Grafikai Tervezes Kezikonyve PDF

A forditas alapjau l szolgal6 kiadas:
Design Elements: A Graphic Style Manual

(Second Ed ition)
© 2014 Rockport Publishers
Borit6- es kiinyvterv: Timothy Samara, New York
Forditotta: He rho ff Katalin, Kovacs Balazs
Hun garian trans lation © Herhoff Katalin,

Kovacs Balazs, 2015
Hungarian ed ition © Scolar Kiad6, 2015
Minden jog fenntartva. A mu egyetlen reszlete sem

hasznalh at6 fel, nem sokszorosithat6, tarolhat6
vagy tovabbithat6 sem digitalis, sem barm ilyen
mas formaban vagy m6do n a kiad6 eliizetes iras-
beli engedelye nelklil. A ki:inyvben szereplii kepek
az alkot6k tudtaval es eliizetes hozzajarulasava l
kerli ltek felhasznalasra, fgy a kiinyv alkot6ja, kiad6-
ja es eliiallit6ja az ezekhez kapcsol6d6 szerziii jogok
megsertesebiil, illetve a muvek bemutatasab61
szarmaz6 esetleges karokert nem vallal feleliiseget.
A keszitiik minden tiillik telhetiit megtettek, hogy
a bem utatott muvek alkot6it a kapott informaci6k-
nak megfeleliien tlintessek fel.
Scolar Kiad6
1016 Budapest, Nap hegy ter 8.
Tel./fax: (+361 ) 466-7648
scolar@scolar. hu
www.scolar. hu
Feleliis kiad6: Ersek Nandor

Feleliis szerkesz tii: Horvath Virag
Tiirdelii: Herhoff Katalin, Kovacs Balazs
Korrektor: Tiiri:ik Maria
ISBN 978-963-244-600-4
ISSN 1788-5841
Nyomdai munkak: Kina
A bemutatott peldak nagy resze

ango l nyelvu sziiveget tartalmaz.
www.scolar.hu
design .scolar.hu
SCOLAR § DES IGN
26 86 128
l'ORMA 4 SZiN- BETttv.&L4SZ-

ESTER B4SZN4L4T T4S ES BETU-
1. FEJEZET
4L4PJ41 B4SZN4L4T
2. FEJEZET 3 . FEJEZET
FORMA- ES TERERZEKELES 28 A SZINEK TULAJDONSi\GAI 88 A BETUK SZERKEZETE

ES OPTIKi\JA 130
38 BETUSTILUSOK
ES BETUKEVERESEK 138
58 i ·siovE.GK{P .
KIALAKITASA 146
...............................
i ·sziNEidhiNiii A SZOVEG TEXTURAJA
ES AZ ERZELMEK 122 ES TERKOZEI 162
A TIPOGRAFIA MINT
INFORMAc16 170
A·szlN.HATAsiA BETO RE 182

MI AZ A GRAFIKAI
TERVEZES? 06
A JO DESIGN 20 SZABI\LYA 10
MIKOR ES MIERT SZEGJUK

MEG AZ EDDIG MEGISMERT
SZABI\LYOKAT? 296
NEV- ES TI\RGYMUTATO 312
ALKOTOIJEGYZEK 318
...........................
186 232
4Bi:PEB SZOVEG
VIL.A.GA ESBEP
4 . FEJEZET
EGYSEGE
5. FEJEZET
A KEPEK SAJI\TOSSI\GAI 188 SZOVEG ES KEP

KOLCSONHATI\SA 234
AZ I\BRI\ZO LI\S ESZKOZEI AZ OLDALSZERKEZET

ES MODSZEREI 204 MEGTERVEZESE 246
A..KiP·E·tc··M"eGjEiE·N~·si····· ....................... IN.rui-dv.iLREN.oiz~s 264
LEHETOSEGEI 216
RENDSZER A GRAFIKAI
TERVEZESBEN 272
A MUNKA FOLYAMATA 288

A tervezcigrafikus n t
kozvetit - gondolatokat
szamara is konny n rth to,
vizualis formaban jele 1ti m
Ml4Z4
GB4FIB4I
TEBVEZES?
••
r·
Pe11zii9yi
szolga1tat6 log6ja
Elelmiszerbanll
lo96ja
LSD SPANYOLORSZAG NAROSKA DESIGN
NEMETORSZAG
Borlleresliedo arculata es eligaz(t6 tauldi PARALLA X AUSZTRALIA
06
lll\'it1111 .1.,;: .1
" ............,.
Fl.i vio Braga
Kii11yvbor{t6 citlcitsz6 vedcibor{t6val

LABORATORIO SECRETO BRA ZiLIA
("6f'.!i \-;1!rm r,oor1J f'.l• ·•JIH ·o.u w ,J1dri r1mr,u r ll' l'U
fol qu,1 nJo IJl\lu J<H ·~ ml ~oJi prl,1 prlm~,,.1 ,.,.,_
·s.111 !1 br n inc1J·, e1, Jbn.
A tervez6grafikus a nyomtatasban vagy digi- A vizualis muveszetek ti:ibbi agava l szemben,

talisan tovabbadni kivant gondolatok vizualis ahol a m(iveszek ti:ibbnyire sajat elkepzelesei-
megformalasahoz killi:inbi:iz6 kepeket, szimbo- ket valosithatjak meg, a tervez6grafika celjat
lwnokat, betutfpusokat, szfneket es anyagokat jellemz6en az iigyfel hatarozza meg , a grafikus
hasznal fel, es segftsegiikkel olyan egyseges lat- pedig munkajaert cserebe dfjazasban reszesi.il
vanyt hoz letre, amely a befogad6kb61 a tervez6i a megrendel6 cegt61 vagy szervezett61. A ti:ir-
szandeknak megfelel6 valaszreakciot valtja ki. tenelem saran a kepz6muveszetek tamoga-
toi maguk is megrendel6k voltak, a bohem ,
Kezdetekben a grafikai tervezes f6kent betl'.i- i:inmegval6sft6 fest6muvesz misztikus figura-
tfpusok es ki:inyvek keszftesere korlatozodott. ja csak az 1830-as evekben jelent meg, es a kep-
A 18. szazad veg en, a 19. szazad elejen, az ipari z6- es alkalmazott muveszetek utjai is ennek
forradalom korszakaban azonban az er6si:id6 ki:ivetkezteben valtak el egymastol.
fogyasztoi tarsadalomban hirtelen hirdetesek-
re, periodikakra, portalfeliratokra, plakatokra Az utobbi 60 evben a tervez6grafikusok felada-
es alkalmi kiadvanyokra tamadt igeny. Egyre tai egyre ti:ibb mindenre terjedtek ki, a vizualis
ti:ibbszi:ir bukkant fel a ,,tervez6grafika" kifeje- strategia kialakitasatol egeszen a kultura ki:iz-
zes is - a megnevezest az amerikai illusztrator vetfteseig - sot az 1970-es evek ki:izepet61 mar
es ki:inyvtervez6 W. A. Dwiggingsnek tulaj - ,,alkotokent" is szamon tartjak 6ket -, fgy mar
donitjak, aki 1922-ben e kifejezessel hataroz- nemcsak vallalati merlegf6i:isszegek alakftasa-
ta meg sajat tevekenyseget. A tervez6grafikat ban jatszanak szerepet a markanevelae foge-
az 1920-as evekben kezdtek el i:inallo muvesze- kony ki:izi:inseg i.igyes vizualis manipulalasa
ti agkent elismerni, es a megnevezes is csak reven, hanem a posztmodern ki:irnyezet tagabb
a masodik vilaghaboru utan terjedt el igazan. ertelemben vett vizualis nyelvenek megfor-
Marhetingesemeny megh{v6ja
STUDIO NEWWORK USA
07 A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYVE

Ep(tesziroda weboldala POULIN•MORRIS usA
malasaban is. Ezek a szerepkiiriik persze mind is alkalmas tiibbletjelentese, amely egyben
nagyon fontosak, de hogy meg ne feledkez- eras erzelmi reakciot is kivalt a szemlel6b61.
zi.ink a tervezografika valodi celjairol, tekint- Mindezeken t1il a grafikusnak otthonosan kell
si.ik at, mi is az alkalmazott grafikus feladata . mozognia a pszichologiaban es a tiirtenelem-
A tervezografikus a szoban vagy irasban meg- ben, azon beli.il is elsosorban az eltero kultu-
kapott elkepzeleseknek ad vizualis format. ralis hatterelae, szimbolizmusra es ritualis
elmenyekre vonatkoz6 ismeretek teri.ileten,
Ennek a ,,vizualis formanak" a letrehozasa de tisztaban kell lennie a kereskedelmi jelleg{i,
olyan feladat, amelynek sikeres vegrehajtasa fogyasztasorientalt impulzusokkal es az arra
a szerteagaz6 ismereteken es szakertelmen tu.I adott reakciokkal is - ez utobbialaa gyalaan
intufciot is igenyel, hiszen minden uj megbf- 111arhetingl1ent hivatkoznak. Es vegi.il, de nem
zas egyben egyedi igenyeket is jelent, amire utolsosorban a grafikusnak ismernie kell
meg kell talalni a leginkabb megfelelo laeatfv mindazokat az eszkiiziiket es technologiai
megoldast. folyamatokat - sot ezelaol egyre gyalaabban
melyebb, specializalodott tudassal is rendel-
A grafikusnak jartasnak kell lennie a szemio- keznie kell -, amelyek segftsegevel az elkep-
tika teriileten - ismernie kell azokat a folya- zelt tervek fizikailag is megvalosulnak. Jartas-
matokat es iisszefi.iggeseket, amelyek a vizualis nak kell tehat Jennie a nyomdaipari eljarasok,
es verbalis kommunikaci6 soran az eszlelest a film- es videogyartas, a programozas, az
es az ertelmezest meghatarozzak. Tisztaban ipari gyartasi folyamatok, az epiteszet teren,
kell lennie az informaci6 befogadasat befolya- es a sort meg folytathatnank.
sol6 tenyezokkel - ilyenek peldaul a figyelem
iranyitasa, az informaci6 megjelenftesenek
formai, az olvashatosag es a hasznalhatosag
kerdesei, a sorrendek felismerese, a hierarchi-
kus problemamegoldas -, emellett ismernie
kell ezek tipografiai vonatkozasait, a betufor-
mak es betutfpusok sajatossagait es az olvasas
folyamatat. A tervezes megkiiveteli a kepek A11ima1t mozgcissorozat ONLAB NEMETORSZAG
es illusztraciok jellegzetessegeinek behat6

ismeretet, mind muveszi-analitikai, mind
pedig muszaki-technologiai szempontbol
- hogyan jelenfthetnek mega formak, szfnek
es texturak bizonyos gondolatokat es fogal-
makat, mikent alkotnak esztetikus egyse-
get es teremtenek dinamikat, hogyan alakul
ki a latvany elvont gondolatok kifejezesere
08 MI AZ A GRAFIKAI TERVEZES?
- I .
Ahhoz, hogy a design lenyeget megertsi.ik ...

meg kell erteni.ink a forma es a tartalom
szerepet ... es fel kell ismerni.ink, hogy a
design hfradas, velemenynyilvanftas, allas-
foglalas es tarsadalmi felelossegvallalas.
A grafikai tervezes feladata sokkal tobb, mint
az elemek egyszeru osszegyujtese, elrende-
zese vagy eppen szerkesztese; erteket es
tobbletjelentest kell hordoznia; magyara.znia, A tervezografika azonban sokkal tiibb, mint
ki.Uiinbiizo reszterlileteinek iisszessege. Alkoto-
egyszen1sftenie, egyertelmusftenie, megval- elemei egyUttes erovel kepesek lehetnek arra,
toztatnia, megtisztelnie, dramatizalnia, meg- hogy valodi, atelheto - bar gyakran megfog-
hatatlan es felfoghatatlan - elmenyeket hozza-
gyoznie es talan meg sz6rakoztatnia is kell. nak letre. A tervezografikus felelossege, hogy
ez az elmeny megfelelo intellektualis erovel es
erzelmi tiiltettel rendelkezzen, es az 6 feladata,
A design egyszerre alany es alHtmany. A kez- hogy az all<atas tiibb legyen, mint a sziiveges
informacio banalis, szo szerinti kepi megjele-
det es a veg, maga a folyamat, es az alkot6 nitese, vagy erthetetlen, iincelu, bazari latva-
nyossag. Am a szepseg, a szem kenyeztetese
kepzelet termeke. mindezek ellenere is fontos szerepet jatszik
a vizualis tizenetek sikeressegeben. Ahogyan
egy elbeszeles is lehet unalmas es egysiku, vagy
PAUL RAND! tervezograjikus; Design, Form, and Chaos dmu konyue'bol izgalmasan szerkesztett es lfrai, ugy formater-
(Yale University Press, New Hauen, 1993) vezojenek kiisziinhetoen egy hasznalati targy
is lehet tiibb, mint amit funkcioja megkiivetel.
,,Amilyen fontos az intellektus szamara a funk-
cio, erzelmi szempontbol ugyanolyan fontos
a forma. KiirnyezetUnk megedesitheti, de meg
is keseritheti mindennapjainkat" - irta Willi
Kunz, svajci szarmazasu New York-i designer
a Typography: Macro and Microaesthetics cimu
kiinyveben.
E kiinyv a grafikai tervezes iment emlitett for-

mai es vizualis aspektusaival foglalkozik, es
ertelemszeruen azzal is, hogy ezek miert fon -
tosak az altaluk letrehozott Uzenetek szem-
pontjabol. Tekintheto akar egyfajta felhaszna-
loi kezikiinyvnek is, amely a hatasosnak tartott
grafi.kai tervek keszitesehez nyujt segitseget,
es megtanitja az olvasoit arra, mikent haszno-
sitsak hatekonyan es Ugyesen sajat laeativita-
sukat, hogy megfeleljenek azoknak a kihiva-
soknak, amelyekkel a designerek nap mint nap
szembeslilnek.
Oldalpcfr egy energetihai ceg bros1irdja'bo1 COBRA NORVEGIA

4 JO DESIGN
ao SZ4B4I.T4
OC T. 19-77 1011
FREE OF CHARCE 'The " I
'r O If r Seasons
...,._. __
_... ._.._ .......
·--·---
_
___~----
--··----·""'
·-·---- . __
-----
... ____ ... _
·- ·---
-----·-
------
___
_ ____
._.._. ... ...__
-·----_, __...
.-
... ...... __
,_ ..._.
---~----
--------
. ..._
....
<[.tli111t·r
Ko11certplal1dt SANG ZHANG/PARSONS SCHOOL OF DESIGN USA
10
Aszabcllyok
megszeghetOk,
de sohasem Amikor ,,j6" vagy ,,rossz" designr6l besze-
li.ink, valojaban az eddigi eleti.ink es tanulma-
maguk is szaballya alakulnak. igy mukodik
a kreativitas. Fontos tudataban lenni annak,
hagyhat6k nyaink sora n szerzett tapasztalataink, ismert

tervezografikusok allaspontja es ezerszer
hallott kritikak alapjan ftelji.ik meg egy mun-
hogy mely szabalyok es miert tekintendok
lenyegesnek, es hogy letezesi.ik miert allta ki
az ido probajat. igy tisztaban leszi.ink azzal
figyelmen ka minoseget. A szempontok reszben eszteti-

kai jelleguek - gondoljunk csak ,,az aszim-
metrikus elrendezes szebb, mint a szimmet-
rikus" vagy ,,keress egy semleges betutfpust,
is, hogy az adott iranymutatasok felrugasa
milyen kovetkezmenyekkel jar, es a folyama-
tok meg veletleni.il sem csusznak ki az iranyfta-
sunk alol. Az alapelvek emellett abban is segf-
l<ivill. es azzal minden megoldodik" tfpusu megjegy-

zesekre -, de dontesi.ink gyakorlati tapasz-
talatokon is alapulhat, hiszen teny, hogy a
tenek, hogy szakmai forumokon epfto jellegu
beszelgetesek kereteben ertelmezni tudjuk
a kreatfv teljesftmenyt vagy velemenyt tudjunk
negatfvba forgatott talpas betutfpus vonalai nyilvanftani rola. Hiszen ha minden ,,rend-
10 pontosnal kisebb meretben konnyen telje- ben van", akkor valojaban semmi sines rend-
DAVID JURY ltipogrdfus; sen elvekonyodhatnak, bezarodhatnak. Mind- ben. Persze mondhatjuk, hogy minden rela-
About Face: Reviving the Rules ket megkozelites hasznos lehet, es a terve- tfv, de csak addig, amfg ez nem all az oszinte
of Typography dmu konyve'bol zes soran ezeket szem elott tartva biztosan bfralat utjaban, mert ebben az esetben a veg-
(RotoVision, London, 1996) nem futunk zatonyra - es a megbfzasbol pedig eredmeny a mindent elborfto kozepszeruseg
sikeri.il a leheto legtobbet kihoznunk. Amikor teljes elfogadottsaga lesz. De semmi esetre
olyan szabalyokra hivatkozunk, melyek betar- se tekintsi.ink ugy a szabalyokra, mint min-
tasa a minoseg egyfajta garanciajat jelenti, denaron kovetendo, kobe vesett torvenyekre
a grafikusok gyomra altalaban osszeugrik, - fgy a kovetkezo oldalakon targyaltakra se.
mert ugy erzik, ezek csak megkotik a kezi.i- Ha ez nem hangzik eleg meggyozoen, lapozz
ket. Nekik i.izenem, hogy ugyan mar! A szaba- a 296. oldalra, ahol az iranyelvekkel szem-
lyokra tekintheti.ink ugy is - es ez ki.ilonosen be meno, jol sikeri.ilt peldakkal talalkozhatsz.
igaz a kovetkezo oldalakon bemutatottakra -, A kovetkezo oldalakon sorakoz6 szabalyok
mint iranymutatasokra, amelyek a legki.ilon- azonban jo kiindul6pontot jelentenek, es egy-
felebb forrasokbol szarmaz6 tapasztalatokon ben a munka soran megfontoland6 kerdesek
alapulnak. Kivetelek persze mindig akadnak, listajakent is hasznosak lehetnek. Az alkot6-
fgy a szabalyokat is megszeghetji.ik, ez azon- folyamat soran ugyis magunk donti.ink ezek
ban al ta la ban kovetkezmenyekkel jar. A sza- alkalmazasarol vagy megszegeserol, mikoz-
balyok felrugasa mas szabalyok felerosodeset, ben tokeletesen tisztaban leszi.ink donteseink
es valoban ujszeru, a helyzethez illo megolda- kovetkezmenyeivel is.
sok szi.ileteset jelentheti - es ezek az innova-
ciot igenylo helyzetek olyan felismeresekhez
vezetnek, amelyek aztan furcsam6d kesobb
11 A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYV E

LEGYEN KONCEl'CIOD!
Ha nines iizenet, akkor nines ti:irtenet, i:itlet

es magyarazat sem. Hianyzik az elmeny,
a hasznos tartalom, tehat grafikai tervezesrol
sem beszelhetiink. Teljesen mindegy, milyen
esodalatos latvanyt nyujt egy munka; vilagos
mondanivalo nelkiil az egesz nem ti:ibb egy
szepseges, am iires kagylohejnal. Ez annyira
egyszeru, mint amilyen maga a szabaly.
Haladjunk is tovabb.
A himiso rozat J1iitetei11e/1vedo-

bo11t6ja 11em mcis, mint a bizo-
11y(te110'19yiijtesere Jiaszncilt'
feldmll izett, zcidwt61111fo11ya9
tasall. f9y 111i11den e9yes lliinyv
ma9a is a bii11ii9yi re9e11y
e9y evidencicljcinall te/1i11theto.
THOM AS CSANO KANADA
A di9ita1is illusztrcfcio1wt J1isz(tci

st1idi6 weboldala a portfo1io11
be11111tatcisci11ah szolwcinyos
1116dja Jielyett e9y teve11e11yse-
9iillet jobban tiihiizci, llipellen
alapu/6 hcftteret haszna1, amely
a l1iizip/101i '16dex111cisol61m1he-
lye'1 vilci9cit idizi. Mu11l1cfilwt
e9y nyitott J1ii11yv oldalain
11111ta0a11be, az oldal 11avi9ci-
ci6s feliiletet pedi9 a tervezo-
pro9ra111ol1ba11 haszna1t palet-
tcin, a lapoh bal fe ls6 sarllauan
helyezte11 el. DISTURBANCE
DEL-AFR IKAI KOZTARSASAG
12 AJO DESIGN 20 SZABALYA

/( I\
/1,J///I( 1/h
KOMMVNIKALJ,
NE DEKOBALJ! UJ!/lUl<'f
Hm m... Ez j6, demit is abrazol? Leh et egy-

szerii vagy elvont: a forma mindig valamilyen
jelentessel is bir. Zavar6an hat, es elrontja az
osszhatast, ha a forma nem illik az iizenethez.
Nagyszerii do log a formakkal es effektekkel
kfse rletezni, de ha ezek csupan j6l mutatnak,
am az iizenethez semmit sem tesznek hozza,
akkor ne m beszelhetiink grafikai tervezesrol.
A layou t minden elemenek legyen valamilyen
oka es feladata, az indokolatlanok helyett Kiim1yenfelfedezhet6 a pcirhu - dott, megfolyatott alwarell
inkabb valasszunk masikat. zmn a vegzos dicilwh grafilwi absztrallt folUai l1inyi1cis elott
1111ml1ciit be11111tat6 hiadvciny a116 szinnollra emle11eztetnell.
temcija es a ,,vircigba bonilcis" TIMOTH Y SAMAR A USA
f ogalma hiiziitt. Azelmos6-
Ez a plal1cit azert is nye rheti el

solwh tetszeset, mert letisztult
es l1iizfrtheto - olyan ismere-
tellre, tapasztalatollra ep(t,
a111elyeld1el mindmmyian re11-
dell1eziinh. Az egesz annyi ra
egyszerii, mintha nem is terue-
zes eredmenye lemie. A hiiviis,
he11 horizon t fe lett fii996 tiizes
l10ron9j6l ellenpontozza az
iid(to, scirga mezot; az egesz
LEGY KOZEBTHETO! lwmpoz(ci6 iinmagciert besze1.
UC LA Summer Sessions 1998 ADAMSMOR IOKA USA
Az alkalmazott grafikusnak nem csupan nehany

be nnfentes, hanem a szeles tomegek szamara
is egyertelmiive kell tennie, hogy a formakkal,
szfn ekkel es kepekkel val6jaban mit szeretne
kozvetfteni. Az alkot6 es grafikustarsai nyil-
van egybol megertik, mirol van sz6, de val6-
jaban az szamft, hogy mit ert meg belole a cel-
csoport. Kialtsuk vilagga az iizenetet, legye-
nek kozerthetoek a formak es az utalasok,
alkotasunkkal ne falakat emeljiink, hanem
kapcsolatokat teremtsiink. Ha nem vagyunk
biztosak benne, hogy egy otletiink masnak
is vilagos lesz, kerjiik ki a kornyezetiink vagy
akar egy jar6kelo velemenyet.
13 A G R AFIKAI T E RV E Z E S K E Z I KO NYVE
A /iidll(tdsi cmyag viwdlis 11yel-
vezeti11el1 111e9hatdroz6 ele-
111ei a hdtte1iil1biil /iivdgott ,
111arl1d11s l1011t1irral re11delhezci
ldpek - 111i11de9yill 9eo111etril111s
Jor111dj 1i , 111011ollr6111 sz(11eze-
sii is transzparens - , <1111elyek
balr6ljobbra J11t6, dtl6s elren -
dezisiillkelJogjcfl1 l1iiriil a ten -
9elyszi111111 etrilws, hiizipre zdrt
sziiveget. A talpas bet11h vdlta-
TOREKEDJ A VIZUALIS lwz6 vo11alvasta9scf9a is jdte110s
d(sz(tisei iisszha119ot all10t11al1
EGYSEGRE! a llipel1be11111egjele11ci on1<1111en-
til1dva l, a111i 111i9 e9ysi9esebbi
teszi a megjele11ist, 111ikiizbe11
Gyozodj meg r6la, hogy az egyes alkot6ele- ezeh a riszletel1j6l elle11po11toz-
mek ,,beszeloviszonyban" vannak egymassal. zdl1 az oldalterv s01 j elle9i11el1
A j6 design egyik feltetelekent a grafikai terv e9yszenisi9it.
GOLDEN COSMOS NEMETORSZAG
vizualis nyelvezete - vagyis a rendezoelv, amit
kiivet - elosegiti, hogy reszei egymast erosit-
sek, nemcsak forma, tiimeg vagy elhelyezke-
des tekinteteben, hanem koncepcionalisan is. ~~t , .
Ha valamelyik darab kil6g a sorb6l, vagy nem

kapcsol6dik a tiibbihez, az egyben az uzenet
erejet is gyengiti.
A tiil1e1etese11 l1izbe11 tartott is

t11datos<111 elhelyezett 111i11i111a1is
szcf1111i elem, valamint a l1ii1i i-
liittiil1 is /iiiziittiil1l1ialahtott
tirhiizii/1di11a111il111s, 111imiihi
po11tossd99al /iivitelezett, 111oz-
9al111as, szi11te hcfro111di111enzi6s
vi9ered111i11yt hoznah li tre. Po11t
ilye11111e9olddsra van sziihsig
egy lwrtdrs ipltiszst1idi6 br(ls1i-
rdjd11. LSD SPANYOLORSZAG
HA TEHETED, VALASZD
AZ EGYSZERUSEGET!
Vagy ahogy a mondas tartja: a kevesebb oly-

kor tiibb. Ez elsosorban nem is izles kerde-
se, inkabb j6zan megfontolase: minel tiibb
elemet zsufolunk iissze egy adott felule -
ten, annal nehezebben valik ki a tiimegbol
az, amit igazan eszre kellene vennunk . Fel
kell ismernunk a kuliinbseget az ,,iissze-
tett" es a ,,tulbonyolitott" kiiziitt. A val6-
ban kreativ megoldasok kevesbol is kepesek
sokat kihozni - a vizualis elmeny felaldozasa
nelkul. Minden tovabbi hozzaadott sallang
csak bonyolitja a vegeredmenyt.

4DJTEBET
4TEBNEK!
A negatfv ter - amelyet terki:iznek vagy terve-

zett feher feliJletnek is hivunk - a j6 design
egyik sarokki:ive . A tartalomra tereli a figyelmet,
es teret hagy a tekintetnek, ahol az megpihen-
het. A negativ ter ugyanugy ,,alakzatnak" sza-
mit a layoutban, mint a ti:ibbi elem - ha gondo-
latban kivagjuk, megvizsgalhatjuk kapcsolatat
a ti:ibbi formaval. Az ilres feliJletek hianya nyo-
maszt6an hat a nezore, az ilyen tartalom befo-
gadasa komoly elszantsagot igenyel, rgy keve-
sen hajland6ak ra.
+
A dmsores a sziive9tiimb <iltal
meefonna1t, lepcsozetes fel1er
BritishRedCross feliilet lliizepen 11y1ilil1felfele
a pillmi96t szimbolilrnsan szaba-
don en9edo hez - a lwmpoz(ci6s
ter fonn<ij<ival is se91ti a hep iize-
neteneh hibontalwz<is<it.
When it comes to LO EWY EGYES0LT K!RALYSAG
first aid training

for the workplace
be sure you're in
safe hands.
As one of the UK's leading providers of

first aid training for the workplace, \VB
offer courses running every week in
convenient locations throughout the UI<.
Courses include: first aid at work; first aid

al work refresher (bo\!1 HSE approved);
basic first aid for the appointed person:
on-site training.
To book, call 0870 170 9110 or

email ctmarketing@redcross.org.uk
W\Vw.redcross .org. uk/faw
Quoteref:CXX)()()()()

Ezen asz(nhcizi plal1citon az
eloadcis dme val6sz(mileg mcir
hanninc lepes tcivolscigbo1 is
jo1 lcithat6, amelyet l1dzelebb
erve a sz(nhciz neve hdvet a sor-
ban, majd olvashat6vci va1nah
a tova'bbi reszletel1 is, az egy ,·e
csdldw10 l1011traszt, meret es
bettivastagscig a1tal meghatciro-
zott sorrendben. A szdvegfor-
mcizcisa , valamint a dm es az
KELL EGY MARK.ANS alnyomato11 mozgalmas elrende-
zese vegigvezeti a szemet a leg-
ELEM! fontosabbto1 a hevesbejelentos
informcicio11fele.
DESIGN RUDI MEYER
A nezok figyelmet elosziir egyetlen, fontos FRAN CIAORSZt\G
dologra iranyftsuk - egy nagyobb alakzat-
tal, egy meglepo keppel, erdekes tipogra-
fiai megoldassal vagy meresz szinhasznalat-
tal -, es tek intetiik csak ezutan vandoroljon
a kevesbe fontos reszek fele, egy meghata-
rozott, logikus utvonalon. Ez egyreszt kiala- '•'ti"'
kft egy hierarchiat - az informaci6 befoga- ~.~30
dasanak sorrendjet -, masreszt az iizenet is
fgy valik erthetove. Egyertelmu f6kuszpont
.....
•"\
nelkiil a csatat elvesztettiik.
~:: '~:(~..:;,::;:::- :::::=:---:.:.:=.==..~:

....... v,,._,_,, __..,_.,,w, r;:_7:,~-:;1:--:..";"',..-:::::,':"::;
-·-·---"-·'·--... - - - -·- -t-,... ..__l--·-···
..~:~·=:-===~.-=::..-
. ,, .. ,,~-..-· .....
...__.. .......... -. .....
-~_., -·---~·----·-
---··-- __ _
::...--:~::.::.~:-===:::::.
.... ...
... ..-.- ... ...·----
____
-·
~~:f::~f::. ~i~}'.;}fl
--c...,·--
::.:.=-.::.:.---.. ,....._
___ _ ___
- _...,__ ..__........-··-·-
... ~··--· . . --~ ... ---. ::::::=:-:.::.-:-..::.:-,:;::""
KERULDA
.................
__.................
-::= ... .....,____
,,_,
_....,._....
,,,:,..........
._...
_,____
- ....-1,_,,._,..._.._
-::...":::...··:::t=.~
... .._ ....... ~·..:.:::_.
...,,,_, _ _ _ _ _ _
. .. _____ ,
__
..... ·... ---
_
..., =:.:-::_::=-:..7:::..
... _...,_....._
. · --·
_ .... _ ... _~_,.,.,l
SZIMMETRIAT! =:-:..·.:::.:.:::---==
--0,... . .--.~·..:-.:.:-·. - ---·-------c.
=~:=.;--:-~s..=.:·..~
--c:·, ... ........ _ ..........
.,_,_,.,,.,.w.... ..-.1oo1_,.._...,,_ --.l.._. ........ ___ ,,_.....__
Oj . . . _ . .
:-::--:s=~.
Bar a termeszetben eleg hatekonyan mukii-
dik a szimmetria, mi legyiink nagyon 6vatosak
=::.-:=..~===~ ::.~-==~=-.:-
~~~.;~-:::.~::;-·
:;::. .-..:::~
. . . . .==:::-.:-1-.
-:-.,:.:,-:::::::-..:..i:-_ ~__
vele. A szimmetrikus elrendezes kiinnyen sta-
tikussa es elettelenne valhat, es rugalmatlan -
--·--.
. -----·~--
_.. ~.----
_.._..,__
.. _,_.._ _____
_____
. -u.
-....
_ --·
.... --~--ot,-....... ___.-
. ----·--·-
... ---~.· --
.-. . 1-.•··----.,
....._ _ .....,.._ __............
,__1 -.. ...1..
.... ---"--- ...,·. ... -......... ___ _,_
~·,.--, . . -............ =.=::."'===-:-==-
saga igencsak megnehezfti azoknak az ele- ··-··
·~--. . . -c.11"- -. , , ,·-·· --e..---.
·----.
.._.,-.-. .
.....
........ - ..... -
'-Y·---ec·,-·-•"' ._.,. . __
--~·---........-, ... ,_.... ·------·
meknek az elhelyezeset, amelyek formajuk "'"-1~·... ,_....,._ ·- - - ,...
miatt nem illenek a szimmetrikus strukturaba.
A szimmetria sokszor a regmult hagyomanyos
oldaltervezesi elveit idezi (ez pedig nem min-
dig illik a tartalomhoz), de olyan benyomast is
kelthet, hogy a grafikus rest volt es fantaziat- Bcir a honyv tervezoi a dmehet s(tva a tudomcinyos tema110z illc5 tciscival gondosJ10dtal1 a statiJws
lan - hagyta, hogy a formatum hatarozza meg es a szdveget is az oldalfiiggc5- l10111olyscigot, az eroteUes meret- jelleg ellensitlyozcisciro1 is.
az elemek elrendezeset. leges es v(zszintes szimmetriaten- be!i kontraszto1111al, a transzpa- STUDIO BLUE USA
gelye11ez igaz(totta11, (gy bizto- rencicival es a szdvegeh elforga-

-
LEHETEGY
DIMENZIOVAL TOBB?
Az emberek furcsa dolgot felteteleznek a ket- zett elemekkel es az attetszoseg valtozasaival.

dimenzi6s vizualis alkotasokr6l: azt, hogy lapo- Helyenkent siirftsi.ik a tartalmat g6cpontokba,
sak, sikbeliek. Gondoltad volna? Azok a grafikai mashol lazftsuk fel a kompozici6t az elemek
)- tervek, amelyek nem erzekeltetik elegge a ter csoportokba rendezesevel, illetve tavolabb
melyseget vagy nem eleg mozgalmasak - ahol helyezesevet. ugy valasszuk mega szfneket,
minden egyforma meretii, sulyu vagy szfnii - , hogy hatasukra egyes elemek kiizelebbinek,
le- val6ban elettelenek es unalmasak . Paul Rand masok pedig tavolabbinak tiinjenek. Hitessi.ik
mondta egyszer: "Kontraszt nelkiH meghaltal." el a szemlelovel, hogy ketdimenzi6s feli.ileti.ink
Csapjuk be a nezo erzekszerveit, es hozzuk letre csupan egy ablak, amelyen kereszti.il egy lebi-
a ter melysegenek illuzi6jat mereszen merete- lincselo es izgalmas vilagba tekinthetnek be.
I I I
Tijd
voor
actie
low.ttonl't 'tOOf TOM AM STCR OAM
fo9<.\ .1-.1ocn:s:f . .,,.,,.,

t t Cetilrl.ffl\OOI Gn~fS
bc<fcr._ng\OOl'hcl i,CTO)
~\'a'\«f'.bw.l'"°"lw.aci,,'ofl.'Oi< 20:0 ~eoleQOAl'Mc~\'OI.W,:.'de
t'«l "ibtottt,.,'()(XV.--a,omooor 1"'9 at,.r~~
2011 Kfou.t•..ac,,o,rot--n••~"°"'
DI~ , ~tln«ik)bby ..-oahool~f'lln201~
Art<l-ru.,nl..nd,,,A,T;.• ~-'if'al•-' ,Oto Oonoqo ,tw.1utl '""'"'.. ....,
~ ... ,.,,.O' '-'! .... ,..,.~ ,,_d,i,., o.,., , ...tibJ
-·-
t.:q,,. ~ ·.ro.mmoo,.11V'ltlf'(IW.n,r,,.t ,cp , IQC.~......a. , Cl., d,,,Clff~ a.t..d
,..ln~j.ir(lt,;,,. ll dcip t QilltN,;:IVM ,,,..d•O ,""*"".,.Pwa.•~
.-~11n 2.o.i.~nmet2010dt&t.i~.-.c»
Groa ffll.l ct••t.1CPOa1J1k, ladlffl«i ma o•,--rJl'WIIOen~~Spdilrl
t.'~1"120140t\~
Rotoo\opc»G~antw'IOQCio;tCdo~
\lrldOl:lftlPW;K.#1C>oOQ1...o«:,ocrlk • IJ\
:016 ("ln:.I
on ~t:u:un an mu o • o,,,,e ....,,,. ,O!'Nlft

1,,oudt~ ',/Jl\i,O'.tautA.~...,..
A, •..a.,rirr,~, ''°" 1,.., .. 1...,. .,.,,,...

-'"'IJlll'l"'oorl ;,.I if'l ..., - 1 ~ £0\~l,:,ri
Oltrt,,ovl ,.._.t TEMI A'IS l tAC.W,1
1-wT! ud:~"'°'dl'....,P•
S:tGa'I me1 Otrrit ,ct, ,-wr. me1 r«:>e ·~. met
,-~1~· Toer~enccnc,n~
f.t.TC0-1 en mci Ullol.o ~en 0.-. oczo &lffW:n
v._...-,qliol'I ·tO'l"l"IWNlito.,mwQIOOdQll1hl.t
-
~ •¥'1\'- lflJ>' I Ol"I""'~
I I
Az oldalpdro n ve9i9vonul6,fo/10- 9avan me!Jfi9yelhetii, apr6 lepe-
zatosa11 heshenyed6 es sze1esed6 sehben va1toz6 kontrnszt moz9al-
sdvok; a koriilte/1int6en elhelye- massd teszi a /wmpoz(ci6t , es ter-
zett, ismetliid6 fonndk kozott belise9et holcsonoz az oldalnah.
hiala/rn l6 hapcsolato/1; a mere- STAYNICE HOLLANDIA
tekben,Jenyerte11e/1ben es az
elemeh e9y mdsto1 val6 tdvolsd-

LEGYEN TVDATOS
A SZiNVALASZTAS!
A szfnvalasztas soha ne legyen legbol kapott. mek kiiziitt - ezt hfvjuk szfnkodolasnak -, ezert
Ismerjiik meg, mikent viselkednek a szfnek, ha banjunk veliik mindig kiiriiltekintoen . Puszta
kombinaljuk oket, es ami meg fontosabb, hogy hagyomanytiszteletbol ne fogadjuk el, hogy
mil yen hatast gyakorolnak a celkiiziinsegre. bizonyos tfpusu munkakhoz csak adott arnya-
A szfnek pszichologiai es erzelmi tiibbletje- latok vagy szfnkombinaciok lehetnek megfele-
lentest hordoznak, es ez a jelentes igen eltero lok. Peldaul az elmult iitven evben a penziigyi
lehet a kiiliinbiizo kulturalis hatteru csoportok, szolgaltatasok arculataban a kek szinte kiitele-
de akar az egyenek szamara is. A szfnek segfte- zo elem lett. Mi azonban ne az elvart szfnekkel
nek a vizualis hierarchia kialakftasaban, befo- dolgozzunk, hanem azokkal, amelyeket megfe-
lyasoljak a sziiveg olvashat6sagat es kapcsola- lelonek tartunk.
tot hozhatnak letre latszolag kiiliinbiizo ele-
A hissi deszatur<ilt r6zsasz(11

<irnyalato/1 a 11ciies j elleget ha119-
s1ilyozz<ih az illatszer doboz<i11
a11e111iil , hogy a ldtv<i11y t1il
,,J1isl<i11yossd" va111a. A fe li ra-
toh e11yhi11 barndba haj/6 t61111 -
sa visszafogott, migis lwmplex
hiilcsii11hatdst alaJ1(t hi a tiibbi
elemmel. A iliegisz(tci ziildes
ara11y <irnyalat - mnely ippen
csah eltira val6di /10111ple111en -
ter sz(ntol -.fi110111 J1011trasztot
alJwt a tiibbi sz(1111el , teUessi
ti ve a sohsz(misiget is sze111e1yes
vonzerot s119all6 szi'11vil<i9ot.
AlO DESIGN BRAZILIA
B tit;
0 B0t1cario
100

pa
news
24h stations X7
.,,..,..,_..T_,,,t.o., , _ . ba"-i._,..-.,,._.....,
......,._,,._........_,,.. _ _ _ '"_•-dOOq,-•
-o..- ,....,. __ ,..._,___
~m---·N~-.-. .. ~----
""""._ ... ...,.,...,_,,,~-c.-..,,--.
ll' 1 - -
AKEVESEBB
sziNESEBB
A szinek mindig izgalmasak, de az intenziv

szinkavalkad - amikor egyszerre es erotelje-
sen valtozik a szinezet, a fenyertek es a teli-
tettseg - konnyen a kesobbiekben is felidez-
heto szinelmeny rovasara mehet. Valasszunk
egysze rii szinpalettat, es ebbol hozzunk letre
eros sz inparokat. Kizar6lag fekete szint hasz-
nalva is nagyon sok minden megoldhat6, de
Bcfr az oldalpdr teruezoje egy sz(- es lila11 heszletere szzlhtette;
ha a fekete helyett csak egyetlenegy, karak- nes fot6t isfelhaszna1t, a sz(11 el1 meleg sz(n e/1 szinte ali9jele11-
teres szinre epitunk, a maradand6 benyomas palettdjdt megis inhcibb csah 11eh mega lwmpoz(ci6ban .
maris garantalt. az egymdssal szo ros lrnpcsolat- TIEN-MIN LIAO USA
ban cillo, hideg ziilde/1, he11eh
is
Afehete'bol fi110111 dtmenettel

ra9yo96 he1ne veil t6,fodroz6-
d6 u(zfeliilet sejtelmes hcitte-
,-et biztos(t a szihrdz6anfeher
tipo9rdfid11al1. A sziiuegfoltoh
mereteneh ua1toztatdsa, illet-
ue a hiiztii/1 hialalwl6 terhii-
ziih um·ia1dsa lehetoui teszi,
l109y a hdttb-ileprn 111egjele116
fe11yer6udltozdsoh a tipog-
rdfia'ban is uisszahiiszii,yeneh.
URALD A SOTETSEGET PAONE DESIGN ASSOCIATES USA
ES AFENYT!
Az a rnyalatterjedelem hatasos grafikai esz-

koz. Gyozodjunk meg r6la, hogy a sotet es
vilagos tartomanyok arnyalatait egyarant
hasznaljuk, de ezeket lehetoleg ne a teljes
feluleten egyenletesen szetteritve alkalmaz-
zuk, inkabb hozzunk letre koncentralt, nagyon
sotet es nagyon vilagos teruleteket. A tiizi-
jate kszerii »fenyrobbanasokat" es a sotet
t6 nusok hatterbe huz6d6 gomolygasat ellen -
po ntozzuk a szomszedos arnyalatok kozott
kialakitott visszafogott szinatmenetekkel.
A lenyeg az, hogy a vilagos es a sotet felule-
tek hatarozottan kulonuljenek el egymast6l.
19 A GRAF I KAI TERVEZES KEZIKONYVE

Carmencita
Latrnprt''1
c,1,,1,d
R1r:1
Ca~la Color int,
Productos ~imtnt,Hio
Hit11>,uy,specias '"'"'
Ctbolla Cominos
A JO TIPOGRAFIA (O(inayv•dlif.l(d
Cit.nuo
Ctavo
CUuum.i
Cuuy
lnfU\lfll't"\ y p<J\llf'\
ESZREVETLEN, Rece tas
DE OLVASHATO IJ111hfl'H(~\I
(L•HIJf110~ tu \J!Utl
Bar teljesen nyilvanval6, hogy annak a szo-

vegnek, ami olvashatatlan, nem sok ertelme
Pimitnt,1 1os,1
van, ezt megsem lehet elegszer hangsulyoz- ,,LJ
Pimitnto1vtrdt
Pimiento
I\',, \\.l rh01imo
ni. Mert igaz ugyan, hogy a tipografia legyen
kifejezo, otletes es a koncepci6val osszhan- ~
1
.. ,. /:· D'm Pir\onts
Popl./1•1
dt pimlfnm
got alkot6, de mindettol fiiggetleniil a szo-

vegnek elsosorban informaci6t kell kozolnie. A webaldalfelhaszncila'barcit meret- es vasta9sci9beli va1-
Valasszunk j6l olvashat6 betutfpust, keriiljiik feliiletet elscisarban az cit9011- tozcisai, valamint az allwt6-
a zavar6 szfnkombinaci6kat, a szoveg pedig dalt tipa9rci.fici11al1hiisziinheti; ele111el1 lwpcsolatcit is me9ha-
legyen olyan meretu, hogy a nagymamank is az egyes reszehet - mint a tciroz6 terl1iiziih va1aszUa11el
el tudja olvasni. Innentol nyert iigyiink van. 11avigcici6 szi119ei es a ten11e11- egymcista1. MANUEL ESTRADA
lwte96ria11 - a 9011dosa11 ter- SPAN YOLOR SZAG
vezett, semleges bet11t(pusoh
,_
,~~ . '9
..--,-.:::~--. :=::.=:::..~....i:;:i.:o
~ . - ......... , ,.., ...... ,--.i,i..,,r,,,
u~ .,,_....,_..,.,.,
ltoe,,~P..
°""··--""•
.. .,...,,.,,,.,. .. ~ . , . , _ . ,
a-a1, .._,,..,...... , -.11.o-.,,.,..o1
-a,,.AJt.-d.-.llw-~1"-
l'l" r . . . L<wil"'''·~ s . - -........
-·- .,. ...1ar.,.........
::::.:-.!--.~~. ·~~
Once upon a time. there was a chi ld who would \vander
alone among the megaliths of Stonehenge near his
KET BETUCSALAD, home on windswept Salisbury Plain. His name was

Paffard and he dreamed of bdcoming an architect.
NEM TOBB! Growing up. he emba rked on a wondrous twe ntieth-
ce ntury odyssey. Along the way he met many of the
great individuals who shaped the arch itectu re of t he
epoch. This is t11e short telling of Paffard's long tale.
Na j6, olykor lehet harom is. Hiszen egy mun-
kaban ket-, maximum haromfele szovegtfpus - ,-.u ... _..._,,,., .. . ~
.,, _.,.,,v £T.,.,.z-"""'-',o,J"'-
• ,.do.oaj.t ...., ...i.u.i, .. -
fordul elo, a betutfpusokat pedig mindig egy ~,.,....,..,. •• i-.... c,...~,
.~-·,lll-·
. . .. _,. -(l~-
'·.~...,...,._,,,_..._
...... h t l . - 1 - - ,4-.\0dlltl,ftl,...
adott celra kell kivalasztani. Mivel a betutfpus """"""'° ·-~-.... --.. - ....
~
valtozasa egyben a szoveg jelenteseben vagy ....,_

., ............
~ ..111
P:•f,-........
"'-
"'1>_ .._....._.d i.. ...
funkci6jaban bekovetkezett valtozast is jel- "'"""' ,•-.di .__........._.. .
...._ ............... c - _ , m ~ - . p -
~
zi, ezert tanusftsunk onmersekletet. Egy sza-

mos kiilonbozo vonalvastagsagu valtozatot
-~............
.... ;, _ _. ...,..t:t, ·-..-1.w
-... ... , ,,_,__.."',......_
~
es kurzfvot is tartalmaz6 betucsalad altalaban

elegendo lehet, egy masodik betutfpus pedig
hasznalhat6 peldaul kontrasztkent, de ezt se Va1tozatos t6m1Sti es texttircijti va1tozataibo1. A strategia a szii- erdehe'ben , 111ihiizbe11.figyel111et
vigyiik tulzasba. Ha tul sok betutfpust keve- sziive!lfoltohat hozhatunh litre veges elemeh mereteneh tudatos ford ft arra is, hogy azanya9
riink, az eredmeny nehezen attekintheto es al1cir egyetlen bett1csalcid felha sz- lliva1asztciscira es a l1iiliinbii- e9yse9es sti1usa is 111e9maradjo11.
11a1ciscival is - itt eppen egy talp zci beti1vastagsci9ol1l1everesere CONOR Be DAVID IRORSZAG
tulz6 lehet, amely osszezavarja vagy faraszt-
ne111iili font lliiliinfe1e vasta9sci9ti ep(t a mine1 nagyobb lwntraszt
hatja az olvas6t. ·

pa
A d 111sor stt1 11sau(tll -fil11iiver,

talp ne1'1ii li betiit(p11s, lwpit<ilis-
bo1 szedve - is ell,elyezise'be11 is
Jo1 illeszlledill a layout egiszibe,
is ii tletesen egisz(ti Iii a grafi-
ll<it. A fe li rat llettosfe ladatot
lat el:a lesz<ill 6p<ilya fe liileti t
isa hely nevit isjeliili . A /096
e9ybe11 rep iil69iplii11t is, az iitiis
sz<i111 (ve pedig propellerl1i11t
f11 11l1cio11<il. A sziigletes sz<i111-
A BETV IS GBAFIKAI je9yel1eras lwntrasztb(tll <ill 11all
a bodros fe lh611 (velt l1iirvo11alai-
ELEM val, ajobbfe ls6 sarollban elhe-
lyezett sziiveg a lw111poz(ci6 tiibb i
el emit iisszelliit6 <itl6t tov<ibb-
Nagyon sok tipografiai megoldas komoly viszi az olda l tetejiig, is allt(-
hibaja, hogy vagy tisztes tavolsagot tart vabb<i teszi afe lsci risz e9ysz(1111
a kepe kti:il, vagy csak hanyagul rabiggyeszti lr<itterit is. C+G PARTNERS USA
a sziiveget egy kepre - mindezt azzal a meg-
gyi:izi:idesse l, hogy az etti:il maris az old al-
terv sze rves reszeve valik. A betuk maguk
is vizualis elemek - hiszen vonalakbol, pon-
tokbo l, sikidomokbol es texturakbol all-
nak - , amelyeknek kompozicios szempont-
bol ugyanugy igazodniuk kell a layout tiibbi
eleme hez, mint barmi masnak, filggetlenUl
attol, hogy latszolag teljesen elteri:iek.
Ez egy mad<i,fot61wt be111 11tat6

l1ia1l(t<is plal1<itja - a tervez6
azonban t<ivolabbr61 is t<igabb
irtel111ezisbe11 l1iize/(tette meg
afe lada tot, nem pedig lwnllri-
tan mag<it a l1i<il/ Ms t<irgy<it
a'br<izolta. Mivel a t<irlat tim<ija
111i11d a d 111e'b61 , mind pedig az
ald me'bol e9yirteli1111e11 ll iderii lt,
a9rafil111s sz<i111<ira nyitva a1lt
a lehetosig, hogy egy, a 111e9-
NEMKELL szolwtto1 eltir6 iitletet dol9oz-
zon l1i, ami vel 111e1 yebb, <itvi tt
A SZAJBABAGAS! irtel111r'i iizenetet foga lmazliat
111e9. A t<irlat d 111i t papfrcs(-
lwll bo1 rallta iissze, 111ajd ezt
Fontoljuk meg alaposan, hogy mennyi infor- beszlw 111elte - az (gy litrejiiv6,
maciot kiizliink sziiveges formaban . Ha kepe- a foto1na jellemzci tirbeli me1y-
ket is hasznalunk, akkor azoknak nem feltet- siggel re11dell1ez6 111011t<izs egy-
leniil kell megismetelniiik a sziiveg tartalmat. szem szimboliza1hat sz<imya-
lwt, la'balwt, tollakat,Ja<igalwt,
Inkabb gondoljuk at, mit nem mond el a szii- lomblwron<it is villanydr6to-
veg, es azt jelenitsiik meg vizualisan - es ez llat, egysz6val azt a lliirnyeze-
for ditva is igaz. Az egymassal iisszhangban tet, amelyen lliiziisen osztozwill
mu kiido sziiveg es kepanyag nemcsak kiege- to /las ll is bar<itain ll lwl.
sz iti egymast, de igy melyebb jelentest, uj LE SLE Y MOORE HOLLAN DIA
erte lmezest is letrehozhatnak. Az elemek

kiiziitti iisszefiiggesek felismerese es megfej-
tese pedig hosszabban es melyebben lekiiti
kiiziinsegiink figyelmet. II WaND1 Mitbld
11WI ~1LLIIY1101 JUNI ISi TIIOUII JULY ffl !GU
OPINiNG h lUID1Y JUNI Is~ 11.00-11.DO
21 A GRAF I KAI TERV E Z ES K E ZIKON Y V E

A KEPEKET MAGAD HOZD
LETRE, NE PEDIG GVBERALD!
Probald meg sajat magad megalkotni azt a minel tobbet! Rugaszkodjunk el a mar letezo
kepi vilagot, amire szi.lkseged van - vagy fizess kepektol, meg ha azok gyors es olcso megol-
valakinek, hogy ezt a feladatot az instrukcioid dast jelentenek is. Ha a semmibol hozzuk letre
alapjan elvegezze helyetted. Teny, hogy nem a kepi elemeket - barmilyen eszki:izzel dolgoz-
minden koncepciohoz illik a negyszfnes illuszt- zunk is - , az segfthet abban, hogy egyedi, min-
racio. Sokszor ti:ibbet eri.lnk el valamilyen ere- denki mastol ki.lli:inbi:izo vizualis vilagot ala-
deti, a lenyegetjol visszaado megoldassal, ami kftsunk ki, amely a megbfzo i.lzenetet a leheto
neha nem ti:ibb, mint nehany pont vagy vonal, leghatekonyabban ki:izvetfti a celcsoport fele.
egy egyszeru, de szokatlan ikon, egy absztrakt Igy nem utolsosorban arra is bi.lszkek lehe-
mintazat vagy egy elnagyolt firka. A leheto- ti.lnk, hogy a vegeredmeny teljes egeszeben
segek vegtelenek, vegyi.lnk fontolora ki:izi.lli.lk a mi muvi.lnk.
Nines hezn e1 egyetl enfot6 vagy

ill11sztrcici6se111? Ne m t11dsz
Lakeside Science &-Technology Park raj zolni ? Sebaj. Ha a grajilrns
· ,11:a.::·~ill:fllliiil tiszta'ban van vele, hogy mit hiiz-
vet(ten eh az absztraht fonndh ,
es ismeri a rendelhezesere cil/6
eszhiiziihet (esetiinhben ez egy
Miguel Angel Ortega rajzo l6program es egy e1 etlen(tc'i
szt7rc'i), al1'10r egyszen1 grajiJwi
elemehbc'il is letre wd hozni hatd-
La ver~enza sos, e,·edeti es a Jwncepcio'ba is
del mastin jo1 illc'i ill11szt,·cici6t.
CLEMENS THEOBERT SCHEDLER
AUSZTRIA
Kepsze rkesztc'i program o11'wl

es nemifantdzidval 111 €9 az
iigefe1tc'il Jwpott legrosszabb
minc'isegii hepet is tijjci es egye-
dive varcizsolha011h. Bcirl1011-
nan szcir111azil1is ez a portre,
citsz(nezessel es egy his textiira
hozzciadciscival iij e1etre helt.
MUTABOR NEMETORSZAG
Ez a Jwlldzs hiiliinbiizc'i helye!n61

hivcigott es me!lfelelc'ien iissze-
illesztett foto11b6l hesziilt, es
a vegen meg sz(nes cernzcival is
hozzcirajzolta11.
MANUEL ESTRADA SPANYOLORSZAG

...
A f11t 11rista 1111iviszeti 111ozgalom
lliciltvci11yci11al1 ,ij Jliadciscil10z
hisziilt bor{t6 magci11 hordoua
a J10rszall mi11den energil111sscigcit
is szemtelensigit. Azo11ba1111en1
utcinozza vagy mcisoija a nagy
elodiill sti1uscit, inllcibb csa /1
felvillm1tja le!Jjellegzetesebb
voncisait, is a torz{tott bet11Jillel
jinoma1111tal ref.
MAREK OKON KA NADA
ISMERD A STILVSOKAT,
DE NE MA.SOLD!
Rendkivi.H fontos, hogy megismerjilk az elmult

korok muveszeti iranyzatait es izlesvilagat,
es hogy az elodok munkainak elemzesekor
ezeket is figyelembe vegyilk. Talan ennel is
fontosa bb az a felismeres, hogy korabban mas
alkotok is szembesilltek a szamunkra is isme-
ros nehezsegekkel, amelyeket aztan sikeri.Ht
megoldaniuk. Fel a fejjel hat, es meritsilnk
ihletet a multbol! Viszont egy eppen reneszan-
szat elo, multbeli stilus szolgai masolasa egy-
altalan nem meno - inkabb a lustasag es a pla-
i-
gizalas kateg6riajaba sorolhat6. Tanuljunk
a mult mestereitol, de jarjuk a sajat utunkat!
Az itt lcithat6, sorozatot all10t6

irodalmi JllassziJ111sol1 borfr6in
9011dosa11 hidol9ozott illuszt rci-
cio1wt helyezte/1el szim111etril111s
elrendezisben, szonyegminta-
szenien. A his111iretii, citlagos
talpas bet11vel szedett feliratoll
szolid jelenlitiilll1el egisz{tih
hi a lcitvcinytervet, ami egi-
szit tehintve egyciltalcin ne111
l1iiveti az ippen divatos tren-
FELEJTSD EL AZ dehet. Et tol fiiggetleniil 11,igis
olyan irzesii11/1 tci111ctd , hogy
AKTVALIS TRENDEKET! ezell modern bor{to11, ame lye/1
DE TENYLEG! 111odernsi9iill ellenire is tiihi-
letesen illeszhed neh a hiinyveh
Gyak ran cimkezilnk fel dolgokat azzal, hogy tartalma110z. Ha a tervezo a
eppen mennyire meno vagy aktualis. Sok ter- hitelessigre l1011centrcil , is azt
vezografikus is eppen a trendisege miatt kap uizua1isctn is hipes l1ifejezni a
111e!lfelelo tipogrcijicival is gra-
nagyo bb figyelmet . Mi azonban ne essilnk
jilwi elemelll1el, alllwr biztos
ebbe a hibaba! Ha terveink inkabb a tarta- lehet benne, hogy idotlen, aJelen
lomhoz es a mondanivalohoz, nem pedig divatjcin t1Hm11tat6 allwtcist hoz
az aktualis stilusiranyzatokhoz illenek, ugy litre. CORALIE BICKFORD-SMITH
alkotasunk melyebb ertelmu lesz, nem avul EGYESULT KIRA LYSAG
el olyan hamar, es hatasa is joval hosszab-
ban tart majd. Peldaul a majd' ketezer eves
Pantheonra sem tekintenek ugy, hogy ,,uhh,
ez annyira masodik szazadi design".

LEGY HATAROZOTT: CSINALD
CELTUDATOSAN VAGY SEHOGY!
Hozzunk egyertelmu diinteseket a kompozf- lag eltero meretueknek tunnek. A szemlelo

ei6 elemeinek elhelyezesekor, es ne mericskel- azt fogja hinni, hogy egyformanak szantak
jUnk, hanem batran bfzzuk magunkat szem- oket, csak eppen nem sikerUlt. A hatarozott-
mertekUnkre. A mertani alakzatok olykor sag meggyozo ereju lehet, mfg a bizonytalan-
beesapjak a szemet, peldaul egy azonos mere- sag felreerteseket eredmenyezhet. A nezoket
tu negyzet es kiir nem tunik egyformanak. pedig meg kell gyozni arrol, hogy amit latnak,
Vajon az egyik tenyleg kisebb, mint a masik? az valodi, nines is ennel fontosabb eel.
Ezek most iisszeernek vagy sem? MelyikUk
a siitetebb? Hiaba hasznalunk pontosan egy-
forma meretu elemeket, ha azok optikai-
Elsci pillantcisra 1igy t1i11het, fiiggoleges tengelyre szi111metri-

mintha ez a merisz is magabiz- l111sa11 helyezhedih el; az cit me-
tos plahcit, lendiiletese11111e9- net a hisebb , uo11alszen1for-
•
lwmpo11a1t fonnciiual is tipogrci- 111ciht6l a nagyobb, massz(uabb
ficijciual , egy hiinnyed is spontcin elemehig szinte folwzatmentes-
iitlet eredminye le1111e - 111i11tha ne/1ttinih, a11nal1 ellenire, hogy
erofesz(tis ne1kiil pattant uol- miretiih,fonncijuh is ircinyuh
~ESfNTINO na hi az allwt6 fejevcil. Azonban is eltir6; a hiiliinbiiz6 miretii
ha egy picit touavb szemle1jiih, is uizua1is s1ily1i sziiuegriszek
iszreuessziih az elemek l1iiziitti sorhiizeinek gondos becill(tcisa
lwpcsolatoh iisszetett re11dszerit azt a benyomcist kelti, mint-
is a plahcit egyes ,·iszei hiiziitti ha az oldal sorl1iizei egysigesek
hatcirozott, 9011dosa11111egten1e- lennineh; a nagymireta s111-
--
zett lwntrasztolwt. ido111olwt elua1aszt6 negat(u
uonala/1 uastagsciga iisszhang-
Pe1dciul a lwmpozfri6 ueze- ban cill a betiik uonaluastagsci-
t6 111otiu11111cin heresztiilfia6 gciual; uigiil pedig a tirkiiziill
POSTER EXPERIMEHT BASED ON MY TAG
TRANSUTINO 11 JO THE LANGUAGE OF MODERNISM ue1wny linia citl6s ircinyaj6ual mireteinek is a fon11a11 kon-
uisszafogottabb m6don hiiszii n tiiijainak elhipesztci uciltoza-
ALLINE£DtS
uissza a pla)1cit dmsora miigiitt tossciga a pozit(u is negat(u
SHAPES. COLORS. TYPE
ANO HIGH CONTRAST elhelyezl1ed6Jonna alahjciban, terekfolyamatos ua1talwzcisci-
illetue az alatta talcilhat6 sziiue- ual teszi izgalmassci az allwtcist.
ge/1 sorhosszavan; ajobb fel s6, JANCSO P.RON MAGYARORSZP.G
fekete pant az alatta liu6 for-
mcih egyens1ilyi pon0ai ciltal
meghatcirozott hipzeletbeli
IS JUST FOR THE

COMPOSmON
COPYRIGHT
2009
ARONJANCSO

FORMA- ES TERERZEKELES
A FORMAK TIPUSAI
ELHELYEZES A TERBEN
KOMPOZICIOS STRATEGIAK
1. FEJEZET
26
Mara megszunt a kozmegegyezes a muveszet
mibenletet illetoen, igy e megvaltozott
koriilmenyek kozott vissza kell terniink
az alapokhoz, es el kell meriilniink a pontok,
vonalak, korok es tarsaik vilagaban.
ARMIN HOFFMANN/tervez6grafikus,
a Basel School of Design egykori igazgat6ja
DAS BURO BRAND IDENTITY HOLLANDIA

FOR MA- ES TERERZEKELES
Kezdjiik az elejen A grafikai tervezes kiizep- legnagyobb kiiri.iltekintessel kell kivalaszta- jab6l. Mindezen t1il a formak leheto legszebb
pontjaban a formak hasznalata all- es ez igaz nunk vagy megalkotnunk, mivel minden megjelenftese az, ami megki.iliinbiizteti a
barmilyen vizualis kifejezesm6dra,.fiiggetle- forma, legyen az barmennyire absztrakt vagy gondosan megterveze tt oldalakat a nezok ele
11iil a1111a'1 megjele11esifonncijcito1 vagy az alkot6 vegteleni.il egyszen'.i, jelentes t hordoz. A het- rendezetleni.il odavetett informaci6halmazt61,
szandekat6l. Val6jaban arr61 van sz6, hogy kiiznapokban agyunk ugyanis formajuk a min csak nehezen tudjak atragni magukat,
ugy rendezziik el a megosztani kivant latvany alapjan azonositja a latottakat; a forma tehat mint egy moly a vastag telikabaton. A ,,szep"
alkot6elemeit, hogy a vegeredmeny j6l nezzen egyszersmind iizenet is. Ha peldaul latunk jelzot termeszetesen helyzettol fiiggoen sok-
ki, es segftsen az emberelmek megerteni, mit egy kart, agyunk megpr6balja beazonositani: felekeppen erthetjiik; itt most ne a hagyo-
latnak, es amit latnak, az mit jelent szamukra. Nap? Hold ? Fold? Erme? Igazgyiingy? Ugyan manyos ertelemben vett, beaux-artos ,,deko-
A ,,latvany alkot6elemei" alatt az alakzatokat, egyik alapforma sem kommunikal hatasosab- ratfv" vagy ,, kifinomult es elegans", esetleg
vonalakat, texttirakat, szavakat es kepeket ban a masiknal, a formavalas ztas diinto jelen- ,,festoi" jelenteseben gondoljunk ra, ahogyan
ertjiik. Az ezekbol letrejovo latvanyt a leheto tosegu az iizenet mondanival6ja szempont- a lakberendezesi magazinokban hasznaljal~.
Hajlamosah vagyunh dtsililani az absztraht formdhban rejlii lelietiisegeh

felett, (gy pe1ddul afenyl1epel1 absztral1t uizudlisjellem ziiife lett is. Ez a
fonnatamtlmdny egy pap(rlap seg(tsegevel vizsga1ja ezt ajelenseget, meg-
lehetcisen elvont 1116do11. Vajon mit a'brdzol a hep? Ugyan hit erdehel?
Jo1 szemle1 teti az (vel1es sziigel1 viszonydt, ahdrcsah a negat(v ter es a pozi-
t(v csOwh lwpcsolatdt. Ahhoz, hogy megertsiih, 111il1ent hatnah afon11a11 ,
elcisziir eszre l1ell ue1111ii11l1 cihet. ]ROSS DESIGN USA
Aforma hozza letre a tartalmat - legyen

sz6 barmilyen kepi elemrol.
Ezen a 11evjegyl1tfrtyd11 a pon-

toh vegteleniil egyszen1fon11di
vo11alald1d a1lna'1 iissze, melyeh
aztdn betiihetfonna1nah meg.
Aszepseg fogalma meglehetosen A roppant egyszen1 es rend'1r-
szubjektfv. Mindket abrat szepnek
talalhatjuk, annak ellenere, hogy
viil iigyes megoldds szimboli-
az egyik kifinomult es ,,tiszta", mfg lrnsan a sajtol1lwl foglallwz6
a m.isik nyers es nmocskosjJ. hdrtyatulajdonos va1lallwzdsd-
na'1 teve11e11ysegi hiirere is utal.
PARALLAX AUSZTRA LI A
28 FORMA ES TER
'I"'""
e
A lelemenyes stan colas me9lep6 es 1ijszeni m6do11 teszi emlehezete-
61,
sebbe az ep(tett es term eszetes hiimyezet lwpcsolataro1 sz616 iizenetet.
A ziild sz(m'i sziive9et hordoz6 spiral alal11i cs01ra e9yara11t te/1inth e-
tiin/1 e9y epiilet sze d1ezeti elemehent es niivenyi indahent,fonnaja
ezzel is alatamasz9a a pla/1at mondanivalcilat. A terbeli spiral hossz1i-
/1as, mar-mar vollCTlszeni alallja e9yreszt haso11l6sa9ot mu tat a hosz-
szii sziive9soroldwl , mas reszt viszont ellenpontozza azo/1horizonta1is
es atl as e9yha1191isa9at. STUDIO WORKS USA
il
A1chitNture
Th~ 'l,(11001 ol A1th1tulwr

it thl.' Unih·r-.ity uf Vu~ini,1
h 1, h11mf'J .1 rH'>\ dt p •rlmt nt
hringrng togtlhtr If' 1dint~ df"-.it?n

progr;11ll\ in 1\rth1t, dtJt ,Ind l ndH 1p~
A vonala/wt,foltolwt es text1ira1wt elo'bb eszleijiih, mint a szavahat

va9y a hepehjelenteset. Ezen a lwlligrafiai /1ia1l(tasra szo16 absztraht
lwmpozfri6j u me9h(v611 a toll vonasoha e111le11eztet6 9rafilrn, az apr6
betiihfolyama es a sivata9ot idez6 hatter - amelyet az e9ymassal er6s
lwntrasztban a/16 textiira es amye1wh teszne/1 eriiteijesebbe - mind
111e!J!i9yelh et6. vcu QATAR KATAR
Egy nyers, tepett szelu illusztraci6kb61 all6 soknak tunhet igy egyb61 az elejen, de hama- hetiink, mely a formak hatasara latszolag
kollazs is lehet szep, a vaskos, faduccal nyom- rosan reszletesebben is kifejtem majd ezeket haromdimenziossa valik. A festeszetben ezt
tato tt betuk is lehetnek szepek, es egy elna- a gondolatokat. Ahho z, hogy a forma erve- a teret a ,,kep sikjanak" hfvjak, amit a fest6k
gyolt kepet is nevezhettink szepnek. Sot talan nyesiilni tudjon, valami m asra is sziikseg van: rendszerint ugy kep zelnek el, mint egy fur-
szerencsesebb lenne a ,,szep" jelz6t a ,,letisz- ezt a valamit ,,ternek" hivjuk. Ezt a kifejezest, csa, hartyaszeru ,,ablakot" a valodi vilag es a
tult" kifejezessel helyettesiteni, jelezve, hogy mellyel tobbnyire haromdimenzios, terbeli festett kiirnyezet illuzorikus melysege kiiziitt.
a for mat alkot6 reszek mind kapcsolatban dolgokat irunk le, most olyasmire vonatkoz- Tiirtenetesen ezt a kepsik miigiitti vagy alatti
allnak egymassal, egyikuk sem hat indoko- tatjuk, amely altalaban ketdimenzios. Ez a sik- illuzorikus melyseget a figurativ es az abszt-
latlannak vagy idegennek. De ugyanigy hasz- beli felillet lehet nevjegykartya, plakat, web- rakt kepeken egyarant erzekeljiik.
nalhatjuk a ,,tudatos" jelz6t is, utalva arra, oldal, tevekeperny6, egy doboz oldala vagy
hogy a forma magat61 ertet6d6, hiteles, es kirakatilveg. De a feliilet jelleget61 fiiggetleniil
meghatarozott celja van. Mindez talan tul alapjaban veve ketdimenzios terr61 beszel-

FORMA- ES TERrnZEl<ELES
Ater alakja A formatumot, vagyis annak feszilltseget kelt. Ez az erzekelesbeli elteres

a felilletnek az aranyait, amelyen beli.U for - olyan jelenseg, amelyet termeszetesen ellen-
maink megjelennek, szinten szamitasba kell orzes alatt kell tartanunk.
venni.ink egy grafikai terv keszftese saran.
A rendelkezesre all6 ter es a benne elhelyezett
forma egymashoz viszonyftott merete befo-
lyasolja, hogy mikent erzekelji.ik magat a for -
mat. Egy nagyobb terben elhelyezett kisebb
format, amelynek jelenlete aranylag visszafo-
gottnak mondhat6, maskent erzekeli.ink, mint
egy ugyanakkora terben elhelyezett nagyobb
format, ez ut6bbi latvanya nyugtalansagot es
Mfg egy kisebb terben eroteljesebb-

nek tunik egy adott meretu elem
jelenlete, vagy latsz6lagos tiimege,
addig egy nagyobb formatum csiik-
kenti az elem erejet.
M
< <
Minden egyes tipogrci.fiai elem
tova'bbi llisebb, elterc'i meret11 es
az oldalpcirfo1111cit11111cit6I elterc'i
m·cinyii reszehre oszrja a teret.
VOICE DESIGN AUS ZTRA LI A
A rendelkezesre all6 felLllet alak-

ja iinmagaban is hatast gyakorol
M rank, es a rajta elhelyezett formak

egymashoz val6 viszonyat is alap-
vetoen befolyasolja. A negyzetes
formatum semlegesnek mondhat6
- egyik irany sem fejt ki a masiknal
erosebb hatast. Az all6 formatum
mar korantsem ilyen kiiziimbiis:
eroteljes felfele es lefele iranyul6
nhUz.isa" van. Fekv6 form.itum
eseten j6val nyugodtabb, oldal-
iranytl hatast erezhetiink, mely
viszonylag gyenge az all6 forma-
tum eroihez viszonyftva.
30 FORM A ESTER
Ater alaltja szinten lenyeges kerdes. A negyze- - a fi.igg6leges formatum miigiitt a felegyene-
tes formatum sem.leges, mivel minden olda- sedett embert sejti. A fekv6 formatumok
la azonos hoss zusagu, fgy egyik iranyba sem altalaban passzfvabbak, nyugalmat araszta-
hat a tiibbinel nagyobb er6, es a nez6 kepes nak: gyenge oldaliranyu mozgast erezheti.ink
telj es figyelmet a formak interakciojara fordf- ki bel6li.ik, arni a horizont tudatalattinkba
tani, a befoglalo ter alaltja egyaltalan nem m elyen beves6diitt vonalara vezethet6 visz-
terfti attol el. Az allo formatum azonban m ar sza. Erre utal a ,,fekv6" szinonimajakent hasz-
jc5va1 aktfvabb: kialakul benne egy egyidej{i.leg nalt horizontalis szavunk is . A formatummal
felfele es lefele iranyulc5 huzc5er6, ami a nez6 kapcsolatos erzetek termeszetesen az oldalt
tekintetet oda-vissza vandoroltatja . Tudatalat- felepit6 grafikai elemek eseteben is ugyanugy
tinl< ugya nis az allo formakra iisztiiniisen ugy megjelennek.
tekint, hogy az akar egy emberi alak is lehet
Jb-
~e,
ik- iGl j 1..->] · J 1,1 1J · ·, I ] ' l rt 11
!Lt li· :·. ] ]·1u·.
MICHAEL MALTZAN ' 1
Afelw6 fom1dtwn hannoniza1 a lliinyv temdjdul va1asz-

tott vdrosi ldt1dpe11 meghatdrnz6 elemevel, a ho,izont-
> v01wllal. A ho,izonta1is llepmezo passz(v jellege el6seg(ti
a nyugodt es elme1yiilt szemle16dest. BRETI YASKO USA
JcH JBSTED
Az itt ldthat6 eves jelentes d/16 formdtuma nemcsall

(az egye'bllent rejtett) embe,·i alalljelenletet eros(ti,
ha nem a vi,·dgollfelfele irdnyul6 mozgdsdt is lw119s1ilyo-
sabbd teszi; m(g az illusztrdci6 eleg egyertelmlien utal
a niivelledes es fejlodes lwncepci6jdra, addig afonndtwn-
bo1 eredeztethetofelfele hat6 e,·511 e1Te csall tudat alatt
eros(tene/1 rd. COBRA NORVEGI A
A negyzet alallii CD-toll megfeleloen se mlegesJonna, de

ez esetben - tekintettel arra, 1wgy a CD temdja Ludwig
Mies Van Der Rohe, a modem ep(teszet egyih 111eghatd-
rnz6 ala19dnah nnmhdssdga - alldr moduld,isjelleget is
hiemelhetnenli. A CD-lemez 11ii1formdja ugyan leta!wr
egyjo1wra reszt a llepb61, de egy 1ij reteggel is gazdag(Ua
a 110111poz(ci6t. THOMAS CSANO KANADA
FORMA- ES TERERZEl<ELES
Pozit/v es negativ A formakat pozitfv alkoto- es a terbeliseg erzetenek jelleget. Ezek a tulaj- Az alak-hatter viszonynak erthet6nek kell len-
elemeknek tartjuk, ugy gondolunk rajuk, dons agok termeszetiilmel fogva i.izenetet nie, es valamifele logikaval kell rendelkeznie;
mint a szilard testekre vagy a targyakra. Az is hordoznak - az alakok es a hatter kapcsola- emellett ugy kell elrendezni az elemeket, hogy
6ket kori.Uvev6 ter negatfv - persze nem rossz tanak felismerese az els6 lepes a latvany els6d- az erzesek, amelyeket ez a kompo zfcios es
ertelemben veve, hanem mint a formak hia- leges, atfogo ertelmezese saran, meg miel6tt vizualis logika ebreszt, i:isszhangban alljanak
nya vagy ellenpontja. Ater az a ,,kepmez6", a kepek mibenletet vagy a szi:ivegek mondani- a kozvetfteni kfvant i.izenettel. A kompozfcio
amin a forma ,,alakot" olt. A forma es ter (mas valojat egyaltalan felfognank. Eppen ezert mogott meghuzodo logika - vagyis a vizualis
szoval alak es hatter) kiegeszfti egymast, kol- az alak-hatter viszony kialakftasa a grafikai sorrend, valamint az alakok es a hatter kap-
csi:ini:isen fi.iggnek egymastol; lehetetlen meg- tervezes egyik legfontosabb aspektusa, hiszen csolata - teljesen absztrakt, de nagy mertek-
valtoztatni az egyiket anelktil, hogy a masik ez oly sok minden m asra is hatassal van; ben fi.igg attol, mikent ertelmezi a latottakat
ne valtozna. Az alak es a hatter szembenallasa a latvanyra adott erzelmi valasztol egeszen az emberi agy. A vizualis logika i:inmagaban
hatarozza mega vizualis dinamika, a mozgas az informacio befogadasanak sorrendjeig. is hordozhat jelentest. Egy vegletekig mozgal-
Egy pozitfv (fekete) forma a vila-

gos (negatfv) hatteren, es mellette
ennek inverze - a forma ez ut6bbin
is meg6rzi pozitfv jelleget, mivel
nines a kepen masik forma vagy
terbeli tores, ami miatt negatfvnak
erzekelnenk. Figyeljiik meg, hogy
a feher format a fekete hatteren
nagyobbnak erzekeljiik, mint pon-
tosan ugyanakkora fekete parjat
a feher hatteren.
A sdtitebb is vilcigosabb sz(m1feliileteh va1talwzcisa irzi-

helteti az ci111ye11ban liv6 is a megvilcig(tott teriiletehet,
hciromdimenzi6ssci tive ezzel a teret. LSD SPANYOLORSZAG
Ahogyan a fekete (pozitfv) forma
egyre nagyobba valik a vilagos
(negatfv) hatterhez kepest, es
az iiresen marad6 feher feliiletek
merete mindinkabb lecsokken,
egyre inkabb ugy tunik, mintha
pozitfv feher formak helyezkedne-
nek el fekete hatteren.
Az aktfv (balra) es passzfv Qobbra)

alak-hatter kapcsolatok iisszeha-
sonlftasa meg egy ilyen vegteleniil
egyszeru, elvont peldan keresztiil
is j6l szemlelteti az eszleles befo-
lyasolasaban rejl6 lehet6segeket.
Vessiik ossze az alabbi hetkoznapi,
egymassal ellentetes fogalmakat
az abraparral: larmas/csendes,
tamad6/vedekez6, ideges/nyu- Az emberi a/ah tehintheto az elsod leges pozit(v fonnci-
godt, osszetettlegyszeru, er6teljes/ nah ezen az oldalon, amely egy tcinctcirsulat bros1irci-
gyenge es el6/holt. ja'bo1 val 6, de afehir sziiveggel hialah(tott szokatlan,
hetirtelma lwpcsolata helyenl1int a hcittir szerepe'be
helyezi afirji jigurcijcit. SURFACE NEMETORSZAG
32 FORMA ESTER
-
~11- mas alak-hatter kapcsolat peldaul alkalmas a kompozici6 viszonylag egyszen'.i szerkezet(i
e; lehet egy energiat, novekedest es harciassa- - peldaul csak egy vagy ket formabol eptil fel,
>gy got kommunikal6 tizenet kozvetitesere; mas es kozotttik viszonylag egyszer(i a kolcsonha-
helyze tekben viszont egy statikusabb kap- tas -, de az elemek szokatlan kapcsolata miatt
1k csolat lehet a celravezeto, amely nyugalmat, a latvany megis mozgalmas es osszetett lesz.
mertekletesseget es szemlel6dest fejez ki. Egyes kompoziciokban az alak es a hatter kap-
lS A mozgalmassag merteke ftigghet tobbek csolata akar olyan komplex is lehet, hogy bar-
kozott az egymassal kolcsonhatasban levo melyikiik atveheti a masik szerepet. Az optikai
formak szamatol, a formak hatterhez viszo- csalodas e tfpusat, amikor az egyik pillanat-
nyitott meretetol, es attol, hogy mennyi- ban meg alaknak tun6 fonna egyszer csak
re atte kintheto a pozitfv es negatfv feltile- hatterre valik, ketertelmu kepelmek nevezztik.
al- tek valtakozasa. Elofordulhat az is, hogy bar Ezt a fajta vizualis elmenyt agyunk lenyugo-
A dina111ilrns, cszicsban veg-

ziidii negat(v tereh lw11trasz-
tot allwtna/1 a betzih massz(v
vandsaival, es ha119s1ilyo-
sabbd teszih az ohet iissze-
hiitii l1eslw1y sdvoh e1es hatdr-
........ TICKETS
vanalait. RESEARCH STUDIOS Se4ecl Date Select Seats Payment
EGYESULT KIRALYSAG
zi-
t,
AG
MARTHA GRAHAM CENTER 111 - . . - . - -.M't'MDH 111..IZL.QI)
A 1096 fel1ete, hiinnyed P bet11je A webaldal ele111ei - m·d11yail1bo1 es helyzetiil1biil hiivet-

pozitfoJonna, amely hiiriiliileli hezoen - hiiliinbiizii 111a9assd911, e9y111dshaz l1epest hori-
a sajdt, hisebb va1tozata hiiriil zontcflisan eltolt v(zszintes sdvahra tiirdelih az aldalt,
hialalml611e9at(v teret, mihiiz- es eg!Jfajta 1it111ilrns, aldalird11y11111az9ds erzetet heltih.
ben ez a hisebb va1tozat fo1111a1ja YOUJIN CHOI/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA
111e9 a Pfelsii, belsii ,,bettiszemet".
Figyeijiih meg, hogy l1ettejiil1
l1iiziitt feherben szinten hirajzo- Funftes Element
l6dil1 egy vastag vonahi P beta.
Figuro4
APELOIG DESIGN FRANCIAORSZAG
A stiliza1t griffmadarat dbrd-

za/6 illusztrdcion a pazit(v es
11e9at(v terek va1tahaz6 eriis-
sega l1011trasz~a - mint pe1ddul
a hegyes, egyenes csiir; a hereh
potty; az (velt va1lal1; es az e1es
lwrmoh - fell1eltih az erdeh-
liidest, me9ra9adja'II a szem-
le1ii fantdzidjdt. VICKI LI/IOWA
STATE UNIVERSITY USA
Mivel az (vehbol a116 grajiha vonalai tiibb pantban is
heresztezih e9y111dst, ne111 egyertelimi, hogy mit tehint-
hetiinh pazit(v es mit negat(v fan11d11al1. Ne11d11yfeliilet,
mely elso pillantdsra negat(vnah tzinih, hiinnyen dtfor-
dulhat pozit(vba. CLEMENS THEOBERT SCHEDLER AUSZTRIA

r
FlH/IVIA E:S T[RERZEl<EI ES
z6nek, erdekesnek talalja, es ennek eredme- peldaul ket elter6 merett'.i, egymas t atfed6
nyekent a nez6 kicsit hosszabb an elid6zik formaval, vagy egy pozitfv format varatlanul
a kompozfcion, mas szemszogb6l is megvizs- elolr61 keresz tez6 negatfv formaval. A formak
galja azt, mikozben ujabb szorakoztato reszlet attetsz6segeben vagy tonusaban (sotet vagy
utan kutat. Ha fel tudjuk idezni M. C. Escher vilagos) bekovetkez6 valtozasok pedig egy uj,
rajzainak egyiket, amelyen a geometriai alak- koztes szintet ho zhatnak letre, amit a kes6b-
zatban repu16 vilagosabb madarak kozotti biekben reszletesen is bemutatok (lasd Kozel es
sbtetebb hatterben fekete madarak sziluettjei tcfvol , 66. oldal).
rajzolodnak ki, akkor maris pontosan tudjuk,
mir61 is van szo. Az alak es a hatter nyilvan-
valo valtakozasat akar nagyon egyszen'.i alak-
hatter kapcsolatok segftsegevel is elerhetji.ik,
A 11e9at(v 11yilal1 pozit(vba fo1·-

d11lnal1 a sbti t, dere11szii911forma
e/otedben. JOHN JENSEN/IOWA
STATE UNIVERSITY USA
Laminar
A hit gombaforma pozit(v gra-

filwi elemneh tli11ih, de val6jd-
ban a llisseJura fehete M bet(i
11e9at(v bels6 tereit allwtja11 .
A betiibe ahdr hit szo msan egy-
mds melli tett 9om baten11eszt6
zsdh hipit is belehipzelhetjiih.
FROST DESIGN AUSZTRI\LIA
Annah ellenire, l109y agrafilw

tiibbnyire csah horvonalbo1 dll
- is e/emei ldtszo1ag egy s01ba11
helyezhedneh el - a le9al11l liv6
szil11ettehet hiizelebb liv611eh
irezziih, mivel hapcsol6dnah
a lo96 l1ii1'iili 11e9at(v tirhez,
is a hiirvo11alid1 is vastagabb,
mint a 11iz6hozonse9et allwt6
tiibbi fi91mii. SUNYOUNG PARK/
IOWA STATE UNIVERSITY USA
A poszter maddrraja sbtit hdttir elotti pozit(v fonna11bo1

va1tozih dt folwzatosan inverzbe, es ugyanez a megoldds
a tipogrdfiai elemeh csoportjaina1 is megfi9yelhet6.
PAONE DESIGN ASSOCIATES USA
34 FORMA ES TER
A liiiliinbiizo sz(mifel iil etehet elvcilaszt6 v(zszintes es
fiiggoleges csato rnc/11olyan hate/st Jielteneh, mint ha
a pla/1cit feliilete'be siillyesztett reheszeh hatcirol6fa lai
le,111e11eh; ezt az illtizi6t ercis(ti a liiir alaillifonna,
amely helyrnl1e11t liitalwija afehfr vonala/iat, es lcit-
szo1ag afeliilet tetejen hever. Az citl6san elhelyezett dm -
sor azo11ba11111e9tiiri ezt az ill1izi6t azzal, hogy cit!ialad
afehfr hatcirol6vonalali alatt. Ugy t1l11het, 111i11tha a
pl alicit also reszen mega fen ti st1w11f11t11a , majdfelfele
haladta'ban mcir a reJ1eszeli me1yebbenfe1wii st11)a'ban.
LESLEY MOORE HOLL ANDIA
Uv.l>. ErfgoedLob #3
Capturing
1
=l~~:m ::~ :useum:;llilit

6ijzondere Collectles. \f
Unlversltelt van Amsterd:· ·
~i5~;e~~~~m il!ll!II:
Mivel afonna11 sz(nei az egymcist citfedc5 resze11e11 111e9vcil-

toz11aJ1, ezfrt tigy frze11eijiil1, mi11tha afon11a11 cittetszoel1
len11e11el1. Enneli eredmenyelieppen a 11ezo11 viszonylag
J1iinnyenfelis111e,ih a J1e11 te,-iiletel1es a 11ara11cs cimyalatii
reszel1ala/1/hcittfr viszonycit, de emellett frze11elih az eg y-
mcisra retegezett fonncili alah/hcitter szerepen e11sziin-
telen vciltalwzciscit is. MANUEL ESTRADA SPANYOLORSZAG
T•nlooru.l•Ulng
}sna Ekdt tt
Rob )ohan~ll
® l 4Wf.,..;el..t•lstal
B.t.1bara Ph'.lpp
Rebecca Sakoun
@
+ ob;ee ton u'tde
co!ltttie vanhel
An.d Piitrson
Mu$e\lffl
e
ICIFILIISf'~T.UD.
1101. IU .. 11_.~ COMU<
.i<ll ~(oO•~.Ut•fU(•)
~ .~ .. , HOC5S
+'l!H1H , C0 11/H
A 11evje9yJ1cirtya hcitoldala a liepzeletbeli ter szed(tii me1y-

segeneli erze11eltetese11ez maxi111a1isan liihasznciija az cittet-
szosegbe n es a sz(neJ1vilci9(t6ereje'be11 rejlii lehetiisegehet.
Altala'ban a vilcigosabb elemeli az eliiterbe tolal10d11al1, 111(9
a siitetebbeh a hcitterbe h1iz6d11a/1, de ne1ia - mint pe1dciul
itt a nagy R bet ti esete'ben - egyes fon11a11 reszleteit egyai·cint
erze11e1he0iih az eliiter, a liiizepsii reteg vagy a hcitter resze-
hent, att6lfii99oe11, hogy eppen mil yen mcis ele111eJi/1el egyiitt
vessziih sze111ii9yre oliet. UMBRELLA DESIGN INDIA

FORMA - ES TCRERZEl<ELES
Atlathatosag es hatarozottsag Az atgondolt sal, valamint a kozti.ik levo feli.iletekkel kiala- hetji.ik a durva , organikus vagy eppen tola-
es letisztult kompozfciok j61 ertheto vizualis kul6 kapcsolata - vagyis az alkotas vizualis kod6 formalaa csakugy, mint az erzeki, ele-
i.izeneteket kozvetftenek. Ahhoz, hogy kom- logikaja - atlathat6, es hogy az egyes reszek gans es egyszeru alakzatokra . Nem elsosorban
pozfcioink hatekonyan kommunikaljanak, egymashoz val6 viszonya tudatos es esszeru. egyfajta erteldteleten vagy minoseg kifejeze-
tisztaban kell lenni.ink azzal, hogy az egyes A ,,letisztult" sem teljesen egyertelmu foga- sen van a hangsuly, hanem inkabb azon, hogy
formak milyen i.izenetet hordoznak, mikent lom, amikor egy forma vagy kompozfci6 lefra- a forma megfelelokeppen leegyszerusitett-e.
mukodnek egy adott terben, es hogy ezen sara hasznaljuk; talan ugy fogalmaznam meg,
tulajdonsagok egyi.ittveve milyen hatast val- hogy az alkotas onmaga lenyeget hangsulyoz-
tanak ki a nezobol. Mindenekelott definial- za - a valosagnal tisztabban es egyszerubben,
juk pontosabban a fogalmakat. ,,Atgondolt" megkerdojelezhetetleni.U osszpontosftva egy
kompozfci6 alatt azt ertem, hogy az oldal- adott tulajdonsagra. Mint a korabban hasznalt
alkot6 elemek elhelyezese, merete es egymas- ,,szep" jelzot, a ,,letisztultsag" fogalmat is ert-
Ez tenyleg az, aminek latszik: a for- nak tunik, mint a kiir vagy a harom- a celunk, hogy mindharom forma
mak kiinnyen optikai csal6das sziig. Ezert, minden j6 szandekunk egyforma magasnak tunjiin, a kiir
aldozataiva tesznek minket, ezert ellenere, nagyobb is. Ez az optikai es a haromsziig meretet korrigal-
mindig optikailag kell bemeretez- csal6das annak a kiivetkezmenye, nunk kell (also sor). Csak akkor lesz
nUnk oket. Ebben a peldaban, a fel- ahogy agyunk a kerek, sziigletes es val6ban azonos magassagu mind-
so harem forma mertanilag azonos negyzet alaku formakat egymashoz harom forma - legalabbis a befo-
magassagu . Hajobban megnezzUk, viszonyftja (lasd Geometriai formak, gad6k szempontjab6l nezve -,
lathat6, hogy a negyzet nagyobb- 50. oldal). Amennyiben tehat az ha egyforma magasnak is tunnek.
Nizziih megjigyelmesen a magazin borft~dn tala1hat6

apr6 geometriai is tipogrdjiai elemel1et. Ve9yiil1 iszre,
hogy ird11yul1 '1oueti afotogrdjia '1ompoz(ci6ja'ba11111e9- Ajinom dtl6s uonal , a '1issihoui-
ji9yelhetci ten9elyel1et, ualamint azt is, hogy 111il1i11t rltett beti'i a bal oldalon , is a fe1 -
igazodna'1 egymdshoz horizonta1isan uagy uertilza1isan, '1ovir, geometriai fon11a11J1d szab-
tisztdn lziuehetci egybeesiseJzlzel , uagy 1i9y, hogy egymcis dal t szcim - radi)za1isan eltirci
ircinya'ba mutatna'1. STUDIO NEWWORK USA fon11a11 is 111iretel1- lcitszo1a9
horizonta1is is uertilza1is irdny-
ban is egyenletesen tolti lzi a teret
az ii veg vfzszintes isfii99 cile9es
tengelye l101iil. A tervezci opti-
'1aila9 1i9y a1lftotta be az eleme'1
miretit, uonalvasta9sci9cit, poz(-
ci6jdt, hogy a ldtudny a '1ie9yen-
s1ilyozottsd9 irzetit '1eltse.
DESIGNERS UNITED GOROGORSZAG
36 FORMA ES TER
Ez tovabb is visz minket az atlathatosag ker- vagy azonos merett'.iek? Ha a valasz ki:innyen p edig messze nem a legmegfelelc5bb lelkialla-
dese hez, amely a kompozfcio es az azt alkoto megadhat6, es senki sem vitathatja - peldaul pot ahhoz, hogy egy i:isszetett i.izenet segftse-
,an formak ki:ize rthetc5segevel foglalkozik. A ki:iz- ,,a bal oldali a nagyobb" vagy ,,azonos mere- gevel meggyozzi.ink valakit.
e- erthetc5seg reszben a formak letisztultsagan tuek" -, akkor a kapcsolat hatarozo ttnak
•gy mulik, reszben pedig a formak es az c5ket nevezhetc5. Fontos, hogy a grafikai terv vizua-
e. ki:iri.Uvevc5 ter ki:ilcsi:inhatasanak ,,hatarozott- lis szempontb61 egyertelmu es hatarozott
sagan", vagyis ezek atgondoltsagan, celsze- legyen , mert az i.izenet hitelessege nagymer-
n'.isegen es megalapozottsagan. Egy forma tekben fi.igg attol a magabiztossagtol, amit
vagy terbeli kapcsolat akkor nevezhetc5 ,, hata- egy tudatosan megszerkesztett kompo zfcio
rozottnak", ha csak egyfelekeppen ertelmez- sugall. Egy bizonytalan, hataroza tlan elren-
hetc5. Nezzi.ink erre egy peldat: ez a forma dezes azon tu.I , hogy unalmas, nyugtalan-
na gyo bb vagy kisebb, mint a mellette levc5 , sagot is ebreszt a nezoben. A nyugtalansag
Ve9yiihfi9ye l111 esen s,e111ii9yre

e1111e/1 a, almtra/lt oldalpcirnah
a, elemeit. Melyihforma tiini/1
1i9y, mi11tha hisebbi vcil11a?
Melyil1for111a l11i,6diJ1 le9i11havb
a hcittirbe? MelyiJ1for111a mirete
csiillhenjobbro1 balra haladva ?
MelyiJ1fonna cill sw11be11 euel
a tendenc iciva l? Melyihforma
mozo9fe11tr6l lefeli? Mely irci-
nyoh es11e/1 e9ybe, is melyeh
11e111? Milye 11 hatcissal van a tex-
t1ira a hcittirsz(n tirbelisi9ire,
111e1ysi9ire? Az, ho9yjelle111w 1i
tudjull a, e9yes formcih visel-
l1edisit, ele119ed hetetle11 annah
me9irtise11e,, ho9y e,t 111iJ1i11t
tes,ih - is ho9y mihi 11t irhetii11/1
el Jiasonl6 hatcist, ha ippen arra
a van sziil1si9.
:Or ANDREAS ORTAG AUSZTRI A
I-
lesz
td-
)-
,k.
JUI'- Egy grafikai elem ,,letisztultsaga"

(e1- alatt azt ertem, hogy mennyire
\
wb- kepes onmaga lenyeget hangsu-
y-
eret
\ lyozni, mennyire erthet6 es mentes
a zavar6, diszharmonikus reszletek-
t61- nem pedig azt, hogy mennyire
tunik ,,tisztanak" vagy ,,befejezett-
nek". Abal oldali form.in van meg
is mit finomftani, a bels6 aranyai zava-
rosak, helyenkent esetlenek, meg-
(
1eh oldatlanok. Apr6 m6dosftasok sora-
n(-
en- 1\ ) val azonban formajegyei hangsulyo-
sabba tehet6k. Aket kep egymasra
helyezesevel (a feher az eredeti
zfi.G forma) kiinnyebben tisszehasonlft-
hat6va valnak a valtoztatasok.

A FORMAK TIPUSAI
Ezek a dolgok mind kiiliinbiiznek egymastol hogy milyen jelentest tulajdonitunk a for-
Szamos alapforma letezik, es ezek valamilyen manak. Termeszetesen a kontextus, amiben
szempontb61 mind killi:inbi:iznek egymast61. az adott forma megjelenik - a ter vagy feli.i-
Pontosabban fogalmazva szemi.ink es agyunk let, amit elfoglal , es kapcsolata a szomszedos
ugy erzekeli, mintha minden egyes forma formakkal - befolyassal lehet erre a jelentesre,
maskent viselkedne, mintha sajat egyenisege de a forma alapveto jellegzetessegei es vizua-
lenne. Val6jaban ezeknek a kiili:inbsegeknek lis hatasa maradnak a meghataroz6 tenye-
az erzekelese, valamint hogy e ki.Ui:inbsegek zok. A legalapvetobb formak a pont, a vonal
mikent befolyasoljak a forma es a ki:irnyezete es a sikidom. Ezek ki:iziil a vonal es a sfkidom
- vagyis a ki:iriili:itte levo ter es az eltero tulaj- tovabb bonthat6 geometrikusra es organikus-
donsaggal bir6 oldalalkot6 elemek - ki:izi:itt ra; a sfkidom pedig lehet egyszinu, texturalt
kialaku.16 ki:ilcsi:inhatasokat, hatarozza meg, vagy terbeli, ti:imeggel rendelkezo.
Ez a lliinyvbcil szcinnaz6 oldalpci,· lcitszo1ag egy fr6asztal -

ro1 llesziilt fot6t cibrcizol. Val6ja'ban azonban egy l10mpo-
z{ci6, amely pontohbo1, vonalallbo1 , teglalapollbo1 es ii res
terel1b6l a1l - e9ymcishoz viszony(tva mi11de9yil1iill elter6
meretii es irc/11y11. FINEST MAGMA NEMETORSZAG
38 FORMA ES TER
Habcir ajazz-zenesze/1a/alijai 011llla911liba11 isfel islllerh e-
tci es erte/111ezhetci 11epe/1, e9yszers111i11d egy tort uo11ala/1-
b6! cill6 re11dszeral110t6ele111ei is, m11elye/1 liolcso11hatcisba
lepneli az e1es es e/111 osott sze1ii s01ido1J10)1b6/ cill6 1J1cisod-
la9os rendszerelemeivel. Atervezci, azon t1il , ho9yfi9ye-
le111be vette a szogletesfonna'/1 elhelyezesev ol l1ia/alw/6
rit11111st, 9011dosl10dott afonncili nega t(v-pozit(v vciltalw-
zcisci,·61is, ezzel is ha119s 1ilyosabbci teve a grafilia rit1J1il1ci-
jcit, mihozbrn afi9 11rcil1lcitsz6/a9 ho/ az elotei; ho/ pedig
a hcitter reszeiue vcilnali.
NI KLAUS TROXLER DESIGN SVAJC
Alijon egy va/6sciglni cib ,·cizolcis bci1111ilye11 osszetett

fonncil1bo1, a tervezo11el1/1epesneh llell le1111ie a,.,-a,
Cromo f'is produces hogy ele111ezze es az aura /enyeget 111e9ragad6 egy-
mo,e than 2,000 tonnes szenibb fonncira ,·ed11lia1ja , (gy lllegertheti, hogyan
of fish per year hasznciija afonncit a l10111pozfri6s terbe11. A bal oldali
oldalpciro11 a ha/ 11e111 egyszenien csa/1egy ha/, egy
hciromszog is. Mellette a /eue/e1111e111 cs11pci11 /evele/1,
egyben ova1isoli is, vagy llleg i11lia'bb lecs11pasz(tva
citl6s vonala/1, csal1119y, Ill int a llldsi/1o/dalpciron
a liezeli. BRUKETA 8c ZI NIC HOR VATORSZAG
~l- Eze11 a reldcimplaluiton a vo11alal1 l1011trasztot allwtnali A po11tolib6/ li irajzo/6d6 mi11tcizatoli alicirpe11zii9yi
•o- a texttfrcival , a szertelen a'bra'/1foltjai a szovege119eo- befel1tetesel1hez liapcsol6d6fogalmaliat is me9 testes(t-
ires 111etrilws szaba1yosscigcival, a nagymeretii eleme/1 pedig het11eli , ha a szoueg ebbe a l1011textusba helyezi 5/iet:
frO a 11icsil1/ie1 . MUNDA GRAPHICS AUSZTRA LI A diagram szen1 sze,vezeti fel ep(tes, 11ovel1edes, ossze-
fo116ddsoli,f1izio'/1, szetva1cisol1 es ha16za tol1ba szerve-
zodese/1es (gy tovaub. UNA (AMSTERDAM) DESIGNERS
HOLL AND IA

A FORMAi< T!PUSA I
A pont A pont jellegzetessege, hogy egy pont- elismerhetc5ve, sot j61 megki.iliinbiiztethetc5- pontszeru jellege alapvetc5en akkor sem fog
ba koncentralja a figyelmi.inket; egyidejilleg ve valik, a pont mindig csak egy pont. Min- megvaltozni. A pontszeri'.i formak e legfc5bb
vonz befele es sugaroz kifele. A pont szinte den felismerhetc5 kiizepponttal rendelkezc5 jellegzetessegenek felismerese - fi.iggetle -
lehorgonyozza magat azon a helyen, ahova alakzat vagy tiimeg - negyzet, trapez, harom- ni.il att61, hogy egyes esetekben tiirtenetesen
helyezzi.ik, es hivatkozaskent szolgal a szem sziig, paca - pontnak tekinthetc5, barmekkora milyen egyeb tulajdonsagokkal birnak - elen-
szamara a kiiri.iliitte levc5 egyeb formakhoz legyen is. Igaz ugyan, hogy mereti.ik niiveke- gedhetetlen a terben betiiltiitt vizualis szere-
- ide ertve mas pontokat is - kepest csakugy, desevel ezeknek a formaknak a ki.ilsc5 kiirvona- pi.ik es a szomszedos formakkal kialakftott
mint az oldal szeleihez viszony{tva. Bar lat- la egyre erc5teljesebb hatast gyakorol a kiiri.i- kiilcsiinhatasaik megertesehez.
sz6lag egyszeru formanak ti'.inik, val6jaban kitti.ik levc5 terre, de az alakzatok lenyegi.iket
egy iisszetett objektum, a tiibbi forma alap- tekintve tovabbra is pontok maradnak. Meg
vetc5 epitc5kiive. Annak ellenere, hogy egy ha helyettesitji.ik is az egyszinu, homogen
nagyobb kiterjedesi'.i pontnak a kiirvonala is format egy targy fot6javal , peldaul egy 6raval,
[ii
aso
/
Su nc or. (tJ \ 11 \ h
\\tl'tlH\\11111 ltl , 111\
" I \ ",ti\ .! IUlh

\11in:· 1·fl11 N' rl 1:. \fflrt' arti:. /<:. &,Iii pmgr-11111111i11g
II IIH,1 11,1 {j)
Abrosiirciban szereplci uiwa1is eleme/1 tiibbsege pont;

ne11d11yu/1 e9yertel nn1en, mint pe1ddul a here/1 paca
esJolt, ne11dnyuh uiszont heuesbe, pe1ddul a betah es
a /1ismeret11 lo96 afel sci sarohban. Annah ellenere, hogy
jizi/wilag nem neuezhetci/1 po11t11ah , ezeh az elem eh is
u9ya11azol1lwl a tulajdonsdgoldwl re11dell1ezneh, mint
a pontoll, hiszen uibra16ah es uonzza11 a tellintetet,
mihiizben egymdsra is 119yanolya11 hatdst gyalwrolnah ,
mint ha pontoh lenneneh. Komm1111ihdcios szempont-
bo1 itt, ezeh a pontoh taglejtesehr61, mutogatdsro1 ,
ritmihdro1 es spontaneitdsro1 szo1nali... honhretan pedig
a zenerol. VOICE AUS ZT RI\ LI A
40 FORMA ES TER
•
n
n- •
Ha egy pantot helyeziink elater-
•
Apant itt viszonylag semleges
•
dfthatatlansagat sugall, de uralja
•
Egy ujabb pant megjelenesevel
ben, azan nali es nyilvanval6 hatast m6dan asztja meg a teret, mivel a teret; viszont amint elmazdul figyelmiinket a terbeli aranyak
fejt ki a kiirnyezetere; a pantnak az sulytalan es kiegyensulyazott, a kiizeppantb61, megvaltaznak az helyett a ket pant kiiziitti kiilcsiin-
iit kiiriilvevii feliilethez viszanyftatt de ha kimazdftjuk a kiizeppant- eriiviszonyak - a hatter jelenlete hatas ragadja meg. Egymasra
aranya a legi nkabb meghataroz6 b6l, maris figyelemre melt6 terbeli hangsulyasabba valik, es fesziilt- utalasuk egyfajta szerkezet jelenle-
tenyezii, majd ezt kiiveti a terben valtazasakat kepes eliiidezni. seg keletkezik. tet sejteti - egy lathatatlan, rajtuk
elfoglalt viszonylagas helyzete. A kiizeppantba helyezett pant athalad6 vanalet, mely felasztja
nyugalmat, harm6niat es maz- ateret.
• • •• •
Ahagy a pantak egyre kiizelebb lyen mas terbeli viszany. Ha a ket segebiil es a harmadik dimenzi6, annal inkabb iinall6 grafikai elem-
keriilnek egymashaz, ugy nii kiiz- pant iisszeer, es reszben lefedik a melyseg megjelenesebiil ad6- kent erzekeljiik iiket; egymast6l
tiik a feszii ltseg. Amikar a pantak egymast, a kiizelsegiik keltette d6an . Amelysegerzetet az akazza, tavoladva hangsulyasabba valik az
kiiziitti ter minimalisra szukiil, fesziiltseg csiikken, kiiliiniisen, ha hagy az egyik pantat az eliiter, a altaluk letrehazatt szerkezet, ame-
az ezeket elvalaszt6 keskeny res meretiik kiiliinbiizii. Azonban egy masikat viszant a hatter reszenek lyet egy kiiztiik huz6d6 lathatatlan
jelentiisege fontasabba valik, uj vizualis inger keletkezik az ujan- erezziik. Minel kiizelebb helyez- vanalkent erzekeliink.
mint maguk a pantak, vagy barmi- nan letrejiitt sfkbeli forma kettiis- kednek el egymashaz a pantak,
• • •
• •
••
Apantpar kiizeleben elhelyezett
ujabb pantak tavabb csiikkentik
• ·-
desiikben. Milyen messze talalha-
t6k az egyes pantak egymast6l?
• •
•••
az egyes elemek iina116 jelleget, Egyenlii tavolsagra helyezkednek
es figyelmiink kiizeppantjaba meg el a pantak a parjukt6l? Mi vajan
inkabb az elemek kiiziitt kialakul6 az elrendezesiik lagikaja, es milyen
kapcsalat keriil, mikiizben vala- nagyabb format rajzolnak ki?
milyen rendszert vagy jelentest Mit jelenthet ez a nagyabb form a?
pr6balunk felfedezni elhelyezke-
A hamagen feliiletu pantat es a
fenykepek va16saghuen abrazolt
temait egyarant erzekelhetjiik
pantkent.

A FORMAi< TIPUSAl
A po11to/111emfeltetle11iil hiir ala-

hiia/11 A ne1iciny elem hivetelevel,
amelyehet egyertelrmien vonalna/1
erze11eliinh, a brosiira hihajthat6
oldalain szcimos olyan pontnah hat6
-I
elemet lcithatunh, amely a hiir-
t61 elter6fo1111cij1i. Etmeh ellenere,
a Jwmpoz(ci6 iisszea1l(tcisa sorcin a
tervez6 egysz(m1.fehete, absztraht
pont/1ent tehintett mindegyilliillre,
a111i/10r a meretiihet, a szomsze-
dos elemehet, a hiiztiih hat6 er6het
es a letrejiiv6 terel1et lliala/11totta.
Fi9yeLJii/1111e9, mi/1ent a/hot hont-
rasztot afelirat sorainah vonaLJel- You don't need
lege a pontszen1 elemehhel. more sources of
C+G PARTNERS US A
financial information.
(
Tiibb pant egyuttesebol vegtelen
• szamu es hatartalan kamplexitasu
.. . .
elrendezes alakfthat6 ki: egyetlen
• ••••• •
fiigg6leges vagy vfzszintes sor;
elforgatatt, atlas sarok; egyetlen
• • • •••
kiiliinall6 pant szembeallftva egy
csaparttal; sar, melynek tagjai kiizt
• egyre niivekszik a terkiiz; racs-

hal6ba rendezett sarok; saksziigek
• es geametriai mintak; fvek es fgy

tavabb .
•
• •
• •
•• • • ••
• • •• •
• • • •• •
•
• ••••• •
•• •• ••••
•• • • • •• •• • ••••
••
••••• ••
••••• ••••••••
• • • • ••••
• ••• ••
• • • • •••• •
42 FORMAES TER
Az egymcist riszben citfedo po11tol1 csaparUa eg!lfajta J11tl -
lci111z6 tiimeget al/wt. Acsoport J1ii111011ala mazgalmas,
a lap sze1eitol val6 tcivalsciga pedig vciltaz6, mnifesziiltsi-
get helt. Ab J1ezdobetti egyriszt szipen J1ie9is21ti a csopor-
tot, mcisriszt miretbeli Jwntrnsztot teremt. Az elrendezis
miigiitti logilw egyirtelmti, is az egisz Jwmpoz(ci6 t11da-
tos11aJ1 hat. LEONARDO SONNOLI OLASZORSZAG
Aform ak metszespantjanal egy AkUliinbiiz6 meretu pontak csa-

negatfv" pant alakul ki a hatter partja egy banyalult kiirvanalu
kiizrezart, apr6 darabkajab6l. alakzatat haz letre, de a csapart
ennek ellenere is megtartja pant
jelleget.
• • It •
Az elter6 meretu pantak a ter mely- valhat ez a viszony, vizualis feszUlt-
segenek illu zi6jat hazzak letre: seg keletkezik, halatt az elemek
a nagyabb pantat kiizelebbinek merete valtazatlan maradt.
erzekeljUk, a kisebbet tavalabbi-
nak. Apantak t6nusertekenek val-
tazasaval azanban ketertelmuve
;ebol vegtelen
.n kamplexitasu
1t6 ki: egyetlen
~szintes sor;
• • •• •
••• • • •• •
:.•
••••• ••••• ., . ···1.· .
• •••• ••• • 4 . .··~
...... ..
............
Jrok; egyetlen
nbeallftva egy
ynek tagjai kiizt
~rktiz; r.ics-
••••• ••••• 4
• •••• ••••• 4
• ••
•••• •••••• • ••• •• ••••••
irak; saksziigek
ik; fvek es fgy • •• •••••••
• • • • • ••• •• I • • • • ••
• • • •• • • ••
Nagyszamu apr6 pantb6l kialakft- siitet t6nusa a pontak surusege-
hatunk szabalyas (balra) es velet- t61- egymast61 va16 tavalsa-
lenszeru Uabbra) mintazatat is. gat6l- rugg.
Akialakult textura vilagas vagy
Nem csak a te111ezo szcimcira jelent

e1vezetet, ha olyan alapfanna11-
hal dolgozhat, mint pe1dciul a
pontol1- ezel1 az elemel1 a '1am-
1mmi'1cici6t is hate1w11yabbci
teszill. Az itt bem11tatott 1096-
is arculatta1111!111cinyban, amely
•
egy vcirosi parh riszire hisziilt,
a pontoh a '1011textusto1 fiiggoen
•
hol labdal1int, hol lu.fi'1int, ho!
• pedig pettye'1J1i11t vagy ippen

felhollint szerepel11el1.
•
HEESEUNG LEE/SCHOOL
OF VISUAL ARTS USA

f\ FORMAi< TIPUSAT
A vonal A vonal - mas neven lenia - leggyak- A vonal egy kezd6pontb61 indulva haladhat vastagsaga niivekszik, ugy erzekelji.ik egyre
rabban valamifele kapcsolatot jelkepez; iissze- a vegtelenbe vagy egy meghatarozott vegpon- inkabb sfk feli.Uetkent vagy tiimeggel rendel -
kiiti a kompozfcio egyes teri.Ueteit. Ez a kap- tig. Mfg a pontok az oldal adott teri.Ueteire kez6 terbeli testkent. Ha meg akarjuk 6rizni
csolat lehet lathatatlan, mint peldaul egy ket iranyftjak a figyelmunket, a vonalak egeszen vonaljelleget, a hosszat is aranyosan niivel-
pont kiiziitt kialakulo huz6er6, de lathato masfele feladatot tiiltenek be: elvalaszthatnak, ni.ink kell.
format is iilthet egy konkret elem formajaban, illetve iisszekiithetnek tereket vagy elemeket;
amelynek kezd6- es vegpontja kiiziitt a tekin- ved6- es hatarvonalakat alkothatnak; bezar-
tet ide-oda vandorolhat. A statikus hatasu hatnak, korlatozhatnak vagy kettevaghatnak.
ponttal ellentetben tehat a vonal legf6bb jel- Vastagsaganak - hosszahoz kepest tiirten6 -
legzetessege, hogy mozgast es iranyt is jelke- megvaltozasa sokkal nagyobb hatassal van
pezhet; fgy a vonal termeszetenel fogva min- a vonal jellegere, mint a pont eseteben, ha
dig dinamikus. annak merete megvaltozik. Ahogy egy vonal
Egy vekony, iinmagaban all6 vonal- Avonal szaggatott vonalla ala- Az egymas mellett fut6 vekony Egyes vonalakat tavolabbra he-
nak nines se hangstllyos kiizeppont- kftasa mozgalmasabba teszi a vonalak texttlrat hoznak letre, lyezve, elkUliinftve azokat mar
ja, se tiimege; jelleget az iranya, ,,felUletet" anelkUI, hogy elvonna hason16an a surun egymas melle iina116 elemkent erzekeljuk. Akiiz-
es a kiirUliitte levo terre gyakorolt a figyelm et elsodleges jegyeirol, helyezett, azonos meretu pon- tUk keletkezo ter szinten nagyobb
hatasa alakftja ki . a mozgasr61 es az iranyr61. tokhoz. figyelmet kap, es felmerUI a kerdes,
hogy mi lehet a terkiiz valtozasa-
nak logikaja.
Aterkiiz es a vonalvastagsag egymast61 tavolabb esok a hat- Habar egy vekonyabb vonalat Ket, egymas kiizvetlen kiizelebe
egyuttes valtakozasat a vonalcso- terbe htlz6dnak. Amelyseg erzete tavolabbinak erzUnk, mint egy vas- helyezett vastag vonal kiiziitt egy
porton belUI a melyseg illtlzi6ja- meg egyertelmubbe valik, ha egyes tagabbat, agyunk kepes ra, hogy harmadik- negatfv-vonal kelet-
kent erzekeljuk. Az egymas kiizele- vonalakat tlgy forgatunk el, hogy a vekonyabb, elforgatott vonalr61 kezik. Optikailag tlgy tunhet, mint-
ben levo vonalak kiiziitt feszUltseg keresztezzek a tiibbieket - a hatast feltetelezze, hogy elhalad a vasta- ha a negatfv, feher vonal val6jaban
keletkezik; ezek latsz61ag hozzank tovabb fokozhatjuk, ha a vonalak gabb elott. pozitfv elem lenne egyetlen fekete
kiizelebb helyezkednek el, mfg az vastagsaga is eltero. elem elotereben - es ez igaz abban
az esetben is, ha a feher vonal
valamelyik vege iisszekapcsol6dik
a hatterrel.
44 FORMA ES TER
'e
el-
111
Kl lfi(1Ull1'.':,1ririlt~l
Ho n,burg V,t,c1to /Sc onner
Circu i t Tcn 1io n V1t1ello
lm~r~-
3 - Expanded Htl llo V1l1ello
4 BodeSc:an Scanner
5 ,.wo Ears V1t1ello
Sca n Bode Scann<'t
Ton e Ro ll Train Vitiello
Circ u lar Brc c,thing V1t1ello
[QO:-.et!.~
Tro n s -porcnt Dirtlc tory Deutsch
KLNG Cor11e, Bond (O livero s, P. Bode , Deutsch)
Vo xs hift R eco n struction Miller
4 Klon,eumwo ndl c r So lo Fe,
5 Instan ce D egogc Miller
Bode Sound Project
6 Two Barb e r Po l es H . Bode H.u,t\d Bode
7 - Ko wloon H. Bode C,iint"r Band
8 Ci e kl e bt c Musik Experiment H Bode
1\11d 1,;ew Deutsclt
9 The N erve N et M e t er Fe1
J,rnies Fel
l~ Sequanco Th ree H. Bode
11 V o cod er a nd Vio li n Improv i sa ti ons A.J1on ~llllt:"1
Vo suBm &. H . Bode Scu 1me1
12 Chaos and Attention Comer Bond Ste m,1 V.isulL!
1J Oc ea n Phase Deutsch Stephen Vw ello
A vo11a lal1 llettiis szerepet tiilte11el1 be ezen a CD-lemezhez

hesziilt ldseriifii zeten. Egy ,'€sziih a pap(r sze1en helyezhedih
el, es a 111az9ds, dinam iz11111s erzetet helti, euel is ellenpon-
tozva afeny l1€p statilrns teglalapjcit , mcisih reszii/1 viszont
a1ncizol6jelle9t1, ciramhiiriihet, valamint a lwttcira utal6
vanalrendszerehetjelen(t me9. JRoss DESIGN USA
Az a vonal, ame lynek pontjai egy

fix, lathatatlan pontt6l egyforma
tavolsagra helyezkednek el, kiirt
alkot. Ne felejtsiik, hagy a kiir
val6jaban vanal, nem pedig pant.
Ha a kiir vanalanak vastagsagat
- az abran lathat6 m6dan - jelen-
tosen megniive ljiik, egy pant kelet-
kezik a kiir kiizeppantjaban. Afor-
mat ennek hatasara ugy erzekel-
jiik, mint egy feher (negatfv) pantat EINFACHER VERSUCH
egy nagyabb, pazitfv pant el6tt. UBER DEN BACKSTEIN
Ell's! MATERIAL UND SEINE
VERWENDUNG 11--.J DER
ARCHITEKTUR
Egy spiralvanalban egyidejuleg

jelenik mega befele es a kifele
iranyul6 mazgas, fgy val6jaban
a pantaknal megfigyelt vizualis
er6k jellemzik.
A tipawcifia, ahogy arro1 majd a hannadihfrjezetben biiveb- lega ls6 raldap vilcig(t6 scivja -, es ele111euiil1, hogy ez lwmpa-
ben sz6 lesz, alapvetiien vonalallba1 epiilfel. Enneh alapjcin zici6s szempantbo1 mihent viszonyul ajobb oldalon viiriissel
mega11ap(tlw9111I, hagy afen ti oldalpcir jabb aldalcin dt szedett sziiveg a1tal letrehazott vastag vonallwz.
vonal tala1hat6 - vajon melyeh lehetneh eze/1? Ha siheriilt NAROSKA DESIGN NEMETORSZAG
beazonos(tani mindegyihet,figyeijiih meg, hogy a bal aldali
hepben isfelfedezhetii egy vonal - a 1111111hcis va11cin nyugv6
A FORMAi< TT PUSAI
Ket vonal, melyeknek egy-egy vege Atobb toresponttal is rendelkezii Az egymassal nagyon kis szoget Azok a vonalak, amelyek a kom- be tart, hanem csak egy meghata-
adott pontban csatlakozik, egyfajta vonalakat tlgy erzekeljiik, mintha bezaro vonalakra pedig sokszor pozkio szelein ttllnytllnak, meg rozott pontig. Mivel ebben az eset-
szoget zar be ezymassal, es szeg- egyazon mozgas kiilonbozii iranytl nagy sebessegti, hirtelen ellen- hangstllyosabba teszik a mozgas ben szemiink kepes megallapodni
letet hoz letre. Erintkezesi pontjuk szakaszait jelolne. tetes iranytlva valo mozgaske nt erzetet. Ha viszont a vonal vala- a vegponton, a korabbinal lenyege-
ket elterii iranytl mozgas kiindulo- tekintiin k. mely vegpontja a kompozfcion sen nagyobb fesziiltseg keletkezik
pontjaul szolgal. beliil van, akkor a mozgas jellege a vonal es az azt koriilvevii ter vagy
megvaltozik: mar nem a vegtelen- form ak kozott.
II II I I I 1111 II
111 111 1 IIII
11
Afekete (pozitfv) vonalak eliitt es A vonalak csoportjai egyfajta lag statikus, egyenletes tempot befolyasolja es jelentessel ruhaz- mikus valtakozasa meghatarozott
mogott elhalado, azokat keresz- ritmu st alakftanak ki, ezt lathat- sugall; a terkozok valtakozasabol za fel a ritmust: fejliidest, szek- iranytl mozgas erzetet is keltheti;
tezii vilagos (negatfv) vonalak juk a fenti peldan is. Az egymas- viszont dinamikusabb, szin kopas venciat, ismetliidest vagy egyeb mine! valtozatosabbak a terko-
osszetett terbeli kapcsolatokat tol azonos tavolsagra elhelyez- ritmus sziilethet. A vonalak kozot- logikan alapulo rendszert abrazol- zok es a vonalvastagsagok, annal
jelenftenek meg, kiilonbozii struk- kedii vonalak latvanya viszony- ti terek valtakozasanak jellege hatunk vele. Aterkozok effete rit- osszetettebbe valik a ritmika is.
ttlrakat hoznak letre.
A lwncertfiizet oldalpd1jd11
'1iiliinbiiz6 vasta9sd91i linia11
se9(tsegevel re11dez6d11el1v(z-
szintes sdvohba az infonndcio11.
A vonala/1vasta9sd9d11ah va1to-
zdsa - csah1i9y mint sz(niih vild-
9(t6erejineh a hdttfrrel allwtott
hontrasz0a - ne111csal1 viwdlis
szempontbo1 teszi frdelmeb -
be az oldalt, de az infonndci6
hierarchicljdt is 111e9hatdroua.
E-TYPES 01\NIA
46 FORMA ESTER
Abrosrfra olda /pci1jci11 az e/1110-
-
·odott , visszafo9ott l1e11vona/a/1
:civot /iipezneh a ba/ oldali his
nriretri l1ipeli /1iiriil , 111(9 ajobb
a/sci sarohba 11 vi lwny, i les, scir9a
vona/a/1terelih tehintetiinlw
a sziive9re, 111iliiizbe11 se9(te11 eli
a /lit olda l tartalmcit e9y lwm -
poz(ci6ba 11 iisszefo911i . A bal
olda /011 air,/ elhelyezlledci szove9
soraibcil l1irajzolod6, lipcsozete-
seu e/t olt vonala/1 , valami11t a
,ata-
eset-
scir9a c(mszavah l1iiziitt elvci/asz-
f (14 I 'i
odni tcil1int nregjeleuo ve1wny,fii990- ' " ' , ,.1111,
yege- /e9es vonala/1mind hozzcijci111l-

:ezik 11all a sziive9 is a liip e9ysi9es
·vagy viwdlis reudszerbeJo9lalcisa110z.
C. HARV EY GRA PHIC DESIGN US A
" .. They ,1cted i15 a sounding board for new

slr,1'egies ,ind opportunitir,- .rnd provided
I
invaluable access to many re•,ources."
I
ozott Mivel a vona/ahlrnl rit11111 st
heti;
....
hozhat1111/1 !itre , ha119srHyosab-
0- bci tehe~iill veliih a lwmpoz(-
nnal cio11 va9y hipell e9yes vo11cisait,
is.
va9y alicir teijesen iij irtelm et
is adhatun/1 nellill. Ezen a pe1-
dci11 a vo11a/vasta9sci9Jolwzatos
•
niiveliedise, amely az absztral1t
111adci1fomw Jarhcito1 aJeji i9
tart, a 111oz9cis i rzeti t lliilcsiinzi.
STUDIO INTERNATIONAL
io11. A B HORVATORSZAG
,1to-
ii lei-
tott
fa
6
.<t.
C D
Avonalak iisszekiithetik, de szet a kerek format (A). Afeher vonal

is valaszthatjak a tereket. Ateret iisszekiiti a ket format egy akada-
iisszekiito es elvalaszt6 funkci6n lyon keresztul (B). Avonal ellen-
tul tovabbi feladatokat is ellathat- pontozza a format, de egyben ala
nak a kompozfci6 egyeb elemei is tamasztja azt (C). Avonal iissze-
tekinteteben: Avonal vedelmezi kiiti a ket teret (D) .

A FORMAi< TlPUSi\l
A sfkbeli alakzatok es a tomeg Egy sfkbe- VO ter aranyaitol is: egy nagymeretu plakaton meg azo nosftani es kategorizalni, es ennek
li alakzatot vagy sikidomot ertelmezheti.ink egy viszonylag nagy feli.Uetu elem - peldaul soran valamilyen jelentes t kapcsolni hozza.
ugy is, mint egy felnagyitott pontot, melynek egy negyze t vagy egy haromsziig - is kepes Mine! mozgalmasabb az alakzat kiirvonala
kiirvonala ezaltal az alakzat egyik meghata- pontkent hatni, ha a kiiri.iliitte levo ter lenye- - es ez fokozottan igaz a konkav formakra,
rozo jegyeve valik. Az elem jelenleten tu! mar gesen nagyobb nala. Amint a sfkbeli alakzatot amelyeknel a kiirnyezo ter szinte benyomul
a formajat is erzekelji.ik, es nem keri.ilheti el akkorara nagyitjuk, hogy kiirvonala elkezdi a forma melyedeseibe - annal dinamikusabb-
figyelmi.inl<et, ha valami peldaul inkabb ellip- aktivan alakftani a kiirnyezo terek formajat, nak is tunik. Ezzel egy idoben egyre kevesbe
szis, mint kiir alaku. Ennelfogva a pontra jel- killso kiirvonalanak jellege - csakugy, mint tunik kifele tagulonak, es mar nem vonzza
lemzo tulajdonsagok is fokozatosan masod- feli.iletenek texturaja - szamottevo vizualis egyetlen helyre a tekinteti.inket oly modon,
lagosakka valnak, ahogyan az alakzat merete tenyezove valik. Egy ilyen format elso pillan- mint ahogyan azt az eszleles szempontja-
egyre niivekszik. Az erzekelesbeli valtozas ter- tasra sima, homogen feli.iletunek eszleli.ink; bol gyakorlatilag kontur nelkillinek szamfto
meszetesen fi.igg az alakzat es az azt kiiri.ilve- agyunk elosziir a kiirvonala alapjan probalja pont teszi.
A pont meretenek niivekedesevel

parhuzamosan annak kiirvonala
is egyre szem betunobbe, megha-
taroz6bba valik, mfgvegiil a konttlr
vizualis ereje feliilmtllja a pontjel-
••
legbol ad6d6, tekintetet egy pontba
koncentral6 hatast, fgy a pontot mar
inkabb alakzatkent, sfkbeli feliilet-
• • kent erzekeljiik. Hasonlftsuk iissze
a ket sorozat egyre niivekvo meretu
A tirben elfordu/6 tiglalapoh a mozgds erzetit helti/1
elemeit! Mikor erzekeljiik az egyes
formakat inkabb feliiletkent, sem- - is tiime9ii/1 is egyre jelentosebbi va1i/1, ahogy dttet-
mint pontkent? szosi9ii/1egy re csiildm1 ajobb als6 sa rohfel i halad-
va - a midiaajdn/6 aszimmet,ilws elre11dezist1 bon't6-
jdn . Az alahzatohban egy adottJonna , a lo9611 i9yzete
/1iiszii11 vissza, is szimbolilwsan a hipemyore is utalna/1.
FORM EGYESULT KIRALYSAG
• • • • •
Egy sfkbeli alakzatot kiiriilvevo iires
feliilet nagysaga hatarozza meg, hogy
maga az alakzat tiibbe-kevesbe pont-
nak tekintheto-e. Az alakzat tiirt vona-
ltl, zegzugos formaja a bal oldali abran
lenyegtelen, mivel kiirvonalanak resz-
leteit elnyomja a kiirnyezo ter vizualis
ttllstllya, fgy pontkent tekintiink ra.
Ajobb oldali abran a forma megniive-
kedett merete eloterbe helyezi, hang-
stllyosabba teszi annak kiirvonalat,
fgy mar nem nevezhetjuk egyszeruen
pontnak.
48 FORMA ESTER
ek Az alakzat relatfv rnerete es korvonalanak ken, egyszersmind laposabbnak is gondoljuk
za. egysze n'.isege hatassal van arra is, hogy mek- - hacsak a textura nem utanozza egy terbeli
la ko ra tii meget vagy stilyt tulajdonftunk neki. test felszfnenek feny-arnyek viszonyait, ami-
a, Mfg egy egyszen'.i kiirvonalu , nagy meretl'.i tol valodi terfogattal rendelkezonek, terbeli-
ml for ma megtartja pontszeru jelleget, es vi zualis nek erezziik az elemet.
;abb- sulyat nagynak erezziik; addig egy iisszetett,
sbe tagol t kiirvonallal rendelkezo elemet, amely-
za nek belso pozitfv es negatfv terei intenzfv kap-
m, csolatba n allnak kiirnyezetiikkel, gyengebb-
nek, vonalszerubbnek es kisebb tiimegunek
1fto erzii.nk Am.int az alakzat feliil eten valamilyen
textura jelenik meg, tiimege tovabb csiik-
Egy viszonylag egyszerG kiirvonalu

alakzat latsz61ag nagyobb vizualis
sullyal rendelkezik (A), mint egy
tagolt kiirvonalu forma (B). Azon-
ban mindket alakzat veszft vizualis
erejeb61, es vilagosabba valik, ha
valamilyen texturat kap. Texturaval
az egyszerubb forma vilagosabb-
nak tunik (C), mint az egyszfnG,
tagolt forma; ha pedig a tagolt for-
ill ma felOlete is texturat kap, a masik
:et- harom alakzathoz viszonyftva ez
A B C D lesz a legvilagosabb (D).
to-
te
nah.
Az egyenletes texturaju alakzat
aktfvabbnak, de egyben laposabb-
nak is tunik, mint a mellette lev6
egyszfnG alakzat. Ez ut6bbit terben
kiizelebbinek erezhetjOk, mivel
•
sulya is nagyobb. Ha a texturalt
alakzat reszben fedi az egyszfnut,
ketertelmG viszonyuk feszOltseget
kelt az elater es a hatter kiiziitt.
Azt az alakzatot, amelynek textu-
raja a fe ny-arnyek hatast utanozza,
terbelinek erzekeljOk.
A weboldal hiiliinbiiz6funllciojti egysegeire iigy is tehint-

hetiinll, mint egy sor, a terben elh elyezett, lapos tegla-
lapra: a ho,izontdlis navigdcios sdv alatt es f elett ldtlia-
to hepeh het l1iilonbiiz6 sOibelifomia;a bal oldali logo
egy iijabb;a navigdcio intera/it(v almeniije egy tova'bbi;
es vegiil ajobb oldal alsofele'ben tala1hato tartalom meg-
jelen(tesere haszna1t egyseg megint egy iijabb. Asz(ne/1
es a texttira'/1 va1tozdsai seg(teneh a hdttfr es az elotfr
ell1iilii11(tese'ben , valamint befolydsoija'/1 az oldal hierar-
chidjdt is. MADE IN SPACE, INC. USA
1 ~, 11 le:t.n1, C. . .t_, l'dl ,ot:~l f'ft-..1. •• '"'7'1 ..,:7:-U .01

l».t!,.'oelt"""'41. ( ~ ! 1'7""l ... _O'lt ... lthctt .. 1 ""1'"'·
l 7c,,c,,t1 0'l 1:ii:-; l ,:d,i m,u~tl;lo: \ ) ~ ) ' ~ ~ d a m
l,:o-,t .. u~.,.,,1.0C~.::~i:t.i119't~t~ ~
,.,, ........ ,t u : ~ . cklc,1dltn .. t.,.u:rdtlo,-,1 t"II

N"rt.l ':,,/~.VU"9t°'l~O'lt... ld\dt,10.)L
AIR).k::lfe:~l lol-:fallk-.ow<t-.C"'-~.f~l"I
......~ n .,•\c ,1~,...,.1e-;~ .. .,. .. 2"<o.l!llln1""'-n
!'IY/f K45ebd9,
Upeomlog Ev1n11

J\ tORtvlAI< nruS1\I
Geometriai formak A formakhoz agyunk min- modon irhat6 le matematikailag). es - nagy Hasonl6 modon a ,,geometriai" es a ,,mes-
dig valamilyen jelentest, ertelrnet probal kap - altalanossagban - sziigletes vagy hatarozott terseges" foga lmanak iisszekapcsolasa abb61
csolni; e1rnek egyik lepesekent megkiserli az szeh'.i . 6si beriigzodesi.ink, hogy barmilyen a tapasz talatunkbol indul ki, hogy az ember
alakzat kiirvonalanak felismereset, azonosfta- szabalytalan, lagy es texturalt feliileti'.i dolgot alkotta dolgok tiibbnyire szabalyosak, ezert
sat. Az alakzatoka t ket nagy, atfog6 kategoria- a termeszethez tartozonak veli.ink. ami szaba lyos, az altalaban nem a tenneszet
ba sorolhatjuk, amelyek sajatos, az i.izeneteket resze. Ez alol kivetel a kiir es a pont, melye-
kiizvetleniil befolyasol6 formai es kommuni- ket elemi formajuk miatt velheti.ink geomet-
kacios jellegzetessegeket ho rdoz nak, a geo- rikusnak, de ugyamigy termeszetinek is,
metriai alakzatok es az organikus (termesze- hiszen lehet az a Fold, a Nap, a Hold vagy egy
ti) formak csoportj aiba. Egy format akkor iga zgyiingy. A vonalakat - konkret megjele-
erzi.ink geometriainak, ha a kiirvonala szaba- nesi formajuk fi.iggvenyeben - szinten erez-
lyos (ha alakja tiibb iranybol nezve is hasonl6 hetji.ik egyes esetekben geometrikusnak, mas-
A harom alapvet6 sfkidom a kiir,

a soksziig es a vonal. Asoksziigek
kiizul a legegyszeriibb a harom-
sziig es a negyzet; a formak kiizul
a negyzet szamft a legstabilabb,
leginkabb statikus formanak, es
vizualisan ez kepezi a legnagyobb
tiimeget. A haromsziig a legkeves-
be stabil soksziig, egyben optikai
szempontb61 a legmozgalma-
sabb kiirvonalu. A kiir majdnem
olyan stabilnak tekintheto, mint
a negyzet, habar fvelt kiirvonala
forgas erzetet kelti; lekerekftett,
fves kiirvonalanak vizualis jellege
teljes ellentetben all a negyzete-
vel. Avonalak - amelyek lehetnek
egyenesek, lepcsozetesek vagy
kuliinbiizo sziigekben megtiirt
vonaluak- szinten geometrikus,
mesterseges hatasu formak.
A poszterfo mot(vwna, a l10clw, ma9a a me9testesiilt

9eomet1ia. A me9vilci9(tcis, amelyneh a sci1gcis elsz(ne-
zodis is hosziinheto, mi9 han9stilyosabbci teszi aforma11
e9ye'bl1int is szembettinoen tirbelijelle9it. Fi9yeijiih me9,
ho9y afel s6, he11es teliilet mcir-mcir laposnah, s111belineh
ttinih. STUDIO INTERNATIONAL HORVATORSZAG
50 FORMA ESTER
,- kor organikusnak. A geometriai formakat geometrikusak, a sz6 szoros ertelmeben
Jbol elrendezhetjiik a termeszetet megtevesztesig veve, vagy ki:itetlenebb formaju ak - szaba-
ber utanz6 modon is - ennek hatasara feszi.Ut- lyos kompozfcioba rendeziink, i:isszhatasuk
ert seg keletkezik szabalyos mertani megjele- szinten mesterseges vagy megtervezett lesz,
,zet nesiik es kompozfciojuk szabalytalan jellege de erzekeltethet precizitast vagy elemzc5
re- ki:izi:itt. Habar geometriai formakat es mer- megki:izelftest is. Ebben az esetben az elren-
net- tani pontossaggal elhelyezkedc5 elemeket dezes geometriai jellege elnyomja, feli.Ufrja
egyertelmuen felfede zheti.ink a termeszetben az egyes elemek organikus jellegebc51 faka-
'egy is, a geometriai formak altal ki:izvetftett iize- d6, termeszetessegre utal6 vizualis jegyeket;
•
~le- net altalaban megis valamilyen mesterseges, a geometrikus elrendezes bizonyos ertelem-
·ez- megtervezett, muvi dologra utal. Ha grafi- ben a geometrikus formavilag meghataroz6
mas- kai elemeket - legyenek azok barmilyenek: elemeve valik.
A weboldalo11 haswcilt 9eomet-

1·iai alapfonna11-
a finyh ipell
tiglalapjai, a hor alalni tecis-
csisze is a 11ovi11yjelol6 ta'bla
hciromszoge - egyszenien ellen -
po11tozza11 a leveleh l1011t1i,jcit
•
is afinyllipehe11 megjelen6 or9a-
11ilwsfon11a1wt. RED CANOE USA
Ageometriai formak szabalyos,

mertani elrendezese (fent) ellen-
tetben all a szabalytalanul es
rendezetlenul elhelyezett elemek
(lent) termeszetesebbnek hat6
latvanyaval.
HOT ~ I T
I
'
"
~·
l~~::-z.:
Az egyill sarluin he9yesszo9ben me9vci9ott lwtal6911s
_,.
-""' __
~~:~;~-~
.....--·-·-
~~;;;....-::"::-.:;-'"'-
bor[t6jcin a uorossel nyomtatott feliilet olya11 hatcist
l1elt, mintha hit trapez alal11i s01idom 111etsze11i egy-
1--·---
mcist, tobbfe1el1ippen is ertelmezhet6 m6do11. tt
344 DESIG N USA
Ne teuesszen me9 bennii11het a tipografcilt oldalpcir a'b,·cindos ,

hol eltiin6, hol 1ijra el6buldwn6 elemehb6l ip[t/1ez6 l10mpoz[-
ci6ja: a tipogrcijia, ahogy arro1 a han11adillfejezetben 111i9 sz6
lesz, alapvet6en 9eo111etriai ten11eszet11. Ezt le9honnyebbe11
a hcirom szovegblohh tombszenifon11cijci11 erhe~iih tetten ,
de ci111ll10d11al1 a na9ymerett1 betiih szaba1yos, egyenes uo11alai
is az ii res terell alahja is. THOMAS CSANO KANA DA

A FORMAi< T!PUSAJ
Organikus formak A szabalytalan, iisszetett, Azonban a niiveny egeszet tekintve, mivel agai konturjat egy viszonylag egyszen1 logikat
erosen tagolt formakat termeszethez tartoz6- ki.Uonbiizo i.itemben, es egymast61 szabaly- kiivetve valtozatossa tesszi.ik - peldaul ki.Uiin-
nak, organikusnak velji.ik - agyunk erre a kiivet- talan tavolsagokra nonek, ez a belso geomet- biizo giirbekkel, ivekkel -, azzal organikusabba
keztetesre jut, rniutan evezredeken kereszti.il ria kevesbe nyilvanval6. Egy termeszeti for- is valnak. Azok a meretezesben, aranyokban
hason.16 formakkal talalkozott a rninket kiiri.il- makkal dolgoz6 i.izenet eseten tehat a formak es terkiiziikben megjeleno szabalytalansagok,
vevo termeszeti kiirnyezetben. Mint azt korab- ezen szabalytalan jelleget kell hangst'tlyosabba amelyek a termeszetben jelen levo, latsz6lag
ban mar emlitettem, geometria a termeszetben tenni meg annak ellenere is, hogy a kompozi- rendszertelen vagy szokatlan formakat idezik,
is megjelenik, de olyan finom, mar-mar rejtett ci6 alapjat adott esetben szigoru geometriai szinten hangswyosabba teszik az organikus
m6don, hogy a szabalytalansagj6val erotel- szabalyok teremtik meg. Vizualis szempontb61 jelleget. A termeszet nyers, mesterkeletlen,
jesebb erzete szinte teljesen elnyomja. Peldaul a termeszet nem mas, mint az alapveto for- texturalt es iisszetett: igy a hasonl6 jegyeket
az agakkal rendelkezo niivenyek felepitese mak es strukturak legki.iliinfelebb variaci6inak mutat6 formak nyomatekosabba teszik i.izene-
tiibbnyire haromsziig alaku es szimmetrikus. egyvelege. Ebbol kiivetkezik, hogy ha formaink ti.ink termeszetet idezo vonasait.
Az itt bemutatott peldak- egy

viszonylag egyszerubb ki:irvonalu
es egy vadabb valtozat- organi-
kusak ugyan, de elter6 mertekben.
Az els6 form a, annak ellenere,
hogy ki:irvonala valtozatos, meg-
6rzi alapvet6en ki:irszeru vagy
pontszeru - ezaltal geometrikus
- jelleget. Az also alakzat, i:issze-
tettebb formajaval, amelyben
a ktili:inbi:iz6 szegmensek mere-
tezese es iranya is folyamatosan
valtozik, ketsegkfvtil organiku-
sabbnak tunik.
Az elmos6dott szelu vagy textura-

val rendelkez6 alakzatok termesze-
tesebbnek tunnek, mint a hasonl6
formaju, de hatarozott szelu tar-
saik, csakugy, mint azok a ki:irvona-
lak, amelyek mozdulatot idez-
nek, vagy ti:ibbsegeben fvek-
b6l, vagy eppen folyamatosan
valtoz6 ritmusu, iranyu es
aranyu szakaszokb6l allnak.
Vannah vonalah , amelyell inlw'bb

ttinneh organilrnsnal1, mint geomet-
rilrnsnah. A !096 vonalszerti ecset-
voncisa erosen eltiiloua a hornn-
gozcis mozdulatait, utalva euel
emberi es tenneszethiizelijellegere. Avaltozatossag a termeszeti formak
meghataroz6 sajatossaga. Az itt
STRESSDESIGN USA
lathat6, lenyegeben hasonl6 formak
kismertekben kuli:inbi:iznek egymas-
t6l, es organikusnak gondoljuk 6ket,
a felepftesuk hason l6sagaban meg-
jeleno szabalyossag ellenere is .
52 FORMA ES TER
Ageometria a termesze~i f?r"'.ak:_
ban is megjelernk. Alevelrol keszult
in- fenykepen tisztan kivehetok a
1bba vonalak es pontok - a level ereze-
te es a kartevok okozta lyukak (AJ.
an Alevel kiirvonalaban, felepftese-
~ok, ben szimmetriat figyelhetunk meg.
Aform a leegyszerus[tett es stilizalt
ag valtozatan meg mindig felismer-
faik, heto az abrazolt targy, azonban az
us abra mar elveszti organikus jelleget
(BJ. Az alkot6reszek es a kiirvo-
1,
nalszakaszok aranyaiban, merete-
:et zeseben megjeleno szabalytalan-
~ne- sagok termeszetesebbe, organiku-
sabba teszik a grafikat, mikiizben
egeszeben a stilizalt jelleg tovabb-
ra is megmarad (CJ. A B C
A vircigoh szaba1ytalan, tenneszetes, vciltozatos hiir-

vonala az organilws Jonna jellegzetes pe1ddja. Ezeh
a t11lajdonscigol1 er6s lwntrasztot allwtnah a vonal-
szerii ele111eld1el - ide ertve 111i11d az frott , mind
pedig a talpatlan betiih sorait - , es szolrntla11fo,·-
111cij1i negat(v fonncihat , iires terehet zcfrna/1 Jiiizre.
PAMELA ROUZER/LAGUNA COLLEGE OF ART USA
Adiva tlrntal6911sba11 be11111tatott zij l10llehci6fot6it Afodroz6d6, organilws h11llci111-

h(ser6 rajzohr61es textiircihr61 a hezmuvessegre, fon11a szinte egybefo,T a betii
a l1ifi11011111ltscigra es az egyedisegre asszocici/1111/1. (velt, de iisszessege'ben megis
SAGMEISTER+WALSH USA csah geometrilws formcijcival.
LSD SPANYOLORSZAG

A !ORIVIAI< TIPUSAI
A feliilet A feliiletek legalabb annyira segf- fedezhetok fel rajta nyilvanvalc:5 ismetl6de- sak, terki:izeik elter6ek, vagy kiszamfthatatlan
tik az egyes formak egymastc:51 valc:5 megkil- sek. Vagyis a feliiletet alkotc:5 elemek merete, modon, keresztbe-kasul haladnak. A textu.ra-
li:inbi:izteteset, mint a jc:51 kivehet6 konttirok. az egyes elemek ki:izi:itti tavolsag es az alkotc:5- val ellentetben a mintazat geometrikus jegye-
Talan nem meglep6, hogy ennek a tulajdon- egysegek mennyisege is elter6 lehet a feliilet ket mu tat - valojaban a texttira egy kiili:inleges
sagnak a kapcsan is a pontot tekinthetjiik kiili:inbi:iz6 reszein. E veletlenszeruseg miatt eseter61 beszelhetiink, amikor az alkotoele-
a legkisebb epft6k6nek. A kiili:inbi:iz6 meretu, a texttirat altalaban termeszetesnek, organi- mek egy felismerhet6 es ismetl6d6 elrende-
formaju es elter6 surusegu pontok csoport- kusnak erzekeljiik. Az egymast metsz6 vagy zesben , peldaul egy racshaloban jelennek
jai alakftjak ki a feliilet jelleget. A feliiletek- csoportokba rendezett vonalak - amik tulaj- meg. A megte1vezett, szabalyos struktura azt
nek ket alapvet6 tipusat kiUi:inbi:iztetjiik meg: donkeppen nem masok, mint meghatarozott is jelenti, hogy a mintazat nem termeszetes
a texttirat es a mintazatot. A texttha kifeje- modon elrendezett pontok - szinten letrehoz- kepzodmeny, hanem mestersegesen, sablo-
zest olyan feliiletek lefrasara hasznalhatjuk, hatnak textu.rat, de csak akkor, ha elhelyezke- nosan es mertani szabalyok alapjan, esetleg
melyelmek rajzolata szabalytalan, es nem desiik veletlenszeru, vagyis nem parhuzamo- ti:imegtermelesben letrehozott alkotas.
Afeliileten megjeleno rajzolatot

texturanak nevezzuk, ha veletlen-
szerunek, szabalytalannak tunik,
vagy jellege eltero a feliilet kulon-
bozo reszein. Bar tobbnyire ter-
meszetes eredetu {balra), hasonl6
texturakat mi magunk is letrehoz-
hatunk pontokb6l vagyvonalakb6l
Uobbra).
Mintazatnak nevezzuk, ha a felii -

letjelleget meghataroz6 elemek
ismetlodo, szabalyszeru elrende-
zesben helyezkednek el, peldaul
egyfajta racshal6t alakftanak ki .
Balra egy egyszeru, vonalakb6l
felepulo halszalka mintazat latha-
t6, a jobb oldali fenykep pedig egy
komplex racsszerkezetet mutat be.
Kiizelebbrcil szemii9yre vive 111egfi9yelheViil1, hogy

a szci111je9yet hiiriilvevci szabcilytalan te11t1ira lwlibrih
szcizaibo1 a11 iissze. Lcitszo1a9 ve1etlenszeni elhelyez-
hedesiih val6ja'ban apr6le1ws munlw eredmenye, a111ely-
11el1 so rein az e9yes all10t6elemeh 9ondos poziciona1cisa'-
val J1ialahftotta11a texttira feliiletet es ,,s1inise9et".
STUDIO WORKS USA
Mind a meret, mind pedi9 a vila'- sebb lwntraszVa miatt inlw'bb

9(t6erci (siitet-vilci9os) l1011traszt- elc'iterbe tolal10d6, ismetlcidcifor-
ja hata'ssal van a te11t1iran es mahent tehintiinh az ele111ehre.
111intcizatol1 optilwi erejere, aho- CORALIE BICKFORD-SMITH
9yan ezt a l1iinyvsorozat tagjain EGYESOLT KIRALYSAG
is jo1111e!1.fi9yelheViil1. Ajobb
oldali, hisebb merett'i es l1evesbe
lwntrasztos ele111el1bcil a116111in-
tcizatot inlw'bb hcitterhent erze-
l1eijiih; a bal oldalon azonban a
mintcizat nagyobb 111erete es erci-
54 FORM A ESTER
itlan A text1'.u-a vagy mintazat es a forma osszfelU- Gyaha11 elcifordul , ho9y a 111i11td-
ura- letenek aranya, vagyis a text1'.u-a meretezese zat lapossd, si11belive teszi a lw111 -
gye- jelentdsen befolyasolja, hogy mikent eszlelji.ik poz(ci6t. Azo11ba11 ezen a posz-
leges azt. Ha nagyon apro elemekbol epi.il fel, akkor teren az dtl6s vo11alal1b6l dl/6
:le- 111ez611et inlia'bb terben e9y111dsra
hatterkent vagy kepmezokent tekintUnk ra, helyezett rete9elll1e11t irzel1el-
de- mfg a nagymereti'.i elemekbol allo feli.ilet az jiil1 - elscisorba11 az dttetszcise911el1
.( elater reszekent kezd viselkedni, figyelmet es a sz{11hasz11dlatnal1lliiszii11he-
1azt kovetel maganak, es vetelkedik az oldal egyeb tcie11 . A vonalall vdltalwz6 ird11ya
tes 111oz9ds hatdsdt lie/ti.
elemeivel. APELO!G DESIGN FRANC IAORS ZAG
lo-
leg
•••••••••••••••
•••••••••••••••
•••••••••••••••
•••••• ••••••••
••••••
•••••• ••••••••
••••••••
•••••• ••••••••
•••••••••••••• A ponto11b61 dl/6 rdcsha16 eltor-
••••••••••••••
•••••
z{tdsa'bo1 sziiletett ez a hdrom -
• • • • • •• ••••••••
di111enzi6s 111i11tdzat. AJonna
• ••••••• szemle1etesen utal a 9y69ydszati
•••• • • • •••••••
•••• • • • ••••••• llepallwtdssal es ha16za tep(tes-
•••••• • ••••••• selfo9lall10z6 ii9efe1 teve1m1yse-
•••••• • ••••••• 9ire. LSD SPANYOLO RSZAG
Minel szabalyosabb, homogenebb
egy textura rajzolata, annal inkabb
sfkbelinek tiinik - es annal keves be
hat termeszeteskent. Ezzel ellen-
tetben az eras kontrasztok niivelik
a textura terbeli hatasat, csakugy,
mint organikus jelleget. Avilago-
sabbt6l a siitetebb t6nusig tart6
egyenletes atmeneteket gyakran
ugy erzekeljiik, mint amikor a feny
mennyisege valtozik egy test
feliileten .
Aminta.zatot alkot6 elemek siirii- Minta.zat segftsegevel is kialakftha-

segenek vagy meretenek niive- t6 terbeli hat.is, es erzekeltethet-
kedese siitetebbe teszi a feliiletet, jiik a feny jatekat is a feliileten, de
csiikkenti annak vilagft6erejet. a mintazat eriiteljes geometrikus A mi11tdzatoliro1 tudjull, ho9y ember allwtta es delwra-
Az atmenet lehet szakaszos, lep- jellege miatt az eredmeny megle- t(v, mint aho9y azt is, ho9y a ttil soll 111e9d1-that belcile.
cs6zetes, mint a fels6 peldaban, hetiisen stilizaltnak tiinhet. Hason- Azo11ba11 az itt benrntatott pe1ddn, a maximaliz11111s
vagy fo lyamatos, egyenletes, mint lftsuk ossze a fenti minta.zatot es divati,·d11yzatdvalfo9lallwz6 llii11yv oldalpd,jd,t hatd-
az alatta levii kepen. Bar az als6 az alatta levii texturat terbeli hat.is rozott ce1ja va11 az al11yomatl1e11t hasm a1t erciteijes
abra folyamatos atmenete sima, szempontjab6l. mi11tdza t11all: se91ti az extrava9a11cia es a szertelense9
egyen letes feliilet benyomasat /iifejezeset. LOEWY EGYESU LT KIR ALYSAG
kelti, es kevesbe tiinik geometri-
kus jellegiinek, megjelenese a tex-
turakhoz kepest meg mindig tul
szabalyos.
-
A FORMAi< TlPUSAl
A megfelel6 kiiri.i.ltekintessel kialakitott, moz- hoz kepest neha hidegnek tunik, es a szemet feledkezzi.ink mega papfr tfpusar61 es esetle-
galmas feli.i.letek kifejezetten el6nyere valhatnak is gyorsabban elfarasztja. Sokszor azonban ges fehiletkezelesenek m6djar61, hiszen ezek
a keperny6n megjelenitett, digitalis projektek- mar egy visszafogott, monokromatikus textu- fontos szerepet jatszanak a feli.ilet vegs6 jelle-
nek, peldaul a weboldalalmak. A tervez6grafi- ra vagy mintazat is - amelyet peldaul az oldal genek kialakitasaban . A mazolt feli.iletu papf-
kusok id6nkent sz6va teszik, hogy a keperny6- hatterekent vagy a navigaci6s savban hasz- rok egyarant lehetnek fenyesek es csillog6k,
alapu munkak egyik komoly hianyossaga nalunk - fokozhatja a terbeliseg elmenyet, es vagy mattabbak es kevesbe ti.ikriiz6d6k. A szi-
a nyomtatott mediaval, peldaul a kiinyvek- melegebbe, baratsagosabba teheti a latvanyt. nek es az apr6 reszletek lenyegesen szebben
kel szemben, hogy a tapintas utjan szerzett A val6sagban is letez6 texturaka t vagy min- es pontosabban jelennek meg rajtuk, mivel
benyomasok ehnaradnak. Raadasul a keperny6 tazatokat konceptualis okokb61 is alkalmaz- a nyomdafestek nem iv6dik be a papfrba, es
termeszeteb61 ad6d6an az azon megjelenitett hatjuk - segitsegukkel egyertelmt'.ibbe tehetji.ik nem teri.i.l szet. A mazolt feli.i.let viszonylagos
tartalmat laposnak, sfkbelinek erzekelji.ik; es ha az oldal kapcsolatat a val6 vilaggal. Nyomta- simasaga keltheti a tavolsagtartas es a sze-
ez nem eleg, a monitor sugarz6 fenye a papfr- tott kiadvanyok vagy csomagolasok eseten ne melytelenseg erzetet, de ugyanigy a kifino-
Lff lrultu T Coll~t.u
GOLDEN GRANNY EARLY ROYAL FUJI

DELICIOUS SMrTH REDON E GALA
Dl °'9"!'a-~S..pllle l
_ .... ~a.S.. l:;inNU
Proc-dl~h&A. T«11 b $., ltfflD~ O de l ~ 0. <wpenl>tQO;.....,. I Pel ,....,......~ ,°'*'·
rt«ll!IOl rr.,.. l..a catM H
s:-IO.tot:< .. uo.r~1o c~
p.atU:,1~1 Jvgc11 cU1
, ~,,_.brtl/)MOIW!lqD
-.Sn.Jo,;o.a,pc,e.--- ~
c.e,,.i11',u,qi, 1 r ur"¥1
S.. Urt,e U bllo!e:I. Cf'UfNM y =~:,..~:!'.,
,uoec,:.., ,(lp~o
,-g,:,u .M:t f ~ l ~IQ,ti-*ta.:.do. PtfOlfVfdi&t
mm r.:m::m ma A
Ir b,·ing , ,,l,n 111 ,, ,ti,·,.,

t
A papf,feliiletrol hesziiltfot6 melegseget es me1yseget ad

a weboldalnah . ATIPUS SPANYOLORSZAG
k. ha cli clothing
a nd h ous e 1·1ar es
oi,cn ,11~ 11 ) 1 I'/

l'lu u , 11 . 100-1 , h , t• 111
, h ~t ti-v r ,d y,
!}~h' n1,;oo,11M •1 1U ~ lllfl l
ha ,111 • \u
,,t, 1,un11
, 00 1,1
Az cittetszo, hezzel mer(tett papfr meg hangsii-

lyosabbci teszi a tipogrcifiai elemeh textiircijcit,
tovcibb erosftve ezzel a plahcit tisztcin organilrns
jelleget. MADE IN SPACE, INC. USA
A megh(v6 eliioldalcin haszna1t,finoman hcit-

terbe l11iz6d6fen yes lahlwzcis visszafogott es
elegcins hatcisii. THERE AUSZTRALIA
56 FORMA ESTER
tle- mul tsag, a luxus vagy a modernseg kepzetet atlatszosaga is befolyasolj a a feli.i.letrol kiala- es erdekes atmenetet alkotnak a hagyomanyos
lek is. A mazolatlan ofszet vagy kreativ papirok kitott benyomasunkat. A hajtogatas, a stan- festekkel nyomtatott es az i.i.resen maradt feli.i-
elle- kiiliinbiizo tipusai igen nagy valtozatossagot colas, a perforalas , a dombornyomas, eset- letek koziitt. A durva, mazolatlan fel i.Uetre
api- mutatnak a feli.i.let szempontjabc51, a viszony- leg a tepes mind olyan eljarasok, amelyekkel nyomtatott femhatasu festekek csillogasa esz-
ik, lag simatc51 az egeszen durvaig. Gyakran tar- kiaknazhatjuk a papirban rejlo lehetosege- lelheto ugyan, de kiizel sem annyira, mint egy
. szi- talmazzak masfele anyagok darabkait, pel- ket, es a feli.Uetet valoban haromdimenziossa simabb feli.i.leti'.i papirra nyomtatva. A matt,
~n daul faforgac sdarabokat, cernaszalakat vagy tehetji.ik. A feli.i.letnemesitesi eljarasok, mint femhatas u, gyongyhazfenyi'.i es irizalc5 valto-
el egyeb ros tokat, a meg ki.i.liinlegesebb hatas a lakkozas, a fem hatasu es attetszo festekek, zatban is letezo pregel6fc5liak - fi.iggetleni.il
es erdekeben. A mazolatlan papirokat altalaban vagy eppen a pregeles, a vizualis hatason ti't.l a hordozonak hasznalt papir tipusatc51 - sima
gos termeszetesebbnek, szemelyesebbnek, barat- a papirfeli.i.let tapintasat is megvaltoztatjak. feli.Uetet hoznak letre, amelynek texturaja
sagosabbnak, es kezmuves jellegunek erez- Az attetszo festekek peldaul mattnak es visz- nemileg szemcsezett.
)- zi.ik. Mindezeken t1'.tl a papir grammswya es kozusnak t(innek a fenyes mazolt papiron,
••
• •
•
A mappa boritcijcibo1 stancolcissal hivci9ott 1J1ate111atilwi A do1J1bon1yo1J1ott bettih a tapintcis e11J1inyivel teszi/1 A 111e9hiv69yii119yhciifinyti pri9elesin me9tii-
Ii ng jelehen heresztiil cittli1111el1 a belso oldala/1 szinei. iz9al1J1asabbci a brosiira boritcijcit; a sz(nes piittyiih mat1i- ril1 afiny; afo1ia sz(ne pedi9 atto1fii996en va1-
r es C+G PARTNERS USA ca11, amelyell minden pe1dci11yon mcishol helyezhedneh el, tozi11, ho9y 1J1ilyen szii9bol pillantim/1rci.
is 11talnal1a hiadvciny ti mcijcira. MUTABOR NEMETORSZIIG FORM EGYESU LT KIR II LYS IIG
/
• • • A.
A perec csonia9ol6papi1jcinal1 vilci9it6,fehir piittyei A borhiitisti doboz textiircija is diszllrit, se1J1le9es szinei Az iitletes stancolcisnall lliisziinhetoen az oldal-
a so111ista1yolwtjuttatha0a11 esziinl1be. lwntrasztot alhotna/1 a si1J1a feliiletti, vibra16 sz(nti szala- bo1 hiemelhedciJonna vciratla11 me9lepetis-
TRIBORO DESIGN US A 90/llwl. ROYCROFT DESIGN USA llint iii a hiinyv olvascijcit. VOICE AUSZTRIILIA

ELHELYEZES A TERBEN
Torjiik mega teret A kompozfcios ter - legyen val, mjnd sz6 szerinti, mind pedig koncep - egyes reszeit, amelyek puzzle-darabkak mod-
az egy oldal vagy egy kijelzc5 felillete - mindad- tuaJjs ertelemben, mielc5tt az tenylegesen jara illeszkednek a grafikai elemekhez. Ezekre
dig inaktfv es semleges, amig egy forma meg ertelmezni kezdene a tartalmat. A ter abban a az i.i.res terelae azonban semmi esetre se gon-
nem tori. De milyen elv alapjan tiirji.ik mega pillanatban uj hatarokat kap es ertelmet nyer, doljunk kihasznalatlan felilletkent; szerepi.ik
teret, es mi tiirtenik ennek eredmenyekeppen? amint megjelenik benne egy forma, legyen az nelkilliizhetetlen ab ban, hogy meginduljon
Ezek a kerdesek megkerillhetetlenek, es meg- barmilyen egyszen'.i is. Az i.iresseg megtiirese- egyfajta aramlas az elemek kiirill, es hogy
valaszolasuk elc5tt alaposan vegig kell gondolni vel uj terek keletkeznek - a format kiirillvevc5 a kompozfci6 rendezc5elvet erzekelni tudjuk.
c5ket. A valaszokat szem elc5tt tartva a tervezc5 terek. Minden egyes ujabb elem niiveli a kom- Haaz Li.res terek alakja, merete, aranya es i.ra-
ket dologban biztos lehet: egyreszt ab ban, pozfci6 komplexitasat, egyuttal csiikkenti a nya egyertehm'.i, es a terek atlathat6 kapcsolat-
hogy nagy valoszfnuseggel sikerill felkeltenie ter fizikai meretet - meg akkor is, ha kiizben ba keri.Unek a formakkal, amelyek kiirill elhe-
a befogad6 figyelmet, masreszt abban, hogy ujabb, masfajta tereket hoz letre, meghata- lyezkednek, akkor egyseget all<0tnak a grafikai
mar azelc5tt kepes kommunikalni a befogad6- rozott formakba kenyszerftve az i.ires felillet alkotoelemekkel es a kompozici6 egeszevel.
Amint egy format helyeztink a ter-

be, a ter megvaltozik, es kialakul
Bar mag.in a form.in nem valtoz-
tattunk, csak a helyzetet m6dosf-
udine .............
COO<
egyfajta struktura - ha megoly egy- tottuk, a ktirtiltitte talalhat6 egyes

szeru is, mint az abran. Afe ltilet terek merete, alakja es jellege
kozepen elhelyezett forma ket teret szemmel lathat6an elter egy-
hozott letre: mindkett6 hasonl6 jel- mast61.
legu, alaku es meretu .
I
A poszteren Jraszna1tfonna11 tudatosan tii1il1111eg
a teret- ez egyben azt isjelenti, Jrogy az ii res feliilete/1
egyertelrm7 Jwpcsolatban a1lnah egymcfssal -, az allw-
t6eleme11 elhelyezese pedig seg(t abban, hogy optilwilag
Ha megvaltoztatjuk a forma vala-
iissze tudjuh Jwpcsolni ohet a terbe11 . A 111elle11elt sema-
hoz, akkor a legktilonfelebb terek
mely tulajdonsagat - meretet, jtihetnek letre, amelyek olykor tilws a1Jra bemutarja a layout elemei lliiziitt felfedez-
alakjat, vfzszintessel vagy ftigg6 le- meglehet6sen osszetett m6don heto le!lfontosabb Jwpcsolatolwt.
gessel bezart szoget -, vagy ha egy hatnak egymasra. LEONARDO SONNOLI OLASZORSZAG
ujabb format adunk a kompozfci6-
58 FORMA ES TER
16d- Statikus es dinamikus Aftalanossagkent nem feltetleni.il jelenti azt, hogy az alakjuk is
~1cre elmondhat6, hogy a pozitfv es negatfv feli.i- azonos kell legyen: enelki.il is tunhetnek azo -
on- letek osszhatasa lehet statikus es dinamikus. nos vizualis sulyunak. Ugy keri.ilhetji.ik el leg-
1i.ik Mivel az oldal sfkja ketdimenzi6s, lapos feli.i- biztosabban, hogy egy kompozfci6 statikus-
111 let, amelyen a ter melyseget es a mozgast csak sa valjon, ha torekszi.ink ra, hogy az elemek
a sze m megtevesztesevel, illuzi6kent erzekel- kozi:itti terek (akarcsak az elemek es az oldal
1k. tethetji.ik, sokszo r kiizdeni.ink kell azert, hogy szelei ki:izti terek) mine! inkabb ki.Ui:inbi:izze-
ira- a ketdimenzios formak ne tl'.injenek tt'tlzottan nek egymast61.
olat- statikusnak. Egy kompozfci6 tereit altalaban
he- akkor erezzilk statikusnak- nyugalmi allapot-
fikai ban levc5nek, mozdulatlannak -, amikor azok
i optikailag azonos meretuek. Ez termeszetesen
J u1u, - uu, ...... ,. "

l .. u,, ..,..... cu, ..
I .. n,, .....,..,.,, oil\\
I .. <t , \ - f, lu
<",'<.<.0;..-s:wJ.,.l \ u . o, I" ,., n vu ult
, . , ,. ..- .. 1u-<1 k n« .. ,,, ,, - ""r."
"
I .. u,, , .. ,..,, ,.i..,
l!k 1 r-lellln1, '""'°'"'"''~''' l.1U •

..,_, ..io.1 lo,U , ~•I cJ ~ •oll. ~F "~
~:=::~~·.~.:::..~.= ~:~~~.1
,,,..,,.,, , ,..,.w.,1 <0'.tpcc.::.i.10 -m
U 1e-~1 ,•o~""'° °"' " tp<o ... ~ ~ - . , ..
~"" ""''''"'' ... ,,..,., ,.,,r.r,, ..:,~ ,··
i=elNl 1~ . h1ro-"''•'•1 "1l< H . Mttt • N·
, 1.t 1 ,l~o.;.e,., t9c! , • , , " ,U: ouU ·
..... ~ . Q'l 1 t,,1 1-, ~ , 1. , ,,., .. .....~fl<, , ll<.
·-·n- . ,.
~ ~o:o h nf '1uttN""''t'"' .-,"' '1,,.u.
I <;p •oto, u o1t\o1,11

\ u p un
h I .... .: W•~ l ~ n l" I • ·1:, rc r,11 [fOUI

• ,~,,•,. !;.,••• ._,_, ,·~, ,1 1 1< ~F,.oco • t
,, ., • • ,,,. ,•, r.ttH!,p !o.,c 11 •ool'.e11
...~··'"II··~ • ot .. , , .. , 1.. , ...
l.!', c.1•~··"'"''"'" .. ,. .. ~
c,,, .
.., ... rt~
1 \:.0.1 , , .,, , "11 1. c ,11,,,u •ta'v u i.1~
Az eltero formakat hasonl6 mere- Az elemek, valamint az elemek es

tu terek veszik kiirUl, ezert az az oldalhatarok kiiziitti terkiiziik
iisszhatas statikus. A kompozfci6 m6dositasaval dinamikusabb
- az elemek elhelyezese a terben - kompozfci6t kapunk. TekintetUnk
nyugodtnak, kellemesnek, kiegyen- nyugtalanabbul vandorol a for- A l1ii11yv oldalpcf1jcf11 a tervez6 a helyenhent hepehbe is belefu-
sulyozottnak tunik, es egyfajta mak kiiziitt, mivel ezek terkiizei t6, tova'bbcf elforgatott sziivegblohhoh seg(tsegevel teszi 111e9
pang.is jellemzi, annak ellenere is, az elozo kompozici6hoz kepest
lrnta'sosabbcf a lwmpoz(ci6 heltette mozgcfst, amely11el1forrcfsa
hogy a formak szabalytalanok es valtozatosabbak. FigyeljUk meg,
elforgatva jelennek meg. hogy mely terek preselodtek iissze, afeliileten tudatosan hialahftott, eltfro terhiiziih di11amil1a'ja.
es melyeknek van hatarozott MICHELLE LIV/PARSONS SCHOOL OF DESIGN USA
ir.inyl.J ,,hl.Jz.isuk».
VI S ION
A tudatosa nfelosztott tfr lehet viwa1is szempontbo1 mer-

te11tart6, u9ya11ahhor va1tozatos. A sziive9 es a pontozott
vonal elhelyezese a teret 11e9y horizonta1is, es l1et vertiluf-
lis scfvra oszrja fel. ADAMSMORIOKA USA
Az oldalpcfr elemei hiiziitt hiiliinfe1e terhiiziih alalrnltah hi, amelyeh arcf-

11yaijele11t6se11 eltemeh egymcfsto1. Ezt az elemeh folthata'sa es lw11t111ja
tova'bb er6s(ti , (9y a tervez6 hatalmasfeliiletehet hepes mozgalmasscf ten-
ni, ane1hiil ho9yfonna11lwl tiiltene 111e9 o11et. LOEWY EGYESOLT KIRA LYSAG

[l llELYfZES A TERB[N
A formak elrendezese A tartalom oldalon Szimmetria es aszimmetria Az egyik legalap-

beli.ili elhelyezese kapcsan a tervezogra- vetobb kompozfcios rendezoelv a szimmet-
fikusnak mindenekelott ket meroben eltero ria, amikor a formak helyzetet az oldal kiizep-
kompozfcios rendezoelv - a szimmetrikus pontjahoz, vagy a kiizepen elhelyezkedo
es az aszimmetrikus elrendezes - kiizi.il keU vizszintes, filggoleges vagy atlos tengelyhez
valasztania, es ez a kesobbiekben hatassal lesz kepest hatarozzuk meg. A kompozfci6 felepf-
a tovabbi, konkretabb tervezoi lepesekre is. tese lehet nagyon egyszen'.i, egyetlen szim-
Mikent a kivalasztott formak jellegzetessegei metriatengely kiirilli, de lehet iisszetettebb,
is magukban hordoznak egy sor kialmazand6 amikor az elemek ket vagy harom tengelyhez
lehetoseget es korlatoz6 szilksegszen'.iseget, igazodnak. Az elemek kapcsolata is tiibbfele
ugy a formak elrendezese is nagymertekben lehet: lehetnek tengelyesen tilkriiziittek, ami-
meghatarozza az oldalterv vizualis logikajat. kor a tengely ket oldalan ugyanabban a pozf-
A szimmetrilws elrendezes a tortenelmi lwroh esztetihdjdt idezi.

E1111eh az eloaddsnah a plahd0dn a tervezo a regi, egzotilws cidw-
szohra utal6 hepi vildgot eleven(tette fel , a bet1it(p11so/1 es az il/uszt-
rdcio11 sti1usa is a h6s1wrt idezi. A vildgos es sotet sz(neh, valamint
a 11a9ymeretii elemeh es az apr6 reszletel1j6I dt9011dolt va1ta1wzd-
sa, l1ie9esziilve a hozepte119elytol llii11dul6 es oda visszater6 oldal-
ird11y1i 111oz9dsohlwl, seg(t az esemeny mozgalmasjellegeneh 111e9-
jele11(tese'be11. THOMAS CSANO KANADA
•
•• ••
••
• • • •• ••
• •• • A ket szimmetriatengely kiiriil
elhelyezett formakkal valtazata-
e• • sabb, izgalmasabb elrendezesek
., •
hozhat6k letre .
A szimmetrikus kompozfci6ban Tengelyes szimmetriar61 beszelunk

az elemek - vagy azok csoport- (fent), ha az elemek vagy kiizep-
janak - elhelyezese a feliilet vfz- pantjukkal a tiikriizes tengelyekent
szintes, fiiggoleges vagy atlas hasznalt egyenesen, vagy a tengely-
tengelyenek figyelembevetelevel tol azanas tavalsagban helyezked-
tiirtenik, a tengely egyik aldala- nek el, es egymas tiikiirkepeikent
nak tartalma tiikiirkepe a tengely jelennek meg. Kiizeppantas szim-
masik aldalanak. metria eseten (lent) az elemek
egy pant kiiriil elforgatva iinmaguk
kepet adjak vissza. Az ab ran ez
a pant a kekkel berajzolt tengely
kiizepenel talalhat6.
60 FORMA ESTER
lap- ci6ban, egymas ti.ikorkepeikent jelennek meg; egyszeri transzformaci6 segftsegevel. A szirn- dezes konnyen statikussa valhat, ami magab61
etes lehetnek kozeppontosan szimmetrikusak, rnetria es az aszimmetria egyi.itt ritkan muko- az elrendezes termeszeteb61 kovetkezik. Ez a
zep- arnikor egy pont kori.il elforgatva kepezhet6k dik jol az oldalon beli.il. A szimmetria ugyanis nehezseg azonban legy6zhet6, meg ha nem is
le egymas ba. Az aszimmetria ellenben olyan szigoru rendezettseget feltetelez, es azokkal mindig egyszer(ien, es ha a tervez6 sikeresen
~ez oldalszerkezetet feltetelez, amelyben az ele- az elemekkel, amelyek megtorik ezt a rendet, veszi az akadalyt, akkor a befogad6 jutalma
lepf- rnek korvonala es kozeppontjai nem hozhatok altalaban megszfouk a tobbi elem kapcsolata. egy izgalmasan komplex es feltun6en valtoza-
1- osszefi.iggesbe egyetlen tengellyel vagy kozep- Ezzel ellentetben az aszimmetrikus elrende- tos formakb61 epftkez6 alkotas lesz.
,b, ponttal sem. A szimmetriaval ellentetben zes eseteben az oldal szerkezeteben megjelen6
rhez ez azt jelenti, hogy altalanossagban sem a ter- valtozasokon, ki.ilonbsegeken van a hangswy.
'ele kozoknek, sem a formak korvonalainak nin- A szimmetriaval kapcsolatban nem szabad
mu- csenek olya n csoportjai, amelyek egy az egy- 111egfeledkez11i az egyik gyakran felrneri.il6,
nf- ben megfeleltethet6k egymasnak valamilyen lehetseges problemar61. A szimmetrikus elren-
Department Store
on Broadway
T·,•,,._,,t_thu:-,11,r-, ~. g.1 l•·,g,.,)',lt'l!f'I D ••1!\
L:1.P_.-j,,.-,1 ti ~:.. ·,•J,
, .. ,i., .... _t,· ~q;-n,;;h/Fr,n\
Ll,,;,d\',', 11ht, Fr.,1 :~ (~.I'\')'. ,1'.JG•rJX',· 1h1: '·"'
~ •,1!>:.n· .,it,J~- ;f.l )''''i,;nJnx.-,,lj\',, :1
hvn/.'•:.'/ru(.C•tt- H ti', .,.~- rFJ\~·:'.rll t'lll
;;,., \ ,ilr .,11•,1·~h',',h"'l1,1f,n 11-:lll.•l,, 1 ,,.,t
.1 t,:;,11,..,111101.101 ~f"J·_,.,, 1f4. •i..,l''u ftctl! .• ,,.j ,m
1.',IV I!. I ::,_.,•; lf·(;! !!)l'J IL, ~1<"'4/ )<,~ ~

L',1'Jr,J llfl [h1,,J.•. ..;; •q Jr.., H-trcr,.; II 1,.•
•
L\_!i 1,L~. U.t\',_.,;1.,1:c,( Jl,1tr_1 '.}',t,
I',., t;,~1:.,,h-,.,foc,o H .. t. ·1t,: -,~~:1.~1 .. ,~i
C,·i,;<-,pf,-, '/ 1\11 ~'L t.:!P
',',.'h 1.' ,_._,_ lit,( ?"
F,;,•1 V,, ,..~1,1. <,.~,: ·o:,.:, ti-:., 1'.111 Ot1 ! ,-,m
11 _ ;r• :: ti•• P ' , ·i:-r.J•i ._.-1:,.,J-,.~<; ti l 1'•11
Lt,~ ,,r,,i .• Th , •.,_'. k• ,~.· C 11,::.ri'i, C.,'t:, r 1
"':~,J
F~t.,t• ·,.", m !~·ii.,~ a ~~ tr.a ,.1rF t
5t \'r,.,:n•·-,co,;I. ,1r,~ i~,·t._i,-·1-,:;, ~, .-. ,11•.. U1
Az aszimmetri'1us 110111poz(cio1111agyobb mozgdsteret hagynall a tervezolme'1 abban, hogy
•
a l1iild11fe1e , egy111dsto1 sol1szorjelent6sen eltir6 tartalmall helyigenyet viwa1is szempont-
bo1 a lehet6 leghatdsosabb elrendezes 111ellett biztos(tsa11 , es hogy az egyes eleme'1 '1apcsolatdt
terbeli elhelyezesiil1'1el is erze11eltesse11. A szoba faldn a berendezesi tdrgya'1 a1tal '1ialal11tott
j( horizontdlis sdv, az oszlop, a piros c(msoroh, a szdvegtdmb es a l1ismeretiife11y'1ep mind llap-
,to- csolatban a11 egymdssal meret, sz(n es elhelyezes te'1intete'ben. THINK STUDIO u sA
,sek
•
Az aszimmetridval egyiitt jdr a mozgalmassdg. A felirat
dinamil1dja, amij6n!szt az ismetlodesne'1 es az elforga-
tdsnak '1dszdnhet6, eras dtlo1wt es va1tozatos, hdromszdg
alal1u ii res tmlw hoz litre. A mozgds erzete11ezjelent6sen
1wzzdjdnilna'1 az er6teijesen dsszenyomott, talp ne1bili
betti ritmilrns vonalai . STEREOTYPE DESIGN US A A ketfajta kompozici6s rendezoelv
vegyftese nem egyszeru feladat,
- -
mek nem keltenek zavart. Az else
peldaban (balra) a szimmetrikus
de az eredmeny komplexitasa es kompozfci6t aszimmetrikus elemek
kontrasztja sokszor megeri a farad - torik meg, a masodik a.bran (jobbra)
sagot. Fontos, hogy a kompozfci6 pedig egy tengelyszimmetrikus cso-
elrendezesebol egyertelmuen kide- port kulonul el - egeszen figyelemre
ruljiin, hogy mely elemek melyik melt6 m6don - az aszimmetrikus
rendezoelvet kovetik, fgy a kuliin- oldalszerkezet elemeit61.
biiz6 logika alapjan elhelyezett ele-

ELHELYEZES A TERBEN
Struktura A formak elrendezese a terben kialakftja, illetve ahogyan ezt a viszonyt az ki:irvonalait eszlelnenk. Az oldal strukttirajat
- legyen sz6 akar szimmetrikus, akar aszim- elemek ki:izi:itt megvalosftja. A formak ti:ibb- ekkor meg persze csak elnagyoltan erzekeljuk:
metrikus kompozici6r61 - egyben kialakitja segenel ketfele tengely fedezheto fel: hori- fuggoleges , vizszintes vagy atlas iranyat az
a vizualis kapcsolatok egyfajta vazat is, ezert zontalis es vertikalis. A ti:ibb reszelembol allo oldal szeleihez mint parhuzamos tengelyek-
ezt a lepest a tervezonek alaposan vegig kell formaknal megfigyelhetiink egy dominans hez kepest; jobb vagy bal oldali, alacsony vagy
gondolnia, hogy a latvany vegiil egyseges, tengelyt, amely az alakzat egeszehez tarto- magas elhelyezkedeset; a tengelyek hosszat
kerek egeszet alkosson. A teljesseg, a ,,kerek zik, es mellette masodlagos tengelyeket is. es ezek egymashoz valo viszonyat, parhuza-
egesz" elmenye tehat az oldal strukturaja- Agyunk az alkotoelemek tengelyeibol mar mossagukat vagy szettartasukat, es vegi.U
nak fuggvenye . Ezt a strukt1irat a befogado az oldalra vetett else pillantas saran nagy az oldalon kialakulo ti:iresvonalak ritmusat.
szinte tudtan kfviil terkepezi fel, annak alap- vonalakban megrajzolja a formak ki:izotti, A korvonalak es a tengelyek egyetlen i:isszetett
jan, ahogyan a tervezo az egyes alkotoelemek terki:izi:iki:in atny1.'tl6 kapcsolatok kepzeletbeli forman beliil es ti:ibb kiili:inallo forma ki:izi:itt
ki:ilvonala es tengelye ki:izotti kapcsolatot vazat, mindezt meg azelott, hogy a formak is szamtalan modon allithatok es igazfthatok
RM,h.., 11w r1 ....... 1.,__.-..,

n..r-,,,.. ltof~tlw---i,d
.....ctw,Jd,,,,lp_.......c,..,...e,
LJ. ~t Cl<i,,,p,,1 .... u!luUCDSwM,
o.:nnw,\......t,ia,tl,,,ripe-1.
--
-
b1,1 ....... 11wt1t .... r.p1.ultw1n] -.IWt. 1. > ~ L b o -1<q.al
..... ,... ...,__..°'~.m i-,.,-•ril_..... 1bt.t.r-r.n-...
..... , ...... . ,"P"S"'l'luc <lulr•.
i..-..""1l1l.......ntca1..,;p,ua.J
•----
...mo..r'-i.,-.."'u""
.... _.,-.~,.. c.w .. , N.11 .Cn;11R
•u-i-t--
•
Egymashoz allftott Kiegyenstllyozott
Elforgatott Lancba fuzott
'/'It, · \r1 J11 -. 1i1111, • rf Bu -. 111 11
A plal1Cit bett1i, rdcsha16mintdzatai es 9eomet1ilrns Derekszogii Att6s

tombjei - amelyelz idonhent fehereh - jo1 szemle1tetih
a csoportohba rrndezett, az egymds}wz a11(tott es az
egymdst fedo elemehbol ep(thezii tervezoi strategidt.
TIMOTHY SAMARA USA
62 FORMA ES TER
ajat egyrn as hoz. A legalapvetobb kompozfcios nikus jegyeket is mutathat, sot a kompozfci6 gesen eltero benyomasokat alakithatnak ki a
:ljiik: stru ktura az atlas, valamint a - horizontal is osszkepet meghataroz6, atfog6 strukttiran befogadoban, ami termeszetesen nagymertek-
1Z es ver ti kalis tengelyekbol kialakftott - derek- belill egyes elemek elhelyezese kovethet olyan ben befolyasolja a tartalmat es jelentesenek
ek- szogu elrendezes. Termeszetesen e ketfele masodlagos rendezoelveket is, amelyek ugyan ertelmezeset.
vagy elrendezesi mod keverten is alkalmazhat6 kapcsoladnak a dominans strukttira kapcso-
at (a derekszogu strukttira nyilvanval6 velejaraja latrendszerehez - kiegeszfthetik vagy tovabb-
za- az atl as tengely, amely peldaul a horizontal is fejleszthetik azt - , de egytittal eros ellenpon-
es vertikalis tengelyek vegpontjait osszekoto tot is kepeznek. Raadasul az oldalszervezo
at. kepzeletbeli vonalkent jelenhet meg). Azon- strukttirak ugyantigy epfthetnek rnerev, szi-
:etett ban egy oldal szerkezete nem csupan atlas es gortian ismetlc5dc5 terkozokre, mint ahogy
:ott derekszogu tengelyekbol hozhat6 letre, ennel a formalhatosagra es a latszolagos rendszerte-
1t6k sokkal bonyolultabb felepftesu is lehet. Orga- lensegre - mindezen tulajdonsagok szelsose-
A csupan egyetlen fajta sfkidom-

b6l, a teglalapb6l epftkezc5 elren-
dezesek szamos kompozfci6s
strukturat illusztralnak a geometri-
•
kust6l az organikusig, a szigoruan
szabalykiivetc5tc5l a rendszerte-
lenig. Az itt bemutatott tfpusok
-
a legkevesbe sem ternek ki minden
•
lehetseges valtozatra, es egyalta-
lan nem sziiksegszeru, hogy egy
kompozfci6n beliil csak egyikiiket
vagy masikukat alkalmazzuk. Epp
ellenkezc5leg, a kiiliinbiizc5 struk-
Lepcsc5zetes Egymasra helyezett Csoportba rendezett Tengelyszimmetrikus turak keverese szinte vegtelen
szamu megoldast kfnal a tervezc5-
nek a tartalom elrendezesere es az
iizenet melyebb jelentesretegeinek
••
bemutatasara .
Sugariranyu Koncentrikus Spiralis Hullamos
••
~ ....,. •
- •
~
Modulhal6s Elagaz6 Elsz6rt
•
---
Hal6zatba rendezett

[LH[LYCZES A HRB[N
Aranyrendszerek a terben Idonkent bonyolult kftani, amfg meg nem talaljuk azt az elrende- akkor mutatkozhatnak meg, amikor a tarta-
feladatnak bizonyulhat a tekintet vegigve- zest, amikor a terkozok es az elemek szelesse- lom egy resze nem illeszkedik megfelel6en
zetese az alkotoelemeken es az elrendezesiik ge vagy magassaga egyszer csak az altalunk az aranyrendszer altal meghatarozott keretek-
modjaban is kifejezesre jut6 kapcsolatrend- elvart modon viszonyul egymashoz. Ha a sike- hez, ezert elhelyezese bizonytalannak ti'.inik,
szeri.ikon keresztti.l. Ez egyszer(ibbe teheto res probalkozast kovetoen megvizsgaljuk a vagy eUentmond az alkalmazott kompozf-
ugy is , hogy konnyen felismerheto, ismetlodo kialakult aranyokat, az ismetl6d6 beosztasok cios logikanak. De az eredmeny lehet ennel is
beosztasokat, tagolasokat hozunk letre, ame- olyan rendszerehez juthatunk, amit a kesob - rosszabb, amikor statikus, merev terek kelet-
lyekhez a kesobbiekben mind a negatfv, mind biekben ujra felhasznalhatunk, ha szi.ikseges. keznek a pozitiv es negatfv formak kozott,
pedig a pozitfv formak igazodnak. E tagola- Mas utat valasztva, matematikai, elmeleti amelyek osszhatasa eroltetett, esetle;1, zsufolt
solmak az aranyait az elemek mozgatasaval modszerekre tamaszkodva is meghatarozhat- vagy egyszeruen csak unalmas lesz.
a formatumon belti.1, vagy relatfv mereti.ik juk az oldalt felepfto formak optimalisnak
valtoztatasaval intuitfv modon is ki lehet ala- velt helyet. Ez utobbi megkozelites hatranyai
A harmadolas szabalya Az egysze- keny, hossztlkas formatumokra),

ru, mertani alaptl megkozelftes annal extremebbe valnak a harma-
vfzszintes es Higgoleges iranyban dok is. Habar a harmadolas alap-
is harmadolja a formatumot, es vetoen szimmetrikus strukttlrat
az fgy keletkezo metszespontok- hoz letre, a szimmetriat kialakft6
ba mint f6kuszpontokba helyezi ket-ket tengely egy meglehetosen
a latvany meghataroz6 elemeit. aszimmetrikus aranyrendszert is
Mine! szelsosegesebbek egy fetolet felallft az oldal egyharmad-kethar-
oldalaranyai (gondoljunk a kes- mad aranytl felosztasaval.
Zenei aranyok A nyugati zeneben ket. A hangkozokhoz hasonl6an

a skalak az oktavot het hangkozre a zenei ritmuskepletek vagy a zenei
osztjak fel. A konyvtervezok mar temak vissza-visszatero peri6du-
a kozepkor 6ta alkalmazzak az sainak mintajara is kialakfthat6k
oldalak aranyainak megszerkeszte- az elemek kozott terkozok. !lyen
sekor az e hangok kozotti aranyok- lehet peldaul az ABA-val vagy
nak, illetve a hangkozok kUlonbozo ABAC-vel lefrhat6 aranyrendszer,
kombinaci6b6l epftkezo akkordok amelyben Ajeloli az egyik beosz-
aranyainak megfelelo terkozo- tast, Ba masikat es fgy tovabb.
Matematikai aranyok Ater fel- matikus, Leonardo Fibonacci neve-

osztasanak alapjau l szolgalhat hez kotodik az a tervez6grafikaban
egy tetszoleges szamsorozat vagy is hasznalt szamsorozat, amelyben
egy tort alakban felfrhat6 arany minden szam az azt megelozo ket
is - peldaul a paratlan szamok sz;im Osszege, tehcit 1, 1, 2, 3, 5, B,
(1, 3, 5, 7) vagy ketto hatvanyainak 13, 21, 34 es fgy tovabb. Aszomsze-
sorozata (1, 2, 4, 8, 16), mely ut6bbit dos Fibonacci-szamok aranya a
vizualis formaban a bal oldali abra sorozat novekedesevel parhuza-
mutatja be. Ajobb oldali abran egy mosan egyre kozelft az aranymet-
harmas szamon alapul6 modulhal6 szesi aranyhoz.
lathat6. A13. szazadi olasz mate-
Aranymetszesi arany Az abran korUl elforgatva, felmerjUk az oldal

az egyre kisebbedo teglalapok meghosszabbftott vonalara. Az fgy
oldalaranyai a.Ital megjelenftett nyert szakasz teljes hossza jeloli
aranyossagot a kepzomuveszet- ki a teglalap hosszabbik oldalat.
ben egesze n az 6kori gorogokig Ha a jobb oldali, all6 teglalap rovi-
vezethetjUk vissza. Az abra legna- debb oldalat felmerjUk a hosszab-
gyobb negyzetebol kiindulva tlgy bik oldalara, majd az fgy kapott
szerkeszthetjUk meg az aranymet- pontb6l kiindulva ket reszre oszt-
szeti aranytl teglalapot, hogy a juk a teglalapot, akkor az erede-
negyzet egyik sarkab61 egyenest tiekkel azonos aranytl sfkidomokat
htlzunk az egyik szemkozti oldal kapunk. Ez a muvelet tljra es tljra
kozeppontjaig, majd az fgy kapott megismetelheto az egyre kisebb
szakaszt az oldal kozeppontja sfkidomokkal.
64 FORMA ES TER
A bros1ira oldalpci1jci11 ben111ta-
tott 111i11tcfs textilell 111iretezi-
se'be11111ate111atiliai arcinyoliat
fedezhetiinlifel.
:ta-
VOICE AUSZTRALIA
:n
·etek-
1ik,
(-
tel is
elet-
t,
.ufolt
Elso pillantcisra 119y t1i11het, ho9y a

foto9rcijia isaz e9ysz(111ifeliilet hatcir-
vonala hannadoija az oldalt, de mivel
a bal oldali l1ithannad 11i9yzet alal11i,
-------- - ez an-a utalhat, l109y az ara11y111et-

szis is szerepet jcitszhatott az arcinyoli
llialaldtcisa'ban. ADAMSMORIOKA USA
6an
a zenei
i6du-
ilL J
at6k
:lyen
rt
lszer,
?OSZ-
bb.
~ + + +f
A sz(nes sziive9 11tolso sora a hir-

detis also hannadcinall hatcir-
vonalcira esil1, alul afehir szlo-
9en pedi9 e1111ell a har111ad11all
az also hamiadolovonalcira.
rnldal PEOPLE DESIGN USA
Azfgy
eltili
ii.it.
priivi-
;szab-
,ott
! oszt-
ide-
,mokat
stljra
;ebb

ELIIELYEZ~S A TERBl':N
Kozel es tavol Az egymas melletti, lateral is egy pozitfv forma fole helyezi.ink, akkor azok modosftasaval, valarnint attetszasegi.ik val-
elrendezesen t{Li az elemek elhelyezhetak ugy az elater reszeve valnak. Rendszerint a for - toztatasaval. Egy forma latszolagos kiizelsege
is, hogy a ter melysegenek illuziojat keltsek, mak viszonylagos merete az, amit agyunk vagy tavolsaga szinten erzekelteti a fontos sa-
es ugy t(injiin, mintha az elemek egy resze a leggyorsabban fel ismer, majd ertelmez: gat, es segft az egyazon terben talalhat6 tiibbi
az elaterhez, masik resze pedig a hatterhez a nagyobb formakat kiizelebbinek, a kiseb- elemrnel kialakitott viszonyanak ertelmeze-
tartozna , vagy valahol a ketta kiiziitti terben beket tavolabbinak velji.ik. Ebba! kiivetkezik, seben.
foglalna el helyet. A.italaban a teljes kepmezat hogy a terbeli melyseget a legegyszer(ib-
kitiilta, azon latszolag twny{Li6 feli.Uetekre, ben az eltera meretekkel erzekeltethetji.ik.
terekre hatterkent tekinttink, mig a formakat, Az egymast feda formak szinten kialakftanak
alakzatokat automatikusan az elater elemei- maguk kiiziitt egyfajta melysegbeli sorrendet.
nek velji.ik - ha viszont egyes negatfv (vagy- A hatas tovabb foko zhat6 a formak vilagito-
is a hatter szfnevel egyeza szfnu) formakat erejenek (vilagossaganak vagy siitetsegenek)
A tereket kiterjedesuk alapjan Ater melysege, vagyis az illuz6ri-

erzekelhetjuk vegtelennek vagy kus harmadik dimenzi6 kuliinbiizii
vegesnek. Avegtelen ter lenye- kiterjedesu lehet. A nagy termely-
ge, hogy tulnyulik az oldal vagy seg a val6 vilagban is gyakran
kepmezii hatarain, mfg veges eliifordul6 nyflt tereknek, nagy
terekriil iinall6, hatarvonal- tavolsagoknak felel meg, mfg a kis
lal rendelkezii formak eseteben melysegu, mar-mar sfkszeru terek
beszelhetunk- ezek egyertelm uen inkabb mondhat6k absztraktnak,
megkuliinbiiztethetiik, elvalaszt- mint a val6sagban megtapasztal-
hat6k az iiket kiirulvevii tertiil. hat6nak. Azokat a kompozfci6kat,
Aveges terek reflexfvek, vagyis amelyek statikus elrendezesu, egy-
latsz61agos melyseguk folyam ato- mast61 elkuliinulii sfkidomokb61
san befele hat, nem pedig kifele. epftkeznek, az esetek tiibbsegeben
kis termelyseg jellemzi.
A brnstira bor(t69rajihcijci11ah nagy tenne1yseget - amelyet

az elemeh merete'ben es uiwa1is stilya'ban me!lfigyelhetojo1wra
hiilii11bse9el1 alah (tana/1 hi - meg hangstilyosabbci teszi a tehin-
te1yes merett1 ii res feliilet. A nagymerett1, citl6s uo11al tt1nih
a leghiizelebbi elem11eh , de ezt megherdiijelezi a muaszul elhe-
lyezett hismerett1 sziiueghasa'b, amely letalwr belole egy dam-
bot, es amely 111i11de11 bizo,myal teijesen a hcitterbe Jniz6dna,
ha llflll eppe11 (gy helyezte11 uolna el. TIMOTHY SAMARA USA
66 FORMA ES TER
val-
:lsege
:ossa-
•
tobbi
eze-
Aform ak mereteben megmutat- Ha egy forma keresztez egy masik Az elemcsoportok egyes tagjainak Ha a formak ,,kifutnak", vagyis
kozo kuliinbseg azonnal a ter mely- format, meg ha azonos szinut is, attetszove tetele szinten hozza- ttllnytllnak a kompozici6s teren
segenek erzetet kelti. Anagyobb letrejiin az elater es hatter illtlzi6- jarul a kompozici6 terbelisegenek - maskent fogalmazva a kepmezo
formakjellemzoen kiizelebbinek ja. Haaz egymasra takar6 formak erzekeltetesehez. Ha gondosan hatarvonala levag beloluk vala-
tunnek, a kisebbek pedig a hat- raadasul meretukben es vilagit6- megvalasztjuk, hogy mely negativ mennyit -, akkor sokkal nagyobb
terbe huz6dnak. Az elemek relatrv erejukben is kuliinbiiznek- vagy vagy pozitiv elemek legyenek atlat- kompozici6t kepzelunk miige,
vilagit6ereje szinten kiizeli vagy eppen egy negativ format teszunk szatlanok, es melyek atlatsz6ak, amely a va16 vilagban folytat6dik
tavoli helyzetukre utal. a pozitfvra -, akkor meg hataro- akkor rendkivul ellentmondasos tovabb.
zottabba valik az a benyomasunk, es izgalmas terbeli kapcsolatokat
hogy a formak haromdimenzi6s alakithatunk ki az elemek kiiziitt.
terben helyezkednek el.
A 11ia11(tdsi ter reszet il epezii

paneleilen a tervezii egeszen
lenyi1goz6en allwlmazta az
dtldtszatlansdgot, az dttet-
Amadeus Quartet ' I NICOi sz6seget es a meretezest, hogy
eltiilozza a l1elyisegjizilwi
V n Otter di111enzi6it, 11gya11aililor llleg-
Vadim Repin teveszt6 m6don bssze is h1izza
Pvllln Roby a ter me1yseget, amelyben a
Selma Kurz
val6sdgban egymdsto1 tdvol eso
Andres Se fe!irntoil ldtszo1ag ugyanazon
afeliileten, egyazon s01ban es
Phil 1...
egymdshoz l1bzelebb helyez11ed-
11el1 el , lllint a tenylegesen egy-
1 mds lllellett levo szbvegreszeil.
fel Flsr.n, NAROSKA DESIGN NEMETORSZAG
rrancesco Tamag"

L LI If l ) f E <., \ lF Rl\ l N
Mozgas A mozgas erzekeltetese azert elo nyos es kifut6 elemekrol, akarcsak az elforgatott hatunk. Gondoljunk peldaul egyre vilagosa b-
egy kompozici6ban , mert - a melyseg illuzi6- formakr61 a mo zgasra, a lendiiletre asszoc ia- ba, majd ismet sotetebbe val6 negyze tek sora-
jahoz hasonl6an - segft a media termesze- lunk. Ha egy statikus format, peldaul egy viz- ra , vagy ugya nezen sorozatra, egyre novekvo
tebol ad6d6 lapos, ketdimenzi6s jelleg izgal- szintes vona lat, szembeallftunk egy aktfvabb meretben.
masabba teteleben es a nezo figyelmenek elemmel, agyunk osztonosen osszehasonlftja
megragadasaban. Feltetelezve, hogy a tekintet oket, es arra a feltetelezesre jut, hogy az
elsokent a formatum kozeppontjara f6kuszal, egyik rnozdulatlan, mig a masik mozgasban
mar egy kozeprol kimozdftott forma is a moz- van. Az elemek sorozatan vegigvitt fokoza-
gas erze tet keltheti, csupan azzal, hogy nem tos meretbeli vagy fenyert ekbeli valtozassal
ott van , al10! lennie ,,kellene". Az egymast fedo pedig egy osszetettebb terbeli mozgasra utal-
Egyetlen elem is eleg lehet, hiszen Barmely, a vfzszinteshez vagy fUg- Aformatumb6l kifut6, vagy egy- Egy mozgassor fazisainak velhet-
ha nem a kiizeppontba helyezzUk, golegeshez kepest elforgatott ele- mast reszlegesen takar6 elemekre jUk, ha egy elemsorozatban a for-
maris ugy erzekelheto, mintha met mozgasban levonek erzUnk, szinten hajlamosak vagyunk ugy mak merete, aranya, fenyerteke,
elmozdult volna. mintha dinamikus erok hatnanak tekinteni, mintha elmozdulnanak. vfzszintessel bezart sziige valtozik
ra - ez kUliiniisen igaz, ha iissze- - akar ket ertek kiiziitt valtakoz-
hasonlfthatjuk egy szomszedos, va, akar fokozatos atmenetet let-
az oldal eleivel parhuzamosan all6 rehozva -, kUliiniisen, ha mindez
elemmel. egy tengely menten tiirtenik.
A lliinyv oldalpci1jci11 ldthat6

J1iiliinbiizo miret11J1epel1111i11tha
a tir eltero tdvalsci9ba11 tala1hat6
sOljain helyez'1ednene'1 el, (9y a
befele es l1ifele irci11yul6111oz9ds
erzetet heltih. Enne1 is irdelmebb
azonban azazoldalirci11y11 maz-
9cis, amit a tervezo afota9rcijia11
es a sziive9hasa'bohfii99ole9es
e1eineh lepcsozetes eltoldscival ,
valamint ajabb aldali hep J1ifut-
tatcisdval irt el.
L2M3 NEMETORSZAG
68 FORMA ESTER
A kornpozfci6 ritrnusa kiivethet
az itt lathat6 rnintahoz hasonl6,
oldaliranyban epftkezii, eriiteljes
valtakozason alapul6 rendszert,
Jsab- arnelyben a pozitfv es a negatfv
so ra- feliiletek isrnetliidesei az iissze-
szukftett es a nyitott allapotok
kvo kiiziitt ingadoznak, idiinkent lep-
teket valtva.
A fokozatos atrnenetben a pozitfv

es negatfv elernek kiiziitti ter-
kiiziik kiiliinbsege apr6 lepesek
sorozatan keresztiil jut el az egyik
allapotab61 a rnasikig, peldaul a
suru, zartb61 a ritkabb, nyitottabb
beosztasokig.
Masik rnegoldas lehet a szernbe-

allftas, arnelynek saran a forrnaturn
egyik reszenek jellegzetes, rnegha-
tarozott ritrnusat ellenpontozzuk
egy rnasik teriilet elterii ritrnusaval.
Hasonl6 valtakozast, atrnenetet

vagy szernbenallast hozhat let-
re a forrna es a hatter szerepenek
felcsereliidese, arnely raadasul
nerncsak a sfkon beliili, hanern
a ter sfkjai kiiziitti rnozgas erzetet
is keltheti. Ater kii liinbiizii rete-
gein elhelyezkedii elernek vilagft6-
erejenek valtoztatasa szinten
hasonl6 hatast eredrnenyezhet. Kiivessiih a plahdt egyes fonndinah hii11Jo11aldt - az emberi ala/whit
es a tipogrdfiai elemehet egyardnt -, es figyeUiinh me9 l1et hiilii11-
biiz6 ritmus11111ozgds t: egy,·eszt a hiilsc5 lw11t11roh h11zdsdt a hiizep-
pont feli, majd hifeli a sze1ehfeli; mds,-iszt ajelentosebb, v(zszintes
ird11y11 terhiiziil1folwza tos dtmenetet afen ti, zs1ifoltabb te,1iletel1tc51
a nyitottabb also reszehfele. CON OR 8c DAVID IRORSZAG
Ritmus Az elemeket elvalasztc5 terkiiziik mere- erezniink, hogy milyen gyakran es milyen segkent, latvanyelemkent szolgal, de az erzel-
at6
1i11tha tenek valtoztatasa, magyaran egyes elemek mertekben valtozik, meg kell teremtenie mi tiiltet es a mondanivalc5 atadasat is segiti.
la11iat6 egymashoz kiizelebbi, masok egymastc51 a kompozicic5 pozitiv es negativ allmtc5reszei A kompozicic5 ritmusa egymagaban is fele-
(gya tavolabbi elhelyezese szinten okot ad egyfajta kiiziitti surusiides vagy zarc5das, es a kiterjesz- losse teheto azert, hogy a befogadc5 elso pil-
ngds iisszehasonlitasra, amibol arra a kiivetkezte- kedes vagy nyitas optikai elmenyet. Akar csak lantasra es nagy vonalakban hogyan ertelmezi
'.hesebb
moz- tesre jutunk, hogy az eltero terkiiziik a for - a strukturanak, ugy egy adott ritmusnak is az iizenetet: peldaul stabilitast vagy bizony-
rdfia11 mak egymashoz viszonyitott mozgasat jelzik. erositenie kell az oldalkep iisszhatasat, iga- talansagot, izgatottsagot vagy nyugalmat,
'.ges Az ily mc5don letrehozott mozgaserzetnek zodnia kell a latvany belso logikajahoz, amel- iisszeszedettseget vagy rendetlenseget, niive-
ival, kiinnyen felismerheto es nagyon hatarozott lett, hogy meghatarozza az oldal dinamizmu- kedest vagy hanyatlast lat-e benne.
hifut-
vizualis tempc5t kell kialakitania az oldalon sat vagy kiegyensulyozottsagat. Egy vilagos,
- a ritmusbc51 minden ketseget kizarc5an ki kell am eroteljes ritmus nemcsak vizualis erdekes-

[LHELYEZES f\ TERBEN
Ater aktivizalasa A kompozfci6 alakitasa figyelemre szamot tart6 elemek iisszevonasa ti.ik a kommunikaci6. Ezeknek a terelmek az
soran elofordulhat, hogy a ter egyes reszei az oldal egy meghatarozott teriiletere - pel- akt ivizalasa soran kapcsolatot teremti.ink kiiz-
elszakadnak a tiibbi resztol. Ezt az elki.ilii- daul csoport kepzesevel - kival6 modja annak, ti.ik es a kompozfci6 mas teriiletei kiiziitt.
ni.iles t okozhatja peldaul egy nagyobb elem, hogy egy hangst'tlyos fokuszpontot, es ezzel
amely a formatum egyik szeletol egeszen kontrasztot alkot6 nyugodtabb teriileteket
a masikig haladva tenylegesen lezarja a teret; hozzunk letre. Ez a modszer azonban kiiny-
de elofordulhat az is, hogy optikailag valik nyen eredmenyezhet i.iresnek tuna vagy elzart
inaktivva egy teriilet, amikor a formak egy es inaktfv feliileteket. Egy ilyen passzfv teri.i-
csoportja tigy helyezkedik el, hogy a tekintet let - nevenek nemileg ellentmondva - pont
titj at megakasztja vagy mas iranyba tereli, ezzel a tetlensegevel hivja fel magara a figyel-
fgy az azon ttili teriilet ,,felfedezetlen" marad. met, ugyanis nem reflektal a kompozfci6
A vizualis szempontb61 legaktfvabb, legtiibb egyeb tereire, gyakorlatilag megszunik kiizii t-
Az inal1tiuitcis uesze1yenek leginlw'bb hitett teriilet a 1101-

lcizs aijcin tala1hat6, a szoueg es a uo11all16d also, egyenes
uonala a1tal hatcirolt ii resfeliilet. Szerencsere a hatcir-
uonalat 111e9tor6 es a teriiletre benyti/6 kez e9yszeriien
megoldja a problemcit. Fi9yeijiil1111e9 az oldal jobb sze1en,
a uonall16dto1 jobbra elhelyezkedo fii996le9es feher sciuot
- ezt a benyti/6 apr6cslrn szcimje9y teszi aht(uabbci.
KENICHI TEN AKA JAPAN
Habdr a hatalmas r6zsasz{n Jelhia1t6jel - amelyet a pont helyett hasz-

na1t K bett'i tesz titokzatosabbd - eroteijes grafilwi elem, megis viszonylag
statilws, liozel azonos merett'i, sz{nt'i es vild9{t6errjti tereh veszih horiil.
Ezt a statilwsjelleget tori mega rez9oly6, egy pant, ami nagyon tudato-
san 11i lett mozd{tva a hozepten9elyb61, es al1tiviza1ja a pad/6feliiletet.
MUTABOR NEMETORSZAG
70 FORMA ESTER
az
:ki:iz- II
Afels6 a.bra atlas vonala elva- Ebben a peldaban a vonal ismet Afen ti elemek fels6 szeleinek egy Tabb okra is visszavezethet6 a
lasztja az alatta lev6 haromsziig ket reszre szakftja a teret, de mivel vonalba allftasa egy kepzeletbeli terkiiziik elter6 merteku aktivita-
alaku teriiletet a kompozfci6 tiibbi a vonalra helyezett forma iisszekiiti hatarvonalat hoz letre, amely bar sa a kompozfci6 kiiliinbiiz6 reszein:
reszet61, kiszakftja es deaktival- a vonal ket oldalan lev6 tereket, nyitott a kompozfci6 tetejen lev6 az elemek kiizelsege, illetve tavol-
ja azt. Ha viszont a vonal az a.bra mindket felulet aktiv szerepet tiilt ii rester fele, megis megallftja a saga, es a formakj ellegeb61ad6d6
szele el6tt veget er, meg ha csak be a kompozfci6ban . tekintet alulr6l felfele halad6 van- fesziiltseg ugyanugy ide sorol-
kevessel is, tekintetiink mar kepes dorlasat, ezert ez a teriilet ,,halt hat6, mint az, hogy az egyes for-
kiirbejarn i a vonalat, iisszekiiti ternek" tunik. Azonban mar egyet- mak mikent erintkeznek egymassal
a ket teret, es kapcsolatot teremt len elem kimozdftasa is segfthet - nemelyek atfedik egymast, fgy
kiiziittiik. a lathatatlan vonal megtiireseben, csiikken szembenallasuk, neme-
es a korabban inaktfv teriilet uj lyek pedig harciasan egymasnak
er6re kap. szegiilnek iranyuk vagy eppen fveik
es sziigeik tekinteteben.
Azelcitfr sziiuegsorai11al1oldalirci11y11 himozgatcisa 119ya11 A nivjegyhcirtya sziiveges oldalcin maga a vciltozatos

mozgalmassci teszi a l10111pozfri6t, de egy1ittal el is ua1asz0a, tartalom 9011dosliodi/1 a tirliiiziili mozgalmassci titelirol.
is ezzel titlensigre hcirhozta0a az alatta is Jelette heletliezci A hcitoldalon az cittetszo, vilci9os/1e11 /1111lcimfonna aliti-
iiresfeliileteliet. A hdttfr szaba1ytala11 l1iiruo11ah1 bet1ifon11cii viza1ja a lila /111llcimvo11alfeletti teriiletet, m(g az als6 risz-
azo11ba11 hitiime/1a soroh hatcirolta hipzeletbeli tiglalapbo1 , hez afehir sziivegsoroli adnali ni mi di11ami/1cit.
is aktiuiza1jcil1111i11d az also, mind pedig aJel sci teret. MONIG LE ASSOCIATES USA
C. HARVEY GRAPHIC DESIGN USA

KOMPOZICIOS STRATEGIAK
Az eroteljes kompozicio jelentosege Az ellen- hosszabb ideig fenntartott erdeklodes alapve- szerepet jatszhat; kerek egeszkent kiteljesedve
allhatatlan iitleten vagy tiirteneten tt'Ll minden t6 fontossagu szerepet jatszik az iizenet ertel- hatekonyan don ti le manipLLiacioval szembe-
hatekony vizualis kommunikacio sarokkiive mezeseben es befogadasaban. Ha a nezo ido ni ovatossagunk bastyait es fenntartasainkat,
az iizenet latvanyos es mozgalmas megforma- elott elveszti az erdeklodeset, mert a tartalom hasonloan ahhoz, mint amikor egy filmet
lasa, amelyet az elemek kapcsolatanak tudatos vizualis megformalasat nem tartja eleg izgal- neziink: sutba dobjuk a hitetlenkedesiinket,
es hatarozott alakitasaval erheti.ink el. Sose masnak es figyelemremeltonak, valc5sz{m1leg igy mar az iizenet tartalmat sem kerdojelez-
becsi.Uj iik ala az eroteljes kompozicic5 jelento- az iizenete t sem erti meg teljesen. RaadasLU ziik meg.
seget ! A kiizerthetoseg, a magabiztossag es a vizualis - es egyuttal kognit{v - felfedezni-
az alkotoelemek valtozatos es gazdag kiilcsiin- valo hianya valosz{m'.ileg a latottak kesobbi
hatasa az, ami egy grafikai tervet sikerre vihet felidezeset is megneheziti. Az sem lebecsi.i-
a celcsoport figyelmenek megragadasaban, lendo, hogy egy reszleteiben is jc51 megoldott,
majd megtartasaban. Marpedig a leheto leg- hianytalan kompozicio a meggy6zesben is
Az a1mih hifele es befele halad6

0
ele111ei al1t(v l1011t1irnlwt hoznail
leti·e, (gy a mozgcis erzetet heltih
- e1111el1hoszo11hetcie11 cs0Jli1en
a J1ozepponti elhelyezes statilrns
jelJege. MEDIA INVIA/DIEGO
MORALES BR AZi LI A
Az e111be1i alalwhto1 es bcimiife1e 111ozgcisto1 szinte teijesen

mentes fotogrcifia11ra ep(tc'i hcirom hirdetes a lw111poz(ci6
ele111 ei neh l1011trasztjcira - no es egy his titohzatosscigra -
tcimaszlwdva heltifel az erdeld c'idest.
CHK DESIGN EGYESOLT KIR ALYSAG
n FORMA is TER
:sedve Miutan a tervezc5 felmerte a hasznalni kfvant a tervezes eredmenyekeppen egyiittm(iki:ides- szempontbc51 hozza kell jarulnia egy igen
rnbe- form ak alapvetc5 jellemzc5it, es ezek hatasa- nek kell kialakulnia e viselkedesmc5dok es az fontos celhoz, amit minden tervezc5 meg sze-
nkat, it a grafikai ki:irnyezetre, amelyben helyet ezeket produkal6 elemek sajatossagai ki:izi:itt. retne valc5sftani - jelentessel kell megti:ilteni
,et foglalnak majd, a ki:ivetkezc5 lepesben ezek- Ezek a szempontok egyi.ittesen azt a celt szol- a format.
1ket, nek az egyeni jellegzetessegeknek az egyutt- galjak, hogy a tartalom logikus lepesek soro-
dez- m(iki:ideset, egy iranyba hatasat kell kidolgoz- zatakent, attekinthetc5 hierarchiaban jelenjen
nia. Ehhez azonban meg kell ertenie az egyes meg, fgy a nezc5 szamara is egyertelmu lesz,
elemek komplex, atfogc5 kommunikacic5s hogy ho! es hogyan vegye fel a kommunikacic5
celhoz fuzc5 dc5 viszonyat. A hatasos kompo- fonalat, es aztan milyen sorrendben haladjon
zfcic5 reszei ki:izi:itt kontraszt ji:in letre, meg tovabb, mindezt esszer{i es magatc51 ertetc5-
akkor is, ha a reszek viselkedeseben valami- dc5 mc5don. Vegi.il, de egyaltalan nem utolsc5-
lyen folytonossag, allandc5sag figyelhetc5 meg; sorban, a hatekony kompozfcic5nak minden
dado
oznah
heltih
/m1
atihus
0
At1ilz6 mfrete/1et le11yii9oz611eh tala1juh, mivel olyan

optilwi hatdssal b(nw/1, mintha nagy me1ysegii tfr tdrnl-
na elenli, a9y1mh pedi9 tudni szeret11e, lw9y az egyih elem
miert olya11 l1icsi, a mdsih pedi9 mifrt olya11 na9y. Az itt
ldthat6 hi rdetesen az elater es a hdtterfesziiltseget toua'bb
niiueli, hogy aji11 es a csirhe alal9a is az oldal szelen, me9-
ud9va helyezhedih el. PEOPLE DESIGN USA
-
_ Researchers Help Identify
-
New Metabolic Disorder
Overrated :
separating work
and play
I 1
lecJ (:, J
I ,-,-.
Ezen a weboldalon a tervez6 a teret felszabdal6 meresz, szaba1yos

sduolwt - amelye/1 az infonndci6 blold9ait va1aszrja el e9y111dsto1-
az oldalirdnyban szaba1ytala111il l1i111oz9atott c(msorohhal a11(totta
szembe. A 9rajilwi 111e9olddsba11 a bal oldali navi9dci6s 90111boh
csavart spira1fonndra emle11eztet6 elrendezese hosziin vissza, ami
utalds a DNS-ldncra es a9enetihdra. JUNE KIM/PARSONS SCHOOL
OF DESIGN USA

l<Otv!P OZ i Cl OS STR/\TEG ! AI<
A kompozici6 elemeinek kontrasztja A kiilon- vizualis szembenallasanak izgalmas valto- fel. A ket tfpus egyiittes hatasa termeszetesen
bozo vizualis sullyal rendelkezo vagy eltero zatossagat igyekszik ertelmezni. A kontraszt befolyasolja a kompozfci6 egyes teri.Ueteinek
tu.lajdonsagokkal bir6, ezert egymassal ellen- kialakftasanak talan tobb szaz kiilonbozc5 vil agftoerejet, folthatasat is, vagyis azt, hogy
tetet - kontrasztot - alkot6 reszteriiletek modja is letezik a forma sajatossagain alapu- a vilagos es sotet tonusok jelenlete osszes-
jelenlete donto fontossagu a kompozfci6 hate- l6t61 (peldaul vonal vagy sfkidom) kezdve az segeben milyen mertela'.i az oldalterv egyes
konysaga szempontjab61. Az ellentetes vizua- elemek elrendezesere epftc5ig (szigoru mertani reszein. Ha ezt a ket kontraszttfpust alakitjuk
lis jellegek ki.Uonbozc5sege az, ami elettel tolti rendet kovetc5 vagy veletlenszen'.ien elszort). ki elsokent - akar szelsc5seges, akar visszafo-
meg a grafikai tervet - kiegeszftve a korab - De talan a leggyakrabban alkalmazott tfpusai gott formaban -, az meghatarozza a kompozf-
ban targyalt terbeli melyseg es mozgas hata- hatnak a leggyorsabban es legkozvetleneb- ci6 egeszet is .
sat. E kiilonbozosegek gondoskodnak arr61 biil, azok, amelyek az elemek meretet (nagy
is, hogy a latvany huzamosabb ideig lekos- vagy kicsi) vagy a terkozok aranyat (sfuubb,
se a befogad6 figyelmet, mialatt az elemek tomottebb vagy lazabb, szellosebb) hasznaljak
Az oldalprirt 11etteszelci fel1ete

vonal lwntrasztot al/wt a sziive9
Th e sensual pleasures of wa rm th and cleanliness seem
laza, l1ii1111yed sziiueteuel, a uonal-
to bring out the best in people: th e Japanese respond will1 happy
ban elhelyezett feller szaua/1 pedi9
cha tter and con tented sighs. The smooth lloors and walls of tile magnify lhe
fesziiltseget alaldtanal1 l1i a ter-
din of spirited conve,sation punctuated by splashes and the high-pitched laughter
l1iiziil1 rendszere'ben, miuel az
of children. The sounds of the balhhouse change with lhe sh1fl1ng c)'Cle of the da·ly clock,
e9yil1 sz6 lritszo1a9 pro'bril llitiir-
ni a uonalbo1 , mihiizben a tiibbi
szinte beleueszi/1. A hit fenyliep
elterci m6do11 uiszonyul afonnd-
tum sze1eihez.
,.,_,_,..,,......_,-,.-~ . ,..., _ _.._,,.....,..,! , .,.w - . - . i - . - - , d .. ,-,_, _ _ t,,._.
CHENG DESIGN USA
~ .. , ">b-o<».---,c.-.---e,• ..,,.,.-111,,Jl<,""' t lot, .. ,.... _ _ ,._,,,,-,...,.._
-4~t~---..-.. -.. . -.. . --.. . . . _.__ . . _ . . . . . . . ,. _. . _ . "'""
Kontrasztot teremthetiin/1 e9y-

mdsto19yiil1erese11 eltiro tulaj-
donsd99al rendell1ezo fonna'h-
hal , 111i11t aho9ya11 a bal oldali
plalldto11 is lcithatjul1 - vastag ,
fii99ole9es es uonalszenifon11a11
po11toh szaba1ytalan csoport-
jaival csap11al1 ossze. De l1011t-
raszt hialall(that6 egymcishoz
hason/6fonndh se9(tse9evel is:
ajobb oldali plal1dto11111inde11
allwt6elem vonalszen1; l1011t-
rasztjuh elterci vasta9sd9ukra,
ellentetes irci11y1i mozgcisullra,
es pozitfo-11e9atfo udltalwzcisuh-
ra vezetheto uissza. A bal oldali
plakcit tartalma egy politilwi
iize11et, ezert elcinyere is ua1ih az
ellentetesfon11a11 eras lwntraszt-
ja. A jobb oldali plal1dto11 han110-
11il111sabb hompoz(ci6t ldthatu11h;
ez reszben afon11a11 merte11'e-
tesebb haszna1atcira uezetheto
uissza.
STUDIO INTERNATIONAL [BALRA]

HORVfi.TO RSZAG
DESIGN RUDI MEYER [JOBBRA]
FRA NCIAORS Zfi.G
74 FORMA is TER
tesen
:inek
~ogy
s-
res
:ftjuk
afo-
Pont/vonal lves/sziigletes Vilagos/sotet Vekony/vastag Atlatszatlan/attetsz6
1pozf-
:e
iive9
vo11al-
pedi9 Homogen/texturalt Sfkbeli/terbeli Geometrikus/organikus Eles/elmos6dott Kicsi/nagy
ter-
:tor-
•••• • ••
iibbi
1'1 ep
'11Ui-
••
• •
Meroleges/atl6s Csoportosftott/elkiiliiniil6 Aktfv/nyugodt Egyszeru/iisszetett Szimmetrikus/aszimmetrikus
e9y-
tulaj-
11a11-
dali ••••
••••
sta9,
m11a11 ••••
•••• ••••
irt-
mt-
hoz
•••• ••••
•••• ••••
el is:
den ••••
••••
nt-
ha,
lira, Szomszedos/atfedo Teljes/megvagott Parhuzamos/szettart6
• ••
Rendezett/rendezetlen Folyamatos/szakaszos
zcisul1-
--
0ldali
lwi
II II
Ji!iaz
traszt-
II II
1an110-
iatunk;
lle-
II II
1etii
ALRA]
:A)
Surftett/ritkftott - Egyiintetu/kiiliinbozo Texturalt/mintas Tombszeru/szetszabdalt
II
-
Szabalyos/szabalytalan

J<OMPOZICIOS STRATEGIAJ<
Afenti peldan az alkot6elemek es kialakitott viszonyaban is, a nyitot- reszenek tunik. Asfkidom es a
a formatum szelenek lokalis kap- tabb, sodr6 lendiiletu, ivelt formak- vonalak formai jegyeik es latsz61a-
csolatai kiiziitt a kompozici6 ege- hoz kepest. Hason16 fesziiltseg- gos terbeli helyzetiik tekinteteben
szeben keletkezik feszOltseg, ez a beli valtozas jelentkezik a vonalak kontrasztot alakftanak ki, mikiiz-
viszony helyenkent energikusabb, - amelyek ugyan maguk is sziigben hegyes, geometrikus jellegiik
mashol kevesbe az. Ugyanakkor letesek, de az eloterben helyez- miatt hasonlftanak is egymasra.
fesziiltseg mutathat6 ki a forma- kednek eles a sziigletes sfkidom Ezek a tulajdonsagok megint csak
tum szelenek sziigletes elemekkel kiiziitt, ez ut6bbi inkabb a hatter egyfajta fesziiltseg alapjat kepezik.
Kompozfci6s fesziiltseg A kontraszt kifeje- kul ki a ket teri.ilet kiiziitt a formak sziigletes- mfg mashol joval tavolabb helyezkedik el tole,
zest eddig leginkabb az elemek kiiziitti viszo- sege tekinteteben; vagy egy masik peldat veve, elmondhatjuk, hogy az elsc5 helyen nagyobb
nyok leirasara hasznaltuk, de ertelmezhetji.ik ha egy vonalakbol epftkezc5 suru, mozgalmas vizualis feszi.iltseg keletkezik, mint a tiibbin.
a kompozfcioban elc5fordul6 ki.iliinfele viszo- reszlet ritmikaja kontrasztot kepez a kompo-
nyok egymas kiiziitti kapcsolatanak szintjen zfcio egy nyitottabb es egyenletesebb terkiizii-
is. A ki.iliinbiizc5 erc5ssegu kontrasztok jelen- ket hasznalo reszevel, akkor elmondhato, hogy
letet - pontosabban a kiizti.ik tamado ellente- a kompozfcio ritmusaban jiin letre feszi.iltseg.
tet - ,,feszi.iltsegnek" is nevezhetji.ik. Egy olyan A fesziiltseg kifejezest termeszetesen hasznal-
kompozfcioban, amelynek egyik reszen erc5s hatjuk a kontraszt szinonimajakent akkor is,
kontraszt alakul ki a kerek es a hegyes, sziigle- amikor egyes elemek vagy teri.iletek jellegzetes-
tes formak kiiziitt, szemben egy masik nyugod- segeit irjuk le - peldaul abban az esetben, ami-
tabb reszevel, ahol csak egymashoz hasonlo, kor egy adott helyen egy sziigletes forma egyik
sziigletes formak talalhatok, feszi.iltseg ala- sarka egeszen kiizel keri.il a formatum szelehez,
76 FORMA ES TER
A szimmetria kontrasztja Az aszimmetria eseten. Ezzel szemben a szimmetriara jel.lem- be tenni; ez a kontraszt .lehet akar sokkal ero-
termeszetebol adodoan az ilyen jellegu eh·en- zo kiegyensulyozottsaggal es egysegesseggel sebb is, mint ahogyan azt egy aszimmetrikus
dezessel a kont:raszt szamos tfpusa jar egyi.itt, nehezebb elerni a kfvant kommunikacios celt: ekendezes eseten tennenk.
es ez a szeml elo szamara szinte elkeri.Uhetet- eroteljes kontrasztok hianyaban a szemlelo
Ienne teszi, hogy nemi idot fordftson az opti- tekintete valoszfm'.i.leg gyorsan atsiklik az
kai es intellektualis szempontbol is izgal- anyag felett, es a .latvany eleg gyorsan inkabb
111asnak tu no kompozfcio tanu.lmanyozasara. megpihenesre, mintsem megfeszftett mun-
A kontrasz t noveli a differencialas, az elemzes kara osztonzi az agyat. Eppen ezert ajanlatos
es a kesobbi fe lidezes eselyeit, mert a vizua lis a szimmetrikus kompozfc iokban a mere-
kialakftas a.lapos szemrevetelezese osszekap- tek (vagy aranyok) es a terkiiziik (az elemek
csolodik a tar talom rendszerezesevel es meg- elhelyezesenek surusege vagy ritmusa) kont-
ertesevel , ki.i.liiniisen a terbeli kompozfciok rasztjat akar tulzasokkal is mine! eroteljeseb-
• • MIiii
Ha a szimmetrikusan elrende- Az elemek meretenek vagy vila-

zett elemek meretet drasztikusan gft6erejenek radikalis kiiliinbsegei
megnoveljiik ugy, hogy lenyegesen niivelik a ter melysegenek erzetet,
nagyobb feliiletet foglaljanak el, ezaltal a szimmetriku s elrendeze-
mint a koriilottiik fennmarad6 ter, sekre jellemzo oldaliranyu mozgas
akkor szembenallasuk a formatum sorrendjet megvaltoztatjak, ter-
hataraival olyan erosse valik, hogy belive alakftjak - vagyis a mozgast
a kompozfci6 egeszenek statikus ugy erzekeljiik, mintha a kiizelit6l
jellege erezhetoen lecsokken. a tavolabbi fele halad na.
l tole,
•• I•
ibb
bin.
Amikor egy szimmetrikus kompo-

zici6t kellokeppen kontrasztossa
•
A kontrasztot fokozza az is, ha
szelsosegesen eltero aranyu for-
szeretnenk tenni, igyekezziink mak vagy terkiiziik- vagy egy-
eltulozni az elemek szelesseget szerre mindketto - allnak szem-
egymashoz kepest, es iigyeljiink ben egymassal.
ra, hogy a valtozasoknak vagy
fokozatos atmeneteknek legyen
egyfajta logikaja . Haso nl6an fon-
tos azoknak a terkozoknek a sze-
repe is, amelyek a tengely men ten
a form ak koziitt kialakulnak.
A hiiliinbiizci eleme/1uizua1is s1ilyci11ah es mereteneh hiilii11bse9ei, ualamint

a tengely me11te11 uciltozatosa11 elosztott tartalom teszih e1etteliue ezehet a
szimmet,ilws oldalaJwt. VRUCHTVLEES HOLLAND IA

l<OMPOZlCIOS STRAT[GIAI<
Egysegessegre torekves Legyen sz6 egyszen'.i a tartalom egeszet elhelyezhetjiik horizon- a mikroszintjenek. Ezek alapjan az egyseges-
vagy komplex kompozfci6lcr61, az alkot6ele- talis savok fentrol lefele halad6 sorozataban, seg fogalma ket iranyb61 is megkiizelitheto:
mek kiiziitti kiilcsiinhatasoknak iisszhang- amelyen beliil az egyes savok mar lehetnek egyreszt fentrol, amikor a makroszint tovabb-
ban kell lenniiik egymassal - ennek erdeke- zstifoltabbak vagy szellosebbek, sikszen'.iek adja jellegze tessegeit, tehat befolyasolja a
ben a tervezonek fokozott figyelmet kell vagy nagyobb termelyseggel rendelkezok. strukttiraban alatta elhelyezkedo mikroszint
fordftania a reszek es az egesz kapcsolatara, Ez az alapveto el.rendezes aztan megjelen- kompozfci6s kapcsolatrendszeret, ahova az
meg az olyan elemek es kapcsolatok eseten het tijra - kisebb meretben, esetleg mas ara- az egyedi helyzetelcre kidolgozott variaci6k
is, amelyek kontrasztot alkotnak egymassal. nyokkal - egy szinttel lejjebb, az elemek es formajaban szivarog le; masreszt alulr61,
A reszek es az egesz kapcsolatanak leginkabb kiiztiik kialakul6 kiilcsiinhatasok szintjen. amikor a mikroszint kompozfci6inak egymas-
dominans megjelenesi formajat nevezhetjiik Tudomanyosabb megfogalmazast hasznalva, ra hat6 rendszere hozza letre a malcroszin-
,,iisszkepnek": ez hatarozza mega kompozfci6 a latvany egeszet nevezhetjiik a kompozfci6 tet. Ez a koncepci6 a fraktalelmelettel mu tat
jelleget es a r6la kialakult benyomast. Peldaul malcroszintjenek, a reszletek vilagat pedig hasonl6sagot.
Bdr a weboldal J1epeJ1, sz(nesfeliileteh es tisztdn tipogrdjiai elemeh e9yvele9e'b6l a11

dssze, a tervez6 mi11de11 infonndci6t fii996le9es hasa'bohba rendezett, a111elyel1 tetejet
e9y ho,izonta1is vonalhoza1l(totta. A hasa'bo/1 hossza szabadon, a tartalo111fii99ve-
11ye'be11 ala/1111. Az also hep e9y aloldalt mu tat be, es ezen ldtha911Ji, ho9y a szdve9eh
fon11dzdsa 111ihent houa vissza 119ya11azt a stnlllt1irdt, de horizonta1is elrendezesben.
STUDIO BLUE USA
l t,, I
,•fl
NZIS Kh:kin~on
<1 l'ollc~c of th""""
1.--xhihilion
'"i,u,ll:111d
st.'ll"-4"lll ""'llh
11crfon11i11J..t 'Gruduuh_• F,hihitin)!,
urt,
rai11li11K' lhl· i11a11)!,11r.1l
•dum NYC',\IFA
Sl-pt1·mhcr 2 ,ho\\
I day :t)!,O lhrou)!,h
Ezen a plaJ1dto11111i11de11 elem hosszuhds alaJ11i es vertiJrn1is

ird11y1i;a meretii/1 va1tozil1 , csalni9y, mi11t fii996le9es poz(-
ci6j11J1 - holfeUebb, hol lejjebb helyezhedneh el-, a hdztiill
hialalwl6 terlldzdh, valamint az elre11dezesiil1b6l hdvetl1ezii
holcsdnhatdsaih. PAONE DESIGN ASSOCIATES USA
78 FORMA ES TER
-
:eges-
1eto:
A kompozfc i6 egeszet felepito reszletek - mint
arr61 rn ar sz6 volt - nfo1ileg eltero formaban
savokon atfvelo meretvaltozasaiban mutat-
koznak meg, ami egyben vertikalis kapcsola-
a rant, es ennek eredmenyekent egyi.ittmukii-
des, iisszhang alakul ki a formak sajatossagai
ovabb- ujra es uj ra alak,o t iilt~1etnek, u~anakk~r kont: tot is teremt a terkiiziik vagy a formak kiiziitt. es a kompozfci6 jellege kiiziitt. A fent emlitett
aa rasztot is kell kepezmuk egymassal, meghozza De elofordull1at, hogy a savokban elhelyezkedo peldankban a markfos iranyok es a vonalak
1szint rn.inel gyala:abban, hogy a befogad6 szamara formak tiibbnyire hossz1ikasak (szinte vonal- parhuzamossaga hatarozza mega kompozfci6
,aaz ne tt'.injiin monotonnak az ismetlodes, ami- szen'.iek), mint peldaul a sziivegsorok, de a karakteret; ha az alkot6elemek tiirtenetesen
:i6k kor a tartalom attekintese saran egyik szintrol fontosabb adatokat pontok teszik hangswyo- pontok vagy szabalytalan alaku s(kidomok len-
,], a 111 asila:a lep. A korabban mar emlitett pelda- sabba, kapcsolatot letesftve mind horizontalis, nenek, akkor talan a kompozfci6t is helyesebb
zymas- mil, a horizontalis savokb61 felepftett kompo - mind vertikalis iranyban. A tervezok az ele- Jenne egy sugariranyu vagy az elemek csopor-
m- zfci6nal maradva, elkepzelheto olyan grafikai mekben is kereshetnek olyan jellegzetes jegye- tosftasara epfto strukturaba szervezni.
mtat megoldas, am ikor az egyes savok terbeli mely- ket, amelyek az egyseges megjelenes alapjaul
segenek valtozasai a horizontalis terkiiziik szolgall1atnak mikro- es malaoszinten egy-
1 1
\1 1111 11\11111111111,I \ I \1111 \ 111\1,I I 11 \II \ 1111111
1cilcf/l
1 tetejet _ _ .,,.,........ w,;,,,.
iggve- ~--::::.•t.-
!ii,-m",. - .,.... _
jvegeh
izesben. --.-..u.wa --~-1
~-"'-·--
-----"*-" _..........,.__.
--..
=-~=-"':".~:! --·
--...._.....,_.,......... . . .--""'--·
. . _. .~_
~----·~ --· " ,____
0 ...... -
.---·
. ____......,,....... ..
1-·-t.>~-·-···
J--·~· i-.------
i....•-..Jo,-..-..
....._ __ _.._ i...a..-••-.. ....... ...
.........
·-
............ .. - . . - . . . ...... - - .
--. ..
....
-,..............,.
...... - - - - - - ~
~ - ---f".
¥•W••"- u-- ....,. ___ ,_..._,
""' ,.,, _ •..._,,_, ___ ,.,.___ ~ ""-- ~
- - · - - · .. - ... -1,.._lfr'---. ...
,..._.,..._,n••,..- ..... ~...._,_. _..__,.~ ., ., ,.,.._..
---...-.- el 111--.A•t,,ltl,,-.I -.u... .... - - . - ~ ~·- - - -
,_.\!oS:o-_ n_ .. - . -1-...~
~ .... ...._..._ ..
.... -..,._ ........ _, ____ ,.. ----

......... 1o:1-,....,... ... _ _ _ ,____ ... ___ '-"It•-,,,,--'--
.. .. - - . . . , , , . . _ _ . , . . _ _ , __.. ~ ~ - 1.,.\,,,-
-- ,._ ••.. ,....... __ ...._......., u,..,_ _
.._ ..,_
_ ,__.._ _ '-"-' _
.,,... _ !'!!rt ,___,._._,,_
• •-4• ,........,1,1c,-w.i,.,.,
~ ,.. .,_,
.. _..,,,,. ___ ...
- ,._.,., - - 'ta l ... liil!f" ............ ,... t......, _
........ ......_ ..... __

__ ..~··-
~ ~
-··"""' ... ...._.._ -...........

..__ •Tr 1 ~ - - _.._,, __ _....,_~
_____
•• ....... _ ....... , _ ...... ..., . . . . - . ..... --_.,,... - ... - . ld.U-od _ _ ._ l __ . . . _.
...... ---1·•·
""' - ·-~- ~ , . . . . . . . - " " . . . . . . . 1w • . . -. - _ ................. _ ~ - - ... - - ..
__ --- -·---- ................... . ._

___
1,1*,s ~ _.. - - •
-.1~ , . . . _ - II IO ... "- ......................... 1,-.. - - ..... ~
.... _ . - _.,_"" -
__ ---·
---
_. ... _ _ ..._ _ _ ,. _ _ _ , ..., _ ,-1
-
~
....,.,_ - ~ u .. ._~ ,..._-
.,. ,u-.-.,-·
. _____ _ ~
""'"'_.__
llcf-W .. - . - . JoifM.llnfl<t. •• • ·-
,i..-.·~-- .....,.._
"" "" _ ,,...._ -.... ,
.... lot,_._ ---..~--l ..,
,-"'•-' •1""1.lln>-
___ ,_.. .'
_,_.
1,Aa , - .. • '\ - ~ - - - ,1-. 1--., i o t - -
.... .. l.-....... .'""*'"
. . ......... ,...._.. ......._.._
--------·
....... . . , _ _ _
~
.1 ........ -
- .. o... . __ ._._ ..
.IJl<. . . U.
....
·-·---- -i..-- ----. -_,,..,._·---,dif _i_
l ;j
=~.::....-:.:.:
. . . . '-"""- """ """- ·- - - - - · _....., _ _ . , . - _ . . . . _ ... \bf,.
-....w_.,.._
__ ,,._ .... ,-,...u- ..,,_._
.,... 1..,--.
• ..,.._ ...,.. - --
...,,._.,... .. ..,.,,__...._
_... ..,,-
'ft'f-..=.-:.....:: ~ .. -.. !IE, _ ·- . . .. .....- •--- ·lf - .... - ... ~ -
-· ...... - - ...- 1.. ._.._ ..... ~ -,~-..-1,t,o,- r..
--18'_,-__·- ---~-1
-_,,............_
~·- \f-
. - - , ~ - .. -......... l...._,\l!o _ _ ,~-----
':" -:.-:.:~ •. \.... ":!'_:-'--"' • ltA••"""---
-·----- .Aln' Id'"" ..... ·--

.__.._.,.,_
--......
- - ..... ,, _ , _I,'
_ _ .............
....,.._,. _ _ Ki,i.
.-..- . .....- ---
........
' -»,i,'ftlWMJ• .. _1,o,-
1..11_ , .. . ,, ... . .._ . . . _ ,.,... , ........
- .. -~
~
_.,_,..
__ .....,..._ ....... ,,.,......._.__
-~-..
.,
u, , .,_,___
-·--
..... _,....___
~
~nmw- .... ... -
---··-
_
- r....
_ .....,iw._ ,.. - ~ - -
" " - \)· -
.
.
c_ _, _ ._ _..__.. .. ,.,,."" .,,. .......... - ~ """"' " " ' - • .._ \ -.1,o,o D• ~ . . .
. _.. ...
ti111-:
..--i.. ........ ""J"-
•ml---·.--· .... ____.....,,,.
.... -. ... - - ~ ...
~"'._._
,.,,.. _ _ .. . .. .. ""' . . . .-
Udo,1--·- ~-
...--r
:".!"':'.!::,·~= :l _:_
~....~
.-- - - i.... .......... ..
:-..:= ::::.::.!.~~=-·~
................ ~ · -
,._..,,,- .,.,
-'
111g11ral
ll ·'i\
==-~=
........ ---- ........-.·b- • ._
:".:::~= __ ...,_
... " ...........
..__ ,_,._
1.11, _ _ _ . . _,
. . . . .. ,.
" ' - ' - f l.rfK , ..t f .......
- •£-........_
-.-....u .. .11,,w ~
:h
[I
I,.... I
:=:.~..::.":!
-·--
1_ _ _ _ . . . _ . . . .
='.-..-:~-:--
;!":~~==
\fr,!--~• J.i.J ,-
.... ,~ - - - - - ~ j- --- ..,.,_.
1.. . . . . . - ---
r.. i i . . - . _ , _ _
11 1 i - - . 1,.,_..,.,....
...,....,. . _,.._
. . . . . . 'f, IW\o,,,.'_...
,-~~-
.;:i:.-::.·=-~- :=.~·~
rcum --------·
__
--
,._,_.....,. .. -...--..w--..
--··
---,.._
. . . . . . . . . . . . . 1)1 -
....~-.-
...., .......... _-.... ....,_ .......
- ..... ~~--=!:'
_L
........
~-----
........ _. . .
........ ~ - - - -
. :.-~
,._.
~-. ........ ._ ...
_. ....
__•-u-o.-
. ...
- . .... - - ~ - -
~
blwos 1._.w, 1w
,.......... "'":.,;/.-.-.-.
.... '-1. 1:,.,._
, ,, ._:~·-
,. . _.~ ~--, ......
._._._ .. _.,..,.. _ _.. ,. ... ~ .1r.,, .. .,......-.. .. .......
-··'--- --'- ·--..--·- -----...----
~
....... ___·-u.1-i.p_--
~
.....
........
--- ......-·-·- ._....._ ._.
~ I' 10 :,ip
,_
.,.. ... -·-~.... _,,,_,,__,
-..r.... \frll ...... J_ _ -..-
· - - - - ...... -
.,_.._,.. ...._,... ...
_ _ . . . , . - _ ............ ( .. , ... 11.mt-"*'
-----1 -...,
~
.... •• -~....,,._. ..... , 1:1,
1.-IWllo~.,.,.. ~..1......... ~ . , . . , _u.,..,,11"...,.,..,... ,,n _ _ .............. .i.. 11,iw.w,,.;~Yfd,
_ . ........ ..-lt-. .... .l<t, - - ~ - - - - - - . .
-~ ...... """""'- -od- .............. _!.llr,r-
~ .-v.,i
_ , _ _ .__... .. _
~----- , _., ______ ·----•Wlo

, _ _ _ _ _ u.. ..... •_ _. ........ - - -....
A. _ _ ,do..__ ....
·- ~
~
~ ~- •
.......... __ !!::;".!;-.
__
_. __ UNI__,,....._ · -~-...-.
· - - - · -- _ _ P"' _ _ . _ _ ~ - - - ... - .
...... ... - .. ,--2
><."""l _.......,..,,__
___ .
!i--
=·--==-~r ,.- :.:

.... ,..,,...............
,_ ,.,..,- ~
Az itt ldthat6 magazi11 mi11den egyes oldala az egyse-

gesseg ell en ere is meglehet6se11 elter6 lcftvcfnyt tcfr elenh:
az egyi/1 egy hiizeppontJele l1011ce11trcfl6, lepcs6zetes
hiirvonalii csoportotformdz, 111(9 a mdsih inlw'bb holi-
zo11ta1isjelle9(i11e/i 111011dliat6, szabdlytalan alal11i also
hontii1Tal. Kompoz(ci6ilwt 111egis egysegesse teszi, hogy
u9ya111i9y viszonyid11ah az oldal hiizepte119elye11ez.
BUREAU MIRKO BORSCHE+ANNA MEYER NEMETORSZAG

l<GrvlPOZlClOS STR1\TEGIAI<
Vizualis hierarchia A kompozfcio felepfte- az elemnek- a legfelso szintnek, a hierarchia mek kiiziitt kialakulo kontraszt merteket is:
senek, a benne megjeleno mozgasoknak, csucsanak - a megtalalasat ugy, hogy tulaj - ez legyen feltuno, de hagyjon eleg teret, hogy
a termelysegnek es a kontrasztnak minden donsagait az alsobb szinteken helyet fogla- a hangs1ilyozni kivant elem es a masodlagos
tekintetben olyan sorrend kialakulasat kell 16 tiibbi alkotoelemetol elterove teszi, es az elemek kiizti kontraszt egyertelmuen ervenye.
szolgalnia, amelyet a befogado lepesek soro- alarendelt elemekkel letrejiivo kapcsolatat si.iljiin. Korabban mar szo volt rola, mennyire
zatara tud bontani, es kiivetni tud - nem is egyedi modon alakitja ki. A legegyszerubb fontos, hogy a kontrasztnak mine! tiibbfele
mas ez, mint a hierarchia. A kiiziinsegnek megoldas erre, amikor a tartalom nagy resze tfpusa jelenjen mega grafikai tervben. Eppen
a kompozfciora vetett nehany pillantas utan viszonylag kis meretu elemekbol all, a figye - ezert a tervezonek rendkfviil elovigyazato-
kepesnek kell lennie arra, hogy azon nyom- lem kiizeppontjaba allftando elsodleges san kell eljarnia, mikiizben kialakftja azok-
ban kategorizalni tudja a tartalmat, es meg elem viszont lenyegesen nagyobb. Gondosan nak az elemeknek a kontrasztjat, melyeket
tudja allapitani, hogy melyik elem a legfon- meg kell tervezni a hierarchia alacsonyabb a nezo nek csak kesobb kell eszlelnie. A lega t-
tosabb. A tervezonek elo kell segftenie ennek - masodlagos - szintjen elhelyezkedo ele- lathatobbnak a ketszintu hierarchia tekint-
0000 II •••••
•••••
0000 •••••
•••••
0000
ooeo
0000 ... II
•••••
•••••
•••••
••••• •
0000
00 00
~
2
0000 I I!
0000
ooeo
• ~ 3
:
:
··· .... j
1
00 00 I I!
~ l·
•• • •
6,.... .............. ::,.5
0 0 00
Amikor egy elem vizualisan elvalik Ameretbeli kontraszt es a terko- Afizikai tavolsag segft elvalasz- Az ismetl<ides egyfajta kapcsola- Mialatt a befogad6 felmeri a hierar-
a tobbitol, a figyelem kozeppont- zok megfelel<ien megvalasztott tani, ezaltal megkiilonboztetni, tot is teremt az elemek kozott, fgy chia egyes szintjeinek kontrasztjat
jaba keriil, es emiatt a tobbinel aranya segfti a leghatekonyabban csoportba rendezni, vagyis kapcso- a kompozfci6n beliili elhelyezkede- a tobbihez kepest, es a kiilonb-
nagyobb jelent<iseget tulajdonf- az egyertelmu, attekinthet<i hie- latba hozni egymassal az eleme- siikt<il fiiggetleniil 6sszetartoz6nak seget az ,,optikai ellenallas" csok-
tunk neki. Habar a masodik pelda- rarchia kialakftasat. Afenti abra- ket. Ahierarchia legfels<i szintjenek erzekeljiik <iket- es ez meg akkor kenesekent erzekeli (tortenetesen
ban mar egyeb tfpusu kontrasztok kon ennek a ketfajta kontrasztnak vizualis tagolasa soran alkalma- is fgy van, ha teljesen elter<i elemek fgy is ertelmezhetjiik a kontraszt
is megjelennek, az a nagysagren- - mint a pozitfv-negatfv kolcsonha- zott, aranylag nagy terek lehet<ive ekelodnek kozejiik. Ahierarchia fogalmat), lenyegeben kialakul
dekkel feltun<ibb kiilonbseg, ami tas vegytiszta kifejezodesi formai- teszik, hogy az als6bb szinteken tehat nem kizar6lag a fontossagi a kompozfci6 befogadasanak
kiemeli az els<idleges elemet a nak- a hatasara ugy erzekeljiik, is hasonl6, de kisebb lepteku hie- sorrendet hatarozza meg, hanem sorrendje, mas neven a ,,tekintet
csoportb6l, egeszen lecsokkenti mintha a feliilet egy vilagosabb es rarchikus elrendezeseket alakft- a kapcsolatok rendszeret is, vagy- vandorlasa". Aszem a legkontrasz-
a tobbi kontraszt erejet. egy sotetebb teriiletre valna szet. sunk ki. is azt, hogy mely elemek tartalma tosabb teriiletek fel<il a kevesbe
Ezt a hatast tovabb er<isfti a vila- hasonl6 (fiiggetleniil att6l, hogy figyelemfelkelto reszek fele mozog,
gft6er<i megvaltoztatasa, vagyis fontosak-e vagy sem). kovetve azt az el<ire meghataro-
egyes elemek pozitfv hatasu, sotet zott utvonalat, melynek bejarasat
szfnenek visszavetele kozepsziirke a tervez<i a haladasi iranyra utal6
t6nusura. tengelyekkel vagy a menetiranyba
mutat6 grafikai formakkal teheti
meg egyertelmubbe.
80 FORMA ES TER
tis: heto - ez ese tben egyetlen tartalmi egyseg a leginkabb kitunnie es a kompozici6 egesze- (lasd A tipogrcifia mint infonncici6, 170. o.),
hogy nagyon fontos, es az osszes tobbi megkoze- vel kontrasztot alkotnia, a masodik szintnek ez talan nem is lehet kerdes. Kijelenthetji.lk
igos lftoleg egyforman kevesbe fontos. A hierar- mar kevesbe (vagy mas modon), de azert meg azt is , hogy a hierarchia letrehozasa, vagy-
venye- chia termeszetesen kettonel tobb szintbol mindig erosebben, mint a harmadik szintnek is az elemek kozotti alapveto ki.ilonbsegtetel
nyire is fel epiilh et; az osszetartoz6 csoportok vagy es fgy tovabb. A szintek kozotti ki.ilonbsegte- a fontos es a viszonylag kevesbe fontos kozott,
fele hasonl6 figyelmet erdemlo formak es struk- telt elc5segftc5 vizualis valtasok emellett egy- az i.izenet megformalasanak elso lepese.
ppen ttirak elvalasztasara, vagyis az egyes szintek fajta titvonal vagy folyam szerepet is betoltik,
0- jelzesere a tervezonek a vizualis ki.Uonbsegte- amelyen a tervezo iranyt jelzo tengelyek vagy
zok- tel m.inel egyertelmi'.ibb modjait kell alkalmaz- eppen a mozgas erzekeltetese titjan segithe-
eket oia. Ugya nakkor a hierarchiaban lefele halad- ti a befogadot a magabiztos vegighaladasban.
legat- va a szintelmek egyre kisebb mertekben kell A vizualis hierarchianak megkeri.iil1etetlen
:int- kil.lonboznii.ik egymastol: az elso szintnek kell szerepe van a tipografia kialakftasa saran is
,.,. p1i m , Trw,~tl MUM um

SU MM ER 2014
SATURDAY, JUNE 29
U10AD,U ,JUM1 It
R !6SUIWATCJ.• S
HM
Az els6 szint a dmsorbol, a ket
nagy pontbol es a vonat vfzszin -
tes savjabol all. Habar a ket pant
szfne meglehet6sen vilagos, mere-
NOSTALG IA RIDES aboard the tiik a tobbi elemhez kepest eleg
•
R-36 SUBWAY CARS nagy ahhoz, hogy a dmsor foltja-
hoz tartozonak tunjenek. Avonat
from 1964 az egyetlen er6teljes elem, ami
a formatum bal oldalatol egeszen
ajobb oldalaig htlzodik.
A hierarchia masodik szintjet a

jobb felso sarokban elhelyezett,
az id6pontra es a metroszerelveny
tfpusara vonatkozo informacio
...] kepezi, kiegesziilve az also har-
ride to... madban talalhato pontok mark.ins
soraval. Az ok egyszeni: a mere-
1 FLUSHING riri<' Ir
FLUSH IN
tiikbol adodoan ezeket eszleljiik
kozvetleniil az els6 szint utan, es
MEADOW
raadasul a hierarchia cstlcsan mar
MEADOWS megismert pont-vonal kapcsolatot
is megismetlik .
••••
---
1 hierar- A harmadik szint a bal oldali szo-
-
u.1uao.,.T,JUt1Elt
asztjat ADULTS ADULTS CH ILDREN CHILDREN veghasabbol, valamint a bal fels6
...a.__,~ lf.U SUIWJ.YU.J:15
• •
w,thH.- .,.,.,_. Mo,-,, orilh"'--
nb- 19U
sarok es az also resz szovegeib6l
' csok- all. Ezek az elemek a legkisebbek
etesen es a leginkabb sziivegesek, emel-
raszt lett az oldal szelei menten helyez-
,kul kednek el, es tavol esnek a ket
.k 1 icl<'
fr magasabb szint elemeit osszeko-
:intet FLUSHING t6 ,,tltvonalaktol". A szinten beliil
MEADOWS
ntrasz-
lsbe
nozog,
·tst~·---..--·'-......,.._
fd.oo<·--~l>t~11b,..~ talan a bal oldali hosszabb szove-
gen akad meg els6kent a szem,
mivel ez lathatolag kapcsolatban
:.iro- van az alatta fekv6 nagymeretu
arasat ponttal.
utalo
·anyba
eheti
Az itt ldthat6 plahdt hierarchi<ija uiszonylag lwmplexneh mondhat6:
h<irom f6 szintre bonthat6, amelyel1et ajobb oldali dbra11011 reszletesen
bemutalw1h. ROBERT MCCONNELL/PARSONS SCHOOL OF DESIGN USA

IWIVll107!CIO'.:> STRATFGll\l<
A kompozicio mint az iizenet alapja Az i.ize- allitasaval vagy eppen ki.Uiinbsegi.ik han g-
net erthetove tetelenek elso, alapveto lep- st:'tlyozasava l teszik ho zza a maguk reszet.
csoje, amikor vegiggondoljuk, meger tji.ik, Az alkotoelemek elhelyezese es az igy letre-
vegi.U eldiintjill<, hogy a ktUiinbiizo kompo - jiivo vizualis st ruktura pedig olyan altalanos
zfcios megoldasok kii zi.U rnelyek szolgaljak kiirnyezetet es kiindulasi ala pot hoz letre,
a leg hatekonyabban a komrnunikaci6 celjat. amely a tartalom minden egyes elemenek
Az absztrakt formak p eldaul leginkabb egy- jelentes tarta lmat befolyasolja, fi.iggetlenill
mast61 szembett'.inoe n eltero alakjukkal jarul- att61, hogy azo k valojaban rnit abrazolnak.
Tehat a tervezografikusnak a korabbiakban Design
hatn ak ho zza a mondanival6hoz; a kepi ele-
rnek elvont formajegyei az altaluk abrazo lt emlitett szempontok figyelembevetele mellett CENTRAAL
terna es az i.izenet tartalmanak p ar huza mb a strategiai sze rnpontb61 is at kell gondolnia MUSEUM Modern &
~
/ contemporar y
/ art
Az aszi111111et1icit a 111oder-
nitcis/10z, a Jwmplexitcishoz ·•• Classic
art
es a/11al111anl1ent az or9a11i-
SE Jw sjelleghez tcfrs(tju/1.
TRIBORO DESIGN USA
City
history
Fashion
RR A csoportohba rendezett es elsz6rt ele111eh bol ep(tl1ezo

J10111poz(cio11 a t11do111cf11y vagy a 1110/elwlcfh vilcigcft
AT idezih;allwt6elemeihet e9y111cisto1 fii99011eh , e9y-

111cfsra liat6nah vagy e9y111cfsra 11talt11ah erezhetjiih .
LESLEY MOORE HO LL AN DI A
'
A szi111111 etrilws l10111poz(cio11ro1 a teh i11 te1ytisztelet- ANN I ( !\Ell
re, a hivatal os jellegre vagy eppe11 a ld asszilws sti111sra
asszocicflimh. STUDIO ASTRID STAVRO SPA NYOLORSZAG
,,
•: A csoportbo1 hiszahtott, atto1 ellliilo11iil6Jonna 111a9cira vo11ja aji9yelmii11/1et.
Az ilyen t(pusti 111e9hiilo11boztetes solife1eheppe11 ertelmezheto, pe1dciul elszi9e-
teltse9hent, sze111besza1lcishe11t, elter6 identitcishent vagy wlajdo11sci9he11t.
Ha a csoport, amelytcil a szo'ba11for96 ele111 elhiiliiniil, 9eo111etrihus elm1dezest1,
aldwr 111i11den bizonnyal ele11w5szemmel te/1i11tii11h ref, ha pedig szaba1ytalanabb,
or9a11il1tts 111efjj ele11est1, a/1/wr hepi vagy terbelijellege va1ih ha119stilyosabbci.
Azoh a lw111poz(cio11, amelyeh ele111ei ellentetes ircf11yoh men ten helyezhedneh el, SA NG ZHANG /PARSO NS SC HOOL OF DE SIGN [BAL RA].
vagy szettait6 te119elyelw hepezneh, osszetettseget, /1011.flil1tust es az eszme11 vagy JESSIE GANG/SCHOOL OF VISUAL ARTS [JOBBRA] USA
foszereploh sze111bencfllciscit szi111boliza1ja11. CARDON WEBB [BALRAJ.
CATHERINE CASALINO [JOBBRA) USA
82 FORMA ESTER
kornpozfci6t ahhoz, hogy az valoban ala- ja a latvany egeszet, es egy koncepciot vagy donsagok - vagy kornbinacioik - bannelyike
aarnassza a mondanival6t. Bar a kepi elemek az erzeseit ki:ivetve bejar egy utvonalat. Ezt megfelelo lehet, azonban a tervezonek mindig
\ a hozzajuk tarsftott jelentes ertelmeze- a tervezo minden egyes di:intese befolyasolja: az elerendo eel figyelembevetelevel kell kiva-
:enek kerd esei mar az eszleles pszichologia- a struktura organikus vagy geometrikus, lasztan ia a formak es terek felhasznalasanak
·anak temaki:i rebe tartoznak (ezzel, vagyis hagyomanyos vagy ujszert'.i jellege; az elemek legpraktikusabb modjat ahhoz, hogy az elvart
~ szeiniotikaval reszletesen a 4. fejezetben tavolsaga nyugalmat araszt vagy feszi.Utseget asszociaciokat vagy erzelmeket va ltsa ki,
foglalko zunk), de ez t sem hagyhatjuk figyel- kelt; a terki:izi:ik es beosztasok meretei vissza- es ezaltal hangstilyozza es hatasosabba tegye
rnen kfvi.il , ha a formak kommunikaci6jar61 teroen ismetlodnek vagy kiszamfthatatlanul az i.i zenetet, legyen az barmilyen i:isszetett
es a kornpozfci6s terben kialakitott interak- valtakoznak; a ter erzekelheto eteri melyse- vagy solaett'.i.
ci6ikr61es ik sz6. Amikor a szemlelo meg- gt'.inek vagy laposnak, es koncentraltnak
n& pillant egy alkotast, elsokent elemeire bont- t(inik. Az ado tt helyzettol fuggoen ezen tulaj-
1porar y
.........................
.-...i~ •• ~ ;l
r-..-~ If A 11111 ii
1111 ~•
I.
J• ~ .1111q,
00
:Imo
.1J~. i
9cit l.liiiY1.nn1r11 • 11 • "
.111 ..
~••••••.t••·' J••·
iii//.
... ~.-~ ••• J.~ •• J~ •

•..••. ~ ••..••. ~ .•
.•1.J~.~... ............
1...... j ••
.
.... I
Kunst und GeseHscha ft
Ausstelluno der l<Unst!errnltolieder
20. Februar - 7.Mau 2010
·I
WOrttemberglacher Kunstvereln Stuttgart
Afenti llet pla'1cit es a balra lcithat6 111a9azi 11bor(t6 l10mpoz(ci6i A tenne1yseg lcitszo1agos hiri11ya
e9yarci11t 111od11lhcil611 alap11l11al1, de az elemell e9esze11 elter61116do11 es a l10111poz(ci6 rendezoelvene/1
Most helyezlledne/1 el a rcicshci/611, (gy a lcitvci11yt is hiilii11biiz6'1eppe11
ertelmezzii/1. A balfelso pla'1citon a modulha16 egysegei (es a rajt11'1
ha119siilyozcisa a gepies, az inte/-
1elltua1is, a mesterseges vagy
:::::
elhelyezett '1epel1) elter6 meretiiel1, es szinte p11zzle-szen1en illesz- a te11yszen1jelzol1et j uttatlrn0a
J1ed11e/1 egymcishoz, a111i frze11e lteti ugyan aziisszetmtozcim lwt, eszii11'1be. Ater me1yse9e11el1i11zi-
de az ele111el1 '1iizti hiiliinbsegehet is ha119s1ilyozza. Ajobb fel sii posz- zi6jciro1 es az eleme/1lcitszo1agos
teren az elhelyezes ismetlodii jellegzI es egyenletes - ez a meglliizel(- rendezetlensegerol hii1111ye11 az
--·--
tes a11alitil111s ertelmezest '1iivetel 111 e9. A bal oldali ma9azi11bor(t6 organ ilrnsjelleg,·e es az e1meny -
modulha16ja szabcilyos, de a be1111e tala1hat6 fil111/10clw11 el va1111al1 szen1seg re asszocia1hat1111'1.
forgatva, (gy bcfr iisszesse9e'be11 haso11l611ah 1ci0ul16'1 et, a reszlete/1
••••
HAEHUN HAN/SCHOOL
szin0e11111egjele11ill a vcfltozatosscig es a '1iilii11biizose9. OF VISUAL ARTS USA [FENT)
BARNBROOK EGYESULT KIR ALYSAG [B ALRA FENT) LABORATORIO SECRETO
L2M3 NEMETORSZAG [J OBBRA FENT] SPANYO LORSZAG [ LENT)
STUDIO DIEGO FEIJOO SPANYOLORSZAG [BA LR A LE NT)
. . .1111
83 A GRAFIKAI TERV EZES KEZIKONYVE
A l1011cert plaluf0a j6l pe1dcizzn
Teljessegre tiirekedve Meg felsoro lni is hosz- meg kell hoznia. Vegezeti.Ua fejezetben bemu- azt aJon11anyelvbe11 es a ho111-
szu mindazon tudnivalokat, amelyeket egy tatott fogalmak es elmeletek iisszegzesekent pozfri6feleplteseue11 egyarcint
kompozfcic5 vizualis formanyelvenek kialakf- vegyi.ik szemUgyre a tuloldali plakatot, amely megjele110 lw111plexitcist, a111ely
tasa soran figyelembe keil venni, a lista bizony jc51 demonstralja az egyseges vizualis elmeny a legtiibb te111ezesiJeladatot
letrehozasahoz felhasznalhatc5 arzenalt. jelle111 zi. Bcir ez az allwtcisfel-
nyomasztoan hathat ... es ketsegkivi.U nehez
liasz11cil olya11 tipogrcifiai es hepi
feladat a temat reszleteiben megragadni. alhot6ele111ehet is, a111elyehrol
Az alabbi iisszeailitasban azolmak a formak- eddig 111 eg 11em esett sz6, az olva-
kal es terkozokkel kapcsolatos diinteseknek s6l1 biztosmifelismerih , liogy
a szempontjait gyi'.ijtottem iissze, amelyeket ezell is haso11l6 1116do11 viszony11l-
11all aJor111auyelv es a lwmpozi-
a tervez6nek minden egyes megbizas soran ci6 alapjailioz, 111i11t a lwraubm1
mcir tcfrgyalt ele111tip11sol1.
Azonosftsuk a posztert felepft6

Pontok Meretbeli kontraszt legfontosabb formakat es tereket,
es fogalmazzuk meg, hogy melyek
Vonalak ives es szogletes kontrasztja azok a kiiziittuk kialakul6 kiilcsiin-
hatasok, amelyek kiizremukiidnek
a latvany egyseges vizualis nyel-
Sfkidomok A terkozok kontrasztja venek letrehozasaban. Elofordul-
hat, hogy mint a legtobb komplex
vizualis alkotas eseten, itt is tiibb-
Geometrikus formak A tagolas aranyai fele magyarazat adhat6 ugyanarra
a kerdesre. Akiivetkez6 fejezetek-
ben sorra vessziik, hogy mikent
Organikus formak A makroszint elemei kapcsol6dnak ezekhez az alap-
vet6 formajegyekhez a tipografiai
elemek es a kepek, es megismer-
Mintazat A mikroszint elemei kediink a szfnek hatasmechaniz-
musaval is.
Textura Resz es egesz egysege
Alak-hatter felcserelodese A hierarchia felso szintjei
Pozitfv-negatfv formak jateka A hierarchia alsobb szintjei
Mozgas A tekintet vandorlasa
Ritmus
A melyseg illuzioja
Az elater elemei
A koztes ter elemei
A hatter elemei
A kompozki6 strukturaja
Szimmetria vagy aszimmetria
84 FORMA ES TER
ldcizza
lwm-
mint
amely
tot
sfe/-
i is l1ipi
elmil
azolva-
w9y
szonyul-
mpoz(.
nib ban
11.
:S USA
~pfto
tereket,
·melyek
<iilcsiin-
ikiidnek
;nyel-
fordul-
omplex
is tiibb-
wanarra
jezetek-
ikent
1lap-
igrafiai
ismer-
haniz-

5 10 ti34 272'1
e
!1 1 634 2:1HJ
A SZINEK
r(lbm 1dom·,fHOll'1. 0rtJ
TULAJDONSAGAI \-.,·,w.adon ,~p,e ,'>.mg
A SZINEK
KOLCSONHATASA
A SZINEK
RENDSZEREZESE
MARIS BELLACK USA
A szf NEK UZENETE
ES AZ ERZELMEK
\llll'.. 1, l'J' I s
Sc:: hoo l Supplit•'I
I~ 111 1:,
468 t-br o ld t,1P)fua Rd
' Ear ll on NY 12058
2. FEJEZET
86
Haotven ember el6tt elhangzik az a szo, hogy ,,pi os" akko minden
bizonnyal btvenfele piros jelenik mega fejukben ... es ezek a pirosak
mind nagyon elter6ek lesznek. A szinek folyamatos valtozas
kozepette mutatkoznak meg nektink; szi.intelen atalakulasuk
kozvetlen kornyezeti.ik es a kori.ilmenyek valtozasainak foggvenye.
jo·sEF.ALB ii Rstkip~is; ii;i;~; ;~i~~i ~~i~t;·; ~ ~k~1· ;~~ ~;6j~ ·i; ·~9y~te·~i t~ ~d;:;
Interaction of Color dmu konyve'b51 (Yale University Press)
[magyar kiaddsban: Szinek ki:ilcsi:inhatasa (Magyar Kepzomuveszeti Egyetem, 2006)]
SZINEK TULAJDONSAGAI
A szineket a kommunikac io egyi k leghataso- jektiv folyamatrol van szo, raadas ul egyenen-
sabb eszkiizenek tekintik, hiszen keves olyan kent valtoz6 lehet a szinek altal hordozo tt
erc5 telj es vizualis inger letezik, mint a szinek. jelentes tartalom is. Azt, hogy mi zajlik az
A szineket gyakorlatilag a targyahol vissza- erzekelt szin feldolgozasa soran, aligha befo-
verc5dc5 ki.Uonbozc5 hullamhosszu fenysug arak lyasolhatjuk, ha azonban kommunikaci6s
ho zzak letre, amelyek keresztiHhaladnak egy cellal kontrollalni szeretnenk masok sziner-
nem t(t! tiikeletes erzekszerven - a szemen -, zekeleset, akkor m eg kell ismerni.ink a szinek
hogy aztan egy m asik nem t(t! objektiv szerv optikai jellemzc5it.
- az agy - dolgozza fel c5ket. A szin eszlelese-
nek mechanizmusa minden emberben ugyan-
ugy mukiidik, azonban meglehetc5sen szub -
Minden egyes szfnt negy alapveto

tulajdonsaga szerint hatarozha-
tunk meg; ezek azzal a m6ddal
vannak iisszefiiggesben, ahogy
szemiink a fenysugarak alapveto
fizikai jellegzetessegeit erzekeli.
Szfnezet Az egyes szfnek kiiziitt Telftettseg Aszfn szaturaltsagara, Hiierzet Egyes szfneket mele- Fenyertek vagy vilagft6erii Egy szfn
hullamhosszaik alapjan tett tompa vagy elenkjellegere utal gebbnek, masokat hidegebbnek vilagossagat vagy siitetseget
kiiliinbseg erzekeliink jellemzi
A l1et logo'ba n a sz(nehfontos,

de elterci lw111111u11iluic ios szel'ep-
gef
hezjutna/1. A GEF logo hcittere-
neh egeszen me1y hehje hell emes
megjelen esii es megb(zlwtoscigot
sugall , az Utopia vilcigosabb es
e1enhebb he11je viszont hiis es
energilws. Afelsci logo his sz(nes
negyzeteiben egy zciszlora ismer-
hetiinh , 111(9 az also a'bm'ban a
sz(n va1tozcisa az o bettlfe1holdat
idezci fonncijcit teszi hangstilyo-
sabbci. MADE IN SPACE, INC .
USA [FENT]
RAIDY PRINTING GROUP
LIBANON [LENT]
88 A SZINHASZNALAT ALAPJAI
Pl· IILA[)[· LPl·II/\
YOU I I O {Cl C ~Tfij.\ R
NNUAL rTSTIVAL
CON([ rn
.lapveto
rozha-
ddal
1hogy
.apvet<i
,ekeli.
Akit plal1dto11jo1111egfigyelhetol1 azo/1 ajellegzetessege/1,

amelyel1'1el egy adott sz(n viszonylag pontosan lefrhat6.
A viiriis plalait lioerzet sm11pon9avo1111elegebb.fe11yer-
te11e alacsonyabb, szatura1tscfg tehinteteven pedig tel(tet-
tebb, e1enhebb, mint lila tcfrsa, amely l11iviisebb es vilcfgo-
sabb. PAO NE DES IGN ASSOCIATES USA
Afeliratohhoz haswa1t sz(neh

me1yseget es terbeliseget l1iilcsii-
11iimeh a lcftvcfnyna/1 , de ercis(ti/1
a sziiveg es az illusztrcfci6 lwpcso-
latcft is. Az itt lcftliat6 oldalpcf-
ron a d111sor aranybama sz(nei
optilwilag a terbeu tcfvolabb
esii sOwhba helyezih a sziiveget,
a scfsha l1epe11ek hiizeleve, mil1iiz-
be11 l1011trasztot hepeznek a t1il-
oldalo11 tcfvolod6 rovar siitetebb
_
... _ _ _ _ _ ,._ • • ,,i- . . .,
...........____..,......,....
_...,. _...,._.._,,._
·-.......
es ln1viisebb t611usaival , ezdltal
a rovart hiizelebb levonek erze-
/1 eLJiik. CAROLYN CALLES/THE ART
... .,_...,......,_..._
..... ..._.,....
~~~~--~~~ • ..a.~--c-...J-~..L..,_...~......-
INSTITUTE, ORANGE COUNTY USA

A S!fNl:.K fl/LAJDOl\1'>1\GAI
Szinezet Am ikor piros, kek, zi:ild szfnekr6l ki:izi.il a szfnezet eszlelese nevezhet6 a legke- szamara a lehet6 leginkabb ki.ili:inbi:iznek egy-
beszeli.ink, ezek legszembetun6bb tulajdon- vesbe viszonylagosnak, hiszen eleg pontosan mastol, es lmllamhossz tekinteteben is ki:izel
sagat, a szfnezetet nevezzi.ik meg. A szfne- meg tudjuk mondani, hogy egy szfnt kelmek, egyel6 reszekre osztjak fe l a spektrumo t. Ha
zet attol fiigg, hogy mikent erzekelji.ik a tar- pirosnak vagy eppen zi:ildnek latunk. Azon- az els6clleges szfnek barmelyikenek hullam-
gyakrol visszaver6d6, ado tt hullamhosszu ban a szfneszleles valojaban relatfv, ezert egy hossza valamilyen modon megvaltozik, akar
fenyt. Amikor megpillantunk egy zi:ild au tot, szfn tulajdonsagait akkor tudjuk tenylegesen csak minimalis mertekben is, azt ugy erze-
valojaban egy au tot latunk, am i a feher feny- meghatarozni, ha egy masik szfn tulajdonsa- kelji.ik, mintha az egy masik els6clleges szfn
nek csak adott hullamhosszu i:isszetev6jet gaival i:issze tudjuk hasonlitani. Vannak szf- fele tolodott volna el.
veri vissza - eseti.inkben az altalunk zi:ildnek nek, melyek eszleleser61elmondhat6, hogy
nevezett tartomanybol -, es az i:isszes ti:ib- bizonyos szempontbol abszolut modon ti:irte-
bi, ett61elter6 hullamhosszusagu fenysuga- nik. Ezek az els6clleges szfnek- a vi:iri:is, a kek
rat elnyeli. A szfnek legfontosabb jellemz6i es a sarga - , amelyek az emberi szfneszleles
Ha a feher fenyt prizmaval meg-

bontjuk, az egymast61 kiiliinva16,
elter6 hullamhosszu fenysugarakat
kiiliinbiiz6 szfnekkent erzekeljiik.
Ugyanez tiirtenik, ha egy targyr61
ver6dik vissza a feny: a targy anya-
ga bizonyos hullamhosszu iissze-
teviiket elnyel, masokat visszaver
- a visszaveriid6 feny hullamhosz-
sza alapjan allapftjuk meg a targy
szfnet.
ELSODLEGES
Voor het
I
ARMADLAGOS Amsterdam
van de topsport
HAR MADLAGOS
A kepz6muveszetben hasz-
nalt, es az itt bemutatott
szfnkiirrel abrazolt RYB
szfnmodell els6dleges szf-
nei a viiriis, a sarga es a kek,
•
melyek kevereseb61 fekete ELSODLEGES
szfnt kapunk (szubtraktfv
szfnkeveres). Az emberi szfn-
eszleles szamara ennek a harom HARMADLAGOS
alapszfnnek a frekvenciaja kUliin-
biizik egymast61a legnagyobb
mertekben. A masodlagos szfnek
- a ziild, a narancs es az ibolya-
ket els6dleges szfn keveresevel
jiinnek letre, fgy ezek hullamhosz-
szai az alapszfnek kiize esnek.
Aharmadlagos szfnek hullamhosz- Habcira broszfra bor(t6jci11al1tarlwfonncii lliiziitt vilci-
szai pedig a masodlagos szfnek gosabball is siititebbeh is tala1hato11, sz(neil1llivcilasztci-
es a velOk szomszedos els6dle- salwr migis s2111ezetiil1lehetett a megliatciroz6 szempont:
ges szfnek hullamhosszai kiiziitt az illusztrcici6 elemeit egyirtelrmien he11, ziild, viiriis,
talalhat6k. narancsscirga is scirga sz(11ei l1l1iiliinbiiztetih meg egy-
mcisto1. STAYNICE HOLL ANDIA
--
ek egy.
; kiizel
)t. Ha
Ha a feny hullamhossza ket els6dleges szin
kiize esik, kevert, masodlagos szfneket kapunk.
A viiriis es a sarga keveresevel narancssargat,
llam- a sarga es a kek kiiziitt ziildet, a kek es a viiriis
r, akar kiiziitt pedig ibolyat kapu n.k. Egy els6dleges
;rze- szfn keverese a vele szomszedos masodla-
lS szin gos szfnnel hannadlagos szfneket eredme-
nyez. Ezek a viiriisesnarancs , a sargasnarancs,
a sargasziild, a kekesziild, a kekesibolya es a
viiriisesibolya.
Aszfnezetet tekinthetjuk A szfnek erzekelese relatfv. Bar a ket szinminta vilagft6-

a szfn legjellemzobb tu lajdon- Mindket fenti szfnmintat ereje (fent) es telitettsege
saganak, melyet a visszavert vorosnek mondanank, de ha (lent) eltero, szinezetuk megis
feny hullamhossza hataroz egymas melle helyezzuk oket, egyertelmuen megallapithat6:
meg; peldaul a lila sze mben akkor hoerzetuk es vilagit6- itt ketfele keket lathatunk.
asargaval. erejuk alapjan maris kulonb-
seget teszunk kozottuk.
~ 1----=-\...-
ABENEFIT TO REBUILD NEW ORLEANS
9·20·05 RADIO CITY MUSIC HALL
DAVE MATTHEWS • TOM WAITS
THE METERS • TREY ANASTASIO
JOHN MAYER TRIO • JOSS STONE
GALACTIC ~6,~~li'ii:'C::~~
RAY LAMONTAGNE
REBIRTH BRASS BAND
Ahirdetesfel sci hannaddn elhelyezhed6 szoveg sz(nezete A vorosesnarancs es a vorosesibolya his hljdn ana/69 sz(n-
t~bb all1alo111mal is va1tozil1, de vild9(t6ereje es intenzi- pdrnah 111011dhat6, mivel a sz(nhoron a voros hit oldaldn
tasa vi9i9 kozel azonos ma rad. Mivel a sz(nezet jellegene1 helyezl1edneh el. Voros osszetevojiih mindhet sz(nt vala-
fo9va szorosan osszefii99 a sz(neh hoerzetevel, ezirt ez melyest szenvede1yesse teszi; a narancs izgalmalrnt es
uto'bb1 IS va1tozil1. PEOPLE DESIGN USA meriszsiget sejtet, az ibolya pedig titolizatossdgot es nemi
irze11ise9et visz a l10mpoz(ciova. AMES BROS. usA

!\ C,?\NFI< TUL!\JDONSAl,1\\
Telitettseg A telitettseg (mas neven szaturalt-

sag) egy szfn tisztasagat, elenkseget jelenti.
A telftett szfnek elettelik, intenzfvek es vibra-
loak. A deszaturalt arnyalatok fakok es tom-
pak, szfnezeti.U< olykor nehezen erzekelheto
- ilyenek peldaul a meleg szi.i.rke es a halvany
barna, amelyeket semleges szfneknek is nevez-
nek. Csakugy, mint a szfnezetrol, a telftett-
segrol is elmondhato, hogy maskent erzekel-
juk, ha ossze tudjuk hasonlftani egy masik,
melle helyezett szfnnel.
Ugyanazt a szfnezetet lathat- SzfnezetUkjellegeb6l ad6- Atelftett valtozat vilagft6-

juk legtisztabb, telftett valto- d6an egyes szfnek maximalis erejenek novelesevel a szfn
zataban (fent), es deszatu- telftettseg mellett sem tunnek elenksege altalaban csokken.
ralva, semlegesebb arnyala- olyan elenknek, mint masok.
tuva teve (lent). Asargat peldaul mindig telf-
tettebbnek erzekeljiik a tobbi
szfnnel.
A plaluit feltii1115 sz(nvilcigciro1 a nyomdai alapsz(11el1 - a b(bor,

a cicin es a scirga - tel(tett es vibra16 va1tozatai gondoslwdnah.
GERILYN HISIGER/PARSONS SCHOOL OF DESIGN USA
A szahcicshiinyv sz(nvilcigcit az (zleses etelfoto11 sz(nei hatcimua11111eg. A hepe-

lw1 az etelrecepteh els6dleges Hser6sz(ne a scirga, ami emellett az olda/ah alap-
sz(neneh is meghatciroz6 iisszetev6je, de j6val visszafogottabb cimyalatban.
SANG ZHANG/PARSONS SCHOOL OF DESIGN USA
- Ha a szfnkiirben egymassal szemkiizt talal-
hat6 szfneket egymas kiizelebe helyezzi.ik,
akkor mindket szfn intenzitasa eroteljesebbe
szfnkiirben a hatter szfnevel szemben helyez-
kedik el. Hasonloan erdekes kerdes a szatu-
raci6 es a vilagftoero kapcsolata: akar vilago-
:alik. A hatas fokozodi k, ha a ket szfn eltero sftunk vagy siitetfti.ink egy telitett szfnt,
merett'.i feli.Uete n jelenik meg: a kisebb teri.i- annak latszolagos telitettsege csiikkenni fog.
letti szfn sokkal elenkebbe va}ik az ot kiiri.il-
vevo masik szfn gytirujeben. Erdekes jelen-
seg, hogy ha egy kis feli.ilet(i, kevesbe telitett
- vagy akar semleges - szfn eltero szfn (i hatter
elott jelenik meg, akkor a deszaturalt szfn
sokkal intenzfvebbnek fog tunni, szfnezete
ped ig eltol6dik a fele a szfn fele , amelyik a
A hatterkent hasznalt szfn vilagft6-

ereje is hatassal van a rajta elhe-
lyezkedo szfn latsz61agos inten-
zitasara. Peldaul a sarga nemileg
igft6- fak6bbnak tunik feher hatteren,
a szln mfg fekete hatter elott ugyanazt
:sokken. a sargat sokkal intenzfvebbnek
erzekeljiik. Semleges sziirke hat-
terekkel kombinalva a sarga ismet
veszft vilagft6erejeb61.
A hii11yvbor(t6 hcittere siitetebb es hevesbe tel(tett, mint

a vi lcigosabb es 11emile9 e1enhebb sz(11ehl1el szedett d m-
felirat , amely (gy visszafogott sz(nei ellenere is i11te11zfo-
11eh es vib ,·cil611al1 hat. LSD SPANYOLORSZAG
Egy adott szfn latsz61agos elenk-

segere hatast gyakorol a kornyezo
szfnek intenzitasa, vilagft6ereje
es hoerzete. A peldakon ugyanazt
az ibolyaszfnt latjuk fenyertekiik-
ben es intenzitasukban eltero
hatterek elott. A1talanossagban
elmondhat6, hogy ahogy a hatter
telftettsege novekszik vagy csok-
ken, az ibolya intenzitasa eppen
ellentetes iranyban valtozik.
Ez a fordftott aranyossag igaz
a vilagft6er6 valtozasara is, ahogy
azt a fenti peldakban a sarga
szfnnel megfi gyelhettiik. Vegiil
ped ig mine( nagyobb a hatter es
a viola hoerzete kozotti kiilonb-
seg, a viol.it annal intenzfvebbnek A hason/6 sz(nezeti1 - ezert hason/6 h6erzeti1 -, deszatu -
erzekeljiik.
ra1t sz(n eh haszna1ata letisztultscigot es 11yu9almat ciraszt
a webo/da/ 11yito11epe11. PEOPLE DESIGN USA

f\ <;Z!Nfl, IUL/\JDON<;f\l,/\l
Vilagft6ero A vilagft6er6 vagy fenyertek egy nevezzi.ik feketenek. Ha egy elenk, telftett szembesi.ilt vele, hogy a kivalasztott falfestek
szfn vilagos vagy sotet jellegere utal. Asar- szfnt vilagosftunk, akkor az veszft telftettsege- szine ket-harom arnyalattal vilagosabb, mint
gat vilagosnak erzekelji.ik, az ibolyat pedig bol. Ha egy kozepesen vagy viszonylag erosen am ire szamftott. Ha ket ki.ilonboz6 szfneze-
sotetnek, de ez is relatfv, hiszen egy szfnt csak telftett szfnt sotetfti.ink, akkor az kezdetben tu, de azonos fenyerteku szfnt egymas melle
mas szfnekkel osszehasonlftva nevezheti.ink meg intenzfvebbe val hat, de ha tu.Izatt mer- helyezi.ink, furcsan, osszemosodva erze-
sotetebbnek vagy vilagosabbnak. A sarga tekben csokkentji.ik a vilagftoerejet, szinten kelji.ik 6ket: a ket szfn kozotti ha tar nehezen
peldaul sotetebbnek t{inik a fehernel, amely elveszftheti telftett jelleget. Ha barmilyen szint ki.Uonfthet6 el, szemi.ink keptelen az elekre
minden szfnnel nagyobb vilagft6er6vel sotetebb hatter ele helyezi.ink, akkor az adott fokuszalni . Annal erosebb ez a hatas, minel
rendelkezik. Egy melykek vagy ibolya szin- szint vilagosabbnak erzekelji.ik, csakugy mint tavolabb helyezkedik el egymastol a ket sz(n
te vilagft, ha fekete hatter ele keri.U, mivel akkor, ha novelji.ik a szfn feli.Uetet. Ez a jelen- a szfnkoron, illetve mine! hasonlobbak inten-
a feketenek minden szfnnel kisebb a fenyer- seg barkinek ismeros lehet, aki lakasfelujftas zitas tekinteteben; sot a szfnezet es a telitett-
teke - gyakorlatilag a visszavert feny hianyat soran csak a teljes nappali kifesteset kovetoen seg bizonyos kombinacioi eseten szinte lehe-
t..V ING
Oo"' Otfl n : 020 7 565 5000

coll\
l .
Afenyertekek kiiziitti kapcsolatokat mutat-

ja a fenti pelda, amelyen ket aranylag hasonl6
szfnezetii es teHtettsegii arnyalatot latunk.
Minel nagyobb a kuliinbseg a ket szfn vilagft6-
ereje kiiziitt, annal nagyobba valik intenzitasbeli Bcir a l10mpoz(cio1111a9ymeretri elemei a1talavan az eloterbe tolalwdnah , ezen
kiiliinbsegiik. Az also szfnmintakon j6l latszik, az oldalpciron a hatalmas bett1/1hel szedett d111 me9is inlwub a hcitterbe h1iz6-
hogy ugyanaz a vilagos olfvaziild arnyalat meny- dil1, 111e9 a kisebb ele111ehhez l1epest is, miuel uilcig(t6ereje a hatter alapsz(11e11ek
nyivel elenkebbnek tiinik, ha a narancsos szfn
halvanyabb valtozata melle keriil.
uilci9(t6ereje11ez hasonl6. RESEARCH STUDIOS EGYESU LT KIR ALYSA G
Az itt lcithat6 l1ii11yubor(t6 also

es felso resze hatcirozottan es
e1ese n elua1il1egymcisto1, legfci-
hepp eltero fe11yerte11iih miatt.
A felso, iisszessegeven uilcigosabb
feliiletet touavbi, hisebb feliile -
tellre osz0cfl1 uilci9(t6erejenel1
folwzatos es jinom ua1tozcisai.
Hasonl6 uciltozcisol1.fi9yelhe-
toh mega sziiue9fe11yerte11eveu
is; ez a hiinyu angol es nemet
dmeneh megkiiliinbiizteteseveu
seg(t. ANDREAS ORTAG AUSZTRIA
Afels6 szfnmintaban j6l kivehet6 a hatarvonal

a kekesibolya es a kekesziild kiiziitt. Ha azonban
a siitet kekesibolyat a kekesziildehez hasonl6
vilagft6erejii halvanyabb ibolyara csereljiik,
a ket szfn kiiziitti hatarvonal mar nehezebben
erzekelhet6, elmos6dottabba es vibral6va valik.
------
festek tetlen megallapftani a ket azonos fenyertekii
szfn hatarat. Ezt az optikai vibralast egy Ugyes
. mint
eze- tervez6 akar fel is hasznalhatja, ha valamilyen
nelle ki.Uiinleges hatast szeretne elerni, am szfnes
e- sziivegek eseten c:5vatosan kell banni vele, mert
.ezen a kis mereti'.i betuk kiinnyen teljesen olvasha-
!ere tatlanna valha tnak.
iinel
szfn
inten-
tett-
lehe-
Egy szfnezet vilagft6 erejet Az egyes szfnezetek vilagft6- Avilagft6er6 erzekeleset a

a fekete es a feher feliiletek ereje elter6; jellegiikbol ad6- telitettseg is befolyasolja. Bar
vilagft6erejehez viszonyft- d6an lehetnek egymashoz a fen ti ket negyzetben latha-
va ertelmezhetjiik - ezek a kepest vilagosabbak vagy t6 szfnek fenyerteke azonos
szelsoertekek rendelkeznek siitetebbek. Afels6 negyzet- - megegyezik a mellettiik lev6
a legkisebb es a legnagyobb ben lathat6 telftett szfn sziirke csfkeval-, a telitettebb
vilagft6er6vel. siitetebbnek hat az als6hoz viiriis megis vilagosabbnak
kepest. tunik.
Mint alwgy egy lielyesen expo-

ncilt fotogrcificin, 1igy az itt
lcithat6 illusztrcicio'ban is va1-
tozatos vilcig(t6erejii tonusolrnt
jigyelhetiinh meg, amelyeh a
me1efehete cirnye1whto1 afol10za-
tol1ba11 gazdag hozipt611usol1011
heresztiil a vilcigos rnicsfinyehig
az cirnyalatoh szinte teUes tarto-
mcinycit me£jjelen(tih. A hiilonbo-
zo finyirte11(i teriileteh azonban
nem egyen letesen oszlanah el a
grajil1ci11, egyih oldalro1 a mcisih
6als6 feli lwladva folwzatosan csiildw1
11 is a t61111soh vilcig(t6ereje, helyen-
leefo- hint pedig l1011centra1t vilcigo-
niatt. sabb vagy siitetebb folto/1 seg(ti/1
igosabb a hontraszt lit ,·ejottet.
reliile- RAIDY PRINTING GROUP LIBANON
€neh
cisai.
lhe-
~1e'be11
met
ise'ben
;zTR IA

I\ c;ziNEI< TLILI\JDONS1\l~I\J
Hoerzet A szfnek hoerze te szubjektiv, meg-

hatarozasuk empirikus uton alaku.lt ki.
A viiriis es narancssarga szfneket melegnek
iteljiik, mivel izzo es forro dolgolaa emlekez-
tetnek, mfg a keket es ziildet hidegnek erez-
ziik, hiszen olyan termeszeti elemeket juttat-
nak esziinkbe, mint a viz es jeg. Meghatarozott
hoerzeti'.i szinek bizonyos elemelae vagy tar-
gyalaa emlekeztetnek, mivel azok is a feny
hasonlo hullamhossztartomanyat verik vissza.
Egy szin hoerzete azonnal megvaltozik, amint
egy masik szfn keriil a kiirnyeze tebe.
mmmmnm
mnmmnm
A val6sagb61 szarmaz6 Egy szfncsoporton belLll is Az erosen deszaturalt, sem-
tapasztalataink alapjan bar- kialakfthat6k melegebb vagy leges szfnek, de mega leg-
melyik szfnt be tudjuk sorol- hidegebb arnyalatok. Minel kevesbe telftett, .,szfntelen"
ni a meleg (mint pl. a fenti inkabb megvaltoztatjuk az sziirkek hoerzete kiiziitt is
narancssarga) vagy a hideg eredeti szfn hoerzetet, annal kiinnyen kiiliinbseget tudunk
szfnek (ilyen az als6 lila) va16szfnubb, hogy az ezzel tenni. A fels6 szfnminta,
csoportjaba. egyiitt jar6 szfnezetvaltozas a .,tiikeletes", csak feketebol
miatt az eredmenyt mas szfn- letrehozott semleges sziirke
kent erzekeljiik. Nagyon j61 nemileg melegebb arnyala-
11mmmmm
megfigyelhet6 ez a sarga ese- tuva valik az alatta lathat6,
teben, amely hamar atbillen kisse huviisebb, deszaturalt
egy melegebb narancsos vagy kiizepkek szomszedsagaban.
huviisebb ziildes arnyalatba.
mmm11mm
nmnmmm
mmm1111m
m.ommaa
A melegebb ciniyalatolwt erciteLJesebbnek es e1e11l1ebb11ek erze11eLJiih,
111(9 a hide9 sz(11el1 inha'bb a hcitterbe l11iz6d11ah. Ezt a l1011traszthatcfst
hihaszna1va a visszafogottabb, J1evesbe e11er9iJ111s iizenetet is e1ette-
Jibbe lehet tenni . A plahcit felsii reszen a 11ara11csscir9a hcitteren 11e9a-
t(vval szedett SOS szinte hiu9rih az oldalbo1, de alatta a J1e11 szimi
feliiletel1 mcir visszalniz6do'bbaJ1; soh 111i11dent elcin1l11ah az cirv(zrcil
es annah szomoni hiivetJ1ezmenyeircil. STEREOTYPE DESIGN usA
Az itt left ha to csoma9olcison9yaJ10rlatila9 minden illusztrcfcio a uiiriis-

re mint alapsz(nre epiil. Nemelyeh lniuiisebbeh , es az ibolya tarto-
mcinyafele tol6d11al1 , 111cisoh melegebbeh, es a sz(11J1iir narancs ciJ1'1e-
lyei11eJ1 ircinya'ba mozdulnah. BEETROOT DESIGN GROUP GOROGORSZAG
- Ha peldaul egy izz6 v?ri:i: melle egy meg....
. tenzivebb narancssargat helyezunk, a voras
111 ,
azonnal huvi:isebbnek tumk, am ha a naran-
fekvo rnegoldast jelentenek az olyan kornplex
szfnpalettak kialakftasakor, arnelyek szfnei
epp csak arnyalatnyit ki.Ui:inbi:iznek egyrnastc51,
csot egy nemileg ht'.ivi:isebb biborra cserelji.ik, es ezzel a m6dszerrel az elernek egyseges szfn-
az n1eg inkab b felerosfti a vi:iri:is szfn meleg vilaga is biztosfthatc5.
·elleget. A hoerzet hatasos erzekeltetese-
Jhez nines szu.. kseg
' t·" " I<on trasz tpara
w eras ' I<ra.
Egy hasonlc5 szfnekbol allc5 csoporton beli.U
- mint peldaul a kekek vagy a semleges szfnek -
a hoerzet ]eheletnyi valtozasa is azonnal
feltunik , amint a szfneket egymas ki:izelebe
helyezzi.ik. A hoerzet aprc5 mc5dosftasai kezen-
...................
Egy szfn hoerzete termeszetesen
mindigviszonylagos- meg egy
egyertelmuen hideg vagy meleg
szin megitelese is megvaltozik,
t, sem- amint megjelenik mellette egy
aleg- masik arnyalat. A peldan j61 latszik,
1telen" hogy a huviis elenkziild - amelyet
iitt is val6jaban csak a viiriisesnarancs
: tudunk mellett erziink hidegnek- meny-
,ta, nyire melegnek tunik egy jeges kek
ketebol arnyalat szomszedsagaban.
szurke
nyala-
that6, A, Tvp ,graphy
15
aturalt
agaban.
A mele9, l1isse deszatura1t 11arancssdr9a lliemell1edih

a hcittfr IJL1uiis, l1e11esziild mintdja'bo1, amely optilrni-
la9 a tfr tolii11l1 tdvolabb eso st11jaiba l11iz6dil1visz-
sza. Ezt a tfrbelis€9et tovavb eros(ti, l109y a narancs
flel111et e9y dtte tszo vedobor(t6ra 11yo111tatta11.
SHINNOSKE, INC. JAPAN
A bros1ira oldalpd1jdnal1bal oldaldn a l11iviis, semle9es

sz fnvild91ifot6 - amely viszo11yla9 sz1ih t611ustaito111d11y-
ba11 1110209, de azon be/iii va1tozatos dmyalatolrnt jelen(t
me9 - hellemes l1011trasztba11 a11 ajobb oldali hepen avrd-
zolt mele9 t6mmi lambbia sz(n evel. A l1011traszt hasznos
es sziihs€9esfi9yelemfelhelto eszl1iiz, mivel mindhet l1€pet
hason/6 jelle91i, ismetlodo (vell, lin edris es szii9letes ele-
meh t1raUa11. NOT FROM HERE USA

SZINEK KOLCSONHATASA
A szinek kozotti kapcsolatok A kepzomu- a sargatc51 es a viiriistol - egy kiirfv menten, indul ki, melynek sugarzoan tisz ta , telitett
veszeket es tudosokat mar a xv. szazad ota vilagitc5ereji.iket es telitettsegi.iket pedig ket arnyalatai m indig a kiir ki.Uso fven talall1atc5k,
foglalkoztatja a szinerzekeles vizualis model- tengely men ten jeleniti meg. Johannes Itten, a kiizeppon t fel e haladva pedig egyre csiikken
lezese. Ezek a szinmodellek attek:inthetobbe aki az 1920-as evekben a Bauhaus meghatarozo a szaturacic5jLLk. Itten szingiimbjen a szineze-
es erthetobbe teszik a szinek kiiziitt kialakulo szemelyisege volt, szinten kidolgozott egy tek csiikkeno telitettseget az egymassal szem-
kapcsolatokat, megkiinnyitve ezzel a desig- haromdimenzios modellt, amely a Munsell- ben talall1atc5 szinek egyre nagyobb aranyu
nerek dolgat. A legelterjedtebb rendszer az skala szfneit egy giimb segftsegevel abra- keveredese okozza, aminek eredmenyekeppen
amerikai festo es tudc5s, Albert Munsell szfn- zolja egyseges rendszerben . Itten modelljet vegi.U semleges szi.irket kapunk. Mig azonban
skalaja. A haromdimenzios Munsell-skala A sz(nell mzfoeszete dmt'.i, 1961-ben megjelent ezek a modellek a feher feny szfnrebontasabc51
a szinezeteket - a szfnek hullamhosszbeli nagy hatasu kiinyveben mutatta be. Mind- szarma zo szfneket vizsgaljak, addig a grafi-
ktiliinbsegeit, vagyis azt a tulajdonsagu- ket szinmodell a szinezetbol - mint a szint kusok munkajanak vegeredmenye a legtiibb
kat, amely megkiiliinbiizteti peldaul a keket leginkabb meghatarozo tulajdonsagbc51 - esetben ktiliinbiizo kemiai pigmentek - nyom-
VOROS
VOROSESIBOLYA
Munsell szfnmodelljeben a szfnek

kiiziitti kapcsolatokat a szfnkiiriin
elfoglalt, egymashoz viszonyftott
NARANCS-
helyzetiik hatarozza meg. A modelt
IBOLYA
haromdimenzi6s abrazolasaban
51'RGA
a szfnek koncentrikus gyurukiin
helyezkednek el, amelyek a hagy-
makarikakban lathat6 m6don
veszik kiiriil egymast, majd ezek
a gyuruk vertikalis iranyban egy-
KEKES- sARGAs-
masra rakva szabalytalan alaku,
A SZINKOR hengerszeru testte allnak iissze.
IBOLYA NARANcs
Aszfnek legtisztabb, telftett arnya-
latai a legkiilso gyurun talalhat6k,
a kiizeppont fele haladva pedig
fokozatosan csiikken a szaturaci6.
Avilagft6er6 valtozasait az egyes
KEK 51'RGA ,,hagymakarikak" reprezentaljak,
a legals6 szeletben elhelyezkedo
legsiitetebb szfnektol a legfelsoben
talalhat6 legvilagosabbakig.
ZOLD
Johannes Itten svajci festo es egye-

temi tanar a korabbi szfnmodellek
alapjan kidolgozott egy rendszert,
amelyben a szfnkiir sfkbeli szele-
teit giimb formaba rendezte iissze,
hogy egy val6ban terbeli form.in
abrazolja a szfneket. Aszfnezetek
a giimb kiilso feliileten, az ,,egyen-
lfto" menten oszlanak el egyenle-
tesen (letrehozva egy meleg felte -
ket az egyik, es egy hideget a masik
oldalon). Aszfnek telftettsege
a giimb kiizeppontja fele halad-
va csiikken, a vilagft6er6 pedig Meleg felteke Hideg felteke Agiimb fiiggcileges keresztmet- Agiimb vfzszintes keresztmetszete,
felfele niivekszik, a giimb aljanak szete, amely fe lbevagja hideg es amely az egyenlfto menten vagja
siitetebb t6nusait61 a tetejen levo a meleg felteket is felbe a giimbiit
vilagosak iranyaba.
-----
itett
lhatc5k,
d festekek , tintak - keveredesebol jon letre.
a rencsere azok a szfnek kiiziitt kialakulo
hatasa sokkal szernbett'.inobb, hatarozo ttabb,
keveredve pedig sokkal eroteljesebben hatnak
Ne feledji.ik: ha a szfnekkel a terbelisege t sze-
retnenk erzekeltetni - vagy hogy egyaltalan
siikken Sze I I . , I , egymasra; masodlagos es harmadlagos szfne- barrnilyen kiilcsiinhatast letre tudjunk hozni
kapcsolatok, ame ye <et az 1tt targya t szm-
ifneze- ,odellekbol ismerheti.ink meg, a pigmentek ik gyakorlatilag egymasra nyomtatasuk saran a szfnek kiiziitt -, ahhoz legalabb ket, eltero
1szem- ~everedesekor is hasonloan l~at~ak, a ki.U~n_b ~ alakulnak ki. Ha azonban a szfneket a negy szfnezetu szfnt kell hasznalnunk. Nern elegen-
[nyu , csupan a kapcsolatok fiz1ka1, technolog1a1 nyomdai alapszfn segftsegevel reprodukaljuk, do, ha egy fekete-feher kompozfciot egysze-
:keppen segegjelenitesene I<mo'd'Ja'ban van. Ha a I<Om- vagyis a negyszfnnyomtatas CMYK-szfneit ruen atszfnezi.ink, vagyis a szi.irke arnyalatokat
:onban 1:zfcio nyomtatasban jelenik meg (lasd 116. hasznaljuk, a szfnek sokkal szelesebb skalajat peldaul a kek ki.iliinbiizo arnyalataira cserelji.ik,
tasabol ~Ida!), a tervezonek a nyomtatashoz hasznalt tudjuk kikeverni es megjelenfteni. mert a kornpozfci6 akkor is csak egyetlen szf-
irafi- festek tfpusat is figyelembe kell vennie a szfnezetet fog hasznalni, fgy nem alakulhatnak
~tiibb nek kiiziitti kapcsolatok kialakftasakor. Direkt ki a szfnek kiiziitti kiilcsiinhatasok sem.
- nyom- szfnek hasznalata eseten a szfnek kiilcsiin-
,a szfnek
zfnkiiriin
:onyftott we b/ Ii lm /v 1cl eo/p 1-1n t
:. Amodell
asaban
urukiin
k a hagy- Az additiv is a swbtrah tiv szinheverist iituiizi A szintanulmciny erdehessige, hogy a liideg is meleg
6don egyetlen sematilws avrava a midiava11alat log6ja, szineh hiiziitti lrnpcsolat benwtatciscin tit! az anal og
ajd ezek mel is utalva a ceg teve1wiysigere. is lwmplementer szineh viszonycit is vizsga'lja.
ban egy- PAONE DESIGN ASSOC IATES USA DIANA HURD/CARNEGIE MELLON UNIVERSITY USA
1 alaku,
cOss ze.
:ett arnya-
lalhat6k,
pedig
zaturaci6.
az egyes A webo!dal szinh6dolcisavan
entaljak, a szin eh hit alapvet6 tulajdon-
1ezked6 scigcira ip(t6, hit hiilonboz6 hiil-
gfelsoben csonhatcisjelenih meg, melyeh
kig. az o!da! egyes riszeineh szere-
pi t is a tartalom eltir6 szin0eit
hiiliinbiiztetih meg: iiyen a sz(-
nezet/hoirzet vciltozcisa (meleg
sci,·ga is a hideg he11 ellentite),
valamint a telitettsig va1tozcisa
(a telitett is tiszta szineh afon -
tos i11formcicio1rn t, a semlegesebb
Szubtraktfv szfnkeveres eseten, mint
itt is, ezen a nyomdai alapszfnekbol
cirnyalatoh a hevisbifontosalrnt
kinyomtathat6 arnyalatokat bemuta- jelzi/1). CONOR & DAVID IRORSZAG
t6 szfnmintan, az elterii aranyban
egymasra retegziidii, fokozatosan
niivekvii mennyisegu nyomdafes-
tekek egy bizonyos pontig egyre siite-
tebb es telftettebb arnyalatokat
hoznak letre. Ahogy a felulet festek-
fedettsege no es mind kevesebb fenyt
kepes visszavern i, a kikevert szin is
d~s~aturaltabb lesz, mfg vegiil sziir-
keve es fe keteve valik. Anyomda-
festekek kem iai jellemzoi miatt
a szubtraktrv szinkeveres alapszinei
;ztmetszete, nem adhat6k vissza tiikeletesen
ten vagja us.ztan, ezert az azonos mennyisegu
c1an, magenta es sarga festek semle-
ges szurke szin helyett egy szurkes-
barna arnyalatot eredmenyez.

f\ SZlNEI< l<OLCSONHATASA
A szinezetek kolcsonhatasa Egy kompozi- A sz{11ellbe11 tobz6d6 webolda-

lon lli tfe1e, a sz(11 ezetelm ipiilo
cio szfnvilaga a telftettseg vagy a vilagft6en5 AMERICAN MUSEUM sz(11ha119zatot fed ezhetiinh fe l:
figyelmen kfvi.i.l hagyasaval, csupan a szfne- eF NATURAL HISTeRY
analog s2111ha119zatot, a111ely-
zetek ki:izi:itti ki:ilcsi:inhatasokra epftve is kiala- be11 a ziild, a 1/ill es az ibolya
kfthato, egyszeruen a szfnezetek szfnki:iri:in sze repel11e/1, illetve egy l10111p-
elfoglalt helyebol kiindulva. Az egymas ki:ize- lementer sz(npdrt is, amelynek
ta!Jiai az ibolya es a sdrga. Ezell
leben talalhato szfnek optikai tulajdonsa- eredmi nyehint az oldal e9ysi9es
gaik tekinteteben hasonlftanak egymashoz, ldtvd11yt 11y1ijt, a1111al1 elle11ire,
ezert harmonizalnak, szoros kapcsolatban ho9y els6 pilla11tdsra tarhd11all
allnak. Mine! tavolabb esnek egymastol a szf- t1i11i/i. YOO JUNG KANG/SCHOOL
OF VISUAL ARTS USA
nek a szfnki:iri:in , annal erosebb szfnkontrasz-
tot alkotnak.
A logovan me!Jielenci ziildes is
••••• ••••• •••••

••••••• ••••••• \¥ C
lle11es drnyalato/1a11al69 sz(11-
ha119zatot all10t11al1, mivel a
s2111hiirii11 egymds szomszedai ,
es hulldmhosszull is hasonl6.
E sz(nha119zat nyu9almas es
a sze11111e/1is hellemes .
DETAIL DESIGN STUDIO iRORSZP.G
CRANN
Analog szfnhangzat Aszfnkiir Komplementer szfnhangzat Aszfn- Harmonikus harmashangzat Meretviszonyok Annak erdekeben, viszonyok elteroek: a viiriis-ziild
szomszedos szfnei analog szfnkiiriin egymassal szemben elhe- Eszfnhangzatot harom, a kiir kerii- hogy a szfnparok tagjainakjelenle- egyenlo mennyisegben hasznalva
hangzatot alkotnak egymassal. lyezkedo szinek komplementer lete menten egymast61 egyforma te azonos sulyu legyen, egymashoz keriil egyensulyba, mfg ugyanilyen
Habar szemmel lathat6an eltero kontrasztot hoznak letre, kevere- tavolsagban (120°-ban) elhelyez- kepest meghatarozott mennyiseg- hat.is eleresehez az ibolya feliilete
szfnezetekrol beszeliink, kapcso- desiik pedig deszaturalt, semleges kedo szfn alkotja. Hatasat ugy is ben kell oket hasznalnunk - felii- a sarga haromszorosa kell legyen.
latuk leginkabb hoerzetuk kiiliinb- szfnt eredmenyez. Techno16giai megfogalmazhatjuk, hogy az egyik leteik aranyat a meretviszonyok
segen alapszik. Aziild kiiliinbiizo ertelemben ezek a szfnek nem szfn komplementerkent egeszfti hatarozzak meg. Az egyensulyhoz
arnyalatait fedezhetjiik fel a fenti pontosan egymas komplementerei ki a masik ket szfnt, amelyek mind- sziikseges mennyisegek az adott
szfnsorban, amely a hidegebbtol - csak erzekelesiink szamara tun- ket iranyban egyforma tavolsag- szfnek hullamhosszat61 es intenzi-
a melegebb ziildig terjed. nek annak - , fgy egymasra vetfte- ra talalhat6k az elso szfn val6di tasat61 fiiggenek. Az itt lathat6 ket
siik vagy nyomtatasuk eredmenye komplementeretol. komplementer par eseten a meret-
nem pontosan sziirke szfn.

-
olda-
eipii/6
11/1Jel:
11ely-
lya
omp-
u
:lynek
1.Ezek
9ysi9es
lenere,
11
·/uinak
c HOOL
.J n m. --.:'
:les es
Sllll -
A webolda/011 a hatter 11ara11csscfr9cfjcfval /10111ple111enter
e/ a lwntrasztot hoznah li tre a he11eslila 9rajil1C111, 111(9 afot6
zedai , hiiriil fut6 hit sz(nnel ana/69 sz(11ira119zatot ala/11ta11ah hi.
SUBCOMMUNICATION KANADA
•11/6.
lS es
ORSZAG A ziildeshe11hel ro /1011(that6 cicfnhe11 es a viiriisesnarancs

siitet(tesevel ll<lpott barna ho111ple111e11ter sz(11pcf1ja 11y11-
9odt es ele9cf11s hatcfsti a barna sz(n diszllret me!Jielenese-
nek kiisziinhetcien. TEMPLIN BRINK DESIGN USA
A /10111ple111e11ter sz(ne/1e9ymcfs
hiizele'be /1eriilve hiemelih es
felercis(til1e9y111cfst, vibra16an
hat11a/1 , 111(9 e9y111cfsra 11yo111-
tatva, heveredve se111le9es sz(nt
homah litre. Ha a hepen lcfthat6
szfoet letal1C11j11h, es lnmyon'tva
neuiih a hcftteret, al1'10ra viiriis
es a ziild iissze111os6d11al1, a hont-
raszt eltt7nih, es j6val semle9e-
sebb olfoaziild sz(111i11eh erze11el-
Jiih a hcftteret. A sdvbe11 a viiriis
l1C1ral1tereh 11a9yobb szcfma niive-
li afeliilet intenzitcfscft.
GUNTER RAMBOW NEMETORSZi\G
:-zold Szimultan kontraszt Az egymas szom-

izncllva szedsagaba keriilci szinek megzavarjak
,anilyen szinerzekelesiinket: latsz6lag megval-
felUlete toztatjak egymas tulajdonsagait, ezert
legyen. eltercien erzekeljiik egy adott szin
jelenletet. A peldakon megfigyelhet-
jiik, hogy a kiilonbozci hatterek hata-
sara mikent ,,valtozik" ugyanannak
a kek szinnek a szinezete.
101
A GR AFIKAI TERVEZES KEZIKONYVE
L
1\ SZlNEK l<OLCSONHATN,A
A vilagitoerok kolcsonhatasa Tekintsiink el Ezen a plal1dto11 e9yetlen sz(nezetet,

atmenetileg a szinezet hatasaitol, es i:isszpon- de mmall tiibbfe1e vild9(t6erej1i vcfl-
tosftsuk figyelmiinket a szfnek ki:izi:itt fenyer- tozatcft haszndltdll. A /101J1poz(c i6
tek tekinteteben kialakulo ki.ili:infele ki:ilcsi:in- tehdt val0cfba111J1011ollr6m, va9yis
hatasokra . Meg ha kisszamu vagy hason16 e9ysz(111i. Lehetn e alldrfe/1ete-fehir is,
lllivel hidnyoznah belcile a sz(nezeteh
jellegi'.i szinekkel dolgozik is a tervezo, a vila- 11/iziitti lliilcsii11hatdsol1: ahhoz, ho9y
gftoero szintjeinek ki.i.li:inbi:izo mertekli valto- ezell /lialalwLJa11al1, le9aldbb me9 e9y
zasaival, vagy a kiili:inbi:izo szfnekkel egyiitt sz(nnelljelen llellen e le,mie. A ldt-
valtozo vilagftoerok hatasanak felerosftesevel vdny me9 is leny119iiz6, elsciso rban
a vild9(t6 tipogrdfiai Jo1111a11 - am e-
kontrasz tot es ritmust alakithat ki a kompozf-
lyellet a vild9os es a siitetJeliileteh
cio vilagos es si:itet teri.iletei ki:izi:itt. vdlta/wzdsa emel Ii i a s01bo1 - hdro111-
dim e11zi6sjdte11d11al1/1iiszii11hetcien.
ARIANE SPANIER DESIGN NEMETOR SZ,\G
Fokozatossagra epUlii szfn- Analog szfnhangzat Fenyertek Ritmikus meretviszonyok Asiite- Amint azt korabban mar targyal-
hangzat Avilagftoero szerinti szempontjab6l akkor tekinthetunk tebb es vilagosabb feluletek valta- tuk, ket szomszedos szfn hatar-
szfnsorozatokat kepezhetjuk tlgy, ket szfnt analog szfnparnak, ha kozasat ritmikusnak nevezhetjuk, vonala nehezebben erzekelheto,
hogy a t6nusok kiiziitti kuliinb- azonos vagy hasonl6 vilagft6er6- ha a meretviszonyok is j6l erze- ha a szfnek vilagftoereje hasonlo.
segek optikailag egyenletesnek vel rendelkeznek- szfnezetuktol kelheto mertekben valtakoznak. Ez az optikai hatas fokozodik, am i-
tunjenek, de akar tlgy is, hogy es telftettseguktol fuggetlenul. Ennek eredmenyekent hasonlo kor a ket szfn egymas komplemen-
matematikai m6dszerekkel allapft- Ha a szfnek fenyerteke hasonl6, optikai aranyrendszer alakul ki tere, vagy egy telftett szfn es annak
juk mega vilagossag valtozasanak a kiiztuk levo hatarvonal is nehe- a kuliinbiizo feluletek vilagft6er6i egy kevesbe tiszta, deszaturalt
merteket - az eredmenyt mind- zebben veheto ki. kiiziitt, mint ami a kompozfci6 valtozata kerul kozvetlenul egy-
ket esetben fokozatos szfnsornak kuliinbiizo meretu terkiizeinel is mas melle.
nevezhetjuk, ha a szfnpaletta tagjai megfigyelheto.
egy folyamatosan csiikkeno vagy
niivekvo vilagossagtl sorozatot
alkotnak.

-zetet,
l vcil-
(c i6
Azoptilwila9 e9yre vild9osod6
tipo9rcijia a 11e9at(vba for9atott
dm sorban csiicsosodih Iii, iissz-
ha119ba11 afot611 ldthat6 116ifej
19yis fe11yerte11beli va1tozdsdval.
reher is, RESEARCH STUDIOS
'ezetek EGYESU LT KIR ALYSAG
, ho9y
1e9 e9y
left-
ban
-ame-
!tek
lidrom-
tcien.
ORS ZAG
Ataxi sz6 vilci9osabb ziildje e9y-

reszt konn yedebbe, le9iesebbe
teszi azt, nuisresztfeler6s(ti
a mellette lev6, siitetebb ziild-
del szedett eco sziivegreszt,
EARTH C ON SC IOUS ORGANI C T AX I
ezzel is a ce9 l1011cepcicijdra
irciny(tva a ji9yelm et. KROPP
ASSOCIATES USA
¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¢¥
Szimultan kontraszt Ennek az opti- A peldakon megfigyelhetjLlk, hogy

kai jelensegnek a kiivetkezmenye- a kiiliinbiiz6 fenyerteku hatterek
kent ugyanazt a szint a kiiliinbiizo hatasara mikent ,,valtozik" ugyan-
vilagit6ereju kiirnyezetek hatasara annak a kek szinnek a fenyerteke .
elteroen erzekeljLlk. SzemLlnket
~ LEARN MORE • LEARN MORE t megtevesztve hol vilagosabbnak,
f.eJ ~huwpurl'<'foin I Im,· mud1 ditl hol pedig siitetebbnek latjuk att6l
\\,I made. pcrsonaliZl"<I porcelain ros t?
fLlgg6en, hogy siitetebb vagy vila-
• CREDITS (l} HELP ( ) RESTART gosabb kiizegben helyezkedik el.
~ ~e'k hcitter vild9(t6ereje11ek va1tozcisai az oldal 11avi9ci-

cwsfi111 /1ci6it hi1lii11(til1 el, valamint afontosabb infonnd-
CIO'kat emel ik hi. SWIM DESIGN USA
103 A GRAFII<AI TERVEZES KEZIKONYVE

A SZINEI< l<OLCSONHAT/\SA
A szaturaciok kolcsonhatasa Bar a szfnek elte- es kellemes szfnhangzatot kapunk. Ha kiizel

r6 telftettsegen alapulo kiilcsiinhatasok gyak- azonos fenyertekti, de elter6 telftettsegu
ran foggetlenfthetok a szfnezet kiilcsiinhata- komplementer vagy osztott komplementer
saitol, de a szfnek vilagossagara vagy h6fokara szfneket valasztunk, az szinten hasonloan
tiibbnyire hatassal vannak. Ha egy szfn telf- kerek szfnvilagot eredmenyezhet.
tettseget, tisztasagat csiikkentji.ik, akkor siite-
tebbnek tunhet egy masik, am te!ftettebb szfn
szomszedsagaban, de akar meg h(iviisebb-
nek is, ha a mellette allo telftett szfn hoerzete
meleg. Ha hasonlo intenzitasu analog szfne-
ket gyujtlink egy csokorba, de az egyik szfn
telftettseget megvaltoztatjuk, kifejezetten telt
Afotogrcificih sz(nvilcigcit mindhet oldalpcir

eseteven a szat11rcici6 hatcirozza mega leger6-
teijesebben. Afels6 fot6n egyetlen sz(nezet,
a scirga es mmah elterci tei(tettsegil vmi6i
lwpja11 af cisze repet. Az also illusztrcici611
a l1evesbe tel(tett, l111viisebbneh tlinci viiriis
allwt hontrasztot a szatura1t meleg pirossal.
]ELENA DROBAC SZERB IA
\-0...,,,, , ,., ,..,.,,; .. .(,., r··d.,j< .-A., l lJO ,· ul,, JL,.;::4., .
Analog szfnhangzat Ha tetszole- A telftettseg kiiliinbsegen alapul6 menter szfnenek iranyaba, amit az Meretviszonyok Ket vagy tiibb, Osztott komplementer hat.is
ges szfnezetu, hoerzetu vagy feny- szfnhangzat Ezt a szfnhangzatot okoz, hogy a mellette levo telftett hasonl6 intenzitasu, de mennyi- Ezt ugy erjiik el, ha egy adott
erteku, de hason16 telftettsegu, ugy alakfthatjuk ki, ha szfnpart szfn szemiinkben olyan eras ingert seg tekinteteben eltero szfnminta szfn legintenzfvebb, legelenkebb
kiizel azonos elenksegu szfnekbol kepeziink ket azonos szfnezetu, de valt ki, amelynek ellensulyozasa- egymas me Ile helyezesekor is meg- szfnezetet es osztott komplemen-
allftunk iissze egy palettat, kelle- szelsosegesen eltero telftettsegu ra agyunk a komplementer szfn figyelheto a szimultan kontrasztnal ter szineinek- vagyis a szinkii-
mes, analog szfnhangzatot kapunk. szfnbol, vagyis ha a legtelftettebb, hianyat a deszaturalt feliilet szfne- megismert hat.is. Ha a kis meretu, riin a komplementer ket oldalan
legintenzfvebb arnyalatat a leg- zetenek megvaltoztatasaval igyek- kevesbe elenk szfn melle nagy felii - ugyanolyan tavolsagba talalhat6
kevesbe szaturalt melle helyezziik. szik p6tolni. letu, erosen telftett szfnt helye- szfnezeteknek - majdnem telje-
Az erosen deszaturalt szfn ekkor ziink, az a szfnerzekeles megvalto- sen deszaturalt arnyalatait allft-
latsz6lag kisse eltol6dik komple- zasat okozza- a kevesbe elenk juk parba. Ez a hat.is forditva is
szfn szfnezete latsz6lag eltol6dik mukiidik: egy deszaturalt szfnnel
az elenkebb szfn komplementere- es annak ket elenk, telftett osztott
nek iranyaba. komplementer szfnevel.

A 1096 elemei11 a tel(tettse9 hiil ii11b-
C REATIVE se9e11 alapu/6 sz(11/w119zat fi9yel -
li et6 me9, mely11eh lwtciscira az
i11tenz(v sz(111111e9yzeteh melle
lielyezett deszat11rcilt mezoh sz(n e
eltol6dih a tel(tett sz(11 /wmpl e-
mentereJele. AT es az E betu/1et
tartalmaz6 11e9yzeteh mellett tehcit
a tort sz(11eh ziildes11eh t11n11 ell.
DROTZ DESIGN USA
C OM PANY IN C.
Az 111 bet11 r6zsasz(nj e na9yobb A vilci9(t6er6 es a tel(tettse9 ua1tozcisa ritmust es 11emi

Jenyerte1111 es l1evesbe e1enh, mint moz9almassci9ot uisz a merev, mertani po11tossci99al
a viiriis, vercseppet szi111bolizcil6 elhelyezett tipo9rcifia'ba. VOICE AUSZTRALIA
9rafi/w, amitol ez uto'bbi ener-
9i /1 usabbci ,je Ien t6se9te ij ese bbe
va1ih. LSD SPANYOLORSZAG
A hiinyvbor(t6 sz(neineh er6teijes

lwtcisa a mennyise9i /wntraszton
alapul. A licitter scir9cija me9 lelie-
Ph il t6sen i11te11z(v, soldwl e1enhebb,
mint a dm siitetsziid1~e, ettol
Val e ntine aJeliratot enyhen he1mneh va9y
ibolya cirnyalat1i11ah erzelielhet-
jiih - ezeh a sz(neh eppen a scir9a
/10111ple111e11terei. Ezzel e9y id6be11
a scir9a hcitterbe11 a viiriis elemeh
i11te112itcisa is niivehszih, mivel
sz(11ezetiih es tel(tettse9iih tellinte-
as Szimultan kontraszt Itt azt figyel-
,tt te'ben ana/69 ha119zatot al/10t11al1
hetjiik meg, hogy ugyanazon telf-
nkebb a scir9cival. RED CANOE USA tett szfn erzekelese mikent val-
,lemen- tozik az elter6 telftettsegu szfnek
nko- kornyezeteben. Az elenk tiirkiz
AX
dalan I telftettseget maskent fteljiik meg
alhato ~ telftett es kevesbe telftett szfnek
telje- mellett.
' allft-
EVoLT
:va is
.zfnnel
osztott

A SZINEI< l<OLCSONHATASA
A hoerzetek ki:ilcsiinhatasa A designerek szfn-

palettaikat a szfnek hoerzetere alapozva is sok-
retuen alakfthatj ak. Az azonos hoerzetu szfnek
koze egy-ket hasonl6 szinezetu, de hidegebb Looks
vagy melegebb szfnt csempeszve elkepesz-
toen valtozatos szfnkombinaci6kat hozhatunk
letre anelkiil, hogy a szinvilag egyseges jellege Thtie'sa nm reason to
megbomlana, vagy az iranyitas kicsuszna Under the sun? 1ela...wh, nthe hu l lsoo
CWllout
a kezi.inkbol. Ilyen kombinaci6 lehet peldaul,
ha egy hidegebb zold, kek es ibolya melle egy
melegebb zoldet is valasztunk.
A lliiliinbiizo hoerzet1i sz(neh l1iil-

csiinhatcisai teszih e9ysi9essi a
magazin oldalait (figyeijiih meg
a melegebb ziild feliileteh elhe-
lyezl1edisit ), miliiizben a hierar-
chia elemeit is elua1aszda11 egy-
mcisto1. ADAMSMORIOKA USA
Limitalt szfnhangzat Akek szfn Analog szfnhangzat Sorozat hoz- Fokozatossagra epiilo szfnhangzat Meretviszonyok Ket hasonlo telf- csak kevesse ternek el egymastol,
hoerzete nagyon finoman, de erze- hato letre a szfnkiiriin egymas Tulajdonkeppen ez is analog szfnek tettsegu es vilagitoereju, de eltero a kisebb feliiletet elfoglalo szfnt
kelhetoen valtozik ebben az analog mellett talalhato, hasonloan meleg sorozatanak tekintheto, azonban meretu feliileten megjeleno szfnt ellentetes hoerzetunek veljiik, mint
jellegu szfnhangzatban, mikiizben vagy hideg szfnekbol. Ilyen lehet a hofok valtozasa miatt hatarozott hajlamosak vagyunk eltero hofoku- a nagyobb teriileten lathato szfnt.
vegig megorzi a szfnezet jelleget. peldaul a viiriist61 a narancssargan szfnatmenet alakul ki a melegtol nak erzekelni. Ha a homersekletek
Jelen esetben a fenyertek es a telf- at a sargaig, vagy a sargatol a sar- a hidegig, vagy eppen az ellenkezo
tettseg valtoztatasaval sikeriilt gasziildiin keresztiil a ziildig tarto iranyban.
kiiliinbiizo hoerzetu arnyalatokat szfnek sora, de a narancssarga,
letrehozni. sarga, ziild mar nem sorolhato ide.

- Ahcierzet folw zatos va1tozcisa
a l1e11esziild sz(nt j6val melegebb
ziilddi alahr9a, ami azon nil,
lt agy viwcilis szempantb6l irde-
l1esebbi teszi a la96t , az eget is
a ziilde/16 tcijat isfelidizi.
COBRA NORVEG IA
"
A stilizcilt M betfi szciraifolw-

zatasan egyre l11iviisebbi vcil -
nall , a legltidegebb sz{n a 1096
tipa9rcificija'ba11jele11il1 meg.
Altagy a ziild egyre ltidegebbi
is mi lyebbi va1ill, a lta119s1ily
muLTIPa no a fri ssessigrcil a9azdasci9i sta-
bilitcisra is niivelledisre tal6dill.
]ELENA DROBAC SZERBIA
Aszamszedos sz(nezete/1 lliiziitti ana/69 A lemezbar{t6n a viiriis llit m1al69 cirnyalata lloziitt 11a9ya11.finam
citmenet - esetii11/1be11 a narmicsscirga'ba1
aviiriisbe- val6ja'ba11 a hciirzet va1tozcisa.
Saraswat h6mirse111et-11iiliinbsi9 irze11elltetci, amely ippen elig ahhoz, ho9y
a hcittir, a grafilwi elem is a nagymirettifelirat ellliiliiniiLJiin egy-
A11arm1csscir9a melegebb, mint a viiriis.
UMBRELLA DES IGN INDIA
Bank mcista1. Az indie zenelwr pszicltedelilrns zentije az 1960-as ivel11111der-
9ro1111d vilcigcit idizi. TIMOTHY SAMARA USA
Aplallcitot hcirom sz(nnel 11ya111-

tatta11: cici11/1e11, deszatura1t
viiriisesibalya is szii1Ms homoll-
sdn. Ez uto'bbi l1ivitelivel a tiibbi
sz(n 01111w9a'ba11 vive hide911el1
mandhat6, azonban a cici1111e11
lliizele'ben a tompa viiriisesibalycit
- riszben azirt, mert erosen de-
szat11ra1 t - mele911el1 irze11eLJiill.
HELENA WANG I PARSONS SCHOOL
OF DESIGN USA
mast6l, Szimultan kontraszt Az abrakon a peldaban a ziild szfn valtozatlan,

•szint megfigyelhetjuk, mikent valtozik de kiirnyezetenek hcSerzete valto-
j~k,~int egy szfn hoerzete eltercS szfnek zik, ezzel egyutt pedig a ziild hcSfo-
:o szmt. kiirnyezeteben. Ugyanazon szfnt kanak erzete is eltercS a kuliinbiizcS
egy huviisebb szfn mellett mele- mezcSkben .
gebbnek, melegebb szfn mellett
pedig huviisebbnek latjuk. Ebben

A SZ!NE I< l<OLCSONHATASA
A sz/n hat:isa a form:ira es terre A szfnek lanossagban elmondhato, hogy feher felli - Ez az alapvet6 sorrend azonban azonnal fel-
hatassal vannak a ki.Uiinbiiz6 szfnu elemek leten a meleg, a siitetebb (kisebb fenyerteki'.i) borul, amint a kompozfcio hatterszfne meg-
terbeli elhelyezkedesere: relatfv hoerzetiik, es a telftettebb szfnek az eloterbe kerillnek, valtozik. Ebben az esetben ugyanis a hatter
vilagftoerejlik es telftettsegi.ik, illetve ezek a hidegebb, a kisebb vilagftoerovel bfro es relatfv hoerzete, vilagftoereje es telftettsege
iisszhatasa kepes arra, hogy az elemeket a fakobb szfnek pedig a hatterbe huzodnak. azokat az elemeket huzza a hatter kiizelebe,
a kompozfcio kepzeletbeli terenek elotere- amelyek hoerzete vagy vilagftoereje a hattere-
be, kiizbills6 sfkjaiba vagy hatterebe helyez- hez hasonlo - mindegy, hogy vilagosak vagy
ze. Az elsodleges szfnek telftett valtozatai siitetek, meleg vagy hideg erzetuek, telftettek
kiizlil a kek a hatterbe huzodik, mfg a sarga vagy fakok -, mig ezzel parhuzamosan azok
az eloterbe tolakodik, a statikusnak t{in6 az elemek kerillnek az eloterbe, amelyek a
viiriis pedig ugy fest, mintha a ter kiizeps6 hatter tulajdonsagaival barmely tekintetben
sfkjainak valamelyiken foglalna helyet. Alta- kontrasztot kepeznek. igy tehat elofordulhat
Lat6rendszeriink- amit szemiink

es agyunk alkot - a harom alap-
szfnt a ter kiikinbiizo sfkjaiban
helyezi el, iisszefiiggesben azzal,
ahogy agyunk a harom eltero
hullamhosszt ertelmezi. Aviiriis
mozdulatlannak es stabilnak tunik,
es latsz6lag a kep sfkjaban helyez-
kedik el, a kek azonban latsz6lag
a hatterbe huz6dik, mfg a sarga az
eloterbe tolakszik.
Ezelm1 az oldalpdrohon a tervez6h a sz(neh tirbeli hatdsdt haszna1ta11

hi, meg1ehet6sen ldtvdnyos m6don. Afelso pe1ddn a hidegebb is semlege-
sebb sz(neh vdralwzdsainlmah megfeleloen jelenneh meg - a tel(tettebb
sz(nehhel ellentitben hdttirbe vo1111l11ah. Az also oldalpdron azonban
ugyanaz a hi deg magenta 11ozelebb, az elotirben helyezkedik el, mfg
a melegebb sdrga hdtre'bb, mivel ez uto'bbi a magentdna1 hevisbi tel(tett.
SEA EGYESULT KIRALYSAG

-
11 fel-
'. meg-
itter
·s hogy egy melegebb alapszfnen a meleg
1
' ' dnak a hatter
azfnt'.'i elemek Irnzo ' ' be es
' a h'd
I e-
s:bb formak foglaljak el az eloteret. Mindezen
Ne feledjiik , hogy ha peldaul egy fekete-feher
kompozfci6t egyszeruen csak atszfneziink,
monokr6mma tesziink, azzal nem valtoztat-
tsege ~ul egy sz(n terbeli helyzete fi.igg az adott szfnt juk meg azokat az elemek kozi:itt mar fennallc5
ebe, megjelen.fto elem ki:irnyezetehez viszonyf tott terbeli viszonyokat, amelyeket a vilagitc5erc5
attere- relat.fv meretetol is - csakugy, mint intenzita- ki.ilonbsegei korabban letrehoztak. Csak a tobb
vagy sat61es vilagit6erejetc51. ki.ilonbi:izo szfnezet ki:izi:itt kialaku.lc5 kolcsi:in-
:tettek hatasok kepesek arra, hogy a terbeli viszonyo-
izok kat egy ujabb szintre emeljek, ujfajta kapcsola-
<a tokkal gazdagftsak.
:tben
ulhat
A hipen mi11den e9yes sz frmeh me9ua11 a tirbeli helye:

a lien a hcittirbe lniz6dih, a magenta a l1ip sOlja'ba11
marad, a scir9a pedi9 az elotirbe emell1edik. Ebben az eset-
ben a sz(11ua1asztcis ha119s1ilyosabbci teszi a hipi elemeh
tirbeli helyzetit. THOMAS CSANO KA NADA
Egy szfn erzekeleset - azon beliil
is fcikent intenzitasat es vilagft6-
erejet - ercisen befolyasolja, hogy
mekkora feliileten latjuk. Aviirii-
sesnarancs vekony lenia siitetebb- A hasonl6 uilci9(t6erejli sz(neh
nek es kevesbe intenzfvnek tunik
a feher mezciben, mint a hasab vagy lcitszo1a9 csoportot hipeznek,
a negyzet. Ha azonban ugyanezek mint eze11 a ta1111lmci11yo11 a
az elemek a siitet mezcire keriilnek, bal felsii sarohban a szii,Ms is
a hat.is pont ellentetes lesz. ol(uaziild foltol1. Miuelfinyir-
teniih azonos, a sz(neh hiiziitti
hatciruonal sem tti11ih t1il hatci-
rozottna/1- elle11titbe11 azo/1/wl
a teriiletehllel, amelyel1fi11yir-
te11e 11a9yo11 eltiro e9ymcisto1 -,
mi9 a1111al1 ellenire sem, ho9y
tel(tettse9iil1 er6se11 /1iilii11biiz6.
Fi9yeyiil1 me9, ho9y ajobb also
sarohban a deszatura1t narancs
is a sziirhe mezo ali9 ua1ih el
e9y mcisto1.
]ROSS DESIGN USA

A SZINEI< l<OLCSONHATASA
Szin ester: a vizualis hierarchia A.mint egy sulyosabb elem mely, elenk viiriisesnarancs, ter es a rajta elhelyezett, eltero szfnt'.i alakzat
kompozfci6ban megjelennek a szfnek, egyer- mfg a hierarchia kiivetkezo szintjen elhelyez- lenyegesen kozelebb vagy tavolabb keri.Uhet
telm{ien hatast gyakorolnak a vizualis hierar- kedo elemek hi deg sziirkek, akkor ez a szfn- egymast61, a szfnek kiilcsiinhatasat61 fi.iggoen.
chiara, a formak viszonylagos fontossagi parosftas a szintek kiiziitti vizualis ki.Uonb- Ha a szfnek valamilyen szempontb61 hason-
sorrendjere. Az elemek kiiziitti, fekete-feher- seget is lenyegesen nagyobba teszi. Mert bar 16ak, az elemek a kompozfci6s ter egymashoz
ben kialakftott kapcsolatok a szfnek segitse- ezek a szfnek hasonl6 vilagft6erovel birnak, kiizel eso sikjain helyezkednek majd el, ha
gevel nyomatekosabba, de akar szandekosan de amig a telitett viiriisesnarancs forma az azonban a szfnek peldaul egymas komplemen-
bizonytalanabba, ketertelmt'.ibbe is tehetok. eloterbe nyomul, addig a sziirke a hatterbe terei, akkor a ter killiinbiizo reszeibe mozgat-
A ki.Uiinbiizo szfnek hasznalata felerosftheti huz6dik. Meg atlathat6bba tehetjiik az elemek hatjak at a formakat.
a ter melysegenek illuzi6jat, es nyilvanval6bba fontossagi sorrendjet azzal, ha a hatternek,
teheti a hierarchia szintjei kiizti killiinbsege- a kompozfci6 alapjanak is valamilyen szfnt
ket. Peldaul ha egy kompozfci6ban a leghang- adunk. Ennek hatasara ugyanis a szfnes hat-
Az az optikai jelenseg, amelynek

eredmenyekent a kLlliinbiizo szfnek
latsz6lag a ter kUliinbiizo mely-
segben levo sfkjain jelennek meg,
alapjaiban valtoztathatja meg,
hogy mikent erzekeljLlk a formak
terben elfoglalt helyzetet, es ennek
kiivetkezteben azt is, hogy milyen
Ill
sorrendben tekintLlnk rajtuk vegig,
vagyis a vizualis hierarchiat. Az itt
lathat6 tanulmanyban kizar6lag
a szfnek valtoztatasaval ertLlk el,
hogy mindegyik alakzat - merete-
tol es elhelyezkedesetol fLlggetle-
nLll- sorra megjelenjen a kompozf-
ci6 hattereben, valamely kiizbUlso
sfkjaban, majd az elotereben is.
A hat.is meg eroteljesebbe valik,
amikor a hatter szfne is valtozik.
Afekete-feher kompozfci6 - amely raszttfpus meg tovabb erosfti a

egy viszonylag egyszeru, ketszintu szintek kiiziitt mar amugy is meg-
hierarchiat mutat be, az egyes lev6, az elemek eltero mereteze-
szinteken belLll tovabbi alszintek- sebol ad6d6 jelentos kLlliinbsege-
kel- kiindul6pontkent szolgalhat ket. Erejevel szinte elnyomja
a megfelelo szfnek kivalasztasa- a masodik szint elemei kiiziitti
hoz. Az also abran a szfnek kiiziitti kontrasztot, ami szinte kizar6lag
eras komplementer kontraszt meg a szfnezet es a telftettseg analog
hangsulyosabba teszi a hierarchia kapcsolatain alapul.
elso szintjet. Ez az alapveto kont-

-
akzat
lhet
ggoen.
E pen ezert fontos, hogy a tervezo az alkot6-
cien1ek szfneinek kivalasztasa saran legalabb
kkora fi gyelmet fordftson azokra a kontraszt-
optimalis erossegi sorrendjet ugy erhetji.ik
el a legbiztosabban es a leghatekonyabban,
ha azt eloszbr egy fekete-feher valtozaton
szembesillni fogunk. Ha a fekete-feher kom -
pozicioban mar megfeleloen elki.Uonillnek
a hierarchia szintjei, akkor letre lehet hozn_i
son- :iszonyokra, amelyek a hierarchia szintjei alakitjuk. fgy a tervezes soran attekinthetobb a hozzarendelesek egyfajta listajat, am_i segft
ashoz koziitt jonnek letre, mint amekkorat a kom- ma rad a hierarchikus szintek rendszere, es a szinek kapcsolatrendszerenek kialakitasaban,
ha ozfcio formai kozott kialakulo alapveto konnyebben meghatarozhato a szintek elki.i- vagyis annak megallapftasaban, hogy nillyen
lemen- ~ontraszttfpusoki1ak szentel. A legerosebb lonftesehez szi.ikseges kontrasztok merteke, szfnezetu, telitettsegu, hoerzetu es vilagito-
•zgat- szfnkontrasztot a hierarchia csucsan szereplo csakugy, mint a szinteken belilli kontrasztok ereju szfnek kolcsonhatasai fogjak erosfteni
elemeknek kell biztosftani, a masod- es har- erossege. Ezt a modszert all<almazva a terve- a szintek kozott mar meglevo killonbsegeket?
madrendt'.i elemeki1ek pedigjelentosegi.ilmek zes kezdeten meg figyelmen kivill hagyhatjuk
megfeleloen fokozatosan egyre gyengebb azt a rengeteg tovabbi lehetoseget, amelyekkel
kontraszttal keU beernii.ik. A szfnkontrasztok a szfnek alkalmazasakor megkerillhetetlenill
~llell,t.O Blu e W• rt. , . . . uu.1, •• U ..&o con ta<I A weboldalon a negyzeteh elter6
terbeli helyzete alal1(tja l1i a
~ ~-- viwa1is hierarchidt: a vildgosabb
mez6h a befogado110z l1iizelebb
II II
lev611el1 tiinneh, es emiatt a fon -
tossdgi sorrendben is el6re'bb
helyezhedne/1 el.
STUDIO BLUE USA
II II II
II 1111 II
t"'"=\ 11111111
~ · 11 II
!;":::::t
,,, ···o,
Renate
Gokl
1. -~~-
A hirdetesfontosabb elemeineh
elter6 h6erzete - figyeijii/1 meg
a hideg ibolydt es a melegebb
pirosas sz(nt- tova'bb er6siti azt
a hierarchidt, amelyet a vildg(t6-
er6 hiiliinbsegei mdr J1ialaJ1(tot-
tah a J10111poz(cio'ba11.
TIMOTHY SAMARA USA
;ftia
ismeg-
:tezf-
1bsege-
1ja
,otti
:ar61ag
analog Erdehes iisszevetni, hogyan hatna/1az elter6 sz(11J10111bindcio11 a va1-
tozatlan hierarchidra a negy terme11csoma9oldso11. Fi9yeijiih meg,
111il1e11t vdltozih a teglalap alahii c(mhe terbeli elhelyezhedese es jelen-
t6sege a tiibbi lzepi elem/Jez hepest. LOUISE FILI LTD. USA

SZINEK RENDSZEREZESE
A szinek logikaja: a szinpaletta meghataro- kapcsolatok alakulnak ki. A szfnpaletta kiala- agyunk is magasabb fokozatba kapcsol. Ezzel
zasa Amilyen fonto s az erthet6 es egyseges kitasa soran az egyik legfontosabb szempont szemben az egymashoz hasonl6, analog szf-
formanyelv kialakftasa, valamint a kom - a szfnek ki:izi:itt letreji:ivo vizualis interakci6k nekkel komplex, de kevesbe valtozatos szfn-
pozfci6n vegigvonul6 vezerloelv meglete, jellege. Egy ti:ibb szfnbol all6, gazdag paletta vilag hozhat6 letre. Ez az alapvet6 szfnhangzat
ugyanolyan fontos, hogy a grafikai terv szfn- akkor mtlki:idik j61, ha az egyes szfnek meg- megis megfelel6 kiindulasi pontnak szamit,
hasznalataban is megjelenjen egyfajta ki:ivet- kiUi:inbi:iztethetok egymast61, de rendell<eznek ugyanis biztosra vehet6, hogy a szfnhasznalat
kezetesseg, atlathat6 logika. A szfnhasznalatot ki:izi:is optikai tulajdonsagokkal is, amelyt61 logikajat a szemlelok is azonnal atlatjak. Ater-
iranyf t6 logikat ,,szfnvilagnak", ,,szfnpaletta- egysegesse valnak. Eroteljes szembenalla- vez6 akar meg is tarthatja a paletta egyszen'.i-
nak" is nevezziik, es gyakorlatilag a szfneze- suk ki:ivetkezteben a komplementer szfneken seget, de nemi csavarral i:isszetettebbe is teheti:
tek olyan meghatarozott kombinaci6it jelenti, alapul6 palettakkal erhetjiik el a legdinami- jatszhat az alapszfn arnyalatainak vilagossag-
amelyekben a szfnek ki:izi:itt vilagft6er6, hoer- kusabb optikai hatast, mivel ezek a szfnparok vagy telftettsegbeli ki.Ui:inbsegeivel, de tovab-
zet es telftettseg szempontjab61 j61 ki:irillfrhat6 szemiinknek eras ingert jelentenek, es emiatt bi kiegeszit6 szfneket is valaszthat mellej iik,
A megfelel6 szfnpaletta felepftese Ateltebb, gazdagabb szfnhatas Az egyik vagy akar mindket szfn Apalettat b6vfthetjiik, ha a meg- Ezt a viszonylag komplex palettat
egesz egyszeruen is kezd6dhet: erdekeben a tervez6 finomfthat intenzitasanak m6dosftasaval lev6 szfneket kiegeszftjiik az egyik meg teljesebbe tehetjiik, ha hoz-
valasszuk ki a szfneket optikai a komplementer par egyik vagy a szfnvilag tovabb gazdagodik, szfnezet semlegesebb, deszaturalt zaadjuk a komplementer par masik
kapcsolatuk alapjan, jelen esetben akar mindket tagjanak h6erzeten. de meg fgy sem seriil a paletta arnyalataval; a semleges szfn egy szfnenek analog szomszedjat, majd
egy komplementer part, er6tel- A minimalis beavatkozas ellenere szfneinek kivalasztasakor ktivetett vilagosabb valtozatanak hozza- ugy m6dosftjuk annak fenyerte-
jes ktilcstinhatasuk miatt (fent). a szfn ek alapvet6 viszonya tovabb- alapvet6 logika. adasaval pedig meg tovabb ntivel- ket es intenzi tasat, hogy ktizelebb
Vilagft6erejiik finom m6dosftasaval ra is valtozatlan marad . het6 a lehetseges szfnkombinaci6k keriiljtin a semleges arnyalatok
nagyobb kontraszt alakfthat6 ki szama. egyikehez.
ktiztittiik, miktizben alapvet6 kap-
csolatuk nem valtozik (lent).
Mindllit hirdetis egy napilapot

11ipszenis(t6 lwmpci11y risze.
Mind'1ett611e'1 me9va11 a ma9a
sajcitos, sz(nezetel1 viszonylag
sz11'1 l1iire'b6l ip(t'1ez6 palettcija,
is 111indl1it esetben egyedi a sz(-
nezetell , hoirzetell is tel(tettsi-
9el1 lwpcsolatrendszere is. A bal
oldali hirdetis a viiriis is a scir9a
ana/69 sz(nhangzatait haszna1ja,
a sz(nell te/(tettsige is vilcig(t6-
-'
ereje lliiziitt szcimottevo lwntraszt
fi9yelhet6111e9 . Ajobb oldali val
tozat sz(npalettcija az els6dle9es
sz(nelw1 - a viiriisiin, a '1e11en is
a scir9ci11 -alap11l , tiibbnyire ezek
deszaturcilt cimyalatait vonul-
tatva fel, vilci9(t6er6 sze111p011~d-
bo1 pedig llevisbi lwntrasztosnak
mondhat6.
RECYCLE fAITH UMBRELLA DESIGN INDIA
RU:YCL[ HOP£
R,£CY LE DEVOTION
j ~, ...,,,\~
RECYCLE PRAYERS
RC. CLE PRAYERS ~ ~

--Ezzel
:szi-
111
e1yekkel erc5sith~ti vagy lci~erjedtebb_e teheti
k csolau·endszenUcet. A szmek termeszete-
de a heraldika es a zaszlok vilagaban , a torte-
nelmi korok mt'.iveszeteben es oltozekeiben
szamara is egyertelmuve tegye a ki.Uonbozc5
reszek kozott fennallo kapcsolat jelleget. Nez-
;zfn- ;1; jelentest is hordoznak. Ezek nyilvanvaloan is talalunk jellemzo, meghatarozo szineket. ziik peldfal egy termekcsalad csomagolaster-
.angzat \osen kapcsolodnak a hasonlo szfm'.i targyak- A szinek segitsegevel hatekonyan erzekeltet- vet. Nagyon ki.Uonboznek egymastol a terme-
imit, ~oz vagy kornyezeti jelensegekhez, de felidezheti.ink osszefi.iggeseket, vagyis szinkodokat kek, vagy csak kevesbe fontos jellemzc5ikben
:znalat hetnek benniink ki.Uonbozc5 erzeseket is, asszo- hozhatunk letre - peldaul egy hierarchian ternek el? Egy termekcsaladrol van szo, vagy
:. Ater- ciaci6 utjan vagy az eszlelesi.ik kovetkezteben belill a koncepcionalisan osszetartozo elemek, tobb, egymashoz kapcsol6d6 termekcsaladrol,
zen'.i- Iezajlo biologiai folyamatok reven. Az egyes kiadvanyokban a ki.Uonbozc5 bekezdesek, vagy benni.ik tobb killonbozc5 termekkel? Az i.lyen
; teheti: szfnekhez mindemellett tarsadalmi es kultura- egy termekkatalogusban a hasonlo termekek kerdesekre adott valaszok segitenek annak
JSsag- lis tobbletjelentesek is tarsulnak - peldaul kozott. Ha a tervezc5 ilyen celzattal hasznal megallapitasaban, hogy a szinkodolas meny-
ovab- 111 ert gyakran elc5fordulnak a killonbozc5 val-
adott szineket, a legnagyobb figyelmet arra nyire lesz komplex, es hogy mikent szolgal-
ejiik, lasi szertartasokon vagy az ikonografiaban , kell forditania, hogy a szinkodolas a celcsoport hatja a leghatekonyabban a vasarlokat.
Egy szi11e'1be119azda9fot6 inspirdci6sforrdsl11h1t szolga1-

hat a szinpaletta iisszedllitcisa sorci11. A tervez6 a slw11di11civ
textile'1et be11111tat6 '1ii11yv f ejezetl1ezd6 oldala11oz az ibolya
egy cimyalatdt va1asztotta hdttirszi1111e'1. Bdrpont ez a szin
11e111 tala1hat6 mega fot611 , de egyirtelrmien is szorosa11
lwpcsol6dil1 a l1ip a11al69 sz(neihez. A 9rafil111s a '1iadvciny
tova'bbifejezet'1ezd6 oldalpd1jai11 is ezt a stratigidt '1iivette.
YOO JUNG KANG/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA
palettat
1ahoz-
Jar masik
1jat, rnajd
yerte-
tozetebb
,latok
pilapot
lsze.
1 maga
nylag
ilettcija,
Ji a szi-
rtettsi-
s.A bal
: a scirga
aszna1ja,
ilci9it6-
lwntraszt
'. dali va1-
s6dleges
~e11en is
:yire ezek
vo1111l-
111po11~ci-
1sztos1iak A konyvborit6 tervez6je egymdsto1 mer6ben eltir6 szi11el1et - viiriiset,
ziildet, '1 e11et is narancssdrgdt - haszna1. melye'1et lwmplementer
pciroklui rendezett iissze. THINK STUDIO USA

1\ sziNEI< RENDSZEREZ[SE
Alapveto szfnsorok Lenyeges, hogy a szin- allo paletta twzottan leszi'.ikiti a lehetosegein- tat eredmenyezhet, de ezzel parhuza mosan
paletta rugalmasan hasznalhato es tartalmas ket, megoldas lehet, ha nehany szfnezetet a szfnhasznalat logikaja is kiivethetetlenne
legyen, de ugyanilyen fontos a logikus, erthe- kivalasztva olyan szfnsorokat hozunk letre, valhat. Atlathatobba valik a rendszer, ha a
to szinvalasztas. Ezt legtiibbsziir a szinezetek melyek tagjai csak egyetlen tulajdonsagban szines feliiletek kiterjedeset, meretet kiiliinbo-
es kiilcsiinhatasaik szamanak korlatozasaval kiiliinbiiznek - peldaul mikiizben a telitettse- zo kombinaciokban varialjuk. Ez a megoldas
erhetji.ik el, hiszen - mint azt a formak, a kom- gek valtoznak, a vilagitoerok allandoak marad- rugalmassagot biztosithat peldanl az online
pozicio es a hierarchiak eseteben is lathat- nak -, majd az fgy kialakult arnyalatokat valta- portalokon az oldalankent eltero szfnelmeny
tuk - a kevesebb altalaban tiibb. Jo kiindulo- kozva rendelji.U< hozza a kompozicio ki.Uiinbiizo kialakftasaban, a termekcsaladok tagjainak
pontot jelenthet, ha a palettat olyan alapveto elemeihez. A leglogikusabb es legkiinnyebben megkiiliinbiizteteseben, a kiadvanyok sorozat-
szfnkapcsolatokra alapozzuk, mint az analog, ertelmezheto rendszert ugy hozhatjuk letre, jellegenek hangswyozasaban - az eltero mere-
a komplementer vagy a harmas szinhangzatok. ha csak egy jellemzot valtoztatunk a palettan- tu feliiletek a kiiliinbiizoseget, a hasonlo szinek
Ha ugy erezziik, hogy a ket-harom szfnezetbol kon. A ketvaltozos rendszer iisszetettebb palet- viszont az iisszetartozast kiizvetftik.
A sz(ntanulmcinyo/1 so/1/wl hate11011yabba11 seg(ti/1 a sz(nta -

ni iisszefiiggese'1 megerteset arma1' mint a111il10r egy l1011'1ret
Jeladat '1apcsci11 l11serletezii11l1. Mind'1et tanulmciny a '1iiliin-
biizii hiierzeta es Jlite,jedesa sz(ne'1 vilci9 (t6erejenel1 es az
intenzitciscina'1 lwpcsolatcit boncolga0a. JRoss DESIGN USA
4.3
I
I I
Az arculati l1ezi'1ii11yv oldala azt sze mle1teti , hogy mi'1ent A reldcinifot6 sz(nvilcigcit elsiisorban '1et sz(ntani
l10mbincilhat6 a ceg elsiidleges arculati sz(ne, a siitet'1e11 a tu!ajdonscig va1tozcisa hatcirnua meg - a hiierzete es
'1iegesz(tci sz(11e'1l1el. A '1iegesz(tii sz(ne'1 limita1t palettcijcit a vilci9(t6e1·/ie - , 111(9 a sz(nezetriil es a te!(tettsegriil
iigy ala'1(totta11 '1i, hogy mindig a siitet'1e11 le9ye11 a legsiite- a1talcinosscigban elmondhat6, hogy a '1epi eleme'1 tiibb-
tebb es legintenz(vebb sz(n. segene1 nagyon hason/6. NAM JAPAN
STUDIO INTERNATIONAL HORVATO RSZAG

-
EGYVALTOZOS RENDSZEREK
osan
me
1a
Jonbo-
-=-~
~ --
Valtoz6 szfnezet, hason16 vilagft6er6, telftettseg es hoerzet
oldas
iline
11eny
nak V;lltoz6 vilagft6erii, hason16 szfnezet, telftettseg es hoerzet
orozat-
1 mere-
5szfnek
V;lltoz6 telftettseg, hasonl6 szfnezet, hoerzet es vilagft6er6
Valtoz6 hoerzet, hasonl6 szfnezet, telftettseg es vilagft6er6
TOBBVALTOZOS RENDSZEREK
Valtoz6 szfnezet es vilagftoerii, hasonl6 telftettseg es hoerzet
I " •" , • 1
-- ·-------
Valtoz6 szfnezet es telftettseg, hason16 hoerzet es vilagft6er6
Valtoz6 szfn ezet es hiierzet, hasonl6 vilagft6er6 es telftettseg
Valtoz6 hiierzet es vilagftoerii, hasonl6 szfnezet es telftettseg
Valtoz6 hoerzet es telftettseg, hasonl6 szfnezet es vilagft6er6 •------

Valtoz6 telftettseg es vilagftoerii, hasonl6 szfnezet es hoerzet
~ fenti ekben a kisebb-nagyobb juk meg. Ateglalapok felosztasa- elteroek; a sorokon belul pedig a
reszekre felosztott teglalapokon nak aranya mindvegig valtozatlan szfnkombinaci6k egyes tagjainak
elhelyezett szfnha ngzatok tagjai marad; a szfnhangzatok kialakfta- helyzete, es ezzel egyutt merete
kiiziitti kiilcsiinhatasokat figyelhet- sanak szabalyszenisegei soronkent is valtozik.

/-\ ':iZiNll, ri[NllSZERElr'>F
Limit,ilt szinpalettak Haram vagy akar csak a ket dire kt szines nyomtatast csak a kisszerias ket szin ki:ilcsi:inhatasa kell6keppen runamikus
ket szfn hasznalataval is meglep6en teljesnek vagy szuk ki:iltsegvetesu megbfzasok eseten legyen - mas lehet6seg hijan csak igy biztosft-
tl'.in6 szfnvilag hozhat6 letre, fi.iggetlentil att61, erdemes fontol6ra vermi, hi.szen ket gondo- hat6 a grafilrus szamara a lehet6 legnagyobb
hogy a nyomdai kivitelezes csak ket direkt san kivalasztott szinnel is rendkivi.U hatasos mozgaster es rugalmassag, amit a ket vagy
szinnel vagy negyszines (CMYK} nyomtatas- es egyseges lehet a kommunikaci6. Kiili:ini:isen harom szinb61 epitkez6 rendszerek 11)'1.ijtani.
sal kesztil; de ez abban az esetben is igaz, ha hasznosnak bizonyulhat ez a megki:izelites kepesek. Els6re sokan i:iszti:ini:isen ket komple-
a vegeredmeny rugitalis feli.Ueten jelenik meg. markaarculatokban, ahol a markara jellemz6 menter szint valasztanak, mint megfelel6 dina-
Habar a tervezesi feladatok ti:ibbsegeben elke- szinek j61 hasznalhat6k peldaul egy ki:inyvso- mikaju ellentetpart. Azonban nem feltetlen
rtilhetetlen a szines kepek hasznalata, a szfnek rozat tagjainak megki.Ui:inbi:iztetesere, mi.ki:iz- szi.ikseges , hogy a szfnek egymas pontos komp-
szamanak csi:ikkentesevel megis szinte mindig ben gondoskodnak a marka felismerhet6sege- lementerei legyenek - hasonl6an er6teljes
sokkal jellegzetesebb es emlekezetesebb ered- r61 is. Limitalt palettak eseten rendkivtil nagy kombinaci6khoz juthatunk, ha kis mertekben
menyt erheti.ink el. Ne gondoljuk ezert, hogy figyelmet kell forditani arra, hogy a valasztott m6dosftjuk valamelyik iranyban a ki:izti.U<levc5
Erdekes megoldisok egesz sorozatat kapjuk,

ha egy kiindulasi pontkent hasznalt szfn - ese-
tUnkben ez a ziild - melle ellentetparkent kiiliin-
biizo szfneket valasztunk. Mindegyik parositis
Tiikeletes Komplementer sajatos, de ennek ellenere ertheto vizualis logikat
komplementer Azonos vilagitoer<i, meg- kiivet. Az ehhez hasonlo kombinaci6k j6l hasz-
valtozott telitettseg nosithat6k markaepiteskor, mivel a szinek keltette
benyomas fontos szerepet jatszik a marka felis-
merhet<ive es emlekezetesse teteleben .
Kozel komplementer Kozel komplementer

Hideg Meleg
Kozel komplementer Osztott komple-

Vilagit6ero- es teli- menter
tettsegvaltozas
Analog Analog
Azonos telitettseg Eltero telitettseg
Ha a feketet mas szinnel helyette-

sitjiik, az egyebkent atlagos lat-
vany egy picit erdekesebbe valik
- meg akkor is, ha a vegeredmeny
Analog Analog egyszfnes megoldas marad .
Azonos vilagit6ero Eltero vilagit6ero
Analog Analog
Hoerzetvaltozis: Hoerzetvaltozis: A 111ele9 tonusti hatter es a hiegesz(tii elemeh sz11l1 tartomdnyban moz96 vild-
hideg meleg 9(t6ereje, sz(nezete es szaturdci6ja eliiseg(ti, hogy a sz(nes hepe/1 es a 11avi-
9dci6 elemei va1j@ah az igazdn hangsiilyos ele111el1he, mihozben a weboldal
hdttergrajihdja visszafogott sz(nvildga ellenere is helliien reszlet9azda9 es
textiiraszerii marad. TIMOTHY SAMARA [A LEXICON GRAPHICS szAMARA] USA

--
mikus
:tosit-
·obb
ka csolatot. Az analog szfnparokban - peldaul
p 111elegebb erzetl'.i fuzold es egy h(ivosebb
e'fJ ' 'ban - 1.s rengeteg 1ehetoseg
k'keszold parosa " '
ban a kevesebb szfnhez kevesebb nyomolemez
szi.ikseges, ezek csereje is rovidebb idot igenyel,
ezaltal a nyomdai koltsegek is alacso nyabbak
gy e"lik, fcileg ha a valasztott szfnek vilagftoereje lesznek.
tani rcJ
's/vagy intenz1·tasa ' mero"ben eltern.
' " A l"11mta
· 'It
mple- Calettak hasznaJata tehat gyakorJati es vizualis
.o dina- plcinyokkel is jar. A szfnek szamanak csokken-

len ;ese digital.is feli.Ueteken kifejezetten pihenteto
komp- Iehet a kijelzo fenyeitol megfaradt tekintet sza-
Jes 111ara, a designer pedig csak par szfnt hasznalva
ekben egyertelm(ibben ki.Uonftheti el egymastc51az
.k levci interaktfv es a statikus feli.Ueteket. Nyomtatas-
A dire/It sz(neh egymcisra 11yomtatciscib6/ iij sz(n e/1helethezneh , a111elyeh tovcibb

9azda9(0a11a tipogrcijiai es agrajilwi elemeh sz(11ei11el1hiilcsii11hatcisait ape11z-
ii9yijele11tes itt be11111tatott resz/eten. UNA [A MSTER DAM] DES IGNERS HOL LAN DI A
A plahcit alapja val6ja'ban egy

nyomdai pro'ba(v , ezt 11yom -
ta11feliil viiriis es vilcigossziirhe
sz(1111el. A megoldcisfon11abo11 -
t6, lliiltse9/11111e1ci es izgalmas
vizua1is hatciso/1rejleneh benne.
Az ofszetnyomtatashoz hasznalt Haaz alapszinek nagyon inten- Az cittetszci viiriis 11yomdafeste11
nyomdafestekek altalaban attet- zivek vagy telitettek, akkor az
szoek, vagyis teli t6nusnal sem biz-
teli t61111she11t nyomtatva sem
egymasra nyomas ered menye is
lositj:ik az alattuk levo felUlet tiike- egy viszonylag intenziv szin lesz. fed teUesen , citiit rajta az mdeti
letes fed eset. Ez lehetove teszi, LegyUnk azonban nagyon kiirUl- 11yo111at; enneh ered111e11yei1e11t
hogy tiibb szin egymasra nyomta- tekintoek a ket (vagy harom) szin a pozit(v es negat(v fel iil eteh sze-
tasakor- akar teli t6nuskent, akar vilagit6erejenek es telitettsege- repe meglehetcisen hetirtelmt'ive
elyette- a vilagosabb t6nus erdekeben racs- nek megvalasztasakor. Altalanos-
,s 1a1- va1ih. A sze1es viiriis sciv lcitszo1ag
pontokra bontva tiirtenik mindez - sagban elmondhat6, hogy minel egy tfrbe/i s01ba11 helyezhedih
ivalik az egymisra kerUlo festekretegek telitettebbek, mine[ siitetebbek es
idmeny el a 11109/itte lcithat6 l11!pehhel ,
uj szfneket hozzanak letre. A ket mine[ kiizelebb allnak egymashoz
J. t6nus atfedesebol letrejiivo har- vilagit6er6 tekinteteben, annal sze-
cim a scivba 11e9a t(vba11 beforga-
madik szfn szfnezete, szaturaci6ja lesebb az egymasra nyomtatasuk- tott felirat mcir az elcitfr resze11el1
es vilagft6ereje a ket alapszfntol kal el6allithat6 szinek tartomanya, tlinih , csah1i9y 111i11t az alatta
eltero lesz, az eredmeny altalaban es annal eroteljesebb kontrasztok talcilhat6, pozit(vba11 me9 isme-
egysotetebb es kevesbe tiszta szfn. hozhat6k letre. telt va1tozata. Habcira J1epcso-
port plal1cit teteje fele esci resze-
11 e/1 tirbeli elhelyezhedese 11e111
igazcin irze11elhetci, az also resze
lcitszo1ag a hcittfrbe siillyed az
(rott betiivel szedett, vo11alszen1
fe li rathoz hepest.
BREIT VASKO USA
117 A GRAF IKAI TERVEZES KEZIKONYVE

r ,\ SZll\JEJ< llEI\JDSZEREZESE
Limitalt szinpalettaju fotok A valtozatos

tonusokkal rendelkezo fotok vagy illusztraciok
kival6 alapanyagnak bizonyulnak a kepek elszf-
szorosabba es konzekvensebbe tegye a kepi
elemek, a tipografia es a tiibbi grafikai elem
szfnvilaganak kapcsolatat. Raadasul ezzel a
abban, hogy a figyelem a kep legfontosabbnak
velt reszletere iranyuljon. Ha a kiiltsegvetes
lehetove teszi, hogy a tervezo egy fotografust
nezeseben rejlo lehetosegek tanulmanyozasa- modszerrel a kepek es illusztraciok szfnei kiiny- bfzzon mega kep elkeszftesevel, akkor art
hoz. Egy kep kinyomtathat6 egy, ketto, harom nyen iisszhangba hozhatok az arculati szinek- directorkent instrualni tudja a fotost, hogy a
vagy akar tiibb direkt szfnnel is, ugy, hogy a kel is. Abban az esetben, ha a szfnes fotogra- vegeredmeny - peldaul a vilagosftas, a kellekek
kiiliinbiizo tonustartomanyokban - a siitetek- fiak hasznalata nemcsak lehetosegkent mertU es a hatterek megvalasztasa, valamint a tema
tol a kiizeptonusokon at a vilagos reszletekig - fel, hanem kiivetelmenykent fogalmazodik ell1elyezese tekinteteben - mine! inkabb meg-
a kiiliinbiizo festekszfnek eltero mertekben meg, meg mindig szoba jiihet a kepanyag egy feleljen az arculatnak. A masik lehetoseg, hogy
fejtik ki hatasukat. Ez a megoldas lehetoseget kisebb reszenek vagy csak bizonyos reszle- a kesz fotok szfneit kepszerkeszto progranunal
ad a tervezonek, hogy bizonyos fokig meg- teinek atszfnezese. A fenykepek szfnvilaganak utolag modositjuk: peldaul niiveljtik egy fonto.'
bfzojara ,,szabja" a kepeket, valamint hogy effele reszleges limitalasa segithet peldaul sabb reszlet sarga szaturaciojat, ezzel egy ido-
Egyszfnes nyomat Aszfnarnyala- A kepszerkeszt6 programmal

tokat (vagy tonusokat) a szigo- meghatarozhatjuk, hogy a kUliin-
ru geometriai racsba rendezett, biiz6 tonustartomanyokba melyik
kUliinbiiz6 meretu raszterpontok festekszfnb61 milyen mennyiseg
rajzoljak ki, mindiissze egyetlen jusson. Afenti ket kepen a duoton
festekszfn hasznalataval. Afels6 nyomtatashoz hasznalt ket szfnt
kep feher felLlleten jelenik meg, az kUliinbiiz6 aranyban osztottuk el
also viszont reszben egy sarga hat- a siitet es a vilagos tonusok kiiziitt.
terszfnen, ami jol lathatoan meg- Afels6 kepen megniiveltUk az egyik
valtoztatja az egyszfnes nyomat szfn mennyiseget a kiizeptonusok- Termeszetesen negyszfnes (CMYK)
arnyalatait. ban es az annal siitetebb reszeken, nyomtatasnal is elszfnezhetjLlk a
mfg az alson ugyanazt a szfnt a kepet ugy, hogy a duotonhoz hasonlo
vilagosabb tartomany fele vittLlk el, eredmenyt kapjuk. A negy alapszfn
Duot6n nyomat Duotonnak hfv- vagyis csiikkentettLlk a mennyise- felhasznalasaval (cian, magenta, sar-
juk a ket festekszfnnel nyomtatott get a kep siitetebb reszein. ga es fekete) gyakorlatilag kimerfthe-
kepeket. Afels6 kep ket, egymas- tetlen szamu valtozat keszUlhet, mint
hoz nagyon hasonlo szfnu nyomda- ahogy az a fen ti kepen is lathato.
festeket hasznal, hogy arnyalat-
terjedelme nagyobb, tonusokban
gazdagabb legyen, mfg a kiizeps6
kepet ket egymastol elter6 szfnnel
nyomtattak.
Aketszfneshez hasonlo modon

nyomtathatunk harom kUliinbiiz6
szfnnel is, ennek eredmenye az also
peldan latszik.

----
tbbnak
vet es
bcn pedig a k~rny~z~ te\i.i.letek.szfnegyen.sulyat niiik a valosagnak? Haaz eredeti szfnek pon-
a hidegebb sz1nek ~-anya~a to!Juk, _mondJuk
ibolya fele (vagyis a szmeket a sarga komp-
tos reprodukalasa nem alapveto fontossagu
a fogyasztok korrekt tajekoztatasa szempont-
:rafust
art :,,enterenek ira'.1yaba mozgatj~19;.~e valaszt- jabol, akkor a szfnek hasonlo modosftasait sok-
ogya hatjuk az egyes reszletek szatmac10pnak vagy szor a kommunikacio javara fordfthatjuk.
:ellekek a vi]agftoercik kontrasztjanak csiikkenteset is,
tema ~,int a lenyeges kepi elem hangswyozasanak
>meg- modjat. A grafi.kus vegso esetben diinthet ugy
g, hogy is hogy koncepcionalis okokbol vagy a kivant
·anunal h~tas erdekeben teljesen megvaltoztatja a foto
Vfonto-' szfnegyensulyat - vegill is ki mondta, hogy egy
~ ido- foto sz(neinek mindig pontosan meg kell felel-
A hdrom sz(nre rniJdtett paJetta

nemcsall e9yse9esse teszi a lliad-
vdnysorozat reszeit, de aJTo1 is
C:••I r,"°*'Jnlt7f1 (uJl(ln, bm,uJnign1 (1utv111~m,·cl,Ti.("J 9011dosl10dil1, hogy a hiitete/1)01
inipirrJ by lk rill.u -0/
"''/'1rtJM1J.r ·""-"
,(,11ro1IF lk.l' Sinin.r.111 J Tw-,.1ny
illl/'ilrJl>)/h•.(74<1()/1.1
r,J.dr1 if r11r.r/ E1tt.11tJ
111e9hiiliinbiiztethetoh Jegyrnell
egymdsto1, es rnneh ellenere a ceg
amil ata is e9yertelm11enfelis-
FRE NCH COUNTRY MEDITERRANEAN ENGLISH M ANOR 111erheto maradjon. A 1096 sz(ne
a11and6, es lenyege"ben az iisszes
tiibbi ele111 sz(ne Jwpcsol6di11
hozzd, ahogy e9y111dshoz is.
TIMOTHY SAMARA USA
B1l£N1W00D '"{I
'-~> 8REN1WOOO~>
Fot6zdsJwr a hep lliizponti ele111e-

11eh sz(neit is figyelembe vive a
fot6s vagy a stylist ce1tudatosan
diinthet a J1elle11ell, a vildgos(-
tds es a hdttereh sz(nvildgdro1.
A jobbra ldthat6 szendvicsehet
lila sz(m7 vird90Jllwl es ziild
leveleJl11el d(sz(tette11 , es hideg
hatds11, dm 111e9is se111le9es hat-
ter elcitt fenyhepezte11 . Mindezell
iisszesse9iil1ben 111e9hatdrozza11 Tea
a J1ep han911latdt, es iisszhang-
ban vanna/1 aJejezet dmeneh
szinevel. MICHELLE LIV/PARSONS Sandwiches
SCHOOL OF DESIGN USA

A sziNEI< R[NnSZ[R[Z[<;E
Szfnkodolas Egy iisszetett, nehezen attekint- nek elvalasztasara szolgal. De megoldas lehet Ahhoz, hogy a szfnkodolas valoban hatekony
heto vizualis kiirnyezetben a szfnek segft- az is, ha a tervezo a kiadvany iisszes elemehez legyen, tiirekedni kell az egyertelmusegre es
hetnek az eltero jelleg{i informaciok megki.i- ugyanazt a szfnpalettat all<almazza, ennek az egyszer(isegre. Kiinnyen zavart okozhat, ha
liinbiizteteseben, mikozben utalhatnak az szfneit pedig a mar rendelkezesre all6 fot6k- a szi.iksegesnel tiibb szfn jelenik meg, es a nezo-
egyes alkotoelemek vagy egy sorozat elemei b61 valogatja iissze. Gyakran elofordul, hogy nek gondoll<0dnia kell azon, hogy melyik szfn
kiiziitti kapcsolatra is. Sokszor megkiinnyiti a szfnek egy resze valtoza tlan formaban vegig- melyik informaciora is vonatkozik. Az egymas-
a tervezografikus munkajat, ha a grafikai vonul az egesz munkan, mondjuk a meleg, hoz kiizel eso szfnezetek - peldaLU a SOtetkek,
es tipografiai elemek szamara kialakithat egy sem.leges szfnek egy csoportja, a hangs(tlyo- a vizkek es a ziild harmasa - alkalmasak lehet-
olyan szfnpalettat, amely hatasosan ki.ilii- sabb szfnek pedig valtakoznak. nek a nagyobb egysegen beli.i.li all<ategoriak
niti el egymas tol az egyes reszeket - peldaul elki.ilonftesere, mikozben hasonlosagukkal
a cfmeket, alcfmeket, egyeb sziiveg reszeket - akar azok iisszetartozasat is jelezhetik. Min-
vagy eppen az informaci6 nagyobb egysegei- dig i.igyelni kell azonban arra, hogy a szfnek
A kUliinallo csoportok szinkodola- Egy viszonylag hasonlo arnyalatok- Ha a szinek meretviszonyait (vagy-
sara az egymastol eltero, jol meg- bol allo, analog szfnsoron alapulo is felUletUk aranyat) is valtoztatj uk, J os hu.:, Bra un
kUliinbiiztetheto szinek a legalkal- szfnvilagot valtozatosabba, gaz- olyan komplex szfnkodolast hoz-
masabbak, peldaul a szfnkiiriin dagabba tehetUnk egy hangsulyos, hatunk letre, ami nagyszamu elem
egymastol azonos tavolsagra levo kontrasztos kiegeszfto szfnnel. megkUliinbiiztetesere is alkalmas
szinek harmashangzatai, vagy Ha egy haromnal tiibb elembol allo lehet, akar a limitalt paletta elle-
az olyan analog szfnhangzatok, csoport tagjait szeretnenk szfnek- nere is. Az alapszinek es az ellen-
amelyek tagjai kiiziitt nagymerteku kel is megkUliinbiiztetni egymas- pontkent hozzaadott kiegeszfto
telitettseg- vagy vilagftoerobeli tol, egyesitsUk az egymassal szom- szinek aranyait felcserelve akar
kUliinbsegvan. szedos szin hangzatokat, kUliinii- ketszer annyi elemet kodolhatunk
sen, ha ez a megoldas a csoporton ugyanazzal a szfnsorral, mikiizben
belUli alcsoportok azonosftasat is az egyes darabok iisszetartozasa
megkiinnyfti. is egyertelmu marad.
Chri stopher Mim s

r,: 111rn rrtou 1 .1.' Mt'
...-::..
•••••
....·-~-:~:-
••••••
::•
•••••••• •
...•••••
.··::~·
·····-.•: ...
•:••:•••
• .....
•
A 11evje9yhdrtyd11felhaszna1t sz(11el111e111 csupdn a
A tiibb ana/69 sz(11ha119zatbo1 iissze- l1epernyot idezo, 11a9y111ereti'i heppontoh optilwijcite-
a1lftott pal et ta rn9al111as, 111e9is hdt teszih lehetove - a sz(ne/1es azoh lwpcsolatrend-
e9yse9es megjelenest biztosft, ahogy szere az arwlatban rendszeresen visszal1iiszii1111eh.
ezt afen ti tenne11csaldd sz(11/16do- SAGMEISTER +WA LSH USA
ldsd11 is lcithatjuh. A hiiliinbiizo

cso111a9o lds0Jw11 e9y-e9y ana/69
sz(npdr segfti a ten11e11eh 111e911iilii11-
biizteteset - a siitet he11eslila
es a v(uiild , a viiriis es a sdr9dsna-
ra11cs, az ibolydsviiriis es a 11am11cs-
sdr9a -, a siitetebb licittersz(neh
pedig ana/69 viszonyban dllnah
egymdssal. AlO DESIGN BR AZ iLI A

-
kony
re es
1at, ha
ku.Ionbsege a celkiiziinseg szamara is jol erze-
kelheto legyen. Ebben segit, ha a szineket kisse
tavolitjuk egymastol - peldau.l a melykeket
az ibolya harom-harom analog szomszedja-
bol es igy tovabb. A szinezetek szeles skala-
jat atfogo palettankat egysegesebbe tehetji.ik,
a nezo- inkabb az ibolya iranyaba toljuk, es a zoldhoz ha kiegeszitji.ik egy hangsulyos szinnel, amely
k szin egy kis sargat adunk. Ha meglehetosen sok ele- vegigvonuJ az egesz szinkodolt sorozaton.
:gymas- inet kell szfokodolassal megki.Uiinbiiztetni.ink
;tkek, - egy szerteagazo termekcsalad szamos tagjat
lehet- vagy informaciok tobb szintjet egy tipografiai
riak hierarcb.ian belLU -, celszerti megoldas lehet,
1kkal ha li1nitalt szinpalettank szineibol analog soro-
Min- zatokat aJakitunk ki. fgy letrehozhatunk pel-
fnek daul egy csoportot a zold, egy masikat pedig ,- ,t-.>.
I
,, / ' I
~J\Mios~
/
~MLOs~ l
HTJ 1NA.TEO 11ATUR.A L MINER.AL WATER.
•. l.MA L MJNERAL WAT u .... e.o.s,•,1:ov-, >•,a,,g
I ; I .
A hdro111 ten11e11biil dl/6 dsvdnyv{zcsaldd sz{11-

h6doldsa110z a11al69 sz{nsorozatot haszna1tah,
amely a ter111e11eh e9yse9es 111egjele11eset is
A rendszeresen megjelenc'i fiizeteh seg(ti. A palettdt al110t6 l1drom sz{nezet vild-
egyes sorozatait sz{neih 1wpcsoija11 9{t6ereje teijesen elterc'i. Az egyes italosiive-
ossze. Afelsii sorozatban a csopor- 9eh lwpswldjd11111i11dluirom sz(11111egjele11ih,
tos{tds alapja a sz(neh i11te11zitdsd- de va1toz6 szerephorben - ho! a mdrhanevben ,
11al1 es hc'iirzeteneh va1tozdsa, alul ho! a tipo9rdfia'ba11, ho/ pedi9 hdttfrhent.
pedi9 az i11te11zitds es a sz(nezet. E1111eh ered111e11yehent a lwpswla alapsz{ne
LEONARDO SONNOLI OLASZORSZAG az, ami mdr elsci pillantdsrn 111e911iilo11bozteti
a terme11ehet. NINE DESIGN SVEDORSZAG

sziNEK UZENETE ES AZ ERZELMEK
A szinek pszichol6giaja A szinek ktilonbozo- feldolgozasa tobb energiat igenyel szemi.ink es es az eroszak asszociaci6jakent jelenik meg.
keppen hatnak pszichenkre, ami ujabb leheto- agyunk reszerol, a megnovekedett anyagcsere Ha azonban egy vegetarianust kerdezi.ink,
segeket ad az lizene t befogadasanak befolya- es energiaszint pedig izgatottsagot eredme- megeshet, hogy c5 a zold szint koti ossze az
solasara, legyen sz6 akar kepi, akar szoveges nyez. A rovidebb hullamhosszu szinek - mint ehsegerzettel. A nyugati, jellemzoen keresz-
tartalonu·61. Ezek a szinekhez kapcsol6d6 a kek, a zold es az ibolya - feldolgozasahoz teny kultt.'u'akban a fekete a halal es a gyasz
erzelmek melyen, az osztonok szintjen gyoke- viszont kevesebb energia is elegendo, igy ezek szine, mfg a hinduknal a feher szin hordoz-
reznek benniin.k; biol6giai es fiziol6giai folya- lassitjak az anyagcseret, h{isito es nyugtat6 za ezeket a jelenteseket, mikozben a feher
matokhoz kothetok. A ktilonbozo hullam- hatassal birnak. Mindezen tw a szinek pszi- a kereszteny tarsadalmakban a tisztasagot
hosszu szinek mas-mas hatast valtanak ki chol6giai hatasat befolyasoljak a kulturalis es az artatlansagot jelkepezi. A nyugati civi-
vegetativ idegrendszeriinkbol - a melegebb hatasok es szemelyes elrnenyek is. A voro- lizaci6ban - tortenelmi okok miatt - a lila a
szineknek, mint peldaul a vorosnek es a sar- set tobb tarsadalom az ehezessel, a haraggal hatalom, a rang es a lllXlls szinekent maradt
ganak, nagyobb a hullamhossza, ezert ezek vagy az erovel tarsitja, mivel a szin a hus, aver fenn. A kelaol a legtobb kulturaban a vizre
Avibral6 viiriis a leginkabb szem- Riivid hullamhosszanak kiisziin- Az energikus sarga a napsugarak A barnar6l a fiild es a fak sz1ne Afekete kiismerhetetlen es szelsti-
betun6 szrnek egyike. Erosen sti- hetoen a kek nyugtat6 hatasu es meleget juttatja eszunkbe, lat- jut eszunkbe, ezert latvanyahoz seges, es egyben a lathat6 szfnek
mulalja a vegetatrv idegrendszert, biztonsagerzetet nyujt. Latva- vanya boldogsagerzettel tiilt el. biztonsag- es kenyelemerzet tar- kiizul a legerosebb. Bar athatolha-
veszreakci6t es adrenalintermelest nyar6l a vegtelen ocean es a kek A kompoz1ci6s terben mas szfnek- sul. Aszfn masszfv, szilard jellege tatlansaga es kontrasztossaga
valt ki, lobbanekonnya valunk egjut az eszunkbe, ezek szinten hez kepest latsz6lag az eloter- - a termeszethez kapcsol6d6 kep- alapvet6 tulajdonsagai kiize sorol-
a latvanyat61, ehseg eseten pedig iisszekapcsol6dnak a kiegyen- be nyomul, a kiirnyez6 szrnekre zettarsrtasok miatt - az idotlen- hat6, a kompozfci6 tereben meg-
beind1tja a nyaltermelest. Aviiriis sulyozottsag es a megbfzhat6sag viszont elenkftoleg hat. Asarga seget es a tart6ssagot juttathatja sem vonul a hatterbe, es az eloter-
felebresztheti a szenvedelyt es a fogalmaval. Astatisztikak alapjan serkenti a gondolkodast es segf- eszunkbe. Szinten termeszetbeli be sem tolakszik. Meghataroz-
vagyat. a kek vezet6 helyet foglal el a nep- ti a memorizalast. Elenkebb, elofordulasa okan ugy erezhetjuk, hatatlan jellege a nemletet, az
szerusegi list.in. ziildesebb arnyalatai szorongast hogy nyers es robusztus, kiinnyen Llresseget es a vilagur melyet jut-
valthatnak ki, mrg a melegebb, kapcsolhat6 a kiirnyezettudatos- tathatja a szemlel6 eszebe; a nyu-
melyebb sargak j6letet sugall- saghoz es a kemeny fizikai munka- gati tarsadalmakban pedig a halalt
hatnak. hoz, fiildszeru jellegerol pedig az is szimbolizalja. Misztikussaga
elnyuhetetlensegre es a megb1zha- hivatalossa es exkluzrwa teszi,
t6sagra asszocialhatunk. emiatt felsobbrendunek, a hatal-
mat megtestesftonek erezzuk.
Neha ugy erezhetjuk, mintha az Aziild a spektrum egyik legmeg- Anarancssarga a viiriis es a sarga Aszurke sz1n maga a megtestesult Afeher fenyben minden hullam-
ibolyaszrn egy megalkuvas ered- nyugtat6bb szfne. Amikor meg- keveredeseb61 jiin letre, ezert az semlegesseg. Idonkent kisse sem- hosszu szfn megtalalhat6; szubt-
menyekent letrejiitt kiiztes szrn pillantjuk, a niivenyzet es maga iisszetevoihez kiithet6 tarsfta- mitmond6nak tunhet, de ugyanfgy raktrv szrnkeveres eseten a kiin-
lenne, de ekiizben legalabb ennyire a termeszet jut eszunkbe, es ez biz- sok e szfnre is ervenyesek: a viiriis erezhetjuk hivatalosnak, melt6- dulasi allapotot, a feher feluletet
tunhet misztikusnak es megfogha- tonsaggal tiilt el bennunket. Mine! hatasakent izgat6 es eleteros, sagteljesnek es ellentmondast jelenti, additrv rendszerben viszont
tatlannak is. Az ibolya megftelese elenkebb a ziild, annal fiatalosabb- a sarganak kiisziinhetoen pedig nem turonek. Mivel gyakorlatilag a szfnek fenyenergiainak iissze-
vilagft6erejet61 es szfnezetet61 fug- nak es energikusabbnak erezzuk, baratsagos es meleg. A narancs- szrntelen, nem valt ki kuliiniisebb get, maxi mu mat. Val6szfnuleg ez
g6en valtozik. Afeketehez kiizelft6, melyebb arnyalatai pedig a stabil sargat meresznek es vallalkoz6 erzelmeket, ezert kiinnyen tavol- is hozzajarul ahhoz, hogy a feheret
mely ibolyaszfn az elmulassal tar- gazdasagi niivekedestjelkepezik. szellemunek erezzuk, de mar nemi sagtart6nak tunhet, vagy a kive- rendkfvul hatarozott, teljesseget
sfthat6, a halvanyabb es huviisebb Deszaturaltabb valtozatai, mint felelotlenseg is kapcsol6dik hozza. teles j6m6d szimb6lumava valhat. es tisztasagot sugarz6 szrnnek
levendulaszfn almodoz6 es nosz- peldaul az olfvaziild mar a fiildszf- Amelyebb narancs lattan bein- Aszurket a technol6giai szektor tartjuk. Mivel minden sz1nt tartal-
talgikus, az ibolya egy viiriisesebb nek csoportjaba sorolhat6, a fiild- dul a nyalelvalasztas, de a j6let is szrnenek tartjak, kuliiniisen, ha maz, nem meglep6, hogy spiritualis
arnyalata, a fukszialila eroteljes es del kapcsolatos asszociaci6kat eszunkbe juthat r6la. A ragyog6 ezustkent jelenik meg. Precizitast, teljesseget es hatalmat tulajdo-
energikus, mfg a szilvaszrn inkabb ebreszthet. Bizonyos kontextusban narancsszfn egeszsegtol sugarz6 szabalyozottsagot, hozzaertest nftunk neki. Egy kompozfci6ban
misztikus. a ziild a romlas es a betegsegek es friss, az er6 es a tehetseg szim- es celratiir6 egyszeruseget fejez a szrnes feluletek ,,kiirnyezete-
jele is lehet. b6luma. Ha a narancssarga telr- ki, ezert az ipar szrnekent is tekint- kent" nyugalmat, melt6sagteljes-
tettsege csiikken, aktivitasa is hetunk ra. seget es tisztasagot araszt - es
alabbhagy, viszont ezzel parhuza- ez kuliiniisen igaz akkor, amikor
mosan egyre kifinomultabba, egzo- alapvet6 kontrasztparja, a fekete
tikusabba valik. mellett szerepel.

-
1eg.
k,
az
asszocialnak, es ezaltal az eletre is; emellett
gyakran tartjak spiritualisnak, es az elmelyillt
gondolkodas szinenek. Elmondhato tehat,
resz- hogy ha bizonyos szavakat szinnel szedUnk,
•asz a szinekhez kapcsol6d6 asszociaci6k reven
loz- a sziiveg tovabbi jelentestartalmakkal bovillhet.
ir Ha pedig egy cimsor szfnet megvaltoztatjuk,
ot elc5fordulhat, hogy tiibbletjelentese a korabbi -
civi- val sziiges ellentetben all majd. A killiinbiizc5
A bama 111e9b(zha t6sd9a is ereje
aa videlmwinfogja hiiriil afejl6d6 szfnekkel szedett sziivegmintak iisszevetese
radt niiuinyt. SOHYUN KIM/IOWA segfthet annak megallapitasaban, hogy melyi-
STATE UNIVER SITY USA kUk a legalkalmasabb az ilzenet kiizvetitesere .
...................
A hide9 l1e11, a J1e11esibolya is a ziild a u(zfeliiletet,jelen esetben az
6cednt szimboliza1ja11. Ny119almat draszt6, hide9 sz(neilz Jzontrasz-
tot all10tnal1 a l1iiriil1 hehtilrns formdiual csal11i9y, mint a ny119ta-
la11 uonaluezetisii uiiriis sziiue99el. GUNTER RAM BOW NEMETORSZAG
; szels<i-
szinek
,atolha-
;aga
e sorol-
1 meg-
: el<iter-
roz-
'az
et jut-
; a nyu-
a halalt
saga ,•'
eszi, ...·· ,•' ,•'
....··· ,,....···· ....···· ...··..····...·· ..··..··· ...··....
,' ,•' ,,
hatal- ,•' •'
,' ,' ,'
zuk. ,' ,'
Agall lwlws bardtsd9os is dinamilrns 11ara11cssdr9a mez6-

benjeleni l1 me9. APELOIG DESIGN FRANCIAORSZAG
J
llam-
szubt-
kiin-
Afehete elegancidja is a uiiriis szen-
vede1yessige a l1iinyuesbolt arculatd-
na/11itmusra ip(t6 formanyelue'ben
e9yesiil. JEONG woo KIM/SCHOOL
OF VISU AL ARTS USA
.
Jletet
viszont
sze-
leg ez
feheret
seget
I 11111'1'
nek
tartal-
Jiritualis
tjdo-
\ban
III strand book store
ite-
leljes-
-es
1ikor
·ekete
I . . . -·. .
1

A sz i NE I< UZENET[ [S AZ LRZ[LIVIEI<
Valtozo szinek, megvaltozott jelentes Mivel szemely talpig sotetszi.i_rkeben ontelt es gya- a keppel kapcsolatos erzeseket, gondolatokat
a szfnek eras erzelmi reakciokat valtanak ki, nus alak benyomasat keltheti. Ha zold csfkos is. Vegi.il pedig a tipografia es az absztrakt for.
a tervezanek ki.Uonos figyelmet kell fordftania nyakkendat visel, tapasztalatlannak velhetji.ik, mai elemek szfneinek kivalasztasa saran arra
arra, hogy a szfnek milyen hatast gyakorolnak de egyszfnu, voros nyakkendavel mar tisztele- kell kiemelt figyelmet fordftani , hogy ezen
a kepi elemelae - legyenek azok absztraktak tet parancsolonak es magabiztosnak. Masodik elemek fontossaga miatt a szfneikkel kapcso-
vagy a valosagot abrazolok. Elsa korben azt korben fontolora lehet venni a kepi elemek latos asszociaciok sokkal kozvetlenebbi.U
erdemes megvizsgalni, hogy a lokalis szfnek szfneinek vagy szfnegyensulyanak helyi vagy es ki.ilonosen erateljesen jelentkeznek majd.
- vagyis a tema eredeti szfnei, ahogy azt a val6- az egesz kepre kiterjeda, altalanos modosf-
sagban is megtapasztaljuk - milyen erzelme- tasat, illetve ennek hatasait. Az fgy kialakul6
ket valtanak ki a nezakbal. Peldaul mfg egy hidegebb vagy melegebb tonusu, elenkebb
kek oltonyos vallalatvezeta megkozelftheta- vagy visszafogottabb, zoldes vagy inkabb
nek, elerhetanek tunhet, addig ugyanaz a kekes szfnvilag mindenkepp modosftani fogja
Mikiizben megpr6balunk egy for- kiizvetitett Ozenet tehat rendkivul

mat felismerni es meghatarozni eroteljesen befolyasolja az esz-
ajelenteset, figyelmunk a forma lelest. Val6szfnuleg annak meg-
kiirvonalainak erzekeleset kiive- allapitasa sem okoz kuliiniisebb
toen riigtiin a szfnere terelodik fejtiirest, hogy a fenti pontok kiizul
- a ket tulajdonsagot szinte egy melyik szimbolizalja a Fiildet es
idoben eszleljuk. Aszinek altal melyik a Napot.
QUIET
GRAND
QUIET
Sydney
Dance
Aszfnek jelentos hatassal van-
Cornpn11y
tettek - nyomatekosabba teszik
nak a szavakjelentesere: erosft- a ,,csend" sz6 jelenteset} az etenk
hetik, de ugyanugy gyengithetik, viiriis szinnel szedett valtozat tar-
vagy akar meg is valtoztathat- talmat viszont sokkal gyorsabban
jak azt. Afenti peldaban a visz- felismerjuk.
szafogott szfnek- kuliiniisen a
hidegebbek vagy a kevesbe telf- A pcircis, ziildeshe11 hatter hatciscira 119y til11il1, mintha
a fejjel lefelefot6zott alah a v(zfeliilete11 lebe911e.
FROST DESIGN AUS ZT RA LI A

-----
atokat
ikt for.
n arra
·zen
ipcso-
>itl
najd. B C D E
A
Afoto szfne\nek ~~gy sz_fnegyen- konvertaljuk (B), dokurnentarista kep szfnegyensulyan valtoztatunk, tetik a szfnek korrekci6jaban rejl6
sulyanak rnodo,51~~· kepes rne~- jelleget kap, mfg a ket intenzfv elenkke (D) vagy akar fiildiintuliva lehet6segeket, szemben az alabb
valtoztatni a nezo erzelrne1t a kep szfnnel keszlilt duoton nyomat (E) is tehetjlik. Ezek az er6teljes lathat6 sorozat kepeivel.
rtalmaval kapcsolatban. Ha az szlirrealisnak hathat, vagy illuszt- valtozasok els6sorban kepletesen
1
e~edeti kepet (A) fekete-feherre raci6nak tunhet (C). Haaz els6 es koncepcionalis szinten erzekel-
...............
A B C D
Afenti kepekben a negy nyomdai a cian es magenta szfncsatorna- erzekelhet6 a kliliinbseg. A korrek-
alapszfn mennyiseget valtoztattuk, kon er6sftettunk, a sargat pedig ci6 eredmenyekent a gyumiilcsiik
hogy javftsun k a szfnegyensu lyon gyengftettlik (C), az utols6n pedig frissebbnek es fzletesebbnek lat-
es a szfnek telftettsegen. Az els6 a sarga kis mertekben erosiidiitt, szanak, fgy remelhet61eg a kfvant
kep az eredeti fot6 (A), a maso- ahogyan a fekete is (D). Avaltoza- iranyba sikerlil modosftani a vellik
dikon a ciant csokkentettuk es a sok merteke nem tul dramai, de a kapcsolatos erzelmeket, es ezaltal
sargat nbveltlik (B), a harmadikon kepeket egymas melle helyezve j61 az [jzenet egeszet is.
A digita1is 11t61111mlufval el6-

a1l(tott szepia sz(nezesfolwz-
za a daraboha tort hep regies
ha11911latcit; a siitetebb hep-
reszleteh lwmon-ci es el9011dol-
l10dtat6vci teszih a lcitvcinyt.
THOMAS CSANO KANADA
6vatosan kell banni a szfnekkel

az embert is abrazo16 fot6kon, es
kiemelt figyelmet kell fordftani a
b6rszfnek valtozasaira. Mfg egyes
valtozasok eletteli bbe, net.in szan-
dekosan viccesse teszik a szerep-
16ket, masok akaratlanu l is nega-
tfv kepzeteket kelthetnek. Afenti
peldak j61mutatjak, hogy a sargas-
ziildes elszfnezest61 az emberi
arc inkabb betegesnek tunik, mfg
a kekes t6nust6l az arcok ridegge
es elettelenne valnak.

,\ SZ INE!< UZ[N ETE ES AZ I' !ELL MEI<
Szinelmenyek es hagyomanyok Bar nines ket a ki.ilonboza szubkultl'.uakkal kapcsolatos terii- jak, a kekek es szi.irkek az i.i zleti elet szfnei, az
egyforma i.igyfel es ket egyforma megbfzas leteken is. Annak ellenere, hogy egy erasen ibolya- es rozsaszfnek pedig na iesek. De sose
sem, egyes iparagak es vallalati szektorok telftett piacon a szfnekkel tortena differencia- feledji.ik, hogy ha bar a szfnekhez kapcsol6d6
szfnhasznalatukban megis gyakran kovetnek las letfontossagu, a tervezaknek megis tiszte- fogalmak es elvarasok megszokaso kon alapul-
bizonyos megszokasokat, amelyek altala- letben kell tartaniuk bizonyos hagyomanyokat, nak, es altalaban jo kiindulasi pontot adhat-
ban a szfnek pszichologiai hatasan alapulnak. amikor a kommunika cio hatasara a fogyasz- nak a kommunikac io alapjainak tervezesekor
A penzi.igyi intezmenyek kommunikac iojaban toknak olyan fogalmakra kell asszocialniuk, a konkret i.izenet ismereteben mindig erde111:s
peldaul rendszeresen talalkozhatunk a kek mint a tisztasag, az era, a ferfiassag vagy azoka t feli.Ubfralni, atalakftani, varatlan szf-
szfnnel, amely nyugalmat es megbfzhatosagot eppen a naiesseg, a fiatalsag vagy az erettseg, nekkel kombinalni.
kozvetft. A fogyasztoi elvarasok emellett era- a tortenelmi orokseg, a kenyelem es a luxus.
sen befolyasoljak a szinhasznalatot a termek- A foldszfnek a hagyomanyokat idezik, a fekete
tervezessel osszefi.igga , vagy az eletmoddal es es a szi.irke kombinaciojat valasztekosnak tart-
A r6zsasz(nt egyhor szigonian a 116iesse99el tdrs(-

totta11 . A hiinyu bor(t6ja szdndehosan haszndUa
e sz(nt, hogy megidezze a hort, amil10r ez a pdr-
huzam meg e9yertel1111i volt.
RED CANOE USA
J' I
•
A mez69azdasd99alfo9!all10z6 iigefe1 foldjeineh

ciszi ha11911latdt idezih a gondosan Jiiua1asztott
sdr9dsziildel1, uiiriises narancssdrgdh es pinl1el1.
MIN AH KIM/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA
\'t.hldi l'kco l1
_,,_ , ,;,
&n, ,(-n,/.,.. Jw
Laura Jensen Willker

A me1 y ol(uaziildeh es a bama hiiliinbiiz6 drnya-
~
latai afotogrd.fia hezdeti id6szahdra 11talna/1,
amil10r afenyhepehet hasonl6 t6mma sz(nezte11.
STUDIO BLUE USA
I I ',\\ 11
\\ \ I\ '
\\ '/ \
\ \1 ./ \ ( ,\ \
'llLI
A ziild,feheres uiiriis sz(neh lwmbindci6jdro1 solwn
A hidegebb sz(nezeteh - lliilii- ~ asszocia1na11 az olasz Jrnlturdra, reszben az orszdg
niisen a /1e11eh es ziildeh - ~
zdszlajdna/1sz(nei , reszben pedig az olasz l1011yha
a tudomdnyos es a penziigyi hozzdual6i miatt. 8RUKETA8cZINIC HORVATORSZAG
szehtorl10z lwpcsol6dnah .
DETAIL DESIGN STUDIO iRORSZAG
126
--
-----
1ei, az
~ sose
progressziv
India Ki:izepkor Csecsem6k [felncitt celcsoport
szamara)
Kerteszkedes
Jlodo
alapul-
lhat-
isekor, Europa Reneszansz Kisgyerekek Modern lakberendezes
Balj6s
rdeines
1 szf.
Odito Afrika Art Nouveau Tinik Hagyomanyos fiird ciszobak
Mesterseges Del-Amerika Art Deco/Streamline-iranyzat Fiatal felncittek Elektronika, jatekipar
Organikus Ki:izel-Kelet Hideghaborus evek/baby boom Id6sebb felncittek Ki:irnyezetbarat haztartasi

id6szaka vegyszerek
Kifinomult Japan Laza '60-as evek Attala.nos szepsegipari termekek Aut6sportok
Romantikus Tavasz '70-es evek fi:ildszinei Ferfikozmetikumok Egeszsegiigyi termekek
Vidam Nyar New Wave popkorszak Magas mincisegu noi ruhazati Gy6gyszeripar
termekek
Baratsagos Osz New Age, techno Ozleti viselet ferfiaknak Penziigyi szolgaltatasok
11
Nagyvarosi Tel Internetkorszak, futurizmus Noi illatszerek Telekommunikaci6
Az egyes szinek pszicho16giai Az erzelmi hatasokon tut a szin- Egy adott korra jellemz6, akkor Egyes szinpalettakat gyakran tarsi- Bizonyos iparagakra, termektipu-
hatasainak ismereteben valtoz6 hangzatok tavoli tajakat is meg- divatosnak szamit6, vagy az alap- tanak bizonyos korosztalyba vagy sokra es szolgaltatasokra jellemz6
intenzitasu es vilagit6er~ju szinek idezhetnek, melyek valtozatos anyagokban gyakran megjelen6 szubkulturahoz tartoz6 csoportok- szinpalettak- ahogyan a fogyasz-
felhasznalasaval aka, egeszen kulturaja, muveszete es textiliai szinekkel a ti:irtenelmi korok is kal, melyek tagjai neha el is varjak, t6k elvarjak.
iisszetett hangulatokat es erzel- inspiralhatjak e palettak szineit. felidezhet6k. hogy ezekkel azonositsak 6ket.
meket kifejezo palettak is letre- Egyes szinkombinaci6k evszakok- Ez kLlli:ini:isen igaz a nemekhez vagy
hozhat6k. ra vagy akar napszakokra is utal- a divathoz ki:it6d6 szinekre.
hatnak.
127 A GRAF I KAI TERVEZES I<EZIKONYVE

A BETUK SZERKEZETE
ES OPTIKAJA
BETUSTILUSOK
ES BETUKEVERESEK
A SZOVEGK EP
KIALAKITASA
A SZOVEG TEXTURAJA
ES TERKOZEI
A TIPOGRAFIA
MINT INFORMACIO
A sziN HATASA
A BETURE
mA:- --w. vv .&. -
C AR:- F.R
O"f
7YPE 7
LEONARDO SON NOLI OLASZORSZAG !FENT]
128
A tipografus egyik legfontosabb feladata, ho e telmezze
es tovabbadja a szoveget, melynek t6nusa, temp6ja, logikai
felepitese, fizikai merete egytol egyig meghatarozza a tipog-
rafiai formazas lehetosegeit. Ami a szovegnek a tipografus,
az a szovegkonyvnek a szinhazi rendezo vagy a kottanak a zenesz.
·ROBERT BRI NGHURST l tipogrcifus es

kolto; The Elements of Typographic Style
c{mu konyve'b61(Hartley &'.Marks Publishers, Vancouver, 1992)
Die Milarbei l
End kon trolle
Visionen h.1ben Go lieb Dai e,

Magneti che o ualit a1sans
wc rdcn - zun
lose Obelfl 1u
bell\Jgelt , ne ue Uf zu e11 e1
chen. So stehen di d1ei Zacl ~n
sie Augenm i!
des Steins fu, die men te geluh1. Das •
Eide, Wasser und It. Nun
e,moglicht diese A slel!un
den Bliek ube, den e1ks zau •
und eJOHnel unge hn1iche
Pe,spek liven.
Vo1 dem Lackie1en wi1d der
l ack elek llos lilt isc h au lge-
laden . Dadu ,c h 1schlupfl • d ie
Karosseiie rege1rec hl in ihr
fa rbiges Gewand. Die Fa rbe wird
magnetisch von ihr angezogen .
Das siehl faszinierend aus, und
auBe 1dem isl diese Technik
hochs t elfizien t: Bis zum tetzten
[
Troplen lande t die Fa rbe do1t ,
wo sie hingehOrl.
r BETUK SZERKEZETE ES OPTIKAJA
Az ordog a reszletekben A la tin abece betu it saga ban, vonalvastagsagaban es formajaban.

felepftc5 vonalrendszert a vizualis kapcsola - A j6 tipografiai tervek keszitese szempont-
tok szoveve nyes es az avatatlan szem szama- jab61 dontc5 fontossagu, hogy erzeke nyekke
ra eszrevetlen hal6ja szovi at. A szokvanyos, valjLmk a tipografiai reszletek irant, es meg-
olvasashoz hasznalt m eretekben a bett'.ik mind ertsi.ik a terkozokre, a szovegkep re, a stilusok
azonos vas tagsagu nak, azonos ma gassag(1- kifejezc5erejere, az olvashat6sagra es a kom-
nak es azonos aranyunak tt'.innek. Ez a bett'.i- pozici6 egeszere kifejtett hatas ukat.
vel szemben megfogalmazo tt legfc5bb kove-
telmeny: a stilisztikai egysegesseg nem vonja
el a figyelmet magar61az olvasas folyamata-
r61. Ha azonban felnagyitjuk a betuket, apr6
eltereseket vesziink eszre a karakterek magas-
f6vonal vall pont

vagy szar
kiiz.e"""tlliU----~--;1---;--'-:--=.- -.----:'--c~--.......----;f---cc--------io~ - - ---..i-- - - - - - - -- - -- -- -- - ~~_.
L ereszt- ~ - vonal-
vonal kapcsolodas
oldaltavolsag villas elagazasl
betutest verzalmagassag kiizep- serif udvar lenyulo szar

magassag (talp)
jfe ls6 csucs l keresztvonal

~ "' serif
, J : : :gykar
r em
udvar nyflas emelet

~ r
nyilas lab
I
) has
-
~ uszaly ! vegz6= - szem (lent)

es udvar (lent) bemetszes
I nyulvany L var
felnyulo szar - metszes - - cs6r vekony szar

fiil
I
nyilas
also CSIJCS - -'---- szem
"- kar
~ tfordulas vastag s,aJ _ farok
130 BET UVALASZTAS ES BETUHASZNALAT

Ha felnagyftjuk a betuket, meg-
figyelhetjiik azokat az apr6 kor-
rekci6kat, amelyeket a betutfpus
tervezoje a szemiinket megtevesz-
to optikai jellegzetessegek ellen-
stllyozasara es az egyseges meg-
jelenes erdekeben tett. Eltero szii-
gek, valtoz6 vastagsagtl vonasok
es kiiliinbiizo betumagassagok,
amelyek nagy meretben lathat6va
valnak, folyamatos olvasisra szant
betufokozatnal viszont eltunnek.
Hason16 korrekci6k figyelhetok
meg az egy betucsaladba tartoz6,
kiiliinbiizo vastagsagtl es szeles-
segu valtozatoknal is.
felnytllo szar
)
I
agazas
j has
vonalkapcsol6dis
_J
)
ligattlra
,/A DD
n
I
!iii
T
Jo1 rcfvilcfg(t a reszletell llozotti egyes
- -szem osszefiiggesehe ez a betiifonna-
tanulmciny, amely egy egyedi terve-
zesii, arculati betiit(pus/102 hesziilt.
~ vonal- FigyeUiill mega lleresztvonala-
ka ' lwt es a voncisoll vegzcideseit ossze-
hason/(t6 vcizlatolwt.
kacs vagy inda E-TYPES DANIA

A BETUI< SZERKEZETE ES OPTll<AJA
Formak es terkiiziik: a szerkezet optikaja ti terkiiziik m eretet is. A szavakka iisszeall6 ezert j61 erzekelhet6 sii tetebb foltok alaku.l-
A betuk kiiziitt m egjelen6 i.ires feliiletek betuk segitenek annak meghatarozasaban, nak ki a sorban: helye nkent egyes betl'.ik kill-
- a betukiiziik - m eghataroz6 szerepet jatsza- hogy az ado tt betutipus es betufokozat eppen so vonalai tw kozel keriilhetnek egymashoz
nak a sziiveg mine! egyen.letesebb texturaja- mekkora betukiiziiket kivan. A kiegyensu- ezert ezek optikai.lag iisszekapcsol6dnak. '
nak, szi.irkeertekenek kialakitasaban - az fgy lyozott szi.irke ton us kia.laku.lasa azon mwik, A masik veglet az, amikor a ritkitott szedes
kialakitott feliilet a lehet6 .leg kevesbe vonja hogy sikeriil-e a betuke t ugy egymas melle kiivetkezteben a betuk onall6 elemekke val-
el a figyelmet az o.lvasast61. Minden betu- helyezni, hogy megval6su.ljon a pozitfv es nak, ezert ki.ilonall6 formakkent tekinti.ink
tfpusban meghatarozott i.item ben valtakoz- negatfv formak egyen.letes va.ltakozasa - mind rajuk, megvaltoznak a megszokott sz6kepek,
nak a vonasok es a terkiiziik. Ez a pozitfv es a betukiin beliil , mind pedig azokon kivi.i.l. megnehezftve ezzel a szavak felismereset.
negatfv formak kiiziitti ritmus hatarozza meg A tw sfuun szedett betuk eseten elofordu.lhat, Az egyen.letesen szedett betu kb61 al.lo sorok-
a betukiiziik optimalis meretet, attetelesen hogy a betun beliili tires feliiletek optikai- ban a fekete es a feher feliiletek kiegyensu-
pedig a szavak, a sorok es a bekezdesek kiiziit- lag nagyobbnak tunnek, mint a betukiiziik, lyozo tt, i.itemes valtakozasa figyelhet6 meg
.......................
words To To
words TYPOGRAPHY Ty Ty
Matematikai alapon
meghatarozott betiikiiziik
111111111
A
Tr Tr
words We We
words
Alapertelmezes szerinti betu kiiziik
Optikailag meghatarozott
(normal) betiikiiziik
I/II/Ill
B Wo Wo
words TYPOGRAPHY
Tulsagosan keskeny betukiiziik
words Ae Ae
words IIIIIII Pe Pe
Tulsagosan szeles betukiiziik C Korrigalt betiikiiziik
Az abran a Univers betutfpussal frt Vessiik iissze az el6z6 pelda normal Averzalok (nagybetuk) szelessege es Afenti betutalalkozasoknal a betu·
mintasziiveg optikailag egalizalt szedesu sorat a Univers betutfpus alakja kisebb valtozatossagot mutat, kiiz meretenek csiikkentesevel kor-
valtozatat hasonlfthatjuk iissze keskenyftett, felkiiver valtozataval mint a kurrenseke (kisbetuk), es alap- rigalhat6k a betuk alakjab6l ad6d6,
egy matematikai alapon egalizalt, (A), egy talpas kurzfwal (BJ es egy ertelmezes szerinti betukiiziikkel tulzott meretu terkiiziik. Peldaul
illetve egy tul surun es tul lazan vonalrendszereben kontrasztos szedve gyakran optikailag is su rubb- az y elmozdftasa balra - a T betu
szedett valtozattal. Az optimalis klasszicista antikvaval; figyeljiik nek tunnek a kelletenel; a harmoniku- keresztvonala ala - segfti a ter-
betukiizu sorban (masodiksor) meg, hogy a betutfpus bels6 vonal- sabb latvany es az olvashat6sag javf- kiiziik betutfpuson beliili egyenle-
egyenletes ritmusban valtakoznak terkiiz aranya milyen egyertelmuen tasa erdekeben a csupa verzallal frt tesebbe tetelet.
a pozitfv (vonalak) es a negatfv utal a betukiiz optimalis meretere. szavakat mindig egy kicsit nagyobb
(terkiiziik) elemek, mind a karakte- betukiiziikkel kell szedni.
reken belul, mind pedig kiiziittiik.
Atul surun szedett mintaban siitet
foltok figyelhet6k meg ott, ahol
a betuk kiiziitti terkiiziik kisebbek,
mint a betun beliiliek.
132 BETUVALASZTAS is BETUHASZNALAT

--
ku!-
: kiil-
shoz,
formak es az oket ki:iriUvevo terek azonos
- ~musban ismetlodnek mindket iranyban.
~z egyenletes szedeskep kialakitasat elsosor-
oszlik el. Ezeknek az egyenlotlensegeknek
a korrigalasara a digitalis betutfpusok tartal-
maznak olyan informaciokat, amelyek alap-
ki:izi:iket a leggyakoribb betl'.iforma-talalkoza-
sok eseten, de ki:izel sem minden esetben.
Ilyenkor a tervezonek kell beavatkoznia, es
k. ban az egyes betuk eltero folthatasa nehezfti jan a programok kepesek az egyes betuparok korrigalnia a terki:izi:iket azoknal a szokatlan
des incg. Nehanyuk vilagosabb, nehanyuk pedig ki:izotti terki:iz csi:ikkentesere vagy ni:ivelesere betutalalkozasoknal, amelyekkel a szoftverek
val- sotetebb, 1nint a tobbi. Raadasul a bet(iket attol ftiggoen, hogy eppen mely betuk kerill- nem kepesek sikerrel megbirkozni.
ink alkoto kil.lonbi:izo vonasok eltero iranyokban nek egymas melle. Ez a megoldas - a betuk
:epek, fejtenek lci er~ket, es ~- b~t~k alta! ki:izrezart paronkenti egalizalasa - ugyan lciigazftja a ter-
et. terek merete es formap 1s 1gen valtozatos
)rok- lehet. Nemelyik szinte teljesen nyitott, neme-
su- Iyik zart, es van olyan is, melyik a betu vona-
neg saihoz kepest szandekosan egyenlotleniU
A logot(pia eltiilzott meret(i betal1iizei11e'1 itt grajilwi

f1ml1ci0a van - egyjellegzetesebb, emle11ezetesebb rit-
11111st hoznal1letre, de egyiittal elejet is veszi'1 a nomia1
szedes(i verzdl betal1 taldllwzdsdndl gyahan elciford11l6
) egaliza1dsi problema1ma'1.
LIQUID PAONE DESIGN ASSOCIATES USA
Alapertelmezes szeri nti betii kiiziik

le
lo
e
LIQUID
Korrigalt betukiiziik
ilabetti· Az egalizalas sziiksegesseget min- szanjuk ra az id6t, es egalizaljuk

ivel kor- den egyes esetben kiiliin-kiiliin vegig a szavakat a legremenytele-
61 ad6d6, meg kell vizsgalni. Bizonyos betu- nebb betupart61 kiindulva. Afen ti
eldaul talalkozasok megoldhatatlannak peldaban gyakorlatilag semmit
.Tbetti tun6 helyzetek ele allfthatnak sem lehet kezdeni az Lbetut k6ve-
l ter- minket, peldaul a betuformak t6 hatalmas ii res feliilettel. Ahhoz,
gyenle- szels6seges aszimmetriaja, vagy hogy biztosan ne kiiveteljen maga-
a betube melyen benyul6 terkiiziik nak tiibb figyelmet, mint amennyi
vagy eppen a betu tul eras folt- val6jaban megilleti, a sz6 tiibbi
hatasa miatt. Ha belefutunk egy betukiizet kellett megniivelniink
ilyen sz6ba (vagy egy feliratba, (mega toleralhat6sag hatarain
aminek a hossza meg az essze- beliil maradva). A betal1 vonalaina'1 es terl1iizei11e'1 rit111il1eijd11 tudatosan
ruseg hatarain beliil van), akkor dtsi'1l1111h, ha sziivegbet(i 111eretben, olvasds hiizben tala1-
lwwnh vele, de azo1111yombm1 meghatdroz6 grafi/wijeggye
va1i/1 , am int a betlihet 61idsira 11a9y(tj11'1, 111i11t ezen a pla-
hdton is. 2X GOLDSTEIN NE METORSZAG

f\ BETLII< S?ERl<EZFTE FS orTil,,\JA
A betufokozat es a terkoz Egy betiitfpus mint a talpas tfpusok eseteben. Az elteres

bels6 aranyrends zere jelent6sen befolyasolja , a ki.Uonboz6 bet{itfpusok kozepmagassagai
hogy mekkoranak erzekelji.ik a bett1 meretet. ki:izi:itt akar 2-3 pontnyi is lehet. Egy talpatlan
Egy reneszansz talpas tfpussal, es egy vele tfpus bet{ii, peldaul a Universe, j61 felismer-
megegyez6 bet{ifokozatu, hasonlo vonal- hetok 9 pontos meretben is, mfg egy ren e-
vastagsagu talpatlan tfpussal szedett szi:ive- szansz bet{itfpus, mint a Garamond, tiil kicsi -
get nagy valos zfn{iseggel elter6 meret{i- nek tunik ebben a meretben, es nehezen
nek fogunk erzekelni annak ellenere, hogy is olvashato. A Garamond 11 vagy 12 ponttal
a ket tfpus pontban kifejezett merete azonos. szedve mar jol kivehet6, es a merete is a 9 pon-
Az elteres a talpatlan bet{ik nagyobb kozep - tos Universszel ki:izel azonossa valik.
magassagabol adodik: vagyis a kisbetuk
magassaga a verzalokhoz kepest nagyobb,
MM_/,
A betu nagysagat - fokozatat -
hagyomanyosan tipografiai pont-
ban fejezziik ki, es az ebben meg-
adott meret egykor az M beta
szelessegevel volt kozel azonos
(manapsag a hozzavetoleges
betumeretet inkabb a lenyut6 es
felnyul6 betuszarak alja es tete-
je kozti tavolsagb61 atlapithatjuk Ugyanaz a sz6 harom kiilonboz6 patlan betutipus eseten a kisbetuk
meg). A14 pontosnal nagyobb betutipusb61, 36 pontos merettel a nagybetukhoz viszonyitva a leg-
M__M_60
fokozatu betuket tobbnyire dm- szedve. A reneszansz ti pus tunik nagyobbak, ez tunik a harom koziil
sorokhoz, kiemelesekhez hasznal- a legkisebbnek; a kisbetuk magas- a legnagyobbnak; a klasszicista
ju k; a 9 es 14 pont kozotti mere- sagat meghataroz6 kozepmagas- antikva- belso aranyai tekintete-
tet tekinthetjiik szovegbetunek; sag ennel a legkisebb. Mivel a tal- ben - a ketto kozbtt helyezkedik el.
a 9 pontosnal kisebb meretek
pedig peldaul kepalairaskent hasz-
nalhat6k.
Figyeljiik mega pontban kifejezve A betufokozattal a betukoz is valtozzon.

azonos fokozatu talpatlan groteszk
(bal hasab) es a talpas betutipus A betlifokozattal a betukOz is v:iltozzon.
(jobb hasab) meretbeli kLllonb-
seget. Mindig egyedileg, az adott A betUfokozatt al a betlikOz is v:iltozzon.
beta vizualis megjelenese alapjan
iteljiik meg, hogy tenyleg meg-
M__M_~ 36 fele16-e a merete; az a felteves,

hogy ,,a 9 pontos kenyerbetu olvas-
hat6 lesz", nem mindig allja meg
Ugyanaz a mondat elobb 14 pon-
tos, aztan 6 pontos betufokozattal
szedve. Korrekci6 nelkiil a kisebb
hetok. A legals6 sor megnbvelt
betukozei szamottevo mertekben
javitjak az olvashat6sagot.
a helyet. Egy reneszansz betutipus, felirat olvasasra alkalmatlan,
peldaul a Garamond, mar nehezen a karakterek nehezen felismer-
M M 30
olvashat6 9 pontos meretben, mfg
a talpatlan Helvetica meg tut nagy-
nak is tunhet.
_M M
_M
24
·ated asso ii
M ]8
_M M 14 Dproach frn
_M M 12 Kis betufokozatoknal a nyomtatas bontasara tamaszkodva megalla-
tovabb sulyosbfthatja az elegtelen pitani; egy lezernyomtat6 vagy egy
_M 10 meretu betukozok problemajat. tintasugaras nyomtat6 ugyan pro-
A nyomdafestek ugyanis kisse meg- dukal hasonl6 jelenseget, de eltero
terLll, szetfolyik, amikor a papfrral mertekben, mint a nyomdagep.
_M 9 erintkezik; ennek kovetkezteben A nyomdai tapasztalat sokat segft
a betukon beliili es a koztLlk levo a beturitkftas sziikseges merteke-
M 7 terkozok feliilete csokken. A betu- nek meghatarozasaban.
kozok helyes merteket ezert szinte
__M 6 lehetetlen csupan a monitor fel-
134 BETUVALASZTAS ES BETUHASZNALAT

-- AZ olvasashoz optimal is foko zatoknal kisebb
vagy nagy~bb meret a bett'.iki:i ~i:ik megjelene-
ere is hatast gyakorol. Ugya111s a konyvekben,
ni kell, hogy szemi.ink viJagosan meg tudja
killi:inbi:iztetni az egyes bett'.iket. A bett'.ik ni:ive-
kedesevel parhuzamosan viszont eppen hogy
:iapilapokban vagy-magazinokban talalhatc5 csi:ikkenteni kell a bett'.iki:izt, az i:isszefi.iggobb,
terjedelmesebb szi:ivegek akkor olvashatc5k egysegesebb szi:ivegkep erdekeben.
kenyehnesen es hatekonyan, ha a bett'.ik
111erete 9 es 14 pant ki:izi:itti - ebben a tarto-
111anyban a szi:iveg texturaja egyseges szi.i1-ket
kepez, es a bett'.ik eleg kicsik ahhoz, hogy az
egyes reszleteiket meg ne kti.li:inallc5 elemek-
kent erzekelji.ik. Ha a bett'.ik merete a fenti
tar tomany ala csi:ikken, a bett'.iki:izi:iket novel-
Avilagos hatterre sotet sz fnn el

~ nyomtatott es a sotet hatteren
vilagosabb szfnnel megjelenftett,
)J 1~ ''
ugynevezett negatfvba beforga-
tott betuk vonasainak vastagsagat
Last yc~ll" at this time, we talked optikailag kulonbozonek erzekel-
juk: a negatrvba beforgatott betuk
;thout our expectations for another altalaban kisebbnek es surubben
szedettnek tu nnek. Akis kozepma-
record year in 2004, and projected gassagu, kontrasztos vonalakkal
rendelkezo, vagy rendkivul vekony
a 5% increase in both sales and vonalakb61all6 betutipusok ese-
ten kerdeses, hogy kis meretben
earn ings. I'm pleased to report that hasznalva a nyomtatas saran vona-
saik nem zar6dnak-e be a festek
we had a banner year, substantially terulese miatt. Olvashat6saguk
exceeding those projections. In meretuk nove lesevel vagy egy vas-
on. tagabb valtozatuk hasznalataval
2004 s."tle s jumped 16%, topping the javfthat6.
S6 billion mark for the first time in

\/F's h_istory. Earnings increased 17%
A negativba beforgatott
to a record $4.21 per share. Sales betuk optikai hatasa
benefited from growth across most eltero a pozitivaket61.
of our core businesses, plus the A negatfv szovegekhez
additi<1n of three terrific new hasznaljunk azonos vonal-
brands: Vims, Napapijri and Kipling. ,1,IAt· i. i:y J. ) 11.'.III I NA I. I> (:Jx,i, rn.111, Pmi,lmt,111, / ChiifJI.r,Y11tiw Oj/it1 f
vastagsaggal rendelkez6
betutfpust.
Kulbnosen az apr6 betusnfl! Emellett sotet
hatter eseten f fdemes rnegfontolm az
• .itterest egy vastagabb vo nalU, koverebb
betuv.iltozatra.
A~ros,iravan haszna1t 1w9yobb meretii beta az alapbea11(tcfsna1 sz11llebb szedist

19~11yel , apontmerettel pcirh11zamosa11 me911iivel1edett betiihiiziih lwmpenza1ci- A negativba beforgatott
sara. Emellett a sz11l1ebb betlllliizii/1ellens1Hyozza11a 11yomdafeste11 te1iilisinel1 betuk optikai hatasa
hatciscit is, amely nim ile9 csiil1'm1ti a ne9a t(v bet11l1 vo11alvasta9sci9cit. A li11ye- eltero a pozitivaket61.
9esrn l1isebb folwza tti l1ipalcifrcis szedise ellenben lazavb, bet11lliizei ritHtottall.
AND PARTN ERS USA
A negatfv szovegekhez
hasznaljunk azonos vonal-
vastagsaggal rendelkez6
betutfpust.
Ktilonosen az ap,O betUsnfl! Emellett sotft
h.ittfr esetfn f rdemes megfonto\m az
aue,es egy vastagabb vonalU, koverebb
betUv.iltozatra.

A BEHII( SZERKEZt It 1-:S LWTll(;\JA
Betiivaltozatok Az elter6 bet(itfpuso kban is ugyanannak az abecenek a bet(iit jelolik. megjelen6 sajatos ritmus vagy li.iktetes, amely
az egyes betuk formaja ha t tulajdonsag uk Az id6k folyaman a bet(i k m egfo rm alasana k kiegeszi.Uve a markans fizikai jelenl ettel kepes
menten mutathat elterest az evszazadok ki.Uonboz6 modsze rei es esz kozei fejl6d tek bizo nyos asszociac iok kivaltasara - gyors
soran kialakult es elfogadotta valt arc hetfpus- ki, terj edtek el es m eri.Utek fe ledesbe, ennek vagy lassu, energi kus vagy elegans, olcs6 vagy
t61: allasuk, vonalvastagsaguk, kontra sztjuk, kovetkez tebe n bizo nyos formajegyek gyak- megbfzhato. Mivel egy adott bett'.itfp us kozel
szelessegi.ik, tengelyi.ik iranya es stilisztikai ran kot6dnek egy adott tortenelmi korszak- sem biztos, hogy mindenkiben ugyana zokat
kialakitasuk tekinteteben. A bet(itervez6k hoz, muvesze ti iranyza tho z vagy foldrajzi a kep zettarsftaso kat kelti , a tervez6 nek kiiri.il-
tiirtenelmi mintakat is alapul veve a betuk terillethez - egyes bett'.itfpuso kat kJas szicista- tekint6en, a celkozonseget szem el6tt tartva
e hat kategoriaba sorolhat6 jellemz6 inek apro nak vagy reneszansznak go ndolunk, esetleg kell elj arnia a bet(ivalasztas soran. De a kiva-
modosftasa ival es ezek kombinalasaval hoz- angol vagy nemet hatas t veli.ink felfedezni lasztott tfpusnak illenie kell a ki advany tema-
za k letre egyedi bet(isoraikat, amelyek bar benni.ik. Azonban ennel is lenyegesebb szere- jahoz is , ellenkez6 esetben a kommunikaci6
latszolag jelent6sen elternek egymas tol, meg- pet jatszik a bett'.itfpus rajzolataban gyakran tartalma egesze n meglep6, uj retegekkel ege-
I I'!• ' • I 1•1•11 HI \
Aa
s
1;1,, ,/m/,111
I I II !111' \\ 111 i 1,11<1 I 11
Mm
nagybetu kisbet(i
E9y bet11t(p11s stt111sje9yeine/1ereje va9y semle9esse9e- Alias A latin abece minden betuje-
nekfolw relat(v, csal1119y mint e9y sz(n esete'ben: min- nek letezik egy nagybetus formaja
den bet11t(p11s azonnal visszafo9ottabbnak t11nil1, am int - mas neven verzal vagy kapita-
e9y eniteijesebb stt1us11jele11il1me9 mellette. Habdr az itt lis - es egy kisbetus, kotetlenebb
ldthat6 kit bettit(pus vonalvasta9sd9a hasonl6an lwnt- formaja - a kurrens. A verzalok
nagyobb betukozt igenyelnek a
rasztos, ve9z6deseil1jelle9e, vonalvezetesii/1 , sze1esse9iik jobb olvashat6sag erdekeben;
es dlldsuk e9ymds teijes ellentet0e. Mindllet t(p1m6l a kurrensek alakja valtozatosabb,
elmondlrnt6, ho9y eras stt1usjegye'1'1el rendell1ezil1, de ezert a bel6luk alkotott sz6kepek
az frott beta eroteijesebb, mint a verza1lal szedett antilwa . konnyebben feli smerh et6k a folyo
CHK DESIGN EGY ESULT KIR ALYSAG szovegben.

--
' an1ely zii]het ki - kepzelji_ik el, arnikor egy archai-
65 f7 ~~
I kepes ~us, r6mai kapitalis tfpus jelenik rneg egy
rs
;6 vagy
rapper ko1;certje_ne_k sz6r6_lapj_a_n. Min_d eze~
ttll a betutipus kmezete, V1zualis rnegJelenese
lenyegesen befolyasolja a funkcionalitasat is: I •.'. •' • ~ ·· . . , " • . •
~4 87 89
kiizel ··•···•
wkat egyesek bizonyos meretben olvashat6bbak,
kiiriil-
irtva
vagy 111 eghatarozott szfnekkel szedve rendkf-
vi.iJ szokatlanul hatnak. A fobb betl'.ivaltozatok
kialakftasanak alapjaul szolgal6 hat tulajdon-
70 71 73
. " • .. , "· ·,- , . .. •. · ,,._. p
92 94 98
,.. •. . . • . · ,• ·• . . . . . ,\ ' · • • "
kiva-
tema- sag megismerese es megertese fontos kezdo-
aci6
:l ege-
lepes ahhoz, hogy kepesse valjunk a feladathoz
illo betutipusokat kivalasztani es kornbinalni. 74 75 78
, ... . ... :•....... ,... ,,:• ,
00 02 06\, ' ·' ·· ' '" "· '
8081 83
' I ... ·.· ,.,, , . • , , .. , ...
. .....
E1meJ1 a ho11yu11el1 a tervezoje a bet{ifo11na11J1011tra sz0dra ep(t-
ue hoz li tre szo )wtlanul eras l1011trasztot - a meretbeli elte-
res mellett me£jjele11il1 a uonaluasta9sci911iildnbse9e (uilcigos
es extra hover) es a sti111sbeli 11iild11bse9 is (ta/pas es talpatlm1).
STUDIO ASTRID STAVRO SPANYOLORSZAG
AA AA A
v,\agos normal azonos kontrasztos keskeny
AaAa AaAa
a\16 diilt 1 Taipas es ta\p nelku li
A _4A
fe\kover kover kontrasztos rendkivul
kontrasztos
normal
AaAa AAA
alto kurziv 2 Korszak szeri nti kategoriza\as
l AAA_
normal fe \kover valtakoz6 visszafe\e diin tiitt
AA/!
3 Sem\egesseg merteke
n bettije- Vonalvastagsag A vonasokatla- Kontraszt A bettiket alkot6 vona- Szelesseg Ez alatt a be tu ti pus Tengelyirany Az a\16 antikva Stilisztikai jelleg Ez a kifejezes
formaja gos vastagsaga a\apjan is meg- lak lehetnek azonos vastagsaguak, viszony\agos sze\esseget ert- betuk fiiggo\eges tenge\yet az tiibb vizua\is jel\emzot is magi-
,pita- kulonboztethetjiik a bettivaltoza- de szamottevoen el is terhetnek jiik- a kiiliinbozo va\tozatokat a\apvonal\a\ merolegest bezar6 ban fog\al : (1) a betuk csoportosi-
!enebb tokat. Vilagos (light), normal egymast61; mine\ nagyobb a kiiz- egy adott karakter, peldaul a nagy vona\kent erzekeljiik, ame\y nem tasanak egyik fa szempontjat,
za\ok (regular), fe\kover (bold), kover tiik levo kii\onbseg, annal nagyobb M betu szelessegenek es magas- do\ egyik iranyba sem. A kurziv a betutalpak megletet vagy hianyat
1ek a (black) - novekvo sorrendben a betutipus belso kontrasztja. saganak aranya alapjan hason- betuk, amelyeket a humanista - ta\pas-ta\pat\an betutipusok;
ben; tat.in ezek a \egismertebb vastag- A kontraszt vonason be\ii\i va\ta- lithatjuk iissze. A keskeny betu- nyomdaszok vezettek be a rene- (2) a tiirtenelmi korszakot, amely-
:osabb, sag szerinti valtozatok. Nemcsak kozasat - a Vona\ e\vekonyodasat va\tozatokat a neviikben ta\a\hat6 szansz koraban, a keziras dole- ben a betutipus e\okepe megjelent,
ikepek a kontraszt kialakitasaban segi- vagy megvastagodasat- modu- J,Condensedn, ,,Compressed 11 vagy set utanozva 12-15 fokban jobbra vagy amelyet idez; (3) a sem\eges
a fo\yo tenek, de az informaci6 egyes \aci6nak nevezziik; ennek az atme- ,,Narrow" sz6 is jeliili, a sze\es val- do\nek. vagy dekorativ jel\eget. Asemle-
reszeinek hierarchian beliili vizua- netnek a temp6ja hatarozza meg tozatok az 11 Expanded 1J, ,,Extended 11 ges betutipusok vonalai viszonylag
lis tago\asat is lehetove teszik. a betutipus duktusat. vagy ,,Wide" nev a\att futnak . huen kiivetik a karakter a\apveto
vizua\is szerkezetet, mig az azt
valamely szempontb6\ e\tulz6
tfpusokat nevezziik stilizaltnak,
egyeni sajatossagga\ bir6nak vagy
diszbetunek .

BETUSTI LU SOK ES BETUK EVERESE K
Korszak szerinti kategorizalas A betutfpu- tartalmaz utalasokat sajat magara es epfti be szert es szempontrendszert dolgoztak lei az
sok kategoriakba sorolasa segfti a tervezot az elmult kors zakok formajegyeit a modern elmult nehany evtizedben, ezek a mai napig
a stflusok kiiziitti apr6 ki.Uiinbsegek megraga- betutfpusokba. Peldaul a Meta beti'.itfpus , fejlodn ek es valtoznak, de van nehany olyan
dasaban, a fontok fobb szempontok szerinti amelyet 1994-ben tervezett Erik Spiekermann alapveto kategoria, ami valtozatlan marad.
rendszerezeseben es az adott tervezesi fel - nemet tipografus, egy modern , talp nelki.Ui
adathoz ilia beti'.itfpus kivalasztasaban . Oly- tipus, de j6 nehany, a reneszansz talpas beti'.ik-
kor elofordul az is, hogy eppen egy-egy beti'.i- re jellemzo tulajdonsaggal rendelkezik: eltero
tipus tiirtenelmi vagy kulturalis vonatkozasa vastagsagu vonalak, valtakozo vonalvastag-
jarul hozza a tipografiai terv sikeressegehez. sag (modulacio) a fovonalakon belill es az
A kategorizalas egyaltalan nem mondhato antikvak formajegyeit idezo kurrens g beti'.i
kiinnyu feladatnak, killiiniisen , hogy tipogra- (alul szinte teljesen zart hurokkal) jellemzik.
fiai hagyomanyunk egyre nagyobb mertekben A betutipusok csoportositasara szamos mod-
kinagyitott serif»
., ., -- I ,
H B H & H R H R H R,
lab vegz6dese es
vonalka pcso16das
~ ~ -
-
M ko,iemagassig
_a-:1
vegz6desek
.Mx1 M_· M a.1
Reneszansz Termeszetesnek hat6, Barokk E betutfpusok szerkeze- Klasszicista A vonalvastagsag Talpatlan (groteszk) Az ide Talpas line.iris A plakatbettik
mersekelten valtakoz6 vonalvas- teben tlj jegyeket fedezhetiink fel. kiiliinbsegei egeszen szelsose- sorolhat6 tfpusok elofutarainak leszarmazottjaikent ezek a betti-
tagsag jellemzi, amelynek eredete Avonalvastagsag valtakozasa ero- gesek: a vekony vonalak hajszal- a 19. szazad plakatbettiit tekinthet- tfpusok a talpatlan bettik harsany
a meghatarozott sziigben tartott, teljesebbe valt, es racionalisabb, vekonyak, mfg a vastag vonasok jiik, amelyeket tlgy terveztek meg, megjeleneset egyesftik a talpas
lapos hegyti tollal vagy ecsettel szabalyosabb rendet kiivet - ezal- a korabbinal szelesebbek. Az fves hogy mine! felttinobbek es a sziik- bettik vfzszintes vonalaival. Leg-
htlzott vonasokra vezetheto vissza tal a ritmusa is hangstllyosabb lett. betuformak tengelye teljesen segtelen reszletektol mentesek fobb jellegzetessegiik azonban
csaktlgy, mint az fves formaknal A kisbettik kiizepmagassaga fel- fiiggoleges, a serifeket es a sza- legyenek. Legszembettinobb jel- abb6l ad6dik, hogy az optikailag
megfigyelheto arnyekolasi tengely jebb keriilt; az arnyekolasi tengely rakat iisszekiito fvelt kiinyiikiik legzetessegiik a bettitalpak hianya, valtozatlan vonalvastagsag a betti-
dolese. A kisbettik kiizepmagas- kevesbe do!; a serifek elesebb es pedig elttintek, atadva helyiiket a vonalak barmifele dfszftes nelkiil, kep minden reszleten vegigvonul
saga kifejezetten alacsony, nyfla- hatarozottabb vonaltlak, a serife- egy merev, hatarozott, am elegans elesen vegzodnek. Vonalvastag- 11
- ennek kOszOnheti a ,,line.iri s
saik pedig sztikek; a vonalvegzode- ket es szarakat iisszekiito kiinyii- csatlakozasnak. A kisbetuk veg- saguk altalaban optikailag azonos- jelzot-, a bettitalpak tehat ugyan-
sek kiirte formajtlak. kiik fve nagyobb es egyenletesebb. zodesei szamos esetben szinte nak tunik, tengelyiik fiiggoleges . olyan vastagok, mint a fovona-
szabalyos kiirt formaznak, tovabb A talpatlan bettitfpusok sziiveg- lak. A bettitest gyakran szelesebb
erosftve a hatarozott ellentetekre bettikent sztikebben szedhetok, annal, amit meg normalnak nevez·
epfto bettitervezesi koncepci6t. es kis meretben is j6l felismer- hetiink.
hetok; az ut6bbi iitven evben hosz-
szabb sziivegreszek kenyerbettije-
kent is elfogadottakka valtak.

- az
apig
,lyan
A madarnt db ,·dzo /6 stilizdlt
9rafilw - me/y e9yben 11ta/cfs is
e9y 111e9lwtdrozott l10rsza/1ra
es helyre- vona/aina/1 es for-
mdjdnah sajdtos j elle9evel me9-
td. hatdrozza az o/da/ lia11911/atdt.
A c(msor hettos vonalrendszen1
11a9ybet11iben visszal1iiszii1111eh
119ya11ezel1 a lined,isfon11a-
je9yel1, de a betii/1 enneh el/mere
me96rzi'1 /1'asszil111s, tiirtenelmi
Jonndilwt. A sziive9 bet(ije
e9y ta/pat/an t(p11s , mely ard-
BLACK WI I~ nyai tehintete'ben a dmsor
verza1jailioz lwson/6 sze1esse911,
111oden1jelle911, e9yse9es vo11a/-
m1dszere viszont lwntrasz-
tot l1epez a dmbeti1 vdltalwz6
vasta9 es velwny vondsaiva/.
VOICE AUSZTRALIA
D SILVIO
- ~--:;
PELLICO
... "~
:uk Grafikai jellegu Ezek a tfpusok

MIE
1etU- a plakatbetuk kfserletez6 jellegu,
rsany dekoratfv fo lyomanyai. Vizualis
ias
Leg-
an
ilag
s betu-
jegyeik latvanyosak, nagy kifejez6-
er6vel bfrnak, de hosszabb szove-
gek szedesere nem alkalmasak.
Akateg6riaba sorolhatjuk az frott
betuk csoportjait, a kezfras inspi-
PRIGIONI
/
I
n •n l' rdl l .'J o ttu brr 1112 0 f•I nrN-•tu lu
onul ralta szertelen es osszetett rajzola- • Jiff•••·,. .... t1•t1•" !O.• t • Jl•,-,,brri1'•- er.•• ,,.
is" tu tfpusokat, vagy azokat az egye- ,,. ,,._,.rl,lla•r. )II J r- • • I••.- l1t1,.,,....,-,.
1gyan- di vizualis jegyekke l rendelkez6 ,,,.,. , . , ,. . . . ., ,,,.,.. . . ,. fH"I' . , ,,., . . . . .... . " " " ' ..,. · -
"'" •• ,,•. 0w.11.. "" . . . . . . . , ,. • • , . ... ,,., . "·" · •••

1a- betutfpusokat, amelyek elsosorban ...,,•. r ,11•• ,, _ _ _ , .. ,.,_,., . ,11, ... ,.,., ,. ·-·'"'·· ' •-'•
illusztraci6s vagy koncepcionalis ,. ,-u11,.., .,. ...,,. ~-.,. ,,.,.,. ,,.,,,,,... ....
,sebb
1evez- celokat szolgalnak.
[lU\ t===~- ~J
A bet11t(puso'1 stl1usdba11 me9mutatl10z6 '1ii/ii11bse- A vi'1to1icf1111s lwri metszettJabeti1/1 egyvele9e se9(t a

9el1 szi111boliza1ja11 aJesztivd/011 reszt vevo fr szerz{i/i vo11a/vasta9sd90/1, a sze1esse9eh, a tiime9eh es a vonala/1
vdltozatos iroda/111i sti1uscft. STUDIO AAD IRORSZAG ha119s1ilyozdsa'ba11 . LOUISE FILI LTD. USA
l10ntrasztjcf11<l'1

BETUSTILUSOI< ES B[Tlll<l::VERES[I<
A megfelelo betutipus kivalasztasa Fi.iggetle- hogy bar adhatunk nemi teret az egyeni fzles a verzalok-kurrensek kiegyenswyozott aranyai.
ni.il attc:51, hogy m.ilyen egyeb celokat es szem- megnyilatkoz:isainak, de a stilisztikat lenye- Ezek a tipusok keri.i.lik az egyedi jellegzetesse-
pontokat kell a tervezonek figyelembe vennie geben ala kell rendelni.ink a funkcionalitas geket, mint peldau.l az eltwzott talpformakat,
a sziiveg beh'.itipusanak megvalasztasakor, a leg- szempontjainak. fgy nezve tu.lajdonkeppen a szokat.lan vonall<apcsolodasokat es a vonal-
fontosabb kriterium a beti'.iformak megki.iliin- csak egy marolmyi betutipus marad - ezeket vastagsag varatlan modosulasait - vagyis huen
biiztethetosege kell legyen. Az elerheto, hozz:i- hasznalhatosaguk es az idok prob:ijat kiallc:5 fel- kiivetik a semleges archetipus formait. Tuda-
vetoleg 150 ooo bett'.itipus kiizi.il viszonylag epitesi.ik miatt akar a tipografia ,,igaslovainak" taban kell lemii annak, hogy melyek az igazan
keves alkalmas terjedelmesebb sziivegek sze- is nevezhetji.il< - , amelyeknek szinte minden lenyeges reszletek; a tervezografikusolmak sza-
desere, talan 500 tipus. Ezeknek csak egy resze reszlete a bet(iformak megki.iliinbiiztetheto- mos betutipus jellemzoit kell behatoan ismer-
tekintheto jc:51 megszerkesztettnek es esztetikai seget szolgalja: nagy kiizepmagassag, nyitott nii.ik, hogy iissze tudjak vetni oket a sziiveg
szempontbc:51 is kellemesnek. A meglehetosen udvarok, viszonylag csekely vonalvastagsagbeli olvashatosaga es a sziivegkep egeszenek hangu-
szubjektiv ,,kellemes" kifejezes alatt azt ertem, elteres, optikailag egyenletes beti'.iszelesseg es lata szempontjabc:51is. A bet(itipus kiv:ilasztasa
A betuszerkezet aranyai nyagolhat6 tenyezo. Minel nagyobb
ahcdefg
11111
ab c
IIIII
def g Asziivegkep siitet es vilagos felU-
leteinek aranya- amit leginkabb
a betutest szelessege es a vonalak
vastagsaga hataroz meg - betu-
tfpusonkent eltero, fgy az altaluk
kialakftott ritmus is egyedi. Egy
keskeny, felkiiver betuvaltozatban
a betu kiizepmagassaga, annal
nyitottabbak lesznek a kisbetuk
terei es tisztabban kivehetok a for-
mak, javftva ezzel a felismerhetci-
segLlket. Ugyanakkor a nagyobb
kiizepmagassag azt is jelenti, hogy
a kisbetuk relative nagyobb teret
az Ores felLlletek szelessege kiizel foglalnak el a sorkiizbol, ami opti-
abcdefgh
I I I I I
azonos lehet a vonalak vastag-
sagaval, ezzel a pozitiv es negatfv
terek gyors valtakozasat eredme-
nyezve, ami latsz6lag felgyorsitja
az olvasas temp6jat, dinamikat
es feszLlltseget ad a folyamat-
hoz . Egy szeles betutfpus terkiizei
kailag nagyobbnak hat6 betumere-
tet, kisebbnek tuna sortavolsagot
es zsufoltabb sziivegkepet ered-
menyezhet.
viszont pant ellenkezoleg hatnak,
Ma Ma Ma Ma
lelassftjak az olvasas ritmusat.
A kisbetuk es a nagybetuk magas-
saganak aranya, vagyis a kiizep-
vonal helyzete szinten nem elha-
Hasak, vallak es tengelyek korrekci6kat, peldaul a kLlliinbiizo Nyilasok es szemek Egyes betuk, Lenyul6 es felnyul6 szarak Ezek- nagyobb a kiizepmagassag, annal
A betuformak fvelt szakaszainak reszek fveinek vonalvezeteseben, mint a kis e es a, reszlegesen kiirLll- nek a kiizepvonal fiile es alapvonal riividebbek a kinyul6 szarak, es
also resze, a has (peldaul az 0, D de nyilvanval6va valik az is, hogy zart belso terekkel rendelkeznek ala nyul6 vonalaknak a mozgal- vertikalisan annal tiimiittebbnek
es G betukben), es ugyanezen fvek minden reszlet ugyanazt a vizualis - ezeknek az udvaroknak a ,.beja- massaga es hossza szinten meg- hatnak a sorok. Alenyul6 es fel-
felso resze, a vall (az elozo pel- logikat, formavilagot kiiveti . Ez a ratat" nevezzLlk nyilasnak. A nyi- hataroz6 jelentosegu a betu kepe nyul6 szarak hossza tehat befolya-
dakat kiegeszftve a nagy Rfvenek logika viszont betutipusonkent igen lasok lehetnek szukebbek vagy szempontjab61. Egyes betutfpu- solja a sorritkftas merteket csak-
jobb felso reszevel, vagy a kis p eltero lehet, meg az ugyanabba tagabbak. Az udvarhoz hasonl6, sok felnyul6 szarai csak a verza- ugy, mint a sziivegkep jelleget es
es ffelso fveivel) lehet kerekded, a kateg6riaba tartoz6 betuk kiiziitt de kisebb meretu es teljesen zart lok felso vonalaig ernek, mfg mas az altala keltett erzeseket.
ellipszis alaku, vagy akar egeszen is. Az fves betuformak tengelye, belso terek, az ugynevezett sze- tipusokban tulnyulnak raj ta;
sarkftott is. Ha a fent emlftett resz- az ugynevezett arnyekolasi tengely mek, amelyek peldaul a kis e es g a lenyul6 szarak hasonl6keppen
leteket iisszehasonlftjuk ugyan- szinten valtozik, a korai kateg6riak- betuknel figyelhetok meg, szinten terjeszkedhetnek egeszen melyre
azon a betutfpuson belLll, felfedez- ban atlas iranyu, mfg a modernebb valtozatos formajuak es meretuek vagy csak riividebben . Altalanos-
hetLlnk apr6 eltereseket, optikai betutipusoknal fLlggolegesen all. lehetnek. sagban elmondhat6, hogy min el

-
anyai.
'.Sse-
ikat,
az altala kivaltott erzesek, hangulatok alapjan
bonyolult dolognak bizonyulhat, ha a diintes
alapja a te rvezo reszerol csak egy iisztiiniis reak-
leteiben is megjelenhetnek olyan formak, ame-
lyeket parhuzamba allithatunk a valosagban
megfigyelt reszletekkel: inas, fvelt vallak, ame-
ban kiitodik egy temahoz, peldaul mert gyak-
ran hasznaljak kapcsolodc:5 hirdetesekben vagy
egyeb, tiimegkultl'.trahoz tartozc:5 megjelenesi
1al- cio a betu formaira es ritmusara. Akar semleges, lyek a bet{i fi.iggoleges fovonalahoz mint tiirzs- formaiban. A got bett'.ikrol sokan a horror- es
huen akar egyedi megjelenesu betutfpusrc:51 besze- hiiz izesi.Unek; vagy a vegzodesek alakja egyes fantasy-irodalomra asszocialnak, mivel mind-
1da- lunk, mindegyiket erezhetji.ik gyorsnak vagy termeszeti formakra, peldaul niivenyekre vagy ketto egy adott tiirtenelmi korszakhoz kiitheto,
azan lassunak, siitetnek vagy vilagosnak, elesnek allatokra emlekeztethet. A bett'.itfpus kivalasz- es mert e bettitfpusok a temakiir filmjeinek es
k sza- vagy ]agynak; ezeket a jellemzoket lenyegeben tasakor inspiracios forraskent erdemes a sziive- kiinyveinek reklamjaiban gyakran elofordulnak.
mer- tulajdoni thatjuk a pozitfv es negatfv terek kiil- get kisero kepanyagot is atnezni, vagy a sziiveg Az iment felsoroltakhoz hasonlc:5 szempontok
:g csonhatasanak, a vonalvastagsagok11ak es kont- temajahoz kapcsolodc:5 targyalaa vagy hely- tudatos vegiggondolasa segithet lesz{ikfteni a
1angu- rasztok11ak, a vonalkapcsolodasok11ak es fgy szfnekre gondolni. A bett'.itipusolmak sok olyan potencialis jeliiltek kiiret, es meghozni a legin-
;ztasa tovabb. Emellett a betuk rajzolatanak kis resz- csoportja letezik, mely kulturalis vonatkozas- kabb megfelelo diintest.
1agyobb
nnal
oetuk
ika for-
rheto- -1 -l~mipsumdc "T., 1--. ,
yobb
ti, hogy
, teret
1i opti-
tumere-
ilsagot
.....I:} . d
f"'"I ~m ~psum c .l
r"~~r
;t ~ -L 111
ired-
~ m 1p sum d(
-1. -./
~
1
.
m1p Sum (d
Vegzodesek, serifek, nyulvanyok
Avegzodesek alakja hatassal van
a betutfpus latsz61agos hataro-
zottsagara, kimertsegere, fgy arra
is, hogy iisszessegeben lezsernek
vagy elegansnak, regiesnek vagy
ujszerunek, baratsagosnak vagy
tavolsagtart6nak erezzLlk a tfpust.
sziiget bezar6k, lagyabb vagy ele-
sebb metszesuek. A nyulvanyok
(vagyis azok a vegzodesek, ame-
lyek tulnyulnak a vonasok szoka-
sos lezarasan) alapvetoen a korai,
tollal rajzolt betukig vezethetok
vissza, de a talpatlan tfpusokban
is megtalalhat6k. Leggyakrabban
__,, Avegzodes lehet a van.is iranyara a kis a betun figyelhetjLlk meg, de
meroleges, de ettol eltero szii- elofordul a kis b fovonalanak aljan,
get is bezarhat vele, es lehet akar vagy a nagy G betuben is.
lekerekftett is. Aserifek szinten
valtozatos formakat vehetnek fel:
lehetnek merolegesek vagy hegyes-
ht, M M
RR
'=,,I ':a
Grafikai jelleg Szamos betutfpus
legfobb ismertet6jegyenek a latva-
nyos, dekoratfv reszleteket tekint-
hetjLlk; ezekrol a formajegyekrol
gyakran egy meghatarozott kor-
h
szakra vagy temakiirre asszocial-
, annill
:} es
Yonalkapcsol6dasok es elagazasok A vonalak megformalasa A valto-
zatlan vonalvastagsagu betuk
Ezt a jelenseget modulaci6nak
hfvjuk, es a korai reneszansz betu-
IlRJI, hatunk. Val6jaban se iisszehason-
lftani, se felsorolni nem erdemes
e tfpusokat, annyira sokfelek lehet-
nek. Ami alapjan megis egy kate-
g6riaba sorolhat6k, az a dfszfto-
elemek hatasa a betuforma felis-
~R
Egy betutfpus karakteret szamot- merhetosegere (a dekoratfv betuk
,bnek tevoen befolyaso lja a vonalak ritmusa a sorokon vegigtekintve tfpusok jellemzoje. A vekonyabb altalaban csak nagymeretu cfm-
; fel- talalkozasanak jellege: ha ez sima, egyen letesebbnek es kevesbe es vastagabb reszek kiiziitti atme- sorok szedesere alkalmasak); az
1efolya- egyenletes es giirdLllekeny, akkor dinamikusnak tunik; ezzel szem- net gyorsasaga hatarozza meg a tulajdonsaguk, hogy eras vizualis
csak- a betukepet termeszetesnek, nyu- ben a valtakoz6 vonalvastagsa- a betutfpus duktusat. A hangsu- kapcsolatot kepesek letesfteni az
tft es godtnak es kiitetlennek erezzLlk; gu tfpusok j6val intenzfvebben lyosabb modulaci6 es a gyorsabb oldal egyeb alkot6elemeivel; vegLll
a varatlanul es szokatlan tiiressel pulzalnak, es erosebb horizonta- duktus elenkebbe, lendLlletesebbe pedig hogy tudat alatti valaszre-
R.9l
kialakftott kapcsol6dasok viszont lis iranyu ,,huzasuk" van . Egyes teszi a betutfpust; a mersekeltebb akci6kat - erzelmeket es absztrakt
mertanilag megszerkesztettnek betutfpusok vonalvastagsaga modulaci6 es a lassabb duktus gondolatokat-valtanak ki a tarta-
vagy formalisnak tunhetnek. egyetlen vonason belLll is valtozik epp ellenkezoleg, visszafogottabb, lommal kapcsolatban.
- altalaban a szar kiizepso resze- nyugodtabb betukepet eredmenyez.
tol a vegek fele haladva vastagodik.

l-\E TLIS TI LUSOI, ES B[ TLll,E vrnhF 1,
l~• ,psUM ~o1eir sn t}lt'g\ @©RS~mv MAQUi ll AGE

tllf PfS©hlQ ~1ft. \1lftlllUS ,1@u1's b©MuM
lfsT ut hl@,1Ts,s. F\JS©~ tl©©UIIStll bltiL"Tl
f[~~[~[~
FENSIGES gorenje
LOBEMIPSDMDOLOR m AMET, ~ONSE~TETDB /
ADIPISCINC ELIT. VIVAMD8 mnus TINCIDDNT NISI FENSEGES

UT FAmlSIS. FDS~E A~CDMSAN BLANDIT ODIO.
1. 1~
Lor1111• i1,:,1J11• Jo1or :.it 4111•11t 1
1,;om.111,;t11t1Jr 41Ji1,i:.1,;i11y 111it.
~~~j~ ••
Vi\-4111•1J:. j411,;1Jli:. ti111,;iJ1J11t nix. I
INTEGRINE
~,-MR~Ml:tmi~~
l~BM!m!DM~~~mY!.
~l1VA~Y
menu~~R!m. HITVANY pearl soft
/
HITVANY
e1ergon
klfv
Lorem ipsum dolor sit amet, consec
1
tetur adipiscing elit. Vivamus iaculis
~
tincidunt odio ut facilisis accum san.
Lorem ipsum dolor sit amet, consec "'"'"'

tetur adipiscing elit.Vivamus iacu lis CAM NOS
MADR ID

[~Y[~~l I

EGYEDOL Gondoljuk vegig- a fejezetben
megismert betureszletek tanulma-

EGYEDUL nyozasaval-, hogy a fenti logok
betuvalasztasa hogyan befolyasol-
ja a feliratok ertelmet es erzelmi
toltetet. Egy ceg arculatanak meg-
tincidunt odio ut facilisis accum san. ~~y~17\)L, hataroz6 elemekent - legyen sz6
onall6 szimb61umokr61, mozaik-
szavakr61, monogramokr61vagy
egyedUI barmilyen logotfpiar61 - a betu-
tfpusok formajegyeinek befolyasa
talan meg annal is er6teljesebb
Abetutfpusok egyes reszletei nek osszhatasa hatarozza meg, Harom kLllonbiiz6 sz6, mindegyikLlk erzelmi toltetu jelentes- a vizualis megjelenesre, mint szii-
hogy a tfpus alkalmas-e terjedelmesebb szovegek szedese- sel, kLlliinbiiz6 betutfpusokkal szedve - mindharom alkalom- vegbetuk eseten a szovegkepre
re. Afels6 negy szovegminta betutfpusai ttllsagosan er6s mal ugyanazokkal a tfpusokkal. Erdekes megfi gyelni, hogy kifejtett hatasuk.
stflusj egyekkel rendelkeznek, ezert dmsorokon kfvUI talan mikent befolyasoljak az egyes betutfpusok egy-egy sz6 esz-
csak rovidebb szovegkiizi kiemeleshez hasz nalhatjuk 6ket. leleset, hogyan iranyftjak figyelmLlnket egy adottjelentes A log6k alkot6i, fentr61 lefele:
Meglep6 t6nusbeli es dinam ikai eltereseket fed ez hetLlnk vagy erzes fele ... es hogy ugyanaz a betutfpus hogyan hat HELMUT SCHMID DESIGN JAPAN
fel azonban azoknal a betutfpusoknal, amelyek els6 pillan- a tiibbi sz6ra. ]ELENA DROBAC SZERBI A
tasra talan ttllsagosan is se mlegesnek tunnek, eppen ezert APELO!G DESIGN FRANCI AORSZAG
hosszabb szovegeknel is j61 mukodnek. Hasonlftsuk ossze, GRAPEFRUIT ROM ANI A
milyen hangulatokat keltenek a viszonylag semleges betu-
MADE IN SPACE USA
tfpussal szedett szovegek.
IGAWA DES IGN USA
MANUEL ESTRADA
SPAN YOLORSZAG

A betilkeveres A kiiliinbiizo beti'.itfpusok (ami a tipografiai kialakftas tekinteteben kontrasztot kell letrehoznunk, ezert i.igyel-
GE keveresenek kiizismert, fratlan szabalya legalabb olyan fontos ). A kiiriilmenyeknek ji.ink ra, hogy a beti'.ikeveressel letrehozott
szerin t egy adott munkahoz mind iissze ket es a tervezoi feladat jellegenek termeszetesen kontraszt mindig nyi.lvanval6 es tisztan
betiicsal adot valasszunk. Egyfelol, ha szem jelentos rahatasa lehet arra, hogy tartani tud- felismerhet6 legye n. Az egymast61 lenyege-
el6tt tartjuk ezt a boles tanacsot, kiinnyeb - juk-e magunkat egy effele megszorftashoz. se n elter6 vonalvastagsagok, betuszelesse-
ben alakfthat unk ki attekinthet6 hierarchiat Ha egy munka komplexitasa vagy a hatekony gek vagy stflusok szembeallitasa kezenfekv6
- hiszen mine! tiibbfele beti'.itfp us t haszna- komrnunikaci6hoz szi.ikseges kifejez6er6 kiin dul asi pant lehet. De a beti'.ikeveres rneg-
lunk, az olvas6nak annal nehezebb atlatnia megkfvanja, hogy bet vagy nyolc betutfpust tervezese saran figyelembe kell venni azt is,
es megj egyeznie, hogy az egyes sziivegre- is hasznaljunk egyszerre , am legyen - de hogy - az ellentetek mellett - a kivalasztott
szek elter6 szedesi rn6dja eppe n rnit jelent. valasszunk okosan. Az egyetlen ok, ami indo- tfpusok kiiziitt kell lennie valamilyen for -
1~ Masfel61, ez a szabaly a kiadvany vizualis

nyelvenek esztetikai egysegessegerol is sz61
koltta teheti, hogy a tipografiai tervet ujabb
betutfpu ssal bovftsi.ik, csakis az lehet, ha
m ai kapcsolatnak is, hogy kialakulhasson
kiiziitti.ik egyfajta parbeszed, arni vizualis
Abetucsaladon beliil megjeleno

kiiliinbiiz6 valtozatok, amelyek
dinam ikus dinamikus leggyakrabban a vonalak vastag-
sagaban, az egyes betuk szeles-
dinamikus dinamikus segeben vagy a tengely iranyaban
II dinamikus dinamikus
ternek el egymastol, lehetove
teszik, hogy a sziiveg texturaja
es a ritmusa rendkfviil tag hatarok
kiiziitt valtozzon, akar szelsose-
dinamikus dinamikus
ges modon is. Figyeljiik meg, hogy ,11\rc,a;i,.rl,..•or;.:f,, ·'f""
---·-~--
~:§.
,,._ .. el'G1;'of.., ~ ,,t.,.i"'"
..
=----·
a Univers betucsalad kiiliinbiiz6 ·- ... t-,,.,..,,!'o' •
J ~. \,..... ,
tagjaibol szedett ,,dinamikus" szo

vizualis jelenlete, ritmusa ester-
dinamikus ~inimi~us =.-:::-:..:::=:?-
beli elhelyezkedese (elater-hatter)
mikent valtozik az eppen hasznalt __ ___
·------. .
--·-·-·-·
,_,,
dinamikus dinamikus
i;;;~
betuvaltozat formajegyeinek fugg-
venyeben.
dinami kus dinamikus NW,1t-.ilorl-...,UM1.1t ,.,
>S ~~J.....,.,..J_
,-Ollot.ti.\'-Wl ...... . . , , _
Eloford ul, hogy a betutfpusok keve-

resenek tisztan funkcionalis okai
vannak: az itt lathat6 sziivegbetu
minden esetben felkiiver valtozata nem iit el elegge
a norm al valtozatt61, ezert a maso-
-1
tben
dik peldaban egy masik, de nagyon
hason16 betutfpus felkiivervalto-
Lorem ipsum dolor consectituer
tnulma· KENYERBETU
zataval helyettesftettuk. Vessiik
logok
folyasol·
rzelmi
minden esetben iissze a ket tfpus nyulvanyainak,
vonalvegzodesei nek es egyeb resz-
leteinek hasonl6sagait.
Lorem ipsum dolor consectituer
ak meg- ALCI MEK
ensz6
naik-
1vagy
Az egymas mellett hasznalt betu-
tfpusok megvalasztasakor olyan Lorem ipsum dolor consectituer
betu·
folyasa
sebb
intszii·
BbAa ~!1.t} tarsftasokra kell tiirekedniink,
amelyek kellokeppen kontrasz-
tosak, ugyanakkor tisztaban kell
lenniink kivalasztottjaink hason-
sziN ES KIEM ELESEK
Lorem ipsum dolo, consectilue,

:epre
?le,
IAPAN
BbA a)!~~ 16sagaival is. Ebben a peldaban
a talpas es talpatlan tfpus vonalai
kiiliinbiiznek vastagsagbeli kont-
rasztjuk es szamos reszletmegol-
Duis autem velure nunc et semper
KEPALAiRAS [CiMSORA ES SZOVEGEJ
das tekinteteben, de szerkezetiik,

LOREM IPSUM DOLOR
OoS s Qq
felepftesiik hasonl6 - figyeljiik
ORSZAG csak meg az fvek enyhen sziigle- FEJE ZETCI MEK
tes kialakftasat, az O betuk atl6s
arnyekolasi tengelyet, a vonalkap- A hiadvdny tervezc'ije minden e9yes infonndci6t(puslwz e9yedi tipo-
csol6dasok sziiget a kis a betukiin 9rdfiai sti1ust rendelt hozzd - hol lliiliinbiizc'i betiit(pusohat, hol pedi9
:Gl ~
es a szokatlan ul meredek vonal-
OoS s kapcsol6dast a kis b-ken. 119yanazon bet1ksaldd va1tozatait. Minden sti1usnall va1111e11d11y
olyan tulajdo11sd9a , amin osztozi/1a tiibbi elemmel, m(9 mds t11Jaj-
do11sd90'1 tellinteteven Jwntrasztot J1epez velii/1.
VERA GORBUNOVA/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA
143 A GRAF II<AI TERVEZES I<EZIKONYVE

BETUSTlLUSOI< ES BETUl<CVERlSl::I<
szempontbc51 gazdagftja a tervet. Ha peldau.l Fontos felismerni.1nk azokat a ki.Uiinbsegeket, egyaltalan nem tunik jc5 iitletnek. Ellenben
olyan talp as es grotes zk tfpusokat keveri.ink, amelyek az alkalmasnak t(in6 betutfpusok a Badoni - klasszicista talpas bet{i szels6se-
amelyek vonalvastagsaguk vagy szelesse- reszleteiben megmutatkoznak, ez az atlatha- ges vonalvastagsagbeli kontraszttal - es a
gi.ik teki nteteben hasonlc5ak, akkor ez csak tc5, sikeres betl'.ikeveres megtervezesenek els6 Glypha - talpas linearis stflus allandc5 vonal-
szi.ikseg telen fesziiltseget kelt, es kiiliinbiiz6- lepese. Altalanossagban kijelenthet6, hogy vastagsaggal, de a Bodonihoz hasonlc5 sze-
segi.ik sem eleg szembetun6; olyan ez, mint erdemes keri.Uni az azonos kategc5riaba tar - lesseggel es tengelyallassal - egyUttese mar
amikor ket hasonlc5 vonalvastagsagu, csupan tozc5 bett'.itfpusok kevereset, kiveve ha ki.iliin - mt'.ikiidokepes lehet. Elkepzelhet6 olyan
vonalaik kontrasztjaban elter6 talpas tfpust biizosegUk eleg hangsulyos ahhoz, hogy ez megoldas is, amikor hasonlc5 betutfpuso-
keveri.ink. egy atlagos olvasc5nak is felt(injiin. Peldaul kat hasznalunk ugyan, de radikalisan eltfo5
a Caslon es a Baskerville - vagyis hasonlc5 meretben: ekkor vonalrendszerUk hason-
tengellyel, vonalrendszerrel es bet{iszeles- lc5saga gondoskodik rc5la , hogy a meret kU-
seggel rendelkez6 barokk betuk - keverese liinbseg ellenere is megmaradjon a vi zualis
Az ugyanabba a kateg6riaba
AaBbRrMmGg sorolhat6 betutipusok tarsftasa

tiibbnyire zavart okoz, stilisztikai
hibakent erzekeljiik. Peldaul az
171
Javier Mariscal
~:•haudu.._..,~
,.
itt lathat6 ket barokk betutfpus Z,idrn, r
AaBbRrMmGg ahhoz nem elegge elter6, hogy
els6 pillantasra meg tudjuk 6ket
www. 1n:1riscal.c01n
Pt)hll' lllHI
kiiliinbiiztetni.
Ou ho, 1 IU, di• Olymph1h t n Sp iel•

Ha a fenti pelda egyik barokk 19'1 cf<l1 Mo,kollth • " 9.i1ho lf• n und
AaBbRrMmGg tfpusat egy kiiver talpas linearis-

ra csereljiik, maris erzekelhet6
bh1 un•n d!ith oftkop iert wo,d• n. Wle
I01 tman1tChdovonwle d• •l
l '
r, I
""
, 1:,
' l
.h 't
, . ' .,. ·"'
''"
\!
h
\ th!
1'··'•
a kontraszt. Alegals6, egyse- t ,,, I I , l ,1,> ' hL JJ It,!\
AaBbRrMmGg gesebb vonalvastagsagu talpas

line.iris tfpussal keverve pedig
1 .. ,. hJ \1,
\f , .. h~,~~
l,,. < ,,1..,1,
I 1«~ ........ I,
mas jellegu, sokkal gyengebb

AaBbRrMmGg kontraszt alakul ki.
WHl• t>hteMnd•i.n•vicl.., ld ..n1
1,,. ,., h"" ,., ,.11, , ,
, " \I, .,
I , I,
1, ~
,1
In 1 >'
~ ..,J
,J ,
Wa1 w .. ,de ,1dv,._
,.,..,het>l
u, I
Dulcbl t uhonio,,,.,
1l•h11duo1.. s1u•1
Afen ti talpas line.iris betutfpust I
ez alkalommal egy neoklasszicista 'J
AaBbRrMmGg tfpussal allftjuk parba - itt a kont-

raszt elsosorban a vonalvastagsa-
gok jellege kiiziitt jiin letre.
AaBbRrMmGg
A ket groteszk betutipus keverese
j6forman teljesen ertelmetlen, a
AaBbRrMmGg stilisztikai kiiliinbsegek szinte meg
elhanyagolhat6bbak, mint az els6
pelda talpas tfpusai kiiziitt: akinek
AaBbRrMmGg ez egyaltalan feltunik, legfeljebb

veletlen hibakent tudja ertekelni.
Ageometrikus jellegu, talp nelkii-
AaBbRrMmGg li betutipus kereksege es vizualis

sulya, ellenpontozva a kecses es
rendkfviil keskeny, talp nelkiili
tfpussal, nemcsak vonalvastagsag-
Aa~o~rMmb~~~0~1tXx~~ beli kontrasztot teremt, hanem
a pontszeru es vonalszeru formak
eras ellentete is kialakul. Ha ugy
m6dosftjuk a betuk meretet, hogy
a ket sorvizualis sulya kiegyenlftet-
AaBbRrMmGgKkQqTtXxSs tebbe valjon, a kontrasztok jellege A betiit(pusok keuerisenek egyil1nepszeri'i - es bizony(tottan mi'ikii-
tovabbra is megmarad, de a lat- dokepes - m6dja a ta/pas es talp ne1J1iili t(pusok pcfrba a1l(tdsa.
vany mar lenyegesen nyugodtabb AJen ti honyu oldaldme Je1hiiuer groteszhhel szedett, ami hisebb
benyomast kelt. meretben a sziiueg J1erdeseiben is uisszahiisziin; a sziiueghez hasz-
na1t ta/pas t(pus szerl1ezetet tehintue iisszhangban a11 a dmbeti"iuel.
STUDIO ASTRID STAVRO SPANYOLORSZAG

--
,hen
s6se-
:s a
Az itt ben111tatott llismrn /at
legalavb lit hiiliinbozci plal1cit-
betiit haszncil - 111i11de9yilliil1
jell egzetes szereplcije a 20. szci-
10nal- zad elrji 11apilapol111all es hi,·-
deteselme/1. A t(pusoh rit111il111s
sze- lwntrasztot allwtnall e9y111ds-
:mar sal vonalvasta9sci9, vonalrend-
111 szer, beti'iszilesse9 es sti111s-
50- je9yeh sze111po11~cibo1. A 111eret
es a bett'illiizsoronllent va1tozill,
lteri5
19y minden bettit(p11s vonalai
m- egyedi ,itmust hozna/1letre.
kii- ADAMSMORIOKA USA
ualis
ldvd- ~
'I
I'
1de., 1d.......
~ ~APPRAISERS
' ASSOC I AT I O N
of A M E R C A
A lo9ova11Jelhasz11a1t betiit(p11sol1 lliiziis voncisa a vo11al-

Szdmos betiit(p11s lleveresevel letrehozott /096, d111sor
vagy egyev tipog rcifiai l10111pozfri6 is 11111tathat j6l, ha vasta9sd9ba11 111egjele116 l1011traszt, a111i a9yiilleresen
akiva1asztott t(p11sol1ba11 van vala111i lliiziis, lliala/111/ elterci sti111sje9yell es arcinyo/1 ellenere is se91ti az e9yse9es
kiiztii/1eg!lfajta lwpcsolat, 111i11t pe1dd11l az itt bem11tatott jelle9 llialaldtciscit. A te1vez6 az egyes ele111ell 111ereteze-
logot(pia eseteven. RAIDY PRINTING GROUP LIBANON se11e1 fi9y el111et Jordrtott mrn is, l109y a ve1wny es vasta9
vonalall iiss~cite11ci11al1 viwa1is mje minden bet1i eseten
hazel azonos le9ye11. C. HARVEY GRAPHIC DESIGN USA
kapcsolat a szovegreszek kozott. Peldaul a A betutfpusok tortenelmi vonatkozasai szin- egy geometrikus, talp nelki.il.i tfpussal, mint
7 pontos Futura Heavy nagybetui, amelyek ten szerepet jatszhatnak ab ban, hogy mit amilyen a Futura, az nem csak jelentos tipog-
meglehetosen pontszeruen hatnak, vonal- mivel keveri.ink. Az atlagos olvas6 tobbnyire rafiai kontrasztot hoz letre, de tortenelmi
vastagsaguk tekinteteben osszhangba keri.il- a betu rajzolatanak klasszikus vagy modern asszociaci6kat is ebreszthet: regi es uj , foly-
hetnek a 13 pontos Univers 45 betutfpussal. jellege alapjan tarsft bizonyos tulajdonsago- tonossag, evoluci6, innovaci6 es fgy tova'bb.
Mindket betu talp nelkuli, meretki.ilonbse- kat egy adott betutfpushoz, ezert ezt a hatast Konkret peldanknal maradva : mind a Trajan,
gtik annak ellenere is kontrasztot teremt a kihasznalva , es egymassal osszefi.iggesben mind pedig a Futura a r6mai kapitalis betuk
betuk belsejeben megjeleno i.ires feli.iletek es all6 - vagy epp ellenkezoleg, egymast61 fi.ig- aranyain alapul, annak ellenere, hogy kialaku-
vonalszerusegi.ik tekinteteben, hogy a kisebb getlen - idoszakokhoz kotheto betutfpusokat lasukat majd ketezer ev valasztja el egymast61.
meretu Futura vonalvastagsaga megkozelfti keverve, ujabb jelentesretegekkel bovfthet-
a nagyobb Univers vastagsagat. ji.ik az i.izenetet. Ha egy r6mai kapitalis betu-
ii- tfpust, peldaul a Trajant egyi.itt hasznaljuk
d.

SZOVEGKEP KIALAKITASA
A leiitesszam, a sortavolsag es a hasab- vakkal szamolva tehat 7- 12 sz6 keriil egy sorba.
szelesseg megallapitasa A szi:iveget alkot6 Termeszetese n az oldal aranyai es az oldalon
sorok optimalis hossza - vagyis a szi:iveghasa- eU1elyezni kfvant szi:iveg mennyisege is befo-
bok szelessege - leginkabb a bet(ik meretetol lyassal lehet a sorok hosszara, de a le(itessza m
fi.igg, a bet(i szelessege meUett ugyanis a bet(i- a legjobb kiindulasi pont az optimalis hasab-
fokozat befolyasolja a legnagyobb mertekben, szelesseg megaUapftasa hoz.
hogy hany lei.ites fer el egy ado tt hosszusagu
sorban. Tapasztalatok szerint bet(ifokozattol
vagy az olvasoki:izi:inseg korat61 fi.iggetlenLil
az i:itven es nyolcvan karakter (szoki:izi:iket is
beleertve) ki:izi:itti sorhossz tekintheto idealis-
nak. A 6-7 karakter atlagos hosszusagi.'1 sza-
50Lorem ipsum dolor sit amet

Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipscing e it in non um erat sum ma es consectitur adipscing elit in
l~O non um erat summa es nunc
Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipscing qtit in nonum erat sumrr et se mper quam gloriosa de
150 duis autem vel ure quod vam
Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipscing ept in nonum es1 uns erat lorem ipsum dolore
nonumt
l50
Lo rem ipsmn dolor sit amet consectitur adipscing efit in nonmn erat sttmma est 1w11£
sit amet consectitur adipscit
et sempe
Lorem ipsum dolor sit amet
Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipscing e!t~~ in nonum consectitur adipscing elit in
l,5o non um erat summa es nunc
Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipscing eµ.it in nonu et semper q uam gloriosa de
con sect
50 duis autem velure quod vam
Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipscing lit i uns erat lorem ipsum dolore nonumc
150
Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipscing e/it in non.um erat s sit amet consectitur adipscit et sempe ,
Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipscing ~lit i

!50 Lorem ipsum dolor sit ame
consectitur adipscing elitin
Lo em i
Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipscing el nonum era t summa es nun
cet semper quam gloriosa e
con sect
Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipsc deduis autem velure quod nonum ~
50
vamuns erat lorem ipsum
Lorem ipsum dolor sit amet consectitur adipscing ~it in no
doloresit amet consectitura cet semi
A mintasziiveg negy kuliinbiizii Az abrab6l kiinnyen megallapfth a- Asorok kiiziitti tavolsag megfelelii a betutfpusok kiizepmagassaga
betutfpus leUtesszamait hasonlftja t6, hogy a betufokozat niivekede- meretet a betutfpus szamos jelleg- jelentiisen elterhet egymast61,
iissze, kuliinbiizii betufokozatok sevel a hasabok szelessegenek is zetessege befolyasolja. A kisbe- egy talpatlan tfpus eseten az fgy
mellett. Mint a legtiibb tipografi ai niivekedni kell, ami fordftva is igaz. tuk es nagybetuk magassaganak kiszamftott tavolsag kiinnyen tul
szabaly eseten, itt is szeles tarto- aranya szempontjab6l atlagosnak nagynak bizonyulhat. Atervezonek
manyban mozoghat az atlagos mondhat6 barokk betutfpusok tehat kepletek alkalmazasa helyett
olvas6 szamara optimalis ertek. eseten peldaul a kisbetuk magas- erdemes a sortavolsagot mindig
Ez a tartomany a soronkenti 50-80 saganak ketszereset egy vagy a betu aranyainak figyelembevete·
karakter kiiziitti ertekekre terjed ki . ket ponttal meghalad6 sortavol- leve l megallapftania.
sag akar megfeleliinek is tunhet
- tekintettel azonban arra, hogy
146 BETUVALASZTAS ES BETUHASZ NALAT

~ merete nemileg fi.igg a sorok hosz- megki.Ui:inbi:iztetheto legyen. Ki.Ui:ini:is modon
A,,o~l a betu es a bet(iki:iz meretetol. A sorok a keskeny hasabok is nagyobb sorki:iziiket ige-
·szato '
.. · t:ivols:ignak nyil vanva
, Ioan
, nagyo bb nal< nyelnek, ellenkezo esetben fe nnallhat annak
kozt1 l , , l<, de
nie mint a soro <magassagana veszelye, hogy az olvas6 teki ntete egyszerre
ke 11 len '
yira hogy ne v:iljon tu.I hangs wyos- ti:ibb sort is i:isszefog egym assal, mivel a ri:ivid
csa k a1111 . , . .,
• , A sorkiiz meretenek fontos szerepe van sorok miatt egyetlen pillantassal atlatj a
,a.
J sor
te'vesztes megelozeseben is, vagyis annak
, , ,
a hasab telj es szelesseget.
akadalyozasaba n, hogy az olvaso a sor
n1eg l l l .,
, ere erve ugyanan na <a soma< az e eJe-
veg ·
re ugo rjon vissza. l 'b I 'l ' ' I
~ 1as3. o <sze :s~egene <
..
nov ekedesevel tehat egyutt kell. .. a sor-
nome
iavolsagnak is, hogy a sorok eleJe konnyebben
Uill(
Une piece Commenlaires de la presse
.. Les acrn urs SO il! p a rfaitsdan.s CC I I C C1011na111 0
piece clo Ge rriLSe n, i\ la foi s a bsurd c ct a1iC!l(111te,
pa rfois comiqu e, souv e nt labo ri e use. L:aspect d r.a-
m atique so d e velop p e tom d ' un coup pour ensu irn
Extrnit de Une pifce gen ti Il e sur des
gens syiupat.hiques I 1
Sofia et Gabrfrl vicm1e,1r din Mirlwcl. lls l'i1m11,~,,,
d'e,1rrer. //smir ~·ncoreleurs m ,.mrcllUX s11reuxe111e
s'a 1TC1er. lei , e lle te nte d 'elucide r mus !es mys- s'uppri!1en1 pllsJ l es e11/c1'i'r.
gentille sur
1Cres du m ond e e n bloc e1 n ou s e n1 rai11 e vor. dos
:mpe sph l! rcs n Cbuleuses, a illeurs les trois ac 1c urs so

p enc h c nt s urdes banalites comme le fro 111a90
fondu 1>0 u r 1ic tits-fours. La piCce a un o dime n sion
SOJIA J e s u is un e a ut o rite. Dans lo d o m a in o d e
rocea110<Jmphie. J e s uis r a ut o urd c n omlmmx
ouvrayes d e reference que io ut Ctud i;uu e n ocl!a-
profondo car Gcrri1se n as p ire, plus qu o dan.s scs nographio trouvera dans sa bibliographic. J c s uls
cuu v rcs prCced e nt es, a un e dime ns io n m Cta phy- Cyalc m c nt p rofesse ur d e g!l:nCliqu c 11101&:ulaire.
siqu e . L:app<1rition 1ro mpe use d e 1·evequ e d n ns la J o dCcouvre les secrets m o lCcu laires do la vie a
des gens
c ui ~ine se s hue exac1e m e nt s ur ce niveau . Ce 1>e r- !'a ide du ve rs cle9a11s, un e pe t i10 bi!te bie n ordoi1•
sonnage est l'image par e.xcelle n ce de l'i n tn1s d e n ee de scul e m e nt 302 neurones. J e s ui s un o
Pini e r qui fait tout disjonct e r.• NRC. Kes ter le mm e im il rcssa nte et un e o ratrice ch armante.
Freriks, •l/<1/2002. J c s uis m m ama1rice de l'CE uvre de Proust. Disons:
un e s p&:ialis io d e Proust 1>a r excellence. On dit
.. ceue n ouv e lle piCco d'Esther Ge 1Titse 11 (l'un d es parfois qu oj'o i un c pe rsonnalite charismatiquo.
11H:ille u rs jeunes t.lr,un <.n u 19es ,Ju 111 0 1111:111 ) e!>t 1111 J 'a i la rCpuuit lon d '£!1rc une 111 onlue t.l e wa ter- polo
sympathiques
exercice <te renexion pous~Cjusqu 'au bou1 . Elle l'a e t d·avoir u n nive ilu p lut Ot honorable. Le reco rd
Uill( t'crirn i\ la dema n de d e la com pagnie .. Keese n fr Co

" d·Arnhem. ( ... ) Pour la n cer la soi rli e, lies pe rson-
mond,a l d e sau1 d e haie~ e~t a m on nom . Ce record
1ien 1 d epu is d es a n n ee~ e t 1·011 n e p fe voi1 pas q u 'i l
n nges l no mme n1 t out ce qui transfo nne un re n- soi1 proc h a inement ba11u . J e s u is ce qu e l'o n
:mpe d ez-vous e n une a!Jrl!able soi ree, ce qui a 1>0 u r

rCs-11l1at des scenes lrE's pin ce-sans-rircs. Ge rritsen
y analyse avec 1irecis ion le comportem e m impose
appe lle un eue exce ptionne l d o u C d e dons ex1raor-
dinaires. Done si 1u m e d is: "Sympa qu e 1u sois 1:1
"· bic n s llr, cela ne m 'li lo nne pas. II e s t Cvidcm qu c
par le~ conve ntions de poli1esse <1ui von1 de soi tu es conte nt que je sois lit. On a ime m e vo ir 10 m
d a n "i lc"i tenta t ives d e socialisation. l a force d ra- s impleme nt . J 'ai une a llure plaisa m c c t un c voix
m a 1iquc d es ruuvres de Gerritse n repose s u r un e agl"ea blc. J 'a i un caranere foncihe m e m bon e t
([e n vriendclijk siuk over aa rtlige m e nsen) La 1naniere sCche, o b<;erv;Hrice e t pragnuuiqull vi~io n abs urde du qumidien, doublee da n ~ Uru• d e., ce n1rc"i d ' intere 1s ire'i vane ... Le v io loncelle
avec laqucllo Jes pN-sonnages analysent les c h oses pii•r.-yer1ril/e d· un e p ort et! philosoph ique, par exempte est rune d e m es grand es pas,;ions.
les p lus va ri l?e,; ct les n o rnm e m tres 1ired ,;l?nwnt , Ve rs la m oi 1iC d e Iii pii!ce. tes trois ac1eurs sont ras- No n scul cment le v io lo n celle. mais j'aime a uss i
es t a la fois com iquc et grim;ante. Elle c nl Ovc to ut c ci nl?s pi1r t< l'ilvCqu e dans ta cuisine "· Cette fo nnu - joucr du piano. Tout com me la gu i1are, It! v iolon,
Personnngu Cvhle n cc aux c hoses les plu,; h tinales. Cha qu e le t.leviem 110 11 sculcmcnt la blag u e rllc un e11w la citharc , l'o rg11c, la nine traversit!re, la d arine t-
SOFIA scCne cou stitu c une variation s ur hi 111Cmc thCmc: rnals aussi le sy111bo le d u h as<1nl auquel no u s t e . J e n 'a i pas d e prCrCren ces. J c joutl d e tuus tcs
MI CH AEL nous vou lons n ous connaitrc lcs uns l!!<; autres, som m es to us s ou m is. (Gabriel :" Franch c m e nt. lns tnHn e n ts, jll p<1rle iout cs lcs langues, je pra-
GABR IEL m;1is n e c ombien d e fois IU trouves c h ez tes n mi s un tique 1o us Jes s pons. J e sa is to ut faire.
savons J)a rl c rqu e d e nou$ et des au t res. au lie u d e eve<1ul! da ns la c uis ine? .. Michae l : K Exaue n1c 111 . Mais ce n'est pas imponant. Ce n'es t pas n o n plu 'i
Resum e n ou s p a rl e r les uns les auues, malgrii tous n os Cela sen a \ii, le h a.sard. • ). Puis ces pe rsonnages un m l? lit e. J e n e l'a i jamai.s "voulu "· C'es1 indl?-
Le~ noms des personnages de celt e pii!ce d ' Es th e r 1alcn1s o t e n d iipit d e n os d e fau ts. dont n o us mon1 re n1 qu ' ils ve ul e nt d evenir d es h on1111es e n p,end a nt d e m a volontC qu e je sac h e tout faire . Que
Gerritsen, ecrirn pou r la troupe Keesen 6 Co. so111 conna isson s la liste d e fond en comble. La presen- accept am dans le ur v ie soit le h asa rd soit la m a t- je parlo toutes les la ngues, praliqu c iou.s les sports
sig nlficaLils . Michael, GabriCI e l Sofia so111 d es ce ina11cmlue, d ans la cuis ine, d 'u n !l:vi:>qu e s'amu - ch a n cc." De Vo/kskrwu, Annette Embrech lS, e t t o mbo 1ous les h o mmes, cela est pour moi auss i
amls de jeunesse .. <1 ui essaient d e passer 1111 b o n sa nt avec de la crE'm e c h a nt illy. n e rai t qu e semer 2/4/7.002 . evid e nt que l' es t pour d 'autres le rail d e res pircr.
momem ensem ble les uns c h cz les au trC'i "· La la pa n i<1uc - et s u sci te le rire c h ez le SJ>ec tateur. Qu i, en e ffe 1, je ne compte pas Jes h a nd ica p Cs n i
connotalion re ligie u se e t philoso phique n·c~I pas ceux qui son t gravement malades et qui raconte111
1gassaga gratuite. Tout dan~ les pieces de Gerri1sen c~1 Urn• pik e gP11rille surrlesge11s sympa1 hiq1tl'l a li te dans les spot'i de publicitl? in form ative que respi-
·ma.st61, mo1ive et renvoie au thE'me ce nLra l : le m a nque de reprl!se n1Ce pour la premiere fo is le 27 ma rs 2002, rer n'es1 p as p ou r tous une evidence. Je pa rl e ici
ten az fgy sens enlrave l'homm e modeme el e mpe<: h e o u d a ns un e mise en scen e de Willibrord Keesen c t d 'adult es normaux e n bonne sam e. No11 pas d· lmn-
lnnyen tu! imerdi1 le comaet avec son prochain . produi tc pa r Kc escn & Co . dicapes, d e malades. de vieux seni les, d·enfant.s.
\ tervezonek
.za.sa helyett
ot mindig
!lembevele-
A helyesen 111e9ua1asztott lwsa'b sze1esse9 e9yiiljele, l109y
a balra zcirt, szabadsorns Joly6 sziiue9 so ,·ue9ei aldwr is
iliizel e9!1forma l10ssz1isci91iah, es szepen ,,lobo911al1", ha
a sz6elua1asztcisol1 szcima nem haladja me9 a 111e9szol10tt
111erte11et. A hasa'boh sze1esse9e11el1 111e9teruezeselwr ne
fe ledjii/1, ho9y a iliilii11biiz6fol10zat11 cfmel111el1is he/yet
l1ell ad11iul1. MARTIN OOSTRA HOLLAN DIA
l47 A GRA FII<AI TERVEZES I<EZIKONYV E

f\ SZOVEGl<Ef' I< li\Li\l( l T;\ S1\
A szoveg zarasanak m6djai A szi:ivegsorok a masikban a sorok hossza azonos, tehat a bal Csak ket olyan szedesmod van, ami hosszabb
egymashoz kepest ti:ibbfelekeppen is elhe- es a jobb szeli.ik is egy vonalba esik (sorkiza rt - 30-50 szonal terjedelmesebb - szi:ivegek
lyezkedhetnek; elrendezesi.ik modjat sorzaras- szedes). A szabadsoros szedesmodoknal szedesere is alkalmas: a balra za rt szabadso-
nak nevezzi.ik. Harom esetet ki.Ui:inbi:izteti.ink a valtakoz6 hosszusagu sorok egyik - ki:izepre ros es a sorkizart szedes. A masik ket sze-
meg: az elsciben a sorok bal szele (balra zart zart szedesnel mindket - vege veletlenszen'.i, desmod vizualis jellegzetessegei jelentcisen
szabadsoros szedes), a masodikban a sorok szabalytalan format hoz letre, a sorvegek megnehezftik az olvasast. A jobbra zart sze-
jobb szele (jobbra zart szabadsoros szedes), szabadon ,,lobognak". A zaras modja emellett desnel a sorok egy vonalba allftott vege epp
a harmadikban pedig a sorok szimmetria- befolyassal van a beti'.i- es szoki:izi:ik meretere, az ellenkezci oldalra keriil, mint a latin nyel-
tengelye (ki:izepre zart szedes) helyezkedik es fgy az olvashatosagra is. vek olvasasi iranyanak kezdcipontja, ezert
el egy vonalban. A ki:izepre zart szedesnek ket a szem nehezebben talal vissza a ki:ivetkezci
megvalosftasa letezik: az egyikben a sorok sor elejere. A ki:izepre zart szi:iveg pedig azert
hossza valtoz6 - vagyis a szedes szabadsoros -, akadalyozza az olvasast, mert a szi:ivegti:imb
Think of the blank page Think of the blank page

as alpine meadow, or as the as alpine meadow, or as the
purity of undifferentiated purity of undifferentiated
being. The typographer enters being. The typographer enters
this space and must change this space and must change
it. The reader will enter it later, it. The reader will enter it later,
to see what the typographer to see what the typographer
has done there. The underlying has done there. The underlying
truth of the blank page must truth of the blank page must
be infringed, but it must
never al together disappear.
be infringed, but it must
never altogether disappear.
THE
PRINCE
Balra zart szabadsoros szedes Jobbra zart szabadsoros szedes err.\ PTl~R
- \") -
Think of the blank page Think of the blank page as

as alpine meadow, or as the alpine meadow, or as tl1e
purity of undifferentiated purity of undifferentiated
being. The typographer enters being . The typographer
enters this space and must
this space and must change
change it. The reader will
it. The reader will enter it later,
enter it later, to see what
to see what the typographer
the typographer has done
has done there. The underlying there. The underlying truth A tengelyszi mmetrilws is a balra zd1t elrendezis hevere-
truth of the blank page must of the blank page must be seneh nagyszeni pe1dcljdt ldtha~ul1 ezen az oldalpdron,
be infringed, but it must infringed, but it must never amelyet a hlasszilws oldalterveh inspira1tah. Ajobb olda-
lon elhelyezhedii, balra zdrt, aszimmet,ilwsfom1clj11 szii-
never altogether disappear. altogether disappear.
vegtiimbiit hiiriilueuii tere/1 szimmet,ilrnsah es optilwi-
lag e9ye11s1ilyt lwznah litre a bal oldal allwt6elemeivel.
CHK DESIGN EGYESULT KIRALYSAG
Kiizepre zart szabadsoros szedes Sorkizart szedes
Reszlet Robert Bringhurst The Elements of Typographic Style c. konyveb61

----
sszabb
~ek
1adso-
balytalan kiirvonalat j6val erosebb vizua-
~~ahatasken ~e~ze~eljiik, 1nint a szii;.egsorok
zerusege t, 1gy a szoveg formap foly-
att61, hogy hany darab es milyen hosszusa-
gu sz6b61 all a sor. Sorkizart szedesnel tehat
a terkiiziik meretenek mine! egysegesebb
a sorhosszak valtakozasa termeszetesnek ti'.ino
texttirat hoz letre, amelynek szembenallasa
az oldal szabalyos es egyenes formaival vizua-
von als . .
sze- tonosan elvonp a tekmtetet, a s~rok von~- kialakftasa jelenti a legnagyobb megoldand6 lis kontrasztot teremt, raadasul az egymas
ltosen Iai nem kepese k a szemet vezetm. Balra zart problemat. A gondatlan sorkizaras legszem- melle helyeze tt sziiveghasabok optikai elki.Uii-
rt sze- sz,ab adsoros szedesnel a sorok belso terkiizei- betunobb hibaja a sz6kiiziik szelessegenek nfteset is segfti .
~ epp nek merete alland6, ezert a sziiveg ritmusa tulzott merteki'.i valtakozasa, rosszabb eset-
I nyel- is egyenletes. Ezzel szemben sorkizart szeben pedig az egymas fiile keriilo sz6kiiziikbol
lert desnel a terkiiziik merete soronkent valtozik, kialaku16, tiibb soron is atnyul6 csatornak
:kezo 111ivel a hasab szelessege adott, es a sor elso megjelenese. A szabadsoros szedes egyreszt
g azert es utois6 szavanak mindig a hasab bales elejet veszi ezeknek a - sorkizart szedes ter-
:tomb jobb szelehez kell igazodnia - fiiggetleniil meszetebol ad6d6 - problemaknak, masreszt
A so rilizdrt szedest lliiriilueuo sze1es 111ar9011 a sziiue9tii111bre ini11y10a11

a fi9yel111et. A sziiue9 be/so tfrlliizei uiszonyla9 egyenletesell .
ADAMSMORIOKA USA
Th, Ju11m~ r,Xlm tlt !he Prince: II J.! hi1.l.lcn 1 1i.1y l>qn 11d
die ~llJf re,! 11111, ul the .lml(IU!)', iht tntrJn( c J ,n:rc r
.t,.. ,,...,.i.y th .11 •hcltm:,J b.:hinJ the I J(X, HJ ,,f 1hc huntin-•
1u11~··rn In J ,,, mer J mong, t d1t •hm',n of ll1c J usw .!>
r, ~,m. line.I li_1 the boob ol timr u t .an .-.ld withcrc-J ~u n
,.f J,.,th·l'mt' 1'1~1;::.:, 11ho<c: no•rri6 11ou!J tl.lf(' Jf the
rhc d)i ng rhnr_n imprcgn.uing ir• mu• ty dc~.1r
IIJ.,-.tn\C 11 /
m t,) the rcmc mliun.::c 11f l11~ 11 .1.IU. I-l e ll l i surf'I.I in front
,,t hi• p,•rrrJil, 11hid1 hung on .1.n 1•.uc:I hJ.i!' u1Kr,,cr«I
1111.h I purr!c 1·ch c1 tlm,w. h hJd hctn pl inh, J J • J pom.l,
1>h1~li in ru m 11 re1tr. t J tht imruritit, of hi.. wu/ :\l[ ,.f
J ••JJJtn ht Jr<'w him,t!f up frum hi1 tluonc .1 n,I J c.:l.tl(J
EVERY DAY IS
t" 1hl r,101 n-
~1 .m1 1hc Prin.:c o t" J n Jncirn t b!<lOJ li nt ,,ho,,:
f
r.. 1t1J1hcn 1, .tlk,;J the pJ th ,,f tht rig ht,·ou, 1hmug h th,:
,.Ult~ ,,f 1.IJ.1knc,,. 1\ ly •pc.:ic-5 ~m!n:J through time br
,r,1./1, of \i l!uc, unJ e11 uml1ng the n ·o!uti"n o f .,ur ·
tnhrn tcJ prin,ip.1litic, ,,f p,~1, c r. ,\ line i ~J kingdom M t
Tlll~ "! 1!11, 11or!J~, hf pJU•t,1 licking hi• lip;, 1hc cunn of
I hl\ J. \ J 1tu•dl' t 11 ,• ~,, IJl IJ• •• \t1I!~ th JI
l'IH'i< •r,; "h1~h once r, 11r,Hc hi,1o.1ry, .1nJ tl HeJ the dinin.:1 t!J1ou r
!\l'llll
,.f 1\1/tmtg mi.wd 11 ith the met.illi.: of M,11.,d , .mJ 11i1h
,Jh1.1 n mm ng J own hi1 ( hi n he ! p J t our, ~1 do not fu r.
" I J 1, n"f lo,c~.
11, por,t,ng i lour Ir pn d$. du,,tor>,'\ hr>l'
The d Jcrl) Prin\t blck i11 his ihwnC', hi1 mmr

•J I J<t. .md 10 ~r,,11,h1t,· mJgr, on p1r,e1 Hn .... d11
d11ld1,n d o,cl~· huJdk.l N°;iJ c him whi!ptring in .1
, .. ,pini-; uni•,•n '!'Jtht 1, thJf i~ no t dC'J J thJt u n tfem.i.l
lie" Jn,I wi th long tongu es thcf licktJ the wound, ,,f hi,
f'-•rtrJ11 tlu t srill 11ep1 from du: !(.U S n( 1i rru <' JnJ .-111. Th. .
Prinlt Ju d ,me<' wo, <' n rht rid 1 {Jp<",11")' of !hlpe • rhJt h.1J
luurul.'J .all tho ,t rllll rn,..lt.l be fore hini, for he 11 .1, »1th f, ,fnd• t 1m11~ r to ,·, 1Jr)f/~
!hi.' knpt1 of the br,1thcrh...o..l JnJ m urk down 11-ith gttJ I
hllj'\tJn~,: Jnd (u~ Jll 1ho•c: 1, ho Jtumpic-J {,., poivm
~,r J t, tr,•1. Ht kn c11 the c.11·c o( lime 11·J~ cu,ln l Jnd
hi 1Lkrnc:J, , hrouJ td in i.:Jr!t! rn•e, 1he •t Jin nr'h i• •in
I Ii, ph~ , i.:JI Jnd intdlc.:ruJ] Ji ,1i11, rion ,, .u dt,1ineJ IL•
.. ,niinu.illr b.trc 11i mt,i (u hi , faui nJtion 11i 1h rel>dh,m,
.1 d1.1rn1i ng di<ubt:dirn.:e ch11 tlirt<'J 11i th rhc: m<•ming .
•t.lr of c1il. T,, be: !1.'Jrl.'J, nr to be lm"t"J 11 ,1, th <' \'omrJ••1o r1
,.fl,i,,mclty.
A brnstira oldalpci1jci11 a sziiuegell

You need the one tiibb11yi1·e balra zdrta/1, hiueue
information resource a bal oldali hiemelt mondatot,
that can pu t it amelyne/1sorait balrn1jobbrn
all together for you. lepcsozetesen eltolta11, hiitetlen
es szabcilytalan elrendezesben.
C+G PARTNERS USA

F
A sorvegek esztetikaja A sza badsorosan sze- nelkiil. Egy megfeleloen kialakftott hasab- teket. A sorvegek twzott lobogasa a szavak
dett sziivegek sorainak hossza valtakozhat ban a sorvegek va ltakozasa szinte lathatatlan e]va[asztasavaJ csokkentheto, es a Sor terko-
erosebbe n vagy visszafogo ttan, a sorvegek m arad: az olvasonak nem is ti'.inik fel a sorok zei nek modositasaval finoman befolyasolhato.
tunhetnek aktivabbnak vagy nyugodtabbnak, esesenek termeszetessege. Eilenb en, ha egyes Figyelmet kell forditani arra is, hogy a sorveg-
de elsosorban a hasa b tetejetol az alj aig kiivet- sorok riividek, masok pedig lenyegesen hosz- zodesek kialakitasa vegig azonos koncepcio
kezetesen es egysegesen vegigvitt koncepcio sza bbak, a szedes szele t1il mo zgalmassa, szerint tiirtenjen, es keri.ilni keil az eles, sziig-
az, ami a sorvegek megjeleneset tets ze tosse nyugtalanna valik, es igy elvonhatja az olvaso letes beugrasokat, amelyeket peldaul a fo koza-
teheti. A sza badsoros szedes jobb szelet akkor figyelmet a sziivegrol. Ennek a megoldasnak tosan riividi.Uo, szomszedos soro k ho zhatnak
tekintji.ik ,,optimalisnak", ha a sorok vege rfadasul az a hatranya is megvan, hogy a sze- letre. Az optimalisan formazott hasabokban
termeszetes modon, szabalytalanul ismet- des intenzitasa miatt egy hosszabb kiadvany- a sorok hosszanak valtakozasa a hasab sze-
lodve hullamzik a hasab teljes m agassagaban , ban nehezebb feladat kiivetkezetesen azonos lessegenek kiiri.Ubeli.U egyotodet-egyhetedet
hangs1.ilyos kihasasodo vagy beug ro formak szinten tartani a sorok valtakozasanak mer- teszi ki. Az egyseges, egyenletes hasabkepet
Think of th r bl.mk p;igc .is ;il pinc m c:11low, T hink ol th e bl.mk p.ige ;is :alpine muJow, o r JS Th.ink of 1b e Ll.mk page .is .ilpine
01 ;i,s lhc purity t>f un,lill"ac nt i;itcd being. th e purity ,,f undifferen li.1 11::J Lc.i.n g. m e:n low, or J .S th e pu ii1yof u11difTer ~
T iu: typogupher tntas th is sp:11:e ;in.I mus t Tl1e 1yp og1J pher ent ers thisspJce :aml mwt eutiJ tcJ l,c ing. The t)'(>l--.gtJphc:r
change ii. Thc ruJcr will c111<:1 it lat a, l o d1J11ge it . The ro d c:r wi U enlcr it h tcr, to ent ers 1his sp~ce .i nJ mlL~l ch ange it.
scc wh.1 1 thl· typogu phc r l1.:1s do n e. T lic see wl1.:at the 1ypog r.1pher h.is dom·.. Thc ,ulkrwill enter it l:a 1er, losee
umlcdying lrul h of the bl.ink p;1gc 111u5t be T he u11J crlyi11g truth of th e LJ;mk p.igc mu.st be wh at Ilic l)'f>O&r.l l'he1 h:u (lon e. The
infringcJ , hut i1 must nc\'<.r ;i.l1 ugt th n infringl.-J, but it m u.s t never Jltogi:t lm u nd o ly i11i trut l1of th e bbnk p;agemu.sl be
Jj9 pp.-.11-;u1,I wh.it~a J ispbct.S it migh1 Jisa ppQ r-;md wh.11 c,•er disp] ;ices it m ight infringed. bu t ii m us t ncvcr ah ogether
wdl Jim lllhc .as lively .mJ pc;m:Jul JS it wdl ai111to b c.1~ lh·dy J11J f""lCJul .is ii is. It d i.s.1ppe;ir-:m d wlu ln·a tlispbcG ii mig ht
is. 11 i.s not rnO\lgh , when building a tid e pJgc, is not en ougl1, wltenLuilJing .i title p.ige, well Jim to Le ;i,5 li\•dy am! pe.iceful .is it i.!..
Jlu!:it.ly to unl o;a d so m e big, p1 cfobri c;i 1cd nlll."lcly to unlo.1d som e big, prefahd cate,1 It is not cnougl1, when building .i 1i1 lc
lellcrs U11 0 Llic:ccu tcr of the sp Jcc, 11or 10 Jig lenos into t l1e center of tile sp.ice, nor to J ig pJgc, m erdy to unl o:id som c liig. p refJ bricale,I
;i fov holtJi in 1bc silcmc wilh lyp ogr;i phic J ftow l10les in the s ilence w ith typog r.iphic lcltcrs into the center of th e s p.icc, nor to Jig
he.ivy 111..1.chincry ;, mJ m<Y>'c on. Big type, c,•cn huvy 111Achi11oy anJ 1110\'e on. Big 1)1ie, e\•en J few holes in th e silem:e w ith typog1.1phi c
huge type, t..1 11 b e bc.i utiful J ud u.sefu l. huge t_ypc, c.i n be bea utiful and usJul. l1t'J\')' m;u:hinel)' ;an<l m ovcl!fL Big typ1:, e.·en
h uge tn,c. can be b c.a utiful 1nJ useful.
A bal oldali peldaban lathat6 hasab tok jelennek meg; a hosszu sorok
l. . . "'"' "
ro ..~ilir.n, PIJ.m1cn und ·1ierc un1c1glkJu·1
jobb szele esztetikusan kialakftott, tulontul kinyu lnak, ezert utols6 worcl('n w.11 cn, 111~ El\ll'f' in J\ur;rnik, l oolo
gic uni.I ti1.'0logic auf. Un1l'I di~ m ni:ucn
a ketjobb oldali viszont proble- szavaik a levegoben l6gnak; vegul Ucgriff \'l'f'lilnnd er die ,,\\rMem.dL1f1 , on den
makkal teli: a sorok hossza tulsa- pedig a hasab alja fele fokozatos an lii·...,ilicn~. lhr Ur;prun),: und il11c fk'Cl.cutun~
gosan erosen valtakozik, latvanyuk niivekvo sorhosszak miatt a tegla- \•,11rd,•n fm 1~ u nd th J r1h1hu nckr1 im Zu -
juni,: ;1m. Sic gdt<'n al,; s.;unm c nh;ini;: mh d cr En1 ~1e hun g dN I 1UC' in
tut mozgalmas; a sziivegtestbe lapt6l erosen eltero, nemkfvanatos !ekhrnm tmd M,1d11. lu11n;rnis1i~hct1 Krci~n ill d e n 1,1sch w,ich
elesen bes ziige llo negatfv alakza- hasabforma alaku l ki. rl'n tbr. ,lL~dit: ah e:.tl'll ~c mli:n St:id!l'll imL"miv d L',l..uricr1. ['. \\,U
n.:rl C'rti stcn \\'crkzcu- dahcr an dcr Zcit, cincn g1..'l.'.i),;lll'lt.'II Namco
KulN ;1t 1cn, rcmpd- ttir jcnc.~ \\r~~cmch:1 lhfach zu hndc n, d;,,
~ tcinr di,,nwn ihncn :--irh dk \Cm l'm!Jlcm widrnt•1c. Die ~lincrnlo·
111 o<lc1 "fhti sm:ml', dk• ~ic ~ h /\ldrm:tmti :1h leil~ehi1•1 diews ,wucn
·11 und l;1t1gcs Ldien l'.tc:h~ :m. d:..~ dc1 13or-;mik und Zuologic
dw.:-nhunig war. Die Gl-oluxic \\,tt Jt1mi1 ni;Ju
· 111.c l..;md..chafrcn unJ :m f die Wdt dcr Miner,1!c he drnmkr. w n-
•c sd nen eln1ix~ ni i,:c11 dern wun:le ~uch :m l die komp!cxC' \Vt'l1 de,
heir impil icru! Gl.'nt·· f'(IS\ilicn .IU~Xt'\\'Cih!I.
Think o ft h e bbnk pagc: :is a lpine m c;id v, Tl1ink of lhe bbnk p.1geas .ii pine m c;11lo v, Think of the bha11k 1ugc as
;1h<! 1 .iuch l'otrcn um.I 1km Denkcn n;1d1 Will' Alchu\'illldi noc:h
o r ;is th e purity of undiITerentia te.d bein . o r as lh <' purityofundiffuentiat eJ a.Ipine m c;,Jow, ora5 lhe p urity o f undif <'-t,m ti
n :1b.\\'uhmrint c11\ 011 S1..+1ola.~rikc1, <loch m:,aer <lcr llt.-oh.1d11ung,
The rypographcr t u lers 1his s p:tce:i nJ r u.s1 being. 1 he lypogr:a pher en t cu tl1is sp.ac a nd t ed being. The t·ypog1;1phcr e11! e r.$ on dcr N,1 rur xcformrc dcr Erfahrung und dl!Jll E.xpcrimcm gm8c
d1 an ge i1.T11t rcadc: r will en ler it l.1kr,l must cha nge it.The reader wiU enterit 1hissp.Jcea nJ mus t changc it. The r ail 1 mi1 111;1).;hchcn Kr.1ftcn lkdc uru n1,; uci und !Uhm.! auch cine ~le
ste wl1.1 t th e 1yrogr:i ph er h:u J on c. The l;i 1er, lo see wh at t h e typograph er h as J o e. will ent Ci it lalt'r,ttJ sccwhat l,ne ~1ei11 ti!od.:c richH.·tt~ l<l:l~\if1k:uion im l'fl ,m1cn- un<l ·r !crreich ,•In.
und erlying truth o f l hc blank page- m us bc The un<l t.rl ying truth o f lh t bl;mk page th c typogr.i phcr has don e. Th<' unJ ;a_rJyi g lrut 1 \ 11f, um dem Sonncn-
ldigcn, dc1 Toren zu GEOLOGIE , ZEITLOS UNO VIELFALTIG
i11fri11gtd, lrnl it mu_~t ll t"\ "o.'r :ih ogt lh,u mus t b e infringed , Lut it flltl.'it n e\'er al t ge t h e o f I he b lank p age must b e inf, inged ,
dh:' Handlungcn zu Gl.-o lugc n h~ li:1f1igcn :. it:h cbe.n~o mit d e ,
(li.sa ppcar -:md wha te,·o::r Ji.spl;ice:s i1 mi ht <lisa p~r- a nd whale.\·c r J is pbccs it Uut it must n ever .1hoge1 her Jisa pp~ r -· ml
Zci!lo,;-ixkci t un<l d c m r.1 1.sdh ,1fren Unprun~
wdl ai m lo be a s live.I)' ;m il pt;tce(ul as i n i.ig hl well a im lo be as livdy an J ~act I as wha le\·er dis pl.iccs ii mig ht wdl
is. It i~ 110 1 eno ug h , w h en l,uilding :i tit] page, ii is. It is no t C"nough , w hen bui]Jing a Ji m to bc:u livdyand pea cefu l asi t is. I is no t
me1dy lo uul o.iJ S0111ebig, pr1:cfobric1 le lill c page. m erely lo u nload some big. p1 fal_., .. eno ugh , wl1c n building a l itle page, A sorvegehfenti oldalpdron is megfigyelheto egyen-
lett ers inlo th e u:n t e1 o f t h e space, n or I dig ri ca le<l lett ers int o th e" cen te r of th e m erdy In unload som e big, prefa bricJte I lelle
a few l1ole.s i n tl1e ~ilencc wi th lypograp ic into 1l1e cent er of the space, uor !u
letes, termeszetes lrnlldmzdsa a hovetendo pe1da
s pace, nru 10 d ig a few ho lc,.s in th e sil e.nf ·
l1 c.wy m:u.: hin ery ,ind movton. Big ty pe t\'en wilh ty pogrn phich e:avy rn:id1i11 t:ry Jig a ftw ho lu in th e sile.u cc wit h l)'po·gla phic
a hosszabb,folyamatos olvasdsrn szdnt szdvegeh
l1uge type, c;u1 Lc b~autiful and useful . and m ove o n. Big type , even hu ge type, 11 heavy m.a,:hinel)' a n.J n>01·t on . tordeleselwr. Ez az egyenletesseg a bettimeret es
be b eautiful .md ~eful. Big type, even h uge type, can l11.• l>eaul1f I
.i nti useful.
a lrnsa"bsze1esseg helyes megudlasztdsdual es az auto-
matilrns sortdresel1 11to1agos lwmhci6jdual erhetci el.
ANDREAS ORTAG AUSZTRIA
Asorok valtakozasanak merteket kiemelt figyelmet kell fordftania annal nagyobb odafigyelest ige-
akkor tekinthetju k megfele lo- arra, hogy valtakozasuk merteke nyel mind a sorvegek altal alko-
nek, ha az a hasab sze lessegenek a kiadvany telj es hosszaban kon- tott kLllso hatarol6vonal, amelyet
egyiitiidet-egyhetedet teszi ki. zisztens maradjon, es ne terjen a hosszu sorok rajzolnak ki, mind
Az ennel mozgalmasabb sorvegek el oldalr6l oldalra, esetleg hasab- pedig a belso vonal, amit a riivi-
vizualisan is aktfvabbak, viszont r6l hasabra. Mine! jelent6sebb debb sorok hataroznak meg.
ebben az esetben a tervezonek a sorok hosszanak valtakozasa,

----
:avak
erko-
onban akar ket egymast kiivet{5, tulsago-
az "vid sor 1·s to.. nla·ete I1e t'1, ha azo I<estik-
5an r O , ,
t'.i beti.iremkedest hoznak letre. A sorok
to! elvalva a levegoben ,,lognak". Ezekben az
esetekben meg kell vizsgalni, hogy a sortiire-
sek helyenek megvaltoztatasaval javithat6-e
valoszfnilleg a betumeret es a hasabszelesseg
aranyfoak helytelen kialakftasa okozza, es
ezek korrekcioja az elvalasztasok szamfoak
solhato. szer .. 'd szava I<- pe'Id a'ul : a sziivegkep. Az egyen.letesebb sorhosszak
' ' eso" roV1
sorveg. le'ere vagy vegere altalfoos csiikkeneset eredmenyezheti. Habar
~pcio e ~z. es, ha, is - szinten ki.ilon figyelmet ige- kialakitasat segftheti a szavak elvalasztasa is az elvalasztasoktol mentes szedes Jenne az
>, SZiig- ~· elnek. Ha ezek a sorok elejen kiizvetleniil - ha bar az optimal is soreses gyakran igenyli idealis megoldas, ez terjedelmesebb magyar
fokoza I ~mas ala keriilnek, akkor a tnogotti.ik Jevo a tiirdelc5program altal meghatarozott elva- nyelvu sziiveg eseten a gyakorlatban kivitelez-
hatnak e 6kiiziik a hasab szelevel parhuzamosan futo lasztas helyenek utolagos modositasat -, de hetetlen mind sorkizart, mind pedig szabad-
)khan ::atornat alakitanak ki; a jobb szelen pedig a haromnal tiibb, egymast kiivetc5, elvalasztas- soros szedesnel - az elvalasztas kikapcsolasa
sze- els6sorban akkor okozhatnak gondot, ha egy sal vegzc5dc5 sor mar keri.ilendc5. Ha a sorvegek tehat iisszessegeben csak ront a sziiveg olvas-
1etedet rovidebb sorok altal kiizrefogott hosszabb esztetikus megjelenese ennel tiibb elvalasz- hatosagfo.
kepet sor veg ere keriilnek - ilyenkor a sziiveg teste- tast tenne szi.iksegesse, akkor a problemat
Reszlet Robert Bringhurst The Elements of Typographic Style c. konyveb61

tfiinl ,,t tlk" 1,1 ink p~gc .1, .1lpU1t lllC'.~,1- Think of lhe bl.111k page ;u alpine Think l,f 1hc bl :mk p.igt' :u alpine
,,., , 1 b thc pui ity,il undiffcre11ti;a1- mc;i<low, or ;i.s 11,c purity of m c:adow, 111 ;as 1h c purity of uudiffcr-
t<ll , u1J:. Thc l)l"'l:r.111ho- c111a-~ 1IU$ unclill<'.1cnti att'J being. Tltt' 1)1wgrJ pbcr cnliJ tcJ being. The 1yp,igr.iph cr
(Jn<lmustdu nr,ti l Thc 10 J C'1 ent ers 1hi.ssp ace a nJ mu:5 1 ch:a ng" enters 1his s pJce ~nJ mus l cha nge it.
1
• all rnla ii lJ h' l , lc> ~cc wlut lhc it .Tht' 1t'Jdt'r will cnl t'1 it l.il cr ,toscc The 1a d c1 will e nlcr it l.itcr, lo
h i ~nrhn h~( ,lm•c Tht undeTlying wlu t 1hc cypOJ.!n phtr ha.s do ne. Jt't' wlu l th L" typog npht'1 h;as ,lone.
tr.lb"' 1hc M,uk (UJ:t lllUSI l,e 11,c undt'rly ing trulh of tl1c blank plgt' The unclcr lying lruth of th t' hbnk
,J,ini::i,I, l,ut it mu.. t nnot.c .1\togdh - must 1K infringed , but it mu.st p.igt'lnu~I he iufringt'J , l,u1 ii mu sl
ff J1..,ppc..u -.mJ wlut(',,a Jispl.accs it never .i h ogc 1hcr llin ppc;1.1- J11,I wlu lC\'CJ m vcr ~l ogc:thcr Ji.sappc::.11- ;iml
ri Ii! wdl ,im h • he u lr,,dy ;mJ pacc- displ ucs it migl11 weU.1 im to he;u wlu1 c,.•cr ,lispl.acc:.s ii ,night well.Um
!u.l ••iii) 11 ~ tlffl t'l'lc>Ujth, whcu build- l.i\·cly .111d pc,m1ul :u it is. It is 110I enough, lo bt' ;lS lively Jtul puccful JS it
J11tle r .1gc, mnclyio unloi J some y,•hcn building :1 ti1lc p;agc. merely lo is. II is not enough. wl1cu buil,ling.a
~ , rrdJhric1.1eJ ldtcn inio theccnta unlo,u l some big. pr cfabric.1 1cd lctt as title p.igt', merdy lo uulo:id some
,f tl •r J<t, IKYIOt!igJ f~ l10la in the is110 the ccnl cr of tlu~space. nor lo llig big, prcf.1bric.11ed lt'll cu int o Ilic
..!cn..e with l)'P"i:,1Jphk hen')' 111.1ch in - .a ft'w holC'i is1 lht' silc11ee with lypog r,1 plLic ccul cr of1hesp:ice. nor 10,lig,1 f~
tn .,J movr oo Big typc.n•c:n huge havy machinery ;,n,l movc OIL Big holt'S in I.hr- sikucewilh t)'pogr.iphic
'll"'· , J u he bc:rn1iful .mJ uscluJ. type. even hugt' 1)11e, c m he l,c,1u1iful heavy 111.achinay .iml movt' on. Big
.1mluu ful. lype, even huge: 1)1>e, t:.lll be beautiful
Elvalasztasok nelkul nagyon nehez valtoztattam nemikeppen. Az els6 tettem kiegyensulyozottabba a

- sokszor lehetetlen - fe ladat a hasab a program a.Ital automati- sorok hosszat; az elvalasztasokkal
sorvegek esztetikus kialakftasa, kusan letrehozott elvalasztaso- is nagy szerencsem volt - csupan
Rdcn
~·, de az egymast kovet6, elvalasztas-
salvegz6d6 sorok szamat ennek
kat es sortoreseket mutatja meg;
a masodik elvalasztasok nelkuli,
egy kerult bele, ami meg angol
nyelvu szovegben is nagyon keves-
>·
tk• in
Habcir az itt ben111tatott '1011yv tervezoje 111e9lehetcise11
lh
ellenere is erdemes mine( alacso- etlenben a sorvegek meglehet6- nek szamft. sze1es hasciboJwt alaJdtott Iii, a sorhosszall csa/1 his 111ir-
nyabban tartani. Afenti harom sen mozgalmasak - nem pontosan
pelda azonos betumerettel keszult, ez az, am ire vagyu nk. A harmadik
te11ben vciJtaJ10211ah. A soro/1 (9y letrejovci, e9eszen lci9y
csak a tiirdeles egyeb parameterein hasabban manualis sortoresekkel h11llci1112cfsa iisszha119ba11 van az oJdaJ 11y119odt ha11911-
latcivaJ , es 11e111 vo,~a el afi9yeJ111et a behezdeseh elejet
jelolci beJ111zcisohto1 Sfll1. CHENG DESIGN USA
11id11
In -
do
nod1
Tt,eH.,,r-,d,!.. ,·u '1"'~':,.l{•~lti '"" 1..,,,..r--,,1011 .. P..ru.n, H·t,4_.i s.,..,),, n,.. nO.Cl!Pl"-,
ung. (SRO)!,:(~! ,n>\h..•: r, r>'V, lr,..,,-n,u ~II'"'\ 111•-1,,3••...,.,JI L\, 'r"-t. k.• m.1:c !hl'! '{h.. •~ - frvn
le 1910vi•t 11,. rr,t \CXO.-c~...~m'1du,r.;;:tt.-r,a.::u.:,' :(l.y,d1~«..:...-ir..,:...J,l\-.--. ·-' ct
IC "h h?3,._ ffllOO-,er.t d~•"'i tl'.e s«cr>:I ','.':<U ','/!.f M ir.:l.ca"...,I\ ,1~ lh.3\ llo!! t.,•~.t.."'2 Y,"J~
't,
1eln. l .. l;.lt~t 1~«1~"t•(rl\~H, t,·,n,n 1!>1017/1.-../,:;1 Li:,.;,r~.1,i,1>'""11') 1,;,·1.--..111

ltll!r;':/ S.X-n:iOu.a 11... ~- ~·n cf lne HJ:V,dl"c-Vu t-.'t."n.Gc <!l ~ •.thi!l>J s..t.•1, ).I n r,! •I
""'"-.:d
~: It>:' l<LJ/1 ~f S.-.:i::.'-r\ r1 1...i,1 .... 1., ...,1~·.h 1,:; ~ r,.;-.,.-u!O"n,I..,, J.pU',l;'W,!f><f ~ : J
,.t_,t,.,.1 <.,lf'ffl m th! urb.!.n f"f",rJ-,ery, .,.;~11'\ .11~jc,;'..!lc~~'" ,:su.m r.;ht
I" J,r,r~:Jume1.,,o,,;,.a1 !t,ewn'...s~~l~~.:,,11\lfd. !te!'t>:lw:1'.,-1>\..:.li rr'.J.•"IJ,
t.,'l'or.;/• ., ~.....:111,..,rcc,r1~,.-.ort,-.l'fl ;:;,., l ~ ~ J t,.,j.'...,T.,lo,t,....i!OL' • 'I .l.lW;.d,11!
"'"' t:,)!t't".il!ul:~.vc .. t~tv.:·.~u:r'.lrle'.oloJ,1...:lh..ol!U.:.rn!Tll"l/lurr.18.J!N>=
h,1.-.!c,' ,nJ.~n,.,•-<1ll~tJ.!tlc~'lr1."'>mtl~1"t:lt!"A'!Tf;!fsU'l!~,a. l,!IT.pi,,15
Jh!!~f4,Jb'O:-b•'tJ,.....,_,.,_,.,.CC<..-..,-•..-JY\ "ht,,mf,l,o,,,;;t,-,1m~l'"'"<~ ,,,..h~ll"'c,r_.
1e11- ,n1111!'5«,-,n,l!.' Ol"tl!LIAlneT,!s'J,l,_,n .. ...,,:l";i.8'1 cr,,1~sp-r,&.ltll!'l'.fl'IM'"°"',-:-d
~-
.aat..dlhruJ.tl.tjhpm:<-"M""'asJ~«a~~pr,..::ai...cn~eJ
.. _ ,____
a ~ . J r..,r.plr\ rro.'Jed t.rm. .ii rdlUCES ft# Tr.t~.mJ Jnth:, ""1 ~.ro r,r • .,,~
.,.........
........
'-
,_ .. ....,
............. ~
l,,Je A.11,_._,g,,'in: •-YliC.<l'IJ'>.t..r•r.\f!','d'·'-·JI.Jd,;,1,l~e.>.ll'ltll!ti•,cl~'alln.lr,:,t11
BJ'/J,_v!oeS~ ~<:..,!i,J~"''"'i~Hl<_l u,L..•1d,,..:•,..,.s._ TI>:"f•!l!id1:,JY\.J\e,!..,t),}r.J
inOs,.l..i"' 15CO ~t,,u,. ... ..i Jaosrr,-e..._...soiu.:.•rJ,:ui,es'" k•-,o,lc\-...... t,1 .-ttt,;m-aj
t,l•t.t,.:,.,-,a,n!t .. f'tl"~'nc.en'.1.W'/ M:rl!f'tr,o t,n..¢.-r/~11\>J!Jfe:Sl'o'.hil!..Cffl(Clr{)(...-&)
uto- ..... . .,....1-.Xl:D.
Mlr1'e!ri.cnJ~ •.-l !u!r.{;_, •,.:.o..h.a':•l'i '1~ lir"''r;:.,li'(Ji;!.,1 r._r,a
1:,-..,,..,1ru:.t r,c ly: te!I\Vh,Hh:,t~(lfcn5e"lt....'!teu1~j,'1,-:J'V'dbyhiwiew
tciel. k.itl,U~6lo'"i!GlP,,.b.'•a 6.c'.1,1':I\~' l,1\_,l.i,:J!fnt<;;!'"11nLp;.,1.-.J"C!>~lhi1!rTU.I
,,,..,•GYitlild"on.aln. •v;tip-,y1<"M!'ltotV1"'~!~1 t,ir-,eU<"W~..i.Df!h0!lr!JJ3~
~..... l's.. Tticl"'Di,«~1,,;;r..t..,,,.n,,ru~.,-_,,,-i"..,,:Su:.mtrv:.lbJin !J"rdQ'lt:/..,,.,
tmdlS/llf'.t'nTi!lho l!:'Wwr,, r~~r+:Sofll'v-t...-tl'l'<•tcr~t 1r.;1rcr,;,:;,tad..-•,..L , :1
J.l~eelvne!,·Jnhcn'~
f.o~J,i,..--...... t.w:.tt,_._t'ffl ,.z.,1 ,,.-r,i~,M·,.-~ /l ta:rrr.:.r.t., u ._,,._..,..1,JL..J1•;''•k-
cl t•('c:11Jcq·, r' , ..,.,,lJ • I J pl">';,..;;u, tt~ 1.... 1,_~.J t,,C,)!J1o..1-.-,.;"'.J .r ,.J ~. ' ..t
lSl A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYVE

r i\ SZ(WlG1<1°P l<lc\ll\l<IT/\Si\
A sorkizaras buktat6i A sorkizart szedes a szii- tonusa. A legels6 megoldand6 problema , a ,,csatornaknak" a megjelenese a sziivegben,
vegtiimbiiket kivetelesen letisztult, geometri- ahogy arr61 korabban mar sz6 volt, a terkiiziik amelyeket az egymas ala kerill6 szokiiziik ala-
kus formaban jeleniti meg az oldalon, viszont meretenek a sorkizaras termeszeteb61 kiivet- kftanak ki. A fen ti jelensegek minimalizala-
bels6 szerkezete szamos ijeszt6 problema kez6 valtakozasa es egyenet.lensege, mivel sahoz a te1vez6nek mindenekel6tt meg keU
forrasaul is szolgal, mind olvashatosagi, mind az elter6 szamu, ki.i.liinbiiz6 hosszusagu szavak talaLnia azt a bet:umeret-hasabszelesseg arfoyt
pedig esztetikai szempontb61. A kiirilltekin- csak ezen az aron kepesek az azonos szelesse- amely az olvashatosag es a szedes szempont- '
tessel tiirdelt sorkizart sziiveg gyiinyiin'.i lat- g(i sorok maradektalan kitiiltesere. Ennek a jabol is kiizel optimalis szamu karakterrel
vanyt nyujthat a maga rideg es puritan modjan, problemanak a kiivetkezmenyei rendszerint tiilti mega sort (lasd 155. oldal). Az optima-
azonban ennek a vizualis elrnenynek a szigo- a kiivetkez6 jellegzetes hibak lehetnek: szem- lisnal szelesebb hasabok egyebkent altalaban
ru feltetele, hogy a sz6- es bet{ikiiziik teljesen bet{in6 elteresek a sorok sun'.isegeben (egyesek nagyobb mozgasteret biztositanak az egyen-
egyen.letesek legyenek, ezaltal kialaku.lhas- vi.lagosak es lazak, masok siitetek es zsiifo.ltak), letes sziivegkep kialakftasahoz. Ez a lepes
son a sziivegkep egyseges, zavartalan sziirke tu.lzott szamt'.1 elvalasztas, es vegill azoknak azonban csak altalanossagban javft a terkiiziik
An ancient metaphor: thought is a thread, and An ancient metaphor: thought is a thread, and the
the raconteur is a spinner of yarns-but the true raconteur is a spinner of yarns-but the true sto-
storyteller, the poet, is a weaver.1he scribes made ryteller, the poet, is a weaver. 1he scribes made this
this old and audible abstraction into a new and old and audible abstraction into a new and vis-
visible fact. After long practice, their work took ible fact. After long practice, their work took
on such an even flexible texture that they called on such an even flexible texture that they called
the written page a textus, which means cloth. the written page a te.xtus, which means cloth.
1he typesetting device, whether it happens to be 1he typesetting device, whether it happens to bea
a computer or a composing stick, functions like computer or a composing stick, functions like
a loom. And the typographer, like the scribe, a loom. And the typographer, like the scribe, nor-
normally aims to weave the text as evenly as mally aims to weave the text as evenly as pos-
possible. Good letterforms are designed to give a sible. Good letterforms are designed to give a
lively, even te.xture, but careless spacing ofletters, lively, even texture, but careless spacing of letters,
lines, and words can tear this fabric apart. lines, and words can tear this fabric apart.
Another ancient metaphor: the density of Another ancient metaphor: the density of tex-
texture in a written or typeset page is called its ture in a written or typeset page is called its color.1his
color. 1his has nothing to do with red or green has nothing to do with red or gree n ink; it refers only
ink; it refers only to the darkness or blackness to the darkness or blackness of the letter forms in mass.
of the letterforms in mass. Once the demands Once the demands of legibility and logical order are
of legibility and logical order are satisfied, even- satisfied, evenness of color is the typographer's normal
ness of color is the typographer's normal aim. ain1.
Reszlet Robert Bringhurst The Elements of Typographic Style c. kiinyvebol
Afenti minta a gondosan tiirdelt kiiziik a megszokott meretuek Az igenyteleniil betiirdelt sorki- maz. A hibak kijavftasaban segfthet
sorkizart sziiveg peldaja: a sorok (a betukiiziikhiiz kepest nem kiilii- zart sziivegben vadul valtakoznak a betumeret es a hasabszelesseg
terkiizei egyenletesek, ezert rit- niisebben szelesek vagy keske- a sz6kiiziik meretei, csatornak aranyanak ujragondolasa, egyes
musuk, t6nusuk is azonos (nin- nyek); nincsenek csatornak; es az jelennek meg, a sorok szUrkeerteke sz6tagok atmozgatasa a szomsze-
csenek vilagosabb vagy siitetebb, elvalasztasok szama is minimalis. latvanyosan elter egymast61, bar dos sorba, es a terkiiziik soronkenti
lazabb vagy surubb sorok); a sz6- a sziiveg elvalasztasokat is tartal- m6dosftasa.

--
~hen,
ikala-
:ala-
en.letessegen, ezert az ezutan kiivetkez6
~~mhangolas soran a te1vez6nek sorr61 sorra
, kell nezni e a sziiveget, es al10l szi.ikseges,
at - szavakat vagy szotago
ott egyes ' I<at at
' I<e 11 moz-
Azert ejtsi.ink par sz6t az esztetikai kerdesek-
r61 is. Hagyomanyosan a sorkizart sziiveg
akkor nyeri el teljes szepseget, ha minden
alkot6resze egy vonalban all egymassal mind
geit is (lasd 157. oldal), hiszen csak azok a meg-
oldasok jiihetnek sz6ba, amelyek nem zavarjak
meg az egymas melletti sorok alapvonalai-
nak egyi.ittallasat. Ki.Uiin figyelmet kell szen-
kell
arany1, atnia az el6z6 vagy kiivetkez6 sorba, illetve horizontalis (peldaul a szomszedos hasabok telni a sorok elejere vagy vegere keri.il6 irasje-
lOnt- gzavakat, sz6csoportokat vagy akar teljes soro- sorainak alapvonala, vagy a hasabok tete- leknek is, mivel az idezojelek, divizek, pontok
·el ~at kivalasztva manualisan kell m6dosftania je es alja), mind vertikalis iranyban (peldaul es hasonl6, nagy negativ terekkel kiiri.ilvett
na- a terkiiziik merete t. a hasabokjobb es bal szele). Ennek megval6- formak miatt ugy t(inhet, mintha az adott sor
laban sitasat megnehezfti a sziiveg el6re nehezen a sziivegtiimb hatarvonalanal arnyalatnyival
:)'en- megj6solhat6 terjedelme. Emellett az elemek beljebb kezd6dne vagy vegz6dne. Az apr6lekos
1es egymashoz allitasa korlatozza a bekezdeseket munl<a gyi.imiilcse termeszetesen a szepseg:
·kozok elvalaszt6 terkiiziik kialakitasanak lehet6se- az elegans, rendezett es egyenletes sziivegkep.
Az aszi111111etrilrns oldalterv
sziivegeneh egyrn letes szedesli,
sorhizdrt, szorns hasa'bjai elhe-
:r..Q.LY.arns- e lyez/1edesiild1el ha119s1ilyosab-
veaver. Th e sc ribes made bd teszih az oldal szer/1ezetet.
;tr.actiQ!l into a new and HORIZONS BEY Az oldalfelep(tes 111odemjelle9e
11e111i Jwntrasztot llipez a so,·-
>ractice, t heir work took Jlizdrt szedessel, de 119ya11ilye11
texture tha.t.J.b...ey_c__ali_ed "Jo sa~ea.st....t~ ellrnt111011dds fi9yelhet6111e9 a
:u.s_,___w_bich means cloth from within," recount szedes1116d, vala111i11t az alapvo-
w.!J.e.tM r it.ha.Qp=e~n=s~t=o~b=e_ _ =
d e=s=
c~ri~b=in
~g"'~t~h~e~s
~c~e~n
~a=t nalah egyiitta1ldsdt megbont6,
sing st ick, func tions like hardened through ye.
behezdesehet elva1aszt6 terl1iiziih
viszonya'ban is. BREIT YASKO USA
Jrapher, like the scribe, It was the result of a I
e the t ext as evenly as exasperated, looking
1s are d es igned to give a kinetic rhythm towarc o•mcmpnr.irr ,•u11JI a1111 cn 11:r 1:1 1nm cn1
r.1pid cJiting ~r<' ofti'n cmpln)~•I, h,,nm,"\",I i,npoi1.111 1.)t>ur.::..-.)·,.,f r.•fcr.•1K~. r,,r 1hi<c.1t·
mrJi-1,induJiut: 1iln1 , f.1,hi"n .111J J.-,ii,:11.
ftl,m th,: .1 J1·N tis:i ng inJu)tq·. l.il,.c .1Js. .11oguc\ Jnign. 1,1,· tlunl, llrcn r;1sko; for its
3reless spac ingofletters, (approximately 50 tir, Sin,.-: shr 19Rfi ,khu t of ll et.:r GJbrid's
mu)ic 1'fJco,n1U) I f1..•r~c.1nin<tJntconncc- editing. 1..-..1h,mk t.:rhtrn rJi1 Jnd !!hnmil.1
SINl~(/iummrr ,idro, anhu \\>Hkini; in
tiun with audkn .. t•, hut .11<11 wit11~tmd tht \'1.'nlutJsublun.
ir thi s fabr ic apart. per the data) in whicl mr,lia,.:":i')lC'CiJll)' .1ntn1Jtion, li;i1 ,.- 1al.l.'n
Ill'\>'
np...iitiw pl.iycnJcmic to lhtcnlntai111111;111
many llld fwm MTV. Dr,pii.· mu}ic 1·i..ko'5 T11c in,t.1IIJ 1lon SIJff of \ \"uuJ Slrcl.'I G.11 -
in,11.lSII)' J1ul rut•111ial h• ih ~uro ,. Numh-
,Ptr1nhnr · thP rlPn<;it\/ nf arn<;<;I\/ 1mrlPrP<;timrit, c1x,Ju 1ion ou~tJe of J.rl lr.1di1ionJ. unJ l't'n-
ing il inherl.'111 to ,rny 1q•l.' liti u11, ~u th t
lcrirs (Gcorgl' Don, Tom l l.111, Th.1dJcu.~
ues, ii i~ 1101>' 1horoughly intrgrJ1,:d 111 the t.:elhudr. Clui~ t.:orch, G1.'11rg.- ~hgJ lii1s,
ch.i!trni;< h to sus1Ji11 1hok" imlant co11nu-
coo trmporaq• Mt world 1fith 11unr ll rli)h Erin O'Neill, Dre1,· l'J\"ekh~k anJ Shaun
1ion~ througl, rnntrn! anJ 1..1u,li1r
)!rJ.!dling thr high/lo" .:ultur,• rNlms. rnr Slifrr) lus bctn oul~IJ!Hling, ri~ing one,:
r.umpk. om• nf 1hr )U,,essfu! JircClurs in Th,: gu <'it cu 1.11vr ,,f thi, o l11hi1, Ed Skin- Jg.Jin to 1he occ.llion h)' m«tini tin· ch.11-
1hisr:cl11hit,ChrhCunninghm1 (Jinxlnr of h.:,g, has chu5c n music 1·iJ,:os prnduc.:d knge ofnwJi.1-h.u<'<l work. Finally,"'' whh
on't rr " on't me l\jl>1k'5 1\/I i.Jful/o/L,,rr),i.. ,,·p r,:-"'nh'.Jbr

J N,:11forkg;ill1..ry anJ o:h1biti.'J in lhi.' 200 1
Wniullirnn.ilc.
(incc 19Sl, 1hrycJI fullowing:111c.,plmion
in huilgcl .ind tfotrihution with th t• growth
of c-.iblr tfk l'bi on .1n J MTV. Tht l )'pical
to 1h,111k FJ Stdnhcrg; hb; rnthu sia,.m for
1ht pn,jen m.id,· uur i1wolwmcnt an lwnor
;rndpka.surl.'.
harangu, arangu, budg.:t g1,w o poncn!iJ!I)", from the low 1rm

of thou nJs tun<arl)'hJ!f Jlllitli,,n<lu!lars
with MichJcl JKk.wn'~ /J.-,,r If. Dt-<J•ile thl.'ir
ca,nomic r.tmifi,,Hiuns JnJ impJ cl, S1,.-in·
~lurny llornc
Cuu1or
for theg, or the g, bc'rgl,J.}tJ hisM'lrctinnofmwi.:vi,kmon

their cr.:Jtin·,1ualitit\,ll1J inno\J tion. Tn
pro1•iJr th.: futl u t ~,p<H uit•, thc 14 DVDs
\\'oo,I Sm.·..-t Ga!lcrin
Th( Pith\lurgh CuhurJ1 Tull\
(Jlnd whj (fnd whi

in thi, uhihit Jrr pruj«t«I coruinunuslron
l.irgrKTCX'.mona m1:1tingh.ui,.
Sh:inbcrg grJl"ilJlf ~ towJrJ \,urks tlut llu
belied ht _elied ht
1101 confo1111 tv 1hc fo,mubic. Th.:r wan J
v:11irtrnfpro,lue1ior1\ h)'hoth in<lu,try
diree1on Jnd M l i.U <lirrclnrs . The fornwr
indu,k r. G.ir r Gra)', Michel Gundry, Jln•c
n o-or WP- 1 o-or WP- \\'11lianu, ~hrk Rom:1nrk, 1\nton Curbijn,

Cliri.) Cunn ingh.1 111 , lim \'u kich anJ Spike
Joruc, "hilt lh<' l.!Ut'r i1Kltxll' D.1mit'n l\ir;;!.
And)' W.1rlwl anJ Ooug Ailcn. Rl.'n1hl.'J
Asorkizart szedes megformala- bok teteje es alja is all egymas- J.1n((',•iJfos.sputligh1s on pJr ticul.11 rf-
sanak vizualis celja az abszolut sal; es altalaban minden igazodik cor,ling ;1rtish (such ;1~ ,,.rn1pilati(•ns of
~IJ,lonu.1 .1 11J Jljiirk ) and "rJnJom cool~
geometrikus letisztultsag megje- mindenhez. Emellett a tokeletes ,•iJ(Q.!;Jlst1aJJ1u 1hcmit.S1,in!li'rgis •,rcn
lenftese - hagyomanyosan ennek geometriai rendet megzavar6 apr6 :ibout lnuting thr>opinimu of rr.1c1itioncn
in lhe fie!J - lhc a1ti,1s, 1hcms,:h"\"$.
egyik fontos osszetevoje az alko- reszletek, mint peldaul az idezo-
t6elemek elhelyezesenek es for- jelek, divizek es hasonl6 frasjelek
~ajanak szigoru kontrollja. Ennek is kUlon szabalyozas ala esnek,
erdekeben peldaul az egymas mel- ezeket gyakran a hasab szelenel
letti hasabok szovegsorainak alap- kijjebb kell ,,16gatni", mert optikai-
vonalai jellemzoen egy vonalba lag fgy kerulnek a tobbi betuvel egy
esnek - nemcsak az oldalon vagy vonalba.
az oldalparon, de akar az egesz
kiadvanyon keresztUl is; a hasa-

r A SZO\/EC. l<EP l( l t\L AJ< IT/\S/\
Az optimalis hasabszelesseg meghatarozasa vizualis jellegzetessegek tekinteteben atgon- iisszevetesevel eldiintheto, hogy melyik a leg-
A m egfeleloen kialakitott hasabokban a ki.i- dolva - ez utc5bbi ala tiibbek kiiziitt a kisbetuk alkalmasabb a hosszabb sziivegek szedese-
liinbiizo tipografiai alkotc5elemek egyiittmu- relativ magassagat, a vonalak atlagos vastag- re. Melyik betufokozatban ti'.inik a sziiveg ttil
kiidese harmonikus egyensulyt ho z letre. sagat es kontrasztjat vagy a le- es felny{tlc5 kicsinek vagy tu! nagynak? Milyen mertekben
Mivel a nagy terjedelmi'.i folyc5 sziivegek a kiad- szarak hosszat sorolhatjuk. Ezutan a tervezo valtakozik a sorok hossza? Meg tiibb elvalasz-
vanyok meglehetosen fontos tartalmi elemei, letrehoz egy tetszoleges szelessegu hasabot tasra Jenne szi.ikseg, ami a tu! keskeny hasab
a hasabok optimalizalasa akar a tipografiai egy tets zoleges meretu betufokozatbc51, majd jele? Elegseges a sorkiiz merete, nem tu.I siitet
terv megformalasanak egy mc5dszere is lehet. ezt megvizsgalva tovabbi diinteseket hoz a a sziivegkep?
A tervezo elso lepeskent valc5szini'.ileg a beti'.i- betumeret mc5dosftasarc51, a beti'.i-, szc5- es sor-
tipus jellegere vonatkozc5 kiivetelmenyeket kiiziik csiikkenteserol vagy niiveleserol, eset-
fogalma zza meg, a tipus alkalmassagat mind leg tiibb aprc5 lepesben megvaltoztatja a hasab
konceptualis szempontbc51, mind pedig a szelesseget is. A valtoztatasok eredmenyenek
A "v.fa t if' book, n,tSwiuh T 1tr S 11, 1TC H a book where ~·ery chmcte1
is inspir«I by the b1ood·boi1·
ing enmity of pol.u opposites
,·. n-,,,.,,, is simuh:rneously someone
else, but1 henhalfwayth1ough
foundi nalls phemof life : n it Sw,'tdi, the rt.id1ng
Joanne. in the person of Carlotta, feelin g th e weight of a hod)' s ixtee n
fam i!iu ,sh,u td livi ngspa.ces, orientation fi ips t8odo?grtt.S
pounds hea vier than her own , secs herself coming down the hallway and
w.ar·zomes, ideologiul divides, foicing the 1uder to php1·
wa nts to duc.k into the bathroom or tum around and head die other war.
and p!acts of work. Wha l if cal1y turn thebookupside
C.; rlotta feels so mu ch revuls ion associated with this pc.rson walki ng
thrre wu a compulsory shoe. down. Once \·ertigo sets in )OU
towa rds he r, the feeling is physica l. Her 11 eurons hurl fra nti cally ove r m !izethis device isnothing
swoppin g day? Whot lflfashe.s
ort1gh1 1itupdarkpoc.ketsof
hate and misunderstanding all
r H:J!IMS 3Hl
S)'lla pses i.n sea1d1of a means of escape, her stomach knots . he r fi ngers
and toes tremor. She recalls a d rea m whe re Joa nne is nice to her, confides
but a trick togel) OUlonotke
the book's pa!indrom k cover
O\'tr the world, ~en for only in her. In th e d1 ea111 , the two of th em were s inging a song togeth er a nd design which form s,face
a. moment? Ca n empathy be e mbraced each othe r in the way old fri ends do. Whose dream was that? from both oiientations. Cute,
ujol«lo, .,..'Otl!d it make Joanne's~ Ca rlotta's? Both? Neithe r? Carlotta decides to keep walking. but ii doesn't m1ke up fOf the
no difference al all ~ say good morning. maybe ask loan ne how her dad is doing or som ething p1eposte,ous piemise ,Hid the
al>out the Anderson case. altogether corwolutOO re.ad.
TI11. 511,>ifc./i was publish«! by Switch it offi~
Jf>f.•e! Weed Prtss, Midd!etowf1 Ca rlotta, in th e person of Joa nne, decides not to go into the mail room aft er
NY, a ga. rage,based small
press owned by a fo1 mer High THE SWITCH all. Ins tead she ducks into a s tai rw ell. Joa n ne despises the war Ca rlotta
tries to engage he r in small talk. It's s,:, disliont sl. We /J.oJ /1 tlttt sl t acl1 ollu,.
School of P1inting dassmale, w/1~· bot hrr ricliug fih-: il 's tul}' di_ffem1L Joann e will take truth m·er n iceness
Ron;i!d Hocbmm~y. Although
a n}' day of the W('<'.k .
Je\\<tl Weed's list focused
mainly on books wrilltn by
The Switch a nurd
One morning , a woma n wa kes lo find sh e's living [ wo people di sliki ng each other, e\'en with great inte nsity, is not a serious
Ronald's wift Pat Hoda mar·
sky, Ronald rtaUy dug tht the life of h e r n u mbe r one n e mesis . Her ne mesis h as proble m in and ofi lsel f. It is a serious problem fo r Joa nn e and Ca rlolla
prtmist of n it Switr/1 when bcc.ause they are both intellectu al prope rty la\\1·ers at Be nnett and Be nnett
become h e r as well. a t least for the day. They witness
t pitchtd it lo him ovt r tht a nd have no choice but to work togeth er on at least one third of th eir cases.
themselves in each othe r. It s ee ms, on this one da y at
phont. He agrttd lo publish T ruth is, joa nne doesn' t ca re for 90% of her colleagues at Ben ne tt a nd
least, these switc hes h a ve occurred all over the world .
the book if I would pay fo r Be nnett. She cons ide rs most of the m immoral. shiftless h>1>ocritcs. She
all !ht pri nting and binding The Switch c hronicles the d a y in the lives of six sets
hates worki ng the re but would neve r leave th e fi n n beca use it's pre tty
vpenses including tht costs of switch ed enemies : three pairs who a re fa ce to face much he r whole li fe. Ca rlotta drea med of working al Be nnett a nd Dennett
ofh avingthti1sma!l sec· enemies, a nd three pairs who never eve n met but e \'e r s ince she wa s a pre-law s t11de nt reading about the fi rm 's landma rk
ond·h~nd offstl p,ess fu.td. des pise the ve ry thought of the o ther. class ·action s11its agains t big pharmaceutical compan ies. It's not a huge
Published in an t ditionof finn but it has an excelle nt re putatio n and they lei her take on a lot of pro
4oo copit s, my first nove l was bono cases. Still, s he ofte n considers leaving. primari l)' because of Joa nne.
1evitwt'd in two obscu1e liter.
As a lawyer, Carlotta prides he rself in fi ndin g solut ions tha t arnid lm ·ing
ary journ als-favorably in ont
to go to court . She's a mediator b}' n ah1 rc and considers it a p<'rsonal
and ,·eryunfavo1.1b!y in tht
failu re that she's never been abl e to reac.h some kind of common ground
other. The le\'iewe r of the pan
was puticula rly irritatt d by the with Joanne. She loses slee p o,·er the confl ict a nd h as named a deepening
book's structu1e: Mltisdizzy· worry line in her fore head aft e r he r nemesis.
ingenough s!ogging th,ough
Carlotta belieH•s that Joan ne is not, deep down , a bad person . She is jus t
sc,·crclr fuc.ke<U1p._d in ica.lly d epressed. and pro bably h ad a \'.Cl)' difficult
"
A hdrom hiiliinbiiz6 sziivegreszt elter6 sze1esse9be11 es szinten elteni betti-

folwzattal szedte11, hogy a bettimeret es a hasdbsze1esseg ardnydt ezzel
is az optima1islwz hiizel(tse11. A riividebb sziivegeh soronhent nagyjdbo1
han11i11c lwrailtert, a hosszabb f6sziiue9 pedig iituen -hetuen lwrahtert
tartalmaz. A sze1es, els6dle9es sziiueghasa'b ual6sz(111ile9 az optimdlisndl
sze1esebb, de a teruez6 enneh ellens1Hyozdsdra me911iiuelte a sortduolsd-
got, henyelmesebbe teue ezzel az oluasdst. EAR SAY usA

--
1leg-
e-
: t(tl
A kfse rl etek eredmenye kent elofordtJhat ,
hog)' tobb va ltoza t is alkalmasnak bizo ny w,
es va!asztani kell koziHi.ik. A don tes t terme-
Think of th e blank _page as alpine m eadow, or as the purity of
Kiindul6 valtozat A betutiirzs ma-
gassagaval megegyez6 sorkiiziik
eseten az egymashoz era le- es
undifferenti ated bem g. The typographer enters th.is space and felnyul6 szarak, valamint a viszony-
:kben szetese n befo lyasolja az oldal merete, az olda- must change it. The reader will enter it later, to see wh at the lag nagy kiizepmagassag kenyel-
1asz- lon elhelyez ni kfvfot hasa bok szama, az egyeb typo graJ?her has don e. The underlying truth of the blank page metlenul zsufolt latvanyt nyujt.
1sab szovegreszek - peldaw kepalairasok, kiemele- must be 111fringed, but it mus t n ever altoge ther disappear- A sorvegek kialakftasa hatarozat-
and whatever displaces it might well aim to be as lively and lan, a sorhosszak valtakozasa nem
siitet sek, bevezetese k - betufokozata es fgy tovabb. p eacefw as it is. It is not enough, when building a title page, elegseges, es va16szfnuleg az egy-
merely to unload som e big,_prefa bricated letters into the cen- mast kiiveto ket elvalasztas is kiku-
ter of tl1e space, nor to dig a few holes in th e silence wi th typo- sziibiilheto.
graphic heavy m achine1y and move on. Big typ e, even huge
typ e, can be bea utiful and useful.
Masodik valtozat A sortavolsag

pontban kifejezett erteket meg-
Thin k of the blank page as alpine meadow, or as the purity of undifferentiat-
tartva, de a betufokozatot 8 pon-
ed being. The typographer enters th.is space and must change it. The reader tosra csiikkentve megszunik a
wiU enter it later, to see what the typographer has do ne. The underlyi ng sorok zsufoltsaga, es nemikepp
truth of the blank page must be infr inged, bu t it must never altoge ther disap- a sorvegek latvanya is javul. Ez a
Ebben a tanulmanyban a betume- pear- and whatever displaces it might weUaim to be as liveiy and peaceful as it betumeret azonban a soronkenti
ret, a sortavolsag es a hasabsze les- is. lt is not enough, when building a title page, merely to unload some big, optimalis karakterszam szen1-
seg viszonyat vizsgaltuk, mfg vegul prefabri ca ted letters into the center of the space, nor to clig a few holes in the pontjab61 tul kicsi a hasab szeles-
eljutottunk a legkenyelmesebben silence with typographic heavy machinery and move on. Big type, even huge segehez viszonyftva.
,gh
olvashat6, legkevesebb elvalasztast type , ca n be beautiful and useful.
tartalmaz6 es esztetikus sorvegek-
kel rendelkezo valtozathoz.
,.., Reszlet Robert Bringhurst The Elements
g
k, of Typographic Style c. konyve bol
Harmadik valtozat A betumeret
es a sortavolsag valtozatlan
T hink of the blank page as alpin e meadow, or as the puri ty of undi fferentiated maradt, de a betutfpust lecserel-
being. The typographer enters this space and must change it. The reade r will tuk egy kisebb kiizepmagassagura.
e nter it later, to see whal the typographer has do ne. T he underlying tru th of th e Ez a betutfpus azonban olvasha-
blank page must be in fr in ged, but it must neve r altogether disappca_r--tlnd what- t6sag szempontjab61 tul kicsinek
ever CUsplaces it 01ight well aim to be as li vel y and peaceful as it is. It is not enough. bizonyult, a hasabszelesseg pedig
when building a title page, merely LO unload some big, prefabri cated letters into ehhez is tul nagy.
the cenrer of rhc space, nor t0 dig a few holes in the silence with typographic heavy
machin e ry and move o n. Big type , eve n huge ty pe, ca n be bea uti ful and use ful.
Negyedik valtozat A kiindulasi

Think of the blank page as alpine meadow, or as the purity of undif- betutfpushoz va16 visszateres,
ferentiated being. The typographer enters tl1.is space and must change valamint a hasab keskenyebbre
it. The reader will enter it later, to see what the typographer has vetele javftja az olvashat6sagot,
optimalizalja a soronkenti leutesek
done. The underlyi ng truth of the blank page must be infringed, but it
szamat (65 karakter/sor), es ero-
must never altogether disappear- and whatever displaces it might sebben hullamz6 sorvegeket hoz
well aim to be as lively and peaceful as it is. lt is not enough, when letre . A sortavolsag meg mindig
building a title page, merely to unload some big, p refabri cated let- tul kicsinek tunik, es a sorvegzo-
J
ters into the center of tl1e space, nor to clig a few holes in the silence deseken is akad meg javftanival6.
with typographic heavy machinery and move on. Big type, even huge
type, ca n be beautiful and useful.
Vegleges valtozat A hasab tovabbi

Think of the blank page as alpine meadow, or as the purity of keskenyftese, a sorkiiz megniive-
undifferentiated being. The typographer enters th.is space lese egy ponttal es a sortiiresek
and must change it. The reader will enter it later, to see what helyenek korrekci6ja vegul olyan
szedeskepet eredmenyez, amely-
the typographer has done. The underlying truth of the blank nek texturaja kellemes, a sorok
page must be infri nged, but it must never altogetl1er disappear- leutesszama optimalis, a sorvegek
and whatever displaces it might well aim to be as lively and hullamzasa termeszetes, es men-
peaceful as it is. [ti s not enough, when building a title page, tes a felesleges elvalasztasokt61.
Ebbol a mintab61 kiindulva a terve-
merely to unload some big, prefab ricated letters into the
zo nekilathat a hasabok elhelyeze-
cen ter of the space, nor to clig a few holes in the silence with senek, es a ki egeszfto sziivegreszek
typographi c heavy mac hi nery and move on . Big type, even tipografiai megformazasanak.
huge type, ca n be beautiful and useful .
155 A GRAFIKAI TE RVEZES KEZIKONYVE

/\ SZO\/EG l<EP l<IALf\ l([Tf\SA
A bekezdesek elkiiliinitese Nem is olya n rege n,

a 15. szazadban, a sziiveg meg tagolas nel-
kill, folyamatosan hiimpiilygiitt az oldalakon; , ....... .. Jc. .......,1,,
~~ Ul n !,o\ •b
az olvaso tajekozodasat segft6 bekezdes, mint ' ··" "'-1 , ,... \ 1'1
0 ......:,1~ .. Khm -.....i

informac ios egyseg, csak az 1500-as evekben Ff')d11I ,,. b, ,.. J,, 1
c,R.1..,,....., 1., ,z..,._,
jelent meg. Kezdetben az t.'1j bekezdes t csak .. ,.iu..-. 1,, ........
Kh,....: ... , k,f~
ht;d>r-J~..,..."1...it...,
egy nagyobb meretu szokiiz jelezte, ami az ,.,.,,..;, .. ~u.,....
kh<Jl ... b.r ,,;,.t,,, ,t,,.,.,.,.
el6z6 bekezdes utolso pontjat kiivette, majd cn,cln, P>. , , . - -.. ..
>' !...., Wot, "" r'~
0 ,..., .., \ - .. :Cl ~!t ..
a kes6bbiek soran valamilyen diszft6elemet is , ......~J ~ ....
hasznalni kezdtek, peldaul egy negyzetet vagy '"""''-"''U..

\ M ")..-Uf d .e,'1
pontot - de a soremeleshez haso nlo tagolas

meg j6 ideig nem terjedt el. A fejl6des kiivet-
11chlnh.1hhch.1r,Thfmtnd..-1td'lnluh en
lnfo1m11, ~ .. nddrn,hmit~t1bund,~n
TedlnologJ.i,nOflMtien-werden,ndrr
Univeul1i1 Khg,n f.ir1indtnn.kh\l tn
j1h1tn1Kh1 L,tw11.iMenN.15H<h1f ftn :
Mob,le S;·nrm,, Ve,lehulnfotmJI•~ .
EmbN!ded Sy11rm1, ~, vuil·e Compu1in9.
M'"dil EngiM .. 1in;iundSef\i " robo1,lc.
f 1chhod, uhu le lU 1n ttn

FunftthnStudlr"9ln9e1nvi<'r F,ch-
h0<.huhuh1:1ndor1,;i(Sph11l ,rnd~ •
o,,u,V,l!u h, Kl 1g,nfu11und Ft ld\hchen)
bit1'n m•8g:uchM!dt1 1c 1\1demi1<ht
Beruh11,11bJdung:c<1 lmB uelchl11 fOf •
m11>,;,n1ted,11otoqie&Etel1101111..1,1mf1u1
dnA119"eb~1 TUem11,\.fNeuv. e1l,,1'd,n,\,
Comm1,1niatlo11 E<1'J lnern!l9fo1 1T ,
M<!•lzrn;1che l11form11:0n11rd,n1lt, He1hh
C11en,EJ.. ~110,u l.., lnlt>glJl~S·(l1em11nd
C11cunOe ll..3n, Eq1,11p,m,..n1Eng:,nttrln9,
Geol<l formHionurn:I El.. i..uon,I,,
beruhbe9lr11rn.J
Lakeside
Ebben a hiadvci11yba11 a hissi beh11zott fe1hiivir alc(meh

is egy soremelis va1asz9a el egymcisto1 a bel1ezdisehet.
CLEMENS THEOBERT SCHEDLER AU SZTR IA
Az 1ij bel1ezdis elejit az azt megelozo tirl1iiz mellett afe1hiivinel szedett

szava/1 isjelzi/1 . C+G PARTNERS USA
Az oldalpciro11 a soremelisne1
lcithat6a11 hisebb tirhiiz /miilt
a bel1ezdisel1 hiizi. Elofordul,
hogy a sortcivolscig magassci-
gcival megegyezo miretii tel-
jes soremelis - vagyis al1'10ra
tirhiiz, mintha egy sort iiresen
/iagy11ci11'1 - so/ma/1bizonyul,
t1ilscigosa11 elszah(9a egymcis-
to1 a behezdisehet, is megtiiri
a sziivegfolyciscit a hasa'bban.
Ezehbe11 az esetehben olyan ,
a sortcivolscig11cil li11yegese11
hisebb tir/1iiziih is me!lfeleloek
lehetneh a behezdiseh viwcilis
l1iilii11va1asztciscira, amelyeh
a sziivegbe1111e111 hozna/1lit-
M
re zavar6a1111agy ,,lyulwliat".
VOICE AUSZTRALIA

kezo lepesekent a bekezdeseket ugyan mar a sorok kiiziitti nagyobb terkiizok hatassal a behuzas. Mivel a sorok hossza valtozo, a szii-
,. sorban kezdtek, de meg nem jeliilte a kez- vannak a hasab szelessegenek erzekelesere, veg kevesbe tt'.inik tombszen'.inek, igy az azt
....
", UJ
detiiket a szo l<asosna
' ') nagyo bb sortavo
' )sag;
, ezert nagyobb ,.beugrot" kell kialakftani a sor
elejen. Neha a tervezo is diinthet ugy, hogy
megtiiro behuzas is veszit vizualis erejebol.
.. ehelyett behuzas hfvta fel a figye lmet az uj

szovegresz kezdetere, vagyis a bekezdes elso
sora a hasab bal szelenel egy par karakterrel
a hatas kedveert elttilozza a behuzas merteket.
Ha a bekezdesek hosszuak, raadasul viszony-
A behuzason kfvi.il termeszetesen ki.Uonbozo
merett'.i terkiizokkel is elvalaszthatjuk a bekez-
deseket, de grafikai elemek vagy a bekezdes
........ beljebb kezdodiitt. Ez a megoldas ki.iliinosen lag szeles hasabokban kaptak helyet, akkor ez elso soranak eltero tipografiai kialakftasa
....
,,... ,1 j61 mukodik sorkizart szedesnel. A behuzas a megoldas - visszatero negativ feliileteinek is szoba johet - a tervezo lehetosegei a sziiveg
- merteke fzles kerdese, de mindenkepp eszlel-

hetonek kell lennie. A nagyobb sortavolsag
;iltalaban nagyobb behuzast is igenyel, mert
ritmikajaval - segfthet megtiirni a sziiveg egy-
hangu tombjet. Balra zart szabadsoros szedes
eseten viszont kevesbe bizonyul hatekonynak
tagolasara szinte vegtelenek.
·············· ····
aunur nee n1s1 maeerena ao1rur nee rust maeerena \..VH,::H... Llu.L autpl.:>L11t5 L.l.1 1 ao1rur nee ms1 maecren;:
hieula odio sed urna. Na: hieula odio sed urna. Na: ur suspendiso semassa,c hieula odio sed urna. Na.
eni m, fringilla vi ta, temp enim, fringilla vita, temp Abitur n enim,fringilla vita, temi:
mollis eturna. Phaselus a mollis eturna. Phaselus a maeeren mollis eturna. Phaselus;:
Vestibulum blandit m hieula oc ~
amet furpis. Suspendisst Vestibulum blandit nequ urna. Nasunio enim, frii: Vestibulum blandit neqt
Aliquam posuere aliquet amet furpis. Suspendissi vita, tempean mollis etu: amet furpis. Suspendiss<
Phaselus aliquet nisl vita Aliquam posuere aliquet Phaselus adipe poi up we Aliquam posuere aliquel
rnP lic:: in <:PmnPr n 11:1 rlnl, Ph'.lc:Pl11c: '.llin11Pt nid vit -:J Vestibulum dofblandit 1 Ph:isPlns :ilin11Pt nid vit :
Egy kvirtnyi behuza.s Teljes soremeles Tiibbsoros behuza.s soremeles nelkUl Teljes soremeles diszit6elemmel
ab1tur nee ms1 maeerena abitur nee nisi maeerena ao1tur nee rus1 maecrenc ao1tur nee mst maeerem
h..ieula odio sed urna. Nai hieula odio sed urna. Na: hieula odio sed urna. Na. hieula odio sed urna. Na.
enim, fringilla vita, temp enim, fringilla vita, temi: enim, fringilla vita, temi: enim, fringilla vita, temi:
mollis eturna. Phaselus a mollis eturna. Phaselus a mollis eturna. Phaselus c mollis eturna. Phaselus c
V
Vestibult
Vestibulum blandit neqt estibulum bland Vestibulum blandit neqi:
·ne1 bland it neque sit amet fu
amet furpis. Suspendiss< amet fur pis. Sus amet furpis. Suspendiss<
:riilt pis. Suspendisse leet Alic
!111, Aliquam posuere aliquet isse leet. Aliquam po sue Aliquam posuere aliquel
posuere aliquet nurp Phc
sci- ,.. I',..,~ ....... -. · ,..1 ... ' t- ........ ""'· ,. " ' " 1' . Phaselus aliquet nisl vi tc ".llin11Pt n111·n Dh'.lc::P111c:: ':ll· Dh'::lcP. l 11c 'llin11P.t nicl ,rit ,
el- Mely behuza.s Tiirtsornyi beoszta.s Kiemelt iniciale soremelessel Teljes soremeles elvalaszt6 leniaval
ora
·esen aotrur nee rus1 maeerena aottur nee rust maeeren; ur suspen01so semassa, c
y11I, h..ieula odio sed urna. Nai hieula odio sed urna. Na abitur nee nisi maeerena
11cis- enim, fringilla vita, temp
tii11
mollis eturna. Phaselus a Q.uae Coelis Sum estibulum blandi
,an.
11 ,
~n
1oe11
ia1is
• Vestibulum blandit ne
amet furpis. Suspendissf
Aliquam posuere aliquet
Vestibulum blandit neqt
amet furpis. Suspendiss,
Aliquam posuere alique
V sit amet furpis. S
pendisse lee t. Ali
posuere aliquet nurp Ph;
A bekezdesek elvalaszta.sanak legalabb
annyi modja van, mint egy torta dfszftese-
nek. Valojaban ez a gyakran figyelmen kivul
hagyott tipografiai megoldas nagyszeru
•e/1 Phaselus aliquet nisl vita Phaselus aliquet nisl vit. aliquet nisl vitae nieoeli: lehet6seg a sziiveg monotoniajanak meg-
it- rn Plic: in c::PmnPr n11'.l rlnlr cPmnP.1' n11".I rln l nnl 11in11,
tiiresere, segftsegevel csipetnyi kontrasztot
at". Behuza.s dfszft6elemmel Felkiiver aldm soremelessel Sullyesztett iniciale soremelessel csempeszhetunk az egyebkent egyhangu,
kizarolag sziiveget tartalmaz6 oldalakra is.
ab1tur nee nisi maeerena abttur nee rust maeerena abltur nee ms1 maeerena Itta leggyakoribb valtozatokbol mutatunk
hieula odio sed urna. Na: hieula odio sed urna. Na: hieula odio sed urna. Na: be nehanyat. Egy adott megolda.s kuliinbiiz6
enim, fringilla vita , temp megvalosita.sai - vagy az egyma.ssal rokon
enim, fringilla vita, temp enim, fringilla vita, temi: megotda.sok kombinacioi - jellegzetes reszei-
mollis eturna. Phaselus a mollis eturna. Phaselus;: mollis eturna. Phaselus a ve valhatnak a tervezesi feladat tipografiai
nyelvezetenek, illetve segfthetnek az elter6
Vestibulum blandit neque sil Vestibulum blandit nee Vestibulum blandit neq jellegu sziivegreszek megkUliinbiizteteseben.
furpis. Suspendisse lecf1< amet furpis. Suspendiss< amet furpis. Suspendisst
Aliquam posuere aliquet Aliquam posuere aliquet Aliquam posuere aliquet
Phaselus aliquet nisl vit;: Phaselus aliquet nisl vit; Phaselus aliquet nisl vita
Kilogata.s Bekezdes eleji kiemeles Negatfvba forgatott kezd6sor tiirtsornyi
beosztassal
A SZO\IE:L,l<Cr l<IALAl<!J;\Si\
Oke, ezt kapd ki: kovetkezik a reszletek a tervez6k figyelmet, masreszt segit a folyo
tipografiaja A sziiveg kompozfcioban tiir- sziivegek megjelenesenek es olvashatosa- ;=:.~==-=~
ii~~~
ten6 elhelyezesen es stflusanak kialakftasan ganak javftasa ban. -.-......i._
..,,_i;-,.-.&.&......
,:...w.1.i.---.1._,..."'. .l.a,o"'
u-. ...1..i,.• ..._4c-; .........&...,
..... ,.,,-~, ....._ .. ,_..,u.....,,l,
tL'ti a szedes apro reszleteinek tipografiaja ..,,. _ .... u<.> L...l r ~ - .... ,., ...
olykor nem kap eleg figyelmet. Annak elle-

nere sem, hogy ez az olvasas zavartalansaga
_ •• , . , _ , ,
.... .t.•._.,..i.,,--
>l•ff·-··~--..,.
--~,I::,
._.,, J_, ..
u..
·--._,..
-~-.
.,, ......._..,1.... ._.,_,u,.,-1,,_ ....... ...... ~u..... ~-~
. . ~---.._.-...L..l . .._
.._.....,,._,.__,
--...tJ-"'"'~" ...... _
...-,.,,,..., r ~ -.. ,
,,,_... ... .__ ... <Li..,.,_._
-.i.h••- - ~ ~ , h
~-:-.:=-
. .-:::.-.:-·:
=~~.~ . -..._
es a nyelvhelyesseg szempontjabol is leg-
alabb olyan fontos, ha nem fontosabb, mint
oal.!..--,-,l ........ ~ ......
.... .......
,_.,.,, __ _,,.....__
.......... ~·- , q,
.. ,..,.,1i...,,
, , , . . _ . ,.. ,k, . ..... ,.,_,... . . ., ........
~-·d-------
:~:"'.:-=--...._....
"'":.~..:.~..!":.~~t:·= -. .. l,~- -...- - .........
a nagyobb lepteki'.i sziivegfonnazasi kerde- ·..tr--··---·-·"- ~~~-1'-:."
u - ......... - . . i . . - . d - - t l ~
::::.~..:"'~:~:.:=:. - - - ~ " " - - " - ' .. .,i, ..
sek. A kiivetkez6 oldalakon bemutatott sza-

balyok ismerete egyreszt a terkiiziik kiala- Behuzassal vagy anelkUl? Olyan foly6 szi:iveg
ti:irdelesekor, amelynek a bekezdeseit nem valasztja
kftasanak potencialis problemaira iranyftja el kuli:in terki:iz, csupan a behuza.s jeli:ili a kezde-
tliket, az els6 bekezdest nem kell behuzni (tompa
kezdes). EzenkfvLll tompan kezd6dik a cfmeket
Az oldal terveziije a sziivegreszehjellegzetessegeit lcitlrnt6- es alcfmeket ki:ivet6 els6 bekezdes is, hiszen a cfm
la9111i11d tmtalmi , 111i11d viwcilis sze111po11tbo1 alaposa11 miatt nyilvanval6, hogy uj gondolat- es uj bekez-
cit9011dolta. A herdeseh listaszeni szcimozcisa a liasavo11 des - ki:ivetkezik.
h(viil,·e ileriilt, hogy az elrendezes cittehinthetiibb 111arad-
jo11; az i11te1j1i herdeseit fe1hiiver betiivciltozattal emelte
hi; es a sziiveg mi11de11 egyes tmtalmi egysege a tiibbitiil
elterii sti1ust lwpott. FINEST MAGMA NEMETORSZAG
and whatever displaces it might well aim to be
122 to teniew as li ve ly and peaceful as it is. It is no t enoug h,
when building a title page, merely to unJoad
P,otcf«ul!,,.., •• , J 11/S~'• \~'" •. , , _ , , • • , lh, ,,,,, l, c• lt •ltt' ,,, U 1 II I, , ,,1 u • d, ..,,.
some big , prefabricated letters into the center of
lo,~•t.;ol:I - ,I h-,,C,~"''''"'"' , ,... ru, , 01 du, ~c:"-·•1>•• , ;,, S:~•~,, 1.,...,.i•n t., U .r l o~ •H I« U• •
d, .. f,. 1....,,1t, , n l c . •o 1.- ,.,4 ' ' ' " U,! IS-...:~ 1 u •-~ u !t,•,,d 1 •u',cll ot1,-,:~ r- I !l I .J fill'.o ,L< th e space, nor to dig a few holes in the silence
lo;, ,u l r., , -., ,~4 • .,j ,.., ! flP,, 1 ~~~ 1, , du fLttrlJr-::,~n c!,-+,,,~1,,,,,·.<1!.,!u.t, U~·c;uo
U t l1 v·~~t,1 u ... ~ • l•" •• r .. ,.t...-•vJc--ia, •,11,...,.,, 1.,. ,.,.,i.,.h, u., : u.,~ , .._. J • ch • with typographic heavy mac hin ery and move on.
nn ...... ~,1 ,, '"" ' " ' " u~~. -~..,,, ld l 1d~1 ,...,. , .. ,, .. 11•• ~, ~,.- .... , 1111 ...::h, n;c"
tJ ,~~i.a, .., ..-•. "' w" ' fv u .~,, ~ - •~·~• ,., , .._ :!t•o'• c""~.i,.,u ,...,. ll - ,,~ ,,, "r,•,l~;h Big type , eve n hu ge type , can be beauti ful and
11,.,..t,,,·vn
useful.
10 .2/Piero Borsellino
Sex, Drugs and Rock'n'Roll. Figyeljiink a kimenetsorokra! Ha megoldhat6,

ne hagyjuk, hogy egyetlen sz6 kerLllji:in egy bekez-
,., \5 W~s geliilll di_r ~n d_e!nrm B,rul? getooer Arbeit das Xop1tel beMdet ~ - Umsa mehr freue des utols6 soraba. llyen esetben pr6baljuk meg
5!'J, Drugs and RocA'n'Ro~: Se ine e.genen Jdeenzu ent.·.i· 1ehm:ch iibf:rArbf'iten, d enoch no.::h Jahren 1•, ,rken.
a bekezdes terkiizeinek csiikkentesevel behozni
clie!n und umtusetien ,st ,•,.e em Oryasmus, ein sDcht,g· l'J \5 Deln Ueblingslluch?
machender Rausch und cin gut es Karuert wg'eich l'/er /./'ngh'O.' (S,zilianisch fur 'Sch ,·rom·, 1•, ,e Fud.JJ.
azt az el6z6 sorba, vagy a bekezdes mersekelt
dasmch t l'erspiirt, sa''te c!en8erof,1'FchH!'n. e • \5 W~_!J!!aths t du nachdem du aufg esland~ bis!l
kihajta.saval meg egy par sz6t atvinni a kimenet-
,,..: ,s Wtr wa rtn bzw. sln d deine Vorbilder ? Me1stens urin eren sorba. Ideal is esetben az utols6 sor legalabb
Fnher.AlhorJoCe!oo/(7J(J,h;>tJ/f': RerucR05sa(O.e5el0-.ef). T~ \S tmpfehl e drri relnde: a hasabszelesseg felet kitiilti, de ha.ram sz6 (fLlg-
.-1 \5 ffi ac hsl du lrtie PrajeHl ei' DieAb!enk.ung, denPerfekr:an,srr.usur.dde J.fikJigie,r. getlenii l a hosszukt61) mar elfogadhat6 .
Frf'le Prcjekte?HDrt s•Chcbsurdan. Auch v,,cw1ich ,1,.,is s A!'e dre1Xas len z e:1. Dif!s fo,dert 11 ied~m d,e D1s1,p.'-n.
1a1sm•rder Frogeber;bsidJ1,9tlst, ,•,underekhmichiibEr >1 \S UJ_o ~iird_rs l du gerne leben, wo arbeil epi'
d,ese Be1e;r:J,n,.,fHJ Xreor,l'"f! sdwffen sich sogeoonnle Be!des in Ne.'I Yo..-11. S,z? en oder m dl:'r Renatssance
•free!oncepra,ec:ts ", ckmrt s1e9onzahne Vo,gobenund ,~ ,s ll!!i.gn und Polilil! . isl da s ei n Th r m_a 1.9.f dich?
Kundenl':iinsche Sc.ha/ten und t~'ahen /..Oflnen - sich N•cht drekt Beides isl abstrohiert gesehen e:n Gesta!·
.se!bst-1·en1 rM,chen· Hinnen. HDrt s,,:h sehrartyan. tUflgspro1ess. Gute GMlo!tung g.b/ eir:eRiditung ,or. Lei·
Und 1w a''em so. a/s 1·.lirdim sie in du anderen Ze,t nur
'unfreie " Pro,"t:J..te 1'i'n·:,rl:.hdli!n. (\'as b;n ic.h Dienst.'e1s/er
let de Masst:n. 0 /es 1·,iederum 1'i'rle·ht Mochl /.fandesriert
e:ne Aussage Kamm/ nur, wlf' immer, dorouf 0(1. I\ e!che
whenever she seems ti1
oder Xtinsr/er? Das ze.'gt, doss d,e Areatfren Berufe, sei es
Di!signer, Pf-.otogroph, !rustrotor. Te,teroder Regisseur,
mimer fl{}Ch griiOtmOgl.cher Fre iheit ( ja e,nem ·o,rec.tar's
lnteressenlgemf!inscha!ren) sich doh "n/er 17:rtJerqen.
\S [!Jfei!!'f9t~oren wu den als?
l',1,fld. Mal 1st man do, mo/ n.cht Mal s/{ir~er, ,roJ sc./1 ,•,iicllY.
~eriod (let's face it) orE
Cut ' )lleischen Der ldeo:fa.li: Versuchen Kunde-n ro f,nden, IJ ,s Was samme ls\ du?
die \ 'Oil e.'n!'m den D, fii!c tor's Cut und nidtt dos Gegenteil
nHfangen. l'l,e 11w nod1 mo/ d.e Frage? Aooh. jo ,ch ,s
Erlahn.Jngen o"er Art.
,~ Wi e find rs! du Prince,LM....f.e .Q!_uln, Oiarlts Bronso n? whenever she seems ti,
=he lreie Projekte! Uberrogen:J>:rGeist ge,rnOlend. to/ender
/> J u Was s ind Ccmpu1 er liir dich?
Modf'meM,11elz11mlweck
f,/undharmon,Aospie.ler.
,s Was wUr des l du gune erlinden?
~eriod (let's face it) orE
..s \'> ffiitw as .spltlsJ!ful Dos G!uck.srezepl.
/,f,rdemFeuer. 11 ,s Wob ei l! anns l du •m bes!en_ent~pannen?
ll& \S Wie hrinqst du rillililie ~ ell und Bm.1! unlt r einm In der Sounaundbe!at Se.t'.. Van, hogy allitva jobb. Hasznaljunk batran a.116
lli!Q \S !!l!.qrOB!eRevclution wa1:./hl zar6jeleket akkor is, ha az altaluk kiizrefogott szi:i-
Mom en/on in der gf'nau umgekehrten Re,henfo!ge· Ers t der Der M1>.rach;p. veg kurzfv. Bar betutfpusa valogatja, ezert erdemes
Beru~ dannde Frei1Munddann d:e Fam 1he. Kann se;n, n ,s Y,!e!l_ll!iird~sl dlJjj t rn t einmal lreHen?
mindig egyedileg megftelni a kerdest, de ezeknek
doss sich d:e Re1henfo,'ge in ein.¥}en Johren Dndert. Und Den/f'mgen, des sen /dee ·Ad1Jm t; Elu" ,•,or.
Z1\tlf1w:nni<.hPopawerde. :.i ,s Or in Uebling s-Buths t;ibe in_dein er Urb lings~
a jeleknek a kurzfv valtozata sokszor tul er6tlennek
o, \5 Was ma.9s l du_;i n deinen Rrbe i! en, was nich l? Schtilt? M. rgefo'tdos grosse ·s· inder AAzi<kn1 Gro/esl.
tunhet, es a jellegiikb6l ad6d6 egalizala.si proble-
o :e Freude isl meistens nur ran k.ufler Dauer, weil ich m,t B'ack gonz gut. makat is csak meg szembetun6bbe teszik.

·--
·-·
When the editor and design-
er pay careful attention, bad
line- brea king wi ll be radi cal-
3rview Terrace• Luna Park, New Je rsE
ly reduced. It's always best

to break a word to leave a desir-
(f) [f] {f} (f) [fl {f} 3rvi ew Terrace · Luna Park, New Jerse
able syllable of four letters. ~rview Terrace•Luna Park, NewJers,

vill be presided over by Ellen Mac-
viurray and her partner, Roberto M.
(f) [f] {f} (f) [fl {f} ~rview Terrace, Luna Park, New J ers,
~rview Terrace• Luna Park, New J ers,
;astiglioni, along with Joy Adams.
>veg Ogyeljiink az elvalasztasokra! Ha lehet, keriil- Ne erjenek egymasba! Sokszor sziiksegesse Formazzuk mega diszpontokat! A dfszpont
ilasztja ·uk azokat az elvalaszta.sokat, amelyekben csak valhat a giimbiilyu, sziigleges vagy kapcsos zarojel, gyakran tulsagosan nagy a betutfpus vonalaihoz
zde- ~et betti marad az elvalaszta.s elott vagy miigiitt. valamint a mellette elhelyezkedo betu terkiizenek kepest, ezert zavar6an hathat. A dfszpontnak
ompa Aharom karakter mar elfogadhat6 hossz, es ekko- megniivelese, kUliiniisen kurzfv valtozatok eseten, erzekelhetonek kell lennie, de nem szabad nagyon
ket ra szotagok atvitele altalaban mar tenyleg sziik- melyek felnyul6 szarai a betukiiz korrekcioja, egali- kittinnie; a betutfpus fiiggiileges vonalainal nemi-
1a dm segszerti. Szinten keriiljiik a nevek elvalaszta.sat zala.sa nelkiil valoszfnuleg iisszeernek a zarojellel. leg eroteljesebb forma mar elegendii. Batran
1ekez- es kiiliin sorba tiireset. Ha egy kettonel tiibb tagu Fiileg a dolt kisbetus f, l, k,h betuk es szamos nagy- valtoztassuk mega dfszpont betutfpusat, vagy
nevet megis ket sorba kell tiirniink, akkor a nev betu eseten lehet sziikseg ilyen beavatkoza.sra. valasszunk egy ma.sik dfszftoelemet, esetleg hasz-
utolso tagja ele keriiljiin a sortiires, ne a nev kiize- naljuk a mondatvegi pontot megemelt alapvonal-
pere vagy a kiizepso tag inicialeja ele. lal, hogyha ez stilisztikai szempontb61 a sziiveghez
jobban illo dfszpontot eredmenyez.
:o be
~=:£~
___
-~......----
-
.... -._.r-.. . -..i-~ ----·
·- ......,_ -~~·~.., _, . . . _.__ _
,,....,_., _ _ , _ _ _ ,...,,
-.-.-. ... --.

_ _ .,.._ __ ,._... --oa-.,~
.... ~
I ... , .._,.,..__ ...,
(by listening to the sea) will c

Jgh,
,ad -~_...... . ----1-
-. .......... ..... .. -----~--
._
~f-lU•l.l~~.ual
..._ ...,_,
-~-· 't-'C\o
t.,,a,,,;.l , _ , _ .. _ ,
determined , and thought it
_____
_ _ . . _ ......... lo>.,
1ost delicious cakes f 01

--Lo.L.b,1tlq>,.t-..- ----.--,...
___ .. ,.. ......... ..,..w_.,..._.,....,___

,.._..-- ---~<!.l. . .
_...,.,._.,.....,......,~..-._ ....._lf-Lbu--
nte.r of ._ <b. .... _ _ _ ..
"Think carefully," he said , ag
.. _
·--~-
...... .... po...il.: .. , _ _ . . _ _ _ - . .. - ..."'-
~nee
,ove on. -----
__ ....... ........ l..,>l..o.&lt-.->.l-·--,-.. _J.M .. __
..,._.. _
...... ,._.........
._
--..,u-.....-..
_....._
~ -.u,.-......__
____ ....._ .-...!.,..-,,-~-
'--o.s
- -....
.... ,""-,--...n-...-,,1,_
,oLJ_....,
,_,., _ _ ,,,._.,,,
... _ ..... i.-_""'
··-'""<l:ol.,oJf'NII"
foremost a kind of singular
___
_ , _ ...... -...J....,,lmpll..:.. ... - - , - .......
...._
.. __ ....... . . __,., .,. ~---.. . . ---l\-,.

1ost delicious cakes fc
.,,1£.ck, ..... .....,_ ....
and
.,
.... ._..
_,... -.-&bu-.-~ ll•--u--,
-.... ,--0&!.,--..;:~·· ....•...,.:::::::
• Optional leather sea ts an d dash board
, . i -........... -
..._..-,...._.,.._....
..............---
___ ...__ ~ ... - . _ . ~ - - - · · ,.,.!...1... io-11:., ............
• Five-speed transmi ssion
i-----· ' _. i. ..7i::~=;;::::: . . . . . . ., ....~:.:.

' ~~: ~ • ABS breaking syste m with titatnium di scs
-·-----
·---.. - ...
,...__,.14.-.._;Lhu-~- ~faal!AL<f<- 1.,
_.~_,~......,.........,... .. i..i... ,,• .i-:-u-~~
""r • Power steering and automatic mirrors
lhat6, 6vakodjunk a horizontal is csatornaktol! A kurzfv betiik is igenylik a tiirodest. Asziiveg- Logassuk ki az frasjeleket! A sor elejere eso fra.s-
Jekez- Asoremelessel elvalasztott bekezdesek problem.it kiizi kiemelesekhez hasznalt kurzfv betuvaltozat jeleket - illetve sorkizart tiirdelesnel a vegere eso-
neg okozhatnak, ha a szomszedos hasabok bekezde- gyakran kisebbnek es surubben szedettnek tunhet, ket is - tiibbnyire a hasab szelenel valamivel kijjebb
10zni sei (kozel) egy vonalba esnek, es nagyjab61 azonos mint a normal, a116 betuvaltozat. Tartsuk ezt szem kell ,,16gatni" a hasab kizart oldalain. Ez a szabaly
:elt hosszusaguak. Ha a soremelesek negatfv feliiletei elott, es sziikseg eseten valtoztassunk a fokoza- idonkent a dfszpontokra is alkalmazhat6, peldaul
enet- csatornava allnak iissze, az nemcsak a figyelmet tan es a betukiiziikiin, hogy minel zavartalanabbul a tervezo diinthet ugy, hogy a pontozott felsorola.s
.bb vonhatja magara feleslegesen, de a tekintetet illeszkedjek a kiirnyezo sziiveghez . sziiveget a fosziiveggel egy vonalban kezdi, a pon-
r(fiig- is konnyen atterelheti a szomszedos hasabra, fel- tokat pedig ki16gatja a marg6ra vagy a hasabokat
borftva ezzel az olvasa.si sorrendet. elvalaszt6 csatornaba.
whenever possible. A special

Think of the blank pa ge as alpine meadow, or as
the purity of undifferentiated being. The typog· ize; however thest
raph er enters thi s space and mu st change it.
whenever possible. A special The reader will ent er it later, to see what the
typographer has done. The underlying truth
ize; however thes,
'. S ti,
of the blank page must be infringed, but it must
not always, however, becaus, never altoget her disappear-and whatever you say? That's pr
1orc not always, however, because displaces it might well ai m to be as lively and
peaceful as it is. It is not enough, when building you say? That's pr
"
.nallo Az frasjelek terkozei. A mondatzar6 pontot min- Csak mertekkel. Sorkizart szedesnel elenged- Tovabbi frasjel-egalizalasok. A kettospontoknak
ttszti· dig egyetlen - es sohasem ketto! - szokiiz valasztja hetetlen, hogy a betukiiziiket is modosftsuk, ezzel es a pontosvesszoknek altalaban elonyere valik,
rdemes el a ktivetkezo mondat elso betujetol. Emellett a is megakadalyozva az egyma.s ala kerUlo szokiiziik- ha megniiveljiik a terkiizt elottiik, es lecsiikkentjiik
!knek vesszot vagy az idezojelet megelozo betukiiz mere- bol letrejiivo csatornak kialakulasat. De ne feled- miigiittiik. Afelkialto- es kerdojeleknek is gyakran
:lennek let erdemes csiikkenteni: ezek a jelek az aranyokat jiik, hogy a tut szoros - es emiatt tul siitet - sorok jot tesz, ha egy kicsivel tiibb ter elozi meg oket.
oble- tekintve a szoka.sosnal nagyobb tereket ,,tartal- legalabb olyan mertekben rontjak az olvasas hate- Egy szoka.sos meretu szokiiz termeszetesen tul
maznak" maguk alatt vagy felett. Ehhez hasonl6an konysagat, mint a csatornak. sok lenne, de mega fele is - a kvirt huszonnegyede
a vessziit, aposztrofot vagy ideziijelet kiiveto sz6- (hair space) kiiriili meret viszont megfelelo lehet.
kiizt is kisebbre vehetjiik.

n the year 1254 before moving on to
n the year 1254 before moving on t o
dolor sit amet. consetelur SJdipsci ng.
Elilr, sed lliJ rn nonu1nye irm od h"m pm invid t1111 ut
Lore mi
eli ir,sec
!Jbor('t'
1e new AI GA buildin 1
IJbore el dolore nu guJ Jliquyam erJ t, Sl·diam \'Olu
ptuJ. ,\ \ \·ero eos et JCct ls.J lll el jui lo duo dolort'.i et
Jll UJ. t\t '
e.irebu1
n the year 1254 before moving on t eJ. rebum . S1e1cl il J b sd gubergren, noseJ IJkim
n th e year 1254 before moving on t

ata s.1 nc111s est Lo rem ipsu m dolor sit amet Lort m
ipsum dolor sit amet, con.setelur sJdi1ncing ditr,
ipsum d 1e new AIGA building
sedd iJn
sed diJ.111 uonumy ei nnod tempor invidunl ut lJbo
ree t dol
re et dolore 111Jg 1u Jliqup m erJL
duo do\,
10,336.00 10,336. 00
135.36 135 .36
t\ t vero tlJj e t J. Cc uu rn e t j usto duo dolores e t eJ.
re bum. Stet cli lJ kasd gubergre11 , no seJ tJ.kim JlJ
s,UKIUS es t Lorem ipi um dolor sit arne l. Lo rem
n o~('J
Jt11 e t.
n dipici
t.
Li 1e new AI GA buildin~
i n< 11n, ,!,..Ji,,- , ii 3 10;, I rm1<P l i' lllT <~rlin <ri n o Pli rr ' n v',lu n
Allftsuk csatasorba a szamokat! Aszamjegyek Mentsetek meg az arvakat! FigyeljUnk ra, hogy Teret a kiskapitalisoknak! A kiskapitalisokat
mindig igenyelnek nemi egalizalast, kLlliiniisen, ha egy bekezdes utolso sora ne csusszon at egy uj hasznalhatjuk tiibbek kiiziitt a folyo sziiveg mo-
egymas mellett tiibb is szerepel beloliik. Avenal oldal vagy uj hasab tetejere. Ez az ,,arvasor" kUlii- zaikszavainak szedesere, vagy mas olyan esetek-
(alto) szamokat, amelyek az alapvonaltol a verzalok niisen megteveszto lehet, ha a kiivetkezo bekez- ben, amikor a nagybetukkel frt sziivegresznek be
felso vonalaig ernek, erdemes kisse megritkitani, destol egy soremeles is elvalasztja, es meg ennel is kell simulnia a kisbetuk kiize. A betuformak jobb
annak ellenere is, hogy formaik a nagybetuknel vala- bosszantobb hiba, ha a bal oldali sziiveghasab tete- felismerhetosege erdekeben a nagybetukhiiz
mivel valtozatosabbak. Atablazatokban vagy egyeb jere esik. A problem.is sort megelozo bekezdesek hasonloan ezek is igenyelnek nemi beturitkitast.
iisszetett szamsorokban szereplo szamok altala- terkiizeinek szukitesevel tiibbnyire megoldhato a Akiskapitalissal szedett sziivegreszek szamos
ban tabulaltak - jobbra zartak vagy tizedespontjaik sor behuzasa az elozo hasabba, vagy epp ellenkezo font eseten kisebbnek es vekonyabbnak tunhet-
(illetve -vesszoik a magyarban) fUggoleges irany- modszerrel, a betuk ritkitasaval megkfserelheto, nek, mint a kiirnyezo sziiveg, ezert az egysegesebb
ban, egy vonalba igazitottak. Ezekben az esetekben hogy tovabbi ket sor atkerUljiin az uj hasab tetejere. vonalvastagsag es tonus erdekeben elkerUlhetet-
a verzal szamokat reszesitsLlk elonyben a medievalis lenne valhat, hogy meretLlket megnoveljLlk, aka,
ugralo szamokkal szemben, es azok kiizLll is a fix ket ponttal is - arra azonban mindenkepp figyel-
szelessegu glifakat, hogy minden helyi erteken pon- jLlnk, hogy a kapitalis betukkel ne valjanak iissze-
tosan egymas ala kerLlljenek a szamjegyek. teveszthetove.
the final char as Thoreau 2 said, the 11 Hey !11 Dad's

the final cha
"Hey!)) Dad's
the final cb
Ligatura: kulcs az optimalis betiikiiziikhiiz. SzedjUk rendbe az also es felso indexeket! Hasznaljuk a he lyes irasjeleket! Tai.in nines is
A ligaturak, amelyeket - a szebb betukapcsoloda- Afokent kemiai kepletekben elofordulo also inde- egyertelmubb jele annak, hogy a sziiveget hozza
sok mellett - azert is terveznek, hogy egyes proble- xek es a hivatkozasokban hasznalt felso indexek nem erto formazta meg, mint amikor a helyes ira.s-
m.is betutalalkozasok eseten optikailag megfelelo meretet es elhelyezeset mindig a betutfpus ara- jelek helyett a lab es a hLlvelyk jelei - melyek rend-
terkiiziik jiihessenek letre, az optimalis betukii- nyainak figyelembevetelevel kell meghatarozni, re megegyeznek a sziigperc es a sziigmasodperc
ziik kialakftasahoz is iranymutatast adhatnak. mikiizben a sziiveg terkiizeirol sem szabad meg- jelzesevel - sorakoznak a sziivegben. Aleggyakrab-
Mivel a ligatura ket betuje (pl. ,,fi") kiiziitti terkiiz feledkezni. Az indexekben hasznalt betuk magas- ban elofordulo hiba a hLlvelyk tiibbnyire fLlggole-
fix meretu, feltetelezheto, hogy a beta tervezoje saga altalaban nem eri el a betutipus kiizepma- ges tengelyu, teljesen egyenes jelenek hasznalata
ennek a fix betukiiznek a meretezeset is az altala gassagat, de peldaul egy kis kiizepmagassagu az idezojel altalaban fves vonalu jele helyett, illetve
optimalisnak gondolt, az egesz jelkeszleten egy- reneszansz antikva eseten ez mar tul kicsinek a ritkabban elofordulo, ezert talan meg nagyobb
segesen vegigvitt beturitkftas figyelembevetelevel bizonyulhat - ilyen esetekben celszeru az index aranyban hibasan szedett aposztrof helyettesftese
vegezte el. Amennyiben a fol yo sziivegben a liga- meretet niivelni. Az also index szedesekor Llgyelni a lab jelevel. Helyzete alapjan az idezojelnek ket
tura erosebben vagy gyengebben ritkitottnak tunik, kell ra, hogy a betuk alapvonala alatt helyezked- alakjat kLlliinbiiztetjLlk meg: a nyito es a zaro idezo-
mint a kiirnyezo betuk, akkorvagy a sziiveg betu- jen el, nagyjabol a lenyulo szarak also vonalan jelet. A magyar tipografiaban mindket jel ,,99"-et
kiizein kell valtoztatni, vagy a ligaturat kell ket Uljiin, es semmi esetre se nyuljon fel a kiizepvona- formaz, azonban az idezet elejen allo nyito idezojel
kUliinallo beture cserelni. lig; a felso index pedig a verzalok felso vonalatol alul, az alapvonalon helyezkedik el, a zaro idezojel
logjon lefele, es csak reszlegesen nyuljon a kiizep- viszont felUI, a venalok felso vonalanak kiirnyeken.
vonal ala. Betukiiziik tekinteteben az indexeknek
lenyegeben a kiirnyezo sziiveg optikai ritmusahoz
kell igazodniuk. Ez manualis beavatkozast is ige-
nyelhet: peldaul egy nagy A betut es az azt kiiveto
felso indexet kisse kiizelitenLlnk kell egymashoz,
hogy kompenzaljuk az Aatlosan befele halado
vonalabol kiivetkezo, tulmeretezett Ores felUletet.

Divi1 (kiitojel)
in-depth look ll l " AVTl" \·n .-.=nw-<.i.>i."l'UK
1n l c11.!<m ,n,1£f'1u1<,<il1, ,..,,.., u ina@rockpub.corr
m,.,i....,;,-...,..... 1. ,<1,!!umJ...:..,"
rufrup,1Cll!l..,fuo!ui., ,i,"''"'''
100-200 pages
Felkvirtm(nun
(nagykiitojel,
t!Je.u .... ,1 ita!o.•,J...,ilipi>
H>n.!.ti r ntl<nU bfmum un!
J ,!<"1, ... p,,JL.nJ,!..,
.Il l
ina@rockpub.corr
gondolat jel)
A•r11r.umJ..•l..•,.,uc,1. t L\AU\ t7~n, ...,.oa ..1 >-=1,.....,..,· s ~bhudl"I
6:00-9 :00pm N ,"\'ll>Cl<lu, ...hr,,.,n,:<1,n,
t.cJJa:n.-~..,....,ym m.•
'""l'-"''~, dwcl!Jl l>t....,,,.!.•1..•rtt
tum .,.1,r ...1t1~ , '..tu . .. JJuard'<I
"'> "'m...-lt <lllf'--.Ull1J""1mt.1~-.,
,t J...-.!....,, m>p,.> .b.f.J).,m <:nUo<Ju
t..-r=iriu.m.i>b
clutu.!ipani.l.l
"')' tirm.-Jt,mr,--.
earing and/or verti
Kvirtm(nun .,,,.p,.,,L..ppmu1t..rJ.wnwltir -.-:Urti.u.A1""'"-'''1 ..ru...am<1 ,.,,J.,L...,m,p:..i
bewa.re-it is the (a magyarban

nem has zn.ilatos)
1w Al \cr,•«'I <! 1,.u.,m,1 ju+tm
.L..J,...l•ro~ <1 a r<hi:n.S:,1d, u
bio.J~•<n.W<atab=u"'o
;,..,,., J ...,.!.:,l._,,n,101<h.mS!c.bu
b.J r:.1-aJ:«:n, CL• Kl bhc,t, WI
rnu,11tcr,mir......,J,,:.._~.,1,m,L
Umw!:rr=. Ai•·
•m <1 jw!..>~lu..,.!..."2
sw,!.ub.J~N earing and /or verti
<hl<ut Lc,rnnipumJ,.-l-,.,1~ L,·nmir....,,J.•1..-. m~t.==<- u:n,uu.:;;n.u«t
l~•r<m'r11,1mL' ;,ntnn,1,...,..« ,,ui w.!.r,dn;:,LuJum .........,,ou, l-.o!UmtLl.cr<:111
1,ru, J.U1r ..1"il ,L1r.i....m ...,.,...,..y urm."1 t=1''l~i..!un10, oh,m
sokat K"lonbiiztessiik mega divizt es a lelkvirt- Kiivetkezetes sziivegformazast! Afoly6 szoveg- Nem betil, de tiirodest igenyel. Az analfabeti-
imo- \uszt! Ket olyan vonalszeni frasjelet hasznalunk t6l elter6 m6don formazott szbvegreszeknek, mint kus jeleknek, mint amilyen peldaul a@,#,€ es%,
setek- :~agyar nyelvbe~, melye_k ~elye~ hasznal~tara . peldaul a siillyesztett inicialeknak, a kiemelt feje- valamint nemely vonalszeru irasjelnek, mint a per-
Jek be , demes kiilon k1tern1: a kotoJelkent hasznalt dtvtz, zetkezd6 soroknak vagy az alcimeknek kovetkeze- jel, szinten elonyere valik egy kis egalizalas. A@ jel
kjobb •:lamint a nagykot6jelkent es gondolatjelkent sen, atlathat6 m6don kell megjelenniiik. Asiillyesz- altalaban till magasan helyezkedik el; alapvona-
Oz v alkalmazott, hosszabb vonalu felkvirtminusz. tett inicialeknak a hasab tetejet6l mindig ugyan- lanak kismerteku lefele mozgatasaval erhetjiik el,
tftast. ~ nagykotojel - mely id6beli vagy terbeli t6l-ig annyi - tobbnyire harom, negy vagy at - sor melyen hogy a szovegsor optikai kozepere keriiljbn . A# es
nos viszonyt erzekeltet, illetve nyelv- es szerz6parosok lenyulva, a soregyenen kell iilniiik. A kiemelt feje- o;. jelek formaja atlas, ezert az el6ttiik lev6 terkbz
nhet- nevei kozott all - ele es moge nem tesziink sz6- zetkezd6 sorokban minden esetben azonos szamu csokkentesevel es a mogbttiik lev6 nbvelese-
igesebb kozt. Agondolatjel - mely kozbevetett gondolatot, sz6t szedjiink a foly6 szbvegt61 elter6 formaban, vel segithetiink azon, hogy a szbveg ritmusahoz
lhetet- kifejezest valaszt el a f6mondatt61- ele es moge vagy konzekvensen mindig kerek egeszet alkot6 jobban igazodjanak. A perjelnek is hasznara valik,
:, akar szokozt kell tenni. Ezek az irasjelek mondatbeli sze- kifejezeseket emeljiink ki. Haaz alcim a hasab ha a d6lese miatt sziiksegesse val6 egalizalason
figyel- repiiket akkor toltik be j6l es a szoveg folyasat akkor tetejen jelenik meg, kovetkezetesen, optikailag egy till mindket oldalon megnbveljiik egy kicsit a betu-
cOssze-- alakitjak az altalunk elvart m6don, ha a megfelel6 vonalban alljon a szomszedos hasabok szbvegevel. kozt is - egy sz6koznyi hely termeszetesen till sok
meretben es terkozokkel hasznaljuk 6ket. El6fordul- lenne, inkabb a kvirt huszonnegyede (hair space)
hat, hogy erdemes a jelek hosszan es alapvonalt6l koriili meretben gondolkodjunk.
valo tavolsagan m6dositani, hogy jobban illeszked-
jenek a koriilbttiik talalhat6 betukhoz; a kot6jel
neha tul alacsonyan iii, a felkvirtminusz pedig neha
nem eleg hosszu.
J1s
Structuur
J's J-·
\ 'lll l,L'\Khol lnn•<110001t f'uru ,.,·h <'t:l~~il'~•·
,....,......,fl'Jnt'1•..,....JorlM, ~,;,11ul. l>r,..,,.,.~_. r
1,r,;,,:eu1n~Nttflto«tt-UnJtorw•rhi·1m,ct llUI'.
r,""1, C
1·.....i, u
·o.~•
... .,,...
• o.s,.,\o
·- ...--
-o.w~
~.
-0.jG ...
·=·
~,.,
-o. w1'
'·'.I'
1>i1~thn:<Who1 ~-=&lrnupua! lf,~<I r.....t.. £ • 0.jG!I. -0.J')I,
3.1).'I
'""' - ~?,'61
o.4;1
-IJhlll
,•~
1n,-...,ct.1Jn,6c1ok••..,,r,irw 11.1wltlrn. F-.S.r.:1
,:mumd,.,·urlnlx,,..,.~n l'ffld-,~,--
-.1Kh,f1' )bbdk l,11,,.,l. O r l'c,:1<.lu alUu,,la:t1,c t:n11LIN..'iaoc ll1nkkT,,.,,,...,na«~ ron1nct~. '•
-~v.i, ~d,bc-,,,;t'ffl r«hularal<1cr, 1ij,..U.-11<nlnffn•a ,-ut,111, ra!t h ~ilill<;,alducitH~tdulfctffld,:
tines is
!ll.)17
"·"' -l;.:11
\lutl(Jc, r«hu;>,n00<'1: \ '1t1........,.,,,. lmT<t1r.c>' t
r wJ.:. ,. l l o l ~ ,,,Upiu.al ,,nkJc n,,r-rl,,, unu
und<:.On ,-.,& ,hondnlljuf'c..t>n1. M<1 dtu
,....t.111,rnl, ..-orJ1,~oor 1"'Tr ~lij\t:1 ....... ~~,
hozza J0,4.;6,;> )OS-IJI l,µI J
w, r ,:,r:dt . oc1 ...... ~ ~ k ~ d : l , r i , ~ l
ra~nvrmin;:. O ok clrl<llll.b..l,tnd,r ,-L,dl. l'o,,J ,h
t..,c!c4')1tt=•'U f.,.,.,....,1 ,\ .<J.Jtn.Jo.,l,c..."O'\.t:d!.,l
d >tinu f\Tf:Dflod,o,:wl, bgri,,~of al!,fl ft: ~
''}lj
res fras- '"""~.d.14'ndoo:htt,:thulr n nwr•"r•rtln,i~. rJ1m,l"'l"J.udq>nj•lir:oa.~fk.ottm n11Jrua:Jritn
6.Si5 J.1;11 11 .ol;o l k1q,....,d«-!,;1Llfu ...,....,{r<.ab)lf'l'-t l,..opitul <1f1ol.c<lfn1mbtw-, , ut t:t.,, -•1 1\ riu tulhi:,J.kh ln
ikrend- .... rJ, ahonckrUjlcbck.c,l.7. c,"·dd(l.o,«>'ilidc rrJlldpc ,.cc.!t l,c...«111>wes1 lntrlr~.l. <"''ulltpl 1>1
dperc J •J.878 111.lln .,,.,,, opam,nm..wdc,nf'"forlil•dmndm!;k ,......_,,"OCIN.. cfr,bN<11!t1.\HYllbcpu,!dt~1,0n<!attuZ>J

Wu rdt11ij;i,,gtnn .. u n~<hlln""tnUpvt• rtcl!k "ntd:«..tcr:~rn..... dct-1,,n&~tw.,c....srsrradt
gyakrab- \Lll«D ~·._.,..i.,
i....xn 11io:~hrll<h m,ord• Wlohn lnt<.'p1khr e,wr dc b:l>i,ull:k..-ur<!.cb]un· r11,....!.oop
lattt,.. nJc"'1udcT1•=~dc-•m,3'...&tcrl~. l h>c,.-cl ,"In u ndr!,in ,..,.,..J,r Jn,;r><' l'oG<l1c11"tt<J:<p,-no.
/gole- 1pul«if,·u (...._..lnu u·1t>< f)oll("..:hcld<n ,n~
hll;,r11,ll' l'-t,r11hj:irldl..:h:, lndttl 11lu11.d:H , -sn
•
1nb<1,~uJ<TnJn:l, ,n.i.:,..w1«rJ,,"l'·n
rnalata v..,, 1.,,.,c11ot 1n,....11_... r....i.,"·· , r ~ ,,,.,l>nk..,,_,,,.,.&llq•!.l.triu,Tr>d.•11"..,
mrc,Jcdu,ibf:1 1". . : I J ( - i ~ ,·u l'otld, E,
It, illetve l\lat,ffl \'.IJI Luudw>l la,.u1rx<11 fun,h M"bNtunr« , •.,. LaAKhl>I l:""1Crl'd!c r ....i.o.1•) 1uddJd.,,, ,-vi
Jtdc'cr,r.brr JOOS ,1" •"211derp li1h l'nrknl, ff "Tl~: 1,u,unld,011t11bt"J.:t~ , u , ~,l.r~td.1Jdo,a
n,obb F..,J., A \'t11l.llu.bQID111<;ht'.q,,l1)· r wwl: du,,.dhtJ<k•"ffli:OOl'•·.1.,hr-,~bdti;l.lllffl.
tesitese l'ondoC \·ut l.u1<ioo! Fu tu1£q,.t1)' fn,d ;
\ "111 l.1111cho! lCTf,,nd ;
O a.Jt,,c-aouo~l&l"Adcn klnbulolm..udCIUh.ioop
nnu...S.-:.no;, 1c,d,on ffl.
1ek ket \ "u, l.onorlio! f~ C,,:,lJll'.mJ.
roidezii- l>< •Tr>ehl!lm,.k FtJD<lH'nhtl,bcn.vultJr-tt~.~ ,.,,,l ,\ u,.....,brkU\:>,!l11ern,"'<k ~'ur,d..,. ,.,Jnri1icn"1

bJ,nr~•n•=trtbc-A'~rld . ..·r u.r~.... , ... ~.•l'ILc i:'lhc'lll,,oc«m,t'J'unlf;ll-""""""
99"-et ' Kotcbrtnn , b u:1:kril;lr l".....i..r11'1uJ<'1""" J<11 t.cl<,U<11b ur.4L.,, co/<JfoN!ptic.f.. D ii.orr,•-orn,"'l A pe11zii9yi jelentes oldalpd1jd11
idezojel '°" W:h1 . ,..,. ua.d<XTI .. wu, bd:n ~Ii door J o rn.i!u1~, ,.,,, J:
ln;ti,;d.:tlc~nr.n:L-...."T."1ru,ill~c,;d"·nti:1. c:i.. a szove9 es a tdbldzatoh 9011do-
idezojel lk 1I....J,,!u).r- f ""'1,c-n ,IJaun J r rlf«1ml>niu,u
\"t'Nodt.tlnfmhltmr.otfff"l.,, lle'ihft.r •\lh..Jlh:t Jw-C
a!1cmttn . I If:! txxu<n or hul, ,-.n un them , brngt sa11111egforma1t, dttehintheto st(-
rnyeken. [ .,rocw.,. 1 A t11.1 LCn!U1" ,• "°notta<k bd•U-.¥:f.t• , proikl<¢ri>lco'1 iu1 ddim«. \ 'oot~k:, l, <!.c,
ltvt<llcll(ffl- tKa(,n-:l)~uru,;,11>t. lh t -...
u,n, ,-..:,, d<l11irtllllth u·,mJ.r,, nc:i.. undtlm b!.anrn
"un:fe..a,1..~Lltlitflb.J..«r,1,p!nudli..o-",U;,Jk\UI lusa a hitelesse9 es az alapossd9
<1r .-.1•11.krllngnndc 1oi,!1uffl11\11 tl".!"- l ndr1 ...:N,
nH >'<1t<ur11. lkh1,o..ka1\o\cttt:11lcbepal~nr11
~ r i i11'ctl1~,dul,tk J itt'Ol:m..,Wth1ul!:b,(
r l u11 l1 1u, r< n brlc£Fni la ..t>ltilliu ~•b la>tt,rhlrn
\~ .\'tnl~f bc'fl U l ff ,(l>il.'C"fl \"-, 1~ ,l:,(1
erzetet l1elti , osszha119ba11 a lliad-
,u 1>r-1ru,~cnry,l~~1uod,:!m 1r1cinTnrat11 10 riti.t,,...,,·ll•tudw:ic>uhi,.•"'\'oc,r rffl11,1{'"t>rrl.l• vdny temdjdnah megfontoltsd·
""r!n. I )uc , f" r,~ m lr \J"'f' in,rhlrdn dulul1ffl<I ,-11 rhl.,:,pu1p, ,r uill('l6:lo1ckdlrtt'\knnlic,tt••cm·
9ot es po11tossd9ot i9enylojelle9e-
vel. A mmg6ra es liasa'bhozbe
ce1 tudatosa11 l1il69atott alc(111el1 ,
a szdmoh9011dosa11 hialah(tott
bett1hozei, es az elemeh elhelyeze·
seneh honnyen dtldthat6 rend-
szere 111i11d ajelentes heszitojeneh
1na9asfolni szalmiai houderteset
bizony(0a.
UNA [AMSTERDAM] DESIGNERS
HOLL ANDIA

F
SZOVEG TEXTURAJA ES TERKOZEI
A szoveg mint vizualis elem A grafikai terve- ban a benik is pontok, vonalak, sfkidomok
zessel meg csak ismerked6 diakok es a palya- es texturalt feliiletek. Attal, hogy jelentest is
kezd6k gyakran figyelmen kivi.U hagyjak a hordoznak, meg nem sz(innek meg absztrakt
betuk absztrakt formaiban rejlo vizualis lehe- formakent viselkedni. Ennek a tenynek a fel -
t6segeket, emiatt hajlamosak a bet{iket, cim- ismerese, megertese es i:iszti:ini:is megerzese
sorokat kisse esetleniil, a kepanyagt61 elkiUo- olyan feladat, amely pr6bara teszi a kepzelc5-
nitve kezelni - amivel gyakorlatilag teljesen erc5t. Nern konnyu ugyanis ki.Uonvalasztani The new time sense
lehetetlenne teszik, hogy a ket dolog egyseget a sz6kep vizualis jellegzetessegeinek ertelme- of typographic man
alkosson. Marpedig a betuk is vizualis elemek: zeset annak verbalis, tartalmi vonatkozasai- is cinematic, sequential,
a terben ugyanugy viselkednek, mint barmely t61: folyamatosan ki.izdeni.ink kell azert, hogy pictorial.
mas, kompozici6ban felhasznalt pont, vonal, a szi:iveg olvasasat megszakftva a kinezetere
Marshal McLuhan
sfkidom es texturalt feliilet... Hiszen val6ja- tudjunk koncentralni. De a tervezonek ponto- The Medium is the Massage
Penguin Books, 1967
t~JIWJC,
- I
I':, t\l
AL
n Dll!TftRUII •
""'· - - - !t,cm, . . . _ . _ , .. _
Annal1 ellenere, hogy a plahdt minden tipogrdfiai elemet

ugyanazzal a sz(nnel nyomtatta11, a mereteh, vonalvas-
tagsdgohJeliileteJ1 es a terhiiziih vdltalwzdsainah ered-
menye egy ,,sz(nesneh" 111011dlrnt6 tipogrdfiai 1wmpozfri6
Jett. VOICE AUSZTRI\ LI A

- 311
azt kell elernie, hogy az olvasas mer6ben
~nkcionalis elmenyenek mechanikus jellegen
nillepve a szoveg tovabbi jelentesretegeket
jak. Ahhoz, hogy tipografiava valjon, a szoveg
semleges tenyszeruseget at kell alakftani egy,
gok a tipografiaban, mint az ajtok, az ablakok,
a sziikseges eletter es stabil epi.Uetszerkezet
a mondanival6 kifejezeset hatekonyabba tev6, az epiteszetben. Ha egy kompozfci6 szovegeit
hordoz6 vizualis elmennye is valjon. A tipog- kimondottan tetszet6s formara. Az angol- - formajuk, aranyaik, fenyertekiik, kontrasz t-
rafia celj a tobb, mint a szoveg tenyszen'.i szasz epfteszek koreiben kozismert az a mon- juk es dinamikajuk tekinteteben - kepi ele-
megjelenitese; ha ugyanis csak ennyi Jenne, das (a tipografia es az epiteszet parhuzama mekkent kezelji.ik, ugy, mintha valoban kepek
akkor a szoveg tipografiai megformazasa nem talan onmagaert beszel) , amit a tervez6grafi- lennenek, akkor az biztosfteka lehet annak,
jelentene mas t, mint a szovegszerkeszt6be kusolmak is erdemes megfontolniuk: ,,Minden hogy a szoveg nem csupan a tema kifej tesenek
l, Times Romannal begepelt szoveg kinyomta- epfteszeti tevekenyseg eredmenye epitmeny, egy ujabb eszkozeve valik, hanem tokelete-
tasat, termesze tesen minden szovegreszt de nem minden epitmeny epiteszeti tevekeny- sen egybeforr es kerek egeszet kepez a tobbi
azonos betu merettel, falt61 falig tiikormeret- seg eredmenye." A bet{ik felismerhet6sege alkotoelemmel. fgy a szoveg es a kep egyen-
ben. De ezt szimplan ,,szovegbevitelnek" hiv- es az olvasas funkcionalitasa olyan adottsa- rangu szerepl6kke valnak.
Abalra fent lathat6 ket peldaban

ugyanazt a sziiveget ket kiiliinbiizo
felfogisban tipografaltuk: eloszbr \.,_.-,..,,..,~·· ~-t.,;-.i"I~·
.,..,,O'El:r,• ~.,,"*..r-.
statikus es viszonylag semleges ~ ......... CIIJ
~SE m6don, szinte t6nusok nelkOI;

masodszorra rendk,vOI valtozatos
e",· •lun-,,p~QIIO'..._ l
....
v_
. r,;i, ... 1
t....,·,,.11_.vl)l
_.t .. •;:,,-1, ....
....... die-.-·~
betu- es sorkiiziikkel, eltero szeles- ;;;:,_· ~.~~~;;-1
,•- ~ ,.,......,.,. --. •..,, o.dl - ....
segu, meretu es vonalvastagsagu t.._, . .,.,,us.\. -..,

f,(_".<1 - · ~ - . . m r , ; .
betukbol. Figyeljiik meg, hogy a fel- , • t(l<>;IO'C-~H.•£11» .. -
'
• _ ........... _,."''11-"lllfot<I
iratok altal alak,tott negat,v terek '...-..-t.:"9
mikent vesznek reszt a kompozki6- .... "".....,.....

_..
o;Uirn-'-..1j.. 1.,
::,-o::......... ,..,..,,1c,,....,.-,-~,·
ban - egy resziik a betuk megfor- \,,,...~- ·~'...-..J - ..,·,. '"'.)l'I

l··- ..,
malasaban tiilt be aktrv szerepet,
m,g masoknak a sziiveg ritmu-
..., ...
(i
..• ,,.eb-\- ...
l--,•'1 l,~a,,t'1....-'fl'1";'"'"
,,..,. ...
~ )
1r..n,u,-1"'4·•
,_,rp..-,~ ...;_.O'cr.,;,v-t
lrmli(>Qde~•r,-,.•,:•
sanak es texturajanak ellenponto- '.!ill~ .... Q "'·· ,, . r;-,g
v-,-r.ro~·~.,
• zasa a feladata.
Abetuk vizualis jellegzetessegei

,.~ca,-.,-,,~:('}•"--1¥.... ~
$"•r'l~.:M I/ ,t~r~.•
t<:. rr •<4 ,......, , . , ,.-,,.,.,---.--·~·)
!.~ ·.~~/:- . !:';:~"''t'+

•• ' - " f <,--""7'<'90 -. ,
meg feli smerhetobbek lesznek, ha N'.'<•·•~ ... ~ ..,,,.........,~
alapformaikra egyszerus,tjiik oket: •. . v...,...... •to:,, ...-rgt .i~
! .~,., ,- , .. ~1S'lb'
,,,..-....:e, ..'! . .,t;n..1-.<
pontokra, vonalakra, sfkidomokra, 09 ........
~ ... ; ~ - - a . · ,1\',1-.::•
feliiletekre. Az absztrakciojukkal ~~. ·",le"t\ ... -
egyiitt jar6 fii ggetlenseg - a lehe- ::·~-·~i::;.~::....~: .~::··

toseg, hogy olyan szabadon moz-
gassuk a betu ket, ahogy peldaul
egy szabadkezi rajz vonalaival ten- Az oldalpcir minden sziiue9eleme fonto sfeladatot !cit el
nenk- meg nyilvanval6bba valik a lwmpoz(ci6 viwa1is hialah(tdsa'ban es a tereh ahtiuizd-
az itt bemutatott peldakban, ame-
lyekben a szbveg szoros egyseget lcisdban. A hiirdia9ram meretet a hasa'b textifrdja es
alkot a keppel. Figyeljiik mega kepi a 11C19y111erett1, elfor9atott dmsorohfii996le9es irdnyii
es tipografiai elemek jatekat, hogy lnizdsa ellenpontozza; a pozit(u es 11e9at(u fonndh balro1
mikent renektalnak egymas kom- jobbra ha1ad6 rit11111sdt a me9hatdrozott 111eret11 terhiiziih
pozici6s szempontb61 legmeghata- uisszater6 is111etl odese hozza letre, es (I sziiue9es elemeh
roz6bbnak tekintheto tulajdonsa- lrntcirozott vertilrn1is ird11y1i be111oz9atdsa is afen ti ce1t
gaira, form ai jellegzetessegeire. szol9a1ja. COBRA NORVEGIA
Asziivegrol egyaltalan nem mond-
hat6 el, hogy a kep feletti sfkban
vagy a kep mellett helyezkedne el,
hiszen a kep es a sziiveg azonos
sullyal vesz reszt a kompozki6ban .
A betiialalwh absztrallt fonnaijelle9zete sse9eit hii1111yeb-

be11felis111e1jiil1, ha azoh szavahhd a11nah iissze, ahelyett,
lw9y l1iil ii11a116betiihhe11t ue9yiilneh el a hepi eleme/1
hiiziitt. Ezen a plahdton az e9yes }rnrahtere/1 alahja ,
vo11aluasta9sd9a, ardnyai esjelle9zetes reszletei rend-
re uisszatii'1riiz6dn eh a hii1iiliitte 1eu6fonndh 119ymwzo11
t11lajdonsd9aiban - mihiizben me9 lep6 m6do11 honhret
szava/1 is hibetiizhet6h. BARNBROOK EGYES0LT KIRALYSAG

f\ SZOVEG f [XTl.ll"V\J1\ ES 11:!~l<OZEf
A szoveg tonusa A sziiveg elhelyezkedesen tipografiai ertelemben vett tonusanak meg- Egy vonalszeru sziivegresz mindig az eloterbe
tt'u annak ritmikai, terbeli es feli.Ueti jelleg- valtozasa kimozdftja a sziiveget a lap sfkjabol, nyomul, de a vastagabb vonalat kiizelebbi-
zetessegei is kiemelt figyelmet erdemelnek a ter melysegenek illuziojat kelti, es a ritmus nek erezzi.ik, mint a vekonyabbat. Az azonos
- iisszessegeben ezek a tulajdonsagok hata- modosulasat idezi elo. Egy nagyobb meretu tonusu sziiveg latvanya kiinnyen nyomaszt6-
rozzak mega sziiveg ,,szfnet", pontosabban sziivegresz peldaul kiizelebbinek tunik, mint va valhat - unalmas es egyhangu szi.i.rke falat
tonusat, hiszen tipografiai megkiizelitesben egy k:isebb bettifokozatbol szedett, es a vila- alkot. Ezert mivel a sziiveg minden uj gon-
a sziiveg szfne gyakorlatilag csak vilagossa- gosabb elemek is hajlamosabbak a hatterbe dolatanak vagy informacios egysegenek hasz-
ga es siitetsege, vagyis vilagftoero (fenyertek) huzodni. A texturava iisszeallo sziiveg elemei nara valik a vizualis valtozatossag, a tipog-
szempontjabol ertelmezheto. A sziiveg tonusa tonalitas szempontjabol kiegyenlftik egymas rafiai tonus, a kompozfcio es az erthetoseg
abban is ki.Uiinbiizik a szfntan hagyomanyos hatas at, ezert a sziivegfolt egeszenek alakja egymastol elvalaszthatatlanok. A tonus valto-
,,tonus" fogalmatol, hogy valojaban a ritmus es fenyerteke erosebben befolyasolja a ter- zasa nemcsak a sziiveg terbeli helyzetet es
es a textt'rra valtozasait ertji.ik alatta. A sziiveg beli helyzetet, mint az egyes alkotoelemek. textt.'rrajanak jelleget valtoztatja meg, hanem
A lliliajthat6 bros1ira terueziii a lwmpozfri6t a szo-

ueg texttircijcinall ua1tozcisaira, a hasavoll es a ter-
ABOU I THl CAMPAICN I EYENIS I PARt NEAS I PRESS ROOM I TAKE ACTION
llozo/1 arcinyaira , ualamint a pontoll es a uonal
fom1cij1i elemell llozdtti l1011trasztra alapozta11 .
ONE.
A szovegsoroll es -hasavoll linearitcisa es texttircija
e1es lwntrasztot al/wt a hatalmas, llornla/111 llep-
l1ivcigcisolllrnl. LSD SPA NYO LORSZAG
''
THE ONE CAMPAIGN IS ANEW EFFORT TO ~ F ~
RALLY AMERICANS TO FIGHT THE EMERGENCY I OS
OF GLOBAL AIDS AND EXTREME POVERTY. ~ R~
THROUGH THE ONE CAMPAIG'!z..EACH ONE OF ! Mo
US CAN MAKE ADIFFERENCE. 1uGETHER AS '< ALA
ONE WE CAN CHANGE THE WORLD.
: L ~
SIMPLY SIGN UP TO ADD YOUR VOICE TO SUPPORT 0
THE ONE CAMPAIGN DECLARATION. YOU WILL JOIN
THE GROWING NUMBER OF AMERICANS WHO ARE ' .. " q u '
GETTING INVOLVED ONLINE AND IN COMMUNITIES :: .... :: "t.ra11 scn:b· •·
ACROSS THE COUNTRY.
:·: ·. ::. e 11
·.:.::::'; 0 b r a S'
SEE THE VIDEO HERE
i··.. ': elein ent.o/
· • .: con cretos
ADD YOURSIGNATURE TD THEONE DECLARATION ::.. ·..: del11,11ndoc o n un
.:··. ·:
e1egante
circunda
FIRST HAM[ I J llST NAME I
ZIP/POSTAL c'oo-=-
--= cr=
1===:e;.:..:.....~======:
.· ....": n.te, .
U N r
~=~~',:~·=~i"'-;ss~1~~: : :~~;~~;::: :::;;'.:'.:'.:'.:'.:'.:=
HOW DID YOU HEIR HOUT THE ONE CAMPAICN7 l~SE_lE_CT_ D_HE= = =~ ""''· · . . . · :lenguaje
• THC CUIPAICKTO MU.£ POY(RrTHISTORY SUBM IT
a veces
laCrf ptico,
excels a
figura
human
Afen ti weboldal tipogrcifiai szempontbo1 sz(11esneh 111011dhat6, bcir
csahfelietet es a sziirhe cimyalatait haszna1ja. Az eriiteijesJellete a ..
sz(1111el hiemelt ,,One" sz6 egyreszt tci111oga9a a lwmpciny imidzset,
mcisreszt az allci6 rendh(viiliseget is hangsiilyoua. A szdveg
mcisodih bellezdesenell sotetebb fol9a a csatlal10zcissal lrnpcsola-
tos teendiihet emeli hi; a hiegesz(tii i11for111cicio11 pedigj6val hiseb-
bell es vilcigosabba/1, amivel egyertelmiibbe teszill a hierarchicit.
RESEARCH STUDIOS EGYESULT KIR ALYSAG

Na m liber tempor cum soluta nc
--
bisar eleifend option congue nih
m perdie ti dom ine id quod ma:
iterbe Jakarta 2 0 0 7
merti placera t facer possimsurr
Loremipsum dolorsit am et coni
ectetuer adipiscing elit sed diarr
L.u1cm ir -> um &>ki, 1it rna l, «mrtrlw a1Jir~i1q: d ,t
,....JJi:1.m n..cu111y.-.1/lW 1r1uro11.m ·iJ.i111 "t W '>.!1<<'1
>bi- ~onum nibu reuismodi tincidu nl

,l;,k,, .. n""i:IU ;tl~1uy;,m fflll, .... tum w•lup 11n Al w,..,
u,,d~,CllMll l t l jL1.> h•J111,_,J..}11f (:, d , l'-i<-t d ,1., k,t..J COMPRESSION
Wnos Indonesia summa nunci et sem per diera1 i:: ul>C"f)! l t n . i:;o K.1 l ~l:iuul~ Wk 111> f'i l W rrn.1 ip ,Ulll
Jdm •il ltllfl
aisar eleifend option congue nih
szto-
: falat
(011-
pOST 75 m perdieti domine id quod ma:
m erti placera t facer possimsurr
Loremipsum dolorsit am et coni
ectetuer adipiscinq elit sed diarr
: hasz-
\Ja m liber t empor cum soluta nc
1og-
iisar eleifend option congue nih
seg m perdieti domine id quod ma;
:valto-
r es
Jakarta 2 0 0 7
merti placera t face r possimsulT
_oremipsum dolorsit amet com
l,•u:rn ip<um J.:•!..' f,il,uud , ,<'11.ctrtur
..,.,JifU(" ingtli tr ,•&:! J i.lm ro.~num<"i.rm,...J
lt'- rl'J'O' imid....mtul b !..,1ct1J.;_>l,,e n l:lf:
r1.1 1!iqupmcnl,q-,!Ufn\'\Jh1plu:i At COMPRESSION
anem Indonesia ictetuer adipiscing elit sed dian- COMPRESSION \aun1Stl:1,01...n1d jll >l.,Ju,..k,la1c,
d c:1rtl,u111. S1<1,li T~b..J ),!ul•~r]<.rm, 1:J
$C.l l.li:in1~t.1 IKlillCl!Lo'.'1tmi r,un ,
Jisar eleifend option congue nih & la:!f sil :..,:,ti . UUm n;;,r, um dmioJ Um ::oMPRESSIOr
75
I'" io1'1J W1t ul l.,N'l~tld.~e>r~trugru
m perdi eti domine id quod ma, '"1iq11p mn':II, ~ mnilu p
merti placerat facer possimsun-

POST
_oremipsum dolorsit amet coni
Na m l1 ber tempor cum soluta nc
oisa r eleifend option congue nih lntfflliruumJl!lor

He ran quickly,
Jakarta
,i t ,uu.ot .rn mct~l ur
m perdieti dom ine id quocl ma: C 0 M

... J.ip.;,..illgd itl l, i~J
JUin lh.l!IUDJ <"illll•)
J l"!lJ!OfinviJun tu l
last ~s ne coul~
ya 2 0 0 7 merti placerat facer possimsurr
IJl\'JlC <t J..4m,nug
n..a :aliqu)= i ~r.11, :!oC
but the distance
I-
Indonesia oisa r eleifend option congue ni h
p R E s s J W1111.ilu1•1u1. Vm,
n-..(1.Jc(u.,;iimd jw
lro (!u,•,l.:!!." ld dt:./1
1tbum.. S1d , li1.1\...JJd
seemed to
m perdieti clom ine id quod ma: guhn1crcn ,n...,!.f..lt.1 stretch out
0 N im ~l.1 >,1 n<"t..a. l mm1
ipsumJob1si1:und.
and he couldnotemiel
merti placerat facer possimsurr
!FENT) A meretkuliinbseg miatt !FENT] Ebben a peldaban a sor- [FENT] A rendkfvul szuk betukiiziik [FENT] A par sor magassagu, szeles [FENTI A keskeny betuvaltozattal
elteronek erzeke lhetjuk a betuk kiiziik meglehetosen szukek, nem kiivetkezteben a vonasok helyen- hasab eseten a mozgast idezo, szedett sz6 latsz6lag egyre job ban
vonalvastagsagat is, annak ellene- tunnek nagyobbnak, mint a sz6- kent fedik egymas, ezert siitet fol- horizontalis jelleg a meghataroz6. iisszehuz6dik.
re, hogy minden felirat a betutfpus kiiziik. Asziivegkep inkabb textura tok alakulnak ki a feliratban; a betuk
normal valtozatat hasznalja. benyomasat kelti, mint egymas elkuliinulese, iinall6saga serul [KOZEPEN] Habar fizikailag szele- [KOZEPEN] Ugyanaz a sz6, az elob-
alatti soroket; a sziiveg t6nusa itt a linearitas es a tiimeg erdekeben. sebb, mint amilyen magas, a szii- bivel azonos vonalvastagsagu, de
IKOZEPEN) Afenti koncepci6t ero- a legsiitetebb. vegblokk optimalisnak tuna ara- szeles valtozattal szedve kitagu l,
teljesebbe tettuk azzal, hogy egyes [KOZEPEN] Szokvanyos betukiiziik nyaival nyugodt, kiegyensulyozott kinyflik- ez a hatas meg erosebb,
elemek vonalvastagsagat a mere- IKOZEPEN] Az atlagosnak tekint- eseten a sz6 linearitasa meg min- erzetet kelt. ha kiiverebb valtozattal szedjiik.
tezesuknek megfeleloen megvaltoz- heto sortavolsag mellett egyensuly- dig eroteljesebben ervenyesul,
tattuk. ban van a sorok vonalszerusege mint a betuk egyedi formainak [LENT] Egy keskeny, magas hasab- [LENT] Asziiveg texturaja erotel-
es a sziivegblokk texturalis jellege; hatasa, de a vonalak es terkiiziik ban a vertikalis erok uraljak a hori- jesen iisszesurusiidik es fellazul
[LENT) Afelkiive r es vilagos val- a sziivegkep most vilagosabbnak valtakozasa mar szabalyos. zontalisakat; a format kifejezetten (a sziiveg mondanival6javal iissz-
tozatokat most pant ellenkezo tunik. vonalszerunek erezzuk. hangban) a kuliinbiiz6 szelesse-
modon alkalmaztuk a feliratok- [LENT] Az erosen megritkftott gu es vastagsagu betuvaltozatok
ra, fgy terbeli elhelyezkedesuket [LENT] Ha a sorkiiziik nagyok, feliratot az elkuliinult betuk pont- keveredesenek hatasara.
is egeszen miskent erzekeljuk. a sorok linearitasa eroteljeseb- szeru formai uraljak.
be valik; a sziiveg t6nusa ebben
az esetben a legvilagosabb.
a jelenteset is. Szi.iksegszen'.i, hogy az olvas ot

id6r61 idore elszakitsuk a mondanival6t61 ,
620 es figyelmet a szi:iveg vizualis tulajdonsagaira

iranyitsuk, de mindig szem elott kell tarta-
nunk, hogy a forma es a tartalom alapvetoen
elvalaszthatatlanok - mindez raadasul az
informaci6 hierarchiajanak kialakitasara is
jelentos hatast gyakorol (lasd 170. oldal).
A napilap lapfejev en a vo11alvasta9sd9oh hiiziitt hialalwl6 rendldviil ma,·-

hdns - ahdr diszhar111011ilws11ah is 111011dhat6 - hontrnszt szinte szetszabdaUa
a feliiletet :a hatalmas tiime9 ellentetet hepez az e1esen l1irnjzo l6d6,fi110111
reszletehhel. TRIBORO DESIGN USA
11 · it 11 "· 1.,1, h.,1,· 1;11, n u1 • , ~11J1i, ;il,,,h11dy 111.,! 1•-• fl u! \ u~·rn ,m lif, .. 11!1, r,· , ,rn 11,· !urn 1.. ,1011 thi, " ll"h j !~I , 1 il •I·...,• 1+1 I•~\.. 1" ll w ,I ,ti.
'°' 11 Cl\, hi • .., ,,n, l 1hir1i,<!- llill \!,~,i11.,. ,y
1 1 \kl,u \', \'> II h \1..,1\\l l,CI H \II 111! 11,111

:i111,\1.11(1"0
1~~i'U:W1 '
1
,rrt1,.-,111 ·. ·,011 , ,.i1111
\",!)',!,ll',1,,111', 11\! 0\ \ ! !I II HJ
•~11 ,1, ..,
II\!, 111·1'
u,n 11-,, 111, , 11•11,,1 1,1•1\1t1 11,·.r,,
,\ '>ZO\l[G HXTUR!\Jf\ ES l FRI\OZ[I
Nyelvezeten alapulo textura A tartalom hierar-

chiajanak, tagolasanak egyertelmt'.ibbe tetelen
tt"Ll a sziiveg texturajanak valtozasa - peldaul
meret, vonalvastagsag, linearitas vagy rit-
mus tekinteteben - beszedmc5dunkvagy iras-
moduru< vizualis megjelenftesere is alkalmas
lehet, sot valc5jaban ebb61n6tt ki. A komc5-
tosan vegigmondott allandosult szc5kapcsola-
tokat gyors, varatlan kitiiresek ellenpontoz-
zak, a hosszu, elmelked6 monolc5gokat pedig
szinte pihentet6nek erezztik a kiszamitha-
tatlanul csapongo gondolattiiredekek kiiziitt.
rnmAI.I
HIHATSOMBALS
Hi HATS._
L1'llB.illl
~KiCl<f,1~ tll il a
HIM ATS
=CYMBAS
HI HATS llilllTS Cymbal,
HIHATSOMBALS
CYMBALS
CYMBALS
CYMBALS HiHat;s
A hango/1 es a 1it111us inspira1ta11 a tervezcit az egyes szii-
uegelemeh 111eretene/1, uastagsdgd11a/1 , sti111sd11ah, 1ith-
tdsai11a/1 es pozit(u uagy negat(u szedes1116c!jd11ah meg-
ua1asztdsa'ban. Az ill11sztrdci6 a dubstep zenei sti1ust be11111-
tat6 animdci6 egy liep/wcl1dja.
SEOU NGJUN LEE/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA
A bet11h pe1for111anszoliat idezci,jdte1ws 111egfo1111a1dsa - a111ely a szii-

uegfeltetelezett ha119ereje11el1 es hangl~teseneh ua1tozdsaira ep(t - ahdr
a /wmpoz(ci6 tipogrdjiai sti111sd11al1 alapjdul is szol9a1hat. Az itt be11111-
tatott pe1da'ban is ez tiirte11ili: a uo11aluasta9sd9 es a meret ua1tozdsai
a 111011da11iual6 hangerejet es ha119s1ilyait tiillriizili. MAREK OKON KAN ADA
A szauah hangalalija es jelentise

hiiziitt gyaliran szoros iisszefii9-
9es fedezhetci fel. Az itt ldthato
angol ha119utd11z6 szauahban
a hangzds es ajelentes Jiapcsola-
tdt a uizua1isJonna is szorosabb-
rafiizi. Balro1jobbra: csili119elis,
reccsenes, auto hangja.
CHRISTINE CHUO IBAL RA]
MICHAEL SUI [KOZEPEN]
TAMMY CHANG [JOB BRA]
CARNEGIE MELLON UNIVERSITY
USA

Az frott es beszelt nyelvnek ezeket a jellegze- ket is javftja, hogy a bett'.ik mennyire kepesek kekre mine! inkabb hasson, vizualisan utal-
ssegeit vizu alis formaba is atiiltethetjiik, magukkal ragadni az olvasot, es vegigvezetni va peldau.l a hangzasara es a hanglejtesere,
te nemcsa k azert,
cs ' h ogy a l atvanyt
' ' ' d el<ese bb e'
er ot a gondolatok sorozatan. Egy bekezdes fel- azzal a tervezo olyan eroteljes eszkozokhoz
tegyii.k, hanem hogy a"befog:do_k kozelebb koverrel szedett alcime is pontosan ezt a celt jut, amelyek segftenek az elettelibb, a szobeli
keriLlhesse nek a szerzohoz, es konnyebben szolgalja - latszolag hangosabba teszi az iize- eloadast jobban megkozelito elmeny megfor-
;ftcrezzek szavainak erzelmi toltetet. A meret, netet, odairanyitja a figyelmet -, de szinte malasaban.
a vonalvastagsag vagy a betutengely megval- teljesen semleges, targyilagos modon. Egy
tozasa a so ron belw, vagy akar egy sz6 koze- ilyen megoldas lehetoseget ad az olvasonak,
en, dram ai kinyilatkoztataskent is hathat hogy megtalalja az erdeklodesere szamot
~ de itt nem kell felaldozni senkit es semmit, tarto vagy igazan fontos dolgokat. Ha a szove-
fgy a szoveg attekinthetoseget sem. Talan get kovetkezetesen, egy koncepcio menten
111eg az olvas hatosagot, vagyis annak merte- igyeksziink megformalni ugy, hogy az erze-
Our time Our time is a time for

Our time is a time
is a time for crossing barriers, crossing
for erasing old categories-
barriers... for e r a s n g I
for crossing barriers,
for probing around .
old categories- for eras1 ng old categories-
When two seemingly d isparate elements
for probing around.

are imag inatively poised,
for probing around.
put in apposition in new
and un ique ways ... When two seemingly disparate elements When two seemingly
are imaginat i vely poised, disparate elements are imaginatively poised,
startling put in apposition
in new and unique ways ...
put in apposition
in new and unique w ays,
discoveries startling discoveries startlin g discoveries
often result. often result. often resul t.
Afenti mintasziivegek egyes resz- formajaban . A masodik ab ran lelassul, mashol pedig felgyorsul. elonnyel is jar, hogy az olvas6 mar
leteinek t6nusat m6dosftottuk egyes sziivegreszleteket kiemel- A harmadik a.bran a t6nusvalto- nehany pillantassal felmerheti
- ennek eredmenyekeppen meg- tunk, illetve a vonalvastagsag, zasok a sziiveg reszei kiiziitti a sziiveg tartalmat, meg mielott
jelenesiik is eroteljes valtozason a tengelydoles, a betuszelesseg nyelvtan i es fogalmi kapcsolato- igazan elmerulne benne.
megy keresztul. Az else abran es a betukiiziik valtoztatasaval kat hangsulyozzak; az eredmeny
a betuk meretenek csiikkenese- hatterbe szorftottunk- ez iisszes- ritmikai szempontb6l is dinami-
ben es niivekedeseben a sziiveg segeben az olvasas ritmusara kus, es a szerzo gondolatai kiizti
hangerejenek valtozasait fede z- van a legnagyobb hatassal, fgy a iisszefuggeseket is szemleletesse
hetjuk fel, fo kozatos erosiidesek befogadas folyamata helyenkent teszi. Ez a megkiizelftes azzal az
ielentise - ommun1sm- w11r.crnom-on- rtrce~ ne A hasdbo/1 vciltozatos ellielye-

:szefii9-
lcithar6 -----~--
' - ... ,._ ..... ..
......... _
.._
....--
............
___ ·-- ----
~
-____.. __
-.--_ __.... __...._-__
,
Russians didn't like ii, but a her Czecho-
slovakia and Hungary, they didn 't want
zese es zcircisa, a sziive9hiemelesi
me9oldcisoh apr6 reszletei es az
·II ban
apcsola-
:orosabb·
_
·--·
-----·
.__ .....--
.. __
--·------
·---
-----
·------
.. ..... .
---_ ,_..._,
. ·---
___-_- -~:f'~
----~--
,.,.
.. ____
.:!".::;::::::::: -
~:s.~c =.::.::=-:..::::..
-·-·--·
_
------
.. --- ... ___
. --·---·
_.__, __
,_
. -_
nother war. So Ceausescu opened things
up for us enough lo get passports .
, .. .,,....
I thought hmm, what an inter
parallel. I'd put on a mask and
I ii resf eliileteh lwmplex alahzatai
szaba1yos es ritmilrnsan liillteto
sziiue9t611usolrnt eredmenyezneh
lin9elis,
-----·-
.....
---· ::::::--~
.\e,:11/Jyt lt1'Wt•) l 1U1I ;••·
"rt'fimnrr," Nhllolat·
a sudden borderline aspects of a hiinyv oldalpcidcin. EARS~Y USA
i~~.::·~~t
personality would come out. ,
_.. ___ _ Ct'lll/\t'SCtl 11'11\ t'\'t'1J t11 , 1//y
. --
__ __ ....... ----
................... ._ topJ1lt'd ,.mt/ 1111mln t'd hy a started researching what mas~
--·
-·--· ......
.... ---·--
, .,
.. - ·-··-_ ------
..........
-...------ ...
,_ , ... ----
...... .
___
_,,. __
_,_ pvpulm 1t-rult in 1989. all about - Venetian and Japru
- _..........- ---- __ . __
................ ..... 1\ ,m111s otlta crimn, ht• wm
and then the Romanian masksl
ERSITY .........
............... 11t:rn\t'tl o( m1bculi11:,:
-··-. _,_ - ....
,-
___... -.....-----· .
...
·---
----- /umdrcd\ 0(111illi1111\ of on the old man mask or the go
.......
~ ";_'"':,
- ........·-·-
_.,
-,
....----··- doll1ll.\ /ru111,t111t'wfltn
11111//J\'t'f\Cc:ill.'(llli!lfll/fc/a
the demon elk and it's like we'1
reclaiming all the characters fi
u( lhumt111,h 11/ hh
((J/1 111()'11/l' II .
Romanian folk heritage. And "
we perform, each mask is tied
the songs. There are so many

A SZOVEG l EXTLJR1\J/\ CS T[Rl<OZEl
Egyiittallasok, tombok es terkozok A ter egyez6 savokra , masreszt a savok es a kompo-

felos ztasa egyben letrehozza a strukt1.irat zicio szele ki:izti feliiletekre. Attol, hogy eset-
is, amely i:isszefogja a kompozicio kiili:infele leg tovabbi tagolasok, beosztasok jelennek
elemeit. A ti:ibb sorba ti:irdelt szi:iveg peldaul meg a ti:imbi:it alkoto elemek ki:izi:itt, meg nem
egeszen masfajta strukturalis kapcsolatot szunik mega csoport ti:imbszen'.isege, azon-
alakft ki a formatummal, mint egyetlen szi:i- ban megn6 az oldal felepftesenek komplexi-
vegsor; es bar a ti:ibbsoros szi:iveg eras vizua- tasa , mivel a teret kisebb reszekre osztjuk fel.
E
lis hasonlosagot mutat egy i:inmagaban allo A vizualis struktw:anak a szi:iveg tartalmanak
sorral, ugyanakkor legalabb annyira ki.ili:in- strukturajat kell ki:ivetnie. A szi:iveg jelen-
bi:izik is tole. A szi:iveg ti:imbj e az elei men- tese segft annak meghatarozasaban is, hogy
ten tovabbi reszekre osztja a ki:irnyez6 teret: mely reszek lesznek egyedi.ilallo sorok, es
egyreszt a magassagaval es szelessegevel meg- melyek ti:imbszen'.iek. A gondolatok egymas-
SE
RR
AT
--
A pozitfv es negatfv terek kiiziitti fesziiltseg, valamint az
elemeket iisszekapcso16 kepzeletbeli vonalak ha16zata kelti
eletre a tipografalt oldaltervet. Az ii res feliiletek aranyait
a pozitfv sziivegelemek hatarozzak meg, mikiizben valta-
kozva hol kontrasztot alkotnak a terkiiziikkel, hol pedig
ujradefinialjak azok formajat. A pozitfv alakzatok szeleinek
egyiittallasa jelentessel bfr: tartalmi iisszefiiggeseket jelez,
amellett, hogy a kompozfci6 tereinek aktivalasaban is sze-
repet jatszik.
Mediterraneo
Am int az oldalon elhelyezett
elemek szeleik menten felosztjak
a teret, azonnal letrejiin a kom-
pozfci6s ter vizualis strukturaja,
es kialakulnak a kiiliinbiizo forma-
ju ii res feliiletek . Az elso pelda-
ban a sziiveges elemen beliil meg
A-grari ~d' eivezes
semmi olyan strukturalis elteres
kezikOnyve nem fedezheto fel, amely segftene
Ismerd mega egymast61 megkiiliinbiiztetni az
szab11yokat, hogy informaci6kat. Egyes sziivegreszek
po ntosa n tudd, mikor
tf:rhetszel tOli.ik csoportosftasa, masok elkiiliinf-
Timothy Samara tese - mikent azt a masodik pel-
Forma es tf r; Szln;
npogr.ifia; K€ p; daban lathatjuk- f6kuszpontokat
Kompozfci6 hoz letre, es mozgalmasabba teszi
Scalar Kiad6 a latvanyt. Bizonyos elemek egy
vonalba allftasa es egyiittallasa
egyben tartalmi hasonl6sagot
" gra:fikanervezes is jelez; a tiibbi elemhez csak lazan
kezikiinyve kiitodo, mash ova igazod6 eleme-
ket kiiliina116nak vagy hangsulyos-
-r"sment meo <I Form-;r-- nak erzekelhetjiik.
szab.ilyokat, hogy este r
po ntosa n tudd, mikor ~zin
..t.rhm.uUfili•
Ti pografia
' Ke p
""-llQfilio
Eza plaluitjo1 szemle1teti, l109y a teruezc'i mi/yen uiwd-
lis erc'ihet mozg6s(that a szigoni lwmpoz(ci6s stntl1t1ira 11lff!otnyJd,, 'd' d
llialal1(tdsa es a terl1iiziil1 al1tiudldsa frdel1e'ben - es ehhez
mindiissze negy apr6 elem re volt sziihsege. M(g a hdrom D(u1aTKiaclo
siilyosabb elem viwdlisan egyfelsc'i es also reszre osztja
a feliiletet, es egy Jlipzeletbeli hdromsziiget alJwt, addig
a sziiueg rendldviil vildgos, l10ssz1il1ds hasa'bja Jdrlelhe -
tetlen magabiztossdggal oszUa fel a negat(v teret, ard-
nyail1 tehintete'ben egymdshoz nagyon hason/6 negyzeteh
sordt hozva let,·e. STUDIO ASTRID STAVRO SPANYOLORSZAG

. I osszefi.iggo sorai valoszint'.ileg erthetobbek beli.i.li terkozok ritmusa az olvashatosag szem- jak. Mindezt pusztan vizualis szempontbol
sa·gy ha vi zua·11san· · egy csoportot a IIrntna l<;
1s pontjabol. Azonban a bett'.i-, szo- es sorkozok- talan ugy fogalmazhatnank meg, hogy a terve-
llgy ' ki.iliin allo' gon d o l atna l<v1szont
. l1asznara
' kel ellentetben a szovegtombok es a terkozok zo kontrasztot es ritmust visz a kompozfcioba
e:ilik, ha terben is elvalik a tobbitol. A szoveg viszonyaban az azonos ritmusu, szabalyosan a formak es terkozok aranyainak modosfta-
v~bbnyire pozitiv formakat alkoto tombjei ismetlodo beosztasok kevesbe kfvanatosak, sai reven . Mivel a szoveges elemek reszelae
~ KW
es '-''c 0-- 11 aU6 so rai kontrasztot alkotnak az oket mert a szabalyossag azonossagra utal, a szo- osztjak a kornyezo teret, elhelyezkedesi.iknek
koriilvevo negativ i.ires felilletekkel, a terko- veg egyes elemei viszont a legkevesbe sem is jelentosege van. Az elemek egyi.ittallasa
ziikkel. A sziivegelemek, valarnint a forma- azonosak egymassal: egeszen eltero funkcio - peldaul erosfti azt az erzetet, hogy egyfajta
tum i.lresen marado feli.lletei kozott kiala- juk es jelentesi.ik lehet. A sziivegreszek kozot- kapcsolat all fenn kozotti.lk. Ezt kialmaz-
kul6 viszony legalabb annyira meghatarozo ti k:isebb beosztasok arra utalnak, hogy azok va az elemek egy vonalba aUftasa - a kozti.ik
fontossa gt'.1 a kompozicio tipografiai terenek osszetartoznak, mfg az eltero tartalmu resze- tamado erok reven - segftheti akar a formatu-
kialakftasa szempontjabol, mint a hasabon ket a nagyobb terkozok fizikailag is elvalaszt- mon atfvel6 mozgas erzetenek kialakulasat is .
• 1 ! , I I, ") h , , .JI <. , • .,,~ ,,~, , ,,. Mi11d a sziive9Jwsa'b sze1e, mind
lon,.1<, l,\!l\.f • oh1•.,fl~• ,..,,,.,i,,.
'"" r, ...,,H I ,' 1-t!
1<!," l "' , Ii.
!, .. ,.,f'l,11 •
, ,I . 1 ~ \ ,, 'J·-11'11 ,1,i ... · I I 0:,, . f " ' " h ·, /,,....,,; I '1" pedig a Jwsdbbo1 J1iharapott
l,,,1,. ~ ..n, ,,., , ,,~,,1,,~., , 1,1111 ,,• ..11.,·,i..mf!, ,. 11. ,1,.,,~ ·'•)··•,1,i.,
1
! I .. 1 . i,1, 1.... \11 ,,,.,.,J 1,J,, ,. I ,., "It! l " ~.. " ..1.-....:n.•• .J ! ,,
""'' •I• , ,• ·f •, 1h. I 1 tl l !,,,, '"" \ n ' • ,.,J .. , h~• I 11\o !•, · '• •->cl.,1.<1 • ,, ; It,
11e9at(vfeliilet a dmsor ha ta Imas
,. ',, tr,<n 1 , t•1• .~( '" 11',,, l ,oJ1!,.,.,,.,,.• 11 h t l,•,, ''""""' l h ,._ ,, ,I,,.
! ,,, , ., • , ,.,u, ,.~I ·•• ,,.I,,,.,., ,.,!, ,J,o ,._.,,..,J11,, \ h,, • •<•'J '' betliihez i9azodil1; ezt a 9eo111et-
f. ! ,,. ,,,.. , ~ . . .J,, ,, 1<1 .·, I ,. , ,..._J,~ '"" 11\111 ,,,.,, ., .. ,t..,
int az 1 ...... ~ !,~~,. ,,._,ti,.,.,, , ... , t- !, 1!111,r,"' ,I.• . I~ 111,1, .,J,.. ~ . ,ij_.._, lilws fom,dt a ben11e elhelyezett,
I~ " " II l "<;lq !,,,,, , I.. , I J MJ I '
tatakelti t ~ l,1 1, ·+.,,J ...... ,i., 1 , • ..i vo,·iissel hie111elt idezet teszi moz-
ranyait . . \J:.;~~·;,. .1.:·:~·1-:.i.·;~·~·
11:
galmasabbd.
nvalta- To liste n to :'/' l~\:,~~:t. ~t:.' o.·,:·::-·""
FROST DESIGN AUSZTRALIA
pedig his clctr::1clors ~"'/',.",. .J ~.;::1.t'.:.;.'~ ....
vou'd th ink he ,u ..... J,f ..... ;J.:, 1, ltJ.,.M
;zeleinek wit s rl' sponsiblc .~: J:·'h ~,~·;·;;;\ .. J'!'.';',: ..
cetjelez, fur he inou s 1,~f ..,., · ,. .,.. , 111 ........ .. ~ .... u.
ln is sze- crimes ai..rninst , "~::·~~.:\'.':~'i:~.·.·~~ ,;;.;i ..1
•
g·ood taste ~:.~~:.:.·~'~t'.~:~.;:;:'.:,. ~;1~::.;""

. . t· ~··:.:;,.::.;·;;,i.:'.~!~. .~t~'·
r,nn,!.·r<·•~.ot,-t>•·""-n• 1 ....... ., 1 ,,..,,1,., 'J·•rv" I"·~·
,,.....,...,., ...v 11 .. t..,h.. 1.t- ,,,..,1, ..... ~. , _ · , , ..... ,.._, ·..U,
,.r-..,1-1r. ,., ,,,, ·\ I , n..,. .,...,..h.' 1n,,....,.,. 1 ,.,,
11\"o• J,,fl •l,h.>1,-.ft,Mlt .. ,.,,.,,l,..,J,1 11..,_,,.,,,r"'
,,.......iJ,,::,, 1, Jlt\i "·' • r-r .J J~n· ... 1, ht-.•~"' ' J1,.,! ~
,.,,h.R ,h ,,..,. t, '.,, J. t,.......,~,J., 'A~ I lh.. tl , ..,,. ..
,zett
fosztjak
1kom-
:turaja,
to forma-
pelda-
eliilmeg
elteres
'segitene
tetniaz
,egreszek
kiiliini-
dik pel-
pontokat
cbbateszi
1ek egy
:tallasa
sagot
sak laz.in A pozit(v es 11e9at(v hiilcsii11hatd-
5eleme- sdra ep(t a brosiira oldalpd,jd-
1gsulyos- 11al1 hepet es sziiveget dinamilrns
e9yse9be lwvdcsol6 lwmpoz(-
ci6ja. Afelirato/1 a teret szdnde-
lwsan osztja11 elter6 meretli
reszellre; a lcitszo1agfolyamatos
moz9cisban lev6 ne9at(v tereh
es az elforgatott sziivegreszeh
jelle9iihbe11 a fotogrdfia l10111po-
z(ci6jci11ah szerhezetet tiillriizill
vissza. RESEARCH STUDIOS
EGYESULT KIRALYSAG
l69 A GRAFIKAI TERVEZES KEZII<ONYVE

A TIPOGRJ\FIA MINT INFORMJ\CIO
A hierarchia kialakitasa Az informacio rend- hogy letre hozza az informacio befogadasa- sziiveg, amely az informacio legterjedelme-
szert alkot. Leggyakrabban kisebb alkoto- nak sorrendjet, amelyet majd az olvaso kiivet- sebb egysege, szemben az oldal egyeb ele-
egysegek halmazakent talalkozunk vele, ahol ni fog. Ennek a sorrendnek, az ,,informacio meivel, peldaul az oldalszamokkal, cfmekket
minden egyes darabjanak ki.Uiin feladata van, hierarchiajanak" kialakulasa annak kiisziin- es alcfmekkel, kepalafrasokkal es fgy tovabb.
gondoljunk peldaul a kepalafrasokra, kieme- heto, hogy a tervezo kepes fontosabbnak Az informacio hi erarchiajanak kialakftasa
lesekre vagy idezetekre egy magazinban; vagy vagy kevesbe jelentosnek bemutatni a sziiveg soran a kiilso megjelenest meghatarozo vizua-
egy cikk sziivegere, a kiegeszfto anyagokra egyes reszeit. A ,,fontossag" alatt ez esetben lis hierarchiat alkalmazzuk a mondanivalc5t
vagy a meniirendszerre egy weboldalon. Ezek azt kell erteni, hogy melyik az a sziivegresz- hordozo nyelvi elemekre. Ehhez mindenek-
a valtozatos epftoegysegek altalaban ismet- let, amelyet elsokent kell elolvasni, melyik elott meg kell ismerkedni a tartalonm1aJ
lodnek, ugyanazon a helyen vagy helyzetben az, amit masodiknak, harmadiknak es fgy es meg kell valaszolni nehany egyszen1 ker-
jelennek meg, tamogatjak es kiegeszftik egy- tovabb. Egyben utalhat az egyes reszek funk- dest: Melyek azok a jol megkiiliinboztethetci
mast. A tervezo egyik legfontosabb feladata, cioinak megkiiliinbiiztetesere is: letezik folyo informacios egysegek, amelyeket meg kell
A vdzlatos illuszt,·dci6 a viwa1is hierarchia

es a tmtalom hierarchidjdnah szimultdn 050 Nya Upplagan
jelle9et muta0a be, va9yis azt, ho9y mi/lint
hepzod neh le az elsc'i Jejezetben tdr9yalt
=-
(Bo. oldal) lwmpoz(ci6s strate9ia'11 a hepi
es sziive9es elemeh szin0en. Mint a vild9os
hdtteren a1tala'ban, most is a le9siitetebb
elemeh tiinneh a le9hiizelebbineh, ezeh emel-
hedneh a hierarchia cszicsdra, 111(9 a vild90-
sabb elem eh a hdtterbe hiiz6dnah. Fi9yeljiih
me9 azonban, ho9y a hiadvdny val6di bor(-
t6jdn e9yes allwt6elemel1 ran9sorbeli lzelye
nem hatdrozlzat6 me9 e9yertelnnien: a na9y-
meret1i viiriis eleme/1 - hiiliiniisen azso-es
szdm -a lwmpoz(ci6 lliiliinbiizc'i helyein levo
elemehhez viszony(tva mds-mds helyet Jo9-
lalnah el aJontossd9 vizua1is sorrendje'ben.
BACHGARDE DESIGN SV EDORSZAG
_________ ~
;;;;
Oub u eAppollonl
Arqull•CU
®D Bu b.,a Appo11onl
A,q.,it~
00
Feder1 1c.1• ~eaH1<:rtnwr.01ML'E:1Qrt>iiJ~u,._.
•
e.uabl.t., HIO'J.1010 prop.,6l1 rowdc,g 1n e1 _ . , 11111 u .-nocn O!
S.,aO'._O:,. pa1.n~t:t\ollll'ldodii!dmPYOWINS
1 1111 t~ m u r , ~nllen d'IIN,,dl'lti.n>dl!SAl"t

k ,tanLO!'rea! un~erarrllj,,,d,lt ~klrm.Mprw,,adl!
1. n1 tui, .::cm~ <!t ur-11 °"'11 omuwbTJca
LMttts~l til'.M111i!bob)elodl!1.N rdcnN

- - -- - · ,rtt,;n!Q.c.,~11lmb'.,rotlJ1.C9Q<k1~1.r;asyQ
i..pErl,cle oe ~ pru. Un ,. .. em cw,t~ <;r>e lu
1Wt»rttnO<et,g,er--~unvd,.t'/W'l,)rO:, y
A
a:,rt,,u,,o.E]~d,Ll~•det>orml;,6r,•o:on • IU!il
l!l t. nOll)eto 1la V<llll i1b llr9)t..iu~ l".an.11J
t~ y en.,nrBQOdst,f,lMlditflldenlC.lt.
[nl.i~tabl~, Luw,,t...a~CDl'lt.l<Do
Fato5 u. ,ca,, Ptm'Jtenr.u u rstmn .. nploienll.an L.at.M r.1 dl
TD!II O C v.ibf}),~i b ll'l'9d,VIL;,tdl!~6~
pffl'l',H l.t<D'l'ffil';a,a:,nl!llll'.'.t6o:ly<1ll~.a, llm01
LlpWl\tn1plM\lill(lrllentt.~1l.llllll:Mllur.tylli
mews~l.i._,,,...uraldelnvei-u.r.._Enli
l9'1".u,,."'11nKlflillmrtr .. 1 ~l!lpe,lm,et,o,
a ; ~ l!I etc>KIDdl ,·uw y l>'al'do\.n J~ L tw,o.
ui ,esi..:,~Ol l;if.t-&areo..pe,1 .. slbe"1,.,a,s y

~ ° " 9 " \ ..... ,~.,do ba<r;tmilrtos PIO
or,t.ffliui<ll~er-trttlir l «IQr y~t.,I B"IOr.
A webhely nyit6 oldaldn a na9y, hover bettih herlelhe- hiisziinhetoen. Ezt a sziive9es tartalmah tetejen lniz6d6
tetleniil nia9uhl10z ra9adja'h a vizzw1is vezeto szerepet, lenia'h me9 inlw'bb elva1asz0a'11 afelsc'i navi9dci6s sdv-
de enneh ellenere a men ii lenye9esen hisebb navi9dci6s to1, melynek Jontossd9a - a na9ymeret{i, immdr lehal-
elemei isfi9yelmet lwpnah. Az aloldalalwn azonban mdr vdny(tott inicia1e'1d10z hasonl6an - me9 tova'bb csiihken.
afc'i sziive9blohk a11 a hierarchia cszicsdn, a hasa'b sze1es- STUDIO DIEGO FEIJOO SPANYOLORSZAG
se9e11eh es a sziiveefolyam viszonyla9 na9yfeliileteneh

--
.ll1e-
e-
~kkel
~ , un
;,,11-1'951 ,1·~ nauidang,
nauiminjoliyo1
my land,
m'f'peoph1!
for soloists.
chorus
and stale
symphony
o,chest,a
of lhed11mocratic
, 1·ss·
isangyun
(1917 - 1995)
n.1uidang ,
n a ul m injo\.iyol
my land.
m ypeoplel
fo1solois1s.
c horus and
iung yun
11917 - 1995)
A hason/6 ardnyollllal re11del-
l1ezo hasavoll lliiziitt 111egjelen6,
valamint a hasavolwn beliili
i11fon11dci6s egysegel1et elvcilasz-
cho,usand peoples republic orchestra na u i dang , nauiminjo\ iyol 41 '!>8 "
t6 ,,csatorna11 " eltero sze1essege
·abb. orches t ra olloru 11987) my land, my people !
(19 871 con d ucted b y 1 07'0" ,jo~sa myu11 g·sil lim

fo r sotoists,c hom sandorc hestlal\9871
- csall119y , mint az elemell verti-
sa byung•hwa l im
14'26"
(history l
hyon.s"1ill
sop rano 1 rjol sa l history)
2 hyo n ·sh it l (p1esencel)
01·.ar
14 '26" llcilis helyzete11ell 1116dos(tdsa -
01· ,r 1jol.sa ,po 2 \'Ou ng -ok l im
(presence Jhyon •shilll!presencelll 06' 11 ·
rizua- U '26"
this lory)
hyon•shitl
9990'7 ·2
3 06' 17" hy on,s hi tll
I) alto
sun-cha\ p3~ ,tmi· rae(/u tu rel 13'26" seg(t abban , hogy a pozit(v es
(preser,ce ll J te nor
alot lp1esencel)
13'26" mi -1oe yon g -yin hari 11egat(v feliil etell ai-ci11yaill telli11-
05'11" hyo n,s hil II
tpreser'ICe llt ' (future I ban
ch or usands1&1esymphonyor c hes1ra
o lthe democra tic::p«iples repubHco fli. 01e11 teteven egysegesell mamdja nall,
nek- 13'26" mi·rae cho,u sa nd s1;,to cond ucted by byung.hwa lim
11,
Hutu,el symphonyorchestur
o f thed e moc1a1ic
de egy111dst6l 111egis llii1111ye11
myurig·sllli.i m ,soprano
peoples 1e pub lic
o f ~oru
young·o lli.im,allo 111eglliilii11biiztethetci11 legyeri ell.
ker- sun-c h aipa l , teno,
:hetci
(el]
: ; : , " ' •im !~~ng-ol. lim
sun·chai p al
tenor
yong.yinhan
b ass
conducled by
byung·hwalim
<po
999 047·2
yong·yinhan,bus
, .
99900-2
HELMUT SCHMID JAPAN
Ezen az oldalpdron llet allwt6-

S loy<:ool Slond bym• Sp•ok •o•y
elem ragadja meg azo1111al
'He wrapped himself in quotations -

Bl,,• Ml• '-9,...,0 ,,1,lo e..-..g
,n u t ... 1M...tt.+I,••.._
.... , .. , ......_,. .. ..M.at
...... i -... u.;1, .... .........
n. ..........,, .... p•- -··'
w... .. i. • .tot..t ;..toa..,.ii,, - ,
to.tht•• •01a'ln,1 W,,.• · t,;eM
,_.,.,.. ,1-41ool,.-.-d ...,.,.-.G9•
·--i.....-. . --,. . .
,Uo.!iod.o ,ct W.,. .... _ . . . . .. ,
,.- i, w..,o,::1- M.1,, .,.,1-.,

-w..,..,..
,_ . . .. .,......
. ., . ..._.....,,
. .,.i.-·-..
a fig ye I mii11J1et, elsosorban
meretiilmell es vastagsd911ll-
as a beggar would enfold himself in lhe n,,,.oi..,q,oally-1>1
i4oal l•,,;,-o, --,.;.U••,-:t
• • , ..., c:1c1.,r...ii!"+, t!sot.oyo!,.;,,p11
... n .ioi,,,h ,I...,,.,,._., .....
11all J1iiszii11hetoe11:a l1iilii11dll6
purple of Emperors.' ........ ,.,,!.. ,. . . . . . .1,i... 11w...t.w, -., ......,
betull, amelyell iisszeolvasva
Rudyord Kipling T,u1 I in ma Sarva ond pr olac.l ........
-~•lho-..p,•, ....... ,,....,~, . ....
a ,,blue" sz6t adja11Iii, illetve a

,,...., • ._. ...t1-•,-toc1.-.11o
l eya!t7-.lb,. , 1... ..... , ......
llk;. ;,11,,, - t . . , -• clro-.ic • l•¥n
• ~,,bo.-"•4-.h .... _ ,
., ....... .... ......, ..... ,_ldffl, bal oldal teteje11 ldthat6 idezet.
i,,c•po,ol• "'......, "' ' .. d,ho ,
,.!,n,,ol!lo1w... :, ~-,,,.,.._
.......... 11,.-w
Spir iluol c ol lin g
. ,,.,ptoHO I M.;.01:..r...,oct;...
•• o ,-:t • •-,.le,-..•• llu-,.
....,-..n-., , 1tia11-1...
._. ,.,,. ... ,..,,,d a,,.•lnt-
,-···-·W.. .
..go,a, l""'= ... •,-" E9.rp'-
- ,w.,,_
...-d •fl • ..;1.
__....................
n, . .......... to,-.i.:,, ............
.................
..._
~
do.-.... D.......,
-4 -"• • • ••,._.. • • · - - -
...., , ,........,., ,..
. . .... .
_ ,.. i..,..i-,-r-·- ·-··.. 179
Figyeijiill meg, hogy ajobb oldal
aijdn tala1hat6 idezet lleves-
be sze111bet11110 - reszben azert,
u... 1;. .,~ , ..... ,.,,,..,1•
. t1. n..
~ ... ,r,)ll1-, ct... ,, lapl , Mn d,ht
Powar hungry
Fu ling blu• mert a szomszedos ,,blue"felirat
1io1,. c1o,;,i.o,,w..1,1,J..,,,• .,, ... ,.
D id y ou know lhol _ u..,o,llcW-U&-.,...,\r-,
·r~a17·1,11w,v,-rm,1,1.
- •~••""7odJ~clr-,ok
~...,......i,
fN11SbbaJl01to..Gh.olllllool .,i. ....... w.. .,•.•,..,_, . _..,...,
"P'•• u t • •otl,At-. P.,;,,1., , ...,.,.. lhotl"c , ~t..,. W~,.b!u, pig.suh
- ••• •M.dolt .. To'111I 1' 11lolul ,-od..-.o - elnyomja, reszbe11 pedig azert,
_,-iJ*lo1-t.-'t'-n~ .....~
- . .......,.. IME.upo,u, ""1·
<lr•CU:,'. a......., ..... i., a-ntl""l*
ooruoti:-u.. ,.., .. _..u..
1...i...~ ,-:...
t - lnicln:as.ir,.ln')b ..
.,... ;.. c11,;,t...,- 1o.,.1""' v..
Hmy;, 1,,...-..11-,,.,...t ..i ..-;..9
p11
,b...~,--h
....oHto,,i.. .... .
d.:il,l,,Ol!ll1 tott.•
. ;,1... -,.,,..,..it1-.IIM lor•'hlir•

eM,.,_;,.yu,o....\.,.i,. DOo ,,
.i..t.-rt..,.. ,c , ;...io, c.W.....,
mert az oldal aijdn helyezlle-
..._ w.-rui--.. - ru) !forlJoSi.? ,...,....._ ,Lu \ i-rt*bl,;J,Wllh~ w.,. ~ ... t,_ ........ , . ...., . ..,_,.,, ~ ....... to • .a-.w,.conc--.,s,i..... ... i.M
..... .......... . ....,..., 11... 1, . ..o,no!.~
...,,.n, o1o1i!lc,,nr• l••Mm- A
aot,-i..oi.o..u..1,tukl ....,,"I" - lolmi..6psrp!alo ...... l>J•~ .-1o._...,__,..,.._1d,
~ l )· •- . . Jl <pl'...S. lu11- to..rlm ........... ,...; ..,11,.-,1... r. ,1
,..... ,. .. <t.i...,,•i.-·. • .i.. -""""9. dill el. A bal felsci idezet viszont
t)oo-•1 d ~ ....... , .. ....... _,,.,.bu bt.t-1', •a,t.l ,vf~ l<)r ...iy r.ro....,.L,,r-zlo
J'Of"IM' .... U.- 1- 1\ --d.ok,c ,,..1,,. n.,....ie.,uua .._i <li.un pont ott tala11rnt6, ahol a szii-
~--
w.u..,. -. .......... .... u.cttU - '--N<t,1;,o \'ilOdbclwwTJtM l"""'<r 1.u ..-a n.rvi-rro, to lWII""" ~ Awoy and b•yond
.,,.,.,......_1oonm..i ..........w . ,.,, 1_. ......... .,..,...,.,,.., u,11>e~h<~ veg a1talava11 l1ezdod 11i szolwtt,
I
ol-1buM1nD"_
e
f ...... .
....... - . . . ........... thal...i..a&.
..,..,.-,y ..._........... _...
- ·~..t,.,.11 ,- 1.. ,..........
)'OU' ... kllwdbyp.,rf,Mlt.;)1.. ..... ..
~~, ~~~ """",.... ...
1l11111,pb1(,-Uw m _ . 1i...., 1,o
- p;,, .. rn.lt.ud,~
llli,• ,vt9• 1holo ..."90 l d:1 I""" •
.,_...,.;.,.,...ii,~,...opo<.lrr-9
S,el>olKelf,.tc11-..,.;..o1. , o
bo-oad.,;,1a.111.. ..,;....,.,b..,......
ezert 111it1tdn az olvas6 tehintete
.......
_...,.-b;:.I ...,- ~....i
mol.l,bo,lb1dot.-d 1h..- t....._
_u,.....·... vm .., tt.. fll!pf'',-, •re i.l'b......,U,,.nld, .,,.1.1,a -
uendl
n........t...,,....,,,.M.,,~1....;,,, ;,.1,. tovdbbhalad a ,,blue"feliratr61,
,.,. ....,,
.... ..i-<Ja~«DIMTll,p· nak· olomdull , ... ,....rfloldl!l \al
Fl)1"'-M.IUClb,.....wn..l UIU..focdo
u....1.Ae... 1, ,. 9.·i,J.otbo ...tct
W...,-.k,',
a lliivetllezci pilla11tdsa a1Ta a
-·""' """"'"',,.... ta "-'--
b
tftolJO.. dtt.. --,. a.1..,nu d
171 _ .... l.;>~- "'tlactk,o, dU., ....,.w..,,.,-,11 ..iit,th,,... l>Ktl ~ bdp-.U bl,,;,oil~
-t...)<.l-.d!idi? flwn>rw-1
• p oft• ... o1n,;;tn111>
rcurlt1 1• 'JOi)7 •t,,.,. o1p:n,t.ld,.1.1.a
lk 1J........,11 ont.yt..o,1,qpr;11..i
bnl!Wu. f'lupcfoodo loc...,.pl,,ml
.....t ~ un.llu ttrtMnl}..-
sziivegreszre esill, ahol remenyei
,.....~~-:;:rt U.at ~ J'U&' --cYo,oi.. .,,....,.udpot.otoa. l'vJt, f<l<d
,.! sze1i11t megllezdh eti a sziiveg
u
~io.......,w .....·, n,o,.pri,wnl 1:ao ....... lOdctf'<llillll op,n. n.r
. . . . . . ....,.kny......in'ti8J(,ro..
1DOO...-....i.,:,a1.,..... d
~ .......... a.u:r . - 'P1G d........,.A) , o, pl,M<IIJe.tbalu,.
'l'oq;lrOrdl.UThn•·&o •.--.t poblo
- lcbtl, nrlttnlodla H:o.lou,a olvasdsdt.
c( ,-ps.t:,.. Rrtln.olt.a...,..,., .,...._ Ulllll -.k, ~Clol.rt.o."°'"-1.olhal,..,n
. ,........ . . . ~ a r l , - • tMuti.o\ ~ \'lro.:br MARIELLE VAN GENDEREN
_ l l o , l n t ~IIII OJUUtkdJ'c -..tuc1o ... lUl • llJl<ll.on(lu iu-.J 'Blue colour is everlastingly appointed
....,..,n..,.. ... '°""""...... _
- - • nU..tp..!,,:ohodtcf ...-1), w.:.,..Mlli.~rul.llllol
.......,. VN,.~ • ~r6rurn:l&ad
"""'
_ rcb"'"'J'b - - . i "'111' Uwrmla.r
+ ADRIAAN MELLE GERS
••11t .......... i. 1J.S(. W\\1W-
..... .......
oi.Ad ...LU. . . . . _ .....t,lt,n,., J111"*1' 1lwbirtlu- r« lhcwbom by !he Deily lo be a source of delight.'
•·r~·,. ~·-• at.o, HOL LAND IA
. ...,
,u.- ..
11n,yJ\,:1lia,..._ e,,1i..t Jt •e .11nd,,.'. ~
,uJ,. i . . ~ d ....., .... _ ,._Tmc....,8~ - John Ruskin
IM ~ u i d j b - culinl -11 ,o -.alrr.n·,.-, t.cO<U.
- inU1~ LlnltoJSutu.U... f'C!L<rdllp

...,n.1,tho - t(tSOOOJt.i-1.1<?
form azni? Mely resz vagy reszek keltsek fel a legfontosabb, ezer t logikus, ha a befogado az oldal egy meghatarozott reszet kell elfog-
leginkabb az olvas6 figyelmet? Hogyan viszo- ezt a sziiveges elemet veszi elosziir eszre. lalnia, es vizualisan megki.iliinbiiztethetonek
nyulj anak egyrnashoz a nemileg hatterbe Egy penzi.igyi adatokat reszletezo tablaza t kell lennie a fent emlftett kiegeszfto sziiveg-
kerillo elemek? Ezek hogyan viszonyuljanak eseten az olvasonak tudnia kell, hogy a bemu- reszektol. E diintesek hatasa, ahogy az elobbi-
a sziivege t kisero kepekhez? Van-e a szavak- tatott szamok mire vonatkoznak, ezert jol ekben mar emlitettem, mind tartalmi, mind
nak olyan csoportja, amelyet az olvasonak lathatoknak kell lennii.ik a tablazat fejlecei- vizualis szempontbol jelentkezik.
J meg azelott eszre kell vennie (es meg kell

ertenie), mielott a fosziiveg olvasasaba fog-
na? Ezek a kerdesek gyakran joza n paraszti
esszel megvalaszolhatok. Peldaul egy perio-
nek, amelyek a sorok es oszlopok megneve-
zeseit tartalmazzak. Egy kiadvany belso olda-
lain, ahol kiilcsiinhatas alakul ki a fosziiveg
es a kepalairasok, a lfdek es egyeb elemek
dika cimlapjan a lapfej vagy a kiadvany neve kiiziitt, a fosziivegnek kiivetkezetesen, rnindig

A TIPOGRAFlA lvl!NT lNFORMAcr6
Nyers es formazatlan alakjaban a szi:iveg egyik seges megjelenes, ami altalaban sziikseges
resze sem tt'.inik fonto sabbnak, mint a mas ik. ahhoz, hogy az olvaso zavartalanul haladjon
Ha ebben a formaban helyezziik el az olda- a szi:ivegben, itt tudatosa n meg torik, ezaltal
lon, a szi:iveg kepe egyseges texturaju , egy- letrejon egy fixacios pant, amelyet figyelem- ~ 1200G
befiigg6 feli.Uetet alkot. A fontoss agi sorrend re erdemesnek talalunk, es ebbol kifolyolag
erzekeltetesere a tervez6 egyik legkezenfek- a ti:ibbi elemnel fontosabbnak is gondolunk.
vobb lehetosege a terbeli elki.ilonites, vagyis Ha ez a terb eli elki.ili:ini.iles peldaul a szi:iveg
a szi:ivegen beliili es az azt koriilvev6 terki:i- tipografiai tonusanak megvaltozasa miatt
zi:ik modositasa . Di:inthet ugy, hogy az elemek meg hangsulyosabba valik, akkor az elemek
ti:ibbseget egy csoportba rendezi, de egy meg- meg hatarozo ttabban elvalnak egymastol.
hatarozott elemet - peldaul a cimet - elvalaszt
toliik, es nagyobb teret ad neki. Tehat az egy-
6.ederI 6.barmixl 8.bargastromm;

14.ekte amerikansk 01/
18Joonsomt ritual/ 14.grumsete
og g:xJV 18.75 prosent og helt ITT</
at.test av rom/ il6jngen
bitter piile
/ ~
~n ,
Sidi P. Ht\wan1
Dan ( tiur
Embry Ru1 Is r
Fi ,1/'lu; , u T, ,n,111
Gur v Lan I
J1lh in L,,, hn r
~4:c'n Anarr on A hiadvciny neve helyezl1edil1 el a hierarchia cstkscin,
Lar Tunb1od
'! ..ire Tu!~· riszben mirete, leginlrn'bb azo nban sz(ne miatt. Mcisodik-
She1.';n M,Lh1t=n1 1 hent a hep alatti miretes tartalomjegyze11et olvassul1el,
amelyben a vonalvastagscig va1tozcisa 9011dosl10dil1mTo1,
hogy a csoporton beliil az oldalszcimoh 111e!lfelel6e11 elkii-
liiniiUenek a d111eht61. COBRA NORVEG IA
Es geht um ganz einfache Dlnge,

wie etwa Zuhoren,
verstehen lernen
was mein Gesprachspartner
am Herzen hat ··- -
.....
und erkennen, wo i4!-=--~- ·----·-----
einen Nutzen bringaf.9tw,-.
Es geht um die perscffi.~·-
gefiihlvolle Ausein ~ " i ~
mit Menschen. ::.-::'...~-
;=.==:-~----
--·-...,.... .__. -. _
__
..._...,_
=~--.
=-=--=-----
Az elemeliet haso11l6sci911h es hiiliinbiiz6se9iil1 alapjcin soroUa csoportoh-

ba az emberi agy, es ezehet elemezve tesz l1iilii11bseget a csoporton beliili A11nak ell enfre , hogy a siitethe11 sziiveg Jwntrasztosabb,
elemeh hiiziitt is. A brostira bont6jci11 az elsohent eszlelt lliiliina116 cso- els6J1ent a vilcigosabb ziild sziiveg olvasciscinak kezdiink
port aJK& betti110mbi11cici6,fohe11t mirete miatt; a mcisodil1 hiiliinbseg- neki - ez ne111csak 111iretenel1 es e1enkebb sz(neneh kiiszii11-
tetel aJK es az &jel hiiziittifenyerte11beli eltiresbol hiivetkezih; ez uto'b- het6, hanem hogy az olvascisi rend megszokott kezdopo11t-
bit enisfri , hogy aJKfeliilete s01es homo9b1, sze mben az &jel J10mplex jci11, a bal fels6 sarokban helyezhedi/1el.
textiircijcival. TRIBORO DESIGN USA CLEMENS THEOBERT SCHEDLER AUSZTRI A
172 BETUVALASZT.AS ES BETUHASZNALAT

-- Mikepp az egyes formak jelenteset is vizualis
"'sszehasonlitas alapjan allapftjuk meg, ugy
0
meg, esetleg milyen beti'.itipussal, meretben
es ritkitassal szedtek es fgy tovabb. A hasonl6
m6don megformazott informaci6s blokkok-
gyez, miutan megfigyelte, hogy a kepalaira-
sok milyen formaban jelennek meg az oldalon,
es ezt a format osszekapcsolja a betoltott fel-
az egyes infor maci6s egysegek szereper61
is 111 egjelenesi.ik alapjan von le kovetkezte- r61 feltetelezzi.ik, hogy hason16 vagy egyrnas- adattal. A tervezonek tehat valojaban minden
reseket az olvas6. Tehat a fontossagi sorrend hoz szorosan kapcsol6d6 feladatot latnak el informaci6tipushoz hozza kell rendelnie egy
megallapitasan tu! a hierarchia kialakitasa - ennek a konyvnek a kepalafrasair61 peldaul vizualis stflust, hogy az olvas6 kepes legyen
111agaban foglalja az informaci6s egysegek joggal feltetelezhetji.ik, hogy mas feladatot azonositan i, raadasul meg azt is nyilvan-
szerepenek m ine! egyertehm'.ibbe tetelet is. toltenek be (vagy masfajta informaci6t hor- val6va kell tennie szamara, hogy az azonosf-
Ez a tobbi elenunel kialakitott kapcsolataik doznak), mint a foszoveg, hiszen tipografia- tott tfpus hogyan viszonyu.l az oldal tovabbi
reven val6su.l meg, peldau.l hogy egy csopor- juk is egeszen elter6. A kepalairasok sem informaci6s egysegeihez.
tot alkotnak vagy elki.iloniili1ek-e, vagy kovet- kevesbe fontosak, mint a foszoveg, de elter6
kezetesen ugyanazon a helyen jelennek-e feladatuk van, amit az olvas6 idovel megje-
:e
Lnl(/ .....................
A tervezo szamos eszkoz es meg-
kozelites kozU I valaszthat, ami-
ez a sziiveg kevesbe fontos kor kialakftja a tipografiai elemek
kevesbe fontos fontossagi sorrendjet. Am int a
a legfontosabb pelda is mutatja, a kfvant reszek
• 3
ez nem is olyan fontos va lamennyire megkUlonboztetesehez akar az
azonos szfnu - sot, azonos vastag-
mas sziivegresze k fo ntosabbak fontos; sokkal sagu es meretu - szovegen belUI
egyes sziivegreszek fo ntosak ez a sz6veg kevesbe fontos kevesbe fontos is vegtelenUI egyszeru megoldasok
scin, allnak rendelkezesUnkre.
cisodik- ez nem is o lyan fontos
:11h el, ez a sziiveg kevesbe fontos legfontosabb
h arro1, a legfontosabb szoveg
,e/hii- egyes sz6vegek nem fontosak
Merel valtozisa Vonalvastagsag valtozasa Sorkizaras valtozasa
ez a sz6veg ez a sziiveg kevesbe fontos

fontosabb mint
a tiibbi, kevesbe ez nem is o lyan fontos
fontos sz6veg egyes sz6vegek fontosak
f o n I o s egyes sz6vegek nem olyan
egyes sz6vegreszek kevesbe ez a sz6veg kevesbe fontos fontosak, mint azok, ame lyek
a legfontosabbak,
fonto sak mas, sokka l fontosabb ez nem is o lyan fontos
es vannak fontosabb sziivegek
sz6vegreszekne l, mig egyes is a kevesbe fo ntosak kiiz6tt
sz6vegreszek nem is fontosak
Ritmus valtozisa Betukozok meretenek valtozasa (ritkftas) Betuszelesseg vagy betutengely valtozasa
ez nem o/yan fontos szoveg, egyes szovegreszek fontosak

mint mas szovegek, & • ••• ••••
amelyek fontosak, de akkor fontos, de akad ennel

is ez a /egfontosabb szoveg, fontosabb szoveg is
ez a sz6veg
fontosabb mint ame/yn el itt nines is fontosabb legkevesbe fontos
a t6bb i, kevesbe
osabb, fontos sz6veg
:liink vagy netan ez?
hoszon-
lopont-
Sziivegirany valtozisa T6nus valtozisa Kontraszt valtozisa
....
A TlPOGf{Ar!A IVIJNT INFOf{MAC!O
Kiilonbozoseg es egysegesseg Mikent a nezok azok vizualis szempontbol konnyen elvalhat- mal, amikor a tartalom valtozasa uj format
a hasonl6 tulajdonsaggal brr6 absztrakt for- nak egymast61. A tt'ilzott stilisztikai kiiliinbse- igenyel , fejbe verji.ik egy optikai baseballi.itci-
makr61 feltetelezik, hogy valamifele kapcso- gek azzal a veszellyel jarhatnak, hogy a lmm- vel. Az olvasot mar a hierarchia alkot6reszei
lat van koziitti.ik, az eltero formajuakat pedig pozfci6 egesze hektikussa valik, hianyozni fog kozotti, eppen hogy erzekelheto, de meg tuda-
egymast61 fi.iggetlennek itelik, ugy hasonl6 belole az bsszetart6 ero, a vizualis iisszhang. tosnak tt'.ino kiilonbseg is kepes (1tbaigazftani.
feltetelezesekkel elnek a sziiveges elemekkel Ez az egyik oka, amiert peldaul nem javasoljak A stilisztikai valtozatossag korlatozasa arra
kapcsolatban is. Fontos, hogy kolcsiiniis kap- a tervezoknek, hogy egy munkan beliil ket- a szintre, ami az informaci6 valtozasanakjel-
csolat alakuljon ki a hierarchia alkotoreszei- harom bet{ivaltozatnal tiibbet hasznaljanak, zesere meg eppen szi.ikseges, lehetove teszi
nek vizualis jegyei kiiziitt, de legala'bb ilyen es hogy amikor csak lehet, olyan valtozatokat hogy az olvas6 meg felismerje ezeket a jeleket
fontosak a hierarchia atlathatosagat biztosft6, hasznaljanak, amelyek alapvetoen hasonl6 ugyanakkor a vizualis egysegesseg es a tarta- '
egyertelmt'.i kontrasztok is. Ha azonban ti.ii formajegyekkel rendelkeznek. Semmi szi.ikseg lom elemei kiizti kapcsolatrendszer atlathato-
nagy a kiiliinbseg a hierarchia elemei kiiziitt, arra, hogy az olvasot minden egyes alkalom- saga sem szenved csorbat.
Az alkot6elemeket a kompozfci6
bat oldali valtozataban a radi-
kalisan eltero tipografiai megol-
dasaik kiiltinbtiztetik meg egy-
_ The Fair Youth Poems - 7/ie Fair Yout!t Poems mast61. fgy ktinnyen felallfthat6
Sonnets 1- 126 SOSll'IITII 1-128
az elemek fontossagi sorrendje,
_ The Dark Lady Poems _ The Dark Lady Poems de stflus tekinteteben hianyzik
Sonnets 127- 152 • oHJrflJTS 127-153 az egyseg- hiszen minden elem
egyedi jegyekkel bfr. A masodik,
jobb oldali valtozatban a szovegek
WILLIAM SHAKESPEARE formazasa - az aranyok, a betu-
tfpus jellege, a vonalvastagsag,
a terktiztik, a ritmus es fgy tovabb -
~NNETS stilisztikai szempontb61 mar ktize-
lebb all egymashoz anelkiil, hogy
az elemek elveszftettek volna az
alapveto vizualis jellegzetessegei-
ket, es ez is segfti megkiiltinbtiz-
As reproduced in t.he First Folio I 604 JIJ rejm,rlured iu !lit: HR !,.,T n ) LJ O

64 tetesiiket a hierarchiaban bettilttitt
helyiik alapjan .
A1111al1 elle11t!re, ho9y a bros1irn

20 r:C!\ 1\IL \I 11 l'IHJCll •\\I 21 talpas bet11t(p11sdna'1 uonaluas-
ta9sd9a vdlta/1026, mind a tal-
pas, 111i11d pedi9 a talp 11e111iili
bettit(pus uo11aluasta9sd9a
hasonl6, mi'1iizben szilessi9iik
is l1iizel e9yf01111a. Toua'bbi l1iiziis
uo11dsttl1 , ho9y a bet1i'1 (uelt for-
mdi hissi szo9 letesel1, nimile9
a 11e9yzetformdlwz hiizelrtenek.
:-.\ 'Ill ... ", \ \ll'IH" l II\ ,,11 !o,nll'lllt',\ ... ,, .., IU \ll !> II , VOICE AUSZTRALIA
"' ' \I 1'1111"
I ;,. 1,1 11 1111 ~ I \II" ~ 11:11 ... \I , 111\1 1 \ \lltr,1;
1·11110\L\ll II \9, \llli'.',
~ t \4,I Ill 11 , ,1
Santos
k - ~ , h. l ,
• looc (IU - ),,1 •,)
UI III II IU lloUUUtOI

--
at
hitci-
:zei
A510 veg tonusaban megjeleni:i kontraszt
A.hhoz, hogy letreji:ijji:in a megki.ili:inbi:iztethe-
tdseg es az egyseges megjelenes, mindenek-
hogy letrehozza a hierarchikus szintek t6nu-
sainak ,,skalajat", amelyben az egyes t6nu-
sok ki:izi:itti ki.ili:inbsegek egy meghatarozott
talomnak harom szinten kel.l megjelennie: mar
nagy tavolsagb61 is viszonylagjelent6s meny-
nyiseg(f, raadasu.l egy pillantassal befogadhat6
tuda- eldtt tekin tsi.ik at a hierarchikus szinteket aranyrendszert ki:ivetnek, es ahol a szinteken informaci6t kell ki:izi:ilnie, majd, ha sikeri.llt
ftani. ket szempontb61 is. Meg kell vizsgalni, hogy beli.ili szi:ivegformazasban is visszaki:iszi:in a nez6 figyelmet fell<eltenie , akkor tovabbia-
Ta a killi:inbsegelmek mennyire kell hangsulyos- a felsobb szintek tipografiaja, azon ttil, hogy kat a ki:izepso szinten , vegi.il amikor a szem.lelo
<jel- nak lennii.ik, masreszt pedig , hogy az infor- ezzel egy idoben ellatja a szi:ivegreszek kieme- egeszen ki:izel er, mar a tartalom reszleteir61
iZi, inacio strukturajanak tekinteteben mi a ki:izi:is lesenek feladatat. A tervezesi feladat jellege- is tajekoztathat. Az ugrasok az egyes szintek
leket, benni.ik - to nusukat, vizualis erejtiket ezutan b61 ki:ivetkezik, hogy az egyes szintek megjele- meretezeseben akar hatalmasak is lehetnek,
rta- a hason.losag vagy ki.ili:inbi:iz6seg szi.ikseges nese mennyiben i.issi:in el egymast61, es hogy es ezt a plakatok merete is el6segfti. Egy ki:inyv
natc5- mertekenek megfelel6en allitjuk be. A tipogra- a legfelso es a legalso szint ki:izi:itt mekkora vagy egy weboldal hierarchiaja viszont sok-
fiai formazas is hason.l6an muki:idhet azaltal, ki.ili:inbseg legyen. Egy plakaton peldau.l a tar- kal ti:ibb szintet igenyel, es ezek ki:izi:itt csak
..................
llnlolic.ill nle il ude lpsume Cfmsar

46 pant
Duis autem velu Ud vagy egyeb

kiemeles
23 pant
nunc et semper
Proin condimentum sit amet metus in Falyo sziiveg
J 11,5 pant
dimenti donec erat lectus, suscip arcun
ec, ferm entum lobortis. Pellentesque
habitant morbi tristi senectus et netu s.
mira
Historical Interlude
,alvas-
1 tal-
ll1iili
1a
Th e See ds of Decon st ruct ion
lpsum dui Cfmsar
35,25 pant
igiill u,y, th d · 1g11 i11d11sl1y k11ded

i kiiziis
ltfor- Duis autem velure Ud vagy egyeb
kiemeles
!ileg 20 pant
:enek. nunc et semper ix
A New Vl rual RuJlty lhc\t' IJtti:, mov~mer
l g u 1, rr • ltOu\ to \'.'orl,I WJr L Co Oplmg t
ilrJng1:.rt,•,•IJnguJE:,eOl\•ti.uJ1Jbstr.action. l Proin condimentum sit amet metus in Falyo sziiveg
D.t:I.J .. h .l~•pLeJ ,t to \flbJl llng1JJge to e:.pr 11,5 pant
H1t1l..x1u1m~r tlrt'Will
dimenti donec erat lectus, suscip arcun
In 1,11~. 11,,.. r' ~t Hllll,CI B11t Qr:-ned th~ (.1bJr~
IJv:tm, inZu111:hJ,J rntttingpl.act'fof fl'()t"IS
ec, fermentum lobortis. Pellentesque
menh
\\r,l, ri..11111\1<i1M •.1nd .1r l1$h who ~lnrcJ tlu:
o...tr.iL Tl,tylnduik,J l,i,;t:in ltJIJ, whv µttpa
lnglhe
)n.the
habitant morbi tristi senectus et netus.
tt~,, n,~n,!t ,to\ JruJ t:Jikd !ht- mJgHinl' l'.ll{
·,rpress
JeJn '"I' I f1J1fl\t:I Jnd \culpl'.11, ,111d IJtl:"1 /,\,11
Afenti ket minta a sziiveg folt- tehat 2:1 . Az also peldaban a szin-
Minden info rmdci6s egyseg - dmsor, alc(m, l(d,foly6 szoveg, l1epald(rds - hatasara, tonusanak meretezese- tek 3 :2 aranyban viszonyulnak
e9yedi sti1llssal re11dell1ezil1, de 111i11degyi'1 szovegsti111s egymdssal szoros re mutat be peldakat; mindkett6 egymashaz - ebben a rendszerben
r~llo11sdgbm1 dll6 bettksalddo/1011 alapul: ennell a ta Ipas es talp ne1'1iili egy kepzeletbeli hierarchia harom kisebbek a kiiliinbsegek, de folya-
t1pus11al1a tervezese sordn az egyill sze111po11t a vdltazatoll har111011ilws szintjere lett kidalgazva. A fels6 matasabb atmenetet figyelhetiink
e9yiittm l1hiidese volt. TIMOTHY SAMARA USA peldaban a hierarchia legmaga- meg. Asziiveg tonusanak kiiliinb-
sabb szintjen megjeleno elemek segeit ugyan meg lehet hatarozni
meret- es vanalvastagsagbeli matematikai m6dszerekkel is, de
aranyai az eggyel alacsanyabb kialakftasuk tiibbnyire iisztiiniisen
szinten megfelezodnek, majd tiirtenik.
a harmadik szinten ujra megfele-
zodnek; a kiiliinbseg aranya

/I TIPOGRAFTf\ rvJlN I INIORIVI/\ClO
kevesbe jelentos killi:inbsegek kialakftasara fel a kerdes. ,,Aranyok tekinteteben a ket felso Bar a temat az eddigiekben fokent a merete-
van lehetoseg. A tervezonek minden feladat- szint fele annyira ki.Ui:inbi:izzi:in egymastol, zes szempontjabol boncolgattuk, a kerdes
nal killi:in meg kell hataroznia, hogy milyen mint a legalso szinttol?" A ki.Ui:inbseg szam- ugyanezen logika menten kiterjesztheto inas
tipografiai tonust es formazasi stflust ren- szen1sftesere tett kfserlet akar matematikai tipografiai jellemzokre is. Peldau.l a leghang-
deljen az egyes szintekhez, mint ahogy azt utra is terelheti a valaszt: esetleg a ket leg- s{tlyosabb szint a meretkilli:inbseggel parhuza-
is, hogy megjelenesi.ikben mely szintek allja- nagyobb fokozattal szedett felirat vonalvas- mosan hasznalhat negy beti'.itfpust, a ki:izbiilsci
nak egymashoz ki:izelebb. A plakat eseteben tagsaganak vagy betumeretenek pontban sza- szint a negybol csak kettot, mfg a legalso csak
peldaul di:inthet ugy a tervezo , hogy a legfelso mftott ki.i.li:inbsege lehetne fele akkora, mint egyet. Vagy pont fordftva, a felso szint csak
es a ki:izepso hierarchikus szintnek kevesbe az azt ki:iveto szintek ki:izi:itti lepese. Az also egy betutfpusra epi.i.l (mivel a tartalom struk-
kell ki.i.li:inbi:iznie egymastol, mint a legal- szint elemei ki:izi:itt pedig talan egy hasonlo turaja ennel a legegyszerubb ), a ki:izepso szint
so, ki:izvetlen ki:izelrol nezett szintnek a ti:ib- 2:1 meretbeli vagy vastagsagi arany segfthetne kettore, vegi.i.l a tartalom reszletezese negy-
bitol. ,,De pontosan mennyivel?" - meri.i.lhet a tartalom tovabbi tagolasat. re (ami magaban foglalja az elc5zc5 szintekben
.................................
c onnection s between A hicfll(tcfs ldtudnyterve aJelira - ud ua1i11, hogy az also'bb i,ifor-

,r Ne w York State toh udltozatos tipog,·cfjiai tonu - mcfcios szinteh hiiziitt ugyan-
science, s ocial studies saira ep(t. Viwa1is lwpcsola- olyan uagy legala'bbis haso11l6
but even m ore s o toh rendlduiil sze1es sl1cfldjdt es mfrte1ni marl1dns lwntraszt
,ections the students t6m1soh igen eroteijes l1011tras2t- jelenih meg, mint ami afelsobb
·en able t o large with Jcft hozza letre, mindezt rdadd- szinte/1 ldtudnydt is meghatd-
ind them." s11l 11gy, hogy a ldtudny egyseges rozza. Ez az ismetlodes iisszetart6
me!J.ielenisti marad. enil1entfiml1ciona1 mind sti!isz-
tilwi, mind pedig intellehtua1is
Tduolabbro1 me9pillantua az uonatlwzdsban , es biztos(tja
egeszfalfeliiletet bebor(t6, hatal- az irifonndcio zauartalan dram-
mas meret11feliratol1<1t, taldn ldsdt a tartalom szintjei l1ii2iitt.
a legelso dolog , ami a nezone/1 POULIN+MORRIS USA
Jeltunih , a lwntraszt merte-
he az infom1dci6 elsodleges es
mdsodlagos szintjei hiiziitt: afel -
iratoh szedese11ez haszna1t beti1/1
mfrete es uastagsdga ugyanis
tiibb nagysdgrenddel nagyobb ,
mint a hiiuetl1ezo szint hiize-
pes bet1ifol10zatai es ue110nyabb
uonahl udltozatai. Ebbol a tduol-
sdgbo1 a reszletes i11Jonndci6-
l1<1t ismerteto also'bb szintel1Jor-
mdzdsa meg szinte ldthatatlan .
Ahogy a ldtogato11 l1iizeledneh

aJallrnz, 11gy s211Hi'1 mega leg-
Jel so szint giga11til111s elemeine/1
informdcio110rdoz6 sze repe,
szinte hiheriilne/1 a nezol1ldt6-
tere'bol.feladat11hat pedig dtue-
szih az also'bb szinteh fata'bldn
elhelyezett reszletes ismertetoi.
Ezen a ponton mdr nyiludnua/6-

----
irete-
·des
ar hasznalt tfpusokat), mivel az in.formacio
°.1' zetettsege j tt igenyli a sziivegreszek kiiziitti
hogy fgy is elc5segftsi.ik a kiadvanyon egysege-
sen vegigvonulo harmonikus sziivegtonusok
:c5 Illas tsnagyobb ki.iliinbsegtetelt. bsszessegeben es sziivegformazasok letrejiittet.
1ang- efiat a hierarchikus rendszer kialakftasa saran
irhuza- te kintettel kell Jenni az azt felepftc5 elemek
,zbulso t~zualis aktivitasara vagy passzivitasara csak-
6 csak ".gy mint a fo rmazasukban megjelenc5 ismet-
u I
sak iodesre, variaciokra, kiiziisen hasznalt formai

:truk- vagy stilisztikai je?yekre. Mi_ndezek_et u~y ..
iszint kell osszehangolru, hogy a luerarchia sz111tJe1
egy. egyertelmt'.ie n megki.iliinbii_ztethetc5k le?Jenek,
ikben megis kapcsolatban maradpnak egymassal ,
...............
A sziiveg t6nusfokozatainak A plakatokkal ellentetben egy
szam a, valamint vizualis erejiik kiinyvben mar lenyegesen tiibb
egymashoz viszonyitott aranya
a tervezesi feladat jellegetol is
fugg. Egy plakat peldaul harom
Lo rem hierarchikus szint jelenik meg.
Ennek megfeleloen a megjelene-
si formaik kiiliinbseget kifejezo
DOLOR SIT AMETSIS
hierarchikus szinten fejti ki hata- aranyok is sokkal valtozatosabbak
sat - az elso meg viszonylag lehetnek, ugyanakkor az elteresek
tavolr6l nezve, a masodik vala- Consectituer merteke is visszafogottabb. Mig
mivel kiizelebbrol, a harmadik egy plakat eseteben leginkabb
pedig kiizvetlen kiizelrol. Az egyes Adipscing elit a meret es a vonalvastagsag hata-
szintek tipografiai megformala- rozza meg az egyes szintek t6nu-
sa kiiziitti kiiliinbseg jellemzoen DuisAutem sat, addig egy kiinyvterv eseten,
igen szamottevo, mikent azt a bal ahol a szelsoseges meretkiiliinb-
oldali sematikus abra is mutatja. Nonum eratues fiat ad segeket eleve kizarja a formatum,
Aux
nunc et semper coelis inkabb a vonalvastagsagok, a ter-
in glorios ex eternam kiiziik, a fenyertek es a betuvalto-
i11Jor- zatok segitik az informaci6s egyse-
1yan- MAGNIFICATOR gek megkiiliinbiizteteset.
1So11l6 Lorem ipsum dolor Non um eratues fiat adi nunc
aszt sit amet consecti et semper coelis duis autem
Jelscibb tuer adi psc ing elit velure sunt, ex odio pelleteat
hatci-
szetart6
stilisz-
l1tua1is
sfUa Ez az I11dia11apolis5 0 0 aut6ver- hiszen elle11/1ez6 esetben t1ilsd90-
11 ciram- senyt 11epszen1sft6 plal1dt b6vel- sa11 text1iraszen1j elle9et iiltene-
hiiziitt. l1edih az esemennyel lwpcsolatos neh, es szinte ,,beleolvadncinah"
lu~,~3.2 statisztilw11ba11 es erdehesse9el1-

ben. Mivel az i11Jon11cicio1wt
rend Idviii st'irt'i11 '1 ell ett elh elyez-
ni , a tervez61i9y diintiitt, l109y
'1iilii11a116 e9yse9el1be szabdaija
afehete -fel,er hcitter el6tere'be.
Ajobb oldali a'brcin val6s meret-
be11 lcithaU1tl1 a plahdt egy resz-
letet, f9yjo1 me!lfi9yell1et6/1
az egyes infonndci6s blo/1'10/1011
ON BRICKS szet 6het. Az elhepzeles hezdet-

ben me9lehet6se11 zs,ifolt ldt-
vcinyt eredmenyezett, rciaddsul
beliil hialallrtott meret-, vo11al-
vasta9sd9- es sze1esse9/1011trasz-
tol1. KIM FOSTER/SCHOOL
SCOMPl(T(O az elrendezes m6dja a l1011traszt
l1ialahftdscit is me911ehez ftette
OF VISUAL ARTS USA
- ezt a problemdt a tervez6 a

DAYS fel1ete esfeher blo/1'10/1 vdlta/10-
zdsdval oldotta meg.
ORK B(GAN Tcivolabbro1 nezve a plal1cit 161111-

sai olyan rendldviil eras hont-
rasztolwt 110znal1 letre, amelyeh
miatt a blo/1'10/1011 beliili tar'tal -
mahban is hasonl6an sze1s6seges
l1011trasztot hellett letrehozni ,

1\ TI POGRAF JA IVl lN l ! NFORIVIAC I O
Struktura, reszlet es navigacio A struktura valamifele tartalmi kapcsolatban allnak, es portokat egymast61 terkiiziikkel valasztjuk el
- vagyis azoknak a kepzeletbeli tengelyeknek hogy sorrendji.iknek is jelentc5sege van - egy- ak~o\ az e~.e szt jelez~e~i a cs.oportok egy.'
a rendszere, amelyeket az elemek elrendezese mast kiivetc5 lepesek, amelyek fokozatosan mastol valo fugget.lenseget, de Jelezheti azt is
es csoportosftasa, valamint a pozitfv es nega- bontjak ki a sziiveg jelenteset. Ha a fentihez hogy az olvas6nak erdemes egy kis szi.inetet '
tfv feli.iletek kiilcsiinhatasa alakit ki - segfti hason16, ket horizontalis sziivegelrendezes tartania, es idc5t hagynia , hogy a tartalom kis-
az olvas6t abban, hogy megtalalja a keresett kiize egy i.i.res feher savot helyezi.ink, az egyse lei.Uepedjen, mielc5tt tovabbhalad a kiivet-
informaci6t, ki.iliin tudja valasztani egyes ertelm{ien elvalasztja a ket egyseget, de hori - kezc5 csoportra. A tartalmilag iisszefi.iggc'i cso-
egysegeit, iisszefiiggest fedezzen fel a reszek zontalis szerkezeti.ik hason16saga kapcsolatot portok kiiziitti egyseges terkiiziik, illetve az
kiiziitt... mas sz6val: hogy navigalni tudjon sejtet. Vagy egy masik pelda: a fi.iggc5leges egymast61 fi.iggetlenebb sziivegreszek kiizottj
a sziivegben. Ha peldau.l riivid sziiveghasabo- hasabokba folyatott sziiveg a bekezdesek foly - nagyobb i.ires feli.iletek kialakftasa egyszer(i
kat vfzszintesen egy vonalba allitunk az oldal tonossagat erzekelteti. Ha ezekbc51 a vertika- es kezenfekvc5 m6dja annak, hogy az olvaso-
teljes szelessegeben, az azt val6szfm1sfti, hogy lis hasabokb61 csoportokat kepzi.ink, es a cso- nak utat mutassunk az informaci6 fc5bb egy-
A plallcithoz llesz{tett tipogrci-

New Jiai ta1111lmci11yjo1 szemle1teti ,
l109y az elrendezes es a terhozoll
Methods vciltozcisa 111il1e11t alal11tja cit
of alapvet6en az olvascisi sorrendet
Drawing es az elemell llozotti osszefii99e-
·-·
c ~lhcnoc ti~ l.c:Jhn
-,. lt rnd.:ITetchrr
selljele11teset. Pe1dci11l a mcisodill
va1tozatbm1 a tellintet a dmrol
egyenesen a miivesze/1 csalcid-
11eveire sildill, {gy 11eviil1 szoro-
Hilma at Klint sm1 osszefo116dill az esemeny
temcijcival. Az utols6 pe1davan
Hilma at Klint Emma Kunz viszo11t a dm (es eza1tal a tema)
Emma Kunz Jwic: IU •
AU.i,"IIJC IJ,
az elhelyezese miatt szinte
Agnes Martin
Agnes Martin mcisodlagossci va1ill, es a 11111ve-
szell 11evei vcilnall a le9hm19-
u ..... c~1b:ri11i:'okl,:,;}l,:r s1ilyosabb elemme. Ugyanez
-, lkoJclT.:k~
ajelense9Ji9yelhet6 111e9 az elsci
pe1dcin is. ]ROSS DESIGN USA
,....,.,. 10 ..
Au;;u,1 1\, >...,
TbtUnv.111i;Ccntct - -
...,ya1cUm• m1tyl'n:s6
-l 1
New Hilma
at Klint
Methods Emma
Kunz
of Agnes
Drawing Martin
New Methods
of Drawing
--
--~
Juu 10 .. JW1C lU •
,\UJU1t l 1.
·-,
,\ugv.<.I IJ ,
C11lhrnn<" Jc Zir""t)icr
- lkn,k l Tci,;:hn
·-·
Tli,:
~'>'mg
Ccula Ci.1hm.nc .k z~"i,het
af Klint
-··
m1 ll rnJc:I Tcichc1
Hilma I'=
_. Y:i lc
Kunz
-•-
Um\l'ntly
Emma lbcD:-;i·.,.m;;C<n1,._,-
Martin 1- ·- ··
·--
\';tlcUIIJH'fillyl'ro..
Agnes
\
--
juk el,
:egy.
. azt is,
netet
segei , illetve az azokon beliili alegysegek
kozbtt. A vonalak, alakzatok, szbveghasabok
vagy killonfele csoportok eleinek egy vonal-
ba allitasa tehat olyan optikai utvonalakat hoz
)in kis- letre, amelyen a tekintet tovabbhalad egyik
ciivet- tartalmi egysegr61 a masikra. Ezaltal a tervez6
go CSo- nemcsak az informaciok csoportokba rende-
Ve az zesevel segitheti az olvasot, de a sorrendiseg
kiiziitti tekinteteben is iranyt mutat.
,zeni
ilvas 0.
begy.
Thlt r,v•·• I• ' mixed-use comptu craaled ro, • Cllont Locallon
d,slgn compelillon 11 compoH d ol lwo linked Global Design Fuyang, Ch ina
pre)P9tt• Th• easl end comprl11s a hotel, Compel11 1on
1n1er111nm1n 1 cent, e and axhlblllon/conference
nntt• Th• •1,11 1 end 11 three res ldenll1l towa11
Complelion
af 200 luaury 1h1ee-bedroom units, and one Competition Entry
hlgh, 1nd u rvlce aparl me nt tower wi th 200 large
onl bedroom unUs Parklng/ae rvlce Is below the
r1lud pllZa and li nks all 1\ructur u Az ep(tesziroda weboldalcin a navi-
gcici6 egymcist llovet6 szin~ei bal-
ro1jobb fele haladva bo11tal10z11al1
r, .. 11!a Archlt11 c lure l\at,rf'lrnn1r11 U, 11,n I I' 11f
P,ojec.ts I ,t [l, Mixed Ute fr 1111. fl L !<JI, 1,1 1,1 H ,ti ,t 1 Iii; a szintell teteje egy vonalban
11,:,· It,\, t Fuyang Mhced-Use Comple K
lti~ ! \ p, ·il, H, rt Ou!I ,, rill ,t cill. A mrnii balra zcirt hasa'bjai
C,1111,1
R• H
/;c)l[)A .,,
L 11
( I
I llozotti terllozoll hasonl6 mere-
R, t II /,(110,\ ',',',\V( II tiie'1, mintfelettii/1, a projehtel1et
Jt 11/.', Jlt {)
.. l
n.'
·~
reszletezo i11fonncicio11hasa'b-
jaina/1 beosztcisai - ez egysegesse
teszi a het feliilet megjeleneset.
PISCATELLO DESIGN CENTRE USA
480 BC 460 BC 440 BC 420 BC 400 BC 380 BC
.......
..
-t.
'
,.,
c, OUC
'1•1••·~ ... ,........
~::,~ .:.. ' ......... . . . . .
1\.1-4 01(
4 .. -,u
-- ... ,
~OH
_......._.,,kl..,
..........
r, ,,._ , 1•. ,.
UIK ltt lllHI
r-,.,,. ..
one
"" ~ ,,w,.._
--· ···
OlU
..........
,. oJt,~u.
_
,,....,.,.,............
... . . .
111-HII<
l• •••~ ... ,,.....,
I ... ~ ·~ - ' " ' '
111ft
.......
.,.,, ,., , r...... ,
. .""'' -;:"' 1-~·
...... ~ .... r. ••
H f JC
• "
,-·'""'·"---·
'>$',.,.
·'
-c..--.. [q~.;:!
,........,.... . . ·~
...,.,_ ::
01 1(
I ~' j r
r ...
.,1','
,.,,o., ..
1M.;::::;•,
........
_...... _.._
...., ..........
01 ... :...K
_""_, ,..,
__.
...., ...... .-.

Ul-4 1U C
....
"~ ~~=·-"'
one
,....... . -~
'" ..........
t_,....IIK
, ..........
.__, .... __
_
............. ,,._ .
~ ...... ,. ~J,i, ...
JU. JIIK
~-::-:---.~
~~ ... ,
--
•..i··-· ...,
' ............. _..
~ ,J.o.,,.,
··
.. _ •• <,, .. ~ , ~
-- .; .~·
- ··
_-.,.
............
.. -
··--'
, ... t,,, .•.
. ,. i-
,r.. i;..-,,---
,...,-.,.,,1,Jh
,,,.;,,,_.,, . \ ~~~; ~!~;..~.
..... ,, ........,
......... 1.--i..•- ·
- ·,
_,-
1,,.,ta• : .. ,, ,
..,,_,,...-.,,,,..,.,
_ .........-~ ...
--·-·--
. .. . . .... ~!~ _,, ....... ,1-- ..
.......~ •o•..
..... ..
..... .... ,.,.._,I<)
.......... _... ...

' ..,1,,_,,,., ,,r:·._ ..... J
' ·-··- :,..,,,,
..._
..........,
. , -, . , ., . .... _,,.,.
t. 01-UIIC , .l lfl( IHK JI II C JUIC
UUt ... __
);\ ~ h--dl - ..
,.,_ ,.....,.,
t..~ ~
... _.,.. . ~
••.•-•u•,,..or (_
;·.;.;~:i~ ,.,.,....._ , '-~

I,' ..... ~ .. .,.,...
IUK
1 IUft
~~, ::". ::.;:.:. _.;~·
~~-;.,__;?;' ::-.,-
"'"'··~~... . .
1-tll-tLIIC
,-.
-
1¥ '-'"•J -• •
... . ...
,IUIC
one
.........,, .... 0 .....
.L, . . . . . .- ..
~:
1-0t l (
~ .,, . ...
,
,.., ~_..i .. •.u111u
~··
... ..,..,....,,1 .. ,.........
""' ,..,,,._.,._
cr• , ,oc
,. _,.....
• • •' .. ~1 .. .._ ........
•, • • -1 ..... .. ,
~ i'.ifograjilw ve11011yfiigg6leges vonalai azonos idoi11te1vallu111olwt

ata;oz_nall meg, ezzel is segftve az olvas6t az esemenye/1 idorrndjenell
me9ertese'be11. STRUKTUR DESIGN EGYESULT K!RA LYSAG
l79 A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYVE

I\ l 1110\, llf\F-
I 1\-
!VI l...
NTT ]NI Olli'vll\l'IO
Ne a betuk va l6-
' ha megfele dk ezi.ink rola , hogy
kb61 es egye' b s1'kido-
kb
'aban vonala o' ), ponto , hogy tomeget l<e.p , ezve
Jmo lb<o' I epi.Unek fel, es l
, . , ikhez 1as on16an v1sel-
.
alapvet6
l alkot'oruleszeek a grafika i al~pfor - "b-
kedne <. Ra' adas l ez . atte
hierarc h1a , kmdthe " tok
m ak segfthet'.1e <a. formac i6 sorren !ene
be tetelebe-~ es_ a~:~eben is. A P?_nt l.<efes'ta -
e yertelmubbe te dott pontpra nanY1 _
a ~ekintete t a ter e~ a szovegresz kezdetet
. mivel jelezhet'. egy ' ldaul a pontozott
m , a ' ge t (gondolJunl~
vagy p)e' eros
. ,, ftheti az elren-
listakve
eleme me. k J.elzesere
................................. . , , , ·" veil-

............. , , a uila91toe,o
M(9, a swi es I od,iall arro1, ·
· ondos 1
tozasm 9· ,r0 n11ac1, ·0, szerllezet,
ho9y ,az.m.1,ert1·1w'l's
, ,·,·anyban
e9yse9e, u .. elucfLJa11all e9y-
egyerteln111en
, ddi9 a ue,w " ,iy ', u(zszin-
masto1, a I1 oldalircfnyu llap-
tes uonala1't s(tene 11 a logilw1 la9
csolatot e e_ lemell lliiziitt.
iisszetartozo e - • ROYAL COURT
RESEARCH STU DIO~
EGYESULT KIRA LYSAG
1 , ·obb oldaldn
A ue1wny uo,fi 11 ,~an lliirbefo!Jia
nyitott here/ t dnuoa'.ny uisszatero
, d , 'ti a lta , kI
es 1sz1 d , 1afej ezetcune e ,
eleme,t, pe1 au , a llipalciird-
. lcisolwt es
afel so10 I ai mot(u umot,
solwt. A 9raji0 ,'.cff11soh portfo1i6jdt
amely af?~ 1~siira egyil1jelle9-
bemutato
l e a 1mo .. 1.. ,i biizci uasta9-
,
zete~ e em , bo1 f elipiilci szam:
sci9u uonalal~
. h ihlette,1, e zell uiszont a ce9
Je9yel
arcu a tau,oz hiitcidnell.
TRJBORO DESIGN USA
.--=-... .,,
......-.--......."'- " ASZNALAT

180 BETU "vALASZTAS , ES
' BETUH
dezest, aktivalhatja a kompozfci6 tereit, eset- m6don hatnak, mint a szi:ivegsorok kontraszt- a sfkidomok alaltja ki:innyen i:isszhangba hoz-
Ieg egy elt1i lzott mereti'.i frasjel formajaban beli ki.i.li:inbsegei. Amiga vizszintes es fiig- hat6 a beti'.ik alakjaval, es ezzel parhuzamosan
cgftheti a szi:iveg nyelvtani tagolasat. Avona- g6leges vonalak vizualis jellegzetessegei a kepekre jellemz6 folthatasuk is megrna rad,
~ak, mas neven leniak, szinten sokfelekeppen i:isszecsengenek a szi:iveg frasm6dunk terme- ki.ili:ini:isen alkalmasak lehetnek a kepi es szi:i-
hasznosfthat6k a hierarchia es a navigaci6 szeteb61ad6d6 tulajdonsagaival, addig az veges elemek ki:izi:itti vizualis kapcsolat rneg-
hatekonyab ba teteleben: elvalasztanak, ki:ir- atl6s , fves vagy hullamformat ki:ivet6 vonalak teremtesere.
bevesznek, tartalmi i:isszefi.iggeseket tesz- eles ellentetben allnak ezekkel. A sfkidomok,
nek hangsulyosabba es aktivizalj ak a teret. amelyek hatarozott, eles ki:irvonala sokszor
A Ieniak azonban megjelenesiikben hasonl6ak er6s hasonl6sagot mu tat a betuk formaja -
a szovegsorokhoz, es kontrasztbeli ki.i.li:inb- val, hasznalhat6k szi:ivegki:izi elvalasztaskent
segeik - peldfal vastagsag, folytonossag vagy es dfszfteskent csakugy, mint hatterelem-
szaggatottsag, irany tekinteteben - is hasonl6 kent nagyobb szi:ivegreszek kiemelesere. Mivel
. ... . . . . .
-
dalcin
,befo!Jia
wtirci
:(111eke1,
lcifrci-
11ot, :..
tfo1 i6jcil
elle9-
• I =-
uasta9-
Ebben a valtozatban a pontok tiibbfele feladatot is ellatnak. Eros parhuzam fedezheto fel a sziivegsor es a vonal vizualis Az etlap harmadik valtozataban megjeleno sikidom akar vala-
szcim- Anagymeretu pant funkci6ja, hogy magara es a kiizvetlen hatasa kiiziitt - ez a formai hasonl6sagon alapu l6 szoros melyik beta felnagyitott reszlete is lehetne, azonban ebben
11ta ci9 kozeleben levo sziivegreszre vonja a figyelmet, a hierarchia kapcsolat mindig jelen van, fiiggetleniil att6l, hogy a vonal a formaban eras kontrasztot is kepez a sziiveg texturajaval es
legfelso szoveges elemeve teve azt. A rendszerre osszeall6 eppen milyen feladatot lat el a kompozici6ban. Az etlap vonalszerusegevel. Asikidomok egyes informaci6s egysegek
kisebb pontok az old al felepiteset es elrendezeset teszik masodik valtozataban vastag vonalak valasztjak el az infor- hatterekent vagy bennfoglal6 formajakent segithetik a tar-
atlathat6bba, emellett a hierarchia egy alacsonyabb szintu maci6 egymast6l fii ggetlen csoportjait, mfg egyre vekonyabb talom csoportjai kiiziitti hierarchiku s kiilonbsegtetelt, emel-
elemenek kiseriimotivumakent is szolgalnak. A negativ terek vonalak segitik azoknak a sziivegegysegeknek a megkiiliin- lett- mint az itt lathat6 peldaban is - kiinnyen teremtenek
aktivabba tetelet tovabbi pontok segitik. biizteteset, amelyek kiiziitt egyre erosebb logikai kapcsolat vizualis kapcsolatot a sziiveg es a kepanyag kiiziitt ugy, hogy
van. Mint az elozo peldaban is, itt is vannak olyan vonalak, kiizben az oldal felepiteset sem bontjak meg.
melyek feladata a terkoziik aktivalasa es a kompozici6 moz-
galmasabba tetele.
Az etlap fent lathat6 valtozataiban ugyanaz az egyszeru

oldalszerkezet jelenik meg, amelyben a valtoz6 szelessegu
hasabok mindegyikebe kiilonbiizo tipusu informaci6k keriil-
tek. Ahasonl6 szelessegu hasabok egymashoz kozelebb
helyezkednek el, ezzel is jelezve tartalmuk hasonl6sagat.
Aszoveghasabok elhelyezesiikbol ad6d6an tobbfele m6don
hatnak egymasra: a nagyobb csoportok kiiziitt a kompozici6
dinami kajat leginkabb meghataroz6 kolcsiinhatasok kiala-
kitasa volt a f6 szempont, a csoporton beliili pozicionalasok
celja ped ig vagy az alkateg6riak megkiiliinbiiztethetosege
volt (peldaul az eteltipusok kozott), vagy pedig az, hogy biz-
tositsak a teki ntet zavartalan utjat, mikiizben vegighaladnak
egyfolyamat lepesein (hogyan kell elfogyasztani egyes ete-
leket). A ha.ram valtozat mindegyikeben kiivetkezetesen pon-
tok, vonalak es sikidomok gondoskodnak a kompozici6 moz-
galmasabba tetelerol, es az atlathat6bb oldalstrukturar6l.
181 A GRAFIKAI TERVEZES I<EZII<ONYVE

A szi N HATASA A BETURE
Mi johet meg? Szines betiik! A kromatikus nak, mig a meleg szfnek az eloterbe nyomul-
szinek alapjaiban kepesek megvaltoztatni nak. Ha egy nagymeretu, hangswyos sziiveg-
a betuk tipografiai ertelemben vett tonusat resz szfnei.il egy meleg szfnt valasztunk, az
- vastagsagukat, fenyerejilket, nyitottsagu- a tiibbi sziiveghez kepest meg tovabb niiveli
kat, ritkftasukat es a ter melysegeben latszolag kontrasztjat. A betuformak felismerhetosege
elfoglalt helyuket -, tehat azok a jellegzetes- szempontjabol pedig talan a vilagitoero sza-
segek, amelyek a sziiveg kepet fekete es feher mit a szfnek legfontosabb tulajdonsaganak March 03/04/05
valtoza tban meghatarozzak, a szfnezet meg- - eleg arra az esetre gondolnunk, amikor szfnes
jelenesevel meg nagyobb valtozatossagra tehet- betuket hasznalunk szfnes hatteren. Ahogy
nek szert. Mint tudjuk, a kiiliinbiizo szinek vilagitoerejilk ki.iliinbsege csiikken, ugy csiik-
latszolag mas-mas helyet foglalnak elater ken a betu es a hatter kiiziitti kontraszt, es
melysegeben; a hideg szinek a hatterbe huzod- valik a sziiveg egyre nehezebben olvashatova.
Aszamokbol all6 ket szfntanulmany

5 jol szemlelteti a kromatikus szfnek
hierarchiara kifejtett hat.is.it. Mind-
ket pelda hasonl6 szfneket hasznal,
a szamok szfnei a masodik pelda-
ban valtoznak az els6hiiz kepest.
Az egyik valtozatban a szamokat
niivekv6 sorrendben jarja vegig
a tekintetUnk, a masikrol viszont
mar nem mondhato el ugyanez.
U 0
frt'flk,idf'Jl11,1drir
d<"<lr
tom a,
dondt
u •
a A11al69 sz111ekb6l a116 sd11paletta11l1iilii11biiztetil1meg
egymdsto1 a weboldal timakiireit, a 11avi9dlds sordn
az oldal 9yorsa11 a '1iva1asztott ti111a11oz9iirdiil. Minden
timakiir az alapsdn elter6 vild9(t6erejti, teUtettsigti is
s2111ho111irse111ett1 va1tozataira ip(t a tartalom e9ysi9es
megjelenise is a hierarchilrns szi11tel1 111e9'1iilii11biizte-
tise irdehe'ben. A sz(11e'1 l1011traszVdnal1olvashat6sd9ra
hifejtett hatdsa elig sze111bett1116, ebbcil is ldtszil1, hogy
A vild9(t6er6 is a tel(tettsig va1tozdsai hatdroua11 111e9 l1iva1asztdsu'19011dos 111irle9elist /1(vd11.
a sziiveg t611usdnal11it111il1djdt. LSD SPANYOLORSZAG TIMOTHY SAMARA USA

-- szin es hierarchia A kromatikus szinek kife-
. zetten eros hatast gyakorolnak a hierarchia-
J: azzal, hogy kepesek befolyasolni a tipog-
zicioba, annak a hierarchiara kifejtett hatasa
azonnal megmutatkozik. Ezert elosziir nem
art megbizonyosodnunk a tervezett hierar-
tipografiai jellemz6 hatarozza meg. Ha a
hierarchia ki.Uiinbiizo szintjeinek fontossagi
sorrendje mar kialakult, akkor az egyes szin-
:afiai elemek latszolagos terbeli helyzetet chia mukiid6kepesseger61 fekete-feherben, tekhez kiivetkezetesen hozza rendelt szinek-
es vizualis szerepenek fontossagat. Raadasul vagyis amikor az egyes szinteket csupan a kel ezeket meg erosebben elhatarolhatjuk
a szfnek segitsegevel a szavak jelentesenek sziiveg tipografiai tonusa - erossege es ritmu- egymastol. Peldaul ha a hierarchia csucsan
vagy pszichologiai hatasanak megvaltozta- sa, vonalszen'.isege es vizualis swya - valaszt- ell1elyezked6 informaciot elenk narancsviiriis
tasara is !ebetosegi.ink adodik: az ertelme- ja el egymastol. A szinekre csak kiegeszit6 szinnel szedji.ik, a kiivetkezo szintnel pedig
zesnek olyan uj szintjet mutathatjuk be, am.i lehetosegkent, egyfajta bonuszkent tekint- egy hideg szi.irket hasznalunl<, akkor vizualis
ugyan magatol a szotol fi.iggetlen, megis si.ink, es gy6z6dji.ik meg arr61, hogy a hierar- szempontbol sokkal job ban eli.itnek majd egy-
annak szerves reszet kepezi majd. Ha szineket chia egyertelmu akkor is, ha csak a meret, mastol, mint e szfnek nelkiil. E kombinacio
viszi.ink egy fekete-feher tipografiai kompo - a vonalvastagsag, a ritkftas es a tiibbi hasonlo szfneinek fenyerteke ugyan hasonlo, de mig
.= (U
cw
Q +--'
C>
0 :-:::C,
VJ '-- Gyalwrlatilag a sziiveg is a hdttirfi11yereji11el1is sz(11h6111irse11'etineh hiiliinb-
to ~ sige houa li tre a tartalom hierarchicijdt, az olvashat6sdgfeldldozdsa ne111iil.
'O ·-
L (/)
Cl) (/) LOEWY EGYESULT KIR IILYSIIG
c ro
o +--- Fi9yeijiil1 me9 a sziirhe szdm-
Q)
jegyehet a maxima1isan tel(tett
sdrga hdttirelott, is haso11-
l(ts11h iissze a tir me1ysi9e'be11
elfoglalt ldtszo1agos helyzetiil1et
pe1ddul a 11e9atfoba forgatott
szdmohe'val e's az dtl6s 11ara11cs-
sdr9a sziivege'vel. Mivel e1111eh
a sziirl1e e's sdrga dmyalatnah
a vild9(t6ereje hazel azonos,
a szdmoh hatdrvo11ala 11e111 ttH
jo1 hivehet6, de sz(11h6mirse'h-
Asz(n es bettih a tir leglliiliinbiizobb sOijain helyez-
letiil1 e's tel(tettse'giih hiilii11b-
kedne/1el - a he11eh is a lila11 tdvolabb, a pirosah
is a sdr9dl1 hiizelebb -, is a ldtvdnyt mig iisszetet- se'9e me'9 e'ppen ele9e11d6 ahhoz,
l109yfelis111e,jiih a szd111olwt.
tebbi is va1tozatosabbd teszi a bet11h dttetszosige.
Szi11te'11 irde111es megfigyelni ,
imeg LEONARDO SONNOLI OLASZORSZIIG
rdn hogy a sdrga elemeh 111il1btt
linden
va1ta11al1identitdst, hogyan
alalrnlnal1 dt pozit(v elemeh-
gti is bol (afii996le9ese11 elforgatott
1si9es
sdrgafelirat afehir hdttiren)
zte-
isdgra me1yse'99el rendelhez6 hdttirre'.
109y

1\ SL!N I li\TJ\SA 1\ lll TLll~l
a telftett nara ncsos szfn az eloterbe kfvanko- egymas komplementerei, az elemek egymas- A szfn a szoveg egyfajta kodolasara is hasznal-
zik, addig a hideg szi.irke a hatterbe huzodik. tol tavol eso sfkokon helyezkednek majd el. hato, es ez akar a kepi vagy absztrakt forrnak-
Mindezen tul a hatter szfnenek megvaltoz- Fontos azonban, hogy a szoveg es a hatter szf- ra es texturakra is kiterjesztheto. Az ossze-
tatasa is lehetosegeket rejt a hierarchia atlat- ne kozott mindig letrejojjon an nyi kontraszt, tartozo informacios alkotoegysegek kozi:itt
hatobba tetelere. A szfnes hatteren hasz nalt amennyi biztosftja , hogy a szoveg ne csak kialakftott, szfnkodolaso n alap ulo kapcsolat
szfnes betuk finoman egymasba olvadhatnak, lathato, de olvas hato is maradjon. megjelenhet az egyetlen oldalbol allo ko rnpo-
de elesen szet is valhatnak, a szfneik kozott zfciokon csakugy, mint a tobbreszes, az ido-
kialaku16 kolcsonhatas foggvenyeben. Ha szakos vagy egymasra epi.Uo kompozfci6kon
a szoveg es a hatter szfnei egymashoz kozeli peldaul egy website oldalain, informacios >
kapcsolatban allo arnyalatok, akkor a ket elem vagy iranyjelzo tablakon, termekcsaladok
varhatoan a kompozfcios ter haso nlo mely- ki.Uonbozo alapszfnu csomagolasain , es 1neg
segeben levo sfkjain foglal helyet. Ha a szfnek sorolhatnank. Peldaul egy esemenyt nepsze-
_
_
c,.aU.,..Jl
_..._ .__ _,,~..,

......
I lu• 1' ,,.;: r-~, .,
...
--.
...............,,
---, I •
....... --~.
~li,>+11
· T li e l-'l'og ra11
t->.u,..I t....,........,->5 ~.,.u, 40,L.S'
\\ c·l, ·t11111· ( /111\lllla I
., 1,...;L.. J.u-1. _ j ~ f-.....;.;;
l11lrod1wli o 11 nl'"'111·c
.;..a, .,L.. ...... 1..> ;4ji . ; , ~
Sp1 •1·ial ~ li u,, i11i,.: \,,
; L,)11 .;,>-'
Tiu · Fa , liin11 ~lum
Az itt bemutatott hirdetesehben, amelye/1 e9y sorozat
...........JI ii ~I ·'1
reszei, a hcirom alapsz(n hcitterhez viszony(tot t vilci9(t6- •· :,,,, >'~ '111· (:ololc·11 c·c·cl lc · 1
ereje es intenzi tcisa va1toz6, (9y azoh ldtszo1a9 minden
~ l ii'' L.,.
vdltozatban mds es mds terbeli helyzetet fo9lalnah el. · :,,, '\\\arc! eel' l·: "·,·lll'llo·c·
ROBERT MCCONNELL/PARSONS SCHOOL OF DESIGN USA
...... I.> 4-:! ....... f-.....;.;; . . .
l' 1T ~ 1·11l:tl1C111 11 1 ~ pre·
A Kiizel-Keletriil szdrmaz6 bros1irdba11 az arab 11yelv1i

FISKE INVfSTING sziive9 tehintheto a ha119s1ilyosabb tipo9rdjiai elenmek,
MARKET r-ROM hiisziinhetiien az oldald m es a pro9rampontoh e9!1for-
111d11 eros sz(n eneh. Az a119olford(tcis mcisodla9os szerepit
CON - {OUR PER- a sziive9 vildgosabb, se111le9esebb sz(n e isjelzi; csah az
SULTI NG ..)rECTIVE oldaldmet szedte11 siitetebb szfnnel, ho9y az a119ol 11yelv1i
olvaso11 hii1111yebbe11 rcitala1ja11aJ1. vcu QATAR KATAR
Szemben azohlwl a sziive91-eszelli1el es 9rajilwi eleme1111el,

e WE SEE IT. TOO. melyeJ111el1e9y111dshoz hiizel eso, hide9 szfnei hiiziitt csah
minima1is Jwntraszt jelenih 111e9, es amelyel1biil teijesen
hicinyoznah az eriis, tel(tett drnyalatoh - ezert 9yalwrlati-
la9 a hatter reszet J1epezo csoporthent tehintiin/1 rdjuh -.
az e1enh, 111ele9 11ara11cssdr9a sz(nnel szedett sor t1111ih az
oldal le9ha119s1ilyosabb elemeneh. TIMOTHY SAMA RA USA

-
ina]-
111ak-
~e-
Der Ring des Nlbelungen
La Tetralogle
de Richard Wagn er Chri stoph Eschenbach
Rob e rt Wilson
Frida Parmegglanl
Orchestre de Paris
Chceur du Th~atre du Chatelet A New Yor/1 vciros 119y11evezett ,,szo111szedsci9ait", nagyobb 11tcal1iiziisse9eit
)tt
be11111tat6 l1011yv oldalpci1jci11a szf11el111avi9cici6s Jeladatot lcit11a'1 el. Az cittehintii
olat tirhepe11 a hiiliinbiizci lielyszfnelw jeliilii szf11 eh eli99i elte111e'1 e9y111cist6l , fgy
mpo- e9yirtelm11e11 me9hiilii11biiztethetol1; a 1-iszletezo te1Mpel1e11 pedig 111cir csah
dc5- az eppe11 tcirgyalt lielyszf11jele11ih 111e9 szfnesse l, ezzel is egyszenibbe teve azo110-
5kon, sftciscit. A sz f11 emellett iisszelwpcsoija a lielyszfnt a liozzci tartoz6 sziive99el
is csa l1119y, 111i11t a lcitogatcis idiipo110cival , a111it a tervezci ajobb oldali listaszen'i
6s felsorolcisba11 helyezett el. MYUNG HA CHANG/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA
Jk
meg
sze-
-
---
Vl • it lng Mid town
7:i!::: !:!~:"':~ !D
u .._._,,, .. ,~-t';••=-•-
I
It~t
. 1;. . . .
Ii.-.. to aidt....,. ,r....,,Juuu.,•
-
-
,1111tr !
r "I"''
l j..: \,
Eli11l1, viiriis szfn emeli Iii a plaluit hie1-m-chicijcibm1 le9-
fo11tosabbnal1szcimft6 elemel1et a luittirbe h11z6d6, analog
ke'lm szfneh, vala111i11t sziirhe t61111soh 111eziije'biil.
DESIGN RUDI MEYER FRANCIAORSZAG
-
!um
•o•cllo• I
111 ·11,·1·
r ~1.. ...
,/vii
nlsitc5 plaka ton az idoponttal es a helyszfnnel nek a reszlegeken beliil is, peldaul a felirato- sok rendkiviil hasznosnak bizonyulnak a ki:ir-
11111ek,
Lfor- kapcsolatos informacic5khoz hozzarendelhe- kat ri:igzfto kereteken, vagy egyeb kiegeszito diagramok es grafi.konok cimkeinek es grafi.-
ierepil tiink egy adott szfnt, amely ki:izeli kapcsolat- butorokon, de emellett kepbe keri.U egy masik kusan abrazolt adatainak i:isszekapcsolasakor,
az ban all az esemeny nevenek a szfnevel. A ket szinkodolasi rendszer is, amely a reszlegen vagy az i:isszetettebb infografi.kakon es sema-
1yelvli alkotc5elem szfnbeli kapcsolata mar elegendo beliili adminisztrativ, kutatasi es egyeb terii- tikus abrakon. Es vegiil, de nem utolsosorban,
,R
lehet, hogy i:isszetartozasukat egyertelmuen leteket jeloli. A masodlagos szfnek egysege- erdemesnek tartom ismetelten megernliteni,
jelezze az olvasc5nak. Vagy egy joval komp- sen megjelenhetnek minden egyes reszlegben, hogy a szinek kepesek jelentosen megvaltoz-
lexebb peldat hozva a nagyvallalati irodai kiegeszitve a reszlegek sajat, elsodleges szfnet. tatni a szi:iveg erzelmi ti:iltetet vagy a hozza
iranyitc5tablak vilagabc51: a recepcic5nal elhe- Raadasnak egy kiemelt, eroteljes szfn jelezhe- kapcsolc5dc5 asszociacioinkat - ez is lehet egy-
lyezett informacios ta'blan az egyes reszle- ti a reszlegek vezetoinek irodajat, ismet csak fajta kc5dolas vagy hierarchikus kapcsolat,
gek neveihez szinkodok kapcsolodnak, majd egysegesen, minden reszlegnel ugyanazt a amire celszen'.i fi.gyelmet forditani .
ugyanezek a szinek ki:ivetkezetesen megjelen- szint hasznalva. Az ehhez hasonlo szinkodola-

A KEPEK SAJI\TOSSI\GAI
AZ I\BRI\ZOLI\S ESZKOZEI
ES MODSZEREI
A KEPEK MEGJELENESI
LEHETOSEGEI
TARTALOM ES KONCEPCIO
4. FE EZET
186
A kepek ma mar nem csupan abrazolasai vagy ertelmezesei
az emberi cselekedeteknek. Kozponti szerepet toltenek
be minden olyan tevekenysegben, ami embereket kapcsol
ossze... legalabb annyira szolgalnak az informaci6 es
a tudas alapjaul, mint amennyire az emberi kreativitas
kifej ezesere.
RoN·s·uRN.Err1~9y~t~;;i·~kt~·td·t;·;~·~;~d;·H~;.·i~;g~~··ihi~i~~·;;dib~y~ii,.ii
(The MIT Press, Cambridge, MA, 1993)
KEANE
NOTHING
IN MY WAY
BIG ACTIVE EGYES0 LT KJR ALYSAG
FLORENCE TETI ER FRANC IAORSZAG
187
A KEPEK SAJATOSSAGAI
Mi is tulajdonkeppen a kep? A kepalkotas a valosagban letez6 helyeket, embereket vagy fele lehet - szimbolum vagy fotomontazs
talan az egyik legiisszetettebb es legsze nve- targyakat abrazoljak - de ugyanigy a nem raj z vagy festmeny, meg akar tipografalt ,
delyesebb emberi tevekenyseg. A kep valo- letez6, kepzeletbeli temakat megjelenft6kre abra is -, es ezek szamos funkciot betiilt-
jaban er6telj es elmenykiizvetit6 eszkiiz, es is, legyen az valamilyen fa ntaz iavilag vagy hetnek a layoutban. Mukiidhetnek a sziiveg
korantsem tekinthet6 csupan elettelen feli.i- absztrakt formak csoportja. A designerek vizualis ellenpontjaikent, hogy megragadjak
letnek, amely egyszen'.ien helyeket, targya- szamara, akik tisztaba n vannak vele, mikent a nez6 figyelmet; mas esetben vis zont all-
kat es embereket mutat be. Minden kep egy aknazzak ki a kompozfciokban rejl6 vizua- hatnak elvalaszthatatlan kapcsolatban a 520 _
szimbolikus es erzelmekkel teli ter, amely lis lehet6segeket, es kepesek a koncepcionak veg altal lefrtakkal. Segitsegi.ikkel erthet6ve
a nez6 szamara a fizikai tapasztalas elmenyet megfelel6en kivalasztani es atalakftani a tar- va lhatnak a bonyolult iisszefi.iggesek - killo-
helyettesiti - vagy legalabb is feleleveniti talmat, a kep szamft a lehet6 legalapvet6bb niisen az elmeleti, az elvont vagy a fo lyamat-
annak emleket - , mikiizben vegigtekint raj ta. kommunikacios eszkiiznek. A tervez6gra- orientalt informaciok -, hisze n egy illuszt-
Ez igaz azokra a kepekre, amelyek kizarolag fika szemsziigeb61 ne zve a kepanyag millio- racio egy pillanat alatt ravilagfthat a lenyegre,
Plallcithoz llisziilt ill11sztrcici6 SAGMEISTER+WALSH USA Konyubor(t6 THIBAUD TISSOT

NEMETO RSZAG
Plai1cft MUNDA GRAPHICS AUSZTRALIA
Plahcit DOCH DESIGN NEMETORSZAG Tisztacsoma9olcis

ANDREW GORKOVENKO OROSZORSZAG
188 A KEPEK VI LAG A

--
is, masfajta megkozelftesbol ertelmezheti es
magyarazhatja az olvasottakat vagy latotta-
kat. Azonban tevedes lenne az t hinni , hogy
Veg a kep temajanak helyes megvalasztasa onma-
tdjak gaban megoldast jelenthet barmifele lmm-
I- munikaci6s problemara - az ugyanis , hogy
szo- egy kep illeszkedik-e a grafikai tervbe, nem
lve csupan tartalman mulik. Akkor valik iga-
:lUo- zan az i.izenet szerves es relevans reszeve,
mat- ha kompozfci6ja, stflusa es temaja tekintete-
;zt- ben is i:isszhangot alkot a kommunikaci6 ti:ib-
•egre, bi elemevel.
illusztrcfciosorozathoz llesziilt festmeny SEAN RYAN usA
Hfrleve1 lctpfeje PAONE DESIGN ASSOCIATES USA
II II
OllVER SACKS OllVER SACKS OLIVER SACKS

THE ISL.ANO OF THE COlORBllNO
Logo MANUE L ESTRADA 111011 TEN- DO-TEN JAPAN
SPANYOLORSZAG
Web/t ely ll!]itooldctlct !SHAN KHOSLA DESIGN INDIA

N,..,;es
ii aChemical
Boyhood SE£1NG VOICES
• S Oll VERSA C-KS

Konyvsorozctt bor[toi CARDON WEBB USA

A !<EPEi< S1\JA.TOSSA.GAl
REALI SZTIKUS KON KR ET IKON I KUS
BE4LISZTIBVS
Az empirikus val6sagabrazol6 Stilizaltnak nevezziik azokat hetoen e kepek vizualis vagy lis jelenlete azonnal erzekelhetci,
A realisztikus kepek pontosan ugy abrazoljak a kepeket, amelyeken a tervezo- formai szem pontb6l kiinnyebben es kepes sokkal melyebben beve-
kepek targyakat, temajuk legfontosabb vonasait, grafikus egyes formai elemeket integralhat6k mas grafikai ele- sodni. Eppen ezert elterjedt ez
mint ahogy azokat a val6sagban latvanyosan eltuloz, mfg maso- mekkel, peldaul tipografiaval. a stflus a log6k kiireben es a diintci
embereket vagy is megfigyelhetjiik. Elsodleges cel- kat eltavolft, vagy eppen hozza- Azokat a kepi elemeket, amelyek jelentosegu informaci6k megjele-
helyszf neket juk valaminek ajellemzese, ismer-
tetese, magyarazata, vagy hogy
tesz valamit - mikiizben a kep
termeszetesnek tuna megjele-
formanyelve erosen leegysze-
rusftett, mint peldaul az ikonok
nftesekor. Az ikonikus abrazolas-
m6dban keveredo val6saghu es
abrazolnak j6l fel- azt sugalljak: a val6sag egy sze- neset altalanossagban megtartja. vagy a grafikava atalakftott kepek absztrakt vizualis jegyek biztosit-
letet abrazoljak, kezzelfoghat6an Az ilyen jellegu kepek kihasznal- eseten, reduktfvnak nevezziik. jak, hogy egyidejuleg es egyenlo
ismerhet6 m6don. es egyertelmuen. A tartalom vila- jak a val6saghu megjelenes elo- Ezzel, a stilizaltsag merteket meg aranyban jelenjen meg a konk-
gos es tenyszeru megjelenftest kii- nyeit, de mar koncepcionalis vagy tovabb fokoz6 abrazolasm6ddal ret es az elvont, ami alapveto
vetel meg. A renykepek tekinthetok atvitt ertelmu jelentes is rak6dik erciteljesebbe teheto egy iize- es megkeriilhetetlen fesziiltseget
a leginkabb empirikus kepeknek, rajuk. Az eltulzott vagy hozza- net jellege vagy atvitt ertelmu hoz letre.
meg ha e tenyt tiibben vitatjak is. adott stilizalt elemeknek kiisziin- jelentese - a kep mark.ins vizua-
Az abrazolas kiili:infele modjai A kepek abrazolja a temat, ahogy azt tap asztalati uton A ket f6 tipus ki:izi:itti atmenet ti:ibb szakaszra
zolasm6dj a a realisztikus es a sematikus is megfigyelhetjiik (realisztikus), vagy pedig bonthat6, de ezek hatarai i:isszemos6dnak es
megjelenites ki:izi:itti szeles spektrumon olyan grafikai formakb61 epiil fel, amelyek- rugalmasan ertelmezhetok - a tervez6 szan-
mozog. Mine! ki:izelebb esik egy kep stilusa nek latsz6lag nines tu! sok ki:iziik a val6sag- dekat61 fiigg, hogy egy kepi anyag milyen
a realisztikus jelleguhi:iz, tartalma annal hoz (sematikus). stilusu, es hogy egy kepen beliil ti:ibb stilus
konlaetabb, a sematikus abrakviszont ti:ibb- ismertetojegye is megj elenik-e. Peldaul a
ertelmuek lehetnek. Barmilyen tipusu legyen megfelel6 ki:irnyezetbe helyezve egy egysze-
is egy kep, valamilyen aranyban mindket ru sarga !wrong is szimbolizalhatja a Napo t,
stilust magaban hordozza - es rnindig abra- vagy egy dinamikus es ritmikus vonalakb61
zol vagy kommunikal valamit. Egy kep tehat all6 kompozici6 is utalhat az energikussag-
valahol az alabbi ket fc5 abrazolasm6d ki:izi:itti ra vagy a mozgasra anelkiil, hogy valarnilyen
tartomanyban helyezkedik el: vagy ugy abra- konkret dolgot abrazolna. Val6jaba n egy olyan
190 A KEPEK VILA.GA

ABRASZERU TOBBERTELMU SZJMBOUKUS
SEB4TIBVS
Sok sematikus kep szinten nagyon Ahatterkepkent, alnyomatszerilen a kompozici6 egyeb elemei ki:izi:itt: segesebb megval6sulasa. Tai.in
etO, Asematizalt kepek leegyszenisitett, reduktiv terbeli hasznalt formak es jelek az empi- peldaul egy marka arculataban, mega pontnal is reduktivabb,
eve-
z absztrakt formak- felepitessel rendelkezik - meresz, rikus, realisztikus abrazolasokhoz ahol a tipografia es a kepi elemek hiszen ebbe az alapveto formaba
onto minimalista formaci6kb61 epitkezik, hason16 komplex es egymashoz kiegeszitesekent egy odavag6, szamos termeszeti format bele-
·ele- b6l - pontokb6l, vagy texturakat, mintizatokat es kapcsol6d6 reszletek sokasagab6l jelentosegteljes mintazatot hasz- kepzelhetiink meg: sejtet, egi-
lis- vonalakb6l, sfkido- absztrakt szimb61umokat hasznal.
A szimb61umok rendkiviil i:issze-
i:isszeall6 feliiletek benyomasat
keltik. Ezt agrafikai megoldast
nalnak, amely kepes kapcsolatot
teremteni az arculat kiili:inbi:izo
testet, szemet, bogy6s termest
es igy tovabb. De egy kotta es
es
osit- mokb6l es kulon- tett eszmek es fogalmak, valamint gyakran hasznaljak a realisztikus felhasznalasi teriiletei - pl. nyom- a benne szereplo hangjegyek is
ezek ertelmezesenek ki:izvet(tesere kepek alternativajakent a magas tatott hirdetesek, weboldal stb. - tipografiai elemekbol allnak, igy
enlo
1k-
bi:izo motfvumok- alkalmasak; eleg ha a vallasi jelke- szintil elvont fogalmakhoz kap- ki:izi:itt is. A tipografia - a fizikai egyszerre nevezhetok verbalis
l• b6l- allnak. pekre, es az ujrahasznosithat6sagot csol6d6 kommunikaci6ban - pel- val6saghoz ki:izvetleniil szinte es fogalmi jellegil tartalomnak,
eget vagy a bio16giai veszelyforrast jeli:ilo daul a zene, a ki:ilteszet vagy az semmilyen m6don sem kapcsol6d6 ami a vizualitas egy rendkiviil
emblemakra gondolunk- esetiikben erzelmek kifejezesere. De arra is vonalak, sikidomok es mintazatok elvont teriiletere helyezi oket.
ketsegkiviil lenyegretiiro es azonnal alkalmasak lehetnek, hogy szimbo- i:isszetett rendszere - a reduktiv,
ertheto szimb61umokr61 van sz6. likus es vizualis hidat kepezzenek sematikus formak egyik legszelso-
:zra fot6 is egyfajta elvonatkoztatas, amely egy celba juttatasat. Hasonl6keppen, hogy ha egy juk, es hogy mikent lehet egy kepet ugy mani-
~s velhetoen letezc5 dolgot mutat be, hiszen egy absztrakt kompozicio utalas t tesz egy valos pulalni, hogy a befogadok megfeleloen ertel-
in- mar elillant pillanatot, lezarult cselekvest eletbc51 szarmazo, konkret tapasztalatra , ugy mezzek es igazan atiito ereju legyen .
i.iri.ikit meg, es ennek emleket zarja ketdimen- az iizenet is erthetobbe valik anelkiil, hogy
us zi6s form aba. De akar az is elofordulhat, hogy felaldoznank az absztrakcio jelentette egysze-
a fenykep egyes reszletei nem a val6sagot n'.iseget es az emlekek felid ezeset elc5segftc5
ze- ttikri.izik, hanem a fot6zast iranyit6 designer- hatasat. A kommunikacio celjanak megfelelc5
Jot, nek vagy magana k a fot6 snak az elkepzelesei kepek letrehozasa vagy kivalasztasa megki-
61 alapjan let tek kialakitva. Az absztrakt for- vanja, hogy tisztaban legyiink vele, mikent
g- mak altal kiizvetftett iizenetek (lasd 1. feje zet) hatnak a kepek - milyen reszekbc51 allnak,
ven a fenykepek komponalasakor is felhasznal- ezeket a reszleteket hogyan azonosfthatjuk
lyan hat6k, es hatekonyabba tehetik a mondanivalo be es milyen jelentest kapcsolhatunk hozza-
-
Szemiotika, avagy hogyan iizennek a kepek neznek ki -, valamint szemantikai tartalmu- egy sablon felismerese, amelynek alapjait
Az 1800-as evekben kialakult ,,jelek tudomanya" kat - hogy nut jelentenek. Emellett elemezni a korabban eltarolt tapasztalatok biztosftjak
a vizualis antropol6gia egyik aga. E teri.ilet az kell az e tenyezok kozott kialakul6 kapcsolatot vagy a ,,hasonl6sag elve", mas neven a proto- '
eszleles es a megertes folyamataval foglalko zik, is, mivel ezek az osszetevok egymast61 fi.ig- tfpus feJismerese, amelynek Soran - a tokelet
vagyis azzal, hogy agyunk mikent ertelmez es getleni.il is formalhat6k, m6dosfthat6k. Sok- megfeleltetes hfjan - az egyes tulajdonsagok es
dolgoz fel egy adott vizualis format. A vizualis fele jelolo utalhat ugyanarra a jeloltre, vagyis atlagolasa vezet vegi.il egyfajta altalanosftas-
ingerek, mas neven ,,jelek" ket reszbol epi.il- szemantikai tartalomra , es egy adott jelolo hoz. A fenti ek a ,,top-down", vagyis a feli.llrol
nek fel: a jelolobol (ez maga a vizualis forma) is ertelmezheto tobbfelekeppen. Hogyan lefele halad6 feldolgo zasi folyamatot peldaz-
es a jeloltbol (az a fogalom vagy dolog, aminek is mi'.ikodik a felismeres? A szemlelo eloszor zak. Azonban elofordul, hogy a szem1e16 nern
a jelet ertelmezzilk). A tervezonek szemioti- erzekeli es eszleli egy jel kontextusat, majd rendelkezik megfelel6 osszehasonlftasi alap-
kai szempontb61 ket tenyezot kell figyelembe korabbi ismereteivel osszehasonlftva beazono- pal: ilyenkor a ,,bottom-up", vagyis az alulrol
vennie, amikor kepekkel vagy jelekkel dolgo- sftja azt. Az azo nosftas mechanizmusa tobb- felfele iranyul6 folyamat jatsz6dik le, rnely-
zik: a fizikai megjelenesi.iket - vagyis mikent fele lehet. Letezik az ,,ezt mar lattam" elmeny, nek saran agyunk a tulajdonsagokat egyesevel
Az e9yszen1 is dtte'1i11thet6
fomufba midezett tipo9 ,·dfi11i
eleme'1 irtelmezise11ez a sab-
101111l11pjd11 tiirtin6 azo11os(td-
si 111ech1111iz11111s 11'1tiv1116dill,
a111ely11ell se9(tsi9ivel II szei11-
le16 11ii1111ye11felis111eri II zdsz/6-
fonndt . MANUEL ESTRADA
SPANYOLORSZAG
Az alabbi jelek, bar a jeliilojLlk

kLlliinbiizo, mind ugyanazt a dolgot
szimbolizalhatjak: New Yorkot.
0000
0000
0000
0000
11:e s • ...............
•••••••••••••••
•••••••••••••••
•••••••••••••••
:::::::::::::::
A niz{i az e111le11ezete'brn e16 t11pasztal11tol111t fell111szn111v11, viwa1is
sablon 11l11pjd1111zom1al feli smeri az ,,emberi ala/wt" is az ,,imdd-
lwzds 111ot(v11111dt". Am az alallfeje helyire llerii/6111/atifej is a '1iir-
11yezete'be11 ldth11t6, oda nem il/6 elemell miatt II ldtottall irtelme-
EmeljLlk ki kiizLllLlk barmelyik ele- zise11ez az alulro1felfeli irdnyu/6 azonos(tdsi folyamat sziil1si9es.
met, es frjuk iissze, hogy iinmaga- ZOVECK ESTUDIO MEXIKO
ban mi mindent jelenthet meg.
192 A KEPEK VILAGA

----
t
tjak,
elemzi, es ki:izi:is vo naso k utan kutatva i:isszeve- igenyel, jobban fell<eltik a nez6k erdekl6deset,
i kiili:infele tapasztalatokkal, hogy fgy allapft- mivel ki.ili:infele asszociaciokra es emlekek:re
is izgalmassa valhatnak, ha egymas melle
helyezzitk 6ket: a nez6 ugyanis, miutan egyen-
,to- t a meg azok le l1etseges
' ' ' Asa bl on kell tamaszkodniuk a megfejtesiikhi:iz. Ekkor
azonossagat. kent ertelmezte a kepeket, kapcsolatot keres
eletes :1apjan beazonosftl~_at6 kepe_k mon~anivaloja lepnek szfnre az erzelmek, a gondolattarsfta- ki:izi:itti.il<. A ti:irtenetmeseles tehat valojaban
(Ok altalaban meglehetosen egyertelmu - hasz- sok, az i.'1jrafelfedezes es a metaforak. A sablon a jeli:il6k - vagyis a formai elemek - ki:izi:it-
ias- ~osak, ha alapvet6 informaciokat kell atadni, alapjan ti:irten6 beazonosftast ki:inny{iszerrel ti ki:ilcsi:inhatason mu.lik leginkabb. Az els6
Urol de nem ti.ii izgalmasak, mivel tartalmuk masfajta feldolgozasi folyamatta valtoztat- fejezetb61 tudhatjuk, hogy az els6 benyomast
laz- azonnal feli smerhet6. A prototfpus alapjan hatja a tervez6, eleg ha egy nem vart jeli:il6t a formanyelv es a kompozfci6 alakitja ki a
nem beazonosftott, es killi:ini:isen az alulrol felfele hasznal (peldaul egy foton bizonyos elemeket nez6ben. A forma jellegenek felismerese, ter-
lap- iranyu16 fe ldolgozas t igenyl6 kepekkel a ter- grafikaval helyettesft). Ezzel ,,rakenyszerfti" beli visell<edesenek megfigyelese es az elemek
tlrol vezo sokkal hatasosabban leki:itheti a szemlel6 a szemlel6t, hogy az ellentmondasosnak talalt kapcsolatainak i:isszevetese jelenti a komrnuni-
y- figyelmet. Mivel az ilyen anyagok ertelmeze- latvanyt az alulr61 felfele halad6 modszer- kaci6 alapjat mega legalapszintubb, absztrakt
sevel se es feldolgozasa ti:ibblet energiabefektetest rel dolgozza fel. De akar a realisztikus kepek vagy sematikus a'brazolasmod eseten is.
A hit, hdnnyenfelis111erhet6 ilwn ilws cibrcib61 dssze9y1irt

grajilwi elem oh-olwzati viszonyt es/vagy e9yenl6se9et
fejez Iii az a1tala jeldlt hetfogalom hdzdtt - minden elhep-
zelhetiijelentes benniih rejlih. OLIVER MUNDAY GROUP USA
j )
Avdratlan es ellentmonddsos ldtvdnynah szcimtalan citv itt ertelmli

jelentese lehet, a hdvethezteteseh levonciscit pedig a neziire lwg!jja.
Afen ti l1ep egyj6te1wnylwddssal es vagyoni e9yenliitlens€99el fo9lal -
koz6 cil1h illusztrcici6ja. CATHERINE CASALINO USA
ldiotism
Mindhet mintcizat vizua1is megjelenese

11tal ajeldlni ldvcintfo9al111ahra - a bal
oldali min ta egy art deco 111ot (uw11,
a jobb oldali pedig pszichedelilwsjelen-
test hordoz.
CORALIE BICKFORD-SMITH [BALRA]
EGYESULT KIRA LYS AG
ZHU ZIPENG/SCHOOL OF VISUAL ARTS
[JOBBRA] USA
193 A GRAFII<AI TERVEZES KEZIKONYVE

A formak szintaxisa Minden forma jelentest alak1'.tak. Eppen ezert, ha egy kor alalc<1 sfkido- lennii.ik, es az elteres merteke killon~
hordoz, meg a legegyszen'.ibbnek vagy legele- mot latunk, termeszethez kothetc5 kerek for- zaadott jelenteseket is definial majd. A for _oz.
mibbnek tt'.inok is. Ez annak koszonhetc5, hogy ma ugrik be. A negyzethez pont ellentetes rnak tehat termeszetszerilleg es om11agukb
agyunk a korabbi emlekeket figyelembe veve asszociaciok tarsulnak: rnesterseges, intellek- kepesek i.izeneteket kozvetfteni , ne foglaik:~
elemzi a beerkezc5 vizualis ingereket, es ossze- tualis, epfteszeti jellegt'.i, hiszen a parhuza- zunk azzal, hogy minek tt'.inhetnek meg, es z
hasonlftas utan velemenyt alkot. Az eszlelt mos elek es az egyenlc5 nagysagu. szogek csak milyen tovabbi jelenteseket lehetne meg be[ .
forma alakja, merete, vonalvezetese es kiter- ernberi kez rnunkajaval alakulhatnak ki. A for- ji.ik varazsolni. e
jedese elarulja, hogy mirc51 van szo, es ha mak jelentese erosodik, arnikor azokat valami
egy bizonyos format mar ismeri.ink, azt mas rnashoz tudjuk viszonyftani. Ha egy kompo-
kontextusban is felisrnerji.ik. Peldaul korabbi zfcioban a szerepi.ik hasonlo es egyenloseget
ismereteink alapjan jol tudjuk, hogy a Nap, fejeznek ki, akkor azonos su.llyal kell megje-
a Hold , a sejtek formaja es a vizcseppek kor lennii.ik, ellenkezc5 esetben ki.Uonbozonek kell
........................
Egy forma azonosftisahoz hozzatartozik, hogy
•••• •
azt az absztrakt szintaxist is atlassuk, ami
kiemeli a tovabbi sablonfelismeresi folyamatok
utjan nyert komplexebb, specialisabb jelentest. •••••
A virag kiir alakja peldaul megeriisfti benniink,
••••• •••••
hogy termeszetkiizeli formar61 van sz6. Azonban
ha ket ellentetes jelentessel bfr6 jel mutat formai ••••• •••••
hason16sagokat- hiszen az auto kereke is kiir
alaku -, akkor mar iitkiiznek a sablonos ismere- ••••• •••••
tek. Sz6val akkor mi a kiiziis szal a feltetelezhe-
tiien ket meriiben elterii jelentesben? ••••• ••• •
Tavolsag Elszigete/6des Fokozatos elkiiliiniiles
•
Kitdres vagy kilepes
••••• •••••
• • ••• •••••
Ha tiibbeket megkerdeznenk, hogy milyen jelen-
•••
•••••
•••••
•• •••••
•••••
•••••
test tarsftananak egy kiir alaku formahoz, a Fold,
D
Nap, Hold, egysegesseg, folyamatossag, a ter-
meszet kiirforgasa kifejezesek biztosan elhang- Fokozatos meretvaltozasok Elforgatas
zananak- es ezek mind a termeszetkiizelisegre Novekv6 fontossag, novekedes Mozgalmassag vagy energikussag
utalnak. Egy negyzet lattan azonban ellentetes
asszociaci6k sziiletnenek, mint peldaul rende-
zettseg, bezartsag, matematika stb., amelyek
mind a forma intellektualis es mesterseges jelle-
gere utalnak.
••••• •••••
Eros uiwa1is lwntraszt alalrnl lli,
•••••
•••••
•••••
• .,.
• • •• •
•
• • •• •
ha egy avravan ponto/1 is uona-
la/1Jwmbincici6ja szerepel. Az itt
lcithat6 lo96n ez a pciros(tcis awn-
••••• • •••
ban fontosJelen test l10rdoz. Valtoz6 vilagft6ero Szembenal/as Befele mozdulas, atfedes
LSD SPANYOLORSZAG
6sszeutkozes, csoportosulas
Egy csoporton beliil az egyes elemek elmozdftisa arra keszteti a szemlelol,

hogy elemezze es iisszevesse az elemek egymishoz viszonyftott helyzetel.
Termeszetesen ez tiibb kerdest is felvet: Milyen tfpusu csoportokr61 van
sz6? Az elemek miben kiiliinbiiznek egymist61? Mit jelentenek az eltere·
sek? A fenti mintakon tiibb peldat lathatunk a kiiliinbiiziisegekriil es ezek
lehetseges jelenteseiriil.
194 A KEPEK VILA.GA

----
:ohoz.
for.
~alapja az osszjatek A formak azo n-
,ul uj jelentest kapnak, amint elhelyezzi.ik oket
1
:a adott terben, es ezzel uj kiilcsiinhatasok
dik a mar ismert kepzettarsitasokhoz. Azok
a formak, amelyek az elrendezesi.ilrnek kiisziin-
hetoen mozgalmasnak vagy energikusnak
erzekelheto, az egyes csoportok kiizti ki.Uiinb-
seg precizen szabalyozhat6. Ki.iliinbiizo iisszja-
tekok kialakitasara tiibbfele strategia is letezik.
ukban
alko 2. :~ktt!nak ki . Ilyert!<Or mas ~orma~ t~'.·sasaga- t{innek egy feli.Ueten, teljesen eltero jelentest Termeszetesen mindig az i.izenet hatarozza
:, Cs szerepelnek, tomeguk es texti:uaJuk hason- hordoznak a statikus elrendezesu alakzatok- meg, melyik strategiat kiiveti a designer, aki
ban
g bele. 16vagy eppen eilentetes, a kiiziitti.ik fennallo hoz kepest. Az elemek kiiziitti elteres merteke kisebb vagy nagyobb mertekben valtoztatva az
kolcsiinhatas pedig attol fi.igg, hogy elforga- lehet visszafogott es jelzes ertekti, de nagyon elemek mereteit ellentetet vagy eppen fejlodest
hangsulyos is. E hatasokat a designer szaba- is kifejezhet. Diintesei befolyasoljak, mikeppen
to tt , ismet16d6 vagy egyedi formakrol van-e
lyozhatja, az 6 diintese, ha peldaul egyes cso- erzekelji.il<es ertelmezzi.ik az elemek kiilcsiin-
sz 0, , ezek egymashoz igazodnak, csoportokat
kepeznek vagy eppen teljesen elki.Uiini.ilnek portokat finoman a hatterbe szorit, es ezzel is hatasat. Hiszen az eltero meretek kifejezhetik
egymast61. Mindegyik lehetoseg uj informa- erositi az elemek ki.iliinbozoseget. Mivel a for- a jelenlet erejet vagy akar hatarozott niiveke-
ci6t kozvetit az adott formar61 , es ez hozzaad6- mak legcsekelyebb megvaltoztatasa is kiinnyen dest is.
Sz(neh is elrrndeziseh 11 a9yo11

egyszen'i holcsonh atcfsait jigyel -
• • • •• • • ••••• he9iih me9 ezen a bros1ircf11 .
• • • • • ••••• A pontoh is uonalahj61el/ en-

po11tou a11a 11a9y 111iretbe11fel-
•
•
• • • ••
•• •• • • •• •• •• •• •• tiintetett, egyszeni, de absztraht
lwncepciot hozuet(tii sziiueges
fe liil etehe t. Az elsii oldalpdr a
•• •• ••••• szd/l(tdsro1 szo1 - a szoueg me/lett

elhelyezett l1011ce11t1ilrns ho,·oh
• Ujrarendezes Meretvaltozasok Megnbvekedett
ce1 ta'blcft fon11dznal1, a sz(n -
paletta pedig azt az irzist eras(-
Diszharm6nia vagy rendet/enseg fontossig, megviltozott kapcsolatok ti, hogy a legbe lsci haludnyhih
l10ro119 uissza l11iz6dih a tirben
(l dsd 108. o/dal, Szfnek: for-
ma es ter). A mdsodih olda/pd,·
• ••••• ••••• a 111e99yozisrcil szo1, itt a l1oroh

egymdsm fedneh, is egy hozos
• ••••• ••••• metszetet alal1(tmiah l1i. A ha,·-
• • • ...• • • • • • •• madi/1 oldalpdron a teruezisrol

o/uashat1111 h; a zold lwrongot
•
•
•• ••
•••••
••
•••••
• •• egy he11 li 11ia fogja dt , 111i11te9y
rab1tl ejti, is ettol az az irzetiin/1
tdmad , hogy ajobb oldali /wrong
a bal oldal irdnya'ba mozdul el.
AND PARTNERS USA
Kulonbiizo formak Sajitos vonisok Bonyolult kiirvonalak
rikussag Agresszi6 vagy nehezsegek
• ••••• ••
• • • •• • • • •••
I
• • •• • • • ••••
••
• • • •• • •••••
• ••••• •••••
Terkiiziik valtozasa Terkiiziik valtozasa
/;is Bekerites vagy vedelem Egyseg es szemben;/1/;/s
zemlelot,
:elyzetet.
61 van
lZ e(tere·
ii es ezek
•
f\ l<EPEI< SAJf\TOSSAC,Al
Osszetett absztrakt ii zenetek Az absztrakt alkalmasabb szelesebb retegek megsz6lfta- Az absztrakt kepek ertelmezeseben az erzel-
alakzatok latsz6lag altalanos es elvont meg- sara. Es ez fordftva is igaz: a tu! elvont, szuk mek is gyakran szerepet jatszanak, es az erzel-
jelenesi formait latva nehezen hiheto, hogy szubku.ltt.'u'akat megcelz6 kommunikaci6 mek szerepe olyan manipulaci6s lehet6seget
azok milyen sokfele, a nezo altal olykor nehe- es a bonyolult formanyelv kevesek szamara ad a designer kezebe, amelyet realisztikus
zen eszlelheto jelentest is hordozhatnak. ertheto. kepeken is alkalmazhat tudat alatti Lizenetek
Erte!mezestik saran az adott ku.lturalis kozeg- kozvetftesere. Az absztrakt formanyelv azon-
bol, szemelyes tapasztalatokb61 es erzelmi ban kival6an alkalmas arra, hogy az atvitt
allapotb61taplalkoz6 megfejtesek hozzaad6d- ertelm(i gondolattarsftasokon t(Ll szamos
nak az altalanos es univerzalis jelentesekhez, konlcret jelentest is hordozzon. A formanyelv,
fgy a vegso jelentes tovabbi szintekkel bovi.il. a kepek strukturaja es a tobbfele kolcson-
Mine! atlagosabb es egyertehrn1bb az Lizenet, hatas kombinaci6janak koszonhetoen egy
es mine! mindennaposabb a formanyelv, annal absztrakt kep lefrhat akar erzelmeket vagy
!-
;-•~,___.
I
·----- I
__
---
- - -
~
i!
Epfteszet Fejlodes Megfelemlftes Felold6das Forgalom
Egyseg Muland6sag Erzekiseg Precizitas Konfliktus
t + .
t a •
Techno16gia Pezsges Monumentalis Terkepeszeti Telies
196 A KE.PEI< VILA.GA

--
erzel-
az erzet
toseget
ikus
-.--.-k
hZI a ,
i aktivitas t, de utalhat idc5sfkokra vagy
: b lisegre is. A JO . ' l 1e
c 1·
1smerI1eto,
tcr c'brazolas mo'd I1elyett elvont I<ept
kt1s aszen'.isitve, vaz , l atszeruen
" es
" rea 11·szt1-.
' · V1"] agga
'
, fi nom ce'I -
l
szenvedelyre utalhatnak. Amikor egy kom-
pozfci6n belill a realisztikus abrazolasmodok
mellett megjelennek az absztrakt formak is,
a ket kifejezesi forma ellentete azonnal gon-
adat, hogy a branding elveit szigoruan szem
elc5tt tartva, erthetc5en es felismerhetc5en
hozzanak letre ki.i.li:inbi:izc5, kivetelesen egyedi
vizualis vilagokat, hogy a megbizo celki:izi:in-
teegy
, kkal iUusztra'JI1ato'I<pe'Id a'ul fi z1·1<at. k'1ser-
' dolkodasra kesztet. Ha egy fenykepet latunl<, sege mindig teljesen szemelyre szabott kom-
:enetek
zas~ alakvaltozasok es killi:inbi:izc5 elgondo- annak jelentese azonnal erthetc5 es i:issze- munikaci6s anyagot kaphasson.
Iv azon.
tvitt , k' Az fves vona l aI<bo' I a'll o' I<0mpoz1c10
tete ' . ' I< teveszthetetlen. Ha azonban egy absztrakt
laso · adJ. ak a kepze, 1etet; eze 1<ro"l a sze'I vagy kep realisztikus kepek mi:igi:itt hatterkent,
J1os nicg rag
, ' , . ..
a hajlong6 fa a~ak JUtnak esz_unkbe, az egy- vagy akar egy fot6n belill jelenik meg, ezzel
rranyelv,
, 11 ak fes zi.Uo nagyobb felLUetek ellentmon- uj ki:izeget es ertelmezest visz a tartalomba,
siin- nias
d;isokra em.lekeztetnel~, es~tleg fenyeg_et6e1~ es az alkotas egeszenek jelentese uj iranyt
1 egy
hathatnak, tes tek hLillamzo korvonala1 ped1g vehet. A designerek szamara adott tehat a fel-
:vagy
Az elegdns, inda/1int hanyarg6 gorbe11 egy la/1berendezessel

foglallwz6 bolt de/wrdci6jdt hipezi/1, a design a ben111tatott
ten11e11eh megjelenisit tdmogatja. A ligies, mozga lnrns,
9011dosan hiala/1(tott, va1toz6 vo11alvastagsd90J1 is a fin yes
feliilete/1 mind a l11 x11smi116siget ha119s1ilyoua11 .
AlO DESIGN BRAZ IL! A
Az ismitl6d6 linia11bo1 litre-

jiiv6 mintdzat vibrdl6 hatdst
helt, is tirben elhelyezett s111ido-
molwt fonndz. Eze/1egyardnt
ertel111ezhet6J111yomtatott felii -
leteJl11i11t, a J1ipen1y6 pontjaibo1
iisszea116 mintdzathin t, de hiit-
heto a J10mm1111ihdci6tervezis
infon11dci6tovdbb(tdssal kapcso-
latos hifejezeseihez is.
RESEARCH STUDIOS EGY ES ULT
KIR ALYSAG

1\ l<Lf'E !, S1\J1\TOSSf\l,1\l
A realisztikus keptipusok A designer diintese, lmn abrazolasi m6dja magaban foglalja a jelet, kulturalis es szocialis hatten'.i nezo~
hogy vizualis elkepzeleseit fot6kkal, illuszt:ra- vagyis a kepet magat, a jeliiltet, vagyis arninek mind mas megkozeiftesbol ertekelik tna ~I
ci6kkal (rajzokkal vagy festmenyekkel) vagy a jelet ertelmezzi.ik, ezek kontextusban betiil- . I,t tarta Ir11at.
proJe ' J a
ezek keveresevel; atalakitott fot6k es grafikak tiitt szerepet es a viwalis megjelenftes stflusat.
iitviizesevel teszi-e teljesse. A diintes elott A designernek szamos szempontot kell mer-
mjndig merlegelnie kell a tartalmat, a kon- legelnie az abrazolasi mod meghataroiasakor.
cepci6t, es azok funkci6it. Az illusztraci6kent Fontos szempont peldaul a projekt gondola ti
felhasznalt kepek informaci6tartalma ugy sfkja, erzelmi hattere; a ki.iliinbiizo jellegu i.ize-
legyen vilagos es ertheto, hogy egyidejt'.Ueg netek tiibbfele, eltero abrazolasm6dot kfvan-
tiibbszintt'.i jelentest is hordozzanak - a nezo nak. De mindent feli.Uirnak a nezo igenyei ,
majd ehhez tarsft tovabbi elgondolasokat hogy milyen elmenyt var elegy adott vizualis
vagy a brand i.izenetet. Egy kep vagy szimb6- allmtast61- az eltero demografiai iisszeteteh'.i,
................
Az ikon olyan vizualis jel, amely Az indexikus jelek eseten a jeliilo A szimb6lumok lehetnek realisz- a jel ismert es adott jelentessel bf r.
hasonlft az abrazolt temara. indirekt m6don utal a jeliiltre, tikus vagy absztrakt kepek. A kep Ertetmezeset dontaen befotyasotia
Az ikonok altalaban nem reszlet- kiiziittiik logikai kapcsolat all fenn . es a jelentes kiiziitt latsz6lag es mas szfnben tiinteti fel a kontex-
gazdagok, de jol felismerhetok . A feszek peldaul madarra utalhat. semmilyen tenyleges hasonl6sag tus, amiben abrazoljak - pr6baljuk
sem fedezheto fel. Egy szimb6- meg ertelmezni a fen ti szimb6-
lum megerteset segfti a szemlelok lumot a ket eltero kiirnyezetben.
kiiziis kulturalis hattere, amelyben
E9yfot6 is tehintheto ilwnnah,

ha semle9ese11 a'lmizol e9y adott
ti mcit, e9yszeni lefrcisl1i11t
,mihodve. A9,·ajilws i/10110/1'102
haso11l6a 11 e9yfe11yllip jele11-
tese is vciltozhat, ha a fot6n
a1Jl'cizolt tema hornyezetit 111e9-
va'ltozta911h , va9y a hipet ut6-
la9 citalald911/1. Az itt lcithat6
ta1111lmci11yba11 e9y semle9es
jele11tesi'i honyv /1ipit tobb- Aszimbo1111110)1 hozvetett jelentissel bfr6 a'bra11. E1tel-
fe'le 1116do11 is me9vciltoztattuil, mezisiil1 hozos lwlt11rcflis hcitteret i9e11yel , is ippen ezirt
eza'ltal 1ijjele11tisehhel n1hcizt11h b(niah tobble9ele11tissel is. Szdm111111ra vajon mit jelent
fel. Az els6 hipen e9y me9i9etett a hitfe11ti szimbo111111, ha ezehet nyilvcinos mosdo'k bejd·
sze'lii ho11yvet lcitunh, ez utalcis ratci11 lci911/I ? ART, TECAJI SZLOVENJ A
lehet az i11telleht11s elnyomci-
scira - va9y aheir Ray Bradbury
Fahrenheit 451 dmii, hfres sci:fi
re9i11yere is. Az also hiphoclw
e9y di9itcilis 1ito11 citalal1(tott,
eriise11 pixel es fot6t a'brcizol, is
e,.,.61aheir az elehtroni/w s media
vilci9a is a 11izii esze'bejuthat.
KELLY CHEW/PARSONS SCHOOL
OF DESIGN USA
198 A KE.PEI< VILA.GA

--
vanis
ijd a
' kolyan iisszetett jelek, ame-
Al~gogy kompakt form ab a tiimii-
1re ~omplex jelentest hordoznak,
'.'tve szerre akar tiibb, j61 Felismer-
es ·~s ertheto jelbol is allhatnak.
hetoe ldalon bemutatun k ne' h'any s
Alzo peldat, amelyen Wasseem Mahanna
0 yan . .kuliinbiizo
. IT Consultant
kombinaci6kb~n 1kon, ,ndex,.kus .
. 1 tipografia es SZ1 mbolum otvo-
1zodik
•' egy jelen be1··1 u. A 1096 ctz s betr1 vo11ctlvezeteset Az a11t6- es a here11pci1·ilw11 i11te9- Afe11ti lo96ban a W es ctz M betr1h
haswa1ja alaphent, es a ter- rcilcisct e9!1fctjta lwpcsolatot - mihiizben alahj11l1felismerhet6
vezii cscth 11e1ui11y po11tot adott s119all a l1et l1iizlehedesi eszl1iiz marad - lcitvcinyosct n e9ybefoly-
a l10111poz(c i6hoz, ho9y ajelet hiiziitt. A scir9a-fehfr scivoh- 11ah , iisszefo116d6 lw'belel1et szim-
tiibbleUelentessel nd,cizza fel. nah hosziinhetoe n hibo11tctlw- bolizcilva . RAIDY PRINTING GROUP
LSD SPANYOLORSZAG zih ctz ii zenet fi9yelemfell1elt6 LIBANON
jelle9e. THOMAS CSANO KANADA
0 $ 10
i $ 0 =O
00 1 0
001
10 0 $ 0 0 10
100 0 1 0 010
01 1+++ 0 + 1 1110 1010
0 000 ££101 0
01010+0+ 0 #101 01 00
10 0 0 $10 10 1£001
01 0 00 0 1/+ $$£ £ 00
0 % 0 ·1 000$ $$$$1
10 1 % ~o : 111100 ¥$ 0
011 11 %1 0 OO 'l; %%0¥¥¥
00 0 :000 £ %%%%¥¥
000 0 1 :0 £ 0# # ## 1
11 0 1010 0 £1£00## : # 00
10 0 :10 10
11 0 101 1 $ $ $$ 00 10
00¥ 10 0 1000101
0 ¥£1 1010
r
Aplal1dt 9rafilwila9 es verba1isa11 is hatcirozott politilwi A ho11yvborfr6 minden eleme a dia11e1et me9pro'ba1- A digitalis frcir61 es ct vilci99azdasci9ro1 szo16 1ijsci9cihllh ez
a11cisfo9lalcist hepvisel. A het il1011 l10mbi11cici6jct annyira tatcisait jell1epezi. Az ilwnoh es a tipo91·cifia e9yiittese llesziilt ill11sztrcici611 a szcimohbo1 es szimbo1wnohbo1 a116
karakteres, l109y a lwmpozfri6 lo9011ent is 111e9a1ija a is e9y erre utal6,j6lfelismerl1eto alaluattci a11 iissze. lwralaersoroh embe1i a9yat fon11a1nal1.
he/yet. LESLEY MOORE HOLLANDIA OLIVER MUNDAY GROUP USA TIMOTHY SAMARA USA
Aszemiotika a jeleket (kepeket) abrazolas- tartalmilag nem hasonlit az abrazolt temara , dalmakban a beket szimbolizalja. A szimboli-
mc5djuk szerint harom csoportra osztja: az ezt indexikus jelnek hivjul<. Ebben az eset- kus jelek megfteleset meghatarozc5 mertekben
E1tel- ikonikus, indexikus es a szimbolikus jelekre. ben a jel indirekt mc5don hivatkozik a tema- befolyasolja a kontextus, arniben elhelyezke-
m1 ezirt Az ,,ikonikus" szc5 tiibbfele jelentessel is bfr, ra, a jeliil6 es a jeliilt kiiziitt logikai kapcsolat dik, eleg, ha csak egy almara gondolunk, elterc5
itjelent
do11 bejd· es ez kisse zavarc5 lehet. Technikailag ikonikus all fenn . Madarra utalhat peldaul egy feszek kiirnyezetekben es helyzetekben. Es ne feled-
abrazolas eseten a vizualis jel es az a'brazolt vagy egy madartojas. A szimbolikus abra- jiik: a szirnbc5lumok egyarant lehetnek realisz-
tema kiiziitt bizonyos foku hasonlc5sag all fenn. zolasmc5dnal a jeliil6 es a jeliilt kiiziitt latszc5- tikusak es absztraktak.
Az ikonikus kepek altalaban az a'brazolt tema lag nem fedezhet6 fel semmilyen tenyleges
lenyegre tiiro, sernleges hangveteh'.i es egysze- kapcsolat, a viszonyuk jell<epes. Ereje ab ban
n'.isftett valc5s grafikai lekepezesei. Egy iiyen rejlik, hogy megerteset a kiiziis kulturalis
illusztracic5ra elmondhatc5 tehat, hogy azt lat- hatter segfti, amely egysegesen hasznalja az
juk raj ta, amit abrazol. Elofordul, hogy a jel adott jelet - a galamb peldaul a nyugati tarsa-

Abraz olasm6d es ii zenet A vonal csa k egy befolyasolhatjak a hasznalt eszki:izi:ik szem- Hogy a des1.gner m ilyen esz I<i:izzel es :- --_
lllil
vonal.. . vagy megsem ? Minden modszer, mel Jathato tLd ajdonsagai - a ceru zavonaJak "' b 'b ' 1· I ' I
stuus an a razo pa atotta <a t, es ez men yen_
amivel egy kep keszi.U, ra jellemzo tulajdon- vagy ecsetvonaso k kemenysege vagy eppen nyu e a messze a tema va o I megjelene-y
. 'll , I ' d'
sagokkal es ismertetojegye kkel rendelke- lagysaga, a merev konttiro k vagy fo kozatos setol, lekepezesnek is hivjuk - vagy sti]iza-
zik, ami sajatos vizualis nyelvezetet hoz letre. szfnatmenetek. De ugyanilye n tenyezok az las nak, de errol a ki:ivetkezo fejezetben lesz
A megjelenesen es a designon tt'tl ez a vizualis eszki:izhi:iz tarsfthato vagy arra utalo elgondo- szo. .A le,ke~ezes n?~rtek.et ti:i,bbfe le szempont
nyelvezet is erosen kihat a kep i.izenetki:izve- lasok is - peldaul autentikusabbnak erezhe- szern:t ert~ke!hetJu.k. V1:s~alhatjuk, hogy
tfto kepessegere es lehetosegeire. Legyen ti.ink egy bizonyos ti:irtenelmi korokhoz vagy egy kep fiz1ka1megJeleneseben es stOusaban
sz6 realisztikus vagy absztrakt illusztraciok- foldraj zi tajakhoz kapcsol6d6 illusztraciot, mennyire ter el a valos tematol, peldau]
rol, ki.ili:inbi:izo szemiotikai kategoriakrol, ha az ceru zarajzzal keszi.Ut. a feny kepnel elvontabb a'brazolas mod a rea-
az abrazolasmodra vonatkozo tervezoi di:intes lisztikus rajz, de meg ennel is elvontabb egy
komoly jelentessel bfr. Ajelentest jellemzoen reduktfv, ikonikus jel. De merlegelhetji.ik azt
Fenykep Elszfnezett fenykep Szur6kkel m6dosftott fenykep Pontrajz Vektorgrafika
Ceruzarajz Szenrajz Tusraj z Festmeny Papfrkollazs
Ez az ill11sztrcic i6 a lielyi 11lil-

t1ircit reprezentci/6 de/10rcfcio11
hiiziitt szerepel egyfranc ia
/111/t1ir'1iizpo11 t f alcin. Guigno/,
az is111ert francia bcibfig 11 ra
hilep a tii rtenelembc'il, hiszen
teijesen szolwtla11 forma'bar1
Rezkarc Lin6metszet vagy fametszet jele11il1111eg:digita1isan, pixe-
le'1111i11tcizatcib6l iilt ala/wt,
es ettc'il teijese n maivci vcili/1.
APELOIG DES IGN FRANC!AO RSZAG
Kiilonboz6 technikak segftsegevel egy illusztraci6
rengeteg stflu sban kesziilhet. Itt egy tern.it tobbfele
eszkozzel abrazoltunk, es j6l latszik, hogy a kiilonboz6
lekepezesi m6dok mennyire befolyasoljak az iizenet
jelleget.
200 A KEPEK VILA.GA

,..._
!yen . hogy mennyire direkt vagy atvitt ertehm'.i
,ny. '\rta lom alta l kozvetitett i.izenet - ebben
1
• t, setben egy kezzel keszi.Ut realisztikus raj z
e- JZ e ' bb , mrnt
· egy I<a n·katura' vagy
za- . kkal konkreta
esz so kubista stUUSll illusztracio.
egy
pont
gy
aban
I
rea.
egy
hzt
A hi t fen ti illusztrcicio lcittci11felmeriil a hitelesse9 es az emberes hepet vcilasztod: a hep alapjcit foto9rcifia adja ,
elvo11athoztatcis szin0eneh herdese. Mindket lcitvci11yvilci9 amitol a ldtvciny hihetobbe vcil ik, 111i11t ajobb oldali,
aJcmtcizia sziilemer1ye, de me9 is melyil1 t1111il1rea1isabb- fe stmenyszeni lwmpoz(ci6. CHRISTOPHER SHORT [BALRA] /
nah ?Val6sz(m11e9 nem va9y e9yediil , ha a lwlw1ica- CYR STUDIO (JOBBRA] USA
.
thunderstorm ra I nS
n...--;,f-lll.l"'--...
....-·-"'.u--...---
u ......, ""'- ......" ' ; , , . - -.
~
1'7, ThL..>, "I"

n,. ......... c1tt..,...1o,t-, , , ... o1 , _
___ _ ;, ,.,."-lad,pu•N
--
--·-"'*"-·"--i!,o,.
-·"""-----
·--.-- ...........
..._.,-.,. -... -n,,..._._
·'"'""~i...~-
.. _,...,.,
kul-
icio'k
'a
'91101,
ra meiyu · ,.,
iZfll
.Jcm 3 0
n
pixe· -e! rt
:ot, _J L _I
1il1. Ebben a pe1ddban a nezo a hethoznapi e1me11yel1 annyira

JRSZAG
szoliatla11 es eroteijes cibrcizolds1116djcival talcillwzi'1, l109y
Mindharom illusztraci6 ugyanazt a tern.it
a lcitvciny a 11a9yfoh1i stilizdltscig ell enere is hi telesse vdlil1.
abrazolja, de a val6sagot mas megkozelftes- TIEN- MIN LIAO USA
ben kepezi le. A legelethubb termeszetesen
a fenykep, es bar mindket rajzolt verzi6 elven•
tabb a fot6n al, megis a naturalisztikus ceruza-
rajz tunik kevesbe elvonatkoztatottnak.

Stilizalas A stilizalas soran szandekosan fi.Ueit, farkat, tipikus testtartasat, tappan- tomeg egyseget. Az fgy kialakult V e ~
modosftjuk vagy valtoztatjuk meg egy kep csait, kackias bajszat. Figyelmen kfvi.U hagyja '
egyseges, '
atgon do lt es
' o.. tl etes lesz, nem ped'
meny
temajanak vizualis nyelvezetet, es az abra- azonban a specialis reszleteket - a macska- az eredeti temahoz hason16 egyszen'.i maso-ig
zo lasmod a realisztikustol tavolodva az nal maradva elhanyagolhat6, hogy a joszagok lat. Egy stilizalt abra egyreszt a tema lenye .
absztrakt iranyaba mozdul. A folyamat soran ki.Uonbozo fiilformakkal, eltero mintaza- Ie~,on~osa.
C bb d d ,. , " ' . get,
111011 a~. o}at s~1t1 egy keppe,
a reszletek helyett a formak es jelentesiik tokkal, hosszu- vagy riividszoru valtozatban ezert targyilagosan, kozerthetoen es seinle-
keri.Unek eloterbe, a tema szerkezete felis - elnek koriilottili1k. Az elemek elrendezesekor gesen kiizvetft iizenetet. Masreszt elofordui-
merheto marad, jelle alakul. Egy stilizalt kep es kialakitasakor ujszeru es sajatos grafikai hat, hogy a designer altal hasznalt formanyelv
elkeszftesekor a tervezo az abrazolni kfvant kifejezesmodra kell torekedni. Meg kell talal- es valasztott eszkoz szembemegy a szemio-
tema mindenki altal felismerheto, altalanos ni az elemek kozotti pozitfv es negatfv kap- tikai ertelemben vett letisztult jelentessel.
elemeit es formait keresi - egy macska kepe csolatokat, ki lehet emelni az fves vagy eppen Ha sikeriil meghatarozni a megfelelo, egyedi
ese ten peldaul annak jellegzetes korvonalat, sziigletes formakat, letre kell hozni vonal es formakat, a tervezo eldontheti, hogy mely
A tervezc5 di:inti el, hogy egy kep eltereseket produkalnak, es ezzel alkot6elemeve valik, kettos sze- hozott texttlra peldaul felidezheti kep, annal fontosabba valik a tema
melyikjelenteset fejezi ki hata- maris kezdetet veszi a stilizalas rephez jut: ki:izvetito ki:izegkent a fa leveleit, ami jobb megoldas, val6di jelentese. Ha a stilizalas fele
rozottan. Es di:inthet amellett is, folyamata. Ezt szandekosan el is segitenie kell a nezot a felisme- mintha ezzel a stilussal mas abra- fordulunk, ott mar minden diintes
hogy az Ozenet vita.gos es ertheto lehet ttllozni, miki:izben a designer resben, miki:izben ti:ibbletjelentest zolasm6dot egeszitenenk ki annak ecsetvonas, a vonalak vastagsag~.
legyen - ha szandekosan ki:iny- tljabb formanyelveket hozhat letre kell adnia a temahoz. Astilizalas erdekeben, hogy jobban erzekel- a formak kialakitasa eltero asszo-
nyen feli smerhetove teszi a mon- - igy a vegeredmeny is egyenibb folyamataban reszt vevo forma- tessOk a fajellemzoit. Astilizalas ciaci6kat vonz, mast szimbolizal,
danival6t, azzal val6sagossagot es hangvetelu lesz, sajatos erzel- nyelv ki:izvetlenOI is utalhat a tema merteke befolyasolja azt is, hogy a ezert ezek Ozenetki:izvetfto kepes-
objektivitast ki:izvetft. A kuli:inbi:izo mekkel szinezve. Amikor a forma- fizikai megjelenesere. Apusztan nezo mites hogyan erzekel a jelen- sege is nagyobb jelentoseggel bir.
kepalkotasi eljarasok latvanyos nyelv mar tervezetten a kep egyik pamacso16 ecsetvonasokkal letre- tesbol. Minel realisztikusabb egy
Rajz va9yfestmi11y esetin bizo-

nyos 111irte11i9 l1ii1111ye11felfedez-
hetcih a stiliza1cis nyomai, va9yis
a11iz6111cfr az illusztrcfcici mcidjci-
bo1felis111erheti a sti1ust. Finy-
llipeh esetin soldwlJi11omabba11
lehet bcfnni a stilizcflcissal;olykor
eli9, ha hissi szolwtlan beaWtcisi
szii9et va9y l1ipl1ivci9cist, tuda-
tosan ten11iszetelle11es vilci9osi-
tdst va9y elsz(nezist allwlma-
zunh, de hatcfsos lehet a hcittir
is a hie9iszitcihft1rcsasci9a, va9y
a hontextusba nem ill6 tcir9yak
beillesztise a lwmpoz(cio'ba.
ANDREW GORKOVENKO [BALRA)
OROSZORSZAG
LA BOCA [JOBBRA]
EGYE SULT KIR ALYSAG
202 A KEPEK VILA.GA

-
rneny
>edig
>0·
, llernzokre l<lvanja felhivni a figyeli11et, es fgy
ie kornnmnikac io iranyvonalat is eldi:intheti.
: 111acskas peldanal maradva , egy i:isszeku-
format elterc5 vonalvastagsaggal, ismetlc5dc5en,
mintazatkent alkalmazva mozgas erzetet
kelthetji.ik, esetleg valamikeppen a technolo-
orod6 testtartassal kife~ezhetc5, hogy az allat giai szektor megjelenftesehez hasznalhatjuk,
'eget,
>pe, p rasra kesz, de ha a designer csak a karmokat de az fgy kialakftott latvany felhasznalhato
ug ., l ,. . akar egy gyartoi.izem vagy egy energetikai ceg
le- tlinteti fel, ez agressz10t vagy 1ata1111at sz1m-
lul- bolizalliat. Sok mindent jelenthet, hogy egy anyagain is.
nyelv rafikan milyen a vonalak dc5lesszi:ige, milye-
Lio. ~ek a vonalvas tagsagok. A stilustol fuggc5en
el. egy grafika lehet nyugodt vagy elgondolkodta-
~edi t6, kifejezhet gyorsasagot vagy tettrekeszseget,
ily es egyeb tulajdonsagokat. Egy leegyszerusftett
Astilizdlds e9yfo1111djd11ah tehint-

hetci, ha egy hipe11 beliil realisz·
tikus is absztraht elemeh e9yard11t POWERED DOWN?
::;'~.,::;-~:=.7.~.::.:;;,;-..=::::;,::.- • SCU:CTION.
Jellelhetcil1, hiszen aultir~ tech -
11ikdk iimna9ullba11 ,s saJat Jelen -
tissel b(rnah, mihiizben egyazon
Jeliileten me!Jiele11ve 1ijabb tiirti net
elmese1isire allw l111asal1. Az itt
ldthat6 rajzol1011 aJon11a11 is a
vo11dsoh sze1be11 is esoben hajlado-
16 fadgaha uta l11al1ane1hiil , ho9y
ko11kri t l1iiruo11alahl111I , hatdrnzot-
·atema
1a11 a'br<izol11dl1iihet. EVA SUR ANY/
ilasfele
UNIVERSITY OF THE ARTS USA
liintes,
agsaga,
:l.SSZO-
>iiz;i(,
kepes-
gelbir.
BRIGHT IDEA
·- ·.. - ... ·_ - . _____ , ... • SCUCm::).''1,
1bizo-
lfedez- A plal1dtol1011 ldthat6 stiliza1t , vonalas grajihd-
vagyis val l1isziilt furc sa si11beli tdrgyak ldtvdnya seg(t
m6djd- a niziinek, hogy eluo11atl10ztasso11 az a'brdzolt
alalwh l10111ffi tjelentisitiil, (gy lwp11ah az all10-
'iny·
ab ban tdso'1111etafo1ilrnsjelentist.
:olykor
a11(tdsi [FENT) Az dthiitiiziitt mutat611jj11ah hiiszii11he-
tuda- tiien az il1011ilrns l1iz hettiis szimbolilws jele11 -
!dgos(- tist lwp. Tudod , ,,l1iiss csom6t a zseblwidiidre,
lma- nelwgy elfeledhezz valamiriil ... " -szimbolizdija
dttir a zsineg, ami igazavo1 e9y elel1tromos lw'bel,
~. vagy villdsd1196val.
rgyak
,a. [LENT) Felhapcsolt a11apotba11 hagyott villa11y-
\LRA)
l1iirtit a'brdzol az il1011ilrns rajz, erre utal a vild-
g(t6test vildgosabb belsii feliilete is elmos6dot-
tabb, szii,-llisebb l1011t111ja. Az izz6sza1ah helyire
azo11ba1111iivi11yeh szdrait hipzelte a tervezii,
is a szlo9en11el e9yiitt a tova'bbi irtelmezist mdr
a 11izii,·e b(zza. TEMPLIN BRINK DESIGN USA

AZ ABRAZOLAS ESZKOZEI ES MODSZEREI
Fenykepek Az elmt.'Ut evek fo lyaman a feny- valt. Hiszen az atlagos nezot ell<epeszt6 meny- Bar a kompozfci6 fontos szerepet ja ~
kepek valtak a vizualis kommunikaci6 els6d- nyisegben elaraszt6 vizualis i.izenetekben a fenykep megfteleseben es i.izenetkiizvetftcf
leges illusztrac ios formajava. Ennek legf6bb kepek az azonnali figyelemert versenyeznek, kepessegeben, letezik egy sokkal nehezeb.
oka talan az lehet, hogy a fotok gyorsa n fel- es mine! hamarabb eszleli a szemlel6 az adott ben eszlelhet6 feladata is, ami altalaban ne
fog hat6 informaciokat kiizvetftenek - vila- kepet es erti meg annak jelenteset, annal val6- jut el a nez6 tudata}g - ki.iliinbiiz6 asszoci;t
gosan es direkt modon i.izennek, es a nez6nek szfrn'.ibb, hogy a vizualis anyag elemzesere ciokat ebreszthet. Es eppen ez teszi a fotok
nem kell sokat bajlodnia a latvany feldol- tiibb id6t fog szan ni, es talan ezaltal megerti a kommunikaci6 els6dleges med iumav;i: eat
gozasaval. Ezzel szemben egy absztrakt kep es kiiveti annak i.izenetet. manipulalhat6 eszkiiz all az i.izenetvivc5 ren~
megosztja figyelmi.iket, sok id6 megy el a delkezesere. Megfelel6 kompozfcioval , jol
textura , a feli.Uet es a kompozfci6 egeszenek kivalasztott f6kusszal, vilagosftassal, kep-
ertelmezesevel. Illusztralt anyago k esete- kivagassal es egyeb tri.ikkiikkel mar nem arra
ben a megertes gyorsasaga letfontossaguva fog figyelni a nez6, hogy a kep tar talma meny.
...............
Mas illusztraci6khoz hason16an
a fenykepek is hatarozott kom-
pozfci6s elrendezest igenyel-
nek. A fot6snak ket valasztasa
van; a keres6ben, expozfci6 ehitt
hatarozza mega megfelelci kep-
kivagast, vagy a siitetkamraban
nagyftaskor, illetve digitalis kepek
esetfn szoftveresen, a monitoron.
Az itt lathat6 tanulmany elsci ket
kepkockaja (A, B) kiizti kUliinbseg
letrehozasahoz az objektfvet csak
kisse mozdftottuk el, a harmadik
kephez (C) pedig er6teljesen meg-
valtoztattuk a nez6pontot. Mar
az els6 ket fot6n hatarozott kom-
pozfci6t kapunk eredmenyUI, am
A B C a harmadik mer6ben elter ezektcil
mikiizben a kep tartalma ugyanu~
felismerhet6 marad.
David Martin Marcos
El Papado y la
Guerra de sucesi6n
espaiiola
HEARTH
:RED CLASSICS
II R E t\ D
•. \ II.IS <,. 1 111 1•1 I •1. 1 l~l ll> II \ t S

" u •11 '/011i 11 • ,
NETWT. ILU (l 6.o7)
Az (nycsildand6 es hi111a9as/6
111in6se911 tenne11et semleges
Jenyehllel, gondosan bea1l(tott
Jw111poz(ciouanfenyh epezte11.
A szlll1hiuci9cis11ah iliisziinhe-
toen a tenne11 elerhetiiue ua1iil,
a hep meleg, otthonos erzest helt. Tenneszetese n afoto11 uagy azoh reszleteij61beilleszthetoh
WALLACE CHURCH USA oldalterueh egyeu ele111ei hiize is, tipog rcificiual hiegesz(tue.
MANUEL ESTRADA SPANYO LORSZAG
204 A KEPEK VILA.GA

-
egy
to
0
ire ter el a val6sagt61. A fot6 tehat hasznos
:eggyozo eszkoz a tervezo, es fgy a meg-
~fz6 kezeben, hiszen nem kell bizonygatnia
a fenykep is lehet kitalalt, meg ha a raj ta
abrazolt valotlansagok nem is fedezhetok fel
azo nnal. Az emlftett tu.lajdonsagokon kfvi.U
egy bizonyos munkahoz jonak ftelt es megfe-
lelo foto korabban mar mas kommunikaci6-
ban is megjelent, eltero jelentessel es kornye-
b-
nein kepen ]athat6 dolgok valo~isagat: ,,feny- a fot6k pusztan gyakorlatias szempontb61is zetben, ami megzavarhatja a nezot.
:ia- ~epen szerepel, tehat igazi". Es bar a mai kor hasznosa k: a stock fotok mindig gyorsan eler-
Skat embere mar jobban erzekeli a fotografiaban hetok es megfizethetok. Lehet fotozast is szer-
: egy rejlo manipu.la_ci_~s leh~tosegeket, m_int a' vezni vagy egyeb modon kepet vasarolni, de
:en- korabbi generac10k, szamulaa egy fenykep ez idoigenyesebb , es tobbe is keri.il. A stock
51 latvanyvilaga meg mindig inkabb igazsagkent fotok tehat praktikusak, de vannak hatu.li.itoik
p- fogadhato el, szemben az illusztraciokkal, is; ezek a kepek az esetek nagy tobbsegeben
arra amelyekre egyertelmi'.ien fikciokent tekinte- tu.l altalanosak vagy kozhelyesek, es belefut-
)1eny- nek. Azonban az illusztraciokhoz hason.loan hatunk abba a csapdaba is, hogy az altalunk
6an A)61 megvcilasztott 11eziipo11t es a /1011trasztos vilcigos(tcis erdehes lcitvci11yvilci9ot tere111t. A tema
om- egesze csall stjthetii, egyes reszletei cs11pci11 vilcigosfo ltollbo1 es vona/allbo1 rajzo/6d11all /1i.
l- KING 20G [FELI X HEYES/JOSH KING/PAUL NELSON /BE N WEST) EGYESULT KIRALYSAG
~a
elott
kep-
.ban
kepek
toron.
aket
nbseg
tcsak
1adik
1meg-
'1ar
: kom-
1, am
,zektol,
yanugy
Afekete-feher fotografiaban kuliiniis figyelmet kell fordftani a megfelelo

arnyalatterjedelemre -vagyis hogy a vilagost6l a siitetig a szurke mine[
tiibb arnyalatajelen legyen a kepen. Egy j6 minosegu fekete-feher fot6n
egyarant megtalalhat6k a vilagos, feher teruletek, a mely feketek; a siitet
teruleteken is kivehetok mega reszletek; es a ket veglet kiiziitt a szurke
leheto legtiibb arnyalata jelenik meg. Ugyanez ervenyes a szfnes fot6kra
is, tehat a legvilagosabb es a legsiitetebb teruletek kiiziitt latsz6dnia kell
minden reszletnek, val6saghu m6don.
FeliK HeyeJ, Jo, ,., King, ~

Ready OQS) Poe.ii Nel,on & Ben We.stJ~

AZ AE\RAZOLt\S ESZ l<OZEl 1::S tvllJOSZEREI
Illusztraci6k Termeszetesen egy projekthez allnak rendell<ezesere. Az ,,illusztracio" kife- tesseget, vagyis ne ismetelji.ik meg vizualisa
hasznalt kepanyag nem szukitheto kizarolag jezest itt a leheto legtagabb modon ertelmez- amit a szoveg mar emlftett. Ehelyett toreked~·
a fotok korere. A fenykepeken tullepve az zi.ik. Teclmikajukat tekintve ezek lehetnek ji.ink arra, hogy az abra hozzaadjon a tartalom.
illusztraciok vilaga vegtelen szamu lehetose- rajzok vagy festrnenyek, amelyek szo szerinti hoz, gondolatokat ebresszen, segftse a szove
get kinal az inforrnaciok kozvetftesere. Ebben ertelmezesben abrazoljak a hozzajuk tartozo ' I<megerteset.
tarta I mana ' ' ' A tervez6 ilyen-
· g
a terben a designer megszabadulhat a valosag szoveges magyarazatok lenyeget- a legtobb kor gondos rendezokent igazitja egymashoz
kotelekeitol, raadasul grafikakkal olyan lehe- esetben cselekmenyt vagy helyszfnt jelenite- a kepeket es a szoveget, hogy azok kozosen
tosegekhez jut, amelyekkel a fogalmi retegeket nek meg - de lehetnek barmilyen, nem fotog - es egyi.ittmukodve formaljak meg azt a jelen-
jobban kifejtheti, elmeri.Uhet a reszletekben, rafikus abrak, amelyek szinten szoveges tar- test, amire onalloan nem lennenek kepesek.
es sajat latasmodjat is ervenyre juttathatja talom kiegeszfto elemekent funkcionalnak. Akarcsak mas keptfpusok, egy illusztraci6 is
- mindehhez valtozatos technikak, eszkozok, Illusztraciok eseteben ajanlott kerillni a szo lehet konkret, objektiv, realisztikus , de lehet
kompozicios lehetosegek es kifejezesrnodok szerinti abrazolasmodot es a ti't!zott reszle- absztrakt vagy szimbolikus is. A designer
A mdr szinte l10lldzs11CTl1 ti'i110 illuszt-

rdci6 tobbfe1e eszhozt hasrncil - retus-
pisztolyt, tollat, digitdlis J1epfdjlolrnt
+
es tusrajzot -, ame!yeh egyiittesen
erdehes text1frdt es tobbretegiijelen-
test eredmenyezneh.
MACIEJ HAJ NRICH LEN GY EL ORS ZAG
RESIDEHTIRL WIR IHG
SPEC I AL I STS INC.
A hdzih6 egyszeni uonalahbo1

rajzol6dih hi, de az ciramhoroJ1ki
alah(tott uo11alal1 szimbolilms
jelentessel b(nrnh.
DROTZ DESIGN USA
. '
AparJ101o11cizjelzesre11dszere11 az apr6, stiliza1t rouaroh egy otos szcim-

jegyet rajzolnah hi. Ahelyett, hogy hosszasan hereste uol11a a megfele-
16Jot6t, a grafi!ws az illusztrdci6t ua1asztotta, mert (gy biztos lehe-
tett benne, hogy a rephedo rouarohfelismerhetoh leszneh ajelolesen.
STUDIO WORKS USA
206 A KEPEK VI LAG A

--
isan,
ced-
dontese, hogy mennyire tavolodik el a val6s
vilag lehetosegeitol, milyen szokatlan reszlete-
ket visz a kompozfci6ba, mennyire tulozza el
muk akar felrevezeto is lehet, az emberek vala-
miert megis iisztiiniisen val6sagnak tekintik
azt, arnit egy fenykepen latnak. Ezzel szemben
fot6r6 1nem mondhat6 el. A tervezonek tehat
alaposan vegig kell gondolnia ezeket a szem-
pontokat, rniel6tt don test hoz arr61, hogy
tlorn-
)Veg a mozgalmassagot vagy a texturat, milyen ext- az illusztraci6k ereje abban rejlik, hogy vizua- milyen jellegu kepi anyag lesz a legmegfele-
rem elrendezest, terkiiziiket vagy feny-arnyek lis finomsaggal kepesek erzelmeket, liraisagot, lobb egy adott kommunikaci6hoz.
hoz viszonyokat teremt. Ha ugy don ti.ink, hogy termeszetesseget es vitathatatlanul emberi
en egy rnegbfzas kepanyagat illusztraci6k adjak tu.lajdonsagokat kiizvetiteni. Egy illusztraci6
:len- majd, tudnunk kell, hogy ezzel eltavolodunk kiinnyen elhelyezheto barmi.lyen kontextus-
ek. a realiszti kus vilagt61, es ezert a nezo esetleg ban; hasznalhat6 absztrakt grafikai elemekkel
c5 is megkerdojelezheti anyagunk hitelesseget. Bar es tipografiaval egytitt, de texturakent akar
ehet kozismert es sokat emlegetett, hogy a fotogra- meg felhasznalasra var6 papiron es kiiteszeti
fiak is kiinnyen manipulalhat6k, ezert tartal- segedanyagokon is, ami egy hagyomanyos
Azomialfell1elti azfrdeldiidest, lia fot61wt 11e111 e1etszen1 l1dze9be es szit11dciova helyeziin/1

_aliogyan ezt eg y e1et1116d111a9azi11 szerhesztosegi cili/1ihez hesziilt ill11sztrdci611 is ldtha011l1.
&imie1111yire is 111esterl1e1t es sziinedlis a lw111poz(ci6, vala111ifrt 111e9is ual6mal1 frze11eijiil1 .
SUPER BURO SVAJC
Fot6 helyett illusztrdciot haszndlta'1 a d111/1e megterue-

HG
I C. zeselwr, es ezj6 dd11tes11e/1 bizo11y11lt, hiszen a9rajilw-
sa11 dbrdzolt zdldse9el1 (gy hibdtlmwll es teijesenfiissell.
WALLACE CHURCH USA
bo1
irokki
/ms
Az egyenetlen 1id11Jo11alalllwl megrajzolt llep-

re9e11!1fi9ura iro11il111sa11 dbrdzoija a lepull-
[m- lwntsdgot. AMES BROS. USA
:le-
1.

Al AB[U\ZOLAS E'.Zl,07[ l t's MU[)SZrnEJ
Rajz es festmeny A kezzel kesziilt grafi- rek, illusztratorok munkajat dicseri. 6k sajat a rajzban vagy festmenyben rejlc5 lehetc5se-
kai anyagok kiizvetlensege mindig vonz6. stflusukkal pr6balnak ervenyesiilni egy szt'.ik geket, talan eppen azert, mert raj ztudasu-
Egy rajzzal vagy festmennyel az alkot6j a piacon. Termeszetesen egy j6 designer is kat hianyosnak erzik, es felnek a kudarct61.
kepes a nezc5 kreativi tas iranti erzekenyse- megpr6balkozhat ezzel a mufajjal. Mivel A rajzolas azonban sok mas keszsegtargyhoz
gere hatni, ezert valami nagyon szemelyes illusztraci6 keszftesekor alaposan elemezni hasonl6an meg tanulhat6. Akadnak, akik
elmenyt is nyujthat - his ze n a szemJelc5 egy kell a projekt temaj at, j61 kell ismerni az paratlan rajztehetseggel sziiletnek, masok
eredeti, c5szinte es szfvmelengetc5 illusztra- adott anyag tovabbi grafikai elemeit, bele- a tipografia vagy a fotografia teruleten
ciot la that, amely nelki.Uiizi a fot6k vilaga- ertve a tipografiat es a kiiteszeti megoldaso- magasodnak a tiibbseg fiile. De vannak olya-
nak nyers val6sagat. Egy illusztraci6 sikere kat is , fgy a tiibbi elemhez szorosan igazodva nok, akik kitart6 es szorgalmas tanulas saran
azonban nagyban fi.igg att61, hogy a kiva- a desig ner talan meg megfelelc5bb vegered- sajatftj ak el ezeket a kepessegeket. Erde-
lasztott stflus mennyire felel mega temanak. menyt alkothat, mint egy kiilsc5 szakem- kes megfigyeles, hogy azok a gyerekek, akik
A legtiibb j6 illusztraci6 kiilsc5s szakembe- ber. Ennek ellenere sok designer alulertekeli mar egesz kis korukt61 kezdve iisztiiniisen
Agrajilws felszabad11lta11, a tmt 1ijraertel111ezue 119y rendezhet egymds me/le eltero

jellegli elemehet, altogy az a ual6sdgban soha nemfo,·du lna elci. Ezen az ill11sztrdci611
a tarta/0111 eluont, aza1J1"dzolds1116d meg is realisztilws marad. CYR STUDIO USA
A toll al es tintdual letrehozott szdlllds, J1isse egzalta1t

uonalah misztilws es baij6s lta11911latot hiilcsiiniizneh
a fen ti plahdtna/1. AMES BROS. USA
208 A KEPEK VILA.GA

--
Se-
U-
cs sokat rajzolnak, altalaban kesobbi mun -
kajuk soran is rendkfviili vi zualis erze keny-
seget es kifinomultsagot mutatnak. Itt lep
nak. Sok niinden tekintheto iUus ztraci6nak,
es fi.iggetleni.il att61, hogy szi.iletett tehetseg
vagy tanult mester keszfte tte , jelenlete min-
sajat vi zualis vi lag megalkotasara, es az alko -
tas folyamata sza munkra is emlekeze tes es
dri:imteli marad .
lol,
kepbe az i:in bizalom: a kissracok szinte gatlas denkeppen impozans es eroteljes lehet egy
rhoz
C
nelkiil ontja k a raj zokat, i:iri:imet oko z nekik kommunikaci6s anyag ti:ibbi eleme ki:i zi:i tt.
)k az effajta i:inkifejezes, nem felnek a bfralat- A legfontosabb, hogy a vege redmeny forma -
t61 , miki:iz ben felnottkorban mar tartunk nyelvet tekintve es az i.ize nethez illeszked-
1lya- ettol. Valahol az evek folyaman fgy veszftji.ik ve hiteles es kontextusba iUo legyen , es ezt
;oran el sokan az i:infeledt alkotas i:iri:imet, sajat rnasok is fgy erzekeljek. Val6jaban ha elsza-
szeUemi fejlodesi.ink kezd gatat szabni ennek kadunk a fotografia kt61 es att61 a kenyszertol,
1kik az olykor provokatfv es i:iszti:ini:is ti:irtenet- hogy realisztikus kepi vilagot hozzunk letre,
:n meselesi es i:inkifejezesi mod gyakorlasa- megtapasztalhatjuk, hogy kepesek vagyunk
A CD-borrt611 liiuel rajzolt es velitor9rafil111s elemeli

lievered11eli; em1el1 eredme11ye a hi9h-tech des i911, amely
111i9 is me9tar0a e111berlipti l111 megjelenisit.
GLASHAU S DESIGN NEMETORSZAG
HEINRICH
KAH
ORB IT
lbrahlm Abu Rub
Az el11a9yoltji911ra11 e1i11l1
interailcioja teszi emberivi
is me1yebb ertelnnivi afen ti
illusztrciciot. vcu QATAR KATAR A '1t!pre9i11ysti1usba11 hisziilt
vonalas 9rafilw e9yes elemeit
a tipo9 rcifiava is belecsempeszte
az italosdoboz tervezoje. Ettol
a csonia9olcis 6szi11te lliizvetle11 -
se9et,Jrissesse9et is spo11tm1ei-
tcist ciraszt, 111illiizbe11 e9y pilla-
11ati9 sem marad titollba11, ho9y
mit tartalmaz11al1 a dobozoh.
BILLIE JEAN EGYESULT KIR ALYSAG
209
AZ ABRAZOLf\S ESZI\OZEl ES MODSZERI-.I
Grafikai egyszeriisites A 20. szazad eleji megragadni az altalanossag szintjen, a min- a macska eseteben peldaul erzekelt~
nemet es svajci plakatmuveszetbc51 a stilizalt takent hasznalt konhet alanyra vagy targyra hogy egy atletikus, izmos, am megis puha '
illusztraciok egy jellegzetes tfpusa fejlc5di:itt jellemzc5 egyedi reszletek nelki.il. Peldaul ha kis szc5r~omb~cr~l .va_n sz6. Az eredmenynek
ki, amely a temat leegyszen'.isftett formaban ily modon abrazolunk egy macskat, akkor egy egyszerunek es st1hzaltnak kell lennie, va
igyekszik abrazolni. Formanyelveben az iko- teljesen atlagos macskarol keszi.Ut, egyszeru- legalabbis aranylag natmalisztikusnak, esgy
nok es szimbolumok stflusjegyei keverednek: sftett grafikat kell ell<epzelni, ami a macska figyelembe kell venni a feli.Uetek jellemzc5it
a temat az ikonokhoz hasonloan a valosag- ,,fogalmat" adj a vissza, nem pedig egy adott vagy a feny-arnyek hatasokat. A rajz elkeszf; ._
nak megfelelc5en adja vissza, de az abrazolas- peldanyt, amely valamilyen egyedi, ki:innyen senek modjat tekintve az ilyen grafika vizua/
modot egyuttal nagyfoku absztrakci6 is felismerhetc5 fajtajelleggel is rendelkezik. es formanyelvezete teren elter a hagyoman ~
jellemzi, amiben a szimbolumokkal mutat Mig az ikonok szigoruan a formar61 szolnak, 1·11 usztrac10
' . ' l<to'I. 0 Iyan szmtre
. I<e LI egyszeni-y s
azonossagot. Ez a grafikai stflus a tema lenye- a grafikai egyszen'.isftes eseteben figyelem- sfteni a latvanyt, hogy mar csak azok a forn1ak
get es alapvetc5 jellegzetessegeit probalja be kell venni a tema texturajat es ti:imeget is: es vizualis jegyek maradjanak meg, amelyek
A level kLlliinbiiz6 stflusu abrazo-

lasm6djai mind felismerhet6 ered-
menyt adnak, de elter6 Llzenetet
h
~~
hordoznak, mivel mindegyik kep
mas jellemz6 szempontot emel ki.
•
Abraham Lincoln elnoh portn!-

jd11felfedezhetii11h 119ya11fe11y-
dniye11 hatdsoJwt, de eze)let
uonalas text1irdual erte el a 9ra-
fiJ111 s. Az (gy lwpott iisszhatds
miatt afej szobomen7ue ua1 ill,
ezzel is eros(tue az egy1wri elniiil
tdrtenelmi es 1111lt11ra1is iho11-
J1ent betoltiitt szerepet.
METROPOLITAN GROUP USA
L I V E T H E L E G A C V
Meresz, 11aturalisztiJ111s, 111e9is

egyszen'i grafihdt ldt1111h , a111ely
J11ien J1ozuet(ti a weboldalon a
na9y1111ilt11 , csalddi t11lajdonba11
dll6 ep(tiiipari brand 111e9b(zha-
DIBIASI,
t6sd9dt. TIMOTHY SAMARA USA
Az illusztrdci6 tiszteleg a zo. szdzad hiizepeneh sti1usa

elott. Az dbrdzoldsm6d a liatdrozott, de lee9yszen1s(tett
drnye1wldso11lwl alah(0a hi afonndt, 111(9 az erdehes resz-
leteh, mint pe1dd11l a becsilla116 zubbo11y90111boh es a csiz-
ma fen yes e1e touavb ha119sulyozza11 a hep Jwalitdsait.
RESEARCH STUDIOS EGYESULT KIRALYSAG
210 A KEPEK VILA.GA
-
kell,
1ha
feltetlenill szi.iksegesek a tema abrazolasa-
hoz. Fontos, hogy elkeszitesi.ikhiiz olyan esz-
rozza az illusztraciok stilusat, es pozicion::ilja
azokat, hogy formajukat, reszleteiket, tex-
lJnek kiiziiket valassz unk, amelyek j6l visszaadj ak t{irajukat es hangulatukat tekintve is illesz-
vagy a tema formajat es hangulat::it. Szennel fan- kedjenek a latvanyvilaghoz, es igy az egesz
es tasztikusan erzekeltetheto p eldaul egy level kompozfci6 hatasosa n m{ikiidjiin.
zoit, texturaja, kifejezheto egy elsz::iradt falevel
fazite - tiirekenysege, de a text{rra semmi esetre sem
malis lehet iincelu . Az ily modon leegyszen'.isitett
1anyos grafikak altalaban egy adott layout tiibbi ele-
.en'.i- mevel egyi.itt alakulnak ki . A tervezografikus
ormak a fotok, a tipografia es az absztrakt elemek
'.lyek iisszessegehez igazodva mar elore meghata-
•
Az otletesen hialaldtott 11e9at(v tere/1 es
aldtvdnyosa11 l1111id111z6 csdpoh sze1111e1ete-
sen adjdh vissza a polip jellegzetes 111oz9dsdt.
GREG FALCONI/ UNIVERSITY OF THE ARTS USA
A9rafilw a 111edvet tiimiir,fehete tii111e9he11t jelen(ti

me9-az a'brdzolds1116d11ah , a ha119s1Hyos lw1111olrnah
is a9ya111ah, vala111i11t a b1111ddjd11ah spnidseget erze-
keltetci fi1riszfo9azott l1011t1irnah hiisziinhetcien a 11ezci
e9ybcil azdllat vadsdgdrn asszocia1. SARAH BIRMINGHAM/
UNIVERSITY OF THE ARTS USA
AJe11t ldthat6 l1et fdzisrajz a 20. szdzad elejeneh il1011ikusfelh6-

lw1'COl6it mutatja be. Az illuszt1·dcio1111e111csail tartalmull, hanem
grafilwi sti111sje9yeih es fo1111avild911h tehi11tete'ben is az adott tiir-
te11elmi lwrszalwt idezik. LLOYD KIM/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA

f\Z 1\BRAZOU\S ESZI\UZE I [_ S tvlOD<;Z!Ht I
Kollazsok: regibol uj Olyan kepzorn(iveszeti egeszftettek ki tovabbi, talalt ketdimenzios jellemzoire - mintazatara, formajara, mere-
technikarol van szo, arnely kuliinbiizo for- anyagokkal - cf1nkekkel, textil- vagy ujsag- tere - is i.igyel. A grafikabol vagy festmenybcil
rasokbol szarrnazo grafikai elerneket, valos papfrdarabkakkal , fadarabokkal. A fotogra- szarmazo alkotoreszek jol kombi_nalhat6k
rnateriakat kombinal szabadon, es fgy hoz fia eloretiiresevel ez a paletta tovabb bovi.Ut kreatfv papfrbol kivagott vagy kitepett dara-
letre uj alkotast. A kollazs aranylag uj kelet(i a fenykepreszletekkel. A fotok darabkaibol bokkal, maradek textfliakkal , letezc5 targyak
i_llusztracios formanak szamft, es a kubis- letrehozott kollazs - amelyet fotomontazsnak elemeivel es barmilyen mas, raj zolt, festett
tak alkotasai nyoman valt nepszer(ive. Olyan nevezi.ink - az 1920-as evek ota szamft nepsze- vagy nyomtatott mu reszleteivel. Az fgy letre-
kifejezesi forma , amely egy nezopont helyett r(i illusztracios formanak. A kollazstechnika jovo kollazs darabokbol allo absztrakt m(ialko-
kuliinbiizo helyela-61 szarmazo, olykor mate- rendkivul intuitfv mufaj, amely nemcsak azt tas, ezert te1vez6jenek jo elore gondolnia keU
riajukban is eltero anyagokkal tiibb kepsfk veszi figyelembe, hogy a kuliinbiizo minoseg(i a kesz kompozfcio egeszenek hatasai_ra, akar-
letrehozasat teszi lehetove. A kollazsok ere- anyagok egy feluleten mikent mukiidnek majd csak mas kepkompozfciok eseteben. De jol
detileg ugy keszultek, hogy festmenyeket jol egyi.itt, hanem az anyagdarabok egyeb hasznosfthatja minden egyes alkotoelem saja-
]6 peldakat latunk arra, hogy

anyagok es technikak kavatkadja
segfthet kottazsokat tetrehozni:
kivagott es tepett papfrdarabokat
kepes szovegreszleteket, harem'.
dimenzi6s targyak reszeit hasz-
nathatjuk fel erre a celra. Digitalis
technikaval kUlonbozc5, fotogra-
fikus montazsok is keszulhetnek
olyan effektek alkalmazasaval '
amelyek csak szamft6gepen h~z-
hat6k letre.
A lliinyv tervezoje a lwllcizs-

teclmihdval az e9yszenifonna'k-
nail is lliiliinle9es hatdst kiil-
csiiniiz, euel e1etet visz a 110111-
pozfcio'ba. Ajo1 me9va1asztott
.. \ ,J tipo9rd.fia, a 9ravfrozdst idizci
t:', '1, f his hip, az dttetsz6Jeliiletek,
aJeste1ifoltoll es a9ytiriittJelii-
schwalbenpfe ·( · letet imita16 textiira e9yiittesen
minzentee moz9almassd9ot is tirbelisiget
lliilcsiiniiznell az oldalpdnwk.
skarabagedro ANDREAS ORTAG AUSZTR IA
212 A KEPEK VILA.GA

--
.ere-
nybol
5k
ios
tu.lajdonsagait is. Elemezn.ie kell, vizuali-
. n 111 ennyi.re dommans
. ' egy-egy dara b, te Ian-
satbe kell venn.ie a szineket es a textLtrakat,
.
A kollazsban az elsodleges es a masodlagos
jelentes kiizotti fogalmi egyseg ki.Uonosen
fontos, ha a forrasanyagok felismerheto,
digitalisan is keszithetok montazsok ki.Uon-
biizo effektek segitsegevel, transzparens
felilletekkel, tobbsziiros expozfci6val, elmo-
dara- '.e alapanyago k felismerhetoseget - nyomta- olvashat6 informaci6t hordoznak. Ertheto sassal (blur) es egyeb technikakkal, amelyek
·gyak iott sziiveges anyago k resz
az ' l ete1· vagy I<ep
' I·
ava-' jelentessel es i.izenettel bfr6, j61 ertelmezheto szamft6gepen elerhetok.
tett gasok eseten. kepanyagok a kompozici6 egeszenek meg-
letre- erteset segftik es jelenteset erositik. A kol-
nfalko- lazsjellegu illusztraci6k digital.is felilleten is
a kell nepszer{iek, csak ebben az esetben nem csu-
akar- pfo eltero helyrol szarmaz6 anyagok kompo-
:j61 zfci6janak digitalizalt verzi6i johetnek sz6-
l saja- ba. Fot6kb61 vagy egyeb grafikai anyagokb61
1ogy
alkadja
hozni: NOVI ljudi za novu,
arabokat
:, harom'. civiliziranu HRVATSKU.
t hasz-
Digitalis
otogra-
hetnek,
;cival,
oenhoz-
cizs.
fom1dk-
;kol-
l kom-
1sztott
t idfoi
etek,
ittfelii-
iittese11
elisiget
imak.
A
Aplaluit Jcid111sordt papfrbo111ivdgott bett1'1 allwt- A 11agy111irett1 fot6111011tdzs digitdlisan llisziilt. A szitdarabolt hippel is
ja'k, aJeli mt pedig e,·cis politilwi iizenetet hirdet. a rit111il111s, va1toz6111ireti'i tipog,·djidval megtervezett tapita a New Yorl1-i
Akiegisz(tci ele111e'1 - az 0116 is a 111u11'1ds'1esztyii - Madison Square Garden egyi'1 iroddjdt d(sz(ti. POULIN+MORRIS USA
pedig l1011stnil1tfu megolddsohat sejtet11el1.
STUOIO INTERNATIO NAL HORVATORSZAG
Ebben a tanulmanyban lathatjuk,

mikent valtozik a kep iizenete
a kollazs alkot6elemeinek biiviile-
sevel. Mineljobban kiirvonalaz6-
dik a kompozfci6 tartalma, annal
egyertelmubb es kezzelfoghat6bb
lesz az iizenet, amit a kollazs
hordoz.

f\Z J\BRAZOLI\S ESZl<OZEI ES IVIODC.ZERE I
A tipografia mint kepi elem Szimpla megjele- a verbalis jelentessel. Tervezc5kent egyertelmu Bett'.ikbc51 ti:ibbfele modon valhatnak kepek, an
nesen tu.I egy beti'.i vagy sz6 is lehet kepi elem kapcsolatot kell keresni a betu vagy sz6 meg- a helyes megoldashoz vezetc5 ut hosszu lehet l
egy layouton. Ekkor a betuk mar nemcsak for- jelenese, alaltja es az egyeb kepi i:itletek ki:izi:itt. es csak keves olyan valodi megoldast talath/
majukkal, hanem kepi kvalitasukkal is jelen A bett'.ik manipulalasara es torzftasara latsz6- tunk, amely az adott kommunikacio celjai-
vannak, fgy szemantikai hatasuk is felerc5si:idik. lag sokfele lehetc5seg adodik, es a designer nak megfelelc5, es az eredeti tipografia fonnai
Egy ilyen ,,kep" ti:ibbletjelentessel bu:, emb- ki:innyen eltevedhet ezek labirintusaban, am ki:ivetelmenyeihez is igazodik.
lematilrussa valik, logokent is j61 funkcional. ha rosszul valaszt, az i.izenet ertelme ki:innyen
Vizualisan, emocionalisan es intellektualisan homalyossa vagy eppen t1."i.l altalanossa val-
is hat, ezert akar szimbolumkent is tekint- hat. Termeszetesen a nezc5 mindig az erc5telje-
heti.ink ra. Minden szinten azonnal erthetc5 sebb es hatasosabb kommunikaciora figyel fel,
i.izenetet ki:izvetft, es ha a nezc5 kepkent is fel- ezert ti:irekedji.ink komplexitasra, miki:izben
ismeri, hatasosan ki:iti i:issze a kep jelenteset keri.ilji.ik a tulzottan bonyolult megoldasokat.
Logo TIEN-MIN LIAO USA

Logo RAIDY PRINTING GROUP LIBANON
Logo TIMOTHY SAMARA USA
sto ne's throw

pohed1·s
pc.rf~{;t Log6 DEBRA OHAYON USA
Cfmsor LEONARDO SON NOLI OLASZORSZAG
Kiallitas plakatja TIMOTHY SAMARA USA Logotipia-tanulmany YOOJUNG KANG USA Cfmsor PAONE DESIGN ASSOC. USA
Aformai atalakitas megvaltoztatja a tipografiai elemek Aszerkezet megbontasa megvaltoztatja a szoveg elemei Formahelyettesftes eseten az egyes betuket olyan, az ere-
szerkezeti sajatossagait, atalakulasuk leheto teszi, hogy kozotti vizualis kapcsolatot, es a szerkezeti elemek viszo- deti betuformahoz hasonl6 szerkezeti felepftesu ikonokra
elvont fogalmakat kozvetftsenek. nyara iranyftja a figyelmet. vagy szimb61umokra csereljuk, melyek a sz6 olvasasakor
nem okoznak gondot.
214 A KEPEK VILA.GA

-
k. atn
ehet,
ilha-
SPARR('W
I' It O II t· C T I O :-. S
FEDERICO m ROBERTO
Logo MV DESIGN USA

ai-
rtnai
lllusztracio CATHERINE CASALI NO USA
iu,.~d in• n.;i•l i,oru•n•, 1.... .. u.,,.,1....1i....b,no,

G•un>
cull•ndolo,ul l.bn.,ci•,-1,.nda«l, lo .. .,J.,..,., _ _
infiHo•l ,.,,.....,J,ll'ano., I• ni,,,..[l,n,i incl. ,od.1a •u l
d, l u,1,b.,l.,Ju.,..,a,1•mri an1id,i,il•n:.,d, I rri r,ci~
•p,-.nJ•w.no l, . l.b...J,., q11•ndi, ,'t,d1 , u tbh. "'rid•""•n1r1I
1um,..,,,l\,,.. ,. ,,.,...,..,ri.,.nt•• l1111a(•n;,ra ,.+
Boraszat logoja )ELENA DROBAC SER BIA (BJ

A BiblioMetro logoja MANUEL ESTRADA SPANYOLO RSZAG (JI
= == ==i ~.! R t=====:=!!
Konyvborito LOUISE FILI LTD. USA
Koncertplakat MIXER SVAJC
I USB
MUSEUM
Logo DEBORAH GRUBER USA
Kiirnyezetvedelmi plakat PARALLAX AUSZTRALI A

•
NATIONAL
Cimsor FINEST MAGMA NEMETOR SZAG
PARKS OF .Ji'\
NE:WY-RK
~ lf~
ijSftfl
Logo SOD IM HEO/SVA USA [BJ
HARBOR
~
CONSERVANCY
5
Log6 EUIKYUNG LEE/SVA US A [JJ Logo C+G PARTNERS USA Tiimegkiizlekedesi logo BRUKETA 8c ZIN IC HORVATORSZAG
?re- Keppe alakitasr61 beszeliink, amikor a tipografalt szoveg Behelyezett kepek alatt azt ertjiik, amikor olyan kepi ele- Ornamentikus tipografiai megoldasok alkalmazasakor
ra kepe egy val6s targy kepet formalja meg, vagy valamilyen meket helyeziink el a betuformak belsejeben, amelyek kap- a betuformak grafikai reszletekkel gazdagodnak; pontokkal,
cor esemenyt vagy elmenyt idez fel. csolatba lepnek a betuk vonalaival es tereivel. leniakkal, kiirvonallal vagy egyeb diszitoelemekkel ege-
sziilnek ki.

A KEPEK MEGJELENESI LEHETOSEGEI
Kompozici6s strategiak Az illusz tracios modra -, akkor az iliusz tracio kepesse valik pozfcio hatarozott megjeleneseben is alap-
celu kepek keszft ese soran ki emelt figyelmet a konkret teman t(umutato tiibbletjelentes veto sze repet jatszik a megfele16 kepkivagas
kell fordftani annak kompozfciojara. A sajat hordozasa ra is, ezaltal jobban bevonja a nezo t, az elrendezes, az elemek m eretezese, vala- '
elkep zeles alapjan megrajzolt iliusz trac iok es a befogadas m enete is kiinnyebben iranyft- mint a von~lak, tiimegek, sziigek es fvek kiizti
eseten - kii.liiniisen a realis ztikus jellegu alko- hato. Ha a vezeto motfvurnot - tekintet nel- kontra sz t, ugy kell ugyaneze ket a szempon-
tasokban - a designerek olykor megfeledkez- kii.l annak alakjara, a jelenlete altal generalt tokat egy iliusztracio vagy foto elkeszftesekor
nek arrol, hogy az altaluk letre hozott terben feszi.i.ltseg re es a negatfv feli.i.letekkel kialakf- is sze m elott tartani.
az elre ndezest ilietoen nem kiitik oket a valo- tott kontra sz tra - egyszert'.ien az illusztracio
sag beklyoi . Ha a hatter es a figurali s elemek kiizeppontjaba helyezzi.ik, a kep bizonytalan-
kiiziitti formai kapcsolatokat (lasd 1. fej eze t, na, hataroza tlanna es megoldatlanna valik,
32. oldal) absztrakt szinten is megvalosftjuk emellett statikus benyomast kelt. Ahogy egy
- es ez kifejeze tten igaz a valosag ht'.i abrazolas i kepi elemeket es tipografi at kombinalo korn -
Afot6111011tdzs j elleg li hori-

zo ntdlis elrendezis miatt mig
fmcsa text11rdja is absztrallt
megjelenise ellenire is tirbe-
linell is realiszti/111s11all 9011 -
doU11II ezt az ill11sztrdci6t.
A hdttirben elhelyezJ1ed6 siitit
tiime911 el eme/1tova'bb fo/10 z-
za11 a hdro111di111e11zi6s irzetet,
a sziigletes forma1wt pedig ldt-
vdnyosa n ellens11lyozza a llip
teteji n a Jwcs1wring6s oma-
111e11tihdval elldtott tipog rdfia.
2FRESH TOROKORSZAG
A hifaJ111lt foto11 , az egymdsra helyezett hipi is sziive-

ges elemeh tiibb dimenzi6t ldttatnall, is tiibbes jelentist
hordoz11al1. A J10111poz(ci6 ldtvd11yosa11111ese1 a holo-
hm1szt-t111e16 megpro'ba1tatdso111wl teli gyenne111wrdro1.
LABORATORIO SECRETO BRAZiLIA
216 A KEPEK VILAGA

KEANE
-
P·
gas,
ISIT ANY
WONDER?
a-
ciizti
~
Dn-
1ekor
A lemezbor(t611 ldthat6 rajzolt lwto11aji91mfh lwmpozfri6s

elrendezise megtrifdUa a tellintetet: 119y tl111iil, 111i11tha
l1isitdl11dnal1az oldalr61. A menetelo mozgds irzeti t eros(ti
az alalwh iliiziitti egyenl ii tdvolsdg, ill etve a hip sze1ein
t1il11y1il6 llit sze1so ji911ra eltir61116do11 tiirtino me9vd9dsa.
Kissi meg tiiri a hatdst is magdra vo19a ajigyelmet a iliizip-
so, le}iajtott fej11ji911ra, amely testtartdsdval a dm el9011-
dollwdtat6 llirdisire refl eil ta1 .
BIG ACTIVE EGY ES ULT KIR ALYSAG
Afenti kepet elemeire bontottuk,

hogy a tema es a megjelenesi for-
ma kivalasztasan tut a kuliinbiiz6
kompozfci6s strategia szempont-
jait is bemutassuk - ezeket a lehe-
tosegeket a designer is lepesr6l
lepesre vegiggondolta a terve-
zes saran. Mindegyik elgondolas
hangsulyosabba teszi a vegs6
megjelenest.
Pozitfv es negatfv alakzatok Tomegek es vonalak kiiziitti Vizualis stllypontok (folthatas) Vilagft6er6k elosztasa
kontraszt elosztasa
..........
••••••••••
•••••••••••
••••••••••
)
ut,h ••••••••••
••••••••••
111 111
,,111 ••••••••••
••••••••••
••••••••••
••••••••••
••••••••••
••••••••••
••••••••••
••
•• ••
•• ••••
••
••
•• •
••••••
•• ••
•• ••
Perspektfva es terbeli melyseg Elmozdulasok iranya Szfnek kiilcsiinhatasa Kontrasztok es egyes terUletek
aktivitasa
21 7 A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYVE

A !<EPE i< lvl EGJELENES I LCHFTOSEGE I
Stilusok keverese A vizualis elemek kozotti

kontraszt minden kompozfcios strategia alap-
ja, hiszen a vegeredmeny ett61 lesz meglep6,
ujszen'.i es elettel teli - es ez a szabaly ugyan-
ugy alkalmazhato barmilyen kepes illusztra-
cio elkeszftesekor is. FeledkezzUnk meg most
a nagyobb kepek eseten mtikod6 megoldasok-
rol, amikor az elemek meretet, formajat, szf-
net es terbeli helyzetet varialjuk, es maradjunk
a stnusok keveresenel , amely szinten hatekony
kontrasztkepz6 modszer. Egy er6s texturaval
rendelkez6 vonalas illusztracio remek ellentet-
Ebben a lenyegre taro osszeallf- leginkabb kontrasztban all egy-

tasban igyeksziink osszehasonlf- massal. Ezutan dontsiik el, hogy
tani, mi tortenik, ha elterc5 stflustl mely kombinaci6k illusztralnak
illusztraci6kat kombinalunk egy- megfelelc5en egymashoz kozel
massal- mikozben tudjuk, hogy all6 elgondolasokat, es melyeken
termeszetesen ez nem egy atfog6 figyelhetc5 mega legintenzfvebb
tanulmany. Mindegyik kis kepen kolcsonhatas.
keressiik mega ket tema kozott
a hason16 es az egymast61 elterc5
tulajdonsagokat. Ertekeljiik ki,
mely parosftasok hordozzak a leg-
egysegesebb vizualis megjelenest,
es melyek azok, ahol a ket fc5 elem
Az illusztrcici6 al11yo111atl1e11t
szerepel, es enneh hit olia is ua11.
Az elsodleges, hogy a teruezo nem
')
szeretett uolna l1et fot6t felhasz-
/
na1ni az oldalon, amelye/1 (gy
t,,•111 1J, r111,11nr111 //u 1·,•111rr 1/11· 11,,,·l,l.,l11',l1, 11
" " ~ n t.. ,m ~ 1111,.,u~ui," 1 \1 hc•I l..11 1111111 h 1.111 ,l"rn
uizua1is fe sziiltseget l1eltettek
, .l1 h ... ,rn11!. l.i•h•. lo''"" ' llue t.. 1..1,· t,,11~ lh, 11 uolna egymcis mellett. Az illuszt-
,. o.,111nil,un,..,, 1, ,l,11u,,.i. ,,...,,
\1 ', \ 1 I II l\l' II II 11~1, ,1t, j,,..,, l't•· h. '" 1•" 1

ra1t hcitterhep azonban egyszeni,
1 h• t ,, h 1,n.t•, •, l,,t,url,J,ol,1r,,,.,1, .u .. t uizualitcisa'!Jan kiiliinbiizili a
,I ••>'Ill\
... , .... in.
lmh" llt Inc.,,..'"'' uh,l,,1•l,.urn1, •
,,1111, .. 111,,11,,"u JUIUIII ,u .. 1,m,.11,
f enylieptol , es valo'!Jan a hcitter-
ben ma rad. Mcisreszt a grajilw
"We ha 11,11111
lh I I~,,'"''"''
I .11,II, 11\1n,,,.,.i,,I
I• • .\hf ., ,. h II> 1</,1 C.•l•"l•I minosege tova'!Jb eros(ti a liepek

\1>111,, .,,11 II , ,t ' \11 11 ! h ,t~ ,,,1, m1t ,· r,1 1<,t
this yea ... h,~·t l l'f"' c, ,J
I•\ , 1 •t •l(H • ~ "'' r
'"' nh l,,.,iu, · lu,11<1, .:111,I " " '"''' '
, t. , ,,r· I ch, .. u ·h '"" I\, 1 t, ...11,
a1tal bemutatott n11il6 ido erze-
tet - az illusztrcici6 a lwltura1is
from I , h•l' I'" .~,n \i, I lw,.u,
111 fl, ,h,h It ,th
'"", I , , , ,.,, "n.>11 1l1ul,, ,1,
I 1ul,,.., I ,l1,>1t1,, fejlodes egy tiirtenelmi cillomcisdt
muta0a, 111(9 afot6 az olitatcisi
Children Become · Students at Birth folyamat egyfejlodesi a1lomcisdt.
1l,.1<•tll,,,..,,.,,,., 11.,,,,,.1,ut,l,311111,,,,,·.1 ,ul
I 1111 thllll.1<1" 111 df11l"'1ll1t' TIMOTHY SAMARA USA
111,, ,. ;,.r,.,, , .,,,,lr.1' WJ 11 1 1,, t,.1111 - i1·,11w t
.
u
218 A ICE.PEI< VILA.GA

arJ'a Jehet egy egyenletes tonusu fotonak, bolumot, rajzolt betuket vagy fantasztikus a minimalista grafikak i:isszetett es absztrakt
p " I mutat nagyon VIssza,ogott
de szinten JO . C
fotokat. Minden keptipus eltero asszociaciokat jelenteseket egyszert'.isitenek le es st'.iritenek
's egyszeru grafikai elemek tarsasagaban. kelt. A fenykepre altalaban dokumentarista, egy keppe, ezek latvanya leginkabb semati-
~ikozben az eltero stilusu elemek vitathatat- a valosagot ht'.ien visszaado abrazolasmodkent kus abrakon, tajekozodast segito vagy egyeb
lan kontra sz tot alkotnak, i.igyelni keU arra is, tekintenek, ezert nem ketelkednek a tenysze- jeli:ileseken elfogadott. A designer feladata ,
hogy lehetnek olyan tulajdonsagaik is, ame- rusegeben, oszintesegeben es megbizhatosa- hogy kivalassza vagy kombinalja a kommu-
lyek viszont hasortloak. Ezek a di:intesek tehat gaban. Az illusztraciot mar kisse ,,mt'.ivinek", nikacio celjanak legjobban megfelelo stiluso-
- a komp ozicios strategiakkal egyi.itt - hatassal am szemelyesebbnek tartjak: jol latszik raj ta, kat, kihasznalva az azokban rejlo lehetosege-
va1U1ak a kommunikacio osszessegere, de itt milyen modszerrel keszi.U, es elgondolkod- ket. fgy az egyes elemek logikus es egyseges
meg nin cse n vege. Egy i.izenet kimenetelet tat, eletszen1 vagy elkepzelt vilagot mu tat be vizualis nyelvezetet alkotnak, es a kompozicio
ugyanugy befolyasolja meg, hogy a designer szubjektiv modon - meg akkor is , ha a stilusa minden szempontbol a megfelelo i.izenetet
milyen tipusu kepeket valaszt: ikont, szim- naturalisztikus. Az ikonok, a szimbolumok es ki:izvetfti majd.
1
.J
flit
s va11.
:0 11em
hasz-
9Y
:ek
.luszt-
·szen1,
la
dttir-
filrn
iepek
frze-
ra1is
mdsdt
Jtcisi
11ciscit.
Az illusztrcici6 e1et/11i is absztral1t is e9yszem, ezirt tobb

szinten is iizen a nizcinek. De melyih is a val6sci9/11i, is
melyik azelvont elem? A ha119hullci111ol1 di9italiza1t , vild-
9os is sotit teriiletehet litrehoz6 /1ipe sorohba rendezve
rajzol elinh e9y portrit, ahol a kiilonbozci dinami/wtarto-
mdnyoh afinyeh is cimye110kjcite11cit jelen(tik 111e9 a hipen.
MIXER SVAJC
A 11a9yon sz(nes, vibra16, pixel es text1ira is afot6 ossze-

olvadcisa elore jelzi, ho9y a nizci e11er9i/111s is improvi-
zat(v zenei stt1usra szcim(that. HELMO FRANC IAORSZAG

TARTALOM ES KONCEPCIO
A kep tartalmanak es hangulatanak kialaki- kfviil hagyja. Ugyanis meg vannak gyozodve - tehat szamukra is a valosagot ab r ~
tasa Ahogyan a mondas tartja, egy kep tob- arrol, hogy attol, hogy a fenykep a .,valosa- , ,d l C
ezert er emes a aposan meg,ontolni, ho
Ja -,
.
bet mond ezer szonal. De hogy mit is mond got" abrazolja, a keresoben latottakbol is pant . . I ·1 . , I gynu
az, am1 megJe em< raJta, es 1ogy az mikent
pontosan, az mar a designer dontesen 1111'.tlik; a szi.ikseges dolgokat sikeri.il megorokfteni , jelenik meg raj ta.
illetve fenykepek eseten a fotografusen is. es nekik ezt a vegeredmenyt ugy kell elfogad-
Am.ikor a te1vez6 a semm.ibol kiindulva letre- niuk, ahogy van. Holott a te1vezoe a diintes,
hozza egy illusztracio kepi vilagat, termesze- hogy m.ilyen elemek keri.iljenek a kepre, es
tesen m.inden kepi elemet - emberek, targyak minek kell lemaradnia rola, es fgy raj ta m(tlik,
es kiegeszftok - gondosan meg kell valasz- hogy osszessegeben milyen jelentest hordoz
tania. A tartalmat es az elrendezest fotozas- a kompozfcio. Azonban tudn.i kell azt is, hogy
kor is ugyanilyen elorelatassal kell megter- egy fenykep lattan a legtobb nezo is hason-
vezni, azonban sok grafikus ezt figyelmen loan velekedik annak .,igazsagtartalrnarol"
A B C
Ebben a tanulmanyban egy misz- van, amely tat.in egy szallodai gulat fokoz6dik, es a rossz eloerzet bankjegyek, valamint a hotelszoba
tikus regeny borft6jara keriilo kep szobahoz tartozik. Amasodik fot6n is megmarad. De vajon miert alulr61 kulesa. Atovabbi reszletek terme-
felhasznalasi lehetosegeit vizs- (BJ a pultra keriil egy hotelszoba erkezik a feny? Aszukebb kepkiva- szetesen a kiinyvbol deriilnek ki,
galjuk. A tartalom es a kompozf- kulcsa is, ami megerosfti sejte- gasnak kiisziinhetoen (CJ kiizelebb de biztosak lehetiink benne, hogy
ei6 m6dosftasaval nehol kevesbe, seinket. Raadasul megjelenik egy keriiliink a temahoz, a paranoias a fot6n a megvaltoztatott f6kusz
mashol drasztikusan valtozik a fot6 kiiteg papfrpenz es egy kes is, es itt erzes erosiidik- fogalmunk sines, es vilagftas mind a eselekmenyre
informaci6tartalma. Az elsc5 ver- mar valami piszkos iigyre gyanak- hogy mi tiirtenhet a lat6teriinkiin hfvjak fel a figyelmet.
zi6n (A) a tartalomnak es a megvi- szunk. Avilagftas dramaibba valik, kfviil-, es a figyelmiink is jobban
lagftasnak kiisziinhetoen teljesen az egyenletes fenyt felvaltja egy a reszletek fele iranyul. Kiizep-
semleges hangulatu latvany tarul szokatlan iranyb61 erkezo, szukebb pontba keriil az 6ra es a pontos
elenk: a nezo egy fiirdoszobaban fenyes6va . Ezzel a sejtelmes han- ido, a kes hegye es az iisszehajtott
Ugyanaz a portre, valtozatlan

nezc5pontb61, de harom kiiliinbiizci
kiirnyezetben. Bar a kep kiizep-
pontjaban a ferfi area szerepel,
a valtoz6 hatterek megvaltoztatjak
az iizenet hangulatat is, masod-
lagos jelentest kiilcsiiniiznek
a fot6nak, valamint a nezo ferfival
kapesolatos erzeseit is befolya-
soljak.
220 A I<EPEK VILA.GA

a-,
nu
~nt
''""'"""'"'" ,,, h,111d I I ,.

,,,,11•111"d" Ll,l [l'l
'I I \,
~- ' " 111 i: r,,, ,111
l,h·I, "' '-1111,1111u 1
l'll It 'll lh.l.
I ,,,1111h,
llhl
c'l't'/\'H'/l/1 ' h1,l,,,11,r.1r1 .. I

111111 111,· ,.1111 , ·
.1tt1·nt11111/11, /, ·1,11 / ,r. pu,,-1 1m1)!.

g rea t\ ~, lue
1111111,, , ,., .111,I
o .ce pt ion ,11 rastc.
Afenti divatmcfrlrn hirdetise e9yszeni m6dsze relzkel, direht Tudatosan cit9ondolt llipelw elemezhetiinll az itt lcitliat6 pe1dcil1011. A fel -
m6do11 cib,·dzoija a 11i9y ivszalwt. A hip felo sztciscfval es a resz- so fot6n az emberi alah e9yillfelit e9yszei1ie11 levci9ta11, euel is l1ifejezve a
letek elfor9atciscfval 111i9is metaforilwssci veil ill afot6, a111ely tti11e1m1y himevet. Az als6 11epen a ten11e11 111i116se9it han9s1ilyoztcill a llie9i-
igy irze11elteti az ivsza/10/1is a divattre11del1iiriil1iis l1iiifor9cfscft. szitisiil rcfa99atott ire111111el, a111elyt6l sze111e1yesebbi is va1t a borlwllehci6.
REGIS TOSETII EGYESULT KIRIILYSIIG RESEARCH STUDIOS EGYESO LT KIRIILYSIIG IFENT)/VOICE AUSZTRIILIA [LENT)
Ian Atema es a kontextus Egy kompozfci6n beliil mutatjak be, fgy ki:izvetftve a brandhez kap- a lenyegre koncentralhasson. Az extrem kep-
5nbozo
,zep- fontos elem ugyan a kep temaja, de ugyanilyen csolc5d6 eletstflust. fgy, rniki:izben a celki:izi:in- kivagas m6dosfthatja a figyelem iranyat, es
ipel, - vagy ha lehet, meg nagyobb - fontossaggal seg alaposan megszemlelheti a legujabb trend akar kiili:inbi:izo hangulatok abrazolasara is
JZtatjak birnak a ki:irnyezeteben talalhat6 tovabbi ele- szerinti i:ilti:izekeket, egy eleterzes reszeseve alkalmas lehet. Ha peldaul egy portret nagyon
asod-
1ek mek, illetve az elemek es a tema ki:izi:itti kapcso- is valhat, amelynek megteremteseben a stylist szuken vagunk, hangsulyosabba valhat a
ferfival lat. Valojaban a kep temaja adottnak tekinthe- altal kivalasztott kellekek is fontos szerepet model! erzelmi allapota. Es vegiil talan mon-
Jlya-
to, es a ki:irnyezete altal elmeselt ti:irtenet, ami jatszanak. Ehhez hasonloan akarcsak a kepen dani se kell, hogy a grafikai szoftverek segft-
igazan szamft. Gyalaan elnek ezzel a leheto- szereplo targyak, a kompozfcic5b61 kimarado segevel teljesen kicserelheto a tema ki:irnyeze-
seggel peldaul a divatmarkak katalogusai, ahol reszletek is iizenhetnek a nezonek. A nezopont te, a tervezo ki:innyuszerrel uj val6sagot - es
az adott kollekcio ruhait viselo modelleket megvaltoztatasaval vagy szukebb kepkivagas- ti:irtenetet - epfthet ki:ire, hogy ezzel is mine!
gondosan megtervezett es berendezett hatterek sal kizarhatok a zavar6 vagy feleslegesnek ftelt inkabb tamogassa a kommunikaciot.
elott, kiili:inbi:izo helyszfneken es helyzetekben reszletek, arni szinten elosegfti, hogy a nezo
221 A GRAFII<AI TERVEZES I<EZIKONYVE

r TARTf\LOlvl ES l<ONCEPC l O
A tema atalakitasa Elc5fordul, ho gy a terve- m az6 kepreszletek egybeolvaszt:is:ival kiser- mint fizikai lehetetlensegre, elc5fordul, ho
zc5 a proj ekt erdekeben vagy sajat mi'.iveszi letezni. Meglepc5 modon a legv:iratlanabb a latvany elc5hiv olyan i:iszti:ini:is, tapasz tal.Z
erzekenysegenek megfelelc5en ugy di:int, hogy elemekbc51 felepiilc5, szilrre:ilis kombinaciok ala~ul_o ehne~~ek~t, a_mit~I a nezc5 a l:itvanyt n
kiz:irolag fotokat alkalmaz egy munka illuszt- is meggyc5zc5nek tunh etnek a nezc5 szemeben, ,,valod1bbnak erzekeh, mmt a termeszetes
r:ilas:ira. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha fotogr:ifiak reszleteibc5l :illnak i:issze, mivel :illapo t:iban megjelenc5 t:irgyat. Vegyilnk pel-
a fenykepeket ne lehetne valamilyen modon a fot6 sz:imukra olyan mediumnak sz:imit, dakent egy ebresztc56rat, amelyen erzekeltetni
atalakitani. Ebbc51a szempontbol j6 lehe- amely a valosagot jeleniti meg. Egy fenykep szeretnenk a csengc5 megszolal:is:it, rezgeset
tc5segek rejlenek a tonusok megvaltoztata- akkor sem veszfti el hitelesseget, ha tartalmat ezert a kep szatur:icioj:it ni:iveljilk, az 6ra alak-
s:iban, a szfnek felerc5sfteseben vagy egy kep radik:ilisan megv:iltoztatjuk, peld:iul olyan j:it ti:ibb retegben egym:isra helyezzi.ik, a rete-
duotonna v:iltoztat:is:iban. De erdekes dolog l:itv:inyvil:igot hozunk letre, amely a val6- geket pedig :itszfnezzilk. De egy auto kepe is
mont:izsokkal es ti:ibb retegben egym:isra s:igban nem letezik. Ilyenkor ahelyett, hogy j6 pelda lehet, amelyen a mozg:ist szeretnenk
helyezett kepekkel, vagy ti:ibb forr:isbol sz:ir- az :italakit:is eredmenyere ugy tekintenenk, erzekeltetni a ti'.ieles konturok ehnos6do tt-
Hatalmas elonyt jelent egy designer szamara,

hogy a fenykepekre a nezok ugy tekintenek,
mint a val6sagot huen abrazol6 mediumra.
Ez kello mozgasteret biztosft a kepek atalakf-
tasahoz anelkLll, hogy a fot6 elvesztene hite-
lesseget. Annak ellenere, hogy a fenti kepen
abrazolt kompozfci6 meglehetosen szLlrrealis,
megis hihetonek tunik val6s kepi elemei miatt.
A megkerdojelezhetetlen igazsagtartalomnak
ktisztinhetoen a tervezo ttibbfele jatekot is
uzhet a nezovel. Az also, meglehetosen eltul-
zott latvanyvilagu kep arra alapoz, hogy mind-
nyajan ismerjLlk az ebreszt66ra funkci6j at es
muktideset, ezert felismerhetoen emeli ki annak
zajos pillanatat.
Szcinde1wsan frhezi/1 alurol afeny ezen afoton, hiszen ce1-

ja, hogy csah bizonyos testreszellft vilci9(tso11 me9 erotel-
j esen. STUDIO JONA HOLLANDJA
222 A KEPEK VILA.GA

-
1gy
aton
sagaval. A gyakorlat szempontjabol nezve
a kepek er6teljes, de tudatos megvaltoztatasa
ujabb retegkent hozzaadott mintazatokkal
vagy akar szelektfven megvaltoztatott tonu-
lyt olyan esetekben is hasznos megoldas lehet, sokkal. Ha sikeresen leki.izdji.ik a gyenge
s ainiko r a fotonak valamilyen hibaja van vagy min6seg jelentette problemakat, elofordul-
el- 11e111111egfelel6 a min6sege - peldaul csak kis hat, hogy a javitasok es atalakitasok utan
etni budzsevel rendelkez6 i.igyfelt61 kapott vagy teljesen uj es sokkal izgalmasabb vegered-
:et, stock foto k allnak rendelkezesre. A szkenne- meny szi.iletik, mintha egy h.ibatlan, pontos
lak- lesbc51 szarmaz6 apr6 koszok, a keperedeti es tueles fotot hasznaltunk volna a layoutban.
ete- seriilesei, az egyenetlen vilagftas vagy a kis-
IS meretu kepek tu.Izatt felnagyf tasab61 ered6
fok pixelesseg mind javithat6 ki.iliinbiiz6, a kep-
hez texturat ado effektek all<almazasaval,
Az itt ldthato eves jelentes oldal-

30 31
pd1jai11 aJoto1wt e9y rendh(uiil
e9yszeni 111e9olddssal 1116dos(tot-
ta11: e9yetle11 sz(n drnyalataiual
Cromaris produc es
more than 2,000 tonnes
··~-,;,,-
P "" '"U U !'W: ,.,.,
sz(nezte11 el. A ldtudny szempont-

javo1 erme1 lwmplexebb hepdt-
of fish per year alahtdsnali tehintheto afoto11
feldaraboldsa es osszeillesztese,
e9y111dsba ,,dtfolyatdsa".
BRUKETA Be ZIN IC HORVATORSZAG
Hotel Lon e
is creating 150
new jobs
Akep megvaltoztatasara tekinthetunk akar

ugy is, mint egy eszkozre, amely segft a gyen-
gebb min6segu fenykepek hianyossagainak
elfedeseben. Ha nem hozzaert6 keszftette,
megserult a keperedeti, tul sotet vagy eppen
tul vilagos a kep, net.in bemozdult, homalyos
vagy rossz a felbontasa, akkor a fot6t ut6la-
gos m6dosftasokkal kell hasznalhat6va tenni.
Szoftveresen a kontraszt valtoztatasaval, effek-
tek vagy szu r6k hasznalataval dramai javulast
erhetunk el, egyben tlj hangulatot is kolcsonoz-
ve a vegeredmenynek.

TART1\LOIVI ES l<ONCEPCll)
Narrativak iisszjateka Egy foto iinmagaban dasi pontot probalunk meg felfedezni kiiziit- a ket foto n ugyanaz a ferfi szerepel, a korhazi
is hordozhat iisszetett jelentest: elsod.leges tiil<. Minden fenykep hatassal van a kiiri.Uiitte agyra megis egybol a bringast kepzeljuk oda.
mondanivaloval, koncepcionalis jelentes- talalhato tiibbi kepre, egyenkent is megval- A kepeken abrazoltak es azok ertelmezese
sel es erzelmi tiiltettel rendelkezhet, ame- toztatja azok jelenteset, de ezen tt'tl egy tor- kii zii tt ,,szemantikai res" huzodik. Ha pel-
lyek egytittesen olyan iizenetet kiizvetitenek, tenet kibontakozasa t is elosegiti. Peldaul ha dattl a korhazi kepet lecsereljiik, es a bring.is
amely a kep sz6 szerinti ertelmezeseben nem elosziir egy bringas srac kepet latjttl<, mellette fenykepe melle egy kerekparverseny befuto-
jelenik meg. Ha tiibb fo to szerepel egymas pedig egy korhaz i agyon fekvo ferfi fotojat, fotojat tessziik, a narrativa gyiikeresen mas
mellett, a kepek szemantikai ereje felerosii - a ket latvanyt iisszekapcsolva azonna l egy iranyt vesz. A szemantikai res itt mar kisebb
dik, es egy tiirtenet bontakozik ki elottiink, kerekparos-balesetre asszocialunk. Konkre- de meg mindig fennmarad, mivel a nezo '
hiszen a kepeket azonnal iisszevetjiik, ellent- tan ugyan egyik kep sem abrazolja a baleset ugy gondolja, a mezei bringas es a celszala-
mondasokat vagy hasonlosagokat keresiink tenyet, de gondolatainkban a ket kep lattan ez got atszakfto versenyzo ugyana z a szemely.
rajtuk, vagyis valamifele viszonyt, kapcsolo- a narratfva alakul ki. Meg az sem biztos, hogy Mine! tiibb kep all egymas mellett, a tiirtenet
Afelso sorban lathat6 kep jelen-

tese mindig valtozik, amint mas,
sajat jelentest hordoz6 kepekkel
kerUl parba. Az elso parosftasnal
a szemantikai res kicsi, es a fot6k-
hoz kapcsol6d6 narratfva is visz-
szafogott. Amasodik esetben a
narratfva hasonl6, de eroteljesebb
erzelmi tiiltettel rendelkezik, kisse
valtozik a kisbabas fot6 jelentese
is. Az utols6 parosnal a szemanti-
kai res igen nagy, a ket kepet iissze-
kiito tiirtenet pedig akar meglehe-
tosen szokatlan es sziivevenyes is
lehet, meglepo fordu latokkal.
Mindket fot6sorozat azonos kep-

pel indul, de az utana kovetkezok
meroben elternek. Akapcsol6d6
narratfvak is termeszetesen kiilon-
bozoen alakulnak, de egyaltalan
nem biztos, hogy benned, kedves
nezo, tenyleg a val6di tiirtenet
fog megfogalmaz6d ni. Tevedes
ugyanis azt gondolni, hogy a maso-
dik sorozat utols6 kepkockajan
ugyanaz a haz szerepel, mint az
elso fot6n. Gondoljuk akkor most
vegig az elso sorozat tiirtenetet,
es talaljuk meg azokat a pontokat,
ahol egyaltalan nem bizonyftott
a narratrvank logikaja!
224 A KEPEK VILA.GA

-
hazi
Jda.
arU1al bonyolu.ltabba valik, mivel itt a nezc5k
gondolataiban mar tobb kombinacio ala-
e ktil ki. Hamm vagy negy kep sorozata eseten
I- a szemlelc5 egyre hajlamosabb egy narratfva
gas kialaldtasara, es ekkor mar keresik azokat
to- a tamponto_kat, amelyek alatamasztjak a tor-
.as teneti.lket. Es elerkezik egy ,,narratfv pont",
~bb, amikor mar minden ezt kovetc5 kepben az
eJ6z6ekben latottak logikajat erzik, meg akkor
la- is, ha az ujabb fotok tartalma akar ellentmond
ly. a korabbiakenak.
!net
Ha egymcist kiiuet6 oldalpciro/1011 tartalmilag iisszefii996 kepeket haszna11mh,

a howijuk kapcso16d6 narrat(va is erthet6 es uilcigos. Afen ti hepsorozato-
kon hamar elerhezih a ,,narrat(v pont", miueljo1 lcithat6an ismetl6dil1 a kony-
Hordozzon barmilyen szemantikai
tartalmat egy kep, a nezok min- nyenfelismerhet6 tema - a pompomlciny es a lwnape -, es a nezo 9011doll10-
dig olyan tiiltettel ruhazzak majd dcis ne111ii! felfedezi a lwpcsolatot az egymcis mellett lcithat6, azonos te111cij11
fel, amely sajat tapasztalatukb6l, foto11 kiiziitt. A fel s6 heppciron uiszonylag hicsi a szemantilwi res, hiszen az els6
tarsadalmi vagy kulturalis hatte- fot611 meg leue96ben leu6 lcinyka a 111cisodil1011111cir biztonscigosan landol , ami
rukbol taplalkozik. Az amerikai megny119tat6 uegeredmeny. Az als6 ldt fot6n azonban mcir tiibbet kell l10111-
tarsadalom a fecskendo latvanyat bi11a111i, hiszen hicinyzih aza fcizis, amil10ra lwnape eppe111ito11 van. Miuel
nagy val6szfnuseggel az illegalis azonban a mcisodik oldalpciron az elsohiiz l1epest mcir teijesen mcis helyzetben
droghasznalattal kiiti iissze, meg
lcithat6, ezert logilwsnak ti'inik, hogy hazasza1lttotta11 es haszncilatba uette11.
ha a fenti kep egyetlen reszlete
sem utal erre. LOEWY EGYESU LT KIRA LYSAG

Tf\RTJ\LOIVI ES l<ONCEPC l l)
Szoveg es kepek - es a narrativanak annyi az illusztracic5 mellett a ,,koponya" szc5 szere- ti.U, de mindig mas felirattal vagy szlogennel
A kepek nagyban befolyasoljak egymas jelen- pelne. Gondoljunk bele, ha a koponya mellett latjuk el, folyamatosan uj informac i6kkal
teset - a kiirnyezeti.ikben megjeleno szavak a ,,szerelem" kifejezest olvasnank, akkor e es ismeretekkel szolgalhatun.k, a kep jelente-
azonban megjobban bekavarnak. Abban ket egymastc51 tavol allc5 fogalom kiire hany- senek ujabb oldalait mutathatjuk be. Ha ez
a pillanatban, hogy egy kep mellett szfme fele tiirtenetet lehetne kerften.i. Varhatc5 tehat, a nezoben is tudatosul, tiibbe mar nem erze-
lep egy sziiveges i.izenet is - amely tenyszen'.i, hogy egy kep jelentesen barmilyen sziiveg keli a kep eredeti jelenteset - szamara a kep
ertheto es meggyozo -, a kep jelentese iiriik- valtoztatn.i tud. fgy a grafikus is olyan leheto- ezutan az oldalak folyaman rarak6dott i.nfor-
re megvaltozik. Ahogyan ket kep kiiziitt, ugy seghez jut, amely segftsegevel ugyanazon macic5k iisszetett i.izenetet hordozza. Ezek
fotc5 es sziiveg kiiziitt is lehet kisebb vagy kep jelenteset valtozc5 feliratokkal vagy szii- utan nem lehet meglepo , hogy ugyanigy a
nagyobb szemantikai res. Ha a ,,halal" szc5 vegekkel barmikor atalakithatja. Ha peldaul kepek is kepesek arra, hogy a szavak jelente-
egy koponya kepe mellett olvashatc5, a sze- egy kiadvanyon beliil egymas utan ugyanazt sen valtoztassanak. Az atformalas kepessege
mantikai res kicsi, de meg kisebb lenne, ha a kepet hasznaljuk fel tiibb oldalon keresz- termeszetesen akkor ervenyesiil, ha a kepi
Ugyanaz a kep - eltercS feliratok.

Aket elem kiiziitti szemantikai res
- ez a furcsa, homalyos es bizony-
talan terLllet, amelyen belLll a nezo
ertelmezi a ket elem kiiziitti kap-
csolatot - az elscS kepkockan nem
tul veszes, a masodiknal nagyobb,
es a harmadiknal mar extremme
valik.
Ugyanaz a felirat - eltero kepek,

vagyis az atformalas iranya itt
fordftva mukiidik. Aszemantikai
res valtozik, es a kimondott szavak
jelentese is mas szfnezetet kap.
•
U9ya11az a szeme1y szerepel
111i11dlletfot611, de a het hep-
\',1"•-··~ hez elter6 fe liratolwt rendelt
U.lerSCOl,;IHSesdi
a9rafilws. f9y az illusztrci-
--
~f)'S:..91
T~tdt<~ cio'bo1 is erze11elhetjiil1 aJerji

1.H~huor-, hett6s szerepet, al1i az iizenet
""' szerint tand,Mnt es j6 bardt-
hent is me9a1ua a lielyet.
COBRA NORVEG IA
Si.mmet,dlool•2006
b f*.-« N~llvO<ql
·-•:"°*"
,~ ....llu:i:r~ol
~O::u:r..r.V,a,Q<J
~ H I. . . . . . .
,~ . LOOKUP AND
,H- t,.
TrAtc:pot1·~ai, G:r.:0200S·t,y1twOCC011,,,,.J Hor.rt,Ql&nC~ IINOI
~ llorwr, _...._ II) .O-a:l ll'Ol'l leittQ-, l:...dClrU. b OIMen"'
r DISCOVER U:,t1ir.a:i l &l/J.u:..ts~•t,c,,01no~ot

/lor..19*"t04Hlch
on_.....,.tsUY~!<>
~Wlll.bHi:: rHnrdl.
NOJNIAY. hll/\d:lnll[,glUl•o,v,,,~ho..,odre~
8tv,n1r;,,ogb'l.i',!;lU0",1...t;jo:i1rnct«ii..n1,ct~1
lrNwrl.-cl'l
226 A KEPEK VILA.GA

---
Ille[
1
es a szoveges elem egy idoben vagy egymast
kovetoen lat hato a masik tarsasagaban. Eld<or
rovid idointervallumon beli.U eloszor erzeke-
li es ertelmezi az elsokent megpillantott kep
nte- ugyanis kep es szoveg egyi.itt alkot jelentest, vagy szovegjelenteset, majd ezt kovetoen ,
~z kolcsonosen tamogatjak az i.izenetet, a nezo a masodik elem megismerese utan akar vele-
rze- 111
ar nem az egyes elemeket ertelmezi, hanem menye megvaltoztatasara is kenyszeri.Uhet.
ip az altaluk letrehozott egyseget. Azonban Mindez akar hatasos ilzenette is konvertalhat-
for- ha nem egyszerre, hanem - kis elteressel - ja a kommunikaciot.
k egymas utan pillantjuk meg oket, eselyi.ink
a van ra, hogy velemenyt formaljunk, mielott
ite- 01eg a masodik elem jelenlete befolyasolna
,ege ebben. Ilyen esetben a szemantikai res nagy,
>i es a hatas is eroteljesebb. A nezo aranylag
A bal oldali plaluit a Fut11rn

betlit(p11s nevevel es e9y spa-
nyol szlen9 hifej ezesseljcitszih.
A spa nyol sz6 tiibbeh hiiziitt azt
isjelenti, ho9y iisszehevemi va9y
elrontani. A sza val1jciterrn azt
ldvd19a llifejezni , hogy a mixer-
ben iisszercizott ldasszilws betti-
t(p11sbo1 egy 1ijrnallwtott, citdol -
gozott talpatlanfont sziiletih.
A jobb oldali plahdt swint , ami
elso lcitcfsrn egy sima lahcisbelso,
az aJews sz6val hiegesz(tve sajcit
lidziszente1lye va1tozhat.
LSD SPANYOLORSZAG [BALRAJ
FIN ES T MAGMA
NEM ETORSZAG [JOBBRA]
OA •CIA ,oHU & CO
--- ....
)-
dt
Az elmos6dott hiirnyezetben
megjeleno ttie1es telev(zi6s hep
rfi lcitvdnya ellenere olyan erzesiinh
1et
cit-
tcimad, mintha maga a homd-
lyos hiirnyezet is telev(zi6s hep
lenne. A felirat ezt azzal egesz(ti
Iii, hogy a va/6 vilcig tiirtenesei
sohlrnl hevesbe hezzelfoghat6ah
es egyszeriieh , mint a hepemyo
dltal hiizvet(tett ,,val6scig".
BRETI YASKO USA

J;\Jnt\l OIVI CS l<OJ\JCEf'C!Ll
Mindiiriikke metafora? A metafora nem mas, nem is jelenik meg magan a kepen. A vizualis ujfajta ertelmezesnek adjanak teret. Latvan
mint hasonlat, ket fogalom tartalmi vagy han- metaforak egyen.lc5segeket fejeznek ki, ezek , c I ,, '- k .
mego Id as erre egy 1e <VO KLI oncacsc5 auto-
YDs
gulati kapcsolatan alapu.16 szokep. Egy erze- so ran egy bemutatott temab61 uj jelentes fejlc5- gumikkal kombinalva, ha mondjuk ni:iven .
keny, romantikus, szerelemert epekedc5 ifjat dik. Az egyik lehetc5seg, hogy egy targyat olyan olajokbol szarmaz6 bioetanolhoz keszit(i:~
hasonlithatunk egy ti:irekeny, am tapados szc516- formaban jelenitiink meg, hogy valami telje- reklamanyagot. A designer akar ugy is atala-
indahoz, mig egy szorgalmasan es kitartoan sen masnak nezzen ki. Peldau.l ha nagyvarosi kfthat egy kepet, hogy egy masik kep vala-
dolgoz6 embert sokszor gepkent aposztrofal- fiatalok szamara keszillc5 kozmetikumok bro- milyen ki:izvetlen, fizikai hatast fejtsen ki ra:
nak. Il.lusztracioval is letrehozhat6 metafori- surajaba fotozunk, a csomagolasokat elren- kettevagja az egyiket, texturava mossa iissze
kus jelentes, hiszen egy kepet is be lehet oly dezhetji.ik ugy is, hogy a kontl.irok felhc5karco - a kettc5t, felretolja az egyik a masikat, a leheto-
modon nmtatni, hogy masod.lagos jelentese- 16k sziluettjet rajzoljak ki. De ket, egymastol seg~l~ve_gtelene~ ~a a te~vezc5 ~ celki:izi:inseg
vel i.izenjen, ti:ibb koncepci6 keveredjen benne latszolag fi.iggetlen kepet is megjelenitheti.ink poht1ka1, kulturahs, tortenel1111 vagy szeme-
ugy, hogy az azokb61 leszfut i.izenet sz6 szerint egy kompozfcioba rendezve, hogy azok igy lyes hatterere, ismereteire alapozza a kommu-
Az itt lcithat6 tci,·sadalmi ce1ri

reldcim lliphochciin e9y risnyi
lleslleny, ci9aretta fonncijri vilci-
9os teriilet lwncentrciUa a nizci
tel1i11tetit. De az embere/1csapdci-
ba is lm"iilne/1 ebben a mill tir- Az alcibbi hirdetese111i9y ttinih, ho9y a sziive9es i11fonncicio11a tcincos
ben , majd 111etefo1ilwsa11 e99y€ l1€p€11el1 hcitoldalcira heriiltell, amit a tervez6 a visszahajtott sarlwh-
vcil11al1 a ci9aretta ha11111jcival. hal irze11eltet. Ezzel ajcite1ws effel1t11ssal a plallcit az eloadcis mozdu-
2FRES H TOROKORSZAG lataira h(vcin rejlellta1ni. SULKI +MIN DEL-KORE A
Az iive!lfa/011 sz611ye9111intall€11t
elhelyezett tipo9rafa1t, ziild 1096
lcitvcinyciro1 afiives ret 119ril1 be
a 11€z611e'1- es a ten11€szet 9011-
dolatcit6l 111cir nem is irzi oly ide-
9eniil ma9cit az ep(tett '1ii111ye-
ze tbe11. PEOPLE DESIGN USA
228 A KEPEK VILA.GA

-
inyos
t6-
nikaciot, es megszokott szimb6lumokat vagy
egyeb neze tekre utal6 jelenteseket m6dosftva
vagy maskent manipulalva mutat be, akkor
get. A jelek es a szimb6lumok megertese hez
adott tarsadalmi hatter szi.ikseges, his ze n ezek
olyan , kiiziis megegyezesen alapu.16 i.i zenete-
tenyi
Hink valasztott koncepci6janak na gyon felti'.ino es ket hordoznak, amelyek megertesehez adott
tala- meglepo i.ize net lesz az eredmenye. Az ilyen- tarsadalmi csoporton beli.ili szocializal6dasi
1la- fajta kommunikaci6 rendkfvi.il eroteljes, mivel folyamat sziH<seges. A szimb6lumokhoz ritua-
ri ra: nem az adott forma elsodleges jelen teset diir- lis melysegek es ertelm ezesek tarsulnak, ezert
;sze giili a nezo orra ala, hanem melyebben riigziHt ha ket ellentetes jelentesu szimb6lumot egy
iheto- emlekeket es ertelmezest, tarsadalmi proble- kompozfcion beliH abrazoltmk, vagy ket szim-
lseg makat idez meg. Ezzel sokkal intenzfvebb b6lumot egyesftve t'tj at hozunk letre, eros
me- reakciot valt ki , hiszen az fgy letrehozott i.ize- metaforikus - es adott esetben provokatfv -
nmu- net meglehetosen melyen erinti a celkiiziinse- jelentest kapunk.
.cos
ih-
u-
ENT
Atolti11yl1i11t a'lmizolt voriis nizs elle11t111011ddsos ldtvd-

nya metaforil111sa11 avrdzoUa a nemeh l1ozotti lwpcsola-
tok is az a9resszi6 tenniszetit. THOMAS CSANO KA NADA
A holldzsolwn egyiitt szereplci l1ipi ele111el1jelentise iin-

111a9ava11 is fonto s - de nem csal1 az, amit hifejezneh,
hanem az is, hogy mi/yen 1116dszen-el hisziilteh. Afe11 -
ti,jil111fesztiva1ra llisziilt plaluitohf6szerepl6je egy
ilw11il111sjilmtehercs, amely mindl1it lw111poz(c iovan
- a tobbeh hozott tuddst szimboliza16 - alma l1ipi-
benjele11ih meg. A rit:harc jelle911 ill11sztnfcio11 a torti-
nel111i 9yiiherehe 11tal11ah, azegymdsra ritegzcidiitt
l1ipi ele111ehfi11y-dmye11 hatdsa pedig ajilme/1vildgdt
idizi. ADAMSMORIOKA USA
A cso111a9oldslw11 cepci6 dobozavan

az egyesivel papfrba burholt whor-
lw11011111i11de11felirat az idessigeh
fo9alma110 z lwpcsol6di11. A hifejezi-
se/1egy lwravbifelmirisbcil szd1111az-
11ah, ahol a meghi rdezettelrneh az
ides (zhez hiitc5dc5 szi11011i111a1wt hel-
lett me9ad11i11h. COMA HOLLAN DIA
Ti\fH/\LOtvl ES l<ONCLPCIO
Killonbozo esemenyekhez, kultmalis kontex- es a gyartasi technologiat tekintve is hasonlft modern, kfserletezo butorokkal, a n ~
tusokhoz, napi rutinhoz kapcsolodo - vagyis az eredetire. De ugyanilyen egyertelmi'.i meg- stflusa a 20. szazad elso felenek avantgard
a kozfzlesnek teljesen megfelel.6 - vizualis oldas Jenne, ha mondjuk a feladatukra nevet- vonulatahoz fordult ihletert.
formak es stflusok hasznalata szinten hasz- segesen alkalmatlan politikai es kozeleti
nos formanyelv lehet, hiszen ilyen formaban szereploket bemutato blog kepi vilaga a Pulp
konnyebben dolgozza fel a nezo is az i.izene- Fiction latvanyara es f6szerepl6ire hajazna,
tet. Gondoljunk peldauJ. egy olyan megoldas- esetleg horrorfilmek vagy kepregenyek han-
ra, amikor a tervezo egy utazashoz kapcso- gulatat idezne. De a letunt korok stflusai
lodo jotekonysagi esemeny meghfvojat egy is kimerithetetlen mennyisegu metaforikus
papfralapu repillojegy mintajara keszfti el, hasonlat lehetoseget hordozzak. Biztosan
amely a tipografiat, a szfnvilagot es az egyeb talalkoztunk mar a kozepkori cfmerek pom-
vizualis reszleteket, akar mega formatumot pajat idezo luxustermekekkel, vagy olyan
A hii11yvbor(t6 az angol td,·sasdgi e1et es az (zleses szalo-

110/1 vildgdt tdrya elenh a viragos tapetdt idezci desig1111al.
MICHELLE LIV/PARSONS SCHOOL OF DESIGN USA
A CD-bor(t6 a hiizepis/wldso/1)01 ismert jir/1dit haszna1ja

des ig11ele111hent. STEREOTYPE DESIGN USA
211
rfd
Dean, Rebecca F.
Library Science Consultant
beccadean@riseup.net
347 834-6740
utal. MARIS BELLACK USA

•
A fenti nevjegy tipogrdjidja az iig!lfe1 teve11enysegi /1iirere
230 A KEPEK VILA.GA

--
·ek
frd
sokfele metaforikus jelentes tarsithato az
olyan megoldasokl~oz, ami~or ~ tipografia
111aga valik grafika1 elemme (lasd 214. oldal).
az iitletek vagy a kapcsol6d6 kepi elemek
tarhaza - szinte kimerithetetlen, ennek csak
fantaziank szabhat hatarokat. Mfg a kepek
Azonban Ugyelni kell arra, hogy miel6tt bar- konkret tartalma egy alapszintt'.i kommu-
inilyen modszerrel nekiallunk a kep tenyle- nikaciot teremt, addig egy gondos designer
ges elkeszftesenek, gondoljuk at a bett'.itfpus egy j6 koncepcion kereszti.U az i.izenet tiibbi,
kivalasztasa t. Ez ugyanis kiinnyen felreviheti szemmel nem lathato szintjet is kiizvetite-
111etaforank szandekat, hiszen az elter6 betuk ni tudja . Az igy letrejov6 alkotasok melyebb
ki.ilonbiiz6 korokat es foldrajzi teriileteket ertelmuek, iitletesebbek, emlekezetesebbek
idezhetnek es egyeb, tervez6i elkepzelesUnk- es nagyobb jelent6seggel is birnak az atlagnal.
tol elterc5 hasonlatokat kelthetnek (lasd 3. feje-
zet, 138. oldal). A metaforak vilaga - akarcsak
Aszo111on1 datum szdmsora eld616 do111i1161lba11 ui9z6dil1 ,

mni ce1zds a te1Tortd111addst l1ouet6 l111ltura1is is politilwi
va1tozdsoll sordra. LESLEY MOORE HOL LANDIA
I
nt I
I
L_
A szdmje9yeh ip(tiszeti all10tdsohl1i11t tornyosul11al1 a plahd-

to11.feliiletiih a szove9es i11fon11dcio1111ah is ldtudnyos me9-
jele11isi lehetosi9et l1111a1. Az irdel1es foto9rdjiai 111e9hoze/(tis
11e11111tols6sorba11 uiwa1isan is remelliil l1apcsol6dih az ese-
miny ti111dja11oz. STUDIO INTERNATIONAL HORVATORSZAG

SZOVEG ES KEP
KOLCSONHATASA
AZ OLDALSZERKEZET
MEGTERVEZESE
INTUITIV ELRENDEZES
RENDSZER A GRAFIKAI
TERVEZESBEN
A MUN KA FOLYAMATA
5. FEJEZET
232
Nincsen pontos recept a jo layoutra.
Csupan a valtozatossag es a kontraszt
erzetet kell mindvegig fenntartani.
ALE XE Y BRODOVITCH/ grafikusmiivesz,Jotogrdfus es art director
HYATT ASSOCIATES EGYESO LT KIRALYSAG
family family
lnvestmcnls
investmen ts
A g uide to
making the
most of your
child 's account. Your Child ..._
Trust Fund ._..
mini g uide.
A flexible
investment
for your
family.

SZOVEG ES KEP KOLCSONHATI\SA
Amikor ket dolog eggye valik Alapjaban veve lyok ervenyesek, mint a ti:ibbi grafikai elenu·e, zc5ivel. E ket alkot6elem elegtelen integraci6-
minden tervezc5grafikai feladat mindi:issze azonban mfg a kepek rengetegfele m6don, stf- janak ketfele eredmenye lehet: elc5fordulhat
ket kiili:inbi:izc5 tfpusu alkot6elemb61- szi:i- lusban es formaban jelenhetnek meg, a szi:iveg hogy a szi:iveg semmilyen kapcsolatban se~
vegbc51 es kepekbol - epftkezik, ezert az egyik mindig csak szi:iveg marad: vonalak, amelyek all a kornyezo kepekkel, es az is, hogy a szoveg
legfontosabb kerdes az, hogy ez a ket, elte- ki.Uonbi:izo mintazatokba rendezc5dve ujabb annyira eroltetetten pr6bal alkalmazkodni
rc5 jellegu dolog mikent gytirhat6 egybe. Sok vonalakat hoznak letre. Ezek a vonalak azon- a kepekhez, hogy olvashatatlanna vagy tartal-
grafikusnak komoly fejti:irest okoz, hogyan ban val6jaban szavak, melyek konkret jelen- milag ki:ivethetetlenne valik. Al1hoz, hogy
hozza letre a szi:iveges es kepi elemek dina- tessel is bfrnak, ami ketsegkfvill megnehezfti, feltil tudjunk kerekedni a szi:iveg erc5s formai
mikus es egyseges megjeleneset. A nehezseg hogy csupan formai elemekkent tekintsiink elkiili:iniilesen, es ennek soran a fent emlftett
tulajdonkeppen abb61ered, hogy a szi:iveg rajuk, es ennek megfeleloen vizsgaljuk oket, csapdakat is elkeriiljiik, meg kell talalni azo-
alapvetoen ktili:inbi:izik a ti:ibbi elemtc51. Teny, szemben a kepek es grafikai formak sokkal kat a ki:izi:is pontokat, amelyek a tipografia ke-
hogy a szi:ivegre is ugyanazok a vizualis szaba- intuitfvabban ertelmezheto vizualis jellem- vesbe rugalmasan alakfthat6 formaj egyeiben
A sziiveg es a szolwtla11 m6do11 szeletellre vdgott llep szi111111et1i/111s elrendezesii.

A f6d111 lepcscizetese11 eltolt es reszben e9y111dst dtfedii sorai, valamint az oldal aUdn
tala1hat6 sziive9ele111e/1 eriisen h11lld111z6 sorvegei egyiittesen mind a l1epi ele111111oz-
9al111assd9dra rejle'1ta111al1. JUNE KIM/PARSONS SCHOOL OF DESIGN USA
A brosiira borft<ijdnallfelsci reszen elhelyezliedci vildgo-

sabb es siitetebb tipogrdfiai elemel1 a hdtteiMnt szolga16
tdj/1ep vi ldg(t6errjeneh va1tozdsait ismetlill.
ANDREAS ORTAG AUSZTR IA
f<1.nt•
n w,..-,....,..,.. and t u n H..rodowy II WI Hu·1;1 y n... u r
Ouoh r JO-Ho, ~U":Z,20 l l
BAM Next Wave Festival 2013

Broo klyn Aca de my of Mu s i c
Se pt e mber 22 - Dec embe r 22, 20 1 3
. . . -·t-
&tlan 1.-b 11on..,. c-p-r II
O<:tohrU-H<1•'l.d>U"l,lOIJ
IUJ,I r hbe r Span
Tic ke t s at bam. org

•r Ip
Ho1e.l r ro r ota.A// BAM H-,,rd GU-.. Op.r• Kouu
J!oveabu- l -Jo!o,·-r2,:ZOU
A sziivegell , a llepeh es a lined,is grafilwifo1111a11 elrende-
zeset egy modulha16 hatdrozza 111e9 , amely 9011doslwdil1
az elemell egyseges ardnyairo1 is. LSD SPANYOLORSZAG
234 SZOVEG ES KEP EGYSEGE

6- es a kepek sokfelesegeben fellelhetok. A kepe- a kepi elem allo formajaval. Habar ketsegtelen, vizualis kapcsolatokat elemeikre bontani, es
t, ken kereszti.Ufuttatott, vagy azokon elhelye- hogy semmifele kiilcsiinhatas nem alakul ki felfedezni a sziiveg es a kep kiiziitti kiilcsiinha-
n zett sziiveg tekintheto az egyik legegyszen'.ibb peldaul a sziivegsorok linearitasab61 letrejiiv6 tas ket allapotat - a hasonlosagot, masneven
·eg 1116dszernek a vizualis kapcsolat kialakftasa- mintazat es a fenykep fokozatos tonusvaltoza- formai iisszhangot, valamint a kontrasztot,
ra, fgy ugyanis terbeli kiizelsegi.iknek kiisziin- sai kiiziitt, de ennek ellenere is, legalabb egy vagyis formai ellentetet - az egyes vizualis jel-
:al- hetoen ha mar felfedezhetok az elemeikben tulajdonsaguk, a formajuk tekinteteben fel- lemzokben, vagyis a forma, a textura, a vila-
meglevo hasonl6sagok vagy ellentetek. Pel- fedezheto benni.ik valami kiiziis, ami kiilcsiin- gft6er6 es a ritmus teren. Ha kezdetben csak
ai daul egy szabadsorosan szedett, riivid bekez- hatasuk alapjakent szolgalhat - legyen szo ezekre fordftunk figyelmet, lenyegesen kiiny-
!tt des szabalytalanul hullamz6 sorvegei formai hasonl6sagr61 vagy eppen szembenallasr61. nyebben letre tudjuk hozni a tipografiai es
)- hason.losagot mutathatnak a foto valamelyik Es val6szfnilleg tovabbi hasonl6 kapcsola- kepi elemek egyseget.
ke- reszletevel, meg akkor is, ha adott esetben a tokat is talalhatunk kiiziitti.ik. bsszefoglalva
en sziivegblokk horizontalis formaja szemben all tehat, a legegyszen'.ibb, ha megpr6baljuk a
cin
•z-
A tipogrcifiai eleme/1 ho! uerti-

lia1is, ho! horizo11ta1is irci11y-
ba tiirtenci elforgatcisa seg(t a
uo11alszen1e11 elhelyez/iedci liepi
es sziiveges eleme/1 egysege-
ne/1 megteremtese'ben, rciadci-
Arci11yai telii11tete'be11 mi11d az oldalpcir bal oldalcin tala1hat6, hosz- sul (gy a penrjegy dmlete is
sz1i soroliba szedett liiemeles, mind pedig ajobb oldalo11fe11t lcithat6 oluashat6 ma rad, a/1cin11ilyen
hciromhasa'bos sziiueg a liep reszleteihez igazodili. A sziiuegcsoportoli poz(cio'ban pillantsu/1 is meg.
elhelyezese'ben afot6 lwmpoz(cicijci11al1 citl6s tengelye liiiszii11 uissza. MARCIALISANTO/LAGUNACOLLEGE
LOEWY EGYESOLT KIR ALYS AG OF ART AND DESIGN USA
A varT6gepti1fiiggoleges irci11y1i
mozgciscit jo1 elle11s1il youa a
lepcscizetesen eltolt, hori2011ta1is
es ua1talioz6 meret1i tipogrcifia ,
amely egyben liiiueti a 1wmpoz(-
ci6 aijci11 lcithat6, hullcimz6 text(-
lia uo11alcit is. vcu QATAR KATAR

r SZOVEC ES l<EP I\OLCSONHAT1\S1\
Formai iisszhang Eros kapcsolat kovacsolhat6

a tipografiai es a kepi elemek ki::izi::itti hasonl6-
sagokb61. Ha a tipografia elxendezese es stilu-
sa igazodik a ki::izeleben talalhat6 kephez, vagy
Alak alatt ertj i.ik egyreszt a szi::iveges vagy kepi
elemek ki.Uso konttirjat (ami lehet peldaul szi::ig-
letes, fves es fgy tovabb ), rnasreszt az aranyait
(szeles vagy keskeny), de a szi::iveg eseten ide
A szi::iveg text(u·aja elsosorban a valasztott
betutfpust61 fi.igg , hiszen az egyes beti'.ik raj-
zolatanak grafika i jellegzetessegei hatarozzak
mega szi::ivegkep tonusanak egyenletesseget,
valamikeppen kapcsolodik annak megjelene- sorolhatok a sorti::iresekbol ad6d6, vagy a sza- feli.Uetenek aktivitasat. Egy erdes kofalat abra-
sehez, formai i::isszhang ji::in ki::izti.ik letre. A ket badsoros szedes sorvegei altal letrehozott for- zol6 kep peldaul harmoniat alkot a valtakozo
elemtfpus ki::izi::itt negy alapveto jellemzojiik, rnak is. A formai i::isszhang szemleletes peldaja vonalvastagsagu, talpas betuvel szedett szi::iveg
alakjuk, text(trajuk, vilagftoereji.ik es ritmika- lehet, amikor egy epi.Uet alakja a szi::iveghasab reszletgazdagsagaval, mig egy kovacsoltvas
juk teren fedezheti.ink fel hasonl6 vonasokat. formajaban is visszaki::iszi::in, vagy ha egy szi::iveg kapur61 kesziilt fot6 ornamentikus reszletei
valtakoz6 sorhosszaival utanozza a nagyvaros i::isszhangot alakitanak ki egy diszbetu kacs ka-
felh6karcol6k altal szetszabdalt sziluettjet. ringoival es pontban vegz6d6 vo nalaival.
Alakok osszhangja
Acim, a lid es meg szamos szoveg-
Featw·e: blokk formaja vfzszintesen elnyul6,
Interview ezzel is reflektalva a fot6n meg-
fi gyelhet6 horizontalis tagolasra,
1 .... . mfg a sziiveges oldalon vegigfut6
(, .. 1.i ... 11>
vekony, fii gg61eges lenia az emberi
alak fiigg61eges tengelyet ismetli
meg.
Texturak osszhangja
A talpas betiik vonalvastagsag-
beli kontrasztja es az elkUlon iil6
Fahey I
blokkokba rendezett szovegek
az illusztraci6hoz hasonl6 moz-
galmas textural hoznak letre az
oldalon. Az er6sen ritkftott cim
ketfele vonalvastagsagot hasznal,
az fgy letrejov6 siitetebb es vilago-
~
sabb sorok az emberalak mogotti
rn n k6falon megjelen6, elter6 szfnii

savok mintazataval hozhat6k par-
huzam ba.
Vilagft6erok osszhangja
A kisebb csoportokban elhelyezett
szovegreszek sotetebb foltjai es
az ezeket elvalaszt6, vilagos nega-
tfv terek ritmikus valtozasa a fot6
valtakoz6 fenyertekei nek egyfajta
lekepezese.
Ritmikai osszhang
Afot6 fiigg6leges tengelye vonzza
a leger6sebben a tekintetet- ezt
a tengelyt ismetli mega jobb old al
kiizepen a vekony, fiigg6leges
lenia. A tekintetet kozeppont fele
huz6 hat.is a szovegoldal horizon-
talis elemeinek terbeli ritmusaban
es egyre er6sebb kontrasztjaban
A ma9azi11 oldalpci1jci11ah het, e9y111cisto1 tartal111a'ba11 is kOszOn vissza.
ellliiloniilofele hozdtt a hep es a szdue9fo11nai dsszhangja
jelenti az dsszel1dto lwpcsot.
ST UDIO VIE AUS ZTRIA
236 SZOVEG ES K EP EGYSEGE

A vilagft6erc5, ahogyan azt mar a szfneknel A ritmika a formai iisszhangot letrehoz6 kiil- A sziiveg es a kep kiiziitti formai iisszhang
is targyaltuk, az elemek relatfv vilagossagat csiinhatasok kiizi.il talan a legvisszafogottabb; lehet direkt, ,,egyertelmi'.i hozzarendeles"
ik va gy siitetseget jelenti, es az alakfelismeres- ez tekinthetc5 a legnehezebben meghataroz- - peldaul, ha a sziiveg tulajdonsagai minden-
t, hez hasonl6an ezt is kepesek vagyunk egyet- hat6 es kialakfthat6 jellegzetessegnek. Elsc5sor- ben kiivetik a kepet -, de lehet indirekt is,
:a- len pillantassal felmerni, majd ki.Uiinbsegeit ban a terkiiziik kapcsolatara epft, vagyis a kep amikor csak a tulajdonsagok szabalyszedise-
6 rnegallapftani. A kep valamely reszletehez egyes elemei kiizii tti tavolsagok aranyara, ge, logikaja kiiveti egymast. Peldaul ilyen egy
1eg hasonl6an egy tipografiai elem is tunhet es arra, hogy ezek a terbeli beosztasok mikent kiiriikbc51 es giirbekbc51 all6 illusztraci6: ekkor
vilagos nak vagy siitetnek. Ez a relatfv vilagft6- kepezhetc5k le a sziivegelemek segftsegevel. nem sziikseges, hogy a kfserc5 sziiveg a rajzot
erc5 lehet a meret es a vonalvastagsag valto- A mikrotipografia szintjen a sziiveg belsc5 rit- kiivetve ugyanolyan formaban es pozfci6ban
:a- zasanak a kiivetkezmenye, de hatassal van ra rnusa, a beti'.ikiiziik es az egyes beti'.ikiin beli.ili helyezkedje n el, elegendc5 az is, ha a sziiveg-
a bett'.i- es sorkiiziik merete, valamint a betu terkiiziik is hatassal vannak ra. sorok egy fvet kiivetnek, vagy ha a sziivegblok-
szfnezete, szfnarnyalata is. kok egy kiirt forrnaz6 csoportot kepeznek.
Alakok iisszhangja
eg- Az fvb en hajl6 madartoll vonalat
l16, kiiveti az a kepzeletbeli fv, amelyet
a sziivegek tiimege es elhelyezese
I, hoz letre.
6
1eri
Ii Texturak iisszhangja
A toll leheletvekony, vonalszeru
piheinek texturaja visszakiisziin
a finom, line.iris betutfpusban
es a sziivegfoltok szabalytalan kiir-
vonalaban, amit a valtakoz6 hosz-
szusagu es helyenkent lepcs6zete-
sen eltolt sorok alakftanak ki.
Vilagft6erok iisszhangja
al, A negatfvba forgatott sziivegreszek
(0- elhelyezkedeset vilag[t6erejuk is
ti befolyasolja- e tekintetben a kep
kuliinbiiz6 fenyerteku teruleteihez
ir- igazodnak.
Ritmikai iisszhang
Afinom pulzalas, ami a madartoll
hol elesebben kivehet6, hol hatter-
be olvad6 konturjaban, valamint
szfnfoltjainak helyenkent feler6sii-
d6, mashol gyengebbe va16 vizualis
erejeben megfigyelhet6, tetten
erhet6 a szelesebb es keskenyebb,
kisebb-nagyobb sziivegcsoportok
elhelyezeseben is.
za
t
lal
e
n-
m
A szi:iveg es az il1Hsztrcici6 ili:izi:ittifonnai i:isszha11g liar-
mo11il111s pe1dcijcit lci0Hi1 a plahciton. A tervezii gondo-
san iigyelt a text iira11es a mozgcisoh megjelen(tesere,
valamint a vizua1is fesziiltseg me!lfele/6 adagolciscira.

SZOVEG ES l<EP l<OLCSONHATASA
Formai ellentet A formai iisszhang mellett egy kepet ket, egymastc51 meroben eltero vila- gabb kapcsolatrendszer alakul ki a kep es a
a sziiveg es kep integracic5janak m as ik lehet- gftc5ereju, vfzszintes savra bontunk egy hata- sziiveg kiiziitt. Azonban fontos, hogy valaini-
seges mc5dja, ha kapcsolatukat a vizualis jel- rozott vonal menten, mfg a mellette vagy raj ta fele iisszhang is letrejojjiin, hiszen az ellente-
lemzoi k kiiziitti kontrasztra epftji.ik. Ez elsore elhelyezett sziiveg egy fi.iggoleges hasabot tes vonasok csak ezek ti.ikreben ervenyesi.Unek
talan furcsa megoldasnak tunhet, de ha a ket kepez. A kep horizo ntalis jellege, valamint a megfeleloen. Az iisszhang azert is lenyeges,
ki.iliinbiizo tfpusti alkotc5elem kiiziitt formai sziiveg vertikalis iranya kiiziitt feszi.ilo ellentet mert ha csak ellentetek uraljak a kompoziciot
ellentetet hozunk letre, az valc5jaban segft figyelmi.inket rairanyftja arra a vonasra, ami akkor megsz(i nik a hierarchia, es a sze mbeal-'
abban, hogy fobb jellegzetessegeik nyilvan- kiiziis benni.ik: jellegzetes, markans alaltjukra. lftott elemek kontras ztjat is eroteljesen gyen-
valc5bba, vilagosabba valjanak. Ennek saran A korabban az iisszhang kapcsan emlftett negy gfti, ha minden formajegyi.ik teljesen elter6.
a kontrasztot letrehozc5 tulajdonsag alapveto alaptulajdonsag mindegyil<e alkalmas ellente-
jellegere egyfajta logikai ,,utc5kephatas" for- tek letrehozasara is. Mine! jobban keverednek
majaban deriil feny. Pelda lehet erre, amikor a hasonlc5sagok es az ellentetek, annal gazda-
Alakok ellentete
Af6 grafikai elem keskeny es all6
formatumu, az egy csoportban
elhelyezett szoveg ezzel szem-
ben egy vfzszintes savot foglal
el a kompozfci6 kozepen, forma-
ja pedig kevesbe nyujtott, mint
a pr6bababae.
MASSIVE Tudor RP
100-' Pecyci.c,
Texturak ellentete
Afot6n megjelen6 feliiletek es kon-
turok egyszeniek, simak es nem
R~DUC-TION ~ tul reszletgazdagok. Ezzel szem-
ben a tipografia texturaja rendkf-
viil valtozatos, koszonhet6en az
ON
ecsetszeni vonasoknak es a betuk
szabalytalan kiils6 es bels6 kon-
turjainak.
Vilagft6erok ellentete
Afot6 vilagos, es szuk arnyalatter-
jedelmu, szinte kontraszt nelkiili.
A tipografia lenyegesen sotetebb
szfneket hasznal, es a vilagosabb
es siitetebb feliiletek er6teljes val-
takozasa figyelhet6 meg rajta.
Ritmikai ellentet
A pr6bababu formaja statikus es
egyszeru; az altala sugarzott nyu-
I
galmat tori mega tipografia moz-
galmassaga a betuvonasok es a
sorok kiiliinbiiz6 iranyokba mutat6
huz6erejevel, a valtakoz6 betume-
A papfr9ycirt6 ceg ujrahasz11os(tott ten11e11i11el1 hirdetisin afot6 is a szii- retekkel es vonalvastagsagokkal,
ueg elrendezis, texttira, uilci9(t6er6 is iitmilia tellintete'ben is l1011trasztot az elemek csoporton beliili sza-
balytalan elhelyezesevel, valamint
alliot egymcissal. Az elle11titel1 ua1tozatossciga liiemeli az egyes elemeli a sziivegblokk komplex es tagolt
li11ye9es tulajdonscigait. VOICE AU SZTRAL! A kiirvonalaval.

A formai ellenteten alapulo vizualis fesziiltseg - esetenkent mas es mas - tulajdonsag tekin-
mi- kialak:ftasa a merleghinta mukiidesi elvehez teteben szemben allnak vele. Ahogy egyre
1te- hasorilithato: a hasonlosagokat es az ellen- niivekszik az egyes elemek kiiziitti , ellentetben
lnek teteket finoman kell adagolni addig, amig ki allo tulajdonsagok mennyisege es az ellentet
s, nem alakul az egyenswyi helyzet. Ez letrejiihet merteke, ugy valik egyre fontosabba az is,
: iot, peldaul ugy, hogy az iisszes sziiveges elem for- hogy mas elemek kiiziitt viszont mine! egysze-
~al- maj a, text{1raja es a ritmikaja hasonlo a kepe- rubb es hangs{tlyosabb hasonlosag jelenjen
ven- hez, de vilagit6erc5 tekinteteben ket sziiveg- meg, mert csak igy vedheto ki az ellentetes
:c5. elem markansan ehit a keptol. Esetleg minden jellegzetessegek t{tlswyba keri.Uese, ami egy-
egyes sziiveges elem tulajdonsagai iisszhangba ben a sziiveg es a kep egysegenek felbomlasat
keriilhetnek minden egyes kepi elem jelleg- is jelentene.
zetessegeinek egyikevel, viszont valamelyik
Alakok ellentete
auo Akepet alkot6 grafikai elemekjel-
In legzetes form.ikat iiltenek- egy
1- felkiir es kiir alakban elrendezett
lal haromszogek -, es meretezesUk is
na- viszonylag egyseges. Ezzel szem-
1t ben a szoveges elemek v.iltoz6
meretuek, es rendkivUl elter6 ala-
~
kokat vesznek fel.
;s kon- Texturak ellentete

em A nagymeretu fodm p.irhuzamos
:em- vonalakb61.ill6 betuiben es a
1dki- kisebb fokozattal szedett informa-
1az ci6s has.ib szovegkepeben is kony-
betuk nyen felfedezhet6 a mint.hat, mfg
on- a grafika egyszinu, azonos t6nusu
fe1Uletekb6l .ill.
Vilagit6erok ellentete
atter- Asotet es vil.igos fe!Uletek- mind
kUli. a szovegben, mind pedig a grafika-
itebb ban - folyamatosan v.iltogatj.ik
It
,abb egymast a szomszedos elemekben,
is val- fgy azok vilagft6er6 szempontjab61
sehol sem kepeznek nagyobb, egy-
seges csoportot.
es Ritmikai ellentet
~
i
: nyu-
moz-
sa
1utat6
ume-
... EXPOSITION
I Agrafika sugaras elrendezesu,
kifele es befele egyarant iranyul6
mozgas erzetet kelti; a szoveges
elemek ellenben szamos kisebb
egyseget alkotnak, es a kompozfci6
,kal, Brumes passag~res
de Jean Pierre Favreau
kozepen elsz6rtan helyezkednek
CIN~-CONCERT
el, idonkent ki-kinyulva jobbra es
,mint Oyuki la vierge de Kenji Mizoguchi balra, felfele es lefele.
:alt par Francis et ses pelntres
avec Emiko Ota et Ma·ia Barouh
CONCERTS
lkueMori
Nuts
ltaru Oki
Tomoko Sauvage
~
I
A & E (Andrew Sharpley, Emiko Ota)
Donkey Monkey
LIVE VIDEO
lkue Mori - Kiby6shi - visual project
lkue Mori - Class lnsecta - Live
0 A plahcit tipogrcifiai ele111ei11eh 111erethiilo11bse9ei es va1to-
zatos text1ircii elle11tetbe11 a1111ah a grafilwi szimbo1umoh
le11ye9ese11 szaba1yosabb elrendezesevel , ritmihcijcival es
csupa na9y111erett1fon11cijcival.
IUt<hoJ)) lt )ljo",)IH)!lh• : un 1egs1rd 1ur le J.lpon STUDIO LESBEAUXJOURS FRANCIAORSZAG
IIC'n1ot"l9nttTW' nl 11tl 1lsr 1val loos conct'n 1 :02 SI 7l 10 10 - - .pa11nonlu.A:om

SZOV[G ES l<EP l<OLCSONHATASA
A terbeli elhelyezes szempontjai A sziiveg es mara vagva, leggyakrabban teglalap alaku- A kep me Ile helyezett sziivegre teljesen ki.ilon-
a kep egysegbe rendezesenek egy masik, ala- ra). Ez utobbi megoldas eseten kompozfcios al16 egysegkent tekinti.ink. A sziiveg keppel
pos megfontolast igenylc5 szempontja a szii- szempontb61 a kepet valojaban az oldalt alko- kialakftott kapcsolatat elsc5sorban el11elye-
veges kepmezc5 terbeli viszonya, vagyis ezek t6 formak egyikekent eszlelji.ik, meg akkor zese befolyasolja, illetve azok a parhuzamok
elhelyezkedese egymashoz es a kompozfcios is, ha az az oldalr61 valamelyik iranyban kifut. amelyek a tipografia egyes reszletei es a kep'
ter i.ires feli.ileteihez kepest. A kepek alap- Barmely megjelenesi formaban hasznaljuk elemei kiiziitt figyelhetc5k meg. Ez mind a
vetc5en haromfele modon jelenhetnek meg: is a kepeket, ha sziiveg is tarsul hozzajuk, kihatterezett, mind pedig a kifuttatott vagy
kihatterezve (a fc5 motfvumot kiirvonala men- elhelyezesi.ikkel kapcsolatban maris ujabb formaba helyezett kepelae igaz. Viszonyla-
ten kiiri.ilvagva, es a hatteret kitakarva); min- kerdes meri.il fel: a kep felett legyen a sziiveg, gos mozgalmassaguk, mereti.ik vagy fenyere-
den iranyba kifuttatva (,,falt61 falig" betiiltve esetleg annak reszekent jelenjen meg, vagy ji.ik hatarozza meg az frott es a kepi elemek a
a teljes kompozfcios teret,); vagy pedig egy egyszen'.ien csak mellette? ter melysegeben elfoglalt helyet, hogy a nezc5
geometriai formaba illesztve (valamilyen for- az elc5ter vagy a hatter reszekent erzekeli c5ket.
Ha a kepeket a kompozfcio kiili:in- Aszi:iveg elhelyezhetci a kepi ele-

allo, i:inallo elemeikent hasznal- meken is, keresztiilfuttatva rajtuk
juk- vagyis nem ti:iltik be az egesz - ebben az esetben terbeli kapcso-
teret-, akkor a szi:iveges elemek latukat (elater-hatter) erezziik a
mellejiik is helyezhetcik. Ebben az leghangsulyosabbnak. Az abran ket
esetben a formaik ki:izi:itt meglevci valtozatot is bemutatunk, mindket-
i:isszhang es ellentet valik kap- tci ugyanazt a hatast eredmenyezi:
csolatuk meghatarozo tenyezcije- az egyikben a szi:iveg a kepen kez-
d
ve, fenyertekiik csak masodlagos dodik, es csak a sorvegek nyulnak
jelentcisegu, texturajuk es ritmusuk tu! a kep ki:iriili terbe, a masikban
pedig meg ennel is kevesebb hang- a kep eleje es vege is a kepen kfviil
sulyt kap. talalhato, a felirat csak keresztiil-
halad a kepen.
duisautem
PlACES ANO
HOH-PLACES
OF CONTEMPORARY
AAT
- A hepen elhelyezett, elfor9a-
tott dmsoro/i - csa'1ti9y 111it1t
afeher es scfr9a te9lalapoh -
ldtszo1a9 a hep eliitt esfelett
lebe911el1 az elater llipzeletbeli
si11ja'ban. Ez ha ta/mas mere-
teilmel1 es afot6val a/110-
tott eriiteijes vild9(t6eriibeli
l1011trasz~ulmal1 l1iiszii11het6.
Az aldm szo/iatlan 1116do11
az oldal tetejen tala11iat6feller
sdvba11fo9lal he/yet.
THOMAS CSANO KANADA
L
-
iliin-
>el
cyakori megoldas, hogy a feliratok keresztli.1-
futnak a kepen, es iisszekapcsoljak annak
kiirvonala milyen formaju. Azok a sziivegek
azo nban, amelyeket teljes egeszilkben a kepre
masreszt viszont iisszhangon es ellenteten
alapul6 kiilcsiinhatas alakul ki kiizte, es az
belso tereit a kiirnyezo felli.letekkel. Ennek helyezi.ink, a kep reszeve valnak. Azokban az alatta es kiiri.Uotte elhelyezkedo kepi elemek
10k, egyik megvalosftasa, amikor a sziiveg a kepen esetekben, amikor a kepi elem j61 kiiri.Uhata- kiiziitt.
:ep k(vi.il kezdodik vagy vegzodik, az ellentetes rolhat6, iinall6 format alkot a kompozfcioban,
vege pedig a kep felli.leten helyezkedik el; a kepben elhelyezett felirat kapcsolata szinte
gy a masik valtozataban viszont a sziiveg eleje teljesen megszakad a kepen kfvi.ili elemekkel,
a- es vege is a kepen kfvi.U talalhat6, tehat tenyle- es fgy szinte minden kepen kfvi.Ui kompo-
•ere- gesen kereszti.Ufut a kepen. A felirat mindket zfcios rendezoelvvel is. Ha viszont a kep min-
ka esetben altalaban az elater elemenek tunik, den iranyban kifut az oldalr61, a kepen elhe-
1ezo a kep elott helyezkedik el, vagy eppen elhalad lyezett sziiveg kapcsolatai is ketertelmuek
oket. elotte. Ez szinten fiiggetlen att61, hogy a kep lesznek. A sziiveg egyreszt a kep reszeve valik,
Iele- Az a szoveges elem, amely teljes Egy minden iranyban kifut6 kepen
·ajtuk • egeszeben egy kep hatarain beliil - amely teljesen kitolti a kompozf-
1pcso- helyezkedi k el, a kep reszeve valik, ci6 teret, es tulnyulik az oldal sze-
Uka es szinte minden elkepzelhet6 lein - a tipografiai elemek furcsa
ran ket vizualis kapcsolata megszakad kett6sseget mutatnak. Gyakorlati-
ndket- a kepen kfviili elemekkel. lag a kompozki6 olyan uj alkot6-
;nyezi: elemeive valnak, amelyek reszei
, kez- a kepnek, mikozben bizonyos fokig
·ulnak fuggetlensegiiket is meg6rzik.
kban
n kfvul
;ztul-
Lon,mir,urnJolof
.i1amc1,,uru.c..tc1ur
a.tip1>cin1di1.i\'.U
n;t UC<>t~n,-u,
un..--idun1,111rni>lk• .
I-
nt
Fu,r.h1ru
:t
WER GRENZEN KEN NT
ieli
SCHAFFT WEITE
I
tci.
her
Az iisszes sziive9es elem az oldalt teijesen betiiltci

hip111ez6be11 taldlhat6, de ajobb also sarnl1ba11 elhe-
lyezett idizet elva1ih a hiptol, is a lwmpoz(ci6 elci-
tereve emelhedih. KATE HOOVER USA
Al1drho9yan nizziih is, ebben a hii11yvben aJeje -

zetdm a9aliria Jaldn helyezhedil1el , a hip hdt-
tere1mi. FINEST MAGMA NEM ETORSZAG

'>ZO\/El, l:.S l<[f' I\Oll'SONH1\TAS1-\
Kiilcsiinhatas a kihatterezett kepekkel szedes valtakoz6 sorvegzc5desei belenyttlnak hogy tisztaban legyi.ink a kihatterezett kepen
A kihatterezett (kiiri.Uvago tt) kepek szabaly- a kep kont11rjaba, akkor a ket elem egymasba behil megjelenc5 formakkal - vagyis hogy l11eg-
talan alakjuk kiivetkezteben egyreszt hason- folyik, es a sziiveg latszolag a keppel azo nos talalj uk az iisszhangot a kep belsc5 elemei
16sagot mutatnak a szabadsorosan szedett terbeli sfkra keri.U. Ha viszont a sziiveghasab- es a rajta kivi.U megjelenc5 tipografiai elem~k
sziivegek hullamz6 sorvegeivel, masreszt nak azt az oldalat hozzuk hasonloan kiizel egy nyelvezete kiiziitt -, mint az, hogy a kep sza-
viszont formai ellentetben allnak a hasab kephez, amelyhez a sziiveget zartuk, akkor balytalan jellege ellenere is biztosftsuk a k0111 _
tiibbi oldalanak szabalyos, egyenes vonala- a hasab szabalyos, nyflegyenes, fi.iggc5leges pozfci6 egyseget.
val. A kiiri.Uvagott kepek es a veli.ik szomsze- elenek, valamint a kep szabalytalan kiirvona-
dos tipografiai elemek kiiziitt elhelyezesi.ik lanak talalkozasa epp ellentetes hatast valt ki:
fi.iggvenyeben erc5sebb vagy gyengebb kont- a sziiveg az elc5terbe keri.il, es elesen elki.iliini.il
raszt is kialaku.lhat. Ha peldau.l a szabadsoros a kepi elem sfkjat61. Legalabb annyira fontos,
rOTl E.R I NG AROUND
____
_______...._
----·-
., ..
.,_ __ Annak ellenere, hogy a kihattere-
zett kepek konturja szabalytalan, o .. , .. ,,,..,,Lll u, lro
...... -
-..--·---
belso szerkezetiikben tobbnyire """',11 ... ....... ..... ;.. ,., .•
--·-- felfedezheto valamilyen geometriai
----
-·---
O.. , r•-cu r, u,n , iu,.,1, , ..1~, d
szabalyszeruseg. A belso szimmet-
---·-
I,) lo u, <U ~• •i .. l U 41lO L
·---- riatengelyek peldaul segfthetnek

a kornyezo szovegelemek pozicio-
nalasaban, ezaltal pedig az egy-
segesebb latvany kialakftasaban .
Emellett kereshetiink a kepben
egyeb olyan vizualis jegyeket is,
amelyeket a tipografiaban megis-
metelhetiink: sotetebb elemek es
hatarvonalak az egymassal kont-
rasztban a116 formak kozott; t6nus-
valtasok, amihez a szoveg vilagft6-
erejet igazfthatjuk; formak vagy
feliileti jellegzetessegek, amelyek-
kel a betutfpus tipografiai jegyeit '' "'
osszhangba hozhatjuk, peldaul a
vonalvastagsag vagy a betutalpak
formaja tekinteteben.
Ageometrilrns fon11dj1i hihdtterezett hepeh - a 11/ir alal11i tedscsesze11
R Rha es a 11/iuen!fieliilci tdbla hdromsziige - lwntrasztot allwtnah a szaba1y-
talan hiiruonalii uirdgoldwl es leueleld1el. Mindhet t(p11s1i ill11sztrdci6
lwntrasztban dll a sziiue9elemel1 sziigletes es uonalszenifonndiual.
...... _
-___
___ .. _
Egyes hatter nelkiili kepek elhe- RED CANOE USA
-----
----
,,
-----
lyezesekor kis odafigyelessel
._
...
. _.__
,,_ elerheto, hogy form.ii anelkiil
___
-----
-----
---
---·- __
__.. nyuljanak bele a szoveg tomb-
jebe, hogy azt furcsanak, nem
---- ..-
..,_ .. odaval6nak talalnank. Figyeljiik
Morbi nh l eli t, eg es tas eu phe
tra ul. bl;md!l In lOftor. Done ad1p
iscing ahquam vest1blum.
am id lobort is enlm . V1vamus1r
----
_
·----
--·--
..
---·-
----- __ _ meg, ahogy a hasabok szaba-
lyos (geometrikus) es szabalyta-
lan (organikus) elei tobb ponton
sed leugial lec tus, In mal is kolcsonhatasba keriilnek az
da lacus. Vwamus fac ,hs.ls, lee illusztraci6val. Mfg a kep form.ii
In ul!ilm carper suscip1t
es a hullamz6 sorvegek kapcsola-
ta konnyen meghataroz6 erejuve
2
valhat, ha ezek egymasba folynak,
sutdign is.s1m addig ugyanennek az elore zart
hasabnak a szabalyos bal szele
termeszetesen ellenpontozza az
illusztraci6 szabalytalan formait.
Azzal, hogy lehetove tessziik a ket
oldalalkot6 elem osszefolyasat,
egyseget teremtiink koztiik.
Nyilud11ual611al1 t1111il1, hogy a sziiue9lrnsa'bol1 elrendezese pdrlwza-

mot hepez a hep dtl6s te119elyeuel. FigyeUiih meg azt is, hogy a lrnsd-
boh teteje es aUa egy uonalban a11 afot6jelle9zetes , hm19s1ilyos pont-
jaiual - esetiinhben (! hiiuelyh1!ijahl1al. FROST DESIGN AUSZ TR ALI A
en
,eg-
A '1iinyuborft6 teruezoje cftl6s ircfnyban elfor9atta a sziiue9et, ho9y ezzel
ellenpontozza a hip pontszen1 hiizponti motfumncft, de a sorol1lipcso-
1- zetes elrendezisiuel e9y1ittal pcfrl111zm11ot is litrehozott a sziiueg hifele-
>m- befeli i,·cf11y11l6 moz9cfsa, ualamint a cs illa9oh es a csilla9hiid liasonl6
jell e911 dinamillcfja hiiziitt. A sziiueg 111e11nyisi9e es merete ellenere ele-
9e11do ifresfeliil et maradt sza badon ahhoz, ho9y a lwmpozfci6 ne t(injiin
wifolt11al1. DECLAN ZIMMERMAN USA
Bdr a sziiuegj61 hihaszncfija a plal1cft uiszo11yla9 heues t6nusbo1 ip(t-

kezci, na9y111erettifeliileteit, a teruezci iigyelt ref, hogy a hip le9iz9al-
masabb, ha119s1Hyos riszletei11el1 tiibbsi9et iiresen ha9yja.
HELEN A WANG/PARSONS, THE NEW SCHOOL FOR DESIGN USA
Szoveg a kifuto kepeken Azoknak a sziive- tasa jelenti - ehhez megfelelo kontrasztnak betiilti azokat az i.ires feli.ileteket, amelyek
geknek, amelyek teljes egeszi.ikben egy kepen kell kialakulnia a sziiveg vilagftoereje es a a kep sajat kompozicios dinamikajaert fele-
helyezkednek el, ugy kell viszonyulniuk a sziiveg miigiitti kepi elemek kiiziitt. Ha sike- losek. Az egesz oldalt betiilto, kifut6 kepek
kep belso elrendezesehez, rnintha tovabbra ri.il a kepen egy viszonylag tiszta, homo gen hasznalatanak szepsege leginkabb talan
is fi.iggetlen kompozicios formak lennenek, feli.iletet talalnunk - olyat, amely tonusaban abban rejlik, hogy a sziivegek valoban terbeli-
amelyek megoriztek volna iinallosagukat. egyiintetuen vilagos vagy siitet, a fenyertek ve, es a kompozfci6 szerves reszeve valhatnak,
Habar a sziiveg ilyenkor a kep reszeve valik, nagyobb merteku valtozasaitol vagy az apr6- bar ez jelentos mertekben fi.igg attol is, hogy
formai szempontbol ugyanugy iisszhangban lekos, reszletgazdag texturaktol mentes -, a kep kepes-e megorizni sajat terbeli jelleget.
vagy ellentetben kell allnia annak alkotore- az altalaban biztosftja a sziiveg olvashatosa-
szeivel, mintha a kepen kfvi.il helyezkedne gat, amennyiben azt a kepreszlet fenyerte-
el. A kepen elhelyezett felirat eseten a legna- ketol eli.ito szfnnel szedji.ik. Annak a vesze-
gyobb nehezseget az olvashatosag biztosf- lye persze tovabbra is fennall , hogy a sziiveg

'>ZO\/El, E'o 1.Jr l<.ll LCSON l·IATAS/\
A geometriai formaba illesztett kepek es a let latsz6djon. Az egyertelmt'.i formai hason- egy ilyen tengelyhez: peldaul a hasab tetejet
szoveg egysege A szabalyos formajtira ,,meg- 16sag miatt a kepek szi:iveggel alkotott formai egy vonalba rendezve vele ,,lel6gathatjuk" rcil
vagott" kepek mutatjak a legnagyobb hason- i:isszhangja elsc5sorban az alakokra es az ara- vagy az aljat hozzaigazftva ,,rai.iltethetji.i.k", V a,
16sagot a szi:ivegti:imbi:ik alakjanak geometriai nyokra epi.il, de ez gyakorlatilag az elemek a hasab egyik szele - altalaban az, amelyikhe:gy
jellegevel. E kateg6riaban a kepek szinte bar- elrendezeset es a terki:izi:ik rendszeret is jelenti. a szi:iveget zartuk - ki:ivetheti a tengely vonalat
milyen sikidom formajat felvehetik, nem csak A geometriai formaba illesztett kepek kon- Dereksziigt'.itc51 elterc5 vagy elforgatott kepfor- .
a megszokott teglalap alakot - ki:iri:ik es ellip- t(irjai olyan tengelyeket adnak a kompozfci6- ma eseten a sziivegblokk ahhoz a kepzeletbeli
szisek, haromszi:igek, trapezok vagy ezek kom- hoz - egy teglalap eseten a kepforma jobb, bal, ponthoz is kapcsol6dhat valamikeppen, amel _
binalt formai egyarant sz6ba ji:ihetnek. Akar felsc5 es also elenek meghosszabbftasakent -, ben a kep oldalanak meghosszabbftott vonat!
meg nagyon keskeny savban, szinte vonal ala- amelyeket semmi esetre sem lehet figyelmen es a kep sarkahoz huzott vfzszintes vagy fug- '
k1ira is megvaghat6 egy kep, ha a vonal aranyai kfvi.il hagyni a ti:ibbi elem elhelyezese saran. gc5leges vonal metszi egymast. Elkepzelheto
lehetc5ve teszik, hogy a kepbc51 elegendc5 resz- Egy szi:iveghasab ti:ibbfelekeppen is allfthat6 olyan megoldas is, amikor a tipografiai elemek
Asziigletes, geometriai kepformak A l1011yu tartalo11ye9yze11e1iez l1esziilt '1 etfe1e oldalterv

elei altal kirajzolt tengelyek sza- j6l szemle1teti azolwt a l1epel1be11 rejlci lehetcise9el1et,
mos lehetoseget kfnalnak a sziiveg amelye/1 lwpcsol6ddsi pontot jelenthetneh a sziiue9 elhe-
elhelyezesere, mikiizben erzekel- lyezese11ez: mindJ1et ua1tozat a Jiepehben me9leuciJor-
heto vizualis kapcsolatot hoznak
letre a kepi es a tipografiai elemek Ln~m ipsum dolor md'1 es ten9elyel11ijrnertelmezesere ep{t.
)i t 1mcl,t'O!lSC'(:lc:tu1
kiiziitt. Asziiveghasab elei allftha- ;ad1p~ingd it . Pd l )IL GUYON (FENn, DECLAN ZIMMERMAN (LENT] USA
Cnh:.)(llk:C'il ~d ri ~IU
t6k a tengelyre csaktlgy, mint a kep 1incidunt,utmollh .
sarkaihoz htlzott fiiggoleges es vfz-
szintes vonalakra.
Lon:mip,umdolOf
~ii amc:1.con Clclur
PAIi i • COSUOLDGICAl HEVOtllllllS
:tdipiscingd 11.l'elt 11 ., ., ,,.,, ,i..,.,,~ .........
•. •
II ! ,1•1J, h1/1 •11111,,-,.,.•1 t1hu
cn t~ucc..t\Cd risu~
H , ,.,n , 1u:.. ,1 ,1oh .. u 1, 1, 1,., , 1,.,
liocidun1,u11110Uis.
P.Ul ll•JHEN[WSCIUIIJICPICTUl( IFJHI UIIVIUI

It •111, , 11 1 t ouull1J1f'1
II lh,,1 1! ,(t ,•, ,tU+h,,,ur
I\ ••• • h• ol1 • , l 1ol
!I , , •• ,h.,11,
Lon:m ip<um dolor
,i111.rnct,o:<•1U«lehJf
P,Ul lll•TIIEMIANIIUUlUI IVUU
!ld1pi!>dng cli1. Pcll
11 0, 1111 , ,, r 1u,, , h' r
Cn!CM.jlk.'c..,, l :,edrisu.,
Lcnm ipsum dolOf 111 h i 01 l oJ 11 ~., I "''''"' ,, 111 111 0 11
1incidun1.u1 molli!>. Il l , .. , ,. .. ,,1o1, .....
Joi t :mw:1. con~tclur
~i piKingdit . Pd J
c.rue~11ccs1M:Jri~us
1incidun1, tJ1 molfo.
Akiirformaknak, amennyiben eleg

nagyok, szinten vannak tengelyeik,
... ~
raadasul esetukben nem csak

egymasra meroleges tengelyekben
gondolkodhatunk. Akiir szim-
L.on-m ipsum Jolor
metriatengelyei tovabbi leheto- &i l ami:l,C()(l)ttlct ur
seget jelentenek a sziivegblokkok adipi..sd ng dit. l'd l
cn1csquc:~t ~risu~
z.ir.i.s.ira. 1incklu111.u t mo1 1is.
Lnum ipsum dolor

sit amet. .c,n~tctur
.-
ad1pisc ingdil. Pe ll
entC)(!UCCSt scd rbll.j
1indtlunt,utmolfo .
l.OC"",:mip,L1mJolor
_i.itame t,coruntttur
adipiscingd i1.Pd l
cn1~uc~t sc.lrisui.
tincit.lun1 .u1molti1. Lo«m ipsum dolor
3,i t amc 1, c ~ l tlur
adipi.\<."ing cl it. Pel l
cnC"-"'41.1cc:s1~d rb u~
tincidun1. u1mollh .

egyaltalan nem allnak a kep eleivel vagy tenge- ki.Uiiniisen, ha azok elteroek a kep befoglalo
ala, lyeivel - ebben az esetben viszont legyen egy- formajatol. A dereksziigtl formajura , tiibbnyire
vagy ertelmt'.i, hogy ez tudatos diintes kiivetkezme- teglalap alakura megvagott kepek illeszked nek
1ez nye, nem pedig valamilyen hibae. Valtozatos a leginkabb a tipografiai elemekjellemzoen
1Iat. es sokkal erdekesebb el.rendezesekhez jutha- vertikalis es horizontalis tengelyeihez; ezek
>r- tunk, ha a kep elemeinek figyelembevetelevel egymast kiilcsiiniisen erosfto geometriai vona-
eli hozzuk letre kompozfcionkat. Ehhez keressi.ink sai meg hangs<Uyosabba es szigon.\bba valnak,
1ely- a kepben olyan eroteljes fi.iggoleges, vizszintes ha az oldalon szamos kep es sziivegblokk talal-
1la, vagy atlas vonalakat, tonusvaltasokat, ame- hato. Az effele tar talmak elhelyezeset viszont
~- lyek az elrendezes lehetseges kiindulasakent mar lenyegesen megkiinnyiti, ha kialakftunk
5 szolgalhatnak; de a kepen megjeleno formak egy modttlhalot - mint ahogy errol a kiivetkezo
nek is iitletet adhatnak a sziiveg elhelyezesehez - oldalakon reszletesen szo lesz.
GCra ld l n e
R yser-Vownard
XN!K! l ~ I
MOU'M.10t&lt1 K
f V,JtruJOO IOVI
~ l!I KIJ/1',
Cll!I AU.\U - LU
j lJ'Ul~ U .ll tA
W lfl ..... lU UPWrJ,. .,
Apla l1Cit sziiveges ele111ei11eh elhelyezese a hiir

fon11 dj1ira megvdgott hep lw11t111ja110z, szi111- IIC7l'U*'-(UT ltl
111etriate119elye11ez, es a hep allwt6ele111ei dltal ~,U,SIIC. 1J AM
litrehozott 111arhd11s tengelyhez igazodih.

:==:;
Cf ((U. J0.11 A
TI MOTHY SAMARA USA
A hepeh teg lalapjai er6teijesfii996lege s es v(z-

szintes te119elyel1et l10znal1 letre, rdadds11 l
a hepeh tait al111a'ba11 is hatdrozott elrendezes
figyelhet6 meg az egy111dst6l 111arl1d11sa11 elvdl6
pozit(v es negat(v feliiletelmeh hiisziinhet6en
- a sziiveges elemeh ce1 tudatos elhelyezese tobb-
nyire ezehe refl ehta1. ON LAB NEMETORSZAG
....
A teg lalap fonna'ba ill esztett hepeh 111dsih pe1ddja

ritmiha es elrendezes tel1i11tete'ben afen ti oldal-
pdrhoz haso11l6 strategidt hiivet - itt azo11ba11
a hepeh es a sziivegfolydsa soldrnl ten11eszetesebb-
11eh t1111ih, es hevesbe erezhet6, hogy az ele111eh
egy szigonian szerl1esztett 111erta11i rendet hiivet-
11e11el1. FOLCH STUDIO SPANYOLORSZAG

AZ OLDALSZERKEZET MEGTERVEZESE
A racsszerkezetek Minden tervezesi feladat - bar valc5jaban nem ti:ibb, mint a tervezc5i eel a befogadc5 szamara attekinthetobbe valik a
egyben problemamegoldast is jelent - vizualis megvalc5sftasanak egyik megki:izelftesi mc5dj a. tartalom. A tervezo szemszi:igebol nezve leg-
es szervezesi szempontbc51 egyarant. Az oldal A halc5zat szerkezete lehet lazabb es organi- fobb erenye, hogy nagy mennyisegu inform ,_
alkotoelemei - a kepek, szi:ivegek, cfmek es kusabb, de lehet merev es erosen szabalyozott cic5 elhelyezeset is viszonylag egyszen.i ve tes:·1
tablazatok - egyi.itt teszik teljesse az i.izene- jellegi'.i is. A racshalc5n alapulc5 oldalszerkezet es lenyegesen fe lgyorsftja, h.iszen a tervezesi
tet, ezert egyseges formaban kell megjelen- kifejezetten alkalmas az i:isszetett es szerte- di:intesek jc5 reszet mar korabban, a halo kiala-
nii.ik. A racsszerkezet az informacic5t hordo- agazc5 informacic5k elrendezese soran felmeri.i - kftasa soran meg kellett hozni. Lehetc5ve teszi
zo vizualis elemek rendszerezesere hasznalt lo problemak kezelesere. Elonyei egyszeruen azt is, hogy egy idc5ben ti:ibben is dolgozza-
vizszintes es fi.iggoleges tengelyekbc51 allo megfogalmazhatok: atlathatosag, hatekonynak ugyanazon a projekten - vagy i:isszefogg<i
keretrendszer, melynek segftsegevel ki:iny- sag, gazdasagossag es egysegesseg. Rendszert projektek idc5ben egymast ki:ivetc5 sorozatan _
nyebben kontroll alatt tarthatjuk az elemek visz az oldalakba , segfti a killi:inbi:izo tfpu- anelkill, hogy ennek a kiadvanyok egyseges
elhelyezeset es a ki:izti.ik kialakulo aranyokat su informacic5k megkilli:inbi:izteteset, es fgy megjelenese latna a karat.
A szoveges, J1ipi is grafihai

ele111eJ1 elre11dezise 11i9y-
hasavos sze rJ1ezetet J1ovet.
A rcicshdl6 e9ysi9es is m9al-
111as J1eretet biztos{t , amely
allwlmas a va1toz6 me1myi-
Adegiren Hclbu rua si911 is osszetitelu tartalom
befogaddscfra, is Jehet6vi teszi
a tervez6 szcimcira az elemeh
va1tozatos elh elyezisit, 19y
Misi6n de Adeg i
az e9y111cist l1ovet6 oldalak
t..11o1,,;
sora sem vcili/1 e9yha1191ivd.
, , _..... , ~ ,...., •kn
..,,,,, ,....,,~. A litrejott 11e9at{v tereil, csah-
. ,. (t'l'Ull1•nicio•
<M<IIIMl ro ,,,,,o, c10,
1i9y 111i11t a szovegeh e9ysi9ei
d<o"P'!P•ln""fll'u,u,
, c.,.....l'<!ffui .1 1n
I
lcitszo1a9 Jwpcsolatba11 cill11ak
IINtl iud I !'fUfflt ti
rh1tir11. e9y111cissal, mivel hasonl6 ard-
11y0Jwt hovet11eJ1.
LSD SPANYOLORSZAG
... _... ,
•hAotGln!Qf,.,
""l'°"UIJlf>«wl
'I 1-r,:tNr 111
d,, , , . , , , .., , .
~··~w .....
M•I ....- ' - .
~.
i•·---~ ,...,.,-...
.,.1.1 ..,c~idaia
dt!FIII
... ..... _ ;;:;;;:;=~: ;:;_;

EBM
'-"1-J,:,k,,
.. ~ ,1., 1-'..U...
Lo rem
'""'P""''loblriru,
....,........ .. .....n..
====-:.
Lorem ipswn dolor sit ni.l daf, s....i...,,u.
w-... ...,... r,.t1
_,...._
_.!.i uutrpt.-
..., ., .,._n__,,
..... ,_.,'VJ"'
~ ;"1:_. d:u "Jll'O
- i u•r.loftn.•
A racsszerkezet kialakftasat sza- alkotott elkepzelesei formal6dtak, megkozelftesnek az otlete logiku- melle sorakoztatott betuk alkotjak Az egymas ala rendezett horizon-
mos tervez6grafikus a tervezes masreszt kialakulasuk bizonyos san kovetkezik a tipografiai for- a szavakat, majd a sorokba szedett talis sorok egy tljabb fiigg6leges
elvalaszthatatlan reszenek tartja. kommunikaci6s problemakra adott mak jellegzetessegeib61. A betuk mondatokat, vagyis a fugg61eges vonalat hoznak letre - a hasa-
A ha16k letrejotte egyreszt annak valasznak is tekinthet6. Habar a alapvet6en fugg61eges vonalak vonalak maris vfzszintes vonalakka bot - , es vegiil az egymas melle
a fejl6desi folyamatnak a kovet- racsha.16 meglehet6sen mesterse- rendszerenek tekinthet6k, mivel alln ak ossze. helyezett, rovidebb hasabok akar
kezmenye, amelynek saran a 20 . gesnek es mertani jellegunek tunik, a vonal a latin abece betuinek egy tljabb horizontalis egysegge
szazadban a grafikusok tervezesr61 ennek a vazszerkezeten alapul6 els6dleges epft6eleme. Az egymas is osszeallhatnak.

-
,a
leg-
A,;icsszerkezetek anat6miaja
Aracshal6 tu lajdonkeppen az ele-
rnek egymashoz allftasat megha-
Amarg6k az iiresen hagyott, nega-
taroz6 terbeli kapcsolatok egyfajta
tiv terek az oldal szele es a tarta-
rma- keszlete", amely a kompozfci6s
lomnak helyet ado szedestiikor
teszi feliiletet felosztva utmutat6kent
szolgal a tartalom elhelyezesehez. kiiziitt; kiiriilveszik es behataroljak
:esi Gyakorlatilag minden ha16t ugyanazt a teriiletet, amelyet a sziivegek
es a kepek elfoglalnak. A marg6
ciala- azok az alapveto reszek alkotjak,
aranyainak meghatarozasa nagy
reszi roggetlenOI a racsszerkezet komp-
lexitasat61. Ezek a reszek sziikseg kiiriiltekintest es figyelmet igenyel,
a- szerint varialhat6k, vagy akar ki is mivel a marg6viszonyok is jelent6-
l
1ggo. hagyhat6k, ha a tervezo ugy fteli sen hozzajarulnak az oldal kompo-
zki6janak feszessegehez. Amarg6
rneg; az egyes reszek aranyai pedig
an - a kiadvany igenyei alapjan alakul- emellett segit a nezok tekintetenek
ges nak ki. Az egyszerubb ha16zatok tartalmi reszek fele iranyitasaban,
csupan a sziiveghasabokon ala- nyugodt feliiletet biztosft a szem
pulnak, mfg a komplexebb modul- szamara, es egyes kiegeszfto infor-
hal6k horizontalisan is felosztjak maci6knak is helyet ad.
az oldalt. Ez a kiinyv peldaul tizen-
iit hasabos modulha16t hasznal,
hogy minel inkabb megfeleljen Az allftasi vonalak keresztirany-
a tartalom altal tamasztott, meg- ban halad6 segedvonalak, ame-
lehetosen sokretu elvarasoknak: lyek horizontalis savokra tagol-
a foiy6 sziiveghez es a kepalafra- jak az oldalt. Az alHtas i vonalak
sokhoz egyarant optimalis hasab- segftenek vfzszintes iranyban
szelessegek; kiivetkezetes aranyok vegigvezetni a tekintetet az olda-
'al- az abrak es a kepalafrasok szeles- lon, es a kepi vagy sziivegelemek
y sege kiiziitt; vegiil pedig rugal- elhelyezesenek kiindul6- vagy
1i- rnassag az illusztraci6kent bemu- vegpontjakent is hasznalhat6k.
tatott munkak meretezesehez es Nern minden oldalszerkezet ige-
elhelyezesehez. Mfg a viszonylag nyel allftasi vonalat, sziikseg ese-
nagyszamu ,,hasab" kialakftasat ten viszont tetszoleges szamban
a sziivegblokkok es az abrak eltero alkalmazhatjuk az oldalon.
szelessegei tettek sziiksegesse,
addig a hason16an surun elhelye- 1-----+~----+--+----1-+-----+-1----4--+-----I-- ~ - - Haaz egymast61szabalyos tavol-
ci.
zett allftasi vonalak a kepanyag sagokra elhelyezett allftasi vonalak
;ak- es a kepalafrasok egyseges megje-
:ei ismetlodo aranyu reszekre osztjak
leneset segitik. az oldalt a szedestiikiir tetejetol
~ak egesze n az aljaig, savok rendszere
lrri- jiin letre, amely metszi a fii gg61e-
ges hasabokat.
- -1- -1- - - - --1- - - - - A modulok egymast61 egyenletes

terkiiziikkel elvalasztott iina116
egysegek; a szedestiikiir egeszen
megismetelve oket hasabokka
es savokka allnak iissze.
L------'--'----..L.--'-----L-..L.-----'-L-----'---'----L_ ...l...__ Az6nak a modulok csoportjai altal

letrehozott, jol kiiriilhatarolhat6
feliiletek. Minden egyes ilyen felii -
let meghatarozott feladatot lathat
t·~·~'"' " "'"' '"'""''

el az oldal informaci6inak megjele-
nfteseben; peldaul az egyik hori-
A hasabok fii ggoleges iranyu egyse- zon talis resz tartalmazhatja a kepe-
minden oldalon kiivetkezetesen gek, amelyek horizontalis iranyban, ket, mfg az alatta levo a sziiveg-
megjeleno kiegeszito informaciok oszlopszeruen osztjak fel a marg6k hasaboknak adhat helyet.
helyet ehhez hason16 jelzesekkel kiiziitti feliiletet. Szamuk az igenyek
jeliilhetjiik. Ebbe a kateg6riaba fiiggvenyeben valtozhat; szelesse-
sorolhatok az elofejek, a fejezet- giik a tarolt informaci6 strukturaja-
cfmek, az oldalszamok, vagy bar- hoz igazodva lehet azonos, de lehet
milyen egyeb elem, ami mindig eltero is. Az itt lathat6 modulha16
ugyanazon a helyen jelenik meg hat darab, azonos szelessegu hasa-
rizon- az oldalon. bot hasznal.
eges
;;i-
1elle
,akar
igge
-
~~~ ~--~~~~~~~~
i\Z OL l)f\L SZE ru,EZF T M[ l, TL IN[ 7[' S[
A szoveghasab alapu oldalszerkezet A nem mely hasa bokba keri.i.ljon a folyo szoveg es bok eseten jelentkez6 problema, amikor az
folyamatos olvasasra szant, rovidebb szaka- a nagyobb kepek, mfg a kepalairasok helyet olvas6 nehezebben talal vissza a ki:ivetkez6 sor
szokb61all6 tartalmaknak altalaba n hasz- egy szomszedos hasabban is kijelolhetji.ik. elejere. A betu meretevel, a sorok tavolsagaval
nara valik, ha szoveghasabokba rendezzi.ik Ez az elrendezes ugyan vilagosan elki.i.lonfti es a ritkftassal folytatott kiserletezes azonban
6ket. A szoveghasabokon alapul6 felosztasok a kepalafrasokat a f6szovegt61, de tovabbra segfthet a tervezonek a megfelel6 hasabszeles-
rendkivi.U rugalmasak, mivel a hasabok egy- is fenntartja ki:izotti.ik a szoros vizualis kapcso- seg megallapftasaban. A terki:izok hierarchia-
arant lehetnek osszetartoz6, egymastol fi.igg6 latot. A hasab merete a szi:iveg beti'.ifokozata- janak kialakftasa soran hagyomanyosan a
egysegek, ha peldau.l foly6 szi:iveget tartalmaznak fi.iggvenye. Ha a hasab ti.ii keskeny, akkor hasabokat elvalaszt6 terkozt veszik egysegnyi-
nak, vagy egymast61fi.iggetlenek, ha rovidebb tu! gyalaan megszakad az olvasas folyamata, nek, es a margok szelesseget altalaban ennek
szi:ivegelmek adnak helyet, de akar i:issze is tu! sok elvalasztasra lesz szi.ikseg, es a sorve- ketszereseben hatarozzak meg. A hasabki:izi:ik-
lehet 6ket vonni, ha szelesebb hasabolaa van gek megfelel6 kialakftasa is nehezebb feladatta nel szelesebb marg6 ugyanis segft a tekintet
szi.iksegi.ink De meghatarozhatjuk azt is, hogy valik. A masik veglet, a tulsagosan szeles hasa- oldal belseje fele iranyitasaban, valamint csi:ik-
........ ............................
A kiadvany formatumanak es a tartalom komplexitasanak

fuggvenyeben az oldalon gyakorlatilag tetszoleges szamu
hasab kialak,that6, bar a leggyakrabban hasznalt ket- vagy
haromhasabos felosztas is mar egeszen nagyfoku rugal-
massagot biztos,t. Az allrtasi vonalak az elemek horizontalis
iranyu pozicionalasahoz nyujtanak tampontot. A marg6
- aranyai tekinteteben - a hasabok szamat6l fiiggetleniil
lehet aszimmetrikus vagy szimmetrikus.

TODAY'S POPSCI
--
z
i sor
ken ti a hasab szele es az oldal szele kiiziitt
kialakulo vizualis feszi.iltseget is. Ez a merete-
a kepek kiize, es horizontalis os ztasoka t hoz-
zon .letre az oldal teljes szelessegeben. Peldaul
aval zes azonban nem tiibb, mint ajan.las, a tervezo a lei.ites is egyfajta allitasi vonal: meg hata-
•an szabadon megvalaszthatja a tartalomhoz leg- rozza azt a tavolsagot az oldal tetejetol, ahol
f'ies- inkabb il.16 terkiiz aranyait. Termeszetesen a a hasab elso sora kezdodni fog. De egy, az oldal
lia- hasab alapu oldalszerkezetben is megjelenhet tetejenek kiizeleben elhelyezett allitasi vonal
egy kiegeszfto struktura . Ez az ailftasi vona- jeliilheti az elofejek, oldalszamok vagy fejezet-
tnyi- lak rendszere: ezek a vertikalis iranyban, meg- cfmek helyet is. Tovabbi ailftasi vonalak jeliil-
ek hatarozott kiiziinkent megjeleno vfzszintes hetik a (kifejezetten) kepek szamara kijeliilt
•ziik- segedvonalak lehetove teszik, hogy a tervezo teri.ilet hatarat, vagy a fosziivegtol elvalo, es
:et rendhagyo szi.ineteket, tiireseket, elvalaszto azzal parhuzamosan futo sziivegreszek, kere-
:siik- savokat iktasson be a sziiveg folyasaba vagy tes anyagok vagy kiemelesek helyet.
A weboldalt teUes hossza'ba11111e9-

jele11rto l1epJelfedi az otlwsa'bos __ ____......___..._
____, .__ ....
oldalszed1ezetet, me/yet a ternezo
me9lehetosenfe9yelmezetten hovet, Re V ·;;TutTo~-s
-----·---··
----·----
-------·
_______
es csah helye11he11t szaldt vele,
hogy tova'bbi terbeli lwntraszttal __...___
---------.....__
----·----·-·
--·-----·- __
9azda9(tsa a la'tva'nyt. A hasa'boh
pa'ratlan sza'ma az aszi111111et1ia'11ah
hoszonhetoen az anyagoh va'ltoza-
tos elre11dezeset teszi lehetove, es
TEACH BACTERIA
"II
"
,-
-
lr-,.fr
-"h...A ~
r
ir-1,..,,,_,..,._.,..,..
p
..
a szerl1ezet teUes sze1esseget l1itolto,
szim111etril111s11ai1 tel1i11theto tartal-
mah is eszrevetleniil si11111hwl1az
...______ _
________ _
---------
_
. . ._
,..
________..
----·----·-
---·--
1,utitn,11 •· l"ll""< ....11""
fr_.,,._....._pr..,...t-7\ oldal egeszeve.
YOUJIN CHOI/SCHOOL
A hathasavosJeloszta's sza'mtalan lehetoseget
OF VISUAL ARTS USA
biztos(t a szoueg ua'ltozatos meefonna'la'sa'ra
POP VIDEO 0 es a hiilonfe1e ara'11y1i l1epel1 elhelyezesere.
YONG CHOI/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA
Corin
Tucker
Corin Tucker var en avgrund1ma av Riot Gml som b1ev en motrlSretM
1111 den man1iga punkens machoideal. Tj ejernil lridde fram oltil utm.
n.inde kaxlga I vllka klider de ville. H6gklackat odi korta kJolar glck
bra. Do bestimde sJiln. Namnet myntades av Ali son Wolfe I Br•tmo-
bile under en konsert 1991,dA hon utrop.ide: "Weneed a Girt Riot!•.
Nu nit Corins band Slealer•Klnny Ilg get pi Is sJ passat hon pi all•
- ....--- ~--- -
butera solo med plattan 1000Years.
.,...__-
CHEMICAL
VAPOR
D POSITION
~
r\ ~~~-~~I-~" "Jag kinnerfortfarande det flnns mer
allg6ra Iden hiirvlirlden fOr attH
verkllg Jiimstiltdhet 10, alla."
Az els6 pillanta'sra ne9yhasavosnal1 tt1116 ra'csszerl1ezet lwmar ela'n1Ua

maga'rn1, hogy val6java11 l1ilenc hasavra epiil, ha eszreuessziih, hogy
a bal oldal alsoJelen elhelyezhedoJoly6 szoueg lwsavjai eltero sze1es-
se9t1el1. BACHGAROE DESIGN SVEDORSZAG
•
PLAYSTATION'S
PITCH : FORGET THE
01 D GRAPHICS
AZ OLD1\LSZERl<EZET ivl[l,TERV[ Zr SE
A modulhalo A rendkiviil valtozatos tartalma- egysegek a zo nak, amelyekhez konkret tartal- a modulhal6 az atgondoltsag esztetikajat is
kat megjelenfto kiadvanyok a hasabrendszer- mak vagy feladatok rendelhetok. A modulha- kepviseli: 1950 es 1980 ki:izi:itt a modull1al6t el ·-
nel is szigorubb szabalyozast es szerkezetet 1611 beli.ili szabalyozottsag merteke a modulok szeretettel tarsftottak az idealis tarsadahni eso
igenyelnek - ez a modulhal6 segitsegevel val6- meretetol is fi.igg. A kisebb modulok nagyobb politikai renddel. Ez az ell<epzeles elsosorban
sithat6 mega leghatekonyabban. A modulhal6 rugalmassagot es pontossagot biztosftanak, a Bauhaus es a svajci iskola racionalis gondol-
alapjaban veve egy hasabokon alapu.16 racs- de a till sok alegyseg zavaroan vagy felesleges - kod~~1~16djara ve~ethe~o ~ssz:, :mely a teny-
szerkezet, amelyben a nagyszamu hori zonta- nek ha that. A modulhal6 kifejezetten alkalmas szerus:g, a rend es az atlath~,tosag. fontossagat
lis allitasi vonal a hasabokat savokra tagolja, a tablazatos formaba rendezett informaciok hangswyozta. Azok a tervezok, akik szinten
letrehozva ezzel a ,,modulolmak" nevezett egy- megjelenitesere: a modu.lok szigoru ismetlc5- magukeva tettek ezeket az eszmeket, idonkent
segek halozatat. Minden egyes modul a szedes- dese segfti a tablazatok vagy urlapok egysege- arra is hasznaljak a modulhalot, hogy ezeket
ti.iki:ir egy informaci6hordoz6 darabkajat jeli:ili. sfteset, valamint ezek i:isszehangolasat a kepi az asszociaciokat felebresszek.
A modulok csoportjaib61 letrejovc5 nagyobb es szi:iveges elemekkel. Gyakorlati hasznan till
Az abran lathat6 valtozatos modulhal6k aranyaikon tul

rugalmassaguk tekinteteben is kuliinbiiznek egymast6l.
Minel tiibb mod ult tartalmaz a halo, annal pontosabb
es rugalmasabb elrendezest tesz lehet6ve, de az egyse-
gek egy adott merteket meghalad6 elapr6zasa felesleges-
se valhat. Az elter6 szamu es iranyu modulok mas-mas
jelleget ad hatnak a sziiveges es kepi elemeknek. Niiveli a
modulhal6n beluli formai valtozatossagot, ha tiibb modul
iisszevonasaval z6nakat alakftunk ki, mikiizben az oldal
egyseges megjelenese sem serul.

is Felmeriil a gyakorlati kerdes: hogyan hataroz- jedelmes kiadvanycsaladok tagjainak megje-
el<i- zuk mega modu.lok arfoyait? A modu.l alapu.1- leneset mine! szorosabb kontroll alatt tartsak.
es hat peldaul a fc5szoveg egy atlagos bekezdese- Ha a tervezonek lehetosege ny{lik arra, hogy
an nek szelessegen es magassagan. Egyarfot lehet az ebben a rendszerben megjeleno osszes tar-
dol- aU6 vagy fekvo formatumu, amit a haloban talrnat figyelembe vegye, akkor akar a kiadva-
[ly- elhelyezni k{vfot kepek formaja is befolyasol- nyok formatuma is kovetkezhet a modttl ara-
igat hat, vagy az, hogy a tervezo melyik iranynak nyabol, es viszont. A formatumok es a modu.l
n k{van nagyobb hangst."tlyt adni. A margoviszo- egymashoz viszony{tott ara nyfoa k meghat::i-
<ent nyokat is celszen'.i a modu.lok es az azokat rozasaval parhuzamosan a tervezo osszhan- EUROPAS FORENEDE STATER
ket elvalaszto beosztasok meretezesevel egy ido- got alakithat ki a kiadvanycsalad form::itumai DET EUROP,EISl<E FfELLESSl(AB
ben meghatarozni. A modu.lhalot gyakran
alkalmazzak olyan cellal, hogy az atfogo, ter-
kozott, es megbizonyosodhat gyartasuk gaz-
dasagossagarol is.
DET FORENEDE EUROPA
Del Europa!lske Konvenl sa? tter for for ste gang ord pi lankeme om en slags
EU ·forfatnlng og bi)'Oef def med mange 3"$ tabu OOl l'flY!el. MCfl fakhSk er den ICN-s.igfig.
deme l0ts.1c skilse U hcm11deos .-~SNrorbe;de
TR/tNGT MEDICINALBRANCHE SENDER Fll:RRE lll:GEMIDLER PA GADEN

• , ,__ .. . , t . . . . . .. !
r,,, , .... ~. 11 .;. i ,. ,
..,,~,. , 1\1\hl ,·\!. I ~
, •• , ..... ·,l .. . .. ,_
HT .. .,.. ... ,.,~ •
~. :-z. . . .·.
....., !\ . 1 1.. L>J , , ,
.J.
.. , , ,
A 11apilapo/i tipogrci.fiai terveire jell e111z6, hogy a legap-

ro'bb reszletehig l1idolgozott modulhci/011011 alapuliia/i ,
mert ez lehetove teszi az oldalah va1tozatos, megis egyse-
ges es gyors betordeleset. Az itt ldthat6 pe1ddn a modul o//
magassdgdt a lapfej hatdrozza meg , a sze1esseget pedig
a llozvetlrniil alatt taldlhat6, oldalszd111olwtjelz6 his
negyzete/i. E-TYPES DAN IA
A crnpd116t hasa'bbo1 dll6111od11lhdl6 allwl -
masna/i t1111ih arra, lwgy he/yet biztos(tson
afoly6 szoveg, a /iiemeleseh es a hepe/1egy-
seges elre11dezese11ez az eves jelentes bevezeto
fejezete'ben. Azonban az ezt hoveto, ta'bldza-
Koordlnlerungsstelle l<ontakt Sue.he Oatenschutz lmp,essum
tolwt is taitalmaz6 penziigyijelenteseh ossze- fOr die Erhaltung des
tettebb szerl1ezete mcir tizenhet hasa'bot tett schrlftllchen Kulturguts
szii/1segesse. TRISH ERNE USA
lnltlaliven
Aktue1lu Aufgaben und Zle1e Modellp,oJekte "'

Bestands.e:1hal1u~
Afelso navigdci6s sdvba11 me9- '""'"
jele116, ot darab , negyzet ala/111 HMh
modul - ajobb 111ar9611 egy hato- Schrlftlfche Oberlleferunaen sind du Gedichtnls von Hochkulturen.
Doch dieser emp(indllc.he Sch.It? 1st bedroht.
dildwl l1iegesziilve - hatcirozza
Wir, dle Koordinlerunsmelle fOr die Erhaltung des schtlftHchen
mega weboldal st11"1t1irdjdt. Kulturguts (KfK), h.lben auf Initia tive von Kulturstntsmlnbter
Miuel a szoveges tartalmah hosz- Bernd Neum.inn und finanliefl durch den Oeauftngten der
Bundesregie,ung fOr Kul1ur und Medien sowie die Kultu,stl ftung
sza elter6, ezert az oldalt allwt6 der Uil'lder Im August 2011 uruere Albe it aufgerK>mmen. Ander
ho,izonta1is sdvo/1 szdma is di11a- Stiftuna PreuSischer Kulturbesitz elngerkhtet und bel der
Stutsblbllo\hek zu Bet tin angesledelt, .irbeiten wlr an elnem
111il111sa11 ua1tozi'1 . eleml!nt:art!n Ziel : der dauerhil ften £rhaltung du natlonalen Erbes
In Form schtlftl!cher OberlJeferungen. DeM: Um unsere Zukunrt zu
NAROSKA DESIGN NEMETORSZAG
sichern, mUllen wlr die Vergangenhel1 erhal1en. Oafilt setzen 'Mr
urueln.
Ole groSen UnglOcke du vereangenen Jahte - der Brand der

Welmarer HeuoCln Anna Amillia B!bllothek 2004 oder der Elrut\Jrt
des Hinodsc.hen Archlvs der Stadt K61n 2009 - haben dtr
Ou h••<hchr~~~Wlpt de, IOltnltll'l~tn

blibffbuc:t»N1detJ~1t"·5~des
Ortentlldt~lt die Anf~lllgkelt des sc.hriftlkhen Kulturguu
ersc.hreckend deutllch vor Augen geluhl't. Wellgehend unbemt1kt
hlngege n \"erliert das n.11tl00Jle GedichtnlsJtden Tilg unersetzllche
•
fl ...VV11er<ioftht-H ..oc,,,tw1tltwn Ul~ rl Orl1ln.ale und bedeutende Werke dutch .,sc.hlelchende
- - - - - ~ Wilttnber1,l.onn:a201ofilllblulunlt~er1 Katastrophen·: Pap!erterfaU und TintenfraS. Schimmel du,ch
251 A GRAFIKAI TERVEZES I<EZII<ONYVE

r f\Z OLD1\LSZEl~l,l:.ZCT lv!El~TERVEZESE
Hibrid es kombinalt oldalszerkezetek Komp- halo alapjan letrehozhat6 i:it-, negy- es ket- mindi:issze a szedesti.iki:ir mereteben egyez-
lex kiadvanyok eseten a tervezo ugy is di:int- hasabos oldalszerkezet - meg esetleg harom- nek, mas szempontbol viszont meglehetosen
het, hogy hatekonyabban elhelyezheto a hasabos is, ha az egyik szakaszon a ti:ibbinel szabadon viszonyulnak egymashoz. Ennel
tartalom , ha ti:ibb killonbi:izo racshal6t is nagyobb margot alkalmazunk, amit mond- a megoldasnal a halok valtakozasa sokkal
hasznal az egyes fejezeteken, vagy akar egy- juk a kepalafrasoknak tartunk fenn . Elmel szembet(inobb lesz, mivel belso arfoyaik
egy oldalparon beliil. A halok parhuzamos a megkozelftesnel minden hasabszelesseg egymastol fi.iggetlenek; ilyenkor mar az
hasznalata ti:ibbfelekeppen is megval6sft- egy egyseges aranyrendszer reszet kepezi, eltero szerkezetek alapjan letrehozott oldal-
hat6. Az elso esetben egy viszonylag nagy- amit az tesz majd kiili:ini:isen jol erzekelhe- tervek is egyertelm(ien jelzik a feje zetek vagy
szamu, de keskeny hasabbol all6 szerkezet tove, ahogy a ki.i.li:inbi:izo szelessegt'.i hasabok a kisebb tartalrni egysegek elkilli:iniileset.
biztosftja az alapot a ki.ili:inbi:izo jellegu melle helyezett kepek a szi:iveg hosszahoz A harmadik esetben egyetlen oldalon beli.U
tartalmakhoz kifejlesztett tovabbi racsokhoz. viszonyulnak. A masodik esetben ket, harom de az oldal ki.ilonbi:izo teriiletein hasznaljuk
Peldaul egy oldalankent husz hasabbol all6 vagy ti:ibb eltero halot hasznalunk, melyek a ki.ilonfele halokat. Peldaul a harom hasab-
~ l
I
I
J
I II II II II II II II II I I II 111111111111111
Ha tiibbfele racsha16t kombinalunk egy kiadvanyon belUI,

az az egymast kiiveto oldalak ritmusat is meghatarozza.
Ahogy a kuliinbiizo trpusu informaci6k strukturajat kialakft6
racsszerkezetek valtjak egymast, ugy valik az egyes hal6k
elofordulasanak ritmusa a projekt temp6janak es stflusanak
szerves reszeve. Az abran szamos hibrid racsha16t mutatunk
be: nemelyik ugyanazon a marg6n belUI kialakftott ket ha16t
kombinal; masok viszont eltero szedestOkru racsokat alkal-
maznak; megint masok pedig az oldalpar egymassal szem-
ben elhelyezkedo oldalain vagy az oldal egyes reszein hasz-
nalnak kuliinbiizo racsszerkezeteket.
252 SZOVEG ES I<EP EGYSEGE

ban elhelyezett foszi:iveg vagy kepek ti:iltik
ki az oldal felso ketharmadat, alul pedig egy
en
othasabos haloban talalhatok a kapcsol6d6 recognit1on f- !~
anyagok, illusztraciok, kepalafrasok.
1-
IY
k
- --
,, ,, '•ll--...i ...... --.x,
,_
\I ,- .... -.... ..,._~_._ .. ._.,
'. - ............. ,_
T11.1t' /Hw wlut I do. WhPn I cwt .1 t 0 1111111 iot1

!,nm M,,_h.11,.u11, I don't rw,h to rny tli.tv1inu bo,Htl
tu d,· ,1u11,\ -..n.1uy new p.1llt·111. I ptrn-1 th1ough
I
th, ,.,, h,vl• , u e eJ1:1-.t111y I' 1ltl'1n , ,,nd ,Hid a
II WI Olll('JJt lolht'III.
Al1ii11yu hit egymcisnahfesziilc'i hcfl6t haszna1, hogy - ·- ~~ ......

~"'"'""''""'"*""
. . -_ --
1,11 11-
a sziiveg is a hip szembendllciscit ezzel is hangsiilyosa b-

bci tegye. A hipehre rcifolyatott sziiueg is a hipeh arci- =~~-~
nyainah ucfltozcisa a lwllcfzsohra emle11eztet, merisz
is 1ijszeni hatcis,i. COMA HOLLAND IA
w-o,M,._.:C.- ........
,-....,,.,..,._t
:..::=-.. -".......'"---. ~---
··- ..-.........._.
...-'4 ..... l ...___.. ·-·. · - ... . . . . . : _. . . . . . ·I
a _ .. ._.,..,.,,.~ 11-~I,.,..,... ____
......... p h i -
..... ,~--- i..-.._ .....
~::.:.- . -..-..
---....-
Pai..! Ce:an 1e
----
~~
.......,...."""" .. ,1-"'..lo-.., ••• lU
~-,,.,._.....:. ...........,
c- ........ • ~ - · , - . _ ,
Carta
__.__ ,,_
o,,;---*' -'P' ·--·-t,_, ........ ,.,.,
...., .....,.,
l!<f"l- - - fff ~
,---·-·
4rl-
·-·-~ ...,._..,__h
l • ., .. , . . , _ _ _ . , . _ , , , . . . _
··- __ _
~==.---t--•J.o-.. . .
.... ..,.._.,..........._
polfuma
a Helena
Francia ·-"""'
,..._. '
... _ . . ........ , ...... i . . -
---
H,,__..,.._...,
---~--- ___ ~·,,.--
,...... ,.-"'-.-"-•"fi--
~ ....... ,
._,.................
~~~·
,.-,lo-·------
~--
: ,._ ·--
-·-.......,.._"'·- --
,_r--......-._..-,-,
-•-,···-
Ez a weboldal ahelyett, hogy egyetlen tiilbonyol(tott rcicsszer-

l1ezetbe11 pro'ba1ncf elhelyezni az oldal iisszes el emit, in/rn'bb
tiibbfe1e, sziiveghasa'b alapti hcfl6t allrnlmaz; mindegyih
az oldal egy adott riszen biztos(9a a l1eretet ajellemzc'ien csah
Arendk(uiil egyszenifelip(tisii oldalszerluzet alapjcit ott megjelen6 tartalma/1 , pe1dciul a nauigcici6 riszire.
mindiissze af6sziiueg szcimcira fenntartott sze1es hasa'b, STUDIO BLUE USA
a nagybet11s hiemelis heslw1yebb hascfbja is hit a11(tcisi
uonal adja. STUDIO ASTRID STAVRO SPANYOLORSZAG
/\Z OLD1\l SZERl,EZFT lvlEl, Tl llVLZE SE
A modulhalo kialakitasa Egy j61 hasznal- ji.ik az alka lmas kiindulasi alapnak, akkor nye inek megfeleloen, a kompozfc i6 felillet .
. , e1
hato modu.lhalo kifejlesztesenek mindig celszen'.i ki.iliinbiizo szedesmintakat keszfteni, pe d1g egyseges, szervesen egyi.ittm(ikiido
a tartalmat alkoto elemek fobb jellemzoi- es ezeket iisszevetve kialakftani a modulok reszek benyomasat keltik.
nek - formainak, mereteinek, terjedel- mereteit. Amennyiben a kiadvany latvany-
menek es tagolasanak - megismeresebol vezerelt, es elsosorban a vizualis tartalomra
es felmeresebol kell kiindulnia; a modulok epft, erdemesebb inkabb a kepek iranyaba
meretenek iinkenyes megallapftasa ritkan elindulni. Ha ismertek a kepi elemek es azok
vezet megfelelo eredmenyre. Legyen szc5 akar aranyai, akkor ezt alapu.l veve meghataroz-
keprol vagy sziivegrol, a tartalmi egysegek hato a hasabok es az egyes modulok merete-
alakja kti.liiniisen fontossa valhat a tervezes zese is. Barmely megkiizelitest alkalmazzuk
soran, mert ezek aranyai hatarozhatjak meg is, az oldalszerkezet ezutan gyakorlatilag
a modulhalo belso tereit. Ha a sziiveget vel- termeszetes modon alakul ki a tartalom ige-
Ebben a tanulmanyban kulon-

boz6, eltero oldalaranytl kepeket
helyeztunk egymas melle, hogy
megallapftsuk, mikent viszonyul-
nak egymashoz szelessegeik es
magassagaik.
Akepek kulonbozo m6don torteno

elhelyezesebol szamos olyan lehe-
toseg ad6dik, amibol ki indulva let-
rehozhatunk egy modulha16t, amely
alkalmas lehet az fot6k keretrend-
szerbe foglalasara tlgy, hogy a meg-
rendelo feltetelezett elvarasainak
megfeleloen a leheto legkevesbe
kelljen azokat megvagni.

Akepeken alapulo modulhalo A kiadvany kep- az oldalon, vagy valamilyen rendszert ki:ivet a levo szi:ivegblokkok el11elyezhet6k. Egy masik
tei
anyaga alapjan kialakftott modulhal6 kialakfta- meretezesi.U<? Ha a kepi elemek egysegesen egy megoldaskent a modulhalo megszerkesztheto
sanak a keparanyok tanulmanyozasat ki:ivetoen adott allitasi vonalt61 lefele talall1at6k, magas- az egymast ki:iveto kepek meretezese alapjan is.
lathatunk hozza. Az egyseges magassagura saguk pedig valtozo, akkor a tervezonek meg Peldaul a te1vez6 fejeben megszillethet egy
vagy szelessegi'.ire meretezett es meghatarozott kell vizsgalnia mind a legkisebb, 1nind pedig olyan elgondolas, hogy a fotokat ki:iti:itt sor-
rendszer szerint egymas melle helyezett kepek a legnagyobb magassagu kep esetet, hogy meg- rend alapjan meretezi be: eloszi:ir teljes oldalas
osszevetese saran a tervezo fel tudja merni hatarozza, milyen modon helyezhetok el a szi:i- kifutokent, aztan feloldalas allo formatum -
aranyaik, es ezaltal formaik valtozatossagat veges vagy egyeb elemek ezek alatt az egymas- ban, majd egy kepdobozba illesztve, vegill egy
_a negyzetek, illetve all6 vagy fekvo teglalapok tol leginkabb eltero valtozatok alatt. Ezekbol haromnegyed oldalas kifuto kepkent. Ebben
szamat, jelleget. Ezutan egymashoz viszonyf- a terbeli szelsoertekekbol es elrendezesi.ik logi- az esetben a kepek oldalformatumhoz viszo-
tott mereti.ik tekinteteben kell di:intest hozni : kajabol mar letrehozhat6 a beosztasok soro- nyftott aranya szolgaltatja az ala pot a modul-
barmilyen meretben megjelenhetnek majd zata, amely men ten a kepek es a ki:irilli:itti.ik halot meghatarozo beosztasok kialakitasahoz.
A szemkozti oldal tanulmanya

alapjan kifejlesztett modulha16
lehetove teszi, hogy a tervezo
belatasa szerint, viszonylag szaba-
don meretezze a kepeket, anelkiil
hogy meg kellene azokat vagni,
mivel a szomszedos modulokb61
kepzett, eltero meretu leliiletek
aranya megegyezik a kotonbozo
kepek valtozatos oldalaranyaival.
Ennek eredmenyekeppen az olda-
lak betordelese saran is megmarad
az a rugalmassag, amit a modul-
hal6 nyujtani kepes, es a megren-
delo kfvansagat is tiszteletben
lehet tartani: a fot6k eredeti forma-
jukban, vagas nelkiil jelenhetnek
meg az oldalon. Az itt bemutatott
oldalparmintak j6l szemleltetik ezt
a rugalmassagot - a kepek jelent<i-
sen eltero aranyaik es meretezesiik
eltenere is osszhangot alkotnak
mind a modulha16val, mind pedig
a szoveggel.
tet
y
ul-
eno
ihe- Nuflam mollis eget nisi
let- quis a/iquet. Cros gravid
mely a enim ligu/a. Pellenes
que accumrnn risus dui,
nd- vitae bibe11dum semit
11eg- porta cursus . Nu11 /ectus
ak m,1/a, dignissim ve/ pul
vi11ar rion, u/tdces quis
be urna. Ut candimen tum
ipsum sapien, sed come
quot /eo bibendum eu .

AZ OLDAL c,zrn1,Eztr lv\El, TLRVEZI SE
A szovegen alapulo modulhalo Gyakran az az olvasas szempontjab61optimalis sor hosz- zc5nek meg kell vizsgalnia a kialakult 111arg6-
a celravezet6bb megoldas, ha a tervez6 a szo- szak tekinthetc5k a legmegfelelc5bb kiindu - es
viszony~,ka,t , m_eg_kell gyc5~c5dnie r61a , hogy
es
veg terjedelmet lehetseges szedesm6djat lasi alapnak. Adott beti'.ifokozat bett'.itfpus es elegendo ter vesz1 konil a szovegti.ikrot, es
hasznalja kiindul6pontkent a modu.lhal6 meg- eseten a karakterek soronkenti optimalis alkalmas arra, hogy megfelelc5en elva.lassza
szerkesztesehez. Sokszor nem elhanyagol- szama iranymutataskent szolgal a hasabsze- a szoveget az oldal szelet61. Mivel az optiI11a-
hat6 szempont az a szovegmennyiseg, amit lesseg meghatarozasahoz, ez alapjan a teres lis sorhossz bizonyos hatarok kozott valtoz-
a kiadvanyb an el kell helyezni, ha ismert es vezc5 mar fel tudja merni, hogy egymas mellett hat, ez nemi mozgasteret biztosft a hasabok
a tervezett oldalszam, akkor ennek ti.ikreben hany hasab helyezhet6 el az oldalon. A bet(i- szelesebbre vagy keskenyebbre vetelekor, vagy
kiszamolhat6 az egyes oldalakra jut6 karak- fokozatnak, a hasab terkozeinek a hasabko- es a hasabkoz ut6lagos m6dosftasakor, ami a
es
terek mennyisege szovegsorok szama. Bar zoknek a finomhangolasaval mar letrehozhat6 modulhal6 veglegesftese soran meg szi.ikse-
tobbek kozott ez ut6bbi tenyezc5 is befolyasol- az a vazlatos oldalszerkezet, amely biztosftja gesse valhat.
hatja a hasabok aktualis szelesseget, de megis az optimalis szedest. Ezen a ponton a terve-
.........................
Akiiliinbiizii sziivegreszek- a fii-
sziiveg, a kepalafra.s, a kiemeles
es a lfd - optimalis leiitesszammal
rendelkezii szedesmintai felfedik
a hasabszelessegek kiiziitti iissze-
fiiggeseket. Ezekbiil nemi finom-
hangola.st kiivetoen kialakfthat6
az az egyseges hasabszelesseg,
amely aztan a modulhal6 alapjat
kepezheti. Aterveziinek ezek utan
az egyma.s melle keriilo hasabok
(es a kiiztiik levii csatornak) sza-
mat kell meghataroznia; az oldal
szelessegebiil fennmarad6 resz .,ms n n'.1nri, · ?1.i .. tl" u
adja ki a marg6k es a hasabok kiizti
csatornak szelesseget.
1· ,Lu~ , \"!ren t f1/1Jm
1/cHHTI , ,•//(Jt'(.• n t:.:lelU t. ..

.Fcdpw 1 1 ,. n~,, tamm m
l
Donec quis elitquis erat Do11ec q11i.,elitq11iseralbla11dit /Janee q11is elitq, l J( >IIec cpus I A L\IJ. J. L A,.,
ibus velit. In acumsan la placerat al dapibus velit. !nae di t pf a e era t at d C
p1 a c~ra t a t O
erat bl,
umsa11 lacu.s id sapien scelrisqm
non sagittis diam ornarE
""" ,gg;,,;, ,1.;.,.,, """"T" c,,.,'" In aeurnsan laeu~
lectus. Pellentesqu.e at d prelium sagj/Jis lecl,u Pellenles
q11e a1dotoruisi, 11ecsceteriq11e risque non sagitt. sanac11s SJ]
1
L
tell us. Vivamus at justo,

tell11s. Viva11111s al j11slo eget elil Q re Cra s Q re ti I Irr.
tt c1 ·
ibus. Suspendisse ac nib
In hac liabitas_s_e_plate_iLC
ve l turpis auctor tristiql
fere11h1111 daj, ibus. S11spendisse
UC nib{, maua et impeulitew
/11 hac habitasse j,lalea dic/11111s, . . l .
1
leetus. Pellentesq sa gJ 1s1arr

. .
•
O
erat at
c,~a~ 11 011 tel111 vet twpis auctor !TlSl, nee see erzqLS a g:i ttl S ]eCtJ 1
dictums t. Morbj sit ameJ
m sa n inte rdum massa, e
quis. Praes ent sagittis fr
tnshque. /11 hac hab1/asse-plate.----
dictu11L1t Marbi ,i1 amejiurus
ll/710.Aeueau accu111sa11 i11terd11
· t
ITIUS at ]US O eget • •
um dop ihus Sus D1Sl nee see]
In acct
massn, eu he11dre1if est soda/es . . ~ '
nisl m a gna, congue q uis qui.r.-Pmesentsagillis-fringilla nzbh ITIQSSCL, et llT--;:,. 4- ~,,~4-~ ~~~ 4-
Afiisziiveg, a kepalafra.s, a kieme- Peldaul ha a fiisziiveg 10 pontos azt jelenti, hogy nehany soronkent Asavok es a kiiztiik levii csatornak
les es a lfd sortavolsagai kiiziitt 12 pontos sorkiizzel szedve, akkor minden sziivegresz alapvonalai magassaganak meghataroza.sat
is celszeru letrehozni egyfajta ara- a kepalafras lehet 5 pont kiiriili egybeesnek majd. Ezek az egybe- kiivetiien mar megallapfthat6,
nyossagot. 6 pontos sorkiizzel, a kiemelesek esesek egyuttal a modulhal6t hogy a formatum magassaga hany
pedig 15 pontosak 18 pontos sor- vfzszintesen tagol6 savok magas- sav letrehozasat teszi lehetiive,
tavolsaggal. Ebben az esetben sagat is jelzik. tekintetbe vege az also es a felsii
a sorkiiziik kapcsolata a 6 pontos marg6t is.
tavolsag tiibbsziiriisein alapul, ami

• A bros11ra 111od11llidl6jdt a lliil ii11-
biiz6 sziiueg reszell betl1meretei
es a sziiuegso roli alapuo11alai
l1iiziitti tduolsdgoh 111erta11i iissze-
f ii99esei alapjd11 hoztdli letre.
~ 1:a1 - - nN"\-.10"-- .. f'Kl,ou,••.. -
y ,.. ~.. 1u4- -..,.01,"", -t<11u •n •,rr, u, Ha iisszelrnso111(011l1a nagyobb
, , beti'ifolwzatbo1 szedett ele111eh
I
I alapuo11alait a liisebb mere tli
elemelieuel, alliw r 111eefi9yelh et-
a- jiih re11dsze res egybeeses iiliet,
ami a11 11ah ajele, IW!J!J a rdcs-
SERVICE AND sze diezet 11emcsal1 sziiueglrnsdbo-
SUPPORT: 11011 alap11l , hanem sciuolrnt is
EXPERTISE DELIVERED TRAINING OEVHOPMEHT
llialali(tottali ben11e, tel1 dt ua l6di
Bit H;tndp1 ovidna un iqueone·Slop-shop'tot.1l solLlion'
ro, di&ital dictation 11,011!.flow. We hne the e,pe1ti se lo
dettlop, lnst.311, tr.,ln and support d11ital d1ctalion unde,
111od1tlhdl6rn1 besze1hetiinli.
one 1001. Our soltwa1e haswon a ...,,ds, btt1a ,ec.ent LO EWY EGYESULT KIRALYSAG
post-pilol surver ol 10,000 Bl1Hand uiersa lso revt.aled
99'% ol respondents also np1usedtota l s.:ttisliiction
withOUJ llainina:. Afl1slratese1Yice;moss the board,
TECHNICAL SUPPORT
;, . , , / 11,,,
i ,I ~ 'I, ,"
>• ,'i,;; E
'
•J
' .~,-.
'< •'
...
; '• ··:"
)
.. ~
r ..;1. :1.~ .... ,.~

' '""·I M I ..,,
-.-,-
I Afe11ti pe1da11 oz haso11l6a11

a 111odu lli dl6 ardnyait e1111e1 a
f .b,fl<,,nr, l:,J\:llC<Jlouforn.oportof ~n ll><~<IJ, l~<J - Db!No!J'°"'........!"11
~ l m b t l p1le11l,,- r ll<ot<>t;nrl>t.r,U,.r
Sd>ttrtDll:dp,,p..k&.llp,cr lb.rul1m,u11ru
L»-."b r hot<lo.lK'(>lu f'l'l'f""b:<•lif\11<!,,,.p..
ll:.llhr~orylm'1cm, r. ··r..,2 ""'1tUtr.<:uJ'O
l1iadud11y11dl is afoly6 sziiueg
blwlhr,....d r l'Ultlft,i:1odln.l qlon lnlm.a,11t-
mu:1~" ' """n1 ~.. wlondlhrlro"f'<•I-
C1,nn.m,n.'Wrcal1N th.a 1,,.,1J1ui,·~ndlcup,',
bu11,-uil;,1.,• .n .. ~ h o p l n , , t t fcl lll betl1111erete11eh, so ro11he11ti
'W,.. wonlecl lo c reof., a peo fed n:a,WlcticrplottJthcrroarud<ff"-UO,t•
<doutwp:,n11nn . -.,u ... 1rN"cJ""""'b.-pln
.,,...,,, np. 11<1!un: thcomp.,!e,nn,:plrlo\br
Lu i •'fl In uw M >lqt rror-· Al tbt fl<'lr,I lh<r leiitesszdmdnali es so rtduo lsd-
reprodud,on w1lho1JI ,song lhA compuler lr,U) fl.llndniJtUJi,1rt.1 <1fry:,.A. 1Uro,""'"'a.J-.U-
u,J H.ock(C}\H,./-f,unolhrtt.Jlmetulo>a.ll
~«idtJ tu r,tlr.l lhflm..q,:tl:,dlJ• lblbbJ-.n
(f...., tl,x,. ful!talow), ln <>U,,cr.,.wdJ.U."J'
!Jdnah optima/i s erte11ei hatd-
rcropo,ct~Tbyd-.-.. o,till l.t:,clU11&i.ll ptiot<Jlhuyan hluqu, l lnfuUcok,ur, ,uput,,..
Lui we ~new ,I would lie 1mpusq,l,Je l!o.-..r>farlh:l'f"J<d.<:e.dcs,lnl for1 M:nHru1lo,
d..W1>11-.ldl,:!Wt,d1n!qt:,u
~'!':_l=>f:con l..Uldth,~1:> b;Jaq.,.1.
rou a11111e9. Miuel ez szi111111etri-
Tu "°!thb,~<.unoiw·.J U:< pu,md.. l1w ncJut """'""'JIr.Ii)• hd.•hkh Gr<m·
S.,bu r,nuJ Gm::i.oni pl><>tui;n r ~ tu tan n
M>CIW<Jli.ctooh<>ptor:ul.<U:<llnlcd,ut
c, n"'Y' "" JeL'.p:,,J l~,..,,b1ony tlul <>M l><"IW lrns szerliezetet ered111e11yezett,
f<U• rul ,;rir "" U:ua:z:pkt~ ~·.And dU
oc-r,an,tloa.TbpM, ..,..h.odf......-dl,o'ul ~
nil •hl<ll tu mau•UWDK' ,c,raniUt11unlth, .im
lbtl':IJ"'r,- nln,,.' «"d?' lde:1.!?)·.lr"tVUil.<J I->
ua lr 1prrf«1..-rrww11on-.fth"'41 wir,t lh<-
a teruez6 119y dii11tiitt, a hepeli
1&.11Slk 1ho1"""31m,..rad.llljj f;;,u1Jcnlic:>I
bocqud.JWhl»1,akUt1j1 tbt&--,1 in t.-:h
=p,,,;tn. AIU:t...,... t!mc • ..-.blnrltWMlnir,»·
oiblc tc,g,,! il ptrf« t . f!u1...-..-. .... nitloao tc,"" el helyezeseuel 111e9 tiiri a lwsavoh
11"'fl" t0,:,:1! <ll!"'- llltbtmcn:t,pQDdlnt tllflhaordGM ..._,<Oll!Jjt<lllt.....t!",l:llhr<f'+
""'3c,--. .... nk,n. Murla<il<cnphi"i! nthof dm<r-Jlor!,olcd........ p,onllan.' rendjet, hogy tenn eszetesebbneh
" es 111oz9almasabb11al1tl11Uii11
az oldal elemeine/1 elrendezese.
MARIELLE VAN GENDEREN
+ADRIAAN MELLEGERS HOLLANDIA
f .& , n.-... 1.o f .... ,;..,-.,,,.,,1..... 1.... \

~ ~" , 1L,,.,,., · ... o1-. , 11,,,- •.,1
l
::~:::?:1.:.:.:~.::!:::~::~
,,. , o1:1 , «,i,-'•.-l cM·rr, .., , n,,, ,"""'°i
..... -..w•...,,....
.....~,..,,i.,.,_ 11 ..1.. .t
+~.,.,.....,..,.,.
\,,.....1,.• ~ .,.,.,.__~1, ....._.
I I

J\Z OL 01\l SZERl<EZF f lv\E l, Tt RV[ ZE S[
A hasabok allftasa es ritmika a modulhaloban hatok: a hasabok teteje es alja is egy vonalban allitasi rendje egy ujabb modja a killonbozci
A sziiveghasabok es a kiirnyez6 (ires feli.iletek all; a hasabolrnak csak a teteje vagy csak az tipusu tar talmak vizualis szetvalasztasfoak
kapcsolatrendszerenek dinamikaja tekinthet6 alja all, a masik vegi.ik valtakoz6 magassag- ne feledji.ik, hogy a valtasok ritmusat mindi
az egyi k legfontosabb kompozfcios tenyez6- ban er veget; es vegi.U amikor mindket veg(ik erdemes alaposan atgondolni . Ezela1ek ugy g
nek, anuvel a modulhal6 tagolasa t, szerkezetet ki.ilonboz6 magassagban talalhat6. Mindha- is valamilyen atlathat6 logikat vagy rendsze::-
erzekeltetni tudjuk. A hasabok fe letti es alatti rom valtozat sajatos, es egymast61 lenyege- kell kovetni(ik ahhoz, hogy valodi jelentessel
terkii ziik aktiv szerepet jatszanak annak a rit- sen elter6 ritmust kolcsonoz a kiadvany olda- bu:janak, egyebkent a befogad6k csak a valto-
musnak a kialakitasaban, amely az oldalparo- lainak - a szigoru es geometrikus jellegut6l zast fogjak eszlelni, de nem ertik meg annak
kon sora ko z6 hasabok egymashoz viszonyitott az er6teljesen hullamz6, mar-mar organikus fontossagat. Ha a hasabok vertikalisan is
helyzeteb61 adodik. Bar a hasabok vertikalis elrendezesuig -. mikozben nundegyik meg- elki.iliini.ilnek, vagyis egymashoz kepest fel-
elhelyezesenek lehet6segei szinte vegtelenek, oldas ugyanahhoz a modulhalohoz igazodik. jebb vagy lejjebb helyezkednek el - vagy eppen
megis alapvet6en harom kategoriaba sorol- Bar ugy tunhet, a hasabok fejezetenkent elter6 egy magassagban kezd6dnek, de elter6 hosz-
.... ' .•....••. ..•.. •.. '

··················
Karnten ist Standort

des Lakeside Science &T chnology Pt rk .
EinZentrum,daswenigehund rtM t ,
vom WOrthersee entfernt in dir kt ,
~...~-:;~ ~.:;::,7;::::, N .. c.hbarschaft zur Alpen Adri.1 Univer 1t
~ ·~~··-·o...'l'l,;.l, ...
...... . ,.,J _ _ l.«..i.-o .... - - . Klagenfort liL>gt und im Endausbau
v. ..-,t,.,.,.-0..,.....,..,
~ 1 , - G , ~... 1.- H,."., ... rund 28.000 m' Mietflac.he anbiet n wird,
c.-... ~,f':,.....-._ ........ ....
....o,•••••r-•-' """ o.,,111 Der Lakeside Park i'it eine Pl ttform
~..=;_:.•_,~;i~~I fi.ir die Zusammenarbelt ~ischen
........ ~.,.,,.,,.... o .. -JM, c..~-
,,.,,..._, ... ,...,.t.~
,._, .......,w.., .... _h.-__ Unternehmen und Univn itJt 1nrth"1
_,_,,._,_ l .....Jr.'I im Bereich der Information, .. und
r:i .. µ~_..~,-,. , -w,-t.·4
,Jo..1,i.,~ ........ ~ - · - Kommunikationstechnologien.
- N~ D r ~ ·uer,,.., _
..........,....,, .. ,__.. ,,~s..-·. EinOrtderinterdi :riplinilr nFor , hung
::'._Nl)~ :-;:,~~:;.- und Entwicklung, der Au bildung,
,a,,.•'1 "'1 Ut h ~ ... ~-r~
-
Produktlon und Dien tlelstun9.
\.• -· , . - - .· ..~· - 1',0?'octc,!loo
s,....,....-.. .. ....- u,,.
- . u--,,.,,,r,.. ·
..,,.-. u -,.., v- •....i u-...- ,._~
.,........o.. .....
e., .............. - .... - -
,,,H_ .......
i - . . . ....... - -
\'r-
~-_.._.__
t · ,___,. - . , .
~--,· -
"'6(.... ~ · - - - ' " - ' , ... _
,....-,r" .... ~. - ...
---
\W ,,. • .,.....,...._,......, • •_.,,.
~ ..... - ~ . J . 1.. ... -
... . ,--~"fd~I-·- ·- -
!J.Jr- ..... , _.r"'..,.·"--""·
... ;,,,-.. 1',~·-"'7" .
. .,,..-
,.--.,..
,_, ,to--,. '""'·'"
__ ...., . . . ...
...._,...,--
, U _,1,""'4
..................... o..v.-
·~-----
,.. ........,,. ..... l4'h,, ....... ,... ..i
F.--...,.t"9"·
.....
-~.-,--
, . , . . , .... ~ ,~ I
_ . . i.,,.,I, . . ~........
Az oldalpcfr rendezettseget az egymcfsto1 azonos tcfvolscfg ra A hathascfbos modullrn16 seg(ti a sziiveg is a lliilii11biizo
elhelyezlled6, ismitl6d6fii996le9es vonalah teszil111yoma- meretli hipeh egysegi11el1 megtem11teset; lwntrasztos
ti lwsabbcf, amelyeh egyben az oldalszerl1ezet hasa'bjainah es va1tozatos oldala/1hialahitcfscft teszi lehetcive ane1 kiil,
helyet isjelzi/1. A meretiil1et es pozfriojulwt tehintve a modu- hogy a hiadvcfny egiszenell hannonilrns megjelenese is
lohh oz igazod6 hipe/1is sziivegblol1lwh mozgalmas csopor- arcfnyre11dszere seriilne.
tohba szervez6dve elle11s1ilyoua11 ezt a szaba1yosscfgot. CLEMENS THEO BERT SCHEDLER AUSZTRIA
SPIN EGYESULT KIRALYSAG

szusag uak -, erdemes figyelmet forditani allnak egymassal , amig az elso bekezdest
a hasabkiiz ket oldalan egyrnas melle keriilo koveto terkoz meg nem tori ezt a rendet. Mivel
ig sorok kapcsolatara, alapvonalaik egybeesese- ezeknek a hasabolmak az alja is ki.i.lonbiizo
an- re is. Azokba n a sorkizartan szedett hasabok- magassagban er veg et, ezert ez kevesbe tunik
~rt ban , amelyekbe n nines a bekezdesek kiiziitt problemanak. Mas a helyzet azonban azok-
d soremeles - vagy ha van is, merteke megegye- nal az oldalparoknal, ahol a hasabok teteje
O- zik a sorkozzel - , a szomszedos hasabok sorai es alja is egy vonalban all: ha a bekezdeskoz
k rendre allni fognak egymassal. Minden mas magassaga nem egyezik mega sorkiizevel,
esetben a sorok alapvonalai ,,tancolni" fognak, a hasab aljan a sorok egeszen biztosan nem
eltero magassagba esnek. Peldau.l az azonos allnak majd egymassal.
Jen allitasi vona ltol indulo es eltero hosszusagu
i- hasabok ese ten a szomszedos sorok csak addig
Merev, geometrikus hatastl sziivegblokkokat

hoznak letre a szedestiikriit teljesen kitiilto,
vagy a minden oldalon ugyanazoknal az allrtasi
vonalaknal kezdodo es vegzodo hasabok. Az egy
vonalban kezdodo, de eltero hossztlsagtl hasa-
bok elhelyezese meg kiivetkezetesnek tunik,
de vegzodeseik hullamzasa j6l oldja a szerkezet
szigortlsagat. A kiiliinbiizo allftasi vonalakt6l
indul6 es valtoz6 magassagtl hasabok jelentik
a sziiveg elhelyezesenek legtermeszetesebb es
legrugalmasabb m6djat, fokent ha kepeket is el
kell helyezni az oldalon. Kiemelten kell iigyelni
azonban az egyes hasabok alatt es felett meg-
jeleno terkiiziik merete nek es az altalu k letre-
hozott ritmusnak a tudatos kialakftasara is.
uks.
1
1ter
-·- '"'
v•. ............ _
~-
·~·--,,,, 1r-·• 1'-..... t ! -. ...
Nird. U.·t.1•··- =:-=~:-:'"

(,,..,.._._
__
:::-:.·=::--
.........., .. ......
II n
:-.!:.~:"'~
_ ,_
..__,._ .
.............. r,\..J,
:::::-.:;1;;..,
-·--
1. -...... ,,,_
::~~ ...
ung
~:-=~--
1., i-, .... , . ...- . .
;:-.:;;._-::;:;;:.~
r.;...-~-~--
a..- fllt!l,.&:1
~·~:::;..:.,~=~:-::~
t,-.....cL ~, ,1,__.,..~ r...,.._'-""1"'....,.
f~ , . , , _ , _. \•.,1:.,-,
),-u., f.,m,.u,~• ·=-- •- 1<
w._..,_1- ,,. ~a .. ._ ,, ,_.. ..1"
..i.,,...-do,...-
=:.~·-·
p ,..,..., t. i - ....
---~-~
oc n.-.ii...-.. ,
,,.i,~..-·-. ,.,,.,--.,..1,
s,.,.-~i.--- . ..,.Jo.-,.,.-,
::~·:.::::::·~:1Lj
u..-.n:.,..,..,.•.1ar...--1
--·
. r..-.,... .. s -.,_
Cl .... .._ · · - ..-!'-'"·"
..,,,.,,u,.,,...c, ~. """' '· ~
l·-~----· . ,-~ . . ~-=·
C. l,od • ..,._.__
ru,_ ~.- ·~·~.-.. r,,...,.._ j -. ~-..~~
L,J -- - ~ ..!:-~ o..lp · ~ ~

1, ·;,. l ;.,,,...:iF.o:,,,.. £ ... ~-. D,,~ ·- ~~ """ .. ---,p,..,. . .,...,,.-.1 ,
,-.....i.1..rn;,,._ T,...!,,--;..-.....r.- _,.._..p ..__..... ..... _ - • ... -.. R\......., ,,,.. .....
~----~..._,1~.. !n -. <,:1..-"l-":1,..,.----·..
,..._.,..ii..,;.._.. _i-,,.,qo,, ........
Sr-~·,"
,,,._, ...........
~...,,~-.,,..,. ~
I·,.-;- --.; r ·.....
1'-"•...,·k·~,....
v-1
,..... Tn6roft,.....-
' ' . ...c--,...,,,=--6.·'
l,'.-h; 'n•I\
Lakuide Lakeside
iii,
259 A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYV E

r Kepek elhelyezese az oldalszerkezetben Meg ha llgy is ti'.inik, hogy a kepek elrendeze- valaszthato. A kepek emellett egy adott allitasi
A racsszerkezet, mint a kompozicio alapjat se soran bannilyen struktt"ua kiivetese csak vo nalhoz is igazodhatnak, ha a hasa brend-
biztosfto strukttira, amely a kepek es sziivegek hatraltatja a benni.ik rejlc5 vizualis lehetc5segek szeri.irtl<tartalmaz ilye t. Az elsc5 pillantasra
kiiziitti, merc5legeseken alap ulo kapcsolatot kiaknazasat, ne feledji.ik, hogy a racshalok ren- tenyleg erc5s korlatozo erc5nek t1'.inc5 modulhalo
hangst"tlyosabba teszi, rendkfvi.U hasznosnak delkeznek egyfajta ,,beepftett", termeszetesnek valoj aban roppant valtozatossa teheti a kepek
bizonyttl a ketfele oldalalkoto elem formai tunc5 rugalmassaggal is. Peldaul az egyszen'.i, oldalon beli.Ui kapcsolatait. Akar egyetlen
egybeesesenek kialakitasakor. A racsszerkeze- hasab alapt'.1 oldalszerkezet egyenletes szelesse- modul is helye t adhat egy kepnek, de modul-
tek szisztematikus jellege szinte kikenyszedti, g,'.i feli.Uetekre oszlik, melye ken a kepek keresz- csoportok tetszc5leges kombinacioi is, peldau.I
hogy az elemek kii ziitt harmonikus aranyokon ti.Uhaladhatnak, es melyeket egybefoghatnak 2x3, 1x6, 3x5 elrendezesben, vagy megjelenhet-
nytigvo kapcsolatok jojjenek letre, mikiizben - mine! tiibb a hasab, annal tiibbfele kepszeles- nek lenyegesen nagyobb meretben, az oldalpar
meglepc5en nagyfoku rugalmassagot is bizto- seggel dolgozhatunk - , raadasul ennel a struk- szemkiizti oldalanak moduljaiba is atnyulva.
sft a tervezc5 ell<epzeleseinek valora valtasa hoz. tt"uanal a kepek magassaga is szabadon meg- A kepek emellett ki is lephetnek a rnodulhalo-
=
=
A modulha16- ha megoly egyszeru Dui ,; autem ve lu re
quae coe lis
is, mint az itt bem utatott - szinte
vegtelen szam u lehetoseget k[nal ,....., __..,,,..i .....
a kepek elhelyezesere. r~~c;~.J
1111
1111
Duis :rntern vc lurc
quac coc lis
1111
Habar a kihatterezett fot6k, illetve a negyszogle-
testol eltero alakura megvagott kepek szabaly-
talan formak, a tervezonek megis gondoskodnia
kell arr61, hogy ugy tunjon, aranyaik es elhelyeze-
siik szempontjab61 is a modulhal6ba illeszkednek.
Ugyelni kell azonban arra, hogy e kepek megis
termeszetesnek tunjenek, elhelyezkedesiiket ne
1111
erezziik merevnek, kenyszeredettnek vagy szokat-
lannak. Ezt altalaban ugy erhetjiik el, ha konturjuk
nemileg tulnyulik a modulha16 legkoze lebb eso
vonalan (ne feledjiik, hogy az rves form ak optikailag
kisebbnek tunnek), es erzekelheto terbeli kapcsolat
alakul ki belso alkot6elemeik es a koriilottiik talal-
hat6 egyeb elemek koziitt. Figyeljiik meg, hogy a
1111
renti abrakon a kihatterezett emberi alak kiirvonala
hogyan halad tul a hasabok altal kijeliilt hatarvona-
lakon - ugyanez igaz a kiir alaku kepre is-, es hogy
a fot6 hangsulyos reszletei a savokon beliil, vagy
azokra ,,iiltetve" jelennek meg.
Hasabokon alapul6 oldalszerkezetek eseten a kepek
1111
meretezese es elhelyezese elsosorban a hasabok
altal meghatarozott szelessegi viszonyok pontos
kiiveteset jelenti. bsszetettebb a reladat, ha all[tasi
vonalak is vannak az oldalon: a kepek teteje igaz[t-
hat6 egyazon vagy tiibb kiiliinbozo vonalhoz, de egy
merevebb rend sze r reszekent nyujt6zhatnak egyik
allrtasi vonalt61 a masikig is.
260 SZOVEG ES KE P EGYSEGE

asi bol, befuthatnak a ki:itesbe, vagy kifuthatnak A racsszerkezetben felhasznalt kepi elemek illesztesi pontok jelenhetnek meg. Ugyanilyen
az oldal vago tt szelein tulra. A kepek merete- termeszetesen nem csak teglalap alakuak okbol fontos a kifuto kepek kompozfcioja-
I nek ni:ivekedesevel parhuzamosan egyre erotel- lehetnek: ki:ir vagy sokszi:ig for111ajura meg- nak elemzese. Ezekre sem gondolhatunk ugy,
ilo jesebbe valik a kepet alkot6 formak belso struk- vagott, es szabalytalan alaku, kihatterezett mint egy nagy keretre, amiben ban11i meg-
~k t1haja, vizualis logikaja, ezaltal pedig a kepi kepekben is gondolkodhatunk. Azonban ti:irtenhet: meretlik es pozfciojuk megva lasz-
elem egyre erosebb kontrasztba kertUt a szi:iveg az ilyen tfpusu kepek meretezese es elhelye- tasa eredmenyekent a kepet alkoto elemeknek
1- szerkezetevel. A kepek meretenek csi:ikkenese- zese soran ki.Ui:in figyelmet kell fordftan i arra, valamikeppen igazodniuk kell a modulhalo
ul kor viszo nt pont fordftott a hatas: belso vizua- hogy ki:irvonalaik optikailag illeszkedjenek aranyaihoz es helyzetehez.
1et- Lis jegyeik mind kevesbe hangsulyosak, kon- a modulhal6 hasabjaihoz es savjaihoz. Emel-
par tt'trjuk azonban fontosabba valik, vagyis egyre lett ezelmel a szokvanyostol eltero kepeknel
inkabb a szi:ivegben elhelyezkedo geometriai mindig tekintetbe kell venni a kepek tartalmat
5- for111akkent tekintiink rajuk. is, mert abban tovabbi markans allftasi vagy
-----~----
___
--·--------
___
-----·-
·---~
,.-·--·--~-
.. --·-
,, _____
.... -.. -........ _______ ___... --_
---------·
·_____
- -- ..,
..,... ,_. _._ .. _,,_,_
A111(9 a his111eret11foto11bo111iala-
ldtott hipcsoport me9 /elietiise11
__
___ _
... __ _
______
------ ·..... -----·-- ..
--·
___
-·------·--"'
... .. -·--·-
----
.
.... ____ _
.. ~,--- ,
---- --_
_____.......
_-....-- ... . ....
tisztd11 hiraJzoUa az alapjdt
hipezii 111od111ha16 szerhezeti t,
.________
______ ... . . .. _.. ____
____..._____ __
,...___
__ ,
------·--
.......
_.__, ..... addig ajobb oldali oldalpd,·
____..__ ... ___
,..,_,
.
.... ____ -_
______ ._ _ _ hif11t6 llipe soilllalfi110111abba11
__ --__
, ,,
------
__
_. ----~---- ........ _
....._
...
--------
~
...
... ";'
......
lwpcsol6dih a rdcssze rl1ezetliez.
Kiiuessiih ez 11t6bbifot6 fiibb
:- ~r MP! ______
-----~--
... ,,,_
h01izo11tdlis uo11ala it, is figy el-
= jiih meg, ezeh hogyan uiszo11y11l-
11ak a szemhiizti oldalo11 megje-
------·
~-··-·- ~-·· le11ii csatorndhlioz. Vegyiik iszre
azt is, hogy az e111beri alalw/1
uildgos fol0ai riszben az oldal
10 dtl6java11 helyezhed11eh el.
STUDIO WORKS USA
A szabdlytala11 lw11t11rral rendel-

llez6, l1 ilt dtterezett hipel1jele11- 7
tiis 111irte1111 l1011trasztot is e1etet
uisz11el1a 111od1111ta16 alapjdn
ip(tl1ezii, mirta11i rendet hiiuetii
~ oldalahba. A l1ipeh organilwsjel-
lege azo11ba11111e9hiiueteli, lto9y
az egysiges ldtudny irdel1e1m1
,_
e9yirtelntt1 uiwa1is lwpcsolatoh
,k. alallllUmiah Iii a l1ipeh ala/9a
es belsii szerhezete, valamint a
8
1t-
uk
szigoni re11det /1iiuetii oldalszer-
l1ezet hiiziitt. Ezrn az oldalpdron 6
a l1ipehet 119y poziciona1tdl1 is
Hag miretezte11, lto9yfo11tosabb belsii
Jiat trn9elyeih is hatdro/6 uonalaih
al- egybeesseneh a 111od111ha16 hasav-
1 jaival is sdujaiual. Ezt 111a91111h
,ala
ina-
is elle11iirizhe0iil1, lta pe1dd11/ a
Jgy bal oldali hiz leefelsii pon0a1wz
ltt1zott v(zszi11tes uonalat hip-
9
{
zeletbrn uigigveze0iih egiszen
ajobb oldali lapig.
FR OST DESIGN AUSZTRALIA

f\Z OLO!\ I SZERl<[Z[T lvlEC, lERVEZESL
A valtozatossag ereje es a rendhagyo oldalak nia a layout leghatso retegeiben; a felszfnen ennek segitsegevel ugyanis megfigyeU1etji.ik
A racshalo csak akkor lehet sikeres, ha a terve- csak a tartalomnak szabad megjelennie, kotot- az oldalakon vegigvonu.16 ritmust. Milyen
z6 kepes elkeri.Uni a racsszerkezet jellegeb61 tebb vagy szabadabb formaban. Nem a racs- vizualis logika szerint viszonyul.nak az elemek
adodo veszelyt: az oldalak sablonossa valasat. halok felel6sek az unalrnas oldalakert, hanem , az egyes oldalakon a racshalohoz? Valtozik-e
A halo aLI<almazasanak legnagyobb kockazata, akik letrehozzak 6ket. Ezert is tunik a racsszer- a kepi elemek helye az egymast kovet6 oldal-
hogy szabalyossaga konnyen megtori a kreati- kezet kialakitasat kovet6en jo otletnek, ha parokon? El6fordul, hogy helyenkent valtozik
vitast, es id6nkent komoly er6feszftest kfvan oldalparrol oldalparra attekintji.ik a kiadvany- a kepek merete vagy a szoveg-kep aranya?
az olyan mozgalmas es latvanyos kompoziciok ban megjelen6 anyagokat - akar storyboardo- Peldaul az is szembetun6 valtozatossagot
kialakitasa, amelyek kepesek fenntartani az kat is keszitheti.ink hozzajuk -, hogy tisztaban eredmenyez, ha az egyik oldalparon a kepeket
olvasok erdeld6deset. Ezert ne feledji.ik, hogy legyi.ink azzal, melyik oldalra mib61 es mennyi az oldal fels6 reszen, a kovetkez6n pedig az
a racshalo nem tobb, mint egy lathatatlan keri.U. Ez jo alkalom arra is, hogy a tartalmat aljan helyezzi.ik el. Az oldalszerkezet rendje-
strnkttira, amelynek csendben kell meghuzod- hozzavet6legesen elhelyezzi.ik a haloban, nek megbontasa a tervezes egyik velejaroja,
!gen egyszeru m6dszerrel is v.ilto-

- - - 1- 1 -
zatossagot vihetiink az egymast
kiiveto oldalparokba, ha a kep-
csoportokat hol az oldalpar felsci
reszen, hol pedig alul helyezziik el.
Ehhez hason 16 megoldas, amikor
kismeretu, kiizepes es nagyobb
kepeket is hasznalunk az oldal-
paron, majd a kiivetkezo oldalakon
ugyanolyan meretu kepeket mas-
fele elrendezesben jelenftjiik meg.
I - lo-- - ,-- -
Ahol tiibb, hol kevesebb hasabot

atfog6, valtoz6 szelessegu elemek,
amelyek elhelyezes szempontjab61
azonban hason16 logikat kiivetnek,
eltero ritmusu oldalakat alakftanak
ki, mikiizben megis fennmarad az
egyseges latvany.
A racsszerkezet rendjet olykor

megtiiro formak eroteljes hat.1st
.... ts , ,., gyakorolnak az oldalpar elemei-
nek hierarchiaj ara es az egymast
·I kiiveto oldalak altal kialakftott
ritmusra is. Ebben a tanulmanyban
a szigoru strukturat kiiveto oldal-
parok sor.ib6l szinte kiemelkedik
a rendszertol eltero mintaoldal.
= ,-1===:i
~ UI
A meglepetes ereje mozgalmasab-
ba teszi a sorozatot, es hangsulyo-
sabb.i a lenyegi reszeket.

amit neha a kiiriilmenyek kenyszerftenek ki szert. Egybol magara vonja a figyelmet, es sok es szfnek segfthetnek ebben, de iinmaguk-
- peldaul a mindenkeppen egy oldalparon meg- a vizualis hierarchia leghangs <tlyosabb eleme- ban altalaba n nem elegendoek. A te1vezonek
jelentetnj kivant anyag nem fer el -. neha ve valik, egyszeruen azert, mert valamiben utalnia kell a racsszerkezetre, peldaul ugy,
1ek
pedig a vizualis iisszhatas igenyli, hogy a tarta- kiiliinbiizik a tiibbitol. Tehat ha egy olyan hogy az elozo oldal egy tipografiai eleme foly-
e
1- Iom egyes reszei nagyobb hangs(tlyt kapj anak, oldalpart tervezi.ink, amely figyelmen kivi.il tat6dik az egyedi oldalparon. De ki kell gon-
vagy meglepjek az olvas6t. Azonban egy szigo- hagyja a kiadvany altal hl'.ien kiivetett oldal- dolnia azt is, hogy mikent ter majd vissza az
dk
ru racsszerkezetben az effele .,rendbontasok" szerkezetet, biztosak leheti.ink be1111e, hogy eredeti rendhez: ha peldaul a kiivetkezo oldal-
csak ritkan fordulhatnak elo, vagy csak kisebb az a tiibbinel em.lekezetesebb marad. Kerdes, par is ugyanannak az anyagnak a resze, akkor
:et merteki'.iek lehetnek, maski.iliinben megbont- hogy Inikent kapcsolhatjuk ezt az eltero oldal- elhelyezhet raj ta olya n kisebb, rendhagy6
jak a kiadvany kiivetkezetessegenek erzetet. part a tiibbihez, es hogyan tehetjiil< nyi.lvan- elemeket, amelyek utalnak az elozo oldalpar
e- Barmely elem vagy oldal, amely e tekintetben val6va, hogy ez is ugyanannak a kiadvanynak egyedi jellegere, mikiizben az oldal egesze mar
I, kilog a sorb61, meghataroz6 jelentosegre tesz a resze. A mas oldalakon is hasznalt betutfpu- kiiveti a racsszerkezetet.
!to-
;t
;()
<el.
or
kon
is-
eg.
A sorozat reszeit hepezo bros11ra11bo1 szdrmaz6 oldala h

viszo11yla9 heslw1y hasa'bol1bo1 a1 16 sze d1ezetre epii ln ell,
a111ely lehet6ve teszi a hepeh es sziivegblohlwh m,dldviil
n19almas elhelyezeset. A hasa'boh 11a9y szdma l1iivetl1ez-
te'ben az elem eh 119yan 111e9lehet6se11 szabadon vdndorol-
hatnah az oldalon, de a 11e9at(v tereh es a tarta lom e9yse-
9ei,1el1a,·dnya megis az e9yse9esse9 erzetet l1elti.
PEOPLE DESIGN USA
A hiadvdnyban me!Jieleno liepeh

merete es helyzete folya111atosan,
oldalpdrro1 oldalpdrra va1tozil1
- ez a 111e9oldds a 111011ot611ia
ellmiilesene/1 e9yil1le9e9ysze-
111bb 1116dja. A 111ar96 tiibb pont-
st
jdn me!Jieleno riivid vonala/1
tiibbe/1 hiiziitt a hasdbol1l1iiziitti
csatoma vonaldt isjelzih, sz(niih
pedi9 rendszeresen vdltozih.
-
i-
MARIELLE VAN GEN DEREN
ist
+ ADRIAAN MELLEGERS
·ban HOLLANDIA
11- A person's aura is nof sfofic; if
ik changes according lo surroundings,
heollh and sfole of mind
ab-
lyo-
I

INTUITIV ELRENDEZES
Kotetlen oldalszerkezetek A racs hal6 a tipog- ke ri.ilni a szigoru struktura t, mert a celkiiziin- hatalmas mennyisegu info rmacio pedig bizo-
rafi ai es grafi kai tervezes egyik j61bevalt es segbc51csak fgy lehet kivaltani a megfelelc5 nyos elvarasokat alakftott ki benni.i.nk a visel-
alapvetc5 rendszerezc5 eszkiizenek tekinthetc5, erzelmi reakciot. De megtiirtenhet az is, hogy kedesevel es a megjelenesevel kapcsolatban.
de ahogy az t az utobbi idc5ben egyre gyakrab- a tervezc5 egyszer(ien ugy gondolja, a befoga- Eleg csak a tevehiradokra vagy az elc5 kiizveti-
ban lathatjuk, emellett szamos mas megoldas das elmenye hatasosabb, ha a nezc5k egy sokkal tesekre gondolnunk - ahol a kepernyc5n egy-
letezik az info rmaciok es kepek rendszerbe komplexebb, intellektualis szempontbol izgal- szerre jelennek meg a verbalis ertelmezesek
szervezesere. A diintest, hogy racs halot hasz- masabb modon vonhatok be az ertelmezesbe. a videobejatszasok es allokepek, a ki.iliinbo;o
naljunk-e, mindig az adott munka jellege es Mindemellett az idc5k folya man sokat finomod- ikonok es a lat6mezc5n vegigfuto sziiveges
tartalma alapj an kell meghozni Elc5fordull1at, tak az informaciok befogadasaban es ertelme- informaciok, amelyek hol atfedik, ho! pedig
hogy maga a tartalom olya n belsc5 strukti.haval zeseben legnagyobb szerepet jatszo kepesse- gyors vagasokkal kiivetik egym ast -, es kiiny-
rendelkezik, amelyet a racshalo nem feltet- geink; a minden iranybol - tevebc51, filmekbc51 nyen belathatjuk, hogy a nezc5k mar hozza-
leniil teirne vilagosabba; mas esetben azert kell es interaktfv digitalis mediabol - rank zudu.16, szoktak a komplex vizualis ingerekhez.
0)
C
Gcd P'O!f!"'·tswnng a- eo sertO'M 1~-
ta lor.1b!Bte~:en ,
t,,w-~ar~\~
ha!Uerh,utl'.llUlai.lu!ia'l~J)'I>
~terqw(ie-alema:lsrietri.a
l.fl!ITI!':8g'lcg~
PU::is~tpno'll!tffV!n er eo m-»-
pe;:, J:JQ9eSS ,on, inl.d.et:r e: SV71
ll'ltala.ner Oo1!Bl1 1og l.llf'Ool1aie
hrl:iiJ'l~efderitJ'a",1}1>
rende ta a ~ Efle'tt,g!JTOT\!a-
~ cg Q:d ~~l
y
Q)
MJI ti ! umeltM!re<B'lrl:I ~ e o
"""--plb,- ',I
tJ\WC lllme,,~a,,henggiN
!Jenge,~1.!edecescrne,Usteda
·~
Cl)
plOt~og:!DnEllerg!Stl!lr•
~
!01~. 1EL IU'ldercg
"9Yerancner LedefeDTIWa'iN
sne'farnJ 1~~.J:ft)S!el-
t e m g s - c g ~ leda'n
scm €f I dalcg m!!d h.o:Efl OJ StY
bsnf'ger I S!.il();{ la begl:!ns,wlger Q_
:.:t::::~:~211EW, +
-""'-"'"'"'
--
lM,gt.P'"9•en~
.. -
"""""
I t..tgodtledef~er..,.,,,'h!!n-
og..ndom~lrkMwl'lhec.nl
gig;,1rlctg\-eotoflorfl'OSte".tst)ff19
\~¥i><nV¥1~staTiiq!,
VI t.rd.:e pa,ef fa ole dee'E EN pn>
Sja.let hcti3 ,,b:ntrd:rnad
'3kiaei-sorn~.po:Ll,.lM:Bt
oa lMJt:tt:t
VizsgdLJ11l1meg afe11ti oldalpdrol1011 a terl1iiziil1et es

a tagoldst, balr6ljobbra haladua: 11gy tii11ili, hogy a
sziiuegel1 es llepe/1 tiibbsege11el1elhelyezese egy hasa'bo-
11011 alap11l6 oldalszerliezetet liiiuet, 11 e11d11y elem azo11-
ba11jo1 ldthat6a 11 l1ilep ebbcil a st111li t11 ra'bo1, amiuel
11emi meglepetest olwz, es f elh foja magdra afigyel met.
COBRA NORVEG IA
Az itt ldthat6 sz{11itcizi programmagazin

eredetileg 3 x 3-as mod11lhdl6t haszndl ala-
pul , dm a ha16t allwt6 modulol1ldtszo1ag
elcs11sznal1egymdshoz 11epest, (9y a sziiue-
geh sem dllnali mi11denhol egymdssal.
RESEARC H STUD IOS EGYESU LT KIRALYS AG
264 S ZOV EG ES K EP EGYS EGE

)- A tervezoknek tehat, annak erdekeben, hogy
olyan emlekezetes es tartalmas benyomasokat
hozzanak letre, amelyek kepesek ezzel a vizua-
[-
ISR-Spazio Culturale Svizzero lis kornyezettel versenybe szallni - es alkalma-
di Venezia
Th'.·~:Witra I
C.,,,,,,po S..,1"A90He, DcnodlKO 810 sak arra is, hogy megki.Ui:inbi:iztessek magukat
es kitt'.injenek a ti:imegbol - , ki.Uonfele uj iranyo-
kat kell keresniiik a tartalmak elrendezesere.
byProjects
Herzog & de Meuron
SAN AA
Alejandro Aravena
An exhlbiUoo on the development ot the "-.1-A.........i"--"-"_._ _ _-:,
01ganizccl by Vitro Design rounclation
in collal>or~1lion ,.vith I n Spazio Cultu1c1le SviL1ero di Venezia
photos by 01 ivo Barbieri,
Gabriele Bas I I lco,
Giovanni Chiaramonte,
Paola De Pletr I
iiliiil
II
A leginlrn'bb talcf11 l10llcfzsollhoz vagy modem

festmenyellhez hasonl(that6 plaJ1dtol1 elemei
iisztiiniis es spontdn elrendezest lliivetnell,
az al110t6elemel1 viwdl is jellegzetessegei re
pedi9 ldt hat6la9 rend h(viil organilrns sze m-
sziigbol tel1intetteh a tervezoh . Afen ti pla-
hdton a spontaneitdsnall egy ldtsz6lagos tegla-
test hiirvonalai szabnall 11e111i l1eretet, mnely
csereven hangsiilyosabbd teszi a J10111poz(ci6
terbeliseget aual, hogy tiibb helyen is megtiiri
a feliiletet . A j obb oldali all10tcfs elso pillan-
tcfsrn lenyegesen szabada bbnall es lazavbnaJ1
tt1nhet, a sziiveg sorai szintefelold6dnah
a bet11ten9erben.
-
LUDOVIC BALLAND [FENT]
NI KLA US TROXLER DESIGN [LENT]
SVAJC

lNTUlTIV ELRENDEZES
Az elemekre bontott racsszerkezet A dekonst- nek adott helyen kellene szerepelnie, hirtelen ha a racsszerkezet egyes elemeit elforgatva
ruktivista megkiizelites ezen megval6sftasa- pozfci6t valtoztat, es mas tartalmakhoz keri.il is megismetelji.ik az oldalon, mivel fgy tiibb
nak a legkezenfekvobb m6dja, ha egy hagyo- kiizelebb, mert korabban nem letezc5 tartal- tengely men ten rendezhetc5 el a tartalom.
manyos racshal6t - legyen az barmilyen egy- mi iisszefi.iggeseket alakfthat ki. Ha a hely- Egyfajta rendet teremthet az egymasra retege-
szeru felepftesu is - reszekre vagunk. A struk- valtoztatassal egyi.itt a meret es a telitettseg zett tartalmak keltette terbeli es iranybeli zur-
tu.ra azonban ezenkfvi.U is szamtalan m6don is valtozik, elc5fordu1hat, hogy az elmozdftott zavarban, ha tiibb darab, elterc5 oldalaranyu
megvaltoztathat6. Peldaul a designer egy- informaci6 latsz6lag valami miige vagy ele modulokb61 felepi.ilc5 racshal6 reszlegesen
szeruen ,,elvalaszthatja" egymast61 a fobb keri.U. Az ilyen optikai ketertelmusegek egy fedi egymast, vagy valamilyen sziiget zarnak
szerkezeti egysegeket, es egymashoz kepest szi.irrealis ter benyomasat kelthetik a nezc5- be egymassal. Ez ki.Uiiniisen igaz akkor, ha
vfzszintesen vagy fi.iggolegesen eltolhatja ben, amelyben az eloter es a hatter barmikor a ki.Uiinbiizo retegeken elhelyezkedc5 elemek
oket. Azonban nagyon i.igyelni kell arra, hogy helyet cserelhet. Dinamikus, mar-mar epfte- nemelyiket azonos sziigben forgatjuk el.
mi tiirtenik, amikor egy informaci6, amely- szetinek nevezhetc5 terekkel kiserletezheti.ink,
Ha egy racsszerkezet moduljait

vagy hasabjait szetdaraboljuk,
es egymashoz kepest eltoljuk <iket
ugy, hogy reszben atfedjek egy-
mast, azzal latsz61ag a kompozf-
ci6s ter kLlliinbiizcS melysegeiben
elhelyezkedcS retegeket hozhatunk
letre - es ez meg abban az esetben
is igaz, ha a hasabok folyamatos
olvasasra szant, egybefLlggcS szo-
veget tartalmaznak. Az egymast
atredcS hasabok felLlletei attetsz<i
retegek benyomasat keltik, mivel
ugy erzekeljLlk, mintha a sziivegek
vagy egyeb elemek latsz61ag egy-
mas elcStt es miigiitt lebegnenek.
Itt az oldalszerkezet szetbonta-
sanak szinte vegtelen szamu lehe-
tcSsegebcSI mutatunk be nehanyat,
illetve azt is, hogy ez mikent hat
a sziiveg es a kepi elemek meg-
,,1 l•r•bi1ur,u...-,11,.,1r "'I r"'ll" ,lli..ilu·
jelenesere.
111,n hil..-nd l,,f1,,r•tri

qt
Ezehben a hotelszobdl1ba11 e9y

midhiuiil szelle111es 111e9olddssal
aJal ah s01jai dltal allwtott ,,rdcs-
szerl1ezetbol " mozditottdh hi a
e- tipo9rdfiai elemelw. A ldtudny
leny119iizo terbelise9e ual6szim1-
r- le9 sz6rnlwztat6 es felejth etetlen
e1menyhent marad me9 a szdll6-
uende9eh emle11ezetevm
E-TYPES DAN IA
·--· ______
·-·-·· ,_··-··
_
·-··-· '"_ ... -··
.. -··-·----·
__
_,, _,
-·-1-
..._
,- ..... ... .....
... --· ......... .. __,,,.... ,_,._..,_ -·---- '
~
__ ____..__ ...
................
...... ,_,_..,_,,,..,_._.... ,._,. .. ·--·--
_
_. · - - •
-
....-.. __
C
.....,._
_._.,,
~ .._. __. ..... _._.
_,.... __..... ._,~_,
.. ._ ...... ...,_
...., ..... ,__ _,_, ..... -,.-,_ . .. _............. _
, - , . , , _ , _ . , . , ~ • • • •" • • • ~ • • - • • •- ~-
... n..H.ac.. _ _ _ _ _
F.,,-----....
_..___,,__
__ __
Tribute to !_IN ,W " ' - - - . . . - . ~ . . _ .
_,.,J_,..,.,.,.__
....................._.__ .....,,._P'"" __ """"
-
.-,. ~ I n the 1830•, Wertonan developed new
- ....... - ....---
technologies for the appllcaUon on paper
... .........,_.;_...-....i ,_ _ _ I, at his poeuc visions, which he was able
.... _ , J p - . i ... _ _ .,.. ........ _
to eahlblt In De Ploeg - • 1roup or a.r tisb
iltfllch aspired to Die Bnkke and to the
_ .. ....,.,.,..._ T._C.. _ ....... co"r .... freedom or cultural expressionism .
---
.. ot_.__a.-,..,, ... _ l • · - " '
~-·
'iie commenced to manualfy Intervene
_
.-_,.... ~ · . , . , . . . _ _ _ c,I . . _
·-·---··- . - · ...·............. ...._..__........ _. _

In the prfnun1 Itself, wtlh st.mp• and
shaped moulds, using the roll dlNlctty to
......
-·--·-··-·~-..._
...... _... ·-
...
--~..... ·~ . . . . ....... ....... -...... ...
,...... provide Ink In the form or the bnish 1 whlle
alao using It. eJlten1al part.
ek
.-,.-......._
_ , __ ,4_._..,
... __ ,_
-~-
-... ......__.._.h....__-. .. ..... ......-~.......___.-................ .--......
,
K
,.._, ._ _ .... ,,_ . . ...
-....................
--.
...._.
_. ~.,
....., , ~
_,,__
....... -..-. ... __ .....

.. -.,, ......···-·"' -.._ ........ ..... ....
.._.-,,..., . ,, _,._,
. .. -.........
,_.__
.._ ,~ .._ ,..,_
.._.. ..__,
Az elmisztatott liasavol1es a sziiue9 eltiilzott textural is

jell e9e iisszhm19ba lwzza11 a sziiue9et a hepi elemekhel.
HYOS OOK KANG/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA
Az eppen csa/1 e9ymdsra fedo, ua1toz6 sze1esse9ii, helyen -

hent elfor9atott lrnsavol1 moz9almas esjelle9zetes 9eo-
met1iai elrrndezesii Jwmpozici6t hoznah let1·e. A holland
tipogrdfus emle11ere '1 esziilt plahdt a 1111111l1dit idezi ,
ualamint utal a tiirtenelmi l10rsza'1ra, amelyben alho-
tott, ane111iil ho9y mdsolnd a sti1usdt, va9yfellrnszna1nd
A te ll!ezo a tartalonmah helyet ad6111od11lcsoportolwt himoz- ualamelyih miiuet. LEONARDO SONNOLI OLASZORSZAG
ditotta az oldal alapjd11l szol9dl6 szerl1ezetb6l, i9y ldtsz6-
la9 e9y heuesbe szi9onia11 me9hatdrozott terbe11 lebe911eJ1.
TI MOTHY SAMARA USA

INTLJITiV ELRENDEZlS
Spontan kompozfciok Tavolrc5l sem nevez-

hetji.ik veletlenszer(inek, annal inkabb tuda-
tosan intuitfvnak azt a tervezoi megki:izelftest,
amikor a grafikus elsosorban az elemek for-
mai tulajdonsagait figyelembe veve helyezi
el azokat a kompozfcic5ban, felfed ezve a saja-
tossagaikban rejlo kapcsolc5dasi pontokat
es kontrasztokat, majd ezeket hangstilyosabba
teve a nezok szamara is erzekelteti az elemek
ki:izi:itti vizualis ki:ilcsi:inhatasokat. Ezt a faj -
ta i:iszti:ini:is tervezesi mc5dszert a grafikusok
gyakran a racshalc5 kialakftasana k egyik lepe-
A plaluitot a tipogrcifiai elemell laza es tenneszetes elrendezese jel-

le111zi,jo1 szemle1 tetve a tervezci erze1miyseget a ui211a1isfe sziiltseg
es l1011traszt 111i11dazo11 t(pusai ircint, a111elyel1az ele111el1l1iizelsege11 ,
csoportos(tciscin, citfedesein, afonncitum sze1eih ez viszony(tott hely-
zeten, valamint a sziigletes es foesfo1111a11eltercijellegen alapul .
CALLY KEO/THE ART INSTITUTE, ORANGE COUNTY USA
Az anima1t l1ipso rozat sza vai elcibulllwnnall es elt11n11ell

a - lcitszo1ag - ve1etlenszen1en elhelyezett tintafoltollban .
DAEUN KO/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA

seken t hasz naljak, de ez a strategia i:inallo tulajdonsagaira epi.iltek, majd ezek hatasa t
rendszerszervezo technikakent is megallja a ko mmunikacio szempontjai szerint finomft-
a helye t. A munkamenet elso faz isa egyebken t hatj a: hangsiilyoz hatj a vagy visszafoghatja.
gyo rs es ki:itetlen: a festokh i:iz haso n.loan a ter- A fo lya mat lendi.iletessege leginkab b talan
vezo elso benyomasaira hallgatva gyors di:in- a ko l.lazs teclmikae hoz haso n.lfthato, az ell<e-
teseke t hoz, miki:izben a kompozfcio elemeit szi.iJt kompozfcio ki:izvetlensege pedig vonzo
egymas melle helyezi, es felfedezi az elemek a nezo szemeben, h_iszen ki:innyen ertelmez-
ki:izi:itt kialakfthato kapcsolatokat. A ldili:in- heto, miki:izben a felfedezes i:iri:ime is ki:iri.illen-
bi:izo vizualis jellegzetessegekkel rendelke- gi. A vegeredmeny egy olya n oldalstruktura,
zo elemek ki:ilcsi:inhatasba lepnek egymassal, amely a kompozfcioba n megjeleno vizualis
amelybol a tervezo mar meg tudja allapf- feszilltsegeken es ezeknek az informaciok rne-
tani , hogy kezdeti di:intesei az elemek mely rarc hiajahoz f(iz6d6 kapcsolatan alapu.l.
Aplal1Cit tervezoje afe,fi pozit1inijdt szabdlytala,i for111dj 1i,

szetfriiccse110 v{zliez liasonlit6 sz{11es fel iiletellhel es digita-
lis zajra e111li /1ezteto text1i ,·dva l lwpcsolta iissze. A tipo9-
rdjia is dtveszi a szetsz6r6d6 vizcseppe/1 ri t musdt vdltoz6
111ere t1i is vo11alvasta9sd9 1i beti1 ivel, elforgatot t sziive9-
reszeivel. VI KTOR MATIC OLASZORSZAG
24
FEB
I UJ
V)
>-
Cl
0
~
,
•
TENTOOH
TANGIBLE TRAC
17.30ulotl9.~
<(
z
r.,.-;
I . . ..
>-
Cl
-
• 12 I
7' •
r ·~
,. J-
~
I"
.-
>-
• '. r,·
UJ
Cl
Cl
UJ
.'
.. .. 'I '
""
I, I
r
• ·'~',,·. z
.
f-
• ,i
z
UJ
:::>
I ( C, A massz{v fonna11 111 er esz elrrndezisitJo1 elle11s1i-
I· : lyozza a t611usoh be/so liatdrai11al19ondos pozicio-
z
J <( 11dldsa, valamint a sziive9ell, a l1011t1iroll is a text1i-
V)
J,' ' ra11 apr6 reszletei . OHYESCOOLGREAT HOLLAN DI A
KO . '
NG . ....:.:.......... ... ...... _/

I ":•
:1
.,
269 A GRA FIKAI T ERV E Z ES K E ZIKONYV E

INTU!TlV ELRENDEZES
Kepi vagy fogalmi utalasok Erdekes megolda- maradva peldaul a sziivegek es a kepek imital-
sokat eredmenyezhet, ha a kompoziciot egy hatjak azt, mintha lesi.illyednenek, de akar
tartalombol kiindul6 vizualis iitletre alapoz- lebeghetnek is, mintha egy aradas ragadna
zuk, melynek megvalositasa egy iinkenyesen magaval oket. A konzekvensen vegigvitt kon-
kialakitott szerkezetet kiivet. Az oldalstruk- cepci6 a sorozat reszeit alkot6 kompoziciokat
t(ua megjelenhet akar egy csaloka formai jatek is kepes vizualis egysegbe kovacsolni, annak
alakjaban, peldaul ha vizrol van sz6, akkor ellenere, hogy oldalszerkezeti.ik minduntalan
hullamformakat utanozva, de ugyanigy kepez- valtozik. Ebben az esetben a margok, a ter-
heti a koncepci6 alapjat egy temahoz kapcso- kiiziik es a terbeliseg erzete is folyamatosan
16d6 elvont fogalom vagy jelenseg is. Akarmi valtozhatnak, hiszen ezek a valtozasok is az
legyen is az iitlet alapja, az elemek altalaban alapiitletbol kiivetkeznek. Az egymasutanisag-
elrendezhetok ugy, hogy utaljanak ra - a viznel ra epito projektekben, mint amilyenek a kiiny-
-·
Ha a leporell6 sziive9ine/1fonncijcira te'1i11tii11'1, nem igi-

nyel /1iiliin ma9yarcizatot, ho9y a sorllizcirt sziive9 tiimb-
',. ! ,
--"'"·'-~
.. " " ; .. :.:: .. ,, -:- .. ::- . .. Jei11e/1 elreudezise mit jel/1ipez. LSD SPANYOLORSZ/\G
':':: -.... ,.;.
Afalinaptcir lapjain a teruez6 az ivszahoha jellemzo ha11-

911lato'1at is tenniszeti ero/1et absztrallt '1ipe'1 se9(tsi9i-
velfejezi /1i. A tipo9rcijia a '1ompozfrio11hoz 11emcsa'1fon11ai
szempontbo1 i9azodi'1, hanem /1011cepcioncili sa11 is, 11ap-
s119arat va9y esiit, levelehet va9y ippen havatjelhipezve.
HAE JIN LEE/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA
Az e9ymcisba csiisztatott bet11h

himondatlanul is a palac/1-
ban rejlo,frissen priselt olaj-
ra utalna/1. SABOTAGE PKG
COLD PRESSED OI L ""
ORGANIC
WALNUT
Ci ( ]_
EGYESULT KIR/\LYS/\G

vek vagy egy kiallftasi ter falai, a vizualis az oldal szervezesenek alapelve, hatasos esz-
e]emek kapcsolata az idc5renden alapul, akar- kiiz lehet ahhoz, hogy a kiiziinsegbol iisztiiniis,
csak egy film kepkockai. Az egymast kiiveto erzelmeken alap ul6 reakciot valtsunk ki.
kepek fokoza tosan elmozdulhatnak vagy
egyeb modon valtozhatnak az oldalak elc5re-
haladtava l, es ez befolyasolja a hatrebb talal-
hat6 sziivegek es egyeb elemek helyzetet is.
Kla sszikus peldaja ennek a mozgassornak,
amikor az egymas t kiiveto oldalako n elhelye-
zett fe lirat egyre kozelebbinek tunik, mivel
a merete mind en oldalon niiveks zik valameny-
nyit. A vizua lisan erzekeltetett ter es idc5, mint
A tervezii teherdni e!tiaddsdra liesziilt p!ahdton a sz(n es,

fdtyo!hoz hasonlft6 text11ra es a 111indl1et irdnybo1 o!vas-
hat6, transzparens tipogrdfia egyardnt a pema lrnlt1frdra
es az o!vasds ny119ati lwlt11rdl1ban megszolwtto1 eltiro
irdn ydra 11ta/11ah. LEONARDO SON NOLI OLASZORSZAG
A plahdt fii motfo11111dt a ha/ at fonndz6 sziiveg a!lwUa.

Ajobb also sarohban e!he!yezett, /iisebb bet1lvel szedett
infonn dci6s sziivegeh is a honcepci6 ,·eszei - terhiizeih rit-
1m1sa az dram/6 v(zre 11ta! , annah e!lenere is, hogy a posz-
terfii99o!e9es ird11y1i. MANUEL ESTRADA SPANYOLORSZAG
Eza plahdt egyben viwa1is uta!ds

is iimnaga meghajtogatott va1to-
zatdra; a Jwmpoz(ci6 ezzel a meg-
o!ddssa! szellemesen Jwpcso!6d i/1
az esemeny elnevezese1iez,fe!vet-
ve a herdest, J109y a p!a/idt igazi
erte1ui va!o'ban afronto!da!on
tala1hato11-e. A biliinbiizti fonnd-
j11 hdromsziigeh es az dt!6s tenge-
!yeh izga!mas !ehetosegehet hfna1 -
11al1a sziiveg e!rendezesere.
OHYESCOOLGREAT HOLLAND!A

RENDSZER A GRAFIKAI TERVEZESBEN
Gondolkodjunk rendszerben! A tervezesi zat reszekent vagy egymast kovetve jelenik Az epftett kornyezeti.inkben fellelhetc5, tajeko- le
folyamat vegeredmenye - legyen sz6 nyomta- meg - ilyenek peldau.l a magazinok es a h(rle- zodast segfto grafikak is rendszert all<otnak v
tott, interaktfv vagy az epftett kornyezet reszet velek - , tehat vagy egymassal osszefi.iggo es hiszen a ter tobb ki.Uonbozo pontjan keU az' a
kepezo alkotasr61 - altalaban valamilyen rend- egy idoben legyartott termekek csoportjar61 informaciokat es a hozzajuk kapcsol6d6 vizua- 11!
szer reszet kepezi; kifejezetten ritkan talal- van sz6, vagy pedig idoben egymast koveto, lis elmenyt egysegesse tennii.ik; eleg, ha csak k
kozni onmagaban all6, mindentol fi.iggetlen szamonkent kiadott periodikakrol. A reklam- azolaa az eligazit6 jelelae es feliratolaa gon- k
es csupan egyetlen oldalb61 all6 darabokkal. kampanyok szinten rendszerben 1111'.ikodnek: dolunk, amelyek egy epi.Uet hom.lokzatan es
Egy webhely peldau.l tobb, egymashoz kapcso- a hirdetesek egy magazin tobb, egymast kove- fogadocsarnokaban, egy kiallitasi teriilet terei-
l6d6 oldalb61 all, de egy konyv oldalai kozott to szamaban is elofordu.lhatnak, vagy egy ben, a bevasa rlokozpontokban vagy a tomeg-
is szoros osszefi.igges fede zheto fel csakugy, idoben tobbfele feliileten es valtoz6 meretben kozlekedesi eszkozok megalloiban talalhat6k.
mint ahogy borftoja is reflektal valamikeppen - egesz oldalas, ketoldalas, feloldalas fekvo Az itt targyalt szempontokat szem elott tartva
a belivekre. A kiadvanyok tobbsege egy soro- vagy all6 formatumban - is megjelenhetnek. tehat rendkivi.U fontos, hogy a designer toke- C
FINA ,_
''. FINA
ESTAN PA II
ESTAN PA II
•
,t,,,1 h bM~l"rodl.icdot\J
••l'olkl11 • ••.,.•11•i,ttm•11t
lcontr1eud6d 0 An t6nl•ron 1,,
H4o11•l,Hl1t1t....1, S1n, Joe11
Hiqv el ot!v., I Huho UmMtl
•L1Comp,111\l1 , ,v11daU
t 1J011 p1U61cttv•OU
-
ff l 1qu1lf•111y,,ot.11v11•
• ttr1M11omL11•d6.1,i.
Mish Ima 0 1•1,cll'VllldrH
f1M"tv11 1Mtr1Nn1,
p,11 ,1 v11111 11,cr1v1,11t1u
,_._,.t.,.,I e,, dnclt el ..-.1 r.cu
.......
- ··
~ ~ 9 Q, l 0 :]0 h l'nNr t.,.,t endrcatel~ r.cu ~ . , , .. ,....,..~
Hl l\1 9,-~aw\. . . """-""' 1tf1r,11d•: 11,.111 d p,11 l c•pft.o l
f't~S.,. t q,.,1,c=..n.-,i. d"u1111mp, 1 n.,1conu.,, '-b.m l ~ n. Mta..m l 0,,....Plfl'_...,.._toon, t0t.ra°Oi:hl1.....,l\.w'1
<D"~Oillll'-(Art ~F"<lo-1) IIHVI U,pt f ~ lld l l l l
l el FA ( MM"ll), l'. M l d t ~ ~ 21 , dijoo
l11ilU1trl1mU11a11IHN'II
el ll'r..t._.Nill_.dll r.cvPDC>.,
-.. .
S..:.Ltdillco, U .0011 dala., ....,uu,ntt.J.
...... Allidll~, l'OPI'
r.«IW.M1, el MU~ om:. cit w ' L0 oro1111tu d6 I 1Hodvcd6
.......UO.t : ~ ~ . , , Mconn,11 11o f .1U11tl1 u uu
Dt. U ,drt1116r11
ur , W 1Sa o.1t,t;iaflel.t l"'btn
dirnt, .. ""'0t l\'.lffl1t1f ,1;n
PtA:dllo.-.u\ a ~Ml\0 11
-..
Tut.rl!Pl1flcipll, 2 1:001'1
"""l•con,,q0 ,11 d 1d"v 111
ve1116P1n0f'l1lit11d1qv1
Q: ,•, ,rlm11lll11or1con 19"I,,
-... ....
ia,~dlli.Nano,,, ..,_,, •bt•p,l1w11lv1,nlilllffl ff u
O'l:hl 1 >'f11'1f,..,1 {TlllS -SOl'lti, ll1 11,u1toalcomp1rt1l•1mb
DLI U , oHu1bt1
::l·
d'l'.ku6; ::1!!'~
20 10).UYLl'l ll"P'"'f< CV·,t
a> II IIU ~ .._____________
Tot \Wrl l I ~ I n~, ~ C t.-,OO<Xlh
tv1 lp, M l1olffcontrlbu1t
h wmllm111\1ll1l q>111 l1
.- 11 ootru1rtbtuu.., a Ul11
UH II LPtrqv , i.vldlHII H l'ttilnlMtl eldrcallnCV0:,,-.1
O..iOllhlaodllil ... trA1... 1
mli1klwri. 1.1111r r0( .
(6/lnOll).
Pe" 1 m.=k5. ll ~ 1;,·~ o , i MISHMA GUSPIRA ESTEL O CARICIA

11),.i(.Gapolt.a ..... o...ci
~(•tvJ.NMrL,knt
- ~
Az olda/011 ben111tatott pe1da11 rendszere i mereveh is szi-

90111ah, miuel a rendszert meghatcfrozo szaba1yohat rend-
h(viil hiivetl1ezetese11 al/wl111aua11111inde11 egyes elem re.
Eze/1 sorrendje is elhelyezise is /1/itiitt, hevis lehet6siget
adva bcinJ1ife1e ua1toztatcisra.
A webhelyen a nigyhasa'bos oldalszerl1ezet biztos(Va !~ SQ

a heretet a tartalom va1tozatossdga'bo111iivethez6, 11i111i- 1/GREDIENl S
le9 eltir6 iginye/me/1. Elhelyezhet6 benne mindiissze VAN ILLA

POD S
egyetlen /11!p is, amelyet tetszoleges 111e1111yisi911 sziiveg ZPODS
h(sirhet, de jo1 haszna1hat6 a galiiia'ba rendezett hipe/1
me!Jielen(tisire is. A sziive9fo1111cizdsa 11/ivethezetes, is
.figyelembe veszi az adott tarta/0111 hierarchiciban betiil-
tiitt sze repi t. STUDIO DIEGO FEIJOO SPANYOLORSZAG
Ajobbra lcithato e1elmisze rdm11e11 mi11de9yil1i 11 hason-

16 t(p11s11 i11formcicio11 szerepelneh azonos sorrendben
is azonos m6don szedve. A sziiveget egyfot6 is /1ie9isdti:
ha afon11cit11111 engedi, ald10r a dmhe aijdn, mcis ese-
te/1be11 pedig a sziivegjobb sze1i ne1. A tenJ1e1miu sz(ni-
ne/1 va1tozdsa nimi ua1tozatosscigot uisz a tipogrd.fia'ba .
P&:W DESIGN CONSULTANTS EGYESULT KIRALYSAG

I- Ietesen tisztaban legyen az altala letrehozott tc5sen egyediek lesznek; raadasul arra is nagy ben, hogy egyes megoldasaik rnar-mar spon-
vizualis nyelvezet sajatossagaival: maganak figyelmet keli fordftani, hogy a vizualis nyelv tarmak uinjenek. Termeszetesen egy rendszer
a nyelvnek megkerd6jelezhetetleniil egyseges- logikaja akkor is valtozatlan maradjon, ami- jellege a tartalmon is mtilik: hanyfele valto-
a- nek keli Jennie, ugyanakkor alkalmazkodnia kor az egyes elemek - es velilk egyi.itt ki:ilcsi:in- zc5 elemmel keli dolgoznia , az elemek milyen
kell a forma tum valtozasaihoz, a megjelenftes hatasaik jellegzetessegei is - megvaltoznak. rendben es sorrendben ki:ivetik egymast,
ki.Uonfele mc5djaihoz, az informacic5k elter6 A szil ksegszer(i adap tacic5k megvalc5sfthatc5- es a rendszer alapjat kepezc5 tulajdonsagokat
mertekt'.i komplex.i tasahoz es a ki.Uonboz6 sagan ttil, a rendszerben rejlc5 rugalmassag mikent kell megjeleniteni ahhoz, hogy az alta-
~ i- gyar tasi eljarasokhoz. Egy projekt vizualis segfthet megelc5zni azt is, hogy elemei unal- luk letrehozott vizualis nyelvezet hangvetele
logikajanak kialakftasakor mindenkeppen massa valjanak a szemlelc5 szamara. A vizualis es alapkoncepcic5ja kepes legyen folytatc5lago-
szem elc5tt kell tartani, hogy elemei egymastc51 rendszerek gyakran szigoruan ki:ivetkezetesek san felliivni magara a celki:izi:inseg figyelmet,
a igencsak elter6ek lehetnek, ezaltal a kompozf- es tt'.tlsagosan ki:iti:ittek, de lehetnek figyele1me ugyanakko r minden alkalommal uj szen'.ien,
cic5kban letreji:ivc5 ki:ilcsi:inhatasaik is meglehe- meltc5an termeszetesek is, akar olyan mertek- ildftc5en hasson.
AUG 9 lt~.H.1.A.~.9
$SELECTRIC
AplCTJ1dtsorozCTt e9y hisvdros J111lt111'C11isfesztivCT1jdl'C1 Es vCTlo'bCTn, CT plCThdtoh va1tozCTtossd9CT sze111beti'in6:

hfojCT fe l CT fi9yel111et. A tCTgjCTiuCTI szemben 111e!lfo9CTl- a betlit(puso/1 J1everese, CTZ elemeh merete es d6lesszo9e,
111azott elvdrdsoh 11e19yon heves vCT9y tCTldn semmilyen CT sz(neh eloszldsCT es CT J10111pozfri6 e9esze. Me9is erezhet6,
hCTso11/6sd9ot se11111111tCTt11CTh CT szemhiizti pe1ddllra jel - ho9y CT plCThdtoh e9y sorozat reszet hepezi/1, iisszetCTrtoz-
lemzo iisszetett hiivetel111e11yell11el. A plCTJ1dtoJ1for111dtu- nCTh. E9y szervesen iisszefii996 rendszert ldtunh: 111indhd-
111CT 11a9y , 111il1iizbe11 CTZ infon11dci6111ennyise9e ldtszo1CT9 ro111 layo11ton hasonl6 stl1us11CTJ1 CT J1euel l'Cljzolt, iJ1011iJ111s
csehe1y. Ezell afelteteleh 11CT9yfol111sZC1bCTdsd9ot biztos(- 91'C1jil1e1i elemeh; 119yCT11CTz CT ne9yfe1e betlit(pus jel enih
tana/1 a 91'C1jil111s szd111 dl'C1 CT viwdlis nyelv ep(t6J10chdit 111 e9 111indenlwl; e9yse9es CT sz(11J1CTsznCT1CT t; CT ne9CTt(v tere-
j elen t6 e/e111eJ1elhelyezese'ben es a 111eretviszonyoh het szinte teyesen elfo9ICT9CT11CT di11CT111il111s es e9y111dssCT I
J1iCTICTHtdsCT'bCT11. va1tozCTtos hiilcsiinhCTtdsohat hialCTl11t6 elemeh; uCT!CTmint
CT fodmsor es CT hie9esz(t6 info1111dcio11 hiel'Clrchilrns elosz-
ldsCT is hCTsonl6. Mivel ezeh CTZ CT1tCT!d11osfon11ai SC1jdtos-
sd9oh rendldviil ldtvdnyosCTh es felti'inoeh, CT 9rnfik11s
szCTbCTdon varidll1e1~a 6/iet ane1hiil, ho9y a sorozCTt e9yse-
9es me!Jielenese ennel1 J1drdt ldt nd.
NATASHA )!WA/PARSONS SCHOOL OF OESIGN USA
2 73 A GRA FIK AI TERVEZES KEZIKONYVE

RENDSZCR f\ l,Rf\Ffl<f\f TERVEZESElEN
A tartalom sorrendje Annak atgondolasa, koncepcionalis szempontok miatt. Raada- esetenkent mega flottaaut6k matricazasa is
hogy melyik elem hova, milyen elrendezesben sul sokszor nem is lehet jelen minden formai - ezek mindegyike egyedi kiivetelrnenyeket
keri.Ujiin ugy, hogy mindez ne csak informa- elem egyazon feli.ileten , azonos idoben vagy tamas zt a sorrend tekinteteben. Az arcula-
tfv legyen, de latvany es felhasznal6i elmeny valtozatlan formab an. Ha peldaul egy mar- tok iisszetett rendszereben termesze tesen jo
szempontjab61 is megallja a helyet, az elso ka vagy ceg arculatanak kialakftasa a feladat , nehany elem teljesen nyilvanval6 szerepet tiilt
tervezoi feladatok egyike, es altalaban komoly akkor az elemek sorrendiseget abb61 a szembe, ami meghatarozza a sorrendben elfoglalt
kihfvast jelent. Az i.igyfeltol kapott anyagok pontb61 is at kell gondolnunk, hogy azok helyet is; azonban emellett az i.igyfel tovab-
ugyan bizonyos tampon tot adhatnak a sor- varhat6an tiibb ki.Uiinbiizo feli.ileten is meg- bi felteteleket fogalmazhat mega tiibbi elem
rend k:ialakftasahoz, de a grafikusnak minden- jelennek majd. Az arculat resze t kepezik a sorrendjerol. Az egyedi vagy sorozatot alko-
keppen at kell tekintenie es meg kell ismernie levelpapirok es egyeb irodai anyagok, a ceges t6 layoutok pontos tartalmanak tisztazasa
a tartalrnat, hogy szi.ikseg eseten ujrarendezze webhely, a reklamkampanyok, plakatok, bro- az i.igyfel es a designer egyi.ittmukiideset es
azt a nagyobb atlathat6sag erdekeben, vagy stirak es tajekoz6dast segfto jelzesrendszerek, parbeszedet igenyli, vizualis szempontb6l
\ Az abran a tartalom rendszerezese-

nek strategiait lathatjuk: a kisebb
kezelhetobb egysegekbe sorolt '
elemek kLllonboz6 elvek alapjan
kapcsolodnak egymashoz. Egyes
Fajtak szerint- jelentesbeli kLllonbsegek alapjan

(~ strategiakat gyakran alkalmaznak
adott kiadvanytfpusokban, hogy
azok min el inkabb megleleljenek
a kozonseg elvarasainak. Peldaul
az ujsagokban a hfrek idorendi sor-
rendben olvashatok, illetve elsobb-
seget elveznek a helyi kiizosseget
kozvetlenLll erint6 tartalmak; mfg
a csomagolasok kLllonboz6 olda-
laira fontossaguk es osszetettse-
gLlk alapjan osztjak szet az inlor-
maciokat.
Ez a lajta megkozelftes hasznos az

olyan megbfzasok eseten is, ame-
lyeknel fontos a tartalom egyse-
Sajatossagok szerint- az altalanostol a legreszletesebbig haladva
geinek egymasutanisaga: ilyenek
peldaul a webhelyek, a konyvek,
a mozgassorok vagy a tajekozodast
segft6 jelrendszerek. De a modszer
szinten jot alkalmazhato a sorozat-
ban megjelen6 kiadvanyok esete-
ben, vagy olyan egyedi anyagoknal,
amelyek egy arculat reszet kepezik,
hiszen a fogyasztok es a marka
arculatanak kapcsolatara tekinthe-
tLlnk ugy is, mint esemenyek soro-
Osszetettseg szerint - a legegyszerubbt61 a legbonyolultabbig sorba rendezve zatara. Afogyasztok talalkozasai
az arculat egyes darabkaival- egy
nevjegykartyaval, magazinhirde-
tessel, termekcsomagolassal vagy
a webhellyel - egyfajta sorozatot
kepeznek. A markaepftessel log-
lalkozo Llgynoksegek azon lara-
doznak, hogy egy meghatarozott
sorrendet alakftsanak ki - az online
1755-1790 1820-1845 1885-1901 1914-1918 1920-1933 hirdetest6l, ami elvisz a marka
weboldalara, a megvasarolt termek
Narratfva szerint- idorendi, tortenelmi vagy a torte net kibontakozasanak sorrendjeben csomagolasan keresztLll egeszen
a mellekelt szamla megjelene-
seig -, es a fogyasztok ugy halad-
janak vegig a markakommunikaci6
egyes lepesein, mint egy elore
megtervezett utazas allomasain.
Fontossag szerint - a legfontosabb inlormacioktol a jelentektelenebbekig

•
azonban a tervezonek egyedi.il kell donte- milyen mennyisegt'.i anyagot kell elhelyeznie, jatszik. A megbfzasok ko zott elofordulhat
nie a felhasznalt kompozfci6s elemek meny- es hogy ezek jellege milyen. Ezek a tenyszert'.i olyan eset is, amikor az egyik anyagban csak
nyisegerol es elrendezeserol. Azt kovetoen, informaci6k szolgaltatjak tehat a kompozf- harom sor szoveg es egy kep szerepel, mfg egy
hogy a tervezo felmerte, milyen mennyisegt'.i ci6s elkepzeles alapjat, vagyis a koncepci6 az masikban 2000 sz6 es negy kep. llyenkor a ter-
It informaci6nak - szovegnek es kepnek - kell adottsagokra es a szi.iksegszert'.isegekre epi.ll , vezore harul a feladat, hogy ezeket az egyen-
Jeltetle11iil megjelennie az arculat egyes ele- nem pedig fordftva, amikor egy elore kigon- lotlensegeket megfelelo kompo zfci6s otlettel
meiben, mar nemi ell<epzelese lehet a kom- dolt kompozici6s elrendezesbe kell belezsu- hidalja at, es a szelsosegesen eltero feltetelek
pozfc i6s lehetosegekrol es korlatokr61. Ekkor folni a szi.ikseges elemeket. De ez a megkozeli- ellenere mindket anyag egy egyseges koncep-
talan meg egyes reszletek nem teljesen vilago- tes cseppet sem csokkenti az intufci6 szerepet: ci6 reszet kepezze.
sak - peldaul, hogy a kepi elemek fot6k vagy a designerek alapvetoen vizualisan gondol-
illusztraci6k, talpas vagy talp nelki.ili betuket kodnak, es a tartalom sorrendjenek kialakfta-
kell-e hasznalni -, de az mar kideri.il, hogy saban vizualis latasm6djuk is fontos szerepet
e- HOTEL SEARCH HOTEL SEARCH HOTEL SEARCH

LOGO LOGO
LOGO
ABOUT ABO UT Descriptive text lo,em ipsum PRm \( 1I TONAt ABOUT ROMO l I or~ l Oesniptive teKt lorem ipsum
LOCATI ON LOCATION dolor sit amet rnn.sed itur adips )MA.(,fl',;Y LOCATION lt1AC:F1 \' dolo, sit amet consectitur adips
AMEN ITIES AI\.\ENITI ES ingelit duls au tern velure sum Al.,EN IT IES ingelit duisautemve\uresum
Rom.is ROOMS nunc et sempe1, magnificat exe ROOMS
RE SERVATIONS RES ERVATIONS deo in pellen tesque, nulla qua RE SERVATIONS
REVI E~\15 REVIEVIS suscepit. Ulla.mro,pe r sunt fiat REVIEWS PROM0 1 IONAl Desniptive tex t lorem lpsum
CONTACT CON TACT torem ipsum dolor consectitu· CONTACT IMAL[R't dolor sit amet consecti tur adips
)· aulem velure sunt, nunc etsem ing elit duis autem ve!u,e sum
pe, iliat odemvir ex mangiflcat.
Descriptive text lorem Jpsum PR mW I ION4.l Descriptive text lorem ipsum
dolor si t ame t consecti tu r adips I' C.[RY dolor sit amet consectitur adips
ingelitduisautemvelur esum ing elit duis au Lem velure sum
Az onmagukban is megall6, zart Az informaci6k mennyisege olda- A tartalom - kialakulatlan nyers mikent tudjak megkUlonboztetni
egyseget kepez6 projektek- mint lankent valtozik, es az egyes reszek formaja ellenere is - mar meghata- a navigaci6s feliiletet a tenyleges
egy konyv vagy a fenti abran bemu- kozotti hierarchikus kapcsolat is rozza a tervez6 fontosabb elemek tartalomt61, melyek a kiindulasi
tatott sematikus webhely - ossze- elter6 lehet, de el6fordulhat az is, elhelyezesere es meretere vonat- pontok es mely reszek tartoznak
tett informaci6inak csoportosftasat hogy ez ut6bbi valtozatlan marad. koz6 donteseit. A tartalom struk- Oss ze.
az oldalakba rendezes is er6sen turaba rendezese lenyeges kerdes
befolyasolja: ez hatarozza meg, a felhasznal6k szempontjab61 is:
hogy mennyi es milyen jellegu adat
st keriil egy-egy oldalra.
t-
ii,
k,
SEARCH ABOUT SEARCH ABOUT SEARCH
LOCATION CONTACT LOCATION
AMENITTE S
ROOMS
HOITL
LOGO RES ERVATI ONS
REVIEW REVIEW Des cripti ve text lorem ipsum

HOTEL AMENITIES
HOTEL dolor sit amet con sectitur adips LOGO
ing elit duis autem ve lure sum
RE SE RVATIONS
MORE MORE ,.
LOGO nunc et se mp er, magnificat exe Oesniptivetext
loremipsum
ROOMS
deo in pellentesqu e
dolorsltame t
ABOUT
LOCATION REVIEW REVIEW REVIEWS consectituradi
psingelit duis
RESERVATIONS
A!,IEN IT!ES autemuresum
1e ROOMS
MORE MORE ,. CONTACT
CONTACT
ek
Amennyiben az egyes oldalakon Szokasjog alapjan az els6 helyen zetet teremtiink, amely elvezeti a
- itt peldau l a nyit6oldalon - mas- szerepl6 tartalmat mindig fonto- tekintetet az eppen aktualis infor-
i6 kent csoportosftjuk a nagyjab61 sabbnak ftelik a szemlel6k. Azon- maci6hoz.
valtozatlan tartalm at, az segfthet ban konnyen megvaltoztathatjuk
abban, hogy bizonyos informa- ezt a megszokason alapul6 sorren-
ci6k nagyobb hangsu lyt kapjanak. det azzal, ha olyan vizualis kornye-

RENDSZER A GRAFil<AI TERVEZESBEN
A rendszer funkci6it61 a formak rendszereig elhelyezeset? A koncepcioval kapcsolatban is hogyan"-ert -, amely alatt a kepek temajanak
Mi utan a tartalmi egysegek attekintese es oszta- tiibb kerdes felmeriil: melyek azok a tenykiizl6 kivalasztasat, valanunt a kepi es sziiveges ele-
lyozasa soran kideriilt, hogy mely szi.iksegsze- inforrnaciok, arnelyek els6sorban a rnegertest mek kompozfciojat ertji.ik; az i.izenet narratfva-
r(isegek es lehet6segek hatarozzak majd mega szolgaljak, es milyen narratfva - ha egyaltalan jat pedig a formanyelv hatarozza meg: az alakok
munka felteteleit, a designernek az egyes vizua- van ilyen - szolgaltatja ennek az informacionak az eszkiiz, a szfn, az ikonok, valanunt a killiin- '
lis jellemz6k es a kiiziittiik lev6 viszonyok meg- a keretet. Egy peldan szemleltetve, a tenyleges bozo betutipusok. Ha a tenyszer(i adatok ismer-
ismeresere kell koncentraJnja figyelmet. Milyen informacio igy hangozhat: ,,Az alabbi egeszseg- tetese szempontjabol a tervez6 azt latja, hogy a
jelleg(i kepanyag segfti az erthet6 es vilagos i.igyi szolgaltatasokat kinaljuk: ... ", mfg ugyan- rendszer mjnden egyes eleme harom ki.Uiinfele
kommunikaciot? Mikent kapcsolodik egymas- ennek a narratfvaja: ,,Szolgaltatasaink az iin sziivegreszt tartalmaz, es kepeket csak elvetve
hoz vizualis es koncepcionalis szempontbol a lelki nyugalmat szolgaljak". A rendszer vizua- akkor tiibb dolog is nyilvanvalova valik szama~a:
kepanyag es a sziiveg? Hogyan befolyasolja a lis nyelvezetenek kiizponti magja felel a teny- a tipografiat kell a vizualis nyelv hangstilyosabb
sziiveg luerarchiaja annak meretet, stilusat es kiizl6 informaciok megjeleniteseert - a ,,mites elemeve tenni; legalabb ket- vagy haromhasa-
········· ···· ········ ························
MACA',INS
( B1ENT0T)
Y TE BO N NAR D
BOUTI QU DE REPOSTERiA y TE
MACARONS
(A BtENT6T)
•
LORENA PARADA
BON NARD
BOUTIQUE DE REPOSTERiA y TE
(644) 415 50 60
WWW.BONNARD.COM.MX
AVENID N.AINARI ORIENTE 106
CIUDAD OBREGON , SONORA
Az itt lcithat6 rendszer minden darabja 119yanazt afi111J1ci6t

tiilti be, is az e9yes ele111elm1 szereplo i11fon11cicio11jelle-
9e is me1111yisi9e is l1iizel azonos. Adesi911 elsodle9es ce1ja
a 111cirlw arc11latci11al1 hiivetl1ezetes megjelen(tise. Afes -
te1ifoltolwt idizo 9rafilwi elemel1fiiss, Juiviis sz(npalettcit
haszna1nall, va1tozatos hcitteret biztos(tanah a mindenhol
lliizepre zcirt sziive9neh. A talp ne111iili Jwpita1i soJwt e9ysi-
9ese11 arnn!lfo1icival emelte11 J1i. ANAGRAMA ME XIKO

bos elrendezesre es talan haromfele bett'.istilusra vegzodnek. Altalaban minden rendszer reszet szerei kiiziitt valtogat, mikiizben a lehetosegek
is szi.iksege lesz; valamint a terkiiziik is sokkal kepezi egy logo, amelynek vizualis nyelvezete leghatekonyabb kihasznalasa erdekeben szaba-
11 agyobb szerepet kapnak, ha a tartalmi egyseg- szinten segftheti a tervezot a megfelelo forma- don kfserletezi.ink az anyag elrendezesenek
hez eppen egyetlen kep sem tartozik. A narratf- nyelv megalkotasaban; peldaul ha egy logo killiinfele modjaival. Idonkent vizsgaljuk meg
va szempontjabol a tervezo temaval kapcsolatos, elsosorban vonalszeru elemekbol all, hasznal- az eredmeny vizualis es koncepcionalis atlatha-
formavilag ra vonatkozo elkepzelesei lesznek a hatLmk tovabbi leniakat az egesz rendszerben. tosagat, majd terji.ink vissza egy meg szabadabb
meghatarozoak - ha peldaul a projekt az alkal- De a logo jellegzetessegei ugyanigy kiindulasi megkiizelfteshez, hogy kiprobaljuk, elemze-
mazott elettudomanyokrol szol, akkor a vizualis alapot jelenthetnek a tenykiizlo adatok elhelye- si.ink mennyire volt pontos vagy hasznos. Vegso
koncepcio epillhet molekulakra utalo pontok- zesehez, tagolasahoz, a terkiiziik aranyaihoz, soron az fgy levont kiivetkeztetesek fogjak meg-
ra, erre reflektalva a kepkivagasok lehetnek kiir a sziivegelemek zarasahoz is. Ezeknek a kerde- hatarozni azokat a legfontosabb szabalyokat,
alakuak, a harom betutfpusbol pedig az egyik seknek a megvalaszolasa soran agyunk a tarta- amelyek megteremtik a rendszer kiivetkezetes-
olyan lehet, amelynek vonalai cseppformaban lom megismeresenek elemzo es intuitfv mod- segenek alapjait.
Achtundzwan igtause nd Quad rat meter

\·.... ,-.e.:.......,- Lakeside Vision Kooperation
U····..........~ A G fCIU<UloTI C>< • otKY
~"'"°"'"T''"
,_,.,i,;.-• .... l'
w..- 1..,,..,,,.~,~~_..s,....,,,.. .. 1:1,~ ._1,._

s.,e · ,._.,.1,1:• ,·..._,.,t.,w,....-r·,,...J,b.,11,~,.-...1,,.,.- 1,,,
r-,,a,.~bf-,~~ •-• HM,.•do-lto,1. .,....~ l .... ,._-,,.....-,i..,.
~~°.:r''"';.:::~-.. C..idwht-!'..... 11.r,.
tl,a,"'"'S.,.-.fnet-nDILFr,:I • •!Jt<f..;""-•1V>H.•--
,. · ''lf~,o, l ,.-.,w5,.:•#ffD'\-,,,..h:.•---·f.,l.....d.,,.
,..it,01< 1'rd,o;""'-'(•-l!c:....... ,.--.J ~~- o, -,x,,.,,,..,
•···•p•;c""W""rk•,u-..-,.-,c}-"i"-''°''-.:,r,,~-~·
I ~K ,--,nW.-1,' ,.....,._., ,,. ·•~'nM--... \.1.-il. ·..f"i.J
...~ , .....~.,,.. r •>p•-»<~-
0,..,,1..1,.,u.,-,,u,...-,1•--•~~ f',;-n-.J,t_..s;,,""t"'"
w,-;p.,.....- u-,.,.,z.·oc,.....t-,, LnUU.• 0-_.. u.,<,p,1.<.,
U,,1-J!,r,. .. ,z,·,-,t,,.o~, , ...---
ci. .... ,,n..._...,.,,So.l'.,

, ~ c , ,.-,-\_..
__ J
Bcir a tipogrcifia szigonian hiiveti a hiivetl1ezetes modul-
hcilot, a grafilws csempeszett nemi r119almassci9ot is
a formai elemehbe. Ezt tiibb szinten is megfigyelhe0iih:
a lo96t(pia elrendezesene/1 va1tozcisaiban;a solife1el1eppe11
fellwszna1hat6, absztraht vonalahbo1 es si11idomol1bo1
a116 illusztrcicio11 sorozatciban; vagy a cs11pci1111e11ci11y sz(n
cimyalataibo1 ep(tl1ezii, hatcirozo tt sz(npaletta vcfltalwz6
i11te11zitcisciba11. CLEMENS THEOBERT SCHEDLER AUSZTRI A
Lakeside

RLNDSZER 1\ l,RAI ll<i\l 1U\V[Z[<.,BEN
Szabalyok es valtozok - a kovetkezetes rend - energiait; akar meg karos is lehet a vegered- fontossaggal bfr tehat, hogy a tervezo az Utolso
szer is lehet rugalmas A rendszerek termesze- menyre nezve, ha nem biztosftja a szi.ikseges vonasig megertse az altala letrehozott vizualis
tehez tartozik a megbfzhat6sag es a valtozatos- rugalmassagot, es emiatt csi:ikken az informa- nyelvezet belso logikajat. A narratfvan - es
sag ki:izi:itti folyamatos dinamikus feszi.Utseg, ci6k ki:izi:itti i:isszefiiggesek es a koncepci6 az ennek alapjan kialakftott formai elemeken
am ennek a feszi.Utsegnek a fenntartasa nehez atlathat6saga. Az ismert designer, Massimo eszki:izi:iki:in es kompozici6s megki:izelitesen ~
feladat. Az egyik oldalon fennall a veszelye, Vignelli, alci hires volt a racshal6k szigoru valamint a tartalom elrendezesere leginkabb '
hogy a nez6k figyelmenek ebren tartasa erde- ki:iveteser61, fgy nyilatkozik: ,,Egy [strukt1.'tra] alkalrnas modszer hasznalatan kell alapulrtia
keben bevetett ujdonsagok megbontjak azt olyan mint egy ketrec, benne az oroszlannal, azoknak az els6dleges szabalyoknak, amelyeket
a vizualis koherenciat, amelyet az egyseges aki mellett a designer az oroszlanszelfdito; az bizonyos mertelcig a rendszer minden elemenek
es emlekezetes vizualis elmeny megki:ivetel. oroszlannal jatszadozni sz6rakoztat6 feladat ... ki:ivetnie kell. Ez a ,,bizonyos mertekig" kitetel
A masik veglet, a tulzott ki:ivetkezetesseg am az idomarnak tudnia kell, mikor hagyja ad letjogosultsagot a masodlagos szabalyoknak,
viszont olykor teljesen kiolthatja egy projekt el a ketrecet, hogy fel ne faljak." Kiemelkedo amelyek az elsodleges szabalyok ujraertelmeze-
IEREV ORG ANIKUS
Korte/rs tcincesemeny plnl1cit-

sorozata
KIYOKO SHIROMASA/PARSONS
SCHOOL OF DESIGN
USA
Forma Organikus, az emberi

alakok reszletei valtakoza, atlas
tengelyek menten elmozdulnak.
~IP Szfnek Harom, hasonla intenzi-

tasu szfnnel nyomtatva, a szfnek
eoi
a kepeken es a szovegekben val-
takoznak.
Tipografia Egyetlen, talp nel-

kUli betutfpus, egyfele vonal-
vastagsaggal, elter6 meretben.
Admsort a kepeknel hasznalt
tengelyek szetvagjak es a szo-
November 1-3 vegreszeket elcsusztatjak,
a tiibbi sziiveges elem pedig
kiiveti a tengelyeket, vagy azok-
hoz zaradik.
Kepanyag Egy szfnt hasznala,

lagy fakuszhatast alkalmaza
kihatterezett fotak. Az elvagott
alakok reszletei az atlas tenge-
lyek menten elmozdulnak.
Kompozfcia Aszimmetrikus
elrendezes, haromszog alaku
felUletekkel.
LEVEF:E DES CDNFLITS
EXTFENDED/5UPEN-
SIOUN OF CONFLIC
SEcXTENDcD
Mo MA
Oc tober 18
- November 3

set jelentik, vagyis ki.Uiinbiizo formai valtoza- szabalynak a keretein, szamos uj valtozathoz szerepet kap-e a geometria ? Van-e terbeli mely-
tok megjeleneset teszik lehetove. Minden for- juthatunk, ami lenyegesen rugalmasabba teszi sege a kompozicionak, es ha igen, mi hozza
mai elem vagy kiilcsiinhatas megvaltoztathato, a rendszert. Etmek elso lepesekent meg kell letre - transzparencia , meretkiiliinbseg vagy
de ezeknek a variacioknak lenyegi.iket tekintve hataroznunk, hogy a vizualis rendszer milyen atfedes? Erzekelheto-e mozgas a kompozfcio-
kapcsolatban kell maradniuk az eredeti elem- iisszetevokbol all; ha szlikseges, keszftsi.ink rola ban? Ha igen, akkor ez oldaliranyti, fi.iggoleges,
mel vagy kiilcsiinhatassal. Ha peldaul az elsod- listat. Az elemzes megkezdesenek legkezenfek- vad vagy inkabb nyugalmas es ismetlodo moz-
!eges szabalyok alapjan egy racshalo men ten vobb modja, ha egyszen'.i kerdeseket teszi.ink gas? Ha valaszt kaptunk: ezekre a kerdesekre,
pontokat helyezlink el, akkor azzal, hogy modo- fel magunlmak, es fontos, hogy igyekezzi.ink akkor mindig csak a szabalyok egy-ket tulajdon-
sitjuk a pontok meretet, mennyiseget, terkiizet hasonloan egyszeru valaszokat is adni rajuk. sagara mint egyfajta ,,valtozora" koncentralva
es az ala pot biztosfto racshalo aranyait, meg Milyen vizualis alkotoelemekbol epiil fel a felepitheto egy olyan vizualis rendszer, amelyet
nem kockaztatjuk a rendszer felismerhetosege- projekt? Milyen jelleg{i kepanyagot hasznalok? folyamatosan alakfthatunk es valtoztathat:1mk:
nek biztonsagat. Ha lazftunk ennek az egyetlen Az alakzatokban es azok viszonyaban fontos anelki.U, hogy kiivetkezetessege seri.Une.
!EREV ORGAN IKUS
niaitland Tandcsad6 cig arculati rendszere

SEA EGY ESULT KIR ALYSAG
1nai1-la nd
aitland )
Forma Aszabalytalan, organikus
formak kontrasztot alkotnak a
hatarozott, egyenesek altal hata-
rolt geometriai alakzatokkal.
niaitland ma i tfand r---/.
Szinek Negy elterii intenzitastl
J
szfn, a viiriis es a szLlrke ket-ket
..., arnyalataval.
niaitland n1aitland
I
Tipografia Egyetlen, nagy vonal-

vastagsagbeli kontraszttal ren-
delkezii, talpas betucsalad, ket
kLlliinbiiiii vastagsagtl betu-
valtozattal, viszonylag kisszamtl
meretbeli valtozatban.
11, I•' )~ l~,n

Kepanyag Kiitetlen kompozfciojtl,
valtoz6 formajtl es vilagftoereju,
organikus hullamformak.
Kompozfci6 Racsszerkezeten
alapul6, szigortl geometrikus
elrendezes, amelyet jol ellen-
pontoz az aszimmetrikus, orga-
nikus formak mozgalmassaga
es ritmusa.
maitland
maitland
2 79 A GRAF I KAI TERVEZES KEZIKONYVE

RENDSZER A GRAFil<AI TERVEZESB[N
MER EV ORGANI~us
Mincisegi csolwlcide'k
cso111e19olcisdesi91Ue1
TEMPLIN BRINK DESIGN US A
Forma Avaltozatlan ~ld; i~;i~yJ ..

fekvo teglalappal szabalytalan '
ritmusu, valtakoz6 mintak allnak
kontrasztban.
Szfnek A melybarna al~~~·; ····

harom intenzfv es tiszta szfn
egeszfti ki.
Tipografia Admsorok f~~ttb~tii'."

tfpusahoz geometrikus, talp
nelkiili betutfpus tarsul.
Kepanyag Kezzel rajzott,'r5·k~~t ....

vonalakb6l all6 mintak, formajuk
es ritmusuk valtoz6.
Kompozfci6 A mintak fugg6leges

jellege hangsulyos.
EREV ORGAN I KUS
Epi'teszstiidi6 arculati anye19ai

DESIGN RANCH USA
Forma Racshal6 altal meghata-

rozott mertani formak es vonalak,
melyekre a sziivegsorok vonal-
szerusege is raerosft, kiegeszul-
ve a kiirformaban elhelyezett
log6val.
... __ _____ _
-..--------=--~
_,..,,_
··-·-----._,,,,_.
,. Szfnek Akepi elemek meleg sziir-
ke, a sziiveges reszek pedig kont-
---·-~-·--··-
----. ~· .... ....._.
- - - - ... - . . . - - .. - .... ...-«'"'
~_...
rasztkent viiriises narancssarga
szfnt kaptak.
Tipografia Atalp nelkiili betu-

csaladot hasznal6, fokent kapi-
talissal szedett sziiveg olykor
a racshal6ra illeszkedik, olykor
lelep r6la.
•I V 1,
Kepanyag Fekete-feher, nem tul
l.·; T,.·H kontrasztos fenykepek.
, '~
Kompozfci6 A racshal6k merev-
... seget a latsz6lag veletlenszeruen
! .'. megvagott tipografiai elemek
oldjak.
- ~ -

IER[\I ORGANIKUS
Sportszer9ycirt6 ce9 arculata,

cso111a9olcisa is liirdetise
DEBRA OHAYON/PARSONS
SCHOOL OF DESIGN USA
Forma Elsosorban a valtakoz6

vastagsagu vonalak es az infor-
maciokat tartalmaz6 teglalapok
kontrasztja jellemzi.
Szfnek Ahalvany, semleges bezs

szfnt es a feketet jol ellenpon-
tozza az intenzfv vtirtis, melynek
mennyisege szerepetol liiggiien
valtozik- a tipografiaban egy sor
kiemelesehez, a csomagolason
egy vastag leniaban, a hirdetes-
ben pedig a sztiveg teglalap alaku
alnyomatakent alkalmaztak.
Tipografia Talp nelkuli, azonos

szelessegu karaktereket tartal-
maz6 betutfpus, kapitalisokkal,
balra zarva, szabadsoros sze-
dessel.
Kepanyag Vonalas grafikak

monokr6m fekete-feher fot6kkal
kiegeszftve.
Kompozfci6 Kulon bozo aranyu

reszekre tagolt, geometrikus
elrendezes.
sto ne's throw
Mine] ti:ibb szabalyt tartalmaz a rendszer, annal konnyebben iranyitasunk alatt tarthatjuk. elemeihez, akkor meg veletlenill se di:intsilnk
ti:ibb tulajdonsagukat kezelhetjilk valtoz6kent, Amennyiben ez az i:inmerseldetre into javaslat tigy, hogy egyes esetekben mas szinekre cserel-
es mine! szelsc5segesebbek ezeknek a valto- tulsagosan korlatoz6nak tunne, emlekezzilnk jilk azokat. Ehelyett, ha valahol - szilksegbc51
z6lmak az ertekei - mas sz6val a vizualis meg- vissza a racshal6ban elhelyezett pontok pelda- vagy tervezoi megfontolasb61- el kell terntink
nyilvanulasai -, annal rugalmasabb es orga- jara a 279. oldalon: a legegyszerubb, legalap- a rendszertol, tekintsilnk az esetre tigy, mint
nikusabb lesz a rendszer. Ezzel parhuzamosan vetc5bb szabalyok teszik lehetc5ve a legsokre- egyfajta veszcsengore, arni jelzi, hogy a kiad-
viszont megnovekszik a rendszer szethulla- tubb valtozatok letrehozasat. Ogyelnunk kell vany teljes szinrendszeret erdemes Jenne felill-
sanak veszelye is , ezert celszen'.i, ha a szaba- arra is, hogy egy szabalyt, es a belc5le kiindul6 vizsgalnunk. A rendszerbe kerillt ellentmon-
lyok szamat maximum kettc5re vagy haromra valtozatokat rninden olyan elemen ki:ivetkeze- das tehat vagy megsztintetheto, vagy pedig egy
korlatozzuk, es csi:ikkentjtik a belc5li.ik kepzett tesen vegigvigyilk, amelyre a szabaly vonat- tij szabaly felallitasat teszi szilksegesse, ame-
variaci6k szamat, tipusat es merteket is. Az igy kozik. Ha peldaul bizonyos szfneket rendeltink lyet visszamenc5leg a mar meglevc5 elemekre is
kapott rendszer egysegesebb lesz, es sokkal a tipografiai hierarchia egy adott szintjenek alkalmazni kell.
28 1 A GRAFII<AI TERVEZES I<EZII<ONYVE

RENDSZER A GRAFIKAI TERVEZCSBEN
IEREV ORGANI Kus
Limitcf/t lliadcfs1.i kiinyusorowt

bor(t6i
CORALIE BICKFORD-SMITH
EGYES0LT KIRALYS,\G
Forma Suru, sziive~~~;~~· ;~·i~:· ···

tazat.
Szfnek Ket szinbol a116, ·;~;i6g.

vagy komplementer szinkombi-
naci6k.
·····································
Tipografia Egyfele, bar~kk·b~tG~ .
tipus, mindenhol azonos vonal-
vastagsaggal, kiizepre zarva.
Kepanyag Rajzolt motivumokbol

all6, folytonos mintazat.
Kompozici6 Szimmetrikus
elrendezes.
EREV ORGANIKUS
Etterem es borospince etlapja

The es 11eujegyl1cf1tycfja
Salopian PARALLAX AUSZTRALI A
hm
OUlyOohnl &•,R,. UJ..-.tC, Forma Vonalakb6l felepitett,

HH d Cht l c.., ,: v ,11.,,1,. u R.Ad~
I,• I '•0410'.Y.'S 183 Vr!.MlfflV ~ I'l l kiiriiket, negyzeteket es harom-
Ttt ~088.l738769
ti,~CO"'I
So,,,tt, Ir .I
... - ~ ( Y f t l
sziigeket alkot6 mintazat.
Szinek Kizar6lag teli t6nusu

fekete es feher.
Tipografia Egyetlen, eros vonal-

vastagsagbeli kontraszttal ren-
delkezo, talpas betutipus felkii-
ver valtozata, valamint egy talp
nelkuli tipus, ketfele vonalvas-
tagsaggal szedve.
Kepanyag Egyseges, vonalas

grafikaval keszult mintazat,
a kuliinbiizo formatumokon
eltero kepkivagassal.
Kompozici6 Racshal6hoz iga-

zod6, aszimmetrikus elrendezes.

ll Rfv ORGAN I KU S
NemzetJ1ozi pJaJ1dtpdJycizat es
-hidll(tds arcuJati re11dszere
HELMO FRANCIAORSZAG
Forma Egymast metszo, atlas

le i s llo11 lo vonalak.
mal1on du llvre
el de l'afflche
Szfnek Az elsodleges szfneket

- a pirosat, a keket es a sargat -
egy eriiteljes zold teszi meg hang-
sulyosabba.
Tipografta Egyfele, talp nelkiili

betutfpus, haromfele vastag-
sagbeli valtozattal (vilagos, nor-
mal es felkiiver). Aszedes ket-
vagy iithasabos, balra zart, sza-
badsoros.
1.tp. Kepanyag A kepmeziibiil kifuta,

{logo in peace)
lendiiletes atlas vonalak, ame-
lyek egymast metszve a ter
kii liinbiizii melysegeiben elhe-
lyezkedo negy- vagy haromsziig
alaku formakat hoznak letre.
pr,elfaclOf)'
21 0 Kompozfcia Avonalak tiiktir-
szimmetrikusak a formatumon
atlasan vegighuzada tengely-
re; szfnek szerinti elrendeze-
siik azonban aszimmetrikus.
A sztiveg hasabrendsze re szin-
ten szimmetrikusan helyez-
kedik el a formatumon beliil,
de a viszonylag rtivid, balra zart
sztivegreszek elhelyezkedese
::~""' : '"'. !.~ prog1;a'l'lt!le l•null aszimmetrikus sztivegelrende-
""''°''""'=··~-- ::.:::.::=~':.~
:,,,;:,:,:;";.,;,;::::-;.';.. d es u, im;al l!NIS
et ~p!('.t acJN
dugra phl1m•
lh • n ight o l
zest eredmenyez.
-·--·-- culf11r.i.l p1oq1.m gra phic: dl/1/gn
:::.':~:.::.::=. •unlre
:;~.:..::::"":=:- de lrl po1 lal
~· -- -~·-
:.~·"":_--=-~ (911•)
lundi24 ,.,.;
... - ... -·-
la fab,lqu e
__ -
l h • f• c:tory
•IIEIJ !<'il l l
----- ..-.____.. _.....

·-...-·-·-·--
. ----·
---···-
----·~
-· ·--
~::;.:.=::--::- ~-=
.,,. .
.,_
~~~-;- :::~--:. - p1esenlatlon

de1 p,o Jell
rn•nis p1r la
---~-
...... .... _
·---·-·-
·------
·-·-"-...,.._
p 6 1e g ra phl1ma
pra:,anlallo n
8' S a lon
of l heproJ,:i r:b
d e l'6d lll on
lead by lh• p6/a
graph lqu,
g r•p hf:,m a
~_
8 / h 1alon •lh U !re du
of graphic: nou¥e a u ,el 1 11
.__,,.._ ..
publ/1htng
--·--·- ~ 30,ni,i
__ _
...... ~ t ·t, '!;I,','.
___.,.
·--·-~-,
:.::-::..--=:: __ ... :::=-::···.:.::__,;,:...:.

HENDSZER A GRAF [l<A [ TERVEZESBEN
Vizualis ritmuskepletek A rendszer valtozo- ket felismeri es az elozmenyekkel i:isszeveti. sevel, eloszlasaval is (lasd 274. oldal). Miga
ihoz hasonloan - es azokra epitve - a kiad- A lassabb vagy gyorsabb, nyugodtabb vagy sorrendiseg a tartalom elhelyezese t es teny-
vany ritmusa is a valtozatossag, mozgalmas- energikusabb ritmusnak ti:ibb feladata is leges egymasutanisagat hatarozza meg,
sag fenntartasanak egyik rendkfvi.U hatasos lehet. Az egyik kizarolag vizualis jelleg{i: addig a ritmus az fgy kialaku.16 tartalmi
eszki:ize lehet. A befogadas hol felgyorsulo, a kompozfciok valtozasai folyamatosan struktt'ira formai valtozatait erinti - vagy-
hol lelassulo tempojat tulajdonkeppen a ter- valamilyen erdekesseget tartogatnak a nezo is gyakorlatilag a formanyelv alkalmaza-
jedelmesebb kiadvanyok egymast ki:iveto szamara. A ritmus masik feladata, hogy jel- sa soran megjeleno kontraszt valtakozasa
vizualis egysegeinek kompozfcioi hatarozzak zi az olvaso szamara a tartalom jellegeben eloszlasa, az oldalak egy adott sorozatfo '
meg. A ritmusra mint egyfajta idozftesre kell beki:ivetkezo lenyeges valtozasokat - ezuttal ertelmezve. Tehat amig a sorrend a funkci6 -
gondolnunk, amit a nezo csak a kLUi:inbi:izo tehat informatfv funkciot lat el. Egy kiadvany hoz kapcsolodik, addig a ritmus inkabb az
reszek attekinteset ki:ivetoen erzekel, ahogy ritmikaja bizonyos mertekben i:isszefiigg erzesekrol szol. Valojaban a vizualis ritmika-
az egyes oldalak dinamizmusanak merte- a tartalmi elemek sorrendjevel, rendszereze- nak is annak a koncepcionak az elvalasztha-
~=-=-~~~
:.~i ==- - =---
Az itt bemtttatott hOnyv tervez5je az oldalalz vdlta1wz6 ~

vild9(t6erejevel szerette volna hifejezni az egyes reszell
el/1iilii11iileset vagy eppen iisszetartozdsdt. Az egymdst
liiivet6 oldalpdrol1hismeret1111ezo/1epei11 hangstHyos
siitet-vildgos va1ta110zcisoliat jigyelhetiinh meg - egyreszt
az els6 fejezet es a honyv tiibbi resze hiiziitt, mdsreszt az
egyes fejezete/1e11 beliil is. L2M3 NEMETORSZAG
•- :-, 1111,.~ --:.- ... g I

-.,!'_ m• • •·,~
F ~ 3!1': 111 : w J ·=-:~
f.'ii";s. T!._ n ~; ~ ~ ••I ~ •
'llirr.
,,,;.•
l;;"'i • ., .!

··- o,. ·--
tatlan resze t kell kepeznie, ami az anyag m eg-
jeleneset alapvetoen meghatarozza. A tarta-
lom rendszerezeset es ell1elyezeset gya k-
ran a megszokaso k vagy elvarasok - esetleg
jogszabalyok is - befolyasoljak. A.italanos
velekedes p eldaul, hogy a webhelyek fe lsc5bb
szintj ei altalanosabbak, es tovabbvezetnek
az egyre konkretabb, reszletesebb tartalmak
fele, a webhely melyebe. Ugya nilyen hallga-
tolagos megallapodasok ervenyesek a ki:iny-
vekre es periodikakra is, hiszen az olvas6
elvarj a, hogy a kiadvany valamifele bevezetc5
Afilm ald me uibrdlua, gyors dttt'i11 ese11heljelen il1111e9,

de az ezt hiiueto i11fon11dcio"h sorozata mdr lassabba11
bo11talwzih Iii , az ii temezesfelfo lwzza ucfral102dsa i11lwt es
fe sziiltseget liel t. A szerepl611es al110to11 11euei oldalird11y-
ba11 mozo911a!1, mihiizben elot111meh, majd szertefoszla-
11ali, a hdtter text1ircija pedig eza latt lassa11!1e11t 111e9ua1-
tozih, ezzel is 11talva az idegen le1111ye citalalw l6f osze-
rep lore. Egy 9yors va1tcissal a hcitter mintciza ta hirtelen
eltorw l, es a 111e1ybol elob111ilwn afi l111 d me, ho9y aztc/11
ucfratla1111l l1irobba,~011 a l1epmezobol. Az i11dft6 hepsorol1
idozftese es 1it11111sa l11ien tiiilrozi a.fil111 eseme11yeit.
KIYOTAKA SUMIOSHI/PARSO NS SCHOOL OF DES IGN USA
285 A GRAFIKAI TE RVEZ ES KEZIKONYV E

RENDSZER A GRAFll<1\l TERVEZESBEN
oldalakkal kezdodji:in, majd ezt ki:ivessek a gara es stflusara vo natkozo szabalyok auto- a rendszer eddig nem alka lmazott, uj for -
fejeze tekbe rendezett, egymassal i:isszefi.ig- matikusan is egy jol feLismerheto ritmust mai sza balyainak segftsegevel igyekszik az
go vagy valamilyen sorrendiseget ki:iveto hoznak letre, amely nagy valos zfn{iseggel adott elemet hangswyosabba tenni. Ennek
tartalmak. A tervezonek mar a munka ele- meg az informacio hierarchiajat is tamo- ki:ivetkezmenyekent a tervezo tovabbi rit-
jen alkalma nyilik a ritmusban rejlo leheto- gatja. Azonban elofordtt.!hat, hogy designer musva ltasokat alkalmazhat, hogy viz ualis
segek megismeresere, miki:izben az anyag ezt a strukturabol szarmazo ritmikat ttt.! feszi.Utseget teremtsen es erdekesebbe tegye
sorrendjen dolgo zi k, de a vegleges ritmika kiegyenlitettnek, visszafogottnak veli, ami a k!adv~ nyt. _Lehet _ugyan azzal ~rvelni , hogy
azon is mt't.lik, hogy pontosan milyen iizene- emiatt nem illeszkedik az altala elkepzelt a laadvany ntmusanak alapvetoen a tarta-
tet szeretne atadni a rendszer szabalyainak koncepcioba. Vagy ugy is di:inthet, hogy lom hierarchiajabol kell ki:ivetkeznie, azon-
segitsegevel. A kiadvany oldalparjain vegig- habar ez a visszafogo ttsag altalaban meg- ban a designeren mulik, hogy ezt az elvet
vitt ki:ivetkezetes rendszerben a ki.ili:infele felelo, de nehany tartalmi elemnek elonye- mikent hozza egye nswyba a nezo erdek-
szi:iveges elemek meretere, vonalvastagsa- re valna a ritmusvaltas, ami gyakorla tilag lodesenek fenntartasaval. Bar az iitemezes
···········································
ABCD
A
ABACAD
DBCA
BDBAC
D
DDABBC
BCBABCBD
Avizualis aktivitas ktiliinbiizii A masod ik lepesben a tervezii a Az allapotok dmkei hasonlftanak Avazlatot attekintve a designer
,,allapotait" eriisen leegyszeru- fent emlftett kiiliinbiizii valtoza- a zenei hangokjeliilesehez, ezeket iisszehasonlfthatja az fgy kapott
sftett vazlatokkal abrazolva, tokbol iisszeallftott sorozatok- egymas utan lefrva kiinnyebben ritmuskepleteket a projekt tartal-
a tervezii viszonylag egyszeruen kal kfserletezett: meghatarozott azonosfthatok az egyes ritmu s- manak sorrendjevel, es fi gyelem be
letesztelheti a ritmikat meghata- sorrendu, riividebb szekvenciakat kepletek (ABCD, ABACAD). Lelas- veve a ritmus hat.is.it a hierar-
rozo strategia kiiliinfele valtoza- ismetelget; megfordftja ezek sor- sfthatjuk a temp.St azzal, ha egyes chiara, kivalaszthatja valamelyik
tait. Az oldalparok itt bemutatott, rendjet; ket vagy harom valtozatot allapotokat kiizvetleniil egymas ritmikai strategiat. Ha sziikseges-
kepzeletbeli sorozatahoz a grafikus kiiliinbiizii sorrendben valtogat; utan megismetliin k (ABBBCD), nek latja, akkor tovabb kfserletez-
eliisziir definialta a valtozas jelle- egyes valtozatokat kiizvetleniil mfg a kiiliinbiizii allapotok gyors het es valtoztathat a ritmuson,
get - ami ez alkalommal az oldal egymas utan megismetel, mfg valtakozasaval ujra felgyorsft- hogy az minel inkabb megfeleljen
iisszkepenek vilagftoereje, a feliilet masokat nem es fgy tovabb. hatjuk. a hierarchia tamasztotta kiivetel-
aranyaban kifejezve -, majd annak menyeknek.
kiiliinbiizii eriissegu valtozatait,
a legsiitetebbtiil a legvilagosabbig,
es ezeket az allapotokat feldmkez-
te az abece elsii negy betujevel.
286 SZOVEG ES K EP EGYSEGE

intuitiv mt'.ifaj, m6dszeres, tervs zen'.i alkal- vonatkoz6 strategiajat. Ezt termeszetesen kell keriilnie azonban, hogy a ritmus erde-
rna zasa kezdetben megis segftheti a terve- ezutan ossze kell vetni azokkal a kovetel- keben a fontosabb elemek hatterbe szorulja-
z6t abban, hogy nagy vonalakban felmerje, menyekkel, amelyeket a tartalom tamaszt, nak, vagy a kevesbe lenyeges informaci6k tul
hogy egy adott strategian alapu16 ritmus hogy kideri.Ujon, az elkepzeles milyen mer- nagy hangsulyt kapjanak. A ritmusert fele-
mikent fog kibontakozni az oldalak soroza- tekben hozhat6 osszhangba veli.ik, ha egyal- los tenye zok sorrendjenek megvaltoztatasa
tan keresztiil. Felvazolva az egyes oldalakon talan osszeegyeztethetoek. A tervezonek lenyegesen sohetubb, es a nezok figyelmet
elerni kivant vizualis hatasokat - peldaul meg ez ut6bbi esetben is marad nemi moz- jobban lekiito megoldasokat tehet lehetove.
sotet vagy vilagos oldalkep, vertikalis vagy gastere arra, hogy alkalmazza a tartalomhoz
horizo ntalis elrendezes, gyors vagy lassu, nem teljes mertekben illeszkedo strategiat,
illetve dinamikus vagy nyugodt kompozfci6 amennyiben meglatasa szerint ezzel javftja
_ a tervez6 egy gyorsan elkeszfthet6 story- a kiadvany ritmikajat anelki.U, hogy sertUne
board segftsegevel szemleltetheti a ritmusra a tartalom hierarchiaja. Mindenkeppen el
I
Ebben a hiadvdnyban a hia11(tdsi helyise9rol hesziilt,
hifut6 foto119yalwrlatila9 teremrol temme ve9i9vezetih
a ldto9at6t a hia1l(tdson, majd hiizelebb,·61 is bemutatja11
az e9yes allwtdsolwt. A tarta/0111 tiibbi risze - a ma9yard-
z6 sziive9el1es a hie9esz(t6 hepeh -az oldal also reszenfut6
sdvban, ho,izonta1isan helyezhedih el. COMA HOLLAN DIA
0 -=
Ahiiliinbiizopszichol69iai re11delle11esse9ehet bemuta- felolddshent ve9iil eUut azohhoz a rdcsha16n alapul6

t6 hiinyv e9yes fejezetein be/iii az oldalpdrol1 lwmpozf- oldalszerhezetehhez, amelyehben mdr l1iilii11biiz6 heze-
ci6i hiivethezetesen egyfajta fejlodesen, dtalalrnldson lesi m6doho1 es a siheml 9y69y(tott esetehol van sz6.
menneh heresztiil. A hepi es tipo9rdfiai elemeh elrende- HAE JIN LEE/SCHOOL OF VISUAL ARTS USA
zese, amely hezdetben a rendelle11esse9jelle9ere utal,

A MUNKA FOLYAMATA
A koncepci6 kidolgozasa Minden tervez6 elte- valamifele torten etmeselessel teszik telj esse. dolatter kepe t (mind mappi ng), gy{ijtheti.ink
r6 modszerekkel dolgozik, ahogyan nincsen Es vannak, akik merlegelik a ki.Uonfele meg- temahoz kapcsol6d6 kepeket es ki.ilonfele
ket egyforma megbfzas sem. Ettel fi.iggetleni.il kozelftesi modokat, majd kivalasztjak az adott targyakat, de kezdhetji.ik egyszen'.i vazlatraj-
minden tervezesi folyamat otletek felvazola- kori.Umenyek kozo tt megfelelonek ttino mod- zo kkal is. Sok designer a korabbi tanu.lma-
saval vagy koncepciok kidolgozasaval kezd6- szert. A koncepcio kidolgozasana k elenged- nyai soran elsajatftott modszerek lepeseit
dik. A koncepcio ki alakftasanak rengeteg hetetlen resze a kutatas. Ahhoz azonban, hogy koveti , meg akkor is, ha azota mar rengeteg
megkozelftesi modja ismert, es m ar a kerd es egy alapotletet minden szempontbol tamo- tapasztalatra tett szert. Esze rint kutatassal
is megosz tja a tervezoket, hogy valoj aban mi gato vizualis forma letrejohessen , eloszor kezdik, ezt koveti a lehet6 leg tobb otletet
az a 11011cepci6. Vannak, akik ugy tartja k, hogy magat az alapo tletet kell tokeletesen meg- felolelo brainstorming, majd az eredmenyek
a tartalom maga a konc epcio, masok szerint ismerni es megerteni. A kutatas nak is tobb - osszehasonlitasa utan a hasznalhatonak ttino
pedig egy elnagyolt vazlat, melynek elonye- fele modja letezik: tanulmanyozhatunk es megoldasok kivalasztasa. Ezutan megvizsgal-
re valik, ha kidolgozott reszletekkel , atvitt elemezhetiink hasonlo projekteket, keszfthe- jak az t is, hogy az elkepzelesek kozott van-
ertelm{i vizualis elemekkel, utalasokkal vagy ti.ink otleteinlcrol listakat es asszoc iac ios gon- nak-e olyanok, amelyek kombinalva javitjak
................... .... ........•.. .... . ...•••• •... ....• ... . ...••.. .•.
~ :u~
:.tt.:
a
® ...
·"· ~
-- ...., ".•,
D•E
m ~
Ci··.~...... .;,
- t2f ...
--
t>::~, ~
~
~ ------
--
- --
..- - J
i:isszehasonlft6 kutatas mert fgy nemcsak a projekt kiiziin- i:itleteles, jegyzeteles, gondolat- Moodboardok (hangulati montazs) Vizu:ilis kfserletezes
Fontos kutatasi m6dszer a pro- segenek elvarasai valhatnak sza- terkep (mind mapping) keszftese A tervezii szamos killiinbiizii
jekthez hasonl6 temaju grafikai munkra vilagosabba, hanem azt Sokan szoktak jegyzetelve iitlete- A kutatas egy masfajta m6dsze- megkiizelftesi m6dot megvizsgal,
munkak iisszegyujtese. Inspiraci6 is felterkepezhetjilk, milyen kon- ket gyujteni, brainstormingolni. re, amikor a projekthez valamilyen hogy mine! jobban megismerje
szempontjab6l is j6 szolgalatot cepci6kat kell kerillnilnk, ha azt Agondolatterkep tulajdonkeppen szempontb61 - konkretan vagy azokat a bennilk rejlii lehetiisege-
tehet, de talan ennel is lenyege- szeretnenk, hogy megoldasaink a brainstorming eredmenyet ren- atvitt ertelemben, asszociaci6 utjan ket, amelyek az adott kontextus-
sebb, hogy e munkak segftsege- tenyleg egyediek es masoket61 dezi folyamatabraba, amely alap- - kapcsol6d6 vizualis anyagokat ban relevansak lehetnek - vagyis
vel megismerhetii az a kiirnyezet, megkilliinbiiztethetiik legyenek. jan a tervezii akar lepesriil lepesre gyujtjilk egy csokorba. Agyujte- egy vizualis brainstorming saran
amelyben alkotasunknak meg vissza tudja fejteni asszociaci6inak menybe bekerillhetnek embereket igyekszik felfedezni az alternatf-
kell allnia a helyet. Fontos, hogy sorat. Tat.in ennel is fontosabb, abrazol6 fot6k, talalt targyak, tex- vakat. Ennek a fazisnak nem az
lassuk, mas designerek mikent hogy ezzel a m6dszerrel megfi - tildarabkak, szfnmintak, vagy akar a celja, hogy barmifele kiivetkez-
kommunikaltak elkepzeleseiket, gyelheti, mely gondolattarsftasok sziiveges anyagok is: versidezetek tetesre jussunk- vagy hogy eliire
bukkantak fel tiibb iitletlancban is, vagy egyeb irodalmi muvek reszle- velemenyt alkossunk a vegered-
fgy a tiirtenetmeseles segftsegevel tei. Agyujtemenyt egy kartonlapra menyriil-, hanem hogy nagy
az egymast6l latsz6lag filggetlen iisszerendezve egyfajta iitlettarat vonalakban es aranylag gyorsan
iitletek kiiziitt is kapcsolatok gaz- kapunk, amely hangulatokat es mine! tiibb iitletet papfrra
dag rendszere alakfthat6 ki. gondolatokat tartalmaz - ebbiil vessilnk.
a tabl6b61 szarmaztathat6 a han-
gulati montazs elnevezes is.

egymas hatekonysagat. Az iisszehasonlftas hetnek es elfedhetik eloli.ink a sokkal ujsze- a designer ratalalt a legjobbnak tuno koncep-
eredmenyere alapozva vazlatszinten letre- n'.ibb, iitletesebb megoldasokat. Minden egyes cic5ra , aprankent fe lepiti es kidolgozza azt,
hozzak a projekt lenyegesebb elemeit, majd tervezesi fazisban figyelembe kell venni vizs- hogy mine! atlathatc5bba es kiinnyebben
ezeket tiibb lepcsoben, egyre reszletesebben galc5dasaink eredmenyet, akkor is, ha ezek befogadhatc5va tegye a mondanivalc5t. Emel-
kidolgozzak. Bizonyos ertelemben a tervezesi latszc5lag nem tw kecsegtetoek: a lenyeg, hogy Jett formai szempontbc51 is addig finomft -
fo lyamat minden szintje kutatassal, felter- rajiijji.ink, mi az , ami mi'.ikiidokepes es hate- gatja a kompozfcic5t, amig az egyfajta nyug-
kepezessel kezdodik, ezert rendkfvi.U fontos, kony, es kiselejtezzi.ik azt, ami remenytelen. vc5pontra nem er: ebben az allapotban m ar
hogy tisztaban legyunl< ennek helyes mc5dsze- Rendkfvi.il fontos, hogy nyitottak maradjunk tenylegesen erzekelhetok a projekt egyeni
revel: a prekoncepcic5k nelki.ili vizsgalc5dassal, es kepesek legyi.ink ujragondolni a feladatot! es sajatos vizualis jellemzo i - ketsegteleni.il
tanulmanyozassal. Ha mar indulaskor, elore Ne essi.ink abba a hibaba , hogy mar a folya- olyan formajegyek jelennek meg, amelyek
fe lvazolc5dik benni.ink egy vegeredmeny, az mat elejen kedvenceket valasztunk - talal- lathatc5an atgondoltak, kidolgozottak, hata -
csakis sablonos valaszreakcic5kbc51, klisekbol juk meg azt a megoldast, ami mukiidokepes, rozottak es kontextusukba helyezve a leheto
szar mazhat, amelyek kiinnyen felreve zetes azt kifejezetten emiatt kedvelji.ik. Amint legjobbnak tunnek.
Strean1
Stream
Stream
Stream
~~"'
~
~
........................... r-streamline
....
••••
•••• .·.........·.....
.....: : .::.... .. ...
. ... .....
: : : :·...
··•···
••••••• ..••.
'
'~ '
~
....
.. ···•···
•••••••••
••••
••••
~
f" stream li ne
~
~
r streamline
H EALTH CARE 50lUTIO H 5
\~
~
• ~
r streamline
E kutatasi modszer elsodleges Afenti a.bran a grafikai kidolgozas Kivalasztas es teszteles Finomftasok
szabalya: ,,Minel tobb es valtoza- fazisara mutatunk be egy tipi- A kfserletezgetes eredmenyeit Amikor a projekt kezdi megtalal-
tosabb, annal jobb." OgyelnUnk kusnak tekintheto peldat- az itt osszevetve a tervezo merlegeli, ni vegleges formajat, a tervezo
kell arra, hogy ne merUljUnk bele lathat6 vazlatok a szerzo egyik hogy a tema vizualis megformalasa kUlonbozo valtozatokkal- meret-
egyetlen verzio csiszolgatasaba se sajat munkajanak tervezesi fazi- szempontjabol mely megoldasok beli, elrendezesbeli, ritmikai stb. -
addig, amfg nem vazoltunk tel egy sabol valok. Atervek a Streamline - vagy azok milyen kombinacioja- kfserletezik, hogy megallapftsa,
egesz sor otletet, melyeket aztan Healthcare Services (egeszsegUgyi vezetnek a legerdekesebb es leg- melyek teszik zavarosabba vagy
iisszehasonlfthatunk, es ennek szamlazorendszerek es tanacs- erthetobb iranyba. vilagossa az Uzenetet, es melyek
saran kivalaszthatjuk kozUlUk a adas) arculatahoz keszUltek. erosftik a kommunikaciot, mind
legalkalmasabbnak tuno egy-ket a koncepci6, mind pedig a megje-
megoldast. lenes szintjen. Tevedes ne essek,
ebben a fazisban nem az egysze-
rusftes vagy a feleslegesnek ftelt
sallangok eltavolftasa a feladat,
han em a mar meglevo formak
finomftasa, aranyaik es belso kap-
csolataik letisztazasa, hogy vegso
alakjuk minel celtudatosabbnak
es befejezettebbnek tunjon.

A IVIUN l<A FOLYA/v!AJA
A tervezes folyamata es munkamenete A ter- tozhat, de az esetek ti:ibbsegeben a felvazolt Kutatas es strategia
vezes munkafolyamata gyakorlatilag meg- munkafolyamat a ki:ivetendc5. A kapcsolat- Adesigner vagy a grafikai studio eloszor felmerest keszft
egyezik a koncepci6 kifejlesztesenek mene- felvetel soran a tervezc5 vagy grafikai studio a konkurenci,a kiiliinbiizo anyagai'.61, es ~zek ~lapjan igyek-
tevel. Kutatassal es strategiai tervezessel bemutatkozik a leendc5 i.igyfelnek, portf6li6ja sz1k meghatarozn1, hogy a kliens altal elerni k1vant celok
tiikreben hogyan kellene a projekt kommunikaci6jat pozi-
kezdc5dik, majd elkeszi.U a vizualis forma, segftsegevel bemutatja nehany addig elke- cionalni. A kutatasnak ki kell terjednie a hasznalt vizualis
modositasok soran finomodik a terv, vegi.U szi.ilt munkajat, amibc51szakertelme is kideri.il. nyelvre, valamint a celkozonseg tarsadalmi hatterere es
elvarasaira is, hogy az fgy kialakftott feltetelrend szer keretei
a projekt megvalosftasa ki:ivetkezik a ki.ili:in- A kliens ismerteti az elerni kfvant celt, a terve- kiiziitt megallapfthat6 legyen, mely megkozelitesek tunnek
bi:izc5 kommunikacios eszki:izi:ik segitsegevel zett hataridc5ket, majd a ket fel a megegyezest a legalkalmasabbnak. Az igy kapott eredmenyek, a tovabbi
- nyomtatas, kodolas-programozas, gyartas ki:ivetc5en szerzc5desben ri:igzfti a szolgaltata- kutatasok, a mind mapping, a marketingadatok gyujtese-
bol szarmaz6 eredmenyek, valamint a f6kuszcsoportos kuta-
es fizikai i:isszeallftas es fgy tovabb. Persze sok ki:iret, a felteteleket, a varhat6 ki:iltsegeket tasok es a moodboardok alapjan a tervezok mar el tudnak
minden megbfzas elterc5, ezert az egyedi ige- es a dfjazast. kesziteni egy frasos strategiat vagy kreativ briefet, amelyben
nyekhez igazodva a munka menete is val- a megbiz6t nagy vonalakban tajekoztatjak a tervezes varhat6
folyamatair6l.
A versenytarsak tanulmanyozasa
Koncepcionalis kutatas
Anyaggyiijtes
Cele so port I kulturalis hatter elemzese
Fokuszcsoportos teszteles
Marketingadatok elemzese
Brainstorming es mind mapping
Moodboardok
Strategia kialakftasa
Kreatfv brief

A latvanytervek kidolgozasa M6dos/tasok es finom/tasok Kivitelezes
Akreatfv brief alapjan a grafikus vagy csapata nekilat, hogy Mi utan az Llgyfel a bemutatott terveket atnezte, es kozuluk Mi utan az Llgyfelj6vahagyta a projekt vizualis megjeleneset,
valam ifele vizualis format adjon a kommunikaci6nak, tobb- egyet remelhetoleg j6vahagyott, a tervezo elvegzi azokat a tervezok eroiket mar a megva16sftasra, a gyartasra kon-
fele utan is kozelftve az Llgyfel celjainak leginkabb megfelelo a m6dosftasokat, amelyek a megbfz6 eszrevetelei alapjan centralhatjak. Ez lehet nyomdai kivitelezes, webprogramo-
megoldashoz. Merlegelniuk kell a projekt formatumat, a tar- szLlksegesnek bizonyulnak, illetve elkezdi kidolgozni a kom- zas, termekek gyartasa vagy installaci6k iisszeszerelese stb.
talom sorrendjet, azt, hogy holes mil yen m6don talalkozik munikaci6 tiibbi elemet is. Ebben a fazisban az Llgyfel va16- Legyen sz6 barmilyen gyartasi folyamatr61, a tervezo fela-
majd vele a celkozonseg- es termeszetesen a vizualis nyel- szfnuleg tiibb kiirben is velemenyezi az anyagot. A revfzi6k, data, hogy elkeszftse a megbfzott kivitelezo igenyeinek es
vezetre vonatkoz6 kLllonboz6 lehet6segeket is. Hazan belLll valamint a hierarchiaban vagy az egyes reszek funkciona- elofrasainak megfelelo digitalis allomanyt. Atervezok altala-
ertekelni kell az elozetes koncepci6kat, hogy ezt kovetoen litasaban mutatkoz6 problemak esetleges javftasa mellett ban tobb alvallalkoz6t61 is arajanlatot es referenciakat ker-
mar csak a kivalasztott nehany iranyvonalra koncentraljanak, a grafikus vagy csapata a projekt vizualis nyelvezeten is nek, es ezek alapjan valasztjak ki azt, aki az adott feladatra
majd ezeket tovabb kell fejleszteni egy nemileg kidolgozott folyamatosan finomft: kiivetkezetesebbe teszik a kepek es mind a gyartasi kiiltsegek, mind pedig szakertelem szem-
szintre, hogy az Llgyfel szamara is egyertelmu legyen a hatas- szfnek hasznalatat, es egysegesftik a tipografiat - peldaul pontjab61 a legalkalmasabbnak tunik - es akinek a megbfza-
mechanizmusuk. Amegbfz6nak altalaban harom-ot vazlatos a betutfpusok vonalvastagsagat, a terkiiziiket es a tagolast. sat az Llgyfel budzseje is lehetove teszi. Agyartas megkez-
koncepci6t szoktak bemutatni ebben a fazisban. Afelek altalaban elore megallapodnak abban, hogy hany dese elott a designer prototfpusokat, maketteket vagy
javftasi kiirre kerul sor, fgy mire ezt elerik, ki kell alakulnia nyomdai proofokat keszfttet, es ellenorzi ezek minoseget,
egy olyan allapotnak, amelyben az Llgyfel mar j6vahagyhatja de gyakran szemelyesen is felugyeli a gyartas i folyamatokat.
agyartast.
Koncepci6k felvazolasa Tovabbi elemek elkesz/tese A gyartas reszleteinek kidolgozasa

Hazon beliili velemenyezes Az iigyfel eszreveteleinek kezelese Arajanlat a kivitelezoktol
Mediakutatas a gyartas szempontjab61 Konkret problemak megoldasa Szerzodeskiites a kivitelezokkel
Kon cepci6 kivalasztasa A hierarchia attekinthetobbe tetele Gyartasra alkalmas allomanyok elkeszltese
Otletek kidolgozasa es teszteles A sz/nek es kepek rendszerenek finomhangolas a Proofok es protot/pusok ellenorzese
Problemak megoldasa Illusztrator I fotografus megb/zasa A sziikseges javltasok elvegzese
Vazlatok kesz/tese A tipografia reszletes kidolgozasa Gyartas folyamatanak ellenorzese
Prezentaci6 az iigyfelnek A megfelelo mediak felkutatasa Elkesziilt anyagok szalHtasa
Szovegkorrektura es optikai korrekci6k
Vegso j6vahagyas kerese az iigyfeltol

;\ lvlUNl,1\ FOLY1\fvl •\T/\
A tervezo egy mala-obiotikus eteleket keszfto ki:izeppontban a szezonalis, organikus es j6

Good Natured sef uj vallalkozasanak arculatat dolgozta ki.
A ceg ti:ibbfele szolgaltatast is nyujt; ti:ibbek
fzl'.i etelekkel. A megbfzas kiterjedt a nevadasra
a strategiai tervezesre es a log6tervezesre, vata'.
Cool<ing, Inc. ki:izi:itt meni.isorokat allitanak i:issze, taplalko-

zasi tanacsokat adnak, szemelyi szakacsokat
ki:izvetftenek, eloadasokat es workshopokat
mint a nyomdai es webes megoldasok rendsze-
rere is. A log6tervezeshez kapcsol6d6 tanul-
manyrajzokat kiterjedt kutatas es i:isszehason-
marl<aarcula t tartanak, valamint publikalnak is ezekben
a temakban. A vizualis rendszernek ki kellett
lft6 elemzes elozte meg. Az elkeszillt emblema
egy letisztult, modern, a fozesre es az alap-
fejeznie az i.igyfel ujszen'.i hozzaallasat, ami anyagok termesztesere egyarant utal6 vonalas
az eppen divatos fogy6kt1ratrendek helyett ikon Jett, es egyben fohajtas az azsiai konyha
a tudason es tajekozottsagon alapu16, i:iri:irnteli elott, amelynek nagy szerepe van a makrobioti-
es egeszseges taplalkozast reszesfti elonyben, kus etelek elterjedeseben. A logo j6vahagyasat
EGY MEGVALOSULT
MUNKA ESETTANULMANYA
TIMOTHY SAMARA USA
. @
Good-Natured
Cooking
Good
Natured
Cooking
0®8*
,,,,,
,,,,, ,,,,,
~-- ,,,,, Good
Natured
Cooking
.1,M, r,rr1
I I /
~
A kutatas a mar letezii hasonl6 '-.. 0 / Ezt kiivetiien tiibb mint harminc-
brandek szambavetelevel kezdiidiitt, Q - ~o - fele verzi6 kesziilt, kiiztiik absztrakt
R:,Y8
hogy ismertte valjon a piaci kiirnye-
- ~o -.... abrak, ikonok, kepet es sziiveget
zet, es kiirvonalaz6djon a celkiiziin- I \ is tartalmaz6 kombinaci6k es tisztan
seg. Ennek erdekeben a designer tipografalt megoldasok is. Aterve-
kiiriilnezett az lnterneten, kiiliinbiizii
7~~' ()I~ zii ezek kiiziil hat elkepzelest pre-
termekeket kutatott fel a boltokban,
es termeszetesen sajat, markaepf- ~~~f zentalt az iigyfelnek, aki kivalasz-
tott kettiit, amelyek aztan tovabbi
ra •
tessel kapcsolatos szakkiinyvtarat finomftast kiivetiien meg egy rostan
is atlapozta, ernellett pedig megis- atestek. Atipografiaval kiegeszftett
G
merkedett a makrobiotikus kulttlra- vegleges verzi6 kiizvetleniil e sziiveg
val es az alternatfv gy6gym6dokkal. felett lathat6- egy villa, amely gyii-
Ezek az informaci6k mar megfelelii kereivel a fiildbe kapaszkodik. Vizua-
alapot biztosftottak a log6ra vonat- lis nyelvezete es aranyai burkoltan
koz6 vizualis elkepzelesek megval6- utalnak a regi, azsiai papfrtekercse-
sftasahoz. ken talalt ,,szeletel" sz6 frasjegyere.

Good
N.:itmrd
(oolj ll(J
Or'lnipl1 lort.:111ips,umdolo1 q11,1
,it.1 111l'llOll'l,t'llil11r;uli1,s\it1f1.
;
l ki:ivetoen keriHhetett sor a szfnvilag es a tipog-
rafia kialakitasara: ez egy ujabb, vizualis nyel-
vezettel kapcsolatos, kite1jedt kutatasba csa-
pott at, melynek eredmenyekent letreji:ihetett
az az atfog6 grafikai rendszer, amely egyarant
alkalmazhat6 a kisarcu.lat elemeitol kezdve a
blogon, a webhelyen es a hirdeteseke n keres z-
tiH egeszen a fozeshez kapcsol6d6 termekcsa-
lad csomagolasaig. A designer ketfele, a brand
I .,.1,,...1• 'I'•
arculatahoz keszftett koncepci6t mutatott
.... __.-. ......... .
.... i,... •• - . , . .
be az i.tgyfelnek, majd egyi.i tt valasztottak ki
a tovabbi finomftasra alkalmas verzi6t.
••••• AGNRHaefg&? !12
Good • I
AGNRHaefg&?!12
Nalurecl
Cooking
I'< I
AGNRHaefg&?!12
;
-- llin11qh1 ot
lfll' d,I\'
ip\lllll
l!Ht'III
ilulni
\II ,lltlt'\ l.01\"t'
Elscidleges betutfpus
AGNRHaefg&?!12
dllllr ,Hhfl~I
i1111rht11,11 111111
d,c111rw1l·, AGNRHaefg&?!12
lkll il\Ull\111,1.
Masodlagos betutipus Elscidleges szfnpaletta
~ 1~ 21
I ~ - r e , . , ..,...._,.. , . - . -... ...,..-.,,,_
,.""'"
...-................ ~J....-,--... . . •- b._._
- ... l-,,-,....,..... . ' ' """'I""'
~a ................ .._.._,...._.,.,, ., .. _ .
\l. ,t.
AGNCaefg&? ! 123
Sepl...._ 20
~~"1~1tvt~4? (
Kiemelesek betutfpusa Masodlagos szfnpaletta
Good
Nalured
Cooking
••••
Alogo finomftasa kiizben a terve- egyre inkabb ugy tunt, hogy a kel- Atervezci a surun egymas melle
zci mar az arculat kialakftasaval is letenel tavolabb all az Ozenettcil, helyezett, rezmetszet hatasu
kfserletezett. Ket iranyvonal tunt fgy a kiivetkezci fazisban ziildsegek grafikakbol egy nagymeretu kom-
t1! d! fgeretesnek: az egyik elkepzeles

alapjat rezmetszeshez hasonlo
es gyumiilcsiik kepeire csereltek.
Ezt kiivette a tipografia kialakfta-
pozkiot is iisszeallftott, amely
a nyomtatott anyagokon es a web-
ifooJing! technikaval keszult grafikak adtak,

amelyek a szezonalitast, a terme-
szetesseget es az ovilagi konyha
hagyomanyait ideztek, mfg a masik
sa - ennek soran az illusztraci6k
es a logo tulajdonsagait szamos
betutipus jegyeivel hasonlftot-
tak iissze -, valamint kuliinbiizci
oldalakon egyarant hasznalhato,
es szamtalan kepkivagas keszft-
hetci belcile. A logo lett az alapja
a racshalonak, ami a kescibbiekben
vonal letisztult, kiirulvagott fotokra szfntanulmanyok, es csak ezutan megkiinnyftette az elemek elhelye-
g epftett, amelyekhez kuliinbiizci gra- szulethetett meg az ibolyaszfn- zeset. A logo teglalapjanak szeles-
fikai mintak csoportja tarsult, ezzel bcil es ketfele ziildbcil all6, gaz- seget megharomszorozva kaptuk
i- is hangsulyozva a professzionalis dag hatasu szfnpaletta. Ezt egy mega racshalo alapegyseget,
kulinaris jelleget. Az Ogyfel valasz- masodlagos szfnpaletta egeszfti amely szukseg eseten tovabb oszt-
tasa azonnal az elsci verziora esett. ki, amely kuliinleges esetekben hato keskenyebb hasabokra, de
Avazlatokban a grafika meg egy alkalmazhato, es rugalmasabb akar csoportokba iisszefogva meg
farm kepet abrazolta, ami idcivel szfnhasznalatot tesz lehetcive. is tiibbsziiriizhetci.

f\ MUN I<!\ FO LYf\lvl f\11\
Az arculat vizualis nyelvezete, amely a hat- rendezve, mely tetszes szerint megvaghatc5; alapjau.l szolgalc5 modulrendszer eseteben
terkepkent hasz nalt, 19 . szazadi metszetek az informacic5s mezok formai pedig egy hasa- is, fgy olyan sablonokat sikeriilt kialakitani
hangu.latat idezo , ziildsegeket es gyi.imiil- bokon alapulc5 racsszerkezetben kaptak helye t. amelyek az eltero sziiveges es kepi tartaltnak
csiiket abrazolc5 illusztracic5kra epiil, szamos A hasabszelesseg a logo teglalapjanak szeles- ell1elyezesere is alkalmassa valtak.
mc5dosftas utan nyerte csa k el vegso forma- segfo alapul, es a kisarculat reszei - a nevjegy-
jat. Az eredeti elkepzelesek szerint a grafikak kartya, a levelpapir es a borftek -, valamint a
laza, szellos kompozfcic5t alkottak volna, de weboldalak is ezt a strukt(uat kiivetik. A vizua-
fgy a tillsagosan elkiiliiniilo abrak komplex es lis rendszer leniakkal is kiegesziilt, amelyek
reszletgazdag rajzolata elvonta a figyelmet a egyreszt elvalasztj ak a sziiveg hierarchikus
termekadatok es egyeb magyarazatok egysze- egysegeit, masreszt reszletgazdaga bba teszik
nlbb, sfkbeli formairc51. Ezert az illusztracic5k a megjelenest. Ugyanezt a formanyelvet alkal-
egy lenyegesen sunlbb mintazatba lettek maztak a kiiliinbiizo formatumu hirdetesek
l..ead·m te.1 lorlatesl blq: post feature article begins here

lorem Jpsum dolasll amet cmsectllur adlspdng e!JL Nunc
etsernper,quamexpellenl'esquemmagrutkat n u _,,
.~...,-.,-,-.,,-.,-.~
19
---- -. _
- ,,,-m-..-.~-- -
G
lcn!fllaadcb•mJIII ~ d a b r - CJII
~ . . . . wt.ft. amea:n. .-vmn.
11 Cl ®
Balra a weboldal vegleges minta-

oldalai lathatok. Az illusztraci6k-
b61 iisszeallftott mintazat adja
a hatteret a vilagos, homogen
feliiletnek, amelyen az arculati
elemek es minden egyeb informa-
cio is megtalalhato. Akepekre frt,
Cwlml l.alest orTopSmrch Rl!:sull
Q;malffllll U P*itJ-:! M ~bfffl)~dc,b'i,t
negatfvba forgatott feliratokra
mld,mn!ll!dzt1ao~-Qlo,p,:""'1111DWO"'-
dblcdolll£i.amnLsq.Jli1-l ct. p.lO?l'lll & dot lD ld
jellemzo kontraszt- es olvashato-
a.:, 11A rt.~&IZAQa,pe11e.lzzulm Caa-=il
,...,...pin.du:d . . . . ~(Wtlnmlin.:ldl5.- sagi problema megoldasa soran
Umllnmsn.&n.,,~dld.mi~ ul . . .
6.~~.W.-a,qurB11E.&Eb i..1 11Jmlil egy tlj grafikai elemmel boviilt az
,:&ia,rlll~mmu!DY'lad:lmllll.lm~
arculat, egy szfnes sav formajaban,
--....·
C.....IS!•l2P*(f;a.t W..,._bllll~dob'-
mld.-11h.-~dl~.S~--n:a.. ami kesobb a nyomtatott hirdetesi
--
dwod.:iculL~q.mJ.medd.~ lll dm. la ld ~
DlcJ)OOk00".'1 <lll.~ail:&~abdr:ulmCta_. l bl-xhtm!NRbW~- anyagokon is visszakiisziin.
lactOklcraog,s
earnp,ge
:..~~r:.:==:.::::-:.
~ . . . ~l1-Dl!Qlll:IIUlC.&JCtcl 1£~
l-l swatpo1*6ory.n
toAII
Chang!! !Orem .,._..~~lnl'bll~tm:I. l tJPOIIGl'ftol
Aceges mappaba a rezmetszet
wx aopscrq
pelertes
(J.Jeva:Jtsnunc,
Caruon.nlLm
mid.~~--~---Pll,-
~U:ll.1l l2 pm,b.-:I M ~larlQ.-im.._..
. . . ockli:ulll.amn&~IK...cd.~ llll dai.lnld

ll!Al<lll..-taebipb.:iu:a~.:l.ldci;ilm
l doftOlldx:,pcMdplc
hatastl illusztraciot nagy meret-
ben abrazolo nyomat keriilt, ami
~
.,
-.c,_
valosagos, fizikai hatterkent szol-
gal a mappaba helyezett kfsero-
levelnek. Anagymeretu nyomatot
a mappa fede lere is visszahajlo
matrica tartja a helyen.
Amther C.on:MC tern
11 Cl ®
........
Headline loren1
· ipsun1 dolor
sitat cluis aute111. Good
Natured
I
Cooking
GOO<i
Natured
Chc,ISti"l.ic-.
, ~ookll1e, Nut111M1(u.-dw,g
[duuUUIUI
Wuiklhop.,wi,J
rr.tenUt»m
Good No. you don't llave

Natured to eat lil<e a rabbit.
Cooking Altl1ougll I've noticed
the inciden ce of
diabetes is really low
among rabbits.
Ci00Dt4o\TUR[DCOOKING COM
Good
Natured
Cooking
Linda Garrettson
Chef/Owner
Nutrition Coach
Food Writer
Gocxl
Natured
Cooking
A kisarculat darabjait elefant- tesek is, de ott a szfnvilag kiegeszUl

csont szinu, meleg t6nusu papfrra meg egy pink szfnnel. A hirdetesek
nyorntattak harom direkt szinnel. modularis rendszeruek, a log6b61
A kevesbe elenk, visszafogottabb kiindul6 racsszerkezetnek kiisziin-
szinhatas erdekeben az ibolya- hetoen barmilyen oldalaranyban
szin feliilnyornassal keriilt a ziildre. elkeszithetok, igy kiinnyen adaptal-
A kiegeszito elemek - a grafika hat6k a kiiliinbiizo formatumu hir-
egy reszlete es a szlogen - kisse detesi feliiletekre. A kepek szamara
deszaturalt, vilagos sargasziildet kijeliilt teriilet rugalmassaga reve n
hasznalnak, igy niivelik a kompo- a legkiiliinfelebb tfpusu kepi ele-
zici6 terbeliseget, es nemi textural mek rnegjelenitesere is alkalmas,
kiilcsiiniiznek neki, mikiizben egy- igy mindig az aktualis kampanyhoz
fajta kromatikus atmenetet kepez- igazfthat6.
nek a levelpapir szine es a logo
telitett ziildje kiiziitt. Ugyanezt
a szinpalettat hasznaljak a hirde-
evard, 0 y
az elmeletel<
atarozzak
eg,hogyan
;
nezzen
l<i valami.
MICHAEL ROCK/ designer es oktat6,
/Tew York, 2x4 studio, i9az9at6
7.4.3 Steel Lintel in Cavity Wall 7.4.4 Steel Lintel
Lnc, .. ty .. •llcont1ruc:t •on

,1 i11\Kau.11y 101)fol')d,01
I l\lfl 10 llOlh !he ltlta,na11"4
,,1t, n1lw.>tt, n,1, c.,,be
oo,,eln11numtt.1ol .,.·•t •
I I I .,
11' 1-.V IU 1helnlau,,1,,..i111,
ltt1
c.i,r•Obf•P<•c111conc,11,
,..,..tf'I ni., ,1t,n,1 .. .uot b1 ic l
is1uppo,1Mttt,111M1ar,o1*
, .. ..ut.ac~1011wwin.,1. . 1
,,,.,, ...1 ~1,,un,1»,.ond
t:W
t1'191-S,hol11wt~.....a
ti.,, on 11,, "''°' on ..me, l'f\d
11.. ,,,.. .. i,.,..1,1111n.t1,,a1~..-.
lht bfi( --.CO<,H l; ng IO(Off!
unrt!a<11,pl9donthaa ,101n1I
nu, I
le11f HClnti.1,.,..in l ,g 14$,
t'h·1lOdtl1..,·ngollheu.t)"' 'I "1
.. '" how ,,.. nra1ch" bondi,, thot bficl un

Conl ....... t,(.I Olftl\eW-.Nk)-N~"9
unintt•n4)t..:!".th l ... uMof•.tlMI
1.,11al. Ahoin0,c.at.-dll t,,.da,,,pp,ool'
COUIM{Of'C)lhlllilAo""lal'tWl-!fl
1h111anU1t1 1"4nY>1'f lObec.,,iedout
r,)
bf ~therlflg on Ole OPC MO 1,nct.ng
,t.1 ..'ilyOUIN~hoi.1ln theoutfl
IH I WHp h!Me1 .,e locl lkl in lti. bl'kt
p·nts1t r•g,ul.l•in!.t1\IIJ
Studio
Craft &
Technique
by
Miriam Delaney
& Anne Gorman
SA 09 JUNI 2012
Ge11 ll tcho ffl Form - Sp• ltol el
16 - 03h l och t 43 , Berlin
...'?
•
.r&.•,'I
t==:J''
/,
I
GESELL
SCHAFFT T~~~~H
FORM ~~~~!.~ ... ~ SP~'f.""'
THE NATIONAL ~~~~:~~~1::i11U1 NIU !llllf l llllU 6
,l1t 1~( ;
C IH Cn.,
GRID ""rr:--t.
..,,. CUllflllU UI
Off l T WITH ...
JUN E
~2::
ti~--/;
~c"~~-·:--~-:t-/.-~~--.-f
:·-~~ ·_-._-.-_~.
--
\I .. l)IO'IO
#10..!~.....~ ·- ·
--·
.,.---··
--___
.,=~,---
...
-.... _
__
- ~ · 1 , 0 .....
,.,.
NEV-EST4RGYMUTATO
2Fresh 216, 228 B terkozok 132- 135 Cobra 9, 31, 107, 163, 172, Coralie Bickford-S mith
2X Goldstein 133,310 Bachgarde Design 170, 249 zar6jelek 158, 159 226,264 23, 54, 193, 282
344 Design 51 Balland, Ludovic 265 betutfpusok lclsd meg betu COMA 229, 253, 287, 308 Felix Heyes 205
Barandun, Claudio 301 - keverese /clsd betukeveres Conor &. David 20, 69, 99, 298 Form 48, 57
Barnbrook 83, 163 - korszak szerinti kategori - Csano, Thomas 12, 31, 51, 60, Hyatt Associates 233
A
Beetroot Design Group 96 zalasa 138-139 109, 125, 199, 229, 240 Josh King 205
A10 Design 18, 120, 197
Bellack, Maris 86, 230 - szamara vonatkoz6 Cyr Studio 201, 208 La Boca 202, 305
AAD 139
Ben, Billy 27 szabaly 20, 306 Loewy 15, 55, 59, 183, 225,
About Face: Reviving
betu /clsd meg szoveg, Bickford-Smith, Coralie 23, 235,257
the Rules of Typography D
tipografia 54, 193, 282 Paul Nelson 205
(David Jury) n Dania
- fokozat 134-135 Big Active 187, 217 P&_W Design Consultants
AdamsMorioka 13, 59, 65, e-Types 46,131, 251,267
- formak 132-133 Billie Jean 209 272
106, 145, 149, 229 Das Buro Brand Identity 27
- hasznalata kepi elemkent Birmingham, Sarah 211 Regis Tosetti 221,302
Albers, Josef 87 Del-Afrikai Koztarsasag
21, 214- 215 Brazflia Research Studios 33, 94,
Ames Bros. 91, 207, 208 Disturbance 12
-keveres 20, 143- 145, 306 A10 Design 18, 120, 197 103, 164, 169, 180, 197,
Anagrama 276 Del-Korea
- keveres szabalya 20,306 Diego Morales 72 210, 221, 264
And Partners 135, 195 Sulki+Min 228
- kozepmagassaga 130, 134, Laborat6rio Secreto 7, 216 Sabotage PKG 270
Apeloig Design 33, 55, 123, Design Ranch 280
135, 138, 140, 146, 155, 160 Media Invia 72 Sawdust 297, 303
198,200 Design Rudi Meyer 16, 74, 185
-s tflusok 138- 145 Bringhurst, Robert 129 SEA Design 108, 279
Ariane Spanier Design 102 Design, Form , and Chaos
- szerkezeti felepftese Brodovitch, Alexey 233 Spin 258
Art Institute, The 89, 268 (Paul Rand) 9
130-133 Bruketa&_Zinic 39, 126, Struktur Design 179
Art: Tecaji 198 Designers United 36
-valasztas 140- 142 215,223 egyszeruseg szabalya 14, 300
A-Side Studio 300 Detail Design Studio 100,
-valtozatok 136-137, Bureau Mirko Borsche 79 elre nd ezes lclsd meg
Atipus 56 126
143-145, 159, 165 Burnett, Ron 187 kompozfci6
Ausztralia Disturbance 12
als6 index 160 a tartalom sorrendje
Frost Design 34, 124, 169, Dach Design 188
dfszpontok 159 274-275
242,261 C Drobac, Jelena 104, 107,
diviz 161 fogalmi utalasok 270- 271
Munda Graphics 39, 188 C. Harvey Graphic Design 142,215
dolt - 137, 158- 159 kepi utalasok 270-271
Parallax Design 6, 28, 215, 47, 71, 145 Drotz Design 105, 206
egalizalas 159 kotetlen - 264-271
282,303 C+G Partners 21, 42, 57, 149, Dwiggins, W. A. 7
felkvirtmfnusz 161 kovetkezetes (merev)
There 56 156,215
felsii index 160 rendszer 276-283
Voice 30, 40, 57, 65, Calles, Carolyn 88-89
hiivelyk jele 160 E rendszer a grafikai terve-
105, 139, 156, 162, 174, Carnegie Mellon University
ideziijel 160 EarSay 154, 167 zesben 272-287
221,238 99,166
frasjelek 159, 160, 161 Egyesiilt Allamok /clsd USA rugalmas (organikus)
Ausztria Catherine Casali no Design
kepi ele mken t hasznalt - k Egyesii lt Kiralysag rendszer 276-283
Andreas Ortag 37, 94, 150, 82,193,215
szabalya 21, 307 A-Side Studio 300 vizualis ritmuskepletek
212,234 Chang, Myung Ha 185
kiskapitalisok 160 Barnbrook 83, 163 284-287
Clemens Theobert Chang, Tammy 166
kurzfv - 137, 158-159 Ben West 205 Erne, Trish 251
Schedler 22, 33, 156, Cheng Design 74, 151
kvirtmfnusz 161 Big Active 187, 217 Estrada, Manuel 20, 22, 35,
172, 258, 277 CHK Design 72, 136, 148-149
ligaturak 160 Billie Jean 209 142, 189, 192, 204, 215, 271
Studio Vie 236 Choi, Yong 249
szamjegyek 160 CHK Design 72, 136, e-Types 46,131, 251,267
Choi, Youjin 33, 249
szfnes - 182-185 148- 149
Chuo, Christine 166
312
F G Lesley Moore 21, 35, 82, J - kontextusa 221
Falconi, Greg 211 Gang, Jessie 82 199,231 Jancs6 Aron 24 - letrehozasanak szabalya
Finest Magma 38, 158, 215, Glashaus Design 209 Marielle Van Genderen Japan 22,308
227, 241, 307 Golden Cosmos 14 171, 257, 263 Helmut Schmid Design - i:isszjateka 195
Finnorszag Good Natured Cooking, Inc. Martin Oostra 147 142,171 - sajatossagai 188-189
TSTO 305 292-295 Ohyescoolgreat 269, 271 Kenichi Tenaka 70 - tartalmanak kivalasztasa
Folch Studio 245 Gorbunova, Vera 143 RafVancampenhoudt 306 NAM 114 220
Form 48, 57 Gorkovenko, Andrew 188,202 Staynice 17, 90 Shinnoske, Inc. 97 - temaja 221
forma ester Gi:iri:igorszag Studio Jona 222 Ten -Do -Ten 189 - temajanak atalakftasa
- erzekelese 28-29 Beetroot Design Group 96 UNA (Amsterdam] Jensen, John 34 222-223
aranyrendszerek 64-65 Designers United 36 Designers 39, 117, 161 Jiwa, Natasha 273 kepi utalasok 270-271
felulet aktivitasa 54-57 Grandgenett, Ben 308 Vruchtvlees 77, 306 ]Ross Design 28, 45, 109, a - megjelenesi leheto-
ki:izel es tavol 66-67 Grapefruit 142 Hoover, Kate 241 114,178 segei 216-219
mintazat 54-55 Gruber, Deborah 215 Horvatorszag Jury, David 11 absztrakt - 196-197
pozitfv es negatfv 32-35 Guyon, Jil 244 Bruketa&Zinic 39,126, fenykep 118-119, 204-205
szfnek hatasa a - re 215,223 festmeny 208-209
B
108-109 Kresimir Miloliza 307 geometriai formaba
B Kan ad a
terbeli melyseg illuzi6ja Studio International 47, illesztett - 244-245
Haas, Anna 27 Marek Okon 23, 166
66-67 so, 74, 114, 213, 231 grafikai egyszerusftes
Hajnrich, Maciej 206 SubCommunication 101
textura 54-55 How Images Think 210-211
Han, Hae hun 83 Thomas Csano 12, 31, 51,
form a (Ron Burnett) 187 illusztraci6k 206-207
hatarozottsag szabalya 24, 60, 109, 125, 199, 229, 240
-ak elrendezese 60 Hurd, Diana 99 kifut6 - 240-241, 243,261
310 Kang, Hyosook 267
geometriai -ak 50-51, Hyatt Associates 233 kihatterezett - ki:ilcsi:in-
Helmo 219, 283 Kang, Yoojung 100, 113, 214
244-245 hatasa a szi:iveggel 242
Helmut Schmid Design 142, Katar
organikus -ak 52-53 kollazs 212-213
171 I VCU Qatar 29, 184,
pant 40-43 kompozfci6s strategiak
Heo, Sooim 215 Igawa Designs 142 209,235
sfkbeli alakzatok 48-49 216-217
Heyes, Felix 205 illusztraci6k 206-207 Keo, Cally 268
vonal 44-47 metafora 228-231
hierarchia India kepek
formatum 30-31 narratfvak i:isszjateka
szfnek hatasa a -ara Ishan Khosla Design 189 - abrazolasm6dja 190-191,
Foster, Kim 177 224-225
110-m, 183- 185 Umbrella Design 35, 200-201, 204-215
Franciaorszag rajz 208-209
tipografia es - 170-173 107,112 - elhelyezese 240-241,
Apeloig Design 33, 55, realisztikus - 190, 198-199
vizualis - 16, 80-81, 302 Interaction of Color 260-261
123, 198, 200 sematikus - 191
Hisiger, Gerilyn 92 (Josef Albers) 87 -en alapul6 modulhal6 255
Design Rudi Meyer 16, stilizalas 202-203
Hoffmann, Armin 27 Iowa State University 33, - es szi:iveg 226-227, 231,
74,185 stflusok keverese 218-219
Hollandia 34,123 234-235
Florence Tetier 187 szemiotika 192-193
Adriaan Mellegers 171, frorszag - es szi:iveg formai ellentete
Helmo 219, 283 tipografia mint kepi elem
257,263 AAD 139 238-239
Studio Lesbeauxjours 239 21, 214-215
COMA 229, 253, 287, 308 Conor & David 20, 69, - es szi:iveg formai
Superscript 299 uj - letrehozasa 22
Das Buro Brand Identity 99,298 i:isszhangja 236-237
Frost Design 34, 124, 169, Kim, Jeongwoo 123
27 Detail Design Studio 100, - formai szintaxisa 194
242,261 Kim, June 73, 234
Dennis Koot 302 126 - hangulatanak kialakftasa
Kim, Lloyd 211
Joris Van Aken 306 Ishan Khosla Design 189 220

NEV- ES TAR.GYMVTATO FOLYTATA S
Kim, Minah 126 optimalis hasabszelesseg M muveszeti stflusok szabalya Okon, Marek 23, 166
Kim, Sohyun 123 es - 155 Made In Space, Inc. 49, 56, 23,309 Olaszorszag
King,Josh 205 reneszansz betutfpusok 88, 142 MV Design 215 Leonardo Sonnoli 43, 58,
Ko, Daeun 268 es - 138 Magyarorszag 121, 128, 183, 214, 267, 271
kollazs 212-213 sortavolsag es - 146 Jancs6 Aron 24 Viktor Matic 269, 299
N
kommunikaci6 szabalya 13, kiizerthetoseg szabalya 13, Matic, Viktor 269, 299 oldalszerkezet lasd meg
NAM 114
299 299 McConnell, Robert 81, 184 racsszerkezet
Naroska Design 6, 45, 67, 251
kompozfci6 /cisd meg Kropp and Associates 103 Media Invia 72 - valtozatossaga 262- 263
National Grid, The 300
elrendezes Kunz, Willi 9 Mellegers, Adriaan 171, hibrid - 252- 253
negatfv ter szabalya 15, 301
- egysegessege 78-79 257,263 kepek elhelyezese az - ben
Nelson, Paul 205
- elemeinek kontrasztja metaforak, kepi 228-231 260-261
L Nemetorszag
74-75 Metropolitan Group 210 kombinalt - 252- 253
L2M3 68, 83, 129, 284 Anna Meyer 79
- fesziiltsege 76 Mexik6 sziiveghasab alapu -
La Boca 202, 305 Ariane Spanier Design 102
- ritmusa 69 Anagrama 276 248-249
Laborat6rio Secreto 7, 83, Bureau Mirko Borsche 79
-s strategiak 72-85, Zoveck Estudio 192 Oliver Munday Group 193, 199
216 Claudio Barandun 301
216-217 Meyer, Anna 79 On lab 8,245,304
Laguna College of Art and Doch Design 188
- szempontjai 84 Miloliza, Kresimir 307 Oostra, Martin 147
Design 53, 235 Finest Magma 38, 158,
aszimmetria 60-61 Mixer 215, 219, 308 Oroszorszag
Lee, Euikyung 215 215, 227, 241, 307
atlathat6 - 36-37 modulhal6 Andrew Gorkovenko 188,
Lee, Hae Jin 270, 287 Glashaus Design 209
eroteljes - 72-73 - kialakftasa 250-251, 254 202
Lee, Heeseung 43 Golden Cosmos 14
hatarozott - 36-37 hasabok allftasa 258- 259 Ortag, Andreas 37, 94, 150,
Lee, Seoungjun 166 Gunter Ram bow 101, 123
mint az uzenet alapja kepeken alapul6 - 255 212,234
Lengyelorszag L2M3 68, 83, 129, 284
82-83 ritmika a - ban 258-259
Maciej Hajnrich 206 Megi Zumstein 301
mozgas erzekeltetese sziivegen alapul6 -
Lesley Moore 21 Mutabor Design 22, 57, 70 p
a - ban 68 256- 257
Lexicon Graphics 116 Naroska Design 6, 45, P&.W Design Consultants 272
spontan - 268-269 Monigle Associates 71
Li, Vicki 33 67,251 Paone Design Associates 19,
szimmetria 60-61, 77 Moore, Lesley 35, 82, 199, 231
Liao, Tien-Min 19,201,214 Onlab 8,245,304 34, 78, 85, 89, 99, 133, 183,
vizualis hierarchia 80-81 Morales, Diego 72
Li ban on Surface 32 189, 214, 237
koncepci6 Munda Graphics 39, 188
Raidy Printing Group 88, Thibaud Tissot 188,304 Parallax Design 6, 28, 215,
- kidolgozasa 288-289 munkafolyamat
95, 145, 199, 214 2X Goldstein 133,310 282,303
- szabalya 12, 298 grafikai tervek m6dosftasa
Lisanto, Marcia 235 Niklaus Troxler Design 39, Park, Sunyoung 34
tartalom es - 220-231 es finomftasa 291
Liv, Michelle 59, 119, 230 265 Parsons School of Design 10,
utalason alapul6 - 270-271 kivitelezes 291
Loewy 15, 55, 59, 183, 225, Nine Design 121 59, 73, 81, 82, 92, 107, 119,
Koot, Dennis 302 koncepci6 kidolgozasa
235,257 Norvegia 230, 234, 243, 273, 278,
kiizepmagassag 288-289
Louise Fili Ltd. m, 139, 215 Cobra 9, 31, 107, 163, 172, 281,285
- elteresei 134 kutatas 290
Lozach, Max 300 226,264 People Design 65, 73, 91, 93,
also index es - 160 latvanytervek kidolgozasa
LSD 6, 14, 32, 53, 55, 93, 105, Not From Here, Inc. 97 228,263
barokk betutfpusok es - 138 291
164, 182, 194, 199, 227, 234, Piscatello Design Centre 179
felismerhetoseg es - 135, strategia kialakftasa 290
246,270 Poulin+Morris 8, 176, 213
140 tervezes folyamata 290 0
felso index es - 160 Munsell, Albert 98 Ohayon, Debra 214, 281
Mutabor Design 22, 57, 70 Ohyescoolgreat 269, 271
314 NEV- ES TARGYMUTATO

B sfkbeli kompozfciok szabalya Sui, Michael 166 szoszaporftas -a 21, 307 limitalt - palettak 116- 117
racshalo /clsd racsszerkezet 17,303 Sulki+Min 228 trendkerules -a 23, 309 Szinek kiilcsiinhatcisa lasd
racsszerkezet /clsd meg Sonnoli, Leonardo 43, 58, Sumioshi, Kiyotaka 285 vizualis egyseg -a 14, 300 Interaction of Color
elrendezes, modulhalo, 121, 183, 214, 267, 271 Superburo 207 vizualis hierarchia -a 16, szfnezet 88, 90- 91, 100- 101
oldalszerkezet sotetseg es feny szabalya Superscript 299 302 Szlovenia
- megtervezese 246-247 19,305 Surany, Eva 203 szamok 160 Art: Tecaji 198
elemekre bontott - Spanyolorszag Surface 32 Szerbia szoszaporftas szabalya 21,
266- 267 Atipus 56 SVA lcisd School of Visual Arts Jelena Drobac 104, 107, 215 307
Raidy Printing Group 88, 95, Folch Studio 245 Svajc szimmetria 16, 60- 61, 77,302 szoveg lcisd meg betu,
145, 199, 214 Laboratorio Secreto 83 Anna Haas 27 szfn tipografia
Rambow, Gunter 101, 123 LSD 6, 14, 32, 53, 55, 93, Billy Benn 27 -ek erzelmi hatasai es -en alapulo modulhalo
Rand, Paul 9 105, 164, 182, 194, 199, Ludovic Balland 265 uzenete 122- 127 256- 257
Red Canoe 51, 105, 126, 242 227, 234, 246, 270 Mixer 215, 219, 308 -ek jelentese 124-125 - es a geometriai formaba
Research Studios 33, 94, Manuel Estrada 20, 22, Niklaus Troxler Design -ek kolcsonhatasai 98-99, illesztett kepek egysege
103, 164, 169, 180, 197, 210, 35, 189, 192, 204, 215, 271 39,265 104- 105, 106-107 244-245
221,264 Studio Astrid Stavro 82, Superburo 207 -ek pszichologiaja 122- 123 - es kep 226-227, 234-245
Rock, Michael 297 137, 144, 168, 253 Svedorszag -ek rendszerezese 112-121 - hierarchiaja 170-173
Romania Studio Diego Feijoo 83, Bachgarde Design 170, 249 -ek vizualis hierarchiaja -kep kialakftasa 146-161
Grapefruit 142 170,272 Nine Design 121 110-lll - kolcsonhatasa a kihatte-
Rouzer, Pamela 53 Spin 258 Swim Design 103 -ekkelkapcsolatos rezett kepekkel 242
Raycroft Design 57 Staynice 17, 90 szabaly fogyasztoi elvarasok - strukturaja 178-181
Ryan, Sean 189 Stereotype Design 61, 96, betukeveres -a 20, 306 126-127 - szfnenek hatasa a hierar-
230,309 bevezeto a -okhoz 11, 297 -es szoveg 182-185 chiara 183- 185
stflusok keverese 218-219 egyszeruseg -a 14, 300 - fenyerteke lcisd szfn - terbeli elhelyezesenek
s
StressDesign 52 hatarozottsag -a 24, 310 vilagftoereje szempontjai 240- 241
Sabotage PKG 270
Struktur Design 179 jo tipografia -a 20, 306 -hangzatok 114-115 - texturaja es terei 162- 169
Sagmeister+Walsh 53,
struktura 62-63, 178- 181 kepek letrehozasanak -a - hasznalat szabalya 19, 305 - tombje 168-169
120,188
Studio Astrid Stavro 82, 137, 22,308 - hoerzete 96- 97, 106- 107 - tonusa 164- 165, 175-177,
Samara, Timothy 13, 62, 66,
144, 168, 253 kepi elemkent hasznalt -kodolas 120-121 182-185
107, 111, 116, 119, 175, 182,
Studio Blue 16, 78, 87, m, betu k -a 21, 307 -paletta meghatarozasa - zarasa 148-149, 168-169
184, 199, 210, 214, 218, 245,
126,253 kommunikacio -a 13, 299 112- 113 aldmek 161
26i288-289,292-295
Studio Diego Feijoo 83, koncepcio -a 12, 298 -sorok 114- 115 arvasorok 160
Sawdust 297, 303
170,272 kozerthetoseg -a 13, 299 - szaturacioja 104-105, lcisd behuzas 156, 157, 158
Schedler, Clemens Theo be rt
Studio International 47, 50, muveszeti stflusok -a 23, meg szfn telftettsege bekezdesek elkulonftese
22, 33, 156, 172, 258, 277
74, 114, 213, 231 309 - telftettsege 92- 93, lcisd 156-157
School of Visual Arts 33, 43,
Studio Jona 222 negatfv ter -a 15, 301 meg szfn szaturacioja csatornak 149, 152, 159
82, 83, 100, 113, 123, 126,
Studio Lesbeauxjours 239 sfkbeli kompozfciok-a 17, -valasztas szabalya 18, 304 egyseg a - reszei kozott 174
143, 166, 177, 185, 193, 215,
Studio Newwork 7, 36, 309 303 - vilagftoereje 94- 95, elvalasztasok 159
249,26i268,270,28i308
Studio Vie 236 sotetseg es feny -a 19, 305 102-103 formai ellentetben
SEA Design 108, 279
Studio Vruchtvlees 77,306 szimmetria -a 16,302 forma es ter 108- 109 a keppel 238-239
Shinnoske, Inc. 97
Studio Works 29, 54, 206, 261 szfnhasznalat -a 19,305 limitalt-palettaju fotok formai osszhangban
Shiromasa, Kiyoko 278
SubCommunication 101 szfnvalasztas -a 18,304 118-119 a keppel 236-237
Short, Christopher 201

NEV- ES T4R.GYMUTATO FOLYTATAS
hasabszelesseg 146-147, The Elements of Typographic Carolyn Calles 88-89 Kropp Associates 103 School of Visual Arts 33,
152, 154-155, 256 Style (Robert Bringhurst) Catherine Casalino 82, Laguna College of Art and 43, 82, 83, 100, 113, 123,
inicialek 157, 161 129 193,215 Design 53, 235 126, 143, 166, 177, 185,
kiemelt fejezetkezdo There 56 C+G Partners 21, 42, 57, Lexicon Graphics 116 193, 215, 249, 267, 268,
sorok 161 Think Studio 61, 113 149, 156, 215 Lloyd Kim 211 270, 287, 308
kifut6 kepeken 243 tipografia lasd meg sziiveg, C. Harvey Graphic Design Louise Fili Ltd. m, 139, 215 Sean Ryan 189
kimenetsor 158 betu 47, 71, 145 Made In Space, Inc. 49, Seoungjun Lee 166
kuliinbsegtetel a - reszei a j6 - szabalya 20, 306 Cheng Design 74, 151 56, 88 Sohyun Kim 123
kiiziitt 174 mint informaci6 170-181 Christine Chuo 166 Marcia Lisanto 235 Stereotype Design 61, 96,
lei.itesszam 146 mint kepi elem 214-215 Christopher Short 201 Maris Bellack 86, 230 230,309
mint vizualis elem 162-163 Tissot, Thibaud 188,304 Cyr Studio 201, 208 Metropolitan Group 210 StressDesign 52
navigaci6 a -ben 178-181 Tiiriikorszag Daeun Ko 268 Michael Rock 297 Studio Blue 16, 78, 87, m,
olvashat6sag 20,306 2Fresh 216, 228 Deborah Gruber 215 Michael Sui 166 126,253
soremeles 157 Tosetti, Regis 221, 302 Debra Ohayon 214, 281 Michelle Liv 59, 119, 230 Studio Newwork 7, 36,309
sorkizart- 148-149, trendkeri.iles szabalya 23,309 Declan Zimmerman 243, Minah Kim 126 Studio Works 29, 54, 206,
152-153, 159 Triboro Design 57, 82, 165, 244 Monigle Associates 71 261
sortavolsag 146-147, 165, 172,180 Design Ranch 280 MV Design 215 Sunyoung Park 34
256,259 Troxler, Niklaus 39, 265 Diana Hurd 99 Myung Ha Chang 185 Swim Design 103
sorvegek kialakftasa TSTO 305 Drotz Design 105, 206 NatashaJiwa 273 Tammy Chang 166
148-151, 155 EarSay 154, 167 Not From Here, Inc. 97 Templin Brink Design 101,
szfnes - 182-185 Euikyung Lee 215 Oliver Munday Group 193, 203,280
V
sz6kiiziik 148, 149, 152, Eva Surany 203 199 ThinkStudio 61, 113
Uj-Zeland
159,161 Gerilyn Hisiger 92 Pamela Rouzer 53 344 Design 51
Jonty Valentine 300
terkiiziik 168-169 Greg Falconi 211 Paone Design Associates Tien-Min Liao 19, 201, 214
Luke Wood 300
tiirtsornyi beosztas 157 Haehun Han 83 19, 34, 78, 85, 89, 99, Timothy Samara 13, 62,
Max Lozach 300
Hae Jin Lee 270, 287 133, 183, 189, 214, 237 66, 107, 111, 116, 119, 175,
National Grid, The 300
Heeseu ng Lee 43 Parsons School of Design 182, 184, 199, 210, 214,
T Umbrella Design 35, 107, 112
Helena Wang 107, 243 10, 59, 73, 81, 82, 92, 107, 218, 245, 267, 288-289,
Templin Brink Design 101, UNA [Amsterdam] Designers
Hyosook Kang 267 119, 230, 234, 243, 273, 292-295
203,280 39,117,161
Iowa State University 33, 278, 281, 285 Triboro Design 57, 82, 165,
Tenaka, Kenichi 70 University of the Arts 203, 211
34,123 People Design 65, 73, 91, 172,180
Ten-Do-Ten 189 USA
Jeongwoo Kim 123 93, 228, 263 Trish Erne 251
ter lcisd meg form a es ter AdamsMorioka 13, 59, 65,
Jessie Gang 82 Piscatello Design Centre University of the Arts
- aktivizalasa 70-71 106, 145, 149, 229
Jil Guyon 244 179 203,211
- alakja 30-31 Ames Bros . 91, 207, 208
John Jensen 34 Poulin+Morris 8, 176, 213 Vera Gorbunova 143
-beli elhelyezes 240-241 And Partners 135, 195
JRoss Design 28, 45, 109, Red Canoe 51, 105, 126, 242 Vicki Li 33
dinamikus -ek 59 Art Institute, The 89, 268
114,178 Robert McConnell 81 Wallace Church &Co.
megtiirese 58 Ben Grandgenett 308
June Kim 73, 234 Raycroft Design 57 204,207
negatfv - 32-35 Brett Yasko 31, 117, 153, 227
Kate Hoover 241 Sagmeister+Walsh 53, Yong Choi 249
statikus -ek 59 Cally Keo 268
Kim Foster 177 120,188 Yoojung Kang 100, 113, 214
struktura 62-63 Cardon Webb 82, 189
Kiyoko Shiromasa 278 Sang Zhang 82, 92 Youjin Choi 33, 249
Tetier, Florence 187 Carnegie Mellon
Kiyotaka Sumioshi 285 Sarah Birmingham 211 Zhu Zi peng 193
University 99, 166
316 NEV- ES TARGYMUTATO

V
Valentine, Jonty 300
Van Aken, Joris 306
Van Genderen, Marielle 171,
257,263
Vancampenhoudt, Raf 306
VCU Qatar 29, 184, 209, 235
vizualis egyseg szabalya 14,
300
vizualis hierarchia lasd
hierarchia
Voice 30, 40, 57, 65, 105, 139,
156, 162, 174, 221, 238
Vruchtvlees 77, 306
w
Wallace Church &Co. 204,
207
Wang, Helena 107, 243
Webb, Cardon 82, 189
West, Ben 205
Wood, Luke 300
Yasko, Brett 31, 117, 153, 227
z
Zhang,Sang 10,82,92
Zimmerman, Declan 243, 244
Zipeng, Zhu 193
Zoveck Estudio 192
Zumstein, Megi 301

ALKOTOIJEGYZEK
2 FRESH MARIS BELLACK KELLY CHEW DISTURBANCE GLASHAUS DESIGN

www.2fresh.com www.marismaris.com ke lly.chew@gmail.com www.disturbance.co.za www.glashaus-design.com
216, 228 86,230 198 12 209
2XGOLDSTEIN CORALIE BICKFORD -SMITH CHK DESIGN DOCH DESIGN GOLDEN COSMOS
www.2xgoldstei11.de coralie@cb-smith.com www.chkdesign.com www.doc hdesign.de www.golden-cosmos.com
133,310 23, 54, 193, 282 72, 136, 148 188 14
344 DESIGN, LLC BIG ACTIVE YONG CHOI JELENA DRO BAC VERA GORBUNOVA
www.344des ign.com www.bigactive .com c/o School of Visual Arts www.d-ideashop.com c/o Schoo l of Visual Arts
51 187,217 www.sva.edu 104, 107, 142, 215 www.sva.edu
249 143
A-SIDE STUDIO BILLY BEN +ANNA HAAS DROTZ DESIGN
www.a-sidestudio.co.uk www.billyben.ch YOUJIN CHOI www.drotzdesign.com ANDREW GORKOVENKO
300 27 c/o School of Visual Arts 105,206 www.gorkovenko.ru
www.sva.edu 188,202
AID DESIGN BILLIE JEAN 33,249 E-TYPES
www.a1o.com.br www.bill iejean.co.uk www.e-types.com BEN GRANDGENETT
18, 120, 197 209 CHRISTINE CHUO 46, 131, 251, 267 c/o School of Visual Arts
c/o Carnegie Mellon www.sva.edu
ADAMSMORIOKA SARAH BIRMINGHAM University EAR SAY 308
www.adamsmo rioka.com c/o University of the Arts www.cmu.edu www.earsay.org
13, 59, 65, 106, 145, 149, 229 www.uarts.edu 166 154,167 GRAPEFRUIT
211 www.grapefruit.ro
AMES BROS . COBRA TRISH ERNE 142
www.amesbros.com BRUKETA www.cobra.no www.trisherne.com
91,207,208 www.bruketa-zinic.com 09, 31, 107, 163, 172, 226, 264 251 DEBORAH GRUBER
39, 126, 215, 223 www.deborahgruber.com
AN AG RAMA COMA MANUEL ESTRADA 215
www.anagrama.com BUREAU MIRKO BORSCHE www.comalive.com www.manuelestrada.com
276 www.mirkoborsche.com 229, 253, 287,308 20, 22, 35, 142, 189, 192, 204, JIL GUYON
79 215,271 www. jilguyon.com
AND PARTNERS CONOR 8c DAVID 244
www.andpartnersny.com C+G PARTNERS, LLC www.conoranddavid.com ESTUDIO DIEGO FEIJOO
135, 195 www.cgpartnersllc.com 20,69,99,298 www.dfeijoo.com MACIEJ HAJNR IC H
21, 42, 57, 149, 156, 215 83,170,272 www.nietylko.net
APELOIG DESIGN THOMAS CSANO 206
www.apeloig.com C. HARVEY GRAPHIC DESIGN www.thomascsano.com GREG FALCONI
33, 55, 123, 142, 200 www.charvey.com 12, 31, 51, 60, 109, 125, 199, 229, c/o University of the Arts HAEEUN HAN
47, 71, 145 240 www.uarts.edu c/o School of Visual Arts
ARIANE SPANIER DESIGN 211 www.sva.edu
www.arianespanier.com CAROLYN CALLES CYR STUDIO 83
102 c/o Th e Art Institute, www.cyrstudio.com FINEST MAGMA
Orange County 201,208 www.finestmagma.com HELMO
ART:TECAJI cncalles@yahoo.com 38, 158, 215, 227,241,307 www.helmo.fr
www.art-tecaji.com 88-89 DAS BURO BRAND IDENTITY 219,283
198 www.dasburo. nl FOLCH STUDIO
CATHERINE CASALINO DESIGN 27 www.folchstudio.com HELMUT SCHMID DESIGN
ATIPUS S.L. www.catherinecasali no.com 245 www4 .famille.ne.jp/-hsdesign
www.atipus.com 82,193,215 DESIGN RANCH 142,171
56 www.design-ranch.com FORM
MYUNG HA CHANG 280 www.form.uk.com SOOIM HEO
BACHGARDE A.B. c/o Schoo l of Visual Arts 48,57 c/o School of Visual Arts
www.bachgarde.com mchang4@sva.edu DESIGN RUDI MEYER www.sva.edu
170,249 185 design.rud i-meyer@ KIM FOSTER 215
easyconnect.fr c/o School of Visual Arts
LUDOVIC BALLAND TAMMY CHANG 16, 74, 185 www.sva.edu HI : MEG! ZUMSTEIN +
[TYPOGRAPHY CABINET] c/o Carnegie Mellon 177 CLAUDIO BARANDUN
www. ludovic-balland.ch University DESIGNERS UNITED www.hi-web.ch
265 www.des ign.cmu.edu www.designe rsunited.co m FROST DESIGN 301
166 36 www.frostdesign.com .au
JONATHAN BARNBROOK 34, 124, 169, 242, 261 GERILYN HISIGER
www.barnbrook.net CHENG DESIGN DETAIL DESIGN STUDIO www.gerilynbethdes igns.com
83, 163 www.cheng-design.com www.detai l. ie JESSIE GANG 92
74, 151 100, 126 c/o Sc hool of Visual Arts
BEETROOT DESIGN GROUP www.sva.edu KATE HOOVER
www.beetroot.gr 82 khooven31@gmail.com
96 241
318
DIANA HURD KING 20G [JOSH KING) MARCIA LJSANTO MUTABOR DESIGN GMBH SUNYOUNG PAR K
dianaceleste14@gmai l.com joshkings@live.com clo Laguna College of www.mutabor.com sunyoung@iastate.edu
99 205 Art +Design 22, 57, 70 34
www.lagunaco llege.edu
HYATT ASSOCIATES DAEUN KO 235 MV DESIGN PEOPLE DESIGN
www. hyattassoc iates.co.uk c/o School of Visual Arts atiragram3@hotmai l. com www.peopledesign.com
233 www.sva.edu MICHELLE LIV 215 65, 73, 91, 93, 228, 263
268 www.m ichelleliv.com
IGAWA DESIGN 59,119,230 NAM PISCATELLO DESIGN CENTRE
www. igawadesign.com DENNIS KOOT www.n-a-m.org www.piscatel lo.com
142 www.koot.nu LO EWY 114 179
302 www.loewygroup.com
!SHAN KHOSLA DESIGN 15, 55, 59. 183, 225, 235, 257 NAROSKA DESIGN POULIN +MORRIS
www.ishankhos ladesign.com KROPP AND ASSOCIATES www.naroska.de www.poulinmorris.com
189 www.kroppassociates.com LOUISE FILI LTD . 06, 45, 67, 251 08, 176,213
103 www. louisefili.com
JANCSOARON m, 139, 215 NIKLAUS TRO XLER DESIGN RAIDY PRINTING GROUP S.A.L.
www.aronjancso.com L2M3 www.trox lerart.ch www.ma ri ejoeraidy.com
24 KOMMUNIKATIONSDESIGN LSD 39,265 88, 95, 145, 199, 214
GMBH www. lsdspace.com
JOHN JENSEN www.i2m3.com 06, 14, 32, 53, 55, 93, 105, 164, NINE GUNTER RAMBOW
john@onpurpos .com 68, 83, 129, 284 182, 194, 199, 227, 234, 246, 270 www.n in e.se gu nterrambow@web.de
34 121 101,123
LA BOCA MADE IN SPACE, INC.
NATASHA JIWA www. laboca.co.uk www.madeinspace.ca NOT FROM HERE INC. RED CANOE
natashajiwa@gmai l. com 202,305 49, 56, 88, 142 www.norfromhere.com www.redcanoe.com
273 97 51, 105, 126, 242
LABORATORID SECRETO ROBERT MCCONNELL
JROSS DESIGN DESIGN STUDIO www.rmcconell.com DEBRA OHAYON RESEARCH STUDIOS
www.jrossdesign.com [MARCELO MARTINEZ) 81,184 c/o Parsons School of Design www. researchstudios.com
28, 45, 109, 114, 178 www.labo ratoriosecret o.com 214,281 33, 94, 103, 164, 169, 180, 197,
07, 83,216 MEDIA JNVIA/DJEGO MORALES 210, 221, 264
HYOSOOK KANG www.mediainvia.com OHYESCOOLGREAT
ye llowapp le79@ hotmail. com EUIKYOUNG LEE 72 www.ohyescoolgreat.com PAMELA ROUZER
267 c/o Sc hool of Visual Arts 269,271 pamelarouzer@)
www.sva.edu METROPOLITAN GROUP lagunacol lege.edu
YOOJUNG KANG 215 www.me tgroup.com MAREK OKON 53
clo School of Visual Arts 210 www.marekokon.com
miakangmia@gmail.com HAE JIN LEE 23,166 ROYCROFT DESIGN
100,113,214 chocoicecream@hotmail.com KRESIMIR MILOLOZA www.roycroftdesign.com
270, 287 www.behance.net/ ON LAB 57
CALLY KEO kresimirmiloloza VISUAL COMMUNICATION
clo The Art In stitute, HEESUNG LEE 307 GMBH SEAN RYAN
Orange County clo Sch ool of V isual Arts www.on la b.ch www.artsrya n .com
268 www.sva.edu MIXER 08,245,304 189
43 www.mixer.ch
JEONGWOO KIM 215, 219, 308 MARTIN OOSTRA SABOTAGE PKG
clo School of Visual Arts SEOUNGJUN LEE studio@oostra.org www.sabo t agepkg.com
www.sva.ed u clo School of Visual Arts MONIGLE ASSOCIATES 147 270
123 www.sva.edu www.monigle.com
166 71 ANDREAS ORTAG SAGMEISTER +WALSH
JUNE KIM www.o rtag.at www.sagmeisterwalsh.com
jun ia119@gma il. com LESLEY MOORE MUNDA GRAPHICS 37, 94, 150, 212, 234 53, 120, 188
73,234 www.lesley-moore.nl www.geocities.com/
21, 35, 82, 199, 231 m unda_gallery P+W DESIGN CONSULTANTS TIMOTHY SAMARA
39,188 www.p-and -w.com www.timothysamara.com
LLOYD KIM VICKI LI 272 13, 62, 66, 107, 111, 116, 11 9, 175,
www.lloydkimdes ign. com c/o Lisa Fonta ine THE NATIONAL GRID 182, 184, 199, 210, 214, 218,
211 I owa Stat e University [JONTY VALENTIN E) PAONE DESIGN ASSOCIATES 245,26~288-289,292-295
fontaine@iastate.edu www.thenationalgrid. co. nz www.paonedes ign.com
MINAH KIM 33 300 19, 34, 78, 85, 89, 99. 133, 183, SAWDUST
clo School o f Visual Arts 189, 214, 237 www.sawd ust. co. u k
www.sva.edu TIEN-MIN LIAO OLIVER MUNDAY [GROUP) OMG · 297,303
126 www.tienm inliao.com www.o l ivermunday.com PARALLAX DESIGN
19,201,214 193,199 www.parallaxdesign.com.au SEA DESIGN
SOHYUN KIM 06, 28, 215,282,303 www.seades ig n .co.uk
lovemoi@iastate.edu 108,279
123

v\ CLEMENSTHEOBERTSCHEDLER STUDIO NEWWORK FLORENCE TETIER HELENA WANG
c.schedler@si l.at www.studionewwork.co111 www.florencetetier.co111 c/o Parsons Schoolof Design
22, 33, 156, 172, 258, 277 07, 36,309 187 www. newschool.edu/parsons
2: 107,243
v\ SHINNOSKE, INC. STUDIO VIE THERE
1: www.shinn.co.jp www.studiovie.net www.there.com .au CARDON WEBB
97 236 56 www.cardonwebb.com
3. 82,189
v\ KIYOKO SHIROMASA STUDIO VRUCHTVLEES THINK STUDIO
s· kiyokoshiro111asa@g111ai l. co111 www.vruchtflees.co111 www.th inkstudionyc.com BRETT VASKO
278 77,306 61, 11 3 www.brettyasko.co111
A 31, 117, 153, 227
Vv CHRISTOPHER SHORT STUDIO WORKS THIBAUD TISSOT
31 www.chrisshort .com www.studio-wo rk s.co111 www.on lab.c h SANG ZHANG
201 29, 54, 206, 261 188,304 www.sang-z hang.com
A 10, 82, 92
Vv LEONARDO SONNOLI SUBCOMMUNICATION REGIS TOSETTI STUDIO
1E leonardoson noli@ li bero. it www.subcommunication.com www.registosetti .ch DECLAN ZIMMERMAN
43, 58, 121, 128, 183, 214, 267, 101 221, 302 http://motiongraphicsnyc.com
Al 271 243,244
w SULKI+MIN TRIBORO DESIGN
13 SPIN www.s ulki-min. co m www. triboro-des ign.com ZHU ZIPENG
www.s pin.co.uk 228 57, 82, 165, 172, 180 c/o School of Visual Arts
Al 258 www.sva.edu
w MICHAEL SUI TSTO 193
91 STAYNICE msuimsui@gmail.com www.tsto.org
www.staynice.n l 166 305 ZOVECK ESTUDIO
Al 17, 90 www.zoveck .co m
w KIYOTAKA SUMIYOSHI UMBRELLA DESIGN 192
2; STEREOTYPE DESIGN clo Parsons School of Design www. umbrelladesi gn.i n
www.stereoty pe-design.co m www.newschool.edu 35, 107, 112
Al 61, 96, 230, 309 285
w UNA [AMSTERDAM]
13 STRESSDESIGN SUPERBURO DESIGNERS
www.stressde sign .com www.s uperbuero. ch www.unadesigners.n l
AF 52 207 39,117,161
W'
33 STRUKTUR DESIGN SUPERSCRIPT' RAF VANCAMPENHOUDT +
www.struktur-d esign .com www.super-script.com JORIS VAN AKEN
AF 179 299 rafvancampenhoudt@
W' telenet.be
10 STUDIO AAD EVA SURANY 306
www.stud ioaad.com c/o University of The Arts
A~ 139 www.uarts.edu MARIELLE VAN GENDEREN +
WI 203 ADRIAAN MELLEGERS
19. STUDIO ASTRID STAVRO www.mariellevangenderen .nl
www.astr idstavro.com SURFACE www.adriaanmellegers .com
AT 82, 137, 144, 168, 253 www.surfacegrafik .de 171, 257, 263
WI 32
56 STUDIO BLUE VIKTOR MATIC
www.stud ioblue.us SWIM DESIGN www.v iktormatic.com
BA 16, 78, 87, lll, 126, 253 www.swimdesign.com 269,299
WI 103
171 STUDIO INTERNATIONAL VIRGINIA COMMONWEALTH
www.studio-international.com TEMPLIN BRINK DESIGN UNIVERSITY (VCU) QATAR
LU 47, so, 74, 114, 213, 231 www.tbd-sf.co m www. qatar.vcu.edu
(T' 101, 203, 280 29, 184, 209, 235
WI STUDIO JONA
26 www.studiojona.n l KENICHI TENAKA VOICE
222 www.kenichi-design.com www.vo icedes ign .net
JO 70 30, 40, 57, 65, 105, 139, 156, 162,
WI STUDIO LESBEAUJOURS 174, 2 21 , 238
83 [PIERRE KURCZEWSKI] TEN- DO-TEN
www. lesbeaujours.fr www.ten tente n.net WALLACE CHURCH, INC.
BE 239 189 www.wa llacechurch.com
1M 204,207
96
31

Grafikai Tervezes Kezikonyve PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Grafikai Tervezes Kezikonyve PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A forditas alapjau l szolgal6 kiadas:

Design Elements: A Graphic Style Manual

Borit6- es kiinyvterv: Timothy Samara, New York

Forditotta: He rho ff Katalin, Kovacs Balazs

Hun garian trans lation © Herhoff Katalin,

Minden jog fenntartva. A mu egyetlen reszlete sem

Feleliis kiad6: Ersek Nandor

Nyomdai munkak: Kina

A bemutatott peldak nagy resze

l'ORMA 4 SZiN- BETttv.&L4SZ-

FORMA- ES TERERZEKELES 28 A SZINEK TULAJDONSi\GAI 88 A BETUK SZERKEZETE

A·szlN.HATAsiA BETO RE 182

MIKOR ES MIERT SZEGJUK

NEV- ES TI\RGYMUTATO 312

A KEPEK SAJI\TOSSI\GAI 188 SZOVEG ES KEP

AZ I\BRI\ZO LI\S ESZKOZEI AZ OLDALSZERKEZET

A MUNKA FOLYAMATA 288

Borlleresliedo arculata es eligaz(t6 tauldi PARALLA X AUSZTRALIA

Kii11yvbor{t6 citlcitsz6 vedcibor{t6val

A tervez6grafikus a nyomtatasban vagy digi- A vizualis muveszetek ti:ibbi agava l szemben,

07 A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYVE

es illusztraciok jellegzetessegeinek behat6

Ahhoz, hogy a design lenyeget megertsi.ik ...

E kiinyv a grafikai tervezes iment emlitett for-

Oldalpcfr egy energetihai ceg bros1irdja'bo1 COBRA NORVEGIA

09 A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYVE

Ko11certplal1dt SANG ZHANG/PARSONS SCHOOL OF DESIGN USA

hagyhat6k nyaink sora n szerzett tapasztalataink, ismert

figyelmen ka minoseget. A szempontok reszben eszteti-

l<ivill. es azzal minden megoldodik" tfpusu megjegy-

11 A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYV E

Ha nines iizenet, akkor nines ti:irtenet, i:itlet

A himiso rozat J1iitetei11e/1vedo-

A di9ita1is illusztrcfcio1wt J1isz(tci

12 AJO DESIGN 20 SZABALYA

Hm m... Ez j6, demit is abrazol? Leh et egy-

Ez a plal1cit azert is nye rheti el

Az alkalmazott grafikusnak nem csupan nehany

Ha valamelyik darab kil6g a sorb6l, vagy nem

A tiil1e1etese11 l1izbe11 tartott is

Vagy ahogy a mondas tartja: a kevesebb oly-

14 AJO DESIGN 20 SZABALYA

A negatfv ter - amelyet terki:iznek vagy terve-

first aid training

As one of the UK's leading providers of

Courses include: first aid at work; first aid

To book, call 0870 170 9110 or

15 A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYVE

~:: '~:(~..:;,::;:::- :::::=:---:.:.:=.==..~:

16 AJO DESIGN 20 SZABALYA

Az emberek furcsa dolgot felteteleznek a ket- zett elemekkel es az attetszoseg valtozasaival.

fo9<.\ .1-.1ocn:s:f . .,,.,,.,

on ~t:u:un an mu o • o,,,,e ....,,,. ,O!'Nlft

A, •..a.,rirr,~, ''°" 1,.., .. 1...,. .,.,,,...

17 A GRAFIKAI TERVEZES KEZIKONYVE

A hissi deszatur<ilt r6zsasz(11

18 AJO DESIGN 20 SZABALYA

A szinek mindig izgalmasak, de az intenziv

Afehete'bol fi110111 dtmenettel

Az a rnyalatterjedelem hatasos grafikai esz-

19 A GRAF I KAI TERVEZES KEZIKONYVE

Bar teljesen nyilvanval6, hogy annak a szo-

got alkot6, de mindettol fiiggetleniil a szo-