Professional Documents
Culture Documents
hu
Ökoturizmus
Az ökoturizmus tervezése
I. …
Workshop célkitűzése:
1. A különböző, érintett szektorok képviselőinek részvételével a park ökoturisztikai célkitűzésének,
irányelveinek meghatározása
2. A park ökoturisztikai társaságának/szervezetének megalakítása a csoport tagjaiból
3. A park kitűzött ökoturisztikai fejlesztési tervének kijelölése
4. A tervezet folytatásához a stratégia meghatározása
Park infrastruktúra
• A parkban meglevő és tervezett infrastruktúra egy master-plan kialakítása, mely tartalmazza a
túraútvonalakat, jelzéseket, táblákat és egyéb lehetőségeket a helyi anyagok és design, valamint a
környezetszempontú épületek tervezésében járatos emberekkel való konzultálás fontos a projekt
tervezésénél. Továbbá meg kell határozni, hogy ki a terv felelőse, mennyi időbe és milyen
költségekkel jár a kivitelezés.
• Ha teljes a terv, fel kell sorolni a prioritást élvező feladatokat (pl. új épületek építése vagy a
régiek felújítása, átépítése), a megfelelő tervezőt és építőket. Meg kell bizonyosodni afelől, hogy
az építés során helyi anyagok és építészeti formák előtérbe kerülnek. Meg kell határozni a projekt
felelősét, az egyes részfeladatok ütemezését és költségét.
Emberi erőforrások
1
Forrás: http://www.doksi.hu
Regionális infrastruktúra
• Milyen regionális fejlesztések (úthálózat, eü. szolgáltatás, szállás stb. ) szükségesek a tervezett
ökoturisztikai terv javításához.
• Lobbizás a megfelelő szervezeteknél (kormány, helyi önkormányzat, magánszektor) a fejlesztés
támogatására. Eszköz: ki kell jelölni a fejlesztés előnyeit a teljes régió számára.
Regionális attrakciók
• Létezik-e olyan attrakció a régióban, amellyek a park szeretne kooperálni (régió package) Ha
igen, kapcsolatfelvétel, marketing és reklámtevékenység megszervezése
A magánszektor szerepe
2
Forrás: http://www.doksi.hu
• Az együttműködő utazásszervező meghatározása. Meg kell határozni, hogy milyen szerepet tölt
be? (saját szakvezetőt alkalmaz vagy a park adja pl.)
• Meg kell határozni milyen információra van szüksége a parknak a turisták keresletét illetően (mit
szeretnek, milyen korosztály, stb.). Trendek, kutatások, utazásszervezők tapasztalatainak
felhasználása, szakember beavatása.
Az ökoturisztikai terveknek lehet egy másodlagos funkciójuk is, a régió hivatalos fejlesztési tervének
részévé válhat mint ökoturisztikai terv. Ennek a megváltoztatása csak a létrehozott bizottság
beleegyezésével lehet.
Az írott anyagnál ügyelni kell az öko-dizájnra, ehhez akár profi konzultáns segítségét is igénybe lehet
venni – ha van rá keret.
Interpretáció
Kiegészítés az órai anyaghoz: Válogatás interpretációs esettanulmányokból, kutatásokból:
Kínai mondás: ”Adj egy halat az embereknek, akkor egész nap azt fogják enni, tanítsd meg halat
fogni, és egy életen át halat fog enni.”
→ Adj az embereknek egy napos ökotapasztalatot, amelytől lenyűgöződnek, ismertesd meg őket az
ökoturizmus elveivel és ez meg fogja változtatni az életüket.
3
Forrás: http://www.doksi.hu
Az ökoturisztikai oktatás egy módja annak, hogy a turisták megtanulják, hogyan tudnak pozitív hatást
kifejteni a természeti és emberi környezetre, a területre látogatásuk alatt.
Pl. Medicinal Plant Trail in Peru→ helyi sámánok, ethnobotanikusok jelölték ki, ma már tudományos,
fiatalok oktatását és az egészséges turizmust szolgálja. A brossúra tartalmazza a növények listáját,
azok gyógyító erejét. További tudományos kutatások, felmérések (emlős, madár, virág- listák)
kezdetüket vették, s szinte a teljes területet feltérképezték. Az ökotúra tervezés kiszélesedő oktatási és
információs bázisa kreatív ökotúra- tevékenységekhez vezetett, pl. kijelöltek egy útvonalat, mely
lehetővé teszi kutatók, turisták, helyi lakosok és oktatók számára az esőerdő térbeli tanulmányozását
(és így a turisták védve vannak az eltévedéstől is). Ráadásul az integrált tudományos kutatás és
ökotúra- oktatás indirekt módon a helyi lakosok potenciális előnyeinek és újabb erőforrásoknak a
feltárásához vezetett.
12. A nehézségekre időben előre készülj fel. Legyél pontos, realista a séták hosszát, időtartamát
illetően
13. Ne engedd, hogy a vendégek műanyag v. szervetlen anyagú ajándékokat adjanak a h elyi
közösségnek (ld. „Az istenek a fejükre estek című filmet)
14. Légy józaneszű és becsületes
15. Holisztikusan interpretáld a látnivalókat
16. Vacsora utáni rövid, ösztönző, gondolatébresztő anyagok összeállítása, előadások, beszélgetések a
vendégekkel
• az utazó tudatosabbá válik a természeti és emberi erőforrások ésszerű használatát illetően mind
otthon mind külföldön
• belép egy környezetvédelmi szervezetbe otthon
• pénzbeli támogatást ad a k örnyezetvédelmi projektekhez a f ogadóországban vagy még
specifikusabban a meglátogatott területen
• szájról- szájra reklám kb. 70%-át teszi ki az összes sikeres promóciós kampánynak a célterületre
vonatkozóan
• kiutaztató-beutaztató operátorok professzionalizmusát és elhivatottságát, elkötelezettségét
erősíteni
• lehetséges gazdasági jutalmazás (borravaló) a szakvezetőnek és/v. helyi közösségek
résztvevőinek a jó munkáért
A természetes erdők 1%-át illeti meg „fenntartható” jelző. Az esőerdők a szárazföldek 0,64 %-át
teszik ki, de az összes élővilág 30-40 %- ának élőhelyét jelentik.
A jó interpretáció különböző területek ismeretén alapul, úgy mint ökológia, botanika, zoológia és
azok különböző összefüggéseinek ismeretén. A jó interpretáció függ a szakvezetés minőségétől,
különböző publikációk indulás előtti rövid ismertetőitől.
6
Forrás: http://www.doksi.hu
7
Forrás: http://www.doksi.hu
Az ökoturizmus kifejezés egy speciális utazási piacot ír le. Ez áll azokból, akik kiválasztanak egy
bizonyos desztiánciót és azokból a természet orientált élményekből, amelyek eredeti környezetben
élhetőek át.
A tanulmányok szerint ökoturizmus a szabadidős utazás körül központosul, amelynek lényege, hogy
a turista megfigyelje és élvezze a természetet. Ezt a tendenciát gyors növekedés jellemzi, gyakran az
1. világ polgárai látogatnak el a szegényebb, trópusi országokba. Kenyában, Ecuadorban és Costa
Ricaban fejlődik és egyre nagyobb teret hódít az ökoturizmus. A turizmus ezen formája
kihangsúlyozza a természet megőrzésének és a gazdaság fejlődésének összehangolását; ez mindenütt
fontos tényező, de főként a szegényebb területeken.
A turizmus jelenségének vizsgálata jobban megvalósítható, ha létrehozunk egy forgalmi
szerkezetet/vázat. Az ökoturizmust elemző szerkezetet Fennel és Eagles tervezte, amely három
összefüggő komponensből áll:
1. a szolgáltatóiparból
2. a látogatókból
3. és a természeti környezetből.
A szerkezet központi komponense a természeti környezeten belül az utazási élmény, mert az utazó
élménye közvetlenül összefügg a környezettel.
A forgalmi szerkezet egyik oldalán a szolgáltatóipar áll. Az utazásszervezés alapvető sajátossága az
utazáshoz szükséges infrastruktúra megléte, amely tartalmazza a közlekedést, a szállást, az étkezést és
az informálást. A közösség fejlődésének egyik kulcstényezője, e szolgáltatások nyújtásának
színvonala. A készlet menedzsment magába foglalja a természet védelmét, amelyet környezetbarát
turizmuspolitikával lehet megvalósítani. A környezeti tervezés szükséges a turizmus fejlődéséhez,
hogy korlátozni tudják a negatív hatásokat, amelyek az infrastruktúra elmaradottságából és a
látogatók viselkedéséből következhetnek.
A szerkezet másik oldalán a látogatóval kapcsolatos tényezők szerepelnek. A marketing egy
kritikus tényező. A látogatónak meg kell határoznia, hová és hogyan akar utazni. A látogatónak
bizonyos szintű kötelezettsége van a desztináció felé, és a marketing fontos szerepet játszhat, mind a
viselkedés, mind a kötelezettség alakításában.
8
Forrás: http://www.doksi.hu
MÓDSZEREK
9
Forrás: http://www.doksi.hu
A motivációk osztályozásakor mind a négy lehetőséghez 1-1 számot rendeltek hozzá: nagyon fontos
–4, fontos –3, kevésbé fontos –2, egyáltalán nem fontos –1. A kérdések eredményeit táblázatba
foglalták és átlagolták. Tehát, ha valamennyi megkérdezett kijelentené, hogy egy speciális motiváció
nagyon fontos, mert számára útjának kiválasztásakor, akkor az a motiváció a négy középértékét
kapná. Viszont, előfordulhatna az egy középértékes is, ha valamennyien kijelentenék, hogy az a
motiváció egyáltalán nem volt fontos. Minden motivációra elkészültek a középértékek. A népességek
összehasonlítása ezek segítségével végezhető el.
A második felmérés az ökoturisták legfőbb motivációit kutatta. A trópusi erdők, madarak, a folyók és
tavak, a fák és a vadvirágok, az emlősök, az óceánpart helyet kapott a top 15-ben. Az ökoturisták
jellemzően keresik az élményt is a természettel való kapcsolatban, a természetben való tartózkodás
alatt, a vadon felfedezése, az állatok megfigyelése. Kifejezetten vágynak a természet megismerésére,
amelyhez hozzájárul még a fotózás is. Maximálisan ki akarják használni a rendelkezésre álló időt, és
felvetődik a tanulás igénye is. A legnagyobb összeget a t ermészet alapos megfigyelésére hajlandók
szentelni.
Az ökoturisztikai termék kialakítása kínálat alapú fejlesztést igényel, mely nem mesterségesen
kialakított attrakciókra, hanem helyi adottságokra épül. Ökoturizmus szempontjából a legfontosabb
az egyediség tervezése, a vonzerők típusát tekintve pedig a tájalkotó természeti értékek, fajok
sokszínűsége és a kulturális, néprajzi értékek tekinthetőek. Az ökoturisztikai termék kialakításánál
fontos szempont, hogy különböző érdeklődési körrel rendelkező embereknek és korosztályoknak
megfelelő programokat kínáljon a terület. Az ökoturisztikai program célja, hogy a turisták a
felejthetetlen élmény mellett elkötelezettebbé váljanak a t ermészeti, kulturális és társadalmi értékek
megőrzése iránt. Ennek alapját a fentiekben ismertetett interpretáció szolgáltatja.
csomagok összeállításával lehetőség van különböző piaci szegmensek igényeihez igazodni, valamint
újabb szegmenseket megcélozni, ezáltal színesítve a turisztikai keresletet.
Programok
Erdei iskolák
Mi is az erdei iskola?
Az ember világképe, értékrendje tapasztalatain alapul. A természet napjainkban sok -főleg városi-
gyermek számára csupán hétvégi kirándulás, vagy a nyári táborok színhelye, mindennapi életükhöz
semmi köze sincs. Bár megtanulják, hogy az ember létfeltétele a tiszta levegő, melyet az erdő termel
számára, magától érthető szükségszerűségnek érzik, ha az erdőt egy új városrész, vagy ipartelep
létesítése miatt kivágják, az utóbbiakkal gyakrabban találkozhatnak, ezért életük nélkülözhetetlen
részének érzik.
A természetközpontú nevelés feladata éppen ez: lehetőséget és segítséget kell biztosítani a gyerekek
számára, hogy megtapasztalhassák, megismerhessék és megszerethessék a természetet, hogy
értékrendjükbe valós súlyának megfelelően, tehát alapvető értékként épüljön be. Egy újfajta
hozzáállást kell kialakítani, melynek az elemei: a megértés, a szeretet és a felelősségérzet.
11
Forrás: http://www.doksi.hu
A gyerekek számára már az is óriási élmény, hogy a természetben lehetnek, az erdei iskola azonban
lényegesen több, mint egyszerű kirándulás. A gyerekek magukkal hozzák mindennapjaik számos
terhét, a hangos beszédet, a figyelmetlenséget, az elfojtott mozgásigényből adódó nyugtalanságot, a
harsogó gépzenén eltompult érzékszerveket. Bár az erdő valamikor természetes közegünk volt, ma
már „át kell állnunk” a hullámhosszára, ha szeretnénk hogy titkait feltárj, hogy igazi élményekkel
ajándékozzon meg.
Az erdei iskola tanítás-tanulási módszer jellemzője, hogy – a megszokott iskolaképpel ellentétben,
ahol a tanár az osztály előtt áll és magyaráz - itt a gyerekeké a főszerep: a tanár csupán irányítja
munkájukat, szükség esetén segítséget ad, de végig háttérben marad. A látszattal ellentétben feladata
roppant fontos: a gyerekeknek kiadott feladatokat, tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy a
kérdésekre adott válaszokból végül összeálljon az ismeretanyag, melynek megtanítását az erdei iskola
az idelátogató csoportoknak megígérte. Az ilyen típusú pedagógiai munka, bár talán kevésbé
látványos, az oktatótól lényegesen magasabb szakmai és pedagógiai tudást, rengeteg háttérmunkát,
felkészültséget igényel.
Az erdei iskolák a programjukat életkornak és ismeretanyagnak megfelelően dolgozták ki.
Az első erdei iskolák Németországban alakultak a múlt század végén. A fellendülő iparosodás
velejárójaként a nagyvárosokban egyre több ember betegedett meg tuberkulózisban. A gyerekeket
szanatóriumokban gyógyították, a legfőbb cél a szervezet regenerálódása volt. A beteg gyerekeknek a
fizikai és egészségi állapotához mérten alakították ki a programokat. A tanórák a szokásosnál
rövidebbek voltak, kisebb volt egy osztály létszáma is. Az oktatás nagy része a szabad levegőn folyt.
Az első erdei iskolát Berlin melletti Charlottenburgban alapították 1904-ben, és szabadlevegős
iskolának nevezték.
1910-es évektől egyre több ilyen iskola alakult, „vidéki iskolaotthonok” néven, és az I. Világháború
után Németországban állami szinten elismerték az erdei iskolákat.
Az oktatás helyszíne megváltoztatta a tanítási rendet is. Az erdei iskolai programok alapvetően más
módszereket, technikákat valósítanak meg az ismeretátadás során. Ott ahol a gyerekek a természettel
állandó, közvetlen és aktív kapcsolatban vannak, a
megismerés folyamatában a szemlélődő és az ismereteket befogadó magatartás helyébe a cselekvő,
felfedező magatartás lép.
Az utóbbi időben Magyarországon is egyre több iskola alakítja ki saját erdei iskolai programját. A
környezeti nevelés szempontjából talán a l eghatékonyabb oktatási forma az erdei iskola, amely
természetes módon nevel a környezet értékeinek tudatosítására,
védelmére. Mivel a t ermészetben foglal helyet, részesévé tesz valamennyi résztvevőjét, azoknak az
elsősorban érzelmekre ható környezeti hatásoknak, amelyek kizárólag az élő jelenlévő természetből
fakadnak és nem pótolhatók annak sem szöveges, sem képi tükrözésével.
A programok elsősorban kint a terepen folynak. Két jól felszerelt oktatóterem áll rendelkezésre a
termi programokhoz, tanártovábbképzésekhez, előadások megtartásához.
Egy példa:
A fenntartható falu program célja az 1993-ban végzett széleskörű felmérés után fogalmazódott meg.
A program célja a f enntartható vidékfejlődés gyakorlatának kialakítása, modellprogram létrehozása.
Célkitűzései a helyi közösség megnyerése és együttműködése a program megvalósításában, a
fenntartható fejlődés helyi intézményrendszerének kialakítása, a kulturális örökség megőrzése, az
organikus mezőgazdaság elterjesztése, a hagyományokon alapuló kismesterségek felelevenítése, a
hagyományokra és a táji értékekre épülő turizmus fellendítése, a fenntartható fejlődés térségi szellemi
központjának létrehozása, a természetes környezet megőrzése és fejlesztése, a kommunális
szolgáltatások javítása, valamint a h elyi lakosság segítése a jövedelemteremtésben és a s zociális
gondok enyhítésében.
A program gyakorlati megvalósítása 1996 áprilisában kezdődött el. Felépült egy gyapjú kártoló üzem
és a hozzá tartozó szövő üzem, amely munkalehetőséget teremtett helyi emberek számára. Létrejött
egy oktató központ, amely az egész térség humán erőforrás fejlesztését hívatott szolgálni. A központ
felsorakoztat jó néhányat a vidéki körülmények között alkalmazható, egyszerű alternatív technológiák
közül, amelyek mindegyike az anyag és energiatakarékossággal hozható összefüggésbe. A
központban tréningek és tanácsadás folyik a helyi lakosság számára. Megvalósult egy napkollektor
összeszerelő tanműhely is. A napkollektor szerepe nemcsak a melegvíz előállításban, de a
gyümölcsaszalásban is jelentős szerepet kap majd ebben a régióban. Egy organikus mezőgazdasági
tangazdaság is tartozik a p rogramhoz, amelynek egyaránt termelési és oktatási feladatai is vannak.
Mind ezeket egészíti ki a táji értékek feltárására és megőrzésre, valamint a jövedelemszerzés
forrásainak növekedésére irányuló vidéki turizmus, amely szerencsésen ötvöződik a népi építészeti
értékek megőrzésével és hasznosításával. A faluban ma 25-30 fő számára nyílik elhelyezési
lehetőség, egyszerű, falusi körülmények között.
Bár úgy vélhető, hogy a program tényleg csak egy kis település gondjain kíván enyhíteni, a
valóságban sokkal többről van szó. A modell-kísérlet igazi kihívásai, hogy sikerül e alternatív utakat
13
Forrás: http://www.doksi.hu
Xel-Há - esettanulmány
I. Turisztikai fejlesztések a Yucatan-félszigeten
14
Forrás: http://www.doksi.hu
1. Cancún (Észak-Yucatan)
2. Axtapa (Nyugat-Mexikó)
3. Huantulco (Nyugat-Mexikó
4. Loreto (Californiai-félsziget)
5. Los Cabos (Californiai-félsziget, fok)
6. Puerto Escoudido (Nyugat-Mexikó)
Szállodák csak bizonyos üdülőtelepeken találhatók (Akumal, Puerto Aventuras, Puerto Morelos,
Playa del Carmen). Mindegyik kínál lehetőséget az aktív rekreációra, például: búvárkodás, akár
tanfolyamon való részvétellel egybekötve, snorkeling. Megközelíthetőségük könnyű a viszonylag
sűrű buszközlekedésnek köszönhetően. A helyek kiválasztását nagymértékben segítik az út mentén
elhelyezett, színvonalas és egységes reklámtáblák. Elgondolkodtató, hogy ezen a „folyosón” egy
nemzetközi sört reklámozó óriásplakát kivételével, kizárólag csak ízléses, turisztikai reklámok
találhatók. A vizuális környezetszennyezés így ki van zárva.
Figyelemreméltó az is, hogy a telepek nem különálló egységekként harcolnak a létért, hanem egymást
propagálják: „After snorkelling Xel-Há explore Tulum!” – „After exploring Tulum snorkel Xel-Há” –
„You are getting close to Snorkel Heaven Xel-Há!”. Legtöbbjükhöz falu is tartozik, melyek az út
másik oldalán találhatóak és a környéken dolgozó helyiek lakják általában nagyon szerény és szegény
körülmények között. Ezek a falvak eredetileg az üdülőtelepek helyén voltak, de a fejlesztések során –
különböző ösztönzők segítségével (például kedvezményes lakásvásárlás), áttelepítették őket az út
másik oldalára.
15
Forrás: http://www.doksi.hu
Xel-Há Cancúntól délre 122 km, Tulumtól északra 13 km távolságra fekszik. A Nemzeti Park egy
öblöt és környékét foglalja magában. Az öböl különleges természeti sajátossága, hogy kétféle vizet
egyesít magában: a tengerből beáramló sós- és a földalatti folyóból érkező édesvizet. Ez utóbbi 1
méter vastagságú „felső” réteget képez a vízben. A hely ennek az adottságnak köszönheti átlagosnál
gazdagabb élővilágát.
A vízfelszín területe 309,445 négyzetméter. Az öböl szája 50 méter széles az óceánnál és 700 méter
mélyen nyúlik be a szárazföld belsejébe. A park szárazföldi részét őserdő borítja, közlekedni csak a
természetbarát módon kialakított úton lehet. (A fákat nem vágták ki, hanem körbeépítették a
burkolóanyaggal.) A dzsungel két cenote-t rejt magában (ezek édesvizű tavak, melyek beomlott
barlangoknál jöttek létre, és a m ayáknak ezek jelentették az egyetlen vízforrást – mayául forrás a
nevük). A cenote-k mellett letelepedett bennszülöttek értékes romokat hagytak ezen a h elyen is. Ez
utal arra is, hogy kikötőként használták az öblöt, falakat és szentélyeket emelve. Xel-Há értékét nem
csak az növeli, hogy a félsziget mellett húzódik el a világ második legnagyobb korallzátonya, hanem
az is, hogy önmaga a világ legnagyobb természetes akváriuma.
A „Xel-Há” maya név, melynek jelentését kétféleképpen értelmezik:
• szőke víz: ez az óceánnál világosabb színére utal
• a hely, ahol a víz született: ennek magyarázata az lehet, hogy a földalatti folyó itt lép ki a felszínre
mangrove fák gyökerei között. Ez a fafajta szerepet játszik a vizek élővilágában. Vízben lebegő
gyökerei táplálékot és menedéket nyújtanak egyes hal- és rákfajtáknak, lombkoronája a madarak
pihenőhelye, mindemellett megvédi a partot az eróziótól.
A park vonzerejét adó gazdag halvilág mellett jelentős és változatos a szárazföld hüllő- és
madárvilága. Különösen érdekesek a turisták között zavartalanul élő, a ritka őshüllők közé tartozó
iguánák.
A parkhoz tartozik egy homokos tengerparti sáv, ami inkább a napozást és a tájban való
gyönyörködést szolgálja, semmint a fürdőzést, snorkelinget, mivel a sűrű sziklák miatt ez veszélyes
lehet. A part látványosságai közé tartozik a világítótorony és egy 1994-ben zátonyra futott kis méretű
hajó.
A 70-es évekbeli kialakítását követően a park állami tulajdonba került. „Fénykorában” 5000 látogatót
is fogadott naponta, de a helytelen vezetés és kezelés következménye negatív jelenségek sorozata lett:
• Erózió – az intenzív sepregetés miatt
• Halpusztulás – naptejek, napolajok használata miatt
• Halak elvándorlása – a magas zajártalom miatt
• Fő céllá vált a turisták számának növelése
E negatív hatások következtében 1994-ben a látogatottság 300 fő/napra esett vissza. A belépődíj
ekkortájt 4USD volt, de külön kellett fizetni 1-1 dollárt a nyugágyak, mentőmellények és a
függőágyak használatáért.
A kiutat a koncesszióba adás jelentette, amelyet 1994. okt óberében 15 évre, évi 300 e zer peso-ért
kötöttek meg (5 tulajdonos). A park átvételekor radikális változtatásokat hajtottak végre:
• Belépőjegyek árának fokozatos megemelése
• Naptejek, napolajok, testápolók használatának betiltása (környezetbarát, biológiailag lebomló
termékek a park területén megvásárolhatók)
• Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése
• Környezetkímélő söprögetés (szitálva gyűjtik össze a szemetet és a leveleket, így a homok az
eredeti helyén marad)
A dollár értékének növekedése jelentős nyereséget eredményezett, ami lehetővé tette az újabb
beruházásokat:
16
Forrás: http://www.doksi.hu
3. A park kínálata
Mint említettük a park fő vonzereje az öböl és a folyó nyújtotta fürdőzési, úszási, sznorkelezési
lehetőségek. Az ehhez szükséges felszerelések egy része ingyen is igénybe vehető, például a
mentőmellény. Amennyiben maszkot s békatalpat is kölcsönöznek a vendégek, ingyen megkapják a
búvárpipát. A bérleti díjon felül a kölcsönzésért letéti díjat kell fizetni vagy személyi iratot kell
letétbe helyezni.
Xel-Há speciális szolgáltatást is nyújt: túravezetőket biztosít azoknak a t uristáknak a s zámára, akik
többet szeretnének tudni a vízi világról. A túra alatt a vezetők segítségével az öböl legszebb részeit
fedezhetik fel, ahol a legtöbb hal található. Etetés közben közelről, akár megérintve
tanulmányozhatják a halakat. Tájékoztatást kapnak a halak és egyéb állatok nevéről, szokásairól. Ez
az etetés, amely csak speciális haleledellel történik, pozitív és negatív hatásokat egyaránt rejt
magában.
17
Forrás: http://www.doksi.hu
Pozitívum: biztosítva van a megfelelő táplálkozás, így a halak életben maradását, könnyebb
szaporodását segíti elő.
Negatívum: a rendszeres (csúcsidőben talán túlzott) etetés leszoktathatja a halakat az önálló
élelemszerzésről, és magatartásbeli változásokat okozhat. Egy szabadon élő hal viselkedésében
szokatlan, hogy az ember kezéből eszik.
Maguk a turisták is etethetik a h alakat akár a t úra keretében, akár a s zámukra felállított eledel-
automatákból (egy marék egy peso).
A snorkelingre és az öböl megismerésére egy tájékoztató-figyelemfelkeltő tábla buzdít (ez a
leggyakrabban előforduló halakról készült), valamint egy kedves történet, amelyben arról olvashatnak
az érdeklődők, hogy egy ott elsüllyedt hajó eltűnt rakományának a felfedezésére indulhatnak.
A kevésbé sportos turistáknak áll rendelkezésére a nagyméretű „úszógumi”, melyen csónakázva az
áramlat segítségével a folyótól az öbölbe juthatnak el és fedezhetik fel a lagúnákat. A folyótorkolat
megközelíthető gyalog vagy dzsip vontatta, nyitott kisbusszal (úgynevezett vonattal). Az öböl felőli
végállomásnál ismeretterjesztő videofilm könnyíti meg a várakozást (amely maximum 15 perc). Akik
a folyótorkolatnál merülnek először vízbe, azok ruháiról, személyes holmijairól csomagszállító
szolgálta gondoskodik, elfuvarozva azokat a központi részben található csomagmegőrzők egyikébe,
ahol a turisták némi plusz költség ellenében később felvehetik.
A bátor és vállalkozó kedvű látogatók akár 4 méter magasból is a folyóba vethetik magukat, majd
kötélen vagy a sziklába vájt kapaszkodók segítségével mászhatnak vissza. Természetesen mindenhol
felhívják a figyelmet az attrakció veszélyeire.
Xel-Há kuriózuma a tetején nyitott, félig vízben lévő, de könnyen megközelíthető maya barlang,
melyen állítólag hajdan templom állt. A falain korallok lenyomatai csodálhatók meg.
1997. július 15-én újabb látványossággal gazdagodott a park: 6 de lfint szállítottak az akváriumba.
Jelenleg betanítás alatt állnak. Számunkra kétséges ennek a látványosságnak a s zükségessége egy
ökoturisztikai parkban. A delfin-program keretében a beruházásokhoz tartozik egy „delfin-ház”
felépítése is. Külső megjelenésében teljes mértékig illeszkedik a már meglévő épületekhez, -khoz
(szárított pálmalevéllel borított ősi, maya stílusú építmény).
A házban lehet majd jegyeket váltani ahhoz, hogy a delfinekkel úszhassanak a vendégek. Helyet kap
egy kiállítás, amely a vendégek informálását szolgálja videó, képek és tájékoztatók segítségével. Itt
található a delfinekért felelősök irodája, a hűtőház (az állatok etetéséhez szükséges élelem tárolására),
egy „delfines bolt”, fagylaltozó, valamint továbbképző terem a park dolgozói számára.
A turisták tájékozódását, tájékoztatását a k ifejezetten erre a cél ra alkalmazott hostessek (hostok)
segítik.
A magyar turisztikai központok, létesítmények eltanulhatnák, hogy miként ösztönözzék a látogatókat
költésre, fogyasztásra. Itt a vendégeket három nagy étterem és két falatozó szolgálja ki. Az odaérkező
a tipikus mexikói menüből, illetve a tenger gyümölcseiből válogathat. Natura bolt, könyvesbolt,
ékszerüzlet és ajándékboltok sokasága biztosítja, hogy az életre szóló élmények mellett a turisták más
felejthetetlen emlékekkel is térjenek haza. Továbbá ehhez járul hozzá az „íme, így néz ki az Ön
legszebb mosolya” fotószolgáltatás. Ennek keretében a park különböző részein fényképészek örökítik
meg a szórakozó vendégeket. A jól sikerült, csábító fényképeket borsos áron kínálják.
újszülötteket, majd három nap múlva, amikor már megerősödtek, a tengerbe bocsátják őket. Így
megnövelik életesélyüket.
• Jelentős kezdeményezésnek tartjuk a bio-mellékhelyiség kialakítását. Az esztétikus megjelenésű
épület az építéstől a használatáig környezetbarát módon létesült.
• A szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága érdekében a dolgozók rendszeres oktatáson vesznek
részt. Külön részleg foglalkozik az újrahasznosítással is, például a hulladékok egy részét
megpróbálják értékesíteni.
• A park területén csak biológiailag lebomló naptejeket, szúnyogirtókat és hajápolókat lehet
vásárolni.
• A maszkokat fertőtlenítő víz enyhe, kímélő vegyületeket tartalmaz, de ezt a vizet is különvezetik,
rendszeresen ürítik, majd megfelelően kezelik. A jövőben az egész eljárást a park területén fogják
végezni, s ez a hatékonyságot segíti.
• Iguana átkelésre a bekötőúton tábla figyelmeztet.
III. Összegzés
Átgondolnivalók:
Mindezek mellett világosan látható, hogy Xel-Há nagyon jó úton halad afelé, hogy a fenntartható
turizmus példája legyen, hiszen nagyon sok erőfeszítést tettek már ennek érdekében:
19
Forrás: http://www.doksi.hu
A jövő nagy lehetősége a nemrégiben felmért víz alatti barlangrendszer, amely behálózza Xel-Há-t.
A kutatásokat támogatják, melyek célja a részletes feltárás, valamint megtudni, hogy van-e közvetlen
összeköttetés az óceánnal. Amennyiben ez igaznak bizonyulna, Xel-Há nem csak a világ legnagyobb
természetes akváriumát, hanem a világ legnagyobb összefüggő barlangrendszerét mondhatná
magáénak.
Ebben a mexikói Nemzeti Parkban szerzett tapasztalatok alapján megállapították, hogy a Xel-Há-ban
és a régióban megvalósult fejlesztéseket és tendenciákat célszerű lenne a hazai sajátosságoknak
megfelelően bevezetni és követni Magyarországon is.
20
Forrás: http://www.doksi.hu
hogy az ökoturizmusból befolyt összeget a kormány nem a természetvédelemre, sőt lehet, hogy
mégcsak nem is a turizmusba és az ahhoz tartozó infrastruktúrába forgatja vissza.
Számos területen alkalmaznak belépődíj-rendszert, turisták által fizetendő díjakat, hogy a látogatói
menedzsment költségeket és a t ermészetvédelmi költségeket fedezzék, vagy a h elyi közösség
életszínvonala fejlődjön. Azonban a bevétel visszanyerés és visszaforgatás mértékének a növelésével
még többet kellene foglalkozni.
A külföldi látogatóknak szabott bevételek nemcsak a helyi gazdaságot, hanem az ország
devizabevételét is növeli (ne felejtsük el, hogy az ökoturizmus sok harmadik világbeli országra
jellemző, ezért említjük meg a devizabevételt mint fontos jelenséget). Az alacsonyabbra szabott
belföldieknek szabott árak csak a gazdasági egyenlőséget és a gazdasági hatékonyságot növeli. Ezek
mindig társadalmi és politikai összetevőket is tartalmaznak. Több ország, mint pl. Peru, Ecuador,
Kenya, emelte a külföldiek által fizetendő belépődíjakat, és inkább tovább csökkentette a hazaiakét.
Ez a hagyományos turistaiparon belül is általános.
A nemzeti parkoknak, és hasonló védett területeknek szükségszerűen úgy kell működniük, mint üzleti
szervezeteknek, ha külföldieknek nyújtanak szolgáltatást. Ez a működési mód, hogy ők
tulajdonképpen nem üzleti szervezetek, de úgy kell működniük, gyakran bürokratikus változtatásokat
igényel. Ugyanekkor a parknak továbbra is el kell látnia olyan nem üzleti tevékenységeket, amelyek
hagyományosan a hatáskörébe tartozik, mint pl. a védelem.
A díjak szintje nemzeti és helyi tényezőktől is függ. Két lehetőség van a díjak megállapításakor:
• vagy úgy szabjuk meg, hogy éppen fedezze a szolgáltatás költségeit
• vagy úgy, hogy a lehetséges legnagyobb profitot hozza, és ez fedezi a park alaptevékenységeinek
a költségeit is
• vagy úgy – mint ahogy az Magyarországon is gyakorlat – hogy a keresletnek megfelelően szabjuk
meg az árakat, hiszen az amúgy is keveset látogatott területeknél még nagyobb visszaesést
eredményezhet egy-egy áremelés.
Bármilyen tényezőt is választunk, a kereslet ismerete mindig szükséges lesz ahhoz, hogy az árakat
megállapítsuk.
21
Forrás: http://www.doksi.hu
Árpolitika:
• Nem önköltségi alapon történik
• a hagyományos árképzési technikák nem működnek
• a monopol árképzés sem (oka: nagyon sok nemzeti park van)
Cél:
• a fizetési hajlandóság figyelembe vétele
• a természet kezelési költségének, védelmének visszaforgatása a területre
• a helyi lakosok közvetlen vagy közvetett részesedése
Ebben az esetben úgy kell megállapítani az árakat, hogy elég legyen a szolgáltatások nyújtotta
költségekre. Az árnak fedeznie kell a b eruházási költségeket, az operatív költségeket (karbantartás,
bérek, stb.) Ideális esetben ennek fedeznie kellene olyan indirekt költségeket is, mint pl. ökológiai
károk, negatív hatások, de mivel ezeket eleve nehéz meghatározni, az árakba való belekalkulálása
még bonyolultabb feladat.
Amennyire csak lehet, a bevételek maximalizálása. A költségek fedezésén túl lehetőség van a
védelemre és a rekreációs lehetőségek támogatására is, vagy a programok fejlesztésére. Legtöbbször
nem áll elég információ rendelkezésre, hogy az ökológiai és társadalmi hatások költségeit, vagy
hasznát is figyelembe vegyük. Mivel ezen költségek ismerete nélkül nem lehet a legmegfelelőbb árat
megállapítani, ezért megfelelő figyelmet kell szentelni ezek megállapítására (ld – alapvető elvek a
belépődíjak megállapításához)
Tisztán gazdasági szempontból az lenne a jó, ha az ár úgy lenne kalkulálva, hogy legalább az
alapvető költséget megtérüljenek, de vannak esetek, amikor ez sem feltétlenül cél. Pl. az alacsony
árak miatt több turista jön, aki nem azzal hogy hasznot, hogy az alacsony belépődíjakat kifizeti,
hanem azzal, hogy a h elyi szolgáltatásokat (vendéglátás, utazás) veszi igénybe. Ezzel a h elyi
lakosságot, és főleg a kis- és középvállalkozásokat lendítik.
Lehet olyan eset is, hogy a külföldi árakat úgy határozzák meg, hogy azok ugyan nem fedezik a
költségeket, de jól kiegészítik a belföldiek által képzett bevételeket. Ennek az inverze is
megtörténhet: a nagyobb árakkal gátolják a területre érkezők nagy számát ha túl sok már a látogató.
(PL. Kenya). Ez akkor működhet jól, ha van egy másik ilyen hasonló hely, amit az ország vagy régió
ehelyett kínál, vagy ha az érték olyan egyedülálló, hogy csak ott található. Jó példa erre Nepál és a
nyolcezres, hétezres csúcsai. A 70-es 80-as években olyan hegymászóáradat érkezett a nyolcezresek
és néhány híresebb magas csúcs megmászására, hogy kénytelenek voltak a h egyek ún. csúcsdíját
folyamatosan emelni. A csúcsdíj az a díj amit a hegymászók fizetnek előre, és ennek fejében a hegy
területére léphetnek. A nyolcezresek fejenkénti csúcsdíja ma 10.000 dollár, de már ez sem visszafogó
tényező a fejlett országok kereskedelmi expedíciói előtt.
Az USA-ban végeztek egy olyan társadalmi vonatkozású felmérést, hogy a túl magas árak sok
szemetet és vandalizmust okoznak („Mindent szabad, mert megfizettem”)
22
Forrás: http://www.doksi.hu
Kereslet-meghatározási módszerek
1. Piacfelmérés
Az alapfeltevés az, hogy egy adott vonzerő látogatottsága és a látogatók fizetési hajlandósága mindig
egy olyan adott szintet fog elérni, amelyet hasonló látogatói igény, utazási költség és egyéb keresleti
tényezők mellett várhatunk el. Ez a módszer alkalmas lehet a magánvállalkozásoknak azért, hogy
vajon érdemes-e befektetniük a fejlesztésekbe. Az általuk nyújtott szolgáltatások árának
megszabásánál óvatosan kell eljárni, mert a háttérszolgáltatások túlzott emelkedése miatt visszaeshet
az adott terület iránti kereslet.
Nemzetközi tényezők:
Országos/helyi/regionális tényezők:
23
Forrás: http://www.doksi.hu
Sajnos a szállások és egyéb üzleti felek nem cserélnek információt a látogatottságról és az árakról,
ezért az összehasonlítás nehéz feladat. Az is általános, hogy a belépődíjak megállapításánál csak úgy
hasraütéses módszert alkalmaznak, vagy olyat, amelyet semmilyen gazdasági vizsgálat nem előz
meg. Még a magánkézben levő parkoknál sem történik ez meg.
Az utazási költség és az attrakciók minősége az, amelyik igen erősen kellene, hogy befolyásolja a
belépődíjakat és a részvételi díjakat. Közép-Amerika és Afrika összehasonlítása az USA
szempontjából. (5-10 dollár/nap). Délamerikai felmérések szerint a turisták jövedelmi viszonyai, az
élmény minősége, a turisták kora és végzettsége valamint a látogatószám alapján kellene az árakat
alakítani. Afrikaiak szerint a látnivaló minősége, az egész utazás minősége és a politikai stabilitás kell
hogy meghatározza a díjakat.
A piaci változásokra olyan gyorsan reagál amilyen gyorsan csak lehet. Ez a módszer kiegészítő lehet
a többihez. Gyorsan felemelni az árakat, és figyelni a kereslet.
24
Forrás: http://www.doksi.hu
1. költség-haszon elemzések
Cél: a költségek megtérülése feletti profitot megőrzési tevékenységekre fordítani
2. Profitmaximalizálás
Cél: minél magasabb profit elérése a látogatószám csökkentése, esetleg kontrollálása mellett
3. Többszintű árazás
Cél: a belépődíjak közötti különbségtétel helyi, belföldi, külföldi, illetve egyéni, csoportos vendégek,
illetve korosztály alapján, valamint az attrakciók egyedisége szerint, vagy éppen tevékenységi kör
szerint (pl. tudományos kutatás és kikapcsolódás)
25
Forrás: http://www.doksi.hu
A belépődíjak típusai:
Nemcsak egyféle belépődíj kialakítására van lehetőség, hanem a terület adottságainak megfelelően
különböző bevételi lehetőségek adottak:
• Parkbelépő
• látogatóközpontba belépő
• használati díjak (szakvezetői díj, kempingezési díj, távcső bérleti díja)
• engedélyek (vadászat, horgászat)
• eladásból származó bevétel (ajándéktárgyak)
helyben közvetlenül (direct on-site collection) : k özvetlen fizetési mód, személyes kapcsolat a
látogatók és a terület dolgozói között, lehetőség a tájékoztatásra, látogatók számbavétele egyszerűbb
közvetett úton (indirekt collection): tour operátorokon vagy más szolgáltatókon keresztül, Pl. szállás,
közlekedés. Kevesebb személyes kapcsolat, de csökkenthető az adminisztratív költség, a
látogatószám is mérhető, de nem kontrollálható olyan jól, a belépő a package árban benne van, a
magas engedély az irodát terheli
A belépőjegyek beszedése történhet egy kijelölt helyen, sorompónál, a nemzeti park bejáratánál, a
látogatóközpontban, vagy ha a terület nem lezárható és nincs lehetőség egy kijelölt helyen belépődíjat
szedni, akkor tour operatoron vagy más szolgáltatón keresztül.
26