Kolloidok

1. A kolloidok
 A kolloidok a keverékek egyik csoportját
alkotják.
Az összekeverés (diszpergálás) ,
tulajdonképpen egyik anyagnak a másikban
való eloszlatása.
Azt az anyagot, amiben a másikat eloszlatjuk a
KÖZEGNEK nevezzük.
Közeg mennyisége > szétoszlatott anyag
mennyisége.
A kolloid elnevezés az anyagok állapotát jelöli,
a kolloid rendszerben levő részecskék mérete 1
és 500 nm között van.
Vagyis a kolloidok méret szempontjából a
heterogén és a homogén keverékek között
helyezkednek el.
Kolloid pl.: zselatin a vízben
2. Homogén és heterogén rendszerek
(keverékek)
Ha a keverékek alkotórészei között nincs
határfelület (levegő , cukoroldat), olyankor
homogén (egynemű ) keverékről beszélünk.
Homogén rendszerben az alkotórészek mérete
1 nm-nél (nm= nanométer= 10-9m) kisebb.
Pl.: cukor a vízben (cukoroldat)
Ha a keverékek alkotórészei között határfelület
van (poros levegő , víz + homok), olyankor
heterogén (különnemű) keverékről beszélünk.
Heterogén rendszerben az alkotórészek mérete
500 nm-nél (nm= nanométer= 10-9m)
nagyobb.
Pl.: homok a vízben és olaj a vízben
3. Kolloidok és heterogén rendszerek
A közeg és a benne eloszlatott anyag
halmazállapota alapján:
a) Gázban folyadék:
Aeroszol (köd, felhő, sprayk)
b) Gázban szilárd:
Füst, por
c) Gázban szilárd és folyadék:
Füstköd (szmog)
d) Folyadékban gáz:
Hab (felvert tojásfehérje, tejszínhab)
e) Folyadékban folyadék:
Emulzió (tej, tejszín, vaj)
f) Folyadékban szilárd:
Szuszpenzió (vízbe krétapor, festékek)
g) Szilárdban gáz:
Poliuretánhab (PUR-hab)
h) Szilárdban folyadék:
Gélek (kocsonya, zselé, enyv, sajt)
4. A kolloid oldatok
Kolloid oldatok például: keményítőoldat
A kolloid oldatok fontos jellemzője, hogy ha
oldalról erős fénysugárral megvilágítják őket,
akkor a fényre merőleges irányból a részecskék
szabad szemmel vagy mikroszkóppal láthatóvá
válnak.
A jelenséget Tyndall-jelenségnek hívják,
magyarázata pedig, hogy a kolloid részecskék
a rájuk eső fényt minden irányba szétszórják.