Theories of All The Colours

Vizuális elmélet, vizuális tervezés
modulfüzet
Verzió: 1.0
1. oldal 1
`Ìi`ÊÜÌÊÌiÊ`iÊÛiÀÃÊvÊ
vÝÊ*ÀÊ*Ê `ÌÀÊ
/ÊÀiÛiÊÌÃÊÌVi]ÊÛÃÌ\Ê
ÜÜÜ°Vi°VÉÕV°Ì
Színelmélet
A vizuális kommunikáció egyik legfontosabb eszköze a szín, ami természetesen önmagában még nem kommu-
nikatív. Hiszen a szín hatása és jelentése csak egy tágabb eszközrendszerben válik értelmezhetővé. Például a
forma, a tér, vagy a kontextus viszonylatában. Ahhoz, hogy a színeket hatékonyan tudjuk alkalmazni a hétköz-
napi kommunikációban vagy művészetben, meg kell tanulni bizonyos törvényszerűségeket és konvenciókat. A
színek keverése például köztudottan szabályokon alapul, de a színek hatékony és megfelelő használata is vala-
milyen esztétikai, pszichológiai, fiziológiai törvényszerűségen alapul. Továbbá vannak olyan konvenciók,
amelyek ismerete hiányában a színek jelentése nem egyértelmű, vagy félreérthető.
Elég csak a gyász színének szimbólumára gondolnunk. Európában a gyász meghatározó színe a fekete,
ugyanakkor Indiában a fehér. Kontextus példára hivatkozva, érdekes megemlíteni, hogy ugyanaz a szín (vörös),
jelentheti szerelmet, forradalmat, az erőszakot attól függően, hogy milyen összefüggés rendszerben reprezentá-
lódik.
Az előbb említett néhány kiragadott példa, remélhetőleg rávilágított arra, hogy színeknek a használata
nem véletlenszerűségeken alapul. Szabályai vannak és azok megtanulhatók. Meggyőződéssel állítható, hogy
nagyrészt minden átlagképességekkel rendelkező ember is. Természetesen vannak olyan személyiségek, akik az
átlagtól eltérő adottságokkal bírnak, és ők magasabb művészi színvonalon tudnak bánni a színekkel.
Gyakorlással a színérzékenység, a tervezési képesség nagyban fejleszthető. Világunk, mely körbevesz
minket egyre színesebb. Tágabban értelmezve egyre több információ hat ránk, amely többek között színt is
tartalmaz, illetve a színek közvetítésével jut el hozzánk. Ezek közé tartozik nevezetesen az internet képi világa,
amely köztudottan egyre nagyobb szerepet kap az információ közvetítésben. Nem is olyan régen, még csak
fekete-fehér monitorokon szerkesztettünk szöveget, képet, ábrákat stb.. Ma már nemigen tudnánk boldogulni a
színes monitorok nélkül. Egyszerűen rengeteg információ nem közvetíthető szín nélkül. Vagy próbáljuk meg
fekete fehér monitoron nézni a színes web oldalakat, azt tapasztaljuk, hogy bizonyos feliratok nehezen olvasha-
tók, vagy legalábbis nem olyan gyorsan mint a színesen.
A web odalak meghatározó sajátosságát, megkülönböztető jellegét többek azok színvilága határozza
meg. Általában web oldalak tartalmi, szerkezeti összeállítása után az egyik legfontosabb lépés a színvilág
megtervezése. Ezt nagy vonalakban tartalomfüggő. Egészen más színeket kell használni, ha egy óvodának,
vagy egy bróker cégnek tervezünk. Ha figyelembe vesszük az óvódás korú gyermek színpreferenciáját, akkor a
telített, köznapi kifejezéssel élve, élénk színeket kell választani. A bróker cégnél célszerű egy kicsit törtebb,
vissza fogottabbak használata. Különböző kevert színek, színes szürke, egy-két meghatározó telített szín. A
befektető szereti ha a pénze biztos helyen, van. Ha bróker cég honlapja túlságosan tarka és hivalkodó, esetleg
azt a benyomást kelti, hogy az üzletmenet ötletszerű és a befektetett összeg nincs biztonságban. Általában
gazdag ember sem dicsekedik fölöslegesen a pénzével. Figyelembe véve viszont az óvoda, mint intézmény
jellegét az élénk és esetleg sok színt tartalmazó honlap, kifejezi annak vidámságát az ott folyó pedagógiai
változatosságát, stb.
Természetesen hosszan sorolhatnánk a példákat, de ez kettő is eléggé bizonyítja a szín jelentőségét.
Ezek után lássuk mik azok a törvényszerűségek, amelyek figyelembevételével sikeresebbek lehetünk a
színek alkalmazása során. A tudatos színhasználat egyik feltétele a színkontrasztok ismeretén alapul. Természe-
tesen vannak olyan szerencsés emberek, akik ösztönösen jól használják a következőkben ismertetett színkont-
rasztokat. Ők vannak kevesebben, így még a művésznövendékek számára is kötelező stúdium a színkontraszto-
kon alapuló gyakorlatok végzése.
3. oldal 3
Színkontrasztok
A színkontraszt két, vagy több szín egymás melletti ellentétén alapul. Ezeknek az ellentéteknek számos
praktikus és művészi felhasználási lehetősége van. A szakirodalom hét színkontrasztot sorol fel, de általában
nem utal arra, hogy egyszerre egy színkontraszt még több más színkontraszt is lehet. Így az olvasóban az a
rossz beidegződés alakulhat ki, hogy a színkontrasztok minden esetben külön egymástól függetlenül létező
megjelenési formát mutatnak. Például a komplementer kontraszt minden esetben hideg-meleg kontraszt is , de
nem minden hideg-meleg kontraszt komplementer kontraszt. A kontrasztok megkülönböztetése és különválasz-
tása ugyanakkor indokolt, mert rendszerezi a színek egymáshoz való viszonyát.
Magábanvaló, vagy más néven alapszín kontraszt
A hét színkontraszt közül ez a legegyszerűbb, mert létrehozásához a színeket tisztán, szinte keveretlenül
használhatjuk. Előállításukhoz legalább három egymástól határozottan különböző telített szín szükséges. Ezeket
a színkörön találhatjuk meg amelyeket az alapszínek keveréséből hozhatunk létre. Nem jön létre a jellegzetes
kontraszt hatás abban az esetben, ha csupán a színkörön közvetlenül egymás melletti színeket ( sárga, narancs-
sárga, vöröses- narancs) helyezzük egymás mellé, ilyen esetben nem az ellentétek kapnak hangsúlyt, hanem
inkább a azonosságok. A három alapszín egymás mellet erőteljes kontrasztot eredményez. A színkör másodla-
gos kevert színei, a narancs-zöld - ibolya már kevésbé.
4. oldal 4
Tizenkéttagú színkör
Alapszínkontraszton alapuló színkompozíció
5. oldal 5
A folytonos színkört, a fő és mellékszíneket, és komplementer színpárokat bemutató ábra
6. oldal 6
A színgömb
7. oldal 7
Alapszínkontraszt példák
Az ellentétek a fekete és fehér szín bevonásával még inkább fokozhatók. Alkalmazásuk leginkább a gye-
rekeknek szánt kiadványokon (mesekönyv, gyermek folyóirat), gyermekjátékok és más fogyasztási cikkek
csomagolásain találkozhatunk velük. Természetesen használatuk nem korosztály specifikus. Alkalmazásuk
segítségével erőteljes figyelemfelhívást tudunk elérni, ezért például a reklám majdnem minden területén látha-
tunk példákat. Expresszív hatásuk miatt a festészetben is gyakorta alkalmazzák a művészek
Keresztes Dóra: Mesekönyv illusztrációk

Ez a kontraszt egy időben lehet hideg-meleg, mennyiségi, komplementer és részben minőségi kontraszt
is.Web lap példa!
8. oldal 8
Alapszínkontraszton alapuló színkompozíciók
Főiskolai hallgatói munka
9. oldal 9
Az alapszínkontrasztra épülő weboldalak
10. oldal 10
Fény-árnyék vagy sötét-világos kontraszt
A kontraszt a szín világos és sötét árnyalat különbségén alapul. Itt említést kell tennünk arról is, miként
lehetséges a színek különböző világossági fokozatait létrehozni. A színek világosításához leggyakrabban a
fehér színt használjuk. Ezt a színek derítésének nevezzük. A sötétítéshez viszont a feketét. Mindkét esetben a
szín veszít a telítettségéből, és minél többet keverve színhez a szín egyre jobban elveszíti színerejét. A színek
sötét és világossági fokozatainak előállításához különböző szürkéket is használhatunk. Ennek a kontrasztnak a
használatával az erőteljes sötét és világos ellentétek alkalmazására, illetve differenciált és sok árnyalatra épülő
kontraszthatások is elérhetők. Tónus átmenetek és közelálló skálaszerű színalkalmazások segítségével, harmo-
nikus, kiegyensúlyozott alkalmazásokra van lehetőség.
Victor Vasarely: Arcturus
A sötét-világos ellentét alapja egyrészt a semleges színek tónuslépcsője, (fekete-szürke tónusok-fehér)

amelynek két főpólusa a fekete és fehér; másrészt a tarka színek saját sötétségi, ill. világossági értéke, amelynek
két főpólusa a liláskék, ibolya (a legsötétebb), ill. a citromsárga (legvilágosabb) tarka színek. E két pólus között
helyezkedünk el az azonos sötétségű, ill. világosságú színpárok, mint pl. a narancssárga-sárgászöld, vagy a
cinóbervörös-krómoxid zöld vagy a bíbor-zöldeskék stb.
11. oldal 11
A színek tónusfokozatai
A fehér-fekete, ill. a semleges szürke karakter nélküli indifferens szín, a fehéret és a szürke tónusokat vi-
szont a színkontrasztok (hideg-meleg, komplementer, minőségi stb.) egyidejű szimultán hatása kiválasztott szín
kiegészítő értéke fele tolja. A sötét-világos ellentéten alapuló kompozíció viszonylag kis számú, 2-4 főértékre
épül; ezenkívül az ismétlődés a ritmusrend, valamint a pozitív-negatív formaviszony szempontjából jelentős
arányellentétek is szintén fontos alakító tényezők lehetnek e kontraszthatással való összekapcsolódásuk révén.
A sötét-világos kontraszt, mint említettük már, térbeli hatás kifejezésére is alkalmas. Érzékletes példáit
találjuk a fény festőinek, pl. Leonardo, Le Nain Testvérek, Goya, Velazquez, Rembrandt, Watteau, az impresz-
szionisták stb. alkotásai között. Az így elért távlati hatás a képen sokszor bizonyos ellentmondást jelent a sík-
szerűség és a térbeliség vonatkozásában. Ugyanis nem mindig az előtér a legintenzívebb a világosság szem-
pontjából; ez gyakran csak bevezetést jelent, és a középtérben helyeződik a főjelenség, amelyet 2-3 (a képsíkkal
párhuzamos) sík fényértékeinek kiemelésével, fokozásával valósítanak meg.
A XX. század festészetében (Braque, Picasso, Juan Gris, Leger, a konstruktivisták stb. a sötétvilágos
színellentétet inkább formák képzésére használják.
12. oldal 12
Jan Vermeer van Delft: Fiatal lány arcképe
Nagyszerű példája a sötét-világos kontraszt alkalmazásának
13. oldal 13
Rembrandt: Idős nő arcképe
Honlap sötét-világos kontrasztú színekkel
14. oldal 14
Hideg-meleg kontraszt
Az egyik leggyakrabban alkalmazott festői kontraszthatás leghidegebb pólusú a színkörnek a zöldeskék
(mangán-kék) és legmelegebb tarka szín a cinóbervörös. E színellentét optikai érzete hőmérsékleti érzéssel is
társul; és az egyes színeket a szerint érezzük hidegnek vagy melegnek, hogy a kérdéses szín mennyi kék, vagy
vörös tartalommal rendelkezik, azaz a színtestben milyen távolságra helyezkedik el a kék, ill. a vörös tarkaszín-
ponthoz.
E színellentétet jellemezhetjük még árnyékos-napos, légies-földszerű, távoli-közeli, könnyű-nehéz stb.

jelzőkkel is. Ezek a párosítások egyben rámutatnak e kontraszt gazdag kifejezési lehetőségeire is. E festői hatás
természetesen csak a hideg-meleg színek szimultán kapcsolata révén jöhet létre, mint ahogy a fekete látásához
is a fehér egyidejű megjelenése, összehasonlítási lehetősége szükséges (ingerlés-gátlás kölcsönös indukciója).
A hideg-meleg színek alkalmazásának gyakori példáit láthatjuk a web oldalakon. Kiváló eszköze lehet a
figyelemfelhívásnak. Általában a háttér és a minta, háttér és kép ellentéte ezen a kontraszton alapul. Hideg
árnyalatú háttér szín (kék) jól kiemeli a meleg színű képelemeket. Mint már említettük, ez a színellentét más-
hol is megjelenhet. Történetesen ez a kontraszt az összes kontrasztban előfordulhat, kivéve a sötét-világos
kontraszt olyan megjelenési formáját, ahol egy szín különböző árnyalatai szerepelnek.
15. oldal 15
A Danone cég weboldalán jól megfigyelhető a hideg meleg, mennyiségi és komplementer kontraszt alkalmazása
A hideg-meleg színkontraszt festői alkalmazásának legszebb példái többek között a gótikus üvegabla-
kok (pl. a chartres-i katedrális üvegablakai), amelyek a gótika arányrendjét váltják át az építészetből a festé-
szetbe; a téri konstrukciókból transzponálja át a szerkezetességet fénybe és színbe.
Igen gyakran alkalmazzák e színellentétet a reneszánsz festők (Leonardo, Michelangelo, Piero della
Francesca stb.) is a színtávlat kifejezésre többek között, de igen gazdag variációs alkalmazását találjuk az
impresszionista festők (Monet, „Londoni parlament”, Renoir Le moulin de la galette stb.) műveiben is.
Vagy a hideg-meleg színellentét derített és sötétített formáit alkalmazza Cézanne (Almák és narancsok
c. képén), ill. Picasso (Avignoni nők c. kompozíciójában) is a képkonstrukció rendezésére a formák színbeli
differenciálására, egyszerű felépítésére. A színek kompozíciós szerepére éppen Cézanne mutat rá festészetében,
egyrészt a színek sötét-világos értékével, hideg-meleg ellentétével osztja, elválasztja a tárgyakat és a hátteret;
majd a sötét-világos megosztott területeket a valőrök derített hideg-meleg értékével kapcsolja, felületileg modu-
lálja. Tehát a színkompozíció fogalmában az elválasztás és kapcsolás dialektikája egyidejűleg jelentkező ténye-
zők.
16. oldal 16
Vincent van Gogh Varjak című képe,
a hideg meleg kontraszt művészi alkalmazásának nagyszerű példája
Kandinszkij: Improvizációk
Hideg-meleg kontraszt
17. oldal 17
Kiegészítő (komplementer) kontraszt
A kiegészítő vagy komplementer színpárok,) a legnagyobb színellentétet képviselik, amelyek a színkör-
ben diametriálisan (egymással átlósan szemben) helyezkednek el és (pigment vagy színezékanyag formájában)
összekeverve semleges szürkét adnak.
Fiziológiailag, mint kiderült komplementer színellentét szerepet játszik a szimultán és az utókép kontraszt
jelenlétében is. J. Itten és P. Klee harmóniáról szóló tanítása pedig (amelyet kritikai átértékeléssel részben
elfogadhatunk), kiemeli a színellentét szerepét az egyensúlyi alaptörvény létrejöttében. Szerintük a helyes
nagyságarány statikusan szilárd hatásképletet ad (a totális megvalósulása révén), azonban mindketten, Klee és
Itten is hangsúlyozzák a klasszikus statikus hatás helyett a modern művészet dinamikus jellegét a színharmónia
vonatkozásában.
Ezt a dinamikus hatást segíti az is, ha az ellentét pároknak (mint a vörös-zöld, zöldeskék-narancssárga
stb.) nemcsak fizikai azonosságát vizsgáljuk (mármint hogy a kivonó keverés során semleges szürkét adnak
meghatározott nagyságarány esetén), hanem más különböző optikai tulajdonságaikat (mind pl. a citromsárga és
az ibolyakék világos-sötét ellentétet képez). Vagy lélektani tulajdonságaikat is, (mint a zöldeskék, narancssárga,
hideg-meleg, a vörös-zöld komplementer pár egyúttal aktív-passzív tulajdonságú is). Az egyes kiegészítő szín
pár nagyságrendi kiemelése, hangsúlyozása az egyensúlyi állapotot megszünteti és ilyenkor mindig a kiemelt
szín expresszív hatása érvényesül elsősorban.
18. oldal 18
Sok esetben az egyes képek kiegészítő kontraszt hatását a kiegészítő értékek kevert változatai, a közben-
ső és kiegyenlítő tónusaival, azok a fehér-fekete, ill. szürke fokozatok különböző sötét-világos értékeinek
összekapcsolásával valósítják meg. Minthogy ezek mindkét kiegészítő szín párhoz kapcsolódnak, egy színcsa-
ládot alkotnak. E keverékszínek gyakran nagyobb arányban szerepelnek, mint a tiszta színek (különösen a
természetben gyakran találunk ilyen példákat különböző növényeknél és virágoknál).
A fenti ábrán a sárga és az ibolya és a belőlük keverhető színes szürkék láthatók. Az utóbbiakból derítéssel,
illetve sötétítéssel létrehozható szürkék és a két komplementer szín alkalmazásával harmonikus kompozíció
hozható létre, úgy hogy a színek kontrasztja az olvashatóságot a betűk kiemelését is jól biztosítja.
A kiegészítő kontraszt festői alkalmazásával találkozunk a reneszánsz festők alkotásaiban (Jan van
Eyck: Mária koronázása, Pierro della Francesca: arezzói freskóján Salamon fogadja Sába királynőjét), éppen
úgy, mint a pointilista festők, (pl. Seurat, Signac stb.) vagy Cézanne (St. Victoir hegy c. képén), vagy akár
Picasso számos alkotásán.
19. oldal 19
A vörös és zöld komplementer színekből keverhető szürkék és az azokból létrehozott grafikai kompozíció
Bizonyos komplementer párok vizuálisan jól alkalmazhatóak, narancssárga-kék, sárga-ibolya. Ugyanak-
kor a zöld-vörös közelálló tónusértékük miatt kevésbé alkalmazhatóak olyan esetekben, ahol valamit erőtelje-
sen ki szeretnénk emelni.
20. oldal 20
A narancssárga és kék komplementer párból keverhető szürkék és az azokból létrehozott grafikai kompozíció. A
színvariánsok, és a kompozíció nagyon sok formában létrehozható, amelynek száma és minősége csak az alko-
tóképességen, képzelőerőn és kitartáson múlik.
21. oldal 21
Színes szürkék keverése komplementer színekből
Szimultán kontraszt
A szimultán színellentét az egyidejűleg, egymás mellett elhelyezkedő színek egymásra való hatása (lásd e
jelenség elektrofiziológiai magyarázatát, ill. a kontraszthatás szerepét a színlátás lélektani folyamatában) amely
befolyásolja a két vagy több szín együttes megjelenését, érzékelését. E színkontraszt így lényegében tekintve
minden színellentét mellett a kiegészítő színellentéttel mutat szoros összefüggést (pl. minden ellenszínét igyek-
szik létrehozni, azaz a semleges hátteret színesre tagolja). De két tarka szín között is létrejöhet szimultán ellen-
tét, amikor a valóságot karakterét mindkét szín elveszti és egy új, nem reális hatás (optikai csalódás) keletkezik.
(Ezért célszerű egy kompozíció színvázlatainak elkészítése során egymásmellé helyezni a felhasználandó
színeket, nagyságrendi összefüggéseik általános megfogalmazása alapján.)
Mint azonban említettük, a kontraszthatás elsősorban a színesség-színtelenség meghatározása szempont-
jából a legdöntőbb, amelynek határozott rendet kell teremteni a részletformák egymáshoz és a kompozíció
egészéhez való viszonyában. Ezért a színellentét (mivel az egész kompozíció hangolását, hangulati, érzelmi
hatását befolyásolja), tudatos tanulmányozása, megfigyelése a művészi gyakorlat során elengedhetetlenül
szükséges.
22. oldal 22
Fontos tudnunk, hogy milyen feltételek között jön létre a szimultán hatás, s hogy hogyan hárítható el.
Gyakran kerül az ember olyan színezési feladatok elé, amelyekben nem szabad szimultán kontraszthatásnak
létrejönnie. Egy nyakkendőanyag-szövöde által gyártott több száz méter nyakkendőanyagot nem vett át a
megrendelő, mert egy vörös alapra szőtt fekete csík nem feketének, hanem zöldnek hatott, s ezáltal az anyag
nyugtalanná vált, vibrálni kezdett. Annyira erős volt ez a szimultán hatás, hogy az átvevő azt állította, a szövő
fekete fonal helyett zöldet használt. Ha a szövő a szürkésfekete fonal helyett barnásfeketével dolgozik, meg-
akadályozta volna a szimultán hatás létrejöttét, s elkerülhető lett volna a nagy anyagi veszteség.
E színbeli ellentét művészi alkalmazása a klasszikus történelmi példákban ugyanúgy felfedezhető
Breughel, „Táj Ikarusz zuhanásával” és a modern festészet számtalan alkotásán (pl. Van Gogh „Esti kávéház
terasza” E színellentét kifejezési lehetőségeinek legizgalmasabb művészi kísérleteit, sík- és térbeli megfogal-
mazásait mutatják Victor Vasarely magyar származású festő művei is, Vasarely életművének jelentős részét e
problémakör gyakorlati és művészetelméleti vizsgálatának szentelte.
23. oldal 23
Szimultán hatás: a vörös alapon a szürke zöldes, a zöld alapon vöröses színűnek látszik
24. oldal 24
Victor Vasarely: Zett
A kép a vörös és zöld komplementer szín pár szimultán kontrasz hatásán alapuló kompozíció
25. oldal 25
Vincent van Gogh: Arles-i kávéház terasza
A szimultán és komplementer kontrasztban álló színek vibráló színhatást eredmményeznek
26. oldal 26
Minőségi (kvalitás) kontraszt
A „színkvalitás” fogalma alatt a színek tisztasági, telítettségi fokát értjük, így a minőségi színellentét a
különböző világossági értékkel rendelkező, telített tarka színek kontrasztja (a kevert, derített vagy tompított
értékkel).
A tarka színek sugárzó, telített hatását négyféleképp változtathatjuk meg

1. A tiszta tarka színt keverhetjük fehérrel, a színkaraktert viszonylag a legtöbb szín okáig megőrzi, és
fokozatosan felvilágosodnak.
2. A tarka szín feketével való törése különösen az erősebb, saját világosságú színek, (mint a sárga, sár-
gászöld, narancssárga stb.) esetében igen hamar a színjelleg megváltozását eredményezi és mindinkább elsöté-
tülve megszünteti a színek sugárzó, világító erejét.
3. A telített szín szürkével való keverése a tarka színeket mindinkább semlegesítik.
4. Végül a tiszta színt letörhetjük a kiegészítő színek hozzáadása révén is a két szín között rokon tónus-
értékek különböző fokozatait nyerjük, középértékként a színegyensúlyi állapot eredményeként a semleges
szürkét. E keverék színek fehérrel való keverése újabb „színes szürkék” létrejöttét eredményezi
27. oldal 27
Victor Vasarely:Ion-3
(minőségi kontraszt)
„E színellentétből származó tompított-világító”, semleges színes optikai viszonylatok igen bonyolult té-
ri, fény és lélektani hatások kifejezésére alkalmasak. A művészettörténet során alkalmazásának igen szép
példáit találjuk, többek között pl. Matisse: „A zongora”, Paul Klee: „Halvarázslat”, vagy „Fuga vörösben” c.
képén.
Számítógépes grafikai programok segítségével könnyedén létrehozhatunk színátmeneteket, amelyek egy
szín minőségi különbözőségének folyamatos megjelenítésére alkalmas (felirat háttér színének kivilágosítása, a
kép színtelítettségének megváltoztatása stb.).
Ez a kontraszt színösszetételtől függően, még hideg-meleg, mennyiségi és sötét-világos ellentétet is mu-
tathat.
28. oldal 28
Moholy Nagy László: Kompozíció A 18.
(minőségi kontraszt)
29. oldal 29
Mennyiségi kontraszt
A színek kiterjedésének, felületi nagyságának ellentéte, a nagy-kicsiny, a sok-kevés stb. fogalmának meg-
felelője, a nagyságrend pedig a felületméretek között kapcsolatok rendezését jelenti. Ezt a rendteremtést segít-
heti a nagyságrendek egymáshoz való viszonyítása, a matematikai arányok alkalmazása , amely végül is az
arányrendek létrejöttéhez vezet.
Goethe szerint a sárga és ibolya 1: 3, a narancssárga és a kék 1:2 és a vörös és zöld 1:1 arányban eredményez
kiegyensúlyozott szín összeállítást. Természetesen ezek a kifejezés , mondanivaló érdekében megváltoztatható-
ak. Ennek eredményeként dinamikus és figyelemfelkeltő kompozíciók hozhatók létre.
A mennyiségi kontraszt a színfelületek nagyságaránya, így egyrészt a kompozíció egésze szempontjá-

ból, másrészt a szimultán színellentét mellett, ez a színellentét is valamennyi más színkontraszthoz (mint a
sötét-világos szín önkontraszt, hideg-meleg, kiegészítő stb.) kapcsolódó, igen lényeges hatástényező (amely a
kontrasztláncolat mindenkori tagja). Ugyanis a színek nagyságarányának megváltoztatása a kompozíció, illetve
egy adott színellentét optikai és lélektani hatását is változtathatja, fokozhatja vagy gyengítheti.
Alkalmazásának szép példái többek között Breughel: „Táj Ikarusz zuhanásával”; P. Mondrian: „Kom-
pozíció vörösben, sárgában és kékben”
30. oldal 30
Piet Mondrian: Kompozíció vörösben, sárgában és kékben
(mennyiségi kontraszt)
31. oldal 31
A színek harmóniája
Aki a színek harmóniájáról beszél, két vagy több szín közös hatását ítéli meg. A szubjektív színakkor-
dokkal kapcsolatos tapasztalatok és kísérletek azt bizonyítják, hogy a harmónia és díszharmónia megítélésében
az emberek véleménye eltérhet egymástól.
A laikusok többnyire azokat a színösszeállításokat nevezik harmonikusaknak, amelyekben hasonló ka-
rakterű színek szerepelnek, vagy különböző színek azonos tónusértékei. Ezek a színek erős kontrasztok nélkül
állnak egymás mellett. A „harmóniá”-ra és „diszharmóniá”-ra vonatkozó kijelentések általában csak a „kelle-
mes-kellemetlen” és „szimpatikus-antipatikus” benyomások érzelmi tartományára vonatkoznak. Az efféle
ítéletek csupán egyszemélyes vélemények, és objektív értékük nincsen.
Ki kell emelni a színharmónia fogalmát a szubjektívan meghatározott érzelmi kötődésből, és áthelyezni
az objektív törvényszerűség birodalmába.
A harmónia egyensúly, az erők szimmetriája. A színes látás közben lezajló fiziológiai folyamatok ta-
nulmányozása közelebb visz a probléma megoldásához. Ha tekintetünket egy ideig egy zöld négyzetre
függesztjük, majd behunyjuk a szemünket, megjelenik benne az utókép, egy vörös négyzet. Ha vörös négyzetre
nézünk, utóképként zöld négyzetet látunk. Elvégezhetjük ezt a kísérletet valamennyi színnel, s észre fogjuk
venni, hogy utóképként mindig a komplementer szín jelenik meg. A szem megköveteli vagy létrehozza a komp-
lementer színt. Önmaga kezd cselekedni, megkísérli helyreállítani az egyensúlyt. Ezt a jelenséget szukcesszív
kontrasztnak nevezik.
Végezzünk el egy másik kísérletet. Tiszta szín közepébe helyezzünk vele egyenlő világosságú szürke
négyzetet. Ez a szürke szín sárga alapon világos ibolyaszínként, narancs alapon kékes-szürkén, vörös alapon
zöldesszürkén, zöld alapon vöröses-szürkén, kék alapon narancsos-szürkén és ibolya alapon sárgás-szürkén hat.
Valamennyi szín esetében a szürke a komplementer szín árnyalatával gazdagítva jelenik meg. A tiszta színek is
hajlamosak arra, hogy egymást kölcsönösen a maguk komplementerje felé szorítsák. Ezt a jelenséget szimultán
kontrasztot ismertető részben található színes ábra jól szemlélteti.
A szukcesszív kontraszt és a szimultán kontraszt azt bizonyítják, hogy az ember szeme csak akkor elé-
gül ki, csak akkor van egyensúlyban, ha érvényesül a komplementer törvény. Ezeket a tényeket más irányban is
követnünk kell majd.
Rumford fizikus 1707-ben elsőként állapította meg, hogy a színek akkor harmonikusak, ha keverékük-
ből fehér jön létre. Fizikus volt, tehát a spektrumszínekből indult ki. A fizikai színekről szóló fejezetben elmon-
dottam, hogy a spektrum színszalagjából izolálni lehet valamelyik színt, például a vöröset, s hogy a maradék
színes fénysugarak, a sárga, narancs, ibolya, kék és zöld egyesíthetőek egy lencse segítségével. E maradékszí-
nek összege a zöld, vagyis létrejön az izolált vörös komplementer színe.
Ha egy spektrumszínt a maga komplementer színével fizikai úton összekeverünk, létrejön a színek fizi-
kai totalitása, vagyis a fehér. Ha a festék pigmenteket keverjük össze, a keverék szürkésfekete lesz. Ewald
Hering fiziológus a következőket mondta: „A középszürkének vagy semleges szürkének a látási szubsztancia
azon állapota felel meg, amelyben a disszimiláció, tehát a szubsztancia látás közben való elhasználódása, és az
asszimiláció, tehát e szubsztancia újratermelődése mennyiségileg egyforma, úgyhogy a látási szubsztancia
tömege változatlan marad. Ezek szerint ez a középszürke tökéletes egyensúlyi állapotot hoz létre a szemben.”
Hering kimutatta, hogy a szem és az agy megkívánják a középszürkét, s ha nincs jelen, nyugtalanokká
válnak. Ha egy fekete alapon fekvő fehér négyzetet nézünk, majd elfordítjuk róla a tekintetünket, utóképként
fekete négyzet jelenik meg a szemünkben. Ha fehér alapon fekvő fekete négyzetre nézünk, utóképként fehér
négyzet jelenik meg. Szemünkben az egyensúlyi állapot megkísérli visszaállítani önmagát. Ha azonban szürke
alapon fekvő középszürke négyzetet figyelünk meg, nem jelenik meg olyan utókép, amely különböznék a
szemügyre vett középszürkétől. A középszürke tehát a látóérzékünk által megkívánt egyensúlyi állapotnak felel
meg. A látási szubsztanciában lejátszódó folyamatok létrehívják a nekik megfelelő pszichikai érzeteket.
Látóérzékünk apparátusában tehát a harmónia az egyensúly pszichofizikai állapotát jelenti; ebben az
egyensúlyban a látási szubsztancia disszimilációja és asszimilációja egymással mennyiségileg egyenlő. A
semleges szürke szín hozza létre ezt az állapotot. Kikeverhető az ilyen szürke feketéből és fehérből vagy két
32. oldal 32
komplementer színből és fehérből vagy több színből is, ha bennük a három alapszín, a sárga, a vörös és a kék a
megfelelő keverési arányban fordul elő. Egy komplementer szín párban ugyanis mindhárom alapszín jelen van:
vörös: zöld = vörös: (sárga és kék)

kék: narancs = kék: (sárga és vörös)
sárga: ibolya = sárga: (vörös és kék)
Ezért mondhatjuk, hogy mihelyt valamely két vagy több színből álló színkompozícióban a sárga, a vö-
rös és a kék megfelelő mennyiségekben van jelen, keverékükből szürke keletkezik.
A sárgát, a vöröset s a kéket az összes szín totalitásaként foghatjuk fel. A szem a maga kielégülése kedvé-
ért megköveteli ezt a totalitást. Ha megkapja, harmonikus egyensúlyban nyugszik. Két vagy több szín akkor
harmonikus, ha keverékükből semleges szürke jön létre.
A másképpen csoportosított színek, amelyeknek keverékéből nem keletkezik szürke, minden esetben exp-
resszív vagy diszharmonikus jellegűek. A festészet remekművei között számos egyoldalúan expresszív hangsú-
lyú kép van, olyan alkotások, amelyek színben nincsenek az iménti meghatározásnak megfelelően expresszív
hangsúlyú kép van, olyan alkotások, amelyek színben nincsenek az iménti meghatározásnak megfelelően,
harmonikus módon komponálva. Feldúlják, felzaklatják az embert, mert egyoldalú hangsúllyal használják fel
valamelyik színt, e szín kifejezőerejét. Nem kell tehát minden színkompozíciónak harmonikusnak lennie.
Könnyen belátható, hogy nemcsak a színek egymáshoz való viszonyának van jelentősége, hanem tömege-
ik arányainak, valamint tisztaságuknak és világosságuknak is. A harmónia alapelve a fiziológiai szabályok
megkövetelte komplementer törvényből vezethető le. Színelméletében Goethe így ír a totalitásról és harmóniá-
ról: „Mihelyt szemünk megpillantja a színt, tüstént működni kezd, és természetéből következően nyomban
létrehoz egy másikat, öntudatlanul és szükségszerűen; és ez az új szín a már meglevővel együtt magába foglalja
a teljes színkör totalitását. Egyetlen szín, egy sajátos érzet következtében szemünket az egyetemességre való
törekvésre ösztökéli. S hogy e totalitást tapasztalhassa is, hogy kielégülhessen, minden színes tér mellett egy
színtelent keres, hogy abban létrehozhassa a megkívánt színt. Ebben rejlik tehát minden színharmónia alaptör-
vénye.”
A színelmélettel foglalkozó Wilhelm Ostwald színkiskátéjában ezt írja: „A tapasztalat arra tanít, hogy a
különböző színekből alkotott bizonyos összeállítások kellemesen, mások kellemetlenül vagy közömbösen
hatnak ránk. Azt kérdezzük magunktól, mitől is függ ez? A válasz: azok a színek hatnak kellemesen, amelyek
között törvényszerű összefüggés, vagyis valamilyen rend áll fenn. Ennek híján kellemetlenül vagy közömbösen
hatnak. A kellemes hatású színcsoportokat harmonikusaknak nevezzük. Felállíthatjuk tehát az alaptörvényt: a
harmónia = rend.
33. oldal 33
Expresszionista kiállítás plakátja
A tervező szándékosan tér el a harmonikus színösszeállítás szabályaitól, pontosan azért, hogy a plakát kifejezze
a művészeti stílus jellegzetességét és, hogy a plakát figyelemfelkeltő legyen
A harmónia definíciójából leraktuk a harmonikus színkompozíció alapkövét. Fontosak ebből a szem-

pontból a színek mennyiségi arányai, ezeket a színek fényértékének számításba vétele alapján már Goethe a
következőképpen határozta meg: sárga: vörös:kék = 3:6:8
Általában véve azt mondhatjuk, hogy mindazok a komplementer színpárok, mindazok a hármashangzat-
ok, amelyeknek színei a tizenkét részű színkörben egyenlő oldalú vagy egyenlő szárú háromszöggel, négyzettel
vagy téglalappal jelölhető vonatkozásban állnak egymással - harmonikusak.
A sárga-vörös-kék harmonikus hármashangzat. Ha a sárga, vörös és kék színt a tizenkét részű színkörben
kapcsolatba hozzuk egymással, egyenlő oldalú háromszög keletkezik. Ebben a hármashangzatban fejeződik ki a
színek legnagyobb, legharsányabb ereje. E három szín mindegyikének jellegzetes, össze nem cserélhető karak-
tere van. Összecsendülésükben mindegyik szín önmagában véve statikusan hat, vagyis a sárga sárgának, a
vörös vörösnek, a kék kéknek. Szemünk tehát nem kíván egyéb, kiegészítő színeket, és a három szín keveréké-
ből szürkésfekete keletkezik. Az egyenlő szárú háromszög vonatkozási alakzatát a sárga, vörösesibolya és
kékesibolya alkotja.
A sárga, vöröses-narancs, ibolya és kékeszöld színek harmonikus négyeshangzatban csendülnek össze,
vonatkozási alakzatuk a négyzet. A harmonikus téglalap színei a sárgásnarancs, a vöröses-ibolya, a kékes-
ibolya és a sárgászöld.
Az itt alkalmazott vonatkozási alakzatokat, az egyenlő oldalú és egyenlő szárú háromszöget, a négyzetet
és téglalapot bármelyik megadott színből indulva kialakíthatjuk. Körbeforgathatjuk az alakzatokat, és megkap-
34. oldal 34
juk például az egyenlő oldalú háromszögre a sárga-vörös-kék helyett a sárgásnarancs-vörösesibolya-kékeszöld
háromszöget vagy a narancs-ibolya-zöld háromszöget vagy a vörösesnarancs-kékesibolya-sársgászöld három-
szöget. S elvégezhetjük ugyanezt az összes többi vonatkozási alakzattal is. Erről további fejtegetéseket az
összhangzatokról szóló fejezetben talál az olvasó.
A színek összhangzattana
A színek összhangzattana a színeknek a maguk törvényszerű kapcsolatai alapján való összeállítását je-
lenti. Ezeknek a kapcsolatoknak alapján készíthetjük el színes kompozícióinkat. Valamennyi akkordot leírni
lehetetlen volna, ezért csupán a harmonikus akkordkapcsolatok kialakítását írjuk le. Színhangzatokat két,
három, négy vagy több színből hozhatunk létre. Ennek megfelelően kettőshangzatokról, hármashangzatokról,
négyeshangzatokról, hatoshangzatokról stb. beszélünk.
Kettőshangzatok
A tizenkét színű színkörben az étmérővel összeköthető, szemben álló két szín mindig komplementer vi-
szonyban van egymással. Ezek harmonikus kettőshangzatot alkotnak. Ilyen kettőshangzatok a vörös-zöld, a
kék-narancs, a sárga-ibolya. Ha a színgömb segítségével képezzük az akkordokat, szinte tetszésünk szerinti
számban találhatunk harmonikus kettőshangzatokat. A feltétel csupán az, hogy a két szín szimmetrikusan álljon
a színgömb középpontjához képest. Ha tehát megvilágosított vöröset használunk, a neki megfelelő zöldet
ugyanolyan mértékben el kell sötétíteni.
Hármashangzatok
Ha a tizenkét részű színkörből három olyan szint választunk ki, amely egyenlő oldalú háromszöggel
kapcsolható össze, akkor ezek a színek harmonikus hármashangzatokat alkotnak
E hármashangzatok közül a sárga-vörös-kék a leginkább egyértelmű, a legerőteljesebb. Alaphármas-
hangzatnak nevezhetnénk. Jellegzetes hármashangzatot alkot a második rendbeli színek közül a narancs-ibolya-
zöld is.
A sárgásnarancs-vörösesibolya-kékeszöld vagy a vörösesnarancs-kékesibolya-sárgászöld szintén olyan
hármashangzatok, amelyek a színkörben egyenlő oldalú hárömszöggel kapcsolhatóak össze. Azt is megtehet-
jük, hogy a komplementer sárga-ibolya kettőshangzat egyik színét a két szomszédos színnel helyettesítjük. A
sárgát tehát kékesibolyával és vörösesibolyával állíthatjuk szembe, az ibolyaszínt pedig sárgászölddel és sár-
gásnaranccsal. Az ilyen hármashangzatok szintén harmonikus jellegűek. Kapcsolódási alakzatuk egyenlő szárú
háromszög, úgy. Az egyenlő oldalú és az egyenlő szárú háromszög kapcsolódási alakzatait elgondolhatjuk
színgömbbe írt formákként is. Tetszésünk szerint forgathatjuk őket. Ha középpontjuk a gömb középpontjában
áll, a csúcsok által kapcsolatba hozott három szín harmonikus hármashangzatokat alkot. Ennek során két határ-
eset is előállhat akkor, ha a háromszög egyik csúcsa a fehérre vagy a feketére mutat. Ha az egyenlő oldalú
háromszöget használjuk, s ennek egyik hegye a fehéren áll, akkor a másik két hegye egy komplementer szín pár
első, elsötétített fokozatára mutat. Létrejöhet például a fehér-elsötétített narancs-elsötétített kékeszöld hármas-
hangzat. Ennek megfelelően a feketéhez egy megvilágosított narancsszín és egy megvilágosított kékeszöld
kapcsolódik. Ezek a határesetek arra utalnak, hogy a fehér vagy fekete felhasználásakor a fény-árnyék kontraszt
érvényesül.
35. oldal 35
Négyeshangzatok
Ha a tizenkét részű színkörből kiválasztunk egy-két olyan komplementer színpárt, amelyeknek összekö-
tő egyenesei egymásra merőlegesek, négyzetes formát kapunk, úgy, amint az 55. ábrán látható. Ilyen módon
három négyeshangzatot nyerhetünk:
sárga-vörösesnarancs-ibolya-kékeszöld
sárgásnarancs-vörös-kékesibolya-zöld
narancs-vörösesibolya-kék-sárgászöld
További négyeshangzatokhoz juthatunk egy olyan téglalap segítségével, amely két komplementer párt
tartalmaz, ilyen például a
sárgászöld-sárgásnarancs-vörösesibolya-kékesibolya
vagy a sárga-narancs-ibolya-kék.
Alkothatóak négyeshangzatok trapéz forma segítségével is. Ebben az esetben két szín egymás mellett
áll, kettő pedig a komplementerjüktől balra meg jobbra helyezkedik el. Az így kialakított akkordok harmonikus
viszonyban állnak egymással, de megvan bennük a szimultán színváltozásokra irányuló hajlam. Keverékükből
ugyanis szürkésfekete jön létre.
36. oldal 36
Hatoshangzatok
Hatoshangzatokat kétféle módon találhatunk. A tizenkét részű színkörbe háromszög vagy négyszög he-
lyett kapcsolódási alakzatként hatszöget is rajzolhatunk. Harmonikus hatoshangzat jön így létre, három pár
komplementer színből.
Két ilyen hatoshangzatot hozhatunk létre ily módon:
sárga-narancs-vörös-ibolya-kék-zöld és
sárgásnarancs-vörösesnarancs-vörösesibolya-kékesibolya-kékeszöld-sárgászöld.
A színgömbben megforgathatjuk a hatszöget. Az így fellet, megvilágosított vagy elsötétített színtónu-

sokból érdekes színösszefüggések adódnak.
Hatoshangzatokat szerkesztés útján is létrehozhatunk a színgömbben akkor, ha négy tiszta színhez a fe-
héret és a feketét társítjuk. A színgömb egyenlítőjének síkjába kapcsolódási alakzatként négyzetet fektetünk,
így két komplementer színpár négyeshangzatát kapjuk. Ezek után a négyzet csúcsait összekötjük fölfelé a
fehérrel, lefelé pedig a feketével, úgy, amint az 56. ábrán látható. Oktaéder jön létre. Az egyenlítői síkban
kialakítható valamennyi négyeshangzat tovább bővíthető fehérrel és feketével kombinált hatoshangzattá. Hasz-
nálhatunk a négyzetes kapcsolódási alakzat helyett téglalapot is.
37. oldal 37
Ha egy háromszöget mint alapalakzatot fehérrel és feketével kombinálunk, ötöshangzatot kapunk. Ilyen
ötöshangzat lehet például a
sárga-vörös-kék-fekete-fehér vagy a
narancs-ibolya-zöld-fekete-fehér.
Most, miután leírtuk a színek összhangzatának alapjait, még egyszer hangsúlyoznunk kell, hogy vala-
mely akkordot és annak modulációját semmiképpen sem tehetjük meg önkényesen egy mű kiindulópontjául.
Minden választásnak és elrendezésnek az adott tárgyias vagy absztrakt témából kell következnie. Egy akkord
kiválasztása és megvalósításának módja a szükségszerűség, nem pedig önkényes szándékból, felszínes spekulá-
cióból fakadó ténykedés. Különleges egyéniség minden egyes szín, minden színcsoport; a maguk törvényei
szerint növekednek és élnek. Az összhangzattannak az az értelme, hogy ismeretében a színek ellentéteinek
helyes kiválasztásával sikerüljön megtalálnunk a legerőteljesebb színhatásokat.
Bemutató a sárga-vörös-kék alaphangzaton, hogy miként bontakoztathatjuk ki szerkesztés útján létrehí-
vott akkordból a legkülönbözőbb variációkat és színhatásokat. Az egyik variáció például az lehet, hogy egy
színsávban a sárga áll a kék meg a vörös közt, vagy a vörös a sárga meg a kék közt, vagy a kék a sárga meg a
vörös közt. Kombinálhatjuk az alaphangzat színeit a tiszta színek tört fokozataival is; így minőségi kontraszt
jön létre. Világos-sötét kontrasztként mindhárom színt megvilágosíthatjuk, és a tiszta színeket csak kis mennyi-
ségekben szerepeltetjük, mennyiségi kontrasztban tartott akkord jön létre. Ha valamelyik színt a többinél na-
gyobb tömegben használjuk fel, expresszív hatású hangzatok születnek.
Ha pedig azt is megkíséreljük, hogy az akkord valamelyik tiszta színét a színkörben tőle balra és jobbra
álló színekkel helyettesítjük, ha tehát a sárgát sárgászölddel és sárgásnaranccsal vagy a vöröset
38. oldal 38
vörösesnaranccsal és vörösesibolyával, vagy a kéket kékeszölddel és kékesibolyával helyettesítjük, akkor a
hármashangzat négyeshangzattá bővül, s ezáltal az akkordvariációk gazdagsága lényegesen megnövekszik.
Expresszív színelmélet
Azoknak az optikai, elektromágneses és kémiai folyamatoknak, amelyeket szemünkben és agyunkban a
színek látványa kivált, gyakran az ember lelkivilágában lejátszódó párhuzamos folyamatok felelnek meg. Azok
a megrázkódtatások, amelyeket a színek élménye kirobbant, továbbhatolhatnak a legbenső centrumig, s a lelki-
szellemi élet legfontosabb régióit is megérinthetik. Goethe a színek érzéki-erkölcsi hatásáról beszélt.
Johannes Itten által leírt esemény, a tárgyak színének a természetes megjelenéstől szokatlan megváltoz-
tatásának következményeiről számol be.
Egy nagyiparos társaságot hívott meg magához vacsorára. Az érkező hölgyeket és urakat finom konyhai
illatok fogadták, s már mindenki előre örült az ínyenc falatoknak. Amikor a vidám társaság körülötte a nagysze-
rűen elkészített ételekkel rakott asztalt, a házigazda vörös fényt kapcsolt be. Szép pirosra színeződött, és friss-
nek hatott a tányérokra kirakott hús, a paraj azonban feketének tűnt, a krumplik pedig pirosan világítottak.
Mindenki meghökkent, de a vörös fény máris kékre váltott, s ettől a pecsenyék mintha oszlófélben, a krumplik
mintha rothadtak lettek volna. A vendégek étvágya egyszeriben elment. Amikor erre még sárga fény követke-
zett, s a vörösbor olyan lett, mint a sötét olaj, az emberek pedig sárga félholtaknak látták a szomszédjukat,
néhány érzékeny hölgy felállt és kisietett az ebédlőből. Senki sem volt képes enni, bár a jelenlévők mind tudták,
hogy csak a megvilágítás színének változásai okozzák e különös érzéseket. Nevetve kapcsolta be a házigazda a
fehér fényt, és nemsokára helyreállt a vidám hangulat az asztal körül.
A színek érzelmi, asszociációs, és gondolati hatásai
ösztönző, felszabadító, megkönnyítő, kisugárzó, mozgásra ösztönző,

szellemiség, intuició, kapcsolatfelvétel
frissítő, irigy, napsütés, lámpafény ködben, forró homok,
tengerparti strand, kikerics, arany, idegesség, unszimpátia, téli nap,
süket csend, villogó, keserű, betegség, fizikai fájdalom, rézkilincs,
kínai, utazás, csillogó víz, vakító fény, napraforgó
ünnepélyes, örvendező, melegítő, közlékeny, cselekvő,

fény, gazdagság, nap, termékenység
ünnepi öröm, csillogás, tűz, gyerekruha, meleg, díszhalak, hangzavar,
kifestőkönyv, csillogás, gótikus festészet
39. oldal 39
földszerű, száraz, mély, tapintható, valóság, pénz, föld-meleg, apám,
ikonok, lösztalaj, kenyér, modern bútor, kényelem, érett gyümölcs,
zavaros folyó, homok, tompa, halk, selyem anyag, tejes kávé, torta,
falevél, belenyugvás, elöregedés, szüret, őszi lombhullás, ballon kabát,
napszitta rét, nyárvég, lúg, őszi nap, dohány, sivatag, Braque.
izgató, élénk, forró, szenvedélyes, akaraterő, tűz, hangos, közelség,

veszély, szabadság, forradalom, minimum, fölvonulás, Gaugain, bohóc,
pipacs, tűz, szerelem, textil, papírsárkány, bikaviadal, anyaság, lángok,
lelkesedés, figyelmeztető, ultiparti, huszár,
szerteáradó öröm, mikulás, kertitörpe, szegedi paprika, férfias érettség,
tűzmadár, trombitahang.
erősítő, hatalmas, mozgékony, erőszakos, vér, erő, hatalom, szerelem,

háború, orgia, kegyetlenség, vér, tobzódás, zászló, hősiesség,
versenymotor, kifestett nő, vágóhíd, paradicsom.
kiemelkedő, méltóságos, pompás, parancsoló, magas tisztség, királyság,

megkülönböztető, pompás, királyi, igazságosság, régi, Vatikán, papok,
hölgy, nagymama, Moliere, érett meggy, bársony, mámor, rózsa,
színházi nézőtér, alvadt vér, trolibusz.
valószerű, szenvedélyes, szívós, háziasság, állandóság, anyaság, biztos,

nyugodt, bársony, mélyhangú, cselló, szeretet, munka, paraszt,
termőföld, meleg este, marhavagon, Danzig, séta, folyó éjszaka, pipa,
munka, melyhez kedvem van, mexikói, favágás, letargia, rozsdatemető,
családi élet, öntvény, nyers hús, indián.
földszerű, szilárd, elmozdíthatatlan, józan, titoktartó, diszkréció, szolidság, vénass

zonyok nyara, szomorúság, bőrtárca, magány, tragikus, vibráló, mély, sűrű,
kakaó, ronda, kabát, bőrtáska, vallás, unalom, kenyér, erdei út, hegedű, bölcsesség, öregember, iskolapad,
börtön, gyárkémény, templom, gátlóérzés.
finom, erőtlen, megkülönböztető, tartózkodó, édeskés, lányos, nőies,

kecses, elkülönülő, gyerekes hangulat, parasztlányok szoknyái, májusfa,
kellemetlen, fürdőruha, húsvét, illatszerbolt, francia, pikáns, Lautrec,
púder, színházi öltözék, díszpárna, kislány, babaruha, gyerekbánat,
szaloncukor, fiatal lány.
40. oldal 40
misztikus, nyugtalan, terhelő, gond, különösség, mélység, öreges,
szilva, iskolakötény, tábla, nyugalmas est, romantika, kordbársony,
Cézanne, gyengülő mágia, fanyar illat, rokon öregasszony, bélyegző
párna, embertől eltávolodó, bizonytalan.
hideg, izoláló, sötétség, bizonytalanság, szorongás, indigó,

gyilkosság éjjel, csillagtalan éjszaka, az ismeretlenség határán,
éjjeli vasút, betegség, áruha, rabló, letargia, szegénység, éhség, bánya,
rideg, embertelen környezet.
elmélyülő, konstruktív, kontúrozó, komolyság, filozófia, kristály, est,

öreg halász és a tenger, ünnepélyes, divatos, finom, iskolakötény,
nyugalmas este, mély, „kék Duna keringő“ tinta, gond, hideg délután,
földöntúli elmélyedés, vallásosság, orgonahang.
kellemes, összhangot adó, ünnepélyes, finomság, fáradtság, divatos,

jóízlés, acél, téli árnyék, Gerschwin, London hajnalban,
szabadtéri hangverseny, füst, levendula, illat, havazás előtt.
elbűvölő, meghasonuló, gyenge, szomorúság, fanyar illat, mámor,

rokokó, sírós pólyásgyerek, bársonyos tapintású, munka tiszta ruhában,
tapéta, orgona, illatos.
vágyódó, melegszívű, megkapó, távolságot adó, izoláló, világosság,

égi messzeség, halk, béke, fürdés, tenger, Balaton, uszoda, üdülés,
Japán, cián, műtő, tiszta égbolt, üde, élénkség, nevetés,
feloldott hangulat, gyógyszertár, tiszta konyha, kellemes új ismeretség,
álmában újra fiatal, repülőgép, olimpia, magasság, nyugalom,
szárnyaló fuvola hangja.
érzékeny, hideg, elvonatkoztatott, visszatartott, víz, jég, simaság,

hidegség, síverseny, gyorsaság, levegő, reggel, mese, jégszínház,
hidegszél, hűtőszekrény, tiszta üveg.
41. oldal 41
kivánó, természetszerű, mérges, ösztönös, fogalom, hűvösség,
nyirkos nyugalom, asztallap, fenyőerdő, tisztás, fű,
ásványvizes üveg, biliárd asztal, ármány, gonosz mostoha, biztos,
fenyőillat, karácsony, zöld szilva.
természetszerű, ösztönös, gondozó, biztonságba helyező, anyaság,

figyelmeztető, óvó, növény, görögdinnye, reménység, dicsőség,
nyugodt, erdő, barátság, babérkoszorú, érzelem, egyedüllét, pihenés,
spenót, finánc, domboldal, iskolaszünet, futbalmeccs, frissen mázolt,
eső, önelégült, nyugalom, mozgás hiány, passzivitás.
érzékeny, belső, puha, lecsillapító, életképes, ifjúság, bimbózás, ültetés,

remény, méhek, átvilágított tavaszi lomb, rügy, méz, vasárnap délelőtt,
vidámság, majális, vízinövény, debrői hárslevelű, zsenge, éretlen alma,
március, gyenge vetés, savanyú.
odaadó, derűs, feloldó, szerénység, értelem, problémátlanság, citrom,

savanyú íz, fanyar derű, téli napsütés, virágporzó, kankalin,
vanília krém, éles sikoly, kórház, limonádé, kanári, banán, trópus,
irigység, féltékenység, beteg, sorvadás, dühroham, őrület,
kémiai laboratórium.
élet, világosság, kisugárzó, fényteli, születés, fény, keletkezés, ártatlan,

szűziesség, menyasszonyi ruha, mennyegző, higiénia, tisztaság,
csend, amelyet hirtelen megérthetünk, egy kezdet, születés előtti
semmi, orvos bácsi, tiszta öröm, jóság, angyali.
semleges, ingert kioltó, egyensúly, ingerhiány, egyhangúság,

közömbösség, mozdulatlanság, eseménytelen nap, erős őszi délután,
ködben járás, nyugalom, börtönfala, egyedüllét.
koncentrikus, statikus, sötét, gyász, szomorúság, reménytelenség,

elmúlás, halál, ördög, végtelenség, kiégett ember, szén, félelem,
piszkos ruha, iskolatábla, reményvesztett ember, gonoszság.
42. oldal 42
A szín A héber vallás Kaballa Keresztény egyház
színszimbólumai színjelképei színjelképei
FEHÉR A fehér fűz (vörös, Isteni fény színesség, ártatlanság,
kék+bíbor) Istenség, tisztaság, halandóság
tisztaság, öröm, győze-
A héber vallás, a lem, Igád nemzetség (jele
lovascsapat).
kaballa és a keresztény VÖRÖS Szeretet, szentség, Hatalom, erő Szentlélek,
egyház színjelképei érzékiség, tűz, üdv, felebaráti szeretet,
bosszúálló Isten, Ruben mártíromság, Krisztus
nemzetség (jele az vére, emberáldo-
Az színek érzelmi és ember) zat=örökmécses színe
KÉK Dicsőség, Úr színe, Isten Irgalom Atyaisten, remény, isteni
asszociatív hatásait és a trónja, egy főpapi köntös, dolgok iránti szeretet,
színek szimbolikáját és szentedények takarója, bizonyság, kegyesség,
jelentéseit bemutató ábrák Czahar nemzetiség (jele Szűz Mária, béke,
azt bizonyítják, hogy azokat szamár) tisztaság, keresztény
messzemenően figyelembe büszkeség, isteni alkotás
szeretete
kell vennünk a weblapok
SÁRGA Nafali nemzetség (jele Fiuisten, erő, dicsőség,
tervezésekor. Így tudatosan szarvas fehér) föld, hitvallók, glória, menny
alkalmazhatjuk a színeket a ARANY szépség, nap Simeon kapuja, megvetés,
kívánt hatás elérése céljá- nemzetség (jele: a kard) (zsidók, bűnözők jelképe)
ból. Hiszen tudjuk nem csak NARANCS Dicsőség
az információ közvetítés a BÍBOR ragyogás áldozat, álhatatosság,
Zebulon nemzetség bűnbánat, fõpapi méltó-
cél, hanem a befogadó (jele: a hajó) ság, előkelő
befolyásolása. Nagyon Seré (jele: a kupa)
fontos, hogy ismerjük a ZÖLD víz, győzelem Isten színe, hit, remény,
célcsoport színpreferenciáját Elfram nemzetség halhatatlanság, szentek
(színkedveltség) is. A (jele: ökör) ruhái, kereszt
Benjámin (jele: farkas)
fiatalok színkedveltsége
Dén (jele: sas)
egészen más mint a az FEKETE értelem halál, hallgatás, gyász,
idősebb korosztályé. (minden fényt elnyel) szomorúság
SZÜRKE Bölcsesség (az isteni feltámadás (a teremtő
fehér és az értelem isteni tényének, az
feketéjének keveréke) érzékinek és a halál
homályának keveréke
43. oldal 43
A tartalom kifejezése színnel
Kemény György: Frissen festve (képzőművészeti plakát)

Bányai István: Filmplakát
Balogh István: Filmplakát
Mindhárom plakát jól, karakteresen szemlélteti a vizuális nyelvi elemek, és azok különböző minőségei-
nek a tartalom kifejezése érdekében történő alkalmazását. Mindegyiken erőteljes színkontrasztok figyelhetők
meg, és a lendületes vonalhasználat más és más karakterben jelenik meg, bizonyítva azt, hogy a hasonló tarta-
lom kifejezésérére különböző grafikai megoldások alkalmazhatók. Ez az alkotó szándékától tehetségétől függő-
en egyéni stílusú művek létrejöttét eredményezheti.
44. oldal 44
Máté András: In memoriam Franz Kafka, In memoriam Pilinszky János
Franz Kafka regényeinek szereplői állandó szorongással teli, a láthatatlan hatalomnak kiszolgáltatott élete
élnek, ezt jól illusztrálják az alkalmazott sötét színek,és az egymásba kapaszkodó görcsös formák. Ugyancsak
jól érzékeltetik a fehér színnel derített (minőségi kontraszt) főleg hideg árnyalatú színek Pilinszky költészetének
légies, transzcendens világát.
45. oldal 45
Naptárgrafikák, (január, november, szeptember)
Dohányos Ágnes, Kovács Bernadett és Kovács Tímea középiskolai tanuló munkája
46. oldal 46
Naptárgrafikák (március, július)
Bándi Éva és Kovács Bernadett középiskolai tanulók munkája
Belső tér színtervei

Transzpozíciós gyakorlat, a lakásbelső hangulatának színekkel történő megváltoztatására. Főiskolai hallgatói
munka
47. oldal 47
A fotó átalakításának néhány változata számítógépes grafikai program
segítségével.
Főiskolai hallgatói munka
48. oldal 48
Színek használata a weben
A szín egy erőteljes eszköz, amely kiválóan használható a figyelem felkeltésére, összetett információk
egyszerűsítésére, és egy kigondolt arculat közvetítésére. Összefoglalóan vajon mire lehet hatékonyan alkalmaz-
ni a színeket nyomtatásban és a Weben egyaránt?
Például ilyesmikre:
Figyelem felkeltésére
Szelektív hangsúlyok elhelyezésére
Arculat közvetítésére
Az érthetőség fokozására
Dokumentum-sorozatok egységbe foglalására
Tartalom, a mondanivaló közvetítésére
A szemléletesség fokozására
A befogadó meggyőzésére, befolyásolására
A navigáció megkönnyítésére
Site látogatottság növelésére
Profit növelésére
Az ötletszerűen és átgondolatlan színhasználat következményei
Nehezen olvasható szöveg

Nehézkes navigáció
Széteső zavaros oldalkép
Az arculattal nem harmonizáló színek,
A színek nem felelnek meg a közölni kívánt tartalomnak
Kevés látogató
Esztétikailag kifogásolható honlap
49. oldal 49
Az fent látható, egyébként jól megtervezett honlap, kevésbé jól sikerült oldala, ahol a felület elrendezés, a
kompozíció jó, viszont a fekete alapon elhelyezett piros kisméretű szöveg szinte olvashatatlan. Persze tudjuk,
hogy a cég arculatának az alapszíne a vörös, de nem mindegy hogy azt milyen színekkel, és hogyan párosítjuk.
A vörös és fekete szín az előbb említett módon történő alkalmazása színdinamikai szempontból sem ajánlatos. A
túl sok fekete nyomasztó hatást kelt a nézőben.
A hatásos színhasználat fontos szerepet játszik weblapok sikerességében. A weblap alapszerkezetét alkotó
négy építőelem - a háttér, a szöveg, a grafika és az „útjelző táblák“ - színeinek illeni kell egymáshoz, viszont
különbözniük is kell annyira, hogy magukra vonják a figyelmet.
Számos, színekkel kapcsolatos tervezési tévedés fordul elő, amiatt, hogy a színek a Weben ingyenesek: A
nyomtatványokkal ellentétben, ahol minden egyes hozzáadott szín növeli a költségeket, a Weben korlátlanul
használhatóak a színek ingyen. A Web-tervezők többsége ezért ész nélkül próbálja a szivárvány összes színét
beépíteni a honlapokba.
Legyünk mértékletesek!
A Weben ez az egyik főszabály, ha színekkel dolgozunk. A mennyiség helyett törekedjünk inkább a mi-
nőségre! Repertoárunk álljon kevesebb, de figyelmesen összeválogatott színekből! Az sem tragédia, ha csak
egy-két színt használunk fel, de azokat változatosan, és ötletesen amennyire csak lehet.
Ne használjunk túl sok élénk színt, túl sok feketét és fehéret! Egy tiszta fehér háttér roppant elegáns tud
lenni, sőt mi több, figyelemfelkeltő és egyben jó alap az olvasható szöveghez. De szörnyen ki is fárasztja a
szemet. Hogy melyik hatása érvényesül, az attól függ, vajon a háttér fehérségét módosíthatják-e finom vagy
tompított színek.
Egy tiszta fekete háttér lesújtóan drámai lehet, kivéve ha nagy lángoló, eleven színű területek tarkítják.
Azért az ilyen vad kontrasztoktól is óvakodjunk, mert a Web-látogatók hamar felhagyhatnak a túl mozgalmas
oldalak szemlélgetésével és hamar nyugalmasabb vizekre, eveznek.
Bár nehéz a weblapok összehasonlítása, és mégis tanulságos lehet és fejleszti színérzékünket, minél több
honlap színvilágát elemezzük. Célszerű azokat kinyomtatni és egymás mellé téve nyilvánvalóvá válnak a
50. oldal 50
különbségek, a jó követendő példák és a kifogásolni való esetek. Természetesen feltétlenül próbáljuk figyelem-
be venni azokat a törvényszerűségeket, amelyek színelmélet című fejezetben találhatók. A szabályok ismerete,
mint már azt említettük csak feltétele a jó és hatékony színhasználatnak. A konkrét feladatnak mindig van olyan
része, amelynek megoldására nekünk kell egyedi megoldást, vagy történetesen egy szabályt találnunk.
Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy bizonyos esetekben alkalmazkodnunk kell, a változó színhasz-
nálati dívatokhoz, stílushoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy szolgai módon lemásoljunk valamit, hanem azt,
hogy az új más szemlélet keretein próbáljunk egyéni színhasználatra törekedni. A művészettörténet erre számta-
lan jó példát mutat. Az impresszionista, vagy a kubista festők nagyjából hasonló színeket alkalmaztak, mégis
mindegyikük színhasználata és festői stílusa egyéni, egymással nem összetéveszthető
Mit figyeljünk meg a weblapokon?

Néhány dolog, amit nem árt megfigyelni a színhasználat elemzésekor. A weblapokon megfigyelt ténye-
zőkkel kapcsolatban válaszoljunk a következő kérdésekre:
Hatás: A színhasználat hozzáad vagy levon a weblap értékéből? Könnyebbé teszi a szöveg olvasását,
vagy megnehezíti az egyszínű (monokróm) - fehéren fekete - nyomtatványokhoz képest?
Harmónia: A színek jól illenek egymáshoz, vagy ütik egymást?
Háttérszín: Kellemes ránézni? Vagy annyira harsogó, hogy elvonja a figyelmet a címről és a szövegről?
A szöveg színe: Könnyű olvasni vagy hősies küzdelmet kell folytatni, hogy a szöveget kihámozzuk a hát-
térből?
Színkódolás: Meghatározott céllal használják a színeket? A színezés segít-e beazonosítani és elkülöníteni
a honlap egyes részeit?
Egyediség: Néhány gondosan összeválogatott színnel egyedi külsőt teremtettek?
Tartalom: Kifejezi-e a szín mondanivalót?

Arculat: Hogyan illenek a színek a cég, vállalat arculat színeihez?
Egy nyomasztó lehangoló Weboldal. Olyan mintha egész Kalocsát leöntötték volna paprikával és szurokkal. A
szándék persze érthető, hiszen Kalocsa a paprika egyik fellegvára Magyarországon. Így a piros szín választása
51. oldal 51
helyes. A fektével és a enyhén rózsaszínű háttérrel együtt elég furcsa színkompozíciónak lehetünk befogadói és
elszenvedői. Mert hát nem csupán az a feladata egy tervezőnek, hogy azt a triviális információt jutassa eszünk-
be, amit Magyarországon szinte minden halandó tud, hogy Kalocsa és a paprika egymástól elválaszthatatlan,
hanem, hogy a városról pozitív arculatot alakítson ki. Más ergonómiai problémák is vannak(a szöveg nehezen
olvasható, fölösleges kétszer szerepeltetni a város címerét, stb.)
Véletlenszerű színhasználat: Előfordult már, hogy eltérő színnel szedett szóra kattintott, mert egy linknek
hitte, s aztán kiderült, hogy csupán egy bután színezett, kiemelt szó?
A leggyakoribb probléma a Weben a szavak kiemelése színezéssel. Nehéz úgy megoldani, hogy a szörfö-
sök ne véljék szöveges linknek. Kerüljük a véletlenszerű színezést! Győződjünk meg róla, hogy minden színe-
zésbeli különbségnek határozott feladata van!
Az ilyen jellegzetes ismertetőjelet használhatunk a képernyőn végighúzódó hosszanti panelen! (Amit álta-
lában a bal oldalra szokás rakni.) Eltérő színűre festve ezt a sávot webhely különböző részeire jellemző szín-
kódként is felhasználható. Az egyes részeken belül a címsorokhoz és a grafikai hangsúlyokhoz is alkalmazhat-
juk a bal oldali panel színét.
Színkódolhatjuk ezeket a paneleket úgy is, hogy harmonizáljanak az ikonok vagy az eligazodást segítő
eszközök színével. Ez a színkódolás három célt is szolgálhat: csökkenti a sorhosszúságot, érdekesebbé teszi a
látványt é s jelzi webhelyek különböző témaköreit.
Weblapjaink háttere legyen alig észrevehető! Legyen olyan, mint a jó smink: hasson a szemlélőre, de az
ne legyen ennek tudatában! A háttér biztosítsa a folyamatosságot anélkül, hogy fölöslegesen felhívná magára a
figyelmet!
.
Linkszínek
A legtöbb böngésző két színt használ a linkek megjelenítésére: az azokra az oldalakra mutató linkek, me-
lyeket a felhasználó még nem látott, kékek, míg azokra mutatók, amelyeket már korábban meglátogatott, bor-
dók vagy pirosak. A webes ergonómia szempontjából rendkívül fontos, hogy mi is ugyanezt a színkódot hasz-
náljuk linkjeinkhez. Bár nem feltétlenül szükséges a kéknek ugyanazt az árnyalatát használni, mint a böngésző
alapértelmezése, a még nem látogatott linkeknek egyértelműen kéknek kell lenniük, a már meglátogatottaknak
pedig egyértelműen pirosasnak vagy bordónak.
Ha nem szabványos linkszíneket használunk, a felhasználók képtelenek lesznek megkülönböztetni, hogy
a site mely részeit látogatták már meg és melyeket kell még felfedezniük.
Nem kapnak világos képet a site felépítéséről és jelenlegi helyzetükről, ezáltal romlik a tájékozódási ké-
pességük. Néhányan ugyanazt az opciót többször választják ki, felesleges időt töltve el ezzel; mások túl korán
adják fel abban a hiszemben, hogy már minden lehetőséget kipróbáltak, pedig még nem tették; végül néhányan
nem találnak meg újra egy részt, amit korábban olvastak s hasznosnak találtak, mert a listában nincs megkülön-
böztetve.
A kék szín pszichológiája

Ha ma újra kellene tervezni a webet, kevés szakember jelölné kékkel a még meg nem látogatott linkeket.
Az ilyen szöveget kevésbé könnyű olvasni, mint bármely más színűt, például feketét vagy bordót, mivel az
emberei szemnek kevesebb a két szín hullámhosszát felfogó receptora. E fiziológiai tény ellenére is a kék
ajánlott alapértelmezett linkszínnek. Mégpedig azért, mert a felhasználók már hozzászoktak, így azonnal hasz-
nálni tudják az oldalt. Meglátják a kéket és rögtön, már kattintanak is! Azt a pár ezredmásodperces késedelmet,
amelyet a kék szöveg olvasása okoz, bőven ellensúlyozza az a néhány másodperc, amelyet azzal nyerünk, hogy
a felhasználó könnyebben tájékozódik egy nem szabvány színeket használó oldalon hiszen tudja, mely linkeken
járt már.
52. oldal 52
53. oldal 53

Theories of All The Colours

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Theories of All The Colours

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Vizuális elmélet, vizuális tervezés

Magábanvaló, vagy más néven alapszín kontraszt

Alapszínkontraszton alapuló színkompozíció

Keresztes Dóra: Mesekönyv illusztrációk

Victor Vasarely: Arcturus

A sötét-világos ellentét alapja egyrészt a semleges színek tónuslépcsője, (fekete-szürke tónusok-fehér)

Honlap sötét-világos kontrasztú színekkel

E színellentétet jellemezhetjük még árnyékos-napos, légies-földszerű, távoli-közeli, könnyű-nehéz stb.

A tarka színek sugárzó, telített hatását négyféleképp változtathatjuk meg

A mennyiségi kontraszt a színfelületek nagyságaránya, így egyrészt a kompozíció egésze szempontjá-

vörös: zöld = vörös: (sárga és kék)

A harmónia definíciójából leraktuk a harmonikus színkompozíció alapkövét. Fontosak ebből a szem-

A színgömbben megforgathatjuk a hatszöget. Az így fellet, megvilágosított vagy elsötétített színtónu-

A színek érzelmi, asszociációs, és gondolati hatásai

ösztönző, felszabadító, megkönnyítő, kisugárzó, mozgásra ösztönző,

ünnepélyes, örvendező, melegítő, közlékeny, cselekvő,

izgató, élénk, forró, szenvedélyes, akaraterő, tűz, hangos, közelség,

erősítő, hatalmas, mozgékony, erőszakos, vér, erő, hatalom, szerelem,

kiemelkedő, méltóságos, pompás, parancsoló, magas tisztség, királyság,

valószerű, szenvedélyes, szívós, háziasság, állandóság, anyaság, biztos,

földszerű, szilárd, elmozdíthatatlan, józan, titoktartó, diszkréció, szolidság, vénass

finom, erőtlen, megkülönböztető, tartózkodó, édeskés, lányos, nőies,

hideg, izoláló, sötétség, bizonytalanság, szorongás, indigó,

elmélyülő, konstruktív, kontúrozó, komolyság, filozófia, kristály, est,

kellemes, összhangot adó, ünnepélyes, finomság, fáradtság, divatos,

elbűvölő, meghasonuló, gyenge, szomorúság, fanyar illat, mámor,

vágyódó, melegszívű, megkapó, távolságot adó, izoláló, világosság,

érzékeny, hideg, elvonatkoztatott, visszatartott, víz, jég, simaság,

természetszerű, ösztönös, gondozó, biztonságba helyező, anyaság,

érzékeny, belső, puha, lecsillapító, életképes, ifjúság, bimbózás, ültetés,

odaadó, derűs, feloldó, szerénység, értelem, problémátlanság, citrom,

élet, világosság, kisugárzó, fényteli, születés, fény, keletkezés, ártatlan,

semleges, ingert kioltó, egyensúly, ingerhiány, egyhangúság,

koncentrikus, statikus, sötét, gyász, szomorúság, reménytelenség,

Kemény György: Frissen festve (képzőművészeti plakát)

Belső tér színtervei

Az ötletszerűen és átgondolatlan színhasználat következményei

Nehezen olvasható szöveg

Mit figyeljünk meg a weblapokon?

Tartalom: Kifejezi-e a szín mondanivalót?

A kék szín pszichológiája

You might also like