HON- ÉS NÉPISMERET

3. házi dolgozat: Az emberi élet fordulói

Név: Osztály: Elérhető pontszám: Osztályzat: Beadási határidő:

68 pont

Az emberi élet fordulói közül igazi ünnep volt a családban a gyermek születése, illetve a
házasságkötés. Az ehhez a két fontos eseményhez kapcsolódó szokásokat tekintjük át a
következő feladatok segítségével.

Az újszülött és az anya ellátása

1. A gyermekszülésnél nagyon fontos szerepe volt a bábának. Keresd meg a Magyar

néprajzi lexikon bába szócikkét, és írd ki, hogy mit jelent ez a szó!

bába: Szülésznő, a szülést segítő és a gyermekágyas asszonyt meg az újszülöttet ápoló nő.

Hová tették egyes helyeken a bábának szánt pénzt? A gyermek első fürdővizébe dobták.

Mit neveztek bábapohárnak? A keresztelő alkalmával ivott áldomást.

6 pont

2. Keresd meg az alábbi betűrejtvényben, hogy mit kötöttek az ágy lepedőjének sarkába
az anya és az újszülött védelmére! (Keresd az összetartozó szótagokat!)

SÓ FOK HAGY só kakukkfű

KA KE MA
KUKK FŰ NYÉR fokhagyma kenyér

4 pont

A gyermek eljövendő életére a születés körülményeiből jósoltak, illetve az újszülött körüli

első teendőkkel próbálták azt befolyásolni.
3. Szerinted az alábbi körülményekből az újszülött milyen jövőbeni tulajdonságaira
következtettek? Kösd össze az összetartozókat!

aki kedden születik táltos lesz

aki burokban születik sokan szeretik majd
aki foggal születik rendkívüli képességekkel bír
a hetedik gyermek szerencsés lesz

Mivel próbálták elérni, hogy a gyermek felnőttkorában a következő tulajdonságokkal

rendelkezzen? Húzz vonalat a tulajdonságtól a teendőhöz!

egészséges legyen asztalra tették

társai közül kiemelkedjen földre tették
jó alvó legyen bundára fektették
göndör haja legyen ágy alá helyezték

A néphit szerint nagy jelentőséggel bírt az első fürdővíz is. Mit próbáltak elérni az alábbi
módon?

a hideg víztől hosszú életű lesz a gyermek

a bő víztől egészséges lesz a gyermek
a vízbe dobott pénz a lány szépségét idézte elő
a vízbe dobott virág gazdagságot biztosított

12 pont

A gyermekágyas anya legfeljebb hat hétig feküdt az elfüggönyözött boldogasszony

ágyában. Ebben az időben a közeli nőrokonok felváltva hordták az ételt. Legtöbbször
azonban a komaasszony látta el rendszeresen főtt étellel az anyát és családját. Díszes
cserépedényekben, vászonkendőbe kötve, kosárban vitte a tápláló ételeket, amelyek közül
soha nem maradt ki a leves, a rétes.

4. Mi a neve a cserépedénynek, amelyben a gyermekágyas asszonynak vitték az ételt?

(Összeolvashatod a fenti szöveg megvastagított betűiből.)

komaszilke
1 pont
5. A következő leírás az anya és a csecsemő mágikus védelméről szól. Írd be a vonalakra
a szövegből hiányzó szavakat! (kisinget, szemmelverés, megköpködte, piros szalagot,
„pogánykának”, elváltás)

A keresztelőig az anyát és a csecsemőt egyaránt védték a rontás ellen. Mivel a hiedelem

szerint szándék nélkül is árthatott valaki, a szemmelverés megakadályozása miatt az
ágylepedő mögé csak kevés látogató pillanthatott be. A gyermek védelmére fordítva adták
rá a kisinget, csuklójára piros szalagot kötöttek. Óvatosságból, aki ránézett, jelképesen
megköpködte, és a gonoszok megtévesztésére „kis haszontalannak”, „pogánykának”
nevezte. A néphit szerint keresztelésig a gyermeket az elváltás veszélye is fenyegette,
miszerint természetfeletti lények az egészséges, szép csecsemőt kicserélték a maguk rút
porontyával. Ezek a hiedelemtörténetek gyakran a születési rendellenességekre adtak
magyarázatot.

6 pont

A keresztelő és a keresztelői lakoma

6. Válaszolj az alábbi kérdésekre!

Kiket hívtak keresztszülőknek?

Leggyakrabban az apa vagy az anya ifjúkori pajtását, vagy a szülők keresztszüleinek
gyerekeit hívták el keresztszülőknek.
2 pont
Miért került sor minél hamarabb a keresztelőre?
Így akarták megóvni a gyermeket az őt fenyegető mágikus ártalmaktól.
2 pont
Ki vitte a templomba a keresztelendő csecsemőt?
A bába és a keresztanya.
2 pont
Mi volt a keresztelői lakoma elengedhetetlen fogása?
Kalács.
1 pont
Mit jelent a „szóláspénz” kifejezés?
A keresztapa ajándékra szánt pénzadománya.
2 pont
Mit csinált a bába a keresztelői lakomán?
A bába szórakoztatta a mulatság résztvevőit, és ilyenkor magának is gyűjtött adományokat.

2 pont
 A házasságkötés szokásai

Udvarlás

7. Milyen ajándékot adott az udvarlás időszakában a fiú a lánynak, illetve a lány a

fiúnak?

A fiú ajándékai: A lány ajándékai:

C S Ó S O M T T H A K Ő D N E
I U Y L A S Z O Í L A T É R K
F L Y O K G U G M A P B O K B
R Á R A F A R A Z E T T Z S E

cifrára faragott mosósulyok hímzett zsebkendő

guzsaly kalapbokréta

4 pont

Lakodalmi szokások

Az esküvő napján már kora reggeltől külön gyülekeztek a vendégek a menyasszonyos, és

külön a vőlegényes háznál. A vőlegény és násznépe elment a menyasszonyért, és együtt
indultak a templomba.
A szertartás után a templomajtóban a két násznagy alkudozni kezdett, mert el kellett dönteni,
hogy hová menjen a menyasszony. Végül megegyeztek, hogy a délutánt még a szülei
házában tölti. A lakodalmas menet kettévált, és külön-külön mentek haza.
Rövid mulatozás után a vőlegény díszes menettel indult feleségéért, és elkezdődött az
akadályok leküzdésének játékos próbatétele. A menyasszony házánál a vőfély kikérte az
újasszonyt, de két alkalommal rongyos ruhába öltözött öregasszonyt vezettek elé. Csak
harmadszorra jött elő az igazi menyasszony.
Ezután következett a menyasszony búcsúztatása. A vőfély versein keresztül búcsúzott el a
lány szüleitől, testvéreitől, rokonaitól, lánypajtásaitól és végül a gondtalan leányéletét
jelképező koszorújától.
A vőlegény feldíszített kocsin, vidám menettel vitte saját házába a menyasszonyt. Az ifjú pár
az asztalnál egy tányérból evett, egy pohárból ivott, hogy mindig együtt legyenek, mindent
megosszanak egymással a jövőben.
A vacsora alatt a vőfély külön rigmussal vezette fel az ételeket: a levest, a töltött káposztát, a
sültet, a kását, de a borhoz is volt megfelelő verse.
A vacsora utáni táncot, mulatságot éjfélkor a menyasszonytánc szakította félbe. Kitettek egy
asztalt, rá egy tányért, amelybe először a vőfély, majd a násznagyok, utánuk pedig sorban
minden vendég pénzt tett, és egyenként megtáncoltatták a menyasszonyt. Végül a vőlegény
elragadta a táncolók köréből feleségét, akivel később már mint felkontyolt menyecskével tért
vissza.
A hajnalig tartó mulatságnak a vőfély vetett véget. A vendégeket sok helyen a kitolókása
feltálalásával figyelmeztették, hogy ideje hazamenni.
8. A lakodalmi szokásokat bemutató szövegben néhány szóból betűk hiányoznak. Pótold
ezeket, majd az általad beírt betűkből összeolvashatod egy jászsági vőfélyrigmus két
sorát. Írd le a vonalra a megfejtést!

Egy szilaj bikával hét nap verekedtem,

Ezt a jó ételt abból készítettem.

4 pont

9. Olvasd el figyelmesen az előző feladathoz kapcsolódó szöveget, és számozással állítsd

sorrendbe a lakodalom főbb eseményeit!

2. indulás a templomba 6. a menyasszony elbúcsúztatása

1. a vendégek fogadása 4. a lakodalmas menet kettéválása

7. megérkezés a vőlegényes házhoz 8. vacsora

10. menyasszonytánc 5. a menyasszony kikérése

3. esküvő 9. kásapénz szedése

10 pont

10. Érdeklődj nagyszüleidnél vagy idősebb családtagoknál, ismerősöknél, hogy a ti

településeteken hogyan zajlott le egy lakodalom! Jegyezd le, hogy milyen lakodalmi
szokásokra emlékeznek vissza! Ha rátalálsz egy-két vőfélyrigmusra, azt is írd le!

szokások lejegyzése: 5 pont

vőfélyrigmus: 5 pont
 HON- ÉS NÉPISMERET

4. házi dolgozat: Tavaszi és nyári ünnepek

Név: Osztály: Elért pontszám: Osztályzat: Beadási határidő:

Húsvéti ünnepkör – tavaszi népszokások

Virágvasárnap

1. Egészítsd ki az alábbi szöveget a megadott szavakkal! (kislibája, gyógyításra,

bevonulásának, jósló, pálmaszentelést, rontás ellen, villámlás, barkaszentelés)

A húsvét előtti vasárnap Jézus Jeruzsálembe való _________________ emlékünnepe. Az

ezen a napon általánossá vált __________________ Magyarországon a
___________________ helyettesítette. A szentelt barkát ________________,
mennydörgés és ________________ elhárítására is foganatosnak hitték. Az állattartásban
pedig ___________, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak neki.
A gazdasszony megszámolta, hogy hány szem van az ágon, mert úgy hitte, hogy annyi
_____________ lesz a tavaszon. ______________ szentelt barkával füstölték meg az
ólakat.

Pest megyében és Magyarország északi megyéiben virágvasárnaphoz két jellegzetes

leányszokás, a kiszehajtás és a villőzés kapcsolódott.

2. Válaszolj az alábbi kérdésekre!

Miből készült a kiszebáb? ___________________________________________________

Mibe öltöztették? __________________________________________________________

Mi lett a bábu sorsa? ________________________________________________________

3. Kérdezd meg nagymamádat vagy más idősebb rokont, ismerőst, hogy a ti

településeteken ismerték-e a kiszehajtás szokását! Ha igen, írd le röviden, hogyan
történt!
Villőzés
A villőzéshez különböző nagyságú villőágakat szalagoztak fel, és kifújt tojásokkal díszítették
őket. 8–10 lány vitt egy villőágat, ami a tavasz közeledtét hirdette. Házról házra jártak és
énekeltek.

4. Mit jelent a villőág? _______________________ (Megtudhatod, ha a fenti szöveg

megvastagított betűit összeolvasod.)

Volt, ahol a két szokás összekapcsolódott. A kiszével

kivitték a telet, a villővel behozták a tavaszt.

5. Fejtsd meg az összekapcsolódott szokások közös

énekét az itt látható rajz segítségével!

___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________

A nagyhét jeles napjai

6. Válaszolj a kérdésekre!

Mikor van a nagyhét? ______________________________________________________

Minek az időszaka ez az ünnep? ______________________________________________

Milyen munkákat végeztek el a nagyhéten? Gyűjtsd ki a tankönyv szövegéből!

a házaknál a faluban
______________________________ __________________________________

______________________________ __________________________________

______________________________ __________________________________

______________________________ __________________________________
Húsvétvasárnap

7. A következő három szóban a betűk helyet cseréltek az ábécében utánuk következő

betűkkel. Fejtsd meg őket, és az így kapott szokásneveket írd a róluk szóló leírás
vonalára!

f ty é ly t é ny ty é ly f sz k f zs ú sz l é s é sz f sz i á ty b s l é s ű ly f sz

____________________ _________________ _________________

Nagyszombatról húsvétvasárnapra virradó éjszaka a falu apraja-nagyja énekelve,

imádkozva végigjárta a falubeli és a határban lévő kereszteket. A
_____________________ a legtávolabbi keresztnél ért véget. Itt előzőleg valaki elrejtette
a feltámadt Krisztus szobrát, amelyet együtt vittek vissza a templomba.

Húsvétvasárnap katolikus és protestáns falvakban egyaránt szokásban volt a húsvéti

________________________, amelyen elsősorban férfiak vettek részt. A vetések között
zászlókkal, énekszóval körmenetet tartottak, hogy a vetés bővebb termését elősegítsék, a
kártevőktől, természeti csapásoktól megóvják, és a föltámadt Krisztus hatalmával a gonosz
szellemeket elrettentsék.

A húsvéti _____________________-re egy kosárban vitték a tojást, sonkát, kalácsot,

tormát, sót, szőttes vagy hímzett terítővel letakarva. Az ételek alá gyakran a vetőabroszt
tették, és délben ezt terítették fel az asztalra. A megszentelt étellel a mise után nagyon
siettek, mert úgy tartották, hogy aki először ér haza, annak a családja először fog végezni
az aratással is.
Húsvéthétfő

8. Fejtsd meg a tojásba rejtett locsolóverset!

9. Írj le a településeteken ismert, kedvelt locsolóversek közül egyet, amelyet még

nagyszüleid korában mondtak a fiúk locsolkodáskor!

Fehérvasárnap

A húsvéti ünnepkör zárónapja volt fehérvasárnap. A Dunántúlon és a moldvai magyaroknál

ezen a napon tartották a barátságkötés szertartásos szokását, a komálást, mátkálást.

10. Mi került a komatálra? Írd az ajándékok nevét a vonalakra!

Pünkösd

11. Sorold fel, milyen szokások kapcsolódnak ehhez az ünnephez!

Szent Iván napja

12. Válaszolj az alábbi kérdésekre!

Milyen erőt tulajdonítottak a Szent Iván-napi tűznek?

_________________, _________________, ____________________, _______________

Mi volt a Szent Iván-i ének lényege?

 HON- ÉS NÉPISMERET

4. házi dolgozat: Tavaszi és nyári ünnepek

Név: Osztály: Elérhető pontszám: Osztályzat: Beadási határidő:

50 pont (3 feladat: +3 pont)

Húsvéti ünnepkör – tavaszi népszokások

Virágvasárnap

1. Egészítsd ki az alábbi szöveget a megadott szavakkal! (kislibája, gyógyításra,

bevonulásának, jósló, pálmaszentelést, rontás ellen, villámlás, barkaszentelés)

A húsvét előtti vasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. Az ezen a

napon általánossá vált pálmaszentelést Magyarországon a barkaszentelés helyettesítette. A
szentelt barkát gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására is foganatosnak hitték.
Az állattartásban pedig jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak neki.
A gazdasszony megszámolta, hogy hány szem van az ágon, mert úgy hitte, hogy annyi
kislibája lesz a tavaszon. Rontás ellen szentelt barkával füstölték meg az ólakat.

8 pont

Pest megyében és Magyarország északi megyéiben virágvasárnaphoz két jellegzetes

leányszokás, a kiszehajtás és a villőzés kapcsolódott.

2. Válaszolj az alábbi kérdésekre!

Miből készült a kiszebáb? A kiszebáb szalmából készült.

Mibe öltöztették? Abban az évben férjhez ment menyecskék ruháiba öltöztették.

Mi lett a bábu sorsa? A bábut a falu szélén vízbe dobták vagy elégették.
3 pont

3. Kérdezd meg nagymamádat vagy más idősebb rokont, ismerőst, hogy a ti

településeteken ismerték-e a kiszehajtás szokását! Ha igen, írd le röviden, hogyan
történt!

A leírásért adható 3 kiegészítő pont, amely a teljes pontszámon felül szerepel az

értékelésben.
 Villőzés

A villőzéshez különböző nagyságú villőágakat szalagoztak fel, és kifújt tojásokkal

díszítették őket. 8–10 lány vitt egy villőágat, ami a tavasz közeledtét hirdette. Házról
házra jártak és énekeltek.
4. Mit jelent a villőág? zöld ág
(Megtudhatod, ha a fenti szöveg megvastagított betűit összeolvasod.)

Volt, ahol a két szokás összekapcsolódott. A kiszével

kivitték a telet, a villővel behozták a tavaszt.

5. Fejtsd meg az összekapcsolódott szokások közös

énekét az itt látható rajz segítségével!

„Kice, kice, villő

Majd kivisszük kice-vicét, villő,
Majd behozzuk a zöld ágat, villő.”

3 pont

A nagyhét jeles napjai

6. Válaszolj a kérdésekre!

Mikor van a nagyhét? A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig tartó szakasza.

Minek az időszaka ez az ünnep? A tavasz, a természet megújulásának időszaka.

2 pont

Milyen munkákat végeztek el a nagyhéten? Gyűjtsd ki a tankönyv szövegéből!

a házaknál a faluban
meszelés határbeli utak megjavítása
tapasztás kutak kitisztítása
mosás források kitisztítása
takarítás árkok újraásása

8 pont
Húsvétvasárnap

7. A következő három szóban a betűk helyet cseréltek az ábécében utánuk következő

betűkkel. Fejtsd meg őket, és az így kapott szokásneveket írd a róluk szóló leírás
vonalára!

f ty é ly t é ny ty é ly f sz k f zs ú sz l é s é sz f sz i á ty b s l é s ű ly f sz

ételszentelés jézuskeresés határkerülés

3 pont

Nagyszombatról húsvétvasárnapra virradó éjszaka a falu apraja-nagyja énekelve,

imádkozva végigjárta a falubeli és a határban lévő kereszteket. A jézuskeresés a
legtávolabbi keresztnél ért véget. Itt előzőleg valaki elrejtette a feltámadt Krisztus szobrát,
amelyet együtt vittek vissza a templomba.

Húsvétvasárnap katolikus és protestáns falvakban egyaránt szokásban volt a húsvéti

határkerülés, amelyen elsősorban férfiak vettek részt. A vetések között zászlókkal,
énekszóval körmenetet tartottak, hogy a vetés bővebb termését elősegítsék, a kártevőktől,
természeti csapásoktól megóvják, és a föltámadt Krisztus hatalmával a gonosz szellemeket
elrettentsék.

A húsvéti ételszentelés-re egy kosárban vitték a tojást, sonkát, kalácsot, tormát, sót, szőttes
vagy hímzett terítővel letakarva. Az ételek alá gyakran a vetőabroszt tették, és délben ezt
terítették fel az asztalra. A megszentelt étellel a mise után nagyon siettek, mert úgy
tartották, hogy aki először ér haza, annak a családja először fog végezni az aratással is.

3 pont

Húsvéthétfő

8. Fejtsd meg a tojásba rejtett locsolóverset!

Harangoznak húsvétra,

Leszakadt a tyúklétra.

Kezdődik a locsolás,

Nekem is jut egy tojás.

4 pont
9. Írj le a településeteken ismert, kedvelt locsolóversek közül egyet, amelyet még
nagyszüleid korában mondtak a fiúk locsolkodáskor!
____________________________________________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________________________________________

lejegyzés: 4 pont
Fehérvasárnap
A húsvéti ünnepkör zárónapja volt fehérvasárnap. A Dunántúlon és a moldvai
magyaroknál ezen a napon tartották a barátságkötés szertartásos szokását, a komálást,
mátkálást.

10. Mi került a komatálra? Írd az ajándékok nevét a vonalakra!

piros tojás
sütemény
gyümölcs
bor

4 pont
Pünkösd
11. Sorold fel, milyen szokások kapcsolódnak ehhez az ünnephez!
pünkösdikirály-választás
pünkösdikirályné-járás
pünkösdölés
3 pont
Szent Iván napja
12. Válaszolj az alábbi kérdésekre!
Milyen erőt tulajdonítottak a Szent Iván-napi tűznek?
tisztító, gonoszűző, szerelemvarázsló, egészségvarázsló.
Mi volt a Szent Iván-i ének lényege?
Összeénekelték a falubeli lányokat, legényeket.
5 pont