Anyag- és gyártásismeret II.

BAGAG22NNC

FORGÁCSOLÁS
1. Előadás
Alapjelenségek-I.

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS

Dr. Palásti Kovács Béla

főiskolai tanár, tantárgyfelelős
142. szoba
Konzultációs idő:
SZ: 12.30 - 14.30

Horváth Richárd
t. mérnök, gyakorlatvezető
127. szoba
Konzultációs idő:
H: 15.00 - 16.30

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS

Tudnivalók:
1.) Irodalom:
Saját előadási és gyakorlaton készített jegyzet
A gyártástechnológia alapjai I. jegyzet
BDMF, Budapest, 1995. p. 4-38.
Segédlet: Ellenőrző kérdések, példák

2.) Elektronikus anyagok: (letölthető a tanszéki honlapról)

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS

Tudnivalók:
3.) Miért nehéz tárgy a FORGÁCSOLÁS ?
 képi ábrázolás: géprajz
 képletek, összefüggések: mint a „matek”
 ok – okozati összefüggések: jelenségek magyarázata
 mechanika, fizika, anyagtudomány: előtanulmányok!
 forgácsolási eljárások: lexikális tudás

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS
ELŐNYEI:
1. Egyedi gyártásban gyors és olcsó
2. Pontos, kiváló felületi érdesség
3. Nem igényel különleges ismereteket
4. Minden ismert anyag megmunkálható
5. Nagyon bonyolult alakú darabokhoz is
6. Nincsenek méretproblémák
7. Homogén anyagszerkezetet ad
8. Kis változás a darab felületi rétegében
9. Könnyen automatizálható
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
HÁTRÁNYAI:
1. Nagy fajlagos energiaigény
2. Nagy az anyagveszteség (forgács)
3. Sokféle szerszámgépet igényel
4. A gépek és tartozékaik nagy helyigényűek
5. CNC vezérlés és bonyolult program kell
6. Nagy a balesetveszély
7. Szennyező (forgács, hűtő-kenő folyadék)
8. Nagy a veszteségidő
9. Költséges eljárás (még sorozatgyártásban is)
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján
 FORGÁCSOLÁS alapfogalmai
• alapfolyamat
• fő tevékenység
• alkatrészgyártás (alkatrész orientált)
• leválasztó eljárás
Munkadarab
• anyagminőség (összetétel, előgyártás,
állapot)
• szilárdsági jellemzők (Rm , HB , stb.)
• geometriai méretek
• a megmunkált felület:
~ pontossága (IT egységekben) és
~ érdessége (Ra , Rz , stb.)
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
• A munkadarabról (M) a felesleges anyagot
• megfelelő mozgások révén
• az alkalmas szerszám (S) által
• kis darabok (forgács, CH) formájában
választja le.
Mozgások
főmozgás - forgácsolósebesség, vc, m/min
• forgács hosszmérete
• S / M végzi
• egyenes / forgó / folyamatos / szakaszos
mellékmozgások: S / M végzi
• a forgács keresztmetszete
• előtolás - f, mm (többélű S: fz , mm)
• fogásvétel - a, mm (jele ap , ae is lehet!)
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján
 FORGÁCSOLÁS alapfogalmai

• A munkadarabról (M) a felesleges

anyagot
befogórész
• megfelelő mozgások révén
szárrész
• az alkalmas szerszám (S) által
dolgozórész előtolás iránya
• kis darabok (forgács, CH) formájában
választja le. homloklap

Szerszám
főél
• rendeltetés (esztergakés, fúró, maró stb.)
(fő)hátlap
• élgeometria (szabályos, statisztikai)
szerszámcsúcs
• élek száma (1, 2, sok, „végtelen” sok) mellékél

• élalak (egyszerű, speciális)

• kivitel (tömör / forrasztott / szerelt)

• élanyag (acélalapú/ kemény/ szuperkemény)

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS alapfogalmai

Forgácsolási adatok:
d max  d min
a mm
2
d max    n
m min 
vc
vc 
1000
főél mellékél vf  n  f mm min 

a
Mellékél Szerszám élszögek:
Főél elhelyezési
Csúcsszög
szög kr - főél elhelyezési szög, 
elhelyezési
szög er - csúcsszög, 
,
kŕ - mellékél elhelyezési szög, 
f re - csúcssugár
,
kr + er + kr = 180

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS alapfogalmai

hátlap homloklap

vc
homlokszög
hátszög
Munkadarab
Szerszámszögek:
ékszög
(metszetben)
go - homlokszög,  (- is)

Szerszám b o - ékszög, 
f ao - hátszög,  ( >0 !!)

ao + b o + go  90 

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS

• A munkadarabról (M) a felesleges anyagot

• megfelelő mozgások révén
• az alkalmas szerszám (S)
• kis darabok (forgács, CH) formájában
választja le.

FORGÁCS (chip)
• típusa: elemi, lemezes, folyó (acélok)
elemi, töredezett (öntöttvas, rideg anyag)

• alakja: a mozgások és a szerszám kialakítása

(élszögek, csúcssugár) határozzák meg

• feladatok: forgács manipuláció:

~ osztás, ~ terelés, ~ törés

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS

Előtolás irányú erő

A forgácsképződés feltételei:
1. alkalmas szerszámék
Előtolás
2. mozgások: vc és f
• vc - forgácshossz
• f - előtolás, mm
3. erőhatások:
• vc irányában: Fc - forgácsolóerő Forgács
• f irányú: Ff - előtolás irányú erő Szerszám

Elméleti
forgácsvastagság,
h, mm

Munkadarab Forgácsolósebesség Forgácsolóerő

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS

A forgácsképződés fázisai:
1.) a h vastagságú réteg vc sebességgel mozog
2.) rugalmas alakváltozás Forgácsvastagság,
hch, mm
3.) képlékeny alakváltozás
4.) nyírási folyamat: 1 forgácselem
5.) a forgácselemek összehegedése vch
6.) a forgács vch sebességgel távozik Forgács
Szerszám
Nyírási sík

Elméleti vc
forgácsvastagság,
h, mm

Munkadarab Kontinuitási egyenlet:

vc  h = vch  hch

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS
Alakváltozási zónák Forgács
g
Elsődleges (nyírási)

h
Fc

Munkadarab

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS

Elsődleges (nyírási) és másodlagos

Forgács
Másodlagos
alakváltozási zóna
alakváltozási zóna

Szerszám

Elsődleges alakváltozási zóna

MUNKADARAB

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS

Szabadforgácsolás Kötött forgácsolás

• a szerszámcsúcs nem forgácsol, • a szerszámcsúcs forgácsol,

• síkbeli erőrendszer működik. • térbeli erőrendszer alakul ki,

• fogásvétel irányú erő: passzív erő - Fp.
Főbb változatai:
Főbb változatai:

Cső Hossz-
Beszúrás eszter- Kereszt-
gálás esztergálás
esztergálás

Megjegyzés: a továbbiakban kizárólag

Megjegyzés: az eddigiekben erről volt szó!
már csak erről lesz szó.

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS erőigény

Forgácsoló erő:
• a legnagyobb összetevő  teljesítmény (Pc , kW),
• szerszámterhelés,  lehajlás.
Előtolás irányú erő:
• a legkisebb összetevő, mivel az Fc 10 … 30 %-a.

Fc - forgácsoló erő Aktív erő:

Ff - előtolás irányú erő • a fentiek miatt: Fa  Fc !
Fa - aktív erő

Passzív erő:
• általában kisebb az Fc - nél (annak 40 … 80 %-a),
• a szerszám kopásától jelentősen függ,
• a munkadarab pontosságát döntően befolyásolja.

Fa - aktív erő Összefoglalva:

Fp - passzív erő
Fc : Fp : Ff = 1 : (0,4 … 0,8) : (0,1 … 0,3)
F - eredő erő

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS erőigény

Befolyásoló tényezők Erőmodellek

1. ) Közelítő képlet
(a fajlagos forgácsolóerő alapján)
Munkadarab Forgácsolási adatok
(HB, Rm, stb.) Fc  N 
 Fc  k  A N
(a , f , vc)
k

?
A  mm 2 

ahol: k - 1 mm2 forgács leválasztásának erőigénye

A - forgácskeresztmetszet (A = af = bh) , mm2
Forgácsoló
erő, Fc , N 2.) Kelet-európai képlet

Fc  CF  f xF  a yF  vc F   K Fci N
z

?
Szerszám Egyéb
(k, g , re , stb.) (kopás, HKF) ahol: CF - anyagállandó, N
xF , yF , zF - kísérleti úton kapott kitevők
a, f, vc - forgácsolási adatok
Kfci - helyesbítő tényezők

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS erőmodellek

3.) Kienzle és Victor képlete

Teljesítményigény
kc1.1
Fc  kc  b  h   K Fcj   b  h   K Fcj N
h qc Főmozgáshoz:
ahol:
Fc N vc m/s Fc N vc m/min 
kc - fajlagos forgácsolóerő, N/mm2 Pc   kW
b - forgácsszélesség, (a / sin kr), mm 1000 60000
h - forgácsvastagság, (f  sin kr), mm
Előtolás irányú mozgáshoz:
KFcj - helyesbítő tényezők
kc1.1 - a fajlagos forgácsoló erő ún. főértéke, N/mm2
F f N  v f mm/s F f N  v f mm/min 
qc - kísérleti úton kapott kitevő
Pf   kW
10 6 6  10 7
Példa:

Munkadarab Anyag- Szerszám kc1.1 qc Fontos szabályok:

anyagjel csoport anyaga N/mm2 1.) Pc  Pf
C60 szerk. acél keményfém 2130 0,18
Öv250 öntöttvas keményfém 1160 0,26 2.) A fogásvétel irányú elmozdulás sebessége zérus,
öAlSi10Mg alu. ötvözet keményfém 400 0,27 teljesítményigénye: Pp 0
TiAl6V4 titánötvözet keményfém 1356 0,22

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS energiamérlege

Elszíneződés,
balesetveszély
Hőenergia
Keménységcsökkenés,
gyorsabb kopás,
hődilatáció, pontatlanság

Szerszám

Súrlódás a homloklapon

Hődilatáció, pontatlanság,
Munkadarab
rétegtulajdonságok!

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS hőmérséklete

Empirikus számítóképlet: Forgácsolási kísérlet

  C  f x   a y   v c
z
C Munkadarab: CMo1 (HB 220-230)
Szerszám: bevonatos keményfém, kr=90
ahol:
C - a hőmérséklet képlet állandója, C,
1200
y , x , z - a képlet kitevői,
a, f, vc - forgácsolási adatok. 1000

Hőmérséklet, O, C
Fontos szabályok: 800

Bev. kem. fém

y  x  z < 1 600

C = C (M-S párosítás, hűtés, kopás) 400

Kem. fém

HSS
Hűtés - kenés - öblítés 200

0
Hűtés: hőmérséklet csökkentés 0 100 200 300 400

Forgácsolósebesség, vc, m/min

Kenés: súrlódás csökkentés, javuló felület
Öblítés: forgács eltávolításának segítése

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján

 FORGÁCSOLÁS

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján