Professional Documents
Culture Documents
Matematika 8 KK I.kotet PDF
Matematika 8 KK I.kotet PDF
TANÁRI KÉZIKÖNYV
a MATEMATIKA
8. évfolyam
I. kötetéhez
Kovács Csongorné
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2008-ban elnyerte az
„Érdemes tankönyvíró”
kitüntető címet
Alkotószerkesztő
CSATÁR KATALIN
Felelős szerkesztő
BALASSA ÉVA
Illusztrálta
KATONA KATA és SZALÓKI DEZSŐ
Fotó
FABÓ KATALIN
AP–080831
ISBN 978-963-464-748-5
A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle
formában nem sokszorosítható.
c Csahóczi Erzsébet, Csatár Katalin, Kovács Csongorné,
Morvai Éva, Széplaki Györgyné, Szeredi Éva, 2009
ELŐSZÓ
„Ne vágd el azt,
amit kibogozhatsz”
Kedves Kollégák!
Matematikatankönyv-sorozatunk minden kötetét Joubert szellemében írtuk. Azt szeretnénk, hogy a
tanulók gondolkodva tanulással, problémamegoldással jussanak el a valódi teljesítőképes tudáshoz,
és az ehhez vezető úton ne adják fel a „küzdelmet”. Mi, szerzők több mint 20 éve tanítjuk
ezt a korosztályt (is), és azt tapasztaltuk, hogy a játékos módszerek alkalmazásával, a valóság
adta feladatok elemzésével nagyobb élmény a megoldás útjának felfedezése, hatékonyabb az
ismeretátadás.
Nagy hangsúlyt fektetünk a matematikai fogalmak pontos kialakítására, a szövegértelmezésre.
A mindennapi életből vett szöveges feladatok, a tankönyv egyéb szöveges részei (pl.: a matema-
tikatörténeti leírások) ehhez kívánnak segítséget nyújtani.
A tankönyv szerkezete
Minden fejezet 1–3 órás kis egységekből áll, amelyeket feladatanyag követ. Itt a legfontosabb
feladattípusokból írunk néhányat. A kevesebb gondolkodást igénylő feladatokból legalább kettő
van, amelyekből az egyiket házi feladatnak adhatjuk. A feladatsor végén kicsit nehezebb feladatok
következnek, amelyek a gyorsabban haladó, jobb képességű osztályok számára alkalmasak, illetve
vegyes összetételű osztályoknál a differenciálást segítik. A fejtörőket a legügyesebb gyerekeknek
ajánljuk.
Ezt a feladatsort bővíti a könyv végén található feladatgyűjtemény.
A feladatgyűjtemény szerkezete
A feladatgyűjtemény felépítése, címei pontosan követik a tankönyvét, feladatait nem kell – nem is
lehet – végig feldolgozni.
Sokaknak nem lesz szüksége a legegyszerűbb gyakorló feladatokra, másoknak pedig a nehezebb,
összetettebb feladatokat nem kell megoldaniuk.
A kézikönyv szerkezete
A kézikönyvben órabeosztás, didaktikai útmutató található és a tankönyv, valamint a feladat-
gyűjtemény feladatainak megoldásai – remélve, hogy ezzel időt takarítunk meg az órákra való
felkészüléskor.
A tankönyv fejezeteit Tájékozódó felmérők zárják (megoldásuk a kézikönyvben).
Amennyiben könyvünkkel kapcsolatban bármilyen észrevétele van, kérjük, azt juttassa el az Apáczai
Kiadónak.
Kiegészítő segédletek
A tankönyvcsaládhoz készült tanterv letölthető a kiadó honlapjáról: www.apaczai.hu.
A Matematika felmérőfüzet 8. évfolyam (AP–080840) című kiadvány minden témához röpdolgoza-
tokat (A és B csoport), valamint értékelő felmérőket tartalmaz (A és B csoport a kétféle óraszámban
tanulók részére). Az egyes fejezeteket TSZAM (továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek mérése)
előzi meg. Minden felmérő megoldása és pontozási útmutatója megtalálható a tanári példányban.
Eredményes munkát kívánunk: a Szerzők
KERETTANTERV
2007.
BEVEZETŐ
Évfolyam 5. 6. 7. 8.
Heti óraszám 4 3 3 3
Éves óraszám 148 111 111 111
Célok és feladatok
Az általános iskola 5–8. évfolyamán a matematikaoktatás megismerteti a tanulókat az őket körülvevő
világ konkrét mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, alkalmazásra képes mate-
matikai műveltségüket, és az életkoruknak megfelelő szinten biztosítja a többi tantárgy tanulásához
szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. Alapvető célunk a gondolkodás képességének
folyamatos fejlesztése és a kompetenciák kialakítása.
Az általános iskola 5–8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás
fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az
alapozó szakasz utolsó két évében a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett
tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7–8. évfolyamon
elkezdődik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás kialakítása is.
Ez a tanterv a NAT 2007-ben megfogalmazott fejlesztési célokhoz és a kijelölt legfőbb kompe-
tenciaterületekhez kapcsolódó tananyagrendszert tartalmazza a fejlesztésközpontúságot szem előtt
tartva. A fejlesztő munkát a matematikai tevékenységek rendszerébe kell beépíteni. Ezért alapvető
fontosságú, hogy az alapozó szakaszban a tevékenységek részletesen legyenek kifejtve, így például
a mérések, a fogalomalkotást előkészítő játékok, az alapszerkesztések és a geometriai transzformá-
ciók tulajdonságainak megtapasztalása. Ezeket kiegészítik a tananyag feldolgozásában megjelenő
munkaformák: a pár-, illetve csoportmunka, valamint a projektfeladatok. Természetesen az önálló
feladatmegoldást, a differenciált munkaformát továbbra is alkalmazzuk.
A tevékenységek tárházába tartozik az eszközök használata, különös tekintettel az elektronikus
eszközökre, azon belül az oktatási célú weblapokra az interneten.
Fejlesztendő a tanulók kommunikációs képessége, saját gondolataik szabatos megfogalmazása szó-
ban és írásban; mások gondolatainak megértése, a vitákban érvek és ellenérvek logikus használata.
Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése,
a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának vagy hamisságának eldöntése, a
döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól
az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a
tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések
önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos
módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes
módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására.
Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő mate-
matikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő,
elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók
alkalmazni tudják más műveltségi területeken is.
Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének
alkalmazását.
Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a megszerzett tudás az élet minden
területén, a gyakorlati problémák megoldásában is alkalmazható legyen.
A tanulók
– gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával tudják elmon-
dani,
– a számolási készség kialakulása után használják a zsebszámológépet,
– szakirodalomból, internetről, egyéb ismerethordozókból önállóan is gyarapítsák tudásukat,
– tájékozódjanak a korosztálynak megfelelő újságok, folyóiratok és szaklapok körében,
– ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket!
A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló és
diszkussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre
irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés,
a rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és
a tanár egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás. Kiemelt cél a matema-
tikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet elősegíteni. Ilyenek
például a csoport-, illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban (vagy párban) végzett munka
8. ÉVFOLYAM
Éves óraszám: 111 – Heti óraszám: 3
A szabadon hagyott órák száma: 16, amely felhasználható a középiskolára való felkészítésre
1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK
Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott A tovább-
tevékenységformák haladás
Módszertani javaslatok feltételei
A matematika tanulásához Állítások megfogalma- Az egyes téma-
szükséges nyelvi-logikai zása és a megfogalmazott körökben konk-
szerkezetek fokozatos meg- állítások cáfolata. Cso- retizálódnak.
ismerése. Állítások taga- portmunkában elvégzett
dásának megfogalmazása, feladatmegoldások ismer-
A „ha. . . , akkor”, „csak tetése az osztály előtt.
akkor. . . , ha”; helyes hasz-
nálata. A köznyelv és a
matematikai nyelv tudatos
megkülönböztetése. Mások
gondolatainak megértésére
törekvés (példák és ellenpél-
dák keresése, kérdések meg-
fogalmazása érvek ellenér-
vek mentén.) Mások gon-
dolataival való vitába szál-
lás és a kulturált vitatkozás
elsajátítása.
Saját gondolatok kifejezése, Kiselőadások megtartása.
rögzítése matematikai szö- A matematikai jelölések
veg írása, értelmezése, jegy- tudatos alkalmazása.
zet készítése.
2. SZÁMTAN, ALGEBRA
Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott A tovább-
tevékenységformák haladás
Módszertani javaslatok feltételei
Eljárásokra, módszerekre Műveleti azonosságok Az egyszerű azonosságok Egyszerű algeb-
való emlékezés: a tanult rendszerező áttekin- felfedezése számolási rai egész kife-
algoritmusok felidézése, tése. Algebrai egész feladatok és geometriai jezések (képle-
használata, analógiák alap- kifejezések, képletek ábrák segítségével. Esz- tek) átalakítása,
ján való műveletvégzések. átalakításai (nevezetes köz: memóriajáték, pár- helyettesítési
Induktív, deduktív gondol- azonosságok). Szor- keresés, dominók. Fela- értékek kiszámí-
kodás fejlesztése. zattá alakítás kiemelés- datlapok önálló kitöltése, tása.
sel egyszerű esetekben. ellenőrzés páros munká-
Algebrai egész kifeje- val.
zések szorzása, osztása.
A hatványozás azonos-
ságainak előkészítése.
10
11
12
4. GEOMETRIA
Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott A tovább-
tevékenységformák haladás
Módszertani javaslatok feltételei
Állítások, kérdések megfo- Pitagorasz-tétel. A Pitagorasz-tétel felfe- A Pitagorasz-
galmazása képről, helyzet- Háromszögek neve- dezése tapasztalati úton tételt felhasz-
ről. Saját gondolatok meg- zetes vonalai és körei. csoportmunkában. Érve- nálja számítási
fogalmazása; elképzelések, A háromszög körül- lés, cáfolás, bizonyítási feladatokban.
definíciók és tételek alko- írt köre, beírt köre. módszerekkel való ismer- Négyszögeket,
tása, kimondása, leírása. Sokszögekre vonat- kedés. Korábbi ismere- sokszögeket
kozó ismeretek. Kör és tek új helyzetekben való csoportosít.
részei (ív, húr, átmérő, alkalmazása a három-
körcikk, körszelet, kör- szögek és négyszögek
gyűrű). A kör érintője esetén. Számolási felada-
és szelő egyenesei. tok megoldása, ellenőrzés
párban.
A hozzárendelés fogalmá- A vektor fogalma, Adott alakzat eltolt képé- Tud adott alak-
nak elmélyítése. Geometriai két vektor összege és nek megszerkesztése. zatot eltolni
transzformációkban meg- különbsége. Eltolás Transzformációk vég- adott vektorral.
figyelt megmaradó és vál- síkban. Párhuzamos rehajtása a sík mozga- A kicsinyítést
tozó tulajdonságok tudato- szárú szögek. A tanult tásával. Másolópapírral és nagyítást fel-
sítása. A transzformációs egybevágósági transz- való rajzolás. Hasonlóság ismeri a való-
szemlélet továbbfejlesztése. formációk rendsze- alkalmazása a környeze- ság tárgyain és
Diszkusszió. A lehetőségek rezése. Középpontos tünkben. Gyűjtőmunka alkalmazza más
számbavétele. A feltételek- hasonlóság és tulajdon- csoportokban. Önállóan tantárgyakban.
kel való összevetés során ságai. elvégzett szerkesztési
annak tudatosítása, hogy feladatok, és azok disz-
miben és hogyan befolyásol- kussziójának megvitatása
ják a feltételek a végered- osztály előtt.
ményt.
A térszemlélet fejlesztése. A forgáskúp, a gúla, a Testek építése. A síkba A hasábokat,
A térfogat és a felszín fogal- gömb. A tanult testek kiteríthető testek hálójá- hengereket,
mának elmélyítése. Algeb- rendszerezése. Szá- nak elkészítése. Testek gúlákat, kúpo-
rai műveletek alkalmazása mításos geometriai különböző nézeteinek kat felismeri.
geometriai feladatokban. feladatok a geometria lerajzolása, a nézetekből Háromszög és
Zsebszámológép használata. különböző területeiről. a test kitalálása csoport- négyszög alapú
Együttműködés, önállóság munkában Activity-játék egyenes hasábok
fejlesztése. a testek tulajdonságai- felszínét és tér-
ról. Geometriai feladatok fogatát ki tudja
(kerület, terület, felszín, számítani.
térfogat számítás) megol-
dása páros munkában.
13
5. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA
Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott A tovább-
tevékenységformák haladás
Módszertani javaslatok feltételei
Önálló eljárások keresése, Valószínűségi kísér- Különféle valószínűségi A relatív gya-
megoldási kísérletek, tippe- letek megfigyelése, kísérletek elvégzése cso- koriságot kiszá-
lések szabad végzése, össze- lejegyzése. Biztos, portmunkában. mítja.
vetése a kapott információk- lehetetlen események.
kal, valósággal. Valószínű- A valószínűség előze-
ségi szemlélet fejlesztése. tes becslése, szemléle-
tes fogalma.
Táblázatok készítése. Meg- Adatsokaságok elem- Adatok gyűjtése, azok A leggyakoribb
figyelésben, számlálásban, zése. Középértékek: értékelése csoportmunká- és a középső
kísérletben gyűjtött adatpá- átlag, medián, módusz ban. Poszterek készítése adatot megha-
rok, rendezése, kapcsola- fogalma. Diagramok és azok bemutatása az tározza konkrét
tok vizsgálata. A statisztikai fajtái. osztály előtt. Grafikonok adathalmazban.
szemlélet fejlesztése. és diagramok készítése Tud grafikono-
önállóan adott adatsoka- kat készíteni,
ság alapján. Hétköznapi olvasni egyszerű
életből (újságokból, inter- esetekben.
netről) vett grafikonok
elemző olvasása.
14
15
GONDOLKODJUNK EGYÜTT!
1. óra: Logikai feladatok
2. óra: Halmazokkal kapcsolatos feladatok (logikai szita)
3. óra: Skatulyaelv
4. óra: Hányféleképpen? (kombinatorika)
5. óra: Játékok, híres fejtörők
Mire építünk?
Az ilyen típusú feladatok többnyire már előfordultak a hét év során különböző témakörök anyagába
beépítve vagy önálló anyagként (kombinatorika, halmazok).
1. óra
Logikai feladatok
Tk.: 4–5. oldalon 1–9. feladatok
Az óra célja: A gyerekek rávezetése arra, hogy a feladatok egy részének megoldásához a kulcsot
az egymásnak ellentmondó állítások megtalálása, és az azokból adódó következtetések levonása
adja.
Feladatok
1. Julinak, Marinak, Norbinak és Ferinek is van egy-egy állatkája: egy cica, egy kutya, egy
aranyhal és egy kanári.
Mari állata szőrös, Ferié pedig négylábú. Norbi madarat tart. Juli és Mari nem tart cicát.
Az alábbi állítások közül melyik nem igaz?
a) Ferié a kutya. b) Norbié a kanári. c) Julié az aranyhal.
d) Ferié a cica. e) Marié a kutya.
A cica és a kutya is szőrös és négylábú. Ezért a két állat Marié és Ferié. A cicának fiú a gazdája, ez csak Ferié
lehet, így a kutya Marié. Norbié a kanári, ezért az aranyhal csak Julié lehet. Az a) állítás hamis.
16
2. Négy testvér közül az egyik az esti „párnacsatában” eltörte a nagymama kedvenc padlóvázáját.
Édesanyjuk megkérdezte tőlük, ki törte el. A fiúk ezeket a válaszokat adták:
ANDRÁS: Nem én voltam.
BÉLA: Én sem.
DANI: Ervin törte össze.
ERVIN: Béla volt.
Kiderült, hogy az egyikük füllentett, a többiek igazat mondtak. Ki törte el a vázát?
(Nemzetközi Kenguru verseny, 7–8. osztály)
Béla és Ervin állítása egymásnak ellentmondó, így közülük az egyik nem mondott igazat. Dani állítása alapján
Ervin törte el a vázát, és csak ő füllentett.
3. Feri, Gyula, Jancsi és Karcsi meglátogatták egy barátjukat. A négy fiú családi neve – valamilyen
sorrendben: Kiss, Nagy, Szabó és Molnár. Elsőnek Molnár érkezett, másodiknak Jancsi, ezután
Kiss és végül Gyula. Mindenki hozott egy ajándékot: Molnár bűvös kockát, Feri golyóstollat,
Gyula csokit, Szabó pedig könyvet.
Mi a négy fiú teljes neve?
(Imrecze Zoltánné, Reiman István, Urbán János: Fejtörő feladatok felsősöknek)
Készítsünk táblázatot! A táblázatban a „–” jel azt jelenti, hogy a sorához és oszlopához tartozó nevek nem tartoznak
össze.
Kiss Nagy Szabó Molnár
Feri – – –
Gyula – + – –
Jancsi – – –
Karcsi – – – +
A táblázatból kiderül, hogy Molnár csak Karcsi lehet, Nagy csak Gyula. A táblázatból most kihúzzuk a Karcsit,
és Nagy oszlopából a Ferit és a Jancsit. Az üresen maradó helyekből következtethetünk arra, hogy Kiss Feri és
Szabó Jancsi a másik két fiú teljes neve.
5. Négy embert gyanúsítanak rablással. Tudjuk, hogy négyük közül az egyik rabló, három pedig
ártatlan. Ezt vallják:
A: C nem rabló.
B: C vagy D rabló.
C: D ártatlan.
D: A vagy B rabló.
Azt is tudjuk, hogy az ártatlanok mind igazat mondanak. Melyikük a rabló?
B a rabló, mert csak így teljesül, hogy három állítás igaz, egy hamis.
17
6. Nóra és Sári ikertestvérek, külsejük alapján nem tudják őket megkülönböztetni. Az a különös
szokásuk, hogy egyikük minden hétfőn, kedden és szerdán, a másikuk pedig minden csütörtö-
kön, pénteken és szombaton hazudik, s a hét többi napján igazat mond. Egyik nap egyikük ezt
állította: szombaton hazudok, vasárnap hazudok. Másikuk ezt állította: holnap hazudni fogok.
Melyik nap állították ezt?
Szerdán állíthatták ezt és máskor nem. Aki szombaton hazudik és vasárnap igazat mond, ugyanazon a napon nem
mondhatja, hogy minkét napon hazudik. Ő ezért azt mondja, hogy holnap hazudni fogok. Ezt csak szerdán és
szombaton mondhatja. Aki hétfőn, kedden és szerdán hazudik, az mondhatja csak azt, hogy szombaton és vasárnap
is hazudik, de azt csak hazudós napján mondhatja. Így a szerda az egyetlen olyan nap, amikor ezt állíthatták.
7. Tizenöt fős társaság ül egy kerek asztalnál, és mindenki azt állítja, hogy H I H
mindkét szomszédja hazudós. Azt is tudjuk, hogy a hazudósok mindig H H
hazudnak, az igazmondók mindig igazat mondanak. A társaság minden I I
tagja tudja mindkét szomszédjáról, hogy igazmondó vagy hazudós. H H
Legalább hány igazmondó ül az asztal körül? H H
Két igazmondó, illetve három hazudós nem kerülhet egymás mellé. Legalább öt igaz- I I
H H
mondó ül az asztalnál.
9. Egy teremben a falra 3 izzólámpát szereltek. Kapcsolójuk a termen kívüli folyosón van,
de nem tudjuk, hogy melyik kapcsoló melyik lámpához tartozik. A terembe csak egyszer
léphetünk be, de mielőtt bemegyünk, a kapcsolókat tetszés szerint kapcsolgathatjuk. Miután
belépünk, meg kell állapítani, hogy melyik kapcsoló melyik izzóhoz tartozik. Hogyan
csináljuk? Az első két kapcsolót felkapcsoljuk, rövidebb várakozás után az elsőt lekapcsoljuk. Ezután
bemegyünk a terembe. A világító izzóhoz a második, a nem világító izzók közül a hideghez a harmadik, a
meleghez az első kapcsoló tartozik.
2. óra
Az óra célja: A 7. osztályban tanított módszereket ismételjük át, és három halmazra is alkal-
mazzuk az eljárást. A feladatok a százalékszámítás és számelmélet alapfogalmainak ismétlését is
szolgálják.
18
Feladatok
1. Kanada kétnyelvű ország. Az emberek 85%-a beszél angolul, 75%-a pedig franciául.
Az emberek hány %-a beszéli mindkét hivatalos nyelvet, ha legalább az egyiket minden lakos
beszéli? Ha összeadjuk az angolul és a franciául beszélők százalékos arányát, 160%-ot kapunk. Ez azzal
magyarázható, hogy az emberek 60%-át kétszer számoltuk. Ezért a lakosok 60%-a beszéli mindkét hivatalos
nyelvet.
5. Egy versenyen az iskola tanulóinak 20%-a indult. Az indulók két feladatot kaptak.
Az elsőt a versenyzők 60%-a, a másodikat 65%-a oldotta meg. Minden induló legalább egy
feladatot megoldott. Csak a másodikat 80-an oldották meg. Hányan járnak az iskolába?
(Varga Tamás Matematika Verseny, 7. osztály)
Mindkét feladatot a versenyzők 25%-a oldotta meg. A versenyzők 40%-a 80 fő. Az összes versenyző 200 fő. Az
iskola tanulóinak 200 gyerek a 20%-a. Az iskolába 1000 gyerek jár.
6. Hány olyan kétjegyű szám van, amelyben az egyik számjegy nagyobb, mint a másik?
Csak azok a számok nem jók, amelyekben megegyeznek a számjegyek. A 90 kétjegyű számból levonva a 9 olyat,
amelyben megegyeznek a jegyek, 81-et kapunk. 81 olyan szám van, amelyben az egyik jegy nagyobb, mint a
másik.
19
7. A 40-nél nagyobb, de 60-nál kisebb számok közül hány olyan van, amelyik 3-mal vagy 4-gyel
osztható? Kilenc: 42, 44, 45, 48, 51, 52, 54, 57, 56.
8. Hány olyan kétjegyű szám van, amely
a) osztható 3-mal és 4-gyel, b) osztható 3-mal vagy 4-gyel,
c) nem osztható sem 3-mal, sem 4-gyel?
A 90 kétjegyűből 30 osztható 3-mal, 22 osztható 4-gyel, 8 osztható 10 5 x 5 99
12-vel (3-mal és 4-gyel is).
A
a) Nyolc szám osztható 12-vel: 12, 24, 36, 48, 60, 72, 84, 96.
b) 30 + 22 − 8 = 44 szám osztható 3-mal vagy 4-gyel. B
c) 90 − 44 = 46 szám nem osztható sem 3-mal, sem 4-gyel. 30 − 8 = 22 8
Halmazábrával így oldhatjuk meg a feladatot:
A: {3-mal osztható számok} 22 − 8 = 14
B: {4-gyel osztható számok} 90 − 44 = 46
9. Hány olyan pozitív egész van, amely 1000-nél kisebb és sem 5-tel, sem 7-tel nem osztható?
10. Egy verseny után Pista örömmel újságolta barátainak, hogy megoldotta a
feladatokat.
Az egyik feladat így szólt: Hány olyan háromjegyű szám van, amelyben van
3-as számjegy?
Pista megoldása:
A 3-as számjegy lehet bármelyik helyen.
Ha az első helyen van: 3 , a másik két helyre 10–10 számjegy kerülhet, tehát ilyen
számból 10 · 10 = 100 van.
Ha a második vagy a harmadik helyen van a 3-as számjegy: 3 vagy 3,
akkor az első helyre 0 nem kerülhet, ezért 2 · 9 · 10 = 180 ilyen szám van. Tehát az összes
megoldás: 100 + 180 = 280.
Sajnos Pista erre a megoldásra nem kapott pontot.
Magyarázd meg, hol hibázott, és add meg a helyes választ!
Pista így bizonyos számokat többször is megkapott, például a 333-at háromszor kapta meg, a 330-at kétszer stb.
Célszerű az ilyen esetekben azokat a számokat megszámlálni, amelyekben nincsen 3-as számjegy, ezek száma
(8 · 9 · 9 =) 648. Ezek számát levonva a 900 háromjegyűből, 252-t kapunk. 252 olyan háromjegyű szám van,
amelyben nem szerepel a 3-as számjegy.
20
11. Hány olyan legfeljebb 3 jegyű pozitív egész szám van, amely nem osztható sem 2-vel, sem
3-mal, sem 5-tel?
266 olyan egész szám van 1–999-ig, amely nem
osztható sem 2-vel, sem 3-mal, sem 5-tel.
1 5 x 5 999
999 legfeljebb háromjegyű szám van, ebből: 3-mal
2-vel osztható: 499 szám, 2-vel osztható
3-mal osztható: 333 szám, osztható 133
134
5-tel osztható: 199 szám, 33
33
6-tal osztható: 166 szám,
267 66
15-tel osztható: 66 szám,
10-zel osztható: 99 szám, 266
5-tel osztható
30-cal osztható: 33 szám.
12. Egy versenyen két feladatot kellett megoldani. Hatan voltak, akik mindkét feladatot megol-
dották, és hatan, akik az egyiket sem tudták megcsinálni. A legalább egy feladatot megoldók
75%-a oldotta meg az elsőt, 50%-a a másodikat. Hányan vettek részt a versenyen, és hányan
voltak, akik az első feladatot megoldották, de a másodikat nem?
Harmincan vettek részt a versenyen, tizenketten oldották meg csak az első feladatot.
3. óra
Skatulyaelv
Tk.: 9–10. oldalon 1–11. feladatok
Feladatok
1. A 24 fős osztályunkban az a szokás, hogy a hónap elején felköszöntjük az összes olyan gyereket,
aki abban a hónapban született.
a) Biztosan lesz-e olyan hónap, amikor legalább 2 gyereket köszöntünk fel? Igen. Tizenkét
gyereknek lehet különböző hónapban a születésnapja, a tizenharmadik már az előzőek egyikével megegyező
hónapban született.
21
b) Lehet-e olyan hónap, hogy nincs kit felköszönteni? Igen, hiszen még az is előfordulhat, hogy mind
a 24 gyerek ugyanabban a hónapban született.
2. Egy zacskóban 10 zselés és 10 mogyorós drazsé van, szemre egyformáknak látszanak. Hány
darabot kell kivennie Áronnak, hogy biztosan legyen köztük egy mogyorós és egy zselés is?
11-et. Kiveheti az egyik fajtából mind a 10-et, a tizenegyedik drazsé már csak a másik fajta lehet.
3. Egy borosgazda pincéjében 13 palack édes, 9 palack félédes és 5 palack száraz tokaji bor van.
A feleség, aki nem tud különbséget tenni a palackok között, hányat vigyen fel a vendégeknek,
ha azok azt szeretnék, hogy biztosan legyen köztük
a) édes, b) három palack édes, c) mindegyik fajtából legalább egy palack,
d) az összes száraz, e) édes és félédes, f) valamelyik fajtából három palack?
a) 9 félédes + 5 száraz + 1 édes = 15 palack
b) 9 félédes + 5 száraz + 3 édes = 17 palack
c) 13 édes + 9 félédes + 1 száraz = 23 palack
d) Az összeset, hiszen kiválaszthatja az édeseket, illetve a félédeseket és csak azután a szárazakat.
e) 19 palack. Kiválaszthat 5 palack száraz és 13 palack édes palackot. A 19. palack biztosan félédes bor lesz.
f) 7 palack. Mindegyikből kiválaszt 2-t, a hetedik már csak olyan lehet, amilyenből már volt kettő.
4. Egy fedett kosárban 10 barna, 15 szürke és 20 fehér galamb van. Egyesével engedjük ki őket.
Legalább hány galambnak kell kirepülnie, hogy biztosan legyen köztük
a) barna vagy fehér, 15 szürke + 1 barna vagy fehér = 16 galamb
b) barna és fehér, 15 szürke + 20 fehér + 1 barna = 36 galamb
c) legalább 12 egyforma színű? 11 szürke + 11 fehér + 10 barna + 1 szürke vagy fehér = 33 galamb
5. Egy meglehetősen rendetlen műlovarnő az öltözőszekré-
nyének fiókjában tartja kesztyűit igen nagy összevissza-
ságban: 3 pár sárgát, 3 pár kéket és 3 pár pirosat. Előadás
előtt kialszik a villany az öltözőjében. Legalább hány da-
rab kesztyűt kell találomra kivennie ahhoz, hogy biztosan
legyen köztük egy pár ugyanolyan színű, ha a jobbos
és balos kesztyű nem egyforma? Tízet. Legrosszabb esetben
kiveszi minden színből, mondjuk a balkezeseket, ebből 9 van, a 10. kesztyű már csak a 9 kesztyű valamelyikének
a jobbos párja lehet.
6. Egy tálon meggyes, lekváros és túrós bukta illatozik. Legkevesebb 6-ot kell venni ahhoz, hogy
biztosan legyen köztük meggyes. Legkevesebb 7-et kell kivenni ahhoz, hogy biztosan legyen
köztük lekváros, és 8-at, hogy biztosan legyen köztük túrós. Hány bukta van a tálon?
Kilenc bukta van a tálon. A lekváros és túrós buktából 5 van, meggyesből és túrósból 6, meggyesből és
lekvárosból 7. (lekváros + túrós) + (meggyes + túrós) + (meggyes + lekváros) = 5 + 6 + 7 = 18. Mindenfajta buktát
kétszer számoltunk, ezért 9 bukta van a tálon.
7. Felírtunk a táblára hét különböző négyzetszámot. Igaz-e, hogy van közöttük két olyan, amelyik
ugyanolyan számjegyre végződik?
Igaz. A négyzetszámok utolsó jegye csak 0, 1, 4, 5, 6 és 9 lehet. Így a hét szám között lesz kettő, amelyik ugyanarra
a számjegyre végződik.
8. Igaz-e, hogy hét négyzetszám között mindig van kettő olyan, melyek különbsége osztható 10-zel?
Igaz. A négyzetszámok utolsó jegye csak 0, 1, 4, 5, 6 és 9 lehet. Így a hét szám között lesz kettő, amelyik ugyanarra
a számjegyre végződik, ezek különbsége pedig nullára.
22
4. óra
Hányféleképpen?
Tk.: 14–16. oldalon 1–14. feladatok
23
Feladatok
4. Gyermekkorunkban azt játszottuk, hogy a „Szép az icipici női cipő, női cipő. Benne takarosan
lépked a nő, a nő” együgyű szövegű dalocskát énekeltük ugyanolyan magánhangzókkal. Például
csupa ú-val:
„Szúp uz ucupucu núu cupú. . . ”
AC P „szó” hiányzó magánhangzói helyére a magyar abc magánhangzóit beírva, hány
különböző „szót” kapunk? Ezek közül hány lesz értelmes?
Mivel a magyar ábécében 14 magánhangzó van, ezért összesen 142 = 196 „szó” képezhető, ezek közül három
értelmes: cápa, cipó, cipő.
24
5. Ismert magyar költők híres sorait adtuk meg magánhangzók, illetve mássalhangzók nélkül.
Melyik esetben könnyebb kitalálni a verssorokat? (A kettős mássalhangzókat is egy -tel
jelöljük.)
a) T LPR M GY R, H H Z Talpra magyar, hí a haza (Petőfi: Nemzeti dal)
b) T Z S N S T L NY R N P S G R Tüzesen süt le a nyári
nap sugára (Petőfi: János vitéz)
c) Ú A É I O Á , E I E A A A Zúg az éji bogár,
nekimegy a falnak (Arany: Családi kör)
d) É Í A A Ö E A E I I Á O Még nyílnak
a völgyben a kerti virágok (Petőfi: Szeptember végén)
A magánhangzók nélküli szövegeket általában könnyebb megfejteni.
6. A nyári hegymászótáborban húsz fiú vett részt. A tábor végén mindenki címet cserélt a
többiekkel. Az állomáson mindenki kézfogással búcsúzott el a többiektől. Összesen hány címet
írtak le a fiúk? Összesen hányszor fogtak kezet? Mindenki 19 címet írt le, összesen 20 · 19 = 380 címet
írtak le a fiúk. Mindenki 19 társával fogott kezet, de csak 10 · 19 = 190-szer fogtak kezet, mert itt egy kézfogásnak
számít az, ha például András kezet fog Bélával, illetve Béla kezet fog Andrással.
8. Egy szabályos hatszög egyik csúcsát pirosra, a többit kék színűre színeztük. A hatszög
csúcsaiból hármat kiválasztva háromszögeket kaptunk. Melyik fajta háromszögből van több:
amelyiknek van piros csúcsa, vagy amelyiknek nincs? Rajzot is készíthetünk és megállapíthatjuk, hogy
ugyanannyi van a kétfajta háromszögből. Úgy is ugyanerre az eredményre jutunk, ha észrevesszük, hogy minden
piros csúcsú háromszög kiválasztásánál kimarad egy olyan háromszög, amelynek minden csúcsa kék.
25
11. Hány különböző útvonalon juthatunk el A városból E városba, ha csak kelet felé haladhatunk?
a) A b) A
B C D E B C D E
a) 4 · 5 · 2 · 1 = 40 b) 4 · 5 · 2 · 1 + 4 · 1 · 1 = 44
13. Melyek azok a feladatok az alábbiak közül, amelyek mögött ugyanaz a matematikai probléma
rejlik? Az f) és a d), illetve a c) és az e) feladatok mögött rejlik ugyanaz a matematikai probléma.
a) Egy fogadáson hat diplomata találkozott. Mindegyik mindegyikkel kezet fogott. Hány
kézfogás történt? 6 · 5 : 2 = 15
b) Hat számkártyánk van: 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 . Hány kétjegyű számot lehet ezekből kirakni?
6 · 5 = 30
c) Hat számkártyánk van: 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 . Hány hatjegyű számot lehet ezekből kirakni?
6! = 720
d) Elfelejtettem egy szentendrei telefonszá-
mot. Csak arra emlékszem, hogy 4-
nél kisebb számjegy nem fordult elő
benne. Hány telefonszám jöhet szóba?
(A szentendrei telefonszámok hatjegyűek.)
66 = 46 656
e) Karácsonykor egy kisváros főterén hat
ugyanolyan faházikót állítottak fel. A bölcs
polgármester sorsolással döntötte el, hogy
melyik házikóban ki árulhasson. Hatan pá-
lyáztak a házakra: a halas, a könyvárus,
a bábos, a fazekas, a pecsenyesütő és a
kürtőskalácsos.
Hányféleképpen lehet a 6 faházat a hat árus között kisorsolni? 6! = 720
26
f) Egy nagy fa törzséből hat nagyon vastag ág nő ki, mindegyikből hat vastag ág, ezek
mindegyikéből hat vékony ág, ezek mindegyikéből hat görbe ág, ezek mindegyikéből hat
göcsörtös ág nő ki. Ezek mindegyikén hat szép sárga virág van. Hány virág van a fán?
66 = 46 656
14. Melyek azok a feladatok az alábbiak közül, melyek mögött ugyanaz a matematikai probléma
rejlik? Az a)-nak és a d)-nek, illetve az e)-nek és az f)-nek megegyezik a matematikai tartalma. A c)-ben és a
d)-ben is ugyanaz a matematikai gondolat van, annak ellenére, hogy az eredmények különbözőek.
a) Egy körön megjelölünk 77 pontot. Hány olyan szakasz húzható, amelynek végpontjai csak
megjelölt pontok lehetnek? 77 · 76 : 2 = 2926
b) Egy szabályos 77-szögnek hány átlója van? 77 · 74 : 2 = 2849
c) Összeadjuk a természetes számokat 1-től 77-ig. Mennyi az összeg? (1 + 77) · 77 : 2 = 3003
d) Összeadjuk a természetes számokat 1-től 76-ig. Mennyi az összeg? (1 + 76) · 76 : 2 = 2926
e) Egy szekrénysor polcaira nyolc helyen lehet vá-
lasztófalat rakni. Az egyik polcon két választó-
falat akarunk elhelyezni. Hányféle lehetőségünk
van? A következőképpen is okoskodhatunk: ha az első
választófalat az 1. beosztásra teszem, akkor a másodikat
még 7-féleképpen helyezhetem el, ha az első választófalat
a 2. beosztásra teszem, akkor a másodikat még 6-féleképpen helyezhetem el, ha az első választófalat a harmadik
beosztásra teszem, akkor a másodikat még 5-féleképpen helyezhetem el stb.
Ezért az összes lehetőségek száma: 7 + 6 + 5 + 4 + 3 + 2 + 1 = 28
Másik megoldás:
Nyolc helyre helyezhető el a két választófal. Annyi lehetőség van, ahányféleképpen
8-ból 2-t ki lehet választani. Ez éppen 28-féleképpen tehető meg.
5. óra
Az óra célja: Ízelítőt adni a matematika népszerűbb fejezeteiből (gráfok, játékok, stratégiás
játékok, híres sakkfeladványok).
Egy óra alatt nem dolgozható fel, érdemes később is bele-bele kóstolgatni.
27
Feladatok
Ilyen három-
szögből
Ennyi darab 10 6 6 1 3 1
lépnie. Így az ellenfele biztosan nem fogja tudni elfoglalni a megjelölt (nyerő)
mezők egyikét sem.
A stratégia így is megfogalmazható: a helyes kezdő lépés után bármit lép is
az ellenfél, én ugyanolyan irányban lépek a következő lépésemben. Így éppen
a megjelölt mezők valamelyikét tudom elérni, tehát nyerő helyzetben maradok.
3. Társaddal játszhatod a következő, „Két kupac gyufa” nevű játékot.
Tegyetek ki két halomba gyufát, akárhány szál lehet mindkét halomban. Az is lehet, hogy
ugyanannyi szálból, de az is, hogy nem ugyanannyi szálból áll a két halom. Felváltva
vegyetek el gyufákat a halmokból, egyszer egyikőtök, azután a másik. Egy húzásra egy gyufát
mindenképpen el kell venni, de akármilyen sokat is szabad, egy húzáskor azonban csak az egyik
halomból szabad húzni. Az nyer, aki az utolsó szál gyufát húzza.
Belátjuk, hogy azok a nyerő helyzetek a kezdő játékos számára, amikor az egyik kupacban több gyufa van. Ezekben
a helyzetekben úgy lehet nyerni, hogy a húzással egyenlővé tesszük a két kupacban lévő gyufák számát.
Ha a két kupacban egyenlő a gyufák száma, akkor a kezdő veszít, a második nyer, mert ő tudja egyenlővé tenni a
kupacokban lévő gyufák számát.
28
6. Egy kalifa kertjébe három lépcső vezet a palotából. Melyiken induljon el, és merre menjen, hogy
a kert minden útján csak egyszer menjen végig, és visszatérjen a palotába? (A kert a lépcsők
alján kezdődik. Ha egy lépcsőhöz ér, még visszafordulhat a kertbe.)
A 2. lépcsőtől indul, az elsőhöz érkezik.
29
H
5 5
legeti az utókor) is megemlékezett róla egy levelében, és
mindjárt 72 megoldást is adott rá, de megjegyezte, hogy 4 4
még több is lehetséges. A feladat megoldásához természe- 3 3
tesen tudni kell, hogy a sakkjátékban a vezér a saját sorában 2 2
és az oszlopában álló bábukat ütheti ki, azonkívül a rézsút 1 1
vele egy sorban állókat is. Például az ábrán álló vezér a a b c d e f g h
saját mezőjén kívül a megjelölt 27 mezőre üthet. Ha a nyolc
vezér feladvány túl nehéz, próbáljatok 4×4-es, 5×5-ös sakktáblán 4, illetve 5 vezért elhelyezni
úgy, hogy ne üssék egymást!
(dr. Mosonyi Kálmán: Játékos matematika)
Nyilvánvaló, hogy minden sorban és minden oszlopban pontosan egy vezér állhat. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy
átlósan se üssék egymást. A feladat nem könnyű. A feladatnak 92 megoldását ismeri a szakirodalom.
Egy-egy példát mutatunk 4, 5, illetve 8 vezér elhelyezésére.
30
L
akkor 8 mezőre ugorhat (1. ábra). Ha a táb-
la szélén áll, akkor kevesebb mezőre mehet.
A tábla sarkából pedig csak 2 mező lehet a
1. ábra 2. ábra következő (2. ábra).
(dr. Mosonyi Kálmán: Játékos matematika)
Sok gyerek napokig töri a fejét ezen a szép feladványon és rettentően boldog, ha sikerül megoldania. Más
gyereknek is van haszna belőle, megtanulja a figurák lépési szabályait, és jó esetben kedvet kap a sakkozáshoz.
Két megoldás a sok közül:
a b c d e f g h a b c d e f g h
8 50 11 24 63 14 37 26 35 8 8 37 62 43 56 35 60 41 50 8
7 23 62 51 12 25 34 15 38 7 7 44 55 36 61 42 49 34 59 7
6 10 49 64 21 40 13 36 27 6 6 63 38 53 46 57 40 51 48 6
5 61 22 9 52 33 28 39 16 5 5 54 45 64 39 52 47 58 33 5
4 48 7 60 1 20 41 54 29 4 4 1 26 15 20 7 32 13 22 4
3 59 4 45 8 53 32 17 42 3 3 16 19 8 25 14 21 6 31 3
2 6 47 2 57 44 19 30 55 2 2 27 2 17 10 29 4 23 12 2
1 3 58 5 46 31 56 43 18 1 1 18 9 28 3 24 11 30 5 1
a b c d e f g h a b c d e f g h
A második megoldásban Euler a táblát középen egy egyenessel kettéosztotta, és előbb az egyik felét, aztán a
másikat ugrálta végig.
31
ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK
Szöveges feladatok
11. óra: Szöveges feladatok megoldása egyenlettel vagy anélkül
12. óra: Mozgásos feladatok
13–14. óra: Munkavégzéssel kapcsolatos feladatok
15. óra: Százalékszámítással kapcsolatos feladatok
16. óra: Keveréses feladatok
Mire építünk?
A gyerekek már az alsó tagozattól kezdve ismerkednek az alapműveletek tulajdonságaival. A betűk
használata is korán elkezdődött az alsóbb osztályokban. 7. osztályban megismerkedtek az algebrai
kifejezés fogalmával, tudnak behelyettesíteni, egynemű algebrai kifejezéseket összevonni. Ismerik
az azonosság fogalmát, ismernek és alkalmaznak egy sor azonosságot, amelyek az alapműveletek
tulajdonságairól szólnak, tudnak összeget kivonni, összeget egytagú kifejezéssel szorozni, összetett
kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni. Mérlegelvvel képesek egyszerű törtes, zárójeles egyenleteket
is megoldani. Ismerik a pozitív egész kitevős hatvány fogalmát, konkrét példákban találkoztak a
hatványozás azonosságaival is.
32
1. óra
Az óra célja: Ismétlés, melynek során a legegyszerűbb tudnivalókat is újra szemügyre vesszük,
nehogy valami fogalomzavar akadályozza a későbbiek megértését. Ezért térünk ki részletesen a
„láthatatlan szorzásjelek” kérdésére, a szorzat és összeg fogalmakra. A legfontosabb megértenivaló
az, hogy az algebrai kifejezésekben a betűk számokat takarnak.
Egy másik nagyon fontos feladata ennek az anyagrésznek az, hogy a gyerekek képesek legyenek
arra, hogy szövegek alapján algebrai kifejezéseket készítsenek, vagyis gyakoroltassuk a „fordítást
a matematika nyelvére”.
Feladatok
33
3. Írd fel az algebra nyelvén! A kapott kifejezésről döntsd el, hogy melyik összeg, melyik szorzat!
a) a és b összegének a 3-szorosa. (a + b) · 3; szorzat
b) a háromszorosának és b-nek az összege. 3a + b; összeg
c) a és b szorzatának a hatszorosa. 6ab; szorzat
2 2
d) a és b összegének a -öd része. (a + b); szorzat
5 5
2 2
e) a -öd részének és b-nek a szorzata. ab; szorzat
5 5
2 2
f) a és b szorzatának a -öd része. ab; szorzat
5 5
g) a és b különbségének az abszolút értéke. |a − b|; összeg abszolút értéke
h) b és a különbségének az abszolút értéke. |b − a|; összeg abszolút értéke
i) a és b összegének és különbségének a szorzata. (a + b) · (a − b); szorzat
j) a háromszorosának és b háromszorosának az összege. 3a + 3b; összeg
k) a háromszorosának és b kétszeresének a szorzata. 3a · 2b; szorzat
l) a kétszeresének és b háromszorosának a szorzata. 2a · 3b; szorzat
m) a és b összegének 40%-a. (a + b) · 0,4; szorzat
2 2
n) a -részének és b 40%-ának összege. a · + b · 0,4; összeg
5 5
4. Írd fel az algebra nyelvén! Európa lakosainak számát jelöljük e-vel, területét t-vel! A 2000-
es adatok szerint Ázsiának megközelítőleg háromszor annyi lakosa és közel négyszer akkora
területe volt, mint Európának.
a) Hány lakosa volt Ázsiának? 3e
b) Mennyivel több lakosa volt Ázsiának, mint Európá-
nak? 2e
c) Hány lakosa volt Európának és Ázsiának összesen? 4e
d) Mennyivel kevesebb lakosa volt Európának, mint
Ázsiának? 2e
e) Mekkora Ázsia területe? 4t
e
f) Mekkora Európa népsűrűsége?
t
3e
g) Mekkora Ázsia népsűrűsége?
4t
h) Melyik földrésznek nagyobb a népsűrűsége? Európának
3
i) Körülbelül hányszorosa Ázsia népsűrűsége Európáénak? -szerese
4
34
2
5. Riska tehén c liter tejet ad naponta. A tej részéből túrót csináltak, a többit eladták. Írj képletet,
5
amely megadja a következőket!
3
a) Hány liter tejet értékesítettek? c
5
b) Hány forint bevételük volt, ha 1 liter tej ára b
3
forint? c · b
5
1
c) Hány kg túrót csinált a gazda, ha 1 l tejből kg
4
2 1 1
túró készült? ·c· = c
5 4 10
d) Hány forintot kapott a gazda a túróért, ha a túró
1
kilója d forintba került? c·d
10
3 1
e) Hány forint bevételt hoz a gazdának Riska tehén naponta? cb + c · d
5 10
6. Minden kérdésre egy képlettel válaszolj! Milyen értékeket vehetnek fel a képletben szereplő
betűk?
a) Egyik zsebemben valahány dió van. A másikban ennek a kétszeresénél öttel több. Mennyi
dió van a két zsebemben együttvéve? Valahány = x x + 2 · x + 5 = 3x + 5, x pozitív egész szám
lehet.
b) Februárban háromszor annyi ötöst kaptam, mint januárban. Márciusban feleannyit, mint
januárban és februárban összesen. Áprilisban háromszor annyit, mint márciusban. Hány ötöst
kaptam az év első négy hónapjában? x jelenti januárban az ötösök számát. Ez összesen 12x (x pozitív
egész szám lehet).
2
c) A téglalap egyik oldala a, a másik oldala ennek a része. Mennyi a téglalap kerülete?
3
10 2 2
Mennyi a téglalap területe? K = a, T = a , a tetszőleges pozitív szám lehet.
3 3
d) A háromszög egyik szöge 5◦ -kal több a másik szög felénél. Mekkorák a háromszög szögei?
Nevezzük a hászömszög szöveg szerinti „második szögét” α-nak.
α α 3
Ekkor az „egyik” szög: + 5◦ , a harmadik szög pedig 180◦ − (α + + 5◦ ) = 175◦ − α. α bármilyen pozitív
2 2 2
szám lehet.
e) Egy kétjegyű szám első jegye 6, a második x. Mennyi a kétjegyű szám értéke? 6 · 10 + x =
= 60 + x, x minimum 1 és maximum 9 egész szám lehet.
f) Egy kétjegyű szám első jegye a, a második ennél 2-vel kevesebb. Mennyi a szám értéke?
10a + (a − 2) = 11a − 2, a minimum 1 és maximum 9 egész szám lehet.
g) Kati x éves most. Anyukája 31 éves volt, amikor Kati született. Hány éves lesz Kati
anyukája, amikor Kati a 18 éves születésnapját ünnepli? Hány éves lesz Kati anyukájának
31 + x
a 60 éves szülinapján? Hányszor annyi idős Kati anyukája most, mint Kati? 49, 29, ,
x
x pozitív egész szám lehet.
35
8. Színezd a számegyenest!
Válassz egy számot! Helyettesítsd be a 2x − 7 + 3x kifejezésbe! Legyen a szám helye a
számegyenesen
piros, ha a helyettesítési érték pozitív!
kék, ha a helyettesítési érték negatív!
fekete, ha a helyettesítési érték 0!
A számegyenesen néhány pontot bejelöltünk, néhányat ki is színeztünk! Színezd a többi
pontot is!
7
fekete piros
kék 5
−10 −5 0 2 5 10
8
Milyen színű az x = 1223,5, piros x = −1,002, kék x = , piros x = −10 000? kék
5
36
2. óra
Egytagú és többtagú algebrai kifejezések, összevonás
Tk.: 24–25. oldalon 10–15. feladatok
Fgy.: 11–19.
Az egytagú kifejezések felismerése nem nehéz, tulajdonképpen könnyen tanítható, mégis, amikor
használni kell ezt az ismeretet, nagyon nagy a hibalehetőség. Középiskolások is gyakran bizony-
talankodnak ezen a területen. Éppen ezért úgy érezzük, nem szabad ennek az anyagnak a tanítását
elsietni, és a gyors sikerekkel megelégedni.
A tartósabb és alaposabb megértést szolgálja az atomokkal, molekulákkal vont párhuzam a
tankönyvben. A kémiai példákkal szemléletessé tehetjük a változókat tartalmazó rész és az
együttható közötti különbséget. A változókat tartalmazó rész határozza meg a kifejezés fajtáját,
típusát, az együttható pedig csak a mennyiségről szól. A képek segíthetnek a gyerekek képzeletét
is bevonni a tanulásba.
Feladatok
1 2 2 1
c) 5x 2 · y 3 , x y y, 3x 2 y 3 , − x xy 3
2 5
Amikor nem a kitevő hiányzik, akkor szorzótényezőnek tetszőleges számot írhatunk. Mi csak a hiányzó ismeret-
leneket adtuk meg.
13. Végezd el a lehetséges összevonásokat! Mindegyik esetben állapítsd meg, hány tagú volt az
eredeti kifejezés és hány tagú lett az összevonás után!
a) 5x + 3 − 2x − 5 = 3x − 2 4 → 2
b) 2a − b + 1 − 11a + 3 = −9a − b + 4 5 → 3
c) 2x + 3x − 5x + x = 3x − 2x
2 2 2
4 → 2
d) −9a + 7bc − 18b − 21a − 9bc + 3b = −30a − 15b − 2bc 6 → 3
2
1 5 9 2 y 4
e) x 2 + y 2 − x 2 − y 2 + + 3 = −4x 2 + y 2 + 3 6 → 3
2 3 2 3 3 3
1 3
f) k − k 2 − k 2 − 4k = 3k − k 2 4 → 2
2 2
g) ab + 2ab2 + 3ba = 4ab + 2ab2 3 → 2
3
h) 2,5x − x 2 − x + x 2 − x + 3 = 3 6 → 1
2
i) 5ab2 − 7ab2 + 10ab2 = 8ab2 3 → 1
3ab 23
j) 7abc + 4ab − 9abc − 11ab + − ab = −2abc − 17ab 6 → 2
2 2
k) k 2 l 2 − k 2 + l 2 − k · l 2 − k · l 2 · k = −k 2 + l 2 − k 2 l 2 5 → 3
l) bc − b + 3bc − 2b − 5bc = −bc − 3b
2 2 2
5 → 2
3. abc −2a 2 b2 c2 2
4. 3x 2 y 2 xy · x
5. ab · bc · x
38
A B Tipp
6. 2x 2 x ·y 2
7. 6c2 d 3 2,5c d 2
8. 3y 3 y· ·2 x
9. a 2 b2 ab x
xy ·
10. z· ·3 x
2
y x
11. · 2
2 3
12. 5a · 10a 2 x
13. 5b 7b2 · 2
13 + 1. aba 2 b· x
3–4. óra
Az azonosság fogalma jól ismert mostanra már, a fontossága miatt ismételjük ilyen részletesen át.
A régi szlogen előszedése – minden számnak sok neve van – azt hivatott szolgálni, hogy lássák a
gyerekek, hogy az azonos kifejezések különböző alakjait szabadon kicserélhetjük egymásra.
Összeg, különbség kivonása elvben nem igazán okozhat már gondot, miután ötödik osztálytól
kezdve újra és újra megfogalmaztuk. Gyakorlatban azonban a zárójelfelbontás mínusz jel után
egy nagyon gyakori hibaforrás, nem árt újra tudatosítanunk.
Törtvonalas kifejezések átalakítása címszó alatt ismét csupa ismert átalakítást vettünk nagyító alá.
Olyan átalakításokat, melyek ismeretét kimondatlanul szoktuk elvárni tanítványainktól, amelyeket
nem igazán szoktunk megfogalmazni, természetesnek vesszük, hogy tudják őket. Azt reméljük,
hogy ezeknek a szabályoknak a tudatosítása segít a megértésben és a sikeres alkalmazásban.
A megismert átalakítások gyakorlását összekötjük összetettebb egyenletek megoldásával.
Eszközök: a 2. és a 3. feladatban szereplő kifejezések írólapra vagy keményebb, de hasonló méretű
lapra felírva, gyurmaragasztó.
39
Feladatok
3x + 2 3x 2 3x 2 x+3+2 3 3
b) +2 3x + + (x + 2) x+2
11 11 11 11 11 11 11 11
x+2 x 2 x x x
c) x − x− + x− −1 −1 +1
2 2 2 2 2 2
a b a+b 3a 5b 5a 3b 3b 5a + 3b
d) + + + 5a +
3 5 15 15 15 15 15 15 15
2. Válaszd ki az azonosakat!
1 2b 1 11 2a b 5 b
· ab 13a · · 4ab 2a · · 3b 22a · · 14a ·
2 26 22 44 6 11 7 10
ab a 6ab 4b 2b 1
· 3b ·a · 4a 26ab ·
2 6 3 2 44 13
3. Válaszd ki az azonosakat!
5xy 5x + 5y x 1 5x + y
5· ·y xy · 5
3 3 3 3 3
5 · (x + y) 30xy − 15xy x + 5y x 5 y
10y · x+
3 9 3 6 3 3
40
6. Végezd el az összevonásokat!
2x x 4x 5x 3a a 3 2a + 3 2x + 1 3x −x + 1
a) − + = b) − + = c) − =
3 3 3 3 5 5 5 5 2 2 2
2x + 1 4 + 3x 2x x x 5a 3a 7a + 4
d) + =x+1 e) + = f) − +1=
5 5 5 10 2 2 4 4
2x 5x + 1 9x + 1 1
g) + = h) 0,3a − a + 0,25a = 0,35a
3 6 6 5
7. Végezd el az összevonásokat!
x + 1 2x − 1 2x + 1 −x + 4
a) x − = b) − (x − 1) =
3 3 3 3
4x + 6 −2x − 6 2x + 3 5 − 3x 5x − 2
c) x − = = −x − 3 d) − =
2 2 4 4 4
3x x − 3 2x + 3 x 2x + 7 −x − 7
e) − = f) − =
2 2 2 3 3 3
c) 2x − (x + 8) = 18 x = 26 d) 2x − (x − 8) = 18 x = 10
41
42
5x + 3 2
15. Adj meg alaphalmazt úgy, hogy az − x = x + 1 egyenletnek
4 7
a) ne legyen megoldása, b) legyen megoldása!
a) Az alaphalmaz a természetes számok halmaza.
b) Az alaphalmaz az egész számok halmaza.
16. A következő sorozatok mindegyikében két szomszédos elem különbsége ugyanannyi, vagyis
mindegyik számtani sorozat. Folytasd a sorozatokat!
Mi lehet a 6. elem? Mi lehet a 15. elem? Mennyi a sorozat különbsége?
a) x + 2 2x + 4 3x + 6 4x + 8 . . . 6. elem: 6x + 12, 15. elem: 15x + 30, különbség: x + 2
b) x − 100 2x − 99 3x − 98 4x − 97 . . . 6. elem: 6x − 95, 15. elem: 15x − 86, különbség: x +1
5. óra
A hatványozás azonosságai
Tk.: 33–35. oldalon 1–10. feladatok
Fgy.: 41–45.
Már az előző évben a hatványozás fogalmának bevezetésekor sok olyan feladattal találkoztak
a gyerekek, amelyekben felfedezhették a hatványozás műveleti tulajdonságait. Itt ezeket az
észrevételeket általánosítjuk, vagyis algebrai formába öntjük őket.
Az egyes szabályok kimondásánál nagyjából ugyanazt az utat követjük:
– konkrét feladat a megfelelő azonosság alkalmazására,
– az azonosság igazolása tetszőleges alapra, de konkrét kitevőre,
– a szabály kimondása tetszőleges alapra és tetszőleges kitevőre.
Ez a gondolatmenet szép példa az „általánosítható példa (generic example)” alapján történő
bizonyításra. Ez a bizonyítástípus azt jelenti, hogy a feladat állítását egy konkrét esetre igazoljuk,
de a bizonyításban nem használjuk ki a konkrét adatok egyetlen tulajdonságát sem. Tehát, hogy a
gondolatmenet tetszőleges konkrét értékek esetén ugyanúgy megismételhető.
Sem a szabályok, sem a bizonyításukhoz szükséges gondolatmenetek nem nehezek, mégis – mint
az algebrában több más területen is – az alkalmazásnál nagyon sokat hibáznak a gyerekek.
A nehézség egyik forrása, hogy a tanulók megértés helyett a szabályok mechanikus alkalmazásával
próbálnak boldogulni. Amíg kevés szabály van, addig ez a stratégia többé-kevésbé még működik
is, de összetettebb feladatokkal csak akkor boldogulnak, ha a szabályok mögött szemlélet áll,
vagyis a diákjaink a hatvány alakban (egész kitevős esetben) mindig ott látják a szorzat alakot is.
Ahogyan már a prímfelbontás esetében is hasznos volt, hogy a számokat nem csak felbontották,
de meg is építették, itt is segít a szemléletfejlesztésben, ha építkezünk. Erre szolgálnak a 4.
és 5. feladatok, ahol betűkártyákból, szorzójeles kártyákból és kitevőkártyákból kell különböző
feltételeknek megfelelően hatványkitevős kifejezéseket építeni. A hagyományos gyakorlófeladatok
megoldásához elegendő az anyag „passzív megértése”, ezek a feladatok „aktivizálják” a hatványo-
zásról szerzett ismereteiket.
A nehézség másik forrása ebben az anyagrészben nyelvi természetű. Nem könnyűek a meg-
fogalmazások, és könnyű összekeverni a bennük szereplő szavakat. Éppen ezen a nehézségen
43
próbálnak a „szörnyikék” segíteni. A céljuk az, hogy segítségükkel felhívjuk a gyerekek figyelmét
az „azonos alap” és az „azonos kitevő” fogalmakra, és hogy hangsúlyozzuk ezeknek a szavaknak
a fontosságát. Érdemes a kapott képletek és a tréfás ábrák közötti analógiát végig elemeztetni a
tanítványainkkal.
Eszközök: számkártyák, szorzójeles kártyák, betűkártyák „a” és „b” betűkkel.
Feladatok
3. a 8 = a · a · a · a · a · a · a · a
Helyezz el zárójelpárokat a műveletsorban! A zárójelben levő szorzatokat írd hatvány alakba!
Például így: a 8 = (a · a) · (a · a · a · a · a) · a = a 2 · a 5 · a 1
Keress minél többféle megoldást!
Például: a 8 = (a · a · a) · (a · a · a · a) · a = a 3 · a 4 · a = (a · a) · (a · a · a) · (a · a) · a = a 2 · a 3 · a 2 · a
44
5. Rakd ki az a 7 -t! Megadjuk, milyen kártyákat használhatsz. Mindegyikből több van, de legalább
egyet mindegyik fajtából fel kell használnod!
a) a · a·a·a·a·a·a·a b) a 2 · a 2 · a 2 · a 2 · a; a 2 · a · a · a · a 2
c) a 3 · a 3 · a 3 · a; a · a · a 3 · a · a d) a 2 3 · a2 · a2 · a3; a · a2 · a · a3
e) a 2 5 · a2 · a5
6. Egymással azonos kifejezéseket gyűjtöttünk, de van közöttük egy kakukktojás. Keresd meg!
3 2
a) a 2 , a3a3, a3 , a6, 2a 3 , aaaaaa
b) b3 b2 + b3 b2 , 2b5 , b5 · b5 , b3 · b2 + b2 , b3 · 2b2
52 c4 (5c)4
c) 25c2 , (5c)2 , 5c · 5c, 52 c 2 , 5c + 5c, ,
c2 25c2
Ezek a kifejezések csak c 0 esetén azonosak.
8. Rakj kártyákat az üres helyekre úgy, hogy igaz legyen! Ezekből a kártyákból válogathatsz:
a , b , 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 , 7 .
1 6
a7 = a · a = a2 · a5 = a3 · a4 = . . .
4 1
a3 = a : a = a5 : a2 = a6 : a3 = a7 : a4
5 5
(ab)5 = a · b
2 3 5
(ab)5 = a · a · b = b1 · a 5 · b4 = b2 · b3 · a 5 . . .
45
Ezt a feladatot órán is kitűzhetjük. Lehet versenyt is csinálni belőle. Írjuk rá kártyákra a
hatványokat! Aki talál egy családot, az kirakja a megfelelő kártyákból az egyenlőséget. Minden
„család” egy bónuszpont!
Jól lehet csapatban játszani, több szem többet lát alapon.
6. óra
46
Feladatok
Az 1., 3., 4. feladatok egyszerűek, órai gyakoroltatásra, illetve házi feladatnak egyaránt alkalmasak.
A 2. feladat az előző rész megfelelő feladataihoz hasonlóan szemléletfejlesztő feladat, közös órai
munkára való.
Az 5–7. feladatok gyengébb osztályokban, alacsony óraszám mellett elhagyhatóak. Az 5. feladat
egy picit nehezebb, fordított irányú gondolkodást kíván, de megéri a fáradságot, mivel alaposabb
megértéshez vezet. A 7. feladat az azonosságok gyakoroltatása mellett a számelméleti ismereteiket
is feleleveníti.
5. Az alábbi kifejezésekben egyes részleteket színes folttal letakartunk. Pótold a hiányzó részlete-
ket úgy, hogy egy-egy feladatban egymással azonos kifejezések álljanak!
2 2 2
a) x 6 y 4 x 2 y x 4y 3 x 3y y2 xy 2 x4 (xy)3 x x 2y (xy) 4 x 2 x 3y y
3 2 4
b) 2a 4 8a 4 a 8 8a 6 a 3 a 9 (2a) 3 2a 2 a 10 · 4 8 a3 aa 2 a 3 (2a 2)3
7. óra
48
Feladatok
Az 1–5. feladatok arra valók, hogy a számok mintájára egyszerű kifejezéseket is szorzattá
alakítsanak, osztókat, közös osztókat keressenek hozzájuk. Azt gondoljuk, hogy a kiemelés
tanításában nagyon sokat segíthet, ha ezeket a feladatokat feldolgozzuk a gyerekekkel.
A 6. és 7. feladatok számelméleti csemegék. Nem nehezek, mégis nagyon alkalmasak a gondol-
kodás fejlesztésére. Ha van időnk, érdemes foglalkozni velük, de nem okoz gondot, ha kihagyjuk
őket.
A B C D
3
3aac2 2ac2 igen, A -szerese B-nek 28p4 2p igen, C 14p3 -szöröse D-nek
2
6ab 2a igen, A 3b-szerese B-nek 100x 3 y 3 25y 4 nem
1 1
20xy 40x igen, A y-szerese B-nek xy 3x igen, C y-szorosa D-nek
2 3
35h3 j 7h2 igen, A 3549-szerese B-nek k5l 3m k 2 l 2 m2 nem
49
b)
25 53 + 37 (3 · 5)8 143 · 73 56 · 63 (5a + 3a)7 (10a)3 : 22 (2x)5 : 42 +1
ps pt ps ps ps ps pt
8. óra
Az algebra nehéz. Elsősorban az elvontsága miatt. Annál könnyebb, minél több tartalmat tud egy
gyerek társítani egy kifejezéshez. A képek sokat segíthetnek itt, érdemes ezt a lehetőséget mindkét
irányban kihasználni: képekről kifejezéseket leolvasni, illetve kifejezésekhez ábrákat tervezni.
Az olyan algebrai kifejezéseket, melyek legfeljebb másodfokú polinomok (azaz olyan összegek,
melyek tagjaiban vagy két első hatványon szereplő változó szorzata szerepel, vagy egy változó
legfeljebb a második hatványon), jól szemléltethetjük téglalapok segítségével. A változók a
téglalapok oldalai, szorzatuk a téglalap területe, az egész kifejezés a téglalapok területének az
összege.
Szorzat összeggé alakításának, illetve az összeg szorzattá alakításának a tanításakor sokat segít-
hetnek az olyan téglalapok, amelyek kisebb téglalapokból épülnek fel. Ilyenkor a nagy téglalap
oldalai összegek. Egy ilyen téglalap területe felírható összegként is és szorzatként is; az oldalak
szorzataként vagy a kis téglalapok területének összegeként.
Szorzatok összeggé alakításához régóta használatos ez a szemléltetés. Itt annyival lépünk tovább,
hogy majd az összeg szorzattá alakításához is igénybe vesszük a téglalapokat.
A 3. példában összeg szorzását összeggel úgy is próbáljuk szemléletesebbé tenni, hogy az egyes
összegek tagjait színes kártyákra írtuk. Az egyik összeg tagjait piros, a másikat kék kártyákra.
Ezzel a módszerrel a gyerekek vizuálisan is képet kapnak a „minden tagot minden taggal”
szabályról.
50
Feladatok
1. Melyik kifejezés melyik rajzhoz tartozhat? Mindegyik esetben állapítsd meg, mi a jelentése az
ismeretleneknek!
1 5 7
4 6
2
3 10
8
9 11
x 2
7
x
2 2 2 1 1 1
y
c) x 2 = x· x+ x· x+3· x· x d) (x + 2)2 = x 2 + 3 · 7x + 72
3 3 3 3 3 3
e) x · y = 2(y − 2) + 2 · 2 + (x − 2)(y − 2) + (x − 2) · 2
51
g
3
e(f + g) = ef + eg a(b + 3) = ab + a3
3 a x y z
c) d)
b
c
1
(a + 3)(b + 1) = a · b + a · 1 + 3b + 3 c · (x + y + z) = cx + cy + cz
k m x z
e) f) x
k
y
l
(k + l)(k + m) = k 2 + km + kl + lm (x + y) · (x + z) = x 2 + xz + xy + zy
1 x a b c
g) 1 h) d
x 3
(x + 1)(x + 1) = x 2 + x + x + 1 (a + b + c)(d + 3) = ad + bd + cd + 3a + 3b + 3c
52
13. a és b számok közül az a szám 12-vel osztva 4 maradékot ad. Találd ki, milyen maradékot ad
a b szám 12-vel osztva, ha eláruljuk, hogy
a) a + b 12-es maradéka nulla, 8 b) a · b 12-es maradéka nulla, 0, 3, 6, 9 lehet
c) a + b 12-es maradéka 4, 0 d) a · b 12-es maradéka 4! 1, 4, 7, 10 lehet
53
15. A szorzások mindegyikében két tag összegét szoroztuk meg ugyanannak a két tagnak a
különbségével. Végezd el a szorzásokat, majd vond össze az egynemű tagokat! Figyeld meg
az eredményeket! Mit veszel észre?
a) (a + b) · (a − b) = a 2 + ab − ab − b2 = a 2 − b2 b) (2x + 1) · (2x − 1) = 4x 2 − 1
c) (x + 3) · (x − 3) = x 2 − 9 d) (2 + b) · (2 − b) = 4 − b2
e) (2a − 1) · (2a + 1) = 4a 2 − 1 f) (5 + x) · (5 − x) = 25 − x 2
g) (2a + 3b) · (2a − 3b) = 4a 2 − 9b2 h) (5x + 10) · (5x − 10) = 25x 2 − 100
Számolási trükk
Figyeld meg a következő számolásokat!
54
Tehát az egyenlőséget igazzá tevő számokra (a, b, c, d egyjegyűek!) működik ez a különleges szorzás.
Például: a = 1 b = 2 c = 4 d = 2 12 · 42 = 21 · 24
a = 1 b = 2 c = 6 d = 3 12 · 63 = 21 · 36 és 13 · 62 = 31 · 26
a = 1 b = 2 c = 8 d = 4 12 · 84 = 21 · 48 és 14 · 82 = 41 · 28
a = 1 b = 3 c = 9 d = 3 13 · 93 = 31 · 39
a = 2 b = 4 c = 8 d = 4 24 · 84 = 42 · 48
9–10. óra
A szorzattá alakítás nehéz, még a legegyszerűbb esete, a kiemelés is sok gyereknek okoz
nehézséget. Nem igen lehet mechanikus szabályokat adni rá. Itt nem lehet a gondolkodást, a
kombinatorikus képességet kikerülni, gépies gyakorlással helyettesíteni. Ezért igyekeztünk minél
több olyan eszközt adni ennek a résznek a tanításához, amelyek segíthetnek a megértésben. Egyik
ilyen eszköz az osztók keresése, a másik a geometriai szemléltetés.
A kiemelés tanítását külön nehezíti az, hogy sok gyerek számára a formulák tartalmatlan
absztrakciók. Ez növeli a bizonytalanságérzésüket és ezáltal megnehezíti számukra a gondol-
kodást. A geometriai szemléltetés azért nagyon hasznos itt, mert maga is fejleszti a gyerekek
gondolkodását, és ugyanakkor egy kevésbé absztrakt fokozatot jelent a szorzattá alakítási feladatok
megoldásában.
Téglalapokat rakosgatni – akár képzeletben is – könnyebb, mint elvont formulákról gondolkodni.
Még könnyebb, ha egy kezdeti fázisban nem csak képzeletben, hanem fizikailag is rakosgathatnak
a tanítványaink. Ezért érdemes a tankönyv kidolgozott példáiban szereplő téglalapkészleteket
(vagy azokhoz hasonlóan tervezett téglalapkészleteket) táblára erősíthető méretben elkészíteni és
azokat nagyobb téglalappá összeépíteni.
Az 1. példában elég a téglalapokat ügyesen összerakni, és az eredményről leolvasni a szorzat
alakot és az összeg alakot is. A 2. példában még egy logikai lépésre szükség van, az összeg alakban
adott kifejezéshez a kis téglalapokat magukat is el kell készíteni úgy, hogy belőlük nagyobb
téglalapot lehessen összerakni. Ez nem egyszerű feladat, semmivel sem egyszerűbb magánál a
kiemelésnél. Az előnye az, hogy egyrészt szemléletesebb, másrészt megkönnyíthető azzal, hogy
adunk egy téglalapkészletet, amiből a gyerekek válogathatnak.
Ilyen téglalapkészletet magunk is összeállíthatunk, de meg is adtunk egyet a mellékletben. Ezeket
az elemeket nagyon sokféleképpen felhasználhatjuk ennek a résznek a tanításakor.
Eszközök: a mellékletben megadott téglalapkészlet, lehetőleg demonstrációs változatban is.
55
Feladatok
Például: a 2 + ab + 3a a
Ez a kifejezés az 1 , 3 és 14 téglalapok területének összege. Ezekből nagyobb téglalap
építhető például így:
a b 3
1 3 14
a
Tehát: a 2 + ab + 3a = a · (a + b + 3)
a) 7b + ab + b2 + 3b b) (a + 7) · b + ab + b2
c) 3b + ab + a · 7 + 21 d) (a + b) · a + (a + b)2
e) ab + a 2 + (a + b)2 f) 7a + 7b + 21
g) ab + 7b + 3b + b2 + 3b h) ba + 7b + a(a + b) + (b − a)(a + b)
a) 6 5 7 16 7b + ab + b2 + 3b = b(7 + a + b + 3) b) 8 5 7 (a + 7)b + ab + b2 = b(2a + 7 + b)
c) 16 3 2 15 3b + ab + a · 7 + 21 = (7 + b) · (3 + a) d) 11 4 (a + b) · a + (a + b)2 = (a + b)(2a + b)
e) 5 1 4 ab + a 2 + (a + b)2 = (a + b)(2a + b) f) 2 6 15 7a + 7b + 21 = 7(a + b + 3)
2
g) 3 6 16 7 16 ab + 7b + 3b + b + 3b = b(a + 7 + 3 + b + 3) = b · (a + b + 13)
h) 5 6 11 13 ba + 7b + a(a + b) + (b − a)(a + b) = b(a + 7) + b(a + b) = b(2a + b + 7)
56
2. Írd fel az egyforma színű téglalapok területének összegét! Építs belőlük nagyobb téglalapot!
Olvass le a nagy téglalapról szorzat alakot!
a) b) c)
a
3 x
3 7
b x
a
c x
0,8 x
d) a e) f) m
a q m
m
a k q q 2
p l
k
q m
g) x x x y h) a a a b
x a
y
7 7
b b b
3. Készíts téglalapokat az összeg tagjaihoz úgy, hogy egy nagy téglalappá lehessen összeépíteni
őket! Olvass le szorzat alakot a nagy téglalapról!
a) 3a + 3b b) 7x + 14 c) 2a + 10a
d) 5ab + 3ab e) ab + a 2
f) xy + x · 3
g) 5x + 20xy + 25x 2
h) x + xy i) k 2 + k − kl
a b x 2
a) b)
3 3
3a + 3b = 3(a + b) 7
3
a 7x + 14 = 7(x + 2)
b
c) 2 2 x 2
a
10
2a + 10a = 12a
10
a
a
57
d)
5a 5a
3a
5ab + 3ab = 8ab
b b 3a b
e) b a a b
a a a ab + a 2 = a(b + a)
f) x
3 xy + x · 3 = x(y + 3)
y
5 x 20y 25x
g) x x x
h) 1 y
x x x + xy = x(1 + y)
i) k 2 + k − kl = k(k − l + 1) Ezt lefedéssel tudjuk megoldani. A k 2 területű téglalap egy részét letakarjuk a k · l
területűvel.
k k k k
1 k
kl l l
k k2
k−l
k−l+1
k 1
4. Keress közös tényezőket a tagokban! Alakítsd az összeget szorzattá a közös tényező kiemelé-
sével! Dolgozz a példa szerint!
121 + 99 ab + 3bc
11 · 11 + 11 · 9 = 11 · (11 + 9) b · a + b · 3c = b · (a + 3c)
a) 48 + 60 A) x ·x ·y ·y +2·y ·x
b) 25 · 7 + 14 · 15 B) 15ab + 55
c) 600 + 250 · 9 C) 2·x ·y ·y +8·x ·y·y ·y
d) 126 + 420 D) a 2 b + ab2
e) 40 · 28 + 35 · 6 + 21 · 60 E) 8bc + 6ab
f) 540 + 1076 + 924 F) 2xy − 14 · x 2 y
g) 2 · 2 · 7 · 11 · 3 + 2 · 3 · 23 · 11 + 3 · 7 · 11 · 41 G) a2b − a2
h) 84 + 666 + 34 · 33 H) 6xy + 2x 2 y + 10xy 2
58
a) 48 + 60
12 · 4 + 12 · 5 = 12 · (4 + 5)
b) 25 · 7 + 14 · 15
5 · 5 · 7 + 2 · 7 · 3 · 5 = 5 · 7 · (5 + 2 · 3) = 35 · (5 + 6)
c) 600 + 250 · 9
2 · 3 · 2 · 5 · 2 · 5 + 5 · 5 · 2 · 5 · 3 · 3 = 2 · 3 · 5 · 5(2 · 2 + 5 · 3)
d) 126 + 420
2 · 7 · 3 · 3 + 7 · 2 · 3 · 2 · 5 = 2 · 7 · 3(3 + 2 · 5)
e) 40 · 28 + 35 · 6 + 21 · 60
2 · 2 · 2 · 5 · 2 · 2 · 7 + 7 · 5 · 2 · 3 + 7 · 3 · 2 · 3 · 2 · 5 = 2 · 5 · 7(24 + 3 + 32 · 2)
2 · 2 · 7 · 11 · 3 + 2 · 3 · 2 · 3 · 11 + 3 · 7 · 11 · 41 = 3 · 11(22 · 7 + 22 · 3 + 7 · 41)
h) 84 + 666 + 34 · 33
2 · 3 · 2 · 7 + 2 · 3 · 3 · 37 + 2 · 17 · 3 · 11 = 2 · 3(2 · 7 + 3 · 37 + 17 · 11)
A) x · x · y · y + 2 · y · x = x · y · (xy + 2)
B) 3 · 5 · a · b + 5 · 11 = 5 · (3ab + 11)
C) 2 · 1 · x · y · y + 2 · 2 · 2 · x · y · y · y = 2xy 2 (1 + 22 · y)
D) a · a · b + a · b · b = ab · (a + b)
E) 2 · 2 · 2 · b · c + 2 · 3 · a · b = 2b(4c + 3a)
F) 2 · 1 · x · y − 2 · 7 · x · x · y = 2xy(1 − 7x)
G) a · a · b − 1 · a · a = a 2 · (b − 1)
H) 2 · 3 · x · y + 2 · x · x · y + 2 · 5 · x · y · y = 3xy(3 + x + 5y)
59
60
11. óra
Feladatok
A fejezethez sokkal több feladatot közöltünk, mint amennyit a javasolt időkeretben el lehetne
végezni. Mivel azonban kiemelten fontos témáról van szó, úgy gondoltuk, hogy jó, ha van elég
feladat. Ezek felhasználhatók szorgalmi feladatnak, szakkörre, felvételi előkészítőre, vagy akár óra
eleji bemelegítőnek más anyagrészek tanításakor.
A feladatgyűjteménynek az ehhez a részhez tartozó segítő feladatai a 91., 96., 110. és a 119.
feladatok.
Az 1–23. feladatok nagyon elemi „fordítási gyakorlatok” könnyű számolásokkal, egyszerű egyen-
letekkel. Nagyon sok hasonló jellegű feladat van közöttük. A 4. és 5. feladatokban 3-3 egyenlet
azonos, csak a szöveg különbözik.
61
A 24. feladat is erre a hasonlóságra utal. Ki kell választani a feladatok közül azokat, amelyekben
a szöveg alapján két szám összegét, illetve különbségét ismerjük, és ennek alapján kell kitalálni
a keresett értéket. Ez egy nehezebb feladat, kiadhatjuk nem kötelező kutatómunkának, és minden
megtalált esetet jutalmazhatunk.
A 29–37. feladatok váltakozó nehézségű, számjegyekkel kapcsolatos, a 25–28. pedig életkorokról
szóló feladatok. Ilyenek a 38. és a 39. is, csak kicsit nehezebbek.
A 40. feladat nehéz. Jó képességű osztályban vagy szakkörön nagyon alkalmas arra, hogy tanári
irányítással közösen rakják össze a megoldást a tanulók.
2
1. Melyik az a szám, amelynek a része 3-mal több, mint 19? 33
3
2. Péter gondolt egy számot, hozzáadott 2,1-et, majd az összeg 5-szörösét vette. Eredményül 24,5-
et kapott. Melyik számra gondolt Péter? 2,8
3. Melyik az a szám, amelynek
1 1 1 1 1
a) része, része és része összesen 65, 60 b) az része 2-vel kisebb az -ánál, 24
2 3 4 4 3
1 1 1 1
c) az -e 2-vel nagyobb az -ánál, −24 d) az része és az része megegyezik? 0
4 3 4 3
7
4. a) Gondoltam egy számot. Megszoroztam -dal, majd hozzáadtam 1,5-et, és így az eredeti
8
számnál 4-gyel kisebb számot kaptam. Melyik számra gondoltam? A 44-re.
b) – Hány lovad van? – kérdezték a gazdát.
7
– Ha a lovaim számát megszorzod -dal, és hozzáteszel 1,5-et, akkor a lovaim számánál
8
4-gyel kevesebbet kapsz – válaszolta a gazda.
Hány lova van a gazdának? 44 lova van.
c) Béla új munkahelyre ment. Amikor megkérdezték a kollégái, hogy hány éves, így válaszolt:
7
– Ha éveim számát megszorzod -dal, és az eredményhez hozzáadsz 1,5-et, akkor a
8
koromnál 4-gyel kisebb számot kapsz.
Hány éves Béla? 44 éves.
5. a) Gondoltam két számra. Az egyik 15-tel nagyobb, mint a másik. Összegük 124. Melyik ez a
két szám? Egyik szám 69,5, másik 54,5.
b) Kelekótya Karcsi nyáron vízitúrán volt. Ezt mesélte: A túrán 15-tel több fiú volt, mint lány.
1
Összesen 124-en voltunk. Hány fiú és hány lány vett részt a túrán? Mivel gyerek nem túrázik,
2
nincs megoldás.
c) Egy pékségben 124 kg lisztet két részre osztottak. Egyik részből kiflit, a másikból kenyeret
sütöttek. A kenyérhez 15 kg-mal több lisztet használtak fel. Hány kilogram lisztből sütöttek
kiflit? 54,5 kg-ból kenyeret, 69,5 kg-ból kiflit.
62
9. Az illatszerbolt három láda szappant kapott, összesen 414 darabot. Sárga szappan 20 darabbal,
fehér szappan 34 darabbal volt több, mint rózsaszín. Hány darab szappan volt az egyes
fajtákból? 120 db rózsaszín, 140 db sárga és 154 db fehér szappan.
10. Egy 2 m 60 cm-es szövetből szoknyát és blúzt varrnak. A blúzhoz 40 cm-rel több anyag kell,
mint a szoknyához. Mennyi anyagra van szükség a blúzhoz, mennyire a szoknyához?
1 m 50 cm-re a blúzhoz, 1 m 10 cm-re a szoknyához.
11. Három könyvespolcon összesen 720 könyv van. Ha a harmadik polcról 35 darabot áttennénk az
elsőre, akkor mindhárom polcon ugyanannyi könyv lenne. Hány könyv van az egyes polcokon?
Első polcon 205 db, a másodikon 240 db, a harmadikon 275 db.
12. Az osztály kirándulni ment. Tíz perc híján 3 óráig tartott a kirándulás, 50 perccel többet mentek
gyalog, mint villamossal, más járműre nem szálltak. Mennyi ideig gyalogoltak? 1 óra 50 percet.
13. Két krumpliföldön összesen 320 tonna burgonya termett. A két föld területe összesen 40 hektár,
az egyik 6 hektárral nagyobb, mint a másik. Mennyi burgonya termett az egyik földön, mennyi
a másikon, ha tudjuk, hogy a két területen a termésátlag azonos? Egy hektáron 320 : 40 = 8 t termett
átlagosan. Egyik földdarab 17 ha, a másik 23 ha. Az egyik földön 8·17 = 136 t , a másikon 23·8 = 164 t termett.
14. Amikor én 5 éves voltam, a bátyám 9 éves volt. Most összesen 36 évesek vagyunk. Hány éves
vagyok most? 16 éves.
15. Két szám összege 2, az egyik szám 1-gyel nagyobb a másiknál. Melyik ez a két szám? 1,5 és
0,5.
16. A szörppel telt üveg 220 forintba kerül. A szörp 200 forinttal ér többet, mint az üveg. Hány
forint az üres üveg? 10 Ft.
17. Egy 25 méter hosszú, 4 kg tömegű dróttekercset kétfelé vágtunk. Az egyik rész 800 grammal
lett több, mint a másik. Milyen hosszú a két rész külön-külön? 1 kg drót (ha egyenletesen vastag)
25 25 25
m = 625 cm. Egyik darab 1,6 kg, a másik 2,4 kg. Az egyik darab hossza 1,6 · = 10 m, a másiké 2,4 · =
4 4 4
= 15 m hosszú.
18. Szerkeszd meg a téglalapot, ha kerülete 23 cm, és egyik oldala 1,5 cm-rel hosszabb a másiknál!
A téglalap oldalai 5 cm és 6,5 cm.
63
19. Gergőnek és Zsuzsinak összesen 137 Ft-ja van. Ha Zsuzsi kapna még 23 Ft-ot, akkor mindket-
tőnek ugyanannyi pénze lenne. Hány forintja van Gergőnek, hány forintja van Zsuzsinak?
Gergőnek 80 Ft-ja, Zsuzsinak 57 Ft-ja van.
20. Dininek, Marcinak és Panninak összesen 120 Ft-ja van. Ha Marci 10 Ft-ot, Dini pedig kétszer
annyit adna Panninak, akkor mindhármuknak ugyanannyi pénzük lenne. Hány forintjuk van
most a gyerekeknek? Dininek 60 Ft-ja, Marcinak 50 Ft-ja, Panninak 10 Ft-ja van.
21. Két raktárban összesen 385 500 tégla volt. Amikor az első raktárba még 26 400 tégla érkezett,
a másikból pedig 85 700 téglát elszállítottak, akkor a két raktárban ugyanannyi tégla maradt.
Hány tégla volt eredetileg a raktárakban? 136 700 db és 248 800 db volt.
22. Iskolánkban általános iskola és gimnázium is működik. A beiratkozáskor összesen 764 tanulót
vettek fel. Később az általános iskolába még 26-an, a gimnáziumba 18-an iratkoztak be. Ezzel
ugyanannyi lett az általános iskolások és a gimnazisták létszáma. Hány általános iskolás és hány
gimnazista iratkozott be eredetileg hozzánk? 378 általános iskolás, 386 gimnazista.
23. Két könyvszekrényben együtt 1660 könyv volt. Amikor az egyik szekrényből kivettek 45 köny-
vet, és a másikból háromszor annyit, akkor mindegyik szekrényben ugyanannyi könyv maradt.
Hány könyv volt eredetileg az egyes szekrényekben? 785 és 875 könyv.
24. Az előző feladatok között több olyan is van, amelyben két szám összegét és különbségét árulja
el a szöveg, és ezek ismeretében lehet a kérdést megválaszolni. Mintha 2 borítékban elrejtenénk
egy-egy számot, és elárulnánk az összegüket és a különbségüket is.
Keresd meg, melyek ezek a feladatok! 5., 6., 7., 8., 10., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 19.
a+b
a b a−b
Amit nem ismerünk: amit ismerünk:
25. Viola és anyukája a mai napon együtt ünnepelték a születésnapjukat. Az anya éppen 31-
szer annyi idős, mint Viola. Két év múlva ugyanezen a napon az anya kora 11-szerese lesz
Violáénak. Viola hányadik születésnapján lesz az anya 3-szor annyi idős, mint a lánya?
A 15. szülinapján.
26. Bence 4 éves volt, amikor Máté született. Hány éves korukban lesznek ketten együttvéve
50 évesek? Máté 23, Bence 27 éves korában.
27. Egy 35 éves apának 10 és 6 évesek a fiai. Hány év múlva lesz a fiúk életkora együtt
a) ugyanannyi, mint az apjuké, 19 év múlva b) feleannyi, mint az apjuké? 1 év múlva
28. Viola, Boglárka és Kata együtt 24 évesek. Azt is eláruljuk, hogy egyenlő időközökben születtek.
a) Hány évesek lehetnek a gyerekek?
Lehetnek 7, 8, 9; 6, 8, 10; 5, 8, 11; 4, 8, 12; 3, 8, 13; 2, 8, 14; 1, 8, 15; 0, 8, 16 évesek.
b) Találd ki, hogy a három lány közül a középső lány óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos
vagy gimnazista! A középső lány mindenképpen 8 éves, tehát alsó tagozatos.
c) Lehet-e a legidősebb gyerek óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos vagy gimnazista?
A legidősebb nem lehet óvodás, de bármi más lehet.
29. A szövegek és a képletek is kétjegyű egész számokról szólnak. A kártyákon a szám számjegyei
állnak. A képletek a számértékét adják meg, az a egyjegyű egész számot jelent ezekben a
képletekben. Párosítsd össze az összetartozó szövegeket és képleteket!
64
30. Egy kétjegyű szám jegyeinek összege 12. Ha a jegyeit felcseréljük, 18-cal nagyobb számot
kapunk. Melyik az eredeti szám? 57
31. Egy kétjegyű szám jegyeinek összege 10. Ha a számjegyeket felcseréljük, az új szám kétszerese
az eredeti számnál 1-gyel nagyobb lesz. Melyik ez a szám? 73
32. Egy kétjegyű szám jegyeinek összege 9. Ha a számjegyeket felcseréljük, az új szám az eredeti
háromszorosánál 27-tel nagyobb lesz. Melyik ez a szám? 18
33. Egy kétjegyű szám egyik jegye kettővel kisebb, mint a másik. Ha a jegyeit felcseréljük, a
kétszeresénél 6-tal kisebb számot kapunk. Melyik az eredeti kétjegyű szám? 24
34. Egy kétjegyű szám egyik jegye kétszer akkora, mint a másik. Ha a számból kivonjuk a jegyei
felcserélésével keletkezett számot, 27-et kapunk. Melyik az eredeti szám? 63
35. Egy kétjegyű szám egyik jegye 3-szor akkora, mint a másik. Ha a jegyeket felcseréljük, az új
szám az eredeti kétszeresénél 15-tel nagyobb lesz. Melyik ez a szám? 39
36. Egy kétjegyű szám egyik jegye kétszerese a másik jegynek. Ha a jegyeket felcseréljük, az új
szám az eredeti felénél 3-mal nagyobb. Melyik ez a szám? 42
37. Egy kétjegyű szám jegyeinek az aránya 2 : 3. Ha a jegyeket felcseréljük, az így kapott szám fele
14-gyel kisebb az eredeti számnál. Melyik az eredeti szám? 46
38. Ádám születésekor édesanyja 30 éves volt. Ádám egy idő óta minden szüle-
tésnapján kiszámolja, hogy anyukája életkora éppen hányszorosa az övének.
Ha ez egész szám, akkor ezt külön megünnepelik. Hány ilyen születésnapot
ünnepelhet meg Ádám?
Ádám életkora 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... 15 ... 30
Anya életkora 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 45 60
34 37 38 39
Az arány 31 16 11 7 6 4 3 2
4 7 8 9
Ha Ádám kora x, akkor anya életkora 30 + x.
30 + x 30
= + 1 ez akkor egész, ha Ádám életkora 30-nak osztója.
x x
39. Most kétszer olyan idős vagyok, mint te voltál akkor, amikor én annyi idős voltam, mint
te most. Amikor pedig te leszel annyi, mint én most, akkor ketten együtt éppen 63 évesek
leszünk. Hány éves vagyok?
A feladat nehézsége a megértésben van. Ezt egyszerűsíti, ha táblázatot készítünk:
65
De ÉN most az a TE régen 2-szerese, tehát éppen 4x. Ennek alapján a táblázat így tölthető ki:
c) feltételből következik, hogy az egyik társaságban páros számú ember van, de mivel együtt 86-an vannak, ez
igaz a másik társaságra is.
66
f) szerint az egyik társaság létszáma 7-tel osztható. Mivel páros is, ez azt jelenti, hogy 14-gyel is osztható. Ez
csak háromféleképpen lehetséges:
vagy F = 14, akkor K = 72
vagy K = 90, akkor F = 16
vagy K = 84, akkor F = 2
e) feltétel szerint az egyik társaságban 9-cel osztható az emberek száma, ennek alapján csak az F = 14 K = 72
eset marad. Ebből következik, hogy b) és f) a fürdőzőkről szól és 12 nő, illetve 2 férfi tartozik ide.
c) a kirándulókról szól, mert csak itt lehetnek csupa házaspárok, 36 nő és 36 férfi.
d), e) és g) a kirándulókról szól, akik között 64 ember 50 év alatti és 8 ember 50 év feletti.
12. óra
Mozgásos feladatok
Tk.: 60–62. oldalon 1–12. feladatok
Fgy.: 123–136.
Feladatok
67
km
Sebesség 51 0,04 18 80 48 12,96 64 20
h
Óriás
Fajta Sólyom Elefánt Ember Nyúl Csirke teknős
Távolság 158 km 10 km 25 m 7 km 4,5 km 90 m
1
Idő 34 perc óra 2s 7,5 perc 20 perc 20 perc
4
km
Sebesség 280 40 45 56 13,5 0,27
h
Állítsd sorba az élőlényeket sebességük szerint! kerti csiga < óriás teknős < egér < csirke <
< házi sertés < mókus < elefánt < ember < kenguru < zsiráf < nyúl < zebra < oroszlán < sólyom
Látsz-e összefüggést az állatok sebessége és mérete között? Nincs összefüggés.
2. Kati és Éva 800 méterre laknak egymástól. Kati átlag 45 métert, Éva 55 métert tesz meg
percenként. Hány perc múlva találkoznak, ha egyszerre indulnak el egymás felé? 8 perc múlva.
3. Két, egymástól 14 km távolságra fekvő faluból egy időben indul el egymással szemben két
km km
gyerek, az egyik gyalog 4,5 , a másik kerékpáron 16,5 sebességgel haladt. Az indulásuk
h h
után hány perc múlva találkoztak, és ekkor mekkora távolságra voltak a két falutól? 40 perc
múlva találkoztak, 3 km és 11 km távolságra a két falutól.
4. Egy faluból két gyalogos ment a városba. Az egyik egy órával előbb indult, és egy órával
később érkezett a városba, mint a másik. Az első óránként 4 km-t, a másik pedig óránként
6 km-t haladt. Milyen messze van a falu a várostól? 24 km-re.
5. Egy állomásról egymás után két óra különbséggel két vonat indul. Az első óránként 48, a
második óránként 60 km-t halad. Hány óra múlva éri utol a második vonat az elsőt? 8 óra
múlva.
km
6. A Sopron és Tatabánya közötti utat 72 sebességgel 20 perccel több idő alatt lehet megtenni,
h
km
mint 84 sebességgel. Milyen hosszú a két város közötti út? 168 km.
h
7. Egy gyalogos és egy kerékpáros 8 órakor ugyanarról a helyről indult a 12 km-re fekvő városba:
km km
a gyalogos 6 , a kerékpáros 18 sebességgel haladt. A kerékpáros húsz percet időzött a
h h
városban, azután visszafordult, és ugyanazon az útvonalon haladt hazafelé, mialatt a gyalogos
– megállás nélkül – a város felé közeledett. A várostól milyen távol, és mikor találkozott a
kerékpáros a gyalogossal? 1h 15 múlva, az indulástól 7,5 km távolságban.
68
8. A motoroshajó távoli, tengeri útra indult. Amikor a parttól 180 mérföldre távolodott, sürgős
postával utánaküldtek egy hidroplánt. A hidroplán sebessége tízszer akkora volt, mint a hajóé.
A parttól milyen távol érte utol a hajót? 200 mérföldre.
9. Egy fél cm átmérőjű gyertya égését figyeltük. A megfigyelést akkor kezdtük, amikor egy 6 cm-
es darab volt a gyertyából. A gyertya egyenletesen, 12 perc alatt égett le.
Percenként hány milliméterrel lett rövidebb?
11. Két tengeri kikötőből – nevezzük azokat A-nak és B-nek – egy időben indult
el egy-egy hajó. Az A-ból induló a B-be, a B-ből induló az A-ba tartott. Az
egyik hajó 4 óra, a másik 6 óra múlva ért a céljához, miközben találkoztak.
Amikor elindultak, felszállt egy helikopter is az A kikötőből, és ellenőrizte
a két hajót. Ide-oda röpködött a két hajó között, óránként 300 kilométert tett
meg.
Az indulás után hány óra múlva találkozott a két hajó, és ezalatt mekkora utat tett meg a
helikopter?
Készítsünk táblázatot!
69
12. Két motorkerékpáros egy időben indult el kirándulni. Egyenlő távolságot tettek meg, és egy
időben is érkeztek haza. Az úton mindketten megpihentek. Annyit tudunk, hogy az egyik
kétszer annyi ideig volt úton, mint amennyit a másik pihent, a másik pedig háromszor annyit
volt úton, mint amennyit az első pihent.
Melyik haladt gyorsabban?
(Korgyemszkij: Matematikai fejtörők)
A következő szakaszok az egyes motorosok kiinduló idejét, az úton töltött időt, és a pihenőidőt ábrázolják.
13–14. óra
Ebben a részben az egyik nehézség a gyerekek számára, hogy az elvégzendő munka mennyiségét
1 egységnek érdemes választanunk. Jobb osztályokban megmutathatjuk, hogy ez nem szükségsze-
rű, tetszőleges más mennyiség is ugyanolyan jó.
A feladatok megoldása annál könnyebb, minél jobban értik a tanítványaink az arányosságokat.
Segíthet nekik, ha hangsúlyozzuk, hogy az mindig segít, ha az egy időegység (óra, perc stb.)
alatt elvégzett munkával okoskodnak. Ez valójában a teljesítmény, aminek a fogalmát fizikából
ismerhetik, és sok szempontból analóg a mozgásos feladatok sebességfogalmával.
70
Feladatok
1. A mindenízű drazsét gyártó vállalkozás kezdetben egyetlen géppel dolgozott. A termék annyira
népszerű lett, hogy hamarosan egy második, modernebb, majd rövid idő múlva egy harmadik,
csúcsszuper gépet is beindítottak. Mindegyik gépről közlünk egy-egy adatot. Találd ki, hogy
melyik gép dolgozott először, melyik a modernebb, és melyik a csúcsszuper!
A három gép naponta 13 óra hosszat együtt dolgozik. Egy nap alatt hány szem drazsé készül?
1 óra alatt 33 + 30 + 28 = 91 db, 13 óra alatt 91 · 13 = 1183 db készül.
2. Gondos Géza, Ügyes Béla, Belevaló Józsi és Szorgos Ádám jó barátok. Ugyanakkora földet
művelnek mind a négyen. Április 12-én is kinn voltak mindannyian a határban.
1
Gondos Géza 6 órát töltött munkával a földjén és így a föld -én végezte el a tavaszi talaj-
5
1
előkészítést. Ügyes Béla 5 órát töltött kinn és a földje -ével végzett. Belevaló Józsi 4 óra alatt
4
1 1
földje -ével készült el, Szorgos Ádám 8 órát dolgozott és a földje -át művelte meg ezalatt.
5 3
a) Melyikük művelte meg 1 óra alatt a legnagyobb földterületet?
b) Hány óra alatt végeznek az egyes gazdák a földjükkel?
c) Egy földdarabot a négy ember együtt mennyi idő alatt művelne meg?
1 1
Gondos Géza 6 óra alatt részt, 1 óra alatt részt
5 30
1 1
Ügyes Béla 5 óra alatt részt, 1 óra alatt részt művelt meg.
4 20
71
1 1
Belevaló Józsi 4 óra alatt részt, 1 óra alatt részt.
5 20
1 1
Szorgos Ádám 8 óra alatt részt, 1 óra alatt részt.
3 24
a) Béla és Józsi voltak a leggyorsabbak, ők egyforma tempóban dolgoztak.
b) Gondos Géza 30 óra alatt, Ügyes Béla 20 óra alatt, Belevaló Józsi 20 óra alatt, Szorgos Ádám 24 óra alatt
végez.
1 1 1 1 4+6+6+5 21 1
c) Négyen együtt 1 óra alatt + + + = = ≈ -részt művelnek meg.
30 20 20 24 120 120 6
120
Ezért egy egész földdarabot közel 6 óra alatt óra művelnek meg.
21
3. Két munkás üvegkancsókat fúj. Az első három óra alatt 8 kancsót készít, míg a másik 6 óra
alatt végez ugyanennyivel. Hány óra alatt készítenek el 8 kancsót ketten együtt? 2 óra alatt.
4. A gazdaság gabonáját a nagyobb teljesítményű gép 32 nap alatt aratja le, a kisebbik 40 nap
160
alatt. Hány nap alatt lesz készen az aratás a két géppel? = 17,7 nap alatt.
9
5. A talpfákat három fűrésztelep szállítja. Az egyik 5, a másik 6, a harmadik 7 nap alatt tudná az
210
összes talpfát leszállítani. Mennyi idő alatt szállítják le a talpfákat együtt? x = ≈ 2 nap alatt.
107
6. Egy víztartályt két csövön át lehet megtölteni vízzel. Az egyik csövön négy óra alatt, a másik
csövön öt óra alatt telik meg. Mennyi ideig kell nyitva tartani a két csövet, ha egyszerre
20 2
mindkettőből folyik a víz? = 2 h ≈ 2h 13 -ig.
9 9
7. A medencét az egyik cső 54 perc alatt, a másik 1 óra 48 perc alatt tölti meg. Mennyi idő alatt
108
telik meg a medence, ha mind a két cső nyitva van? = 36 perc alatt.
3
8. Egy lakás parkettázásával az egyik munkás 40 óra alatt, a másik 48 óra alatt, a harmadik 60 óra
alatt lenne készen. Hány óra alatt lesznek készen a munkával együtt? 16 óra alatt.
9. Egy tartályba 3 csapon át folyhat a víz. Ha egy-egy csap van nyitva, a tartály 1 óra, 2 óra, illetve
16 1
3 óra alatt telik meg. Mi történik, ha mindhárom csapot kinyitjuk? ≈ óra alatt megtelik a
11 2
tartály.
10. Feri a kertjüket 8 óra alatt tudja felásni, míg a bátyja 6 óra alatt végez
ugyanezzel a munkával. Egy alkalommal ketten fogtak az ásáshoz, s két órát
dolgoztak együtt, majd Feri egyedül folytatta a munkát, és be is fejezte. Hány
órát ásott Feri?
1 1
Feri 2 óra alatt a kert -ét ássa fel. Bátyja 2 óra alatt a kert -át ássa fel.
4 3
1 1 7 7 5 1
Ketten együtt + = , azaz a kert részét ássák fel, megmarad része. Feri egyedül 1 óra alatt
3 4 12 12 12 8
5 1 10
résszel végez, a maradék felásásához tehát : = órára van szüksége.
12 8 3
10
= 2h 20 . Tehát Feri 4h 20 -et ásott.
3
72
11. Egy tartályba egy kék, egy piros és egy zöld csapon át engedhetünk vizet.
A piros csap egyedül 3 óra alatt tölti meg a tartályt.
A piros és kék csap együtt 2 óra alatt, a három csap együttesen pedig 1 óra alatt tölti meg a
tartályt.
Külön-külön hány óra alatt töltik meg ezek a csapok a tartályt?
1 1
A piros csap egyedül 1 óra alatt tartályt tölt meg. A piros és kék csap együtt 1 óra alatt tartályt tölt meg,
3 2
1
tehát a kék csap egyedül 1 óra alatt tartályt tölt meg. A piros, a kék és a zöld együtt 1 óra alatt tölti meg a
6
1
tartályt, tehát a zöld 1 óra alatt tartályt tölt meg.
2
Külön-külön: piros 3 óra
kék 6 óra
zöld 2 óra alatt tölti meg.
15. óra
Feladatok
1. Melyik feladatban adták meg a 100%-ot, és melyikben kell azt neked kiszámítanod?
225
a) Mennyi 225 -nek a 15 százaléka? · 15 = x x ≈ 34
100
x
b) Melyik számnak a 15%-a a 34,15? · 15 = 34,15 x ≈ 228
100
73
125
c) Hány százaléka 125 -nek a 213? · x = 213 x ≈ 170%
100
130
d) Hány százaléka 52 a 130 -nak? · x = 52 x = 40%
100
85
e) A 13 hány százaléka a 85 -nek? · x = 13 x ≈ 63%
100
22
f) A 22 a 100 -nak hány százaléka? x = = 22%
100
22
g) A 22 -nek hány százaléka a 100? · x = 800 x ≈ 455%
100
x
h) Melyik számnak a 22%-a a 100? · 22 = 100 x ≈ 455
100
Az a)–e) feladatok mindegyikében jelöld x-szel az ismeretlent! Írj a feladatokról egy-egy
egyenletet!
Nem kell megoldanod, elég ha megbecsülöd!
2. Csizmás Kandúr csizmát vásárol szezonvégi kiárusításban, az eredeti árnál 42%-kal olcsóbban.
Melyek azok az egyenletek, amelyek megadják, hogy mennyit kell fizetni a csizmáért? a) és e)
Az eredeti ár 14 000 Ft volt.
58 42
a) 14 000 · = x jó b) 14 000 − = x nem jó
100 100
c) 14 000 · 0,42 = x nem jó d) 14 000 : 100 · 42 = x nem jó
e) 14 000 − 14 000 · 0,42 = x jó f) 14 000 − 14 000 · 0,58 = x nem jó
3. Hány százalékos volt az árleszállítás, ha 680 Ft helyett 430 Ft-ért vettünk 1 labdát?
Válaszd ki azt az egyenletet, amelyben x a kérdésre válaszol! b) és f)
x x
a) 680 − x · 680 = 430 nem jó b) 680 − · 680 = 430 jó c) 680 · = 430 nem jó
100 100
x 680 100 − x
d) 430 · = 680 nem jó e) 430 : = x nem jó f) 680 = 430 jó
100 100 100
430 · 100
g) x = nem jó
680
4. Mennyi volt Nóra fizetése januárban, ha a februári 30%-os fizetésemelés után 169 000 Ft lett?
Válaszd ki azokat az egyenleteket, amelyek megadják Nóra januári fizetését! b), c), d), f)
130 x · 130
a) 169 000 · = x nem jó b) = 169 000 jó c) 169 000 : 1,3 = x jó
100 100
d) x + 0,3x = 169 000 jó e) x + 1,3x = 169 000 nem jó f) x · 1,3 = 169 000 jó
30
g) x · = 169 000 nem jó
100
5. A Semmiresejó Bt. háromféle terméket forgalmaz: kütyüt, ketyerét és mütyürt, 100, 200, illetve
300 petákért darabjukat. Gyereknap előtt minden termék árát 30%-kal felemelték.
Egy hónap múlva minden cikket kiárusítottak 40%-kal olcsóbban. Az eredeti árhoz képest
130 60 78
áremelést vagy árleszállítást jelentett ez? Hány százalékot? A · · = A· 22%-os az
100 100 100
árleszállítás.
74
Első árváltoztatás Második árváltoztatás Ennyi %-kal emelkedett vagy csökkent az eredeti ár
7. A téli vásár alkalmával egy család kétféle ingből összesen 8 darabot vásárolt. Az egyik fajtából
40%-os, a másik fajtából 28%-os volt az árkedvezmény. Az utóbbiból egy ingért 2592 Ft-ot, a
másik fajta ing darabjáért 2040 Ft-ot, összesen 19 080 Ft-ot fizettek.
Mennyit takarított meg a család azzal, hogy a téli vásárkor vette meg az ingeket?
2592 · x + 2040 · (8 − x) = 19 080 Az elsőből 3-at, a másodikból 5-öt vettek.
Eredeti ár Új ár
2040
Első ing a a · 0,6 = 2040 a= = 3400 Ft
0,6
2592
Második ing b b · 0,72 = 2592 b= = 3600 Ft
0,72
8. Egy textilüzem két műhelyében együttesen egy hónap alatt 12 400 m2 vásznat szőttek. A munka
jobb megszervezésével az első műhelyben 12%-kal, a másikban 8%-kal növelték a termelésüket.
Így a következő hónapban az első műhely dolgozói 798 m2 -rel több vásznat szőttek, mint a
másik műhely dolgozói.
Hány négyzetméter vásznat termelt ebben a hónapban a két műhely együtt és külön-külön?
Legyen x az első műhely eredeti termelése. Így a második műhelyé 12 400 − x.
Első műhely új termelése: 1,12x
Második műhely új termelése: (12 400 − x) · 1,08
1,12x = 1,08 · (12 400 − x) + 798
x = 6450
12 400 − x = 5950
Az új termelés az első műhelyben 7224 m2 , a másodikban 6426 m2 , együtt 13 650 m2 vásznat termelt.
9. Egy gyár az egyik évben 50%-kal, a következő évben 20%-kal növelte a termelését. Így a
második évben 15 300 darabot állított elő termékéből. Hány darab volt a termelés eredetileg, és
hány darab a harmadik évben?
Első évi termelés: 10 200
Harmadik évi termelés: 18 360
75
16. óra
Keveréses feladatok
Tk.: 69. oldalon 1–9. feladatok
Feladatok
1. Kétféle kávéból 240 kg-ot kevernek össze: a jobb minőségűből 2330 Ft 1 kg ára, a másik fajtából
Ft
1270 Ft. A keveréket 1800 -os áron akarják eladni. Hány kilogramm kávét használjanak fel
kg
a keverékhez az egyik, és mennyit a másik fajtából?
Tömeg [kg] Egységár [Ft/kg] Ár [Ft]
Jobbik kávé x 2330 x · 2330
Gyengébb kávé 240 − x 1270 (240 − x) · 1270
Keverék 240 1800 240 · 1800
x · 2330 + (240 − x) · 1270 = 240 · 1800 x = 120
A jobbik kávéból 120 kg, a gyengébb minőségűből is 120 kg-ot kell tenni a keverékbe.
2. Mennyi vizet kell öntenünk 30 liter 80◦ -os erősségű alkoholhoz, hogy 50◦ erősségű alkoholt
kapjunk?
Teljes térfogat [l] Töménység [%] Tömény anyag [l]
80
Alkohol 30 80 30 · = 24
100
Víz x 0 0
Keverék (30 + x) 50 24 1
(30 + x) · = 24 x = 18 l.
2
3. Mennyi vizet kell a 320 gramm 10%-os rézgálicoldathoz tölteni, hogy a keverék 4,5%-os
legyen? 391,1 gramm vizet.
4. 110 gramm 80%-os alkoholhoz 90 gramm vizet adunk. Hány százalékos alkoholt kapunk?
80
110 g 80%-os alkoholban 110 · = 88 g tiszta alkohol van.
100
Ehhez 90 g vizet adunk, így 200 g x%-os alkoholt kapunk, amiben 88 g tiszta alkohol van.
x
200 · = 88
100
x = 44, tehát a keverék 44%-os lett.
Keveréses feladatoknál célszerű az adatokat táblázatba foglalni. Vigyázni kell arra, hogy a tömegek (térfogatok)
összeadódnak, de a százalékok nem!
Teljes tömeg [g] Töménység %-ban Tömény anyag tömege [g]
80
Eredeti anyag 110 80% 110 · = 88
100
Hozzáadott anyag 90 0% 0
Keverék anyag 200 x% 88
x
200 · = 88 x = 44 Tehát a keverék 44%-os.
100
76
5. 220 gramm 12%-os cukoroldathoz 80 gramm vizet öntünk. Hány százalékos oldatot kapunk?
Teljes tömeg [g] Töménység [%] Tömény anyag tömege [g]
12
Eredeti anyag 220 12 220 · − 26,4
100
Hozzáadott anyag 80 0 0
Keverék 300 x 26,4
x
300 · = 26,4 x = 8,8 Tehát az oldat 8,8%-os.
100
6. Fél liter 70%-os gyümölcsszörpöt vásároltunk.
a) Mennyi valódi gyümölcslét tartalmaz ez?
b) Felhígítottuk vízzel úgy, hogy 20%-os töménységű legyen. Mennyi vizet töltöttünk hozzá?
Teljes térfogat [l] Töménység [%] Gyümölcstartalom [l]
Eredeti szörp 0,5 70 0,5 · 0,7 = 0,35
Víz x 0 0
Hígított szörp 0,5 + x 20 0,35
20 35
(0,5 + x) · = x = 1,25 1,25 l vizet kell hozzáöntenünk.
100 100
7. Hány kilogramm vizet kell elpárologtatni ahhoz, hogy 8 kg 30% sót tartalmazó oldatból 50%-os
oldatot kapjunk?
Teljes tömeg [kg] Töménység [%] Só tömege [kg]
Eredeti oldat 8 30 8 · 0,3 = 2,4
Víz x 0 0
Sűrített oldat 8−x 50 2,4
8−x
= 2,4 x = 3,2 3,2 kg vizet kell elpárologtatni.
2
8. 100 gramm 15%-os töménységű oldathoz 25 gramm vizet öntünk. Hány százalékos oldatot
kapunk?
Teljes tömeg [g] Töménység [%] Tömény anyag [g]
15
Oldat 100 15 100 · = 15
100
Víz 25 0 0
Hígított oldat 125 x 15
x
125 · = 15 x = 12 12%-os lett az oldat.
100
9. Ugyanannak a savnak 8 liter 45%-os és 4 liter 60%-os oldatát összekeverjük, hány százalékos
oldatot kapunk?
Teljes térfogat [l] Töménység [%] Tömény anyag [l]
45
Egyik savas oldat 8 45 8· = 3,6
100
Másik savas oldat 4 60 4 · 0,6 = 2,4
Keverék 12 x 6
77
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ
1. 3 kg almát x Ft-ért vásárolunk. A körte kilója 20 Ft-tal drágább, mint az almáé.
Írj képletet, ami megadja, hogy:
x
a) mennyibe kerül 10 kg alma, · 10 Ft
3
x
b) mennyibe kerül 10 kg körte, + 20 · 10 Ft
3 x
x
c) mennyit kell fizetni, ha 12 kg almát és 9 kg körtét veszünk, · 12 + + 20 · 9 Ft-ot.
3 3
d) 6 kg körtét és valamennyi almát vásároltunk! Összesen 1200 Ft-ot fizettünk. Írj képletet, ami
x x
megmondja azt, hogy hány kg almát vettünk! a kg almát vettünk, akkor · a + + 20 · 6 = 1200
3 3
2. Végezd el a lehetséges összevonásokat!
a) a + a 2 − 5,5a = −4,5a + a 2
b) ab2 − 2ab + 5,1ab2 + a 2 b = 6,1ab2 − 2ab + a 2 b
1 5 2x y 7 9 7 3
c) x − y + + +2 = x− y+2= x− y+2
2 3 3 6 6 6 6 2
3. Bontsd fel a zárójeleket, és végezd el az összevonásokat!
a) 5(2a − 3b) − (8a − b) = 2a − 14b
b) 3x(x − y) − 2xy + (xy − y 2 ) = 3x 2 − 4xy − y 2
2x x − 2 3x + 1 5 5
c) + + = x−
3 2 6 3 6
4. Oldd meg az egyenleteket!
x−5 3
a) 3(x − 4) − (5 − 2x) = 5(2x − 1) − 27 x = 3 b) −2x + =x+ x = −1
4 2
3x − 9
c) 3x − =9 x=3
4
5. Írd fel hatvány alakban!
a2 · a7 = a9 b · b3 = b4 23 · a 3 = (2a)3 (x 2 )3 = x 6
x8 a 4 a 4 x7 · x2 a8 · 8
= x4 = = x6 = (2a)3
x4 16 2 x3 a5
6. Írj a kifejezéssel azonosat, zárójelek nélkül!
6
3 2 1 1
(ab) = a 3 · b3 (2xy) = 4x 2 y 2 =
x x6
2 3
b b2 y y3
= 3x = 27x 3
3 9 z z3
78
79
NÉGYZETGYÖK, PITAGORASZ-TÉTEL
Mire építünk?
Az előző fejezetben átismételték a gyerekek a racionális számkörben tanult összes műveletet, a mű-
veletek sorrendjét, a hatványozás azonosságait. Az algebrai kifejezések tárgyalása során gyakorlatot
szereztek összeg és különbség szorzásában. Téglalapok területét felírták algebrai kifejezésekkel.
Az előző években rácson megadott síkidomok területét meghatározták méréssel és anélkül is
(átdarabolással, kiegészítéssel).
Hogyan folytatjuk?
A geometria fejezetben alkalmazniuk kell a gyerekeknek az itt tanultakat az ebben a fejezetben nem
tárgyalt alakzatok hiányzó adatainak a meghatározásában.
Minimális követelmény
A négyzetgyök fogalmának ismerete, számok négyzetének, számok négyzetgyökének meghatározása
zsebszámológép segítségével. A Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).
80
1–2. óra
A négyzetgyök
Tk.: 74–75. oldalon az 1–17. feladatok
Fgy.: 156–169.
81
Mondjuk el, hogy az irracionális számokkal bővítve a racionális számok halmazát, a valós
számokat kapjuk! (Nem tantervi követelmény,√ de a felvételi feladatokban előfordul az elnevezés.)
A négyzetgyök fogalmát így vezetjük be: a, az a területű
√ négyzet oldala. Ez a bevezetés azért
is célszerű, mert így természetes, hogy a = 0, és így a = 0.
A√ 2. példa az x 2 = a típusú nyitott mondat megoldását kívánja, eközben rögtön kérdésessé válik
a a egyértelműsége.
Ne kívánjuk meg a gyerekektől, hogy ezeket az egyenleteket egyedül megoldják! A közös
megoldás során tisztázzuk,
√ = a egyenlet csak a = 0-ra oldható meg, és ilyen a
hogy az x 2 √
értékekre ennek x = a az egyik, x = − a a másik megoldása.
A 3. példában táblázat segítségével határozzuk meg számok négyzetgyökét. Az eljárás megtanítása
mellett szólnak a következő érvek:
– nincs minden gyereknek zsebszámológépe,
– nagyon jó alkalom nyílik a hatványozás azonosságainak alkalmazására,
– fejleszti a logikus gondolkodást,
– kultúrtörténeti érdekesség is egyben.
A 4. példa ennek kiterjesztése
√ 100-nál nagyobb és 1-nél kisebb számokra.
2
Az 5. példában az x és a a függvény kapcsolatára hívjuk fel a figyelmet. Olvasunk a grafikonról,
és a leolvasást a táblázat vagy a zsebszámológép segítségével ellenőrizzük.
Feladatok
1. Hány 100-nál kisebb négyzetszám van? 0, 1, 4, 9, 16, 25, 36, 49, 64, 81, azaz tíz száznál kisebb
négyzetszám van.
2. a) Természetes számok néhány első jegyét letakartuk. Melyik lehet ezek közül négyzetszám?
3, 4, 10, 600, 21, 5 000, 0 000
A négyzetszámok utolsó jegye csak 0, 1, 4, 5, 6 és 9 lehet. Ha nullára végződik, akkor csak páros számú nulla
lehet a végén. A 3, a 10, 5 000 számok nem lehetnek négyzetszámok.
b) Prímtényezős alakban adtuk meg a számokat. Melyik nem négyzetszám?
24 · 54 , 22 · 32 , 54 · 74 , 22 · 36 , 28 , 2 · 34 · 52 nem négyzetszám, (2 · 5)4 · 32
3. Számítsd ki!
a) 9 · 102 900 b) 0,09 · 102 9 c) 89,3 · 103 89 300 d) 0,54 · 104 5400
e) 0,042 · 105 4200 f) 3 : 102 0,03 g) 0,04 : 102 0,0004 h) 9608 : 103 9,608
i) 465 : 104 0,0465 j) 0,065 : 104 0,000 006 5
4. Add meg az ismeretlen számokat!
a) a · 102 = 6,25 0,0625 b) b · 104 = 13 0,0013 c) c · 102 = 12,4 0,124
d) d · 106 = 5 0,000 005 e) e : 102 = 35 3500 f) f : 104 = 4,1 41 000
g) g : 102 = 7,14 714 h) h : 106 = 8 8 000 000
5. Írd fel a számokat kéttényezős szorzatként úgy, hogy az egyik tényező 1 és 100 közé essen, a
másik 10 páros kitevőjű hatványa legyen!
a) 400, 4 · 102 1600, 16 · 102 16 900, 1,69 · 104 196 000, 19,6 · 104 722 500 72,25 · 104
b) 0,9, 90 : 102 0,04, 4 : 102 0,225, 22,5 : 102 0,0169, 1,69 : 102 0,003 025 30,25 : 104
82
A B D
C F
E
7. Számítsd
√ ki! √ √ √ 2
2
a) 3 3 b) 252 25 c) 81 9 d) 9 9
√ 2 √
e) 26 26 f) (−4)2 4 g) −42 nincs értelmezve h) 0 0
8. Melyik igaz, melyik nem? A g), h), i) állítások hamisak, a többi igaz.
√ √ √ √ √ √ √ √ √
a) 9 · 4 = 9 · 4 b) 25 · 16 = 25 · 16 c) 10 · 10 = 10 · 10
√
√ √ √ 4 4 √ √ √
d) 100 · 100 = 100 · 100 e) √ = f) 125 : 25 = 125 : 25
64 64
√ √ √ √ √ √ √ √ √
g) 16 + 9 = 16 + 9 h) 100 − 64 = 100 − 64 i) 125 − 25 = 125 − 25
9. Számítsd ki!
a) 1,72 2,890 b) 3,012 9,060 c) 4,252 18,06 d) 5,092 25,91 e) 9,992 99,80
f) 172 289 g) 1702 28 900 h) 0,172 0,0289 i) 4252 180 625 j) 0,00992 0,000 098 01
10. a) Keresd meg az egyenlőket! 4,9 · 103 , 4900 : 102 , 49 · 102 , 0,49 · 102 , 49 000 : 103
4,9 · 103 = 49 · 102 = 4900; 4900 : 102 = 0,49 · 102 = 49000 : 103 = 49
b) Melyiknek tudod könnyen kiszámítani a négyzetgyökét? 9 · 100, 16 · 10, 25 · 10 000,
64
√
· 1000,√ 2,25
√
· 102 , 81 : 10
√
2
, 36 : 10√3 , 6,25
√
: 104 , 81 : 105 , 1,44 : 106
9 · 100 = 9· 100 = 3 · 10 = 30; 25 · 10000
= 25 ·√ 10000 = 5 · 100 = 500;
2,25 · 10 = 2,25 · 10 = 1,5 · 10 = 15; 81
2 2 : 10 = 81 : 102 = 9: 10 = 0,9;
2
6,25 : 104 = 6,25 : 104 = 2,5 : 10 = 0,025; 1,44 : 106 = 1,44 : 106 = 1,2 : 103 = 0,0012.
2
11. Számítsd
ki!
a) 2,56 1,6 b) 3,349 1,83 c) 9,303 3,05 d) 12,67 3,56 e) 82,63 9,09
√ √
f) 361 19 g) 28 900 170 h) 0,1050 0,324 i) 942,5 30,7 j) 0,0121 0,11
83
3. óra
84
Sok gyerek számára okoz gondot a rács vonalaihoz képest ferde szakaszra merőlegest állítani.
Ennek a tudásnak a birtokában számlálással el lehet dönteni egy szögről, hogy derékszög-e
vagy sem. (Ez a gyakorlat a 90◦ -os forgatást a koordináta-rendszerben és a koordinátageometriai
ismereteket készíti elő.)
Feladatok
E feladatok megoldásában ne használj vonalzót mérésre!
1. 1 Mekkora a rácssokszögek terü-
m=2 lete? A területmérés egysége 1 .
3 (A rácssokszögek csúcsai a négy-
3
16
3
4 zetrács pontjai.)
3 Az első alakzat területét számlálással, a
másodikét átdarabolással, a harmadikét
kiegészítéssel vagy számítással célszerű
16 + 4 · 2,5 = 26 4 + 12 = 16
meghatározni. A területek: 35, 26, 16
területegység.
1 a) b) c) d) e)
t = 16
t = 17 t = 20
t = 18 t = 26
3. A piros vagy a kék négyzet oldala a hosszabb? a) A kéké (25; 26) b) A kéké (50; 52).
1 a) b)
t = 1 + 4 · 6 = 25 t = 16 + 4 · 2,5 = 26
t = 36 + 4 · 3,5 = 50 t = 4 + 4 · 12 = 52
85
C
B
A
6. Egy hebehurgya, de agyafúrt inasnak egy 13 × 5-ös deszkát kellett volna lefűrészelnie egy
drága fából. E helyett egy
négyzet alakú deszkát vá- C
gott le. Rájött a tévedésére,
s a négyzet alakú deszkát az D B
ábrán látható módon szétfű-
részelte, és a kért téglalap A
alakú deszkává ragasztotta
össze a rajzon látható mó-
don.
Az asztalosmester gyakorlott szeme azonban hamar észrevette a turpisságot. Mi a hiba?
(Ignatyev: A találékonyság birodalmában)
A négyzet területe 64 egység, a téglalapé 65. A keletkezett alakzat nem téglalap. Ennek oka, hogy A, B, C és D
pontok nem esnek egy egyenesbe. AB szakasz meredeksége nem egyezik meg az AD szakasz meredekségével,
ezért keletkezik egy pici „rés”, melynek területe éppen 1 területegység.
86
4–5. óra
Pitagorasz-tétel
87
Feladatok
A B C D E F
az alapra emelt négyzet területe 20 4 32 26 16 50
88
Ha a háromszög derékszögű, akkor a befogóira emelt négyzetek területeinek összege egyenlő az átfogóra emelt
négyzet területével.
Ez az a), c), d), f), g) háromszögekre igaz.
6–10. óra
A Pitagorasz-tétel alkalmazása
Az óra célja: a Pitagorasz-tétel alkalmazása egyenlő szárú háromszög, kocka ismeretlen adatainak
meghatározásában. Kerület, terület, felszín kiszámítása a Pitagorasz-tétel felhasználásával. Gya-
korlati példák megoldása a tétel felhasználásával. A tétel megfordításának felhasználása annak
eldöntésére, hogy szögei szerint milyen fajta egy háromszög.
A Pitagorasz-tétel alkalmazására sokféle példát hoztunk. Ezekben eleinte olyan számhármasokkal
találkoznak a gyerekek, amelyek mindegyike egész, azaz pitagoraszi számhármas. Kitekintőben
beszélünk arról is, hogy ezeket pontos derékszögek kitűzésére használták az egyiptomiak.
A Pitagorasz-tétel megfordítását kevés feladatban használjuk fel. Történeti érdekessége is van,
hiszen a derékszög kitűzése a tétel megfordításán alapszik. Az egyiptomiak 3, 4, 5 egységnyi
oldalú háromszöggel, a hinduk 5, 12, 15 egységnyi oldalú háromszöggel tűzték ki a derékszögű
háromszöget.
A megfordítás bizonyítását emelt szintű osztályban, illetve szakkörön megnézhetjük. A feltétel: a,
b, c egy háromszög három oldala és a 2 + b2 = c2 . Ebből következik a tétel: a c-vel szemközti szög
derékszög. Bizonyítás: a és b befogókkal szerkesszünk derékszögű háromszöget; ennek átfogója
négyzetre emelve a két befogó négyzetének összegét adja. De a megadott háromszög harmadik
oldalának négyzete: c2 is egyenlő a feltétel szerint a 2 + b2 -tel. A két háromszög egyezik három
oldalban, tehát egybevágók.
89
a) c = 10 cm b) c = 78,88 cm ≈ 8,9 cm c) c = 2,8125 dm ≈ 1,68 dm
√ √
a) a = 400 cm = 20 cm b) a = 1,48 dm ≈ 1,22 dm c) b = 2800 cm ≈ 52,9 cm
a) b = 5 cm b) m = 843,75 cm ≈ 29 cm c) a = 4 dm
90
12. Milyen magasan repül a sárkány, ha 12 m 13. Milyen hosszú a ház homlokzatán látható
hosszú a zsineg? deszka, ha a tető 45◦ -os szöget zár be a
vízszintessel?
x
8m
0,7 m
x 2 = 122 − 82 = 144 − 64 = 80
√
x = 80 m ≈ 8,9 m 45◦ d d 2 = 2 · 3,52 = 24,5
A teljes magasság 0,7 m + 8,9 m = 9,6 m.
d = 24,5 m ≈ 4,95 m
Közel 9,6 m magasan száll a sárkány. 45◦
Közel 4,95 m egy deszka.
14. Az Andrássy úton kifeszítünk egy 2 km hosszúságú kötelet. Majd a kötél hosszát 1 m-rel
növeljük. Az út közepén olyan magasra emeljük ezt a kötelet, amennyire csak lehet. Átfér-e
a kifeszített kötél alatt egy egér, egy kutya, egy ember, egy zsiráf? Becsülj! Számolj!
,5 m
1000
1000 ,5 m
m ?
1000 m 2 km 1000 m
m2 = 1000,52 − 10002 m = 1000,2 ≈ 31,63 [m]
Átfér alatta minden állat, hiszen körülbelül 31,63 m magasra emeljük fel a kötél közepét. Egy zsiráf is csak kb.
5 méter magas. (A kötél megemelése is problémát okozna.)
15. Egy 15 cm sugarú körbe egy 18 cm-es húrt rajzolunk! Milyen távolságra
van ez a húr a kör középpontjától?
9 cm t 2 = 152 − 92 = 225 − 81 = 144
√
t = 144 cm = 12 cm
A húr 12 cm-re van a kör középpontjától.
15 cm t
91
17. Két egymást metsző kör közös húrja 24 cm. Mekkora a két kör középpontjának távolsága, ha
sugaruk 13, illetve 18 cm?
k1 = 132 − 122 k1 = 5 cm 13 12
√ k2
k2 = 182 − 122 k2 = 180 ≈ 13,4 [cm]
k1
K1 K2 ≈ 5 cm + 13,4 cm = 18,4 cm 12
18
A két kör középpontjának távolsága közel 18,4 cm.
18. Mekkora a velencei Rialto hídhoz hasonló híd két lábának távolsága,
amelynek adatait a vázlatrajzon megadtuk?
60◦ 6 m
30◦
30◦ ◦
12 60 6 m
t 2 = 122 − 62 m
√
t = 108 m ≈ 10,4 m 2t ≈ 20,8 m
Velence, Rialto
A híd két lábának távolsága közel 20,8 m.
92
20. Atsarja Bháskara XII. századi hindu matematikus Li Lavati (Elbűvölő) című feladatgyűjte-
ményéből való ez a feladat, amit a legenda szerint pártában maradt lánya szórakoztatására
írt. „A szél letörte a 32 láb magas bambusznádat. A törés fölötti rész lehajlott, és a vége a
talajt a nád tövétől 16 láb távolságra éri.” Milyen magasan tört el a nád?
93
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ
1. Számítsd ki a kérdezett hosszúságokat!
a) b) c)
c =? 2,9 m
8 cm a =?
19,3 m 19,3 m
m =?
15 cm 2,1 m 33,6 m
a) c2 = 82 + 152 = 64 + 225 = 289, c = 17 cm
b) a 2 = 2,92 − 2,12 = 8,41 − 4,41 = 4, a=2m
c) m2 = 19,32 − 16,82 = 372,49 − 282,24 = 90,25, m = 9,5 m
c2 = 82 + 82 = 128
√ c
c = 128 cm ≈ 11,3 cm 8
8
3. Mekkora a területe annak az egyenlő szárú háromszögnek, amelynek alapja 10 cm, szárai 13 cm
hosszúak?
√
m= 132 − 52 = 169 − 25 = 12
m = 12 cm
t = a · m : 2 = 10 · 12 : 2 = 60 [cm2 ] y
13 m 13 P 10
5
4. Milyen messze van az origótól a P (−2; 10) pont?
√
(P O)2 = 22 + 102 = 104, P O = 104 ≈ 10,2
x
−2 0
5. Egy 3,4 m hosszú létrát úgy támasztanak a falhoz, hogy a létra alja 1,6 m-re van a faltól. Milyen
magasan van a létra teteje?
1,6 m
94
b 12
c 8 9 10 11 12 13 14 15 16
95
A fejezet célja: a geometriai ismeretek rendszerezése, számítási feladatok elvégzése a pozitív valós
számok körében, Pitagorasz-tétel alkalmazása minél többféle probléma megoldásában.
Ha hetedikben nem volt tananyag a kör kerületének és területének meghatározása, akkor itt sor
kerülhet rá további órák beiktatása mellett. Ebben az esetben a hengerre vonatkozó feladatok is
újak lesznek.
Szükséges eszközök: szerkesztőeszközök, színes ceruza, négyzethálós papír (alkalmanként mm-
papír is), „Számok négyzete” táblázat, zsebszámológép (a műveletek gyors elvégzéséhez), mértani
testek modelljei (bemutatáshoz).
1. óra
Háromszögek
Tk.: 90–91. oldalon 1–13. feladatok
Fgy.: 195–206. és 207–220.
Feladatok
1. Egy háromszög egyik szöge a másiknak kétszerese, a harmadik szöge a másodiknál 20◦ -kal
nagyobb. Hány fokosak a háromszög szögei?
2β + β + (β + 20◦ ) = 180◦ ⇒ β = 40◦ A háromszög szögei 80◦ , 40◦ , 60◦ .
2. Az ABC háromszögben a B csúcsnál levő külső szög háromszor akkora, mint az A csúcsnál
levő belső szög. Ugyanakkor a B csúcsnál levő külső szög 40◦ -kal nagyobb, mint a C csúcsnál
levő belső szög. Mekkorák a háromszög belső szögei?
α + (3α − 40◦ ) = 3α ⇒ α = 40◦ A háromszög szögei 40◦ , 60◦ , 80◦ .
96
5. A következő számhármasok szakaszok hosszát adják meg azonos egységgel mérve. Melyik
számhármas lehet hegyesszögű, derékszögű, illetve tompaszögű háromszög oldalainak mérő-
száma?
a) A: 8, 15, 16 B: 13, 84, 85 b) G: 24, 48, 73 H : 16, 63, 65
C: 7, 8, 15 D: 9, 40, 43 I : 7, 20, 25 J : 65, 72, 97
E: 15, 15, 28 F : 11, 60, 60 K: 33, 56, 65 L: 13, 13, 20
Hegyesszögű háromszög: A; F . Derékszögű háromszög: B; H ; J ; K.
Derékszögű háromszög: B. Tompaszögű háromszög: I ; L.
Tompaszögű háromszög: D; E. Nincs ilyen háromszög: G.
Nincs ilyen háromszög: C.
3
6. Az ABC háromszög kerülete 102 m. Az AB oldal hossza az AC oldal hosszának része, a
5
4
BC oldal pedig az AC-nek része.
5
Hegyesszögű, derékszögű vagy tompaszögű-e a háromszög? Hány cm2 a háromszög területe?
3 4
x + x + x = 102 ⇒ AC = x = 42,5 m; AB = 25,5 m; BC = 34 m.
5 5
25,5 · 34
Derékszögű a háromszög, mert 25,52 + 342 = 42,52 . T = = 433,5 m2 = 4 335 000 cm2
2
7. Az alábbi állítások közül melyek igazak?
Igaz-e az állítások megfordítása?
A: Ha két háromszög területe egyenlő, akkor a két háromszög egybevágó.
Hamis Példa Megfordítása: Igaz
B: Ha két háromszög szögei és legrövidebb oldala egyenlő, akkor a két háromszög egybevágó.
Igaz Megfordítása: Igaz
C: Ha két háromszög két oldala és a hosszabbikhoz tartozó magassága egyenlő, akkor a két
háromszög egybevágó.
Hamis Példa Megfordítása: Igaz
8. Szerkeszd meg a hegyesszögű háromszög köré írható kört, a derékszögű háromszög beírt körét,
a tompaszögű háromszög magasságait és magasságpontját!
A háromszögek oldalai 56 mm, 90 mm, 106 mm vagy 3 cm, 5 cm, 7 cm, illetve 4,4 cm, 5,5 cm,
6,8 cm.
Az első háromszög derékszögű: 562 + 902 = 1062
A második háromszög tompaszögű: 32 + 52 < 72
A harmadik háromszög hegyesszögű: 4,42 + 5,52 > 6,82
97
9. Egy háromszög 21 cm-es oldalát a hozzá tartozó 12 cm-es magasság 3 : 4 arányú szakaszokra
osztja. Számítsd ki a háromszög kerületét!
√
a 2 = 122 + 122 ⇒ a= 288 ≈ 16,97 cm
b2 = 92 + 122 ⇒ b = 15 cm
√
K = 21 + 15 + 288 ≈ 52,97 cm
12. Egy derékszögű háromszög kerülete 140 cm, befogóinak aránya 20 : 21. Számítsd ki a há-
romszög területét!
A Pitagorasz-tétel szerint: (20x)2 + (21x)2 = c2
841x 2 = c2
29x = c
98
2–3. óra
Négyszögek
Tk.: 93–95. oldalon 1–13. feladatok
Fgy.: 221–236.
Feladatok
2. Egy konvex négyszög belső szögeinek aránya 3 : 4 : 5 : 6. Mekkorák a belső és a külső szögei?
3x + 4x + 5x + 6x = 360◦ ⇒ x = 20◦
A belső szögek: 60◦ ; 80◦ ; 100◦ ; 120◦ .
A külső szögek: 120◦ ; 100◦ ; 80◦ ; 60◦ .
99
b) Szerkessz olyan négyszöget, amelynek két 3 cm-es, két 4 cm-es oldala van, s az egyik
szöge 45◦ !
Például:
4. Egy rombusz kerülete 36 cm, az egyik átlója két 28 cm kerületű háromszögre bontja. Számítsd
ki a rombusz területét!
K = 36 cm ⇒ a = 9 cm
9 + 9 + e = 28 ⇒ e = 10 cm
2 2 2
√
5 +m =9 ⇒ m = 56 ≈ 7,48 cm
10 · m √
T =2· = 10 56 ≈ 74,8 cm2
2
5. Egy paralelogrammát az egyik átlója két derékszögű háromszögre bontja. Számítsd ki a parale-
logramma területét, ha oldalai 220 és 221 cm hosszúak!
m2 + 2202 = 2212 ⇒ m = 21 cm
100
√
x 2 + 62 = 18,52 a + c = 2 · 24 = 48 m x 2 + 112 = 202 ⇒ x = 279 ≈ 16,7 dm
1
x = 17,5 m K = 80 m y = 19 − x ≈ 2,3 dm
12
K = 47 m T = 24 · 7 = 168 m2 z = 9 − y ≈ 6,7 dm
T = 67,5 m 6,72 + 112 = b2 ⇒ b ≈ 12,9 dm
K ≈ 60,9 dm
(19 + 9) · 11
T = = 154 dm2
2
9. Számítsd ki a deltoidok kerületét és területét!
a) b) c)
4,24 · 8,5 10 · 2m
T = = 18,02 cm2 T = ≈ 34,4 cm2
2 2
101
4. óra
Sokszögek
Tk.: 97–98. oldalon 1–6. feladatok
Fgy.: 237–243.
102
Feladatok
√ √
a 2 = 82 + 82 ⇒ a = 128 ≈ 11,3 cm a = 8 cm m2 + 42 = 82 ⇒ m = 48 ≈ 6,93 cm
K = 4a ≈ 45,2 cm K = 6a = 48 cm √
e·f 16 · 16 a·m 8 · 48
T = = = 128 cm2 T =6· =6· ≈ 166,32 cm2
2 2 2 2
2. Számítsd ki a 6 cm sugarú kör köré írt szabályos nyolcszög központi szögét, belső szögét,
átlóinak számát, kerületét és területét!
360◦
ϕ= = 45◦ a középponti szöge, α = 180◦ − ϕ = 135◦ a belső szöge,
8
8·5
= 20 átlója van.
2
Mérés alapján a ≈ 5 cm egy oldala, K = 8a ≈ 40 cm a kerülete.
a·m 5·6
T =8· ≈8· = 120 cm2 a területe.
2 2
3. Az ábrán szereplő adatok segítségével számítsd ki a sokszög területét! Az adatokat méterben
mértük.
a) b) c)
2 · 6 (8 + 6) · 6 8 · 3
a) T = + + = 60 m2
2 2 2
(8 + 5) · 4 (8 + 5) · 2 5·4
b) T = +8·5+ +5·3+ = 104 m2
2 2 2
11 · 2 11 · 10
c) T = + = 66 m2
2 2
103
√
a 2 = 2642 + 232 ⇒ a = 265 m2 +162 = 322 ⇒ m = 768 152 + 362 = a 2 ⇒ a = 39
K = 4 · (23 + 265) = 1152 cm K = 8 · 32 = 256 cm 352 + 842 = b2 ⇒ b = 91
√
(69 + 23) · 264 32 · 768 132 + 842 = c2 ⇒ c = 85
T = 2· + 69 · 23 = T = 4· + 322 ≈
2 2 2 2 2
= 25 875 cm 2
≈ 2796,8 cm2 12 + 35 = d ⇒ d = 37
K = 39 + 91 + 85 + 37 + 20 = 272 cm
36 · 15 35 · 84 13 · 84 12 · 35
T = + + + +
2 2 2 2
2
+ 36 · 20 = 3216 cm
5. A szabályos sokszög területének hány százalékát jelöltük színessel az ábrán?
a) b) c)
√
x 2 + 62 = 122 ⇒ x = 108 81 Tszínes : Tegész = 6 : 18 = 1 : 3
2 2 2
√ x +x =9 ⇒ x=
6 · 108 2 1
2
Tszínes = 12 − 4 · ≈ 19,3 x ·x 33 %-a színes.
3
2
2 Tegész = 9 + 4 · 9 · x + 4 =
2
Tegész = 12 · 12 = 144
81
= 162 + 36 ≈ 391
Tszínes : Tegész ≈ 0,134 2
13,4%-a színes. 81 9·9
Tszínes = 162 + 36 −8· =
2 2
81
= 36 − 162 ≈ 67
2
Tszínes : Tegész ≈ 0,171
17,1%-a színes.
104
5. óra
Körök
Tk.: 100–101. oldalon 1–10. feladatok
Fgy.: 244–252.
Amennyiben új tananyag ez a rész, használjunk föl még néhány órát! (A kör kerülete, területe a
hetedikes könyv II. kötetében található a 65–70. oldalon.)
Eszközök: hengerkerék, szíjáttétes tárcsák.
Feladatok
42 + d 2 = 52 ⇒ d = 3 cm a távolság.
1 3 1 1 3
A: kör B: kör C: kör D: kör E: kör
3 4 2 20 5
a) i ≈ 23 cm 51,8 cm 34,5 cm 3,45 cm 41,47 cm
2 2 2 2
b) T ≈ 126,7 cm 285 cm 190 cm 19 cm 228 cm2
105
106
1 10 · 10 √
T = · 102 π − ≈ 28,5 cm2 x 2 + 22 = 42 ⇒ x = 12
4 2
2 2 · 2x
T = · 42 π + ≈ 40,4 cm2
3 2
10. Két henger alakú csövet támasztottak a falhoz a keresztmetszeten
látható módon. Az egyiknek 80 cm, a másiknak 20 cm az átmérője.
Mekkora a felső cső legmagasabb pontjának távolsága a talajtól
mérve?
x 2 + 302 = 502 ⇒ x = 40
h = 40 + 40 + 10 = 90 cm a távolság.
Megjegyzés: Ezekkel az adatokkal a kis
kör középpontját a nagy kör legmaga-
sabb pontjával összekötő egyenes párhu-
zamos a talajjal. Nincs mindig így.
6–7. óra
Síkgeometriai számítások
Tk.: 101–102. oldalon 1–11. feladatok
Fgy.: 253–266.
Feladatok
107
2. Milyen magas az a fa, amelynek 32 m hosszú az árnyéka akkor, amikor egy 1,5 m
magas oszlop árnyéka 2 m?
x : 32 = 1,5 : 2
x = 24 m magas a fa.
3. Milyen magas sátortető alatt fér el az ábrán látható módon egy 120×200-as
szekrény, ha a födém 6 m széles? h : 3 = 2 : 2,4
h = 25 m magas legalább a tető.
108
8. a) Derékszögű koordináta-rendszerben a P (−1; 1), Q(7; −5), R(7; 7) pontok mekkora területű
háromszöget alkotnak? Hány egység a háromszög kerülete?
P Q = P R = 10 QR = 12 K = 32 e T = 48 e2
b) Mekkora az ABC háromszög
√ területe, ha csúcsai az A(−3; 8), B(2; −4), C(2; 0) pontok?
AB = 13 BC = 4 AC = 89 ≈ 9,43 K ≈ 26,43 e T = 10 e2
a · a2 a2 b · b2 b2 c · 2c c2
T1 = = T2 = = T3 = =
2 4 2 4 2 4
2
a +b 2 c 2
T1 + T2 = = A Pitagorasz-tétel szerint. T1 + T2 = T3 állítás igaz.
4 4
11. A „kalózhajó” nevű szerkezet 16 m hosszú rúdon leng a Vidám-
parkban. Hány métert emelkedik, mialatt a rúd vége tíz méterre
eltávolodik a kiinduló helyzettől?
√ √
x 2 + 102 = 162 ⇒ x= 156 h = 16 − 156 ≈ 3,5 m
8–9. óra
Térgeometriai számítások
Tk.: 104–105. oldalon 1–17. feladatok
Fgy.: 267–287.
Feladatok
109
A B C D
felszín: A ≈ 135,6 cm2 150,7 cm2 244,9 cm2 338,5 cm2
térfogat: V ≈ 110 cm3 100,48 cm3 84,6 cm3 107,6 cm3
√
(l
)2 = 2002 + 252 ⇒ l
= 40 625 ≈ 201,6 cm
2l
≈ 403,2 cm
Megjegyzés: A ferde rögzítőkötelek hossza (840 − 403,2) : 2 = 218,4 cm. Ezért az
ábrán megadott magasság ennél kevesebb (pl.: 2 m).
√
l 2 = 2002 + 152 ⇒ l = 40 225 ≈ 200,6 cm
2l ≈ 401,2 cm
2 cm-rel rövidebb kötél kell.
6. Mekkora a területe az 1 dm élű kockába helyezett síklapoknak?
√ √ √ √
t =1· 2 = 2 ≈ 1,41 dm2 t = 10 · 125 ≈ 111,8 cm2 t = 10 50 ≈ 70,71 cm2
110
√ √ √
a) t = 5 · 130 ≈ 57 cm2 t = 9· 74 ≈ 77,4 cm2 t =7· 106 ≈ 72,1 cm2
√
b) t 2 = 92 + 72 + 52 ⇒ t = 155 ≈ 12,45 cm, ami mindhárom téglalapnak átlója, tehát nincs köztük
leghosszabb.
10. Egy téglatest egymásra merőleges élei 10 cm, 12 cm és 15 cm hosszúak. Mekkora a testátlója?
√
t 2 = 102 + 122 + 152 ⇒ t= 370 ≈ 19,2 cm a testátló hossza.
11. Milyen magas a 25 literes tank, ha az 12. Hány m3 földet kell kiásni egy húrtrapéz
ábrán jelölt adatok r = 12 cm, l = 30 cm? keresztmetszetű egyenes árok készítésekor?
111
√
d 2 = 202 + 352 ⇒ d= 1625 ≈ 40,3 cm.
Legalább 40,3 cm átmérőjű gömbfa kell.
16. Egy négyzetes oszlop térfogata 112 dm3 , az oldallapok területösszege 112 dm2 .
Mekkora a testátló?
a 2 · b = 112 a · (a · b) = 112 a = 4 dm
⇒ ⇒ a · 28 = 112 ⇒
4ab = 112 a · b = 28 b = 7 dm
2 2 2 2
t =4 +4 +7 ⇒ t = 9 dm a testátló hossza.
a) Mekkora
a test egy éle? a 2 = 7,52 + 7,52
a= 112,5 ≈ 10,6 cm a test éle.
b) Mekkora a két legtávolabbi csúcsának távolsága?
7,5 + 7,5 = 15 cm a két szemközti csúcs távolsága.
c) Mekkora a test felszíne? A felszínt 24 db háromszög alkotja.
7,5 · 7,5
A = 24 · = 675 cm2 .
2
Megjegyzés: Ha az éleken át beburkoljuk a testet, akkor a keletkezett szabályos oktaéder felszíne nyolc darab
szabályos háromszög területének összegével egyenlő.
√
a2 · 3 √ √
A=8· = 2 · 112,5 · 3 = 225 3 ≈ 389,7 cm2 .
4
112
10. óra
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ
1. a) Egy rombusz átlóinak hossza 10 cm és 16 cm. Számítsd ki a
kerületét és a területét!
√
a 2 = 82 + 52 ⇒ a = 89 ≈ 9,4 cm
√
K = 4a = 4 89 ≈ 37,6 cm a kerület.
e·f 16 · 10
T = = = 80 cm2 a terület.
2 2
b) Egy húrtrapéz alapjai 10 cm és 18 cm hosszúak, magassága 3 cm.
Számítsd ki a kerületét és a területét!
b 2 = 32 + 42 ⇒ b = 5 cm
K = 18 + 2 · 5 + 10 = 38 cm a kerület.
(18 + 10) · 3
T = = 42 cm2 a terület.
2
2. Egy konvex négyszög két szemközti szögét az átlója 30◦ -os és 80◦ -os, illetve 60◦ -os és 100◦ -os
szögekre bontja. Mekkorák a négyszög belső és külső szögei?
α = 180◦ − (100◦ + 30◦ ) = 50◦
γ = 180◦ − (80◦ + 60◦ ) = 40◦
Lehetetlen, mert α = 0◦ lenne. A négyszög belső szögei: 50◦ ; 110◦ ; 40◦ ; 160◦
A négyszög külső szögei: 130◦ ; 70◦ ; 140◦ ; 20◦
113
114
KÖZÉPISKOLÁBA KÉSZÜLÜNK
1–2. óra: Számok
3–4. óra: Algebra
5–6. óra: Függvények, sorozatok
7–8. óra: Alakzatok
9–10. óra: Transzformációk
A tanult ismereteket öt témára osztva feladatokon keresztül ismételjük át. A feladatok elméleti
kérdéseket is tartalmaznak. Az egyes témakörökhöz tartozó feladatanyag párja a feladatgyűjte-
ményben található. A fejezet jól használható a középiskolai felvételire készülőknek, valamint
azoknak a 8. és 6. osztályos tanulóknak, akiknek a nyolcadik osztályban vizsgázniuk kell
matematikából.
Önálló, otthoni munkára javasoljuk a 2005–2008. központi felvételi feladatsorok, valamint
különböző középiskolák felvételi feladatsorainak megoldását. A tematikus ismétlő feladatok
mindegyikét nem lehet, és nem is kell 10 órában megoldani, a széles kínálattal a differenciálás
lehetőségét szeretnénk biztosítani.
Számok
1. 6948
a) Írd le betűkkel! hatezer-kilencszáznegyvennyolc
b) Írd le római számokkal! MMMMMMCMXLVIII
c) Kerekítsd egyesekre, tízesekre, százasokra és ezresekre!
egyesekre: 6948; tízesekre: 6950; százasokra: 6900; ezresekre: 7000.
d) Írd le a legnagyobb helyi értéken lévő számjegy ellentettjét! −6
1
e) Írd le a legkisebb alaki értékű számjegy reciprokát!
4
f) Melyik számnál kevesebb 1355-tel? 8303
g) Melyik számnak a 12-szerese? 579
h) Osztható-e 9-cel, 18-cal, 36-tal, 72-vel? 9-cel, 18-cal, 36-tal osztható, de 72-vel nem.
2. Helyezd el a számoknak megfelelő betűket a számegyenesre! Olvasd ki, hogy mit kaptál!
1 1 95 2 4 5
1 5
U = 25% = T =3 + = N = 1,2-nek a reciproka = Á = − : =
4 4 7 28 6 3 15 2
2 6 1 11 1
K = 3-nak a része = Ó = (−0,2)2 = 0,04 J = −0,22 = −0,04 M= · =
5 5 33 5 15
J ÓM U N K Á T
−0,5 0 1 2 3
115
F G H I J K
3 6
2 + 74
4
0,14 − 0,0001 2 6 4 3 4 2
− −
A = E, B = G, C = D, H = J 3 9 9 3
6. Végezd el a műveleteket! Minden eredménynek egy-egy betű felel meg. Ha jól számoltál, akkor
egy közmondás első részét kapod, amelyet bizonyára be tudsz fejezni.
8 13 8 19 17
A = 18 Á = D = −90 G = − I = 74 J = 0 K = O=1 Ó = 12 R = −
29 15 9 28 10
3
S = −1 T = 0,0009 Ú = 2
20
(−60) · (−3) : 20 · 2 A (−60) · (−3) : (20 : 2) A (−60) · (−3) : (20 : 2) A
180 felének az ellentettje D 2
2 (−2)2 7 5
−328 + 476 : 2 D + K :2 K
3 9 3 8
(−328 + 476) : 2 I 2
3 5 4 18
1 4 2 + O · Ú
+ : − G 7 4 3 16
3 5 3
1 4 2 (0,03)2 T
2 2
+ : − R
2 2 3 5 3 1
− J −4 + 2,5 R
3 9 7 3 5
− ellentettje S 3
5 4 5 30-nak a része A
3 reciproka Á
5
8 14 10 9
10 · · Ó
− reciproka R 3 7 5
17
Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.
116
117
c)–d) A kiválasztott számkártyán levő számok összegét kell a 3-nak, illetve a 9-nek osztania. A lehetséges kártya
választások: 0–2–3; 0–3–9; 2–3–9. Ezek közül csak a 0–3–9 jó. Ekkor 2 · 2 = 4 darab 3-mal osztható számot
4 2
készíthetünk, ennek valószínűsége = . 9-cel osztható szám nem készíthető, ezért ennek valószínűsége 0.
18 9
e) Egy szám akkor osztható 12-vel, ha 3-mal és 4-gyel is osztható. A kiválasztandó számkártyák között nincs
ilyen lehetőség, hiszen a b) miatt szerepelnie kell a 2-es számkártyának, de ez nem szerepelhet a c) miatt.
A valószínűség 0.
10. Melyik az a legkisebb pozitív egész szám, amelynek kétszerese négyzetszám, háromszorosa
pedig köbszám? Ha a szám kétszerese négyzetszám és háromszorosa köbszám, akkor az eredeti szám
többszöröse a 2-nek és a 3-nak is, azaz 6-nak a többszöröse. Így 6 többszörösét sorba felírva hamarosan eljutnak
a gyerekek a legkisebb ilyen számhoz, a 72-höz. Ellenőrizve: 2 · 72 = 122 és 3 · 72 = 63 .
Erősebb csoportban érdemes megbeszélni az általánosításra is alkalmas megoldást. Jelöljük x-szel a keresett
számot! 2 · x = n2 és 3 · x = k 3
Így x prímtényezős felbontásában a 2-nek páratlan kitevőjű hatványon kell szerepelnie, hiszen 2-vel szorozva
páros kitevőjű lesz. Ugyanakkor a második összefüggés miatt a 2 kitevője többszöröse a 3-nak is. A legkisebb
ilyen szám a 23 .
A második összefüggésből egy köbszám osztható 3-mal, akkor x prímtényezős felbontásában 3-nak (3k − 1)-dik
hatványa kell, hogy szerepeljen, de az első összefüggés miatt a 3 prímtényezőnek páros kitevőjű hatványára van
szükség. A két feltételnek a 2 felel meg először, így 32 van a keresett szám prímtényezős felbontásában.
A keresett szám: 23 · 32 = 72. Ellenőrzés: (23 · 32 ) · 2 = 24 · 32 valóban négyzetszám és (23 · 32 ) · 3 = 23 · 33 valóban
köbszám.
Algebra
1. Keresd a párját!
A 8a − 7a + 12a + 3a B 8a − (7a + 12a + 3a) C 8a − (7a − 12a) + 3a
0 6x − 5 −5 2 3 · (2 −x) 0
2
4 13 27 1,2
−23 7
5
118
5 5p 4p 4
a p-nek az része b c d p:
4 4 5 5
p · 125 1 3 p · 100
e f p+ g 2p − p h
100 4 4 125
A c), f) és h) nem ugyanakkora része a p-nek, a), b), d), e) és g) az A-val megegyező részét adja p-nek.
119
Függvények, sorozatok
120
Az ország erdőterülete megközelítőleg 1,8 millió hektár. Mekkora területen található a legelter-
jedtebb akác és a legkevésbé elterjedt bükk?
Az élőfakészletünk 326,4 millió köbméter volt. Mennyit tett ki ebből a fenyő?
A = {bükk, nyár, cser, fenyő, tölgy, akác, egyéb fajok}. K = {6,2; 9,7; 11,4; 14,2; 21; 21,6; 15,9}. Az egyes
fajokhoz a százalékban kifejezett területeket rendeljük hozzá.
Az akác 1,8 · 0,216 = 0,3888 millió hektáron, míg a bükk 1,8 · 0,062 = 0,1116 millió hektáron található. A fenyő
326,4 · 0,142 = 46,3488 millió köbméter.
121
4. Keresd a párját!
a) x → 4x + 3 b) x → 3x + 4 c) x → 3
d) x → 4 + 3x e) x →
2 + x + 2 + 2x f) x → 4 − 3x
y y y y
6 6 6 6
5 5 a
5 b, d, e 5
4 c 4 4 4
3 3 3 3
2 2 2 2
1 1 1 1
1 2 3 4 x 1 2 3 4 x 1 2 3 4 x 1 2 3 4 x
5. Ábrázold az x → 2x − 3 függvény grafikonját!
Határozd meg az A(1; ), B(−4; ), C(12; ), D( ; −3), E( ; 5), F ( ; 101) pontok
hiányzó jelzőszámait úgy, hogy a pontok
a) a grafikonon legyenek, b) a grafikon felett legyenek, c) a grafikon alatt legyenek!
y a A(1; −1 ) B(−4; −11 ) C(12; 21 ) D( 0 ; −3) E( 4 ; 5) F ( 52 ; 101)
3
2 b y > −1 y > −11 y > 21 x<0 x<4 x < 52
1 c y < −1 y < −11 y < 21 x>0 x>4 x > 52
−2 −1 x
1 2 3
−1
−2
−3
122
b) első eleme 4 és harmadik eleme 12, a1 = 4 és a3 = 12. Innen d = 4, így a sorozat elemei 4, 8, 12, 16,
4 + 32
20, 24, 28, 32. Összegük · 8 = 144.
2
c) első három elemének számtani közepe 21 és a negyedik eleme 7, Ha az első három elem számtani
közepe 21, akkor a sorozat második eleme éppen 21. Mivel a4 = 7, a sorozat differenciája −7. A sorozat elemei:
28, 21, 14, 7, 0, −7, −14, −21. Összegük 28.
d) az ötödik és a második elemének különbsége (−9) és ugyanezen elemek összege (−14)?
Mivel a5 −a2 = −9, ezért a sorozat differenciája −3. Ezen elemek összege: a5 +a2 = −14. Ebben az összegben
kétszer szerepel az a1 és ötször a sorozat differenciája, ami 5 · (−3) = (−15). Innen 2 · a1 − 15 = −14, azaz:
0,5 − 20,5
a1 = 0,5. A sorozat elemei: 0,5, −2,5, −5,5, −8,5, −11,5, −14,5, −17,5, −20,5. Összegük: ·8=
2
= −80.
Alakzatok
1. Melyik nagyobb?
1
a) 10 km 5%-a vagy 3 000 000 mm része,
6
1
Egyenlő, mert 10 km 5%-a 0,5 km; 3 000 000 mm része 500 000 mm.
6
0,5 km = 500 m = 500 000 mm.
123
b) 3,5 · 104 cm vagy 3,5 km, 3,5 km > 3,5 · 104 cm = 0,35 km
4 4 400 dm 3
c) 88 dm másfélszerese vagy 10 m -szorosa? 10 m · = = 133,3̇ dm > 88 dm · = 132 dm
3 3 3 2
2. Hány fokos szöget zár be két metsző egyenes, ha az általuk meghatározott négy szög közül
a) két szög összege 130◦ , 65◦
b) három szög összege 237◦ , 57◦
c) az egyik szög háromszor akkora, mint a másik? 45◦
3. Adj meg a lehető legkevesebb számú különböző fajta négyszögekből álló halmazt a feltételek-
nek megfelelően!
a) Az elemek között pontosan egy négyzet van,
az elemek kétharmad része téglalap,
az elemek között van három paralelogramma.
Például: {1 négyzet; 1 nem egyenlő oldalú téglalap; 1 nem derékszögű trapéz}
b) A halmaznak legalább két eleme van,
az elemek mindegyikének van párhuzamos oldalpárja,
az elemek tengelyesen szimmetrikusak.
Például: {1 húrtrapéz, ami nem téglalap; 1 rombusz, ami nem négyzet}
vagy
124
6. Egy húrtrapéz alapjainak aránya 1 : 2. Szárának hossza az alapok hosszának számtani közepével
egyenlő, kerülete 4,2 m.
a) Mekkora a rövidebb alap? b) Mekkora a trapéz területe?
8. a) Egy szabályos hatszög egyik átlója 7 cm2 területű háromszöget metsz le a hatszögből. Hány
dm2 a hatszög területe?
1
T = Thatszög Thatszög = 6 · 7 = 42 cm2 = 0,42 dm2 .
6
b) Egy szabályos sokszög szomszédos csúcsai A, B és C, szimmetriaközéppontja O. Az AOC
háromszögben az egyik szög 30◦ -kal nagyobb a másiknál. Hány oldalú a sokszög? Igaz-e,
hogy háromszor annyi átlója van, mint oldala?
vagy
125
10. Mekkora a fehér alakzat területe, ha az ábrában levő körívek középpontjai a szabályos sokszög,
illetve a paralelogramma csúcsai? Az eredményt mm2 pontossággal add meg!
a) b) c) d)
1 2 R 2 + 62 =√122 ⇒ 1 Tparalelogramma = 9 · 4 = 36
Tkörök = ·6 π + Tkörök = 6· ·42 π = 32π
2 ⇒ R = 108 3 3 3
1 45 Tkörök = · 32 π + · 22 π =
+ · 32 π = π 1 2 m2 + 42 = √82 ⇒ 8 8
Tfehér = R π = 39
2 2 6 ⇒ m = 48 √ = π
45
Tfehér = 92 − π = 18π 8 · 48 8
2 Tfehér ≈ 5652 mm2 Thatszög = 6 · = 39
√ 2 Tfehér = 36 − π
Tfehér ≈ 1035 mm2 8
= 24 · 48 √
Tfehér = 2069 mm2
Tfehér = 24 · 48 − 32π
Tfehér ≈ 6584 mm2
11. A három hálózatból elkészítjük a
három kockát, majd egymás te-
tejére rakva négyzetes oszlopot
állítunk össze. Az oszlop négy
oldalán felülről lefelé olvasva a
számokat négy darab háromje-
gyű számot kapunk, majd a négy darab háromjegyű számot összeadjuk. Milyen sorrendben,
hogyan helyezzük egymásra a három kockát úgy, hogy az előbbi összeg a lehető legnagyobb
legyen? Mekkora ez az összeg?
A legfelső kocka függőleges lapjaira írt számok kerülnek a százas helyi értékre, ezek összegét kell a legnagyobbnak
választani. Az egyes kockákon elérhető összegek a következők.
I. 5 + 2 + 6 + 4 = 17 1 + 6 + 3 + 5 = 15 1 + 2 + 3 + 4 = 10 egyesek lesznek
II. 8 + 9 + 7 + 5 = 29 8 + 1 + 7 + 2 = 18 2 + 9 + 1 + 5 = 17 százasok lesznek
III. 7 + 8 + 6 + 4 = 25 9 + 6 + 2 + 7 = 24 9 + 8 + 2 + 4 = 23 tízesek lesznek
A felső kocka a II., az alsó az I. jelű, középen van a III. jelű.
Függőleges lapjaik: 8, 9, 7, 5, illetve 7, 8, 6, 4, illetve 5, 2, 6, 4.
Egymáshoz képest függőleges tengely körül elforgathatók, az összeg mindenképpen 29 ·100+25·10+17 ·1 = 3167.
Megjegyzés: Jó, ha megállapodunk abban, hogy a 6-os szám megfordítva sem olvasható 9-esnek.
126
12. Egy négyzetes oszlop magasságát felére csökkentve 27 cm3 térfogatú kockát kapunk.
a) Milyen magas az oszlop? A kocka éle 3 cm, ezért az oszlop 6 cm magas.
b) Hány cm2 az oszlop felszíne? A = 32 · 2 + 4 · 3 · 6 = 90 cm2
c) Hány liter a négyzetes oszlop térfogata? V = 3 · 3 · 6 = 54 cm3 = 0,054 dm3 = 0,054 l
13. Egy téglatest egyik lapjának területe 160 cm2 , e téglalap szomszédos oldalai hosszának aránya
5 : 8. A téglatest harmadik éle a rövidebb él 60%-a.
Mekkora a téglatest felszíne?
5x · 8x = 160 ⇒ x 2 = 4 x=2 A téglatest élei 10 cm, 16 cm, és 6 cm.
2
A = 2 · (10 · 16 + 16 · 6 + 10 · 6) = 632 cm
14. Egy vasból készült négyzet alapú egyenes hasáb alapéle 8 cm, a magassága 20 cm.
Ebből a testből a lehető legnagyobb térfogatú hengert esztergálják.
a) Hány dm3 a hulladék?
Vhasáb = 8 · 8 · 20 = 1280 cm3 Vhenger = 42 · π · 20 = 320π ≈ 1004,8 cm3
Vhulladék = 1280 − 320π ≈ 275,2 cm3 = 0,2752 dm3
kg
b) Hány kg a henger tömege, ha a vas sűrűsége = 7,6 ?
dm3
Vhenger = 1,0048 dm3 mhenger = Vhenger · ≈ 1,0048 · 7,6 ≈ 7,64 kg a tömege.
15. Négy függvény grafikonját ábrázoltuk. Melyik függvény adja meg helyesen az ABCD parale-
logramma kerületét az AB oldal függvényében, ha a paralelogramma
BC oldala 1 egységgel hosszabb, mint az AB oldal hosszának kétsze-
rese?
K = 2(2x + 1 + x) = 2(3x + 1) = 6x + 2, ha x > 0.
A helyes függvény: x → 6x + 2 és x > 0.
Az f függvény tekinthető a kerület-függvénynek.
x → 6x + 2 x → 2x + 1 x → 6x − 12 x → 2x + 1
x>0 x =0 x>2 x>0
127
Transzformációk
128
=
TCC1 A1 TAA1 B1 TBB1 C1
TABC : TA1 B1 C1 = 1 : 7
Bármely háromszög esetén ez az arány 1 : 7.
b) Számítsd ki az ABC háromszög kerü-
letét és területét!
b2 + 52 = 132 ⇒ b = 12 cm
KABC = 5 + 12 + 13 = 30 cm
12 · 5
TABC = = 30 cm2
2
20. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis állítások-e az alábbiak!
A: A rombusz két szabályos háromszögből áll. Hamis. Például a négyzet nem ilyen.
B: Minden deltoid tengelyesen szimmetrikus. Igaz. Ez a definíció.
C: A paralelogramma átlói felezik a paralelogramma belső szögeit. Hamis. Például a téglalap átlói
nem szögfelezők, ha nem egyenlők az oldalai.
D: A paralelogramma átlói felezik egymást. Igaz. A középpontos szimmetria miatt.
E: Van olyan paralelogramma, ami deltoid. Igaz. Például a rombusz.
F : Van olyan deltoid, aminek az átlói egyenlő hosszúak. Igaz. Például
A négyzet is olyan deltoid, amelynek átlói egyenlő hosszúak.
G: A paralelogramma tengelyesen szimmetrikus. Hamis. A nem derékszögű és
nem egyenlő oldalú paralelogrammának nincs szimmetriatengelye.
H : Ha egy trapéz szárai egyenlők, akkor a trapéz húrtrapéz. Hamis. Például
a paralelogramma szárai is egyenlők, de nem húrtrapéz, ha szárai nem merőlegesek
az alapra.
I: Van olyan négyzet, ami rombusz is. Igaz. Minden négyzet egyenlő oldalú négyszög.√
J: Nincs olyan négyzet, aminek a területe pontosan 2 cm2 . Hamis. Az a = 2 oldalú négyzet területe
2 cm2 .
K: Ha egy négyszögnek van szimmetriatengelye, akkor van két egyenlő szöge. Igaz. A tengelyesen
szimmetrikus négyszög vagy deltoid, vagy húrtrapéz, amiknek van két egyenlő szöge.
129
FELVÉTELI FELADATOK
1. feladatsor (2005)
(Zsebszámológép nem használható!) 45 perc
1. Leírtunk egymás mellé hét racionális számot úgy, hogy a két szélső kivételével mindegyik
eggyel nagyobb a két szomszédja szorzatánál. Keresd meg a hiányzó öt számot!
1 1
−1 0 1 3 2 −
3 3
2. Egy műszaki áruház raktárában 120 darab televízió van. A készlet 15%-a 36 cm képátlójú
készülék, 48 darab 72 cm képátlójú, a többi 55 cm képátlójú.
a) A legkisebb képátlójú készülékből hány darab van a raktárban? 18
b) Az 55 cm képátlójú készülékből hány darab van a raktárban? 54 (= 120 − 18 − 48)
c) Hány százalékkal változik a teljes raktárkészlet, ha 21 készüléket eladnak?
21
17,5%-kal = · 100
120
3. Az ábrákon látható táblázatokban többféle módon olvasható el a LOGIKA Például:
L O G
szó. A bal felső sarokból indulva csak jobbra vagy lefelé haladhatunk.
O G I
Rajzold be a táblázatokba az összes olyan különböző lehetőséget, amely-
ben nem lépünk kétszer közvetlenül egymás után jobbra! (Több ábra van, G I K
mint ahány lehetőség.) I K A
L O G L O G L O G L O G L O G
O G I O G I O G I O G I O G I
G I K G I K G I K G I K G I K 2
I K A I K A I K A I K A I K A 6 3
130
6. Egy cég vezetése az éves jutalomalapot legeredményesebb dolgozói között akarta szétosztani.
A javaslat szerint Andrea, Béla, Csaba és Dénes kapott volna jutalmat, az egyes jutalmak aránya
az előbbi sorrendnek megfelelően 1 : 2 : 3 : 4.
Közben kiderült, hogy akinek a teljes jutalomalap ötödét szánták, súlyos hibát követett el.
A vezetés úgy döntött, hogy a 16 000 forintot is szétosztják a másik három dolgozó között
úgy, hogy az ő jutalmaik aránya ne változzon.
a) Hány forint a jutalomalap? 80 000
b) Név szerint ki nem kap jutalmat a négy dolgozó közül? Béla
c) A kiosztott jutalmak közül mennyi volt a legkevesebb? 10 000 Ft
d) Mennyi volt a legnagyobb kiosztott jutalom? 40 000 Ft
7. Péter szeptember első hetében megmérte a levegő hőmérsékletét az erkélyen reggel 7 órakor és
délután 2 órakor. Az eredményekről a következő grafikonokat készítette:
Szo.
P.
Cs.
Sze.
K.
H.
0 5 10 15 20 25 hőmérséklet [◦ C]
Szo.
P.
Cs.
Sze.
K.
H.
0 5 10 15 20 25 hőmérséklet [◦ C]
131
2. feladatsor (2006)
(Zsebszámológép nem használható!) 45 perc
132
2. Erika (E), Gabi (G), Hilda (H) és Ibolya (I) népi táncot tanul. Az egyik táncban négyüknek
egymás kezét fogva körtáncot kell járniuk. Két ilyen kör csak akkor különböző, ha forgatással
nem vihetők egymásba. Például az alábbi két kör nem különböző:
E G E G E H E I E I
I H H I I G H G G H
4. A 8. osztályosok két felmérőt írtak, mindkettőt 20 tanuló írta meg. Az eredményeket az alábbi
diagramok mutatják.
tanulók jeles 15%
elégséges 10%
11 száma közepes
10
9
8
7
6 jó
5 jó 20%
jeles
4
3
2 elégséges
1
0 közepes 55%
Első felmérő Második felmérő
a) Hány közepes volt a második felmérőben? 11
b) Az első felmérőben hány százalék volt a jó osztályzatú? 25
c) Melyik felmérőben volt több jeles? az elsőben
d) A második felmérőben hánnyal volt több közepes osztályzat, mint jeles? 8-cal
5. Tegyél ∗ jelet a táblázat megfelelő rovataiba! Igaz Hamis
a) A tompaszögű háromszögnek van két hegyesszöge. ∗
b) A háromszög külső szögeinek összege 180 fok. ∗
c) Az egyenlő oldalú háromszög középpontosan szimmetrikus alakzat. ∗
d) A háromszög mindegyik magasságvonala felezi a szemközti oldalt. ∗
Van olyan egyenlő szárú háromszög, amelyiknek három szimmetria-
e) ∗
tengelye van.
Van olyan egyenlő szárú háromszög, melynek egyik szöge háromszor
f) ∗
akkora, mint a másik.
133
3. feladatsor (2007)
(Zsebszámológép nem használható!) 45 perc
134
2. Két háromszög határvonalának különböző számú közös pontja lehet. Minden lehetséges esetet
szemléltess egy-egy ábrával! A megadott három példához hasonlóan egészítsd ki az ábrákat a
megfelelően elhelyezett háromszögekkel!
4 közös pont 5 közös pont 6 közös pont végtelen sok közös pont
135
4. feladatsor (2008)
(Zsebszámológép nem használható!) 45 perc
1. Határozd meg a p, q és r értékét, ha
p = a legkisebb kétjegyű prímszám, p = 11 q = 5 − (−1,5) + (−4) · (−2), q = 14,5
2 1 5 1 3r + q −p
r= − : . r= Számítsd ki az s = értékét! s = 1
3 4 6 2 5
136
2. Sorold fel az összes olyan háromjegyű pozitív egész számot, amelyekben a tízesek helyén
eggyel nagyobb számjegy van, mint az egyesek helyén, és a százasok helyén álló számjegy
a másik két számjegy összege! 110 321 532 743 954
3. Egészítsd ki az alábbi egyenlőségeket!
a) 6 kg 15 dkg = 615 dkg b) 4,2 liter + 3,7 dm3 = 7,9 liter
1
c) óra + 50 perc = 1 óra 5 perc d) 5800 cm2 − 17 dm2 = 41 dm2
4
e) 1,3 km + 485 m = 1785 m
4. Pisti tüdőgyulladást kapott, és kórház- Testhőmérséklet [◦ C]
ba került. A lázát reggel hat órától 40
éjfélig három óránként mérték, és az
alábbi lázlapon ábrázolták. Válaszolj a
grafikon alapján az alábbi kérdésekre: 39
a) Pistinek mekkora volt a legmaga-
sabb láza? (A választ egy tizedes-
jegy pontossággal add meg!) 39,3 ◦ C 38
b) Melyik mérési időpontokban volt
legalább 38,1 ◦ C Pisti láza? (Min-
den ilyen időpontot sorolj fel!) 12, 37
18, 21
c) Hány ◦ C volt a legkisebb eltérés
két egymást követő mérés között? 36
(A választ egy tizedesjegy pontos-
sággal add meg!) 0,3 ◦ C A mérések ideje [óra]
35
d) Melyik két egymást követő mérés 6 9 12 15 18 21 24
között változott Pisti láza 0,9 ◦ C-
ot? A 18 órai és a 21 órai mérés között.
5. Gabi három nap alatt olvasott el egy könyvet. Hétfőn elolvasta a könyv negyed részét, kedden
49 oldalt, szerdán olvasta el a könyv megmaradt részét, ami a teljes könyv 40%-a.
a) Hány oldalas volt a Gabi által elolvasott könyv? Írd le a megoldás menetét!
1
I. megoldás: x + 49 + 0,4x = x x = 140 (oldal)
4
13 7
II. megoldás: Hétfőn és szerdán a könyv 65%-át (vagy részét) olvasta el. A keddi 49 oldal a 35%-a (
20 20
része) a könyvnek. A könyv 140 oldalas.
b) Hányszorosa a szerdán elolvasott oldalak száma a hétfőn elolvasott oldalak számának?
8 40
= = 1,6 -szerese.
5 25
137
7. Az alábbi számsorozatot úgy képezzük, hogy a harmadik tagjától kezdve a sorozat minden tagja
az előtte lévő két tag szorzatának utolsó számjegye.
a) Folytasd a sorozatot, írd fel a következő tíz tagját!
1; 2; 2; 4; 8; 2; 6; 2; 2; 4; 8; 2; 6; 2; 2
b) Keress szabályosságot a sorozat tagjai között! Írd le a szabályt! A második elemtől kezdve a 2;
2; 4; 8; 2; 6 számcsoport ismétlődik.
c) Melyik számjegy áll a sorozatban balról a 2008. helyen? (Írd le a megoldás menetét!)
A keresett számjegy a 4. 2008 = 1 + 334 · 6 + 3, tehát az ismétlődő szakasz 3. tagja a keresett számjegy.
8. Az alábbi táblázatban négy állítást fogalmaztunk meg. Döntsd el minden állításról, hogy igaz-e,
vagy hamis, és tegyél ∗ jelet a táblázat megfelelő rovataiba!
Igaz Hamis
a) Minden paralelogramma trapéz. ∗
b) A konvex ötszög belső szögeinek összege 540◦ . ∗
Bármely két természetes számra teljesül, hogy ha az összegük párat-
c) ∗
lan, akkor a szorzatuk páros.
138
1. feladatsor
ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium, Budapest 45 perc
1. Oldd meg a következő egyenletet!
4 x −1 x +3 2−x
− = +
5 6 10 4
48 − 10 · (x − 1) = 6 · (x + 3) + 15 · (2 − x)
58 − 10x = 48 − 9x
x = 10
2. Péter pénzének 16%-a ugyanannyi, mint Lali pénzének 24%-a. Mennyi pénzük van külön-külön,
ha összesen 1250 forintjuk van?
Ha Péternek p Ft-ja van, akkor Lalinak (1250 − p).
0,16p = 0,24 · (1250 − p)
Innen p = 750. Tehát Péternek 750 Ft-ja, Lalinak 500 Ft-ja van. Ellenőrizzük a megoldást!
3. Hogyan szerkesztheted meg egy olyan szög szögfelezőjét, amelynek csúcsa leszakadt a papírról?
Eljárásod írd le, és indokold!
f
A szögfelező pontjai egyenlő távolságra vannak a szögszártól. A szögfelező
két pontját megszerkezthetjük a fenti tulajdonságok alapján. Pl.: A pont A B
mindkét egyenestől 0,5 cm távolságra van, míg a B pont 1 cm-re. A és
B egyenes a szögfelező.
e
km
4. Egy autó útjának harmadát 54 sebességgel haladva 48 perc alatt tette meg. A hátralévő
h
km
részen 72 sebességgel haladt. Mekkora volt a teljes útra számított átlagsebesség?
h
km km
54 72
h h
1 2
út út
3 3
48 perc = 0,8 h
Az út harmadának hossza: s1 = v1 · t1 = 54 · 0,8 = 43,2 km.
2
A második -rész hossza: s2 = 2 · 43,2 = 86,4 km.
3
s2 86,4 km
A második részen a menetidő: t2 = = = 1,2 h
v2 72 km h
teljes út 3 · 43,2 km
Az átlagsebesség = = = 64,8
teljes menetidő 0,8 + 1,2 h
3s 324
A matematika iránt fogékonyabb tanulók így is számolhatnak: t = s 2s
= = 64,8
5
54 + 72
139
2. feladatsor
Eötvös József Gimnázium, Tata 60 perc
1. Számold ki a következő kifejezések helyettesítési értékét!
1 1 1 1 1 1 2 1 7
a) x = , y = 2 esetén x − y 2 = · − ·2 = −2=−
2 2 2 2 2 2 4 4
1
b) a = −2, b = 6 esetén 3a + b = 3 · (−2) + 1 · 6 = |−6 + 3| = 3
2 2
4. Gimnáziumunk három épületében összesen 38 tanterem van. A régi épületben 16-tal több, mint
az új épületben. A kis épület termeinek száma az új épületben levők ötödrésze. Hány tanterem
van az egyes épületekben?
Az új épületben lévő tantermek száma: x
A régi épületben lévő tantermek száma: x + 16
x
A kis épületben lévő tantermek száma:
5
x
x + (x + 16) + = 38 Innen: x = 10.
5
Az új épületben 10, a régiben 26, a kis épületben 2 tanterem van. Ezek összege valóban 38.
5. Egy derékszögű trapéz alapjai 7 cm, valamint 3 cm hosszúak. Rövidebb szára 4 cm. Mekkora
a trapéz területe, illetve a rövidebb átlója? Mekkorák a szögei?
a+c 7+3
T = ·m= · 4 = 20 cm2 D c C
2 2
a = 7 cm
Rövidebb átló: AC
c = 3 cm
ACD háromszögben felírható a Pitagorasz-tétel: b = 4 cm
d
AC 2 = AD2 + DC 2 b
Innen AC = 5 cm, CC B derékszögű háromszög befogói 4 cm-esek,
ezért β = 45◦ , γ = 135◦ , α = δ = 90◦ .
B
A a C
4
km
6. Két helység közötti távolságot egy személygépkocsi 60 átlagsebességgel 2 óra alatt teszi
h
meg. 30 km út megtétele után motorhiba miatt fél órára megszakítja az útját. Mekkora
140
A teljes út 60 · 2 = 120 km.
30 km 90 km km 1 1
30 km megtételéhez 60 sebességnél óra kell. Még órát állt
h 2 2
motorhiba miatt, ezért 1 óra alatt kell megtennie a hátralévő 90 km-t.
1 km
óra A szükséges átlagsebesség: 90 .
2 h
7. Egy négyzetes oszlop magasságát 20%-kal csökkentve olyan kockát kapunk, amelynek térfogata
64 cm3 . Mekkorák a négyzetes oszlop élei, a felszíne és a térfogata?
A kocka élhossza 4 cm.
Mivel a = 0,8b, innen b = 5 cm.
3. feladatsor
Árpád Gimnázium, Tatabánya
(Zsebszámológép nem használható!)
1. Végezd
el a kijelölt
műveleteket!
3 2 2 3 8 6 14 8
a) − · − + − : − − = − + =0
5 3 5 7 15 15 15 15
3 2 6 5 6 17 17 2
b) 7,12 − · 1 − = 7· − = 7· = =5
25 3 7 3 7 21 3 3
2. Melyik az a szám,
2 2
a) amelyet -del osztva 7-et kapunk? x : = 7 x = 2
7 7
17 17 26
b) amelyet -hoz adva −3-at kapunk? + x = −3 x = −
3 3 3
1 1
c) amelynek része −12? x · = −12 x = −60
5 5
3x − 5 2(x − 2)
3. Oldd meg a következő egyenletet a valós számok halmazán! − =2
7 3
3 · (3x − 5) − 14 · (x − 2) = 42
−5x + 13 = 42
29
x=− = −5,8
5
141
5. A négyzet alakú üvegablak díszítésében a satírozott részhez színes üveget használnak. Mekkora
a színes üvegfelület nagysága, ha a kis kör sugara 2 dm?
1. megoldás: A kis kör átmérője a négyzet oldalának felével egyenlő hosszúságú.
A négyzet oldala 8 dm.
Tvonalkás = Tnégyzet − Tfélkör − Tkiskör
Tnégyzet = a 2 = 64 [dm2 ]
R 2 · π 42 · π
Tfélkör = = = 25,13 [cm2 ]
2 2
Tkiskör = r 2 · π = 22 · π = 12,57 [cm2 ]
Tvonalkás = 64 − (25,13 + 12,57) = 26,3 [cm2 ]
2. megoldás: Ha „érzik” a gyerekek a hasonlóság fogalmát, akkor könnyen meggondolható, hogy a félkör területe
kétszerese a kiskör területének. Így Tvonalkás = 64 − 3 · T0 = 64 − 12 · π = 26,3 [cm2 ]
4. feladatsor
Jedlik Ányos Gimnázium, Csepel 45 perc
3x + 1 x − 5 2x − 11 x
1. Oldd meg az alábbi egyenletet a racionális számok halmazán! − = +
14 6 7 21
3 · (3x + 1) − 7 · (x − 5) = 6 · (2x − 11) + 2x
2x + 38 = 14x − 66
26 2
x= =8
3 3
2. Oldd meg a következő egyenlőtlenséget a negatív valós számok halmazán!
3x − 2(3x − 5) 5 3(x + 5) − 2(2x − 1)
5 −x + 17
−3x + 10
−7 5 2x
−3,5 5 x
A negatív valós számok halmazán a megoldás: −3,5 5 x < 0
3. Az előírt munka 120%-áért 3456 Ft-ot kapott egy dolgozó. Hány forintot kapott volna, ha 110%-
ra teljesítette volna az előírást? Következtetéssel érdemes megoldani a feladatot.
3456
· 110 = 31 68 Ft-ot kapott volna a dolgozó.
120
142
4. Egy gyalogos és egy kerékpáros egyszerre indul egymással szembe egy 40 km-es út két vég-
pontjából, és 2 és fél óra múlva találkoznak. Mekkora a gyalogos sebessége, ha a kerékpárosé
km
8 -val nagyobb, mint a gyalogosé? Hány km-t tett meg a kerékpáros a találkozásig?
h
1. megoldás: Jelölje x a gyalogos sebességét, ekkor a Gy. K.
kerékpárosé x + 8. Ketten együtt 2,5 óra alatt megtették
a 40 km-t: 2,5x + 2,5(x + 8) = 40 Tal. 2,5 óra
x=4
km km
Tehát a gyalogos sebessége 4 , a kerékpárosé pedig 12 . A kerékpáros a találkozásig 12 · 2,5 = 30 km-t tett
h h
meg.
2. megoldás: A kerékpáros 2,5 óra alatt 2,5 · 8 = 20 km-rel hosszabb utat tesz meg.
Ezért a maradék 20 km-ből a felét, azaz 10 km-t tesz meg a gyalogos 2,5 óra alatt, azaz a sebessége 10 : 2,5 =
km km
=4 , míg a kerékpáros sebessége 12 , és ő 30 km-t tesz meg. Az ő menetideje 30 : 12 = 2,5 óra valóban.
h h
y
5. Mely függvények grafikonját adtuk meg az ábrán?
Add meg a hozzárendelés szabályát!
3
f : x → − x + 3 g : x → |x + 2| g
2 3
2
1
x
−2 −1 1 2
−2
−4
−6
a = 4 cm
7. Egy 4 cm oldalú négyzetet 3 egyenlő területű részre osztottunk az
alábbi ábra szerint. Milyen hosszú az ABC törött vonal? Szimmetria
miatt ARQ ∼= CP Q és a területük harmada a négyzet területének:
16 AR · RQ 8
TARQ = cm2 = , innen AR = cm 4 cm
3 2 3 A
8 4
AB = BC = 4 − = cm
3 3
8 B
Tehát az ABC törtvonal hossza: AB + BC = cm. C
3
143
5. feladatsor
Veres Péter Gimnázium, Budapest 60 perc
1. Egy iskolából a nyári tiszai táborba 60-nal többen jelentkeztek, mint a balatoniba. Senki
sem volt, aki mindkettőbe elment volna. Ha a tiszai tábort választók közül 20-an inkább a
Balatonhoz mentek volna, akkor a tiszai tábor létszáma a balatoninak 120%-a lett volna. Hányan
jelentkeztek eredetileg a táborokba? Eredetileg a balatoni táborra jelentkezők száma B volt, akkor a tiszai
táborba jelentkezőké B + 60. A második esetben B + 20, illetve B + 40 a táborozók létszáma.
(B + 20) · 1,2 = B + 40
B = 80
Eredetileg 80-an jelentkeztek a balatoni, és 140-en a tiszai táborba.
2. Oldd meg az alábbi egyenleteket a racionális számok halmazán! (Ellenőrzést nem kérünk.)
11
a) 3(8x − 4) − (3 − 2x) = 5(3x − 4) − 2(x + 3) 24x − 12 − 3 + 2x = 15x − 20 − 2x − 6 Innen x = − .
13
3x − 1 2 − 7x 4x − 9
b) − =5− 3(3x − 1) − 5(2 − 7x) = 75 − (4x − 9)
5 3 15
97
9x − 3 − 10 + 35x = 75 − 4x + 9 Innen x = .
48
3. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Röviden indokolj is!
a) Egy konvex 10-szög összes átlóinak a száma tízszerese az egy csúcsból induló átlók
számának. (A konvex sokszög minden belső szöge kisebb 180◦ -nál.) Hamis, mert az egy
csúcsból induló átlók számát ha megszorozzuk a csúcsok számával, a 10-zel, akkor minden átlót kétszer
számolnánk.
b) Az első 100 prímszám szorzata páros. Igaz, mert 2 szerepel a szorzatban.
c) Van olyan szám, amelyik ellentettje nem kisebb az abszolút értékénél. Igaz, Pl. a −3 ilyen
szám, hiszen az ellentettje megeggyezik az abszolút értékével, ezért nem kisebb nála.
4. Egy négyzet alapú egyenes hasáb (más néven négyzetes oszlop) éleinek hossza cm-ben mérve
egész szám. Egyik lapjának területe 36 cm2 , egy másiké 81 cm2 . Mekkora lehet a felszíne?
Két ilyen test lehet.
1. A négyzet területe a 36 cm2 és az oldallapok területe 81 cm2 . A = 2 · 36 + 4 · 81 = 396 cm2 .
2. A négyzet területe a 81 cm2 és az oldallapok területe 36 cm2 . A = 2 · 81 + 4 · 36 = 306 cm2 .
5. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 65◦ . Mekkora szöget zár be az átfogóhoz tartozó
magasság a derékszögű csúcsból induló szögfelezővel? A
T
α = 65◦ P α
AT C derékszögű és α = 65◦ , innen ACT = 25◦ ^
^
ACP = 45◦ , mert a szögfelező felezi a 90◦ -t.
^ ^ ^
Tehát a keresett T CP = ACP − ACT = 45◦ − 25◦ = 20◦ .
B C
6. Adott két természetes szám: k = 495, m = 1275. Készítsd el k és m prímtényezős felbontását!
Mit kapunk eredményül, ha a k számot elosztjuk k és m legnagyobb közös osztójával?
k = 495 = 32 · 5 · 11
m = 1275 = 3 · 52 · 17
(k; m) = (495; 1275) = 3 · 5 = 15
k 32 · 5 · 11
= = 3 · 11 = 33
(k; m) 3·5
144
7. Hány számjegyből áll az a legkisebb természetes szám, amelyikben a számjegyek összege 105?
A keresett szám 12 számjegyű.
Akkor kapjuk a legkisebb természetes számot, ha a szám minél kevesebb számjegyből áll. Így az összegből a lehető
legtöbb 9-est kell leválasztani. 105 = 11 · 9 + 6, tehát a keresett számban 11 db 9-es és 1 db 6-os van. A legkisebb
számot akkor kapjuk, ha a 6-os áll elöl.
Tehát a keresett szám 699 999 999 999.
6. feladatsor
Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg 90 perc
(Számológép használható!)
1. Határozzuk meg A és B legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét!
2 2
25 − 254 25 − 25 4 3 3 12 − 2 13 − 3
2
1− 2
3
A= − és B= .
5 − 25 5 + 25 1
6
2 2
621 5 2 621 5 2 27 23 27 + 23 27 − 23 4
A= · − · = − = · = 10 · = 8
25 23 25 27 5 5 5 5 5
7 7 3 1 7 1
B = 3· − − · ·6= 3· − · 6 = 18
2 3 2 3 6 2
(A; B) = (8; 18) = 2 [A; B] = [8; 18] = 72
5. Egy ruha árának ötöde a kereskedő haszna. Ha megemelné az árat 200 Ft-tal, akkor már az ár
harmada lenne a haszna. Mennyi a ruha ára? Jelöljük x-szel a ruha első eladási árát. Ekkor a tényleges
4x x 2 x + 200
ár és a haszon . A második eladási ár (x + 200), amelyben a tényleges ár · (x + 200) és a haszon .
5 5 3 3
4x 2 · (x + 200)
A tényleges árak egyenlők egymással: = . Innen x = 1000. A ruha első eladási ára 1000 Ft,
5 3
amelyből a tényleges ár 800 Ft. Második esetben 1200 Ft-ért árusítja a ruhát, a tényleges ár továbbra is 800 Ft.
145
7. feladatsor
Városmajori Gimnázium, Budapest 120 perc
I. Tesztlap
A megadott 5 válasz közül pontosan egy helyes. Az általad jónak vélt választ karikázd be!
1 1 1
1. Mennyi az [a − (b − c)] − [(a − b) − c] kifejezés értéke, ha a = , b = − és c = ?
2 3 6
2 1 1 1
A: − B: 0 C: − D: E:
3 3 3 2
2. Az alábbi négy egyenletet a), b), c) és d) megoldottuk a valós számok halmazán. Azt
tapasztaltuk, hogy pontosan két egyenletnek azonos a megoldáshalmaza. Melyik ez a két
egyenlet?
x x
a) 3x − 5 = 7 − 3x b) 2 − 2 − 2x − (x − 2) + =
2 2
1 3 x + 1 4 − 3x
c) = +1 d) − =x
x x 3 2
A: a) és b) B: a) és c) C: a) és d) D: b) és c) E: b) és d)
Az egyenletek gyökei: a) x = 2 b) nincs megoldás. c) x = −2 d) x = 2
3. Egy egyenlő szárú háromszög kerülete 5,3 m. Az alapja 0,5 m-rel hosszabb a száránál. Mekkora
a szár deciméterekben kifejezett mérőszámában a számjegyek összege?
A: 9 B: 12 C: 15 D: 6 E: 7
Legyen a szár hossza: x dm 2x + (x + 5) = 53 A szár 16 dm, így 1 + 6 = 7.
146
5. Egy téglatest térfogata 30 cm3 , és minden élének hossza centiméterben mérve egész szám. Hány
ilyen különböző téglatest van?
A: 1 B: 2 C: 3 D: 4 E: 5
30 = a · b · c = 1 · 1 · 30 = 1 · 2 · 15 = 1 · 3 · 10 = 1 · 5 · 6 = 2 · 3 · 5.
7. Egy négyzet oldalát megnöveljük a 25%-ával. Ezek után a kapott négyzet oldalát csökkentjük
a 10%-ával. Az így kapott négyzet területe hány százaléka az eredeti négyzet területének?
A: 112,5% B: 126,5625% C: 155,25% D: 132,25%
E: Egyik eddigi válasz sem helyes.
Az új négyzet oldala: 1,25 · 0,9a = 1,125a, így területe T = 1,265 625a 2 , azaz 126,5625%.
A B
147
3. Egy néptáncegyüttesben háromszor annyi a fiú, mint a lány. Egy előadáson közülük nyolc pár
lép fel. A fel nem lépők között ötször annyi a fiú, mint a lány. Hány fiú és hány leány tagja van
az együttesnek? A lányok száma L, a fiúk száma 3L. Nem lépett fel (L − 8) lány és (3L − 8) fiú.
3L − 8 = 5 · (L − 8). Innen L = 16.
Az együttesnek 16 lány és 48 fiú tagja van. Ellenőrzés: ha 8 pár táncol, akkor 8 lány és 40 fiú nem táncol, és
40 = 5 · 8.
8. feladatsor
Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc 90 perc
4 4 4 3
1. A 0,8 hány százaléka a -nak? : · 100 = · 100 = 60%
3 5 3 5
148
8. Egy konvex sokszög belső és külső szögeinek összege 1800◦ . Hány átlója van ennek a
sokszögnek?
1. megoldás: Minden konvex sokszög külső szögeinek összege 360◦ , ezért a belső szögek összege: 1800◦ −360◦ =
= 1440◦ .
7 · 10
A belső szögek összege: 1440◦ = (n − 2) · 180◦ . Innen n = 10. Az átlók száma: = 35.
2
2. megoldás: A belső és külső szög összege egy csúcsnál 180◦ . Így 10 csúcsnál 1800◦ , azaz a sokszög tízszög.
A a B
10. Az ABCD négyzet belsejében úgy vettünk fel egy P pontot, hogy a BCP háromszög szabályos
legyen. Az AP egyenes a DC-t Q-ban metszi. Hány fokos a P QC szög?
A BP C szabályos, ezért szögei 60◦ -ak, ezért P BA = 30◦ . ^ D Q
ε
C
A BP C szabályos, ezért P B = BC = AB a négyzet oldala, így az ABP
60◦
180◦ − 30◦
egyenlő szárú, és az AP alapon fekvő szögei = 75◦ -osak.
2
^ ^ ^
A BAP = AQD , mert váltószögek, így AQC = 180◦ − 75◦ = 105◦ , ami P 60◦
^
megegyezik a keresett P QC -gel. 60◦
30◦
A B
149
9. feladatsor
Béri Balogh Ádám Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Zalaszentgrót
1. Rendezd növekvő sorrendbe a következő valós számokat!
2 √ 5 4
−1; ; 1; 2; − ; 0,6̇;
3 2 5
−5 2 4 √
< −1 < = 0,6̇ < < 1 < 2
2 3 5
8
2. Egy autó tankjában 45 liter benzin volt. Az első napi utazás után megmaradt a része.
9
A második napon elfogyott a maradék 35%-a. Hány liter benzin maradt a tartályban a második
8
nap végén? Első napi utazás után 45 · = 40 l maradt.
9
A második napon 35% fogyott, ezért 65%-a maradt meg a 40 l-nek: 40 · 0,65 = 26 l.
Innen x = 9.
4. Igaz – hamis?
a) A deltoid összeállítható két egyenlő szárú háromszögből. Hamis a konkáv deltoidra.
b) Van olyan trapéz, amelyik egyenlő szárú, de tengelyesen nem szimmetrikus. Igaz. A nem
derékszögű paralelogramma ilyen.
c) Van olyan paralelogramma, amelynek minden szöge tompaszög. Hamis. A négyszög belső
szögeinek összege több lenne 360◦ -nál, ha mind a négy szöge nagyobb a 90◦ -nál.
d) A rombusz átlói felezik a szögeket. Igaz. A rombusz átlói ugyanis szimmetriatengelyek is.
5. Táblázat készítése segítségével ábrázold az x → −x + 1 függvényt!
y
3 x 0 1
2
x → −x + 1 1 0
1
x
−1 1 2 3
−1
10. feladatsor
III. Béla Gimnázium, Baja 50 perc
1. Hozd a lehető legegyszerűbb alakra a következő kifejezéseket!
2 · 441 2 · 282 283 2 3 2 · 119 − 3
a) = 2 80 = 82 = 2 b) − 32 =
4·2 80 2 ·2 2 11 23 11 1132
150
3. Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik igaz, melyik hamis! (Röviden indokold is
választásodat!)
a) Van olyan négyzet, amelyik paralelogramma. Igaz. Minden négyzet paralelogramma, hiszen van két
párhuzamos oldalpárja.
b) Minden prímszám páratlan. Hamis. A legkisebb prím a 2, ami páros szám.
c) Nem minden téglalap rombusz. Igaz. Az általános téglalap szomszédos oldalai különböző hosszúak.
4. A következőkben Matematikaország bizonyos lakóiról lesz szó. Tudjuk, hogy minden LÜ
egyben LE is, és minden LE egyben LI is. Ezek ismeretében másold át a következő állítások
közül az igaz állításokat a négyzetrácsos lapra! (Kivételesen nem kell indokolnod!)
a) Minden LÜ egyben LI is. LI
b) Nem biztos, hogy minden LE egyben LÜ is.
LE
c) Lehet, hogy van olyan LI, amelyik nem LÜ.
LÜ
Érdemes elkészíteni a feladat halmazábráját:
a) Igaz
b) Igaz
c) Igaz
6. Egy 3 dm élű, tömör fakockán – két szemközti lapra merőlegesen – átfúrunk egy vájatot. A vájat
keresztmetszete egy 1 dm2 területű négyzet. Mennyi festékre van szükség a maradék üreges test
teljes felületének befestéséhez, ha 1 kg festék 3,2 m2 felületre elegendő?
A befestendő lapok területe:
négy eredeti négyzet 4 · 32 = 36 dm2
két kilyukasztott négyzet 2 · (32 − 12 ) = 16 dm2
négy belső téglalap 4 · 1 · 3 = 12 dm2
A festendő felület 64 dm2 = 0,64 m2
1 · 0,64
A festékszükséglet = 0,2 kg.
3,2
151
ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK
Algebrai kifejezések fajtái I.
1. Írd le a kifejezéseket úgy, hogy tedd ki pirossal a láthatatlan szorzásjeleket!
a) z · (3 · x + 4 · y) b) 2 · x 2 + 5 · y 2 + 10 · x · y c) (5 · a − 2 · b) · (5 · a + 2 · b)
d) e · f · g − 2 · g
2
e) (8 · a · b − 10 · a) · (a − b)
2 2
f) (a + b) · (2 · a − 1)
2. Mennyi a kifejezés értéke, ha a = 3, és mennyi, ha a = −3?
a) 2a + a 2 15; 3 b) a 3 · a 2 · a 7 312 c) 10a 3 − a 2 261; −279
2a 4 9 2 3 4a 3 · a 5 4 · 38 4 · 38
d) e) (3a ) 27 · 36 = 39 f) = 2 · 37 ; = 37
4a 2 2 a −a
2 6 12
3. Melyik összeg, melyik szorzat?
a) 7xy − 8xz összeg b) 5a 2 b + 2 összeg c) (2x − 3)(5x + 4) szorzat
d) 56 · l 2 szorzat e) (a + b)3 szorzat f) 5x(2xy − 1) + 6 összeg
g) 5x + 3(4xy + 6) összeg h) fg(f + g) szorzat i) 3pr + 7pr összeg
4. Károly fizetése f forint. Péter, Károly öccse, ennek 80%-át keresi. Írj képletet, ami megadja
azt, hogy
a) mennyi Péter fizetése, 0,8f
b) mennyivel több Károly fizetése, mint Péteré, 0,2f
c) hányszorosa Károly fizetése Péterének, 1 : 0,8 = 1,25
d) mennyi az együttes fizetésük, 1,8f
1
e) hány százaléka Károly fizetése Péterének! · 100 = 125%
0,8
5. A feladat kérdéseire egy-egy képlettel válaszolj! A 8. a osz- fiúk lányok
2 1 2
tályba p gyerek jár. A tanulók része lány. A 8. b osztály 8. a p p
3 3 3
létszáma q. A b osztályba c-vel több fiú jár, mint az a osztályba.
1 1
Hány fiú és hány lány jár ezekbe az osztályokba? 8. b p+c q− p+c
3 3
6. Az x és az y tetszőleges racionális számok. Írd fel:
a) négyzetük összegét, x 2 + y 2 b) összegük négyzetét, (x + y)2
2
1 x
c) az x négyzetének a reciprokát, d) hányadosuk négyzetét,
x2 y
x2
e) négyzetük hányadosát!
y2
154
9. Ha egy háromjegyű szám jegyei a, b és c, akkor a szám értékét így írhatjuk fel:
abc = 100a + 10b + c.
Fordítsd le az algebra nyelvére a következő szöveget, vagyis írd fel képlettel a szövegekben
szereplő háromjegyű számok értékét!
a) A háromjegyű számban az egyesek és a százasok helyén álló számjegyek összege éppen a
tízesek számát adja. a + c = b. A szám értéke: 100a + 10(a + c) + c = 110a + 11c
b) Ebben a háromjegyű számban a tízesek száma kétszerese a százasok számának, és 7-tel több
az egyesek számánál. b = 2 · a és b = 7 + c, tehát c = 2a − 7. A szám értéke: 100a + 20a + (2a − 7) =
= 122a − 7.
c) Egy háromjegyű szám középső jegye 5 és az első jegye éppen annyival több a középsőnél,
mint amennyivel az utolsó jegye kevesebb a középsőnél. a − 5 = 5 − c; a = 10 − c. A szám értéke:
100 · (10 − c) + 50 + c = 1050 − 99c.
d) A háromjegyű szám első jegye a, a második jegye 8, a jegyeinek összege pedig összesen 2a.
c = 2a − (a + 8) = a − 8, így a szám a8c = 100a + 80 + a − 8 = 101a + 72.
155
ab 1 a · 108 7ab 7 b
−a 2 b −1 1080 5a · 2b · a 10 0,6a 0,2
5 5 0,1 2 2 3
2
a2 1 (−a)(−2b) b 5 b a 3a 9
− − 1 5a · · · 6a 1
3 3 2 7 7 2 3 2 4
12. Egynemű tagok összevonásával kaptuk az eredményt. A munkánkra sajnos tintapacák estek.
Fejtsd meg, mi állhat a foltok alatt! A feladatnak
többféle
megoldása van.
1
2 x+
10 pq 5 3
a) 6pq − 8 + 2pq + 10 = 8pq + 2
2 2 2
b) 5(x + 1) − 3(x + 1) = 2(x − 1)
−3x 8 x 3a 2 b2 7a a 2b
x
c) 2x y + 3x − 5xy − = −3xy + 2,5x d) 3a 2 b2 + 2ab− a 2 b2 + a 2 b + 7a b = 2a 2 b2 + a 2 b + 9ab
2
13. Az azonosság mindkét oldalán egy vagy több tagot elrejtettünk. Pótold a hiányzó tagokat!
Többféle megoldás is lehetséges.
a) 2bc + 2b2 c2 + 3b2 c2 − 7bc = 5b2 c2 − 5bc
b) 0,25tus 2 − 2tu + 0,25tus 2 + 4,1tu = 0,5tus 2 + 2,1tu
c) 2a −3b + 5a 2 + −12a −2,8a 2 + 6,1b = 3,1b + 2,2a 2 −10a (Ez az egyik lehetséges megoldás.)
d) 12ab − a 2 + 2a 2 = 6ab + a 2 + 6ab
14. Színezd egyformán az azonos kifejezéseket!
O 6 + 3a
3 Á 6 + 3a E B 3a − 6 J
6− · (−2a) (−3) · (−2 − a) 3a − 6 9a − 6(a + 1) −2a + 2b
2
É 2a − 2b T 2b − 2a L −6 + 3a T 3a + 6
2(a − b) 3(b − a) − (b − a) −3 · (2 − a) −(2a − 8 + 2a) − (a + 2) + 8a
Ö 2b − 2a B 3a − 6 N N T −2a + 2b
2(b − a) 4a − (a + 6) 3a + 6 2a − 2b a + b − (3a − b)
Ő 3a − 6 A 3a + 6 B 3a + 6
7a + 2 − (4a + 8) 3(a + 2) 7a − 2b − (4a − b − 6) + b
E −2a + 2b M 2b − 2a C 6 + 3a S 6 + 3a
−2b + 2a − 4(a − b) 8b − (3b + a) · 2 10a − (−6 + 7a) 3 · (2a + 2) − 3a
156
nm m nm
j) −6m3 + 4n2 + − n · 4n + 12m2 · =
5 2 5
k) e − 2e + e − 3e − 10e + 2e = −2e − 9e2
4 3 2 4 2 3 4
1 1 3
l) − cd + cdc + c2 d + 0,5cd = c2 d
2 2 2
a
16. Indulj ki az számból! Színezd egyformán azokat a műveletsorokat, amelyek ugyanarra az
b
eredményre vezetnek!
piros kék sárga piros zöld sárga piros
a 2 a:2 a 3 a 3 a 3 a 2 a·2
· · : : :
b 3 b:2 b 2 b 2 2 b b 3 b·3
sárga sárga zöld piros piros sárga zöld
a
·3:2 a·3 a·b a:3 a
·2:3 a 3 a 3
· :
b b·2 6 b:2 b 2 b 2 b
157
a a b a 15
15 · -nek a 25%-a : -nek a része
b 4 15 b 4
a 4 a
· -nek a 375%-a
15 b a 15 b
·
b 4
a : b : 4 · 15 1
b 4
·
a 15
(1) (a + b) : c = a : c + b : c (2) (a · b) : c = (a : c) · b = (b : c) · a
Összeget úgy osztunk, hogy minden Szorzatot úgy osztunk, hogy valame-
tagját elosztjuk. lyik tényezőjét osztjuk el.
a2 · 5
b 24a (ha b 0)
1 + (ha a 0) b
a
158
4 · 8 · 12
2 · 4 · 12
a · 6b · 9c
22. a és b pozitív számok. Műveleteket végeztünk velük. A dominókon levő, sokfélének látszó mű-
velet mindössze négy különböző eredményre vezethet. A hagyományos dominóhoz hasonlóan
készíts láncot! Azokat illesztheted össze, amelyek biztosan egyenlő értékűek!
1a 1 1b 2 3
15 a 4 a 4 ab a 4 a · 15
·4 · : :
ab b 15 b 15 60 15 b b·4
4 5 6
a 15 15 b 3 · 2 10 a b a 15 a · 15
: : · · ·
4 b a 4 a b 15 4 2 2b b·4
7 8 9
3 a 1 a 3 20 15 1 4a 15 4 2a
: ·b· · a· · · : ·2
b 5·4 30 2 b a 4 b 15b 4 15 15
10 11 12
ab 5 60 1 1 4 4a a b
20 : · 3a a: : · : 15 · ·b
3 b·4 b b a 15 b b 60
A feladat akkor érdekes a gyerekeknek, ha a 12 dominólapocskát maguk is elkészítik. Elég persze páronként
egy készlet. Többféle kirakás lehet, példát mutatunk egy hosszú láncra. A követhetőség érdekében 1–12-ig sorra
beszámoztuk a dominólapokat, és a két oldalukat a, b jelöléssel különböztettük meg. Egy hosszú lánc: 5b–5a–7a–
7b–4a–4b–1a–1b–12a–12b–11a–11b–8b–8a–10a–10b–3b–3a–2b–2a–6a–6b–9a–9b.
159
23. A következő egyenlőségek között vannak olyanok, amelyek biztosan igazak a változó tetsző-
leges értéke mellett. Vannak olyan egyenlőségek is közöttük, amelyek lehet, hogy igazak, de
általában nem teljesülnek. Tegyél + jelet a megfelelő oszlopba!
biztos lehet, de nem biztos
a) (a + b) − (c − d) = a + b − c − d +
b) (a + b) − (c − d) = a + b − c + d +
c) a + bc = (a + b)c +
d) (a + b)c = ac + bc +
e) 2x 2 + 3x 2 = 5x 2 +
f) 2x 2 · 3x 2 = 6x 2 +
29. Az alábbi kifejezések közül melyek azok, amelyek a, b és c bármely 0-tól különböző értékére
a) pozitívok, b) negatívok, c) 0-val egyenlők is lehetnek?
A) a 2 + b2 a) B) a 2 − b2 c) C) −a 2 b2 b)
D) a 2 + 1 a) E) a 3 + 1 c) F) −a 2 − 1 b)
G) a 2 + b2 + c2 a) H) a 2 − a 4 c) I) 2a 2 − 3a 2 b)
30. Egy négyszög kerülete 5a + b. Egyik oldala 6, a második ennél (6 − a)-val nagyobb, a harmadik
a másodiknál 3a-val kisebb. Határozd meg a negyedik oldalt!
6 + (6 + 6 − a) + (6 + 6 − a − 3a) + x = 5a + b x = 10a + b − 30
160
5x − 4 9 − 2x x − 7 11x x − 1 x + 2
c) + − =8x=6 d) − − =5x=1
3 3 3 2 3 6
34. A négyzet oldalait n egyenlő részre osztottuk. A négyzet területének mekkora része a színes
háromszög területe? Folytasd! Keress szabályt!
...
n=2 n=3 n=4 n=5
a
Az a oldalú négyzet területéből le kell vonni az oldalú négyzet területének a felét, továbbá a két leeső egybevágó
n
a
derékszögű háromszög területét. Ennek a befogói a, illetve (n−1) hosszúságúak. Adott n érték esetén a gyerekek
n
sorra kiszámíthatják a színes háromszög területét, így
3
n=2 esetén részt,
8
5
n=3 esetén részt,
18
161
7
n=4 esetén részt,
32
9
n=5 esetén részt kapnak.
50
Az n = 2 esetet mindenkitől elvárhatjuk, de a feladat általánosítását már csak a legjobbaktól: ha az a oldalú négyzet
oldalát n részre osztottuk, akkor a színezett terület
2 1 a 1 a 2 2 n−1 1 2n − 1
T = a − 2 · · a · (n − 1) − =a 1− − 2 = a2
2 n 2 n n 2n 2n2
2n − 1
A hányados jelenti azt, hogy a négyzetnek mekkora része a színezett.
2n2
35. Oldd meg az egyenleteket!
x−2 5 x + 1 2x
a) =x+1x=− b) 3 + = +2x=6
3 2 5 5
2x + 2 13 x−1 5
c) − 5 = 3x x = − d) 2 − =xx=
3 7 2 3
x+2 2x + 1
e) 3 − = 5−x x =6 f) − (x + 3) = 2 x = −8
2 5
36. Oldd meg a következő egyenleteket!
x x x x 3x x
a) + − = 7 x = 12 b) + − = 21 x = 35
2 3 4 5 7 35
3x x 2x 2x 3x
c) + − = 13 x = 9 d) x + − = 11 x = 12
2 6 9 3 4
37. Oldd meg a következő egyenleteket!
x−2 2x + 5
a) = 8 x = 50 b) =7x=8
6 3
3x + 5 4x − 3
c) = 5 x = 10 d) = 13 x = 17
7 5
38. Oldd meg a következő egyenleteket!
x − 2 5 + 4x 5x + 3 8 − 3x 18
a) + =6x=5 b) −4= x=
3 5 2 4 13
5−y 1 − 3y
c) y + 1 = y=1 d) 2 − =y y=7
2 4
39. Egy szám 12-vel nagyobb a másiknál. Ha a kisebbiket elosztjuk 3-mal, a nagyobbikat pedig
6-tal, akkor az első hányados a másodiknál 2-vel nagyobb lesz. Melyek ezek a számok?
x x + 12
Legyen a kisebb szám x. = +2 x = 24. Tehát a kisebb szám 24, a nagyobb 36.
3 6
40. Két szám összege 112. Ha a kisebbiket elosztjuk 4-gyel, a nagyobbikat pedig 12-vel,
a hányadosok összege 16 lesz. Melyik ez a két szám?
x 112 − x
A kisebb szám x, a nagyobb 112 − x. + = 16 x = 40. A keresett számok 40 és 72.
4 12
162
A hatványozás azonosságai
41. Írd fel hatvány alakban!
a) b2 · b3 b5 28 · 25 213 a 4 · a 7 a 11 x · x2 · x3 x6 8 · 25 28 27 · 34 37 x 10 · x 90 x 100
b5 3 210 8 4 3105 5 a 71
b) b c8 : c2 c6 420 : 4 419 2 = 4 = 162 x2 · x5 : x6 x 3 a
b2 4 3100 a 70
c) a 4 · b4 (ab)4 25 · p5 (2p)5 64 · x 3 (4x)3 81k 4 (3k)4 81 · 25 · x 2 (9 · 5 · x)2 (2k)3 · 53 (10k)3
125 · 64 · 27 (5 · 4 · 3)3
107 7 a 8 a 8 16 2 4 (100a)3 100 000 5 1 000 000 · a 6 6
d) 2 103 5 5
57 b8 b c4 · d 4 c · d 103 · a 3 25 (2 · a)6
100
a·b
a 100
·b 100
:3 100
3
42. Írd fel minél többféleképpen hatványok szorzataként vagy hányadosaként az adott kifejezést!
a 18
Például: a 9 = a 3 · a · a 5 = a · a 8 = 9 = a 10 : a = . . .
a
a 5 3 4
a b a 10
x2 (x − 5)2 4x 2 (4x)2
Mindegyik feladathoz sokféle felírást várunk.
Lehet versenyben dolgozni. Aki tud újabb alakot, az felírja a táblára.
a7 a8
Néhány megoldás: a 5 = a 2 · a 3 = 2 = a · a 4 = 3 = . . .
a a
3 4 (a · b)4 3
a ·b = = b · (a · b) = . . .
a
(2x)3 (4x)4
4x 2 = = 3 = ...
2x (2 · x)2
Dolgozhatunk úgy is, hogy az adott kifejezéshez mi írunk fel egy másikat, és megmondjuk, hogy az például a
hányados számlálója, és a gyerekeknek kell megadni a nevezőt. Vagy megmondjuk a szorzat egyik tényezőjét, és
a gyerekek mondják a többit.
? (a · b)10
Például: a 10 = 5 = a 3 · ? = = ...
a ?
43. Írd fel hatvány alakban!
a) 9 · 35 37 8 · 162 · 27 218 25 · 125 55 a 4 · 16 · 81 (2 · 3 · a)4 a 4 · b4 · 10 000 (10 ab)4
b) 10 · 23 · 53 104 4 · 4 · 7 · 7 282 2 · 2 · 3 · 3 · 5 · 5 (2 · 3 · 5)2 a · 3 · a 2 · 9 (3a)3
1010 3 · 15 · 5 15 (7x)2 2 16a · a 3 125x 3
c) 10 x 4a 2 = (2a)2 25x 2 = (5x)2
59 · 29 a · (3 · 5) a 49 (2a)2 5x
44. Írj pozitív egész számokat a betűk helyére úgy, hogy igaz egyenlőségeket kapj!
a) 105 = a 5 · 25 a = 5 a 9 = a k · a l k + l = 9 teljesüljön 7100 = 7x · 7y x + y = 100 teljesüljön
248 = 28 · a 8 · b8 a = 3, b = 4 65 = 35 · a 5 · b5 a = 2, b = 1 603 = a 3 · b3 · c3 pl.: a = 3, b = 4, c = 5
6310
b) 79 = a 9 : 39 a = 21 2110 = a = 3, b = 10 49 = 29 · 69 : x 9 x = 3
ab
c) 85 = 8a · 8b a = 2, b = 3 610 = 6x · 6y x + y = 10 teljesüljön 1230 = 12a · 12b a + b = 30 teljesüljön
163
c) l 2 · k 5 l 5 −12 · k 4 · l 7 · k 3,1 · k 3 · l 7 · k 2 k4 · l6 · kl
c
d) 2a 2 b5 c 2 · a a 3 b 5 c2 2ab a 2 b4c a 3 b5 c 2
3
e) 3x 2 y 2x 2 y 8x · xy
164
b) (2a 4 )3 8a 4 · a 8
8a 11 · a 8(a 3 ) 4
2 · (2a)2 · a 10 2a 2 · 4a 10
50. Egészítsd ki a szorzótáblákat! A betűk egyike sem nulla.
a) b)
· 53 22 32 · a2 ab b3
23 1000 32 72 a3 a5 a4b a 3 b3
c) d)
· 5a 32 3ab · 15 2xy 2 −z
e) 3 2 f) 3 3
· x 30y −6xy · −18z x 3xy
2 5
1 1 2 2 5
x 2y − xy − z 30z2 −x 3 z −5xyz
15 10 5 3
xy 1 3 1 2 1 5
x y 5xy 2 −x 2 y 2 x −6x 2 z x x 3y
6 4 3 5
g) 1 h) 1 x tetszőlegesen
· bc ·
a2c xy y kitölthető
a2c a 2 bc2 1 0 0 0 0
5 1 x2
5c 5bc 2
−x − −
a2 y y
165
51. Fűzd láncba az egyenlőket! Mindegyik láncból megadtunk egy láncszemet. A többit a felsorolt
számokból válaszd ki! Folytasd!
3
13 1
1000, 2 ·5 :5 ,
4 7 3
1 000 000, 2 ·5 ,
3 3
, 64, , 22 · 53 · 2,
23 2
1 1 2 28 104
10 000, 25 · 2, , , 27 , 103 , , (2 · 5)6 , ,
2 ·2
2 32 2 106
5
1 22 1
, 2·2 , 4
2 · 4,
5
, , (0,1)2
2 27 100
3
1 1 1 13
10 3 3
2 ·5 3 3
2 ·5 ·2 3 1000
2 ·2
2 106 1 000 000 (103 )2 (2 · 5)6
8 2 23
5
6
1 1 1 22 28
2 64 5
2 ·2 128 27 25 · 4
25 2 32 27 2
1 104 1
104 10 000 24 · 57 : 53 0,12
102 106 100
Egyetlen kifejezés nem illik be semelyik láncba, a 2 · 24 .
Oszthatóság
52. A nyíl a többszörösre mutat. Írd a nyíl mellé, hogy hányszorosa a nyíl végén álló kifejezés a
középsőnek!
166
Színezd az osztót (a megyét) azzal a cédulával azonos színűre, amelyiknek osztója. Ha kettőnek
is osztója, akkor keverék színeket használj így: piros + kék = lila, piros + sárga = narancs, kék +
+ sárga = zöld, piros + sárga + kék = fehér. Írd a megyék neve mellé, milyen színű lett!
Megyék nevei: Bács-Kiskun piros Jász-Nagykun-Szolnok sárga
Baranya zöld Komárom-Esztergom zöld
Békés kék Nógrád sárga
Borsod-Abaúj-Zemplén lila Pest kék
Budapest (megyei jogú város) narancs Somogy narancs
Csongrád lila Szabolcs-Szatmár-Bereg kék
Fejér lila Tolna fehér
Győr-Moson-Sopron piros Vas kék
Hajdú-Bihar piros Veszprém sárga
Heves narancs Zala zöld
167
Beszorzás, kiemelés
(2ab)2 16(ab)3
a(2ab)2
2 4a
12(ab)3 2(ab)3
(a 2 b + 3a 2 b)b2
3b ab
2a 4 b4 a 2 bab2
(a 2 b + ba 2 )b (3ab + ab)a 2 b ·4 (2ab)2 b
(ab)2 b
168
61. Add meg a téglalap területét a lehető 62. Fejezd ki a színes sokszög területét!
legrövidebb alakban!
T = a 2 − b2
T = (x + y)(x − y) = x 2 − y 2
T = x 2 − 4y 2 T = (a − b)2
d) (2x − 1)(3x − 2) = 6x 2 − 4x − 3x + 2 = 6x 2 − 7x + 2
e) (x − 1)(−x − y) = −x 2 − xy + x + y f) (−5x 2 + 2)(2x − 3) = −10x 3 + 15x 2 + 4x − 6
66. Hozd egyszerűbb alakra!
a) (x − 2)(x + 5) = x 2 + 3x − 10 b) (a + 3)(a − 2) = a 2 + a − 6
c) (4x + y)(−x − y) = −4x 2 − 5xy − y 2 d) (7a − 6)(−2a + 5) = −14a 2 + 47a − 30
1
e) (x − y)(2x + 2y) = 2x 2 − 2y 2 f) (a − 15) a − = a 2 − 15,2a + 3
5
67. Egy sportünnepélyen a sportolók téglalap alakba rendeződtek el szabályos sorokban. A sorok
száma 5-tel osztva 4 maradékot adott, az oszlopok száma pedig 1 maradékot. Az ünnepek végén
a sportolók 5-ös oszlopba fejlődve vonultak le a pályáról. Hányan álltak ekkor a legutolsó
sorban?
k sor és l oszlop volt. (5k + 4) · (5l + 1) = 25kl + 5k + 20l + 4 ennyien álltak az utolsó sorban.
68. Gondoltam két számra. Az egyik 25-tel osztva 7 maradékot ad, a másik 5-tel osztva 3 maradékot
ad. Mennyi maradékot adhat 5-tel osztva
a) az összegük, 0 maradékot b) a különbségük, 4 vagy 1 c) a szorzatuk? 1
d) a hányadosuk (ha egyik éppen osztója a másiknak)? 4, pl.: 32 : 8 = 4
69. Gondoltam két számra, az egyik 13-mal osztva 12 maradékot ad, a másik 13-mal osztva
5 maradékot ad. Írd fel az algebra nyelvén a szorzatukat és az összegüket is, és olvasd le,
mennyi maradékot adnak ezek 13-mal osztva!
(13a + 12)(13b + 5) = 132 ab + 12 · 13b + 5 · 13a + 60, tehát 8 a maradék.
13a + 12 + 13b + 5 = 13a + 13b + 17, tehát 4 a maradék.
169
71. Az egyik oszlopba összegeket írtunk, a másikba a szorzat alakjukat. Válaszd ki az összetarto-
zókat!
a) (2a + 1)2 A) 4a 2 + 4a + 1
b) (a + 2)2 B) a 2 + 4a + 4
c) (a + 2)(a − 2) C) a 2 + a − 2
d) (a − 1)(a − 2) D) a 2 − 4
e) (a − 1)(a + 2) E) a 2 − 3a + 2
72. Hozd egyszerűbb alakra!
2 3 3 1
a) − (x + y) = −1 b) + (a + 2b) = 4
x+y x+y a + 2b a + 2b
73. Oldd meg az egyenleteket!
a) (2x − 5)(3 − x) + 2x 2 = 9x + 1 x = 8 b) 5(x − 1)(7 + x) = 5x 2 + 25x + 5 x = 8
c) x(x + 3) + x(5 − x) = −32 x = −4 d) 5(x + 3) + 2(x + 3) = 7x + 21 azonosság
e) (2 − x)(4x + 5) = (2 − x) · 4x + 7 − 2x x = 1 f) x(x + 5) + 7 = x 2 + 2x − 2 x = −3
74. Töltsd ki a szorzótáblák üres mezőit!
· a+b a−b · a b
1 b b 1 b
1+ 1− − −1 −
a a a a a
4
· x + 2y x−1 ·
y−1
y−1
x2 x 3 + 2x 2 y x3 − x2 2
2
4(x 2 − 1)
2x 2x 2 + 4xy 2x 2 − 2x x2 − 1
y−1
tetszőlegesen kitölthető
170
y x y
2 4
y
x 3
x 2
y
vagy T = xy + 2y → xy 2y T = y(x + 2)
c
y
c
2
171
2x 2y
79. Mindegyik kifejezés egy téglalap területét adja meg. Készíts mindegyik kifejezéshez téglalapot
(ahogy az előző feladatban láttad), és annak segítségével az összeget írd fel szorzat alakba, a
szorzatot pedig összeg alakba!
a) T = (x + 3)(y + 3) = xy + 3x + 3y + 9
b) T = ab + 5a + 3b + 15 = (a + 3)(b + 5)
c) T = (2c + d)(a + 2b) = 2ac + 4cb + ad + 2db
d) T = mn + 7m + 3n + 21 = (m + 3)(n + 7)
e) T = 3x 2 + 6x + y(x + 2) = 3x(x + 2) + y(x + 2) = (x + 2)(3x + y)
f) T = ab + 6a + c(b + 6) = (a + c)(b + 6)
g) T = (b + 3)(b + 4) = b2 + 7b + 12
h) T = a 2 + 5a + 6 = (a + 2)(a + 3)
i) T = (x + y)2 = x 2 + y 2 + 2xy
j) T = c2 + 2cd + d 2 = (c + d)2
80. Írd fel az összegeket szorzat alakban!
a) 2a + a 2 = a(2 + a) b) 33b2 + 22ab = 11b(3b + 2a) c) 4a + 12ab = 4a(1 + 3b)
d) xy − y 2 = y(x − y) e) xy + y = y(x + 1) f) 15x + 6xy + 12x 2 y 2 = 3x(5 + 2y + 4xy 2)
x 1
g) −a + 8ab = a(−1 + 8b) h) −18l − l = −l(18 + 1) i) 3x − = x 3x −
2
2 2
172
86. Két szám összegét szoroztuk ugyanazon két szám különbségével, és az összevonás után az
alábbi kifejezéseket kaptuk. Írd fel, mi volt az eredeti szorzat!
a) x 2 − y 2 = (x + y)(x − y) b) 4x 2 − y 2 = (2x + y)(2x − y)
1 1 1
9 2
3
3
c) a 2 − = a+ a− d) x − 4y 2 = x − 2y x + 2y
4 2 2 4 2 2
e) b2 − 25 = (b + 5)(b − 5) f) 1 − b2 = (1 − b)(1 + b)
87. Töltsd ki a kereteket úgy, hogy azonosságot kapj!
a) (6 + x )(6 − x ) = 36 − x 2 b) ( 4x + y)( 4x − y) = 16x 2 − y 2
173
88. A szomszédos mezők közül arra gurítsd a labdát, amelyikben megtalálod az adott egyenlet
gyökét!
1 6 0 5
x −3 1 1 1 1
INDULÁS =1 =1 = =
5 x x−1 4 x−1 x−1
−1 3 −3 −2
1 x 3 −1 6 4 1 x+4
=x−1 =3 = −1= − =1
2 2 x 2 x x 2 x−4
4 −6 1 4
1 1 2 3x x−1
= +3=5 =3 =2
x−1 4 x−1 3−x x
2 7 1 −1 0
2
1 1 7 8 2 3 4 1 3 1
= =2 =2 + + = 18 + =
x−1 x+1 x+2 x−3 x x x x x x
11 −2 1 9
2 3
x+1 x 3 x
=2 =1 =1 =0
x x−2 x+1 x−2
2 −1 1 −6
3
1 2 1 1 1 2
+2=4 =1 + = −2=0
x x−2 x 6 3 x
nincsen gyöke 6 −2 5
3
x 1 1 1 2 1 5
=0 +2=0 + =1 + =
x−2 x+1 x x x 2 2x
0 4 −1 1 −2 10
2
x−1 1 1 1 x −2 x+1 2 6
= − = =1 =3 =2
x+3 3 x x −1 x(x −1) 2x x x−2
3 8 1 7
2 1 1 1 3−x 1
− 3 = −1 − = =2 −2=0
x−1 2 x x x 2x − 1
2 −6 1 −1 4
5
x x−1 1 9−x 5 1 3
GÓL − = =1 −1= =9
x−1 x x x−7 x x x
174
92. A ballagó nyolcadikosoktól a hetedikesek virággal búcsúztak. A nagy csokor margarétát először
hatosával akarták szétosztani, de akkor egy valakinek 4-gyel kevesebb szál virág jutott volna.
Ezért ötösével kötötték csokorba a virágokat, és így 14 szál megmaradt. Ebből az osztályfő-
nöknek kötöttek egy szép csokrot. Hány nyolcadikos ballagott, és hány szál margaréta volt?
A nyolcadikosok száma: x 6(x − 1) + 2 = 5x + 14
x = 18
A virágok száma: 5x + 14 = 104.
93. Ildi egy számot maradékosan osztott először 7-tel, majd 9-cel. Az első esetben 4-et, másodszor
8-at kapott maradékul. A két hányados különbsége 8 volt. Melyik számot osztotta el Ildi kétszer?
A szám 7k + 4 alakú, hiszen 7-tel osztva 4 maradékot ad.
Másrészt 9l + 8 alakú, hiszen 9-cel osztva 8 maradékot ad.
Ha kisebb az osztó, akkor nagyobb a hányados, tehát k > l, az adott feltétel szerint k = l + 8. Így 7(l + 8) + 4 = 9l + 8
l = 26, a szám 9l + 8 = 242
k = 26 + 8 = 34, a szám 7k + 4 = 242, ezzel az ellenőrzést is elvégeztük.
94. A Zrínyi Ilona Matematika Versenyre az ötödikesek háromszor annyian jelentkeztek, mint a
nyolcadikosok.
A hatodik és a hetedik osztályból összesen annyian indultak, mint az ötödikesek.
A felső tagozatból így összesen 80-nál több, de 90-nél kevesebb tanuló jelentkezett. Hány
nyolcadikos indult a Zrínyi versenyen?
5. oszt. 6.
oszt. 7. oszt.
8. oszt.
3x + 3x + x = 7x
80 < 7x < 90, x = 12
175
96. Két ládában krumpli van. A másodikban 65 kg-mal több, mint az elsőben. Miután a második
ládából átraktunk valamennyit az elsőbe, már csak 25 kg-mal több krumpli volt a másodikban.
Mennyi krumplit raktunk át?
Jelöljük így a ládák tartalmát:
97. A könyvállványon 65-tel több könyv volt, mint a szekrényben. Hány könyvet kell áttennünk
az állványról a szekrénybe, ha azt akarjuk, hogy a szekrényben 15-tel több könyv legyen, mint
az állványon?
Könyvek áttétele előtt Könyvek áttétele után
Állványon (k darab) k k−x
Szekrényben k − 65 k − 65 + x
k − 65 + x 15 k−x
k − 65 + x − 15 = k − x
2x = 80
x = 40 40 könyvet kell áttenni.
98. Három ládában összesen 205 kilogramm cukor volt. Ha az első ládából áttesznek a második
ládába 20 kilogrammot, a harmadikba pedig 15 kilogrammot, akkor mindhárom ládában
ugyanannyi cukor lesz. Mennyi cukor volt eredetileg egy-egy ládában?
A ládákban a, b, c kg cukor volt.
áttétel előtt: a b c
áttétel után: a − 35 = b + 20 = c + 15
b = a − 55, c = a − 50
176
100. Gábor és Jutka a tanév folyamán összesen 12 000 Ft-ot gyűjtött. Miután Gábor kapott még
3400 Ft-ot, és Jutka elköltött 2500 Ft-ot, akkor Gábornak kétszer annyi pénze lett, mint
Jutkának. Mennyi pénzt gyűjtött Gábor, mennyit Jutka? Gábor 5200 Ft-ot, Jutka 6800 Ft-ot.
101. Két pénztárgépben összesen 36 616 Ft van.
Amikor az első gépből áttettek a másikba 615 Ft-ot, akkor az elsőben még mindig 384 Ft-tal
több maradt, mint a másodikban. Az elsőben eredetileg 19 115 Ft, a másodikban 17 501 Ft volt.
102. Katinak 1900 Ft-ja van, Évának 300 Ft-ja. Édesanyjuk ugyanannyi pénzt adott mindkettőnek,
így Katinak háromszor annyi pénze lett, mint Évának. Hány forintot kaptak édesanyjuktól a
gyerekek? 500 forintot kaptak.
103. Egy kisebb és egy nagyobb vagon együttes teherbíró képessége 21 tonna. A 16 kisebb és
22 nagyobb vagonból álló szerelvény együttes teherbíró képessége 408 tonna.
Hány tonna áru fér a kisebb, és mennyi a nagyobb vagonba? 12 t a nagyobba, 9 t a kisebbe.
104. Egy párnahuzathoz és egy dunyhahuzathoz összesen 8,2 méter vászonra van szükség. 56 méter
vászonból 6 párna és 7 dunyhahuzatot varrtak. Mennyi vásznat használtak fel egy párnahuzat-
hoz? 1,4 m vásznat.
105. Két kosár körte ugyanolyan tömegű, mint három kosár alma. Hat kosár körte 27 kg. Mennyi a
tömege egy kosár almának? 3 kg
106. 15 zsák dió és 25 zsák cukor együttesen 812,5 kg. Egy zsák dió tömege feleannyi, mint egy
zsák cukoré. Melyik hány kilogramm? dió: 12,5 kg, cukor: 25 kg
107. Egy ketrecben nyulak és fácánok vannak. Hány nyúl és hány fácán van a ketrecben; ha az
állatoknak összesen
a) 53 fejük és 168 lábuk van, 31 nyúl, 22 fácán b) 31 fejük és 124 lábuk van, 31 nyúl, 0 fácán
c) 12 fejük és 158 lábuk van? lehetetlen
108. Egy játéküzlet polcán játékautók és motorkerékpárok vannak. A játékoknak összesen 69 kor-
mányuk és 186 kerekük van. Hány kisautó és hány motorkerékpár van a polcokon? 24 autó,
45 motor
109. András, Béla, Csaba és Dénes leültek kártyázni. Négy játszmát játszottak, minden játszma
végén a vesztes megduplázta a többiek pénzét.
Az első játszmában András, a másodikban Béla, a harmadikban Csaba, a negyedikben Dénes
vesztett. A végén mindannyian egyformán 240 forinttal a zsebükben álltak fel az asztaltól.
Kinek mennyi pénze volt a játék kezdetekor?
A B C D
177
110. Egy kétjegyű számban a jegyek összege 9. Ha a számjegyeket felcseréljük, az eredetinél 9-cel
nagyobb számot kapunk.
Mi az eredeti szám?
Első jegy Második jegy Értéke
Az eredeti szám: x 9−x 10x + (9 − x)
Új szám: 9−x x 90 − 10x + x
Az új szám 9-cel nagyobb, mint az eredeti szám: 90 − 9x = 9x + 18, x = 4 Eredeti szám 45.
111. Egy kétjegyű szám jegyeinek aránya 3 : 4. Ha a jegyeket felcseréljük, az új szám az eredeti
3
-szeresénél 8-cal kisebb lesz. Melyik ez a szám?
2
Jegyei 3x, illetve 4x, értéke 30x + 4x = 34x
112. Mónika felírt egy kétjegyű számot, majd a számjegyeket felcserélte, így egy 45-tel kisebb
számot kapott, amelyben a számjegyek összege 9 volt. Melyik számot írta fel először
Mónika? 72
113. Egy kétjegyű szám jegyeinek összege 7. Ha a számjegyeket fölcseréljük, 27-tel nagyobb számot
kapunk. Melyik az eredeti kétjegyű szám? 25
114. Egy kétjegyű szám egyik jegye 5-tel nagyobb a másiknál. Ha a jegyeket felcseréljük, az új
szám az eredeti háromszorosánál 9-cel kisebb lesz. Melyik ez a szám? 24
115. Egy kétjegyű szám egyik jegye 5-tel nagyobb a másiknál. Ha a jegyeket felcseréljük, az új
8
szám az eredetinek -szorosa lesz. Melyik ez a szám? 27
3
116. Két szám összege 53,515. Ha a nagyobbik számban a tizedesvesszőt egy hellyel balra visszük,
a kisebbik számot kapjuk. Melyik ez a két szám? 4,865 és 48,65
117. Két szám különbsége 3,87. Ha a kisebbik számban a tizedesvesszőt egy hellyel jobbra visszük,
a nagyobbik számot kapjuk. Melyik ez a két szám? 0,43 és 4,3
118. Egy háromjegyű szám jegyeinek az összege 21, a tízesek helyén álló számjegy a másik két
számjegy számtani közepe. Ha a két szélső jegyet fölcseréljük, 198-cal nagyobb számot kapunk.
Melyik volt az eredeti háromjegyű szám? 678
119. – Hány éves vagy bácsikám? – kérdezte Luca.
A bácsi így válaszolt:
2
– A te éveid száma most -e az én éveim számának. 4 évvel ezelőtt viszont a te éveid száma
5
1
-a volt az én mostani koromnak.
3
Hány éves Luca és mennyi a bácsikája?
Segíthet az egyenlet felállításában, ha kitöltöd a táblázatot:
178
Luca bácsi
2
most x x
5
x
4 évvel ezelőtt
3
2 x
x = +4 x = 60
5 3
120. – Hány éves a fiad? – kérdezte egy ember a barátját. Az meg így válaszolt:
– Ha a fiam korához hozzáadod az évei számát és még a felét, akkor 10-et kapsz.
Hány éves a fiú? 4 éves
121. Péter 12 éves, édesanyja háromszor annyi. Hány év múlva lesz Péter feleannyi idős, mint
édesanyja?
Péter Mamája
Most 12 36
x év múlva 12 + x 36 + x
24 + 2x = 36 + x x = 12
122. Három fiútestvér közül a középső két évvel idősebb a legfiatalabbnál, a legidősebb fiú életkora
pedig néggyel kevesebb, mint a másik kettő életkorának az összege.
Hány évesek külön-külön, ha hármójuk életkora együtt 96 év? 46, 26, 24 évesek
Mozgásos feladatok
123. Péter a közeli boltba ment vásárolni. Mozgását az alábbi grafikon szemlélteti. Mit lehet
leolvasni a grafikonról?
Péter
elmozdulása
[m]
300
200
100
eltelt idő
[perc]
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
179
idő
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 [perc]
124. Péterék lakása és a bolt egy út mentén van. Az úton megjelölt helyekre írd fel, hány perc alatt
ért oda Péter! Használd az előző feladat grafikonját!
bolt
Péter lakása 100 m 200 m 300 m
0 perc 4 8
perc perc 4 perc
3 3
125. Déli 12 órakor A városból a tőle 300 km távolságra levő B városba indul egy autós, ahol őt
km
délután 5 órakor várják. Két órán keresztül 60 sebességgel haladt, amikor motorhiba miatt
h
egy órát állnia kellett. Milyen sebességgel kell haladnia, hogy a megadott időre B városba
érjen? Az első két óra alatt 120 km-t tett meg. Öt órából két órája maradt a maradék 180 km megtételére.
180 km km
Sebessége: = 90 .
2 óra óra
126. A faluból a tőle 12,5 km távolságra levő B falu felé elindult egy gyalogos, egy órával később
pedig egy háromszor akkora sebességgel haladó kerékpáros. A kerékpáros 40 perccel előbb ért
B-be, mint a gyalogos. Mekkora sebességgel haladtak?
v: gyalogos sebessége, 12,5 12,5 5
= +
3v: kerékpáros sebessége, v 3v 3
km km
v=5 , 3v = 15 (a kerékpáros sebessége).
ó ó
127. A Balaton két partjáról egy időben indul el egymással szemben egy csónak és egy vitorlás.
Azonos útvonalon a csónak három óra, a vitorlás két óra alatt ér el az egyik parttól a szemben
fekvő partra, miközben találkoznak. Indulásuk után hány perc múlva találkozik egymással a
csónak és a vitorlás?
3
v: a csónak sebessége, v: a vitorlás sebessége, 3
2 v · t + v · t = 3v
t óra múlva találkoznak 2
5 6
(3v: össztávolság) v · t = 3v, t = h = 72 perc
2 5
km
128. Imre reggel 8 órakor kerékpáron elindult a szomszédos faluba, és 16 átlagsebességgel
h
km
haladt. Fél órával később motorkerékpárral utánament Béla, aki 40 átlagsebességgel követte
h
Imrét. Mikor érte utol Imrét a motoros? Ekkor hány kilométerre voltak a falujuktól?
1 5 80
16t = 40 t − t= h = 50 perc, azaz 8 : 50-kor érte utol Imrét. Ekkor km-re voltak a falutól.
2 6 6
180
129. Két szomszédos falu közti utat Gábor gyalog 1,2 óra alatt, Dénes kerékpárral 24 perc alatt
km
tette meg. Dénes 8 -val nagyobb átlagsebességgel haladt, mint Gábor. Milyen messze van
h
egymástól a két falu?
km km
4,8 km-re van a két falu egymástól. (Gábor 4 -val, Dénes 12 -val haladt.)
h h
130. Két város, A és B, 120 kilométerre fekszik egymástól. Reggel 8 órakor az A városból
motorkerékpáros indult a B-be, fél órával később egy autó B-ből az A-ba. A két jármű 9 óra
30 perckor találkozott. Mekkora volt a sebességük, ha az autó óránként 15 km-rel többet tett
meg, mint a motorkerékpáros?
km km
v = 42 a motorkerékpáros, 57 az autó sebessége. A motoros 42 · 1,5 = 63; az autós 57 km-t tett meg.
h h
131. Kör alakú versenypályán két kerékpáros versenyez. Az
egyik másodpercenként 12 méter, a másik 12,5 méter
utat tesz meg. Az indításuk után hány perc múlva
körözi le a második versenyző az elsőt, ha a pálya
hossza 220 méter? Hány kört tett meg ezalatt a két
versenyző? t idő múlva körözi le,
12t + 220 = 12,5t, t = 440 sec = 7 perc 20 sec
Ezalatt 440 · 12 = 5280 és 440 · 12,5 = 5500 métert tesznek meg,
azaz 24, illetve 25 kört.
132. Két falu, A és B, 20 kilométernyire van egymástól. Péter az A faluból indul a B felé, Pál a B
faluból indul az A felé. Mindketten óránként 4 kilométert tesznek meg. Hány órával induljon
később Pál, mint Péter, ha az A falutól 8 km-re akarnak találkozni?
Péternek 12 kilométert kell megtennie, ezt 3 óra alatt teszi meg.
Pál 8 kilométert 2 óra alatt tesz meg, azaz ráér 1 órával később indulni.
133. Egy kör alakú pálya 156 méter hosszú. Péter 6,5 métert tesz meg másodpercenként, Pál pedig
5,5 métert, és a pálya egy helyéről egyszerre indulnak el ellenkező irányban. Hány másodperc
múlva találkoznak? 6,5t + 5,5t = 156 (t sec múlva talalkoznak), ebből t = 13 sec a találkozás ideje.
134. Egy gyalogos és egy kerékpáros 8 órakor ugyanarról a helyről elindultak a 12 km-re fekvő
km km
városba. A gyalogos 6 , a kerékpáros 18 sebességgel haladt. A kerékpáros húsz percet
h h
időzött a városban, aztán visszafordult, és ugyanazon az úton indult hazafelé, mialatt a gyalogos
megállás nélkül a város felé haladt. A várostól milyen távol és mikor találkoztak? 915 -kor
találkoztak a várostól 4,5 km-re.
135. Péter 8 órakor indult útnak gyalog, Pál 10 órakor indult utána kerékpáron. Pál 11 órakor érte
utol Pétert. Milyen sebességgel ment Péter és milyen sebességgel ment Pál, ha Pál sebessége
km km km
8 -val volt több Péterénél? Péter 4 , Pál 12 sebességgel ment.
h h h
136. Egy utazó útjából hátra van még 252 km. Eddigi tapasztalatai alapján naponta legalább
12 km-t, legfeljebb 18 km-t tesz meg. Hány napot tervezzen ennek alapján a hátralevő 252 km
megtételéhez? Legalább 14 és legfeljebb 21 napot.
181
4 4
3 3
2 2
1 idő 1 idő
[perc] [perc]
0 10 20 30 40 50 60 70 0 10 20 30 40 50 60 70
1
Mennyi idő alatt lett üres a medence? 40 perc Mennyi idő alatt telt meg a medence? 53 + perc
3
Állapítsd meg a rajz alapján, hogy leeresztéskor vagy feltöltéskor változik-e gyorsabban a
vízszint! Leeresztéskor.
138. A gazdaság kertjét 2 motoros szivattyúval öntözik. Ha csak a nagyobb szivattyú működik, 4 óra
alatt lesznek készen, ha csak a kisebbik, 9 óra alatt. Mennyi idő alatt lennének készen, ha mind
a két szivattyút használnák?
1 1 13
Az egyik szivattyú 1 óra alatt a kert -ét, a másik -ét, a kettő együtt összesen -át öntözi. A kettővel együtt
4 9 36
36
így óra alatt végzünk.
13
139. Egy munkát az első brigád 12 nap alatt, a második brigád 15 nap alatt végezne el.
A két brigád együtt fogott hozzá ehhez a munkához, de néhány nap múlva az első brigád más
munkát kapott, így a munka hátralevő részét a második brigád 6 nap alatt fejezte be. Hány
napig tartott az egész munka elvégzése?
n−6 n
n: napok száma. Első brigád: a munka része, második brigád: a munka része.
12 15
n−6 n
+ =1
12 15
n = 10 10 napig tartott a munka.
140. A fürdőmedencébe három csapon át tudunk vizet tölteni. Az első csap egyedül 10 óra alatt tölti
meg a medencét. A második csap egyedül 6, a harmadik pedig 5 óra alatt tölti meg.
Mennyi idő alatt telik meg a medence, ha
a) mindhárom csapból együtt töltjük,
b) kezdetben mindhárom csap nyitva van, de 1 óra múlva az elsőt elzárjuk? t idő alatt telik meg.
t t t 1 t t
a) + + =1 b) + + =1
10 6 5 10 6 5
3t + 5t + 6t = 30 11t = 27
30 27
t= [óra] t= [óra]
14 11
182
141. Ímhol egy sakál, egy kutya és egy farkas. Megesznek együtt egy birkát. A sakál egyedül 1 óra
alatt falná fel a birkát. A farkas 3 óra alatt. A kutya 6 óra alatt. Most az a kérdés, hogy ha mind
a hárman együtt eszik a birkát, mennyi idő alatt falják fel azt?
(Régi matematikakönyvből, 1489-ből)
t t t
t óra alatt + + =1
1 óra 3 óra 6 óra
6t + 2t + t = 6 óra
9t = 6 óra
2
t= óra = 40 perc
3
142. János a kertet 8 óra alatt ássa fel. Béla gyorsabban dolgozik, ő 6 óra alatt végez ugyanezzel
3
a munkával. Idén tavasszal együtt láttak munkához. Hány óra alatt végeztek vele? 3 + óra ≈
7
≈ 3 óra 26 perc
144. Két gyertyát gyújtunk meg egyszerre. Az egyik 10 cm magas. Ez percenként 5 mm-rel lesz
rövidebb. A másik 8 cm magas. Ez 16 perc alatt ég le. Ábrázold, mikor milyen magasak a
gyertyák! A második gyertya 80 mm leégéséhez 16 perc, 5 mm leégéséhez 1 perc, tehát azonos sebességgel
égnek el, ezért párhuzamos a két grafikon.
183
Olvasd le a rajzról
a) mikor lesz ugyanolyan magas a két gyertya! Soha.
b) mikor lesz a második gyertya kétszer olyan magas, mint az első! Soha.
c) mikor lesz az első gyertya kétszer olyan magas, mint a második! A meggyújtás után 12 perccel.
145. Két gyertyánk van. Hosszuk és vastagságuk különböző. A hosszabbik 3,5 óra alatt ég csonkig,
a rövidebbik 5 óra alatt.
Egyszerre gyújtottuk meg őket és most, 2 óra múlva egyenlő hosszúak. Eredetileg hányszor
akkora volt az egyik gyertya, mint a másik?
Hosszabbik x, rövidebbik y cm.
2 4 4 3
3,5 óra alatt x cm ég le, 2 óra alatt x = x cm ég le. Jelenlegi magassága: x − x = x cm.
3,5 7 7 7
2 2 3
A másik gyertya 5 óra alatt y cm-t fogy, 2 óra alatt y cm-t fogy. Jelenlegi magassága: y − y = y cm.
5 5 5
3 3
Most egyenlő magasak: x= y
7 5
x y
=
7 5
7 7
x = y, tehát eredetileg a hosszabbik gyertya -szöröse volt a rövidebbiknek.
5 5
184
150. Két szám összege 2490. Az egyik szám 13%-a egyenlő a másik szám 17%-ával. Melyik ez a
két szám?
a + b = 2490 13 17
a· = (2490 − a) · a = 1411, b = 1079
b = 2490 − a 100 100
151. Két szám különbsége 420. Az egyik szám 3%-a egyenlő a másik szám 8%-ával. Melyik ez a
3 8
két szám? a = b + 420, a · =b· (b + 420) · 3 = 8b a = 672, b = 252
100 100
152. Egy kaszásokból álló brigád az első napon lekaszálta egy rét felét és még két hektárt, a második
napon a megmaradt terület 25%-át és a még hátralevő 6 hektárt. Mekkora volt a rét területe?
t t
− 2 · 0,75 = 6 = 10, t = 20 20 hektár volt a rét területe.
2 2
153. Két fiú sakkot szeretne venni. Az egyiknek hiányzik a pénzéből a sakk árának 10%-a, a
1
másiknak az ár része. Megveszik a sakkot közösen, kiderül, hogy a pénzük 44 Ft-tal volt
6
több, mint a sakk ára. Mennyibe kerül a sakk?
100 − 10 1
x a sakk ára. x· +x· 1− = x + 44
100 6
9 5
x· + x · = x + 44
10 6
11
x· = 44
15
x = 60 Ft
154. Két kannában összesen 16 liter benzin volt. Mindegyikből kivettek egy litert, és így az első
1
kannában maradt benzin 25%-a a második kannában maradt benzin részével lett egyenlő.
3
Hány liter benzin volt eredetileg az egyes kannákban?
Eredetileg a liter és b liter volt az egyes kannákban. b = 16 − a
25 1
(a − 1) · = (b − 1) ·
100 3
1 1
(a − 1) · = (15 − a) ·
4 3
a = 9 liter, b = 7 liter
155. Egy város lakóinak száma 1950-től a következő népszámlálásig – 1960-ig – 8%-kal növekedett,
és a következő 10 év elteltével 10%-kal növekedett a város lakóinak száma az előző népszám-
láláskor tapasztalt létszámhoz képest. 1970-ben a város lakóinak a száma 52 272 volt. Mennyi
volt a város lakóinak száma 1950-ben?
108 110
x: a lakosok száma 1950-ben. x· · = 52 272
100 100
x = 44 000
185
NÉGYZETGYÖK, PITAGORASZ-TÉTEL
156. Sorold fel az összes háromjegyű négyzetszámot!
100, 121, 144, 169, 196, 225, 256, 289, 324, 361, 400, 441, 484, 529, 576, 625, 676, 729, 784, 841, 900, 961
186
187
G) H) I) J)
tA = C, D, F , G tB = E, H , I , J
C
A
E
G
188
Pitagorasz-tétel
173. Mennyi a háromszögek oldalaira rajzolt négyzetek területe? Írd be a táblázatba! Melyik
háromszögekre igaz, hogy tI. + tII. = tIII. ?
a) b) c) d) e) f) g) h)
I. 1 2 4 5 4 1 8 2
II. 4 5 9 5 5 2 10 8
III. 5 5 13 10 5 5 10 10
A Pitagorasz-tétel alkalmazása
174. a) Milyen messze vannak a koordináta-rendszer kezdőpontjától az alábbi tükrös négyszögek
csúcsai?
b) Milyen hosszú az átlójuk?
c) Mekkora a kerületük, illetve a területük? A hosszúságmérés egysége: 1 .
189
√ √
a) c = 324 + 900 = 1224 ≈ 35 [cm] T = 270 cm2
√ √
b) b = 1225 − 576 = 649 ≈ 255 [cm] = 25,5 dm T ≈ 306 dm2
√
c) c = 50 ≈ 7,1 [cm] T = 12,5 cm2
176. A derékszögű háromszögek befogóit a-val, b-vel, átfogóját c-vel jelöltük. Számítsd ki a
derékszögű háromszögek két oldalából a harmadikat!
a 14 60 8 27 390 72 0,28 3,2 7,2 11
b 48 25 15 120 800 65 0,45 12,6 15,4 9,6
c 50 65 17 123 890 97 0,53 13 17 14,6
177. Határozd meg a derékszögű háromszögek hiányzó oldalát! Egy tizedesjegy pontossággal
számolj! A derékszögű háromszögek befogóit a-val, b-vel, átfogóját c-vel jelöltük.
a 4,7 14 224,4 0,4 3,6 1,7
b 5,2 28,7 205 0,9 7,1 1,0
c 7 32 304 1 8,0 2,0
190
√
a) a = 242 − 122 = 432 ≈ 20,8 [cm]
b) b = 6,882 − 3,442 = 35,5008 ≈ 5,958 [m]
c) 2a 2 = 502
502
a2 =
2
502 2500 √
a= = = 1250 ≈ 35,36 [m]
2 2
179. Számítsd ki az egyenlő szárú háromszögek kérdezett hosszúságait!
a) b) c)
b =? b 5,2 m
5 dm 5 dm
m = 12 cm m =? 2m
a = 96 cm a =?
a = 10 cm
b = 122 + 52 = 169
2
m2 = 502 − 482 = 196 (a : 2)2 = 5,22 − 22 = 23,04
√ √
b = 169 = 13 [cm] m = 196 = 14 [cm] a : 2 = 23,04 = 4,8 [m]
a = 9,6 m
a = 30 cm
182. Számítsd ki egy 28 cm oldalú négyzet átlójának hosszát! 28 cm
e2 = 2 · 282 = 1568
√ 28 cm
e = 1568 ≈ 39,6 [cm] e
191
183. Egy téglalap kerülete 48 cm, oldalainak aránya 3 : 5. Mekkora a téglalap területe? Mekkora az
átlója?
a + b = 24 cm e
a = 9 cm
a = 3 · 3 cm = 9 cm
b = 5 · 3 cm = 15 cm
b = 15 cm
t = ab = 135 cm2
√
e = 92 + 152 = 306 ≈ 17,5 [cm]
10x 2 = 207,36
x = 20,736 ≈ 4,55 [m]
a ≈ 4,55 m, b ≈ 13,65 m, k ≈ 32,6 m x
188. Milyen távol van a 4 cm sugarú kör középpontjától az a húr, amelynek hossza 6 cm
6 cm? d
4 cm
d 2 = 42 − 32 = 7
√
d = 7 ≈ 2,6 [cm]
192
193. Az a, b, c egy-egy háromszög oldalait jelölik. Döntsd el, hogy az alábbi adatokkal meghatáro-
zott háromszögek közül melyek hegyes-, derék-, illetve tompaszögűek!
a 5 6 7 7 10 10 11 14
b 12 12 24 23 24 24 59 48
c 13 13 25 25 26 28 62 50
dsz hsz dsz tsz dsz tsz tsz dsz
193
194. Milyen hosszú drótból készíthető el az ábrán látható gúla élváza, ha a gúla beírható egy 15 cm
élű kockába?
a) H
b) H
c) d) H I
G G K G
E F E F E E
D C D C D C D C
A 15 cm A 15 cm A 15 cm A 15 cm
B B B B
a) A testnek 8 éle
van. AB = BC = CD = DA = CG = 15 cm, mert a kocka oldalélei;
√
BG = 2 2
DG = 15 + 15 = 450 cm, mert a kocka lapátlói;
√
AG = 152 + 152 + 15 2
√ = √ 675 cm, mert a kocka testátlója.
Az élváz 5 · 15 + 2 · 450 + 675 ≈ 143,41 cm hosszú.
b) A testnek 6 éle van.BF = F G = F E = 15 cm, mert a kocka oldalélei;
√
BE = BG = EG = √152 + 152 = 450 cm, mert a kocka lapátlói.
Az élváz 3 · 15 + 3 · 450 ≈ 108,64 cm hosszú. √
450
c) A testnek 8 éle van. AB = BC = CD = DA = 15 cm, mert a kocka oldalélei. Az E 2
AK szakasz az AEK derékszögű háromszög átfogója, a Pitagorasz-tétel alapján AK = K
2
450 1350 15
= 15 + = cm = BK = CK = DK.
4 4
1350 A
Az élváz 4 · 15 + 4 · ≈ 133,48 cm hosszú.
4
d) A testnek 8 oldaléle van. AB = BC = CD = DA = 15 cm, mert a kocka oldalélei.
A többi él hossza derékszögű háromszögből Pitagorasz-tétel alkalmazásával kiszámítható az alábbiak szerint:
H 5
I I
H 5 10 G
I I √
450 √
15 15 325
B C
D C A 15
DI = 152 + 52 = CI = 152 + 102 = AI =450 + 52 = BI = 325 + 152 =
√ √ √ √
= 250 cm = 325 cm = 475 cm = 550 cm
√ √ √ √
Az élváz 4 · 15 + 250 + 325 + 475 + 550 ≈ 139,09 cm hosszú.
194
195
196
Ellenőrzés:
Ellenőrzés:
Háromszögek
207. Töltsd ki a táblázatot! Írj fel igaz állításokat a táblázat alapján!
Például: Ha a háromszögnek pontosan két oldala egyenlő, akkor a háromszög külső szögei
közül kettő egyenlő tompaszög.
A háromszög 3 oldala egyenlő pontosan 2 oldala egyenlő 3 oldala különböző
belső szögei 60◦ -osak közül két hegyesszög egyenlő különbözők, közülük
legalább kettő hegyesszög
külső szögei 120◦ -osak közül kettő egyenlő tompa- különbözők, közülük legalább
szög kettő tompaszög
197
209. Egy háromszög első szöge a másodiknak kétszerese, a harmadik szöge pedig a második felénél
40◦ -kal nagyobb. Hány fokosak a szögek?
x
x + 2x + + 40◦ = 180◦ ⇒ x = 40◦
2
A háromszög szögei 80◦ , 40◦ , 60◦ .
1
210. Egy háromszög egyik csúcsánál levő belső szöge derékszög. A másik két csúcsnál levő külső
6
szög aránya 4 : 9.
a) Számítsd ki a háromszög szögeinek nagyságát! 4x + 9x =
= 360◦ − 165◦ ⇒ x = 15◦ , a külső szögek 60◦ , 135◦
A háromszög szögei 120◦ , 45◦ , 15◦ .
b) Szerkeszd meg a háromszöget, ha leghosszabb oldala
7 cm! A 7 cm-es oldalon van a 45◦ -os és a 15◦ -os szög.
211. Hány különböző olyan háromszög van, amelynek kerülete 10 cm és oldalai centiméterben
mérve egész számok? Két háromszög van.
Számítsd ki e háromszögek területét!
10 = 4 + 4 + 2 = 4 + 3 + 3
I. oldalai: 4 cm, 4 cm, 2 cm II. oldalai: 4 cm, 3 cm, 3 cm
m1 ≈ 3,87 cm m2 ≈ 2,24 cm
2 · m1 4 · m2
T1 = ≈ 3,87 cm2 T2 = ≈ 4,48 cm2
2 2
212. Hány különböző olyan egyenlő szárú háromszög van, amelynek területe 5 cm2 és az alapja is,
az alaphoz tartozó magassága is centiméterben mérve egész szám? Négy háromszög van.
Számítsd ki e háromszögek kerületét!
a·m
T = és T = 5 ⇒ a · m = 10 = 1 · 10 = 2 · 5 = 5 · 2 = 10 · 1
2
a [cm] 1 2 5 10
m [cm] 10 5 2 1
a 2
b2 = m2 + ⇒ b[cm] ≈ 10,01 5,1 3,2 5,1
2
K = a + 2b ⇒ K[cm] ≈ 21,02 12,2 11,4 20,2
17 cm < c < 23 cm
15 cm < c < 17 cm
214. Egy háromszög két oldala 53 cm és 45 cm.
a) Mekkora lehet a háromszög legrövidebb harmadik oldala, ha a háromszög tompaszögű?
b) Mekkora lehet a háromszög legrövidebb harmadik oldala, ha a háromszög derékszögű?
198
215. Szerkeszd meg a hegyesszögű háromszög beírt körét, a derékszögű háromszög súlyvonalait és
súlypontját, a tompaszögű háromszög köré írt kört! A háromszögek oldalai:
6,6 cm, 11,2 cm, 13 cm vagy 4 cm, 5 cm, 7 cm vagy 5,5 cm, 6 cm, 7 cm.
Az első háromszög derékszögű, mert 6,62 + 11,22 = 132 .
A második háromszög tompaszögű, mert 42 + 52 < 72 .
A harmadik háromszög hegyesszögű, mert 5,52 + 62 > 72
216. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög legrövidebb magassága 7 cm. Számítsd ki a
háromszög területét!
14 · 7
T = = 49 cm2
2
217. Határozd meg, hogy a háromszög köré írt kör középpontja a háromszögnek belső pontja-e, vagy
a háromszög valamelyik oldalán van, vagy a háromszögön kívül levő pont, ha a háromszög
oldalainak hossza
a) 3 cm, b) 4 cm, c) 40 mm, d) 30 mm, e) 4 cm, f) 4 cm,
3 cm, 7 cm, 72 mm, 72 mm, 7,5 cm, 8 cm,
5 cm, 7 cm, 75 mm, 78 mm, 8,5 cm, 9 cm!
Szerkesztéssel ellenőrizd a válaszodat!
A köré írt kör középpontja
– belső pont b, c hegyesszögű háromszög esetén,
– az egyik oldalon van d, e derékszögű háromszög esetén,
– külső pont a, f tompaszögű háromszög esetén.
218. Egy 10 cm kerületű egyenlő szárú háromszög alapjának és alaphoz tartozó magasságának
aránya 16 : 15.
Számítsd ki a háromszög területét!
Pitagorasz-tétel ⇒ b2 = (8x)2 + (15x)2 = 289x 2
b = 17x
K = 16x + 2 · 17x = 10 cm ⇒ x = 2 mm
a = 16x = 32 mm és m = 15x = 30 mm
32 · 30
T = = 480 mm2
2
219. Egy derékszögű háromszög két befogója 288 cm-rel, illetve 1 cm-rel rövidebb az átfogójánál,
a két befogó összege 337 cm. Mekkora a háromszög kerülete és területe?
199
A: B: C: D:
Négyszögek
221. Egy konvex négyszög külső szögeinek aránya 2 : 5 : 6 : 7. Mekkorák a négyszög belső szögei?
2x + 5x + 6x + 7x = 360◦ ⇒ x = 18◦
A külső szögek: 36◦ , 90◦ , 108◦ , 126◦ .
A belső szögek: 144◦ , 90◦ , 72◦ , 54◦ .
200
222. Egy négyszög első szögénél 19◦ -kal kisebb a második szöge, és az első szög kétszeresénél
73◦ -kal kisebb a harmadik szöge. A negyedik szög feleakkora, mint az első szögnél 23◦ -kal
kisebb szög. Mekkorák a négyszög szögei?
x − 23◦
x + (x − 19◦ ) + (2x − 73◦ ) + = 360◦ ⇒ x = 103◦
2
A belső szögek: 103◦ , 84◦ , 133◦ , 40◦ . U T
D C
223. Válassz ki négy pontot úgy, hogy
a) egy négyzet csúcsai legyenek!
V S
b) nem egyenlő oldalú téglalap csúcsai legyenek!
c) nem derékszögű paralelogramma csúcsai legyenek! Z R
d) nem egyenlő oldalú deltoid csúcsai legyenek!
Például a) QSU Z b) QRU V c) ARSZ d) BU DV
A P Q B
224. Számítsd ki a paralelogramma szögeit!
a) α b) ◦
0 80◦ c) ◦ 46◦
10 13
4
ε
35◦
◦ 23◦ ◦
α β 45◦ 10
0 23◦ 13
4
225. Egy ABCD paralelogramma kerülete 42 cm, AC átlója 11 cm hosszú. Számítsd ki az ABC
háromszög kerületét!
42
KABC = + 11 = 32 cm
2
vagy
201
202
K = 41 + 2 · 10 + 29 = 90 dm K = 17 + 2 · 13 + 7 = 50 m K = 28 + 3 · 14 = 70 m
(41 + 29) · 8 (17 + 7) · 12 (28 + 14) · 12,12
T = = 280 dm2 T = = 144 m2 T ≈ = 254,52 m2
2 2 2
234. Számítsd ki a trapéz kerületét és területét!
a) b) c)
203
236. Mekkora a színes négyszögek területe az ötödik lépés után? Általánosítsd a megoldást!
1
T1 = 2, T2 = 5, T3 = 10, . . . Tn = (n + 1)2 − 4 · · 1 · n = (n + 1)2 − 2n = n2 + 1.
2
Sokszögek
237. Egy 28 elemű halmaz csak konvex négyszögeket és konvex ötszögeket tartalmaz. Ezen
sokszögeknek összesen 71 átlójuk van. A halmaz elemei között hány ötszög van?
A négyszögnek 2, az ötszögnek 5 átlója van. A 28 konvex sokszögnek legalább 56 átlója van. A maradék 15 átló
5 darab ötszög további három-három átlója. Tehát 5 db konvex ötszög és 23 konvex négyszög alkotja a halmazt.
Ellenőrzés: 5 + 23 = 28 és 5 · 5 + 23 · 2 = 71
238. Egy 20 elemű halmaz csak háromszögeket, konvex négyszögeket és konvex ötszögeket
tartalmaz. Ezen sokszögeknek összesen 51 átlójuk van. Melyik fajta sokszögből hány darab
van a halmazban?
Több lehetőség van:
Konvex ötszög Konvex négyszög Háromszög
I. 5 db 13 db 2 db
II. 7 db 8 db 5 db
III. 9 db 3 db 8 db
242. Adj meg egy-egy olyan sokszöget, amelynek területe egyenlő az alábbi területekkel!
400 m2 : a visegrádi lakótorony alapterülete Például: 16 m és 25 m oldalú téglalap.
10 000 m2 = 1 ha: egy sportpálya területe Például: 50 m és 200 m oldalú téglalap.
86 ha: a budapesti Margitsziget területe Például: 500 m és 1720 m oldalú téglalap.
588 km2 : a Balaton vízfelülete Például: 21 km és 28 km oldalú téglalap.
2
2160 ezer km : Grönland területe Például: 864 km magasságú 5000 km oldalú háromszög.
2
510,22 millió km : a Föld felszíne Például: egy közelítőleg 22,6 millió km oldalú négyzet.
204
az átlók hossza 13 m
(8 + 4) · 4 (4 + 6) · 2 6·3
a) T = + +6·4+ = 67 m2
2 2 2
51 · 68 85 · 60 80 · 3
b) 512 + 682 = e2 ⇒ e = 85 dm T = + + = 4404 dm2
2 2 2
13 · x 13 · (13 − x) 13 · 13
c) T = + = = 84,5 m2
2 2 2
8 · 15 9 · 12
d) x 2 + 152 = 172 ⇒ x = 8 cm T = + 20 · 15 − = 306 cm2
2 2
Körök
244. Legyen az O1 középpontú kör sugara 7 cm, az O2 középpontú kör sugara 11 cm! Mekkora
lehet az O1 O2 távolság, ha
a) az egyik kör a másik kör belső tartományában van, 0 cm 5 O1 O2 < 4 cm
b) a két kör belülről érinti egymást, O1 O2 = 4 cm
c) a két kör metszi egymást, 4 cm < O1 O2 < 18 cm
d) a két kör kívülről érinti egymást, O1 O2 = 18 cm
e) az egyik kör a másik kör külső tartományában van? O1 O2 > 18 cm
245. Mekkora a kerülete és a területe annak a körcikknek, amelynek sugara 8 cm és középponti
szöge
a) 45◦ , b) 225◦ , c) 144◦ , d) 90◦ , e) α?
1 1 1 1
a) K = 2r + Kkör = 2r + · 2rπ ≈ 22,28 cm T = Tkör = · r 2 π ≈ 25,12 cm2
8 8 8 8
5 5 5 2
b) K = 2r + Kkör = 2r + · 2rπ ≈ 47,4 cm T = r π ≈ 125,6 cm2
8 8 8
2 2 2 2
c) K = 2r + Kkör = 2r + · 2rπ ≈ 36,096 cm T = · r π ≈ 80,384 cm2
5 5 5
1 1 1 2
d) K = 2r + Kkör = 2r + · 2rπ ≈ 28,56 cm T = · r π ≈ 50,24 cm2
4 4 4
α α
e) K = 2r + · 2rπ T = · r 2π
360 360
246. Milyen távolságra van egy 6 cm sugarú kör középpontjától az a húr, amelynek hossza
a) 11 cm, b) 10 cm, c) 8 cm, d) 6 cm, e) 4 cm, f) 3 cm?
205
2 2
h h
+ d 2 = 62 ⇒ d= 36 −
2 2
a) 2,4 cm b) 3,32 cm c) 4,47 cm
d) 5,2 cm e) 5,66 cm f) 5,81 cm
247. Milyen távolságra van egymástól egy 7 cm sugarú körben az a két húr, amelyeknek hossza
a) 12 cm és 8 cm, b) 10 cm és 6 cm, c) 10 cm és 3 cm?
2 2
h h
+ d 2 = 72 ⇒ d= 49 −
2 2
2 2
k k
+ e 2 = 72 ⇒ e= 49 −
2 2
A két húr távolsága d + e vagy |d − e|.
x 2 + m2 = r 2
y 2 + m2 = R 2
O1 O2 = x + y vagy O1 O2 = |x − y|
206
Síkgeometriai számítások
253. a) Mekkora az ABC egyenlő szárú háromszög kerülete?
h 1m 2m 3m 4m 5m 6m 7m 8m
b ≈ 4,12 m 4,47 m 5m 5,66 m 6,4 m 7,21 m 8,06 m 8,94 m
K 16,24 m 16,94 m 18 m 19,32 m 20,8 m 22,42 m 24,12 m 25,88 m
b) Ábrázold mm-papíron a kerületet a magasság függvényében! K = 8 + 2 16 + h2
254. a) Az AB szakasz hossza 10 cm, az ACB szög derékszög. Számítsd ki az AC befogó
hosszát! (AC)2 + (BC)2 = 102
BC 3m 4m 5m 6m 7m 8m
AC ≈ 9,54 m 9,16 m 8,66 m 8m 7,14 m 6m
207
256. Milyen hosszú lámpafüzérrel lehet megoldani a híd világítását a színessel jelölt vonal mentén?
52 + 11,52 = a 2 ⇒ a ≈ 12,5 m
2 2 2
5 + 14 =b ⇒ b ≈ 14,9 m
82 + 172 = c2 ⇒ c ≈ 18,8 m
A hossz: 2 · (12,5 + 11,5 + 14,9 + 14 + 18,8) ≈ 143,4 m
257. Elvileg milyen messziről lenne látható egy 1000 m magas hegy teteje, ha
körülötte sehol nincs a felszínről kiemelkedő tárgy? A Föld sugara körülbelül
6370 km.
x 2 + R 2 = (R + 1)2
208
209
Térgeometriai számítások
267. Hány m3 víz fér egy 80 cm átmérőjű, 110 cm magas körhenger alakú hordóba?
r = 0,4 m m = 1,1 m V = r 2 πm = 0,42 π · 1,1 ≈ 0,553 m3
268. Hány liter víz fér egy 3 m hosszú, 40 cm átmérőjű félhenger alakú itatóvályúba?
r = 2 dm m = 30 dm V = r 2 πm = 22 π · 30 = 376,8 dm3 = 376,8 l
269. Egy 80 cm magas henger alakú vízmelegítő tartály űrtartalma 300 liter. Mekkora a tartály
átmérője?
m = 8 dm V = 300 l = 300 dm3 300 = r 2 π · 8 ⇒ r ≈ 3,46 dm. Az átmérő körülbelül 6,92 dm.
270. Egy téglatest három élének aránya 4 : 7 : 11, tizenkét éle hosszának összege 264 cm. Számítsd
ki a téglatest felszínét és térfogatát!
(4x + 7x + 11x) · 4 = 264 ⇒ x=3 ⇒ a = 12 cm b = 21 cm c = 33 cm
2 3
A = 2(ab + ac + bc) = 2682 cm V = abc = 8316 cm
271. Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb magassága 35 cm, oldallapjának átlója 37 cm.
Mekkora a hasáb felszíne és térfogata?
a 2 + 352 = 372 ⇒ a = 12 cm
a · ma 12 · 10,4
A=2· + 3a · m ≈ 2 · + 3 · 12 · 35 = 1384,8 cm2
2 2
a · ma 12 · 10,4
V = ·m≈ · 35 = 2184 cm3
2 2
272. Egy szabályos hatszög alapú egyenes hasáb alapéle 8 cm, magassága ennek másfélszerese.
Mekkora a hasáb felszíne és térfogata?
a = 8 cm m = 12 cm
m2a + 42 = 82 ⇒ ma ≈ 6,93 cm
a · ma
A=2·6· + 3 · a · m ≈ 620,64 cm2
2
a · ma
V =6· · m ≈ 1995,84 cm3
2
210
273. Egy háromszög alapú egyenes hasáb magassága egyenlő az alaplap leghosszabb magasságával.
Az alaplap oldalai 11 dm, 6 m, 61 dm. Milyen háromszög az alaplap? Számítsd ki a hasáb
felszínét és térfogatát!
Az alaplap derékszögű háromszög, mert 112 + 602 = 612 , ezért leghosszabb magassága a hosszabbik befogó, azaz
60 dm.
11 · 60 11 · 60
A=2· + (11 + 60 + 61) · 60 = 8580 dm2 V = · 60 = 19 800 dm3
2 2
274. Egy rombusz alapú egyenes hasáb két legtávolabbi csúcsának távolsága 145 cm. A rombusz
átlói 10 cm és 24 cm hosszúak. Számítsd ki a hasáb felszínét és térfogatát!
52 + 122 = a 2 ⇒ a = 13 cm
10 · 24
A=2· + 4 · 13 · 143 = 7676 cm2
2
10 · 24
V = · 143 = 17 160 cm3
2
275. 3 mm vastag alumíniumlemezből deltoid keresztmetszetű hasábokat vágnak ki, amelyekből
jelvények készülnek. A deltoid átlói 1 cm és 2 cm hosszúak. Mennyi a tömege 1000 darab
kg
jelvénynek, ha az alumínium sűrűsége 2700 3 , és az alumíniumból készült kitűző rész tömege
m
10%-a a jelvény tömegének?
e·f 10 · 20
A deltoid átlói 10 mm és 20 mm hosszúak. V = ·m = · 3 = 300 mm3 egy deltoid alapú hasáb
2 2
térfogata. 300 cm3 az 1000 hasáb térfogata.
kg g
= 2700 3
= 2700 m = V · = 0,3 · 2700 = 810 g az 1000 hasáb tömege, ami 90%-a a jelvény
m dm3
tömegének.
10 cm
5 cm
5 cm 5 cm
10 cm 15 cm
√ √
I. test a) l1 = 52 + 52 = 50 ≈ 7,07 cm II. test a) l1 = 102 + 152 = 325 ≈ 18 cm
√ √
l2 = 102 + 52 = 125 ≈ 11,2 cm l2 = 52 + 152 = 250 ≈ 15,8 cm
√ √
b) t = 102 + 52 + 52 = 150 ≈ 12,2 cm l3 = 102 + 52 = 125 ≈ 11,2 cm
√
b) t = 152 + 102 + 52 = 350 ≈ 18,7 cm
211
√
a) QG2 = 82 + 42 ⇒ QG = 80 ≈ 8,94 m
√ √
KP QGH = 2 · 8 + 2 · 80 ≈ 33,88 cmTP QGH = 8 · 80 ≈ 71,52 cm2
2 2 2
√ 2 PQ 2 √
b) P E = 8 + 4 ⇒ P E = 80 ≈ 8,94 cm m + = P E2 ⇒ m= 72 ≈ 8,49 cm
2
√
P Q2 = 42 + 42 ⇒ P Q = 32 ≈ 5,66 cm
√ √
√ √ 32 · 72
KP QE = 2 · 80 + 32 ≈ 23,54 cm TP QE = ≈ 24 cm2
2
√
c) P Q2 = 42 + 42 ⇒ P Q = QR = P R = 32 ≈ 5,66 cm
PQ 2 √
m2 + = P R 2 ⇒ m = 24 ≈ 4,9 cm
2
√ √
√ 32 · 24 √
KP QR = 3 · 32 ≈ 16,98 cm TP QR = = 192 ≈ 13,86 cm2
2
212
P , Q felezőpontok P felezőpont
√
a) P Q2 = 72 + 72 ⇒ PQ = 98 ≈ 9,9 cm
√
AC 2 = 142 + 142 ⇒ AC = 392 ≈ 19,8 cm
√
AP 2 = 142 + 72 ⇒ AP = 245 ≈ 15,65 cm
√
2 √
98 √ 882
m2 + = ( 245)2 ⇒ m= ≈ 14,85 cm
2 2
√ √ √
( 392 + 98) · 882 2
TACP Q = ≈ 220,5 cm2
2 √
b) BG2 = 142 + 142 ⇒ BG = GE = BE = 392 ≈ 19,8 cm
√
2
2 392 √ √
m + = ( 392)2 ⇒ m = 294 ≈ 17,15 cm
2
√ √
392 · 294
TBGE = ≈ 169,74 cm2
2
√
c) P G2 = 142 + 72 ⇒ PG = PE = 245 ≈ 15,65 cm
√
2
2 392 √ √
m + = 245 ⇒ m= 147 ≈ 12,12 cm
2
√ √
392 · 147
TP GE = ≈ 120 cm2
2
d) A sík a kocka felső lapját metszi az ábra szerint.
14
x 2 + 142 = (2x)2 ⇒ x = √
3
28 28 392
BP = √ ≈ 16,17 cm TABP Q = 14 · √ = √ ≈ 226,3 cm3
3 3 3
281. Egy kétajtós, akasztós ruhásszekrény szélessége 110 cm, mélysége 55 cm, magassága 165 cm.
a) Mekkora a szekrény térfogata? V = a · b · c = 110 · 55 · 165 = 998 250 cm3 ≈ 1 m3
b) Elfér-e benne egy 2 m-es rúd? A testátló: e2 = 1102 + 552 + 1652 ⇒ e ≈ 206 cm. Elfér a rúd.
282. Egy 4 m átmérőjű henger alakú tartály 1,8 m magasságig van kőolajjal töltve. A feldolgozás
előtt átszállítják a kőolajat egy 4 m alapélű négyzet alapú egyenes hasáb alakú tartályba. Milyen
magasan lesz a kőolaj szintje a második tartályban?
V = r 2 π · m1 = 22 · π · 1,8 ≈ 22,608 m3 az olaj térfogata a hengerben,
V = a 2 · m2 , azaz 22,608 = 42 · m2 a hasábban.
m2 ≈ 1,4 m a kőolaj szintje a második tartályban.
213
283. Add meg egy téglatest és egy egyenes körhenger méreteit úgy, hogy térfogata egyenlő legyen
az adottakkal!
50 mm3 : a méh mézgyomra 2205 m3 : a vár lakótornya Nagyvázsonyban
8 m : egy közepes olajtartály térfogata 40 000 m3 : a tihanyi Belső-tó térfogata
3
284. Egy kockát két síkkal metszettünk négy egyforma részre. Melyik esetben nagyobb a kapott
négy test együttes felszíne?
Legyen a kocka éle 2x. Az első esetben
A = 4 · (2 · x 2 + 4 · x · 2x) = 40x 2 .
A második esetben
2x · x
A = 4 · (2 · + 2x · 2x + 2 · 2x 2 · 2x) =
√ 2 √
= 4 · (6 + 4 2) · x 2 = (24 + 16 2) · x 2 ≈ 46,63x 2
A második esetben körülbelül 6,63x 2 területegységgel na-
gyobb a négy rész együttes felszíne. Másképpen: az első
esetben a kocka felszínéhez 4 négyzet területe adódik, a második esetben pedig 4 átlós metszet területe, ami
nagyobb a négyzet területénél. Tehát a második esetben nagyobb a felszín.
285. A pók és a légy problémája Dudeney egyik leghíresebb rejtvénye. 1905-ben figyeltek fel rá,
miután a Daily Mail-ben megjelent. Egy téglatest
alakú terem 30 láb hosszú, 12 láb széles és 12 láb
magas. A pók a mennyezettől lefelé 1 lábnyira ül
középen. A légy a szemközti lapon ül, a padló felett
1 lábnyira középen, a rémülettől kővé dermedve,
mozdulatlanul. Mekkora a legrövidebb út, amit a
pók a falon megtesz, hogy elkapja a legyet?
LP = 42 láb LP = 372 + 172 ≈ 41,1 láb
214
LP = 322 + 242 = 40 láb. LP = 372 + 312 ≈ 48,3 láb
Ez a legrövidebb út.
√
KK = 152 + 152 = 450 ≈ 21,2 cm
215
KÖZÉPISKOLÁBA KÉSZÜLÜNK
Számok
288. 1 2 3 4 Töltsd ki a keresztrejtvényt a vízszintes sorokra adott informá-
5 6
1 8 0 1 4 8
7 8 9 ciókkal és a függőlegesekkel ellenőrizd megoldásodat!
0 0 2 7 4 Vízszintes:
10 11 12 13
0 3 5 7 6 1. A háromszög belső szögeinek összege.
14 15 4. Az 1848 számjegyeiből képzett halmaz elemei növekvő
3 6 2 3 7
16 17 18 sorrendben.
2 0 0 0 2 7. A 100-zal osztható számok végződései.
19 20 21 22
9 8 0 1 0 8. A legkisebb prímszám.
23 24 25 9. A 7104-nek a 96-od része.
9 9 7 1 4 8
10. Megegyezik saját maga ellentettjével.
11. Egymást követő három páratlan szám.
13. 5,5 egészekre kerekítve.
14. A 141 és a 257 szorzata.
16. Ennyi osztója van a prímeknek.
17. Az ezerrel osztható számok végződései.
18. A legkisebb alapszámú számrendszer alapszáma.
19. A 14 és a 49 legkisebb közös többszöröse.
21. Egy szám és ellentettjének összege.
22. Ennyi osztója van az 59 -nek.
23. Az 1000-hez legközelebb levő prímszám.
25. Egy háromszögben a 32◦ -os külső szöghöz tartozó belső szög nagysága.
Függőleges:
1. A legkisebb háromjegyű szám.
1
2. A 240-nek az része.
3
3. A legkisebb természetes szám.
4. A legkisebb pozitív egész szám.
5. A (−47) ellentettje.
6. (−47) · (−18)
8. A legkisebb olyan számnak a tízszerese, amely osztható az összes egyjegyű számmal.
11. A konvex négyszög külső szögeinek összege.
12. A 10 és a 73 legkisebb közös többszöröse.
14. A legkisebb páratlan prímszám.
15. A legnagyobb egyjegyű prímszám.
16. A legkisebb olyan háromjegyű szám, amelyben a számjegyek összege 20.
18. A legkisebb olyan háromjegyű szám, amelynek minden számjegye páros, és a számjegye-
inek összege 10.
20. Eggyel kevesebb a derékszög nagyságának mértékszámánál.
22. A 192 osztóinak száma.
24. A 6742-ben a legnagyobb alaki értékű számjegy.
25. Az a szám, amelynek pontosan egy osztója van.
216
2 4
292. Színezd ki pirossal azt a kifejezést, amelynek értéke megegyezik a : -del, és kékre azt,
3 5
amelyik nagyobb nála!
2 4 2 5 2 5 2 1
-nak a része -nak az része p · p + 1 k
3 5 3 4 3 4 3 4
2 2 5 1 3 4 1 4
·5 :4 p :4 ·5 p · p · k · 3· k
3 3 3 2 2 5 2 5
217
1
1 3
1
1
f) − harmadik hatványának abszolút értékét,
=
−
=
3
3
27 27
g) 68-nak a 30%-át, 68 · 0,3 = 20,4
h) 30-nak a 68%-át, 30 · 0,68 = 20,4
3
i) tizedestört és százalék alakját! 0,375 = 37,5%
8
11
j) 22%-nak a tizedestört és a tört értékét! 22% = 0,22 =
50
294. „Villámkérdések”
a) Mennyi 26 · 56 ? = 106
1 1 5 9 10 11
b) Mondj az és az között számot! ; ; ; . . .
3 2 12 24 24 24
c) Mennyi két prímszám legnagyobb közös osztója? 1
d) Mennyi két prímszám legkisebb közös többszöröse? a két prímszám szorzata
e) Mennyi egy szám és az ellentettjének az összege? 0
f) Mennyi egy szám és az ellentettjének a különbsége? a szám kétszerese: x − (−x) = 2x
g) Melyik az a két szám, amelyek aránya 1 : 2 és összegük 3,6? 1,2 és 2,4
h) Melyik az a két szám, amelyek aránya 1 : 2 és különbsége 3,6? −3,6 és −7,2
i) Növeld a 640-et a 25%-ával, majd a kapott számot csökkentsd a 20%-ával! Melyik számot
5 4
kaptad? 640 · 1,25 = 800, majd 800 · 0,8 = 640. Minden esetben a · · = a.
4 5
j) Az 1 és 1000 közötti páratlan számok szorzata milyen számjegyre végződik? 5-re, mert a
szorzótényezők között van 5, de csak páratlan számmal szorozzuk.
53 4 0, 1, 2, . . . , 8, 9 0, 2, 4, 6, 8 0, 3, 6, 9 0, 3, 6, 9 6
3 54 0, 1, 2, . . . , 8, 9 − 0, 3, 6, 9 0, 3, 6, 9 6
5 34 0, 1, 2, . . . , 8, 9 − 0, 3, 6, 9 0, 3, 6, 9 6
b) Írd be a legkisebb pozitív egész számot úgy, hogy a kapott szám osztható legyen
A) 2-vel, B) 3-mal, C) 6-tal, D) 18-cal, E) 45-tel!
Az így kapott számnak hány osztója van?
3·5·4· 2·7· 2 · 32 · 3 · 5 · 11 ·
b 2-vel 3-mal 6-tal 18-cal 45-tel
3·5·4· 1 12
1 12
1 12
3 18
3 18
2·7· 1 4
3 8
3 8
9 12
45 24
2 · 32 · 1 6
1 6
1 6
1 6
5 12
3 · 5 · 11 · 2 16 1 8 2 16 6 24 3 12
218
Algebra
298. Színezd pirosra azokat a képleteket, amelyek az ötszög területére, és kékre azokat, amelyek a
nyolcszögére vonatkoznak! a a
2 2
a
a a 2
a a a
2 2 2
a a a a a
9a 2 3a 2
Az ötszög terülte: (p). A nyolcszög területe: (k).
4 2
219
a a · a a · a2 a2 3a 2
2a · a − a · k 3a · a − + p 2a 2 − k k
2 2 2 2 2
2
a2 a2 11a 2 a2 a2 9a 2 a
3a −2
+ 3a −2
− p p 2· a − 2
k
2 4 4 2 4 4 2
220
f) Melyik számot szoroztam meg hárommal, majd a szorzatot önmagával, ha 225-öt kaptam?
(3x) · (3x) = 225 x = 5 vagy x = −5
304. Azonos márkájú karóráért, ébresztőóráért és stopperóráért összesen 18 600 Ft-ot kell fizetni.
Az ébresztőóra 600 Ft-tal drágább a stoppernél, és éppen hatodrésze az ára, mint a karórának.
Mennyibe kerülnek az egyes órák külön-külön?
Jelöljük a stopper árát x-szel.
Az ébresztőóra ára: x + 600, a karóra ára 6 · (x + 600).
x + x + 600 + 6 · (x + 600) = 18 600
Innen x = 1800. A karóra 14 400 Ft, az ébresztőóra 2400 Ft és a stopperóra
1800 Ft. Ellenőrizzük a szövegbe visszaírva a kapott értékeket!
221
Függvények, sorozatok
308. Magyarországon 1976 óta kötelező a biztonsági öv használata az első üléseken, lakott területen
kívül 1994-től a hátul ülőknek is be kell csatolniuk
magukat. A hazai arány elöl 54 százalékos, hátul
6 százalékos. A németeknél a felnőttek 92 százaléka,
a gyerekek 70 százaléka bekapcsolja magát. A biz-
tonsági eszközök általános használata számos ember-
életet menthetne meg évente. Ugye a te családodban
mindenki használja a biztonsági övet?
A vonalgrafikonon található adatokból készíts függ-
vényt, azaz add meg az A alaphalmazt, a K kép-
halmazt és a hozzárendelési utasítást! Mely évek
folyamán nőtt a biztonsági övet használók száma?
309. Olvasd le a négyszög csúcspontjainak koordinátáit!
a) Tükrözd a négyszöget az x tengelyre!
b) Minden ponthoz azt a pontot rendeld hozzá, amelyik az x
tengely másik oldalán van, de csak fele olyan távolságra az
x tengelytől, mint az eredeti pont volt!
Töltsd ki a táblázatot!
Az
alakzat Kerület Terület
neve
√ √
Eredeti 2( 18 + 58) ≈ 10 · 6
pontok A(2; −4) B(5; 3) C(2; 6) D(−1; 3) Deltoid = 30 e2
≈ 23,72 e 2
a transz-
formáció A (2; 4) B (5; −3) C (2; −6) D (−1; −3) Deltoid 30 e2
23,72 e
√ √
2
3
58 45
≈ 5·6
A (2; 2) B 5; − C (2; −3) D −1; −
b transz- Deltoid
2 +
= 15 e2
2 2
formáció 3 2 2
≈ 15,93 e
310. Keresd a párját! x → 5 képe egy az x tengellyel párhuzamos egyenes, ami nem szerepel az ábrán.
a: y =5+x
d: 3y = −2x + 9 a: x → x + 5
b: x → 5x b: y = 5x
c: x=5 x → 5
2
d: x → − x + 3
3
222
311. Ábrázold az x → 3 − 2x függvény grafikonját! Határozd meg az A 0; , B 1; ,
C −7; , D ;1 , E ;9 , F ; −47 pontok hiányzó jelzőszámait úgy, hogy a
pontok
a) a grafikonon; b) a grafikon felett; c) a grafikon alatt legyenek!
y
4 a A 0; 3 B 1; 1 C −7; 17 D 1 ; 1 E(−3 ; 9) F ( 25 ; −47)
x →
3
3−
1 x
c y<3 y<1 y < 17 x<1 x < −3 x < 25
−2 −1 1 2 3 4
−1
−2
1 2 3 4 5 x [kg]
313. Melyik esetben lesz a legnagyobb a két koordináta-tengely és a lineáris függvény grafikonja
által bezárt háromszög területe?
3
a) x → 5 − x b) x → x + 6 c) x → 3x − 8
2
A lineáris függvények tengelymetszeteit kell meghatározni. A kevésbé jó matematikusoknál elégedjünk meg a
grafikonról való leolvasással, a jobbak pedig számolják ki a keresett metszéspontokat!
Az x tengelynél a függvény értéke 0, míg az y tengelyen vett metszéspontnál az x = 0.
25 2
a) x → 5 − x; A(5; 0) B(0; 5) T = e = 12,5 e2 .
2
3
b) x → x + 6; A(−4; 0) B(0; 6) T = 12 e2 .
2
8 64 2 32 2
c) x → 3x − 8; A ;0 B(0; −8) T = e = e .
3 6 3
Az a) esetben lesz legnagyobb a terület.
223
314. Az alsó sorban megadtuk egy sorozat különbségsorozatát. (A különbségsorozatot úgy kapjuk,
hogy minden elemből – a másodiktól kezdve – kivonjuk a megelőzőt.) Írd be a sorozatok
hiányzó elemeit! Találkoztál-e ismerős sorozattal?
a)
0,5 0,8 2,3 7 1,6
b) 4 5 7
1 2
3 3 3
számtani
1 1 1 1 sorozat
3 3 3 3
c)
1 4 9 16 25
négyzet-
számok
3 5 7 9 sorozata
d) 1 1
4 2 1
2 4
1 1
−2 −1 − −
2 4
315. Töltsd ki a számtani sorozatra vonatkozó táblázatot!
a1 d a2 a6 Az első hat elem összege
−3 7 4 32 87
1 1 1 3 3
− − −
2 4 4 4 4
20 1 1
7 8 45
3 3 3
8 −2 6 −2 18
224
c) A sorozat hány tetszőleges elemét kell összeadni, hogy 3-mal osztható összeget kapjál?
Próbálkozzanak a gyerekek, míg rájönnek, hogy 3 tetszőleges elem összege többszöröse a 3-nak, hiszen 3-
szor lesz 2 a maradék.
d) Tagja-e ennek a sorozatnak a 17; 117; 217; 317? A sorozat elemei 3-mal osztva 2-t adnak maradékul,
és 2-től kezdve minden ilyen szám szerepel a sorozatban. Így a 17 eleme a sorozatnak, a6 = 17 és a 317 = a106 .
A 117 osztható 3-mal, míg a 217 3k + 1 alakú szám, így ezek nem tartozhatnak a sorozathoz.
e) Hányadik tagja a sorozatnak az 1541? 3(n − 1) + 2 = 1541 egyenletből n = 514, azaz a514 = 1541.
317. Az egytől kezdve hány egymás utáni pozitív egész számot kell összeadni, hogy az összeg olyan
háromjegyű szám legyen, amelynek számjegyei egyenlőek?
n(n + 1)
Az összeadandó számok: 1 + 2 + . . . + n = .
2
Első megoldás:
A kapott háromjegyű szám a a a alakú, amelynek értéke 111 · a, ahol 1 a 9. 5 5
(n + 1)n
Innen = 111 · a
2
n(n + 1) = 2 · 3 · 37 · a.
n és n + 1 egymás után következő számok, ezért olyan a-t kell keresni, hogy a 2 · 3 · 37 · a is két szomszédos szám
szorzata legyen. Az a-ra adott feltétel miatt a 36 a keresett szomszédja a 37-nek, és más megoldás nem is jöhet
5
szóba az a 9 miatt, ezt behelyettesítéssel is megkaphatják a gyerekek.
Így n(n + 1) = 36 · 37, azaz a = 6.
Tehát 36 számot adtunk össze.
Ellenőrzés: 1 + 2 + . . . + 36 = 666.
Második megoldás:
Az n(n + 1) = 2 · 3 · 37 · a = 37 · 6 · a kifejezésben vagy n, vagy n + 1 többszöröse 37-nek.
Ha már 2-szerese lenne akár n, akár n+1, akkor az legalább 2 ·37−1 = 73 lenne. A másik szám viszont legfeljebb
a · 3, azaz legfeljebb 27 lehetne, ami ellentmond annak, hogy n és n + 1 szomszédos számok.
Eszerint vagy n, vagy n + 1 egyenlő 37-tel. Mivel n = 37 esetén n + 1 = 38 nem osztható 6-tal, csakis n + 1 = 37
jön szóba. Így n = 36 = 6 · 6 = 6 · a, vagyis a = 6.
Megjegyzés: Ha nem kötjük ki, hogy a számjegy, akkor akárhány megoldás lehet.
Csak egy példa: 74 · 75 = 2 · 37 · 3 · 25, a = 25.
Alakzatok
318. Melyik hibás?
A: 2,8 · 105 m = 28 km D: 3 m3 71 dm3 ≈ 3,1 millió cm3
B: 24 cm2 = 2,4 · 103 mm2 E: 2645 l = 2,645 m3
C: 634 dm2 = 6,34 m2 F : Az A, B, C, D, E mindegyike helyes.
Helyes a B, C, D, E, hibás az A és az F .
A : 2,8 · 105 m 28 km = 2,8 · 104 m B : 24 cm2 = 2,4 · 103 mm2 = 2400 mm2
D : 3 m3 71 dm3 = 3 071 000 cm3 ≈ 3,1 millió cm3 E : 2645 l = 2,645 m3 2645 dm3
225
x y z
c) Az AD szakasz hossza 27 cm. Az AB és CD szakasz hosszának
A B C D
átlaga éppen a BC szakasz hossza. Az AC szakasz pedig kétszer olyan
hosszú, mint a BD szakasz. Mekkora az AB, a BC és a CD szakasz hossza?
⎫
I. x + y + z = 27 ⎪
⎪
⎬ I.,II. 3y = 27 II. x + z = 18
II. x + z = 2y z=3 x = 15
⎪
⎪ x − 2z = 9
⎭ y=9 III.
III. x + y = 2(y + z)
AB = 15 cm, BC = 9 cm, CD = 3 cm
15 + 9
Ellenőrzés: 15 + 9 + 3 = 27; 15 + 3 = 2 · 9; =9+3
2
1
320. Egy háromszög két belső szögének aránya 3 : 4. A harmadik belső szöge egyenesszöggel
18
nagyobb az elsőnél. Mekkorák a háromszög szögei?
3x + 4x + 3x + 10 = 180
x = 17
A háromszög szögei 51◦ , 68◦ és 61◦ .
53,13◦
54◦
36◦ 36,87◦
226
b) Egy négyzet oldalait 10%-kal növelték, majd az így kapott négyzet oldalait azok ötödével
csökkentették. A két változtatás után keletke-
zett négyzet területe hány százaléka az eredeti
négyzet területének?
77,44%-a a terület.
323. Egy derékszögű trapéz alapjai 8 cm és 4 cm hosszúak, a hosszabbik szára pedig 5 cm. Mekkora
a trapéz rövidebb átlója és a területe?
m2 + 42 = 52 ⇒ m=3 42 + 32 = e 2 ⇒ e=5
(8 + 4) · 3
A rövidebb átló 5 cm. T = = 18 cm2
2
x2 = 2
x ≈ 1,41 cm
325. Egy konvex sokszög külső és belső szögeinek összege 1260◦ . Hány oldalú a sokszög?
Megrajzolható-e egy vonallal, a ceruza felemelése nélkül a sokszög összes oldala és átlója
úgy, hogy semelyik szakaszt sem rajzoljuk meg kétszer?
A sokszög 7 oldalú, mert (n − 2) · 180◦ = 1260◦ − 360◦ 7 · 180◦ = 1260◦ .
Egy vonallal megrajzolható, mert minden csúcsban páros számú szakasz fut össze (2 oldal és 4 átló).
vagy vagy
227
9 oldalú lehetetlen
327. Mekkora a színessel jelölt rész területe, ha az ábrán egyenlő oldalú sokszög és körívek láthatók?
a) b) c)
1 2
a) T = 62 − 2 · · 3 π + 2 · 1,52 π ≈ 21,87 cm2
2
c)
Pitagorasz-tétel alapján: m2 + 102 = 202 ; m ≈ 17,3 cm
60◦ 20
m 20 · m 2 2
T = 2· − · 7 π ≈ 243,43 cm2
2 3
10
328. A kocka éle 1 cm.
a) Számítsd ki a színessel jelölt hatszög kerületét, ha
az élek felezőpontjai a hatszög csúcsai!
b) Rajzold be a kocka hálójába a hatszög oldalait!
√ √
a) A hatszög éle 5 2 mm ≈ 7,05 mm, K = 6 · 5 2 ≈ 42,3 mm
b) Más hálózattal is megadhatjuk. Pl.:
228
329. a) Egy téglatest élei méterben mérve egészek, térfogata 28 m3 . Mekkora lehet a téglatest
felszíne?
V = a · b · c = 28 1 · 1 · 28 1 · 2 · 14 1·4·7 2·2·7
A = 2(a · b + a · c + b · c) 114 m2 88 m2 78 m2 64 m2
b) Egy téglatest élei centiméterben mérve egészek, két lapjának területe 7 cm2 , illetve 9 cm2 .
Mekkora lehet a téglatest felszíne?
a·b =7 1·7 1·7
a·c =9 1·9 3·3
2
A = 2 · (a · b + a · c + b · c) 158 cm lehetetlen
330. Egy négyzetes oszlop alakú csomagot az ábrán látható módon átkötöttek. Ehhez
210 cm szalagot használnak, amiből 10 cm kellett a csomózáshoz. A test
magassága háromszor akkora, mint az alapéle. Hány centiméter az oszlop egy
csúcsában összefutó három éle hosszának az összege?
50
12a = 200 cm; a = cm
3
50 250 1
A három él hossza 5a = 5 · = cm = 83 cm
3 3 3
(3 + 2) · 1
a) V = · 5 = 12,5 m3
2
(3 + 2) · 1 1 2
b) A = 2 · + (3 + 2 · 1,12 + 2) · 5 = 41,2 m2 a) V = · 1 · π + 2 · 2,5 · 1 ≈ 6,57 m3
2 2
m = 41,2 · 1,3 = 53,56 kg ≈ 54 kg festék kell
1 2
b) A = 2 · · 1 · π + 2 · 2,5 +
2
1
+ · 2 · 1 · π + 2 + 2 · 2,5 · 1 ≈ 23,28 m2
2
m = 23,28 · 1,3 = 30,264 kg ≈ 31 kg festék kell
229
a) V = 2 · 4 · 9 − 12 · π · 2 ≈ 65,72 m3
a) V = 213 − 7 · 7 · 21 = 8232 m3 b) A = 2(2·4+2·9+4·9−12 ·π)+2·2·1·π ≈ 130,28 m2
b) A = 4 · 212 + 2 · (212 − 72 ) = 2548 m2 m = 130,28 · 1,3 = 169,364 kg ≈ 170 kg festék kell
m = 2548 · 1,3 = 3312,4 kg ≈ 3313 kg (A furat belül is festékes.)
332. Az ABC egyenlő szárú háromszög egyik szárának végpontjai A és B. Melyik pont nem lehet
a háromszög harmadik csúcsa?
a) C(3; 8) b) C(8; −6)
D(−3; 0) D(0; 10)
E(4; 5) E(−5; 9)
F (−1; 3) F (−10; 0)
G(−5; 4) G(8; −2)
Transzformációk
333. Egy gombfoci pályán a hagyományos WM-rendszer szerint helyezték el az egyik csapat
játékosait.
Rajzold meg az ellenfél figuráit, ha mindegyik a közép-
vonalra szimmetrikusan ugyanilyen rendszerben helyez-
kedik el!
230
334. Legyen az ABCD téglalap AB oldala 6 cm, BC oldala 4 cm, CD oldalának felezőpontja E!
a) Szerkeszd meg a téglalapot, majd tükrözd
az AE egyenesre!
b) Milyen négyszög az ABCD téglalap és
a tükörkép közös része? Számítsd ki e
négyszög átlóinak hosszát!
A közös rész az ADED deltoid.
Pitagorasz-tétel alapján AE = 5 cm.
AE · DD 4·3
TADED = = 2· ⇒
2 2
⇒ DD = 4,8 cm
c) Hány mm2 az ABCD téglalap és a tükör-
képének egyesítésével kapott sokszög te-
rülete, illetve hány dm2 az ABCD téglalap
és a tükörkép közös részének területe?
Az egyesítés az AB C ECB hatszög.
4·3
TADED = 2 · = 12 cm2 = 0,12 dm2 a közös rész területe.
2
TAB C ECB = 2 · TABCD − TADED = 2 · 6 · 4 − 12 = 36 cm2 = 3600 mm2 az egyesítés területe.
335. Az ABC egyenlő szárú háromszög AB alapja 9 cm, az alaphoz tartozó magassága 6 cm hosszú.
a) Szerkeszd meg a háromszöget, majd tükrözd a 6 cm-es
magasság felezőpontjára!
b) Számítsd ki az ABC háromszög és a tükörkép háromszög
közös részének területét!
c) Hány százaléka a közös rész kerülete az ABC háromszög
kerületének?
a) EF középvonal hossza 4,5 cm.
A közös rész rombusz.
4,5 · 6
b) TCEC F = = 13,5 cm2
2
c) 2,252 + 32 = x 2
x ≈ 3,75 cm
KCEC F = 4x ≈ 15 cm KABC = 4x + 9 ≈ 24 cm
15
A közös rész kerülete · 100 = 62,5%-a a háromszög kerületének.
24
336. Számítsd ki a szabályos sokszög belső szögeinek összegét, ha
a) ugyanannyi szimmetriatengelye van, mint ahány átlója,
n · (n − 3)
n= ; n = 5; (n − 2) · 180◦ = 540◦ a belső szögek összege.
2
b) középpontosan szimmetrikus, és a középponti szöge 30◦ -nak egész számú többszöröse!
Középpontosan szimmetrikus ⇒ n páros.
Középponti szöge 30◦ ; 60◦ ; 90◦ ; 120◦ (ennél több nem lehet)
n= 12 ; 6 ; 4 ; 3
Belső szögek összege 1800◦ ; 720◦ ; 360◦ ; 180◦ lehet.
231
232
C M Y K
Heti 4 óra esetén összesen 37-tel több órában dolgozhatunk. Ezt az egyes témaköröknél külön megjelöljük. (+ x óra)
A tankönyv első fejezetének heti 3 óra esetén nincs külön óraszáma. Ezeket a feladatokat házi feladatként, versenyre készüléskor vagy
szakköri foglalkozásokon adhatjuk fel. A 2003-ban érvénybe lépett tantervmódosítást az egyes témakörök megfelelő soraiban jelezzük dőlt
betűvel.
233
Kerettanterv
Téma Óraszám Tananyag Fogalmak Összefüggések Eszközök Kitekintés
234
5–6 Hatványozás azo- Hatványalap, A hatványozás Tankönyv, mág- Szorzatok egy-
nosságai hatványkitevő, azonosságai, a nestábla kártyák- szerűbb alakban
C M Y K
hatványérték szorzás és a hat- kal való felírása, tör-
ványozás tek egyszerűsítése
Kerettanterv
C M Y K
NÉGYZETGYÖK 10 + 3
FOGALMA
PITAGORASZ-
TÉTEL
√
október–november 19–20 Négyzetgyökvonás Négyzetgyök A négyzetre eme- Milliméterpapír, Az x → x függ-
fogalma lés és a gyökvonás zsebszámológép, vény grafikonja
számok négyzeté-
nek táblázata
21 Hosszúság és terü- Síkidomok átdara- Téglalap és Négyzethálós A mértékegység
let meghatározása bolása háromszög területe papír, szerkesz- önkényes megvá-
rácson tőeszközök lasztása
22–23 Pitagorasz-tétel Tétel és annak Összefüggés a Zsebszámológép, Pitagoraszi szám-
megfordítása háromszög oldalai számok négyzeté- hármasok
között nek táblázata
24–25 Pitagorasz-tétel Háromszögek szö- Oldalak és szö- Zsebszámológép, A görög matema-
alkalmazása gek szerinti osztá- gek kapcsolata a szerkesztőeszkö- tika szerepe
lyozása háromszögekben zök
26–27 Síkgeometriai fela- Geometriai problé- Derékszögű Zsebszámológép Hosszúságok meg-
datok mák leírása algeb- háromszögek a határozása valósá-
235
Kerettanterv
Téma Óraszám Tananyag Fogalmak Összefüggések Eszközök Kitekintés
236
SÍKGEOMETRIA 9 + 4 A kerettanterv 2003-as csökkentett változatában nem szerepel ez a témakör.
A témakör végén
C M Y K
2 óra felmérő dol-
gozat
Kerettanterv
C M Y K
december–január 40–41 Műveletek racio- Helyi, alaki érték, Műveletek sor- Tankönyv, prím- Algoritmusok
nális számokkal ellentett, abszolút rendje, prímténye- számtáblázat helyes használata
érték zős felbontás
42–43 Algebrai kifejezé- Algebrai alapfo- Képlet és helyet- Tankönyv Képletek helyes
sek átalakítása galmak tesítési értéke. használata a fiziká-
Egyenletek, egyen- ban és a kémiában
lőtlenségek
44–45 Függvények, soro- Függvények, soro- Függvény és grafi- Tankönyv, írásve- A függvények
zatok zatok jellemző konja közötti kap- títő, függvények alkalmazása:
adatai csolat grafikonjai fólián fizika, statisztika
stb.
46–47 Geometriai alakza- Síkgeometriai Geometriai alapis- Tankönyv, szer- Geometriai számí-
tok alapfogalmak meretek a három- kesztőeszközök tások valósághoz
szögekben. Terü- kötődő szöveges
letszámítás feladatokban
48–49 Geometriai számí- Egybevágósági A transzformációk Tankönyv, szer- Pontos, áttekint-
tások, szerkeszté- transzformációk és a síkmozgások kesztőeszközök hető rajzolás fon-
sek kapcsolata tossága
Tartalomjegyzék
TK. FGY.
KERETTANTERV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
GONDOLKODJUNK EGYÜTT! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Logikai feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Halmazokkal kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Skatulyaelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Hányféleképpen? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Játékok, híres fejtörők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 . . . . . . . . . 154
Algebrai kifejezések fajtái I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 . . . . . . . . . 154
Egytagú és többtagú algebrai kifejezések, összevonás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 . . . . . . . . . 156
Azonos átalakítások, egyenletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
A hatványozás azonosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 . . . . . . . . . 163
Szorzat és hányados hatványozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Algebrai kifejezések fajtái II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Szorzatból összeg, beszorzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Összegből szorzat, kiemelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Szöveges feladatok megoldása egyenlettel vagy anélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 . . . . . . . . . 175
Mozgásos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 . . . . . . . . . 179
Munkavégzéssel kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 . . . . . . . . . 182
Százalékszámítással kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 . . . . . . . . . 184
Keveréses feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
NÉGYZETGYÖK, PITAGORASZ-TÉTEL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . . . . . . . . . 186
A négyzetgyök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Hosszúság és terület meghatározása rácson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 . . . . . . . . . 187
Pitagorasz-tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 . . . . . . . . . 189
A Pitagorasz-tétel alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 . . . . . . . . . 189
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
GEOMETRIAI ISMÉTLŐ FELADATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 . . . . . . . . . 195
Háromszögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 . . . . . . . . . 197
Négyszögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 . . . . . . . . . 200
Sokszögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 . . . . . . . . . 204
Körök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 . . . . . . . . . 205
Síkgeometriai számítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 . . . . . . . . . 207
Térgeometriai számítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 . . . . . . . . . 210
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
KÖZÉPISKOLÁBA KÉSZÜLÜNK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 . . . . . . . . . 216
Számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 . . . . . . . . . 216
Algebra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 . . . . . . . . . 219
Függvények, sorozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 . . . . . . . . . 222
Alakzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 . . . . . . . . . 225
Transzformációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 . . . . . . . . . 230
FELVÉTELI FELADATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
TANMENETJAVASLAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233
238
a+b a b−a 3
b−a
b b b b
a
a b a b−a 3
7 7 7
a+7
a b 3
a a a
a b b 3
C M Y K
1,3 1,690 1,716 1,742 1,769 1,796 1,823 1,850 1,877 1,904 1,932 5,8 33,64 33,76 33,87 33,99 34,11 34,22 34,34 34,46 34,57 34,69
1,4 1,960 1,988 2,016 2,045 2,074 2,103 2,132 2,161 2,190 2,220 5,9 34,81 34,93 35,05 35,16 35,28 35,40 35,52 35,64 35,76 35,88
1,5 2,250 2,280 2,310 2,341 2,372 2,403 2,434 2,465 2,496 2,528 6,0 36,00 36,12 36,24 36,36 36,48 36,60 36,72 36,84 36,97 37,09
1,6 2,560 2,592 2,624 2,657 2,690 2,723 2,756 2,789 2,822 2,856 6,1 37,21 37,33 37,45 37,58 37,70 37,82 37,95 38,07 38,19 38,32
1,7 2,890 2,924 2,958 2,993 3,028 3,063 3,098 3,133 3,168 3,204 6,2 38,44 38,56 38,69 38,81 38,94 39,06 39,19 39,31 39,44 39,56
Kerettanterv
1,8 3,240 3,276 3,312 3,349 3,386 3,423 3,460 3,497 3,534 3,572 6,3 39,69 39,82 39,94 40,07 40,20 40,32 40,45 40,58 40,70 40,83
1,9 3,610 3,648 3,686 3,725 3,764 3,803 3,842 3,881 3,920 3,960 6,4 40,96 41,09 41,22 41,34 41,47 41,60 41,73 41,86 41,99 42,12
2,0 4,000 4,040 4,080 4,121 4,162 4,203 4,244 4,285 4,326 4,368 6,5 42,25 42,38 42,51 42,64 42,77 42,90 43,03 43,16 43,30 43,43
2,1 4,410 4,452 4,494 4,537 4,580 4,623 4,666 4,709 4,752 4,796 6,6 43,56 43,69 43,82 43,96 44,09 44,22 44,36 44,49 44,62 44,76
2,2 4,840 4,884 4,928 4,973 5,018 5,063 5,108 5,153 5,198 5,244 6,7 44,89 45,02 45,16 45,29 45,43 45,56 45,70 45,83 45,97 46,10
2,3 5,290 5,336 5,382 5,429 5,476 5,522 5,570 5,617 5,664 5,712 6,8 46,24 46,38 46,51 46,65 46,79 46,92 47,06 47,20 47,33 47,47
2,4 5,760 5,808 5,856 5,905 5,954 6,002 6,052 6,101 6,150 6,200 6,9 47,61 47,75 47,89 48,02 48,16 48,30 48,44 48,58 48,72 48,86
2,5 6,250 6,300 6,350 6,401 6,452 6,502 6,554 6,605 6,656 6,708 7,0 49,00 49,14 49,28 49,42 49,56 49,70 49,84 49,98 50,13 50,27
2,6 6,760 6,812 6,864 6,917 6,970 7,022 7,076 7,129 7,182 7,236 7,1 50,41 50,55 50,69 50,84 50,98 51,12 51,27 51,41 51,55 51,70
2,7 7,290 7,344 7,398 7,453 7,508 7,562 7,618 7,673 7,728 7,784 7,2 51,84 51,98 52,13 52,27 52,42 52,56 52,71 52,85 53,00 53,14
2,8 7,840 7,896 7,952 8,009 8,066 8,122 8,180 8,237 8,294 8,352 7,3 53,29 53,44 53,58 53,73 53,88 54,02 54,17 54,32 54,46 54,61
2,9 8,410 8,468 8,526 8,585 8,644 8,702 8,762 8,821 8,880 8,940 7,4 54,76 54,91 55,06 55,20 55,35 55,50 55,65 55,80 55,95 56,10
3,0 9,000 9,060 9,120 9,181 9,242 9,302 9,364 9,425 9,486 9,548 7,5 56,25 56,40 56,55 56,70 56,85 57,00 57,15 57,30 57,46 57,61
3,1 9,610 9,672 9,734 9,797 9,860 9,922 9,986 10,05 10,11 10,18 7,6 57,76 57,91 58,06 58,22 58,37 58,52 58,68 58,83 58,98 59,14
3,2 10,24 10,30 10,37 10,43 10,50 10,56 10,63 10,69 10,76 10,82 7,7 59,29 59,44 59,60 59,75 59,91 60,06 60,22 60,37 60,53 60,68
3,3 10,89 10,96 11,02 11,09 11,16 11,22 11,29 11,36 11,42 11,49 7,8 60,84 61,00 61,15 61,31 61,47 61,62 61,78 61,94 62,09 62,25
3,4 11,56 11,63 11,70 11,76 11,83 11,90 11,97 12,04 12,11 12,18 7,9 62,41 62,57 62,73 62,88 63,04 63,20 63,36 63,52 63,68 63,84
3,5 12,25 12,32 12,39 12,46 12,53 12,60 12,67 12,74 12,82 12,89 8,0 64,00 64,16 64,32 64,48 64,64 64,80 64,96 65,12 65,29 65,45
3,6 12,96 13,03 13,10 13,18 13,25 13,32 13,40 13,47 13,54 13,62 8,1 65,61 65,77 65,93 66,10 66,26 66,42 66,59 66,75 66,91 67,08
3,7 13,69 13,76 13,84 13,91 13,99 14,06 14,14 14,21 14,29 14,36 8,2 67,24 67,40 67,57 67,73 67,90 68,06 68,23 68,39 68,56 68,72
3,8 14,44 14,52 14,59 14,67 14,75 14,82 14,90 14,98 15,05 15,13 8,3 68,89 69,06 69,22 69,39 69,56 69,72 69,89 70,06 70,22 70,39
3,9 15,21 15,29 15,37 15,44 15,52 15,60 15,68 15,76 15,84 15,92 8,4 70,56 70,73 70,90 71,06 71,23 71,40 71,57 71,74 71,91 72,08
4,0 16,00 16,08 16,16 16,24 16,32 16,40 16,48 16,56 16,65 16,73 8,5 72,25 72,42 72,59 72,76 72,93 73,10 73,27 73,44 73,62 73,79
4,1 16,81 16,89 16,97 17,06 17,14 17,22 17,31 17,39 17,47 17,56 8,6 73,96 74,13 74,30 74,48 74,65 74,82 75,00 75,17 75,34 75,52
4,2 17,64 17,72 17,81 17,89 17,98 18,06 18,15 18,23 18,32 18,40 8,7 75,69 75,86 76,04 76,21 76,39 76,56 76,74 76,91 77,09 77,26
4,3 18,49 18,58 18,66 18,75 18,84 18,92 19,01 19,10 19,18 19,27 8,8 77,44 77,62 77,79 77,97 78,15 78,32 78,50 78,68 78,85 79,03
4,4 19,36 19,45 19,54 19,62 19,71 19,80 19,89 19,98 20,07 20,16 8,9 79,21 79,39 79,57 79,74 79,92 80,10 80,28 80,46 80,64 80,82
Melléklet
Sz. 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Sz. 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9