

- B�rmit, amit csak akarsz - kiab�lta Phoros.

- Szabad elvonul�st �s biztons�gi k�s�retet a Harcosok �sv�ny�ig

- k�vetelte a majomember.

- Megkapod - �g�rte Phoros.

- �s a nagy gy�m�ntot - tette hozz� Wood.

- �s a nagy gy�m�ntot - egyezett bele Phoros.

- Mi a biztos�t�k, hogy megtartod, amit �g�rt�l?

- Becs�letszavamat adom r� - mondta Phoros.

- Azt hiszem, az nem sokat �r, ann�l t�bbre lenne sz�ks�g�nk.

- No, �s mi lenne az?

- Magunkkal visz�nk, �s �lland�an a k�zelemben maradsz, hogy meg

tudjalak �lni, ha megszegn�d a meg�llapod�sunkat.

- Legyen. Mindenbe beleegyezem, csak ne adjatok a kez�re.

- Van m�g valami - tette hozz� Tarzan. - Add vissza Valthor

szabads�g�t.

- �gy lesz.

- �s most - sz�lalt meg Wood -, miut�n ezt ilyen sz�pen

elrendezt�tek, hogy a pokolba fogunk kijutni innen, am�g ez a v�n
boszork�ny �rzi az er�d�t kinn a harcosaival? Volt�l m�r koron�z�si
�nneps�gen Tarzan?

A majomember a fej�t r�zta.

 - No, akkor vigy�tek ki a Phorsie gyerek�t, �s l�thatj�tok, hogy
koron�znak meg egy kir�lyt.

- Nem tudom, mir�l besz�lsz, de addig nem adom ki, am�g nem
kapunk valami biztos�t�kot arra, hogy teljes�ti az �g�reteit. -
Phoroshoz fordult. - Van valami �tleted? Engedelmeskedni fog neked az
�rs�g?

- Nem tudom. F�lnek t�le. Mindenki f�l t�le, �s Dyaus a

megmondhat�ja, megvan r� az okuk.

- �gy l�tszik, vaj�dtak a hegyek, �s sz�ltek egy egeret -

jegyezte meg Wood.

Tarzan Phoroshoz l�pett, �s leoldotta r�la a k�teleket.

- Menj az ajt�hoz - parancsolta -, �s mondd el a javaslataimat a

feles�gednek.

Phoros engedelmeskedett, �s beh�zelg�en r�kezdte:

- Figyelj r�m, dr�g�m.

- Csak semmi "dr�g�m", te vad�llat, te gyilkos! - sik�totta

vissza neki a feles�ge. - Ker�lj csak a kezem k�z�, akkor majd
megl�tod!

- De dr�g�m, hiszen r�szeg voltam. Nem akartam megtenni. Hallgass

a j�zan eszedre. Hadd k�s�rje ki egy csapat katona ezeket az embereket
az orsz�gb�l, �s akkor meghagyj�k az �letem.

- Ne mondd nekem azt, hogy dr�g�m, te, te ...

- De �des kicsi Menofr�m, legyen eszed. H�vasd ide Kandost, �s

besz�lj�k meg egy�tt.

- Befel�, gy�va n�ps�g, hozz�tok ki �ket! - ki�ltotta Menofra az

�r�knek.

- Kint maradni! - �v�lt�tte Phoros. - �n vagyok a kir�ly, �s a

kir�ly ezt parancsolja nektek!

- �n meg a kir�lyn� vagyok! - tajt�kzott Menofra. - Azt mondom,

menjetek be, �s ments�tek meg a kir�lyt!

- Nincs nekem semmi bajom - ki�ltotta Phoros. - Nem kell engem

megmenteni!

- Azt hiszem - mondta az �rs�g kapit�nya -, a legjobb lesz, ha

ideh�vjuk Kandost. Itt nem d�nthet egy egyszer� tiszt.

- �gy is van - helyeselt a kir�ly, - k�ldj Kandos�rt.

Hallott�k, amint a tiszt elk�ld�tt valakit Kandos�rt, k�zben a

kir�lyn� zs�mbelt, szitkoz�dott, fenyeget�z�tt.

Wood az ajt�hoz l�pett.

 - Menofra! - sz�l�totta meg. - Van egy elk�pzel�sem, amire tal�n
nem is gondolt�l. Hagyd, hogy Phoros elk�s�rjen minket a hat�rig,
azt�n amikor visszaj�n, azt csin�lsz vele, amit akarsz. �gy
mindenkinek j�val k�nnyebb lenne.

Phoros zavartan b�mult. Erre m�g � se gondolt. Menofra egy ideig

hallgatott, majd �gy v�laszolt:

- A v�g�n m�g kij�tszik valahogy ez a fick�.

- Hogyan j�tszhatna ki? - k�rdezte Wood.

- Nem tudom, de kital�lhat valamit. Eg�sz �let�ben becsapta az

embereket.

- De most ne-m tudja. A te kezedben van a hadsereg. Mihez

kezdhet?

- Na j�, ezt tal�n �rdemes megfontolni - ismerte be a kir�lyn� -,

de nem hiszem, hogy tudok addig v�rni. Most r�gt�n szeretn�m a kezeim
k�z� kapni. L�ttad, mit tett velem?

- Igen. Sz�rny� volt - mondta egy�tt�rz�n Wood.

Nemsok�ra meg�rkezett Kandos. Amint Menofra megpillantotta,

�dv�zl�sk�ppen szidalmakat z�d�tott a fej�re, �s id�be tellett, mire a
f�rfi le tudta csillap�tani �t annyira, hogy elmondja, mi t�rt�nt.
Azut�n f�lrevonultak, hogy senki se hallgathassa ki �ket, �s egy ideig
sugdol�ztak. Mikor befejezt�k, Kandos az ajt�hoz l�pett.

- Mindent elrendezt�nk - jelentette be. - A kir�lyn�

beleegyezett. A csapat nem sokkal napkelte ut�n indul. Most m�g s�t�t
van, �s az �sv�ny nem biztons�gos ilyenkor. Miut�n ti �s a k�s�r�itek
megreggeliztetek, mehettek b�k�vel. De meg kell �g�rnetek, hogy nem
b�ntj�tok a kir�lyt.

- Meg�g�rj�k - felelte Tarzan.

- Remek - mondta Kandos. - Akkor most megyek, �s megszervezem a

k�s�r� csapatot.

- �s ne feledd a reggelinket! - sz�lt ki Wood.

- L�gy nyugodt, nem feledkezem meg r�la - �g�rte Kandos.

23. El�t�lve

Stanley Wood nagyon v�g kedv�ben volt.

- �gy t�nik, v�get �rnek a viszontags�gaink - mondta. Gy�ng�den

mag�hoz vonta Gonfal�t. - Sok mindenen ment�l kereszt�l, de �g�rem
neked, hogy amint civiliz�lt f�ldre l�p�nk, meg fogod l�tni, el�sz�r
�letedben, mit jelent a t�k�letes b�ke �s biztons�g.

- Igen - mondta Tarzan. - Az aut�karambolok, vas�ti �s l�gi

szerencs�tlens�gek, bet�r�sek, emberrabl�sok, h�bor�k �s d�gv�sz
t�k�letes b�k�je �s biztons�ga.
 Wood nevetett.

- De nincsenek oroszl�nok, p�rducok, vadbivalyok, elef�ntok,

k�gy�k �s cecelegyek sem, nem is besz�lve a kannib�lokr�l.

- �gy v�lem - mondta Gonfala -, egyik�t�k sem fest valami h�zelg�

k�pet. Titeket hallgatva az ember szinte megijed az �lett�l. K�l�nben
nem is annyira a b�k�re �s biztons�gra �h�tozom, ink�bb a szabads�gra.
Tudj�tok, �n eg�sz �letemben fogoly voltam, kiv�ve azt a n�h�ny hetet,
miut�n elhoztatok a kajikt�l, �s miel�tt Spike �s Troll elrabolt. Ezek
ut�n tal�n el tudj�tok k�pzelni, mennyire v�gyom a szabads�gra,
f�ggetlen�l att�l, mennyi vesz�llyel j�r. �gy t�nik, ez a
legcsod�latosabb dolog a vil�gon.

- Val�ban, az is - mondta Tarzan.

- Na, az�rt a szerelem se utols� - sz�lt hozz� Wood.

- Val�ban nem, de csak a szabads�ggal egy�tt.

- Mind a kett�ben r�szed lesz - �g�rte Wood.

- Bizonyos megszor�t�sokkal, majd tapasztalni fogod Gonfala -

figyelmeztette mosolyogva Tarzan.

- Most ink�bb enn�k valamit - mondta Gonfala.

- Azt hiszem, �ppen j�n a reggeli - biccentett Wood az ajt� fel�.

Valaki matatott a kulcsokkal. majd ny�lt az ajt�, de �ppen csak
annyira, hogy k�t ed�nyt betolhassanak a r�sen, azut�n csattanva
bev�g�dott.

- Nem kock�ztatnak semmit - jegyezte meg Wood, mik�zben �tv�gott

a szob�n, �s a k�t t�lat odavitte a t�rsaihoz. Az egyikben s�r�
p�rk�lt, a m�sikban v�z volt.

- Micsoda?! Nem adtak ev�eszk�zt? - k�rdezte Wood. - Nem adtak

vill�t �s kanalat sem, milyen bosszant�!

- Itt van - mondta Tarzan -, �s odany�jtotta vad�szk�s�t

Gonfal�nak.

Felv�ltva ettek, a h�sdarabokat k�shegyre sz�rt�k, a m�rt�st �s a

vizet egyenesen az ed�nyekb�l itt�k. Mindent testv�riesen megosztottak
Phorosszal is.

- Nem is rossz - jegyezte meg Wood. - Mi ez, Phoros?

- Fiatal �r�h�s. Nincs enn�l finomabb. Csod�lom, hogy Menofra nem

�reg elef�ntb�rt k�ld�tt nek�nk, hogy azon r�g�djunk. Tal�n
megengesztel�d�tt. - Azut�n megr�zta a fej�t. - Nem, Menofra sohasem
l�gyul meg - legal�bbis akkor nem, ha r�lam van sz�. Ez a n� olyan
komisz, hogy m�g az em�szt�si zavart is t�lzott lazas�gnak tekinti.

- Istenem - mondta Gonfala -, olyan �lmosnak �rzem magam, m�r a

szememet se tudom nyitva tartani.

- �n se - mondta Wood.
 Phoros a t�bbiekre pillantott, �s �s�tott. Tarzan f�l�llt, �s
megr�zta mag�t.

- Te is? - k�rdezte Phoros.

A majomember b�lintott. Phoros szeme lecsuk�dott.

- A v�n boszork�ny -morogta -, elaltatott vagy megm�rgezett

minket.

Tarzan l�tta, hogy t�rsait egym�s ut�n m�ly k�bulatba esnek.

Megpr�b�lta ler�zni mag�r�l az altat� hat�s�t. Arra gondolt,
fel�bred-e m�g valamelyik�k egy�ltal�n. Azt�n f�lt�rdre rogyott, �s
�ntudatlanul elter�lt a padl�n maga is.

A termet barb�r f�ny�z�ssel d�sz�tett�k f�l. A falakat �llat- �s

emberfejek �kes�tett�k. A durva falfestm�nyek sz�neit kifak�totta,
megfinom�totta az id�. �llatb�r�k �s gyapj�sz�nyegek bor�tott�k a
padl�t, a padokat �s a kanap�t is, melyen Menofra fek�dt. F�lk�ny�kre
t�maszkodott, bek�t�z�tt fej�t hatalmas mancs�n nyugtatta. A helyis�g
egyetlen ajtaj�ban n�gy katona �llt. Menofra l�b�n�l a m�g mindig
eszm�letlen Gonfala �s Wood fek�dt, a kir�lyn� mellett Kandos �llt, a
kanap� l�b�n�l Phoros hevert �ntudatlanul.

- A rabszolg�k kar�mj�ba vitetted a vadembert, ahogy meghagytam?

- k�rdezte Menofra.

Kandos b�lintott.

- Igen, kir�lyn�m, �s mivel nagyon er�snek l�tszik, egy oszlophoz

k�ttettem.

- Nagyon helyes - mondta Menofra. - N�ha m�g egy �t�d�ttnek is

lehetnek j� �tletei.

- K�sz�n�m, kir�lyn�m - mondta Kandos.

- Csak ne k�sz�nd, undorodom t�led. Nem el�g, hogy hazug �s csal�

vagy, �rul� is. Phorosnak a bar�tja volt�l, �s m�gis ellene fordult�l.
Mennyivel gyorsabban fordulsz majd ellenem, hiszen �n sosem voltam a
bar�tod, �s gy�l�lsz engem. De nem teszel ilyet, mert gy�va vagy.
Jobb, ha eszedbe se jut, mert ha valaha is megtudom, hogy ellenem
�sk�l�dsz, a fejed nagyon gyorsan kiker�l ide a falra, d�sznek. Kezd
mag�hoz t�rni.

Lepillantottak Woodra, aki lassan kinyitotta a szem�t, �s apr�

mozdulatokkal a kez�t �s l�b�t mozgatta, hogy kipr�b�lja, ura-e m�r a
v�gtagjainak. � t�rt el�sz�r mag�hoz, kinyitotta a szem�t, �s
k�r�ln�zett. L�tta, hogy Gonfala mellette fekszik, �s egyenletesen
emelked� �s s�llyed� keblei el�rult�k, hogy �l. F�ln�zett Kandosra �s
a kir�lyn�ra.

- Sz�val �gy tartj�tok meg a szavatokat? - mondta v�dl�n, majd

tekintet�vel Tarzant kereste. - �s hol van a bar�tom?

- T�k�letes biztons�gban - mondta Kandos. - A kir�lyn� olyan

kegyes volt, hogy mindannyi�tokat �letben hagyott.
 - Mi a sz�nd�kotok vel�nk? - k�rdezte Wood.

- A vadember az ar�n�ba ker�l - felelte Menofra. - Te �s a l�ny

m�g �lhettek egy darabig, mert tervem van veletek.

- Mif�le terved? - k�rdezte Wood.

- Hamarosan megtudod. Kandos, k�ldj pap�rt, Phoros nemsok�ra

mag�hoz t�r.

Gonfala kinyitotta a szem�t, �s fel�lt.

- Mi t�rt�nt? - k�rdezte. - Hol vagyunk?

- M�g mindig rabs�gban - felelte Wood. - Ezek itt becsaptak

benn�nket.

- Oly messzinek t�nik most a civiliz�ci� - mondta, �s k�nnyek

sz�ktek a szem�be.

A f�rfi megfogta a kez�t.

- Kedvesem, most er�snek kell lenned.

- M�r belef�radtam abba, hogy b�tor legyek. Olyan sok�ig voltam

az. �gy szeretn�k s�rni, Stan.

Phoros mag�hoz t�rt, �s sorra szem�gyre vette �ket. Mikor

Menofr�ra pillantott, �sszerezzent.

- �, a patk�ny fel�bredt - mondta a kir�lyn�.

- Megmentett�l engem, dr�g�m! - mondta Phoros.

- Nevezheted �gy is, ha tetszik - mondta h�v�sen Menofra -, de �n

m�s nevet adn�k neki, �s nemsok�ra te is.

- �, kedvesem, felejts�k el; ami t�rt�nt - ami elm�lt, az elm�lt.

Kandos, oldozd le r�lam a k�teleket. Hogy n�z az ki, hogy egy kir�ly
�gy �ssze van k�t�zve?

- Nagyon is j�l - biztos�totta Menofra. - Vagy szeretn�d, ha

m�sk�pp k�t�zn�nk meg? Mondjuk, v�r�sre izz�tott l�ncokkal. T�rt�nt
m�r ilyen. Nem is rossz �tlet, k�sz�n�m, hogy r�vezett�l.

- De Menofra, �n kedves feles�gem, csak nem teszel ilyet velem?

- Mi�rt is ne? Te meg akart�l �lni engem a kardoddal, hogy azt�n

�sszeadd magad ezzel a n�csk�vel. Na j�, nem foglak t�zes l�ncokkal
megk�t�zni - legal�bbis egyel�re. El�sz�r elt�ntetem a k�s�rt�st az
utadb�l, an�lk�l, hogy a k�s�rt�s t�rgy�t elt�ntetn�m. Most megmutatom
neked, milyen �lvezetben lehetett volna r�szed.

Kopogtak az ajt�n, �s az egyik harcos jelentette:

- Meg�rkezett a pap.

- Engedd be - parancsolta Menofra.

 Wood felseg�tette Gonfal�t, �s kettej�ket egy padra �ltett�k.
�multan hallgatt�k Menofra rejt�lyes szavait.

Mikor a pap bel�pett a terembe �s fejet hajtott a kir�lyn� el�tt,

az r�juk mutatott.

- Add �ssze ezt a kett�t - parancsolta.

Wood �s Gonfala meglepetten n�ztek egym�sra.

- Ebben valahol csapda rejlik - mondta a f�rfi. - Nem az�rt

csin�lja ezt a v�n boszork�ny, mert szeret minket, de aj�nd�k l�nak ne
n�zd a fog�t.

- Mindig is erre v�rtunk, ebben rem�nykedt�nk - mondta Gonfala -,

de szerettem volna, ha kiss� m�s k�r�lm�nyek k�zt t�rt�nik mindez. Van
ebben valami balj�s. Semmi j� nem sz�rmazik ett�l a n�t�l.

A h�zass�gi szertart�s rendk�v�l egyszer� volt, de nagyon c�lra

t�r�. A legszigor�bb h�s�gi k�telmeket r�tta a h�zast�rsakra, �s
hal�llal s�jtotta, valamint �r�k k�rhozatra �t�lte azokat, akik
h�tlens�gre b�rj�k b�rmelyik�ket.

Menofra g�nyos mosollyal n�zte v�gig a cerem�ni�t, m�g Phoros

alig tudta leplezni bossz�s�g�t �s haragj�t. Mikor v�get �rt, a
kir�lyn� a f�rj�hez fordult:

- Ismered n�p�nk t�rv�nyeit - mondta. - Kir�ly vagy k�zember, aki

e h�zasp�r k�z� �ll, hal�l fia. Ugye tiszt�ban vagy ezzel, Phoros?
Ugye, tudod, hogy �r�kre elvesz�tetted �t? Te meg akart�l �lni engem,
igaz? Nos, �n �letben hagylak t�ged, hogy egy�tt �lhess ezzel a
ringy�val. De- vigy�zz, mit teszel, Phoros! Mert mindig rajtad lesz a
szemem. - Az �rs�ghez fordult. - Most pedig vigy�tek �ket. A f�rfit
tegy�tek a rabszolgakar�mba, �s �gyeljetek r�, hogy semmi baja ne
ess�k. Phorost �s ezt a ringy�t meg z�rj�tok az eny�mmel szomsz�dos
szob�ba.

Mikor Tarzan visszanyerte az �ntudat�t, egy c�l�pker�t�ssel

hat�rolt udvaron tal�lta mag�t. Nyak�ra vasp�ntot er�s�tettek, �s egy
oszlophoz l�ncolt�k vele. Teljesen egyed�l volt, de a dohos
szalmazs�kok, a szanasz�t hever� koszos ruhadarabok, f�z�ed�nyek �s a
m�g par�zsl� t�zrak�helyek arra utaltak, hogy a kar�mot �s az udvart
m�sok is lakj�k. A k�r�lm�nyekb�l vil�goss� v�lt sz�m�ra, hogy fogoly,
�s a rabszolg�k k�z� tett�k.

A nap �ll�s�b�l megtudta, hogy k�r�lbel�l egy �r�ig volt a

k�b�t�szer hat�sa alatt. A szer hat�sa gyorsan m�lt, �s nem maradt
ut�na m�s, mint tompa fejf�j�s, na meg bossz�s�g, ami�rt ilyen k�nnyen
hagyta r�szedni mag�t. Aggasztotta Wood �s Gonfala sorsa, nem �rtette,
mi�rt v�lasztott�k el t�l�k. Ezen, �s a sz�k�s lehet�s�g�n j�ratta az
esz�t, mikor ny�lt a kar�m kapuja, �s megjelent Wood, egy csapat
katona k�s�ret�ben. Csak bel�kt�k az amerikait az udvarra, �s m�ris
tov�bb �lltak.

Wood Tarzanhoz sietett.

- Azon t�prengtem, mit csin�ltak veled - mondta. - Att�l f�ltem,

hogy meg�ltek. - Ezut�n elmondta a majomembernek, hogy milyen sorsot
sz�nt Menofra Gonfal�nak. - Tarzan, ez sz�rny�! Ez a n� egy vad�llat!
Mihez kezd�nk most?

A majomember megtapogatta a nyak�t �vez� vasp�ntot.

- �n nem sokat tehetek - mondta szomor�an.

- Mit gondolsz, mi�rt l�ncoltak meg t�ged, �s engem nem? -

k�rdezte Wood.

- Biztosan valami egyedi, testre szabott sz�rakoz�st tal�ltak ki

sz�momra - mondta a majomember halv�ny mosollyal.

A nap h�tralev� r�sz�t rendszertelen besz�lget�ssel t�lt�tt�k,

ami ink�bb monol�gnak bizonyult Wood r�sz�r�l, mert Tarzannak nem volt
kenyere a fecseg�s. Wood csak besz�lt, hogy elterelje saj�t
gondolatait Gonfala helyzet�r�l, de nem sok sikerrel. K�s� d�lut�n a
rabszolg�k visszat�rtek a kar�mba, �s r�gt�n Tarzan k�r� gy�ltek.
Egyik�k, miut�n megpillantotta a foglyot, utat t�rt mag�nak a
t�megben.

- Tarzan! - ki�ltotta. - T�nyleg te vagy az?

- Att�l tartok igen, Valthor - felelte a majomember.

- l�tom, te is visszat�rt�l - mondta Valthor Woodnak. - Azt

hittem, soha t�bb� nem l�tlak viszont. Mi t�rt�nt?

Wood t�vir�l-hegyire elmes�lte a szerencs�tlen kalandot, �s

Valthor komoran hallgatta.

- A bar�totok, Gonfala mindaddig biztons�gban van, am�g Menofra

�l, de lehet, hogy nem lesz hossz� �let�. Kandos majd gondoskodik
r�la, hacsak nem t�l gy�va hozz�. Akkor, miut�n Menofra nem lesz t�bb�
�tban, Phoros ism�t hatalomra ker�l. Veled r�vid �ton v�gez, �s ut�na
m�r G�nfala sz�m�ra sem marad sok rem�ny. A helyzet komoly, �s nem
l�tok m�s kiutat, mint hogy a kir�ly �s h�vei visszat�rnek, �s
elfoglalj�k a v�rost. Azt hiszem, most m�r nyugodtan megtehetik,
hiszen minden polg�r, �s a legt�bb harcos is torkig van Phorossal �s a
t�bbi erythrosszal.

Egy magas fekete f�rfi l�pett el�re Tarzanhoz.

- Megismer engem, uram? - k�rdezte.

- Term�szetesen! - felelte a majomember. - Te vagy Gemba, a

cathn�i Thudos h�z�nak rabszolg�ja. Mi�ta vagy itt?

- Sok holdt�lte �ta, uram. Egy rajta�t�sen fogtak el. A munka

neh�z, �s ezek az �j urak gyakran kegyetlenek. B�rcsak ism�t Cathn�ban
lehetn�k.

- Most jobb sorod lenne ott, Gemba. R�gi urad Cathne kir�lya
lett. Ha tudn�, hogy Tarzan itt raboskodik, hadat ind�tana Athne
ellen.

- �s azt hiszem, ha megtenn� - mondta Valthor -, akkor el�sz�r a

t�rt�nelem folyam�n �r�mmel fogadn�k itt a cathn�i harcosokat. De erre
semmi rem�ny�nk, mert nincs m�d r�, hogy tudassuk vele, Tarzan itt
raboskodik.
 - Ha le tudn�m venni a nyakamr�l ezt a p�ntot - mondta a
majomember-, pillanatok alatt kijutn�k innen, �s elhozn�m Thudost a
sereg�vel. Az �n kedvem�rt elj�nne, hogy megmentse a bar�taimat.

- De nem tudod levenni - jegyezte meg Wood.

- Igazad van - b�lintott Tarzan -, �res fecseg�s az eg�sz.

Napokig semmi sem t�rte meg a rabok �let�nek egyhang�s�g�t Athne

kir�ly�nak rabszolgakar�mj�ban. A palot�b�l nem sziv�rgott ki semmi
h�r arr�l, mi t�rt�nik a falai k�z�tt, sem arr�l, milyen sorsot
sz�nnak nekik. Valthor elmondta Tarzannak, hogy �t feltehet�en az
ar�n�ba akarj�k k�ldeni, mert megjelen�se nagy testi er�t sejtet, de a
legk�zelebbi versenyek id�pontj�r�l semmit sem tudott. Athne �j urai
mindent megv�ltoztattak, amit a hagyom�ny �s a r�gi uralkod�h�z
szentnek �s s�rthetetlennek tartott. M�g arr�l is f�lr�ppentek h�rek,
hogy a v�ros �j neve Phoros v�rosa lesz. Ezt a kir�lyn� k�zbel�p�se
akad�lyozta meg, aki a Menofra v�rosa elnevez�st szorgalmazta.

A rabszolg�kat minden reggel munk�ra vitt�k, Tarzan pedig eg�sz

nap ott �lt megl�ncolva, mint egy vad�llat. A bez�rts�g minden form�ja
s�rtette a Dzsungel Ur�t, sz�rny� k�nokat okozott neki, hogy l�ncra
vert�k. A ki�llt szenved�snek azonban nyom�t sem lehetett l�tni rajta.
A fel�letes szeml�l�sz�m�ra el�gedettnek t�nhetett, de a nyugodt k�ls�
alatt a harag �ce�nja tajt�kzott.

Egyik d�lut�n a szokottn�l kor�bban terelt�k vissza a rabokat a

kar�mba. Az �rs�g szokatlanul durv�n b�nt vel�k, �s sz�mos olyan tiszt
is megjelent, akiket eddig ritk�n l�ttak. K�vett�k a rabokat a
kar�mba, megsz�ml�lt�k �ket, �s az egyik tiszt ellen�rizte a nev�ket a
list�j�r�l. Azut�n elkezd�dtek a kihallgat�sok. A k�rd�sekb�l Tarzan
kik�vetkeztette, hogy a rabok egy csoportja szervezett sz�k�st
k�s�relt meg, �s egy �rt meg�ltek. A csetepat� sor�n n�h�ny fogolynak
siker�lt el�rnie az Athne sz�nt�f�ldjeit keletr�l hat�rol�
bambuszerd�ket. Az ellen�rz�s kider�tette, hogy h�rman hi�nyoznak. Ha
siker�l elkapniuk �ket, k�nz�s �s hal�l v�r r�juk.

A tisztek �s a katon�k nagyon brut�lisan vallatt�k a foglyokat.

Megpr�b�lt�k kicsikarni bel�l�k, mennyire volt sz�les k�r� az
�sszeesk�v�s, �s kik voltak a vezet�i.

Miut�n elmentek, a rabokon nyugtalans�g �s el�gedetlens�g vett

er�t. A leveg� telve volt az elfojtott l�zad�s elektromoss�g�val, a
robban�shoz egy par�nyi szikra is el�g lett volna, de Valthor
t�relemre intette az embereket.

- Csak azt �ritek el vele, hogy megk�noznak �s meg�lnek

benneteket - mondta nekik. - Puszt�n egy maroknyi fegyvertelen szolga
vagyunk. Mit is tehetn�nk az erythroszok fegyveres katon�ival szemben?
V�rjatok, Dyausra esk�sz�m az �gben, hogy valami v�ltoz�snak kell
k�vetkeznie. Odakinn a v�rosban �pp olyan nagy az el�gedetlens�g, mint
idebenn, �s egy napon Zygo, a kir�lyunk lej�n rejtekhely�r�l a
hegyekb�l, �s kiszabad�t minket.

- Igen �m, de n�melyik�nk rab marad, ak�rki is a kir�ly - sz�lalt

meg valaki. - P�ld�ul �n. Nem sz�m�t, ki uralkodik, Zygo vagy Phoros,
�n �gy is, �gy is rab leszek.
 - Nem - mondta Valthor. - Meg�g�rem, ha Zygo ism�t hatalomra
ker�l, ti mindannyian felszabadultok. Erre a szavamat adom.

- Lehet, hogy m�snak nem hinn�m el - csatlakozott a

besz�lget�shez egy m�sik -, de mindenki tudja, hogyha a nemes Valthor
mond valamit, az �gy is lesz.

Majdnem bes�t�tedett m�r, �s meggy�jtott�k az apr� t�zeket,

melyekn�l a foglyok cser�pfazekaikban megf�zhett�k szeg�nyes
vacsor�jukat. Sz�r�tott elef�nth�s alkotta �trendj�k nagyobbik r�sz�t,
ehhez nagy ritk�n m�g r�pa j�rult. Ebb�l a kett�b�l f�zt�k
p�rk�ltj�ket. N�h�nyan, akik a f�ldeken dolgoztak, egy kev�s m�sfajta
z�lds�ggel is gazdag�thatt�k �trendj�ket, ha siker�lt valamit
ellopniuk �s becsemp�szni�k a rabtelepre.

- Ennek a p�rk�ltnek - jegyezte meg Wood -, nagyon t�pl�l�nak

k�ne lennie, hiszen minden van benne, m�g elef�ntsz�r �s kavicsok is.
E kett�t m�g valahogy megbocs�tan�m, de a r�p�t ...! A vil�gi
boldogs�gban nincs helye a r�p�nak!

- �gy veszem �szre, mintha nem rajongana a r�p��rt - mondta

Valthor.

Mi�ta Tarzant a rabtelepre hozt�k, Troll �s Spike visszah�z�dtak,

�s f�k�nt egym�ssal besz�lgettek. Spike rettegett a majomembert�l, �s
ezt az �rz�st megpr�b�lta el�ltetni Troll-ban is, aki azonban m�r
elfelejtette, hogy b�rmi oka lenne a f�lelemre. Spike agg�dott amiatt
is, hogyha kiszabadulnak, Tarzan bizony�ra megtal�lja a m�dj�t annak,
hogy t�voltartsa �t a gy�m�ntt�l. Troll emiatt sem gy�tr�d�tt, hiszen
nem eml�kezett a k�re, egyetlen vil�gos gondolata az volt, hogy
Gonfala a h�ga, �s elszak�tott�k t�le. Ez nagyon aggasztotta, eg�sz
nap m�sr�l se besz�lt. Spike b�tor�totta ezt a t�vk�pzet�t, de soha
nem eml�tette neki a gy�m�ntot, b�r folyton azon j�rt az esze, �s
terveket kov�csolt a visszaszerz�s�re.

Legf�bb rem�nye az volt, hogy Athne jogos kir�lya ism�t hatalomra

ker�l, s akkor majd vend�gk�nt b�nnak vele, nem pedig fogolyk�nt, �s
visszaadj�k a Gonfalt is. A fogolyt�rsaival folytatott
besz�lget�sekb�l az is kider�lt, hogy Zygo visszat�r�s�nek
val�sz�n�s�ge egyre n�.

Mialatt a rabok vacsor�ztak �s h�rom t�rsuk sz�k�s�r�l

besz�lgettek, egy tiszt l�pett be a telepre tucatnyi katona
k�s�ret�ben, akiknek egyike vasp�ntot �s l�ncokat tartott a kez�ben. A
barakkhoz �rve a tiszt Valthort sz�l�totta.

- Jelen -mondta a nemes, �s fel�llt.

- Aj�nd�kom van sz�modra, arisztokrata - jelentette be a tiszt,

aki a forradalomig Zygo elef�ntkar�mjaiban volt ist�ll�szolga.

- L�tom - felelte Valthor a vasp�ntra �s a l�ncra pillantva -, �s

ezek �tad�sa bizony�ra nagy �r�met okoz egy ist�ll�fi�nak.

A tiszt d�h�ben elv�r�s�d�tt.

- Vigy�zz a sz�dra, mert k�l�nben megtan�talak keszty�be dud�lni

- morogta. - Most te vagy az ist�ll�fi�, �s �n az arisztokrata.
 Valthor megr�zta a fej�t.

- Nem, szolga, t�vedsz. A sz�ved m�ly�n te mindig ist�ll�szolga

maradsz, �s valahol legbel�l ezt tudod is. Ez�rt vagy olyan d�h�s.
Ez�rt gy�l�lsz engem, vagy legal�bbis azt hiszed, hogy engem gy�l�lsz,
holott saj�t magadat gy�l�l�d, mert tudod, hogy mindig ist�ll�szolga
maradsz, b�rmilyen rangra emeljen is Phoros. Igen, � sok furcsa dolgot
megtett m�r, mi�ta el�zte a kir�lyt, de az�rt a sak�l fark�b�l
oroszl�nt m�g � sem tud csin�lni.

- El�g legyen ebb�l! - vakkantotta a tiszt. - H�, te, csatold fel

ezt az �rvet a nyak�ra �s k�sd oda az oszlophoz a vadember mell�.

- Mi�rt kaptam Phorost�l e kegyet? - �rdekl�d�tt Valthor.

- Nem Phorost�l, hanem Menofr�t�l. � uralkodik most.

- �, most m�r �rtem - mondta a nemes. - Az � gy�l�lete az �n

fajt�m ir�nt m�g m�lyebben gy�keredzik, mint a ti�d, mert mocskos
talajb�l fakad. A te foglalkoz�sod legal�bb becs�letes volt, de
Menofra utcan�k�nt kereste a kenyer�t, miel�tt Phoros feles�g�l vette.

- Besz�lj csak, am�g tudsz, arisztokrata - mondta a tiszt

g�nyosan. - Holnap �gyis meghalsz az ar�n�ban, a vademberrel egy�tt.
Sz�ttapos �s felny�rsal benneteket egy vadelef�nt.

24. Hal�l

A t�bbi fogoly haragra gerjedt, ami�rt Valthort ilyen b�ntet�ssel

s�jtott�k. A tiszt a t�voz�sa el�tt m�g elmondta, hogy az�rt kell
meghalnia, mert a kit�r�s sor�n meg�ltek egy erythrosz harcost, �s
h�rom rab sikeresen megsz�k�tt. Azt akart�k, hogy a b�ntet�s int�
p�ld�ul szolg�ljon a t�bbiek sz�m�ra.

Valthort tal�lomra v�lasztott�k ki a t�bbiek k�z�l, nem mintha

azzal v�dolt�k volna, hogy � l�zad�st sz�tott a foglyok k�z�tt, hanem
mert n�pszer� volt k�r�kben, �s r�ad�sul arisztokrata.

Wood beleborzadt, ha arra gondolt, hogy k�t j�bar�tj�nak,

Tarzannak �s Valthornak meg kell halnia. Teljesen felfoghatatlan volt
sz�m�ra, hogy a Dzsungel Ur�nak sz�ve megsz�nhet dobogni, t�k�letes
test�t �sszet�rhetik, �s az ar�na por�ba taposhatj�k, mindezt az�rt,
hogy tudatlan barb�rok v�rszomj�t csillap�ts�k vele.

- Nem �lhet�nk t�tlen�l - mondta Wood -, tenn�nk kell valamit.

Nem tudjuk sz�tt�rni azokat a l�ncokat?

Tarzan megr�zta a fej�t.

- M�r alaposan megvizsg�ltam az eny�met, �s pr�b�t tettem vele.

Ha egyszer� �nt�ttvas lenne, tal�n el tudn�nk t�rni egy l�ncszemet, de
ez kov�csolhat�, �gy h�t nem t�rik, csak hajlik. Ha lenne egy v�s�nk
... de nincs. Nem, nem tehet�nk m�st, mint v�runk.

- De h�t meg akarnak �lni, Tarzan! Nem �rted? Meg akarnak �lni!

A majomember arc�n halv�ny mosoly suhant �t.

 - Semmi k�l�n�s sincs ebben - mondta. - Sokan meghaltak m�r,
sokan meghalnak most is, �s ez a j�v�ben is �gy lesz. M�g neked is meg
kell halnod egyszer, bar�tom.

- Tarzannak igaza van - jegyezte meg Valthor. - Valamennyien

meghalunk egyszer, nem sz�m�t, hogyan. Ha b�tran szemben�z�nk vele,
ahogy harcoshoz illik, akkor nincs mit sajn�lnunk. Ami engen illet,
�r�l�k, hogy egy elef�nt fog v�gezni velem, mert �n elef�ntember
vagyok. Te tudod, mit jelent ez, Tarzan, volt�l m�r Cathn�ban, ahol az
oroszl�nemberek alkotj�k a nemess�get, s megfigyelhetted azt is,
milyen b�szk�n viselik e c�met. Ugyan�gy van n�lunk is, csak itt a
nemeseket elef�ntembereknek h�vj�k. Ahogy �k oroszl�nokat
teny�sztenek, �gy teny�szt�nk mi elef�ntokat. Az � isten�k Thoos, egy
oroszl�n, a mienk Dyaus, egy elef�nt. A nemesek, akik elmenek�ltek az
erythrosz forradalom el�l, magukkal vitt�k Dyaust a hegyekbe, mert a
forradalm�rok, akiknek nincs isten�k, meg�lt�k volna �t.

- Ha �n v�laszthatn�k hal�lnemet magamnak - mondta Tarzan -,

akkor az elef�nttal szemben ink�bb az oroszl�n mellett d�nten�k, mert
ez ut�bbi gyorsan �l. A val�di ok azonban az, hogy az elef�nt mindig
is a bar�tom volt, mondhatn�m, a legjobb bar�tom. Nem sz�vesen
gondolok arra, hogy egy bar�tom vet v�get az �letemnek.

- Ez az elef�nt nem lesz a bar�tod - eml�keztette �t Valthor.

- Igen, tudom, de nem mint egy�nre gondoltam r� - magyar�zta

Tarzan. - �s most, mivel semmire sem jutunk ezzel a besz�lget�ssel,
megyek aludni.

Hal�luk napja �pp�gy virradt fel, mint az �sszes t�bbi nap.

Egyik�k sem besz�lt r�la, mi v�r r�juk. Wooddal megf�zett�k
reggelij�ket �s besz�lgettek. Valthor felnevetett, �s Tarzan is
elmosolyodott egyszer, ami ritkas�gsz�mba ment n�la. Wood t�nt a
legfesz�ltebbnek.

Mikor el�rkezett az ideje, hogy a rabokat dolgozni vigy�k,

odament a majomemberhez, �s b�cs�zni akart t�le.

Tarzan a v�ll�ra tette a kez�t:

- Nem szeretek b�cs�zni, bar�tom - mondta.

Ha Wood tudta volna, milyen ritk�n mondja Tarzan valakinek �zt,

hogy "bar�tom", akkor megtisztelve �rezte volna mag�t. Sok �llatot
tartott bar�tj�nak, de csak kev�s embert. Woodot szerette az esz��rt,
a b�tors�g��rt �s a tisztas�g��rt.

- Esetleg, ha szeretn�l �zenni valakinek ... - kezdte

bizonytalanul Wood.

Tarzan megr�zta a fej�t.

- Nem, k�sz�n�m. A feles�gem tudni fogja, ahogy mindig is tudta.

Wood elfordult, �s a t�bbi rab nyom�ban kiballagott a telepr�l.

Megbotlott a k�sz�b�n, erre elk�romkodta mag�t az orra alatt, s k�zben
megt�r�lte a szem�t.
 D�lut�nra j�rt az id�, mikor Tarzan�rt �s Valthor�rt j�ttek. Vagy
f�lsz�z harcos �s j� n�h�ny tiszt �rkezett a legd�szesebb �lt�zet�ben,
f�nyes fegyvereiken szikr�ztak a napsugarak.

A felvonul�s a palota el�l indult. Rengeteg, gazdagon

felszersz�mozott elef�ntot lehetett l�tni, a h�tukon fedett �l�sekkel,
melyekben Athne �jdons�lt nemesei foglaltak helyet. Mindegyik �l�s
nyitott volt oldalr�l, kiv�ve egy, m�g a t�bbin�l is m�vesebb
pavilont. Ebben �lt Menofra egyed�l. Valthor megpillantotta �t, �s
hangosan felkacagott. Tarzan k�rd� tekintettel fordult t�rs�hoz.

- N�zd azt a n�t! - ki�ltott fel a nemes. - Akkor sem lehetne

nagyobb zavarban, ha mindj�rt meztelen�l �lne ott! Igazs�g szerint az
nem zavarn� �t annyira. Sajn�latra m�lt�, ahogy megpr�b�l kir�lyn�nek
l�tszani! Figyeld a g�g�s arcot �s a koron�t! Dyausra! Koron�val a
fej�n k�sz�l az ar�n�ba! R�ad�sul ford�tva tette f�l! H�t ez�rt a
l�tv�ny�rt �rdemes meghalni!

Valthor nem pr�b�lta lehalk�tania hangj�t, s�t, mintha egy kiss�

meg is emelte volna. Nevet�s�vel mag�ra vonta a figyelmet, sokan
hallott�k a szavait, melyek m�g Menofra f�l�hez is eljutottak. Aki
r�n�zett, l�thatta, mert arca �g�v�r�s sz�nt �lt�tt, a koron�t pedig
levette a fej�r�l, �s maga mell� tette az �l�sre. Eg�sz teste remegett
haragj�ban, �s amikor r�viddel k�s�bb kiadta a parancsot az indul�sra,
a hangja is reszketett a d�ht�l.

Az egyes oszlopban menetel� sz�z elef�nt, a rengeteg gyalogos

katona, a z�szl�k �s szalagok �l�nk kavarg�sa sz�nes l�tv�nyoss�gg�
tette a felvonul�st, valami azonban m�gis hi�nyzott bel�le, amit�l
ragyog�sa hat�soss� v�lhatott volna. Semmi sem volt igaz ebben a
par�d�ban, m�lt�s�ga �res p�z volt csup�n, �sszes szerepl�je pedig
hamis�tv�ny. Ezt a benyom�st keltette a felvonul�s Tarzanban, aki
l�ncra verve ballagott Menofra elef�ntja ut�n.

A menet a d�li v�roskapuhoz vezet� f��ton haladt, a n�ma polg�rok

sorfalai k�zt. Senki sem tapsolt, senki sem �ljenzett. Mikor Valthor
�s Tarzan elhaladtak el�tt�k, halkan �sszes�gtak az emberek.
Ny�lv�nval� volt, hogy egy�tt�reznek Valthorral, de nem merik ny�ltan
kimutatni. Tarzan idegen volt sz�mukra, csak az�rt mutattak
�rdekl�d�st ir�nta, mert n�h�ny perc borzong�st �s sz�rakoz�st fog
ny�jtani nekik az ar�n�ban.

A v�roskapun �thaladva az oszlop keletnek fordult, �s v�g�l

meg�rkezett az ar�n�ba. Miel�tt a f�kapuhoz �rkeztek volna, melyen �t
a felvonul�k jutottak be az ar�n�ba, Tartan �s Valthor kil�pett a
menetoszlopb�l, �s elvezett�k �ket egy kisebb kapuhoz. Bel�ptek, �s
egy c�l�pker�t�sek szeg�lyezte, magas folyos�ra jutottak, mely a k�t
lel�t� k�z�tti kifut�ba vezetett. Ennek k�ls�v�g�n egy ajt� ny�lt a
k�zd�t�rre. A majomember r�gt�n meg�llap�totta, hogy a c�l�pker�t�s
bizony sil�ny t�kolm�ny, �s sz�rakozottan azon t�n�d�tt, vajon az
eg�sz ar�na is ilyen gyenge �p�tm�ny-e.

A kifut�ban csak n�h�ny fegyveres �r tart�zkodott, de nemsok�ra

�jabb foglyok j�ttek, akiket Tartan m�g soha sem l�tott. A v�rosb�l
hozt�k �ket, az oszlopban a Menofr�t k�vet� kisebb m�lt�s�gok
elef�ntjai m�g�tt gyalogoltak. N�h�nyukr�l, akik v�ltottak p�r sz�t
Valthorral, messzir�l l�tszott, hogy magasabb rang� emberek.

- Az arisztokr�cia utols� k�pvisel�it l�tod itt - magyar�zta

Valthor Tarzannak -, akik nem menek�ltek el, vagy nem �lltak �t az
erythroszokhoz. Phoros �s Menofra azt hiszik, hogyha valamennyi
ellenfel�ket ki�rtj�k, akkor nem lesz t�bb� ellenz�k�k, �s semmit�l
sem kell tartaniuk t�bb�. Val�j�ban azonban egyre t�bb ellens�get
szereznek maguknak, mert a k�z�poszt�ly term�szetesen ink�bb az
arisztokr�ci�hoz h�z, mint a cs�csel�khez, melyb�l az erythroszok
verbuv�l�dtak.

A c�l�pker�t�s tetej�t�l �gy m�sf�l m�ternyire volt egy

v�zszintes gerenda, amelyhez az �p�tm�ny merev�t� r�djait er�s�tett�k.
Erre fel�llhattak a rabok, �s n�zhett�k a k�zd�t�ren zajl�
esem�nyeket, m�g �k maguk sorra nem ker�ltek. Mikor Tarzan �s Valthor
elhelyezkedtek a gerend�n, a kir�ly �s d�szk�s�rete �ppen befejezte
tiszteletk�r�t az ar�n�ban, �s Menofra esetlen�l k�sz�l�dott le az
elef�nt h�t�r�l, hogy elfoglalja hely�t a kir�lyi p�holyban. A lel�t�k
m�r f�lig tele voltak, de a t�meg csak egyre �z�nl�tt befel� a
folyos�kon �t. A szand�los l�bak csosszan�s�n �s olykor egy-egy
elef�nt trombit�l�s�n k�v�l m�s zajt nemigen lehetett hallani. Tarzan
nem egy boldog, gondtalan sokas�got l�tott maga el�tt, amelyik
felszabadultan �nnepel, hanem komor, megf�leml�tett cs�csel�ket. Itt a
hangos kacag�s pont olyan ijeszt� lett volna, mint egy sikoly.

Az els� �sszecsap�st k�t ember v�vta egy �ri�s termet�, karddal,

d�rd�val felfegyverzett erythrosz harcos �s egy volt nemes, egy sz�l
t�rrel a kez�ben. Ink�bb kiv�gz�s volt ez, mint p�rharc, olyan
kiv�gz�s, melyet k�nz�s el�z meg. A k�z�ns�g t�bbnyire csendben
figyelt, csak egy-k�t biztat�s harsant a hivatalnokok �s az �js�ttet�
nemess�g p�holyai fel�l.

Valthor �s Tarzan undorral figyelt�k az esem�nyeket.

- Azt hiszem, meg�lhette volna azt a nagy fick�t - mondta a

majomember. - �n m�r kifigyeltem a gyeng�j�t. K�r, hogy a m�sik nem
vette �szre.

- Azt hiszed, te meg tudn�d �lni Hyarkot? - k�rdezte a Tarzan

mellett �ll� �r.

- Mi�rt ne? - mondta a majomember. - Esetlen �s ostoba, de

legf�k�pp a l�ba.

- Hyark gy�va? H�t ez j�. Kev�s b�trabb ember akad az erythroszok

k�z�tt.

- Azt elhiszem - mondta Tarzan, �s Valthor felnevetett.

Hyark peckesen l�pdelt fel s al� a kir�lYi p�holy el�tt, �s

fogadta Menofr�nak �s k�s�ret�nek tetsz�snyilv�n�t�sait. K�zben a
szolg�k elvonszolt�k az �ldozat megcsonk�tott test�t, �s egy tiszt a
kifut�ba l�pett, hogy a k�vetkez� k�zd�felet sz�l�tsa.

Az �r odasz�l neki:

- Van itt egy, aki azt hiszi, le tudn� gy�zni Hyarkot.

A tiszt felpillantott r�:

- Melyik az?
 Az �r h�velykujj�val Tarzanra b�k�tt.

- Ez a vadember itten. Tal�n Menofra sz�vesen l�tna egy ilyen

m�rk�z�st. Biztosan sz�rakoztat� lenne.

- Igen - mondta a tiszt -, �n is megn�zn�m. Tal�n majd a

k�vetkez� �sszecsap�s ut�n. Megk�rdezem a kir�lyn�t.

A k�vetkez�, akit a k�zd�t�rre vittek, egy �regember volt. Adtak

neki egy t�rt, hogy azzal v�dje mag�t, majd r�eresztettek egy
oroszl�nt.

- Ez az oroszl�n nagyon v�n - mondta Tarzan Valthornak -, szinte

minden foga kihullott m�r, �s teljesen elgyeng�lt a r�ht�l meg az
�hez�st�l.

- De ezt az embert meg fogja �lni - mondta Valthor.

- Igen, az�rt m�g mindig er�teljes bestia.

- Gondolom, ezt is legy�zn�d - g�nyol�dott az �r.

- Val�sz�n�leg - hagyta r� a majomember.

Az �r nagyon mulats�gosnak tal�lta a dolgot, �s hars�nyan

felr�h�g�tt.

Az oroszl�n gyorsan v�gzett az �regemberrel, akinek legal�bb nem

kellett sokat szenvednie. Az �llatot d�rd�kkal vissza�zt�k a
ketrec�be, majd j�tt a tiszt, �s bejelentette, Menofra enged�lyezte
Hyark �s a vadember p�rviadal�t.

- Azt �g�rte Hyarknak, hogy parancsnokk� l�pteti el�, ha egy

d�lut�n k�t embert is meg�l - mondta a tiszt.

- Ez itt azt mondja, hogy az oroszl�nt is meg tudn� �lni! -

kiab�lta az �r, r�zk�dva a nevet�st�l.

- De Hyark most �gyis v�gez a vadembereddel, �gy azt�n sohasem

der�l ki, le tudn�-e gy�zni az oroszl�nt - mondta az �r m�ly
sajn�lkoz�st sz�nlelve.

- Megk�zd�k mindkett�j�kkel egyszerre - sz�lt oda nekik Tarzan -,

felt�ve hogy Hyark nem f�l az ar�n�ba l�pni egy oroszl�nnal.

- Az lenne csak a l�tv�nyoss�g! - mondta a tiszt. - M�ris

indulok, hogy megk�rdezem Menofr�t.

- Mi�rt csin�ltad ezt, Tarzan? - k�rdezte Valthor.

- Ugye, mondtam m�r neked, hogy ink�bb puszt�tson el egy

oroszl�n, mint egy elef�nt?

Valthor megcs�v�lta a fej�t.

- Tal�n igazad van. Legal�bb gyorsan t�l leszel rajta. Ez a

v�rakoz�s kezd az idegeimre menni.

A tiszt hamarosan visszat�rt.

 - El van int�zve - mondta.

- �s mit sz�lt hozz� Hyark? - k�rdezte Valthor.

- Azt hiszem, egy�ltal�n nem lelkesedett az �tlet�rt. Azt mondta,

neki haza kell mennie, mert a feles�ge nagyon beteg, �s Menofra ink�bb
m�st r�szes�tsen abban a kegyben, hogy meg�lheti a vadembert.

- �s mit felelt r� Menofra?

- Azt, hogy amennyiben Hyark nem indul azonnal az ar�n�ba, hogy

meg�lje a vadembert, akkor � fogja saj�t kez�leg meg�lni Hyarkot.

- Menofr�nak remek humor�rz�ke van - jegyezte meg Valthor.

Tarzan leugrott a gerend�r�l, �s az �r�k a k�zd�t�rre vezett�k,

ahol elt�vol�tott�k nyak�r�l a vasp�ntot, majd a kez�be nyomtak egy
t�rt. Elindult a kir�lyi p�holy fel�, mely alatt Hyark v�rt r�.
Ellenfele futva k�zeledett, mert rem�lte, hogy gyorsan elint�zheti,
miel�tt m�g szabadon eresztik az oroszl�nt. A szolg�knak n�mi
neh�zs�g�k t�madt az oroszl�n ketrec�n�l, melynek ajtaja elakadt. A
legut�bbi m�rk�z�s nyugtalann�, idegess� tette a ragadoz�t. Morgott,
�v�lt�tt, �s mancs�val a ketrec r�csaira s�jtott, azon igyekezv�n,
hogy el�rje a k�r�l�tte bajl�d� embereket.

llyark maga el� tartotta d�rd�j�t. �gy tervezte, hogy Tarzanba

d�fi majd, amint el�rhet� k�zels�gbe jut. Ezen a m�rk�z�sen nem akart
macska-eg�r j�t�kot �zni �ldozat�val, egyetlen v�gya az volt, hogy
min�l el�bb t�l legyen a dolgon, �s kijusson az ar�n�b�l.

Tarzan enyh�n megg�rnyedve k�zeledett. T�r�t az �gy�kk�t�je �v�be

t�zte. A n�z�ket zavarba hozta, Hyarkot nem kev�sb�, hogy ellenfele
puszta k�zzel sz�ll szembe vele. A behem�t m�r r�ges r�gen megb�nta,
hogy olyan g�g�sen elfogadta a kih�v�st. Persze nem az embert�l f�lt,
de ott volt a vad�llat is. Mi lesz, ha nem siker�l gyorsan meg�lnie a
f�rfit, �s k�zben az oroszl�n beront az ar�n�ba? A bestia �ppolyan
sz�vesen megt�madja �t is, mint a m�sikat. Ez csak tov�bb n�velte
Hyark zavar�t.

Most m�r k�zel voltak egym�shoz. Hyark egy k�romkod�ssal

meglend�tette a d�rd�j�t, melynek a hegy�t egyenesen Tarzan mell�nek
szegezte. Ekkor a majomember azt tette, amit kor�bban eltervezett,
b�zva saj�t �gyess�g�ben �s erej�ben. A nyel�n�l kapta el a fegyvert,
kicsavarta ellenfele kez�b�l, �s nagy �vben maga m�g� haj�totta. Hyark
a kardja ut�n kapott, de t�l lass� volt, a majomember r�vetette mag�t,
ac�los ujjaival megragadta �s megl�d�totta �t.

�v�lt�s szakadt fel a t�meg tork�b�l - kiengedt�k az oroszl�nt!

A majomember egyik kez�vel Hjark mell�ny�nek gall�rj�t, m�sikkal

pedig a kardsz�j�t ragadta meg, �s �gy megb�n�totta hasztalanul
kap�l�dz� ellenfel�t. A t�meg els� �zben hallatta igaz�n a hangj�t.
Nevettek, kig�nyolt�k Hyarkot, �s hars�ny ki�lt�sokkal figyelmeztett�k
a vadembert, hogy j�n az oroszl�n. F�l�slegesen, mert Tarzan m�r
tudta. A szeme sark�b�l figyelte az ar�n�t k�nyelmes �get�sben �tszel�
ragadoz�t. Most, hogy k�zelebbr�l szem�gyre vehette, pontosabban fel
tudta m�rni az �llatot. Kis termet� oroszl�n volt, �reg �s sz�rnyen
sov�ny. L�that�an hossz� ideig �heztett�k, hogy v�rengz�v� tegy�k.
Tarzan haragra lobbant azok ir�nt, akik felel�sek voltak ez�rt a
kegyetlens�g�rt, �s hogy bossz�t �lljon az oroszl�n helyett, egy terv
fogamzott meg az agy�ban.

Ahogy a ragadoz� k�zeledett, Tarzan el�be ment, maga el�tt

taszig�lva az �rj�ng� Hyarkot, �s �ppen akkor, mikor az �llat hal�los
t�mad�sba lend�lt volna, a majomember hatalmasat l�k�tt Hyarkon az
oroszl�n ir�ny�ba. Ellenfele pontosan azt tette, amire Tarzan
sz�m�tott - kit�rt oldalra, �s hanyatt-homlok rohanni kezdett.

Tarzan megmerevedett, egyetlen izma sem moccant, pedig

k�zvetlen�l az oroszl�n �tj�ban �llt. Az �llat azonban egy pillanatig
sem t�tov�zott, megperd�lt, �s a menek�l�, r�m�lten sikoltoz� Hyark
nyom�ba eredt.

- A b�tor Hyarknak sokkal gyorsabban kell futnia, ha kapit�ny

akar lenni - mondta Valthor az �rnek.- Jobban tette volna, ha
nyugodtan meg�ll, hiszen az oroszl�n biztosan �z�be veszi, ha
menek�lni kezd. Viszont ha oldalra l�p, �s mozdulatlann� merevedik,
akkor lehet, hogy az �llat folytatta volna Tarzan elleni t�mad�s�t.
Akkor legal�bb lett volna n�mi es�lye, ami most nincs, hiszen az
oroszl�nn�l �gysem fut gyorsabban.

Az �llat �ppen Menofra p�holya alatt �rte utol Hyarkot, �s az

�v�lt� ember �sszerogyott a csapzott bund�j� ragadoz� s�lya alatt.
Gyors hal�la volt. M�g ki sem lehelte a lelk�t, a ragadoz� m�r
marcangolni kezdte.

Tarzan megindult a kir�lyi p�holy �s a pr�d�j�t t�p� oroszl�n

fel�. �tk�zben felvette Hyark elhaj�tott d�rd�j�t, �s h�tulr�l
�vatosan megk�zel�tette a fenevadat. Az �llat annyira el volt foglalva
mardos� �hs�g�nek csillap�t�s�val, hogy nem vette �szre a k�zeled�
f�rfit. A t�meg fesz�lt cs�ndben �lt �s v�rt, tal�n csod�lta a
meztelen vadember b�tors�g�t.

Tarzan egyre k�zelebb lop�zott a fenevadhoz, amely m�g mindig

Hyark tetem�t zab�lta, s nem vette �szre a majomember jelenl�t�t.
K�zvetlen�l az �llat m�g� �rve, Tarzan a f�ldre fektette a d�rd�t,
melyet csak a biztons�g kedv��rt hozott mag�val, arra az esetre, ha
terve balul �tne ki. Majd Sita, a p�rduc gyorsas�g�val �s �gyess�g�vel
a t�pl�lkoz� oroszl�n f�l�tt termett, sz�tvetett l�bakkal megragadta
s�r�ny�t �s h�t�n a laz�bb b�rt, felemelte pr�d�j�r�l, �s ugyanazzal a
lend�lettel megcs�v�lta a mindhi�ba �v�lt� �s csapkod� fenevadat. Csak
tett�nek vill�mgyorsas�ga �s hatalmas testi ereje tette lehet�v�, hogy
egyetlen emberf�l�tti er�fesz�t�ssel a kir�lyi p�holyba haj�tsa a
besti�t. Azut�n megfordult, �s an�lk�l, hogy egyszer is
visszapillantott volna, a rabok kifut�ja fel� s�t�lt.

Az oroszl�n teste telibe tal�lta Menofr�t, �s kibor�totta �t a

p�holyb�l, de a r�m�lt �s zavarodott �llat egyel�re nem t�r�d�tt
m�ssal, csak a menek�l�ssel. �tugrott a szomsz�dos p�holyba, �s karmos
mancs�val jobbra-balra s�jtva utat v�gott mag�nak a sikoltoz� nemess�g
soraiban. Egyik p�holyt�l a m�sikig ugrott, �tj�t ny�sz�rg�, kiab�l�
�ldozatok jelezt�k, m�g azt�n v�letlen�l r�bukkant egy alag�tra,
melyen �t kiviharzott az amfite�trumon t�li szabads�gba.

A lel�t�k hangosan z�gtak a vadembert �ljenz�k ki�lt�sait�l,

mik�zben Tarzan bel�pett a kifut�ba, �s elfoglalta hely�t Valthor
mellett a keresztgerend�n. Az �r, aki az im�nt kig�nyolta, most
f�lelemmel vegyes csod�lattal n�zte �t, m�g rabt�rsai gratul�ltak
neki, �s fennhangon dics�rt�k b�tors�g�t.

- Az lenne a helyes, ha Menofra megkoszor�zna �s kit�ntetne t�ged

- jegyezte meg Valthor -, mert olyan sz�rakoz�st ny�jtott�l neki �s a
t�megeknek, amilyet sosem l�tott m�g ez az ar�na.

Tarzan �tpillantott a kir�lyi p�holyra, melyben Menofra �llt,

szemmel l�that�an s�rtetlen�l.

- Az oroszl�n elszalasztotta a f�nyerem�nyt - mondta -, �s ami a

koszor�t meg a kit�ntet�st illeti, ezeket nem �rdemlem meg, mert �n az
oroszl�nt �s nem Menofr�t vagy a n�pet akartam sz�rakoztatni.

Mikor a lel�t�k elcsendesedtek, �s a sebes�lteket elsz�ll�tott�k,

az �gyeletes tiszt visszat�rt a foglyokhoz.

- Bolond volt�l - mondta Tarzannak -, hogy bedobtad azt az

oroszl�nt Menofra p�holy�ba. Ha ezt nem teszed, biztos vagyok benne,
hogy visszanyerted volna a szabads�godat. �gy azonban elrendelte, hogy
most r�gt�n puszt�tsanak el. Te �s Valthor lesztek a k�vetkez�k.
Mindj�rt el kell foglalnotok a helyeteket a k�zd�t�ren.

- Szerettem volna - mondta Valthor -, ha szebb fogadtat�sban

r�szes�lsz Elef�ntcsontv�rosban. Szerettem volna, ha megismered az �n
n�pemet, �k pedig t�ged. Tragikus, hogy itt kell meghalnod, de a
v�gzet, �gy l�tszik, ellened van.

- Ugyan, bar�tom - mondta Tarzan -, legal�bb m�g egyszer

viszontl�ttuk egym�st, �s ... m�g nem haltunk meg.

- M�r nem sok van h�tra.

- Tal�n igazad van - mondta a majomember.

- No, akkor egyet�rt�nk. Van valami terved?

- Nincs - felelte Tarzan. - Tiszt�ban vagyok vele, hogy egy

elef�ntot nem tudok feldobni Menofra p�holy�ba.

- H�t ezt biztosan nem - mondta Valthor. - Ismerem �t,

seg�dkeztem a befog�s�n�l. F�ktelen �s hatalmas. Gy�l�li az embereket.
De h�t ez�rt tartj�k. A k�zdelem ut�n val�sz�n�leg elpuszt�tj�k �t is
- t�l vesz�lyes.

- Kinyitott�k az elef�ntkar�mot - mondta Tarzan. - M�r j�n is.

Hatalmas elef�nt viharzott be trombit�lva a nyitott kapun �t.

El�sz�r �gy t�nt, �szre sem veszi a k�zd�t�r k�zep�n �lldog�l� k�t
embert, mert k�rbefutott a lel�t�k ment�n, mintha kij�ratot keresne.
Azut�n hirtelen megfordult, �s �getve elindult a k�t ember fel�.

Tarzan a hatalmas testet figyelte, �s �szrevette, hogy az egyik

agyara s�t�tebb, mint a m�sik. Ekkor eml�kezete vet�t�v�szn�n
megjelent egy k�p a m�ltb�l: hi�n�k t�lekednek egy elef�ntverem
sz�l�n, �s egy hatalmas elef�nt fel� kapdosnak, melynek egyik agyara
s�t�t. F�nn a magasban Ska, a kesely� k�r�z.

Az elef�nt felemelt orm�nnyal, trombit�lva j�tt fel�j�k, �s ekkor

Tartan hirtelen el�rel�pett, �s az �llat fel� ford�tott teny�rrel
felemelte a kez�t.

- Dan-do, Tantor! - parancsolta. - Tarzan-yo.

A hatalmas elef�nt t�tov�zott, majd meg�llt. Tarzan odas�t�lt

hozz�, k�zben egy k�zmozdulattal jelezte Valthornak, maradjon szorosan
a nyom�ban. Mikor oda�rt, egyik kez�t az elef�nt most m�r leeresztett
orm�ny�ra tette, amely vizsg�l�dva tapogatni kezdte a test�t.

- Nala, Tarzan - parancsolta a majomember. - Nala tarmangani! -

�s maga mell� h�zta Valthort.

Az elef�nt felemelte az orm�ny�t, hatalmasat trombit�lt, majd az

egyik embert, azut�n a m�sikat is �tnyal�bolta, �s a h�t�ra emelte.
Egy pillanatig ingadozva �llt a hatalmas test, mik�zben Tarzan halkan
besz�lt hozz�.

Azut�n az �llat ism�t trombit�lt, �s k�rbe�getett az ar�n�ban,

m�g a n�z�k d�bbent n�mas�gban �ltek a sz�keikhez szegezve. A hatalmas
�llat �ppen megtett egy f�lk�rt, �s a foglyok kifut�j�val �tellenben
volt, mikor Tarzan hirtelen valamit parancsolt neki. Az elef�nt �lesen
balra fordult, �s �tl�san �tv�gott a k�zd�t�ren, mik�zben Tarzan
b�tor�t� szavakkal �szt�k�lte, azon a k�l�n�s nyelven, melyet a majmok
n�pe haszn�l, az emberszab�s�akt�l a csimp�nzokig, de �rtelmi
k�pess�geit�l f�gg�en meg�rti a vadon �s a szavanna sok m�s �llata is.

A hatalmas elef�ntbika lesunyt fejjel rontott a gyenge

c�l�pker�t�snek a kifut� bels� v�g�n�l, a f�ldre d�nt�tte, majd a
k�ls� ker�t�s is erre a sorsra jutott. Megny�lt az �t a szabads�gba,
�s az elef�nt, Tarzannal �s Valthorral a h�t�n ki�getett a s�ks�gra.

Miut�n �thaladtak a f�kapun �s d�lnek fordultak, megl�tt�k

�ld�z�ik els� csapat�t, amint kirohannak az amfite�trumb�l �s
felkapaszkodnak t�relmesen v�rakoz� elef�ntjaik h�t�ra. A sz�kev�nyek
m�g f�l m�rf�ldnyire sem jutottak, mikor �ld�z�s�k m�r teljes er�vel
folyt.

B�r az � h�tasuk gyorsan haladt, a nyomukban halad�k k�z�l

n�melyik kezdte be�rni �ket.

- Azok versenyelef�ntok - magyar�zta Valthor.

- Neh�z terhet cipelnek - jegyezte meg a majomember -, �t-hat

harcost, �s r�ad�sul m�g az �l�st is.

Valthor b�lintott.

- Ha f�l �r�n kereszt�l tartani tudjuk az el�ny�nket, j� es�ly�nk

van r�, hogy megmenek�lj�nk.- Azut�n elford�totta tekintet�t az
�ld�z�kr�l, �s el�ren�zett.

- Szents�ges Dyaus! - ki�ltott f�l. - K�t t�z k�z� ker�lt�nk!

H�tul vad elef�ntok, el�l �hes oroszl�nok! J�nnek a cathn�iak, �s ez
h�bor�t jelent. Ez nem egyszer� rajta�t�s! N�zd csak meg �ket.

Tarzan odafordult, �s egy nagyobb, seregnek is beill� csapatot

l�tott k�zeledni a s�ks�gon. Az els� vonalban Cathn� v�rszomjas harci
oroszl�njai �gettek. Ekkor h�trapillantott. Nyomukban ott d�b�r�gtek
Athn� harci elef�ntjai, �s egyre k�zelebb �rtek.

25. Csata

- Azt hiszem, tal�n m�gis kereket oldhatunk el�l�k - mondta

Valthor. - Forduljunk keletnek. Zygo �s h�s�ges k�vet�i ott tany�znak
a hegyekben.

- Nem k�ne elfutnunk a bar�taink el�l - mondta Tarzan.

-Rem�lem, id�ben felismerik, hogy a bar�tjuk vagy, m�g miel�tt

elengedn�k harci oroszl�njaikat. Ezeket arra idom�tott�k, hogy az
elef�ntok h�t�ra ugorjanak, �s meg�lj�k a rajta �l� embereket.

- Akkor gyalogosan k�zel�tj�k meg �ket - mondta a majomember.

- �s elfogatjuk magunkat az erytroszokkal - tette hozz� Valthor.

- Musz�j valami kock�zatot v�llalnunk. De v�rj csak! Pr�b�ljunk

meg valamit. Mondott valamit az elef�ntnak, mire az �llat meg�llt �s
megfordult. Ekkor Tarzan leugrott a f�ldre, �s egy k�zmozdulattal
jelezte Valthornak, hogy k�vesse p�ld�j�t. N�h�ny sz�t mondott az
elef�nt f�l�be, majd h�tr�bb l�pett. A bika felcsapta orm�ny�t, f�leit
el�relebbentette �s a hatalmas vad�llat elindult visszafel�, hogy
fogadja k�zeled� t�rsait.

- Azt hiszem, el�g sok�ig fel tudja tart�ztatni �ket, hogy

el�rhess�k a cathn�i vonalakat - mondta Tarzan.

A k�t f�rfi megfordult, �s elindult a k�zeled� harcosok fel� -

csillog� l�ndzsaerd�k, szikr�z� arany sisakok, �s aranyl�ncon vezetett
harci oroszl�nok v�rt�k pedig �ket. Hirtelen egy tiszt kiv�lt a sorb�l
�s fel�j�k futott.

Mikor k�zelebb �rt, Tarzan felismerte Gemnont.

- R�gt�n megismertelek! - ki�ltotta oda a majomembernek. - Az�rt

j�tt�nk, hogy seg�ts�nk neked.

- Honnan tudt�tok, hogy bajban vagyok? - k�rdezte Tarzan.

- Gemba mondta el nek�nk. Fogolyt�rsad volt a rabszolgatelepen,

de megsz�k�tt, �s r�gt�n Thudoshoz rohant a h�rrel, hogy vesz�lyben az
�leted.

- K�t bar�tom m�g mindig Athn�ban raboskodik - mondta Tarzan -,

�s most, hogy rajta�t�ttetek Phoros katon�in, itt kinn a s�kon, mikor
m�g nem �lltak csatarendbe ...

- Igen - mondta Gemnon -, fhudos felismerte az el�ny�t, �s

azonnal t�madunk, amint vissza�rt�nk a saj�t vonalainkhoz.

Valthor �s Gemnon ismert�k egym�st, m�g abb�l az id�b�l, mikor

Valthor Cathn�ban raboskodott. Thudos, a kir�ly mindkett�j�ket
sz�vesen l�tta, mert Gemba besz�lt neki az erythroszokr�l, s az
uralkod� term�szetesen az athn�i arisztokr�ci�val �rzett egy�tt.
 - Ha Thoos is vel�nk lesz ma - mondta -, akkor vissza�ltetj�k
Zyg�t a tr�nj�ra. - Odasz�lt az egyik sz�rnyseg�dj�nek. - Engedj�tek
el a harci oroszl�nokat!

A s�t�t agyar� hatalmas elef�ntbika olyan er�vel csapott �ssze az

els� athn�i harci elef�nttal, hogy annak h�t�r�l lerep�lt az �sszes
harcos, s�t az �llat maga is a f�ldre zuhant. Ekkor megt�madta a
k�vetkez�t, �s a f�ldre ter�tette, mik�zben a t�bbi elef�nt
sz�tsz�r�dott, hogy kit�rjen az �tj�b�l. A k�vetkez� pillanatban
megjelentek a cathn�i harci oroszl�nok. Ezek nem az elef�ntokat
t�madt�k, hanem az orm�nyosok h�t�ra ugorva a rajtuk �l� harcosokat
marcangolt�k hal�lra. Egyszerre k�t-h�rom oroszl�n t�madt egy
elef�ntra, �s �ltal�ban kett� el is �rte az embereket.

Az erythroszok vez�re megpr�b�lta �sszegy�jteni katon�it, hogy

arcvonalba fejl�dve meg�ll�ts�k a cathn�i t�mad�st. �m mik�zben � ezen
f�radozott, a cathn�i gyalogs�g is rajtuk �t�tt, n�velve a f�l�nyt,
melyet a hatalmas elef�ntbika t�mad�sa nyom�n a harci oroszl�nok
kialak�tottak.

Az erythrosz harcosok d�rd�kat haj�tottak ellens�geikre, �s

megpr�b�lt�k elef�ntjaik hatalmas oszlopl�baival a f�ldbe tiporni
�ket.

A cathn�iak els�sorban az elef�nthajcs�rok meg�l�s�re t�rekedtek,

valamint arra, hogy menek�l�sre k�sztess�k az orm�nyosokat. Ezalatt a
harcosok m�sik csoportja is k�zel lop�zott az elef�ntokhoz, s
megpr�b�lta elv�gni az �llatok h�t�ra sz�jazott �l�sek hevedereit,
hogy az athn�i katon�k a f�ldre zuhanjanak.

A harcosok �v�lt�z�se, az elef�ntok trombit�l�sa, az oroszl�nok

ord�t�sa �s a sebes�ltek jajgat�sa olyan le�rhatatlan z�rzavart
teremtett, hogy szinte d�monikuss� tette a r�sztvev�k v�rszomj�t.

Mik�zben er�inek egy r�sz�t az erythroszok k�t�tt�k le, Thudos a

marad�kot a csatamez� �s a v�ros k�z�tti ter�letre ir�ny�totta, hogy
elv�gja az ellenf�l visszavonul�s�nak �tj�t. Ezt, �s parancsnokuk
hal�l�t l�tva, az athn�iak b�tors�ga megcsappant, sz�tsz�r�dtak a n�gy
�gt�j fel�, kiszolg�ltatva v�rosukat az ellens�g k�ny�re-kedv�re.

Thudos Athn�ba vezette gy�ztes seregeit, s vel�k menetelt Tarzan

�s Valthor is. Woodot �s t�rsait - bele�rtve Spike-ot �s Trollt is -
kiszabad�tott�k a rabtelepr�l, majd Wood s�rget� k�ny�rg�s�re a
palot�hoz mentek, hogy megkeress�k Gonfal�t. Csak gyenge ellen�ll�sba
�tk�ztek, a palota�rs�g r�videsen elmenek�lt a hatalmas t�ler� el�l.

Tarzan �s Wood egy palotaszolga vezet�s�vel abba a szob�ba

sietett, ahol Gonfal�t tartott�k fogva. A k�v�lr�l elreteszelt ajt�t
hamar kinyitott�k, �s a k�t bel�p� f�rfit d�bbenetes l�tv�ny fogadta.
Gonfala Phoros teste f�l�tt �llt, t�rrel a kez�ben. Ahogy megl�tta
Woodot, felsikoltott �s a karjaiba vetette mag�t.

- A f�l�nkbe jutott, hogy Menofra meghalt - mondta -, �nnekem meg

kellett �ln�m Phorost.

Wood mag�hoz szor�totta a l�nyt.

- Szeg�ny kicsik�m- suttogta -, mennyit szenvedt�l! De most

minden j�ra fordul. Az erythroszok megbuktak, �s mi bar�tok k�z�tt
vagyunk.

Athne eleeste ut�n felgyorsultak az esem�nyek. Zyg�t megkerest�k

a hegyekben, �s vissza�ltett�k tr�nj�ra �si ellens�gei, a cathn�iak.

- Most m�r b�k�ben �lhettek - mondta Tarzan.

- B�k�ben! - ki�ltotta Thudos �s Zygo szinte egyszerre. - Kinek

van kedve mindig b�k�ben �lni?

- Csak az�rt helyeztem vissza Zyg�t a tr�nra - magyar�zta Thudos

-, hogy mi, cathn�iak tov�bbra is hozz�nk m�lt� ellenfelekkel
harcolhassunk. B�k�r�l sz� sem lehet, ugye, Zygo?

- Soha, bar�tom! - felelte Athne kir�lya.

Tarzan �s a t�bbi eur�pai m�g egy h�tig Athn�ban maradtak, majd

elindultak d�l fel�, �s magukkal vitt�k Spike-ot, Trollt meg a nagy
gy�m�ntot is. Nem messze a v�rost�l tal�lkoztak Muvir�val �s sz�z
katon�j�val, akik szeretett Bwan�jukat j�ttek felkutatni, �s most az �
k�s�ret�ben mindannyian visszat�rtek a majomember haz�j�ba.

Ott Tarzan elengedte Spike-ot �s Trollt, azzal a kik�t�ssel, hogy

a tengerpartra mennek, �s soha t�bb� nem t�rnek vissza Afrik�ba.

T�voz�suk el�tt Spike m�g b�natos pillant�st vetett a nagy

gy�m�ntra.

- Ebb�l nek�nk is j�rna valami - mondta -, hiszen sok cs�nya

dolgon kereszt�lment�nk miatta.

- Na j� - egyezett bele Tarzan -, akkor vigy�tek magatokkal.

Wood �s Gonfala csod�lkozva n�ztek a majomemberre, de nem

sz�ltak, m�g Troll �s Spike el nem t�ntek a t�volban. Akkor
megk�rdezt�k Tarzant�l, mi�rt adta oda k�t ilyen gazembernek a nagy
gy�m�ntot.

Finom mosoly j�tszott a majomember ajkain.

- Nem a Gonfalt adtam nekik oda - mondta. - Azt ugyanis otthon

�rz�m. Ez a Mafka �ltal k�sz�tett ut�nzat volt, melyet �lland�an
mutogatott, hogy megv�dje a val�di gy�m�ntot. M�g valami, ami esetleg
�rdekelhet benneteket. Megtal�ltam a zulik Nagy Smaragdj�t, �s el�stam
a bantang�k f�ldj�n. Egyszer elmegy�nk oda, �s elhozzuk azt is. Azt
akarom, hogy te �s Gonfala tekint�lyes vagyonnal t�rjetek vissza a
civiliz�ci�ba - annyi kinccsel, hogy eg�sz �letetekre el�g gondot
okozzon nektek ahhoz, hogy ne tudj�tok t�bb� elhagyni Amerik�t.