Magyar Nemzet · Magazin 29
2015. február 28., szombat
Zavar az Erõben
A Csillagok háborúja trilógia
„M. CS.
Sok kortársammal, ismerõsömmel ellentétben soha
nem rajongtam különösebben a Csillagok háborúja
filmekért. Egyrészt azért, mert szerintem a Star
Trek (a magyar keresztségben Ûrszekerek) sokkal
jobb, és nem lehet két legjobb sci-fi. Másrészt azért,
mert – talán sznobizmusból
– viszolygok az egekig ma-
gasztalt popkulturális ter-
mékektõl.
És mégis hatnak rám. No-
ha mindenki máshoz hason-
lóan ezerszer láttam az ere-
deti trilógia filmjeit, amint
feltûnnek a képernyõn az ûr
kezdõ képsorai, az elõtörté-
net bekezdései lassan úszni
kezdenek a végtelen felé, és
fõként, amikor felcsendül
John Williams fõtémája, li-
babõrös leszek. Ennek okát
nem tudom, hiszen maga a
történet inkább tündérmese,
mint felnõtteknek való film,
megérdemelten ragasztották
rá a gúnyos ûropera (vagy
inkább ûroperett) kifejezést. Mégis tagadhatatlan,
hogy George Lucas meséje talán a filmtörténet legna-
gyobb hatású, több generáció életében is meghatáro-
zó szerepet játszó élményévé vált.
A Csillagok háborúja mára sokkal többé vált, mint
néhány mozifilm alkotta sorozat. Míg a mozijegyek,
videokazetta- és DVD-eladások mindeddig nyolcmil-
liárd dollárt hoztak, addig a filmek népszerûségét
meglovagolva eladott tárgyak bevétele ennek több
mint háromszorosa. Kulturális értelemben azonban a
A pergõtûztõl a gulágig
Bihari József színmûvész jelenetét forgatja 1979-ben Sára Sándor operatõr a Circus Maximus címû filmben
„KÁRPÁTI GYÖRGY
A Sodrásban – Gaál 80 kötet mintegy párkönyveként,
a Magyar Mûvészeti Akadémia gondozásában, ha-
sonló koncepcióval és tipográfiával megjelent a Pro
patria – Sára 80 címû kiadvány. Kétségtelen, hogy rit-
kaságszámba megy, ha két gondolkodásában, indít-
tatásában hasonló és közös munkákat is jegyzõ filmes
egy évben születik, pályafutása párhuzamosan zajlik.
Emiatt is volt kézenfekvõ az immár nyolcadik éve el-
hunyt Gaál István mellett a szintén 1933-as születésû
Sára Sándor életérõl és munkásságáról is gyûjtemé-
nyes kiadványt készíteni a neves operatõr-rendezõ
80. születésnapjára.
Pintér Judit szerkesztésében több száz oldalnyi
dokumentum került a Pro patria kötetbe: a fejezetek-
re bontott anyagban három nagy egységet alkotnak a
születésnapi köszöntõk és laudációk; két dokumen-
tum a hetvenes évekbõl; valamint a válogatott tanul-
KÖNYVESHÁZ
játék figurák, számítógépes játékok, reklámtárgyak
közül kiemelkednek a könyvek. Az elsõ három film
hetvenes-nyolcvanas évekbeli bemutatása a tudomá-
nyos-fantasztikus irodalom aranykorára esett. A ra-
jongók számára így természetes volt, hogy a moziél-
ményt könyv alakban is átéljék újra és újra.
Az eredeti trilógia darabjai (Az új remény, A Biro-
dalom visszavág és A Jedi visszatér)
most felújított, átdolgozott kiadás-
ban jelentek meg magyarul. Annak idején különleges-
nek számított, hogy a regények magyar fordításai
szinte a nemzetközi megjelenéssel egy idõben, a fil-
mek bemutatója után néhány évvel napvilágot láthat-
tak (A Birodalom visszavág például már a következõ
évben). Az új kiadás átszerkesztésére azért volt szük-
ség, mert egységesíteni kellett a helyszínek, szereplõk
nevét, a történet részleteit, hogy pontosan illeszkedje-
Sára Sándor 80
mányok. Utóbbi kettõre kiváltképp érdemes kon-
centrálni. Egyrészt Szekfû András 1972-ben készült,
máig kiadatlan interjújából kiderülnek a pályakezdés
olyan részletei, az operatõri munka és a filmnyelv
olyan szakmai mélységei, amelyek ma már a legrit-
kább esetben kerülnek szóba egy beszélgetés során.
Másrészt különlegesség Csoóri Sándor és Sára Sándor
Gyászba öltözött csillag címû irodalmi forgatóköny-
ve, amely az Alföld címû folyóiratban 1979-ben meg-
jelent ugyan, de a filmterv sosem valósult meg.
A tanulmányok részletesen foglalkoznak Sára rö-
vid- és nagyjátékfilmes, dokumentumfilmes, fotós
és operatõri munkásságával egyaránt. Különösen
érdekfeszítõ Sára Sándor tabudöntõ dokumentum-
filmjeirõl, a Néptanítókról, a Krónikáról, a Pergõ-
tûzrõl vagy a Magyar nõk a gulágon címû munkáról
olvasni. A kötet részletesen elemzi a legismertebb
alkotásokat, a Feldobott kõ, a Holnap lesz fácán, a
80 huszár és a Tüske a köröm alatt címû játékfilme-
nek a szinte átláthatatlanná terebélyesedett Csillagok
háborúja univerzum megkövetelte kánonba.
Mindez garantálja, hogy a regény olvasóit ne érhes-
se meglepetés. Minden pontosan úgy történik a köny-
vekben, ahogy annak történnie kell. Mert egy Csillagok
háborúja rajongó számára a meglepetés csak negatív
lehet. Az újabb filmek fogadtatása bebizonyította,
hogy akik az eredeti trilógián szocializálódtak, nem
tûrnek semmiféle apró változtatást sem. Voltak pró-
bálkozások a múltban, amikor megkísérelték újraér-
telmezni a Sötét oldal és a Köz-
társaság küzdelmét a szabadsá-
gért, de mind elbuktak. Ezt egy
könyvkiadónak el kell fogadnia,
és a jogok felett féltõn õrködõ
George Lucas (illetve újabban az
egész franchise-t felvásárló Dis-
ney) nem is engedné a szabad
interpretációt.
Az új magyar kiadásnak még-
is sikerült kitûnnie a világ összes
országában megjelent regények
arctalan tömegébõl. A borítóké-
pek ugyanis olyannyira egye-
diek, hogy az magát George Lu-
cast (vagy egy alkalmazottját) is
meglepte. A Faniszló Ádám ter-
vezte címlapok az epizódok iko-
nikus jeleneteit ábrázolják oly
módon, hogy a teljes kép egy-egy szereplõ fejét formáz-
za. A kiadó tájékoztatása szerint a jogtulajdonos elkér-
te tõlük a képek nagy felbontású kópiáját, de arról nincs
tudomásuk, hogy mit akarnak kezdeni velük.
(George Lucas: Csillagok háborúja; Donald F. Glut:
A Birodalom visszavág; James Kahn: A Jedi visszatér.
Agave-könyvek, Budapest, 2014. A kötetek ára: 2980
forint)
F O T Ó : M T I – F R I E D M A N N E N D R E
ket is. A könyv melléklete egy DVD 52 perces beszél-
getéssel: Veiszer Alinda kérdezi Sárát. Fotók, film-
bejátszások színesítik a filmfelvételt, köztük olyan
kuriózumok is láthatók, mint részletek Sára abszt-
raktfotó-sorozataiból, vagy a Kövek, várak, embe-
rek címû, 1955-ös Szõts István-film jelenete, amely-
nek Sára segédoperatõre volt. Ebben a portréfilm-
ben rendhagyó módon anekdotázik a mûvész, a
klasszikus életút helyett például születésének nehéz
körülményeirõl beszél, bár késõbb az életrajz fonto-
sabb állomásai itt is elhangzanak, a visszaemléke-
zõk között pedig megszólal Kende János operatõr és
Kósa Ferenc rendezõ is. A Pro patria – Sára 80 min-
den részletre kiterjedõ, alapos kiadvány, amelybõl
nemcsak teljes képet kapunk egy filmes gazdag
munkásságáról, de betekinthetünk a magyar film-
történet egyik legérdekesebb idõszakába is.
(Pro patria – Sára 80. Szerk.: Pintér Judit. Magyar
Mûvészeti Akadémia, 2014. Ára: 4900 forint)
SZEMLE
Katonák,
kisemmizettek
„PETHÕ
S
zékely sorsok: a homoródújfalui Fekete Miklós
harmincesztendõsen, 1914 augusztusában
kapta meg a behívót. A háborús évekrõl nap-
lót vezetett: a tintaceruzával írt 135 oldal, bár
megkopott, ma is kibetûzhetõ. Az elsõ õszön, mint
megjegyzi, „alarm lõn fúva”, s akkor indultak Sátor-
aljaújhelyen és Mezõlaborcon keresztül „bé Galíciá-
ba”. Háromszor járta meg a harcteret 1916 augusztu-
sáig, a román betörés a brassói „fekete kaszárnyá-
ban” érte. A küzdelemrõl, október 12–14-rõl így ír:
„Az rezerva porciónk [tartalék adagunk] elfogyott
mind, még víz[et] is keveset kaptunk. […] Két civil
ember vezetett át a határon, a hegyeken, és kisebb üt-
közetek voltak […], úgy fogdostuk az erdõ közt olá-
hokat.” Aztán következik az utolsó mondat: „15-én is
csak a hegyeken voltunk.” A kézirat itt szakad meg.
Fekete Miklós ezen a napon az Ojtozi-szorosban hõsi
halált halt. Naplójából Mihály János szerkesztésében
a Székelyföld legújabb száma közöl szemelvényeket.
A fiatal férfi a 82. császári és királyi gyalogezred
katonája volt. A nyolcvanketteseken kívül a székelyek
nagy része leginkább a cs. és kir. 2., 62., a m. kir. 22. és
24. honvéd, illetve az azonos számot viselõ népfölkelõ
gyalogezredekben szolgált. A 22. honvéd gyalogezred
harcairól Nagy József közöl tanulmányt a folyóirat ha-
sábjain. A körülbelül 35 ezer fõs állományból hatezren
estek el a fronton. Sorsuk példát ad „õseink hõsiessé-
gérõl, küzdeni akarásáról, bajtársiasságáról, hazasze-
retetérõl egy olyan küzdelemben, amelyet kikerülni
nem lehetett, és amelynek szomorú következménye
örökre megváltoztatta a székelység életét”. Dimény-
Haszmann Orsolya egy önkéntes vöröskeresztes nõ-
vér, Végh Ilona közvetlenül az arcvonal mögött szer-
zett tapasztalatait ismerteti, érdekes kordokumen-
tumként részleteket ad közre a nõvér emlékverses fü-
zetébõl. Jellemzõ strófa: „Jaj de szépen szól a puska /
Jaj de csúnyán néz a muszka / Csavargatja szikkadt
nyakát, / nem látott még magyar bakát.”
A Háromszék vármegyei Vén Zoltán szakaszvezetõ
hõsiességével többször kitüntette magát a keleti arcvo-
nalon, 1915 februárjában hadapróddá, három nappal
késõbb hadapród zászlóssá léptették elõ. A háború vé-
gén már fõhadnagyként szolgáló fiatalember részt vett
a székely hadosztály küzdelmeiben, Szatmárnémeti
visszafoglalásában. A kommün alatt a város direktó-
riumába is bekerült, ám ennek ellenére katonai érde-
meiért a kormányzó 1921-ben – az áskálódások elle-
nére – vitézzé ütötte. Sorsa jellegzetesen magyar: ezre-
desként került szovjet hadifogságba a második világ-
háború végén. Hazatérése után Balatonbogláron csu-
pán segédmunkát vállalhatott, besúgó figyelte a hatva-
nas évekig. (A forradalom alatt nemzetõrként szol-
gált.) Mikor élete alkonyán szociális otthonba került,
egykori fényes napjaira már csak egy repedt márvány
mosdótál s egy felismerhetetlenségig tönkrement feke-
te bõrgarnitúra emlékeztetett. Elfeledve halt meg.
Hasonlóan kemény megpróbáltatásokban volt része
a jóval fiatalabb, származása miatt meghurcolt, már a
második világháború után született gróf Degenfeld-
Schonburg Istvánnak. A mérnöki végzettségû férfi
1990-ig odahaza, Erdélyben élt, majd Németországba
költözött. A családtól elvett kutyfalvi kastélyt s a hozzá
tartozó birtok töredékét hosszú pereskedés után nem-
régiben szerezte vissza. Ahogy Oláh-Gál Elvirának nyi-
latkozta a lapban: „Azt gondoltam, hogy jó lenne a kas-
télyban egy bio-mezõgazdasági központot kialakítani,
de ehhez sok pénz kell, egyelõre csak álom, gazdasági
alap nélkül ezt nem lehet megvalósítani.”
A Székelyföldben Nagy Csongor Zsolt színmûvész
interjúja mellett Karácsonyi Zsolt, Kovács András Fe-
renc, Adorjáni Anna, Horváth Elõd Benjámin, Temesi
Ferenc és Paulovics Tamás szépirodalmi alkotásai ol-
vashatók.
(Székelyföld, 2015. február. Ára: 490 forint)