Arisztophanész

vígjátékai
Fordította: Arany János

Magyar Helikon • 1968

A Lovagok
 Személyek:

(Nem rang szerint,

hanem felléptök rende szerint,
mint az ó klasszikus
drámaíróknál szokás.)

DEMOSTHENES, NIKIAS, szolgák Démosnál

AGORAKRITOS, hurkaárus
KLEON, szolgák felügyelője Démosnál
LOVAGOK KARA
DÉMOS
Néma személyek

Előadatott a 88-ik olympias 4-ik évében,

Kr. e. 424-ben.
 Démos háza előtt

I1

DEMOSTHENES2
Ejhaj, keservét a bajának! ejhaj!
Hogy Paphlagont,3 az újanvett gonoszt,
Pusztítná el, tanácsostúl, az isten!
Mert, a mióta ez házunkba pottyant,
0005 Ütleg miatt vész itt el a cseléd.

NIKIAS
Pusztuljon el, vádaskodásival,
E fő-fő paphlagon!4

DEMOSTHENES
Hogy vagy, szegény?

NIKIAS
Ebül, miként te.

DEMOSTHENES
Jöszte hát elő:
Sírjunk, Olympos5 nótájára, egyet.

KETTEN (sirnak)

1
A szakaszokat, hol némi nyugpont és gyakran időhaladék is van, csak
számokkal jelöljük, mert a görög drámában nem voltak felvonások. A
színváltozások sincsenek megjelölve, színpadi utasítás is szerfelett ritka, az is
későbbi betoldás.
2
Demosthenes, Nikias a később Siciliában, oly nagyszerű hadjárat után,
elveszett hadvezérek. Itt szolgaként szerepelnek.
3
Szolganév, Kleont érti alatta. (= Paphlagoniai, szó szerint tajtékzó,
pöfögő.)
4
Pöfögő, szájas, gőgös ember.
5
Szomorú dalok szerzője, zenész.
0010 Ühűn, ühűn, ühűn, ühűn, ühűn!

DEMOSTHENES
De mit pityergünk? nem jobb-é menekvést
Keresni, mint csak sírni szüntelen?

NIKIAS
S mi lenne az? szólj.

DEMOSTHENES
Szólj te, hogy veled
Vitázzam aztán.1

NIKIAS
Apollóra! én nem;
0015 Csak mondd ki bátran, aztán szólok én is!

DEMOSTHENES
„Bár mondanád ki, a mit mondanom kell!”2

NIKIAS
Nincs bennem a „mersz”. Hogy is mondanám csak,
Euripides-cifrásan valahogy?

DEMOSTHENES
Ne, csak ne turbolyázd3 a szót nekem,
0020 Hanem találj egy táncszökést - az úrtól.

NIKIAS
No, hajtsad ezt hát szüntelen: „szokunk”.

DEMOSTHENES
Mondom: „szokunk, szokunk”.

1
Mert a heves Demosthenes vezér sokat vitázott Nikiással.
2
Euripidesnél mondja Phaedra.
3
Vágás Euripidesre, hogy anyja zöldségkofa volt.
 NIKIAS
Most tedd utána
„Szokunk”-nak: „el”.

DEMOSTHENES
„Szokunk, el”.

NIKIAS
Jó, nagyon jó.
Most, mintha bőrt1 gyúrnál, szép halkan ejtsd
0025 Elébb: „szokunk” s utána: „el” sebessen.

DEMOSTHENES
„Szokunk el szokunk elszökünk” –

NIKIAS
No hát?
Nem jól esik?

DEMOSTHENES
Zeüsz uccse! csakhogy a bőrt
Féltem, ha így mutatnak a jelek.

NIKIAS
Mitől?

DEMOSTHENES
Hogy elkallódik rólam a bőr.

NIKIAS
0030Legjobb tehát, így lévén a dolog,
Az istenek szobrához menekülni.2

DEMOSTHENES

1
Kleonra vágás. Alább untig ismételi.
2
Szökött szolgák a Theseus templomába menekültek.
 Szo-szo- szoborhoz? Hát hiszesz te istent?3

NIKIAS
Igen.

DEMOSTHENES
S mi a bizonyságod reá?

NIKIAS
Tulajdon engem vert meg, de nagyon.

DEMOSTHENES
0035 Jól megmutattad. De máskép segítsünk. –

Elmondjam a nézőknek, hogy mi baj?

NIKIAS
Nem árt; de jó lesz egyre kérni őket:
Adják jelét, hogy a játszó személyek
Beszéde és játéka tetszik-e?2

DEMOSTHENES
0040 Mondom tehát. Van egy gazdánk nekünk,
Bab-rágicsáló,3 mérges, pórias,
A pnyxi4 Démos,5 zsémbes, álsüket
Vén emberecske. Ujholdkor minap
Megvett ez egy bőrvarga Paphlagont
0045 Szolgául, a legcselszövőbb ravaszt

S árulkodót. Ez a bőrpaphlagon
Hamar kileste gyöngéjét urának,
S hízelgve, farkcsóválva, csúszva-mászva,
Bőrhulladékkal kedveskedve, agg

3
Demosthenes nem igen hisz az istenekben; Nikias ellenben, Thukydides
bizonysága szerint, a babonásságig vallásos volt.
2
Valószínűleg taps, aztán folytatja a másik szolga, a mi következik.
3
Babot, bor mellett, rágcsálni szokás volt.
4
Pnyx a népgyűlés helye egy sziklás dombon.
5
Személyesítve az athenaei Nép.
0050 Urát befonta, és így szólt neki:
„Oh Démos, egy1 pert eldöntvén, fürödj meg,
S egyél-igyál, van három obolod.
Tálaljak ételt?” Akkor, ha melyikünk
Ebédet készít, elragadja, és
0055 Az úrnak ő kedveskedik vele.

Minap is, hogy én lakón2 pitét habartam,

Ármányosan körűlfut, elrabolja
S ő adja fel az én habartomat.
Szolgálni mást az úrnak ő nem enged,
0060 Bennünket elhajt; ott áll, míg ebédel,

Legyezve róla bőrcsapóval a

– Szónokhadat. Majd jóslatot zeneg
Fülébe (mert sibyllás3 az öreg),
S látván, mi együgyű, mesterkedik,
0065 A háziakra rágalmat kohol,

Mi korbácsot kapunk, a Paphlagon

Pedig körülfut a szolgák között,
Zsarol, zavar, ajándékot vesz, és mond:
„Látjátok? én csapattam meg Hylast:4
0070 Ha nem fizettek, meghaltok ma mind!”

És mi – adunk; ha nem, hát az öreg

Úgy ránk tapos, hogy nyolcannyit – nyögünk.
Most hát sietve hányjuk meg, barátom,
Mi útra lesz jobb fordulnunk, s kihez.

NIKIAS
0075 Legtöbbet ér az a „szokunk”, öcsém.

DEMOSTHENES
De Paphlagontól nincs titkolni mód:

1
T. i. egy nap csak egyet, hogy minden napra jusson per és három obol.
Lásd: Darázsok.
2
Demosthenes hadvezér pylosi győzelméről van szó, a spártaiak ellen.
Lásd alább: 368. v.
3
Vakbuzgóan szereti a jóslatokat. (Mint: bibliás.)
4
Egyik szolgát.
 Mindent lát és tud az. A lába, egyik
Pylosban, másik a gyűlésben itt.
S a mint a lábát így széllyelveti,
1
0080 A s-e épen Furtánál esik,

Keze Kapjonban, és esze Lopádon.

NIKIAS
Legjobb ha meghalunk; csak azt találd ki,
Mi lenne a legférfiasb halál?

DEMOSTHENES
Mi lenne a legférfiasb? mi csak?

NIKIAS
0085Legjobb, bizony, ha bikavért iszunk:
Themistokles halála legnemesb.2

DEMOSTHENES
Zeüsz uccse, azt: piros jóféle színbort,
Akkor, tudom, megjő a jó tanács.

NIKIAS
Hogy is ne? színbort! mindig az ivás !3
0090 Hogy tudna jó tanácsot részeg ember?

DEMOSTHENES
Ugyan úgy-e, hé? Vízkannalocska vagy.
Gyalázod a bort, hogy nem ád eszet?
Mi hathatósabb a bornál, ugyan?
Nem látd: az ember, hogyha jót iszik,
0095 Mily dús, pörét megnyerte, végrehajt

Mindent, barátját fölsegéli; boldog.

Hozz hát ki egy kancsóval: az eszem
1
A szintén ily célzatos igazi görög nevek helyett.
2
A görögök azt beszélték róla, hogy számkivetésében bikavért ivott, úgy
ölte meg magát.
3
Úgy látszik, hogy az igazi Demosthenes is szerette a borocskát.
 Hadd áztatom meg s mondok egy okost.

NIKIAS
Oh jaj, hová juttat még italod!

DEMOSTHENES
0100Hát jóra. Csak hozd, én ledőlök itt;
Ha én becsípek, ontom a tanácskát,
Cselecskét, tervecskét, szintúgy szakad.

NIKIAS (elment s visszatér)

Ezer szerencse, hogy rajt’ nem kapának
Míg loptam a bort!

DEMOSTHENES
Mit csinál a Paphlagon?

NIKIAS
0105Jóllakva köz-lepénnyel, a cudar,
Hanyatt a bőr közt horkol részegen.

DEMOSTHENES
Tölts hát nekem bort, vastagon, sokat.

NIKIAS
Áldozz kehelyt „a jó szellemnek”1 elsőbb,
Húzd, húzd meg Pramnion2 jó szellemének.

DEMOSTHENES (ivott)
0110Te tanácsod ez, jó szellem, nem enyém!

NIKIAS
Kérlek, mi az? szólj.

1
Ebéd után, mikor a vegyített bort elvitték s a színbort feladták, az első
ital a jó szellemé (agathu daimonos) volt.
2
Bortermő hegy Smyrna körül.
 DEMOSTHENES
Csend ki csak hamar
És hozd ki a Paphlagon jóslatit,
Míg föl nem ébred!

NIKIAS
Megteszem, de félek,
Hogy a „jó szellem” rosszá változik. (El)

DEMOSTHENES (tölt, iszik)

0115Szolgálok addig is magam magamnak.

NIKIAS
Hogy horkol Paphlagon! hogy durrogat!
Nem sejti, hogy kiloptam féltve őrzött
Jóslásait.

DEMOSTHENES
Bölcs férfi, hozd elő,
Hadd olvasom; te meg tölts innom addig.
0120 Hamar hát! addszi csak, hadd lám hogyan szól.

Ha! jóslat – add csak a kupát hamar!

(Iszik)

NIKIAS
Ne! mit mond a jóslat?

DEMOSTHENES
Tölts másikat.

NIKIAS
A jóslat mondja, hogy „tölts másikat?”

DEMOSTHENES
Oh Bákis!1

1
Híres jós.
 NIKIAS
No, s mi az?

DEMOSTHENES
Kupát hamar!

NIKIAS
0125 Beh sok itallal élt Bákis, a jámbor!

DEMOSTHENES
Gaz Paphlagon, ezt őrized tehát
Oly rég, remegve a tenjóslatodtól!

NIKIAS
Mi az?

DEMOSTHENES
Itt van, benne van, hogy vész el ő!

NIKIAS
No hogy?

DEMOSTHENES
Megmondja a jóslat kereken:
1
0130 Először egy kócárus lesz, ki az

Állam-hatalmat a kezére játssza.

NIKIAS
Egy már az „árus”. Hát aztán? tovább!

DEMOSTHENES
Utána birkaárus2 lesz megint.

1
Eukrates, kinek lenüzlete volt. Perikles halála után, mint demagog, ez
jutott fő hatalomra. Ajándék leső, áruló, idegen, a comoediák szerint.
2
Ez Lysikles, ki a híres Aspasiát nőül vette, és talán ennek segélyével is,
Athenae élére került.
 NIKIAS
Kettő az „árus”. - Ennek sorsa mi?

DEMOSTHENES
0135Uralkodik, míg nála undokabb
Ember kerűl helyette. Akkor elvész.
Az lesz pedig bőrvarga Paphlagon,
A kapzsi, kurjancs, vízroham1 szavú.

NIKIAS
S a birkaárus a bőrvarga által
0140 Kell hogy pusztuljon?

DEMOSTHENES
Isten uccse.

NIKIAS
Jaj!
Honnan kerül még egy „árus”, csak egy még?

DEMOSTHENES
Van még, van egy: a mestersége pompás!

NIKIAS
Miféle, kérlek?

DEMOSTHENES
Megmondjam?

NIKIAS
Biz isten.

DEMOSTHENES
Egy hurkaárus fogja ezt kitolni.

NIKIAS
1
Valami olyas rekedt, mégis lármás hang, mint a hegyről lerohanó vízé.
0145Egy hurkaárus? phí, uram Poseidon,
A mestersége! – Hol kapunk ilyet?

DEMOSTHENES
No majd keressünk. – Itt jön egy, fel a
Piacra, mintha isten küldené. –
Oh boldog hurkaműves, erre, erre!
1
0150 Hágj fel, galambom, te ki megjelentél

E várost s minket is megmenteni.

HURKÁS
Mi baj? minek hívsz?

DEMOSTHENES
Hallgasd meg, gyere,
Mily boldog ember vagy, minő szerencsés.

NIKIAS
Menj, vedd el asztalát, s így a hogy itt áll,
0155 Tudasd az isten jóslatát vele;

Én azalatt majd Paphlagont lesem.

DEMOSTHENES
No, rakd le hát a földre holmidat
S mondj egy imát a földhöz, istenekhez.

HURKÁS
Megvan. Mi baj hát?

DEMOSTHENES
Oh te boldog! oh dús!
0160Oh még ma semmi, holnap szörnyű nagy!
Oh, boldog Athenae dicső feje!

HURKÁS
Mért nem bocsátsz, hogy mossam én a bendőt
1
A színpadra az orchestrumból.
 S áruljam a hurkát? miért nevetsz ki?

DEMOSTHENES
Miféle bendőt, kuksi? nézz oda:
1
0165 Látd-é a nép tömött sorait?

HURKÁS
Igen.

DEMOSTHENES
Te mindezek főkormányzója léssz,
Meg a vásáré, Pnyxé, kikötőé.
Tanácsot lábbal tiprasz, hadvezért
Lehordasz, láncra és börtönbe vetsz,
2
0170 A prytaneionban - latorkodol.

HURKÁS
Én?

DEMOSTHENES
Te bizony. De még nem látsz be mindent:
Hanem kapaszkodj fel csak asztalodra
És nézz körűl a sok szép szigeten.

HURKÁS
Látom.

DEMOSTHENES
No mit? a sok raktárt? hajót?

HURKÁS
0175Igen.

DEMOSTHENES
1
A nézőket.
2
Hol érdemes nagy férfiak ingyen étkeztek, a nép hálájából. De aztán a
Kleon-félék kerültek oda – latorkodni.
 No, s még se vagy boldog nagyon?
Vesd Káriára most a jobb szemed,
A másikat meg Karchedon felé.

HURKÁS
S boldog leszek, ha a szemem kifordul?

DEMOSTHENES
Nem úgy; de mindezt egykor te fogod
1
0180 – Eladni. Mert ama jóslatbeli

Nagy férfiú te léssz.

HURKÁS
De, hogy lehetnék,
Hurkás létemre, oly nagy ember én?

DEMOSTHENES
Hisz ép azért lehetsz nagy, mert olyan
Alávaló, vásári, s vakmerő vagy.2

HURKÁS
0185 Ily polcra én nem méltatom magam.

DEMOSTHENES
Mi a menykőre hát! talán bizony
Furdál a lelked valami – nemessel?
Talán előkelő vagy?

HURKÁS
Nem biz én!
Alólkelő vagyok.

DEMOSTHENES
1
Azt várnók: kormányozni; de mivel a mostani kormányzók hazaárulók, a
költő hirtelen erre fordítja: eladni.
2
Mint ezek a mostani nagy emberek.
 Ezer szerencséd!
0190 Hogy rászülettél a közügyre hát!

HURKÁS
De, jó ember, hisz én nem is tanultam,
Csak a betűket, még azt is roszul.

DEMOSTHENES
Az benned a kár, hogy még rosszul is.
A népvezérlet, nem tanult, nevelt
0195 Emberhez és mivelt erkölcsühöz,

Hanem tudatlanhoz, pimaszhoz illik.

De ne szalaszd el a mit isten a
Jóslatban ád.

HURKÁS
Hogy mondja hát a jóslat?

DEMOSTHENES
Jól, isten uccse! foglyosan, de tisztán:
0200 „Ámde midőn kampó-csőrrel horogújjzatu bőrsas

Megragad egy oktondi kigyót, a vérnek ivóját,

Akkor a Paphlagonoknak elömlik hagymalevesse,
Hurkaszatócsoknak pedig isten nagy diadalt ád,
Hogyha nem a kolbászt árulni tovább is akarják.”

HURKÁS
0205 Hogy illik ez rám? értesd meg velem.

DEMOSTHENES
No, hát a „bőrsas” Paphlagon, ez itt.

HURKÁS
Hát a „horogújjzatú” mi?

DEMOSTHENES
Mintha mondaná,
 Hogy görbe újja mindent elrabol.

HURKÁS
Hát a kígyó minek?

DEMOSTHENES
Világos az.
0210 Hosszú a kígyó, a hurka is az,

A hurka vérszopó, az a kígyó is.

Azt mondja hát, hogy a bőrsast a kígyó
Meggyőzi – ha le nem csepűli szóval.

HURKÁS
Csiklándoz a jóslat. Csak azt csudálom,
0215 Hogy én népet tudnék kormányzani.

DEMOSTHENES
Hisz az potomság. Tedd, a mit teszesz most:
Keverj, gyúrj össze minden közügyet
Gömböcbe, hódítsd a népet, magadhoz
Édesgetvén szakácsi méz szavakkal.
0220 Egyéb kolompos érdemed van immár:

Otromba hang, pimaszság, kofanyelv,

Van mindened, mi a kormányra kell,
A jóslat összevág, s a Pythia.
Tégy hát koszorút s áldozz a Butaságnak,
0225 S légy rajta, hogy leküzdd az embered.

HURKÁS
Ki lesz segítőm? mert fél tőle ám
A gazdag, a szegény meg csak – poszog.

DEMOSTHENES
Van itt lovas jó férfiú ezer,1
Kik őt gyűlölik, majd segítnek ők,
0230 Meg a polgárok színe és java,

1
A lovagok.
 Meg ím e nézők közt is a müvelt,
Meg én velök, s az isten is velünk.
Te csak ne félj: nincs ábrázolva képe,1
Nem merte ábrázolni féltiben
0235 Álarccsináló egy se; mindazáltal

Ráismer a közönség, mert ügyes.

NIKIAS
Oh jaj nekünk, jön már a Paphlagon!

KLEON
Nem fogtok, a tizenkét istenekre,
Örülni mindjárt, ti népárulók!
0240 Hát e chalkisi kancsó mit keres?

Hogy Chalkis elszakadjon, abba’ jártok?2

Dögöljetek, ti gaz nép, vesszetek!

DEMOSTHENES
Hé, hé, hová futsz? Nem maradsz? ne hagyd el,
Nemes barátom, hurkás,3 az ügyet! –
0245 Lovag férfiak, segélyre! itt az óra. Hej, Simon,

Hej, Panaitios,4 ti a jobb szárny felé vonuljatok! –

Már közelgnek: fordulj vissza, küzdj erősen, védekezz,
A fölvert por is mutatja érkező csapatjokat.
Szembe hát, és nyomd erősen, és verd vissza Paphlagont.

KAR
0250 Üssed, üssed a gaz embert, a lovagrendzavarót,

Kapzsi vámost, pénz-sülyesztőt, martalék Charybdisét,

A gazembert, a gazembert - többször is kell mondanom:
Mert gazember ő mindennap, és napjában többször is.

1
Kleonnak színészi álarcát senki sem merte megcsinálni. Aristophanes
maga játszotta el, befestve arcát.
2
Azon csekély körülményből, hogy (tiltott) chalkisi kancsóból isznak, azt
a nagy vádat süti ki, hogy összeesküdtek Chalkis fellázítására Athenae ellen.
3
Megszeppent és futni indult.
4
Simon, Panaitios, a lovagok hadnagyai.
 Hanem üssed és szorítsad, és zavard meg és kavard,
0255Köpj szemébe, mint mi tesszük, és üvöltve menj neki.
Ám vigyázz, hogy el ne fusson, mert van egérútja sok,
Mint Eukrates egyenest a korpa közé menekült.1

KLEON
Oh, öreg törvénytevőim, háromoblos véreim,2
Én hizlallak, kurjongatva mind jogost mind jogtalant:
0260 Védjetek hát, mert megvernek ím ez összeesküvők!

KAR
Méltán is, mert a köz földet nyilhuzatlan3 elnyeled,
S bizgatván a számadókat, újjal egyre nyomdosod,
Hogy melyik a vackor köztük, melyik érett, zsendülő;
S azt vigyázod, hol egy polgár, a ki gazdag s együgyű,
0265 Jó családból származott, de perpatvartól rettegő:

S ha találsz egy szájatáti perkerűlőt, messziről

Cherzonézbul is horoggal ide rántod s leszeded,
A ki éretlen, hagyod még, ezt, hogy érett, bekapod.

KLEON
Hát ti is mind rajtam estek? Értetek bánt engem ez,
0270 Mikor indítványt akartam tenni épen, férfiak,

Hogy vitézségért a város néktek állítson szobort.

KAR
Nézd a nyeglét, sima irhát! hogy rászedne minket is,
Mint a vén naposbirákat4 megtréfálna csúfosan.
De, ha győzne álnoksággal, itt az öklünk, megveri,
1
Vádoltatván e demagog, lisztet osztott ki, s újra lekenyerezte a népet. V.
ö. 130. v.
2
Ez apostrophe a Bírákhoz szól, kik nincsenek jelen a színpadon, de ott
ülnek a nézők közt.
3
A köz földet a polgárság közt nyilas számra ki kellett osztani. Nyilas:
kleros.
4
Heliastákat. Különben nem a naptól (helios), hanem a helytől
neveztetnek így, ahol bíráskodtak. De napidíjat kaptak (3 obol) s így a
naposbíró nem helytelen.
0275 Vagy ha ettől félrekushad, lábbal is felrugjuk őt.

KLEON
Ohjaj, város! ohjaj, népem! mily vadak gyomroznak itt?

KAR
Ilyen ordítással szoktad tönkre tenni városunk.

HURKÁS
Hanem én meg túlordítlak, s hangommal kergetlek el.

KAR
Ha legyőzöd ordítással, úgy az „Éljen!” te leszesz,
1
0280 Szemtelenségén ha túljársz, mindnyájunké a lepény.

KLEON
Ezt az embert én bevádlom, hogy titkon a spártai
Gályákon kolbászkötéllel2 űzi a csempészetet.

HURKÁS
Be, biz isten, én meg őtet, hogy üres hajóval a
Prytaneionba evezvén,3 tele hassal távozik.

DEMOSTHENES
0285Isten uccse! tiltott árut visz ki: húst és kenyeret,
S drága halneműt, minőre Periklest se méltaták.

KLEON
Itt dögöljetek meg mindjárt.

HURKÁS
Háromszorta túlkiáltlak.
1
A jutalom. Némely zeneversenyben lepényt kapott a győztes.
2
Hadiszert, tehát hajókötelet is, az ellenséges spártaiaknak eladni tilos
volt.
3
Lásd fentebb 170.
 KLEON
Én ordítva ordítlak le.

HURKÁS
Én károgva károglak le.

KLEON
Légy vezér csak: hogy feladlak!

HURKÁS
Orját metszek a hátadból.

KLEON
0290Letöröm még hetyke szarvad.

HURKÁS
Görbe útjaid bevágom.

KLEON
Nézz szemembe hát, s ne pillants!

HURKÁS
Én is a piacon nőttem!1

KLEON
Szélyeltéplek, hogyha mukkansz.

HURKÁS
S én lerondítlak, ha
csácsogsz.

KLEON
Én lopok, s bevallom; te nem.

HURKÁS
1
Azaz ő is tud szemtelen lenni.
 Hermes1 uccse, a vásári!
Én elesküszöm, ha látják.

KLEON
Sarlód a máséba vágtad:
0295Én feladlak a prytanoknak,
Hogy nem adsz az isteneknek a belekből tizedet.2

KAR
Oh te gonosz, oh gyűlölt
Szájaló! vakmerőségeddel
Mind egész föld telyes, mind egész népgyűlés,
0300 Vám-, adóhivatal s a bíróságok, oh pocsolya-lubickoló!

Ki egész városunk összevissza habarád,

És ki Athenaét süketté ordítoztad, mialatt
Szirten állva, tinnhal módra lested jőni az adót.3

KLEÓN
Tudom én, e dolgot régen honnan tákolják nekem!

HURKÁS
0305Ha te bőrt tákolni nem tudsz, én se hurkát tölteni.
Te, ki hitvány marha bőrét rézsut metszve árulod
A paraszt népnek csalárdul, hogy mutasson vastagot,4
Melyet egy nap sem viselve, két tenyérnyivel kinyúlt.

NIKIAS
Hát biz isten, velem tette – hogy nevetség tárgya volt
0310 A falumban és barátim közt egészen a dolog,

Pergasosba5 még nem értem, s úsztam a bocskorba már.6

1
Az agorán, mely vásártér is volt, álló Hermes.
2
Erre, úgy látszik, megdöbben a hurkás, kell hogy a Kar biztassa.
3
Mint ki szigonnyal lesi, mikor jő a heringféle sereges hal: úgy leste az
adót.
4
Ma is így tesznek.
5
Egy attikai község (demos). Állítólag odavaló volt Nikias vezér.
6
Úgy kitágult a rossz vékony bőr.
 KAR
Szemtelenségedet nem kitűntetted-é, melybe bíznak
csupán
A vezér szónokok?
S melybe bíztodban, te, mint fő, a „társak” kövérjeit1
2
0315 Úgy fejed, hogy könnyes szemmel nézi Hippodam fia.

Ámde jelen van e férfiu, nálad ezerszer is a ki gonoszb,

örömemre,
S ez letorkol, túltesz rajtad (a szeméből látom én)
Ravaszsággal, merénnyel, és
Hízelgő beszédivel.
0320 De most te, ki onnan származál, honnan főfő vezérink,

Mutasd meg, hogy kutyát sem ér az a finom müveltség.

HURKÁS
No, halljátok tehát, minő országos férfiú ez.

KLEON
Nem hagysz megint... ?

HURKÁS
Nem, uccsegen! én is csak oly
selejtes
Vagyok...

KAR
S ha nem tágít, feleld: „Csak oly hitvány
szüléktől.”

KLEON
0325Nem hagysz megint... ?

HURKÁS
1
A szövetséges városok gazdagabb polgárait.
2
Az alább is előforduló Archeptolemos, egyike Athenae nagyjainak, ki
elvonulva rosszalta a demagogia rakoncátlanságit, de tenni nem mert ellene.
 Nem, uccsegen!

KLEON
De, uccsegen...!

HURKÁS
Poseido
n-
Szentuccse! az első szóért1 verekszem meg elébb is...

KLEON
Oh jaj! bizony megpukkadok.

HURKÁS
Nem engedem, azért se !2

KAR
Engedd, engedd az istenér’, hadd pukkadjon meg itt helyt.

KLEON
Miben bízol, hogy énvelem csak szóba állni is mersz?

HURKÁS
0330 Hát, mert beszélni jól tudok, savát-borsát3 megadni.

KLEON
Beszélni, lám! Igen, ha egy silány ügy rád szorúlna,
Nyersen felaprítnád, tudom, s szájízre megcsinálnád.
Ha egy zsellér, külföldi, vón’ ellenfeled, s te éjjel
Magolva, nappal úton-útfelen motyogva mindig,
0335 Csak vízzel élve, s próbakép úntatva ismerősid,

Nagy szónoknak hinnéd magad.4 Bohó, mily esztelenség!

1
Azért, hogy ő beszélhessen elébb.
2
Hurkás a szót nem engedi, amit a Kar furcsán elfordít.
3
Mint hentes.
4
Kezdő szónokok gyötrődését festi. Később Demosthenesnek is ilyet
hánytak szemére.
 HURKÁS
S minő itallal élsz te, hogy kivitted, hogy e város,
Egyes-egyedűl teáltalad lenyelveltetve, hallgat?

KLEON
Állíts velem hát szembe még egy férfiút, velem, ki
0340 Rántott hallal ha jóllakám s egy kanna bort megittam,

Pylosban a vezéreket megnyaggatom hazulról.

HURKÁS
Én meg, ha marha-bendőből vagy disznó gömböcéből
Bevertem és ráittam a levét is, meg se mosdva
Letorkolok minden rétort, s lefőzöm Nikiást is.

KAR
0345A többi csak mehet, csupán az nem fér a fejembe
A dolgodból, hogy a levét hogy szürcsölöd magad ki?

KLEON
Azért ám, hogy csukát eszel,1 meg nem töröd Milétust.
HURKÁS
De sódarral ha jóllakám, kincses bányát találtam.2

KLEON
Én ám, berontva, szétütök erővel a Tanács közt.

HURKÁS
0350Én meg neked az alf....d megtöltöm, hurka helyett.

KLEON
Én meg kitollak innen, a farodnál fogva, két-rét.

1
Miletusnál sok (tengeri) csukát fogtak. Miletus lázadni kezdett, s Kleon
most épen abban fáradoz vala, hogy megtartsa őket az Athenae iránti
hűségben. Azt mondja hát Hurkásnak: könnyű miletusi csukát enni, de nehéz
Miletust megzabolázni.
2
Olyan úr vagyok, mintha kincset találtam volna.
 KAR
Poseidon uccse, engem is kidobj akkor, ha ezt ki!

KLEON
Bitóra kötlek, szemtelen.

HURKÁS
Feladlak gyávaságodért.

KLEON
A bőröd cserzőpadra jut...

HURKÁS
Lenyúzom tolvaj-zsákodat.1

KLEÓN
2
0355 A földre kiszegeztetem.

HURKÁS
Tokányhússá3 aprítalak.

KLEON
Lekoppasztom szemszőreid.

HURKÁS
Kimetszem a zúzádat én!

DEMOSTHENES
Zeüsz uccse, hentes módra, fölfeszítve
Száját pecekkel és kihúzva nyelvét,
Megnézzük, a szájátul alf....éig,
4
0360 Nem borsókás-e, mint disznó szokott.

1
A bőrödet, mely tolvajzsák, mert lopottat eszel.
2
Mint száradni a bőrt.
3
Paprikás.
4
Egy sertés nyavalya.
 KAR
Van melegebb, látom én, mint a tűz – s van beszéd
Szemtelenebb, mint e városban a mi szemtelen.
Látd-e, nem megy roszúl a dolog:
Rajta hát és kalold, és ne félig nagyold; már derékon
fogád:1
0365 Most, ha még egy támadással megpuhítod emberűl,

Gyávának fogod találni; ismerem szokásait.

HURKÁS
Teljes életén keresztül ilyen volt ez, és midőn
Embernek mutatkozott is, más vetését hordta be.2
Most pedig fán szárogatja a hozott kalászokat,
0370 El akarván őket adni s jó váltságra tenni szert.

KLEON
Tőletek semmit se félek, a míg él a bölcs Tanács,
S az öreg Nép álszemélye ottben együgyűsködik.

KAR
Lám, minő szemtelen egy dög ez, még csak a színe sem
változik,
A mi volt, az marad!
3
0375 Ám legyek, ha nem gyűlöllek, a Kratinos matraca

1
Mint a birkózó.
2
A pylosi dolog. Röviden ez. A peloponnesusi háború alatt az atheneiek,
Demosthenes vezérlete alatt, Peloponnesus nyugati partján, Pylos elpusztult
város mellett, erődöt rögtönöztek. A spártaiak ezt szárazon ostrom alá vették,
vízen pedig az athenei hajóhad blokade alá vette a szemközti Sphakteria
szigetét, hova 400-on felül levő spártai csapat beszorult. Kleon Athenaeben
rágalmazta a hadvezéreket, hogy e maroknyi spártait nem bírják elfogni, s azt
a bolond ígéretet tette (Thukydides is maniá-nak nevezi), hogy ő két hét alatt
elhozza. Szaván fogták, s bár szabadkozott, elküldték. Csakugyan – nem
Kleon, hanem Demosthenes - kemény csata után elfogott a 400-ból vagy 300-
at, s azokat Kleon nagy diadallal Athenébe vitte. A többi elesett.
3
Vígjátékszerző. Öreg volt és részeges. Lakomán nem tarthatta vizét,
matraca tehát nem volt tiszta.
 S Morsimos1 tragoediáját énekelni kénytelen.
Oh te, ki minden ajándokos ügyre leszállsz, kirabolni
virágai mézét,
Bár kihánynád, ép oly könnyen mint bevetted, falatod!
Hadd énekelnem mindig ezt:
0380 „Jó sorsban igyál, igyál!”

Jó kedviben az Iuliszi öreg2 gabnakufár is

Tudom „Paeánt” dalolna rá és vídám „Bacchebacchost”.

KLEON
De szemtelenségben rajtam ki nem fogtok, biz isten!
Vagy Zeüsz oltárlakomáiban többé ne részesüljek.3

HURKÁS
0385S én, a pofoncsapásra, mit gyermekkoromtul óta
Soknál is többet kaptam, és a hány vágást a késsel,
Mindarra esküszöm, hogy túlteszek rajtad e részben,
Vagy hát hiába nőttem vón’ ily nagyra, hulladékon?

KLEON
Eh, hulladékon mint az eb! gaz állat, hát hogyan mersz,
4
0390 Ebkoszton hízva, ebfejű majommal szembe szállni?

HURKÁS
Zeüsz uccse, sok csinyt tettem én gyermekkoromban
ilyet:
Rászedtem a bölléreket, magam el-elkiáltva:
„Ni, fecske, fecske! gyermekek, látjátok-é? tavasz van!”
0395 Felnéztek, és míg bámulák, elloptam tőlük a húst.

KAR
Ej, csintalan egy húsdarab! furfangosan kilelted:

1
Gyenge tragoediákat írt.
2
Azokkal tartok, kik e helyet Simonidesre értik. V. ö. Béke: 665 v.
3
Azaz, legyek eltiltva a szentségektől.
4
Mely erősebb is ravaszabb is. Magát érti.
 Mint a csalánevő,5 te is „fecske előtt” oroztál.
HURKÁS
Még rajta sem kaptak bizony; s midőn egy észrevette,
Vápámba dugtam hirtelen, s esküdtem mennyre-földre,
Úgy hogy, ki látta tettemet, egy szónok, felkiálta:
0400 „No, e kölyökből nincs eset, hogy népvezér ne váljon!”

KAR
Jól is hozzávetett; hanem könnyű volt azt belátni,
Ki a rablást elesküvéd, s hús volt az alf….dben.

KLEON
Én vakmerő szád bétömöm, vagy mindkettőtökét is,
Kirontok, mint zúgó vihar, s lecsapván a magasból
0405 Mind összevissza földet és tengert felháborítok.

HURKÁS
Én meg szedem-veszem hamar hurkáimat, s a vízen
Jó széllel útra indulok, kiáltva hogy „gebedj meg!”

DEMOSTHENES
Én meg, ha rést kap a hajó, a szivattyúhoz állok.

KLEON
Déméter uccse, szárazon el nem viszed Athenae
2
0410 Sok ellopott talentumát.

KAR
Vigyázz! le a vitorlát!
Északkeletről támad egy árulkodó hamis szél.

HURKÁS
Te tíz talentumot kaptál Potidaeából, tudom jól.

5
Vagy csalán vagy tengeri puhány, melyről azt tartották, csak addig jó
enni, míg a fecske haza nem jő.
2
Vádolja olyannal, amit Hurkásnak még alkalma sem volt tenni.
 KLEON
No s aztán? egy talentomért nem hallgatnál belőle?1

KAR
Elvenné, látom, szívesen. – Le a vitorla-póznát!
0415 A szél lohad.

KLEON
Négy pert varrok nyakadba, száztalentumost.

HURKÁS
Én, harckerűlésért, huszat; lopásért többet mint ezert.

KLEON
Én meg feladlak, hogy templomfertőztetők2 az őseid.

HURKÁS
Fel én téged, hogy nagyapád csatlósa volt...

KLEON
Kinek? beszélj.

HURKÁS
No, Bűrszinának,3 Hippias nejének.

KLEON
Gaz vagy.

HURKÁS
Róka vagy.

KAR
0420 Üss rá csak, emberűl.

1
Hurkás gondolkozóba esik.
2
Az úgynevezett kyloni szentségtörés. (Thuk. I. 126. stb.)
3
Hippias zsarnok; a neje Mürsina volt, de a bőrre célozva, ferdít (bürsza:
bőr, tájilag: bűr).
 KLEON
Jaj, jaj! hogy vernek az össz’esküvők!

KAR
Üsd emberül, gyomrozd agyon, taposd ki a belét, meg a
Százrétüjét is; jól megintegesd ám!
Oh, címeres nagy húsdarab, vitézebb lelkű mindnél,
Ki megjelentél, városunk megvédni és magunkat,
0425 Mily bölcsen és ármányosan kiforgatád beszéddel!

Hogyan dicsérhessünk fel úgy, a mily nagyon örűlünk!

KLEON
Nem volt előttem ez titok, Demeter uccse! hogy mit
Faragnak itt: tudtam, mikor enyvezték és szögezték.

KAR
Ej, hát te már kerékgyártó munkát semmitse mondasz?

HURKÁS
0430Argósi tetted nálam sem titok:
Békítve színleg az argívokat
Valóságban Spártával fújsz követ.
Azt is tudom, miről fújsz; a rabok1
Felől koholtok s pőrölyöztök ott.

KAR
0435Derék, derék! ha ő enyvez: kovácsolj.

HURKÁS
S majd összeforrasztják, onnanvalók, itt.
De nem adhatsz annyi pénzt, aranyt, ezüstöt,
Küldözve hozzám cimboráidat,
Hogy el ne mondjam Athenaenek ezt.2

KLEON
1
A pylosi rabok kiszabadítása felől.
2
Hogy a haza elleneivel titkon cimborálsz.
0440Én meg repűlök a Tanácsba rögtön,
Feladni a ti árulástokat:
Hogy cimboráltok a városban éjjel,
A méd1 királlyal hogy esküdtök össze,
S Boeót turóval2 mit ragasztatok.

HURKÁS
0445 Hogy kél Boeótiában a turó?

KLEON
Herakles uccse! mindjárt leterítlek. (El)

KAR
No, most mutasd ki, hé, minő eszed
Minő fortélyod van, nemcsak mikor,
Mint mondod, a húst a vápádba dugtad:
0450 Fuss a Tanácsba, száguldj és rohanj,

Hová betörve most elvádol az

Bennünket egyig és ordítva ordít.

HURKÁS
Megyek hát, így a mint vagyok; csupán
A kést rakom le s a hurkát előbb.

KAR (hájat adva)

0455Ne, kend meg ezzel a nyakad körül,
Hogy majd kicsúszhass a sok vád alól.

HURKÁS
Jól mondod, és mint tornamester,3 ezt.

KAR

1
Perzsa
2
Boeotia híres volt túrójáról. Kleon csak metaphorában beszél, hogy
Boeotiával is trafikálnak; a Hurkás kérdése aztán kihozza sodrából.
3
Ki a vívókat megkente, hogy birkózásban könnyebben kicsúsz-hassanak
az ellenfél kezéből.
 Ne, kapd be még e fokhagymát.

HURKÁS
Minek?

KAR
Hogy mérgesebben harcolj, mint kakas.1
0460 De már siess.

HURKÁS
Futok.

KAR
S eszedbe jusson,
Hogy csípj, harapj, rúgj, a búbját kitépd,2
Megedd taréját – vagy vissza se jőj.
(Hurkás el)
( Kommation)
Menj csak örömmel, s végezd a miként én óhajtom,
Őrizzen a vásárbeli3 Zeüsz, hogy győztesen ismét
0465 Térj vissza mihozzánk a harcból s koszorúktól

elboritottan. –
Ti meg itt anapaestusainkra figyeljetek, oh minden
Zenemértékben már magatoktól gyakorolt izlésü
közönség.
(Parabasis)
Ha előbb minket fölkér valamely régebbi komoediaszerző,
Hogy a nézőkhöz fordúlva, saját szavait tolmácslani
jőjünk:
0470 Bizony egykönnyen meg nem nyeri azt. De ma költőnk

érdemes erre,
Mert gyűlöli, a kiket épen mi, s igazat mer mondani
szembe,
1
A kakasviadal megvolt már Athenaeben; s a viadort fokhagymával
mérgesítették fel.
2
Kleont is mint kakast képzeli.
3
Az agorán álló.
 És bátran síkra kiszáll a Typhón, az üvöltő vészvihar ellen.
De mivel, mint mondja, közűletek őt bámulva sokan
keresik fel
S faggatják, mi okon nem kért már régen kart,1 maga
nevében:
0475 Ránk bízta, hogy erről is szóljunk. Nem esett, úgymond

hülyeségből
Rajta, hogy ezt halogatta, hanem mert az volt a
vélekedése,
Hogy minden munkánál nehezebb a vígjáték-betanítás;2
Mert járnak utána sokan, de kegyét ritkának nyújtja
közűlök.
Ismerte továbbá a ti muló, egy-évi3 szeszélyteket, és hogy
0480 Kedvenc íróitokat ti mikép hagyjátok cserbe, ha vénűl;

Tudta, hogyan járt Magnés költő, haja immár őszbe

borúlván,
Ki pedig diadaljeleit oly sok versenyben győzve üté fel,
Mindennemü hangot utánozván nektek: lantolva, repesve,
Lydizálva, gubóbogarazva, magát békának zöldre
befestve,4
0485 Nem elégített ki, s azon végzé aggkorban – mert soha

ífjan –,
Hogy vénségére kipisszegték, elfogyván csintalan élce.
Aztán jut eszébe Kratínos5 is, a ki olyan dicséretes árral
Hömpölyg vala a sík földeken át, s álltokból mosva ki,
vitte
A tölgyeket, a platanuszt, s minden versenyfeleit,
gyökerestül:
0490 Lakomán sem hangzott más dal, mint: „Dóró figetalpu

cipője...”

1
A színköltő kart kért, ha darabját elő akarta adatni. A költséget egy
gazdag vállalkozó ingyen fedezte: a choregus. Azután a költő maga tanította
be darabját a színészeknek.
2
Kart kérni, v. darabot tanítani tehát annyi, mint föllépni a művel.
3
Egyik előadástól másikig.
4
Vígjátékai címeiből.
5
Lásd: 375.
 És a „Remek ének mesteri”-nél,1 úgyannyira élte virágját.
Most elnézitek őt eszelősen támolygani, senkise szánja,
Miután a lant tekerője kihullt s idegében semmi feszesség,
Összhangja pedig szétbomladozott; maga lézeng őszen
alá s fel,
2
0495 Mint Konnas, hervadt koszorúval, s mindig szomjazva

veszettűl,
Kinek annyi babérja után most a prytanok3 közt kellene...
innya,
S nem firkálni, de nézni4 kenetten Dionysos szobra
tövéből.
Mennyi boszantást állott ki Kratés5 s fitymálást tőletek,
ámbár
Kicsi költséggel6 titeket gyakran megvendégelve bocsát el
0500 Józan ajakkal rágcsálva elő sok finom városi élcet;

Ez az egy még birja ugyan valahogy, hol bukva szegény

feje, hol nem.
Ettől7 borzadva halasztá ő felléptét mindig: azonkűl
Evezősnek kell lennie,8 mondá, mielőtt kormánypadon
űlne,
Azután őrködve hajó orrán, a széljárásra figyelni,
0505 Úgy végre vezetni magára hajót. Nosza hát, mind ennek

okáért
Hogy ilyen józan vala, és dőrén tengerre,9 locsogni, ki nem
szállt:
Riadozzon most neki a hullám! tizenegy dísz-sajka
kövesse

1
Dalok kezdetei Kr. vígjátékaiban
2
Konnas, jeles zenész, de vénségére hitvány csavargó, kinek szava nem
jár.
3
V. ö. 170.
4
Nézni, a színkörben, fő helyről.
5
Ez is komoedia-szerző.
6
Kevés szellemmel.
7
A vígjátékírók ily sorsától.
8
Alantibb fokon kell kezdeni.
9
Folytatja a hajós hasonlatot.
 Lenaeusi1 nagy zajjal haza, hogy szíve szerénti
Vágya betelvén, hadd távozzék ragyogó arcával a költő!

FÉL KAR (Strophe)

0510 Lovag király Poseidon, kinek ércpatáju mének
Nyerítése, robajja tetszik, és a
Sereget vivő kékorru sebes hajók,
S a fiatalság versenye,
Mely harcszekerén begyeskedik,
2
0515 S futtat – tönkrejutásig,

Jer, jer, légy ma velünk, te arany szigonyu,

Csellék ura, Sunium őre,
Kronosfi, Geraistios, kedveltje Phormionnak3
S Athenaenek, valamennyi isten közt, mostani harcán.

KAR (2. Parabasis)

0520 Emlegessük dicsérettel, hős apáinkat, hogy ők
Férfiak, s e honhoz méltók - s a palástra4 - voltanak.
Kik gyalog csatában úgy, mint gályavértes harcokon
Mindenütt és mindig győzve, városunkat emelék.
Mert közűlök soha egy is, látva ellenink hadát,
5
0525 Nem számlálta, sőt megannyi „Győző” lett a kebelök.

Vagy, ha olykor vállra estek volna, egy vagy más csatán,

Hát leverték szépen a port, eltagadták a bukást,
És birokra mentek ismét. Egy vezér se kért bizony

1
Bacchusi. A dionysiák (Bacchus ünnepei), melyeken színi előadások is
voltak, kétszer tartattak évenként: tavasszal (ezek nagy v. városi
dionysiáknak mondattak) és ősszel, melyek kis v. mezei dionysiáknak,
többnyire pedig lenaeák-nak (sajtó- azaz szüreti dionysiák) neveztettek. Ez
utóbbiak olykor Attika más községében folytak le, a színi előadás azonban
valószínűleg mindig Athenae-ben volt, hová a kis Attikából könnyen
berándulhatott az ünneplő sokaság.
2
Lótartással, vagyonilag.
3
Tengeri hadvezér.
4
Athena istennő pepluma, melyre a haza iránt érdemesek nevei
behímeztettek.
5
Tulajdon név kétértelműleg.
 Tartást azelőtt magának, sürgetvén6 Kleainetost.
2
0530 Most, bezeg, ha ingyen tartást nem kap és előülést,

Úgy nem harcol, mind azt mondja. Ámde mi készek

vagyunk
Városunkat, isteninket védni bátran, díj nekűl;
És ezért semmit se kérünk, azt kivéve, hogy, ha majd
Béke lessz és fáradalmink kipihenni jó idő:
3
0535 Ne gyűlöljetek hajunkért és ha nyalkán öltözünk.

FÉL KAR (Antistrophe)

Oh városőre Pallás, te, ki e csatákon úgy, mint
Dalokban s hatalomra mindenek közt
Kitünő hazának gondviselője vagy,
Jer, jer elő, hozván veled
0540 A táboron és csaták között

Minket célrasegítő
Nikét,4 mely kegyelője a karbelinek
S győzelmet ad elleneinken!
Jelenj meg azért ma itt; mert ím e férfiaknak
0545 Mindenképen diadalt szerezned, ha valaha, most kell.

KAR (Antepirrhema)
A lovak dicséretéül mondjuk el, ha mit tudunk.
Méltók a magasztalásra: mert sokat tűrtek velünk,
Sok rohamban és csatában helyt állottak hősileg.
Szárazföldön a mit tettek, még nem oly bámúlatos,
0550 Mint midőn a ló-hajókra béugráltak emberül,

Véve korsót harcfi módra, és fokhagymát és vöröst.5

Azzal evezőre kaptak, épen mint mi emberek,
S hozzálátva felnyihogtak: „Ihhahah! ki nem mozog?”

6
Kl. írt törvényt a prytaneumi ebédek szabályozására, s valószínű, hogy
őt bízták meg az engedély-adással.
2
Színházban, gyűlésben stb.
3
A lovagok finomul gondozott nagy hajat viseltek. A törvény csupán
nekik engedte.
4
Győzelem istennője.
5
Útravalót, mint a katonák.
 „Jobban meg kell fogni! Rajta! Mért nem húzod, te
kesely?”
0555 Majd Korinthusban kiszállva, ottan a csikófogúk

Almot ástak körmeikkel, s szalmahozni mentenek;

Enni meg, a táskarákot1 úgy evék, mint lóherét,
Partra hogyha mászott egy-egy, sőt a mélyből kivonák;
Úgy hogy, mint Theóros2 mondá, így szólt egy korinthi rák:
0560 „Borzasztó ez, oh Poseidon, hogy menekvésem sehol,

Szárazon sincs, tengeren sincs, már e lovagok miatt!”

1
Korinthusiak gúnyneve.
2
Valami hízelgő hitvány ember, Alkibiades körül. Lásd: Darázsok. 40. és
406.
 40

KAR (Hurkásnak, ki már jő vissza a Tanácsból)

Legkedvesebb, legbátrabb emberünk,
Oh mint aggaszta távollételed!
De most, hogy itt vagy ép bőrrel megint,
0565 Tudasd velünk, hogy folyt le a vita?

HURKÁS
Hogyan folyt volna? „Győző” a nevem.

KAR (Strophe)
Méltó hát ujonganunk most. Oh te jó-hír mondó,
S tettel a híredet messze túlszárnyaló!
Hogyha elmondanád részletesen nekem mind egész
dolgodat,
0570 Messze útat is megtennék, úgy kivánom hallani.

No, csak bátran kezdd el tehát, hogy örvendjünk neked mi

mind.

HURKÁS
Méltó is e dolgot meghallani.
Menék utána innen egyenest:
Ő már kitört volt benn, s mennydörgedelmes
0575 Beszédben szórta rémkép-vádjait

A lovagokra, szirtdobálva, és
Nevezve őket összeesküvőknek
Mint bizonyost már. A Tanács1 fülelt,
Lelkébe’ fölburjánzott a gyanú,
2
0580 S felvont szeműiddel mustárt pislogott.

Én, látva hogy bevette a beszédet

S a nyegleséggel rá van szedve már:
„No, Gazság és Csalás – mondok – Hazudság,
Otrombaság és szemtelen Pofa,
1
Ne valami 12 tagú testületet, hanem a nagy néptanácsot képzelje az
olvasó. (Bulé.)
2
Azaz csípősen, mérgesen. Más helyen tormanézés fordul elő.
0585 S Piac, te, hol nevelésemet nyerém,
Pergő, merész nyelvet most adjatok
S trágár beszédet!” – E fohászkodásra
Jobbról nagyot durrant egy táglikú:1
Én jó jelnek vevém s a rácskaput
0590 Belökve farral, és kitátva számat

Rikolték: „Oh Tanács, jó hírt hozok

S először is tinektek mondom el:
Miót’ a háború kitört, soha
Olcsóbbnak a szárdellát nem tudom.”
0595 Egyszerre arcuk síma lőn, s nekem

Koszorút szavaztak e jó híremért;

Én meg, nagy-titkolózva, sebtiben
Mondám: vehetnek ob’lával2 csomóját,
Csak foglalják le az edényesek
3
0600 Minden csanakját. Tetszés-zaj riadt

S mind rám vigyorgtak. Ő meg, Paphlagon,

Élvén gyanúval, és tudván, minő
Beszédeken kap a Tanács leginkább,
Indítványozza rögtön: „Férfiak!
0605 Ezen szerencsés hírre, áldozatkép

Vágjunk az istennőnek4 száz ökört.”

Ráhagyta ezt is a Tanács megint.
Én, látva hogy legyőztek „marhasággal”,
Kétszáz ökörre csaptam fel legott,
0610 És Artemisnek ezrivel javaslám

Kecskét levágni holnap áldozatra,

Ha piszka-halból száz lesz egy obol.
Most újra énrám bámult a Tanács.
Ő, hallva ezt, vadat beszélt ijedten,
0615 S már vonszolák ki prytanok, poroszlók;

S felállva mind, zajongtak a halon;

1
Mennydörgés helyett, mely jó omen volt jobbról.
2
Egy obolusért egy egész csomót.
3
Minden edényt, hogy a halakat hazavihessék. Csanak: rosszféle, v. törött
cserépedény.
4
A város védje, Athena.
 Ő esdekelt: csak kissé várjanak
És hallgassák ki Spárta hírnökét,
Mert újra békét jött ajánlani.
0620 De mind egy szívvel-szájjal ráriadtak:

„Most emlegetni a békét, bolond?

Megsejtették, hogy olcsó a halunk;1
Nem kell a béke: csak hadd folyjon a harc!”
S kiáltozák, hogy őket a prytánok
0625 Bocsássák szélyel, egyszersmind, körül,

Ugrálva már ki a rostélyzaton.

Én meg, kiszökve, megvevém a téren
A kóriándrom és párhagyma félét
Mind a mi volt, s kedveskedém nekik
0630 A szárdinához ingyen fűszerűl.

Nagyon köszönték és megéljeneztek,

Úgyhogy az egész Tanácsot megvevém
Egy obol-ára kóriándromért.

KAR (Antistrophe)
Megtevél hát mindent, a mi a sükerre kellett,
0635 S a ravasz, nála ravaszabbra s olyanra lelt,

Ki csalárdsággal és síma beszéddel őnála még ékesebb.

Most ahoz láss, hogy vitézül küzdd le a mi hátra van:
És mi régi jó’karattal bajtársid leszünk, tudod.

HURKÁS
De íme itt jő már a Paphlagon,
0640 Egy hömpölygő, kavargó néma hullám,

Elnyelni kész. Júj, múmus-adta dölyfe!...

KLEON
Ha meg nem öllek – lévén bennem egy csöpp
A régi cselből – pukkadjak meg itt!

HURKÁS
Fenyegetsz: örűlök; dölyföd kacagom,
1
T. i. van eleség bőven a városban: hogy békülnénk most!
0645 És táncolok rá, kukorékolok!

KLEÓN
Déméter uccse, egy napig se éljek,
Ha ki nem eszlek az országbul is.

HURKÁS
Egyél ki hát no! én meg hát kiiszlak,
Ha mindjárt meggebednék is belé.

KLEON
1
0650 Pylosban nyert előhelyemre mondom:

Elvesztelek.

HURKÁS
Előhelyedre? hogyne!
Megérem: a kakasülőre jutsz.

KLEON
Bitóra kötlek, isten úgy segéljen.

HURKÁS
Mi pulykaméreg! mit eszel, fiam?
2
0655 Mit adjak enned? jó lesz pénzes erszény?

KLEON
Kitépem a körmömmel a beled.

HURKÁS
Kikörmölöm prytani étkedet.

KLEON
A Nép3 elé hurcollak: ott lakolj.

1
A pylosi győzelemért nyert előülés jogára a színházban.
2
A szó eredetiben egy erszényalakú pogácsát vagy bélest tesz.
 HURKÁS
Oda én téged, s még jobban elgyalázlak.

KLEON
0660De az neked semmit se hisz, cudar,
Én meg kis újjon forgatom, nevetve.

HURKÁS
Oh, beh tiednek tartod már a népet!

KLEON
Mert szája ízét én tudom leginkább.

HURKÁS
S úgy bánsz, mikép a rossz dajkák, vele:
0665 Rágtodbul egy kicsit szájába téssz,

Saját poklodba háromannyi megy.

KLEON
Zeüsz uccse, én fortéllyal megteszem,
Hogy a nép ünge hol tág, hol szoros.

HURKÁS
E tudománnyal az én s-em is bír.

KLEON
0670Nem a Tanácsban piszkolsz most, ne gondold!
Jerünk a Néphez.

HURKÁS
Ott az út, eredj,
Ne tartson vissza semmi akadály.

KLEON

3
Népgyűlés (ekklesia) elé, mely a Tanácstól megint különböző volt, hol
maga a felséges nép döntött.
 Hej, Démos,1 jer ki csak!

HURKÁS
Jer, jer, apám!

KLEON
Galambom Démikém, jer csak ki, jer:
0675 Lásd, mint gyaláznak érted, kedvesem!

DÉMOS
Ki lármáz? Mentek az ajtóm elől!
Ledíboljátok a szent gallyamat.2
Ki bánt, jó Paphlagon?

KLEON
Te érted ütnek,
Ez, és az ifjú lovagok.

DÉMOS
Miért?

KLEON
0680 A mért szeretlek, kedvesed vagyok.

DÉMOS
Te meg ki volnál?

HURKÁS
Én: vágytársa ennek,
Mert rég szeretlek, s jódat akarom
Sok más derék mívelt emberrel együtt;
De nem tehetjük, e miatt. Te meg
0685 Úgy téssz, mint a fiúkedves szokott:

Megvetve a nemest, előkelőt,

1
Ez személyesíti a Népgyűlést, az összes népet.
2
Minden ajtó felett ki volt téve az eiresione szentelt gally. Ledibol:
civódás vagy hancúzás közben lever s összetapos. V. ö. Plutos: 1054. v.
 Mécsárulókhoz, birkabél-kupechez,
Vargák- s tímárokhoz adod magad.

KLEON
Mert jót tevék a néppel.

HURKÁS
Mit ugyan?

KLEON
0690Hogy gyors hajón megleptem a vezért1
Pylosban, s elhozám a foglyokat.2

HURKÁS
Én meg, hogy egy műhely körűl csavargék,
Elloptam a másfőzte fazekat.3

KLEON
Tarts hát, oh Démos, most mindjár’ ülést,
0695 (Tudod, hol) és itélj: melyik közöttünk

Jobb szívü hozzád, aztán azt szeresd.

HURKÁS
Úgy, úgy, itélj; csak a Pnyxen4 ne, kérlek.

DÉMOS
Másutt nem űlök népgyűlést soha;
Előttem a Pnyxen kell megjelenni.

HURKÁS (félre)
0700Jaj hát nekem! végem van! az öreg
Otthon legokosabb ember a világon,

1
Demosthenest.
2
A Sphakteria-szigeten körülzárolt 300 spártait. Lásd fentebb: 368. v.
3
„Ez ép oly érdem, mint a tied.”
4
Lásd: 42. v.
 Hanem mihelyt ama sziklára5 űl
Eltátja száját, s csak néz mint2 a sült hal.

KAR (Strophe)
Most kell neked minden hajóköteled kieregetni,
0705 Hős elszántsággal birnod és öldöklő szavakkal,

Hogy ezt velők legyőzhesd, mert álnok ám az ember,

S nincs oly zsákútca, honnan ez kijárót ne találjon.
Ronts rá tehát egész dühvel és tűzzel emberedre,
Hanem őrizkedj, s mielőtt hozzád ő férne közel,
megelőzve,
0710 Vaskapcsaidat te hajítsd által, s fűzd össze hajód az

övével.

KLEON
Városom ótalmához, Athena úrnőmhöz esengek először,
Haugyan az athénei nép körül én vagyok érdemeimre
legelső
Férfi, Lysikles és Kynna után, s majd oly nagy, mint
Salabaccho,3
Úgyhogy mai nap, semmitevésért, kapom a prytanéumi
tartást:
0715 Hogy, ha gyülöllek, s egyedűl érted ki nem állok harcra,

ne éljek;
Fűrészeljenek el derekon, vagy hasogassák szíjnak a
bőröm.

HURKÁS
Engem is, oh Démos, ha szivemből nem imádva szeretlek,
azonnal
Aprítsanak össze tokányhússá; ha pedig most sem hiszed,
akkor

5
A pnyxre, mely sziklás domb volt, s rajta a szirtből kifaragott szószék.
2
Az eredetiben: mint aki kocsányánál fogva fügét kötöz fel, aszalni. E
tollfosztás-szerű pepecselő munkán eltátja száját az ember.
3
Lysikles birka-kupec, Kleon előde. L. 133. v., haszontalan ember.
Kynna, Salabaccho kéjhölgyek.
 Itt gyúrjanak össze tojás-ecetes-hagymás-túrós
domikának1
0720 S erszényemmel fogva, horoggal hurcoljanak a temetőig.

KLEON
Hogy volna lakos több szeretettel, mint én, oh Démos,
irántad,
Ki, mihelyt kezdék adni tanácsot, kincset tártam fel
előtted,
Közjóra, csigázva egyet, fojtván mást, mástól meg
kunyorálva,12
Mit se törődvén egyesekével, ha neked hízelgeni tudtam.

HURKÁS
0725 Ez még, oh Démos, nem nagy dolog: ezt én is
megteszem érted:
Elrablom a más kenyerét, aztán neked úgy teszem enni
elődbe.
Hogy pedig ez nem szeret és nem jó-akaród, csak a
mennyiben és míg
Élvezi a te pirított haladat: most mindjár’ megbizonyítom.
Ugyanis téged, ki Marathonnál a hazáért kardot emeltél,
0730 S győzve, nekünk nyelvelni jogot szerzél s fennyen

dicsekedni,
Nem sajnál, mikor e durva kövön, úgy mint most, űlve
nyomorgasz,
S nem varr neked ezt, a mit én hoztam. (Vánkost ád)
Hanem egy kissé emelintsd csak
Magad, és aztán úgy űlj le, puhán; ez nem töri a
Salamínit.3

DÉMOS

1
A myttotos nevű görög étel; moretum a rómaiaknál. Domika, egy
alkalmasint tótos-magyar étel, szintén túróval, de egyszerűbben csinálva.
2
T. i. akibe máskép belé nem köthetett, hogy adós.
3
A salamisi ütközetkor, evező padon ülés miatt, feltört rész.
 Ember! ki vagy? a Harmodiosok maradéka talán, a
dicsőké?..
0735 Legalább e tetted most igazán gyöngéd és népszerető

tett.

KLEON
Mily kicsi farkcsóválása után jó hajlammal vagy iránta!

HURKÁS
Mert te nem apróbb csali étkekkel fogtad meg horgodon
őtet!

KLEON
No tehát, ha van ember, ki a népet jobban védelmezi
nálam
Vagy téged nálam jobban szeret: én a fejemet teszem
arra!

HURKÁS
0740Hát úgy szereted, hogy látva miként lakik ez, már
nyolcadik éve,1
Hordókban, odúkban, bástyazugon: nem esik meg rajta a
szíved,
Hanem itt megzárva, ölöd füsttel; s mikor a békét haza
hozta
Archeptolemos, te meg elzavarád, s a fegyvernyugtot
ajánló
Küldötteket is farbarugád és a városból kidobattad! –

KLEON
Hogy egész Hellas feje légyen2 azért. Meg van jósolva,
0745

hogy ennek
Öt obolért kell Arkadiában még bíráskodni naponkint,
Ha kitart; én őt minden esetre táplálom s ápolom addig,
1
A peloponnesusi háború kezdetén egész Attika vidéki népe Athenaeba
költözött, hol alig talált helyet.
2
T. i. a város, Athenae; most már az ezt személyesítő Démos.
 Igazán-hamisan kieszelve, mikép juthasson a három
obolhoz.

HURKÁS
Nem, hogy ez úr legyen Arkadiában, Zeüsz uccse, de arra
tekintél,
1
0750 Hogy lophass magad, és kenyereztesd inkább a városok

által,
A nép pedig, a harci zavarban, cseleidnek utána ne
nézzen,
De szorultságból, s a napidíjért, rád kelljen tátani száját.
Mert, ha vidékre vonulva ez, egyszer békében töltheti
napját,
S pörkölt új búzán megerősödik, és törköllyel szóba
eredhet:
0755 Akkor veszi észre, minő jóktól fosztá meg bér-

adományod;
Akkor, ha bejő mint durva paraszt, leteremt mérges
szavazattal,
Ezt jól tudod, és csalod a népet, álmot hüvelyezve
magadnak.

KLEON
Nem rettenetes, hogy rólam ilyet mersz mondani, szembe
gyalázva
Athenae előtt s az egész népnél, ki bizony több jót
cselekedtem –
0760 Déméterre – Themistoklesnél, e város előmenetére!

HURKÁS
„Argos városa, hallod-e mit mond!”2 te Themistokleshez
akarnád
Mérni magad, ki színig tölté a várost, mely volt szoros-
aljig3
S reggelijéhez még a Piraeust is hozzágyúrta lepénynek,
1
Ide is értendő a magad szó.
2
Euripidesből.
 És régi halából semmit is el nem vévén, tálala újat!?
0765Te meg Athenae lakosit kurta polgárokká teszed, itten
Befalazván s jóslatokat zengvén, te Themistoklessel
egyenlő!...
Hanem ő számkivetett lőn, te pedig falod a prytanéumi
lángost.

KLEON
Hát nem szörnyűség, nekem ettől, oh Démos, hallanom
illyet,
A miérthogy imádlak!

DÉMOS
Elég, hagyd el; gonoszúl káromlani szűnj
meg:
0770 Már is igen rég űzöd az ármányt titkon, nem sejtve,

mögöttem.

HURKÁS
Istentelen ez, oh Démika, és minden gonosz elkövetője:
Mikor elbámulsz, ez tördeli a számadolások üde hajtásit1
S elnyeldesi, a város vagyonát meregetvén mind a két
kezivel.

KLEON
Ezt nem köszönöd meg, elárullak, feladom: loptál harminc
ezeret.

HURKÁS
Mit evickélsz, mit zavarod a vizet, te ki leggonoszabb
0775

vagy az Athenae
Népe iránt? Én adlak fel előbb, Déméter anyám uccse,
úgy éljek
3
A magyar gazdasszonyok talán még fogják érteni, mikor van az edény
színig, s mikor szoros-aljáig?
1
Mint valami ehető növénynek a friss hajtását, mely legízletesebb.
 Hogy ajándékot Mytilénéből, több mint negyven mínát
beszedél !1

KAR
Oh te, ki minden emberek javára megjelentél,
Szeretlek éles nyelvedért, mert, ha így letiprod,
0780 A legnagyobb Hellen te léssz; egymagad kezében

Lesz városunk, s a társakon uralkodol szigonnyal,

Mely sok vagyont szerez neked, ha zurbolod keményen.
Csak most ne tágíts rajta, hogy marokra csípted egyszer,
Hiszen könnyen lebírod őt, ily vaskos oldalakkal.

KLEON
0785Jó emberek, Poseidon a bizonyságom, nem úgy van:
Oly tettet vittem véghez én, mely képes egytül egyig
Betömni száját minden én ellenségimnek, a míg
Lesz a pylosi martalék-pajzsok közöl csak egy is.

HURKÁS
Megállj csak a paizs szónál: épen kapóra jöttél.
0790 Nem kellett vón’ e pajzsokat, ha a népet szeretnéd,

Szándékosan fogantyústól oltárra tenni hagynod.2

De cselfogás ez, oh Démos, hogy a midőn ez embert
Büntetni lenne szándokod, ebben ne boldogulhass.
Mert látod-é, mily nagy csapat timárlegénye van kész,
0795 S ezeknek a szomszédjai, a mézesbáb-sütők, a

Sajtárusok; mind ez pedig mellette egy követ fú:

Hogy majd, ha mérgedben szemed ostracismusra állna,
Ők éjjel e kész pajzsokat rohammal elrabolván,
Elfoglalják a liszt-tárak bejáróit mitőlünk.

DÉMOS
0800 Oh én szegény! hát rajtok a fogantyuszijj? Gazember,

Mióta koppaszthatsz te már az ílyen népcsalással!...

1
A Kleon vádja nem volt igaz, a Hurkásé, úgy látszik, az.
2
Az ellenségtől elvett s tropaeumkint felakasztott paizsok fogantyúit
leszedték, nehogy államcsíny esetén könnyen használhassák a nép ellen.
 KLEON
De, balgatag, ne hígy minden beszédnek, és ne gondold,
Hogy nálam jobb barátra lelsz, ki magam, egy
személyben,
Elnyomtam az össz’esküvést – s előttem rejtve semmi
0805 Búvóka nincs a városban, hogy tüstént ne kiáltsak.

HURKÁS
No, egy húron pendülsz tehát az ángolna-halásszal.
Ez is bizony semmit se fog, mikor szép csöndes a tó;
De, hogyha elsőbb a sarat fel és alá habarja,
Akkor fog: ép így fogsz te is, a várost fölkevervén.
0810 Egyet kérdek tőled csupán: hogy, annyi bőrt eladván,

Adtál-e ennek valaha, csak egy bocskorra, talpat,

Kit a száddal mindig szeretsz?

DÉMOS
Apollon uccse, ő nem!

HURKÁS
Tudod hát már, kinek hívják: de íme én neked most
Pénzen vevém e pár sarut; egészséggel viseljed.

DÉMOS
0815Tudtomra, legjobb férfiú a nép iránt, s e város
Legelső jó’karója vagy s az én lábujjaimnak.

KLEON
Nem szörnyű, hogy pár lábbeli ennyit tehet tenálad,
Azt meg felejted, a mi jót én eszközöltem, a ki
Elnyomtam a latorkodást, Gryttost1 ki is töröltem?

HURKÁS
0820Nem szörnyű az, hogy effélék körül alfelleső vagy
1
A polgárok közől. Szónok volt, hihetően Kleon ellenfele s amelletti
cinaedus.
 S a latrokat megfékezed (bár nem hiszem, hogy őket
Gyanúból nem nyomád el, hogy majd szónok lesz
belőlök):
Ezt meg, ruhátlanul látván, elnézed ily korában
És soha még egy ujjasra se méltatád e Démost
0825 Télvíz időn? De ímhol én ezt néked szántam, ingyen.

(Köntöst ád)

DÉMOS
No, már ilyet Themistokles sem ért soha föl ésszel,
Ámbár elég okos az is, a Piraeus; de nékem
Úgy tetszik, hogy még sem nagyobb találmány e zekénél.

KLEON
Ohjaj, minő majomsággal szorítsz engem sarokba!

HURKÁS
0830 Sőt úgy teszek, mint borivó ember, ha dolga ráért:

A te saját erkölcsidet használgatom papucsnak.1

KLEON
De rajtam a hízelgésben ki nem fogsz, mert reá én
Ím ezt2 adom; te meg, cudar, dögölj meg!

DÉMOS
Píha, píha!
Nem pusztulsz a manóba rút, fertelmes bőrszagoddal?

HURKÁS
0835Ládd, ezt se másért adta rád, csak hogy lefojtson a bűz,
Előbb is tört már ellened; tudod mikor minálunk
Oly olcsó lett ama növény, a bűzaszat…3

1
A borivó, ha kiment, tévedésből vagy szándékosan szomszédja lábbelijét
rántotta fel.
2
A scholiasta szerint ez is köntös (chitón).
3
Assa foetida.
 DÉMOS
Tudom hát.

HURKÁS
Ez tette ollyan olcsóvá szándékosan, hogy inkább
Vegyék s egyék a bíráink; aztán, ha összegyűlnek,
0840 Miközben a törvényt teszik, egymást f...gal megöljék.

DÉMOS
Poseidon uccse, nékem is ép ezt mondá Ganajdi.1

HURKÁS
Hát nem kipállott nektek a sok szél miatt vörösre?

DÉMOS
Zeüsz uccse, abban is ez a Vörösdi volt a mester.

KLEON
Minő bohóc fogásokkal zaklatsz engem, gazember!

HURKÁS
0845Az istennő rendelte, hogy pofával győzzelek le.

KLEON
De mégse fogsz. Mert én neked, oh Démos, azt igérem,
Hogy, munka nélkül, a dijat kapod, hörbölni tállal.2

HURKÁS
Én meg szelencét és irat fogok tenéked adni
És drága jó kenőcsöket sülyös lábszáraidnak.

KLEON
0850 Én meg kitépem ősz hajad s megifjítlak egészen.

1
Nehéz, nem is szép magyarázni; a bohócokat (scurra) ganajszedőknek
mondták.
2
Bőven, mint valami levet.
 HURKÁS
Ne, fogd ez a nyulfark: evel töröld fájó szemecskéd.

KLEON
Oh Démos, itt az én hajam, ha orrod kell törülni.

HURKÁS
Itt az enyém!

KLEON
Itt az enyém!
( Hurkáshoz)
Hajót állíttatok veled!1 rozzant hajót szereltetek,
0855 Hogy mindened ráköltve is,

Akármennyit fúrsz és faragsz, sehogyse boldogulj vele;

Azt is kiviszem, hogy neked rohadt vitorlát adjanak.

KAR ( Kleonra)
Ni, hogy bugyog.2 Megállj, megállj, mindjárt kifutsz!...
Szedjék ki alóla a tüzet!
0860 Fenyegetésiből ki kell meríteni!

KLEON
Busásan meglakolsz ezért, ha majd szorít a nagy adó:
Mert én a gazdagok közé sietek beírni a neved.

HURKÁS
Én nem fenyegetlek semmivel, csak ezt imádkozom reád:
Sisteregve álljon tintahal a serpenyőben, te pedig –
3
0865 Milétusért beszédet fogván mondani

És egy talentumot keresni, hogyha nyersz –

Siess, hogy a mint hallal megtöméd magad

1
Gazdag polgárokat gyakran kényszerített az állam egész hadihajót
fölszerelni saját költségeken, büntetéskép, vagy anélkül is.
2
Mint forró víz az edényben.
3
Mely város t. i. megvesztegette.
 Korán a népgyűlésbe érj: aztán, előbb mint enni fogsz4
Jőjön be a küldött; te meg, midőn már a talentumot
0870 Akarod elvenni: evés közben fuladj meg!

KAR
Zeüsz uccse, jó! Apollon uccse, jó!
Déméter uccse, jó!

DÉMOS
Nyilván előttem is nagyon derék
Polgár ez, a minő nem volt soha
0875 Egy férfi még az ob’los nép iránt.

Te, Paphlagon, pedig, szájjal szeretve,

Hagymával ölsz. Add vissza gyűrűmet:
Nem léssz tovább sáfárom.

KLEON
Itt van. Ámde
Tudd meg, ha nem hagysz gazdálkodni, más,
0880 Még álnokabb jő helyettem megint.

DÉMOS ( nézi a gyűrűt)

Lehetetlen, hogy az én gyűrűm legyen:
Egészen másnak látszik a cimer,
Ha vaksi nem vagyok.

HURKÁS
Hadd lám; mi volt
A címered?

DÉMOS
Egy marhafaggyuval
0885 Töltött fügelevél.2

4
Evéshez fogsz. Régies.
2
Olyanforma tréfa, mint amely Magyarország címerében töltött káposztát
keres. Figefalevelet, megtöltve holmival, ettek az athenaebeliek.
 HURKÁS
Az nincs rajta.

DÉMOS
Nincs
A töltelék? Mi hát?

HURKÁS
Csüllőmadár,
Mely tátott csőrrel sziklán szónokol.

DÉMOS
Ajbaj nekem!...

HURKÁS
Mi lelt?

DÉMOS
Vidd, vidd előlem:
Nem az enyém volt: Kleónymusé.1
(Más gyűrűt adva)
0890 Ezt én adom, ne: gazdálkodj nekem.

KLEON
Ne még, könyörgök oh uram, ne még!
Csak a míg jóslatim meghallgatod!

HURKÁS
Az enyéim elsőbb.

KLEON
Ha ennek hiszesz.
Megfej bizonnyal.

HURKÁS
1
Sokszor előfordul, mint nagytestű, gyáva, szódé (falánk) ember. Tán
azért hasonlítja csüllőhöz.
 És ha ennek, úgy
0895 Egész a myrtuszágadig1 meredsz.

KLEON
Az enyéim azt mondják, hogy egykoron te léssz
E földnek rózsakoszorús ura.

HURKÁS
Az enyéim meg, hogy hímzett bársonyodban,
Koszorús fővel s arany kocsin fogod
2
0900 Üldözni, mind férjestül, Smikythést.

KLEON
Menj, hozd elő hát, hogy hallgassa meg.

HURKÁS
Jól van, hozom.

DÉMOS
Eredj, hozd el te is.

KLEON
Megyek. ( El)

HURKÁS
Megyek, Zeüsz uccse, mért ne mennék! (El)

KAR
Boldog nap ragyog akkor a most élőkre, de még a
0905 Későbben születőkre is, a midőn Kleon elvész.

Ámbár a kikötőhelyen3 perpatvarba’ megőszült

Vénektől akadékosan hallom az ellenmondást:

1
A homlokán levő koszorúig. (Egyike a nem magyarázható rút
helyeknek.)
2
Thrák király. Itt asszonyisággal csúfoltatik, hogy férje van.
3
A Piraeusban, hová kijártak időtölteni az athenaeiek, s üzleti célokból is,
mert ott az érkező árukból, börse-féle volt. (Deigma: mutatvány.)
 „Ne lett volna ez a Kleón Athenaeben ilyen nagy:
Most nem volna mozsárütő s köpülő, két hasznos
eszköz.”1
0910 De bámúlom ezenfölül még disznó zenekedvét:

Mondják iskolatársai, kik együtt véle jártak,

Hogy lantját csupa dórjai2 összhangokra szerelte,
S fogni mást nem akart sehogy; mígnem mestere végül
Elkergette boszúsan őt, mondván: „e gyerek épen
0915 Nem tud fogni egyéb fogást, csak dórt markol örökké.”

1
T. i. Kleon mindenben közköpű.
2
Szójáték: dóriai és dóron (ajándék).
 61

KLEON (egész teher jóslattal)

Ehol nézd; nem hozom még mind pedig.

HURKÁS (szintén úgy)

Mindjárt alám megy! bár még nem hozom mind.

DÉMOS
De hát mi az?

KLEON
Mind jóslat.

DÉMOS
Bámulok.

KLEON
De még, bizisten, egy ládám teli!

HURKÁS
0920 Egy kamra nálam, s két oldalszoba!

DÉMOS
Hadd lám; kitől valók e jóslatok?

KLEON
Az enyém Bakistól.1

DÉMOS
Hát a tieid?

HURKÁS
Glanistól, a ki Bakis bátyja volt.
1
Bakis néven több jósló volt. Leghíresebb a kyrenei. Glanis csak a
Hurkás ötlete. (Lásd alább.)
 DÉMOS
S miről beszélnek?

KLEON
Athenaeről, Pylosról.
0925 Terólad, énrólam, minden dologról.

DÉMOS
Hát a tieid?

HURKÁS
Athenae, lencse, Spárta
Van bennök, és tinhal, frisen fogott,
Meg a hamissan mérő lisztkofák,
Meg én is, meg te is. (Kleonnak) Öklöm beléd!

DÉMOS
0930Na, olvassátok el hát most nekem,
Rólam kivált azt, melynek úgy örülök,
Hogy „fellegekben szálló sas” leszek.

KLEON
Hallgasd meg ezt hát, és figyelj reám.
„Értsd meg Erechtheusnak fia,1 jóslatom, a mit Apollon
0935 Zeng szentélyeiből csodatévő triposza által.

Védned rendeli szent ebed,2 a fogsorvicsorítót,

Mely tátongva üvölt, ugat érted retteneteskép,
S díjjal dédelget. Ha te nem védelmezed, elvész,
Mert sok irigy varjú3 károgja le szüntelen őtet.”

DÉMOS
0940 Déméter uccse, nem t’om, mit beszél:

Mi köze Erechtheusnak varjúval, ebbel?

1
A. m. athenaei, Erechtheus régi királytól.
2
T. i. őt magát Kleont.
3
Eredetiben szajkó, de így jobban talpra esik magyarul.
 KLEON
Eb én vagyok, mert érted csaholok;
Azt mondja Phoebus, védj engem, kutyádat.

HURKÁS
Nem áll a jóslat, mert hát e kutya
1
0945 Lerágta szélét, mint a kapunak.

Nálam ez ebről a valódi jóslat.

DÉMOS
Mondd hát; – csak elsőbb egy követ veszek,
Hogy meg ne marjon e sok kutyajóslat.

HURKÁS
„Értsd meg, Erechtheusnak fia, rabló Cerberus ebről,
0950 Mely farkat csóvál, ha ebédelsz, s azt lesi mindig,

Hogy habsolja fel ételedet, míg félre tekintesz.

Nem veszed észre, hogy a konyhába kapott, s kutya
módra
Éjjel tálaid’ és – szigetid2 tisztára kinyalja.”

DÉMOS
Poseidon uccse, sokkal jobb Glanis!

KLEON
0955 De, jámbor, ezt hallgasd meg, úgy itélj.
„Nő fog Athénae szent városban szülni oroszlánt,
Mely sok szúnyoggal bátran megharcol a népért,
Mintha tulajdon kölykeiért. Légy őre te ennek,
Védelmére falat fából, s vas tornyot emelvén.”
0960 No, érted ezt?

DÉMOS
Apollon uccse, nem.
1
A jóslatnak.
2
Az Athenaenek alárendelt (ú. n. társ-) szigeteket kizsákmányolja.
 KLEON
Azt mondja isten: védj engem szilárdul,
Mert az „oroszlán” benne én vagyok.

DÉMOS
Hát hogy levél oroszlán,1 ebanyád?

HURKÁS
Egyet nincs kedve, lám, megfejteni:
0965 Mért vas torony s fa fal legyen csupán,

Hol őrzened rendelte őt Apollon.

DÉMOS
Mért mondja hát az isten ezt?

HURKÁS
Azér’,
Hogy ezt tetesd az ötlyukú bitóba.2

DÉMOS
No, már e jóslat teljesül, hiszem.

KLEON
0970Ám, te ne hígy, ha irigy varjúk kárognak utána;
Jusson eszedbe, szeresd a sólymot, mely Lakedaimon
Varju porontyaiból sokat elhoza összekötözve...

HURKÁS (folytatólag)
„S Paphlagon ezt a merényt részeg fővel cselekedte.
Balga tanácsú Kekropides,3 mért nagyzod e tettet?
4
0975 Terhet emelni bir asszony is, a mit férfi reátesz,

Harcba azért nem mén; ha menne, alúl odamenne.”

1
Az Antileon szójáték fordíthatatlan.
2
Két kéz-, két láb- és nyakszorító hegedű.
3
Athenaei; Kekrops királytól.
 KLEON
„Jusson eszedbe: Pylosnak előtte Pylos” ...hogyan is volt?
„Van Pylos, annak előtte Pylos...”1

DÉMOS
Mi: „Pylosnak előtte?”

HURKÁS
Fürdőkádnak akarja fülét ez fogni előtted.2

DÉMOS
0980 Úgy már ma én meg sem fürödhetem.

HURKÁS
Mert ez fülét fogdossa kádjainknak.
De most figyelmed e jóslatra fordítsd,
Mert ez meg a hajózásról beszél.

DÉMOS
Figyelmezek; te olvasd: hogy lehet
0985 Hajósaimnak a bérét megadni?

HURKÁS
„Aegéusfi,3 vigyázz: be ne rántson ama kutyaróka,
A gyorslábú, orozva maró, kitanult cseles állat!”
Nos, tudod ezt, mi lehet?

DÉMOS
Philostratos, a kutyaróka.4

4
Hát ennek sem érdem, hogy elhozta a foglyokat, mikor Demosthenes a
kezébe adta.
1
Ezt az igazi régi jóslatból idézi, melyet Kleón felhasznált volt.
2
Fordíthatatlan szójáték, Pülosz (város) és piielosz (fürdőkád) közt.
3
Ez is annyi mint: athenaei.
4
Úgy csúfolták. Kerítő volt.
 HURKÁS
Nem azt jelenti; ládd, ez gyors hajókat
0990 – Adó-beszedni – kér mindenhová:

Azt mondja hát Apollon, hogy ne adj.

DÉMOS
S mért kutyaróka a hajó?1

HURKÁS
Miért?
Gyors a hajó is, meg a kutya is.

DÉMOS
S mért van kutyához téve róka is?

HURKÁS
0995Rókának a katonákat nevezi,
Hogy a hegyekben a szőllőt csenik.

DÉMOS
No jó;
Honnan lesz e rókácskák bére meg?

HURKÁS
Én szerzem azt be, három napra mindig.
1000 „Ámde figyelj még e jóslatra, mely által Apollon

Inte: vigyázz Margosra, nehogy fortélya megejtsen.”

DÉMOS
Hát mi az a Margos?2

HURKÁS
Ennek lesz a keze Margos,
1
Démos ostobaságát jellemzi. A hurkás pedig kap rajta, s nem világosítja
fel, hanem folytatja a képtelen magyarázatot.
2
E szó csak a szójáték végett van csinálva. Eredetiben: Kyllene, mert a
marok: kylle (cheir).
 És igazán, mikor így teszi, mondván: „kend meg a
markom”.

KLEON
Nem helyesen mondod; mert e Margossal Apollon
1
1005 Csak Diopeithesnek tőn célzást kacska kezére. –

Ámde van itt rólad még szárnyas jóslatom is, hogy

„Felhőben sas léssz, s az egész földnek fejedelme.”

HURKÁS
Van nekem is: „földnek, s a vöröstengernek is” –
úgymond;
„Ekbatanában ítélsz,2 nyalogatván sós palacsintát.”

KLEON
1010Én pedig álmodtam, hogy az istennő3 maga tölte
Kincset, egészséget tölcsérrel a városi népre.

HURKÁS
Uccsegen! én magam is; láttam, hogy az Akropolisból
Jött le az istennő, vállán a szent bagoly ülvén,
S úgy öntözte vederrel az ambroziát a fejedre;
1015 Ennek azonban sós foghagyma-levest a nyakába.

DÉMOS
Ujjuh, jujuh!
Nem volt olyan bölcs, mint Glanis, soha!
Most már egészen rád bízom magam,
Nevelj föl engem, másod gyermeket.

KLEON
1020Ne még, könyörgök; várd el, hogy neked
Mindennap árpát hozzak, s életet.

1
Egy hóbortos rhetor.
2
Gúnyolja az athenaeiek bíráskodó hajlamát.
3
Athena.
 DÉMOS
Nevét sem állhatom már; annyiszor
Megcsaltatok,1 te és Thuphanesed.2

KLEON
De most a lisztet már készen hozom.

HURKÁS
1025Én meg dagasztott és kisült cipót,
S az ételt főve, hogy csak enni kell.

DÉMOS
Siessetek hát, ha valamit akartok,
Mert a melyik több jót teend velem,
Én arra bízom a Pnyx gyeplüit.

KLEON
1030 Én nyargalok elsőbb. (El)

HURKÁS
Nem te, hanem én. (El)

KAR
Szép a te uralmad, oh Démos, kit az emberek félnek s az
egész
világ, mint zsarnoki férfit;
Ám félrevezethető vagy, s kedveled a hizelgést,
rászedetést nagyon,
bámúlva szünetlen a
Szólóra; de távol az elméd, noha itt van.

DÉMOS
Nincs a hajatokban3 ész, hogy engemet oktalannak
tartatok;
1
T. i. a népnek ígért gabonát ki nem osztották.
2
Írnoka vagy tisztviselője (hypogrammaticus).
3
A lovagok (kikből a Kar áll) nagy hajat viseltek.
 együgyű színből vagyok én
csak.
1035 Kedvem pitizálni napról-napra magamnak is van, s

tartani mindig
egy orgazda parancsolót:
Mikor tele van pedig, földhöz csapom aztán.

KAR
Ezt jól teszed; és ha így bánol vele, a mikép mondod,
nagyon is
sok ész rejlik modorodban;
Hogy hízlalod őket a Pnyxen, közös áldozatbarmúl, s
azután,
mikor fogytán van az
élelem,
Közzőlök, a mely’ kövér, áldozni levágod.

DÉMOS
1040Lássátok azért, ha nem bölcsen kerülöm meg én őket,
mikor azt
hiszik, hogy lopva lefőznek:
Tettetve, hogy arra sem nézek, lesem őket és várom,
hogy
orozzanak; aztán
kiokádtatom
Mind a mit oroztak, a vedret1 kikutatván.

1
Szavazó vedret. Azaz: szavazatommal tönkre tevén.
 70

KLEÓN (berohan)
Pusztulj az üdvösségbe láb alól!

HURKÁS (szintén)
Pusztulj te, vessz meg!

KLEON
Oh, Démos, mióta
1045 Itt ülök, hogy veled már jót tegyek!

HURKÁS
Én meg tízszermióta, húszmióta,
Ezermióta, régmióta óta!

DÉMOS
S én, várva itt harmincezermióta,
Haragszom régesrégmióta óta!

HURKÁS
1050 Tudod hát, mit csinálj?

DÉMOS
Tudom, ha mondod.

HURKÁS
Nyisd fel sorompód, és eressz neki,1
Hogy versent jót tegyünk veled.

DÉMOS
No hát,
Indúljatok!

HURKÁS
1
Bennünket; mint a kocsi-versenynél a futtatókat.
 Nézd.

DÉMOS
Fussatok.
KLEON
Ne vágj elém!

DÉMOS
Mily boldog is leszek ma „kedvesimmel”,
1055 Zeüsz uccse, mint begyeskedem velök!

KLEON
No lásd: először széket én hozok.

HURKÁS
De asztalt én előszörebb hozék.

KLEON
Nézd, itt van a számodra egy cipó,
Pylosi áldozatlisztből dagasztva.

HURKÁS
1
1060 Én kész merítő zsemlyéket hozék,
2
Ivor kezével Pallas vájta ki.

DÉMOS
Oh, beh nagy ujjod volt, felséges asszony !3

KLEON
Én ezt a borsópépet; szép fehér:
Pallas habarta, a Pylosi harcos.4

1
Kanál helyett (mely nem volt) apró kivájt kenyerekkel ették a levest.
2
Elefántcsont, ebur.
3
Nagyon kivájta, csak a puszta héja maradt.
4
Mint harcistennő, ott volt Pylosnál védettei, az athenaebeliek segélyére,
bizonnyal.
 HURKÁS (Démoshoz)
1065Nyilván az istennő gondot visel rád:
Fölötted, ím, tart egy fazék levest.

DÉMOS
Hát azt hiszed: megtűrnők városunkban,
Ha nem látnók felettünk fazekát?

KLEON
E sültet adja a Seregszalasztó.1

HURKÁS
1070S e lébefőtt húst az Ádázapáju,
Meg e darab hurkát, pacalt s belet.

DÉMOS
Jól tette, nem feledvén a palástot.2

KLEON
Im, derelyét küld a Gorgontaréjas:
Egyél, hogy bírj dereglyét hajtani.

HURKÁS
1075Vedd ezt is.

DÉMOS
Aztán mit csináljak
Ez oldalbordával?

HURKÁS
Szándékosan
Küldé Athéna, bordának hajódba;
Mert a hajózást nyilván kegyeli.
1
Mind Pallas melléknevei.
2
A peplumot, mellyel szobrát ékesíti a város, tehát illő, hogy érte hálás
legyen.
 Itt a bor is: háromra két vegyíték.3

DÉMOS
1080Mily édes, oh Zeüsz! s bírja jól a hármat.

HURKÁS
Mert Tritogeneia harmadolta meg.

KLEON
Vedd tőlem e darab zsíros lepényt.

HURKÁS
S tőlem fogadd, ím ez egész lepényt.

KLEON
De nyúlat nincs hogy honnan adj: nekem van.

HURKÁS (félre)
1085Oh boldog isten! nyúlat hol veszek?...
Most, most találj, ész, valami bolondot.

KLEON
Lásd ezt, szerencsétlen?

HURKÁS
Mit bánom én!
Azok hozzám jőnek, amott ni!

KLEON
Kik?

HURKÁS
A pénzes erszénnyel rakott követség.

KLEON
1090Hol? hol?
3
Három rész víz, két rész bor. Legszokottabb vegyítés.
 HURKÁS
Mi gondod rá? ereszd az embert!...
(Míg Kleón bámul, Hurkás elkapja a nyulat)
Oh Démikám, ne a nyúl, én hozom.

KLEON
Jaj, az enyímet rablád el, gonosz!

HURKÁS
Poseidon uccse, így tevéi Pylosban.

DÉMOS
Hogy is jutott eszedbe elrabolni?

HURKÁS
1095„Az ész istentül,1 a lopás enyém.”

KLEON
Hisz én vadásztam, én sütöttem azt.

DÉMOS
Lódulj; azé az érdem, a ki adja.

KLEON
Oh jaj nekem: leorcátlankodott!...

HURKÁS
Hát mér’ nem ítélsz, Démos, hogy melyikünk
1100 Jobb embered, magad s hasad iránt?

DÉMOS
Mi légyen a jel, hogy ítéletem
Okosnak lássék a nézők előtt?

HURKÁS
1
T. i. van. Paródiának látszik, alkalmasint Euripidesből.
 Megmondom azt is: a szekrényemet
Eredj kutasd ki, a Paphlagonét is,
1105 Mi van bennök: s ne félj, majd tudsz ítélni.

DÉMOS
Mutasd, mi van hát benne?

HURKÁS
Látd, üres,
Atyuska, mindenem eléd rakám.

DÉMOS
Ez a szekrény valódi népbarát.

HURKÁS
Most jer, kutasd ki a Paphlagonét. –
1110 No, látod?

DÉMOS
Ejnye, mennyi drága jó!
Mily rengeteg lepényt eldugdosott,
Nekem csak ekkorkát csípvén belőle!

HURKÁS
Hát másszor is csak így bánt ő veled:
A mit zsarolt, parányit néked adván
1115 Belőle, a nagyobb részt félrerakta.

DÉMOS
Gazember, így loptál-csaltál te engem?
Én meg koszorút adék s ajándokot!

KLEON
Ha loptam, a város javára loptam.

DÉMOS
Tüstént letedd azt a koszorút, hogy ennek
1120 Fejére tűzzem.

HURKÁS
Tedd le, kössenek fel!

KLEON
Nem én, mert jóslatom van Pythiától
Arról: ki győzhet engem le csupán.

HURKÁS
Az én nevem van abban, szent igaz.

KLEON
Kikérdelek hát, csak próbára, hogy
1125 Illik-e rád az isten jóslata.

Először is csak ennyit kérdezek:

Kihez jártál, mint gyermek, iskolába?

HURKÁS
A hentesek közt, pofleven tanúltam.

KLEON
Hogy mondtad? (Félre) Oh, mint tép belűl a jóslat!
(Fenn)
1130 No jó;

Hát a tornába’ mily fogást tanultál?

HURKÁS
Lopván, elesküdni és szembe nézni.

KLEON
„Oh Phoebus Apollon, mit művelsz velem!”1
S mi mesterséged, hogy megemberedtél?

HURKÁS
1
Euripides Telephosából.
1135 Hurkát árúlok, és...

KLEON
No, mit?

HURKÁS
Kefélek.

KLEON
Oh, én boldogtalan, végem tehát!
„Vékony reményszál tartja horgonyom.”1
Egyre felelj még: a vásártérén
Árúlod a hurkát, vagy a kapuknál?

HURKÁS
1140Biz a kapuknál, hol olcsó a sóshal.

KLEON
„Oh, jaj, betelt az isten jóslata!
Gördítsetek be2 hát, boldogtalant!”3
Isten veled – nem önkint hagylak el
Koszorúm! ezentúl más fog már viselni,
4
1145 Tolvajnak „nem nagyobb, de tán szerencsésb.”

HURKÁS
„Hellásvédő Zeüsz, a diadal tiéd!”5

DEMOSTHENES
Üdv, győzedelmes férfi! s ne feledd,
Hogy ember általam vagy; csak kicsit

1
Euripidesének mondják.
2
A színpadi géppel, miután földhöz vágta magát.
3
Euripides Bellerophon c. darabjából.
4
Paródia Euripides Alcestiséből: „más nő fog bírni, nem tisztább életű, de
szerencsésebb.”
5
Ez is parodiának látszik valahonnan.
 Kérek: nevezz ki engem Phanosoddá.6

DÉMOS
1150Hogy hínak?

HURKÁS
Agorakritos2 a nevem,
Mert a vásárba’ patvarkodva élek.

DÉMOS
Agorakritosra bízom hát magam,
S e Paphlagont ím átadom neki.

AGORAKRITOS
És én, oh Démos, hű szolgád leszek;
1155 Magad bevallod majd, hogy sohse láttál

Derekabb embert Vakhénae városában.3

(El Kleon és Hurkás)

FÉL KAR (Strophe)

„Dalt kezdeni szebb mi lehetne
S végzeni dalt nemesebb, mint
Zengeni a gyors paripák vezetőit?”4
5
1160 Semmit is Lysistratost

Szándokosan nem bántani, vagy

Thumantist,6 a hajléktalant:
Bárha ez, hajh kedves Apollon!
Koplal, sürü könnyeit ontva,

6
Közírnok volt, azaz grammateus, írnoknál sokszor magasb rangú
tisztviselő.
2
Vásárbíró.
3
Athenae helyett. Eredetiben Kechenae (szájtáti város), ahelyett itt vak
város.
4
Pindarból van. Paripák vezetői itt a Lovagok.
5
Hízelkedő.
6
Egy szegény jós.
1165S tegzedbe kapaszkodik a
Pythonban, a nyomorúságnak miatta.

KAR
Csúffá tenni a rosz embert, gáncsra nem méltó dolog,
Sőt becsűlet a jobbaknak, ha ki helyesen itél.
Ha az ember, a kiről most sok roszat kell mondanom,
1
1170 Ismerős vón’ ön nevéről, mellőzném barátomat.

Így, Arignotost nevezve – hisz melyőnk nem ismeri?

(Tudja ő, mi a fehér2 – s mi a keményebb hangmenet)
Mondom, ennek van egy öccse, a ki nem ütött reá:
Ariphrades, a rosz ember, készakarva rosz pedig.
1175 S nem csupán, hogy semmi ember (észre sem venném

azért),
S nem elég, hogy rosszak rossza: hozzá újat is talált:
Mert a nyelvét bujasággal rútul megfertőzteti,
Nyalva szerte bordélyokban a kifeccsent harmatot,
Elkeverve a bajúszát s lötykölődve ronda helyt,
3
1180 És Polymnetos módjára fölvévén Oiónichust.

A ki hát az ilyen embert nem utálja rendkívül.

Soha többé egy pohárból nem fog inni az velünk.

FÉL KAR (Antistrophe)

„Oh mennyiszer, éjjeli gond közt
Hányatom és tünölődöm”4
1185 Hogy kinyomozzam, mibül és hogyan élhet

Oly vadúl Kleónymus!5

Hallom ugyan: ha zabálni bejut
A módos emberek közé,
Ott se hagyná az eleségtárt,

1
Nem említné Arignotost.
2
S mi a fekete, következnék, de tréfásan elfordítja, mint híres zenésznek.
Automenes fia ez, kinek három fiáról lásd: Darázsok, 1227. v.
3
Kythera-énekes; mindkettő cinaedus.
4
Látnivaló, hogy parodia, mert ami következik, nem felel meg e nagy
hangnak.
5
Ismerjük már e gyáva tányérnyalót. Lásd közelebb: 889. v.
1190Bár térden esengjenek is mind:
„Kérünk, ó uram, leborulva:
Jőj már ki, és kegyelmezz asztalunknak!”

KAR
Azt mondják, beszédbe álltak a háromsoros1 hajók
Egymás közt, és egyik így szólt az idősebbek közül:
2
1195 „Nem hallátok-é, mi hír van a városban, oh szüzek?

Azt mondják, hogy százat kíván Chalkedonba valaki

Közzülünk – egy nyűgös polgár, a fanyar Hyperbolus.”3
Mind kitörtek: ez szörnyűség, tűrni ezt már nem lehet!
Egy pedig szólt, a ki még csak férfihoz sem járt közel:4
1200 „Vészhárító szent Apollon! kormányomra fel nem űl,

Bárha itt kell megvénűlnöm s megesz a fúrócsiga,

Sem Nauphante Nauson lánya55 kormányára – esküszöm:
Oly igaz, mint hogy fenyűből s fából ácsoltak, bizony.
Hogyha ezt végzi Athenae, ússzunk, azt javaslom én,
6
1205 S üljünk fel a Theseonban, vagy az Erinnysek köré;

Mert a várost, mint vezérünk, ő bolonddá nem teszi:

Ám evezzen a manóba, hogyha tetszik, egymaga
Rosz ladikján, melyen egykor mécsárúit vontatá.

1
Melyeknek 3 sor evezőjük volt egymás felett, mindkét oldalon.
2
Mert a hajó nőnemű.
3
Mécsárulóból, illetőleg fazekasból lett demagog. L. Felhők 536. v.
4
Még új, tehát szűz.
5
A hajó nőnevet ad társának.
6
Theseus templomában, hová a szökött szolgák menekültek.
 81

AGORAKRITOS (a volt HURKÁS)

Csend és figyelem!1 száj zárva legyen; szűnjön kiki
pörlekedéstől;
1210 Csukják be a törvény termeit is, melyeknek örűl ez a

város,
S üdvözleni az új, boldog időt paeant2 harsogjon a színkör!

KAR
Oh fénye Athén’ szent városnak! bajtárs szigetink
segedelme!
Mi örömhírrel közelítsz hozzánk? mire áldozzunk a
küszöbnél?

AGORAKRITOS
Az öreg Démost, újra kifőzvén, rútból széppé alakítám.

KAR
És hol vagyon ő, te csodálatos új lelemény bűbájosa? hol
1215

van?

AGORAKRITOS
A régi Athén ibolyakoszorús várossát lakja dicsően.

KAR
Hogyan óhajtom meglátni, minők a díszleti, és maga
milyen.

AGORAKRITOS
Mint mikor Aristídessel előbb, és Miltiadessel ebédelt.
De hiszen mindjárt meglátjátok: már nyílik az érckapu
zajjal.

1
Szokott felkiáltás a szertartásos ünnepeknél (Euphemeite).
2
Üdvözlő v. győzelmi ének.
 (Athenae a színpadon feltárul. Démos, ifjan, trónuson)

1220Riadozzatok ujjongó dalokat a feltűnt régi Athénnek,

A dalzengte dicső városnak, hol uralg a nagynevü Démos!

KAR
Oh, hírben ragyogó és ibolya-koszorúzta szerelmes
Athenae,
Nosza láttassad mivelünk Hellas és Attika nagy
fejedelmét!

AGORAKRITOS
Im ő – az arany tücskök haja közt1 – tündöklő hajdani
mezben,
2
1225 Nem kagylótól szagosan, hanem a békétől s

mirrhakenettől.

KAR
Üdv, hellének fejedelme, neked! mi is üdvözlünk
valamennyin,
Mert méltó vagy ezen városhoz, s a marathoni
győzedelemhez.

DÉMOS
Oh, jöszte, kedves drága emberem;
Mily jót tevél velem, hogy újra főztél!

AGORAKRITOS
1230Hisz nem tudod, milyen valál előbb,
Sem, hogy miket től; máskép istenítnél.

DÉMOS
Milyen valék hát, s mit tettem? beszélj.

AGORAKRITOS
1
Régi athenaei viselet, a haj közé arany tücsköket tűzni.
2
A szavazó kagylót érti, s a sok bíráskodásra, gyűléskedésre céloz.
 Először is, ha így szólt valaki
Gyűlésben: „Imádlak, oh Démos, szeretlek!
1235 Én gondolok rád, én adok csupán

Igaz tanácsot” - ha így kezdte, mondom,

Már röpdesél, s emelted szarvad.

DÉMOS
Én?

AGORAKRITOS
Cserébe aztán rászedett, s odább állt.

DÉMOS
Mit hallok! ezt tevé, s nem vettem észre?

AGORAKRITOS
1240Mert a füled, Zeüsz uccse, szét terűlt
Mint egy napernyő, s ismét összehajlott.1

DÉMOS
Öreg létemre ily oktondi voltam?

AGORAKRITOS
Bizony; s ha két szónok felállt, az egyik,
Hogy nagy hajókat kell csinálni, más,
1245 Hogy árát osszuk el napdíj gyanánt:

A díjas messze hagyta a hajóst.

Mit bújsz? mért nem maradsz a helyeden?

DÉMOS
Szégyellem az előbbi tévedésim.

AGORAKRITOS
Ne búsulj; nem te vagy hibás, hanem
1250 A rászedőid. Most pedig felelj:

Ha egy árulkodó szónok felállna:

1
Nagy füled volt: szamár voltál.
 „Bírák (különben nem lesz lisztetek)
Szavazzátok meg e vádat1 nekem!”
No, mit tennél az ily vádaskodóval?

DÉMOS
1255Kapnám derékon, s a mélységbe dobnám.
Nyakára kötve még – Hyperbolust.2

AGORAKRITOS
Ez már okos szó, és nagyon helyes.
Hát máskülönben hogy kormányzanál?

DÉMOS
Először: a kik nagy-hajót3 eveznek,
1260 Ha visszatértek, a bért megadom.

AGORAKRITOS
Sok feltörött farocskának vigasz.

DÉMOS
Aztán, a polgár, ki hadsorba jő,
Egy sem fog átíratni4 kedvezésből,
Hanem, mint volt először, úgy marad.

AGORAKRITOS
1265Hej csípi ez Kleónym pajzsa-szíjját!5

DÉMOS
Gyűlésben a csupaszszájú6 ne szóljon –

AGORAKRITOS

1
Vagyonkobzást.
2
Lásd legközelebb: 1197. v.
3
Hadihajó.
4
Magasabb rangba.
5
Ki a paizst elhányta, mégis tiszt volt.
6
A fiatal.
 Hát hol beszél majd Kleisthenes, Stratcm?1

DÉMOS
Értvén a mirrha-boltokat2 leső
Ifjoncokat, kik ottan így fecsegnek:
3
1270 „Phaeax a szónok! meghalt volna máskép;

Mert kapcsolékony, mindig célfutékony,

Bölcsmondalékony, biztos és fogékony,
Zajongékony elem közt is4 hatékony…”

AGORAKRITOS
Nyárs a csacsogékony bőrödbe!5 s ne vékony.

DÉMOS
1275Zeüsz uccse, őket én leszoktatom
A szavazásról, s kergetem vadászni.6

AGORAKRITOS
Vedd most ezen dísz-széket, s hogy vigye
Utánad, ím e nem-herélt fiút:
Ha tetszik, ezt is használd szék gyanánt.

DÉMOS (a székre ül)

1280Ím, régi boldog helyzetemben ülök!

AGORAKRITOS
Hát még a harmincéves7 Béke-nőket
Ha átadom. Elő, lyányok, hamar!

1
Fiatal szónokok, természetesen.
2
Hol az ifjak összegyűltek, mint pl. a cukrásznál ma.
3
T. i. szónoklatával egy halálos vád alól kivágta magát. Ha nem derék
szónok, meghal.
4
Nagy, zajos néptömegben.
5
T. i. annak, ki így beszél.
6
Mint ifjakhoz illő mulatságra.
7
30 évig tartó fegyverszünet.
 ( Jőnek)

DÉMOS
Oh Zeüsz, mi szépek! Hát aztán szabad,
Az égre! – megharmincadolni őket?
1285 Igazán, hol vetted őket?

AGORAKRITOS
Paphlagon
Eldugta volt benn, hogy rájok ne lelj.1
Most én ím átadom; eredj velök
Ki a mezőre.2

DÉMOS
Hát a Paphlagont,
Ki ezt művelte, szólj, hogy bünteted?

AGORAKRITOS
1290No, nem nagyon: mesterségem vigye,
Áruljon ő most hurkát a kapuknál,
Ebhúst vegyítsen a szamár – ügyekkel,
Rimákkal szitkozódjék részegen,
S fürdő-csatornák moslékját igya.

DÉMOS
1295 Jól gondolád, hogy mire érdemes:
Rimákkal és fürdősökkel kocódni.
Helyette most jer a prytaneumba,
Hol eddig ő, az akasztófa, űlt.
Ím vedd e zöld palástot, és kövess;
1300 Azt meg vigyék a mestersége mellé:

Hadd lássák hercehurcáit társaink.3

1
No hát, csak allegoria: Kleon a békének ellene dolgozott, én most
hozom.
2
A háború miatt elég soká voltál falak közé zárva.
3
A társ városok és szigetek.
KAR ( Végdala nincs meg)
 Arisztophan€sz

A madarak

Ford•totta: Arany J‚nos

(A digitaliz‚l‚s az Eurƒpa kiadƒ G„r„g dr‚m‚k c•mű,

1985-„s kiadv‚nya alapj‚n k€sz†lt.)
ISBN 963 07 3620 9

SzemÄlyek:

EUELPIDES athenaei kalandor

PEISTHETAIROS athenaei kalandor
LIBUC (MAD‡R), a Banka szolg€ja
BANKA
MADARAK KARA
L‡NGMAD‡R
FˆLEMILE
H‰RNŠK
PAP
PO‹TA
JŒSLATFEJTŐ
METŒN, f•ldm‚rő
V‡ROSRENDEZŐ
TŠRV‹NY‰RŒ
K‹T KŠVET
IRIS, istennő
APAGYILKOS
KINESIAS. dithyrambk•ltő
SYKOPHANTA PROMETHEUS
HERAKLES
POSEIDON
TRIBALLOS, thr€k isten
PEISTHETAIROS szolg‚ja
N‹MA SZEM‹LYEK

Előadatott: olymp. 91. 2. Kr. e. 414.

2009
 I

Szikl€s, erdős vid‚k

EUELPIDES (kez‚ben cs„ka, ennek sz„l)
Csak arra, Žgy-e, hol ama fa l‚tszik?
PEISTHETAIROS (a n€la levő varj…nak)
Pukkadj meg: ez meg vissza k‚rog ism€t.1*
EUELPIDES (a t€rs€hoz)
Mi haszna bolygunk fel s al‚, szeg€ny,
Mint a vet€llő? Elvesz†nk, hi‚ba.
PEISTHETAIROS Hogy €n, szeg€ny fejem, varjŽ szav‚n
Indulva, t„bb mint ezer st‚diumnyi2*
•tat tev€k!
EUELPIDES S hogy €n, boldogtalan,
Csƒk‚t k„vetve, m‚r lekoptat‚m
A l‚bam-ujja minden k„rmeit!
PEISTHETAIROS Azt sem tudom, m‚r, hol vagyunk, bizony.
EUELPIDES Haza tal‚ln‚l innen a haz‚dba?
PEISTHETAIROS Innen, Zeus uccse, Exekestides3 sem.*
EUELPIDES Haj, baj!
PEISTHETAIROS De Bajj-ra csak te menj,4* kom‚m.
EUELPIDES Beh lƒv‚ is tett a mad‚rteren
Az a bolond kuf‚r.5* Philokrates,
Ki r‚besz€lt, jőj†nk k€rdezni T‚reus
Bank‚hoz, a mad‚rtalan mad‚rhoz,6*
S ki r‚nk tukm‚lta e csƒk‚t vez€rnek
Egy obol€rt7* s a varjŽt h‚rom€rt:
Pedig semmit se tudnak, mint harapni. – (143)
No, mit t‚togsz megint? Hov‚ vezetsz,
Szikl‚k k„z€? hisz Žt sincs ott sehol.
PEISTHETAIROS De m€g „sv€ny sincs, engem uccsegen!,
EUELPIDES H‚t a te varjad most semmit se mond?
PEISTHETAIROS Most m‚r nem arra k‚rog, mint el€bb.
EUELPIDES Mit mond teh‚t az Žtra n€zve?
PEISTHETAIROS Mi m‚st?
Azt mondja, hogy ler‚gja ujjomat.
EUELPIDES Nem sz„rnyűs€g ez, hogy mi k€szakarva
‹s v‚gyva-v‚gyn‚nk „a hollƒk k„z€",8*
Azt‚n az Žtj‚t nem lelj†k sehogy?
Mert h‚t nek†nk, oh n€ző f€rfiak,9*

1
a csƒk‚t €s a varjŽt jƒsmad‚rnak hitt€k, de mindkettő m‚s ir‚nyt mutat: Arisztophan€sz nem hitt a
jƒsl‚sban, m€g kev€sb€ ‚ jƒsokban
2
egy sztadion 164 m€ter
3
Ex€kesztid€sz nem volt ath€ni sz‚rmaz‚sŽ, aff€le hontalan j„ttmentnek sz‚m•tott, teh‚t nem is
tal‚lhatott haza.
4
Bajj nevű helys€g nem l€tezett, csak Peiszthetairosz tal‚lta ki, hogy szellemesen visszav‚ghasson
Euelpid€sznek
5
Philokrat€sz mad‚r‚rus
6
azaz, ki emberből v‚ltozott mad‚rr‚, nem mad‚rtƒl lett (Arany jegyzete); l. a n€vmutatƒban T€reuszt.
7
az obolosz ath€ni p€nzegys€g; egy szem€ly napi l€tminimuma ez idő t‚jt kb. 3 obolosz lehetett.
8
k„zmond‚s. Annyi, mint: a manƒba, a pokolba! (Arany jegyzete)
9
az előad‚sokon ugyanis nők nem vehettek r€szt. Egy€bk€nt Arisztophan€sz gyakran megt„ri a sz•npadi
illŽziƒt: nemcsak a kar, hanem az egyes szereplők is sűrűn fordulnak a n€zőkh„z.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 2

 Ellenkező bajunk van, mint Sakas-nak.10*
Ez, mint nem polg‚r, b€tolakodik:
Mi, sz‚rmaz‚sra, nemre tisztesek,
Igaz polg‚ri t„rzs, - nem hessegetve
‰m f„lrepűl€nk k€t l‚bbal honunkbƒl,
Nem mintha gyűl„lnők mag‚t a v‚rost
S tagadnƒk, hogy vir‚gzƒ, nagyszerű,
K„z mindenekkel, s kobzott kincse sok.11*
Azonban, a t†cs„k egy-k€t havig
Cirpelget ‚g‚n: Athenae pedig
Mind fŽjja a p„rt12* teljes €let€ben.
Ez€rt kel€nk mi Žtra; s ‚ldozƒ
Ed€ny-, kos‚r-, mirrh‚val13* bŽjdosunk,
Keresni egy patvartƒl mentt helyet,
Hogy azt meg†lve, b€k€n €ldeg€lj†nk.
Most T€reus bank‚hoz indul‚nk
Megtudni tőle, nem l‚tott-e ollyan
V‚rost, a merre j‚rt-kelt r„ptiben?
PEISTHETAIROS H€!...
EUELPIDES Nos, mi baj?
PEISTHETAIROS A varju f„lfel€
Intett megint.
EUELPIDES A csƒka is, bizony,
Mind arra t‚tog, fel mutatva mintegy: (144)
Mad‚rnak kell ott lenni, t„bbnek is.
Megtudni mindj‚rt, ha z„rejt csin‚lunk.
PEISTHETAIROS Tudod mit? L‚bbal horzsold a k„vet.
EUELPIDES Te meg fejeddel; k€tszerezd a zajt.
PEISTHETAIROS V€gy egy k„vet s kopogtass.14*
EUELPIDES Jƒ, teszem.
(Kopogtat)
Bab‚m! bab‚m!
PEISTHETAIROS Te, mit besz€lsz? bab‚nak
Szƒl•tod a Bank‚t? mondd babuk€-nak.
EUELPIDES Babuk‚m! Ha nem j„ssz, Žjra z„rgetek.
(Kopogtat)
Babuk‚m!...
LIBUC (mad€rfejjel)
Ki j‚r ott? ki ord•tja gazd‚m?
EUELPIDES Mentő Apollon, beh nagy sz‚ja van!
LIBUC Oh jaj nekem: mad‚rfogƒk ezek!
EUELPIDES Ily sz„rny†s€get csak kimondani!
LIBUC Veszn€tek el!
EUELPIDES Hisz nem vagyunk mi ember.
LIBUC Mi h‚t?
EUELPIDES ‹n Szeppents,15* libyai mad‚r.

10
Euelpid€sz Akesztƒr trag€dia•rƒra c€loz, akit egyszerűen Szakasznak neveztek, mert az egyik szk†tha
t„rzsből, a szak‚ktƒl sz‚rmazott.
11
azaz szabad k„zt‚rsas‚g, melynek, €s ebben van a mondat humora, „szabads‚g‚ban ‚ll" polg‚rait a
p€nz†ktől is megfosztani. Arisztophan€sz valƒsz•nűleg a sz„vets€gesekre kirƒtt sŽlyos adƒkra gondol.
12
az ath€niak b•r‚skod‚si m‚ni‚j‚rƒl egy teljes kom€di‚t irt Arisztophan€sz, a Darazsak-at.
13
hogy amint az Žj haz‚t megtal‚lj‚k, h‚la‚ldozatot mutathassanak be
14
mintha ajtƒ előtt ‚lln‚nak.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 3

 LIBUC Az nem besz€d.
EUELPIDES Tapintsd a combomat 16.*
LIBUC H‚t ez mif€le jƒmad‚r?... Felelsz h‚t?
PEISTHETAIROS (lerogy ijedt‚ben)
‹n megk„vetlek, g€m vagyok, f. .ƒ.
EUELPIDES De te mi ‚llat vagy, az isten€rt?
LIBUC ‹n, szolg€l„ mad‚r.
EUELPIDES T‚n a kakas
Hajtott ig‚ba?
LIBUC Nem; gazd‚m, mikor
Bank‚v‚ v‚ltozott, k„ny„rge, hogy
Legyek mad‚rr‚ s szolg‚ljam tov‚bb is.
EUELPIDES H‚t kell mad‚rnak szolgaf€le is?
LIBUC EZ, gondolom - hogy ember volt el€bb -,
Szerette a phal€ri sz‚rdin‚t,17*
S €n futva hordom t‚llal azt neki. (145)
Ha meg lencs€t kiv‚n: faz€k, kal‚n kell
S futok kal‚n€rt.
EUELPIDES Ez fut€r libuc.
Tudod h‚t mit, Libuc? menj, h•vd elő
A gazd‚dat nek†nk.
LIBUC De alszik €pen,
Jƒllakva hangy‚val s mirtuszbogyƒval.
EUELPIDES Eredj az€rt, k„ltsd fel.
LIBUC Tudom bizonnyal,
Hogy megharagszik, de a kedved€rt
Felk„lt„m. (El)
PEISTHETAIROS (ut€na) Uh! d„g„lj meg; majd hal‚lra
Ijeszt€l.
EUELPIDES Jaj! csƒk‚m is elrepűle
A f€lelem miatt.
PEISTHETAIROS Te gy‚va jƒsz‚g,
F€ltedben elszalajt‚d madarad?
EUELPIDES No, h‚t te a varjŽt, midőn elest€l?
PEISTHETAIROS ‹n nem, biz istƒk.
EUELPIDES Hol h‚t?
PEISTHETAIROS Elrep†lt.
EUELPIDES S nem elszalaszt‚d, j‚mbor? de vit€z vagy!
BANKA (a sz†npadon k†v‡l)
Nyiss erdőt18* hadd megyek ki.
(Jő bankafejjel)
EUELPIDES Szent Herakles!
Mif€le ‚llat ez? mif€le tolla,
Mif€le h‚rmas bƒbit‚ja van?
BANKA No, ki keres?
EUELPIDES •gy l‚tom, t€ged is
Megvert mind a tizenk€t isten.19*
BANKA •gy-e

15
mert f€l nagyon. (Arany jegyzete)
16
hogy nedves, Žgy f€l. (Arany jegyzete)
17
Phal€rƒnn‚l, Ath€n egyik kik„tője t‚j‚n fogt‚k a szardella nevű halat, az ath€niak egyik kedvenc €tel€t.
18
ajtƒ helyett. (Arany jegyzete)
19
az Ol†mposzt ben€pes•tő sz‚mos isten k„z†l m‚r az i. e. VI. sz‚zadban kiemelt€k a legfőbb tizenkettőt.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 4

 A tollam€rt csufoltok, mert előbb
Ember val€k?
EUELPIDES Nem t€ged nevet†nk.
BANKA Mit h‚t?
PEISTHETAIROS A csőr„d n€k†nk oly fura. (146)
BANKA ˆgy meggyal‚zott20* a tragoedi‚ban
Sophokles, engem T€reus kir‚lyt!
EUELPIDES Te T€reus vagy? mad‚r, vagy p€va az?21*
BANKA Mad‚r bizony.
EUELPIDES H‚t a sz‚rnyad hov‚ lett?
BANKA Kihullt.
EUELPIDES Tal‚n beteg volt‚l, az€rt?
BANKA Nem a bizony; hanem, mert t€lire
Minden mad‚r vedlik; m‚s nő megint.
De h‚t ti kik vagytok?
EUELPIDES Mi? emberek.
BANKA Hov‚valƒk?
EUELPIDES A sz€p hajƒk hon‚ba22.*
BANKA Teh‚t b†r€k is?
EUELPIDES Sőt ellenkezőleg:
B•r‚tlanok.
BANKA Mert az mind ott teremi
EUELPIDES Keresni sem kell, szedhetsz a mezőn is.
BANKA S mi jƒ€r' j„ttetek? mi kell?
EUELPIDES Veled
K•v‚ntunk €rtekezni.
BANKA Nos, miről?
EUELPIDES Te hajdan ember volt‚l, mint mi most,
Adƒs lehett€l m‚snak, mint mi most,
Fizetni sem szerett€l, mint mi most;
Azt‚n mad‚rr‚ v‚ltozv‚n, rep†lsz
K„r„s-k„r†l minden f„ld„n, tengeren;
Tudsz gondolkozni mint ember, s mad‚r.
Az€rt j„v€nk h‚t most, k„ny„rgve sz€pen,
Ha mondan‚l egy v‚rost, egy puh€t
Heverni rajta,23* bolyhost mint a pokrƒc.
BANKA H‚t m€g nagyobb k€n', mint Kran‚a v‚ros?24*
EUELPIDES „Nagyobb ugyan nem, de nek†nk valƒbb."
BANKA Arisztokr‚ci‚t k•v‚nsz teh‚t?
EUELPIDES ‹n?. ..
M€g Skellias fi‚t25* is gyűl„l„m. (147)
BANKA Mif€le v‚ros tetszen€k teh‚t?
EUELPIDES Olyan, hol ez vƒn' a legfőbb dolog:
Kor‚n beszƒlna hozz‚m egy bar‚tom,
Mondv‚n: „olympi Zeus nev€re k€rlek,

20
Szophokl€sz teh‚t mad‚r-‚larcban l€ptette fel a T€reuszt alak•tƒ sz•n€szt, s a Banka most ugyanazt az
‚larcot viseli.
21
a p‚va oly ritkas‚g volt, hogy nem mindenki „smerte. (Arany jegyzete)
22
Ath€nba, melynek tekint€lye €ppen hatalmas kereskedelmi €s hadiflott‚j‚n alapult.
23
k€nyelmest. (Arany jegyzete)
24
Ath€n, Euelpid€sz egy itt fellengzősnek hatƒ Euripid€sz-sorral v‚g vissza; ‚ltal‚ban Arisztophan€sz a
komikus hat‚s kedv€€rt gyakran id€z tragikus k„ltőktől.
25
ennek a Szkelliasznak a fi‚t ugyanis Arisztokrat€sznek h•vt‚k.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 5

 Jer ma eb€dre hozz‚m, gyermekeiddel,
S el€bb f†r„dj meg, mert n‚szom ma van.
De el ne mŽlaszd semmik€p: k†l„nben
Hozz‚m ne j„jj, ha majd nyomorba estem!"26*
BANKA Zeus uccse, hitv‚ny dolgokat k•v‚nsz! Nos, h‚t te?
PEISTHETAIROS ‹n is aff€l€t.
BANKA Mif€l€t?
PEISTHETAIROS Hogy sz€p fiŽnak, ha előtal‚l,
Az apja, mintegy s‚rtve h‚nyja f„l:
„No sz€p: tal‚ltad - hogy megf„rdve a
Torn‚bƒl j„tt fiam - Stilbonides!27*
S hozz‚ se szƒlt‚l, meg se csƒkol‚d,
Haza nem vitted, meg sem csipkeded;
Pedig bar‚tom vagy, ap‚nk is az volt!"
BANKA Oh€, gonosz csont, m€g mit nem k•v‚nsz!
Hanem van a v„r„s tenger k„rűl
Egy v‚ros, a minőt besz€ltek.
EUELPIDES Oh,
Tenger k„r†l ne! mert egy reggel ott
Teremne v‚ddal a Salaminia28.*
Nem tudn‚l hell€n v‚rost mondani?
BANKA H‚t Lepreon-ba nem jƒ volna lakni,
Elis-be'?
EUELPIDES Nem bizisten, Žgy ut‚lom -
- L‚tatlan is - Melanthios miatt.29*
BANKA Mondok teh‚t m‚st: Lokrisban Opus;
Az jƒ lakƒhely.
EUELPIDES ‹n, opunti ember,30*
Nem lenn€k egy arany talentom€rt!-31*
Minő az €let a mad‚rvil‚gban?
Te csak tudod. (148)
BANKA Nem kellemetlen az,
Ha m‚r viseltes: itt ersz€ny se kell.32*
EUELPIDES •gy sok hamis p€nz33* nem j‚r k„ztetek!
BANKA Kertben legelj†k a m‚kot, feh€r
Sesam-magot, m€nt‚t, mirtuszbogyƒt...
EUELPIDES Igy h‚t menyasszony mƒdra34* €ltek itt.
PEISTHETAIROS Hahƒ!
De mily magasztos tervem van! s minő
Hatalmas lenne a mad‚rvil‚g,

26
a tr€fa az, hogy €ppen az ellenkezőj€t szok‚s mondani m€g ma is: „ha a balsorsban nem l‚togatt‚l, ne
gyere akkor se, ha jƒl megy a dolgom". A k€t ath€ni olyan v‚rost keres, ahol napi fő elfoglalts‚guk a lakoma
€s a szerelem volna.
27
Peiszthetairosz ƒvatoss‚gbƒl nevezi mag‚t Sztilbƒnid€sznek.
28
l. lentebb, a 187. oldalhoz fűz„tt jegyzetet.
29
Melanthiosz trag€diak„ltő lepr‚s, visszatasz•tƒ k†lsejű ember volt, s Euelpid€sz az€rt irtƒzott az €liszi
v‚rostƒl, mert annak neve is erre a betegs€gre eml€kezteti.
30
az opunti, azaz Opuszbƒl sz‚rmazott f€rfi, akire Euelpid€sz c€loz, f€l szem€re vak volt; l. al‚bb is
Opuntius.
31
azaz „egy vagyon€rt"; egy arany talanton 360 ezer obolosz volt!
32
ha m‚r megszokta az ember, mint a viseli ruh‚t. P€nzre semmi sz†ks€g. (Arany jegyzete)
33
sokf€le csal‚rds‚g hi‚nyzik. (Arany jegyzete)
34
mert a f„ntebbieket az ar‚nak szokt‚k adni. (Arany jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 6

 Ha szƒt fogadn‚tok nekem!
BANKA Miben?
PEISTHETAIROS Miben? Elősz„r: mit repestek Žgy
Sz‚jongva fel s al‚? Nem illik az.
N‚lunk is a r„pk€t 35* ha k€rdezik:
„Minő mad‚r?", azt mondja T€leas:
„Ember-mad‚r az, r„pke, ‚llhatatlan,
Jellemtelen, nem biztos semmiben."
BANKA Dionysra! m€lt‚n k‚rhoztatsz ez€rt.
De mit tegy†nk?
PEISTHETAIROS V‚rost €p•tsetek.
BANKA Mad‚r l€t†nkre v‚rost? Hogy? hov‚?
PEISTHETAIROS Valƒban? Oh, te, oktalan besz€dű!
N€zz csak le.
BANKA N€zek.
PEISTHETAIROS Most n€zz f„lfel€.
BANKA N€zek.
PEISTHETAIROS Tekergesd a nyakad.
BANKA Manƒba!
S mi hasznom benne, ha kitekerem?
PEISTHETAIROS L‚tsz m‚r valamit?
BANKA Felhőket €s eget.
PEISTHETAIROS No, h‚t nem a madarak v‚ra ez?
BANKA V‚r? hogy-hogy?
PEISTHETAIROS Mintha v€r„t mondan‚l.
Mert v‚rni kell, m•g rajta ‚tjutunk, (149)
Az€rt ma felleg-v‚r-nak mondhatƒ:
Hanem megűlve s b€ker•tve majd
A v€r helyett v‚ros lessz a neve:
Ottan uralni fog ember s t†cs„k
S €hen vesz•tj†k az isten-hadat.
BANKA Hogyan?
PEISTHETAIROS No, h‚t €g s f„ld k„z„tt van a l‚g,
‹s mint mi, ‚t kelendők Delphibe,
Szabadmen€st k€r†nk36* Boeoti‚tƒl:
•gy majd, ha f„ldi ember ‚ldozik,
Ha v‚mot nem fizetnek az istenek:
A l€g†r„n, mint idegen v‚roson,
Olt‚ri f†stj€t nem bocs‚tjuk ‚t.
BANKA UjŽ, ujŽ!
F„ld-uccse, tőr-, h‚lƒ-, kelepce-uccse,
ˆgyesb tan‚csot nem hall€k soha!
•gy hogy meg†ln€m a v‚rost ma is,
Ha r‚lenn€nek t„bbi t‚rsaim.
PEISTHETAIROS S ki adja n€kik a dolgot elő?
BANKA Te.
‹n megtan•tan‚m őket - barb‚rok
L€v€n el€bb - besz€lni nagysok‚ra.
PEISTHETAIROS S hogy h•vod „ssze?
BANKA K„nnyen. B€megyek

35
az ‚llhatatlan, megb•zhatatlan embert. A humor abban van, hogy T€leasz a nekiszegezett k€rd€sre
v‚laszolva tulajdonk€ppen „nmag‚t jellemzi.
36
ma Žgy mondan‚nk: ‚tutazƒ v•zumot.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 7

 Id' a s†rűbe, s felk„ltv€n az €n
Hű t‚rsam ottan, a f†lemil€t,
•gy „sszeh•vjuk. Futva gyűlnek azt‚n,
Mihelyt a h•vƒdal f†l„kbe jut.
PEISTHETAIROS Oh kedves, jƒ mad‚r, k€rlek teh‚t,
Ne k€sedelmezz, menj gyorsan be a
Bokorba s k„ltsd fel a f†lemil€t.
BANKA (a bokorban, dalol)
Nosza €n t‚rsam, ne aludj‚l m‚r,
‹breszd amaz isteni hymnuszokat,
Mikkel keserűli magasztos sz‚d (150)
Ityst, siratott fiam'37* €s fiadat,
Jajgatva k„ny‚ztatta bus €nekit
Sz†rke fajodnak!
Tiszt‚n sz‚lljon dallamod a t„lgy
Lombf†rtein ‚t Zeus csarnokihoz,
Hol aranyhaju Phoebus hallja meg, €s
Elef‚ntcsonttal kirakott lantj‚t
Zend•tve keservidre, vezesse az
Isteni kart; hogy az €giek ajk‚n
Šsszhangzatosan keljen az istenek
Fels€ges jajdala ottfenn.
S†psz„, mely a f‡lemikhangot ut€nozza
PEISTHETAIROS Oh Zeus kir‚ly, hogy zeng az a mad‚r!
Behinti m€zzel az eg€sz pagonyt!
EUELPIDES Te!...
PEISTHETAIROS Mit, no?
EUELPIDES Nem hallgatsz sz€pen?
PEISTHETAIROS Minek?
EUELPIDES A banka ism€t €nekelni k€szűl.
BANKA Babuka, baba, babuka, baba,
Iƒ, iƒ, elő, elő,
Elő, elő, €n tollas-t‚rsaim,
Kik a f„ldm†ves vetett telkein
Legeltek, gabnaevők sz‚z ezrei,
S ti sebesen r„p†lő magevők fajai,
Olvadƒ dalt hangics‚lƒk,
Kik a bar‚zda r„geit
‹desen csicsergitek k„r†l -
E szapora dallal:
Tyio-tyiƒ, tyiƒ-tyiƒ, tyiƒ;
S valah‚nyszor k„zz†letek kerti borosty‚n
‡gairƒl csipeget; a hegyi sz‚rnyasok,
Meg az olajbogyƒ-, meg az ‚fonyaevők;
Siessetek ide rep†lni e dalomra, (151)
Trioto, triotofritty!
‹s ti az olajfa sűrűben €les szavu
SzŽnyogot kapdosƒk, €s ti, kik harmatos
R€teken vagy Marathon lap‚lyin tany‚zgattok:
Fajdnemű tarkatollas madarak;
S halcyonokkal a tengeri hull‚m
Tajt€kj‚n repeső ezerek ti:

37
1. a n€vmutatƒban T€reuszt.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 8

 Mind ide, mind ide, hallani Žj hirt!
Mind ide gyűljenek a f„lemelt nyaku
Madarak hozz‚m seregestűl.
Mert egy fort€lyos v€n ember j„tt Žj tervvel
S uj dolgot, nagy dolgot mozgat,
Jőjetek h‚t €rtekezni mind elő, elő, elő!
Torotorotorotorotitty, kikkabau, kikkabau,
Torotorotorolililitty.
PEISTHETAIROS L‚tsz m‚r mad‚rt?
EUELPIDES Apollƒn uccse, €n nem;
Pedig sz‚jt‚tva n€zem az eget.
PEISTHETAIROS Hi‚ba ment h‚t Bank‚nk a s†rűbe
Dalolni, oly hangon, mint egy lile.38*
L‡NGMAD‡R (jő) Torotitty, torotitty.
PEISTHETAIROS N€zd, bar‚tom, itt mif€le nagy mad‚r jő, l‚tod-e?
EUELPIDES H‚t mad‚r az? a’ biz isten; vaj mi lesz? nem p‚va t‚n?
PEISTHETAIROS Banka b‚ty‚nk majd megmondja,
hogy mif€le nagy mad‚r.
BANKA Ez nem ollyas aprƒmarha, mint ti l‚ttok, rendesen
Ez mocs‚rban €l.
EUELPIDES Teremtőm! jaj be sz€p piros mad‚r!
BANKA No, term€szetes; hisz €pen l€ngmad€r39 a neve is.
EUELPIDES Hallod-€, te!
PEISTHETAIROS Mit kiab‚lsz?
EUELPIDES M‚s mad‚r j„n ott megint. (152)
PEISTHETAIROS M‚s, bizisten, €s k†lf„ldi, mint az első. Vaj mi ez
A jƒst j‚tszƒ, hegyrem‚szƒ, helytelen gőg„s mad‚r?
BANKA Ezt Žgy h•vj‚k: m‚d kakas.40*
PEISTHETAIROS M‚d? Oh, Herakles, istenem!
Azt‚n hogy rep†lhetett b€, teve n€lk†l41,* hogyha m‚d?
EUELPIDES Ott j„n ism€t egy tar€jos, bƒbit‚s fejű mad‚r.
PEISTHETAIROS H‚t mi m‚r e csudaszerzet? Nem
csup‚n magad vagy itt,
Banka? m€g egy m‚sik is van?
BANKA Ez Philokles-bankafi
Sz‚rmaz€ka,42* €n meg ennek a nagyapja; mint mikor
Ezt mondjuk: Hipponikusfi, Kallias, - avagy viszont.
PEISTHETAIROS Kallias43* h‚t e mad‚r, hogy vedli toll‚t sz†ntelen.
EUELPIDES Koppasztj‚k a sykophant‚k44,* mint aff€le bőkezűt,
Azt‚n m€g a sok nőst€ny is t€pi sz‚rnya tollait.
PEISTHETAIROS Szent Poseidon, h‚t az ott mif€le soksz•nű mad‚r?
Mi lehet a neve annak?

38
mad‚rfajta
39
a flamingƒ
40
a k„z„ns€ges kakas, mely azonban m€d, illetve a perzsa f„ldről sz‚rmazott Ath€nba, ahogy a flamingƒ
Afrik‚bƒl.
41
minthogy a m€det teve n€lk†l k€pzelni se tudja. (Arany jegyzete)
42
a Banka Szophokl€sz T€reusza; utƒbb a szint€n trag€dia•rƒ Philokl€sz is •rt egy T€reuszt, mely •gy a
Banka fia; a szƒban forgƒ mad‚r teh‚t, mint Philokl€sz T€reusz‚nak sarja, a Banka unok‚ja.
43
ennek a Hipponikosznak a fia, Kalliasz, h•rhedt pazarlƒ volt
44
a sz†kophant‚k abbƒl €ltek, hogy feljelent€ssel fenyegett€k a gazdagokat, akik a pertől valƒ f€lelm†kben
gyakran jelentős „sszegekkel igyekeztek megv‚s‚rolni hallgat‚sukat. Kalliasz vagyon‚t is ők €s a
dorb€zol‚s vitte el.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 9

 BANKA Ezt Žgy h•vj‚k, hogy szod‚45*
PEISTHETAIROS Van szod‚ h‚t m‚s mad‚r is, nem csup‚n Kleƒnymus?46*
S hogy - Kleƒnymus l€t€re - el nem h‚nyja taraj‚t!
Azt‚n meg, mi€rt viselnek mind tar€jt e madarak?
Vagy versenyfut‚sra j„ttek?47*
EUELPIDES Mint a k€r-ok. nemzete,
Ormon laknak, siskot hordnak €s tar€jat, te bohƒ!
PEISTHETAIROS Szent Poseidon, n€zd csak, mennyi renyhe tollas „sszegyűlt!
EUELPIDES ‹n kir‚lyom, oh Apollon, mily felleg j„n erre! tyhű!
•gy elfogj‚k a bej‚r‚st, azt se l‚tni, merre van.
PEISTHETAIROS Ez fogoly, amaz vadkacsa, ez fajd, ez meg v€szmad‚r. (153)
EUELPIDES H‚t amaz h‚tr‚bb mif€le?
PEISTHETAIROS Hogy mi? nyir-fajd a neve.
EUELPIDES H‚t van oly mad‚r is, mely ny†r?
PEISTHETAIROS Hogyne? Ott van Storgilos.48 *
Az meg ott bagoly.
EUELPIDES Ki hozna „baglyot Athenaebe"?,49* te!
PEISTHETAIROS Szarka, vadgalamb, pacsirta, v€rcse, „rv„sgerlice,
K‚nya, sƒlyom, „lyv, veresbegy, cs•z, kakuk, hark‚ly, marƒ,
Sz‚rcsa, bŽv‚r, h€jja, sir‚ly, saskesely, rigƒ, fakŽsz. ..
EUELPIDES Ty†h€, ty†h€, beh sok mad‚r!
Ty†h€, ty†h€, be sok rigƒ!
Hogy csipegnek, hogy futosnak nagy l‚rm‚val fel s al‚!
De vajon nem b‚ntnak minket? Jaj ni, hogy t‚tognak ott,
N€zve r‚d s re‚m kem€nyen!
PEISTHETAIROS •gy tetszik magamnak is.
KAR Ki-ki-ki-cso-cso-cso-da-da-da h•tt engem elő?
(Strophe)
Hol, merre legel?
BANKA Itt vagyok r€g, nem bujk‚lok €n bar‚taim elől.
KAR Mi-mi-mi-cso-cso-cso-da-da-da jƒ dolgot akarsz
(Antistrophe)
H‚t k„zleni, szƒlj!
BANKA Biztos, †dv„s, igazs‚gos, kedves, hasznos k„z†gyet,
Mert ma hozz‚m k€t furfangos tervező ember j„ve...
KAR Ki? mi? hol? hogy?
BANKA ‹rkezett, mondom, k€t ember a lakomba, k€t „reg,
Hozva roppant nagy dolognak gy„ker€t €s terveit.
KAR Oh te legnagyobb bajszerző, a miƒta megvagyok,
Mit besz€lsz?
BANKA Ne f€lj a szƒtul.
KAR Mit cselekv€l €nvelem! (154)
BANKA Elfogadtam k€t olyan embert, ki k„z„tt†nk €lni v‚gy.
KAR Azt cselekv€d? sz„rny†s€g az...
BANKA Sőt „rvendek, hogy tev€m.
KAR S itt vannak m‚r, itt min‚lunk?
BANKA ‰gy min‚lunk, a hogy ‚n.

45
magyar szƒ, a. m. fal‚nk. (Arany jegyzete)
46
gy‚vas‚ga €s fal‚nks‚ga miatt gyakran gŽnyolja Arisztophan€sz. Kleƒn†mosz menek†l€s k„zben, az
ellens€g elől futva dobta el tarajos, bokr€t‚s sisakj‚t.
47
a g„r„g„k ismertek olyan futƒversenyt, melyben a versenyzők sisakot viseltek.
48
ez a Sztorgilosz borb€ly volt, akinek alighanem valami mad‚r-gŽnynevet adtak.
49
k„zmond‚s: mint tengerbe a vizet. (Arany jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 10

 KAR Oh€! eladat‚nk, oda vagyunk gonoszŽl!
(Strophe)
Ki bar‚tunk volt,
Ki vel†nk azonegy legelőn nőtt fel,
‡th‚gta ős t„rv€nyeink,
‡th‚gta esk†inket!
L€pre csala, odavete engemet a k‚rhozatos emberi nemnek, a mely
R‚m fenekedik, mitőlfogva e vil‚gra lett.
‡mde k€sőbb e mad€r-ral majd besz€l†nk, sz‚molunk:
Most lakoljon e k€t ember, azt javaslom, •zibe,
Nossza rajta, t€pj†k sz€lyel.
PEISTHETAIROS T†st€nt elvesz†nk, de hogy'!
EUELPIDES El bizony, de mind e bajnak te vagy oka egymagad:
M€rt vezett€l ilyen helyre?
PEISTHETAIROS Hogy k„vess.
EUELPIDES Igen bizony,
Hogy m•g €lek is, sirassam.
PEISTHETAIROS M‚r minő bolond besz€d:
Hogy siratn‚l, €s mivel, ha ki lesz v‚gva a szemed?
KAR Oh€! nosza csat‚ra d†h„sen, madarak,
( Antistrophe )
Harci rohammal!
Sz‚rnyad kanyar•tsd, v‚gjad, beker•tsd!
Hogy megsirass‚k e napot,
Vagdaljuk „ssze csőrrel,
Mert se hegyek ‚rnya, sem €g fekete f„llegei, sem pedig az ősz habok
K„zt menek†l€sre hely nincsen előlem sehol. (155)
H‚t ne k€ss†nk cs•pni, v‚gni őket €s koppasztani.
Hol van a vez€r? vezesse a jobb sz‚rnyat szapor‚n!
EUELPIDES Ehol van, ni! merre fussak, €n szeg€ny?
PEISTHETAIROS De itt maradsz.
EUELPIDES Hogy sz€tt€pjenek?
PEISTHETAIROS S mi mƒdon k€pzeled, hogy menek†lsz?
EUELPIDES Hogy mi mƒdon? nem tudom.
PEISTHETAIROS Na, megmondom h‚t €n neked:
Helyt kell ‚llni, harcot v•ni, s fazekat ragadni fel.50*
EUELPIDES Mit seg•t faz€k mirajtunk?
PEISTHETAIROS A bagoly nem b‚nt: honi.
EUELPIDES H‚t eme horgas k„rműek?...
PEISTHETAIROS Kapj egy ny‚rsat, hŽzd re‚!
EUELPIDES S a szemem hogy ƒvjam től†k?
PEISTHETAIROS Ott van egy t‚l, tartsd el€.
EUELPIDES Oh te nagy b„lcs, hogy kilelted! Csupa hadvez€rileg!
Meghaladn‚d harci csellel m‚r mag‚t is Nikiast,
KAR Rajta, indulj csőrszegezve! rajta! k€sni nem szabad:
T€pjed, †ssed, hŽzzad, nyŽzzad; v‚gd előbb is fazek‚t!
BANKA Ejnye m‚r no, mit m•veltek, ti fenevad ‚llatok!
‰gy meg„lni, sz€tcib‚lni ‚rtatlan vend€gimet,
Attik‚bƒl nőmnek polg‚rt‚rsait €s rokonit!
KAR H‚t mivel t„bb k•m€letre m€ltƒk, mint a farkasok?
Vagy ki volna m€g ezekn€l v€rbosszŽnkra €rdemesb?
BANKA Ellenink csup‚n alakra, ‚mde sz•v„k jƒ bar‚t;

50
Žgy l‚tszik, mad‚rijesztőnek haszn‚lt‚k. (Arany jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 11

 Most is milyen †dv„s tervre j„ttek megtan•tani!
KAR Hogy tan•thatn‚nak †dv„s, hasznos tervre ők, holott
Esk†dt ellens€gi voltak m€g a sz€pap‚mnak is!
BANKA Hisz legink‚bb ellen€től fog tanŽlni az okos.
Œvatoss‚g tart meg mindent: s ezt bar‚ttƒl nem tanulsz.
M•g az ellens€g erővel s egyenest r‚k€nyszer•t.
Nem bar‚ttƒl - ellens€gtől tanul‚k a v‚rosok,
Kőfalat hogy kell emelni s nagy hajƒkra tenni szert;
Mely tanuls‚g tart meg azt‚n, h‚zat, gyermeket, vagyont. (156)
KAR Meg lehetne t‚n elősz„r a tan‚csuk hallani:
H‚tha jƒ lesz. Ellens€gtől is tanulni okosat.
PEISTHETAIROS M‚r d†h„k lohadni l‚tszik: kiss€ hŽzƒdj vissza te.
BANKA (a karnak) Sz€p ez tőletek s m€lt‚nyos: k„sz„nettel tartozom.
KAR H‚t hiszen m‚sban se szoktunk ellenkezni teveled.
PEISTHETAIROS M‚r alkalmasint meglessz a b€ke: Žgyhogy
Rakd le mostan azt a t‚lat €s a b„gr€t,
‡mde a ny‚rsat, mint d‚rd‚t k€zbentartva, itt a v€dő
Fegyvereink k„zt j‚rjunk k„rbe, leskelődv€n a faz€krƒl,51*
Mert elfutnunk nem szabad.
EUELPIDES Nem? H‚t ha el tal‚lunk esni,
Hol temetnek el?
PEISTHETAIROS Ne bŽsulj: a Kerameikos fogad be:52*
Eltemetnek k„zk„lts€gen, mert azt mondjuk a vez€rnek,
Hogy elest†nk, a haz‚€rt harcolv‚n Madarason.53*
KAR Sorakozz ism€t oda, hol volt‚l,
D†h„det l‚bhoz!54* haragod mell€,
Lehajolv‚n mint paizsos f€rfi!
Meg fogom őket el€bb tudakolni, kik?
Honnan j„ttek ide, micsoda sz‚nd€kkal?
H€, Banka, tőled k€rdezem. ..
BANKA Mit k•v‚nsz tőlem hallani?
KAR Kik €s honnanvalƒk ezek?
BANKA „B„lcs Hellasbƒl", vend€geim.
KAR S mi sors vez€rl€
K„z€nk, a mad‚ri vil‚gba, ma őket?
BANKA V‚gy, €lni mint mi €l†nk,
Folyton itt lakni, egy t‚rsas‚gban vel†nk.
KAR Ne mondd! s mif€le ok‚t besz€lik?
BANKA M€g hallva is hihetetlen az!
KAR Mi haszn‚t sejti, a m€rt €rdemes
Velem lakozni? azt hiszi,
Jobban legyőzi ellen€t, s t„bb jƒt tehet bar‚tival?
BANKA Nagy boldogs‚got emleget, hallatlant €s hihetlent: (157)
Hogy ti€d itt k„r†l minden,
S a mi fent van, a mi lent van, jobbra-balra mind ural.
KAR Az esze ment el, ugyan?
BANKA Dehogy! okos nagyon is.
KAR Van-e tervben okos?

51
vagyis ink‚bb a faz€k mellől - mintha legal‚bbis pajzs volna!
52
a Kerameikosz Ath€n temetője volt.
53
Argoszban valƒban l€tezett egy Orneai nevű v‚ros, melynek g„r„g nev€be a g„r„g„k bele€rezt€k az
ornithosz (mad‚r) szƒt.
54
vez€nyszƒk. Fegyver helyett a d†h„t, haragot rakatja le. (Arany jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 12

 BANKA Legravaszabb sz„vev€ny,
Fort€ly, csel, ‚rm‚ny, furfang az eg€sz.
KAR Mondd, mondd teh‚t: besz€ljen;
Hogy halljam, mit emlegetsz, m‚r €gek, a besz€det.
BANKA No h‚t te, €s te, a fegyverzetet,
Isten nev€ben, f†ggessz€tek a
K€m€ny al‚ fel, a faz€kfogasra;55*
Te meg ezeknek mondd el, a mivel
Felbiztat‚m.
PEISTHETAIROS Apollon uccse. €n nem,
Ha szerződ€sre nem l€pnek velem;
Mint egykor a nej€vel a majom,56*
A k€scsin‚lƒ, hogy meg sem harapnak,
Bel€m sem rugnak, s nem v‚jj‚k ki a...
KAR Ezt Žgy-e? nem mi.
PEISTHETAIROS A szememre €rt€m.
KAR Felfogadom.
PEISTHETAIROS Esk†dj meg h‚t re‚.
KAR Megesk†sz„m - bir‚im mind ezek,
Meg a k„z„ns€g.
PEISTHETAIROS JŒ, ebben maradjunk.
KAR S ha megszegem - ‚n győzzek egy b•rƒval.57*
H‰RNŠK (hirdet) Hallgass re‚m, n€p! Most a fegyveres had
F„lszedve fegyver€t, menjen haza,
‹s v‚rja majd, mit hirdet†nk a t‚bl‚n.58*
KAR Ravasz ‚llat az emberi nem, sz†letve m‚r,
(Strophe)
Az is marad, m•g €l. De az€rt te besz€lj:
Lehet, oly der€k dolgot fedezt€l f„l,
Avagy oly nagy erőt bennem, a mit bizony eddig (158)
Soha m€g figyelembe se vett ez az oktalan €sz.
Hanem, a mit tudsz, jelentsd k•zre,
Mivel a nyeres€g, mit
Netal‚n ma nekem szerzen€l, k„z„s lesz.
Legyen a terved, mi felől meg vagy győződve magadban, ak‚rmi:
Nosza mondd b•zv‚st, mivel a fegyversz†netet nem bontjuk előbb fel.
PEISTHETAIROS Hiszen …gy is mondhatn‚m! a besz€d megkelt m‚r bennem eg€szen,
Mint a kovasz, csak dagasztani kell. – KoszorŽt ide, h€ fiŽ! egy meg
Hozzon szilajan k€z-mosni vizet!59*
EUELPIDES Lakom‚zni fogunk-e ma, vagy hogy?
PEISTHETAIROS Zeus uccse, nem azt, de besz€lni fogok; keresem m‚r r€gen a h•zott
Nagy szavakat, hogy ezek sz•v€t megrend•tsem. -
Mennyire sz‚nlak,
Hogy ti, kir‚lyok l€v€n azelőtt...
KAR Mi kir‚lyok? ugyan ki kir‚lya?

55
az ath€niak itt tartott‚k a fegyvereket.
56
az aprƒ termetű k€scsin‚lƒ, Panaitiosz hatalmas termetű feles€g€t h‚zass‚gt„r€sen €rte, s attƒl fogva
„r„k„sen civakodott vele, amiben persze ő hŽzta a r„videbbet; v€g†l kicsikarta tőle a Peiszthetairosztƒl
eml•tett •g€retet.
57
a kom€diaszerzők diadala akkor volt teljes, ha mind az „t b•rƒ r‚juk szavazott; ha csak h‚rom szavazott
r‚juk, egy b•rƒval győztek. (Arany jegyzete)
58
ahov‚ a szerződ€sek, t„rv€nyek sz„veg€t f†ggesztett€k.
59
•gy k€sz†ltek a g„r„g„k minden †nnep€lyes alkalomra.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 13

 PEISTHETAIROS H‚t mindenek€, az eny•m, meg ez‚,meg Zeus€ v€gre mag‚€,
Ősebbek, el€bbsz†letettek, mint Kronos, a Tit‚nok, a F„ld is.
KAR A F„ld is?
PEISTHETAIROS Apollƒn uccse, igaz.
KAR Zeus uttartson, sohse' hall‚m.
PEISTHETAIROS NO, mer' egy†gy† €s tanulatlan vagy, keveset koptattad Aesopust,
Ki le•rja, mik€nt a pipiskemad‚r legelősz„r lett a vil‚gra,
Mielőtt f„ld volt; azt‚n, hogy az apja kimult nyavaly‚ban, „t„d nap
Vala m‚r kiter•tve, mivel nem volt m€g f„ld, hogy s•rba tehesse:
Mit lőn tennie v€gre is? apj‚t a tulajdon agy€ba temette. (159)
EUELPIDES ‰gy h‚t a pipiske pap‚ja bizony most ott nyugszik Kephalaeban.60*
PEISTHETAIROS Ha teh‚t megvoltak, el€bb mint f„ld, mint istenek, €s ha idősbek:
Nem „v€k jogosan s m€lt‚n az eg€sz nagy mindens€g birodalma?
EUELPIDES De, Apollƒn uccse, „v€k. Hanem a csőrt meg kell fenni„k azt‚n:
Nem fogja hamar Zeus, €s k„nnyen, jogar‚t kibocs‚tni fakŽsznak.
PEISTHETAIROS Hogy az emberi nem fejedelmei €s kir‚lyai nem istenek - oh nem -,
Hanem a madarak voltak r€gen: van r‚ sokf€le bizonys‚g.
Mindj‚rt is megmutatom nektek, hogyan orsz‚golt legelősz„r
A Kakas,61* ő b•rv‚n a perzs‚t, Dareiost €s Megabazust;
‰gy lőn neve perzsa mad‚r e fő urodalm‚€rt, s ma is az m€g.
EUELPIDES NO, az€rt l€pdel h‚t oly begyesen, mint a nagy perzsa kir‚lyok,
S visel oly tarajos s†veget most is, egyed†l valamennyi mad‚r k„zt.
PEISTHETAIROS S oly nagy vala, oly f€lelmes, erős akkor, hogy r€gi hatalma
Jele†l most is, valah‚nyszor az ő riadƒj‚t hallja, felugr‚l
Virradta előtt munk‚ra kov‚cs, fazekas, t•m‚r, saruvarga,
F†rdős, lisztm€rő kofa, moln‚r, kobozeszterg‚lypaizs‚ros,
‹s indulnak sarufűzve legott, m€g €jszaka...
EUELPIDES Šn tudom azt csak!
Oda m€g ma is egy k„penyem (finom, phryg gyapjŽ) miatta,
szeg€nynek! (160)
A v‚rosba kom‚nak l€v€n megh•va, borozni leűl€k
S elaludtam, el€bb mint a vacsor‚t feladt‚k. Ez r‚kukor€kol:
Virrad, gondolom, €s indŽl€k Alimusba;62* de jƒl ki sem €rek
A v‚ros falain: kapcabety‚r nagyot †t h‚tamra doronggal,
Lerogyok, kezdek kiab‚lni; de m‚r k„penyemmel sz€pen od€bb ‚llt.
PEISTHETAIROS Akkor-időben H‚ja kir‚ly volt a hell€nek fejedelme.
BANKA A hellenek€?
PEISTHETAIROS S ő hozta, az ő fejedelmi parancsa, szok‚sba
Meghengergőzni a h€ja előtt.63*
EUELPIDES Dionys uttarts! magam €n is
Hengergőztem, h€j‚t l‚tv‚n; s a mint sz‚jt‚tva hanyatt f„l-
N€zek, lenyel€m az obolt64* s †resen kellett hazavinnem a zs‚kot.65*
PEISTHETAIROS Aegyptus pedig €s Phoenicia66* Kakukot tisztele kir‚lyul:
Most is, ha kakuk elkezdi: kakukk! az eg€sz Phoenicia n€pe

60
az Ath€n k„zel€ben fekvő Kephalai k„zs€g neve magyarul „kopony‚k"-at jelent.
61
perzsa mad‚r volt a neve, 1. fentebb, a 153. oldalhoz fűz„tt jegyzetet, teh‚t Peiszthetairosz komikusan
fejtetőre ‚ll•tott €rvel€se szerint eredetileg ő uralkodott a perzs‚k felett. Dareiosz a perzs‚k egyik
legnagyobb kir‚lya volt; Megabazosz sűrűn előfordulƒ perzsa n€v.
62
Halimusz k„zs€gbe, Ath€n k„zel€ben.
63
valƒban n€pszok‚s volt, az „r„m jele: a h€ja megjelen€se a tavasz €rkezt€t jelentette.
64
zseb nem l€v€n, sz‚jban hordt‚k az aprƒp€nzt. (Arany jegyzete)
65
melybe lisztet akart venni. (Arany jegyzete)
66
a mai Egyiptomot €s az Izraelt, Libanont €s Sz•ri‚t mag‚ban foglalƒ ter†let.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 14

 Siet a bŽz‚t €s ‚rpavet€st sz‚ntƒf„ldj€n learatni.
EUELPIDES NO, az€rt mondj‚k h‚t: „szƒl a kakuk, mezőre k„r†lmetszettek!"
PEISTHETAIROS ‹S oly hatalommal uralkodtak, hogy azƒta is, a mikor egy-egy
Agamemnon uralkodik a hell€n v‚rosban vagy Menel‚os,
Jogar‚n ott űl a mad‚r,67* s r€szt vesz az aj‚nd€kbƒl ura mellett.
EUELPIDES Ezt nem tudtam soha €n eddig!
B‚multam rajta nem egyszer,
Ha tragoedia-hős, valamely Priamos, jogar‚n f„ll€pe mad‚rral; (161)
H‚t v‚rta Lysikratest68* nyilv‚n, hogy aj‚nd€kkal keni mark‚t.
PEISTHETAIROS Valamennyi k„z„tt legnyomat€kosb pedig az, hogy Zeusz maga, •me,
Ki ma orsz‚gol mint €gi kir‚ly, a szobr‚n sasmadarat hord,
A l‚nya69* bagolyt, szolg‚lja pedig, mint illik, solymot, Apollon.
BANKA D€m€ter any‚m! helyesen mondod. S minek a madarak k„r†l„tt„k?
PEISTHETAIROS Hogy, ha ki ‚ldozv‚n johot ad, mint szertart‚s hozza mag‚val,
Kezeikbe: lecsap madarok s Zeusn€l is előbb vesz r€szt a johokbƒl. –
Hajdan nem is esk†dtek az emberek istenre, csup‚n madarakra,
Lampon ma is azt teszi,70* esk†dv€n folyv‚st a l…dra, mikor csal.
Oly nagy vala, oly szent a nevetek, oly fennsők voltatok egykor:
‹s most, rabok, egy†gy†ek, szolg‚k.
Sőt, mint valamely eszelőst, m€g a
Szenthelyeken is meghajig‚lnak;
Minden madar‚sz megveti nektek
A kelepc€t, tőrt, l€pet, kalitot,
Hurkot, h‚lƒt, cinkefogƒt;
Azut‚n visznek v‚s‚rra csomƒnkint,
Ott a vevő n€p tapogat s megvesz;
‹s m€g ha - mikor s†tni akarnak –
Oda tenn€nek sz€pen a tűzh„z;
De nem! „sszekevernek olajt, tŽrƒt,
Aszatot s ecetet, s hozz‚ valami
M‚rt‚st habarintva, k„v€rt, €dest,
Mindezt melegen nyakatokba zuhintj‚k,
Mint valamely b€-
Balzsamozandƒ mŽmia testnek
(Antistrophe) (162)
KAR Nagyon is, nagyon is szomorŽ besz€deket
Hoz‚l, oh ember; s hajh, siratom keserűn
Az ap‚k b†n€t, kik nem hagy‚k €nr‚m
Az elődeim ‚ltal keresett uras‚got.
De ihol ma szerencse nekem szabad•tani hoz
S valamely jƒ szellemem t€ged:
A mi€rt felaj‚nlom
LakosŽi magamat €s fiƒk-csal‚dom.
De tan‚csolj most, mit kell tenn†nk; mert €lni sem €rdemes •gy m‚r,
Ha kir‚lys‚gunkat, ak‚rhogy s mint, nem birjuk visszaszerezni.
PEISTHETAIROS No, tan‚csom elősz„r is az, hogy ti egy nagy v‚rost telep•tv€n,

67
faragva vagy €rcből kiverve. (Arany jegyzete)
68
L†szikrat€sz hadvez€rt megvesztegethető €s megveszteget€sre is hajlandƒ embernek tartott‚k. A humor
abban van, hogy a Peiszthetairosz szavait mindig f€lre€rtelmező Euelpid€sz a kir‚lynak j‚rƒ aj‚nd€kot
egyszerűen azonos•tja a megveszteget€ssel.
69
Pallasz Ath€n€, akinek szent ‚llata a bagoly volt.
70
Lampƒn neves jƒs h•r€ben ‚llt; a „ma Z€na" (Zeuszra) €s a „ma kh€na" (a lŽdra) esk†form‚k kb. Žgy
viszonyulnak egym‚shoz, mint a magyar biz' isten €s biz' istƒk.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 15

 K„r†l a levegőt, s mind azt, mi az €g s f„ld k„zt van, t€glafalakkal
- Babylon mƒdj‚ra - ker•ts€tek be, mad‚rv‚rosnak eg€szen.
BANKA Szent Kebrion€s71* €s Porphyrion, beh roppant v‚ros ez azt‚n!
PEISTHETAIROS S miut‚n ez megvan, az orsz‚gl‚st Zeustƒl felk€ritek; azt‚n
Ha nemet mond r‚ s vonogatja mag‚t, s meg nem k„vet a bitorl‚s€rt:
Ellene szent h‚borŽt ind•ttok, s megtiltj‚tok valamennyi
Istennek az ‚tj‚r‚st, hamikor k€jelgeni f„ldre lesz‚llnak,
A ti hat‚ritokon, mint azelőtt j‚rtak buja gerjedelemmel
Alkm€n€k-, Alop€k-, Semel€khez;72* s ha lemennek m€gis, a tiltott
Holmijokat lepecs€telitek, hogy t„bb k‚rt ne tehessenek ottlenn. –
M‚s madarat meg az emberi nemhez ind•ttok a f„ldre k„vetnek:
Hogy ti uralkodv‚n, nektek kell ezut‚n ‚ldozniok elsőbb, (163)
•gy k€sőbben az isteni fajnak. S madarat kell osztani minden
Istenhez, kiki ollyat kapv‚n, mely hozz‚ illik eg€szen:
Ha ki Aphrodit€nek akar: bŽz‚t ‚ldozzon sz‚rcsa mad‚rnak;
Ha Poseidonnak viszi ‚ldozat‚t: ‚rp‚t szentelni kacs‚nak;
Škr„t ha akar H€rakiesnek: cs†llőt k€rlelje lep€nnyel;
V€gre, ha Zeusnak kost: madarak fejedelme •k•rszem,
Neki kell ‚ldozni előbb Zeusn‚l, s kan hangy‚t v‚gni le kosnak.
BANKA H‚tha re‚nk Zeus „a mennyk„vező vill‚m‚t sujtja r„p•tve"?
EUELPIDES Hangy‚t v‚gni! be tetszik nekem ez.
„‡m hadd mennyd„r„gj„n a nagy Z€n."73*
BANKA S hogy hinn€k el az emberek azt, hogy isten - nem csƒka - vagyunk mi,
Mikor •me rep†l†nk, sz‚rnyunk van?
PEISTHETAIROS H‚t Hermes, balgatag, €s Zeus
Nem rep†l isten l€t€re? meg a legt„bb nem sz‚rnyviselő-e?
Ott van Nik€, aranyos sz‚rnyon rep†l, €s Zeus uccse, Erƒs is:
Irist pedig a „r„pke galambhoz" hasonlitotta Hom€ros.
Ha teh‚t ők m‚r oktalan €sszel titeket csak semmibe n€znek,
Az olympiakat pedig istennek: t‚madjon fellege rajok
Verebek- s magevőknek, az ő bevetett f„ldj†k tiszt‚ra kiv‚gni:
S m€rjen nekik azt‚n D€m€t€r gabon‚t, mikor „ld„si €hs€g!
EUELPIDES Zeus uccse, de nem fog, m€rni, hanem
megl‚sd, †r†gyet keres ink‚bb.
PEISTHETAIROS No meg a hollƒk az ig‚s barmok szemeit, melyekkel a f„ldet (164)
Sz‚ntj‚k, s a juhok€t vagdalj‚k ki, amŽgy prƒb‚ra: s Apollon
Gyƒgy•tsa meg azt‚n! hiszen orvos; b€r€rt szolg‚lni szok‚sa.74*
EUELPIDES Na, ne! m•g €n k€t „kr„csk€men valahogy tŽladhatok elsőbb.
PEISTHETAIROS Ha pedig te vagy isten„k, €let„k, az Anyaf„ld, te Kronos, te Poseidon:
Akkor csupa jƒt v‚rhatnak, izend.
BANKA Mondj egyet ama csupa jƒkbƒl.
PEISTHETAIROS Fiatal szőllőhajt‚saikat nem fogja leenni a s‚ska,
Mert ezt a bagoly- €s v€rcsesereg mind elpuszt•tja kegyetlen;
Se f†g€iket a cserebűly, a dar‚zs nem fogja ler‚gni „r„kk€,
Mert őket egy-egy sereg€ly-csapatunk tiszt‚ra le„ld„si mindet.
BANKA De vagyont, kincset, honnan adunk nekik?
a mi€rt Žgy €l-hal az ember.
PEISTHETAIROS Hiszen a nemes €rcek b‚ny‚it jƒslƒ madarak fedezik fel.

71
Kebrion€sz is, Porph†riƒn is a mondai ƒri‚sok, a gig‚szok k„z†l valƒk; Banka a „roppant v‚roshoz"
m€ltƒan fejezte ki csod‚lkoz‚s‚t.
72
Alkm€n€ €s Szemel€ Zeusz, Alop€ Poszeidƒn kedvese volt.
73
Zeusz
74
Trƒja v‚r‚t is b€r€rt €p•tette fel.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 16

 Nyeres€ges v‚llalatok v€gett ily jƒslathoz folyamodnak,
•gyhogy senki, hajƒzva, ezentŽl oda nem vesz.
BANKA Hogy' oda nem vesz?
PEISTHETAIROS H‚t, megmondja előre mad‚r, ha ki jƒsoltat tengeri Žtra:
„Most ne hajƒzz: v€sz lesz. Most indŽlj: biztos, nyeres€ges az Žtad."
EUELPIDES B‚rk‚t veszek €s tengerre kelek. Dehogy is maradok veletek m‚r!
PEISTHETAIROS Ezek a hajdankorban el‚sott dŽs kincset megmutogatj‚k,
Az aranyat, az ez†st„t; hisz tudj‚k. Nem hallani sz†ntelen ilyet: (165)
„Nem tudja, hov‚ van az €n kincsem elrejtve, egy‚b a mad€rn€l"
EUELPIDES Eladom b‚rk‚m, ‚sƒt veszek €s kincset fogok ‚sni faz€kkal!
BANKA H‚t az eg€szs€get hogyan osztjuk nekik?
„Istenn€l az eg€szs€g."
PEISTHETAIROS Nem eg€szs€g az, ha magokat j„l b†rj€k €s jƒl foly a dolguk?
Bizony, a ki mag€t sem birja, ebűl van az ollyann‚l az eg€szs€g.
BANKA H‚t aggkort hogyan €rnek az emberek? ez Olympus aj‚ndoka szint€n.
Vagy mint csecsemők halnak mind el?
PEISTHETAIROS Sőt h‚romsz‚z kerek €vvel
Toldj‚k meg az €lt„k hossz‚t a madarak.
BANKA Honnan?
PEISTHETAIROS Maguk€bƒl.
H‚t nem tudod: „•t embernyomot75* is tŽl€l a k‚rogi varjŽ."
EUELPIDES Ejhaj! hisz' ezek derekabb uraink lesznek, mint Zeus vala, sokkal.
PEISTHETAIROS H‚t nem sokkal? nagy templomokat nem kell €p•teni kőb†l,
Sem arannyal verni ki ajtƒkat; hanem a bokor €s a magyalt„gy
K€sz lakhely„k; a legfőbb madarak disz temploma ‚rnyas olajlomb,
‡ldozni se j‚runk Delphibe €s Ammonhoz, csak kimegy†nk a
Vad olajfa, kukojca k„z€, s bŽz‚t, ‚rp‚t hordozva kez†nk,
•gy k„ny„r„gj†k től„k az ‚ld‚st;
S valamit k€r†nk, t†st€nt meglesz, ha kev€s bŽz‚t odabenn, szƒrunk.
KAR Oh kedves „reg, te ki ellenből lett€l egyszerre bar‚tom, (166)
Lehetetlen, hogy €n m‚r ezut‚n mellőzzem, akarva, tan‚csid!
Sőt v€rszemet kapv‚n besz€diden,
Kimondom, esk†t is teszek re‚,
Hogy, ha te velem igaz‚n, szent†l sz„vetkezel
Az istenek ellen, csalfas‚g n€lk†l velem
Tartv‚n, tudom bizonnyal, nem sok‚
Bitolj‚k trƒnomat az istenek.
Hanem, a mit testi erő ‚ltal kell tenni, mi arra ki‚llunk;
A mit tervezni okoss‚ggal, mind azt javasolni te tiszted.
BANKA Zeus uccse, nincs is m‚r időnk tov‚bb
Szunnyadni, k€sz†lődni hosszasan,
De tettre kelni gyorsan. Jőjetek
Elősz„r is f€szkembe - szalma- €s
Rőzse-lakomba. m‚r a micsod‚s; -
Hanem, hogy is h•nak?
PEISTHETAIROS A legkisebb:
Az €n nevem Peisthetairos.
BANKA S ez€?
PEISTHETAIROS Euelpides, Tri€ből.
BANKA ˆdv„z„llek
Monnƒtokat.76*

75
„t ember„ltőt.
76
mindkettő. R€gi szƒ. (Arany jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 17

 PEISTHETAIROS K„sz„nj†k.
BANKA Erre tess€k!
PEISTHETAIROS Megy†nk, vezess te.
BANKA Jertek h‚t velem.
PEISTHETAIROS De a manƒba! jer csak vissza, jer.
Hadd l‚m el€bb, hogyan f€r†nk mi „ssze,
Mondd, sz‚rnyasokkal a sz‚rnyatlanok?
BANKA Jƒl.
PEISTHETAIROS Hisz meg•rta m‚r Aesopus, a
Mes€ben, hogy j‚rt az egyszeri rƒka,77*
Midőn a sassal akart t‚rsalogni.
BANKA Cseppet se f€lj: van n‚lam egy gy„k€r,
Melyből ha esztek, mindj‚rt sz‚rnyatok nő. (167)
PEISTHETAIROS ‰gy m‚r megy†nk. Szolg‚im, Xanthias
‹s Manodor, hozz‚tok b€ a podgy‚szt.
KAR H€, Banka, meg‚llj, ne siess.
BANKA No, minek?
KAR Vidd h‚t ezeket be magadhoz
S tartsd jƒl: minek†nk pedig a csalog‚nyt, a MŽz‚k b‚jdalu kedvenc
‹nekes€t k†ldd ki, hogy itt azalatt mŽlassunk ővele v•gan.
PEISTHETAIROS Ah, Zeusra k€rlek, hallgasd meg szavuk
S ereszd ki a bokorbƒl a mad‚rt!
EUELPIDES Az istenekre, k†ldd ki, hogy mi is
L‚thassuk a kedves f†lemil€t!
BANKA No, m‚r ha •gy r‚m estetek, legyen.
Prokn€, jer, a vend€gek l‚tni v‚gynak.
F‡lemile, nőalak, mad€rfej
PEISTHETAIROS Fels€ges Zeus aty‚m, beh sz€p mad‚r!
Milyen puh‚cska, mily pomp‚s!
EUELPIDES Tudod, mit?
‹n ny‚rsra hŽzn‚m €des-„r„mest.
PEISTHETAIROS ‹S mennyi €kszer rajta, mint le‚nyon.
EUELPIDES Biz €n meg is csƒkoln‚m, sz•vesen.
PEISTHETAIROS De, istenadta, l‚dd ny‚rs-csőre van.
EUELPIDES Le kell h‚mozni a h€jj‚t fej€ről,
Mint a toj‚snak, Žgy csƒkolni meg.
BANKA Gyer†nk no.
PEISTHETAIROS H‚t vezess, isten neki (El)
KAR Oh szeretett, €s oh minden madarak k„z„tt
Legkedvesb rokonom, velem zengő f†lmile t‚rsam,
L‚tlak, itt vagy! itt vagy!
Hozv‚n dalt nekem €deset; most h‚t sz€pszavŽ s•podon78* (168)
Zend•tsd meg tavasz€nekid, s kezdj vid‚m anapaestust79*
(Parabasis)
Nosza h‚t ti bizonytalan €let†ek, hullƒ falev€lre hasonlƒ
Emberi nem, gyarlƒ s‚ralkat, tehetetlen, erőtlen ‚rnyak,
Egynapi csirkefiŽk, nyomorŽltak, t†nem€nyszer† gyenge halandƒk,
Ide ford•ts‚tok az elm€tek, mire‚nk halhatatlan, „r„kk€-

77
a rƒka sz„vets€get k„t„tt a sassal, s a sas megszegte a rƒka azonban, nem l€v€n sz‚rnya, nem tudott
rajta bosszŽt ‚llni
78
fuvol‚snő j‚tszotta a f†lemil€t. (Arany jegyzete)
79
ez a versm€rt€ke a kar k„vetkező dal‚nak, mely teh‚t k€t r„vid €s egy hosszŽ szƒtagbƒl ‚llƒ versl‚bak
egym‚sut‚nj‚bƒl ‚ll

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 18

 ‹lő, „r„kifju, romolhatlan v€gz€sű l€gi urakra,
Hogy igaz tanokat hallv‚n től†nk a vil‚g†rről, a teremt€s:
Istenek €s folyamok l€nye felől, Erebos, Chaos eredet€ről80,*.
Helyesebben tudj‚tok s Prodikost csapj‚tok el a nyavaly‚ba,
Legel€bb vala Z†r, a barna S„t€t, meg az ‹j, s a Tartaros „ble:
De sem €g, sem f„ld, sem l€g nem volt. A S„t€tnek zordon †r€ben
Legelősz„r is a feketesz‚rnyŽ ‹j h•mn€lk†li toj‚st sz†l,
Melyből, az idők betel€se ut‚n, Szerelem b‚j istene k„lt ki,
V‚ll‚n ragyogƒ aranyos sz‚rnnyal, mint a sz€lforgatag, oly gyors.
Ez az €jf€li r„pke Vil‚gz†rrel k„z„s†lve a Tartaros „bl€n,
Nemzette fajunkat f€szk€ben s ezt hozta vil‚gra elősz„r.81*
Mert nem vala isteni faj sem előbb, mint mindent „sszevegy•tett
Szerelem, s m‚st m‚ssal k„z„s•tv€n, Žgy lett €g, tengerek €s f„ld (169)
S az eny€szetn€lk†li mennyei faj. Mi vagyunk h‚t korra legelsők
Valamennyi dicső istens€g k„zt. S azt, hogy Szerelemt†l eredt†nk,
Sok jel bizony•tja: rep†lni tudunk; szerelemnek az eszk„zi l€v€n
Sok virulƒ, de makacs sz€p gyereket, kora telj€ben, szeretője
Mi seg•ts€g†nk, mi erőnk ‚ltal b•r meghƒd•tani mag‚nak,
Adv‚n neki f†rjet vivni, kakast, vagy gŽn‚rt, vagy tavi gy„ngyv€rt,
Azt‚n mi szab‚lyozzuk, madarak, minden dolg‚ban az embert:
Mi jelentj†k meg neki a tavasz €s a t€l meg az ősz idej€t, hogy
Vessen, mikor a daru k„lt„zik ‚t, nagy kr…-g‚ssal, Liby‚ba,
A hajƒs ugyanakkor, korm‚ny‚t felakasztv‚n szegre, aludj€k,
‡m az Orestes szőjj„n gŽny‚t,82* hogy f‚zva ne b‚ntsa a m‚s€t,
A h€ja pedig, hazaj„tt€vel, meg m‚s €vszak jel„lője:
Mikor a juhokat m‚r ny•rni lehet; s mikor azt‚n fecske van, el kell
B•zv‚st adni meleg t€li csuh‚t, €s venni lebernyeget ‚r‚n.
Mi vagyunk n€ktek az Ammon, Delphi, Dƒdƒna, Phoebus Apollƒ:
Madarat k€rdeztek előbb, azut‚n fogtok nagy v‚llalatokhoz:
Tengerre ki m€n, †zletbe ki v‚g, vagy f€rfi ki h‚zasulandƒ.
‹s v€gre mad€r a nyelveteken minden jƒsjel neve:83* szƒzat (170)
Hangja: mad‚r; tr†szk„lni: mad‚r; ha mi bukkan az utba: mad‚r az;
Egy l‚rma: mad‚r; egy szolga: mad‚r; csacsi botlik: szinte mad‚r lesz.
H‚t nem bizonyos m‚r, hogy mi vagyunk nektek jƒsisten Apollon?
Ha az€rt istennek el„smertek: mi lesz†nk jƒslƒ MŽza le‚nyitok,84*
Szabad a jƒslat 85* a l€gben, az €vben, t€len, ny‚ron, deres €vszakokon;
Elosonva nem is hever†nk felhő h‚t‚ra kev€lyen, mint most Zeus,
Hanem itt maradunk s adom‚nyainkat szƒrjuk, nektek,
gyermekiteknek
S unok‚toknak:
Kincs, vagyon, €ps€g, €let, eg€szs€g, kacaj, ifjŽs‚g, b€ke, dal €s t‚nc –
Madarak teje is,86* lesz minden el€g, hogy beleuntok a csupa jƒba;

80
Erebosz az őss„t€ts€g, Khaosz az őszűrzavar, Prodikosz: az V. sz‚zad m‚sodik fel€ben műk„d„tt h•res
gondolkodƒ, aki t„bbek k„z„tt a vil‚g keletkez€s€ről is •rt; az al‚bbiakban a kar őt gŽnyolja, s egy
„mad‚rszempontŽ" keletkez€st„rt€netet ad elő.
81
a madarakat.
82
az Euelpid€sztől előbb eml•tett, „kapca-bety‚rnak", aki k„nt„s€t elrabolta, ezt a hősnevet, Agamemnƒn
fi‚nak, Oreszt€sznek a nev€t adt‚k.
83
a magyar jƒsjel szƒt a g„r„g„k az oiƒnosz („mad‚r") szƒval fejezik ki. Az al‚bbiakban a kar olyan
jelens€geket sorol fel, melyek jƒ vagy rossz jƒsjelnek, teh‚t g„r„g„sen „mad‚rnak" sz‚m•tottak.
84
MŽzs‚knak az€rt nevezhetik magukat, mert €nekelnek.
85
mert k€retlen†l is megjelennek, nem Žgy, mint Zeusz.
86
k„zmond‚sszerű kifejez€s: „amit szem-sz‚j k•v‚n".

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 19

 •gy felszűl†nk valamennyit!
(Strophe)
FˆLEMILE Erdei MŽza,
Tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs,
Cifra dallamŽ, kivel
Berekben €s hegyek tetőin €n is
Tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs,
Lombhaju kőr„s„n űlve, az €n fakƒ
Tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs
Fajom €nekeit dalolom P‚nnak,
S a hegyi Istenany‚nak87* is †nnepi
T‚ncaihoz szent kardalokat,
Totototo, totototo, tototototincs;
Honnan m€hekint legelte
Phrynichos88* ambrozi‚s89* dala kellemes •zű gy†m„lcs€t
S mindig m€zzel rakodva t€rt meg.
Tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs. (171)
KAR Hogyha, n€zők, valamellyik €let€t k„zűletek
V•gan v‚gy le€lni: az csak ide jőj„n, mik„z€nk.
Mindaz, ami n‚latok rŽt, s t„rv€ny sŽjtja vagy szok‚s,
N‚lunk a mad‚rvil‚gban sz€p dolog s dics€retes.
Mert ha ott gyal‚zat €s bűn jƒl megverni az ap‚t.
N‚lunk m€g becs†let€re v‚lik, hogyha kis kakas
R‚†t €s rivall apj‚ra: „sarkantyŽt emelj, ha vivsz!"
Vagy, ki ott sz„k„tt rabszolga90* s van sok b€lyeg s†tve r‚:
Ann‚k e mad‚rvil‚gban tarka fajd lesz a neve.
S a ki ott phryg €s oly barbar, mint ak‚r csak Spintharos,91*
Phrygből k„zt†nk pintymad€r lesz €s Philammon rokona.92*
Ha pedig rabszolga €s k€r, millyen Exekestides,93*
Ős„ket csin‚lhat n‚lunk, s nemzets€ge f„lragyog.
Vagy, gazoknak fel akarv‚n adni Peisias fia94*
A kaput: fogoly lesz n‚lunk, apj‚hoz m€ltƒ csibe,
Mert k„z„tt†nk semmi sz€gyen a fogolynak, hogy fogoly.
(Antistrophe)
FˆLEMILE ‰gy dalol‚nak
Tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs,
Csattogatva sz‚rnyaik
A hattyuk: •gy zeng€k egy†tt Apollont,
Tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs,
Hebrus ez†st vize dalteli partjain,
Tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs;
S fel az €g k„dein ‚t, harsog a dal,
F€lve figyeltek el a vadak ezrei,
S a habokat lelohasztja der†lt csend,

87
a hegyes Phr†gi‚ban vad t‚ncokkal tisztelt K†bel€nek
88
ez a Phr†nikhosz l•rikus €s tragikus k„ltő volt.
89
halhatatlan.
90
homlok‚ra b€lyeget s†t„ttek.
91
Szpintharosz is trag€dia•rƒ; nem Ath€nbƒl, valahonnan , idegenből sz‚rmazott
92
nem tudjuk, kit takar a n€v.
93
l. fentebb a 143. oldalhoz fűz„tt jegyzetet.
94
bizonyos Mel€sz, aki el•t€lteket akart sz„k€shez seg•teni; Žgy l‚tszik, apj‚val, Peiszi‚sszal egy†tt el€gg€
h•rhedt alakja lehetett az ath€ni €letnek.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 20

 Totototo, totototo, tototototincs;
S visszaz„ng eg€sz Olympus,
Megd„bbentek az istenek, €s az olympusi MŽzs‚k
‹s a Charisok versent riadtak,
tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs. (172)
KAR Nincs k€nyelmesebb dolog, mint a kinek jƒ sz‚rnya van.
L‚m, ha most a n€zők k„zzűl sz‚llni tudna valam'€k,
‹s megunn‚ €hen-szomjan a hosszŽ tragoedi‚t:
Kirep†lne, haza sz‚llna, otthon jƒl eb€dlene,
S teli hassal Žgy rep†lne vissza kőzz€tek megint.
Vagy, ha egy Patroklidesre95* itt r‚€rne a baja,
Nem izzadna zubbony‚ba: kirep†lne, €s mag‚t
Jƒl kifŽjva, jƒl kiny„gve, sz‚llna vissza k„nnyed€n.
Vagy, ha volna k„ztetek, ki szeretőt tart, s a Tan‚cs
Padjain96* ott a menyecske f€rj€t megpillantan‚:
Hirtelen csak sz‚rnyra kelne, s eltűnv€n k„z†letek,
Csƒkot lopna, Žgy teremne k€sőbb a szokott hely€n.
H‚t van a kerek vil‚gon a sz‚rnyakn‚l becsesebb?
L‚m, Diitrephest, pedig csak vessző sz‚rnya volt neki,97*
Megtev€k lovas hadnagynak, majd vez€rnek; semmiből
K€sz lovag lett, urat j‚tszik, €s valƒdi lƒ-kakas.98*

II

PEISTHETAIROS (sz€rnyasan)
Ez jƒl van eddig. Hanem, istenuccse,
Furcs‚bbat enn€l nem l‚ttam soha.
EUELPIDES (szint‚n …gy)
De mit nevetsz?
PEISTHETAIROS Azt a te sz‚rnyadat.
Tudod, mihez hasonl•tsz sz‚rnyasan?
Olyan vagy, mint rosszul festett liba.
EUELPIDES Te meg, mint egy kopasz fejű rigƒ.
PEISTHETAIROS El is mondhatjuk, Aeschylus szerint:
„Nem a m€s tolla lőtt meg:99* a magunk‚."
BANKA NO, most mi a teendő?
PEISTHETAIROS Legel€bb
Nevet kell adni - cifr‚t, nagyszerűt – (173)
A v‚rosunknak, Žgy ‚ldozni azt‚n
Az isteneknek.
EUELPIDES ‹n is azt javaslom.
BANKA Hadd l‚m, mi l€gyen v‚rosunk neve?
PEISTHETAIROS Jƒ lesz ama nagy n€v Laced‚emonbƒl?
Nevezz†k el Sp€rt€nak.
EUELPIDES Szent Herakles!
P€rt€nak mondan‚m a v‚rosom,

95
k„zelebbit nem tudunk Patroklid€szről, de nem k€ts€ges, mi „€rhetett r‚"; egy€bk€nt Žgy kell
elk€pzeln†nk, hogy a legt„bb Arisztophan€sztƒl eml•tett szem€lyhez hasonlƒan, ő is r€szt vett A madarak
bemutat‚s‚n, ott †lt a n€zőt€ren.
96
az ath€ni Tan‚cs tagjai magas hivatalukhoz illően fenntartott helyeken †ltek.
97
Dieitreph€sz kos‚rfonƒ volt, azt‚n meggazdagodott, €s politikai p‚ly‚ra adta a fej€t.
98
k„lt„tt ‚llat. Kakas, mert begyes, lƒ, mert lovon j‚r. (Arany jegyzete)
99
Aiszkh†losz mondja ezt a sasrƒl, melyet saj‚t toll‚bƒl k€sz†lt ny•lvesszővel sebeznek meg.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 21

 Hogy m€g p€rt€ba sűlt v€n ly‚ny legyen.
PEISTHETAIROS Minek nevezz†k h‚t?
EUELPIDES Inn€t a felhős
L€gt‚jrul adjunk n€ki valamely
Puffancs nevet.
PEISTHETAIROS JŒ lesz Felhőkakukv€r?
BANKA Ihaj,juhaj, be nagyszerű!, beh eltal‚ltad a nev€t!
EUELPIDES EZ h‚t ama h•res Felhőkakukv‚r,
Hol Theagenesnek t•bb jƒsz‚ga fekszik,
S Aesch•nes€ mind?100*
PEISTHETAIROS T„bbet €r az is,
Mint Phlegra f„ldje,101* hol az istenek
Agyon gƒr‚lt‚k a f„ldtől eredt
G•g‚sokat merő szƒnyegles€ggel.
EUELPIDES Beh cs•nos, eszemadta v‚rosa!
De h‚t ki l€gyen a v€distene?
Kinek szőjj†nk pal‚stot?102*
PEISTHETAIROS Nem lehetne
Athen‚t hagyni meg v€distenűl?
EUELPIDES Hogy lenne jƒ rend oly v‚rosba', hol
Az isten - asszony l€t€re - teljes
Fegyverzetet hord, Kleisthenes103* meg orsƒt?
PEISTHETAIROS S ki őrzi v‚rosunk Pelarg-fal‚t?104*
BANKA Egy perzsa sz‚rmaz‚sŽ hős mad‚r,105*
Ki vit€zebb - hallom - minden†tt,
Ares csib€je.
EUELPIDES Œh, uram Csibe!
Alkalmas isten a szikl‚ra,106* lakni. (174)
PEISTHETAIROS No, most eredj a l€gbe, s ott seg•ts
Szolg‚lni a kőm•vesek k„rűl:
Adogass k„vet, vetkőzz le s‚r-taposni,
Hordj fel habarcsot, l€tr‚rƒl zuhanj le,
Őrs€get ‚ll•ts, a t†zet takard be,
Csengetty†hordƒ l€gy,107* h‚lj mindig ott;
S k†ldj h•rn„k„t: egyet az istenekhez
F„l, m‚st al‚ az emberek k„z€,
Egyet hozz‚m h•rt adni s a parancsot
Megvinni tőlem.
EUELPIDES ‹s te, itt maradv‚n,
Gebedj meg tőlem.
PEISTHETAIROS Menj, h€k‚s, fogadj szƒt,
Tudod, hogy semmi sem megy n€lk†led,

100
Theagen€sz is, Aiszkhin€sz is tŽls‚gosan k€rkedtek a gazdags‚gukkal, kellő alap n€lk†l.
101
mondai helyn€v; mai f„ldrajzi elnevez€sekkel nem azonos•thatƒ. A monda szerint itt győzt€k le az
istenek az ellen†k l‚zadƒ ƒri‚sokat, a gig‚szokat, ha nem is „szƒnyegles€ggel", mint Peiszthetairosz
mondja, hanem fegyveres erővel.
102
Euelpid€szből kibŽjik az ath€ni; az ath€niak ugyanis v€dőistennőj†knek €vente Žj pal‚stot k€sz•tettek,
melyet azt‚n templom‚ban helyeztek el.
103
Arisztophan€sz t„bbsz„r is gŽnyolja Kleiszthen€szt elpuhults‚ga, nőiess€ge miatt.
104
a fellegv‚rat.
105
a kakas, 1. fentebb a 160. oldalhoz fűz„tt jegyzetet. ‹ppen harciass‚ga miatt lehetett Ar€sz csib€je.
106
a szikl‚n €p†lt fellegv‚rba.
107
az €jszakai őr„ket csengővel ellenőrizt€k; aki a csenget€sre nem felelt, mert aludt, az b†ntet€st kapott.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 22

 ‹n majd, Žj isteninknek ‚ldozandƒ
H•vok papot, ki a pomp‚t vezesse.
Vedd a kos‚rt, h‚: te meg a medenc€t.108*
Banka elmegy pap‚rt
KAR Veled tartok, k€sz vagyok,
Helybehagyva dolgodat,
Nagyszerű dics€reteket zengeni egy†tt
Az isteneknek s r‚'d‚sul le„lni
Valami kis juhot is.
„F„l, f„l teh‚t istenhez a ”paean• dalok!"109*
Chairis110* pedig kis€rje s•ppal.
Banka visszajő egy pappal ‚s s†possal
BANKA Hagyd el, ne fŽjd m‚r. - H€rakies, mi ez?
Mi m‚r ez? Sok csud‚t l‚ttam, bizisten,
De sz‚jkos‚rral varjŽt 111* m€g soha!
Dologra, pap! ‚ldozz Žj isteninknek.
PAP Teszem: de hol van a kos‚rvivő?- (175)
K„ny„r„gjetek Hestia mad‚ristennek,112* €s „lyvnek, a tűzhelyek
őr€nek,
‹s minden olympi mad‚rnak, minden olympi mad‚rnőnek...
KAR ˆdv, Sunium113* „lyve s Eszter‚g-kir‚ly!
PAP ‹s a pythiai, d€losi hattyunak, €s a f†rjanya L€tƒnak,
‹s a tengelic-Artemisnek...
PEISTHETAIROS H‚t nem Kolainis!114* Tenglic-Artemis?
PAP ‹s pinty-Dionysosnak, €s nagy strucnak, az istenek,
emberek k„z„s anyj‚nak...
KAR Urnőm, Cybele-struc,115* Kleokritos anyja!
PAP Hogy ez a Felhőkakukv‚r legyen €p, eg€szs€ges lakƒhely, maguknak
‹s a Chios-belieknek... 116*
PEISTHETAIROS Der€k, hogy mindig ott fetreng Chios!
PAP ‹S minden hősmad‚rnak,117* hősmad‚rn€nak, a
gy„ngyv€rnek, a fakŽsznak, a pelik‚nnak,
v€rcsebagolynak, €s a nyirfajdnak, €s a p‚v‚nak,
€s a v„cs„knek, kerce-ruc‚nak, €s a kƒcsagnak,
kanalas g€mnek, v•zi buv‚rnak, s a libucnak, €s cineg€nek...
PEISTHETAIROS Juj, juj, ne h•vd m‚r, hagyd el a manƒba!
Boldogtalan, mif€le ‚ldozatra,
Csőd•ten€l sast, keselyűt ide?
Nem l‚tod: egy •lyv elb•rn‚ juhocsk‚m?
108
az ‚ldozat előtti k€zmos‚shoz valƒ t‚lat; a kos‚rban egy€b ‚ldozati kell€kek voltak.
109
a pai‚n legt„bbsz„r Apollƒn tisztelet€re €nekelt h‚laadƒ dal.
110
Khairiszt rossz fuvol‚snak ismert€k.
111
a fuvol‚s varjŽ‚larcban j„tt elő, arc‚n sz•jakkal; ezek az arc felfŽvƒd‚s‚t voltak hivatva m€rs€kelni j‚t€k
k„zben.
112
Hesztia a h‚zitűzhely istennője volt, s mivel az ‚ldozatokat ‚ltal‚ban a h‚zitűzhelyek előtt mutatt‚k be,
elősz„r hozz‚ foh‚szkodtak. Az ‚ldozatot bevezető im‚k egy€bk€nt szinte szƒ szerint •gy hangozhattak,
€ppen csak itt, a mad‚rvil‚gban minden, az istenek is, az Žj birodalom ig€nyeihez idomulnak.
113
SzŽnion, hegyfok Ath€ntƒl d€lkeletre
114
Kolainisz, Artemisz egyik mell€kneve, ami a mad‚rim‚ban odaillőbb, mad‚r-mell€kn€vnek adott helyet.
115
K†bel€ről l. fentebb a 171. oldalhoz fűz„tt jegyzetet. K†beleből strucc lett, s mivel a strucc esetlen
mad‚r, a kar megteszi az ugyancsak esetlen, ormƒtlan l‚bŽ Kleokritosz anyj‚nak
116
Khiosz szigete Kis‚zsia partjain‚l ter†l el. Ath€n egyik legh•vebb sz„vets€gese volt, s •gy az ath€ni ‚llam
minden im‚j‚ba belefoglalta, ann‚l komikusabban hat itt.
117
a f€listenek €s h€rƒszok k„vetkezn€nek, de a pap term€szetesen ezeket is „hősmadarakkal" helyettes•ti.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 23

 Lƒdulj k„zől†nk, s†veged, magad:
meggyőz„m ezt ‚ldozni magam is.
PAP Hiszen m€g egy m‚sodik
( Antistrophe )
Istenf€le €neket
Kellene mondanom a k€zv•zre, azut‚n
Egyenk€nt h•vni r‚ az isteneket,
Ha volna mit enni„k:
Mert a mi itt van ‚ldozatbarom,
Annak bizony csak szőri-szarva.118* (176)
PEISTHETAIROS K„ny„r„gj†nk h‚t a sz‚rnyas isteneknek.
PO‹TA (jő) Nosza magasztald a dicső Felhőkakukv‚rt
Oh MŽzsa, dalodnak b‚jzengzetiben!
PEISTHETAIROS H‚t ez mif€le szerzet? Szƒlj, ki vagy?
PO‹TA ‹n m€zajkŽ dalok zengedezője vagyok,
„MŽz‚k f†rge csel€de",
Mint mondja Hom€ros.
PEISTHETAIROS H‚t m€rt viselsz hajat,119* ha szolga vagy?
PO‹TA Nem Žgy: de mind azok vagyunk, mi k„ltők,
„MŽz‚k f†rge csel€dei",
Mint mondja Hom€ros.
PEISTHETAIROS NO, nem hi‚ba nyűtt el a csuh‚d.
Hanem, mi a csap‚s hoz erre, k„ltő?
PO‹TA Felhőkakukv‚rt j„ttem †dv„z„lni
K„ltv€n re‚ sok sz€p k„r-€neket,120*
Szűz-karra is, Simƒnides-modorban.
PEISTHETAIROS Ugyan? te k„lt€l? €s mikor? miƒta?
PO‹TA R€ges-r€gƒta zengem €n e v‚rost.
PEISTHETAIROS Hisz n€vadƒj‚t csak most ‚ldozom,
Nev€t csak most ad‚m, mint kis gyereknek.
PO‹TA ‡m, gyorsan r„p†l a MŽz‚k szava,
Mint parip‚k sŽg‚r-sz„keme.
De most „aty‚m, Aetna alap•tƒja,121*
Hasonnevű szent isteninkhez",
Adj nekem, a mit akarsz sz•vesen
Magad fej€től nyŽjtani!
PEISTHETAIROS E nyavaly‚val meggyűl a bajom,
Ettől menekv€s nincs, m•g nem adok.
H€ szolga, van dolm‚nyod €s sub‚d:
Add b„lcs po€ta Žrnak egyiket.
Fogd a sub‚t, ne! l‚tom, f‚zol Žgy is.
PO‹TA Ez aj‚nd€kot, €des
MŽza, fogadd €des „r„mmel:
Te pedig vedd elm€dbe ezen Pindari dalt...
PEISTHETAIROS EZ ember inn€t nem t‚gul soha!
PO‹TA „Legelőn lakozƒ skyth‚k k„z„tt bolyg122*

118
magyarban megfelel: csontja-bőre. (Arany jegyzete)
119
hosszŽ hajat csak a szabadok n„veszthettek.
120
kardalt, melyet egy le‚nykƒrus adott volna elő. Szimƒnid€sz az egyik legnagyobb g„r„g kardalk„ltő
(559-469)
121
a po€ta Pindarosz egyik vers€t id€zi, melyet a sziciliai Sz†rakuszai uralkodƒj‚hoz, Hierƒnhoz •rt
(nev€be a hierosz: szent szƒt €rezt€k bele a g„r„g„k), abbƒl az alkalombƒl, hogy az Etna l‚b‚n‚l
megalap•totta a hasonlƒ nevű v‚rost. Az „aty‚m" most Peiszthetairoszhoz szƒl.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 24

 Sirat„n", ki fon‚lsz„vev€ny ruh‚t „nem €lvez, (177)
Noha d•sztelen" a suba dolm‚ny n€lk†l:
„‹rted, mi sz‚ndokom."
PEISTHETAIROS ‹rtem: szeretn€d a dolm‚nyt is, Žgy-e? (Szolg€nak)
No, vesd le: a k„ltőn seg•teni kell.
Ne h‚t, s eredj dolgodra.
PO‹TA T‚vozom,
S mentemben a v‚rosra k„lt„m ezt:
„Zengjed, aranytrƒnuszŽ, a levegőt, remegőt!"...
„A hƒlepte, sok Žtu mezőkre, jutottanak"...
Hajahaj! (El) .
PEISTHETAIROS Zeus uccse, attƒl m‚r megmenek†lt€l:
A remeg€stől: jƒ sub‚t kap‚l.
Hanem biz' azt magam se gondol‚m,
Hogy v‚rosunknak ily gyors h•re fut.
Folytasd k„rŽtad, vedd f„l a medenc€t.
PAP Csend €s figyelem!
JŒSLATFEJTŐ (j•n) Ne t€pd azt a bakot.123*
PEISTHETAIROS S ki vagy te?
JŒSLATFEJTŐ ‹n? Jƒslatfejtő.
PEISTHETAIROS No, vessz meg.
JŒSLATFEJTŐ Jƒ ember, a szent dolgokat ne fitym‚ld;
Mert van Bakisnak egy jƒsmondata,124*
Mely €pen Felhőkakukv‚rra szƒl.
PEISTHETAIROS M€rt nem mutattad h‚t a jƒslatod,
Mielőtt a v‚ros €p•t€sbe kezdtem?
JŒSLATFEJTŐ Nem enged€ az istens€g.
PEISTHETAIROS De t‚n
Most m‚r szabad lesz hallanom?
JŒSLATFEJTŐ „‡mde, ha farkasok €s ősz varjak egy†tt telep•tik
V‚rosunkat, Sikyon s Korinthosnak k„zepette ..."125*
PEISTHETAIROS Mit tartozik r‚m a Korinthosod!
JŒSLATFEJTŐ A l€g-„b„lre €rti azt Bakis. -
„Pandƒr‚nak el€bb ‚ldozni feh€rhaju kost kell: (178)
A ki pedig jƒslƒ szavam első megviszi, annak
Tiszta feh€r k„nt„st €s Žjdonat-Žj sarut adni..."
PEISTHETAIROS A saru is benne van?
JŒSLATFEJTŐ Olvasd, ne, a k„nyv.
„Adni kehelyt neki, €s mark‚t telet„mni johokkal..."
PEISTHETAIROS „Johot adni" benne van?
JŒSLATFEJTŐ Olvasd, ne, a k„nyv.
„Ezt ha teszed, boldog fiatal, telyes•tve parancsom:
A felhők sasa l€ssz; de ha mindezt meg nem ad‚ndod,
Gerlice sem l€szesz: nem sas, de egy ‚rva fakŽsz sem."
PEISTHETAIROS ‹s mind ez benne van?
JŒSLATFEJTŐ Olvasd, ne, a k„nyv.
PEISTHETAIROS Nem Žgy szƒl h‚t az a te jƒslatod,

122
Žjabb Pindarosz-id€zet, egy olyan versből, mely Hierƒnnak a kocsiversenyben aratott győzelm€t
dicsőitette; Hierƒn kocsihajtƒj‚nak a neve lehetett a versben eml•tett Sztratƒn.
123
a pap az ‚ldozat megkezd€s€†l hozz‚l‚tott let€pni az ‚ldozati ‚llat homlok‚rƒl a szőrt, melyet k€sőbb
az ‚ldozati tűzbe dobtak.
124
Bakisz neves, jƒs volt valamikor a VIII - VI. sz‚zadban; neve alatt sz‚mos jƒslat maradt fenn.
125
Szik†ƒn €s Korinthosz k€t igen jelentős v‚ros Argoszban, Ath€ntƒl nyugatra.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 25

 Mint a mit €n le•rtam Delphiben:
„‹s mikor ‚ldozatod h•vatlan nyegle halandƒ
H‚borgatja, kinek johot ennie j„tt vala v‚gya:
ˆtni legottan kell neki a k€t horpasza k„zz€..."
JŒSLATFEJTŐ Haszontalan besz€d.
PEISTHETAIROS Olvasd, ne, a k„nyv.
„‹s semmit ne k•m€ld, b‚r a felhők sasa lenne,
Semmit, b‚r Lampƒn,126* vagy b‚r maga nagy Diopeithes."
JŒSLATFEJTŐ ‹S mind ez benne van?
PEISTHETAIROS Olvasd, ne, a k„nyv.
Kotrƒdol a manƒba! (Œti)
JŒSLATFEJTŐ Jaj nekem!
PEISTHETAIROS Nem nyargalsz jƒslatiddal m‚suv‚?!
J„s elfut
METŒN (jő) J„ttem"k„z€tek...
PEISTHETAIROS Uj isten-csap‚s.
S mi c€llal azt‚n? vagy mif€le terved
‹s sz‚nd€kod van? m€rt oly l‚bhegyen?127*
METŒN Felm€rni j„ttem n€ktek a leget
S dűlőkre osztani. (179)
PEISTHETAIROS Az isten€rt!
S ki vagy te azt‚n?
METŒN ‹n, ki? h‚t Metƒn,
Kit „smer Hellas €s Kolƒnos.128*
PEISTHETAIROS Ejnye!
De h‚t ezek mik?
METŒN L€gm€rő rudak.
L‚m mondom, a l€g olyanforma, mint
Egy katlan „ble. Most ezt a rudat
Hozz‚illesztem, a g„rb€t, felűl,
S k„rzőt szŽrok bel€... €rted?
PEISTHETAIROS Nem €rtem.
METŒN S megm€rem az egyenes ruddal, hogy a
K„r n€gyszegű legyen, tudod; s k„zep€n
Piac, - fel€je, mint k„zpontba, sok
Egyenes Žt vigyen, s mint sugarak,
L„velljenek sz€t a kerek piacbƒl,
Mindenfel€.
PEISTHETAIROS EZ az ember k€sz Thales.129*
Metƒn!...
METŒN No, mit?
PEISTHETAIROS Tudod, hogy €n szeretlek:
Fogadd tan‚csom: ‚llj od€bb az Žtbƒl.
METŒN Mi baj?
PEISTHETAIROS Verik ki, mint Sp‚rt‚ban, az
Idegent;130* meg is ugrattak m‚r neh‚nyat.

126
ő is, Diopheith€sz is nagynevű jƒsok
127
gőg„sen. (Arany jegyzete)
128
mintha mondan‚: „Magyarorsz‚g €s Soroks‚r". (Arany jegyzete) Kolƒnosz Ath€nnal szomsz€dos k„zs€g
volt.
129
Thal€sz, az első, sz‚munkra ismeretes g„r„g gondolkodƒ (a VII. €s VI. sz‚zad fordulƒj‚n).
130
Sp‚rta nem adott leteleped€si, csak tartƒzkod‚si jogot az idegeneknek, de m€g az ott-tartƒzkodƒkat is
szigorŽan figyeltette, s a legcsek€lyebb ok el€g volt ahhoz, hogy kiutas•tsa.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 26

 Olcsƒ az †tleg.
METŒN T‚n l‚zongatok?
PEISTHETAIROS Nem mi bizony.
METŒN H‚t?
PEISTHETAIROS K„zhat‚rozatbƒl.
Kiverj†k a nyegl€t, mind a ki van.
METŒN •gy elvonŽlok
PEISTHETAIROS Nem tudom, bizisten,
R‚€rsz-e? mert ni, hŽll m‚r az †t€s! (Veri)
METŒN Jaj, jaj nekem, jaj! (180)
PEISTHETAIROS R€gen mondom, ugy-e? -
Pusztulsz, magad f„lm€rni, m‚suv‚?
RENDEZŐ (j•n) Hol a vend€gl‚tƒk?
PEISTHETAIROS Ki e Sardanapal?131*
RENDEZŐ J„v„k, mint sorsjel„lte rendező,132*
Felhőkakukv‚r v‚ros‚ba.
PEISTHETAIROS Rendező?
S ki k†ldte, rossz csont?
RENDEZŐ ‰m az oklev€l
Teleas archontƒl.133*
PEISTHETAIROS Kell h‚t napid•j?
S izg‚ga n€lk†l m€gy dolgodra?
RENDEZŐ JŒ.
Ugy is gy†l€st kell otthon tartanom.
Szoktam lend•tni Pharnakes †gy€n.134*
PEISTHETAIROS Ne h‚t, s eredj! ez a d•jad, nesze! (Œti)
RENDEZŐ Mi m‚r ez?
PEISTHETAIROS Gyűl€s, Pharnakes jav‚ra.
RENDEZŐ Legyetek bizonys‚gim, hogy rendező
L€temre, megvert!
PEISTHETAIROS Nem tisztulsz hamar
Szƒ-vedreiddel?135* H‚t nem sz„rny†s€g,
Hogy rendezőket k†ldenek nyakamra,
Mielőtt ‚ldoztam az Žj v‚ros€rt!
TŠRV‹NY‰RŒ (k•nyvvel)
„Ha felhőkakukv‚ri lakos athenaei embert megb‚nt..."
PEISTHETAIROS H‚t m‚r e k„nyves mi a nyavalya?
TŠRV‹NY‰RŒ T„rv€ny‚rus vagyok,136* javaslatot
‡rulok, Žjat, k„ztetek.

131
Szardanapallosz, a gőgj€ről €s kegyetlens€g€ről k„zmond‚soss‚ v‚lt assz•r kir‚ly: Peiszthetairosz
ilyennek l‚tja a Rendezőt
132
†gy h•vt‚k azokat a sorshŽz‚s Žtj‚n v‚lasztott ath€ni hivatalnokokat, akiket a sz„vets€ges v‚rosok
†gyeinek ellenőrz€s€re k†ldtek ki. Napid•jukat, ell‚t‚sukat az illető sz„vets€ges ‚llam fedezte, ez€rt besz€l
„vend€gl‚tƒkrƒl".
133
az arkhƒnok ‚lltak az ath€ni k„zigazgat‚s €l€n; Teleasz €ppen A madarak bemutat‚s‚nak €v€ben volt
hivatalban.
134
Pharnak€sz volt a perzsa kir‚ly egyik kis‚zsiai helytartƒja. A h‚borŽnak ebben a szakasz‚ban m‚r
mindk€t f€l kereste a kapcsolatokat a hajdani gyűl„lt ellenf€llel, ami a r€gi Ath€n€rt lelkesedő
Arisztophan€sznak nem tetszett.
135
a fontos d„nt€sek szavaz‚s Žtj‚n sz†lettek meg; a Rendező term€szetesen hoz mag‚val egy ed€nyt,
amibe a szavazƒk„vecseket gyűjteni lehet..
136
Žjabb ath€ni furcsas‚g: olyan ember, aki p€nz€rt t„rv€ny- €s egy€b javaslatokat ‚rul; prƒbak€nt
mindj‚rt id€z is n€h‚nyat.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 27

 PEISTHETAIROS Mics'a?
TŠRV‹NY‰RŒ „A felhőkakukv‚riak ugyanazon m€rt€kkel, sŽllyal.
T„rv€nyekkel €ljenek, mint a bajv€riak..."137*
PEISTHETAIROS S te, a melyekkel a jajv€riak. (Œti)
TŠRV‹NY‰RŒ Mi lelt, na? (181)
PEISTHETAIROS Nem pusztulsz t„rv€nyeiddel?
No, majd adok t„rv€nyt, de keserűt!
RENDEZŐ Id€zem Peisthetairost, szem€lyes b‚ntalom€rt, Munichion hƒra... 138*
PEISTHETAIROS Ugyan Žgy-e, h€? H‚t itt vagy m€g te is? (Œti)
TŠRV‹NY‰RŒ „Ha pedig valaki elűzi a tisztviselőt €s nem fogadja be t„rv€ny
szerint..."
PEISTHETAIROS Oh boldog isten! h‚t te m€g is itt vagy? (Œti)
RENDEZŐ Meg„llek, t„nkreteszlek, t•zezer
Drachm‚ra139* b†ntettetlek!
PEISTHETAIROS Ejnye! meg‚llj! ut‚na!
Rendező elszalad
PAP Jer†nk, vigy†k be innen a bakot
S ‚ldozzuk ott-benn meg az isteneknek.
Mind el
(Strophe)
KAR N€kem, mindentl‚tƒnak,
Mindentb•rƒnak fog m‚r a
H‚l‚s f„ldn€p ‚ldozni.
Mert mind e f„ldet szeml€lv€n
Őrz„m zsend†lt term€s„k, puszt•tv‚n a f€rgek rŽt
Ny‚j‚t, melly a f„ld„n termő
Polyvaf†veket lelegel€szi fogas ‚llaival,
S f‚ra telepedve, letarolja, mi gy†m„lcse van.
Elpuszt•tom mind a szagdŽs kertek csŽszƒm‚szƒ n€p€t,
A rovarokat, bogarakat, melyek az
‡gyakat em€sztik, „l„m egyre, valahol kapom. (182)
Hirdetik ma v‚ros-szerte, hogy ha ki Diagor‚st,'
A melosit,140* meggyilkolja: egy talentom141* lessz a d•j,
Ha viszont a r€gen elhalt zsarnokok k„z†l egyet
B‚rki elfog €lve-halva: egy talentom annak is.142*
Most teh‚t mi is kiadjuk, madarak, e hirdet€st:
Ki Philokratest meg„lve hozza b€, a Verebit,143*
Egy talentomot kap, s n€gyet, hogy ha €lve adja ‚t,
Mert ez a cs•zt „sszeszedv€n, hetet ‚d egy obol€rt,
A fenyűmad‚rt felfuvja144* s Žgy mutatja d•sztelen,
A rigƒnak orrlik‚ba tollat dugv‚n, felk„ti,
A galambot „sszefogv‚n k€nyszer•ti, hogy rabul
Megk„t„zve, h‚lƒj‚ba csalja t„bbi t‚rsait.
Ezt mi megtiltjuk j„vőre; ki teh‚t k„zűletek

137
szƒj‚t€k v€gett magyar•tva (Arany jegyzete); az eredetiben ehelyett valƒs‚gos v‚ros neve ‚ll.
138
a mi napt‚runk szerint Munikhion ‚prilis v€g€re €s m‚jus elej€re esett.
139
hatalmas „sszeg: 1 drakhma = 6 obolosz
140
a Hell‚sz €s Kis‚zsia k„z„tt elter†lő M€losz sziget€ről ment Diagorasz Ath€nba, s onnan a darab
bemutat‚s‚nak idej€n sz„k„tt meg. mielőtt m€g istentelens€g€rt perbe foghatt‚k volna.
141
egy talanton = 60 mna, 1 mna= 100 drakhma
142
vagyis: „ahogyan halottak fej€re nem tűz†nk ki v€rd•jat, Žgy sz„kev€ny fej€re sem."
143
Philokrat€sz madar‚sz volt
144
hogy k„v€rebbnek l‚ss€k. (Arany jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 28

 Madarat tart a h‚z‚n‚l, azt mondjuk, bocs‚ssa el:
Mert, ha szƒra nem hajoltok, elfogunk mi, madarak,
S l€pre tűzve, n‚lunk fogtok h•vogatni m‚sokat.
(Antistrophe )
Boldog sz‚rnyas nemzets€g,
Melynek t€len k„dm„n nem kell,
Sem gyapjŽk„nt„st nem vesz;
Sem fojtƒ ny‚rban csill‚mlƒ
Napf€ny minket nem b‚gyaszt: mert a sz€p z„ld lank‚kon
Hűs lombok kebl€n nyugszom,
A mikor az isteni dalos t†cs„k a d€li heven
Z„ngedezi visszafelelő dalait €lesen;
S t€len, barlangok m€ly€ben, hegylakƒ nymph‚kkal j‚tszom;
‹s legelem a tavaszi szűzi feh€r
Mirtuszokat, a Charisok kerti vetem€nyeit.
A b•r‚khoz145* is van egy szƒnk e mai győzelem felől,
Mennyi mindent nyernek től†nk, ha javunkra d„ntik el,
Ugyhogy m€g Alexandrosn‚l146* is becsesbet kapnak ők.
Mert elősz„r - a mit ƒhajt minden b•rƒ, jƒl tudom –
Sohse hagynak el j„vőre Laurionnak baglyai,147*
Mind ott laknak h‚zatokn‚l, ott f€szkelnek a saj‚t (183)
Ersz€nytekben, ott k„ltik ki a sok aprƒ €rmeket.
Azt‚n, mintha szentegyh‚zban lakn‚tok, mi a sasig,
A tetőig, mind f€szekkel rakjuk b€ a h‚zatok.
Vagy, ha egy kis hivatalhoz jutva, csenni, rablani
Kedvetek szottyan, mi hozz‚ k„rm„s solymocsk‚t adunk;
DŽs eb€dre hogyha mentek: k†ld†nk jƒ mad‚r-zuz‚t.
‡m, ha ellen†nk it€ltek: nosza, b‚dog-csillagot 148*
Rakjatok fel, mint a szobrok; mert ha ily csillag nem ƒv
Majd, kiv‚lt ha sz€p feh€r Žj k„nt„s l€szen rajtatok,
‹pen akkor ‚llunk bosszut, mi madarak, - s lek„p†nk.

III

PEISTHETAIROS AZ ‚ldozat jƒl folyt le, madarak;

De a falakrƒl hogy m€g sincs k„vet
H•rt adni rƒla, mi t„rt€nik ottan!. ..
De itt j„n egy, s fŽ, mint az Alpheus.149*
ELSŐ KŠVET Hol, merre van? hol, merre, merre van?
Hol Peisthetairos, főn„k†nk?
PEISTHETAIROS Ehol van.
ELSŐ KŠVET Fel€p†lt a fal.
PEISTHETAIROS Isten szƒl belőled.
ELSŐ KŠVET Gy„ny„rű egy munka! nagyszerű! dicső!
Hogy rajta Proxenides, a K€rkedi,150*

145
a sz•nb•r‚khoz. (Arany jegyzete)
146
Alexandrosznak vagy m‚s n€ven Parisznak; l. a n€vmutatƒban Pariszt.
147
az Ath€ntƒl d€lkeletre, kb. 60 km-re emelkedő Laurion-hegy b‚ny‚iban termelt€k ki a p€nzver€shez
sz†ks€ges ez†st„t. Az ath€ni p€nzekre bagolyfejet vertek
148
hogy a madarak oda ne sz‚lljanak; ilyesmivel l‚tt‚k el v€delm†l a szobrokat is.
149
az Alpeosz partj‚n tartott‚k az ol†mpiai versenyeket, vagyis: „liheg, mint a versenylƒ."
150
Proxenid€sz is, Theagen€sz is aff€le h‚ryj‚nosok voltak; „Ez a fal azonban, ezt akarja mondani a k„vet,
minden nagyotmond‚sukra r‚c‚folna."

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 29

 Theagenessel szembe, k€t kocsit
Hajtv‚n, kit€rhetn€nek, b‚r lovuk
Akkorka lenne, mint a trƒjai.151*
PEISTHETAIROS Herakles!
ELSŐ KŠVET A magass‚ga pedig
(Megm€rtem) sz‚z „l.
PEISTHETAIROS Beh magas, Poseidon!
S ki rakta ekkor‚nak a falat?
ELSŐ KŠVET Mad‚r mind, senki m‚s (egyiptomi
Nem volt jelen152*, se kőm•ves, sem ‚cs); (184)
Saj‚tkezűleg rakt‚k, nagy csod‚mra.
J„tt Liby‚bƒl vagy harmincezer
Daru, ők hozz‚k begy„kben a k„vet,
Ezt csőreikkel m‚sok kifaragt‚k;
A t€gl‚t hordta gƒlya, t•zezer;
Vizet meg a f„ldről a l€gbe hordtak,
Libuc, sir‚ly s m‚s v•zi madarak.
PEISTHETAIROS H‚t s‚rt ki hordott?
ELSŐ KŠVET A kan‚li g€mek
Kal‚njaikkal.
PEISTHETAIROS S hogy h‚nyt‚k bel€?
ELSŐ KŠVET Azt is kigondolt‚k b„lcsen, tudod:
A s‚rt ludak taposv‚n, l‚baikkal,
Mintegy lap‚ttal, h‚nyt‚k a kal‚nba.
PEISTHETAIROS Mit v€gre nem hajt a l‚b,153* ha †gyes!
ELSŐ KŠVET ‹s felt†rkőzve a kacs‚k, bizisten,
Hord‚k a t€gl‚t; a fecsk€k pedig
A vakolƒ kal‚nt, mint gyermekek,154*
Vitt€k rep†lve, meg sz‚jokba' s‚rt.
PEISTHETAIROS H‚t m€r' fogadjon napsz‚most az ember!...
Hadd l‚m, mi van m€g?.. . Igen, a famunk‚t
Ki k€sz•tette?
ELSŐ KŠVET ‡CS is mind mad‚r volt:
ˆgyes fakŽszƒk €les csőreikkel
B‚rdolt‚k a kaput; kop‚csol‚suk,
Mint egy hajƒgy‚r, messze zajt †te.
Most m‚r kapukkal v€dve jƒl a hely,
Z‚rj‚ban a makk,155* s őrs€g ‚ll k„r†l,
Csengetty†hordƒ, őrvizsg‚latok, ..
Jeltűz, vigy‚zƒk, őrszem minden†tt,
Minden toronyban. Most futok haza
S kimosdom; a t„bbit v€gezd magad. (El)
KAR Mi lelt, bar‚tom? Ugy-e b‚r, csud‚lod,
Hogy ilyen gyorsan elk€sz†lt a fal?
PEISTHETAIROS Igen biz' €n, mert hisz csud‚ra m€ltƒ; (185)
Valƒban, oly hazugs‚g-sz•ne van.
De itt j„n Žjra lƒ-hal‚lban egy

151
a trƒjai falƒ be se f€rt a v‚ros kapuj‚n
152
az egyiptomi kőművesmunk‚t a piramisok meg€p•t€se miatt nagyra becs†lt€k.
153
kezet kellene mondani, de a mad‚rnak csak l‚ba van.
mint gyermekek - itt valƒsz•nűleg kiesett n€h‚ny sor, s az „sszef†gg€s nem vil‚gos.
154
itt valƒsz•nűleg kiesett n€h‚ny sor, s az „sszef†gg€s nem vil‚gos.
155
a k„vet az ajtƒk z‚r‚s‚hoz haszn‚lt reteszről besz€l

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 30

 Őr vagy k„vet, s nyil, d‚rda n€z szem€ből.156*
M‡SODIK KŠVET JujŽj, jujŽj, jujŽj, jujŽj, jujŽj !
PEISTHETAIROS Mi baj no?
M‡SODIK KŠVET Sz„rnyen megesett nek†nk!
Kapunkon az im€nt Zeus isteni
K„z„l egy ‚trep†lt a mi leg†nkbe,
A csƒka-őr„k €szre nem vev€n.
PEISTHETAIROS EZ m‚r vesz€lyes, borzasztƒ dolog!
‹s mellyik isten?
M‡SODIK KŠVET Nem tudjuk; de tudjuk,
Hogy sz‚rnya van.
PEISTHETAIROS S nem k†ldtetek legott
Honv€deket r‚?
M‡SODIK KŠVET K†ldt†nk gyorslovag
Nyilas solymot re‚ harmincezert,
S a g„rbe karmu n€p: a v€rcse, sas,
Bagoly, gaty‚s-„lyv, keselyű kiment mind,
Sz‚rnycsattog‚suktƒl visszhangzik a l€g,
A mint az istent hajtj‚k, keresik;
Pedig nincs messze, itt lesz valahol.
PEISTHETAIROS T†st€nt paritty‚t kell ragadni €s
Nyilat; siessen hozz‚m a leg€nys€g,
S mindenki lőj„n; adjatok paritty‚t!
KAR Ki†t„tt a h‚borŽ, rettenetes h‚borŽ
(Strophe)
K„ztem meg az istenek k„zt: de vigy‚zzon kiki,
Nehogy a k„d„s legen ‚t - az Erebos fi‚n -157*
Lopva kisz„kj€k egy is amaz istenek k„z†l.
Mindenki h‚t n€zzen k„rűl, mert hallik egy „f„nnsz‚rnyalƒ
Isten robajja m‚r, a mint „rv€nyt kavarnak sz‚rnyai."
PEISTHETAIROS (Irist megl€tv€n)
H€, h€, hov‚ rep†lsz? hov‚? meg‚llj! (186)
Ne moccanj! veszteg ‚llj; maradj! ne fuss!
Ki vagy? mi vagy? honnanvalƒ? felelj.
IRIS (rep‡lve jő) Olympos istens€gitől j„v„k.
PEISTHETAIROS S mi a neved? hajƒ-e, vagy sisak?158*
IRIS Gyors ‰ris a nevem.
PEISTHETAIROS A Paralos, vagy a Salaminia?159*
IRIS Mi m‚r ez?
PEISTHETAIROS (a madarakhoz)
M€g se fogta meg, ut‚na
Rep†lv€n, egy gaty‚s?160*
IRIS Engem? mi€rt?
Mif€le hűhƒ ez?
PEISTHETAIROS Majd megtudod!
IRIS Beh illetlen dolog!

156
azaz „harciasan n€z".
157
a madarak saj‚tos „vil‚gmagyar‚zata" szerint a levegő az ős-s„t€ts€g, Erebosz gyermeke.
158
‰riszt vitorlak€nt duzzadƒ ruh‚ja hajƒv‚, a feje f„l€ helyezett, sziv‚rv‚nyt jelk€pező f€lk„rsisakos
harcoss‚ teszi hasonlatoss‚.
159
a Paralosz is, a Szalaminia is az ath€ni ‚llam hajƒja volt, mindkettő parancsokat, rendeleteket
tov‚bb•tott, v‚d al‚ helyezett polg‚rokat sz‚ll•tott Ath€nba.
160
gaty‚s sƒlyom

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 31

 PEISTHETAIROS Melyik kapun
J„v€l a v‚rba, te istentelen!
IRIS Zeus uccse, nem tudom, minő kapun.
PEISTHETAIROS Hall‚tok ezt? m€g csŽfolƒdni mer.
A csƒka-őr„n j„tt€l? Nem felelsz?
Pecs€ted, a gƒly‚ktƒl van?161*
IRIS Mi m€nkő?
PEISTHETAIROS Nincs?
IRIS Elment az eszed?
PEISTHETAIROS Se b€lyeget
Mad‚r-parancsnok nem nyomott re‚d?
IRIS Nem €nr‚m senki semmit, te bolond!
PEISTHETAIROS Azt‚n te •gy orozva ‚trep†lsz
M‚s nemzet v‚ros‚n s a l€g†r„n?
IRIS H‚t hol rep†ln€k m‚sutt? istenek!
PEISTHETAIROS Zeus uccse, nem tudom; de itt nem! az szent.
IRIS EZ nem igazs‚g.
PEISTHETAIROS Nem? h‚t nem tudod:
Az vƒn'igazs‚g - a ki ‰rised van! -
Hogy mentre meghalj, €rdemed szerint.
IRIS De nem vagyok halandƒ. (187)
PEISTHETAIROS Annyival
Ink‚bb meg k€ne halnod! - Sz„rny†s€g ez,
Hogy m‚sokon uralkodunk, ti meg,
Ti istenek, rugƒdoztok, feledve,
Hogy mi parancsolunk, feljebbvalƒk.
Szƒlj csak: „hov‚ eveznek sz‚rnyaid?"
IRIS Hov‚? Zeus k†ld, al‚ az emberekhez,
Izenve tőlem, hogy ‚ldozzanak
Olympos istens€ginek k„v€r
Juhot meg „kr„t, olt‚rok t†z€n.
PEISTHETAIROS Mif€le isteneknek? mit besz€lsz te?
IRIS Mit? h‚t nek†nk, az €gi isteneknek.
PEISTHETAIROS Ti istenek voln‚tok?
IRIS H‚t ki m‚s?
PEISTHETAIROS Mad‚rfaj a halandƒk istene,
Zeus uccse. annak kell ‚ldozni m‚r.
IRIS Oh balga, balga! fel ne k„ltsd bosszuj‚t
Az isteneknek, hogy „‚tkos nemed
Ki ne v‚gja,162* Zeus kap‚j‚val, Dik€"
S hogy l‚ng†sz„k vill‚mcsap‚sa sz€nn€
Ne zŽzza tested s „h‚zad burkony‚t".
PEISTHETAIROS Hall‚d-e, h€? Hagyd a szƒ-puffokat.
Hadd l‚m, ne moccanj: ,,lyd vagy phryg vagy-e,"163*
Ki nagy szavakkal •gy mŽmuskodol?
De tudd meg, hogy, ha Zeus bŽs•t tov‚bb is,
‹n csarnok‚t „s haji€kit Amphionnak164*

161
azaz: „kapt‚l bel€p€si enged€lyt?"
162
ki ne irtsa; id€zet Aiszkh†losztƒl. Ez is, a t„bbi id€zet is nyilv‚n k„zismert lehetett, s €ppen ebben rejlik
komikus hat‚suk.
163
azaz: „nem vagy-e valami ‚lc‚zott rabszolga"; mert a rabszolg‚k t„bbs€ge a nem g„r„g t„rzsekből
ker†lt ki, •gy a l†-dek €s a phr†gek k„z†l.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 32

 F„lp„rk„l„m l‚nghordozƒ sasommal"165*
S eg€re k†ld„k hatsz‚zn‚l f„l„sb
‹gő kacag‚nyŽ l‚ngmad‚rt; pedig
Hajdan csak eggyel is meggyűlt baja.166*
Te meg, ha bŽs•tsz, szolg‚lƒja, ‰ris,
Előbb is, sz€tfesz•tve combodat
Meg€kellek, hogy elb‚mulsz bel€.
Hogy ily „regnek oly kem€ny az €ke.
IRIS Pukkadj meg, a besz€diddel, bolond!
PEISTHETAIROS Kotrƒdol innen? vagy sipp-supp?. .. (188)
IRIS Ha e
Gyal‚zat€rt meg nem lakolsz aty‚mtƒl...
PEISTHETAIROS Forgƒzom atta! nem rep†lsz od‚bb,
Lefőzni n‚lam ifjabb valakit? (Iris el),
KAR Kirekesztők innen a Zeus ivad€k-istenit,
V‚rosomban nem r„p†l ‚t soha egy is, bizony,
Sem a halandƒk k„z†l senki az €n f„ldemen
Nem ereget ‚ldozat-f†st„t az egek fel€.
PEISTHETAIROS Sz„rnyű dolog, hogy m‚r az emberekhez
K†ld„tt k„vets€g nem t€r meg soha!
H‰RNŠK (jő) Oh Peisthetairos, oh te b„lcs, oh boldog, oh szerencsefi.
Oh h•res, oh f€nyes nevű, oh, elbor•tlak...167 *
PEISTHETAIROS Mit besz€lsz?
H‰RNŠK Tisztelve b„lcsess€ged, •mhol ez
Arany koszorŽval koszorŽz meg a n€p.
PEISTHETAIROS K„sz„n„m. S m€rt tisztel a n€p oly nagyon?
H‰RNŠK Oh, l€gi f€nyes v‚r alapvetője,
Te nem tudod, mily becsben ‚llsz, s mi nagy
E honba v‚gy‚s lent az emberekn€l.
Mert, mig ezen v‚rost nem alkot‚d,
Lak„n-iz‚ltak168* mind, hajat n„veltek,169*
Saslƒdva,170* szennyesen szokr€t-iz‚ltak,171*
F†tyk„st viseltek; most pedig viszont
Mad‚rd†h„nc„k lettek, €s gy„ny„rből
Mind azt cselekszik, a mit a mad‚r.
Kor‚n, mik€nt ti, kelve f€szkeikből,
Mennek legelni a k„zlegelőre,172*
Ott n€ki esnek mind a sok lev‚l-nek
T„rv€nyt legelni €s •t€letet,
S oly nagy k„z„tt†k e mad‚r-bolonds‚g,
Hogy soknak €pen neve is mad‚r.
Egy s‚nta csapi‚rt Žgy h•nak: fogoly173 *

164
Aiszkh†losz egyik trag€di‚j‚ban mondja ezt Zeusz a haragj‚t kih•vƒ Amphiƒnrƒl, Th€bai kir‚ly‚rƒl. Itt
Amphiƒnon Zeuszt kell €rteni.
165
a vill‚mmal.
166
a l‚ngmad‚r neve, Porph†riƒn azonos a Zeusz ellen t‚madt ƒri‚sok, a gig‚szok egyik€nek nev€vel.
167
koszorŽval, akarja mondani, de Peiszthetairosz a szav‚ba v‚g. (Arany jegyzete)
168
a sp‚rtaiakhoz hŽztak; a sp‚rtaiakat m‚s n€ven lakƒnoknak nevezt€k
169
tŽl hosszŽ hajat n„veszteni arisztokrata szok‚s volt
170
magyar szƒ: szenvedve, megprƒb‚ltat‚sok k„z„tt
171
vagyis Szƒkrat€szt k„vett€k, nemcsak elveiben, de k†lsej†kben is: rossz ruh‚ban, f†tyk„ssel j‚rtak.
172
azaz gyűl€sbe. A g„r„gben a t„rv€nyt €s legelőt kifejező szƒ azonos hangalakŽ, innen a mondat humora.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 33

 Menippos fecske, m•g Opuntius
Vil‚gtalan varj… nevet visel; (189)
Pipiske Philokles, r„kal…d Theagenes,
ˆbisz Lykurgos, denev‚r Chairephon,
Syrakosios meg szarka, Meidias f‡rj,
Mert ollyan is, mint vivƒf†rj,174* kinek
Fej€re a j‚tszƒ fricsk‚t adott.
S mad‚rhatn‚ms‚gbƒl minden dalukban
Kell hogy legyen vagy fecske, vagy ruca,
Vagy lŽd, galamb - vagy egy sz‚rny legal‚bb
Vagy egy p„h„lysz‚l, b‚rminő piciny.175*
Ilyen vil‚g van ott. De mondok egyet:
Fog jőni mindj‚rt t„bb mint t•zezer,
Hozz‚d, ki sz‚rnyat s g„rbe karmokat k€r:
Sz‚rnyat teremts h‚t Žj polg‚raidnak.
PEISTHETAIROS Nincs h‚t időnk, bizisten, ‚csorogni:
Hanem szaladj te! minden kast, kos‚rt
A mennyi csak van, sz‚rnnyal rakj tele:
Manes176* meg onn€t hordja majd nekem;
En v‚rom, a ki jő €s fogadom.
KAR Neve n‚pes lesz - szapor‚n gyarapŽl
(Strophe)
Ez a mi v‚rosunk.
PEISTHETAIROS Seg€lje a szerencse!
KAR Ide v‚gy telepedni k„z€nk, a vil‚g.
PEISTHETAIROS Hozzad ma, h€, a. sz‚rnyat!
KAR Kinek is ne „r„m volna lakozni mik„zt†nk,
Hol a B„lcsess€g, Szerelem, Charisok s a B€ke becs†letes arca
Sz€p ny‚jasan honolnak.
PEISTHETAIROS Beh lusta vagy, te szolga, te!
Poroszk‚lsz-€ ma jobban?
KAR Ide a sz‚rnnyal tele kast, valaki!
( Antistrophe)
Te meg nƒgasd csak ezt,
Verd h‚tba bottal, •gy ni:
Minek oly iszonyŽ tunya, mint a szam‚r.
PEISTHETAIROS Bizony, Manes nagyon rest. (190)
KAR Te pedig rakogasd rendbe a sz‚rnyakat addig.
K†l„n„s a dalos, a jƒs, a tengeri madarak sz‚rny‚t, hogy az ember
Term€szet€hez oszthasd.
PEISTHETAIROS (szolg€nak)

173
az al‚bbiakban csupa k„zismert, €lő szem€lyt sorol fel a h•rn„k, mad‚rnev†k egy-egy jellemző
tulajdons‚gukkal f†gg„tt „ssze. A fogolyt p€ld‚ul ravasz mad‚rnak tartott‚k; hogy Menipposz mi€rt
fecske, nem tudjuk; Opuntiusrƒl I. fentebb, a 148. oldalhoz fűz„tt jegyzetet; a varjŽt egy€bk€nt
rosszindulatŽnak ismert€k; Philokl€sz kellemetlen hangja miatt kapta a pipiske nevet; Theagen€sz
k„rm„nfonts‚ga miatt rƒkalŽd; L†kurgosz ibisz elnevez€se valƒsz•nűleg egyiptomi kapcsolataival f†gg„tt
„ssze, mert az ibisz egyiptomi mad‚r; Khairephƒn, Szƒkrat€sz tan•tv‚nya sov‚nys‚ga miatt kaphatta a
denev€r, Sz†rakosziosz ‚llandƒ fecseg€se miatt a szarka, s Meidi‚sz civakodƒ term€szete miatt a f†rj
nevet.
174
Arisztophan€sz egy kakasviadalhoz hasonlƒ j‚t€kra gondol, melyben a versenyző fricsk‚val ingerelte a
f†rjet.
175
ez a po€t‚kra, kik mindig sz‚rnyat, rep†l€st stb. emlegetnek. (Arany jegyzete)
176
Man€sz: szolga, n€ma szereplő

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 34

 Szent v€rcse-uccse m‚r nem ‚llhatom
Ver€s n€lk†l, hogy ily rest, 'lomha vagy.
APAGYILKOS (jő) „Voln€k magason r„p†lő sas,
Hogy sz‚llan€k siv‚r habok f„l„tt,
K€k tengerek dag‚ly‚n!"
PEISTHETAIROS •gy l‚tom, a k„vet nem volt hazug:
Ihol j„n egy m‚r, €s sast €nekel.
APAGYILKOS Ejhaj!
Nincs kedvesebb dolog mint a repűl€s.
Mad‚rszok‚s€rt €l-hal a szivem,
Mad‚rhatn‚m, r„p„shetn€m nagyon.
V‚gyom k„z€tek €s t„rv€nyitekre.
PEISTHETAIROS Melyikre? sok t„rv€ny†nk van nek†nk.
APAGYILKOS H‚t mindre; főleg arra, mely szerint
Ap‚t harapni, fojtogatni sz€p.
PEISTHETAIROS Zeus uccse, n‚lunk hősi tett is az,
Ha egy fiƒkmad‚r megt€pi apj‚t.
APAGYILKOS Az€rt k•v‚ntam felk„t„zni, €s
Ap‚m megfojtva, b•rni minden€t.
PEISTHETAIROS De van nek†nk a gƒly‚k oszlopin177*
M‚s, r€gi jƒ t„rv€ny†nk is, mely •gy szƒl:
„Ha f„lnevelte mind, anyj‚nyiv‚,
Fi‚t a gƒlya-nemző, a fiƒk
Apj‚t viszont t‚pl‚lni tartozik."
APAGYILKOS Bel€nyer€k h‚t Žtamba, bizisten,
Ha m€g ap‚mat is kell tartanom!
PEISTHETAIROS Sohse azt; ha itt vagy m‚r, isten neki,
Megsz‚rnyasitlak, mint €rva mad‚rt.
De h€, „cs€m, nem rosszra intelek,
Csak arra, mit magam gyerek koromban
TanŽltam: az ap‚dat te ne b‚ntsd, (191)
Hanem, ne, itt a sz‚rny egyik kezedbe,
M‚sikba meg sarkantyŽ;178* most ezekhez
K€pzelj magadnak kakastar€jt,
S menj hadba, őrnek, tartsd zsoldon magad;
Ap‚d hagy' €ljen; te pedig, ha oly
Vivƒs vagy, indulj Thr‚ci‚ba, €s v•vj!
APAGYILKOS NO, Bacchus engem! jƒt mondasz; megyek,
Hajlok szavadra. (Indul)
PEISTHETAIROS Lessz eszed, bizisten.
Apagyilkos el
KINESIAS (jő) „Felr„p†l„k €n az Olympusra sebes sz‚rnyakon",
R„p†l„k, s hol emez, hol, amaz Žj dal-utat...
PEISTHETAIROS Tyhű, ennek azt‚n kell sz‚rny, egy teher!
KINESIAS (folytat„lag) K„veti mer€sz
Szellemem €s l€gi testem.
PEISTHETAIROS ˆdv„zl„m a h‚rssal-k„t„tt179* Kinesi‚st.
M€rt s‚ntik‚l hozz‚m karika-l‚bod?
KINESIAS Mad‚r szeretn€k - hangosan

177
ahov‚ a „gƒlyat„rv€nyeket" f†ggesztett€k
178
r€gi g„r„g jegyzet szerint paizst €s kardot ad neki. (Arany jegyzete)
179
mert hosszŽ, v€kony ember volt, kit, mint a szőlőt, karƒhoz kellett k„tni; egyszersmind s‚nta. (Arany
jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 35

 Zengő f†lemile - lenni...
PEISTHETAIROS Ne €nekelj h‚t, mondd sz„val, mi kell?
KINESIAS Tőled nyerendő sz‚rnyakon lebegve
Akarn€k szedni a felhőkben Žj, -
Fris hƒlepett, sz€llengetett dalolm€nyt.180*
PEISTHETAIROS Ugyan ki l‚tta, l€gből szedni dolm€nyt!
KINESIAS Hisz onnan f†gg minden műv€szet†nk,
A dithyrambok181* lelke €s java
Mind. l€gszerű, hom‚lyos, sz†rkef€ny†,
Fennsz‚rnyalƒ. Halld csak, mindj‚rt tudod.
PEISTHETAIROS Nem hallgatom.
KINESIAS Fogod, Herakles uccse!
Mert sorba dallom az eg€sz leget
S a hosszunyakŽ, aetherhasitƒ
Sz‚rnyas madarak nemeit... (192)
PEISTHETAIROS Hƒ-hopp!182*
KINESIAS Bolyongva hom‚lyos Žtakon,
Sz‚lln€k a szelek fuvalmin...
PEISTHETAIROS Bel€d fojtom, Zeus uccse, "a fuvalmat!"
KINESIAS (folytat„lag)
J‚rva hol a d€lszaki „sv€nyeket,
Hol az €jfeli t‚jhoz k„zel•tv€n;
Szelve az €g kik„tőtelen Žtait. -
B„lcsen tal‚ltad e v‚rost, „reg.
PEISTHETAIROS Nem k„sz„n„d meg mindj‚rt, Žgy
rep†lsz! (Œti)
KINESIAS A karvez‚rrel b‚nsz te •gy, ki€rt
Athenae minden t„rzse hajba kap?
PEISTHETAIROS Akarsz tanitni h‚t, k„zt†nk maradv‚n,
Leotrophides modorban,183* k„nnyű kart
A sz‚rnyasok kekropsi184* nemzet€nek?
KINESIAS CsŽfolsz, vil‚gos; de nem nyugszom addig,
Azt tudd meg, am•g sz‚rnyat nem kapok
Tőled, hogy a l€g Žtait bej‚rjam.
SYKOPHANTA (jő) „Mely sz‚rnyas had ez itt? semmi-birƒ, tarka mad‚r sereg?"
„Tereb€ly r„pű" fecske-mad‚r, te!
PEISTHETAIROS Nem kis baj ez, mely a nyakamra gyűl:
Itt is j„n egy, dŽdolva, l‚m megint.
SYKOPHANTA „Tereb€ly r„p† fecske", ha mondom!
PEISTHETAIROS Ugy tetszik, e dalt k„nt„s€re zengi,
Mert, l‚tom, annak fecske kell,185* de sok.
SYKOPHANTA Ki osztja itt a sz‚rnyat a j„vőnek?
PEISTHETAIROS Itt ‚ll; mi a baj? meg kell mondani.
SYKOPHANTA Sz‚rny kell nekem, sz‚rny; hogy t„bbsz„r ne k€rdd.
PEISTHETAIROS T‚n Pellen€be186* sz‚lln‚l egyenest?

180
a g„r„g szƒ egyszerre jelent dalnyit‚nyt €s dolm‚nyt.
181
Dion†szosz tisztelet€re szerzett kardal a dith†rambosz, s €ppen ez€rt valƒban „sz‚rnyalƒ" st•lusban
•rƒdott.
182
azaz: el€g m‚r! Vez€nyki‚lt‚s hajƒn, az evez€s megsz†ntet€se v€gett. (Arany jegyzete)
183
Leƒtrophid€sz is kort‚rs dith†ramboszk„ltő €s karvezető volt, csontv‚z-sov‚nys‚gŽ ember; Kin€sziasz
az€rt s€rtődik meg, mert maga is sov‚ny.
184
ath€ni; Kekropsz Ath€n egyik kir‚lya volt
185
tavasz, mert rongyos. (Arany jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 36

 SYKOPHANTA Zeus uccse, nem! de a szigetlakƒk187*
V‚dlƒja €s sykophanta vagyok...
PEISTHETAIROS Dicső mesters€g!
SYKOPHANTA (folytat„lag) S p„rhajh‚sz, kinek (193)
Sz‚rny kell, hogy hirtelen k„r†lrepesve
Id€zzem perbe a k„zs€geket.
PEISTHETAIROS S †gyesb id€ző lenn€l sz‚rnyasan?
SYKOPHANTA Nem Žgy; de hogy rablƒk ne b‚ntsanak.
Majd visszat€rn€k a darvakkal,188* azt‚n,
Gyomromba' sok v‚ddal k„vecs helyett.
PEISTHETAIROS Ily dolgokat csin‚lsz teh‚t? ugyan te,
IfjŽ l€tedre, •gy ‚rulkodol?
SYKOPHANTA H‚t mit tegyek? kap‚lni nem tudok.
PEISTHETAIROS Van tisztes €letmƒd el€g, bizony,
Melyből meg€lhet m‚r ily nagy leg€ny
Igaz Žton ink‚bb, mint v‚daskod‚ssal.
SYKOPHANTA J‚mbor, tan‚csod nem kell: sz‚rnyat adj.
PEISTHETAIROS Most sz‚rnyas•tlak, szƒval.
SYKOPHANTA Hogy lehetne
Az embert sz„val sz‚rnyas•tni meg?
PEISTHETAIROS Sz‚rnyat n„veszt a szƒ mindenkinek.
SYKOPHANTA Mindenkinek?
PEISTHETAIROS H‚t nem hallod, mikor
Borb€lyműhelyben a fiatalokrƒl
Ilyes besz€d foly az ap‚k k„z„tt:
„Ez ifjŽ szƒnok, a Diitrephes,
Ugyancsak sz‚rnyra kelt: m‚r lovat is tart."
M‚s a fi‚rƒl mondja, hogy esze
Mind csak tragoedi‚ra sz‚ll, r„p„s.189*
SYKOPHANTA Teh‚t a sz„ n„vel sz‚rnyat nekik?
PEISTHETAIROS Azt mondom €n; sz„ embert f„lemel,
Elm€t magasztal; •gy most t€ged €n
Hasznos tan‚ccsal sz‚rnyas•tva meg,
Akarlak jƒra birni.
SYKOPHANTA Semmi kedvem.
PEISTHETAIROS H‚t mit csin‚lsz?
SYKOPHANTA ‹n meg nem sz€gyen•tem
A nemzets€gemet: n‚lunk ősi
Keny€r-kereset a sykophantas‚g.
Hanem csak adj gyors, k„nnyű sz‚rnyakat, (194)
Sƒlyom- vagy v€rcse-sz‚rnyat; hadd id€zem,
Hadd v‚dolom be a szigetbelit,
S repűl„k vissza m‚sik€rt.
PEISTHETAIROS Tudom.
Ugy €rted, hogy előbb, mint ide€rne,
Makacss‚gban marasztod el?190*

186
Pell€n€ kisv‚ros volt Hell‚sz d€li r€sz€n; az itt rendezett versenyeken gyapjŽk„nt„st adtak d•jk€nt.
187
Ath€n sz„vets€gesei főleg a Hell‚sz €s Kis‚zsia k„z„tt elter†lő sziget‚llamokbƒl ker†ltek ki; ezek perei
szint€n Ath€nban folytak
188
a darvak a n€phit szerint k„vecsk€ket nyeltek le, hogy egyensŽlyt tudjanak tartani.
189
a trag€dia a szenved€lye
190
vagyis Žgy rendezed, hogy ne tudjon per€n időben megjelenni, s ez€rt •t€lj€k vagyonelkobz‚sra; azt‚n,
am•g az ‚ldozat Žton van, m‚ris foganatos•tod a b•rƒs‚g •t€let€t.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 37

 SYKOPHANTA Tal‚ltad.
PEISTHETAIROS S m•g ő hajƒn van erre, visszar„ppensz
S elkobzod a vagyonj‚t?
SYKOPHANTA B„lcsen €rted.
Csapƒ-csig‚nak kell itt lenni!191*
PEISTHETAIROS ‹rtem
Csig‚dat: €s, bizisten, hajtani
Ehol van k€t sz€p kerkyrai sz‚rny.192*
SYKOPHANTA Jaj, jaj nekem, jaj!
PEISTHETAIROS Ne, itt van a sz‚rny;
Majd csaplak €n m‚r, hogy futsz, mint a csiga. (Œti)
SYKOPHANTA Jaj; jaj nekem, jaj!
PEISTHETAIROS Nem rep†lsz tova?
Nem p‚rologsz el, ‚tkozott gonosz?
Megkeser†l„d a per-csűrcsavart.
Sykophanta elfut
Mi meg, f„lszedve sz‚rnyaink, jer†nk be. (El)
KAR Sok csud‚sat l‚ttunk m‚r mi, sz‚rnyon j‚rva-kelve,
(Strophe)
•j €s szokatlan dolgokat.
Van p€ld‚ul egy csod‚s fa, Kardi‚tƒl t‚volabb,193*
•gy h•vj‚k, hogy Kleƒnymus,
Haszna semmi sincs, mert b‚r nagy, de gy„nge €s puha;
Ez kihajt minden tavasszal €s virŽl €s sykophant‚z,
‡mde t€lre kelve194* ism€t elhullatja - paizs‚t.
( Antistrophe )
Van tov‚bb‚ a s„t€ts€g orsz‚g‚ban195*
egy hely,
A m€csek pusztas‚ga,196* hol (195)
A hős„kkel esznek-isznak s mŽlatnak az emberek,
Kiv€ve, alkonyat ut‚n:
‡m ekkor sehogyse biztos a tal‚lkoz‚s vel†k,197*
Mert ha r‚bukkan Orestes hősre €jjel a halandƒ:
Meztelen marad €s gutta csapja meg a jobb fel€t.
PROMETHEUS (beburkoltan jő)
Jaj istenem, csak meg ne l‚tna Zeus!
Hol Peisthetairos?
PEISTHETAIROS Ejnye, m‚r mi ez?
Ki e beburkolt?
PROMETHEUS Nem l‚tsz valamely
Istent ut‚nam ott lenn?
PEISTHETAIROS Nem biz €n.
Ki vagy?

191
oly gyorsak, mint a gyermekek j‚tszƒ csig‚ja. (Arany jegyzete)
192
Kerk†r‚ban, a mai Korfu sziget€n messze f„ld„n h•res, k€tnyelvű ostorokat gy‚rtottak.
193
Kardia thr‚kiai v‚ros, de egyben sz•vet is jelent: a gy‚va Kleon†mosz teh‚t valƒban t‚vol van tőle.
194
azaz: b€k€ben-h‚borŽban
195
az első pillanatban messze nyugatra, vagy az Alvil‚gra gondoln‚nk, hiszen ott iszogathattak egy†tt a
k„z„ns€ges halandƒk a mondai hős„kkel; de nem az Alvil‚grƒl, hanem az €jszakai Ath€nrƒl van szƒ.
196
a k„zmond‚sos „szk†th‚k pusztas‚ga" helyett. Ath€nban nem volt €jszaka utcai vil‚g•t‚s, teh‚t az
Oreszt€szhez hasonlƒ „hős„k" szabadon gar‚zd‚lkodhattak
197
a n€phit szerint az, aki egy mitolƒgiai hőssel tal‚lkozott, guta†t€sben halt meg: itt azonban nem ilyen
hős„kről, hanem csak gunyorosan hősnek nevezett tolvajokrƒl van szƒ, s a guta†t€st sem a „hős"
megpillant‚sa, hanem az okozza, hogy elrabolja ‚ldozata kab‚tj‚t.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 38

 PROMETHEUS Mi t‚jt lehet m‚r az idő?
PEISTHETAIROS Mi t‚jt? Haladta kiss€ a delet.
Hanem ki vagy te?
PROMETHEUS Šk„r-kifog‚s
Ideje,198* vagy t„bb?
PEISTHETAIROS Jaj, be Žnlak, ember!
PROMETHEUS H‚t Zeus hogy ‚ll?199* derűl-e vagy borul?
PEISTHETAIROS Hogy a manƒ!. ..
PROMETHEUS ‰gy m‚r kiburkolƒdzom.
PEISTHETAIROS Œh szent Prometheus!
PEISTHETAIROS Csitt, csitt! ne ki‚lts.
PROMETHEUS Mi baj?
PROMETHEUS Hallgass, ne szƒl•ts nevemen:
V€gem miattad, ha Zeus €szrevesz,
Hanem, hogy elmondhassam, hogy mi Žjs‚g
Az €gben, e napernyőt tartsd f„l€m:
Ne l‚ssanak meg isten t‚rsaim.
PEISTHETAIROS Ty†h'€! ty†h€!
Ezt b„lcsen €s előrel‚tva gondol‚d.
BŽjj h‚t al‚, s kezdj b‚tran a besz€dhez.
PROMETHEUS Hallgasd teh‚t.
PEISTHETAIROS Besz€lj csak, hallgatom. (196)
PROMETHEUS H‚t, v€ge Zeusnak.
PEISTHETAIROS Mekkor t‚jt veszett el?
PROMETHEUS Azƒta, hogy ti v‚rost †ltetek,
Nem ‚ldoz egy l€lek se m‚r nekik,
‹gő tetem-f†st nem sz‚llt fel soha
Hozz‚nk azƒta; hanem b„jt„l†nk,
Mint a Thesmophori‚kon,200* ‚ldozat
N€lk†l: a barbar istenek pedig,
‹hezve mint az illyrek,201* rikoltnak,
S haddal akarj‚k megrohanni Zeust,
Ha Žjra v‚s‚rt nem nyittat nekik,
Hol megvehess€k a leszelt johot.
PEISTHETAIROS Vannak teh‚t m‚s, barbar istenek
Tirajtatok kűl?
PROMETHEUS Hogyne? H‚t nem az
Az Exekestides v€distene?
PEISTHETAIROS S mi a nev„k e barbar isteneknek?
PROMETHEUS Mi? h‚t Triballos.202*
PEISTHETAIROS ‹rtem: annyi mint
Ribanc;203* ez a szƒ abbƒl lett, ugy-e?
PROMETHEUS Term€szetes. De halld csak, mondok egyet,

198
k€ső d€lut‚n
199
azaz: „milyen az idő?"
200
a Theszmophoria a nők †nnepe volt, melynek egyik napj‚n b„jt„t tartottak.
201
mert az ill•rek az Adriai-tenger hegyes, nehezen megművelhető partvid€k€n, a mai Jugoszl‚via €s
Alb‚nia ter†let€n €ltek.
202
triballosz voltak€ppen egy thr‚kiai n€p neve; a kom€dia•rƒk sokat gŽnyolt‚k civiliz‚latlans‚ga miatt.
Arisztophan€sz a komikai hat‚s kedv€€rt istent csin‚l belől†k; egy€bk€nt a g„r„g„k ez idő t‚jt m‚r sz‚mos
„barb‚r" istent ismertek, n€melyiknek a tisztelete is meghonosodott Hellaszban.
203
a Triballosz €s a ribanc szavak hangalakj‚ban van valami hasonlƒs‚g (az eredetiben is), innen
Peiszthetairosz „magyar‚zata".

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 39

 Jő majd k„vets€g Zeustƒl €s az €gi
Triballusoktƒl, mely b€k€t aj‚nl;
De meg ne k„ss€tek, hanemha Zeus
‡tadja nektek „nkint jogar‚t,
‹s Basil€i‚t meg nő†l neked.
PEISTHETAIROS Ki Basil€ia?
PROMETHEUS Gy„ny„rű le‚ny;
Ez gyŽrja Zeusnak a vill‚mk„vet,
‹s mind a t„bbit: a jƒzan tan‚csot,
Esz€lyt, jƒ rendet €s t„rv€nyt, hajƒgy‚rt,204*
R‚galmaz‚st, p€nzosztƒt, h‚rom-oblot.205*
PEISTHETAIROS Ő b‚nik ezzel mind?
PROMETHEUS Valƒigaz.
Ha birod e l‚nyt, minden a ti€d. (197)
Az€rt j„v€k csak, ezt megmondani:
Mindig szerettem az embert, tudod.
PEISTHETAIROS Bizony, halat se s†tn€nk n€lk†led.
PROMETHEUS S gyűl„l„m isten t‚rsaim, tudod.
PEISTHETAIROS Te mindig istengyűl„lő val‚l.
PROMETHEUS Valƒdi Timon. De most m‚r futok.
Hozd a napernyőt, hogy ha Zeus len€z,
Gondolja, kasvivő le‚nyt206* kis€rek.
PEISTHETAIROS S te hozd a sz€ket, l€gy sz€khordozƒ.207*
Elmennek
(2. Antistrophe)
KAR Van az ‡rny€ktalpuakn‚l208* egy tƒ, hol mosdatlan
Sokrates szellemet id€z:
Oda ment Pisander209* is, hogy l‚ssa „nn„n szellem€t,
Mely m€g €let€ben elhagy‚,
S ‚ldozatk€p egy tev€nek a b€r€ny€t210* „lve le
T‚voz€k, mint egy Odysseus;211* €s felj„tt az alvil‚gbƒl212*
V€rszag‚ra a tev€nek Chairephƒn, a bőreg€r.

204
csupa Ath€nra jellemző dolog
205
az ath€ni b•r‚k napid•ja h‚rom obolosz volt.
206
vagyis: „mintha ‚ldozatra menő l‚nyokat k•s€rn€nk."
207
az ath€ni †nnepeken el„l haladtak a kos‚rvivő l‚nyok, kosarukban az ‚ldozati kell€kekkel, ut‚nuk
m‚sok zs‚molyt €s pajzsot vittek. A humor abban van, hogy itt a l‚nyokat Prom€theusz €s Peiszthetairosz
helyettes•tik, a pajzsot meg egy napernyő
208
a kar folytatja megszak•tott elbesz€l€s€t az ‚ltala l‚tott csod‚s dolgokrƒl, melyet Prom€theusz €rkez€se
szak•tott meg. Az ‡rny€ktalpŽakrƒl azt tartott‚k, hogy afrikai n€p, s oly sz€les a talpuk, hogy felemelhetik
a fej†k f„l€, s Žgy v€dekezhetnek a tűző napsugarak ellen. A tƒ, mely mellett laktak, a n€phit szerint
nyilv‚n az Alvil‚g egyik bej‚rata volt, az€rt is megy oda Szƒkrat€sz megid€zni Peiszandrosz szellem€t.
209
Peiszandrosz a peloponn€szoszi h‚borŽ folyam‚n a h‚borŽ egyik legnagyobb h•v€nek mutatkozott, de
az€rt vonakodott harcba vonulni: ez€rt mondhatja a kar, hogy b‚tors‚ga, „szelleme", m‚r €let€ben
elhagyta, azaz tulajdonk€ppen meghalt.
210
tr€f‚san. (Arany jegyzete) A tev€vel Peiszandrosz ormƒtlan termet€re c€loz a kar.
211
a mondab€li Od†sszeusz is megid€zte a holtak lelkeit
212
Žgy l‚tszik, Peiszandrosz lelke menthetetlen†l elveszett, mert az ‚ldozati v€r szag‚ra sem sz‚ll f„l;
megjelenik viszont Khairephƒn, aki, ebben van a csattanƒ, m‚r €let€ben is halotti ‚rnyhoz hasonl•tott,
olyan sov‚ny volt.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 40

 IV

Poseidon, Herakles ‚s egy Triballos jőnek

POSEIDON Felhőkakukv‚r, a v‚ros, hova
J„v†nk k„vetnek, •m itt ‚ll előtt†nk. (A Triballoshoz)
H€, mit csin‚lsz? jobb v‚llon k„nt„s„d?
Egyszerre ‚tvesd a bal-oldaladra !213*
T‚n sűly„s a sz‚rad,214* boldogtalan?
Oh demokr‚cia, hov‚ vezetsz m€g,
Ha ezt is megteszik az istenek
K„vetnek!
TRIBALLOS Csendesen h‚t.
POSEIDON K„ssenek fel: (198)
Ily barbar istent nem l‚ttam soha.
Nos, mit tegy†nk, Herakles?
HERAKLES Mondtam €pen:
Megfojtom azt az embert, b‚r ki ő,
Ki elfalazta az isteneket.
POSEIDON De, j‚mbor, b€ke-k„tni k†ldtek ‚m.
HERAKLES K€tszerte ink‚bb megfojtom teh‚t.
PEISTHETAIROS (benn, de l€that„) Hol a turƒskan‚l?
Hozz aszatot.
Adjon turƒt egy; szitsd azt a t†zet.
HERAKLES E f€rfit †dv„z„lj†k, istenek,
Mi h‚rman.
PEISTHETAIROS Nincs időm: turƒt kenek.
HERAKLES Mif€le hŽs az?
PEISTHETAIROS N€mely madarak
Fell‚zad‚nak a k„zt‚rsas‚gban:
Most †gy lakolnak.
HERAKLES ‹s te m€g előbb
Aszatot vakarsz re‚?
PEISTHETAIROS (mintha most ismern‚ meg) Oh, †dv, Herakles;
Mivel szolg‚lhatok?
HERAKLES J„v†nk ide
Az istenektől, b€ke-k„vetek.
SZOLGA Nincs az olajtartƒban m‚r olaj.
PEISTHETAIROS Pedig a mad‚rhŽs Žgy jƒ, ha k„v€r.
HERAKLES Mi sem nyer†nk a h‚borŽba semmit;
Ti meg, ha jƒ l‚bon lesztek vel†nk,
Mocs‚ritokban mindig lessz esőviz
S †nnep gyan‚nt foly minden napotok.
Mind erre n‚lunk felhatalmaz‚s van.
PEISTHETAIROS A h‚borŽt mi nem kezdők előbb sem
Az istenekkel; s most k€szek vagyunk,
Ha jogszerűleg b‚ntok el vel†nk,
B€k€re l€pni. Jogszerű pedig
Az, hogy nek†nk Zeus a vil‚g uralm‚t (199)
Engedje ‚ltal. ‰gy ha „sszef€r†nk,
Eb€dre h•vom a k†ld„tteket.

213
Triballosz term€szetesen nem tud „eleg‚nsan" „lt„zk„dni
214
barb‚r mƒdra nadr‚got visel

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 41

 HERAKLES No, €n helyeslem €s r‚szavazok.
POSEIDON Mit, esztelen? b‚rgyŽ vagy €s fal‚nk:
Megfosztod a kir‚lys‚gtƒl ap‚dat.
PEISTHETAIROS Hogy is ne? t‚n nem nől az istenek
Hatalma, ha mi orsz‚giunk alant?215*
Hisz' most, felhők alatt bujk‚lva, b‚tran
Esk†sznek a halandƒk hamisan:
De majd, legyen csak isten €s mad‚r
K„zt v€dsz„vets€g, s esk†dj€k hamissan,
Teszem, Holl„-ra s Zeus-ra, valaki:
Orozva mindj‚rt r‚rep†l a hollƒ,
S kiv‚gja a gaz esk†vő szem€t.
POSEIDON Poseidon uccse, hely„sen besz€lsz!
HERAKLES Azt tartom €n is.
POSEIDON H‚t te, h€?
TRIBALLOS Nabajszatreu.216*
PEISTHETAIROS L‚tod? helyesli ő is. M€g egyet
Mondok, mi nagy jƒt t€szek v€letek.
Ha isten€nek a szorŽlt halandƒ
K„ny„r„gve szent aj‚nd€kot fogad,
Azt‚n elokoskodja fukarul,
Mondv‚n: „t†relmesek az istenek":.
Azt is eligaz•tjuk.
POSEIDON Nos, hogyan?
PEISTHETAIROS Mikor p€nzecsk€j€t olvassa €pen
Az ilyen ember, vagy f†rdőben űl:
Hozz‚rep†l egy „lyv, s az isteneknek
Elkap vagy k€t juh ‚ra b†ntet€st.
HERAKLES ‡t kell bocs‚tni a korm‚nyt ezeknek,
Azt mondom ism€t.
POSEIDON K€rdezd a Triballt is.
HERAKLES NO h‚t, Triballus, kell bot?217*
TRIBALLOS Szaunaka
BaktarikrŽsza. (200)
HERAKLES Ezt helyesli sz„rnyen.
POSEIDON Ha ketten Žgy szavaztok, €n is Žgy.
HERAKLES (Peisthetairosnak) Teh‚t kiadjuk a korm‚nyt, bar‚tom.
PEISTHETAIROS Most jut eszembe, m€g van egy, bizisten,
‹n H€ra asszonyt Zeusnak meghagyom,
De Basil€i‚t, a l‚ny‚t, nekem
Kell adni nő†l.
POSEIDON Nincs h‚t sz‚nd€kod
B€k†lni: menj†nk.
PEISTHETAIROS H‚t mit b‚nom €n!
Szak‚cs, az a m‚rt‚s €des legyen.
HERAKLES Poseidon, €des b‚tya, mit csin‚lsz?
H‚t h‚borŽskodjunk egy asszony€rt?

215
vagyis a f„ld„n €s k„zvetlen†l a f„ld felett
216
Triballosz g„r„g†l is t„rve besz€lt. Azt akarja mondani, hogy mindh‚rman forduljanak vissza, de szavai
alig €rthetőek, Žgyhogy Peiszthetairosz nyugodtan beleegyez€snek foghatja fel.
217
az €hes H€rakl€sz m‚r nem is a v€lem€ny€t k€rdezi, hanem fenyegeti, hogy beleegyező v‚laszt adjon;
mikor Triballosz az előbbi mƒdon azt feleli, hogy „majd kiporolom €n az irh‚dat", ezt meg ő fogja fel
beleegyez€snek.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 42

 POSEIDON De mit tegy†nk?
HERAKLES Mit? K„ss†k meg a b€k€t.
POSEIDON Eh, nyomorŽlt! megcsalnak, nem tudod?
S magadnak ‚rtasz: mert ha Zeus ap‚d
Kir‚lys‚g‚t ezeknek adva hal meg,
Szeg€ny leszesz; holott m‚sk€p ti€d
Zeusnak, ha meghal, minden vagyona.
PEISTHETAIROS Jaj, hogy befonna ‚lokoskod‚ssal!
Jer csak id€bb, hadd mondjak valamit. (Halkan)
GŽnyt űz belőled isten Žr, szeg€ny:
Ap‚d ut‚n m€g egy fikarcnyi sem
N€z r‚d t„rv€ny szerint, mert fattyu vagy.218*
HERAKLES ‹n fattyu? mit besz€lsz?
PEISTHETAIROS Te, uccsegen!
K†lf„ldi nőtől. Vagy t‚n azt hiszed,
Athena, mint l‚ny, „r„k„s lehetne,
Ha volna €lő, t„rv€nyes fiv€r?
HERAKLES De h‚tha n€kem hagyja birtok‚t
Hal‚los ‚gy‚n?
PEISTHETAIROS Tiltja ‚m a t„rv€ny.
Ez a Poseidon, ki most felloval,
Fog tenni r‚ elősz„r is kezet, (201)
Mert Zeusnak, Žgymond, €des „ccse ő.
Halld a Solon t„rv€ny€t219* is re‚:
„FattyŽnak nincs „r„k„d€se, t„rv€nyes fiak l€t€ben;
ha pedig t„rv€nyes fiak nincsenek, a legk„zelebbi
oldalrokons‚g „r„kli a vagyont."
HERAKLES R‚m semmi sem n€z h‚t az apai
Vagyonbƒl?
PEISTHETAIROS Nem bizony. Vagy h‚t, felelj,
Be•ratott-e m‚r ap‚d, ugyan,
A nemzets€gbe?
HERAKLES Nem biz' engemet;
Csud‚ltam is r€g.
PEISTHETAIROS Mit acsarkodol?
Mit vetsz az €gre oly m€rges szemet?
Hiszen, ha mell€nk ‚llasz, €n kir‚lly‚
Teszlek, s mad‚r tej€vel tartalak.
HERAKLES (fent) •gy l‚tszik, hogy kiv‚natod jogos
A l‚nyra n€zve: €n ‚tengedem.
PEISTHETAIROS S te?
POSEIDON ‹n ellenkezőre szavazok.
PEISTHETAIROS D„nt a Triballus. Mit mondasz, Triball?
TRIBALLOS Szepet le‚ni €s nadiot kir‚lni
Madarnag ‚tadok.
HERAKLES ‡tadod teh‚t.
POSEIDON Nem mondja ez, hogy ‚tadja, bizisten,
Csak, mint a fecske, €rtetlen gagyog.

218
a jelenet humora az, hogy Peiszthetairosz az ath€ni „r„k„s„d€si t„rv€nyeket alkalmazza az istenekre.
Ath€nban minden szabad ember t„rv€nytelen sz†let€sűnek sz‚m•tott, ha anyja nem volt ath€ni, m‚rpedig
H€rakl€sz az argoszi Alkm€n€től sz‚rmazott. Ath€ni polg‚rnak €s t„rv€nyes sz†l„ttnek a nev€t
†nnep€lyesen be kellett vezetni a phratri‚k, a nemzets€gek anyak„nyveibe.
219
Szolƒn, a nagy ath€ni t„rv€nyhozƒ, ‚llamf€rfi €s k„ltő, a VI. €s V. sz‚zad fordulƒj‚n

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 43

 PEISTHETAIROS Azt mondja, a fecsk‚k-nek adja ‚t.
POSEIDON B€kűljetek h‚t, egyezkedjetek
Ti ketten, a t„bbs€g: €n hallgatok.
HERAKLES (Peisthetairosnak)
Mi h‚t megadjuk mind, a mit k•v‚nsz.
Most jer vel†nk az €gbe, Basil€i‚t
Elhozni, s a mi ott fenn m‚r a ti€d.
PEISTHETAIROS NO, jƒkor „lt€k e madarakat
A n‚szra €pen. ( 202)
HERAKLES Jƒ lesz? €n s†t„m
Itt addig ezt a hŽst: ti menjetek.
POSEIDON A hŽst s†t„d? Gyomor besz€l belőled.
Csak jer vel†nk!
HERAKLES Pedig jƒl megcsin‚ln‚m!.
PEISTHETAIROS (szolg€knak)
Adj‚tok a n‚szk„nt„s„m hamar! (Elmennek)
KAR (Epodos) V‚dv‚rosban220* a V•zƒra forr‚s221* mellett €l egy
Ravasz nyelvműves222* nemzed€k;
Mely csup‚n nyelv€vel sz‚nt-vet, azzal arat s sz†retel
Mind szőllőt, mind pedig f†g€t;
Sz‚rmaz‚sra barbarok: Gorgias mind €s Philippos.223*
E nyelvműves, e Philippos-f€le had miatt szok‚s az
‡ldozat nyelv€t kiv‚gni224* Attik‚ban minden†tt.

KŠVET (jő) Oh, mondhatatlan jƒknak r€szesi,

Oh, sz‚rnyas‚llatok boldog neme,
Fogadd kir‚lyod fels€ges lak‚ban!
Mert •m k„zeleg, - nem jő ragyogva csillag
Arany lak‚bƒl oly f€nygazdagon,
Sem a nap messzevillogƒ sug‚ra
Oly t†nd„k„lve nem k€l, mint urunk jő,
Megnyerve mondhatatlan sz€p nej€t,
Vill‚mot r‚zva, Zeus sz‚rnyas nyil‚t;
Egy megnevezhetetlen illat „mlik
Az €g „l€n sz€t, s mily sz€p l‚tom‚ny
A sz€llengette t„mj€nf†st-gomoly! -
M‚r itt van ő. Ny•lj€k teh‚t a MŽzsa-
Istenle‚nyok zengő ajka most!
KAR Nosza fel! sorakozz,225* kanyarodj, igazodj, repesd k„r†l (203)
E boldogot nagy boldogan!
Oh mely sz€ps€g, melly ifjŽs‚g!
Oh te, kinek n‚sza e v‚rosra szerencs€t hoz!

220
a kar befejezi m‚sodszor is f€lbeszak•tott €nek€t. V€dv€ros - a pereskedő Ath€n.
221
csakugyan volt Ath€nban egy Klepsz†dra („v•ziƒra) nevű forr‚s, de a kar most azokra a v•ziƒr‚kra
c€loz, melyekkel a b•rƒs‚gi t‚rgyal‚sokon m€rt€k a v‚d- €s v€dőbesz€d sz‚m‚ra kiszabott ' időt.
222
szƒnok
223
Gorgiasz szic•liai volt, Philipposzrƒl ugyan nem tudjuk, honnan sz‚rmazott, de nyilv‚n nem Ath€nbƒl,
teh‚t őt is barb‚rnak tekintett€k; mindkettő Arisztophan€sz kort‚rsa volt.
224
az ath€niak olykor valƒban kiv‚gt‚k az ‚ldozati ‚llat nyelv€t; a tr€fa abban van, hogy ezt a kar szerint a
szƒnokok ir‚nti felh‚borod‚sukban teszik.
225
t‚ncra. (Arany jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 44

 Nagy az †dv, nagy az †dv, mit ez a f€rfiŽ
Mire‚nk, a mad‚rnemre ki‚raszt.
Nosza h‚t, n‚szdalt
S ara-†dv„zlőt zengve fogadjuk
Őt s a gy„ny„rű Basil€i‚t.
F‹L KAR (1.Strophe)
H€r‚t, az olympusit, hajdantan az istenek
FenntrƒnŽ kir‚lya n‚sz‚gy‚ba em•gy viv€k
A Sorsnők226* aradallal. - Hymen, oh, Hymen227*, €jhaj!
M‡SIK F‹L KAR (1. Antistrophe)
Gyeplőt pedig ott arany-sz‚rnyŽ koszorŽs Erƒsz
Korm‚nyza, ki vőfel„k volt, Zeus meg az isteni
H€r‚nak lakodalm‚n. Hymen, oh, Hymen, €jhaj!
PEISTHETAIROS (ki Basil‚i€val f‚nyes felhőn sz€llt le)
Gy„ny„r„m telt a dalban, a szƒban:
Szeretem, k„sz„n„m. Nosza most maga Zeus
Nagy-rettenetes d„rej€t s vill‚m-
T†zeit hirdesse kar€neketek,
S borzasztƒ mennyk„ve f€ny€t.
KAR Oh, ragyogƒ k„vek €gi aranyt†ze!
Oh, Zeus mennyei l‚ngl„velő nyila!
Oh, z‚porral-elegy, f„ldr‚zƒ, rettenetes d„rej,
Mellyel most ez a f„ldet rengeti, b•rva hatalmad
‡ltal mindeneket, s Basil€i‚t.
Hymen, oh, Hymen, €jhaj!
PEISTHETAIROS K„vess€tek menyegzőm,
(2. Strophe)
Ti minden sz‚rnyas t‚rsaim,
Zeus f€nylő csarnok‚ba most, €s az ő n‚sz-‚gyaig.
Te meg, dicső ar‚m, nyŽjtsd
(2. Antistrophe) (204)
Karod, s megfogva sz‚rnyamat
Lejts†nk egy†tt: t‚nck„zben €n felragadlak sz‚rnyimon.
KAR UjŽjujŽh! i€ Paion!228* (Epodos)
Hajd•nom, diadalmom!
Oh, boldogok legfőbbike! (205)

226
a Moir‚k
227
H†menaiosz a n‚sz istene volt
228
az i€ itt „rvendező felki‚lt‚s; Paiƒn pedig a bajt elh‚r•tƒ Apollƒn mell€kneve. Ez a fordulat gyakran
előbukkan az eredetileg csak Apollƒn tisztelet€re €nekelt h‚laadƒ pai‚nokban

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 45

Arisztophan‚sz Ath€nban sz†letett, i. e. 450 t‚j‚n. Alighogy a f€rfikorba l€p, €s megteszi az első
l€p€seket kom€dia•rƒi p‚ly‚j‚n, kit„r a peloponn€szoszi h‚borŽ (431-404): ő tŽl€li a nagy
k†zdelmet, s nemcsak meg€ri Ath€n veres€g€t, de belekƒstol az ut‚na k„vetkező korszakba is,
amikor sz†lőv‚rosa m‚r csak ‚rny€ka hajdani perikl€szi „nmag‚nak. Az ő €letműve mutatja
legszeml€letesebben, mit jelentett ez a korszakv‚lt‚s a kom€dia €s ‚ltal‚ban a műv€szet
sz‚m‚ra. P‚ly‚ja kezdet€n minden hib‚t €s bűnt felkutat, kort‚rsai minden gyenges€g€t
kipelleng€rezi, €s minden k„z„ss€get €rintő k€rd€sről azonnal megform‚lja €s hallatja a
v€lem€ny€t: hars‚ny hangon ‚tkozza a h‚borŽ kisebb-nagyobb v‚mszedőit, vaskos szabadsz‚jŽ-
s‚ggal ront neki egy-egy bajkeverő ‚llamf€rfinak €s kardcs„rtető hadvez€rnek, olykor a
leghatalmasabbnak is, €s kimer•thetetlen tal‚l€konys‚ggal szƒrja gŽnynyilait azokra az •rƒkra
(•gy Euripid€szre) €s gondolkodƒkra (p€ld‚ul Szƒkrat€szre), akiket a r€gi Ath€n, a Marathƒnn‚l
€s Szalamiszn‚l győzedelmeskedett ath€ni szellem al‚‚sƒinak, megrontƒinak tart. A fegy-
verlet€tel ut‚n hangja lassan vesz•t €less€g€ből, marƒ gŽnyja szel•debb€ v‚lik, s a k„z€let
sikamlƒs talaja helyett a mag‚n€let biztons‚gosabb t‚jaira helyezi ‚t kom€di‚i cselekm€ny€t,
amivel legjobb g„r„g utƒdja, Menandrosz, €s a rƒmai v•gj‚t€k•rƒk Žtj‚t k€sz•ti elő. S •gy, mire 385
t‚j‚n el€ri a hal‚l, m‚r ő is azon munk‚l, amin az annyiszor kifigur‚zott Euripid€sz €s
Szƒkrat€sz: hogy a perikl€szi Ath€nbƒl hidat verjen a j„vő, a modern Eurƒpa fel€.
A hagyom‚ny nem eml•ti, h‚ny kom€di‚t •rt „sszesen, mint ahogy azt sem, h‚nyszor győz„tt az
€vente k€tszer megrendezett versenyeken; csak annyit tudunk, hogy hal‚la ut‚n k€t-h‚romsz‚z
€vvel m€g negyven-egyn€h‚ny kom€di‚j‚t ismert€k. Ezek k„z†l sz‚mos t„red€ken k•v†l
tizenegy maradt r‚nk teljes terjedelm€ben: az Akharnaibeliek (425), a Lovagok (424), a Felhők
(423), a Darazsak (422), a B‚ke (421), A madarak (414), a L‡szisztrata (411), a Nők ‡nnepe
(411), a B‚k€k (405), a Nőuralom (392) €s a Pl…tosz (388).

A madarak cselekm€nye azzal indul, hogy k€t el€gedetlen ath€ni, Peiszthetairosz („t‚rsait
meggyőző") €s Euelpid€sz ("jƒrem€nyű) elindulnak jobb, nyugalmasabb €s boldogabb haz‚t
keresni. ‰gy jutnak el a madarak (220) k„z€, ahol Peiszthetairosz agy‚ban nagyra t„rő terv fogan
meg: azt javasolja a madaraknak, hogy alap•tsanak birodalmat az €g €s a f„ld k„z„tt, s akkor az
embereket is, isteneket is behƒdol‚sra k€nyszer•thetik. S csakugyan, amint a tervet
megvalƒs•tj‚k, az emberek hozz‚juk kezdenek im‚dkozni, s az ‚ldozatok f†stj€től megfosztott,
€hező istenek is meghƒdolnak: feles€g†l adj‚k Peiszthetairoszhoz Baszilei‚t, a vil‚guralom
istennőj€t.

A kom€di‚k ‚ltal‚ban nem a mond‚kbƒl mer•tik t‚rgyukat, mint a trag€di‚k; A madarak is

puszt‚n a k„ltői k€pzelet €s mes€lő kedv term€ke, de ahogyan a trag€dia•rƒ a mondai anyagban
is saj‚t kor‚rƒl vall €s kort‚rsaihoz besz€l, Žgy Arisztophan€sz k€pzelete €s mes€lő kedve is a
valƒs‚gban gy„kerezik, €s kort‚rsai el€ tart g„rbe t†kr„t. A darab bemutat‚s‚t megelőző
€vekben ugyanis nagyra t„rő, kalandos tervek kezdt€k foglalkoztatni az ath€niakat: a
k†lpolitikai helyzet kedvező volt, anyagiakban bővelkedtek, s •gy sokan Szic•lia, sőt Karth‚gƒ
meghƒd•t‚s‚t javasolt‚k. 415 m‚jus‚ban azt‚n a tervezget€seket tett k„vette: elind•tottak
Szic•lia fel€ egy ƒri‚si, sz‚z hajƒbƒl ‚llƒ hajƒrajt, mely akkort‚jt sz‚llhatott tengerre, amikor
Arisztophan€sz nekifogott A madarak meg•r‚s‚nak, s m‚r meg is €rkezett Szic•li‚ba, mikor a
darab bemutat‚s‚ra sor ker†lt. Az azonban m€g a j„vő titka volt, hogy erre a v‚llalkoz‚sra -
Peiszthetairosz€val ellent€tben - csŽfos kudarc v‚r.

A g„r„g nevek mai ‚t•r‚si mƒdja elt€r Arany gyakorlat‚tƒl, ez€rt a jegyzetek magyar‚zƒ
r€sz€ben minden előfordulƒ g„r„g n€vnek megadjuk ma szok‚sos ‚t•r‚s‚t.

143. old. ez meg vissza k€rog ism‚t - a csƒk‚t €s a varjŽt jƒsmad‚rnak hitt€k, de mindkettő m‚s
ir‚nyt mutat: Arisztophan€sz nem hitt a jƒsl‚sban, m€g kev€sb€ ‚ jƒsokban.
ezer st€diumnyi -- egy sztadion 164 m€ter.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 46

Exekestides sem - Ex€kesztid€sz nem volt ath€ni sz‚rmaz‚sŽ, aff€le hontalan j„ttmentnek
sz‚m•tott, teh‚t nem is tal‚lhatott haza.
Bajj-ra csak te menj - Bajj nevű helys€g nem l€tezett, csak Peiszthetairosz tal‚lta ki, hogy
szellemesen visszav‚ghasson Euelpid€sznek.
bolond kuf€r - Philokrat€sz mad‚r‚rus.
a mad€rtalan mad€rhoz - azaz, ki emberből v‚ltozott mad‚rr‚, nem mad‚rtƒl lett (Arany
jegyzete); l. a n€vmutatƒban T€reuszt.
Egy obol‚rt - az obolosz ath€ni p€nzegys€g; egy szem€ly napi l€tminimuma ez idő t‚jt kb. 3
obolosz lehetett.
144. old. a holl„k k•z‚ - k„zmond‚s. Annyi, mint: a manƒba, a pokolba! (Arany jegyzete)
n‚ző f‚rfiak - az előad‚sokon ugyanis nők nem vehettek r€szt. Egy€bk€nt Arisztophan€sz
gyakran megt„ri a sz•npadi illŽziƒt: nemcsak a kar, hanem az egyes szereplők is sűrűn fordulnak
a n€zőkh„z. (221)
144. old. Ellenkező bajunk van, mint Sakas-nak - Euelpid€sz Akesztƒr trag€dia•rƒra c€loz, akit
egyszerűen Szakasznak neveztek, mert az egyik szk†tha t„rzsből, a szak‚ktƒl sz‚rmazott.
K•z mindenekkel, s kobzott kincse sok - azaz szabad k„zt‚rsas‚g, melynek, €s ebben van a mondat
humora, „szabads‚g‚ban ‚ll" polg‚rait a p€nz†ktől is megfosztani. Arisztophan€sz valƒsz•nűleg a
sz„vets€gesekre kirƒtt sŽlyos adƒkra gondol.
Mind f…jja a p•rt - az ath€niak b•r‚skod‚si m‚ni‚j‚rƒl egy teljes kom€di‚t irt Arisztophan€sz, a
Darazsak-at.
Ed‚ny-, kos€r-, mirrh€val - hogy amint az Žj haz‚t megtal‚lj‚k, h‚la‚ldozatot mutathassanak be.
145. old. kopogtass - mintha ajtƒ előtt ‚lln‚nak.
Szeppents - mert f€l nagyon. (Arany jegyzete)
Tapintsd a combomat - hogy nedves, Žgy f€l. (Arany jegyzete)
phal‚ri sz€rdin€t - Phal€rƒnn‚l, Ath€n egyik kik„tője t‚j‚n fogt‚k a szardella nevű halat, az
ath€niak egyik kedvenc €tel€t.
146. old. Nyiss erdőt - ajtƒ helyett. (Arany jegyzete)
mind a tizenk‚t isten - az Ol†mposzt ben€pes•tő sz‚mos isten k„z†l m‚r az i. e. VI. sz‚zadban
kiemelt€k a legfőbb tizenkettőt.
147. old. ‰gy meggyal€zott - Szophokl€sz teh‚t mad‚r-‚larcban l€ptette fel a T€reuszt alak•tƒ
sz•n€szt, s a Banka most ugyanazt az ‚larcot viseli.
mad€r, vagy p€va az - a p‚va oly ritkas‚g volt, hogy nem mindenki „smerte. (Arany jegyzete)
A sz‚p haj„k hon€ba - Ath€nba, melynek tekint€lye €ppen hatalmas kereskedelmi €s
hadiflott‚j‚n alapult.
egy puh€t Heverni rajta - k€nyelmest. (Arany jegyzete)
Kran€a v€ros - Ath€n, Euelpid€sz egy itt fellengzősnek hatƒ Euripid€sz-sorral v‚g vissza;
‚ltal‚ban Arisztophan€sz a komikus hat‚s kedv€€rt gyakran id€z tragikus k„ltőktől.
Skellias fi€t - ennek a Szkelliasznak a fi‚t ugyanis Arisztokrat€sznek h•vt‚k.
148. old. ha majd nyomorba estem - a tr€fa az, hogy €ppen az ellenkezőj€t szok‚s mondani m€g
ma is: „ha a balsorsban nem l‚togatt‚l, ne gyere akkor se, ha jƒl megy a dolgom". A k€t ath€ni
olyan v‚rost keres, ahol napi fő elfoglalts‚guk a lakoma €s a szerelem volna.
Stilbonides - Peiszthetairosz ƒvatoss‚gbƒl nevezi mag‚t Sztilbƒnid€sznek.
ott Teremne v€ddal a Salaminia - l. lentebb, a 187. oldalhoz fűz„tt jegyzetet.
ut€lom. . . Melanthios miatt - Melanthiosz trag€diak„ltő lepr‚s, visszatasz•tƒ k†lsejű ember volt, s
Euelpid€sz az€rt irtƒzott az €liszi v‚rostƒl, mert annak neve is erre a betegs€gre eml€kezteti.
(222)
148. old. opunti ember - az opunti, azaz Opuszbƒl sz‚rmazott f€rfi, akire Euelpid€sz c€loz, f€l
szem€re vak volt; l. al‚bb is Opuntius.
arany talentum‚rt azaz „egy vagyon€rt"; egy arany talanton 360 ezer obolosz volt!
149. old. Ha m€r viseltes: itt ersz‚ny se kell - ha m‚r megszokta az ember, mint a viseli ruh‚t.
P€nzre semmi sz†ks€g. (Arany jegyzete)
sok hamis p‚nz sokf€le csal‚rds‚g hi‚nyzik. (Arany jegyzete)
menyasszony m„dra - mert a f„ntebbieket az ar‚nak szokt‚k adni. (Arany jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 47

a r•pk‚t az ‚llhatatlan, megb•zhatatlan embert. A humor abban van, hogy T€leasz a
nekiszegezett k€rd€sre v‚laszolva tulajdonk€ppen „nmag‚t jellemzi.
150. old. Szabadmen‚st k‚r‡nk - ma Žgy mondan‚nk: ‚tutazƒ v•zumot.
151. old. siratott fiam 1. a n€vmutatƒban T€reuszt.
152. old. lile mad‚rfajta;
a l€ngmad€r a flamingƒ.
153. old. m‚d kakas a k„z„ns€ges kakas, mely azonban m€d, illetve a perzsa f„ldről
sz‚rmazott Ath€nba, ahogy a flamingƒ Afrik‚bƒl.
teve n‚lk‡l minthogy a m€det teve n€lk†l k€pzelni se tudja. (Arany jegyzete)
Philokles-bankafi Sz€rmaz‚ka -a Banka Szophokl€sz T€reusza; utƒbb a szint€n trag€dia•rƒ
Philokl€sz is •rt egy T€reuszt, mely •gy a Banka fia; a szƒban forgƒ mad‚r teh‚t, mint Philokl€sz
T€reusz‚nak sarja, a Banka unok‚ja.
Kallias ennek a Hipponikosznak a fia, Kalliasz, h•rhedt pazarlƒ volt.
Koppasztj€k a sykophant€k -, a sz†kophant‚k abbƒl €ltek, hogy feljelent€ssel fenyegett€k a
gazdagokat, akik a pertől valƒ f€lelm†kben gyakran jelentős „sszegekkel igyekeztek
megv‚s‚rolni hallgat‚sukat. Kalliasz vagyon‚t is ők €s a dorb€zol‚s vitte el.
szod‚ magyar szƒ, a. m. fal‚nk. (Arany jegyzete)
Kle„nymus gy‚vas‚ga €s fal‚nks‚ga miatt gyakran gŽnyolja Arisztophan€sz. Kleƒn†mosz
menek†l€s k„zben, az ellens€g elől futva dobta el tarajos, bokr€t‚s sisakj‚t.
versenyfut€sra j•ttek - a g„r„g„k ismertek olyan futƒversenyt, melyben a versenyzők sisakot
viseltek.
154. old. Ott van Storgilos - ez a Sztorgilosz borb€ly volt, akinek alighanem valami mad‚r-
gŽnynevet adtak.
baglyot Athenaebe - k„zmond‚s: mint tengerbe a vizet. (Arany jegyzete)
156. old. fazekat ragadni fel - Žgy l‚tszik, mad‚rijesztőnek haszn‚lt‚k. (Arany jegyzete)
157. old. leskelődv‚n a faz‚kr„l - vagyis ink‚bb a faz€k mellől - mintha legal‚bbis pajzs volna!
a Kerameikos fogad be - a Kerameikosz Ath€n temetője volt. (223)
157. old. hareolv€n Madarason - Argoszban valƒban l€tezett egy Orneai nevű v‚ros, melynek
g„r„g nev€be a g„r„g„k bele€rezt€k az ornithosz (mad‚r) szƒt.
D‡h•det l€bhoz'- vez€nyszƒk. Fegyver helyett a d†h„t, haragot rakatja le. (Arany jegyzete)
158. old. a faz‚kfogasra - az ath€niak itt tartott‚k a fegyvereket.
Mint egykor a nej‚vel a majom - az aprƒ termetű k€scsin‚lƒ, Panaitiosz hatalmas termetű
feles€g€t h‚zass‚gt„r€sen €rte, s attƒl fogva „r„k„sen civakodott vele, amiben persze ő hŽzta a
r„videbbet; v€g†l kicsikarta tőle a Peiszthetairosztƒl eml•tett •g€retet.
‚n győzzek egy b†r„val - a kom€diaszerzők diadala akkor volt teljes, ha mind az „t b•rƒ r‚juk
szavazott; ha csak h‚rom szavazott r‚juk, egy b•rƒval győztek. (Arany jegyzete)
a t€bl€n - ahov‚ a szerződ€sek, t„rv€nyek sz„veg€t f†ggesztett€k.
159. old. Koszor…i ide... egy meg... k‚z-mosni vizel - •gy k€sz†ltek a g„r„g„k minden †nnep€lyes
alkalomra.
160. old. Kephalaeban - az Ath€n k„zel€ben fekvő Kephalai k„zs€g neve magyarul „kopony‚k"-
at jelent.
A Kakas - perzsa mad‚r volt a neve, 1. fentebb, a 153. oldalhoz fűz„tt jegyzetet, teh‚t
Peiszthetairosz komikusan fejtetőre ‚ll•tott €rvel€se szerint eredetileg ő uralkodott a perzs‚k
felett. Dareiosz a perzs‚k egyik legnagyobb kir‚lya volt; Megabazosz sűrűn előfordulƒ perzsa
n€v.
161. old. Alimusba - Halimusz k„zs€gbe, Ath€n k„zel€ben.
Meghengergőzni a h‚ja előtt - valƒban n€pszok‚s volt, az „r„m jele: a h€ja megjelen€se a tavasz
€rkezt€t jelentette.
lenyel‚m az obolt - zseb nem l€v€n, sz‚jban hordt‚k az aprƒp€nzt. (Arany jegyzete)
a zs€kot - melybe lisztet akart venni. (Arany jegyzete)
Aegyptus.. . ‚s Phoenicia - a mai Egyiptomot €s az Izraelt, Libanont €s Sz•ri‚t mag‚ban foglalƒ
ter†let.
Jogar€n ott ‡l a mad€r - faragva vagy €rcből kiverve. (Arany jegyzete)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 48

162. old. v€rta Lysikratest L†szikrat€sz hadvez€rt megvesztegethető €s megveszteget€sre is
hajlandƒ embernek tartott‚k. A humor abban van, hogy a Peiszthetairosz szavait mindig
f€lre€rtelmező Euelpid€sz a kir‚lynak j‚rƒ aj‚nd€kot egyszerűen azonos•tja a megveszteget€ssel.
l€nya - Pallasz Ath€n€, akinek szent ‚llata a bagoly volt.
Lampon ma is azt teszi - Lampƒn neves jƒs h•r€ben ‚llt; a „ma Z€na" (Zeuszra) €s a „ma kh€na" (a
lŽdra) esk†form‚k kb. Žgy viszonyulnak egym‚shoz, mint a magyar biz' isten €s biz' istƒk.
163. old. Szent Kebrion‚s Kebrion€sz is, Porph†riƒn is a mondai ƒri‚sok, (224) a gig‚szok
k„z†l valƒk; Banka a „roppant v‚roshoz" m€ltƒan fejezte ki csod‚lkoz‚s‚t.
163. old. Alkm‚n‚k-,. Alop‚k-, Semel‚khez - Alkm€n€ €s Szemel€ Zeusz, Alop€ Poszeidƒn kedvese
volt.
164. old a nagy Z€n - Zeusz.
165. old b‚r‚rt szolg€lni szok€sa - Trƒja v‚r‚t is b€r€rt €p•tette fel.
166. old. •t embernyomot – „t ember„ltőt.
167. old. Mann€tokat mindkettő. R€gi szƒ. (Arany jegyzete)
hogy j€rt az egyszeri r„ka - a rƒka sz„vets€get k„t„tt a sassal, s a sas megszegte a rƒka azonban,
nem l€v€n sz‚rnya, nem tudott rajta bosszŽt ‚llni
168. old. sz‚pszav… s†podon - fuvol‚snő j‚tszotta a f†lemil€t. (Arany jegyzete)
169. old. vid€m anapaestust - ez a versm€rt€ke a kar k„vetkező dal‚nak, mely teh‚t k€t r„vid €s
egy hosszŽ szƒtagbƒl ‚llƒ versl‚bak egym‚sut‚nj‚bƒl ‚ll
Erebos, Chaos eredet‚ről - Erebosz az őss„t€ts€g, Khaosz az őszűrzavar, Prodikosz: az V. sz‚zad
m‚sodik fel€ben műk„d„tt h•res gondolkodƒ, aki t„bbek k„z„tt a vil‚g keletkez€s€ről is •rt; az
al‚bbiakban a kar őt gŽnyolja, s egy „mad‚rszempontŽ" keletkez€st„rt€netet ad elő.
ezt hozta vil€gra elősz•r - a madarakat.
170. old. Orestes sz•jj•n g…ny€i - az Euelpid€sztől előbb eml•tett, „kapca-bety‚rnak", aki
k„nt„s€t elrabolta, ezt a hősnevet, Agamemnƒn fi‚nak, Oreszt€sznek a nev€t adt‚k.
minden j„sjel neve - a magyar jƒsjel szƒt a g„r„g„k az oiƒnosz („mad‚r") szƒval fejezik ki. Az
al‚bbiakban a kar olyan jelens€geket sorol fel, melyek jƒ vagy rossz jƒsjelnek, teh‚t g„r„g„sen
„mad‚rnak" sz‚m•tottak.
171. old. M…za le€nyitok - MŽzs‚knak az€rt nevezhetik magukat, mert €nekelnek.
Szabad a j„slat - mert k€retlen†l is megjelennek, nem Žgy, mint Zeusz.
Madarak teje is k„zmond‚sszerű kifejez€s: „amit szem-sz‚j k•v‚n".
a hegyi Istenany€nak - a hegyes Phr†gi‚ban vad t‚ncokkal tisztelt K†bel€nek
Phryniehos ez a Phr†nikhosz l•rikus €s tragikus k„ltő volt.
ambrozi€s halhatatlan.
172. old. sz•k•tt rabszolga homlok‚ra b€lyeget s†t„ttek.
Spintharos Szpintharosz is trag€dia•rƒ; nem Ath€nbƒl, valahonnan , idegenből sz‚rmazott.
Philummon rokona nem tudjuk, kit takar a n€v.
Exekestides - l. fentebb a 143. oldalhoz fűz„tt jegyzetet.
Peisias fia bizonyos Mel€sz, aki el•t€lteket akart sz„k€shez seg•teni; (225) Žgy l‚tszik, apj‚val,
Peiszi‚sszal egy†tt el€gg€ h•rhedt alakja lehetett az ath€ni €letnek.
173. old. Patroklidesre - k„zelebbit nem tudunk Patroklid€szről, de nem k€ts€ges, mi „€rhetett
r‚"; egy€bk€nt Žgy kell elk€pzeln†nk, hogy a legt„bb Arisztophan€sztƒl eml•tett szem€lyhez
hasonlƒan, ő is r€szt vett A madarak bemutat‚s‚n, ott †lt a n€zőt€ren.
a Tan€cs Padjain - az ath€ni Tan‚cs tagjai magas hivatalukhoz illően fenntartott helyeken †ltek.
csak vessző sz€rnya volt neki - Dieitreph€sz kos‚rfonƒ volt, azt‚n meggazdagodott, €s politikai
p‚ly‚ra adta a fej€t.
l„-kakas - k„lt„tt ‚llat. Kakas, mert begyes, lƒ, mert lovon j‚r. (Arany jegyzete)
Nem a m€s tolla lőtt meg - Aiszkh†losz mondja ezt a sasrƒl, melyet saj‚t toll‚bƒl k€sz†lt
ny•lvesszővel sebeznek meg.
174. old. Theagenesnek t•bb j„sz€ga fekszik, S Aesch†nes‚ mind – Theagen€sz is, Aiszkhin€sz is
tŽls‚gosan k€rkedtek a gazdags‚gukkal, kellő alap n€lk†l.
Phlegra f•ldje - mondai helyn€v; mai f„ldrajzi elnevez€sekkel nem azonos•thatƒ. A monda szerint
itt győzt€k le az istenek az ellen†k l‚zadƒ ƒri‚sokat, a gig‚szokat, ha nem is „szƒnyegles€ggel",
mint Peiszthetairosz mondja, hanem fegyveres erővel.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 49

Kinek szőjj‡nk pal€stot - Euelpid€szből kibŽjik az ath€ni; az ath€niak ugyanis v€dőistennőj†knek
€vente Žj pal‚stot k€sz•tettek, melyet azt‚n templom‚ban helyeztek el.
Kleisthenes - Arisztophan€sz t„bbsz„r is gŽnyolja Kleiszthen€szt elpuhults‚ga, nőiess€ge
miatt.
Pelarg-fal€t - a fellegv‚rat.
perzsa.. .mad€r - a kakas, 1. fentebb a 160. oldalhoz fűz„tt jegyzetet. ‹ppen harciass‚ga miatt
lehetett Ar€sz csib€je.
a szikl€ra - a szikl‚n €p†lt fellegv‚rba.
175. old. Csengetty‡hord„ l‚gy - az €jszakai őr„ket csengővel ellenőrizt€k; aki a csenget€sre nem
felelt, mert aludt, az b†ntet€st kapott.
a medenc‚t - az ‚ldozat előtti k€zmos‚shoz valƒ t‚lat; a kos‚rban egy€b ‚ldozati kell€kek voltak.
a Žpaean• dalok - a pai‚n legt„bbsz„r Apollƒn tisztelet€re €nekelt h‚laadƒ dal.
Chairis - Khairiszt rossz fuvol‚snak ismert€k.
sz€jkos€rral varj…t - a fuvol‚s varjŽ‚larcban j„tt elő, arc‚n sz•jakkal; ezek az arc felfŽvƒd‚s‚t
voltak hivatva m€rs€kelni j‚t€k k„zben.
176. old. Hestia mad€ristennek - Hesztia a h‚zitűzhely istennője volt, s mivel az ‚ldozatokat
‚ltal‚ban a h‚zitűzhelyek előtt mutatt‚k be, elősz„r hozz‚ foh‚szkodtak. Az ‚ldozatot bevezető
im‚k egy€bk€nt szinte szƒ (226) szerint •gy hangozhattak, €ppen csak itt, a mad‚rvil‚gban
minden, az istenek is, az Žj birodalom ig€nyeihez idomulnak.
176. old. Sunium SzŽnion, hegyfok Ath€ntƒl d€lkeletre.
Kolainis - Kolainisz, Artemisz egyik mell€kneve, ami a mad‚rim‚ban odaillőbb, mad‚r-
mell€kn€vnek adott helyet.
Cybele-struc - K†bel€ről l. fentebb a 171. oldalhoz fűz„tt jegyzetet. K†beleből strucc lett, s mivel a
strucc esetlen mad‚r, a kar megteszi az ugyancsak esetlen, ormƒtlan l‚bŽ Kleokritosz anyj‚nak.
a Chios-belieknek - Khiosz szigete Kis‚zsia partjain‚l ter†l el. Ath€n egyik legh•vebb sz„vets€gese
volt, s •gy az ath€ni ‚llam minden im‚j‚ba belefoglalta, ann‚l komikusabban hat itt.
Šs minden hősmad€rnak - a f€listenek €s h€rƒszok k„vetkezn€nek, de a pap term€szetesen
ezeket is „hősmadarakkal" helyettes•ti.
szőri-szarva - magyarban megfelel: csontja-bőre. (Arany jegyzete)
177. old m‚rt viselsz hajat - hosszŽ hajat csak a szabadok n„veszthettek.
k•r-‚neket - kardalt, melyet egy le‚nykƒrus adott volna elő. Szimƒnid€sz az egyik legnagyobb
g„r„g kardalk„ltő (559-469).
aty€m, Aetna alap†t„ja - a po€ta Pindarosz egyik vers€t id€zi, melyet a sziciliai Sz†rakuszai
uralkodƒj‚hoz, Hierƒnhoz •rt (nev€be a hierosz: szent szƒt €rezt€k bele a g„r„g„k), abbƒl az
alkalombƒl, hogy az Etna l‚b‚n‚l megalap•totta a hasonlƒ nevű v‚rost. Az „aty‚m" most Peisz-
thetairoszhoz szƒl.
Legelőn lakoz„ skyth€k k•z•tt bolyg - Žjabb Pindarosz-id€zet, egy olyan versből, mely Hierƒnnak
a kocsiversenyben aratott győzelm€t dicsőitette; Hierƒn kocsihajtƒj‚nak a neve lehetett a
versben eml•tett Sztratƒn.
178. old. Ne l‚pd azt a bakot- a pap az ‚ldozat megkezd€s€†l hozz‚l‚tott let€pni az ‚ldozati ‚llat
homlok‚rƒl a szőrt, melyet k€sőbb az ‚ldozati tűzbe dobtak.
Bakiinak egy j„smondata - Bakisz neves, jƒs volt valamikor a VIII - VI. sz‚zadban; neve
alatt sz‚mos jƒslat maradt fenn.
Sikyon s Korinthosznak k•zepette - Szik†ƒn €s Korinthosz k€t igen jelentős v‚ros Argoszban,
Ath€ntƒl nyugatra.
179. old. b€r Lamp„n - ő is, Diopheith€sz is nagynevű jƒsok.
m‚rt oly l€bhegyen - gőg„sen. (Arany jegyzete)
180. old. Kit •smer Hellas ‚s Kol„nos - mintha mondan‚: „Magyarorsz‚g €s Soroks‚r". (Arany
jegyzete) Kolƒnosz Ath€nnal szomsz€dos k„zs€g volt.
k‚sz Thales - Thal€sz, az első, sz‚munkra ismeretes g„r„g gondolkodƒ (a VII. €s VI. sz‚zad
fordulƒj‚n).
Verik ki... az Idegent - Sp‚rta nem adott leteleped€si, csak tartƒzkod‚si jogot az idegeneknek, de
m€g az ott-tartƒzkodƒkat is szigorŽan figyeltette, s a legcsek€lyebb ok el€g volt ahhoz, hogy
kiutas•tsa. (227)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 50

181. old. Ki e Sardanapal - Szardanapallosz, a gőgj€ről €s kegyetlens€g€ről k„zmond‚soss‚ v‚lt
assz•r kir‚ly: Peiszthetairosz ilyennek l‚tja a Rendezőt.
sorsjel•lte rendező - †gy h•vt‚k azokat a sorshŽz‚s Žtj‚n v‚lasztott ath€ni hivatalnokokat, akiket a
sz„vets€ges v‚rosok †gyeinek ellenőrz€s€re k†ldtek ki. Napid•jukat, ell‚t‚sukat az illető
sz„vets€ges ‚llam fedezte, ez€rt besz€l „vend€gl‚tƒkrƒl".
Teleas archont„l - az arkhƒnok ‚lltak az ath€ni k„zigazgat‚s €l€n; Teleasz €ppen A madarak
bemutat‚s‚nak €v€ben volt hivatalban.
Szoktam lend†tni Pharnakes ‡gy‚n - Pharnak€sz volt a perzsa kir‚ly egyik kis‚zsiai helytartƒja. A
h‚borŽnak ebben a szakasz‚ban m‚r mindk€t f€l kereste a kapcsolatokat a hajdani gyűl„lt
ellenf€llel, ami a r€gi Ath€n€rt lelkesedő Arisztophan€sznak nem tetszett.
Sz„-vedreiddel - a fontos d„nt€sek szavaz‚s Žtj‚n sz†lettek meg; a Rendező term€szetesen hoz
mag‚val egy ed€nyt, amibe a szavazƒk„vecseket gyűjteni lehet..
T•rv‚ny€rus vagyok - Žjabb ath€ni furcsas‚g: olyan ember, aki p€nz€rt t„rv€ny- €s egy€b
javaslatokat ‚rul; prƒbak€nt mindj‚rt id€z is n€h‚nyat.
a bajv€riak - szƒj‚t€k v€gett magyar•tva (Arany jegyzete); az eredetiben ehelyett valƒs‚gos
v‚ros neve ‚ll.
182. old. Munichion h„ra- a mi napt‚runk szerint Munikhion ‚prilis v€g€re €s m‚jus elej€re
esett.
t†zezer Drachm€ra - hatalmas „sszeg: 1 drakhma = 6 obolosz.
lerond†t€d az oszlopot - vagyis; „nemcsak hogy b‚ntalmazt‚l, de bepiszkoltad a t„rv€nyek
kif†ggeszt€s€re szolg‚lƒ oszlopot is"; ami nyilv‚n l€gből kapott v‚d, de Žgy l‚tszik, el€g gyakran
előfordult Ath€nban.
183. old. Diagor€st, A melosit - a Hell‚sz €s Kis‚zsia k„z„tt elter†lő M€losz sziget€ről ment
Diagorasz Ath€nba, s onnan a darab bemutat‚s‚nak idej€n sz„k„tt meg. mielőtt m€g
istentelens€g€rt perbe foghatt‚k volna.
egy talentom - egy talanton = 60 mna, 1 mna= 100 drakhma.
egy talentom annak is - vagyis: „ahogyan halottak fej€re nem tűz†nk ki v€rd•jat, Žgy sz„kev€ny
fej€re sem."
a Verebit - Philokrat€sz madar‚sz volt.
A fenyűmad€rt felfuvja hogy k„v€rebbnek l‚ss€k. (Arany jegyzete)
A b†r€khoz - a sz•nb•r‚khoz. (Arany jegyzete)
Alexandrosn€l - Alexandrosznak vagy m‚s n€ven Parisznak; l. a n€vmutatƒban Pariszt.
Laurionnak baglyai - az Ath€ntƒl d€lkeletre, kb. 60 km-re emelkedő Laurion-hegy b‚ny‚iban
termelt€k ki a p€nzver€shez sz†ks€ges ez†st„t. Az ath€ni p€nzekre bagolyfejet vertek. (228)
184. old. b€dog-csillagot - hogy a madarak oda ne sz‚lljanak; ilyesmivel l‚tt‚k el v€delm†l a
szobrokat is.
f…, mint az Alpheus - az Alpeosz partj‚n tartott‚k az ol†mpiai ver-senyeket, vagyis: „liheg, mint a
versenylƒ."
Proxenides, a K‚rkedi - Proxenid€sz is, Theagen€sz is aff€le h‚ryj‚nosok voltak; „Ez a fal azonban,
ezt akarja mondani a k„vet, minden nagyotmond‚sukra r‚c‚folna."
Akkorka lenne, mint a tr„jai - a trƒjai falƒ be se f€rt a v‚ros kapuj‚n.
egyiptomi Nem volt jelen - az egyiptomi kőművesmunk‚t a piramisok meg€p•t€se miatt nagyra
becs†lt€k.
185. old. Mit v‚gre nem hajt a l€b - kezet kellene mondani, de a mad‚rnak csak l‚ba van.
mint gyermekek - itt valƒsz•nűleg kiesett n€h‚ny sor, s az „sszef†gg€s nem vil‚gos.
Z€rj€ban a makk - a k„vet az ajtƒk z‚r‚s‚hoz haszn‚lt reteszről besz€l.
186. old. nyil, d€rda n‚z szem‚ből - azaz „harciasan n€z".
az Erebos fi€n - a madarak saj‚tos „vil‚gmagyar‚zata" szerint a levegő az ős-s„t€ts€g, Erebosz
gyermeke.
187. old. haj„-e, vagy sisak - ‰riszt vitorlak€nt duzzadƒ ruh‚ja hajƒv‚, a feje f„l€ helyezett,
sziv‚rv‚nyt jelk€pező f€lk„rsisakos harcoss‚ teszi hasonlatoss‚.
A Paralos, vagy a Salaminia - a Paralosz is, a Szalaminia is az ath€ni ‚llam hajƒja volt, mindkettő
parancsokat, rendeleteket tov‚bb•tott, v‚d al‚ helyezett polg‚rokat sz‚ll•tott Ath€nba.
gaty€s - gaty‚s sƒlyom.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 51

Pecs‚ted... van - azaz: „kapt‚l bel€p€si enged€lyt?"
188. old. Ki ne v€gja - ki ne irtsa; id€zet Aiszkh†losztƒl. Ez is, a t„bbi id€zet is nyilv‚n k„zismert
lehetett, s €ppen ebben rejlik komikus hat‚suk.
lyd vagy phryg vagy-e - azaz: „nem vagy-e valami ‚lc‚zott rabszolga"; mert a rabszolg‚k t„bbs€ge
a nem g„r„g t„rzsekből ker†lt ki, •gy a l†-dek €s a phr†gek k„z†l.
hajl‚kit Amphionnak - Aiszkh†losz egyik trag€di‚j‚ban mondja ezt Zeusz a haragj‚t kih•vƒ
Amphiƒnrƒl, Th€bai kir‚ly‚rƒl. Itt Amphiƒnon Zeuszt kell €rteni.
l€nghordoz„ sasommal - a vill‚mmal.
csak eggyel is meggyűlt baja - a l‚ngmad‚r neve, Porph†riƒn azonos a Zeusz ellen t‚madt
ƒri‚sok, a gig‚szok egyik€nek nev€vel.
189. old. elbor†tlak - koszorŽval, akarja mondani, de Peiszthetairosz a szav‚ba v‚g. (Arany
jegyzete)
Lak„n-iz€ltak - a sp‚rtaiakhoz hŽztak; a sp‚rtaiakat m‚s n€ven lakƒnoknak nevezt€k. (229)
189. old. hajat n•veltek - tŽl hosszŽ hajat n„veszteni arisztokrata szok‚s volt sasl„dva - magyar
szƒ: szenvedve, megprƒb‚ltat‚sok k„z„tt.
szokr€t-iz€ltak - vagyis Szƒkrat€szt k„vett€k, nemcsak elveiben, de k†lsej†kben is: rossz
ruh‚ban, f†tyk„ssel j‚rtak.
Mennek legelni a k•zlegelőre - azaz gyűl€sbe. A g„r„gben a t„rv€nyt €s legelőt kifejező szƒ azonos
hangalakŽ, innen a mondat humora.
Egy s€nta csapl€rt …gy h†nak: fogoly - az al‚bbiakban csupa k„zismert, €lő szem€lyt sorol fel a
h•rn„k, mad‚rnev†k egy-egy jellemző tulajdons‚gukkal f†gg„tt „ssze. A fogolyt p€ld‚ul ravasz
mad‚rnak tartott‚k; hogy Menipposz mi€rt fecske, nem tudjuk; Opuntiusrƒl I. fentebb, a 148.
oldalhoz fűz„tt jegyzetet; a varjŽt egy€bk€nt rosszindulatŽnak ismert€k; Philokl€sz kellemetlen
hangja miatt kapta a pipiske nevet; Theagen€sz k„rm„nfonts‚ga miatt rƒkalŽd; L†kurgosz ibisz
elnevez€se valƒsz•nűleg egyiptomi kapcsolataival f†gg„tt „ssze, mert az ibisz egyiptomi mad‚r;
Khairephƒn, Szƒkrat€sz tan•tv‚nya sov‚nys‚ga miatt kaphatta a denev€r, Sz†rakosziosz ‚llandƒ
fecseg€se miatt a szarka, s Meidi‚sz civakodƒ term€szete miatt a f†rj nevet.
190. old. mint v†v„f‡rj - Arisztophan€sz egy kakasviadalhoz hasonlƒ j‚t€kra gondol, melyben a
versenyző fricsk‚val ingerelte a f†rjet.
p•h•lysz€l, b€rminő piciny - ez a po€t‚kra, kik mindig sz‚rnyat, rep†l€st stb. emlegetnek. (Arany
jegyzete)
Manes - Man€sz: szolga, n€ma szereplő.
191. old. a g„ly€k oszlopin - ahov‚ a „gƒlyat„rv€nyeket" f†ggesztett€k.
192. old. sz€rny egyik kezedbe, M€sikba meg sarkanyty… - r€gi g„r„g jegyzet szerint paizst €s
kardot ad neki. (Arany jegyzete)
h€rssal-k•t•tt - mert hosszŽ, v€kony ember volt, kit, mint a szőlőt, karƒhoz kellett k„tni;
egyszersmind s‚nta. (Arany jegyzete)
dalolm€nyt - a g„r„g szƒ egyszerre jelent dalnyit‚nyt €s dolm‚nyt.
A dithyrambok - Dion†szosz tisztelet€re szerzett kardal a dith†rambosz, s €ppen ez€rt valƒban
„sz‚rnyalƒ" st•lusban •rƒdott.
193. old. H„-hopp - azaz: el€g m‚r! Vez€nyki‚lt‚s hajƒn, az evez€s megsz†ntet€se v€gett. (Arany
jegyzete)
Leotrophides modorban - Leƒtrophid€sz is kort‚rs dith†ramboszk„ltő €s karvezető volt,
csontv‚z-sov‚nys‚gŽ ember; Kin€sziasz az€rt s€rtődik meg, mert maga is sov‚ny.
kekropsi - ath€ni; Kekropsz Ath€n egyik kir‚lya volt.
annak fecske kell - tavasz, mert rongyos. (Arany jegyzete)
Pellen‚be - Pell€n€ kisv‚ros volt Hell‚sz d€li r€sz€n; az itt rendezett versenyeken gyapjŽk„nt„st
adtak d•jk€nt.
a szigetlak„k - Ath€n sz„vets€gesei főleg a Hell‚sz €s Kis‚zsia k„z„tt elter†lő sziget‚llamokbƒl
ker†ltek ki; ezek perei szint€n Ath€nban folytak. (230)
194. old. visszat‚rn‚k a darvakkal - a darvak a n€phit szerint k„vecsk€ket nyeltek le, hogy
egyensŽlyt tudjanak tartani.
csak tragoedi€ra sz€ll, r•p•s - a trag€dia a szenved€lye.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 52

195. old. Makacss€gban marasztod el - vagyis Žgy rendezed, hogy ne tudjon per€n időben
megjelenni, s ez€rt •t€lj€k vagyonelkobz‚sra; azt‚n, am•g az ‚ldozat Žton van, m‚ris
foganatos•tod a b•rƒs‚g •t€let€t.
Csap„-csig€nak kell itt lenni - oly gyorsak, mint a gyermekek j‚tszƒ csig‚ja. (Arany jegyzete)
k‚t sz‚p kerkyrai sz€rny - Kerk†r‚ban, a mai Korfu sziget€n messze f„ld„n h•res, k€tnyelvű
ostorokat gy‚rtottak.
Kardi€t„l t€volabb - Kardia thr‚kiai v‚ros, de egyben sz•vet is jelent: a gy‚va Kleon†mosz teh‚t
valƒban t‚vol van tőle.
tavasszal. . . t‚lre kelve - azaz: b€k€ben-h‚borŽban.
a s•t‚ts‚g orsz€g€ban az első pillanatban messze nyugatra, vagy az Alvil‚gra gondoln‚nk,
hiszen ott iszogathattak egy†tt a k„z„ns€ges halandƒk a mondai hős„kkel; de nem az Alvil‚grƒl,
hanem az €jszakai Ath€nrƒl van szƒ.
A m‚csek pusztas€ga - a k„zmond‚sos „szk†th‚k pusztas‚ga" helyett. Ath€nban nem volt €jszaka
utcai vil‚g•t‚s, teh‚t az Oreszt€szhez hasonlƒ „hős„k" szabadon gar‚zd‚lkodhattak.
196. old. sehogyse biztos a tal€lkoz€s vel‡k - a n€phit szerint az, aki egy mitolƒgiai hőssel
tal‚lkozott, guta†t€sben halt meg: itt azonban nem ilyen hős„kről, hanem csak gunyorosan
hősnek nevezett tolvajokrƒl van szƒ, s a guta†t€st sem a „hős" megpillant‚sa, hanem az okozza,
hogy elrabolja ‚ldozata kab‚tj‚t.
‘k•r-kifog€s Ideje k€ső d€lut‚n.
Zeusz hogy €ll azaz: „milyen az idő?"
197 old. a Thesmophori€kon -a Theszmophoria a nők †nnepe volt, melynek egyik napj‚n b„jt„t
tartottak.
Šhezve mint az illyrek - mert az ill•rek az Adriai-tenger hegyes, nehezen megművelhető
partvid€k€n, a mai Jugoszl‚via €s Alb‚nia ter†let€n €ltek.
h€t Triballos - triballosz voltak€ppen egy thr‚kiai n€p neve; a kom€dia•rƒk sokat gŽnyolt‚k
civiliz‚latlans‚ga miatt. Arisztophan€sz a komikai hat‚s kedv€€rt istent csin‚l belől†k;
egy€bk€nt a g„r„g„k ez idő t‚jt m‚r sz‚mos „barb‚r" istent ismertek, n€melyiknek a tisztelete is
meghonosodott Hellaszban.
Ribanc - a Triballosz €s a ribanc szavak hangalakj‚ban van valami hasonlƒs‚g (az eredetiben is),
innen Peiszthetairosz „magyar‚zata".
haj„gy€rt - csupa Ath€nra jellemző dolog.
h€rom-oblot - az ath€ni b•r‚k napid•ja h‚rom obolosz volt.
198. old. kasvivő le€nyt vagyis: „mintha ‚ldozatra menő l‚nyokat k•s€rn€nk." (231)
198. old. l‚gy sz‚khordoz„ - az ath€ni †nnepeken el„l haladtak a kos‚rvivő l‚nyok, kosarukban
az ‚ldozati kell€kekkel, ut‚nuk m‚sok zs‚molyt €s pajzsot vittek. A humor abban van, hogy itt a
l‚nyokat Prom€theusz €s Peiszthetairosz helyettes•tik, a pajzsot meg egy napernyő.
’rny‚ktalpuakn€l - a kar folytatja megszak•tott elbesz€l€s€t az ‚ltala l‚tott csod‚s dolgokrƒl,
melyet Prom€theusz €rkez€se szak•tott meg. Az ‡rny€ktalpŽakrƒl azt tartott‚k, hogy afrikai n€p,
s oly sz€les a talpuk, hogy felemelhetik a fej†k f„l€, s Žgy v€dekezhetnek a tűző napsugarak ellen.
A tƒ, mely mellett laktak, a n€phit szerint nyilv‚n az Alvil‚g egyik bej‚rata volt, az€rt is megy oda
Szƒkrat€sz megid€zni Peiszandrosz szellem€t.
Pisander - Peiszandrosz a peloponn€szoszi h‚borŽ folyam‚n a h‚borŽ egyik legnagyobb h•v€nek
mutatkozott, de az€rt vonakodott harcba vonulni: ez€rt mondhatja a kar, hogy b‚tors‚ga,
„szelleme", m‚r €let€ben elhagyta, azaz tulajdonk€ppen meghalt.
tev‚nek a b€r€ny€t - tr€f‚san. (Arany jegyzete) A tev€vel Peiszandrosz ormƒtlan termet€re c€loz
a kar.
T€voz‚k, mint egy Odysseus - a mondab€li Od†sszeusz is megid€zte a holtak lelkeit.
jelj•tt az alvil€gb„l - Žgy l‚tszik, Peiszandrosz lelke menthetetlen†l elveszett, mert az ‚ldozati
v€r szag‚ra sem sz‚ll f„l; megjelenik viszont Khairephƒn, aki, ebben van a csattanƒ, m‚r €let€ben
is halotti ‚rnyhoz hasonl•tott, olyan sov‚ny volt.
€tvesd a bal-oldaladra - Triballosz term€szetesen nem tud „eleg‚nsan" „lt„zk„dni.
sűly•s a sz€rad - barb‚r mƒdra nadr‚got visel.
200. old. alant - vagyis a f„ld„n €s k„zvetlen†l a f„ld felett.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 53

Nabajszatreu - Triballosz g„r„g†l is t„rve besz€lt. Azt akarja mondani, hogy mindh‚rman
forduljanak vissza, de szavai alig €rthetőek, Žgyhogy Peiszthetairosz nyugodtan beleegyez€snek
foghatja fel.
kell bot - az €hes H€rakl€sz m‚r nem is a v€lem€ny€t k€rdezi, hanem fenyegeti, hogy beleegyező
v‚laszt adjon; mikor Triballosz az előbbi mƒdon azt feleli, hogy „majd kiporolom €n az irh‚dat",
ezt meg ő fogja fel beleegyez€snek.
201. old. fattyu vagy - a jelenet humora az, hogy Peiszthetairosz az ath€ni „r„k„s„d€si
t„rv€nyeket alkalmazza az istenekre. Ath€nban minden szabad ember t„rv€nytelen
sz†let€sűnek sz‚m•tott, ha anyja nem volt ath€ni, m‚rpedig H€rakl€sz az argoszi Alkm€n€től
sz‚rmazott. Ath€ni polg‚rnak €s t„rv€nyes sz†l„ttnek a nev€t †nnep€lyesen be kellett vezetni a
phratri‚k, a nemzets€gek anyak„nyveibe.
202. old. Solon t•rv‚ny‚t - Szolƒn, a nagy ath€ni t„rv€nyhozƒ, ‚llamf€rfi €s k„ltő, a VI. €s V.
sz‚zad fordulƒj‚n. (232)
203. old. V€dv€rosban - a kar befejezi m‚sodszor is f€lbeszak•tott €nek€t. V€dv€ros - a pereskedő
Ath€n.
V†z„ra forr€s - csakugyan volt Ath€nban egy Klepsz†dra („v•ziƒra) nevű forr‚s, de a kar most
azokra a v•ziƒr‚kra c€loz, melyekkel a b•rƒs‚gi t‚rgyal‚sokon m€rt€k a v‚d- €s v€dőbesz€d
sz‚m‚ra kiszabott ' időt.
nvelvműves - szƒnok.
Gorgias... ‚s Philippos - Gorgiasz szic•liai volt, Philipposzrƒl ugyan nem tudjuk, honnan
sz‚rmazott, de nyilv‚n nem Ath€nbƒl, teh‚t őt is barb‚rnak tekintett€k; mindkettő
Arisztophan€sz kort‚rsa volt.
az ’ldozat nyelv‚t kiv€gni - az ath€niak olykor valƒban kiv‚gt‚k az ‚ldozati ‚llat nyelv€t; a tr€fa
abban van, hogy ezt a kar szerint a szƒnokok ir‚nti felh‚borod‚sukban teszik.
sorakozz - t‚ncra. (Arany jegyzete)
204. old. A Sorsnők - a Moir‚k.
Hymen, oh, Hymen - H†menaiosz a n‚sz istene volt.
205. old. i‚ Paion - az i€ itt „rvendező felki‚lt‚s; Paiƒn pedig a bajt elh‚r•tƒ Apollƒn mell€kneve.
Ez a fordulat gyakran előbukkan az eredetileg csak Apollƒn tisztelet€re €nekelt h‚laadƒ
pai‚nokban. (233)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 54

N€vmutatƒ

A n‚vmutat„ €ltal€ban csak a t•bbsz•r is előfordul„ tulajdonneveket ‚s n‚pneveket tartalmazza;

az egyes nevek Arany €t†r€s€ban szereplő alakjait z€r„jelben t‡ntett‡k fel.

Adraszteia - a kiker†lhetetlen v€gzet.

Aeschylus - Aiszkh†losz.
Aesopus - l. Aiszƒposz.
Agamemn„n - M†k€n€ kir‚lya, Menel‚osz testv€re; feles€ge Kl†taimn€sztra, l‚nya ‰phigeneia; a
monda szerint ő volt a Trƒja ellen indulƒ g„r„g sereg főparancsnoka.
Aiakid‚sz - Aiakosz fia, P€leusz.
Aiakosz - P€leusz atyja, az Ath€ntƒl d€lre fekvő Aigina sziget kir‚lya.
Aiakosz sarja - Akhilleusz.
aini€n - g„r„g t„rzs Hell‚sz k„z€pső r€sz€n, Phƒkisztƒl €s Lokrisztƒl €szaknyugatra.
Aisz„posz - h•res g„r„g mese•rƒ az i. e. VI. sz‚zadban.
akh€j - g„r„g.
Akher„n - alvil‚gi folyƒ.
Akhilleusz - Thetisz istennő €s P€leusz fia, a Trƒja al‚ indulƒ g„r„g sereg legvit€zebb harcosa.
Alpheosz (Alpheus) - folyƒ P†losz k„zel€ben, illetve a folyƒ bika alakŽnak k€pzelt istene.
amaz„nok - harcias, a g„r„g„k elk€pzel€se szerint puszt‚n a nőkből ‚llƒ n€p.
Amm„n (Ammon) - Zeusz h•res jƒshelye a Szahara egyik €szaki o‚zis‚ban.
Amphi„n - Th€bai fel€p•tője €s egyik kir‚lya. Antigon‚ - Oidipusz €s Iokaszt€ l‚nya, Eteokl€sz,
Pol†neik€sz €s Iszm€n€ testv€re.
Aphrodit‚ - a sz€ps€g €s szerelem istennője.
Apidanosz - folyƒcska Hell‚sz €szaki r€sz€n.
Apoll„n (Apollon) - a jƒsl‚s, az orvosl‚s, a tudom‚nyok, a műv€szetek istene, a MŽzs‚k vezetője;
kedvenc hangszer€nek a lantot tartott‚k. (235)
Ar‚sz (Ar‚s) - a h‚borŽ, a harc istene, ‚tvitt €rtelemben maga a harc.
Areth…sza - forr‚s Khalkisz mellett.
Argosz - 1. sz‚zszemű sz„rny, Iƒ őrzője; 2. v‚ros Hell‚sz d€li r€sz€n, illetve 3. a k„r†l„tte elter†lő
vid€k neve (m‚sk€nt Argolisz); 4. ‚tvitt €rtelemben eg€sz Hell‚sz.
argoszi - sokszor egy€rtelmű a „g„r„g" szƒval.
Artemisz (Artemis) - Zeusz €s L€tƒ l‚nya, Apollƒn nőv€re, a vad‚szat istennője €s a sz†zek v€dője.
Asz„posz - Œkeanosz €s T€th†sz fia, folyamisten. L‚nya, Aigina, Zeusztƒl sz†lte Aiakoszt, az
Ath€ntƒl d€lre elter†lő Aigina sziget kir‚ly‚t, s Aiakosz €s Oinƒn€ fia lett P€leusz, Akhilleusz apja.
Ath‚n‚, Ath‚na - Ath€n v€dőistene, a tudom‚nyok, a k€zművess€g, a rendezett harc istennője;
sisakos, teljes fegyverzetben levő l‚nynak k€pzelt€k el.
Atlasz - Iapetosz tit‚n fia. Kronosz €s Zeusz harc‚ban Kronoszt t‚mogatta, s Zeusz
megk†l„nb„ztetett b†ntet€s†l azzal sŽjtotta, hogy a F„ld nyugati sz€l€n v‚ll‚val tartsa az
€gboltot.
Atreida (Atrida) - ‡treusz fia; Agamemnƒn vagy Menel‚osz.
’treusz - Pelopsz fia. Agamemnƒn €s Menel‚osz atyja.
Attika - Ath€n k„rny€k€nek „sszefoglalƒ neve.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 55

Aulisz - tengerparti v‚roska Ath€ntƒl kb. 60 km-re €szakra. Itt gy†lekezett a Trƒj‚ba indulƒ
g„r„g sereg.

Bab‡l„n (Babylon) - az ƒkori K„zel-Kelet egyik legnagyobb v‚rosa, a Tigris €s az Eufr‚tesz

k„z„tt.
Bakkhosz (Bacchus) -"Dion†szosz.
Bihlosz - hegy a N•lus felső foly‚s‚n‚l.
Boi„tia (Boeotia), boi„t - Th€bai k„rny€ke, illetve annak lakƒi.
Bore€sz - az €szaki sz€l istene, ‚tvitt €rtelemben maga az €szaki sz€l.
Boszporosz - 1. a mai Kercsi-szoros a Kr•m-f€lszigetn€l; 2. a mai Eurƒp‚t €s ‡zsi‚t elv‚lasztƒ
tengerszoros Konstantin‚polyn‚l.

Charisok - 1. Khariszok.

Dana‚ - Akrisziosz argoszi kir‚ly l‚nya. Akrisziosz azt a jƒslatot kapta, hogy l‚ny‚tƒl sz†letendő
unok‚ja meg fogja „lni, s ez€rt Dana€t f„ld alatti €rckamr‚ba z‚ratta. Zeusz azonban aranyeső
k€p€ben m€gis behatolt a l‚nyhoz, s fiuk, Perszeusz, valƒban gyilkosa lett nagyapj‚nak.
dana„k, danaoszok, danaid€k - g„r„g„k.
Dardania - Trƒja.
Dardanid‚sz - Dardanosz fia, Gan†m€d€sz, aki ir‚nt Zeusz szerelemre lobbant, s poh‚rnok‚ul az
Ol†mposzra ragadta.
Dardanosz - Zeusz fia, a trƒjaiak egyik őse. (236)
D‚losz (D‚los) - sziget Hell‚sz €s Kis‚zsia k„z„tt; a monda szerint itt sz†letett Apollƒn €s
Artemisz.
Delphoi (Delphi) - Apollƒn-jƒshely€ről h•res v‚ros Phƒkiszban.
D‚m‚t‚r - a f„ld, a gabona istennője.
Dik‚ - a jog €s igazs‚g istennője.
Dion‡szosz (Dionys) - Zeusz €s Szemel€ fia, a bor, a m‚mor istene, ‚tvitt €rtelemben maga a
jƒkedv.
Dirk‚ - forr‚s Th€bai mellett.
D„d„na - Zeusz-jƒshely€ről h•res v‚ros Hell‚sz €szaknyugati r€sz€n.
Dr‡asz fia - L†kurgosz, a thr‚kiai €dƒn n€p kir‚lya. Meg akarta akad‚lyozni Dion†szosz
tisztelet€t, €s †ld„zte az isten h•veit, akik Dion†szosz parancs‚ra b†ntet€sből szikl‚hoz
l‚ncolt‚k.

Šdonok - I. Dr†asz.
Ekhinasz-szigetek - kilenc aprƒ szigetből ‚llƒ szigetcsoport az Iƒn-tengerben. Taphosz sziget€től
d€lre; tengeri kalƒzok f€szke volt, ez€rt ker†lj€k a hajƒsok.
Eleuszisz - D€m€t€r €s Dion†szosz tisztelet€ről h•res v‚ros Ath€ntƒl nyugatra.
Šlisz (Elis) - vid€k Hell‚sz d€lnyugati r€sz€n, P†losztƒl €szakra, lakƒit epeioszoknak nevezt€k.
Erekhtheid€k - Erekhtheusz ath€ni kir‚ly utƒdai.
Erin‡szek - alvil‚gi bosszŽszellemek a bűn„k megtorlƒi.
Er„sz - Aphrodit€ fia, a v‚gy istene; fiatal, sz‚rnyas fiŽnak k€pzelt€k, aki nyil‚val sebzi meg azt,
akiben v‚gyai akar kelteni.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 56

Erő, Erőszak - Zeusz szolg‚i.
Eteokl‚sz - Oidipusz €s lokaszt€ fia, Pol†neik€sz, Antigon€ €s Iszm€n€ testv€re.
Euhoia - hosszan elnyŽlƒ sziget K„z€p-Hell‚sz keleti partjain‚l.
Euriposz a Khalkisz €s Aulisz k„z„tt hŽzƒdƒ tengerszoros.
Eur„t€sz folyƒ Sp‚rta mellett.
Eur‡dik‚ - Kreƒn feles€ge.

Fr†g - 1. Phr†gia.

Gaia - „F„ld", termőf„ld; Uranosz feles€ge; Aiszkh†losz Themisszel azonos•tja.

Ger‚nia - vid€k P†losz k„zel€ben, Nesztƒr sz†lőhelye.
Gig€sz (Gig€s) - tit‚n.
Gorg„k - Phork†sz tengeristen h‚rom, sz‚rnyas €s k•gyƒfarkŽ l‚nya, akiknek megpillant‚sa
mindenkit kőv€ dermesztett.
Grai€k - 1. Phork†sz. (237)

H€d‚sz - az Alvil‚g kir‚lya, ‚tvitt €rtelemben maga az Alvil‚g.

Haim„n - Kreƒn fia.
Halk‡„n (Halcyon) - j€gmad‚r.
Hebrosz (Hebrus) - folyƒ Thr‚ki‚ban.
H‚liosz - napisten, ‚tvitt €rtelemben maga a Nap.
Hell€sz (Hellas) - az ƒkori G„r„gorsz‚g.
hell‚n - g„r„g.
H‚phaisztosz - Zeusz €s H€ra fia, a tűz, a kov‚csmesters€g s‚nta istene; ‚tvitt €rtelemben maga a
tűz.
H‚ra - Zeusz feles€ge, a h‚zass‚g v€dője.
H‚rakl‚sz (Herakles) - Zeusz €s Alkm€n€ fia, a g„r„g mondavil‚g egyik legnagyobb hőse.
Herm‚sz (Hermes) - Zeusz €s Maia fia, az istenek h•rn„ke.
Hermion‚ - Menel‚osz €s Helen€ l‚nya.
H‚szion‚ - Œkeanosz l‚nya, Prom€theusz feles€ge.
Hom‚rosz (Hom‚ros) - a legnagyobb g„r„g epikus k„ltő az i. e. VIII. sz‚zadban.
H‡briszt‚sz - „gőg„s": a Kauk‚zusbƒl eredő folyƒ, a ma ismert folyƒk k„z†l eggyel sem
azonos•thatƒ.

ˆda - hegy Trƒja k„zel€ben.

Ikaria - v‚roska Ath€ntƒl €szakra.
Ilion - Trƒja.
Inakhid€k - 'Inakhosz lesz‚rmazottai, az argosziak.
Inakhosz - folyƒcska Argosz mellett, illetve ennek istene, Argosz kir‚lya; l‚nya Iƒ.
I„ - Inakhosz l‚nya. Zeusz szerelemre lobbant ir‚nta, de a f€lt€keny H€ra teh€nn€ v‚ltoztatta, €s
őrizet€re mell€ rendelte a sz‚zszemű Argoszt. Mikor pedig Herm€sz Zeusz parancs‚ra v€gzett a
sz„rnyeteggel, Iƒt a H€r‚tƒl r‚k†ld„tt b„g„ly v€gigűzte a f„ld„n, eg€szen Egyiptomig. Itt Zeusz

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 57

visszaadta emberi alakj‚t; itt sz†letett gyermek†k, Epaphosz is, akinek k€sői lesz‚rmazottai
lettek Argosz kir‚lyai, H€rakl€sz ősei.
ˆphigeneia - Agamemnƒn €s Kl†taimn€sztra l‚nya, akit apja fel‚ldozott Artemisznak, de akit az
istennő a fel‚ldoz‚s pillanat‚ban megmentett.
Irisz (Iris) - a sziv‚rv‚ny; az istenek k„vete.
Iszm‚n‚ - Oidipusz €s lokaszt€ l‚nya, Eteokl€sz, Pol†neik€sz €s Antigon€ testv€re.
Iszm‚nosz - folyƒcska Th€bai mellett.

Kadmosz - Th€bai alap•tƒja; az ‚ltala elvetett s‚rk‚nyfogakbƒl keltek ki a th€baiak ősei.

Kadmosz n‚pe - a th€baiak.
Kadmosz dicső unok€ja - Dion†szosz, Kadmosz l‚ny‚nak, Szemel€nek Zeusztƒl sz†letett fia.
Kalkh€sz - A Trƒja ellen k€sz†lődő g„r„g sereg jƒspapja. (238)
Kan„bosz - v‚ros a N•lus-delt‚ban.
K…ria, k€r - hegyes vid€k Kis‚zsia d€lnyugati r€sz€n, illetve annak lakƒi.
Kasszandra - Priamosz €s Hekab€ jƒstehets€gű l‚nya; „nk•v†leti ‚llapot‚ban, r€v†letben jƒsolt.
Kasztalia - forr‚s a Parnasszosz-hegy oldal‚n.
kentaurok, kentauroszok - f€lig ember-, f€lig lƒtestű l€nyek, lakƒhely†k a hagyom‚ny szerint
Hell‚sz €szaki r€sze, a P€lion-hegy k„rny€ke.
Kerkhneia patak Argosz mellett.
Khalkisz - v‚ros Aulisszal ‚tellenben, Euboia sziget€n.
khal‡pszok - harcias n€p a Fekete-tenger d€lkeleti partvid€k€n; Aiszkh†losz minden jel szerint
az €szaki partra helyezi őket. A g„r„g„k nekik tulajdon•tott‚k a vas feltal‚l‚s‚t.
Khariszok - a sz€ps€g, a b‚j istennői; kedves vir‚guk a rƒzsa €s a mirtusz.
Kkeir„n b„lcs €s jƒstehets€gű kentaur; Akhilleuszon k•v†l m‚s g„r„g hős„knek is nevelője.
Kilikia vid€k Kis‚zsia d€lkeleti tengerpartj‚n.
Kimmeria, kimmer - a Fekete-tenger €szaki partj‚n elter†lő s•ks‚g, illetve annak lakƒja; Szk†thia
€s Kimmeria k„r†lbel†l azonos f„ldrajzi fogalom, mert a kimmerek hely€re a szk†th‚k
telepedtek.
Kin‚sziasz (Kinesias) - ath€ni dith†ramboszk„ltő az V. sz‚zad v€ge fel€.
Kl‡taimn‚sztra - L€da €s Zeusz l‚nya, Helen€ €s Phoib€ testv€re, Agamemnƒn feles€ge.
Kolkhisz - a Kauk‚zus l‚b‚n‚l, a Fekete-tenger partjain elter†lő vid€k.
Kre„n - lokaszt€ fiv€re, Eteokl€sz €s Pol†neik€sz hal‚la ut‚n a rokons‚g folyt‚n Th€bai kir‚lya.
Kroniosz - Kronosz fia, Zeusz.
Kronosz (Kronos) - Uranosz €s Gaia fia, a tit‚nok egyike, a m‚sodik isten-nemzed€k feje; fia
Zeusz.
K‡klopszok - egyszemű ƒri‚sok; a monda szerint ők rakt‚k M†k€n€ ma is l‚thatƒ, ƒri‚si
sziklak„vekből k€sz†lt fal‚t.
K‡prisz - Aphrodit€ (I. ott).

Labdakid€k - Labdakosz utƒdai. Labdakosz Th€bai kir‚lya volt, Laiosz apja, s •gy Oidipusz €s
gyermekei őse.
Lacedaemon l. Lakedaimƒn.
Laiosz - Th€bai kir‚lya, Oidipusz atyja. L. bővebben az Antigon‚ bevezetőj€t.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 58

Lakedaim„n - Sp‚rta, illetve a k„r†l„tte elter†lő vid€k neve.
L‚da - T†ndareƒsz feles€ge, Helen€, Kl†taimn€sztra €s Phoib€ anyja.
Lern‚ - patak Argosz k„zel€ben.
L‚t„ - Apollƒn €s Artemisz anyja.
Lib‡a (Libya) - Afrika.
Lokrisz (Lokris) - vid€k Th€baitƒl keletre. (239)
Loxiasz - Apollƒn (1. ott).
L‡dia, l‡d (Lydia, lyd) - vid€k Kis‚zsia nyugati tengerpartj‚n, Phr†gi‚tƒl d€lre-d€lnyugatra,
illetve annak lakƒi.

Mai„tisz - a mai Azovi-tenger.

Marath„n (Marathon) - v‚roska Ath€ntƒl €szakkeletre.
Menel€osz - Sp‚rta kir‚lya, Agamemnƒn fiv€re, Helen€ f€rje.
Mel„n - a peloponn€szoszi h‚borŽ kor‚nak h•res csillag‚sza €s m€rn„ke; azon kevesek k„z€
tartozott, akik ny•ltan k€telkedni mertek a szic•liai v‚llalkoz‚s siker€ben.
Moir€k - a v€gzetet ir‚ny•tƒ, az emberi €let fonal‚t sz„vő, g„mb„ly•tő €s elv‚gƒ h‚rom istennő.
Molosszia - vid€k Hell‚sz €szaknyugati r€sz€n.
M…zs€k (M…z€k) - az irodalmi €s zenei műfajok kilenc istennője.
M‡k‚n‚ - v‚ros Argoszban, Agamemnƒn kir‚lyi sz€khelye.
M‡rmidon - P†thi‚ban lakƒ t„rzs, P€leusz €s Akhilleusz n€pe.

Neil„tisz - a N•lus.
N‚r‚iszek - N€reusz l‚nyai; a N‚r‚isz - Thetisz.
N‚reusz - tengeristen; l‚nyai a N€r€iszek, k„zt†k Thetisz is, Akhilleusz anyja.
Nik‚ - a győzelem istennője.
Nikiasz (Nikias) - ‚llamf€rfi €s hadvez€r a peloponn€szoszi h‚borŽ kor‚ban : a szic•liai
v‚llalkoz‚s egyik vez€re is ő volt.
nimf€k - a f‚k, patakok, forr‚sok istennői.
Niob‚ - Th€bai phr†g sz‚rmaz‚sŽ kir‚lynője. H€t fia €s h€t l‚nya volt, s ez€rt egyszer gőg„sen
kijelentette, hogy L€tƒ istennőn€l is t„bb tisztelet illetn€, mert annak csak egy fia €s egy l‚nya
sz†letett. A megs€rtett L€tƒ k€t gyermeke, Apollƒn €s Artemisz, b†ntet€sből „sszes fi‚t €s l‚ny‚t
meg„lte: Niob€ kőv€ dermedt b‚nat‚ban, a vihar sz†lőhaz‚ja fel€, a Szip†losz-hegy orm‚ra
sodorta, ahol kőalakja a g„r„g„k hite szerint „r„kre siratja elveszett gyermekeit.
N‡sza - hegy, Dion†szosz neveltet€s€nek sz•nhelye; a sok hasonlƒ nevű hegy k„z†l a kar
valƒsz•nűleg arra gondol, mely Euboia sziget€n emelkedett.
nympha - l. nimf‚k.

Od‡sszeusz - Ithaka sziget€nek kir‚lya, a Trƒja ellen indulƒ g„r„g sereg ravaszs‚g‚rƒl ismert
egyik vez€re.
Oidipusz - Laiosz fia, Th€bai kir‚lya. L. bővebben az Antigon‚ bevezet€s€t.
“keaniszok - Œkeanosz l‚nyai.
“keanosz - a korong alakŽnak elk€pzelt F„ldet k„r†lfolyƒ vil‚gtenger, illetve annak istene. (240)
Ol‡mposz (Olymp) - 1. hegy Hell‚sz €szaki r€sz€n; a g„r„g„k hite szerint ennek csŽcsain €ltek az
istenek; 2. phr†g sz‚rmaz‚sŽ zen€sz, hangszere a n‚ds•p.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 59

Oreszt‚sz - Agamemnƒn €s Kl†taimn€sztra fia, ‰phigeneia „ccse.
Orpheusz - h•res mondai €nekes €s lantos, aki lantja penget€s€vel szikl‚kat is meg tudott
mozgatni.

Pallasz -. l. Ath€n€.
Pan - a p‚sztorok €s ny‚jak istene; mint ilyennek, term€szetesen hangszere is volt, a n‚ds•p.
Pand€ra - a koldul‚s istenasszonya.
Parisz - Priamosz €s Hekab€ fia, trƒjai kir‚lyfi. M‚r sz†let€se előtt megjƒsolt‚k rƒla, hogy egykor
roml‚sba fogja d„nteni haz‚j‚t. Hogy ezt elker†lje, Priamosz k„zvetlen†l megsz†let€se ut‚n
p‚sztorai kez€re adta, hogy hagyj‚k elpusztulni. De azok megk„ny„r†ltek rajta, felnevelt€k, s
m•g csak valƒdi kil€t€re f€ny nem der†lt, €s a jƒslatrƒl elfeledkező Priamosz vissza nem fogadta a
sz†lői h‚zba, maga is p‚sztori €letet folytatott. Egy •zben az ‰da-hegy egyik forr‚s‚n‚l legeltette
ny‚j‚t, mikor Herm€sz vezet€s€vel h‚rom istennő sz‚llt le hozz‚: H€ra, Ath€n€ €s Aphrodit€
Megk€rt€k őt, d„ntse el, melyik†k a legszebb, s titkon mindegyik •g€rt neki valamit, ha neki
juttatja a győzelmet: H€ra hatalmat, Ath€n€ harci dicsős€get. Aphrodit€ pedig a legszebb nő
szerelm€t. Parisz Aphrodit€t jelentette ki győztesnek; k€sőbb valƒban siker†lt is elnyernie a leg-
szebb nő, Helen€ szerelm€t, s ezzel a jƒslat beteljesedett, mert a Helen€ megsz„ktet€se miatt
kit„rt trƒjai h‚borŽ Trƒja pusztul‚s‚val v€gződ„tt,
Parnasszosz - I. "k€tfejű szikla" (Antigon‚),
pelaszg - g„r„g.
Pelaszgia - Argosz.
P‚leusz - Aiakosz fia; feles€ge Thetisz, fia Akhilleusz.
P‚lion - hegy Hell‚sz €szaki r€sz€n.
Pelopsz - Tantalosz fia, ‡treusz atyja.
Pergamosz - Trƒja.
Perszephassza - az Alvil‚g kir‚lynője.
Perszeusz - Dana€ fia; a monda szerint ő alap•totta M†k€n€t.
Pharszalosz - v‚ros Hell‚sz €szaki r€sz€n.
Phineusz - Szalm†d€sszosz kir‚lya. Első feles€g€t, Bore‚sz l‚ny‚t, az ath€ni Erekhtheusz kir‚ly
unok‚j‚t, elűzte; k€t, tőle sz†letett fi‚t m‚sodik feles€ge megvak•totta, €s sziklabarlangba z‚rta.
Phoibosz (Phoebus) - Apollƒn; Phoiboszi f•ld -Trƒja.
Ph„kisz vid€k Th€baitƒl nyugatra.
Phork‡sz tengeristen, l‚nyai a Gorgƒk (l. ott), €s a hattyŽtestű Grai‚k, akiknek csak egy foguk €s
egyetlen szem†k volt.
Phr‡gia, phr‡g (Phrygia, phryg) - vid€k Kis‚zsia nyugati-€szaknyugati (241) r€sz€n, illetve
annak lakƒi. Sokszor Phr‡gia Trƒja (Trƒja ugyanis phr†g ter†leten fekszik), €s phr‡g trƒjai.
Phr‡g v€r Trƒja.
phr‡x - phr†g.
Phth†a - vid€k Hell‚sz €szaki r€sz€n, Akhilleusz haz‚ja; lakƒi a m†rmidonok.
Pieriszek - a MŽzs‚k.
Pindarosz (Pindar) -a g„r„g„k legnagyobb kardalk„ltője; 520 t‚j‚n sz†letett, €s 442 t‚j‚n halt
meg.
Pl‚iaszok - a h€t csillagbƒl ‚llƒ FiastyŽk csillagk€p.
Plut„n - az Alvil‚g istene, m‚s n€ven Had€sz.
Pol‡neik‚sz - Oidipusz €s Iokaszt€ fia, Eteokl€sz, Antigon€ €s Iszm€n€ fiv€re.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 60

Poszeid„n (Poseidon) - a tenger istene, Zeusz testv€re, hatalmi jelv€nye, a h‚rom‚gŽ szigony; a
g„r„g„k hite szerint ő okozta a f„ldreng€seket.
Priamosz (Priamos) - Trƒja kir‚lya, Parisz apja.
Priamosz s†kja - Trƒja.
Prokn‚ - a f†lemile, 1. T€reusz.
Prom‚theusz (Prom‚theus) - Iapetosz €s (az Aiszkh†loszn‚l Gai‚val azonos•tott) Themisz fia, a
tit‚nok egyike, aki lelopta az emberek sz‚m‚ra a t†zet.
P‡losz - v‚ros Sp‚rt‚tƒl €szaknyugatra, Nesztor kir‚lyi sz€khelye.
P‡th… - Delphoi (1. ott).

S€rk€nyfogvetem‚ny - 1. Kadmosz. Skythia,

skytha - 1. Szk†thia, szk†tha.
Sokrates - 1. Szƒkrat€sz.
Sp€rta - v‚ros Hell‚sz d€li r€sz€n; Ath€n legnagyobb ellenfele volt a pelo-ponn€szoszi
h‚borŽban.
Szalamisz - sziget Ath€ntƒl nyugatra.
Szalm‡d‚sszosz - v‚ros a Fekete-tenger d€lnyugati partj‚n, a mai Bulg‚ria €s T„r„korsz‚g
hat‚rvid€k€n. Szard‚sz - v‚ros Kis‚zsia nyugati partjain, a gazdags‚g‚rƒl h•res L†di‚-ban.
Szimoeisz - folyƒcska Trƒja mellett.
Sz†p‡losz - hegy Kis‚zsia nyugati r€sz€n. L. Niob€.
Sz†sz‡phosz - ravaszs‚g‚rƒl ismert hős, a monda egy v‚ltozata szerint Od†sszeusz apja.
Szk‡thia, szk‡tha - a Fekete-tengertől €szakra elter†lő s•ks‚g, illetve annak nom‚d lakƒi.
Szk†thi‚tƒl €szakra a g„r„g„k elk€pzel€st szerint m‚r a vil‚g v€ge, az Œkeanosz partjai
k„vetkeztek.
Sz„krat‚sz - a nagy g„r„g gondolkodƒ (469-399), Platƒn €s m€g m‚sok mestere. (242)

Talth‡biosz - Agamemnƒn „hirdetője" €s seg€dtisztje.

Tantalosz - 1. Zeusz fia, Pelopsz apja, s •gy Agamemnƒn €s Menel‚osz d€dapja, akit az istenek
megbecs†l€s†k jel€†l asztalt‚rsukk‚ tettek; 2. Kl†ta-imn€sztra első f€rje; m‚r gyermek†k is volt,
mikor Agamemnƒn erőszakkal sz€tv‚lasztotta őket, €s feles€g†l vette Kl†taimn€sztr‚t.
Taphosz - szigetecske Hell‚sz nyugati partjain.
Tartarosz - az Alvil‚g legm€lyebben fekvő r€sze.
Teiresziasz - Th€bai vak jƒs.
T‚reusz (T‚reus) - thr‚k kir‚ly, Prokn€ ath€ni kir‚lyl‚ny f€rje. Beleszeretett sƒgornőj€be,
Philom€l‚ba, s mikor ezt Prokn€ megtudta, bosszŽbƒl T€reusz fi‚t. It†szt meg„lte, €s vacsor‚ra
t‚lalta fel az ap‚nak. Hogy T€reusz bosszŽj‚t megakad‚lyozza, Zeusz mindh‚rmukat mad‚rr‚
v‚ltoztatta : T€reuszbƒl lett a banka, Prokn€bƒl a fecske, Philom€l‚bƒl a csalog‚ny.
T‚th‡sz - Œkeanosz feles€ge.
Th‚bai - v‚ros Hell‚sz k„z€pső r€sz€n, Ath€ntƒl nyugatra, Boiƒti‚ban.
Themisz, - a jogrend istennője.
Themiszk‡ra - v‚ros a Fekete-tenger d€lkeleti partj‚n, a Thermƒdƒn folyƒ torkolat‚n‚l.
Therm„d„n - 1. Themiszk†ra.
Thesszalia - vid€k Hell‚sz €szakkeleti r€sz€n; ennek volt r€sze Phth•a is, Akhilleusz sz†lőf„ldje.
Theszpr„tosz theszprƒtiai, azaz dƒdƒnai. L. Dƒdƒna.

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 61

Thetisz - tengeri istennő, Akhilleusz anyja.
Thr€kia ( Thr€cia), thr€k - vid€k Hell‚sz €szaki r€sz€n, a mai Bulg‚ria €s G„r„gorsz‚g
hat‚rvid€k€n, illetve ennek harcias lakƒi:
Thronion - v‚ros Lokriszban.
Tim„n (Timon) - h•rhedt embergyűl„lő ath€ni a peloponn€szoszi h‚borŽ kor‚ban.
Tit€nok - Uranosz €s Gaia (az ‹g €s a F„ld) gyermekei, illetve azok lesz‚rmazottai.
Tri‚ - k„zs€g volt Ath€n k„zel€ben.
Tr„ja - v‚ros Kis‚zsia €szaknyugati tengerpartj‚n, a mai Dardanell‚k bej‚rat‚n‚l.
tr„sz - trƒjai.
T‡ndare„sz - L€da f€rje, Kl†taimn€sztra. Helen€ €s Phoib€ apja.
T‡ph„n - sz‚zfejű, t†zet ok‚dƒ sz„rnyeteg, Zeusz ellen harcolt a tit‚nokkal egy†tt, s Zeusz
b†ntet€sből a szic•liai Etn‚t zŽd•totta r‚. A tűzh‚nyƒ kit„r€seit a g„r„g„k hite szerint a
mozgolƒdƒ, haragvƒ T†phƒn okozta.

Uranosz - az első istennemzed€k kir‚lya, gyermekei a tit‚nok.

Zeusz (Zeus) - a harmadik istennemzed€k, az Ol†mposzi istenek kir‚lya, a vill‚ml‚s, a

mennyd„rg€s istene. (243)

Arisztophan€sz: A madarak Oldal: 62

Arisztophanész
vígjátékai
Fordította: Arany János

Magyar Helikon • 1968

Az Acharnaebeliek
 Személyek:

DIKAIOPOLIS, athenaei polgár, földbirtokos

KÖZ HÍRNÖK
AMPHITHEOS
EGY PRYTAN
A persa királytól visszatérő ATHENAEI KÖVETEK
ÁLARTABAS, persa
THEOROS, Thraciából megtérő követ
KAR, acharnaei lakosokból
Dikaiopolis NEJE
Dikaiopolis LEÁNYA
KEPHISOPHON, Euripides szolgája
EURIPIDES
LAMACHOS, athenaei hadvezér
MEGARAI EMBER két leányával
EGY SYKOPHANTA
BOEOTIAI EMBFR
NIKARCHOS, sykophanta
Lamachos SZOLGÁJA
EGY FÖLDMŰVES
VŐFÉLY és NYOSZOLYÓLEÁNY
KÖVETEK
Néma személyek

Előadatott a 88-ik olympias 3-ik évében

(Kr. e. 425-ben),
a Lenaeákon (Dionysos őszi ünnepein).
Legelőször az Aristophanes
fennmaradt vígjátékai közül.
 I

A Pnyxen

DIKAIOPOLIS
Oh, mennyi méreg ette már szivem!
Öröm csak egy csepp, s négyszer ért csupán:
De a bosszúság tengersokfövényszer.
Hadd lám, mi kedves ért, örűlni méltó?
0005 No hát: örvende szívem, hogy Kleonnal

Kihányaták az öt talentumot.1
Ujjongtam, és becsűlöm érte a
Lovagokat: „méltó Hellashoz ez!”
De tragikus nagy fájdalom fogott el,
0010 Midőn lihegve várom Aeschylost,

S kiáltják: „hozza bé Theognis2 a kart!”

Hogy felkavarta szívem e kiáltás!
Örültem ismét, hogy Dexitheos
Bejött, dalolni verseny borjúért:3
0015 De pukkadoztam, hallva, mint veszen

Chairis, kemény helyt, mind lágy harmadot.4

De, a mióta mosdom, még soha
Nem csípte úgy lúg a pilláimat,
Mint most – levén ma népgyűlés korán –,
0020 Hogy íme a Pnyx most is még üres:

Mind ott fecsegnek a vásárteren,

Futván veres kötéltől5 fel s alá;
Prytan se jő egy is; de késve majd
Tolongnak aztán az első padért,
0025 Egyszerre mind beforrva. Béke meg

1
Vesztegetésül kapta a szigetektől. A „Lovagok” szorítván, ugyanannyira
büntették. Így „kihányta”.
2
Gyenge tragoedia-költő.
3
Cythara-versenynél borjú lett volna a díj. D. jeles művész.
4
Chairis rossz zenész. Lásd „Lovagok”.
5
Vörös festékbe mártott kötéllel hajtották gyűlésbe a fehér ruhás
görögöket.
 Hogy jönne létre, azzal nem törődnek.
„Oh város, város!” – Én mindig legelső
Jövök gyűlésbe, s itt űlök magam,
Nyujtódzom, ásítok, f..gom, nyögök,
0030 Piszkálom orrom s szőrit tépdesem,

Unatkozom, firkálok, számolok,

S nézek le, a mezőre, béke-vággyal,
„Várost gyűlölvén, óhajtván falum”,
Hol nem kiáltják: „vegyenek szenet!”
0035 Sem „ectet” sem „olajt”; nincs is vegyen szó:

Terem magától: ott igy nem veszünk.1

El is tökéltem, minden szónokot
Lebőgni, szidni és félbenszakítni,
Ki nem a béke mellett szónokol.
0040 De végre jőnek, délben! a prytanok.

Nem megjósoltam? és ni, hogy tolong,

Mit mondtam, első helyre minden ember!

HÍRNÖK
Előre még ott!
Előre, a szentelt2 korlát közé!

AMPHITHEOS (jő)
Ki szónokolt már?
0045

HÍRNÖK
Ki akar beszélni?

AMPHITHEOS
ÉN.

HÍRNÖK
Már ki?

AMPHITHEOS
1
A szó kétértelműleg olvasandó.
2
Malacáldozattal szentelték be a népgyűlés helyét.
 Amphitheos.1

HÍRNÖK
Nem ember?

AMPHITHEOS
Oh nem,
2
Sőt halhatatlan: mert Amphitheos
Déméter- s Triptolémtől származik;
Ettől Keleos; ez nőül veszi
0050 A nagyanyámat, Phainarete asszonyt,

Kitől Lykinos; ennek én, fia,

S igy halhatatlan. Rám bizták, csupán,
Spártával békét kötni istenink.
De nincs, barátim, halhatlan vagyok bár,
0055 Költségem útra: nem adnak a prytanok.

PRYTAN
Poroszlók!3

AMPHITHEOS (vonszolják)
Oh Triptolém, Keleos, elnézitek?

DIKAIOPOLIS
Prytan urak, a gyűlést sértitek
Elhurcolván ez embert, ki nekünk jött
0060 Békét csinálni, pajzsot szegre tenni.

PRYTAN
Te ülj le, hallgass.

DIKAIOPOLIS
Apollonra, én nem,
Ha más, mint béke, lesz itt szőnyegen.
1
Szó szerint: körül-isten.
2
Déméter papja.
3
T. i. dobják ki ez izgága embert.
 HÍRNÖK (jelent)
Követség a királytól.1

DIKAIOPOLIS
Mit, királytól!
Útálok én már minden követet,
2
0065 Pávát és nyegleséget.

HÍRNÖK
Fogd be a szád.

(Követek jőnek)

DIKAIOPOLIS
Tyhű, Ekbatána-adta cifrasága!

KÖVET
A „nagy királyhoz” küldétek, napi
Két drachma díjjal, még Euthymenes
Archon-korában….

DIKAIOPOLIS
Jaj, hát, mennyi drachma!

KÖVET
Azóta ott nyomorgánk, a Kayster
0070

Vidékin sátorozva, és puha

Hintó-ülésen hálva útazánk,
Elveszve csaknem….

DIKAIOPOLIS
S beh ki voltam én,
Hálván szeméten, a bástyák mögött!

1
T. i. persa királytól, az athenaei küldöttek.
2
A páva még ritkaság volt, csak nagyúri fényűzés.
 KÖVET
0075Ott vendégeltek untalan s erővel:
Kristály s arany pohárból ittuk a
Jó édes színbort….

DIKAIOPOLIS
Oh, Kranáa város,1
Ládd, hogy nevet ki tennen követed!

KÖVET
Mert a barbárnak az csupán az ember,
0080 Ki legtöbbet bir enni, inni.

DIKAIOPOLIS
Nálunk
Meg a parázna és a táglikú.

KÖVET
Negyed évre a királyhoz érkezénk,
De nem találtuk honn: elment, hadastul,
Nyolc hóra, f.sni, az Arany-hegyekbe.2

DIKAIOPOLIS
S mikor rántotta össze alf. .ét?
0085

KÖVET
Hold töltekor; s úgy érkezett haza.
Vendégle aztán kemencébe sűlt
Egész ökörrel....

DIKAIOPOLIS
Nyegleség! ki látott
Kemencében sűlt egész ökröket!

1
Athenaet érti, vagy Kranaos régi királytól, vagy, mert sziklás és népe
fejes.
2
Fürdőre, úgy látszik, nyári residentiájába.
 KÖVET
És Kleonymnál1 háromszor nagyobb
0090

Madárfajt tett elénk, Füllents nevűt.

DIKAIOPOLIS
Füllented ezt te, két drachmáidért!

KÖVET
S hozzuk magunkkal most Álartabást, a
„Király szemét.”2

DIKAIOPOLIS
Hogy a holló neked
0095 Kopácsolná ki a szemed, követnek!

HÍRNÖK (jelent)
A nagy király szeme!

(Álartabas, roppant szemmel, jő)

DIKAIOPOLIS
Uram Herakles!
Egész hajó-lik a nézésed, ember!
Sziklát kerülve, tán révet keressz,
Csüngvén szemedről a szijj-foglalók?3

HÍRNÖK
0100 Most add elő, Álartabás, Athenae

Népének, hogy miért küld a király.

ÁLARTABAS

1
Nagy test volt, de gyáva, ki paizsát eldobva megfutott a csatából. L.:
Felhők 348. és Darázsok 19. v. v. Minduntalan előforduló név.
2
Így hívtak egy persa főtisztviselőt, vagy a más államokhoz küldetni
szokott követet.
3
Ennek értelmét a commentatorok is csak gyanítgatják.
 Iartaman szurkolni khezdem korhadot.4

KÖVET
No, értitek?

DIKAIOPOLIS
Apollon uccse, én nem!

KÖVET
Azt mondja, hogy aranyat küld a király. –
0105 Mondd érthetőbben az „aranyt” nekik.

ÁLARTABAS
Khapsz nem aran tetagliku Iaonaú.

DIKAIOPOLIS
Jaj, most megértem jól.

KÖVET
Mit mond tehát?

DIKAIOPOLIS
Mit-é? azt mondja: táglikú az Ión,
Ha még aranyt vár a barbar királytól.

KÖVET
Nem – tágnak a pénz-zsákot nevezi.
0110

DIKAIOPOLIS
Miféle zsákot? Csak nagy nyegle vagy te!
Eredj; majd én kivallatom magam.
(A persához)
No, monddsza nyilván, ez előtt, nekem
(Különben bíbor színre festelek),2
4
Aristophanes elferdített görög szavakat használ persa helyett; a fordító
magyar szókkal helyettesíti azokat.
2
Jól megverlek.
0115 Küld-é nekünk a nagy király aranyt?

(Álartabas tagadólag1 int)

DIKAIOPOLIS
Csupán rászednek, úgy-e követink?

(Némelyek a persa kíséretből tagadólag [persául

ráhagyólag] intenek)

DIKAIOPOLIS
Ni, hellén módra intenek, bizony:
Nincs máskülönben, mind innenvalók.
Ama heréltet én jól ismerem:
2
0120 Az Kleisthenes, Sibyrtios fia.

Oh te beretvált, forró alf.lű,

Ily nagy szakállal jössz te, óh majom,
Herélt alakban hozzánk, mint követ?
Hát ez ki? nem Straton?3

HÍRNÖK
Nép, ülj le, hallgass.
0125 „Király szemét” hivatja a tanács

A prytanaeonba.

DIKAIOPOLIS
Hát nem méreg ez?
Én itt csavargok, s őket széltire
Vendéglik; ajtó zárva nincs előttük!
Hanem fordítok én egyet, nagyot!
0130 Hol is van Amphitheos?

AMPHITHEOS
Ehol vagyok.
1
Ami igent jelent, mint ma is a törököknél.
2
Felhők 350. v.
3
Már előfordult név. Lovagok 1267.
 DIKAIOPOLIS
Ne, itt ez a nyolc drachma: köss nekem
Lakedaemonnal békét, egymagam –
S nőm s gyermekim részére, szaporán.

(Amphiteos el)

Ti meg szájtátva gyűléskedjetek!

Hírnök
Jőjön Theóros,1 a thrák követünk!
0135

THEOROS
Jelen.

DIKAIOPOLIS
Nagy csélcsapot hívnak megint.

THEOROS
Nem késtünk volna Thráciában annyit….

DIKAIOPOLIS
Nem istenuccse, napidíj nekűl!

THEOROS
Ha roppant hóesés nincs, s a folyók
0140 Be nem fagynak mind, épen a mikor

Itthon Theognis adta színmüvét.2

Mi akkor tájt Sitalkesnél3 boroztunk,
Mert nagy barátja Athenaenek ő,
S belétek oly szerelmes, hogy falakra
4
0145 Irkálja: „Szép Athenaebeliek;”

Hát a fia, kit polgárrá tevénk,

1
Lásd: Darázsok 40. és 406. v.
2
Vágás e fagyos költőre.
3
Thrák király.
 Az Apatúri1 kolbászt hogy eszi!
Kérvén az apját, védje a hazát :2
És ez megesküdt, hogy segítni fog
0150 Oly nagy sereggel, hogy Athenae is

Azt mondja rá: mily tenger sáska jő!

DIKAIOPOLIS
Sülyedjek el most mindjárt, ha hiszek
Belőle egy szót, a sáskán kivül!

THEOROS
Most, a mi legvitézebb thrák hada,
0155 Im, küldi néktek.

DIKAIOPOLIS
Ez már bizonyos!

HÍRNÖK
Elő, Theoros hozta thrák hadak!

( Valami szemét nép, barbárnak öltözve, jő)

DIKAIOPOLIS
Mi a nyavalya ez?

THEOROS
Odománt3 sereg.

DIKAIOPOLIS
Mi a manó? miféle odománt?
Hát ki metélte őket így körűl?4

4
Szokás volt, hogy a szerelmesek falra irkálták kedvesök nevét. V. ö.
Darázsok 98.
1
Ünnep neve, de a szóban csal értelem lappang.
2
Nem mondja, melyiket: Athenaet-e, vagy Thráciát.
3
Egy népfaj Thraciában.
4
T. i. körlümetéltek is és rongyosak.
 THEOROS
1
0160 Ezek két drachma zsoldért az egész

Boeotiát agyon fogják nyilazni.

DIKAIOPOLIS
Két drachma e körülmetélt csapatnak?
Feljajdul erre a jó tengerész,
A város őre. – Jaj, végem van, íme
2
0165 Hagymámat ellopá e thrák sereg.

Nem teszitek le a hagymát?

(Nekik rohan, de visszaöklözik)

THEOROS
Közel
Ne menj hozzájuk: hagyma-mérgesek.

DIKAIOPOLIS
Elnézitek, prytanok, hogy hazámban
Igy bánnak vélem barbár emberek? –
0170 Hanem megtiltom a további gyűlést

A thrákok zsoldja végett, mert ihol

Bal nap van: egy nagy csöpp esék reám.3

HÍRNÖK
A thrák mehet; harmadnap múlva jőjön.
Eloszlatják a gyűlést a prytanok.

(A népgyűlés eloszlik)

DIKAIOPOLIS
Hajh, mekkora, hagymás gombocóm elvesz! –
0175

De íme Spártából Amphitheos.

1
Nagy zsold (2 ezüst húszas).
2
T. i. egy zsák hagyma volt nála.
3
Ha eső, zivatar lett, nem volt szabad a népgyűlést folytatni.
 (Amphitheos jő)

Isten hozott, Amphitheos!

AMPHITHEOS
Ne még!
Várj, hadd futok be; futnom kell erősen:
Kergetnek az Acharnaebeliek.1

DIKAIOPOLIS
Mi baj?
0180

AMPHITHEOS
Hogy a te békédet hozom
Sietve: megszagolják e gonosz
Achárni vének, e kérges, szívós,
E tölgykemény Marathon-bajnokok,
És rám kiált mind: „Óh te, nyomorú,
0185 Szőllőnk kivágva, s te békét hozasz?”

S kővel rakák a zubbonyuk tele.

Én elfutottam, ők ordítva űznek.

DIKAIOPOLIS
Hadd bőgjenek. De a békét hozod?

AMPHITHEOS
Hozom szegént,2 három kehellyel: itt van.
0190 Ez ím, öt éves. Izleld csak, nesze.

DIKAIOPOLIS
Ajbaj!

AMPHITHEOS
Mi lelt?
1
Acharnae, egy község Attikában, melynek lakói leginkább akarták
folytatni a háborút.
2
Népi szólás, némi dicsekvöbb színnel, mint a bizony.
 DIKAIOPOLIS
Nem tetszik ez:
Csupa Szurok s hajókészület a szaga.1

AMPHITHEOS
Kóstold eme tíz évest hát, nesze.

DIKAIOPOLIS
Ezen is érzik a fanyar követség
2
0195 S húzó halasztó „társaink” szaga.

AMPHITHEOS
No, hát e harminc esztendős pohár,
Mind szárazon, mind vizen?

DIKAIOPOLIS
Szent Dionysiák!
Illatja nektár és ambrózia!
Nem „harmadnapra élelem hozás”3 ez!
4
0200 Azt mondja számban: „Járj a hol szeretsz”.

Ez kell nekem! hadd áldozom s iszom ki,

Istennek ajánlván az Achárnokat;
Én szabadulva gondtól, háborútól
Megűlöm otthon a Dionysiát.

AMPHITHEOS
0205 Én meg futok az Acharniak elől. (El)

KAR (Strophe)
Erre! űzze minden ember, kérdje úton-útfelen
És minden jövőmenőtül: mert a város érdeke,
Hogy befogjuk azt az embert. A ki tudja, mondja hát,
1
T. i. új háború: „fegyveres béke”.
2
A sok diplomatia.
3
Hadba induló parancs.
4
T. i. szabadon, félelem nélkül.
 Merre illant, merre bujkál ő, ki a békét hozá.
0210 Elszökött? Híre sincs, hamva sincs? Jaj, szegény agg
erőtlen korom!
Hej, fiatalabb koromban, mikor egész teher szénnel1 a
hátamon,
Még Phaylossal2 is pályaversenyt futék, nem osont volna
el
Tőlem ily könnyedén e barátsághozó, hogyha én
kergetem!
( Antistrophe)
Ámde, most, hogy már az ikrám összefonnyadott s merő
3
0215 S vén Lakratides -korúnak nehezek a száraim:

Eloson. De űzni kell, hogy azt ne mondja gúnyosan,

Hogy, bár vének, az Achárni férfiaktól menekült.
Ő, ki – oh Zeus atyám s istenek! ellenimmel pohárt áldoza,
Kikre hadi gyűlöletemet növeli tönkre tett birtokom,
0220 S nem hagyom, míg beléjek tövig nem hatok, mint a nyíl,

élesen,
Fájdalom-okozva, hogy a szölleimet össze ne tiporja
seregük soha.
Hát keresni kell az embert, s Dob4 felé álljon szemünk;
Nossza, űzni helyről helyre, míg reá nem akadunk,
Mert, a mit most rá ne dobnék, nincs a földön annyi kő.

1
Az acharnaeiek szénégetők s -árulók voltak.
2
Híres futó. L. Darázsok 1163.
3
Dárius korabeli archonja Athenaenek.
4
A szintén dobás értelmű görög helynév helyett, magyar. T. i. meg
akarják kövezni Amphitheost és Dikaiopolist is, amért békét kötött.
 II

Változás
Egyik oldalon Dikaiopolis mezei laka, másikon Euripidesé,
a háttérben Lamachos hadvezéré

DIKAIOPOLIS (áldozni készül)

0225 Csend és figyelem! Csend és figyelem!

KAR
Elhallgasson minden ember: hallga „csend és figyelem”.
Itt van, a kit mi kerestünk. Vissza hát onnan kiki
Láb alól, mert ím az ember – úgy tetszik – áldozni jő.

DIKAIOPOLIS
Csend és figyelem! Csend és figyelem!
0230 Előre kissé a kosárvivő lány!

Phallust merőbben tartsa Xanthias.

Kezdjük: leányom, tedd le a kosárt.

LEÁNY
Add hát, anyám, a pépmerő kalánt,
Hogy pépet öntsek e lángosra itt.

DIKAIOPOLIS
0235 Ez jól van eddig. – Oh, Dionys’ uram,
Vedd jó neven e hála-ünnepélyt,
Engedj, a házam népével, neked
Áldozva, ülnöm víg Dionysiát,
Menten hadaktól; a békét pedig,
0240 A harminc-évest, jól eltöltenem.

Nő
Szép lányom, a kosárt szépen vigyed,
Borsfű-kacéran. – Boldog, a ki téged
Nőül vesz, és hajnalra megteszi,
 Hogy a görény se adjon több szelet.1
0245 Haladj; de jól vigyázz ám a tömegben:

Valaki el ne lopja ékszerid.2

DIKAIOPOLIS
Te, Xanthias, jobban mereszd fel azt a
Phallust, a kasvivő leány mögött!
Utánad én a Phallus-dalt fuvom;
3
0250 Te asszony a födélről nézd.

(Leányhoz)
Haladj.
(Énekel)
Phales,4 Bacchos barátja, te
Éjjel-csavargó, dáridós, fiú- és nősparázna!
Hat év után hívlak megint, falumba vígan térve meg,
Most, hogy magánbékét köték, minden viszály, minden
veszély,
0255 Minden vezértől mentesen.

Mert sokkal édesebb ám, oh Phales, Phales,

Ha Strymodór szép ifjú thrák rabasszonyát
Phelleus hegyén, mikor rőzsét lop, elfogom
S derékon csípve, felkapom, földhöz vágom s magvát
veszem.
0260 Phales, Phales, ha vélünk iddogálsz,

A béke korhelylevesét másnap vederrel hörpölöd;

Ellenben, füstre tesszük a paizst.

KAR
Itt van, ő ez, ő maga!
Dobjad üssed, dobjad üssed, dobjad üssed
0265 A gonoszt! Nem dobod? Nem dobod?

DIKAIOPOLIS (Strophe)
1
Homályos, de jobb nem magyarázni.
2
Célzás a színpad körüli sok tolvajra. V. ö. Béke 698. v.
3
Miután asszony nem vehetett részt az áldozati körmenetben.
4
A nemző termékenység istene, kinek jelképe a phallus.
 Hérakles, ne hagyj! mi már ez? Csuprom összetöritek!

KAR
Magadat kövezünk meg, akasztófára való!

DIKAIOPOLIS
S mit vétettem, oh Acharnae tisztes és bölcs vénei?

KAR
Kérdezed? szemtelen vagy bizony
0270 És köpedelem, te hazaáruló, a ki egyedűl iván

Békepoharat, ni még szembe mersz nézni rám!

DIKAIOPOLIS
Nem tudjátok ám, mi végre; azt halljátok meg előbb!

KAR
Hallani, mi, téged? Vessz el itt! kővel agyon verünk.

DIKAIOPOLIS
Jaj, ne, míg ki nem hallgattok! várjatok, jó emberek.

KAR
Nem fogok várni, nem! és ne is szólj nekem,
0275

Mert gyűlöllek, Kleonnál is inkább, kiből

A Lovagoknak pedig még saruszijat szabok.
Tőled itt hosszú beszédet meg se hallgatunk bizony,
De lakolsz, hogy a Lakónnal békeáldomást ivál.

DIKAIOPOLIS
Hagyjátok ki a beszédből, jó barátim, a Lakónt;
0280

Azt halljátok meg csupán, ha jól kötém-e a frigyet.

KAR
Hogy kötötted volna jól, ha övelök kötötted azt,
Kiknek oltár és hit semmi, és nem áll az esküjök!
 DIKAIOPOLIS
Én tudom, hogy – a Lakónra bármi szörnyen ráesünk –
0285 Nem minden bajnak közöttünk ők a szerző okai.

KAR
Nem minden bajnak, gazember? S ezt te nyilván ki mered
A szádon nekem bocsátni? S aztán még kíméljelek?

DIKAIOPOLIS
Nem mindennek, nem mindennek! meg tudnám mutatni
én,
Csak lehetne szólanom, hogy bántották ám őket is.

KAR
Rettentő beszéd ez immár, szívlázasztó, hogy te mersz
0290

S kész vagy esküdt ellenségink védelmére szólani!

DIKAIOPOLIS
No s, ha nem valót beszélek s nem helyesli a gyűlés,
Hol van egy húsvágó tőke, fölteszem rá a nyakam!

KAR
Ugyan, édes polgártársak, mit kíméljük a követ,
0295 Szép piros posztót kalolni e gazember bőriből?

DIKAIOPOLIS
Ejnye, mily tüzes zsarátnak forrt fel újra bennetek!
Hát nem hallgattok ki, hát nem, óh Acharnaebeliek?

KAR
Nem, azért se hallgatunk meg.

DIKAIOPOLIS
Jaj-keserves hallanom!

KAR
Vesszek el, ha meghallgatlak.
 DIKAIOPOLIS
Kérlek, Acharnaeiak!

KAR
Ugy tudd meg, hogy mindjárt meghalsz.
0300

DIKAIOPOLIS
Én is ártok hát viszont,
Megölöm, mi kedvesek közt néktek a legkedvesebb;
Túszotok van a kezemnél, azt kapom, legyilkolom.

KAR
Vajh, mivel fenyegetődzik e beszéd, Acharniak?
Földiek? talán közülünk gyermekét valakinek
0305 Tartja zárva odabent? vagy mitől vett ily vérszemet?

DIKAIOPOLIS
No s, dobáljatok ha tetszik: mindjárt összezúzom ezt.
Tudom-istenem, Acharnae megsiratja a ….szenet!
(Szenes kast mutat)

KAR
Oh jaj, végünk! e kosár az én falumból.... az enyém!
Meg ne tedd, a mit kimondtál! azt ne tedd sehogy,
sehogy!

DIKAIOPOLIS (Antistrophe)
Megölöm. Ordítsatok bár: én reá sem hallgatok.
0310

KAR
Megölöd szeretett, velem egykorú szénkosaram?

DIKAIOPOLIS
Hát ti sem hallgattatok meg, hogy könyörgék, az imént.

KAR
 Ámde most szólj, ha tetszik; beszélj,
Még ha Lacedaemoni barátaidat emlegeted is, bizony
0315 Még se hagyom a kosaram, árulóként, soha!

DIKAIOPOLIS
Rázzátok ki hát először kebletekből a követ.

KAR
Földre van rázva, im, csak te is dugd be hát fegyvered.

DIKAIOPOLIS
Csak nehogy még a zubbonyban több kő is kuttogjon ott!

KAR
Hisz ki van rázva mind: rázhatom, ládd, üres;
0320 Csak te ne keress ürügyet, és le az ölő vasadat!

Imhol, akar ujra megrázzuk eme fordulaton.

(Tánc közben rázzák a köpenyt)

DIKAIOPOLIS
Jajgattatok is vón’ mindjárt bizony.
Kicsin mult a Parnéthi1 szén halála,
Hontársi balga tettéért pedig
0325 Ontá is a szénport ijedtiben

Szegény kosár, mint űzve tintahal.

De szörnyűség az, igy megegresedni
Az indulatnak, ordítni, dobálni,
Ki sem hallgatni mérsékelt szavam,
0330 Mikor fejem tőkére szánva mondom

A spártaiakról, a mit akarok;

Hiszen csak én is féltem a nyakam!

KAR (Strophe)
Miért nem beszélsz tehát s nem hozod ki tőkédet is
A mivel oly nagyra vagy, unalomig, szegény?
1
Hegy, erdő.
 Igen öl a vágy, mire lyukad ez a dolog.
0335

Azonban, a mint törvényül szabád,

Elő a tőkét, s úgy kezdj szólani.

DIKAIOPOLIS (kihozza)
Látjátok. A húsvágó tőke itt van,
S ekkorka ember csak, ki szólni kezd. ( Ujját mutatva)
0340 Hagyján! azért nem öltök nagy paizst,

Csak elmondom, mit vélek a Lakónról.

Félek pedig nagyon, mert tudom a
Köznép szokását, hogy kap rajta, örvend,
Ha nyegle férfi városát, magát
0345 Dicséri egyre, joggal-jogtalan,

(Nem sejtve, hogy bőrére alkuszik);

A vének1 hajlamát is ösmerem:
Vágyuk szavazva marni, semmi más;
Azt is tudom, hogy jártam én magam2
3
0350 Tavaly Kleonnal vígjátékomért :

Törvénybe hurcolt, megrágalmazott,

Hazugsággal lenyelvelt, szólt-szapult,
Csávába tett; kis híja volt, bizony,
Hogy a piszok s húslás4 közt nem veszék.
0355 Most hát, előbb mint szólni kezdenék,

Hadd készülök fel, bajvívó gyanánt.

KAR (Antistrophe)
No, mit csűrsz-csavarsz? mit ármánykodol s lopod a
napot?
Nekem, akár vedd Hieronymos5 Hádesi
Feketeködszőrboruéjsüvegét, akár
0360 Használd a Sisyphos fortélyait:

1
Bíráskodó öreg polgárok.
2
Szerző veszi át a szót.
3
Nem a Lovagokat, hanem a Babyloniak című (elveszett) vígjátékát érti.
4
A bőrről vakart szennyes, nyálkás rész. (Így értem az eredeti célzását.)
5
Igen szőrös ember, kinek az arca nem látható a szőrtől, mint azé, ki
Hades süvegét (láthatatlanná tevő süveg) felteszi.
 Nem bújsz ki e vitatkozás alól.

DIKAIOPOLIS
Most kell tehát erős lelket merítnem,
S Euripideshez mennem legelőbb.
(Kopogtat ennek ajtaján)
Hé, hé!

KEPHISOPHON
Ki az?

DIKAIOPOLIS
Itthon Euripides?

KEPHISOPHON
Itthon s nem itthon, a mint van eszed.
0365

DIKAIOPOLIS
Hogy „itthon és nem itthon”?

KEPHISOPHON
Elméje künn, eszmécske-szedni jár,
Nincs honn tehát; de ottfenn ő maga
S tragoediát ír.

DIKAIOPOLIS
Boldog férfiú,
0370 Kinek szolgája ily bölcsen felel!

Menj, hívd ki csak.

KEPHISOPHON
De nem lehet.
DIKAIOPOLIS
De mégis;
Mert én el nem megyek, sőt döngetem
Mindjár az ajtót. (Megteszi)
Héj, Euripides!
 Euripideském, hallgass meg, ha földi embert valaha!
Dikaiopolis hív, a Chollida nemből.
0375

EURIPIDES (fönn)
Nem érkezem.

DIKAIOPOLIS
Gördülj ki, no.1

EURIPIDES
De nem lehet.

DIKAIOPOLIS
De mégis!

EURIPIDES
Kigördülök hát, de le nem megyek,
Nincs érkezésem.

DIKAIOPOLIS
Hm! Euripides....

EURIPIDES
No, mit „riadsz?”2

DIKAIOPOLIS
Magas helyt dolgozol;
0380 Jobb volna földszint: nem csuda, hogy annyi

Sántát csinálsz. Szánalmas rongyokat

Viselsz: nem csuda, hogy merő koldust csinálsz.3
De, térden állva kérlek, add nekem
Avult drámáid ócska rongyait;

1
A színi gépen, mellyel a ház bensejéből a játszó személyt a nézők elé
gördítették, nemcsak földszinten, hanem emeleten is.
2
Tragikai negéllyel beszélteti.
3
Gáncsolták, hogy hatásvadászatból csupa sánta-béna koldus embereket
léptetett föl tragoediáiban.
 Mert nagy beszédet kell rögtönzenem
0385

A Karnak, és ha nem győzök: halál.

EURIPIDES
Minémü „foszlányt”? Hajh azt-é, miben
„Oineus dühöngve, a balsorsú vén”?

DIKAIOPOLIS
Nem Oineusé volt, más-, még nyomorúbbé.

EURIPIDES
Vak Phoinixé talán?
0390

DIKAIOPOLIS
Nem Phoinixé, nem az,
Más, Phoinixnál nyomorúbb, volt a hős.

EURIPIDES
Minő „palást foszlányit” kéri ez? –
Tán a Philoktet koldusét akarnád?

DIKAIOPOLIS
Nem; sokkal ennél, sokkal koldusabbét.

EURIPIDES
Hát a „piszokdús jelmezt” gondolod,
0395

Mit Bellerophon, e koldús viselt?

DIKAIOPOLIS
Nem Bellerophon – ámbár sánta volt
Az is, de szájas, nyelves, nagy cigány.1

EURIPIDES
Tudom már: a Mys’ Telephos.

1
Bocsánat az anachronizmusért; de a cigány itt, elvontan, a koldulás
módját fejezi ki.
 DIKAIOPOLIS
Az, az!
0400 Add, kérlek, annak a rongyát ide.

EURIPIDES (szolgához)
Add át, fiú, Telephos „rongyzatát”,
Ott van, felül Thyestes rongyain,
Az Ínóé között.

KEPHISOPHON
Ne hát, vigyed.

DIKAIOPOLIS (a világosság felé tartván)

Oh Zeus, ki mindent átlátsz, és belátsz!....
0405 Euripides, ha már szives valál,

Add ráadásul e hozzávalót is:

A rongyhoz illő mysos föveget,
„Minthogy ma koldusnak kell látszanom,
S maradván, a ki voltam, nem mutatni;”
0410 Hogy a közönség tudja, ki vagyok,

De a Kar1 állja, tűrje együgyűen.

Hogy mondókáimmal lúddá teszem.

EURIPIDES
Adom; mert finom ésszel könnyű cselt szősz.

DIKAIOPOLIS
Áldás reád hát! „Telephosra meg
0415 Az, a mit gondolok.” – De enyje no:

Hogy duzzadok már is a nagy szavaktól!

Hanem, még a koldúsbot kellene.

EURIPIDES
Vedd, íme, s távozz a „kő-íven2 át”.
1
Annak nem szabad tudni, mint pl. ma sem a színésznek, bár a közönség
már tudja a titkot vagy álkodást.
2
Kapun.
 DIKAIOPOLIS (félre)
No, én eszem! látod, mindjár’ kidobnak,
0420 Pedig többféle szerszám kéne még;

Légy szemtelen hát, szívós, zsaroló.

(Fenn)
Euripides, könyörgök, add ide
Még azt a mécstől átégett kosárt.1

EURIPIDES
S mi haszna, jámbor, ím e „fonadék”?

DIKAIOPOLIS
No, haszna semmi; csak mégis szeretném.
0425

EURIPIDES
Tisztúlj lakomból! nyűgös vagy, tudod.

DIKAIOPOLIS
Ej!
Légy boldog, mint anyád volt néhanapján.2

EURIPIDES
Elmenj nekem már!

DIKAIOPOLIS
Nem, míg egy – csak egy
0430 Lecsorbult szélű csuprocskát nem adsz.

EURIPIDES
Ne hát, gebedj meg! únlak már, tudod.

DIKAIOPOLIS (talán félre)

Még nem, biz isten. Hát te mennyit untatsz!
1
Mécset, vagy a szomszédból tüzet kosárral borítva vittek a szabad
levegőre, így a kosár gyakran kiégett.
2
Gúny. Zöldségkofa volt.
 ( Fenn)
Euripides, galambom, még csupán
Ezt a befoldott korsót add nekem.

EURIPIDES
Elhordod a tragoediámat, ember!
0435

Ne hát, s eredj dolgodra.

DIKAIOPOLIS
Elmegyek.
Bár, mittevő leszek? Egy kéne még,
A nélkül végem. Jó Euripides,
Még ezt, s megyek, többé nem háborítlak:
1
0440 Adj egy kevés zöldséget e kosárba!

EURIPIDES
Megölsz. Ne hát! Minden drámám oda!

DIKAIOPOLIS
Soh’se az. De távozom, „mert ím tolárd
Levék, bár nem gyűlölöm a felsőbbeket.”2
Oh jaj szegény fejemnek! majd feledtem
0445 Azt, a mi sarka minden dolgaimnak.

Euripides, galambom, édesem,

– Ha kérek aztán többet, vesszek el –
Csupán egyet, csak még egyet, csak egyet:
Adj egy maroknyi tárkonyt, az anyádét.

EURIPIDES (szolgához)
Ez ember gúnyol: csukd be „házam ajkát!” (El)
0450

DIKAIOPOLIS
O szívem, menni kell, tárkony nekűl! –
Pedig tudod, mily harcra kell kiállni,
És Lacedaemon mellett szólni szót? –
1
A föntebbi vágás, anyjára.
2
Euripidesből idéz.
 Indulj, szegény szív: megnyílt a sorompó. –
0455Csüggedsz? ... Hát nem benyelted az egész
Euripidest1? ... Derék! no csak, szegény szív,
Előre, bátran! s tedd fel a nyakad,
Aztán beszélj, mint tudnod adta isten!
Bátran, eredj, menj! – Bámullak, szivem.

KAR
No, mit téssz? no mit szólsz?
0460

Szemtelen egy ember vagy, és vas ember, tudod,

Ki a nyakad föltéve, mindenek
Ellen kiállsz beszélni, egymagad.

FÉL KAR
De nem reszket a dologtól. No hát
0465 Beszéljen, ha oly erősen akar!

DIKAIOPOLIS (szónokol)
„Ne gáncsoljátok, néző férfiak,
Ha szólok Athenaehez államügyben
Koldus létemre”2 vígjátszó személy.
Vígjáték is belátja, mi igaz,
0470 S én súlyosat beszélek, de valót.

Most még Kleón sem vádolhat, hogy a

„Társak” előtt szólom le városom:
Magunk vagyunk, mert lénaei ez ünnep.3
És vendég nincs jelen. Most még adót
0475 Sem hoznak a segítő városok;

Magunk vagyunk, tisztára megszelelve

(Polyvának értvén a zselléreket).
Hiszen gyűlölöm én Spártát nagyon;
Bárcsak Poseidon, Taenar istene,

1
A szónokok Euripides finomságait negélyezték.
2
Euripides Telephosából parodiáz.
3
Két időszakban adattak elő színjátékok évente: tavasszal a Dionysiákon,
mikor a szövetséges városok küldöttei is (akkor hozván be az adót) rendesen
jelen voltak; s ősszel a Lenaeákon, mikor nem.
0480 Sülyesztené el minden házait:
Mert nékem is kivágták szőlleim.
De (mert hisz úgy se hallja idegen)
Mért a Lakónt okoljuk e miatt?
Mi emberink – nem a városra értem –
0485 (Jegyezzük meg: nem az összesre értem)

De bélyeges, cudar, jellemtelen

Árulkodó, hitvány kis emberek
Megmotozák a Megarai szűrt,
S kinél fügét találtak, vagy nyulacskát,
0490 Hagymát, malackát, sós halat: legottan

„Megarai” lett s elkölt az nyomon.1

Mind ez csekélység, s így nálunk honi:
De részeg ifjak, Megarába menvén,
Ellopnak egy Simaetha rosz személyt;
0495 Viszont a hagymabősz Megariak

Aspasia két hölgyét elrabolják:

Innen szakadt, az összes Hellenekre,
Három rimáért, a nagy háború.2
Ezért dühöngve „isteni” Perikles,
0500 Dörgött, villámlott, felkavarta Hellast,

Törvényt hozott, mely úgy szól, mint a dal:

Hogy nem maradhat sem földön, vizen,
Sem szárazon, sem tengeren sehol
Sem a piacon, a Megarai.
0505 Ezt hogy fokonként sinylé Megara,

Spártának esdett, hogy fordítaná el

Fejéről e rimák miatti törvényt:
S kértek gyakorta, de nem engedénk.
Azontul aztán csörgött a paizs.
0510 „Nem kellett volna!” mondja valaki:

„Mi kellett volna hát? azt mondja meg.”3

Ugyan, ha egy Lakón hajóra kél
1
Mint tiltott áru, elkoboztatott.
2
Ez a népies vádat tükrözi vissza Perikles ellen. A háború igaz okait lásd
Thukydidesnél.
3
Euripides Telephosából idézett sor.
 S Seríphosból1 egy ebfit elkoboz:
„Ülnétek itthon? Vagy sok kéne hozzá”,
0515 Hogy háromszáz hajót tüstént a vízre

Bocsássatok? s mi lenne más e város,

Mint harctolongás, tengerész-robaj.
Zsoldosztalék, hajó-aranyozás2,
Magtár nyögése, gabna, liszt-kimérés,
0520 Tömlő-, evedzőszíj-, csobány-vevés,

Olaj, foghagyma és vörös, szatyorral,

Koszorú, rántott hal, síposnő, betört fej?
A kikötő meg: mint lapát3-gyalulás,
Mint szegverő-zaj, evedző-kötés,
0525 Sípszó, parancsszó, fütty és pikula?

Ezt tennétek, tudom. „De Telephost

Mi föl se vesszük. Nincs ész bennetek.”4

FÉL KAR
Ugyan ugy-e, hé, ravasz s istentelen?
Koldus létedre azt mered nekünk
0530 Szemünkre hányni? kém s árulkodó!

MÁSIK FÉL KAR

Poseidon uccse, a mit mond, való!
Mind szent igazság, egy szót sem hazud.

FÉL KAR
S ő mondja ezt szemünkbe, ha igaz?...
Nem köszöni meg, hogy beszélni mert!
(Nekiront)

MÁSIK FÉL KAR (útját állja)

Hová rohansz, hé? itt maradj! – Ha ezt
0535

Egy újjal illeted, ám lásd magad!

1
Sziklás szigetke Athenae birtokában.
2
A hajó orrán levő Pallas szoborra érti.
3
Evező lapát.
4
Parodiázott sorok.
 FÉL KAR
Hahó, Lamachos, te villámszemű!
Segítségre most, sisakgorgonos!
Hahó, Lamachos, barát és rokon!
0540 Vagy, ha ki van csapatvezér más,

Hadvezér, avagy várvívó férfiú,

Segítsen hamar: derékon vagyok ragadva, de nagyon!

LAMACHOS (a házából jő)

Honnan hatol fülembe harcüvöltés?
Hol kell segítni? hol bevágni zajjal?
0545 Ki költi tokból a Gorgonpaizst?

DIKAIOPOLIS
Oh, hős Lamachos, e taraj s karaj!

FÉL KAR
Dicső Lamachos, hát nem lecsepűlte
Ez ember itten egész városunkat!

LAMACHOS
Te, koldus! még te mersz itt szólani?

DIKAIOPOLIS
Oh, hős Lamachos, megbocsáss, ha koldus
0550

Létemre szóltam és eljárt a szám.

LAMACHOS
S mit nyelvelél ránk? Nem szólsz?

DIKAIOPOLIS
Nem tudom:
A fegyveridtől szédül a fejem.
Vidd el, könyörgök, e múmus-paizst!

LAMACHOS
0555 No.

DIKAIOPOLIS
Fektesd a hátára, ott a földön.
LAMACHOS
Le van.

DIKAIOPOLIS
Most addsza sisaktolladat.

LAMACHOS
Ne hát a toll.

DIKAIOPOLIS
Most fogd meg a fejem:
Hányhatnám, úgy utálom tolladat.

LAMACHOS
Te, mit csinálsz? Leokádod tollamat?
0560 Tudod, miféle toll?....

DIKAIOPOLIS
Ugyan miféle
Madáré? nyegle szajkóé talán?

LAMACHOS
Juhujj, be meghalsz!

DIKAIOPOLIS
Sohse én, Lamachos:
Hisz nem birokra megy. Ha oly vitéz vagy,
Mért nem metélsz körül? Van fegyvered sok!

LAMACHOS
Így mersz beszélni, koldus, egy vezérrel?
0565

DIKAIOPOLIS
 Már én vagyok koldus?

LAMACHOS
Mi vagy tehát?

DIKAIOPOLIS
Mi? java-polgár, nem tisztkergető,
Hanem, mióta foly, harckereső;
Te meg, mióta foly, zsoldkergető.

LAMACHOS
Mert rám szavaztak.
0570

DIKAIOPOLIS
Rád! három kakó.1
Ettől csömörltem meg s kötém a békét,
Látván sok ősz embert a harci sorban,
S megszökve ifjakat2 minő te vagy,
Kit Thráciába, három drachma díjért,
3
0575 – Tisamenos-Phainipp-gaz-Hipparchidát; –

Kit meg Chareshez; kit Chaóniába,

– A sok Geres-Theodort, Dio-kérkedőt;
S Kamarinába, s Gelába, s a nyilába!

LAMACHOS
Rájuk szavaztak!

DIKAIOPOLIS
És mi az oka,
Hogy bért ti mindég húztok valahol,
0580

Ezek4 meg egy sem? Szólj, Marilades,

Voltál-e, ősz létedre, már követ?
Tagadva int; pedig józan, serény.
1
Bohó, esztelen. T. i. csak 3 szavazattöbbsége volt.
2
Követnek, s más dijjazott állomásokra.
3
Élö személyeket nevez, a bélyegesebbek közül.
4
A karra mutat.
 Hát te Drakyll’ Euphorides, Prinídes?
0585 Láttátok Ekbatánát, vagy Chaont?
Nem, úgy-e? Látta Koisyra fia
Bezzeg, s Lamachos! kiknek a minap még
A lakma-rész1 s adósságok miatt,
– Mint a ki este moslékot kiönt2 –
0590 Mind azt tanácslák a baráti: térj ki!

LAMACHOS
Ezt tűrni, oh szent demokratia!

DIKAIOPOLIS
Nem azt, nem, hogy Lamachos bért ne kapjon!

LAMACHOS
Már én, egész Peloponnesus ellen
Örökké harcolok; háborgatom
0595 Gyalog, hajóval, mindenütt, erősen.

DIKAIOPOLIS
Én meg nekik mind vásárt hirdetek:
Hadd jőjön Megara, Boeotia
Árulni hozzám, adni venni-bátran;
Lamachoshoz pedig ne jőjön egy sem.

( Elmennek)

KAR
Már győz ez az ember okos szóval, s bé ére beszéli a
0600

népet:

1
Melyet a vendégek a lakomába vittek, s nem vinni nagy szégyen volt.
2
Értelme: Lamachos, és a Koisyra fia (nem bizonyos, ki?) nem rég oly
szegények voltak, hogy lakoma-részöket sem bírták bevinni, s annyira
adósok,hogy barátaik csak azt tanácsolhatták nekik: bújj el – mint az, ki
házából valami moslékot kiönt, e szóval szokta figyelmeztetni az utcán
elmenőt: térj ki! Most pedig a sok közpénzből meggazdagodtak.
 Mi azért mostan, nekigyürkőzvén, fogjunk
anapaestusainkhoz.
(Parabasis)
Mióta komoedia-kar feje lett, és mestere, a mi tanítónk,
Soha nem fordult a közönséghez, dicsekedni: minő ügyes
ember;
De mivel sok irígy gáncsolja „korán-ítélő” népü Athénben,
0605 Hogy csúffá teszi a közönséget, s a várost játssza ki

nyilván:
Most erre felelnie kell „későn-megbánó” népű Athénnek.
Azt mondja tehát a költő, hogy sok irántatok érdeme
inkább,
Ki megóvott, hogy ne igen tudjon rászedni vidéki
követség,
S ne örüljetek a hizelgésnek, pipogyán szájtátva
közügyben.
0610 Azelőtt a más-városi küldött, titeket rászedni akarva,

Ibolya-koszorúsnak1 kelle csupán hogy szólítson: s ti

azonnal
Dagadátok az ülésből, s koszorús névért farcsúcsra
kelétek.
Ha ki meg titeket, tyúkászva, kövér2 Athenaenek monda:
legottan
Nyert pere lőn a kövér szóért, hogy ponty-érdemet aggata
rátok.
0615 Ezeket tévén, úgymond, veletek, sok jónak lőn okozója,

És megmutatá, mily népuralom gazdálkodik a

szigetekben.
Már a követek, valahányszor adót szállítnak várositokból,
Csak azért vágynak, mert azt a derék költőt ismerni
óhajtják,
Ki fejét veti rá, hogy igazt mondjon kereken az Athenaei
népnek;
0620 S már annyira elhata híre, bizony, bátorságának e

részben,
1
A költőknél gyakran használt jelzői Athenaenek.
2
Euripidesből parodizál.
 Hogy, Lakedaemon követit cselből faggatva, a persa király
is
Azt kérdi előbb: no, melyik város tengerhatalomra
erősebb?
Azután meg: hogy ez a mí költőnk melyiket dorgálja
leginkább?
Mert, kiket ő dorgál, azok – ugymond – derekabbak
lesznek idővel
0625 És háborúban diadalmasak, ily embernek járva tanácsán.

Ez okon hívnak békére fel a Lakedaemoniak titeket most

És kérik Aegínát vissza, habár e szigettel mitse törődnek,
Hanem a költőt, mivel ottan bír, magukévá tenni
szeretnék.
De ne adjátok! ne bizony soha; mert igazat mond ő ezután
is
0630 Vígjátékaiban, s jóra tanít, és boldogságra vezérel;

Nem hízeleg, és díjjat sem igér; nem szed rá cifra

cselekkel,
Ármányt se kohol, s nem főz le, hanem mindég a jóra
tanítgat.
„Mind erre” Kleon „most vetekedjék!
Ellenem untig mesterkedjék!
0635 Velem a köz jó, s mellettem ví

Az igazság is; soha nem fog rám

Bizonyúlni”1 köz ügyben, mint rá, hogy
Pulya voltam, semmirekellő.

FÉL KAR (Strophe)

Jer tüzes Múza, jer lángharagu, izzatag Achárni lány!
0640 Mint midőn cserfa-szénből kipattan, fuvó’ szélrohama

által,
a feldühült szikraraj,
Míg sütő-rácson a hal pirul, sistereg
S egy keveri a kövérfejkötős thasiát,2
Más kalácsot dagaszt: oly szilaj s hangzatos népi dalt
1
Euripidesből parodizál.
2
Mártásféle, halhoz.
 Hozva jer, nép fiának, nekem!

KAR
0645 Régi vének, a városnak azt vetjük szemére, mi:
Hogy nem ápol, ahhoz méltán, a hogy érte tengeren
Vívtunk egykor; sőt gonoszt és herce-hurcát szenvedünk
Tőletek, kik vén létünkre perpatvarba rántotok,
És, hogy a sok ifjú rhétor kinevessen, tűritek,
0650 Most, midőn már néma lettünk, nyelve-tört síp,

semmisem,
Kiknek a bot egyedűli „gyámoló1 Poseidona”;
Mégis a szószék elé kell, ajk-rebegve, állanunk,
Hol mi jogból mitse látunk, mint csupán árnyoldalát.
Míg az ifjú – önjaváért buzgólkodván vádlani –
0655 Rendre vagdal és szorongat körmönfont beszédivel,

Majd kereszt-kérdéseket tesz, a szó tőrét megveti,

Tithonus korú vén embert húz, von, zaklat és zavar:
Úgy hogy a vén ajkszorítva távozik, mint már adós,
Könnye csordúl, s nyögve mondja künnlevő barátinak:
0660 „Min koporsót kelle vennem, ím adós vagyok vele!”

FÉL KAR (Antistrophe)

Hogy lehetséges az: pörrel így veszni el őszöreg férfinak,
A ki e városért oly sokat fáradott, annyi hő, férfias
arcveritéket törölt
Állva Marathon körűl a helyét hősileg?
Ámde, Marathon körül az üldözők mi valánk:
0665 Most mi üldöztetünk, sőt el is fognak az alávaló emberek.

Erre feleljen valami Marpsias.2

KAR
Hát igazság, görnyedt ősznek, mint szegény Thukydides,3
Skytha vadság s nyomorúság4 közt vergődve veszni el,
1
Neptun egyik mellékneve.
2
Patvarkodó rhétor.
3
Nem a történetíró, hanem Perikles egyik ellenfele volt.
4
Közmondásos: A scythák pusztasága, nagy nyomor helyett.
 E miatt a Kephisodém’ nyelves vádoló miatt?
0670 Úgy hogy, látva, megsajnáltam s egy könyet morzsoltam
el,
Zsoldos íjász1 hogy nyomorgat tisztes aggott férfiút,
A ki – Déméterre mondom! – míg „Thukydides” vala,
Még magától Achaiától2 sem tűrt volna ilyet el,
De legyűrt vón’ legelébb vagy tiz Euathlos szónokot,
0675 És agyon kiáltott volna íjászt három ezeret,

S lenyilazta volna ennek apja minden rokonát.

Oh, ha ősz embert álmához sem hagyjátok jutni már,
Hozzatok törvényt, hogy a vád különíttessék el, s hogy a
Vénnek a vén és fogatlan légyen a vádlója csak,
3
0680 Ifjúé meg táglikú, s a Klinias nyelves fia.

És ezentul fogjon perbe, s büntessen, ha elmaraszt,

Vén embert csupán vén ember, fiatalt meg fiatal.

1
Azaz poroszló. Kephisodemus valamelyik őse scytha nőt vett el, azért
csúfolja scythának, azaz athenei poroszlónak.
2
Achaia, a scholiasta szerint, Déméter mellékneve.
3
Alkibiades.
 III

Helyszín marad

DIKAIOPOLIS
Vásárteremnek, ím, határa ez:
Áruljon itt egész Peloponnesus,
0685 Boeotia és Megara: szabad,

De csak nekem, Lamachosnak nem ám.

Vásárbiróvá, sors szerint, e három
Kérges fonásu korbácsot teszem.
De sykophanta ám elő ne jőjön,
0690 Mert itt nem árulhat árulkodó.

Most még a béke-oszlopért1 megyek,

Felállítandó vásárom terén. (El)

MEGARAI EMBER (két leányával jő)

Leegy üdvöz, oh voasaar, Athoana feüdeen!
Ugy voa’tàlàk’ bi’isteng, mint ànyoamàt.
0695 Most, éh liaanyi eeheü’ hautt àpoanàk,

Feü’,2 loangos-ennyi, hà kàpnoatok itt!

Hau’gàssàtok raam, s szou’jjatok gyomorbou:
Eü’ àdjàlak? vàgy eeheztek tovoabb?

LEÁNYOK
Csák àdj eü’, csàk àdj eü’!

MEGARAI
0700Asz’ondom een es. De ki à bolond
Ad eertetek peenzt, nyűgnek ees csàpaasnek?
De màjd segejt a Megàrài csel:
Màlàcnek üötöztetlek, ees àsz’ondom:
Gyesznót hozeek. Nesztek, màlàcköröm.
0705 Osztaang dereek kocaára üssetek,

Mer’, Hermes-uccseng, hà megeen’ hàzà

1
A békekötést rendesen oszlopra vésték s a köztérre állították.
2
Fel, t. i. a lépcsőn az orchestrumból a színpadra.
 Kerű’tök, àkkou lesz meeg koplàlaas!
Meeg ezt az orrmaanyt es, àz orrotokrà;
Osztaang e zsoakbà bújjàtok belee.
0710 Oszteeg kuncogjàtok, röfögjetek,

Mint a Dàmoater àu’dozó màlàcja.

Een màj’ kàjoatom Dikaiopolist. –
Dikaiopolis, keü’ oucsou màlàc?

DIKAIOPOLIS
Miféle Megarai?...

MEGARAI
Voasaarà gyüttenk.

DIKAIOPOLIS
S hogy vagytok?
0715

MEGARAI
Eehen, à jou tűz körű.1

DIKAIOPOLIS
Síp szóval, isten uccse, kellemes. –
Különben, hogy van Megara?

MEGARAI
Csàk úgy. –
Hogy een hàzú’rou’ eügyüveek, à voaros
Dougaat izeü’teek à tànaacsuràk:
0720 Mineü’ eleebb hogy vesszünk eü’, ràkaason.

DIKAIOPOLIS
Hamar kijuttok így, bajból.

MEGARAI
Hàmàr haat. –

1
A görög szó: éhezünk, így is ejthető: iddogálunk Erre felel Dikaiopolis.
 DIKAIOPOLIS
Hát még mi újság? Hogy a gabona?

MEGARAI
Naalunk imaadik, mint istent, bizony.

DIKAIOPOLIS
Hoztál-e sót?

MEGARAI
Mer’ nem tieetek à sau!

DIKAIOPOLIS
Hagymát se?
0725

MEGARAI
Hàjmaat? mer’ bion ti nem
Kivoajnaatok cövekkeü’ à fejeet,
Mint egerek, à haanyszer csàk beüttök!

DIKAIOPOLIS
Mit hozsz tehát?

MEGARAI
Paar àu’dozou màlàckaat.

DIKAIOPOLIS
Derék; mutasd.

MEGARAI
Szeep àllàtok, bion.
0730 Emeü’d csak, mily köveerek, súlyosàk.

DIKAIOPOLIS (tapogatja)
Mi a manó ez?

MEGARAI
 Haat màlàc, bi’estók.

DIKAIOPOLIS
Ne mondd! S hovávaló?

MEGARAI
Megaarai.
Haat nem màlàcká ez?

DIKAIOPOLIS
Nem annak érzem.

MEGARAI
Nem szörnyüö hihetlenség ez osztàng!
0735 Asz’ondjà, nem màlàc. Fogadj velem haat,

Hà tetszik, egy màrok gyémutkà-sauba,1

Hà nem màlàc, Hellen beszeed szerint.2

DIKAIOPOLIS
Ember-malac.

MEGARAI
No haat; Gyiokles uccseng,
Enyeem. Kieenek gondou’tàd? Hanem
0740 Szeretneed à szàvoat es hàllànyi?

DIKAIOPOLIS
Bizony.

MEGARAI
Hàmàr haat, adj hàngot, màlàckaam.
Ne kuttogj ott, pusztijjon eü’ az isten:
Meü’ visszaviszlek, uttàrcseek, hàzà.

LEÁNYOK
1
Démutkával összetört só.
2
Görögül a malac szónak obscoen jelentése is van.
 Koí, koí!

MEGARAI
Haat nem màlàc?
0745

DIKAIOPOLIS
Most már, úgy tetszik, az:
Öt év alatt derék sertéje nőhet.

MEGARAI
Velaagos; a szàkajtott ànyjà lesz.

DIKAIOPOLIS
De még áldozni nem jó.

MEGARAI
Hogy ne vou’na!
Maa’ meeü’ne vou’na jau?

DIKAIOPOLIS
Mert farka sincs.

MEGARAI
0750Meü’ meeg màlàc. Lesz màj’ sűdöü korukbà,
Lesz fàrkuk es, nàgy, vàstàg ees veres.
Szeep keet màlàc, àjaanlom tàrtànyi.
(Kibútatja)

DIKAIOPOLIS
De hogy hasonlít ez hátúl ahoz!

MEGARAI
Meü’ egy ànyoatou, s egy kàntou vàlouk.
0755 Hà màj’ feü’híznàk ees messzőrösödnek,

Szeep keet fàlàt lesz Aphrodíteenek ez.

DIKAIOPOLIS
 Nem járja, Aphroditének malac.

MEGARAI
Nem? Egy istennek se úgy, mint neki.
Ees e màlàckaak húsa oj puha
0760 És gyönge lesz, csak maa’ nyáss keü’ belee.

DIKAIOPOLIS
S már tudnak enni, anyjok nélkül is?

MEGARAI
Poteidan uccse, àpjuk neekül es!

DIKAIOPOLIS
És mit szeretnek?

MEGARAI
Mindent, à mit àdsz.
Keerdjed màgàd.

DIKAIOPOLIS
Malac, malac!

LEÁNYOK
Koi, koi!

DIKAIOPOLIS
0765 Kell bab?

LEÁNY
Koi, koi, koi!

DIKAIOPOLIS
Hát aszalt füge?

LEÁNY
Koi, koi!
 DIKAIOPOLIS (a másikhoz)
Te is szólj: kell füge?

LEÁNY
Koi, koi!

DIKAIOPOLIS
Hogy megvisítnak a fügére, lám!
Hozzon ki hát belűlről valaki
Fügét a1 mancsinak, hadd egyenek.
0770 Tyhű, szent Herakles, mily csámcsogva falják!

Hovávalók is? Beélbe, azt hiszem.2

MEGARAI
De meeg se fau’tak feü’ minden fügeet,
Meü’ een ez egyet töülök eü’gyugaam.

DIKAIOPOLIS
Zeus uccse, furcsa étkes állatok.
0775 Mondd hát, mit adjak e két malacért?

MEGARAI
Egy koszoruó hàjmaat àz egyikee’,
Ezee’ à maasikee’ egy meerce saut.

DIKAIOPOLIS
No, várj hát, megveszem.
( Bemegy)

MEGARAI
Ja’u vàn, legyen.
Vaasaari Heü’mes! baar à feleseegem
0780 Adhàtnoam igy eü’, ees meg àz ànyoamàt!

1
Mancsi, manka: a malac diminutivumai.
2
Görögben is helynév van szójátékkal a falánkságra.
 SYKOPHANTA (jö)
Hovávaló vagy, földi?

MEGARAI
Megàraabà,
Gyesznókupec.

SYKOPHANTA
No hát feladlak, érted,
Mint ellenségest, malacod, magad.

MEGARAI
No laam! Ebböű eredt minden bajonk!

SYKOPHANTA
Majd sírva megarázol! Addszi zsákod.
0785

MEGARAI
Dikaiopolis! Dikaiopolis! felàdnàk!

DIKAIOPOLIS (visszajő)
Ki bánt? ki adna fel? – Vásárbirák,
Kergessétek ki ezt a sykophantát.
Hogy mersz itt árulkodni, áruló?
(Korbácsot ragad)

SYKOPHANTA
0790 Hát nem ellenséges vagyont adok fel?

DIKAIOPOLIS
Majd kapsz, csak el ne hordd kém bőrödet!

(Sykophanta elszalad)

MEGARAI
Bion, nàgy ustor Athanoán ezek!
 DIKAIOPOLIS
Ne félj, barátom; itt a hagyma, só,
A mennyiért id’adtad malacid.
0795 Áldás reád!

MEGARAI
Az naalonk nem honos.

Dikaiopolis
Szálljon reám hát, ha szabadkozol.

MEGARAI
Eedes màlàckaaim, maa’ most àpoatok
Neekül egyeetek à korpaat, hà lesz.(El)

KAR (1. Strophe)

Mily boldog ím e férfiú! nem hallottad, hogy elsült
0800 Minden tanácsa, terve már? Csak szedni kell gyümölcsét

Itt űlve a vásártérén; s ha jőne holmi Ktésias

Vagy sykophanta bármelyik, jajgatva elűl majd;
(1. Antistrophe)
Se más a zöldségtolvajok közől itt nem teszen kárt;
Se táglikúságát Prepis beléd itt nem törűli;
0805 Kleónymus sem taszigál; s akár fényes köntösbe’ járj:

Pert e miatt Hyperbolus nyakadba nem aggat;

(2. Antistrophe)
Itt nem találkozik veled s nem áll beszédbe mindig
Kratinos1, a beretvával rimásán megsikárlott;
Se „a gazságos Artemon”, ki rögtönverseket csinál,
2
0810 S hónalja oly bak bűzü, mint Bakonbeli apja.

(3. Antistrophe)
Itt e vásárba’ nem gunyol ki Pausan, a rosz ember
Lysistratos se, a kiért pirul egész Cholargis,3
E gazfestékbe áztatott, ki mindég fázik, éhezik
1
Kratinos. Nem a komikus ezúttal, hanem a lantosköltő.
2
Magyar helynév, a kétértelmű görög helyett.
3
A községe.
 Több mint harminc egész napot böjtölve havonkint.

BOEOTIAI EMBER
(jő. Vele Ismenias, a szolgája, és boeotiai síposok)
0815 Möghúzta vállam a rúd, istenüccse!

Tögyük le a méntát, lsménias;

Ti mög, Thebábó1 sipossak velem,
Fújjatok ennótát, az eb lukába!

( Sípszó)

DIKAIOPOLIS
Hagyd, a manóba! Nem pusztulsz, darázs,
0820 Ajtóm elől? Honnan zúdúlt ide

A vesszetthordta Chairis-féle2 raj?

BOEOTIAI
Iolaus3 uccse, gazda, joo’ tövéd,
Mee’ Thébátó’ idáig mind lefútták
Hátamró’ a ménták virágait.
0825 Hanem, ha tetszik, vásájj, itt hozom

A sok csibét, mög a sáskát,4 elanni.

DIKAIOPOLIS
Légy üdvöz, oh lepényevő Boeót!
Mid van?

BOEOTIAI
No, mindön joo Boeotiábó’:
Gyopár, csombó’fű, gyékény, lámpabél,
0830 Vadkácsa, csooka, líbuc és szalonka,

Siráj, ökő’szöm....

1
A thebaei, boeotiai fuvolások híresek voltak.
2
Chairis, rosz sípos, Arist, szerint; különben híres.
3
Egy a thebaeieknél különösen tisztelt félisten (heros).
4
Ették. Alább Lamachos is emlegeti.
 DIKAIOPOLIS
Húh, egész madár-
Zimankóval jösz a vásárra, hé!

BOEOTIAI
Van a kosá’ba lúd, nyúl, rókafi,
Mókus, vakondok, sündisznó, aluttej,
0835 Hód, vidra, csík a Kopais tavábó’.

DIKAIOPOLIS
Angolna-csík! oh legdicsőbb falat!
Mutasd, ha hoztál; hadd szólok vele!

BOEOTIAI
„Ötven Kopaisi lány anyja, te”
Gyű’ csak ki, és köszöntsd szépen a gazdát!

DIKAIOPOLIS (az angolnához)

0840 Oh, rég ohajtott édes-kedvesem!
Jöttél, szív-vágya vígjátéki Karnak,
S Morychos1 szerelme. Lányok, hozzatok
Fúvót hamar ki és konyhát ide!
Nézzétek a szép ángolnát, leányok,
2
0845 Hat évre most jött meg, nagy nehezen.

Beszéljetek hozzá: én majd szenet

Adok, becses vendégünk örömére.
De vidd be: „mert még haldokolva sem
Válnék meg tőled” céklazubbonyos!3

BOEOTIAI
0850De, hát az ára hogy lösz mög neköm?

DIKAIOPOLIS
No, ezt az egyet helypénzűl adod.
1
Finnyás, puha ember, többször fordult már elő.
2
Annyi idő óta volt zárva Athenae, a háború miatt, e darab előadásakor.
3
A céklalevélbe takart angolna.
 Különben szólj: mid van még eladó?

BOEOTIAI
Hát mind ez-e!

DIKAIOPOLIS
No, hogy tartod tehát?
Vagy tán cserébe vinnél érte mást?

BOEOTIAI
0855 Nem bánom: a mi nálunk nincs, de itt sok.

Dikaiopolis
No hát Phaléri szárdellát, avagy
Cserépedényt?...

BOEOTIAI
Edény? szárdella? van
Nálunk ölég; olyat mondj, a mi ott nincs,
Itt mög bőven teröm.

DIKAIOPOLIS
No, most tudom már:
0860 Vígy sykophantát, felkötözve mint
Cserépedényt.

BOEOTIAI
Biz istók, hé, majomkint
Hurcó’va, sok gonosz tréfája végett,
Jó nyereségre tönnék rajta szőrt.

DIKAIOPOLIS
Itt jő Nikarchos1 épen, hogy feladjon.

BOEOTIAI
0865 Rövid a hossza.
1
Cégéres sykophanta neve.
 DIKAIOPOLIS
De talpig gonosz.

NIKARCHOS (jő)
Kié e holmi, hé?

BOEOTIAI
Enyém bi’a,
Thébábó, tudja Zeus!

NIKARCHOS
Hát feladom,
Hogy ellenséges.

Boeotiai
No s mi lelt, hogy a
Szögén’ madárkáknak hadat üzensz?

NIKARCHOS
0870 Sőt téged is feladlak.

BOEOTIAI
Mit hibáztam?

NIKARCHOS
Megmondom, a körűlállókra nézve:
Ellenföldről csempésztél mécsbelet.

DIKAIOPOLIS
Te meg világot gyújtasz1 mécsbelért?

Nikarchos
Mert a hajógyárt még felgyújtaná.

DIKAIOPOLIS
1
Azaz: feladást teszesz. A görögben szójáték.
0875 Mécsbél, hajógyárt?

NIKARCHOS
Azt hiszem.

DIKAIOPOLIS
Hogyan?

NIKARCHOS
Bogárra kötné1 a Boeót, s mikor
Nagy szél van, a csatornán, a hajógyár
Felé bocsátná, meggyújtván elébb;
S ha egyszer a tűz a hajókba kapna,
0880 Szörnyen leégne mind.

DIKAIOPOLIS (üti)
Oh, átkozott!
Leégne, egy bogár s mécsbél miatt!

NIKARCHOS
Legyetek tanúim!

DIKAIOPOLIS
Fogjátok be száját!

BOEOTIAI
Addsz’ ekkötelt, hagy’ kössem fő’, s vigyem!

Kar
Kösd fel, barátom, áruját neki,
( Strophe)
0885 S göngyöld be jól, hogy össze ne törjék, a mint hátán

viszi.

DIKAIOPOLIS (1. Antistrophe)

Én gondom az; kivált hogy ily repedt
1
Mint a gyerekek a bogaras játékban.
 Fazék módjára kong, zörög az istenverte rosz edény.

KAR (2. Strophe)

S mi hasznát vészi ennek?

DIKAIOPOLIS (3. Strophe)

Mindenre hasznos ez, mint
0890 Ármánymerő, patvartörő, vádlottat fényre hozni mécses

És fazék, ügyet kavarni benne.

KAR (3. Antistrophe)

Hanem, ki szánja rá magát, hogy ily edényt tartson
magánál,
Mely örökké így kong és zörömböl?

DIKAIOPOLIS (4. Strophe)

Meg van szorítva, földi, úgy, hogy
0895 El nem törik, ha mindjárt lábbal fölfelé

S fejjel alá akasztod.

KAR
Ez jól meg van teremtve!

BOEOTIAI
Mingyá’ fő’terhölöm hát.

KAR (4. Antistrophe)

Terheld, barátom s vidd el innen,
0900 Dobd, a hová neked tetszik, az árulkodó,

Mindenre semmi embert.

DIKAIOPOLIS
Alig tudám megkötni, vesszen el.
Kapd fel, Boeót, és vidd edényedet.

BOEOTIAI
Kushaszd le hát tört vállad, Ismenich;
0905 Osztán vigyázva, csöndessön, vigyed.

DIKAIOPOLIS
Jóféle terhet nem viszesz, de hagyján:
Ha portékádban azt nyered, hogy a
Kémektől ment maradsz, boldog leszesz.

(Boeotiai el)

LAMACHOS SZOLGÁJA (jő)

Dikaiopolis!

DIKAIOPOLIS
Ki az? mit orgonálsz?

LAMACHOS SZOLGÁJA
0910 Lamachos úr azt mondta, adj ezért a
Drachmáért a kancsó ünnepre1 fenyvest,
S Kopai’si ángolnát háromért.

DIKAIOPOLIS
Ki az a Lamachos, hogy ángolna kén neki?

LAMACHOS SZOLGÁJA
A Gorgonrázó rettentő vezér,
0915 Kinek három nagy árnyas tolla lóg.

DIKAIOPOLIS
Nem én, egész pajzsáért sem, biz isten!
Csak rázza tollát sóshalon tovább;
S ha zaklat, hívom a vásárbirákat.
(A korbácsot mutatja)
De most, rigó- és fenyvesmadarim
0920 Fölszedve hón alá, beballagok. (El)

FÉL KAR

1
A choai. Bacchus ünnepe, illetőleg a dionysiák egy része.
 Látod, oh látod-e ma, város, ezen ildomos, ez éleseszü
férfiút,
Mily szabadon adja-veszi (békepoharát megiván) áruit:
Tartani való madarat, és olyat, a mely dicső enni
melegében a
Víg lakoma népeinek! Ámde föl is van vele,
1
0925 Íme, mutogatni hogyan él, ide kiszórta dísztollait.

Már neki, magába, dűl minden, a mi drága, jó.

Nem fogadom én be lakomára soha Háborút,
Nálam ugyan, itassan, a Harmodios énekét
Ő soha dalolni nem fogja, velem egy padon,
0930 Ő, ki java-múlatozásunk közepett ránk töre

S döntve, borogatva, dulakodva szilajon, velünk

Annyi gonoszat teve; hiába csilapítgatám:
„Dűlj le közibünk, igyál; fogd, ez öröm-áldomás!”
Még dühösebben raká tűzre a szőllőkarót,
0935 És az új bort vesszejéből még idétlen zúzta ki.

MÁSIK FÉL KAR

Oh te, deli Küprisz és a gyönyörű Kellemek társrokona,
Békelány,
Hogy lehete szép alakod annyira felejtenem!
Vajha veled egy oly Erósz engem egyesítne már,
Mint ama virágkoszorus, írva fali képeken!
0940 Vagy te öregelsz nagyon is – úgy-e – bizony engemet?

Még kitelik tőlem is e három ölelés azért:

Egyike: hogy a lugasok hosszú sorait nyitom;
Másika: hogy ápolom az új figejövéseket;
Végre: az olajfa művelést ez öreg2 érti jól,
0945 Mellyel az egész teleket én ha beszegem körül,

Lesz mivel kenődni újhold ünnepén neked s nekem.

1
Az ajtó elé, hogy lássák a jövőmenők. Szokás volt.
2
T. i. ő maga.
 IV

HÍRNÖK (kiált az utcán)

Hallgass reám, nép! – Kancsó-ünnepet
Kell inni, kürt szóval, szokás szerint;
És a ki azt kiissza legelébb:
1
0950 Dijul Ktesiphon tömlejét nyeri.

DIKAIOPOLIS
Fiúk, leányok, nem hallátok ezt?
Mért nem fogadtok szót a hirdetőnek?
A nyúlat sütni-főzni kell hamar,
Lehúzni nyársról; fűzni koszorút;
0955 Hozz nyársat a fogolynak, hadd vonom rá!

KAR (Strophe)
Csudálom bölcs tanácsodat
Oh férfiú, de még inkább csudálom jó ebéded.

DIKAIOPOLIS
Hát még, ha majd látjátok a fogolyt, megsülve szépen!

KAR
Bölcsen feleltél, mondhatom.

DIKAIOPOLIS
Szítsd a tüzet, hagy’ égjen.
KAR
0960 Hallád-e, mily szakácsilag,

Mily módosan s ínyencesen szolgál magának immár!

FÖLDMÍVES (jő)
Oh jaj nekem!
DIKAIOPOLIS
Ki ez, uram Herakles!
1
Tömlőre ment az ivás. Ktesiphon potrohos volt.
 FÖLDMÍVES
Boldogtalan ember.

DIKAIOPOLIS
A fejedre1 szálljon.

FÖLDMÍVES
Jó ember, úgy hallom, békét kötél:
0965 Juttass nekem, ha csak öt évit is!

DIKAIOPOLIS
Mi baj?

FÖLDMÍVES
Végem van: két ökröm oda!

DIKAIOPOLIS
Honnan?

FÖLDMÍVES
Phylaeből hajták el Boeótok.

DIKAIOPOLIS
S nem öltesz értök gyászt, boldogtalan?

FÖLDMÍVES
Zeus uccse, a kik tápláltak, hogy úsztam
0970 A trágyalében.

DIKAIOPOLIS
Aztán most mi kell?

FÖLDMÍVES
Ökröm siratván, megvakult szemem.
Ha szánsz tehát, engem Szemest, Phylaeből,
1
A boldogtalanság. Babonás óvatosságból szokták mondani.
 Kenj a szememre egy kis béke-irt.

DIKAIOPOLIS
De, jámbor, én közorvos nem vagyok.

FÖLDMÍVES
Könyörgök, adj; ha megkerűlne ökröm.
0975

DIKAIOPOLIS
Nem járja; menj Pittalus orvosékhoz.

FÖLDMÍVES
Csak egy kicsit csöppents, e szalmaszárba.

DIKAIOPOLIS
Nem, egy fikarcot sem; lódulj, gebedj meg!

FÖLDMÍVES
Jaj hát nekem! jó szántó ökreim! (El)

KAR (Antistrophe)
Ez ember édes-mit talált
0980

A békeségben, s úgy látszik, nem ad belőle másnak.

DIKAIOPOLIS
Önts mézet a hurkába, hé. Süsd a halat, te másik!

KAR
Hallád, miket parancsol ez?

DIKAIOPOLIS
Ángolna süljön ott, hé!

KAR
Éhen megölsz s szomszédidat
0985 A sült szagával, s hangoddal, ha effélét kiábálsz.
 DIKAIOPOLIS
Süssétek; aztán szép pirosra, te!

VŐFÉLY (jő) NYOSZOLÓ-LEÁNY (néma személy)

Dikaiopolis….

DIKAIOPOLIS
No s, ki ez? ki ez?

VŐFÉLY
Egy vőlegény e húst küldé neked
A lakzijából….

DIKAIOPOLIS
Jól tevé, akárki.

VŐFÉLY
0990 És kér viszont: tölts e balzsamedénybe

– Hogy a seregtől honn maradjon, a

Menyecske mellett – egy gyűszűnyi békét.

DIKAIOPOLIS
Vidd, vidd a húsodat! nekem ne add!
Ezer drachmáért sem töltök, bizony. –
0995 Hát e leány ki?

VŐFÉLY
Nyoszolyó-leány:
Titkon üzent a mátka valamit.

DIKAIOPOLIS
Súgd meg tehát, no. – Boldog istenek!
Beh furcsa kérés a menyasszonyé:
Hogyan marassza otthon, a mit óhajt.
1000 Hozzátok a békét: csupán ez egynek

Adok, mivel nő, s a harcban nem ok.

Tartsd, lányom, a szelencét. És tudod
 Hogy bánni ezzel? – Mondd meg az arának,
Hogy majd mikor a katonát szedik,
1005 Kenje meg ebből éjjel az uráét. –

( Szolgának)
Vidd vissza békém. Addsza bormerőt,
Hadd töltögessek a kancsókba bort.

KAR
Felvont szemeiddel itt jő valaki,
Mint a ki szörnyű dolgot hoz hirűl.

HÍRNÖK (Lamachosnál kopogtat)

1010 Haj, harci baj! zimankó és Lamankó!

LAMACHOS
Ki döngeti érctarajzott lakhelyem?

HÍRNÖK
Indulsz, ma rögtön, fővezér parancsa.
Szedj össze dandárt-kantárt hirtelen,
S eredj, a hó hátán les-őrzeni;
1015 Mert híre jött, hogy martalóc Boeótok

Törnek reánk e kancsó-ünnepen. (El)

LAMACHOS
Haj, haj vezérek – több, mint jó! – No de
Nem szörnyűség ez, hogy már ünnepem sincs!

DIKAIOPOLIS
Oh, harclamankós, háborús zimankó!

LAMACHOS
1020 Oh jaj, szegény fejem! Még kikacagsz?

(Nekiront)

DIKAIOPOLIS (láncos ebére mutat)

Kikötsz eme négylábú Gérionnal?
 LAMACHOS
Ajaj,
Beh isszonyú hírt monda e követ!

DIKAIOPOLIS
Ajaj, de hozzám mér’ fut e követ!

KÖVET
1025Dikaiopolis...

DIKAIOPOLIS
No s?

KÖVET
Ebédre jőj:
Vedd a szelencét1 és kancsót, hamar,
Mert a Dionys főpapja külde érted.
Hanem siess; miattad várnak éhen,
Mert máskülönben kész a dáridó:
1030 Fejvánkos, asztal, matrác, kerevet,

Virág, kenőcs, az ételek, rimák,

Lepény, pogácsa, zézam, csőröge,
Hármodiusra2 lejtő szép leányok.
Siess, a mint tudsz.

LAMACHOS
Istenverte én!

DIKAIOPOLIS
1035 Mert hát az a nagy Gorgon3 istened.
( Szolgának)
Te zárogass be; egy meg rakjon ételt.4
1
Azt a tokot vagy ládikát, melyben a vendégségbe ennivalót szoktak vinni.
2
T. i. dalára, melynek egy szövege (Kallistratestől?) ránk is fennmaradt.
3
Medusafő, paizsán.
4
A ládikába.
 LAMACHOS
Hé, hé! eredj csak, hozd ki a tarisznyám.

DIKAIOPOLIS
Hé, hé! eredj csak, hozd ki a szelencém.

LAMACHOS
Hozz paprikás-sót, foghagymát, fiú.

DIKAIOPOLIS
1040 Nekem vadsűltet; a hagymát unom.

LAMACHOS
Hozz füstön állott nyers kolbászt, fiam.1

DIKAIOPOLIS
Nekem meg frisset, majd ott megsütöm.

LAMACHOS
Most hozd ki még a forgó-tollamat.

DIKAIOPOLIS
Fenyvesmadárt, galambot hozzon egy.

LAMACHOS
1045 Beh szép ez a struc-toll, bodros, fehér!

DIKAIOPOLIS
Beh szép pirosra sült ez a galamb!

LAMACHOS
Tokját a hármas forgómnak, hamar!

DIKAIOPOLIS
A nyúlnak és a sültnek tálat adj.
1
Szószerint nehéz fordítani a fügelevélbe takart görög ételt.
 LAMACHOS
Ni, a moly összerágta tollamat.

DIKAIOPOLIS
1050 Étvágynak ezt a „vérest”1 megeszem.

LAMACHOS
Ember, ne gúnyold a fegyverzetem!

DIKAIOPOLIS
Ember, ne tessék húrosimra nézni!

LAMACHOS
Ember, ne tessék hozzám szólani!

DIKAIOPOLIS
Nem is; csak e szolgával foly vitám:
1055 „Fogadsz velem – s biró legyen Lamachos –,

Hogy jobb a szöcske a húros rigónál?”

LAMACHOS
Ne csúfolódj.

DIKAIOPOLIS
A szöcske jobb, neki.

LAMACHOS
Menj, vedd le dárdám s hozd elő, fiú.

DIKAIOPOLIS
Menj, vágj le hurkát s hozd elő, fiú.

LAMACHOS
1060 Tartsd, hadd vonom le a dárdának a
Tokját, fiam.
1
Hurkafélét.
 DIKAIOPOLIS
Te meg tartsd ezt a nyársat.

LAMACHOS
Pajzsomnak állványt hozz, gyerek, hamar.

DIKAIOPOLIS
S te hozz kemencéből ma-sült kényért.

LAMACHOS
Add Gorgon-köldökű pajzsom körét.1

DIKAIOPOLIS
1065Adj túróköldökű lepény körét.

LAMACHOS
Nem tiszta csúfság az embernek ez?

DIKAIOPOLIS
Nem jó izű lepény embernek ez?

LAMACHOS
Önts a paizsra, hé fiú, olajt.2
Itt látok egy vént, a ki pörbe jut
1070 A gyávaságért.

DIKAIOPOLIS
Önts mézet te a
Lepényre: mert világos, hogy az a vén
Gorgáz fiát3, Lamachost megveri.

LAMACHOS
A harci vértem hozd elő, fiú.
1
Tragikai affectatióval beszélteti Lamachost a költő.
2
Amivel fényesítik.
3
Csúfolódik a Gorgonnal.
 DIKAIOPOLIS
Hozz bikavért, egész kancsót, nekem.1

LAMACHOS
1075 Csatára mellem azzal vértezem.

DIKAIOPOLIS
A dáridón majd abból vért iszom.

LAMACHOS
Az ágyneműt kösd a paizsba, szolgám;
Én majd a táskát elviszem magam.

DIKAIOPOLIS
Kötözd az ételt a tokjába, szolgám;
1080 Én majd a zubbonyt fölveszem, s megyek.

LAMACHOS
Vedd a paizst, s te menj elül, fiú.
Havaz. Huhúj! be télies világ van! (El)

DIKAIOPOLIS
Vedd az ebédet. Borivó világ van!

KAR
Indúljatok a csatatérre tehát;
1085 Mennyire más-más leszen útatok ám:

Ez mén, hogy igyék koszorúzottan

S azután háljon deli szép lánnyal;
Te pedig, hogy hálj s dideregj, sanyarogj
Az előőrsön,
1090 Dörzsölgetvén az izédet.

FÉL KAR (Strophe)

Antimachost, a dalirót, a Psakas fukar fiát,
1
Az eredeti szójáték fordíthatatlan.
 Hogy röviden kimondjam, Zeus atya pusztítsa el:
A ki nem adott nekem a Lénaeán enni se, mint karvezér1.
Kit valaha még szeretnék látni, mikor sült halra éhezett,
1095 Mely sustorog már, parthoz érve, asztalán,

S mikor feléje nyújtaná kezét,

Hát kapja el az eb, s fusson el vele.

MÁSIK FÉL KAR (Antistrophe)

Jól van, ez egy; más meg ilyen érje: majd ha éjtszaka
Lázbetegen lovagkörből hazafelé megyen,
1100 Törje be egy részeg Orestes dühösen a koponyáját neki;

Ő meg, a mint kő után nyúlna, sötétben markoljon föl egy

Rakás ujdon-szűlt ember-micsodát,
S nekihúzalkodván e márványdarabbal,
Hibázza el – s találja meg Kratínt.

1
A karvezér tiszte volt megvendégelni a költőt és színészeket.
 V

LAMACHOS SZOLGÁJA
1105 Fel, fel Lamachos szolga népe mind!
Vizet hevítni, bögrében, vizet!
Tépést, viasztapaszt készítsetek,
Gyapjút s a lába-szárának kötést.
Urunk, hogy árkot ugrék, egy karó
1110 Hántotta meg szárcsontját szöktiben;

Fejét is bészakasztá, kőre esvén,

S paizsárul a Gorgont lehúllatá;
Nagy gőg-taréja is leomla mély
Sziklák közé, miért bús dalra jajdúlt:
1115 „Utolszor látlak, én fényes diszem!

Itt hagylak, meghalok, szemem világa!”

Ily szókkal esvén a csatorna-lébe
Feláll most, s a futókat visszatartja
S dárdával űzi a rabló hadat. –
1120 De épen itt jő; nyiss ajtót neki.

LAMACHOS (hozzák)
Jajajajajaj! jajajajajaj!
Iszonyú marcona fájdalom, gyötrelem!
Elpusztulok, szegény fejem, kit harci dárda sebze meg!
S az volna még jajkeserves, siralmas dolog nekem,
1125 Ha Dikaiopolis igy látna, vérbe-fagyba,

S kacagna rettentő sorsomon.

DIKAIOPOLIS (lakomán)
Jujujujujuj! jujujujujuj!
Ezt a cicijét, milyen kemény birsalma ez!
Csókoljatok meg, így kéjelgve, aranyim,
1130 Amaz édes-tüzes nyelvjátszi csókkal!

Mert én ivám ki a kancsót elébb.

 LAMACHOS
Oh gyász eset, az én borzasztó kínaim!
Jaj, jaj, az én fájdalmas sebem!

DIKAIOPOLIS
Ujjujujuh! Vígan, Lamach-lovacskám!

LAMACHOS
1135 Nyomorult fejem!

DIKAIOPOLIS (egyik leányhoz)

Te, te, mit puszilsz?

LAMACHOS
Szomorú sorsom!

DIKAIOPOLIS (a másikhoz)
Te, te, mit harapsz?

LAMACHOS
Szegény fejem! drágán fizettem e napot!

DIKAIOPOLIS
Már ki fizetné a borát Kancsó-napon?

LAMACHOS
ló, ió! Paeon, Paeon!1

DIKAIOPOLIS
1140 Hisz nincs ma Paeon ünnepe.

LAMACHOS
Tartsátok a lábam, fogjátok meg! jajaj!
Fogjátok meg, jó emberim!

1
A gyógyító Apollon.
 DIKAIOPOLIS
Nekem meg az izém, derékban, ketten is
Fogjátok meg, jó asszonyim!

LAMACHOS
1145 Beh csábult a fejem, hogy kővel megdobák!
Ugy szédeleghetném!

DIKAIOPOLIS
Engem meg vonsz az ágy, tüzel, feszít a vágy:
Úgy édeleghetném!

LAMACHOS
Vigyetek ki Pittalos orvoshoz engemet,
1150 Csínján, törött tojásként!

DIKAIOPOLIS
Vigyetek a borbirák elé! hol a király?1
Adjátok ide a tömlőt.

LAMACHOS
Keserves kínos dárda ment a csontomon keresztűl.

DIKAIOPOLIS
Látjátok-é, hogy már üres? Hajdínom, diadalmom!

KAR
1155 Legyen dinom tehát, öreg, ha mondod, s diadalmod!

DIKAIOPOLIS
Merő bort töltöttem belé, s felhajtám egy huzamra.

KAR
Hajdínom, édes emberünk, menj, vidd elűl a tömlőt.

DIKAIOPOLIS
1
A lakoma királya. Rex a rómaiaknál is.
 Utánam hát, dalolva, ti: hajdínom diadalmom!

KAR
Megyünk, megyünk a kedvedért
1160 Dalolva tömlődnek s neked: hajdínom diadalmom!
Arisztophanész
vígjátékai
Fordította: Arany János

Magyar Helikon • 1968

Lysistrate
 Személyek:

LYSISTRATE, KALONIKE, MYRRHINE athenaei nők

LAMPITO, spártai nő
Más nők, mint néma személyek
VÉNEK KARA
NŐK KARA
EGY TANÁCSOS, poroszlókkal
STRATYLLIS, egyik nő, Lysistrate mellett
KINESIAS, Myrrhine férje
FIACSKÁJOK
SPÁRTAI HÍRNÖK
SPÁRTAI KÖVETEK
LÉZENGŐ ATHENAEI CSŐCSELÉK
EGY KAPUS
EGY ATHENAEI EMBER
LAKÓN ÉS ATHENAEI KAR

Előadatott a 92-ik olympias I-ső évében,

Kr. e. 411-ben.
 I

Utca Athenben. Háttérül az Akropolis

LYSISTRATE
Hívná az ember őket Aphrodite’
Bacchus, a Nemtők, vagy Pán ünnepére:1
A kézi dobtól2 meg se férne itt;
De most egyetlen egy nő sincs jelen,
0005 Kivéve – ott jő szomszéd asszonyom.

Üdv, Kalonike.

KALONIKE (jő)
Neked is, Lysistrate.
Mit háborogsz? Ne durcáskodj, fiam,
Ne vond ugy ívbe a szemöldököd’.

LYSISTRATE
Esz ám a méreg, jó Kalonike,
0010 S bosszankodom tirátok asszonyokra,

Hogy, mig ravasznak tart a férfi-nem

Bennünket…

KALONIKE
És azok vagyunk, bizisten.

LYSISTRATE
Most, hogy gyülésbe vannak híva, és
Tanácskozásra nem csekély dologban,
0015 Alusznak, egy se jön.

KALONIKE
Majd jőnek, édes.

1
Női ünnepek.
2
Mellyel a nők táncaikat kísérték.
 Nehéz ám nőnek a kimozdulás:
Ki a férje körűl bajoskodik,
Ki a cselédet költi, gyermekét
Altatja, vagy füröszti, éteti…

LYSISTRATE
De volna annál elsőbb dolguk is.
0020

KALONIKE
Mi hát? miféle ügy, Lysistrate,
Melyért bennünket nőket összehívsz?
És mekkora?

LYSISTRATE
Nagy.

KALONIKE
Nemde vastag is?

LYSISTRATE
Vastag bizony.

KALONIKE
Hát hogy nem csődülünk?1

LYSISTRATE
Nem arra értem (úgy jőnénk hamar):
0025

Hanem, kifőztem én, meghányva-vetve

Sok álmatlanság közt, egy valamit.

KALONIKE
Könnyű lesz az, ha hányni-vetni birtad.

LYSISTRATE
Oly könnyü, hogy mirajtunk nőkön áll,
0030 Most már egész Hellas megmaradása.

1
Ne feledjük, hogy a női szerepeket férfiak játszották.
 KALONIKE
Mirajtunk nőkön? úgy hát kicsi tartja.

LYSISTRATE
Csupán mitőlünk függ a város üdve,
Vagy, hogy mi vesszünk, és Pelops-sziget…1

KALONIKE
Úgy hát, biz isten, vesszünk mind együtt.

LYSISTRATE (bevégzi mondatát)

0035 Ne vesszen, sem egész Boeotia.

KALONIKE
Nem az egész! az ángolna2 kivétel.

LYSISTRATE
Mert Athenaeről effélékkel a szám
Se hűtőm (azt énrólam föl se tedd);
Hanem, ha összegyűlnek itt a nők
0040 Boeotiából, a Pelops-szigetről,

S mi mind: közül megmentjük a hazát.

KALONIKE
Ugyan mi telnék asszonytól okos
Avagy dicső, ki felvirágozottan
Bársonyban, és kifestve üldögél
0045 Kimber-szoknyásan, a lábán cipő?

LYSISTRATE
Hisz épen ez fog ám megmenteni,
A sárga köntös, a kenet, cipő,
A berzseny, és az áttetsző ruha.

1
Peloponnesus.
2
A Kopaïs tóban sok szép ángolna volt
 KALONIKE
Ugyan mikép?

LYSISTRATE
Úgy, hogy többé soha
0050 Dárdát se markol férfi férfi ellen…

KALONIKE
Bársonyba öltözöm!

LYSISTRATE
Paizst se fog…

KALONIKE
Kimber-szoknyát veszek!

LYSISTRATE
Kardot se ránt…

KALONIKE
Úgy varratom már a cipőt.

LYSISTRATE
No, hát?
Nem minden nőnek itt kén’ lenni már?

KALONIKE
0055 Repülve jönniök már rég, bizisten!

LYSISTRATE
Hát nem tudod, te, hogy az athéni
Mindent később csinál, mint kellene?
De lám, a Partról11 sincs még asszony itt,
Se Salamisból.

KALONIKE
1
Attikában a legradikálabb néposztály a tengerparti.
 Hajnal óta már
0060 Nyeregbe vannak – azhogy csolnakon.

LYSISTRATE
Sem, kikre vártam s bizton számolék,
Hogy elsők lesznek, az Achárni nők,
Azok se jőnek.

KALONIKE
De Theagenesné
Megkérdte a Hekataeont,1 jőjjön-e.
0065 Azonban itt jő, ládd-e, már néhány,

Amott is egy csapat. Juhaj! juhaj!

Honnan valók?

LYSISTRATE
Dögfárul.2

KALONIKE
Istenuccse!
Mert mintha dögfát ráznának nekem.

MYRRHINE (jő, többed magával)

Talán utolsók is vagyunk, Lysistrate? –
0070 Szólj hát, ne hallgass.

LYSISTRATE
Nem dicsérhetem,
Hogy ily nagy ügyben most jő Myrrhine.

MYRRHINE
Nem leltem a sötétben az övem.
De mondd, ha sürgős; már vagyunk sokan.

1
Hekate szobrát, a házi oraculumot, mint babonás, óvatos asszony.
2
Anagyris egy büdös fa neve, melyhez hasonlít egyik attikai demosé:
Anagyrus.
 LYSISTRATE
Nem én ugyan; várjunk még egy kicsit,
0075 Míg a Boeot s Peloponnesusi

Nők is bejőnek.

MYRRHINE
Bölcsen mondod ezt.
De hisz jön is már, íme, Lampito.

LYSISTRATE
Kedves Lakónnő, Lampito, köszöntlek.
Mily szép vagy, édes, mint ragyog szined!
0080 Hogy duzzad a tested! hisz egy bikát

Megfojtanál.

LAMPITO (lakón tájejtéssel beszél) és többen

Mög istenüccse; mer’
Tornádzok: a sarkam farom veri.

LYSISTRATE
S be’ gömbölyű izéd van itt elől!

LAMPITO
Úgy tapogattok, mint ó'tári barmot,

LYSISTRATE
Hát e menyecske itt, hovávaló?
0085

LAMPITO
Boeótiábó’ gyün az is, követnek.

LYSISTRATE
Bizony, Boeótné, jó kövér is ám
Nálad az alföld.

KALONIKE
Istenuccse, és
 Ki van gyomlálva, csinosan pedig.
Hát e másik személy?
0090

LAMPITO
Jóféle ám –
Pedig Korinthi.1

LYSISTRATE
Elhiszem, bizony;
Úgy már világos; hisz mind olyan ott.

LAMPITO
S ki csődítette mostang össze ezt az
Asszonhadat?

LYSISTRATE
Magam la.

LAMPITO
Monddszi hát,
0095 Mit akarsz velünk?

LYSISTRATE
Egyszerre, édesem.

MYRRHINE
Szólj hát, mi fontos dolgod van velünk?

LYSISTRATE
No, mondom hát már, csak még egy kicsiny
Kérdést teszek.

MYRRHINE
Akármit, a mi tetszik.

LYSISTRATE
1
A korinthusi nők rossz hírben állottak.
 Nincs kedvetekre, úgy-e, hogy oda
Járjon, csatában, gyermekitek apja?
0100

Mert mindnek férje oda van, tudom.

KALONIKE
Biz öt hónapja őrzi már, szegénynek,
Eukratest1 Thráciában, az enyém.

MYRRHINE
S az enyém Pyiosban – hét álló hava.

LAMPITO
0105 S az enyém, ha möggyün is olykó’ csatábú’,

Paizst ragadva mömmög e’röpű’.

LYSISTRATE
De még egy szikra latrunk sem maradt;
Ugyhogy, mióta elpártolt Milétus,
Egy nyolchüvelyknyi csiklandót se láttam,
0110 Mely volt nekünk bőrből csinált segély.

Akartok-é hát, ha módját lelem,

Véget szakítni minden háborúnak?

MYRRHINE
Igen biz én, ha mindjárt a kötőm
Kell is leoldni és beinnya rá.

KALONIKE
Én is bizony, habár mint keszeget
0115

Ketté hasítnak, úgy árulnak is.

LAMPITO
Én is, hamingyá’ a Taÿgetosra
Csúsznék, hogy onnan a békét belássam.

LYSISTRATE
1
Athenaei hadvezért, hogy el ne árulja honát.
 Mondom tehát; nincs mit tikolni rajta.
Le kell ám, asszonyok – hogy férjeinket
0120

Békére kényszerítsük – mondanunk

Egy ideig…

MYRRHINE
Miről?

LYSISTRATE
Rálesztek ám?

MYRRHINE
Rá, rá; ha meghalunk is.

LYSISTRATE
Úgy tehát
Le kell ám mondanunk – a férfiról. –
0125 No, mért fordultok el? hová szaladtok?

Biggyedt ajakkal mit ráztok fejet?

Mit sáppadoztok és hull könnyetek?
Rá lesztek-é hát, vagy se? Mit haboztok?

MYRRHINE
Én nem leszek; hadd folyjon a háború!

KALONIKE
Én sem, bizisten; csak hadd folyjon a harc!
0130

LYSISTRATE
Te mondod ezt, keszeg? Hisz’ az imént
Nem bántad, ha ketté hasltnak is.

KALONIKE
Akármit inkább: tűzbe ugranám,
Ha kéne, inkább, mint arról lemondjak;
0135 Mert semmi sincs olyan, Lysistrate.
 LYSISTRATE
No, hát te?

MYRRHINE
Én is tűzbe ugranám.

LYSISTRATE
Oh hát, beh feslett mind egész nemünk!
No, nem hiába, hogy tragoediát
Irnak belőlünk, mert más sem vagyunk, mint
1
0140 „Poseidon és ladik”. – Hanem te, kedves

Lakónnő, tarts velem, maradj velem,

Úgy még megmentjük az ügyet.

LAMPITO
Nehéz ám
Nőnek, bizisten, úgy magába’ hálni:
Hanem legyen; mert jó a béke is.

LYSISTRATE
Asszony vagy édes! s csak te, mind között.
0145

MYRRHINE
S ha – mentsen isten! – azt, a mit te mondasz,
Akárhogy is megállanám: elő-
Mozdítaná az a békét?

LYSISTRATE
De jóval.
Mert lásd, ha ott ülnénk, kifestve nyalkán,
0150 S járnánk előttük áttetsző ruhában,

Jól megkopasztva, félig csupaszon,

S ölelni vágyna férjünk nagy-mohón,
Mi meg közel se mennénk makacsul:
Hamar kibékülnének, azt tudom.

1
Úgy látszik, valami közmondás.
 LAMPITO
Meneláosz is, bi’on, mihánt Heléna
0155

Keblét meglátta, eldobá a kardját.

MYRRHINE
De hátha majd mellőznek férjeink?

LYSISTRATE
Pherekratesként: „nyúzz nyúzott ebet."1

MYRRHINE
Kutyát sem ér az a majmolt izé.
0160 Meg, hátha majd erővel húznak a

Hálószobába.

LYSISTRATE
Ragadd meg az ajtót.

MYRRHINE
S ha ütnek-vernek?

LYSISTRATE
Engedj – kénytelen.
Erőszakolva nem gyönyör nekik.
Jajgass, veszékelj. Meglásd, hogy hamar
0165 Elállanak: mert semmi élvezet

A férfinak, ha nőnek is nem az.

MYRRHINE
Ha néktek úgy tetszik, mi ráleszünk.

LAMPITO
S ha férjeinket mi rábirjuk is, hogy
Igaz s őszinte békét kössenek:

1
Ez úgy látszik, közmondásos beszéd, a fönebbi csiklandóra (v. 109)
vonatkozik.
 Az Aszanai2 zajongó csőcseléket
0170

Hogyan s ki birja rá, hogy ne bomó’jon?

LYSISTRATE
Bizd ránk: mi rábeszéljük férjeinket.2

LAMPITO
Nem, míg hajón jár az eszök, s Aszána
Rejtekhelyén a tenger kincs hever.3

LYSISTRATE
Ki van csinálva már szépen az is:
0175

Ma elfoglaljuk az Akropolist,
Mert a banyák ki vannak küldve már,
Hogy, míg mi gyűlést tartunk, áldozat
Örvével, a fellegvárat vegyék be.

LAMPITO
Ezt jó’ találtad; bár jól ütne ki.
0180

LYSISTRATE
No, Lampito, esküdjünk össze hát
Most, úgy-e, megtörhetlen esküvel?

LAMPITO
Mondj esküformát, és mi esküszünk.

LYSISTRATE
Helyes. – Hol a nyilasnő?4 – Hé, hová
0185 Tekingetsz? – Tedd le csak pajzsod hanyatt

S nekem, szelt-húst ide!

2
Athenaet így ejtette a lakón.
2
Vagy: „mi elvégezzük a magunkét.”
3
Athena temploma benső rejtekében 1000 talentomnyi közkincs hevert.
Később hozzá nyúltak s elköltötték.
4
Nyilasok (skythák) voltak a közszolgák, poroszlók. Tréfásan itt nő az is.
 MYRRHINE
Lysistrate,
De ám hogyan fogsz esketni?

LYSISTRATE
Hogyan?
„Pajzson, juh-ölve" – mondja Aeschylus
Már nem tudom, hol.

MYRRHINE
Nem, Lysistrate,
0190 Ne pajzsra eskess, ha békét akarsz.

LYSISTRATE
Mire hát?

MYRRHINE
Ha kapnánk valahonnan egy
Fehér lovat, levágnék áldozatnak.

LYSISTRATE
Minek fehért?

MYRRHINE
Hogy esküdjünk tehát?

LYSISTRATE
Jól van, ha kívánod, megmondom én.
1
0195 Nagy barna csészét fektetünk hanyatt.

S levágva egy tömlő bort, esküszünk,

Hogy – a csészébe nem töltünk vizet.2

LAMPITO
Galambom, oh be pompás eskü lesz!

1
T. i. a paizs helyett (V. 185.)
2
Aristophanész gyakran gúnyolja a nőket iszákossággal.
 LYSISTRATE
Hozzon ki csészét, tömlőt valaki!

(Hoznak)

MYRRHINE
Oh, lelkem asszonyok, minő edény!
0200

Ezt már marokra fogni kész öröm.

LYSISTRATE
Azt tedd le mostan, s fogd a kan1 fülét. –
Oh Peitho2 úrnőm, s áldomás-kehely te,
Nők áldozatját, ím, vedd kegyesen!

MYRRHINE
Szép szinti a vér, szépen is bugyog.
0205

LAMPITO
Mög a szamatja, Kásztor uccse, kedves.

LYSISTRATE
Hadd áldozom hát, asszonyok, előbb én.

(Inni akar)

MYRRHINE
Nem áldozol biz itt, ha sors nem üt.

LYSISTRATE
Tartsd, Lampito – s mindnyájan – a kehelyt:
0210 Egy mondja, mind nevében, a mit én,

S ti azt erősítsétek esküvel.

„Nem fog se férj, sem szerető soha –”

MYRRHINE
1
Az áldozatbarom. Itt a tömlő.
2
A hit s elhitetés istennője. Fohászkodik.
 Nem fog se férj, sem szerető soha –

LYSISTRATE
„Kéjelgve hozzám közelítni –”. Mondjad.

MYRRHINE
Kéjelgve hozzám közelítni. Jaj!
0215

A térdem összerogy, Lysistrate.

LYSISTRATE
„Úgy töltöm otthon éltemet, szüzen –”

MYRRHINE
Úgy töltöm otthon éltemet, szüzen –

LYSISTRATE
„Felpiperézve, sárfányszín ruhában –”

MYRRHINE
Felpiperézve, sáfrányszín ruhában –
0220

LYSISTRATE
„Hogy vesszen értem a férj mentül inkább –”

MYRRHINE
Hogy vesszen értem a férj mentül inkább –

LYSISTRATE
„S szavára önként nem hajlok soha –”

MYRRHINE
Szavára önként nem hajlok soha –

LYSISTRATE
„Erőszakkal pedig ha kényszerít –”
0225

MYRRHINE
 Erőszakkal pedig ha kényszerít –

LYSISTRATE
„Dacolva tűröm s vonzódás nekűl –”

MYRRHINE
Dacolva tűröm s vonzódás nekűl –

LYSISTRATE
„Cipőt se tartok házhéjján neki –”1

MYRRHINE
0230 Cipőt se tartok házhéjján neki.

LYSISTRATE
,,Se késnyelén oroszlány nem leszek –”2

MYRRHINE
Se késnyelén oroszlány nem leszek.

LYSISTRATE
„Ezt hitre mondva, ím kehelyt ürítek –”

MYRRHINE
Ezt hitre mondva, ím kehelyt ürítek –

LYSISTRATE
3
0235 „S ha megtöröm – váljék vízzé a bor.”

MYRRHINE
S ha megtöröm – váljék vízzé a bor.

LYSISTRATE
Esküsztök erre mind?
1
Ez (obscoen) hasonlatokat magyarázgatni nem lehet.
2
Az az elefánt csont oroszlány, mi kés vagy kard nyelén gyakori volt.
3
Lásd fentebb: 197. v.
 KALONIKE
Zeus uccse, mind.

LYSISTRATE
Most hadd öntöm ki hát.1

MYRRHINE
Hagyj benne, hékám,
Nekünk is, hogy barátságot igyunk.

(Zaj az Akropolis körül)

LAMPITO
Minő üvöltés?
0240

LYSISTRATE
Lám – mondom, ez az:
Athena fellegvárát asszonyink
Elfoglalák már. Most te, Lampito,
Végezd, eredj, Spártában dolgodat
S hagyd itt kezesnek többi társaid’.

(Lampito el)

Mi meg jerünk be, és a nagy reteszt

0245

Segítsünk ottben a kapukra tolni.

MYRRHINE
Nem jőnek aztán – mit gondolsz – legott
Rohamra férjeink?

LYSISTRATE
Hát bánom én?
Mert nincs ijesztés, tűz-vas, a mire
0250 Előttök megnyíljék az a kapu,

1
Libatio gyanánt.
 Ha rá nem állnak a mi pontjainkra.

KALONIKE
Nem, Aphrodite uccse! Hát azér’
Vón’ győzhetetlen, s gonosz, a nevünk?

(El mind)

VÉNEK KARA
Haladj, Drakes;1 bátran vezess, habár a vállad fáj is
0255 Emelve azt a nagy teher halvány olajfa rőzsét.

FÉL KAR (1. Strophe)

Mit meg nem ér az ember egy hosszú élten át, haj!

Ki várta, Strimodór, hogy csak hallva halljon ilyet,
Hogy nők, kiket nyilvánvaló vesztünkre otthon hizlalunk,
Elfoglalják a szent szobort2 s az Akropolist bevegyék
0260 S bezárják a kaput vas rudakkal és retesszel?

MÁSODIK FÉL KAR

Most hát siessünk szaporán a vár felé, Philurgos,
Hogy körbe hányva e rőzsét körültök, valamennyit
– Ki fellovalta őket e dologra, s a ki részt vett –
Egy máglyatűznél, összesen, süssük meg önkezűleg,
3
0265 Egyértelmű szavazattal, s előbb is a Lykonnét.

(1. Antistrophe)
Déméter uccse, éngem ki nem kacagnak élve!
Hisz’ lám Kleomenes,4 ki első bevette várunk’ –
Se vitte szárazon el azt, de bár lakón dühöt lehelt,
Fegyvert lerakva távozék, ütött-kopott gúnyába csak,
0270 Éhen, piszokban, szőrösen, hat évig nem mosódva:

Úgy ostromoltam hősileg innen ki azt a férfit

1
A karvezér.
2
Athena szobrát.
3
Lysistrate.
4
Spártai vezér, ki némely athénaeiek árulásával bevette az Akropolist.
 Tizenhat sor paizs megett1 aludván e kapuknál.
S e nőket, az Euripides s az istenek gyülöltit,
Én tűrjem, a míg nyers vagyok, s elnézzem ily merényök’?
…
0275 Ne álljon úgy Marathonnál számomra győzelem-jel!
(2. Strophe)
De már előttem e rövid kaptató2 van hátra csak
A várig, a hová utam siet;
Majd felcipeljük valahogy ezt a rőzsefát szamár
Nélkül is, bár a teherrúd már feltörte vállamat.
0280 Mindazáltal menni kell, s fúni egyre a tüzet,

Nehogy majd fölérve azon vegyük észre: kialudt.

( Fúkálja)
Fu, fú! jujuj, jujuj a füst!
(2. Antistrophe)
Hogy ömlik a fazékbul, oh szent Herakles, kifelé,
S hogy marja, mint veszett eb, a szemem!
3
0285 Akárhogy, e tűz Csiki tűz, csipi a csipám nagyon.

Fuss előre, fuss, Laches: vígy Athenának segélyt,

Vagy mikor védjük, ha most nem, a vár istenasszonyát?
Fu, fú! jujuj, jujuj a füst!
(Epodos)
Isten segélyivel tüzünk fel van gerjedve, és él.
0290 No, hátha most a rőzsefát elébb itten lerakva,

És venyige fáklyáinkat bedugván a fazékba

Meggyújtanók s kos módra4 mind rohannánk a kapuknak?
Aztán, ha felhívásra nem nyitnak kaput a nők benn,
Föl kell perzselni a kaput, s őket szorítni füsttel.
0295 Tegyük le hát a galycsomót. Phű, adta tustje! juj! juj!

(A nézők közé kiált)

No, mé’k samosi hadvezér kapná fel ezt a rőzsét?…
Ez már ugyan nekem tovább nem nyomja a gerincem’,

1
A hadi arc-él, mely ma rendesen csak három ember mély, a görögöknél
16 és több is volt.
2
Meredekség.
3
Az eredeti Lemnos (sziget) és leme (csipa) szójáték helyett.
4
Érti a faltörő kost.
 Terajtad a sor, jó fazék, hogy a szenet föléleszd
És gyújtsd meg a fáklyáinkat, előbb is az enyémet. –
0300 Győzelmek istennője, légy velünk, s engedd, hogy a nők

E pártütő merényletét dicsően visszaverjük!

NŐK KARA

(A nők egy része kívülről vizet hoz a várba)

Gőzt látok, úgy tetszik, alant vagy füstöt, asszonyok, mint

Égő tüzé, ház ha kigyúl; azért jobban siessünk.

FÉL KAR
Röpülj, röpülj Nikodike,
1
0305 Míg föl nem perzselődik Kalyke és Kritilla,

Szítva körösleg
Szolgasereg renyhe hadától s öregek dühétől.

MÁSIK FÉL KAR

Félek azonban, netalán kései a segítség.
Mert, hogy ihol megmeritém hajnal előtt vedremet
2
0310 Nagy-nehezen, összekocogó cserepek s bélyegezett

pofájú
Szolgaleányok taszigálása között,
Felragadám sebtiben, és most beszorult nő-feleinknek
hozom az
Oltani való vizet;
Mert tudomásomra esett, hogy fene vének,
0315 Mint fűteni fürdőt, mázsa-számra

Viszik a tuskót fölfelé, és fenyegetnek vadúl

Rettenetes szavaikkal,
Hogy az utált asszonyokat fel kell pörkölni tűzzel.
De te, Athena, sohse add, hogy őket égni lássam,
0320 Hadd szabadítsák meg e hont és lakosit a fene harc

dühétől;
1
A várban levő nők.
2
A rabszolgákra bélyeget sütöttek.
 Miért, aranysisakos úrnőm, hajlokod ím elfoglalám,
Hívlak is, oh Tritogenia, te segíts, és ha nekik férfi alájok
tüzel,
Hordjad velünk a vizet!

FÉL KAR

(A férfiak már épen fel akarják gyújtani a kaput)

Hagyd el. – Mi már ez, férfiak, gonddal1 gonosz

merénylők?
0325 Hát tenne ilyet istenes, jó lelkü, igaz ember?

VÉNEK KARA
Váratlan e dolog nekünk: ilyet csak látva látni!
Ím, a kapukhoz női raj gyűlt össze védelemre.

NŐK KARA
Hőköltök, úgy-e, vissza már? Sokalltok, úgy-e, minket?
Pedig még ezredrésze sincs ám itt a nőseregnek!

VÉNEK KARA
0330 No, Phaidrias, tűrjük tovább, hogy effélét gagyognak?

Nem kellett volna már botunk szélyeltördelni rajtok?

NŐK KARA
Tegyük le a vedret mi is a földre, asszonyok, hogy
Ne gátoljon, ha ránk egy is kezet találna vetni.

VÉNEK KARA
Ha már pofon ütötte vón’ kétszer-háromszor őket
2
0335 Valamelyőnk, mint Bupalost, bizony szavuk se volna.

NŐK KARA
Hadd lám, ki üt hát? itt vagyok; ne itt az orca, tartom:
1
Szándékosan. A szójáték végett így.
2
Közmondásos. Hipponax gúnyköltő erősen pofonütött valami Bupa-lost.
 De nem fogták még meg, kutya, úgy mint én, a herédet!

VÉNEK KARA
Ha el nem hallgatsz, kiverem a nyelvelést belőled.

NŐK KARA
Merd hát csak a kis újjoddal érinteni Stratyllist.1

VÉNEK KARA
S ha fültövön csaplak mindjárt ököllel, mit csinálsz, hé?
0340

NŐK KARA
Kirágom a tüdődet is, meg a beled kiontom.

VÉNEK KARA
Csak nincs bölcsebb poéta, mint Euripides, való az;
Mert semmi sincs oly szemtelen teremtés, mint az
asszony.

NŐK KARA

Már most vegyük fel a vizes edényeket, Rhodippe.

VÉNEK KARA
S minek hozád azt a vizet, isten nélkül való, he?
0345

NŐK KARA
Hát a tüzet te, sírhalom?2 saját máglyádnak, úgy-e?

VÉNEK KARA
Én, hogy barátnéid alá máglyát gyújtsak; tudod hát?

NŐK KARA
Én meg, hogy a te máglyádat, melyet rakál, eloltsam.

1
A szólót.
2
Vén, kinek koporsóban a fél lába.
 VÉNEK KARA
Az én tüzem te oltod el?

NŐK KARA
Mindjárt mutatja a tett.

VÉNEK KARA
0350 Nem t’om, ha vajjon nem sütöm mindjárt beléd e fáklyát.

NŐK KARA
Jer csak, ha piszkos vagy talán, majd megfürösztelek jól!

VÉNEK KARA
Engem fürösztesz, vén szatyor?

NŐK KARA
Mint vőlegény korodban.

VÉNEK KARA
Hallád, mily vakmerőn beszél?

NŐK KARA
Azér’ vagyok szabad1 nő.

VÉNEK KARA
Mindjár’ nem orditsz most nekem!

NŐK KARA
Te meg több pert nem
ítélsz.2

VÉNEK KARA
0355 Perzseld le a haját neki!

NŐK KARA

1
Nem rab.
2
Mint heliasta (napos bíró).
 No víz, most rajta, öntsd le!

(Önt)

VÉNEK KARA
Juj, juj nekem!

NŐK KARA
Mert tán meleg?

( Újra önt)

VÉNEK KARA
Meleg? no, mit csinálsz, te?

NŐK KARA
Locsollak, hogy kihajts1 megint.

VÉNEK KARA
Hisz fázom a ne’kűl is.

NŐK KARA
Hát nincs veled tűz, a mivel magad fölmelegíthesd?

EGY TANÁCSOS (poroszlókkal)

Most sűl ki, hova vitt a nő-tivornya,
2
0360 Dobpergetés, sürű szabázi tor,

S Adónis-jajveszéklés a tetőn,3
Melyről gyülésben is hallottam egykor.
Demostratos szólt, rosz4 napon: „jerünk

1
Mint a növény.
2
Bacchusi orgiák.
3
Volt egy ünnep, midőn a nők Adonist siratták, s leginkább a (lapos)
háztetőn levő kertecskékben.
4
Az oly szerencsétlen véget ért siciliai hadjáratot Demostratos indít-
ványozta, még pedig rossz napon, a mit a római dies infaustusnak nevezett, t.
i. a nők Adonis-ünnepén.
 Siciliába”; de a táncoló nő
0365 „Jaj, jaj Adónis”-t sír. Demostratos:
„Szedjünk Zakynthosból – úgymond – hadat”;
Holott az ittas nő a háztetőn
„Sirasd Adónist” jajgat. – Ám, kivitte
Az istenverte hóbortos gonosz.
0370 Ím, erre vitt a női dáridó!

ÉNEK KARA
Hát még, ha újabb csínjök’ hallanád!
Egyéb gyalázat mellett hogy vederrel
Nyakon öntének! úgy kell szárogatni
Ruhánkat, mint a ki belévizellt.

TANÁCSOS
0375 Poseidon tengeristen uccse, úgy kell!
Mert, hogyha mink magunk elrontjuk a nőt
S tanítjuk a hivalkodásra: innen
Burjánzik aztán nálok ily merény.
Magunk beszólunk a műhelybe, így:
0380 „Aranyműves barátom, a nyakékből,

Mit a nőmnek csináltál, a pecek

Az este, a mint táncolt, kiesett.
Nekem menőkém van most Salamisba:
De te, ha ráérsz, még ma este jöjj
0385 A nőmhöz, s tedd be a pecket neki.”

Más a cipővargának, fiatal

Kemény husú legénynek, így beszél:
„Jó varga, nőmnek egyik lába-ujját
Szorítja a szíj,1 mert kényes nagyon:
0390 Jöjj hát ma délbe’ s tágítsd meg neki.”

Ebből lesz aztán az ilyen dolog,

Hogy én, tanácsos, most, mikor hajós-
Legényre kéne a pénz, nem jutok
Hozzá: becsukták e nők a kaput.
0395 Hanem mihaszna ácsorgunk? Emeltyűt

1
A sarué (szandal).
 Nekem! majd megtanítom én dacolni!

( Poroszlókhoz)

Mit tátod a szád? Hát neked, pimasz,

Mit jár örökké kocsmán a szemed?
Feszíted mindjár’ a kapu alá
1
0400 Azt a csapófát? errűl majd magma

Feszítem.

LYSISTRATE (kilép)
Sohse bántsátok feszítő
Rúddal: jövök magam ki. Minek a rúd?
Nem rúd, de inkább ész kell itt, okosság.

TANÁCSOS
Igazán? te rossz csont. – Hol van a nyilas?2
0405 Fogd meg csak ezt, s kösd hátra a kezét!

LYSISTRATE
Artemis engem…! ha csak egy kis ujjal
Érint, a szolgavér, jaj lesz neki!

TANÁCSOS (a nyilashoz)
Hé, megijedtél? Nem kapod derékon?
S te másik? Nem kötitek gombolyagba?

STRATYLLIS
Athena uccse, hogyha erre cask
0410

Kezet mersz vetni: béled taposom ki.

TANÁCSOS
Még kitapossa! Hol másik nyilas? –
Ezt kösd elébb meg, a melyik ugat.

1
Emeltyű népi neve.
2
Poroszló.
 LYSISTRATE
Hekate uccse, csak ujjod hegyével
0415 Érintsd ez asszonyt: köppölyt kérsz legitt.

TANÁCSOS
Mi ez? Hol a nyilas? Ezt fogd meg, ezt!
Majd megtanítlak én ki-kiszaladni.1

STRATYLLIS
Szent Artemisre, ha hozzá közelgsz,
Kitépem a keserves jaj-hajad!

TANÁCSOS
Ohjéh, megint odább állt a nyilas!
0420

Pedig ne hagyjuk asszonytól soha

Magunk legyőzni! Rajta, mind, velem!
Harcrendbe, skythák!2

LYSISTRATE
Kastor uccse, majd
Meg is látjátok, milyen fegyveres
0425 Négy dandárom van ottbenn harci nőkből!

TANÁCSOS (a poroszlóknak)
Tekerjétek csak hátra a kezét!

LYSISTRATE
Bajtársaim, nők, ki onnanbelől!
Ti magpiactojászöldségkofák,
Ti hagymakuktalisztkenyérkofák.
0430 Fel! ütni-vétni, zúzni, tépni, vágni,

Gyalázni őket, orcát félretenni! –

(Dulakodás. A poroszlók meghátrálnak)

1
A várból.
2
Nyilasok, poroszlók.
 TANÁCSOS
No, szépen jártak az én nyilasim!

LYSISTRATE
Hát mit reméltél? azt, hogy szolganők
Ellen hozád? Vagy azt hivéd, a nőnek
0435 Epéje nincsen?

TANÁCSOS
Még sok is, bizisten,
Kivált ha csapszék van ottankörül.

VÉNEK KARA
Oh, sok beszédet elfecsélt Tanácsosa e hazának,
Mit állsz te szóba még tovább eme vadállatokkal?
Hát nem tudod, milyen fürdőt kapánk mi, így zekében?
0440 Hogy megmosák fejem az imént, szappan nekűl,

szegénynek?

NŐK KARA
No hát, bolond, másszor ne nyúlj az emberhez: különben
Természetes, hogy a szemed környéke feldagadjon.
Megülök én, szemérmesen, mint egy menyasszony,
ottbent,
Senkit se bántok, egy pehelyt se mozdítok helyéből
0445 Ha nem szurkálnak mint darázs-fészket, s nem

mérgesítnek.

VÉNEK KARA
Oh Zeus, mitévők legyünk e sárkányokkal?
Mert ezt tűrni nem lehet; vond feleletre tehát
Őket velem e merényért: mí célra foglalák el
Kranáa-várát,1 a sziklatetőn
0450 Épült Akropolis szent tilosát?

Nosza hát kérdezd ki, ne hígy nekiek, faggasd százféle

fogással,
1
Athenaet v. az Akropolist másutt is említi Kranaa néven.
 Mert szégyen volna ilyen dolgot, mellőzve, ki nem
puhatolni.

TANÁCSOS
No tehát legelébb ezt kívánom, Zeus uccse, megérteni
tőlök:
Mi okon zártátok el a várat nagy vas reteszekkel előlünk?

LYSISTRATE
No, hogy a pénz biztosságba’ legyen, s ti ne
0455

harcolhassatok avval.

TANÁCSOS
Hát pénzzel harcol az ember?

LYSISTRATE
Egyéb mindent is azért zavar
össze.
Mert – hogy szabadon lophassanak – egy Peisander s
tisztre sóvárgó
Társai: mindég habarítnak egy-egy haskorgást.1 Ámde
tegyék ők,
A mit akarnak: hanem e pénzhez nem jutnak ugyan soha
többé!

TANÁCSOS
Hát mit téssz vele?
0460

LYSISTRATE
Kérded? ezután mi leszünk annak kezelői.

TANÁCSOS
Hogyan, e kincset ti kezelnétek?

LYSISTRATE

1
Zavart a városban.
 S mi van ebben szörnyű
előtted?
Hát nem mi kezeljük a házi vagyont otthonn is néktek
egészen?

TANÁCSOS
Az más.

LYSISTRATE
De ugyan mért más? halljam.

TANÁCSOS
Mert hadviselésre való ez.

LYSISTRATE
Nem kell hadakozni, azon kezdem.

TANÁCSOS
Hanem aztán hogy
maradunk meg?

LYSISTRATE
0465 Mi fogunk megtartani benneteket.

TANÁCSOS
Ti?

LYSISTRATE
Mi hát –

TANÁCSOS
Nyomorultak!

LYSISTRATE
Hogy mentve maradsz, akarod vagy nem.

TANÁCSOS
 Borzasztó!
LYSISTRATE
H’jába
haragszol:
Meg kell lenni azért –

TANÁCSOS
Déméter szent uccse, valódi boszantás!

LYSISTRATE
S védve maradnod.

TANÁCSOS
De ha nincs kedvem?

LYSISTRATE
Akkor még jobban,
azért is.

TANÁCSOS
S hogy esett rátok, fejetek’ törni a harc és béke ügyén
most?

LYSISTRATE
0470 Majd megfelelünk.

TANÁCSOS
De hamar! máskép jaj lesz.

LYSISTRATE
Hallgass ide hát,
de
A két kezedet légy szíves odább jártatni.

TANÁCSOS
De nem birom őket
Tartóztatni dühömben.
 LYSISTRATE
No tehát még jobban megkeserülöd.

TANÁCSOS
Magad ellen károgtad, banya, ezt; de beszélj csak.

LYSIS IRATE
Már teszem
épen. –
A férfiak eddigi háboruit tűrtük mi, a súlyos időket,
0475 Női szerény modorunkban, akármit tetszett néktek

cselekedni,
Mert mukkanni se hagytatok; ámbár nem volt a dolgotok
ínyént,
Hanem éltünk a gyanuperrel, sőt hallgattuk néha
szobánkból,
Ha egy-egy fontosb ügy iránt rosszúl folyt a vita köztetek
ottkünn.
Azután kérdők tőletek (ámbár fájt a szívünk) mosolyogva:
0480 „Mit végeztetek a béke felől mai gyűlésében a népnek?

Mit fogtok az oszlopra1 felírni?” – „Mi közöd hozzá?” felel a

férj,
„Nem hallgatsz?” És én hallgattam.

EGY NŐ
Én szóltam vón’ csak azért
is.

TANÁCSOS
Kaptál is volna, ha nem hallgatsz.

LYSISTRATE
No de én hallgatva
bementem. –

1
A békekötést oszlopra írták fel.
 Azután meg’ mást, veszedelmesbet, hallánk végezve
tanácsban,
0485 S kérdők: „Ugyan, édes uram, már hogy végzétek oly

oktalanúl ezt?”
Ő meg, görbe szemet vetvén rám, azt mondja, ha szőni
nem ülök,
Megfájúl a fejem, de nagyon ám: a háboru férfiat illet.

TANÁCSOS
Jól mondta urad, Zeus uccse.

LYSISTRATE
Ugyan mért jól, te gonosznak
edénye,
Ha, midőn botorúl tanakodtatok is, nem volt szabad észre
terelnünk?
0490 De, midőn nyilván s uton-utfélen ezt hallók tőletek

immár:
„Nincs ember az országban!” – „Nem akad már több oly
férfi, biz isten!”
Akkor mi, gyűlést tartván, fogadók közösen megmenteni
Hellást,
Mi, az asszonyok, egy szivvel-szájjal. Mire vártunk volna
különben? –
Ha tehát, mikor ily üdvöst akarunk és mondunk, szóra
figyeltek
0495 S hallgattok szépen, mint mi előbb: bizonyos, hogy lábra

segélünk.

TANÁCSOS
Minket ti? No már ez rettenetes! nincs mód eltűrni.

LYSISTRATE
Te hallgass.

TANÁCSOS
 Én hallgassak, neked, átkos nő, kinek a fejeden az a
fátyol1
Van burkolva körül? Meghalnék inkább.

LYSISTRATE
Hisz’ ha csak ez a baj,
Nesze a fátyol, kösd fel magad a szürke fejedre,
0500 És fogd ezt a kosaracskát,

Aztán felövedzve gyarass gyapjút, bab-eszegetve:

A háború hölgyeket illet.

NŐK KARA
Keljetek, asszonyok, vedreitek megöl,
Hogy társainknak, a mit lehet, mi is segítsünk.
0505 Mert nem fáradok én soha táncba’, míg a világ,

S térdeim lankadás terhe nem fogja el.

Kész is vagyok én mindenre velők, kikben van erő.
Nemes indúlat, van hősi merény,
Van kecs, van erény, van honszerelem.
0510 Hanem, oh dajkák daliája te, és az anyókák durva

csalánja,

(A körvezetőnek)

Rohamra düvel s kegyelem nélkül! már jó szél hajtja

hajónkat.

LYSISTRATE
És vajha nekünk gyönyörédes Eros s a Kypros-szült
Aphrodite
Öntsön kebelünkbe varázs ingert, s bűbájt csípőnkre
lehelljen!
A férfiakat meg fogja el a dühödő kéjes merevenség:
0515 Akkor egész Hellas-szerte nevünk igazán ez lesz:

Csatabontó2
1
Egyszerűen: „ki nő-ruhát viselsz.”
2
Lysimache. Hasonlót jelent a Lysistrate név is. (Seregbontó).
 TANÁCSOS
Mi jeles tettért?

LYSISTRATE
Ha legelsőbb is titeket gátlunk piacozni,1
S őrjöngeni ott, csupa fegyverben.

EGY NŐ
No, mer’ – engem Páphia2
uccse’, –
Most a fazekas vagy zöldséges sátrak közt is valamennyi
Talpig fegyverben forog a piacon, s olyan mint a
korybantok.3

TANÁCSOS
Mert bizony úgy kell, a ki vitézlő.
0520

LYSISTRATE
De nevetséges dolog ám az,
Ha ki nagy Gorgon-paizsos kézzel odamegy, s compót4
veszen aztán.

EGY NŐ
Zeus uccse, magam láttam, mikor egy lóhátas nagyhajú5
tiszt úr
Vén kofa-asszonytól vett pépjét beleönté réz-sisakába;
Másik, csupa thrák,6 gerelyét rázván s kicsi pajzsát, mint
maga Téreus,
0525 Nyeldeste az asszu figét sorban s a kofát majd holtra

ijeszté.

1
Az agorán gyülekezni.
2
Venus.
3
Kybele papjai, kik fegyveresen táncoltak.
4
Hal.
5
Tehát lovag.
6
Olyan, mint egy felfegyverzett thrák.
 TANÁCSOS
De hogyan tudnátok az országnak bonyolult és
összecsomódzott
Ügyeit ti megoldani, rendezni?

LYSISTRATE
Hát könnyen.

TANÁCSOS
Nos? magyarázd
meg.

LYSISTRATE
Mint a fonalunk mikor összebomol, hát fogjuk elébb a
csomót, így,
Azután orsóhegyen a szálat – külön, ezt ide, azt oda –
húzzuk:
0530 Akképen e háború dolgát is, csak bizzák ránk, mi

kibontjuk,
Követink által az ügyek szálát – külön ezt ide, azt oda –
vonván.

TANÁCSOS
Hát, esztelenek, fonal és orsó- s gyapjúmunkával akartok
Ti ilyen nagy dolgot elintézni?

LYSISTRATE
Bizony; és lett volna csak egy
csöp
Eszetek, ti is a mi fonalmunkánk’ vennétek elő
közügyekben.

TANÁCSOS
De mikép? hadd lám.
0535

LYSISTRATE
 Legelébb is, mint gyapjúból a
juhfürösztőn,
A szennyet kéne kimosni, azaz a városból kibotolni
Mind a ki gonosz, s a királydinnyét, bojtorjánt róla
leszedni;
Azután jól meggerebelni ama hivatalra csoportosan össze-
Csapzottakat, és a csombókos tetejét1 leszakítani
mindnek;
0540 Azután pedig a közjóakarat gyapját fésülni kosárba,

Közzéje vegyítve a zsellért is, s ki hazánk vendége,

barátja,
Még a ki adós a kincstárnak, hozzá elegyíteni azt is;
Elkülöníteni a városokat, melyek e honból telepítvék
S melyek orsóval messze kinyújtott fonalakkint szerte
hevernek;
0545 Azután mind e fonalat szépen ide, egy pászmába,

motólán
Összecsinálgatni, belőle pedig, jó sűrü-tömöttre, tekerni
Nagy gombolyagot, s ebből az öreg Démosnak szőni2
ruhácskát.

TANÁCSOS
Nem rettenetes, hogy most ezek így kártolnak s
gombolyagoznak,
Kiknek hadi dolgokhoz köze sem volt másszor?

LYSISTRATE
Volt, gonosz ember!
Kétszeresen vagy többszörösen viselők: szültünk fiat
0550

elsőbb,
Azután katonának fölszerelők.

TANÁCSOS
Hallgass hát véle, ne hányd fel.

1
A fejét.
2
A személyesített athenaei Nép. (Lásd a Lovagokat.)
 LYSISTRATE
Aztán, mikor a fiatal szép kort élveznünk kellene vígan:
Egyedül hálunk, férjünk oda van; no de hagyján a mi
bajunkat!
Hanem a pártába sülő hajadon lányok balsorsa boszant
ám.

TANÁCSOS
A férfi talán sohse vénül meg?
0555

LYSISTRATE
Meg ugyan, Zeus uccse, de más
az.
Mert ő, hazatérve, ha ősz is már, kaphat nőül fiatal lyányt,
Hanem a nőnek rövid a nyara, és az alatt kell látnia hozzá,
Mert ha nem, ülhet pityeregve szegény, azután el nem
veszi senki.

TANÁCSOS
De legény ám még az, azért hogy öreg!

LYSISTRATE
0560 Te pedig mért nem halsz már meg, ugyan?

Van földed elég: válts sírt, temetőt:

Majd útra lepényt sütök én mézzel.
Nesze ez! (Leönti) kösd fel koszorúnak.

EGY NŐ
Nesze még ez is! én adom ezt hozzá.
(Önt)

MÁSIK NŐ
0565 Tőlem pedig, ím, vedd e koszorút.

(Önt)

LYSISTRATE
No, mi kell? mit vársz? Űlj a ladikba,
 Hí Cháron, eredj!
Indulna, ha tudna miattad.1

TANÁCSOS
Nem szörnyűség már ezt kiállanom?
0570 Zeus uccse, mindjárt futok a Tanácshoz

Magam bemutatni, így a mint vagyok!

LYSISTRATE
Talán bevádolsz, hogy ki sem teríténk?
De harmadnapra meglesz ám, ne félj,
Tőlünk a harmadnapos2 áldozat.

(El mind, kivéve a kart)

VÉNEK KARA

FÉL KAR (Strophe)

0575 Nincs idő tovább aludni, a ki ember és szabad,
Férfiak! hanem gyürkőzzünk a dolognak szaporán.
Mert úgy veszem észre, hogy ezek nagyobb
S gonoszabb csínyen törik a fejők’
S Hippias3 zsarnok-korának érzem főleg a szagát,
0580 S félek erősen nehogy a Lakónok közűl

Kleisthenesék4 lakán összegyűlt férfiak

Istenverte asszonyinkat fellovalják álnokul
Elfoglalni kincseinket
S a napibért, a miből élek én.5

MÁSIK FÉL KAR

Szörnyű ám, hogy ők akarják a polgárt eszelni már,
0585

1
De téged kell várnia.
2
A római inferiák
3
Ismeretes zsarnok, kinek öccsét, Hipparchost, Harmodios és
Aristogeiton megölték.
4
Többször volt már gúnyolva, mint asszonyias ember, sőt asszony.
5
Mint heliasta, azaz napidíj melletti bíró-polgár.
 S nő létökre érc paizsról még fecsegni mernek itt,
És hajlandók békét kötni Spárta bősz vitézivel,
Kikbe, csak mint a vicsorgó farkasokba bízom én.
Így szövik-fonják nekünk a zsarnokságot, férfiak!
0590 Ámde rajtam, lesz gondom rá, hogy ne zsarnokoljanak:

„Mirtusz lombja közzé rejtve hordom ez’tán kardomat”1

Fegyverben járok gyűlésbe, Aristogeiton mögé,
S így állok meg szobra mellett: (Mutatja) S másnak azt
nem engedem,
Hogy ez istenvert banyának én üssem ki a fogát.

NŐK KARA (Antistrophe)

2
0595 A szülőanyád se ismer rád, ha innen haza mégy!

De rakjuk le vödreinket, lelkem asszonyok, elébb.

Üdvös tanácsot akarunk mi e
Városnak adni, lakosok, bizony,
A miért engem puhácskát fényben s kéjben fölnevelt.
3
0600 Mert heted évembe’ már Herse titkát vivém,

Mint tiz éves leány Artemis örlője valék,

S medve, sárfányszin ruhában a Brauróni ünnepen,
S áldozatkosár vivő, mint
Szép gyermek, tartva egy füzér fügét.
0605 Nem vagyok hát én e honnak jó tanáccsal köteles?

Azt pedig nekem ne hányja senki, hogy csak nő vagyok,

Hogyha én jobbat tanácslok, mint szokás itt rendesen.
Mert adóban is van részem, én adózok katonát:
De ti, istenadta vének, nem fizettek semmit is,
0610 Sőt a méd-adónak mondott ősi kincset is bizony

Elpazarlátok, s helyébe nem fizettek új adót,

Úgyhogy immár végveszélybe is jutánk miattatok.
És ti még pisszenni mertek?…. Mert, ha ingerelsz tovább,
Ezzel a kérges papuccsal ütlek itt mindjár’ pofon.

1
„Kallistrates” ismeretes dalából.
2
Úgy elveri.
3
Mindezek ünnepi szertartási szolgálatok, melyet növendék leányok
végeztek.
 VÉNEK KARA (2. Strophe)
0615 Nem gyalázat már ez, még pedig nagy?….
S úgy tetszik nekem, hogy e baj most is egyre nő még.
Ámde hajrá! most segítsen, ki nem kappan férfiú.
Vessük hát le a zekénket, a hogy illik férfinak.
Férfiút szaglálni bátran s nem takargatni magát.
1 2
0620 Rajta mezítlábosaim, mint mikoron Leipsydriont

Védni tudók, míg valánk.3

Most kell újra ifjodnunk, most és egész testünkre
Szárnyat fűzni, és lerázni vén korunk nyűgeit.
Mert, ha bármi kis fogantyút ád ezeknek valaki,
0625 Nem nyugosznak, s majd csinálnak drága dolgokat

nekünk,
Még hajót is gyártanak majd, s fölszerelve harcilag
Kész hajóssereggel jőnek ránk, mint Artemisia;4
Vagy, ha lóval látnak hozzá, véged úgy lovashadunk.
Jobb lovag sincs, mint az asszony: mintegy rászegezve űl
0630 És akárhogy fut, le nem csúsz. Nézd az Amázonokat,

A hogy Míkon férfiakkal festi lóhátas csatán. –

Hanem őket egytül-egyig el kell fogni, és kifúrt
Deszka közzé, hegedűbe csiptetgetni a nyakok.

NŐK KARA (2. Antistrophe)

Kastor uccsegen, ha még is bizgatsz,
0635 Elbocsátom disznó mérgem, s megfüsűllek úgy, hogy

Hívhatod segélyre, bőgve, többi polgártársaid.

Rajta gyorsan asszonyok hát, mi is vetkezzünk neki
S éreztessük nő szagát, ki harapásig dühbe jött.
Most idejöjjön valaki! hagyma neki több so'se kell,
0640 Sem fekete bab, tudom;

Mert, ha csak rosz szót is ejtesz (a hogy feldühödtem)

1
Hogy könnyebben rohanjanak.
2
Hely Attikában, melyet az Alkmaeonidák Hippias zsarnok ellenében
fallal megerősítettek.
3
T. i. „amik valánk.” Míg ifjak voltunk.
4
A persa háborúkból ismert hősnő.
 Majd bábád leszek, mint kotló sasnak a ganéjbogár.5
Mit törődném én veletek, míg nekem él Lampitó,
S thebai kedves barátném, a nemes Isménia?
2
0645 Mert ha hétszer megszavaznád azt a végzést , még sem

áll,
Nyomorult, melyért körösleg minden szomszédod gyűlöl.
Tegnap is lám, Hekaténak űlve játék-ünnepét,
Hívtam a leányok közzé szomszéd játszótársokat,
Azt a kedves jó teremtést, a boeot’ ángolna-lyányt:3
0650 De azt mondta, nem mer jőni a te végzésed miatt.

Hanem látom, sohse szűnsz meg ilyen végzést hozni, míg

Úgy ki nem dobunk lábodnál fogva, hogy nyakad törik.

5
Célzás egy Aesopi mesére. (Lásd: Béke 133.)
2
A beviteli tilalomra vonatkozót.
3
Azaz ángolnát a Copaïs tóból, mely szintén tiltva volt a háború alatt.
 II

NŐK KARA
„Tervünk, tanácsunk fejdelm-asszonya.
Mért oly borúsan jősz ki hajlokodból?”1

LYSISTRATE
Rosz asszonyok csíntette s nő-esze
0655

Miatt ödöngök búsan fel s alá.

NŐK KARA
Hogyan? hogyan?

LYSISTRATE
Igazán, igazán.

NŐK KARA
Mi a baj? Mondd meg jó barátaidnak.

LYSISTRATE
„Rút mondanom, s elhallgatnom nehéz.”

NŐK KARA
0660 Tőlem ne titkold, hogy mi a bajunk.

LYSISTRATE
A legrövidebb szóval: férfi kéne.

NŐK KARA
Ne hagyj, Zeus!…

LYSISTRATE
Mit Zeus-özöl? ez úgy van, annyi szent.

1
Euripides töredéke.
 Sehogy se bírom őket tartan
0665A férfiaktól: szökdösnek haza.
Már egyet a rés bontásán kapék
Amott, hol a Pán szirtbarlangja van;
Mást, hogy csigán tekergett lefelé;
Mást, hogy szökött; más tegnap egy veréb
1
0670 Hátán akart repülni Orsilochos

Lakába, úgy rántám vissza, hajánál;

És száz ürügyet gondolnak ki, hogy
Mehessenek. No itt jön egy megint. –
Hová sietsz, hé?

Nő
Mennem kell haza;
Otthonn a gyapjúm, a milétuszit,
0675

Megeszi a moly.

LYSISTRATE
Hm, miféle moly?
Térsz vissza?

Nő
Hisz mindjárt jövök, bizisten,
Csak míg az ágyon elterítgetem.

LYSISTRATE
Sohse terítkezz; egy tapot se mégy.

Nő
El hagyjam romlani?
0680

LYSISTRATE
Ha kénytelen vagy.

(Nő el)

1
Kerítő.
 MÁSODIK NŐ
Jaj, én boldogtalan! jaj, a lenem!
Otthonn hagyám, töretlen!

LYSISTRATE
Ez meg a
Lenét akarja törni s fut haza. –
Hé, vissza csak!

MÁSODIK NŐ
A fényes csillagokra!
0685 Csak megtilólom és legott jövök.

LYSISTRATE
Sohse tilóld; ha te megkezdenéd,
Más asszony is mindjár’ olyat szeretne.

(Második nő el)

HARMADIK NŐ
Oh, szent Ilithyia! tartsd vissza még
Szűlésemet, míg szentelt földre érek.

LYSISTRATE
No, hát te mit bomolsz?
0690

HARMADIK NŐ
Mindjárt szülök.

LYSISTRATE
Hisz tegnap terhes sem valál.

HARMADIK NŐ
De ma!
Hanem bocsáss a bábához haza
Tüstént, Lysistrate.
 LYSISTRATE
Ej, mit beszélsz?
(Tapogatja)
Mi itt az a kemény?

HARMADIK NŐ
Fiúgyerek.

LYSISTRATE
Nem Aphrodite uccse az, hanem
0695

Valami öblös réz edény. Mutasd.

Oh csúnya jószág! így vagy viselős?
A szent sisakkal?1

HARMADIK NŐ
Zeusre! az vagyok.

LYSISTRATE
Minek tehát ez?

HARMADIK NŐ
Hogy, ha még a várban
0700 Rám érik a szülés, hát e sisakba

Szüljek, mint a galambok.2

LYSISTRATE
Ne beszélj!
Ürügy biz ez. Hanem csak várd be, hé,
Itt helyben – a sisak keresztelőjét.3

(Harmadik nő el)

1
Athena istennő sisakja.
2
In galeâ Martis nidum fecere columbae. Az eszme, úgy látszik, a
görögöknél is megvolt.
3
Inkább anachronismust használtam, mintsem hogy a komikumot
elrontsam a megfelelő ünnep (amphidromia) magyarázatával.
 NEGYEDIK NŐ
De már én itt alunni sem tudok,
1
0705 Mióta láttam a szent őrkigyót.

ÖTÖDIK NŐ
S engem, szegényt, a virrasztás megöl:
Annyit kuvikol itt a sok bagoly.2

LYSISTRATE
Jó asszonyim, ne szörnyülködjetek.
Férjet kívántok: hát azt hiszitek,
0710 Hogy minket ők nem? Gyötrelmes, tudom,

Az éj nekik. De tűrjetek, galambom,

S kínlódjatok még egy kis ideig,
Mert jóslatunk van, hogy a győzelem
Mienk, ha nem lázongunk. Ím a jóslat.

NŐK KARA
Mondd el, hogyan szól?
0715

LYSISTRATE
Hát figyeljetek.
„Ámde, ha fecske-csoport, a bankáktól menekülvén,
Meglapul egy helyben s tartózkodik a nemi kéjtől:
Meg fog szűnni a baj, s teszi alsóvá, ki ma felső,
Fennyendörgő Zeus…”

NŐK KARA
S mi leszünk a felyűlfeküvők is?

LYSISTRATE
„Ellenben, ha viszályt kezdvén, kiröpülnek a fecskék
0720

A szent templomból: kiderül, hogy nincs a világon

Semmi madár, mellyet bujaságban meg nem előznek.”

1
Athena templomában.
2
Athena tiszteletére élő baglyokat is tartottak.
 NŐK KARA
Zeus úgy segéljen, a jóslat világos.
Ne csüggedezzünk, minden istenekre!
0725 Hanem gyerünk be, tűrjünk. Csúnya vón’

Áthágni, kedvesim, a jóslatot.

(Nők, a karon kívül, el)

VÉNEK KARA (Strophe)

Egy mesét fogok beszélni nektek,
Melyet hallottam gyerek koromban.
Volt egy ifjú, Melánion a neve, ki
0730 Házasodási kerülvén, lakni mene hegyeknek mély

vadonába,
Ott maga hálót fonogat s egyre nyulászott, tartva
kutyákat,
Vissza se tért soha gyűlölségből,
Ugy megutálta az asszonyokat;
És mi, józan életűek,
0735 Nem kevésbbé Melánionnál.

EGY ÖREG
Megcsókollak, vén banya…

EGY NŐ
Több hagymát nem is eszel!

ÖREG
Nyújtsd ki lábad – rugkapálj!

Nő
Bokros néked ott nagyon.

ÖREG
Hát, Myronidesnek1 is
0740

Nem bozontos volt-e ott? de ember is volt

1
Vezér Oenophytánál.
 Ám a harcban; szinte mint Phormion.2

NŐK KARA (Antistrophe)

Én is mondok egy mesét, szakasztott
Párját, íme, a Melánionénak.
0745 Volt egy tüske-kerítte, körülcövekelt

Megközelíthetetlen arcú Timón, Erinys zord ivadéka;

Ez csupa embergyülöletből tovazüllött, és so’se tért meg,
Szórva sok átkot a férfiak ellen,
Úgy gyűlölt vala benneteket,
0750 Hitvány férfiak, örökké;

Míg a nőkhöz nyájas, kegyes volt.

EGY NŐ
Adjak-é egy poflevest.

EGY ÖREG
Azt ne; félek tőle tán?

Nő
Hát lábbal felrúgjalak?

ÖREG
Majd kilátszik a szakáll.
0755

Nő
Még se látnál semmit is,
Bár szakállas volna, mint idős asszonynak:
Ámde mécsnél mindig elperzselem.

2
Jeles hadvezér.
 III

LYSISTRATE (jő a várból)

Hahó! hahó!… Nők, gyorsan jőjjetek
0760 Elő!

(Nők a várból kirohannak)

ELSŐ ASSZONY
Mi baj, no? szólj, mit kiabálsz?

LYSISTRATE
Egy férfi – őrült férfi – jő amott,
Megszállta Aphrodite kéjdühe.
„Oh Kypros, Paphos és Kythere asszonya!
1
0765 Haladj az úton, melyre léptél, egyenest.”

ELSŐ ASSZONY
Hol van? ki az?

LYSISTRATE
Chloé2 temploma mellett.

ELSŐ ASSZONY
Zeus uccse, ott van. Ki lehet, vajon?

LYSISTRATE
Vegyétek jól szemügyre. Ismeri
Valamelyikőtök?

MYRRHINE
Zeusra! én igen:

1
Tragikai töredék. (Értelme: bőszítsd a férfiakat, amint elkezdéd.)
2
Ceres egyik mellékneve.
0770 Hisz a saját férjem, Kinésias.1

LYSISTRATE
Te dolgod őt hát megforgatni nyárson,
Meg- és felsütni, lúddá tenni jól,
Szeretni is nem is; megadni mindent
Egyen kivül, miről csak a pohár2 tud.

MYRRHINE
Meglesz, ne búsulj.
0775

LYSISTRATE
Én is ott leszek
Veled: segítlek őt pörkölni, sütni,
Bolonddá tenni. Ti távozzatok.

(Nők el)

KINESIAS (jő, kis fiát szolga hozza)

Jaj, én szegény fejemnek! hogy feszűl
– Mint kit kerékre húznak – minden izmom!

LYSISTRATE
Ki az, belül ott az őrvonalon?
0780

KINESIAS
Én.

LYSISTRATE
De férfi?

KINESIAS
Férfi hát.

LYSISTRATE
1
Dithyramb-költő, érzéki ember.
2
Az esti lakoma, lefekvés előtt.
 Kotródol onnan?

KINESIAS
S ki vagy, hogy elparancsolsz?

LYSISTRATE
Én, az őr.

KINESIAS
Ha istened van, hívd ki Myrrhinát!

LYSISTRATE
Majd én neked kihívom. Hát ki vagy?

KINESIAS
A férje, a Farkas Kinesias.
0785

LYSISTRATE
Isten hozott, galambom; nem szokatlan
És idegen már köztünk a neved:
A nőd örökké száján hordja; mert
Ha egy tojást kap, almát: „ez legyen
0790 Kinesiásé”, mond…

KINESIAS
Oh istenem!

LYSISTRATE
Úgy, Aphrodite uccse; és ha férjek
Felől esik szó, nőd tüstint belévág:
„Mind semmi, csak Kinesias az ember!”

KINESIAS
Menj, hívd ki hát már.

LYSISTRATE
Nos? adsz valamit?
 KINESIAS
0795 Zeus uccse, mindent, a mit csak kívánsz.

Ezem van: a mim van, mind od’adom.

LYSISTRATE
No hát megyek s lehívom. (El)

KINESIAS
De hamar,
Mert a mióta elszökött hazulról,
Az életben sincs semmi gyönyöröm,
0800 Házamba lépni félek, oly üres,

Oly puszta ott nekem minden; az ételt

Kelletlenül eszem: mert nőszni vágyok.

MYRRHINE (a várból)
Hisz szeretem, szeretem: de ha ő nem
Akarja, hogy szeressem? Hát ne is hívj.

KINESIAS
0805Myrrhácska, édes, mit csinálsz te ott?
Jer, szállj le onnan.

MYRRHINE
Nem Zeus uccse én!

KINESIAS
Nem jösz le, ha én hívlak, Myrrhine?

MYRRHINE
Nem, mert ha nem kellek, mit hívogatsz?

KINESIAS
Te nem kellesz! de hisz majd megveszek!

MYRRHINE
0810 Eltávozom.

KINESIAS
Ne tedd azt; legalább
Hallgass fiadra. Szólítsd a mamát, te!

GYEREK
Mama, mama, mama!

KINESIAS
Asszony, mi lelt? Nem szánod a fiad’?
Hetednap óta nem fürdött, szopott.

MYRRHINE
Szánom biz én, de apja mit se’ gondola
0815

Szegénnyel.

KINESIAS
Jőj le, kedves, a gyerekhez.

MYRRHINE
Oh anyasziv!… mennem kell; mit tegyek?
(Visszavonul)

KINESIAS
Úgy tetszik, ifjabb, igézőbb nekem,
Mint volt, ez a nő, kéj ránézni is;
0820 S hogy duzzog és büszkén bánik velem,

Ép’ az, mi engem vágyban elveszít.

MYRRHINE (lent)
Oh, rosz apának kedves kis fia,
Hadd csókoljon meg, édes, a mamád!

KINESIAS
Mér’ tetted ezt, rosz nő? más asszonyok
0825 Szavára hallgatsz: búsítsz engem is,
 Magad is epedsz…
(Meg akarja ölelni)

MYRRHINE
No, csak hozzám nc nyúlj.

KINESIAS
A házat – a mim van nekem s neked –
Pusztúlni hagynád?

MYRRHINE
Kicsit bánom én.

KINESIAS
Kicsit? hogy a tyúk tépi fonalad’
0830 S hurcolja szélyel?

MYRRHINE
Nem bánom bizisten.

KINESIAS
S az Aphrodite-ünnepet mióta
Nem ülted immár! Nem jössz vissza hát?

MYRRHINE
Zeus uccse nem, ha békét nem szereztek
S a háborúnak véget nem szakíttok.

KINESIAS
No hát meglesz, ha kell.
0835

MYRRHINE
No hát haza
Megyek, ha kell, én is. Most eskü tilt.

KINESIAS
Csak egy kicsit dőlnél le hát velem.
 MYRRHINE
Nem én – bár nem mondom, hogy nem szeretlek.

KINESIAS
Szeretsz? mért nem dőlsz hát le, Myrrhikám?

MYRRHINE
Te csúnya ember, a gyerek előtt?
0840

KINESIAS
Nem istenuccse; (szolgának) Manes, vidd haza. –
No ládd, a gyermek el van távolítva;
Hát mégse dőlsz le?

MYRRHINE
Hol csinálna, golyhó,
Az ember olyat?

KINESIAS
Pán barlangja jó lesz.

MYRRHINE
És hogy jövök tisztán a várba vissza?
0845

KINESIAS
Megfürdöl szépen a Klepsydra1 csurgón.

MYRRHINE
Megesküdtem, szegény! megtörjem azt?

KINESIAS
Fejemre szálljon! azzal mit se’ gondolj.

MYRRHINE
No, hadd hozok hát ágyat.
1
Egy forrás, melyet a törvényszéki vízóra nevéről neveztek el.
 KINESIAS
Sohse’ bántsd:
0850 A földön is jó.

MYRRHINE
Nem, Apollon uccse!
A földre nem fekszel, ha rosz vagy is. (El)

KINESIAS
Szeret ez asszony engem, az világos.

MYRRHINE (tábori nyoszolyával)

No! csak feküdj le; én meg vetkezem.
De, a mennykőbe, hát még a derékaly?

KINESIAS
0855 Mics’a derékaly? Nem kell.

MYRRHINE
Artemisre!
Hogy fekszel a szíjján?

KINESIAS
Adj egy puszit.

MYRRHINE
Ne hát no!
(Megcsalja s elszalad)

KINESIAS
Ennyes! – Jöszte csak hamar!

MYRRHINE (visszatér)
Itt a derékaly. Dőlj le, vetkezem már.
De, a gutába, hisz még vánkosod sincs!
 KINESIAS
Nekem nem is kell!
0860

MYRRHINE
De kell ám nekem. (El)

KINESIAS
No, itt az éh Herakles1 böjtje van.

MYRRHINE (jő vánkossal)

Ugorj fel, állj fel.

KINESIAS
Van már mindenem.
MYRRHINE
Úgy, mindened!

KINESIAS
Csak jöszte, aranyom.

MYRRHINE
Már oldom az övem. De ne felejtsd –
0865 A béke dolgát, s rá ne szedj, asz’ondom.

KINESIAS
Nem, vesszek el!

MYRRHINE
Te, hisz még lazsnakod sincs –

KINESIAS
Zeus uccse, az nem is kell, csak egyéb kell.

MYRRHINE
Meglesz, ne félj, az is. Tüstént jövök. (El)
1
Közmondás. A nagyétű Herakles kínosan várta végig (komoediákban)
az ebéd előkészületeit.
 KINESIAS
Megöl ez asszony a surgyéival!

MYRRHINE
Állj fel még egy kicsit.
0870

KINESIAS
Bezzeg, felállt ez.

MYRRHINE
Kívánsz kenőcsöt?

KINESIAS
Apollonra, én nem!

MYRRHINE
Hitemre! kapni fogsz, ha kell, ha nem. (El)

KINESIAS
Oh, Zeus atyám, bár mind kiömlenék!

MYRRHINE (jő)
No, nyújtsd ki a karod és kenekedj.

KINESIAS
Nem jó kenőcs, Apollon uccse, nem:
0875

Tűröm-füből van, nem nász-illatú.

MYRRHINE
Jaj, én ügyetlen: Rhodusit hozék!

KINESIAS
Jó ez, galambom! hagyd el.

MYRRHINE
Ne csacsogj. (El)
 KINESIAS
Veszett vón’ el, ki főzte is először!

MYRRHINE (jő)
Ne most ez a tok.
0880

KINESIAS
Van már nálam egy.
De, istenadta, már ne hozz nekem
Semmit, hanem feküdj le.

MYRRHINE
Artemisre,
Mindjárt; csak a cipőm fűzöm ki még.
Hanem barátom, a békére kell ám
0885 Szavazni aztán!

KINESIAS
Majd meggondolom.

(Myrrhine elszalad)

Megölt ez asszony, tönkre tett egészen

S mikor megnyúzott, kapja, elszalad.
Hova legyek, jaj; ki segít rajtam;
Miután a legszebbike megcsalt!
0890 Hogy szoptatom ezt már?

Hol van az Ebróka?1

Béreljen neki dajkát!

VÉNEK KARA
Iszonyú baj ez, oh nyomorult, melyben
Eped a lelked, felsülve nagyon.
0895 Szánlak bizony én is, aj-aj!

Mert hát, micsoda vese birná ki,

Micsoda szív ezt? micsoda ágyék?
1
Gúnyneve Philostratos kerítőnek. Lásd Lovagok 988. v.
 És mely here, mely farcsika győzné
Ezt a feszülést
0900 Hajnalra, hiába!

KINESIAS
Oh Zeus, iszonyú ingörcsök ezek!

VÉNEK KARA
Mind ő okozá neked ezt, ládd-é,
Az utálatos, a fertelmes nő.

KINESIAS
Zeus uccse, nem! a kedves, gyönyörű!

VÉNEK KARA
0905 Hogyan a gyönyörű?
Gonosz az, gonosz ám. Oh Zeus, oh Zeus,
Bár vészviharod, mint egy boglyát,
Összezilálná forgószéllel
S fölkerekítve tovább vinné,
0910 Azután ismét földre levetné:

S hirtelen ennek
Esnék egyenest az ölébe!
 IV

Hírnök Lacedaemonból
1
(bőrphallussal, valamint a többi, ezentúl föllépő férfiak
mindnyájan)

HÍRNÖK
Hun az aszánai2 öregtanács?
Vaj a prytánok? Új hírt mondanék.

TANÁCSOS
De hát ki vagy te? ember, vagy lidérc?
0915

HÍRNÖK
Hirnök bi’ én, iftyú embör, ‘stenuccse!
Gyüvök Spártábó’, békeség iránt.

TANÁCSOS
De hát, gerelyt hozsz a köpeny alatt?

HÍRNÖK
Nem én bi’on.

TANÁCSOS
Minek fordúlsz tehát el?
Mért rántod össze zubbonyod? Talán
0920

Dagadt vagy, a nagy úttól?

HÍRNÖK
Kastor uccseg,
Bolond ez ám!
1
A görög nemzet, melynél a phallus körülhordozása nyilvános isteni
tiszteletnek tette egy részét, nem oly szemmel nézte az ily jeleneteket, mint
mi néznők. V. ö. Acharn. 231. v.
2
Athenaei. Öregtanács: gerusia, mint Spártában.
 TANÁCSOS
Felállott, csúnya ember!

HÍRNÖK
Nekem, Zeus uccse, nem. Csak ne bomó’.

TANÁCSOS
Hát itt mi van?

HÍRNÖK
Lakóni botlevél!1

TANÁCSOS
No már, ha ez lakóni botlevél!…
0925

De mondj valót, hisz úgy is jól tudom:

Hogy állnak Lakedaemon dolgai?

HÍRNÖK
Mind fő’felé; a szövetségesek
Szintén fö’álltak. Pellánát2 szeretnék.

TANÁCSOS
S ki hozta rátok ezt a nyavalyát? Pán?
0930

HÍRNÖK ,
Nem a; kezdője Lampito vala,
Osztég a többi asszony, a ki van
Spártába’, mind egy füstre s egy csapásra
Eeverte férjét az ágy szélirő’.

TANÁCSOS
0935 Most hogy vagytok?

1
A skytala nevű, botra tekert levél.
2
Pellene, város Achaiában. A célzás vagy az ott készült tunicára, vagy a
hasonló nevű hetaerára vonatkozik.
 HÍRNÖK
Nyavalgunk, görnyedezve
Járunk az útcán mint lámpásvivők,1
Mer’ asszonyink hozzá se hannak a
Testükhöl érni, míg egy akaratbó’
Hellasszal a békét meg nem kötők.

TANÁCSOS
0940 Most értem: itt nagy összeesküvés van
Az asszonyoktól és mindenfelől.
Menj hát sietve, s mondd, hogy küldjenek
Békélni felhatalmazottakat!
Én a Tanácsban részünkről hasonlót
2
0945 Javaslok, ezt a bűnjelt felmutatván.

HÍRNÖK
Röpű’ve mék; mer’ bölcs minden szavad. (El)

VÉNEK KARA
Nincs olyan legyőzhetetlen állat egy is mint a nő:
Vakmerőbb az tüznél-viznél, párducon is túl tesz az.

NŐK KARA
Ezt belátva, mért viselsz hát ellenem ily háborút?
0950 Rajtad áll, szegény, hogy mindig élj szeretetben velem.

VÉNEK KARA
Mert a nőnemet gyűlölni én soha meg nem szünök.

NŐK KARA
A mint tetszik; most azonban nem tudom elnézni, hogy
Oly csupasz légy (mert nevetség tárgya vagy, azt látom
én):
Hanem odamenve hozzád, rád adom a zubbonyod.

1
Ezek azért görnyednek, hogy a lámpát a szél el ne oltsa.
2
A phallust.
 (Nők a férfiakat felöltöztetik)

VÉNEK KARA
Ezt biz isten jól gondoltad s nem cselekedted roszúl,
0955

Mert lehánytam volt ruháim szörnyű haragom miatt.

NŐK KARA
Most van ember forma rajtad s nem nevet a félvilág;
Sőt, ha engem nem busítnál, azt a fenevadat is
Kipiszkálnám a szemedből, a mi, ehol, benne van.

VÉNEK KARA
0960 Az gyötört hát engem eddig, a harapós szörnyeteg!

Ásd ki onnan és mutasd meg, hogyha kivevéd, nekem:

Mert bizisten régen szúrja a szemem az átkozott.

NŐK KARA
Megteszem hát, bár mogorva zsémbes öreg vagy, fiam.
Zeus atyám, be’ szörnyű jószág! né, micsoda szúnyog ez!
1
0965 Látod ezt? van ilyen szúnyog még Trikorythusban is?

VÉNEK KARA
Jól tevél velem Zeus uccse; rég’ ideje ássa már
A kutat; s most, hogy kivetted, omlanak a könnyeim.

NŐK KARA
Én letörlöm azt is, ámbár rosz vagy, igen rosz pedig,
S megcsókollak…

VÉNEK KARA
Meg ne csókolj!…

NŐK KARA
Ha akarod, ha nem is.
( Megteszik )
1
A scholion azt mondja, hogy az lapályos, vizenyős (jó szúnyogtermő)
hely volt.
 VÉNEK KARA
0970 Zeus akárhová tegyen, beh tudtok hízelegni, nők!

Nem hiába mondja bezzeg, s nem roszúl a példaszó:

„Sem az istenverte nőkkel nincsen üdv, se nélkülök.”

NŐK KARA
Most közöttünk szent a béke, s már ezentul én soha
Semmi bántót nem cselekszem, tőletek se tűrök ám.
0975 Hanem álljunk egy csoportba, s kezdjünk egy szép

éneket.

(A két kar egyesül)

A NŐK (Strophe)
Nincs eszünkbe’ semmi rosszat senkiről, oh férfiak,
Szólni a polgárok közől,
Sőt csupa jót mondani s tenni ma mindenkivel,
Oh mert hiszen elég nyomorúság1, a mibe’ most vagyunk;
0980 Minden ember tehát, férfi, nő, a kinek

Pénzre van szüksége, most

Jelentse bé: két mína vagy három; – van ottben
Sok, s az erszény a mienk.
És, ha majdan béke lesz,
0985 A ki most tőlünk kölcsön vett, a mivel tartozni fog,

Sohse adja meg.

Majd csapunk nagy vendégséget bizony a karystusi2
Jeles derék férfiaknak;
Lencse van elég nekem, egy kis malac is, meg egyéb;
0990 A hús pedig, az oly puha, olyan gyönyörű, hogy még! . . .

Jertek el hát, ma még; jókor ám – csak előbb

Szépen megfürödjetek –
Mind’ gyermekestül; aztán csak belépni bátran,
Nem kérdezni senkitől,
0995 Csak bejőni egyenest

1
A háború.
2
Latorságról híresek.
 Mint tulajdon házatokba, fesztelen: mert a kapu –
Becsukva vár.1
VÉNEK KARA
Hanem ott jőnek Spártából a követek nagy hosszú
szakállal
S kidüledt zubbonnyal2, mintha malac-kosarat hoznának
alatta.

1
Tréfás fordulat, alább is többször.
2
A phallus miatt.
 V

VÉNEK KARA
1000 Üdv legelőbb is, Lakon férfiak!

Mi állapotba’ jöttök, szóljatok?

KÖVET1
Fölösleges hosszú beszéddel élnünk:
Láthatja bárki, hogy mely állapotban.

VÉNEK KARA
Ohó! az a baj csökönyös nagyon,
1005 S mind gonoszabbúl nő még a tüze.

KÖVET
Nem képes2 az. Mit is-fecsegni? Jőjön
S kössön velünk békét, ki mint akar.

(Athenaei polgárok jőnek)

VÉNEK KARA
De látom, itt is honfitársaim,
Mint testgyakorló férfiak, hasukról
1010 A zubbonyt hátracsapták, úgy hogy e

Betegség, a mint látszik, torna-kór.3

EGY ATHENAEI
Ki mondaná meg, hol Lysistrate?
Mert hát, mi férfiak, csak így vagyunk.

VÉNEK KARA

1
Lakon dialectusban beszél, de azt, a következő komolyabb helyeken,
nem lehetett valamely magyar tájszólással nevetségessé tenni.
2
Nem lehetséges, képtelen.
3
A torna Spártában divatozott leginkább.
 Ez a betegség egynemű amazzal.
Tán hajnalonkint görcsök fognak el?
1015

ATHENAEI
Sőt elveszünk, bizisten, a miatt,
Úgyhogy, ha békét nem köttök hamar,
Nincs mód, hogy le ne gyürjük Kleisthenest.1

VÉNEK KARA
Ha eszetek van, a köpenyt elül
1020 Fogjátok össze, mert megláthat egy

Szobor-csonkltó.2

ATHENAEI
Jól mondod, bizony.

LAKÓN KÖVET
De jól, bizisten. Vessük úgy a köntöst.

ATHENAEI
Üdv, oh Lakónok. Cudarul vagyunk!

LAKÓN KÖVET
Bizony mi, hékám, megjárnék veszettül,
1025 Ha ily merőn meglátnának azok.

ATHENAEI
No hát, Lakónok, nyíltan kell beszélni:
Mi jóba’ jártok?

LAKÓN KÖVET
Jöttünk követűl
A béke végett.
1
Cinaedus.
2
Vonatkozás a herma-csonkításra, mellyel Alkibiadest gyanúsították.
Értelme: hermának néz s leüti a fejeteket. T. i. a hermák is phallussal
képeztettek.
 ATHENAEI
Úgy jól van. Mi is.
Mért nem hívjuk tehát Lysistratét?
1030 Csak ő tud köztünk békét szerzeni.

LAKÓN KÖVET
Biz isten, még, ha kell, Lysistratost is.1

VÉNEK KARA
De hívni sem kell, úgy látom: hisz ott
Jön már – a mint meghallá – ő maga.

( Lysistrate jő)

Üdv, asszonyi nem fő bajnoka, üdv! most kell hogy légy

igazán te
1035 Marcona, gyöngéd, komor és nyájas, méltóságos, szelid

és bölcs,
Mikor a hellén nép elsei, lásd, elfogva igézeted által,
Idejöttenek és bajukat közösen rád bizták eligazítni.

LYSISTRATE
Az nem nehéz, ha őket ily dühben
Kaphatni, és míg egymásnak nem estek.
2
1040 Hadd lám tehát. – Hol a Kibékülés?

Vezesd elébb is a Lakónokat

Elő, de könnyű kézzel és ne durván
S ne – mint a férfiak – ügyetlenül,
Hanem szelíden, mint asszonyhoz illik.
1045 Ha a kezét nem adja, fogd lejebb.

(Kibékülés elővezeti a Lakónokat)

No, most az Athenaeieket is.

1
Ez csak tréfa a Lysistrate névre.
2
Leányalakban személyesítve, jő a Kibékülés.
 Ott fogd meg, a hol adják, úgy vezesd.

( Megtörténik )

Lakónok, erre álljatok; közelb;

Ti meg amarra; s halljátok szavam!
1050 Én nő vagyok csak, de van bennem ész,

S nem rosz, magamtul is már, a fejem,

De meg, apámtól és az öregektől
Hallván sokat, nem nőttem parlagon.
Előbb is megdorgállak egyaránt
1055 S méltán, hogy a kik, mint vérrokonok,

Egy vízmedencéből öntöztök oltárt

Olympián, Pythóban és Pylaeben1
(S hányat lehetne mondanom, ha kén’!);
Midőn nyakunkon a barbár’ – ti egymást
1060 Irtjátok haddal s Hellás városit. –

Eddig van első része a beszédnek.

ATHENAEI
Engem pedig már megöl a – köpés.

LYSISTRATE
Aztán, Lakónok (rátok térve szómmal):
Tudjátok-é, mikor Periklidas
1065 Jött Athenaebe, a Lakón követ

S ott ült könyörgve, kérve hadsegélyt,

Oltárainkon, sáppadtan bibor
Mezében? Akkor Messéné, s együtt
A földrázó isten2 szorongata.
1070 De rögtön indult Kímon négyezer

Vértessel: s Lakedaimon mentve lett.

S ti most duljátok Athenae határit,
Hálából a mért jól tett veletek?
1
Thermopylae.
2
Poseidon. A messenei támadás és a földindulás egyszerre lepte meg a
spár-taiakat.
 ATHENAEI
Méltatlan ez tőlök, Lysistrate!

LAKÓN KÖVET
Méltatlan ám, de szörnyü jó a másé.
1075

LYSISTRATE
S véled, Athenae szárazon megy el?
Tudod, hogy a Lakónok is, midőn
Darócban1 jártatok (haddal jővén,
Sok Thessal embert kardra hánytak itten,
1080 Sok Hippiás-pártit s védelmezőt)

Az nap, csupán ők, víván veletek

Szabaddá tettek, s a daróc helyett
Ismét köpenybe öltöztettenek?

LAKÓN KÖVET
Nem láttam asszonyt ennél igazabbat.

ATHENAEI
De én se csókolnivalóbb szukát.
1085

LYSISTRATE
Kik ennyi jóval voltatok tehát
Egymás iránt, mit harcoltok? Miért
Nem vettek véget a közös nyomornak?
Hogyan békére nem léptek? mi gátol?

LAKÓN KÖVET
Há’jsz’ mi akarnók, h’azt a kis kötényt2
1090

Ők visszaadnák.

LYSISTRATE
Mellyiket?
1
Szolgaruhában, Pisistratus és Hippias alatt, kik erre kényszeríték.
2
Köténynek mondja Pylos erősségét.
 LAKÓN KÖVET
Pylost,
Mert az nekünk kell, tapogatjuk is.

ATHENAEI
Poseidon uccse, nem markoltok abba!

LYSISTRATE
Adjátok át, hé.

ATHENAEI
Aztán kit nyomunk?

LYSISTRATE
Hát kérjetek cserébe más helyet.
1095

ATHENAEI
No hát, ebanyja, adjátok nekünk
Elébb is ezt az Echinust, mögötte
A Máli öblöt, s Megara combjait.1

LAKÓN KÖVET
Nem, annyit istenuccse nem, barátom!

LYSISTRATE
Hagyd néki; mit civódnál combokért?
1100

ATHENAEI
Pőrére vetkezem,2 szántok-vetek.

LAKÓN KÖVET
De én trágyázok elsőbb, istenuccse.

LYSISTRATE
1
Megara tengerre nyúló kőfalait, melyek a kikötőt védték.
2
Miután béke lesz.
 Igen, ha békét köttök, az után.
Hanem, ha tetszik, tartsatok tanácsot,
1105 Közölve a segédtársakkal is.

ATHENAEI
Miféle társakkal? Kemény bajunk van:
Hát társaink nem mind azt végzenék,
Hogy nőszni kell?

LAKÓN KÖVET
Biz’ a miénk is azt.

ATHENAEI
Zeus uccse, még egész Karystos is.1

LYSISTRATE
1110 Jól van. Tehát most tisztálkodjatok meg,
Majd fenn a várban megvendégelünk
Mi asszonyok, a mink van a kosárban.
Egymásnak esküt tesztek ott s hitet;
Aztán karöltve hazamegy kiki
1115 Saját nejével.

ATHENAEI
Csak jerünk hamar!

LAKÓN KÖVET
Vezess, a merre tetszik.

ATHENAEI
Csak hamar.
(El mind)

NŐK KARA (Strophe)

Tarka szőnyegem, kendőim, szép ruháim, köntösöm,
Arany ékszerem, mind a mi van,
1
Lásd fentebb: 987. v.
 Hordja-vigye, engedem szívesen, akárki most
1120 A gyermekinek, majd ha leánya kosarat1 viszen.
Hát vegyen – mondom – a bentlevő kincseim
Közzűl mindenikőtök, és
Ne légyen oly erős pecsét egyen se, hogy le ne
Tépné róla a viaszt,
1125 S el ne vinné, a mi van.

Csak hogy jól megnézze, mert, ha jobban nem lát, mint

magam –
Semmit se lát.

(Antistrophe)

S a kinek gabnája nincsen, ámde van cselédje sok

És van sok apró gyermeke,
1130 Tőlem a legfinomabb liszteket az viheti;

Hát vékás2 kenyerem! gyönyörűség nézni milyen nagy az.

A ki hát most akar, a szegények közöl,
Jőjön a házamhoz, és
Hozzon szakajtót és szütyőt,3 kap életet majd,
4
1135 Tölti Mánes, az enyém.

Csakhogy – azt megmondom – az

Ajtómhoz közel ne járjon, s óvakodjék: a kutyám
– Igen hamis.

1
Áldozatnál.
2
Oly kenyér, mely egész vékából sült.
3
Kisebb zsák.
4
Szolga.
 VI

(Lézengő városiak jőnek)

EGY LÉZENGŐ
Hé, nyiss kaput!

KAPUS
Nem takarodtok el?
1140 Mit ácsorogtok? Megperzseljelek

Szövétnekemmel? – Csúnya város ez!

(Elmegy. Visszatér)
No, nem nyitom ki. Vagy, ha kényszeríttek,
Miattatok majd én járok roszúl.

MÁS LÉZENGŐ
No hát mi is roszul járunk veled.

KAPUS
1145 Nem mentek el?… Hé, majd fáj a hajad!

Nem mentek el, hogy a Lakónok, ottbenn

Jóllakva, szépen távozhassanak?

EGY ATHENAEI (a várból jőve)

Nem láttam ily szép lakomát soha.
Még a Lakónok is oly kedvesek
1150 Valának; és mi oly bölcsek, pohárnál.

VÉNEK KARA
Az rendes: úgy sincs józanon eszünk.
Ha szót fogadna nékem Athenae,
Mind részegen küldné követjeit:
Mert most, ha józanul Spártába járunk,
1155 Mind azt keressük, hol tegyünk zavart,

Hogy meg se halljuk, a mit mondanak,

S gyanítjuk azt, a mit nem mondanak,
 És mást jelentünk, mint a mi való.
De most szerettünk mindent: még ha tán
1
1160 Telamont danolta vón’ is valaki

Kleitagora2 helyett, azt is megdicsérjük,

Sőt esküszünk rá, hamis esküvel.

KAPUS
De már ezek meg’ visszaforranak:
Nem takarodtok, seprűzni valók!

EGY LÉZENGŐ
Zeus uccse! mert már oszlanak belől.
1165

LAKÓN KÖVET (sípossal)

Vedd a fúvószerszámot, kedvesem,
Had’ ugrom egyet s dallok egy jeles dalt
Az athenaeiekre és magunkra.

ATHENAEI
Vedd a fuvókád, áldjon meg az isten,
1170 Gyönyörködöm, ha látom táncotok.

( Fuvola)

LAKÓNOK KARA
Gerjeszd a fiatalságot
Oh Mnemosyne, s az én dalomat, mely
Ismer minket s az Athenaeieket,
Mikor, ők ugyan Artemisiumnál
1175 Rohantak istenileg a hajókra

S megverék a médust;
Minket meg Leónidás vezérle, mind megannyi
Fogait köszörülő vadkant;
Sok tajték virult körül ábrázatunkon,
1180 És inainkon sok veríték folya le;

1
Egy harci dal Telamon fiáról, Ajasról.
2
Spártai nőköltő. L. Darázsok 1200. v.
 Mert nem kevesebb volt az ellen, mint föveny – a Persák.
Isteni Szűz, vadölő Artemis,
Jer most a béke-pohárra,
Te, ki bennünket összezavartál
1185 Sok idő óta: de most legyen a frigy

S barátság mindörökre üdvös;

S a kétszínű rókaságnak
Legyen vége közöttünk. Oh
Jere hát, jer, szűzi vadásznő!

LYSISTRATE
1190 No most, hogy minden rendbe jött, Lakónok
Vezessétek ti e nőket haza,
S ti ezeket: álljon férfi nője mellé,
Nő férje mellé. Most a jó szerencsén
Örülve, lejtsünk isteninknek, és
1195 Ezentul óvakodjunk tenni bűnt.

ATHENAEIEK KARA
Nosza kart vezess, hívj Charisokat,
Hívd segélyül Artemist,
Hívd karvezető iker Iéiost1
A kegyest, és Nysiost2
1200 A kinek ittasan ég Maenádok közepett szeme,

És lánggal lobogó Zeust, mennyei

Felséges hitvesével,
S mindazon isteneket, kik soha nem feledékeny
Tanúi ez örömtele frigynek,
1205 Melyet Kypris adott nekünk !

Alaláj, ié paeon! ugorjatok nagyot,

Mint diadalmon,
Ié! evoé! evoé! evoé!

LYSISTRATE
Lakón, te kezdj most, ím ez újra, új dalt.
1
Apollon.
2
Bacchus.
 LAKÓNOK KARA
1210 Taÿgetost a kellemest elhagyva, jersze

Oh lakóni Múzsa, dicsérd

Apollon istent, az Amyklaei1 dicsőt,
S a rézlakú Aszánát
S a hős Tyndaridákat,2
1215 Kik az Eurótásnál vigadoznak.

Haja-rá! ropjad; haja! rázd gyors inaid,

Mert Spártáról énekelünk,
Hol kedves az isteni kar-dal s lábdobogás:
Hol csikóként a leányok Eurótás vize mellett
1220 Gyors lábakkal ugorva, tombolnak erősen,

Szétlobogó hajjal,
Mint thyrsus-rázó és lejtő bacchánsnőké;
S vezérli a Latóna
Szűz leánya, a díszes karvezér.
1225 Nosza, kösd hajadat fonatékba elül –

Mint szarvas ugorj gyors lábaidon,

Tapsold ki a tánc ütemit kézzel:
S e rézlakú istennőt, az erőset,
A diadalmast dicsérje dalod.

1
Hol temploma volt.
2
Castor és Pollux (Polydeukes).