Vass Zoltán

A RAJZVIZSGÁLAT PSZICHODIAGNOSZTIKAI ALAPJAI

Prof. Dr. Vass Zoltán

Pszichológus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Pszichológiai

Társaság Kifejezéspszichológiai Szekciójának elnöke, a Magyar Pszi-
A RAJZVIZSGÁLAT
chiátriai Társaság Kifejezéspszichopatológiai és Művészetterápiás
Szekciójának főtitkára.Tanulmányait Budapesten, Heidelbergben és
New Yorkban végezte. Kutatási területe a képi kifejezés pszichopa-
PSZICHODIAGNOSZTIKAI
tológiája, a rajzolás pszichodiagnosztikai értelmezése, számítógépes
elemzési modellek kidolgozása és a mesterséges intelligencia alkal- ALAPJAI
mazása a pszichodiagnosztikában. Jelenleg művészetpszichológiát
és projektív rajzvizsgálatot oktat
különböző egyetemeken. Számos Projekció, kifejezés, mintázatok
tudományos közleménye jelent
meg magyar, angol, német és fran-
cia nyelveken. Kutatásaiért hazai és
külföldi díjakban részesült.

Projekció, kifejezés, mintázatok

Rendkívül értékes és úttörő művet
tart kezében az olvasó: a szerző gaz-
dag szintézisét adja az óriási szakiro-
dalomra – csak e műben 648 irodal-
mi adatra – és nagy tapasztalatára
(25000 darabból álló gyűjtéséből itt 1256 rajzra), valamint oktatói mun-
kájára támaszkodva a rajzolás pszichológiájának és pszichodiagnosztiká-
jának. Alapvető az „egész-szemlélet”, amely nem izolált részelemek lexi-
konszerű elemzését, hanem sokrétű összefüggések rendszerszemléletét
nyújtja.
Tankönyv és kézikönyv egyben: átfogó, teljes képet ad a területről, első-
sorban annak, aki el akarja sajátítani, meg akarja tanulni. Nagy haszon-
nal forgathatja a könyv lapjait az is, aki csak meg akar ismerkedni ezzel a
képi világgal. Ennek alapján ajánlható pszichológusnak, pszichiáternek,
gyógypedagógusnak, pedagógusnak és minden érdeklődőnek, akit a
vizuális világ személyiséglélektani vonatkozásai érdekelnek, vagy azzal
behatóan foglalkozni, illetve dolgozni akar.
Vass Zoltán
Dr. Hárdi István

ISBN 978-615-5278-72-3
Ára: 7980 Ft

9 786155 278723
 5

Tartalom
ELŐSZÓ.........................................................................................................................................16
ELŐSZÓ A 2. KIADÁSHOZ.......................................................................................................17
BEVEZETÉS...................................................................................................................................19
Mit nevezünk projektív rajznak?............................................................................................20
A mintázatelemzés módszere..................................................................................................22
A mintázatelemzés fogalma és kidolgozásának módszere........................................22
A mintázatelemzés eredete...............................................................................................24
A mintázatelemzési modell szakaszainak áttekintése................................................25

Lektorálta: Hárdi István

ELŐZETES ELEMZÉS..................................................................................................................29
Vakdiagnózis helyett a meglévő ismeretek gazdagítása...................................................30
Információ „bevitele” és „kiolvasása” a rajzból...................................................................34
Moderátorváltozók és artefaktumok....................................................................................39
Művészi tehetség (esztétikus rajzok)...............................................................................39
Kézügyesség (tetszetős rajzok)..........................................................................................40
Életkor......................................................................................................................................44
A vizsgált személy neme.....................................................................................................49
Instrukció................................................................................................................................50
© Vass Zoltán, 2006
Iskolázottság..........................................................................................................................52
© Flaccus Kiadó, 2006
Intelligenciaszint...................................................................................................................53
Szocio-ökonómiai státusz (SES)........................................................................................55
Kulturális és etnikai különbségek.....................................................................................55
Foglalkozás.............................................................................................................................57
Kezesség...................................................................................................................................58
Aktuális élethelyzet és testi-lelki állapot........................................................................59
A vizsgálatvezető attitűdje.................................................................................................60
Szituációs hatások................................................................................................................62
Rajzeszköz, ábrázolási eszköz............................................................................................63
ISBN 978-615-5278-13-6 Konfrontációs technika: a rajzi fenomenológia és a klinikai realitás szembeállítása.... 66
Diagnosztikus kategória helyett tünet és működési mód...............................................69
Specifikus helyett általános itemek és értelmezési hipotézisek.....................................73

AZ AKTUÁLGENEZIS ÉRTELMEZÉSE....................................................................................81
A rajzok folyamatelemzésének fogalma...............................................................................83
A dinamikus interaktivitás.................................................................................................83
A rajzolási folyamat kognitív modellje pszichodiagnosztikai szempontból.........87
Az ábrázolási döntések és pszichodiagnosztikai jelentésük...................................................88
A produkciós stratégiák és pszichodiagnosztikai értelmezésük..........................................94
6 Tartalom
A feltételes mozgásterv és pszichodiagnosztikai jelentősége................................................99
1. A részletek kihagyása................................................................................................................... 101
2. A figura eltorzítása........................................................................................................................ 102
3. Képzeleti kiegészítés..................................................................................................................... 103
4. Kreatív hasznosítás........................................................................................................................ 104
A tervezési rutinok két típusa: kivitelezési és ökonómiai szabályok.............................. 108
Mozgásprogramok..................................................................................................................................... 112
A készítési szabályok......................................................................................................... 114
A rajzfolyamat pszichodiagnosztikai elemzési szempontjai........................................ 125
Több rajz összehasonlítása.............................................................................................. 125
Ugyanazon időpontban készült rajzok összehasonlítása....................................... 127
Szokatlan színvonalváltozások............................................................................................................ 128
Színvonalromlás................................................................................................................. 132
Színvonaljavulás................................................................................................................. 134
A rajzok feltűnő méretkülönbségei.............................................................................. 136
A rajzvizsgálat, mint modellreakció................................................................................... 138
Verbális viselkedéses reakciók.............................................................................................. 142
Fantáziabeli bevonódás................................................................................................... 143
Utasítások igénye............................................................................................................... 144
Támaszkeresés igénye....................................................................................................... 145
Verbális bizonytalanság................................................................................................... 145
Önkritika.............................................................................................................................. 147
Elégedetlenség a rajzzal.................................................................................................... 148
Helyzeti kritika................................................................................................................... 149
Fokozott verbalizálás........................................................................................................ 152
Rövid, vonakodó válaszok............................................................................................... 153
Konkretizálás...................................................................................................................... 154
Bizarr válaszok.................................................................................................................... 156
Paradox vidámság vagy mosoly..................................................................................... 156
Gesztus és mimika................................................................................................................... 157
Humorizáló, nyugodt vagy öntudatos viselkedés..................................................... 159
Humorizáló viselkedés............................................................................................................................. 159
Nyugodt viselkedés.................................................................................................................................. 160
Öntudatos viselkedés............................................................................................................................... 160
Óvatos vagy gyanakvó viselkedés.................................................................................. 161
Óvatos viselkedés....................................................................................................................................... 161
Gyanakvó viselkedés................................................................................................................................. 162
Arrogáns, ellenséges vagy impulzív viselkedés.......................................................... 163
Arrogáns viselkedés................................................................................................................................... 163
Az ellenséges és az impulzív viselkedés.......................................................................................... 164
Szorongó, nyugtalan, szokatlanul feszült viselkedés és sírás................................. 165
Szorongó viselkedés.................................................................................................................................. 165
Tartalom 7
Nyugtalan, szokatlanul feszült viselkedés..................................................................................... 166
Sírás a teszthelyzetben............................................................................................................................. 167
Közönyös, érzelemmentes vagy negativisztikus viselkedés.................................... 169
Közönyös, érzelmek nélküli gesztusok és mimika.................................................................... 169
Negativisztikus viselkedés...................................................................................................................... 170
Tesztviselkedés.......................................................................................................................... 172
Fokozott figyelmi bevonódás......................................................................................... 174
Felszínes együttműködés................................................................................................. 177
A vizsgálatvezető véleményének manipulálására tett kísérlet............................. 177
Hanyag, gondatlan rajzolás, összecsapott rajz.......................................................... 178
Egyedüllét igénye rajzoláskor......................................................................................... 178
Szokatlanul domináns viselkedés.................................................................................. 179
Aggraváció........................................................................................................................... 180
Szimpatikus aktiváció....................................................................................................... 180
A rajz megcsonkítása (összegyűrés, összetépés)....................................................... 181
Az instrukció vonakodva követése............................................................................... 183
A rajzolás visszautasítása................................................................................................. 184
Az instrukció követésének képtelensége..................................................................... 185
Szokatlan kimerülés.......................................................................................................... 186
Pszichomotoros jellemzők..................................................................................................... 187
Görcsös, diszritmiás mozgás........................................................................................... 187
Hosszú szünet vagy megakadás..................................................................................... 189
Gyors, hirtelen mozdulatok a rajzolás során.............................................................. 189
Szokatlan lelassulás........................................................................................................... 190
A papírlap határainak átlépése...................................................................................... 190
Jelentős sebességváltások................................................................................................ 191
Rajzolási idő és kezdeti reakcióidő...................................................................................... 191
Szokatlanul rövid rajzolási idő....................................................................................... 192
Szokatlanul hosszú rajzolási idő.................................................................................... 194
A szokásos késleltetés hiánya, azonnali reakció........................................................ 196
Meghosszabbított reakcióidő, reakciógátlás.............................................................. 197
A rajzolási sorrend (szukcesszió) értelmezése................................................................. 197
A papírlap elforgatása...................................................................................................... 204
Lábbal kezdés emberalak ábrázolásakor..................................................................... 206
Szemekkel kezdés emberalak rajzolásánál.................................................................. 207
Befejezetlen rajz................................................................................................................. 211
Többszörös motívum........................................................................................................ 212
Áthúzott rajz....................................................................................................................... 215
Új vonalak hozzáadása a már befejezett rajzhoz...................................................... 217
A radírozás pszichológiai jelentése..................................................................................... 219
Mérsékelt radírozás, melyet javulás követ.................................................................. 219
Radírozás javulás nélkül................................................................................................... 220
8 Tartalom
Túlzott radírozás................................................................................................................ 221
Utóteszt...................................................................................................................................... 222
Az utóteszt felvételének általános irányelvei............................................................. 222
Házrajz.............................................................................................................................................................. 225
Farajz................................................................................................................................................................. 226
Állatrajz............................................................................................................................................................ 226
Emberrajz........................................................................................................................................................ 227
Szabadrajz....................................................................................................................................................... 228
Családrajz........................................................................................................................................................ 228
(1) A ház-, fa-, emberrajz teszt kérdőíve: adminisztráció és értelmezés............. 232
A kérdőív adminisztrációja................................................................................................................... 232
A kérdőív értelmezése............................................................................................................................. 234
(2) A verbális projekciók tartalomelemzése.............................................................. 264
Boldogság....................................................................................................................................................... 264
Családiasság, otthonosság..................................................................................................................... 266
Depresszió, szomorúság vagy reménytelenség........................................................................... 266
Szorongás, félelem...................................................................................................................................... 269
Agresszió......................................................................................................................................................... 270
Tehetetlenség................................................................................................................................................ 278
Fájdalom, szenvedés.................................................................................................................................. 281
Szégyen, bűntudat..................................................................................................................................... 282
Undor, averzió vagy ellenszenv........................................................................................................... 283
Magány............................................................................................................................................................ 287
Szexuális tartalom...................................................................................................................................... 290
Szeretetéhség, az érzelmi támasz igénye........................................................................................ 291
Azonosulás más személlyel................................................................................................................... 292
Megkapaszkodás, függőség vagy élősködés motívuma........................................................ 294
Hideg, rossz időjárás verbális projekciója...................................................................................... 295
FENOMENOLÓGIAI LEÍRÁS................................................................................................. 299
Az 1. számú gyakorlat megoldása..................................................................................................... 301
A 2. számú gyakorlat megoldása........................................................................................................ 301
A 3. számú gyakorlat megoldása........................................................................................................ 302
INTUITÍV ELEMZÉS................................................................................................................. 307
Az intuitív elemzés meghatározása.............................................................................. 307
Az intuitív megértés módszerei..................................................................................... 308
1. Szemlélés befogadó attitűddel.................................................................................................... 308
Megoldások (szabad benyomások módszere).................................................................... 309
Megoldások (leíró listák módszere).......................................................................................... 311
Tartalom 9
2. Spontán figyelmi fókusz.................................................................................................................. 312
3. Motoros empátia................................................................................................................................ 316
4. Kinesztetikus empátia...................................................................................................................... 323
5. A rajz vizualizálása.............................................................................................................................. 328
6. A rajz empátiás elemzése kérdező viszonyulás útján...................................................... 331
A rajz erőt sugárzó összhatása mint empátiás minőség................................................ 333
A figura gyengesége mint empátiás minőség...................................................................... 336
A figura elveszettsége és bizonytalansága mint empátiás minőség........................ 338
A figura szeretetre méltó összhatása mint empátiás minőség................................... 340
A figura összhatása, amely szerint uralja érzelmeit ......................................................... 342
A figura összhatása, amely szerint érzelmei uralják........................................................ 342
7. A rajz egyetlen mondatos jellemzése....................................................................................... 344
EGÉSZLEGES ELEMZÉS........................................................................................................... 349
Az egészleges elemzési módszer meghatározása............................................................ 350
Az egészleges elemzés szempontjai..................................................................................... 350
Érzelmi-hangulati tónus.................................................................................................. 350
1. Meleg vagy érzéki érzelmi-hangulati tónus.......................................................................... 356
Meleg érzelmi-hangulati tónus................................................................................................... 356
Érzéki érzelmi-hangulati tónus.................................................................................................... 357
2. Vidám, játékos vagy idealizált érzelmi-hangulati tónus................................................. 362
Boldog, vidám érzelmi-hangulati tónus................................................................................. 362
Játékos érzelmi-hangulati tónus.................................................................................................. 363
Irreálisan idealizált ábrázolás........................................................................................................ 364
3. Félelemteli vagy feszült érzelmi-hangulati tónus ............................................................. 366
Félelemteli, szorongó érzelmi-hangulati tónus................................................................... 366
Feszült érzelmi-hangulati tónus.................................................................................................. 368
4. Üres, hideg, depresszív vagy halált tematizáló érzelmi-hangulati tónus ............. 368
Üres érzelmi-hangulati tónus....................................................................................................... 368
Hideg érzelmi-hangulati tónus.................................................................................................... 370
Depresszív érzelmi-hangulati tónus.......................................................................................... 371
Halált tematizáló érzelmi-hangulati tónus........................................................................... 373
5. Negatív érzelmek:
dühös, vad, ijesztő, ellenséges vagy gúnyos érzelmi-hangulati tónus..................... 375
Dühös, agresszív érzelmi-hangulati tónus............................................................................. 375
Vad, impulzív érzelmi-hangulati tónus................................................................................... 377
Ijesztő, félelmet keltő érzelmi tónus......................................................................................... 379
Ellenséges, hosztilis érzelmi-hangulati tónus....................................................................... 381
Tréfás, gúnyos érzelmi-hangulati tónus.................................................................................. 382
6. Izgatott, nyugtalan, felhangolt vagy mániás érzelmi-hangulati tónus................... 385
Izgatott, nyugtalan érzelmi-hangulati tónus....................................................................... 385
Felhangolt, mániás érzelmi-hangulati tónus........................................................................ 387
10 Tartalom
7. Kusza, nehezen érthető, zavaros vagy bizarr érzelmi-hangulati tónus.................. 387
Nehezen érthető, zavaros egészleges összkép..................................................................... 387
Bizarr érzelmi-hangulati kifejezés............................................................................................... 389
8. Konvencionális vagy stilizált érzelmi-hangulati tónus.................................................... 391
Konvencionális érzelmi-hangulati tónus................................................................................ 391
Stilizált érzelmi-hangulati kifejezés........................................................................................... 392
Mozgás- és formakép, térhasználat és színhasználat............................................... 397
Mozgáskép és formakép......................................................................................................................... 397
A mozgáshangsúlyos rajz jellemzői........................................................................................... 397
A formahangsúlyos rajz jellemzői.............................................................................................. 400
A mozgás- és a formahangsúlyos rajzok pszichológiai értelmezése........................ 401
További elemzési szempontok a mozgáskép és a formakép értelmezéséhez.... 408
Mozgáskép...................................................................................................................................... 409
Formakép......................................................................................................................................... 409
Térhasználat................................................................................................................................................... 410
A rajz téri pozíciója............................................................................................................................ 411
A rajz mérete......................................................................................................................................... 412
Színhasználat................................................................................................................................................. 415
A színek alapvető dimenziói: árnyalat, világosság, telítettség..................................... 415
Pszichológiai szín, színérzet, színkontraszt, színáthangolódás................................... 417
Színkeverés, alapszínek, metamerek......................................................................................... 420
Milyen színek tetszenek az embereknek?.............................................................................. 421
Színpreferencia..................................................................................................................................... 422
A színek feszültségkeltő hatása................................................................................................... 422
A színek szimbolikája: archetipikus, kulturális és egyedi jelentés............................. 425
Színdominancia és formadominancia..................................................................................... 426
Színhasználat a ház-, fa-, emberrajzokban............................................................................. 428
A színhasználat, mint egész........................................................................................................... 430
A kifejezés spontaneitása................................................................................................ 433
Spontán kifejezésmód............................................................................................................................. 433
Sztereotip vagy sablonos figura.......................................................................................................... 434
Stílus...................................................................................................................................... 439
Egyedi stílusok.............................................................................................................................................. 439
Infantilis stílus............................................................................................................................................... 442
Realisztikus stílus........................................................................................................................................ 447
Különcködő rajzolási stílus.................................................................................................................... 450
Absztrakt stílus............................................................................................................................................ 453
Geometrizálás.............................................................................................................................................. 457
Formalizmus.................................................................................................................................................. 460
Szimbolizmus................................................................................................................................................ 463
Fiziognomizálás........................................................................................................................................... 464
Manierizmus................................................................................................................................................. 474
Tartalom 11
Integrációs szint................................................................................................................. 475
Részletek szokatlan diszkrepanciája, eltérő színvonala.......................................................... 475
Szokatlanul szétválasztott részek....................................................................................................... 476
Patológiás dezintegráció......................................................................................................................... 477
Általános harmónia.......................................................................................................... 478
Diszharmonikus rajz................................................................................................................................. 479
Súlyos fokú diszharmónia...................................................................................................................... 479
Rajzi személyiségszintek................................................................................................... 480
A személyiségszintek fogalma............................................................................................................. 480
A személyiségszintek jelölése és pszichodiagnosztikai értelmezése............................... 486
Szétbomlott formák, firka (a1 rajzi személyiségszint)..................................................... 487
Fej-láb emberke, a2 rajzi személyiségszint.............................................................................. 491
Karika-vonal séma (b1 rajzi személyiségszint)..................................................................... 494
Pálcikaemberke (b2 rajzi személyiségszint)........................................................................... 499
Pálcikaember a gyermekrajzban.......................................................................................... 500
Pálcikaember felnőttrajzban................................................................................................. 501
A pálcikaállat.................................................................................................................................. 502
A pálcikaember értelmezése a szakirodalomban...................................................... 503
A pálcikaember öt fenomenológiai típusa.................................................................... 506
A pálcikaember öt pszichodiagnosztikai típusa ........................................................ 506
Kettős vonalú séma, c rajzi személyiségszint....................................................................... 515
Közel realisztikus rajz, d rajzi személyiségszint.................................................................... 517
Differenciáltabb realisztikus rajzok, e személyiségszint.................................................. 520
Kiemelkedő, esetleg tehetséges személyiségszint, f szint ............................................. 525
A vegyes, az átmeneti és a többféle rajzi személyiségszint........................................... 530
Az Elkisch-féle pszichoanalitikus elemzés................................................................... 533
Az Elkisch-féle elemzés fogalma......................................................................................................... 533
Az Elkisch-féle szempontok jelölése és pszichodiagnosztikai értelmezése................. 534
1. Ritmikusság a szabályossággal szemben......................................................................... 536
Ritmikusság..................................................................................................................................... 536
Szabályosság................................................................................................................................... 537
2. Komplexitás az egyszerűséggel szemben....................................................................... 538
Komplexitás.................................................................................................................................... 538
Egyszerűség..................................................................................................................................... 538
3. Kiterjesztés az összehúzódással szemben....................................................................... 538
Kiterjesztés...................................................................................................................................... 538
Összehúzódás (kompresszió)................................................................................................ 540
4. Integráció a dezintegrációval szemben............................................................................ 542
Integráció......................................................................................................................................... 542
Dezintegráció................................................................................................................................. 544
5. Realizmus a szimbolizmussal szemben............................................................................ 544
Realizmus......................................................................................................................................... 544
12 Tartalom
Szimbolizmus................................................................................................................................. 546
Az Elkisch-féle elemzés értelmezési táblázatai........................................................................... 548
Elemzési példa............................................................................................................................... 553
Az Elkisch-féle elemzés táblázata........................................................................................ 555
Összefoglaló értelmezés.................................................................................................................. 556
További egészleges értékelési szempontok................................................................. 557
A férfiasság és nőiesség tükröződése a rajz egészéből............................................................ 557
Személyesség és a projekció szabad áramlása............................................................................. 560
ITEMANALÍZIS......................................................................................................................... 573
Az itemanalízis fogalma és módszere................................................................................. 573
Szintelemzés: enaktív, ikonikus és szimbolikus elemzés............................................... 576
Enaktív elemzés.................................................................................................................. 576
Ikonikus elemzés................................................................................................................ 580
Szimbolikus elemzés......................................................................................................... 585
Az itemanalízis két alapvető típusa: formai és tartalmi elemzés................................ 592
Formai-szerkezeti elemzés............................................................................................... 592
A formai-szerkezeti elemzés fogalma.............................................................................................. 592
A formai-szerkezeti jegyek leíró taxonómiája............................................................................. 594
Tartalmi-szimbolikus elemzés........................................................................................ 597
A tartalmi-szimbolikus elemzés tizenegy területe................................................................... 597
(1) A motívumok ikonikus azonosítása ........................................................................................ 598
(2) A jelentésbeli összefüggések és interakciók feltárása...................................................... 598
(a) Közvetlen interakciók .............................................................................................................. 599
(b) Közvetett interakciók .............................................................................................................. 600
(c) Nem tudatos interakciók ....................................................................................................... 602
(d) Jelenet és történet....................................................................................................................... 603
(e) Azonosulások................................................................................................................................ 607
(f) Az ismétlődések típusai:
sablon, perszeveráció, tematikus sztereotípia és visszatérés................................ 609
(g) Hiányzó motívumok vagy részletek.................................................................................. 621
(h) Akadályok....................................................................................................................................... 627
(1) A motívumokat egymástól elválasztó akadályok............................................... 627
(2) A motívumokat a nézőtől elválasztó akadályok................................................. 631
(i) Belehelyezkedés a képbe.......................................................................................................... 635
(j) Elhelyezés, távolságok és irányok........................................................................................ 637
(k) A képek egymásra helyezése................................................................................................. 641
(l) Eszközök, anyagok kiválasztása és használata.............................................................. 645
(m) Specifikus tartalmak................................................................................................................ 646
Írás a képen és a kép címe....................................................................................................... 647
A nap és az emberalak arca.................................................................................................... 652
Tartalom 13
További speciális tartalmak.................................................................................................... 660
(3) A kulturális és társas hatások feltárása................................................................................... 662
(4) Az aktuális szituatív hatások feltárása..................................................................................... 665
(5) A személyes viszonyulás feltárása.............................................................................................. 667
(6) Az előtörténet és az asszociációk értelmezése................................................................... 670
(a) Élményelaborációs mechanizmusok a rajzokban...................................................... 670
Primer elaboráció........................................................................................................................ 671
Feszültségredukció...................................................................................................................... 672
Élménysematizálás...................................................................................................................... 672
(b) Az asszociációk pszichodiagnosztikai értelmezése a rajzvizsgálatban .......... 680
Az asszociációk törvényei....................................................................................................... 682
Az asszociációk vizsgálatának módszerei....................................................................... 683
Az asszociációs reakcióidő értelmezése.......................................................................... 685
Asszociációs tipológia............................................................................................................... 687
Az előadásmód és a sajátos tartalmak értelmezése................................................. 689
Egyes betegcsoportok képzetáramlásának sajátosságai......................................... 691
(7) A rajz mint kommunikációs üzenet elemzése.................................................................... 696
A rajzolás mint kommunikációs folyamat pszichodiagnosztikai értelmezése.... 696
Rajz, rajzoló, megítélő és kontextus.......................................................................................... 697
Teljesítmény, kifejezés, közlés és önkifejezés........................................................................ 700
Teljesítmény.................................................................................................................................... 700
Kifejezés............................................................................................................................................ 702
Közlés................................................................................................................................................. 703
Önkifejezés...................................................................................................................................... 705
(8) A manifeszt és a látens tartalom feltárása............................................................................ 711
(9) Szimbólumelemzés: archetipikus, kulturális és egyedi szimbolika.......................... 713
A szimbólum fogalma...................................................................................................................... 713
A szimbólumelemzés előnyei és problémái......................................................................... 714
A szimbólumelemzés három alapszabálya........................................................................... 716
(a) A vizsgált személy saját asszociációinak elsőbbsége......................................... 716
(b) A megkülönböztető attribútumok elsőbbsége................................................... 716
(c) A téri és idői közelség elsőbbsége................................................................................ 717
A szimbólumok három jelentésrétege.................................................................................... 717
(a) Archetipikus jelentés.......................................................................................................... 717
(b) Kulturális jelentés................................................................................................................. 718
(c) Individuális jelentés............................................................................................................. 718
(10) Szimbólumelemzés: pszichoanalitikus szimbólumelemzés...................................... 720
A freudi szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban.................................................................. 721
A látens tartalom manifesztté alakulása a rajzokban.............................................. 722
Az elhárító mechanizmusok megjelenése a rajzokban........................................... 726
Az énfunkciók megjelenése a rajzokban......................................................................... 738
A jungi szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban.................................................................... 741
14 Tartalom Tartalom 15

Az énpszichológiai szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban........................................... 741 Válogatott irodalmak a további tájékozódáshoz............................................................ 824

Magyar pszichoanalitikus kutatók............................................................................................. 744
(11) Motivációs elemzés......................................................................................................................... 747
A motiváció három alaptípusa.................................................................................................... 748
A tizenegy motivációs terület...................................................................................................... 748
A képi kifejezés motivációs elemzése....................................................................................... 749
Motivációelemzési példák...................................................................................................... 754
A tartalmi-szimbolikus jegyek leíró taxonómiája..................................................................... 756
Hogyan válasszuk ki, mi a fontos a rajzban?..................................................................... 768
A lényeg kiemelésének általános szabályai................................................................. 768
Gyakori felismerési problémák és megoldásuk......................................................... 770
Az egészleges jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai.............................................. 770
A formai jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai........................................................ 772
A tartalmi jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai.................................................... 788
Házrajzok................................................................................................................................................. 788
Farajzok.................................................................................................................................................... 790
Emberrajzok........................................................................................................................................... 791
(1) Rajzelemzés, képi kifejezés magyar nyelven........................................................ 824
(2) Néhány ajánlott irodalom a színpszichológiához.............................................. 825
A projektív rajzvizsgálat szótára.......................................................................................... 826
Hivatkozott irodalmak........................................................................................................... 854
Névmutató................................................................................................................................. 876
Tárgymutató.............................................................................................................................. 880
A legfontosabb alapelvek jegyzéke..................................................................................... 888
Rövidítések jegyzéke............................................................................................................... 890
MELLÉKLETEK
1. melléklet: A könyvben szereplő rajztesztek felvételi technikája............................ 893
2. melléklet: Projektív kérdések a ház-fa-ember teszthez............................................. 904
3. melléklet: Kérdések a Machover-féle emberrajz teszthez........................................ 906
4. melléklet: Űrlap az Elkisch-féle elemzéshez................................................................. 907
5. melléklet: Hogyan elemezzünk rajzokat írásban? Részletes útmutató................. 908
6. melléklet: A mintázatelemzés teljes szempontrendszere......................................... 915

A RAJZ ESSZENCIÁJÁNAK FELISMERÉSE......................................................................... 799

Mit nevezünk a rajz esszenciájának? .................................................................................. 799
Hogyan ismerjük fel a rajz lényegét?................................................................................... 800
A rajz megértésének általános modellje...................................................................... 801
A konfiguráció fogalma.................................................................................................... 803
A konfigurációelemzés szabályai................................................................................... 804
A konfigurációelemzés módszere ................................................................................. 805
(a) Tudáselemek kiválasztása és előzetes aktiválása................................................................ 805
(b) Egyedi mintázatok konstrukciója a rajzi jegyek mintázataiból................................. 806
(c) Jelentésmintázatok kialakítása a rajzi jegyek mintázataiból....................................... 807
(d) A jelentésmintázat magasabb jelentésszinten történő újraértelmezése............. 807
A projektív rajzok összesített információtartalma......................................................... 809
A projektív rajzok információtartalmának fogalma................................................ 809
A projektív rajzok információtartalmának pszichodiagnosztikai értelmezése.... 809
A projektív rajzok tipológiája: prototípus, genotípusok és fenotípusok.................. 814
Kitekintés: a heurisztikus tesztelemzési paradigma....................................................... 818

HOGYAN TOVÁBB?................................................................................................................ 821

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS.................................................................................................... 822
16
ELŐSZÓ
Tudományos munkákban az egyetlen fejezet az előszó, amelyben a szer-
ző megengedhet magának némi személyességet – és itt is csak röviden.
Eredetileg a könyv azért született, hogy egyetemi szemináriumom
hallgatói számára írásban is rendelkezésre álljon mindaz, amit élőszó-
ban hallottak. A könyv azonban mindenkinek szól, akit érdekel a képek,
a rajzok jelentése. Az itt következő fejezetek hosszú évek munkájának
eredményei, s aki alkalmazni kívánja a tanultakat, annak is hosszabb
időre van szüksége. Megéri a fáradozás, mert ma már a rajz pszichodiag-
nosztikája legalább olyan speciális területté fejlődött, mint más szaktu-
dományok, szakágak.
A mű lényege az „egész” szemlélete: az egész emberrel, az egész rajz-
zal foglalkozunk, a részjelenségek is csak a nagy egészben nyerik értel-
müket. Ma már az egyes jegyeknek nem lehet izoláltan jelentést tulaj-
donítani, mindig az összképet célszerű figyelembe venni, beleértve az
előtörténetet és a rajzolás közben megfigyelhető viselkedést is. A nehéz
feladatot segítik a könyvben bemutatott mintázatok.
Ez a mű gyakorlati kézikönyv, melyben az olvasó támogatást találhat
felmerülő kérdéseihez. Ebben gyakorlatok, elemzési példák és 1256 rajz,
illetve festmény segíti, mely összesen 25.000 képből került kiválasztásra.
Tudományos szempontból a könyv három újdonságot tartalmaz,
melyek az általam kidolgozott számítógépes vizsgálati módszerből szár-
maznak: (1) új taxonómia, (2) új értelmezések, (3) mintázatelemzés.
A könyv egy sorozat része, ezért az ismétlés elkerüléséhez korábbi
munkáimra csak utalok. Érdemes velük megismerkedni, csakúgy, mint
a bővebb irodalommal. Oktatási anyagok találhatók még az interneten,
a www.rajzelemzes.hu oldalon. Örömmel fogadom továbbá a rajz@zol-
tanvass.hu címre érkező kérdéseket, javaslatokat.
17
ELŐSZÓ A 2. KIADÁSHOZ
A könyv első kiadása óta a hétlépéses képelemzési módszer (SSCA,
Seven-Step Configuration Analysis) tananyaggá vált az összes hazai
pszichológusképző egyetemen és más felsőoktatási intézményekben,
a környező országokban és távolabb. A könyv idegen nyelvű fordításá-
ról pozitív recenziót írtak a szakterületet vezető német, francia, angol,
amerikai, izraeli, orosz, brazil, kínai, török, görög, luxemburgi kutatók
és egyetemi tanárok. Száznál több hazai felsőoktatási kurzus irodalom-
jegyzékében szerepel, több tudományos szimpózium témája volt és
posztgraduális képzések épülnek rá.
A jelen könyv mindmáig a módszerről szóló legfontosabb alapmű
maradt, amely nem helyettesíthető más szakirodalmi forrásokkal.
Természetesen újabb fejlemények is létrejöttek 2006 óta. A könyv
tartalmát emiatt az alábbi munkákkal érdemes kiegészíteni:
1. Talán a legfontosabb új fejlemény a fenomenológiai térkép [2, 3, 4].
2. Ma „hét lépés” helyett „hét szemléleti pozícióról” beszélünk [2, 3].
3. A kontextuselemzés részletesebbé vált. Új szakaszai: kontextuali-
zálás és a rendszer-interakciók leírása [3, 4].
4. A hatodik szemléleti pozíciót itemanalízis helyett találóbban neve-
zi meg a „rész helye az egészben” [3]kifejezés (még ha hosszabb is).
5. Újdonság a mintázat (konfiguráció) alkotóelemeinek meghatá-
rozása; az itemek három típusának megkülönböztetése (képi,
viselkedéses, kontextuális itemek); a mintázat „fejének” és „lábai-
nak” elkülönítése; az első-, másod- és magasabb szintű konfigurá-
ciók egymásra épülő rendszere [2, 3, 4].
6. Az SSCA hetedik lépésében a mintázatok jelentését szemantikai
térképpel elemezzük [2, 3, 4].
7. Az esszencia új típusa a sensus plenior [3, 4].
8. A képet dekontextualizált közlésnek tekintjük; az értelmezést re-
kontextualizási folyamatnak [3].
9. Az értelmezési tévedések elkerülését segíti a tipikus kognitív tor-
zítások leírása [4].
10. A kép jelentése: a négykomponensű hermeneutikai rendszerben
[3] lezajló dinamikus, reciprok tranzakciók összessége, azaz a
kép, a szituáció, az alkotó és a befogadó egymást hermeneutikai
18 19

nézőpontból folytonosan újradefiniáló tranzakciója. Ez a modell

felváltotta a jelen könyv 697–700. oldalain bemutatott modellt.
11. A kommunikációs elemzés új módszere és a négy aspektus há-
rom szintje [3] felváltotta a jelen könyv 696–711. oldalain szerep-
BEVEZETÉS
lő modellt. A kommunikációs elemzés az itemanalízis helyett a
globális elemzéshez került. Ez a könyv projektív rajzok pszichológiai értelmezéséről szól. A témával
12. A spontán figyelmi fókuszon belül elkülönítjük a perceptuális és sokan foglalkoztak már: ha például az olvasó hátralapoz az irodalom-
a pszichológiai fókuszt [2, 4]. jegyzékhez, 648 darab forrásmunkát talál, ami csak egy része az iroda-
13. Rendkívül informatív az interakciódinamikai elemzés kilenc glo- lomnak. Milyen újdonságot ad hozzá ez a könyv a korábbiakhoz?
bális dimenziója [7]. A könyv kutatásaim eredményeit mutatja be, amelynek célja a pro-
jektív rajzok objektív értelmezése. Ehhez kidolgoztam egy számítógép-
14. Az egyéni rajzvizsgálat után részletes kidolgozásra került a közös
programot, amelyből számos pszichodiagnosztikai tanulság adódott.
rajzvizsgálat módszere (DTM) [6, 7], amelyről nagyon pozitív gya-
Ezeknek a tanulságoknak egy részét írtam le a könyvben.
korlati tapasztalatok születtek.
Amivel a könyv újdonságként egészíti ki a rajzvizsgálat irodalmát, az
15. A jelen könyv 1. mellékletében bemutatott 36 tesztleírás kibővült főként ebből a kutatásból származik:
57 tesztre [4]. Az új tesztek közül fontosságuk miatt ki kell emel-
ni a Hatvan Másodperces Rajztesztet (SSDT) [3], az életút-rajzo- BB Hogyan elemezzük lépésről lépésre a rajzokat?
kat [1], a színkulcs-tesztet [3], a kinetikus óvoda- és iskolarajzot
BB Mit figyeljünk meg a rajzokban és a vizsgált személy viselkedé-
(KSD, KKD) [5], a nemlétező állatrajz-teszt (NEAT) [3], a projek-
sében?
tív anya−gyermek rajzokat (PMCD) [3], az emberpár-rajztesztet
(DP) [3] és az új firkateszteket [3, 4]. BB Milyen alapelvek segítenek bennünket a rajzok megértésében?
16. Az SSCA klinikai alkalmazásáról teljes esettanulmányok jelentek BB Hogyan kerüljük el a szótárszerű elemzést mintázatelemzés al-
meg [1]. kalmazásával?
17. Továbbfejlesztettük az ESPD rajzvizsgálati számítógépes progra- BB Melyek ezek a mintázatok?
mot. Az első kiadástól eltérően nem mellékeltük CD formájában, BB Hogyan mutatja be a rajzvizsgálatban megfigyelt viselkedés a
mert letölthető a www.rajzelemzes.hu oldalról. vizsgált személy viselkedését más élethelyzetekben?
BB Hogyan érthetjük meg a rajz „esszenciáját” megfigyeléseink ösz-
Budapest, 2013. augusztus 6. szegzésével?
Vass Zoltán
Szeretném, ha a könyvet az olvasó gyakorlati kézikönyvként és bizonyos

A forrásokat szögletes zárójelben lévő számok jelölik értelemben tankönyvként használná. Ezt a célt szolgálják: a szöveg ta-
[1] Studia Casuistica online folyóirat (2011–) golása, az apró betűs részek, a keretes kiemelések és a részletes ábrama-
[2] Vass, Z. (2011). A hétlépéses képelemzési módszer. In: Z. Vass (Ed.), Kifejezés- gyarázatok.
pszichológiai tanulmányok. Budapest: Flaccus Kiadó. Tanulni legjobban saját tapasztalatból lehet, ezért megadtam olyan
[3] Vass, Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és mód- gyakorlatokat is, amelyeket az olvasó önállóan is elvégezhet. Fogjunk is
szer. Budapest: L’Harmattan.
hozzá nyomban az első feladathoz!
[4] Vass, Z. (2011). A psychological interpretation of drawings and paintings.
The SSCA method: A systems analysis approach. Budapest: Alexandra.
[5] Vass, Z., & Perger, M. (2011). A kinetikus iskolarajz. In: Iskolapszichológia 32.
Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
[6] Vass, Z., & Vass, V. (2011). Egyéni és közös rajzvizsgálat. In: Császár-Nagy, N.,
Demetrovics, Zs., Vargha, A. (Eds.). A klinikai pszichológia horizontja (pp. 201–
248). Budapest: L’Harmattan.
[7] Vass, Z., Vass, V. (2011). A közös rajzok pszichológiai értelmezése. In: Z. Vass
(Ed.), Kifejezéspszichológiai tanulmányok. Budapest: Flaccus Kiadó.
 MELLÉKLETEK 893

1. melléklet:
A könyvben szereplő rajztesztek felvételi technikája

A könyv az ESPD szakértői rendszerrel végzett elemzési módszert ismerteti, amelyhez

a HTAPF-technikát alkalmaztuk. Más rajzvizsgálati módszereket is érdemes azonban
használni. Az alábbiakban megadjuk azoknak a teszteknek a pontos instrukcióit, ame-
lyek szerepelnek a könyvben (36 teszt).

Összetett rajztesztek
1. Ház-, fa-, állat-, ember-, szabadrajz-teszt (HTAPF)
Instrukció: 1. Rajzoljon egy házat! 2. Rajzoljon egy fát! 3. Rajzoljon egy állatot! (ha elké-
szült, ráíratjuk a vizsgált személlyel az állat nevét) 4. Rajzoljon egy embert! 5. (Ha
férfit rajzolt:) Rajzoljon egy nőt! (Ha nőt rajzolt:) Rajzoljon egy férfit! 6. Rajzoljon
még valamit (bármit)! (Ha elkészült, címet kérünk és a vizsgált személlyel ráírat-
juk a rajzra.)
Eszközök: kihegyezett B vagy 2B jelzésű grafitceruza, 6 db A5-ös méretű, jó minőségű,
vonalazatlan fehér papírlap, kartonlap. A lapot a házrajznál fektetve adjuk oda a
vizsgált személynek, a fánál állítva, az állatnál fektetve, az emberrajzoknál állítva
és a szabadrajznál fektetve (163. ábra). Ha a vizsgált személy el akarja forgatni,
megengedjük, de a forgatást a lap hátuljára utólag feljegyezzük. Radírt, vonalzót
nem adunk.
Segédanyag: HTP kérdőív (lásd ebben a könyvben)
Szerző: Emanuel F. HAMMER (1959), az egyes témákat lásd külön is

2. Ház-, fa-, emberrajz-teszt (HTP)

Instrukció: 1. Rajzoljon egy házat! 2. Rajzoljon egy fát! 3. Rajzoljon egy embert!
Eszközök: ugyanaz, mint a HTAPF tesztnél
Szerző: John N. BUCK (1948a,b, 1951, 1992)

3. Színes ház-, fa-, emberrajz-teszt (Chromatic HTP)

Instrukció: ugyanaz, mint a HTP tesztnél
Eszközök: három darab A5-ös méretű lap, nyolc darab színes ceruza (piros, kék, sárga,
narancs, lila, zöld, barna és fekete)
Megjegyzés: A színes HTP-t a ceruzával rajzolt HTP után vesszük fel.
Szerző: John N. BUCK (1951)
894 MELLÉKLETEK

4. Dinamikus rajzvizsgálat (DRV)

Instrukció:1. Rajzoljon egy embert! 2. Rajzoljon egy állatot! 3. Kérem, rajzoljon valamit!
(bármit … ahogy jónak látja stb.)
Megjegyzés: A vizsgálatot több alkalommal megismételjük és a változást keresve, össze-
hasonlítjuk a rajzokat egymással, valamint a beteg klinikai állapotával.
Eszközök: golyóstoll, 21 x 15 cm-es iskolai írólap.
Szerző: HÁRDI István (1956-tól)

Emberrajz-tesztek
5. Machover-féle emberrajz-teszt (DAP)
Instrukció: 1. „Rajzoljon egy embert!” 2. (Ha férfit rajzolt:) „Most rajzoljon egy nőt!” (Ha
nőt rajzolt:) „Most rajzoljon egy férfit!” 3. Irányított asszociációs vizsgálat: „Me-
séljen egy történetet erről az emberről, mintha egy regény vagy színdarab szerep-
lője lenne.” A vizsgálatvezető közben felteszi a 3. mellékletben szereplő kérdése-
ket, és feljegyzi a válaszokat, majd megkérdezi, mi érvényes ezek közül a vizsgált
személyre is; végül kikérdezi a rajz nehezen azonosítható részleteiről.
Eszközök: A4-es lap, közepesen puha ceruza radírral
Szerző: Karen MACHOVER (1949)

6. Goodenough-féle emberrajz-teszt (DAM)

Instrukció: Szeretném, ha rajzolnál erre a papírra egy embert, olyan szépet, amilyet csak
tudsz. Dolgozz nagyon gondosan és alaposan! Szeretném tudni, hogy a fiúk és a
lányok a te iskoládban is olyan ügyesek-e, mint más iskolákban. Legyél nagyon
alapos, lássuk, milyen szép képet tudsz rajzolni!
Eszközök: ceruza, A4-es lap
Megjegyzések: Tegyünk félre a közelből minden könyvet és képet, hogy a gyermek ne
másolhasson róluk embert.
Szerző: Florence L. GOODENOUGH (1926), kiegészítette Dale B. HARRIS (1963) , aki nőala-
kot és önábrázolást is kér (Draw−A−Woman−Scale, Draw−Yourself−Scale).

7. Koppitz-féle emberrajz-teszt (HFD)

Instrukció: 1. Szeretném, ha rajzolnál erre a lapra egy EGÉSZ embert. Bármilyen em-
bert rajzolhatsz, csak arra figyelj, hogy egész embert rajzolj, ne pálcikaembert
vagy rajzfilmfigurát. 2. Ha elkészült a rajz, a következő kérdéseket kell feltenni: (1)
Olyan valakit rajzoltál, akit ismersz, vagy csak úgy rajzoltál egy embert? (2) Hány
éves ez az ember? (3) Mit csinál éppen, mire gondol, hogy érzi magát?
Eszközök: A4-es lap, 2B jelzésű ceruza radírral
Szerző: Elisabeth M. KOPPITZ (1968, 1984)
 MELLÉKLETEK 895

8. „Ember az esőben” teszt (DAPR)

Instrukció: Rajzoljon egy embert az esőben!
Eszközök: A4-es lap, ceruza
Szerző: Emanuel F. HAMMER (1958), hivatkozva szóbeli közlésekre (Arnold Abrams, Ab-
raham Amchim)

9. Rosenberg-féle emberrajz-teszt
Instrukció: 1. A személy két lapot kap, köztük másolópapírral: „Rajzoljon egy embert!”.
2. A személy ismét két lapot kap, köztük szintén másolópapírral. Ha először férfit
rajzolt: „Rajzoljon egy nőt!” Ha először nőt rajzolt: „Rajzoljon egy férfit!” 3. Elvesz-
szük az eredeti két rajzot, és a két másolatot adjuk oda a következő instrukcióval:
„Most pedig teljes szabadsága van a változtatásra a rajzon, az elrontásra, kitör-
lésre, áthúzásra, bármire, amit jónak lát. Bármit változtathat a rajzon, amit csak
szeretne. Fogjon hozzá, alakítsa olyan különbözővé a két rajzot, amilyenné csak
akarja.” Ezt mind a férfi, mind a női rajzon elvégeztetjük.
Eszközök: 2x2 A4-es lap, két lap között indigópapírral, ceruza, a másolat módosítására
alkalmas radír
Szerző: publikálta Emanuel F. HAMMER (1958)

10. Nyolcszoros Újrarajzolási Teszt (8CRT)

Instrukció: 1. A nyolc darab, egymásra helyezett lap közül az első hét lapot (lásd alább)
felhajtjuk, és csak a 8. lap marad a kemény alátéten. A nyolcadik lap alá tesszük a
fehér kartonlapot, és a következő instrukciót adjuk: „Rajzoljon egy embert, egész
alakot”. 2. Ha kész, ráhajtjuk a következő, hetedik lapot, amelyen átlátszik a 8.
lapra rajzolt ember, és így folytatjuk: „Most bármit csinálhat ezzel az emberrajz-
zal, amit akar. Hozzátehet részeket, eltüntethet belőle, átalakíthatja vagy válto-
zatlanul hagyhatja. Rajzoljon most is egész embert”. 3−8. Ha átmásolta a vizsgált
személy a rajzot, újabb lapot hajtunk rá a már elkészült rajzra, a kész rajz alá
tesszük a kartonlapot és megismételjük a 2. instrukciót. A kartonlapot mindig az
utolsó rajz alá tesszük, hogy a korábbi rajzok ne legyenek láthatók.
Eszközök: Két darab, 2B jelzésű ceruza, végükön radírral, nyolc darab A4-es méretű, egy-
másra helyezett, áttetsző papírlap (például pauszpapír), alattuk kemény alátét.
Egy darab, A4-es fehér kartonlap.
Megjegyzések: A vizsgált személy nem láthatja előző rajzait, nem számolhatja meg,
hány lap van még hátra, és nem térhet vissza a már befejezett rajzokhoz. A fehér
kartonlapot csak egyetlen személyhez használjuk, mert sokszor átnyomódik a
vonal, és megmarad rajta a rajz lenyomata.
Szerző: Leopold CALIGOR (1957)
896 MELLÉKLETEK

Farajz-tesztek
11. Koch-féle farajz-teszt
Instrukció: „Rajzoljon egy gyümölcsfát!” (lombhullató fát). Ha a vizsgált személy fenyő-
fát rajzol, akkor újat kérünk.
Eszközök: ceruza, papírlap
Szerző: Karl KOCH (1948), hivatkozva Emile Juckerre

12. Bolander-féle farajz-teszt

Instrukció: „Kérem, rajzoljon nekem egy fát!” (bármilyen fát elfogadunk)
Eszközök: A rajzeszközt a vizsgált személy szabadon kiválaszthatja, használhatja például
a kedvenc tollát is. A papírlap állított formátumú, A4-es méretű, felkínál azon-
ban egy nagyobb lapot és több különböző méretű, kisebb lapot is.
Szerző: Karen BOLANDER (1977)

13. Stora-féle farajz-teszt

Instrukció: 1. „Rajzoljon egy fát (ne fenyőfát)”. 2. „Rajzoljon egy másik fát (ne fenyőfát)”.
3. „Rajzoljon egy álombeli fát, olyan képzeletbeli fát, amilyen nem létezik a való-
ságban”. Ha elkészült, megkérdezzük: „Ez miért álomfa vagy képzeletbeli fa, olyan
fa, amilyen nem létezik a valóságban?” 4. „Rajzoljon fát becsukott szemmel”.
Eszközök: 2B jelzésű ceruza, 4 db üres, A4-es fehér papírlap
Szerző: Renée STORA (1963, 1975, 1978)

14. Háromfa-teszt
Instrukció: 1. Rajzolj három fát, bármilyet! 2. Képzeld el, hogy ezek elvarázsolt emberek.
Gondolatban változtasd vissza őket emberekké! Kik ezek az emberek, hogy hívják
őket? 3. További, szabad beszélgetés a rajzokról és a megnevezett emberekről.
Eszközök: fektetett állású, A4-es lap, 2B jelzésű ceruza
Megjegyzés: A szerző szerint a rajzoló belevetíti önmagát és a hozzá legközelebb álló
személyeket (például a két szülőt) a három fa motívumába. Az elemzés főként a
három fa egymáshoz való viszonyára irányul.
Szerző: R. CORBOZ, B. GYGAX, S. HELFENSTEIN (1962), Christian WASER (1986)

Családrajzok és kapcsolódó témák

15. Hulse-féle családrajz (DAF)
Instrukció: „Rajzold le a családodat!”
Eszközök: közepes keménységű ceruza, A4-es papírlap
Szerző: Wilfred C. HULSE (1951, 1952)
 MELLÉKLETEK 897

16. Corman-féle családrajz (FD)

Instrukció: „Rajzolj egy családot (olyat, amilyet elképzelsz)!”
Eszközök: fehér papírlap (méret nincs megadva), kihegyezett, puha grafitceruza vagy
színes ceruzák
Szerző: Louis CORMAN (1964, 1965, 1967a,b)

17. Állatcsaládrajz (AFD)

Instrukció: (Rövid instrukció) „Rajzold le a családodat állatokként!” (Teljes, eredeti inst-
rukció) „Biztosan ismersz meséket, amikben az emberek állatokká változnak.
Képzeld el, hogy a te családod egy állatcsalád és rajzolj le mindenkit a családból
állatok formájában. Számozd meg őket abban a sorrendben, ahogy rajzolod, és
írd oda minden állat alá, kit ábrázol és milyen állat. Nem az a lényeg, hogy na-
gyon szépen rajzolj, hanem az, hogy mit akarsz ábrázolni.”
Eszközök: közepes keménységű ceruza, A4-es papírlap
Szerző: Luitgart BREM−GRÄSER ()

18. Elvarázsolt családrajz

Instrukció: (Rövid instrukció) „Képzeld el, hogy jön egy varázsló, és mindenkit elvará-
zsol a családodban valamivé. Rajzold le, hogy kit mivé varázsol!” (Teljes, eredeti
instrukció) „Most egy kicsit álmodozunk. Biztosan ismersz meséket! Csinálunk
együtt egy saját mesét… képzeld el, hogy jön egy varázsló, és elvarázsol min-
denkit a családban, minden embert, kicsiket és nagyokat… itt egy papír és egy
ceruza, rajzold le, mi történik!”
Eszközök: közepes keménységű ceruza, A4-es papírlap
Szerző: Marta KOS, Gerd BIERMANN (1973)

19. Napcsalád
Instrukció: (Rövid instrukció, V. Z.) „Képzeld el, hogy mindenki nappá változik a csalá-
dodban, és a családod egy napcsalád lesz! Rajzolj le a családodból mindenkit
nappá változva!” (Eredeti, csoportos instrukció) „Ma valami egészen különlege-
set rajzolhattok. Beszéltünk már mesékről, amelyekben átváltozások történtek.
Képzeljétek el, hogy a családotok egy napcsalád. Rajzoljatok le mindenkit, maga-
tokat is beleértve, napokként. Számozzátok meg abban a sorrendben, ahogyan
rajzoljátok. Az elsőnek rajzolt legyen az 1. számú, a második a 2. számú stb. Utá-
na ne felejtsétek el felírni, kit ábrázolnak a napok. És most jön egy meglepetés!
Aki szeretné, ki is színezheti a napokat. Aki elkészült, hozza ide a rajzot.” (a vizs-
gálatvezető ellenőrzi a számozást és a megnevezést)
Eszközök: fektetett állású, A4-es lap, ceruza, színes rajzeszközök
Szerző: Andreas ITEN (1980)
898 MELLÉKLETEK

20. Projektív anya-gyermek rajz

Instrukció: „Rajzoljon egy anyát gyermekével!”
Eszközök: A4-es lap, ceruza
Szerző: Jacquelyn GILLESPIE (1989), Selvyn DEWDNEY, Irene M. DEWDNEY (1970), magyar
nyelven: TÉNYI Tamás és munkatársai (2000)

21. Madárfészek rajza (BND: Bird’s Nest Drawing)

Instrukció: „Rajzolj egy madárfészket!”
Eszközök: közepes keménységű ceruza, A4-es papírlap
Megjegyzés: A teszt szimbolikus családrajz, amely a korai anya-gyerek kapcsolatot, kö-
tődési formákat vizsgálja. Értékelési szempontjai közé tartozik a fészek üressége
vagy tojások, fiókák, anyamadár jelenléte; a levegőben lebeg vagy a fán biztonsá-
gosan ül a fészek, van-e alja, hézagos-e a fészek, ki tud-e esni belőle a tojás.
Szerző: D. H. KAISER

Kinetikus rajztesztek
22. Kinetikus családrajz (KFD)
Instrukció: (Rövid instrukció) „Rajzold le a családodat úgy, hogy mindenki csináljon va-
lamit.” (Teljes, eredeti instrukció) „Rajzolj le mindenkit a családodból, beleértve
magadat is, amint csinál valamit. Próbálj meg egész embereket rajzolni, ne rajz-
filmfigurákat vagy pálcikaembereket. Tehát mindenki csináljon valamit végez-
zen valamilyen cselekvést.”
Eszközök: ceruza, A4-es fehér papírlap, radír.
Szerző: Robert C. BURNS, S. Harvard KAUFMAN (1970, 1972)

23. Kinetikus állatcsaládrajz (AKFD)

Instrukció: „Rajzolj egy állatcsaládot úgy, hogy minden állat csináljon valamit. Rajzolj
egész állatokat. Tehát minden állat csináljon valamit végezzen valamilyen cse-
lekvést.”
Eszközök: közepes keménységű ceruza, A4-es papírlap
Szerző: R M. Niesenbaum JONES (1985)

24. Regrediált kinetikus családrajz (RKFD)

Instrukció: „Rajzolja le a családját úgy, ahogyan öt évesen látta, és mindenki csináljon a
rajzon valamit.”
Eszközök: fektetett állású, A4-es lap, ceruza, színes rajzeszközök
Megjegyzés: pálcikaembert nem fogadunk el.
Szerző: Gregg M. FURTH (1993)
 MELLÉKLETEK 899

25. Kinetikus iskolarajz (KSD)

Instrukció: „Szeretném, ha rajzolnál egy iskolát. Rajzold le saját magad, a tanárodat és
egy-két barátodat úgy, hogy mindenki csináljon valamit. Rajzolj egész embereket
és dolgozz olyan gondosan, ahogyan csak tudsz. Rajzold le tehát magadat, a taná-
rodat és egy vagy két barátodat úgy, hogy mindenki csináljon éppen valamit!”
Eszközök: fektetett állású, A4-es lap, ceruza
Szerző: H. T. PROUT, P. D. PHILLIPS (1974) , H. M. KNOFF, H. T. PROUT (1985, 1993)

26. Kinetikus ház-, fa-, emberrajz-teszt (KHTP)

Instrukció: „Rajzoljon egy házat, egy fát és egy egész embert erre a papírlapra úgy, hogy
valamilyen történést is ábrázoljon. Egész embert rajzoljon, ne rajzfilmfigurát
vagy pálcikaembert!”
Eszközök: ceruza, színes ceruza, A4-es lap
Megjegyzés: A papírlapot vízszintes állásban tesszük a vizsgált személy elé. A tesztben
színes ceruzákat használunk.
Szerző: Robert C. BURNS (1987)

Firkák
27. Spontán firkák
Instrukció: A spontán firkák nem instrukcióra készülnek, hanem telefonálás, értekezlet,
előadás közben rajzolják őket az emberek. Idetartoznak a játszótér kövezetére,
a padokra vagy az asztalra, karcolt firkák, sőt a párás ablaküvegre ujjal vagy a
homokba lábbal rajzolt képek is. A spontán firkák és a graffiti bizonyos típusai
átfedik egymást. Spontán firkát instrukcióra nem lehet rajzolni, keletkezésüket
azonban elősegíthetjük a környezet megfelelő elrendezésével. AUERBACH (1950),
HAMMER (1958), FURRER (1970) módszere szerint beszélgetés közben a beteg
keze ügyébe helyezünk egy vázlattömböt és rajzeszközt, hogy szórakozottan fir-
kálgathasson, ha kedve tartja. A firkákhoz később asszociációkat lehet kérni.
Megjegyzés: A spontán firkák értékét in situ keletkezésük adja; nagyon őszinték lehet-
nek és mély tudattalan tartalmakra utalhatnak. A firkatesztektől abban külön-
böznek, hogy az utóbbiak sztenderd feltételek között, instrukcióra készülnek.
A firkálás csökkenti a feszültséget: pótcselekvésként, tüneti cselekvésként
(FREUD, 1904) működik. A jelentést akkor kapjuk meg, ha figyelembe vesszük
a kísérő körülményeket, az éppen tárgyalt témát és a személy asszociációit.
FREUD szerint a jelentés a fentiek figyelembevételével minden esetben kiderül-
het, a tüneti vagy véletlen cselekvések „az emberismerőnek … sokszor mindent
elárulnak, néha többet, mint amennyit tudni szeretne. Aki fel tudja ezeket mérni,
néha úgy érezheti magát, mint Salamon király, aki a keleti rege szerint értett az
állatok nyelvén” (1904/1991, 160. oldal).
900 MELLÉKLETEK

Szerző: J. G. AUERBACH (1950), Emanuel F. HAMMER (1958), Walter L. FURRER (1969, 1970,
1977); terápiás alkalmazás: Paula ELKISCH (), Donald O. WINNICOTT (1971;
magyarul: VIRÁG Teréz, 1974; BÁRDOS Katalin, 1995)

28. Meurisse-féle firkateszt

Instrukció: 1. „Kérem, írja le a teljes nevét a lap közepére.” 2. „Helyezze a ceruzát a név
utolsó betűjének utolsó pontjára, és kezdjen el firkálni a lapon, egészen addig,
amíg nem szólok.”
Eszközök: fektetett A4-es lap, 2B jelzésű ceruza
Megjegyzés: A saját név a személyiség szimbóluma, elfogadása az önelfogadás mércéje.
Lehet arra is használni a tesztet, hogy mások nevét (barát, barátnő, szülők) íras-
suk a papírra, felnőttnél és gyerekeknél egyaránt.
Szerző: Robert MEURISSE (1948, 1956), H. VÖLKEL (1958), Louis CORMAN (1966)

29. Kutash és Gehl-féle firkateszt (Projektív Grafomotoros Teszt)

Instrukció: 1. A vizsgált személy bekötött vagy becsukott szemmel rajzol: „Tartsa merő-
legesen a ceruzát, és amikor szólok, kezdjen el firkálni. 5 perc áll rendelkezésére.
Mozgassa szabadon a ceruzát a papírlapon, de ne ábrázoljon semmit konkrétat,
egyszerűen csak hagyja szabadon mozogni a kezét.” 2. Miután letelt az öt perc,
nyitott szemmel folytatjuk: „Rajzoljon körbe minden képet, ábrát, bármit, amit
fel tud fedezni vagy bele tud képzelni a vonalakba. Új vonalakat már ne húzzon,
csak a már meglévőket kövesse. A lapot el is lehet ehhez forgatni. Minden meg-
talált ábrához írjon egy címet.”
Eszközök: két darab fehér, 22,5 x 22,5 cm méretű papírlap, két ugyanilyen méretű, átlát-
szó papírlap, 2 db 2B jelzésű, kihegyezett ceruza, esetleges kendő a szem beköté-
séhez, stopperóra
Megjegyzés: Nem szabad kiejteni olyan szavakat, mint a RAJZOL, VONAL, ÍRNI. A lap
tetejének irányát meg kell jelölni egy nyíllal. A második papírlapot csak akkor
használjuk fel, ha a vizsgált személy geometriai ábrákat rajzol, betűket, számo-
kat ír vagy bármilyen figuratív rajzot készít nem figuratív firka helyett. Ebben
az esetben új rajzot kérünk, hangsúlyozva, hogy ne írjon számokat, betűket, ne
rajzoljon képet stb.
Szerző: Samuel B. KUTASH, Raymond H. GEHL (1955)

30. Grätz-féle firkateszt

Instrukció: „Néhány szót fogok mondani. Kérem, ábrázolja a szó keltette benyomást vagy
belső mozgást olyan spontán vonalakkal vagy formákkal, melyek nem tárgyakat
mutatnak be. Minden szóhoz egy hajtogatással jelzett terület áll rendelkezésre.
A szót írja be erre a területre rögtön a rajz befejezése után.” 1. lap: harag, féle-
lem, gyűlölet, megbocsátás, 2. lap: vonzalom, féltékenység, vágy, kétségbeesés,
3. lap: ellenállás, biztonság, támadás, magány, 4. lap: éhség, tánc, apa, anya. A 4.
 MELLÉKLETEK 901

lap változatai: (a) egy konfliktusszó (melyet a vizsgálatvezető választ ki), tánc,
apa, anya; (b) tánc, apa, anya, egy tetszés szerinti szó (melyet a vizsgált személy
választ ki). Az ingerszavak listája rövidíthető, bővíthető, megváltoztatható, de
legyenek elemi fogalmak (nem jó például a szerencse, a jog stb), elkerülendők a
kollektív formaelképzelést hívó szavak (például szeretet és szív; hit és kereszt), és
egymás után tartalmilag különböző szavak szerepeljenek.
Eszközök: 4 db A5-ös papírlap, kétszeri hajtogatással függőlegesen négy részre osztva (hogy
adott esetben a szó átléphesse a felülethatárokat), valamint egy puha ceruza
Megjegyzés: Az értelmezés nem tesztszerűen történik, hanem a vizsgált személlyel tör-
ténő beszélgetés során. Nem a mérhető jegyek a fontosak, hanem az, amit a raj-
zoló közben átél. Ehhez támpontokat ad a vonal „anatómiája”. A kész firkákat
utólag egymással is összehasonlítjuk, keresve a jelentésbeli párhuzamokat.
Szerző: Eva GRÄTZ (1978)

Speciális rajztesztek
31. Projektív útrajz
Instrukció: „Szeretném, ha rajzolna egy utat”. Az instrukció elhangzása után a terape-
uta a gazdagabb projektív tartalom előhívásához felkínálhatja a következőket:
„Gyors az út… lassú… kanyargós… egyenes… sík… dombos? Földút… aszfaltút…
kövezett út… cementút… téglaút? Milyen állapotban van az Ön útja? Egynél
több utat rajzol, vagy egynél több sávot? Hová vezet az út? Vannak-e keresztező-
dések? Van-e valami az út mentén, az út környezetében vagy az úton? Vannak-e
jelzések?”
Eszközök: megközelítőleg A3-as méretű (12” x 18”) papírlap, ceruza, színes ceruza,
zsírkréta, pasztellkréta
Szerző: Michael J. HANES (1995, 1997a, 1997b)

32. Többdimenziós rajzteszt (MDZT)

Instrukció: „Itt van egy jegyzettömb és néhány filctoll. Rajzoljon most valamit bármit,
ami éppen eszébe jut. Használja a rajzoláshoz a filctollakat kedve szerint. Egy perc
jut minden rajzra. Amikor azt mondom, hogy »a következőt«, akkor adja ide a
lapot és kezdjen hozzá rögtön a következő rajzhoz. Máris hozzáfoghat!” Egy-egy
rajz elkészítésére 60 mp áll rendelkezésre, minimális (5 mp-es) gondolkodási idő-
vel. A vizsgálatvezető minden egyes rajz elkészülte után ráírja a rajz jobb alsó
sarkára annak sorszámát. A harminc szabadrajz elkészülte után végignézzük a
vizsgált személlyel sorra az összes rajzot, és megkérjük őt, hogy mindegyiknek
adjon egy címet, melyet a vizsgálatvezető felír a rajz hátoldalára.
Eszközök: 30 darab A6-os (10,5 x 14,8 cm), fehér papírlap (közönséges, fehér jegyzet-
tömb, amelynek a felülete vonalazatlan). Az egyes lapoknak úgy kell összera-
gasztva lenniük, hogy a vizsgált személy könnyen letéphesse őket. Hét darab
902 MELLÉKLETEK

színes filctoll: piros, narancs, sárga, barna, zöld, kék és fekete színben. A filctollak
hegye legyen közepes vastagságú; a filctoll minden részének egységes színűnek
kell lennie, azaz ugyanolyan színű legyen a hegye, a kupakja, a külső burka és a
felső vége.
Megjegyzés: A teszt egyedülálló abból a szempontból, ahogyan a szabadrajzok elemzé-
sét számszerűsíti. Mutatói emlékeztetnek a Rorschach-teszt, illetve a Jung-féle
szóasszociációs teszt elemzési módjára. A kiértékelés során a következő muta-
tókat számítjuk ki: funkciószázalék és felhasznált színek száma (alaphangulat,
affektív élet, pszichés energia), színpontszám-görbe, ingadozási érték, monok-
róm és polikróm-fekete színváltás (érzelmi labilitás és pszichomotoros feszült-
ség), élménytípus, a pszichés feszültség mértéke, tartalomszázalékok, az ábrázolt
tartalmak egymásutánisága, az asszociációs lánc formai jegyeinek sorrendje, a
térhasználat és a rajzolási technika változásai, illetve kombinált változók (diffe-
renciáldiagnózishoz).
Szerző: René BLOCH (8ab, , , magyar nyelven: VASS (2005g)

33. Élettér-teszt (Személyes szféra modell)

Instrukció: (Gyerekeknek) „Szeretnék veled valamit játszani. Ez a játék arról szól, ami
fontos a te életedben, ami valamit jelent neked. Gondold át ezért alaposan, kik
ezek az emberek, állatok, dolgok… és vágyak, kívánságok.” (Felnőtteknek) „Ez a
lap az Ön életének szimbolikus térképe. Ábrázoljon rajta mindent, ami fontos az
életében. Rajzolja le azokat az embereket, amelyek számítanak Önnek. Bármi-
lyen formában ábrázolhatja őket. Ha vannak olyan gondolatok, tervek, vágyak,
tárgyak, dolgok is, amelyek nagyon fontosak, akkor ábrázolja ezeket is. Írja oda
mindenhez, hogy mit jelölt vele, és ábrázolja a fontosságot is: egy, két vagy há-
rom vonallal kösse össze a lerajzolt motívumokat az Önt ábrázoló körrel. Minél
több vonalat húz, annál fontosabb az adott dolog: három vonal jelzi a legna-
gyobb fontosságot. Ha törés vagy megszakadás volt a kapcsolatban, azt is jelölje:
keresztben húzza át a vonalat egy, két vagy három vonalkával. A három vonalka
itt is a legjelentősebb törést jelenti.”
Eszközök: A4-es papírlap, fektetett formátumban, amelynek a közepén 2,5 cm átmérőjű
kör van. Ezt lehet előre nyomtatni, de rajzolhatja a vizsgálatvezető is. A rajzesz-
köz B vagy 2B jelzésű ceruza; radír használata megengedett. Adjunk elegendő
időt a rajz átgondolásához, hívjuk fel a vizsgált személy figyelmét arra, hogy most
döntéseket hoz, mi az igazán fontos számára.
Megjegyzés: Kiértékeléskor a nagyon beszédes tartalmi elemzés mellett objektív mu-
tatókat is kiszámítunk, melyek pszichodiagnosztikai jelentéssel rendelkeznek
(például a motívumok száma, típusainak megoszlása, kötődési és szeparációs
index).
Szerző: Raoul A. SCHMIEDEK (1973, 1978, 1980, magyar nyelven: VASS (2005f)
 MELLÉKLETEK 903

34. Kerékpár-teszt
Instrukció: „Rajzolj egy biciklit, olyan szépet, amilyet csak tudsz!”
Eszközök: papír, ceruza
Szerző: T. R. SHARMA ()

35. Időrajzok
Instrukció: „Kérem, rajzolja le az idő múlását!”
Eszközök: papír, ceruza
Megjegyzés: A rajzok bemutathatják az egyén élettörténetét, értékorientációját, érzel-
mi és kedélyállapotát, a képzelet gazdagságát, az eredetiséget, az absztrakciós
készséget és az egyéni munkastílust. Jellegzetesek a szkizofréniás, depressziós,
szorongó, pszichoszomatikus betegek időrajzai.
Szerző: MOUSSONG-KOVÁCS, Erzsébet (1970-től; összefoglalás: 2000)

36. Órateszt
Instrukció: „Írja be a számokat az órára és rajzolja be a mutatót úgy, hogy 3 órát mutas-
son!” (változat: azt mutassa, hogy 10 perccel múlt 11 óra)
Eszközök: papír, ceruza, 10 cm-es átmérőjű, előre rajzolt kör
Megjegyzés: A tesztet elsősorban a demencia vizsgálatára használják.
Szerző: SHULMAN és munkatársai (1986a,b), magyar nyelven: KÁLMÁN és munkatársai
(1995)