Orbász vármegye, 1243 k.-1526?

: közigazgatási terület a Magyar Királyságban

Székhelye a Szávába ömlő Orbász folyó balpartján épített Orbászvásárhely. Első említése 1243, ekkor
főispánja István kir. főlovászmester. István (†Róma, 1268) esztergomi érs. (1242-53) Orbaz comes (†1250
előtt) fia volt. A m. vm-k mintájára szervezték fő- és alispánokkal, szolgabírákkal, nemesi közgyűlésekkel,
akik a m. ogy-re küldték követeiket.

A 3 évre, 1519. III. 28: kötött magyar-török fegyverszünet idején Orbászvára még magyar birtok, 1526:
várát még védelmi állapotban tartották. 1528: Orbászvára Apiani Péter térképén már nem található.
Pesty II:449.

Orbász vármegye a Boszna, Szana és Száva között feküdt, mint vármegye már a XIII. században feltűnik,
első ismert főispánja (1243) István, utolsó (1460) Kórógyi János. Székhelye Orbászkő erős várral. Az
egykori magyar világot a sok magyar helységnév: Orbászváralja, Orbászvásárhely, Asszonyfalva,
Belonkateleke, Demetervára, Dukaharasztja, Gacsalmező, Orbászszentgyörgy, Szentjánosegyháza stb.
bizonyítják. Birtokosai is nagyobbrészt magyar családok voltak, kik közül a Paksyak még 1703-ban is
perelik orbászvármegyei ősi birtokaikat, Demetervárát, Teregovicát és Prisztancsot.

Györffy István: Magyarország régi balkáni birtokai

Érdekes kérdés. Jó volna egyszer megtudni, mi alapján, hogyan határozták meg a Száván-túli magyar
vármegyék határait. Én azért inkább gondolom azt, hogy egy folyó nevét viselő vármegye inkább uralja a
folyó mindkét partját, mint támaszkodik annak csak egyik oldalára, területén a folyóhoz, mint alap-
névadóhoz kapcsolódó helynevekkel.

A kisebb zsupák valóban a nagycsaládi rendszer területi alapegységei lehettek, szerte Szerbiában és
Horvátországban is. (A horvátországi zsupákkal kapcsolatosan, ha jól emlékszem, vitatott a későbbi
nagycsaládi öröklődés, és egyesek királyi kinevezéseket gyanítanak a zsupák élére.)

Az alsó-szlavóniai vármegyékben létező kora-középkori zsupákra milyen adatok léteznek? Én inkább

gondolom ezeket a magyar államalapítás után szervezett ispánságoknak, mintsem régebbi szláv
zsupáknak. (Hóman szerint, egész Szlavónia magyar ispánságai szláv előzményű nagycsaládi
˝zsupániákon˝ alapultak, és a sok kis ˝zsupánián˝ alapuló vármegye (15db) csak a 13. században
szerveződött 5 nagyobb vármegyébe.)