Hidroterápia története

Berki Nóra
 Főbb fogalmak
Hidroterápia:
illetve vízgyógyászat vízzel történő gyógyítást
jelent.
A víz fizikai hatásai:
hőhatás, felhajtóerő, hidrosztatikus nyomás, de a
hidroterápia esetében nem érvényesül a víz
gyógyereje, az vízben oldott kémiai anyagok
jótékony hatása.
 Főbb fogalmak
Balneoterápia:
Balneoterápiának nevezzük a gyógyvízzel történő
kezelést, akár külsőleg, akár belsőleg. A
balneoterápia során a víz fizikai tulajdonságai
mellett a kémiai hatásai is érvényesülnek.
●
Fürdőkúra
●
Ivókúra
●
Belégzőkúra
 Főbb fogalmak
Közönséges víz:
Dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén
vegyülete, kémiai képlete H2O.
Ásványvíz:
Literenként minimum 1000 mg oldott szilárd
ásványi anyagot vagy valamilyen speciális
biológiai aktivitást kifejtő mikroelemet tartalmaz.
Termálvíz:
Spontán feltörés esetén minimum 20°C, fúrás
esetén minimum 30°C kell lennie.
 Főbb fogalmak
Gyógyvíz:
Olyan ásványvíz, melynek terápiás eljárásokkal
bizonyítottan gyógyhatása van, melyet a Népjóléti
Közlönyben megjelenítettek.
Geotermikus grádiens:
A geotermikus gradiens a felszín alatti
hőmérsékletnövekedés mérőszámaként használt
mutató, az egységnyi mélységváltozásra jutó
hőmérséklet változást fejezi ki.
●
Értéke földi átlagban 3 K /100 m.
●
A magyarországi átlagos geotermikus gradiens 5-7 K /
100 m között mozog.
 Balneoterápia - Őskor
Az őskorban az emberek ösztönösen
gyógyították sérüléseiket, beteg testrészeiket
gyógyforrásban fürdették, alkalmazták a Nap
gyógyító erejét, nyugalomba helyezték
fájdalmas végtagjaikat stb.
 Balneoterápia története - Ókor
Aszklépiosz:
Apollón és Korónisz
nimfa gyermeke.
Kezdetben halandó
volt, ám Zeusz az
istenek közé emelte,
így lett ő a gyógyítás
és a gyógyhatású
szerek istene.
A népszerű istenség
jellemző attribútuma volt
az orvosi pálca, amelyre
egy kígyó tekeredett fel,
és amely ma is látható a
gyógyszertárak
cégérében. A vedlő, így
az újraéledő testet
jelképező kígyóknak nagy
szerepük volt Aszklépiosz
gyógyítótevékenységében
is.
Aszklépiadész (i. e.
120) görög orvos
filozófus
 A keringő atomokról
alkotott elképzelése
mai szemmel
döbbenetes
éleslátásra utal.
Betegség értelmezési
elképzeléseivel
ellentétbe került a
Hippokratész által
kialakított „nedv
élettannal”. Tanait,
munkásságát kevés
feljegyzés említi.
Kószi Hippokratész
(Kr. e. 460):
ókori görög orvos, a
kószi orvosi iskola
vezetője,
természettudományos
író, antropológus.
●
A görög Hippokratész a meleg fürdők hasznos
és káros hatásairól írt. Egyébként több ezer éve
használják a vizet gyógyászati célra.
●
Hippokratész köszvényes betegeinek hideg
vizes fürdőt ajánlott.
●
Az ő nevéhez köthetünk egy gerinc húzatására
használt gépet, melyen pántok rögzítették a
medencét és a bordakosarat. Ez a korai
extenziós pad.
Tiberius Claudius (Kr.
e. 10) a Római
Birodalom császára.
A források szerint
bénult gyerekek
fürdőjébe elektromos
halakat tett.
Ugyanezeket
használták epilepszia,
fejfájás és ízületi
panaszok kezelésére.
Claudius Galenus (Kr. u.
130–201):
Görög származású
római orvos, nagyban
hozzájárult egy sor
orvosi tudományág
kialakulásához,
fejlődéséhez, mint az
anatómia, fiziológia,
patológia, farmakológia,
neurológia.
●
A nagytekintélyű Galenus láz esetén a hideg
vizes bedörzsölést minden más kezelés elé
helyezte.
●
A tengeri levegő belélegzését javasolta
●
Az általa leírt gyógyszerek száma akár több
mint 500-ra tehető, vegyesen növényi és egyéb
anyagokból készülve.
Aulus Cornelius Celsus
(1. század) római orvos,
író.:
Tiberius korában egy
nagy, enciklopédikus
munkát készített a
földművelésről,
orvostudományról és a
halászatról.
Művéből csak a 6–
13. könyv, az
orvostudománnyal
foglalkozó része
maradt fenn. E
nyolc könyv (De
medicina)
Hippokratész és
Aszklépiadész
nyomán halad, s
az egyetlen orvosi
munka, amely a
római irodalom
virágkorából
fennmaradt.
Aquincum egy római
katonai tábor és
polgári település volt
a mai Budapest
(óbudai) területén.
106-tól a 4. század
végéig Alsó-Pannónia
központja volt.
Ahogy a legtöbb városban, Aquincumban is javarészt
ásott kutakkal oldották meg a vízellátást, de mivel ez
nem volt elegendő, azokból a mintegy öt kilométerre
lévő forrásokból kellett vizet vezetni a városba, amik
ma is táplálják a Római fürdő-Erdei strandot. A
rómaiak ezt a feladatot aquaeductusszal, azaz épített
vízvezetékkel oldották meg. A források vizét ez
víztorony segítségével egy több méter magas, épített,
boltozatos kőfalon vezették a polgárvárosig, majd
onnan a katonai táborig. A városon belül a vizet és a
szennyvizet föld alatti csatornákon osztották szét és
gyűjtötték össze.
Aquincum területéről eddig
huszonhárom fürdőt
ismerünk. Irodalmi
adataink szerint a rómaiak
munka után, általában a
koradélutáni órákban
látogattak el a fürdőkbe.
Aki elment a fürdőbe
először kicsit sportolt, majd
kedve szerint váltogathatta
a forró és hideg vizes
fürdőt, a jobb fürdőkben
szaunák, olajozók,
masszírozók,
szőrtelenítők, tornaterem,
könyvtár, olvasóterem és
büfék is emelték a hely
színvonalát.
Hogy ez tényleg így volt, azt az Aquincumban
feltárt fürdők maradványai is mutatják. Sőt, a
rómaiaknak a településeket sűrűn behálózó
tisztasági fürdőkön kívül, híres gyógyfürdőik is
voltak, amiket messzi földről felkerestek, vagy
amik épen a katonaság rekreációs helyei
lehettek. Ma, amikor a gyógyfürdők és a gyógy
turizmus újra reneszánszát éli, talán nem is
gondolunk arra, hogy a források vizének
gyógyító erejét már 2000 évvel ezelőtt is a
maihoz hasonló módon használták.
●
apodyterium – a tulajdonképpeni öltöző
●
tepidarium – előkészítő terem langyos levegővel, langyos
vizű medencével
●
caldarium – forró, száraz levegőjű terem
●
frigidarium – hidegvizes, hideg levegőjű terem
●
natatio – a nagyobb fürdőkben található úszómedence
●
laconicum – izzasztókamra (szárazlégkamra)
●
sudatorium – izzasztófürdő (gőzfürdő)
●
unctuaria – masszázs szoba, ahol a testet különféle
illóolajokkal kenték be
●
palaistra – sportolásra alkalmas, rendszerint nyitott udvar
Aquincum területén 24 fürdőről van
tudomásunk, de nem csak Buda, Magyarország
sok más települése, köztük Ráckeve, Balf és
Tata is büszkélkedhet ókori romokkal.
 Hidroterápia - Középkor
A katolikus egyház térhódításával a fürdőkultúra
háttérbe szorul, előbb a nőket tiltották ki a
fürdőkből, majd a meztelenség számított
bűnnek, később a vizet mint a betegségek
forrását azonosították.
A johannita lovagok (900 éves katolikus
szervezet, egyházi lovagrend (másnéven máltai
lovagrend)) 1178-tól több kórházat építettek
Budán, amelyek a mai Császár, Gellért és
Lukács fürdők vizét adó források kincsét is
hasznosították gyógyítás céljára. A Margit-
sziget északi csúcsán található kénes források
pedig egy leprakórházat tápláltak az 1200-as
évektől.
Nemzetközi hírnevet a magyar fürdők
Zsigmond király uralkodása alatt szereztek
először. Ez köszönhető annak, hogy ebben az
időben a Német-Római Császárság székhelye
is Buda volt, így számos külföldi utazó
megfordult Zsigmond udvarában.
Mátyás király idején
szintén virágzott a
fürdőkultúra és ebből az
időből számos leírás
maradt fenn, amelyek
hatalmas fürdőpalotákról
és kisebb fürdőkről
egyaránt beszámolnak. A
mai Rác-fürdő elődjét,
Mátyás-király korában,
“királyi-fürdőnek”
említették, mivel
rendeletére fedett folyosó
kötötte össze a fürdőt a
palotával.
A középkorban Magyarországon a hidroterápia
történetében nagy szünet következett, egészen
a török hódoltságig. Ez idő egyik pozitív
hozománya a törökfürdők kialakulása.
Az iszlám vallásban
fontos szerepet jelent a
tisztálkodó fürdés, a
Korán tanításai alapján
állóvíz nem, csak folyóvíz
használható erre a célra,
Mohamed próféta pedig a
nemzőképesség
vonatkozásában tartotta
mindezt fontosnak. A test
és lélek megtisztulását
egyaránt szükségesnek
vélték.
A törökfürdő (arabul
hammám, törökül
hamam, jelentése:
forró) a török és arab
térségben elterjedt
közfürdő. A muszlim
fürdő- és
egészségkultúra
fontos része.
 Törökfürdő
A klasszikus törökfürdő három
részből áll:
●
öltözőterem (camekan)
●
átmeneti helyiség (soğukluk)
●
forró fürdőterem (harara,
sıcaklık)
A fürdők használata részben a
törökfürdők felépítéséből
adódott: a vendégek a termeken
áthaladva először a meleg
részről a langyosba jutottak,
majd egy hidegebb területre,
végül pedig egy száraz részre.
●
A budai törökfürdők közül
négy (Rudas, Király,
Császár és Rác fürdő) ma
is üzemel. A Király fürdő
nem forrás felett van
hanem a Lukács fürdőt is
tápláló forrástól kell és
kellett akkoriban is
odavezetni a vizet. A budai
pasák azonban
gondoskodni akartak arról,
hogy a várfalon belül is
legyen fürdő, amelyet
ostrom idején is
használhatnak.
Császár fürdő –16.
század
Király (Kakaskapu,
Horoz kapi ilidzseszi)
fürdő, török
fürdőépület 1566
körül, a 18. sz.-ban
kibővítve
Rudas (Jesil direkli
ilidzseszi) fürdő,
nyolcoszlopos,
kupolás török fürdő,
1566

Jékely Zoltán
Gül Baba fürdõjéhez
Ismeritek-é a furcsa kis bazilikát,
hová színes üvegszemeken tör be a
napvilág,
s omló felhõiben a szürke gõznek
meztelen férfitestek hempergõznek.
Hol a Szentség és melyik az az Isten,
melyet a hívek imádhatnak itten,
míg a zuhany alatt állnak megmerevedve,
vagy elfekszenek hanyatt a kövekre.
Ide menekülnek a korai halál elõl,
kiket a köszvény, a csúz öldököl,
itt tisztálkodnak a vékonypénzû
nyugdíjasok
s a gépolajos kezû inasok.
Forró méhébõl küldi földanyánk
az örökélet gõzölgõ zuhatagát,
táplálékául a gyermeki hitnek,
hogy a világon semmi sem szûnik meg.
Valaha Gül Babát is látta ez a válu,
most benne fürdik Franci, a nagyszakállu,
Óbuda legöregebb koldusa
– mint egy újjáéledt törökbasa.
A nagymedence szélén úgy heverésznek
mint roncsai valami tengeri vésznek;
megfáradtak a lét sivatagában,
megpihennek Gül Baba oázisában.
Tíz-húsz anyaölbe vágyó, árva felnõtt,
kiket a hétköznap hevedere feltört,
megcsonkított a háború vagy a gép
s jócskán megették kenyerük felét.
Elnézem õket, bús férfitársaimat,
egyik púpos, másik inaszakadt,
a bénát, ki a falhoz támasztotta botját,
s a pattanásost, szerelem átkozottját.
Talán a nõk elõl seregeltünk ide egybe,
erre a fülledt engedményes területre,
és mégis-mégis mit nem adnánk,
ha megpillanthatnánk egy lenge szoknyát!
Vagy tán egy pillangóért, mely idetévedt
– s mely tán a visszahozhatatlan, játszi élet –,
szöknénk fel és mankóink odahagyva,
újjászületve vágtatnánk utána a szabadba!
Hidroterápia - újkor
Johann Siegmund Hahn
(1664-1742):
Sziléziai orvos 1713-ban
kiadja a "Tanítás a friss víz
erejéről és az emberi
testre, különben a
betegekre gyakorolt külső
és belső hatásáról" című
művét. Atyjával a lázas
állapot ellen hideg vizes
pakolást készített, ami
nagyon népszerűvé vált.
Könyvében azonban a
hideg (friss) víz
használatát minden
betegség ellen ajánlja.
●
A szervezetbe került méreganyagok
lebontására Hahn éhgyomorra vagy frissen
fogyasztott gyümölcs után éjszakai ivóvízkúrát
javasol.
●
Jellemző szemléletére, hogy hideg vizet azért
tartotta többre a melegnél, mert "hígabb és
finomabb, így könnyebben képes a legfinomabb
részecskékbe is behatolni".
●
A két Hahnt tartják számon a 19. században
teret nyert hidegvízkúrák előfutáraiként.
Sebastian Kneipp (1821-
1897) lelkész:
Fiatalkorában
tuberkolózist állapítottak
meg nála, melyet hosszú
időn át eredménytelenül
kezeltek. Az orvos
Siegmund Hahn 1743-ban
megjelent, „A víz ereje”
című könyve nyújtott
számára reményt.
●
Hetente két-háromszor rövid fürdőt vett a jeges
Dunában. Tulajdonképpen ekkor született meg
a Kneipp-féle hidroterápia, melynek lényege: a
test felmelegítése megterheléssel, majd nagyon
rövid ideig tartó hideghatás, végül törülközés
nélkül a test azonnali felmelegítése fizikai
igénybevétellel. A kezelést kiegészítette azzal,
hogy rostokban és vitaminokban gazdag
ételeket, és édesanyjától megismert
gyógyteákat fogyasztott. A kúra sikeresnek
bizonyult, immunrendszere megerősödött,
hamarosan teljesen meggyógyult.
●
A német katolikus pap lelkészi hivatása mellett
a természetgyógyászatnak szentelte életét. A
víz és a gyógynövények gyógyító ereje alkotja
módszerének vázát, mellyel rövid idő alatt nagy
hírnevet szerzett.
●
Sebastian Kneipp jóval megelőzte korát, mikor
kidolgozta módszereit. Elve szerint az ember
lelkét és testét egységében lehet csak
gyógyítani. Filozófiája, gyógyító módszerei még
napjainkban is aktuálisak.
Vinzenz Priesnitz (1799-
1851):
a hidegvízkúra
kezdeményezője.
Egyszerű földműves volt
és mint ilyen
megfigyelte a
hidegvíznek gyógyító
hatását.
 Gyógyítási módszerének és filozófiájának öt
alappillére:
●
a fitoterapia,
●
a hidroterapia,
●
a dietetika,
●
a mozgásterápia és
●
a testi és lelki egyensúly.
●
Már gyerekként felfigyelt a víz gyógyerejére.
Észrevette, hogy a sebzett vad, miután
keresztülgázolt a patak jéghideg vizén, nem
sántított tovább. Később saját sebeit kezelte
borogatással.
●
Tizenévesen súlyos balesetet szenvedett,
valószínűleg több bordája eltörött, a helyi
sebészorvos reménytelennek tartotta a
gyógyulását. Priessnitz borogatással kezelte a
sérülést, sok vizet ivott, és hamarosan felépült.
●
A népi gyógyászatból merített ismeretek és
saját tapasztalatai alapján másokat is
gyógyítani kezdett, eleinte csak a közvetlen
környezetében.
●
Eredményes módszerének azonban hamar híre
ment, egyre többen keresték fel, s 1829-ben – a
világon elsőként – vízgyógyászati intézetet
létesített. Többször perbe fogták, míg az 1830-
as években intézete hivatalos működési
engedélyt kapott.
Priessnitz szanatóriuma manapság. Lázně
Jeseník, Csehország (azelőtt Gräfenberg,
Osztrák–Magyar Monarchia)
Leo Bergmann orvos, Felfogását jól tükrözi ez
1838-ban az étrendet a tőle származó idézet:
(diéta), a hideg vizet "Ha meggondoljuk, hogy
és a mozgást a a hideg víz az az anyag,
medicina "három amely a legnagyobb
hőse"-ként értékeli. mennyiségben tartalmaz
éltető levegőt
valamennyi egyéb
közeghez képest, úgy
valóban minden korty
friss víztől új életingert
nyerünk."
Johannes Schroth Ezek fő részei
(1798- 1856): ●
a Schroth-félé izzasztó
pakolás,
Az egykori fuvaros,
koplaló és szomjaztató a Schroth- féle diéta, illetve
●

kúrát ("Schroth-kúra") az ivó és száraz napok

●

vezetett be a betegek ritmikus váltakozása.

gyógyítására. Ez a terápia általában 3-4
hetes, elsősorban klinikákon,
vagy orvosi felügyelet mellett
lehet alkalmazni.
●
XVIII. század közepére, végére tehető a vidéki
gyógyközpontok kialakulása. 1743-ban
foglaltatta kőbe az akkori tihanyi apát a "füredi
savanyúvizet" szolgáltató forrást, majd nem
sokkal később fürdőt emeltetett fölé.
Balatonfüred gyógyvize azóta ismert széles
körben.
●
Balf fürdőit már a rómaiak is használták majd a
XVI. században épült fürdőházai után az 1772-
ben emelt fürdőháza tette ismertté.
●
Hévízen is ebben az időben hozta létre az első
tutajokra épített fürdőt Festetics György.
●
A fürdőügy kiemelt jelentőségét mutatja, hogy
1891-ben megalakult az Országos Balneológiai
Egyesület.
●
A fürdőélet egyik virágkorát a kiegyezés utáni
időszak jelentette. Ekkor számos fürdő épült az
egész országban. Ezek jelentős része ma
határainkon kívül fekszik. A legismertebbek
Pöstyén, Herkulesfürdő, Parádfürdő, Harkány,
Félixfürdő, Palics, Bártfafürdő, Csíz, Vihnye.
●
●
XX. században a fürdők száma mellett
kínálatuk is szélesedett. A természetes módon
feltörő termálvizek mellett egyre több
alkalommal hol a tervszerűen a mélyből
felszínre hozott, hol a kőolajkutatás
eredményeként felszínre tört vizekre épültek
fürdők. Ilyen módon létesült többek között
Bükfürdő, Zalakaros és Hajdúszoboszló fürdője
is.
●
Míg XIX. század végéig a fürdők látogatása inkább az
előkelők szokása volt, akik gyakran egy egész idényt is
eltöltöttek egy-egy gyógyhelyen, a XX. század második
felében a fürdőzés tömegjelenséggé és mindenki számára
elérhetővé vált.
●
A XXI. század elején újabb lendületet kapott a
fürdőkultúra Magyarországon; a turizmus fejlesztésének
egyik kiemelt ágazata lett. Számos fürdőt kibővítettek
felújítottak korszerűsítettek, néhány helyen új
fürdőkomplexumok épültek-épülnek, és megkezdődött a
műemlékfürdők felújítása is.
Köszönöm a figyelmet!