Mit jelent a fókuszált és diffúz állapot?

Mit tegyünk, ha valamit nem sikerül megértenünk?

Zombik esetében egyszerű a válasz. Tovább üthetik fejüket a falba, míg szét nem loccsan az
agyuk. Az élő agy azonban sokkal bonyolultabb ennél. Ugyanakkor, ha az agy működésének
akár csak az alapjait megértjük,
máris sokkal könnyebbé válik a tanulás, és kevésbé leszünk frusztráltak.

Kutatók felismerték, hogy alapvetően két különböző típusú gondolkodás létezik. Ezeket
nevezzük fókuszált és diffúz gondolkodásmódnak.

A fókuszálás ismerős számunkra: olyasmire koncentrálunk, amit szeretnénk megtanulni vagy

megérteni.

Ennél kevésbé ismerjük a diffúz állapotot: a gondolkodásnak ez a relaxáltabb módja az

idegrendszer pihenő állapotaival függ össze.

Gondoljunk a flipperjáték analógiájára, a gondolkodás két módjának megkülönböztetésére.

Érdekes módon a metafora és az analógia is rendkívül sokat segít abban, hogy valami újat
tanuljunk. Talán emlékeznek: a flipper úgy működik, hogy az ember meghúzza a rugót,
elengedi, ezzel kilövi a labdát,
amely ide-oda ütközik a gumirelék között, és így lehet pontokat gyűjteni. Itt van az agyunk, a
két fülünk, és a szemek felfelé néznek. És ide be is ereszthetjük a flippert.

Így ni!

Ez a fókuszált állapot analógiája. A kék relék egymáshoz nagyon közel állnak.

Látják a narancsszínű mintát a felső szakaszban? Egy olyan gondolkodási mintát mutat,
amely ismerős számunkra. Valami egyszerűt, mint például számok összeadása, vagy
bonyolultabbat, mint az irodalomelmélet, vagy az elektromágneses áramlás erősségének
kiszámítása. Eszünkbe jut egy gondolat, beindul, lendületet kap, és folyamatosan halad az
útvonalon. És amikor a relék között cikázik, az ember megtalálja a probléma kulcsát, vagy
megérti az ismeretlen fogalmat, amely ismerős dologhoz kapcsolódik. Így néz ki, ahogy a
gondolat könnyedén végiggördül a narancssárgával jelölt idegpályán. Olyan, mintha egy
ismerős, szépen kikövezett úton haladna. Mi történik viszont akkor, ha az ember új
ötleteken, új megközelítéseken töri a fejét? Olyan fogalmakon, amelyekre korábban nem
gondolt?

Ezt jelöli a flipper alsó részén látható idegpálya. Ha azonban az ember erre korábban még
csak nem is gondolt, azt sem tudja, hogy miféle ez a séma, vagy hol található. Egyáltalán,
hogyan hozható létre egy ilyen új gondolat?

Az ember nemcsak azt nem tudja, hogy hol van a séma vagy hogy néz ki,
de látja is, hogy a gumirelék minden irányból ellehetetlenítik a megközelítését. Egy ilyen
újfajta gondolati sémához akkor tudunk hozzáférni, ha másképpen gondolkodunk. Ezt
mutatja be itt a diffúz állapot.

Nézzék meg, milyen ritkásan helyezkednek el a gumirelék. A gondolat elindul, és nézzék,

milyen széles térben mozog, ide-oda ütközve. Egészen sokáig tud haladni anélkül, hogy egy
relének nekiütközne. A diffúz gondolkodás lehetővé teszi, hogy az ember tág, nagy keretben
értelmezve újként lássa meg a dolgokat. Az idegsejtek között új kapcsolódásokat tud
létrehozni, új pályákat építve ki.
Itt nem tudunk olyan koncentráltan fókuszálni, mint ahogy a problémák végleges
megoldásának esetén. Vagy amikor meg akarjuk érteni egy fogalom legapróbb részleteit. De
arra jó, hogy az ember bele tud helyezkedni abba a pozícióba, ahonnan képes egy
megoldással előállni. A neurológusok mai álláspontja szerint az ember gondolkodása vagy
fókuszált vagy diffúz állapotban van. Úgy tűnik, a kettő együtt nem működik. Viszonyuk
olyan, mint egy érme két oldala: vagy az egyiket látjuk, vagy a másikat, de a kettőt egyszerre
soha. Ha az egyik módban vagyunk, nehezen férünk hozzá a másikhoz.

A következő videónkban azt nézzük meg, hogy egyes különleges emberek hogyan képesek
nagy tetteket végrehajtani azáltal, hogy hozzáférnek a diffúz állapothoz.

Köszönöm, hogy a tanulásról tanulnak. Barbara Oakley vagyok.