Az első életév: Winnicott – Klein – Mahler elméletének összehasonlítás:

Péley / Analitikus fejlődéslélektan szigorlat / 6.b. tétel

(Horváth Ferencné Lakner Magdolna)

Hogyan indul meg a személyiség fejlődése? Az első életév történései Winnicott,

Klein és Mahler elméletében.

1. A három elmélet lényegének rövid összegezése

 Winnicott
A normál fejlődés, valamint a játék, a munka, a kreativitás, a művészet alapja az
anya – gyermek közt kialakuló átmeneti tér = INTERSZUBJEKTÍV VALÓSÁG
(megosztható, megosztott köztes, potenciális).
Érett tárgykapcsolatban a gyermek képes az anya belső világát „fogni”: 
kötődik + aktívan használni is tudja a tárgyat.
 Az Én az anya-csecsemő együttlétből differenciálódik
 Az Én integrációját az anya segíti a holding, handling, tárgynyújtás révén

ösztönösen
minden nő „elég jó anya” = good enough mother
+ „elég jó környezet” (apa!)

 Klein
 A csecsemőnek veleszületett késztetései vannak  kín átélésére képes  szabadulni
igyekszik  PROJEKCIÓ

splitting – mechanizmus  az én megosztja magát

a destruktív késztetést tartalmazó részt kivetíti egy külső tárgyra, mely életében
kizárólagos szerepű = ANYAMELL

rossz objektummá válik  a perzekútoros szorongás forrásává válik

 Az én fennmaradó része az ideális objektumhoz kapcsolódik


a pozitív késztetés is projektálódik  jó anyamell

A csecsemő szükségleteinek megfelelő időben és módon történő kielégítése =

perzekútoros szorongás távoltartása  a jó objektum megerősödése, dominanciája.
A csecsemő fantáziáját a jó objektum foglalja le

Kialakul:  paranoid szorongásból: veszélyérzet
 splittingből: elfojtás
 idealizációból: bizalom, jóindulat
 projektív identifikációból: empátia alapjai

1
 Mahler
Mahler szerint az újszülött nem tud különbséget tenni Én és nem Én
között,ezért az anyával összeolvadva pszichológiai fúziót alkot.
A személyiségfejlődés ennek a fúziónak a felbomlása révén indul meg az alábbi
fázisokon keresztül:
 Előkészítő fázisok: normál autisztikus (0-1 hó): alvás – szükségletek  teljes
összeolvadás
 szimbiotikus (2-4 hó): anya + csecsemő közös, mindenható
rendszere
 Alfázisok:  a testséma differenciálódása és fejlődése (6-12 hó)
 a leválás gyakorlása (12-18 hó)
 újraközeledés (18-20 hó)
 az individualitás konszolidálódása és az emocionális
tárgyállandóság kezdetei (20/22-30/36 hó)

A 3. életév végére alakul ki az individuális konstelláció. Ez az anya addig

megtapasztalt optimális vagy nem egészen optimális beleérző személyiségének, illetve
azoknak az anyai képességeknek az eredménye, amelyekre a gyermek reagál.

2. A három elmélet lényegének összehasonlítása

Azonosságok Különbségek

 A korai anya-gyermek  W: anya+gy.: rendszer, a cs. csak az anyai gondoskodással

kapcsolat meghatározó a
személyiség fejlődésében
együtt létezik. Fontosak az anya aktuális állapotai.
 M: anya+cs. szimbiózisa – anya-gy. duálúnió fúziója
 K: az alap tárgykapcsolat tárgyakhoz való viszonyt jelöl
(anyamell – „jó” – „rossz”). Születéskor a tárgyakhoz való
viszonya irreális.

 Mindhárom elmélet  W: a cs. tapasztalatainak minősége meghatározó.

pozitív – negatív élmények
dinamikáján keresztül
közelíti meg az első életév
történéseit.
„Elég jó anya”  nincs vagy nem jól van jelen.
 M: a fúzió felbomlása:
szeparációs individ.  szimbiózis vágya  ambivalencia
 K: anyamell: „jó” – jutalmazó  „rossz” – üldöző
 
libidináris törekvések  agresszív törekvések

2
 Az Én kezdetben nem
integrált (bár Klein szerint
van én-kezdemény, de
még irreális a tárgyakhoz
való viszony). Az első év
során alakulnak ki az
integrált Én-funkciók
alapjai.
Az Én fejlődését
mindhárom elmélet az
anya-cs. kapcsolat
dinamikájából eredő
emocionalitáshoz a cs.
szubjektív érzeteinek
hatásaihoz köti.
 Két elmélet operál a
projektív identifikáció
fogalmával (W és K). A
harmadik (M) nem
használja a fogalmat, de az
individuáció folyamatának
intrapszichés történései
megfeleltethetők a
fogalom tartalmának. in
 A korai anya-gy.
kapcsolat meghatározza a
személyiségjegyek
alakulását, a későbbi társas
kapcsolatok mintáját adja.
Az első év során dől el,
hogy későbbi
kapcsolataiban mennyire
tud a bizalomra építeni.
 W: az Én alakulása a testi énen alapul. Születéskor nincs Én és
van! (anya „kölcsönöz”). Külső hatások alakítják: anya jelentést
ad – megmunkál – illesztve tükröz. A fiziológiai állapotból indul,
majd fokozatosan átmegy a kapcsolati helyzetre.
 M: a cs. nem tud különbséget tenni Én – nem Én között. Az Én
az anya-cs. szimbiózis felbomlása révén alakul. Anyai gondozás
 fokozódó szenzoros tudatosság  a libidó eltolása a belső
környezetből a perifériára  homályos észlelés: a szükségletek
kielégítése kívülről jön (kb. 4 hó), de az én differenciálódása a
leválás – individuáció folyamatában csak 12 hónapos korban
kezdődik, és a 3. év végére fejeződik be. Az anyai self-rész segéd
– énként működik.
Az első pszichofiziológiai self-élmény az autisztikus fázisban
jelentkezik a gondozás révén létrejövő „örömteli” – „örömtelen”
emléknyomok kapcsán.
 K: veleszületett késztetések – gyenge Én (én – kezdemény) 
képes szorongást elviselni.
Én van  fejlődik  a tárgyakhoz való irreális viszonyból
alakul a hiteles kapcsolat a külvilággal projekciós-introjekciós
folyamatok dinamizmusában. Van korai infantilis felettes én
(maga az anyamell-jó-rossz), a korai ödipális konfliktus
feldolgozása hozza létre.
 W: a projektív identifikáció személyközi kapcsolaton alapuló
jelenség A baba állapotai rávetülnek az anyára – anya „fogja” –
illesztve tükröz – baba „fogni” tudja.
 K: az adaptáció intrapszichés történéseken keresztül alakul.
Egy nem kívánatos self-rész kivetítése egy külső tárgyra-ezzel a
self-résszel azonosítja a külső tárgyat.
 M: az anya-gy. szimbiózisban az anya, mint rész-tárgy
libidinózus megszállás alá kerül. A csecsemő számára ő és az
anya egy közös, mindenható rendszert alkotnak ezáltal.
 W: a bizalom kiépülésének alapja a megbízható anya
megtapasztalása. A másokkal egyedüllét állapotot segíti az anyai
magatartás.
 M: a szimbolikus kapcsolat ideális lezajlása a bizalom alapja:
anya nem ambivalens, nem parazita, kevés és kicsi konfliktus. Az
individualizáció folyamatában biztos érzelmi háttér.
 K: ha az anya-gy. kapcsolat megfelelő, a csecsemő
fantáziájának nagy részét a „jó” objektum foglalja le  az
idealizációból kialakul a bizalom, a projektív identifikáció révén
az empátiára való képesség.
3
 Az alakuló én
védelmére elhárító
mechanizmusokat
működtet a csecsemő.
 Ha sérül a korai anya-
gyermek kapcsolat, a
fixációs pontok jellegzetes
tüneteket, szindrómákat
hoznak létre. Ezek
egyrészt a kapcsolati
mintázatok alakulásában,
másrészt az én nem
megfelelő integrációjából
származó állapotokban
manifesztálódnak.
Ez kicsit „húzós” volt. És az a szörnyű, hogy azt sem tudom, jó lesz-e így. Ha van még
valami, egészítsétek ki, belőlem ennyi bújt elő. Kívánok ovábbi kellemes időtöltést a
szünet hátralévő napjaiban!
 W: aktív védekezési minták kiépítése a deperszonalizáció ellen
a relatív függetlenség időszakában.
 M: a 20-21. Hónaptól szimbolikus játékok révén vágyak,
fantáziák feldolgozása (Megjegyzés:bár M. nem használja az
énvédő mechanizmus fogalmát, én ezt énvédő mechanizmusnak
gondolom)
 K: már a 3. Hónaptól elhárítási módok működnek. Idealizáció,
omnipotens tagadás, projektív identifikáció.
 W: ha az anya nincs jelen kellő én-támogatással, a csecsemő
saját védekezési módokat mozgósít  hamis self.
Traumatikus élményeknél erős, mély, integrálatlan szorongás 
pszichotikus állapotok gyökere lehet.
Adaptációs hibák túltengése  integrálatlan self-részek 
későbbi kapcsolatok kezelésének nehézsége (mindezt csak
gondolom, így konkrétan nem hangzott el, vagy én nem
hallottam)
 M: a korai szimbiotikus kapcsolat konfliktusai, az anyai
ambivalencia vagy parazitaság megzavarja ai individualizáció
folyamatát  későbbi kapcsolatokban nehézségek, hibás
konfliktuskezelési módok, idegen helyzetben szorongás,
pszichózis forrása lehet.
Ha a gyakorló fázisban az anyában erős szorongás lép fel
(féltésből ered)  túlgondozás, „rátelepedés”  borderline,
nárcisztikus személyiségzavarok.
Ha az újraközeledési krízisben nincs meg az optimális
rendelkezésre állás  gyenge én, és ennek minden vonzata.
Veszély: self-reprezentáció jó és rossz tárgyakra hasadása.
 K: Fixáció a paranoid-skizoid fázisban: bizalmatlanság,
üldözéses félelmek, fokozott tárgytól való függés = dependencia,
elletve ennek tagadása („fallikus nő)  paranoid, skizoid
kórképek.
Fixáció a depresszív pozícióban: depresszív színezetű,
perzekútoros üldözéses szorongások, depresszió, neurózis,
pszichózis gyökere.
Magdi