Készletgazdálkodás

Optimális rendelési tételnagyság

A készletek mennyiségének OPTIMÁLIS szinten
tartása
fontos gazdálkodási feladat
HIÁNY: a fogyasztó :(értékesítési lehetőség )
elvesztése
A MAGAS KÉSZLET SZINT: magas készlettartási
költséggel jár
OPTIMUM: mikor és mennyi készletre kerülő
terméket szerezzünk be

MEGOLDÁS: GAZDASÁGOS RENDELÉSI

TÉTELNAGYSÁG
A GAZDASÁGOS TÉTELNAGYSÁG MODELLJE
1.feladat
Egy élelmiszeripari vállalat termékeinek csomagolóanyagát ( karton dobozt ) egy
nyomdától vásárolja. Az éves felhasználás jövőre várhatóan 12.000 db lesz. A doboz
beszerzési ára 100Ft/db. Egy tétel rendelési költsége 500 Ft. Egy doboz készletezési
költsége 1 Ft/hónap.
a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság?
b) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság melletti készletgazdálkodási
költség?
c) Milyen gyakran kell feladnia a rendelést az optimális rendelési nagyság
mennyisége mellett?
d) Mikor ( mekkora készletszintnél ) kell feladnia a megrendelést, ha a rendelés
teljesítésének átfutási ideje 3 nap? Hogyan változna ez, ha a rendelési átfutási idő
23 napra nőne?
e) Mikor kell a rendelést feladni, a rendelés átfutási ideje 5 nap, és a cég vezetése
úgy határoz, hogy 50 darabos biztonsági készletet tart?
f) Hogyan változna a készletezés költsége, ha heti gyakorisággal rendelünk?
1. Feladat megoldása
A MODELLben a rendelés mennyisége állandó = mindig ugyanannyit kell rendelni.
A készletgazdálkodás legfontosabb csoportjai:
1) A KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGE
2) A RENDELÉS FELADÁSÁNAK KÖLTSÉGE (SOROZAT INDÍTÁS KÖLTSÉGE)

Ha csökkentjük a RENDELÉS mennyiségét,

kevesebb készletünk lesz

Csökken a KÉSZLETTARTÁSI KÖLTSÉG de gyakrabban kell rendelni

Nőni fog a RENDELÉSI KÖLTSÉG

Ha növeljük a RENDELÉSI mennyiséget

Nő a KÉSZLETTARTÁSI KÖLTSÉG de ritkábban kell rendelni

Csökkeni fog a RENDELÉSI KÖLTSÉG

A készlettartás költsége:
K x Q a készletszint átlagos értéke Q/2 azaz a rendelt
2 mennyiség fele.

K = EGYSÉGNYI termék készleten tartási költsége ( nagy K !!!)

Q = a rendelés tételnagysága
K=c x k ( kis ká!!!) azaz
K =A termék értékének vagy árának a hányadosa, tehát
K x Q = c x k x Q ahol a „c” a termék értéke vagy ára
2 2 „k” a készlettartás költsége az ár %-ban
kifejezve
Rendelés költsége:
S x R ahol S= egy rendelés feladásának költsége
Q (sorozatindítás költsége)
R= az adott időszak kereslete
Q= a rendelés tételnagysága
Ennek alapján adott időszak készletezésének teljes költsége:
TC=RxC+ S x R + Q x k x c
Q 2
db x ár rendelés
költsége készlettartás költsége
A rendelendő mennyiség a következő: gyökalatt
(c x k) x Q = S x R amiből Q² =2 x S x R Q= 2xSxR
2 Q kxc kxc
Az optimális tételnagyságot tehát a Q mennyiség melletti beszerzés biztosítja.

K K K
A feladatban szereplő értékek:
Az időszaki kereslet:R=12.000 db/év
A rendelés költsége: S( serie )=500Ft/rendelés ( sorozatindítás költsége )
Adott időszak alatti készlettartás költsége: K=12 Ft/db/év
A termék ára: C=100Ft/db
A feladat megoldásánál figyelni kell:

AZONOS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKEKKEL KELL SZÁMOLNI!!

A készletezési időszak, amire tervezünk:1 év

A feladat 1 havi készlettartási költséget ad meg!!!

Havi készletezési költség x 12 hónap= éves készlettartási költség

a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság?

Q²=2 x R x S = 2x12.000x500 =1.000.000 azaz

K 12
Q = gyökalatt 1.000.000 db az optimális rendelési
tételnagyság : Q= 1000
b) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság
melletti készletgazdálkodási költség?
Az értéket a következő képletbe kell
behelyettesíteni:
TC=RxC+SxR+QxK
Q 2
DB. x ÁR rendelés költsége készlettartás költsége

TC=12000 x 100+ 500 x12000 +1000 x 12 =1.212.000Ft

1000 2
A készletgazdálkodás teljes költsége
c) Milyen gyakran kell feladni a rendelést az optimális
mennyiség mellett?
Az éves kereslet 12.000 db. Az optimális rendelési
tételnagyság 1000 db.
Ennek alapján a rendelés gyakorisága: R = 12000= 12
Q 1000

Tehát évente 12 szer kell rendelni = havonta

d) Mikor, (mekkora készletnél) kell feladni a rendelést, ha a rendelés
teljesítésének átfutási ideje 3 nap? Hogyan változna ez, ha a rendelési
átfutási idő 23 napra nőne?
Mérlegelni kell, hogy mennyi doboz fogy el, amíg a rendelés feladás
után az új szállítmány beérkezik.
Az éves kereslet ismert : 12000 db ®
Évi 250 munkanappal számolva a napi kereslet: 12000/250=48
db.
Így a rendelést akkor kell feladni, amikor még legalább 3 nap x
48 db azaz 144 db van készleten belőle.
23 napos átfutási idő mellett: a mennyiség aminél a rendelést fel kell
adni nem változna. Az egyetlen különbség az lenne, hogy 3 nap múlva
nem az éppen aktuálisan feladott megrendelés érkezne be, hanem a
23 nappal ezelőtt feladott. ( 23 x 48 = 1104 db túl sok lenne, tehát
marad a 144 db )Az ekkor feladott rendelés majd 23 nap múlva, a
készletek ismételt lefogyása után érkezik be. ( de a minimális készlet
szint ekkor is 144 kell h legyen )
e) Mikor kell a rendelést feladni, ha a rendelés átfutási ideje 5 nap és a
cég vezetése úgy határoz, hogy 50 darabos biztonsági készletet tart?

A készlet szint meghatározása hasonló, mint az előző feladatnál, csak a

biztonsági készletet is figyelembe kell venni.
(5napx48db) 50 db
Rendelési átfutási idő alatti készlet + biztonsági készlet =5x48+50=290 db
f) Hogyan változna a készletezés költsége, ha heti gyakorisággal rendelünk?
A készletezés költségének mindkét eleme( a készlettartási kltsg.((KxQ/2 ))és a
sorozatindítási kltsg vagy másnéven rendelés feladás kltsge ((SxR/Q)) ) megváltozik.
A rendelés gyakoribb lesz az optimálishoz képest, így a rendelések költsége magasabb.
Optimális rendelési tételnagyság:1000 db ekkor havonta rendelünk
Heti rendelés esetében a rend. Tételnagyság már nem optimális, hanem
12000db/50hét=240 db-ot rendelünk egyszerre, tehát
Készlettartás költsége(KxQ/2):
a) opt.tételnagyságnál: (12x1000)/2=6000 Ft
b) 240db-os rend.tételnagys.nál: (12x240)/2=1440 Ft
6000-1440=4560Ft-tal csökken a készlettartási költség 240db nál
Rendelés feladás költsége(SxR/Q):
a)opt.tételnagyságnál: (500x12000)/1000= 6000 Ft
b) 240db-os rend.tételnagyságnál: (500x 12000)/240= 25000 Ft
25000-6000=19000 Ft –tal nőtt a költség.
Teljes költség (TC):
Q=240-nél a költség (TC) 19000-4560=14440 Ft-tal nőtt.
f) Feladat másképpen kiszámolva:
Q=1000 esetén
TC=RxC+(SxR)/Q + (QxK)/2= 12000x100+(500x12000)/1000+(1000x12)/2=
1.212.000

Q=240 esetén
12000x100 + (500x12000)/240+(240x12)/2=1.226.440

Mennyivel növekszik tehát a költség (TC),ha nem optimális a

rendelési tételnagyság?
1.226.440 – 1.212.000=14.440 Ft-tal.
2. Feladat
Egy termék felhasználása 600 db/félév. A
készlettartás fajlagos költsége 5 Ft/db /hónap, a
sorozat indítási költsége 1000Ft átállásonként.
Jelenleg 100 darabos sorozatokban történik a
gyártás. Mennyi lenne az éves megtakarítás az
optimális sorozatnagyság mellett?
2.Feladat megoldása
A készletet a példa fél évre adja meg.
A készlettartás költségét hónapokban adja.
A feladat az éves megtakarítást kérdezi

Ezért az ÉVES keresletet ill. készlettartási költséget kell meghatároznunk.

R(kereslet):2 x 600=1200 db/év ( félévre adták meg, de így éves lesz)
K(készlettart.kltsg ):12 x 5 =60 Ft /db /év (egy hónapra adták meg, de így éves lesz )
Ezek után behelyettesíthetjük a képletet: Q²=2xRxS/K=
2x(1200x1000)/60=gyökalatt 40.000 Ft= 200db az opt. rend. tételnagyság
Az optimális rendelési tételnagyság kiszámítható így is, hogy megnézzük
a RENDELÉSI és KÉSZLETTARTÁSI KÖLTSÉG mikor egyenlő:
KxQ/2 = SxR/Q) 60xQ/2=1000x1200/Q
60Q/2 =1000x1200/Q
60Q²/2 =1.200.000
60Q ² = 2.400.000
Q² = 2.400.000/60
Q = 40.000
Q = 200
(ez az egyenlőség opt. Rend . Tételnagyság esetén igaz )
2. Feladat megoldása
- A két rendelési mennyiség eltéréséből fakadó
készletezési költségbeli különbséget az időszak alatti
készletezési költségének (TC ) segítségével
határozhatjuk meg
- Azonban az elméleti részben korábban bemutatott
képletből nem ismerjük az árat ©, így a képlet RxC
részét nem tudjuk meghatározni. A feladat
megoldásához azonban ez nem is szükséges. RxC
értéke ugyanis független attól, hogy mennyit
rendelünk, tehát ha a költség változását szeretnénk
kiszámítani, elegendő a változó költségeket
meghatározni
TC(opt)=KxQ/2+SxR/Q=
60x200/2+1000x1200/200=12.000Ft
TC(100 )= 60x100/2+1000x1200/100=15.000Ft
A készletezés teljes költsége tehát a jelenlegi
rendszernél 15.000 Ft évente, ill. az optimális
esetben 12.000 Ft, tehát az éves megtakarítás 3000
Ft, az optimális rendelési tétel mellett.
( 15.000-12.000=3000 )
3. Feladat
A kovácsolt vas Kft. fém asztalok széles választékát kínálja a
fogyasztóknak. Az egyik modell éves kereslete 1000db, a
kereslet év közbeni eloszlás egyenletes. Az elkészült
asztalokat 30 dolláros önköltségi áron veszik készletre. A
szerszámok, berendezések átállásának költsége 800 dollár.
A kft. évi 20 %-os készlettartási költséggel ( az ár
százalékában ) számol.
a)Mekkora sorozatokban érdemes gyártani ezt az asztalt?
b)Milyen gyakran érdemes indítani a termelési sorozatokat !
c)Milyen tényezők ösztönözhetik a Kft-t a termelési
sorozatnagyság csökkentésére?
a) Q=516,4 azaz 516 db
Q=gyökalatt 2xRxS/kxc=2x1000x800/30x0,2=516,39
b) 516/1000=0,516 év vagy 1000/516=1,93 ( kerekítve 2 vagyis kétszer
egy évben ) azaz félévente
c) Az átállási költség csökkentése,a kereslet csökkenése, a termelési
költségek növekedése, a készlettartási költségek növekedése. A
költségektől függetlenül modellváltás, divat ( hosszabb távon a
kereslet csökkenése )
4. Feladat
Egy termékből az éves felhasználás 1000 liter. A
gazdaságos rendelési tételnagyság 20 liter. Az
évben 250 munkanap van.
a) Mikor kell feladni a rendelést, ha a rendelés
átfutási ideje 3 nap?
b) Milyen gyakran kell rendelni?
c) Hogyan alakulnának a készletgazdálkodási
költségek, ha 25 litert rendelnénk egy-egy
alkalommal. Mi indokolhatna egy ilyen döntést?
Mondjon rá példát!
a) Napi felhasználás: 1000 liter/250nap=4 liter tehát 4liter x3
nap= 12 liternek kell még lennie raktáron amikor fel kell
adni a rendelést.
b) 1000 liter/20 liter= 50 rendelést kell feladni, tehát
átlagosan hetente rendelünk. ( optimális rendelési
tételnagyság esetén )
c) K x Q/2 = készlettartási költség S x R /Q rendelési költség,
de mivel a K-t nem tudjuk ezért nem tudunk költségeket
számolni.
Azt azonban megállapíthatjuk, hogy ez ritkább rendelést jelentene,
azaz a rendelési költésgek csökkennének.Nagyobb tételekben
történő rendelés viszont a készlettartási költségek emelkedését
jelentené. Ezt ellensúlyozhatja például a nagyobb tétel
választásáért járó árkedvezmény. Az is lehetséges, hogy ( bár
nekünk gazdaságosabb lenne a kisebb ) csak ilyen tételnagyságban
lehet kapni.
5. Feladat
A Micimackó Mézeskalácsgyár a mézet 100 literes
tartályokban szerzi be 500 Ft-os rendelési költség
mellett. Az éves szükséglet 1500 tartály. Az
optimális beszerzési mennyiség 150 tartály. Mennyi
a vállalat éves készlettartási költsége?
Milyen gyakran rendelnek?
R/Q= 1500/150 =10 rendelés / év tehát 5 hetente
rendelnek.
S x R/ Q =K xQ/2= a rendelés költsége = a készlettartás
költségével optimális rendelési tételnagyság esetén
tehát
500 x 1500 / 150 = 5000 a rendelési költség és
ugyanennyi a készlettartási költség is
6. Feladat
Az ülőalkalmatosság Kft padok széles választékát
kínálja a fogyasztóknak. Egy népszerű modelljük éves
kereslete 5000 db. A kereslet év közbeni eloszlása
egyenletes. Az elkészült padokat 10.000 Ft-os
önköltség áron veszik készletre. A szerszámok,
berendezések átállításának költsége 8000 Ft. A kft.
évi 20%-os készlettartási költséggel számol. ( az ár
százalékában )
A ) Mekkora sorozatokban érdemes gyártani ezt a
padot?
B)Milyen gyakran érdemes indítani a termelési
sorozatot?
a)
R= 5000 db
C=10.000 Ft
S=8000 Ft
k=20 %
Q= 2 x R x S = 2 x 5000 x 8000 = 200
K 0,2 x 10.000
b)5000db / 200db = 25 azaz 25 rendelést kell feladni,
ez azt jelenti, hogy kb. 2 hetente ( 10
munkanaponta) kell indítani a termelési sorozatot.
7. Feladat
Kovács Aurélt a múlt vették fel egy játékgyár anyaggazdálkodójának. Első feladatául
azt kapja, hogy tekintse át a rábízott anyagféléket, illetve tegyen javaslatot a
gazdálkodás javítására. Kovács úr annyit megtudott a kollégáitól, hogy elődje a
rendelési mennyiségeket a gazdaságos rendelési sorozatnagyság modelljével
határozta meg. Ennek alapján már 5 éve ugyanazokat a mennyiségeket rendeli
minden alkalommal. Kovács azon gondolkodott: érdemes lenne megnézni, hogy
ezek a számok érvényesek-e még? Arra gondolt, hogy mielőtt a számvitelhez
fordulna, meg kellene próbálni kiszámolni, hogy az elődje hogyan is kalkulálhatott.
Szerencsére előkerült néhány feljegyzés, amelyek alapján a következő táblázatot
állította össze.

Termék neve Q (db) R (db) K (ft) S (Ft)

A 1234 250 36 250

B 6543 490 7200 800

C 9876 409 10 100 18

28
A 1234 termék
R=?????
Q²=2xRxS Q²x K = R 250²x36=2.250.000 =4500
K 2xS 2x250 500
B 6543 termék
K=??????
Q²=2xRxS Q²xK=2xRxS K=2xRxS K=2x7200x800=11.520.000=47,98»48
K Q2 490² 240.100

C 9876 termék
S=????
Q²=2xRxS Q²xK=2xRxS Q²xK=S S= 409²x18 =3.011.058=149,06»149
K 2xR 2x10.100 20.200
8. Feladat
Egy termék felhasználása 16.000 db/év A
készlettartás költsége 160Ft / db / év A
sorozatindítás költsége 1000 Ft átállásonként.
Jelenleg 1000 darabos sorozatokban történik a
gyártás.
a) Mennyi a készletgazdálkodáshoz kapcsolódó éves
költség?
b) Hogyan lehetne ezt csökkenteni?
c) Mennyi az a sorozatnagyság, ahol a
készetgazdálkodás éves költsége a legkissebb?
d) Mennyi lenne az éves megtakarítás az optimális
sorozatnagyság mellett?
S=1000 Ft(sorozat kltsg) K=160 Ft/db /év( készlettart. Kltsg )
R=16.000 db/év ( kereslet) Q=1000 darabos a sorozatnagyság

a)TC=RxC+SxR/Q+KxQ/2 c-t nem ismerjük, így az RxCvel nem számolunk.

Készlettartás költsége + sorozatindítás költsége = készletgazdálkodás kltsge
1000 darabonként rendelünk tehát itt Q=1000
SxR/Q + KxQ/2 = 1000 x 16000 / 1000 + 160 x 1000 /2 =
16.000+80.000=96.000
b) Csökkenthető a készletgazdálkodási kltsg.:
- a készlettartási kltsg csökkentésével
- a sorozatindítási kltsg csökkentésével
- a sorozatnagyság gazdaságosabb megválasztásával
c) Q=2xRxS = 2x16000x1000= 32.000.000= 200.000 = 447
K 160 160
d)TC=RxC+SxR/Q+KxQ/2 c-t nem ismerjük, így az RxCvel megint nem számolunk
SxR/Q + KxQ/2 = 1000 x 16000 / 447 + 160 x 447 /2 =
35794+35760= 71554 Ft optimális rendelési tételnagyság esetén
96000-71554=24446 Ft a megtakarítás
9. Feladat
Egy kenyérgyárban a hétmagos kenyér előállításához
12 kg napraforgó magot használnak fel hetente A
biztonsági készlet ( amit a váratlan kereslet
kielégítésére tartanak fent ) 3 kg. A készlettartási
költség 300 ft/év, a rendelési kltsg 2500 Ft/
rendelés.
a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság?
b) Mekkora a készletezés éves költsége, ha a
napraforgó mag ára 200 Ft/kg?
c) Mikor kellene a rendelést feladni, ha az átfutási
idő 1 hét?
R=12 x 50 hét = 600 kg /év
Ss=3 kg ( save: biztonsági készlet )
K=300 Ft / év
S= 2500 FT / rendelés
a) Q= 2xRxS/K 2x600x2500/300 =100 kg
b) TC=RxC+SxR/Q + QxK/2 + c x Ss=
600 x 200 + 2500 x600/100 + 100 x 300 / 2+ 200 x 3 ( bizt készlt)=150.600 Ft
c) R + biztonsági készlet = 12 +3 = 15 kg mennyiségnek kell raktáron lenni minimum,
amikor rendelni kell az új mennyiséget, ha kevesebb van raktáron akkor nem
lesz elég, míg megérkezik az új áru.
10. Feladat
Egy termék éves felhasználása 8000 db. A
készletutánpótlás 1000 darabos tételekben
történik. A készlettartás költsége 100 Ft / db
/év A sorozatindítás költsége 1000 Ft
átállásonként. A gyártás 1000 db-os
sorozatokban történik.
Mennyi a készletezéshez kapcsolódó éves
költség és hogyan lehetne ezt csökkenteni?
R= 8000 db Q= 1000 db K=100 Ft S= 1000 db S= 1000
Készlettartás kltsge : QxK/2 = 1000x100/2= 50.000
Sorozatindítás klstge: RxS/Q = 8000x1000/1000 = 8000
a kettő együtt: 58.000 Ft
A készletgazdálkodás költségeinek csökkentése:
- Sorozat gazdaságosabb megválasztása
- Készlet csökkentése gyakoribb szállítással
- Sorozatindítási költség csökkentése